Zala-Somogyi Közlöny 1864 010-012sz április.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	1.39 MB
Keltezés:	2009-01-26 14:57:16

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	995
Megtekintések száma:	5053
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1864 010-012. szám április Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből III. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Ilnrmndik évfolyam. snieretteijésztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar^gpiászat, tinloiuAny fes művészet köréből. Mofjclon o Up lfRaüvbb ogy inSjullwM I-től kezdve minden hó 1-iWlO-in í« 20.4n. — Előfizetési ir poítia\'Biétküldésssl ét Wyb-n lidoi LoriWüRÍw ?tM ti frl. j frkrr. 3 fn. Ncgjrad érw 1 frl 70 kr — Mindon clöSzető a tulajdonai Main küDyrtirát u eddiKj fonoWló felUtelok mell.-tl fé! iroi hiuxnilb»tji> — Kyilttér qry Petit sorért 10 kr. — Hirdettük négy hudbos Pottt úrért i\'ör 7 kr, , 2. or ti kr. u minden torábU beütatiíért 5 kr. » l.él-r»g.J íjért SO kr. fisitei.ii.l. A beiktatni! dij » a Up késeiénél illető raiodon tárgy a kiadó biratalhoz Nag v-Kilimsira: a lap >zellcmi tartalmit illetü közlemények pedig, ugr minden k\'Telct bérmentve a szerkesztőséghez küldendöVÍvapüEVárra. A t. ez. előlizetokliez! a negyedéves előfizetések lejárván, tisztelettel felkérjük az il» létüket, előfizetéseik megújítására. A kiadóhivatal. , Halsdjunír. és haladva javítsunk. III. S fölnirlt, Caakhnfrj tL/B^r lenne is ráfit Valaiuil I" > Vörtiimarty. Sukban, igen sokban bátra vagyunk! Alig létezik kedves hazánk vértÖlázott Őstérein el-sőbbrangu város, melyre a régi mnlasatások mán a haladókor józan követelmei szerint a társadalmi léi nemesül: küzdterén a teendők" halmaza oly mérvben nehezednék, mint éjien n-ánk-. Pedig nem mondhatnók: hogy egyenlő rangtt^eatvér városaink közepett mi volnápk a legj^ég"éíí)\'fcbbek. Oh, nem; sőt a vfVgyoiioBO dás"s ^onptilg^ művelődésalapkell^keire nézve ;sefti "tcJ^pSeri "amazok\' fölött álölt, )ce-\' reakedellnrS^parUzletl, gnzdászatí b föíótrajzi kedvezőbb viszonyainknál fogva. Ereztük fogyatkozásaink sajnos követhez-., menyeit, akarnók in nemeHÜlt honpolgári írxel-nieink szentebb sugalmát követve, az\'egyetemes művelődén és polgári szebb lét sikeresb fejlesatésére "tehetségünk szerént áldozatainkat meghozni; hisz a közelmúlt vigalmi-idény alatt is szervezendő" intézeteink, javára, ha nem is kizárólag: róagrar öltönyben, — mihez, fájda-\' lom; szépeink ¦ izraelitapolgártársaink h[ítlen-_ sége naponként feltűnőbb,—- s a csárdás mellett ••zepperUzve is, de igazán magyarosan, az afci ffsi:rva vi-gadtnnk!" - Erre is, meg arra is óhajtanok a valósuló boldog ító korszakát földeríteni. Vélemé- nyezünk jobbra-balra., kapkodunk ide s oda; mert.,, nincs élünkön tekintély eí-b hazafi, ki edzett karával törekvéseink fonalát megragadván, teendőink íbmk el égétől n cselekvés küzd-terére kivezetne,\'Vikinek tevékeny vezénvíele" mellett következetes\' egyjnásu tanban érvénye-síthetnö\'k a kölcsönös eszmecserék lánczolntán a fölszitire emelkedett TidyÖs indítványokat. Hisszük és valljuk mi is ama társadalmi irányelvet, egyé^ém^éa művelődési haladottság néjkül nincs honpoTgári i g n % erény; mért ebből, mint "malasz-tos üd\\forrásból, áradoznak-a nemzeti nagyság s társadalmi jobblet üdítő" gyöngyei. a S z e b b j ö ve n d íft. e h^a zdnak; b ú b~ napjai nt-ár v^lániCk," mond ihletett dalnokunk. Van-.e,tagja e Ürága honnak, ki föl ne fogná a kpltS idéztem pár szavának hord-, erejét? Uraim, a nemzeti nagyság s társadalmi jobblét mérfokát müveit s józan eszű honpolgárok túlnyomó többsége;, képezi. Ha ezen mér-fokot a világpolgárját testvér-népei közt meg-ürtni öszinitíi óhajtjuk: Jiíválulng a nemzettest derekára, az azí j&ÉLipa r o & osztályra kell a müvelÖdhcté^^^ Eszközeit viszonyítanunk. * \': \'. . Azon Ünnepélyen, melyet polgári egyletünk megalakulásának. -évföfduláti emlékére február 2-án rendezett, a diszlakoma közepett Halwai József, egyletünk tevékeny polgári elnöke, tördelt magyarsággal bár, dé tiszta hazafiérzülettel emelvén poharai, nyíltan bevallá: hogy egyletünk a polgárság szellemi előhal adottság át tekintve, oly üdvöshatásu találkozási hely, minőt pártfogolni minden igaz hazafinak szent kötelessége, hol hasznos eszme-Qgerék utjárr\'a legszebb alkalom kínálkozik a polgári mÜVelŐdés nagyfontosságú feladatának ihegoldáfiára. . Van tehát már az Önálló.iparos osztálynak művelődési helyisége; de nincs még az iparos 6egédck részére ily horderejű mtézet. azaz: legényegylet, hol alkalmas vezénylet s útmutatás mellett az egyeíemes niií-velődés igényelt kellékeit elsajátítliatnák. I\'est, Szeged\' Vacz, Soproriy. Gvnr. A\'essprtm síí>. Te=t vér-városok , megír~ivé-n—a-ialadükor oatő STdeatát, szép példaadással járnak e tekintetben előttünk, Rajta, utánuk ! Önálló iparos polgárságnnk hazafiúi tevékenységétől bizton várja a drág-a "hon: hogy a segédek közt az üdvhozó- egyesülés, a „legényegylet3 iránt sikere* érdekeltséget fog gerjeszteni. Kem divatból származnak, nrahn, a=. egyesületi téren ujabb időkben keletkezett ily&serü moziznátok-; hanem a—haladókor -kU-váhalmaity a helyzet komolyságához meri. életrevaló tiszta honpolgári erénvböl, életre\\iilú hazafiságból. Éljenek a legényegyletek í vajti k. a. Kivonat soproni kereskedelmi é» {pairjiaoiará-nak, a magas kereskedelmi ¦ miniszterin mhos intézett jelentéséből. -: Gépé&eH ipar\', A gépgyártás az országban létező Ipar fejlettségi fokozatának legjobb tanuságat aronbAn ez mntatja ki neki mííkörét és annak terjedelmét, hogy mily seakmábakell jenerejét fektetni, és mily határok között motogni.- Általánosan el van ismerve", hogy JJagyar-o\'rszág tulnyomólag földművelő állam, s igy a kamarai kerületben is a gépkészftéa ngy&se^ ván-krrekesztőleg a földmivélésí fépek kiállítására szorítkozik. I>e ezen Iparág is kevéssé van képviselve. ~ \' _J - Bár nem lejiet tagsdfii, Böfy"a nagyobb gazda, kinek^.elegendő péncerő áll ren&Ikezé-sére, máris többnyire gépekkel munkálja földjeit, és azoknak a ^asdáaíat minden részeibe XSU jegyzeteimből. ^utaaí\'b^ki ioli. — a n ut» nép. ájlomáat mantam A? aster 1 íqsig. Aautin visz-aaakOldSttom a kooait s. morva fuvarost kercsób. Sok bajomba\' körüli, mlg as idegén belyotí fuvarost tadto^p fogadul, a. igazán: csak Töost-roóltányoliim küllBIeg morva kraerÖBÍim kitűnő jóságig ki eagmú idáig ssivöaflégböi Bsállíitatati..Z^* Bcűaiibeh majd minden utcrán^iilalkqziii fogatokkalj-s nagy máitiás flzekerekkal, melyak a g^irínsányokat oíy helyekre BÜlIUjók, hol a vasút ~ínég nem jijr. A HrQnn én Adasterlíos kUxöttí ör-a?%ut:if.;t§jiy<r^vfllt ilyenekkel. — Brüaüben o»ak a jpbbmóduak^riaTiBk fogatotj b ezt is csak kposi eló — az\' i\\v; málhajgallitó asokeréazek leginkább q^ao:B_bóiiéa^ÁuBztorlicsböl va 1 ók... As apB^TÜcsij^^Jia^kcroBni akar valamit, bemegy Brftanbft-frjgyárakba dolgoanii akinek loval vannak, gy4rtm4n3röka4,..8EáUít;, iazétt asatán olyan nehdc -A-UTBs^o-g.\'l^Ciaj?4^taaBáarn elüfbgatQt^ápP\'i ásítt olyAn ^léregdrága U.. ; :, .\'V ; ^- Anazter-lics amilyen iamereiaö városnoVóre nézve, ép oly igénytelen kisBznrűnek találja az ember ho bela megy. A nagy, maasrctcrjodB névvel úgy vau, mint a táj, mnlyet nemünszépsége, de a v ÍBata-vcrödB napsugarak tettek ragyogóvá. Alig BZ\'mlál négj\'íízer s egyachdnyHXiiz laknet ?8 n Littava folyó mellett oly megA-onuIva,: oly igénytelenül .ter-jed el, pár tornyával éa néhány csinos épületével, imintha írem ia_űjmlna a viros, melynek nevét Európa oly magaaatogitk írzehnek közt emlegeti): "De a tény, mely téréin ~v3g5emétáig BzÜÉadaEffl\' sz?l. X" győzelem mit itt, a fránexia iereg fpgyverö ará-•tottf íél~Earopát-r«nog4otto mog^^-- És ^ .Itadye^. téri koszortit, mit o győzelem a nngy I. Napolepn homlokára dicsóitüleg feltBaj egy félvilAg írigyelS. E hely Volt í. Nnpoleon legfényeBebb diadalának színhelyű! azon n&gysEertl diudalánnk ezfnhclye melyet az osztrák ós "orosz seregen lSüőak évi de-ezeraber másodikán nyert. ErBa volt az óllcn, iSely-lyel harezbn szállott, do Napóleon mégie erSsebb vaiai Auflütcrlioz Nnpolson hadvenérl dicsÖBÓ-gének törtónetébon a legragyogóbb helyek egyikét képozí. _ _ - A morva fuvarosok mcglehettÍB lasBan hajtanak, a igy nom volt okonLpasflkQdni^ hogyjaoBi pé2hfll?s temjei s>ét a tájakon merrí "Sthaladánk. Lnfaan W ladtank, pedig ázdt\'.meglebBttíff jű-vala, Keralgyfiajt az alföídHÉDCBÍs, pedig Tovai^Taíáa^ fölényit Bomiir-nék. MegCínpkodja köonyü szekerkébe Togott két kiB lovát, s tnogy az, ott-a "rŐááa mint Vigél\'jGyoli- Ul Orosháziig mégsem áll-a .sebes fatasban, ha\'<mk\'_ nagyon forró nyár - díiícs!^?8 :lo»U\';m^/ncti/itiifj\'t}]; amkegy^bbirántBsttksé^fes i&.otrn Blkon^\'mart lassa bajtáB mellett, Us^n ataiásban, halálra ónul magát az ember, mig itt a~hegyes orsságbaa«ak vin olykor-olykor mégis sok érdekes #jkíp, árain taegpi-hent!TSBe aremeit. Steinic_anal a hegyen kerésztfil menve, Korichánt értük el, hol üjrajo^ajnt váltva, kés5 ofitra volt, midőn Hradiehba tnegérkratem. . _Hradich, a Morva folyó kit ágitól körülvé-ve, mÍDtegr~B»iceten fakstik, olyanfanBáp védya a "viaek\'iltal, mint Eires ErödQnVa magyarok saiía vára -7 ÜíomiromT Ha morym ismerSsom Brüanben igérteti tcÍoib, hogj HraAichot magUtog*- -meg geaHgfUBM ^ ™-_-_- .—o - u - sam. — hihetőleg sobasem láttam volna..meg e.vá-Tost, mert" ki műkincseket, aa ipar fejlődésének ujabb, nagyszerű halodáaifr, vagy palottkbCíi alko-tott városokat, akar látni, aa bixooypaan Hraáicbban-Bemtni nagyobb, megtakíntésro méltit -aem fog ta-"líŰalr©ff ki-a gép^ejgiékBk liánt érdekelve T&n, -fcj síereti-iátni a ..nemzetek ^otcaSkarfBak, Vagy hata-lomp.intjára-jutott dicsőségüknek történet gasdag helyeit, az örömmel fog idöini, e nfostao ugjan nem nagyszerű, de hajdan kalalmaa^erös varos falai között, mert 0 vároa a morva népnek, egyik I^Bnns- peltpbb helya volt. _^ -.:___1 - ^ — 1 . Midfin a magyarötTnég jelenlegi haaajnkALel Vom foglalák — a Morvábirodalom egésa felső Ma-gyajrwsiAgot\'ii magiban fogbllsv.xaakawm-Arváig; és ebatalmaa nagv^Mofvtbir oá alomnak, királya: Savatopűk, Hradioh-ban lakraik^rmágyaá a ^gyitö^áTytT Elkéraelbflto, rhogyzi^nígrílíiwr "dalomnak székvárosa Hradipb, hajdan milyw^erfiij milyen - •JsmdU^wjatalflJi»íi>d!ytoIt»tlkT-\|ínllj\'1 nom — gsffiixigi g<>pfclty<(l flFW^*? tetemesen, „SCSodotr, tV «.í8JíH4lt űtalínoaaig-Un itlTelta., »»» «ie%ik-.Mmorisilggal ^íIlTaprateruVt, l&fT ezen iparüzlot kamara .kerillrtttnVben -riijfezásnak nenrindnlt, és a földbirtokos .részint gépeinek, a kamaraKerület területén kivül létező és jónak tapasztalt gépgyárakból , vagy a külföldről, és ezen. gyárak-nBk-\'iiri.or«íi(F\'15»1íto»»rbiin7ditlHloirtííkrii-iti-. jmI^ \|«eidffimegsíertósére Tan .ntalpt- -\'r^iifflídníraiöátiíJ\'yJeLnsLyo.bb érdekében ohajtandd-v^lna, ha a kamara kerület nagyobb nének le; hogy igyít-gazda-a szükséges gépe-toiBrinyebbeffö kevesebb költséggel szerezhesse vneg,_______ A kamara azon véleményben van, hogy ezeniparágazatsakakmik igen jiitiilmaznndó-ke-resetet nynjtáhd; mert a—szükséglet létezik, bár nias. részről nem fSgüdlmlja, liogy a gépészet erőteljes fel virágzásának, nálunk sok más is. áll. útjában, é« Uiiturkuiiik ezeu tárgyban a ..JtoyeítezoV-pöntokra nta.liu: "¦\'\'--"Íj1 filtottvei és iharos számára hiányzó liitelintézetckre. „,, ,b)-a vasnak és kőszénnek drágaságára, ugy ,,e) a vaspályák magas viteldíjára. — Hogy-gaEdáKEatig^pekréireszköz6k utáni tudakozódás oly időben tőrténikleginkább, mikor a íoldmivesnek elegendő pénzerejo van sssknttk\'"kifizeteserer— az természetes. As értelmesebb gazda teljesen méltányolja azon hasznot, mélyet a gazdasági gépek és javított .gax--daaágfcessfeCzQk^nyilJtnnak , és örömmel fogná azokat megszerezni, lla a szükségelt pénzerő rendelkezésére állana. . De igy mindén erejét oda kell fordítania, ^hogyia<lAJtz^ekvtí Hadáéi-ós adó-teher kiog\\ en-ljtéso nráu csak a legszükségesebb eszközöket, t. i. ekét, boronát és szekeret szerezhesse meg magának..... ~ : - "Ha liitelintézetek segítenék e részben, a földmívest, melyek a hitelezett öszveget lassanként\'fizettetnék vjssza magoknak, akkor a gépek által nyújtott hasznot t-ivczketné, a gépész pedig az cladásökérti készpénz bevétele áhatiwm fogna, oly rnlgy üzleti tőkére szorulni, -és"&zokat olcsóbb áron. adhatná. De kivütkép^rozheto a hitelintézetek hiánya oly években, melyckben_az aratási eredmény riom kedvező, vagy a terményeknek olcsó árkelctük van, A foldmtves, ki hason években tdkepéiiírdlnem rendelkezhetik,kénytelen tesméjéLlíItniaga.lcgnagyQbb kárával, ido\'n kívül -értés;e\'sí\'ni i_ oaakhogy legszükségesebb PÍj»ít5\|;»i tM-i&Kíitn él munkabérre meg-^reihjps^iEBiiek.teniiésMtea következménye i 42 fr- _ , hogy az annyira hasznos gazdászati gépéén Ji (jLAu«iuvásír^^ " íEzen alkalommal nom mulaazthatjokíSl Vt ApbSoli felsége asoh kegyelmi tettét megémlfc téni, mclvnélfojíva-a legSjalíb.idíiliUon.iaí&l!, ban égy földhitelintézet felállítlintusa engedélyeztetett, s kötelez.ve-érzzük magunkat nz or-szágnnk-engcdinónyezett ezen jótéteményéért, legalázatosabb hálaköszonetUnket kiiejezni. Ezen intézet életbelépése által, egy már régóta" mélyen érzett hiány leend pótolva, .pz eddig Wfel iiéSklíijilló íbldmíves tökét fog jelzálogra nyelhetni, s ez által azon helyzetbe jö^ vend, hogy, az idő kiv«nalma"azerint, a fóldmi-veiésiiez szükséglett gazdasági eszközöket megszerezheti, — azonban már is biztosan állíthatjuk, hogy ezen intézet maga egyedül, a támasztott igényeket kiclégíieni képes noui leend,. és y nagy része a fbldrníves la- >gy jovore is kosságnak, mely loginkább szorul hitelre, t. i. a kiasebb gazdák , segély nélkül fogunk maradni. A földmivela osztály hitedének szilárd megállapítá-ára, nézetünk szerint, csak az önsegély ét társulat vkén alapnló megyei földhitel-intézetek által érhető el. Miután a fenntebbiek által, a kérdéses tárgytól-kissé eltértünk, ismét visszatérünk, a hazai gépgyártás ellen felmerülő akndályokhoz-Hngától értetődik, hogy olcsóbb vaséskö szén, a gazdászati gépek árára nagy befolyást gyakorol. A gazdilszat áltnl igénylett gépeknek és gazdasági eszközöknek olcsóknak kell lennlök, hogy a kisebb birtokos is megszerezhesse azokat, azonban leheti) sziláid alkotással kell bir-niok, -hogy az időjárás behatásainak és a munkás l\'gyetlen, gj-akran dnrva kezének ellentáll-hassanak. Mindkettő azonban csak ugy érethetik el, ha a gépész kovácsolt vasat vesz hozzá. Ila a vas ésszén-árát illetőleg az itteni árakat p. o. nz Angolországban divatozó árakkal összehasonlítjuk, bámulnunk kell ezen árak ottani olcsóságán , és azért könnyen megfoghatjuk, hogy a gazdászati gépészet ott oly roppant előmenetelt tesz. Itt tehát megkell vizsgálni, mi az ok, mely gazdászati gépészetünkre oly káros befolyást gyakorol. Az okok, melyek ezen hatást előidézik, sokfélék. Ugyea és müavatott dolgozó-osztály hiánya, drágn és nehezen kapható üzleti-töke, -ki nemelégfto szállftásreszközök, mint:niár említettük , a-vas és koszén árának nugy-sága, do kiváltképpen ezen áruezikkekért szállítási intézeteink által igénybe vett magas vitelbér. Nem arról van a szó, hogy gazdászati gépészetünk a hatalmas és sokkal előbbre haladt. gyáTállanimal AngoTországgal versenyezzen, ha--nem inkább a közel fekvő vilmegyleti országokkal való versenyről, melyek nz ipart illetőleg,,, szinteelobbre haladtak. Mig azonban pólyáinknál.oj^áruezikkek-írtT-melvtk .i gepissattel ugyanra okosok, miu. Járt vas és köszénTiiiJIUÍKÍP^811111 RomM-\'luitd-i-oly nagy -niintjje&njeaj dií»tozó viteldíj ^íviutattk; nug. ^ " azejfizak-lu ineti vns]-deli es koze]i-m-uiet v pOrOSZ-Sllc7.1ill MIS]\'. ellenben Erzsébet császárné v Tiszai vaspályán nz ttüanl-vaspályán Ferdiniínd c.\'. éjsz. v Károly Lajos vns] iil\\-Lomb.-vele.iicz. d^li v ¦ gs^hert tli^lSM^ 0417. Ü-4UU. u fidu o-rr.mi. U-417. U\'jOÜ. r:.ou v5iiu 0-ii40 1 000, 1 000, 1 050 1-300, 1:000, 1-350 l r-3ÓÖ,"í\'30Ö, 1-5C0 . l-í\'.ÖO, 1-600, 1 950 „ 1-ÖÖ0, 1-600. 1-U60 „ 1-000, 1- 00, 1-700 „ rizettetik mázsánként e^ry mértföld távol.s;ígra, aildig ezen iparág emelkedése nem várható, és inig i\'ályáink a ifcz\'-n és vaa vitelbwét il\'u-hetó\' dijra nem szállítják le, addig gépjrv ;ir... saiuknak a külfölddel! \\erseu_vezésélul szú sem lehet. Ezen iparág emelkedése érdekében igeti obnjíflrirbí„vulria tehát, ha a magas- kormánv egyrészről a szirkségolt1 szállítilsi eszközök heij-reiillítils^t hathatós befolyiUával előmozdítaná, másrészt ellenben az illető pályatárvula-tokat, vitcldijaiknak a kor,; kívánalmához alkalmazott gyors \'átváltoztatására komolyan fel-hi\\-nii. A beküldött ndatok szerint, ntolsó föjelen-tésünk óta ezen iparág kamorai kerületünkben csak egy gyári teleppel szaporodott, mintán Madarász ur Pécsett egy gyárt állított fel. mely azonban \'csak gazdasági gépek kijavításával foglalkozik. A legkitűnőbb önálló ily telep, mind gyártmányait, mind a sikert illetőleg, kérdésen kivül l\'npst és Krnnsz urak gépgyárn Mosonban. Ezen intézet azon okszerű iimpehbíÜ indul ki, hogy azon gyúr, mely mindenfélét készít, ritkán fog valami nemben kitűnőt előállítani és drága árakat- kényJélere.azabrii.rT^egyedUl csak vető és gnbbnntisztító gépek^hbhehneiniielíék és másfoldmivelési eszközök Jcészítésével fog-laTJtöztfcríe-ezen gyártmányait minden osztrák tartományokba, Moldva és déli Oroszországba adjaT). A fő kelendőségi környék Magyarország. Ezen gyári telep .Üzlete a földtnUves gazdák pénzszüksége miaíi a gabonának 1861 és 1862. évekbeni értéktelensége folytán alább szállott. A.munkásak száma ennélfogva 2,4 személyről 18-ra kevesbitetett, Nopibérképon 1 ft— 1 ft 40 kr. fizettetik, jó munkás alku szerint hetenként 12—15, ÖQt szerez magának. Továbbá létezik Sopronban, egy gyépgyár vasahtődéveVkapcsolatban, gőzerőre, mely Pohl E, tulajdona, Boronkiln Marozali mellette Somogy megyében, egy gépműhely sainta vasön- itb»talinM ratnjaibil,)-ÍTBzázadok atin i» vildjo-«•5 tUratl^ik, miként s virnj olleniég rol«raa 6b lM.yi»n«\|jr»«lnia^ti)»ftTa rolt bá\'a-üagj Morva-hfroj»!om tnegdllll Sokat segítették ezt a nagyurak . Is.ffigg^QtQni. .^laíi ízbea. jntdön, méír üscink a mai HoHvtóriiUg-^.-lJlrrln egyreszdbeD, At.lku,-\' : beb UkU^ Arnalf aémet cuazar tamulta laeg & n>»\'r\'ik«fc.« mínftogy hatalmaz sép volt j.félt ogv- rwyt-sraUt iwjabMiallwa; ¦ »\'víti«iíg«kr81 hirca - \'¦W«^«--Uf«l ««ÍSP— <»:ei»kn™n-a.ini.J «7^:»?gfff!?Lj5ft\'«itrls JkaCaiWíB.. pedit - S^Sfumm^ KilnUt \'.-HfofUUlt-i .klrer: mii-nen» mirt frlgyíirtr, d« m\'mt-egyen n eUsniiitek- gJírortilig^i^rH\'Urtoniányíbíl tReazen, niórt M». öartmígttl 1 iiák- íolt a.i birtoka a « mstmr- .\'.¦^¦""íljrWett Morvíjiirodalon e cianta atin •i«aSL.MO^íW-,i^T«i«ttj-Mm Vult tilbbé Jejjml\'lStj^tjixmV.ntmrí ri>n<r:iVti-Bt»atiiüliik iMMIBtejJoiSbaUlmltríg ia5t6l.tWiianknaT« nézte, T.$?Í%,?7\'a »J"t a^rKíPtaJje, győzedelmet - fülrtte;-. le(frBi»t5,aiegiűfi0!taITat<ipldt\'\'_i mö„dja »tr«ielem — a- bagjrományok-saierílit, ayomlila-""\'Wa 1« hatalraa tetopóntjSrít..:v,ATiiagyir h». • \'Híl?*,Y^4\'ni neht»:ailav- Iiafyóáanyokv i^Ml^^ltrutóW^. i,t tgv efrejtrtt W eveztek, bárom remete lakott, kik életüket egy álta--luk-epített kapolnábanKltnádaágokkal töltve, csak vid.gyümulcscsel éfl gyökerekkel taplálkozának. Ezek közé menekült ÍDzvatnnluk is a szirtek egy nyi-láaaa.. A barlang közelébe ervén, melyet tálán vádi-Bzataibél iámért, güdrfit Asptt, lovat leölte, a királyi palástjával 6a koronájával egyUtt eltemette, Azután .clUpvjm éa Bárral efékttjenilyén íróhizatit, koldus képében jelent meg a remeték elött,_kérvén okét, engednék meg, Kogy volQk tllltboaae\' tátralevő napjait; A Ttlmetoktol "befogadva* még azátnoa évig élt itt a megbukott király, a cíafc balila.6rijáii fedezfö" •fel-kilitív^oiyiorék-nölt. iSÜ tehát Bt eltemetvén, e szavakat írták elrjára nlU. fekazik, bzvatepltrk -tozepén" ertometvo orBzága Lzt tartja a ozUv krinlkn, melyet a történelmi Bzötegbol Horvátb után szórój Ezérn,küzöltcm. , .. h?v"!".P-!ak^lhunytávalr-r^^ ia alibanyallott, r most mini a. .raorvanóp egykori nagyságának emléke áll, tolyc emlékezéssel, telve aliglalazó romemlékckkel, melyek minánmellett ia a letűnt nagyaagot biztOBaa,.,Tilágoaan hirdetik. Kcd-rvea lrcly ez.uiuLdcn morva= éljEB, mért a mult nngy--iJkérUgárfdŰvmeg morva janierBaOtt) ,isjroicm, hogy neratem-.o:ocI?ot^r^íni"Si5"." :néz,tera azl, a míg lelkem amfilthaa té^deiett. 0°: ¦ \'jPfíVm 1B"» tBiembo jutott, ;mil egy Uralomtól mindig leobb BzAll,.b4W-utja, owpa vir&spk között vezesaa is. Ép\'ez áll a ^é^kjinagy\|iácároirÍ! A régi rtraüicn hihetőleg nagyobb aiterjedóaü lehetett mint ahogy jelonboa áll > hibélöleg több lehetett népe is, mert a mostani csak mintegy négyezer embert számlál falai kSiSt^jSgJbiiráat a ki» TároB élénk, TJrirí-terWétl^v&yBzSe, vaautja, reáltanodája pedjg jé hírben Ali éí\'BtOgatoa Ki amoryajiépetöaeredetÍBégébezi-litniftkarjaB ¦b meg!Bmernrgondolinis^\'t)-jell(\|n>i^.aa,a tohbi 8b-régi varosokba ís\'iiszta morva lakosokat Urtalmazó helyeken kTvak.BtóinU\'a, Koriéban éa TPre-J»a,b an iaidoziön!-— ki pedig némi \'kegyelettel van történet;,-tekintetben a .morva nép nagTBiCa iránt, az II r mi i c b-ot látogaaBa meg.. Uradiobból vasntoa indultam tovíbb a Pre-ra.li.n- moly Bzbitén ogyik logréglbV váíOB\' Morvaországban :— továbbá- ^ iHrd-e-e^ira-Tsimékrtiy liatáru Han.na viroaokpa koroaztül haladva, ncm-aokára olórtük a morvák máaodik ftteároflát: rOlrrittoz-öt, \|Ia az embere -VáröBhoa érY a vaaútt indóUztól veszi -azemttgyre, sok tokintotben .egy nagyszerO-jjjtmak tUnik ffil\'ílStte akOlOnben\' csinoB, város..;B;valóh-n1i^lmS«a-egyithfítjeleBebb .fm.mtíimm^iíT n»»triikbirodalomban;}^< \'-"¦i - 5"!st»M .mlultsgyTféléfJnylra-.YsitJlioea s\' vároB, a;a,bérii!opBÍk cackély aBimanilatVzlem\'a\'leK-* jkoUemMobbori oeott.logjriuíipodgyáiaomat «tt MlóS? ^oBoa.iU^talBgaKotona vendégllibeií » 1 I e-- A 14,000 lakopsnlbiró\' vájos^ 6\' caeynzern m,e,llott,caakMttT-ogésí6p->ltaník- , ,/t. ... tíldívd kapcsolatban, ez. kir. Fér,a vuToaiíbnn két gépműhely, melyek küzlll egyik Fritsch és FiPcher, miíátk Kompra és Schellenberg urak tulajdona, végre létezik hason műhely ez. kir. Győr városában, mely Stadl Károly uré. Ezen gépműhelyek gazdasági, ngv szohz-gyárnkban, gó\'znuilmokbaYi ?3 cznkorgváral -ban szükségelt gépek gyártásával foglalkoznak. Jelen ünűllúlag müködo gyárakon kiviil, MuBonbun fenségei es. íóherczeg Albrecht uradalmában in létezik egy gépműhely, mely nz uradalom által Rzükfiégelt gazdasági gépeket és eszközüket készíti, és egy eszíergnlos, la!;n-to«, asztaloB, nyereggyártó és bognárniühely-bó\'l áll. Hasonló gt-\|nmihelv van b. iá ina uia-dalmában Szent-Stikkíson Mosón megvében. Kzek azonban ept ediil az ott létező ipartelepek riieI!ékágniképon tekinthetők. . 1\'oU i. kov. i A szőlészet köréből. A múlt havi teendőkkel ba elkéstünk, azokat e 1.iiiiíin mint)un esetre bevégezzük. Ha szőlőiskolát telep.tettünk, azjiraz napokban az Öntözést ne mulasszuk i 1. A eröíut min Jen korea-ijtivéuytül tisztán t.rUnk. 43 tninJÍ nagy mennyiségben is, megkevcBbltétükhüz, mc<;ritkítÚEnkhoz C3ak nkknr foghatni, ha már 4—Ö 1:1b magasra nŐttok, "ekkor n gyengék vigyázva kitur-tleltotnek, az erősek pétiig uifglingvntnuk. Mivel pedig n hajtanok még. mindig igen töredék.nyék, azért .i fagyott testrészt még nem t-mácBoa <ltu\\-uliuuá, Uöi:-\' y.\'n nii\'ysf.rt- lnének a meg:in;;Ya:idú venniük. Ai.ért \'.- ifíiinkut b-fftanáuBOBabb julLas Inniaj.brin vt^-íini. Az oldalhajtásukat s-mmiért sem kell lenyesni-Az ily fagyos töko nyáron át minél több hajtást hoz, annál t.ibb tcrmöbirobóval f.jg elláttatni. A bekövetkező motttzt-bknr a niotazcsií\'-l külö-nöbfn a Mmuttcn egymáa mellett fylnult oldulveaz-Hzok clt:iv..\|it;i8ára kell ezontkozri. nagyobb biztonság okáért a fnfryaezíó hideg elol minden szülöf-ajt lcglaiiá<\'-ei.br>bU ftbU-4 bet&W— ni; mert a tapasztaláé azt bizonyítja, hogy a fold alatt telelő tőkék sukkal biztuab ?5 j«bb UM-niiet adnak azoknál, melyek fudetL-n hajiv alnirk. A földdeÜ fi>déa aniiul szíikcégcsebb mi\',cl iiidrg-bb éghajlat alatt éa meleg fűidben mora.lant -.1 a li.fV.dcs. TEltsÁSCZKY. J/jf keli tenn ¦A t .r.Jn.jyttt tZnKtZk Vidékünkön a v n & d g bé 1 ü szülnfnjok irgalm.it-l.inul megfagytak. Külnnúpen az-nvédett p\'\'dig a kadarka. kétbúgtelen jeléül annak, iniszerent i-z u> meleg fóldet, jó hel\\ isi-g-\'t kivan. Ebből követfceiil;. bogy a kadarka et.uk in- b-g fekvéeü, meszes, márgna érj kavicsos, umrv.is fűidben Itdi védehmít, t\'kk..r jP fut tollún megkiviiuja, hi-cv alanti, gitg^on üb? f-jro nielBsesBck és tt-lrt- ft.ld alá kerüljön. Nagyim hibáznak e szerént azuk, kik a vasta^bé-lti 6zölöfajnknt, küIoniiB-n pttdíga* r^liajlat éeliévniérséklet iránt i>lv ??"111 érzékeny kiulaikal alant fl¦k^ts^., lömur veg\\ ú-liidog földbe ült\'tik, i-» mágus lujjuBUiiTel^hrc ktfiv-ezentik. A téli fagy álí-il pj^nVcdo. állapotba hozott tiíkét Buknii foldezint lefűrészelik, azt roményelvén, hogy QL Altul jiAth liüyéar-í huzatik. Ebbül axonban küvet-keiik: ^ftfjía^ 1. Mwfcr$nt_jt tfíko ncdTreretíf TCBBrŐkkehnmi birvúii, azo^Dzcut acbcu át temérdek nedvet veszt el életerejének hátrányára. E nedv fcdyáa sokszor 3—4 hétig íb tart, miáltal nz aj vesézi) képzés nngyonhat-rAinaradÚBl azenved. 2. A tíntal hnjtUBok irbbu képréa ós kifejlődés következtében nem érhetnek meg kcllöon, igy meg & következő télen át íb szenvednek a fagytót. Ezen káros következéseknek kikerüléséért a tűkét lqftlré&Eelnt iiein kell, ha az elfagyott tökének f.>l-dün fiilülirésaében még egészBÓgea rész vétetik észre. A töke ily súlyos meg no in aobaóoe által annál gazdug vbb fiatal hajtásokat hoz ugy, hogy e Bzerént Aptilla mdjc,A,második évben is gazdag tcrmósl hoz, éa harmadikban pedig annál kiviuatooh termésre emelkedik^ Az elfagyott tökének megmunkálásánál szükséges. Upgy mindán fnróazlqteértotlen hagyassék, egyedül voozszök nyesotteaaenek le. A üaLd hajtásokat Ín aértetlan kell liagyni, mutatkozzanak ezek bá> Anyagi helyzetünk közgazdászat 1 tekintetben. Ksnaaeniniikiiaa, Tnárczlus hó. Aznn elfognlatlan észlelő, ki Tároaank anyagi helyzetét évről ésre figyclpmmel kiBeré, CEalhatta-nul meggyöziiáketett: míezcrint közgazóbiszati érték tekitiU-tében e város birtokig lakosainak jóléte, hely-ccií- — fokról f ikra ftlább ícillott, éfi mi íh otl áll, (mimet a felemelkedéfihet semmi remény, uemmi ki-liitap. A varost mintegy &—G ezét lakos teszi, me-1 > c-k knzül K\'galább 3 ezeréi fúldbirtukoBnak gzámit-liatunk, kik 4 pusztán, nérszerint Orga^ány, ösank, Iv^rtíkfgyliaxiin és Pákán gngdalkodnak ; ide azA-niilva az u. n. bclsűfoldeket — 86 ezer b^ld szántó va kiszálló ret képexi teljes tulajdonát; cz oly szára: iiielvlycl hasonló •népetraégű város egy séra dleaeked-betik az egée« Ktsknnságuan. Ezen l\'uldbirtűk, melynek termvsóbol hajdan & bírcn „Kietükür- tölt búza vermeket hirdetett, éa tán még ma ia elég hi-b.-\'inan hirdet — nem csak l)°gY vermeket nem tolt iifn : liaim-m 12—Ib tv óta annyira sújtja a keávc-zuilon időjárás — v»gy leteu átka — hogy ket-liarum, magul is alig ad. Es honnan mindeaen válságOB fordulat ? tán a birtok ós, fi gardálkodó osztály nem fordít oly szorgalmat, tevékenységet fokvB birtokára, tán hanyagolja, rnszul folytatja a guzűálkodást? — Épen ncmv.-Ltt-a gaadálliodó bírtofcoa osztály, egyes faldmiresek, ma is oly szurgnlcnasak, munkások — mint ez előtt 12 —15 évvel, itt a tevékenység nem csökkent, söt bátran lehet állítani, miszerint azóta, mióta & íbn-nebbi földek ugy, a hogy 3 ráizre felosztva adattak ki: a foldbírtokns és fbldmives osztály Unindíg ha-pyobb éa nagyobb szorgalmat fordít, ób nngyobb erőt fejt ki fűlde czélazerü kezelés", míveléso körül j tehát itt a bajnak gy&kere a földeknek ropp nt távolságában keresendő egy részben T részben pedig az annyira megváltozott időjárásban. Valaki amaz elfő állitÚEnnkra elmosnlyinthatná magát, gnndádván: hiosen avarostul cBak nem-tns-hűltek tovább^azok a.földek, és csak ott fcks&enek ahol ezelőtt 12 —15 évvel; — ebben tökéletes igaa-BBga lrimr. Do ftijtegeBaük csak tovább a dolgot: A belső hatarbeli földek igen nagy kiterjedé-FÜek levén, csak nz oly birtokos gazdák ia — kik bHJ-töl 100 holdig terjedő fekvőséggol bírnak, ha birtokuk trágyázását akarják eszközölni, mindo-n ko- cái — vagy BBckér trágyát egy, süt.másfél vagy "kit mértföldrú kell klczipeUctniökt és,a távolságról n téli rövid nannk at\'att — mikdr a trágyázáauak idejo van — legfÖlebií-csak rg-yet fbrtlnlhatnak^ most már képzeljünk^gy TíO holdat, \'birtokosa-kinek birtoka a varostól távol <-íTy-kékinértfi>tdro vau, hárbm felé — ni..unyi időre h-az ezükai.-g.\', bőgj- — na\|Wiikénl cgy-uzer fordulván, birlokál Lrápyával elláthassa. Itt Valaki ezombkre lobbanthatna birtokos gazdáinknak, miszerint az alföldön különben is a foglat-koziís és j\'övedelem egyik fiiágát a barom tenyésztés leszi, tehát épiUioi kelt tanyákat^cserényeket, tmarha állási ez által a fulüek javidtba, tárgyalása — n belyszínén lévén a tragyakészitö barom — IthelÖleg njegltOnnyittetík. Ez eddig igaz voTnn, — de aki a "kTrnráeiiXmnttuBt lotdelr fe^ve5cít_ÍBmcrí J az ennek kivitelét lehetüllcnnck talájjn, mivel: mint fOnnebb ¦mondánk, a fülűek 3 répzbentevén kTö\'b^vfijlltétÖleg a határban bÉroia kölimliözű minöbúgü füíd van: minden birtokos gazdn bir egy réíz fekete azáDtú, ugv réffz iiomokos szánlá, éa egy rész karzállú f.ildrt. Most már ezen részek egymástól 3 órajárásnyira eprén — egy 50 holdas g^zdának kinek ajóniinüségü f^-keto földből ások 11 huld vau egy tagban, czéb^ztrü volna-e- sött lehetne-e tanyát épiUtni ezen csekély tórségű birtokán? vagy ha igen — mi történnék ak- a tanyás földre lenne fordítva. De tegyük féíí niTszc-rint legalább egyik foldréas a tanyához -közelebb esvén, ennek javítását a _gasda esikőzlésbe vehetné; ezen átiitásunk azonnal megsemmisül: mihelyt meggondoljuk a város határának fekvését; ugyanis: & határ egészen róna, — a (uldok -pedig mind lapályosak, — és Így midőn fta ŐCSH Tarián_vizetnagy-njértékben megáradnak % eíönük az egeBz batárt : nemcsak a trágyát tökélete^n elseprik, hanem a tanyákat is rakásra döntik. Es ea már többször megtörtént. Némelyek agyán ez okból óhajtják & Turián virek lecsapol in, tás-it 5 mivel Így-ugy mond minden bajnak elejét leb^tne_vcrnri, ér raint a kiöntés kárua következésétől a_határ megmcnlrtnék. De ezek,"a ktk igybeasélnek — nyíltan ki mondjuk — nem ismerik a földek tulajdonságait Kunszentmiklóson, mivel itt épen akkor van legterméketlenebb év midőn a Turián viisk a határt cl nem Öntik; a tapasztalai bebizonyította, hogy a neveseit vizek kiüttcsére mindig dús termést nyújtanak & loldek. Most ugy vagyunk, hogy már 3 év éta nem önté el határunkat a yix, és uétajÍTral-Árns.rosszabb a termés, legein pedig ojryB&oíván semmi j különösen igjjg-bfl^, nem CSffk a bgn^\'^Tíyabbl ^f^"1^^. rali • hanem emellett a hiteles kimutatásixerintmég8T6db. marhának a keleti vészben! elveszése n sajti a gazdálkodó népet Az 1863 vagy is a múlt ^vben, csak nem fele buza lermBföldek — aratás elSit raint egy 5 héttel as elemi csapás —• & jégverés áldozatai let* tek, da a mi megmaradt is: a vetőmagon túl — alig adott egy magot; 1 a jó Isten tudj—Jhqgy.ft kopár kiszáradt legelökön a jószág miként tudott eltengődök Azonban a nyárén állt csak ugy ahogy eltengett, hanem hogy még ax idő kinyiltáig miként -teng ast csak a jóég tudja, — alig hisszük, hogy az éhség miatS több el ne vesszen, mert már ia annyira soványak: hogy a sxürös nemes ember agaraibkott ál-latok. boazájok képejL Da bát se széna, se aaatmBf mit tevők legyünk. — Ugy látszik elérkezett aa "idő m i acerint L 1 dalo Ihat -jnk: ^Kincflen aséna, nincsen abrak Édes lovam agyon csaplak.11 „ r Hagyjunk békét tehát a vizáknak! esek ki párolgásaik által esőt adnak, —; kalönöaen a Tartán : A várnában kissé Bzéttekintve, legelőször is bz 1827. ujabban béren dézctV egyetemet és aa egyetem szép könyvt irát fftemléltbm meg. Az egyetem csinos nagy épület czélazerü berendezéssel. A könyvtár több-eterckrö menő kötetein éa elhelyezésén mín-denfit&a legszigorúbb rend látszik meg, éa a gondos kcaek nyomai íilríbjmerhetlenelL; dósán Tan. benne képyiseWe a ealáv irodalom minden jelesebb terméke .... a mit csak a könyvtár ujabb átalakulása éta öjflzeaaeresjij lehotott, iMár évszázadok^idöti-lá-tezeti ölniüc^ben egy nagyszerű könyvtár^ mely a maga nemében különösen n ^zláv irodalmat illetőleg csaknem J»áraibMi_Yabi^_stei..a_Svédők elleni háliorúk nlk"áímávaí dúl& kezek puaétlták el azCA svéd tábornokok Tora l\'onsQB és W rang öl bevevón n várost, as épületet ssétrombolák, a\'könyveket pedig Sralsundba hordntváUj a régi könyvtárnak nyo-mnr Ts blényősz)enek. CsaTtT midőn a béke inmét visszaszállt a morva foldro és a noraeet megszaba-duLva n fegyverek pusztitásnjt.öl, kioaé- ezubadabbiui éa nyugodtabban működhetett, csak akkor kezdeti, iámé4 gyűjteni a könyveket egy felábUtandé7ujabb könyvtár számára. És buzgalmuk düaan Ion jutal-mnava, meri a jelenlegi konyvtur 19 egyike a ezeb-bekuek bárha .& szláv irodalom tcpmékei minden gondosság njelletk Sem lehettek többé bonná oly dus-gar.dngon kópviaelvej-mmt az ó könyvtárban valának, Mott.a uzláv irodalom a STédokkolt háborúk alkalmával ifizpnyu-puaztoláct esenvedett. E purataUs a oaláv "írodólomra körfllbelül olyan- lehetétft, miut s> birúH budói^ Mátyás király alapította „Oorvlna" féle magyar könyv-tárra a török hábbra.\'Büétböfdal- tukl 9 mig az idegen országok majd mindenik könyvtára mutat föl belőle példányokat, maga-a nemzet alig bir a könyvekből,jnelyek joggal sajátjának mondhatók." A városi szép aj katonai laktanya mellett elhaladva, ahireo: tüsériskolát mentem megnézni. A nagysaerü intézet különbféle osztályokkal bir, melyekben a növendékek fokonkint haladva képestetnek a-szükséges tudományok elméleti szakaiban. Jóljrendczsttök^ tTip^k ^^1^^-^ a^mÁrtan különféle Begédszereivél, da nekem sokkal jobban tetszett a nk e r-e lés J t érQ — mélyen a» Iskolában tonnlta kat, mindjárt gyakorlatilag alkalmazzák a növendékek. E kerelési tér egész kis ágyutelep b midőn-a röglönzött földvárakat , cröditvényeket, viárkokat ostromolva, rombolva, gyakorlatot tartanak a növendékek, bzelidcbb.,kladáí^ ""csatatüz vau képviselvD általuk. A tüzér intézetből, i herenegérsekí azékcaegy- .^ázba tértem be. A régi BzékeBcgylfAz gyönyörű, mö. Géth Ízlésben épüit az egéss, a több hajóklial" ós .osalapokkal eliátett b^naejo bér már ct szájsadot élt le,mégifl sór-tűtloji épségben áll. Gyönyörű góthízlÓBhén" Őpütt.ol* t&rai nekem feltűntek. Itt e templomban vau eíte- -metvé-ÍIEi Veneseljkirály, ki « templomot ápitteté—- b ki Í30G: évben,a tomplűmlian megtámAdlátván, irt .meggyilkoltatott. -~ ..\' \' A\'Moryáfolyó moly Olmflca mellett hömptibr geti" tekinti nak, rágsásnak. Karujagyarai pttdig csaknem egéaa biro-dalomban.-neveseteaek. Olmficx a barmincsévea TalliakiborB. duk&cgő harcsainak nusztitásai alatt, a legtöbbet ssanvedett helyek egyike vulu Egész Jsemet* Caeh- ás Morvaország TiDibímgTntt_a hnr^f"^ m^ítól^ Vérben ástak a terek, x egyik fel a másikat, űzve, mindenik azon volt, hogy erős menedéket aserezhessen magának. Olraüca mint batrlmaa vár, e tekMtefifcnmin-den igényeknek megfelelt, —-Bjigy nem c&oda^ha vetélkedve küzdöttek birtokáért a zavarban. ¦ llennyi vér ömlött lárU1 - Mennyin\' báliak\' meg körüle, mftggyüzödéeükérf4 \\ — - - De nemcsak a harminctéves Tallásbábornban volt Olmücz a csaták Bzlnbelye. A morráTTés arédek tözötttkés^hbiJiábnxakalk^aáTal^ \' piros zászló ormabL-j.. ,. .... .\\_ - v ~t ¦ - ¦ 17B8-ban -II. Friárík foglalta^ el b bet hétig tariá teljesen megbxállva azt, míg a morva éi néjnet egyesült seregeknek, kik "Mária Terézia trónjáéit 6 porosz ellen barca&lánaki T-égrq engídnikényazerült^ Nemcsak mint váreröd volt ,Olmflcs nevesstea -bely.i-Az allamfoglyok ia BQkawiiörmte^jisieabi^ Tmtjconmr fabw:között. — 1794-ben a francai iábo-rokr affialmáTalUlrtífBiyVlU; kim I^KyeiSB Toltitt mint fogoly. — Es atl&49nfa-m«gya^ forra^ dalrni eBöiBÍnyek ntán/hánylOnyTnagTMJogöIj; Wlte"Svekét"és évekéixíítfíi tÖmÖffAtek \'tórtt.-_ fifeibíra\', várrá a asabadulaet.z «JdÖt, melybenn hon határait; a kedvfz magyar földet iameV merijgf»i»^ ví„t BM.nJ.rméke»yit3 tirrtjt. L, így, bog¦ U- vfe-» T«\'rlií TiMtklBnlíiir., tagy a WIS «T«a-kokfca-\'&itolcig tartfe»»»\'»" "n .xükaégflnk. fc.t ki™«..ar-fekr.é. Md ™^LT _____. _ BBohnrs, roárcz. bó 19-án- ^_Ímiü.e-íofokot írom, javAbao l\'»v»B/ ittvöHa izet ügy hogy ha" a nnptár n«m mutatni az évazafe atraé.ieTéi aWaís. jegybo, «t hinnők, hogy J«mtir közepén vagyüök. Az éJH a szabad eL, alatt künn maradt vuujnyi xiiatagflágii jóghártyát kapott, h - rtató::ÖffifflfeH»^ gya- knrolt a p-tfmfrrivékrr, hihciiLJLJKflfaKVftfcgft^ mert» szőlőtőkéktöbbnyire már. fultakarvák a,t&él»z-Yék.\'Hka\'aajdiiB, ugy amim jött, gyorsan ol TosikV meglebot-hogy-a fcrli vetemeiy-ek as enyhe légre folOüülcndnck, mi nagyon óhajtandó lenne. Vo- -"-"téieiiík máskülönben szépck/ugy látszik, á téli roppant nngv hideg nem ártott nnkílC Vámsunkban na-Lídv borterette3o tartózkodik, kik & Vidéken sum-_raaW veszik a bort. Ara 3—3 frl 50 kp: kört inga-- doa.\'^tmÍApíflczöri semmi;jelentőség B\'era törjáník:\' A A\'tvÖk-8 eladók közt feszes viszony AÖ, otd^-abba vé^gdik, boi^aa, eladó, hallván ütan-ulfélen,.a pa-. nw^-\'mUt^riDV-a danán taliak majd cb&n. balpa.k^ nkkora.jiatSHt.ai ináégV- buziját felette nagy érfé-küaet-illíén,\'ai igért Ará>t f»\'gy TOBafcodík oda-iwlnl^YSgj" ípen jjoraadjaj a V>vö jédig hideg mcL sölyíyalazt mondja, ha eíért az árért nem Vehetek — tjgynem kelK" Utóbbi hetivásArijn a "tisztabriza menye ke lt_4 frt 20—38-\'kr, rozs 3 frt 45 kr, Kétszeres ~ 3-frt"iÖ—80 kr, rab 2 frt 50 krt tengeri 3 fit 25 kr\'. Helyi eseményeink kőxé Biániitbatjuk "azt, hogyan apókban ismét egy szegény-napszámon, máskÜ-lönbiu^aoBkallaVös ic^\'n, jjlej^yipyazailanBAsbóI hullott á Iíufi^bX^~fliYr^csA^W ilteiii ÉZiSnlero-kaanal dolgozott, otthon családja tán_ a legnagyobb hiaéggcl kilíd, tivol övéitől kellett az élettől bucaut vénmeV:--------\' KLüYEUAY. bSé Hirek éa események* A A FeltAmadási körmenet n városi tcmplom-nATa^mínHön plBíTnatBan csepegő etö és sár küvpt-kértében nem tartatott meg a szokott Bzertartáapal; asr. feiencxieknél azonbnp, daczára n roBz; kirllo-uiadcn időnek még is nabxd ég aratt tariáiort rn>g. UgySnnU"a"ÍinaTí^aairnhpi iliíxraifléri\'a-belyb«lí Dalárdaműködött"^- raég pedig a legszebb^fl fl kP^eri\'Bég"fcz\'cn)I közeliBmeré»bcni résiefüit. íTTjenikf a \'derít tagok,luk n korijor nappkbnn nemcsak n ke-déJyxkat;VidÍ^fcM--^JÍajL5ípben még a vallásos buxgalmátií-nöTdik. — ¦ A\'A^bőjyWUÖalárdi., f- li*9ifc^Zöl4faB ve^ágT8feremáberiénékéBtélyt rendes, metyeTttáríez^ ko\'ixpni fo^kÖTetpí, A pártoló Ingok CBidJdjsikkal J\'ttt^ÍBlTé\'tBli jegyök-eíénratatása melÍBtt"Bzibftdön Sjáietóet." rdegének, b mindazok — kik pártoTó la^Jc^nijfi^isheiüBk — I frt oT A. BelAplI dy mell ott Az citSlyon, izinta részt vehetnek. . _ ¦:\' "A \'Ke3V«í ^m^lepVté^nkre^BZorgá! azon nla-poa^lr^og^Ar\'öYüHk1 rű&Tfllt Jfjtrsaga^-m\'fikadvclö-iJ.r»a»a^ot-alakItQtt —.mely aaon\' szép cselt tüztff ki inB"gdnakT,\'bógT.aa áitalalí adandó^ alibdAsök ja^dcl-roéWlhdffitdi stQltölkűnö tcilvérehfirBorBit-DÓmilég nD^\|H^_-4AtÍzeré«: örömfinkre izolg&l ajjhogy lel-kca ífjaink megértve a szellem\' buzditó\'Bsavát — nem maraának\'hdtr hazánk más városaitól, holo müked-vdtáiib)fta&&mk-iiirp 6aazegéket~Bagrágtek- ínségben ¦z^Ci^Jutvi)^kwiEgáljCj^n. Ai elöadAa apri-Itt-iíWii Wnd — az előadandó diiráb-Kotzotoe j,fek 8z»Ji«ÍIiBáv3 íeWímAioj TígjAték.— A" ré«itvevÖk> llabochay Gy5rgj urt Balwchay Kwolina arh&lgy, amtötatarjmin Ilma kisjmion; in Wlasaica Mari\' limSf ^\'Bra^ljok, liopy Kagy-Konizsa — ugy a vi-i^klkwItóaSni^t.Bem^s-róiiakoíiil áUraaJá^a lidafenltBadlta jlél™Hy nini óltArira\' letomiiv A rkUki kSaíta»í\| kény«lma\'tokintetóMI, Wajdita r József 14 #> ^.fla-eJdigUlvosxAtt üiUcőly^-bQr.niDHliik óxtdkn-állásét tekintjük, ugv a gyáf életre Valósága ujabb lendületet YCfla) magának bí»eai szesz gyártásunk. A gyár eddigi müküdéso uiinUulajdonosa jegyzetei mu-tatiák: nnpünta 40-50akí nyora anyag foldclgozása lO\'órat működés utiin miből -a—3Vikó Sl fokn pá-Unka égettetvén ki, Öü és 110 font borkOvot adott. A borkőből már « megyei föiapAu ur Ü méltóaá eához a matatvánr peldriny be érkezett, valamim Pestre tek Girékuti urboz n^Faluii gazda" szerkeez tőjéhez is elkü-ld.-Mt. a lm! is a mustrák v\'ogyéazeti kémlelés alá adattak. Nem kevéa klvánc8ÍBápgnl várhatják a. boros gazdák a burfejtésak után fíízéa alá kerülendő bor aepcÖboL nyerendő bor olaj minőségét, mihez ha Isten vállalkozó* tulajdonosának szerencsét ád; ugy clrantidrtmiM: kell, bn^y kutfrddi tapasztala-tai tanulmányoziieíikor tudta mi egyik fij Feladata. * Knrrv Miskát — a eomogyi rablófÖnökök mé^ egy fenntraaradt rémulódá.t — m .rt- hó 27-én, reggeli 5 "óra tájban a csentlőröl; agyonlőtték a Eadarkui melletti erdőségben, li«stz.iB ceelvctéa, üldözés után. A Imnuuinvezér -mnjd féí mértfuldnyi futáa után t-py f,i melle Ihieíu nngat, s még itt "is elsziintan oaztugnir > n lövéseket, míg 10 altnla tett lövés után a caend-robtöl apvonit.vetett, és 2S-án deJftílé Kaposvárra h-.-zatott. Társai íb voltuk, dc_ez»k a C\'ntaBtropha előtti éjen eltávoztak köréből, hihetÜleg requirálni. ^"3^111: poita. K-m, R-tiefc: eg^a r kéjünkben; a oazt fArndA\|r-írt.vüjíjsi dó fcüfltőai! 1 unirut. Lerde sicriat cideitaíöaií a mca- K. J-uak, G-on: f^a Aja ran ; Kaüilliril íb megkaphatta Tolna i-mo.t maj I iflmét-küldjük ino0\'. A lÜfl Jtötéaek sol; i.iat ig^íiv.iltfk. i-j full a liilif-. „Ésík e-Ö \' Esik i.i.¦ol hÁltt i amn kai ui,hatjuk. T. V-uak, S .. L-.\'m: Vijjuk k-i msuyt u „Túlili pK.latisst,,-nlt Küsi^Dj\'Tk ai fcÜ! lett\'Lk, a mtt Irtt iuk, üurilt-i ai (-r&tn, t leffBiobb cmiíkeiali koiá aoroljuk. I. K—uak. Kis.ünjjíí, dv m gbéaett fórunk. nélkül valami küldő- ollsmcriflt: BEivOtit- , ha idínk engedi, d. 3 nek, S B-!)<¦¦ V-irtuk Sn IPTflít kulderaiajre , A na)rtar i\'g in kftllgatai i , lia l. ti kör.ti Krakkt-L-i.: A esi inas 1 K. fi. Mlkli\'.íru ¦ ? » Ptftaru ; A < i^-rl l^veVk nem j.>unek : a ki\'myvet kultjik. E E — nck. N.-V\\\\raJ : H-Cící Borait trti ik ; kötTilnl fog-dTiitúbtrt-kliaéiiMínyt u, «ak tlr«Iitit:t k\'r mfe. - - ^BoraoAK kÜxL.\'1 Eg^irrjii\'ak kitmffyfeiÁTal, irjen [ Vp»iprímb-i An cj^Ikft Tma-naHmtJuk. ^Mít Wlcnc rátpnsrAnrak t T\' Sok kellene aanalc; n mö \'dó liamfiid ; lm üu r«víJHi. aztvcifivfogjit& k3i5lní^ ..¦."t,:.. Atuljrt.fajjfttja. iamerÖBei- jÍ5akarőivjil, hogy, Ügj--v^!#l«t^\'Ka50Byál»ott folyó- tv..\'márcziiu 1-éu megnyi-lotta. P?ogaa_mindeir~jögagTleteXre vonatkozó megblzé-BOTtftrV gyoraéa pontos elinWzííaseí. . J!?8> rtjtytér Utcza 230. ezűím "dfi. Gnláa ur hazában. . ~ .... __¦ : " Jutás ügyvéd. Felellís szerkeszti): ROBOZ ISTVÁN. . Gazdasági tudósítások. rVagy-Kanissn, márcz. 31. A héli gflbnaváaár a nagy eaö és rosz u\'ak következtében elmaradt. — Árak a miilthetiek. KnpoHViír, mart. hó 24-én. Folyvást legszebb tavup\'zi ídöj napfényofl, eBŐB órák váltván fel egyraaat. Aa őszi vetések-gazdagon nőnek ^ rét ésjegeld zöldéinek; a legközelebbi hó, minden rosz követkesés nélkül olvadt el, s-a Fagy tél megmenekedtünk, mely mAfia sok kürt\'fett volna, miután az alma} baracak-fák erBsen hajtanak; e azóp idfijiráaban — a több-Bzört cflöt tekintve >— Íb van némi hátrAny\'gasdlTnkra, hogy a mezei munkától viBBzatartra-vanDak. Aa eddig elvetett tavasziak kikeltek. PiorcEÚnk néptelen volt, még nz ünnepek előtti hetivasárt"tekintve is, mely mindig népea szokott lenni^éssbeiL-úkajrolt^a iaraót raegroBszult ut; gabna is kevés szAUitatott, a következő árakon -vétetett: Busa, 4\'frt, 30—40 kr. — 4 frt 50 kr. Rozs, 3 frt—3 frt 10 kr. Knkoricsa, 2 frt 90 kiv. Árpa, 2 frt 30 kr. Zab, 2 frt Egy ,pnjka, 3 frt, Tyuk párja, 60 kr. Egy kövér Iud, 2 frt 40—60 kr. Egy pecsenye malacij 80Ttr^—I "írtig. Egybuí- " "\'SiHinnyá A sért- t á. föMmivelíf, gazdász és lelkész nindea t kőzségekfMiit, , N^i-B\'éiiwyArsimati m^n: tmMI üatVík, ncgr&setikt knPU«t6k. — At. ca. Íz-it>»W1 :tm.¦t^ftfoíithv, minlhogy » viliHiitlAn f.1.tÍT»t{Tu h f kBffllm^iiTBMbb, )«Tltg»Utr» tóti, n«a. ¦¦^tfiuiiiáfc, iúí ¦ -»iilÉ»-qtmHnP" ban mind a Viro? kiinfgnel; mind oeyca araíigoknáLiUlBiiaBBn óséttserűsk-nok találtatnak. Eioken JhvBT: kéiizülnok gj-dramban liorfcnJUli éB üorsslvattyot & eraelö-csinck, molyok mmdon Jiozzitartuzó kíszalotekkol vannak elUtvs. miti^t9Sjff:aaöpaQ. (•l.i\|H.»Unk) a logayatotUbbB»két-tök által .nnytra njdnlotl logaJ»bb «nRol ,„int«l-» kóailttetnek ol, melyek « tov»««li"i«» \'gw-könnyük 6. a.yket rendkívüli-magitíápa lÍTellik. ^"aT^íT?Mf^Bíir°?í"? "ntóloelr, nemcak-^lm,, é.-ti»Un ki«i- ^! \'llu Jl»\'i\'°1<gaktol: iJlátntt-^Jd^ra^^^^-toll.l.lt.-^ c»OTOD-n^nBJoB3Tn.att—és pedig elöro megrendelt hangokkal \'élláWs— .Janit.tb.tnak, miről magiW a-^BBinTi.aS.nkí mmi^Mh^iz^s.. "• * zodúat Dzerezbot magának. ¦ SSuiP\'T\' hoY\'/ tanáig, becse, bbalmávaí íaegtl.atelni fógm ctí-ITXiT f°Bí fa«BMU>»i, bogy a nálam megrend.lt, mnnkXt jn^ t ^it^ttt"^"0^ eik^itendem-.-licW * . «4S-í«t«Hott jó birpmet é. nevemet ez\'ontnljj néTelh.i \' W«j4t» JííMf kiacB-, kp- «, nyomdatnUjdoncS. Nngy-íUniíaán. , SELTEHHOFER FftlGtí$, : .««».#« íyajiról. «MbadaloiMoU faaranff^\'L(rAp^^üa-yyakpndd éa ¦zivattyT.-gyáriiok ¦ Bftpropfrfln. utaknak, ailtaynl OlSIt ki ; ..ok^paro,-al.S p« b0véldebSl » fnrarbérl. ndöani. A marhavásár -n=m tartatott iáig; aa cgó.. világba rc,rl,a.,t rosz hangulat. , A A kanizsai fggymnásium ügyo a tandeato-rembon f. bá 20-An tárgyalva l»vén, kedves remc-nyünk teljesült, mennyiben az űlv n legnagyobb részvéttel Idn flfugadsa ugy, hogy egy ideiglui.es bízott-mány azonnal alakult íb, mely működése megk-zde-B«vel mitsem fog kéani. Adjon Isten neki clogcndo Bzellöml és" anyagi oröt, tohetségoi, hagy o közhaszna vállalatban sikerrel foglalkozhassak ib .mondhassa az ntókor-; „eVdiftf\'ngpDerél\'Aí országa.11 Bizoltmánvi tairnknl voíaBziattak : ilegedüs József, Babocbay Jh-nur, Teraánczky Józaef, hzép Károly, TJüttmann U. 3., Plonaer Ignácz. Axenti Qyürgy, ^IartinkovicB Károly, Varga János,-Horváth János, Tánczoa " Biaztricsánvi János, Fassel H. B., Plandt! idősb, "WelUch Sóma, Löwy József, ol p Kocb Mihály,¦ Fesselliofor József. A F. íió 29-én halt meg Özátor Mária, Guzoriy ;FcrmiesaaIamegyai I\|. alispán neje, élter39;ikévabo\'n. Béke hamvaira ! A F. hó 23-An végeitetett kf kötél által rög-lÜniiákiileg^-HHryA^ Ann^ nnlumegyei Leaencxa lo-TnajLszStetéSi 2i eves — rom. k.t hajadon, ssolgáló ; saját vallomása sxerent f. hó 6-án, KüVágó-Orsün ot-ianl Jakoa Antal Ignácz kazalját BzindékoBon fel-gynjtotta. Kaposvár. Ft. Polák -József,-karádi eeperna éa plébános nrnak a BZÚBZÓkröl tbrtént buzdítása folytán, hívei 105 frt őiikr. o. é. adakoztak szűkölködő rokonaink fiilsególyéBÓro; moly Összegezz érdoraoe, neuieeezivü lelkipásztor, lelfces sorok kifféretóben küldte be a. központi bogélyzö bízottmánvhos. Istennek áldása legynn jnind ft„íó lelkö hivoltnn, kik segélyükkel a testvér éB felebaráti szeretetne lí\'gnerapsebb példáját mntiUáJc L%-yau a knrAdi izraelitáknak fanntubbi cíélm telt lelkes adakozása ícbz 12 fi 40 kr. így nz limes küUlomérre teáz UR fu o. é. Ez utóbbiak íb fáradják szíves koízönetűnket -a- Bzúk ,1 ködök no-vébefi-i * Kaposvárott táncztanítáBait bevégezvén Ln-kntos iráinÍo\'-J és pedig közmegelégedésére a szülőknek, — ugyan itt apríl bó iÖ\'ón vigalroat rendez a "Koföna-fogiúléítari,- • - :-\'r * Novoa hazánkfia Somaovcb Fái. Peulrbl mag-érkeeett Öimonf^roj hol néhány napot tOitve, ismét viaflzamegy a fÜvííroBba. \' -- * A kaposvári gőzmalomhoz már n telek is megvásároltatott; legközelebb az építésre csöd bir-detetlk. •¦"BorsoB Xinos (25 éves, görgetegi Bzületés), ilikó Jánoa (38 éves) kötél által kivégeztettek mart. hó ífreTf Görgetegen; mindketten a már felakasztott Segesdi Ferencz, b a még knjtorgáaban lerÖ rabíófö-nük — Kara Miska. orgnzdAÍ a tízinkoa tárani voltak. " Szigeti J, BzjntárBuWbi nem jő línpoBvárra, mint saját tudóaitáaa után jélűntóT;, hanem íiopronba ment. * * FigyelmeztetjakT; elönzotüínket, kiknek\' évnegyedes ElGírzötéBÍ"idojüVldjárt,elünzetüBeÍkoI megújítani f nem Bzűkség-t^ijra ^fljánUiii lapunkat, mely kiválólng. a két megyo BzolIemi-"Ó3-nnyigl érdekeit Bzalgálja; tudja azt mindenki böloaen, hogy viszonyaint között a provincziáÜB lnpoknak mi feladat jntott, melynek megfelelni azent és hazafiúi köte-féaBégÖTífc; .. TübbinBégeíjött ZeeHról szolgálatot kereB-ni, s rokonkeblekre talált. = A birodoiörobaji nz elafl borszeaz-, borkő_ éa borolnj ornant-aetbergyármegyénkben N.-Gombán megkezdetto működését, mit íb annyival is inkább figyelemre méltónak mondhatunk, mert tulajdonosa a mAí kiégett törköly és Béprö vagy bor moslékjából kó-Bzlt\|_a borkövet\' éa boríijajt* téhit Iámét ^ményoek állitfiató iparüzlet megínduláBn, ia boiAszatunknak nagyobb rjövedeln?5i " Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. 11. szám 1864. április 10-é Ismeretterjesztő kp szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet körébői. 6 s filébe í »1^1 , Z -n tr\'r m\',nÍCn 1,6 1L;".»-é° f,20-""; - r i— «étküldé..c\| « Wyl,.n U. hordva.egé.x im bírt fel.™ i írt. N.gjed «,r. 1 frt ,0 kr _ M,od«. .lotaeto a raLjd.no. bölcsön kitnjrrttrát az .ddkji feirattlU Mttt.1* mellett, ól á r o n WniUatja. -AJ 1 "íz,, f\' ,1 \' ,r\' \'\' Ur-,~ "\'V1\'..10"^ ^"ibo, Petit .őrért l-ör 7 kr„ 2 or ,i kr. c, mind.n tOTabbi beiktatásért 5 kr. . bélv,gdiiért 3" kr. fi.indű. A betktata., d,j » a lap kraclwel Ul.to mlnd.« tírgy . kUdi hicwlh.. KW-&»li..r.., . Up k.lltttí Wmlmat !11.« k6tl.o.ét,™k "p»d>g; og, mind<a Imkk ___ bérmentve a szerkesztőséghez küldendők, K-aposvárra. Kivonat -, A soproni kéretikcdcluil é» ipar katunrn-nuk, fi inngas kereskedelmi miuiKzteriumhoz intézett jelentéséből. II. Som Féayen ásványokból !áés2íLftietíyeL;. Agyagáruk. Legutóbbi föjelentésüpkben a knmarn-ke-rületbeu lévő téglaégető k^menezék rovatoa ki\'.nutatiUát adtak, n, jelent illetőleg pedig elégségesnek tnrtjnk megemlíteni, hogy az líMjQ— 10ti2 évi időszakban, neuihogy nj kemenezék tániudtak volna, de általában a n\'gbugetés — bárcsak ke vési bírálható anyag fekszik előttünk ruás utonniert t a {ul>z tahitok folytán- a fennálló kemenczékben is alább szállolt. Ezen iparág hanyatlásának okául a megszűnt építési vág_\\at leltet tekinteni. Csak a legszükségesebb építkezések, s azok is a legnagyobb takarékossággal kezdetnek. Dísz éa fényűzési építmények , nagiobbszerü lakóházak , kiváltkép bérházak nem készülnek, — miután az építés, minden felszökkent szükségletek, magasabb napibérek, drágább építé&ianyngmellett aránylag: aokkft^^íagryobb tííkét igényel —a hason fekvő n^jíjilier évről évre ttokká inkább növekedik, annyirgí, hogy,közönséges bérházak alig hoznak négy száztólí hnsznot. Ezen iparágban tehát a készítés kevesbu-lése igen természetes. Uerczeg Coburg-Gotha ö magasságának pnlini uradalmában, Lasnakmellett Zalamegyében gyártatnak ugyan alagcsövezéshez szükségelt asüvek, azonban, mert pnját használatra-kevés a szükséglet, és ezeli áruezikk után ke-vésbbé történik tudakozódás, a munka sokszor fé 1 beszakasz tátik. Ezen uradalom iégJakemenczéibcn, a lo-folyt időszak alatt tetemes mennyiségű tégla készült Közönséges fazekas , vagy agyag búit áru czikkeket a ka mára-kerül étben 426 adót fizető fazekas készír, kik minden megvében a helyszükséglethez arányban laknak, miután a mesterség folytatásához kivántató agyag, jobb vagy rosszabb minőségben majdnem mindenütt találtatik. A készítniénvek igen kezdetleges természetűek, és a készítés egyedül a háziszükséglet re szokásban lévő közönséges edén> ékre szorítkozik. .lubb ízlésirány . ipar és vállalkozási-szellem felélesztésére egyed 1 csak a szakiskolák f-.\'gj.ik a szükségelt lendületet adni , azonban általánosan lnuonUkoIák hián\\a ne.nesak ezen iparágban , de minden más mesterségeknél is igen érezhető\', a ez az oka, hogy a mesterember jelenben a középszerűségen, a mindennaj iusfcá-guii tul emelkedni nem képes. j Ezen iparágban a hívatlanok által űzött ¦ edénvekkeli házallú kereskedés iránt felmerült \\ panaszok . továbbá ae rlletŐ hatóságok részéről hetivásárok alkalmával idegen fazekasoknak a helybeli fogyasztásra kellő tekintet nélkül engedélyezett nzabud eladás, az alázatosan alulirt kamarát oda indítják: hogy ezen alkalommá] is a magas kormányt ezen visszaélésekre 6gyel-meztesse j miután már., több izben a magas országos hnróVágokbos- irrtésott- jwlestté[,crkbön azon nézetét fejezé ki, hogy ezen iparág védelmére, a nem engedélyezett házalló-kereskedés lehető gátlása, és az ipartörvény tiT-ik § ának szigorú foganatba vétele szükségkép kívánatos. Finomabb agyagáruk készítése a kamara-kerületben , figyelmet alig érdemlő kiterjedésben fordul elo. Egy ngyagárn-gyár Pécsett égett agyagból, vagvis inkább S\\derolithból és Terralith-ból már több évek folyta alatt, épületi és kerti-diszitniényeket, öblönyöket ^Vasén), Íróeszközöket, tüzhatlan téglákat. Wedgeviood és közönséges főző, ugy étedénveket készít. A fennállott kőedény gyárak közül, a kamara-üzletben, a kőszegi Vasmegyében a munkával felhagyott. . Magyar Mihály gyártelepe Városlödön \'\\ eszprém-megyében jó minőségű, különféle ám és alkatú kőedényt kénzfi. 4 kros ezukortartú-tól kezdve , as 1 Lrt 40 kros angol mosdótálig. A szükségelt nyers jinyag a közel Bakony erdőben található, és mázíiánként íOkrért ásatik. A tUzjfa ug)anott ölenként G frtjával vágatik. A többi gyártelepekről minden adataink hiányoznak, de a fenn elÖsor-olrak árbrf ezen iparág álláspontja eléggé világos. Kamara-kerületünkben \\ orczerbin egyedül csak Fischer M\'ír herendi gyárában készíttetik. Ezen nagyhírű gyár kitUnó\' készítményeiről, az előbbi föjelenléceinkben történik kimerítő említés , hozzáadandó\'még , hogy Fisccer Mór ur által kitűnő jelességü gyártmányaiért nyert kitüntetésekhez, az lSG2-dik évi londoni kiállíiáson érdemérem, valamint a Ferencz József renddolí feldíszítés is hozzájárult, és hogy gyártmányainak egv része, az-on időben Londonban tartózkodó japáni követség által megvétetvén, cJápánba a porczellán ezületéshelyére küldetett. A gyár 1862 évben Londonban-készítményei számára egy mktáö."áHít_ott fel. Bsobníesntf-t&rtxofaruyó" munvitv~VgTn»v»- kerliletllnkben 6 szobrász és 68 kőfaragómester áltnl készítetnek. MnnkáikhcTz alltalmaa követ a már fennemlített kőbányákban elegendő mennyiségben és néha kitünö minőségben nyernek. Bartalits péc.^i erobrász, miután nagy mG-vít az ottani főtemplomhoz bevégezte., iB.mét kisebb munkákra van szorítkozva, mi annál inkább sajnálatos , mintán jeles képességgel bír, és Baranyamegye kirtbnőhoinokkbH-eibeu, a különféle márványziemékben" sőt alabastromban . is, az alkalmas anyngot bőségben birja. A borfejtósről. Hartius közepével beáll a borfejtáa ideje a borászoknál, mely munkának véghes vitele sokkal na- Mit becsüljek?.. Mit becsüljek ? mit Bzeressck ? As-éazt, ezt aa-4r35got? Mi ugy.ksczag a legjohban Ha a hű. sziv megtörött 1 Mi felfedés minden utat) Mi ön haszonra vezet, S előbb gazdag polcsra emel, S ugy szerez kis hírnevet. Nem becsülöm, nem ttaztelem ! Vannak mao imádók Szeretet-— az én Istenem, így indok imádkozni... ~~As óbb, csak égy fényes Bsikrn, Szeretet & melege: S a hideg; éss — ez égrhtng Nélkül mit teremtene ? Mindent ösflze kuz a hic^eg ¦ Mind botegek, kik fáznak. ^ Aa oltárra ling-fco tüVkell: Itt 6k hogy áldoznának ? As a seív, mjLmármegfagyűtt, S magát ae gy-njtja Lángra: Hogy lehetne a kösügynok Lánggal ég.ő oltára ? Az éaz, Dera a tolvaj lámpa Minél csak az lát, ki lop. Nem agyává kézbe való Kétélű tör, orgyilok. Napsugár ez: fényt meleget LOvell s tavasat hoz elő\\ Nemes fegyver, csak azemba vág Hol romlott a vér, s valü. _ Az ilyen észt már tísutelera ! DicaŐitem himevét. Az ilyen ész raüve : mi nagy A mi örök, a mi szép! Do elcittem hallgassatok Azzal a hideg észszel. Mit nomesssív nem,.melegít Mihoz csak pénz, és pénz kell. CSEPELY SÁNDOR. 17ti jegyzeteimből. Morvaországi titilUpek. AuostrrliCE. — Staaich. — Eorichin. — Hnidich. — Oltaüts. — Utanr Kraió felf. — A njornt aep. (Vége.f.. ; . „ A vonaf7~mely OlmQöabo vcaot^ már^reaunil, mintegy ; hat, két mértföldnyire Olmücs elö\'tt Ansa-\' tria felé bsimítva — két febi ágoaik. As egyik.aga megy éjszaki i.rinybao\'Olbiflcrnok b tovább7\'«-má8Í&" Eedig éJBzakkelelí irányban a lengyel határok felé. Unthogy pedig én, a lengyel határokra, iparkodtam, hogy nagyobb kerüléstől megkíméljem magamat, e hatmértfüldet ismét megtettem: OlmüczbSl vissxaíeiá Preraoig. .v.;Prfl«nnil átvágja a vonat a BeegriSt, aésp-tin jól müveit b gyümölcsfákkal körfllöltatett termékeny BzántóHildeken vetetve keresztül, még "^Lem-lélö a begy és völgy kedvesen valUkoáé Baéptégében_ győnvöfködlk, miiiSeb utf meglepSjeleira aKad assor-galomnak. Mily jól esik a szemnek e szépen tagolt földek, melyeknek elÖBegélyxetót gasdag gyfimölosö-sés alatt hajladozó fik ».lkotiák! _Vsljon.R?m lehetne o ezt hazánkban is meghonosítani ? fiyes forma gondolatok jutottak eszembe 11 — A szomszéd hegységen mindjárt ott tündöklik Preran mellett jjftoTPotocIsrjy^ _ Tovább kaladvan," \'-találja aa-ember a^éllenies fekvésfr\'L\'fftpnikjotI_melj; mepjebetŐslpara gviri varos, _de;^cni benne ^f^^ttrggeieggégi ~r as^k^a régi lövagkorból föninaradt a^jj^étornyok11 mikre oly büiakö &^éíjmiki~inorvb", ^fiogy & Tilag^riia mn-.lasztani el ae nia2ít reijnk figy-elmeztetni, mim __-h-t_í_( — . _----i —f\\ 1.-^^ -ni» atrtw mint a. kBieli Haif_An a ta ia nerTTréid^rir ii,jh&-éjssakon égy bogly al»W begy teteiénLill lipjacirtu^ otígy látszik" ajobb időt éfl"a vigbb-kdrítrJgy^»oiyir, TOeb/et már áltai-ébVJíidÖn e ?ÍTnMfotík%Ljp0\' magasán borongva álló Bajátos építkezését BHÁIetém nkénytelen is etibube jutott jPe.Mífi ecjffltomtiijpif fimlmet-.ídMB.I.Or"\'1\'\'1 ira-sslmi luniiik-többségnél Utíuk végbtylmifcPedig: ..-A f.jtiin.küeg<»lf huaa.ni, toiálW.,>« » mulh.t.tkn«rl«k.é1r,. ifc -WJ »jEM45l\' " .nyvmézg.<Klit«r) .ihmt foglalnak msajeEbM, nrifc - egy folyton tartó forrást idé.n.k elő * borban , ugy hogy oson folvtontaMÓ- izgatott helyezet, nemhogy »« alkohol képezését elősegítené, süt abba as oczet savanyu kiképexését idézi elő. A seprő addig, mig egészen éa csöndesen a hordó fenakéw lcülspedvr; 411, legkovebbé sincs ártalma, befolyással a fölötte álló borra, padig igon so-" kari azt Timik noha hitükben csalódnak, mikiot a ........Tűni! borokgál\'. »cprS-jlenléto múlhatatlanul .színe —\'.TÍrétiEEri^paBualaiA veastt-Siüksigas volna, hs-" lott ha e seprő magát mozgásba teszi, "ugy as mint jobban emelkedik felteié, ét magát nagy részba a borban fölolvasztani akarván; ezáltal legelsőben sürü vastaggá, zavarossá, húsosait válik, mik is erjedés gyanánt hatnak sj»r alkatrészeire, ugy ezek eczet erjedést idézvén elő, miáltal a bor egészbe megsemmisülhet, és elromolhat. A seprő ezen fölfele szállásának vagy cmelko- - désének mivolta, aok oknál fogva történhetik, részint ^épiqn okok miatt: mint erős mcgráskodlatása a \\jíüexa falain-kj ajBclletíe vagy fölötte elmenő gyors -^=^ié^^l^-iwköttS!t3mtíttini * háborgás, ré- ___Bziniá bordók oldala elÖvigyáJSÜan megvorése által ngy as időjárása és az éj egyenidejo alkalmával, dúló Viharok villongása ólait, valamint a tovaszí meleg nagy befolyása mugnesi erőnek, mikor a szőlő bimbúk hajtanak, melyek is az ű elvitáahstlan hatá-flukat még a hordóban fekvő borra is kiterjesztik. Tehát a seprő ío olkatréfiaeit elemezvo következendőkben "találjak fol. Az élenyIllés (Oxidation) által felolvaszTínvttanná vilit euyvm\'ázga (Klebcr; bor-kÖsavoiiTPság (WcinstEÍnB3nTe> Czitrom-Bavnnyuság sava, nyalka* éa caeranyag (írerbcatüff) kőnyegiiny •aranyé* savany — mi ia aa élégdlett miriny menteién kénlflpok fölol vad hutásától származik. Annyi azonban világos, hogy seprőnek a borral iBnictes ösz-BaekeTeredéBét semmi esetre, jónak és hasznosnak nemli^dbatJTak, aöt azokat a bekövetkezett időben, a tehető legnagyobb figyelőmmel elválasztanunk kell. KőlűOjTítve itt -azon- esőteket, hol is & burbau a cser anyag é$ szabad borkő aavany tartalom bővebben lé-lexVén, mint a külföldön azon úgynevezett, erős A u i I i s-éknél, miket ía — minden kárköYctkezés nálkOdraakkal hosszahb ideig lehet hagyni a seprőn ; a miből na-következte ss o senki, hogy ezen sokak által bevett nem fejtési Bzokáa, BJByi.nffAbb aSTtali bo-ralLjlEmyére fog elismertetni. És ka tokintjük, igen esndálátra raóltó dols-gj miként is kUlönöB nézetek ttai-Qllbk fel a bor fonás nraltjirel7.es ennek tulajdonára figyelő szakemberek, ugyanis, hogy abor ma- _____gába aa elUanyagült bánás által tökéletesen meg nem romolhntík, B\'Ize is csak egyedül annak tulajdonítható;" miután Bókkal több szesz.anyaggal bírván, természetesebb mintáéra a sör, ml a legcsekélyebb gondatlanság után tökéletesén elromlott éa tökéletesen - kidobható less. Oly esetekben pedig miglen az ember a borok tudományos forrása beosztásával mit sem. törődikyntánuk nem tapasztalunk oly nagyBzcrü elromlásokat a borbál, mint a sörnél; noha amazokat is\'orledÖ forrás elhanvairolnfla mÍaj\|t^ígjejuAAk,„ gasaannaiin —A gyistlgu borokról a külföldiek azon tapaazta-. bUt ¦zerezték magoknak, hogy ezek a lefojtéaro nem volnának alkalmatosak; mások pedig, hogy azok Ízetlenek, betegek maradnának mindaddig, míglen «ek a seprűről le nem huzatnak. A mi semmi szín «§ 4G \|» ¦ .klfttumm athiLkÖvBtkaztothetü, hogy a soprÖ bár mi tl borfsjl«.l«»wi»««-«"^»----- - .131 i aa atmosphorei levegővel, mikor Is oaen móddal a le -feftéieknól a4ápasztabl« megmutata, hogy a borból az -alkohol kicőzöigé80 ó"\',0"hot3. mint egyóbb más boroknál Ía. Mely alkohol veszteséget, az orosebb torméazetil bor kdr nélkül eltűri, meg ezen keverés viszonya a gyengébb borokra oly benyomást idez elö, hogy ezen italok a lefejtés-után egészen haszonvehe-tellonokkó válnak, ha a folyvást fulyó lefejtés móddal vitetik véghez. Ennélfogva aa ilyJjoioknt bör vagy küíel,tum-lBn kell zártan lefejteni, ugy hogy ez álrnl n levegö-voti érintkezést a bor kikerülje, vagv hideg időben kenonTTTnögtonni, á mikor is az alkuból veszteség a jelen levő kigSzölgés által nem nagy terjedi-ltníl, az ily módon lefejtett szeszes italok a műtétei után tiszták, teljesek ós tartósak is szoktuk mnradni. Igen jó az ily esetekben a hordókat, melyben a Kifejtés tétetik —¦ borszesszel kiégetni. Igen különbözők a vélemények és néretek azon kérdések felett. Mikor mint cs liányssur (\'ejtessenek a borok; külföldön jártamban majd" miod»gyik bor-kezelésnél, kikkel összejöttén a fent irt kérdést ismétlőm ós mindegyiktől mást és ismét mást kelletett hallanom éa ha a külön\' álló herczegségek birodalmait melyekben történtok ns előadások — figyelembe-nein veszem, azt kellő volna hinnem, hogy a borkezelés mesterségének alapos tudományával, épp 11 gy állanak a márjgen zueasEO hatolt nagy német borászaink, mint mi Magyarhonban. Mert némelyek a legelső borfejtést karácsony tájára, a másodikat apr. vége felé. Mások pedig ft fejtést február hó elejére és a másodikat u5-2tájra tonní állíták. D\'j miután minden évi tapasztalásból tutijuk, hogy a borok május utójától augusztusig, vagyis a nyárban mozgásba szóktatí jönni, és azon minden egyik boros gazda által gyQlolüeuí iitófwrránon szoktak altul menni, nzért n már elmondottakból az clsö volt külfcildüii leginkább elfogadva és gyakorlatba téve, miáltal is a bor leggondosabban volt megtisztítható seprejótol, hogy ez okozta a nyári mozgiisálól s miatta bekövetkezendő utófornisától raegóvaesék. Ez volt mint mondám,de még ma is-a minorum gentinm szotios gudákndl szokásban, de a gondolkozni és elóro hatolni akaró szakemberek ezi-n i^-\'n fontos munkáját a borkczeléenek hathatós változásuk\' tapasztalt következénél után találták és megváltoztattak olyképpen, hogy az utóforráB bekövetkezhe-töaége tökéletesea legyőzvo van, ha csak egy kevéssé jó pinrTÓval bírnák\'is. Morl ölt már tiú.bé kará-cajny táján nem fejtenek, lm bár borúik kristály tisztasággal tündököljék a pohárban, hanem e helyet miután a csendes forrás ekkor azokia elhagyni működését, ezt ismét további megmaradásra kónyaseri-Uk. az- ajtai: hogy boraikat a hordókban hettmk-rnt 2szer vagy annyiszor minő a bor minÖséger ogy háromágú lánczkorbácssal a seprővel feliavarják, és ezt mindannyiszor Ismétlik január 15—20-íg mihelyt tisztulni tapasztaltatnak, január 20-ka után nyugodni hndják boraikat míglefl nzok martius bIsÖ felében, vagy küzepetáján, íbuicv tükör ezinöket víbbzh nyerik és ekkora már fejtésre elkéBzitetthűrdaikban kezdik legelőször a bor lefejtését után „hány hás annyi Bzokás" móddal inpaaztnltryn.. hazánkban, pedig engedjen meg t. olvasóm én az elaö fejtést tartom és látom a bor kezelés első hasisának, hamar ÓBíszerÜon tevén meg szüretemet. Nem akarok az ismétlések azóhalmazával senkit untatni, hanem ezekből legyen szabad még is annyit elmonda- nom, hogy a nálunk uEokisoa fejtés,%borkezelés el-veíveUehogysem egyeztethető ffto^ert: ElsÖbon ifl fejtÖ csapjalak, -;0ly tökélotlanek, mikről Bzóllani/kár frplnaaz Wőór.^de ismerek sok 200 akós, boroa gaxdiVklfc.a .drága,időt oommibe B0 vevévezRn cflokóly Osazog bora\'kkti;iegy hetet tol-tenck el 8 garason vett BaiWfáböl kéosült keskeny Ivuktt csapjaikkal egy nap helyett. A mit sokan U zülök fukorsagból s többen a magokéval jobbat nem ismerő viszonyok miatt teszik. Pedig : A fejtÖ esan hordereje! í\'falsban a harmadik U-fejtés\'alkalmával tapasztaltam, a hol ifl ft borok fejtésénél a borfejtö korsókban kisebb és nagyobb zu-hanyos oeéeeel telj esito a Kilffert (pintér) munkáját. UgvanÍB : " As első nap kibírtam bzó ée kérdés nélkül az elöltem történt munka modorát, de a második nap no hogy se állhattam meg a hallgatást, a csapra járó tB arra Mesavarható két félgornbölyü részének fúl ea le — és oldalvást történt forgatása mivoltáért, mint tudakozódtam, pintérem azt nekem tökéletesen és ulv értht/töleg fokozá, miként annak máaképpeni nem U-lietösegéról tökéletesen m-\'irc^özödtem. A puh.i es lusta borok kifolyásánál, mind a ket hozzá csavarható részét a esapra .alkalmazta, a mi m oly sebes és zahanyos folyást idézett a lefejtett búrra, hogv szinesleg toltutt bor korsó tartalma, ha egy kevés "időre békén hagyatott, alig felénél több borral volt telve. A mely munka a nálunk szokásban levo nvirág seprüköni átfejtéshez hasonulandó volna, de mindamellett a mi szokásunkat, igen-igen túl éri a 5 borfejtö csapjaikkal tett munkájuk. Továbbá: Nálunk a borfejtésnél a bevett szokás az, A-i még nagy"uróllalinakban ia, hogy a bőven folyó rvz csapokat, minden egy fertálysajtár után elzárjak, mi által önmagunk kívánjuk, hogy a hordóban megl:bL-intt bort a már fenékre leüli epedett seprővel ísm--, össze keverjük és a nyári utóforrását borainknak f\\o idézzük, éa a nélkül, hogy hordáink másik frltt moly a bolso eeantérfún nyugszik, fel no croeliuk. pedig beismerjük, hogy ezen 2—3 fertály bor mrlv ;\\ seprő éa tiszta bor készítő határt teszi, egy kiiljn erre szánt hordót kcszittenénk. hova az elsőben, a még csapolásnál leeresztett (mibe mindig Beprö tartalom foglaltatik) külön öuthetnénk. Mi szinte a szín borokként volna kezulendö, és a házi szükségre elvezet teljesen fogyasztandó. Erről : EgL-sz ni.iskep iÜI a kezelési mód okszerű 1 9 bazirozott kulfuldi borász ágvelme. Ok a rflapolíts utáni, éa a hordó fül-föl emelése után lefejtett bort külön antik el, és n mint fejtő csapuk a borkifolyha-tásám raogcrcsztctik, megszakítás nélkül szabadon hngyák a bort Eolynl, legftilobb ha a mcptöll^udo üres hordó távol esik n megusapnlt hordótól, ekkor az egész csap nyilasát 2:3t—s/l réBzro tartják nyitva, hogv a munkát végező napszámosnak ido engedtessék íiree fojtökoröóval a fejtő pintérhez visz szajU hatni. E munkát peglg raegakadáfl nélkül folytathatjuk CBak, ha borválunkba ütött réz csapunk nyilasa egyfornm nagyságú a fejtő csapéval; különben a gyors munka által megtelik egészen a bor válu — ?8 igy munkánkat megakadályozva tapasztaljuk. Ez igen ceekólysegü eljárna azon tapasztó latban fogja réozo-sitni követőit, hogy az e szerint tett fejtés után a második fejtés alkalmával aemmi seprőt nem talál hor- !>.{.... I..tn __:___i.j_u _iij.i .___-.1. li...... ¦ ¦¦ . lofejtctí borban, hol a csap csaTarja minden egyes felbugyanásával a bor színbe keveri. A második fejtés májusban a szőlőtőkék lovo megszakadásakor vitetik végbe, vagy ás első fejtés utáni 6—7-ik héten azon móddal mint aa első. Ezt követi: !,Hegyea.álJok, bn.nn nézek le róla, Mint a boglya tetejéről a gólya" —-..iB-.,tot «1 találván^Jfest nagyon. A vár, a BUrkhiteúr caaUd-tnlajdona.- 1 - ¦ Azután a vonat íi.gylejtőn haladva tovább a a^lwm-Tidékén" — mely általánosan a termékeny ::.\'risVUtak:k<M tanMÍk-.lórTib«i,\'ö kivált a hegyloj\'-^..tWL^Tjay^ .kiUtá. ayíljk- » „,„ ,ia„ vgéi ¦ W^isiSTfíok.ii-ip;.^-______._ - _ M»U»kInkinél inír• tér ktuTSicilib. —Wi!irii\|n^lita»ik, » a Tonat mKtogy mélyKS robog, T ?i zaa^i^i^kyLAdraj^ téjfajB.-.^-.:, í..^-..\'-: - ¦ —¦ ! A morrahaUrazél mentébea tovább vonnlva a .--t9m»:»»:.O.dpr»folt4. ká-ji-ra" ir. — Fotil é. Zanch tl kőzött már [átható a szép foly., kőrutőtto .-é. mellékén hegyek éa-Tölgyek váltakmaUi között „law.tiTamiiikímílk.diwk- mint: P o k 1,-Z « u c h 11 nak IB&iyw alliloü nj, szíp, evangelic. temploma . -MlltWtalitawsAjsxímoa-tajkíwit egéizitnek ösz- »Jil J,^Sn^,]Uii ollw^T, aválUknzó PL«lq».»t ci k - a i ÍLé ,u«- kaUrib. 4, d- TUAti^SÍt^il.1í^í!", hogy lelkem azinte itimkébjiKUenJ>«rölni; tínilta e népet. - isíílt.íífa5^t\' "-""8»\' itrtózkodérileb.n. --«01rUtr«., usnhM a mint « ismerkedés inkább. és inkább előhalad az idegen és a mprva kőzött, annál jobban mutik a komolyság arezairól, a feszes mogorvaság tartásából, — s bárha ezt a morva idegen irányában levetkőzni sobaaom képeB egészen, mégis legalább lálszikvrajta, hogy lehető udvarias lenni iparkodik, aaz idegennek önkénytelenül is elkeli ismernie; hogy e népnek nem rosi szive van, mert tenni kérésre sziveién megtosz sokat —Je azért lelkületének nemzetjiellegB a komoly tartózkodás sohasem h«gyjaekJU_minthogy e tartózkodás rajta mindic_ észrevehető, barátrigájLkraUt az idegenjem-szivese^T keresi morrnem meri. — Vannak, kik a morvát egész bart.ágtaUnllakia fe.tketikj talán kik jól nem ismerik 1 En ezt nem annyira barátaágtalanságnak mint inkábbtjtomoly meggondoliságnak, moly meg-nézi, hogy ki tfogad ol barátokul, - « a barátot kit elfogadni akar, mindenek elatt jól -knamo™ kívánja. Ez J8ÍS,bon. ?>\'"\'t ««-" aorozetoknél egyaránt. Hogy azonhan érdem nélkül előzékeny lenni nem akar, oz már bizonyos. — S ki a-magyar vendégszeretetet Magyarországon kivül keresi, annyi bizonyos, hogy^int-mindtmüttrugy itHí hiában teszt - —. Aw\' Egyélibiránt ilt nem is csuda. E nép n«~ hoz munkávaTkeresi kenyerét, földjeit ami kevéí egynek egynek van, nein a puszta, termeszei íldásos Jteze, íe » veritékos szorgalom MzdelmB teszi ter- .mé^nynj^A_főld lejjinkább aovány a hogy Kkói .égetlikerülik, sőt elia adhatnak, »zt „ebéi munkí árá^kel .™agváh»ni.k,,A jólétet\', mira legapróbb WDt c.,nWMgavi, nép őltfete legalább lát- .íolaj muWrk«zd.Ie,omeI tüíják csak kiWvni. Fe- leslegjük nincs, hogy azt megosasák, csupa szívességből, da ha van íb, előrelátóbb miotbogy a szükség idejére félre ne tegye, s elpazarolja, ugy mint eddig a jóazivÜ magyar, ki lelkét Íb odaadta.volna, ha egy egy jó szót cseréltek velő. Egyébbiráut a termékenyebb vidókok batáBa meglátszik Morvaországban ia a nógeo mindenllít.. ^. ^ A^morva, nép egyrésze , ha kís- földjót megművelő a-, gyárak nehéz- munkálataiban keres szórakozást, hogy"csaladjának szükségeit fe-deaae, vagy pedig áunak a szokottnál kissé több jólé-tot-biztositeom A Taágik.réüzö melynek földje nrncfl, csaknem egyedül a gyári munkákból tártja fen magát és családját, az mindig gyárakban^ólgozik — a a logszegényobboknól nem CBak magokba férfiak, hanem aoküzor ha alkalmazáat találhat nejével gyermekeivel együtt. Azonban éz már ritkább eset, marta nők leginkább a gyermekneveléssel .Vannak elfoglalva, cs ogyeclül és kiválólag aff ö köteloBBÓgük levén, mert ezzol na "apa a szegényebb osztálynál ugy stím törődhetik í ellevón örükaaon nehda monkával foglalva. Do nom csak Ut^banem.a joJÜLjmóduakDál is az anya fii köteloBHÓgo a gyormeknoveléa^. jnelynek falytatáaár azután a nyilvános iskolák, és intézetek, veszik által, ha n gyacmeWiuár kissé felnőttebb bort ért, az^apa a norc bizza ezt, mert ö iparával, tervel-toI, gyáraival, Számításaival, apjoyira igénybe van váTe^hogy ^aabtdl guüdjaü sokszor félrg^keil tennie-Általánosan a népnok felsőbb köaöi müveit tn-dományoB, a középrend Irillífiőieri^r^bö denütt iakoíázolt ía-értélmoB -^»^.öiroa kevésbbó áll a falusiakról, legkevéabbé pedlgá falusi pór osztályról, kiken aok helyen aa Ukobúii^ák;épen <§ 47 \|> A harmadik fejtés aeptaniber havában, ha a bbŐIő érés idő aUttjS bekövetkezni szokott bor színe- beüx-küléae engedi, vagy ha e mialt megakadályozva volna a fejtés, ugy elmulhatatlatiui novamber kávában megtétendÖ; do cnak olyan pinczékbon, hol az uj borok nincsenek zajongó vagy caendeB forrás alatt. A fejtén Idejéro nézvo legnlkalmatoaabb, hü-vea coendes Idü választása, s raít meg szeles időben 10 lehet upj-Rii tenni, csak ezzel eaős időben hagyjunk fel. Hogy pedig mikor van a logtiszlább állapotában a bor, azt legjobban megtudhatjuk, ha magunk saját és azon borunkból készítünk egy barométert {lég-sulyméröt). Erre Holienheimba egy öreg Koffert ü-gyelmeztctctt éa készítésére tanított volna meg-- do a mihez semmi L-iníthatás elömondását nem Látom, az egész légsúlymérö készítése Rbban áll, hogy egy meszelyea feliér vagy kékes pnlaczk megtöltetik tiszta 11 j borral mit lopóval vettünk kt hordónkból éa abba a parafa duga-z alsó szélétől 2 ujjnvi üredéket hagyunk, ezt kiteszszük nhtakunkba és májtiB hónnp utoljáig ott hagyjuk , minek moE^tVftrodása a mpz időt l\'J órával előbb lundtunkra adja, ugv az is- í nx.\'l tiszta aziurei változása ajuv.\'titlöjú idő beállnia- ¦ n.-vk t-.lru;u.\'3í\\; nz pitiig «l«{rondö íirr.-i, hogv boraink \| I-fejteei-i cl, vagy ne kezdjük. A mely Jt-pinürö hne- j Ittrt a már általam meglett prolin, kezeskedik, j Hl\'KKAíi ISTVÁN. • Vég? következik t. küst^lögnagyobb résafe -főrangúnk tér-dltok--a.-fÓQy-bon ragyogó sz. sir előtt. Valahányszor e templomba megyek, mindannyiszor a vallási buzgóság épületes példái tűnnek szemeim elé, — de főleg e nftpokban •, midőn az elnémult harangok hallgatása nem kevésbbó gyüjté Gasze a hívőket, mint üunepies zúgása egyébkor. Milyjúl eaik itt az embernek, a Yáro»i zajiul elszigetelve k-lki Bzámvakon i\'.-lemelkedni a szellemi bonba!... A magyar növendék papaiig il\'azmánv-intézetiek) ének-kara áitat szabatosan elzengzett panaszon dallama; a íclduit hazája opti Bém, 1864. márcz. 2\'.\'. Muh nnpvk ejryiki-n szép tavaszias sétám után szállásom fele b-illagva, a föpoata-hivatal előtt ba-muió népcsoportot vettem észre, mely csuda-tárgyat nzaladva követte. Tapasztalásból tudván , hogy a bécsi nep bar mi csukétységi\'t ia megszokott hamui-ni iclég neki e#y 1 íiniiiluis eltört kereke arra, Iil-^-v mellette negyedórákat toltaon —¦ réazvettel ; ha az Uton baladó val.im>-lv elvesztett tárgyat lehajolva keres, nem sok ura a .kíváncsink" egész seregétől láíja magát környezveeszembe ű-\'m jutóit g\\ur-saljb léptnkkel « kísérők közé vegyülni- 1 >e menv-nviro multanylum a barnulok figyelműt, midíio az egyetemi ter küteleben, egy fordulatnál kis kocsival találkoztam, melv kft uri azenielyl sietve hordozott körül, — ló és mindennemű pl üf r pnt nélkül\'. Lz az .11 kocpi, melyet mur regen hirdettek a htrl-ip"k mi\'it uj t.-ilálmán vt, s ínclvlyel Bécsben az említett nt italom kor tételeit szép sikerrel az eUÖ kísérlet. Vezetése csavarok segélyével t-.irtedík, s kevesebb fáradságot igényel, mint minőt egyes kötekedő csikók izzasztó osépfdéséban, kénytelen néha a Aj^uó" kifejteni. Kisebb begyeken íb künnyesp&n^l. Mennyi előny van e kocsihoz kötve — kiao^ykirándulásokra, — elgondolhatja főleg az, kí sokszor dvfiga pénzen fogadott fuvarossal ia alig érhet vc&zélyee felfordulás nélkül a szomszéd faluba barátságos látogatásra. Minthogy — "gv gondolatban — oz uj kéjvo-Daton egy kis húsvéti szünetre szerencsésen eljutottunk szülőföldünk azó\'píTliatárihoz is; a t. szerkesztőség engedelmével oly hosszú hallgatáB után ismét mcgazúlamliyik. ilult alkalommal a farsangi zárnapokról oralé-keztünk, jelenleg, mintegy folytatólag, a böjt ko-_molv nxyijait^ érintjük, rövidség okáért azonban itt lyeken az egész bűnbánati időszak nzelícmével találkozhatunk; - Ha valaki csak kíváncsiságból ia belépett az . ogyetami gyönyörű imaházba, lehetetlen hogy hideg kebellel távozott volna. Az ékességeitől megfosztott gyászoló templom telo volt ajtatoskodókkal, kik romjain kesergő impy látnók bíridmainuk \'lamenia-tioi hü visazhangzata, b a bűnbánó zaoltiirtis mcív éraésü „MÍBercreu-jének bánatos harmóniája igen jól összefért e napok gyászhangulatúval. Megható volt a fel támadási ünnepély nagyszombat estéjén ; a harangok ércznVelve, a jól rendezett templomi z»ne óaazhangsatbaD aegiték emelni a. hivők ezreinek dicsénekét. — A kozmenetben ns^y aziimmri égó\' Yiaitrfáklyával vett réazt az előkelő oczL\'ily. n polgárság és a nem régen keletkezeti le-peiiyecyl.-i !8 asépen volt ke pv i B<_> i - i?. A böjti nnpi/klíal a hi\'BEiu t«.-l in ie;árl \'\'lrcvor-aan, nurtlm ö bírod, fovarírsban privilrgi\'.im jutüti volna az időnek ia sebesebb fizaladiism. Ha nem leszek terhére a szíves olva&ynak, felemlítek Béca aok nercíi trazclngaágniíjói neliánv. — a kisebb városokbíírj alijr letezö helyűt, hot györvtirkndtPtö, hacznoüan m»iláttató bzórakozúbck ki>l\\ Uzliftílk el b megtaknn-tott téli üres perezek, B táD inne-t le6Z az, hogy itt as idő hamarább lejár!. . . \'.•tt n)l a müvészol cfl"(\':áp csarnoka, a B e 1 v ?-két emeletes képtár, a bemenet mindenkinek nbíid ) Mar az ezt i .bóUa-igen azép-példányok lAri^L\'A. 9- fr"±inrÁny" gyűjtemény, melynek becses példányait botiunt bányái is nzaparitják. Leginkább magára vonja a fi-gycímet hazánk felejtheüen aaBsonyának Márki Teréz iának drága kövekből álló virágcsokor menyasszonyi ajándéka. 3. A nagyszerű Arienil, melynek dús fegyvertárában _a 4egnjabban elfoglalt dán ágyuk is tÍBztea Bzálláaban részesültek, mint az oeerrák acreg vitézségének tnnui!.. . 4. A p 0 1 g a rí fegyvertár, mely nagy számú paizsai b pán créljaln kivíll aob nevezetességgel bir, ezek Kara Muatafa. koponyája a koránnal tele irt ing", valamint nyakkendő gyanánt ajándékban kapott vo-röe zsinege ig ; továbbá sárga réüzből -nagy félhtttd, a végre mellőzve a többit, egy hoeszu szekrény tárni szemeink elé, megtöltve már rrosdásodó lőfegyverekkel. Vezetőnk, megelőzve kérdezéskédesünket", azt mondja: rezek 4^-dikí magyarországi fegyverek!"... Ne forgassak - sokáig ezeket, nehogy egvík vagj-másikban megszorult töltés kisülvén , magunkat találjuk ! Legyen ekg ennyi a múlt téli idők emlékének \' záradékul még valamit a jelenről\'. Lgy bél óta^Bécfibeo alig ÍBmer-h<?tünk a Urass--ra ; hideg esővel bó íb hull, melynek nvoma alig van ugyan a városban; de ha azonban Lipót heg^-rc te-ktntEink, egész január ran előttünk. I>e ez talán csak april zm-arodó napjftit pótolja előre. Mult héten mar ibijyát tetáltunk a zöldellő ligetekben , bői mi több, pix nap óta uj spínóttal kedveskedhetnek a bécsiek vendégeiknek. Ha tudnám íb, begy nem vt-lna még a kanizsai Vagy kaposvári ptaezon e^ fözeléknem , alig merném a Décaí kerté- izlé gábac f./glaló gyönyörű kert ezeket jó nyereség reményé -en ide küldeni apinót- ?s tavaival, mythologiai szobraival, kielégítheti r, tét,.!..; ; de a képtárba lep. mely telén rendeefe füttetik, a remek miivel; bátnulá&iiban órai perczek-kt- vítlioziftkj s ha csak némi megk>ielitö fogalma i? van n Hiobniezat éa featepzel kóréból, ezellemdús élvezetbe merül. A földszinti terraebiien csodálja a kezet. m<-lv vécöjével életet adott a hideg márványnak ; a két emelet iskolákra uEztott featményeíben f"l[iliilja Zeusiű fizőlöfürtjeir, Apellea terroészet Lü képeit. A nagyszáma bibliai 6í. történet élőképeiben fdesfn antral.\'g a flzemleiÖ, e a f\'gékony kebel egy-t-c y lelkesítő sugarat fog fel a dic-BŐültek erényei er-zekitett fény özönéből. A centaképok ln-eBzasb v i.zp-fr<i-Usálmn mjr.tlia hallatazanck a rett-r.to zaj ia, mely a vérzők jajait olnvornja: B(KrnfftP. 1T^\'\' Szigetvar ofitrornában Zrínyi h-Ösi kariij<tt villogni latom, inely-lyel bajnokai élén martvr-halálra eiet. Híven jeliemzeit esiilÁdi kiirük csaknem kitíirö jó kedvébea mo-srilyog a komoly kedélyű is, a egyeB életnagyságú szemc-ly festvényekben annvira ranlódík, hog>\' kdaz beazédbe ereszkedni ftz élő lelketlennel. A tájtépék-bon zóld virányokon járunk, melyeken a fak dús lombozata is lengeni látszik az eati szellő Bzelid hul-lámzatában, mig a búcsúzó nap sugárival a bérezek oruifttt aranyozza be, melyek tövében csendes tó eima tükrét egy-egy könnyen terhelt ladik hozza mozgásba ; — s igy tét közepén ia a természet szépségeivel találkozhatik itt a látogató 1.. . Bclvodereu kívül más képcsarnokok ia hasonló élvezetet nyújtanak, melyek kőzöl azonban csak hg Liechtenstein- és a m ü é g y 1 e t^ t (Kunatver-eic 1 emiithetem meg, mict melyekben szinte felejtheüen péfoéekíi leiftrettemT^AE^élBÖbcnr egy híres madonnája is, a halhatatlan művész íM tett ecsetének egyik remeke. A képtárakon kivűl nem csekély élvezettel gazdag: 1. a z á Ha tgy ü j t e in é n y (zoologischsa (Jabinet) is, melyben minden osztály, rend, nem és iaj — kitömve, képviselve von; az oaáüatok vazai- kéBzleteíkkel, tudván hogy a „gnsstofi" Qem mindé- uütt egyenlő ...------- A bécai müegj-etemi magyar ifjúság bangver-aenyérül — aajnos í annak idfljében nem eralétezhet-tem ; talán nem lesz érdektelen jelenleg (egalább az eredményt felmutatni . mely szűkölködő honosaink jsvára küldetett, ez\'. 30^0 frt o. é. ez íb egy kis eify-hitö csepp szenvedő honosainknak ; hátha még Tau-eenderek ^Vertbeim szekrén>ej is megnyilnának 1 ? Csoda, hogy a találékony, áldozatkész szeretet mindenütt lobogó lángjára js hidegen maradnak !.. . Isten velünk . M.. . . S. Mohara, márez. bó iTfi-én. A hírlapok telvék azon sajnos b a kBzlekedéare nagyoa sajtóiag ható hírrel, hogy: a Lnczenbacbez-RuBton-feie gőzhajókat a Pestről M-obáeaig k&sbfresö állomási fabódékkal b kiszálló hidakkal együtt a bs. dnnagfizhajó-íáraiiljLt\' Vélte volna zneg. Ha ez igaz, ugy ez csak szégyenünkre válik, hogy egy iíy életrevaló vállalatot >e bírtunk fentor-tam. A hajózási verseny szép eredményt mutatott ¦— eleve a közönség részére, de kétlem, hogy most midőn az Ösvény már törve lévén, a vállalkozóknak szép haaznak is ne lett volna. Sokak jóslata teljesült abban, mert midőn hallván, miszerint Luczenbachcrek vállalatukban egy angollal, Rnstonnal társultak mintegy előre látták,- hogy a fennen hirdetett b mindenféle rhazafiBágt" elnevezésekkel spékelt magyar vállalatnak élete rövid ideig tart. E szerint ott vagyunk most, ahol voltunk; kegd- kedvezményeit, értve az ut&záfii dijak, mik a verseny által leszátlitattak épen felényire, exatin is megmaradnak ; bar az a dnna-gözhajói-társulat, megvallom, ugyan esztelen volna, ha «ddlgi kárát helyre nem pótolná, A legyőzöttek mink lessünk, tűrjük tehát a következményeket; da különösen nagyon jó fog esni nyoma, a mi annál feltűnőbb volt nékem, mert a morva eUmi iako4ák jól rendezettek s arra átalá-nosan ki tan ö gond fordittatik, hogy a gyermekek iskoláztassanak. Hanem általánosan a morva nép tiaste, mindenütt városon és falun egyaránt, a a legszegényebb gyári munkáson ia , ruházatának mindertvgyariósága mellett is, bizonyos csínoBBágraí törekvés vehető isire, mi o _ népnek nemzeti visole-téhea igen jól áll. Ajs uri rend nemzeti öltősete a franozia-divat jelenleg, mint "majdnem™ mfnSenTItt líagyaruraaág egyes helyeit kivéve —azt azért meghatározni nem is tadofii, do & népnek kivált Tálakon meg van még sajátos nemzeti öltözete. Es íb-oÍc helyen többé vagy ke ve abbé áthajlott ugyan már bb-\'-átaiános nómet vi-qélethez, kivált a férfiaknál, de néhol mégis eredetileg iu feltalálható. Á férfiak föveget azéleakarímáju nemes vagy n^fistó kalap képt-zi, moly aa ifjaknál többszörösen körül van kerítve piros aainü ssalagokkal. — Nem jgeíLijö-flárgáfl bőrszín nadrág fedi tagjaikat, mlg lábaidon a fekete csíznia külsö-bldálál\'rojt\'ékesiti. Fel-ültőftl-rővid Üvnól alig leeh érő ujjast haaBnálnak a fiatalok,\'aa öregebbek pedig felhajtott Ujja hosBcú kabátot........ - A nők; flltözókfl ^ ~szÍnos ujjasok, a lányoknál . pedig teáthea tapadó mellény, _elöl fehér ine flol; a nyak hátsó -rászán megkötött tarka kendő a tejen, mely a lányoknál aokssortígészen piroa-ssinü a hátul nagy^gokorral van ellátva, végre rövid ruha, mely mind a nőknél, mind a lányoknál kirívó aainü. A nÖíc erősek, élet teljes arezuak és ép ellenke- zőleg a férfiakkal beszédesek, vidorak, csinos festői öltözetbon, midőn csoportosan összegyűlnek, ruháikon talán minden képvisslvo van. Általánosan a morva csinos népnek mondható^ azonkivül kitartó, szorgalmaB, és alkalmazkodó. De némely tájakon, ha az ember látja közelről e csinos népet egy-egy cooportban, s körflltekínf az arezokon, soknak arczán már a fiataloknál is dultBágrbalaváoy-ság és valami meghökkentő málloítaág vehető észre, mely az embernek szinte nem jól esik\'.^Különösen a magamnak megfejteni az okoL De miután láttam, hogy az ifjak már — miként hajtják ki a jókora pohár pálinkát egy lélekzelvétélre, anélkül, hogy areja-kon qz ivás alatt-vngy ntán csak egyetlen vonás is mcgtnoudulna, lolkem elszomorodott o csínos népen, mert megkcllo gyŐzödnŐöt,JiDgy a nép férfi rósaének sok lielyen egy szerencríÜeajze^vedéiyevTiríi-iBeiy--nek kieUgitésóvélvagyonát ésóletét gyilkolja meg egy BzerencBÓtlon szenvedélye a szerfelett! Bzeszivás. Sok helyen vannak ugyan „m é r s ék e gy 1-e-ieku~inTkJiek jótékony föladatuk volna, hogy e sze-azencsétlen s\'zenvedélyt a nép leszokva,r(é vesztegesse életét éa vagyonát; oh do mif^ nyomtalanul,hangzanak el a jó szavak, s mily kávés eredmónyj Junta* Töl a következés. Csupán az vigasztaló, hogy o sze-roncaétlen B2Önvedólyt a nép aUóbb rétpgeibon otthonos éXűöm általános egóss Iforvábahriis a tájakon, ia hol dühöng, minden kárhozatna hatatja mellett ie, a vagyuni állapotot Jiretőleg, nagyon ésísrevéhetti változást a rendestől nem okosírvagj legalább olyat nem, melyet as idegen első piltónMra i« ófl ara vehetne. / Minthogy Marvaorsságban a posxtógyirtás igen jöredelmező iparág, axért a birkartaByéssUíi &s egésa tartománybinmagyon virágzó és minthogy h hely is kedvező e czélra, igen fBlkapoU. Á míirvuorstagí gyapjú mintán! fiaolgalkat^bár bolis,?siii flJtnnhan a morvák ieginkább-BBját gyáraikban* szökik főlhasx- ^ nálni. Termeszt menyei közöl kiviteli csikket leginkább a gabona és a mák képes, mit Alsó^Ajuatriába ás Szrlésiábs szállítanak* jGyirtmAnyai feBsBl j»dig . fl pv,n«tA i-m » bór- mit i-gÓB» Ramnábnr da BgTW he- lyokről, például: "WeÍBskirobanböl legtöbbnyira a tö^ rak birodalomba szálHLaask. .CfakorgyártmáDyaJ is jelesek^ s e tekintetben külföldre nem ssornl soha, mert évenkint mintegy 150,000 náwa jrápaciukrot beoIgái tatnak ki gyárai. \' --------- \'""Egész Morvaország b b r-ll n n i , bafóartoaág -ftUtt áll -» >\'Htg<"tg«»lií" tAtaiwaiwi jirliiokr, .tSr-vénykezési tekintetben pedig öt kerftísire-ivwL fel-oaztva. -- -\' -¦ - \' - Az OTSEág_öB3Sa lakéinak tmAma mjntegyj egy ¦ millió kiTenciBzázeÉer embert-etínHaTT--kikfközül mintegy Ötvenezer német, » többi 1,300,000 pedig morva népfaj. .VaHáara nézve: őtíeneoer reformátust és mintef^ 40;000 tuiidót kivéve a töhbiiatholikuB. - - Morvaoraság rfgídötSl bek* nvngalomaak örveruS és o nyugalom kövrtk«óbje»js>ig «gyrésl-w ipar is a jólét a. földnek mindeMSwrénykfirÜ gs-dagsaga nldlatt ia a munkm által előhaladt, részről szokásain, éJeten_bisonyoa\' pangái vefietr —HM,\'tir. kexwkKl&nefc^Jütí. Mj.l.en.j»y«nion.^árol:. —XniTm^rVilbantot.iiom is ™»Vv ° után hideg suhanj. , .-KUGWtAy. Hirefe ös eseményed. A A rauegyletnck idei sorsolása april SO-án .ceHd^A sorsolásra megválasztott képek, a hivi tárlatnak legsikerültebbjei közöl választatnak. A sorsolásra kitett képek mübecsük mellett jelentékeny értőket képviselnek. — A részvényesek ez évi roűlapja melyermég a mozt belépők is jövő május s jumua havátorkéshez kapnak. Madarász Győző haxaí festésiünk eredeti gyön vörü featvényének öZrinyí Ilona. Munkács várában11 igen sikerült kőnyomata loend. \' A-ijrómniyDmat Wajdiis József könyykercskodéhé-—bcti^ mlut a mfiegy.Ii:t-egy.k üjjjmukenél uu\'gitikri tehető. A sorsolási főbb nyeremények ezek: tíámson éa Uclila cjnnortQz^gypjjgbő-V punaiazky LássbitúL ára 100 aranv. Nyári tájkép, fes{v. Janscn Józseftől, ára 400 frt Tájrész Kaumszauből, Kirnig Alajostól, S00 frt. Bantbek romjai Syriában, Ligetitől, 2uu frt. B így tovább lefelé egész 23 frtos értékig. " ^_E.:ho 3-án tartotta, a „Kanizsai Dalárda/ .3-ik énekestélj-éi,, a pártoló tagok számára, mely azonban sem a várakozásnak sem a művészet érdekének nem felelt meg kellőleg. Meglátszott az ¦egesaon, hogy. ?jm5ködö tagok tűhli nek jelenj mint igen, :s Jgy i agyon, természetes, hogy a biztosság és szabatosság majdnem minden \'dalból hiányzott A második dal eléadása fülsértő volt-egész-* kacsagásig, b leginkább tanúskodott a kínyagsígrÓ\', mert jól emlékezünk még arra, hogy épen azon dalt ez évi első énekeatélyen zajos tapsokkal fogadta a jelen volt közönség. A megrovás jog>s - -« mUányet raert «lnéaéssel tortofiank-rygy k-erdŐ-társulat irányában,, hadügy axerctctr -é~szorgalmat tapasztalunk, de ha a gyengeséghez még hanyagság is járul, ez boszantó. Aztán innen-onnan két éves lesz már az egyleLn uj dalt caak egyet hallottunk a mostani estélyen La. Pedig ez évben, illelöleg május l-ig az alapszabályuk értelmében még egy j;ir a pár toló tagoknak, A művészet érdekében tobb szorgal-" "mai oa lelkesülést"ájanluiik a tagoknak. Az éneket " .ly. ben, hopy élvezetnek alig mondható. & PannBr, ismét csak panasz és pan-ipz, a hamis mértékek ellen. E napokban egy szolgáló mar-Babust vitt haza, 10 lat volt a hiány. Vissza küldetett, hogy jobb mértéket aÜjon\'a mészáros, uj funtot aúntt — ós — ebből nem hiányzott több 6 latnat. Ez aztán egy mázsánál az első esetben 1000, a másodikban csak 600 lat hiányt less. És még is azt mondják a méflzáxuflüki_^íem .MbM.lnlr. ha. csak fel nvm emeltetik a hus ári (BekableUtt). /\\ Városunkban befejeztettek ez évi ujonezozá--uook — volf dalj bor- és könyözön. /V, F. hó 4-én éji 11* órakor, borzasztó-tűzi lar-ma-riasztá fe"rvárosnnk nyugvó\' lakóit — rettentő látvány volt a lángtenger, mely az itteni urodalmi majorban lavft\'pajtán, széna- és szalma kazalokon dühöngött Segély* minden falul érkezett ugyan — do mind a. régi szokás szerént, ki tüled — ki hozzád, minden vezénylet nélkül; mert még nem választatott egyén, ki ily szórnom esatben a főparancsnokságot aWenné. Oly baklövés ia történt, hogy a lángoktól, "órt^n^en-fogások. A fecskendők"kónőn érkeztek; az JgyekMettel^rosalt oltók, fuíeg a kárvallott bérlő szorgalma, a kevéa víz daczára — tették lehetővé, -hogy akösalfukvő bretoBÍtotrepuletek megmentettek; az üteget t svéna és szalma értéke nagy — a tűz oka ismeretlen. Ajánljuk a t vároai tanács- figytliié\'e, T. ur „Knnizua varos képviselő testületéhez, a Z.-S. K- deot 20-kI SfJ. számában, IGD-Ik oldalon — feltalálható lO-lk nyilt levelét" A-Muít számunkban hirdetett „milkodvolői előadás" közbejött akadályok miatt, april hó H-kóro haUsztatott. A Lakatos Sándor tánezmestor iVltol hirdetett ,táncikoazorucskau elmaradt — nem a mi hibánk tehát — midőn azt újdonságaink közé felvettük. • A E napokban törtek be, éa loptak el knorczer Frigves a „Szarvas" vendéglő bdrhije — ugy önnek Bzoljáh, .készségéről eléggé ismert íopinczere Osztei-mann Feroncxtül, hirdetésünk rovatában előszámlált néhány azaz forint értékű tárgyakat A tolvajok — minden oda mutat — az ebédlő egyik ablakát nces nélkül benyomván, vitték véghez gonosz mesterségüket As evőeszközök s odényok a vendéglősé, a lobbi ngy a készpé_ng is a füjiiiiCJ5áEÓ.-Vült. - -............... A Időjárásunk igeu zordon, az erős fagy ablakainkat vastag jéghártyával vonta be — april 8—9-e reggelén 2 hüvelyknyi hé horitá a földet. Tehát meg a természet sem követkesetea ¦ lí a p o s v n r. — Tekintetes Szerkesztő ur l Sokan e két betűt V. T. így magyarázzák : vadászni lessek, éa még oly idCszakukbanTTs, midőn vadat lőni, mug»k a vadászati törvények is tiltják. így tortént legközelebb a ü. urndaloinbnn, egy jeles vndáazat_alkiiljiiÁvjiJ,_hol — magoká^efdöízök kétTovésrű — TTatSzeV lőttek, az az: kettőben még négyet. Ily ordöszöknek áatán nem hogy conventiét nem méretnék, de kihordatnám őket a határból. Zsrii.zi- * Tán évtized óta a tavaszüdöjárás nem volt ily változó, szeszélyes, mint épen most. Nem ritkaság! hogy reggel hú vőd ezel fuj; deli órákban a hév-mérÖ lí fokot niut.\'it U felett.i délután már havaz, utána olvad; ezt eső, kod s megint ezél követi. A hév- b légmérő ritka időszakban jártak ily tánezot, mint jelen napokban ; a higanynak alig van pár perecig nyugta. Máreziufl 2s-án esLi órákban a légmérÖ oly alant jelzett, hol már csak földrengést várhatunk, s lett felhőszakadás, mely a nyárnak sem vált volrja szégyenére. Apr. Ló óén nnp sútótt párpei-czíg j utána., erős.-.éj maki szél ilitUongutt: dél-tUán már osö esett; estve, felé tiszta éggel kemény éjszaki szél; éjjel kemény fapv, b G-iui reggel h:.vnzáfi, fergeteg. Ily napokban élünk most, mely gazdákra ngy, mint minden emberre egyenlően szomorító. tí e változó időjárás okozza, hogy majd minden harmadik ember beteg vagy zsémbee • hideglelés, hurut, nátlialáz , aranyér (nem ám .kúrmoczi) napirenden.. Illő volna, ha má.r cgyez-sr- az idő megadná ma^át. * A Balaton — mint Siófok vidékérül értesit-nek benuün,ket — a sűrű esőzés daczára ugyancsak takarodik befelé, A ijió folv, a Hnlaton enged. Nem sokára elválik, vájjon a nyert földterületen oly sebes léptekkel halad-e a gazdászat, mint minő mértékben a özén tó fogy; mert o nagy csapást egyedül ez ütné némileg helyre. " A közügyek elömozditására nézve, találékonyságban kifügyhatlan derék hazánkfia ijomssich Pál, lelkes folhivást intéz a megye hölgy koszorújához, kérvén őket, hogy az ez évben felépülendő kaposvári gymnasiumnt, szereljék fol. Oly szivekhez fordult, melyek már megszokták a jótékonyság gyakorlását, a igy a bizalom nem csalódhatik. S.-EoitcrAff hsih ft>S n^kifg kíaa\\, hosaaü ut, mmdin,^ [a Mg burcplilni, nem hugj a loxílnefe. JI.\'Knniioira: Tesoík a ßvarooi Inpokhoz lordulai, uU jobban boly-1" K-m- . _ „ , . , Anyini emlékö". KilBBÖnet árto ; Írjon Bn rafiakor in. b ß. Kara Bem KanlESo kOtcUbcu, Brm KuLon TJdékiSa, nem eictl el, mint a pSürgüny- L tmU»it.y» biLáBan ixtti, [1BI1PB1 i.-.-n íb KmUrknt kfl^t.^n, nifnt lapunk n-lU K J-uiili, o-oa: ilcpltapt.i-c Hn a k\'W\'míitjt\' .Kit paetlotiB\'f. Hr bintDuk, no boljg-assi \' 16, ai clüblii lí!il(kménj-t a caBMio-r-lo aangTcii! m hiJun/ilhüljui ¦, mint mar irtrU j"jj \' vi-t, tonnjcbbrij iikot külJjUk. tárgyat elcf rgr iapha "Bffyzxtrrsostaii. pOjroro b« TÓESsin, pjere bo" Nem lehet. P. I\': A Wcrihciaiérti bókot kaiönjak; ha í BietrányÜBk, buiBiarnolr. "" D. J-nek, H. B—be i Knpta-o 3n tüldoraényü; lildrre: Talán már koltüiküdlk a mmia 1 Kt-n&b, Bo^átra t Várjuk boenca norait. Urunk. ihct, Tálaaat ¦ak, Ü-4n : Mi Irt ak dd Jclpibai Felrln rkesztó7:~ KOBOZ\' ISTVÁX. Gazdasági tudósítások. Xagy-Kniiizsa, npr. 9-én. A kereskedelmi élet annvira vajúdik, hogy semmi som kelendő — bwoi-mi után nem kérdezősködnek; a raktárak, magtárak tőltvék, tájékunk zsírjába fula.l, még ia megöl bennüi,-ket a Bzegéiivsép;. Az egyetlen ám czikk, mely vevőre tatai,,egv faíirai htltgára rakott neíbány darab f;i — nielvet egv erős ember nyalábban elvihetne — ts mégis* oh bámulat: 2 — 3 forint volt az ára; daczára enin\'k, vngv tizen esnek neki, a vetekednek a véteL;ri. Hetivásár már jó Ideje nem tartató!t , az árak következőleg viszonyulnak: Buzit 8l>—font 4 frt 4m-w kr. lWs "S^\'j font í» frt 95 kr—3 frt 10 kr. Áápa — T-i font 2 frt IX) kr —3 frt 10 kr. Zab 44—5o f-.Tit 2-1» frt 10 kr. Kukoricza 80—sf. font 2 frt \'.\'(,) kr.— 3 frt. Hajdina GC—72 font 2 frl ÜO kr. Fehérbab 4 frt 50 kr. (ínbars I. 6 frt 50 kr. II. 5 frl 50 kr. lÍLirgonyri I frt ÓU kr mérője. Ki)pos\\ ár, npr. hó 5-en. A ma tartott országos vásárra íb lehetett mondani: egy a le^silányabbak közül. Uár délelőtti 11 óráig nem cBCtt még az eső, még is könnyen meglehetett a vásárlókat számlálni. Egy jó hetivásár népcflcbb szokott lenni. Bár a marhavész egész megye térületén megszűnt hivatalos jelenteik szerint, a marhavásár — elő vigyázatból még is betiltva volt, mit nem lehet rosszalnunk, tekintve a ragály roppant csapásait, melyeket — itt ott kiütvén — okozni szokott. Már jó idő óta iiem tartatván marhavásár, nz alsóbb néposztály, mely barmot nevel, ad el, s egy rész ebből pénzel is, •— nem csuda, ha nem jelenik meg a vásárokon; de meg, meg kell vallani, hogy akár merro néz ember, mindenfelé üres zsebet lát, és szomorú arezot Egy óra felé megjött a havas eső délután, ez aztán szétkergette még azon kalmárokat ie, kik a hátralevő néhány órában reménykedtek. Lovat lehetett venni darabját 6 frttól — egész 5o r T_1 1 \' ... ,. ;25 íoríoí jiiíalom! " \' annik, M nlulirtnil f. hí 3-in elkövetőit lopásról — illetőleg e-lolTejok, ysgy <u> elrablott tárgyak liollii-tát-fulfedoiL Ellopatott: 72 db evőkanál clilual eamtböl, Sw B. M. A. S. belükkel ellátva az ujak — F. K.jegyjiyera.rípelibek. 72 pár otöeeiköi, azinto . ,cluui:esSetbSl K. jegygrel; minden gyárnak H-gy<lll«be-jrji>ltatnak a Cevéaett jegyek. ToTábbá: 36 auvee kanál obinaeaíjitbol, egy merő kanál .linte,. ^^chinatíílla^^jí^eblii-jegiieKkern Jarab albaka enkortálcaa; 4 darab albaka Ma-talci«i eaok Enornser Figyea tulajdonai. Oa-termann Ferewuitai ellopatott: eg, ÍJ kcWön járá arany knpakoa arany horgony ora, melyről a lánci-hiányaolt— ahátao ráeián.<gr láfa volt TCíy0 "~ .f Sí: 3 «»¦jaro, arany Tmpakoo arany honinir orat-•<air_í««BYé_eeaeel-:20 frtr.up.na, 20 frt efttat ha^ - -JU^«xaat-.hMiaa,-éá -164írt k4«anéna-_ éa . «t7 torjj. utaii-\'iaika.- - - Koornter Frigyei 150 ÍTTg; rltlián li\'ttott az ember több rooz lovat, mint SBapón{Tilhiílía Somogy ia aa Ínségek foldje-volnn. Sortvés, jól bízott 40—60 frt. Kövér Daalonna fontja 40 kr. Z«!r itezéjo 44 kr- Siappon fontja 24—26 kr. Egy metszeni való borjú, 6—8 Trt Egy Fogia fog-liagyma: 70—80 kr. fvolt idö, hogy 20 kron ndták.) Zöldség kevéa, e* is méreg drágn. A vidékekről több kóstoló bort hoztak, akóját4 frtra tartva, igy Bem vette senki. Szilvapálinka akója 20—22 ft. (m. p.) " • -ílHlirt tudatja iamaTIfiii- .• jóakaróival, hogy agyi^di-telenit KaamanU folyó évi: márczlns 1. r;-mo^d,lt<itta.\'_-.:-j~, \' ; Eljygad minden ^agugylatekre Tonatkozó meg-i^^W»«^^»lo»-eliritia.eiéTi/A ^Mtiai^flatér Mraa 230. u. ir. Calá»-nr hág." ":>\'Sk.M6\'.KALMAN ......"-¦"\':yT~:r:--.-if---^»faT8BT&t^:-=:r - ÁrveFésl lnlósitiis. Mely raazlnyoi uradalom száraadó hivatalától ezennel köztudatra, adatik, hogy ezen uradalomhoz tartozd-Törcsei faluban f ekvfl jókarban létező 4 kerekű alul caapó vizinalom,lakó hajlékokkal és korttoL három egymásutáni évekre, — április hó 17-én fent-cmlitett hivatal irodájában tartandó árverésnél ki árendál tátik. -¦ • Aa árverési Féhételofe- említett hivataT Irodája-" iaailaboinyán megláthatok. ,„ \' Palini Inkey raazinyai uradalma saámadó hivatalától. . Süzinyán apil hó 2.án 1864. _ Hon. Lajo«. -Fl^eléire méltó,- - vjtji&l\'^\' am caalidok„.do különösen me-,zej_eazait..figyallnei)e_aj4n!l,lik. valddt Btáicr horgoBya, (krumpli) a legjobb minöaégVegeszaeíos sárga faj, melybalnigy mennyiség áll rendelkezésre «tS^i e°^BV ,h°^ "W1!* Mdbirtokosok tUbhsíáz,mérőt is kaphatnak; - - . Alonban oo^.g^^aí^j^^ ÍSi* "^^í\'W^tl frt 90 kr/Nagv^anizsiu a vaspJ7a.u4v,rban,;BäMhh tudóilUssatszolfeála ¦ lapok, kiadóhivatala. .---- bs^ Schon am 1. Mal 1864 findet die Gervinnxiehung des leieii StaaiseiseiiiMii Anleheos statt, welches von der Regierung und den Reicba-stilndon garantirt ist uriuf240,000 Troffer im Betrage Von 7 Millionen Gulden enthalt. - Hauplgewliine dieses Anlehena aind: 2 mal II. «-,<)00 , 4 mal 35.UOU, 3 mal 31,000, 3 mal 88,000, 2 mal 80,000, 3 mal Zk.OOO, 8 mal »1,000 , 22 mal »,000, 3 mal 14,000, 3 mal H.OÜO, 5 mal 10,000, IS mal 8,000, 5 mal 3,500 bi? abwärts 11 If^niodrigstolLirBwirm, wel-lihon jedes OliIigatibna-LooB erlagen muss. Damit Hl!:h Jedermann nn obiger ZiehnnsbotnnlUjon Kann, werdfln LcQHe an darBelben durch untCraelrhnete 8tat4aeffret«n-H«naion[;inll». ü. W. in Banknotan pr Block nbinBeaen.6SlIic!r krulen 0 10. nnd 13 Bl.lrk fl 10. Ea I.t daher die Gele^nbell L.-bntea mit dir Berintfil-ifon Elnlar-e von nur fl. 2. einen der ™r.W,TOd»n bohm Trcler machm »0 liünnen nnd »Irf Kbli.~-llch noeh bemerkl.doa« keinerlei Nacb.ahltuu.on bei diesem Balel» an machen aind. l-\'m alle Arirtrüge reehfaeftlff anaführtn zn^^können, belieb« man dieselben unter Ilclfügung den Betrago/nn riebton au ~^^dolx Botaachi - ——" in FranUUri a. M. HB. Die Gewinnlisten worden den Betbelllgton uuui der Ziehung jmojntgeijllicji \'angeBandt......-- , Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. 12. szám 18G4. április 2 szépirodalom, kereskedelem .eretteijesztő gazd ászát, tudomány és művészet köréből Mcgjelon o lap legalább egy !voajiil.ua hó 1-tGl koz-dvo minden hó 1-én 10-én és 20-án. — KlÖfisoleai ár-postán--szétküldéss-l helyben hashoz WdYa e^r-évra 5LrL4 fiiévre Sírt. Kegyed évre 1 frt 70 kr — Minden előfizető a tulaj.b.nos kölusön könvvtá-ráí aa uddi-i fenntáUó feltét-lek mellett fél iroo használhatja. — NyilttÓr egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy h-sábuB _ Petii sorért -Uir;7 kr,, L or 0 kr. és minden további beik tataiért 5 kr. s hélyegdijéri 30 kr. fixeLcndo. lip azi-üemi tartalmát illető lujrleméoyek pedig, agy minden levelek Jk lCap\'ievárra, A beiktatási dij o a bip kezelését illető minden tárgy n kiadó liivaL-tlhoz N berni \'.rkrsztÜBi v-Kíuii Igiicz kílld-iif Értesítés n zalatncggci „Gazdasági\'Egyesület" részf\'r»l. Znlamegyo gazdasági egyletének f. é. roárTuis hó 8-án tartott közgyűlése elhatározta, lugy a p~z-dosá-gí áriatoknakmagasabb palcxra eincléee vt-gett ez idösserint egyedül czélszerüon lehető buzdítást In-vstáoa szerint gyakorolja, — ós miután a kcrtVzŐ gazdán ági állatoknak ragályos vésze ruppyénkbiji még mindig ezeknek clzárolá&át tanácsosBá teszi, az állattenyésztésnek fontos ágában a fuldmivelük figyelmét a lovakra irányozni jónak látta. "aaiaiiBJliinthc\'gy az állattenyéeztéanck e neme a; állam «B a-gasdaság árdükáben. kiválóan figyelemre méltó, ; hivatása szerint kötelességének ismerte epylciunk, hogy különfoio jutalmazások által a megyei f-Umi-velök éberségét felköltse, elrendelvén egy lókiallí- j tágnak még a tavasz folyama alatt rendezését, b a kiállítás körüli költségek fcdeiébdrc k\'O" o. e. frt -Lat ajánlott fel. A kiállítás rendezését éa a jutalmazások nK-gál-lapitáoát egy rendező választmányra bízván, annak megállapodása folytán tisztelettel értesíttetik /alamy-gye gazdaközsége, hogy a tervezett lókiállitas Keszthelyre f. é. május ból 0-é re t ü z >> t i k ki, mely al kálómmal az egylet által határozott jutalmak ax alább írt módok szerint a lótenyésztés körül értbimes szorgalommal működő kiáUitoknak kiosztatiá fognak. Egyazcramint tanácsosnak tartá a rendező bi-EoSmánVj^í^mrnyÖ^téa emelése, érdekáben akként intézke^^^fcgy midőn a kJálliíáif által megyénk jelesebb li^vaínTtk.. megismerése lehetővé tétetik, egyúttal, alkalom nyltassék a szorgalomnak azon itupju-mázasára üf^ hogy a k i áTl i t o 11 lovak adás éa vovós tárgyai lob essenek, mi ílvilkn-lommal többnyire a tenyésztő hasznával azok történni. Ezen kiállítás afludmaval több megyebeli üpy-kcdvelÖ honfiak által «gy lóverseny rendezése is ter-veatotvón, a kiállítás rendező bizottmánnyá a közgyűléstől nyert felhatalmazása erejénél fogra nem mulasatá el, hogy aczélszerü tenyésztési irányra való buzdító hatást megyénk lónevelŐ kiBebb gazdáira íb kiterjedjen, b o vógro egy mesei gazdák Ter-aenyét czél&zerűnek vélvén, 4 dijat tűzött ki, pedig: as clno nyerő lónak GO o. ó. frtut, — a másodiknak 40 o. é. frtot, — a harmadiknak 30 o. é. frtot — a negyediknek 20 o. é. frtot. Mind e működések azé Íj a lévén, a lótenyésztés körüli figyelmet oly értelmes kezelés ösvényére vésetni, melyen a nyereségnek éa haszonnak lehetősége biztosítva van; —a rendező bizottmány teljea bizalmainál hívja fel a megye t. gaadakösönségét, szives rés^tvétre-, hogy az egyletnek f ajánlott iparkoiiáüa aiüizarkc ser; felkarolása ait4l azon ereón ii íp iir,njmel M--g- a koi\'-r.iekeh-elerí-s-re vezessen, melyet gazdasági elÖhaladiBunk urbz.a.ii^^u {,,v,-lus érdeke követel. Ugyanazért hazí.du: tÍBZt\'l"ttrl kéretik f 1 minden tííTybirr^it b külunripni nz e/yl.t f. lapjai, liOgv ez értesítést a községek elöljárói által nnrervéük {. Iftkos-aiipavaá lehetőleg kimagyaráiTa t-idatni, e .z alább ide csatolt tervezet abpjin a kiíilitáara buiditölag hatni bzívi skedji.nt;k. T> rvczrte /, SS\'U-\'J. év mójiít hó 10-áii Kwthr.hjr.n t:!rfanJ<.\' L- -.- kiúllítúiitttiii. ^_ I. — Kiáltitható minder. a nifgyében tenyészett i tt r.Lvelt lo , ha poudosabb updaaban és kellő táp- j lalasban részcaült. I II. — Ajutalmazá* és ki.ü:-.t"irTi j» é n z és d i- ] J 6 é r u ö k I e v e 1 f k által eszköz.l[-..Lik. j l\'éníbrli jutalmat csak a t-M vész lovak nver-l,rti;ek ; — dicséríi oklevél általi kitttatJlti.í»>n tnin-• i - - n n> )nLk t-á t\'zthi kiállított It-vftk TÍ-a~z-.. üTbeíiift, ba a lón\' vtlua kerüli szorgalomnak cb é:d.-mes k-j-IlK\'eíi\' k \|!t\'l.!i.n vaiul bebizunvuhiak. A pérzbi-li jutalmazásokra iÍ567t:Ben f.V»\'i c. é. fl maradvAfi fenn a kiállításra pzanl (.sezepl-öl, — a felosztásnál a lótenyésztésnek kél küluiibözü tzélja fog irányul vétetni, u. ra. a) tehervonás és gnzdasipí használatra való. — bj nyereg alá.való yht\'.v) — loyak-Éxon két kütöbfelu Czélu lovaknak a díjazások ppvformnsága czélszcrünek tartatván, az osztályozás következőkép állapított meg, n. m. 1. mén lovaknál,.-4 évestől lü évig, — 1-bö dij 12 db. cs. k. aranv. — 2 ik dij G db. es. kir. arany. -- ;i-ík dij 4 db. es k. arnnv- — Mén csikóknál 2 évestől 4 evig, — 1-bö dij >> db. es. k. arany. — 2-ik dij 4 db. cs. k. arany. — 3-ik dij 2 db. cs. k. arany. 2. Kanczáknál, ó évestől 1 j évig, — 1-eö dij 12 db. i f,. k. aranv. — 2-ik dij ^ db. cs. k. aranv. —3-ik dij 4 dh. cb. k. aranv- Kareza csíkoknál \'J évestől 5 i-vip, — 1-íúi dij 8 db. arany. — 2-ik dij 4 db. arany. — 3-ik dij 2 db. arany. Megjegyzésül- szolgálván, hogy a bírálatnál a magvar fajta lovak kük-n^s tekintetben reszcEülcn-dök* — 111. — A kiállítás megnyittatik a kitűzött határnapon f. é. május hó 10-én Keszthelyen délelőtt 10 órakor, —a jutalmak ünnepélyes kiosztása a leglelkiismeretesebb bírálatnak bevégezte után ugyan azon napon fog megtörténni. A kiállítandó lovak elölegea bejelentése f. é. május hó 4-éig méltóságos gróf Batthyány Zsigmond urhoz — .üz<nt Oróth. n. p. Znlobér — beküldendő hogy a szüksí-peft és lehetőleg olcsó takarmányozás vég-\'tt az illető ki küldő tt&ép által gondoskodva legyen. A b<-j\'-lentesnel a t. kiállító neve, lakhelve, a kiílli-lás-a szánt lónak neve, kora, azármazáfla ezinf, mi czelu hnr-ziiálata megjel-ltetnt kéretik, éa minthogy pt-nebvii j«taimazást csak a kiállitónál tenyéflzert lovak ijréí.yelhetnek, BzükségCB, hogy ajievclés bifcn-lességunck bizonyítványa vatry az illető hclybli elöljárók, vagy két hitelt érdemlő is méretes egyén alái-rásáT-M látns6ék el. — A kiállításra szánt lovak f. é. miijus bó l(J-én reggeli Sáráig Keszthelyre bessál-liLindok, és j\\ kiállítás Bzinhelyén tettes Hertelendy l\'Vrer.cz kikíiIdő tt&égi elnök" UTcak elhelyezés végett eiövew.jendok. Keli ZaU-Egerszegen iá&4 ^prtl hó BOTKA MIHÁLY. egycBületi elnök. Ló verseny-hirdetés. F. hó 10-én az Ínséggel és ébsvggöi küzdő alföldi tat tv ereink fclaegélcsére K e 8 z t U ü 1 y e n lóverseny fog tartatni, melyen rtüíivenni a tisztelt közönség, tekintve különösen a szent czéTi, felkérétik, ^ziikeóg^enek találjuk kűlünüBen megemlíteni azt, hogy ez alkakrmmal a versenyek Sorában la esel gazdák versenye is fug tartatni 1 ang. m. fúld az az f. távolságra, mely bent résztvétre megyénk jú lovas mesei g\'izdái felhivatn&k. Ksen veracnyre " megyén gazdasági egylete 4 diját, a negv első ló számira tűzött ki éa pedig: 1-sü ló ncr «0 Irtot, 2-iki.fl frtot^ 34k 30 frt^t, A-ik 20 frtot. Tekintve ast, hogy e verseny megyénk 46 tenyésztése QmeJéaére van irányozva,-evvel róvjuk le mi is alföldi tcatvereTnk\'"TraaU^szenikütélességünk egy réfizét — a tisztelt közönségnek figyelmébe és pártfogásába ajánlja eit a versenyt rendező bizottmány "nevében gr. Battyánj Ztsi&mand. Szeut-Orútbj 18G4- ajir. 2-án. Ki a tétlen? C«ftcge^ri» olj-kor tagjja les Utifii má&ntf at ember o&. ÍV tnatá hű. »»tiaát, a óatndaira ifüi -Fettücífc egy fiti^-nh barsaonial Artmtf Ki a tétlen? L kérdés napjainkban égető k é tű é s b é vált s ennek közéletünk teréui körvo-naIoz.áLa, a még inkább biztos meghatározása sxük-sep-esebb ma, mint valaha 1 A korszellem gigáEiá lépteket tesz\'. egy nap sem vesztegel! egy nap sem I vár reánk! s előre rohantábsn Bzánakozó saspillan- Kdleti mesék. HEEDER atia EKHT1 EEZSÍX- fj-fjCggáBoasabb as államban, a szoborputkúny. Hoan-Kong azt kérdésé v&la egykoron arszág-lárjától ^öang-Tachpngtój^ ínitBl-kellenő leginkább aa államnak őrinkeeVni. Koang-Tschong válaszolá: fejedelem I véleményem azorínt aemmitöl aem kell annyira őrizkedni mint mit szobor-patkánynak ne-vcsüek. ........ Hoan-Kong nem értvén a haoonbitot j Koang-Tachong ekkójp magyaráxá meg: . . „Aat tudod, fejedelem, hógyinok helyütt a hely azellemének asobrokat ásóknak emelni; e faszobrok belől Üresek kívül pedig befestvék. Egy patkány befúrta magát egy haaonlé^ szoborba i o nem tudtak módot találni mini lőhetne aa onnan kiveszthető. Tüzet nem mérleg oÜé^efbaaanábii, félvén, hogy a Bzobur fájának ártana; a sxobrpt vízbe mártani pedig azért vonakodtak, mert attól tartottak, hogy színét elveszti, így a ozobo\'r iránti tisztelet védelmeete-a patkányt. ......TJ3 kik eíe"n" patkányok \'as -államban ? kórdór Hoan-Kong. Oly emberek, feleié az orBzáglár, kiknek se érdemök se erényük b még is a fejedelem kegyeiben részesülnek. Ezek mindent elrontanak^ bitjük b csak fohászkodunk rajta; de nem tudjuk őket megtámadni, mert hozzáférnünk nem lehet. Ezek a szobor-patkányok. . ... 2. A madarász. Kung-Taoo (Confucius) tanítványaival BÓtálváu, egy madarász tanyához érkezett; bq madarászt Bzem-lcltck mint osztja szét kalitkákként a hálóbon fogott madarakat. A madarak fiatalok voltak; ijedten kerestük Bzabadulfet do eredmény nélkül. „Csupán fiatal foglyokat bitók" „szólítá meg Kung-Tsee a madarászt" „hol vannak az öregek?0 „Az öregek I — viszonxn omez — azok sokkal okosabb éű bizalmatlanabbak Bem diögy elfogatni, hagynák ma gokart Mindenfelé azertenéznek, és semmi háló vagy kalitkához se közelednek. A velők tartó ifjak szinte\'ugy cselekszenek és\'mindpn veszélyt gl-kerülnek. .Csak a tőlük clszakndó kotnyoleseket le-bet elfogni, b hébehóba néhány üreget, kíLtaz ifjak után repülnek." ^ Kung-Tsee tanitványaira tekintetűi ^hallátok, mit besséltez ember? Mint a madaraknál ugy ítan. az embereknél is. Onhit, fenhéjázó-merojzsóg; ön--maga b?ánti mértóktolen bizalom, a kicsiny tudományiban éa csokély órdembocl büsakcBÓg veaoti az ifjúsá- got romlása elé. Mindent értenek, & nincs mi felett haboznának. Öregebbek tanácsa nenr kell nakik, mivel hogy, azoknál mindent jobban tuínab. így hát saját útjaikon repülnek, a háTóba, melybe fennakadnak- Néhány öreg csodálja ax ifju8ág_pattDgó Baikxáit mbgbizík bennök, sBt ntánok indnb^siél és caelak-saik, szerintökmig végre velők egy hálóban fogva ía-láljak magokat; a balga vénség ifjúság mellett. Emlékezzetek barátim, mit beszélt a madarász. S. A szolgálatban! bőség. Megérkesvéo^KnngTsee (Gonfacius) Schanfa kerület határihóz7"hol egykori tanítványa Mink-Taa volt a Mandarin, előre kűTdé U-nia-ki-t, hogy a tartomány álbi^^aftlőlju^ak^é^iéJ^ LiBzra akttal ki épen-a hajóját szedta/el s fogott halakat válogatta, és sokat közölök a visba visszavetett. \' dWt.caeleksaed eEV?tt kérdé. Umaki „munkád, egy ;szTflt eredménytelenné tatén." \' \'-• ___ „Mivel ^Mandarin parancsolaj a kis halakat a .be visszavetni, hogy LmegoŐjenek^é>ia csupa kia" lat fogtam vabia, ugyanasonkép caelékedném} inan-itámat nöm Bajnálnam^i-* -- a-^_- „Jó alkotmány "trzapndái Kung-Tseff amint est hallotta. „Jó alkotmány, hol as cdattvabS\' á^ormány-séban bizik,Jbógy az rteÉi cáak jét parancsolhat, a hoT 52 tiMÚúéüi le a Uheion fohásakodó^s; hátramaradt * $&UÍZÜ** ^it^iWiwfe-nahegpn feltörhető od- ÍekeWén"-ríftírrí fflHeirpóllUkM oiarfrípTBoktól 1 — esuttatcsupan ».puhlj^tâist4«lffl^ - kosa-ii^oÎT «Ueniëgrol óhajtottunk IB&any ásót mondani. .. ~ — ... v . . 3 Tétlen az, kinél, megvan Istentől a tetistseg, de aat-használni nem tudja, . 1 . Rövid psychológiai felelet ea a fentebbi ker-áéire- minthogy as ésslan szerint két képset \' 6saaebas^nutas»~iâmflr helyesen ítélni nem lobot, tegyűk-í^ mos.r» antitneaist, s kérdezzük ki e te-Téieny? felelet: tevékeny m, kra ruuaîmaban allô ^¦¦^tÍ^bF&S^SFB^^^V^^ tt-Modja-ía ep oMtrt.kalm-a1»&s izon axibma,niely noikulirem isfiUthetik meg a test A kát szellemi képesség együttes működése- teremti a tetterőt. A letterö eredményekre. KionyoiLCiélokra törekszik, de ha az BM nem.piroauihat. tényekkel, önmagában gyengül al, s nyom Beikül elenyészik; így mindaz, ^i erejét, lohétsegét nem alkalmazza: tátién- Ki pedig képtelen alkalmazni : tebetetien- Saázadnnk a tevékenység epochája, s ha a hét főbűnök korunkban irattok volna meg, meglehet: insntlűcnde szükségások kosé feljegyezni a röít-s e g e t i vagy ha_ igen, ugy első és legfőbb bűnnek koli Valii annak lenni, mort kétségkivülí. bogy azon korban, nüdöjiLrires kardok körülhordása ós karczi — kürtök riitulgésára született meg a test: a tevékeny- - ség időhöi riTe-r-t cselekvés volt. Az időközi tevékenységből származott a m u-nk a b z ü n e t, mely ugyanannyi tunyaságot hordozott méhében; dc mert nem volt mindenkor szükség a tettre, tehát; Ben is vult-a tétlenség bűne- oly nagy és helyrehoz-hathm ! Misként áll a dolog a íprabaaággal ma márl.. A hideg arithmethica, s észuralom eme korszakában as ipar s kereskedelemnek biztos kerékvágásban előrehaladó kerekei egy nap, egy éráig sem akadhatnak font egyesek, ugy mint nemzetek életében. Fennakadás esetében — önerejére lévén hagyva mindenki—tiíucb ki odább craolintso sorsunk bzi-kerét S- míg- várva várjuk a segélyt: kikerül-n e-h-T-e-1 t-i pornak bennünk?t-"-"-- masak-." Ha va-" Uba, tehát most lebetlen tevékenynek nem lenni, s csakis mostálkalmi a-nagy költő szép mondata, hogy: Minden Demoatbenesnél Többet beszél a tettl A tétlsaiégnek ia megvannak a maga apostolai: A BxijnÖsOk. Esek flres szavakkal ostromolják \'"Minerva templomát, de rajta sem rontani, sem -é-p-fte-n-r — nem -tódnak. Fölösleges mondanom, kegy a szájhősök ideje lejárt. Must tények kellenek! Igaz ugyan, hogy egyént mint közéletben vannak kwülmenyett melyig 7tnTatt-a teviélwrT^ irányáért-fergj o b b akarat f» hajótörést szenvedhet, Do csüggedni azért nem szabad l A ki magát olbagy-jtrr-\'Bsi cHMgjvjsfri: az istenek is. A -csüggedés mint -bekövetkező tétlenség csak pillanatnyi lehet. A ltj-tb orgiának, melybe -as-ember Bujtó kfirflhuényok-miatt sölyed, nem szabad tartósnak lenni, mert a ki a körű Iraényekr 0 bízza sorsát, az a tes-pedá8,„dolco farniente" embere,.? as éppen a kö» 1 fl.lménye-knek aoha-ncm-ura-I-— - - -..M.lJllb0Jrf.M_esélYQ.k akadályai sokszor le nem Ütsx^n^t^eie\'n" \' i á~tT fc~i TYö^T^nVöird1-jáka»-4-des semmittevés emberei: „nines tér munkálkodni.\'\' Nem-igaz! As ember a teremtő laton: .tury van alkotva, hogy dolgozni minden körülmények kozott lehet 8 mert lehel, lóhát kall-is. A manka lehetoaége felt&clezi a tért is, melyen fáradozhatunk. 8 valamint egy határ sínca mező nélkül, "ft\'ff™kr «înca oly tir nélkül, melyen munkát Betaláljon. . -Van tehát tér, csak akarni kéül Do fait tegyünk tehát f Lmondhatná-ogyik rogy máalk_azivoi oliaa6mJki«s_J^!rtM-U2LS^lteiii bogy coupán a társadalmi téreni némely tétlenségre fog dauttal reflectalni. hisz jól tetssik tudni, hogy miaion a téren clegat tessu-nfc".1 Többet ném \'kívánhatnak tőlünk I Szántunk, vetünk, trágyázunk, bejárunk az. országos vásárokra, adunk szás forint-bóL egy forintot jótékony ozélokra I meghozatjuk a „Politikai Újdonságokat" söt még » TjVasárna-pit" ii ! - . _ Mindezen dolgok igon szép buzgalmat árulunk el, de nem elegendők arra, hogy a tisztán nemzeti s társadalmi közjólét minden időben megőrzendő tőkéjét-a jövendöro nózve karnáloztaBBik 1 A szántás, ve tó s^-trágyázás mellett, tnejjfiaet-jük o gazdaság "egyleti évi tagsági 5 forintunkat? mcgfiOTÍjiik-e:inir]tífc:ii^ raort ío" betűnk — 5 forintot koczkara csupa mulatságból whist, vagj- tarokk partlnen ? s mert gazdasági egyletünk oltárára ezen csekély áldozatot letenni feladjuk, hogvan jutna eszünkbe, annak a korszerű gazdúazut körüli iparkodását ágyelemba venni, s azért csak megmaradunk régi gazdaságunk mellett régi gazdaképpen- Tanuljon gazdálkodni a ki nem tud 1 Megtanultuk azt mi apáink okéi mellett — praxisból, mit törődünk mi az észszerű, korszerű, a ncmzctgaxdászat költs ég beverő ujjíásaí és ^zikor-nyás. haszontalanságaival 1 Majd eaak eltengődünk mi igy íb valahogy, adtjig, niig — jobb világ lesz!! Aki íjryigwndolkodik: az Xé_rifl_H^As T,em számit! Kem elég ma már a verítékkel megszántott földből kiteremteni a garast. Most az s mesterség, azon kiteremtett egy garasból kettőt iparkodni csinálni. Hogy pedig ez mégtörténhessék, vállalkozó, számító szeHern iegyen a gazdában, s ne azégyerjen : kereskedni. Miért nem kereskedünk ? Ninca te.re itt annak, e. kérdés vitatásába eruszkednünk. de nem bagYhutiuk emliteüenül azon tévfiézete-t, mit már Bok helyen hallottunk, hogv „& magyar-nem kereskedő nemzet.11 Do szükség, liogy az legyen. „Magyar nemes ember létemre hogyan adjam a fiamat hoftf e inasnak? majd lesz. jobb világ! aztán valahogy csak mwgél !"* így gondolkodik nem egy ! — S mig ezáltal egy részrőly egy a legszebb életpálya, a kereskedés kikötőiben idegenek hajói rakodnak \'Tíiög gazdagon, s idegén boltosok szemeink világát is kicsaló zsebeit tömj Ük naponta, — ftddíg, másrészről a fentebbi módon gondolkodónak bábéi otthon nem hogy kalmárinas nem lett, de Bemmí sem lett, vagy is koresnövés maradt, az pedig a semminél íb kevesebb\'. Mai napság tehát, az igy gondolkodó is, tétlan. „Hcjárunk az országos vásárokra!" — Az elbl-BSüm t ás nem jártok hé Valamely országos művész megtekintésére, ha az a közeli vároflban önfentartá-saért és a kedvetekért, előadást rendezi vagy éhen hagytok balni egy-egy.egész vándorszínész társaságot n mely édes anyanyelveteket ^óvja, hirdeti, h naponta jelenti, hogy még él az! síelni fogl" Üt, hat színtársulat Ja mugfordul tájéktbkon, míg egyet, egyszer alkalmilag-megnéztek,-azt mondván: hogyan -menjünk bo?j5lya~n\'szükvilag van! annyi a teher rajtunk, hogy még húsra, dohányra is alig kerül, nemhogy színházra jutna! A kl igy gondolkodik már as is tétlen; mert jele, hogy n hnat és dohányt előbbre teszi a közügynél. Előbb jó lábon, reália ahv hogy nem f Tartaasók űöak viilflWL-ísffl;bár távolabb ísr.például: vodáflHatl-Siiog nőin tajmtib-M otthonu tartaöt pórázon sem 1 ^kyigj cselsksEak, as is ön-maga s IinzíTalránt télloPv, . „Ad.unk Bsás forintból egy" forintot jótékony Csélokra." KöBsünÖm\'-izépeaL-toi^yfi » kenyér-morzsát odaadni a^keny^rbÖl, á áíf\'H\'tigy, hogy Q jobbkéz adta falatot mogtudja a balkéz is I S es Is egy évben egyszer ha megtörténik 1 Pedig feltéve azt, hogy valakinek 100- forint jövodolmo van } ozcq azáz furiutból szükség, bogy annak legalább ía hatos kamatja a nemzeti közvagyonba folyjon ; mert az már a tulajdonos honpolgár tőkéjétől járó kamatok kamara lévén, a tőkének még kamatjait sem csorbítja meg,- föltételezve, hogy Bsorgalma és tevó-kenységo által jövedelmét ia mindenki kamatoztatni iparkodik. Aztán a ki ssáa forintból megélj mogól-aa kiio.Bczven.nogy forintból is oly esetben, midőn a százból hat forintot nem hiábavalóságra hanem oly czólrfl ad ki, mely később magának, vagy utódjának viBSZakamatozhat. A ki nem igy cselűkflzik, az n jelenkor tótion orobore, mert tétlenül Összedugott kezekkel nézi a legszentebb hazai vállalatok összeomlását és éhen hagyja veszni saját tiísivérét ia ! Meghozatjuk a „Politikai Újdonságokat" BÖt a „Vasárnapit" isi Még ha ez mindenütt ugy történnék, do tehetős uri házakat tudok, hova egyetlen magyar hírlap nem jár — snkszor évekig — 62 magyar hírlapból! Hatvankét magyar hírlapnak sokszor 62 magyar faluban nincs 25 elöfizetöja 1 Mi esik akkor egyre? tisztelet a kivételeknek. Egy kis Összetartás, tudnivágy ö annak megfontolása, hogy mily nélkülözhetlen emeltyűje aa irodalom a nemzetiségnek, a körmire!Kdéének, s bogy annak kezelői nélkül — azok nélkül, kik nyelvünket miveLvo tartják fennt, már rég nem volnánk nemzet; mondom, ennek komoly megfontolása elég arra, bogy-azon esetre ia, ha bár-önerőnkből képtelenek lennénk egyetlen lapot, vagy olvasmányt meghozatni — elhatározzuk magunkat többen, társaságban egyesülni; alakítson minden község olvasó egyletet. Kösse Össze az összetartás szelleme falukon az értel-miségetj—e oe- anyagi utáni kapkodás, törés, marás közben ne feledkezzék meg Benki az emberi hivatásnak ama fökellékéröl sem, mit b z e 11 e m i kincsnek hívunk. E Bzellemi kincsnek egyik éltetője a folytonos, naponkénti lelki művelődés, törekvés a tökéletes felé! Miveltaégre igényt tart ini irodalmi ismeret nélkül nem lehet. As irodalom olyan a miveU világban, mint jól cultivált gyümölcsfán a levél. Örömmel nésaük a ssöldello leveleket, mert a fa-vírnlasat, .életrevalóságát jelzik. A mi a levél a Fának, az az irodalom egy nonusötoott. MégÍB találkozik elég szerencsétlen ember hazánkban, a kí nem egyszer,szól igy: „Haszontalan nép! _ a_z ~az uj^gkó. .nápl^-En bizony azokat nem gasda-gltom !u b többofélo; mar igy gondolkodni nemde csak szerencsétlen ember tudhat? A ki igy gondolkodik, az annyira tétlen hogy annak se Istene, oo ^hazája \\\\ Do e kettő nélkül nem is lehet tevékenynek lenni. Es addig mig a fent elősorolt, vagy azokboa hasonló elvtelen nézeteknek vallására, mi több: hirdetésére találkozik\' hazánkban kaputos magyar ember: addig o hon boldog nem leendl Pedig mondhatom, hogy nem kell az ily Fajta embereket Diogenes lámpával keresni! Valóban szomorú képoi actvilka- kott egy font húsból csak fél fontot főzetek meg; hogy Jifilnapuitó .fl_Hiájik.felát éhezŐmagyar mtivéaz honfitársamnak ádliaBSam.-ígen ám í de mesase van s. várói! Aztán magunk s lovaink nem érnek reá. A kinek hétköznap nincs reá érkezése bemenni; menjen be vasárnap, vagy ha akkor sem mehet; küldje bo filléreit máa által, pedig dehogy nem mehet, de- ajnennyi tetszik; rajtok, ázsiai tespedésük-ben, jobban : ro t h ad t s á gu k bon, egy pipa do- hánxiraiaom változtatl Porrá éghetnek egéss-faluk, lesülhet fél orazág terménye, aa reájok nésve Wké-letegon min\'degy I 88t a baUzereneae auj.inainak ballatára inkább a maga haoanát lesi mindegyik, a helyett, hogy segíteni iparkodnék embűrtáraán- En ugy képzelem, hogy as,a ki ma a iivákeny- u nekicaak is olyaet kíván parancsolni. Ott kedves ux-lkodnij ottbrőm a^wolgálat\'\' és odább indítá szekerét. .__ ¦Z-\' V r ~ A Lifi) ó. jjUi kflMBod van" monda aa ember a kígyónak, wrmfliiket-selwgd-r-}\|mrfAn hrapáiod°gonosi tretkraményeit? Barkamötl- sebesitesz b a méreg gy«san ég minden-ereimen keresztül.11 _ -.IrJfWft kérdezed est tiilom?" viszonza a kigyó. nKárdeid as álazáooknkal, és nemedbeli ráealraaző-kat mÍ>urawlt7«--33 liíredlegcwkél^cbb részét •ebsik, éa e^éss szeroncséd aláássák. Romában nyel-Telnek éa árnsegnek; és ttldöanok Hyriában. - - A vllá^b^tií. (fitt3> -r^í: í-vf67 ?i,Ddor ^ «To\|ln4ükoh_fl. paradicsom egy ^yAjAhoa^tWtt. Ivott üditftMsibül, &\' nagyon -lii^^r™?1^^) wegnrfosu benuo arczat, a ifjüdhT ihtszoU; terjedt pupzUságokon haladt q vis partján ,-W,«^^«vm ajtajáho.eljutott. ~BÍTyisBátolrmeg- TairVíjST ri 1 ¦ ma o. w.T- JfrH ..j >- • B^^^WIaM\'áRrak, „Te-TíVrérvany biipiip Slalr. 4t" ""\'""\' rao\'TI!\' «»•¦» i(Wfk mintLiuhezebb i«l IteatlteD,-elanny,ra,logy torabb «irm-riheli, de hodltáaaijak-minden aranya, Peraoia éa India kincsei le nem aülyoaták. AggódTa-Mratott egy baleset magihoz kérdezendő, mit jelentene ez ? • "ÜF^BT ö~emborfo" „TiU.zolaaDolos." -Mig jjjtvik jienreidjiem.hlrax eltelni_arany,-eBltnioKdff nózdj port szórok e fdrae\'i maroknyi fólddol betakarom, é. a fftnaaU oly könnyű, lesz mint bármely mis." Ugy Hn s lgy_tÖrtúnt. \' Nemsokára Eatelj,rtÍt-n billos azava. Sánjif visszavonta snregeit és Babilonban meghalt. Birodalma szétrobbant, és a hódító feje csak ugy hevert a porban mint bár moly más. Ai afHkai itt\'lrt. \' — ».it\' ltakfíon!?LSindor egyk.r. Afrikának egy ünl cao- aranyban^S. tartomdtryáha érkezett; lakók sik meg e gyUmütesöket magatok 1 zóla-Báad„r, „iinejj^BÍgságtokat lOttetn nézni jók ot a p,a«,a hol a király ódto Wrvír^rült! ? \'..ik \'síi ]p™..«W í^aitófi, Ég? zsák^polyyit ™ttam-« emberiol, oY klrdlv i,„s de az arany nem; s ez ember nemakarja viaszavenni. Beszéld rá oh király, mert aa as övé, És clleno , haeonlag odavaló polgár "válaszolt: „To óvakodol mi téged nein-illet megtartani; éa én ne óvakodjam épen olyast tBled elfogadni ? Éni zsákot mindonejlöl adtam el n^ked, .tattod-meg-a-magfldét. Beszéld erre rá.oh király, .. A király kikérdesé as" elaSt volna-o fia? Aa igennel felelt. Most a másodikat kérdezó, ha volna-o ioánya ? és igent nyert válaaraL „Helyes, viszonzára király" mindketten derék emberek vagytok: házasítsátok Oaais gyermekeiteket és adjátok nekik a tálait kmcaet niazaiándékul; ez ítéletem^- / Sándior kallván ezt, olcBodilkozott. „Igazaigta- ^ uuuu^, nmituu ezi, oicBoaaiEozott. „u lan ítéletem\'\' kérdé a távol ttrflrmány királya, „hőey idor^-do na-irdé az afri- jgy csodálkozol?" „Nem, vilaazoltoiándorMo rX lnnh. máskép-itileaidBltab--7;tmikínt1\' "kérdé az afri-ka, király. „Mindkét péra,fép-,moadi Sándor" fejét elvoíztenói » a klne. a kiraly^Uinéi" - K?zoH isapuVíBázo^raly éj szóh: „ugyan jüt^a nap iiáLatok -hJNÍ>H^1oiete-kTlMdor !1 •"¦ílnu í^" ""\'WSklatA irtatlaii illatéit miatt kell itgy. lenni, mert olyan emberek felett Som kollenö a napnak aümi s as égnek e»m." fjl 1§> dégro fölhívó kopaiellem Intő szaval daczára ía tolla n i aa nem földmlvea, (értad jó földmivea) nem kalmár, nem pap-,-nem-katon?), ottn közhivatalnok, nani tengerész, nem mestorombűr, nem művész, nem honpolgár, nem szolgálja a közügyet, Bzóval: ogy nagy Bommi: 4í=egy felkiáltó jellel i0!) a mely felkiált valami után a pusztában, vagy ia, hogy vár valamit, do maga sem tudja tulajdonképpen, bugy mit vár 1 Az ilyen philiatonoukat könnyű lonno valamely uj Sámsonnak, egy nzaraár álcBonttal is megriasztani. Ko ne ilyen embereknek — hogy a jok, az érdemesek közül minden körülmények között felleli essen őket ismerni — szeretném tátott szájuk föló est a mottót ráosztani : Oh te kövér aült, veréb, Számba repülj míclébb! De ép most, midőn a tétlenség mániáját több alakban, jól — rosszul variáltuk ; helyén lesz, mintegy ellentétül, a tevékenységnek megyénkben itt ott áldozatfüstkéuf fellobbanó szép példáit ía felemlíteni. Hála az égnek! nincs okunk a tétlenségnek oly nagy mérvben mutatkozó sivatagján c 1-eafjggedni! Mentő oázként tűnnek fel n tevékenység lobogói nem egy helyütt, midőn a jók jobbjai tüsik ki azokat; hol volna oly kába, lusta had, mely ne Beregiének alájok ? ! A jók javából örzÖ angyalként látják mélL gr. Batthiány Zsigraondnéj satH. gr. ErdÖdy Jankát, a nemei keblÜ honleányt f. é. május lO-ére Keszthelyre gazdaaazonyi kiiÜfítáBt rendesni; melvro a meghívásokat már Bsétküldé a megye hölgyeihez. A kiállított tárgyak, részint eláruoittatni, részint kisorBol-tatni fognak az atíaldT szenvedők javára. De a zalai női bazárról majd annak idejében részletesebben. Tartanak-e Somogy szép hölgyei Ía egyet? vagy tán többet ia — nem tudom. Db szóljunk most a zalaegerszegi műkedvelőkről. Fájdalom , hogy midőn e gén s Zalamegye ifjúsága képtelen, vagy nem akar egy jótékony műkedvelői előadásra egyesül ni, akkor a Zalaegerszegi csekély számú fiatalaág mogy jó példával olö, a éjt napot ös&zetéve tanul, fárad, buzgólkodik, hogy mietébb leszáríthasson egv-egy konyat a szenvedők arczairól! Méltánylandó szép tett oz a zalaegerszegi t. műkedvelőktől, a már . az elflő előadásra szép volt az eredmény ípt mert 195 frt o. é. tissta jövedelmet hozott az, alföldi test-, véreinknek. Márez. hó 19-en adták a „Csalódásokat" általánosan kielégítő műgonddal óh eíker-rel. Hisszük, hogv a f. aprii hó 11-éu eloadandu „Szerelem és örökség" sora fog sikerben és eredményben , hajszálnyit ia engedni az élőbbeninek. Nagy-Kanizsán is hallottunk valamit egy f. hó lö én tartandó mükejivelö előadásról, do még meghívást nem -kaptug^irébát városi ifjainká ott ia a jó példa dicsőségeinkének 1 Az ily^műkeUvelői előadások, a fonttervezett kiállítások, b egyébb nemzeti irányú buzgalmak míg egy részről segélyt nyújtanak, máarészröl tár-a ad almi miveltséget idéznek elö. Társadalmi műveltségből ered a társadalmi közjóiét. Társadalmi közjóiét pedig a költő elront: boldog embert, szabad polgárt, a nogy nemzetet jelent I bzentlinzló, 1864. april 4-én. TUBÜLY VICTOK. A czégok bejegyeztetése, s átok körüli cljiráa tárgyában akereBkedilkre nézve követendő szabályok a közkereseti táraaaágokrá is alka 1 maTandók. \' Az e. b. váltótürvényszékek a czég bejegyeztetésére kötelezetteket, az oz,.érdekbeoi szabályok szo-roa megtartására fegyelmi „büntetések által hivatalból szorítani kötelesek. Szint ezen eljárás követendő azok ellen íe, kik oly czimmei élnek, mely őket jogosan nem illeti. Azon kereskedő (közkereseti társaság), ki a bejelentési kötelezettség teljesítését eltnulaaztja, vagy valamely Üt nem illető czéggel él, a körülményekhez képest 1 j — 3C"J frtig terjedhető pénzbírsággal fenyítendő, A kereskedelmi jegyzíkbeí bejegyzések egáas terjedelműkben legalább egyszer hiríapilag közzé teendők. Azon kereskedők s közkereseti társulatok, melyeknek czégük az eddigi aláírási czimkönyvbe már bejegyeztetett, annak az uj kereskedelmi jegyzékbe leendő átkeblezése ?ége\\t e rendelet hatályba leptfctöl számított 3 hó alatt tartoznak f \'Iramodni- Ezen szabványuk f. é. Apr.l Lö l-jével lépend-nek hatályba. A mldün tisztelt olvaséinkct, különösen pedig a leginkább érdekelt érdemes kereskedői osztályt a czégbejegyzéere nézve fenálló ssabályrendéletnek e szabályokkal kapcsolatos kegyes ad vari intéz vényekről íb tudósíthatjuk: hogy a jelenleg létező cíimkönv-vekben előforduló bejegyzéseknek az uj kereskedelmi jegyzékekbe leendő átkeblezéaét tárgyazóbeadványok a kitűzött 3 bónapi határidő tartama alatt (april—június.) bélyegmentesoknek nyilvánitattak, — a hogy az átkeblezésnél -as illetőnek a királyi ű. b. váltótorvényszék előtti azemébyea megjelenése, okvetlen nem követeltetik; hogy végre, a kirí apibig kötaé teendő közlomén vek az illető bejegyzett czégek s-igy magán felek érdekében lörténendvén. a hivatalos hirkpok által felszámítandó szabályszerű iktatási dijak is, as illető felek által fedezcndÖk lesznek. Megomlitendönek :íartjuk még, hogy nem csupán a bzó szoros értelmében vett kereskedők, banem azon iparoaok ia kötelesek, rzégűket bejegyeztetni, kiknek üzletük a ktizöűBegCE kézmű forgalom terjedelmét túlhaladja. SCHNIDLEK. _ ;.:___Nyüt. levél,_______________ Tersánezky Jássef árnak. Önnek szakavatott-tollából megjelent levelét, óq más csikkéit teljes élvezettel olvastam. Különös meglepetésemre szolgált igen jókor érkezett azon tudósítáaa: — nHít kell tenni, a megfagyott bs ö 1 ö 18 ké v e la annál kedvesebben hatott pedig reám ez mint ujoncz szőlészre, minél bizonyosabb as, hogy az én kadarka szőlőm ia megfagyott, mert miként mások ugy én sem fedtem be tőkéimet a téli fagy és hideg elöl. Nem vonhatom kétségbe önnek a szölömíveíéa körüli avatottságát, azért fogadja saivea bizalmamat, ós ne utasítson vissza, midőn bátor vagyok megkérdezni: 1. Mit tegyünk tőkéinkkel azon esetben, ha a véletlen tavaszi fagy megölné a fiatal hajtásokat? mert már igy-is- jártamy gJoda vessett-egyóvr^erméeam. 27 Minő néaetteLyartoz Sasi metszésről, váljon van-e ennek nénit előnye ? E bizalmas felkérés ómért bocBasBon meg, hisz midőn szép a bizalomra fektetett Őszinteség, ugy tanítani, de tanulni sem sem szegyén. PETŐ JOZSBF. @oprDZ9jL§6& mároaiuB havában. A fömóltóoágu magyar királyi udtari kaucsel-laria f. á. január hó 21-óu kelt kegyes rendeletével határossá,\' miszerint: Minden kereskedő, ki egyénen adó fejében pótlék nélkül, .üzlete után azon varosokban, melyeknek lakosiága^O,000 lelkei megkalad 30 Trl, 10,000 la-"kossal nem biró városokban pedig legalább 20 o. é. fr\'tot\'gEet, köteles őségét (kereskedelmi aláírási czi-mét) ason e. b. királyi Vált^tőtvényaaéknól, melynek kerületében taloné lólaalt\'a kareakedelnii jegyzékbe leendő beigtatáfl végett bejelenteni, s eat «s illeti} Váltótörvényének elötUajfitkeüülog aláírni. \'. SSohócS, april hű 0-én. Mull levelemben folytonos eaÖröl tevék említést, moat meg aajoop, nem hogy kedvező idÖválto-zatról szólhatnék, sőt időjárásunk naponkeni szömo-ritóbb s levorö. A gj-okori esőzéseket erős fagy, ba-vevzáfi váltotta föl. F. hó 5-én, hó. esö, fagy; G-án, eaS, azél b oly erős fagy, hogy szabad égalatt, de cnyhbelyen \'/a üii\' velyk vastag jéghártyát kapott a víz. 7-én iamótfagy reggol 7° K. hideg, a földön padig 1 hüvelyk vastag hótakaró, ö-án reggel a hideg 7—8° R. azelőtti napon esett hó 1 hüvelyknyivel iámét BzaporodotL 9-én folytonos havazás; amint e sorokat Írom, 3—4 hüvölnyi hóréteg borítja a földet. Ily időjárásra öreg emberek sé emlékeznek, t. L hogy majd tavaszTto-zppén a zord idő ismét megjelent volna, ily erős Ha o kedvezőtlen idönem változik, ugy as in-BÓg ez idén majd nálunk üti fel tanyáját. A gyümölcs íegdűsabb féoiannyol kecsegtetlek"—?»"ím, behány nap alatt a virágok mind megsárgultak a fagytól. A DZÖlÖhegyek ezánandó állaputban vannak, különöflen az éjszaki oldalokon a tőkék végkép tönkre vannak téve. A vetéseknek tán nem fog ártani a hideg, mert igen szépek még. A házikertekben kibujt vetemények Bzinte elfagytak mind. A kinek pinczéje tele van borral, hihető, aa idón törpét csinál; már is szökik fel a bornak ára 40-—50 krral. Most már ne aggódjék afelől senki, hogy a bornak nincs vevője, bizonyosan akad majd rövid idő alatt több a kelleténél. Buza-pracsunkou a terményárak nem szenvedtek változást. v ^ KUGYERAÍ. ez nem utolsoy-B városunkban Tög aíasmni aiianao- műkedvelői UrsaBa^, ttipIj- magynr w^Jni^MM^.^ megfogja lepni a azép iránt fogékonysággal biró közönséget. Ily társulat alakulása igen advöá létme^ b aielybeli dalárdával egyeaQlve — habár caakkét előadást rendezne is évenként, hogy Jehetővé tegyék — Zala-Somogy megyék több városaibaii íb ily tix-Bulatok-aéteBitéBét; arra törekedvén, hogy á töke évenkénti növekedése — idővel elég leenane a két megyében egy-egy színház építésére. Egyébbiránt a darabot illetőleg, — nem szándékunk — a kritika szigorú szemüvegén átbírálni as eléadáat, habár valami különös megróni vaíőt ekkor sem találnánk. A közönség szép Bzámmal jelent meg, dácsára, aíobyÍD- ¦ nos esőzésnek; a nem csak & város, öjs a vidék is azé" pen volt képviaelve ; az Őaaze a jövedelem közel 4ŰOfrt» melybol 300 irton felül fo^elkfildetnu-Eőtelesijé-gűnknék tartjuk, t. B. Gy. urat kletnelij^ "ki az el\'fia-aáson nera csak k Ősre működ Sít, de a rendezésnél ia fáradhatatlan volL Fogadják tehát a szűkölködők nevében kussönetünket, n alább következő üdvözletünket. Biborfényü arany hajnal, Úrömtsljes virradat — Jótékony nap enyh\' melege Széthinted sugaridat. A fagytüí elhaló virág Életét megújítod, Ea a "fájdalmak könyeit, Sok arcáról felazaritod. Lágyul a szív a melegen: Mert nemes tűz hevíti; Jótékonyság sugarait, Szenvedőkre Bzéthíhti. Nemeo eztvek, üdvözöllek í Oh mint Örül & lelkem, Van még hü és nemes fia E hazának — nemzetem. Vannak, kiknek dobog szívok - E\'n&gy Ezora:\'""sVenrhazaí Kiknek minden boldogságuk — Szenvedők ápolása-Szép hazánknak, nemzetünknek _,. Sorstól sújtott Alföldé — Kern vagy árva, — oh ne kőnyezz Találsz részvét-keblekre. Sebeid gyógyital fogják Mint erejök tíngedi — ,. Azok, kiknek minden léptét Egy nemes tett jelöli. Te ía légy üdvöz 1 Kanizsa Réazvétdúj közönsége, Mert az igaz honsz erei cin Kebled legszebb erényftl Hírek és események. /\\ A lnpnnkbnn íb említett mlIkedvdlSi eléadáfl o bó 17-én végbement as alföldi szűkölködők javára. A siker várakozáson fölüli vol^elflÖ kísértettől eny-nyit nem mertünk -remélni, most pedig őszinte örömünket s elismerésünket kell nyilvánitanunk_a közreműködők saorgalma iránt, melyetas iníéggel küszködő testvérek javára kifejtettek. Annál inkább ia fogadják az uj nemzedék köszönetét — mintán városunk fennállása óta ez az elaŐ eset, hogy a mükedve-"tSkődeB anya nyelvünkön léptek fél. Aa előadott da rab nAbakÜzflczimü vicétek volt Kotzebnetól, melynek öasaavágű, kerekded eléadáea nem kis feladat Nem hallgatjuk eíabbeli véleményünket, hógyjobb BEerottunk vpbia^TTÜamely eredeti ínagyar ozinmüvet látoi_g czólra, mert ekkor ki lett volna, kerülve azon kétféle színezet, mely az egész eléadáson észlelhető volt, a mennyiben az eléadokriebetőleg iparkodtak darab váLisztáia megbocsátható azértt mert ele-adáaáhoa kevés"ázemélyzetkivántatlk., a o _scöveg több p^ldlSííyban\'meg volt. ÜgybÍBBzük azonban t hogy A-F- b. 17-kén nerelészetí érdekes mossttnaf-nak vabink tanul, az btraelita közönség óvodájában tartván az illető zsenge nemzedékkel nyilvános vizsgálatot. Az eredmény fennen hirdeti Klein Mér _ szakavatott óvoda tanítónak^-\'löífciÍBmereíeB baxgal- .rac^kfák .a,_ má.t^.fl V\'^idp-jr,,^ ^TjqrU^^áaJ&égjes^ata^aéd^fls^^ " bá}^ artalmazáfiö"meiletli d> szakmákból magyar nyelven legkielégitőbb feleleteket adtak, nevezetesen az óvodai magyal dalok igen sikerültek. A szülék éa- as illető-községi elöljárók ezen intézet írán^j érdekeltségöket tömeges megjelenésök által eléggé tanuailák. Életrevaló izraelita pc%irfeleüik a halodá kor intő szavára fi^ettí, jé! tudják astj. miszerint valamint minden egyéb "emberi fontosb törekvésnél fokozatos haladás biztosítja a kitűzött csil elérését: ugy a nevelés, az embérnemesités nagyhordefsjü feladatának -megoldásinál Is következetes egymásutánban kell eljárni; ezen követkewstez egymázuttnnak pedig elaŐ kündublíi pont^ aa óvoda. E Bseatjlgy érdekében körültekintő izraelita potgárfeleánk Tryom- dokit k8vetve, vajha mielőbb létesítenénk mi is a csabidkorben BzámtaUauTeazély&ek kitett kisdedeink számára óvodát! — A KagyszerÜ bikav^adaL^gy^imert nevű mé- sxároB vett 15 misíirn becsfSat.it, s ut Vuinap, midőn [»g-«bb nép Tolt raVteiifcon, felesicomiava, hejtatttn be — J T»16b»n e bftt»k* áUrf BUu gytüiyör Tolt l MonmöV. Asönbaa ib\'&x,Qely egy leién kíséretében a rigóhidi atáUíbm i«4ttrin — » helyét annyira _ bMittógtalannak tetAlta, hogy jobbnak látta asndibb lllftt; ininyit n réteknek Tefén, . oldoire tgj ••-ree kiityitöl, egéas a varwdi ntezátn-s onnét » mí-.Uro. Ukbí, » hol far «k»puH%«o b«»tr»tott.Jln»l Tolt alk»lB^TmekiÍBMega^.Vmn\|pnr»tlntll^ t— «1U ksíetlelriiíiniínt, de ccéltneséfhfttsk. tt .ok nép gyttlt Smííí— hánroUndé m emberek -éi kntyik k8öiÍMíkíÍ!núenj4e^neie^>&!d-ett s koigaTe.aj^TaíuirM^.enJsrje^yl _____ gyanlK»B7 jelentéét Ma » Tteantl, nwlyn^^l!- a dítiünSíéKébenrféfordnló Bémcte. kifejeíés neffl te^ehetavéf mmtin a ^ ^^J^^S^^S^SS^. kdTetetVdo a btoke bika htór»ápTíl»»éhMÍ todí mre még fllét sem billentette, SMtaMOP _,yiiíituTjLn^aiba I kimutatását "tg » .^I™08 " hü> W~L3tkilőni f^dáoofbfc.IllK tavéM h»1»" néaT-kg. Ekkor türténSi Wj ¦ .M».««Qf emboriuUl. nyilvános Bsámrtdást, helyszűke mttdeszkakcritét less&adt a nagy tebaf alatt-abika a rést meglátván, azőn-kisaaladt, — megró Urál tatvau a bSneiorro mcno bámulókat Hatott a város fíúitezaja ~ fcU.-mrodadaEg ~^mg egy maaik.fi«W». S^jója-vil\'j. bika iafiátTeVnem • törte j.inirű aa állat kjnoa bömböíés közt lerogyván,," töméntelen, baltavágáa iitáttadU kJ páráját. A dologban még csak az van, kágy-aLáiütkiotnlott ^áro _cl tisztítását az eiy vé-__ -eW^-Ar^nto::megpaaplir tekén Palinba futott s tö&E^táratés ^áii, -elérté rendeltetésű helyét a 4&ti3L \' (BeküldeteU.) . \'L> Abe\|fnyi határban- egy ritka nagyságú farkast l_ŐUek. ¦ , , , - !-A •Városunkföutcsájára mint Játjuk, Ha^tesöí- ¦p^bymk — a ezt.a köaSntég. injízamuitil nézi, hisz--"Bajtó/.táigy.aarendesen fog öntűztütnk. nem lcend oly nijy-jor, mint a múlt-évben. \'Aki a rósz utak n o n pluH ultra-ját akarja látni — s érezni, mint törődik Gassé az ember teste, annak: „ajánlunk <\'gy kis kocaizást a vaspálya állomásig/ Ük. Jupiter! mikor jön erre ia jobbuláslliap ? A E napokban végeztettek ki rögtőnítélctikg Vinczo István, és Mezei Józstf;~Galainbokiin, Kodini tzer, ottani szatócs- s ennek nején elkövetett rablás " b"5[obbi gyilkolása miattrArglHB zalamegyei Ezuk-iésr 24_éTcsr\'r. k^ czajBrgáj_amástdik^opiogymegyei, 27 éves, református, klshomöki iHipszamofl szinte nőtlen. Az Ítélet f. hó 12-én a tett színhelyén — Galnwbo-koJVaaámna-nézŐ j.-l^ntel^]>nn rajtok végre is hajtatott. A. Városunk még annyi mérnökkel,, mint most — nem dics eked he tett i vannak itt uradalmi, magán, vüsnti, telekkönyvi, végre cataster mérni.kuk is. Ezt csak azéit vertük jónak megjegyezni, hogy az utóbbiak — mintegy 25 •— közöl, hisszük, hogy egy sem birja nyelvünkét" ¦?5 "Wajdits József könyvkereskedésébe; ismét egy uj szállítmány finom fekete ténta érkezt-tt, nidy lelkiismeretesen ajánlható as azt használó közüiieig- nök.---------- \' "~ ------—"" /\\ Mint halljuk, tervben van Kanizsától Zágrábig egy dírect vasútvonal építése. ?1 A Kanizsa-soproni vasúti munkálatok szem-• hüumást haladnak előre. A A curiosum a humor egyik kiegészitö ré-flBe í esy hazat- rapban olvastuk bizonyos kézség " hirdetését — melyben kántort kereo, kiírván ogy-Bzerimind annak üzetéBet íb, ekkép : „fizet a község a kantornák h"etenkönt5-frtota,ért., adván raollék-jövedelmOl a hetenként levágni szokott két marha nyelvét. TcbávTl^njal idöbon még kantorok is honorál lamakTaaThany e tvv el! A^Háiushóljj-án,- -Caákternyiln — alföldi „. .. -~ — . . . . -;-J---—- ¦ • -Jf-sld -A-íbnlité^re-mórtó dolog- azrhogy-n-^»mbo-kon «rént kivégzés annyira hatott a néaőkro—- hogy ¦nóháuyatielájidtak,_sütnégveu elméjükben megháborodva orvoslás alatt vannak\'. Az Összes; költséget a helységnek kell viselni. A Harmadik újdonságunk 4 ik sorában, a ezé: „feJcziczomázva" hibás; helyette: „bujtatta a kove-lyen lépdelő bikát." EC n p v ú í. s Lakatos Sándor dőrék tánezmüvész f. hó 10-en tartatta meg tánczestélyét. Sámoenn voltak jelon, mi annak tanújele, hogy az itt töliöttrtanitáai idö alatt általános tetszés és szeretetet" vivntt ki magáDak. A TÍgaluTnreggeH tr^ráigforftH+r-1"^ k^rív^Hv~iiM>nnyíro. n mnr-napok kedvet adíiatnak. Lakatos Sándor már elutazott Kanizsára. * Nem foghatjuk m<ff okát, h.igy még mindig vannak háztulajdonosok, a kikíivezní rendelt járdák mentében, kik máig som róttak le kutcfeascg\'-\'kel, s házMi t-lött majd térdig érő sarat guzd az ember? Ha már I\'éter kötelezve van a várna csinoabítása a jár-hatáei kénydem t«;kintctéhtín áldozatukat hozni, n^m tudjuk, hogy Pál mért nincs \'f Slindencsctre felvilá-poaitást kérünk nz iíl_etöktvl- A gyinnasiumon most t^lj^s \'irövel dulgnznak s htanzOk, még ez évben inrgnyitaUik a tudoranflyMzá-mára. ltajz;\\t.,a „Vasárnapi Ljság- fogja adni. 9 B. v, TVTyiit, posta. Illatban \'t»i l\'»irjaJí- T G tiak. íl.irt nrm ir»s 1 msrt a-. izru.-lM^\'. c-m tudank ki-k i;, i;_uek. NV\'V»n m^h!-a-\'i¦ T nk .\\kia.l.\'H\'li.lÍ. (í-\'-k .11 isiim fruit ¦ S.m .libat\'-. "¦" KapoB\'iír. Hiipy In ú, ufta tlvint ritiii-iiíiti li\'v, )pr hit ¦ Tita hü\' - A n^püunr\|. - Síáu.itltüa. i .....T t\'l !jiik ii^(rin-»n.l»ni. . ctl ,k k :\\ \',¦ m..nJliittjul rtirtTTTSTlÍT l kivAaaágDil, ft.tuV szűkölködő testvéreink javára, íánozoeíúly fog rcn-\' deztetni. L15re a szép példával! A A mukedvelÖt éltfadáa. tüzetcsb jüvedelcní- ¦ aiAr - Ve cayós^ft kúii hat .Fa méj bonat"u s-ubAban !¦ t Kíb Birra. Iluiu&liiak betolok ¦ .Timm lukodahnn.- K.dsc tiviilis, .««iLr.ru j.1„ni főj-. P. D. S.-línní VilAf^rt spm taiünk; tt\'swk tnAhora fordulni. P-n,l, Ti ll-hr. JTilv\'.\'. kD4;" te\'jeBlljiili, mi is k^tivi-n.-k vagTvnk a !¦ lukul h-t* Anl: lejr>-\'\'n »\'ir"« ^"íl-\'n-ni HTlTtiJinitrr\'TATrttlbbri ma;4u tinrt\'ítpn. lüj.\'á.i ka kii iurjit kérünk még többet la e cHcmuttük Addig, Sn, l.li-t ; nem rnlnn loyaltfl tl\'Ik , aj irUltai ... Ab í&tí d.»l-ánikrúl mi soinmit Felelíís Bzerkcsztö: ROBOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítások. JM.t.lz-a, niír. 10-án. A gabnaárok kövotkezök -. Iluza 84—f» iont 4 fi -íO^Sí) kr. Rozs 2Trt 90—3 fi. írpa 2 fi 7ü—3 fí- 2nb 2 frt. Kukoricáz 2 frt 00 kr. Hajdina 2 ft GO ^r. Burgonya 2iC-Fohérbab4 frt 00 kr. L\'jbor il frt, O-bor 6 frt. Nagy-Eanizsai elesóg-piaczi árak: április IG -án 18G4. KinUylUít n 11 Dnrgunja niórw 2 _ Zíi-mTj--\'TTí :í Tt~ - nVna ¦ ¦ ¦ — — Krny^rHsat 8 Alnia . . ,, — Kutiuii\'ialis-t 5 I»ió ... „ - Marliahn. r.\'ut — S:::>a . . — ll.;rj;!b\'ii . . l\'iíLll.-l.lii - -\'-=i i Kiil-.a . . it^w T.j ... ,. _ 1\') I-. sraj , . «\' 4á Und bitott . darálj 1 HO Irl,i..älf . i 1 Ki..« - . — Ő.J ¦víAiuuoa . . Amt 3G Pulyka . . 9 — _ lUj , . . „ — ¦M . Tjük . . „ — GO 15 1 Cstfto ; . „ — 60 Aa-aK\'ssilva . u i \'1 4 lojaB , . . „ — 10 .^ó . . . . ia IWüíct . itcsi\'j«; — 10 V«j . ¦ . . - \| QjíUuGlcseciet ,, ä IUI . . . . 1 " ! — "?0 S3r..... — 10 fiajt ko^ijus^gt 1 PilinkaBdlra „ Pálinka tiírlwly „ - 60 40 Kaposvár, apr. hó 13-án. A aok havaa, esős, fagrna napok után valahára egy szép nap; nem tudjuk meddig tart? mert ha űz idÖ még tovább is megtartja jellemét, söt a nyárnak is kölcsönöz belőle, — bátran elmondhatjuk, hogy ez évben még mi leszünk — ínségesek, és.pedig a sok esö miatt!. . Gazdáink tiibb hétig visezavoltak tartva n monknltntástól s ellehet iuoiid.ini, hogy megkéEtek a. vetegetésael; aztán meg n zord idö a takármányozáaban is nagy hntnínvt okozott, mert azmi egyének kik már a zöldbo verték juhaikat, hogy kitavaszodott, nyakra fűre takarmány után kellett látniok. Hogy a fagyok menynyiben ártottak n tavaszi vetéseknek, még ezután tudjuk meg, a luczemáBokat azonban ugy leperzselte, hogy több helyen kaBzát fogtak neki; a lapályos, kövérebb rétek la, Hol fü korábban nUvésnek Indult, sokat szenvedtek. Robz utak miatt a piarca folyvást élétiktelen; alig Biállitatík néhány kocsi eleség, a így határozott árról nom írhatunk. Vetni való burgonya nagyon drága; a szépnek 1 frt GO kron kel méreje. (m. p.) jHtadCTl^^ gaiflíísz és lelkész araknak^ valanslBt iniiMlew4, "tözségetaek, «Mmri-b.ce. CirfelmélM ajánlom yépsgV-^BrW\'TiniStlZ, molvben tojthflií"pépet, >"fl7amint azo7inalcr^ytTá - Tésrol- !s> érez~Vflgy Vasból BnJvékV-megrendelesre kaplratók. — A t. ez. gaz-dAsi urakat az én knt»slvattyaltura is hgyelmezietom, melyek fnluhelyekro k€lönoa«0- azon ok bál {a aj ánft áthatnak, minthogy a vizet-iaztAn~ffllBzivattyuz-zák/és a kö^gbarényesebb javjtgatáara\' aoha nem Bzomlnak, mi miatt gjppron-bamnind a Vároe községnél, min^ egyes uraságoknal különösen czélBzerücb--—-rr—--- • • ------ -j-nek találtatnak. ESíeVe\'n-kivttl kÍBzÜbaek\' gyáramban bor ajtók éa bornzlvnttvuK és emelö-^r!.******* melyek mlhdeö^hozzátartuztj"\'készülő telt kel vannak ellátva. f^ŰLS^eabOISlEeműÖSaaa\'(vlzipuskák) a legavatottabb Bzakór-tók^éJtzLanjiyira ajánlott legújabb, angol mintára készíttetnek el, melyek a v^T^ya^l^raigenJtbBnyük-é* a y«et rendkívüli magasságra lövellik. ^A Wniiflok, mélyek gyárambon öntdtnek, nemcsak ceinŐB ób tÍBztán kiesi-BSoit,:a lagujabb dlssílméóyekkol elUb.tt alakjukra nézve, hanem különösen ^otó bt^ok, Jbia«.—-é^; pedig clüra megrendelt hangokkal ellátva — ajáoItathatnak, miről, magábon.n ,gyárban mindenki minden órában meggyő- -!^±m^ícm.-^;^r^^~ ¦:\\~?«9déat\'-#zerezUet.magának---------.........____ Refcénvlezfl, ^ogy>a t. ez. közönség becses lliíalmával megtisztelni fogja gyá-rmmai, mit aaasd fegok megoálálni, hogy a nálam mcgreodeIt_ munkákat ju- . táByoa^éi^mínden^meitaAjwuukivánatoknak mcgfelelötcg elkészltendcfi, hogy ¦ -J Mdíg fontartott j\'ó. biremet és nevoraot tzontul is nevelhessum, ~lrJ^ SELTENHOFER FRIGYES, ,• - ^ > ¦¦_ es.-k. Jsizáról.. szabadalmazott harang-, gép-, tüz- . fecskendő ca szivattyú-gyámok Sopronban. Hgj€lenire méltó. ii»HffWW».S^nrHS(laÍkMé.rii okdi. rágott. Űiy luVrv " a»gyUl»\'«gy, mim kKainylKn-i. _ 4r. \'hl^fe^iSr^"T"^yfc\'dT\'"r^°r"Bi,T°1\'b MM\' b lnd4aiUB»nI siolgil D Schon am 1. Mai 1864 findet die Gewinnziehung des m ii\'oIdleL Tön äcp Itogiöfnng und den ReicliJstilnäen gsrantirt ist vmi 240,000 Treffer im Betrage Ton 7 Millionen Gulden enthalt, o- • ;;HaBP,(»«r«<«>o Anlohon. "sind: 2 mal fl. 44,000, 4 mal ?.1,000, 3 mal 31,000, 3 mal 28,000, 2 mal \'?0.000, 3 mal 11,000, S,>mrf..Tä\'000\' 22 mal 3 mal li,000, 3 mal 11.000, 5 mal 1«,000 19 mal 8,000, 6 mal 3,500 Mb abwärts 0. M, niedrigsten Gewinn, wel-obon jedes Obligations-Looa exlagon muss. St.,ek ko«te, «. ,0. „„d,S 8»fek I! 20. En t.t 4U», ,11, G.t«M,b.lt C,bol,n, mi. d., S^im. »im A.llnp ralurille .unibicn «u könnte, bolitb. mau ditwlbeu nnter Buifa- s Uolraga i Adolf BeoHchl . ... , ¦! ¦¦ ¦\' •\'in\'EraBlifurt a. H. "nnli.lm-»prit,n den Brlh.lll\|rlia njeh jjr iieboiij muntinUlIcb rajrauidt. W^di,» 3iuet kiad,s. ,aP- é8 nyomdatulajdonos Nngy-KaniziMln.\' lali- ér "vés? liiiei Ii^áMcM " Bizonyos halál Csalhatatlan irtöBzer patkányok, egerek, poloskák és Svábbogarak, kürtására, mely szert alnlirt bntprEddik at.^í. feSjouBég. figyel-" rnélc ajánlani. Jilulirtaz iltaln fellalült Ittátuseréaek sikere felül kípes, ugy magánosok, raínt államhatí< •igok dltal kiadott bizonyítványokkal magAHgasolni, - ........ minélfógTO\'flziiríiOfl rnegrendelcsaket remei.. Ezen azer 10 ívig ia flláU ^•B%ta^í^«íi\'^&,klBÍ^\'\'; L.-?B"\'íIircx"l.\'t,t• ""\'j tfm" e»"«»»» nevééiül m