Zala-Somogyi Közlöny 1864 010-012sz április.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	14.15 MB
Keltezés:	2021-09-14 15:58:33

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	805
Megtekintések száma:	1459
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1864. 010-012. szám április Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből III. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. Zala-Somogyi 10. szrtm 1804. április 1-c''i •• 1 •• Ismeretterjesztő lap h '' szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdis/at, tudomány és művészet köréből. t II JHUH ''X I I II IIIIIWWm » I I II II I I. . II ... I . I \|\|, ,,J\|\| J min l''l I ....... I I I I .......ittni'' II II III IMI l l ■ ■ ——— ■ ■ ■ Mogjelon o lap legalább egy ivon julius hó 1-töl kezdve mindon hó 1-én''lOén és 2<>-án. Klölizotési ár postán'' vá^tkaldós«>"l és helyien házhoz hordva egész évre T> fit. i félévro 3 frt. Negyod évro 1 frt 70 kr — Mindon clöfizotő a tuliyjdono* kŐlesttn könyvtárát o* eddigi fonntálló feltolniuk mellett fó 1 áron használhatja. — Nyilltér ogy I''etit sorért 10 kr. — Hirdetések négy Insábos l''otlt sorért l''ör 1 kr,, 2. or ti kr. és minden további beiktatásért f> kr. s l»ély«<gdijért <}0 kr. fizetendő. A beiktatási dij • a lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára j a lnn szellemi tartalmát illető közlemények Ivedig, ugy mindon levelek bér montvo a szorkoíztí''ség''lio* küldendők Kapósvárra. A t. (x előtetőkhez! c A no^yedóves előfizetések lejárván, tisztelettel felkérjük az illetőket, előfizetéseik megújítására, A kiadóhivatal. Haladjtmk ób haladva javitaank. III. „Nn«jrot I..IU » Usart fi fBMvU, l''ttkhnftx «(;«<»r trnite U nifcf VsUutil 1'' Vörö»m<irty, Sokban, igen sokban bátra vagyunk! Alig létezik kedves hazánk vértőlázott őstéreiu el-söbbrangu. város, melyre a régi mulasztások után n haladókor józan követelmei szerint a társadalmi lét nemesUlt kllzdterén a teendők halmaza oly mérvben neliozednék, mint épen ruánk. lityiig nem inondliatnók : bogy egyenlő rangú testvér varosaink közepett mi volnápk a legszegényebbek. Olt, nem; sőt a vngyonoso diís s honpolgári mű\elődén alapkellékeiie néz-vo fioV tekintetben amazok fölött állunk, kereskedelmi, iparüzleti, gazdászati » földrajzi kedvezőbb \ inzoii) ainknál fogva. Erezzük fogyatkozásaink HajnOH köveik ez-ményeit, akarnók is nemesült honpolgári érzelmeink szontebb sngalinát követve, az egyetemes művelődés é« polgári szebb lét sikereab fejlesztésére tehetségünk szerént áldozatainkat meghozni; biw, a közelmúlt vigalmi-idény alatt is HzcrvezftndŐ intézeteink javára, ha nem is kizárólag magyar öltönyben, — mihez, fájdalom, Bréjwúhk s izraelita polgártársaink hűtlensége naponként feltűnőbb, — Ha csárdás mellett tepjwjlizve is, do igazán magyarosan, az at t • „s i r v a vigadtunk!" •<<'': Kire is, meg arra is óhajtanék a valósu-lá boldog ító korszakát földeríteni. Vélemé- nyezünk jobbra-balra., kapkodunk ide s oda; mert... nincs élünkön tekintélyesb hazafi, ki edzott karával törekvéseink. fonalát megragadván, teendőink tömkelegéből R cselokvés küzd-terére kivezetne,'' kinek tevékeny vezénylete mellett következetes egymásutánban érvénye-síthetnők a kölcsönös eszinecsorék lánpzolatán a föUzinre onielkedett Üdvös indítványodat. Hisszük és valljuk tjii is ama társadalmi irányelvet, egyetemen művelődési báladottság nélkül nincs h.on polgári igaz erény; m''ort ebből, mint "malásztos üdvforrásból, áradoznak a nemzeti nagyság s társadalmi iobblí-t üdítő gyöngyei. „Szebb jövendőt, e hazának; b ú 8 napjai már v p, 1 á n u k," mond ihletett d<0-nokunk. Van-o tagja Q drága botinak, ki föl ne fogná a költő idéztem pár szavának hord-erejétV Uraim, a noinzeti nagyság s tárw»dalmi jobblét mérfokát művelt í józaneszű honpolgárok túlnyomó többségo képezi. Ha ezei\ n>ér-fokot a világpolgárzat testvér-népei közi megütni őszintén óhajtjuk: kiválólág a nemzettest derekára, az azaz Iparos osztályra kell a művelödlielés ki.''llcj eszközeit viszonyítanunk. Azon ünnepélyen , melyet polgári egyletünk megalakulásának, 28-ik évfordulát! cmlé-, kére február 2-án rendezett, á diszlnkoma közepett Halwax Jé;zscf, egylettlnk tevékeny polgári elnöke, töhíelt magyarsággal bár, dé tiszta hazafiérzUlcttel emolvén poharat, rtyiltan bevallá: hogy egyletünk a polgárság szellemi előhaladottságát tekintve, oly Udvöshatásu találkozási hely, minőt pártfogolni minden igaz hazafiunk szent kötelosségfl, hol hasznos eszme-esorék utján a legszebb alkalom kinálkozik a polgári művelődéi nagyfontosságú feladatának megoldására. Van tehát már az önálló iparos osztálynak művelődési helyisége; de nincs még az iparos segédek részére ily horderejű intézőt, azaz: legényegylet, hol alkalmns vezénylet sutmutatás mellett az egyetemes művelődés igényelt kollékeit elKajátíthatnák. Pest, Szöged'', Váoz, Soprony, Győr, Vear.prém stb. testvér városok, megértvén a haladókor intő szózatát, szép példnadásKnl járnak e tekintetben előttünk. Ivajta, utánuk ! ''önálló ijmron polgársiigunk hazafiúi tevékenységétől bizton várja a drága hon: hogy a segédek közt az üdvhozó egyesülés, a „legényegylet" iránt sikores érdekeltséget fog gerjesx-tüni. • Nem divatból származnak, uraim, a* egyesülési téren ujabb időkben koletkezett ilyhzerü mozzanatok; hanem a haladókor kívánalmain a helyzet komolyságához mért életrevaló tiszta bonpolgári erényből, életrevaló hazafiságból. Éljenek a legényegyletek! VAJTi K. A. Kivonat 0 A soproni krrrftkedrluil ét* Ipar kamará-nuk, a ma^as kereskedelmi minisztériumhoz intézett jelen léséből. 1L (jlópfitifti ipar. A gépgyártás az országban létező ipar fejlettségi fokozatának legjobb tanúsága, azonban ''ez mutatja ki neki műkörét és annak terjedelmét, hogy mily szakmába kelljen erejét fektetni, és mily határok között mozogni. Általánosan cl van isinerve, hogy Magyarország tulnyomólag földművelő állam, s igy a kamarai kerületben is a gépkéBzítés ngysiól-ván kirekesztőleg a földmivelési gépek kiállítására Bzoritkozik. I>0 ezen iparág is kevéssé van képviselvo. Bár nem lehot tagadni, hogy a nagyobb gazda, kinek elegendő pénzerő áll rendelkezésére, máris többnyire gépekkel munkálja földjeit , és azoknak a gazdásZat mindon részeibe TÁRCZA. Uti jegyzeteimből. bl(v<iorttd,ji utiképok. AflwtcrUe. Hicnlcb. KurlohAn. I(/»aich. — OlaitiU. — UUm Jtr^VÍ foU _ A morva n4p. H r ü n n b ö 1 ;morjrii jamoröiira fogfttAn cink uüomíUt tuflntora Anaatorliozig. Anitán vi«a-«»kUldÖttoin kooíit s xunrv» fuv«ro»t koro»6k. Sok bajomba korül^ uilg »z ídegon bolyon fuvarost tudtam fogndui, s igkeán o»nk most méltányolám kollölog morva UinorAsöm kitüntf jóságát, ki angoiú idáig nzivoMégUÜ ixálllttntott..... 11 r ü n ti b o n ninjd raindon utozáti találkozni fogatokkal, • nagy málhás szekerekkel, melynk a gyártmányokat oly liolyokro szállítják , hol a vasút még nem jár. A 13rünn és Ausctorlios kürötti or-•aágut is telvo volt llyonokkcl. — Hrünnbon osak a jobbmóduak tartanak fogatot, s ezt is csak koosi elé — az ily málhassállité ssekeréssok loginkább Posoricaból és Ausztorliceböl valók... A* ausztorliczi \|>ór, ha keresni akar valamit, bemogy BrttHnbo * gyárakba dolgoani} akinek loval vannak, gyártmányokat saállitj azért azután olyan nehéz Ausaterliozban utaaásra olölv,gatot kapni, és iMiárt olyan méregdrága I I.. Auszterlioz amilyen ismeretes város nevére nézvo, ép oly Igénytelen kisuznrünck tntAlja nz om-ber ha belo megy. A nagy, m isszoterjedö névvol i\gy van, mint a táj, melyet nom ilimzéjjsége, do a visuza-verÁdrt napsugarak tettek ragyogóvá. Alig izimlál négyezer s cgynohányszáz lakost és a bit tava folyó mellett oly megvonniva, oly igénytelenül terjed cl, pár tornyával ós néhány csinos épületével, mintha nom is ő volna n város, melynek nevét Európa oly magasztoault érzelmek kö/.t emlegeti). ])o a tény, mely téréin végbcuiont, századokra szól. A gyözoloiu mit itt, a franezia sereg fe^yvoro aratott, fél Kuropát romegtetto meg.... E« a hadvezéri koszorót, mit o gyfízelom a nagy I. Napoleon homlokára dicsöitiileg feltttn, egy féívilAg irigyeié. E hely volt I. Nnpoleon legfényesebb diadalának színhelyű ! azon nagyszorü diadalának színhelye melyet az osztrák ós orosz sorogen 18u5 ik évi do-czeinbor másodlkán nyort. I''rős volt az ollcn, mely-lyel harcisba szállott, do Napoloon mégis orösebb vala I Ausstcrlioz Napoloon hadvezéri diosiisó-gének történetébon a legragyogóbb holyok egyikét képozí. A morva fuvarosok uieglolietös lassan hajtanak, s igy notn volt okom pannsukodni, hogy nem nézhnt-tom jól ajtót a tájakon merro áthaladánk. Lassan haladtunk, \|>odig az út meglehetős ió vala. Nom Így hajt az alföldi kocsis, podig lovai Ulán folónyit sum ér-nok. Megcsapkodja könnyű szokörkébo fogott két kis lovát, s megy az, ott a rónán mint a szél (gyulától Orosházáig megsom áll s sebes futásban, ha csnk nagyon forró nyár uincs és lovait inog nom itatja; ami egyébbiránt szükséges ii ott a síkon, mórt lassú hajtás mellett, lassú utazásban, halálra unná magát az ember, mig itt a hegyos országiján csak van olykor-olykor mégis sok érdekes tájkép, amin Megpihentesse) szemeit. Hteinioinál a hegyon korosstül monve, K o r ! c h á n t értük el, hol t^jra fogatot váltva, késő ostvo volt, midőn liradichba megérkoztem. II r ad i eh, a Morva folyó két ágától körülvé-vo, mintegy szigoton fokszik, olyanformán védve « vizek által, mint liircs erődünk, a magyarok szűz vára — Komárom. Ha morva ismerősöm lirünnboo meg nem igórtott vclom, hogy llradicbot moglátogas-sam, — hibetöhíg sobasom láttam volna meg o várost, mert ki mttkincsckot, az ipar fejlödésénok ly''abb, nagyszerű haladását, vagy palotákból alkotott városokat, akar látni, az bizonyosan llradicbban semiui nagyobb inogtokintésro méltót nom fog találni. I)e ki n nép-umlékok iránt érdoknlvo van, ki szorcti látni a nemzetük bölcsőkorának, vagy hata-loinp intjArn jutott dicsÖirégUknek történőt gazdag liolyoit, a/, örömmel fo^ időzni, o mostan ugyan nem nagyszerű, do liiydan hatalmas, erős város falai között, mert o város a morva népnok egyik legünnepeltebb helye volt. Midőn a magyarok még jelenlegi hazájukat el nom foglalák — a Morvabirodalom egész felső Magyarországot is magában foglalta, csaknem Árváig; és o hatalmas nagy Morvabirodalomuak királya: Szvatopluk, Hradichban lakva kormánya* a nagy tartományt. Klkénzclhotő, hogy ily nagy birodalomnak székvárosa líradiob, hajdan milyen erőt, milyen hatalmas lőhetett. Ex látszik néhol még most- leendő behozatala tóándékoltatik, ámbár nom 57.cnved kétséget, hogy az ««6bbi 10 évokban a gazdasági gé\|fck- alttal tthUkozódás tetemesen szaporodott, igy n gópgyái tást általánosságban növelte , Monbaii mégis sxomorásággal kell tapasztalniuk, hogy czon iparUzletkamara kerületűnkben virágzásnak nem indult, és a földbirtokos r<5«zint gépeinok, a kamarakorlllct területén kívül létező és jónak tapasztalt gépgyárakból , vngy a külföldről, és ezen gyárak-nak nz ország óvárosaiban felállított fiókraktá-jailkUleondo megszerzésére van utalva. A földmivea osztály legnagyobb érdekében óhajtandó volna, hu a kamara kerülőt nagyobb városaiban kellőleg kiművelt iparosok teloped-nének lo, hogy igy a gazda a szükséges gépeket kOunyebben éa kevesebb költséggel szeroz-liosso meg. A kamara azon véleményben van, hogy ezen ipnrágazat sokaknak igen jutalmazandó keresetet nyujtand; mert a szükséglet létezik, bár nnU részről nem tagadhatja, hogy a gépészet erőteljes felvirágzásának , miiünk sok má» is áll útjában, és bátorkodik ezen tárgyban a kővetkező pontokra utalni: n) a földművé* én iparos Bzámára hiányzó hitelintézetekre. b) a vasnak és kőszénnek drágaságára, ugy e) » vaspályák magas viteldíjára. Hogy gazdászati gépek és eszközök utáni tudakozódás oly időben történik leginkább, mikor a Ibldmivesnok elegendő \|>énzerejo van aaoknak kifizetésire, — az természetes. Az ér-tohnesebb gazda teljesen méltányolja azon hasznot , mélyet a gazdasági géjipk és javított gazdasági eszközök nyújtanak , és örömmel fogná azokat megszerezni, ha a szükségelt pénzerő rendelkezésére állana. De igy minden erejét oda kell fordítania, hogy a rajta fekvő kiadási- ésadó-tehor kieg» en-lítóo után osak a legszükségesebb eszközöket, t. i. ekét, boronát és szekeret szerezhesse meg magának. i lía hitelintézetek segítenék o részben, a földmívest, melyek a hitelezett öszvegot lassanként fizettetnék vissza magoknak , akkor a gépek által nyújtott hasznot élvezhetné, a gépész pedig az eladásokérti készpénz bevétele által nem fogna oly nngy üzleti tőkére szorulni, éa azokat olcsóbb áron adhatná. I>o kiváltkép érezhető a hitelintézetek hiánya oly években , melyekben az aratási eredmény nom kedvező, vagy a terményeknek olcsó árkoletUk van. A földiníves, ki hason években tőkopéntről nem rendelkezhetik,kénytelen tömését önmaga legnagyobb kárávol, időn ki-vili értékesíteni , csakhogy legszükségesebb l>é»»zorőt az adó fizotésro és munkubérre meg-tt^Qrezhossq. Kunok természetes következménye ^ 42 f> a, hogy az annyira hasznos gazdászati gépekét nem vásárolhatja meg. Éten alkalommal nom mulaszthatjuk el O Apostoli felsége azon kegyelmi tettét megemlí-toni, melynélfogva o legújabb időkben hazánkban egy földhitelintézet felállítlmtúsa engedélyeztetett, s kötelozvo érezzük magunkat az országnak engedményezett ezen jótéteményéért, legalázatosabb hálaköszönetünket kifejezni. Ezen intézet élctbelépéso által, egy már régóta mélyen érzett hiány leend pótolva, az eddig hitel nélkül álló löldmíves tőkét fog jelzálogra nyerhetni, s ez által azon holyzotbe jövend , hogy az idŐ kívánalma szerint, a földmi-veléshe* szükséglett gazdasági eszközöket megszerezheti, — azonban már is biztosan állíthatjuk, hogy ezen intézet maga egyedül, a támasztott igényeket kielégíteni képea nom leend, é» hogy jövőre is egy nagy része a földmívea lakosságnak, mely leginkább szorul hitelre, t. i. a kissebb gazdák, segély nélkül fognak maradni. A földmivolő osztály hitolének szilárd megállapítására, nézbtünk szerint, osak az önsegély éa társulat elvén alapuló megyei földhitel-intézetek által érhető cl. Miután a fonntebbiok által, a kérdésoa tárgytól kissé eltértünk, ismét visszatérünk, k hazai gépgyártás ellon felmerülő akadályokhoz- Magától értotődik, hogy olcsóbb vas és kő szén, a gazdászuti gépek árára nagy befolyást gyakorol. A gazdászat által igénylett gépeknok 6b gazdasági eszközöknek olcsóknak koll lenniök, hogy a kisebb birtokos is megszerezhosso azokat, azonban lehető szilárd alkotással kell bir-niok, hogy az időjárás behatásainak és a munkás l''gyetíen, gyakran durva kezének ollcntáll-Imssanak. Mindkettő azonban csak ugy érethe-tik el, ha a gépész kovácsolt vasat vesz hozzá. Ha a vas és szén árát illetőleg az itteni árakat p. o. az Angolországban divatozó árakkal összehasonlítjuk , bámulnunk kell ezen árak ottani olosóságán , és azért könnyen megfoghatjuk, hogy a gazdászati gépészot ott oly roppant előmenetelt tesz. Itt tehát megkell vizsgálni, mi az ok, mely gazdászati gépészetünkro oly káros befolyást gyakorol. Az okok, melyek ezen hatást előidézik, sokfélék. Ügyes é« mlíavatott dolgozó-osztály hiánya, drága és nehezen kapható üzleti-tőke, ki nemelégítŐ szállítási eszközök, mint már említettük, a vas és kőszén árának nagysága, do kiváltképpen ezen áruezikkokért szállítási intézeteink által igénybe vott magas vitelbér. Nem arról van a aaó, hogy gazdászati gépészetünk a hatalmas és sokkal clöbbro haladt gyárállutnmal Angolországgal versenyezzen, hanem inkább a közel fekvő vámegyloti országokkal való versenyről, molyok az ipart illotőleg, szinte előbbre haladtak. \|»«taluift» romjaiból,) évsxáxadok után i» világosan tiuwHják, miként o vAros ollenség rohama és idtf ollon ogyarAnt biztosítva volt. Do a nagy Morva-birodatúm megdőlt 1 Sokat segitotték oxt a magyarok la megdönteni. Első ixbon, midiin, móg üaeink a mai Moldvaország éa Ukrán cgyréaxében, A t o 1 k ö »-bon laktak, Arnulf némot oaAszár támadta meg a moryAkaJ, 8 minthogy hatalmas nép volt a félt egymaga velük aaemberxAllanl, a vitóae^gtlkröl hirea magyarokat hivtn aegédftl — éa csakugyan a magyarok aegélyévol mogia verto (lkot. Midőn pedig ütőink (ftlonlegi hazánkat elfoglalák ; akkor már nom mint frigyének, do mint egyenes ollonaégek hsroxoltak Nzvatopluk ellen, a kiaxorltAk öt IU-gyarorazAgort l/i"" tartomAnyAból eginv.cn, mort Ma-gyarov«»Ag A 1111 A n a k volt öai birti.ka • a magyarok jogot tartottak hoxr.tija. A meggyengített Morvabirodalom e csnp.is utAn ■lelycf a magyarok Által szenvedett, nem Tolt többé olyan őrös, h Arnulf német enásxAr in, ki Sxvatopluk me8»«oterjedö hatalmát rég idütttl botxankodva ni''xte, raoít mAr könnyön öyorjt ujabb telje* györ.odclmot fó!(itt«. A legyöxött, megalAxotyHxvatopbik — mondja a történelem a hagyoniAnyok sxerént, nyomtalu- nul tünt lo hatalma tetöpontjArél.....A magyar ha- gyomAnyok »x«rént a DtinAba fullasr.totta magAt. — ÍUg4i>y»»>bb véget adnak neki a »xlAv hugyomAnyok. . .LAtvAu liQUlmáuak loaülyedtét, n olveaetott tit-lúiiietbUlogy a«rU enlöaégbe futott, moly Zoborhe-gyét fedto, Nyitram«gyAben. Itt egy elrejtett l>«r-, Unghnn, melyet minden oldalról magaa Beirtok Vilii a MJUit luk kílyto »li( Ul»ia«a ki. üvoxtok, három reinoto lakott, kik életdkot egy Általuk ópitett kApoluAbnu, iiuAdaAgokkol tóltvc, caak vad gyümölcacael éa gyökerekkel tAjilAlkoxAnak. Kxek köxo monokült Sxvatonluk ia a azirtok egy nyl-lAaAn. A barlang küxolébo érvén, melyet talAn vadA-axataiból iamort, gödröt Aaott, lovát leölte, • királyi palúatjával éa koronájával egyUtt cltomotto. AxutAa eltépvén éa aárral eléktelenítvén ruliAxatát, koldus képében jelent meg a remoték előtt, kérvén ökot, engednék meg, hogy volflk tölthoaao hAtralovö nup-jait. A rometéktöl befogadva még azAmos évig élt itt a megbukott klrAly, a caak halAla órAjAn fedozto fol kilétét a rometóknek. Esők tollát öt cltomotvén, o szavakat irtAk sirjára: „Itt fukaxik Sxvatopluk — oltomotvo országa koxopén" ..... Kxt tartja a azlAv krónika, melyet a történolmi azövegböl Horvátit után axóról azóra közöltöm. Sxvatopluk elhunytával Urad lelt nagyaAga ia alAhanyntlott, a most n>int a inorvanó\|> ogykori nagyaAgAnak omléko Ali, tolvo emlékezéssel, tolvo nliglAtszó romemlékckkul, melyek mindamellett ia a letűnt nagyangot biztosan, vilAgoann hirdetik. Kedves hely ez minden morva előtt, mort a múlt nagyságra utal.... Ezért igértoté meg morva isiueröiöm i» volum, hogy megnézzem o helyet.....Es én mug- néztein azt, a niig lolkom a múltban téVedezctt, ön-kénytelonül ia eazombo jutott, mit egy barátomtól olvastam. —- A népek élete olyan mint az utasé, ki hegyre megy ; midőn a hegynok csúcsát olérve Ott-nan széttoWintett, többé mAr magasabbra nom mohot-tód, akAr ogyik akAr máaik oldulon indul tovább, Míg azonban pályáinknái ojy áruezikkokért, melyek a gépéswttel ugyanaokosok, min. tán vas és kőszén mJlkül-gópésaot n«m gondol-lmtó, oly nagy miut jelenleg divatozó viteldíj kívántatik; míg lnWrl a jhrwvu rtiilvav-rt nz éjszak-németi vasp. 0 417, U -1ÜU, l.r»0ü kr. déli és közép-német v. 0 500, 0-G26, 1-500 „ porosz-sileziai vasp. 0-417, 0500, 0-940 „ ellenben Erzsébet császárné v. 1-000, 1-000, 1-950 n Tiszai vaspályát,! i .1-300, 1^000/ 1-<J00 ,„ az állam-vaspálván ^l''flÓO; l''ŐOO, 1T>60 , Ferdinánd ca. ó''sz. v. 1-300, 1-600, 1-950 n Károly Lajos vaspály. 1''300, 1-600, 1-950 „ Lomb.-velencz. déli v. 1-900, 1- 00, 1-700 n lizcttohk mázsiinként cgy mértföld távolságra, addig ezen iparág etuelkedéso nom várható, és mig pályáink a kőszén és van vitelbérét tűrhető dijrn nem szállítják le, addig gópgyáro-sainknak a kllllbhídeli \ crsenyczéséról szó aem lehet. . ^ Ezen iparág, omelkcdéso érdokébon igen óhajtandó volna teliAt, ha a magas kormány egyrészről a szükségelt szállítási esr.kö»ök helyreállítását hatható^ befolyásával előmozdítaná, másrészt ellenben az illető pályatársulatokat, viteldíjaidnak a kor( kivánalm^hoa alkalmazott gyors ''átváltoztatására komolyan fel-hivná. A beküldött adatok szerint, utolsó főjelon-tésünk óta ezen iparág kamarai kerületünkben csak egy gyári teleppel szaporodott, mintán Madarász ur Pécsett egy gyárt állított fel, mely azonban csak gazdasági gépek kijavításával foglalkozik. A legki.tínőbbönálló ily telep, mind gyártmányait, MÍnd a sikert illetőleg, kérdésen kívül ntpft és Ivransz urak gépgyára Mosonban. Kzen í.itézct azon okszerű alapelvből indul ki, hogy azon gyár, mely mindenfélét készít, ritkán fog valami nemben kitűnőt előállítani én drága árakat kénytelen szabii, —- egyedül csak vető és gabona tisztító gépok, hohenheimi és niás föhlmivelési eszközök készítésével foglalkozik, és ezen gyártmányait minden osztrák tartományokba, Moldva és déli Oroszorsaágba adja ol. A fő kelondőségi környék Magyarország. Ezen gyári telep llzleto a földtnUvea gazdák pénzszÜksége miatt a gabonának 1861 és 1862. évekboni értéktelensége folytán alább szállott. A munkások száma ennélfogva 24 szentélyről 18-ra kovesbitotett. Napibérképen 1 ft— 1 ft 40 kr. fizettotik, jó munkás ulku szeriut hetenként 12 — 15 ftot szoroz magának. Továbbá létezik Sopronban egy gyépgyár vasöntödével kaposolatban, gőzerőre, mely Pohl E. tulajdona, Boronkán MarozaH mellett Somogy megyében, egy gépműhely wiinte vaaön- mindig leebh aiAll, bárha utj» osupá vijigpk köxötl Tozoaae ia. Ep «z Ali a jjépok nngytAgArál!! A régi''llrftdich hihetölo''g nagyobb kitorjcdéaü lőhetett mint ahogy jolonbon áll a hihetőleg több lehetett népo ix, inert a mostani caak mintegy négy-ozor embert számlál falai ktixütf, EgyíW>iránt » kia vAroa élénk, tftti: korfllotl ^örvAi/íxéko , raautja, reáltanodája pedig jó hírboa áll és látogatott. Ki a morva népotöa orodotiségóben látni akarja, a megiamorni gondolkoiáaát, jollomát^ a» a többi ősrégi vArosokon éa tiszta morva lakosokat tartalmazó helyokon kivül Stoinioi, Korichán éa Prc-ruuban Uidiizzönj— ki pedig nóinl kegyelettel van történeti tokintotbon a morva nép nagyaágn iránt, nz 11 r a d i c h-ot lAtogaaaa mog. llradiohból vaauton indultam tovább b Pro-rnun, moly azintén ogyik legrégibb város Morvn-orazAghan — tovAbbA lírodook ós m tonnékony hajjlru lUnna városokon korowstül haladva, iiom-sokára olórtük a morvák máaodik fővárosát: Olmilez-öt. 11a az omber e vároahoa ér e a vaauti indóháztól voaxi azomügyro, tok tokintotbon CKY ungyazerü várnak tllnik föl elötto a különben csinos város. 8 valóban Olraíloa egyik logjoleaebb erűd csaknem egész OsxtrAkbirodalomban. A vasúttól mintegy félórányira van maga • város, s a bérkocsik csekély sxáma miatt, nom a leg-kollomcsoblwn OBotl, hogy utipodgyásaoniat ott állon-gáló fiuknak adva At gyalog küllő bosótálnom a vá-roaba illetőleg a Korona vondéglöbo. A 14,(K)0 lakossal biró város a nagyszerű vár mellett <;aakuom ogéazon eltUnik. 4 43 , t tődével kaposolatban, m. kir. Pécs városában két gépműhely. melyek közlll egyik Fritsch é« Fischer, másik Komora és Schellenberg urak tulajdona, végro létezik hason műhely sz. kir. Győr városában, mely Stadl Károly uré. Kzon gépműhelyek gazdasági, ugy szeszgyárakban, gőzmalmokban és ezukorgyárak-ban Bzlikségelt gépek gyártásával foglalkoznak. Jelen Unállólng működő gyárakon kivlll, Mosonban fenséges cs. föherczeg Albrecht uradalmában is létezik egy gépműhely, mely az uradalom által szükségelt gazdasági gépeket és eszközöket készíti, és egy esztergálos, lakatos, asztalos, nyereggyártó és bognárműholy-ből áll. Hasonló fíéjunűhely van b. Sina uradalmában Szent-Miklóson Moson megyében. Mzek azonban egyedül az ott létező ipar-telopck mellékágaiképcn tekinthetők. (Folyt, köv.) A szőlészet köréből. A mult havi toondükkol ha elkéstünk, azokat o lióliAn mindon esotr© bevégozzük. Hu szőlőiskolát telepítettünk, tiára/. napokban az öutözést no niulasz-azuk < 1. A szőlőt mindon koroa-uövénytői tisztán tértink. II- Mit kell f«MMÍ ti majfmjyott Mzlllötökével t Vidékünkön a vastagbéld szőlőfajok Irgalmatlanul tnogfiigytak. Különösen szenvedett pedig a kadarka kétségtelen jeléül annak, missorént <-z is meleg földöt, jó helyiséget kiváu. Ebből követkozik, hogy a kadarka csuk meleg fekvésű, meszes, márgás és kavicsos, murvás földbon leli védelmét, ekkor iu föltétion megkívánja, Imgy alanti, guggon ülő fejro metszessék és télre föld alá kerüljön. Nagyon hibáznak e szorént azok, kik a . vastaghélü szölőfajokat, különösen pedig iu éghajlat és hévmérsóklet iránt oly igon érzékeny kadarkát alant fokvésd, tömör vegyü-hidog földbe ültetik, és iuagos lugosmivelésro kényszerítik, A téli fagy által szenvedő állapotba hozott tökét sokan földszint lefűrészelik, azt roményelvén, hogy oz által jobb növésre hozatik. Ebből azonban kövot-ktfxik i 1. Miszcrént a tőko nedvvexotö vesszőkkel nom bírván, nz okozott sobon át temérdek nedvet veszt el életerejének hátrányára. E nedv folyás sokszor 3—4 hétig is tart, miáltal az nj vessző képzés nagyon hátramaradást szenved. 2. A Hatal hajtások lassú kénrés ós kifojlődés követkoztébeu nom érhetnek meg kellőon, igy még a következő télen át is szenvednek a fagytól. Ezon káros következéseknek kikorülósoért a tőkét lefűrészelni nom kell, lm az elfagyott tőkének földön föltili részében még egészségos rész vétetik észro. . i A töke ily súlyos mog nom sobzéso által annál gudugibb tiatul hajtásokat boz ugy, hogy o szorént ápolva már a máaodik évbon is gazdag termést boa, és harmadikban pedig annál kiváuatosb termésre emelkedik. Az elfagyott tökének megmunkálásánál szüksége, hogy mindon farószlot sértetlen hagyassék,ogyo-dül veszszök nyosottessonok le. A iiutal hajtásokat ia sértetlen kell hagyni, mutatkozzanak özek bár minő nagy mennyiségben is, megkovesbítékükhöz, mcgrilkltásukhos csak akkor foghatni, ha már 4—5 láb magasra nőttek \| okkor a gyengék vigyázva kitör-deltotnek, az erősök pedig meghagyatnak. Mivel \|«-dig a hajtások még mindig igon törodókonyek, azért a fogyott testrészt még nom tanácsos eltávolítani, könnyen megsértetnének a meghagyandó vosszök. Azért o munkát legtanácsosabb július hónapban végezni. Az oldalhajtásokat semmiért som kell lenyesni. Az Ily fagyos tőko nyáron át minél több hajtást hoz, annál több tormőbimbóval fog elláttatni. A bckövotkoző motszéskor a metszéssel különösen a tömötton egymás mollott felnőtt oldalvesz-szök eltávolítására kell szoritkozrl. Nagyobb biztonság okáért a fagyasztó hideg elöl minden szőlöfajt legtanácsosabb földdel botakarni ; mort a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a föld alatt telelő tőkék sokkal biztosb és jobb termést adnak azoknál, melyok födotlon hagyatnak. A földdeli födós annál szükségesebb minél hidegebb éghajlat alatt és ntclog földben maradhat el a hefödés. TEltóANCZKY. Anyagi helyzetünk közgazdászfttl tekintetben. Kanairnlmiklóa, márcslus hó. Azon elfogulatlan észlelő, kl városunk anyagi helyzetét évről évre figyelemmel kiséré, csalhatla-nul meggyőződhetett: miszerint közgazdászatl érték tokintotéoon e város birtokos lakosainak jóléte, holy-zeto — fokról fokra alább szállott, és m is ott áll, honnét a felemelkedéshez semmi remény, sorami kilátás. A várost mintegy 5—0 ezer lakos teszi, mo-lyck közül legalább 3 ezerét földbirtokosnak számíthatunk, kik 4 pusztán, névszerint Orgovány, Szánk, Kerekegyházán és Pákán gazdálkodnak ; Ide szá-mitva az u. n. belsőföldekct — 80 ezer hold szántó és kaszálló rét képezi teljes tulajdonát) ez oly szám: melyly«l hasonló népességű város egy som dicsakad-hetik az egésr Kiskunságban. E/.an földbirtok, moly-nok terméséből hajdan a hires „Kistükör" tölt búza vormeket hirdetett, és tán még ma is olég hibásan hirdet — nem osak hogy vermeket nőin tölt meg: hanoin 12—16 év óta annyira sújtja a kedvo-zötlon időjárás — vagy ax Iston átka — hogy két-három, magot is alig ad. Es honnan mindezen válságos fordulat? tán a birtokos, a gazdálkodó osztály nem fordltoly szorgalmat, tevékonységot fekvő birtokára, tán hanyagolja, rosaul folytatja a gazdálkodást? — Épen nom. Itt a gazdálkodó birtokos osztály, egyes földmlvosek, ma is oly szorgalmasak, munkások — mint oz előtt 12 —16 évvol, itt a tovékenység nom csökkent, sőt bátran lobot állítani, miszorint azóta, mióta a fón-nobbi földök ugy, a hogy 3 réizre felosztva adattak ki: a földbirtokos és földmlvos osztály mindig nagyobb és nagyobb szorgalmat fordít, és nagyobb erőt fejt ki foldo czélsaerü kezelése, mivelóso körül) tollát itt a bajnak gyökero a földeknek ropp nt távoU sAgábau keresendő egy réssbon , részbon podig az annyira megváltozott időjárásban. Valaki amaz első állításunkra elmosolyinthatná magát, gondolván: hlsxon a várostól csak nom mehettek tovább azok a földök, és csak ott foksxonok ahol ezelőtt 12-—16 évvol; — ebbon tökélotes igaa-sága lenne. Do fejtegessük osak tovább a dolgot: A belső határboli foldok Igon nagy kiterjedi-süok levén, csak az oly birtokos gazdák is — kik 6<J-töl 100 holdig torjedő fckvőséggol bírnak, La birtokuk trágyázását akarják eszközölni, mindon ko- csl — vagy ssokór trágyát egy, sőt másfél vagy két mértföldro kelt kiozipcltctniŐk ( és e távolságról n téli rövid nanok alatt — mikor n trágyázásnak idojo van — legfőlobb csak egyet fordulhatnak; most már képzoljünk egy DO Imldis birtokost, kinok birtoka a várostól távol egy-két mértföldro van, három felé — mennyi időro lesz szükség'', hogy — naponként ogy-szor fordulván, birtokát trágyával elláthassa. Itt valaki Hzomökro lobbanthatná birtokos gazdáinknak, miszerint az alföldön külónbon is a foglalkozás és jövedelem egyik főágát a barotn tenyésztés teszi, tollát ópltoni kell tanyákat, csorónyokot, (marba állás) ás es álul a földek javítása, tárgy alása — « helyszínén lévén a trágyakószítő barom — UhotŐleg megkönnyittetik. Ez eddig igaz volna, — do a ki a kunszontmiklósi földek fokvéseit ismeri, oz ennek kivitelét lehetetlennek találja, mivel: mint ftinnebb mondánk, a földek 8 részben lóvén kiosztva, illetőleg a határban három különböző minőségű föld van: minden birtokos gazda bir egy rész feketo szántó, egy rész homokos szántó, és egy rész kaszálló földet. Most már ezon részok egymástól 3 órajárásnyira esvén •— egy 60 holdas gizdánok kinok a jóminüségü feketo föleiből osak II hold van egy tagbuu, ozélsz< rü volna-e sőtt lohotne-o tanyát épiktni ezen csekély térségü birtokán? vagy ha igen — ml történnék akkor a másik kettővol, mert akkor minden gond cssk a tanyás földro lonno fordítva. De tegyük fol: miszerint legalább egyik földrósz a tanyához kőzelobb esvén, cnnolt javítását a gazda eszközlésbe vehetné; ezon állltá«unk azonnal megsommisül: mihelyt meggondoljuk a város határának fekvését; ugyanis: a natár egészen róna, — a földök podig mind lapályosak, —■ és igy midőn az Oessi Turiáu vizek nagymértékben megáradnak s elöntik a/, egész batárt: nemcsak a trágyát tökéletesen olseprlk, hanem a tanyákat is rakásra döntik. Es oz már többször megtörtént. Némolyok ugyan oz okból óhajtják a Turiáu vlrek locsa\|x>ltatAsAt) mivol igy-ugy mond minden biy''nak elejét lehetne venni, és mint a kiöniés káros következésétől a határ inegmontetnék. De ezek, a kik Igybcszólnok — nyíltan ki mondjuk — nom ismerik a földek tulajdonságait Kunszcntmiklóson, mivel itt épon akkor van legtormékotlonebb év mldŐn a Turiáu vizák a határt cl nem öntik; a tnpaszlulás bublxonyi-totta, hogy a novezott YÍzek kiöi.tértrc vilidig dús tormést nyújtanak a löldok. Most ugy vagyunk, hogy mát t>üi nemöntó el határunkat a vi , és azóta évről évre rosszabb a termés, legelő podig úgyszólván semmi) különösön 1803-ben nom osak a legsoványabb esztendő volt: hanem e mellett a hiteles kimutatás szerint még 870db. marhának a koloti vészboni elveszése is sujtA a gazdálkodó népet. Az 1803 Yagy is a mult ^vben, csak nem folo buza tt TÍhŐföldok — aratás előtt mint egy 6 héttel ax olorai tiapás —a jégverés áldozatai láttok, do a mi mogmaradt u: a votőmagm túl — alig adott egy magot; s a jó Iston tudja —. \jog y a kopár kiszáradt legelőkön a jószág mikéül tudott clton-gődüi. Azonban a nyáron állt csak ugy ahogy elten-gott, bánom hogy még ax idő klnyiltáig mik ón. tobg axt osak a jóég tudja, — alig hisszük, hogy a? éh»ég miatt több el ne vesszőn, mort már is annyira soványak : hogy a szűrös nomss ember agarai htxott állatok hoxzJijok képest. De hát se széna, se sxalms, mit tevők '' ,''K70>;>. — Ugy látszik elérkezett ax idő ml«eerinJ»Wlolíi-juk: „Nincsen széna, nincsen l>rak. Edes lovam agyon csaplak." Hagyjunk békét tollát a vhwknsIrA oxek" lgásaik által esőt adnak, — kttlön^vVÍí<V(Jm» ro A városban kissé széttekintve, logo''lőször is as 1827. ujabban berendozett egyotomet és ax egyetem szép könyvt irát szemléltem meg. Az egyetem csinos nfcgy épületozélszerü boroiidozésbol. A könyvtár több ozereare menő kötetein és olholyezésén mindenütt a legsaigorubb rend látszik meg, és a gondon k«xek liyomai félroisincrhetlenok ; dúsan van bonno képvifelvo a szláv irodalom mindon jelesebb terméke .... a mit c&ak a könyvtár ujabb átalakulása óta ö»ssosxfro»pij''Íchotott. Már évszázadok előtt létezett Olmttcsben ogy nagyszerű köuyvtár'', moly a raaea nemében''különösön a szláv irodalmat illetőleg osakncfn páratlan vala; do a Svódok ellőni liálnirúk alkalmával duló kezek pusztlták cl azt. A svéd tábornokok Torstonson és Wrangol bovovén a várost, ax épületot szétrombolák, a könyvöket podig Sralsundba hordatván, a régi könyvtárnak nyomai is elenyósztenek. Csak midőn a béko ismét visszaszállt a morva fohlro és a nemzet megszabadulva a fegyverek pusztításaitól, kissé szubadabhan és nyugodtabban működhetett, csak akkor kozdék ismét gyHjtonl a könyveket egy fölállítandó ujabb könyvtár számára. Es buzgalmuk dúsan lön jutalmazva, mert a jelenlegi könyvtár is cgyiko a szob-beknek bárha a szláv irodalom tormékoi mindon gondonsAg mellett sem lehettek többé bonno oly dús- Sazdagon képviselve, mint az ó könyvtárban valának. lort a szláv irodalom a svédekkeli háborúk alkalmával Iszonyú pusztulást szenvedett. £ pusztulás a ssláv irodalomra körülbelül olyan lehetett, mint a bires budai, Mátyás király abjtííotta „Corvina" féle magyar könyvtárra a török háború, öséthordat- tukl 9 míg az idegen országok majd mindenik könyvtára mutat föl bolölo példányokat, maga a nemzet alig bir a könyvekből, molyok joggal száljának mondhatók." A városi szép uj katonai laktanya mállott elhaladva, a bires: tüsériskolát mentem megnézni. A nagysserü intézet különbfélo osztályokkal bir, melyekben a növendékek fokonkint baladva kénes-tétnek a szükséges tudományok olraéloti szakaiban. Jól rendexottok a termek ellátva a mértan különféle segédszereivol, de nekem sokkal jobban tetszett a „kezelési tér" — melyen ax Iskolában tanultakat, mindjárt gyakorlatilag alkalmazzák a növendékek. E kcrelési tér egész kis ágyutelep s midőn a rögtönzött földvárakat, orőditvényoket, víárkokat ostromolva, rombolva, gyakorlatot tartanak a növendékek, szelídebb kiadásban egésx várostrom, égés* osatatüz van képviselvo általuk. A tüzér intézőiből, a hercsogérseki székesegyházba tórtom bc, A régi székesegyház gyönyörű mű. Góth Ízlésben épilit az egész, s több hajókkal és osslojwkkal ellátott boiisejo bár már őt stáxadot élt lo, mégis sér-totlon épségben áll. Gyönyörű góthlzlésbeu épült ol-tárai nokom föltűntök. Itt o templomban vau elte-metvo III. Vencxol király, ki o tomplomot épittűté — s ki 130G. évbon a tomplomban megtámadtatván, itt meggyilkoltatott. A Morva folyó moly Olhiücz mollctt hömpölygőt! kék vizét, nagy előnyéro vau o városnak gyárak tekintetében, s valóban Olmücsnok sok gyárai vannak. Különösön posztó gyárai örvendenek nagy vi- rágzásnak. Kartongyárai padig csaknbm egésx birodalomban nevezetesek. Olmüos a harminexéves vallásháború dühÖDgö harcsainak pusztításai alatt, a legtöbbet szenvedett hetyok egyiko volt. Egész Német'' Cseh '' s Morvaország viszhangzott a harexok rr>''< íjától v''irbtfi áztak a terek, a egyik fél a isáa.v A űzve, mindenik azon volt, hogy erős monedéket snerexhe vsen magának. Ülmücz inint hatrlmaa vár, e tekintetben minden igényeknek megfelelt, — a igy r,em csoda, ba vetélkedve küzdöttek birtokáért t i/ban. Mennyi vér ömlött tér«U tfennyl^ haliak meg körülo, meggyőződésükért'' J De nomcsak a hariuinuzéves vallásháborúban volt Olmüoz a csaták színhelye. A morvák és svédek közötti későbbi háborúk alkalmával is sokszor lengett piros xászló ormain .... 1758-ban II. Fridrik foglalta el S hét hétig tartá toljesen megszállva azt, mig a morva és némot egyesült soregeknok, kik Mária Terézia trónjáért a porosz ellen harczolának, végre engedni kényszorült. Nemcsak mint várorőd volt ülmücz nevesetes hely. Az állarafoglyok is sokaxer zörgeték láncxal-kat kouior falai között. — 1794-bei. x fraaejsia háborúk alkalmávalt Lafa,yatt«, a Hros Lafayetto volt itt mint fogoly. — Es as 1849-ivL magyar forradalmi esomények ubln, hány — hát,-1nagyar fogoly töltő éveket és éveket itt. ex erös tttiyíit? falak börtöneiben, várva a szabadulást s ax fdÖt helyben a hon határait, a kedves magyar földet Umét megláthassa majd. RAH08ZTAI KEZSÖ. (Vége köv.) r vizeket nobántauk, mort akkor határunk végkép cl-veazt minden termékenyig táporőt. E« igy, liogy bő-termésünk logyon: nekünk mindon miUodik óvbon v»«y n Tnrlán vlzok klöntéséro, vagy a kellőóvazA-kokban hotokig tartó eaőzéare vnn azükaégüuk. Ezt kívánja a határ fokvéao é» n foldok minősége. J Bültl KAKOLY. IHulirira, márez. hó 18-án. Amint o torokat Írom, Javában Jinvaz, BÖvült a szél, ugy hogy ha a nnptár nom níutatná az évszak átmenetét a tavaszi jegyb-'', azt hinnők, hogy Január közepén vagyunk. Az éjjel a szabad ég. alatt künn maradt viz ujnyi vastagsága jégliártyát kapott. E rögtöni idöváltozst bizonyosan káros befolyást gyakorolt a veteményekre, hihető a szőlőskertekre is, inert a szőlőtőkék többnyire már f.iltakorvák sltnőksz-vék. Ha o zord idő, ugy amint jött, gyorsan ol U. távozik, meglehet hogy a kerti vetemények az obyho légre folfldttlondnek, mi nagyon óhajtandó lenne. Vo-tcseínk máskülönbcu szépek, ugy látszik, a téli r- n-jtant nagy hideg nem ártott nekik. Városunkban no hány borkereskedő tartózkodik, kik ft vldékon sít r. másán veszik a bort. Ara 3—8 frt &0 kr. közt inga-do. A buzapliu-zon semmi jelentőség sem történik. A vevők s eladók közt feszes viszony áll, moly abba végződik, hogy az eladó, hallván Ut?n-Utfélon a panaszt, miszerint a dunántúliak majd éhen halnak,'' akkora nálunk az ínség — búzáját felette nagy értékűnek vélvén, az ígért árért ,v»gy vonakodik odaadni, vagy épen nom Hja; a Vevő pedig hideg ino-solylyal azt mondla, ha ízért az árért nem vohoték — ugy nom kell. Utóbbi Iitf.i-ásáron a tlsztabílza mó-re\|o kelt 4 frí 20—30 kr, roza 3 frt 45 kr. kéUzoros 3''frt 70—80 kr, zab 2 fr. 50 ki, tengori $ frt 25 kr. llolyi csoményoir.V. közé számíthatjuk azt, hogy o napokban ismét egy aregény napszámos, máskíl-lönbon báoskai lakos lovón, éjjel vigyázatlanságból hullott a Dunába. A szerencsétlen az Itteni ízénlora-kásnál dolgozott, otthon családja tán A legnagyobb ínséggel küzd, távol övéitől kellett az élettől hucsut vonnio. KUUYEKAY. Hírek és események. A A feltámadási körmenet a városi tomplom-nál ft minden pillanatban csepegő etö én sár következtében nem tartatott meg a szokott szertartásnál; o »X, fei enczieknél Azonban, daczára n ro?z, kellő-inotlen időnek még Is szabad ég alatt t irtatott njog. llgyAnott a húsvétvasárnap diszmieón a helybeli Dalárda működött — még podig a legszebb sikerrel a h közönség részéről közelismoiósben részestül. K-ljenok a derék tng<>k,kik a komor napokban nemcsak a kedélyeket vlditják fel — de a njjpbon még a vallásos buzgalmat is növelik. A A helybeli Dalárda, f. hó fl-án a „Zöldfa" vendéglő toromólnsn énckeatélyt rondoz, melyet tánez-koszorú fog követni. A pártoló t.igok családjaikkal együtt felvételi jegyök olómntatása mellett szabadon lwlénhctnok. Idegenek, s mindazok — kik pártoló tagok nem lehetnek — I frt o. é. belépti ilij mellett nz estélyen szinto részt vehetnek. A Kedves mcglepetéatlnkró "kzolgál azon alapos bír, hogy városunk mlivolt ifjúsága műkedvelő társaságot alakított — moly azon szép ciélt ttlzto ki magának, hogy az általuk adandó olöadáaok jöVo<lol-niéVnl'' hlfftldi szökölködŐ testvéreink aorsát némileg onyhltae, kétazoroa ürömünkre azolgál az, hogy lelkes ifjaink megértve a szellem buzditó azavát — nem mnrannak hátra hazánk inás városaitól, hol a müked-volöi blÜ.-Hláaok szép öaazegoket szoroztok Ínségben szenvedő testvéreink aegélyezéaéro. Az clőadáa április 10-én loond — az előadandó darab Kotzobuo „Hak őz" Vsimft 8 fulvonóaoa vigjátéko. A réaztvovök: llabochay CJyörgy ur, Ilnlwohay Karolina úrhölgy, Fabianils ''Lanra úrhölgy, Fárnok Kálmán éa Horváth SJiidor ur.ik, Kaffka Ilma kiaaaazony éa Wlaasies Mari urnö. — Keméljtlk, hogy Nagy-Kanizaa — ugy a vidék lelkes közönsége nem fog vonakcxlni áldozatát a hotfaaerolomazfllto jótétemény azfcnt oltárára lotonni. A vidéki közönség kényolmn tekintetéből, Wajdits <4 44 József könyvkereskedő szivoaen elvállalja a bolyok iránti intézkedést az ezt igénylőknek. A A húsvéti vásár, daczára a kedvező idő s jó utaknak, silányul ütött ki ; sok iparos-alig voU képes bevételéiül ft fuvarbért. födözni. A marhavásár nom tartatott mog; az ogósz üzlot világban roppant rosz hangulat. A A kanizsai főgymnásium ügyo a tanácsto-rembon f. hó 20-án tárgyalva levén, kedves reményünk teljesölt, monnyibon az olv a legnagyobb részvéttel lön elfogadva ugy, lioRy egy idoigloncs bizottmány azonnal alakult is, mely mUködéao megkezdésével mitsem fog késni. Adjon laton noki elegendő szellomi és anyagi erőt, tohotségot, hogy o közhasznú vállalatban sikerről foglalkozhaasók is mondhassa az utókoí: „eljött a népnovolés országa." Jlizottmányl , tagokul választattak: Hegedűs József, Baboobay Já-nor, Toraánozky József, tízép Károly, Outtmann H. 8., I''lossor Igoáez, Axonti György, Martinkovics Károly, Varga János, Horváth János, Tánozos Oorgoly, Hisztricaányi János, Faasel H. B., l''landor József idősb, Weliaeh Hóma, Löwy József, 01«»p Ignácz, Koch Mihály, Feaaolliofor József. A F. hó 20 én halt meg Szátor Mária, Gózony •Fotonéi aalam ogy^i II. alispánnpjo, áltqBöíik óvóbob. Béko hamvaira 1 , > A E. hó 23-átt végeitot''ctt kf kötél által rög-tönitéletilog, Horyáth Anna, zalamtgyei Lcacnozo to-miyL azttlotéa, 24 óvoa — róm. k., hajadon, szolgáló) siyát vallomása szerint f. hó C-án, Kővágó-OrfÖn ot-Jani lakos Antal Ignáos kazalját •sáutfókoaan fol-gyujtotta. , • ; - Kaposvár. ♦ Ft. folák József, karádi osporot éa plóbánoa urnák a szószékből történt buzditáaa folytán, hivői 106 frt 60"kr. o. é. adakoztak azükölködő rokonAink folaogólyéaére; moly öaszogetazórdomos, nemesazivU lelkipásztor-, lolkoa sorok kiaérotóbon küldto bo a-központi sogélyző bizottmányhoz. latonnok áldáaa logyon mind a jó lolktt hlvokoD. kik aegélyökkol a testvér éa folobaráti azorototnok legnomeaobb példáját mututák. Ugyan a karádi izraelitáknak fonntobbi czélra tett lelkea adakozása teáz 12 ft 40 kr. igy az öaazea küldőméig'' teáz 118 ft. o. é. Ez utóbbiak ia fogadják stives köszönetünket a azűkilködők nevében. ■ * Kaposvárott tánoztAnltáaait bí-végozvén I.n-kntoa Sándor, ós pedig közmegulégo<léaéro a szülőknek, — ugyan itt april hó 10-én vigalinAt rendez a Korőnft fogadóban.- '' < • Novob hazánkfia Sorásalek Pál, Toströl magérkezett .Simonfára, hol néhány napot töltve, ismét visszamegy a fővárosba. * A kaposvári gözmAlomhoz már a telek ia megvásároltatott; legközelebb az épitésro osőd hir-detotlk. * Horsos János (25 éves, görgetogi azületéa), Mlkó János (38 évea) kötél által kivégeztettek mart. hó 10-én (íörgotogon; mindkettőn a már folakaaztott Segoadi Forenoz, s a még kujtorgásban levő rablófő-nök — Kar* Miskn orgazdái s ozinkos társai voltak. * Szigoti J. sziutáraulatft nem jő Kaposvárra, mint saját tudósítása után jolontök, hanem Sopronba ment. • Figyelmeztetjük t. olötizotőlnkot, kiknek óv-nogyodos előfizetési idojök lojártjelőtizotésoikot meg-újítani; nem szükaég újra ajánlani lapunkat, moly kiválóing, a két megyo azollomi é< anyagi érdekeit azolgálja; tudja azt mindönki Jjöloien, hogy viszonyaink között a provineziália lapoknak mi feladat jutott, melynek mogfelolni szent éa hazafiúi köte-Ioaiégünk. • Több Ínséges jött Zontdról szolgálatot koroa-ni, s rokonkoblekro talált. = A birodalomban az első borazoíz-, borkő — éa borolnj omant-aothorgyár megyénkben K.-Gombán mogkezdotto működését, mit la annyival is inkább fi-gyelomro méltónak mondhatunk mort tulajdonosa n mái4 kiégott törköly éa sonrö vagy bor moslékjából készíti a borkövet éa borolajt^ tehát ismét ogy nyoro-métynok állitható íparüzlet megindulása, mi ugyan ia borászatunknak nagyobb jövedolmot igér, és még ha az eddigi ®lvc»zott törköly U bor moalók értéke-sltését tokin tjük , ugy ft gyár óletro valóaágA ujabb lendületet Ycsj» magának liiu«i Bzeaz gyártásunk. A gyáf eddigi müködésoiuínt tulajdonosa jogvzetoi mutatják: naponta 40-60 akó nyore anyag foldclgozáaa 10 órai működés után miből 3—3>/i akó 21 fokú pálinka égettetvén ki, 80 és 110 font borkövet adott. A borkőből már i\ megyei fŐíanán ur ö méltóságához a mutatvány példány bo érkezett, valamint Pe^tro tek Girókuti úrhoz a „Falusi gazda" szorkeez-tőjóhoz Is elküldetett, a finl ia a mustrák vogyéazeti kéinlolés alá adattak. Nőin kevés kíváncsisággal várhatják a boros gazdák a borfojtésok után főzés alá korülondő bor aepröből nyorondő lx>r ol(\j minőségét, mihez ha Isten vállalkozó tulajdonoaAnak szoroncaét ád, ugy elmondanunk kell, hogy külföldi tapaeztala-tal tanulmánvozáaakor tudta mi egyik fő feladata. • Knra Miskát — a somogyi rablófönökök még egy fenntmaradt rémutódát —m »rt. hó 27-én, reggoli 6 óra tájban a csendőrök agyonlőtték a Kadarkút mollolti erdőségből), hosszai cselvetés, űldözéa után. A harnmiavezér majd fél mértföldnyi futáa után egy fa molló húzta magát, a még itt iaolazántnn osztogatta a lövésokot, inig 10 általa tett lövés után a csondő-röktöl agyoiilövetett,.ós 28;án délfoló Kauosvárra hozatott. Tárarff la voltak , do ezok a (''átnatropha olötti ójon oltüvoztak köróből, hihetőleg requirálni. ------- 3\rynt poata. K —ra, R -wk: A» ffn mfl VeaMnkbín; a 4rt vogyo (in kUt6ni''lihikut. Lcvole aurlnt c(«lcksilÍDk\| • Wtn-ddkröl magAnlfvílbon. , K. J- it«k, U -oiii Ik» vnn j Ktaiisirél ta m«(kap-hitlta volna; moil m»J I limét. kdldjilk uia/. A itU .kOUaak tok lilőt ig^nyoltck, roll a bitté. „Kilk e-Ö.'' F.tlk most hU >i igncY — vara n4lk(il is ( nam kat ■ uál kmljuk. ■ . ■ > T. V uak, $ L—in i VArJuk l«reU<^ a valami kUlda-ményt U .TMbb faa<l«tlaitM-nek: Köíxlnjlk «» allamorérti aílvdnk-fcöl kott lk, a mit títl iuk, 6u«lrS »> írdnn, n«m mlcuk, a lor«l»t logii4ibb (inUkciuk kö(< anroljuk. I. K— n»k«,Köi ''.UnJilk, <lo mrgké«tt\| ha lilönk engtül, írni fogunk. II. J-nrk, N U—b«! VUrtnk »n l«veMt a küldemínyre, a máig aom Jött, mo«t njr» noki iudltjuk • ctowAgot. A nspl&r a.á-niira liláin Hn ir »» lalho. ~ (,>. S —nak pcali-ui M«>»t wg t'' lialtgata t )líc«bo: A* lgír.>t ugy tx''p, li» t« tl követi. Krákkába: A taoina; elment; nagyon tvktttelesno ha írna. K. F». Mik!ó«r» : f » l''écarv : A< i^rt l<-vo''«k noio jitnnek i a kKnyvat kUMUk. U H uuk, N.-Várad i ll< «tct aoratt veti <k: kötlilal fog-Juk,-»nitóhbl kMldemmiyt l», c»»k t''tratulct k^r ink. ,lk>ro»A« k''Ut.- ügy rrr.f »k klhftffyUAval, t(«n I Vf»ipr<iiib« í A* rpylkrt li»t/nAlbfttJuk. ,Mí kellcnv Wnpij»>Alitok ! T Uok kcllcue »nn»k ; > int! liKiTyon )ionifH> ; lm liu iií\idill, xlvci.-n fogjuk kötőlul. FeleKis szerkeszt/J: ltOBOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítiiiíok. IN''ngy-KanixHA, márcz. 31. A hoti gabnavásár a nagy cső és rosz u''ak kövotkoztébon olmaradt. — Arak a multlietiok. KnpoHvár, mart. hó 24-én. Folyváat legazebb tavaszi időj napfényes, esős órák váltván fel ogymást. A* őszi vetések gazdagon nőnok; rét éa legelő zöldéinek \| a legközelebbi hó, mindon rosz következés nélkül olvadt cl, s a fagytól megmonokedtünk, moly már ia sok kárt tett ve/Ina, miután az alma, baraoak-fák eröaen hajtanak ; o szép időjárásban — a többszöri égőt teklntvo— ia van némi hátrány gazdáinkra, hogy a mezei munkától visszatartva vannak. Az eddig olvetott tavasziak kikoltok. Plarctunk néptolon volt, még az ünnepek előtti hotiváaárt tokintve le, moly mindig népe* azokott lonni; részben oka volt a* ismét mogrosszult ut; gabna ia kovéa azállltatott, a következő árakon vétetett: Búza, 4 frt. 30—40 kr. — 4 frt 60 kr. ltozs, 3 frt-8 frt 10 kr. Knkorioza, 2 frt 90 kr. Arpn, 2 frt 30 kr. Zab, 2 frt. Egy pujka, 3 frt. Tyúk párja, ÜO kr. Egy kövér lud, 2 frt 40—00 kr. Egy pecsenyo malaczf 80 kr—1 frtig. Egy hu»-véti bárány 2—3 frt, a egy. a lemotazéa után báráunyá változott gldA 1 frt 50 kr. 6 db. tojá« 10 kr. A »ort-vés éa zsir ára még mindig oinolkedöbon. (m. p.) Alulirt tudatja LsincrŐHoi- t^s j(Sftkar<5ivnl, hogy Ugy-vódti t4?Ie\|>«5t Kaposvárott folyó cv márczius l-dn megnyitott^. Kifogad minden jogügyletekre vonatkozó megbízásokat, gyors ds pontos elintösdssel. .. Lakása; sétatér utcza 230. »zám dr. Qulás ur hrfzában. > . Bzatoó KóimÉin ,'' hitoa ügyvéd. ■ . . —— " ■ ....... ■ —W ■ . . --. I Minden U cz. foidinlvclő, gazdász és lelkész araknak, valamint minden t. községeknek, ezennel beeaoa figyelníébo ajánlom fféPH yiramat, molybon mindennemű gómik, úgymint: <hépló-, vétó-, Mierhkavngii- éa más ezokhez hasonló, miud luerÁvcl mind kénél ln\jtható gépek, valamint azoknak egyes réawj ia érez vagy vaaból öntvék, nicgrendeléaro kaphatók. — A t. cz. gazdáéi ttrakat az én kutuzivattyulnirn ia figyelmeztotem, molyok faluhelyekre küliiiiöaen azon okUI js ajánlUt)iatnak, minthogy a vizet Üsztán folazivattyuz- zák és a körűiménvoBobb javítgatásra soha nom szorulnak, uii mUtt Sopronban mind n város községnél, mind ogycs uraságoknál ktllönőson czélizorttok- nok találtatnak. Ezoken kívül készülnok gyáramban íioraajtók és bor»«Ivttyuk ia eiuelö-esevek, molyok mindon hozzátartozó készíllotokkol vannak ellátva. tTÍl^00®^?1^^1303'' <vWpu.kík) ft legavatottabb szakértők által annyira ajánlott legújabb Angol mintára készíttetnek ol, melyek « tovaszállitásra igen könnyük ós a vizet rondkivtlli magasságra lövellik. Lu ra"1",,k-'' n°lrk..gíár,ll!,!"í ö,n,totDck» csinos és tiszUn kic..^ "H^yokko ellátott alakjokra nézvo, hanem különösen a áStUtn8! ~ n P°dÍB elör° ™«Krondelt hangokkal ellátva - •Jánltathatnuk, mtről magában a gyárban mindenki mindon órában meggyőződést ízorozhot mogának. Reményiem, hogy R t cz. közönség becBca bizalmával megtisztelni Wja gyáramat, mit azzal fogok meghálálni, hogy „ nálam megrendelt munlXuu- ÍSdS"tVlTTS kÍVánft''°k,,ftk elkészítenem hiy eüüig tor.tartott jó luromct és ---------------- ;______•• '' '' e Js novomot ezentúl is nevelhoBjtom. SELTENHOFER FRIGYES, CB, k. kízáról. szabadalmazott h arang., gép , :üs- WftjdiU JÓEuef kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán /•>,„. ..........—..... , .« íoeakondö és^Bzivattyu-gyárnok Sopronban. Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. 11. szám 1864. április 10-(<a Zala-Somogyi Közlöny. Ismeretterjesztő lap • A szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazMszat, tudomány és művészet köréből. Megjelen o lap legalább ogy ivon julitta lió 1-től kezdvo mindon lió lón 10-én és 20 An. — Előfizetési ár postán .zétkUldÓHSol ót helyben házhoz hordva egész évr« 6 frt.) félévre 3 írt. Nogycd évro 1 frt 70 kr — Mindon előfizető a tulajdonos kölosön könyvtárát az «ddiKi fenntálló foltét.lok mollott fól áron használhatja. — Nyilttér egy Petit norórt 1(> kr. — Hirdotésok négy husábos Potlt sorért l-ör 7 kr,, 2 or G kr. ós mindon további beiktatásért 5 kr. • bélycgd^ért 30 kr. fizotondő. A boikUtási dij • » lop koKoló»ét illotó minden tárgy a kiadó hivMftlhoi Nngy-lC»nÍMár»\| n Un »elloml UrUli __________________ ______, . __________tartalmát illotö közlemények pedig, ugy mindon lovclek bérmontvo a szerkesztőséghez küldondők Kaposvárra. Kivonat o A soproni kcreHkrdt-liui én Ipar kamarának, a magas kereskedelmi minisztériumhoz intézett jelentéoéből. n. Arm fényen ásványokból! kéMzítiuényrk. Agyagáruk. Legutóbbi főjelontésüiikben a kamara-kerületben lév/í téglaégető kiuenczék rovatos kimutatását adtuk, a jelent illotöleg pedig elég-négesnok tartjuk megemlíteni, hogy az 1BÍK1— 1862 évi időszakban, nemhogy uj kemenozék támadtak volna, de általában a téglaégetés — bár csak kevés bírálható anyag fekszik előttünk más uton nyert tapasztalatok folytán-a fennálló konienczékben is alább szállott. Ezen ipariig hanyatlásának okául a meg-szllnt építési vágyat lehet tekinteni. Csak a legszükségesebb é)>itkczések,s azok is a legnagyobb takarékossággal kezdetnek. I)íbz és fényllzési építmények , nagyobbszerü lakóházak , kiváltkép bérházak nem készülnek, — miután az építés, minden felszökkent szükségletek, magntmbb napibérek, drágább építési anyag mellett aránylag sokkal nagyobb tökét igényel , a házon fekvő adóteher évről évre sokkal inkább növekedik, annyira, hogy közönséges bérházak alig hoznak négy száztóli hasznot. Ezen iparágban tehát a készítés kevesbü-léso igen természetes. llerczeg Coburg-Ootha ő magasságának palini uradalmában, Lasnak mellett Zalamegyében gyártatnak ugyan nlagcsövezéshcz szükségelt csövek, azonban, mert saját használatra kevés a szükséglet, és ezen áruozikk után ke-vésbbé történik tudakozódás, a munka sokszor félbeszakasz tátik. Ezen uradalom téglakemenczéibon, a lefolyt időszak alatt tetemes mennyiségű tégla készült. Közönséges fazekas , vagy agyagbóli áru czikkeket a kainara-korülctben 426 adót fizető fazekas készít, kik mindon megyében a helyszükséglethez arányban luknak, miután a mesterség folytatásához kívántató agyag, jobb vagy rosszabb minőségben majdnem mindenütt találtatik. A készítmények igen kezdetleges ter-mészetüok, és a készítés egyedül a háziszükség-lotre szokásban lévő közönséges edényekre szorítkozik. Jobb izlésirány, ipar és vállalkozási-szellem felélesztésére egyed. 1 csak a szakiskolák fogják a szükségelt lendületet adni, azonban általánosul! hasoniskolák hiánya nemesak ezen i)>arágban, de minden más mesterségeknél is igen érezhető, s ez az oka, hogy a mesterember jelenben a középszerűségen, a mindennaj iossá-gon tul emelkedni nem képes. Ezen iparágban a hívatlanok által űzött edényekkeli házalló kereskedés iránt felmerült panuszuk , továbbá az illető hatóságok részéről hetivásárok alkalmával idegou fazekasoknak a helybeli fogyasztásra kellő tokintot nélkül engedélyezett szabad eladás, az alázatosan alulirt kamarát oda indítják: hogy ezen alkalommal is a magas kormányt ezen visszaélésekre figyelmeztesse ; miután már több ízben u magas országos hatóságokhoz IntéaoH julcittéookbuu azon nézetét fejezé ki, hogy ezen iparág védelmére, a nem engedélyezett házalló-kereskedés lehető gátlása, és az ipartörvény G7-ik § ának szigorú foganatba vétele szükségkép kívánatos. Finomabb agyagáruk készítéso a kamara-kerületben , figyelmet alig érdemlő kiterjedésben fordul olő. Egy agyagáru-gyár Péosett égett agyagból, vagyis inkább Hyderolithból és Terralith-ból már több évek folyta alatt, épületi és kerti-diszitményeket, üblönyökot (Vason), íróeszközöket, tüzhatlan téglákat, Wodgowood és közönséges főző, ugy étedényeket készít. A fennállott kőedény gyárak közül, a ka-mara-üzlotben, a kőszegi Vasmegyébon a munkával felhagyott. Magyar Mihály gyártelcpo Városlődön Veszprémmegyében jó minőségű, különféle áru és alkatú kőedényt készít, 4 kros ozukortartó-tól kezdvo, an 1 frt 40 kros angol mosdótálig. A szükségelt nyers anyag a közel Hakony erdőben található, és mázsánként 40krért ásatik. A tűzifa ugyanott ölenként C frtjával vágatik. A többi gyártelepekről mindon adataink hiányoznak, do a fenn elősoroltak által ezen iparág álláspontja eléggé világos. Kamara-kerületünkben j oiozellán egyedül csak Fischer Mór herendi gyárában készíttetik. Ezen nagyhírű gyár kitűnő készítményeiről, az előbbi fŐjolentéseiukben történik kimerítő említés, hozzándandó még, hogy Fischer Mór ur által kitűnő jelességü gyártmányaiért nyert kitüntetésekhez, az 1862-dik évi londoni kiállíiásou érdemérem, valamint a Ferenc József renddeli feldíszítés is hozzájárult, é» hogy gyártmányainak egy része, azon időben Londonban tortózkodó jápáni követség által meg-vétotvén, Jápánba a porczellán születéshelyóre küldetett. A gyár 1862 évbon Londonban készítményei számára egy raktárt állított fel. Bvobriionatt du ltfrfa»«g«5 mimkálr Icnmftrm-kerillotünkbeu G szobrász és 68 kőfaragómes-ter által készítetnek. Munkáikhoz alkalmas követ a már fennemlített kőbányákban olegendő mennyiségben és néha kitűnő minőségben nyernek. llartalits pécfi szobrász, miután nagy müvét az ottani főtemplomhoz bevégezte, ismét kisebb munkákra van szorítkozva, mi annál inkább sajnálatos, miután jeles képességgel bir, és Baranyamegyo kitűnő homokköveiben, a különféle márványnemokbon, sőt alabastromban is, az alkalmas anyagot bŐBégbon bírja. A borfejtésről. Martlus kGzepével beáll a borfejtés ídejo a borászoknál, mely munkának véghos vitelo sokkal na- TÁRCZA. Mit becsaljekP.. Mit becsüljok ? mit szeressok ? A* észt, oit u ördögöt? 111 ugy kaczag a legjobban Ha a htl szív megtörött 1 Mi felfodoz mindon utat, Mi önhaszonra vezet, 8 előbb gazdag polezra emel, 8 ugy szorez kit hirnevot. Nem becBülöm, nora tisztelem ! Vannak más imádói. Szeretet — ar én Istenem, így tudok imádkozni... A» ész, ciak egy fényei szikra, Szeretet a mclogo: S a hideg ész — ez égi láng Nélkül mit teremtono? Mindent össza huz a hidog: Mind betegek, kik fáznak. Az oltárra lángzó tüe kell: Itt ők hogy áldoznának ? A* a szív, ml már megfagyott, 8 magát se gyújtja lángru: Hogy lehetno a közügynek lánggal égő oltára ? Az ész, nem atolv aj lámpa Minél csak az lát, ki lop. N«m a gyáva késbe való Kétélű tör, orgyilok. Napsugár ez: fényt melegot Lövell s tavaszt hoz elő. Nemes fogyver, csak szombe vág Hol romlott a vér, s velő. A* ilyen észt már tisztolom t Dicsőítem hírnevét. Az ilyen ész intivo: mi nagy A mi örök, a mi szépl l>e elöttom hallgassatok Azzal a hideg éazszol. Mit nomosszfv nem moleglt Mihox csak pénz, és pénz kell. CSEPELY SÁNDOR. Uti Jegyzeteimből. Horvaorttdgi utiképék. Auuf rllet. — Stonlcb. — Koileháü. — Hrutich. — Olmtits. — IW Krakó feli. — A morr» utp. (Vége.) A vonat, mely Olmttcsbo vezet, már Proaunál, mintegy : hat, hét mértföldnyire OlmUoz előtt Ausztria felé számítva — két felé ágazik. Az egyik ága megy éjszaki irányban Olmüczuok s tovább; a másik Edig éjizakkololi irányban a lengyel határok felé. inthogy pedig én, a longyel határokra, iparkodtam, hogy nagyobb kerüléstől megkíméljem magamat, u hatmértfóldet Ismét mogtottom : Ulmüczből visszafelé Prerauig. Proaunál átvágja a vonat a Boozvát, s tán jól müveit ■ gyümölcsfákkal körülülUtett termékeny szántóföldeken vozetvo keresztül, még a azem-lélő a hogy és völgy kedvesen váltakozó szépségében gyönyörködik, mindonUtt meglepőr-jeleire akad a szorgalomnak. Mily jól esik a szemnek • ssépen tagolt földök, molyeknok elösogólyzotét gasdag gyümölosö-zés alatt hajladozó fák alkotják I Váljon nom lőhetne o ezt hazánkban is meghonositaui ? Ilyes forma gondolatok jutottak eszembe 11 A szomszéd hegységen mindjárt ott tündöklik Pr«ru mollott gróf Potoozkj csinos várkastélya. Tovább haladván, találja az ember a kellemes fekvésű Leipnik-ot, moly meglehotős iparú gyári város, — de ami benno fő nevezetesség: — azok a régi lovagkorból fönmaradt „vigyázótornyok" mikro oly büszke a loipniki morva, hogy a világért se mulasztaná cl az utazót reájuk figyelmeztetni, miro egyébbiránt, csuknom semmi szükség, mert o sajátos jellegű építmény, önkénytelenül, minden figyelmeztetés nélkül is magára vonja a tekintetet, --épen ugy mint a közöli Helfonsteia nevü régi vár is, mely éjszakon egy boglya alaká hegy tetején áll szomorúan, s ugy látszik a iobb időt él a vigabo kort gyászolva, melyet már által élt. Midőn e várra tekinték ■ a hegy magasán borongva álló sajátoa építkezését szemléién önkénytolorí is etzembe jutott Petőfi egy költeménye: e ycf)b figyelmei érdemelne, mint sem Att mi hátink ij* többségnél látjuk végi* tlunl. Pedig: A fejtéinek legf&bb huszita az, miáltal a bor a ben 110 levő soprÖ résslottől elválasztatik, * mi tzlnto múlhatatlanul szükséges is, mivel a söprő részei enyvmézga (Klebor) testet foglalnak magokban, mik mindazon állapotú éa elhárithatlan anyagok, molyok egy folyton tartó forrást idézünk olő a borban, (így hogy ezon folytontartó izgatott holyozet, nemhogy M alkohol képozését elősogitonó, sőt abba az oczel savanyu kiképezésót idézi olő. A söprő Addig, inig egészen és csöndosen a hordó fouokóro loülepodvo Ali. legkovobbé sincs ártal-nu befolyásán! h fölötte álló borra, nődig igon so-kan azt husik noha hitükben csalódnak, inikint a vörös borokmU a söprő jclenléto múlhatatlanul szlno sötétebb mogtarthatiisA végett szükségot volna, holott ha e teprő magát mo«gA»bA teszi, ngy az mint iobbAn omelkodik felfelé, ét magát nagy részbe a borban fölolvasztani Akarván j ozáltal legelsőben sttrü vastuggá, zavarossá, husosaá válik, mik i» orjcdéa gyanAnt hatnak a bor alkatrészoi™, ugy ezok oczet erjedést idézvén elő, miAlul a bor ogéazbo rnogaom-uiiaülhot, éa elromolhat. A aoprő oson folfoló szállásának vagy omolko-déaénok mivolta, iok oknál fogva történhetik, réazint gépioa okok miatt: mint eröa megráakodtatáaA a Íinoxo falainak, a muUotto vagy fölötte olmonö gyora ocaiiAa Által azokon bokövotkczni a háborgás, részint a hordók oldala olövigyázAtlan mogvoróao Altul ugy ai idö iáráaa óa ax éj ogyenldojo alkalmával, duló viharok villongása alatt, vaUmint a tavaszi meleg nagy befolyAau mAgncai erőnek, mikor a azŐlö bimbók hajtanak, molyok ia ex ö olvitázhatlan hatásukat még a hordóban fokvö borra ia kiterjesztik. TohAt a söprő fii alkatrészeit elomozvo következendőkben találjuk föl. Ax ólonytllóa (Oxldatlon) Alul íololvaszthatlaniiá vált enyvmézga (Klober) bor-köaavauyuaág (WoinatoinaUuro) C''Bltrom-auvanyuság aAVA, nyálka- ös usoranyag (Oorboatofl) kényégony savanyós savany"— mi ia a olégotott uiiriny mentőién kénlanok föl olvad hu tilsától származik. Annyi azonlvm világos, hogy seprőnek a borral iamótca öaz-azeko voredóaót aoinml csőire, jónak éa hABXiioannk nem mondhatjuk, aöt azokat a bokövotkczotl időben, • lőhető legnagyobb tigyolommol olvAlaaxtAnunk kell. Folomlitvo itt nxon oaotokot, hol ia a borban a cacr Anyag éa szabad borkő savany tartalom bővebben létezvén, mint a külföldön azon ugynovozett, orőa A u s I i s-oknél, mikot ia — mindon kárkövotkozés nélkül sokkal hoaaxAhb időig lobot hagyni a seprőn; a miliői no kövotkoztoaao aonkl, hogy ezon aokak Által bovott nom fejtóel axokáa, A ffyöngAbb »»»»uli bo-rok elönyéro fog oliamortetní. Éa ha toklntjük, igon oaudAlatra méltó dolog, miként ia külöuöa nézetek derültök fol n bor forrAa multjAról, óa onnok tulaj -donArA liaryelő ax%komborok. ugyania, hogy a bor ma-gAbA az olhAiiyAgolt bAnAa Által tökéloteaon rnog nem roninlhatik, a izo ia caak egyedül annak tulajdonítható, mlutAn aokkal több axoaz anyaggal hirván, tor-méaxotoaobb mintaom a sör, ml a logcsokótyohb gon-dAtlanaAg utAn tökélotoat>n olromlott és tökéloteaon kidobható leaz. Oly esetekben pedig miglen az ember a borok tudomAnyoa forrAaA booaztAaAvAl mit aom törődik, ntAnuk nem tapaaztalunk oly nagyazerll elromlásokat n bornál, lulnt a aörnél; noha AtnAzok-fiAl la orjedŐ forrAa elhanyagolása miatt, Igon sok kárai jöhetnek olő n horna gazdáknak. A gyongo borokról a külföldiek Azon tapaaztA-láat axeroxték magoknak, hogy exok a lrfojtésrn nem volnának Alkalmatosak} mAsok pedig, hogy axok ixetlonok, botegek maradnának mindA<lilig, míglen esők a seprőről lo uom huzatnuk. A ml semmi szin 4C alatt nem attól kövotkeztothető, hogy a söprő bár mi csekélységgel ezon folyadékok oltarthatáaát elő so-giti; mert az ily gy«ngo borck a lofejtós alkalmával a borfojtő kortókkall töltőgotóasel jttnok érintkezésbe az Atmoaphorei levegővel, mikor Is ezen móddAl a le-fejtéaeknél AtAiiasztaláa megmuUtA, hogy a borból az alkohol kigőzölgéso éaarevohotő, mint egyébb más boroknál is. Moly alkohol veszteségűt, az orősohb természetű bor kár nélkül oltüri, meg ezon koverés viszonya a gyengébb borokra oly benyomást idéz olő, hogy ozon italok a lefejtés után egészen haszonvoho-tűtlonokké válnak, ha a folyvást folyó lefejtés móddal vitetik véghoz. Ennél fog ta az Ily. borokat bőr vaajy kötél tömlőn koll zártan lofojtonl, ugy hogy cz által a levegő-voli érintkezést a bor kikerülje, vagy liid.ig időben kelieno megtenni, a mikor is az alkohol veszteség a jolon levő klgőzölgés által nom nagy terjedelmű, az ily módon lefojtott azoazes italok n műtétei után tiszták, toljosek és tartósak ia szoktak maradni. Igon jó az ily oaetokbon a ho/dókat, uiolybon u lefejtés tó-totik — borazesszol kiégetni. Igen különbözők a vélemények és nézetek azon kérdések felett. Mikor mint ós hányszor fejteaaenok a borok; külföldön jártamban majd mindegyik bor-kezelésnél, kikkol összo jöttön a fontirt kérdést ia-m ét lom ós raindogyiktől rnáat éa iamót máat kollotolt hallanom ét ha a külön álló horozegségek birodalmait melyokben törtóntok az olőadáaok — figyelőmbe nem voazcm, azt kellő volna hlnnom^hogy a borko-zeléa mesteraé(énok Alapoa tudományával, épp ngy állanak a már igen measzo hatolt nagy nómot borá-azaink, mint mi MagyarhonbAn. Mort nómolyek a legelső borfojtéat karácaony tájára, a máaodikat apr. végo folé. Máaok pedig a fojtéat február hó clojéro éa a máaodikat őaztájra tenni álliták. Do miután minden évi tapaaztaláaból tudjuk, hogy a borok május utójától augusztusig, vagyis a nyárban mozgásba szoktak jönni, és azon mindon egyik boros gazda álul gyűlölhető utóforráson szoktuk állal menni, azért a már elmondottakból az első volt külföldön leginkább elfogadva és gyakorlatba tóvo, miáltal is a bor leggondosabban volt niegtisz titható aeprojótől, hogy ez okorta a nyári mo''zgtisá''ol s miatta bokövotkozondő utóforrásától megóvanék. Kz volt inint mondám,do még ma is a mioorum gentium fczőllöa g.izdáknál azokásban, do a gondolkozni éa elöro hatolni akaró azakemborok ezen igon fontos munkáját a borkczoléauek hathatós változások tapnaztalt kövotkozóaei után találták és megváltóx-tattak olyképpen, hogy az titóforrás bokövetkozho-tőségo tökéletesen togyözvo van, ha oaak ogy kovés-aé jA j»ine»<Sv»l hlrnWV la. Mort ük már többé kará-cuny ti\ján nom fejtenek, ha bár boraik kriatály tiaztaaággal tündököljék a pohárban, hanom.o bolyét miután a cj^endea forrás okkor azokta elhagyni működését, oz''t iámét további megmaradáarA kényszerítik, oz által: hogy borAÍkat a htrdókban hotenkint 2-szor vagy anuyistor minő a bor minősége, ogy háromágú lánozkorbácssal a seprővel felzavarják, és ozt mindannyiszor ismétlik január 15—20-ig mihelyt tisztulni tapasztaltatnak, január 20 ka után nyugodni hadják boraikat miglon azok mArtiut első felében, vagy köiopet^ján, iámét tükör azinökot viasza nyerik éa ekkora mArfoitéaro olkéazltott hordáikban kezdik legelőazör n bor lefojtéaét. A ltorfojtéa teljesítését aaon végi kőzinvndáa ntAn „hAny hát annyi azokáa" móddal tapaaztaltmn hazánkban, podig engedjen mog t. olvasóm én as olaő fojtéat tartóin és látom a bor kezelés első basisAnak, ha már észszerűon tövén meg szürotomot. Nom akarok ai ismétlések szóhAlmazával sonkit untatni, ha-nom ezekből logyen szabad még is annyit elmonda- nom, hogy a nálunk itokásot fejtós borketelés el-voivol sehogysem ogyeztothotő Öilitviqert: Elsőbon it fejtő otayJ»i»k oly , tökéiellenek, mikről azóllani, kAr Vplna áz Idáért, de Ismerek sok 200 akót borot gazdAt, kik a drága Idői temmibe se vévén, ezon osokólj összoff boraikkal, agv hetot töl-tőnek cl 8 garason vett szIÍva fából kétzüU koskony lyuku csapjaikkal egy nap holyott. A mit sokan kö-zülök fukaraAgból s többen a magokéval Jobbat nem ismerő viszonyok miatt teszik. Pedig: A fojtő csap hordorojét PfAltban a harmadik le-fojtés alkalmával tapasztaltam, a hol is a borok fej. tésénél a borfojtő koraókban kisebb ót nagyobb z«-hanyos osósscl toljesitó a Küffort (pln^ór) munkait. Ugyanis : At első nap kibírtam szó és kérdés nélkül az előttem törtónt munka modorát, de a mátodik nan se hogy bo állhattam meg a hallgatáit, a etapra járó és arra felcsavarható két fólgömbölyü réwtéiiok föl és le — és oldalvást törtónt forgatása mivoltáért, mint tudakozódtam, pintérom azt nokom tökéletosen ét oly érthetőleg fokozá, miként annak másképpeni nom le-hotősógóről tökólotoson meggyőződtem. A puha és lusta borok kifolyáaánál, mir.d a két hozzá oaavarható réazót a csapra alkalmazta, a mi is oly sobcs és zuhanyos folyást idézott a lefejtett borra, hogy azinealeg töltött bor korsó tartalma, ha egy ko-vúa időro bókén hagyatott, alig felénél több borral volt telvo. A mely munka a nálunk szokásban levő nyirág seprőkön 1 átfejtésbe* hasonlitandó volnA, do mindaiucllott a mi szokásunkAt, igen-igen tül éri a ő borfojtő csapjaikkal tott muiikájok. Továbbá: Nálunk a borfejtésnél a bovett szokás az, do még nagy urodalmakban ia. hogy a bőven folyó réz csapokat, mindon egy fortáíysajtár után elzárják, mi Által önmagunk kívánjuk, hogy « hordóban megtisztult bort a már fenékre IcülTepodett soprővel ismét össze keverjük és a nyári utóforrását borainknak elő idézzük, és a nélkül, hogy hordáink másik felét moly a bolső caantórfán nyugszik, fel no einoljük, •icdig beismerjük, hogy ozon 2—3 fertály bor mely a söprő és tiszta bor készitő határt teszi, ogy küíün orro szánt hordót készittonénk, hova az elsőben, a még csapolásnál leeresztett (mibo mindig söprő tartalom foglaltatik) külön önthotnénk. Mi szinte a szin borokként volna kozolondő, és a házi scüksógro ol-yozóI teljesen fogynsztandó. Erről: Egész máskép áll a kozeléai mód okazerü és bazirozott külföldi borász figyelme. Ok a csapolás utáni, éa a hordó föl-föl emelése után lefejtett Wt külön öntik ol, és a mint fojtő csapuk a b?r kifolyha-táaára tuogoroaztelik, megszakítás nélkül szabadon bngyák a bort Colynl, lagfölobb ha a megtöltondő üres hordó távol esik a megcsapolt hordótól, ekkor az egész csap nyílását Vj,—''/» részro tartják nyitva, hogy a munkát vógoző napszámosnak idö ongedtoasék üres fojtőkoraóval a fojtő pintérhea visz-szojöhotni. E munkát pogtg megakadás nélkül folytathatjuk csak, ha borvi^unkba ütött réz csapunk nyílása ogyforma nagysápi a fojtÖ osapóval; különben a gyors munka által inegtolik egészen a bor váln —• ét igy munkánkat megakadályozva tapasztaljuk. Ez igon cackélyaégü eljárás azon tapasstalatban fogja része-altot követőit, hogy az o szerint tett fejtés után a második fejtés alkalmával semmi seprőt nom talál hordójában és a bor alja is ''/» részt kevesebb inint aaon lofojtott borban, hol a csan csavarja minden egyet folbugyanásával a bor szinbo kovori. A második fojtós májusban a szőlőtőkék levő mogszakadásákor vitetik végbe, vagy as első fojtót utáni 0—7-ik héton azon móddal mint as első. Ezt kövoti: „Hcgyon állok, búsan nézők le róla, Mint a boglya totojéröl a gólya" — B vexs itt találván, fest nagyon. A vár, a Dllrichstein ctalád tulaidona. . Azután a vonat hegyloitőn haladva tovább a „Italozna-vidék én" — mely általánosan a tormékony vidóksk közé tartoaik Morvában, és kivált a hegyloj-törftl gyönyörű kiláUs nyílik a ázom előtt ogész Weittkirohenig. Weisskiroh ennél már a tér klsaé öaazébb-szorulni látotik, t a vonat mintegy mélyben robog, a magaslatokkal é« hogyokkol mind jobban borított tájon. . A morvahatárasól raontében tovább vonúlva a vonat ab -Odorafolyó iájára" ér. — PiihUa Z a u o h 11 között már látható a szép folyé, körülötto é» mellékén hogyek és völgyek válukozatai között csinos városok etuelkednok mint: Poh 1, KsuohtI, éa ti a u d n I g g, miknek épületei különös wi Zauchll-nak 186H-ban á)l itott uj, szép, ovAngelic. temploma ab útra kilátszAiak, s csinos tájképet egószltnok Ösz-szo a szemlélő előtt. Bohöubrunn melUtt tlkaladva a váltakozó kellemes t^jon — Márioh-Ostra u-nál ^ Ulóptcm »0 S z t r á k - a z i 1 é z i a" határiba éa ol-hagytam a morva földet, melyon utazáaoui Alatt Annyi történoti emlékei vei tatálkosém, hogy lolkom szinto ÜDkéliytdlon becsülni, tanulta o népot. A morva jelloméhon van valami komolyság, hogy ugy mondjAin mogorvaság, mely kivált elaö fel'' U\|>éanói irányában, ax idegent tartózkodóvá lehangolttá totai; azonban a mint at itmorkedés Inkább és inkább olőhalad ab idegen és a morva kÖBÖtt, annál jobUn múlik a komolyság arozAiról, a feszes inogor-VAság tartásából, — a bárha ezt a morvA idegen irá-nyáUn levetkSsni sohAsem képea ogéaBon, mégis legalább látssik rajta, hogy lehotő udvarias lenni iparkodik, s as idegonnek önkénytelenül is olkell ismernie: hogy o népnok nem ross sbívo van, mert tonni kérésre ssivoson megteáz sokat — do asért lelkülotó-nok nomzoti; joliege a komoly tartózkodás sohusom hagyja el. Es minthogy o tartózkodás rajta mindig éazrovehotő, baráUágátkivált az idegen nem szivoson keresi, mort nem meri. — VannAk, kik a morvái ogész bartaágUlannak is fosthetik, tAlán kik jól nom iamorik 1 En ozt nem AnnylrA baráUágUlAiiaágiiAk, mint inkább: komoly moggondoitaágnak, moly megnézi, hogy ki t fogad ol barátokul. — a a barátit kit elfogadni akar, mindenek ulőtt jól kiismorui kívánja. Ez caak eazélyoaaóg egyesben , mint egész nemzeteknél egyaránt. Jlogy azonban érdom nélkül előzékeny lonni nem akar, oz már bizonyos. — 8 ki a magyar vendégszeretőtől Magyarországon kivülkorcsl, annyi bizonyos, hogymint mindenütt, ugy itt is hiábantoszi azt. — Ami egyébbiráut itt nom is csuda. E nép n«-héz munkával keresi kenyerét, földjoit ami kovés cgynok egynok van, nom a puszta tormészot áldásos kozo, do a voritókos szorgalom küzdolmo toszi tor-mékenynyó. A föld leginkább sovány s hogy lakói mégis a tormékok több-több nomoivol bimak s a szükséget kikerülik, sőt elit adhatnak, azt nehéz munkA árán kell mogváltAniok. A jólétet^ mit a legapróbb faluk cainottaga is , és a néi> öltözető legalább látszólag mutat, küzdoleinmel tudják esak kivivni. Fe- leslcgiük nincs, hogy azt mogosssák, csupa szívességből, do ha van is, előrelátóbb mlothogy a szükség idejére fólro no tegyo, s elpazarolja i\|gy mint eddig a jószívű magyar, ki lelkét Is odaadta volna, ha egy egy jó seót cseréltek volo. Egyébbiránt a torméko-nyobb vidékok Imtása meglátszik MorvAorazágban ia a népon mindonütt.....A morva nép ogyréaze, ha kis fúldjót mogmüveló n gyárak nehéz munkálataiban koros szórakozást, hogy családjának azükaégoit fedezze, vagy pedig annak a szokottnál kissé több jólé-tot biztosítson. A másik rószo melynek földjo nincs, csaknem egyedül a gyári munkákból tartja fon magát és családját, az mindig gyárakban dolgozik — s a legszegényebbeknél nom csak maguk a férfiak, ha-nom sokazor ha alkalmazást találhat noióvol gyerrae-koivol együtt. Azonban oz már ritkább osot, mort a nők leginkább agyoraiokuovoléssol vannak elfoglalva, oz egyedül és kiválólag az ö kőtelotségük levén, mort ozzol az apa A szegényebb osztálynál ugy sem törődhotik, ollovón Örökösön nehóa munkával foglal va. Do nem csak itt, kanom a jobb móduaknálls az anya fő kötolossógo a gyormoknovelés, melynok folytatását azután a nyilváuos iskolák, és intézotok, veszik Által, ha a gyermek mAr kissó felnőttebb kort ért, az Apa a nöro bizza ezt, mort ő iparával, terrol-vol, gyáraival, szsmitásalvAl, annyira igónybo van véve, hogy családi gondjait sokszor fólro kell tennie. Általánosan a népnok felsőbb köze, müveit tudományos, a középrend különösen Tárotokban mindenütt iskolázott és értelmes — de már ez kevósbbé áll a falusiakról, logkovésbbó pedig a falusi pór osztályról, kikéit sok helyen aa Iskoláaásnak épen temmi A harmadik fejtéi septomber haviban, ha a izölő éréi idö alatt, a bekövetkezni szokott bnr tzine izür-küléso engodi, vagy ha o miatt megakadályozva volna a fejtés, ugy címulhatatlanul novsmber havában niögtétondő; no ciak olyan ptnczékben, hol az uj borok nineionok zaiongó vagy csöndes forrás alatt. A fojtéi idejéro nézvo legalkalmatoiabb, hü-ves ciondei Idő választása, a mit mug azolci időben ii lobot ugyan tonni, ciak ezzol c»öi időben hagyjunk fol. Hogy pedig mikor van a legtisztább állapotában a bor, azt legjobban megtudhatjuk, ha magunk saját él azon borunkból készítünk egy barométert (lég-• ulymérőt). Erro Holienlieimba egy öreg Küffort figyelmeztetett és kéizitéséro tanított volna meg— do a mi hoz semmi tnnithntás előmondását nem látom, aa egész légiálymérö készitéio abban áll, hogy ogy mosielyes fehér vagy kékes palaczk megtöltetik tiszta uj borral mit lopóval vettünk kl hordónkból él abba a parafa dugai-z nlsó szélétől 2 ujjnyi Urcdókct hagyunk, ezt kíteszszük ablakunkba és május hónap utoljáig ott hagyjuk, minők mogzavnrodása a rosz időt 12—24 órával előbb tundtunkra adja, ugy* oz ismét tiszta izinrei változása a jövendő jó idő beállásának tolmácsa; cz pedig ologondő arra, hogy boraink lefojtéiót el, vagy no kezdjük. A moly légmérő hito-léért a már általam mogtott próba kezeskedik. hunkAk iötvan. (Végo,következik). IJár», 1804. márez. 29. NMult napok egyikén szép tavaszias sétám utAn szállásom felé ballagva, n föposta-hivntal előtt bámuló népcsoportot vettem észro, uloly csuda-tárgyát azaladva követte. Tapasztalásból tudván, hogy n bécsi nép bár mi csekélységet is megszokott bámulni (elég neki egy Omnibm eltört keroko Arra, hogy mollotto negyodórákat töltsön — részvéttol; lm az uton haladó vnUmcly olvosztott tárgyat lehajolva koroi, nem lokára a „kíváncsiak" egész seregétől látja magát környozvo); eszembe, som jutott gyorsabb léptokkyl a kísérők közé vegyülni. l)o mony-nyíre méltányoltam a bámulók figyelmét, midőn az egyetemi tér közeiébon, egy fordulatnál kis kocsival találkoztam, moly két uri személyt sietve hordozott körül, —• ló él mindennemű olőfogat nélküli Ez azon kocsi, -melyet már régen hirdet-tok a hírlapok mint uj találmányt, s inolylyol Bécsben az említett ulknlomkor tétetett szép sikorrol az olső kisérlot. Vezetése csavarok sogélyévcl történik, ■ kevesebb fáradságot igényel, mint minőt ogyes kötekedő ciikók izzasztó ciépftlésébon, kénytolen néha a „kocsizó" kifejteni. Kisebb hogyokon is könnyön felhat. Mennyi előny van o kocsihoz kötve — kisobb kirándulásokra, —• elgondolhatja főleg oz, ki sokizor drága pónzon fogadott fuvarossal is alig érhot veszélyes felfordulás nélkül a szomszéd faluba barátságos látogatásra. Minthogy — ugy gondolatban — cz \\j kéj vonaton egy kis húsvéti szünotro izorencséscn eljutottunk szülőföldünk szép határihoz is; a t. szerkosntö-•ég engedőimével oly honzu hallgatás utáu Innét mogszólamlunk. Mult alkalommal a farsangi zárnapokról oralé-keztünk, jolonlog, mintegy folytatólag, a bőit komoly napjait érintsük, rövidség okáért azonbau itt U csak a nagy hót vógsö napjait cmlitsük meg, melyokon az egész bűnbánati Időszak szolloinévcl találkozhatunk; IU valaki cink kíváncsiságból is belépett aa egyetemi gyönyörű imaházba, lohetctlon hogy hldog kebellel távozott volna. Az ékosségoitől megfosztott gyáizoló templom telő volt, ajtatoskodókkal, kik + 47 > , / közt lognagyobb részt főrangúnk térdeltok a fény bon ragyogó sz. lir olőtt. Valahányszor o tomplomba mogyok, mindnnnyiizor a vallási buzgóság épülőtől példái tűnnek szemeim olé, — do főleg o napokban \| midőn nz elnémult harangok hallgatása nem kovésbbé gyüjté összo n hívőket, mint ünnouios zúgása egyébkor. Mily jól esik itt nz órabérnek, a vároil zajtól elszigotclvo lelki szárnyakon felemelkedni a szellő* mi honbal... A magyar növondék papság (l''ázmány-inté/otick) ónok-kara által szabatosan elzengzott „l''opulo mous" panaszon dallama; a feldúlt hazája romjain kesergő nagy látnók siralmainak (laiuontn-tio) hU visszhnngznta, a a bűnbánó zsoltáros mély érzésű „Misororou-jénok bánatot harmóniája igen jól önzofért e napok gyászhangulatával. Megható volt n fel támadási ünnepély nagyszombat estéjén : a harangok ércznyclvo, njól rendezőit templomi zeno összhangzatbnn icgiték omolni a hivők ezreinek dicsénokót. — A közmonotbon nagy számmrl égő vinszfáklyával vott réizt nz előkelő osztály, n polgárság és a nem régon keletkezett lo-gónyogylet is szépon volt képvisolve. a böjti nniMikkal n hosszú tél is lejárt oly gyorsan, mintlm a bírod. fővárosban privilégium jutott volna az időnok is sobesebb sznladásrn. Ha nem le-szok torhéro a szives olvasónak, felemlítek Bécs lok nemű gazdagságaiból néhány, —a kiiobb vároiokban alig létoző helyűt, hol gyönyörködtető, hasznosan mulattató szórakozások közt üzhotők cl a megtakar!- , tott téli üres peresek, s tán innét lesz az, hogy itt a* idö hnmAráhb lojár I... Ott áll a művészet csodás csarnoka, a Bolvo-d o r o i két oraolotes képtár, a bomonot mindönkinek szaluid I Már az ezt magában foglaló gyönyörű kert izlésts tavaival, mythologiai szobraival, kielégítheti a sétálót; do hu a képtárba lép, mely télen rondeien fllttotik, a romok művök bámulásában órái perezok-kó változnak, i ha csuk némi mogkörolitő fogalma is van a szobrászat és feitészot köréből, szollemdás élvozotbo merül. A földszinti tormel4>on csodálja a kezot, moly vésőjével életet adott a hldog márványnak ; a két omolet iskolákra osztott festményoiben föltalálja Zouxls szőlőfürtioit, Apollos természet hü képoit. A nagyszámú bibliai sz. történőt élőkópoiben édosen andalog a szoinlélő, s a fogékony kobol egy-egy lelkesítő sugnrnt fog fol n dicsőültök oronyei ér-zékitott fényőzönébŐl. A cintaképok hossznsb vizsgá-lásában mintha hnllntszanék n rettentő znj Is, mely a vérzők jnjnit olnyomja) s (Krnflft I\ 1780) Szigotvár ostromában Zrínyi hősi kardját villogni látom, mely-lyel bajnokai élén martyr-haUlra ilot. Hivon jellom-zott családi körök csaknem kitörő jó kedvében mosolyog a komoly kedélyű is, i egyes életnagyságú személy fost vényekben annyira csalódik, hogy késs beszédbe oreszkodni az élő lelketlennel. A tájképekben zöld vifányokon járunk, molyokon a fák dúl lombozata ii longoni látszik az esti szellő szolid hul-lámzntában, mig a búcsúzó nap lugárival a bérezek ormait aranyozza bo, molyok tövóbon csöndéi tó sima tükrét Ogy-egy könnyen terhelt ladik hozza mozgás-ba; — i igy tél közepén ii a tormészot izépiégoivol találkozhntik itt a látogató I... Belvodorou kivül mái képcsarnokok is hasonló élvozotot nyújtanak, molyok közöl azonban ciak hg Lierchtonstoin- és a müogylotót (Kumtver-ein) említhetem meg, mir.t melyekben szinto felojt-hetlon pereseket tölinettem. As elsőben van Rafael egy hlrci madonuája is, a halhatatlan művész ihlo-tett ocsoténok egyik romeko. A képtárakon kivül nom csekély élvezottel gaz-dr.g: 1. az állatgyűj tömény (zoologiiuhoi Cablnet) is, molybon uiinaen osztály, rond, nom és faj — kitömve, képvliolvo van; nz öiállatok vázai- bél Is igon szép példányok láthatók. 2. A t á s v á ny gyűjtőmé n y, inolynok becsei példányait honunk bányái is szaporítják. leginkább magára vonja a fi-gyolmet hazánk folojthotlon Aiizonyának Mária loréziánnk drága kövekből álló virágcsokor monyasszonyi ajándéka. 3. A nagyszerű Arsonal, molynok dús fogyvortárában a legújabban elfoglalt dán ágyuk ii tisztes szállásban részeiültek, mint az oiztrák icreg vitéziégének tnnui I... 4. A polgári fogyvortár, moly nagy számú paiziai ■ pán-czéljain kivül sok novezotességgol bir, ezek közt: Kara Mustafn koponyája • koránnal telo Irt ingó, valamint nyakkendő gyanánt ajándékban kapott vő-rös zslnego li j továbbá sárga részl>ől nagy félhold. • végro mollőzvo a többit, egy hosszú szekrény tárul •zoinolnk olé, mogtöltvo már rozsdásodó löfogyvorok-kol. Vezetőnk, mogolőzvo kéidozéskedésünaet, azt mondja: „ozok 48-diki magyarországi fogyvorek!"... No forgassuk sokáig ezeket, nehogy egyik vagy másikban megszorult töltés kisülvén, magunkat találjuk I I,ogyon olég onnyi a mult téli idők emlékének ! záradékul még valamit a jelenről 1 Egy hét óta Bécsbon ulig ismorhotünk a tavaszra; hldog esővol hó is hull, molynok nyoma alig van ugyan a városban; do ha azonban Lipót hogyro tekintünk, egész január vnn előttünk. Do oz talán ciak aprll zavarodó napjait nófoljn előro. Mult héton már ibolyát találtunk a zöldellő 11-gotekbon, sőt ml több, pár nap óta uj spinóttal kedveskedhetnek a bécslek Yendégoiknok. Ha tudnám is, hogy nom volna még a kanizsai vagy kaposvári piaezon o főzoléknom, alig morném a bécsi korté-szokot jó nyereség roményé-en Ido küldeni spinét-készleteikkel, tudván hogy a „gusztus" nom mlndo-nütt egyenlő ... A béosl müogyetoml magyar ifjuiág hangver-•onyérŐl — sajnos I annak idnjúbon nom emlékezhet-tom; talán nom losz érdektelen jolonleg legalább az eredményt felmutatni, mely szűkölködő honosaink javára küldetott, ez: 3<)00 frt o. é. cz is cgy kis enyhítő csonp sr.onvcdŐ honosainknak; hátha még Tau-londorok Worthoim szekrényei is megnyílnánakl? Csoda, hogy a találékony, áldozatkész szorctot mindenütt lobogó lángjára h hidegen maradnak!... Iitoa velünk. M ... S. Mohám, mároz. hó 20-én. A hirlnnok tolvék azon snjnon s a köziokodéira nagyon lujtólag ható hírrel, hogy a Luesenbnohor-Ruston-féle gőzhajókat a l''eitről Mohácsig közbeeső Állomási fabódékkal s kiszálló hidakkal együtt a sz. du ^Őih^jó-társulat"votto volna meg. Iía ez igaz, ugy cz csak szégyenünkre válik, hogy egy ily élotrovaló vállalatot io bírtunk fontar-Uni. 4 hajózási verseny yjép orodményt mutatott —/ cIoyo a közönség részére, do kétlom, hogy moit midőn az ösvény már törvo lévén, a vállalkozóknak szép hasznuk ii ne lett volna. Sokak -óslata toljosült abban, mort midért hallván, miszerint Luczonbochorek vállalatukban ogy angollal, Kustoanal társultak mintegy olőro látták, hogy a fennen lirdotett s mindonfélo „hazafisági" olnevezésckkol spékelt magyar vállalatnak élete rövid időig tart. E izerintott vagyunk mo»J, aV''^voltu^k; kosd-hetünk megint újra. Majd ''.tjuk/''iogy aa ddlgl kodvozmónyok, értrvj as utazási aljak mik nvorsony által lcszállitattak épon feléoyirr ^ itán is mogma- radnak ; bár az a duna-gMbaJól;-: toogvallom, ugyan esztelen volna, ?.».rát kelyro nem E&tolná. A legyőzöttek Sb.uk lev^ k, tűrjük tehát a övotkozményoket; do kdlönöa/a ''.agyon jé fog osnl —SS————g II II nyoma, a ml annál foltünöbb volt nékem, mort a morva eWimi iskolák jól rendefcottek s arra átalá-nosan kitlnö gond fordlttatik, hogy a gyermokok iskoláztassanak. Hanoin általánosan a morva nép tiszta mindenütt városon és falun egyaránt, s a legszegényebb gyári munkáson is , ruházatának rat''.iden gyarlósága mellett is, bizonyos esinosságrai förekvés^vehotö észre, mi o népnek nemzoti visolo-téhes igen jól áll. Ax uri rend nomseti öltöxoto a franozia-divat jelenleg, mint miydnom mindenütt Magyarország egyes helyeit kivévo — azt azért moghatározni nom is tudom, do a népnok kivált falukon mog Yan még sajátos nemzoti öltözető. Ez is sok holyon többé vagy kovosbbé áth^jlott ugyan már az átaláuos német vi-■olothez, kivált a férfiaknál, de.néhol mégii erodotilog is feltalálható. 4 A férfiak fővogét iséloskarlmáju nemei vagy C)lstó kalaD képezi, mely ai ifjaknál többszörölon örül van Vorltvo piros szinü szalagokkal. — Nem igen bő sárgás bőrszín nadrág fodi tagjaikat, mlgjá-Uikon a fokoto csizma külső oldalát rojt ékesíti. Fol-öltöül rövid övnél alig loeb érő ujjast használnak a fiatalok,''m öregobbok pedig felhajtott ujjú hosszá kabátot. 4 A nők öltözóko: szinoi lyjasok , a lányoknál pedig testhez tapadó mellény, elöl fohér mc ílol; a nyak hátsó részén megkötött tarka kondö a fejőn, mely a lányokilAi Vékszor egészon piros szinü s hátul nagy csokorral van ollátva, végro rövid ruhs, moly mind a nőknél, mind a lányoknál kirivó szinü. '' A nők erősek, élotteljos arezuak és ép ellenke- zőleg a férfiakkal bcszédoiok, vidorak, csinos főitől öltözotbon, midőn oioportoianönzogyülnok, ruháikon talán mindon képviiolvo van. Általánosan a morva csinos nénnok mondható, azonkívül kitartó, szorgalmas, és alkalmazkodó. D» némely tájakon, ha az embor látja közelről 0 oiinoi népet egy-egy cioportban, s körültekint nz arezokon, ■oknak arczán már a fiataloknál ii dultiág, halavány-ság él valami moghökkontő mállottiág vehető észro, mely az ombornok izinto nem jól esik. Különöien a férfiaknál szembotflnő es. Sehogysom tudtam eleinto magamnak megfejteni az okot. Do miután láttam, hogy nz ifjak már — miként hajtják ki a jókora pohár pálinkát egy lélokzotvétolro, anélkül, hogy arozu-kon az ivái alatt vagy után cink ogyotlon vonái is megmozdulna, lolkem olszomorodott o csinos népon, mert mogkollo győződnöm, hogy o nép férfi részének sok helyen egy szerencsétlen szenvedélye van, mely-nok kielégítésével vagyonát és életét gyilkolja mog egy izoronciétlon izcnvedélye a szorfelettl szoszlvás. Sok holyon vannak ugyan „mériékogylo-toku miknek jótékony föladatuk volna, hogy o izo-izenciétlen izonvodélyt a nép leszokvn,no vcsztogci-so élotét és vngyonát; ''oh do mily nyomtslanul hangzanak cl a jó szavak, s mily kovés eredményt tüntet föl a követkézéi. Ciupán az vigasztaló, hogy e sze-ronciétlon szonvodélyt a nén á''lsóbb rétegolbon ottho-noi éi nom általAnoi egész MorVában. Ei a tájakon is hol dühöng, minden kárhozatoi hatiia mellett is, a vagyoni állapotot illetőleg, nagyon éizrevohető vál-tozást a rendestől nom okos, vagy lsgalább olyat nom, melyet az idogen első pillanatra ii éizrovehetno. Minthogy Morvaországban a posztógyártás igen jövcdolmoző iparág, azért a birka tenyésztés az ogész tartományban nagyon virá^r > és minthogy a hely is kodvezö e czélrai gon i ^Upott. A morvaországi gyapjú mintául s& gálhat bár hol is, mit azonban a morvák leginkább saját gyáraikban szoktak fölhasználni. Tormesztménjfl közöl kiviteli csikket leginkább a gabona és u V,k képez, mit Alsó-Ausztriába és Szllésiába ssál.io''iak. GyArtmányal közöl pedig a posstá és a bőr- n.u ogéiz Europábs, de egyss helyekről, péld/i''.l: Weisskirohenből legtöbbnyire a török birodalomba szállítanak. Ozukorgyártmányai is jeloiok, s o tokintetbon külföldre sem szorul soha, mert évonkint mintogy 1&0,000 mázsa répaozukrot szolgáltatnak ki gyárai. Egész Morvaorsság a brünni holytartóság alatt áll i közigazgatási tekintetben járásokra, törvénykezési tekintetben pedig öt kerülotre van felosztva. As ország össses lakóinak száma mintogy: egy millió kilenczszázezer embert számlál, kik közül mintegy ötvenozor német, a többi 1,300,000 pedig morva népfsj. VaU<H>''M néavet ötvenozor reformátust és mintegy 40,000 i^&ét kivévo a többi katholikus. Morvaország . ,-Időtől béko és nyugalomnak örvond és o nyugalotv. Áövetkeatében mlg egyrészről az ipar és a jólét a finnek mindon sserénykörü gazdagsága mollbt* ín a munka által olöhalaat, — másrészről isvokásaio, életén bizonyos pangás vehető észre, moly sokixor a nemzetekre szintén kártáko-konyán hathat. RAN08ZTAI REZSŐ. több isr. kereskedőnek, kik lépten-nyomon ócsárolták a magyar vállalatot,nem is fog irtani a moleg fürdő után hidcK suhany. KUOYKllAY. Hirek ós események. A A mllegyletnek idei sorsolása april 30-án teend. A sorsolásra megválasztott képok, n Ittvi tárlatnak leg»ikorÜltobbioi közöl választatnak. A sorso-IA»ra kitott képk mübecsök mollott joloiilókony értéket képvisolnok. — A részvényesok ez évi mUlapja melyet még a mo»t belépők is jövő mAjns s június havában kézhoz kapnak, Madarász Oyőzö hazai fes-tészünk crcdoti gyönyörű fostvényénok ^Zrínyi Ilona Munkács várában" igen sikerült kőnyomata leond. A próbanyomat Wajdits József köi.y vkoreskedésó-ben, mint a műegylet cgy.k ügynökénél meglöki, t-hető. A sorsolási főbb >y«rcményok ezok : Sámson és Dolila csoportozat gyi>s>.ből, Dunaiszky Lászlótól, ára 100 arany. Nyári tájkép, feslv. Janscn Józsoftől, ára 400 frt. Táirész lUumszauból, Kimig Alajostól, 200 frt. Baalbok romjai SyriáUn, Ligetitől, 200 frt. s igy tovább lefelé egész 23 frtos értékig. A F. bó 3 áu tartotta a „Kanizsai Dalárda" 3-ik ének estély ét a pártoló tagok számára, mely azonban som a várakozásnak sem a művészet érdekének nom föleit meg kellőleg. Moglátszott az egészon, hogy a működő tagok több tanórán nincso-nck j-jlon, mint igon, s igy lágyon természetes, Vogy a biztosság és szabatosság majdnem mindon dalból hiányzott. A második dal eléadása fülsértő . volto^ész* kaczagásig, s leginkább tanúskodott a banyagságró'', inort jól emlékezünk még arra, hogy épen azon dalt oz évi első éiiokestélyon sajos tapsokkal fogadta a jelen volt közönség. A megrovás jogos és méltányos \| mort elnézéssel tartozunk egy kezdő társulat irányában, ha ügyszerototol és szorgalmat tapasztalunk, do ha a gyengeséghez még hanyagság is járul, cz boszantó. Aztán innen-onnan két óves losz már az egylet s uj dalt csak egyet hallottunk a mostani estélyen is. Pedig cz "évbon, illetőleg május l-ig az alapszabályok értelmében még egy jiir a pártoló tagoknak. A művészet érdekében több szorgalmat ós lelkesülést ajánlunk a tagoknak. Az éneket táncz követte, do oly kiállhatatlan por volt a torom-lton, hogy élvezetnek alig mondható. i A l''anasr, ismét csak panasz és panasz, a hamis mértékek ellen. E napokban egy szolgáló marhahúst vitt haza, 10 lat volt a hiány. Vissza klildo-tolt, hogy jobb mértéket adjon a mészáros, uj fontot adott — és — ebből nem hiányzott több G latnál. Ez aztúo egy mázsánál as első esHtben 1000, a másodikban csak 000 lat hiányt tcss. Es még is azt mondják a mészárosok: „Nem élhetünk, ha csak fel rom emeltetik a hus ári" (JiokülJeteU). A Városunkban befejoztottok oz évi uJoucxoxA-sok — volt dal, bor- és könyösön. A F. hó 4 én éji 11 órakor, borzasztó tűzi lárma riasztá fel városunk nyugvó lakóit — rettentő látvány volt alángtonger, moly as itteni urodalmi majorban lövő pajtán, széna- és szalma kazalokon dühöngött. Segély mindenfelől érkezott ugyan — do minit a régi szokás szorént, kl tüled — ki hozzád, minden vezénylőt nélkül ; mort még nem választatott egyén, ki ily szomorú esatbon a főparancsnokságot átvenné. Oly Itaklövés is történt, hogy a lángoktól, átmologült zsindnlytetöt vixxel öntözték, a sok má« értelmeden fogások. A fecskendők későn érkeztük; ax igyokczottel párosult oltók, főleg a kárvallott bérlő szorgalma, a kovés viz daozára — tették lehetővé, hogy a közolfokvő biztosított epülotek megmentettek; ax olégott széna és sxalma értéke nagy — a tűz oka ismeretlen. Ajánljuk a t. városi tanács figyilu.é''o, T. ur „Kanizsa város képvisolő tostalotéhoz a Z.-S. > K. 18C3. deo. 20-ki 30. siámáUn, 165-ik oldalon — feltalálható 10 ik nyilt levelét." A Mult számunkban hirdotett „mllkodvolöi előadás" közbejött akadályok miatt, aprll hó 17-kóro halasxtatott. A Lakatos Sándor táncsmcstor által hirdetett „táncxkoszorucska" elmaradt — nom a ml hibánk tohát — midőn azt njdonságaink közé fel-yottük. A F napokban törtök be, és loptak el Knorcxor Frigyes a „Szarvas" vendéglő bérlöjo — ugy onnok szolgálatkészségéről eléggé ismort főninczéro Oszt»r-mann Foroncxtöl, hirdetésünk rovatában előszámlált nohány szAx forint értékű tárgyakat. A tolvajok — mindon oda mutat — oz obódlo egyik ablakát nesz nélkül benyomván, vitték véghus gonosz mesterségüket. Ax evőeszközök s edények n vendéglősé, a többi — ugy a készpénx is a főpinczéró volt. A Időjárásunk igen zordon, az erős fagy ablakainkat vastag jéghártyával vonta bo — nnril 8—9-0 reggelén 2 hüvelyknyi hó boritá a földet. Tollát még a természet som kövotkezetes ? Kaposvár. — Tokintotos szorkesztő url Sokan o két bo-tüt V. T. igy magyarázzák : vadászni tessék, és még oly időszakokban i«, midőn vadat lőni, magok a vadászati törvényok is tiltják. Igy történt legközelebb a 0. uradalomban, egy jeles vadászat alkalimiv.nl, hol — magok az erdötzök két lövésro — hat őzet lőttek, as az: költőben még négyet. Ily ordőszöknok aztán nem hogy convontiót nctn méretnék, do kihordatnám őket a határból. Zselltil. Tán évtized óta a tavasziidőjárás nein volt ily változó, szeszélyes, mint épon most. Nem ritkaság, hogy reggel liíivös szél fuj; déli órákban a hév-mérő 10 fokot mutat 0 felott; délután már havaz, utána olvad; ezt oiö, köd a megint szél kövoti. A hév- s légmérő ritka időszakban jártak ily tánezot, minijeion napokban; a higanynak alig van pár por-czig nyugta. Márczius 28-án esti órákban a légmérő oly alant jolzott, hol már csak földrengést várhatunk, s lett felhőszakadás, mely a nyárnak som vált volna szégyenére. Apr. hó 6-én nnp sütött pár poi-czig; utána erős éjszaki szél dühöngött: délután már eső csott; estvo felé tiszta éggel kömény éjszaki szél; éjjel kömény fagy, s G-áu reggel havazás, fergoteg. Ily nnpokban élünk most, mely gazdákra ugy, mint mindon emberre egyenlően szomoritó. S o változó időjárás okozza, hogy mtyd mindon harmadik embor botog vngy zsémbes ; hideglelés, hurut, náthalAz, aranyér (nem Ain körmöczi) napirondon. Illő volna, lm már ogyszer az idö megadná ma^át. ♦ A Balaton — mint Siófok vidékéről értesít-nok bennünket — a eiíríl esőzés daozára ugyancsak takarodik: befelé. A Sió foly, a Halálon enged. Nom sokára olválik, vájjon a nyert földterületen oly sebes léptekkel halad-o a gazdászat, mint miliő mértékben a szép tó fogy; mert o nagy csapást egyedül es ütné némileg holyro. • A közügyek előmozdítására nézvo, találékony* ságban kifogyhatlau derék hazánktin Somssiuh i''ál, lelkes fölhívást intéz a megyo hölgy koszorújához, kérvén ökot, hogy ax oz évben folépiilondő kaposvári gymiiasíumot, szereljék fel. Oly szivekhez fordult, molyok már megszokták a jótékonyság gyakorlását, s igy a bizalom nem csalódhatik. Nyílt posta. .flyero b<: lóium, gyere bo'' Kom lehet. B. Pi A Werlbdnterti bókot kö»a>nj:ik\| ha volaa 11/ Vas-• ukrénydnk, boleiárnók. D. J-nak, N. li —b« i KapU-« 8n küldeményünket, rálásd kérünk. Litérre : Talán már k8lttf«ködik a muxsa t K—uak, Hogitra i V Arjuk becses sorait. 6. Ksiterág aera fo* sokáig késn^ kosssa as at, madárnak Is elég beieplilnl, usm hogy a lstélnek. 11 KanlieAra: Tessék a Wviro.l lapokhoi fordulni, ott jobban helyén h''«. '' ... '' AnyAm emléke". K»ss«net érte t írjon 8n miskor Is. 1) 8. Kara sem Kaolaaa kdeiében, Mm Kutas vidékéi, nem Mell el, ''"!»» » .8"r,}»ny" <• l««UsitiJa hib«««> k»ae» iícn Is Kadarkút kÖ<eléb«n, mint lapunk adU. K J-nak, O-oni MegkapU-e Bn a küldeményt? '' >- pKét ga«dati»«t. Ne bAnlsuk, na bolygassuk Wbbé ei U. eret mert »oha»em loune véga. '' Hs fc" nagyágénak l>kou i A harmadik csomagot Is pó«. Ura tettek , kKsdSnet a kltünS részvétért. Ha Igy megy, rftld Idtlu niiaodlk kla léJt rendes .nk. ,l''tol»i borbély. Csalódik 5ni akkor nem nylrajaak bcnntinket annyian. .... . ... . . rt''lainban''. Jé, ai előbbi klildeményt nem hasinilbatjuk. P—nek, Pest: a cslno-f.!lo Kangrossny, mint már Irtuk igenis elmara lt, s rtj.lalc.m, Un hoss.u Idö.e ; ne j«jj ! Tubának i Mért nem Irta meg 9u valódi nevét ( krtnayebbez menDe as egéss. K -nak, M-oni Egy tirjyat etéj egy lapba emllUai; tisxUletiinket klildjUk. ..... ,8»lgiítrAr. As a najy sstllem méltubb lantol vár j a művei mefSdnn>l»ltettMk. ,K„''y Unc«ollenc»-nik: Tcssík Lakatoshoz fordulni ; som- ml kü''.iink ci llgybes L—y i K anlisai Najryon ellehet »n foglslra t i H—nak, O-An: Ml irtunk ön dolgAban a kiadónak, most tessék »iemó!yo«en régo«nl rele. ,Tágas, ixélcs SAr.lnak at ö liaUra''. Édes Uiam, versnek es még nem Jtrja ... m—ji wmww—" """T**— Fel el (5 h Hzorkoszttí: HOUOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítások. Nngy-KnnlxHa, apr. 9-ón. A kereskedelmi élet annyira vájudik, hogy semmi som kelendő — som-mi után nem kérdezősködnek; a raktárak, magtárak töltvék, tájékunk zsírjába fula.l, móg is megöl bennünket a szegénység. Az egyetlen áru czikk, moly ve* vőro talál, egy falusi taligára rakott néhány darab frt — melyet egy erős ember nyalábban olvihotno — és mégis, oh bámulat: 2—3 forint volt az ára; daczára ennek, vagy tizon osnok neki, s votekednek a vételojp. Hetivásár már jó idojo nom tartatott, az árak következőleg viszonyulnak: llnzfi 80—-88 font 4 frt 40-90 kr. ltozs 78-82 font 2 frt 95 kr—3 frt 10 kr. A Apa 08-71 font 2 frt 90 kr-3 frt 10 kr. Zab 44 — 60 font 2-2 frt 10 kr. Kukoriczft 80-80 font 2 frt 90 kr.—3 frt. Hajdina GO—72 font 2 frt 00 kr. Fehérbab 4 frt 60 kr. Oubacs I. 6 frt 60 kr. II. 6 frt 50 kr. Burgonya l''frt 50 kr mórőjo. KnpoHViir, apr. hó 5-én. A ma tartott országos vásárra is lehetett mondani: ogy a lo^sihinyabbak közül. llár délelőtti 11 óráig nom csott még ax eső, még is könnyen moglobotott a vásárlókat számlálni. Egy jó hetivásár néposobb szokott lenni. Bár a marbavéss egész megyo torülotén megszűnt hivatalos joloriMs>k szerint, a marhavásár — clövigyázatból még is betiltva volt, mit nom lobot rosszalnunk, tekintve a ragály roppant csapásait, melyeket — itt ott kiütvén — okozni szokott. Már jó idő óta nom tartatván marhavásár, az alsóbb néposztály, mely barmot novol, ad el, s egy rész obbŐl pénzel is, — nctn csuda, ha nom jelenik meg a vásárokon; de mog, meg kell vallani, hogy akár morro néz ombor, mindenfelé üres zsebet lát, és szomorú arezot. Egy óra foló megjött a havas cső délután, oz astán szétkergotto még azon kalmárokat is, kik a hátralevő nohány órában reménykedtek. Ixjvat lehetett venni darabját 6 frttól — egésx 160 ftig; ritkán látott ax ember több rosx lovat, mint o napon; mintha Somogy is ax lnségok földjo volna. Sortvés, jól hizott 40—60 frt. Kövér szalonna fontja 40 kr. Zsír itezójo 44 kr. Szappan fontja 24—26 kr. Egy metszoni való borjú, 6—8 frt Egy fogás foghagyma: 70—80 kr. (volt ld», hogy 20 kron adták.) Zöldség kovés, os Is méreg drága. A vidékekről több kóstoló bort hoztak, akóját 4 frtra tartva, igy sora vetto sonki. Sxilvapálinka akója 20—22 ft. (m. p.) 25 forint Jutalom! annak, ki alulirtnál f. hó 3-án olkö^etott lopásról — illetölog a tolvajok, vagy ax elrablott tárgyak hollétét felfedoxi. Ellopatott: 72 db ovökanál chlual ezüstből, Sas B. M. A. S. belükkel ellátva az ujak — F. K. jegygyei a régiobbek. 72 pár ovöoszköz, szinto ohinai ezüstből K. K jegy gyei; mindon gyárnak figyelmébe ajánltatnak a bovésott jegyok. Továbbá : 3G kávés kanál ohinaozüstből, egy morő kanál szinto, ehlnal ezüstből — a fönebbi jcgyokkel ellátva; ugy-szinto: 9 darab albaka oxukortálexa, 4 darab albaka thea-tálcza\| ozok Knorczer Figycs tulajdonai. Os-tormann Forenoztől ellopatott: egy 13 kövön járó arany kupakos arauy horgony óra, melyről a láucx-i J gyürü hiányxott — s hátsó részén ogy lófő volt vésvo egy 8 kövön járó, arany kupakoa arany honger óra; hátsó részén véséssol. 20 frt réspéns, 20 frt ezüst hatos ; 4 db. ezüst húszas, és 164 frt készpénz — és ogy vörös utazó-táska. Knorrier Frigyek. Alulirt tudatja ismorösol- és jóakaróival, hogy ügyvédi tolepét Kaposvárott folyó évi mároslus 1. mognyitotta. Elfogad mindon jogügyletekre vonatkozó tueg-bisÁMiikut, njrsrs és pontos elintézéssol. ■• Lakása: nétitíér utrxa 230. sx. dr. Gúlán ur ház. KEABÓ KAMIAV MUs Ujf/T^t. Árverési tudósítás. Mely raszinyai uradalom számadó hivatalától ezennel köztudatra adatik, hogy ezon uradalomhoz tartoxó, Törcsoi faluban fokvő jókarban létoző 4 ko-rekü alul csspó vlxmalom,lakó hajlékokkal és korttel, három egymásutáni évokro, ~ április hó 17-én font-euilitott hivatal irodájában UrUndó árvorésnél ki árendáltatik. As árverési feltételok omlitott hivatal irodájában Rasslnyán megláthatók. Palini Inkey raszinyai uradalma számadó hivatalától. IUsxinyán april hó 2-án 1864. Han, Lajos. Figyelemre méltó. Vendéglősök, ugy családok, do különösön me-xot gaxdák figyelmébe iyánlt»tik : valódi htájer burgonya, (krumpli) a logjobb minőségű ogészsógos sárga f^j \| melyből nagy monnyiség áll rondclkosésre oladás végett. Ugy, hogy nagyobb földbirtokosok -több száz mérőt is kaphatnak. Azonban eladatik nagyban ugy, mint kicsinyben is - ára mérőnként 1 frt 90 kr. Nagy-Kanizsán a vaspálya-udvarban. Bővebb tudósítással szolgál o lapok kiadóhivatala. Wajdita Jtízsef kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizaán. Schon am X. Mai 1864 íindet dio Oewinnziehung des neuen Nütatselsenhahn Aulehens statt, wolchos von dor Keglerung und den Roiohs stllndon garantirt ist und 240,000 Troffer im Betrago von 7 Millionon Ouldon ontbAlt. Hauptgowlnno diosos Anlehens sind: 2 mai fl. 44,000 , 4 mai 3^,000, 3 mai 31,000, 8 mai 28,000, 2 mai ü,000, 8 mai 4,000, 8 mai tl.OOO, 22 mai 1T,000, 3 mai 14,000, 3 mai 11,000, 6 mai 10,000, 19 mai 8,000, 6 mai 3,500 bis nbwilrts II. 17, niodrigston Oewinn^wel-ohon jűdos Obligations-Loos erlagen muss. Uamlt sK-h Jcdermaon an oblger Zlehong bethnlligsn kaaa, werdsn Looss u d,?r«elben dureh unter»«l<-hnet« ötattssfffetea-Hsndlung iu fl J. 6. W, In Bauknoten pr BtUck abgegeben. 0 BtUck ko.tea fl 10. uud 13 Ht-ic k fi/íO. Ks Ut daher dio Gelegsnheit (— boteu, mit der gerlngfil^ifrj n Klulago von nur fl. í. eioao dsr voMtelnndon hohja T,e:rorAnaoh m »u ktínnen und wlrd sohllsss-n<h b«merkt,<U»« kelSerlel Nach.ahlungen bei dlesem 8plsl* su machon «hul, ''[ Vm alle Aiiftrígfl rfchtieltlf ausftthren »n künnen, bsllebs man dicseiben unter BcIfUjjUng d«s B.-trags su richtan an Adolf Beuschl in Fraukfurt m. M. KB. Dio OewinnlUten werden den DetbelllgUn nach der íiihung __ un«ntg«ldllch sufesandt. Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. 12. szám 1804. április 20-ái Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap H szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdiszat, tudomány és művészet köréből. Mcgjolon o ln[i legalább egy iven július l\ó l-töl kezdve minden hó l ón 10-ón ón 20-án. --- Előfizetési ár postán szétküldéssel ós helyben házhoz hordva oqész évre B frt. j félévre 8 frt. Negyod évro 1 frt 70 kr — Minden előfizető a tulajdonos kölcsön könyvtárát nr. eddigi fonntálló föltételek mellett fó 1 Áron használhass. — Nyílttér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések nógy li isábos Potit sorért Uir 7 kr,, tí-or 0 kr. ón minden további beiktatásért 5 kr. s bélyogdijórt 30 kr. fizetendő. A beiktatási dij • * lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nngy-Kauizsára; a lap szellemi tartalmAt illető közloményok pedig, ugy minden levelűk bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. Értesitóa n zaltímcgyei „Gaulasáyi-FÁpjt,sülét" résziről. Zalaruegyo gazdasági egyletónok f. ó. mártlus hó 8-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy a gazdasági Allatoknak magasabb polczra omelÓRe vógett ez idöszerint egyedül ozélszerüon lehető buzdítást hivatása szerint gyakorolja, — ós miután a kérődző gazdasági Allatoknak ragályos vószo megyénkben még mindig ozoknok olzárolását tanácsossá teszi, az Állattenyésztésnek fontos ágában afúldmivclők figyel-mét a lovakra irányozni jónak látta. Minthogy az állattenyésztésnek e nomo az állam ws a gazdaság érdekéién kiválóan figyelemre méltó, hivatása szerint kötelossógénok ismerte opylolünk, hogy külőnfólo jutalmazások által a megyei földmi-volők éberségét folköltao. elrendelvén ogy 1 ókiállításnak még a tavasz folyama alatt rendezését, sft kiAllitáa körüli költségek fedozébére 1000 o. é. frt. r kat ajánlott fel. A kiállítás rendezését és a jutalmazások megállapítását epy rendező választmAnyra hízván, annak racgállapodasa folytán tisztelettel értosittetik Zalamegy o gazdakőzsóge, hogy a tervezett lókiAllltás Ke s zth o 1 y r e f. ó. m áj us h ó 1 0-é r o tűzetik ki, mely alkalommal az cgylot Által határozott jutalmak az alább irt módok szerint a lótenyésztés körül érdemos szorgalommal működő kiállítóknak kiosztiitul fognfck. Egyszersmint tanácsosnak tartA a rondezö bi-sottmány a lótenyésztés nmnléso érdekében akként intézkedni, hogy midőn a kiállítás által mogyénk )o-leaebb lovainak megismoréso lehetővé tétetik, egyúttal alkalom nyitassék a szorgalomnak azon nugju-taliuazására is, hogy a kiállítóit lovak adás és vovós tárgyai lőhessenek, mi ily alkalommal többnyire a tenyésztő hasznával szok történői. Ezen kiállítás alkalmával több megyebeli ügy-kedvelő honfiak által «gy lóvorsony rendezése is terveztetvén, a kiállítás rondezö bizottmánnyá a közgyűléstől nyert felhatalmazása erőjénél fogva nem mulasztá ol, hogy a czélszerü tenyésztési irányra való buzdító hatást megyénk lónevelő kisebb gazdáira is kiturjo^jon, a o végre ogy moiei gazdák versenyét czéUzeránok vélvén, 4 dijat tűzött ki, pedig: az olső nyerő lónak GO o. ó. frtot, — a másodiknak 40 o. é. frtot, — a harmadiknak 30 o. ó. frtot — a negyediknok 20 o. é. frtot. Mind o müködésok ozélja lévén, a lótenyésztés körüli figyelmot oly értelmos kezelés ösvényéro ve-zotni, melyen a nyoresógnek és haszonnak lehetősége biztosítva van: —a rendező bizottmány toljos bizalommal hívja fel a ruogyo t. gnzdaközönségét, szivei résztvétre, hogy az egyletnek e téren is örömmel felajánlott iparkodása és áldozatkészsége a közérdokolt-ség felkarolása álul azon erodmóny olóréséro vezessen, melyet gazdasági előhaladásunk országosan fontos érdeko követel. Ugyanazért hazafiúi tisztelettel kérolik fel minden ügybarát s különösen az o/vlet t. tagjai, hogy er. értesítést a községek elöljárói idlal megyénk t. lakosságával lehetőleg kimagyarázva tudatni, s r.z alább ido csatolt tervezőt aUpján a kiállításra buzditólag hatni Bziveskedjenek. Tirvcaete « /. 18(14-ik év május hó 10-én Ke»ttltely«n tartandó ló-kiáUUdiiiulj. ^ I. — Kiállítható minden aniegyóbon tonyészett é« nevelt lo, ha gondosabb ápolásban és kellő táplálásban részesült. II. — A jutalmazás és kitüntetés pénz ósdi-csórd o k 1 e v e I o k által enzközöltotik. Pénzbeli jutalmat csak a teiyész lovak nyor-hetnok ; — dicsérő oklovél általi kitüntetésben minden neniil és czélu kiállított lovak rószuiülhetnek, ha a lőnevelós körüli szorgalomnak és érdemea kezelésnek példányaiul bebizonyulnak. A pénzbeli jutalmazásokra öss/eson 900 o. é. ft maradván fenn a kiállításra szánt összegből, — a felosztásnál a lótenyésztésnek két különböző czélja fog irányul vétetni, u. m. a) tohorvonás és gazdasági használatra való. — l>) nyereg alá.való (hiVvi) — lovak. Ezon kót külőnfólo czólu lovaknak a díjazások egyformasága czélszerUnek tartatván, uz osztályozás következőkép állapított meg, u. m. 1. mén lovaknál, 4 óvestől 15 évig, — 1-ső dij 12 db. cs. k. arany. — 2-ik dij G db. cs. klr. arany. — 3-ik dij 4 db. cs. k. arany. — Mén csikóknál 2 évestől 4 évig, — 1-ső dij 8 dli. cs. k. arany. — 2-ik dy 4 db. cs. k. arany. — 3-ik dij 2 db. cs. k. arany. 2. Kanczáknál, f) évestől lő évig, — 1-ső dy 12 db. cs. k. arany. — 2-ik dij 8 db. cs. k. arany. — 8-lk dij 4 db. cs. k. arany. Kancza csikóknál 2 évestől 6 évig, — 1-ső dij 8 db. arany. — 2-ik dij 4 db. arany. — 3-ik dij 2 db. arany. Megjegyzésül szolgálván, hogy a bírálatnál a magyar fajta lovak különös tokiutetbon részesülőn-dők. — III. — A kiállítás megnyittatik a kitűzött határnapon f. é. május hó 10-ón Koszthelyon délelőtt 10 órakor, — a jutalmak ünnepélyes kiosztása a leglelkiismeretesebb bírálatnak bovógezte után ugyanazon napon fog mogtőrtónni. A kiállítandó lovak előloges bejolontóso f. é. május hó 4-óig méltóságos gróf Batthyány Zsigmond úrhoz — azent Oróth, u. p. Znlabér — beküldendő hogy a szükséges és lehetőleg olcsó takarmányozás végett az illető kiküldöttség által gondoskodva legyen. A bejelentésnél a t. kiállító nove, lakhelye, a kiállításra szánt lónak neve, kora, származása szinc, mi czólu használata mogjcleltotni kéretik, és minthogy pénzbeli jutalmazást csak a kiállítónál tonyészott lovak igényelhetnek, szükséges, hogy a nevelés hitelességének bizonyítványa vagy az illető holyboli elöljárók, vagy két hitelt órdomlő ismeretes egyén aláírásával látassék el. — A kiállításra szánt lovak f. é. május hó 10-én reggeli 8 óráig Keszthelyre bossál-lltandók, és a kiállítás színhelyén tettes Hertolendy Kerencz kiküldöttség! elnök urnák elhelyozés végett elővezetondök. Kelt Zala-Egerszegen 18C4 april hó 2-án. DOTKA MIHÁLY. egyesületi elnök. Ldvemeity-ltlrdetén. F. hó 10-én az Ínséggel és éhséggel küzdő alföldi tostvércink felsegéléséro Keszthelyen lóvorsony fog tartatni, melyon résztvenni a tisztolt közönség, tokintvo különösen a szent czólt, felkéretik. Szükségcnnok találjuk különösen megemlíteni azt, hogy ez alkalommal a versenyek sorálian mezei gazdák verHCiiye is fog tartatni 1 aug. in. fold a az 803 f. öl távolságra, melyben! réaztvétro megyéuk jó lovas mezei gnzdái felhívatnak. * Eze.iv versenyre megyén gazdasági egylete 4 diját, a négy első ló számára tűzött ki és podig: 1-ati ló nor 00 frtot, 2-ik 40 frtot, 3-ik 30 frtot, 4-ik 20 frtot. Tekintve azt, hogy o verseny megyénk ló tenyésztéso emelésére vau irányozva, ovvol róvjuk lo mi is alföldi tostvéroink iránti szent kötelességünk egy részét — a tisztelt közönségnek tigyolmébo éz pártfogásába ajánlja ezt a versenyt rendező bizottmány ilevébon gr. Battyány Z»igtuan4. Szcnt-Orótb, 1804. apr. 2-An. Ki a tétlen P CalifCfo''tvn olykor tomtxA gipül Mtgil sodorni •< ciuIht ft». IV m»\|d kft rt<w4l, • Sntudatra íplil ! Keltlt&lk cgj mig.nb h»rmoul«t Arany. Ki a tótion? E kérdés napjainkban éget6 kérdéssé vAlt • ennek közéletünk toréni körvo-nalozAsa, a még inkább biztoa meghatározása szűk-sógesobb ma, mint Yalahat A korszellem gigáaai lépteket tesz I egy nap sem vosztegel 1 egy nap itm vár reánk 1 s előre rohantában szAnakozó saspillan- TÁRCZA. Keleti mesók. IIKRDKH után Ití.KYI 11EZ8Ö f. Leggonossabb ai államban, a szoborpatkúny. Hoan-Kong azt kérdezé vala egykoron ország-lárjától Koang-Tsohongtól, mitől kellene leginkább aa államnak őrizkedni. Koang-Tsohong váTaszolá: fejedelem! véleményem szerint semmitől som kell annyira Őrizkedni mint mit szobor-patkánynak ne-▼tanok. IIoan-Kong nem értvén a hasonlatot; Koaug-Tschong okkép inagyarázá meg: „Azt tuclod, feiodeloni, hogy tok holyütt a holy szollemének szobrokat szoknak emelni; o faszobrok belől Üresok kívül pedig befostvók. Egy patkány befúrta magát ogy hasonló szoborba; • nom tudtak módot találni mint lehetno az onnan kiveszthető. Tüzet nom mertok ollono használói, félvén, hogy a szobor fAJAnak ártaná; a szobrot vízbe nártanl podig azért vonakodtak, mert attól tartottak, hogy színét elveszti, így a szobor IrAnti tisztelőt védolmezte a patkányt. 8 kik ezen patkányok az államban? kérdó IIoan-Kong. Oly emborek, feleié az országlár, kik-nok so érdemök so erényük s még is a fojodelem ko- Í;yoibon részesülnek. Ezek mindent elrontaimk ; lát-uk s csak fohászkodunk ri\jta; do nem tudjuk őket megtámadni, mórt hozzáférnünk nem lőhet. Ezok a szobor-patkányok. t. A inndarndi. Kung-Tsoo (Confucius) tanítványaival sétálván, ogy madarász tanyához érkezott; s a madarászt szemlélték mint osztjn szét kalitkákként a hálóban fogott madarakat. A madarak fiatalok voltak; Ijedten kerestek szabadul/st do orodmény nélkül. „Csupán fiatal foglyokat látok" „szólltá mog Kung-Tsee a madarászt" „hol vannak az örogok ?u „Az öregekl — viszonza omoz — azok sokkal okosabb és bizalmatlanabbak sem hogy olfogatni hagynák magokat. Mindor.fulé szortenéznek, éz semmi háló vagy kalitkához se közolednek. A velők tartó ifjak szlnto ugy cselokszonok és minden veszélyt yl-korülnok. Csak a tölök elszakadó kotnyolesokot lehet elfogni, s hébohóba nohány öreget, kik az ifjak, után repülnek." Kung-Tsco tanítványaira tekintett: „hallátok, mit beszélt oz embor ? Mint a madaraknál ugy van az ombereknél is. Onhit, fonhéjázó merészség, önmaga iránti mértéktelen bizalom, a kicsiny tudományban éz csekély érdemben! büszkeség vezeti az ifjúsá- got romlása elé. Mindent értőnek, a nincs mi felett haboznának, ''Örogobbek tanácsa nom koll nekik, mivel hogy, akoknál mindont jobban tudnak. így hát saját útjaikon repülnek, a hálóba, molybe fennakadnak. Néhány öreg csodálja az ifjúság pattogó szikráit megbízik bonnök, sőt utánok indul, beszél és oaolak-szik, szorintők mig végre volök egy hálóban fog-vata-lAljak magokat; a balga vénség ifjusAg mollctt. Emlékezzetek barátim, mit beszélt a madarász. S. A Miolgálatbanl hAaég. Megérkezvén Kung-Tsoo (Confuolus) Sohanfn kerület határihoz, hol egykori tanitvAnya Mink-Taa volt a Mandarin, előroküldé U-ma-ki-t, hogy a tartomány állajwtja felöl tudakozódjék. — IJmaki egy halászra aka<lt ki ópon a hajóját szedto fel, a fogott halakat válogatta, és sokat közülök a vízbe visszavetett „Miért cselekszed ozt?" kérdó Umaki „mnnkád, «gy részét eredménytelenné tevén." „Mivel a Mandarin parancsolá, a kis halakát a vizbo visszavetni, hogy mognőjenok, és ha csupa kis halat fogtam volna, ugyanazonkép oselokedném; munkámat nom sajnálnám." „Jó alkotmány" mondá Kung-Tsoo amint est hallotta. „Jó alkotmány, hol ás alattvaló a kormányzóban bízik, hogy az neki csak jót paraucsolhat, ■ hol 4 60 t Vau tollát tér, csak akarni kelll Do mit tegyünk tohát ? I mondhatni ogvik vagy másik szivos olvasóm, hisz moglrtaön o torok eleién, hogy csupán a társadalmi téreni némely tétlonségro fog eauttal reÜectálni, hisz jól teletik tudni, hogy mi azon a tóron ologot t o s a ü n k. Többet nom kívánhatnak tőlünk! Szántunk, vetünk, trágyázunk, bojárunk az orezágot váaárokra, odúnk azáz forintból ogy forintot jótékony ozélokral meghozat, juk a „Politikai Újdonságokat" aöt még a „Vasárna-pifítl . . Mlndoaon dolgok igon szép buzgalmat árulnak ol, de nom ologondök arra, hogy a tisztán nem-zoti • társadalmi közjóiét mindon időben megőrzendő tökéjót a jövendőro nózvo kamatoztassák l A azántás, votóa, trágyázás mollott, roegfitot-jük o gazdaság egyleti évi tagsági 6 forintunkat? megfizetjük « ml, kik néni egyssor teszünk mort to-hetünk — 5 forintot koczkára csupa mulatságból whist, vagy tarokk parthien? s mort gazdasági ogy-lotünk oltárára ozon csokély áldozatot lotenni foled-jűk, hogyanjutna oszünkbo, annak a korszerű gazdászat körüli iparkodáaát figyolombe vonni, s azért csak megmaradunk régi gazdaságunk mpllett r ó g 1 gazdaképpen. Tanuljon gazdálkodni a ki nom tud I Megtanultuk azt mi apáink okéi mollott — praxisból, mit törődünk mi az észszorü, korszerű, s nomzotgazdászat költségbovcrő i\jitásoi ót ctikor-nyás haszontalanaágalval I Majd csak eltengődünk mi igy is valahogy, addig, mig — jobb világ loszíl Aki igy gondolkodik: az tétion. Az r.om számit I Nom elég ma már a voíitókkol mogszáutott földből kitoromtoni a garast. Most az a m e s t e r-s ég, azon kiteremtett ogy garasból kettőt Iparkodni csinálni. Hogy pedig ez megtörténhessék, vállalkozó, számító szellem legyen t/gazdában, s no szégyelien: koros kod nl. Mlór''. nem keroakodünkr Nincs tero itt annalc, o kérdés vitatásába ereszkednünk, do nom hagyhatjuk emlitotlenül azon tévnézotot, mit már sok helyen hallottunk, hogy „a magyar nom ko-rcakodö nemzet." Do szükség, hogy az logyon. „Magyar nemes ember lótoniro hogyan adjam a fiamat boltot inasnak? majd lesz jobb világi aztán valahogy csak ino^él!" így gondolkodik nem egy ! — 8 mig ezáltal egy részről, ogy a logszobb életpálya, a kereskedés kikötőiben iuegonok hajói rakodnak meg gazdagon, s idegon boltosok szemeink világát is kicsaló zsebeit tömjük naponta, — addig, másrészről a fentebbi módon gondolkodónak fiából otthon nem hogy kalmárinas nom lett, do semmi sem lett, vagy Is korcstiövés maradt, az pedig a somminél is keve-sobhl Mai napság tehát, az igy gondolkodó is: tétion. „Bojárunk az országos vásárokra 1" — Az elhiszem ; do nem jártok l>e valamely országos művész megtckintéaéro, ha az a közeli váróéban önfontartá-aaórt éa a kedvetokért előadást rendezi vagy éhen hagytok halni ogy-ogy egész vándorazinész társasá-got a mely édea anyanyelvotoket óvja, hirdoti. t naponta jelenti, hogy még él az l « ''élni fog!" Öt, hat színtársulat is megfordul tájóktokon, mig ogyot, cgy-szor alkalmilag megnéztek, azt mondván : hogyan menjünk bo? olyan szükvilág van l annyi a tohor rajtunk, hogy ínég húsra, dohányra is alig kerül, nemhogy színházra jutna! A kl Így gondolkodik már az is tótlen; mortjole, hogy a Imst ós dohányt előbbre lesei a közügynél. Előbb jó lábon, reális alapon koll feküdni a kösügynok, abból következik aztán az egyes ember jóléte, s addig tanuljon nó Ikü-lözni, s orra gondolni: hogy uia ós Holnap a szokott ogy font húsból caak fél fontot főzetők mog; hogy holnapután o másik fölét óhozö magyor müvésa honfitársamnak adhassam. Igen ám I do mosszo van a város ! Aztán magunk s lovaink nom érnok roá. A kínok hétköznap nincs reá érkozóso bomonnl) men-jon bo vasárnap, vagy ha akkor som mehot: küldjo bo filléreit más által. Pedig doliogy nom mohot, do- hogy nom! Tartasaók daak válahoL WUr távolabb is, például: vadászati ttiog nem l«lK.tte öt otthona tortául pórázon tom ! A ki így cselekszik, az is önmaga a hazái a iránt téüens „Adunk száz forintból egy forintot jótékony Czélokra." Köszönöm tzépenl Eöimytt a kenyérmorzsát odaadni a kenyérből, n att it ügy* hogy a jobbkéz adta falatot mogtudja a halkét is ! 8 e« is ogy évbon ogyszer ha megtörténik! Pedig föltéve azt, hogy valakinok 100 forintjövedelme van; ozon azáz forintból azükaóg, hogy annak legalább ia hatot kamara a nemzeti közvagyonba folyjon ; mert az már a tulajdonol honpolgár tőkéjétől járó kamatok kamara lóvén, a tőkének még kamarait tem otor-bltja meg; föltételezve, hogy tsorgaíma és tové-konysógo által jövedelmét íz mindenki kamatoa-Ütni iparkodik. Aztán a ki száz forintból mogél j megél oz kilonczvonnégy forintból is oly esotben, midőn a százból hut forintot nom hiábavalóságra hanem oly czélra ad kl, mely később magának, vagy utódjának visszakamAtozhat. A ki nom igy cselokszik, az a jelonkor tétion ombore, mert tótlonül összedugott közökkel nézi a logszontebb hazai vállalatok öaazoomlását és éhon hagyja veszni saját tostvórót is! Moghoaatjuk a „Politikai Újdonságokat" söt a „Vasárnapit" is! Még ha oz mlndonűtt ugy történnék, do tohotős uri házakat^tudok, hova egyetlon mAgyar hírlap nem jár — sokstor évekig — 62 magyar hírlapból l Hatvankét magyar hírlapnak sokaaor 62 magyar faluban ninos 25 előfizotöje l Mi esik akkor cgyro? tisztelőt a kivétoloknok. Egy kis összetartás, tuduivágy t annak megfontolása, hogy mily nélkülöthotlenomeltyiy® aa irodalom a nemzetiségnek, a közmívelödésnok, t hogy annak kozelöi nélkül — azok nélkül, kik nyelvünket mivelve tartják fenut, már rég nem volnánk noinzet; mondom, ennek komoly megfontolása elég arra, hogy azon esetre it, ha bár Önerőnkből képtelenek lennénk egyetlon lapot, vagy olvatmányt meghozatni — elhatározzuk magunkat többen, társa-tágban ogyesülni} alakítson minden község olvasó ogylotot. Kösso összo az összotartás szellő-mo falukon az értelmiséget, a at anyagi utáni kapkodás, törés, marás közben ne foledkozzék meg senki az embori hivatásnak ama fökollókéröl sem, mit s z o 11 o m i kincsnek hívunk. E szellemi kínoa,-nok egyik éltetője a folytonos, naponkénti lelki művolödés, törekvés a tökélotcs felé! Miveltségre igényt tartini irodalmi ismeret nélkül nem lehet. Aa irodalom olyan a mivelt világl>An, mint jól cultivált gyümölcsfán a levél. Örömmel nézzük a zöldellő leveleket, mert a fa viruliait, életrevalóságát Jelzik. A ml a levél a fának, az az Irodalom egy noms6t»«lt. Mégis találkozik elég szorencsólloti ombor hazánkban, a ki nom ogyszer f szól igy: „Haszontalan népi az az újságíró népi" En bizony azokat nom gazdagítom!" s töbhofélo; már így gondolkodni nerado csak ezoroncsótlon ombor tudhat? A ki így gondolkodik, az annyira tétlen hogy annak so Iiteno, so hazája !! Do o kottö nélkül nem it lehet tevékenynek louni. Es addig mig a fent elősorolt, vagy azokhos hasonló elvtelon nézoteknek vallására, ml több: hir-dotóséro találkozik hazánkban kaputos magyar ombor: addig o hon boldog nem loend I Pedig mondhatom, hogy nem kell az ily fajta Imbtreket Dlogenet lámpával korcsni! ValóliAn szomorú képei a cívillza-tiónak ! Ezok miatt minden évben épülhet annyi k«-letl, vagy éjszaki vaspálya, Akadémia, vagy tőzsde-csarnok a monnyi totszik j rajtok, átsiai tespedésük-ben, jobban: rothadtságukban, egy pipa dohány árut som változtat! Porrá éghetnek egósa faluk, losülhot fél ország tormónye, at le^jok néavo íöké-lotoson mindegy I 8őt a balszerencto sujtáialnak hallatára inkább a maga hasznát leti mindegyik, »'' holyotjf, hogy segltoni iparkodnék embortárián. Eu ugy képzelem, hogy as,a kí ma a tjvékeny- táaaal néti le a lánciou fohástkodó, t hátramtradt /> • JklsWlkk Iránya ttttu as égető, a nem is a '' napi kérdések aiiályslséiiok nehezen feltörhető mo-"gyoróin vakmerő rágódni, de orro törni már a „Aala-Somogyi Közlöny" hivatásánál fogva is nem lehetvén — eltérve minden politikai oldalvágáeoktól — ezúttal csupán a publioo-társadalmi térro vonat-'' kozó némely tétlonségröl óhajtottunk noliány szót mondani. Tétion az, kinól megvan Istontöl a tehetség, do azt használni nem tiic\ja. Kövid psychologiai felolet ez a fontobhi kérdőre. Do minthogy az óez^an azorint két kénzol összehasonlítása nélkül helyesen ítélni nem lőhet, tegyük fol most az antithoslst, s kérdozzük : ki a to-vóXeuy? felelet: tovékony az, ki a hatalmában álló Anyagi és szellomi oröt alkalmazni tudja. 8 ép őzen Alkalmazás azou axíoiua, moly nélkül nom születhetik meg a test. A két szellemi képesség együttes niüködéso teremti a tetterőt. A tetterő ered-ményokro, bizonyos czélokra törekszik, do ha az erő nom párosulhat tényekkel, önmagában gyöngül ol, s nyom nélkül elenyészik. Igy mindaz, ki erőjét, tehetségét nem AlkAlmazza: tétlen. Ki pedig kópto-lou alkalmazni: tehotetlon. 8zdzadunk a tovékenység epoohája, s ha a hót főbűnök korunkban iratuk volna meg, ínoglehot: neiu loondo szükség azok közé feljegyezni a röst-s ó g o t; vagy ha igon, ugy első és legfőbb bűnnok kollvala annak lonni, mort kétségkívüli, hogy ozon korban midőn véres kordok körülliordáso ós harczi kürtők rivolgásárA született mog a tost: a tovókouy ség időhöz mért csolukvés volt. At időközi tevékenységből szármtzott a munkaszünet, mely ugyanannyi tunyaságot hordozott méhében j do mort '' nem volt mindon kor szükség a tettre, tehát: nen is volt a tétlenség bűne oly nagy éa helyrehoz-hatlanl Másként áll a dolog a lombasággal ma már! A hideg arithmothioa, s észuralom oine korszakáUn az ipar s kcreskodolomnok biztos kerékvágásban előrehaladó korokéi egy nap, ogy óráig sem akadhatnak font cgycBok, ugy mint nomzotok életében. Fennakadás esotóben — önorojére lévén Imgyva mindenki — nincs ki odább cmoliutso sorsunk szekerét. 8 mig várvA várjuk a sogélyt: k l k o r ü I-nok, ol ti pornak bennünket— mások, llo valaha, tehát most lohetlon tovékonynek ncni lonni, s csakis most alkalmi a nagy költő szép mondata, hogy: Minden Demosthonesnél Többet beszél a tott 1 A tétltnaégnek is megvannak a maga apostolai: a s táj hősök. Ezok üres szavakkal ostromolják Minorvo templomát, do r^jta sora rontani, som. építeni — nem tudnak. Fölösleges mondanom, hogy a szájhősök idője lejárt. Most tények kellenek! Igaz ugyAn, hogy egyéni mint közéletben vannak körülmények molyok, miatt a tevékenységro irányzott logjobb akarat is hajótörést szenvedhet. Do csüggedni azért nom szabad 1 A ki magát olhagy-ia, att elhagyják aa istenek is. A csüggedés mint bekövotkozö tétlenség csak pillanatnyi lehet. A lo-tharglának, melybe az embor sújtó körülményok miatt sülyed, nom szabad tartósnak lenni, mort a ki a körülmónyokro bizza sorsát, oz n tos-podé, a „dolon fornlente" embore, s az éppei/a kö'' rülményaknek soha noiu ura I Minthogy az esélyok akadályai sokszor lo nom ronthsUknak látszanak, ezen látszatra Ait mondják az édoa aoiumittovés emberei: „nincs tér munkálkodni." Nom igazi As ombor a teremtő Iston által ugy van alkotva, hogy dolgozni minden körülmények között lehet 8 mort lehet, tohát koll ia. A munka lohotőaégo feltételezi a tért ia, molyon fáradozhatunk. 8 valamint egy liAtár sincs inozö nélkül, ugy ogv ember tincs oly tér nélkül, melyen munkát no találjou, az neki csak it olyast kiván parancsolni. Ott kedvei ur..l kod ni; ott öröm a szolgálat" és odább inditá azokéról. A kigjő. „Mi hasznod vau" mondá at embor a kigyóuak, „ha nomünkot sobzexl, ismervén harapásod gonosz követkennényoit ? 8arkamon sobesltoss t a mórog gyorsan ég minden őreimen keresztül." „Miért kérdezed ezt tiilam,?" viszonzá a kigyó. „Kérdezd az álszónokokat, és nomcdbell rágalmazókat mi jutalmok ?" Jó hircd legcsekélyebb részét sebzik, és egész szoroticséd aláásaák. Komában nyelvelnek éa izusegnok ; ét üldöznek 8yriában. A világhááitő. (103) Nagy Sándor a távol Indiákon a paradicsom egy folyójáhos érkezett. Ivott üdlfő vizéből, s nagyon felftissilé magát; mogiuoata benuo arczát, s ifjodni látszott; terjedt pusztaságokon haladt o via partjáu, mig a paradicsom i\jtajálioz eljutott. „Nyissátok nicg nekem" „szóla" én a világ hódítója, a föld királya vagyok." A válasz,cz vala. „Te vérrel vagy bepisz-kolva, távozz! ez ajtó azeut, molyot csak az igazak létnek sát.« '' Kedvetlenül fogadta. A fi! csak mind nohezebb lett kezében, elannyira, hogy tovább nőm riheté, do hódításainak mindon aranya, Portiia éi India kinciei lo nem lulyozták. Aggód va hivatott ogy bölosot magához kérdő-'' zondö mit jolentoiio oz? „To vagy az omborfő" „válaszok a bölcs." „Mig nyitvák ezomeid nom biraz eltelni arany, ezüsttől; do nózd: port szórok o főro és maroknyi földdel betakarom, ét a fö csak oly könnyű lesz mint-bármoly más." Ugy tön s így törtónt. NomsokárA botoljssttlt a bölci szava. Sándor visszavonta serogoit és Babilonban moghalt. Biro-dal ma szétrobbant, ós a hódító fojo csak ugy hevort a porban mint bár moly mát. Ai afrikai Ítélet. (04.) Makedoniai Sándor egyktr Afrikának egy távol eső aranyban dúl tartományába érkezott; a lakók olÜbo monlonok aranyalmákat ós gyümölcsöt vívón magúkkal. „Egyétek meg o gyüinülcsökct magatok I szóla Sándor, „én nom gazdagságokat jöttöm nézni, hanem orkölcseilokot tanulmányozni." Most olvozot-tók öt a piaozra hol a király ópeil törvényt ült. Egy polgár lépett épen elő imígy szólván: Egy zsák polyvát votteui ez embertől, oh király, és nem megvetendő Maciét találtam bonno. A polyva enyém ""■^^■"■^HHMniiMiMBMaaaascnaanaaMaaaaMBBaMaaaMMi do az ArAny nem; t ez embor nem akarja vlttsavonni. Beszéld rá oh király, mert as as övé. És ellono , hasonlag odavaló polgár válaszolt: „To óvakodol mi tégod nem illót megtartani; és ón ne óvakodjam ópon olyast tőled olfogadni? En a zsákot mindonostöl adtam el nekod, tartsd meg a magadét Boszéld orro rá oh király. A király kikérdoté at elsőt volna-e fia? A« igennol fololt. Most a másodikat kérdeté, ha volna-o leánya ? ós igonl nyort válásról. „Holyos, viazonzá a király" mindketten dőrék omborok vagytok: házaaltaátok össze gyermokeito-ket, és adjátok nokik a talált klnctet nátsajindékul; ez itélotem. Sándor hallván ozt, olcsodálkozott. „Igazságtalan ítéletem" kórdó a távol tartomány királya, „hogy igy csodálkozol?" „Nom, válaszolta Sándor" do nálunk máskép itélendettsk. „8 miként" kérdé az afrikai király. „Mindkét peresfél „mondá Sándor" fejét elvosztonó, s a klnct a királyt Illetné." Kezeit csapta összo a király ós szólt: „ugyan tüt-o a nap nálatok Is ? és ad csőt az fölétek? Sándor felölte „Igen" „No ugy a nálatok lakó ártatlan állatok miatt koll ugy lonni, mort olyan emberek felett nem kellono a napnak sütni, t as égnek etni." 4 51 4 gégro felhívó korszellem lutö szavai daczára it tótlen: ws nem földmlvea. (értsd Jó földuilves) nom kalmár, nom pap, nem katona, tűin közhivatalnok, nom tengerész, nem raestoroml>or, nom miivész, nom honpolgár, nom szolgálja a közügyet, szóval: ogy nagy sorami: 0 = egy felkiáltó jellel (01) a mely felkiált valami után a p uaatában, vagy is, hogy vár valamit, do maga som tudja tulajdonképj>on, hogy mit várt Ai ilyon phillsteusokat könnyű lonno valamely uj Öápsonnak, ogy szamár álcsonttal is megriasztani. En az ilyen embereknek — hogy a jók, ai érdomosok közül mindon körölmények között fellehessen őket ismerni ■— saorotném tátott szájok fölé ezt a mottot ragasztani: Oh to kövér sült, veréb, Számba renülj mielébb! De én most, midőn a tétlenség mániáját több Alakban, jól — rosszul variáltuk; bolyén lesz, mintegy el Ion tét ül, a tevékenységnek megyénkben itt ott áldoxatfüstként fellobbanó szép példáit is fol-említeni. Hála az égnek 1 ninoa okunk a tétlenségnek oly nagy mérvbon mutatkozó sivatagján ol-csüggedni! Mentő oázként tűnnek fol a tevékenység lobogói nem egy helyütt, midőn a jók jobbjai tűzik kl azokat; hol volna oly kába, lusta had, moly no soreglonék alájok ? I A jók Javából őrző angyalként láttuk mólt. gr. Batthlány Zslgmondné, szül. gr. Erdödy Jankát, a nemes koblü honleányt f. é. május 10-éro Keszthely-ro gaxdasssonyi kiállítást rendezni; melyro a meghívásokat már síétküldé a megye hölgyoihez. A kiállított tárgyak, részint elárusittatni, részint kisorsoltatni fognák aa alföldi aaenvedök javára. l)o a zalai női bazarról mi\jd annak idejében részletesebben. Tartanak-o Somogy ssép hölgyei li egyet? vagy tán többet is — nom tudom. D« szóljunk most a zalaegerszegi műkedvelőkről. Fájdalom, hogy midőn ogósi Zalamogyo ifjúsága képtelen, vagy nem akar egy jótékony mükodvolői előadásra ogyeaülnl, akkor a Zalaegorszogi o • o k ó 1 y számú fiatalság mogy jó példával olő, ■ éjt napot összotóvo tanul, fárad, buzgólkodik, hogy mielébb leszáríthasson ogy-cgy kőnyst a szonvedők arozairól I Méltánylandó szép tott oz a zalaegerszegi t. műkedvelőktől, s már az első előadásra szép volt az oredmény is, mort 105 frt o. é. tiszta jövodelmot hozott az, alföldi testvéreinknek. Márcx. hó lü-én adták a „Csalódásokat" általánosan kielégítő műgonddal és sikerről. Hisszük, hogy a f. npril hó 11-éu előadandó „Szerelem és örökség" lom fog sikorbon és erod-ményben, hajszálnyit ia ongedni az elŐhboninek. Nagy-Kanizsán is hallottunk valamit ogy f. hó 10-ón tartandó mükedvolö előadásról, do még meghivást nem kaptunk, tohái városi ifjainká ott is a jó példa diosőségo. Éljenek I Az ily műkedvelői előadások, a fenttorvezett kiállítások, a egyébb neiuaeti irányú buzgalmak míg egy részről segélyt nyújtanak, másrészről társadalmi miveltséget idéznek elő. Társadalmi inlvolt-ségből erod a táraadaliui köajólét. Társadalmi közjóiét pedig a költő azerént: boldog embert, sza-bad polgárt, s nagy nemzotot jolent 1 Szentliszló, 1864. april 4-án, TUBOLY VICTOR. Nyílt levél, TerHáncxky Jőiaefurn«k. Önnek szakavatott tollából megjelent lovolét, és más czikkoit tolles élvezottel olvastam. Különös meglepetésemre siolgált igen jókor ér-koaott azon tudósitáaa: — „M i t kell tenni, a megfagyott szőlőtökével" annál kodveseb-bon hatott pedig reám oa mint ujonex szőléssro, minél biaonyosabb aa, hogy az én kadarka szőlőm is megfagyott, mort miként mások ugy én som fedtom bo tőkéimet a téli fagy és hideg olől. Kom vonhatom kétségbe önnek a azölőmivoléa körüli avatottságát, azért fogadja ssivea bizalmamat, ób no utasítson vissza, midőn bátor vagyok mogkór-doini t 1. Mit tegyünk tőkéinkkel axon esetben, ha a véletlen tavaszi fagy megölné a fiatal hajtásokat? mert már igy is jártam, s oda veszett ogy évi termésem. 2. Minő nézettel van. az ősxi metszésről, váljon van-e önnek némi előnye ?► E bizalmas felkérésomért bocsásson mog, hisz midőn ssép a bizalomra fektetett őszinteség, ugy tanítani, do tanulni sem som sxágyon. PETŐ JÓZSEF. Sopron, 1864 mározius havában. A főméltóságu magyar királyi udvari kanezol Uria f. é. január hó 21-én kolt kegyes rendolotóvol határozza, miszerint: Minden kereskedő, ki ogyones adó fejébon pót lék nélkül, üiloto után axon városokban, molyeknok lakossága 10.000 lelkot meghalad 30 frt, 10,000 lakossal nom bíró városokban pedig legalább 20 o. ó. frtot fisét, kötolos cxégét (kereskedelmi aláirási csikóét) aaon o. b. királyi váltótőrvénysaéknél, melynek korülotébon telope létoxik, a kereskedelmi jegyzékbe leendő beigtatás végott bojelonteni, s azt az illető váltótörvényszók előtt »ajátke«üleg aláírni. A exógok bejogvoztotése, a azok körüli olíárás tárgyában a koroskodőkro nézve kövotendÖ szabályok a köxkoresoti társaságokra ia alkalmazandók. Az o. b. váltótörvónyazékok a czég bejegyeztetésére kötelezottokot, az oz érdokbeni szabályok szoros megtArtásárA fegyelmi büntet ós ok által hivatalból szorítani kötolo«ok. Szint ezon oljárás követendő azok ollon is, kik oly oximraol ólnok, moly őket jogosan nom illoti. Azon kereskedő (köskornsoti társaság), ki a bejelentési kötolezottség teljesítését elmulasztja, vagy valamely öt nom illotö czéggol ól, a körülményekhez képest 10—300 frtig terjedhető pénzbírsággal fenyítendő, A koroskedolmi jogyzékboi bejegyzések ogésx torjedolmükbon legalább egyszor hiríapilag közzé teendők. Azon kereskedők s közkereseti társulatok, melyeknek ozégük ax eddigi aláirási oziinkönyvbo már bojogyoztotott, annak az u Vereskodelmi jogyxékbo loondő átkoblozéso végott t rendelőt hatályba léptétől számított 3 hó alrtt ''.artoznak folyamodni. Ezen szabványok f. ó. April hó l-jével lépond-nok hatályba. A midőn tisztolt olvasóinkat, különösen pedig a leginkább érdekolt érdomes keroskodöi osztályt a ozégbojegyzésro nézve fonálló szabályrendolotnok o szabályokkal kapcsolatos kegyes udvari intóxvények-röl Is tudósíthatjuk: hogy a jelenleg létező czimköny-vokben előforduló bejegyzéseknok az i\j kcroskodolmi jegyzékekbe leondő átkeblozéaét tárgyazó beadványok a kitűzött 3 hónapi határidő tartama alatt (april—június.) bélyogmontosoknok nyilváuitattak. — s hogy ; átkoblozésnél az illotőuek a királyi o. b. váltótörvényszék olőtti szomélyos mogjclonóao, okvetlen nem követeltotik ; hogy végre, a hiríapilag közzé toendő közloményok az illotö bojogyzett c»égck s igy magá . j folok érdokébon törtónendvén, a hivatalos liirUpo''í: 5.1 álUl felszámítandó szabályszerű iktatási d^jak ia, aa illető folok által fedexondŐk lesznek. Mogomllteudönek tartjuk még, hogy nom csupán a szó szoroz érteimébon vott koreskodők, hanem azon iparosok ia kötelesek, ezégüket bejegyeztetni, kiknek üzletük a köxönséeea Mzmű forgalom terjo-dolmét túlhaladja. ^SCIINIDLER. Mohára, tprll hó 9-én. Mult lovolemben folytonos esőről tovók oralí-tést, most mog sajnoa, nom hogy kodvező idÖválto-zatról szólhatnék, sőt időjárásunk naponként txofno-ritóbb s levorő. A gyakori osözéioket orős tagj, ha-vaaáa váltotta föl. F. hó 6-én, hó. eső, fagy; 6-án, esö. szél s oly orős fagy, hogy ssabad ég alatt, do enyhhelyon hüvelyk vastag jéghártyát Kapott a víz. 7-ón ismét fagy reggol 7* R. hideg, a földön podig 1 hüvolyk vastag hótakaró. 8-án reggel a hideg 7—8" R. azelőtti napon esett hd l hüvelyknyivel ismét szaporodott U-én folytonos havazás; amint o sorokat Írom, 3—4 hüvel-nyl hóréteg borítja a föMet. Ily időjárásrA öreg emberek so emlékeznek, t. i. hogy mt^d tavasz kö-zopén a zord idő ismét mogjolont volna, ily erőt f»gygyfti- 11a o kedvezőtlen idönem''változlk, ugy az Ínség oz Idén ífiájd nálunk üti fel tanyáját. A gyümölcsfák gyönyörűen virágzottak; kajszin baraoxkfák a legdúsabb remóunyol kocsogtottek — s ím, néhány nap alatt a virágok mind megsárgultak a fagytól. » azÖlőhogyok azánandó állapotban vannak, külöt-"''. ..n oz éjszaki oldalokon a tőkék végkép tönkre vannak tóvr. A vetéseknok tán nom fog ártani a hideg, mert igon szének még. A házikertekbon kibujt votoménye>k szinte oltagytak mind. A kínok pinczéjo telő van £of ral, hihető, az idén tornót csinál; már is szökik ''. sf. a bornak ára 40 —BO krral. Most már no aggódja-afelől senki, hogy a bornak nincs vovöje, bizonyosan akad majd rövid idő alatt több a kolletét.ol. Búzapiaciunkon a terményárak nem sxenvediok változást. KUÖYERAY. Hírek és események. A A lapunkban is említett mükodvolői eléadáa o hó 17-én végbement aa alföldi szűkölködők javára. A aikor várakozáson fölüli volt, első kísérlettől ony-nyit nom mertünk remélni, most pedig őszinto örömünket s elismerésünket kell nyilvánítanunk a köz-" roműködök szorgalma iránt, melyot az Ínséggel küszködő tostvérek javára kifojtettok. Annál inkább it. fogadják az uj nemzedék köszönetét — miután városunk fennállása óta ex ax első esőt, hogy a mükedre-1Ök édos anya nyelvünkön léptek fel. Az olőadott du-rab „A baköx" cximü vígjáték volt Kotxebuotól, melynek összevágó, korokdod oléadása nem kis feladat Nom hallgatjuk el abbeli véleményünket, hogy jobb szerettünk volna valamoly eredeti magyar színmüvet látni''-o czélra, mort ekkor ki lott volna kerülvo azon kétféle sxinoxot, mely az ogésx eléadáaon észlelhető volt, a mennyiben az eléadók lehotőlog iparkodtak annak magyaros szollomet kölcsönözni, do a mit no* a darab szövegében eléforduló németes kifojezéa(brím tott lehetővé; miután a fordítás igon gyongé. E darab választása megbocsátható azért, riert ele-adásához kevés saemólyxct kívántatik, a j szöveg több példányban meg volt. Úgyhisszük azonban, »»ogy ex nem utolsó, a várcutnkbnn fog alakulni állandó műkedvelői társaság, mely magyar sxínmflvokkel ia megfogja lcPn{ a azép Iránt fogékonysággal biró kö-aönséget. Ily társulat alakulása Igon üdvöa lenne, • a helybeli dalárdával egyeaQlve — habár csak két előadást rendezne is évenként, hogy lehetővé tegyék — Zala-Somogy megyék több városaiban is ily társulatok létesítését; arra törekedvén, hogy a töke évenkénti növekedése — idövol elég loendne a két megyében egy-ogy szinháx építésére. Egyébbiránt a darabot illetőleg, — nom szándékunk— a kritika szigorú sxomüvegén átbirálnl ax eléadást, habár valami különös megróni valót okkor sem találnánk. A köxönsóg szép számmal jelent meg, daoaára, a folytonos esőzésnek; s nom csak a város, do a vidék is síé* pen volt képvisolve; aa öcsxos jövedelem közöl 400 frt, melyből 300 frton felül fog olküldetni. Kötelossé- Sínknek tarajuk, t. B. Oy. urat kiomolni, ki ax olőa-áson nem csak köxreraüködött, do a rendezésnél is fáradhatatlan volt Fogadják tehát a szűkölködők nevól>en köszönetünket, s alább kövotkexö üdvözletünket. Biborfényű arany hajnal, Örömteljes virradat — Jótékony nap enyh'' raelegs Saéthintéd sugaridat. A fagytól elhaló virág Előtét megoltod. Ea a fájdalmak könyeit, Sok arcxról felszárítod. Lágyul a axlv a melegen: Mert nemes tűs hovlti; Jótékonyaág sugarait, Szenvedőkre széthinti. Nemes szivek, üdvöxőllok? Oh mint örül a lelkem, Van még hü és nemes fia E hazának — nemzetem. Vannak, kiknek dobog sxivök E nagy szóra : szent hazal Kiknok mindon boldogságuk — Szenvedők ápolása. Szép hazánknak, nomzetűtiknok ... Sorstól sújtott Alföldé — Nem vagy árva, — oh ''no könyeaa Találsz részvét-keblekre. tfobeid gyógyltnt fogjak Mint orejök engedi — Axok, kiknok minden léptét ; /y nemea tett jelöli. Tí, légy Űdvöxl Kanizsa Résxvótdiis közönsége, M^r>. az igaz honazerelom , Q -oa logszobb orény t A h. 17-kén nevolésxoti érdokos mozzanatnak va''"--''.''•< tanul, az Izraelita közönség ovod^jábatt iartvan ax illető zaengo nomzodékkel nyilvános vizsgálatot. Az eredmény fennon hirdeti Klein Mór szakavatott ovodatanitónak lelkiismoretos buxgal-mát, a kiadodek a szemléleti ás késdeagotii módsaar he''.y a alkalmazása mellett a szakmákból magyar naivon logkiolégitőbb fololetokot adtak, novexe-toson ax ovodai magyar dalok icen sikerültek. A axü-lék é» ax illotö köxségi elöljárók exon intézet iránti érdekeltségeket tömeges megjelenésök által eléggé tanusiták. Életrevaló izraelita polgárfekink a haladó kor intő sxavára figyelve, jól tudják azt, miszerint valamint minden egyéb ombori fontoab törekvésnél fokozatos haladás biztosítja a kitűzött czél elérését: ugy a nevelés, az embornemosités nagyhorderejű feladatának mogoldásánál is következetes egymásutánban koll eljárni; őzen Ifövotkexetos egymásutánnak podlg első kiindulási pontja aa ovoda. E sxent ügy érdokébon körültekintő ixraelita polgárfoleink nyomdokit követve, vajha mielőbb létesítenénk mi is a családkörben számtalan vosxélynek kitott kisdedeink számára ovodátl — A Nagyszerű blkaviadal. Egy ismert nevü mészáros vott Berénybon egy ritka nagyságú bikát, mely 15 mázsára becsűltetett, s azt Vasárnap, midőn legtöbb nép volt ai utozákon, felcxloxomáxva, h^jtattt* ••bo — a valóban o büszko állat látása gyönyör volt a t''sxemnok. Azonban a bika, mely egy tehén kíséretében ''tt vágóhídi istállóba hiytatván — a helyet annyira ''; barátságtalannak találta, hogy jobbnak látta aa odább állást; irányát a rétoknek vovén, s üldöxvo egy sereg kutyától, ogésx a varasdi utczába s onnét a mé» sxáros lakba, a hol is a kapu rögtön bezáratott. Most volt alkalmuk a mészáros-sogódeknek magukat kitüntetni — el is követtok mindent, do ozólt nem érhottek. Ezalatt aok nép gyűlt össxe — bámulandó ax^mborek '' bika, és kutyák köxti tragloomicus jelenetet."Mind-amellott a közkedvességü mésxáros senior veszélyt gyanítván, jelentést tön a városnál, molynek következtében oljöttok ax ugynevexott puskás-emberek — kik közöl néhányan sxekér-sáncaot épitottek —■ és: elkezdődött a valóban drámai jelenet; lövés lövést Mretett, de a büszko bika bátorsága éraotében mind* rro még fűiét sem billentotte, azonban egyik puukáa embernek mégis •ikerüU néhány lépésről A négylábú bÜs ogy szómét kilőni — a fájdalom bőszültté tévé az álUtot — • dühét a kutyák szétugratásávnl c»illniiitá némileg. Ekkor történt, hogy n számos ombortül ellopott dc»k a kerítés leszakadt Aiiagy tehornlatt — nbikn a rést meglátván, azon kiszaladt, — inegretiráltatván a tán ezerre menü báuiuléknts futotta város főutczájn felé mindaddig — mig egy másik puskás — golyójával i bikn lábát el nom törte; mire az állat kjnos bömböl»;i közt lerogyván, töméutolon Iwltavágás utáu «dU ki páráját. A dologban még csnk nz vnn, hogy a/ állat kiomlott véro eltisztltását az eső végezte. A szinto megvadult tehén Palinba futott s többsértegotés után, olérto rendeltetéso helyét a Vágóhidat. (IJekilldoteU.) A A borényi határban egy ritkn nagyságú farkast lőttek. Városunk főutezájára mint látjuk,, kavicsot boraink — « ezt a közöntég jó Bzciumcl nézi, hisz-aaük, hogy ha roudesen fog öntöztotni, nem loond oly nagy por, mint a mult évben. A ki a rosz utnk n o n pl us ultra-ját akarj látni — s érozni, mint törődik összo az ombor teste, annak : „ajánlunk egy kis kocsizást a vaspálya állomásig." Uh Jupiter I mikor jön erro is jobbulási nap? A E napokban végoztottok ki rögtönitéletilog Vinczo István és Mozoi Józstf; Oalambokon, lloch-nitzor, ottani szatócs- b ennek nején elkövotett rnblás s utóbbi gyllkolásn miatt. Az első znlamegyei születés, 24 éves, r. k., csnvnrgó; n más<dlk somogymegyoi, 27 éves, református, kishomokl nnpszáinos szinte nötlon. Az itélot f. hó 12-én n tett színhelyén — Galambokon, számos néző joloulétébcn rajtok végro is hajtatott. A Városunk még annyi mérnökkel, mint most — nem dicsekedhetett; vnnnak itt uradalmi, magán, vasúti, telekkönyvi, végro entnster mérnökök is. Ezt csak nzéit féltük jóuak megjegyezni, hogy nz utóbbiak — mintegy 26 — közül, hisszük, hogy egy sem birja nyelvünket. A Wajdits József könyvkereskedésébe ismét egy uj szállítmány tinóm íekoto téntn érkezett, mely lelkiismeretesen ajánlható aa azt használó közönségnek. A Mint halljuk, torvbon van Kanizsától Zágrábig egy dircct vasútvonal építése. A A Kanizsa-soproni vnsuti munkálatok szemlátomást haladnak előre. A A cu.riosum a humor egyik kiegészítő része ; egy hazai lapban olvastuk bizonyos község hirdotését— molylAsn kántort keres, kiírván egy szorsmind annak tizetését is, ckkép : „fizot a község a kántornak hetenként 5 frtot o. ért., adván mollék-jövodelmül a hetenként levágni szokott két marha nyelvét." Tollát a liial ldöbon még kántorok is liono-ráitatnak inarhanyolvvcl I • A Május hó lC-án, Csáktornyán — alföldi szűkölködő testvéroink javárn. tánozestély fog ren-doztotni. Előre a szép példával 1 A A műkedvelői előadás tüzetcsb jövedelom- ^ fi2 kimutatását ugy a nyilvános számadást, holyszüko miatt — jiivő számunk hoznndjn. A Említésre méltó dolog az, hogy a Galambokon történt kivégzés unnyirn hntott n nézőkro — hogy néhányan elájultak, sőt négyou olméjükbon megliá-borodvn orvoslás alntt vannnk. Az ösuzos költséget a helységnek kell viselni. A Harmadik újdonságunk 4 ik sorában, a szé: „folcziczomázva" hibáit; helyetto: „kujtntta a kové-lyon lépdolő bikát." Kaposvár. ♦ Lakatos Sándor dprók tánczinílvész f. hó 10-én tartotta meg tánezestélyét. Sámosnn voltak jelen, mi annak tanujolo, hogy nz itt töltötti''tunltási idő alntt. általános tetszés és szeretetet vívott ki magának. A vignlom reggeli & óráig tartott; volt kedv, n monnyiro a mai iiapftk kodvet adhatnak. Lnkntos Sándor már elutazott Kanizsára. • Nom foghntjuk meg okát, hogy még mindig vnnnnk háztulajdonosok, n kikövezni rendelt járdák montében, kik mnig som rótták le kötclességöket, b házok előtt majd térdig érő snrnt gázol nz ember? Hn már Péter kötelezve vnn n vároB cslnosbításn a jár-hutáéi kényelem tekintetében áldozatokat hozni, nein tudjuk, hogy I''ál mért nincs? Mindoncsetre felvilágosítást kérünk nz illetőktől. A gyinnnslumon most teljes orővel dolgoznnk s hisszük, még cz évben uiegnyitnttik n tudomány számára. Rajzát n „Vníárnapl Újság" fogja ndni. JNTsnit lPOStÉL- 8 II. V«»jcprím: Megkaptak) lilvAn nem PAI. K- y-nak, (i-oni Kltett''.k, • ha lehető, a» említett vállalatban adni fogjuk. P. G-nak. >lrt ni-m lr»» 1 It.-iuik. llaJAn. Add tudtunkra, hogy ml a klváaUgod, mert a< lenetekbtfl nem tudunk kiukotodnl. O. H—nok. Nagyon inepkí«elt bit a<. T nik. A kiadót Illeti, «r»«Ak o.la fordulni. rlt''uk »''cnic • Nein adbatA, inAilk klr/s<t teljesítjük. KsposvAr. Hogy kl U, uein momlhatjuk meg \| Irnik a kiviül Cilin alatt letilut a helybeli pi »lAr«. , A nAp(iuar\|).'' B/Auiith.iln li, meg len, c»»k a napJAt nem lu ''juk megmondani. 8. G. Köí Miiiftt il vctt;ik kiil.kinínyíti a kírt hatAridölg, ha e>ak I. Iiel, UdjealtJ k klvAn«A(;/,t. Y ü— nak. T> »»ík a fentebbi ''" alatti (iienetet olvnmil. rl''agv mAr * l''pytil»»uk, elíg <»apA« ha kint a mcitiii Tag/ m^g bennt a ««obAb»n l» T Kit lHrra HaiiuAlunk Ulölilk; Mrliuk mig többet i« o ueuiWJ, .Ipám lakodalma. Ki«»4 tivlAlii, eltemettük addig, míg öu siemMveten Jifnnl fog. 8. I). X.-Knni-aAn. VllAg^rt nem lelitt \| nem volna loyalli ISllink i tri''iSk inAihova fordulni. I)-H..k, N. IJ • bn. Hiivei k»«<»iietl«l rett''lk, ai IrUkat teljeiltjiik, mi ii kénynek vágjunk a tekintetben. Át Ig^rt dolgosatokat ho< Alik legyen S''lvea k''Ihleni; S luUikról mi isuimlt •em tudunk i tAn tttbbet magAu InriMln''u. ......... " tem ■""■ " » 1 ■ Fclolb''s szerkesztő: KOBOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítások. Kaiilzna, a^r. lt»-án. A gabnnárak kövotkozfik : Huzn 84-KS font 4 ft 40- 80 kr. Rozs 2 frt 90-3 ft. Árpa 2 ft 70—3 ft. Zab 2 frt. Kukoricsa 2 frt 90 kr. Hajdina 2 ft 00 Hr. Burgonya 2 ft. Fehérbab 4 frt 50 kr. Ujbor 3 frt. O-bor 6 frt. Nagy-Kanizsai elesóg-piaczi árak: április 1G -áii 18G4. Nagy-Kani*** Nagy. Kani ii.% ft. kr. ft. kr. KirAlyli»/t m&tta 1? — Horgonya . mérS 8 — Z»omiyelilit ii 11 — . . . »» — — Ki''pyírllíít • ii 8 — Alifia . . n — — Kukork''ialilat ,, 6 — Dió . . . II — — Marluihus font — 16 Btllv* . . ii — — lk>rjúhn» . ii — 33 K illés . . ItcM — 10 Dlxnúhu! '' ii — ii TiJ . . • ii — 6 l)i><ii>''»»ir * ii — 40 I.ud hliott . darab S 80 Ir"»vaJ <1 — 48 I.nd »ovAuy ii 1 — Lndtair . itciAjo 1 — KU»* . . ii — 60 HiAlonna , . font — 86 Pulyka . , n 1 — HM . . • ii — 28 Tyuk . . ii — 60 ltara-kfaa • ii — 16 Cslrko . . ii — 60 Amalt •állva • ii — 7 4 loJA* . . ii — 10 M . . . • ii — IS lloreoíet . Itoxíjo — 10 Vaj . • . ii — 64 OyUw&lciecxct „ — « Hal . . , • ii — 20 Kör . . . • ii — 10 Bajt kü/iWgei „ — — PMlnka nllva „ — 60 - Pilluka tórköly „ 40 Kaposvár, apr. hó 13-án. A sok havas, esős, fngyos nnpok után valahára egy szép nap; nom tudjuk moddig tart? mort hn az idö még tovább íb mog-I tartja jellemét, sőt n nyárnak íb külciöhőz bolöle, — '' bátrán elmondhntjuk, hogy oz évben még mi leszünk — Ínségesek, és pedig a sok cső miatti.. Gazdáink több hétig vissznvoltnk tartva a munkáltatástól s ellehet mondani, hogy megkéstok a vetegetéssol; nztán meg n zord Idő a tnknrmányozáBban is nagy hátrányt okozott, mert nzon egyének kik már n zöldbe verték juhaikat, hogy kitavnszodott, nyakra föro takarmány után kcllott látniok. Hogy a fagyok menynyiben ártottnk a tavnszi votéaoknek, még ezután tudjuk meg, n luezornásoknt nzonbnn ugy loperzsolto, hogy több bolyon knszát fogtnk neki; a lapályos, kövérebb rftinV. is, hol ftt korábban nttvósnek Indult, so-knt Bzenvcdtek. Rosz utnk miatt a piaroz folyvást élénktelen; ulig Bíállltntik no\|iány kocsi oleBég, a igy határozott árról nom Írhatunk. Votni való bnrgonya ungyon drága; a szépnek 1 frt 00 kron kel mérejo. (m. p.) Miuden t €z» földmíviiő, gm\m fes lelkész uraknak, valamint niiiulen U kO/^eknek, ezennel becses figyelmébe Ajánlom lfóp§ryá;ramat, moly ben mindennemű gépek, úgymint: rh^plil-, vetrt-, ftiecskavágó- ée máe ozokhez hasonló, mind látHWrl mind kt^iel hajtható gépfk, valamint azoknak egyei részei is érez <vagy vasból Öntvék, megrondelésro knphatók. — A t. cz. gnz-dásu urakat az én kutHiivattynlnira is figyelmeztetőm, melyek faluholyokro különösen azon okból is ajánltnthatnak, minthogy a vizet tisztán felszlvattyuz-ák és a körülményesebb javítgatásra soha nein szorulnak, mi miatt Sopronban mind a város községnél, mind egyes uraságoknál különösön czélszerttok- nek találtatunk. Ezoken kívül készülnek gvárnmbnn borfajták és borsilvattyuk ób enu-13-cs&vrk, melyek mindon hozzátartozó készttlotokkol vannnk ellátva^ TÍXzfeoaltenaÖlm (vhipusknk) a legavatottabb szakértők által annyira ajánlott legújabb Migol mintára készíttetnek el, molyok a tuv.iszállitásra igen könnyük én n vizet rendkívüli magasságra lövellik, A harangok, melyek gyárambnn öntotiick, nemcsak csinos és tisztán kicsiszolt, a legújabb dlszitményokkol ellátott alnkjokra nézvo, hanem különösen oeengö hangjok miatt — én podig előro megrondelt hangolTkal ellátva — ajánltathatuak, miről magában a gyárban mindönki miuden órában meggyőződést szerezhet magának. Keménylom, hogy a t. oz. közönség becses bizalmávnl megtisztelni fogja gyáramat, mii aszal fogok moghálálni, hogy a nálam megrendült munkákat jutányos és minden méltányos kivánatoknak mcgfololöleg elkészitondem, hogy •ddig foctartott jó híremet és novomot czontul is növelhessem. SELTENHOFER FRIGYES, cs. k. kizáról. szabadalmazott harang-, gép-, tllz-fccskendö c» szivattyu-gyárnok Sopronban. Schon um 1. Mai 1864 fíiulet dio Gowinnziohung des f neuen Staatseisenbahn Anlehen stntt, wolches von der Ucgiorung und den Heichiítilndsn garantirt ist und 210,000 TreiTor im lictrngo von 7 Millionon Guldon enthult. Hauptgowinno dieses Anlehons sind: 2 mai fl. 44,000, 4 mai 35,000, 3 mai 31,000, 3 mai 28,000, 2 mai 20,000, 3 mai X4,000, 8 mai l,000 , 22 inni" 17,000, 3 mai 14,000, 3 mai 11,000, 6 mai 10,000, 19 mai 8,000, 6 mai 3,500 bia abwrtrts fl. 11, -niodrigston Ge-winu, wel-chen jodcB Obligntions-Loos erlagon muss. Daniit »1< h Jcdermnnn an ohigor Ziehutig betlirili^en kann, werdsn L«o»« kii derielben (lurch unterel< hnílo Ptatl.eff. cten-lUndlung ,n fl S. B. W. in Ilanknoten pr Stílek abgegeben. 6 Stdck kostenfl 10. .ind 13 Httiek 11 UO. K, l.t daher dle Gelegeobelt gebotsn, mit der geringfOgl-gon hln age von nnr fl. S. elnei. der voritehcndeu hohen Trcfler machon «u können nnd wlHi schllesdlch noeh bemerkt, du> koinorlel Nach»ahlunKon bal dicsem Bpiel »u maoben sind. Um allo AnftrKge rechUeltlg aiafülireii au können, bolieU nun di«»«lb«n ooUr WÍU-guug de» ltetragi iti richten an '' Adolf Benschl n, n . „ in Frankfurt a. M. Ml. Ilié Oewinnliitan werrlon den Iletheillgten nch Jer Zteliöug uu««tgeldllch «nge«nd». Figjeleim^ méltó. Vendéglősök, ugy családok, do különösen mező] gazdák figyelmébo ajánl-titik : valádi stájer burnonya, (krumpli) a logjobb minőségű ogészségoe sárga faj \ melyből nagy mennyiség áll roiulolkczésro eladás végett. Ugy, hogy nagyobb földbirtokosok több ezáz mérőt is kaphatóak. Asonbnn eladatik nagyban ugy, mint kicsinybon íb — ára mérőnként 1 frt 90 kr. Nngy-Kanizsán a vnspálya-udvarban. Uövobb tudósítással szolaál o lapok kiadóhivatala. . ■ , 6 Wnjdits József kiadó, lap- éa nyomdatulajdonos Nftgy-Kanizsáii. Halál és \m miiiileii férgeknek! Bizonyos halai. Csalhatatlan > • irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert nlulirt bátorkodik at.cz. közönség figyelmébo njánlnni. Alulirt nz általa föltalált irtóttzcrlnek sikert) felöl képos, ugy magánosok, mint államható-íágok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számon megrendeléseket remél. Ezen szer 10 t<vig is eláll 6$ mégiö sikeresen használható. Kaplmtó Nagy-Kanizsán egyedül csak FeSselhofer Józsefti6l. Ara egy hadogHxclcftoz^nek, nu ly HIchs Outtinann névperarttel vair ellátva, magyar cm német linaziuílatl utnsItáKMHl együtt 1 frt 10 kr. o. é. RIESS GtJTTMANN, és szabadalom-tulajdonom T0~