Zala-Somogyi Közlöny 1865 019-021sz július újraszkennelt.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	17.32 MB
Keltezés:	2023-06-23 10:48:39

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	433
Megtekintések száma:	624
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1865. 019-021. szám július Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja IV. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Negyedik évfolyam. 19. szám 1865. július 1-én. Ismeretterjesztő lap .. .. u szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. Mcgjelen e Up legalább ogy ivon január hó 1-tŐl kozdve mindon hó 1-én 10-én és 20-án. — Előfizotési ár postán szétküldéssel és helyben háshos hordva egéss évra B frt. j félév] Nogved óvro 1 frt 70 kr — Mindon olöfizotő a tul«\Jdonos kölcsön könyvtárát nz eddigi fonntálló foltótolok mollott fél áron használhatja. — Nyilttér ogy Potit torért 10 kr. — tó »ok hat hasábos Potit sorért 1-ör 7 kr , 2-or 0 kr. és mindon további beiktatásért B kr. a bólyogd^ért 80 kr. fizotondő. A boiktatási díj ■ a lap kosolését illotö mindon kiadó hivatalhoz Nagy-Kaniga ára; a lap szollurai tartalmát illotö közlomónyok pocii«, ugy mindon lovolek bérmontvo a szorkosztőséghoz küldendők Kaposvárra. félévro a frt. Hlrdo-tárgy a Előfizetési fölhívás. Közeledvén jul. 1-je, tisztelet <5» bizalommal kórjük fel azon t. elő-fizétőinket, kiknek előfizetési ideje lejár, hogy azt megújítani szíveskedjenek. Általában felkérjük la-puuk támogatására az irodalom ós ügy barátait. A szerkesztőség. A keszthelyi országos gazdász-erdészeti tanintézet. Minél mélyebben óhnjtá az orsziig hazai niUvcléallnk okszorll fejlődésének érdekében, a mi gazdasági viszonyainkhoz alkalmazott gazdászati tanintézetek mielőbbi felállítását, annál örven-dotesebb, hogy ezen méltánylásra érdemes óhajtások ogy részben már u való-suláshoz közel állanak. A Fölséges Urunk királyi nagylelkll-ségo által 1857-ben adományozott alapból az országban három gazdasági tanintézet fölállítása határoztatván el: Keszthelyen, Debreczenbon, a egy a kárpátaljai felvidéken, özek közUl az elsö,t.i. a keszthelyi még oz évi oktobor elején bizonyosan meg fog nyittatni. Ezen tanintézet igazgatója már rég ki van nevezvo, a tanrendszer megállapítva, a tanépUletek ugy a mngasb gazdilszati tanoda, valamint a főldinívos-oskola számára már teljeson olkészitvo h felszerelve vannak. A 200 holdnál nagyobb imnta-gjvicUUaati tér máv mU velet alatt áll, u minden gazdasági épll-letek az intézethez méltólag fel vannak a kies keszthelyi határ egy kellomos pontján állítva, hol a földmUves-oskola díszes épUleto is áll. A felsőbb gazdasági tanoda bonn a városban egy díszes épületben van bc-rendezvo; birand könyvtárral, muzeum-mal b vegyészeti mllhelylyel. líenno határozatlnn számban nyerhetnok a belépő ifjak elméleti s gyakorlati oktatást kétéves tanpálya alatt a mezőgazdászat, erdészet, BzőílőmUvelés és pinozo-mesterség minden ágazataiban,valamint haszonkertészot és gyUmölcstenyésztés-bon is, melyükre nézvo az intézet jól berendezett szöllő s gyUmölcskortio bő alkalmat nyujtand; do itt van helybon a sok híres balatonmolléki szöllő, — itt a város, do kivált az uradalom jól fontartott ordöi, erdészeti tanulmányozások végett, — itt az intézet iránti becses részvétét nagylelkllleg tanusitptt leikos gróf Fostetios Tasziló ritka szép juhászata, s marhatonyészete,—itt pontosul össze ókszorllleg rendezett nagy mozőgazdászata, molyok mind ugyanannyi becsos módot nyújtanak az intézeti minta-gazdászaton kívül is gyakorlati tanításra és tanulásra. A felső tanodába oly ifjak vétetnek fel, kik a folgymnasíumí, vagy folreáliskolai tanpályát bevégezték s vizsgát tqttek, azontúl pedig egy évet már gyakorlati gazdaságnál oltöltöttek, — mort az íttoni tantárgy ak alapos felfogására szükséges, hogy az ifjak n_gazdu-sági tárgyakban némi gyakorlati ismerettől s avatottsággal bírjanak, mort a ozél az, hogy az ifjú, ki őzen intézotbon két éven át alaposan képoztotik a m''ivolt h okszerű mozögazdászatban, ,.h annak mindon ágazataiban, — az álattanban, géptanban, földísmében, gazdasági mér-tanban, növénytanban, erdészetben, szőlőművelésben , borkozolésbon és cgy mUvolt mezőgazdának szükségofl jogi ismeretükben is oly alapos elméleti s gyakorlati boavattatástnyerjen,jollemo, orkölcsiségo és megbízhatósága annyira mogszílárdittassók, hogy tanpályája bevégzésével akár saját mngn gazdasága okszer 11 »hasznos kezelésére, akár pedig egy hlí, tovékony s okszerll gozdatíszti állomás hasznos botöltéséro alkalmas legyen. Óhajtandó tehát, hogy o nagy föld-mUvelő ország reményteljes ifjúi közlll minél többon o díszes és hasznos pályára nyerjonok kedvet, mort habár osak olis-morést érdemel, hogy a jogi pályán aránylag oly számosan törekszenek keresni jövőt, do hazánkban nz első vonalon álló mezőgazdászat! érdek is az eddiginél nagyobb figyclemro lévén méltó — kívánatos, hogy ifjaínk közül többen a gymnasiumi pálya bovégezté-vol u gazdasági tanintézetekben törekedjenek a haza hasznos polgáraivá képezni magukat. Nagybírtoku főuraknak előnyös alkalom nyílik ezáltal, okaxerllen képwett gazdati»lekről gondoskodni,- » u közép-birtokos osztály is osak utódai jólétét állapitandja meg, lm gazdaságra szánt fiait előbb ezen intézőiben képoztoti ki. Keszthely,. a kies Balaton partján kellemesen fokvő csínos egészséges mo-zőváros, sok tisztes polgára van, kiknél a gazdászati tanulók illendő s jutányos ollátástnyorhotnok. Atnnári kar minden igyekezetét arra forditandja, hogy az ifjaknak a tanórákon kivlll is vezetője s baráti oktatója legyen. A tanpénz mér-sékolt, egész évro osak 10 ft., a mi a muzeum s könyvtár gyarapítására for-(littatik. Van már eddig is Felséges Urunk legmagasabb kegyelméből négy iskolai ösztöndíj engedélyezve évenkinti 200 fttal, a legszegényebb sorsú, do legszorgnlmasb tanulók fölsegéléséro. Főuraink ismort nagylolkllségo 8 a gazdasági érdokok iránti noines áldozatkészsége roményleni engedi,, hogy általuk is még több hasonló ösztöndíj fog alapíttatni; sőt várni lohot,hogy a hazai gazdasági egyesllletok, — követve a zalai gazdasági egyeslilet nemes példáját, — kobolUkboli ifjak javára hasonló ösztöndíj-alapítványokról fognak hazafiasén gondoskodni, akár a megfelelő töke letételo, akár az évi járadékok bíztositása által, mi a nmlgu m, kir. helytartótanácsnál, melynok főfelügyelte alatt ezen intézőtök állanak, lészon bojelontendő. ..... A koszthelyi gazd. tanintézet másik fontos részét képezi a földmivcs-iskola, mely az intézeti gazdatisztnek s egyszersmind a földmivcs-iskola tanárának vezotéso alatt állami. Oly ifjak vétetnek fol ebbo, kik az olemi iskolát jól bovégozték, írni, olvasni tudnak, és a számtan ele-moit ismorik,a 17-dik évet meghaladták, a gazdálkodást próbálták, s beosUlotes magukvísolotét hitoloson beigazolják. Ezek is két évig tartó elméleti s gyakorlati kiképcztotéBt nyomok a mezőgazdászat, állattan, földismo, erdészot, szöllő- és borkozolés, gyllmölcstonyész-tés gyakorlati részeiben, s oz által rond-tartó, engedőimen, okszorll kis gazdákká, vogy derék gazdasági osélédokké gondosan fognak képeztetni. Az intézeti minta-gazdászatnái mindon gazdasági munkákat ők végzondik, hogy gyakorlati kiképoztotésllk annál sikorosobb legyen, s a gazdasági osínossághoz, takarékossághoz annál inkább hozzászok-tattaBBonak. Do ezon gazdasági munkájuk megállapított béro a napszám-könyvbo javukra fog bejegyestotni, s élelníoztotésUk költségei egy részének fedozéséro fordíttatni. A földmives-iskola terjodelmo» csinos épllleto a mintagaz-dászat » gazdasági udvar közelében van, b oly berendezést nyort, hogy husz földmivos-tanoncz benno olhelyeztothe-tik, s tiszta, egészséges szállással és élolmozésBol olláttathatik, — folytonosan n földmivoH-tonárnak Ugyoloto alatt lévén, ki Bzintén az épUlotben lakik. A tcljoB ollátils lehetőségig jó s jutányos tamil;-n boigfcfcolfc ssegétty )fjakra nézvo évonkínt 50 ftnál alig leond drágább, mihoz pótlékul az általuk teljesített munkabér járuland. A téli időszakban inkább az elméleti, nyári időszakban pedig gyakorlati kiképcztotésUkro fog ligyolom fordittatní. Vagyonosabb kis gazdák nom tehetnek nagyobb jót fiaikkal, mintha ozon intézetben kiképoztetik azokat jóravaló gondos gazdákká. A nagyobb földbirtokosok pedig, kik tapasztalásból tudják, mily nylig és baj a tudatlan cseléd, hasznosabb s okszerűbb dolgot nem tohetnek, mintha ezen intézetbe jóravaló közrendű ifjakat küldenek kiképeztotés végett, úgyis ne vala fŐozélja a iöldmivea-iskola felállításának, hogy ezen átalános sajnálkozással érzott szUkségon segítve logyon; miro imo, itt a kodvezö alkalom.. Bár az uradalmak » gazdasági egyesületek nemes példával mennének elő! Ezon iskolában is van 0 Folségo legiuagasb kegyelméből négy ösztöndíj, négy legszegényobb jó gaz-dntanoncz számára alapítva, melyeknok elnyeréséért majd az intézőt megnyitása után az igazgatóság utján koll a nmlgu m. kir. helytartótanácshoz folyamodni. A legbuzgóbban koll óhajtani, hogy nagyobb birtokosaink minél több ily alapítványról gondoskodnának, miszerint a jól képezett beosUlotos gazdaoso-lédok száma az országban szaporodjék, hiszon az itt két évon át képezendő ifjak miut jó \ arasztgazdák,oselédek,haszoji- kortészok , vínozollérek , pinczegazdá^ lösznek használhatók, mi mindcnfel állapotú gazdaságnál ogy nagy hiány1 pótoland. Megemlitendő még, hogy az intézetnél két segédtanári, valamint az intézeti gazdatiszti s egyszersmind földmivoa-iskolaí tanári állomásokra pályázat van hirdetve, s f. é. julius 17-ig lesznek a kellő igazolványokkal felszerelendő folyamodványok a nmlgu m. k. helytartótanácsnál bendandók. Valamint örven-dotos reményt, BŐt bizonyosságot nyújt Felséges Urunknak örökro emlékezetessé maradó legmagasb ittenléte alkalmával kiadott s nagylelkű atyai gondoskodását ismét tanúsító kézirata, hogy a már engedélyezett debreozeni gazd. tanintézetre nézve is a tárgyalások haladék nélkUl befejeztetvén, nz szintén mielőbb meg fog nyittatni, s mindazon előnyöket nyujtnndja, melyok fentebb érintottek, hasonlóképen a kárpátaljai vidékeknek szánt gazdasági tanintézet Ugyo is kiváló gondoskodás tárg) a lévén, annak valósulása som fog sokáig haladni. ---. Gazdasági állatjaink adás-ve-vésónól előforduló törvényes kezességi vagyis jótállási hibák s bajokról. " V Ki csak némileg iigyolommol kíséri az állatgyógyászat hazánkban jelon állását, tapasztalhatja, hogy az nálunk a gyarapodás toróf« mig nam, ««rt »m voltak haaánknak elég számban állatorvosai, kik ologondö Igyokozotot, oröt t képességet fojthottok volna annak mQvolésére s gyarapítására; ■ jolon időben is, a midőn basánk Poston lótozö állntgyógyintézotóböl évohként 80—40 kiképozott okfovelos állatorvos lón * nyilvános hasai állatgyógyászat gyakorlati teréro, annak terjesstéséro s gyarapítására irányzott törökvésőinkben igon sok az állatorvosok hiinyátnn bovott szokásokat, oljárá-sokat, a akadályokat, mint például a még itt-ott szokásos kurussolást, a gyógyková csóknak (Cursohmledo) kérődző állatjaink orvoslására fölhasználását stb. koll leküz-donünk, hogy as állatgyógyászatot kcUölog gyarapithassuk s mUvelhossUk. Ezon órintott körülmény következéso az is, hogy állattonvásztö és tartó t. közönségünk gazdasági állatjainkason uagyobbrésst orvosolhatlan hibái, s bajairól nom bír olo-gondö ismorotoket, moly bajokat törvényeink — törvényes közösségi, vagyis jótállási hl* bák s bajoknak moghatározott meri ások állatjaink kollŐ liasznáitatását gátolják, károsítják, mort azon hibák s bajok, által adás* ve vésőknél a vovök igon gyakran, a igen ét'' zókonyen, mogkárosittatva talá^fák magukat — nom bir koílő ismoretekkol, hogy a megvásárolt állatnak oly törvényos Jótállási hibája lobot, molyol a törvény a vétől bizonyos határidő alatt lufolyása alatt vissza holyesi, megsommisiti. Minélfogva szándékom állattonyésztö s tartó t. közönsógünkkol azon törvényes kezességi vagyis jótállási hibálcat • bajokat közölni, molyoknól a vétel törvényeink értcl-mébon visszaholyoztothotö s megsemmisíthető u. tn. I. Mindon baj, moly eladás után 24 óra lefolyása olőtt az állatnál boáll, ha csak arról a yovö nom okozható. II. A lovuknál viaszaadhfttási határidők következők: 1. Csira, buta csira, íDumtukollor) 80 nap. 2. Hökkenösóg, esökönösség, makacsság (Staotigkolt, HtUtiigkoil). 80 nap. 3. Gyanús mirigy <5« taknyosság. (Vordttoh-tigo Drtlio und Kotz.) 16 nap. 4. Hovenyes taknyosság. — (Aoutor Rotz) 16 nap. 6. Fulladozás, száraz kohosség. — (Dampf) 16 nap. 0. ilörfórog. — (Hautwurm) 30 nap. 7. Havlvakság, harihályog tyukhályog. — (Monatblinthoit.) 80 nap. 8. Fukoto hályog, szép vakaág. (8chwart-zor-Stnar, .Schönblimlhoit.) 80 nap. III. A to honoknál visszaadhatási határidők következük: 1. Franozia kóraág. — (Franaoaenkrank-helt.) Do oeak azon osotbon, ha a tohón tojo-14» vagy tenyóaztésro vótotott 30 nap. IV. A juhoknál viaaiaadhatási határidők következük : 1. Májmétoly, májférog, májrothadáa. (Lo-beregol, Egolsouehe, Loborfttulo) 2 hónap. 2. Rüh, kosz. — Sjabloa Kraotzo, Raudo. 8 nap. 8. Juhhimlö. (Schafpockon.) 8 nap. V. A disznóknál vísszaadhatási határidők kövotkoaök: 1.Borzoka kór(Finnon krankhoita) 8 nap. Hogy pedig oson hibák ¿a bajokkal a vótel a meghatározott hotárldöben hatóságilag, tőr-vényoson vlasaaholyoshotő legyen, szttksógos a megvásárlóit hibagyanua állatot kát állat-orvoa vagy gyógykováca által, a moghatáro-aott állatorvoaí olvok szorint megvizsgáltatni, v a körülményről a birói oljáráahoa szüksé-g''.« hitelos okmányt kiállíttatni. A tárgy oson foíületos árintóao, az nz a jótállási hibák éa bajok mognovoaáao után, hogy aaok előforduló oaotokbon follamerhotők ia legyenek, alkalmilag nsok »lakját, lényegét termóazotát fogom t. gazdáazatl közönséggel közölni. ♦) Nagy-Kanizsa április 12-ón 1866. MÁAR NÁNDOR, állatorvos. VIDÉKI TUDÓSÍTÁS. Inkp, Junius hó 17-ón 1866. Tokintetea azorkesztő ur I A mindon szép ós ¡óra tőrokvö czólnak szükséges, hogy annak ldojóbon egy nagy lolktt pártfogója is logyon, a mechanikai világ produotlv halladása nokünk la roogon- Íadto az annyira omlogotott gözraalml mos-onyt a napokban mogvontatnl, moly ló ura-aágunk pártfogása óa köabonjárása folytán votto lételót. a 8 lóoröro készített műhely annál la hikáhbórdokos. miután az utóbbi, posti roükiállitáson mint magyar kóazitmóny vor-aonyosett, hissom, A nép szegényebb osztálya kik « tikkasstó nyári napokban nálunk több-- »aO»'' vfetrtftáy« Miatt k4nyt«r lonltvo volt nóhány mérő gabonával — in moro patrió — egása a Dráváig vánssorogni, hogy eaon kegyes tottórt hála köstfönotot fog aaavasnl. Nora különbon romónyUnk, hogy a molnár ugy fogja forgatni magit óa koro-kót miszerint aa általa óhajtott szíves pártolóinak lognagyobb mogolögedósót órdo-me\joki. N. J. szjnto élozlap; olkelkolt 1 ft. 62 krou. Az „Üstökösének tollát Moháoson 8 krral több az értóko, mint a „Doloud Miská"-nak. „l''oati Napló" olkolt 7 ft. 10 kron, „Pesti Hírnök" C> ft., „Politikai hetilap" 2 ft. 10 kr., „Orsaág l''ükro" 8 f». 26 kr. Nóiuot lapok ígon uoho-boh találtak vovöro, miárt ia jövöro az egylot kovoaobb nómot lapot hordat. „Poster Lloyd" kolt 4 ft, „Dobatto" 0 ft. „Kikoriki" 1 ft. 10 kr. A jövő fólóvro elmaradtak o lapok : „Bácsi Híradó," „Wandoror." A „Budapoatl Bsomlo" mint állandó booBŰ olvaamány a kaazino birtokában marad. — Ma országos vásárunk van. Ab oaő javában oaik, mi a vásárosok nagy hátrányára szolgál. Elndó majd kótszor annyi, mint a vovŐ. Szarvas* marha, aortés nagy azámmal vau. Ab árak határozatlanok; szarvasmarhák Igen olcsón kolnok, mig a aortóaok oly drágák, hogy alig találkozik rájuk vovő. A nót> közt áta-lánoa ológedotlonség, panasz, lohangultság mutatkozik. KUGYARAY. Tnpsony, Junius hó utolján,., Tokintotca ezorkoaatő ur l — Mozöről jövök, a azoróny falusi álol szabad panorámájából ; • mivel ssinházba vagy holmi mulattató ostólyokro nom kÓBZülhctok, fogadia rövid soroimat külaő órdokoinkrŐl, melyek-bon a munkás gazdák közöa romónycikro a változó időjárástól várha^k áldásukat vagy veszteségüket. A Mindenható vógro könyörült rajtunk, a az égotő fotróaágra o hó elo-jón mognyltá folhüosato r Éráit a klazáradt főid opedő növónycinok. A pusititó azároz-a ág mármár kótaógboojtö lott, midőn az annyira oh(\jtott oaő egy ujraóledóa mosolyával aggodalmainkat ofoszlatá. Az őasieket kivóvo votóaeink többnyiro helyreálltak; a ha bő aratásra nemis, középszerűre bizonyosan számíthatunk. Határunk, hála az égnek! montos a kártékony fórgoktöl, molyok hrtl-lonida szorint több vidék tormányoit már tönkro tottók. Kukoricza, kolompár, bab, molyokről alig hittük, hogy kikollhossonek, megelégedésig biztatnak uonnünket. — A mlaazülötéa gyümölcsfáinkat illoti, ozoknek loglnkább IáUzik kedvezni az időjárás. Csoreenyo bőven tormott; hn további csapás nom ári, barnozk, körte, alma sőt itt-ott dió óa szilva Is szépen mutatkozik. A májusi fagy egyedül n* utóbbiaknak ártott. A szőllő nálunk szoroncséscn elvirágzott. Még a szomszéd helységekből aajnosan vottük a hírt, hogy egy lcgközelobbl viharos égiháború alkalmával a jég azt több holjton meg-roncsolta. Ennek Is éreztük hüvőa szolét, do azóta Ismót derült napoknak örvondünk.» El nom mulaszthatom ezúttal községünkről dlcsórottol kiomolni, hogy tomplomunk csinosan roporáltatik. Annak vógoztávol podig a mulhatlan szükségcB két oloml osztály ópitéso kezdotik meg. Ez Ugy pártolói fogadják előlege» közönotünkot a fiatal nomzedók novóbonl 8 adja Iston, hogy o buzgó példa mogyóinkben méltó kövotósro találjon. IIAJGATÓ 8. Moháéit, junius hó 19. Aradi azintárBulata ia olbucsúzott a kapufától, hagyván hátra jó csomó... Nom tudom, vájjon ki öt ült jobban a» elválásnak, a színészek vagy a lakosok, utóbbiak'' amúgy is lovón halmozva ozorfólo kiadásokkal, biz örültök, hogy ogy nyűgöt isméi lerázhattak nyakukról. Csak konvérro legyon ologondő pénz. Ssinhás — oz oly önkénytes adó, melyet aonki som fizol jó szivvol. Tegnap tartotta helybeli dalárdánk, ugy a casinó-egylot is közgyűlését, előbbi azért, hogy megliatá-roztassók, vájjon résst vegyonok-o a működő tagok az augusztus 20-ára terv^zott pesti orarágoa zenoünnopélyon, mig a oassinó részéről a jövő félévi hírlapok árvoroztottek el. A dalárda rásEÓről mogia hataroztatott, hogy as utazó tagok utazási költségét mog-térítik; s igv caak azt óhitűk, miszerint ha már az egylet néhány tAgot elutaztat, az oly nevezetoa zonoünnopélyro, hogy abból kovóa heaznot is bírhasson, t. i. a rósatvovö tagok tapaastalataikat alkalmilag az egylet javára • emolóséro érvinyoaithossók. Áttérők tehát a szellomi tárgyak árvoro-xéséro, túl olég zajosan s igen mulatságosan történt. Első helyen állt az „Üstökű»" (ólolap v, ávro) kikiáltási ár 1 ft., elkelt 1 ft. ö6 kron. Ezután következett a „Bolond Miska" "Vüínk. Aierk, Hírek ób üöüiúónyok. 4 A Móltósilgo». Skublita Gyula, Balft-mogyo föiqpánjnf. övi jun. hó 19-íncgy kürirutott booátottkö»re,moly őcs. k. ApoHtoli Folségdnuk n tebtvér itSvÁro-sokbnni látogatását tartalmazza. — A „Zonészelí Lapoku-ban a honi dalogylotökhcz következő folhivást olva-8\ink: A peutbudai zoncdo orazágoa zo-noUnnopóly-rendezö bizottmánya következő folhiváat intézett a magyarhoni dalegylotokhez, molylyel klllön hivatalos levél alakjában is minden dalárda elnök-Bégét mogkorcato: Tisztelt Dalogylot! A \|ieRibudái liangász egyleti zenedo o f. 186ö-ik év folytán fennállása éa mükö-déso negyed százados évnapját fogja mog-érni. Ezen ránézve nagy fontosságú napot minden tőle kitelhottímddon a lehető legfényesebben s a hazai zeneművészet további fejlődése éa tnneléaéro nézvo a legercdménydúsabbalakbanohnjtjamcg-örökiteni. E őzéiből, do főleg a mllvésaot érdekében, szövetkezve a fővároa legtekintélyesebb mllvészoi éa mttintézeteivol, valamint ebboli törokvéso támogatására felkérvén a főváros számos buzgő éa nagy befolyású műkedvelőit polgárait: elhatározta, hogy ez alkalmat egy — hazánkban cddigolé még nem létozett-r-országos nagy zonoUnnepély rondozéBO éa megtartására fogja fölhasználni, ff Hogy pedig oz már magábah vévo is ritka érdokll ünnepély, minden tokintet-bon forduld s messzo kiható pontot ké- pozzen a hazai mlltörténolombon a ra-gyogó fényo a haza határain tul is azét-áradjon: au o ozélból mogalakult Unno-pély-rondoző bizottmány h az általános közvélemény óhajtása folytán, annak vozénylótéro világhirll hazánkfia a ko-runk mllvészoti bllszkoségo Liszt Fe-ronoz hivatott mog, ki o meghívást a legkéazségosobben el is fogadta. A tervezett zenellnnopély lmtáridejo Bzont István király ünnepét megolőző hétro tllzotott ki; jolosen pedig augusztus 20-án, — ez lévén ugy is hazánknak lognépszorübb országos Unnope —• a tcstvérfővároa összes dalegyloteinok köz-roműködésévol egy nagyszerű dalár-olő-adás torvoztotik nyilt téren b a szabad ég alatt. . - Midőn tehát a postbudai zenede és bizottmánya a t. oz. dalegylotet az ezen országos Unnopélyben való réazvétro általában, különösen pedig a dalár-olőadás-ban való közromííködésro egész bizalom mai és tisztolottol fölkérni kedves vendégszerető kötolosségénok ismorné, biztatja a romény, hogy ebboli meghívását mentől számosabb míiködő tagja megjelenésével fogja viszonozni. A fonntebb kijelölt dalárünnopélyen közösön előadandó énekmüvek o következők lesznok: 1. Erkol Foronoz „Kölesei hymnuaa." 2. Liszt Foronoz „Harozidalai."3Mo8onyi Mihálynajk Balogh Zoltán „Eb-rosztő" ozimü költeményére, oz alkalomra szorzott férfikara; és 4. M o n cl u 1 a-sohn B. „A művészek hoz" irt férfikara. Hogy pedig a bizottmány miolőbb tájékozhassa magát az ezen előadásban résztvonni s közreműködni óhajtó dal-cgylotek azok képviselői a működő tagjai száma felől é* azoknak ugy kc.llő flholyezéso, valamint a vasúti »gőzhajói utazás föltéteinek ia lehető megkönnyítése felett olovo íntézkedhessék: tisztelettel kérotik, a t. oz. dalogylet, hogy a következő pontokra nézvo legfeljebb f. junius hó 2ö-ig a bizottmányt következő ozim alatt: Kuroz János Ügyvéd urnák mint a pestbudai zenede jegyzőjénok. Poston, belváros kigyó-utoza 3. sz. a.— tudósítani sziveskedjék. 1-ör. Minő alakban óhajt a t. oz. dalegyletek résztvonni az országos zenoün-nopélybon; mint működő, vagy pedig oaak mint magát képviseltető testület, vagy általában mog fog-o azonhivatalo-ftwh jelenni? 2-or. Ha mint működő testület oliajt résztvenni; hány taggal, nevezeteson: hány oIbő és ináHodik4jtcuorÍHta és bas-sistával fo^í< megjelenni a oz esetben a közös olőadásra kitűzött énekdarabok szólam-példányaiból tjiennyit óhajt magának megküldotni, s végre: 3-or: Melyik napon fog mogérkezni a fővárosban ? A pestbudai zenedo és bizottmánya ogy olyan nagyszerű országos zonoünnop megtartására vállalkozott a magyar haza dicsősége és a honi művészet cmoléso érdekében, hogy nom kétli, miszerint törekvéso a haza mindon részébon aleg-molegobb részvéttel éa pártfogáasal fog találkozni. Midőn tehát t. oz. dalegylotet ismétőlvo Tolkéri a bizottmány a fontkijolölt pon-pontokra szolgáló válasznak miolőbbi beküldéséro: hazafiúi tisztolottol vagyunk. Pesten, junius 1-én 1865. A zo-nede ünnepélyrendoző bizottmánya nevében: b. Orozy Béla, elnök. A Több panasz hallatára kénytoUnit-totünk a városi tanáosot figyolmoztotni, hogy a varasdí utoza szélén levő vasúti korlátot, moly gyalulatlan ágas fákkal van koritvo és az arra monő nők ruháit eltépdolí, u társulat által megmásittatni, vagy szabály^zlatni szivoskodjék. Szopotnoken a 41 bőrférges ló közül meggyógyult 36, agyonszuratott 5. Május hó 31-től Ogygyel szaporodott, azonbauoz is ügyességét eléggé tamrn- tott N.-Kanizsán lakó Haborle állat gyógyász folügyolotéro bízatott. N.-Kani>sán is kottő szúratott agyon, mert az illotŐk hallgatagsága folytán a hatóság figyolmét ki nem torjoszthotto. A kór fokonként torjodt; nng olvégro ragályos taknyossággal következvén, moggyógyithatlanílá vált. A kejlő állatgyógyrendőri intézkodés azonnal foganatosíttatott. Ha t.án azt kérdoíné valaki: ezoket is Haborlo gyógyította? annak válaszul mondhatnám, hogy:'' n o m. T—y. A E napokban látogattuk mog Jaok Frigyes barátunk díszes fényképészeti müintézotét, osinosan kiállított fényképeit ajánljuk a közönség figyelmébo. A A zalamegyeí gazdasági egylet által közro boosátott „Értesítő" 3-ik száma o kiadó nyomdájában mogjelent és rövid idő alatt az ogyesület irodájából minden tagnak megküldetik. A A t. előfizotőkot éa a dalkcdvelő fiatalságot bátrak vagyunk figyelmeztetni, hogy a „Rajta fiuk vigadjunk" félő nemzeti aalkőnyvccako juliua hó első napjaiban megfog a legdíszesebben jelenni. — A Wajdits József könyvkereskedésébon ogy uj szállitinányu valódi angol növény papir érkezott — befőtt gyümölcs cltevéséro alkalmas — rőfo 30— 40 kr. (Knpo»vár>) * Mindenek előtt kötelosségünk megemlíteni a mai mostoha viszonyok közt az irodalompár tolást illotőleg azon örvendetes körülményt, hogy gróf Foste-» tics Ágoston urnák, Somogy megyo uradalmábani öszszen gazdatisztikara megrondolto lapunkat, élén ügyvédje, Vajda Pongráozal; igy gróf Festető» Dénes ur tisztikarából is többen. A lelkes gazdatisztikar átalában haaánk&an, mindig ott volt, hol az oltárok segélyt vagy áldozatot vártak. * Miután a nemes tettek olösorolásá-ban vagyunk, egyúttal közöljük a derék kegyosrond egyik gazdatisztjének, Kemény Pál kasznárnák következő szép lovelét: rtídes barátom! — Becses leveled, illetőleg megbizásod folytán teszöm a mit tenottem, do minthogy én csak olyan passor domesticus vagyok, kirándulásokat ritkán tehetők, követkozvo a sikor som lőhetett kielégítő. Hoj rósz idők járnak, a sexerok is olhagynnk bonnünkot már— a.tarokkot maholra;) osak hirből ismerjük, szóval: elazegé-nyed nk! de azért no hidd, hogy a nc-mos ozélok elősegítését nem iparkodunk filléreinkkel fUszerezni, imo mpstisntdő holyboli plébános, jogyző, gyaláni és fonoi ispán urak is, a helybeli vendéglős Bzivességéböl a pályamunkák jutal-mazáaához 6 ft. o. é. járulunk, fogadd azivc8pn nom a mennyiséget, hanem a nemes czélnak megfelelő törekvést, mesy jövőben is jellemünk fénylő obíI-laga leend." * Egyik szorgalmas munkatársunk, Dr.Trsánozky Józsoftől következő ozimü munka jelent meg: „Oenologia, aza* irányt adó kalauz a szőllőmüvelésben. Ajánljuk addig is a t. olvasó közönségünk figyelmébo, mig jövő számunk bővobbon fogja ismertetni. A mű kapható N.-Kanizsán a Bzerzőnél. * A junius hó 18-ára tervezett néj> ünnopot elmosta az eső, a 25-én tartatott meg,'' több mint két ezer ember jelenlétében. A lófuttatáaban az aszalói polgárok lettek újra a nyertesek, a pesti gyepről már országszerte hiresaé vált lovaikkal; részletesebben jövő számunkban szólhatunk az ünnepély befolyásáról, o sorok Írásakor még az anyagi eredmény tudva nem levén. A tűzjáték, moly estvo a rögtön jött vihar miatt mog nom gyújtatott, más napon a legszebben sikorült; s o tekintetbon ki kell emelnünk az utazó Pallánoz mű vészcsaládot, s ajánlanunk a vidékek figyelmébo, a inerro megjelennek. TARCZA. La Valiére herczegnő élete. Kgy uírtolcn 1* 1708-b»u Kölni» uu-gj«lont finnciU klaJAi utin fordnotls UÉNYI IlEZdO. (Folytatás) A jó királyné azzal olégeditt meg, hogy spanyol komolysággal föleit; valóban, Siro, ön logkísobbé lom ura szonvcdélyoinok. A király bosszúsan pillantván roá, válaszolt^ ha szonvodélysira ura nom vagyok, asszo-nyom, roménylem azoké Ionok, kik rnjUm osinyt kövotnok ol. Egészon fölbevülvo értChallot-ba ogyonost zárdába megy, 8 La Valiéról hivatja, ki csakhamar, a mély fájdalom minden joloivol raogiolont. Az árosán ószroYott változás oly érzékonyon hatott tt felségére, hogy könnyolt vissza nom fojthatá. — Miután kissé lecsll-lapult volnn, felszárítván könnyoít, bánatos hangon szólt: valóban kisasszony, ön mit sora gondol uzokksl, kik szorotik-, La Valiéro válaszolni akart, do könnyoinok ösöno el-fojtá. 9 oz igy Yttla rondén, hogy utánozzá a hőst, a mint az, ugy ő is könnyűivel ismor-tasso mog szivo hullámzását. Nóra koll kó-tolkodni, hogy ajó apáczái, kik nem szekták meg ogy fojodolmot könnyozvo látni, kfrált ily nngy fojedolmót, no vottok volna jókora részt a köny Yorsonybcn. Koqucloáirc, ki min-donűvé eljutott mindig, s ki most is követé a királyt nom tudá, mit tartson o symphonia felöl, nom lévén pedig azon emberek közül, kik egy időjén lőtt élozot elnyomni tudnának ogy köxil álló barátjához nzt sugá: bocaüto-tomro oly'' gyönyörűen sirnnk, hogy kedvot kanok, fnlottök kaezagni. Eljátszván a szo-ir-5» .»z.c-^poikot, szorolmosoink szivoi mog-kv^y^íjtok és boszélnl kozdtok. A király kéro~ kedvesét, hagyná cl a zárdát, oz sokáig ellono mondott, mindon okai oda montok ki, hogy ö felségo igon kogyotlon volt iránta, jövöro a rósz bánásmódot féli. A király biztositá az ollon, ismételve kérvén, hagyja ol o holyot. A kisasszony végro engedőit, s mélyen folsohajtván igy szólt: — üli jaj ml könnyű győzni, hn a sziv ugy is hódol,.mi gyöngék vagyunk, ha szerotUnk 1 Ezzé! i''ihagyá a zárdát, b a király fogatába, moly Íífóközbon mogérkozott lépott. Belépvén n hlntóbu l\jl»öhi\Jiott: tmo cz a togjobt) kezdőt ollonségoim kezoibo jutni I — Mitől so tartson—válaszol» kodvoso — király vagyok fogok tudni parancsolni, ajaj azoknak, kik olég szemtelenek lcsznok önt kosoritni. Mogérkozvén a király. La Valióro-t ö fenségéhez vozeté, k íí- eón azt hogy lonno gondja roá, mint o^ hOM\|ro ki élténél kedvesebb: ö íon»égo stfí.raw», Viszonzá — Siro ön szép fo.Udáfot tUz cl''óm: csclokedni fogom mit felséged parancjcV s a kisasszonyt ugy tc-kinten&raj, TOr^^ffi''hölgyot, ki öné. / király n^^tww/cjogértenl akarni o kétér-tolmü».V^ft mit fol olt. Ezontul gyakrabban mc^létopg^íD"¿a Valiérot; s látogatásait hucamcsb iiÍŐn>"nyujtá mint az elölt, söt ő fonségo Bzorao láttára ugy .szólván, iömérdok gazdag i\jándékkal kodveskodett noki. Folyton sürgeti egy külön palotábani lakásra, sokáig «Ili;»* állft\|t kivánatának La Valiére, míg vég^íátván, hogy a zaj éppen nom les* T^grobb mint a milyon az most; miután min-¿ánki ismoré kalandját — boloogyott, csupán aton kilátásból raintmondá, hogy szorencséjo lohosson (5 fenségét fesztolenobbül látni. A ,Pitin palota tohát átadatott noki, a király . .élyoson bútoroztatta, a küldött oda min-dcgn/f mi logazobb é''s leggazdagabb lohot; hogy pedig minden pompás, ós újnak lát-Bzasrék azt kivánta, hogy bútorait óvónként négyszor változtassa. La Valiéro kisasszony BzoroncBÓjénok hiro bofutván az ország minden részoit, fivérét az udvarba vonzotta. Nom a legjobb hírben álló volt, sommi som ajánlotta öt — mint mondatik — osupán hogy ogy nagy király kcdvcsénűk tostvéro volt: oz neonban mind nem akadályozá, hogy ogy szép és jövcdolmozö államástnyorioo, shogy a király no házasítsa öbszo egy gazdag örökös-8cl, klvol egy horcr.og is megelégedett volna. A királynőt férjo szorolmo igonérdokló: am:t!£.szontoskedö volt, épen ugy nom koll hintft'' hogy az ájtatosság, elnyomta logyon bonuft/i tormészot mozzanatait. Nom volt azop^í, ki megindulás nélk(\l oltürnó, hogy egy áiiv megosztassék volo, m«lyhcz ogész-bon joga volt. Nagy zajt ütött, «irt, kesergett, panaszkodott; do a dolgon mit som változtatott. Bánatát Fuonto marquis-sal a spanyol király kövotóvol bizalmasan közié ; do ezon ur a holyott, hogy vigasztalná azt moníá: „No csodálkozzék ezon asszonyom, hUá ön atyja, ós a király ugyan ozt csclo-kedto. Azonban onnyira legyözototl fájdalmától, s annyira átengodó magát bánata, és féltékonységénok, hogy bolo betegedett. A király moglátogatta, s ugy'' megindult botog-aégo és bánatán, hjigy sírt, különös, hogy gyakran sir ő folségo ; do olvégro is jóságának jolo. Egy előkelő asszonyság ki épeu jelen volt észrovovén, hogy a király könnyűjét eltitkolni akarja fennhangon szólitá „no rojtsc ol, siro az ogyedüli orvosságot moly meggyógyíthatja a királynét." Kovéssol ezután Vcrsaillcsban beteg lott maga a király is, oly kollomotlon nyavalába jutván, moly lázas állapotot szült. Folyton kedveso folöl rajongott, s oz viszont szakadatlanul róla gondolkozott. La Valiéro igen kivánta volna látni a királyt, azonbnn az orvosok ezt uom tárták ozélszorünck, attól tartván, hogy jolen-léto növolné a király baját. Midőn pedig jobban lott La Valiéro o kéziratot iutézto hozzá: Kézirat. „Végtolen kosorüségomro tudomásomra jutott, hogy ön igen botog; ndja iston hogy cz no lonno ogyóbb ellenségeim mesterkólé-sénól, ki o hirt bánatomra koholták, óh mi drága nokom kedvosom éloto, örömest adnám érto a világ mindon országait, osak bátorságban tudnám I Ila ugy szeret mint én önt, nyugtalan lonno, hogy nom iát. Parancsolja meg tohát nokem, hogy keressem fel, mort különben tovább nom élhotok." A szorolraos sziv örömévol olvasá o lovolct a király; és másnau inoghugyá Saint Agnan horozegnok, hogy fipzza ol kodvesét. Ezon ur nom vosztogotvén az időt, olinont Li Va-liéro-hcz kit igen szomorúnak talált. Mindenek olött a király ogészségo felől tudakozódván, válaszul azt nyeró: hogy jól van, mikép látni akarja s azért jött, hogy hozzá vo-zosso. Rögtön elindultak tehát b cak hámor Vcrsailles-bo érkoztok. A királynál nagy társaság volt együtt, s termo annyira tolvo volt, hogy La Valiéro kénytelenittetett a mellékszobában várakozni: A király amint Saint Agnant hiányzani látta, azonnal gynnítá, La Valiérénck közel koll leniig inivil pedig igen kivánta öt látni, oröson óhajtá, hogy udvarlói kovcsbodjeiiok, annyira hogy egy perezot sem akarván elveszteni, azt mondá tostvórénék,hogy egy csomagot kapván kény-tolon annak tartalmát elolvasni, s nom mont-boti fol magát, hogy arra azonnal no váló Szoljou. Ez elég volt a horczoggol tudatni., hogy a király ogycdül kíván maradni. Azonnal távozott tohát 8 a többiok követték. Miután mindnyájan oltávoztak Saint Agnan haladék nélkül bovozoté La Valiéret. La Valiéro a világon locctrycnjuédobb és lcff8zonveilólyo-_ sebben közoleuott a királyhoz. — Mily boldog vagyok — igy kozdé beszédét — a szoroncso a szerelőm visszaadják kodvcs királyomat 1 — Igón szép gyermekem 1 —viszonzá a király — hogy önt jobban szorothossom mint valaha. A szonvcdóly külömbfélét mondatott volo, mogmutatta lovolét melyot szivén rct-togetett, jelenlétébe osókolá meg azt sziz mog százszor. Mogvallá, mikép o Kedves lo-vél ogésszon folüdíté; hogy életét adná vissza, s jolenléto kedvét és teljes egészségét állítja holyro. Ezon édolgésokct más érzékíobbok követték, moly«kbon annyira hatoltak, hogy a király visszaesőit bajában, nagyobb voszély-ben "forogván mint ezolött. Az egész udvar zavarba jött, do La Valiéro kisasszony nagyobbá mindönkinél, mort o látogatásból, szép roménnycl tért vissza n Bizon palotába, s ki-loncz hó múlva ogy leányt szŰlt, ki későbbon Blols kisasszony novo alatt fog mogjolenni, s kiről o munka végén többot boszéloudünk; A mily orővol támadta mog betegsége u királyt oly liumar cl is maradt. Vissza nyor-vén tehát ő folségo olébbi orojét és üdeségét La Valiérot berezegi czimmol ruházá fol és udvariasabb stit szorplmcsobb volt iránta''mint valaha, mivel pedig a fojcdolmok tottoi molyok jolvényéül az udvaronezok csolokodotoi szolgálnak —- oly örömost utánoztatnak, 8onkÍ8om volna az udvarnál nom különbség nélkül, hogy illönok no tartotta volna kalandos viszonyba lépni. Nem volt ott szép nö ki no számolt volna a király azivéro, 8 no iparkodott volna értositéaéro adni. Hosszú névsort kollono közlonünk, lm boBzélni akarnánk mindozokröl. Elég logyon átalában mondanunk a nélkül, hogy novoznénk valakit hogy minden igyokezetük hasztalan kisérlot volt. E jó asszonyságok arra számlálnak, hogy ha La Valiéro asszonyság mort jolonlog már horezognő, nom szüksógos tohát öt többé kisasszonynak novoznünk — oly kevés szép-séggol sikort aratott, csak megkell jolonniök a kir..ly olött, liogy javaáalmalkat gazdogit-sák, s ogy La Valiérot kedvesétől mogfosszák kinok annyi bájt igórhotnok raonnyivo^ö nom rondelkezik, azonban CBalátkoztak jf"raort a király legkísBobbé sora volt érdokélvo, sőt elbeszéló mindezt kódvosénok b volo mulatott fölöttük. La Volléro asszonyság maga részéről oly kovéssó volt féltókony, hogy non^ kétkodott egy magas, .llásu vetélytársát meglátogatni, s ezernyi bV rátság és szivosségbon részositni. A király ezt tudta, s ez olégodot-lcnnó tövé; panaszkodott is o miatt elég kcBCtüen. ... — Oh ! asszonyom — mondá — cz annak jele, hogy éppen nem szeret, mivel oly ke-vósnó féltékeny. Hogyan lehotno szeretni, a féltékonynok nem lenni. — Engodjo mog, Siro, nyilvánitnom — váluszolá La Valiéro — hogy én a szorolom dolgában o világon legkénycsobb vagyok; azt hinnom Igazságtalan volnék ön iránt, és saját érzolmoimot sórtoném, lia képosnok hinném , önt egy szobrot szorotni; mert azon horezognöt ki szóban forog ón annak tekin-tom. Ön sokkal jobb izlésü Siro, hogy ogy nö, ki csak a szomnok totszik, do a tűinek nom, meghódítana. A király ki o pontra nézvo igen finnyás ozzol mcgsnm olégcdctt mog. Többször vissza tért o tárgyra s nom a leg kollomosbon nyilatkozók. — Valóbatr, Sirc. — viszonzá többek köt La Valiéro, a tisztolut olőidézt9 féltékenység mindig öröuiot okoz, mig rlTonbon az mit a bizalmatlanság szül igon kollomotlon; az első kolleraeson nyilatkozik, a másik bizonyos kosorütéggol tör ki, molyot nohéz olvisolni. Ha hibásnak éroiném magam elitélném magamat; mivol azonban szivem mitsem vet-hot szomoraro, nem lohot visszatartanom, hogy no mondjam kl folségodn:>k, hegy ön félté bő a somrait érinti, s ön no£Ísmcrtoti volom a gyöngeséget, melyet inkább titkolnia kcllono, vagy csak is időjén olötüníetni. L''iro, ón szeretőm önt annyiro, mennyíro csak bzo-retni lohot, vagy jobban mondva annyira a mily szorototro méltó: sokkal inkább bocBŰ-löm minthogy higyjom változékonyságát, azon horczcgnöt pedig, melyről nokom folyton botzól, már sokkal koveabro becsülöm Bonihogy fóljok, hogy oly nomes ós jó szivet mintáz öné töloin olidegonithesson; következésképpen aggodalom és féltékeny-bég nélkül nyugodtan alszom. 11a ön engem annyira becsül mint mondá, jobban félné vosztoiuot — viszonzá a király — nem nom, — folytutá — ennyi bizalom, csekély szerelem jclo, b ön nom követi a kül-töményt tuclyot egy napon idézett: „Midőn szentünk „Komegés fogj» cl lolkünk : „Amit bíztunk az logdrágább nekünk „S ozt olvcsziteni csak rettegünk.- — Valóban, Siro, válazsolá La Valiéro, mindon tartozó tisztelettel logyen mondva ön rosszul alkalmaz egy magasztos elvet. 11a azt képzoló felséged, hogy a szóróiéin oly nomü őrjöngés melyben az egymást szeretők egymástól szakadatlanul gyötörtotnok ugy nlnns rgyébb mondani Vftlóm, raint az, hogy én a szorolmot sokkal kollomosb siompont-ból fogom fol, s nom képzolom, hogy bizonyos nőmével a nyugalomnak összo no fér* liesson. Továbbá Siro, no képzolje, hogy ogy szerető nö ki igen is tud szorotni ily nomű nyugtalanságokat gyöngédség jolénok tokint-son. A szorolom csak azokat ügy fogadhatja szivoson ha nom gyakoriak. Mig ellonbon ha hogy hasonló zavarok gyakoriak és tartósak, csak alélok kosorüségo és badarosságá-nak tulajdonithatók, mindonbon bizonyos határokat kell tartani, ugy a Bzcrolombon is, különben nem vagyunk oléggó oszélycsok. Bármily igazak voltuk okoskodásai mégsem nyugtatták mog a királyt mindig vissza tért panaszára, s ámbár mit som válaszolhatott, még sora mulnsztá kinyilatkoztatni, hogy szorolmo nom oléggó gyöngéd, mivel oly találékony panaszainak elhárításában; • orro .visszavonult. E osokély szakadás egy hónál tovább tartott. La Valiéro kovés tttro-iomtucl visolto azt. A végletekig jutván olvégro La \|Va)iro Vinconnesbo mont, sirt és panaszkodván olmondá a királynak, mit és inonnyit szonvodott. A király oly tekintottcl fogadta, moly tanusitá, mikép élesen van sértve, olvégro is engedékeny lott. Midőn a király kiraont, Bollcfrondt úrral találkozott; hirtolon megállott volo mondván: Mi boldog ön Bollcfrondt, <:sak a dicsőséget szeroti 1 A dicsőség Siro, —• viszonzá Bollofrondt — kényelmetlen kedves, többe körül mintegy szépnok szolgálata. Minden állásnak meg vannak saját kényelmetlenségei. Azonban Vonus diadal jolvónyoí nokom mégis kcdvc-sobbnok látszanak, mint Bellonáéi, s én az olébbi hivoít sokkal boldogabbnak találom mint az utóbbiéit. — A király ogy solu\jjal válaszolt s távozott. Nohány nap múlva ogy nom kovésbbé szollomdus, mint szép udvarhölgygyei találkozott. Utánna mont sok szópot, kollomost mondván noki, sohajtkozni kozdott, mindont olkővotott, mit olkövotni kell, hogy szcrol-raoBnok láttassék. A hölgy anyja,'' ki azt .valónak fogadta, mogfodotto leányát, mivol ily nagy király szorolmo ollonébon hidogon visolto magát. A jó asszony, ki bizonnyal omborségosobb loondott volna loánya boly-Kot^bon, ha arra óvói ós tormoténok diszto-lonségo alkalmat nyújthattak volna, legbensőbb % barátnőit egybegyüjté, hogy loányát észro hozzák, b hogy módot találjanak visz-szaszorczni a loány kiosiaydod aggályjai mlutt olszalajtott alkalmat. (Folytatása kövotkezik.) Vegyesek. — L''i kni.czolhlr. A „Debatte" egy kll-liiii molléklctu jun. 27-röl tx következü fontos közleményt hozza : „Nádasdy (•K Zichy grófok olbocsájtásukat meg-knpták. MajliUh Gy. ö excellcntiája magyar kanczcllrtrrjí neveztetett ki, a az esküt ma reggel 10 órakor 0 Felstígo kezébe letette." A „Magyar Sajtó" nm-grfn tiU''Hllrgiínyo Hzorint pedig Rainer fülicrezeg pedig leköszönt a minister elnökségről ; Mennsdorf? miniszter elnökké nov,értetett ki. A birodalmi tanács tagjainak köreiben orösitik, hogy Plener, Sohmerling, Lasscr, Hein, Frank ós Meoséry szintén beadták lemondásukat. Ilirlik, hogy Bolcrcdi lesz állam-miniszter. * Hogy már nemcsak a tüz elleni, biztosítás eszméjo terjed népünk között, hanem az élctbizto»itásé is, mutatja azon tény, mikép Kiss Zsig. urnzclsö in. általános biztositd táiÉaság közj onti felügyelője néhány nap alatt G0,000 ftig terjedőbiztositántcpzközölt, s Keszthely-lyel együtt többot 100,000 ftnál. Hasonló örvendetes tétiy, hogy még azok közül többen, kik idegen társulatoknál biztosították magok vagy osaládjokat visz-szuléptok éa magyar társulatunknál biztosítottak. * Tervben van, minden évben, pünkösd másnapján nngy ldverfonyt rct« rendezni Kaposvárott 40~50 drb arany díjjal. Bizonyára nagy lendületet adna a lótenyésztén\ok. * A takarékmngtárok Erdélyben örvendetesen szaporodnak. Csak Küküllö megyében már tizonkilonoz faluban van fölállítva..'' — (T. Gy.) Az iBzákosság javithatlan rosz. Uj-Yorkbnn ogy szorenosétlen ur-hölgy, kinok férjo nem tagja a mértékletességi egyletnek, mindent megV -sértett, hogy öt ez utálatos hibából ki-gydgyItsa. Utoljára pénzzel és befolyáson egyónok sogélyével oda vitte a dolgot, hogy holtrészegen férje az orvosi boncz-asztalra kitorittolott. Romélto a szegény nö, hogy férje ott elrémülve, gyalázatos szokásával örökre felhagyand. Midőn az bormámorából fölébredt, felkönyökölt és széttekintvén mnga körül, egy, a kályha melletti ülö a szivarzó embert vott észre. „Hol vagyok?" kérdé. — Orvosi bonoztoremben," feleié az. — »Miért vagyok itt?" — Hogy felbonozol-ta«8ék." — nFölbonozolta8sam? minélfogva mondja ön ozt? — Annál fogva, minél ön tegnap holt vala, t. i. holtrészeg b mi önnok dögtestét ide hoztuk, miután nejétől ir.egvottük, ki helyesen cselekedett, hogy nekünk azt eladta, ez levén az egész haszon melyet önből eddig vehetett. Ha ön többé nem holt, az nem az orvosok hibája, ők fólbon-czolják önt élvo vagy halvp." — Való igaz-o amit ön állit" ? —Minden bizonynyal és pedig egyszeriben." — Szemeit dörzsölte most és gondolkodott ki sl, aztán egész önátadással: „Ugyan, barátom mondá; nem eszközölhetne nokem egy ital bort , mielőtt a munkához fognának?" •— A magyar országgyűlésről a „ Hécsi Hirndó", mely állítólag a Sohmerling miiii8terium félhivatalos közlönye, ezt irja: Az országgyűlés összehívását illo-tőleg következőkről értesültünk. Az udvari kanozolláriának az ogybehivást illotö javaslata a miniszteri gyűlésen változatlanul keresztül menvén, Ő Felsége legfelsőbb jóváhagyása alá terjesztetett. Erro nézve ő Felséga legmagasb elhatározása (Resolutíó) rövid idő alatt várható. — A kancolláríai javaslat értelmében a logfolsőbb határodat kiterjeszkednék az országgyűlés égybehivásá-nak bizonyos napra határozásán kivül az országgyűlés helyére a választási módozatra, a a választások keresztülvitelének módjára. Az cgybohiváa juliua végével fogna történni. A megnyitás oktober kör.epe h vege kUíl volna várható. Az orRzdggyllk''8 liolyo Pest; nnía lioly hivatalosan szóba som hozatott. Az 1848: 18G1. választások koresztlll vitelére hivatott választáai bizottmányok vrilasztá-wára megyei kttjrgylllósok ad hoo ogybe-hivásA fogna elrendeltetni. — önkéntelen mérgezés. Dömaödön n kü''/sóg lutsánál a kisbíró, utána a bakter, a tizedcíok és ogy mindene«, egyszerre megbote^edtok, s közlllök három meghalt. Azt beszélik, hogy önkéntelen mérgezés okozta mind a botegségot, mert u mindonos botegsége nlatt bevallotta, hogy egy izben pörköltet ftízt tvén velő, 1''özch közben egy csomag gyufa esott az ételbe, mit csak későn vett észre,midőn már ngyiifa fejei leáztak. Sajnálta a hust kidobni; i\em is emlité társainak sem, s igy megmérgezto őket; de magát is, mert meghalt. Gazdasági tudósítás. ,-kngy-K«nl«»n, juniua hó 30-d». IdöjárA-u;ínk vAUoíó, gyakori obö, «tán»» höiég vagy 5tói Által, moly n lovogöt Áthüti, látogatta* i»k raog. Tormóíoiok »zóp lAbon Allnnak. í oloiógAr kövotkczö : Biuft 8 frt 20 kr. Ittas 2 frt. 00 kr. Kukoricia 2 frt. Árpa 1 frí~50-—80 kr. Zab 1 frt 16 kr. Iínb foliór 8 frt 60 kr. Torka 3 frt 20. kr. Ktn IiidI plnoii 4 r«kt IJurjony« mírüjo 0 (V 00 kr. M»rh»hu« fontj» U(kr. Johhu« fontj« 10 kr. 8cr-t''4»hui foutj. 18 kr. UJ «Mloiin» mAi.AJ» Î8 frt — kr Zilr fonlj» S6 kr. LioglU«l uiànfj» 11 fl 0 kr. Ziemlc-Util miiifj* 8 frt 00 kr. KenjrJrlUil fonlj. 6 kr. Ku-koricialixl fontja 3 kr. Uj bor Itciijo 8 kr. ó bor itoiíjo 10 kr. S6r ltci^j« 10 kr. Szllva-pállnk. ltciéjo 38 kr. TÔrkBljr-pillnk» itcxijo kr K.gygru laisxfj. 16 l>t." — kr. Öntött f.gygjrugycrtjra fontj» 30 kr. rnAr-tott fontj« 33 Si»pp»n fontja 20 kr. Knponvár, jun. hó 27-ón. Borús, napos, hűvös, majd osös idők váltogatják ogymAat; tökólrtes május; májusban mog Atóítdkju-liuat, a forróságot órtvo. Tavasíi votomó-nycink jól holyro jöttök, különösön a takar- inAny votomónyek tán holyro ütik, ugy a »nr-jutorinóa azt, mit az clttazónAbnn vosztctttlnk. A rozs oröson azöktll, a innon-onnan aratásnak nózttnk olóbo; o tokintotbon mAr elmondtuk vólomónyünkot. Az oloBÓgAr jolon-log kövotkozökóp Ali: Buta 2 frt 70—85 kr. Itoza 2 frt 5- kr. Árpa 1 frt 60 kr. Zab 1 frt 20 kr. A roaz cltiazdna tormóa daczAra aokat azAllitanak hotivAsArokon ; a azegóny ombort mindenfelől azoritjAk, a moat oladja azt a rétről, mit majd a Jövöbon — moglohot — drAgAn a padlAsról koll mogvonnío. Kukori-cr.ti, burgonya, burgundi rópa jó lAbou Ali kivóvo azon holyokot hol sok kárt tott a mult havi hidog óa fagy; mort .vannak olyan lapok, hol június hó közepén ogósa földig elfagyott a kukoripsa. m. p. Bécsi pémárfolyaiu junlu* 30. 6% motaliquoa 69.— ; noiüzoti kölcíön 74.—: bankróazvónyok 798.— hitolintózoti réezvónyok 177.70; ozüet agio 106.60; arany darabja 5.18. 3\ryilt posta. i\ Étiének, Kc»th«ljrcn i JörC »«írnunk lioinl fogja ; kérjük I>cc4ci mtlködMt továbbra U. T, J ufk, N''.-KaiiUsáu: A kOMött kOuvvít áruin,,! Ülrtő Myírc acállitotluk \| mikor »„o, VÍoil" 81. Nándornak t A 8 irtot kt>»iöntlol y.tua „ 1-zúl ncvt''bau. Anokntk n l>áx»»uUuJ<5kn»k : » l«velek«t k/ihtii juttattuki ml l«» ti oredmíny? nm telink íug(f J. Hindoruak i Kiment lovolUnk ( tftbblt ,,«mi ljr«»en. T. V.-nak : ,lKy múlik «1 Ifjuaigui.k". . . Körctko8 jallgíja pAly,m0oket megkaptuk i .Nlnca ax ve«»vo , kit egy nornxet »»Wíbc temet el." „Tnrditatcm graTltat«." u mgAt "»«p»1**«» felmagAtitallatik." H. T. Mncaen aiokbál a könyvekből. E. L.-nak, Füreden: Tin 8. vagy 4 ín? <»— J inak i Nagyon sallang«., \|,omA [. .«»entgyörgy virágok«. Nem Jók. tcIjeiUj''ük K~ L~0U '' CUf<>UUt Y,UOk I klvAtuígít \ U-uak : Nem j8n aa !grt lev«l ( »»eretnínk mAr ret jót uevetnl. L—rai Lapot rendeltünk Bn »»ilmAra; többi iladd 1» ön dolga. P-nak, KapoivAr t É—L. IUd } V. M. BOhönyei V. Uogát \| K. K. Döhönye Ca Oy. N. B«\|om \ f. Füred i V. J. Terebeid j H. J. üArod \| K. P. TmWu. V. P. L-íAn ( K. J. CtertSn \| H. M. QyaUn •, 1). J. Moruye i C». K. Toponir. — Lapunkat megrendeltük önök ixAmira. Felelős szerkeszttí: ROBOZ ISTVÁN. R 3E3 T JÉ* 3±8 (2—3) HIRDETMÉNY. rintir 8/ab.i Jinot^a nojo Tom-bor Julit liiteloaölnek 3»ixehivi«al Hontogymegyo polgAri iö(V»i4ko mint telrkkiiuyvl batiiAg rfaajrUl kilxblrrl tótetik, hogy Siita Jitef-ii''k PintirPaabí JÍn. a neje Tom-l>or .lulla elleni keretet^bon a kio-lígllí«l vígrehajtA* utóbbinak hor-vAtkntl 41 »». t.J. kSnyvbon 1-4 reudaa&mlg. bejrffyaett biitokukrA • IrrndoltelrJn, ímr^ti feltMelrk • a klollgifcWi lorrrnd mrgillapi-llia tckinteUbÖl liiteleiUknck tir-f^iaUil batArnapnl folyó 4vi Jut. h''< U uapj''tuak''re/go''iOórAJa kitU-a''tlk) mire liitcleiÓkaixal liivatuak mrp, hogy mrg nem Jo''enííök nr-tíben n fenne bbl Ügyletek bíróilag fognak meg Állapíttatni. Kgyaicramind felhívatnak mind-•aoK.kik n kijeleli blrtokhoi ÍKi<n;t taitAiiak, ott n ft-niiebbi Imtáriii4ij< ide li.J. I ntt''iii «liaient k. KitpotrAr maJ. í"J. 1«0S. Bomogyuiegy* tSrrényaiéko mint telekk»uyvi Katiiig. (2-3) ARVERE8I hirdetménye Homojymegye polg. tOrvínyué-kínek, mint telekkönyvi hat''aAg-nak r>la /r!t\| krtal.l-rA tetetik, hogy Klein U.ár t. konplnyi lakAiuak felpeieiaí^ aUtt Fiai MAtét. kon-pAiivi lakelleni kflv< telíie fc-ileiMri» letAlogoU ti a t kn)i\|>/.nyl ki><it<\|{ 78 ;Ajnutel<''kj>''gy<ttkbny-v/brn 11 — 17 rdn.af Irdii.».foglalt a bin-llag 1400 frto. t b-ciUlt ingatlanok t. koppAny k»«Wgb> n a holya/ln4n f. ívl juliui 31. napj/t-nak reggeli 9 irAJAn — miut a» eliii hatAinapon — elArv roitetni fognak ( a niAiodik Arveiíil id<>, ha ui tAn a ; eln''in vovS nem talAI-kasnAk. f. ívl aug. SÍ nanjAnak reggeli V óiaiAra a helyninírv kl-tö/et k, axral hogy ekkor fennebb kijelölt ingatlanuk a IxeiAron nlól la eladatni fognaV. Ax arveríil feli/telek a törvóny-ix^k irmlAJAban mindenkor megtekinthetők. KapoivAr majni hA 81. 1805. Pomopimegye tilrv/ny mrke mint t. Iekkj.ur t i hat-''iAj}. iVaU (2-3) ARVKRKSI hirdetmény. Bomogyinegye polg. lUrvínyní-kének, mint lelekköuyvl ha»A«Ap. nak ról Ml köihlrrí t(Stetik,\|.ogy Wiener f/nAi« nlklal Irkóinak felp»re»iégo alatt 8tlgler Oyörgy maieialli lakói elleni követeló»" feduíAi^r.i le»Alo(.-o!t <ia marnaMi ItíUaóg Sí aiAmu tslekjej» aftköny-víbenjA f hr. aaAm a. foglalt A» blröiltg 18 » Itt o. í. beciUlt liijrat -lanok Marexn''l k<t lógbon n hily-nlnón f. ér) Jnnim 90. najjinik reggeli 0 órAJAn — mint a< eW<5 ha-Uriiapon — (lArvereatotni fognak, a mlsodik Arveróilidö, banettuai cUílii vev8 nem talilkoinAk, f. éri J IImi 31. napJAnak regge''I 0 orA- tira a heiyiiluíre kitUtetlk, aaial ogy ekk''ir-tennebb kijelelt Ingatlanok a bnairon alul li claditnl f»goak. Ax Aiveré»! feltételek a törrény- a.ék IroiUjAban mindenkor megtekinthetők. KapoivAr mAjui. hó 28. 1806. - Hoinogymrgy tHrvényiiAko mint telekkönyvi hat.''iAg. /i ess u,v, •ti- (3-3) Hirdetvény. N.-Kantna vAroi tixéko ré»»A- röl,köiklrró tétetik, hogy HorvAth Ferenci él neja Merilt Flllppina adóiohtól lefoglaltatoltN Kanl<iAn a Péeii utotAban 808. Ií. alatt fekvő i 8500 fitra becilllt filldiiiute» liAa 1836. óvi Juliul 20-An d. n. 4 órakor é* ha ekkora beiiAron felül nem Igórtetnék, 180&-ik évi aug. 21-én d. u. 4 órakor a beciAron alul ii nylIrAlioi Arveréi utjin eladatni fog. Melyro a venni klvA-nók oly hoiiAadiiial hivatnak meg liogy bAnatpén <111 176 frt elöro le-fl« Ujndö, a többi Arveréll feltételek petlif a t''irviiókl ira''tArbAn eleve ii beteklutothelnek. N.-Kanliia, 1805. junlui 1. A vAroii tlxék Által. »•»/.„ (3-3) HIRDETMÉNY. Havorka Jóiief hltoloiőlnek ömchlvAia l Bomogy-mi gyo polgAri tőrvényiiéke mint telekkönyvi hatóiig réiiéröl köx-hlrró tétetik, hogy JArinyi FitvAn ciődtőinegéuck Havorka J''ixrcf elleni kermitében a kielégitéii Yégrehajtii utóbbinak a KapoivAr 80 dlk itAmu t.J. könyvben tl — U ren<l«xAinlg b.<jegyaett biitokuk elrendeltetvén, a •• Arveréll feltétek lok i a kielégitéii lorrend niegAHa-pltA.-i tekintetéből Mtolarttkne. ti-gxa''Ail hatimapul f. éri any. h > 2- dlk napJAnak reggeli 0 ófija kitUi< tik ; mire hitelezők aiial hivatnak meg, hogy meg nem jele-nAittk eletében a lonebbl ügyletek blr>''>llag fognak mcgillapltatni. Kgjriaerimind felhívatnak mlud a ok, kik a kijelelt blrtokhoi Igényt tartanak, a>t a fenebbi hMiridöig ide bejelenteni lientnek. Kapoivir maj. 4 1806. 8omogymegyotőrvény«<ékemint tel. kkönyri hatóiig. »19/ i l (2-3) ÁRVERÉSI hirdetmény. 8<imogy megye polj». tőr vény ixé-kónek, mint telekk^nyrl''hatóiig-nak reiiéről kőihirri tétetik, hogy Ldveiiaotm Péter lellel lakéinak folperea«égo alatt PonjrAci IitvAn ««. flrrvArl lakta elleni köre-t-léie fotleiélíro leiilogolt él a Mo »ol.il kői lég l-iö itimu telek-j-gyxökünyvében f 1—2 é* ft —13 itU Amíg foglalt él bíróilag 800 ft. o. é. bt c«ltlt ingatlanok Moielir köx-a''gli'' n a Irlyixlnén f. évi Juniua li.''i 20. un\|>jAnak reggeli 0 órfJAn — miut at <l<ő liatiruapon — elAr-ver.''Xti''litl fi>jfi«Ak ; a milodik Ar-v< r ;''l l''W, ha iictA''i ax eliőn vevő nrm talAlkoxnék, f. ó. augnit hó 25. napJAnak reggeli 0 órijira A lflyixlnóro kilUxetik, atxal hogy ekkor l''enebb kijelölt ingatlanok b.''ciiron alól 1» eladatni fognak Ak Arveréll feltételek • törvény-• xék iríVJAJiban mindenkor megtekinthetők. KapoivArott aprlli* 84. 1866. fomogy megy. tőrvény «xéke ■ulnt telekkönyvi hat''iig. ^ f l—3) ÁRVERÉSI hirdetmény. 8oqiogyra. polg, tőrvnékének, mint telekkönyvi hatóiAgnak réi/ó-röl1 öihirré tétetik, hogy Forenexi JAnoi JA''II lakóinak felptrei-»égi nlatt Meneteli l''éter jAdi lak i elleni koveteléii fedeaé-léro lexA''.ogolt él a j A d I kilx-•ég 6t il. t. jegy.őkönyrében I. 1 - 1<>. rendi Am alatt foglalt éi btn>llag 1200 frt o. é. beeiült" Ingatlanok lAdi kontgben a hely-ixluén f. év ixept. hó 20. napJAnak reggeli 0 ór AJ Au — mint ax ellő liAtimapon — elArverextetui fognak i n mAlodlk Arveréll Idő, Iia nctAn ax eliőn vovő nem tMAI-koxnék, f. évi oki. 80 napJAnak reggeli 0 órAJAraa holyninéri ki-tüi'' tik, anal hogy éltkor fennebb kijelölt inrAllAiiok a beeiAron alól li eladatni fognak. Aa Arveréll feltételek a törvény, ixék irodiJAban mindenkor megte. . klnthetők. KapnivArotl, Junlui 10. 1806. 8omogymeg>o törvén tixéko mint telekkönyvi hit ''»Ag. FKSSELHOFFMIi JÓZSEF ajánlja N.-KniuzSíiii (lúxnn felszerelt kereske-(k:.si{t, melyben n legjutányo.snbb áron kővetkező mindenféle ilruczikkok kaphatók, u. m.: a Icijfinomabb ezukor, kávé, orosz thai, rhtrin, porczeL ¡dn- a bécsi I/arxJtrmitA ft£o aitftitjck, Jifwm tájiból k<S-szi''Ut dohányzó szerek 6$ sortcártik. Knpliátók még továbbá : Aixer nHztnli olnj, kdlüiifcle chocholndc. Valódi nápolyi maccaroni, rizs, árpakása, pesti hengormalmi dara s liszt. legjobb groiementáli- és parmai sajtok. Különfér külföldi pezsgők; szegszárdi, büdai, somlai, badacsoni asztnli, tokai, , soproni, ménesi aaszuborok. Vnlódi I\VC,MA\0 HYaUP (hnHhnjtd Hior). Dntiblls-rélc nUvcny liqueur, nyomor rájánok cll n. NEUWERTH-fóle budai keserűvíz, alapi, iv&ndi, gleichenbergi, marienbadi, pilnai, paradi.seltlóBsaidschitzi ásványvizek. Friss ós jó rohiCBi savanyóviz. Marmarosi s isztriai vörös marhasü. POPP anatherin szájvize. NÖVÉNY PAPÍR, bofíizött gyümölcsnek, hólyag helyett. Relsaer félő légyveftitö pnplr. Zarhorl frlti bollmvositö por. Lniár féle polo»knveMitA Bxcr. 1 PORTLANI) ÍR MILLY, APOLLO S FAGYU GYERTYÁK. Siklósi mosó szappan. KORNEUBUKGI MAUHATÁPLÁí/) PÓR. ©ttdareiter L. fél© osűx eíleai ír (linimontum etjui^. BELGIAI PARAFFIN KOOSIKENÖOS. Kereskedésemben egv jól nevelt tanuló felvétetik. Bcrbe adandó lakás, N.-Kauizsác az Iván utcza 480-ik sztimu házában egy lakáa, melyben jelenleg a — táv-Aürgönyzö hivatal létezik — szent Mihály napján bdrbe veendő. A lakás áll 3 ntezai- s 2 ndvari szoba-, konyha-, dtkamara-, padlás-, pinc/o- c{s fakamarából. BŐvobben értekezhetni e lap kiadó hivatalában. (8—3) • Hirdetmény. Ezonnel közhírré tétetik, hogy alólirotnak a kötsei liatárban fekvő, 200 hold tagositott szántóföldből és 20 hold belső fundnsból, szől-lőböl álló nemesi birtoka, az ehez kapcsolt mellék-jövodelmekkel épülotokkel, száraz és olaj malommal együtt, szabad kézből, vagy ennek nemsikerülése esetében, —jövő július hó 3-kán itt Kötsén a helyszínén, nyilvános árverés utján; vagy örök áron eladatik, vagy podig 12 évre haszonbérboadatik; — valamint az oladást, ugy a bérletet illotő feltételok szintén a tulajdonosnál naponkint megszemlélhetők. — Kolt Kötsén Somogyban Ivárád mellett jun. hó 7-kén 1805. 2.-3. Fejér István, tnlajjdonoö. Árverési hirdetmény. Néhai Stangel József kaposvári lakós özvegye szül. Matkovies Katalin hagyatékához tartozó alábjegyzott ingatlan földbirtokok, választott bíróság határozata folytán, — alább kitűzött napokban, a hely szinén nyilvános árverezés utján — becsáron el fognak adatni. 1. A kaposvári 152. számú telekjk. 4 hr. r7,. alatt Stangl József Özvegyo szül. Matkovies Katalin nevére bejegyzett szöllő, présház, szántóföld, rét a „lioma" hogyeu, területo 2 hold, 1170 négyszög öl f. é. julius 9-én. 2. Ugyan 1-sö pontban hivatkozott tkjkv. 7. hrajzi sz. alatti szöllő-préshtíz, szántóföld és rét az ivánfai szöllőhogyen, torülote 5 hold 17 négyszög öl julius 10-án. 3. A városi határ, ugy nevezett papsára düllőbon fekvő 7 hold ''szántóföld; 1 hold rét julius 23-án. , '' 4. A kallói berekben fekvő- 2 hold rét, julius 30-án. Mindenkor 3 órakor délután. Az árverezési feltételek alólirottnál bote-kínthetők. Kaposvár 1805. junis 16. Kovachi Oh- őszinte ♦1_3 kik. vál. o«t. blróíAgi tng. Wnjditíi József kiadó, lnj>- öb nyomda tulajilono« Nngy-Knnizsán. Nagy-Kanizsa. Negyedik évfolyam. 20. szám 1865. július 10-én. \ Ismeretterjesztő lap 4> szépirodalom, kereskedelem, Ipar, ga?<lászat, tudomány és művészei köréhői. A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. -NyUttór egy Potit sorért 10 kr. — Hirdo-kozolósót illót» tnindon tárgy n Nézetek föjdiparunk emelése . körül. Gabnaforgalmunk -íanyhasága éa a termés csokély áro, olőbb vagy utóbb koll hogy gondolkozóba hozza földipa-rosainkat, hogy no csupán a gabnafé-lék tormoléso súlyában holyozzék bizo-dalmukat, hanem oly nyers termékek nagybani olőállitásával is ^foglalkozzanak, melyek n piaozi ár ingadozásainak kovésbbó kitévo, biztosabb jövedelmi forrást itférnok o tormolőnek, » itt olxlí bolyon vélem fölomlitcndőuek az ipar-éa kereskedelmi növényok tonyésztését. Mondhatjuk, hazánk kedvező égalji fokvésénél fogva azon szerencsés holy-zetbon van, hogy o tekintetbon a legjelentékenyebb forgalmi ozikkoket a legelső est legjobb minőségbori előállítani képes, s ha értolem, tiszta lolkiismoretos jó kezelés nom hiányzik, bátran kifogjn állani a voraonyt a continons bárujely országbeli termosztményóvel. Hogy csak rövidou elősoroljuk mindazon gyáripari nyers tormékoket, melyek maholnap mint kiviteli tárgyak a világ piaozán szerepelhetnének s a termelőnek jelentékeny jövedolmi forrását képeznek; o következők: Kendor és len, az olőbboni sík alföldünkön, az az utóbbi hegyes felső vidéken olőnynyol termeszthető; — a dohány a foHtő-növények nagyrészo, milyenek a oslllleny, festő mályva, fogas-rozeda, bu-zér- éaszokliczesáfrány; szintúgy a fllszor és gyógy növény ok, száraz molog égal-junk alatt különös tökélotosségrofojlőd-nok, szabad legyen még itt különösön a paprikára omlékcatotni, o jeles honi füszo-rllnk napról napra keresettebb lesz külföldön, s remélhető, hogy idővel az idegok éa izmokra oly kártékonyán ható indiai boraót a forgalomból végkép kiszorítja, ezért megérdemelné, ha nagyban termelését megkisértonök, csakhogy aztán téglaporral ¿pog holmi más haszontalansággal no kevorjük, különben oz is azon soma jut, pint több offélo lolki-ismorotlen kozolés által elrontott árucikk, azaz tormosztőjévol ogyUtt boosülotét veszti I Az olajnövényok nagybani tor-mesztéso szép hasznot igérő vállalat; áruk kovésbé ingadozik,mint a gabnáó, s ha tiszta a mag, rendszerint szivos vevőkro is akad, hanem ozoknél so csupán a ropoaébo holyezzllk bizodal-munkat, hanom kisértsllk meg részbon a biztosabb termésű nyári olajvotomé-nyokot is. Ha vájjon nom czélszorübb volna-e, ha az olajat magunk sajtolnánk ki, 8 a mag holyett olajjal kereskednénk ., külföldön? s igy nemcsak egy hasznos iparlizlot adna munkás kezeknek foglalkozást, lmnom olajpogácsa is megmaradna s termőföldünk javára esnék. NézzUk osak, mit tesznek az angolok, o számítani tüdő, hangyaszorgalmú nép ; összegyűjti hazájiTban a continons elszórt kincseit, s nagy mennyiségben szedi összo az olajpogácsát, a csontokat, mint hatalmas tárgyanyagokat8 termékenyíti'' velő földjét ; .. do hát nekünk nem lőhet annyi eszünk, b ki no tudnók] számítani,hogy a mi egyszer hazánkból-kiszivárgott, az vagy soha, vagy csak drága pénzen hozható ismét vissza? s ha már az olajat el is adjuk, tartsuk meg logirtáblj a pogácsákat, hatalmas trágya az, akál közvotlonlll a vetések ro. .alkalmazva^aRár pedig előbb a marhával ctotvo. Bortermelésünket abban hagyni nem szabad, sőt inkább azon koll lenni, hogy oly tájékon és fokvés mellett, hol a föld, ét» égalj (x tarindnynok kodvon, inig" ujabb Ultotvényokot is alakítsunk; kisebb belterjes gazdák hasznosabba aligha fektethetnék tőkéjökot, csakhogy mind a fajok czélszorU megválasztására, 8 ha lehot, jeles fajUltetvényok alakítására fordítsák különös figyolmöket. I)oa borkozolés módja is a lohotő lcgtm-loggyobb vigyázattal és tisztán történjék, végből igon tanácsos volna, ha minden bortermelő község klllön társulatot alakitana, s a termést egy közöspinozében folllgyelet alatt gontWiwljié é* ti»tán kezelné; igy aztán azon egynomtl bor is nagyobb mennyiségben előbb akadna vovőkro, mintha mindegyik borát különösön a maga fojo szorint pancsolja és rontja. " LegozélszorUbb lenno ezen társulatokat részvény utján fölállítani; moly egyszersmind segédforrásul szolgálna a pénzdolgában sokszor megszoruló termesztőre aézvo is. Jól rondezott gazdaságokban a szarvasmarha- ós juhtenyésztés nem csekély jövedelmi forrását képoznó a földiparnak, részint hus-, toj-, sajt-, részint podig gyapjutorményokbon, csakhogy ezt is, ha biztosan jövodolmozővó tenni akarjuk, egész más alapokra koll fok-totni, s ozéljainkhoz képost a tenyészállatokat megválasztani, és nomositvo a tökély minél nagyobb fokára omolni, o mellott ozélszorü gondviselés és takarmányozás által a tormóny mennyiségét és minőségét fokozni; a szép hizott jószágra vásni a mészáros foga, s a gazda biztos lehet bonno, hogy a vásárról többé vissza nem viszi, mígaPharao hót sovány ökróvol polongérro toszi ki magát, e örlllhot, ha bőrének árát megkapja érto. Do hát a juhoknál itt som közönyös ám, ha l1/ vagy 3 fontot uyirllnk egyről, szintúgy, ha csak 70 vagy 1 -10 Mogjolon o lap legalább ogy ivonjanuar hó 1-tíil kozdvo mindon hó 1-ón 10-én óa 20-án. —• Elöflxotósi ár postán szótküldóssol ós helybón házhoz hordva cgósz óvr« B frt. \ félóvro 3 frt Nogyod évro 1 frt 70 kr — Mindon oltflizottf a tulajdonos kölcsün könyvtárát az oddigi fonnlálló foltótolok mollott fól áron használhatja. — -Nyilttór q ...... tó sok hat hasábos Potlt sorórt 1-ör 7 kr , 2 or 0 kr. ós mindon további bolktatásórt Dl kr. s bólyogdijórt 80 kr. fizotondö. A beiktatási díj s a lap kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára} a lap szollomi tartalmát iűottf kö»l<ynónyok(po(lig, ugy mindon lovolok bórmontvo a »zorko6«t8sóghoz kllIJondük Kaposvárra Előfizetési fölhívás. Küzeledvón jul. 1-jo, tisztelőt ós bizplommal kórjük fol azon t. előfizetőinket, kiknok eltífizotósi ideje lejár, hogy azt megújítani szíveskedjenek. Általában fölkérjük lapunk támogatására oz irodalom ós ügy barátait. % A szerkesztőség. ftot kapunk mázsájáért a gyapjúnak, a felllgyoloti költség mindegy, do a nyereség folt. nŐcn változik. Oly tájékon hol juhtenyésztéssel kisebb gazdák is foglalkoznak, kitűnő tulajdonságú kosok az érdokclt gazdák közköltségén volnának beszerzendők és ápolandúk. Miután az cgyesok ritkán vannak azon helyzetben, hogy a legjelesebb mng, vagy pedig a fajállatokat költséges uton beszorezliotuék, nézotUnk szorint a gazdasági egylctok különösön o részben torjoszthotnék áldást hozó mll-ködésoiket minta gazdaságok fölszoro-léso, becsesebb fajnövényok és állatok beszeriéso által alkalmat nyújtva a jó és hasznos szcmlélhetéfléro és terjesztésére. Nehogy pedig termelő közönségünk egyosok nyeremény vágyának, s a lelki-ismerotlon alkuszok sáfárkodásának áldozatául essék, szükséges volna egy bizományi ügynökség felállitása, hol minden egyes torményozikkek bojo-gyeiiro, o mntntvrfnyokbnn közszemlére kitéve lennénok; h az ügynökség az eladó és vovő között mintegy közvetítő intézet működnék* Evvel kaposolatban egy kölosön-bank is összeköthető volna, mely a nyors termékokro előlegezéské-pen pénzkölcsönökot adna; hogy mi uton volna ezen bizományi ügynökség felállítandó, s mily alapoki''a foktotve, a BCgélybank létesítendő, közolebbi fejtegetésünk tárgyát fogja képezni. (F. G.) Népnevelésügyi közlemények. III. Javítsunk néptanítóink állapotán. • Tudnék felhozni oly holyot, hol magam hallottam a tanítótól, miszerint ő tökéloteson mcgolégodott , fizotéséből megélhet aggódás nélkül, a nép beosüli, tiszteli, Bzeroti, do mégis várja viszont a lognagyobb pontosságot 8 „én — mondja — örömmel teljesítem kötel-moimot, örvondvo megyok iskolámba, mórt méltányolni tudják a szülök fáradságomat; hogy figyolommol vannak irántam, szorotom , logalább jobban ki-tűnik orélyosségom 8 a nép mindinkább beosülni tanul. Örülök, hogy nom mindon nópnovolő sorsüldözött, vagy nálam ki Vétóit tett a Gondviselés." Ha így volnfij}? mindonütt, bizonyára sikorcsobbon haladna előre a népnove-lés ügy. Do miért is nom lohotno? — tán gazdagabb nép lakja-o községet? Nom; vannak a népnek értulmoabjei, kikre föltétlenül hallgat, ozokot koll capaoitálni, hogy a tanitó igy nom élhet, vagy uj iskolaházra volna szükség sat. Ha pedig csupa lohototlciíség csak az értolmosbokot is rá vonni hasonlóra, ugy kozdoményezzonok az urak, lelkészek, vagy ha nincs a falunak lelkoa'' fórfia, a járásbeli tisztvisolők. A népot szép szóval lobot leginkább lokonyoroz- ni, ha erre nom hajt, fenyítést kell elővenni, majd használ az. Igen jól emlé-kozem, ogy év előtt bizonyos német faluban uj papházat kellett volna építeni, az anyagot uraságuktól készen kapták, a nép mégis csak szolgabírói beavatkozás után nyúlt az építő szerekhez, mert látta — ninos menekvés. Végro is ha itt tudnak áldozni tani-tójok föntartására, illő díjazására, mér* nem amott? itr tán a pénz ugy terem mint a körte? vagy magától repül bo az ablakon? Fáradtsággal szorzik azt mindenütt, csak jóra koll fordítani. — És nom hiszem, hogy bárki is, ha egy jól rondozott iskolaházat iát, csinos külsővel, no gondolná: derék becsülotes nép lakhatja o falut,a tomplom után iskolaház a legszebb. Korunkban annyiszor szólnak a nevelésről, annyiszor emlegetik c szent Ügyöt s mégis arra logkovesobbet gondolnak, a mi egyik fő. MegelégcsznuU uzzal, hogy rendes tanitóképozdék állitattak, podig roinotéakedésro ott rcm tanitnak ám senkit. Tovább, előbbre tekintsünk s roformálni koll azt, mi elévült, mi 60 — 100 év olőtt alapíttatott megtoldani t. i. a néptanítók fizetését. Élni mogelégedotton, jó fiakat nevelni, saját gyermekeit képeztetni, hogy szü-lotéahazája diazéro váljanak, igy, ily állapotban lehetetlen. ..... Mindon javitáanak van alávetve, csak a tanítók állapota változatlan? Mindenütt győz a jobb, csak ez ügyben maradjon a rosz? Ismernünk kell hazánkbari mindenki állapotát, helyzetét, lm javitni akftr-* juk a ez volt czélom midőn o sorok írását kezdém, leírni mindent ugy a mint tapaeataltam. Emliték jó és rosz állomást, tessék meggyőződni a kettő közti különbségről. 8 hogy tanítóink a közpénztárból vegyék fizotésökot, arról már o lapok f. évi 1. számában szólottam, mert nem kovésbbé van az is befolyással, ha a tanitó maga kénytelonittetik évi járandósága boBzedéaéro; do a közpénztárba fizotvén, alig tudná mire adta. Ily helytartósági rondolottol is birunk, melyben moghagyatik, hogy a római kath. görög egyesült és görög nomogyosült, valamint az izraelita, nomkülönben azovan-gclikua olomi tanitók fizetései, mostantól kozdvo nom maguk a tanitók által, hanem a községi olőljárók által, és pedig h községi pótadó bohajtásakor ogyszerro szodotnok bo, 8 az illotő tanítóknak községi pénztárból a Bzorződéabon meghatározott időbon, pontosan hiány nélkül adattassanak ki. — Már ogy óv oltelte után biztos tudomást szerezhettünk volna o kormányszéki intézvény foga-natbavétolének üdvös orodményéről, do fájdalom, sok bolyon még pedig igén sok bolyon hajótörést szenvodott, mivol némoly tisztviselők lohototlonnek tartják vegyes hitfolokozotü, külön vallású községokbon önnek kivihettfségét. Ha olmulasztjuk ily fölsőbb rendeletek foganatosítását, s megijedünk a kivitelé- bon olénk gördülő akadályoktól, akkor magunktól aligha fogunk jót létrehozni ? Unitit! víribus logyUnk rajta, hogy tanítóink jobb állapotba helyoztossonok. Lépjünk tehát mi föl, It^, a nép nem akar tenni magától, buzdítsuk szóval, tottol h ódon hazánk népnovolés ügyén nagyot lendítettünk. Csakis ugy fogunk jó/tanítókhoz juthatni, kik mogülégodotton visolik torho3 hivatalukat, mégogyszcr oly lolkesülten nyúlnak a darázsfészekbe, fognak^ a nójinovolóanohóz munkájához, h végeredményű mindennek: hrthís, munkás, vallásos, igazán felvilágosult utónomzedék. v SELLYEY BÉLA. egész hazánk virágoznék.Ila ogy lap fontartá-sán tóm tudunk megegyezni, romélhctünk-o nagyobbaknál jobbat? Félro a személyes ér-dokkul, a közre koll gondolnunk 1 „Kiki áldozzon n mivel s a monnyit tud. A hazafiság édes kötelmét — mondja Kisfaludy S. •— . szivvol, ésszel, értékkel tölthoijük bo. Háromszor boldog, aki mind a hárommal áldozhat! — Háromszor átkozott aki miad a hárommal bir ós egyikkel sem cselekszi l B. Néhány szó a t. közönséghez. „Ab áll kérdésbon, logyon-o tovább is lapja Bornogy Zalának, rcoly érdokoit képviseli? irodalom pártolásáról, az ügynök hozott áldozatáról tesz tanúságot? vagy föladjuk az eddig nyort tórt s a közvéloinény rólunk is azt hangoztassa: a lapirodalomnak ismét halottja van, a „Zala-Somogyi közlöny." Ezt olvastam az olöfizotési fölhívásban : Uraim I Zala-, Somogy népol ongodjük mi ozt magunkról olmondatul ? IIngyjuk a közvéloményt ugy nyilatkozni, hogy két mogyo 214Ü méttfíjd, félmillió lakósa nom képos ogy lapocskát''fontartani ? — Félnünk kollono o megbélyegzéstől, pirulnunk attól, hogy a Dunántúl a logtormékonyobb s talán bátran elmondhatjuk leggazdagabb vidék egyetlon Injy''a mogbukikl Ila somogyiak és zalaiak nőin ]>ártoljuk, ha ml nom hzotUnk elő, honnét, kiktől várjon subventiót? — E lap osupán két mogyo lapjn, ozt homlokán visoli, bennünket érdekel leginkább s a vidékit éppon nem, vngy igoh koYéssé, a monnj iben közérdoküoket is tartalmaz. Mért hozatná pl. egy hovosmegyoi a Z.ila-Somogyi közlönyt, midiin ugyanaz árért őt jobban érdeklő lapot „Egert" mogyéjében talál? A „Z.«la-Somogyi Közlöny" bukásából a közvéleménynek okvetlon vagy azt kell kö-votkoztotnio, hogy a két megyében nines olég canncitás, kik lapjukat érdokes közleményok-kul eltarthatnák, — vagy azt, hogy nincs elég núuzünk. — És beérjük mi azzal, hogy fölülünk ily véloraény fog uralkodóvá lonnl ? — Higadjon hát tollat, ki orőt éroz hasznos tudnivalót közölhotni I Küvossók Somssioh Pál ur ö nsga példáját, kínok czikkei legkö-zulebb érdekositék a kérdéses lap tartalmát. A földbirtokos «rak raonnyl sok »zépot írhatnának, hasonlóképpon öreg gazdászaittk mennyit közölhetnének tapasztalataik dús tárházából s mi lotonnŐk küzdői tollúnkat, > édes örömost tanulnánk avatott czikkoiktől. ^Mltüéna dolgát llloti, igaz hogy nem bankó a fa lovolo, do azért 5 frtos előfizetés még nom hozna dobot sonki nyakára. >•„. I)o Iston tudja mért is ninos ez igy. Talán a síorkcsztö oílon van v«''akinek kifogása? Ó miudont''megtesz: időt, pénzt aranyakat egyaránt áldoz, csakhogy lapja iránt nagyobb " órdokoltéégot keltsen. Kínok silány a tartalom és tohotsógo van: vútok, hogy nom irjobbakat. — Tehát a kiadó hibás V — Noki évonkint deficitje van lapja miatt, do roméi s áldozattal tartja fon ; raindonnap kész lapját más csinosabb Alakban kiállítani, kész heti közlönnyé változtatni, csak elég elöfíze töj o legyen. Mi magunk'' valjuk meg őszintén, egyedül mi somogy és zalaiak vagyunk okai annak, hogy cgyotlon lapunk is maholnap bukni kényszorül. Tegyünk ugy mint más mogyék-bon. A szerototbon álló tokintélyos ogyénok megyénk lapja meghozatalát minden községnek ajánlják. Vagy nom érdomli ezt meg? Egy oly lap, molynok czélja: n''kitoÍ\|iotö-leg ápolni a szépet, jót és nemest s a szollomi téron vprsonyt Voltoni azon irányban moly-bon haladva a jó, nomos, nagy és szép gyö-zolmo sohasom maradhat ol; szóval, louditoní köztnüvolósUnk, irodalmunk, közgazdásza-tunk ügyén a buzgók, hivatottak és jók segélyével." Egy oly lap, nlcly a somogymogyoi gazdasági egyesülőt hivatalos szakközlönyo, moly már három küzdelmes évet beosülottol Átélt, megmutatta éloto valóságát s mogér-domli a pártolást. Csak oz által tehetjük virágzóvá b a két mi''gyo nevéro igazán méltóvá. Oly idöbon, midőn újra roményók táplálnak parlamontaris életünk visszanyorhoté-■ iiro, midőn annyira szükségünk lonno megyei órdúkok tisztázására, eszmecserére, mert hisz a józan vitatkozás soha sincs az igazság ^¡í^ rára, hanem inkábbelőnyóro; midőn annyim érdokolni fog mindönkit, hogy mi történik a mogyo székhelyén, ily időbon ogy életet érdomlő lapot olfojtapi, mogbuktatni bün lenno. Ila „se quisquo mctirl, coorcoro ambitto-nora — invidia oarore, mutuamquo concor-diam amaro didicerlt" nom csak lapunk, do VIDÉKI TUDÓSÍTÁS. Kun-Si.-Mlkláü, junius hó utói ján. Midőn o sorok sikló tollamból alá futnak azon cszmo foglalkoztat: hogy ha a vaskó-monczét a nyári idényro szobámból a padlásra nem cxpcdiáltam volna — bizony iston bo-füttetnék ozon felséges junius hónak szám szorint 15-ik napján. Pompás időjárási — mártiuA, április, május hóban rokkonő hőség naponként még esti 6—G óra közt is — — midőn a fénylő nap három negyedrészét már az örök mulandóság homálya fedó — a hévtnérő még mindig 20 fokon álla; három hónapon át — daczára a légkör boltozatán úszkáló fellogcknok: alig egypár csöpp cső hullott szomjas földoinkro; vctomónycink kiszáradvák, gabnáink ritkasága, a kinőtt üres buzafojok, a kopár homok fedto sivatagok — mind mog annyi ijosztőTtépoi a ré-mos sziliben fölénk közelgő ínsége« időnek, a Kiskunság borzasztó Jövőnok néz olóbo I.. ltinok köblöt vallásos érzolöm—■ az Iston emez intő kezo tolomoléséro szont félolom tölti ol, robogvo kiált fel: „Istenem mi losz belőlünk 1" Igon igy opod a valódi korosz-tónyj ám do o mai olfajult kor korcs gyor-mekoi — kik álraüvoltségük gőgös érzotébon pirulnak Istonhoz felfohászkodni, » inkább tcorcsik a csapszékokot, a bünlopto paráznaság bűzhödt fészkoit, mint az Iston szont haj'' lékát — mit törödnok a közolgö rémes idővel, nokik kijut a dús lakomározás, pénzök a szcrcncso asztalon — molynok látására őrü-lési roham környezi az üres ZBobtl bámuló srregot, — a fény — pompa két szarvú Ördögeit tömjénezni törokvő bájos nagyság, a tánc, mulatság, érzési elvok, s egy ogy csinos ifjú mosolya után sóvárgó divat lepkék —-kiknek feltornyosuló gőg fészkük mind megannyi czégéroi a negély, totszvágy, büszkeség, loggyAkrabban pedig a kellő képzettség a női gyongodórzés, s mogkivántató is-morottfk s átalában a lionloilnyi kutulinóit iránti fogalom hiánynak — foltollazva hordják fojoiket, s ji\J annak kit a természet mostoha kezo kovésbbé piporózott fol borzas für-tökkol, kit olfoledett elegáns udvarló férfiúvá toremtoni, vagy kiro a hanyatló kor rodős barázdákat fűzött, van mcgszólás, gunyka-czaj > otromba jelzés; — mit aggódnának ozok az éhséggel küzdők nyomorai foloU. nekik olőbb valók az ily haszontalanságoknál a tuilot asztalok, az ölobok, a parádés kocsis, a négyos fogat, (néha azonban két gebo is megjárja) az estélyok, a solyoin viganók, a frauozia kalapok stb. — ők vígan kéjelegnek — mig amott cgy 7—8 tagból álló családapa lehajtót fittel/»zbrult köböllel néti apró ki», dedei éhség kinzó fájdalmait, do nom sogit-hot, csak nyög sóhajt — Istontttl várva a vigasztalást, mert az omborok o1fol«jtkcztok róla. Ez a szegény szoroncsétlon ogy nagy hii/tl e^ibérnek lett áldozatja, ki tjlég szívtelen s pogány volt Krisztus példája ollonéro, a keresztényi seorotot s bókotürés gunyjára csupa szomélyes bosszúból egy egész család tátongó sírját ásni meg, mindonnapi kenyo-rétöl megfosztani és vógnyomorba lökni ki; do mit hadarászunk az üros légbon, — az ádáz düh mogtormó a maga gyümölcseit; moly példa arra, hogy az omoort csupán anyagi résznek tekintsük; a szollom, az ész — moly kormányozni képtolon, csak alárendeltje az érzékiségnok, innét van: hogy sok bölcs gyakran a legszombe szökőbb szivtolonségot követi ol. Do az időjárásról kezdtünk boszélni, s némoly észlolotok tárgyilagosságára tértünk át, igy van az —ha az ombor sok dolgokat lát, mit látnia nom kollcno. Időjárásunk tohát nAgyon czifra komédiát játszik, három hó elforgása után volt körül-bolől félnapig tartó esőnk Junius hóban, orro azután mogorosztó zugó szárnyait a dühöngő szélvész — s egy ogész hétig nyargalt aszály vorto szomorú vidékünk kopár mozojén, mintegy köszöntvo a bokövotkező válságos napokat; még oz sem volt elég, hanom hogy a végromóny parányi szikrája is kioltassók kobloinkből belópott hozzánk a hideg is,-ki fordított fagyos subájával, • o hó ll-ko óta téli ruhába sétálunk porlopto utczáinkon a pórozcllán nadrágok, a tág szollős gőzkürtő szabású kimondhatlanok — ezek a virágzó figurái az idegon izlésnok — mind a kuczkóba takarodtak, mort a légkör nagyon osipős, keresztül járja a lógtosthoz állóbb öltőzékot ií .Ilyon napokat értünk I — Do őzért oszüqkbe jutott magunknak cgy kis élvozotot szerozni a pesti ov. rof. thool. tapintézetnok pedig ogy kis jövedelmet. Igon is: a posti ov. ref. tho). dalárdának éles figyelmét som korülhotó kl vnla azon körülmény, hogy mi mindon szép, uomcs és hasznos iránt sovárgva hovülünk,. égünk, ugyan azért elhatározta a czimzott x>£y faár korábban ozélba vott szándokát tnogvalósi-tani, s nálunk f. óvi 8-án-a városháza nagyteremében .hangversenyzett; előadattak általa: „Karénok" Dothowontői, „Csata dal" Sohottól, — „Esti dalu, a szorző nom novezto-tik meg. „Induló" Bookortől, és néhány népdal; közhon történtok szavaltatok: ilyen volt a-„Munkácsi rab", szavalta Komáromi L. „Egy férj a fővárosban," szavalta Kovács F.ffllölgyek panasza" szavalta Kálosi „IIolló" szavalta Tamási F. — Előadatott még zongorán a „Fóthi dal" Wilmors szorint játszta Osoposányi, és fuvolán zongora kioc'' sttcl egy népdal Honkovszki által. Általában az olőadás sikorhltnok mondható, doJMllön kiomolondönok véljük Bot-howon magasztos „Iston dicsőségű" cz. karénokét, moly vallásos szempontból tekintvo méltán megérdemli a babérkoszorút, a közönyösség tehát molylyol fogadtatott: a mllor-tolom és érzéki Ízlésben korosoudö, — oz as oka, hogy Bookor Indulója — moly inkább idegfeszítő — sokkol több tapsot aratott. Csopcsányi zongorán szabatosan játszott, a nom köznapi í^hotsóg számára kidolgozott itllnok szellőmét szépen oldotta meg, — adjuk meg kinok kiiiek az érdemet, ő sokkal több elismerést érdemelt volna az ogy két elhangzott nom magyar kifejezést! „bravó I" szónál; ugy szintén llar.kovszky S. is fuvoláját jól kozoli, ol is n^-rto az elismorést, bár ez is lohotott volna lclkesültobb. — A szavalók közt Tamási J. ur fogta fol leginkább az áltoU előadott kjjltomény szollomét tőlo a többi szavallók.. sokot tanulhatnak. — Do nom szabad folednünk Dobuor L. karvo-zénylö urat som, ki szabályos vozénylotóvol lelkét adta mog a inUénoknok; ki ogy kar-vozénylőnok feladatát felrogni képes, az tőlo az ügyosséget s szakértelmot mog nom tagadhatja, A hangverseny jövodelmozott 90—100 o. é. forintot. nOR8 "KÁROLY. k Hirek ós esom''ónyek. A SUrgbnyállomások következő helyokon lóptotódlok élotbo: Pistian (Tron-csón mellett) Freibnrg (MorvaorBzág), Caakonya, Ránoskubin (Horvátország) dsohluokenntt (Oachoroadg1.) A Ismét Bzerenosdsok vagyunk váro-nnnk fiát, a kölni oporaszinház chtí baritonistáját Lang Fülöp urat falaink közt Üdvözölhetni, jól esik meggyöztíd-nllnk, hogy ezen mllvdszi haladó korban egyik fiatal barátunk oly fokra emelkedhetett, hogy a mllvészotet kedvelő külföld több jelcsobb színházaiban érdemszorint k i vívhatta magának a tekintélyt óh közkod vssógre omol-kodhotott. Erdőm nélklll nem adják xUoéretoti h ha n mUvésiet Iwzája Lang umak ertfa és osengtí liangját dicséröleg tudja méltányolni, — ugy kötelességnek tartjuk ezennel a pesti nomzeti színház igazgatósiígát ozon szo-rény müvészro figyolmoztetni, ki nom szokott az ujabbkori bovett szokás szerint menydörgtí lármával útjából megjelenni; hanem szerényen és''osendosen, bizván abba, a tehetség felismertetik, a valódi mUvész nom szorul vásári lármára. Lang urnák a szUlóvárosbani meg-jclenéso alkalmat adott egy ritkán él-vozhotő han g versenyre, a mely bon Czoko Sándor, — már több ízben említett hazai hogodümllvész — Stciner, a béosi opo-rának egyik kiválóbb hegedílsse, Redol J. és többen közreműködtök, s mely július l-jén tartatott mog. Az egybegylllt mUvész urak csakis itt ritkán élvezhető classions zenéro fekto-ték figyolmllkot h klilönöson rcmoklll adák elő Mendelssohn Dartholdi D-dur négyesét. Lang ur hangja és énoke, mindon várakozást folUlhaladott, Czoko ésRedel jeles hegedűseket dicséröleg ismeri közönségünk, do Stciner urat koll kiomel-nUnk, kinok igérotét birjuk, hogy városunkat minden évben legalább egyszer meglátogatundja, ki mindenkorszivoson látott vendég leend, mort játéka által megmutatta azt, hogy a níllvészotro Jii-vfttva van; ö kópés hangszerével meggyilkolni a bi''it,"" és n lelket fölvidá-mitnni. A hangverseny látogatott volt, sokszoros örömtaps és olégedottséggol ha-gyá oda az összegyűlt koszorú »''fényes termőt. Mint halljuk Lang (^"Czoko urak Balatonfüreden és Rohioson is szándékoznak hangversenyt rendezni; — szép sikert várunk. A Vörösmarty Mihály hallhatatlan babéros költönk Fehérvárott fölállítandó szobrára helybon egy rövid nap alatt 40 ft. o. é. Íratott alá, mi szép tanúsága a kanizsai közönség áldozat készségénok. Az aláíráshoz járultak: liolus József, Plosszor Ignácz, Vng-nor Károly, Hnusor János, Vlassiu Antal, Bernrittor Józsof, Cavallar József, Thomloitnor Oollért, Kaán Vilmos, Fár-nok Kálmán, Szép Károly, Kaán Károly, Axcnti György, Ilulvax Józsof, Többon, Többon, Juhász György, Darázs Gusztáv, Boltfy Károly, Angyalflfy Imre, Sperlak Dániel, Fábián Zsiga, Tóth Ferdinánd, Tóth Lajos, Ráoa Antal, Plichta Károly, Hegedűs József, Tóth István, Mihályffy György, Míhályffy József, Limbcck Rudolf, Vobor Samu, Oborrecht Mát)ás, Bokányi György, Szánits MonyKért.Nedcozky Zsigmondnó Zathureozky Paula, Vchofsits Adolf, Vésoy Mártonné, Keményffy J. A Fehérvárról bokllldött részvétjegy közlll G darab az aláirók által mogtar-tatván 4 drb. Fehérvárra visszaküU detott. A Az aratás idojo itt van, vígan foly a sarló dolga, ének és kedv közt gyűlnek a szép kalászok egybe. Tájékunk középmíntfségü terméssel köszönti a gabnatárukot. A Wajdits József, mücgyloti ügyvivőhöz megérkezett, és azonnal közszom-lére könyvkereskedése kirakatába téte-tott az 18G5. évi mülap próbanyomata, „I-8Ö Mária királyné és anyja Erzsóbot," kényszerítve Durazzo Káról/ koronrizásánnk tnuui lenni. Lajos sírkövéhez monokülnok, Székcsfeliérvar, 138ö." Körajz Engorth Vilmos hazai mUvész által,győri Liozenmaycr Sándor eredeti olajfestményo után. Müogyleti jegyek 6 ft. 25 kr. válthatók a» ügyvivőnél. A Bortók Sándor czlmbalom müvé-BZÜnk körünkben időzvén,hangvorsenyt szándékozik rendezni. Reméljük, hogy az egyetlen magyar zone páratlan művésze kellő pártfogásban fog részosülni. A hangVéfí-i>5"f. hó 16-én fog megtörténni. Fölkérjük a vidéki közönséget pártolásra. (K n p o s v á r) * Mult számunkra . már nom volt időnk a népünnepot, moly székvárosunkban tartatott, megemlitcní részletesen, tesszük azt most részint kötelességből, hogy számot adjunk s megköszönjük a nagyérdemű közönség részvétét, részint buzdításul, hogy más ví-dékekon is rondeztessenok ily ünnepélyek, melyekben örömmel vesz részt a nép, mert kovés pénzért élvez és mégis áldozik. A népünnopnek mindenesetre fénypontját képezto a lófuttatás, melyben mindon jutalmat Aszaló polgárai nyortok, a pesti gyopről is már annyira nevezetes lovaikkal, s az is nagy érdeket gorjosztott, hogy az idei pesti lóversenyen egyik nyertes ló megveretott, és pedig valódi diadallal, 10—12 ölnyi távolságra maradván hátra a czélpontnál. Sokat novettok a szamárversonynek, melyen a fél vérII, rakonozátlan időjárások erős kiabálások között tüskének bokornak vitték gazdáikat, a többnyiro ezek nélkül értek a ozélponthoz, útköz-bon lehányván azokat. Itt aztán lehetetlen volt rondet csinálni, kitűnvén, hogy a szamár mindenütt osafc — Bzamár! Volt gyalogfutás is, különbfélo öltözetű ruhákban; famászás; akrobatikai játékok; jó czigányzono, dudaszó; pecse-nyepütő sátor; ezukrász és bábos laozi-konylm. Egy árnyoldala levén a ''iiap- nak: Hogy délután 7 óra felé jött ertfa vihar a nagy száuiu közönséget Bzétri-asztá,sa tUzjátékot másnap ostvéro kol-lott halasztani, moly általános totszés közt fogadtatott ós sikcrlllt. Az Unnopot _hz ingyon nézők számát is ido értvo — háromezerre tehetni, s a tiszta jöve-delom lett 223 frt 83 kr. o. <5., moly a helyboli egyház oltárainak kijavítására nz illető kezekbo szolgáltatott, Belépti dijon felUl adakoztak fcnntebbi összeghez: A futtatásra gf. Nitzky György e^y^ db. os. aranyt; Kodor Pál 2 ftot Kiss Zsigmond 1 frt. Egy valaki 1 frtot Cz. T. 20 kr. Szobovics Nándor 1 frt. Szu-kios J, 10 kr. Vajda Pohgráoz 5(T kr. Sznlny Gy. 20 kr.Kooh I. 20 kr. Fodor J. 10 kr. ^ézly J.20kr. llőnig J.öOkr. Hátra von m<5gköszönotet mondani a nagyérdemű közönség részvétén ki-vUl a tek. megyehotóságnak, mely segédkezet nyújtott az Unnopély kivitelére, a városi tanácsnak, kereskedők segyébb magánosoknak,kik egész áldozattal tot-tok meg, J^it tehettek, a szent ozél érdekében. Az általunk kitűzött pályadijakra Fodor Pál Ügyvéd 2 db. os. aranyt, s Szobovioh Nándor 3 frt o. é. ajándékozlak ; vegyék szives köszönetünket azokkal együtt, kik már ugyan-® ozélra hoz-j záhk szivos adakozásaikat bokUldötték, novöket örömmel omlitvén fel annak idojébon, ha orro folhatalmaztatunk. ~ * Mult napokban itt egy,osoléd fclkö-tötto magát a szőllöhogyón, okát nem tudjuk. Elég szomorit(5,h/gy az öngyilkosság vidékünkön is mifcjüinkább törjed. * (Ksz) Az élolmi szoVpkf s napszám ára a IV. században. Be sokszor halljuk emlegetni ozokat a „régi ja.időket?- — 8 önkénytelenül is o panaszra nyílik ajkunk: „Nem ugy van most mint volt'' régen, nem az u nap süt az égen!" Je-lonleg mindenki osák az élolmi Hzorek drágaságán s a napszám felcsigázott árán panaszkodik. S mégis voltak idők, midőn sokkal nagyobb drágaság uralgott mint a mai „ozudar világ"ban. — Ve>; gyük csak szemügyro a történet lapjait s tekintsük, a keresztény számítás szerint, a IV-dik századot, 8 nézzük milyen volt az élelmi szerek s a napszám szabott ára Dioolotian császár idejébon 301-bon. Egy középszerű fáozán ára (jelenlegi pénzmérték - szerint számítva) öO frt. ; egy hizlalt ludé pedig 61 frt volt. Egy font marhahús rondes ára 3 frt 30 kr. a szarvas, és ősz húsé 3 frt,adii>znúhu8é psdig 6 frt. Egy font vajért 8 ft 30 krt űzettek, egy font tUróért-2 frt 30 krt^ Egy véka zab 9 frt30 krba került; egy véka bab vagy borsó 19 frtba, a lencse 32 frtba. Egy ozitromért 8 frt adtak. Az élolmi szorok roppant ára mellett épen nom csuda, ha a lucullusi ebédek oly mesés összegre rúgtak. ^ A napszámosok s mestoromberok okkor élték arany korukat. Egy kőműves napi dija Í8 frt volt, egy szobafestőé pedig 22 frt. Egy nevelő havifizetéso — kik pedig nom Voltak szabadosak, hanom rabszolgák — ha osak olvasni és irni tanította tánozosát 17 frt volt; — ha az arithmotikára, 23 frt., lm pedig a latin s görög nyelvre, akkor 64 frt. Pilinius említi, hogy Maurus Scaurus bizonyos Daphnes novü, sok nyelvismerettől bíró rabszolgát 66,600 írttal díjazott évenként. Cicero egykori tanítójának, Iloscius hires színésznők évi jöve-dolmo 40,000 frt volt. (V. U.) * A kaposvári algymnasiumba a második félévi vizsgát jul. hó 18-án kezdődvén osztályonként fölváltva tartatnak meg u. a. hó 29-ig, molyokro az illető szülök, gyámok s novolés Ugy barátai tisztelettel meghivatnak. Kaposvár jul. 6. 1865. \| A gymnwium igazgatója. Füredi újdonság. A meleg napok egy hét óta állván bo, a saiHon csak julius 2-a körül votto kezdetét. A vcndégqk leginkább o nap óta érkeznek; do hiában szemléljük, várjuk a közép birtokos osztályt, moly eddig oly szépon volt képviselve; alig van pár család belőlo. Fényes tanúsága annak,moly osztály van leginkább sújtva a körülmények és anyagi osapások által.. % Julius hó 7 és 8-án 29—80 foknyi volt a lég melogsége; a Balaton vizéé 21—22 fok. % A vondég koszorúban vannak: gf. Esztorházy Pál családjával; gf. Zichy Lipót családjával; gróf Mifcgazzi; gróf Zichy Károíy; Suhajda; IQaál akadémikus. A „Bolond Miskau( Bzorkosztőjo. Vannak Lengyel, OláhorsW , Szervia és Amerikából is. ^ % Várják vondégokül: Somssioh Pált; Radnótfáit; A Vörösmarty Oioládot;Tóth Kálmánt. % Estvénként a vendégkoszoru sürü tömegokbon megy osolnakázni s élvezni a Baluton legét, mig a parton a szegedi banda húzza a nép dalokat. 8-án kirándulás volt a „Kísfaludyn" Tihany fölé. A vondégek száma 500. ■a TÁRCZA. Egy barátomhoz. — KI a tr»ppl»ták köxó lípott.— TI« »aln to »tnigí?''0 — lolmo peri»h younn Llrs m h«vo UvoJ j anil lov« m I hsvo \|ovcd No dutt If I return from duit I s prung, And thou»tle»»t, mjr hosrt c«o hí cr be uovod. Byron. Jó tettvér szonyu vala a vész haragja Egyik isik ától a másik feló ragadja Hajónkat; a vihar Midőn meg ndulál fölvorto a hullámot S kis csónakod Körül mély öryönyefcovvágott Fokotorszárnyivnl...... H »lódnak végre is könnyitnl kollo torhón Nehogy szétauzza öt a szól sziklára vervén Vagy olnycljo a hab: A mid volt mindened tongorho kollo hánynod: Szabadságot, gyönyört: szerelmed ós csal ládod Kincseid s lantodat. S most mégy magad, hova visz a habok szo- szólyo \| Fartőt nom lolvo vagy klfosztottéssíogóny^u Nyugodt s elégedett. Hajód bnrt, ínolynt » ví»a töWlnk ra«s»«o sodr» E kettő van csnk: az iránytű ós vitorla, Lelked ós Istened 1 Hugo Viktor után jánosi gusztáv. Lesz gyümölcs móg... Lesz gyüraölfB móg tán a fákon? Lesz móg rózsn rózsaágon'', Az ón szivem rózsafája Is kifakad nemsokára Hajnal hasadtárai .1 Szőke, barna: lepko esnlfn ! Mitso hajtok már ón arra. Legyen lepko mit ón bánom? Uoj csak itten, itton szálljon Meg o szivvirágon ?.. Szóp a csillag, do nincs lángjai Ezt mondjátok ti a lányra. Am az oget kérdezzétek, Vajmi máskép boszól nóktok 1 S ón is ugy boszólek . .. Itt a lányka szivem fölött: Ugy mosolygok, ugy örülök I Szivop lobban nagyot dobban, Virága van fakadóban, Ki is fakad nyomban 1... Neszo gyöngyöm, lolkom óko, Túlvilágnak üdvössógo, Tűzd szivodro, itt a rózsád, Téged illót: ápolóját, Te szemzód, to ojtád I... tamXsfi gyula. Kaposvór, junias 30. Tout lo monda vcut ítre smun1. C. TI. í Tek. Szerkesztő ur I Az ogósz világ" mu-Ütni akar. Szivünkre tOYÓn kezünkot valljuk meg mi is, hogy szorotűuk néha köny voinktol, Íróasztalunktól inonokülvo az ólct zajába vo- Eyülr.i, ólvezvo tarka oldalát, molyot egy ohókás Monet, egy kollomos dallam, egy Í[Ondjait íionfclojtott mulató csoport szomló-uto nyújt. Siettünk tehát a junlus 2öén rendezett népünnopélyro, hogy mi is mulassunk. S miórt no ? Mulatságot hajhász mindönki alattunk, körülünk ós fölöttünk. Mulattasson az irodalom: cz az mit egyodül követelüuk tülo; adjon mulattató kópokot, a törtónolom ugy mintapiporós divat köréből) adjon sors-Jogyoko», küldjün ogy intóara kalApot,iuűkö.'';. tötUt,.kendőt.cziuöt, filionaiso-t s mollékíotül pár l''onson du Tcrrail féle rém rogónyt, mely egy óloson körvonalozott ábrándos erkély-iolonottcl kozdődjók s olső rondü öngyilko-lássál végződjék , kl ozon magas kö> vetolésoknok nom bir, vagy nom akar meg-fölélni, nom életro való, vonuljon fólro, haljon mog. — Mulatni akarunk — mulattasson a színház. Pár óvo még''a nemzeti dráma bgeklg ragadott — most oly émplygös a tra-gödi a adjatok lapos prózába öltöztototí, gyanús orkOlcsük, —•.sikamlós szójátékokkal fülczieeomázott bohózatot. S talán jól van igy. Mi\jd csak obbo Is, mint sok másba,vógro beleununk a megtanuljuk az igszbacstit szeretni, ha másért nom azért mert ópon nom, vagy igen ritka lesz s megtartjuk akkorr.t azt ini ajkainkra nom n vastag hahotát. liánom a kedélyes mosolyt varázslá, melyről Pllnius mondja: anto quadra gosimum dióm nulli datur —• nogyvonnap előtt a csecsomő ajkain sem joloniic meg sed flot animál co-teris imporaturum. Az oporottot fennobb készakarva nom cmlitottom, nom is helyezőm a bohózatok sorába. Szivoson omlókozünk meg a Bónyei ittlétekor átélt kollomos estékro s nom vagyunk hajlandók korunk hibái közé számitni, hogy a közönség szívesen siót az operotto előadásokra. IIlsz nom o mi találmányunk s még csak rosz Ízlést som árulunk ol általa. 1071-bon Pártban a királyi szin- fiftdon, a király s több mngas rangú ós szol-omü vondógek jelonlótóbon adatott olő egy operotto, czimo volt: Psycho,.szorzöi Moliéro és Cornoillo külömbsóg csak az, hogy Moliéro és CornoiILo holyott OiTonbach és Snrdou no* vokot olvasunk a mai operottok alatt, s ha a szövog beosos amazoknál is sokkal hátrább áll zonójo csak fölülmúlja a 17-ik századbolit s szivünket kollomoson érintve, ajkainkra kedélyes novotóstcsal logtöbb osotbon ügyes paródia.— Jqlonleg színószotünk nincs; a valódi irodalom kovés szivhoz szól; do társas élotüuktől is osak várhttnáuk valamit. Erről már sok olvolt és lesz mondva, s tán van is (ugy hisszük) ngynovozott „Sociétó polic-nk,0 do alig hiszom,hogy értolmo folöl igazán tisztába volnánk. Duoíos azt mondá : „Közmondás, hogy a játék és szorelom tor-j»sztl logjobban nz ugyonlőségot. Biztos vagyok, hogy a szellemet (l''osprlt) csatolták volna o kettőhöz ha a közmondás azóta készült volna, miótfi a l''osprit szonvodólylyó lön. A játék egyonlővó tesz; mert a magasan állót mogalázza; a szorolom, mert az alsóbb rendűt feloincli, ós a szollom, mórt a valódi egyon-lŐBÓgot a szollomok cgyonlösóge szüli. La soeiéto polio n''ost dononiuuo cotcrio, ni uno aristocratio quolquuuc. Co n''ost poinia naissanco C''ost la soulovortu qui fait la diffóron:o. Vortu alatt értsük neduootion.uS meg van a soeiétó polio. Ezok után fololjonok mog az avatottabbak van o nekünk ily soclótó po-lio-nk? Ugy látszik ml móg közolodui sort akarunk s ongodjon mog kedves szorkesztő ur itt kissé kártyájába tokintonom, önnek ogyik uiollékos ozólja a nópünnopokkol összo-hozni kissé közönségünket. S kegyed büszko lehet, ozólja gyöuyörüon sikerült. Tán nom esalódunk ha azt mondjuk, hogy onnyl s ily szóp közönsógot, móg nom látott a kaposvári sétatér, mióta ogyik faubourg-ja lakóinak pásztoróráira torjoszti- árnyas lombjait. Bi-■•)tn( mvu«í m tok. ur ssámára a örvendetes bizonyítványa a nomcs részvétnek, mely a szont ozélra a lovont költségek után 223 frttal járult. Áldja mog az Iston tokin-totos urat fáradhatlan buzgalma, tovékony-sógoórt s bámulandó türolmcért, molyon még a daezos olomok som foghattak ki a köszönet, elismorés azok részéről, kik részvéttol kísérik mindon jó ügyért tolt lépését. Móg az ünnepélyről magáról kolleno szólnom, molv azon rondbon mont vóghoz, mint az elmés hirdotósok jolentotték. Tormészotos hogy lognagyobb érdokoltsóggela lóvorsonyt néztük végig molynok oredmónyo nom csak kielégítő, hanom némi tokintotbon moglopő is volt, minthogy az idei nyertes a pesti gyo- fon itt csak második lön. Ki végig nézto a uttatáa folyamát, mig kodveson s halálával omlékszik vissza azokra, kiknok Somogy mogye lótenyésztése annyit vagy mindent köszönhot, lehetlen, hogy dzon óhajtást no táplálja: bárjolovonitnék fol n jó omlókü ló-vorsonyokofazok, kik o tokintotbon logtöb-bot tohetnónok s mig — korántsom ócsár-laudó — szonvodélyük itt is egy táplálékát nyomó, a közjót mozditnák olő. Fájdalom a tapasztalás mogtanitott, hogy onnét o tokintotbon sokat no várjunk s megérjük az időt hogy ozon eszmét is azoknak koll folölolui, kik inkább a szollcm mozojón szorctik oro-'' jökot próbálni s nom négy, do két lovat som j hi\jtották még tán ólotükbcn. S valóban nom áühatna-o az Ügy éléro is ^knsinónk, molytöl jolon holyzotóbon, csak szópot ós jót várhatunk; most, midőn élén oly férfiú áll, kiről a nélkül, hogy szerénységét sértonők, elmondhatjuk, hogy a jobbak toljos bizalmát bírja? No várjuk másunnét azt mit magunk is mogtohotünk; annál ko-vosbbó miután Azon örvendetes tudomás birtokába jutottunk, hogy mit sok hatalmasok százakkal olnom órhottok, a sajtó képviselőjének (— ugynovozott irkász) kozébon egy arany olég volt arra, hogy Somogy jobb. vérű lovainak két gyönyörű példánya jolonjen mog a kaposvári göröngyös vorsonytéren. Oly jolonség, moly bár parányi, hitünkot erősíti a jövőre. Adja Iston, hogy sejtólmünk ogészen való no logyon, hanom bárhonnét jöjjön az ímpulsus a s2ülotési s értolmi oris-tokrátia kozot fogván álljon minden jó és ijemos ügy óléro.''TÍ8ztolot a nagy novofcnok, molyok máig is iratnak a nap történotolnck könyvébo. Varássa mindig volt és losz nálunk a hangzatosb noveknok, nem is szoret-nök, ha valaha Magyarországon is ellőhetne mondani Maistro bon mot-ját: Nos comtcr, quand on les compto, ressomblont a des o <ntes. — A lóvorsonyro következőit szamár-és gyalog vorsony, mulatságos intorraoszókkal, majd Pollánz bóosl művész (?) orőmutat-ványa. A tormószot azonban mogsokalta a mulatságot ogy napra; a fonyogotő felhők szétriaeztottau bennünket, hogy másnap hétfőn Pollánoz tüzjátéka törül gyülokczzünk s bámuljuk ügyességét, molylyol a napot, holdat csillagokat varázslá lo Kaposvár hölgy-koszorujáuHk bódulatul s hálául réssvétoért, moly mig jobbjával az oltárra rakta adományát, nokl és számos tagból álló családjának baljával kenyeret nyújtott. Tüzjáték után táncz ós toritott asztal várta a mulatni vá> gyókat. Mi pedig azon óhajtással hagytuk ol a sétatér csondbo merülő fasoralt: Vajha t. szerkesztő ur buzgalmát no csökkentenék az l,tt ott folmorülő apróbb kollomotlensógok $ évonklnt logalább itgyszor esután Is hoíná összo ily ünnopélyro Kaposvár lakóslt, kik pár órát kollomcson töltvén pár fillért szivoson áldoznak bármi jó cról felsogélysósére. Iston áldása volüuk. ) La Vallóre herczegnő élete. Egy nivtolen 1708-b»n KSInbon megjoloot franesU kisdi* ulin fordította R É N Y I REZSŐ. (Folytatás) Ab anya mint a logírdíkíHebbj él^rtWk torjeszté leánya oló, hogy atyáink ogyszerü-sógo nincsen többó Bzokásuan, s ezt azon mérvbon mégis szokták a mily mérvbe ügyo-sotok lotlok; hogy rógontoaz ogyszorü udvarlás is bűnnek .tartatott, s egy íoány néni is-moró lakodalma napjánál olöbb a szorolmot: do mai nap ez már nincs igy; mert a szép nom sokkal finomabb és bánhatóbb, s hogy ogy szoronosés változással a szerolom min-donüvé boltozatott. E kedves loánynak több hasonló ostromot is kellőt» kiállani, de ax utolsó volt logorősebb. Egy öiogasszonyság, kit nom novozok, és ki nom volt éppen a log-szigorabbak egyike, ki nom is volt ismeret-Ion a mai kor udvarlásaiuak fogalmával, fol -omolkcdott mondván : — Mit akar ön kisasszony szópsógóvol müvolni? azt hiszi örökké fog tartani, s ogy nagy király szive érde-motlen önhöz? A korona fónyóvol fon tartott érdotn és szerelem képes ogy uj Lukrotiát legyőzni. Ön téved, ha a szorolmot valami borzasztónak hiszi. Mi nincs édosobb mint szerotni; mórt nólkülo minek is élnénk. Kegyotlon a tormószot olloni holyzot, ezt ha oddig oló nom érzé m^jd órozni fogja; befogja látni, hogy igazságtalanok és hóbortosak a férfiak, hogy nevetséges boosület törvényeikkel oda vezotnok mikép bocsfelen-ségUnket ugyanazon forrásban loljük honnan ők dicsőségüket moritik Igen őrültök lenné-nok obbou megnyugodva: vagy egyenlő h-gyon a törvény, cllonkozölog folmontho^jttk magunkat alóla. A tormószot gyöngéd szivot adott nekünk, tohát miórt no szorotnénk ? E bölcs anya mit som toromtott czéltalan; s mivol oly nagy ) örOramol t««xflnk «tutin I«, mit tshetOnk m 0(rr í''rdekíhcn parányi orSnkkol-önt podljf iilrnen k^íjflk tnbbuOr U Orvcudcitcjicu M«U«mdu tollárai. 8«rk. szerelmi linjlanunnl látott ol honiittnkot, log-nlább Büokat kell azcrotndnk , kik rainkot •zeretnok. Ön aokkal szebb kuasazony aomliogy szívó Imjlnniiit no kövoaso; s legyon öu a mind-nyiljnn kik azópok 6a ifjak vagytok meggytí-ttidvo, hogy azon oróny, moly annyi gonddal őriztetik nom ogyóbb mint azok találmánya kiktől a bájak megtagadvák ¿8 tompa azol-lomük: imigy akarják ok n tcrméazct raoa-t »kuaágát mogboazulni. Do ki. caak bájakkal rondolkcslk válasaeon kollcmoacbb utat: b lia a azorelom a» orónyek legnagyobbika, ugy ün aohaaom fog os cróny uUáról lotórni lia sugallata után caulokazik. Kson tanok valóban oly egyedüliek mint ranga a boazéd ia igen érdekoa: azonban n asAp kiaaaazony nem haaználta, tokintvo a királyi mivel máautt koreato, s fel ia találta szoroncsójót. De törjünk vissza azorolmcaoinkhos. A kttztök kcletkosett caokóly hidegségnom akadályozd a királyt, hogy La Valióretno látogassa meg naponként; azonban elégő dotlon nrezot mutatott mindig i az Időt mó-lázáa vagy olvasással ültő, a majdnem azó nélkül távozott. Azt hitto már az egéaz világ, hogy azaki-tottnk, vagy hogy legalább ozt tonni ázandó-kvznak. Csak két üreg róka volt kl nom hitto ezt, mindig állítván mikép ez caak eaély éa azorolml házaárt, mely rövid ideig tartam]. A khályra ezalatt rá iamorni aem lehetett nom mont vadászni, nom novetot. oaak ia kclIetlonUl; s mindennap volt vulniui képzelt baja. Snint Agnan borezognek mogvnllá, kedv«Í4«naéga okát — Sninl Agnan—igy aióla fF.n a logazercncaétlonobb ember vagyok, mlndontltt unom magam, mit som toszok kedvvel, minden boazant, »öt van idtf míg a. korona ia torhemro van j szeretők, Haint Agnan oly forrón mintcank azorotni lőhet a nyugalmam rováaára caak nagyon ia tudom hogy non» ezcrcttetom, vagy épon oly kevo- aot, hogy elégedetten élni nom tudok. Min-don. kötoloaaégomet jól teljeaiteni, mitaem mulasztottam, liogy nagy Bzorotetro érdomea legyek, nom is vagyok arra érdomtolen; mind a melleit minden azorolmes közt Vílom bánnak legroaazabbul, nincB ia itt az udvarban azerelmea kl no lonno mérhotlondl boldogabb nálamnál. A szollomdus éa tanosztalt horczeg igen hamar belátta, hogy a kir/ly azért nagyítja baját mivel végtolonül arorelmea. A holyott, tohát hogy La Valiéro ollon nyilatkoznék, inkább annyi jót boazélt felülő, hogy a király haaonllthatlanul jobban azoretto mint ozolőtt az a kövotkozökböl kitűnni fog. Uofojozvén Saint Agnan La Valiéro fölötti dicaérotét, azt válaszold a király nokl, hoey kodveaét leghivobbon akarja azorotni do méltányoa, hogy viszont azcrottoaaék. A teat éa léíok oly foltünöon egyoaülvék mi kép lehotlon, hogy ha egyik azonvod, no azenvedjon a máaik ia. Voltak ia a királynak külümbfélo apróbb bajai éa olvégro ia aggályosaokká lottok mert oly oröa föfájáa támadta mog követvooröazakoa hányásoktól, hogy az ogéaa udvar mozgalomba jött. — Haint Agnan ennok okát ismeré elment La Valiérohoz olbeazéló noki mind mit a király mondott, La Valiérot mogiamerkodtotto velő, mi ártatlan ő a dologban, a hogy mily találékony a király maga kínzásában, hogy képzolíidésoi gyötrik öt eaupán, a ok nélkül zavarog; végro hogy nom határozhatá magát cl oly hiba jóvátétcléro melynok oka nom fl vala; ml nom ia hiba caak ír a király képzelotébon az b hogy inkább noki volna igazságon oka, panasszá midőn ö folségénok énpenaéggol aommi oka soni lonno orro továbbá, hogy a király csalatkozott ha azt Ilivé, hogy azért iparkodott volna nokl totazoni,—mivel király, hogy máaaal ia kitazerctne akként caclokcdott volna. (Folytatása küvotkezik.) Gazdasági tudósítás. Xngy-Knnlisn, juliua hó O én. Az aratás idojo előttünk, do a mint mutatkozik, nom a legkiadóbb a tormény. Külföldi Itlrok után, molyok Prunozia-, Angolorazág éa Amorlká-ból jönek, nom utalnak oda, hogy a tórménv ára omelkodnék. Oyéroni azállitáaa a tavaíi terménynok kövotkozö: Huza 2 frt. 20 kr. — 2 frt. 26 kr. Rom 2 frt. — 2 frt. 2ö kr. Árpa 1 frt 50 — 1 frt 70 kr. Zab l frt 20 kr. Kukoricza 2 frt. '' Kaniasaipiaosi Ara ki Durgonya mérőjo 0 0. 00 kr. Marhahús fontja M kr. Juhhus fontja 10 kr.^Ser-téshus fontja 18 kr. UJ ssalouna mássája 88 frt — kr Zsír fontja 30 kr. Lángllst^mássája 11 ft 0 kr. Zsemle 1 fit máii/lja 8 frt 00 kr. Kcnyérlisst fonlj» 6 kr. Ku-korio<al\|sst fontja 3 kr. UJ bor Itcséje 8 kr. ó bor itcséjo 10 kr. Sörlteséjj 10 kr. Ssilva-pá''.lnka Itcséjo 32 kr. Tőrköly.pállnka itcséjo 25 kr Kagygyu «uássája 10 frt. — kr. Öntött fagygyugyertyn fonlja 30 kr. már-tott fontja 32 Ssappan fontja 20 kr. A Ualntonpnrtiól. Időnk majd borult és hüvüa, kivált catónkónt, majd olyun forró, hogy elolvadnunk kell; a azél azonban alig marad ol egy napról ia; ugy látszik, az idő-járáa mult évi juliuai szeszélyeit kövoti. Itt nálunk az arutás javában foly, s ugyancsak mostohán fog kiütui; n mi tormény állásunkat korán sóin lohot a Drávamontóhoz hasonlítani; különösön a rozaaratáa nagyon roszul ütött ki, kevéaaol jobban a busáéi, n tavaazi az, melyben még némi romén}t holyozünk; minél tágabb, homokosabb a föld, annál jobb lonno a termény; az agyagos, nehéz föld sok holy.on alig adja meg a magját. Van olyan hely Igon aok, hogy holdja alig ad 2—8—4 kerestet rozs és búzában, ez is tolo gazzal, a oly alacsony, alig lohot lotakaritanl. Atalá-bau itt o vidékek nagy réazo inoatoha évnok néz elébe. Elöazéna nom aok lett sarjura több kilátás; a tavaszi ropezo is ritka gazdának üt bo, pedig ugyancsak korosik a koroako- dök 4—5 ftig mérő:-«:. Még« fagy után is jobban biztattuk azÖllÖink, mint moat a vi-rágzáa után ; kovés borunk less általában • fiatal tőkéink lefagytak, az örogok meg elra-gyáztak. Gyümölcs, kfllünöaon azllva annyi hogy sok kort éa azőllőbon mária támogatni koll az ágakat. Egéaz tavasztól alig lóvén egy jó oaönk, aok gazdának még meati* vaa ugarolatlan földjo. 0y. Pr-1. Bérai p^nxArfolyaiu jullub 8. 6% motaliquoa 69.85; 5% nemzeti kölcaön 74.95; bankréazvónyok 795.— hitelintézeti réazvényok 177.50; ozüat aglo 100.76; arany darabja 5.24. J KTyllt posta. B.-nak Kauin i Uecae» \|«v«Ut nagkaptuk i ax Illető bolyro axonnal el 1« utaaitottuk; íogidla ön •xlve» flrtvöxletanket. Ha a cxfrepíl.Uny hliuyoxai« küldetnék, kírjUk itlve* tudóxltáaát, hogy InUiked-bessOnk. Cx. K. Nem kaptuk. 8. P. Lngyon «xlvcs lerelcit pár hitig FOredro cximpxnl. It. I''.-nak Vcxxprím t F.egkSielebbl sximalnk ífplkíbcn megjelenik, mint ön klránti; kiijtlk továbbra Is lieeaea knxromdkfidéaét. J. M-nak : Ugy intixkedtttuk, mini, Irra volt \| axon bizonyos cgyín Jelenlegi tartóxkodisl helyíl uem tudjuk. llécsl IcrelczCnknek : Uóg hallgat tfn. J. A.-nál i VAijuk a kíit mtlvot axon holyre, a hova Irtuk volt. J—cs J.-nek : Sürgős tudatni valónk rolna rel.-d, de nem tudjuk bora cxlmexni a levelet. (». G''-nak Kaposvár. Magán levelOuk elment sxánUra kapta-o? kírjllk a vAlasxt T. K.-uak N.-KsiiIxiAn i Mikor kapnak ax Igj-rctbCI T m Pííirt! Mihelyt haialrkexaak, axonnsl. .....11. J.-aelp, JKapparár: Odtöslítünko» küldjük; a válasxsxal no kisiM sokáig. .Rxemeldre, hogy ha nixek.'' Nnem adhatjuk. „A mostoha." Talán! Kosxthclyro i Mást kórflnk. Kiírod. K— * I—nak a nyomdából. A tirexában vagy pedig mint rxlkk kniMlesiók i A tlxcnhatodik sxáxsd honunkban. Ko—lo l''.-tól. Fololös BzorkoBztö: UOlíOZ ISTVÁN. JS3 JZ E! ''-1 0/ h ,.cs. • (1-3) Hirdet vény. OMI J?no» hitelexöinek Ksx-stebWAsa I Pomogy megya polg. IKrrínysxéke inlnt telekkönyrl bs-tó^ág rés tát ül kifxhtrró tétetik, hogyW«l«i MósssnekQiát J A n o s elleni kereietáben a kl-•lógltfsl vágnhajtás utóbbinak n Tót Bxl Oyörgyl 30. sx, I. k.bsu foglalt negyed telek birtokára elrendeltetvén , ax árverési f-i-tételek s a klrlégitisl sorrend megállapítása tekintetéből hitele-sBkaak tárgyalási haUmaoul folyó árt augmtus 10. napjánA reggeli 9 órája kttUtetik, mire hitelezők átsül hivatnak meg, hogy meg nem leW&ésftk esetében a fenebbl ügyletek bíróilag fognak meg állapit-tatnl. Egyszersmind fnlhlratnak mind ások,kik a kijelelt birtokhoz Igényt UrUnak, axt a fenebbl határidőig 14« bejelenteni siessenek. Kaposvár, Junius hó 11-én 18AS. Somogy mgya tőrványsxika-m\a\ »»írtVO»yrl hstvság, (1-8) HIRDETMÉNY. öreg Kovács János hltelezőluek őssxehlvása I Somogy-megye polgári tórréaysaéka mint telekkönyvi hatóság résxérÖl kHx-Mrcé tétetik, hogy Ualauibokl Krzsébitnek , örog Kovács János elleni keresetében a kielégítési végrehajtás utóbbinak a N. korpádl lIA-k ss. t.J. kvbon foglalt negyod telke ás t a. bejegysett birtokára elrendeltetvén, ax árverési feltételek s a kielégítési sorrend megállapítása tekintetéből hitelezőknek tárgyalási határnapul f. éri aitg. bA 14-lknapjának reggeli 9-órája kltUaetlk \ mire hitelezők azzal hivatnak me«, hogy meg nem J''le-nésők esetében a fenebbl Ugyl- tek bíróilag fognak megállapltatnl. Egysaersmlnd felhívatnak mind axok, kik • kijelelt birtokhoz igéi» t tartanak, azt a fenebbl határidőig Ide bejelenteni siessenek. Kaposvár Jun. S8 1805. Somogymeg/a törvényszéke mint telekkönyvi hatóság.___ ..... (8—ö) HIRDETMÉNY. Pintér Siabó János és nejű Tom-bor Juli Mtelexölnek őiaaehl vá«a I 8omogym«gyo polgári tőrvszéko uilat telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Szita Jósef-utk Pintér Ssabó Ján. a neje Tom-bor Julia elleni keresetében a kielégítési végrehajtás utóbbinak horvátkút! 41 sa. t.J. könyvtoh 1 — 4 rendszámig bejegyaett b\|rtekukra elrendeltetvén, árverési felt,''tel.K ■ • klelégltósl sorren''d megállapítás« tekintetéből hltelesőknek tárgyalási hatArnapul folyo évi Ju). h > U napJinsk''re^fe''iOórája kitll-z-lik; lulre hitelezők nczal liivatnHk m -g, hogy inrg ncni J-^enísík esetében a lennebb! ügyletek bir/ilsg fognak inegáliapittatnl. Kg>szersinind frlhivntnnk mind-axok,kik a kijelelt -Mrtokhox Igényt tartanak, azt n fennebb! határidőig Ide bejelenteni sicsscurk. , Kaposvár mj. 29. 18C5. Somogymegye tői''rénysxéke inlut tslektcnnyv'' hatózág. K17, tts (3-3) (3-3) ARVRtlÉSI hirdetmény, Pomogymegye polg. törvényszékének, mint telekkönyvi hátságnak rés véről kösbl.ré téetik,hogy Klein lÁtkt t. koppányi lakosnak ffjpercssége alrttt Fiai Mátét, kop- . páuyl lakós elleni követelése fo-dexésére lezálo;o''it és a t. koppányi köxség 78 s<Amute1ekJ''''gyzököny> vében ll-17rd.z st-lrdsi.s.fogla''t s bíróilag 1400 f.t o. é.b-csQlt Ingatlanok t. koppány községben a holyssiuán f. évi jutius Jl.^apJá«-uak reggeli 9 óráján — inlut az első határnapon — elárv roztetul fognak ; a második árverési idö^-h* uetán ax elsőn vevő nem tAUI-kosnék, f. évi aug. ,Sl napjának regg''li 0 óia\|ára a helyszínért kt-tltzot k, ax-al hogy okkor fennebb k(Jelölt ingatlanok a becsáron aU''d is eladatni fognaV. As Arverísl feltételek a tőrvény-sxék irodájában mindeukor megtekinthetők. Kaposvár mnJushóS). 18i>5. Pomogymegye tőrvüny széke mint telekkönyvi hatáság._. " , , (3—8) ARVERES I hirdetmény. Somogymegye polg. tőrvénysxé-kéiiek, mint telekkönyvi hatóság."'' nak részéről közhírré tétetik, Vgy Wiener I^náca niklal IrKjsnak ielperessógo alatt HtlgUr György marcxnlll lakós ollenl követelési f.-dwzésére lexálogolt ós a marcxalll köxség 30 számú tolekjugrxökőny -vébetiiA f 34. hr. sxám a. foglalt és bíróilag 430 fit o. ó.b.ceUlt ingat-lanok Marcxall kö/ségbén a hely-t szinén f. évi Junlus 80. napjának reggeli 9 óráján — mint azclxő határnapon — elárveroxtetnl fognak) a második árverést Idő, ha netVn •< elsőn verő nom találkosnék,'' f. évi {nliiia 31. napjának regge''i 9 orá-ára a helyssinére kltUxetlk, azzal iogy ekkor fennebb kijelelt Ingatlanok a beeslron alul is eladatni fognak. Az árverézl f Itételek a törvényszék irodájában mindenkor megtekinthetők. Kaposvár május, hó 28. 1805 . Poinogym»(jy törvényszék« mint telekkönyvi hxt<>ság. v - ÁRVERl''zSI i hirdetmény. Somogy megye polg. törvényszé-Mnck. mint telekkönyvi hstósá;-nak ré''iéiői közhírré tétetik, hogy Ldvonsohn 1''iUr I.IM fvlpereszége alatt Pongrács Iztván sx. f. h''rvárl lakós elleni köve-tolése -fedexéséro lexálogolt és a M''/ ''olád község 1-ső ssámn telek-Je,«főkönyvében t 1— * és 5—13 ¡darámig foglalt és bi^ílag 800 ft. o é. becsült ingatlanok Mosclár községben a hf^rsxlnén f. évi junlus hó M. napjának reggeli 0 óráján — mint as rlt3 határnapon — elár-vereitétnl fognak"; a második ár-virési IdtJ, ha netán ax eliőn verő pem találkoxnék, f. é. augnst hó 8&. napját sk ri&VfII 9 órájára a hetysjlnéc.. kifliik, a»ni hogy ekkor fejebb ;>.;>í«lt ingatlanok a beesAmv," alól Is «''ladftnl fvcnzk Ai árverési fyit<Hslk a törvény, sxék ir''xlájib^ vvjndenkor mc;-'' teklithetök. 24. trtcfi. t-íjJ»ogy megye törvényszéke izUal''Mo^ayvt kat.''-ság. ,i,0Ati .(2—3) ÁRVERÉSI hirdetmény. Somogym. polg. tőrvsxékénok, mint telekkönyvi hatáságnak rószú-röl öxhlrré tétetik, hogy Fcreuc. l JX..O. Jíat i+kí.u.u Mftt»-ségo alatt Meneteli Péter Jádl lakos olleni követelés» fedexé-(ére lexálogolt és a J A d l köz ség 64 sx. t. Jegy. őkőnyvében I. 1 — 10. rendszám alatt foglalt és bíróilag 1200 frt o. ó. becsült Ingatlanok Jádi küxsgben a helyszínén f. év sxept. hó 39. nap jánitk reggeli 9 óráján — mint as első határnapon — elárverestetnl fognak \| a második árrerésl idő, ha netán ax elsőn vovö nem talál. koxnÓJe, f. évi okt. 80 napjának reggeli 9 órájára a helyszínére ki* tUx-tik, atsal hogy ekkor f''nnebb kijelölt inratlauok a becaáron alól Is rlsdstnl fognak. Ax árverési feltlinlek a törvény, szék irodájában inlndcukor inoítc-klnthetvk. Kaposvárott, junlus 10. I8CÖ. Somogymegye törvén; sxéke uilnt -ttlrkkuny vl h^Uság. Elveszeit sorsjegy. .^agy-Kanizsa viírosiínak közdp utcziiján juliuH (J-űn ogy „Duna gőzhajózási" sorsjegy'' 5210. szám nlnttelveszett, a megtaláló kdretik jutalom mellett Wnjdits .József kthiyvkereske-''l(58Óben átadni. Hirdetés. Méltóságos gróf Jankovies Gyula daruvari javak intdzŐ8Óg(ítöl ezennel közhirró tdtetik, hogy ugyan a daruvári urodalomhoz tartó-fcandó többféle királyi haszonvételek augusztus 3-án nyilvános árveréa utján, különösen a da-ruvári (ftlrdŐhely) nagy baztázi, koncsanicaí, fc^rácsi, badljevinai, dezánovaoi és szigetin felébb, vendéglők nnnt a járt uton fekvők, E^bb de téres épületekkel a daruvári uro-űitími irodában haszonbérbe adatnák, hová a haszonbérbe szándékozók mo&jelenni tisztelettel felkéretnek. '' w (3—3) Árverési hirdetmény« Néhai Stangel József kaposvári lakós özvegye szül. Matkovics Katalin hagyatékához tartozó alábjegyzett ingatlan földbirtokok, választott biróság határozata folytán, — alább kitűzött napokban, a hely szinén nyilvános árverezés ntján — becsáron el fognak adatni. 1. A kaposvári 152. számú telekjk. 4 hr. sz. alatt Stangl József özvegye szül. Matkovics Katalin nevére bejegyzett szöllő, présház, szántóföld, rét a nItomau hegyen, területe 2 hold, 1170 négyszög Öl f. é. julius 9-én. 2. Ugyan l-ső pontban hivatkozott tkjkv. 7. hrajzi sz. alatti szöllő-présház, szántóföld éa rét aivánfai szüllőhogycn, terüloto 5 hold 17 négyszög öl julius 16-án. 3. A városi hotár, ugy nevezett papsára düllöben fekvő 7 hold szántóföld; 1 hold rét juliua 23-án. 4. A kallói berekben fekvő 2 hold. rét, juliua 30-án. Mindenkor 3 órakor délután. Az árverezéai feltételek alólirottnál bete-kinthetők. Kaposvár 18G5. junia 16. Kovachich őszinte 2—3 kik. vál. o«xt. kirirtgl tag. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy alólirotnak a kötsei határban fokvői 200 hold tagositott szántóföldből és 20 hold belső fundusból, szől-löből álló nemesi''birtoka, az ehez kapcsolt mellék-jövedelmekkel épületekkel, száraz és olaj malommal együtt, szabad kézből, vagy ennek nemsikerüléso esetében, — jövő julius hó 3-kán itt Kötsén a helyszínén, nyilvános árverés utján; vogy örök áron eladutik, vagy pedig 12 évre haszonbérbe adatik; —valamint az eladást, ngy a bérletet illotő feltételek szintén a tulajdonosnál naponkint inegszemlélhetők. — Kelt Kötsén Somogyban Kárád mellett jun. hó 7-kén 1865. 3.-3. Fejér látván, tulajtionos. Wajditi ¿«Szaef kiadó, lap* és nyomda tulajdonos Nngy-Kamzwín. Nagy-Kanizsa. Negyedik évfolyam. 21. szám 185. jlius 0. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet kflréMI. A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. Ma''jelen o lap legalább ogy ¡von január hó 1-től kozdvo mindon hó 1-éh 10-én ós 20-án. — Elöfizotósi Ar postán szétküldéssel ós helyben házhoz hordva og Nogv.''d óvro 1 frt 70 kr — Mindon előfizető a tulajdonos kölcsön könyvtárát az eddigi fonntálló foltótclok mollott fól áron használhatja. — Nyilttór egy tósok hat hasábos Potit sorórt 1-ör 7 kr , 2-or 6 kr. ós mindon további beiktatásért 6 kr. s bélyegdijért 30 kr. fizotondő. A boiktatási dij s a lap k egész évre 6 frt. j félévre 8 frt. Potit sorért 10 kr. — Ilirdo-p kezdését illotö mindon tárgy a Ide kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára\ a lap szollemi tartalmát illotö közlemények pedig, ugy mindon levőink bérmontvo a szorkosztőséghoz küldondök Kaposvárra. ---f- 1Q1 Maffyar HoniryttlóBnelj: lielye éb iüLöJegyzóae: ■S.6 u* S Pusz^aszorCson gr ádba Efztorgam Tolna 4\|Osanád Fehérvár » A hongyülés liclyo DOmOi E«»terg. Viicgr. kBit Fehérvár Szegszárd Fehérvár Voncsollö Szabolcsban Tarozal Zemplénben Arad Fohérvár 5 0 7 8 9 10 11 12 13 14 1Â 10 17 18 19 20 21 22 28 24 26 20 27 281 29 80 81 82 88 84 86 30 87 88 89 40 41 42 48 44 46 40 47 48 49 60 51 52\|Ouda Duda Poaaony Rákos mozö Fohérvár Rákos mező Buda Körösd Horvátország Post Buda Pest 68 64 66 66 67 68 59 60 Cl 02 68 64 65 GC 07 68 69 70 71 72 73 74 76 76 77 Tol 78 79 80 Fohérvár Szeged Buda Pozsony Buda Rákos mező Fehérvár Rákos mező Buda na Bács Buda kozdoto napja bofojezés napja 893 1016 1035 1042 1045 1058 1060 1061 1003 1063 1074 1077 1080 1092 1099 1100 1114 1182 1174 1209 1222 1231 1241 itfOd 1267 1298 1299 1801 1807 1808 1809.jun. 15 1361 1384 1386 1387 1398 1403 1404 1406 1411 I486, mart. 8. 1437 1439 1440 1446 1446 1460 1463. fobr. 6. 1454 1466 1458. Jan. 1. r. fl-n 1462. apr. 25. 1464. mart. 29 1466 1466 1471 1474. oot. 2. 1478. mart. 29 1480. jul. 16. 1481 1485 I486, jan. 26. 1490 1491 1492 fobr. 2. 1496. apr. 24. 1496 1497 1498 apr. 24. 1600 1504 1606 sept. 29. 1606 1507 aprll 24. 1514 oot. 18. 1616 1518 1518 1519 1521 n » kozdet u. 31. nap kozdot u.11.nap kozdot u. 24. nap „ után 20. „ kozdot u.32. nap 32 nap kezdőt u. 40. n „ után 16. „ n » » kezdettől 15. nap kozdot u.33.nap tartás idojo 15 15 15 II Ki által hivatott ogybo vagy ki alatt tartitott 34 nap ¿írpád vezér Özönt István ii »• Aba Sámuel Pótor 2-ik uraik, alatt 1. András 1. Béla ,»i Salamon I. Oejza I. vagy Szont László ii n —• n Könyves Kálmán ii ii II. István II. vagy Vak Béla III. Béla II. András 11 nap 24 nap 20 nap ap40 nap 33 nap IV. Béla .¿Ajr III. András n Csoh Vonczol »»J.Otto rirt.Tumi» c»»t iri Robert Károly ii ii I. vagy Nagy Lajos Mária - * Kis Károly Zsigmoud i» ; , ,.. V..- - I . .;.v ii i» H Albert 1. Ulászló Hunyady Ján. kormzó » n » V. László Szilágyi Mihály Corvin Mátyás M m a a u u if n u ti it n a u u u u u n il II. Ulászló »» v it u it u » n II II II II II. Lajos 81 82 83 84 86 86 87 88 89 90 91 92 98 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 10Ó A hongyülés holyo kezdető napja Buda n Hatvan Rákos mező Rákos Tokiy Fohérvár Pozsony Buda n Kassa Pozsony Fehérvár Bcsztorczobánya Pozsony Boszterczobánya Nagy Szombat Pozsony Nagy Szombat ^Toztony 1622 1623 1624 1626 1626 1626 1526 1626 1627 1528 1630 1532 1534 1636 1637 1638 1539 1542 1642 1643 545 1546 1517 •648 ir>:>() apr. 24. nov, nov 11. 25. nov. 19. jan. 25. fobr. 19. nov. 1. nov. 19. fubr. 2. Jan. 26. nov. 26. oot. 10. - jan. U. befejezés napja 1616 fobr. 27. !(V48novomb. 22 I650január 0. tartás idojo 32 nap 84 nap 38 nap Ki álul hivatott egybo vagy ki által tartatott II. Lajo» VerbScijrht.» Dithorjr Iitrin U Litfos I) Zápolya János Mária és Ferdinand I. Ferdinand Zápolya János n n I. Ferdinand il u u il u u ■ (Vég u következik.) u u 11 Népnevelésügyi közlemények. _ IV. - Még valami a ttnitók állapota javításáról. Utóbbi közleményemben, ugy hiszem, olíg érthetővé tettem, mily káros befolyású a népnovolésro nz, lm a tanítónak mondhatlan kovés fizotéso van, mort ilyenkor más hivatal után is sóvá-rog, jegyző lesz, vagy még más módon keresi osaládja fentartására az elkerül-hetlen Bzükségesoket, mi által az iskolaügy hátra marad. E részben már a gyógymódot is közöltem t.i. hogy tanítóink a közpénztárból vegyék évi illetéküket. Talán az is jó volna, ha helytartó-ságilag meghatároztatnék a m i n i m u m, melynek rendes befizetésére aztán a legszegényebb község is kötelozvo lenne; tanító-állomás o nélklil nem alapíttathatnék. Ily felsőbb rendelettel birtunk már az 1795. óv nov. 27-ről 24,567 sz. alatt, mely a minimumot 120 frtra tette, ezenkívül földei munkáltatását is a községre vagy kegyúrra rója. — Ez közöl egy század olőtti rendelőt, azóta minden változott, minden nem csak megkettőztetett , do megnégy8zoreztetctt, ehoz mégis anélkül, hogy tudnák híven ragaszkodnak. Akkor szépen megélhetett az ember ez összeg bői, mely olőttUnk csaknem regeszerünok tllník fel, most a nem épen dus iparon >s egy öltözőt, vagy egy darab ruháért is kiad annyit, do a tanítónak még sem jut. Az iskolaház jó karban tartása v. a tanUgyí kül érdekek fölötti őrködés a község iskolagondnok át illetné. A novelészet és tanitás nagy előnyére lohotnénok azok, ha mindenben a tanítók jobb kezei volnának. Do közönségesen azt sem tudják, mi a megválasztott iskolagondnok kötelme, annál kovesbbé tölthetik azt be j vagy túllépve a korlátokat avatlan kézzol nyúlnak a szellemiekbe u csak a tanitót hátráltatják a haladásban. Leginkább az iskolagondnokhoz tartozik ax iakolakötclozcttekelmarado-zásainak megbüntetéso, vagy azoknak minden módon iskolára szorítása. Tei-mészetesen, ha ezt a gondnok elhanyagolja, a szegény tanítónak kell fellépni miáltalalegnagyobb kellemetlonségok-nok teszi ki magát. Épen így áll az a vasárnapi iskolákkal is. Aztán meg az iskolagondnoknak inkább van joga szigorúbb fenyitékot használni, míg a tanítónak ezt tenni nem is szabad, nehogy a tanonozok rottegve elforduljanak tőle. A gondnok és plébános egylltt panaszolhatják bajaikat: a népszerűség el-vosztés félelmo miatt — nincs eredménye nem orvosoltatik. A tanító szavára pedig? épen nom hallgatnak falusi bi ró uramé k. Mindazáltal a hol jó iskolagondnok van, ott a tanítónak tán félannyi dolga és nehézsége sincs, mint a hol egészen hiányzik, vagy tisztét balul fogja fel. De tekintsünk szét a nagy világban, hány embert látunk kínok kényelmére minden megvan, mit osak óhajt, megtörténik— és mégis elégedetlen? Hasonlóképen van tanító is, ki meglehetős fizetés, osinos lakház stb. mellett sinos megelégedve. És miért? — Mert hiányzik a hívatalszorotot. Pedig amit nem szoretünk, azzal foglalkozni, do még róla beszélni Bem óhajtunk. Míg ellenben amit szeretőnk, annak örülünk is. tlf lelki örömet kellene minden tanítónak érezni az óra közolettévol, melyben újra találkozik a gondjaira bízott kedves kis gyormekwreggel. A mely tanító hiva- talsxerotoltel nem bír,- ne n tanórákat kinoítatása idejének s ártatlan tanon-ozait gyilkosainak tartja ós elégedotlen less mindvégig, habár nyakig ússzék is a kincsek bon. Mért lépett Pestalozzi o tövises pályára? Mert szive vonzotta. Vagy gondoljátok, sziv nélkül is szánakozott volna a nép nyomorúságán ? l''estalozzi-val épen osak a sziv kedveltotto meg a néptanító hivatalát,mort szivo súgta noki: aegits a nép nyomorán, és ő hallgatva a szózatra — tanítóvá lott. Ez lelkesítette és hevitetto öt a sirig; ennok élt, ezért halt meg. Do hányan vannak korunkban, kiknél ez az indító ok o pályára lépni? vngy hányan vannak, kik a nép boldo-gitásáért lesznek tanítóvá? Feloljen az élet, a tapasztalat. Hány tanitó van, ki orro hivatást érez? ki azért les» tanitó, morto pályára megkívántató tulajdonok teljes birtokában érzi magát? ki hatáskörét tökélotesen betölthetni véli? — Igaz, hogy annál is, ki ngy szólván mintegy tanítónak született, az iparkodás könnyen lohad, ha útjában akadályokra talál, do még is elönyösebb a szükségből lett tanítónál, ki már más hivatalokból kikopott, vngy nnnál, ki azért lesz tanítóvá, mert itt leghamarabb ozélt ér, legkönnyebben vergődik önállóságra és leggyorsabban megházasodhatik. Mert az előbbi legalább mig a szalmatüz tartott volt jó lelkiismeretes tanitó, holott ez egy por-ozig sem, s hivataloskodásának ideje alatt több kárt s hasznot hajtott, óránként omberek boldogságát játszotta ol. Gondolják meg a tanítók,lehet-e szebb, mint olyanokat oktatni, kiknek lolko olyan min.''/a tiszta rapir,mely amit irunk, ott elt^Ulheilcnül megmarad; olyan mint í''lágy viasz, melynek alakot adni tőlük ftigg ? Lohot-o édesebb munka annál, moly harmad íziglen is hirdeti alkotóját? Lehot-o kedvesebb foglalkozás, mint kicsinyeket igazságra oktatni, a gycrmokekből angyalokat, köblökből inenyorfziigot képezni? „... a kik sokakat igazságra oktatnak, ragyognak, mint égen a oiillagok, mindig és öröké." Dan. 12,8. Mindenekelőtt hivatulszoretoto oltani növendékeik szivében, lenno főfeladata a képozdéknek. „Soíentiu sine oarri-tate infl at, oaritas sinoBoien-tia abbérat, aoiontia oum oari-tote aedifioat." (8. llornardus lib. IV. considorat. C. 4.) Tudomány és hivatási ze etet kiegészítik egymást, lliva-ídsszerotetet éleszteni lenne a főtanitók kötelme aegédoikben, még mielőtt a ké-fwdób« mennénok. Igy fogunk osak jó vallásos, erkölosös és hivatását szerető tanítókat nyerni, kiknok ha a községek megadják azt, mi az övéké: hivatalszo-rető buzgóságuk nom csökken s maradnak mindvégig olyan tanitók, niilyeno-ket csak óhajtunk. Enn)it tartottam még szükségesnek, mindkét részre: község és tanítóra vonatkozólag, előbbi ozikkeimhoz kiegé-hzitésül hozzáadni. Ha a községtől jó , fizetést kívánunk, adjunk nekik jó tani- \| tókat is. tós most ez értekezésomhez j végszónak Kollner (Paodagogik in der ; VolkRschulo inAphorismon) joles művé-Lől idézek: „ Sziv re, szívre van szükségo az isko- i Iának,a népnokésgyermokeínok; szívre melyet az Isten szeretete aozéllá edzett melyet a nyomor és bú sem bír megtörni s mely ép ezért megmutatja a szegény népnek, hogy mi omberok nom egyedül kenyérrel élünk, hanem más eledelt is ismerünk. Igaa ugyan, hogy ez kemény beszéd, a ki birja azt niegliullgntni; do kevesebbetnoin lőhet kívánunk. Jó a jó ügetés é» igon kívánatos; do még se önt a» iskola iránt saoíetetet a aivbo,moly annak tulajdona, a ki mondá: Add nekem, fiam, a szivedet, és örömest járj ösvényeimen!" SELLYEI BÉLA. A tizenhatodik század honunkban, tudományos műveltségi szempontból.J ......gondolt, a mit gondok tottro v\\6 KI j 8 a tettdus kcadrt Wnyca nK>''"''l?" JlWffnok Kord!« magAban magriU hSn i)>nr {•» tudomány ¿» Mllvíixol, baladái mindenben ; nagyra töri! »lv Nagy DiUvűiiokcl l5uj a ucinict cllndula ílnl. PilUjyl litván. Bármint tekintsük c századot, akár hadi akár tudományos műveltségi szempontból, daczára az egyonotlonség ápolta zavar valóban aggasztó körülményoinok clliintó magvát a követkozö században tcljos virágzásnak indult nomsoti irodalom fájának; do liös tőitekben som áll olötto nz utána kövolkczö századok ogyiko som , mert oly férfiakat mint: Losouczy, Jurislts, Szondy, Zrínyi, Dobó, kik ncinzctünknok a harczi dicsőség horvadliatlan borostyán koszorúját szerzek mog, osak a tizonliatodík század szülhetett. A szorcncsótlon mohácsi ütközőt után, hol Dalmady Győzőként a Magyaroknak : Megszakad a sziv votéso, Ajkaiknak fogyott pírjn; Ka o csendbon ezrek gyásza Nehezült a sötét sikin, a tudományok hajlékai is, az Iskolák, megfosztatván a folötto Urködő és ökot sogitö jó-tevő kezektől — a tőrök hatalinaskodásainak lönok martalékaivá. Igy 1541. a budai, nem sokára roá a váczi, esztergomi, pécsi, stb. iskolák romba dűlvén, a tudomány szomjas ifjak kóoytolonok voltak külföldi ogyoto-inekro zarándokolni, hol szivük epesztő szomját kielégíteni reménylotték. MegisAierkcd-véu kint, különösön Yittonbergábsn, és Bo-selbon ar. ujhit tanaival és kövotőivel, ezokot pártfogóiknak ajánlották, kiktől papi vagy roktori hivatalra alkalmaztatlak. (Igy Ná'' dasdy Tamás oz uj-szigeti tanoda igazgatójává Erdüsyt rondelte, kit neki Molanchton ajánlott). Ezek szaporodtával vagyis tulaj-donkép a protestuntismus ultorjedésévol az idegen ölem is eltcrjesztetott. Kaosa magyar i\jku polgárai 165í> táján panaszkodnak a német papok ellen, kiket nyakukra hoztanak. Ez volt tehát egyrészről oka a magyarnyelv nohéz olöhalndásának ; (noha másrészről a mint alább látandjuk a protectantlsmus ogyik Wrugója volt a magyarnyolv kimüvolésénok.) Nom kovesebVkárára volt a magyarnyolv elterjesztésének o sziiindbnn az, hogv a hivatalok jölt ment idegenekkol tültottok mog, kik a nomzet nyelvét nom értvén, a latint kezdék torjesztoni. Továbbá a még fennlovő iskolákban a latinnyelv lóvén a föolem, a fyengo hajtásnak, a honi nyelvnek olkcllo onnyadnia. Azonban ily és bhvx hasonló több körülményok, valamint a belviszályok és dúlások közt sem onyésztok ol a tudományok, melyek előmozdítására jótékony befolyással voltak.'' az uj ogvotomek és iskolák alapítása vagy az clöubiok folélosztéso, a könyvök és mükínoiflk gyüjtéso, a mélyebb kutatások és búvárlatok, molyoket a hit ujitók és ollo-nosolk hostak divatba, h-gy «gymá« állításait mogdönthessék. A városok: Bártfa, Boroszló, Bcsztorczo, Eperjes, Kassa, Lőcse, Pozsony, Solmecz, SzAszváro», Békés, Bicso, Lipna, Zágráb, Sopron, Moson, Sz. Márton, l''rividjo, Zólyom, Tolna, Brozna, Eger, N.-Bánya, N.-Várad, Oalgói, Némot-líposo, Rozonberg, Zolom, Sá-rosprtikk,Hzebjn,Sogosvár, Kolozsvár, K.-Fo-hérvár, N.Enyod, Se^jo fctb. votélykedtok a tudományos intézetek pártolásában, könyvtárok óh könyvnyomdák felállításában; végro sikeresen mozdította elő a tudományosságot a sajtó rögtöni torjedéso; mort o korban mintegy 2Ü nyomda létezett, molyok mi\jdnom mind magyar könyvök nyomtatásával foglalkoztak.* Az Írók részbon maguk is nyomdászok voltak, mint licitál. A külföldi ogyctemokről hazatért ifjak kegyuraikat megnyervén az uj vagy az úgynevezett „magyar váltásnak", ökot iskolák és nyomdák fölállítására ösztönözték. Igy állilt itott fel ogy nyomdát Nádasdy Tamás Uj-Hzigoten. Ebből k''ciültki 154 i-bon Erdősy János vagy Joannes Sylvostor) Bibliája o cziin alatt: „Uy Testamontum mag''ar N''olvcn molot az Görög és diák nolwböl vyonnn for-dytánk az Msg''ar Nipnok Korosztton hütbon való ippuléséro"; itt jolout meg az olsö ma-gyornyolvtan is , melyot szinto Erdősy irl 1639-bon. Szentírás lordítasával foglaíkoz'' tak a többok közül még o században: Voliko György, 1622-bon adn ki Dávid zsoltárait., Komjati Benedek, Szont Pál lovoloit adta ki l&Síi-ban Krakóbao. „Az zont Paal lovoley Magyariiyolvonn" ozim alatt. Ponti Gábor 1530-ban Bécsbennyomatá ki: „Wy Testamentum Mag''ar nyolvon" czimü fordított munkáját. , . Juhász vagy Melius Péter Debreczcnben 1505. adta ki: „Sámuel és a királyok két könyvét." Félogyháii Tamás az uj ¿zövotséget Dcb-rcczonbcn 1680. Végro Károlyi Qáspár gönozi ref. pap joles fordítását hagyta hátra az egés szont Írásnak. Do nom csak sz. Irás forditásával foglalkoztak, hanoin egyik vagy másik vallásának igazságáról olionielót moggyőzondő, nyomdák gyors oltorjcdéso osnkhamar lohotségossó tett. így tohát, a vallási vitatkozások közt a hittudományi munkák egymást érték. Közülök novezotcsobbek : Monoszlói András „Ajiologiájii" N-Szom-bot 1588. nAz üdvösségre intÖ kópoknco tisz-telotiiöl való igaz tudomány" u. o. 1589. Az szonteknok hozano való segotsegokrül liahznos konnyu az korosztyonoknoc igaz hitben való opulotekroi u. o. 1589. „Az Iston malasztyáról az szabad akaratról és az Istonuco akaratyáról való Tudomány" u. o. 1G00. Mind a font ídézott szór-zöti[í. Telogdí Miklós egyházi beszédei, melyeket Bécsbon és Nagy-Szombatban 1577 — 1080-ig 3 kötetbon nyomatott ki Ily cim alatt Az Evangoliomoknao, molyoket Vasámapo-con és egyéb Inncpokou osztondoc által az anya szentegyházba olvasni és prodicalni szoktanak magyarázatja." Gyarmati Miklós hormcoi prédikátor, Mo-noszlól András cllon ily czimü irata: „Folclot Jonoszlói András..... könyve ollon, a melyot írt: Do invooationo o voneratíono sanctorum" molyet 1698-ban Debrcczonbon adott ki. Sóvári Soos Kristóf „Postilla avagy a vasárnapi innepokro való Prodicatiók" czim munkája, melyot 1697 Bártfán nyomatott ki. A nyelvtudományban a föntebb említett Erdősyn kivül megomlitendők még: Pesti Gábor kanonok,VoránczFnustus nécsi püspök, ki Diotlonariuiu quinquo nobillssi-mariim Europao llnguarum, latinao, italiea''o, Íormaníoao, dalraaticao ot ungnricao" czimti önyvot irt és ozt 1695-ben Volonczóbon ki ih nyomatta. A történőt tudományban kitűntek; Ileltai Gáspár kí a többi közt egy Krónikát is irt o magyarok dolgairól. Farkas András,Vorscs krónikája 1538-ban Krokóbon nyomatott ki. Borsos Sooestyón pedig Erdély krónikáját irta meg. Itt a holyo, hogy megemlítjük 1st fán fly Miklóst, kJ o korban ólt, munkáia azonban csak halála után 1G22. láta napvilágot Kölnbon, Pázmán Pótor bíboros főpap bőkezűségén. Sajnos, hogy latínnyolvon van írva. (Végo következik.) •) A Vlttenbergi fGUkol* jogyafikOnrribi ckóp Ida be magát: .Kgo Joanne» BylV«t«r Állas Krdíi»l aub ■cilbo 1 okIUu■ titudloaorom Naalonll Hunga/icae Vit-touborgae oommaraoUuul Hirok és esemónyek. A A „Bnjta fluk vigadjunk" féle mn-gyar dulkönyv, kiép kiiíllitásbnn literje lent, óm vnphntd a kiadó künyvkcrcHkcdé-«¿Imi h nltnlfl tuhtdeii hitele« kUn V-nruHiiái. A t. k> üjto kéretnek n kinddvnl tudatni hollétüket. A E lapok flzcrkoszttíjo, a lö-én lhi-diiról indult kivonattal Triesztbe utazott. llors08 ¿8 Dootor, orHzdgHzcTto jó hírben tílló fényképészeink rövid idÖ múlva Kaposvárra érkoznok, több ideig itt maradvtín. Ajánljuk cló''ro ia tíket t. olvasd a a vidéki ugy ^zékvárösi közönség figyel mébo. ♦ A dolulnytermolöket különösen fi-gyclmcztetjllk a Pesti biztosító intézetnek lapunk mai hirdetési közt olvasható fölhívására és pedig annyival is inkább, minthogy az idei dohányvetések gazdng eicdményll terméssel kecsegtetnek, a mi azonban az ez idén — fájdalom — gyakran ismétlődő jégverések által fölöttébb fehyegotvo van. Tekintve, hogy a biztosítási díjak dohányra nézve aránylag olosdk, s a dijak befizetésére a dohány bováltásdig terjedő idöhaladék onged-totik: o szorint minden mezei gazdára nézvo nieg van könnyitvo a nidd, hogy a biztosítás jótéteményét igénybe vehesse. E hó 1 -én akkora vihar volt a Balaton mentén, mindre még nom emlékeznek az cmhorek. A villám több holyon lovágott, da minden kár nélklll; s mind halljuk, B. Kajár határát oz nap délutánján elvágta h jég. A „Kisfaludy" gőzös sem ált ki mostanában akkora veszélyt, mint ez napon. Délután ö órakor megindulva Siófokról, az óriás hullámok é» orkán miatt ogyonosen nom tarthatott Fürednek, hanem F.Eürsfelé vánszorgott, azepiközt a viharral, mely rövid utat harmadfél óráig tette meg. A Balaton közopén a niontöosolnakot már összetörték a hullámok; nz árbooz felső részo loszedotott s osak a hidegvérű kapitány lélokéboraége, higgadtsága, jártassága, s a hajósszomélyzel orő megfeszítése mellett úszhatott, bo a gőzös Füred alá, esti kilenozfél órakor. A hajón voltak: Mélt. Jankovích László; olapok szerkesztőjo; Somogyi K. pápai ügyvéd s egy izraelita orvos. A Siófokról írják nokünk, hogy a hajdanahomokbuozkák közt fekvő ígény-telon holység, mely jelenleg mezőváros, a vasút elkészülte óta akkora haladást mutat mind házépitési, mind népesedési tokintetben, mekkorát tán egy Balaton melléki helység sem. Egyremásro épül-nok a házak; piaozo élénk, s a gabna forgalom jelentékeny. A Sión 4—600 akónként hordják fel a szegszárdi jó borokat. A „Kisfaludy" gőzös mindennap kétszer kiköt nyáron, hozva és vívó a vendégeket. Az idegen fürdővendégek száma, felülhaladja a 100-at, kik számára mind a Bárány fogadóban, mind a mezővárosban kényolmes szállások vannak , s az étkezés sem feletto drága. Azért mint jó, és kényelmes fürdőhelyet is ajánljuk t. közönségünk figyelmébe. Az itt muiatók még azon előnyben is részesülnek: hogy vasútállomás van, a közlekedés gyorsan történhetik; sürgönyözni lehet s mindonnap uj lapokat olvasni; a pesti reggeli lapok már itt d. o. 11 órakor olvashatók. A A tapasztalat bizonyittatja vélünk azt, hogyha valamoly áruozikk nagyban vétotődik, s ára keveset emelődik, ugyanaz kiosinyobb vovésnél aránytalanul fölszáll; do ollonkezöleg, hogyha a nagybani árué osökken, annak ki-osinybeni eladása változatlan. Vegyük például a szarvasmarhát: ára bámulatig loszállott, mi azért városunkban 14 krért vcszszilk, holott faluhélyen 10 krért árulják fontját, és igy 40 százalék különbség. A bor akóját midőn 8 ftért adták, itozéjo 14 kr. volt; mihelyt 10 ftra emelődött, lott itoséjo 1G kr; jelenleg ára csökkent 8 fttal, s alig akad vevő, ki 7 ftért venné akóját, azért itozéjp mégU megtartja 16 kr. árát. Mit szóljunk a kávéházi italokról; ott a különbség piano óriási. Midőn a oztikor mázsája 40—45, a kávéó 80—100 frt. volt, egy findzsa kávé 10—12 krra emelődött; jelenleg a finom ezukor mázsája 80, a kávéé 60—70 frt, de azért kávéházi ára még som csökken, ebből azután láthatni, a százalékot véve, mily borzasztó a különbség. Erro több vendéglős és kávés azt fogja mondani, hogy a kínok drága; maradjon otthon, mi meg ellenkezőt mondunk. Vogyünk egy ily várost mint Kanizsa, itt a népség egy ötöde rájok van szorulva, mivel hivatalnok, segéd én utazó nem tarthat személyo fönntartására lakán konyhát éa cselédet, o silány kereset-bofolyásu ídőbón. Jónak látnók tehát, hogyha mészáros, vendéglőa és kávé» a fentéi-intett árak borzasztó százalékait aránylagositanák!.. A Szomorú esoméuyokről kell tudomást tennünk, ugyanis Kapornak éa l''aosa körül a tűzvész szaporodik, éa nagyon sajnos az, hogy bitang merényletek által támad. Közolobbről Sándorházán 88 ház minden melléképületeivel a tüz hamvasztotta lott, ezek közül kovés volt biztosítva; olgondolható a nép nyomora, kiket egy pár év olőtt a láng mindenéből kifoszta, s a bo nom j heggedt sebet jolonleg újból fóltörto; vidékükön a termés ia mostoha. Fájdalom, kemény a csapás. A Közelebbről Thonn György itteni polgár házát tolvajok látogatták meg, do szoroncséro, midőn a vasrácsozatot kozdék az ablakból kiszodni észrovették, s czélt nem értek.* Halljuk, hogy a-hosszú ujju vitézek szaporodnak, éjjo- Ionként több oblnkot meglátogatunk, s u mit kapnak elviszik. A Uj Sürgönyállomások nyihak: Faosot és Udvarhelyen (Temesvár) mel-lott, Szozawrtioao (Ixmibcrg) mellett. A Gyászhír. Újból nz élet virágai közlll horvadt cl ogy rózsa, s az Horváth Mihály ügyvéd nmak 15 éves Sidonia leánya. Nyugodjanak békében porai o gyöngéden hervadt virágnak, ki sajnos, Jiogy zsenge élto lö-dik tavaszán itt hagyá jó szülői és 8 szerető testvéro fáj-dalomtoli köbleit. A A katonaság leszállítása észrevehető, majd mindennap jönuok haza Olaszországbői. Bár csak oda lehetne vinni a figyelmet, hogy a szabadságra TÁRCZ A. Pénz, s dicsőség. A kobelnok, szive, lolko van-o vagy nincs? Nom kérdőm én o világtól. Van dicsőség a léleknek, van pénz, van kincs A szívnek, a miért lángol. Van két lldéroz: a dicsőség fönn az égőn; A kinoa lonn a fftldgyomrában: Ki nagyra tőr, o kottöért, ám liadd égjen ; S hlgyjo, hogy Itt boldogság van 1 Nom tagAdom, hogy van lolko. mi fülvágyik, Hogy vau szive, mi losUlycd. Kinok o két fény festi bo tUndér álmít, B áldozik a bolygó tüznok. Volt szebb idő, mikor uzok voltak nagyok Kik babérért ktlzdvo éltok: Most az Anyag vonz magához, a gazdagok Orvondnok a dicsőségnek. Volt jobb idő(jmikor ogy szép vozércsillag Ragyogott a hős szómé bon. Ezért éltek, ezért haltak ezért vívtak ... Ez s. CfcJjí«g vozet éngom 1 Szivot/íoJV\|>K- a tesz ogygyé, oz olvaszt, ád: fíií^''hilVa, ezt követem. Az élotnok horvadatlan szép tavaszát Te teremted meg, s z c r o 1 o'' m 1 Kincs,aranynál,szebben ragyog a sziv mélyén Sugárodon, egy szál virág. A hü lélok, ogy künyo több, mindon pénznél Mit bálványoz oz a világ. Mig szlvomon ily virág losz, mig leikomon Ily drárjA köny gyöngye ragyog: A dicsőség,cv«k árny, a pénz csak füst nokom, Szorosaék a törpe nagyok I A ki nom vak: látji; hogy két vezér csillag Vozoti u szivet, elmét. A dicsőség, s a péntt i ezért opod, ezéit izzad, Ez gyújtja f6i a kebelt még. 8 ki mondj»., hogy o ketlöro sommit som ád? Az gyávA cofí osztolon I Kék cskllog a setéiségi^^rs ah i do nap Szomcdboti ¿j uo''ak wzorolora. Én mngam is dicsősé;"* ,\3-inzre vágyom, E k e11tós. 1, .41 p SjMk. Do nom miH^A vsztogaítják o világon : Csakúgy raiká&''le adhatod. Kék •semoid ragv''ogítfji égi fónyo Boldogságom dicbőségom. Itt a világ mindon kincso, minden pénzo, Szavad ezüst csengésébon 1 CSEPELI SytNDOR. Az ón recsegéseim. lm Athomholcn siód zwoiorloi Gnnden. Die-l/Sií.olnaiehon, síeli ihror outiadon ; Jent.''X^drángt, diosos orfrísoht, öo wu''ícíorbar ist das Lojjen gemisoht. Igy szól az élotről Goothc. Sokszínű, változatos az élőt, jó és bal események hullámzata ; földi pályánk rózsa ágyon píhsnéa tövis takaróval, vögy a hitrogo Üoraklos utja, moly göröngyökön viszen a boldogság örök arányú borkébo.-—Miudegyl fölöttünk a jolon urAlg, önnek érezzük ólom közét. A valón kívüli világiét csak fantonr; — Csak a jelen súlya alatt jajdulunk föl, onnok torho nohozedik szivünkro: jövőnk képéu a romény művészi ocaote munkál. Egy mozzanatban \.!if\n föltámadás érzoto. A toljes^tdogság mindon időszakban osak ködfátyolfcSv} Erro vonatkozólag elmondok önnok ogy.^rabolát, mit nokom egy német ismorősöm kikélt. Volt ugyanis valaha egy jámbor halandó, ki oly pjllanat után vágya-közök, molyben magát egészon boldognak mondhassa. Ilogy vágya botoljék tnnácslák noki: korosoon egy tökélycson boldog cm- bocsájtottak foglalkozást nyerhetnének, mivol bosorozás alkalmával holyökot veszték, « a jolenlogi pénztelen szomorú helyzetben a gazda nemhogy szaporítaná cselédjeit, hívnom a helyben lövőkből is kénytelen olbocsátaní. Tohát mit tegyenek azon szabadságotok, kiknok som vagyonuk, som kerosotük? f Lapunk bozártával vottük azon szomorú hirt, hogy Spanior Nándor köztiszteletben álló 80 éves aggastyána városunknak ol-hunyt. A boldogultunk hűlt tetemei jultus 21-kón 6 órakor tétotnok örök nyugalomra. Füredi újdonság. • Újonnan érkezett vendégok: A mély tudományit Udvardy V. apát; gf. Zichy Pál és Forencz; Jankovich László. bort, kérje ol ennek ingét, visoljo azt, s aztán majd ö is boldog leszon. Mont tehát; fol-kexcsott a pompa és nyomor közt fokvö minden állapoto.t do czéltalan. Ott azt mondák noki, a fény csnk kánrázat: itt az objeutiv szemlélőt mopgyőzto, hogy a teljes boldogság csak fogalom. Végro — keresésében oljutott ogy hogy tövébo épített viskóhoz hol ogy pásztor lakott családjával. A bérezon ős fo-nyUordö setét örökzöld lombozattal, a morajló hegyi csonnoly örök zuhatag, a vülpybon gaz-dig pázsitíi b''gclü s kövér tohénesordH, szóval a táj Idylli kép vala. — Na, itt a boldog-ság — gondulá. — Bement tohát, s kórdó a kunyhó lakosát: „boldog-o ?u Boldog vagyok, folelo a párztor; do o válasszal halami lónk mégsora érhetott czélt, mert a kérdottnek — nom volt inge. —• Azt hiszom, onio kfa parabola tanulsága valóbb mint tárgya. Az ombori kobcllol, mi omborl gyarlóságunkon alapszik, velo született az elégodot-lenség a sors rendes folyásával akkor is, midőn az nom véglotos kiáradásu. Hatványozott o hajlam vagy ösztön rendkivüliségok hatása alatt, minÖk mostanság például gazdászati állapotainkat veszélyesen fenyegetik. Nálunk — mondhatjuk — kizárólag a termelés, g»z-dászat azon szak, moly után hazánk él; gyár ipar és korcskedoloin nem böorü bányák, b midőn a mostoha időjárás o téron való eredményt teszon tönkre: méltán aggódhatunk a jövőért. — Tározairói föladásunkon kívül csík gazdászati állnpotainkrél szaktárgyiing szótanunk,tok¡ntÖlcg,részlotcson ccsotclnünk a nyomort, vagy a szorongást mi a reflectáló elmét elfogja; és nemcsak, do nz avatott beszóláshoz szükséges adalékok összeállítására sincs érkezésünk,egyéb elfoglaltságaink miatt nom lchotvén „au courantdos aífalros" ; csak annyira érdokcljük o tárgyat, monnyiro a tároza szorény hivatása igényli. Mindaz, ki honi viszonyainkat ismori ko-vés combiuntio után meggyőződhotik, miként a jolon sanyarú időszak Híob-csnpásaival mcgs?ndíti a nomzoti közvagyont bármony-nyiro logyünk is cszélypsok. Elórkozott a mozzanat, molyben az apák mulasztásaiért lakolnak a hotodizi unokák. Az ipar, moly után élünk, egyoldalú —-kizárólagos; minek következtében kényúr fölöttünk az idő szeszély szerint ad kincsct vsgy koldusbotot kozünkbo. Az uralkodó átalános aszály nomcsak jövedolmüukot csökkenti, do gazaasági állatain'' ból is kipusztíthat, mely körülmény jövőro kiható hátrányu, mort fönnakadunk a gazdaság folytatásában. Mondottuk fönnobb, ozuttal szaktárgyu értekozésbo bocsátkozni nom föladatunk; csak mint catastrophális csoméuyt érdokol-jük az aszályt, mely orősen mogzilálja létező gazdászati viszonyainkat. Jolon hivatásunk : fölhini az illotékcs testületek figyolmét, egyosoknok ugy mint átnlában a zömnok takarékosságot ajánlani indndenok fölött, s óvatos körültekintést a tájékozásban midőn állapotainkra reflectálunk, — s végro: a jolon tanulságát följogyezni a jövőro. „L''advorsltó qui nous amondo dóit nous étro préciouso"— mondja egy frnnozia Iró. Legkivált óvakodjunk a csüggcdéstöl, mely a kétségboosés első stádium», miként a javulásé a bánat. Ki kétségbo esik, az ol-voszott; mi nom veszünk ol, ha nom csüggő-dünk. Csak az eshetik kétségbo, kinek már nincs vesztoni való. Nekünk még mindig van sok vosztoni valónk. Tagadhatlan a nagy mérvű csapás mog-rendíti a sziklakoblet Is; do a vallás oeiboro áhítatos megadással vallja a nagy költő szavait: „Du danko Oott, wonn or dioli prost, Und donk ihm, wonn or dicli vriedor entlitst." (Oootho) A sorsodzetto lélok bölcsolni magaslatra száll, — moly rideg ugyan ós sanyarú — do noki adhat onyhülotot és philosophí kedély-lyol átérzi Rüokort bölcs igéit: „Wonn dioso Wolt witr unsro fosto Stiltte, ÁVir dürfton klagon, dass sio liart uns betto. Sio íst nur unsror Uciso Nochtqu.irtier; Wer suchot Hausbcquoralíohkeiten liier," A napokban lépett itt frl Ilirtlíng M. assz. a nomzoti színháztól, Szigligeti ogyík koszorúéit darabjában, a „nő-uraloméban; olég tapsot aratott, s többször hivatott. 12-én ostve nagy lakoma volt az arénában, vagy 60 terítékre. Bényei színigazgató adta a traktát, vagyis pnszítát. Volt Bzátnos felköszöntés hazánk jclo-sóiért; a művészet és irodalomért, ugy ennek képviselőiért. * A „Kisfaludy" gőzös 13-án nom járhatta n Balatont a vihar miatt, 8 az uta-sokSiófokon várták nsíép időt,Bárány fogadójában, Bizai mnlnozbandája húzván fülszaggató nótákat, * A lövöldét még máig som nyitották meg; o nnpíg (jul. 15.) egyetlen tánezes-tély nom volt,obből láthatják t. olvasóink, mily mulatság van az idén Füreden. * A vendégok összes száma hatszázra megy; u^yinrólván sommi kirándulás szárazon, mely máskor itt nagy szokásban volt; alig látni ogy o,ry fogatot. A osongős,oznfrangósfogatok elmaradtak ; a középbírtoljos osztályból alig látni néhány osaládot. Ez is kiáltójolo országos szegénységünknek. Most nom repül-noka százasok, mint hajdan; elmaradt a Fos''bli, ckarté , még egy-egy whísztasz-tal mellé som igen lehet fogni m''ikcd-velőkot. Még azt is megérjük, hogy a fürdőkre is rongyosan megyünk, márt. i. a betegek. A korszorü élelmes gyakorlati — ombor, ki a számtani tényezők közt nom mngánálló zérus, kinok szivéro nem vont áthatlsu burkot köyClt kérgéből a közöny s nz hango-sabban dobog, mint a haldokló^: szinte Rllckort örök boc»U szavai szorinfértókcsiti jelenét: „Dcin Vorgangoncs íst nur Trnuin Und dóin Künftigos íst nur Wiud. llflscho den Augotiblick, der ist Zwischcn den Beiden, dio nicht sind." Kik végro a vázolt képek körrajzn''n kivűl állnak s a korlátoltság önteltségével „ioho-tétlenségről" sivítva ronltonsek a kor kövotjl-ményoihoz viló alkalmazkodásában, a köznapi trivialitás rabjai moiithotlenülulresziiek. A „halndásgútló csököny" önhittsége, a „jól abrakolt honyesóg" sokkal inkább „opíniátro" semhogy existontiáját az énjcén kívül magasabb érdekből is bocsosnok tartaná, llyo-tón gyuratu emberek mlndenbon áldozatai a kor bünénok, mert a lételro szükséges önuralom hiján vannak. Magával sodorja ökot a letűnő catastropho. Szánalmas látomány, midőn Rangos! Páva nagysáin kölcsön pénzen vásárolt drága hatorája robog ola „cliaus-séu-cn, mort o kölcsön megrontja vagyonát s n család nom bírván vnlamoly konyérpálya szakismcrotoível, véginségro jut. Valóban ilyenkor philnntrop szánalommal sóhajtunk fol az olhunyt lángelinü Heine szavaival: „Wonn ích dlcli so fahren soh, ^ Thuf cs mfr im Ilorzon Woh ; Ach ! os wird dioli dlosor Wngon, Nach doni llospitalo tragon." Sommázzuk tehát a „jelen" tanulságát, .hogy az a „jövőro" haszonhozó legyen; tanuruk a fogalmakat élosebbon olküíönitoni; gongolkozzunk időszorűon s no dugjuk bo fülünkot a hazai napi snjtó szavára. Gondoljuk mog, hogy az ősök voritókoin számunkra fönntartott vagyonnal kötolosségok is hárultak ránk a hon iránt. TArtsuk szomelött mlndonok fölött, miként a társulutl — öszszesltott erő szoroz, mig a mogoszlott szétvonult mindig veszt; — hogy a vélemény csatákban Aohilous fegyverével harozolunk, inely mindon soboket meggyógyit. Tokint-sünk Angliára, hol mindon iparsznkrn számos társulat kelotke^ik, szolgáljon serken- ! tésül ozok fönnállásának közro hatásua j orodményo. Végro no logyünk jogorvossággal (Rechthaboroi) önhittek, do logyünk cszélyosok, mindenekfölött bocsülotesok, és bízzunk önorőnkbcn — min magunkban. „Honnan mára o doctronairo hangulat?" — kérdi ön, ki bonnom tin könnyű vérű ombort sojt vala, kiről a franozia mondaná: nil a lo diablo au corps.u Nom tohotok róla; — oz író goniusa; az egyéni inspíratio. — Aztán mi a sajtóról Igon bachamu fogalmakkal bírunk: nom fogjuk fol holyoson hatáskörét. Ha oktat: nom hallgatunk rá; hu korhol: türhotlonok vtgyunk iránta; sőt ha silányságaink „girouotto"-jévé nem alacsonyul, annyira „Bonsitif"-ok tudunk lonni, hogy a szorkosztőség schátoaujának fegyvert is szogozünk. — Ilyesmiro ön is omlékoz''io-tik szorkcBztöi virágos pályájából midőn egykoron u néhai boglári „morvulloux"-k (jolen-bon zsizsik mágnások — holyl tájszójárás szorint) a nagy aszályra o lapok hasábjain oly vizonyős roolamo-ot irtak Eszterág Iván ollon, ki osotlog a napnál kisobb planétábnn szüloték vala. — 11a értonék a kaviár stylhoz elmondanék oson pár mokány urnák (Mort koveson vannak, s o néhány megemlítésénél is tisztolot megyénk mindon szép és jóért , lángoló fiatalságának.) kik lefekvéskor pisz-tollal lövik cl a gyortyát, ozukorli gyanánt patkószegot, csomegoképon ezukorba vont veres frakkos sipolyt, mozsolya holyottaszalt darázat esznek, hogy valamint a aapi foglalkozásban ugy a journalistíkábau szinto van-nák dolgok — tárgyak, miklioz koztyüskéz-zol nyúlni nom lehet, ha eredményre jutni akarunk. V.agyaglacéo koztyü szakad, vagy A tárgy nem ongod a gyengén fejtett erőnek. — Igiiarus állapotunkban önt kéljük meg kedvos azoVit^istő : tolmácsolja nokik Waokornngclne?< h munkához intézett lt\th-sch lógjál: Kntzo zloli dio llandschtih aus, Sonstcn Tángst du keino Mnus. Ön — sejtjük — ¿r.i nyebökot mort roá: b. síéit velők. „Voíla des brusqucrios ct des injures contro nous I —• s éeriont — lls.w — Noiu gorombaság, csak adlnagi", — galamb-csípés;— miért igon kár lunno >— ha csak gazdászati tekintetből a szárazság ulleaszo-léül nom (applicanduin est utriqno pnrtO hasábokat toloirnunk epés vitatkozásokkal a fölött, hogy a kálnmista varjú: sas. Elvégro ezt ugy sóin hinné ol sonki. Szavaink háttorébon szívünk sznrototének inoh''go rejlik azon ifjak iránt, mit azonnal rájok árasztunk miholyt korszerűbb sportban lápjuk ökot ténykedni. Ha ogy csolédképezdo létesítésén, vngy a solyemtonyésztés meghonosításán, népszerűsítésén, avagy egyéb időszerű „óUblissomont" alapításán érvényűi hovélyes tettvágyuk : mi lestünk olsŐk kik hossannával fogadandjuk ökot. ltom, az Író goniusa: az egyéni inspirntio; és az irók világa domooratious mindenütt. Utóirat. A notalán tévesen képzelt személyi sértésokért kérjük kizárólag o sor<>k Íróját, scllicetl magunkat kérdőro vonatni. Megtalálhatók vagyunk Erdélybon Aranyos- Maróthon. Körtés május 20. 1865. BOKLYÓS PETEK. Könyvismertetés a szöllőmive-lósről. E napokban hagyta ol a sajtót Torsanczki József orvos urnák a szőlőralvolésröl irt könyvo o czim alatt: „Ocnología, azaz : irányt adó kalauz a szől-lömivolésben, és a hazánkban mivolni szokott fajoknak családjuk szerint leendő rendszere« osslályozhatásár. A Nagy-Kanizsán létcsítondő főgymnasium javára. Irta Torsanczki Józa -f orvos. N.-Kanlxtán 1865. Előbb Maykbrelter, most Fisohel P. nyomdájában. >lra 1 ft. o. é. Megszorezhotö Nagy-Kanizsán a szorzőnél és Fisohl F. nyomdájában is. Három részre van osztva az egésa könyv: Első részo a szőllötormeszotét tárgyalja tormészottörténuti, boncz-élattani, kórgyógytan! és vegytani siorapontból. Második részo a szöllőmivolésröl szól. Harmadik részo a borkészítését és kezolését, illetőleg a pinczo gazdálkodását ac^a elő. Esők után a havonkénti toondök hozatnak föl, végzőiül kövotkozik a 4 táblás kimutatás a szöllöfa-joknak családjuk szorint leendő könnyobb fölismorhotéséro. Bir még 16 famotszvény-nyol is, molyok a szőllölovolokot és a szöllő-szomokot ábrázolják igon jól találva, ismlt azért , hogy a fajokat könnyen lehossen föllelni. A könyvnok tartalma tanulságos, kiállítása csinos, azért méltán ajánlhatjuk a szöllő-mívos osztály figyelmébo, ogyrészről és leginkább azért, mort es az eddig megjelent művöknek azon ogyiko, mely csakugyan irányt ád a hazánkban mivolni szokott annyi-félő fajoknak családjuk szorint kollö rendszeres osztályozhatására, hogy valahára hazánkban mivolni szokott fajoknak tömkole-gén koresztül vorgödhessünk, ozoknok bábeli elnovezésébou tisztára jöhessünk és ilyen-képon a-legalkalmasabb fajokat megválaszthassuk s a szöllőmivolést a virágzás kollö polczára ömölhessük. Ily nagy hiányt fog pótolni o könyvecske a szöllőmivolés torén, molyoknok betöltésére az összes nemzőt-gazdászati szakosztálya régtől hivatva van, s lohot is reményiéül, hogy ha a hazai szölU''-rnivos osztálynak képesebb, munkásabb részo v:ll\|vt''IHl <)iÜvi''1 iuüköJond a sziilliíazot to-ruln u k<lny voeako értelmében, ükkor rank-ug/An létre fog hozathatni nou régtől várt „uraságos szOllőmivoléal tau" moly egyedüli cinultyüjo leend a asüllőmlvoléanek éa borá-asatnak. Ajánljuk máa rétéről átért in, mórt nmek értelmében csakugyan sínk a valutt vlnoxollérokcl képezliotnl, mórt nngvon kivátmtoa ia volna, hogy a fnlitai iskola-muatorok no caak a nemes gytlmölcafnto-nyóaztóaro tanítanák tannnesaikat,''finnem o könyv érteimébou a azöllUmivuléare ia, mert lia jól veaazflk a dolgot, * azőllöiuivolóa mindenkor olönyöaobb konyérkeroaoti szakmája a munkás osztálynak. TogyUk mog az «gyíkot éa no mulaazasuk cl n máaikat. Minden nemes törekvés közcllameróaro méltó, hasonlóban legyon részes a azerzíi ia, mort nlig mnlt egy óve, G00 o. ó. ftot ajánlott a Nrtpy-Kanlzaán létcsítondíi fögymuasiuin javára, a már la egy ujabb noinea áldosaU készséggel jelenik meg a jóaágos caeUkedo-tok azontegyliáza oltáránál, mennyibon e könyvecskéjét éa a népnevelés, Illetőleg a fögymnnaiitm javára irta. laton a.igitaen minden ily nemes lgyckc-zotü nemzőt napszámost, hogy nemzőt ós haza boldogulliAKHon. FARKAS EDE. . / . - : téthut fontja 18 kr. UJ txalouna mixtija 2ß frt — kr, Zill fontja 36 kr. LAagliist inAxtAJa U A 0 kr. Zaernle-llttt mAxtiJa 8 frt 00 kr. Kenyérlltxt fontja * kr. Ku-koiUxalitxt fentja S kr. UJ bor HcxAJ. B kr. ó bor K«4Ja te kr. Sör lUxéJ 10 kr. Sillva-pMliüw ltoxéje 98 kr. TÓrköl/pAllnka Itcxéje V> kr t''gyg/u [wAxt^ja 10 IV». — kr. Öntött fagygyugyertya iontja 36 kr. «irtott fontja 33 Sxappau foulj» 80 kr. Gazdasági tudósítás. \«K) j KnnlzHn, Jul. 19. Az aratáa jófor-máu bofjojesődlk a azt veaazdk óazro, hogy némely tt rinü lioly annyi magot aoin tüntet elő, mint,y mennyi belő vettetett. Mi Jogyztlnk A Btuh I) frt. 00 kr. — 0 frt. 10 kr. ítoza 2 frt. V frt. 10 kr. Árpa 1 frt 40 — l frt 00 kr. /<ab 1 frt 20 kr. Kukorieza 2 frt. 20 Kani ital piaexi Arak: Durgonya mérüjo 0 A. 00 kr. Murliabux fontja 14 kr. Juhhrt fontja 10 kr. 8-r- Décsl pénznrfolynm juliuct 10. &Vo motaliquoa 70.10; &7on°»n°li kölcsön 7ft.lt>; bnnkrÓHzvények 790.— hitelintózoti réazvónyok 177.30; oztlat aglo 107.25; arany darabja ö.24J/io- KTyllt posta. U.-nak KapotvAr> magánlovolet Írtunk; kapU-o ön T H.-nak l''éeaetti Beetet megbliAtAt t«IJctlt«ltttk ; a meg- lapot tnegrendelldk \| tnlud ai elöflieUet, mind blrdetéal dilakat teaaék annak idejében a kiadd bi vatalhox küldeni. Miikor la kéíjflk exlvet bitalmit ai ügy ia taJAt érdekébeu. B. Péternek i Ai O 1« JOnnl fog \| a lapot mer rendeltük ön aaámára. ír» • H K. P, 8.-nak i Bátran Jöhettek Siófokra ; van aiAHAt \| • fogadóban Jó ellAtáx, ax IdS li kedvei a fltrdéauek, legalAbb a napokban. II. J.-nek KapotvAr: Kaptátok a levelet? né»i le a aétxtér átellenében! emeletei)hi«ba ; tldvöiletUn- ket kaldjttk. sl Oy, P. Bécxbcn: Mihelyt haxaértlnk, aionnal tflijexitve le» \| megbliAaa megörvendextetott. J. A.-nak BeliexAn i Á ---- keiQnkhöx írt, booixtottuk. exomba. 8. 1,,-nak : A cxlkk nagyon lioxixa, a n«in ia IdSixertt. m Pexten: A vlrigr.rtVor o bó li-in olwent. gondolom, méltó Fdredhex \| a kitOnS axjp óa Jó dlny-nvit köKönjtlk. Aa Írtakat mind meghívtuk IxIeUtórc P. O.-nak i Hogy vagy? óhajtva várjuk aoraldat. Felöltís szerkesztő: ROBOZ ISTVÁN. i i Aa utóbbi küldemény U ittuk. Várjuk önt a paradl- HE D DE3 T DÉ3 /1 »es- (2-3) Hirdetvcny. C,w J.tno» hltelexölnek »«-lulilris« \| Honngy megye polg. tÖrviu>i<éki> in Int telekkönyvi halóiig r''i<iiöl krtxhlrró tétetik, hogy W c I • a M ó ■ oi n e k 0 i k I J A n o a elleni keretedben kl-tlé(fit<»l vi''gr hajlia utóbbinak a Tót Sxt üyürgyl 30. ««. t. j. k.ben foglalt n gyed telek blrtokira elrendeltetvén , aa irveréxl f I-litelek i a kl légltéil »orr. nd megillapitixa teklutetlliöl hlt.-le-xdknek trgyali»l hatirnaoul folyó évi augiiitna 10. napjinaJc reggeli 9 órija klttl-et.k, mlrj hiteleik a(il hivatnak meg, hogy meg nem jelenéiök ételében a fenébb! ügyletek bíróilag fognak meg Állapit-UtnL Egytxertmlnd felhívatnak mind atok,kik a kljeli It blrtokho« lg<n, t tarUnak, ast • fencbbl hatirldölg Ide bijelcntonl iletteuek. KaposvAr, Junluahó 11-én 186&. Somogy megy* törvdnyaiéke mint telekkönyvi hatóiig. ti (2-3) HIRDETMÉNY. Öreg K o r á c a J A n o * hltola:öiu«k öxexehlvAxa I Somogy-mrgyo polgArl ilrrénraxéke mlut trlokköuy vl hatóiAg ritxiröl köx-hlrré tétetik, hogy Oalaubokl Ktiaéb tnek , öreg KovAc* JAnoi elleni keletében a klvliglléil vigrihajti* utóbbinak a N. korpAdl 1 lö k ei. t.j. kvten foglalt negyed talka ée t a. bojegyaett bl tokira rlrrndrltetvAn, a» Arveriil felUto-lek a a klelégltéxl »orréiul megAIU-pltitA tekintetéből hitele,öknek tii gya''Aal hatArnapul f. Ari hó U-lknapJAnak regg.ll S ÓiíJa kltU<. tik I mire hlklotök a»ral hivatnak mce, hogy meg nem J lenélök cntében a fenébb! Ugyl- tek bíróilag fognak aaegAlUpliatnl. Egjaxeramlnd felhívatnak mind • ok, kik a kljeleltblrtokhox Igini t tartanak, a»t a fenebbl batAildölg Ide bojelentenl alexaenek. KapsivAr Jim. M lAöö Somogymegya tör vénye léke mint telekkönyvi hatóaif. ""/»« (1-Ö) HIRDETMCNY. Orbin Kerenex MteleiÖlnek öeixeMvAxat Bomogymegye polgArl tÖrvesAko mint UlekkÖnyvl hatieAg rAeairöt kttahlrrA titetlk, hogy Oold JAxef-nek OrbAn Ferenoa ellenl kereae-tAban n klelAgltAel vAgrchaJtiaJ u-többlnak a JiUl 8t aa t. J. könyv-ben foglalt I PgAtx Aa U egy nyol-ex ad telek, ugy f 2« »>''• • lim alatt bejegyxott blrtokAra elrendeltetvAn, ArverAxl felt''iteKk • a klelAglhUl aorrend megAllapl-tixa teklntetAböl hlteleaöknek tAr-gyali»! (hutArnapul folyo Avl aug. h''i 8i napjának reggeli 9 órija kltli-xtlk\| roiro hitelexök a<xal hUatiutk mf,tl< hogy meg nem Ju''enéiök ixe-lébeu a fennebb! Ügyletek bln''llug fognak inrgA''laplltatiil. Kgiixrrimlnd felhlrAtnak mlnd-axok.''klk a kijolelt birtokhox Igényt tartanak, a<t a fenuebbl h«tiridüi£ Ide bej<lentcnl »lettének. KapoivAr Jul. 7. 18C5. Somogymegye törvényaiéke mint telekkönyvi ható»Ag. (1-3) HIRDETMÉNY. Pap JAxaef hllelexölnek ö»ixehlvA>«l Som.igym''gye po''g. törvinyaiék mint telekkönyvi h-tóxAg réixéröl köxhlrré »étetik,hn^f Wai i i I g n Ac a ii a k J''a;i Jó-xxef elleni kereíctéb''n a kie''A^l-téxl végrehaJtAx utóbbinak N.-kor- ÍiAdl S7. »íim t. J. könyvében fogalt negyed t> lkl é» f a. neme» blrtokAra elrendeltetvén, ax Arvoréii feltételek » a kle''églté»! »»rr.-nd megill»\|iitiaa teklutetébil hite''e-töknek tirgyatixl liatirnapnl f. éi I auguiatul X8-lk napjAnak reggeli S órfja kltliotlk) mire hltileaök axtal hivatnak meg, bogy meg ntm ÍalanAtök etetébrn a fennibbl ügyetek'' blr. llag fognak megAl apit-tatnl. Egyatertmlnd AlhlvatnaV mlnd-ai ik, kik a kljele''t blrtokhoi Igényt tartanak, ait a faunebbl hatirldölg Ide bejelenteni tleitenek. KapotvAr, jnllnt 8. 1805. Bomogym''gye törvény exéke mint telekkönyvi hatóiAg. »i»/..» (2—3) ÁRVERÉSI hirdetmény. Somogym. polg. törvaiékénok, mint telekkönyvi hab''aAgnak ritA-ről VöxhlrrA tétetik, hogy Pereucl Jinot JA<''1 lakótnak Mp''fca-eége alatt Meneteli Péter JAill lak''''» elleni követeléte fedeaé-tér« leaAlogolt Aa • J A <11 köx-tég 6A ax. t. Jegy.8könyvében 1. 1- 10. ren<U-4m alatt foglalt Aa bir^llafT 1800 fr» o. «. becaOlt Ingatlanok jidi köxt''gbcn a hely-aalnén f. év txept. hó 8». nap-JAnak reggeli 9 órfJAn — mint aa elaö határnapon — elArverextetnl fognak \| a mixodik Arverétl Idö, ba netin ax eleön vovö uem talAI-koxnék, f. évi okt. 30 napjAnak reggeli 9 órAJAraa helytxlnéro ki-»tix. tik, aiaal hogy ekkor f-nnebb kijelölt ingatlanok • bcctAron alól ia iladatnl fognak. Aa ArverAal felt''talek a törvény-tték lrodiJAban mludcnkor megtekinthetők. v KapoavArott, junlnt 10. 1805. Somopymegye törvény txékeuilnl teUkkönyvI hut.itAg. „ Elveszett sorsjegy, % / ■. ■ / * • Nftgj-Kanizsa vriros/ítmk kíiz^p utczájá''n július (J-án egy „Dunft gőzhajózási" sorsjogy szám alatt elveszett, a megtaláló kéretik jutalom mellett Wnjdits József konyvkeresko-4<ís<íbeti utadni. Árverési hirdetmény. Ndfwi Stangel József kaposvári lakós özvegye szül. Matkovics Katalin hagyatékához tartozó alábjegyzett ingatlan földbirtokok, választott bíróság határozata folytán, — alább kitűzött napokban, a hely színén nyilvános árverezés utján — becsílron el fognak adatni. m 1. A kaposvári 1Ő2. számú telekjk. 4 hr. Hz. alatt Stangl József özvegye ftzül.Matkovies Katalin novéro bejegyzött szöllö, présház, szántóföld, rét av„Romau hegyen, területe 2 hold, 1170 négyszög Öl f. é. julius 9-én. 2. Ugyan l-ső pontban liivatkozott tkjkv. 7. Iirajzi sz. alatti szöllö-présház, szántóföld és rét az ivánfai szöllöhogyen, területe 5 hold 17 négyszög öl julius 10-án. J3. A városi hatiír, ugy nevezett papsára düllöbeu fekvő 7 hold szántóföld; 1 hold rét julius 23-án, 4. A kallói berekben fekvő 2 hold rét, július 30-án. Mindoukor 3 ¿rakor do''lutá»). Az árvorezési feltételek alólirottnál bete-kinthetők. Kaposvár 1865. junis 1G. Kovachich őszinte 3—3 kik. vál.owt. bírósági tag. Fölhívás biztosításra. A Pesti biztosító intézőt nlélirt llgynbkaégének ezennel vnn szorenesóje tudathatni a t. dohánytermelőkkel, miszerint : diolió-ny JéffKéir ellen 4Vo-o* áij mellett hiztosit, 8 hozzA fordnló t. feleket azon kedvezményben réBzcsltl, miszerint ezek a ki-Hzámitandé dijakat csnk a doliitny bováltásakor tat-toznak megfizetni. Ido vonatkozó bovalliífiokat olfogad az alálirt füllgynOkcég, valamint ennek minden helybeli és vidéki Ügynöke.v Pécsett, 18G5. julis hóban. A Pesti biztosító intézet Péo«i föligynUksége HARTMANN ANTAL Iroda : Király utcza 48. it. PESTI BIZTOSÍTÓ INTÉZET. Ezen legfelsőbb helyen engedély özet t 3 millió o órtélcü forint alaptőkével biró biztositó-intézct biztosításokat eszközöl: a) tűzkárok ellen lak- és gazdasági épületekre, .gyárakra s ezekben foglaltató ingó javakra, úgymint: gépekre,gazdasági és ipar-üzleti szerelvényekre, bútorokra, állatokra, stb.; továbbá mindennemű mezei termesztmények-ből álló készletekre, akár födél alatt álljanak azok, akár a szabiidban, kazalokban vagy asz-tagokban. Biztosítás eszközöltetik házbórbeni veszteség ellen is,amennyiben ez az illlető épület tüzkárosulása következtében támadhatna; b) szárazon vagy vízen szállított javakat érhető elemi karok ellen; c) jégkárok ellen, mindounomü mezei termesztményekre nézve, a megállapított kár teljes értékének^negtéritéso mellett. d) az emberéletére és pedig mindennemű tőke-, kíházasitási és évjáradéki biztosításokat illetőleg. Az enemü biztositások azonban csak később kezdetnek meg. Az intézet, jelentékeny alaptőkéjével és a biztosításokért befolyó díjösszegek által tökéletes biztosítékot nyújt, valamint biztosítási föltételoi is lehetőleg a közönség előnyére vannak összeállítva. További értesítések adására, biztosítási föladmányok elfogadására s megfelelő kötvé-nyok kieszközléséro illotőlog kiszolgáltatására készséggol ajáulkozik. A „Pesti biztosító intézet41 pécsi fő-ügynöksége HARTMANN ANTAL. Az eddig Somogymegyében fölhatalmazott alügynök urak : Kaposvárott Lajpozig Antal korcukcdö. Kzigotvárott Salamon Gyula gyógyszoróaz. Ilotesson Vikár János rof. lelkész. Dombováron Ilödl Forcncz állat orvos. N.-Bnjom Hordosay Endre Jogyaö. Ttfrökkoppány Kooli Forono jegyző. T.átrányBallkóLáailó tnnltó TopónárHatoa Káról Jogyxö. Knrád Jobsst György gyógy-szorón. 0*111 Kromslr B. koroskedü. Tabb StüoB János jegyxö. Lengyeltóti Merloz»y Antal gyógysaoráai. NémetLad BIau Ignáos kereskedő. Lolle IlebentaroNánd.jogyz. Igái Matlssa János jegyztf. 3iarcraly Isti Sándor kereskedő. Róthelr panok Ií. koros-kedti. Baroa Kohuth Sarau gyógy-aaorósa. Saulok Fröhlioh J. jogynö. (1-8) Pesti blztosité-iDtézet. Ala^tS&e 3 MIM csx0 ért. forint. • . A fontnevezett biztositó-intézot alulirt fő-ügynöksége biztosításokat eszközöl : a) tűzkárok ellen: lakházakra, gyárokra, bútorokra és mezei termesztményokből álló készletokro, valamint hazbérbenl veszteség ellen is; b) szárazon ós vizén szállított javakat érhető elemi károk ellen; c) Jégkárok ellen, mindennemű földter-mesztményekro nézvo. Az életbiztosítási üzlet később fogmog-kezdetni. A biztosítási feltételek lehetőleg a közönség előnyére vannak összeállítva. Bővebb értesítéssel szolgál és biztosítási föladmányokat elfogad a „Pesti biztosító intézet" pécsi főügy-nöksége HARTMANN ANTAL. Iroda : Nfigy utcza : (1—6) liíili Wajdits József kiadó, lap- és nyomda tulajdonos Nagy-Kanizsán.