aZalai Közlöny 1878 044-052sz június.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	22.75 MB
Keltezés:	2023-01-09 08:20:46

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	349
Megtekintések száma:	586
Leírás:	Zalai Közlöny 1878. 044-052. szám június Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 17. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NiXJI-KAiNlZpA, 1878. Jnnlus 2 An. 44-lü: az^m Tizenhetedik évfolyam. ----------------'' X '' '' _L_l_ I_1__í_v , ,-ÍI -11 tí j-t fin wm ■ ■ ■ ■ HABI AUU - - 7ii II un f j niiv m mm m ■ m mm m ■ V\|H V \| ^H^B H ■ H^R ■ H ■ ■ ■ ■I^H ■ iev.uk •nnmkéot 10 krért H M^A ^Lmmmm ''^L^B H-^H H ■■1 ■■ ^^m H '' H HHI HH H^b ■ -ktái a»««** tCincttári illeték minden ^^^^ ^^ '' . VMi —=—; ,>gyeA hirdetéaért kfllftnf * '' »,'': '' f. t..,f„ „ 1 \Késiratok tíhii nemf I 30 kr fi.et.nd«. I előbb: ,ZALA-BOMOGYI KÖZLŐN Y/ j küldetnek. fe --^ -■■--------""»gfra N.-KAnt/RBT&roH helyhatóságának nemkülönben a „n.-kmnizaai kereskedelmi n iparbank", „n.-kanlr.aai takarékpénztár", a „zalamegyel általános tanítótestület", a n.-kanissai kisded-neveló egyesület44, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanixsai külYálasztmknya" s több megyei és ráresl egyesület hivatalos érteslUie. HeleiikiDl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. ralt, éhező, mezítelen koldas könyörgése elótt. Ilyen emberbaráti czélra nem fntja ki, hanem paripára, százakba kerülő selyem rnhára, fürdőre, kártyára, — s egy-átalán minden olyas czélra, mely gazdagságuk hirét terjeszti, bőségesen kijnt. Ezer meg ezer alaptalan kifogással szeretik indokolni e megdöbbentő szükkeblüségüket. Pedig cz igazolhatatlan, mert ennél nincs sötétebb hálátlanság a teremtő végtelen jósága iránt, nincs rútabb visszaélés a sors kegyével, nincs e földön súlyosabb erkölcsi kötelesség-mulasztás. Akit Isten elhalmozott gazdagsággal, nem azért adta neki. hogy azt haszontalanul elfecsérelje, könnyelmű fitogtatással sárba dobja, hanem azért, hogy segitse szűkölködő, nyomorgó felebarátait; — igy tölti be egyik szent hivatását, igy tesz eleget azon édes kötelességnek, melyet kedvező anyagi helyzete rárótt, igy élhet :sak igazán hasznos életet embertársaira, — és igazán boldog életet önmagára nézve. Segíteni kell a szegényeken odaadóbban. önfeláldozóbban, hogy legalább a szerencsétleneknek ne fájjon annyira azon borzasztó ellentét, hogy mig egyik ember bíborpalástban jár, és az élvezetek mindenféle nemét, mit csak az emberi agy leleményessége és lázas phantáziája kigondolhat, — átdőzsöli, addig a másik ember silány rongyfoszlá-nyokkal takarja be didergő tagjait, és nélkülözni kénytelen a legszükségesebbeket is, — még mindennapi száraz kenyere, — kunyhója sincs, melyben kipihenhetné a sorvasztó életküzdelem kinos fáradalmait. Ily szomorú körülmények közt hatványozott örömünkre szolgál egy, — társadalmi és honpolgári erényekben tündöklő öpí magyar családnak az elhagyatott szegények iránti páratlan szivjóságát és nemes-keblüségét nyilvánosságra hozhatnunk. Ihá* ros-Berényben Pallini Inkey József ur ő nagysága kastélyának ajtaja sohase csukódik be a szegények elótl; menhelyet, segedelmet talál itt minden jelentkező szegény, vallási és nemzeti különbség nélkül. Nem fordul itt meg szegény a nélkül, hogy ál-dán rebegve e nemes családra, segély nélkül távoznék. A ruházatlant ellátják ruhá val, és aki csak szükséget szenved, bizalommal fordul ide, mert előre tudja, miszeriut könyörgésével nemcsak hogy nem utasitta-tik el, sőt reményen felüli alamizsnában részesül. Nem múlik el oly nap, melyben e fenn-költ gondolkozású család tanújelét ne adná önzetlen emberbaráti szeretetének; nincs oly nap, melyben ritka jótékonysága által szerzett hervadhatlan babérkoszorú jába egy-egy levelet ne fonna. Minden délben a jelentkező szegények meleg ételt, kenyeret és egy pohár bort kapnak. S azon esetre, ha netán egyik-másik beteges koldus képtelen volna a kastélyig elmenni, felkutatják a kastély környékét a szolgák, s ha ilyen nyomorékra akadnak, oda viszik neki az ételt helyébe. fts ez minden feltűnési viszketeg. — minden hirnévszerzési vágy nélkül folyik igy már évek szakadatlan lánczola tán át e kastélyban. Legyen a nagylelkűség tényeinek e leguemesbje intőpélda azoknak, kiknek elég vagyont, kincset adott a mindenható ily kegyeletes cselekedet követ hetésére. Mi pedig tiszta szivünk mélyéből óhajt- .1. -■■ Elismerést az érdemnek! Minden kornak megvannak uralkodó eszméi, morális elvei, melyekből logikai következtetést vonhatunk az illető kor erkölcsi emelkedettségére, avagy sülyedésére. Korunk a legnemesebb jelszavakat tűzte zászlójára, de fájdalommal u tapasztaljuk, hogy e nemesebbnél nemesebb jelszavak nem egyebek üres, hangzatos phrázisoknál, melyeket a gyakorlati élet minduntalan meghazudtol; nem egyebek hiu, tetszetős kül-oiáznál, mely alatt ott lappang a rideg önzés, a szűkkeblű önérdek - haj hászás. A szellemi téren bámulatra ragadó csodával határos vívmányokkal kérkedik gőzerővel haladó korunk, — de a magasztos emberbaráti szeretet nemes önzetlenségével vajmi ritkán van alkalmunk találkozni. Pedig erről nem szabad megfeledkezni, már csak azért sem, mert kell, hogy az utónemzedék tanulságos, sziv- és lélek-képzó példákat meríthessen korunkból. Óriási küzdelmek árán óriási társadalmi és politikai átalakuláson mentünk keresztül, — wv. európai czivilizáczió magaslatára küzdöttük fel magunkat az utóbbi évtizedek alatt, és vállvetett munkássággal, szívós kitartással sikerült a külföldnek irántunki balitéletét fényesen megezáfolni; versenyezünk a k ül fűiddel,.de ne becsüljük magunkat tul, legyünk elfogulatlanok, és valljuk meg önmagunk előtt őszintén, hogy humanitás szempontjából bizony még sok tenni valónk van, hogy e tekintetben p. o. Poroszország niveaujára emelkedhessünk. Napjainkban a könyörületesség erényének igen kevés gyakorlója van/ A gazdagok fülei rendesen bedugulnak a nyorno- TÁRCZA . Fáraclt vagyok . . . Fáradt vagyok; nehér. utnn bolyongtam. Magamra hagyva árváu, egyeddl ; A azenredés után nyugodni vágyom, A vándor ib meg-megpihen, ledül Ae élet otja oly nebé* göröngyön, Oly sok kietlen, pnazta tájra ti«* : Caeadei családi kör feléd adhajtok, Fogadj aselid Öledbe engem ia. Mint a vihar magaara tőrre büszkén Indultam el reményeim után, — S moat mint ssetid .«ellő cadggedre, nyrtf a nyugalomért epedek raupán. Vágy, hír, dicaoaóg a ábrándos reinéuyek Kloazladostak mint a délibáb; Caendea caaládi kör feléd aóhajtok. Hreat öleden lelkem pihenni vágy A ki caalódva szirén örök hut hord, Kinek bizalma, hite öaszetört, H bár merre néz aötét tekintetének Hideg, szomorú mindenütt a föld: Van egy hely, a hová menekasik akkor, Féazkébe — mint a2 Udvüxött madár : Csendes családi kör feléd sóhajtok Szent öleden a sziv nyugtot talál. De a kinek nincs otthona sehol ae, Csak árva lelke sejti, hogy mi az (?) Nem érzi a rokon kebel varázsát, Nem öleli a szeretet s vigaat. Nincs elhagjotabb a árvább élet ennél, Ilyen lehet as örök kárhoaat: Csendes családi kör feléd «¿hajtok, Szelid öled vigaszt, nyugalmat ad. Mint egy elátkozott szellem örökké Csak bujdosom, ma itt és holnap ott Otthontalan keserű életemre ▼aj, hoz-e majd as ég egy jobb napot ? Nem k<rek én sokat Oh, oly kevés» sz, A mért szivem sóhajtva esdekel : Caendea családi kör feléd esengek, Oda aiet ez a fáradt kebel, A nyugalom a boldogság fészke vagy te, ValAdi béke csak benned lehet Oh, mint tavaszt az erdS puszta fájs Ugy várom én megérkezésedet Hozd el mosolygó gyermek-örömid«t, 8 a szerelem tavaac-leheUetét; Hozz kikeletet e fásult kebelbe : Kzért, ezért aoh^jtok én feléd. Meg érem-e, hogy majd nekem is lc»s egy Nyugalmas kis családi tűzhelyem, Hol a kebel minden bqját baját az Édes öröm felejteti relém. Oh, teljesül-e majd e vágya azfimnek, A mit elémbe rajzol a remény : Vagy mint as igéretföldére Mózes — Oda aoha sem juthatok el én ? I KKLBFY OY. Hal&lróli elmélkedések és a halál-tói! félelem nevetaéges volta. (Weber Democrituaábó].) Ezen utolsó elmélkedést én 66 éves koromban nagy gyengélkedés költ irtana, a nem tudható mire végére jutok nem kiáltják-e nekem is mint bizonyos hitteónokokoak: „di-kuntsed non facienttt. Reménylem asonban,h<>gy minden nebésséget elhárítok, ha képzelmem pajzán játékot nem üs velem. As ember mondja Epikset as egéssnek egy kis résftecskéje mint as órák réssei a nap és évnek, óra jő és óra múlik ; nap kel és nsp nyugssik, éveket évek váltanak föl, élők és hol- tak a^re^e hatol át hz idő nyílt kapuján, és ujrn sietnek ki ae ¡smfretl> n : ,Hováu-ba, az árnyak hazájába, és évkönyveink csak any-nyit mondanak nekünk, hogy évezredek óta igy olt és nem máskép. Mind tünékenyek vágjunk a világszellem szemei előtt. Mi a valaki ? Mi a senki? ()k miutegy árnyék álmai mondja Pindár. Ciceró arra tanit bennünket, hogy a halál nem rosz sót óhajtandó Ha a halál csak szellemi lemondás lenne, akkor milliók halhatatlanok lennének a, Nieb^lungpauasz szerint: Miért hogy senki halni nem szeret Csupán csak élte alkonyán! A halál leioszlás, asért ő a természet utolsó kegyelem döfése, az emberek és végset oly sok csapásai után uem lehető rosz, mint hogy őt a kegyes természet mindnyájunkra nézve mint elkerülhetlen roszat rendelte. O a földi tragicomódiának ötödik jelenete. „A kegyes teremtő a halált életünk végére rendelte — mondá egy bizonyos hitszónok — mi lenne életünk ! ájtatos hallgatóim ! ha életlink elejére tette volna? Semmi, kedvesím éppen semmi !ű As ember ki a növényvilágnak köszöni bölcsejét, koporsóját és lefőbb élveit, újra megfizeti neki tartozását, és felosslott test részeivel táplálja a virágokat, melyek csontjaira zöld lepelt vonnak. Minden test miként a ÍU, s as ember minden dicsősége mint a fii virága; a fii elszárad, a virág lehull. Hullámok vagyunk az idő folyamában. Látjuk támadni és múlni óket, látjuk a levelet, virágot, gyümölcsöt előállni és eltűnni s egyedfii mi, kik ilyesmit oly sokáig láttánk akarunk kivétel lenni ? juk, hogy az a sok áldás, mely a szegények ajkairól e nagylelkű családra száll, mind, egytól-egyik beteljesedjék! Vajha hazánkat sok ily derék családdal áldaná meg a magyarok Istene!! VIRÁGHEGYI. Zalamegyéről. Folytatva a soproni kor. s iparkamara 1876ik éri statisztikai jelentéaéből. III. 1 Bányászat. Zalamegyében számos helyen szén találtatott, de a legkevesebb vizsgáltatott még meg az iránt, hogy a bányamivfelésre érdemes-e. Zalabér, N.-Kapornak és Keszthely vidékeinek legnagyobb részét özöncsoporti és harmadlagos képletek fedik, dombos vidéket képezve, mely éjszakkeletnek folyvást emelkedik, délnek ós délnyugatnak pedig a nagy síkságba lehajlik, melyet a Maraköz és Balatonnak környéke képez. Az özöncsoporti képződmények legfelsőbb tagja sárgásszürke, csillámdus, nem igen agyagos fövény, mely sehol szilárd kővé nem keményül, hanem mindenütt porhanyó marad és lefolyó vizek által folyton hasadásokat szenved, melyek vastagságán teljesen áttörnek és több heltyen az agytg-márgáig vagy valamely közvetlenül az agyagmárga felett fekvő széntelepig hatnak. Ezen területen bécsi geolognsok az ötvenes években a legelső kutatásokat tették Istvánd, Dötk, Aranyod, Csány, Nemes Bükk, Kustán, Szóllős és Zala-Sz.-László mellett. Ezen kutatásoknál kiderült, hogy a Mindnyájunkra vár egy éjssaka Mind föllépünk a halál útjára Feloszlás elkeriilhetlen sorsa minden testnek. As ásványok elporlanak, növények és állatok elmálnak, az emberi állat is föld less, melyből vétetett. Mi tulajdon képen a halál ? Mi meghalni? E kérdésekre csak akkor jő válasz, ha meghaltunk. Igen, ha előbb is tudnánk rá'' felelni; még mindig kérdés vájjon tőlünk függve-e elhatározásunkat követni, minthogy fájdalom as utolsó pillanatban as örök termésseti törvénynek kénytelenitetünk hódolni: ember meg kell halood! A helyett, hogy ezen megoldhatlan talány fölött tépelődjünk, tartsuk inkább magunkat azon szabályokhoz, miként élhessünk nyugodtan a halállal szemben. A halál maga egy hieroglyphe marad, azért azon halálróli elmélkedések a legjobbak, melyekben sok előfordul az életből. A halál a természet legmélyebb titka, halál as életben, élet a halálban. A msg eltűnik a föld eltakarja előlünk gyomrába s ép midőn ugy látásik, hogy az élet végét elérte, csírázik uj élet. Próserpina Ceres leánya Plútóval a pokolban lakott, de as év egy részét ssabad voh neki a földön tölteni, hogy kedves anyját évenként megörvendes-tesse. Vannak, kik még est se óhajtanák; Azonban ki e földön vándorol nem örömest megy a föld alá. Nem tudják, mit Oben Unit: „A halál nőszés, a rothadás magképsés, a halál utolsó állati técykedés." Régi törvény ez: ember meg kell halnod ! bölcső és koporsó, oly kötél állnak egy #----Omnea un a manet nox Et caleanda «emel vla lethS. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JUNIUS 2-án 1878. szén egyenlő magasságban jelentkezik, mi háboritlan lerakodásra enged következtetni; és hogy egyenlő minőségben mint kénkő-vand- és timdus leveles szén, melynek felsőbb részei igen anyagosak, az alsóbbak podig fövényesek. aknázásra egyáltalán nem érdemes 0,.-0.$ meternyi vastagságban van lerakodva. Ez volt az első kutatásoknak eredménye ; és miután a foldszini észleletek sehol aknázásra méltó széntelepnek feltalálására nem vezettek, azonban a mindenütt találtató szénfekmék alatt áttörő fövény-és agyagmárga-rétegek még csak a szenet tulajdonkép tartalmazó harmadlagos hegyekhez tartoznak, ezen mélyebb rétegeknek fúrások általi megvizsgálása vált szükségessé és e fúrások azonnal meg is kezdettek. fí végből három pont szemeltetett ki, melyek felszini viszonyaik által egymástól lényegesen különbözvén , megnyitandók voltak. Az eisó pont Csáfordnál volt, Zala-Inától délkeletre, mintegy 28 meternyire a Sz.-Gróthot Koppánnyal összekötő úttól, a Zala vize feiett 7meter magasságban. A második pout Koppánynál létezett, a falutól éjszaknyugatnak, mintegy 57 meternyire a Zala vize felett, azon 7G meternyi magas dombvonal tövében, mely a Zala völgyének nyugati részét a keletitől elválasztja és az ottani szóllős vidéket képezi. A fúrásnak e helyütt mellékczélja volt, a számos szóllósgazda számára vizet feltalálni. A harmadik pont 38 meterrel mélyebben egy katlanvölgyben volt, mely az emiitett dombvonal és ennek keleti kiága-zási, valamint azon alacsony gerincz által képeztetik, melynek gyenge keleti lehajlása a Sz.-(rróthtól Koppányra vezető ut mentében a nyugati lejtőket képezi. Az első furásg róf Batthváni Zsigmond a két másik lovag Pittoni ui\ a koppányi urodalom tulajdonosának költségére eszközöltetett. A netán felnyitandó szénnek jöven dóbeli fogyasztójául tekintetett az akkor éppen épités alatt álló és a kutatott területet közelről érintő sopron-kanizsai vasút és egy, gróf Batthyányi ur által szent-gróthi birtokán épiteni tervezett ezukorgyár. Ez jelenben ugyancsak visszapillantás, de mindamellett bizonyos érdekességet nem nélkülöz. Már az e 1 s ó, az elért mélység tekintetében kevésbé jelentékeny forás, felette érdekes és további kísérletekre bátorító volt; kevésbé volt érdekes a m á s o-d i k fúrás, mi egyébiránt a szenet tartalmazó rétegek feletti magas fekvésének megfelelt, azonban e fúrás a viznek felkutatása tekintetében a legjobb sikerre vezetett ; a legjobb eredményt szolgáltatta pedig a harmadik helyeni fúrás. Itt szén találtatott különböző fekmékben, 2 -4 meternyi vastagságban és egyszersmind eon-s tatái tátott, hogy a szén a mélységben mindig tisztább és vastagabb lesz. A szénnek létezése tehát Zalamegyének ezen részében meg van alapiva és egyszersmind beigazolva, hogy bányamivelésre méltó; de e szénnek felnyitása a jövő kérdése, miután a szent-gróthi ezukorgyárnak tervezete nem valósult és a déli vasút gépei még mai nap is köflaehi szénnel füt-tetnek. A szénnek a ''Muraközben való létezése ismeretes, miután már évek előtt két szénbánya lett, és pedig Peklenieza és Kri-zovecz mellett nyitva, de ezekben az üzlet jelenleg szünetel. máshoz, hogy soknak ugyan egy fából lesz készítve. Születni talán oly fájdalmas gyerekuek, mint a tulajdonképi meghaiás az üregnek. Sokan azonban, kik 80 evet érnek akkor nagyobb gyermekek mint 8 évvel — végletek találkoznak * félnek a háláitól, mint a tanítványok, uruk és mesterüket, midőn éjjel a tengeren sétált, kisértetnek tekinték ugy ők is a halált annak nézik, vagy mint a gyermekek a lárvától s bár ¡«z életet rosznak tartják is kettős vesszővel ostoroztatnak. A haláltóli telelem a legnagyobb és legnevetségesebb, de egyszeramint utolsó is az emberi balgaságok kőzött. A haláltóli íéle-lem a halálos bűnök között az első, de miattam a 8-ik is lehet. A természeti ember, ki mint az állat beéri. ha élelme, ruhája, felesége és nyugta van, neiu ismer más bajt, mint természeti fájdalmat, sohasem gondol a halálra és nyugodtan hal meg mint a bölcs. De a tömeg szerencsetlenebb, mint Piyrrhus sertése, mint a hizó ludak és többi állatok, vagy mint a természet ama fiai melyeket vadaknak hivnak; mert az eszére és műveltségére féltékeny ember, melyért oly so kat áldozik, retteg a haláltól. A bölcs idelenn Kyrie eleisonra Glóriát mond, mint az egyház; de legtöbben hasonlítanak a pórhoz, kinek kiköltözését a siralom völgyéből a plébános ezen velős mondattal iparkodott megkönnyitni: régi törvény (Bund) ember meg kell halnod?" kire azonban ez kétazersen leverő, inert nagyot hall, »zt igy érti: „Vén kutya (Huud) meg kell hal-u<>d !" halál a bűnnek a zsoldja mondják sz. könyveink, s e zsold oly silány, hogy senki se képes abból megélni. Senkihez sem irjuk őszintébben : .Mindig öné", mint a halálhoz. A régiek kik több rosznak oltárt emeltek, hogy kiméivé legyenek: minta szerencsétlen ség és láznak stb. a halálnak semmi oltárt sem emeltek, mert az természetes, elkerülhetlen, kérlelhetlen és az élet feltételének tekinték. % Len extrOraes ne toncheut Állam (status.) Somogyi Ede „Magyar Lexikon* ~iíf»'')i. ^ Folyt. és vége.) Alkotmányos monarchiák, rendezett alkotmány nyal, monarchikus állam-fejjel mint végrehajtó hatalommal, a nép által szabadon választott képviselettel mint törvényhozó testülettel: Európában: Ausztria Magyarország (császárság-kiiályság); 37.700,00«) alattvalóval; Belgium (királyság), 5.33tí,634 alattvalóval; Dania (királyság) a íaröi szigetekkel s Izlanddal együtt 1.984,900 laUosa'' ; Görögország, (királyság) 1.457,894 alattvalóval; Lichtensein (fejedelemseg), 8060 alattvalóval; Monaco (fejedelemség), 5741 alattvalóval; Montenegro (fejedelemség), 190,00U alattvalóval; Nagybritannia (királyság), 33.622,660 alattvalóval; Németalföld (királysági 4.014,685 alattvalóval; Németország ^császárság), 42.723,24? alattvalóval; Norvégia (királyság), 1.802,882 alattvalóval; Olaszország (királyság), 27.482.174 alattvalóval; Portugállia (királyság), az Azórokkal együtt 4 558,953 alattvalóval ; Románia (fejedelemség), 5.073,000 alattvalóval; Svédország (királyság) 4.-383,991 alattvalóval; Spanyolország (királyság), 22.798,500 alattvalóval: Szerbia (fejedelemség), 1.377,068 alattvalóval ; Törökország (császár ság), birtokaival Ázsiában és Afrikában (Tri polí) 22.798,500 alattvalóval; Amerikában: Ezen eszmét fejezi ki az ó Obiit-juk; a barátok : requiescat-ja azt mondja, a ticzkó addig nem akart elmenni, mig a halál egész zordsá-gát rá nsm forditá. Igen finom különbségét tettek ók a halál és halál útja között. Az első vei erőszakos, kemény korai halált jelezlek ; az utóbbival a természetes halált és az álomtestvérét, mely minket nyugalom, és egy jobb létre vezet. Ok a hálál eszméjében némi ingert éreztek, és joggal, mert a halál gondolata képes egy élénk öröm lelkesültséget emelni az ünnepélyek- és szerelemben, és az életrövidségének gondolata által megtanit elviselni a fájdalmat és szerencsétlenséget. Az élet, és halál közti ellentétben valami ingerlő mélabuság van, mit folyvást élve nem élvezhetnénk. Az első és utolsó pólya közt csak egy kis araszt van. Melyik kedélyes egyén léphet világos nyári éjen a csillagos menny alá, az ezer és ezer világoka'', ragyogni látván, anélkül, hogy vágyat ne érezne e földgöröngyről távozni? Szárnyat áhit! portól ment szárnyat Mi szellemek vagyunk hernyó állapotban, melyeket a halál sz-d össze. Az utálatos ember evő senkit sem kiméi, se öreg se fiatalt, se gaz dag se szegényt, — igen ha eszébe jut neki egy ostoba Bast, egy kopasz főt kőnek nézett, és teknősbékái azétlocscsannak egy Aeschylos-fején. Ezen zörgő és rémférfi, mint őt régi ko miktxsaink nevezték legörömestebb az ifjuaág után ólálkodik mint a héja a galamb után. Öregeket csak előre elkészülve visz el, vén asz-szonyok és szüzeknél 10-szer is kéreti magát, mig egyszer hozzájuk nyul. A kamasz a legszebb lányokat ragadja el, mintha ajk nélküli fogaival is tudna csókolni, a halál az egyedüli valódi Jakobinus, ki előtt minden egyenlő. Ö a világ legnagyobb földbirtokosa, és minden faluban van szántófölde. Brasilia (császárság,) 10.108,291 alattvalóval; Ausztráliában: Hava.(királyság),56,897alattvalóval. Az ily államokat alkotó népek összes száma :221.236,519. — S s a b a d államok, köztársasági államformával, elnökkel s törvényhozó testülettel: Európában : Andorra 12,000 alattvalóval; Frsnczi sorsság, 36.102,921 alattvalóval; Szán Marino 78 IC alattvalóval és Svajcs (szövetségi állam) 2.669,147 alattvaló val; Afrikában: Liberia 718,000 alattvalóval és Oranje köztársaság 57,000 alattvalóval; Amerikában (szövetségi államok): Argentint köztársaság 1.812,490 alattvalóval; Bolívia 2 millió alattvalóval; Chile 2.138,8«>0 alattvalóval; Costarica 185,000 alattvalóval; Ecuador 1.066,(XX) alattvalóval; Éjszakamerikai Egyesült Államok, 38.925,598 alattvalóval; Guate mala 1.190.734 alattvalóval; Hay ti 572,000 alattvalóval; Honduras 351,700 alattvalóval; Kolumbia 3 millió alattvalóval; M e j i k o 9.276,079 alattvalóval; Nicaragua 250,000 alattvalóval; Paraguay 221,076 alattvalóval; Peru 2.720.735 alattvalóval; Szán Domingo 250,000 alattvalóval: Szán Ssálvádor 600,000 alattvalóval; Uruguay 350,000 alattvalóval; Venezuela 1.784,194 alattvalóval. Az ily államokban élő népek össses száma: 106.261,313. — Végül még megemlitendók s gyarmat-országok, melyek vagy az anyaországból kormányoztatnak, vagy külön igazgatással s képviselettel birnak, vagy csupán európai hatalmak védelme alatt állanak. Brit gyarmat-orsságok : Ázsiában : az ind császárság, Áden, Czeilon, Hongkong s elszórt szigetek 193.743,476 alattvalóval; Afrikában: fokföldi birtokok, területek Guineában, a Gam bia körül, Mauritius ban sat., 2.606,234 alattvalóval ; Amerikában: Domiuiou of Canada, Ujfundland, Bermuda, Hondums, Nyugotindia, Guyaua sat., 5.160,350 alattvalóval; Ausztráliában: a szárszfóld, Taszmauia, Ujzélaud, a Fidsiszigetek sat., 2.534,044 alattvalóval. Dán birtok: Amerí-kábau: Grönland, Nyugotindia 47 400 alattvalóval Frauczia gyarroatországok: Ázsiában: Kocsink ina, Pondicserri, Kambodsa, 2.683,175 alattvalóval; Afrikában: Algir, Nosszi-Bé, Kénnion, Szenegámbia, 2.875,452 alattvalóval; Amerikában: Cayenne, Nyugotindia, 346,164 alattvalóval: Ausstráliában: Markézász, Ujka-ledónis, Tahiti, Tuaraotu sat., 92,822 alattvalóval. Németalföldi gyarroatországok: Ázsiában: Nagy és Kis-Ssnndaszigetek, M o 1 u k k o k, 24.170.630 alattvalóval; Amerikában: Szuri-nám és nyugotindia. 110,353 alattvalóval; Ausztráliában : Uj Guinea, 200,000 alattvalóval; Portugéll gyarroatországok: Ázsiában: Diu, Goa, Makaó, Timor, í 49 350 alattvalóval ; Afrikában: Madeira, Zöldfokszigetek, St. Thomé, Principe, Angols, Mozambik, 965,400 alattvalóval. Svéd birtok Amerikában: St. Barthélemy 2374 alattvalóval; Spanyol gysr-matorsságok : Ázsiában : a Filippinek 6 millió alattvalóval ; Afrikában : Anuobon, a Kanári szigetek, Fernando Po. 318,900 alattvalóval; Amerikában: Kuba. Portoricu, 2.025,000 alattvalóval; Ausztráliában: Karolinszigetek, Mariáitok és Palaoazigetek, 36,800 alattvalóval. A gyarroatországok összes alattvalói: 244.767,96. (Folytatása köv.) Helyi hírek. — A nagy-kanizsai főgymnasiumban a folyó tanévet befejező vizsgálatok a következő reudbeu fognak megtartatni : junius 4 éu a vallástanból mindeu osztályban; a többi tantárgyakból pedig 17 tói 25 igbezárólag, mindenkor délelőtt; magántanulók vizsgálatai 25, 26 és 28 án. Ének, zene, szavalás é« disztornázás-ból álló zárünnepély tartatik jun. 8 án délután 5 órakor a gymnasium rajz-, illetőleg tornatermében. A tanév bezárása 30-án fog történni ünnepélyes hálaadó istenitisztelettel. Eme vizsgálatokon a .tisztelt szülők, gondviselők s átalában a tanügy barátai mindenkor szivesen láttatnak. Nagy-Kanizsán, 1878. május 30. a fögy mnasitmi igazgatóság. — A tiagy-kanizsai felső és alsó közös népiskolákban az 1877/78 ik tanévben a vizgálatok junius hó következő napjaiban tartatnak meg: 12 én reggel, Iskola utcza I. fiosztály; 13 án reggel, az I. II. felső leányosztályban ; délután. Magyar utcza I. leányosztály ; 14-én reggel, Hunyady utcza I. leányosztály ; délután, ÍV. fiosztály; 15 én reggel, III. üosstály ; 17 én reggel, Petőfi utcza II. fi osztály; délután, párhuzamos II. fiosztály; 18-án" reggel, IV. leány osztály ; délután, 111. leányosztály; 19 én reggel, Iskola utcza II. leány osztály ; 21-én reggel, Hnnyady utcza II. leányosztály ; délután, Iskola utcza I. leány-osztály ; 22 én reggel, Teleky utcza I. fiosztály ; 24-én reggel, Teleky utcza I. leányosztály; délután, Petőfi utcsa I. fiosztály; 25-én reggél, Magyar utcsa I. fiosztály; délután, a II. III. IV. fiosst. tornássata; 22—23— 24 én Női kézimunka. 30-án fíálssdás, és as érdemsorozat kiosztása. A vizsgálatok reggel 8, — délután 2 órakor kezdődnek. Kelt Nagy-Kanizsán, 1878. junius 1-éo. As igasgatóság. — Teleki ittena. Nsgy-Kanissa séta- s szórskosó helyei közt nem utolsó a sánczi kert; noha ilyenekben — értvén a nagyobb terjedelmű muhló kerteket — nem igen bővelkedünk; mert valamire való mindössze egy sincs. — A közönség nsgyrésze, kivált vasárnap leginkább a sánczi kertet látogatja meg, melynek uija a Teieki utczán megy ki; az arra járóktól többször voít alkalmunk hallani a panaszt, ez utcza kártékony kigőzőlgése iráut és csakugyan, kivált a vége felé a házak elAtt egész fertő tavak pompáznak, melyek nemcsak, hogy a csiuosság rovására vannak, hanem kellemetlen illatjukkal csömört idéznek elő s az egészségre káros befolyásuak. Figyelmeztetve kérjük a hatóságot, hogy e tekintetben lehető gyorsau s szigorúan intézkedjék; különösen most nem szabad türui az ilyen egészség rontó üledékeket, mikor mindennap félni lehet a járványos betegség kitörésétől. — Bika-viadal. Az az, hogy ilyen forma eset fordult elő városunkban a mult pénteken; egy ökör a mint állítják napernyőtől megbőszült, vadul neki rohant Schvarczen-bergné asszonynak s megtiporta ; a szegén; megijedt nő arcsán és kesén jelentékeny sebet kspott. Sikerült mégis a megvadult állatot gyorsan lefülelni s igy több sserencsétlenség nem történt. — A budapesti corsán történt balesetnél élete veszélyeztetésével kitűnt Gibbon E r f o r t törvénysséki jegyzőt pálya társai szép óvstióban részesítették; üdvöslő lapot adtak át. Ezt a megtisztelt meghatottan kössönte meg. kijelentve, hogy nem várt jutalmat polgári erényért. Igy a „P. N." Gibbon urnák kanizsai ismerősei is őszinte üdvözletet küldenek e nemes tettért s távolból, kinek lovagiasságát többször volt slkslmunk bámulni, mikor városunkban lakott; ő eltávozott, de emléke itt van közöttünk felejthetetlenül, s büszke örömmel olvsstuk a hirt. — „Érik a ropogó» piros cserős-nye'' — a mit meghagyott a fákon a hüvö« időjárás és mészharmat. Es pedig nem valami sok és nem valami jó. A kanizsai piacz<.n már egy hét óta mind szélesebb tért kezd foglalni az első tavassi gyümölcs; még most csak foghegyre való adagokban árulják és patikai tarifa szerint. Különben ez a korán piaezra ke rült gyümöcs pogányul ízetlen s a kofaasszonyságok csak azon oknál fogva ssereznek számára némi keletet, mert újság, mely a kósto lás ingerével bir, miképen birt vala azon bárány hu, a mivel egyik német nyelvben járatos polgártársunk kínálta hajdan zsandár veu-dégét, mondván : Esszén szi, dasz iszt báj unsz Zájtung. — Uj könyvek. A magyar b 11 n te tfi törvén y-könyv a bűntettekről éa vétségekről, kimerítő betűrendes tárgymutatóval, ára 80 kr. Zlinzky, a kíssebb polgári pereatigyuk ben való eljárás rendszer«, tekintettel a községi biráskodásra, iromány példákkal, ára 3 frt. 1877. évi XXII ik törvényezikk a kissebb pol gári peres ügyekben való eljárásról, második kiadás ára 60 kr. Kákay, Tisza Kálmán p. liti kai élet- és jellemrajz, 3-ik kiadás ára 80 kr. Némejh Péter, a gyámság és gondnokság a* 1877. XX-ik törvényezik mag) arázata, ára 3 frt. Kaphatók Wajdits József köny vkereska désében Nagy Kanizsán. — A nala-megyei gazdasági egyesület májusi közgyűlésén Árvay István elnök előterjeszti, hogy a Nagy Kanizsán junius hó 2-áu tartandó tenyfcszállatí kiállítás és teuyészállat vásárra a íelkivási hirdetmények legtágabb mérvben közzété''.ettek; azonban csakis hat be jelentő által összesen 83 db. tenyészállat jelentetett be. Ekkép a tenyészállat kiállitáa és vásár eredmény nyel meg nem tartathatik ; ezeknél fogva a közgyűlés elhatárosta, hogy a* 1878-ik évi junus hó 2. és 3-ik napjaira N.-Ka-uizsara kitűzött tenyészállat kiállítás és vásár megtartatni nem fog, s ezeknek a megállnpitott szabályok szerint Nagy-Kaniasán leendő rendezése és megtartása a jövő 1879. évi nagy-kanizsai pünkösdi vásárra halasztatik, s tétetik át. Erről a bejelentő Bakó Gyula. Neusiedler János, Skublics Sándor, Koller István, Cle ment Lipót, B. Mikos János urak szives érdekeltségükért az egyesület elismerése nyilváoi táss, s jövőre is részvételükre felkérése keretében értesíttetnek; egyszersmind Karczsg uraknak, kik az uradalmi sánczi major helyi* ségeit s kiállítás és vásárteréül oda engedni szívesek voltak, az egyesület jegysőkönyvileg kössönötét nyilvánítván, s egyszersmind kérni határozza az iránt, hogy azon helyiségeket * jövő 1879-ik évben N.-Kanizsán rendezendő tenyészállat kiállítás és vásár czéljaíra átengedni szíveskedjenek. — TOsoltóink Örömmel közöljük » hirt, hogy a már halni készült „nagy-kanis*1 önkéntes tűzoltó-egylet« mint egy phönix hamvaiból ajra föltámadt i életerősen a ssebb jővőhösi teljes reménynyel tovább működik. A mait hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésen rendezte viszonyait s Walbaoh Mór helyét elnököl városunk egyik szép tehetségű, a köt- TIZ£NHKTEDIÜ ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JUNIl^ 2(An 1878. ügyek iránt fáradhatlan busgalmu, tevékeny polgárát Orossváry Gyula ügyvéd urat válaa«-loit» meg; »« uaaUtUa bisalouimal megajindé-kosott köztiszteletü ifjú elnöknek még as uap ,:.te fákljáu zrnévíil tiastelgcit a tűzoltóság, iory ünnepelvén meg az ujjá születés uapját. A kltuutetett fértiu megható szép bessédben köszönte meg a kitüntetést — Ígérvén/'' hogy tel ka ,-rejével az egyesület felvirágzásán fog buzgólkodni; mindenki jobb reméuyuyt-.l csüggött haugzatos, flaziute besr.édjén, — a vész Utáu mintegy megnyugodva, hogy kormány uk r(llJ,A ^»zélyen, bu/gó « ügytérti kezekbe jutott. É»i«n a ,uagv-ki.nizaai tűzoltó -gyeiíülei-a mnuk 9zépr«méi»yü ifjú elnöke. — A lit''ífff kinizai pilukttsdí országa vásár loiyó hó 3 áu tartalik meg. — A pünkösdi ünnepek alkalmával reudkivüli olcsó Árleszállítással kéjvonatok ren deztetnek Barc* , Zakany-, Kanizsa- én Szombathely tói Bécs , Fiume , Trtentt- és Velencéébe. Elindulási idó: szombat, junius 8. illetőleg junius 8. ós 9-ike közti éjjel. A Triés-lig váltott jegyekkel időzni lehet a világhirü xvlelubergi barlangban és a miramarei kéjkná-íéljban. A menetjegyek 14 napig érvényesek. Minden közelebbi értesítést az állomásokon kifüggesztett hirdetmények nyújtanak. — Hirdetmény. 502/1878 az. A g) őr vidéki gazdasági egyesület f. 1878. évi julius hó 2U>án megnyitandó gyapjú kiállítást rendez, melyben a gyapja-szövetek is kiallithatók. Ezen kiállításnak részletes tervezete következő: 1. A kiállítás megnyittatik f. 1878.évi Győrött tartandó magdolnai vásár alkalmával, vagyis t. évi julius hó 20-án s közszemlére nyitva tar útik azon hó 2ő-íg bezárólag e czélra bereude zetl megyeház termében. 2. Kiállítható minden ueme a gyapjúnak, mosott vagy mosatlan állagúiban, (a mosás minőségének feleralitésével, váljon zuhany, melyeg, vagy közönséges usz taiáaaiil eszközöltetett-e V) egész bundában, vagy egyes mutatványokban, ugyanazon egyeduél a lapoczka, far és oldal gy apjut külön feltüntetve; általános kiállított mutatvány Jegalabb is öt kilogramm sulyu legyen és alkalmas zacskókba föglaltassek, az egys mutatványok legalább is 1 hüvelyknyi átmérőjű pászmákban kemény papírra illesztve küldendők be Nagyobb mennyiséget kiállítók czjk-keiket te''szés szerint saját költségükön készítendő tartályokban helyeztetik el. Kiállítható továbbá agyárt uTajdonosol? saját gyapjugyártinányainak minden neme, ide értve szőnyeg pok ró czokat is. 3. Kiállított czikfcekkel elfoglalt helyiség — vagy térségért díj nem követel-tetik, azonban a kiállítási helyiség czélszerü elrendezése tekintetéből a bejelentésuél határozottan megjelelendő a térfogat nagysága, melyet a kiallitandó tárgy igénybe veaz. 4. Kiállítandó tárgyakat min len kiállító bér-mentesen tartozik a kiállítás helyiségébe el-, i-aeib''g a kiállítás bezárta után visszaszállittaini. A rendező választmány csak a tárlat irodájában átvett czikkekért vállal el felelősséget. 5. Megnevezendő a kiálKtó-tulajdonofl neve, a termelés helye, talajminősége, tenyésztett juhok száma, faja, átlagos gyapjuhozotna és összes íTyapjumenny iségé, végre az eladási közép ár ti éven át. Bejelentésben felje«;yzendő a juhok izaporasága, évi halandósága száctoliban ti éven át. Végre eladásra tenyésztett juhászatoknál az egyedek száma, neme ivara és eladási ára. 6. A kiállítandó tárgyak bejeltésére z á r h a t á r i d ű b 1 f. 1878. é v i j u n i u s h ó 20 i k napja. A kiállitaudó tárgyak beküldésére pedig julius hó 5 i k napja tüsetik ki; esen határidőknek lejárta utáu sem bejelentések, sem küldemények el nem fogadtatnak. 7. Valamint a bejelentések. ugy a küldemények Győrbe Ssilágyi Gáspár, mint a kiállítást rendező választmány elnökéhes, intésen-dők. A küldeményen megjegyzendő, hogv kiállítási csikk. 8. Mindeu kiállító a kiállítás tartama alatt kiállított czikkeinek mikénti értékesítésére uésve nyilatkozni felkéretik, ha nz iránt nem nyilatkosnék, a kiállított csikk az egylet tulajdonának fog tekintetni. 9. Bíráló választmány érdektelen termelók, a megjelenendő gasdaaági egyletnek képviselőiből, kereskedők és gyárosokból fog megalakittatni. 10. Tekintettel a kiállítás cséljára, caupáu fokozatos egyleti elismerő oklevelek fognak kiadatni. 11. Kiállítási tárlat megszemlélésére belépti díj 20 kr. állapittatik meg. 12. Azon kiállítóknak elszállásolásáról, kik est igéuybe kívánják venni, — s ebbeli szándékukat a bejelentés alhalmával kijelentették, a rendező válasstmány gondoskodni fog. Mi ezennel közhírré tétetik. Sopron, 1878. május hó 29 én. A kereskedelmi és iparkamara. — Jűymen. Hatvani Károly, a budapesti népszínház elsőrendű tagja, f. hó 29-én jegyezte ei magának a bájos és kellemdus Litzentnayer Szidóniát, ugyanazon ssinhás elsőrendű táncsosnéját. — Kitüntetés. T. Bálás Árpád urat, a keszthelyi gazd. tanintézet igazgatóját a bács-bodrogmegyei gazdasági-egyesület mult évi kiállítása alkalmával arany éremmel s következő tartalmú dicsérő oklevéllel tünteté ki: Bács Bodrogh megyei gazdasagi egyesület. Az 1877-ik évi angusstus hó 5—10 napjain Szabadkán rendezett gazdasági termény , gép- és áliatki-álliláson Bálás Árpád ur „általános és különleges növénytermelés csimü kitűnő szakmun kájáért aranyéremmel és első osstály u disz oklevéllel tüntettetett ki. Magyar Imre, gazdaságiegyesület elnöke. Kácz Vilmos, a gazdasági-egyesület titkára. Franki István, a bíráló bizottság elnöke. — Meghívás. A „zalamegyei ált. tan. testület" „keszthelyi járás köre" t. é. junius hó 5 én Keszthelyen, az elemi iskola 1-ső osztályú tautermében rendes gyüléetíog tartani, melyre a tagokat s a t. tanügy barátokat tiss-lelettel meghívja az elnökség. — Személyi hir. Simon Vincié csornai prépost ur ő nagysága e héten a hév* vizi fürdő használása végett — Keszthelyre érkezett. — JBLévvi* fürdőnél az e lapokban már említett oltárképet a mult szombaton helyezték el a hévvizi kápolnában. A gyöny örü képet, — mely egy tavat, mely mellett Jézus a betegeket gyógyítja, ábrázol, — Molnár József akadémiai festész készítette. A hévvizi fürdő használására eddig érkezeit vendégek közt van Lovag Keinlender Vilmos cs. kir. generális is. A tegnap este tartott a keszthelyi gazdasági tanintézet hallgatói által rendezett tavasai mulatságról a jövőszámban szólandunk. — Gyásxhir. Egy érdemekben megőszült s mindenki által tisztelt úrnő hűlt tete meít kisértünk ki a mult vasárnap az örök uyugalom színhelyére. A gyászos halottas kocsi után a megboldogult gyermekei, unokái és dédunokái mentek nagy ssámu közönség részvéte kíséretében. A gyászjelenlés igy hangzik : Kvacsák Istvánné, Nóinethy Pálné, Kay-ser Sarauné, Schücktanz Antalné és Buchber-ger Fülöpné gyermekei, valamint az előbb ne- vesettek gyermekei, s unokái szomorodott szívvel jelentik anyjuk illetőleg nagy- és dédanyjuknak Schücktanz Józsefné született: Petzel-msnn Katalinnak, élete 87-ik évében folyó évi május hó 24 én délután fél 2 órakor vég-elgyengülésben történt gyászos kiraultát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 26-án délutáni 5 órakor tétettek a helybeli kössirkertben örök nyugalomra. As engesztelő szentmise áldozat pedig május hó 27-én reggeli 9 órakor a Mindenhatónak bemutatta tot''. Áldás és béke hamvaira. - Rörld hirek. Az Eszékről jövó posta kocsit Parcin falu mellett n^gy bosnyák megtámadta, a kísérőt le is lőtték; de a csendőrség megjeleni s üldözőbe vette őket. — Mária Veleria fóherczegnő szolgálatában levő szerecsen áttért a kath. vallásra. — Kozma Sándor kir. főügyész pinczéje leégett Kaposvárott. — Konstantinápolyban nagy tűz volt a mult hóban. — A perzsa sah husz emberből álló kíséretével e hó 10 én érkezik Parisba. — Óriási felhőszakadás volt TVregova vidékén, mint a „Tem. Lapok" irja a póela vonat sem tudott tovább haladni a sok víz miatt. — A meghívókat a congrcssusra Berlinből már szétküldték. — Egy P. Irma nevü leány Budapesten megőrült, abban a szerelmi mániában szenved, hogy ő Solymoay Elek. jeles fővárosi színész, neje; a színpadról eredő illúzió tébolyí-totta meg. — A királyné szülei jövó ŐBzszel fogják ünnepelni arany menyegsőjüket. — A hamburgi osztályos sorsjegyek oltiltattak a monarchia területéről. — Az olasz trónörökös atyja beleegyezésével az olasz tengereszek '' közé lépett. Vegyes lilrek. '' — Kollegiális viszony. A , Hód-Mező-Vásárhely* czimQ vidéki lap szerkesztője, H. Nagy Lajos főgymnaaiumi tanár a következő somkat irja lapjában: E lap szerkesztője ellen folyó hó 13-áu este, 5 percsczel 6 óra után a legvakmerőbb és legarczátlanabb bandita-merénylet követtetett el H. M.-Vásárhely város főterén ; egy, magát az értelmiséghez számitó egyén, a szerkesztő személyét orvul megtámadva, arcrul ütötte. Az ok, mely a bandita orv támadást előidézte, egy ujdonsági czikk volt e lap mult szamában, melyben az illető a .Vásárhelyi Közlöny" patikájaban dolgozó rlaborans" nak volt czimezve. Az intelligens bandita neve Hermán Pál, Matök Béla városi * főügyésznek s egyúttal a .Vásárhelyi Közlöny * szerkesztőjének ügyvéd- és szerkesztósegédje. — London, máj. 31. (Eredeti távirat.) Deal és Falkestone köst ma a Wilhelmshaven-bői jövó három német pánczélos hajó közül Kettő: a König Wilhelm és Grosser Kurfürst összeütközött s mindkettő elsülyedt. Sülyedés közben a Kurlurst kazánja fölrobbaut. Azonnal mindenfelől mentő hajók siettek elé. A német nagykövetséghez érkezett távirat szerint 450, más hirek szerint 400 emberélet veszett el. A német trónörökös ée a német követség tagjai azonnal külön vonaton Folkestoueba utaztak. — „ I irilfu» uniti»." Mint Loudonból írják, ott május elsején egy nagy női klub heiyísége nyílt meg, mely ritka fénynyel és kényelemmel van berendezve. A klub férfiakat is elfogad vendégek gyanánt, de ezek a helyiségnek egy \|elentéktelenebb részébe vannak internálva, hol dohányzó, játszó és tekéző sz »bák vannak A hölgyek társalgó-termébe azonban egyetleu férfiúnak sem szabiid be- lépni. Ez az első nagyszabású női klub, mely Londonban alakult Néhány kisebb már husa-mosabb idő óta áll főn. Egyiküknek alapsza bályai következő, nem a legszerencsésebben stylizált pontot tartalmazsák: .A bizottság fele részben nőkből, fele réssben férfiakból áll. Elváratik, hogy egyesült iáradozéuiknftk sikerülni fog mielőbb szaporítani iu tagok számát." — Oh, oh ! — Óriási hírlap jelenik meg egy idő óla Amerikában, mely nagyságra nézve minden más társát fölülmúlja. Kiterítve 231 gramm suly mellett négy méter térfogattal bír:'' van nyolez oldala, mindegyik tizenkét 367 soros hasábbal, a mi minden egyes oldalra 4404 sort s mind a nyolezra 25,222 sort ssámit. A sortar talom tehát, oidalonként 25 sort s kötetenként 300 oldalt véve föl, körülbelül öt kötetet tenne ki. a mi ha e lap csak egyszer hetenként jelennék meg, egy év alatt 200 kötetes könyvtárt képezne, ha azonban a vasárnapok és ünnepnapok kivételével naponként (300 napon át) jelennék meg, akkor a könyvtárt 150 kötettel töltené meg. Vasúti menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A budt-pesti idótmutató óra szerint, indul Kanisaárrfl Vonat hova: •■ám Ora P«ro. Uő 206 Essék, Uohári.Dorohoyár a Fiúméba 4 48 raggal 215 . , „ . 2 80 délst. 212 Hada-Pestre........ 4 68 reggel 202 ...........2 6 délat. 204 ...........U 30 eatve 313 Bécsbe (Szombathely, BA<i-Ujh«ly fe!4)5 8 reggel 301 . .........11 48 eatre 315 Sopronyba ........3 88 délat 203 Trieastbe éa Pragerhofon kereastdl Qrács éa Récfbe ......4 50 reggel 201 Tneaatbe éa Prágerhofon kereactQl öráom éaJB^cabe ......f 4T délut Érkeaik Kauizaára hontiét: £ 216 Kaiék, Mohára, DombovAr a Fiaméból 1 41 délat. 206 . , . il 11 erfve 203 B.ida-PestrSl........ 4 20 reggel 201 „ . ...... f 2 5 dönt. 211 ...........9 44 oatvo 314 Béraből (Scombath. Hé«a- Ujhely)Mől 10 27 eatre 302 .. „ p f 4 6 reggel 316 Sopronyból ........11 53 d Jel 214 BécahRl QrAca, Marburg, Pragerhof fel81 ..................4 12 reggel. 202 Trieast- éa HémhiH Merbnrg, Pragerhof f«13l .........1 21 dé(ut. 204 Trieaat- éa Villacl.ból Prágerhof fel8l 11 — eetre liarbargba oaatlakosáa Villaeh éa Franeeaieatbe • « '' , Fiaaceafaatb C''l Junius 2-tél Jusiss 8 lg 1878. H<S- éa heti-nap Katb. és prut. i 0 ( r tl \| °»Ptá'' A I MP>ár; x ---> T- I'' atj 22. Ha majd eljövend a vigaaitaló Jáo. XV. éa X71. 2 Vssárssf F ö ExiuJi 3 HétfS 4 Kedd 5 Saerda Ödön Qairiu Boaifaoz 6 Caütftrtök Norbert 7\| Péutek .Bóberc 8 8o m hat Medál d 21 A 5 SSE 22 Baailis 23 Mih. P. 24 áimoD 25 Áldoz. ,26 Karpua 27 Terap ca. » ■ í* I m \m Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOS. SZÉPSÉG. IFJISÁG. A hölgyvilág által mint f0l9hsslfcstias börflsssiitészsr Altl.mos»n oliaainrtetett a hivAtaloain jr.«palr, kwüai, srtal«ltiss, VSiédi KA VI S Aü TE Jtr. L E J o S a K-tól rárislxtn. Esen viiágbirfl bőrtiratit/i nxer ralamrnoyi azé-pitóaxer köxntt leghitelesebb «''a leghatÁeoaabbmak bizonyait SZSpÜk, birkifités, rmeaaég, tirga foltok, val laint minden boitisKlátlanság biatoa eltárolitA-tára. A RAVIS.vNTK az arrxatinoek feltUnSeu asi''-p lialriji/ rriuaasinü báMoaysxerü fiatal Qdeaég^t ad, a bőr és késeket gyöngétekké l< s«i. a lég I^IStáSS-tél swgévja, » gyöngéd bőrt arerea a legkéafthbi «regaégig. K-ipható ral«S »i minő»t''ghen : __ Nsgy-Kasizszs. Prager Beis ar gyégyszertarábss, Budapsttss Tirök Jézssf gydgy«* nmál. Szegede* Ksváos AtMrt és Baixsay Károly gyógyszerész nrakoál. Krnlctj avextok ár» 1 írt 5<> kr. Központi f raktár Budapesten Schwarz Henrik nél Mária Valrria-ateaa, 9 as. (589 8-20) -- Birtok eladás. Tobaaicon (Horváthorsságban) Belovár, Daru vár, Pakrác • Kati na helységek közt 14 hold elsó rendű ssántóföld, 5 hold rét, 7, hold 6atal gyümölcsös kart, V, hold ssAlló s három épület szabad kézből eladandó. Bővebb értesítést ád Premu-sic Simon városi jegyző Belováron. (616 2—3) Menetrend A „Balaton* nevü csavar^ozös f. é. jtioíiiM 2-tol koztlve, Rév-Fülöp és Boglár közt -nem mint eddig háromszor, hanem hetenként csak kétszer fog közlekedni, — Rendes menetei lesznek, vasárnapon .és szerdán: Rév-Fülöpröl — Boglárra, délelőtti 10 órakor Boglárról — Rév-Fölöpre délutáni 10 órakor. Komphajók minden nap közlekednek. Boglár, 1878. május 31-én. (G19 1 — 3) k Rév-Ffllöp-Boglárl gőzhítfózás, Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják * seilárd kivitel, könyC járA. uagjr munkak«p«Mcg, éa tiZEta le(felí?tyBtebb«n isinert, qgy rá»án ili{r,inún kerekeken járA " • ~ kézi ót járgány csóplőkósiif6ttik Utói 8 ló, vagy ökör erejéig. Továbbá klnxitflnk kQPJnfát* napruápn 6* «iiiamert jó tisztító rostákat kukoricza morzsolókat és siecs- kavágékat. (580 15^20) Képes árjegyzékek ¡agjen éa dijmente«en. Mindatoa sala ¿8 somogymegyei birtokotok, kik Kaaiua környékén 200—300 holdat tagewitott birtokkal birpak és a«t eladni saándékosnak, hossám fordulhatnak, köabenjirék kiUrat-u»k. — Közelebbit stemélyeaen sióval. - '' Al»ó-Vidovec»en, 1878. junius hóban. ^510 1-í-») Eisler tipÖt Alaó-Vidovec« a. p. KottorL TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. Z A Ti A I KÖZLÖNY. Nyujísulik kezet a szerencsének! 375,000 birodalmi márka vagy 218,750 forint f«Byor.«i.-nyt i.yijt kedveafi e^ethen a le»jahb Nuy péazklser-Miát. mely « kiraíiy jiWAhaajr b.XtOMtra ran. K-el, nj tcrreiet előnye abban Ali. hnejr nttái.j f.folyi« alatt 7 .«r.olAahan 49,600 ayereméevaek okvetlen ki- «om«»1Aa aU kell kerOlnie, köitllk •»«•Üeff» 375,000 bu. marka VHfty 218750 frintnji fónyoreményn jel oaatrák frtíkben. r«.-le pedig : ___ 1 nyerem. á m. 1 nyefem. » w. 1 nyerem. á m. 1 nyerem, A m. 1 nyerem, A m. 2 nyerem. A m. 1 nyerem, A m 3 nyerem, á m. 1 nyerem. m m. 5 nyerem, s m. 6 nyerem, A m. 250,000 %S8 60.000 50.000 40 000 36,000 30.000 25,000 20,000 15,000 1 nyer. A>. 12,000 23 nyer # m 10,000 4 nyer. * m 8000 31 nyer n m 5000 74 nver. A m 4000 200 nV«r A m. 2400 412 nyer. A m 1200 621 nyer. A m. 500 700 nyer. A m. 250 28015 nyer. á m. 138 itb tb. FERENCZ JÓZSEF KEStRüVI Z_F0RRAÍ> A leghatásosabb valamennyi keaerftvlz között. HatAaAban a AlUl kíllnubftaik el«ajflwn a tflbbi ¡»mert ke«erfl»i«t51. hogy kisebb adafokbnn hatA.»« » hawnAlata nem nk.»x utdbaj«»kat ^^ Dr. Leidesdorf Miksa, tanár. KüUnöeen az Alul tiluík ki, hofcy enyb«n km^rtt, kellemetlen ifi hojrv míg hofwaabl» ha«nAlat atAn lem aavarja meg aa étrAgyat ét Dr. Korányi Frigyes,''-¡¿T Valamennyi budai keaerílvix kfizfltt kellemet i»e ét jele» hatAia Alul tanik ki: gyomor- é» hélbnrutnAl, megrögaött saékrekedéanél, albaai vérpangAsnAl valamint v-rtolalA^oknAl, aranyérnél, étrAfytalanaáfnál, ,tk. ,sfr,„. Dr> Kiss Sándor. * A hatás kivétel nélkül gyors, bixto« én fájdalom nélküli. Wflrxbnrg 1878 — - ----- ~ ~ * "anAr a titkol tanácsot. Klein IfloLL SEIDLITZ - PORA. i 1 , í/i* ha minden dobot esimlapjAn a tat Csak akkor vaiocu, ** ¿n .ok.woro.»tott rn Uny°raBflutet5 birótAgi ítéletek itmételten cnatUtAltAk caígem ét réd-ievem meghaminUtatáeát; aaért dra intem a köx»n»éget aa ilyen han»-íitvAnyok vAaArlAna ellen, minthogy aaok ctak ámitáara v»„nak ,tAmitva. Egy lepecsételt eredeti dobez ára I frt. o é. Valódi minötégben aa x-el jelölt caégeknéL A legközelebbi első, a2 Állam Által bixtoaitOtt nyeremény-hufá» prnx ki»or)»iáaa hlvatale''aa megállapítva lévéa. aa már f é. junius hé 12. és 13-án leend megtartva, * melyre a »or«jecyek kftvetkea" .''<«i«egbe kerülnek : 1 egé** eredeti «orajegvnek ára c«ak 6 mArka 3 frt .''»Okr. o ó. b. 1 fél . * „ . 3 • . I 7f> „ . 1 negyed „ , „ , 1 - „ — . ^> . • Valamennyi megbitAs u tuztg eiélefles bekBIőé»« v«\|y pattaaíalváay mellet azonnal é* a legnagyobb ¡fonddal eak-.xiil-tetik. mindenki magAt ar. állam rzitni-rével ellátott eredeti ers-jefyet kaprán tőlünk kezéhez. A megrendeltekhez a moirkivántit«\ hivaUln tervezetek dij nélkül m"llékeltetnek miuden hutát inAn pedig f. Uzólitá« nélkül küldjUk rétxtvevőinknek a kivaUlot huxAti jeg>z^ket A nyeremények kiűxetéte mindenkor pontotan a2 állam jit-áttáea mellett történik t kár közvetlm megküldéxe vagy kívánatra érdekeltjeinknek Antxtria minden nagyobb jixixuin íVnn-Alid nntzeknttetéteink álul késbesittethetik. VAllalatnnknak mindenkor kedvetett a »t<»rc»jcae. tok mát Uklattly«« ayereméay kizift lyakran az dti (layereméayekaek rtrvendvén az, melyek az érd>kelieknok kőxve:l«-nfll fi.eltettek ki. Ax ily a letazilárdaM alapon nyugvó \.nl alatuál. előrelát-httólag mindenütt biitontág^al a legélénkel-b rétzvétriir txámit-hat ván, kéretik, már a közeli hazát miatt Is minden iiiegbiaA«! minél elfibh, kocvetienül alulírott hankházhox intézni. Kaufmann & Simon, bank és válté-üzlet Hamburgban, bevAsáiláta ^t eladAta mindennemű államkötvények, v.nuti részvények ét knlcsOnsortjegyeknek. U. I. kötxünetünket fejezve ki ezennel irántunk eddig ta-nutitntt bizalomért, (elkérjük az nj kitnrtolájinAlt rétzvételre, fo-törekvétünk ezentúl it oda irányuLand. mindenkor pnnto* ét txi-lArd xxolfAlat Által titztelt érdekeltjeink telje» megelégedétét kiérdemelni. Föntebbiek. (587 111 3—4) Dr. Báró Liehtenfels-Seanzoni, U''u,'',i,ko'' RaktArak S.-KanittAn : Rosenberg ¿t Welitcb, Stretn ét urak fützerkeretkedésében. Kótzletben minden gyógyttertAr és füszerkeretkedétben. NyomUt-vAnyok ttb ingyen, a azétkflldéai i\|U«fttét«Bál BiéaftttM Rendes adag: egy fél borospohárral. H SÓVAL. "A Te^Teibiahittbb (¿¿céljri tsere a .«eorodő emjjeritégnek minden beUfiét küM gynlladAtnil, a legtöbb betegtég ellen mi,,-dennemQ «be.0l4.ek, fej-, fi- ét fogfAjá., régi -énrek < rAkfekélyek, Oaaök, «emgyülladás, mindennemű bénnlá. é. sérült rth. stb. ellen. Üvegekben használati utatitáml együtt 80 kr. t. é. Vmlódi ■l»»«»!»« a t-ttl )•''»" MÍ«''«41- s e é I y," hü UnActadó férfiak txAmAra gyöngeségi állapotokban xohB n. és táwátót Bergenben (Norvó^AbanX Wm Ezen halmAj-«»irol»j duld f,j knaött aa egyedüli, mely orvoti rxélokra haíznAlbatrt. Ára egy üvegnek használati utasítással I frt e. é. Oly egyének, kik magümlée-, aeal lyiagetéi, bajkihullá-, valamint idült bnjatenyvlien tzenvednek, OZOa ama§aMmé- kea eiyetiea mi áltai taaaoaet ée «yékere. sefélyt ayeraek. NereafeHwtf a kivetkezi keiyaa: <615 l-) Dr. ERNST la., Bedapett, két aaa-Btoza 24 ^Ára 2 frt.) KI f bire« ma MUkórrA in^j ikar fjÖxMni, kiráuOnl agy érdeke«, képekkel «llitott kivonatot ktp »>>hól dijtjd«nul megkaMe« ; axonbao Mlüd >c rím meg macit aU addi« p ftftTke«elé»ének, »alg» kiromuo« olrax. Valódi min&eéfben a ♦•«! jelölt caégekaél. Raktárak : N-Ka.ia. » (x) PrAger Béla gyógy Jóaaef. (x) Fe^elbofer József (x) Rotenfeld ('') B1- ^ ssssrr gT K aDrrJky i ^.^eYatk.lí (x) S''h.eifer A. (a) Wünacb F ^-- ( t; Stf j^n. S . o m b í t h e 1 y (x) PiUfeb Ferencx gj^y J o p r o n (z !2eaey And. gyógy, (a) MolnAr L. gyógy Verf.ft (. ) Bééii J. ^ ¿Sí?. HánoVsz-öyörgy (x) A. C. Píhte gyógy^ J «¿J Mittlbach 8. gyógy, (x) Irgalmathot gyógy, (x) Hegedű. ^ '' tmmtmimmttimmmti—.....— ® Hirdetmény. ♦ ■ ■ JS ■ ♦ ♦ 709. tx. (618 1-2) 1878. Arlejtési hirdetmény. A xalavarmrgyebeli mohArt varasdí állarant 26t:„ mírtfsld k.%zti 2SIV, letenyei raurahid helyreállitátára a nauymélt.''.tágn krtzmuuka ét köalekedéti ministerim 1878. évi május hó 15-ín kelt G7S tzámn magas rendeletével 3138 frt 87 krnyi östzeg engedélyezi-tett. Ezen munk* biztotitáaa tekintetéből Tárnok-:n, a kKztégí itkola épületben f 1878. éri febr. hó 14 reggeli 10 órakor, irátbeli ajái.latok elfogadásával párotult nyilvános szóbeli árlejtét fog tartatni, melyre a vállal--koxoi ttándékozók tzxal hivatnak meg, hogy az Arlejtétheni rétztvevét »••étére magukat a frntkitett 0s«e\|f 5V0-reI mint bánatpénzzel ellá-ták, mely vAllalkozás esetében axonnal Hl0],, biztosítékra letx kiegétxitendo Ax irAsl>eli ajánlatok fenntkitett nap rc«ireU lü óráig fogadtatnak el, ecekbeu az ajánlattevS neve, iakAta én polgári állát pontosan kiteeodő; tevAbhá aaámmal ét szóval kiírandó axon tzáxtóli elengedés ineljAt eaén munkálatokat elvállalni txándékozik, vilAgotan kífejezendK régre, hogy ajAnlkozó a mnnkAlatoktt ét feltételek tartalmát itmeri ét elfogadja. Ax irátbeli ajánlatokhoz a vállalati flttze* l^''L-io késr.pén hen vagy magyar Állampapírokban csatolandó. A mttszerelvények ét feltételek a* alnlir.»tt hivatal irodájában a tzokntt hlvatalot órákban megtekinthetők Zala-Kgerazegen. 1878. éri májat hó 29-én. A zaiamegyei magy. kir. építészeti hivatal. :x V eszpr é m ni egy ei Torna köxaég határában a tüokevári raa- 1 uti állomástól ''/» lányira fekrö 274 hold terftletU birtok, ra-ly 1 122 hold szántéföld. 15 bold rét, és 137 held érdéből ■ áll, egy kényelmes lak, cseléd és zselkfe házak kai, a mindennemű gaxdaaá^i épületekkel együtt 1878. Szeik^Xihálj naptól kezdre hat évrtí haszonbérbe kiaa<iaud/>, — ax erdó csak legelőképen adatik, — vau mintegy 54 mérő malom vám is, ugj a talán kívül egy korcsma, — ez a birtokkal egyfttt, vagy a nélkül is kivehető. (610 2—2) Bővebb értesítés TOTTÓSSY MIHÁLY megyei árvaszéki Ülnöknél Veszprérabeu nyerhető. mmmmmtmmmim legújabban jantott txög.^t rendttztr 1 -4 vonó marhára, akár pedig kér erCre is alkalmazva jótAllát ét pró-_ . haidő mellett bérmentett vatut. »rtl- litáttal f e 1 e t t e o 1 c t ó A r a k m e I 1 e t taAllitnnk Jóravaló ügynökök kerestetnek. Itmételadók előnyben részesülnek Cséplőgépeket Mayfart Ph. és társa flépflyáruk Frankfurtban a Majna mellett. (W* 3- M BUDA! hAKOCZY KtbtliÜ ror.Rfls BUDAI RÁKÓCZY kitialetve az aa.ztrlai császár, msayar király f fel séfé által A m. kir. országot akadémiától, mint K7^g7«Tban a liprtiji» és lefkatásesaM ■Mm eédéf iamert keserSvizsél elfe«adtatett és aa el tó kül és belföldi orvos-tekintélyi vélemények ntán a legnagyobb hatittal hasxnAlU-t.k : mltMtl btttfaéfekaél, létrejőve má\| ét lé« verörxér-rendtxer txonilAs araayér üzfttáf, vértelalá., kMeyielés, kHz-May rogmott mitmm «tb. AlUl Kisebb mérvű félyva betegségek, és megrOgsntt szék tzenűáakél er-áő nCi nemi betegségeknél. Kapható minden fűszer- ét vizsí»r ki-retkedétekben. (60fi 3—5) RaktArak mindenütt találhatók. Gyógyhely Tárcsán. 11 (Tatzmansdorf,) ^-ér- Kitűnő vasfilrdő létezik Szombathelytől a magyar délnyugati vaspályától 4 órányi távolságra. Az idény megnyitása május 19-én, (571 5—8) A gyégy-igazgatéság. Kőbányai sör raktár DREHER ANTAL sörödéjéből Blankenberg Vilmosnál fétér (gabsna piarcz) Kaiser-féle házban. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaexkw megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és kalönféle minőségben eszközöltetnek. (425 44—) > aj u s cr> « % 2 ® jrf 2 o % -3 a? 2 a a - ** tQ « ^avqoa M toipmp.cil W iOfl eodej uvXn te >(•) «ÁnoZjnq vdeüo^naD ''nn»XS»* se ^nAa -omejea i»í\|»* -l»t\| «qea t? edaf noj uv/a te * _M ® ® "O i? g^ 1 «fll''5 m^o c ® * s *53 a a - — sc > - br-ST —• ® M> 5 ™ s JA p^ s "" B o ►» ■9 a « ©-c-k s a ® a t> m H l-.IS8 * — o < io > rz m I o tó I Jt O a 0 h = >i h fi: 11 » - 3 « e <o í <N I «5 • í* fl i 5 fi ® I S • "7« •• •é * $ S s • JC % % -s y? sfd •««o Jtef neqa^ rj ot\|o^n a« )»X\|»m ''ipjqoqoviiqpiQj noav I^fl^ivtnf a 2 u 2 • í 8 S 4 5 5 í • • J* Z Nagy-Kanusán, nyomatott a kiadó JaptolajdotMM Wajdtta Jónef gyorssájtóján. > AGV-KA.NI28A, 1878. Juntas 6 án. ElWxetésI ír: p jeeéiz érre . . 8 frt.\| -r ;«gélE fél évre . . . * • uegyrd ivr<'' - « Ki/y Mzáw lO kr Hirdet étek 6 Imnáb" petiMorbn»» 7 ii »i s mi- ''Ml ülil''i anrírr :"» kr NYIi.r l''KHISKN ,„r..,,k¿«i: lo krért trti.fk fel Kin.-.''nri ¡iieték minden V>gyn hirdetésért killflnf tizotendfi. Tizenhetedik évfolyam. ,—:-:— \ lap szolleim részét It J III--!''1 kKr.l«»méiivek * * il .. , anyagi r¿ .zét ¡He« -K fttíeroénrek pedip * kiadóhoz üármemvr* intézendő* : NAGY K \NIZ^ \ Wlsssictha/ Bérmeuf«ltt-ii levelek ri:ik i^inrjt mui»ktr-nakt.''il fogadtatnak -1 4 30 kr §Ur-<--- ifllíSní - >Kéiratok tímm küldetnek. t-. namí M: .ZALA''BOMOGTI KÖZLÖNY.« _ S-Kanlz«» váron helyhatóságának nemkülönben a „n.-kaníznai kereskedelmi s iparbank", „n.-kani/.Hai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tani tó testű let a n.-kanl/.Hai kisded-nevelő egye»filetu, a soproni kereskedelmi h iparkamara ti.-kaiiizNai kul választmánya- * több megyei és városi egyesület hivatalos értesítene. Heteiikhit kétszer, vasárnap- x csütörtökön megjcleuó vegyes tartalmú lap. SocialiHiuus Fiat jiiHtitia, \|»f.rHl mim«lus.y . I.rgyrn ig-i''.sá/. ha l»ár * elvéi« i-» - Biz mégis szép ídűt élünk, ki hiti«'' volna ezelőtt, hogy egy egyszerű bádogos legény eszeveszett, merénylete, egy egész orszsigot. felzavar, hogy a hatalmas királyt biztonságában felzavarja oly annyira, hogy szükségessé válik egy külön törvény alkotása, mely a kormánynak oly fegyvert adjon kezébe, hogy kénye kedve szerint egyes pár-tokat, melyek alkalmatlanná válnak neki, üldözhessen. Álmodta-e volna Hoedel valaha, hogy ily "agy port fog felverni? És érdemes-e egy féleszű bádogos legényért akkora zajt csapni. Ha bűnös, akkor Ítéljen a törvény leljos szigorával, ha eszeveszett, akkor té-bolydába vele; mert kár, nagyon kár a tüzet fúni, mert ha lángra kapand, akkor ront. dönt, pusztit és emészt. Ne adja az ég, hogy a socialismusnak mártvrja. vértanuja legyen, hogy azon tanokat, melyeket egy ember, ki kevélységében megsértetett, hirdet, valaki vérével pecsetelje, mert mint a költő mondja: »Blut ist ein eigentümlicher Saff s a vért semmi le nem moshatja, csak vér. fiat justitia, pereat mundus; igazság, az örök igazság itt is fogna mutatkozni, hogy ha bár a világ elveszne is, ha a morális rend mcg&emmisitetuék is alatta. Minek tehát iioedel halálát egy eszmével összekapcsolni, inkább ha nem is eszeveszett, tegyék azzá. De nézzük kissé a sociálismus miben létét ! Tévednek azok. kik a sociálismust valami újnak tartják, mely a változott viszonyok közt jött létre. Igaz ugyan, s kétség- telen, hogy e viszonyok, melyek oly jelentékenyen eltűnnek, ha a közép és újkort összehasonlítjuk, lényeges befolyással biitak aira, hogy újra felkarolják; mindannak daezira Mózes,a biblia szerzője, socialista volt, sa vagyon felosztását — egyenlő részekre való felosztását practice keresztül is vitte; s azon törvénye. hogy minden 40 év után a szabadság hirdettessék, mely időben mindenki birtokát, eladott birtokát vissza vegye nem e a tiszta socialismüs alapelve? De Mózes ezt mintegy óvszerül hozta fel, nehogy a rabszolgaság, az emberkereskedés, mely az akkori idő szerint kiirthatatlan vala túlsúlyra kapjon. Tehát a socialismüs mo.^t, midőn ay. egyéni szabadság biztosítva, midőn a szellemi küzdtér mindenkinek mitva áll nincs helyén, s mi akkor mentségül szolgálhatott. nem lehet most az. Tudjuk, hogy ellenvetésül ízt fogjak felhozni, hogy korunk a pénz korszaka, hogy hiába bir valaki a legszebb képzettséggel, a versenyzést nem állhatja ki , ha pénze, e kor rugója hiányzik. Igaz ez; de a vagyon felosztása, melyet a socialisták proponálnak, csak pereznvire segitene a bajon: mert ha jelenleg néhány genie fölvergődhetne is, a többi a vagyont elprédálná, s ismét ott volnánk a hol va-g\unk; de söt rosszabb helyen, mert a fáradtság s munka nélkül szerzett vagyon munkát kerülő, pazarló embereket szülne, mig ellenben a vagyonosb osztálynál gyűlöletet, kiirthatatlan gyűlöletet táplálna Tegyük fel azt, hogy a vagyon felosztása keresztül vitetnék is, most honnan vennők a munkás osztályt? X. miért dolgozna Y-nak, ki kényelmesen hever, a neki esrtt közvagyont elpazarolva. Méirt dolgozna, tán azért, Imgy Y inik nagyobb kényelme legyen? M«rt a/, első vagyon felosztás a másodikat, harmadikat s igy tovább szükségessé tenné. Avagy Owen szerint a magán vagyon elessék s egy közös családot alakítsunk ? Biz oda jutnánk hova Ow«n, a socialisták egyik apostola jutott az allam összetart h-»tó volt addig, mig az ő vagyonából költhettek, de enni-k fogytával, az egész összedőlt; föltéw bár, de meg nem «''ug»''d<e, hogy az egész családot össze tartani lehetne, volna-e akkor j«>gos egyenlőség? Ha Owen elvét elfogadnék, hogy a/, ember «így maga születésénél fogva sem jó, sem rosz, hogy minden a külső körülményeitől függ, s «• ,/«''rint mint a jutalom mint a büntetés az emberre néz re jogtalanság; mondjuk ha e nézetét elfogadótok is, az egyenlőség vagyis jog helyeden kifejtve nem volna mert kivel a körülmények mostohán bántak, a társadalomnak később e hibát jóvá kell tenni. Az oly embernek, kit a sors kevesebb tehetséggel ruházott fel , mért keljen a fenti Owen-féle elv szerint nehezebb munkát végezni, mint annak, ki szép tehetséggel \an megáldva. Ismét egy jogtalanság. A Szt-Simonisták elve sem jobb, ők a közös vagjónból a munka szerint akar-uak díjazni; de ez nem volna más. mint egy egyesülés, mely ben a tulajdonosok egy-szersmint a munkások lennének, de a va-gyou egyenlőségét ez kizárná, pedig a so-cialistáknak ez fő elve, nurt főtételük az, hogy minden vagyon tolvajlás, melyet a szegényebbeken elkövetnek. Bár minő módon feszegetjük a dol- got, észszerüséget, álhatatoi, tartós rendezettél» viszonyokat nem tudunk a socialismüs bői kitalálni. Ha ehhez még azt is teszszük, hogy az osztályok beosztását is megsemmisitni akarjak; a pénz, s születési aristokra» iát kiirtani törekszenek, akkor káros voltát tö-kéletesen felfoghatjuk. Hogy minő nézetben vagyunk mi az aristokratia, a kastok — ha ug\ nevezhetjük — felett, ezt már e lapok hasábjaiban egyszer fejtegetni volt alkalmunk, s ismételnünk nem kell. Ámbár tudjuk, hogy a socialismüs, feltett elveinél fogva, pártolókra, hivökre akad, mert minden ember szeretne, munka nélkül gazdag lenni; mégis, mig külnyoniás rajok nem gyakoroltatik. a társadalomnak nem kHl tőle tartani, mert keletkezésében összedől, mivel egész lényéhen észellenes ség, rablási vágv van. [¿egyen a munkás szorgalmas, művelje magút, képezze ki tehetségeit, oly körülmények''közé fog jutni, hogy ó maga is elfogj t magától taszitni, a socialismüs hirdetőit, kiknek kezében ó ugy is csak a báb, tan aljas boszuvágy eszköze. Csak attól óvjuk magunkat, hogy üldözéseknek tegyük őket ki; mert a felingerült kedély a legnagyobb esztelenségre — még a socialismusrais képes hatni — mig hig gadtan fontolva magától eltaszítja. Észszel kell az esztelenség ellen küzdeni. az erőszak nem használna, sőt több Hoedeleket szülne, kik nem csak koronázott fejekre, hanem a társadalom morális rendjére is merényleteket követnének el. LOB IGNÁCZ. TÁRCZA Temetkezési jelenet a „ Nolre Dauie" egyházban. Pirii, májút 24. 187». Szomorúan teng az éuek, Kezdete van a miiének Az őa templom közepébeu (¿yáisravatal áll fehéren. Számos virág illatárja A belépőt mcgciókolja. Feketébe öltözőttfk Á székeken térdepelnek. Huaan tovább zeng aa ének, Közepe van a miiének Ezüit hangú csengetydre Uély eaend borul a nagy (Írre Hallani a tompa lobajt, Mit érzé* a izivböl kihajt, Hogy litennel ember beizél. — Máskor róla hisz (-iak\|meiél ! Klhalóbban zeug az ének, Vége van már a miiének. Perez perez után gyorsan telik, A halottat beizentelik .... Zokogva mozdal a caalád. Mmd«n résztvevő kezet ád. — llt benn aa Itten házában Talán csak igaz érzéi van i Nem zeng tovább már a* ének. Fehér koporsót kitérnek. Hezárul az egyháaajtó; A tömeg már nem búsongó. Utcaazajban mind elmnrdl. Minden arezon öröm derül .... Ciendemb61 e látvány felver: Hogy iz ember caakii ember ! BÁTOKF1. Halálról! elmélkedettek és a halaitól I félelem nevet nénje* volia. I \>Vbr l)emorri!niál<t\| ) ( Foly tatá.) „Midóu mi vagyunk, nme« halál, midőn halál van mi uem vagyunk" in< ndj.-i Djmwiir. Azonban legtöbben félnek h mindenütt Iev3 öregtől, mint a gyermekrk a süiétiéptűi, élve holtnak hiü4ik magukat, halottas ing és koporsóban látják magukat, élve hallják a halál harangot éa teinctéai «nét ; b a .hagyjatok teatrt eltemetni* maguk fölött mint V. Károly St. Juntban. Bua képzrletükben kitoiülvr éráik magukat a terméazet könyvéből, feledve barátok és 0c«relemiől a sir setét és hideg éjében, mint zsákmányai a férgek és feloszlásnak. Minden napot, melyben idősebbek leszünk magához ragad a halál, s csak az élet utolsó napjával szününk meg meghalni ; de a rémkirály a béke fejedelmévé lesz ; aggályunk egy vajúdj aggálya és a halál-nap tulajdonkép második születési nap. A mi boldogult kedves őseinknél, kik a hitből áuértek a szemléletbe legrosszabbul álltak az ügyek, mert hátuk mögött voltak a 4 utolso dolgok. Az állatot Nzerencséaaé vagy sze-rencaétlenué csak a jelen teszi, az embert: jelen, jövő és mult — az örökkévalóaág. A büu legidősebb minden örömlányok között, ő anyja a halálnak ; a halál pedig a bűnnek a zsoldja; segédei az ördög, orvosok ós szakácsok. Mért ezen elkerülhetik sorsot, melytől a természet megborzad még rettentőbbé tenni a képzelt rémei és művészet által? Mért halál álul, mely a testet megöli, megöletni a lelket ia — sZelb-mileg éa örökké? Nem elég-e »z egv.HZ''TÜ és korai hrxlalis? S n^msóhajt e mindenki terhe alatt Ugy, niint h m>»<l)"\|i favágó a halai mán; a ha megjelenik, akkor még arra kérik, hogy sgite viuni a trrhet ? Nem jobb-e egy beteg nyul miut egy holt orosz!dn, mint a példabt''Sr.éd mondja? Komulu» kit a gyülevész nép agyonüt «S» kéíőhb ** (juirinua gyanánt menvben tiszteU «wen utótibi me"tirt«t"ltet»>»it • • / eb-ngedi ha ar. «-laő uein tórtént volna tneg. Ks ama bizonyos i>1m»z, kinek gyóntató atyja fü lébe kiáltá: „Menj ki halhatat''lan lélek !u nwg tört hungon feleié: rLaaaan, laaaau lelkűin;* és aina tisztelendő kapuezinu* testvér: domine iionaum dignua móri. — Paddy.kit barátja igy bátorított: ,N°m kell-e Paddv egyszer mindnyájunknak meghalni?" Azt feleié: „Hisz ép ez a bökkenő, ha az ember többször meghalna, ugy az elsővel mit se törődném." Egy fiatal matróz pedig borzasztó vészben mindenkit 1 imádkozni és térdre esni látva a sr.ó esőt megragadá es nzzal kiáltott ég f-lé : Isten ! kört \ örülj rajiunk ! Az óra, midőn a barátságoa nap örökre leáldozik fölöttünk, vagy mint h nürnbergiek moudják : vége van és az a.igol — no more — mindig legkomolyabb éa megfontoltabb perez« marad földi napjaíuknak. Némelyek aggály és nyugtalansággal hajóznak be a csendes tengerre, mások buta egykedvűséggel mint a nagy ¿s durvatömeg, mások a teremtő akaratáni meg- > nyugvással; némelyek az ut"l«ó p-rczig tré falnak; mások segélyért kiáltanak, mig kiáltani tudnak, mert az ittlét édes, a halál keserű, és a hattyúk dala caak mese. A világba csak egy uton jutunk be, a melyet mindenki ismer, ki eserfélén. Sokan halva lépnek a világba, többen azonban főkép korúin bnu élve kénytelenek kimenni; sokan tí felső, éa alsó rendből mai uap ik élve meunek ki, mig mindenütt halottas házakról nem gondon kodnak. Épen az utolsó órában nem kellene a haldoklót a barátoknak b^renczekre bízni. Újra felébredni a koporsóban! felébredni 6 lábnyira a fold alatt setéuégben, és kétségbe esésre! Az agyvelő alig képes el viselni e gondo latot. Mindeu h tehti szervezet szerint, több vagy kevésbé vastag föld, az időszak, a gyötrelem hosszabb vagy rövidebben tart, t-gy negyed óra ugy látszik a maximum, de az is öröklét! Halottas házak, vagy legalább halottkémek ! Fizetünk midőn e világba bejövüuk, a gyermek sir, az anya sxeret, a plébános keresztel, a toldalatti tetszhalotra senki sem gondol, éa pedig mindeki örömestebb megfizetné a temetési tallért a törvényes hallottkéninek, mint a halottas predikáczíóért. A halál étel, mit rágás nélkül kell lenyelni, miuél gyorsabban, annál jobb. „Ha a bölcs asszonyra van szükségünk, hogy a világra jöjjünk : ugy szinte bölcs férfira van szükségünk, hogy abból kimenjünk." Mondja Montagne. Ha az óra, üt, minden azon nézettói függ, mit magunknak egészsége« napjainkban a halálról alkottunk, és ha asztalosnak kell a szabó helyett mértéket venni, és akkor beáll *> hogy a történt dolgon változtatni nem lehet, melylyel az eazélyes embernek itt oly sokszor kell magát vigasitalni. Az idő vén, csak egy foga vau, de az oly élen, hogy azzal mm.leni öaazerág, még fogaiukat is, a mely ly el mi előbit mindent megettünk, s változtatható e ej? Ha foguuk fáj. ha lábuuk vagy hasunk ég-vényt kap, kihusatjuk fogunk, levettetjük TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. IIIII1 JtJNÍüS 6 in 1878. Algir. Somogyi Ede „Magyar Ijexikon- ábói. A I g i" r (ejtsd: Aldzsir) vagy Algéria (ejUd : Aldzseria), francz. A 1 g é r i e, 1830 ig török hübérállam, azóta franczia gyarmat, Afrikának éjszaki partján, Dyugutra Marokkóval, keletre Tuniszszal, éjszakra a Földközi tengerrel határos, délre a Szahara sivatagba nyúlik be; területe 6G8,000 n. kilóm, (azalgíri Szahara nélkül) 8 az éjszakafrikai fensikság éjszaki területének egy részét képezi. A talaj-minőséget illetőleg négy részre oszlik, a part hosszában indul a Kis Atlasznak keskeny területe, melynek hegyei között az algiri (metítaai), óráni, tleiati, czirati s egríszi síkság {Maszkarától délre) s a sélifi tág völgy terülnek el. Másik része (Sebak vagy Sot) terjedelmes, száraz lapály okból, erdős részekből és sós mocsárokból (Sot vagy Sebka) áll. E vidéktől délre ismét hegyes terület következik s ez a Nagy Atlasz. Hosszú, tekervényes hegyi utak (báb, kapu) vonulnak ezen hegylánczokon végig s délre a Szahara sivataghoz vezetnek. A folyóvizek közül egy sem hajózható; meg-emlitendők a Seybouse, Tafna, Mazafran, Hűmmel, Makta s a legjelentékenyebb: a Selíf. Az égalj általában véve s eltekintve a délre fekvő mocsáros vidékektől s a gyakran nagy terjedelmű lápoktól, egészséges, a partvidékek melegek ugyan, azonban a magasabban fekvő helyeken néha hó és nagy hidegek is vannak: sőt még a szaharai részben is észrevehető a tél. Termelésre nézve megkülönböztetendő az éj szaki rész vagyis a Teli, melynek termékeny szántóföldjei, vizei és erdői vannak, s a déli rész, az a.-i Szahara, melyben legelők s datolyapálmák vannak tulsulybau. Az állatországból találhatók lovak, szamarak, öszvérek, tevék, birkák; A. belsejében vannak hiénák, oroszlánok, sakálok; az ásványországból van vas, réz, ólom, só. Lakóinak száma 21/? millió: ezek törökök, mórok, arabok, kabiiok, zsidók, euró paiak; nagy részt a mohamraedán valláshoz tartoznak. 1830 ban, midőn a honi uralom török fenhatóság alatt véget ért, A. négy kerületre oszlott, ezek: A., Orán, Konstantiné és Titeri; ezek élén beik állottak; 1843 óta a gyarmat A., ürán és Konstantiné kerületekre oszlik; az egyes kerületek (khalifat) ismét arrondissementokra (agalik) oszlanak, ezek viszont járásokra(kaidat)esközségekre (seikat). Vannak polgári kerületek, melyekben elegendő számmal vannak európaiak, hogy a közszolgálatokat teljesítsék, vegyes területek, a hol a közigazgatási és birói hivatalok betöltése végett a katonasághoz is kell folyamodni, s arab területek, melyek katonailag igazgattatnak. Utóbbi időben azon voltak, hogy az egyes kerületek igazgatását a franczia departementok mintájára rendezék be. 1858 ig a gyarmat élén az algiri főkormányzó állt, kinek személyében a polgári s katonai hatalom egyesítve volt s ki a franczia hadügyministenumtól függött; lábunk és karunk, s önkényt részletes halállal halunk meg, hogy a fájdalomtól megszabaduljunk ; a halál, mely mindent elvesz, magával visz minden gondolható fájdalmat. Bizonyos körülmények közt örömest így szólunk : „boldogok a holtak, nem mivel Istent látják, hanem azért mert elhunytak'' ! így szóltam én is többször magamhoz életem bizonyos korszakában. Azon nem aggódunk, hogy születésünk előtt nem voltunk itt, mért aggódjunk tehát azon nem lehetni itt, ha már meghaltunk. Az első esetben nekem ugyan azt vetik ellen : „iguoti nulla Cupidó"; de én újra kérdezem: „nem éltél-e háladatlan ?• s hol lenne más teremtmény, mely oly sokatél., mint az ember érdem és méltóság nélkül. Dr. Jónás egy koldus nak csekély alamizsnát adott és mondá: „ki tudja, hol fogja Isten nekem azt megfizetni valaha? — mondá Dr.Luther: .Nemfizetett-e Isten régen előre meg ?" Én, ha ugy magam körül tekintem a világot és koromat, nem tudok borzasztóbbat, mint egy elmulhatlan emberfajt. Nem szép-e a holtlét már csak e mondatért is: „a holtakról semmit, csak jót?" Az anyaföld kis dombja a boldogult minden természeti és erkölcsi púpjait betakarja, és sokan csak haláluk után lesznek szeretve. S miért ne tudnánk mi a jövendő életet oly nyugodtan bevárni, mint a holnapi napot? Gondolunk-e a kormánylapátra, ha a hajón pusztán utazók vagyunk ? Miért keserítjük az életet Hamlet örökké megoldhatlan kérdésével. Lenni, vagy nem lenni, mért ingerkedünk tit tokkal, mint a páholyok inasai, melyek talán nem is léteznek, és e miatt eltaszítjuk a jelent ? Jövendő bajtól félni annyit tesz, mint forró nyáron felvenni bundánkat, mert karácsony-tájban használhatjuk. Mózes sz. könyveiben és zsidói a babyloni fogság előtt egy szót se tudtak a halhatatlanságról, és mégis imádták az egy Istent, bíztak Jehovájukban. (Folytatása kőv.) azonban ezen idő óta Algir az algiri sgyarmat-ministernek lett alárendelve; a főkormányzó helyébe szárazföldi s tengeri főparancsnok lépett; sz igazságszolgáltatás s a közigasgatás szintén bizonyos megszorításokkal az uj ministerium hatáskörébe tétettek át. 1858 ban A. részére a legfelsőbb igazgatótanács (conseil superíeur) léptettetett életbe. A keresztény egyház ügyeit az a. i érsek ^1866-ig püspök), a mohammedánéit a két főmecset muftija intézi. Az arab ügyek központi igazgatója, kerületi aligazgatóival intézi az arab ügyeket a különböző helyeken felállított arab hivatalokban. A hadsereg létszáma a szükséglethez képest 60— 90,000 ember. Kiadásai a bevételekhez ugy viszonyIsnak mint 2: 1. Az európaink száma 200,000 nél több. Gyáriparról Algirban még nem lehet szó, minthogy a földművelés az összes erőket felemészti; a nyers termények jobbára Franczia-országba szállíttatnak, csak kevés helyeken dolgoztatnak fel magában az országbau. Azon ban a kormány azon van, hogy a gyarmat jövedelmi képességét, valamint a kereskedelmet is emelje. A belkereskedelem is csekély; azonban a tengeri kereskedés nem jelentéktelen. A római uralom idejében A., melynek éjszaki része az afrikai tartománynak, nyugoti területe ellenbeu a Mauritaui a Caesariensis tartománynak részét képezte, legmagasb virág z ás ban állott; később azonban, midőn vandálok s ezek után a következő három évszázadon át az arabok az ország belsejébe hatoltak, ismét visszaesett félvad állapotába. Zeirí arab feje delem építette 935 ben Al-Dsezair. a mai A. városát. 1148 ig Zeirí utódiai uralkodtak, ezek után bz almohádok. 1492-ben az országot a Spanyolországból kiűzött mórok és zsidók népesítették. Ezeket követték az uralomban a spanyolok katholikus Ferdinánd alatt. 1520-ban Szelim zultán Kair-ed-din Barbarosa kalózfőnököt nevezte ki A. pasájává s ez állal meg szűnt a spanyol uralom A. felett. (> alapította meg a katonai despotizmus a a tengeri rablás rendnzerét, mely ál''al A. egészen 1830-ig hírhedt volt. IGOO tói fogva egy. a janicsárok által válasz''ott dei állott mint katouai főparancs nok a pasa oldalán. Későbbi időben keresztény hatalmak több ízben kisértették meg az algiria-kat folytonos rablójárataik s az elfogott keresztényeken elkövetett kegyetlenségeik miatt megfeuyitení, azonban többnyire eredmény nélkül. Baba Ali dei eltávolította z oldala mellett levő pasát, 17<>.S ban tényleg elszakadt a török fenhatóságtól s katonai köztársaságot alapított. 1775-ben Spanyolország utolsó nagyvállalatát indította A. ellen, mely azonban nagy veszteségek mellett meghiusult. 1815-ben az éjszakamerikai Egyesült Államok hajóhada megverte az algiri hajóhadat Cartagena mellett 8 békére kénnyszeritette A.-t, mely az Egyesült Államok lobogóját aerthetlennek volt kénytelen elismerni. Midőn Omar dei az angol kormány követelésének egy népjogi viszony elfogadására nézve a hadi foglyokat illetőleg nem tett eleget 1816. aug. 27 én egy angol hajóhad Lord Exmonth vezetése alatt A. alá hatolt, a várost bombáival elpusztította s kierőszakolta a tett feltételek elfogadását, melyek a keresztény rabszolgák kiadásában » a kalóz mesterség felhagyásában álltak Azonban az utóbbi mind ezek dxezára ezentu! csak még nagy ob''t> merész ftíggel űzetett. Több öazekoczczanása Franczia-országgal s az 1818. óta uralkodó Husszein dei által a beiramünnep alkalmával a franczia konzul irányában tanuaitott csúfos bánásmód a franczia kormányt egv nagy«»bbí»z< rü vállalatra indította A. ellen. ^Vége következik.) A Vilmos császár élete ellen elkövetett merényletről. Vilmos császár vasárnap délután 2 órakor szokás szerint kikocsizott. Midőn a Hársak alatt a 18-ik számú házhoz érkezett Nobiling a második emelet egyik ablakából két lövést intézett feléje. Az első lövés nem talált, a máso dik igen. A karabélyból 33 sörétszem fúródott a császár bal arczába, bal karjába és kézcsuk-lójába. A császár zsebkendőjével véres arczá-hoz kapott, vadásza azonnal leugrott a bakról s a császár balján foglalt helyet. A császárt félig ájultan és vadászrra hajolva vitték a pa lotába. Midőn a palotához érkezett, többen an nak bensejébe vitték. Az orvosok közül azonnal megjelent Laner magán orvos, azután Langen-beck. A palotát elzárták; a Behrenss:rassen kocsik hozták az orvosokat. Az operatíó igen 80k bajjal járt, de este 7 órakor 32 sörétsze met eltávolítottak, egyet nem tudtak megtalálni. 8 sörétszemet a császár köpenye tartóz tátott föl. A császár igen sok vért vesztett, leg jobban szenved karján, de állapota nem életveszélyes A császár egész ruhája, ugyssintén a kocsi egészen véres volt Mialatt a császárt a palotába vitték, a merénylet után azonnal töb ben rohantak föl a gyilkos elfogatásárs. Nobi ling előbb megpróbálta elreteszelni az ajtót, de es nem sikerült. As elsA berohanót, Goldfeuer szálloda tulajdonost, revolverrel sulyoaan megsebesítette, azután magát lőtte meg. Fegyveie, melylyel a császárra lótt Dreyse-féle legújabb szerkezetű karabély volt, találtak azonban nála sok más fegyvert is. A gyilkost azonkívül egy odssiető 38-ik ezredbeli tísst kardjával arezon vágta. Ezalatt óriási néptömeg lepte el az ut csát, mely eleinte a szálloda tulajdonost, kit sebesülten hoztak le, vélte a gyilkosnak és bántalmazta. Nemsokára Nobilinget ís lehozták, a rendőrség csak nehezen tudta megóvni a nép dühe elől s vinni a mittelstrasaei hivatalba, in nét pedig a Molkenmarktre a fegyház kórházába. A lázas sietségben a kocsis leesett a bakról és életveszélyesen megsérült. A gyilkost azonnal kihallgatták, de nem sokra mentek, mert állapota folytán szólni se tudott. Csak eleinte, midőn tette indokait kérdezték tőle, felelte: Az az én dolgom ! Utánam mások következnek. Találtak nála 148 márkát készpénzben. Nobiling 40 éves, nőtlen. Január 1 je óta Berlinben lakott Lewy kereskedőnél, ki kedvezően uyílatkozott róla. Azelőtt Drezdában volt mint segódhiratalnok a foldmivelési mi-nisteriumnál, dolgozótársa volt a „Landwirt-schafts Zeitungnak," tehát politikailag nem működött. A nála talált iratok szerint a „Ger-mania" czimü lapnak is dolgozott. Különben elzárkózott, bamba ember. Midőn kérdezték, miért követte el a tettet, azt felelte: nem tudom. Nobilingnek sikerült szájába lőni, mely alkalommal agyát is megsértette, ugy, hogy a törvényszéki orvosok véleménye szerint, aligha marad életbeu. az izgatottság a városban rendkívüli; a távíró állomások zsúfolásig tömvék. A császárnak sebláza van: a palotában azonnal megjelentek Tessendorf és Eulenburg, Bismarckot szintén várták. A trónörökös ma érkezik Berlinbe, melynek minden köre mélyen fájlal ja az es-tet. Hirdetmény. 3ö«;n .7-iin Poljr. 187S. A nagy-kanizsai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy K ostyái Ferenc/ kir. közjegyzői jelölt, mint Ziegler Kálmán csáktornyai kir közjegyző helyettese közjegyzői helyettesi működését folyó 1878. évi junius hó 1-én Csáktornyán megkezdette. Kelt a nagy-kanizsai kir. tvszéknek 1S7S. évi junius 3-án tartott ülésből. Gózony Ferencz kir. tvaxéki elnök heljrHt«-. Kovák Kde kir. tvstík jegyzi"). Helyi hírek. — Vizsgálatok. A nagy-kanizsai polgári Hu inkolában az 1877/78. évi rendes vizsgálatok junius hó lő éu veeudik kezdetüket és tartanak, mindenkor csak délelőtt, e hó 2f> ig bezárólag a városház nagy termében. A magán vizsgálatok junius 20-án fognak raeg-tartatui. Ének-, zene-, szavalat és a jutalmak kiosztásával egybekötött zárünnepély napjául junius 26-ika tüzetett kí ; junius 30 án a bizonyítványok kiosztásával a tanév bezárasa. Mindezekre a t. cz. szülőket és tanügy barátokat ezennel tisztelettel meghivja Nagy-Kanizsán, 1373. junius hó 4 én. A polg. isk. igazgatóság. — Iskolai értesítés. A nagy-kanizsai polg. isk. tantestület által ministeri engedély-lyel — felserdült leányok számára—rendezett tanfolyam zárvizsgája junius hó 16-án reggel fél 9 órakor fog megtartatni a polg. iskolai helyiségben; mire a t. szülőket és tanügybará tokát ezennel tisztelettel meghivja. Nagy-Kanizsán, 1878. jun. hő 4-én. A polg. isk. tantestület. — JPárisöől írja lapunk szerkesztője, hogy a világkiállításra készülők még mindig helyesen teszik, ha nem sietnek, mert teljesen most s"m kész, különösen a gyönyörű Traco déro palotán még sok a tenni való s valószínűleg csak júliusban lesz kész ; pedig ez sz egyik legnagyobb s legszebb látni valóság. A kéj-utazásra semmit se adjanak, a bécsi nyugati vaspályánál jutányos utjegyek kaphatók min den időben, mely 20 napig érvényes s jövetmenet több nagy városban kiszállhat, külön ben egy folytában 60 óráig tart Bécstől Pári-sig az utazán, gyors vonattal 40 óráig, de sz ár drágább is. A bajor, vrürttembergi, bádeni pályákon nyomorult élelmezés vsn az indóbá zaknál. Egyébként számos kellemetlenség elkerülhető, ha az illető utazó ellátja étellel, itallal magát s mindamellett kevés podgyászt hoz. A kanizsaiakat különösen érdekelui fogja az óriás hordó állapota a világtárlaton, melyet Gutmann 8. H. ismert nagy kereskedő ház állított ki annyi áldozat és figyelemmel. A csárdához hsrmsdik, díszes 4 oszlopos fedett pavil Ion alatt van, négy oldalon földig érő ssőnye- \| g-kkel, melyek csinosan emelik ki sz óriás { hordó alakját, felette sok nézője van mindig. A hordó leírását lspank snnak idejében közölte, itt csak es tétetett hozzá magysrul és francsiául: .Ezeu hordó a lakócsaí magyar kir. közalapítványi uradalom erdeiben termett tölgyfából készíttetett Gutm»nn S. H. ozég által Nagy Kanizsán. Fióküzlet Gutmann Ödöu és J. Bécsben. Franczíaországi képviselő Stransz Raphael Parisban rue Chaptel 21." A pavillón homlokzatán csupán magyarul ez áll: Gel-Bei Gutmann Henrik és Fiai. Május 26-án di sze8 közönség jelenlétében tartotta hangversenyét Liedl Ferencz hazánkfia a D''aboukir termében. Hegedűjét tisztelt hazánkfia művészileg kezeli s büszkeségére válik s hazai mű-vészetuek. Zajos taps s éljenzés közt i imételni kelletett különösen a magyar szellemű darabo kat. Hiszszük, hogy a Trocadéro termeiben is bemutatja művészetét. A jelei igyekezetü párisi magyar egylet kebelében egy választamány alakult, mely az ide jövő hazánkfiainak kész seggel ad felvilágosítást, útbaigazítást, szálka ról is gondoskodik, czime: .Société Hongroisr." Paris, rue Turenne 47. Elnöke a világhírű festőművész hazánkfia Zichy Mihály, ki az egy l-t menháza javára átengedé ama nagyszerű kép többszörösitését, mely királynénkat ábrázolj» Deák Ferencz koporsójánál, ily képekre előjegyzések e lap szerkesztőaégi irodájában elfogadtatnak, ára 10 írt. A lakáé és élelmezés Párisban drága is, nem is, kinek milyen igényei vannak. Általában sokkal olcsóbb mint például Kanizsán s ne riaszszon vissza senkit se a Párisba utazástól az a gondolat, hogy itt mesés drágsság volna. Budapesten felettébb 1 drágább minden mint Párisbsn, de hiszen mi magyarok költhetünk sokat, hozzá szoktunk, s csak ugy uszunk a jólét s boldogságban, hogy pzinte fuldokolunk bele! — A nagy-kanizsai főgymnasíum 4 felső osztálya körében alakult .Gyakorló iskols" czimü önképző kör maj. hó 31 én tartotta meg zárgyülését, melyet főt. Hám József tanár ur, mint a .Gyakorló iskola" ez éri vezetője majd az igazgató — s a tanári kar — majd pedig az ifusághoz intézett üdvözlő beszédével nyitott meg. Erre főt. Farkas László igazgató ur, mint a .Gyakorlóiskola" törvényszerű elnöke elismerőleg nyilatkozott a kör eddigi működéséről s reményét fejezé ki, uii szerint most is a nemes czélhoz méltó lelkesedés sel fognak a tagok szép előmenetelekről hirony ságot nyújtani. Mire a zárgy ülés rendes tolya rnata megnyílt, mely a következő: 1) Handler Ferencz 8. o. t. mint első titkár számot adott a „Gyakorló iskola* ez évi működéséről. 2) .Hol van Isten"? Vajdától; szavalta Tőttősy Imre 6. o. t. 3) „K^ge egy bölcsről" er. er. költeményét felolvasta: Eperj^sy Béla 8. o. t. 4) .A magyarokhoz" Berzsenyitől; szavalta Feldreich Antal 8. o. t. 5) „Ébresztő" er. költemény Brüller Fülöp 8. o. tanulótól ; felolvasta Kohn Ede 6. o. t. 6) Az .Ébresztő" er. er. költeméuy feletti bírálatát felolvasta Handler Ferencz 8. o. t. 7) „Erdélyben- Petőfitől; szavalta Kasztl Adolf 5. o." t. 8) főt. tf á József vezértanár ur az általa kihirdetettpályá zatra beérkezett pályamunka feletti biráUtát felolvasta, mely a kívánalmaknak megfelelt. Szerzője Handler Ferencz 8. o. t. 9) „Telemra hivás* Aranytól szavalta Récney Ede 6. o. t. — Ennek végevei főt. Farkas László igazgató ur újra elismerőleg nyilatkozott azon valóság««* szellemi gyönyör felől, melyet ezen tárgyak lefolyása "alatt élvezett. Majd pedig lelke« szavakkal emlékezett meg a tanári kar egye« tagjairól, kik ez évben egy es jutalmak kitűzése általa .Gyakorló iskola- pártfogói kösé léptek. Ezután a jutalmakat kiosztotta, és pedig a főt. Berzay Elek házfőnök ur által adományozott 1 db. aranyt Handler Ferencz 8. o.. t. mint legjobb működő tag nyerteel; ugyancsak főt. Berzay Elek házfőnök ur által kitűzött 2 db. ezüstforintot Eperjesy Béla 8. o. t. mint legtermékenyebb mük&dő tag nyerte el. A pályanyertes munka szerzője Handler Ferencz 8. o. t. ugyanekkor részesíttetett az 1 db. arany jutalomban. Főt. Malonyay István tanár ur által felajánlott Toldy Ferencz „Irodalom történet kézi könyvét" Brüller Fülöp K. o. t. mint legjobb vers író nyerte el. Főt. Farka« László igazgató ur álul felájánlott két album közöl az egyiket Kasztl Adolf 5. o. t. a másikat Tőttősy Imre 6. o. t. mint legjobb szavalók kapták jutalmul. Ennek végeztével a gy ülés feloszlott. — A buza-rozsda által okozott károk arányában adandó adóleengedés czéljából több köztörv^nyhatóság kérvény t intézett a pénzügy minisztériumhoz. Azouban a pénzügy miniszter megtagadta az adóleengedést. A leirat fejteg'''' léseiből az tűnik ki, hogy a buza-rozsdát nem minősítik .elemi csapás"-n^k, mely adóelengedésre jogezimül szolgálna. — An ivad megnyitása Balaton-Füreden május hó 26 ikán meul végbe. — A reggeli istenitiszteleten a zimankós ido daczára is elég szép számú közönség gyűl* össze s mise után a sétatér is megtelt. — Itt s m \ TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM veszprémi ezigánybanda s a szeretetház gyermekei énekeltek hazafias dalokat. — Az igaz- • £»10, Écsy László 8 a fürdő ióorvosa, dr. Huray I István — ősi szokás szerint — megitták a 1 gjógykutnál az el»«"» „hivatalos" pohársavanyúvizet, iuiküzb»íD jókedvüleg publikálták, hogy u t''urrás vi/.«r semmit s«in v«szittl erejéből. Az uj épületek, » gyógy terem előcsarnok a födött ioiy»8"k tel voltak lobogózva s a szél zaján ker«í87.tül hangzott a mozsarak dörgés. Az uj kávéházi csarnok szép ivei la:t máris mosolyogni leheléit a kíméletlen idő mérgei "-dését, mijr nz előbbi években az ember alig tudott valahová menekülni előle, hacsak uem a szobajaba A négyszögben futó födött sétány ialai a fúni-h'' ly egész központját árnyékbau t¡irtják s jni védik a fels<". Bétatért az északi szelek ellni Az uj építkezéseknek még egymás nagy Itnsznuk is van, az tudniilik, hogy •<lv kozdetc''t képeznek, melynek folytatása nem maradhat el. A födött sétány összeköttetésbe jött az ó-fürdőházzal, Balaton-Füred «•¿yik legrégibb épületévei s már az öszhang is megkívánja, hogy ez utóbbi szintén lénvegrs Kialakításokon menjenek keresztül. Vendég« k. bár kis számmal —de inár vannak, — le^-ui»bban egy minden szépért és jóért l flkes- d«"> túp«p. » veszprémi püspök. Kovács Zsigm-Mol is gyakran kirándul Füredre s <wakugy öriil e krdvra hely emelkedésének, szépülés«:urk , miüt az igazgató, Écsy László, ki buzgalmáért valóban megérdemlené, ho^y mindeu — Bila ton-Für«-d szépítésére vonatkozó — álma teljesedésbe menjen. A liirdő vezetőit a legszebb remények kecsegtetik s általános a hit, hogy f./. idei saisoo egyike lesz a legnépesebb sai «ónoknak. A megnyitási ünnepély alkalmával díszebéd is volt az igazgatónál, melyen számos pohárköszöntés történt, többi között a tihanyi apátra Simon Zsigmond úrra, Écsy László igazgatóra s a közönségre, melytől Balaton-Füred teljes átalakulása és szebb jövője függ. — Varga Imre alezredes ur lábtörése a gyors orvosi segély folytán — iniui a „Somogy" írja — már annyira járult, hogy a veszélytől nem lehet tartani. Szíg«thy .János kórházi fő t.rvus és Spauner Ignacz honvéd ezredorvos kezelik a beteget. — Siófokról Siófok is halad, épül, várja a sok fürdő vendéget, kik üditést nyerve a Balaton hullámaiban egyuital községünket népes-bbé s vidámabbá teszik. Már is vannak fürdői vendégek pedig az uj fürdőház még nem kész; de erősen dolgoznak rajta, hogy e hó közepéig legalább 80 kabinet készen leszen. A Balatonban már annyian fürdenek mint nyár közepén, a viz igen jó kellemes hatást gyakorol a testre. Mi a fürdői vendégek el hely ezé !<értí vonatkozik arról is gondoskod va van, tnrt a tavaszszal épült egy szép emeletes épület az állomás mellett, szép kilátás van a Balatonra a igen közel, azonkívül magánosoknál sok kiadni való lakosztály áll rendelkezésére a vendégeknek. általán véve ez idén sokban szépült Siófok, különösen Karlberger János vendéglős ur sokat lett .kertje szépítésén, hol a vendégek a líirdés után pihenhessenek, a nagy kert, melynek csak egy része volt ári) as hely, most egé »zen be van ültetve cserjékkel s fákkal, mik a helyiséget igen emelik, itt igeu jó izú eledé Ukról gondoskodik a vendéglős ur S mi fő, olcsón, a mi a vendégeknek nagy előnyére van, nem ugy mint uagyobb fürdő helyekeu. A fehérvári zenekar fog működni. Mult hó 30 án a siófoki szőlőhegyen tüz volt, melynek vigyázatlanság volt az oka, egy pincze leégett, ugyan e nap a községben is tüz támad:, de gy-rs se gély következtében sikerült hamar elfojtani. K hó 1 -én temet-ték nagy részvét mellett Braum-inüller, Otild vasúti főmérnököt s volt tüzér kapitányt roppant közönség kíséretében, Fehérvár s Kanizsáról s más kisebb állomásokról, igen sok vasúti tiszt volt jelen ; még Fiúméból is xoiuk. Igen 8 k vasúti szolgaszemélyzet egyenruhájukban jól néztek ki egy tömegben. 12 f''-hér ruhába öltözött koszorú« leányok ál-ták körül a koporsót, jelen volt az ipartársulat. is ¡ampáikkal, az ari osztályból is igeu sokan, vidékről a hely bői. A temetésen a helybeli dalárda működött, kiknek mélabús hangzású éoekök szomorkodva bár, de összhangzó volt a kedé lyekkel, mert azt még fokozta is. Dicséretet érd "mej a dalárda azon buzgalomért, összetar-tásért, mely köztük honol. Széptóth. - SziiléHXet. Zala-Egerszegen Szuper Károly jól szervezett színtársulata telepedett 1« A derék társulat a legújabb darabokat fogja színre hozni, miáltal a közönség teljes m egeié-fred e«ét és pártfogását fogia kiérdemelni, mit «uál is inkább hiszünk, mivel Molnár Üyörgy Urt, hazai híres színművészünket néhány vendégszereplésre megnyerte. — Szombaton juníus 1 én adatott „Rád bízom nőmet" vígjáték Szigligetitől. A színházat ezen legelső előadás alkalmával igen csekély számú közönség látogatta meg, ezen közönyösséget a derék sziatirsulat ''•sakugyan nem érdemelte meg; mert Szuper (Kába), Ujfalusiné (Szeraőné), Szuperné ^Au-rova), Darvai (Pista) és egy ál talján valameny oyien a legdicsóretesebben működtek közre, és ZALAI KÖZLÖNY h¡szazuk, hogy a közönség a legközelebbi darabokban helyre fogja hozni az elmulasztottat. — Vasárnap junius 2 án adatott „A vereshaju és a ¡Ukbt bolondja" népszínmű Lukácsi Sin dórtól. Valamivel több közönség, mint tegnap, de ez mint kevés. A darab erkölcsi és életigazságot tartalmaz; többek közt, hogy az erény egy időre félre ismm-whetik és gúnyt, bántalmazást szenvedhet az$iet küzdelmeiben; de - _ » egyszerre annál n-jgyoub diadalra jut. A szereplők dicséretesen működtek közre, hogy a cselekmény mintegy kerekded egész a jellemek visszatükrözésével folyjon le; küiöo(>sen nagy hatással játszottak: Ujfalusiné (Boglár Ágnes), Szuper (Keszeg Mihály), Erdősné (Szilaj Kata, vereshaju), Somogyi (Veréb Jaukó)tb. — Az ügyvéd urak figyelmébe. A m. kir. pénzügyminiszter f. é. május 8-án 2(5294. sz. a. a felek részére utal ványosott bírói letétek kiszolgáltatásánál követendő eljárás iráut valamennyi kir. adóhivatalhoz a követ kező körrendeletet intézte: A rn. kir. igazságügyi miniater urnák f. é. május 1-én 9339. ar. a. kelt átirata szerint egy kir. adóhivatal az iránt te''t kérdést, hogy a felek részére utalványozott bírói letétek ügyvédeknek, kik a letét felvételére egyszerű, két fanu által láttamozott meghatalmazvány nyal jelentkeznek, kiszolgáltathatók e, avagy nem? Miheztartás végett értesittetuek az adóhivatalok, hogy miután kizárólag a letét felvételre nyert megbízatás nem tekinthető törvénykezési ügyletnek, a feLforgó esetben a meghatalmazvány a törvénykezési rendtartás 553. § ának intézkedésénél fogva mindenkor hitelesítendő, illetőleg a letét a meghatalmazottnak csak hitelesi te''t meghatalmazvány mellett adható ki. — Siimeghen f. évi junius hó 1 én este nagy eső közepett két helyen sújtott le a villám a helybeli szt. ferencziek zárdájába, mely azonban 2-án éjjel egy ór.>kor kapott lángra, minek következtében a templom tető meggyuladt; de a rögtön érkezett Begély nem hamvasztá el egészen. — A Páriébautaxóknak érdekében jó s/olgálatot vélünk tenni, ha köztudomásra hoz zuk, hogy mindazok, kik maguknak a kiállítás közelében előre is mérsékelt áron lakást biztosítani akarnak, ez iráut forduljanak az otsz. magy. iparegyeaülethez, Budapesten IV. Károlykörut 10. sz. hol e tekintetben közelebbi értesítést készséggel díjmentesen nyernek. — Az adóvégrehajtás f. hó 1 én kezdetét vette. Figyelmeztetjük mindazon polgártársainkat, kik királyi és városi adóval netalán hátralékban vannak, hogy azt befizetni iparkodjanak, miután a magas minisztérium szigorú rendelete következtében kénytelen a városi hatóság a legerélyesebb eljárást követni, s arra nézve sz adóvégrehajtók már utasítva is lettek. — Gyásxfiir. Alulírottak szomorodott szivei jelentik felejthetetlen és forrón szeretett férj, atyjuk illetőleg ipának Sebestyéni Kovács Dániel tólh-«zt.-mártoní urodaltni kasznár urnák rövid szenvedés után f. hó 4 én reggeli 9 órakor, életének Gl-ik kasznárságának 30-ík évében történt gyászos kimultát. Az Istenbeu boldogultnak hűlt tetemei f. hó 6-an délutáni 4 órakor fognak a tóth szt-mártoni sírkertben örök nyugalomra letétetni. Tóth Szt Márton, junius hó 4 én 1878. Béke hamvaira 1 Kovács Mária tízül. Zoli mint neje, Miklós, Zsigmoud, Lajos, tiaí. Karolina , férj. Rak, Szidónia, Vilma, Christina, Irányai. Kák Bálint, készt helyi állomási fónök mint vője, Kováls Ilona, szül. Léránt mint menye. — Rövid hirek. A sorfenuoi csatatéren emlékosalopot állítanak az olaszok Viktor Emánuelnek. — A bécsi német nagykövet, Stolberg-Werningerode gróf utóda gróf Walder-see lesz. — Lippán, Szathmármegyében nagy tüz volt mult hó 28-án, 30 család hajléktalan maradt. — Czegléden őrültek-házát akar a kormány építtetni. — A Voltaire ünnep Parisban máj. 30-án fényesen sikerűit. — A párisi színházak bevételei as 1877/78 iki évadban 17 millió frankra rúgnak. — Mint romai magán hirek jelenük a kormány 1881-ben nemzetközi kiállítást szándékozik rendezni Komában. — Az ivánczi erdőben (Vaamegye) két csavargó egy tyukásznak útját állta s attól 486 frtot elraboltak. — A berlini social-demokraták arra a gondolatra jöttek, hogy egy gőzhajót bérelnek ki s az éjszaki tengerre hajózva ott tartják meg congressusukat. — A magyar cserépiparról Pulszky Károly és Schiekedausz Albert könyvet fognak, kiadni, képekkel. — D rua községben gazdag asphalt telepet fedeztek fel. — Károly városbán óriási tüz volt a napokban. — Shilder-Schulüner orosz tábornok, kit a törökök először vertek meg Plevtiánál, meghalt. — A fővárosban a mult héten 80 törvénytelen gyermek született. — Budapesten a sugárul egyik telkén efty szívtelen anya a szemétdomba áeta el csecsemőjét; csak a feje látszott ki; a sir ás után felfedezték s még élve vitték a kórháaba. — Budapesten Plachetko Gyula közös hadseregbeli kapitány zilált vagyoni helyzet miatt főbe lőtte JUNIUS 6 án 1878. magát — Valami Brams Emil utásshadnagy ot köröztet a belügy miniszter váltó hamisítás miatt — Hét krajezár miatt dühében egy katona Pozsonyban agyon lőtte magát. olasz főkouzul maga indította meg a vizsgálatot ez Ügyben. Az elcsúfított fiatal ember egy előkelő anconaí családból származik. X Irodalom. — Értesíti. Alólirott kiadóhivatal, Dengi János szerző úrtól a „Csókkönyvett kiadását elvállalván, tisztelettel jelenti, miszerint az a f. julius hóban már okvetlenül ki fog kerülni sajtó alól; egyszersmind tudatja, hogy e mü bizományosául Tettey Nándor és Társa jó hírnevű fővárosi könyvárus urakat is megynyerte. Az előfizetési péuzeket kéri azért ezután akár ho?zá Berettyó Újfalu (Biharmegye) akár Tettey Nándor és Társa köny vkereskedésébe a vas-tuskohoz Budapestre czimezve f. é. juníus végéig s pedig annyival is inkább beküldeni, mi-, vei későbben már csak a magasabb bolti ár lesz alkalmazaudó. Ajánljuk ezen — már csak tárgyánál fogva is felette érdekesnek Ígérkező — müvet a t. müveit közönség figyelmébe és pártfogásába! Berettyó Újfalu, (Biharmegye) 1878. máj. 20 án. A .Sárrét* kiadóhivatala. — Uj könyvek. A Franklin Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: „Baka humor az utczán, kaszárnyában és a háborúban.* Osszegyüjté a rokkant huszár. Ára fűzve 1 írt. .Huszár-humor az utczán, kaszár nyában és háborúban." Osszegyüjté a rokkant huszár. Ára fűzve 1 frt. „Ifjúsági iratok tárau. Az "rsz. középtanodai tanáregylet megbízásából szerkeszti Dr. Kármán Mór. IV. fUzet. Tartalma: Mexico felfedezése és meghóditáss. Caa-tiloi Diaz Barnai elbeszélése után átdolgozta Dr. Brózik Károly. Kgy térképpel, ára fűzve I frt. 20 kr. „Kóser élezek, adomák és fáin ■ gondolatok összegyüjté Kóbi Kohn, ögy védboj-tár és kápiárjelült", ára fűzve 1 frt. Falusi könyvtár. 27 füzet: Gazdasági számvitel kisebb birtokosak számára. Egy toldalékkal a kia-gazdai körök és társulatokról. Az idevágó szakmunkák felhasználása mellett irta Kodo-lányi Antal. Ára fűzve 50 kr. Találmányok könyve. Ismeretek a késmüipar és m&ipar mezejéről. A földmivelés , ipar- ét kereskedelemügyi m. k. ministerium megbízásából átdolgozta Frecskay János. 23., 24. füzt. (III. kötet,, 3. 4. füzet) Ára tűzve 80 kr. Tartalma: A természeti erők felhasználás. . A léghajó. — A légszivattyú és légnyomású vasul. — Viznyo-matu gépek, a szivattyú és tüzfectkendő. — A világosság. — A t&krözés. — A prizma és a ezi nelemzés. — A caniera obak ura Történelmi könyvtár. A magyar népnek és ifjúságnak ajánlva Csimképpel. Egy-egy füzet ára 40 kr. 44. tüzet: Velencze alapitáss és fénykora. Irta Dr. Lázár Gyula. 45. füzet: A franczia forradalom története. Irta Áldor Imre. 46. füzet: A rémuralom tí''.rténete. Irta Áldor Imre. 47. füzet: A régi Egyiptom története és miveltaége. Irta Dr. Lázár Gy. 48. füzet: Görögország története nagy Sándorig. Irta Áldor Imre. 49. füzet : India története. Irta Dr. Lázár Gyula. 50. füzet: Kyros és a régi perzsák története. Dr. Lázár Gyula. 51 füzet: Phoenikia története. Irta Dr. Lázár Gyula. 52. füzet: Kossuth Lajos élete és pályája. Irta Áldor Imre. Ez ujabb kiadványok is megfelelnek mint belérték, mint alaki tekintetben a jeles társulat hírnevének, mely a közművelődés terjesztésére már annyit áldozott s tett; ez olvasmányokban, melyeknek egyik része humoros, másika oktató, — mindenki találhat szellími élvezetet s gyakorlati hasznot. Ajálnjuk az olvasó közönség figyelmébe. A fentebbi müvek Wajdits József könyv kereskedésébea készletben vágynák. Czleti szemle. Nagy-Kanizsa, 1878. junius 1. E héten verőfénye« kellem«« napjaink voltak Vetéseiuk bár pompásan tenyésznek, földmivelSiak állittások szerint még aem ártana megint »fy nagyebb eső, mely ax egész növényzetet felüdítené. Üzletünk, mait tudósi tásunkban jelentett lany haságát már e héten ia telj es mérvben megtartá ; sőt mondanám, hogy azóta még nagyebb terjedelmet vett pangáaa, ha ez már mult héten el nem érte volna a lehetőség legszélsőbb fokát. A belföldi malmok, melyeknek a mait havak válságos politikus helyzete szflkségletak aratásig való fedezését tani-caolá, a vételtói egészen visazatartóskodnak. Külföldi vevőpiaczaink meg annyira tul vannak árasztva orosz éa oláh gabnával, hogy mi terményünk oda szállítására rá sem gondolható? Utóbbi időben Amerikában is jelentékeny versenytársunk keletkezett, honnét a szintén dúsnak igérkezS aratás folytán töm-gkivit«lek torténnek Angliába. Ily körülményeknél fogra nem csuda, ha • héten ismét mindeu gabnanem árából majdnem 50 krt. vesztett, éa vételek csak eladók legnagyobb engsdményai mellett történhettek. Minőség szerint: 9.--10.10--■— kr. 7.--7-20----„ 7- 50-------„ 6 70 — 6-80 ---„ 7--- 820 - 6 80 — 7 20 ---„ K. B. _____w . Busa 9 Crt — kr. — — frt 40 kr Roza 6 frt — kr.--frt — kr. Árpa « frt — ax. — frt — kr — Zab 3 frt 80 kr. — frt — kr. Kukoricza 7 frt 80 kr. — frt — kr. Buza . . Ro«8 . . Árpa . . Zab . . Kokoricsa Köles . Papírszeletek. A háxaló zsidóból T . . . . megyében gazdag bérlő lett. Kg; alkalommal Sz......ra utazván megállítja a vendéglő elótt koraiját, és beküldi a kocsist, hogy saját számára fél liter bort kérjen. Tekintetes ur, mondja a kocsis, midőn az ifjú uraságot hordozom az mindég egész litert ások Űzetni. Jhánua thngya khe annakh egy bholond ghazdagh aphja van, az megthehethi, de aa én aphám szbegény vnlth, thülem nem thelik. Zeneesó mellett temettek egy fő urat. A kíséretben volt a házi orvos ia. Kérdi egy oi barátját ki a axerzŐje azon szomorú nót/nak, a melyet akkor éppen játsaottak. Nem tadom felelt, de aa eljátszhatási alkalmat az amett ballagó N. D. ur sxerzette. .«áliH. £ ^ÍP w-eDt sstl''óföldjére egy baka. Felszólítja 8t pajtáaa, k> ugyanazon falalkU való volt, hogy kedvének egy * ,tiaán rett §e, fc u "j (oTiíll'' VS^''S07 "»«Mi ő ia m£ Vasúti menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A boda-pesti időtmutató óra szerint, iudul üattiMrról Vouât hova : szám Ora Pere. ldS 206 Essék, Mohiét,I>ombovár s Fioméba i 48 reggel 215 , . » . 2 30 délut. 2l2 Bnda-Peatr........ 4 68 reggel 202 .........26 délut. 204 . .......... 11 80 estve 313 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 301 „ .........11 48 eatve 315 Bopronyba ........ 3 38 délut 903 Triesztbe és Pragerhnfon keresztül Órára éa Bécabe .... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon kereaztttl Qrácc és Bécsbe ......S 47 délut Érknik kauizaara honnét : 216 Essék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délat. 206 . . . II 11 estve 203 Buda-Pestrftl........ 4 20 reggel 201 .......... 2 5 délot. 211 „ ......... 9 44 eatve 314 Bécsből (Sftomltath. Bécs-Ujht»ly)r«l8l 10 27 estve 302 „ „ , » 4 6 reggel 316 8oproo;ból ........11 63 délel 314 Bécsből Grárz, Marburg, Pragerhof felől ......... 4 12 reggel. 201 Trieaat- é« Bécsből Marburg, Prager- bof felöl.........1 21 délut. 204 Trieszt- éa Villachból Prágerhof felöl 11 — eatve. Marburgba csatlakozáa Villech éa Franeeafestbe p , , . Fianceafestből Vegyes hírek- — Koldut-caLamila» falun. Fels6-Auss-riábau a rendórség közbelépését sürgeti a gaz-deközönség a tömérdek munka-kerülő csőcselék kolduló zsan)lása ellen. A gazdasági egyletnél is szóba hozatván e kérdés, egyik vagyonos földmives közié azon tapasztalatát, hogy a mait év lefolyása alatt minden nála jelent-kezó koldusnak egy krajcsárt adva, 73 forintot kellett e czélra költenie, s igy tehát 7300 egyén koldult háaánál. Még se oly nagyon rendezett administratiéval bir tahit Ausztria ; mert hát hiazea Minél több csavargé talán nálask sincsen! — Egy lekny borzasztó boazuja. Alexandriában néhány nap elAtt borzasztó esemény történt. Késő éjjel tért haza egy kávéházból egy fiatal olasz éa nyílt utcain néhány álczás gazember által megragadtatott, egy kiilvirosba hurezoltátott, hol több órin it fogva Urtottik éa tftovirosiik. A tatovirozás abban állott, hogy egy tűvel s egy kitörülhetetlen savanynyal e három szó t sz u rtik hom loká ba: ladro ( rabló), traditore (áruló) és raffino (kéjencz). Miután ez megtörtént, szabadon eresztették, az egész eljárás a boszu müve. Egy leány szerette az ifjat, de as ifja nem szerette a leányt. A leiny tehát e felbérelt három gazember által igy boasulta meg magát megvetett szerelmeért. Az FŰSTÉR IMRE taUr-kerttkstf Sz. Fshérvárstt, kaszárnya atexa6 sz. Ajánlja a nagyérdemű helybeli éa vidéki kSzOoség-nek tfataa felszerelt Ntsr-raktirit. hol ia nagy választékban találhatók mindennemű kirpItSS éisiZtliSS munkák lehető jutányos árakon. Nemkülönben elválahatnak mindennemű a kárpitos üzletbe vágó mnnkák helyben ugy, miat vidéken a legjntányosabb áron. Jó ízlés és tartós munkáért kezesség vállaltatik. Mentül számosabb megbízás és becses pártfogást kérve, kiváló tisztelettel. FsatsMli. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 6 in 187. «Irt l 2) WapHs Jtesef könyvkereskedőben Sagy- Kani-• ■ • ■ '' zsán kapható a mosf megjeleli Tíbzm ési hinJelmenv. Káimáu. politika..i.« é jeiiemni,. harmadik kiadtís, ára 8<> kr. \ magyar biinrető törvéynkönyv bűntettekről és vétségekről, kimerítő tárgymutatóval, ara :) frt.Zlin zky, a kissi-bb p<j\|gári peres iiyryekbt n való eljárás rendszere tekintettel a községi bíráskodásra iromány példákkal ellátva. ára 3 frt A zalavármegyebeli mohács vnrasdi államul ifi4- , ménfőid kozi "51V »x. letenyei murahi.l helyreállítására a nagytnelt.Vaágnközmunka é. közlekedési ministerim 1878. őri május hó 15-én kelt tí< • «.ni. magas rendeletével 3138 frt 87 krnyi ÖBszeg engedelyezt-tett. Kzen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1878. évi junius hó 17-én reggeli 10 órakor, Írásbeli ajanlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli Ariejtés fog tartatni, melyre a vAliai-kőzni szándékozók azzal hivatnak meg. hogy az árlejtésen. esetére magukat a fentkitett ös.teg 5"„-vel mint banatpenzre! ellássak, mely vállalkozás esetében azonnal ÍO^ biztosítékra lesz k.ege zitend.-'' Az Írásbeli ajánlatok fenntkitett nap regg-li 14» ora.g fogad tatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári álla-a pontosan k.teendő: továbbá számmal és szóval kiírandó azon szaztoli elengedés melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan ktfejeamd« végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismer, e* elfogadja. Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg l»r\|n-j« késapé»- ben v«gy magyar állampapírokban csatolandó A mfiszerelvények és feltételek ar. alulírott hivatal irodájában * szokott hivatalos órákban megtekinthetők Zala-Kgerszegen. 1378. évi május hó 29-én. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Umnitli és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajáulják a szilárd kivitel, köuyfi járás, nagy munkaképes» g, .« tiszta i-sépelésről legelőnyösebben ismert, ugy rámán álK\ mint kerekeken járó kézi és járgány cséplőkészületeiket 1-tól 8 ló, vagy ökör erejéig. Továbbá készítünk különféle nagyságú é elismert jo mitiőiégü tisztító rostákat kukoricza morzsolókat és szecs kavágókat. (580 17 -20) Képes árjegyzékek ingyen éa díjmentesen. Birtok eladás. Tobasicon (Horváthorszagöan) Belovár, Daruvár, Pakrác a Katina helységek közt 14 hold első rend» száutófóld, ö hold rét, ''/z hold fiatal gj üniólcaos kert, }/2 hold szőllő s liárom épület szabad kézből eladandó. Bővebb értesítést ád Premu-zie Simon városi jegyző Belováron. (616 3 — 3) Ajándékba adjuk mindenkinek * legszükségesebb háztartási czikkeket, úgymint: kk-vés- és evó-kaualakat, késeket és villákat, stb. stl>. A ueui rég megbukott nagy angol líritania-esüat-gyár tő-meggondnoksága által meg lettűuk bízva, hogy valamennyi nálunk raktárban levő ezüst hritania-árukat a szállítási költség és a munkabér ''/« részének csekély megtérítése mellett elajaadékozzuk. A szállítási költségeknek Angliától Bécsig, valamint a munkabér egy csekély részének megtérítése fejében, a tárgyak mellett lévó ötwpguek beküldése vagy utánvétel m.-llett i», követke- zőket kapja miudetiki WIngyen fi drb. britania-ezüst evó-kanal ti drb ugyanolyan ká vél kanál, összesen 12 drb . melynek ára elóbb fi frt volt. most Bilid a 12 drb. együttvéve . . . fi r britania-ezüst asztali kéi, angol aczélpengével , * „ ugyanolyan villával, összesen 12 drb.. molyok am elAbb 9 frt volt. nos: mind a 12 drb együtt éve 1 . tej szedő-kanál, nehéz fajta, előbb s frt. most brítan a-ezüsthől. előbb, 4 frt most ........ Ezeken kivftl elegáns asztali gyertyatartók, páronkint 1.—. 2.54», 3.-; csézzák: 50. 75, SU kr. 1. 1.40; kávé vagy thea kannák 2.—, 2.50, 3.—, 4.—-, karos gyertyatartó páronkiut 8 50. 10.50 14.—. 20—, czukorszeleurcék 2.—. 2 80 . 4.— . 5.3». 7.—; címkor-'' hintő 60 75. 90, 1.—; eczet és olaj álvány 2.50. 3 »0. 4.25. 6- ; vajszdencae 95 l 70, 2.80, 3.25, 4 kezi lámpák darabonként »o, 65. 8<> kr és 1 frt. és számtalan m»s tárgyak W Különösen figyelembe veendő. ti .irH autall két, lagtiu. briunia-ezflst nyél, angol arsélptnigévci. b drb. ugyanolyau viHa. ti drb. nehéz kitünó evÓktnál. ♦> drb. ugyanolyan kávés-kanéi eleg. bárso ny-tokban együttvéve , 24 drb. melyek azelőtt tok uélkUl 13 frtbá kerültek, mostani áruk a tokkal együtt csak frt 6 40. K tárgyak a legtfuunahh britauia-ezüsthől vaunak kéwitve, S a valódi 13 lato» ezüsttől még öt évi használat után sem különböztethetők meg ; fehéren maradásukért egyébiránt írásbeli kezesség válaltatik. Toválbá kötelezzük magunkat mindenkinek a pénzt viss-aaaadni, ha az evő-eszközök vagy kanalak feketék vagy «árgák _ leunének. 5 — 12» MF" C z i m: bti t á n i a-e ziistáru-rak tá r tíéCM, Bnb«iibfirgtir»1roMti 1 frt 2.35 3 40 1-30 180 PURITAS H a j-i f j i t ó-t e j. A .Purítna nem hajfesték, hanem tejnemü folyadék mely majdnem azon rsodálalo hatás.al hir ''••>gv óxz hajakat mfgiíjit. azaz lassankint még p-<lig lefketébh tízenaegy aap alatt smn szint v»««zaad}a, mely Ivei ere ''^tile? bírt'' A .Purítas" uem taitalmaz festék n>yagnt A hxj tetszés .zrint viz«l mosathatik, "eh-t f.-hérrrl átvont vánkr.aoii aludni, és r«"fHrd«"ket használni, a festéknek nxoma «em vrli tK •• rre. mert a nem test, hanem itjitja és pedig a leghoaszahb és \|eg,lns.nbh noi hajlatot én a férfi haiá'' v« srnkállát Kgy liv.-j: .Paritas ár» J Irt ^p•»s!al szétküldésnél 20 krral több s keszpén/./-''! »Aji u:á i éttel kapható : Fraacz Ottoaál Bécs MaríaMlfer strasse 38 szám. — Nagy Kanizsán valódi •»»¡■•"•ségben Práger Béla lyégyszerész uraál 60<> 5—25 Menetrend A „lialaloii" íu-vii csnvnriíozös f. ó. junius 2-tól kezdve. H^v-Kiilöj) (-« Boglár közt — nem mint edtli^c háromszor, hnni-m hetenként csak kétszer fo^ közlekedni, — Remles menetei lesznek, vasárnapon és szerdán: Hév-Fiilöpröl — Boglárra, clél«l«itti 10 órakor. Boglárról — }{<▼-!«olöpre dt:luláni 1 órakor. Komphajók minden nap közlekednek. Boglár, 1878. május 31-én \ Kév-Fűlöp-Boglárl (6,fl2-31 gőzhajózás, Nyujtsunk kezet a szerencsének! 375.0(M) birodalmi márka vagy 218,750 forint főnyereményt nynjt kedvez? esetben a Itfüjabb aaay penzkisar salás. mely a magas ktiaáay által jóváhagyva é biztosítva v.»n E»en uj tervezet előtiye abban áll. h-»gy néhá y hónap fefolyása alatt 1 sorsolásban 49 600 ayerawéayaek okv^tii»»» »i-sorsolás aiá kell kerülnie, köztük esetleg«-« 375000 Imi. • i ks vagy 218,750 frintnyi fónyi reméiiynye. »»sztr- k értékl leg p^iig : 1 nyerem. á n. 250,000 l nyer á in. 12 000 1 nyerent. t a m. 125 000 ■>s ny cr á Ili 10.000 1 nyerem á ni. 80.000 4 nyer á m 8000 l nyerem á m. 60,000 31 nyer á m 5000 1 nyerem. á m. 50.000 74 nyer. á m 4000 2 nyerem. á m. 40.000 200 nyer á 111 2400 1 nyer» m. á m 36.000 41Í nyer. á m 1200 3 nyerem. á ni. 30.000 621 ny«r. á m 500 1 nxeein. á m. 25000 7()0 nyer. á m. 250 .r> ny rem. á m. 20,000 2-n)lf> nver. á m 138 fi 11Vf ein á m 15.000 stb. »11». A 1 • gkö/eleMo •lső, ar. állam által bi/.tosirnti nyeremény- hnzáa pénz kis..i.ins» hivatala-aa megállapítva lévéa az már f é. junius hó 12 és 13-án leend megtartva, a ntnlyr«* a i»r»j«yek k-^ »tkező összegbe karüluek : I «-gé»z «r«-i\|.: i ■•■rsjcgyiick a* a r-ak ti tnnrka vagy 3 fi t .''.() k?; é. b. 1 fél . » . 1 „ 76 „ v . 1 negyed w ^ ^ . 1 ''\|t . . — . 90 . P Valamennyi megbízás az i»ng eülafes btkBIdéae vagy poataatalváay mellet azaaaal és a legnagyobb gonddal • xknzöl-tetik. inindeiiki magát az álla<n cr.inn rével ellátott eredeti s#rs-jegyet kapván tőlünk k.zi''hez A megifiidelt''sekhez a megkívántató hivatalos tervezetek dij nélkül m l.ékeltetnek minden burás utáu pedig f. ls/olitjs nélkül küldiük résztvevőinkn k a kivatilos hitaási jegyzéket A nyeremények kifizetése m iudenk<>r pontosan az állam Jét-Éiláta mellett történik s akar közvetUu megküldése vagy kivá-n.itr» érdeke tieinknek Ausztria tnindiMi nagyobb piarzaiii fennálló öaazi kltttetéseink által kéz!»..s;tt»-tl.eti«. Vállalatunknak mindenkor ke<lvéreit a a<TiM»c$e. sok más tekíatélyas ayeremsay kizitt gyakraa az tia4 fiayareméayekaek öivrtidven az, melyek az érd-kelteki.ek l özvf:\|<>nfli fi fiiettek ki. Az ily a legszilárdabb alapoa nyugvó vállalatnál, előreláthatólag mindenütt bixtonaággal a legélénkebb réazvételre számit-hatván, kéretik, már a kileli iMZáa miatt I minden megbízást minél előbb, köz vet énül alulírott bankházhoz intézni. Kaufmaiin & Simon, bank- és válW-BzIet Hamburgban, beváaátlá»« ín eladása mindennemű állán.kötvények, vasúti részvények és knlcsönsorsjegyeknek. U. i. köszönetünket feieave ki ezennel irántunk eddig tanúsított bizalomért, felkérjük aa uj ki«or«nláanáB részvételre, fó-törekvéatliik ezentúl ia oda iráliyuland mindenkor pontos és szi-Nrd saolsálat által tisztelt é»(tökélyeink tel.es megelégedését kiérdemelni. Föntebbiek (587 \|I\| 4—4) Nagy-Kamzs&n, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorsaajtóján. S/ÉPHÉÜ. IFJl!SÁ0 A. hölgyvilág által mint flliilmalhatlao bőrflaemltészer általanoson eii«merteteti a hivatalosan megvizsgált, kitfiuo, ártalmatlan, vaiédi K A V l 8 A N T K l>r. L E .1 O S S R-tól ÍVtH/than. Kaeu világhírű liőrtisxtitó szer \alair«nnyi sé-• '' j^B l''t^'';£6r között leghitelesebb és leghatásosabbnak \| bizonyult SZSplök, birklütés, rezesség. sárga foltok, i •." ''^B valamint miuoan bi rtitzrátlanság bizton eltsvolitá-\| \''f'' .7 J sára \ UAVIHaN I K az are/aaiunek feltűnően szép iv ^ halvány róssasxinfl bársonyszerll tiaial üdeséget ad, / a bőr >''b kezeket ^yör.gétlekk'''' tejizi. a lég bebatásá-tói megóvja. « gyöngéd bórt szerez a legké»ől.bi I • öregségig KHpható való ''i mitiSségban : ..-^•»Nauy-Ksaizsan, Próger Béla ur gy égy szertárába«. I Budspestea Tírdk József vyógysa ur^ál. Szegeden Kovács Albert , ós Barosay Károly gyógyszerész úriknál. . Kr^detj üvevtok m u 1 iit fto kr. Központi f raktár Budapesten Schwa''i Henrik nél Máiia Valeria-ntcza. 9 sz. (f>89 FEHER MIKLÓS Mezőgazdasági ^épraktár rulajdoiios BUDAPE8T: üllói ut 12 ik szám köztelek". — BÉCS t Prger»traftse 13 „Hotel Hui»tr«iia- Képviselője éa vezérligynoke l-t H ornstoy Sl Sons (Gratham Anglia) ós számos hírneves bel- és külföldi gazdasági gépgyárosoknak, ajánlja a na yérdemü gtzd^közönségnek R Horasby lk Soas általános elismerésbe., ré-/«<siUt •''•« 4 legkevesebb tBzsló anyagot fogva--tó glzmozdonyalt, kívánatra scalma-iüselő készülékkel; valantn- « iegk-vea«i.b pótréazeket igénylő gózoséplógópolt ímelyek legutóbb as 187?-ik évben KChristiniábai." t^riott M.-v ii^t-/.etközí • sépiögép versenyen az olsl di\|jal és a nagy arany eremmel lettek kitüntetve'' r-ndelen ;.>/.•.»:,.ági öuetetővel felszerelve. Ajánlja továbbá sziiárd szerkezetű és legkevesebb Toneröt igénylő rParagon* kaSZÓlÓ gepeit, m/lyrk a legutóbbi s/. augol királyi egyetülct altal .Tauutou''-bau lanott nagv kaszáló verseny-n. •«'' I ínsso. dik és 3-ik diijat nyerte) továbbá a „Fsrm Leamington"-ban » napon át tartott aratógép ver«en\en r-inté/j AX 1-sÖ. második és 3-ik díjjal kitüntetett ,Sprlngbalanoe- arató gépeit — melyek a Kinie/Í.- H^lga. M.illand és Svédországban tartott legutóbb, nagy versenyeken a ^Paragsn" kaszáló gépekk-l vgyd''t u érmekkel leltek kitüntetve. Valamint Hollngowortb ugy siiintén S''Oddart amerikai gépgyárosok ,Salky" kéi -m-l''v iv^: é» .Tl-g«r ónlerakó szer kezeitől ellátott (r>"«{ >—r> szénagyüjtö gépeit és gereblyéit. Áriepy»;kek kiváns«rs dijmenteaen én bérmentve in^gküld ''ikIí "W NAGY-KANIZ8A,I878. Juntns 9 én. Tizenhetedik évfolyam. ^ Elsflxetésl ár: ¿egésr. ¿yt* . . í frt i tel ét!« . . • * „ negyed ívrr 2 . AíV/i/ «rsrtM/ /« A r Hirdetések 0 lin»Aho« petitsorhan 7. »í.ii»oii«j!nr tí 8 min.Un tmfclihi »őrért f> kr NVII. T TKRBF.N soronként 10 krírt véreinek fel Kox''^''ári illeték minden ve(jy« hirdetésért k«!rtn J 30 )r fizetendő í > Íí A lap szellemi réiítét^P illető közlemények a > <xerkeztőhfts. anyagi ré»zét illet." lözlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intésendók : NAGY-KANIZSA WlaMlosöáz Bertnentrtln levelek csak »»mert mnnkatAr-saktrtl fogadtatnak el előbb i Kéziratok vissza küldetnek. mm^ OOYI KÖZLŐN Y/ S.-kanlzsaváro« helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizaai kerenkediüinl * Iparbank, „n.-kautr.ftai takarékpénztár", a „zalamegyei Altalános tanítótestület", a n.-kanlzsai fcMed-neveló egyesület. a ..soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanlzsal külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitóie. Heieiiklnt kétszer, vasárnap- s csfltoriokon megjelenő vegyes tartalmú lap. A hazai Ipar. I. Kégóta fáradoznak a fővárosban oly c/.élből, hogy az országban levő ö szcs nő-egyletek segyéb, a társadalom javának előmozdításán s bajainak orvoslásán fáradozó frstt''iletek egy magasztos s következményeiben rendkívül fontos czélnak, a h a z a.i ipar emelésére s ez által n nemzeti vagyon szaporítására irny zott törekvés-n o k megnyeretvén, általános agitatio s önnek alapjón a külföldi iparkészitmónyek-nek lehető kiszorítása s a hazaiaknak fo-asztása jöjjön létre. S váljon nem szomorította-e el azokat, kik a nemzet jövője fölött is tudnak aggódni, azon részvétlenség. melyben a törekvés részesült s még inkább azon körülmény, hogy ez ügyet a társadalom nagy része kivihetetlen ábrándnak tartja, sőt nem ritkán azokat, kik ez ügyben fáradoznak, gúnyos lenézéssel kineveti? Pedig bizony-bizony nemzetünk fön-inaraiiása nagyrészt attól függ, ki tudjuk-e állítani magunk lehetőleg szükségleteinket, s van e annyi hazafias érzület bennünk, hogy lemondjunk arról a mi erőnket haladja ? Már maga az a körülmény, hogy az trrszóg kiadásai évről évre több millióval meghaladják annak bevételét, elég ok a hazafias szívnek az aggodalomra. Önkéntelen is az a kérdés merül fel agyunkban, mire vezet ez? De e bajt különféle természetes és nem természetes módokkal majd csak megorvosolják talán azon férfiak, kik az ország ügyeit vezetik s kiknek vajha az ég hazafias jó igyekezetüknek megfelelő herkulesi erőt i* adjon ! De mit szól ahhoz a szives olvasó, hogy fyazáuk bevitele ugyanannak kivitelét évről évre milliókkal meghaladja; azaz milliókkal többet adnnkki oly árukért, melyeket idegen országokból hozunk be, mint a mennyit mi a^ idegenektől saját áruinkért beveszünk ? ! Vegy ük hozzá még, hogy ezen milliókra menó kiadási többlet nem is hasznos és gyümölcsöző tárgyak bevásárlására fordittatik, hanem nagy részt divat-, pipere- s egyéb oly tárgyakra, melyek értéke csak rövid ideig tart, s melyek azontúl semmi vagyont nem képviselnek. Mi lesz a gazdából, ki évenkint többet ád ki, mintamennyit bevesz? Előbb-utóbb tönkre megy s földöntutó lesz. íme nemzetünk jövője, ha a bajon ideje korán nem segítünk. Mert a fönnebb említett tény, hogy t. i. tőlünk évenkint sokkal több pénz megy külföldre, mint mennyit mi a külföldtől beveszünk, napnál világosabban bizonyítja, hogy a nemzeti vagyon napról-napra fogy s hogyha ez igy marad, maholnap c hon koldusok hazája lesz. Lehet-e ezen segíteni ? Igenis lehet. Ha vannak politikai okok, melyek magyar hazafiakat arra kény szerit hetitek, hogy a nemzeti önállóság legelső kellékeiről, az önálló vám- és kereskedelmi politikáról s a pénzügyeknek az ország érdekei szerinti rendezéséről egy szövetséges állam érdekében lemondjanak; ha vannak kényszerítő körülmények, melyeknek befolyása alatt határozatba megy a legnagyobb képtelenség, t. i. egy iparos és egy nagy részt őstermeléssel foglalkozó ország érdekeinek egy kalap alatti egyesítése: nincsenek, nem lehetnek okok elég hatalmasak arra, hogy a társadalom tétlenül nézze azon hajó elsü-lyedését, melynek kormányosai meg vannak kötözve, de melyben becsülete és létele van elhelyezve. Igenis kell s lehet is segíteni. csak mindenek előtt hazafias lelkesedés és egy kis áldozatkészség szükséges. Lelkesedés! Hiszen minden tényező, mely annak fölébresztésére volna hivatva, ellene dolgozik. Az iskola akárhány esetben már eleve elfojtja a növendékben a lelkesedést. A hírlapirodalom ! Ko soha hírlapok gyalázatosabban nem viselték magokat, mint napjainkban a magyarok a nemzeti érdekek megvédésének küzdelmében. Nemhogy a közérzület hü tolmácsai lettek volna, de sót a hol észrevettek egy lelkesedéssel biró hazaficsoportot, mely hazája érdekeit elég bátor volt hangosan kimondani. kigúnyolták, nevetségessé igyekeztek tenni azt. Ha tehát a föntemlitett bajon, mely nemzetünk létét fenyegeti, segíteni akarunk, minden tényezőnek az ügy iránti hazafias lelkesedésre vau szükség. A hírlapok lelkesítsék a nemzetet a hazai iparkészitmények-nek még áldozatok árán is pártolására, használják fel a kezükben levő hatalmas erőt annak megmutatására, hogy az adott körülmények között ez az egyedüli ut, melyen bajainkon segíthetünk, létünket fön-tarthatjnk s nemzetünket virágzóvá tehet jük. Merjék már egyszer az ország igazi érdekeit is hangoztatni s ne szorítkozzanak egyedül a vezérférfiak miuden tettének föltétlen dicsőítésére. K. L. (Vége köv.) Algír. Somogyi Ede , Magyar Lexikon"-ábói. (Vé ge.) A frauezia hajóhad Duperré altengernagy éa Bourmont altábornagy alatt 1830. jun. 13-án érkesett Szidi-Ferruchba kőtél Algírhoz s már jul. 5-én a város teljesen a francziák birtokába jatott s azóta abban is maradt, a juliusi forradalom folytán Bourmont Clausel által váltatott fel (1830.szept. 2-tól 1831. febr. 20-aig), ki Oránt, Boaat és tíugiát megszállotta, a titen bejt megverte éa Biidát és Medeáht meghódította. Ót követte Beribezéne (1831. deuzemberig), ki alatt az arabok felkelése az idegen uralom ellen már nagyon elharapódzott, ezt pedig Savary, rovigói herczeg (1833. roár-cziusig), ki szigorú keménysége által csak még gyűlöltebbé tette magát. A francziák legveszé lyesebb ellene Abd-el-Káder volt, ki 30 arab törzs által maszkarai emirré neveetetvén ki, a francziák déli és nyugati közlekedési vonalát elvágta b hosszan tartó makacs háború után, mely egy ideig változó saerencsevel folyt, 1834. febr. 26-án tisztességes békét kötött, melyben a lrancziák által az összes nyugoti arab törzsek uralkodójának, az arabok által pedig msaz-karai zultánnak ismertetett el. Azonban a véres harcz nemsokára újból kitört, melyet sem Drouet d''Erlon (1833. szeptembertől 1835. augusztusig), ki aiatt Trt-zel 1835. jun. 28-án Makta mellett véres vereséget szenvedett, sein Clauzel által (1837. februárig) nem fejeztethetett be győzelmesen, mig végre Damrémont alatt <apr. 3-tól 1837. okt. 12 éig) Abd-el Káderrel a tafnai szerződés létrejött ^1837. máj. 30 án), mely ben az utóbbinak a Maszkarától s a Titeritól nyugotra eső terület átengedtetett. Csak ez időtől togva kezdődik az országnak valóságos megszerzése a francziák által, miután a keleti részen Konstantiné meghóditáaá-val (1837. okt. 5—13 ig) az egész terület, habár csak lassankint, a hódítók biztos birtokába jutott. A következő kormányzó Valée tábornok (1837. okt. 13 tói—1841 ig) sikerrel lecsillapította a tartomány keleti és déli részét a először kísértette meg a termékenyebb részek- TÁRCZA » temessenek engem zajjal . .1. Na temessenek engem zajjal, * k J. S nagy kiséiettel sohase ; l ^ • Csendes az ut, meTyFé térek". " ~ il Ne zavarja a cendet ének — Néma legyen kiiéret». Ne temessenek fény, s pompával, Hisz már ezt sokkal megtevék ! Pedig szivem mélyebben érzett, Mint suk máié, é jobban véreett . . Nem kell nekem e fény, et ék! Néhányan & kik még szerettek ; Lehajtott fővel jöjjenek, Kísérjenek a temetőig. Vagy nem ! — hinsen ez fáj nvkik lm hncsnm : — isten veletek ! Idegen kér. ás»a meg sírom. Hideg, részvétlen mint a jég ; Hisz elfeledtetik ezt vélem rtzerettim, ott a fényességben, A kiket immár íöllelék l S ha aztán éj saáll a földre, Illat, szellő, és holdvilág : Mind arról fog csak sngni, szólni, A csalogány arról dalolni : Mily boldogság van oda át ! 1IAJTHÉNYI FLÓRA. Haiáiróll elmélkedések és a halál-tóll félelem nevetséges volta. (Weber Democritusából.) (Folytatás.) Vén asszonyok sírnak, ha halálukról be-izéinek, • ezzel mást meg nem indítanak, mia; magukat; vén asszonyok és férfiak örömest hallják, ha épületes beszédeiket a halálról azzal csillapitgatjuk : „oh, az önök kinézés még több évet ígér." Oly barátságosan mosolyognak, a mint csak redős arezuk megengedi, mert ezt szeretik hallani; azonban a férfiak a nyugodt éjt egy forró nap után nyugodtabban várhatnák be, és vidámabban kelhetnének fel az tisztái mellől, mely őket jól tartá, hol többé semmi élvezet sincs, A férfiaknak mondom, kik a vi-\| lágot és az azon levő embert minden rosz oldalával ismerik, életuntán és egykedvüleg kel-lene sírba szállni, Achilles különös óhaja nélkül : „inkább koldus az élők, mint király az 1 árnyak közt.* Egy becsületes ember, ki gyakrabban nyugodtan a halálra gondol, örömmel derék elődei, utálattal ellenségei és a gazokra, szerintem még legelőbb megtehetné, hogy az utódok is vele tartanának. Bölcseknek mondom, ha a gép megakad, kiváncsian kellene figyelni a közelgő talány-fejlődésre, mint Neickardt. ki e pillanatban literét tapintá, s mint orvos figyelt az elválás és órától, melyről ez mondatik : Egész tagomban reszketek Az ég urától jó követ; Hogy fejtené meg a talányt A mely szorongat földi lényt! Persze, hogy mindegyik egy perez alatt megfejthetné a talányt, azonban szerencsére as önfentartási ösztön, as enyészettőli félelem, mint a veszély tői i borzadály, a melyben magunkat vagy másokat látunk, még a gyűlölt gonosztevő kivégzésénél is erősebb, mint a talány vágy fekete mélabús pillanatokat leszámítva, azért jé, ka Seneca éa e mondatról: f Adjunk bálát ac Istennek, hngy senki a világban nm tartható" mit sem hallottunk. ÍJdvöa, ha nem tudjuk Hum e tételét : „Az emberi élet ép azon törvényektől függ, mint az ál''atok". Az emberi élet egészben véve nem fontoaahb, mint az osztrigáé, s ha neki joga van a Nílt és Dunát partjából kivezetni, bőn volna-e néhány unczia vért csatornáikból kivezetni. Ha az élet gyötrelemmé ~ m vált ránk nézve, a gondviselés megköszónteti velünk az élvezett jót, és az erőt, hogy a fenyegető baj elől menekülünk. Miért ne vetnók el az életet, ha az érdemetlen a megtartásra és senkinek se haszuál ? Különben az orvosoknak életerősitó és erőtlenitő beosttása, játszott hős szerepek, és rendkívüli esetekben, mint Caesar és Fridrichnél helyén van; Napóleon mégis máskép gondolkodott. Csak őrültség és ssenve-dély, testi és lelki betegség, félelem vagy gyávaság beálltával képes az ember magát megölni, meri az ember csak egyszer él és a természeti ösztön hatalmasabb, mint a kinyilatkoztatás, legendák és bölcsészet, mely sz öngyilkosságnak e szép nevet adja: .önkénytes halálu. Azonban én jobban sserettem volna, ha a tanítványok, kik Jézushoz sokszor oly sok kíváncsi kérdéseket intéztek, Lázárt, vagy a holtakat, kik Jézus megfeszítésénél sirjaikból felkelnek, raegkézdezik, hogy van a siron tul ? Egyre ment volna; mivel azonban nem történt meg, Ugy, mint Napóleon Martziállal tartok: .Éltünk oly könnyű megvetui a bajt, nyomo rok közt Hós név illeti azt, győzni ki tud bajokon." ** * Sthenis • astbeni« orvo«i műszavak. M Rebas in angustis facile est Contemnere vitám, Fortitsr ille facit. <joi miser esse poUet. Áronban mégis ugy látszik, hogy Fontai-nebleauban mérgezési kísérletet tett magán, csak erös hánytató által menekült meg; vannak példák rá, hogy azok, kik ily kísérleteket tettek magukon , másodszor nem raerészlik többé, igy magyarázható, hogy a hős watterlooi csata után nem tett hasonlólag. Időt nyerve, minden nyerve! N. mézeskalácsos, kink lányát a rendőrség elfogta, neje a legénynyel elszökött, fia a toborzókkal mulatott, mert a szolgálóval állt viszonyban, elhat árzá megölni magat, leült, s versben irt barátainak, midőn Bürger nevé; oda akarta irni, kétség azálta meg , vájjon a vers Bürgertől van-e? Hogy ne tévedjen után lapozgatott, ez időközben még többre is akadt, nejét és lányát lotyó, fiát ehetetlen találva, újra élet vidor lett és folytatta mesterségét. A régiek morálja as öngyilkosság fulúl igen ingadozó, a stoikusok utolsó vigasznak mondák az elviselhetlek bajok ellenéhen, sok római hős tettet látott benne; Sokrates pétiig azt állítja, hogy az embernek kitűzött helyét ép oly kevéssé szabad elhagyni, mintha katonának. A régiek pokla különös büntetést és helyet szabott az öngyilkosokra; mi egykor őket akasztófa alá, később a temetők árkaiba ássuk, kívül azok uytigalomhelyén, kik sz úrban nyugosznak. Az Ördőgtőii félelem a nagy tömegre jobban hat, mint az isteni félelem. A haláltól i félelum, a megsemmisülést borzalom mégis sok jót idézett elő, a halhatat-lanságbani igen hasznos hitet, mely sok ezer gazt féken tartott, millió szerencsétlennek vigaszt nyújtott. A nevezetes következtetést sz észjárás egyszerűségéről ezen hitet élénkké tette, azonban az iszonyú skeptikus ellen bizonyíték : »gondolható, hihető e észszerű követ- tizenhetedik évfolyam. nek művelését nagyobb mérvben. De midőn Abd-el-Kader. ki a tábornoki tehetséget a legmagasabb vallási tekintélylyel rendkívüli személyében egyesítette, 1839. novemberben megszegte a békét, a háború még egyszer kigyu-ladt s a franczia uralom biztosságát és uralmát kétségbe látszott helyezni. Habár a hadsereg 7Ü,UO> emberre emeltetett, mégsem voltak képesek a francziák döntő ütközetet nyerni. Csak midőn Bugeaud tábornok (J841. febr. 22-től 1846-ig) lett kormányzóvá, vett a harcz kedvezőbb fordulatot. A segitség folytán, melyet Marokko a szorongatott Abd el-Kadernek nyújtott, a francziák 1844-ben ezen állammal is háborúba elegyedtek, mely azonban Tangrr ostroma tokt. tj án) és Bugeaud győzelme folytán az Isly mellett ^aug. 14-én ) Francziaországra nézve kedvező békéhez és Abd el-Káder elszigeteléséhez vezetett. Ez utóbbi mindezek daczára folytonos harczczal fen birta magát tartani, mig végre, midőn Marokko és a francziák által egyszerre megtámadtatott, 1847. deczemberben Lamoriciere tábornoknak és Aumale herczegnek, ki aközben ^1847. szeptemberben) kormányzóvá lett, meg kellett magát adnia. Az ország birtoka most egészben véve biztosítva volt s a francziák hozzá fogtak a közigazgatás rendezéséhez. Mindazonáltal a harcz az egyes törzsek ellen tovább tartott, melyek folyton arra indíttatták magukat, hogy Francziaországtól elváljanak s ellene fellázadjanak. A következő főkormányzóknak, mint Charron tábornoknak ^1848. szept. 9 tői 18ől. májusig) és Kandon tábornoknak (1851. decz. 11 étől !85S-ig) ily hadjáratokat kellett víael-niök. melyek közül Kiskabylia alávetése St. Arnaud által (1851), s egyéb kabyl törzsek alávetése Kandon által (1857 különösen ki-emelendők. Az algíri államformának es közigazgatásnak nevezetesebb változása az 1858. jun. 24. és aug. 31 iki rendeletek folytán állott be, melyek alapján a gyarmat az ujonnnn szervezett algíri 3 gyarmatügyi ministerium hatáskörébe tétetett át, s melynek fejévé Napoleou berezeg neveztetett, ki. Az atúbbi azonban később visszalépett s 1859. marcz. 24 én Chasseloup Laubat gróf által helyeteaittetett. Azonban ezen ministerium már az 1860. decz. 1 l-iki rendelet folytán ismét megszűnt s ismét az összhatalmat magában egyesítő főkormányzó neveztetett ki, először Pélissier tábornagy, azután Mac Mahon tábornagy személyében. A német-franczia háború alatt 1870—71-ben az arab törzsek újból fellázadtak, s csak nehezen s véresen sikerült a francziáknak a lázadást elnyomniok. A tartománynak jelenlegi kormányzója Chanzy tábornok. Az A.-ról irt müvek közül raiudenek előtt kiemelendők a tartomány tudományos kutatására összeült bizottságnak 1844. óta megjelent müve: „Exploration scientifique d Agérie, keztetés egy a testtől oly független lény létére?- úgyszintén az örök igazsággal szemben : "Az erény magát jutalmazza, mint a bűn ma-gát bünteti" meglehetős r< ászul állnának a dol-gok, ha a kereszténység a halhatatlanság tanát pontosabban össze nem kötötte volna az er-kölcsiséggel. A kereszténység a halált milliókra nézve az ég angyalává tette, mely a gond gyermekének megnyitja börtöne ajtaját. Mindnyájan, mint Adisson, a halhatatlanságot a lélek törekvésére alapítjuk, azt bebizonyítani a mit nem tud. Csak egy keresttény kiálthat föl igy : halál, hol a te fullánkod ? koporsó hol a te diadalod ? s előtte nem élet, mit eletnek hanem mit haláinak mondanak. Herrnhuttok meg se halnak, hanem csak haza menuek, mint a hollandok, mig a bölcs tovább nem viszi, mint h bizonytalanság vigaszáig. De hát ezen tételek : „a semmiből soha sem lesz valami és a valamiből soha sem lez semmi" uem tökéletes egyenlő fogalmak és párhuzamos igazságok-e ? A fönnmaradás nagyobb csuda-e mint a létezés? Hasztalan iparkodtak az Kpieureusok a halál képét virággal koszorúzott seri egek észenével elűzni, a természet nem engedi magát ugy állítatni, mint Sándor Bucephalja. hogy árnyékát észre ne vegye ; vakmerőbb és kevélyebben sarkantyúzták a Stoák a trrmészetet de színt oly hiába. Legtöbben igy gondolkodnak : „jobb ha van valamim mintha volna" megtartják a mivel egyszer birnak a tetszenek maguknak ide lenn az érzékiség kötelékei között. Azok, kik a haláltól félnek, méltán irigykedhetnek a vallási rendszerekre, melyek nyilváu ezeu haláltóli felel "m ellen dolgoznak. Egy bizonyos zsidó azzal szépítgette ebbeli félelmét: fértetek Krisztus meghált, nekünk szegény zsidóknak azonban magunknak kell bőrünket vinni a vásárra." (Folytatása köv.) A száműzött, - A baramtól »zámüzötten Unüok büflre vetemedtem. Határánál raeg-meállva Átkot smSrtam a hazámra ! ZALAI K Lipcse 1841); J a c q u o t, .Expédítion du généra! Cavaignac dan« la Sahara algérian an gérie cxim alatt; továbbá Vagner, .Reisen in die Rsgentschaft A. 1836 - 38« (3 köt., Avril et Mai 1847" (PárU 1847); „Tableaude la situation des étab 1 istenienta franca»« dans 1''Algérie" (Páris 1838-46); Jnnmf tábornok, .Sur la guerre en Álrique- (Algir, 1850); B u v r y, .Algerien und seine Zukunft unter französisoher Herrschaft« (Berlin, 18öő); B e r t a u i I, .L Agérie francaíse" köt., Páris, 185Gi; B e r a r d „Indicateur générale de l''Algérie" (Pária, 1867); F i 1 l i a s, „Géo-graphie de l''Algérie" (1874) ; M a I t z a h n, .Sittenbilder aus Tunis und Algíer" (1808). A franczia foglalás történetét megirta F i 11 i a s (1860,) és N a t t e m c n t ^ 1871).^ Ujabb müvek A. ról: K o n d a i r e (1874) éa G a s k e I 1 (1877). Algír ^ejtad: Aldsair); francz. A1 g e r, spany. A r g e 1, ang. A I g i e r s, az arab Al-Dsezair-bó!, a. m. szigetek), a hason nevü franczia gyarmatuak fővárosa, a Földközi tenger mellett, 48,908 lakossal, ezeknek mint egy fele európai, a legmagasb katonai, közigazgatási és igazságszolgáltatási hivataloknak s egy érseknek székhelye, van egyetemi akadémiája s több mas tanintézete; szép és fontos tengeri fegyvertára ; a kikötőt s az erődítési müveket 1530 óta Barbaroasa nagy költséggel és pazarul építette; van tengeri kikötője 15 hadi hajó számára; a part hosszában ütegek vannak felállítva. A várostói éjszakra eső magaslaton fekszik Raszba. egykor fellegvár s három algiri deínek székhelye, ma kaszárnya. A városnak nevezetes s folyton gyarapodó kereskedelme van. Jó utak a várost a gyarmat legnevezetesebb helyeivel kötik össze. Az algiri vasút Blidán és Orléansvilln át Oránig vezet. Helyi hírek. — Értesítés. A nagy-kanizsai dalárda választmányának 1878. évi junius hó 4 én megtartott üléeébeu hozott határozata folytán, van szerencsém a t. dalárdai pártoló tagok tudomására hozni, — miszerint a f. é: junius hó <S-ára a .Sörkénben* táuczkoszorucskával rendeztetni határozott daleatély, közbejött akadályok, miatt, — ugyanott junius hó 15 én fog megtartatni. Rothmann Béla, egyl. titkár. — Györkertlleti főigazgató ur ő nga junius 7 én a déli vonattal Kanizsára érkesett s másnap a tőgymnásiumban az érettségi viza-gálatok megkezdettek. — Sajnálattal olvastam a távollétemben megjelent „Zalai Köslöny" május 26-iki számábau leirt „Posta rablásá t, melyet hely re-igazitanom erkölcsi kötelesség. Tény, hogy a szent-mihályi vaspályánál történt postai átadás és átvételnél pénzes zacskó elveszett, de ez Átkot, szitkot, irtóztatót : Uten nyilát, jjyujtrtt. injt.''.i! •S hogy emléket in kitépjem — Indulatom Ifi« hvéheu — Saruimról h! lerá«tam Porát, hogy méj r. t »e lá«am. Kvek múltak. M#nő$ültem. s me^ut állok —• m»ggnrt>al''»«i — — Síért nem inkább mojrőHIltfu ? - -Határodnál, szfllűfMdem ! Kelvert lelki-iniireteni Soha nm hájfr nyugtot n«k«in. . Honáruló, szenUégtörí !" Kz a szava dftrgfl, nlií ! Az ágyamból felkorbácsol, S (lldftz, mardos, legyek bárbul ! I.erotkadok terhe alatt : Hazám, hazám, boceánatet ! Boeaáad, a mit elkfivettem ! Felejtsd, felejtad, felejthetUn ! Reggel kezdem az imámat : „Engedd látnom a hazámat •• 8 midőn et» iuiám végaem, Megint caak azt kérve kérem ! Nem tudok én .»züloföldoni ! Sirha azállni a knlttldr.» • Ott hol bölcsőm, állott, ottan, Pihenhetnék koporsómban ! Inkább anyaPSldben holtan, Semmint élve a távolban ! 1)« ba .. . de ha ... semmi képen S«m engednéd hazatértem ! Add tiromba azt porodból, Mit leráztam saruimról! WITT FÖLÖP. 0 Z L ö N Y. korántsem postai rablás, • így e «sjnos körül ményt nem a postai épület minősége okozta, astin nem is a köslekedési ministoriamhoz tartosik a postattgj, sem ^postahivatali reviao-rok nem léteznek; ennyi elbirtelenkedésttanúsító közleményt midőn megérkestemkor visszavonok, tisztelettel bajlok.meg a közii«steletü, érdemekben mgőe«ült a tiszte«családfő Merkly Antal ur előtt, ki munkássága, szorgalma álul Eéldát nyújt mindenkinek; sserencaétUnaégér et mindenkit s igy a postai saerentétlenség s kellemetlenség felett azinte ráeavétteijee sajnálatomnak adok kiíej''«Á»t, ahelyett, hogy alias-tes férfiú s hivatalb»li közegei személye« sérte-getést érdemelnének. N.-Kanizsa, juniua H. 1878. Bátorfi. — A uayy''kaHÍal ipar«»s segédek .önképző egyesületiének alapja javára f. hó 2-án rendezett tánczrigalom eredménye a következő lett: Bevétel jegyekből 40 frt23kr. Felülfizetéseit bői 6 írt 11 kr. Öeszesen 46 trt 34 kr. Kiadás volt összeaen 39 frt 40 kr. Maradt tiszta jövedelem G frt 94 kr. Kelül-fizettek: Németh Simon 70 kr., Brenner Emil 30 kr., Heiszenberger János 20 kr., Hirschler Mór 20 kr., Doúr István 20 kr., Roth Mór 2<> kr., Wollák B. 20 kr., Ismeretlen 40 kr., Kimer Ferencz 10 kr., Üzimbalek János 20 kr , Novotny János 11 kr., N. N. 70 kr., Mankovits Berta k. a. 40 kr., Keller Ferenc« 20 kr., Schmijeski Anna k. a. 50 kr., Kaufmann Lajos 20 kr. Keufeid Samu 20 kr., Briller Albert 10 kr., N. N. 1 frt. Fogadják a szíve« felülfizetők humánus tettükért kezdetleges egyesületünk nevében hálás köszönetemet. Németh Simon id. egyesületi titkár. — Egy gywncutiumi 8 osztályt .-ég zett ifjú ajálkozik nevelői vagy irodai alkalmazása s eaetleg körjegyzői segédnek. Bővebb tudósítást e lapok szerkesstősége ad. — A déli vasultársaág egyik nagyérdemű s köztisztelet!! szorgalmú ellenőre Eklér urat és családját nagy csapás érte, hosszas asen-védés után Jpsefa leánya meghalt s junis 7-én nagy részvét mellett történt temetése. — Hymen. Özvegy nagy unyomiSéuyi Qáborné született pallini ínkey Amália örömmel jelenti szeretett leányáuak, nag\-unyomi Sényi Amáliának, Méltóságos óvári és szent-miklósi gróf Pongrác« Ágoston országgyűlési képviselő úrral, néhai Méltóságos óvári és szent-miklósi gróf Pongrácz Rezső cs. k. kamarás és arany sarkantyús vilé« és Méltóságos özvegy óvári é« szent-miklósi gróf Pongrács Rezsőné született óvári és ssent-miklósi Pongrácz Sidonia grófnő csillagkeresztes hölgy fiaval f. é. junius 1 én Nagy Unyómban történt házassági egybekelését. Nagy-lJnyom, I87S. junius havában — Lőviager József a keszthelyi izr. hitközség kántora — több. műkedvelő közreműködésével f. hó l(>-án az ,Amazon" szálloda nagytermében hangversenyt fog rendezni. A mütorozat következő: 1. Isten dicsősége (Belt-koventől) énekli az összes kar. 2. Solodal „O, bitt Ruh liebe Vögeleinu előadja Beck Berta k. a. Klug József ur songorakiséretével. 3. Honvágy (Zsaszkovszkytól) énékli az összes kar. 4. Szavalat .A bűnös éjszakája" (Nyilas Samutól) szavalja Belányi Tivadar ur. 5. Változatok magyar darabok fölött zongorán előadja Molnár János helybeli r. k. kántor ur. ti. „Die Fischer* von C. M. Gabussi. Terc«etto előadja'' 3 lányka, Eckstein Mór, Löving»r Jószet és Hofrnan Jakab urak zenekiséretével. 7. Duetto .Kunok" operából előadja Lövinger Jóssef és Bck Berta k. a. zongorakisérettel. 8. Vándor.dal (Abttól) énekli as összes kar. Záradékul: Komisches baett, .Kin Jäger frühstück von Richard Qenéóu előadják Lövinger Jósaef és Hofman Jakab kántor urak. Belépti díj: ssemély jegy l frt. Család jegy 2 frt. Kezdete este 8 órakor. K«M»«thelv, 187«. máj. C. — A kextiielyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói által, a Hévvizan, f. hó l én rendesett tavaasi mulatság igen szépen sikerűit. A fiatalságnak oly kellemes szórakozást és szép élvesetet nyújtó táncz, — melyben « négyeseket 30 pár lejtó. — esti 7 ómkor vette ke«de-tét s csak napfelkeltével ért véget A keesthelyi közönség — nem tudjuk mi okból — kevésbé volt képviselve mint a vidéki. Ott voltak a keszthelyi úrhölgyek közül: C s e s z n á k Mariska, Gárger nővérek, Galba Emília, Kovács Laura, Hitel Matild, Pataky Lujza, Gleiman Györgyike, Ssabó Janka és Etel; mégis Puly Jánosnó, Villásy Pálné és Baross Ignácsné úrnők. A vidéki úrhölgyek közül ott Toltak: N e-decsky Emma Budapestről, Mecricsky N i n a Vindornya Lakról, B o t k a nővérek Hahótról, Koller Vilma Páhokról, Csák Irma Ssántóról, Bakó Örsce Felső-Raj król, Nosslopy Laura Duki-ról é« Vieber Emília Palinból; még» Koller latvánné Al«ó Rajkról, K a-m ó c s a y Károly aé Kis-Komáromból, V a • s a r y L á s « ló n é Nagy-C«enkről, JUNIUS 9 én 1873. Csók Antalné .Sránióról, éa G r u n e r E r n ő n é Egerből. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal a rsftdesó»ég buzgó tevékenysége é« fáradhatlansága felett elismerésünket nyilvá qitní, mert méltán elmondhstjuk, hogy a« oly gyönyörüen sikerült mulatság rendezésében a főérdem őket illeti. — Gondatlan txtilök. A vidornya-laki szőlőhegyben, egy kis gyermeket egy tü«helyre tett Anyja: a tűzhelyen forró vízzel telt fazék volt, mit a kis gyermek játék közben felborítván, magát egészen összeégette a iszonyú kínok közt halt meg — SpirltunnaI égette ruagát ösa«« a napokban egy caeléd Keszthelyen. Amint — a ki* gyermekek réazére ételt melegítendő — & melegítőbe spiritust öntött, véletlenfll az asztalra is dőlt s ez is meggyúlt: midőn eloltani akarta ruhája meggyúlt, s ö egész testén összeégett. — Gy<luhir. Magyar István, gógánfai földbirtokos folyó hó 3 án délelőtti 10 órakor, hosszas betegeskedés után, 75 éves korában, végelgyengülés következtében jobblétre szenderült. Temetése f. bó 4-én délután 6 órakor nagy részvét mellett történt. Legyen könnyű a hant, mely e gondos családatya, gyengéd ferj és jó gazda földi maradványait takarja. Nyugodjanak békében hamvai! — Iskolai látogatás. Sümegben f. junius hó 4 én nagys. Palotai Ferencz Vesrprém-egyhásmegye fő tanfelügyelő látogatásával sze rencséltette as iskolákat, a bu«gó tanférfiu még este hét órakor is kitartó figyelemmel hallgatta a tanulók feleleteit, kikhez intézeti tapintatna kérdéseiből azonnal a jártas paedagog tűnt ki. Üdvös intései, megnyerő atyai bánásmódja — a tanszemélyzet nagyra becsülését és a tanítványok sseretetét vívtak ki. Hozza Isten minél többször! — A .salamegyei általános tanitótr tület- „keszthelyi járás-kör" -e f. hó 5-én, Keszthelyen, a köxségi elemi népiskola tanhelyiségé ben tartotta es évi tavaszi ülését, melyen a tisztújítás következőleg történt meg: Wies* Károly elnökké, Németh Károly zalavári alelnökké, Belanyi Tivadar jegyzővé, Klug Józaet pénz- és Magyar József sz.-györgy vári könyv-tárnokká, mégis Csatbó Alajos, Biró József, Sseits Károly és Pöltz Pal választmányi tagokká válaastattak. — A soproni kereskedelmi s iparka mara kereskedelmi oastályának jegyzőkönyvéből közöljük a követkeső érdeke«'' „iparjogi'' kérdésvitatását. „Somogy megyealiapanja — előfordult azon eeet alkalmából, — mely sserint Danneberg és Weíss nagy kanizsai terménykereskedői czég Grossmann testvérek babocsai gabonakereskedők üzlethelyiségében saját czég-jét kifüggesztette, « babocsai pisezon felállított meghatalmazottja által gabona vásárlásokat esskősöltet és a gabonát ott raktárba helyezteti. — véleményt kér ss iránt: vájjon nem tekintendő e as üzletnek ilyképeni gyakoriasa fióküzletnek ? Az osstály az ügyiratok, különösen a nagy-atádi szolgabiróságnál Werss Adolffal, mint a Danneberg és Weíss czég képvíselAjé-vei 1877. november 2l-én felvett jegyzőkönyv alapján acon véleményt neveli, hogy az utóbb neve«ett cségnek Babocsán gyakorolt üzlete fióküzletnek nem tekinthető, a gabonaüzlet terméssete egésseu különbösó mas üzletek természetétől. Ugyanis a gabonaüzlet nagyobb czégek által általánosan nem egy helyen, hanem mindenütt, hol kedvező viszonyok kínálkoznak, annyiban gyakoroltatik, a mennyiben vagy bejegyzett kereskodök, vagy személye sen tesznek vásárlásokat, vagy ilyet meghatalmazottjaik által eszközöltetnek. Miután pedig a fuvar a gabonaüzletnél nagy szerepet játszik, ennél fogva természetszerű, hogy ily kereskedők mindenütt, hol nagyobb vásárlásokat tesznek vagy tétetnek, raktárhelyiségekről gondoskodni kénytelenek, melyekben az összehalmozott gabona körüli szüksége« teendőket végeztetik és a honnan adandó kedvező alkalommal készleteik felett rendelkeznek. Hogy ily esetekben a raktár iölé a tulajdonos czége ki-függesztetik, uem csak természetes, de sok esetben szükséges is; a mig azonban az üzlet csupán erre szorítkozik, fióküzletnek jellegével még nem bír és fióküzletté csak akkor válik, ha a kereskedő telephelyén ki fül saját czég« alatt tényleg kereskedést űz, azaz vételiket é< eladásokat eseközöl. Hogy ez utóbbi e»«t » Danneberg és Weiss czógnél fennforogna, ar. az ügyiratokból nem derül ki, miből az osztály kezdetben kifejezett véleményét meriíette. A kereskedelmi osstálynak esen véleménye felett ho««sabb, igen élénk vita fejlődött és végre elnök urnák ason véleménye: miszerint minden bejegyzett terménykereskedő jogosítva van, mindenütt és minden helyen vásárlásokat tenni vagy meghatalmazott által tétetni, raktárakat bírni, azokba gabonát el hely esni, a raktára kat feliratokkal, vagy más módon mint bevásárlási raktárait megjelölni, anélkül, hog.r ebben fióküzletnek jellege felismerhető lenne; mihelyest asonban a raktárral iroda van össze kötve és a felett a tulajdonoanak caégtábláj* kifüggesztve, esen ü«let fiókü«letnek tekintendő - TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM Z A Ti A I K 0 Z L ö NT Y JUNIUS 9 ¿n 187«. mivel feltehet^ hogy ott ténjleg kereskedést __ határozati erőre emeltetett és a kérdést t«vő alispán ur annyival inkább ily értelembon értesíttetni rendeltetett, mórt a szolgabiróság-nál felvett könyv bői a Danneberg éa Weiss czégnek BabécsAn való mikénti üzlet-vezftfése határozottan ki nem vehetA." — A keszthelyi „Balaton fürdou toljó hó 2-án a délutáni órákban lón meg-nvitvtt. Ez alkalommal Geraner Adolf, koszt-helyi czukránz caelédje két ki» gjermeknt vezetve s egyet a karján vive a ÍUrdóháaboc vezető hidra nient. A hid középtáján az egyik ki« gyermek o\y közel ment a hid széléhe, hogy lába megcsúszván a deszka izéién, a Balatonba eurtt a a másik kicsikét, kivel össze volt fogód/v a szintén magával rántotta be a viatbe. A kis gyermekek menthetlenül a vizbe íulnak, ha T á 1 1 i á n Béla, ra. kir. honvéd százados — ki e balesetet a sétányról vette észre — rögtön oda nem szalad s a vizbe ugorva, meg nem menti őket. Az egyiket — ez leányka volt — könnyen sikerült megmentenie, mert a Víz némileg fenlartá. mig a fiu már egészen elmerült s csak egy pillanatnyi késedelmezés ínég. menthetlenül elveszett volna. A midőn ez cnetet napfényre hozsuk, elmulsszthatlan kötelességünknek ismerjük Tallián Béla, honréd »lázsdos nrnak legbensőbb elismerésünket és köszönet nyilvánításunkat is k¡jelen:eni, aniaz ember szeretó és szép telteért, nHyljel két, már egészen elveszettuek hitt kis gyermeknek életét szerezte vissza. P. — Gyászhír. Egy élte taraszán levő itjut,egy lankadatlan szorgalmú egyént, ki be t^geakedése daczára is a tudományok elsajátítatására szentelte idejét, kisértünk folyó hó 3-án délután 5 órakor az örök nyugalom színhelyére. Ez ifjú L a n g Ferencz, a budapesti jogegyetem hallgatója volt, ki élte 23 ik évében, idült tüdöbajbau, folyó hó 2-án a hajnali órákban hunyt el. Már délutáni 4 órakor igen sokan jártak Koszt hely amaz utczá-jában, melyben az ifjú halott hült tetemei a szülői háznál — voltak. A temetés pontban b órakor, nagyszámú közönség jelenlétében történt meg. Á háznál Kohn Salamon, ker. rabbi tartott beszédet, német nyelven ecsetelvén a jobb létre szenderült ifjú életrajzát. A temetőnél, amint a szokásos szertartások bevégeztettek Lázár Soma mondott egy igen ügyesen szerkesztett bestédet. Á mint az ifjú holtearét a sirhoz vitték Fisch Károly — egészen váratlanul — lépett 116 a közöniég közül s ettől engedelmet kérve arra, hogy a sir szélére letett tanalótársa felett megemlékez hessék. Beszédje ¿Ital, melyet oly meghatóan adott elő, a közönség figyelmét egészen magára vonla. A beszéd következőleg hangzik : Mélyen tisztelt gyászoló közönség ! Nékem mint az elhunyt egyik tanulótársának jogom van, köny-nyeimet az érte kesergőkével egyesíteni s midőn ezen jogommal élnék, kérem méltóztassa nak megengedni, hogy a halottról néhány szóval megemlékezhessem ! — Megdobban a sziv, ha ez újonnan felhányt sírra tekintünk! — Egyik a másik után : még ki sem zöldült a hant, egyik boldogult tanulótársunk, Böszörményi Kálmán drága hsmvai felett, már ismét kéri közülünk adóját a kérlelhetlen halál; — a budapesti egyetem egyik növendéke, a íáj-dalmak álul megtörött testtel hagyá el a fővárost ; haza tért a szülői házba, hogy ott, gondos, ápoló kezek, tán képesek lesznek megbza-baditani testének t''ájdalmitól. — Megjött, hogy a testet rongáló betegségtől szabaduljon, és fájdalom megszabadult, nem csak egy időre, hanem . . . örökre ; — ez ifjú, Lang Ferencz a bpesti egyetem joghallgatója, . . . meghalt! — ltju és halál, mily ellentétes szövetség; — ifjú és halál, nem tudjuk őket együtt gondolni! Ha a tölgyet, melyet az idő már meggyengített, kidönti a vihar, azt értem ; ha az elaggott öreg, kinek gyér hajszálait már a túlvilágról jövő szellő lengeti, sírba száll, ezt a természet rendének tartom ; ha a kis csecsemőt, mint a gyenge csirát, a rövid élet után a hosszú halál fogadja Ölébe, aat meg tudom magamnak magyarázni, mert nem volt még elég erős a test fájdalmi-val megküldeni s az első rohamban megtört gyenge ereje; — de ha egy ifjú, ki pályája küzdelmeit már nagyrészben legyőzte, vagy a kinek tnár csak egy lépés, hogy elérje a czélt, melyért egész életén át küzdött, egy ifjú a ki tet és lélekben már megerősödve áll az ifjúság határán, hogy átlépjen a tettgazdsg férfikor terére; ha egy ily ifjú dűl ki sorainkból, — megdöbben a lélek és megáll az ész működése. — Ily esetben az elkeseredés határán áilva, kétely támad bennünk a gondviselés iránt és remegve kérdezzük: „ Ezért küzdött-e ? — ezért ébresztett e maga iránt szép reményeket az övéi szivében ? bogy midőn ezen szép remények már-már teljesülnének, akkor jöjjön a halál, és reá lehelve fagyos leheletével, kigúnyolja törekvéseit s hidegen kaczagjon a könnyek fölött, melyeket az övéi, keaervökben, tört reményeik omladékán, ravatalánál hallatnak. — Fájdalmas a tudat, hogy ő nincs többé; fájdalmas annál is inkább, mert benne összponto- sult szülői összes reménye; — s a kiben ők és j a szerető testvérek annyi sok szép reményt he* « lyeztek, most itt fekszik és a kesergőknek nincs \| más vigasztalásuk, minthogy e sirra borulva sírják el a keserű csalódás és reményvesztés fájdalom könnyeit ... — Elzsibbad a lélek nagy fájdalmában, midőn látja, hogy oly közel a czélhoz roskad ösze a magasztos épitmény. — Midőn már készült kezét a babér után, melyért egész ifjú életén oly hévvel küzdött, kinyújtani. akkor jött közbe a halál és az örök remény zöld koszorút összetépi és helyette fehér halotti koszorú'' nyújt, hogy a fájdalomtól resz kető kezek azt tegyék a halott halvány homlokára. — Lelkünk felsir fájdalmában, midőn siratni lát juk azt, ki nekünk is testvérünk vals. — A kesergőket vigasztalni nem tudjuk, mert hisz mi is vigasz nélkül sz&kölködünk; — hadd sírják ki magukat s enyhülni fog a fájdalom. — Ti pedig kik csokrok és koszorúk halma zával övedzitek e koporsót, engedjétek meg, hogy veletek én is egy könnyet szentelhessek emlékének. Most pedig tehozsád drága, jó barát, kinek emlékét örökre saivembe véstem, fordulok ! — „Mély az elhunytak álma jó barát; — összes reményeidben örökös ne tovább állott be: — gyakran melegiti a déli nap még e halmot, —de melegét te többé nem érzed; — az ide ültetett virágokat a nyugati szél még gyakran lengeti; — de susogásátmár nem hallod .. . szerelem soha sem fog szemedből örömkönnyet csalni, mert azok, bármint hullassuk is könnyeinket, — örökre, örökre lecsukód tak • — „Azonban, boldog vagy ! — édes a te álmod, nyugodtan alhatol szük házikódba; az örömmel a bu is elhalt és a lélekkel, az emberek kínjai is kilehelvék, — boldog vagy szük celládban jó barát; hisz e világ tragico-micus zűrzavarától és egy, ördögökkel telt földi paradicsomtól szabadultál." „Isten veled tehát, te lelkünk meghittje, áldásainktól ringatva aludjál nyugodtan e sírban, szenderegjél a viszontlátásig, — addig, mig a hulla telt halmokon, megszólal a mindenható harsonája, és a halál reteszeit felszaggatván, az Isten viharja, a holtakat mozgásba hozza; — mig Jehova leheletétől megtermékenyített sírok keringenek és fenyegető hatalmi szavára, szétömlő csillag zatok varáafényétől környezve, a sírboltok kiadják prédájukat; — mert bármit mondjanak is, valahol találkozunk, ha nem is a más világon, mint a bölcsek mondják, — ha nem is a köznép paradicsomában sem a költő alkotta menyországban, — de valahol találkozni fogunk; mrt bizonyos, hogy a lélek el nem vész, — a síron tul vezérel egy eszme, — az erény hü vezér!" — „Előtted már mint megfejtvék a talányok, a titkok tömegei, melyeket a min-d-nbató a földi élet fátyolával szemeink elől eltakart. — Igazságot, valót lehel be a te el ragadtatott lelked, — igazságot, mely ezerszeres fénysugarakban a mindenható atya leheletének kifolyáss. — Hol van ember, ki Isten szándokát, végzését kutathatná, hol van szem, mely az ösvénybe pillanthatna? „Szent, szent, szent vagy uram sírhalmok hatalmas Istene; szent borzadálylyal borulunk le előtted! — ha a porladó teat a földnek adatik is ismét, a lé\|ek elhagyja a roskadozó hüvelyt, — a hamVakat szélvész hordhatja szét, — de az ó szeretete örökkévaló ! Ámen." — Nyilvános kősx&net. A keszthelyi magyar kir. gazdasági tanintézet hallgatói álul Hév vizén, folyó hó 1 én a „Deák" könyvtár és „s e g é 1 y e g y I « t" javára rendezett tavaszi mulatság alkalmával felülfizettek : Ada-mecz Józsefné úrnő 1 frt 50 kr., Bakó Gyula ur 2 frt 50 kr., Bálás Árpád ur 1 frt 50 kr., Dr. Csanádi Gusztáv ur 1 frt. Csák Antal ur 50 kr., Csengey Vilmos ur 50 kr., Csesznák László ur 2 frt 50 kr., Galba Károly urőOkr., Gárgerné úrnő ;">0 kr., Koller Ferencz ur 5 frt., Xedeczky Jenő ur 50 kr., Noszlopy Elekné urnő 2.frt 50 kr, Semetke Lajo« ur9 ft, Vaszary Láazló ur 1 frt 50 kr., Villási Pál ur 50 kr., Kiss József ur 2 frt. Össsesen 32 frt. E szíves fölülfize-tésekért leghálásb köszönetét nyilvánítja, Keszthelyen, 1878-ik évi junius hó 4-én, a rendező bizottság. — J>r. Kovács Zsigmond, veszprémi püspök ur ő nagyméltósága folyó hó 2 án, a délutáni órákban Keszthelyre jött s itt nagyságos Csesznák Láazló jószágkormányzó ur, s a plébánia hivatal meglátogatása után azonnal SUraeghre utazott. — Foellson tábornok ur a Keast-helyen állomásozó 4 ik huszárezrednél folyó hó 6-án hivatalos látogatást tett. 7 én Tapolczán, 8-án pedig Sümegben történt hivatalos látogatása után a tábornok ur Kőszegre utazott. — Sladovits Ferenc» nyugalmazott honvéd százados, boldogfai lakásán jun. 5-én a délelőtti órákban ismeretlen ok miatt golyó által vetett véget életének. A boncsoláa ugyanaz nap délutáaján tartatott meg. — Bünügyi tárgyalások jegynéke z.-egerssegi kir törvénywéktöl 1878. évi junius 37-éo. 1266.B/878. Sa. 1. Kováts Vendel súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügy ben kir. t. Ítélet hirdetés. 1138.B/878. Ss. !. Dani Vendel és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben kir. t Ítélethirdetés. 1139.B/878. Sz. ). ifj Szabó Vidák János bírói zártöréssel párosult sikkasztással vádolt elleni ügyben kir. t. ítélet hirdetés 1144.B/878. Ss. l.SzókaGyula és társai tolvajláaaal vádoltak elleni ügyben kir. t Ítélet hirdetés. 1313.B/878. Ss. 1. Vissi Pál súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben kir. t. ítélet hirdetés. Kelt Z. Egerszegen, 1878. évi junius 2-án. Muzsik Kálmán iroda igazgató. — Oyásxhir. From Ressőné saületett Dongó Albertin maga, a szülők, testvérek és az összes rokonság nevében szomorodott szívvel jelenti hőn szeretett férje illetőleg fiuk és fivérüknek From Rezső, a , Vilmos- főherczeg-ról nevezett cs. kir. 12 dik sorezred kapitányának, folyó évi május hó 31-én, reggeli 8 órakor, életének 40 dik évében, hosszas betegeskedés után tüdő szélhüdésben, Kessthelyen történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó évi junius hó l én délutáni 5. órakor tétettek a helybeli Szent-Miklós-ról nevezett sírkertben örök nyugalomra. Az engesztelő ssent mise áldozat folyó évi junius hó 3-án reggeli 9 órakor a Mindenhatónak be-mutattatott. Keszthely, 187. május hó 31-én. Áldás és örökbéke lebegjen porai felett! a temetésen a Keszthelyen állomásozó 4-ik huszár ezred összes tisztikara s egy század huszár is lészt vett. A nagyasámu közöuaég a folytonos esőzés dacsára, kikisérte az elhunytat as örök nyugalom színhelyére. Nyugodjanak békében hamvai ! — Rövid hirek. Berlinben a social-demokratáknál folyton házmotozás van s e nemű iratok lefoglaltatnak. — Vilmos császár állapota javul, bár még mindig aggasztó. — Utah kerületben az indiánok számos telepit-vényest legyilkoltak. — A congrossusi meghívást az őszes európai hatalmak elfogadták s Berlinben jun. 13-án megnyittatik. — Ali Suavi összeesküvése következtében Konstantinápolyban eddig 25 ember akasztatott fel. — Soldosné Kolozsvárott nagy lelkesedéssel fogadtatott, szégyenére Pozsonynak. — Tóth Bálint Csornán 8 ezer forinton leány oskolát építtetett s benne Simon Vincze prépost 900 frt évi fizetéses tanitói állást létesített. — Ő felsége az isaszeghi tiizkárosultaknak 1000 frtot adományozott. — A magyar nemzeti muzeumban „Ereklye-terem" rendeztetik be. — Szombathelyen az uj városház és színház építését megkezdették. — Gr. Szápáry Géza ur ő excja Fiumében egyhangúlag országgyűlési képviselővé választatott. — A persa sah Párisba utazott. — Sasulics Vera pere uj tágyalás alá került. — Bpesten a köztelkea méhészeti előadások tartattak. — Liszt Ferencz Weimarban van. — a socialista sajtónak Németországban jelenleg 75 hírlapja van. — A folkestonei hajótörésnek 284 egyén esett áldozatánl. Ki nyert? — Az 1804 ki államsorsjegyek junius l én történt húzásában következő sorszámok nvertek : 52. 103. G29. 693. 849. 959. 1144. 1414 1835. 1937. 2317. 2084. 2795 és 3149. — Brünn, maj. 29 én : 19. 23. 33. 52.34. — Budapest jun. 1-én : 41. 80. 52. 56. 60. — Li orz — Trieazt w — Prága jun. 5-én — Szeben „ — Lemberg „ 87.45.20.78.46. 73. 34.55.59.80. 54. 5. 25. 85. 19. 16. 25. 71. 47. 13. C''2. 13. 76. 59. 44. Osletl szemle. Na«y-IUaizsa. 1878. junius 9. Az időjárás a lejfjótékouysbb % vetésekre dóst. A hét derekán beállt as mG, melyre naprólnapra sflrgősebh lett a szflkség, és njra feléieseté a növényzetet. E héten jelentékeny vá^cásokon ment ke-resxtQl az üzlet. A hét elején, a \isza vidékről és a bánságról beérke8 hírek panaszt hozának as ottan uralkodó esőhiány és szárazságról, s ex nem csak képe« vala az árhanystlásokat megállítani, hanem szilárdító hatályt is birt gyakorolni ax Qxletrs, ngy, hogy bnza árak 25—30 kr, ross árak 30 kr. fellebb szálltak. A hét közepétől fogva, részint mivel a csüggesztő hírek túlzottaknak bizonyultak, részint pedig mert azon vidékot. melyek valóban (esőhiány) szárazságban szenvedtek, — mint nálunk — jótékony esőzé-sek látogsták, az üzlet ismét ellaayhnlt, ugy, hogy az árak nemcsak mait héti alapjukra morzsolódtak le, hanem ax alábbszállások még nagyobb terjedőimet vettek. Busa a hét kdsepéig gyéren, de azontúl nagy mennyiségekben és sfirgősen volt kiuálra; árak mait hét el Un 90 kr. vosstettsk. Rostban kovás forgalom volt; árai 30 krral szálltak alább. Árpa hiányzott; jegyzései csak névszerintiek. Zabból csak belfogyasztásra k«lt «1 némelye. Kukoricsa némi életet fejtett ki ; árak Breg-szemQ áruban alább meotsk, spróltemflben fentar-tották magukat. MinSség szerint: Buza .... 8.60 —9 70---- kr. Rost .... 6 80 — <20----, Árpa .... 6-60 T 50-----, Zab .... d''70 — 6 80 ---„ Kukoricsa 6 80 — 8 20 - , Köles .... 680 -7»---. K. B. Papírszeletek. Egy angol és egy amerikai összevessük. BecsQletsértési flgy merült fel. Párbajra hívták ki egymást, pisztolyra. As első lövés as angolé volt. Nem talált! Ekkor elkiáltja magát: .Halt! — Megvessem as &n lövését!" .Mennyiért?" Kérdé as amerikai : „Adok érte ötszáz forintot" — «Micsoda ? Én biztosan lövök és iin ily keveset ígér érts ? .Adok tisexer frtot ! — .Áll az alku I" És as amsrikai nom 15tt. _ r A falu caigányáhox, adóhátralék fejébau beszállásoltak egy szép egerepárt. A czlgány legkevésbbé sem ijedt meg, noha megparancsoltatott neki, hogy a vitéznek enni, inni adjon. Délbea a katona ebédelni akar. A caigáay bevezeti guuyhójába, leülteti a földre. Asutáa előveszi a hegedűjét, elhnxxa a soálákat s azt mondja a németnek : Exs a leves. Megint huz egy nótát : — £zs a cuspaisz Utoljára rárántja a .GoU erhalU''-t s oda kiáltja a bámészkodó hadfinak: — Ezs a pecsenye, eb a ki jól nem lakott. A katona üres hassal ment hasa, bepanaszolta a czígányt, de biz ason másféle ebédet nom tudtak kivasalni. Sajtéiliba helyre igazítása. A néhai Chernel Olivérné féie gógáofai birtok önkónytes-árverése hibásan volt £. hó 16-ikára nyomtatva és hirdetve, mert as nem azon, hanem a következő napon, vagyis f. hó 17-én fog megtartatni. Kelt Csáb Rendeken, 1878.janiushó3 án. BARCZA SÁNDOR. Jmíis 9-tll Jasiss lft-l\| 1878. Hó- és heti. nap Kath. és prot. j naptár G ö r ö g naptár otj 23. A ki engem szeret, megtartja beszédemet J. XIV- v* Vasársap F Pank. v. 10 HétfE ipaak. h. 11 Kedd \| Barnabás 12 13 14 Szerda Kántor t Csütörtök Péntek P. Antal Vazul P. + Ii» Szombat ''Vida M. f 128 A 6 Nicet ¿t 29 Theodos 30 Isscius 31 Hermia 1 ó Jnnitu 2 Nieepb. 3 Lucián Felelős szerkesztő: Bátorfi LajOS. hirdetések. Ló árverezesi hirdetés* Néhai Nagyméltóságú Báró Sina Simon ur hagyatékához tartozó Zádori ménesből — Somogymegyében — Nagy-Atád szomszédságában, a nagy-atád-szobbi vasútállomástól félórányira fekvő Simongáti pusztáin következő nemes vérbeli lovak, melyek kocsibap már tökéletesen betanulva járnak folyji évi junius bő 24-én délelőtti 10 órako^iész fizetés mellett elárvereztetnek, ugyanis: 2 darab 6 éves kancza, 7.5. herélt, ezek között van két darab fakó szőrű kancza és két darabb fakó szóra kantza és két darab fakó szóra herélt. Bővebb felvilágosítással szolgál a tiszttartói hivatal. (663 1 -3) Simongáti tiszttartói hivatal. Ad 878457'' Hirdetmény. Kagj-Kanizsán a városház- és bérházban liter."» trtbb rendbeli bolt, — lak áa egyéb helyiségek f. évi július hó 8-án reggelt 9 órakor a Tárosház nagytermében, nyilvános árverés ntján f. éri november 1-től 3 és </t illetőleg (két lakhelyiség) psdig folyó éri augusztus 1-élffl 3 ób fA érre bérbe adatni fognak. Az árverési feltételek junins 15-tól kezdrs alulirt tanáé számvevő i hivatalában naponkint reg-goli 9—lt óráig betekinthetók. (664 1—3) Sagy-Kauizsáo, 1878. évi május 2&-én. ______A városi tanács. FÜSTÉR IMRE hatsr-kereskedj 82. Fehérvárat, kaszáriy«atoza6 u, Ajánlja a nagyérdemű helybeli és vidéki kösOoség-nek diiu felszerelt hatsr raktárát, hol is nagy választékban találhatók mindennemű kárpit« ésatztalil munkák lobetó jutányos árakon. (662 2—12) Nemkfllünben elválaltatnak miodennemQ a kárpitos üzletbe vágó munkák hely bon agy, mint vidéken a logjutányosahb áron. Jó illés és tartós munkáért kezesség vállalta-tik. Mentfii számosabb megbízás és becses pártfogást kérve, kiváló tisztelettel. FwttMt. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. Z A L A I KÖZLÖNY. JíTNIUS 9 én 1878. „Ö osegé I v/''B kőbányai sör raktár hii tanácsadó fértiak «.ím.irs gyengeségi állapotokban oly efyéaek. kik t:i»ewmlM-. aeai gyöngeség. hjkihnll»-, valamint idillt iiuj.\-«.''iivvlieii szenvednek. ezen a mgiae■é-bon egyetlen mű altai tanacsot es gyökeres segélyt nyernek. Megrendelhető a követkerí helyen ''?!•''» 2—•> Dr. BRNST L., Budapest, két sas utcza 24 (Ára 2 frt-> Ki f híre- m>i ¿«¿VírM wvi ¡»kar ffr.»».''«ltif. Wirin»trs ¿ntoke. k:-jKklcrl lljkt''.tt kivonat"« ka\|. al.K.1 díjtalanul mrfflMlldv'' sr<inh»n -mlci ír t<..m> mm mását all nlili« H?<''''Hí kt>/oIr«^n->k. % mi« «• kiromilo» nem ''>lva«tn. DREHER ANTAL söröd éjéből Blankenberg Vilmosnál fóter ignbona piarcz) Kaiserféle házban. Mindennemű sor J"», vajgr ">o literos hordókban 2''). vagy "iO palaczkns ládákban a legjobb minőségben kapható. — llelvhrli palacy.ksrtr megrendelések, házhoz litva, mindenkor j^gb«'' hutvr és kalóufólo minőségben eszközöltetnek. (42T» 4''» -) Határozott óvás hamisítás ellen! 27 éven át kipróbálva! Dr P O P P J Q cs. k. udvari fogorvos Bécsben. (Rognergnsse 2.) Aiiathcriii-pr&par&lainai. •<-- \|fl()LL SEIDLITZ - POllA. C''űmIt nWnv vnlólli 1,1 m»n,,en doboz ezimlapján a sas tilVlVUl \<lllMll, H7 ,„$c,z„rnsitott czégem van l-nvomva. BQnlrtü bírósági itélrtirk iimíi •iteu <• .mtatüt.tk rzég« m és vúd-jrlf)fiii meghamisittatását ; azéit óva inti m a k«izöns«:get az ilvon hami-sitványok vásárlása »ll.»n , minthogy azok r«nk ;tmítá«r.i vannak »zámifva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. Valódi minöí>ériben az x- el j«-loit czégi-kuél. 709. z. 187S. e •»18 2-2) I RANCZIA BORSZESZ SÓVAL. P H A leginrgbizhat .bb Ivy . -/«m* .1 sz»-iu edo emberisének S minden l cl.«"> é« l»(il.i.''i ^ i.lla..:i«iiál. .1 \|e^ti»bb !n !.£»•<•• ¡y 11•• 1», min-ilennemfi sebeiilés«-k. tej-. fíll- {vK"": '' . rt-jji -«érvek 11 \ iIr sebek, rákfekélyek ílszüle, «zemgyillladás. mindennemű In''" nlá> «s senili s «11». «ib. ellen. üvegekben hasznalati utasítással együtt 80 kr. o. e Valódi minőségben a v tel jelelt czégeknél. lORSCH-HALMÁJ-ZSIROLAJ. Dl . Krohn M. ós tarsaítól liercrenlteii i Norvégiában . I\z»n li.ilmrij-Tsirolni valamermi, a krresk »delemben flő''''or-•liiln f.•j k V/.;»tt a/. egvediili, iim Iv orvo.''i • zéb kr.» \|.s< •i.Alha''ó Árlejtési hirdetmény. A zalavirm<gyebcli mohács varasdí ¿Hamut 264: , mértfőid klzti : 2511/. «• letenyei ranralii-l he".)roáltliiíára a nafymí»lt.V»A({u kflzmnnka é kíizlekedéni ministerim 1S78. ctí május hó 15-^n kelt 67£»1 «rámn 1 miigaa rendt-letérel 3138 irt 87 krnvi üssze» enjf«clélyertet«»tt. Kten inunk» biztonitai^ tekintetéül alólirt hiratal irodájában folyó 1878. évi junimhó 17-tii reggeli 10<>raknr, iráitbeli ajánlatok elfofa- I ilásávj»! ¡lárOKult nyilvános szóbuli árli»jt«"'' Ing tartatni, melyre a vállal-k07ri i»ándéko<Sk ?.al hivatnak meg, hojv z árlejtéflbpni ri''istvPvr« M»-t.«re magukut a fentkitett í".«sr«.\|f I mint bánatpénzzel ellá«aák. i vállalkozás esetében azonnal 1 «iJ., bizto^itékra leaz kiejft>««itendo \| Az Írásbeli ajánlatok t''ennfkitftt nap reggeli 10 óráig t''ogad- \| tatunk pl, özekben az ajánlattevő nevp, l.iká<a polgári állása pontoan kit<»enil" ; továbbá axámmil ^zival kiírandó azon «záztóli el enged ^^ melyért ezon munkáitokat rlv.illalni «zándi-kozik, TÜágo«an kifejezendő Vt-jre. líoej ajánlkozó a nmnkálntokat éa feltételek tartalmát iainPri é« <•1 fogadja. Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati ö''nzeg 1 •»"!„-j«* készpénzben vagy magyar állampapírokban rgatolaudó. A tnftízerelvónyek L* feltételek rt* alulírott hivatal irodájában * «xokntt liivatalo« órákban mpgrekinthetók Zala-Kgerazegen, 1S7m évi májn« bó én, A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Üres fogak kitöltésére ninr« batályovabb éa jobb «zer, mint ft\|tnja. melyet mindenki könnyen é« fajdal.>m nAIk111 belehplyethet odva« fogaiba, mely a/tán a fogrémekkel e« tt>ftbn«al teljeaen egyesíti a a fogak? a t»váhbi elromlástól óvja a a fájdalmat caillapitia. Anatherin-száJviz üveflien 50 kr , I frt , I frt 40 kr. a U-gkitünöbb fczer, cnUo. fogfá i<i a I mákban, ulladásoknál, a foghna daganatai éa «ebeinél; frdolvaaxtj* a létező fogk ">tet éa megakadályozza annak nj képző dósét ; az ingó fogak.it a fojrbns erősítése által szilárdítja ; s midőn a fogakat éa foghust minden ártalmas anyagtól megtisztítja, a szájnak kellemes friasas''-get kölctönGz éa már rflvid básznülat után eltávolítja a kellemetlrn azagot. Anatberin-fogpasta. Kzpu készítmény a lehelet frisseségét éa tisztaságát feotartja -azonkívül a fogaknak liófehérséget kölesön''Tz, azok romlását megakadályozza és a foghnst eróabití. — ára 1 frt. 22 kr Dr. Popp J. G. növény-fo^pora. A fogakat oly szt-pen tisztítja, bogy annak naponkénti használata által nemcsak a kftztnséges fogkő eltávnlittatik, hanem a fogak xománeza ís mindinkább »ükéleteshtl». Kgy doboz Ara 63 k o. é. Popp aromatikut fogpasztája. Sok év óta a legbiztosabb évétnntek fogfájás ellen ós a legkitűnőbb szernek van eliamerve a izajürag és a ffak ápolására és f;-ntartására í-^gj áb. ára 36 kr. Figyelmeztetés! Ara egy üvegnek használati utastással I frt o é. Valódi minőségben .t jelelt rzég- kcél Raktárak . N -K s n jfy. xvi UosPiiberg i\ Heins .József k t r n v a x) :y Ka\|»o s- a h i z a a (\i Piág^r Béla gj .Tózsef. i Fosselbofer t. v i;..«< iif.-lrl gyógyszerész. — I''. a r «• > im \|)..rn«r S C U«ncx 1.. v. <jyógys.»ré«/. K a r á d ltenut!<ky A ''ár vv''''. K.bn .1. a -.-l.röd. r Sán<i<>r gy<»cy. K a r .. n V z a Werl! M. gy%. Kóazeg C''«a sínotira l«t gyógy x Knrtel Ist. gyógy. K p a /. I h e I y S«-bl. ífer . Wünsch I''. K » r in e n d \ + » Rátz .Ián. S z o m b a t h •• I y m 1'' II »-¡i Fereiu^ gyógv Sopron (x Mezpy And. gyógy (x- Molnár I.. gv.''.gy V e . " r z .. • U -,-a .1 K. gy.;«iy H á I, .. k-s v. (; > . r n y \ , A C. Fil.ic gy ógy /. á g r á Ii v x) Mittlbarb S győgy. Ixi I»galnin«hoz gy ''gy. (xi llfgodiia Oy gyógy, (x) Perkkt .Ián. győgy. S z a I .. a k \ ^. bnsrz (ínnrt.iv gyógy. K a r a d tx Rn, blitz Ist. x) Bcrnátzkr 13—40) Umralli és Társa Pnipban. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a szilárd kivit. 1, kílnjfi járAs. „így mnnkakép-«« g. éa tiszta eaépélésről li>gelőiiyöa.>b"ben ismert, ugy rámán áll.-, mint kerekokfii járó kézi es járgány-cséplőkészületeiket l-tól ^ ló, vagy ökör orejéig. Továbbá készítünk ktilönféU nagytágn és elismert jó minő»égii tisztító rostákat kukoricza morzsolókat és szecs- kavágdkat. (580 is-2n) Képea árjegyzékek ingyen és dijmenteaen. é SZKPSKG. IFJISAG. A. hölgyvilág által mint filülaalhatia b5rfin«nitétzer általánosan elismertetett a hivatalosan megvi»gáit. kití«i. artalmat la a vaiédi R AVIS A >'' T E />r. Íj F. ./ O .S .S E-tol párifthan. Kzen világliiril bŐrtisztitó szer % alair «Ainyi szé-pitószer küz.Ttt leghitelesebb éa legbatásosabbnak bi/onynlt szeplők, bőrkiütés io«e««ég. sárga foltok, valamint minHen bőitisziát''nnság biztos «-Irávolitá-sára. A KAVISAXTK az atvzazinr.ek feltűnően szép halvány r<<zsaazinil bársonyszeiCl fiatal Hdeséget ad, a bőr és kezeket ey^r.gédekki- teszi, a Iffl keiUltátA-tél megóvja. « gVilngéd bórt szere a legkésőbbi üregséjjig. Kapbató való-''i minőségben : Nagy-Kanízsan Prá«er Beia ur gyáfyszertaraban. Budapesten Törik Wzsef gyógyaz. nmál. Szegette« Kaváos Alktrt és Barcsay Károly gyógyszerész uraknál. Kredeti üvegtok ára 1 frt :V) kr. Központi fe''raktár Budapesten Schwarz Henrik nél Má-Ía Valeria ntcza, 9 az. C589 11—201 Klyforduló hamisítások következtében bátor rgyok a t ez kőzttin''get llgyelmeztetni, hogy minden palaczk az óvásj^gy kivill még egy nimmel : (11 y g«a és Anatherin p r I-p a r a t u m a i) ellátva van, mely egy tíszUn átlátható via-nyomáson az á I a m i sast éa a c n i m e t mutatja. 1553 1.4 —10) Kapható: Nagy-Kaniasán : Tráger Bála gydgysaerása uroál. Rogenherg és Fesselhoffar Jóxsef ms«erkere»kedéaükbeu. — Pá pán : Tscbepen J , éa Berműller .1 -Dél — Keaztheljen : Pfiszte-rer gyógyszerész. — Zala-Egverszcgen : Isóó F. gyógyszerése. — Kapr''onczán : WerU gyógyazerésc. — Varasdon : llalter gyogysa. — Sü.neghrn Domer Kajet. — Szombathelyen: Pillieh Kerenct es Rudolf gyógyszer. — Határőrvidéki Sz.-Gynrsj : Kibie F.. C. — Ves* prém ben : Tuazke.n és Társa, Outhard Tivadar és tiaindl, ngy F^rencai gyógyszerész. Pzékest''ohérvárott: Braun .1., Mr«»s. mann. és Dieballa gyógysz — Lnvas-Berényben : Heisb r gy -gys/.- — Kaloeaán : Horváth K. gyógyszerész — Pakson: Klorián J. gyógyüzeié«z. — Kö»menden : Horváth .1. Somzenrend gyógyszerész''-- Kaposvárott: Kohn J. Scbrőder és Darás gyógvsz. Szeg-szár.l Brahsay gyógysz — Bonyádon : Kramolln J. — Baján : Miehttarh Sí , Heizfeld fiai. és Bőszek gyógysz. — Pécsett : Zsnl. nay W. N K„ Zách, Kunz, Kováes, éa Sipóez gyógysz. — Ká-rádon : Zidnbánszky gyó^ys«. — Marcmalibau Tolna ■ Fíchtl 8 gyAgyai — Dnnaföldvárott — Szvnt Oyílrgy«n: N^tbig. — Alsó-Lendván Robf-nrzon : Simon gyógyszerész uraknál. Kiss gyógysz. — ímkáe» gyógy* Kiss gyógysz — Menetrend legnjablian javított v/.".g»»cs-rend<«er 1 4 vonó marhára akár p«-di^ kéz- ! erőre is alkalmazva jótállás é pr«''>- '' baidő mellett bérmentett vasúti srál- '' litánal f e l e t t •• o 1 e < ó á r a k mellet száll itnnk. •Jóravaló ngynnk^k kerestetnek. Ismételadók előnyben részesflln-k Mayfart Ph. es társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. (607 1-lCO A „Balaton" nevii csavnr^ozos f. é. jiinius 2-tól kezdve, Kev- Fülöp és BoprUr közi nem mint eddig háromszor, hanem hetenkent csak kétszer fog közlekedni, — Rendes menetei lesznek, vasárnapon és szerdán: iiév-\| Fülöpről — Boglárra, délelőtti 10 órakor. Boglárról — Rév-Fölöpre délutáni 1 órakor. Komphajók minden nap közlekednek. Boglár, 1878. május 31-én. (ßl9 3-3} Kév-Fölőp-Boglári gőzhajózás, xttxxtuttittt txtxtxxtttttttt t üijaztatoCt 18«M)eii Párislwn! • Fehér mell-Syrup G. A. W. Mayertől Boroszlóban és Bécsben Bizonyítvány Hakeborn, F.geln mellott,(Szászországé márrzíns 12-én 1«72. Ar 18ó6 és 187<», 71. hadiáratok folytán már hosszabb idr'' óta tíidőhnrnton szenvedtem ; — a O. A W. M a y e r - féle f e-hér mell-Syrup többszöri használása által ezen bajtól t«-kélet.-aen megszabadíttattam é» az említett szert bárkinek is jó lelkiismerettel ajánlhatom. (3.''J2 IX. ^—) TAUBKN ROTH F. Valódi minőségben kapható: N. Kanizsán, Prá\|«r Bélt gyógyszertárában. xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx ú BUDAI RÁKÓCZY KESERŰ- FORRÁS BUDAI RÁKÓCZY K kitUatetve az •■»ztriai császár naiyar király < felséf« Utal A m. kir. ora?ágoa akadémiától, mint tyógysavhan a le««azdagabk éa leghatAMttb ■iadea eddig iamrt keserivizaél elf»§a«Itatott éa az elsó kOl* éa belfnldi orvos-tekintélyi vélemények után a legnagyobb hatáasal használtatik : alteatl betegségeknél, létrejóve máj és lép-VizMalit verőrzér-rendszer szorulás arasyéf báataltai, sárgaság, vértalilás, hidefídes, kész véay rRgzőtt bőrkiütések atb. által. Kisebb mérvfl galyva betegségek, és megrQgzűtt szék azaraláafcAI er-dő női nemi betegségeknél Kapható minden.fnszer- é« vizsier ke-rekedé»ekben. (606 4—5) Raktárak mindenütt találhatók. tudató • • • Nag}-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptnlajdonos Wtjdits .J6sef gyorasajtójin. i XAGY KA VI7S 17. Juntus 13 án. 8 frt \ Tizenhetedik évfolyam. ^ Előfizetési ár jpgéaz évre fél érre . . • negyed érre . . Egy szfan 4 2 Hirdetések f, hAÚbofl petitsorh.in 7 ¡«¿«o.Uror 6 s mi»-..!«!! •ovihhi sorért 5 kr. NVII-rrÍRBKN «trónként 10 krért vé- • fel Ki«e»iári illeték minden Vjjye» hirdetőért kttlflnt i 30 kr ür.etendB. 1 előbb : ----—-^a S.-Kaiily»•«¥úr«n helyhatóságának nemkülönben a 5 A lap «xellemi részét '' illető közlemények a szerkesztőhöz. anyzgi részét illető h <">r.lem«4nyek pedig a kiadóhoz bérmentve intézendSk: NAGY KANIZSA Wtasslssház. Bérmentetlen levelek caak »«mert munkatársaktól fogadtatnak el. O rsj Kéziratok viasza J küldetnek. "1 „n.-kanizhai kereskedelmi s Iparhank, „n.-kanlznai takarékpénztár«, a „zalaraegyel általános tanítótestület«, a n.-kanlzsal kladed-neveló egyeaftlef«, a soproni kereakedelml Iparkamara n.-kanlzsal kOI választmánya" * tohb melyet éti városi egyesület hivatalos értesitcie. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csutortokQii megjelenő vegyes tartalmú lap. A hazai Ipar. II. A kereskedő birjon elég hazafias lelkesedéssel arra, hogy a mely árut hazánkban is meglel, ne hozassa külföldről, ha talán cgv perczenttel kevesebb lenne is igy a nvereségé. Ne éljen örökké csak önérdekének, hanem tudjon a nemzet javára egy kis áldozatot is hozni. Az iparos dolgozzék jól s folytonosan, mulasson ritkábban s ne igyekezzék túlságos mulatságainak költségeit a vevőkön bezsarolni. Lelkesedjék hazájáért minden nő és minden férfi és határozza el, hogy külföldi árut — a mennyiben lehetséges — nem vesz és nem használ, ha mindjárt igy talán eleinte valamivel többe kerülne és silányabb volna is ruházata stb. Alakítson minden város egyesületet, inely társadalmi és morális eszközökkel kényszerítse még azokat is hazájok iránti kötelességeik teljesítésére — a magyar ipar pártolására, — kik talán elég könnyelműek a nemzet érdekeit saját kicsinyes önzésöknek feláldozni. A nóegyletek. karolják fel az ügyet, agitáljanak az öltözetben és minden • beu a magyar készítmények fogyasztása mellett s járjanak jó példával elő. Nem volna tehát egyéb hátra, mint a helybeli nőegylet is kezdje meg ez irányban működését; menjenek magok a tagok jő példával elő a takarékosságban és — a hol csak lehet — a hazai czikkek fogyasztásában ; hassanak ekkép a kereskedőkre is; igyekezzenek minél több hölgyet és férfiút e szent czélnak megnyerni, és pedig mindenek előtt olyanokat, kik vagyoni állásuknál fogva a fényűzést is megbírnák. Ha a múltévben néhány lelkes úrhölgy képes volt fáradozása által a szinháznpk a téli ¡vadban látogatottságot bíztositaui: bizton hiszszük, hogy most százan is fognak akadni, kik a haza érdekében buzdítják és saját jó példájokkal lelkesítik a nőket és férfiakat egyaránt arra nézve, hogy lehetőleg csak hazai iparczikkeket használjanak ; s tudjuk, hogy hölgyeink még azokra is képesek lesznek a czélzott irányban hatni, kik a megszokottól még a haza javáért sem hajlandók eltérni. Ha ez itt és mindenütt igy lesz, akkor a magyar ipar igen gyorsan föl virágzik, nem szorulunk a külföldre, nem adózunk ez uton milliókkal idegen nemzeteknek, a nemzeti vagyon benmarad az országban, sőt még idegen tőkepénzesek is sietni fognak, hogy itt gyárakat alapitsauak, mi által ók is a nemzeti jóiét szaporításához járulnak. Ha ezt a társadalom maga meg nem teszi, sem törvények, sem szabadság, sem hadsereg, sem vámszerzódések. sem kormány, seai ember, meg nem óvja nemzetünket a gyors pusztulástól és envészettöl. K. L. A kisbirtok és birtokosa. Az anyagilag sülyedő kisbirtokos osztály nemzetgazdaságunk egyik tényezője. Gyakorlati értekezésünkkel a kisbirtokos tájékozását, s ez által anyagi előmenetelét czélozzuk. Nemzetgazdasági szempontból az a leghelyesebb birtokmegoszlás, mely szerint a föld nagy-, közép- és kisbirtokos osztály közt ugy oszlik meg, hogy a nagy birtokosok osztálya egymaga körülbelül annyit bír, mint a közép- és kisbirtokos- osztály együttvéve. Hazánkban a földbirtok a nemzet- gazdaság elvének megfelelőleg három birtokososztály kőzött oszolván meg, a kisbirtokosok birtoka hazánk fölvidékén, hol sürübb a népesség, körülbelül 100 hold maximumra, az alvidéken kétszer annvira * e is tehető. Kzeu korlátolt földterületnek jövedelme is csak korlátolt lehetvén, a kisbirtok az életszükségletek szük határai között mozog, sót rosz éveken ezeket sem elégítvén ki, a rosz étek rendszerint a jó évek bevételét kölcsönök formájában anticipálják ; miből kilátszik, hogy a kisbirtok szük jövedelme az anyagi élet szükségletein túlmenő magasabb igényeknek meg nem felelhet. A kisbirtok nem kincsbánya, hanem szerény éléskamara; minél mértékleteseb-ben mulunk bele, annál kiadóbb s tartósabb leend. A birtoktulajdonosnak, az államnak, s más igénylőnek nagy mérvű bele-markolási kimerítik. Ha birtoktulajdonos maga lépeti fel irányaba túlzott igényekkel. akkor azok, ha mindketten tulkövete-lók voltak, mindketten okai kimerülésének. A kisbirtok ezen szükkörü természete arra inti a kisbirtokosokat, hogy az adós-ságcsinálásban könnyelműek ne legyenek. A jövedelemből vissza nem fizethető kölcsön veszélyezteti a birtok állagát, s minthogy szerencsétlen viszonyaink közt az életszükségletek, s a nagy közterhek a kisbirtok jövedelmét rendszerint ugy kimerítik, hogy a kölcsöntőke s kamatjai a jövedelemből nem fedezhetők, a kisbirtok előmenetele csak akkor biztos, ha adósságok nem terhelik. Különösen az uzsorakölcsön mani-pulítióitól óvakodjék. — Az első uzsora kölcsön megkötése reá nézve első lépés leend az enyészetre. Ha szükség esetén becsületes kölcsönt nem kaphat, inkább bii tokának haszonbérbeadására törekedjék; — ha pedig 6 százalékos adóságra nem konvertálható uzsorakölcsönökbe immár belebonyolódott, az uzsorakölcsönnelterhelt birtokrész eladási árával mentse meg vészé-lyezett birtokának még menthető részét. Vegyünk alapul egy 4000 frt. értékű kisbirtokot, melyet 2000 forint 20%-os adósság terhel, s vegyük évi átlagos tiszta jövedelmeül értékének 10%-kát mely tétel szerint évenkinti tiszta jövedelme 400 o.é. frttal csak fele értékéig van terhelve, mégis annak egész évi jövedelme az uzsorás hitelező kezében van. Miből fog itt a visszafizetési tőke képződni? Tiszta hozadékának szaporitása tekintetéből arra törekedjék a kisbirtokos, hogy annak földből, munkaerőből s pénzből álló három tényezőjét, vagy legalább kettőt maga szolgáltathassa. Azon gazda, ki saját földjét személyes munkaerejével s saját földjét miveli, zsebre teszi a földbér, a munkabér, s tőkekamatokat, tehát tiszta hozadéka nagyobb lesz azon gazdáénál, ki csak a munkaerőt s főidet adja, de a befektetett pénzt hitelbül meríti, valamint az ekeszarvát fogó parasztgazda tiszta hozadéka is kétségtelenül nagyobb lesz a birtokát fogadott erővel miveltetó intelligens kisbirtokosénál, ki a munkabért meg nem takarítja. A tiszta hozadékra befolyással van a termelés drágasága is. A kisbirtok, minthogy a nagy birtoknál az aránylag nagyobb beruházatokat igényel, s a gazdasági gépek oksó munkáját nem hasznosíthatja, drágábban termel, mint a nagybirtok, mely elónytelenség a kisbirtokos által csak agy . TÁRCZA Távollevőhöz. VB. L.-boz.) Tudni azt, mit még nem tudnnk, s látui Mindazt, a mit még nem láta szemllnk : Régi öir.tön, mely velünk ízületik 8 a sírig elkiaér, eljö velünk. Kit er wgztün vitt túl orszagba át: 0''közöld helyettem Pári* falát. Látni a/t, mit ejy rakásba halmoz Ar. emberiség — e hangya gomoly : A tudomány ■ műrészét termékit, Melyek Oilött a azent béke honol ; Dolgokat, mik emelik a bacát .... CdvözRld helyettem Pári» falát. Látni harezot, a mit népek v/oak : Ac ész, a szellem nemes harcsait, Hol vér nem foly, s el nem gyengül senki, Ue mely gyengébbeket okut, tanit .... Látni mindest, mily élvozetet ád . . . . Cilvr,rrtld helyettem Párás falát. £n e csodát meg nem látom soha : Kötve tart egy ismert rém — a« «n.T»g • • Le tudni fogom, ha megérkezel — 8 a mit gyüjtél: tapasztalatidat Lgybeszeded, a basánknak nyújtod át ... . üdvözöld helyettem Párls falát. G1RAY RÁKDOR. Halálról! elmélkedések és a halál-tői 1 félelem nevetséges volta. (Weber Democritnsából.) (Folytatás.) A tömeg részére nincs szebb Un, mint OdÍQ ée Mohamed paradicsom, és a föltáma- dás tana egy jobb hazában; ezzel ő oly nyugodtan bal meg, mint »zok. kik semmi foga-lommal se birnak a h>iih»tatlansá£ fa jövőről, vagy mint a szerencsétlen négerek ^ Európában is vannak elegen) kik egy kedvűek les2nek az élet iránt, mely minden bölcsészetet télül mul, nyugodtabbak mint a bölcsészek, a halhatatlanságot csak sejti, óhajba magának v:i''aháuy-szor egy haldokló, kinek szive csak bajosan ver már. minthogy többi részei hidegek, lélek nyugalommal örömest hal meg. Sok néger a gyarmatokban azzal vigaaztalja magát, hogy a halál után kedveseivel hazájábau föltámad, s nem gondol a veszélyre, hogy kétszer vagy többször is ftludwssék. Kedves dallam egy bölcs ágyánál a még hallható viszhangja egy, ha uem is hosz-szu, de tisztán öszhangzólag lezajlott életnek. Itt rejlett az agg Sokratea titka, ez volt a görögök Euthanasiá-ja, kinek mindenki hatalmában volt. Isten semmiből alkotott bennünket, s ha ismét oda visszatérünk, csak oda jutunk, hol előbb voltunk. Mi az egészet nem látjuk át; tehát lenni és várni; azonban a halhatatlansági gondolat vigasztalóbb. Milliók utaznak nyugodtan oda egy: „kezeidbe ajánlom'' Simeonnal: „most bocsátod el uram a te szolgádat." Egy másik kissé ugyan democratictis kérdés: mi szegény föld göröngyök méltók ▼agyunk e tovább élni ? Fridrich örömest beszélt e tárgyról, de ha nem voltak vele egy véleményben, mindjárt elveszté türelmét, nem épen illedelmesen kérdé: ön hát halhatatlan akar lenni? S mi érdemet tett ön erre? A halhatatlanság oly hatalmas emelty&je az erénynek, miszerint megérdemli, hogy e hitben előbb megszilárduljunk, hogy azt előbb szivünk mint s»m eszünkkel fogjuk föl; azért dicsérem én a köllókét, kiknek képzeletére :i halhatatlanság hona mintegy teremtve látszik lenni, Miltont, Klnpatockoi, J^an ThuU. Egy mánik szintéu vigasztaló gondolat a gondviselés; az egyesek-róli goudoakodait. nem ellenmondás, mert Isten nund»nha''ó: de hát * nyomorult emberecske oly fontos, hogy a mindenek t remtóje ogye-dileg baj mólód jék vel>* V Nem ón haszou lesen-e ez, mely jutalom nélkül ide lenn nem akar erényt gyakorolni V Ez oldalról még a hitetlenségben is erényt láthatnánk, mely az itt élvezettel már érdemre elégségesnek találja. Egy vén franczia bölcsész mégis megmondta már, hogy ily íéle dolgokba nem kell belekeveredni hacsak az ember nem öreg, gazdag vagy német A véletieu enged születnünk, jobbra, balra, elóre, hátra, végre a halálba küld bennünket. Étetünk 70, vagy ha ¡¿en sok 80 évig tart; ha igen drága ugy fáradság és munka teljes volt. Az élet gyorsan elmúlik, mintha repülnénk, azért gondoljuk meg, miszerint meg kell hal nunk, hogy eázünkre térjünk ! Igy a mi szent könyveink. Azonban a sok esztelenek azt bizonyítják, hogy sokat, s ugy azt is, mit ifjúságunkban már kivülról tudunk és nem belülről, felületesen tanultuk meg Az emberek ugv él nek, mintha örökké élnének, különben ebi>en[is van valami jó. Ssenteskedés éa a túlvilágról való morfondirozáa e világban több rosszat idézett elő, mint a könnyelműség s Istennek bizonnyára jobban tetszik a görögök vidámsága, a fran-cziák és délszigetbelieké, mint m angol és németek setét gondolkodása. Az ember, mondja egy angol szónok, meztelenül és csupaszon jó e világra, pályája fáradság és aggodalom; vége: nem tudni hová; ha itt jól élttnk, agy oda fönn szerencsések leszünk. A bölcsre nézve a halál egy haszjosan töltött napnak az estéje, habár hieroglyphe is az, mit halandó meg nem fejthet, s minden dolgok nagy határozója, mely elól a legnagyobb hivó sem menekülhet. Az öregek jobban félnek a haláltól, mint a fiatalok, habár az egészséges észjárás szerint ennek megfordítva kellene lenni, és ez előttem egy fő bizonyíték, h,»gy a halál-félelem szellemi gyengeség, mely a testi gyengeségtől függ. Ki hinné azonban, hogy agykoponya kémlet — már a neve is borzasztó tudományosan hangzik — uj halál-félelmet teremt? A jó Déoii minden kitelhető ellenintézkedést megtett, hogy koponyája Gall orvos koponyagyüjteményébe ne jusson, melyben már ott ékeskedett Wurm-ser, Alxinger és Blumauer koponyája. Franczia vegyéssek azonban a mi régi ásványtudósank Becher mesterségét — hullákat üveggé változtatni — kapták föl, s igy nemsokára kedvea elhunytjainkat vázak és meliképekül állíthatják föl termeinkbe s múló féoyben láthatjuk őket, raig a hitből el nem jutunk a szemléletre. Bármily helyzetben is legyünk nyugodtak, se barátok, tehetség, erény se a természetre ne számítsunk ; nevessünk, reméljünk, aludjunk, a föl nem ébredésig. Ha ma nem változik msg, meg* változik, holnap, holnapután, egy hó vagy év múlva, melynek 365 reggele ran; s 80 évig kellene nekünk élni, anélkül, hogy megtanul* nók, hogy kell egy oegyedóra alatt meghalni ? Hisz tulajdonkén en csak örülnünk kellene, hogy az élettől megszabadulunk, mely bennünket oly sok bajjal fenyeget, miszerint soha se tudhatjuk, hogy nem kell e Crősussal a máglyán igy kiáltanunk föl: Sólon ! Sólon! ki boldog halála előtt!" Vidám és háladatosaknak TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM z a közlöny JNS n 1878. ellensulyoztathatnék, ha a legnagyobb tökélyre vihető kézi munkával többet és jobbat termelne. Egyébként legmagasabb hozadéka daczára is, a kisbirtok életszükséglet szük-karikában s nem valami tág jövedelmi körben fog mozogni miból korlátolt teherviselési képessége, s csekély hitele, valamint azon körülmény felvilágositható, hogy a kisbirtokot adóságok s egy-két rósz év is tönkre tehetik, mi a nagy birtokon oly könnyen meg nem eshetik ; mert tágkör ü jövedelmezőségéből folyó nagy teherviselési képessége s hitele, a jó évek nagy tiszta hozadéka sokat ki pótol. A kisbirtok előmenetelének akadályai: a) felette terhes, a tiszta jövedelemből nem fedezhető adó, mely részint a gazdaságból kivont üzlet-tőkével, részint & kölcsönpénzzel való adófizetést teszi szükségessé, — első esetben az üzlettóke kényszerült megszorítása folytán a belterjes mivelést akadályozza meg, — az utóbbiban a törzs-tőkéjének megtámadott kis gazdaságot életgyökerében érinti; b) földhitel-intézetek hiánya, mely körülmény folytán a kisbirtokos a lelketlen uzsorának esik áldozatul, melynek polyp karjai közt vegetál, de nem virágozhatik; c) csiga menetű, s drága igazságszolgáltatásunk. mely nem nyújtván módot a hitelező gyors, s olcsó kielégítésére, késedelmessége által pedig szűkebbre teszi, mi végeredményében a kisbirtokosokra visszaható hitelhiányt s kamatdrágaságot idéz; d) a gazdasági szakhiány, habár tagadhatlan, hogy kisbirtokosaink a munkához képest a szakismeretekben észrevehetőiig előhaladtak. A mi a kisbirtokok elágazását illeti, két osztályra oszlanak : 1) a paraszt kisbirtokos osztályra, mely a volt jobbágyokat, s földművelő alsóbb nemességei foglalja magában. Ezen alosztály maga fogja az ekeszarvat, mely körülmény ezen kisbirtokosi alosztályt a tiszta hozadék nagyobb mérvére kiható előnybe helyezi; 2) intelligens kisbirtokos osztályra, mely nem maga fogja az eke szarvát, hanem fogadott erővel dolgozik. Ez a kisbirtok korlátolt jövedelmi, s saját intelligens igényei közötti összhang fel nem találhatása miatt szemlátomást pusztul. kellene lennünk, miut Seapiu, s mindig ugy menni haza, hogy a gondviselésnek megköszönjük mindazon bajt, mely rajtunk meg nem esett, de tneg eshetett volna. Kn sohse térek haza anélkül, hogy Istennek köszönetet ne monda nék, hogy lakásom áll és könyveim, rézmetszeteim, irataim nem hamvadtak el; logfájásra sohse tudok gondolni, hogy e közönséges, de vigasztaló beszédmód eszembe ne jussou : ennek «« táj többé a foga. A halál csak az érzéki képzelődés előtt borzasztó, mi elvontan tekintve ? Semmi mas, mint természetes feloszlása az összetett anyagnak, mely az élettelen anyagok nagy csoportjához visszatér, honnét véve lett, hogy valamikor egy újonnan élő testé átváltozzék. .6 nincs többé; eltávozott, hazament, kiszenvedett." Mint csak vigasztaló kifejezések, é* a halál napja jobb mint a születésé; a halai szabadság feloszlás átment, nem megsemmisült" hangzik még vigasztalóbban. Mi idelenn ugy vagyunk, mint a danaidák, kik hordájukat''csak im-g töltik és kiürítik, azzal a különbséggel, hogy mi folváltást remélünk. Az optimistának egy-gyel több oka van, előtte a halál része egy jobb világnak, a rend következménye, a legjobb, a oly világban, hol nem volna halál, becsületes egyén nem is élhetne. Az ember ide lenn mindent megun, mért uem az életet? S mily vigaszt nyújt egy hulla, egy temető a szerencsétlen, az elnyomott, az üldözöttre? ő vagy ellensége uem fog-e itt pihenni ? A halál nem valami csontgerincz, hanem barátságos szellem, mely életunt szemeinket örök álomra zárja le. Nem győzhetnők e le a haláltóli félelmet midőn a szerelem, boszu, becsület, dicsőség szenvedélye. a szégyentőli félelem magát az élet-untságot is legyőzi. Én azért azt mondom, ha mindezt igazán megfontoljuk, egész könnyűséggel elmondhatjuk : „Isten veled te rosz, gonosz világ" sőt némi kíváncsisággal utazunk azon ország felé, melyről daczára minden útleírásoknak semmi hiteleset se tudunk, hol őseinkkel egyesülve i leszünk, kik itt oly sokat hasztalan iparkodtak \| Sümegh jun. 7. A mult évben Sümeghen esskösölt és a sümeghi reált, értesítő (6-8 Isp.) .adatok Sü meg történetéhes* emiitett ásatások eredményeiről bővebben nyílatkosni még eddig nem volt időm. As érdeklődők tájékoztatásárs íme az eredmény. A földalatti romok két főcsoportra oszlanak A délre eső alapfalak rendes derékszögű egyenközényt képeznek, melynek tengelye pontosan van keletelve. A keskenyebb oldal a keleti é« nyugoti részen 21 »3 meter, a h<»sazabbik 27-ííO met. hosszú. A keleti oldalfal középső része (9 ÖÜ met. szélességben ) 4 meter kiugrást mutat, mely szintén egyenessel van elzárva. A nyugati fal közepe táján nyilás látszott; alapfalat e helyen nem találtunk A nyilás 3 5 met. széles és éjszakfelé fekszik. ^A belső ür hossza délfelé 10-3 met. éjszak felé csak tv6 met. Az ajtó tehát nem volt az épület hossztengelyén. Az ajtó előtti tér tálakkal volt keritve, melyek mind derékszögbeu metízik egymást. Az épület hossz falai 21 meterrel a nyugati részen összébb húzódva 5 meter h<>sszuságbau folytatják nyugatfelé irányukat. Ezen ajtó előtti tér két részre szakadt, melynek e!s«je 2, másika 3 m»t. szélességet mutat. A hosszfalak tago/ási mutatnak. Két 00 cmeteruyi kiszökő táraalak három részre osztja a deli és északi hosszfalat. A támfélék l-Oő met. szélesek. A támak közepén 133 széles oldal ajtó világos nyomait látni. Az ajtók béllete nem rézsútos, hauem egyen közti. Az egész falazatban alig volt tégla, többnyire sümeghi homok és mészkő képviselte az anyagot. A vakolat igen jó. Két faragott követ találtak az éjszaki sarkokon. Mindkt.ttő a belátón melléki kőbányákra utal. Betű vagy irás nem volt rajta. A 2Hi met. széles és 27''8 met. hosszú famenyezetét, vagy tetőz'' tet valószínűleg faosz lopok tartottak. A szemközt fekvő támak össze kötő egyenese és a keletre kiugró négyszögű tér kelet nyugati irányainak hosszabitasai közt levő metsző pontokon kerestem az oszlopok alapját, de nem találtam. Az épület három hajós osztályzatot mutat, melynek középső hajója szélesebb és keletre 4 meterrel kinvul. Nyugat-felé előcsarnok-félék leheltek. Ezen épület egésze magányosan áll, aránylag e legmagasabb helyén északkeletre fekszik a másik épület-csoport, mely sokkal tagozottabb és terjedelmesebb is. Ez is kétrészre oszlik. A déli csoport szabálytalan apróbb, 2, 3, 4 méter széles alosztást mutat, mely erős, de ki é* befelé hajló külfallal van kerítve. Egyik fala átnyúl a másik, 9 7 met. távol épületbe, melyet ferdén keresztül szel. Végea kápolna alak homlokfalára esik. Ezen északi épület altalános alakja négyzet. Három oldai szoba felosztás1 mutat, a negyedik megismerni, és oly sok uj és változékonynak néztek eléje, mert ha máróO — í»0 éven keresz tűi mentünk ugy biz Isten az ember előtt minden mindennapi és egykedvű lesz, életunt''á és utazásra készekké leszünk. Természetes az egész dologban az az egy kellemetlen, hogy ép akkor kell elvitorláznunk, midőn magunkat tulajdonképen berendeztük, ép ugy miut uton, ha egy nagy városban maguukat tájékoztuk, és a honi uyelvet elsaja itottuk, vagy mint Mózes, kí 40 évig Israellel a pusztában kóborolva csak a hegyről n. zhette Clianaant; különben utazunk, mert kell utaznunk, s igy vagyuuk a legnagyobb és utolsó úttal is. Sokkal roszaub-nak tűnik fül nekem az elfelejtetem rosszabbnak majdnem a halálnál. Ha némelyik az első hónapokban viszajöhetne, láthatná, és hallhatná mit róla beszélnek, hogy nevetnek fölötte, hogy telednek el mindent, azounal ismét másodszor is meghalna. Mégis sokan csak haláluk után lesznek szeretve és becsülve; bukásuk dicsőbb mint egész életük, miként az utolsó Constantin és orsaága bukása dicsőbb volt mint az egész byzánxi barát császárok uralma, kinek vesztét a megriadt Európa csak akkor érté, midőn kereszt helyett a félhold ragyogott Zsófia templomán és II. Mohamed az ős Cesárok palotájából igy kiált föl : „e lakásban fonja szövedékét apók, s a tornyokról a bagoly huhogása hallik." Sok an életükben már el lesznek feledve, ha pár évig nem mutatják magukat vagy elköltöznek. A legcsekélyebb örökség is enyhití a fájdalmat, a kedves boldogult szomorú távozása fölött, s ez a legjobb vigasz, mit haldokló hátra hagyhat, a félelem majdnem minden halottas házban kettős alakban tűnik föl ; a beteg fél meghalni, a nem betegek meg attól félnek, hogy nem hal meg. „Keljetek föl és vonuljunk el innét!" .Sorstól adott pályámén híven futva bevégzem." * Még szebb, hasz. Pállal elmondhatjuk: „foloszlásora ideje közéig, jó harezot harczoltam a hitet megtartottam, magányos keritőfal volt. Középen IG''7 m. szé-1 les és 21-3 hosszú udvar volt, melybe a bejárst I nyugat fel ól vesetett. Az udvar körül 4-7 m. , sséles folyosó mutatkozott, mely bőt a dél-kelet és éssakra eső kisszerű szobákba juthatni. A 3740 met. hosssu déli oldalou hat elosstást látni. Keleti végén 382 m. toronyszerű kiugrás van, mely a főiránytól csekélylyel eltér. Az éjszaki oldal végén látni 480 m. széles és 6 95 hosszú kápolna alakot, mely félkörrel van sárva. Nyugatfelöl 90 cin. bejárásnak nyoma. Ugyanezen oldal közepe táján csatornára bukkantak, melynek keskenyebb vége kikönyökülő (vor-kragend) téglákkal, a másik pétiig rendes boltozattal volt födve. A tcg''ák igen nagyok (25 f> cm. sz. 3S ;>hossza) élénk vörösek és kemények. A nyugati oldalou szintén kiugró sark-torouy-féle épület részuek nyomára akadtunk. IJgyanily kiugrás látszik a kápolna mellett is. A negyedik sarok nem lett kutatva, de valószinüleg ott is vau ilynemű épületrész. Az építési anyag bazalt, homokkő és tégla. A téglák igen változatosak; apró koczka alakúak (16 cmt.) és nagyobbak, 28 5 cm. hosszú oldallal. Vannak félkörüek (27 cm. átmérő) és peremések (41 cm. széles és 52 cm. hosszúak.) A vakolat olyan mint a márvány. A falak között találtak egy teknő alakú kivájt homokkő részletet, és két hasáb alakú faragott vöröskövet. Egy apró, dreipassel éi liliomékkel ellátott ezüst pénzen kivüi semmit s»m találtunk, mi az épület keletkezésére világot vetne. Az ásatást nem lehetett befejezni és oly mértékben vezetni, hogy a lakosztályok alját is vizsgálhattuk volna. A költségből és az időből kifogytunk. A falrészletek ísinét behányattak és mos'', mint azelőtt, pompás búzaföld terül el fölöttük, és senki sem gyanítaná, hogy itt hajdanában élénk élet tanyázott. A római téglák korábbi épületre mutatnak, mely nek egyes részeit a szabály talan falazat képezheti. A szanáljos négyzet alakú építményben kolostort gyanítunk; a féikörü zárással ellátóit kápolna e mellett bizonyít, valamint az építmény belső felosztása. A sarktornyok Árpádkor! műre emlékeztetnek. Határozott történeti adatunk reá nincsen. A Siimeghre vonatkozó adatok eddig kizárólag Somogyvárra (Símeg) érteimeztettek. A kellő sondérozás talán itt is helyes ösvényre vezet. Erről majd máskor. ÁDÁM IVÁN. Helyllilr^k. — Lipp Vilmos p. r. főgvmnasiumi tanár, a vasmegyei régészeti egylet nagyérd-mü titkára s a „Vasmegyei Közlöny" szerkesztője junius 8-án a m. kir. egyetem bölcsészeti kara által bölcsészettudorrá avattatott. — Járványos nyavalyákban bővelkedő nyarunk lesz az idéu — mint szavahihető azért el vau számomra téve az igazság koronája." Meglehet a halallal barátkozni, anélkül, hogy mint a karthauziak örökös: mementó nvri-t morogjunk, fa háló kabát es koporsóba haljunk, vagy hogy Mária Teréziával a kapu czinusok sírboltjába leszálljunk, anélkül, hogy a halaltóli elmélkedésről megfeledkezve éljünk, anélkül, hogy (.''iceró és Senecávai örökké ezt ismeteijük: .eletünk feladata az legyen, hogy halni megtanuljunk" mi az utolsó oranegyed-ben legjobban megtanulható, anélkül, hogy a Herrnhuttokkal, minden lefekvéskor a sírra gondoljunk, mely czélból ők háló szobáikba Krisztus sirbatéteiét rajzoltatták, melynek na ponkiuti látása végre oly egykedvüvé válik, mint Titziáu fekvő Venusa vagy Bodoní Magdolnája. Sokan életükben már elkészítették koporsójukat, s betették hálószobájukba, de a koporsóval is ugy vagyunk mint minden más ládával megszokjuk, mint az egyszeri agg, pár száraz gyümölcsöt teszünk bele. (Folytatása köv.) • Vidi at <{uem Cursum fortuna peregi. Ugy szeretnék meghalni már! Ex liíit lu''-ro a küzdelemnek Hogy könnye huljon a szememnek ? Ex az aranykor mit elértem. Hogy lácsam e tat lombletépten? „l gy »zeretnék meghalni már — — Befestek lelkem feketére Ey íirdög képnél feketébbre, A mit 1« nem mos, csak ítéletI VeM«en mielőbb hát ex élet — — — „Ugy szeretnék meghalni már. Tegyék tetemem koporsóba Had asálljoo lelkem nyugovóra. Oda 1« vágyik az én teateni Nincs in már itt íön mit keresnem „Ujry szeretnék meghalni mir.-1878. máj na 20. 810. ssakférfiak jósolják. — Nem fog azért ártani, ha mértéket tartunk ételben, italban s különös gondot forditnnk a hás körüli tisstaságra. — A» uj bankjegyek. A nemzeti bank igazgatósága már elkészitette az uj bankjegyeknek — egyik oldalon magyar, a másikon né met szöveggel ellátott — rajzmintázatát. A kettős szövegű baukjegyek, hír szerint, még az „osztrák-magyar bank" életbelépését megelőző átmeneti időszak alatt, tehát még a jeleo év folytán forgalomba fognak bocsáttatni. — A fögyinn. ifjúság zárünnepély-, jun. 8án, a felséges királyi pár koronázásának emléknapján tartatott meg szépszámú közönség előtt. A inüsorozat minden egyes pontja zajos tapsot aratott. Előadattak a következő rendben: 1. Egyveleg dalművekből, összeállttá Beretv Imre. Előadta a főgymu. zenekar. 2. Ima hazáért. József és testvérei czimü dalműből. Harmónium kiséret mellett előadta a főgyran. énekkar. 3. Bánkbán. Garaytól. Szavalt* Tőttősy Imre VI. oszt. tanuló. 4. Honlidai. Abttól. Harmónium kiséret mellett előadta h főgymn. gyermekkar.5. Czipruslombok magyxr ábránd Nagy Pistától. Zongorán előadta Stock> r Antal, VIII. oszt. tanuló. 0. Népdal átirat. Elő adta a főgymn. énekkar. 7. Vén kofa. Kutheo-tól. Szavalta Csomasz B. II. oszt. tanuló. S. Barcarolle. Duo harmónium és zongorára Ly. bachtól. Előadták Maywald Józs. és Berecx Imre tanár urak. 9. Víg dalra fel. Abttól. Előadta a főgyme. gyermekkar. 10. Kar „Precios» czimü dalműből. Előadta a főgyran. zene- és énekkar. Disztornázás, mely alkalommal is kitűnt Pongrácz Adolf tornatanár ur szakértelmes tanmodora. A főgymn. erélyes igazgatója főtisztelendő Farkas László ur emelkedett szellemű beszédet tartott s megköszönte a jelenlevők részvétét, egyszersmínt felkérte őket, hogy a próbatételeket is látogassák meg. Győr-tankerületi főigazgató ur ő nga pedig a nyol czadik osztálybeliekhez tartott — mélyérzelmit beszédet, mely a legnagyobb figyelemmel hallgattatott. Nagy elismerés illeti Maywald József és Berecz Imre tanár urakat, kik az ének és zenében az ifjúságot oly ernyedetlen szorgalom- szakbuzgóság- s tapintatos figyelemmel oktaták, vezérlék, szinte lélekemelő látni, hallani öszhangzatos előadásukat. — A zsidó tanítók állandősUáfut ügyében végre erélyes ministeri rendelet adatott . k?f. évi apr. 18 áu 8330 sz. a. Ezen rendelet szövege a következő: „Vallás- és közökt. m. kir. rainiaterium. Általánosan tapasztaltatott, hogy az ízr. hitközségek az általuk föntartott felekezeti iskolában figyelmen kívül hagyva ar. 1868. XXXVIII. törvényezikk 133. és 13«. §§-ban rendelteket, oly tanítókat alkalmazni. Ícik a törvény áital meghatárzott tanítói oklevél birtokában nincsenek, és az okleveles tanitóka: is csak érről évre szerződtetik. A hitközségek által követett eme gyakorlat a törvény idézett §§-aibau foglaltakkal ellenkezvrn, fölhívom uraságodat, hogy mielőbb intézkedjek, mi szerint ily visz^s és törvényellenes gyakorist megszüntet tessék, annyival is inkább, minthogy ellenkező esetbeu a hitközségnek tanítóikkal kötött szerződéseik, mint a törvénynyel ellenkezők, semmiseknek fognak tekintetni «« h tanítók a próbái idő kiállta után, alapos ok hiányában véglegepite''teknek tekintetnek azok elmozdítása esetén állomásaikba és szerzett jogaikba hatóságilag vissza fognak helyeztetni. Miről uraságodat oly fölhívással ér''esitera, hogy a hitközségeket oda utasítsa, miszerint minden előforduló tanító válwsztásról az illet • kir. tanfelügyelőt haladéktalanul értesítsék" — Az alföld-fiumei vasút nagy-vársd-eszéki része részvényeseinek hetedik évi rende-» közgyűlése Budaposten május 27 én tartatott meg; a kibocsátott nagyérdekü kimutatás tüzetes jelentés szerkesztőségi irodánkbn meg tekinthető. Az 1878 ki üzlet jelentékenye» örvendeztetőbb volt a megelőző évieknél. — A déli cs. kir. szab. vasúttársaság f-évi május 14 én tartott közgyűlésében Schiller Frigyes ur, Bontoux Jenő ur helyébe vezérigazgatóvá neveztetett ki s f. évi julius l-é» hivatalát tényleg átveszi. Schüler ur eddig >4 hathatós ténykedő volt a vezérigazgatóság'' teendőkben, hiszszük. hogy nehéz feladatának buzgó szakismerettel, erély- s kiváló ügy szeretettel felel meg. mely tulajdonok Schüler urat eddig is köztisztelet s közszeretet niélto tárgyává tették. Szép állásához sok szerencsét kívánunk! — A soproni kereskedelmi és iparkamarának 1877. évi zárszámadása. Bevétel: 1. Pénztári maradvány 1876. év végével 470 frt 16 V« kr. 2. Illetékek fejében befolyt 1396« frt 24 kr. 3. A Deák Ferencz emlékszobán* megszavazott összeg a mag. ministerium ál11 visszaküldetett 10Ó frt. 4. Védjegyek laj«tn> mozásáért 30 frt. 5. Taksrékpénztári betét utáni kamat 423 frt 10 kr. 6. Visszafizetett előleg 70 frt. összesen a bevétel: 19460 frt W Yakr. Kiadás: 1. A hivatalnokok és szol* fizetései és lakpénzeire 5767 frt 65 kr. 2. Uk-bér a kamara helyiségeért 600 frt. 3. Iroda*« rekre 501 frt 06 kr. 4. Nyomtatványokra <&> TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. JNS n 1878. Irt 95 kr. 5. Ipar-statisztikára 983 frt 50 kr. ti. Könyvek, hírlapok és könyvkötő munkákra 335 írt 27 kr. 7. Fűtésre 275 frt 80 kr. 8 Világításra 10 frt 54 kr. 9. Poatabórre 120 frt. 10. Iparos oktatásra 100 frt. 11. Véletlen kiad ásókra 801 Irt 80 kr. 12. Visszafizetés mellett adott «''liMeg ^00 frt. összesen a kiadás 105?1 frt 57 kr. Pénztári maradvány 1877. év végével 8i»98 trt 93 ''/, kr. Sopron, 17. junius hó 7 én. — Ab. füredi .Szeretetház-bau a növendékek vizsgája f. hó 19-én délután tartatik Iti''-g, mellre az intézet iráut érdeklődéssel viseltető tanító urak éa tanUgy-barátok tisztelettel meghívatnak az igazgatóság által. iparotok figyelmébe. A b füredi S/er t-teiiiaz* ból folyó évi augusztus hóban olyan négy 16 éves növendék fog kilépni, kik tuind ipar«»« pályára hajlandók lépni nevezetesen : 1 pck, 1 mészáros, 1 suszter és 1 kön} v-kötő szeretne lenni. Tisztelettel kéretnek azon iparosok, kiknek tanulókra van szükségük, s kiket emberbaráti sz<retetók az elhagyatott árvák ily módon való gyámoütására índii, szíveskedjenek magukat Nagy Áron szeretetházi ,gazgatóval írásban vagy szóval érintkezésbe tenni. — Tiirjéröl irják nekünk : Hogy szép megyénk városai sorában a többi között Tűrje is benn foglaltatik, azt minden iskola látott ember ludja, de kétségbe merem vonni, hogy itrdná egyszersmind mindenki azt is, mi e kis varoskában időről időre történik. — Megyei érd>''kü lévén e lap, nem lesz talán érdektelen, ha e lapok utján úgyis gyéren emlegetett jeleztem város napi eseményei közül, egyet mást elmondaudok. Így, ho<y a sok közül néhányat említsek, a legközelebb lefolyt napokban is történtek e helyen, nem ugyan valami világrenditő, vagy tán valami országokat felforgató politikai események, — nem, — békés harezosok vivtak e város fala között a lehető leghumauusabb fegyverrel, az ész fegyverével eredménydus csatat, a népucvelés bajuokai gyűltek itt össze a mult hó 23 án, hogy közös válvetett erővel, a testvériesség elvét szorosan szem előtt t&rtva — munkálkodjanak közre, kózöa anyánk e szeretett hon Bzellemi felvirágzás érdekében. Bár iájón, lesujtóan hatott ránk egyrészről a „Zala íSzt.-Grólh járási tanító kor" egy némely tagjának e gjülés iránt — oknélküli meg nem jelenése által tauu aitott hideg köiönyösbége, másrészről határ-tuiaii volt örömünk, a midőn megyéuk láng-buzgalmu t. tanfelügyelőivel egyetemben, a szomszéd Vasmegye távol vidékeiről, ugy Zalából is oly szép számú tanférfiut üdvözölhettünk vendégekül körünkben. — A napi rendre kitűzött s/ép irányú tárgysorozat helyes es eredmény teljes megvitatása után, a kedélyes imrátság íüszerezésére szentelénk néhány órát. — Szépek voltak ez órák, valóban szépek ; — emlékeik késő vén korunkban is édes érzettel töltendik el kebleinket, gyorsabb dobogásra késztendik a barátsag szent köteléke által szorosan egymáséihoz fűződött sziveinket. — Fogadják nag) rabecsült vendégeink e helyen is sokszoros üdvözletünket! — Ha már benue vagyok, s hogy levelezői tisztemuek kellőképen megfeleljek, kifecsegem biz azt is, hogy M. F. türjei vendeglős, vagy ha ugy tetszik „P«pí" barátunk, í. hó 2-án saját szóllejében tavaszi tauczmulatságot rendezett. Aggodalmasan néztük az ezt megelőző nap azégeuvad rendetlenségben keresztül kasul szágudó fellegeket, melyek mindegeikében e mulaisaghoz kötött vérmos reményeink haragvó daemonát véltük szemlélhetni. — lJe korán volt aggódnunk, megkönyörült rajtunk IVrpsichora ő nagysága. hogyan is tintlaztam ?!) A várva várt unp reggelén, mosolygó arczczal üté fel lángüstökös fejét a tüakirály. — Délután 3 órától kezdve, mintha a boldogság forrását fedezték volna fel, a helyi és vidéki vigadni vágyó közönség meglepő nagy számmal hullára z<>tt a mulataág helyéül kijelölt árnyas ter felé. — A sümeghi zenekar hegedűinek fül és talp-ceiklandozó hangjára, tánezra perdült a jelen volt fiatalság. — Ha emlékezetem nem cal, a általános óhajra rendezett négyest, mintegy 10 —18 pár lejtette. A rózsák havát éljük. -Lehetett is szerencsénk látni elő rózsákat, a minőkben egy koszorúban foglalva csak ritkán kínálkozik alkalom vágysóvár szemeinknek gyönyörködhetni. Nem tudom én, e diszes rózsák közül melyiknek ítéljem oda a szépség almáját, nem tudom én, melyiknek nyújtsam a szokásos királynői koronát, csak aat tudom, hogy édení, elbájoló képet nyújtott eme izlés-teljes egyszerűségben pompázó virágkoszoru. Azon reményben, hogy nem vétendek az illetők szerénysége ellen, a mennyire emlékezetem engedi, szabadjon a jelenvolt hölgyek közül a következőket megneveznem: Szalmáay nővérek (Hármo.iról;) Erdős Emília és Paulina (Tűrjéröl;) Németh N. (Sz. GróthrólPíecs Anna (Baltavárról;) Pék T. (Sat. Péterből;) és Hadik N. kisasszonyok (Sa.-Gróthról;) továbbá: Németh Zsigmondné, (Ss. Gróthról;) Szalai Pá Iné (Balta várról;) Papp Béláné(Zalabérböl;) Kren N.né (Ss.-Gróthról;) Kurca Lajoané éa \| Füzfay József né úrnők (Türjéről) atb. — Eate , lón, a nyájaa hold kandikált már le felhő \ fátyla közül, midőn megváltunk félnapi élvezetünk e kedves helyétől. — A fák lombjai szundikálva bolingatának a távozó után szívélyes jó éjszakát. — Végre elcsendesült mind''-n, csak a zephir háborgatá időnkint a természet harmatos füveit, csak ez suttogott még titkos hangon a rét szemérmes virágai vai, — vaj,'' ki tudná megmondaui, miről szólt a kóbor szellő édes titkos danája? .... Megyeazéli Uyula — Vizsgák. Súmegh város államilag segélyezett reál tanodájábau a f. tanévi vizsgálatok következő rendben fognak megtartatni: Hittanból jun. 15ón: 8 — 10 III. és IV. oszt. 10 — 12 I. és 11. oszt. Nyelvszakokból 17. IV., 18. II., 19. 1., 21. 111. osztály. R«áltárgyakból jun. 22. 11., 24. I., 25. 111. 2tí. IV. oszt. Rendkívüli tárgyakból jun. 27, 8 — 9. azépirás, 9— 10 gyorsírás — délután 3—4 ének, 4 — 5 tornászat. Magán vizsgálatok jun. 24. írásbeliek, 25. ós 2<>-ikán szóbeliek. Az elemi tanodában: jun. 18. első fioaztályban 19. a II., 21 én » 111., 22. IV., 24. az V. és VI ban. 25. az 1. és II. leány osztály ban, 26. a III. és IV ben 28. ünnepély** tanév befejezés, melyre a t. szülők és tanügy barátai tiszteieltel meghívatnak. Az igazgatóság. — liövid hirek. A kanyaró járvány Miskolczon aggodalmasan terjed. — Hír szerint az országgyűlést a kormány julius elején oszlatja fel. — Nagy tűzvész pusztított Nagybányán e hó 1-én. — Zilah városa egy liter pillangóért 5 krt ad. — Az esztergomi prímás Kómaban 2O00U frtért egy képtárt vásárolt. — Az osztrak-magyar uralkodó család legközelebb incognito a tranczia fővárosba utazik a kiállítás megszemlélésére. — A stájer rendek alapítványt tettek Hohitson, hol egy magyar s egy német iró gyógy kezel tessék év enkint. — Nobilingapja öngyilkos volt. — Marseilleből jun. 30-án a földet körülutazó hajó indul el tanulókkal, résztvevő 10—2U ezer frankot fizet. — Kómá ban egy pap 8 sorsjegy gyei 2.152.640 lirát nyert. — Gombán akarja a kormány a második orsz. őrültekházát építtetni. — Kanyaró miatt több helyütt az iskolák bezárattak. Nagy Jakab tilinkóművész Szegeden működik. — A német trónörökös átvette a regeusséget. — A magyar akadémia évi ünnepélyes közgyűlése jun. 16 án lesz^ — Bpesten »Fővárosi Erdekeink" cz. heti lap ''indul meg. — Budapesten egy katholikus nő, hogy szive választottjával egy bekelh -sseu áttért a zsidó vallásra. — Ugyanolt egy munkás első emeleti lakásáról vigyázatlanságból lezuhant és szörnyöt halt. — Az „Athenaeum" inint az fK. irja a Fogarasi és Czuczor nagy szótárát mázsaszám adja el a sajtosnak, szomorú olcsóság. — Balogh Zoltán ismert költő hirtelen meghalt Tokajban. — Egy zámolvi fin atyjával lisszeszólalkozván, azt egy kaszával agyou vagdalta, azután saját uyakau két roppant vágást ejtett borotlával, a gyilkos tiu éleiéhez kevés a remény. — Fogarasi János kitűnő tudós, meghalt. Irodalom. — Elojizfitéii felhívás nz Apollo czimil zenemil/olyóirnt junius - deczemberi folyamára. Az Apolló zenem (¡folyóirat hat évi fennállása alatt annyira ismertté s a zongorázó közönség kedvencz közlönyévé vá''t, hogy minden hosza-dalmas ismertetés és ajánlgatás mellőzésé/el elegendőnek tartjuk, ha a jövő félévben megjelenendő, zongorára s részben énekre irt, összesen mintegy harmincnégy zenemfi k »zül néhányat felemlítünk. Esek: a közk''''dvességU „Kor n e-ville-i harangok11 és „Picolino" vig-dalmü veknek legszebb dallamait mind magában foglaló egyvelegek és keringő; a „M ama nótája" czimü legújabb magyar ábránd Szabad» Frank Ignácatól az Apollóban először megjelent s most országszerte játszott „Török magyar induló" szerzőjétől; továbbá a „Sárga csikó" s a „Vereshaju" népszínművekben énekelt legszebb dalok művészi és mégsem tulnehéz átiratai; végre felemiitünk kuriosumul egy barcarollát, melyben igen meglepő komikus hatást tesz, hogy a hangjegyeket vigan tova evedző liliput urak és hölgyek képviselik, kik a különféle fatalitáaon keresztül végre szerencsésen kikötnek, s mely zenemű közönséges hangjegyek által is megfejtve leend. a lap havonkint egyszer 10 oldalra terjedő kettős számokban jelenik meg s így tartalma ép annyi leend mint eddig volt. az újonnan belépő féléve előfizetőknek az év végén külön tartalomjegyzék s diszes czimlsp fog megküldetai minek folytán egy önálló egészet képező, válogatott zeneműveket tartalmazó kötet birtokába jutnak, a nélkül, hogy az elaő félévben már megjelent zeneműveket is meg-kellene szeresniök. — A lap előfizetési ára félévre 3 frt, mely az Apollo kiadóhivatalához (Budapest, vár, országház-utcza 94. szám.) czi-mezve küldendő be, legczélszerüebben postautalvány utján. As Apollo hazai zeneszerzemé-nyek közlése mellett, minden nevezetesebb kül- földi zeneművet is megismertet előfizetőivel, • bármily zenegyüjtemény díszére válik a ezért hazánkban egy zongorán aem kellene annak hiányozni. — A büntető törvény „jegyzetszélü" ki-adáaa jelent meg Tettey Nándor és társánál Budapesten, mely mint czime kiakarja fejezni, mindenekelőtt praktikus használatnak akarván szolgálui, minden lapon üres helyet tartalmaz netáni jegyzetekre. Ez eszmét szerencsésnek mondhatjuk s hiizszük is hogy az ily modorú törvény kiadások, melyek Francziacrszágban már tég honosak, nálunk is csakhamar megfognak kedveltetní, különösen ha oly csinos ruhában jelennek meg, mint az előttünk fekvő büntető törvény. A könnyű használhatóságot növeli még a mellekelt betűrendes tárgy mu tató. A könyv ára díszes hajlékony vátzonkö-lésben 9ö kr. Színészet. Zala-Eger«zegen Sr.nper Károly társnlata által kedden janin* 4-én .As amerikai vagy a párbaj'' Szigligeti tegnjabb népszínműre adatott elé nagy tetszéssel valamivel több mint előbb, — de sajnos még mindig kevés közönség elétt. A műélvezet gyönyörétől elragadott közönség telje* megelégedését a szereplők «gyáltalján megnyerték. Kfllüntts nagy hatással és tetszéssel működtek kfixre Ssuper (Kol-tai), Mártonfi (Móricé, iia), Krdősné (.Ilonka) Dar-vai (Nagy Gábor), Somogyi (C&upri). Oötórtfíkon janius fi án : .Tiszteletes ar keservei" Kneisel után magyarosította Mstray Béla. Daczára annak, hogy e derék társulat megnyerte a közönség megelégedését, — és daczára annak, bogy e társalat pompás előadásával a közönséget teljesen kielégíti : — oly csekély számmal jelent m< g, a minden neme* rzál eiéréseért nem fáradozó közönség, hogy kétség tárgya volt az előadás megtartása. A ,4 9 óra tájban megjelent csekély számú közönség előtt mégii előadatott az oly tanulságos és a tiszta igazságot napfényre hozó vígjáték ; melyben a szereplőknél — látva a csekély sxámu köxöoséget — a jókeitT ngyxn hiányzott, de meg volt : az akarat és tt.hetslg Kitűnően játszottak és megtapsoltattak : Szuper (Sudaias Ágoston), Darrainé (Eliza neje), Krdősné (Anna, buga) Ernyei (Tölgyesi lléla), Tóth (Robot Mátyás.) Sxombatoa junias H-án .A párisi rongyszedő4 népszínmű. Irta : Pyat Bódog. Korditotta Egressy B. Ezen, „Szuper Károly igazgató jntalomjátéka" a színkört zsúfolásig megtöltő közönség előtt adatott. Megható drámai jelenetekben gazdag e mü, különösen nagy feladat vár Jean, rongyszedő szerepvivőjére ; hol a iái.goló szerelem a leány iránti szeretettel jő meghasonlásba — s es»közli a hős b .kását. Igen szépen, lélektaui hfiséggel s bensőséggel vitte a szerepet a jutalmazott Szuper, nem ritkán tapsvihar és éljenzés hivták vissza a »zinpadra a derék szereplőt és igazgatót. .Sikerülten oldották meg szerepeiket és elismerést érdemelnek : Somogyi (Üaronsse, Hoff-mán báró név alatt), Ujfalasiné (Klára, leányai, Ernyei (Henri Kerville). Darvainé (Didier Mari). Különösen kitűnt ezflj.1 csengésű énekével Erdósné (Gri-sette, Mri barátnéja), ki remek énekével a közönség ereibeu a vért felvillanyozva, enn»>k éljenzése és tapsvihara közepette elénekelt szerepét ismételnie kellett. Vasárnap junius 9-éu Szigligeti egyik legkedveltebb énekes vígjátéka „Liliomfi, vagy : rászedtek a komédiások'' kerult színre. A darab bonyodalmai 1-köték a közönség figyelmét, s esakis a végén tűnt ki az egész bonyodsltni, — de élettiszta igazságot tsitalinasó — darab ozélja. Kitűnően játszottak : I»ez»éri (Szilvay), Erdősné (Mariska», Darvainé (Erzsi), Üarvaí (Gyuri). Különösen megemlitésre méltók Szuper (Liiiomfi), Somogyi (Szellemű) mindkettő vándorszínész szerepével, kik eisd fellépésük alkalmával énekben adák elő a latogatlan színeszek sorsát. iKözütisegüuk bátrau magiira velieti :) mindamellett szép számmal. Vegye« liirek. — Sújyi''0)i1 tuájtis végén. Öerőfy Andor derekasan megmutatta, mire képes egy jólszervezett színtársulat, ha föladatának teljes tudatával bir • czélja felé legjobb tehetsége szerint, kitartó szorgalommal iparkodik. Eddig az igaz gatók elhitették önmagukkal, bogy Si^pronban csak az operetté vonz, s most üerófy rtaegmu tatta, hogy ez nem áll. O úgyszólván kizárólag népszínműveket hozott színre s ellehet mondani, hogy a színház jobban volt látogatva, mint bármely, Gerófy előtt itt volt magyar színtársulatnál. Színre kerültek : „Sárga csikó " .Falu rossza," pBetyár kendő" je, „Toloncz," .Rin-tornás család," .Peleskei nótárius," .Bánya-rém,* »Mátyásdiák," Viola," .Szegény legény," »Szökött katona,« II. .Rákóczi fogaága," Idegen müvek: .Ördög naplója," »Nagyon szépasszony," „Kis menyecske," .Giroflé-Girofia," »Három pár czipő." Az eredeti darabok túlsúlyban voltak s igen helyesen, mert ha egy igaz gató idegen ajkúak közé viszi társulatát, mu-tssaa be azoknak irodalmunk eredeti termékét, kedveltesae meg azt s akkor nemcaak a művészetnek, de a magyar nemzetnek is szolgálatot tett. A társulat népszínmű, vígjáték és operettekben jeles. Tagjai közül Gerófy né, Kövesy Sarolta, Rott Mari, Győrfyné, Szabó Krisztina, Gerőfy, Balogh Árpád, Mészá ros, Fehérvári Ottó, Kovács £lemér, Szeles József, Tolnayné, Erdélyi Gizella kedvenczei voltak a közönségnek. Elismerést érdemel a szép tehetségű Köveaay Sarolta, ki Feledi Borist, „Bányarém-ben Margitot, „Betyár kendőjében örzait, átgondolt, érteimea játékával emelte ki a az utóbbi szerepében minden tehetségét a maga teljében mutatta be. A forró gyermeki •seretet, a gyermekdet ártatlanság, üde vidor- ság, as igazi tiszta szerelem hú képét tárta a néző elé. Rokonszenves alakja, kellemea mélabús hangja, bensóségteljes, értelmes játéka a legjobb hatást gyakorolták a közönségre. Ily törekvés megérdemli a legteljesebb elismerést; Gerőfyné oly elismert jó tagja a színészetnek, hogy felőle csakis jót moadhatunk, valamint Gerótyről, ki sokoldalúságával részére hódítja az elismerés zálogát. A társulat megtette kötelességét, b büszkén távozhatott Sopronból. — Veszedelmes ital. Mák Pál kecskeméti származású vándorló iparos segéd a „Pápfci lapok" szerint mult hó 14-én a veazprém-pápai uton Jákó hely a égénél két uti tárara akadt, kik magokat mint vándorlókat bemutatván, hozzá szegődtek. A két idegen felette barátságos beszéd közben kísérte a mitsein gyanító iparos segédet s midőn Jákó falvától meglehetőa távolságban az úgynevezett járifóldi pusztához értek, fáradságot színlelve egy kis pihenő tartását indítványozták, mi czélból az ut mellett levő egyik fa alattié is telepedtek. Pihenő közben az egyik idegen kulacsot vett elő s udvariasan megkínálta a jóhiszemű Mák Palit. Es as erősítő italnak vólt kotyvalékból vándorló legényhez méltó adagot vett be, mire fejét kábultnak érezvén csakhamar elaludt. Ez után a két csavargó a szerencsétlent a közel fekvő nyires erdőbe czipeltes itten minden ruházatától megfosztva fekve hagyta. A legény csak másnap d. e. ébredt fel s vette észre borzasztó állapotát, sirva vánszorgott a közel fekvő helységbe, hol természetesen a két kapeza betyárról raitsem tudtak. A szerencsétlen Pápára bement és jelentést tett, azt állítja, hogy az egyik vándorló valami 34 éves m^gat pincsérnek, a másik pedig mintegy 30 éves s magát mészáros legénynek nevezé. A rendőrségnek ez ideig néra sikerült a testesek nyomába jutni. — Uzsora. Nagy Abonyból irják, bogy ott az uzsorások nagyban űzik veszedelmes mesterségüket Ez uzsorásoknak készpénz tőkéje egy pár száz frtból áll, s azt akként kamatoztatják, hogy egy forint után betenkint 10 krt fizettetnek maguknak kamat fejében. E szerint száz forint hoz nekik évenkint 520 frtot, bele nem számítva a kamatok kamatait, melyek hétről hétre meglepő progressivitásban nőnek s nz uzsora-tőke szaporuásara fordíttatnak. — A veszettség gyógyitisa. Egy chinai hordárt megharapott egy veszett kutya, 60 nappal később megbetegedett, és kétsegtelen jeleit vették rajta észre a veszettségnek. Egy ottaui orvos egy marék csodafa ^maszlagos redősziroin, datura stramonium) levelet főzött meg egj negyedliter vizben, míg az egész felényire főtt osszo, e folyadékot aztán átszűrte egy tinóm fehér kelmén keresztül, s beadta as egészet egyszerre a betegnek. Nehezítette a beadást az, ho^y a beteg iszonyodott minden folyadéktól, s ugy tett mintha nyelni sem tudna. Betöltötték azonban torkába erővel. Kövid idő alatt beállott hatása, e a beteg nagy lázba és izzadásba jött. Ezután mély álomba esett, mely 8 óráig tartott, s felébredve a dühösségnek jelei mind eltűntek. Felelős szerkesztő: BátOfÜ LajOS. HIRDETÉSEK. Ló árverezesi hirdetés. Néhai Nagyméltóságú Báró Sina Simon ur hagyatékához tartozó Zádori ménesből — Somogymegyében — Nagy-Atád szomszédságában, a nagy-atád-szobbi vasútállomástól félórányira fekvó Simon-gáti pusztán következő nemes vérbeli lovak, melyek kocsiban már tökéletesen betanulva járnak folyó évi junius hó 24-én délelőtti 10 órakor kész fizetés mellett elárvereztetnek, ugyanis: 2 darab G éves kancza, 7 » 5 „ herélt, ezek között van két darab fakó szőrű kancza és két darabb fakó szőrű kantza és két darab fakó szőrű herélt. Bővebb felvilágosítással szolgál a tiszttartói hivatal. (663 2 -3) Simongáti tiszttartói hivatal. FÜSTÉR IMRE bstsr kereskedi Sz. Fehérvárstt, kaszárnyautoza6 «. Ajánlja a nagyérdemű helybeli és vidéki közönségnek tfasaa felszerelt batsr-raktárát, hol is nagy választékban találhatók mindennemű kárpitSS éiaSZtal«« mnnkák lehető jutányos árakon. (662 3_12) Nemkülönben el ráialtatnak mindennemű a kárpitos üzletbe vágó mnnkák helyben ugy, mint vidéken a legjutányosabb áron. Jó izlés és tartós mnnkáért kezesság vállaltatik. Mentül számosabb megbízás ós becses pártfogást kérve, kiváló tisztelettel, FtattMi. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI közlöny. JUNIUS 13 án 1878. Ajándékba adjuk mindenkinek a legszükségesebb háztartási rzikkeket, úgymint: kfc-vés- és evő-kanalakat, késeket és villákat, stb. atb. A n<-in r.''g m,.gb..k.>!t nagy ai.«r..l brit.inia «•»«¡»•--''vár fi- mwnndnokaága által Ictríi. k bí.............Ci , .nik raktárban lcvó r-ziUt I. i.a.iia ámkai a ,á l.tá«i kr és a »..,• kabér •„ resj^uek cek.''ly inetrtArifé.«.- n: ll.tr ea andekozzuk A szállítási költéseknek W.gliától Hé,.,, valamint a munkai.«,■ tfy csekély rezének megtérítése fajéi,..,,, a tá.gvak mellett lévő Mszegnek b-küld^se ragy ntánvétel m-llett aókot kapja mindenki Wingyen 6 drb. britania.ezíist evő-knnal G drb ugyanolyan kávéi kanál. ftasaeaen 12 drb, molynek ára előbb ti frt volt. most mind a 12 drb. együttvéve . . . frt 2 35 britania-eiOat asztali kés. angol aczélpengével , ugyanolyan villával. rt<sx:»sen 12 ............lyukára el. bb 9 frt volt. most mind a 12 drb együtt éve . 3 40 tejizedö-kanál. nehéz fajta, előbb s frt, most . . 1-30 britan a-ezflatliő], előbb, \ frt most " I 80 Eteken kívül elegáns asztali gyertyatat tők. páronkint "l.--. 2 fx> '' :;"ze.(k : R0; 7f>- 80 kr- l — .40í kávé vagy ti,, « kannák ; ''Ir'' y—'' 4 —; kar0" gyertyatartó páronkint 8.60, 10.60 } '' °Qkor,wlenczék 2.— 2 80. 4.—. 5.50, 7—, czukor- h.nto 00 75, ÍM), eczet <>Uj iWi 2bi) - ^ 4 ¿.- '' ra.,.,,j.lo„rze 1 70, 2.80, 3.25, 4.-; kézi lámpák darabonként ''•<>, •>.), 80 kr es 1 f.t. és számtalan más tárgyak. Különösen figyelembe veendő. Cmisz/ir kizán''ilagojían királyi la g szabadalmazott kí>v.»tke- b drb. asztali kés, legtin. britania-ezüit nyíl, ai.g .l aczéliM>i)g<>Tt''l "gyanolyan vlUa, fi drb. n-b.''-z kitűnő evökanal b drb ugyanolyan kávés-kanál, eleg. báraony-tokban ogyiittvíve 24 drb. n.Plyek azelőtt t„k nélkdl 13 frtba'' kerültek, moatani aruk a tokkal együtt caak frt 6 40. E tárgyak a legfinomabb britania-ezUatből vannak kéíz.tve « a valódi 13 latos eüsttói míg at haaználat után sem külön-boztPthetök meg; fehéren maradásukért egyébiránt Írásbeli kezea-«ég valaliatik. Továl bá kütcl^g«ak mguukat mindeukinek a pénzt vü.-izaa.loi, ha az «•vő-eazknzrtk vagy kanalak feketék vagy «árgák __lennének.______(59Í» tí —12) Czim: b r i t á n i a-e z ü st á r u-r ak t á r Bíc§, Bdbéiibergertfrassti 1. PURIT&S H a j-i f j i t ó-t e j. A rPurit<S nem hajt«íitt:k, hanem tej nemű folyadék moly majdnem azon rn»iiálnt<>* lia»áial l«r. Iiogy óiz hajakat megifiit, azaz l.is-aankint még pedig legkeSÓbb tizennégy nap alatt ama zint Tixiraadja. me\|y\|yi\| ere l<til»g birt! A .Paritas" nem tartalmaz fetéka»vagot. A baj tetazéa «zArint j vízzel mosathatik, Ifh^t fehérrel átvont vánkos«.n aludni, és gHzfHrdőket ! használni, a tV>téknek nyoma s««in vehető é^zre. mórt a J>r. SZÉPSÉG. IFJÚSÁG Hölgyvilág által m Ilit fililaalbatlaa bőrfiaomitéazer általánosan elismertetett a hivatalosan megvizsgált, kit fiai, ártalaatlai, valédl H A V 1 S A >T T E L R .7 O S S K-Utl Páriában. Kzen világhírű bőrtisztitó szí r valamennyi sr.é-pitúszer k~»zö;t leghitelesebb és leghatásosabbnak bizonyu l szeplők, börkifités, rezesség. sárga follok. valamint Diind«n bői tisztátlanság biv.tf.s cltávolitá-sára A KAV1S.\ NTK az arczazinnek feltílnően szép halvány rózsaaxinü bársonyszer fi fiatal üdeséget ad, a bőr es kezeket gyíii.géJckké teszi, a lég behatásától Megóvja. S g}«ngéd bórt szerez a legkésőbbi öregségig. Kapható való ú minőségben : __ Nagy-Kaaízstn. Práger Béia ar gyógyszertárában. Budapesten Tirik József gyógys* árnál, Szegsdea Ksvács Albert és Barosay Károly gyógytzerésx araknál. Kredeti üvegtok ára 1 frt 5() kr. Központi f raktár Budapesten Schwarz Hearik-aél Mária Valeria-Uteza, 9 az. (589 11-20) nem feat, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legilnsabb nőj hajzatot é« a íérti haját és szakállát Kgv üveg .Paritás4 ára 2 trt. (postai szétküldéanél 2ü krral több a készpénzzel vagy utánxéitel kapható: Fraacz Ottoaál Becs Maria Mlfer strasse 38. száai. — Nagy-Kanizsán valódi minőségben PráQ6r Béifl gyógyszerész araál. vb()0 6—25) Ad. 1457. 878. üirdetmény. uou, — táti es egy eb helyiségek f. évi julion kor a városház nagy termében, nyilvános árvi ber 1-tól 3 /f illetőleg (két lakheljiség) 1-étől 3 ét li évre bérbe adatni fognak. több rendbeli 9 óra- Xagy-Kanizsán a városház- és bérházban létező bolt, — iak és egyéb helyiségek f. évi julios hó 8-áu eréa ntján f. évi novem-pedig folyó évi augusztus fognak. Az árveréai feltételek junias ló tól kazdve alulírt tanács szám. revo. hivataUban naponkint reg-fali 9—12 óráig betekinthetik Nagy-Kauiaaán, 1878. évi májas 23 én. (5S4 2—3) A városi tanács. Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a szilárd kivitel, könyfi járAa. nagy munkaképesség, és tiszta csépelésről legelőnyöaebben iamert, ngy rámán áll/:, mmt kerekeken járó kézi ós járgány cséplőkészületeiket Mól S ló, Yigy ökör erejéig. Továbbá kéazitank különféle nagyságú és elianert jó rainőségil tisztító rostákat knkarieza morzsolékat ós szecs ka vágókat (580 19-20) Kópea árjegyzékek ingyen és diimenteaen. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. STRAUSS A. lehémiiit- és keletibe gyárát (Bécn, I. Kol lieul Imniistrasse 21.) Összes férfi-, női- és gyermek-fehérnemű, valamint vászonból álló visszamaradt kisebb s nagyobb sz&llitmány&t, liogy a roppant lakiárt mielőbb kimerítse, ar. utóbb kijelelt valóban csekély áron eladja. Az igényeknek meg nem telelő áruk készséggel kicseréltetnek. v így kívánatra bérmeutes visszaküldés mellett még a pénzösszeg is, póstautalvány mellett, vísszatéríttetik. UBP"* Két forint helyett csak egy. I uri alsónadrág azelőtt 1 50 csak fr —.75 12 angolbatisst kémlő »-/ite« »zcgélylyel , 2.—csak ft I — 1 angol trikut.iiielli''i y v.«uV ntorAg le- bér és szinea . 2.— ••»ak ft 1,— <2 i''legaus hatisztkeinlS szines >r...-i\|rl beszegve , 2.— csak ft 1.— lí tíjdivat.i háromrétű in^ualiér , 2.— csak ft 1. I horgolt női ing a legjobb »hirtíngből t 2— • »ak ft \|.— I elegáns női lábravaló segély-diaszel , 2. - csak ft 1.— 1 tln.un shirting éije\|i korzót sz»gé lyukkel legjobb minőség „ J. - esak ft 1.— 12 tinóm vászonkeiidő, valódi vászonért kezeskedünk „ 2.— csak ft 1 — I febér uri-íug sima liáromr«''tu m«iUI , 2.— csak ft 1.— 1 vászon nti alsónadrág , 2.— csak ft 1 — 1 fin. szin. kreton-ing, szavatolt valódi s. „ 3.— csak ft 1.50 1 dusau disritett női ing legjobb miuóség „ 3,— csak ft 1.50 1 Itfgtin. hímzett női lábra»aló, elegáns szahá . 3.— csak fl 1.60 I shirting nfli alsó szoknya, legjobb «»ab. „ l— csak ft 1.60 1 tili lábravaló, viilódi rumburgi vászonból , esak ft 1.50 I angol oxford-ing, vagy íranczia creton „ 4 — csak ft 2.— 1 uri ing, valódi iurukiirii•.-( lantam, hímesve a legfinomabb. „ 4 — csak ft 2.— 0 pár fin. angol kezelő legújabb sz. , 4.— csak ft 2 — 1 finoman bimzett női ing dúsan disz. * 4.— caak ft 2.--1 elegáns fraurzia körzet dns bim/^ssel „ 4— csak ft 2.— 1 linóm női alsóazoknya dusau díszítve „ 4.— caak fl 2.— 1 schilfon, ( xford, v. creton 1, 1.25 2.50 1 uri sirt''oiiiug, dus inellttegél)lyel 1,50 2, 2 50, I léi fi ing siflíon fantaifte mellel 2, 2 50 3. ít 1 uri silf. vászon , 2 50. 3. 3.50, 4, 4.50 fl. 12 uri harisnya fehér v színes 3. 4, 4.60, 5, fi tt. 1 uri ing, rumburgi vá si->n * alődi, sima vagy redós a legfinomabb •J.50, 3, 3 50, 1 ft 1 uri mg, valódi Miiiiburger taut. é> hímzett legfinomabb 3 50, 4, 4.50, 5 ft 1 női ing valódi vászon, hiúi. a legt''. 1 50, 2, 2.50, 3 ft. 1 női ing valódi vásson ké«i hímzett 2, 2.50. 3, 3 oO, 4 ft. ti drb szólás vábzobkendő szeg. uélkül 9, 10 ft. ti drb ''4 széles vás. szeges nélkül tiszta vászon legHnomabh 13.50, 14 50. lti.50 kr 1 aszulnomd 6 személyre, fehér és színes ft. 3,50, 4, 4.50. 6.50. 1 asztalnemű 12 személyre fehér éa hzines 8.50, 10, 11, 12, 14 0. I drh 30 rőf széles házÍTászon 6.W. fi.60, 7.50, 9 fU 1 drb 4ti rRí V« széles kreavászou 16, 17. H, 18 60. 1 drb 60 rőf h) sz. irlandi ét hollandi v. 18, 10, 20, 2'', 24 27, 30 ft. 1 drb 54 röf ''/4 «éles rumburgi vásson 24, 27, 30, 33, 3ti. 40, tiO 12 drb asztalkeudó csinvat és damas» 3, 3.50, I, 5, ti, 7 frt. : 1 hatazeroeljre való damaaz aaztaiteriték, vagy 24 zaabicendú, 50 trtayi vásárlás után. Megbízások a pénz bekfildése vagy ntánvét mellett e ezim alatt keretnek: (482 13-24) Wäsche Brautausstattungs-Fabrik von STRAUSS A. Béce, Kothenthurrnatraaae 21. sz. A háború mely által tetemes szállítmány keletre visszamaradt arra készteté \| KOLLARITS JÓZSEF és FIAI K legelső J \ kész fehérnemű, vászon, asztalnemű és szövött áru gyáriraktárukban ( ) az ,YPSILAIVJ TI- hoz / K HudapeHten, váczl-utc/a 4. sz. alatti árulnUbaii / \ kaphatók / ( mhuleunenifl kész férfi-, női és gyermekfehérnemOck, vánzuak és \ ? a k z t a I u e ni n e k \ J a l.-gnag) <>bb választékban t-a kilOnö minőségben a legjutányusb árakou V í Férfi ingek, rumburgi, hollandi vagy irlandi I ingek mHdapolamból 1.30, 180, ¿sínesek 1 # vászonból, darabja 3, 3 50, 1.50, 6, 1», 7, \| l.fló, l ÜO, vászonból 2 írt 40, 3, 3.50, I \ f>, 10. 12 frt. gatyák 1.5.''>, 180; 14 évesüknek in- / í Férfi ingek, hímzettek, madapolamhól, melle gek madnpolamból I l''rt \|o, 1.90. sziue- 1 I vászon, ilarabia 3 I, .">, ti, 7, 8. 10, 12, sek 1 75. 2.10. váazoi.bol 2.65, 3 15, 1 i \| 1 1—20 frtig. fit, gatyák I.G5, 2 frt ; lti é v u » e k n o k / k Férfi madapolan-lngek, .!«rai»ja 2, 2.6o. :», madapnUmból 1 5<>. 2 i<», színesek 1.75, 1 ) 3.60, 4 frt. 2 ao, vászoi.bói ''1 3 60 4, 4 50, gatyák \ \ Férfi színes ingek. i.ftO. 2, 2.50, 3 frt Két i 75. 2 2 20. 4 k(ilíin gallérral 2 50. .1 frt. i Kész fehernemüek leányok szamára, minden 1 '' Férd sunes angol txford-ingek, darab,« nagyságban minőségbeli, ugyszínte 1 \| 2.5(1, 4 75, kél killiin gallérral ilaiabja ''i, eaecaemők szutnára, melyekről kívánatra # A ^ 6(1, 5 frt. árjei''yaeklli.ket béi mentesen bekllldjllk. r Férfi gatyák. magyar, fé ina-yar vagy fian- T<>vábba ajánljuk na^y r.iklárniikat vászon 1 c/.id szabásra, pamutból 1.20 l..í!>. 15(1, és asaiNlnemllekbeu. C \áscunból l 50. I ti,», 1.7^. 2 fit rum. Rumburgi vasion, (2 iiniier (54 »of> vég«< burifi vászonból 2.25. 2 50 3, 3 Irt .Ml. 23. 24. 25, Jti, J7 ÜH, 30, 32, 35, 38. Férfi feherharisnyak, pamutból fehér \ajry lo. ij 45. 50, 120 í.tig «/.inea tunatja 4, 1.60. 5, 55o. ti. 650. Hollaudi vagv Irlandi vászon 3ti méter <.''>•» 7. 7 ."»('', 8—14 frtig. . xéniából, f< hér tn- rőt) J''J, j.i, 24, . 2», 28, 3l>, 32, ^4, e/.atjii 3 50, 4, 4.6U 6, »'',7. 8, 1» Irt, I I :i8. 4li 45. 5t), 10(1 frtig. Scig léit a< iknyak, leiiéritellHii vászonból Hellandl vászon gyermek-f^hérnemüekre és varrottak, tiiezatja 4 50, ti. 7 frt. agynemdekre 32'' , méter (42 rőf) vég«» Férfi zsebkendők, fehér vászon tuezatja 3, lti, 17, IX, 1!», 20, 21, ''¿2, 23, 24, 26, 3 50. I, 4 60, 5, ti, 7, H, f), 10, 12 irt. 28, 30, 50 frt. 2o frtig. Creas vászon 23''/. méter (30 röfj veg« Férfi zsbkeadők. vászonból, fehér színes 10.50, 11. 11.50, 12, 13, 14, 15, 16, 17, széllel ti. 8. 10 Irt. hatiszthól színes szél- 18, 19, .''0. 30 frtig. lel 7 frt m fii 50, színes patnntzsebken- Lepedő vászon egy szélben, ü) méter (3k dők dhja 30 kr, 35 kr, 10 kr. pamut rőf) \|J lepedőre veg« 3J, 36, 38, 10,42, batisztzsebkeiidők színes széllel tucxat- II, 16. 48, 5o, loo frtig. ja 3 frt. Fehér pamutcaiavat, ágynemUekru, I méter Férfi gallérok, minden formában, legflno- 38, 4ti, 48, 6H kr mabb tezatja 3 irt, 3 frt 50. Madapolam vagy Ch ffon. vége 40 méter Férfi kézelők, tuezatja, 12 pár 5 irt. ti frt (5l''/, röf) 9.20, lo.40, 10.8o, 12, 13 50, NŐI ingek, tumbtirgi vászonból, sírna, dbja l-l, 17. 18, 21. 2.25, 2.60, 3, 3.50, 4. 5 írtig, slingelt Színes kanavász, 23/. méter (30 rőf) 9, 3, 3.50, 4, 5 írtig franczia mell var. ásssl 9.60, 10. 11. 12, 13, 14, 15 frt. és hímzettek 3.60, 4.50, 5.60, ti, 7, 8, Színes ruhaperkálok. dus választékbau 1 15 frtig, madapolamhól sima 1.50, 2 frt méter 36. 38, 48, 50, 52, 64, 56 kr. slingelt 2.60. Vászonzaebkendök, hölgyek és urak számá- Női háló corzettek, madapolamhól egvsze- ra, tuezatja 2.50, 3, 3 50, 4, 5, ti, 7, 8, rtlek 130, I r»0, díszített 1 75, 2.25," 2 50 9. 10—20 írtig. 3, 8 50. 4. 4.50, 10 frtig. Törülközők, tiszta váizon tuezatja 5.80, ti, Női labravalók, madapolamhól, sima se. 6.90, 7 50, 8 , 9, 10, 20 írt. gélyzutt. dbja 1 60, slingelt l.tlO, disxítvtt Asztal kendők, tiszta len, tu. zatja 4, 4 60, 2 20, 2.25, 3. 3 50, 6 frtig 5, 6.5o, ti .30, 7, 8, 9, frt, abroszok 6, 8. NŐI alaólZOkayák, Uiailapolamból, szegelyek- 10, 12. 18, 24 személyre, darabja 1 írt 90 kel és disaitéssel, darabja 2.50, 3, 3.25, krtol 14 fit>g. 3 50, I, 4.50, 6. 15 früg, luzálylyal 4, 5, D»mast asztali teritök. ti uzemélyie 6.5o, Íti, 7. 8, 20 fitig. 6, 6.60, 7. 7.50 9, 10, 24 frtig, 12 aze- NÖI harisnyák, pamutból kitűnő minőségben mélyre 12, 12.50, 13, 14.50, 16, lti, 18, tmaatja ti, 7, 8, 9, 10, 11,12, 14, 22 fo- 20, 40 írtig. 18 személyre 25. 23, 32, ríntíg színesek pan>utból, párja 75, 80, 48 frtig. 23 személyre 82,34, 40, 50, 53, i 90, kr. 1.20, 1 30, 1.50, 3.50 krig. 75 frtig. NŐI zaebkaadók, fehér vászonból, tucatja, Káveekendők. ssines és fehér, darabja 3, 2 50, 3, 3.50. 4, 5, ti, 7, 8, lti frtig, an- 3.tiO, 5, 5.50, 6, II írtig, csemegu-keudők < Kol ezéruabatisstból, fehér, 4, 4.50 5, ti, tuezatja 3, 3.50, 4.50, 5.53 krig 7, 8, 30 frtig. CalpkefUggöayök, I ablakra 3, 3.50, 4, 4.50, < NŐI fraaoiia derek fűzök (Mieder,) dbja 5, 5 60, 6.60, 7, 8, 9. 10, 15 frtig. I 1.30, 2, 30, 2.75, 3, 3.60 4 frt 60 krig. Agy teritök, darabja 4.60, 5, 6, finom ríps. FÍU iagek, 6 évesek számára madapolamhól, bő) 9.50-, asztalterítők 8.80, 4, 5 '' dbja 1, 1.40, színes, 1 frt 25, 1.40, vá- frt, ripsböl 7 frt 50 kr. \ ezouböl 2 10, 2.40, félmagyar gatyák 1 10, Ágypokróozek, 4.50, 6.50, nagyobb 6, 6.50, 1.20, 8 éveseknek ingek madapo- 7 60, 8 50, II, 14 forint 50 kr. M eny- 1 K Iámból 1.10, 1.5(1. színesek 1.26, 155 \| asszonyi készletekkel 180 fr tói \ f vászonból 2.20, 2.45, gatyúk, 1 20, 1.40; \| 1800 frtig és feljebb, kész fehérnemű és 1 10 é v e s « k n « k, madapolamhól 1.25, \| vászonban a legszebb kiállításban szol- * V 1 95, szillesek 1 60, 1 75, vászonból 2.30, '' gálhutuuk, ezekről árjogyzákltnkel kíván- \ f 2 60, gatyák 1.36, 1.60, 12 éveseknek. I ságra bérmentesen killdjUk. V ''>''Uk legjiilányosbau szabottak a ha valami a megvett vagy r«ngelt tárgyakból j r akár mj oknál fogva tetszésre nem lenne, 14 uap alatt, ha az árt>zel vény linkkel el 1 van látva. ii«m>sak »zivesen kicseréltetik, de kiváuságra az érte tizetett ftssseg is 1 V \i»sz:«adatik. j * Levél általi ím gi ei.deléfck még aznap, melyen éikezuek, különös figyelemmel és \ \ pontoson rszkóiülteturk ts csomagolási dijt nem számítunk. (5tiO 8—) i l__________________ . ____ Si^g^KIg»a, 1878. junias 16 án »• u DWiet-Jiár: jegúsz érre . • fél é»re . -ur^cJ évre • Hirdetések 6 )iit<xt>ofl petitaorban , niM»ads«or^ s minden''1'' további »őrért fi kr. SY11/P I ÉRBEN „ornnkéüí 10 krért vétetnek fel . K,u.->«iri illeték minden hirdetőért ktllö i 30 kr fietendff --- Tizenhetedik évfolyam. * T • t '' . ( I x • - V Í T 9 A li lap szeli «mi részét illt5 közlemények a <zerkeztShffz. • anyagi részit ílletfl közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intésendSk : nagt-Kanizsa wiassioskáz Bérmentetlen terelek csak ismert mnnkatár-saktól fogadtatnak el. előbb: r Kéziratok vissza n küldetnek. i YI KÖZLŐ N..\|íinf7«ar<lrofí helyhatóságának nemkülönben a „n.-kaniznai kereskedelmi n iparbank«, „n.-kanlzsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület«, a n.-kaalzsai kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal kül választ muiya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitfie. Hetenkint kétszer, vasárnap- s esulOrtokott uie&eleiiő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. A „ Zalai Közlöny jövó julius hó 1-én újult erővel folytatja küzdelmes pályafutá sitt, nem kímélve sem erót sem faradságot, hogy hosszú életéuél fogva az általános elismerést továbbra is kivívja, megérdemelje. Igyekszünk a pontos megjelenés által emelni a bennünk helyezett bizalmat, melyet azáltal is kiérdemelni törekszünk, hogy terünk szük voltánál fogva is, lehető gyors és hiteles közleményeket hozzunk egyáltalán a hazai, de tüzetesen megyei életünk viszonyairól; s ebben e vidéken egy laptársunk sem előzhet meg, miután hetenkint kétszer jelenik meg lapunk. S ha a viszonyok engedik s izgalmas napjainkban tömegesb pártfogás kívántatja velünk, hajlandók vagyunk hetenkint háromszor is kiadni, noha jelenlegi állapotunkban is felette megelőzzük laptársainkat. A t. közönség becses figyelmét, hazafias pártfogását továbbra is kérve jelezzük, hogy az előfizetéseket mielőbb megujitani szíveskedjenek, miszerint a lap küldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési ár az eddigi: .Julius 1 -tói szept. végéig negyedévre 2 frt. 3 „ decz. »fél * 4 w BflT* Az előfizetések legczélszerübben postai 5 kros utalványon eszközölhetők egyenesen Wajdits József lapkiadó könyvkereskedésébe Nagy-Kanizsa. Wlassics-ház, hol a hirdetések is jutányosán elfogadtatnak s gyorsan közöltetnek. A lap egyes száma előre több példányban is megrendelhető. KIADÓ HIVATAL. A telkesítés mező- és nemzetgazdasági jelentősége. A magyar mezőgazdaság körében nem jelentéktelen hézagot képez a telkesítés. Egyes nagybirtokosok áldoznak ugyan a mezőgazdaság ügyeért is valamit, de nem ritkán — inkább a birtoktest szépítése s mellékakadályok elhárítása szempontjából, mint gyakorlati haszon és knlturczélok elérése végett. Nem egy nagy birtokon szemlélhetjük p. o. a franczia vagy angol műízlést, a diszkertészet különféle ágajt, sőt a fekvéshez képest némely igazításokat is tesznek, melyet a szomszéd birtokosoknak közlekedési vagy egyéb tekintetben könnyebbségére válnak. És megtörténik, hogy egy 8 — 10 ezer holdas birtok gyönyörű áttekintést és látványt nyújt a szemnek, azonban — kissé több eső a rendesnél, és tönkre teszi a termést, a talaj fel szivárgás utón útfélen ront; — egy erős szél elhordja a homoktalaj növényeit; egy közel fekvő kisebb vagy nagyobb mocsár árt a gazdasági életmozgalomnak, s le von a birtok értékéből ; — kuszált folyócskák, lápos területek mily nagy és ertektelen térséget foglalnak el! De ne menjünk messze, hazánkban még több mint két millió hold hever használatlanul. Aztáu meg ki is törődnék azzal, hogy rétjeit öntöztesse, belterjes gazdaságot és jobb állattenyésztést vezessen stb. Mielőtt részletek be bocsátkoznánk nem lesz talán érdektelen a telkesítés ügyének fejlettségéről néhány adatot említenünk. Roscher, Engel müvei s a statist. folyóiratok bőven szólnak ezekről, részünkről térhiany miatt csak a nagyobb műveleteket említjük fel. Nevezetes tételeket találunk a tavak kfszáritásáról. Poroszország.keleti részében a XII. században 2037 tó létezett, s ma már csak 300 van, s ezek rövidíttettek kiterjedésükben. A harlemi tenger (6585 morgen) kiszárítása csak 18/i3-ban lett befejezve s uyolrz millió forintba került. »Svájczban a lungerni tó kisebbítése által 100 ezer frank költség mellett őOO jucbar-tot nyertek; a Linth csatorna után pedig 20.000 juchartot. A hollandiak ilyetén czé-lókra e században több mint 200 milliót költöttek. Holstein, Oldeuburg nagyszerű műveleteik eléggé ismeretesek. A világ legnagyobb müve e téren Hoanghoben látható, hol a gátrendszer épentartására évenként egy millió font sterlinget költenek, s ezáltal a vizáradástól oly nagy területet mentenek meg, mint Angolország. Az alagcsö vezés (drainage) Angliában századunk 30-as éveiben terjedt el, s jelenleg roppant kiterjedt alkalmazása van ; hasonlóan a német s különösen az éjszaki n. államokban. Érdekes lesz megemlíteni, hogy Poroszországban a költségeket egy-egy morgen u t án 8 — 12 tallérral (13—20 frt.) teszi k, Belgiumban hektárokéut 1 65 frankra, An-golországban 2..0 — 6 frt sterlingre acre-on-kint; és az utóbbi államban 8—10 éves bérleteknél a bérlő saját költségén draini-roztat. A mesterséges öntözés (csatornázás) továbbá egyik legelterjedtebb müveletek közé tartozik. Svájczban nem találunk vidéket, hol azt a rétek-, sót konyha, és mű-kerti növényeknél nem alkalmaznák. Fényes példát mutat azonban Lombardia, hol csak az öntöző csatornákra ezer millió frankon felül kültöttek már, de nem maradt el haszna, mert nyáron át 3 -4-szer és télen (téli rétek) 6 — 9 szer kaszálnak, ugy hogy 11 hónapon át folytonosan zöldtakarmányon elnek a tehenek. Spanyolországban (a magasabb hegységek kivételével) a nyershozam mindenütt öntözések által lett megháromszorozva. Az ezáltal származott tiszta jövedelmet továbbá Piemont és Dél-Fran-czia orszagban 50, Lombardiában 76 frankra becsülik hektáronkint, Cadix közelében egy öutö/.és által mivelt hektare 4390 frankkal fizettetik, mig az öntözetlenért csak 380 frankot adnak. Ezen néhány eklatans példa előadása után részben indíttatva a tapasztalás által, másrészt pedig hazánk földrajzi és talajviszonyait tekintetbe véve, bátor vagyok az alábbiakat koczkáztatni. Mezőgazdaságilag a telkesítés megbecsülbetlen jelentőséggel bír, mint p. o. a) tavak, mocsárok kiszárítása, lápos, köves területek kijavítása és egyenlítése; b) a talaj szerkezetére vagy terméket lenségére vonatkozó s egyéb természeti tu lajtionságait czélzó -- talajjavítások; c) homok kötések; d) vizszabályozás; e) alagcsö vezés, csatornázások stb. — mind oly műveletek, melyek a birtok fekvése és terjedelme szerint helyenként előnyösen eszközölhetők ; s a gazdaság értékére, a termelésre, a forgalmi és közlekedési viszonyokra közvetlen befolyást gyakorolnak. A Tisza, s a balatoni tó szabályozása által — tudjuk — mily hasznot nyert a mezőgazdaság és kereskedelem. A nagy alföldön mennyi a használhat-lan mocsár, tócsa! Hja, a vadászati kedvnek is kell áldozni. Az a befásilás nagyon unalmas, hosszadalmas munkáltatás lehet! TÁRCZA lgj-e nem hagyjuk el . . . l''gy-e nem hagyjuk el kedves rózsám egymást ? . . Talán nem is tudnánk . . . .lobban ösazeforrott már * mi szerelmünk Hogysem el válhatnánk. LekrttőttUk egymáat, tifzta szerelemmel tu a te gaivedet, 8 hogy szemedbe mélyen bele tekintettem TV in^g az enyémet. Nem is erőlködném, hogy elváljak tőled Mfgölne a bánat, Te se izakiisd széjjel ezt a szerelmet, mert Me^hslnék ntánnud. Kgymá.«nak teremtett minket már u léten Ahogy megtelemtett, összehozott reléd, nem is tette másért Minthogy neked éljek. KgyesílljUnk szépen, odaad.« szívvel Klen a világon ; oly szépen elélflnk, hidd el édes rózsám Mint madár az ág«n. V. 8ÁBFPY IUNACZ. HaUlróll elmélkedések és a lial&l-tóll félelem nevetséges volta. ^NVeber Demoeritusából.) ^Folytatáa.) A miveletlen aegyptoraiak ugy barátkoz-Uk a halállal, hogy egy cs ntvázt körül hordoztak, ugy látszik etektől vették át a keresztények, mint az Etruskok, kiknek halál kor-tóikon más nem található, miut holtak hrcz ét fekete szellemek, melyek az elhunytakat kalapácsos! verték agyon, a helyett, hogy a gyengéd görögöket utánozták volna, kiknél a halál egy szép szellem volt az álom:jjlealvére, keresztbetett lábak ós megfordított fáklyával. Kfaklyaujra meggyújtható, a kiticzaiuolt tagok leioldhatók a szuouyadó iámét felébredhet, a keresztényeknek, kiknek a halhatatlanság vallási tételük, őket kellett volna uiauozni, ai ó kaszás csontvázuk és felfordított homok-órájuk helyett. Képes-e & csontváz kaszáim vagy a homok-óra leiforduini ? Egy mesternek mégis majdnem sikerült engem a kaszával kibé-kiteoi, mivel Joob szavaira utalt: minden test mint a tű, és a kor valódi széna mit sokszor nem érdemes lekaszálni;" és Uáiu barátom ho uiok-órája is menthető, minthogy uein csak az idő gyors repülésére emiékeztet, hanem a porra ta a mivé leendünk. Mily kedves ellenben a görögök képlete a párkákról, melyekas élet fonalát fonják és elvágják, mily szép a pillangóróli képlet, mily gyengéd maga a középkori legenda, mely szerint a Corvcy i zárdában mindenkor valamely testvér halai* előtt 3 nappal egy fehér liliom hevert ima-zsámolyán, mint a leibecki kanonoki székekben egy fehér rózsa! A sinai hegyen levő zárdában mindenkor kialudt a halálnak vált testvér lámpája. E képek kedvesebbek, mint a caoutvázak, a a keletiek temetői kertek és virág-ágyak barátságosabbak, mint a mi zártfalaink, koponya goigatáiuk és caontpjramiaaink , mit a sárdaaxellera hozott divatba. A rák az egyetlen állat, mely a halál állal szebbé lesz. Az evorai zárda koponya helyisége borzadály t idéz elő, a acutari halál kertek gyengéd mélabuaságot, az isteni béke éa nyugalom utáni vágyat. Még több borzadályt sztll h Mortjue — a még el nem takart — rothadás, vagy ama hely Paridban. h >1 a rendőraég minden féle szerencsétleneket vasrácsozat mögé állit ki szemlére, hogy felianu-rtessen-k. Meny-uyire különbözik ettől a dessani temető, az ákácz soruk és a gazdag virág-ágyas sirok, a nevezetes halottak fülkéi, hideg házak; egy kedves genius oltja ki a fáklyát a a bemeuet-nél a remény kiáltja elénk: a halál nem halál, csak * halandó természet megdicsőülése. Ecen temető láttára kedvem kerekedett lefeküdni és azonnal meghalni. A keletiek kedves temetőikben sok éveken át siratják kedves elhunytjaikat, sírjaikban, megújítják emlékeiket, a a kora vagy késő előttük oly egy kedvűvé le«, hogy sokat eltűrnek, és ép ez által gyakran a halált <lke-rulik, mivel azt csekélységnek tartják. Szép szokás a katholikusokuál, hogy halottak estéjén halottaik sírja fölött imádkoznak, ebben a protestánsoknak is utánozni kellene őket. A temetőben vagy a sírkertben, miot a schwei-cziak nevezik, hol aenki sem beszél, csak a fák ievelei susognak, szellemileg többet lehet ta nului, mint 100 szónoktól. A halálróli elméi kedés legjobb bólcíészet* ez nyugodtá, elégedetté, állandóvá és engedékenynyé tesz, mert az minden dolgok múlandóságának a szemlé lete minden bölcsészeti könyveknél szemléíhe többen beszél a koporsó, anyilt sir és as ének: „itt fekszem szegény féreg én.u Utaztomban, hol időztem, igen ritkán mnlasztottam el megnézni a temetőket, saerettem volna a Syrakusi kapuezinusok sírboltját megnézni a hol a tiszt. * Meditatio mortis optima philosophia. atyák kiszárítva fülkékben állnak, mint a Guanchok holtbarlangjában TeneritFán, még örömestebben azonban Kookkat a barátság szi get lakóinak nyughelyeit. A mag.<sróli kilátás neveli a kedélyt, a közuapiass-ig völgyéből kiemelkedik még jobban, ha egy sirdombról nézünk le. A sir minden jjordiuai csomót megold, mit a politikusok, és bölcsészek kétkedése kigondol, s a ki itt nem lesz eszélyessé, az ugy már veszve van. A csat* iskolában nyílt szemmel tanulunk meghalni mint Labedoyere. Ney és Mierat. Nelson midőu a trafalgari csatában megsebesült, minthogy a győzelemről biztos volt jobb kezét vagy iukább ingkarmanty uját lóbálta (ezt tette ha elégudett volt) Stardyhez mosolyogva igy szólt: .végre is övék vgyokM levitték a fedezet alá, szeme mosolygott éa fénylett, a hányszor a matrózok ujongtak. anaak jeléül, hogy ismét egy hajó veszett el ; Hardy jött „hány hajónk van? 12! caak 12!" A győzők újra öröm-rivalgásba törtek ki, ő mosolygott és meghalt. Egy jó ismerős kapitányom halálos betegeu feküdt, idősebb testvére szintén , kiről kü ionben is tudták, hogy elpályázík. A kapitány inegtiltá barátainak, hogy testvérének ve-saétyea bajáról mitae szóljanak, a haldokolván azt a megjegyzést tette: .igen szeretném őt raegUpni, mily szemeket csinál ő, ha ő engem már ott fenn talál." Az egész fold egy tág nyílt sir, lyuk-lyu kon; az embererake elkezd magának egy kis lyukat csinálni, a felnőttek ásnak éa farnak a ha eleget ástak és furtk, mások jönnek ugyan azt tevén, fölöttünk túrnak, mellettünk ásnak, * hová csk nézünk, lyuk-lyukon, a halál az igasi béksiejedelem, mely birtokos a legkisebb TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM _ Bocsánat t. olvasóm, hogy közben ilyen apró dolgokat sem hagyok emlites nélkül, ám - termés mag nélkül nem lehet; s bármely oldalról tekintsük is az üy tarka körülmény „gazdasági jellegét, a jó gazda planuma után mi is csak azt tartjuk: minek maradjunk a réginél vagy jónál, ba ujat és jobbat is lehet. És ha egy holdam 10 frtot hoz, nem hozhat e az kétszer-háromszor annyit? Ha a homokos, posványos helyeket "termőfölddé alakítjuk, nem-e uj tokét csinálunk? És igen egyszerű a dolog. Ne találjunk nehézséget még abban se, ha egyesek nem valami kapitalisták, de akarnak. Ott a porosz, megmutatta, hogy p. o. 1867-ig „társulásutján képes volt 2.978,213 mor-gen területet csak öritoztetés utján teljesen kultiválni, és ezt tette 375 ilynemű gazd. szövetkezés. Pedig a poroszok is jól tudták, mielőtt a munkához fogtak, hogy az öntöztetés talajukra kitűnő hatással — bár nagyobb jelentőséggel — a meleg tartományokra bir. Spanyolország. Lombardia elópéldávál jártak. — És kérdezzük meg az északi németeket, mi haszna lett az öntözésnek a mezógazd. alakulásokra nézve; 1 a belgáknál a befásitásnak; a hollandiakat, j oldenburgiakat a mocsárok kiszárításának ? Milliókra menő haszonról lehet itt szó. És hazánkban nemcsak „számban" találnánk mintegy 25.000,000 hold birtokot, de térfoga ti lag értékbeu is,ajelenle- : gi hez képest legalább is kétszerezve.Is em évek hozzák meg ezen gyakorlati és kulturérté-ket, mint nem hozta meg tulajdonképen félszázada a magyar kényelemnek nem a vasút teremt a mocsárbol — buzatalajt, s nem a szaporodott lakosság száma teremt majd tízszer annyi buzamagot: ha a gazda, miut szakértő és a nemzeti vagyon egyik közvetlen emelője — nem tulajdonit kellő becset és közgazdasági fontosságot a látszólag apró, de Önmagunkban nevezetes érveknek. Sok helyt tócsa üti fel tanyáját, a talaj ereit megmérgesiti, a nélkül, hogy a birtokos irányzó hatalma alatt megsemmisülne ; egy használhatlan ér vagy domb nehezíti a közlekedést, — burján, gödrök, árkok, káros esések megannyi hirdetői a gazdaság tökéletlenségének. ZALAI KÖZLÖNY 1111 i faluban .Js, hol mindeukinek jelel ki egy kis helyet; a legboldogabb se 4ehet soha vidám, ha a halál gondolata elviselhetlenné válik előtte, ha mindig üterét vizsgálja, vagy ha az élet el-temetéséről álraadozik. Jó mementó móri-k voltak az ünnepélyes temetések, bármily unalmasak voltak is a szertartások, ez által élve eljutottunk a temetőbe, belenéztünk a nyilt sírba, és némileg tartózkodóvá lettünk. Ezért Mőzer a reggeli temetéseket ki nem állhatta, és világosan meghagyta, hogy ót délután temtssék el, miszerint az emberek legalább tudják, hogy meghalt. Dicső mementó móri a temető; ugy szintén egy csínos sárgult emberi koponya az asz talon. Egy ily üres agyszekrény ütött orr és inogó fogmaradvány nyal, mindegy akár barát vagy ismeretlené, okos, vagy butáé, az embe-riség jótevője vagy annak ostoráé, vagy egygyé a kettő közti millió zérusoknak volt; mindegy akár sz. kencs között, vagy bírói szögön mult is ki, csudát képes lenne előidézni, ha a szo kás hatalma még erősebb nem volna. Végre oly kevéssé gondolunk rá mint az orvos vására; a sirásó sírt sírra ás másoknak, anélkül, hogy arra gondolna, egykor ő is bele fog esni. A halál fő létezését egészen elfelednők, ha néha egy egér meg nem elevenítené azt vagy egy uj szolgáló nem vonakodnék este ágyat vetni, azért kellett nekem is túladni rajta. A nagyoknak egy gyei több mementó mori-juk van mint nekünk, mire ők előbb rá is szorulnak korona örököseikben. Xlll-ik Lajos halálos ágyán feküdt már, midőn az 5 éves Dauphint hozzávitték kit ép akkor kereszteltek meg, és gyermek a keresztségről beszólt. Hogy hívnak? kérdé a király; 14-ik Lajos; a király befordult, és düunyögé: még nem, még nem! 14-ik Lajos, ki a „muszáj** szót mások szájából sohse hallotta, mit azonban orvosa utolsó betegségekor rendeleteinél kiejteni merészkedett, akadozva, és boszusan ismétlé: muszáj, muszáj! Az egész nyelvben nincs egy pas encore, p».« encore. V Ü fant. Pedig ha meggondoljuk hogy a telkesítés egyik vagy másik nemének szükségelt alkalmazása által uj yagy jobb termőföldet nyerünk, s azalatt munkát (keresetet) nyuj-tnnk a népnek, hogy ezáltal elsó lépcsőjén á Uandunk az okszerű gazd. üzletnek s hogy továbbá nemzetgazdaságilag tekintve, a telkesítés által: 1. ujbirtokok származnak; 2. a produkezió nagyobbodik, a munkáskéz több foglalkozást talál, nagyobb termelés mellett — olcsóbban és különfélébbet lehet előállítani; 3. uj kereskedelmi utak nyílnak ; 4. a gazdasági - és műipar természetszerűleg fejlődnek; 5. a népesség művelődik; 6. s végül a nemzet vagyon fokozódik ; — lehetlen közbirtokosaink figyelmét ezen, ma még nagyrészt parlagon levő oekono-miai ügyre fel nem hívnunk. Az állam feladatát is szem előtt tartjuk. Kétféle módon lendíthet különösen ez ügyen : a) birtokosokat, jogi személyeket (testületek) s jelesen telkesitó- társulatokat, gazdasági egyleteket segélyezzen kölcsön utján s oly feltétel alatt, hogy csak a kölcsön „mennyiségét" kívánja vissza uem pedig bizonyos százalékot a terület értéknövekvése által származott jövedelemből; s b) törvényszerüleg adómentesitse legalább tí - 8 évre a telkesitett földét. Ez intézkedés jótékony hatásáról felesleg példákat idéznünk, naponta látjuk azokat a városok virágzásában. Mi pedig a kölcsönadását illeti, ugy véljük, leginkább az állam tehetné ezt — a hol szükség van reá — s lépne fel mint kezdeményező. RÁCZ VILMOS. Helyi hírek. — Caengery Antal országgyűlési képviselőnk a mai, vasárnapi akadémiai ünnepélyes közgyűlésen tartandó megnyitó beszéde az akademiak feladatáról a különösen a legújabb nyelvészeti tanulmányokról fog szólani. — Zalamegye köztiszteletü alispánja Svastics Benó ur junius 13 és 14 én Nagy-Kanizsa városát szerencséltette látogatásával, mely alkalommal hivatalos szemle alá vette a katonai s városi kórházakat, szolgabírói s városi hivata- i lókat, mind«uűtt legszebb rendet a ügykezelést I tapasztalt, a városi kór hásssük volta felettazon-! ban sajnálatát fejesé ki a járvány esette sürgős ] intézkedést rendelt. - Alkalmunk volt Ütni a főgymna-sium ujonan létesített mosenmát, mely kitűnő szakértelemmel a ernyedetlen buzgalommal rendeztetik be, e tekintetben a főérdera Bertalan Alajos tanár urat illeti, kinek magának ia nagy értékű gyűjteménye vas, különösen ásványokból, számos kösintézet szerencsésnek érezné magát, ha ily gyűjtemény nyel bírna. — Élénkebb kezd lenni a helybeli tanintézetek növendékeinek próbatét«, számosabban jelennek meg a szülők közül, igen helyesen I igy a köza. iskola felső leány osztályában jun. 13-án oly számoaan jelentek meg, hogy a tanteremben alig lehetett megférni. Nem ia hi ányzott aa általános elismerés nyilvánítása a derék tanárok dicséreten működése lelett. A tanítványok meglepő helyea feleletei közörömet idéztek elő. - Következő helyre igazító sorokat vettünk: Igen tisztelt szerkesztő ur! Becses lapja 47. számában személyemre vonatkozólag egy igen tévea állítás foglaltatik, melyet a méltányosság érdekében helyre igasitani köte lességemnek ismerem. A tőgy mnasium sárünnepélyének leírásában ugy nyilatkozik, a tudó sitó, hogy kiváló elismerés illeti csekélységemet ason buzgalomért, melyet az énektanitáa körül kifejtek. Ez tévedés; én már régóta nem fog lalkozom énektanítással, s így az elismerés nem is illethet engem; hanem igenis illeti kedvfs barátomat s collegámat nt. Qroesmann Ignács, tőgymn. tanár urat, ki puszta ügyszeretetből valóban ernyedetlen buzgalommal s kitartással fáradozik a műének fölvirágoztatásán gymna-siumunkban. lg}* a zárünnepélyen előadott gyermekkarokat is ő tanította be, melyeket én csak harmoninmon kisértem, s hajlandó vagyok hinni, hogy talán eme körülmény adott okot a tévedésre. Midőn a t. szerkesztő urat kérném, hogy e helyre igazító soraimat becses lapjába felvenni saiveskedjék, kiváló tisztelettel vagyok Nagy Kanizsán, junius 13. 1878. kész szolgája Maywald József, főgym. tanár — A győri önkéntes tűzoltó egylet sászló felavatási ünnepélye nagy lelkesedés közt tartatott meg Győrött Pünkösd hétfőjén. A nagy-kanizsai tűzoltó-egylet küldöttsége: Hencz Antal. Bay György, Hazay Imre, Mantuano József és Szommer Károly urakból állt; a sala-egerszegi tűzoltó egylet küldöttsége pedig: Kovács Károly, Lovonyák János, Mórocz József, Németh Ferencz, Mojzer Frigyes, Grünwald József, Holcshsmmer József, Rósás János és Udvardy Ignácz urakból állt. — Hencz Antal ur a szeg be verésnél következő jeligét mondta: „ A jóra irányzott erő koszorúzza". Kovács Károly ur pedig: „Bátorság a vész idején, egyetértés a közúton". : tj'' szó mit a trónörökösök több érzéssel ejtenek ki '' mint ha azt mondják: „az én boldogult atyám" s ezt jól tudják hz atyák, fájdalom elég rosszul > más atyák is. Tangereni utazás is igen alkalmas a halállal való megbarátkozásra. élet és halál között csak 4 — 6 hüvelyk van, azért fogadják meg sokan, ba a tenger haragos mint Cátó is, hogy sohase mennek oda vizén, hová szárazou is eljuthatnak. Nőknek, kik keveset utánoznak, tanácslom rajzolják le a halál torzképét, mint egy bizonyos, ki pókokat rajzolt és ezáltal elveszte a pók iránti iszonyát. Némely torzképek valóban oly nevetségesek, hogy halálra neveti magát az ember rajtuk, s némelyek oly keveset engednek udvarias uracsainak, hogy az egész különbség csak ruha, egy kis bőr, és hajban áll. Maga egy régi családi darab, p. o. egy ágy, melyben nagyapa és anya éltek, utódokról gondoskodtak és meghaltak, egy vén nagy apai szék, még inkább egy fogatlan, csipás nagy-anyácska, kivel tekézní lehetne, mind ily mementó móri. Minden téli estén rám nézve az elfujt gyertya egy mementó móri, melynél azonban vigyázok, hogy ne füstöljön. Barátaink, különösen ifjúkori barátaink távozta a legbehatóbb mementó. Ha 100 éves leszek, ugy csak a fél utat tettem meg. s ezen fél uton is két harmadát elvesztettem azoknak, kik velem indultak ki, s ha míg az utolsó har madot is elvesztem, mit keressek magam idegen alakok és egy idegenné vált világ között? Azt mondom magamhoz, mit Ciisar egy régi testőrének mondott, ki azt kérte tőle engedje meghalni: S te azt hiszed, hogy megélsz ? szülő városomba érve azt mondom: ifjúkori barátim hol vagytok ? a viszhang azt válaszolja : hol vagytok? ki az élet könyvét egészen átolvasta, örömest becsapja azt; ki csak néhány oldalt is-mer belőle, nehezebben távozik. A temetés nspja keservesebb, mint a halálé; mert még ott fekszik a halvány barát, meg fogjuk hideg kezét, látjuk őt, s az egészet egy ross álomnak tekintjük ; de ha a koporsót beszegezik, a kedves holt eltűnik szemeink elől, ekkor érezzük csak az egész veszteséget, ily helyzetben vagyunk, mig egy ifjúkori barátunk van, habár két harmada el is költözött; azonban az angol kertekben levő sírok és urnák, ép oly gyengéd fájda lom érzetet terjesztenek mint a temető, vagy prusain vidékén levő: én is Árcadiában születtem; csakhogy egyedül kell lenni. A halálróli elmélkedés okvetlen magányt kiván, azért az úgynevezett halotti ünnepek, torok, tiszteletbeli temetési kíséreteit a legro-szabb mementók, ugy szintén a halottas beszédek, melyek alatt elalszik az ember, s az egyszeri kapuezinua igen szórakozott lehetett, ki halottas beszédét a következő 3 főrészre osztá — beszélvén t. d. a halálhozi készületről 1) a halál előtt 2) a halálban és 3) a halál után. A humoros D. Moekomban, midőn egy egyén te metésére, kinek ő azonban nem volt barátja roeghivaték. kocsijába 6 lovat fogatott, inasait gyászruhába öltözve állitatta ki, a kiséret találkozók vele ; az inasok kinyiták az ajtót, és íme egy fekete pudli ugrott ki abból látó gató jegygyei szájában! Egyik barátom halotti toránál, nyugodtan setéten öltözve üldögéltünk éjfél felé, a borral és lepénynyel megrakott asztal körűi, melynek közepén szesz égett gyenge békés világgal — az élet lámpája! Mindnyájan oly halványan ültünk ott mint az elköltözött, a tompa hangon zengedeztünk: „mily gyengéden nyugosznak ők" sírtunk, ittunk az elköltözött egéesaégére, ittunk és ittunk végre az örömben halál és holtak feledve lettek. Ezen vígság látszik okul szolgálni a régi halotti toroknál: Spanyolhonban e dalt éne kelik: „éljen a holt." s nálunk igen gyakran poharat ürítenek a meghalt egészségére. Furcsa is, hogy mi a világba való léptünk és szü letésünkkel valami alpáríasat futunk össze, távozásunk és halálunkkal pedig valami tiszteletre méltót; világot gyujtnnk as elhalt körül, fényes nsppal trombiták ós dobokkal kisérjük ki őket; ssületésüknél minden oly titokteljeeen megy végbe, a gyertya kioltatik. (Folytatáaa köv.) — A Hfiki gyógyfürdőbe; Jun. 7-ig 165 fürdővsodóg volt jelen. — Hymen. Lőb Ignács t munkatársunk junius 25 ón dólntáni egy órakor vezeti ohárboz Csabrendeken a bájos Bőhm Mariska kisasszonyt. Ebéd 3 órakor, táncsvigalom 9 órakor. Fellegtelen boldogság kísérje frígyöket! — Oeman basa mint koma. Igen érdekesnek tartjuk megemlíteni, mint nekünk Csáktornyáról irják, hogy egy kanizsai illető sófft Szommer Károly jelenleg Csáktornyán tartózkodó vasúti szakaszvezető ur ason kérelemmel járult pár héttel ezelőtt Plevna halhatatlan hőse Osman baaéhoz, lenne szíves újszülött fiánál a komaságot elvállalni, melyre aztán a következő levél érkezett magyar, oy el ven: Konstantinápoly junius 1 én 1S78. Tekintetes ur! Becses — e hó 9-én hozzám intézett levelére sietek minél hamarabban felelni, ftrftlre kívánságát készséggel teljesíthetni, kép telen levén mint s magyar testvér nemzet őszinte barátja és tisztelője nemmel felelni. Mint elfogadott kereatapa kérem, hegy: szült fiát két névvel ruházsa fel, és pedig az egyik név Árpád legyeu, emlékül a magyarok leg-hősebb vitézére, a másik pedig Osman a törökök s magyarokkal! rokonszenvből ós szeretetből. Sajnálom a keresztelés ssertartásán jelen nem lehetni, ennél fogva kérem engem barátai legnemesebbike álul helyetesitetni és kérem is egyszersmind oda igyekésnr, hogy fia a legjobb nevelésben részesüljön és basája dísze legyen. Adja Isten, hogy kívánságom teljesüljön. Maradok továbbrs is tisztelője Osman s. k. — Mint panaszt nynjtják be hoznánk, hogy több hely: roegyé&k községeiben a kösségi bíráskodás igen rosszal folyik, s ennek okát at. jegyző urakközöny ősségének tolsj-donitják. Szigorúbb eljárást kér a közönség és parancsol a hivatalos kötelesség. Egyelőre elég ennyi. — Csoda gyermek. Franki Simonné Pécsről látogatást tett szerkesztőségünk ben ötöd fél éves Mór nevü kis fiával, ki bámulatos gyorsasággal fejből a legnehezebb számtételeket megfejti s magyarul vagy németül kimondja ; több tételt után számítottunk s valóban teljes hű s igaznak találtuk számításait. Ajánljuk mindenki figyelmébe e csoda gyermek . meghallgatását. Atyja nőruhassabó s ugy jöttek rá ez éssbeli tüneményre, hogy egy kereskedésben nem tudták hirtelen kiszámítani a vett áruezik-kek árait, egysserre s kis fitiudaáJI s kimondja, mindenki nevette. — de caakhamar a bámulat tárgya lett, mert a kis Mór helyesen s töké-ietesen raodta meg az összeget. A fiu fürg», élénk és egészséges. Szeme azonftito számitá* alkalmával tűzként lövel s perez alatt megfejti a feladott nehezebbnél nehezebb tételt. Hétfőn, junius 17-én Keszthelyre utazik, innen Székesfehérvárra s azután Budapestre Mi tel - Witt Fülöp talány gyűjteményéből. A mint minap Macbeth kttnyvét Félre tettem, Boszorkányok látogattak Éjjel engem. Ugy mint ottan, tíleré tették A bográcsot ; S ngy mint o I tan, itt it járták A vad táncsot. A bográcsba egy egéar kant Bele dobtak, . \| Ka reája egy picci raist Eléhoatak. A bográcsba csak két lábát Belehányták S njra kesdték ax alvilág Sxilaj tánexát ! Egy vén sasra kertllt a sor Aetán régre ; Szántam ■ Regényt, a mint kifolyt Piros vére ! Ezt sem dobták egéneen b* A bográcsba : A fejébe került csapáu S a nyakába: S égett a tűt, forrott a hus Aa edényben Mig egy vár oa wállt b-lóU Ki egétaen. Fnriáink pokoltáncara Penderöltek . * 8 fflstfelhohen villámlássá Elrepültek t Én • pokol faj zajára Felébredtem, És e várost rejtő talányt Megfejtettem I ... V.i . fj''C; i Ii«., ''.Ii íí Nem illeti eliu sxavam .i i, / Aayám asszony katoaáját; \| \|,<»\| Nem illeti másik szavam Komám zsssony ssép teán y á t Csak ngy derék a másik, hm E 1 s 8 m képai sajátságát. Megfejtését egészemnek ftserkesstő nr, öotSl várják ! Megfejtési határ id3 junius ?ége. . ti . Lapnak 48-ik számában foglalt verstani tolás: V a sár nap. Helyesen megfejtették meth Simon, Kákossy Lássló, Kaufmann Béla, Grü"'' wald Samu arak. TIZENHETÉDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 16-án 1878. liivjuk fóvárosi sajtó figyelmét « sajátságos észleli tüneményre. — A H&rtieQV^M&i -usoU nelc ktfrszaka köscBtiWU te'' ajufeg.-Bgjmást ^ ■ rik h {óvárosból a szélrózsa rgínden iráuyá-iJftn vándorúi** kel* üpy nö4ök^:i kiknek«?tjei telvék „sz-rVncséveí" és „Klen áldásává!", ossk meg kell venni; oly potom áron vesztegetik ezek a b >kezü urak a százezrek«? , hogj-valóban szánalomra méltó az az ember, a ki ufttn kér belől««, épen mintha készakarva lógná t.c intoU szájátJ« erőnt»k erejével berepülni • karó nilőtt. Hanem hz einbtrb<dd<>- gitás eme műveletei oly kirívó uiódwu gyakoroltatnak, hogy a fővárosi «ajtó kát ízben jófiúk látta ftvii imern a ni"<\|eru szárújától való órízltedearr ; * vándorig n«.ki. Wrbo bujt após tüiuí hz ó B/tö?i!vény«s''^zVreócs<ffjá\ék -l^>tnbiná-oiéikkal \|ftj;iöbbny\|re a hiszékenyebb vi-iéki közönséget szokták tífliilteíní; a tájékozatlanok nál van leghálásabb talaja a (iscbiiftnek ; itt kdn»-k I''-gaürübben a papírok és terem a rebaMt. V''i.lékü"- köziihBége is egy idő óta csaknem szakadatlanul ki vau teve az einberboldogitas ügynökei által űzött kilincselés kellemes él verdének ; gyakorta megfordul és háznl uálutik is néhány papír-kereskedő férfin és pedig netn épen siker nélkül; Fortuna bőbe-azédit fiai tudnak keletet szerezni sorsjegyeik n"e Tc i!) s a közönség csak szakértőktől n yert fólvilágositás után jön rá. hogy mennyire iol vau üttetve. Az ilyetén műveletek megítélésére tájékozásul jdnaft láljuk egvik fővárosi lap néhány észrevételét regisztrálni : „Az arauyjárndék kibocsátásakor a bu-pesti „bank házak-, „váltó üzletek4 körlevelekben tudatták a haza közönségével,, hogy »rany járadék-papirokal adnak el részletfueté-sekre. Alkalmas foglalkozasnélküli egyénekből ügynök légió szervezködött s az ország minden részébe elvándorolt. Táskáikban a részletív, ezifra, aranyos papír — még szelvényekkel h el vau látva. A gyöngébb tejü vevő igen termé szétesnek találja, hogy a mit az első részlet le-riz^t.''sekor kezébe nyomnak, maga az arany-járadék. — Az ily reszleúv oly kombinációkra van alapítva, hogy a váaárló vesz azaz forintot — két százon. Kombinálják kapósság kedveért sorsjegyekkel is; például a ki bemegy a részletíizetéabe s igényt formálhat az aranyjáradék papírhoz, az egyszersmind soi.«jegyeket is kap — huszadrészben az utolsó részletnél, s a fizetési idő alttt igénye van a n''-táui nyeremény huszadrészére. Igen becses milanói, salzburgi, meiningeoi! sat, sorsjegyek, mely éknek huszad ára a 1 i g i 6 — 7 ba- t o s t. Mily szédítő kedvezmény ! Mindamellett a-nki sem tudja, hugy az az arany járadék-papír, a mit a „bankár* elüti, tcűi.tjd:niábn Tau e, mert a reazictiven apapjrszáma- nincs kiírva. A legtöbb vevő vagy nem bírja a tize-•.ést pontosan teljesíteni, b ekkor jogától elesik; vagy tisztába jön az üzlettel, ekkor maga hagyja odaveazui eddigi, talán eszteodős befizetéseit. — így élnek meg a lelkiismeretlen iti-digenák jólétben, gatdagon a tisztességes társadalom kebelében. Ausztriában már életbelépett a réazletiv-törvény, melynek érteimében a pro-tnease kibocaájtójának le kell tenni az ered''-ti értékpapírt, sorsjegyet, s ennek nem tudott megfelelni számos szédelgő. Ksek seregesen hagy ják ott Bécset inkább, mintsem solid üzletre adjak fejüket. Kettő Berlinbe ment, hirdette magát, s a veszedelmes jövevényeket a rendőrség másnap- ei-rávólito.tta a német fővárosból. Béc»: Itez meg Magyarország még közelebb tekszík, mint öorlifl, s a szeaeigésnek itt s>kkai kedve* zább tiilat«. van.* — Közönségünknek saját-Mipkében tanácsoljuk, ^egye figyelembe a töntobbt reöexiókat ós tartózkodó óvatossággal járjon el a promeasek vasáríásaual, hogy a »okat ígérő üzlet megkötése utái» kizsebel-tetéa keserű tudatára ne kelljeá ábmlal«-.-" } — AteteorŐloglai észleletek, a Csáktornyái közs. elemi néptanodáuál LöTá. május hóbsn. Közép légnjomá«- 7,45 2 »íllimeter; legnagyobb légnyomás : őö 9 mm. 17-éu délután ^ órakor; legkisebb légnyomási 400 mm. -án délután 2 órakor. — Közép bőméraóklet: lö.7°C; legnagyobb hőmérséklet: 30 2''HJ 19-én délután 2 órakor; legkisebb hőmérséklet: 7''8C 13 án reggel 7 órakor. Kötép pára-üyoniás: 112 mm. — .i Levegő közép »edves »¿ge százalékokban: 8 l3°/u 5 legcsekélyebb nedvesség : 32®/0 29-én délután 2 órakor. — Köróp felhőzet x0-tól 10-ig számítva) ; 4''5. — Egészen derült ég (0 val jelezve) : 7 szer; egészen borult (10-zeí jelezve) : 19 szer. — Közép szélerösáég (0-tól 10-ig számítva): 2-8. — Összesen éazlíüteteit59 szél éa pedig: ««»aki: 5; északkeleti: lőj keleti: dél-keleti: I ; déli: 8; délnyugati: 10; nyugoti: 10: északnyugati: tí ; szélcsend megfigyeltdtettt: 3 »zor. Napok száma, melyeken 5-nél nagyobb •záierősaég észieitewi:; 5 vveU^-c— A iégkon fapadét (S-sí) hí^ -oWz^r^Y^^ ^M. ^SŐ volt 9 napon f légnagyóbb csapadék mennyiig 39 95 mm. 26-án volt. — Harmat volt: lö napon ; kiíd : 1 napon lő én. Villogás volt 2 ízben t. i. 16-án este 10—11 óra körül északnyugatról és 1^-éfi este 8—10 órakor északról. U hónspaak első fele szeles és száraz volt, de a második része teljesen kielégítő. J. — Hymen. Sz.-Gróth junius 10. 1878. Városunk dissea hölgy koszorújából egyszerre három ékes virágszál képezte bzép csokrocska bontakozott ki, hogy alig néhány bét lefolyása alutt három boldog halandót tegyen Hymen rozsa iánczainak rabjáva ; először: a mull hó derekán röpítette el Hermán József szent-györ-gyi orvos ur Mesteri Dávid vároaunk előkelő polgárának kedves leányát Mesteri Juliska kisasszouyt; másodszor: ugy uncsak május hó 21-éa "vezeté ollárhoz Feigelstock Zsigmíhid nagy-atádi kereskedő Feígelsiock J. helybeli lakosnak kellemdus és azellemcs leányát Fei-gelsto^k Kuticza ki^anszonyt: harmadszor: í. hó 2-áo kötött ör<>k irigyel Reisi Gyula ur sz. golhardi takarékpénztári könyvelő Berger Vilma ki»asszouynyal Berger Vilmos vendéglős s főid birtokos »írnak k«»l!«Hn- » szellwnd^ mii-veit ltjikü leányával. Mind a három rendbeii szép frigyre oróintöljes boldogságot kiváuunk! " B. E. — Alsó Páliokrol írják nekünk: A mull majua hó az slsó^páhoki elemi iskojára nézve válságos "ki tü ni ét és-'' és öröm hónapja volt, ki''.ilutetes azért, mert e huban igazan előkelő éí tndományos férfiak sterencíéltették látogatásukkal iskolánkat, — örómhavanak pedig azért nevezhető, msrt ama hóban tartatott meg nyilrános vizsgája a tanulóknak. — Cgyan is május 5 én Tek. Werner N. Zalam. 11-od tanfelügyelője s ugyan akkor három honvédtiszt, kik községünkbeniáiogatoban lévén, nevszerint: Kranitz János, Dudás honvéd bzázados- és Lázár szinte honvéd főhadnagy urak, — kik a lanügynek bizonnyára buzgó barátai levén, sze rencaéitették iskolánkat. — Ok m^gélégedésüket fejezték ki a tanulók szorgalma- es helyes fele-li''te''felett, — távoztak ugyan, de nekünk örökké emlékezetünkben marad, — a a szülőkre in tó- cs butditólag hat, hogy gyermekeiket szorgalmasan járassák iskolába. Orom napja a vizsga napja volt, mely. ugyanazon ho 21-en tartatott meg. Nt. Kránitz Kaiman plébános ca isaola-széki elnök ur az elöijarókat, az isula&zek tagjait- és a szülőket nyilvánosan a szószékről meghívta.— Az iskolaszék tagjai, kik nagyobb részt azülúk ia egy kettő kivételével, ugy alulírott is jelen voltunk, — jelen volt továbbá tettes. Kolier Ferencz iskolaazéki aielaök ur ia, ki a tanítványokat szorgalmukért es iparkoda-sukért megdicsérte, — deegyáitalán valamenny í jelenvoft stüló szemeiből öröm könyeket csalt ki gyermekeik helyes feleleté, — melyet csakis erelyes és buzgó, auntien perezoit a tanításnak azeutelő, Koukoiy József néptanító ur ügy''uuz-galmának köszönhetnek, ki a tanításban határt nem ismer, — ő igazi tanítónak született. — KószónhetiK. továbbá a szülők gyermekeik előmenetelét nt. Kránitz Kálmán pléöáuos és iskolsszaki elnök urnák is, ki ernyedetlen buzgalom- és kiiartasaal iparkodik népe javát előmozdítani, — ki a hanyag ikolába járók szít leit büntetesse! szoritja, hogy gyermekeiket iskolába járassák. — De lehetetlen szó nélkül hagyni azt, raiszeriut t. Koller Ferencz urnák kitüuó műveltségű leánya Vilma ő nagysága szintén jelen volt. — Valóban azép megtisztel tetés ez a tauniókra ugy, mint ezek szülőire! N. K. — A xala, eijcr»eji Kontó Sándor féle zeuekar legközelebb egy körutat igyekszik megtenni. Ugyanis: ¿ala-Egerszegröl Nagy-Kanizsára, hol f. hó 18-án a „¡Szarvas" vendéglőben válogatott -darai)lávái fogja a szóra-kozní''vágtó közönséget mulattatni. Onnan el-índulva~Csáktornyán keresztül, Stájer- és Né-mcíországnt szándékoznak beutazni Kívánjuk a derek vállalkozóknak, hogy Kémetországban ép oly tetszést arassanak, mint Berkesék Parisban. Rövid hírek. Csitári Kálmán a „Székesfehérvár és Vidéke" jeles szerkesztője felmeniatettt a sajtóügyi törvényszék tárgyalásán. — A német császár Bsbelsbergbe költözködik. — A.róietea katonai mozgósítás hazánkban kezdetet vette.'' — Szkalniczky Antal jeies építész megliajt Beust gróftól ^londoni nagykőretüiiktőr) „kénngő" zén-idaraL jeleni n»eg. -<r Sopron,vidékén egy tébolyodott némul nőt fogtak el. 7— Vxvörí:?'' ilíinuoveri ki-rály meghalt» — Az őurópai cóngressua jun. 14 én kezdetié meg működését Berlinben. — Az oroszok San-Slefánóból visszavonulnak.'' — A soproni irodalmi a művészi kör könyvtára 2336 kötet könyvből áll. — Az államvasutak gépgyárában^gy munkás a gépezet közé került s a kerekek mintkét lábát elszakították. — Andrássy Gyula gróf ő felsége egy sajátkezű levelét vitte''VHíihok csásaárnak Berlinbe. — Konstantinápoly sok részében nagy tüz volt néhány nap óta, tobb utcza egészen leégett. — oaászár állapota annyira javul, hogy •frögy jöYő hét ölejérrmeg-fog jelenüra nép előtt. — Pestmegyében Tápió-György ón a kanyaró járványkép lépett fel. — A törók hatóerő ö«i- asesen 310,000 ember. — A congressua meg-'' nyittatott, Andrássy indítványozta, hogy Bismarck legyen az elnök. — Egerben erősen készülnek Vitkovics Mihály 100-ik születés napját fényesen megülni f. é. augusztus 25 én. — Klee Károly jeles építész megőrült. — Zentán egy paraszt fia apját boszuból agyonlőtte. — Bolyarics Gábor lelkész Eötvös „Karthausiá4-ját szerb nyelvre forditá. — Kohn Samu ügy* védirnok Győrött eziven lőtte magát. — A párisi derék magyar egylet zászlószeutelési ünnepélye Pünkösd napján tartatott meg. ki nyert ? BrUnn, jun. 12-én: 1, 47, 62, 57, 22. irodalom. — Apáthy, anyagi es alaki váltójog I. és II. ara h 2 irt. Dr. Schmerer Aladár, magyar büuieiő törvény magyarázata 1. ára60 kr. Gon-aalés, „Az ördög azoigaioja" regény francziá-bói fordította Nyary László 2 kötet ára 2 frt. Petőfi Heliquiák 1841 — 11549 gyűjtötte Halasi Aladár ára 80 kr. Jókai, „Az életből elle3ve" 3 kötet ára 3 frt. A magyar büntető törvény köayv a bűntettekről éa vétségekről 1878-ik V. torvényezikk botiireadea largy mutató val, jegyzett azelü kiadaa kötve ára 9ü kr. Babos Kaiman, közhaazuu magyarazó azótar, idegen szavak megertésére es helyes kiejtésere 2 ik kiadás ára 1 frt 20 kr. A fenleobi müvek Wajdits József könyvkereskedésében kaphatok. — Aigner Lajos „Nemzeii Könystar"-ábdl megjelent a második füzet is. Aliaes Kelemen „Muiataagoa Qapok" czimü művet kezdve meg. A nagy próza iro, a ki „Törökországi Levelei"-vei a n-mzet klasszikusai közt foglal helyet, e munkabau is tiszte« magaslaton marad. A Nemzeti Kouy vtár magaban fogja foglalni a következő írók müveit: AmadeLáa^ló, BaCsanyi János, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Csokonai Alihaly, Dayka Gábor, Fazekas Mihály, Földi János, Horváth Ádám, Kaziuczy F^rencz, Karman József, Kis János, Kisfaludy Karoly, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferencz, Mikes Kelemen, liaday Gedeon, Vajda Peier, Vitkovics Miháiy, Zrínyi Miklós. Terv ben van, minden író teljes müveit adni, a mennyiben azok ma még értékkel vagy érdekkel bírnak; ez azonban csak azon eseioen lehetséges, ha a nemzet az ügyet kellőleg lelkarolja a pártolja. A sorozat Kazinczy, Mikes, Dayka, Kármán es Vitkovics művei közlésével uyilt meg. 1878. májustól fogva, havonként 2—4 füzet öt, hat ívnyi tartalommal jelenik meg; a luzel ára csak 30 kr. ily csekély köitség mellett bárki azou helyzetben vau, hogy idővel értékes könyvtár birtokába juthat. Csinos éa olcsó békotési táblákról a kiadó szintén •roudoskudní fog és azokra előlegeaeu is elfogadja a megrendelést. Hogy azonban oly helyekre nézve, a hol könyvkereakedea nincs, megkönnyítse a „Nemzeti könyvtár" megszerzését, ugy intézkedett, hogy az k, kik 10 füzetnek arat előre bérmentve beküldik, a fűze-eket is bérmentve fogják kézhez venni. Ismetelve ajánljuk e vállalatot olvasoinkuak figyelmükbe éa pártfogásukba. — Uj könyvek. A Franklin Társulat kiadásában Budapesien, ujabban megjelenlek : Közhasznú családi könyvtár. ^21. és 22. füzet.) Egy - egy füzet ára 40 kr. 21. füzet: A feleség. Irta Dr. Síkor József. 22. füzet: A nők előnyei. Irta Dr. Síkor József. Olcsó könyvtár. 50 —5b. füzet. 50. füzet: Egy falusi nótárus Budai utazása, melyet önuöu maga abban esett viszontagságaival együtt az elaludt vérű magyar szivek fels^rkeutcaére éa mulatságára e versekbe foglalt. Gróf Gvadányi Józseftől. Negyedik kiadaa. Ára luzve 4U kr. 51. füzet: Beazé-lyek. Irta Plouvier Eduárd. Fraucziából fordította Milesz Béla. Ára fűzve 3() kr. 52. füzet: Trécoeur Júlia. Elbeszélés. Irta FeuilleiOctav. Francaiából fordította Csukaasi József. Ára fűzve 30 kr. 53. füzet: Magyarországi utak. Irta Kazinczy Ferencz. Ára fűzve 20 kr. 54. füzet: Csaladi boldogság. Beszély, irta gróf Tolatoj L. N. Oroszból ford. Szentkirályi Albert. Ára fűzve 40 kr. 55. füzet: Tihamér. Beszély. Irta Kisfaludy Károly. Ára fűzve 30 kr. 56. ftizet: Szalay László 1 és munkái. Irta Flegler Sáudor. Fordította ifj. Szinnyei József. Ara füvó 5o kr. 57 füzet.: Magyar színészek életrajzai- irta Szigligeti Ede. Ára fűzve 40 kr. 58. füzet: Galatea. Dráma öt felvonásban. Irta \ asiiiadoa Sz. N. Új-görögből ford. Kállay Béai. Ára fűzve 20 kr. Találmányok könyve. Ismeretek a kézműipar es műipar mezejéről. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium megbízásából átdolgozta Frecskay János. 25. és 26. füzet. ^111. kötőt., 5. 6. fűzet.) Árt» lüzve <S0 kr. Tartalma: A világosság. — A tükrözés. — A prizma és a színelemzés. — A camera obseura. — A szem. Panorama és stereoskop. — A teleakop feltalá- " lása. — A górcső. — Villamosság és delejesség. — A villámhárító. Üzleti szemle. Nagy-Kanizsa, 1878. juaius 15. £ hétnek nagyobb résst derült teljes nyári hSségfl napjai voltak. Ha ezen időjárás a gabonavetéseknek, a sxemfejlŐdé* tekintetében, kedvesS, a tengeri-növénynek nem igen válik bassnára, és erre nézve eső ait&l nagyon jól volna felváltva. A repeze aratás mar vidékünkön is kezdetét vette. A termés eredménye felőli tudósítások bár nagyon bisony-talanok még, de annyi bizonyos, hogy ason fenyes remények, melyek termelőinktől ezen olajveteménybe helyeztettek, nem teljesültek. üzletünk, a mozgositási birek által élénkséget nyert. Majdnem minden czikkely, irányzata szilárdult es uémely nem jelentékeny ár emelkedésnek örvendett. Buza. Míg mnlt héten jelentékeny menyi-ségekben került felszínre, e héten csekély quanti-tásokban volt ajálva. Több partié triesti és olasz iránynak kelt el. A hangulat kedvezőbb lett; árak 20—25 krral szálluk. Borsban kevés forgalom volt. £ csikkben is javult a hangalat annélkül azonban, hogy at árakban változás történt volua. Árpa kérdezettebb lett. Miuthogy • czikk nálunk csaknem egészen kifogyott csak csekély kereskedés Űzetett vele. Zab, meiy mar régóta elhanyagolva veit, a katonai mozgalmak folytán, szintén kiváutabb lett én 20 krral telebb szalit. Tengeriben is javult a hangulat, mi aconban az árakra meg eddig csak csekély hatályt gyakorolt. Minőség szerint: 8.50 —9 80---- kr. 6 60 — 7 20 ---- 7 — 7 50 --- 6 45 — 6 65-- 7-50 — 8 30 - iiuza . . Rozs . . Árpa . . Zab . . Kuaorii-za KOles . . K. B. Utazók névsora N.-Kanizsán, 1878. junius 5-töl 1878 — juniiis 12-ig. A „Koron á''-hoz czimzett szállodába: Deutsch A. Debreczen, Hoffer L. Bécs, 8pigler M. : tíécs, Lkner M. Foscüeuaorf, Krauis £. München, Zanner L Bécs, Muiaer M. Bec«-Ujhely, Siern I. 1 Upest, Lang S. öreged, Wirth P. Brün, Kohn L. lipest, Köder N. Urátr., Grünvald M. Bpest, Halász 1 áoprou, Kieiuberger H. Bécs, Mudronyi L Bécs, liabicü K. típesi, Sschindler 1. Bécs, Spitaer M. Szombathely. A BS í a r v a s"-hoz czimzett szállodába : Szalay N. Bpest, Lemberger N. Bécs, Hirschler N Do mb«>vár, Bienenberg N. Bécs, Kchveiger A. Bécs, Bauer N. Ó-Buda, Szegedy 1. Ssombathely, Kallmann L>. Bpe.t, Jósits A. btt-iialázs, Feigl U. Eszék, Woratschek N. Prága, Spitzer H. Z.-Apáti, Lö vinger j L. Bpest, Molnái E. Csáktornya, Sounenberg I. Kis-Czell, Trescuau Gy. Drezda, Blum N. Brün, Kosenberg A. Kis-Czell, Setier A. Becs, Lenk Ödön A.-Lendva, Schulhoff N. Becs, Gróf Forgách Gomba, Walter ü. Grátz, Tóth íí. Becs, Borsits N. Eszék! Krablovitz N. Bécs, Kosentnal A. Z.-Egerszeg, Hortmann U. Nürnberg, Huffuiau N. Bécs, Herczfeld N. Kaposvar, Wiener N. Zágráb, Weszely F. Prága, Hezeredy N. Mes/.tenye, Hirsch E. Dombóvár, Kohn N Kr&blovecz, Alt.iv.-bu M. Bécs, Gróf Lemberg K. Grácz, Koheim F. Mohács, Goldatein N. Bécs, Steiner >. özt-Groth, Skuteczky N. Brün, Kardos K. özobb, Weist 1. bzobb, Fucbs a. Bécs, Gautieu K. I. A. Trieszt, Pakéuyi FZM. Bécs, Nagy FML. Kumároin, íizegedy N''. Kis Ujom, Gróf asécheuyi Bpest, Jüngst F- Bécs, Kaudersz Becs, Feigl Bécs. Az nO r o s z 1 á n-hoz czimzett szállodába : NVagleinb H. Klagenfurt, Koszt H. Gy5r, Vagner M. ürez, GyöbOs I. Kaposvár, Hetier 1.'' Bpest, llanszner 1. Trieszt, Schreibcr A. Bpest, Neuman P. Linz, Liedorsdorf F. Breszlau. Hermán K. Hamburg, Lusztig M. Trieszt, Hermán L. Prága, Kiiopp a. Baden, Schueider i Sopron, Krausz e. Bpest, Rotmayer A. Veszprém, Griner A. Prága, Spitzer 11 Eiseusladt, Steibih Za. Köuigszberg, Neuman I. breszlau, Kern 1. Trieszt, Kunirold E. bfün, Mitelhauser I. Bpest, Groszman L. Bpest, iiyseui A. Trieszt, Fuchs 1. Barcs, Heinfeld ß. Pozsony, Gansz A. Szombathely, Kosenbaum I. Bpest, Hafner A. Bécs. Szerkesztői üzenet. 2787. „Egy szántóvető reflexiói ez idő szerint politikai szinezetü lévén, nem közölhetjük. 2788. „A leány ha hisznek neki... nem adhat«''». Gyenge. 2789. E. Sz. L. Azonnal válaszoltam. 2790. Ö. H. Gy, Nem értem, hogy az Ígértet mindez ideig meg nem küldéd. 2791. B. L. Bpest. Az igért csikkeket kérem ; válaszomból kimaradt. 2792. 8. H. Köszönet ! Mindeu esetre küldjük a lapot-, az eredeti becses kéziratul együtt. 2793 Ifj S. S. Eger. A lapot e hó elsejétől megrendeltük a kiadónál, üdvözlet! 7294. P. P. Keszthely. Az értesítőt személyesen adom át a napokban Hévvizen. Junius 16-tél Jmiis 22-1« 1878. Hó- és hetinap Kath. és prot. naptár Görög naptár 3 «tj 24. Nekem adoU minden hatalom. Máté VXXJI. 16 Vasáraap 17 Hétfő ,18 Kedd 19 Szerda 20 Csütörtök 21 Péntek j22j Szombat F 1 Sz. Hár. Adolf Marczel Julianna Urzap Alajos Paulin P. 4 Pünk. v. 5 Pünk. h. 6 Bessar 7 Tódor 8 Theodot 9 Cyrillus 10 Timoth. m A A a Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai özlöy. — —r i»2»> 1 — 2) 802. «. —iíT-''S Árlejíési hirdetmény. A xliváriD. íryebeli poxsony varasdi állnmuton levG mnrz«zerda-hel v> mnrubid jobb oldali és befolyási zzárny ili n.o.i.ín»k lá.« czéJjAUl a nagymélt.''.«» kflrmuuka es kekedé«, ^»n-stenm 187«. ,-vi május hó 31-én kelt 71M «ánm magas rendeletével .»4« írt »» krnyi összeget engedélyezett. Kzen muuka biztosit.« tekintetéből alólirt hizatal irodájában lulyó 187». évi julinshó 2-iu regéli 10 órakor, irwbeli ajanlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállaJ-Uorni szándékozók'' azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésben. re«tve»és csftére magukat a fentkitett ősszeg 5%-vol uiint báoatpenxzel ella sáJc, moly vállalkozás esetébeu azonnal 10®^ biztosítékra le«» kiegészítendő \x írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevS neve, lakása és polgári állása pontosan kitrendC: továbbá számmal ó szóval kiírandó azon száztóli elengedes melyért ezen munkálatokat elvállalni száudékQíik_világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat é« feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati r.íszeg loft\|„-je készpénzben vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és teltételek az alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők I Zala-Kgerszegen. 157«. évi junius hó 12-én. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. UmraUi és Tarsa Pragalmn. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a szilárd kivitel, kr,ny« járás .»agy mnukaképomég, áz tiszt.s csépelésről legel.tnyíizebbeu ismert, ugy rámán álló, mint kerekeken járó --K (625 l-l) Anständige Herren aller Stände in allen Orten, welche sieh mit dein Verkaufe einet sehr beliebten Artikels befassen wollen, welcher «in reichliches Nettoeinkommen ohne jede Auslage sichert, wollen «ich dirtck; brieflich wanden an die Firma A. Settelheim. Grat» Beataehulgasse 1. kézi és j á r g á n y-cséplő kész 01 eleiket l-tól 8 16, vagy ökör erejéig. Továbbá készítünk külfinfél- nagyságú és elimnert jó minóségfl tisztító rostákat kukoricza morzsolókat és szecs- kavágökat ''(580 20-20) Képes árjegyzékek ingyen és díjmentesen. : - •• ..ii . ..O.v. r\>TTv vüTToTv „O nsegél y," hU tanácsadó fértíak számá a gyöngeség állapotokban Ol. egyének, kik magömlés-, aesri gyöngeség. hajkibullás-, valamint idült i>njas»nyvhen szenvednek. SZSB S SM\|SSCSlé- boa egyetlen nü áltai taaacsot és gyökeres segélyt nyernek Megrendelhető a következő helyen -niíi Dr. BRXST L., Budapest, két sas-stezs 24 (Ára 2 írt.) Ki r híre« ma ért^kírM akar gröjúdni. kivAnatu rgy írdekr.. kí- \|M''kk«l ellátott kivonatat kap alilxjl iliJtiUnul mrtfktildvr : ayoubaa •«•nkí r««c UU''H Jiiaiíát alá .».Idig d)-<>t(.vkr»eJé«ín«''k, a mig e kivonatot nem otva-U. Cséplőgépeket legújabban javított »zögecs-rendszer 1 —4 vonó marhára, akár podig kézerőre is alkalmazva jótállás és próbaidő mellett bérmentett vasúti szállítással felette olcsó árak mellet szállítunk. Jóravaló íigynőkfik kerestetnek. Ismételadók előnyben részesülnek Mayfart Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. (007 5 - 16) . .. 1 M OLL SEIDLITZ - PORA. ric»lr olrlrnv VolÁíli ha minden doboz czimlapján a sms J vStlll tllVIVIM > clIlMll, ajt (,n sokszorosított etégem van lenyomva. Büntető bírósági ítélrtek ísmétslten constatAlták czégem és védjegyem megliamísíttatását ; azért óva intem a közönséget az ilyen hamisítványok vásárlása ellen , minthogy azok csak ániitá«ra vannak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ara I frt. o é. Valódi minőségben az x-el jelölt czégeknél. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. \|\| A legmcgliizh9tt »bb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek \|\| minden belső és külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min-ilemiemü sebesülések, fej-, till- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek, rák fekélyek, üszök, »zemgyíilladás, mindennemű bénulás é" sérülés stK stb. elleu. l vegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é Valódi minőségben a f-tel jelölt czégeknél. ■> '' Dl______ Krohn M. és társától Bergenbeu (Norvégiában\ Kzeu hulmáj-zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben elíifor-•liiló faj között az egyedül'', mely Orvosi rzélokra használható. Ára egy üvegnek használati utas tással I frt o. é. lOBSCH-HALMÁJ-ZSIROLAJ. Valódi minőségben a «al jelölt czégeknél. Raktárak : N.-K a m í z s a (z) Práger Béla gyógy. (zt) Bosenberg József. Fcsselhofer .József. (x) Rosenfeld (x) Belus Józzef gyógyszerész. — Barcs <z) Dorner 8. Csáktornya (z) (íöacz L. v. gyógyszerész Ks rád Bernatzky A. gyógyszerész. Kapós-v á r (xf) Kohu J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kaproncza Werli M. gyógy. Kószeg (x) Csacainovics Ist. gyógy. (x#) Küttel Ist. gyógy. Keszthely (x) 8chleifer A. (x) Wünsch F. Körmend (x+) iüiu Jáu. Szombathely (x) Pillich Ferencz gyógy. 8 o p r o n (x) Mezey And. gyógy (x) Molnár L. gyógy. V e f 8 c z e (x) Bécs J. K. gyógy Bánó k-Sz.-G yörgy (x) A. C. Fibíc gyógy. Zágráb (x> Míttlbach 8 gyógy, (x) Irgalmashoz gyógy, (x) Hegedűs Oy- gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. Sz a l o n a k (x) Schwarz Onsztáv gyógy. K a r a d (x) Rochlítz Ist. (x) Bemárzky Ä» (f»S2 14—40) SZÉPSÉG. IFJTSÁG. jSk. hölgyvilág által mint fiHsIsisIbatiaB MrfssmitéSMr álulánosan elismertetett a hiv.ntalossn megvizsgált, kit&a«, ártalastias, valédi RAVISANTE 7>r. LEMOSS Értél Páriában. Kzen világhírű bőrtísztító sxer valamennyi azé-pitószer között leghitelesebb és leghatásosabbnak bizonyult tZSplik, Mrültés, rezMzéf. sárga foltok, valamint minden bSrtisatátlanság biztos eltávolítására. A RAVISANTE az areaasinsek feltűnően aaép halvány róxzaszlnQ bársonyszerü fiatal üdeséget ad, a bőr és kezeket gyöngédekké teszi, a lég hehatátá tél megévja, • gyöngéé bért mm a lofkôeôhbî öregségig. Kapható valódi minőségben : Nagy-Kasizais, Práger Béia sr gyégyazsrtárifcaa. Bsdapsttes Törik Jézasf gyógyzz. umál, îiigitss Ksvâoa AUbsrt és Barssay Károly gyógyszerész uraknál. Kr-detí (ivp^tok ára 1 frt 5t> kr. Központi f raktár jtodupesten Sohwarz Hesrik-sél Mária Valeria-ntcza, 9 n. (689 12-20) Ad. 145«. 878. Hirdetmény. több rendbeli reggeli 9 6ra-éví novem- Nagy -Kanizsán a városház- és bérházban léterő bolt, — lak és egyéb helyiségek f. éri jutio« hó 8-án kor a városház nagy Urn^w, nyilvános árveráe utján f. bor 1-től 3 ós ''/t i»®t31eg (két lakhelyiaóg) pWíg folyó 4vi aagusztna 1-étől 3 éc /4 érre bérbe adatni fognak. Az árverési feltételek juaíns 15-tól kezdve alulirt tanács számvevői hivatalában naponkint reg-geü 9—11 óráig betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1878. éri májtu 25-én. (624 3—3) A várest tanács. ( Ta tz Wansdorf.) Kítünó vaafürdó létezik Szombathelytől a magyar délnyugati vaspályától 4 órányi távolságra. Az idény megnyitása május 19-én, (5716-8) ; A gyégy-tozptáftáft. : Kőbányai sör raktár DREHER ANTAL sörö<\|éjéből Blankenberg Vilmosnál főtér (pabsna píarcz) Kaiser-féle házban. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (425 46 -) 0 0 FÜSTÉR IMRE kstsr-kersskeé« Sz. Fshérvárslt, kaszársys«tezs6 sz. Ajánlja a nagyérdemű helybeli és vidéki közönségnek Hasas felszerelt fc«ttr-raktyrt, hol is nagy ri-laaztékban találhatók mindenneáiasztalss munkák lehető Jatáayoz árakon. (622 4—12) Nemkülönben elválaltatnak mindennemű a kárpitos üzletbe vágó munkák helyben n^y, mint vidéken a legjutáuyosabb áron. Jó islés és tartés munkáért kezesség vállalta-tik. Meatül számosabb megbízás éz beraes pártfogást kérve, kiváló tiszteletid. Fsatskhl. Ló árverezesl lilnletés, Néhai Nagyméltóságú Báró Sina Simon ur hagyi-lékához tartozó Záderi ménesből — Somogy megyében — Nagy-Atád szomszédságában, a nagy-atád-szobbi vasat állomástól féldrányira fekvő Simongáti pusztán következő nemes vérbeli lovak, melyek kocsiban már tökélete sen betanulva járnak folyó évi junius hó 24-én délelőtti 10 órakor kész fizetés mellett elárvereztetnek, ugyanis : 2 darab 6 éves kaueza, 7,5, herélt, ezek kÖz6tt van két darab fakó szőrű kancza és két darab fakó szőrit kantza és két darab fakó szőrQ herélt. Bővebb felvilágosítással szolgál a tiszttartói hivatal. (623 3 -3) Simongáti tiszttartói hivatal. mntmmxmttttmtxutt A palini uradalomban lévő palini pusztán nov. 1 ére a tanítói állomásra pályázat hirdettetik : Folyamodók csakis nőtlen s tanító képesítettek lehetnek, kik a magyar s német nyelvet tökéletesen bírják. Fizetés: 500 frt készpénz, szabad lakás s egy hold kukoricza föld. A folyamodások folyó évi augusztus 15 éig a palini gazdasági felügyelőséghez nyújtandók be. Palin, junius hó 1878. (627 1 — 6) Palini gazdasági felügyelőség. ttnntttttumtttxxutttttt i iíbU(tt f''.-i M; !T\i kön}rvkereskedésében Nagy-Kanizsán kapható a most megjelent Tisza Kálmán, politikai élet jellemrajz, harmadik kiadás, ára 80 kr. A magyar büntető törvéynkönyv bűntettekről és véiWégek-tárgymutatóval, ára 3 frt. Zliu«zky. a kissebb polgári peres ügyekben vM eljárás rendszere tekintettel a községi bíráskodásra iromány példákkal ellátva, ára 3 frt. Apáthy, anyagi és alaki váltójogi, és II. áraá 2 frt. Dr. Schnierer Aladár, magyar büntető törvény magyarázata I. ára 60 kr. Gonsalés, „ Az ördög szolgálója" regény francziábó! fordította Nyáry László 2 .kötet ára 2 frt. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó lap.tulajdo&os W^ydi^ts József gyprs^jjtóián. lUGY-SASrra&A, 1878. Jtuütu 80 án. 8 frt [ \| Eléflietael ár fél ¿rre „ . . 4 „ negyed évre 2 . Eov MtAnt lO kr Hirdetések 6 ha«ábo* petitsorbsn 7. t,is««td»ror 6 s mir.''en jorá^bi sorért 5 kr j NYÍLT TÉRBEN »oronkéut 1« krérl é- iin«k fol Jtincnári illeték minden legyes hirdeté«ért kttlnnf 30 kr fizetendő. Tlsenhetedlk évfolyam: 1 A lsp szellemi részét f '' illet« közlemények w a x előbb: ÖZLÖX saerkeeztőhöz. anyagi réisét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentr»! intéiendők : NAGYKANIZSA. Wlsssloshsi Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. £ átiratok »issza küldetnek. riaaca nem'' tnek. ^ M.-Kanlz«H>áros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi • Iparbank", „n.-kanltsai takarékpénztár", a „xalamegyel általános tanltóteftftlet" a n.-kanizsal kisded-neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi > Iparkamara n.-kanlssal kftl választmánya* » több megyei és Táros! egyasftlet hivatalos értesítse. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. A „Zalai Közlöny" jövő jolius hó 1-én újult erővel folytatja küzdelmes pályafutá sát. neui kiméivé sem erót sem faradságot, hogy hosszú életénél fogva az általános elis-iiiéi<íst továbbra is kivívja, megérdemelje. Igyekszünk a pontos megjelenés által emelni a bennünk helyezett bizalmat, melyet azaiial is kiérdemelni törekszünk, hogy terünk szűk voltánál fogva is, lehető gyors és hiteles közleményeket hozzunk egyáltalán a hazai, de tüzetesen megyei életünk viszonyairól; s ebben e vidéken egy laptársunk sem előzhet meg, miután hetenkint kétszer jelenik meg lapunk. S ha a viszonyok engedik s izgalmas napjainkban tömegesb pártfogás kívántatja velünk, hajlandók vagyunk hetenkint háromszor is kiadni, noha jelenlegi állapotunkban is felette megelőzzük laptársainkat. A t. közönség becses figyelmét, haza-Has pártfogását továbbra is kérve jelezzük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, miszerint a lap küldésében fennakadás ne történjók. Előfizetési ár az eddigi: Jnlius 1-től szept. végéig negyedévre 2 frt. .decz. .fél „ 4 „ BV Az előfizetések legczélszerübben postai 5 kros utalványon eszközölhetők egyenesen Wajdits József lapkiadó könyv keres kedésébe Nagy-Kanizsa, Wlassics-ház, hol a hirdetések is jutányosán elfogadtatnak s gyorsan közöltetnek. A lap egyes száma előre több példányban is megrendelhető. KIADÓ HIVATAL. A békés-esabi vándorgyűlés éfrf munkakiállitás. Mindenki meg volt elégedve a csabai mozgalmak lefolyásával és eredményével, s méltán. Hiszen az ezen mozgalmakban nyilvánuló józan törekvés gyakorlati értéke minden kétségen fölül áll. Bizonyságot tesz erről első sorban a munkakiállitás. Magát a megnyitást elég impozáns ünnepélylyé tette a megjelent díszes közönség lelkesedése. S z e m i á n Sámuel városi főjegyző és kiállítási elnök tartotta a megnyitó beszédet, kiemelvén az iparügyek s főleg az ifjúsági mozgaimak kiváló fontosságát és a közönség enyhe ítéletét kérvén a kiállított tárgyak megbirálásában, a melyek nem mestermüvek, hanem csak .fiatal sasok szárnypróbálgatásai. Utána Bakay N án-dor adott kifejezést az önálló iparosok azon élénk érdeklődésének, a melylyel az ifjúság e mozgalmait kísérik. Kérte azután az ifjúságot, hogy óvakodjanak a socialismus veszélyes tanainak követésétől és hogy a munkásság és művelődés utján nemzeties irányban haladjanak Végül G e l 1 é r i Mór, mint az iparos ifjúság fölkért szónoka, meleg szavakban köszönte meg az önálló iparosoknak és a nagy közönségnek az ifjúság ügyei iránt tanúsított érdeklődését és azokért, kiknek nevében beszélt, szent ígéretet tett, hogy a magyarországi iparos segédek minden tekintetben józan irányban fognak hazafias czéljaik elérésére törekedni. A találóan fiatal sasok szárnypróbálgatásainak nevezett munkakiállitás legékes-szólóbban tünteti föl a szemlélőnek, hogy iparos-segédeink már is szép tökélyre emelkedtek. De tanúságot tesznek a kiállított tárgyak különösen a küldők nemes buzgal- máról, sokszor áldozatkészségéről. Szegény, napi mnnkájak után éló segédek nagy költséggel és fáradsággal készített egyszerű mnnkája több respektnst keit bennfink a tehetős iparosok pompás készítményeinél. S igy gondolkozott a látogató közönség jó része is, a mely elismerését egyes czikkek megvásárlásában fejezte ki. A mi tulajdonképen nem is volt áldozat, mert igen sok szép, jutányos tárgy állíttatott ki. — Különösen csinos bútorok s más famuukák, női kézimunkák és házi ipar czikkek. Ez a Csabán lefolyt iparos mozgalmaknak közvetlenül gyakorlati része. A theorizá-lás a vándorgyűlésen történt. Hogy azonban az elméletnek praktikus hasznai sem maradnak el, arra szolgáljanak bizonyságul a szegedi vezéregyesület által a vándorgyűléshez terjesztett évi jelentésből kivett következő részletek: „Midőn Veszprémbe indultunk, volt 8 iparos ifjúsági egylet, és pedig: Szegeden, Debreczenben. Kolozsvárt, Veszprémben, B.-Csabán . Kecskeméten, H.-M.-Vásárhelyt, Révkomáromban, a melyek nagyrészt szintén a mi kezdeményezésünkre, illetve alapszabályaink mintájára alakultak. Ma örömmel jelenthetjük, hogy az emiitetteken kívül alakult ujabb 15 egyesület, és pedig Győrött, Gyulán, Székesfehérvárott, Tályán, Z.-Tapotezán, Szolnokon, Moórott Z. Egerszegen, M.-Vásárhelyt, Miskolczon, Nagyváradon, Budapesten (2), Pápán és Losonczon. Alakuló félben vannak továbbá hasonló ifjúsági egyesületek a következő helyeken : Gy.-Sz.-Miklóson, Zilahon, Alberti Irsán. H.-Böszörményen, N.-Kőrösön, Dévabányán, Szombathelyen, Nagy-Kani- zsán, Selmeczbányán, Pápán, Tatán, Orosházán, Aradon, Szabadkán, Baján, Makón, összesen 18. Az eddig alakultak közül a vezéregylet szorgalmazására a kölcsönösséget elfő gadták és tagjaikra közösen kiterjeszteni elhatározták a következők : a szegedi, deb-reczeni, kolozsvári, veszprémi, csabai, h.-m.-vásárhelyi, kecskeméti, révkomáromi, győri, tályai, zala-tapolczai.móori, zala-eger-szegi, rniskolczi, székesfehérvári és losonczi tes vér egy letek, összesen Í6. Sat.'' íme tehát, az a mag, mely a mult évi veszprémi vándorgyűlésen elvettetett, már az első esztendő folytán is sok gyümölcsöt hozott. S a csabai vándorgyűlés folytatta a jó mag elszórását. Lelkes, de minden túlzást kerülő, mérsékelt vezetők adták az impulzust, a miből önkényt következik a fokozatos haladás kétségtelen sikere. A 38 testület 112 képviselője és sok más érdeklődő és csabai iparosok és segédek által látogatott e második vándorgyűlés elnökévé R á t h Károly, (Bpest), alelnökeivé Rainer Ferencz(Szeged), B e n k ő István (Veszprém) és L a n n e r Károly (B.-Csaba), előadójává G e 1 1 é r i Mór, jegyzőivé Szabó Antal (a »Debreczení Ellenőr* szerkesztője), C s i t á r í Kálmán (a „Szé kesfehérvár és Vidéke* szerkesztője), K a-b ó k Imre (Szeged) és F á b r y Károly (B.-Csaba) választattak, mindannyian egyhangúlag. Ráth Károlynak a gyűlés tendencziá-ját teljesen megvilágító megnyitó beszéde után a gyűlés, a vezéregyesület által eleve megállapított programm értelmében, életrevaló határozatokat hozott az iparos ifjú -sági egyesületek nagyobb mérvű terjesztése, TÁRCZA Holdas est. Ah I tni szép a szelíd holdas estre: Az ég, a a {Old ezüst szinre festve; A hold, amint örök útját járja : Esdat fátyolt terít messze tájra. Mennyi titkot fed ei ezüst fátyol — Eltakarva az önző világtól, Mely nem érzi, nem látja a szépet, Mit te mutatsa — húbájos természet. Néad a búidat: mint kél messze útra Lassan bár, de soha meg nem állra ; E»(W ruha fedi gyönge testét, Szeme sselid sugarakat ret azét. Fénylő csillag »ok ezer az égen Kérdi tőle : hova, merre mégyen ? Mi t eseti, mi vonsa magához, Mint lepkét egy Utkoa vágy a lánghoz ? Ugy szeretnék tudni but regéját : Mikor.- éri vándor útja végét ? Am nem szól aa örök égi vándor — Nem térhet el kitttzött útjától; Szent esél viszi, dicső, égi érzet, Milyet hideg csillag még nem érzett ; S hár útjában álljon sötét felleg: Követi szép kedvesét. a f ö I d e t. El rffj- Szerelem vezérli, S aki szeret: nem áll meg beasálai; Tett mntatja az igaa szerelmet, S igy aaereti a hold a szép földet. Ha letdnik a nap vágnngára : ö világit a vak éjszakéba, Almainak ő lesz éber őre, 8 csókot hint a mélyen ssendergőre . . Az a csillag hova fut az égről, Mi mozditá ki rsend«3 helyéből ? Felesleges volt Uláo már fáoye, Aaárt esik asát % semmiségbe. Avagy talán igaz, niic beszélnek : Minden csillag egy emberi lélek Helyeweae ott a migas égen ? (Vagy a lélek egy szikrája épen?) S ha a test majd vissza tér a földhöz, És a lélek más világba költöe : Az a csillag is eltflnik véle. S köd, párává lesz előbbi fénye. Vagy bolyét ott fönn el aaért hagyja : Hogy a kóbor lelket meg ragadja, S örök bírájához elvezesse ? Vagy talán, hogy önfényét nevelje ? Ki mondja el a csillagok titkát?..... Élvezzük azt, amit itt a föld ád Csend takarja a* egész vidéket: Álomra tért a i-sicaergő élet, H mi ébren van, az is mélyen hallgat: Édes ábránd köti le az ajkat. Csak a távol, zöld rétek ölébQl Hallszik hang — ha nyáj kolompja csendül ; Az ia oly bus, oly szenvedő, méla, Mintha csak egy fájó sóhaj volna. Zöld bokrokon rezg a hold sugára - S megszólal a szárnyasok d alára ; Ah ! e dalban annyi, bánat rejlik, Mely tisztán festi a szív keservit-, Vágy szeretem, s a lélek reménye : Mindez egyfltt dalhangokba azőre. Megszűnik itt az ész, s vágyó lelkem Egy ragyogóbb túlvilágba lebben ! höny szivárg át lecsukott pillámon ..... Jövel, jövel csendes, édea álom. qabat 8andok Halálróll elmélkedések és a haláltól! félelem nevetséges volta. (Weber Demoeritnsából.) (Folytatás.) Még a természet ia as utolsó peresben, kegyesen viseli magát irányunkba«, hol pedig ugy látásik mintha elhagyna, és széles paiast tart elénk a halál nyila ellen; mi erkölcsileg előbb meghaluuk mint physikailag éa ép oly öntudatlanul távozunk, mint a hogy a világra jöttünk. A betegaég megszokja a halált, a vo-naglásokról, melyek oly irtóztatók a körülállókra nézve, rendesen a haldokló legkevesebbet tud, s azon keveseknél, kik öntudattal hal-uak meg as élet reménye nagyobb mint aa ész; ha mind airnak is körülötte, az orvos elhagyja ót csak a remény nem. Heves testi iájdalmak megakadályozták a lelket, azért válunk meg köonyebben sseretteink s mindattól mi elóttUnk kedves volt, betegség éa erőnk fogyáaa által. Esen okból látszik ssármaeni a délsziget lakók aaon szokása, hogy a halálnál övéiket tengeri kntya tógákkal sebezik meg. A szellem még egyszer fölvillanik, mint az alvó mécs, még maga Don Quixol is u''olsó pillanataiban oly tisztán lát, hogy egész bolygó lovagiasságát bolondságnak, magát pedig bolondnak tartja. A halál ugy látsrik az utolsó élet érzelem, sok haldokló kellemes eszme, és érzelemmel bir, ionét talán a mosoly. Szép a bölcseeég az életben, de még szebb a halálban, férfias és magasztos, ki sóhaj nélkül, mosolygó remény pillantással égfelé, hajt fejet éa hal meg. Férfiak, kik zavartalan egykedvűséggel öregen, életuntán mint az őskor atyái szenderülnek el, igen szép például szolgálnak és Montagne nagy elószerzettel idós esen dicső példányoknál. Azonban itt is tanulhatnának a férfiak a nőktől, kik rendesen bölcsésze tiebben halnak meg, gyengéd megadás, édea mélabusaág éa némi rajongással. Sokan még utolsó pereseikben halotti rnbájnkksl baj mólód tak a egy bizonyos franczia nő utolsó kérése ia as volt: vöröa rabit adjanak reá, hogy hullája kevésbé ijesszen. Ha egyszer asztalos vesz szabó helyett mértéket, ninca szükség Bzépségre. A régiek bölcsészete halni tanitott, a halált és életet ha nem is megvetni, de legalább egykedvüleg viselni nem ugy mint a mienk s mindenesetre gyakorlatibb volt, és kevesbé puhult. A régi kor erősítő volt, és a régiek sok öngyilkossága valódi hősiességgel birt. Atticns 77. éves korában megbetegedett 3 hónapig gyógyszer és orvossal élt, minthogy azonban a betegség veszélyes és fájdalmas fordulatot vőn, összehitta barátait. „CzélszerÜ rám nézve mondá, hogy megszűnjem táplálni a betegséget, as étel csak neveli a fájdalmat a gyógyulás reménye nélkül* s igy minden ételt megvont magától, a 5 öd napra kihurczolkodott az életből, egy házból a másikba, mint Cornelíus mondja. A mi korunk erőtlen minden borzongás mellett is gyáva, átért volt a zsarnok — ki patakként ontá a vért — fontainebleau-buo f>ly gyáva midőn egyik meghittje 2 pisztolyt tett az asztalra hol a lemondási okmáuyt aláirta: ellenségeim igen örülnének, barátaim igen búsulnának. Még gyávább volt Rocheíortnál éa az aogol hajón, hol azért könyörgött, hogy életét kíméljék, mint Perseus as utolsó Macedóniai, kit saját környezete szégyelt. Sokakról a történet egészeo máskép beszélne, ha előbb dicsőségünk korában cserélték volna föl as életet halállal. ,Majd látni fogjuk egy nagy ember halál-küzdelme mibe kerül!« káltá a bős 1814 ben Páris előtt — Mi láttnk 6 millió fontba került. „Élve nem visztek el a Bellorophonról" kíáltá az elbai bölcsész és íme gyorsan, ügyesen mintegy maoaka kussott föl a Northumberlandra, s nem ment egyik létből a másikba, csak sgyík hajóról a másikra, jól ellátva kártyajátékkal. tizenhetedik évfolyam ZALAI K a beteg-segélyzési rendszer általános szervezése, az ipartörvényeknek a segédekre vonatkozó egyes részei módositása, a munkakönyvek kötelező behozatala, az ismétlő és szakoktatás, a segédek adójának beszedése körüli rendszeres eljárás és a kis takarékpénztárak (pfcnny-bankok) létesítése érdekében. — E határozatok legnagyobb részének kivitele a szegedi vezéregyesületre bízatott, mely a többi már megalakult testvéregyesületekkel egyetértóleg és ahol ilyenek nem léteznek, az önálló iparosok társulatainak segédkezése mellett, minél több ifjúsági önképző- és segélyzó egyesületeket alakítani és ezeknél ugy, mint a már meglevőknél, a föntebb emiitett ujitásokat behozni van hivatva. Jövő érben Székesfehérvárott találkoznak isoiét a vándorgyűlés tagjai, és reméljük, akkorra már mások is, kiket az ügynek időközben megnyerni sikerülend. Akkor majd lesz módunk a csabaiaknak megköszönni buzgólkodásukat, a mely-lyel az iparos ifjúság ügyét előbbre vinni sogitettek. Most csak azt a szíves magyar vendégszeretetet köszönjük nekik, a mely-lyel bennünket fogadtak! KULIN YI ZSIGMOND. A párisi kölcsönösen segélyző magyar egylet zászlófeUzetdelési ünnepélye '' junius 9-én 1878. Tisztelt és szeretett hasámfiai! Ezen mai ünnepélyünk a melyen nem c<j&k a Parisban állandóan lételepedett magyarok, d e a világtárlat alkalmával Párisba ér kezelt hazánkfiai, de még egyletünk kifejlődését érdekkel követő idegen nemzetiségű vendégek a franczia rendőrség hivatalos engedelmével lobogó nemseti zászlónkkal ily nagyszámú gyülekezetben ösazecsoportosulh attak, egy szép t&nusitása azon tiszteletnek és közbizodalom nuk, melyet egy maroknyi nép körülöttem és velem kezet fogva, tiszta hazafiúi érzetével, és kitartó hasznos, rendes tevékenységével elért. Csak is ezeknek köszönhetjük, hogy e mai napon Párisban időző hazánkfiainak ezen nemzeti rokonszenvü jótékony, és mulattató kör élvezetét nyujthatjuk. Nem emlitem itt meg azon eredményeket, melyeket az egylet inaga szűkebb körében tagjainak javára meg* alapitolt, ezeket hazánk közfigyelme éa nagylelkű pártolása dúsan megjutalmazta. Örülünk, hogy ily számos tanúi vannak ezen ünnepélynek, melylyel egyletünk aj zászlójának felszentelését kapcsolja össze. Legnehezebb küzdelmeink napjaiban örvendeztették meg egyletünket ennek néhány tagjai Cséry, Viola, Bontó és Pádár urak, ezen egyletünk akkori anyagi állásával arányilag diazes zászló ajándékával. Jobb alkalmunk nem is találkozhatik mint e mai, ezen adományért elismerd köszönetünket újra kifejezni. Sok nehéz küzdelemben, sok azomoru napon át ezen zászló volt egyletünknek vezérlő jele! tisztességesen, és becsülettel szolgáltunk alatta. Ha e mai napon egyletünk anyagi állása annyira javult, hogy mi egy di szesebb zászlót készíthettünk, azért nem válunk el régi zászlónktól, nem bucsuzunk mi el tőle, megtartjuk mi ezt mint egy azent ereklyét, mely minket a nehéz de szerencsésen kö-rösstüi vívott napokra emlékeztet! — Ha az ur Isten netalán még nehéz próaidőket azabna reánk, akkor mi újra ezen jel alatt fogunk küzdeni. — Megmarad ez mindig mint egyletünknek harczi-öltönye, a melylyel kivívta magának azon jogot, hogy most egy díszesebb ünnepélyes öltönyt szerezhessen. Mit lát a magyar ember sássiójában ? — Szeretett hazájának jelképét látja. Nincs magyar aziv a mely az igy összeállított három spinnek láttára melegebben ne dobogna. Nem ''.¿^adhatja -1 magát a magyar teli vér. Ugy n űt kedvesé'', de jobban mint est, szereti ha-! zajai. Kiczifrázza, feldíszíti ugy a mint ezt szeri i megengedik. Lekapná sz egekből a szivárványt, hogy kedvesére ráadhassa! Ez külső jele hő szeretetének. Mit tesz tovább? — Kedvéének láttára netalán levert bátorsága újra fellobban, kedvesének kedvéért nagy, dicső dolgokat visz véghez, érdemeinek gyümöl* csét, megszerzett babérjait ennek labaihoz teszi le. Mit tesz tovább? — ha kedvesét, ha hazáját megsértenék ezeknek védelmében utolsó csepp vérét kiontja, ha a körülmények életének áldozatát követelnék, ezt ia oda adja. Kedveseért hazájáért a magyar örömest meghal! Ezt látjuk mi is zászlónkban hazánk jelképében. Ha már e szerény gyapjúszövet ilyen érzelmeket gerjeszt fel bennünk, akkor az uj zászló díszesebb szövete csak egy látsshatóbb jele azon kötelezettségnek, melyet mi ily ünnepélyesen magunkra vállalunk. Mentül diszesebb a külső jel, annál jobban kell törekednünk ezt böcsületben fentartani. Feldiszitettük kedvesünket, moat ennek kedvéért nagy müveket vigyünk véghez, észszel, kézzel dolgoszunkjha-zánk javára, dicsőségére, ha pedig védelmére vérünket követeli, menjünk oda, és áldozzuk est is fel neki. Ezek a párisi magyar egylet tagjainak érzelmei e mai ünnepélyes napon. Legyenek jelenlevő hazánkfiai tanúi ezen nyilakozatunk- JUNIUS 20 án 1878. t * • X * l Az ősök erős természetűek voltak, Sokra-tes még azt a fáradságot se vette magának, hogy birái előtt magát védje, mert — mondá ő — a közelgő kor és betegségnél egy aokkal fájdai m-teljesebb halálnak nézek eléje; igasaágtalan halálom még ezen felül nagyobb utóhirre nyújt kilátást." Diogenes az Olympui útra ült le mi-dón a halál közeledtét észrevette a az áthul-lámzó tömegnek ezt kiáltá oda: «lássatok meghalni!" Augusztus végső szava ezt volt: tapsoljatok barátok ! s tanúsítja mily élet nézetben volt ezen nem épen nagy fejedelem, ki után minden királyok és császárok Augustissimínek hivatják magukat. Augusztus halála csakugyan vig istenhozzád volt, mert barátaikhoz intézett ezen kérdése után: szerepem jó játssám-e? egy görög verset idézett, mivel a színészek a darabot beazokták zárni: tapsoljatok és örömömből zajongjatok." A régiek nem mondták: meghalt, hanem élt, megszűnt élni; a mi dicső I. Rudolf császárunk, ki mindig jó kedvű volt, 73 éves korában se tagadta azt meg, midőn az orvosok kijelenték előtte, hogy még csak néhány nspig fogjálpi. „Akkor hagyjatok élve elutazni Speier-be" mondá a nagy férfiú éa Germersheimban az uton meghalt 1291. Margit osztrák herczegnő, ki 8 ik Károly királylyal volt eljegyezve, de visszaküldetvén, mint János spanyol hercseg jegyese Spanyolhonba vitorlázott, a borzasztó vihar között, midőn kiki csak menekvésre gondolt ezen élezés siriratot készité magának : .Itt fekszik Margit kétezer házasítva Mégis mint szűz ugy száll a sírba", és XII. Károly, midőn a halálos lövést kapta, kardjáh oz kapott — ez volt utolsó mozdulata. Frigyes, ki mint Augusztus 76 éves volt, és a régiek szelleme szerint gondolkodott és tett, megtartá Augusztus vidám kedélyét: minél előbbre halad az ember a korban, annál inkább iparkodjék magát felvíditni, mert a szomorúság a legnagyobb balgaság. Frigyes legnsgyobb vigaszát Luczetrios Ill-ík könyvében találta, és s gondslattal: „a halál minden rossnak a vége, éa a nyugalom kezdete" megbarátkozott. Talán a theologiai örök-végzet szerinti rendeltetés, mit ifjú korában kénytelen voltelhinni, barátságossá tette előtte férfikorában, a kikerülhetlen sorsfelőli bölcsészeti elvet. A nsgy férfiú mégis azon esetre, ha a sors csapásai rá nésve igen nehezek lennének, mérget hordott magával mint Hannibal ; de erős vidám szelleme mégis fenntarláőt, mint királyi kötelmeirőli nemea gondolkozása, melyről a legszebb legfontosabb fogalmakkal bírt. Frigyes sírját senkitől észre nem véve már 1744-ben elkészíttette Sansaouci ban dol-gózó szobája ablaka elölt, ezért nyerte tulsjdon-képen e bölcsészeti lakhelye e nevet; a sir béjáratánál Flóra szobra ieküdt, most pedig a bölcsész nyugazik egy szószék alatt. Legtöbb fejedelem tanuktól környezve hal meg, azért a hiúságnak könnyű nagy és bátornsk látszani; Frigyes azonban betegen ült és egyedül kis Sanssouci-ja ajtaja előtt, egyenruhában, csizmáson, kalappal fején, köpenyben játszva kutyájával, s melengette magát a napsugarain, mit nemsokára sohasem látand. Ó egyedül halt meg, a hogy élt elégedetten önmagával, lelki erejének teljes méltóságában, és egéss Európa szomorkodva nézte a század hősét leszállni a hajdankor nagyjaihoz; csak 2 inas volt körülötte, a hallá utolaó szavait; „jól megy, a hegy át ran lépve.1) József czászár halála előtti estén nagy lelki erővel megparancsolá, hogy unokája Erzsébeth temetésével aiessenek, hogy tetemé nek jusson hely; Ligne hercseg gunyorosan örült, hogy a Bécsben összegyűlt nagyokstegy tábornagy temetésével örvendeztetheti meg; lord Russel, ki II. Károly alstt lett lefejezve, a vérpadon Burnetnek adá zsebóráját: vegye ön eten emléket, mely az időt jelzi, én az örökkévalóságba megyek, s többé nincs rá szükségem. Görcs gróf, ki a vérpadon megpillantá szakácsát, est kiáltá feléje: .Isten veled Duval — kezét nyújtva neki — nem eszem többé C«la vs bien, la montagne e«t pasaée ! özííöny nak, vigyék el ezt haza, és mondják el otthon, hogyan köti le msgát a mi egyletünk, hogy hazájának nagylelkű bizodalmát megérdemelje. Nem válunk mi el tőled te régi zászlónk, nem bucsuzunk mi el tőled te egyletünknek hétköznapi harcai öltönye, ha ma egy ünnepélyesebben kidiszitett jelt tüzünk is ki melléd. Ezen uj zászló alatt vezéreljen bennünket az egek ura a józan és hasznos uton ( Áldja meg az Isten hazánkat! áldja meg az Isten egyletünknek jószándékn működéseit. ZICHY MIHÁLY, a páriái kftlc»öiiflst<n segélj5 magyar egylet eluflke. Helyi hírek. — A beállott katonai mozgalmakról semmi hírt sem közlünk ; a hazafias érzelmű olvasó előtt feleslegessé válik a magyarázat. — Pwmttíó rovar fonyegetí a szőlő-térmést, ssent-györgy-vári szőlőhegyben hozzá láttak annak irtásához. Felismerése könnyű, összegöngyölíti magát a szőlő levélen s innen a vesszőn sétát tess, a gyenge szőlőfdrtöt rágja meg. E veszedelmes rovar neve: Tortrix pilte-riana. Óhajtandó hogy a zalai szőlőhegyekben is utána nézzenek. A szent-györgyvári szőlőhegyen a somogymegyei alispáni hivatal figyelmeztetése folytán ismertetett fel. E veszedelmes állat tenyészete érdemében jeles szőlészünk Tersáncsky József ur búvárkodván, közhasznú tapasztalatait lapunk utján érvényesiteni ígérte. Előre ia forró kössönet! — Meteorologiai észleletek a nagykanizsai főgy mnasiumnál 1878. évi május hóban. Közép légnyomás: 745 19 millimeter; legnagyobb légnyomás: 7536 rom. 17 én este 9 órakor; legkisebb légnyomás: 7358 mm. 8-án délután2 órakor. — Közép hőmérséklet: 163°C; legmegasabb hőmérséklet:29 0°C. 19-én délután 2 órakor; legalacsonyabb hőmérséklet: 7''0°C. 10-én reggel 7 órakor. — Közép páranyomás : 1091 mm — A levegő közép nedvessége százalékokban: 79-9%; legcsekélyebb nedvesség: 48% 18-án délután 2 órakor. — Közép felhőzet (0-tól 10-ig számítva): 47; egészen tiszta ég (0 val jelölt) észleltetett 10 szer, teljesen borult (10 zel jelölt) ]6szor. — Közép szélerősség (0-tól lO-ig számítva): 21. — 93 éazlelet közül jegyeztetett összesen 88 szél, és pedig: északi 14, északkeleti 6, keleti 10, délkeleti 7, déli 32, délnyugati 13, nyugati 2, északnyugati 4; szélcsend pedig 5 szőr. — A légköri csapadék (eső, köd) havi összege 3865 mm. Legtöbb eső (132. mm.) esett 13 án. Eső esett 9 napon, köd volt 3 napon. Égi báb oru nem fordult elő. E hónap lefolyása átalában kedvező volt a tenyészetre, leszámítva azt, hogy a 15., 23. és 27-én támadt, ez időszakban szokatlan, sürü reggeli ködök némi kárt okoztak a rozsvetésekben. F. — Hymen. Somogyi Ede a .Magyar Lexikon" érdemes szerkesztője s városunk szü- le vesedböl.) Ép ugy mint Sokrateskia halálos órában is még barátaival bölcsésskedett, Pitlis lord Csmbdennel sz állam és hasáról beszélt, és a nagy Charham barátjának ezen szavakkal nyomogatta kezét: .kedvesCambden mentsd meg hazámat".3) Mikor halnak igy meg a mi államférfiaínk ? A forradalom áldozatai közül ezeren mosolyogva és vidáman haltak meg, mert a forradalom borzalma, és a fogság kedvessé tette előttük a halált, mint egyetlen azabaditójukat. Egy Berchiní huszár vádirstával gyújtott rá és élete hátralékát lányával élvezé át, s védőjének azt mondá: „megtiltom, hogy engem védj; - 4) és Vigne ki Vigneron ügyvéddel egyszerre guillotinirozlatott le, ezen szavakkal halt meg: .ezentúl se szőllőhegyetek se vinczellértek nem lesz.'') és Danton tréfásan jegyzé meg egy vele kivégzendő társánsk, ki még egyszer átakarta őt ölelni: hagyd, fejeink különben is össze érnek majd a zsákban. Egy áldozat se mult ki oly gyáván, mint az elvetemült du Barry, könnyek zápora közt nem szűnt meg kegyelemért esedezni, könyörüiet és segitnégért kiáltott a néphes, s még s hslál perczében is e asavak voltak hallhatók: .egy perczet még csak hóhér ur* 1 Királyilag nagyszerűen halt meg a szeretetre méltó Mária Antónia, sietve lépett a vérpadra, s midőn a hóhérnak lábára lépett, aat mondá: .bocsánat uram, nem készskarva tettem". A ssellemdus nő szerencsétlenségében sok jellemet tanúsított, hogy aem viselete oly nőies hiuaágot árult volna, mint egy bizonyos haldokló nő, ki a körülállóktól bocsánatot kért, ha szomorú képet vág és rögtön meghalt beérve e asavak kai: .n\iattunk ne genirozza magát". I. Károly gyalázatos kivégestetése után Cromwell Stanidron, Holland ésCspel lordokat ía törvény elé idéztette és lefejeztette. Velük ) Adien Darai, je ne mangerai plus de to« •oupes. ) Dear Cambden, Save mjr Country ! ) Je te defends, de me defendre ) Von« n* aores pina ni Vign« ni Vigneron ! lőttje jun. 24-én tartja esküvőjét WeUsberger Farkas ur szellemdus leánya Antónia kisasz-szonynyal Ipolysághon. Sok szerencsét és boldogságot kívánunk 1 — A faszén szállttá. A nagy m. m. kir. közmuuka és közlekedésügyi ministeriuru f. évi marcsius''hó 20-án 3686 sz. alatt kelt rendeletével a vsstri üzletszabályzat 48 §-ának az őrlött faszénnek Hzállitásárs vonatkozó intézkedést következőleg találta módositandónak: Frissen égetett fsszén őrlött vagy ssemes állapotban csakis vsgy erős vasbádogból késsült és léghatlanul elzárt tartókban, vsgy léghatlan több rétegből álló igen erős és kemény fény-mázolt lemez papirból készült hordókban (ugy nevezett amerikai hordókban) szállítható, melyeknek mindkét vége vaaabroncsokkal van ellátva, feneke erős esztergályozott fából késsült és vas csavsrszegekkel van az abroncsokhoz erősítve, hasadékai pedig papír vagy vászon nal vannak gondosan beragasztva. Ha őrlőit vagy szemes faszén adatik felszállitásra, ki vehetőnek kell lenni a fuvarlevélből, vájjon frissen égetett állapotban ran e vajrj sem. Ha a fuvarlevelen ezen bemondás hiányzik, akkor az első eset tételeztetik fel, és az elszállítás csak a fentebb körülírt csomagolás mellett essközölhető. Mi ezennel közhírré tétetik. Sop ron, 1878. junius hó 13 án. A kereskedelmi és iparkamara. — Választási mozgalom. Muraközből a következő értesítést veszszük. Megyénk területén a letenyei vái. kerületben a mozgalom nagybsn megindult. Ujabban főt. Ujlaky Jó zsef ur lelt felléptetve. — Ez érdemben Muraköz befolyásos értelmisége állal meghívatva, a választó kerület nagy részét már bejárta a választó polgárok lelkesedéssel fogadták. Több irányban, de különösen Domború, Légrád váró sokban nagyszámú értelmiség és a válaaztó poi gárok előtt emelkedett szellemben beszélt. Vilá gosan hangsúlyozta, miszerint az 1867 ik kiegyezés alapeszméjének a közjogi alapnak bolygatását alkotmányunk consolidáihatására károsnak. sói veszélyesnek tartja! beismervén a melleit a kormány tévedéseit, mely ellen a jövő országgyűlésen egy erélyes ellenzéknek alakulását szükségesnek jelezte; melynek sorai közt fog ő is állani, ha a választők nemes bizalmukkal őt ajándékozzák meg, és pedig mindaddig, rnig az államgépezet ujabb rendes kerékvágásába nem zökkenik, melyszerint a nemzet jogos igényei teljesülésbe mennek. A helyzet, a körül mények ily alakuláaa mellett a kormány iára» gatását, hogy az hatalma és erejének egész teljével, a nemzet boldogságát, a sokat szenvedett haza üdvét minél nagyobb mérvben eszközölhesse, — szükségesnek nyilvánította ! — Megvalljuk, uem csekély reményt kötünk egy oly tehetséges hazafi megválasztásához, a ki ennek bizonyítékát adta nem egyszer a megyei gyü- Owen John walesi nemes is fejvétslre lett ítélve, és sir John a törvényszék előtt mélyen megbajtá magát és igy szolt: .tisztelet rám nézve, hogy e nemes lordokkal vesztem el fejemet, azt hittem, hogy ugy akasztanak föl". Szász Móricz gróf, Senée orvosának, ki beteg ségéthalálosnak nyilvánitá, mosolyogva mondá: .Szépet álmodtam. A nap soha nagyobb és szebbneknem tűnik töl, mint midőn lenyugszik. Igy halt meg egy büszke főrangú hölg\. midőn a tiszteleudő atya ágyához lépett, és k 12 éves báró előtte mélyen meghajtá magát, e szavakkal: .édes fiam ne oly mélyen". Stobbes haldokolván barátaival sir irata fölött tréfálódzott, míg végre ebben állapodott meg: .Ez a bölcsek köve* ; és Hume, kinek tudományossága, és mély belátása bensőleg párosult, humor, és nevelő kedélyes élezés kedéssel, Hume, ki saját kifejezése szerint, a kedély hangulatot, mindent jobban kedvező és kedvezőtlen oldalról tekintvén, többre becsülte 10,000 frt. jövödelemnél: kinek scepticismusa legelőször is Kant szellemét ébreszté föl, s igy az uj bölcsészetet, Európa minden miveit országaira kiterjessté, Hume, ki majdnem képzetelemszerinti férfiú volt, oly egy ked vüleg nézte a halál közeledtét, hogy barátainak még maga adott halotti tort, melyre Robertson is hiva-taloa volt; ki a meghívást tekenyős békára fogadta el; azért mondá Hume: .Oly finom ízlése az evésben mint az ivasban, azért igen természetes, hogy a teknyőa békát eléje tette ürü pecsenyémnek." Hume a végső perczig tréfált: mind ar, mit Lucián Charonnali halál beszédében mond, hogy halasztást nyerjen rám nem illik; legtöllebb azt válaszolhatnám : .munkám javított kiadása vsn előttem, engedj időt látni, hogy fogadja ast a közönség ;" Chacpn a?ónban ast válasrolná: édes barátom te mü-vt:d csiszolásával sóhse lennél készen, takarod-jál a csónakba"! (Folytatása köv.) TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. JNS n 1878. lések minden fontosabb kérdéseinek megvitatása és eldöntésénél 1 Élénken áll előttünk most is azou nagyobb szabású beszéd, melylyel a volt két nagy országos párt közti csatlakozásnak gordiusi csomóját a nagy-kanizsai fontos értekezleten és nagynépeoségü gyűlésen megoldani segitettel Élénken azon szép és találó szavai, melyeket a lezajlott mozgalom közepette megtartott banquetteken mindenki szives figyelmére méltatott! Megválasztása esetében hissssük, hogy hazája, megyéje, és választó kerületének szen-telendi mind tehetségét, mind munkás erejét! — Föpásxtorl körút. Zalamegye felső vidékén lakó ág. ev. egyház hivei, — a du-nántuli ág. hitv. evang. egyházkerület főpász-torát, főtisztelendő Karnay Sándor superinten-dena urat — egyházmegyei látogatása alkalmával ZaJa-latvándon junius 20 án fogadják. Vajha e megyének alsó vidékén lakó hivek is, mielőbb baBonló szerencsében részesülhetné nek, a a lelkes hazafias érzelmű főpapot körükben üdvözölhetnék! — Vizsgálati értesítés. A kesztheij i Icösoógi elcnii népiskolában a t. évi zárvizsgá-latok a következő sorrendben fognak megtartatni: Junius hó 22-én hittanból a romai kath. tamiloknak, junim bó 24-én délelőtt az 1-só ti ¿a párhuzamos vegyen 1 ső osztályokban, délután i''Z 1 ső leáuyosztály ban, junius hó 25-én dé!e'' tt a 2-ik fi- délután a 2-ik leányosz-tályokbau, junius hó 2G án délelőtt a 3-ik fi-, délután a 3-ik leányosztályokban, junius hó 28 án délelőtt a 4-ik fi , délután a 4 ik leány-osztályokban. A női kézimunkák junius hó 24 , ''¿u , 26 és 28-áu az illető teremben közszemlére tétetnek ki. Junius hó 29 én zárünnepély, érdemsorozatok felolvasása és a jutalmak kiosztása türtóuend meg. Keszthelyen, 1878. junius hó 18 án. A községi népiskola igazgatósága. — Boglárról írják nekünk: E tájék gyönyörű vegetationalis éa romantikus jellege nyáron lép csak kiválólag előtérbe. A jelen időszakban éri el culminationalis fokát és a termé szet szépségekért fogékony ember itt dúsan gyönyörködhetik ahol jár, ahol kél. De csendes itt az idén; a figyelmet csak a madárkák csattogása és a Balaton idónkinti zúgása tudja pillanatnyira elvonni a tájék bámulásáról. — Még váratják magukat fürdő-vendégek «•z idén. akik Boglár minden évi rendes vendé-E">- — Pedig minden kész már itt, a Wmés»«t mesteri keze már idejekorán duauu bővelkedik minden tőle kitelhető üdeaégekbeu. — A Ba laton szép vize azon hév fokra vergődött, mely a fürdésre legkedvezőbb. — Ugyan mi ok kés tetl a fürdő-vendégeket ? Nem e az általános üzlettelen, ipártalan és a társadalom minden rétegét átható zilált helyzet? i. S. S. — Báró EdelslieimOyulay magyar országi katonai főparancsnok jun. 18-án az esti vonattal Nagy-Kanizsára érkezett. — Több oldalról veszszük a leverő hitt, különösen Zala-Szent-Mihály vidékéről, hogy a gabonában a cecidonia erősen pusztit. Felhívjuk a megyei gazdasági egyesület figyelmét e körülményre, általában olynemü intézkedésekre, mely által a gazdakötönség érdeke a veszélytől megóvatik. — Selyemgubó beváltás. A nagyméltóságú íöldmivelési m. kir. minisztérium f. évi 1 1391 sz. rendelete folytan a szegszárdi Bel vem-tenyésztési feiügyelőséguél a selyemgubók nyers állapotban váltatnak be. Beváltási ár. I. oszt. kilogrammjáért 1 20 kr, II. oszt foltos, kettős, puha és Horet 1 frt 50 kr. Szállítás legczéísz-riibben könnyü zsákokban postán, a bekötéstől legt-ljebb 8 nap «latt eszközölhető. Az esedéke ár postau''alványny;»l azonnal roegküldetik, minek felvetelere jogosult neve, lakhelye, u''olaó posta és megye tudatandó. Utánvétellel küldött csomagok nem váltatnak ki. Szégszárd junius 4. a m. kir. orsz. selyemtenyésztési felügyelőség. — Curivsum. Baksa, ápril 2-án 1877. Kzunnel tudósittóm PlébánoB fő tisztelendő urat, hogy mi okér. uem akarja be jegyezni az ízrá-ütát mind keresztatjánok, ha katalikas szeretetből meghívják, nagyon sajnálom hogy még 1877 iljeu egy müveit embernél is találkozik, a hűtőt annyira lenézni, ha továbbá tapasztalni fogom, ilyesmit, az ajságla tetetem ! Alázatos szolgaja. D. M. - Noha D. M. polgártárs annyira akarta a* újságba tetetni, hát itt van ! (V. K.) — Rövid hirek.Csemeghi államtitkáruk nagy ünnepélyességgel adatott át a szent-litván rend középkeresztje. — Liszt Ferencz Párisban van. — Julina 2 án tartják Genfen Rousseau halálozásának 100 ik év forduló ját. — Soldosné Párisba utazik. — A Wagner-Perczel féle párbajügy véget ért, Wagner Lász lónak ó felsége megkegyelmezett. — Mocsáry L-sjos kijelenti, hogy a , Független Hirlap" nem * függetl • nségi párt orgánuma. — Erzsébet királyasszony Bajorországban van. — A bajai templombau egy czigányleány gyertyákról a "slagokat lopkodta, elfogták. — Dóczy Lajos ">»gyar nemességet nyert. — Horváth Boldizsár bg. Eszterházy zárgondnoka családjával a ''»yarai Kis-Martonban tölti. — A termésről az "g&K országból jó hirek érkeznek. — Rudolf koronaherczeget a m. t. akadémia tiszteletbeli Színészet. ZaU-Egerjcegen. Ssuper Károly színtársulata által. Héttőn, juniaa 10 én „A sárga csikó" Csepregbi népszinmdve adatott ar.ép azámu közönség slőtt ; je-leaen szerepeltek : Erdoané (Erzai), Szuppor (Caorbs Márton.) Örömmel említjük, hogy Stopper Károlj a színtársulat buzgó igazgatója az előadó színdarabokat nemcsak tapintatosan s szakavatottan rendezi, hanem a közönséget gyakran kedves játékával megörvendezteti, választott szerepei pedig mindig a legnehezebbek, miket egész könyüdaéggel. jó kedvvel és vidáman ad el8 ; azért méltán megérdemli a derék igazgató, hogy jól szervezett társulatát közön-»égünk lehetőleg pártolja. Jeleu előadást megyénk közszeretet- éa tiszteletben álló főispánja, méltóságú* Örményi József nr becse* látog.itáaáral szerencséltette. Kedden, junius 11-én Toldi István eredeti vígjátéka ,Uj idők nj emberek* keritlt asinre. A szép Száma kőxönség teljes megelégedését vonták magukra, a föladatukat oly aikerrel megoldó szereplők. Különösen megemlitendők : Uj falusi né (Metella), Bará-tosi (Ervin», Darvainé ^Oszkár ) Csütörtökön, janin« l3-án .A haza, Sardon Viktor után fordította Pulsy és Szerdahelyi, dráma került szinre. A szereplők élethűségeden ecsetelték a spanyol inquisitió zsarnok főnökének vértfagylaló cselekedetét. Sikeresen játszottak : Szuper (Rysoor Gróf), Ujfalnainé (Dolorea), Barátosi (Károly), Somogyi (Álba). Közönség több lehetett volna. Szombaton, jorius 15-én Darvai Miklós juta- taggá választotta. — Horváth Gyula Szombat- \| helyen .Zuhany czimú élczlapot indít meg. > — Kősa Gusztáv, gyógyszerész ur megyénk lelkes szülöttje Jánoshásán népiskolai kiosztásra 10 db. ezüst hussast ajándékozott. — Dr. Németh Antal főigazgatót a szombathelyi ifjú» juság fáklyásaenével tisztelte meg. — A „Vasárnapi Újság" Fogarasi János arczképét hoats. — Az „Orpheus" zenemfifolyóirat beolvadt st .Apolló" folyóiratba. — Magyarország és a Nagyvilág" Fogarasi és Balogh Zoltán arcs-képeit közié. — Vaszárott 60 ház égett el. — A román-török véd ós dacz szövetség megköttetett. — A berlini kormány 12 ezerre emelte titkosügynökeinek számát. — Derecskén,aaphalt telepet fedeztek fel. — Az őszi hadgyakorlatok azep. 1-én veszik kezdetöket. — A szombat helyi szőlőhegyek idei termesét tönkre tették a hernyók. — Ikrényben a gyermekek 12 ezer pillangót szedtek össze — jutalomért. — Berlinben feleégsértésért több katona is elfogatott. — Bryant hírneves amerikai költő meghalt. — Hödel Nobilingról már a németek szindarabot is irtak. — Az európai potta-con* gressus a jövő évben Lissabonban tar tátik. — Hg Üdeschalchy balhási uradalmát gr. Soms sich József ós Imre megvették. — Szobb határát elverte a jég. — Ilméri a párisi magyar csárda bérlője hirtelen meghalt. — Irodalom-történi források kiadását tervezi az akadémia nyelv b szépludományi osztálya. — ó felsége a bakony-m.-sz.-királyi helv. egyháznak 100 frtot adományozott. — A párisi népünnepély junius 30-án fog megtartatni. — A magyar mi-nistertanács az öszvérek kivitelét megtiltotta. — Féltékenységből agyonütötte egy veszprém-megyei Gec^e községi legény egyik czimbóráját. — A behivott ezredek mind magyarországiak. — Szőnyi Pál jeles nevelő meghalt. KI nyert ? Budapest, jun. 15-én : 87. 58. 22. 46. 60-Lincz „ „ 65. 9 43. 68. 3-Trieszt „ „ 19. 18. 28, 85. 37-A budai hét millión kölcsön Borsjegyeinek 25-ik húzását juuius 15-én d. u. 3 órakor teljesítették Steinbach közjegyző jelenlétében Budaposteu a régi városház tanácstermében. Hatszáz számot húztak ki. Ezek közül a 40064 szám nyert 20.<MK) ftot; a 31647 nyert 1000 frtot; 200— 200 frtot nyernek: az 1631. 3309, 4429, 8835 éa 33851 számok. 100-100 frtot nyertek a 4401. 10^05, 13306, 16234, 17159, 17512, 20878. 22576, 24393, 24541, 32445, 35507, 38556, 41711, 44141, 47548, 47653, s 49316 számok. A többi 575 db. kihu zott szám mind 60— 60 frtot nyer. Irodalom. — A Ballagi K''troly ét Kirkly Pál által szerkesztett egyetemes földrajzból megjelent az Athenaeum kiadásában a harmadik és utolsó kötet. Ez is oly terjedelmes vaskos mü, mint az előbbeniek és általános tárgymutatóval vau ellátva, mely tiz ív terjedelmű. A kötet 616 uagy negyedréiü, sürün s apró be tűkkel nyomatott kél hasábos sorból áll, s ára 4 forint; — a teljus műnek ára 10 forint. — Qrimm ét Horotoict könyvkiadó hivatalában Budapesten m-gjelent s beküldetett hozzánk „Hazai és általános földleírás" kapcsolatban a hazai történelem éa alkotmánytannal. a ministeri tanterv éi az uj területi szabályozás alapján irta Roder Adolf. Második tökéletesen átdolgozott ábrákkal, jeles íróink életrajzaival és természettudományi magyarázatokkal bővített kiadás. Ára kötve 50 kr. lomjátókául 8aifligeti eredeti énekes vígjátéka .Nagy Apó" került sainrs. Jól játssottak t Ujfálusiaé (Ágnes) és Ssoper (Nagy Jancsi). Külöuösm as utóbbi, humoros szerepével a közönséget igea mulattatta. A közönség ma aem sok Vott; mist látásik, a hirlapi felszólalások sem buzdítják őket e derék színtársulat tömeges látogatására. Vasárnap, juuius 16-án A vizösSu" Csspreghi vig énekes sainmfive adatott a színkört zanfolásig megtöltő közönség előtt Kitűnően oldották meg szerepeiket: — Uj falusiné (Gábor főangyal), Ssuper (Noel), Somogyi (Jáfet), Szuper Róza (Ssivkirá''r). A Zala-Egerssegen működő színész társaság játókreadjét közöljük a vidék érdekében, hogy as ott tartandó nevezetes előadásokra a vidék is berándulhasson. Csütörtökön, jun. 20. Ssmil az oroszok ellen nagy harcai látványosság sz orosz-török-cserkeaz háborúból. Szombaton, jun. $2. Ujfalnainé jutalomjátéka A békerontó nagyhatású vígjáték BdnedíxtŐI. Vasárnap, jun. 23 án A zsandár legújabb éuekes népsainmft. Hétfőn jnn. 24. Mslsár 6y3rgy hazai azinmKvészQnk első tragieussa fogja megkezdeni vendégjátékait, kit is a társaság hat vendégjátékra volt sserencsés megnyerni. Molnár ur ki jelenleg Schakespears és Moliére nagy alakjainak egyedül méltó személyeaitSje basánkban, ki a főváros és vidákea • szerepekben a hallhatatlanság babérjait vivta ki, kővetkező nagy alakokban fogja magát bemutatni Zala-Egerssegen : Leár király, M i a a n t r o p , Moliere, III. Richárd, Tartnffe, C o r i o 1 a n. E nagy azabásu ssinmfivek jelenleg csak ia Molnár nr művészete és rendesöi tudománya segítségével adhatók eló, melyek által ritka és rendkívüli élvezet vár az azt megtátogató közönségre Vegyes hírek. — Batthyány Lajot gróf «Irejtétéröl. Ama három szerzetes közül, a kik Batthyány Lajos gr. holttestét elrejték, ma már egyik sem él. Ezt az állítást közölték az összes lapok ama tudósításában, mely a frenezrendü szerzeteseknek kriptájában emelt emléktábla fölavatásáról szólt. Hát bizony ez az állitás tévedés volt, s Tóth Károly ferenezrendü szerzetes Gyula-Fehérvárról föl is szólal es ellen, mert hisz — úgymond — a hármak egyike én valék, a ki még ma is élek, mit as igazság érdekében kijelenteni kötelességemnek tartok, és magát az eseményt röviden jelezui: A kivégeztetés napján ugyanis esti 10 óra után hozzám jött zárda-főnökünk Dank Agáp és ijedve mondá: gr. Batthyányt ide hozták, az udvarou van egy szekéren, mit csináljunk? Rövid válaszom volt: hát majd letesaszük a sírboltba; el is indultunk azonnal és fráter Zenőtől kisérve, ki a szükséges lámpákat és kulcsokat hozta, a sírbolthoz mentünk, a holttestet oda leszállítottuk. Itt körülnézvén, tanakodtunk, hová rejtsük azt és legczélszerübbnek találtuk » lemenet-nél balra a legalsó üresen álló helyet; mielőtt azonban oda betennék, modám: rendkívüli időket élünk, és mi felelősek vagyunk elfogadásáról a családnak, nézzük m<g benn van-e a koporsóban? Erre nagy erőfeszítéssel fölszaki tottuk az egyszerű fakoporsó födelét és valóban benne szemléltük gr. Batthyány Lajos teatét, szép illedelmesen elhelyezve, hosszú hálókőntösbe burkolva, csak homlokán a golyó áital fúrt nyiiás volt fekete selyem ke mével beragasztva; lezártuk tehát isméi, s miután a kat. egyház szertartása szerint beszenteliük a imáinkat buzgón vég^z ük, örök nyugalmat és békét óhajtván, a kiszemelt üregbe betoltuk és azonnal be is falastuk. A sirkövet később gr. Ztchj Károly készitteté. — A tséptég adója. Eredeti ötlete tá madt Nápolyban egy szellemdua grófnőnek. Nem más ez, mint a szépség megadóztatása. Minden szép nő fizeaan adót valami jótékony czélra. Egy bizottmányt kell alakitaoi férfiakból és nőkből vegyest, s es fogja a szavazatokat összeszedni, mert csak a megszavazott szépség adósand. A bizottmány föl fogja szóli-tani a közönséget, hogy a szépek megnevezésében a következő módon nyújtson segédkezet. Minden egy «.a férfi, saját névaláírásával, küldjön a bizottmánynak ivet, s arra jegyezso föl a vároa szépeit. A mely nőn^k tizenöt ily szavazó íven előfordul neve, azt a bizottmány i szépek lajstromába irja, s egy „adószedő" megy el hozzá, hogy fizesse le szépsége adóját. Az adó nem less meghatárosva, tetszése szerint adhat, mennyit akar. A bizottmány fölkéri a közönség minden osztályát, hogy karolja föl ez ügyet. Mindenesetre életrevaló indítvány , s kételkedni sem lehet, hogy N;\po!ynak minden hölgye megkapja a 15 szavazatot. Szavazhat minden férfi, a ki 18 éven tul van. — Umrath emUi ct''plögépei. Aki a mezei gazdászaiot ismeri, igazat ád nekünk, ha azon állítást tossszük föl, hogy a jó és olcsó emelő cséplőgépek középbirtokra legnagyobb fontossággal bírnak és igy ezek részéről fölötte nagy figyelmet érdemelnek. A földbirtok évek óta a jó ugyan, de drága gőzcséplőgépeket használja, a melyek csak ott fizetik ki magukat, hol aaok a földbirtok különleges tulajdonát képezik és ennek kezelésére egy használható becsületet gépész működik. A középfold birtokossal, aki a gőzesép-lőgépet vagy több társsal egyetemben szerezte meg avagy azt cséplésre kölcsön veszi, a gőzzeli cséplés esen térviaaonya által vagy meguntatik, vagy a kikölcsönzésért annyit kell fizetnie, hogy ig/ a hassnot nem ő, hanem a gőzcséplőgépet kiköloaönső élvezi. A középföldbirtokosok majd legnagyobb rétse esen okból a közönséges csép-peli cséplésnél avjagy épen a lovak általi ki-nyomatásnál maradtak. Amennyiben azonban miat a cséppeli cséplésnél, ugy saintén a lovak áhali kinyomtatásnál is a szemek nevezetes rétse a szalmában marad, gőzcséplés ehhez mérten olcsóbb s igy épen esen cséplőgépek megszerzése, a melyek ugyanis sem nagy erőt, sem pndig nagy vételárt nem igényelnek a közép földbirtokra legnagyobb fontossággal bir; mi asért szívesen karoljuk fel az alkalmas ezen az utolsó években országunkban a földbirtokra nézve oly nagy előny nyel behozott Umrath é s társa hírneves mezőgazdászati gépgyárában Prágában készült k é z i- és emelő-cséplőgépekre figyelmeztetni. Esen gyár gépei különösen szilárdság- és olcsóságuk által tüntetik ki magukat, és csakis es által magyarásható meg ezek elterjesztett kelendősége. Umrath és társa gépgyára Prágában kiszolgáltat példaképen kési ét emelő-cséplőgépekhes szükséges 1—2 ló Tsgy ökör erejű erős fekvő e m e 1-t y ü t a legolcsóbb ár : 125 frt, mellett, ugy ssintén mozgatlan és mosgó 2 és 4 ló vagy ökör erejű emelő-cséplőgépeket 4 — 600 o. é. írtért. Minden Umrath féle emelő cséplőgép egy igeu ezé 1 szerű ssslmatisstitóval van ellátva, ugy, hogy a szalma által egyetlen egy magssem sem vesz kárbs. Akinek alkalma van esen gépet mozgósításban láthatni, megengedi, hogy ezek könnyű menete, tissta cséplés és teljes, de egyszerű szerkezete nem hagy kívánni valót hátra. Ajánljuk azért ezen gépeket leginkább a mi magyar mezőgazdáinknak, kik a gabnát még lovak által nyomtatják ki. Ezek a tisztán cséplő Umrath-féle emelő cséplőgépet már ezáltal is kifizetetté teszik, hogy vele többet, inint más módon csé pelnek. Üzleti szemle. Boglárott, 1878. jun 14. d. n. 2 órakor. Időjárás: derült, meleg, folytonos szára»:. üzletiforgalom. Az ntóbbi időben a fópiaezokon oly kiválólag hatalmaskodott déroute hár kevéssé igasolt a jövő termé«be helyezhető bizalom arányához képeet. A kezdetleges fényes kilátások hiu ábrándképen füstbe szálltak réS''int taitós esőhiányok, részint pedig többízben heves szélvészek által épen a gabnák virágzása időszakában. A kalászok rá da-rabonkint kopascasá tétettek — ugy, hogy rayonunk nagy része csak gszdsg szslma sratásnak nézhet elébe. Ily auspicíomok alatt kellemes befolyással hatottak a két nap óta érkező kedvezőbb hírek és várható, misserint ilynemű irány további mérveket is öltend — figyelemmel illetve a fenntjelzett helyzetet — A kínálat ez idén gyouge, de hasonló magatartású a kívánalom ia. — Mai áraink : Minőség szerint: Buza .... 10.25 — 10 60 --— kr. Rozs .... 7 50 — ~ 7F>----. Árpa készlet nélkül Knkori- za . . 7 90 - 8 20—60 Zab készlet nélkül Hajdina . . . 10.20--•---. Fehér bab . . 11.50—8»-----. i. S. S. Zala-Egerszeg, jnn. 17. 1878. loO kiló Buza 11 frt 5» kr R..1LS 6 frt 20 kr. Árpa 6 frt 30 kr. Zab 6 frt 75 kr. Kukoricza 8 frt 80 kr. Egy szántogató reflexiói. Hogy állottak veteményeink ery hóval ezelőtt, és hogy állanak ma, as óriási különbséget csak mi tudjuk. A kellemes tavassi napokat forró szártzaág váltotta föl, — veteményeink kitéve külöuféla rsaptsnak, mert még egyréezhen a szárazság tesz mindent tönkre, addig más oldalról nj ellenségek támadnak, melyek terményeinket részint a földben a vezérgyökértől fölfelé. réesint a növények száraiban elrejtve semmiai-tik meg busa és rosz állományainkat. Pacsa és vidékén nagyban pusztit a cecid nia és elannyira. — hogy számtalan rozs táblák már föl is szántattak; a bn-rák 0—4 réeze ü«zög, melyben szintén e faj rovar pusztit, — * fő pedig a, hogy a buza virágzásában a hőség által megszorítván és igy csak ocsura leend kilátásunk Zaláb.n. A két el«ő aajátaázos és fonto« betegség fölfedezése ell^n -sakugy»n kívánatos volna, ha a termé>ettudomin\nyal foglalkozó társulatok által — ezen bajok mikénti elharithatása tekintetében óvitézkedéaek tétetnének. Szerkesztői íizenet. 2795 „A c-ászári sírboltban.a Mielőbb közöljük. 2796. Gár. J >bhat is kaphatunk öntől, legalább est «ejteti a beküldött. 2797. Zala-Egerszeg. A rP. N." csikkét már rég megelőztük. Imétlésbe nem bocsátkozh itunk. 2798. Gr. Kolosrvár. Kapod a franciia lapokat ? 2799. N. Csak kihagrátzal közölhettük. 2800 G. Kessthely Örömmel reszw ik. Egyébként magán levulet irtunk 2801 Többeknek. A követ válanstási mozgalmakról tárgyilagos kösleményeket kérünk s fogadunk el, msrt nem vagyunk politikai lap. 2802. R P. A lapot asonnal elküldöttük. Felelős szerkesztő : BátOfil Lajos. '' V * * I '',.,/. y. TI7.exhk TEUIK ÉVFOLYAM. í k h À I KÔZLÔlft i8t8. A J (.''■ h r. * J.. Iii 4 l J. » .<•«> BUDAÍ RÁKÓCZY, BUDAI RÁKÓCZY kltfiatatva az aatztrlai oaáazár, aufcyar király 6 fel lége által '' A ni. kir. orarágoa akadémiától, min» evógysavban a laflaazdafattb és legbatáaatabb ariadfa eddi« lt-«rt keaeflrtzaél elfogadtat.» «<s er eleó kűl- éa belföldi orvos-teklntélyii vé-leméuyek ntán a legnagyobb, hatással b tik : atteatl b«ta\|aé\|ek«él,. létrejőve mi vlltatoláa ver.lczér-renilsaer szorulás kén ti le«, sárfaaáfl. vértaMfá. bldegfclét, vény rOg<ntt bér kJS tétek stb. által. Kisebb mérvű galyva betegségek, és megrögzött tzék tzomlátbél er-dó női nemi betegségeknél. Kapható minden fűszer- és rizsv.er k.-reskedé«ekben. (G06 5 -5) Raktárak mindenatt találhatók. Loser testiéről; Maiim Botepest, Ajándékba adjak mindenkinek a Ifgstükségeaebb háztartási czlkkeket, úgymint: ká-vés- és evőkanalakat, kéneket és TÜlkkat, aib atb. A uem rég megbukott nagy angol britania-exUa: gyár lö-meggondnoksága által meg lettünk bizra, bogy vaUin«nuyi i.álni.k raktálhan levő ezüst britania-árukat a itv.á''litá»i kAlia f ¿a a munkabér ''/4 részéaek csekély megtérítése mellett elajáadtkamk. A szállítási költségeknek Angliától Bécsig, valamint a munkabér egy csekély részének megtérítése fejében, a tárgyak mellett lévó ötszögnek beküldés«- vagy utánvétel mellett is, a köv«tk«-sókat kapja mindenki Pályázat, jio^s«. (»26 2-2) 178. Árlejtési hirdetmény. A zalavárou''gyebeli pocsony varatdi államuton levő tnuraaserda-belyi mursbid jobb oldali és befolyási szárny afá mosásának meggát-lá3a cr.éljából a nagyméltósága kOzmaoka és közlekedési ministerim 1878. évi május hó 31-án kelt 7164 ssámu magas rendeletével 347 írt 5l '' .nyi Obszeg«t engedélyezett. Ezen munka biztosítása tekintetébfil alólirt hivatal irodájában t.iljó 1878. évi juliuihó 2-án reggeli 10órakor, írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvánot szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésheni résztrevés esetére magukat a fentkitott összeg 50/o-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében azonnal 10%, biztosítékra lesz kiegészítendő Az írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kíteendö; továbbá ssámmal és szóval kiírandó azon szástóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát Ismeri és elfogadja. Az írásbeli ajánlatokhoc a vállalati öMzeg 10°\|0-je készpénzben vagy magyar állampapírokban etatolandó. A műszerei vények Ás feltételek as alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők Zala-Egerscegen, 1378. éri junius hó 12-én. A zalamegyel m&gy. kir. ópltészatl hivatal. 2.35 340 1-30 180 6 drb. britauia-ezüst evi-kaaál. <> drb ugyanolyan ká vél kaaál, ős-ízeson 12 drb , melynek ára elóbb »5 frt volt, most ailad a 12 drb. egyfittvéva . . . frt 6 „ britania-ezüst aaztali-két, angol arzélpengével , 6 * ugyanolyan villával, összesen 12 drb., melyek ára előbb 9 frt volt, awat mjad a 12 drb együtt év® „ 1 , tejazedá-kaaál, nehéz fajta, előbb s f.t, most . . britan a-ezüstből, előbb, 4 trt Matt...... Ezeken kivtll elegáns asztali gyertyatartók. páronkint 1.—, 2 .60, 3.-; esézzék: 50, 75, 80 kr. 1. -, 1.40; kávé »agy th.a kannák 2.--, 2.50, 3—, 4 —; karo« gyertyatartó páronkint 8.60, 10.50, 14.—, 2(1—, caukorsaelenczék —, 2.80. 4.—, 6.5«), 7—j czukor-j hintő 60 75, 90, 1.—; eczet és olaj álvány 2.50, 3 80, 4.25, 6-cajsielencze 95. 1 70, 2.80, 3.25, 4 kézi lámpák darabonként 50, 65 80 kr éb 1 fit. é« számtalan más tárgyak. MT Különösen figyelembe veendő. 6 drb aaztali két, legfln britania-ezüst nyél, ng.»l aczéip>ugé vei, B drb. ugyauolyan vil''a. •» drb. nehéz kitttnó evSkaiál, H drb. ugyanolyan kávéskanál, eleg. bársony-tokban együttvéve 24 drb. mi lyek azelőtt tok nélkfll 13 frtbá kerültek, mostani áruk a tokkal együtt csak frt 640. E tárgyak a legfinomabb hritauia-ecüstbŐl vannak készítve, s a valódi 13 latoa ezüsttói még öt étt használat után sem küiöu-bAatethetök meg ; fehér, n maradásukért egyébi án: iiájbeli kezei- \|j ség válaltatik. Továl bi kötelrazük magunkat mindenkinek a pénzt visszaadni, ha az evő-eszköznk vagy kaniiak fek ték vagy «árgák lennének (599 7-12) británia-ezüstáru-raktár Bécs, BabeJibergerstrasse 1. A pafini urodalomban lévó palini pasztán nov. 1 ére a tanítói áll«.másra pályázat hirdettetik : Folyamodók csakis nőtlen s tanitó képesítettek lehetnek, kik a magyar s német nyelvet tökéletesen bírják. Fizetés: 500 frt készpénz, szabad lakás s egy hold kukoricás föld. A folyamodások folyő évi augusztus 15 éig a ptlini gazdasági felügyelőséghez nyújtandók be. Palin, junius hó 1878. (627 2 — 6) Palini gazdasápi felügyelőség. nmmmummmmt: Céátmár kizárólagosan o o § FÜSTÉR IMRE batar-karatktdi Si.Frtérváratt, kaizárayaatoza6 az. Ajánlja a nagyérdemű helybeli és vidéki közönségnek daaaa felszerelt batar-raktárát, hol it nagy vá-laaztékban találhatók mindennemű kárjMtat ésaaztalat mnnkák lehető jutányos árakon. (622 6—12) Nemkülönben el válaltatnak mindennemű a kárpitos üzletbe vágó munkák helyben ay, mint vidéken a legjuiányosabb áron. Jó izlés és tartós munkáért kezesség vállaltatik. Mentül számosabb megbízás és becses1 pártfogást kérve, kiváló tisztelettel. Ftattbb/ királyi lag szabadalmazott H a j-i f j i t ó-t e j. A „Paritás'' nem hajfesték, hanem tejnemü folyadék mely majd-nem azon rsodálatoa hatással bir, hogy óaz hajakat mpgifjit azaz la»-saoküit még pedig l0\|kéaÓbb ttzaiwbfy aap alatt ama szint '' Visszaadja melylyel eredetileg birt! '' A .Parftaa" nem tartalmaz festékanyagot. A haj tetszés szerint vízzel mosathatik, lehet fehérrel átvoni vánkoson aludni, és gőzfürdőket használni, a festéknek nyoma sem vehető észre, mert a nem fest, hanem iíjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hallatot és a férfi haját és szakáUát Egy üveg „Parltaa ára 2 trt. (postai szétküldésnél 20 krral több s készpénzzel vagy utánvéttel kapható Fraaez Ottónál Béot Mariahflfer- strasse 38- tzáai. — Nagy-Kaniztán valódi minőségben Práfler Béla •yéfyazaréai araál. 600 7-25, V»'' » .•ül. ■ ♦ ♦ ■ ▲ 4 ♦ ■ ♦ ■ ♦ ♦ ♦ ♦ ■ ♦ ♦ Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán kapható: növényi hártyapapir (Vegetabilisches Pergament) gyümölcsök bekötésére vak * i »»t továbbá a most megjelent: minőségben; „TISZA KÁLMÁN6'' politikai élet- és jellemrajz Kákáitól, harmadik kiadás, ára 80 kr. ZLINSZKY, a magyar büntető törvénykönyv bűntettekről és vétségekről kimer, tárgymutatóval, ára 3 írt. AZ „ÖRDÖG SZOLGALÓJA" regény, irta Gonsáles, francziából fordította Nyáry László. 2 kötet ára 2 frt. Nagy-Kftnusán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. YAG Y-K A SISKA'', 1878. Junlns 23 án. mW ElifizstésI ár : ¡I . 8 frt [ fél évre . . 4 s . ¿egész évre uegyed évre . . 2 „ Egy aaáin 10 kr Hirtfetéiek 6 lüsábo« petiísorban 7. Disod«tor6 s min.len további sorért f> kr. nyílttÉRBEN •ornnkéut 10 krért vétetünk fel Kincstári illeték minden »egye« hirdetésért külöi TtxenlMJtfedik éTíbljrimi I A lap «elletni részét ¥ J illet/5 közlemények tőha». knlttof Ci «•erk tiy(fi részét illeti közlemények pedig a kiadóhoz bérmentVH intéendők : NAGY K \NIZS''A flimattni Bérmeiitrtlen levelek csak ismert innakstÁ saktril fogadtatnak el- előbb : OZLÖX i ~ 30 kr fisetenda. N.-Kanlzsaváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsal kereskedelmi ■ iparbank", „n.-kanizsal takarékpénztár«, a „zalamegyei álUlános tanítótestület", a n.-kanUsal \Kéiratok vissza nemi J küldetnek. \ ------ kisded-neveló egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanissai kül választmánya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítse. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Zalamegye szabadelvű párt gyűlése f. é. julius 2-án délelőtti 10 órakor Zala-Egerszegen az „Arany Bárány« vendéglőben fog megtartatni. Tárgya leend: A párt elnökök és tisztviselők választás. Esetleg a szabadelvű párt feloszlatása iránti határozat, és teendő indítványok. A párttagok tisztelettel kéret nek, hogy ezen fontos gyűlésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Nagy-Kanizsán jnnins 20-án 1878. AZ ELNÖKSÉG. sziveskedjenek, miszerint a lap küldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési ár az eddigi: Julius 1-tólszept. végéig negyedévre 2 frt. , decz. .fél . 4 „ Felhívás előfizetésre, A „Zalai Közlöny" jövő julius hó 1-én ujult erővel folytatja küzdelmes pályafutását, nem kiméivé sem erőt sem fáradságot, hogy hosszú életénél fogva az általános elismerést továbbra is kivivja, megérdemelje. Igyekszünk a pontos megjelenés által emelni a bennünk helyezett bizalmat, melyet azáltal is kiérdemelni törekszünk, hogy terünk szük voltánál fogva is, lehető gyors és hiteles közleményeket hozzunk egyáltalán a hazai, de tüzetesen megyei életünk viszonyairól; s ebben e vidéken egy laptársunk sem előzhet meg, miután hetenkint kétszer jelenik meg lapunk. S ha a viszonyok engedik s izgalmas napjainkban tömegesb pártfogás kívántatja velünk, hajlandók vagyunk hetenkint háromszor is kiadni, noha jelenlegi állapotunkban is felette megelőzzük laptársainkat A t. közönség becses figyelmét, hazafias pártfogását továbbra is kérve jelezzük, hogy az előfizetéseket mielőbb megujitani Az előfizetések legczélszerübben postai 5 kros utalványon eszközölhetők egyenesen Wajdits József lapkiadó könyvkereskedésébe Nagy-Kanizsa, Wlassics-ház, hol a hirdetések is jutányosán elfogadtatnak s gyorsan közöltetnek. A lap egyes száma előre több példányban is megrendelhető. KIADÓ HIVATAL. Kirándulás Feliér-uieg} ébe. Junius 11 — 15-ig. „Elmélet gyakorlat nélkül: test szellem nélkül" mondja egy példa-beszéd. Hogy mily arany igazság ez, alig kell mondanom, mert mindenki tudja, mindenki tapasztalja. — Elmélet és gyakorlat oly egybekötött két fogalom, mit elválasztani egymástól bármély pályán lehetetlen anélkül, hogy a kitűzött czéltól messze, igen messze el ne maradjunk. Az elmélet adja az alapot, a gyakorlat a tapasztalatot. Rendkívüli nagy befolyással vannak a tapasztalatok gyűjtésére a tanulmányi kirándulások, melyeknek hasznosságáról eleget hiszünk mondani akkor, ha azt mondjuk, hogy a tanulmányi kirándulások egy élőképet terítenek a búvárkodó lélek elé, melyben, mint egy mozaikban összerakva találja mindazt, mit elméletileg mások után tanult, hogy összehasonlítást tehessen, meg- TÁRCZA A császári sírboltban. % (1877 no?. 12.) Világ nagyoknak nyugvó szállodája Te néma sírbolt! láttam holtaid; Egész világgal álltak b8sz csatában Feladva porladoznak Sk ma itt. Kikhez mig éltek menni tiltva volt Lakok moat nyitva áll miként a bolt. A földi pályán kik napkánt ragyogtak Környezve őket trón éa illatár; Leszállva a mulandóság porába Nem jut nekik máa mint bálvány sugár. Aranynyal irtak kSre nagy nevet Parány erény, sok bün, a a bölcs nevet. Mert itt kény-ur pihen a kisded mellett HQ básasok szorítnak jég kezet ; Fejedelmi nS, hazánk dieső királya Kit sorsa folyvást vér uton vezet. Hogy eUenévé lett testvér, barát E nemzet nyujtá neki hös karát. Mellette a nagy eszméknek királya Ki oly korán bevégaé életét; Ti» érig küzdött, fáradt lankadatlan Tákolt müvét maga rombolta szét. MidSa 6 jött homályban volt a föld így minden eszmét nép volt bár: megölt. Virág szakában életének honyt «1 Dicső halállal harcai vérmezSn Ki itt pihan, máa égalj, nép köaött élt Erény szabadságért hevülve h5n. Ugy halt mint Ábel és bosant nem kért Tagydnk sírjára zöldsIS babért. Mnló nagytág éa dSlt trónok hazája Először s táo utószor voltam itt Az emlék megmarad nem mint a fáklya Mit a barát feljSvén elhajit. EgyrSl tanúskodik komor falad : Minden mnló ctak az erény marad GYÚROM ANTAL. Halálról! elmélkedések és a halál-tóli félelem nevetséges volta. (Weber Democritusából.) (Folytatáa.) A csontváz egyén teatét ki ne hagyaá jóvá? As atya, ki még sokáig élni akat, mig gyermekei ellátva lesznek, nagy apa leaz, a nagy apa azeretné unokáit ellátni, az ős apa dédunókáit; a halálnak nem jutna semmi, ha durva nem lenne, mint néhány setét élvezhet-len öngyilkos. Lennének oly egyének, kik 2—3 ezer évig élni akarnának, s igy bizonnyára nem lennének koronaherczegek. Istennek vagy meg kellene nagy ilni a földtekét, vagy beállitni a azaporodást, a mi kevésbé lenne igazságos. Vegyünk 1500 évet föl emberi korul, hét-nyolcsadot a szaporodásra, ugy a földön mindenkinek alig jutna egy négyszög lábnyi tér. Mily következmény I mily jó, hogy halál, betegség, orvosok, nők, szakácsok, bor, katonák és hóhérok vannak. Manoillon élete élcses, és kedélyes társalgás volt, végrendeletében kikötötte, hogy temetésére csak azok hivassanak meg, kik halálán örülnek. A haldokló Scarron igy szólt környezetéhez: .ti nem fogtok ugy sirni fölöttem, mint mennyit fölöttem nevettetek". Bal-gatagaág zárdai ruhában halni meg. Életünk öröm, szenvedés, apály és dagály, ez illő a siralmas vígjátékhoz, mit ide lenn játszunk. A győződvén annak igazságáról, vagy ellenkezőleg alaptalanságáról. Hogy az ily tanulmányi kirándulások úgyszólván legfontosabbak a fiatal gazdára — az tagadhatlan; mert még más pályán az elmélet szemléltetését egyes kisebb tárgyakkal is képesek vagyunk véghez vinni, és pedig megfelelóleg: a mezei gazdasági pályánál nem igy van. A gazdasági elmélet a nagy természet igen nagy részét öleli fel, szükséges tehát, hogy megfelelő szem-léltetóje ez elméletnek maga a nagy természet legyen, e legszebb mozaik, melynek láttára a lélek emelkedik, a sziv gyönyörködik s az ész tanul. — Szükséges, hogy az elméletből kiindulva, a fiatal gazda a a természetet minden oldaláról szemlélhesse, és pedig vadon oldaláról is azért, hogy annál inkább belássa a tudomány ama nagyszerűségét, mely elvégre is ily vadonból teremté a legnagyobb áldást, a minden j«>-nak bölcsőjét :a cultivatiot. Ily gondolatokkal eltelve indulánk junius 11-én egy gazdasági tanulmány-kirándulásra, tanulmányozásunk czéi-jául a Lovas-Berényi uradalmat tűzvén ki Fehérmegyében. Utunk a Balaton déli oldalán vezetett, miáltal az éjszaki oldal szépségekben, utánozhat lan panorámáját egész végig gyönyörtelten bámulhatok. — A sima víztükör mint egy ezüst lap fekszik kiterítve, csak itt ott fodrozva néha fel a játszi szellő által; partján a kéklő hegyek, az ezredek eme mohos kolossai képeznek sorozatot, egyik kopáran meredve az égnek, a másik bozontos haját mutogatva: a zöldelő, sűrű erdőt. — A hegyek alján apró, fehér házu falucskák terülnek, mintegy, életet, vidám- ságot adva a képnek, mig a naptól ragyogó bádog fedelű torony büszkén hirdeti, hogy a falu népe jó és balsorsban sem felejti azt, aki mindent teremt. Mint a mult idők szelleme tűnik fel az oly szépen megénekelt Szigligeti hegy, hajdan talán fényes, most már rom koro-nájávál. Mellette Badacsony, az aranyszín nectár hegye, patkó alakjával kellemes gondolatokra ébreszti a lelket, s pezsgésbe hozza a vért. — Oly szép e vidék! a gondolat átszáll a mohos hegyekre, s röpül feliettük tovább-tovább, mig megütközik Tihany két tornyában, ahol a költő szerint: „Örök álmát alussza András magyar király" S itt végződik a Balaton, szépén ki kerített végében egyetlen nádszál nélkül, ami igen szép látványt nyújt. Bucsu pillantást vetve büszkeségünkre, a mi szép magyar tengerünkre, tovább röpített a vonat, egy szelídebb és saját szépségeiben talán az elóbbenitől nem sokkal alantabb álló tájat mutatva: a rónát, egy „ Arany kalászszal ékes rónatájt41; csakhogy most még az arany kalászok a remény szi-nében díszelegtek, mintegy biztatván a gazdát, hogy nem rajtok fog múlni, miszerint aranykalászszá változzannak. Székes-Fehérvárra érve, az uradalom egyik gazdatisztje által fogadtatánk, s miután a számunkra rendelt kocsikon elhelyez -kedénk: kirándulásunk első pontja Puszta-Börgönd felé vevők utunkat. Puszta-Börgönd a gróf Czirákyak Lovas-Berényi majoratusi uradalmának egyik része, s fekszik Fehér megyében, Székes-Fehérvártól mintegy 1 x/7 órányira. (Folyt, köv.) katona legkönnyebben tanulja megvetni a halált, ée sok katona halt meg már ugy mint egy bizonyos gaacogni, ki golyót kapott fejébe : tudtam jól, hogy egy kis ólomra szükségem van, de az adag kissé erős volt; vagy mint az egyszerű szökött katona, kinek koczkát kellett volna vetni élete fölött azt moodá: „nem akarom, mert királyom megtiltotta a hazárdjátékot". A birea — 1820 ban Bécsben elhalt Frank orvos halálos ágyánál 8 collegája ült tanácskozván ; a haldokló elnevette magát és igy szólt: a „Wagrami csatatéred elesett gránátos jut eszembe, ki 8 golyótól találva ott feküdt: terringettét — igy kiáltott föl 8 golyó kell tebát elvenni egy franczia gránátos életét". Azonban épen itt a tragicomedia végénél esnek legtöbben oly örömest végletekbe, és mintha életük folytán nem lett volna elég idejük ostoba tetteket véghez vinni a legbutáb-bakat utoljára hagyják. XV. Lajos felépítette Verssilles-jét, mely bizonyuyal többe került, mint Salamon templom épitése, ha mindjárt érdemnélküli kegyencz maradt is — mért? Szt. Germainből a királyok régi palotájából, mely dicsőn egy magaslaton a legtisztább légben uralg, meglátta a Szt. Den is i apátság tornyát, a franczia királyok utolsó lakát. Baltis-more lord mindig ée mindig uton volt, mért? az eszme, tudni a helyet, hol egykor temetve leend, kiállhatatlan volt előtte. Kaunicz, kinek legazebb emléke Mária Terezia szerencsés uralkodása volt, Kaunicz ki mellett éveken át lehetett az ember, annél-kül, hogy egyszer is nevetni látná bármily szívesen olvasta is Voltairet, Moliére-t és végre Wielandot, a halálszót nem örömest hallá. Cselédeinek e ásót ép oly kévéssé volt szabad kiejteni mint születési napját, és midőn Józaef meghalt, a komornik, a minister utulsó iratát a tejedelemhez e szavakkal adta vissza: „a császár többé nem ir alá". Kedves fiának halálát, kiről tudta, hogy igen beteg, Kaunicz csak azáltal tudta meg, hogy komornikja fekete ruhát vitt neki. De hát a nyelv nem igyelcssik-e maga is elfátyolozni a hálái keserűségét ? „Ők meghaltak" csakugyan^ nem oly szép és vigasztaló, mint e szavak: „Ők éltek, különösen nagyokról mondva. II. Katalin még a gyássruhákat ia kerülte, mindent mi csak legtávolabbról is a halálra emlékeztethetett; se fekete ruhát nem tűrt se temetést. Egy bizonyos német birodalmi berezeg, folytonos fogadásban élt, hogy ekkor és ekkor fog meghalni, és örömest megfizette afogadáat, mely alkalmas szórakozásul látszott neki a haláltöli félelemben és volt is. Az én kedves Hippelem a halál félelmet as által iparkodott elűzni, hogy hálószobáját gyakran változtatta, és est másoknak is tanácslá. Ugyan mért? Csak egy Ezechiásnak, ki arczczal falfelé fordulván imádkozott, és sirt, adott Iaaiás as ur parancsára még 15 évet, és tanú bizonyaágul az árnyék Ahas mutatón 10 fokkal viaszament. A természettan ez utóbbit csadának nyilvánítja, azonban ezen évekbeni pótlék egyetlen a történelemben, s már csak a pénz ée terménybeli pótlékok is sok nehézséggel járnak. Könnyelműség, ha mint Lefort, ki nélkül nem lett volna Nagy Péter, magának halálos ágyán, hová őt rendetlen életmódja 40 évea korában vitte Horátz ülik ódáját, dob éa trombitaszó között elszavaltatja. Könnyelműség, ha Medicis Katalin udvarhölgye — de Limeuil — a Schweicziak indulóját tizenhetedik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY A sóegycdáruság hazánkban. a sóbányák, óriási kiterjedésüknél fogra, a magyar államvagyonnak legértékesebb részét képezik. Értékük a végszámadásokban százbet-venhét millióra vau téve. ugy hogy az összes ingatlan államvagyonnak két ötödét képviselik. Bármily jelentékeny azonban az ország sógazdasága, s bár mennyire érdekében állana a kincstárnak, a természet ezen jóságos adományát teljes mérvben felhasználni, értékesíteni, az évenkénti sótermelés és ezzel együtt a só-egyedárusság tiszta jövedelme, más országokhoz viszonyítva jeléntéktelen. A sónak nagy meny-nviségbeni jelenléte és könnyű előállítása daczára, Magyarország még mindig nincs azou helyzetben, hogy az olcsó sónak áldását élvezhetné. A sónak a törvény szerint megállapított ara, uem telel meg az ország viszonyainak, ez a só fogyasztás növekedésének fóakadálya. A sóárak egyoldalú szempontból az 1868: XI. t. cz. és a mertékek behozatala következtében 1874: 50t.cz.-ben oly magasra szabattak, hogy az ország, daczára aunak, hogy sóval a szó telje, értelmében tul van árasztva, e czikket három sót négyszer oly drágán kénytelen megfizetni, mint más oly országok, melyek a természet által ily pazarul el nem látattak. Minek folytán a fogyasztás sem olyan nagy mint a milyen lehelue éa kellene leunie. A sófogyasztásnak megszorítása art azonban a gazdászati életnek, mert mint tudva van, az olcsá só emeltyűje nemcsak a gazdáazatnak, hanem az iparágaknak is. Olcsó só a talaj javi''á-sára, a marhatenyésztés emelésére elkerülhetetlenül szükséges. Miután pedig Magyarország olcsó sót nem élvezhet, igy a fogyasztás is sokkal kisebb mint a milyennek kellene leunie, ha tekintetbe veszszük lakósainak számát, a gazdu-ság és ipar fejlődési fokát, és a marhaállomány nagyságát. Az évi sótermelés és elárusitás. 1 ST-j óta visszaesést mutat, mert jóllehet a sóbányák sóterraeléai képessége körűi-belül négy millióra van becsülve, tényleg azonbau az utóbbi években csak fele termeltetett. Ezek folytán a sótermelés, ha nem is jelentékeny mérvben, folytonosan fogy a ma azon fokon áll, melyet a hatvanas években elfoglalt, h mikor a termelés 27 millió mázsát tett. Az évenként termelt sónak összes értéke 13—14 millió frtra rug. Általában az állam a legutóbbi évtizedben átlag véve tíz millió tiszt» liaszuot nyert e jövedelmi forrásból, mig ugyanaz Ausztriában kétszer olyan bevételt szolgáltatott. A sóbányák ban dolgozó muukások évi száma 2— 3000 közt vál-takozik. A legutóbbi években, a termeléssel arányban, a munkások száma is csökkent. K. H. Helyi hírek. — A nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó- egylet utóbbi választmányi ülésében örömmel tapasztaltuk, hogy a működő tagok közé ujabban 10 polgártárs lépett, Ilencz Antal d-rék [ főparancsnok lelkes szavakban üdvözölte őket, ! midőn alapszabály szerint velők hivatalosan kezet fogott. Oroszváry Gyula ügyvéd ur, mint uj elnök szinte e napon tartotta az elad ülést, mely alkalommal szinte örömmel tapasztaltuk, hogy egész lelkesedéssel csügg e humánus intézmény felvirágózásán, mi által Nagy-Kanizsa város polgárait örök halálra kötelezi. — Népünnepély A nagy kanizsai általános ipartársulat 1878. évi junius hó 30 án a „Polgári-egylet- kertben, tüzi-játékkal, ének-, szavalás- és tánczkoszoruval egybekötött fényes kivilágítás mellett, zászlófelavatási költségeinek fedezésére, itt még nem látott nagyszerű nép ünnepélyt rendez. Műaorozat: 1. Szózat: Vörösmarty Mihály tói. Előadja a helybeli dalárda tóbb tagja. 2. Szavalmány : „El még a magyarok Istene." N. N. műkedvelő úrtól. o. „Ha férfi lelkedet" bordal Bankbán operából négyes hangra: Előadja a helybeli dalárda több tagja. 4. Vezúv tűzokádó hegy kitörése a láva rohammal, itt még n^m látott gyönyörű és nagyszerű tűzijáték. 5. A hold felkelése, vezércsülágával (12 Oly rop élő angyalok közül) a Hymnus eléneklése kiséretében. Mindkettőt rendezi Verhás Sándor ur. — Ezt követi a tánczkoszoru fényes kivilágítás mellett. Melyen Horváth Laczi jól rendezett zenekara fog közre működni. Belépti dij: személyeuként .''50 kr. A jótékony czél tekintetéből a szives felülfize-téseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz. A rendezőség. Kezdete pontban este 8 órakor. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély julius 7-ére halasztatik. — Köszönettel vettük a következő jóakarattal irt közleményt s különösen felhívjuk a t. közönség figyelmét: Tekintetes szerkesztő ur! Engedje meg, hogy becses lapjának 48 ik számában a sorsjegyekkel űzött szédelgés beköszöntéséről irt czikk jéhez még következőket csatoljam: „Ujabb időben a budapesti Upok hirdetési rovatjábau, mellékkeresetről olvastam; kíváncsi levéli miből állhat ezen jó mind"u költséguélküli kereset, e czélból az illető czi-inekhez fordultam, és ime feleletül egy nagyobb kiterjedésű levelet (alig hogy nem mondhatom csomagot) kaptam, mely nagyobb számú 1/6 1839-iki Rotschild sorsjegyek ''/»o részéről tehát egész sorsjegyek l/100 részéről szóló részlet jegyeket tartalmazott. Mindjárt az első pillanatban nekem a dolog föltüuőnek tetszett, hogy kerülhet ''/lü0 sorsjegy a budapesti tőzsde utján 335 — 240 írtba kerül tehát a részletjegy kiállítója egy egész sorsjegyen 9GO fiot nyer ebből de az ügy nőknek 1 darabról 3 frt tehát 100 darabtól 300 frtot fizet, ennek utána marad tiszta nyeremény (J<K) frt tehát körülbelül 2GÖ°/o, mit a közönség nagyobb része uem lát be és igy határtalan «zédclgés aldozatává válik. Czélom csak az volt tek. szerkesztő urat ezen szédelgéssel közelebb megismertetni, hogy azt a U közönség hasznára mindenkivel tudathassa. Maradok tisztelettel alázatos szolgája N.-Kanizsa 1878-ik junius 20 án. H. B. — Solidsáf/áról hírneves Hirschler urak alsó-domboruri faktTesk^désében a m. kormány a lipoglavai országos fegyintézet szá- mára 10—12 ezer frt árafanemüeket vásároltatott legközelebb, a ritka magyar becaületességü czégnek a magyar kormány általi megkeresésén örvendünk — Sánczi mulató kert. A nagy-kani-zsai közönségnek ez idón legkedvesebb kirándulási helye a sánczi mulató kert, mely tagadhatlan e város valamint környékének legszebb séta kertje. Szerdán délután körűi-belől 150 egyénből álló válogatott társaság jött össze, kedélyes mulatságot rögtönöztek, a táncz éjfélig tartott, a vendéglős igen igyekezett a közönség igényeinek megfelelni, jó italai fokozták a jó kedvet. — Uj ügyvédi iroda. A nevelészeti közpályán annyi tevékenységet kifejtett Győrffy János barátunk s lapunk tehetséges munkatársa, utóbb nagy-kanizsai kir. törvényszéki joggyakornok az ügyvédi vizsgát sikeresen le-tevéu a zala egerszegi ügyvédi kamara lajstromába beigtattátott s a következő körlevelet bocsátott ki: „ Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy ügyvédi irodámat Nagy-Kanizaán a Kisfaludy utczában (saját ház) megnyitottam. A közigazgatás és törvénykezés terén több éven át szerzett tapasztalataim alapján bátorkodom felkérni, hogy netaláni peres, vagy peren kivüli ügyeiben becses bizalmával megajándékozni méltóztatnék. Győrífy János köz-és váltó ügyvéd." Sok szerencsét kívánunk az uj pályához s ősziniéu gratulálva ajánljuk t. barátunkat az érdekelt közönség méltó figyelmébe. — — Horváth Endre nagynevű irónk jeltelen sirjára vonatkozó igeu helyes s teljes figyelmet érdemlő czikket közöl a „Győri Közlöny* legutóbbi száma. A nagy költő születésének századik évforduló napja 1878. évi november 28 án lesz. Óhajtjuk, hogy a nemes ösztönből keletkezett indítvány méltó visz-hangra találjon. — Az I. nagy-kanizsai keresk. ifjak önképző egylete e hó 29 én a „Zöldfa" kerti diszes táncztéreu tréfás Iotteriával egybekötött tánczestélyt rendez, melynek tiszta jövedelme fele a helybeli kisdedovodarészére fordittatik. — A Péter-Pál ünnepek alkalmával városunkból: Bécs, Fiume-, Trieszt- és Ve-lenczébe kéjvonatok rendeztetnek rendkívüli olcsó menetjegyekkel. Elindulási idő Nagy-Kanizsától Bécsbe péntek, jun. 28-án este 11 óra 48 perez, Fiume-, Trieszt- és Velenczébe szom baton jun. 29-én reggel 4 óra 50 perczkor. A menetjegyek 21 napig érvényesek. Triesztbe menet a világhírű adelsbergi barlang is megszemlélhető. Közelebbi értesitéssel az állomásokon kifüggesztett falragaszok szolgálnak. — A győri gyapjukiállitás ügyében szép mozgalom mutatkozik a dunántúli kerület összes megyéiben. E kiállítás, mint már annak idején közölve volt f. évi julius hó 20 án leend, a bejelentések határideje pedig folyó junius hó 20-dikáig tart. Már eddig a kiállításra bejelentést tettek a győri püspöki és győri káptalani uradalmak, a szentmártoni főapátság, Lévay Henrik gyórmegyei láplányi nagybirtokos, a Ha mint az életet se igen uem szeretjük, se nagyon uem gyűlöljük, ugy azon szerencsés hangulatban vagyunk, melyben az élet ránk nézve értékes és a halál nem ijesztő. Ninon vigasza, ki pedig bizonyára élni tudott, az utolsó perezben ez volt: „csak haldokiókat hagyok hátra!" Mindennap meghal legalább 100,000 ember, minden másodpercz egy ember életet ragad el, milliók mentek el előttünk, s milliók követnek bennünket. Mi az egésznek részecskéi vagyunk, mint a másod-perczek az időé, s mi panaszkodunk, hogy azok eltűnnek? „Halál, és élet mindegy'' mondá Thales. „Mért nem halsz meg tehát" mondák naki „mert élni mindegy" viszonzá a bölcs. As egész föld egy tág sir, s minden por egykor élő volt; őseink porának nyugalmát naponként zavarja lapát, és eke, és emberi hamvakon mindennapi kenyerünk annál dúsabban terem, minél zsírosabb volt a trágya mint az iskolamester szilvái a temetőn. Mily édesen nyugosznak airjaikban a holtak! Lágyan susog az eji harmat a vírágo kon, és a lég a bua fűzeken át, melyek enyészetből élnek, édesen tekintnek hold és csillag le a temetőre, a halvány sírkövek, és sírokra mint nyugágyakra, csendesen, és lágyan, nyugosznak a teatek as anyafdldben, csendesebben, és lágyabban susognak a holtak szellemei. „ A haláltól nem; csak a tetszhaláltól félek én, főkép mint nőtlen nevelő örökösök mellett, míg legalább mindenütt halottas hásak, vagy tanult halottas nők nem lesznek, kik az életbőli kiköltözésnél fontosabbaknak látaza-nak mint a tanult szülésznők, kik születésünkkor fogadnak bennünket. Én azért fölboncaol-tatom magamat, mely kevéabé feltűnő mint az elégetés. Fájdalom biztosabb haláljel nincs, mint a feloaslás, 2 — 3 napig fennhagyják teatünket, azonban vannak példák, hogy egyének JUNIUS 23 án 1878. bakonybeli apátság, gróf Somogyi János lovász* patonai aradalma és még számosan. Kelmék és gyapjúszövetek kiállítására még Erdélyből is történtek bejelentések. A kiállításra nézve tudomásra hosatik, hogy a bandák elhelyezésére szolgáló dobozok s as egyes pássmák felfüggesztésére szükséges táblák, csinosan és czélszerű.íu elkészítve, Fischer István győri papirkeresk«-déaében megrendelhetők. Áruk nagyon jutányos. A létesítendő gyapjuvásár ügyében az adatok beszerzésére s a módozatok megállapítása iránt az intézkedések erélyesen folynak. Felhívjuk a győrvidéki és dunántuli összes gyapjutermelő birtokosokat, hogy ezen kiállitáaban, saját érdekükből, minél számosabban részt vegyenek, annál is inkább, mert a magas kormány ia az ügyet hathatós pártfogásba vette s a költségek fedezésére 500 frtot adományozott. Hiszszük is, hogy a dunántuli kerület összes birtokosait egy ütt fogjuk találni a kiállításon. — Thtfndl Alajos veszprémi adópénz-tárnok jun. 3-án Balaton-Füredre s onnan Siófokra távozott; innen aztán végképen eltűnt. Kezdetben azt hitte mindenki, hogy valahol valami szerencsétlenség érte, mert a pénztárban a szombatig tartott vizsgálat mi hiányt sem volt képes felmutatni, csak a későbbi szigorúbb vizsgálat jött rá, hogy a bélyegössze geknél 374 frtnyi hiány van, minek az lett a következménye, hogy mind az ellenőr, mint az első adótisst azonnal fölfüggesztetett hivatalától és mások által helyettesittetett. A legszomorúbb sorsban hagyta nejét és két gyermekét. — Gyászhír. A zalavári szent Banedek-rend tagjai fájdalmaa szívvel jelentik nagyon tisztelendő Vörös Mihály, szt. Benedekrendü áldozár és szeretett rendtársuknak f. évi junius hó 20-án reggeli fél 5 órakor a haldoklók ssentségeinek ájtatos fölvétele után, élte 31 ik, áldosáraágának 6 ik évében történt gyászos kimultát. Hűlt tetemei junius 22-én reggeli 10 órakor tétettek as örök nyugalom helyére ünnepélyes szertartással szokott engesztellő áldozatok mellett. Ö. V. F. N. Apát és Konvent. — Rövid hírek. Berecz Gyula „Ma gyár Néptanoda" ci. tanügyi lapot indit meg Fehértemplomban. — Geiger Adolf Szabadkán kórház telkül 20 hold földet ajándékozott. — A „Hunyady-Albumból 2022 frt jutott a dévai reáliskolának. — III. Napoleon örökösétől a franczia kincstár 2 milliót követel a havi civillista előre történt fel vételeért. — Az osztr. államvasút társaság jegyadáai s távirdai szolgálatra 50 nőt rendelt alkalmaztatni. — Asboth Jánostól „Udvarias levelek Andrássy grófhoz" cz. röpirat jelent meg. —A Nobilíngcsa , Iád név vál toztatásért folyamodott. — Prágában felségsértésért 8 fiatal embert fogtak el. — Az orosz hadsereg élelmezésénél tett sikkasztáso kért 40 törzstisztet is elfogtak. — Kautz Gyula az általa nyert akadémiai jutalmat közczé-lókra szentelé. — Az egyetem rektorául dr. Lenhossék József választatott meg. — A játék áldozata lett egy fiatal hamburgi, ki 10,000 frankot elvesztvén kártyán, Párisban a Sajnába ölte magát. — Francsiaország legöregebb marsalja, Baraguey d'' Hillíers meghalt 93 éves korában. — Floridában él egy család, inely még tovább is tetszhalottak maradtak. A sír-baní halál még rettenetesebb sors a kivégzésnél, habár igaz lenne is, hogy az csak egy no gyed órai szenvedés. Éu kevésbé félek a halál mint az élettől, ig óhajtok élni, mig a halál nem lesz rám kívánatos, s ez gondolom igen természetszerű. A keresztény Délamerikában még halállovagok is vannak innatura, kik nálunk csak szellemregényekben szerepelnek. Az indus keresztények tudvalevőleg a legügyesebb lovagok, lovon hallgatják a misét, s ha meghalnak és a gyakran 20 órányira fekvő egyházhoz vitetnek lóra teszik őket, erősen hozzá kötik egy András kereszthez, s igy lovagolnak mint hol tak temetőjükhös, ea oly lovaglás, mit bizo-nfr.a minden lovas szeretne, kire nézve a lassú vivők és még laasubb ökörszekér gyötrelem. Kedves halál, teáz emberek egyetlen ki-békitóje, jelenj meg nálam, mikor akarsz, megakadályozni ugy se tudlak, azonban remélem, hogy jó kedvemet megtartom, és téged hasonló udvariaaaággal fogadlak, melylyel tekintélyes látogatókat szoktam fogadni, habár untatnak is. A te nagybritániai: .muazáj uram-od" nem idegen fülemnek, a tánczodnál mindenkire rákerül a sor, mint engem Ilotzein oktatott. Tudom, hogy gyors meglepetéseket szeretsz, és ugy jöss mint a tolvaj éjjel. Ha napom oda van, és ez éj elkövetkezik, melynek az uj ko rányt kell megelőzni, engedd, hogy az részemre olyan legyen, mint a nyári éj, hös és kedves, hol az esti alkony reggeli derengésbe megy át, és mint alkonypirja szemeim előtt, mert a baj nalpír a föld másik feléért van. (Vége következik.) parancsolja eljátszani, azt haldokló hangjával kiséri e szavakat: „minden elveszett" 4 —5 szór ismétli, és. befordulván meghal ; könvelmüség midőn egy bizouyos szegény bűnös és akasztófa jelölt az őt kisérő paptól el és néhány előtt« futó felé fordul: „ne siessetek, nálam nélkül nem kezdődik el az üuuep^ly" „Ha éj borul a szem pillákra" mint Homér hőseinél egy kis komolyság és illem nagyou is helyéu van Végül áll Passerat gunyoros szeszélve, ki ezl a sir iratot készítette magának. „E sírban fekszik János Paazerat Reméli bizton, hogy ég angyala Eljő ő meg elhagyja nyughelyét Ha trombita hafStV)» majd szerteszét. Mivel sorsom most mély sirba vezet Pihenui ott nekem nagy élvezet Hogy csontom semmi suly se nyom ja Kosz verset hát ne irj siromra". Azonban sokkal illendőbbnek találja mindenki a régi római mondását : „éltem, mint te élsz, meghalsz mint én meghaltam" ; igy múlik el az élet; Vándor menj a dolgod után.1) Nekem ugy tetszik legalautabb áll Roos gróf egy kéjcncz, mint Rochester. Maddeu esperes egy téritgető levelet irt neki, és Roos azt, K . . . grófra czimezte kiről azt álliták, hogy nászéjeu keztyüit femtartá; ez boszuság és rémülettel telve szaladt az érsekhez, hogy Maddent bevádolja, és Maddennek bocsáuatot kellett kérni. „Hisz Roos má- meghalt" kiálta föl Madden, s igy ismerték föl a halálperczcben játszott tréfát, mely udvari bolondokhoz min denesetre illő volt. Egy bizonyos udvari bolond, ki minden darabjánál ezt bocsátá előre: Vi- '') Vixi ut vivis, móri eris ut sum mortuns ; sic vita truditur; abi viator in rem tuam. gyázz ! akkor is. midőn felakasztva és a létráról letaszítva lett ezt kialtá: „Vigyázz;" és egy másik szintén ott földijének, ki a vessző seprűvel elillant ezt kiáltá : „Köszöntsd anyámat, és mond meg neki, hogy lakodalmamon a köteles lányával tánczoltál !" Hát ama bizonyos élezés haldokló, ki az orvost, és ügyvédet — kik végrendel-tét csinálták — arra kérte, miszerint ágya mellé job és balra álljanak. hogy ugy halhasson meg mint az üd-vözitő. Jelleméhez hiven halt meg az egyszeri járdataposó milyenek tuczat számra vannak városokban, kik naponként tuczatnyi házakat futnak be, kik újságot kürtölnek. Hörögve moudá inasának : „Gyorsan, mindenhová üdvözlet nevemben, én meghalok" ; egy franczia nyelv mester e kérdésre: hogy állunk? meg halok, érzem, hogy meghalok a hogy tetszik — és meghalt. Különben szokatlan vig hatást kellene előidézni, ha egy haldokló, mit oly sokszor használt: „ajánlom magamat" használná utolsó szavukat; ép oly nevetni valók azok, kik egészséges korukban, a halál megvetésével dicsekednek, s midőn megjön oly gyáváknak találtatnak. mint egy bizouyos laktanyai szájhős, ha az ellenséges szuronyok fénylenek és az ágyuk bömbölni kezdenek. Azt szokás mondani : „az utolsó sóhajig" mért nem: „az utolsó mosolyig ?" Ezen mosoly lyal távozott F. barátom, ki haldokolván, az órát kérdé. s ugyan mért? — „No csak sza bad tudnom, mikor haltam meg ?" Sok haldoklónál, némi mosoly, és szokatlan vidámság látható az arezon. Rajongók ebben az ébresztő angyalt látják ez megerősíti azon tételt, hogy életünk utolsó felvonása ke-vesbé nehéz, mint az a körülállóknak tetszik. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. JNS n 1878. magas test alkotásáról nevezetes, míndanyian a » szülők s három gyermekük 7 lábnál magosabbak. — Parisban az utolsó hat hónap alatt 75.417.300 szí var ós 20 mázsa czigarotte fogyott , ] — az Angol és Francziaország között tervezett tenger alatti alagút előmunkálatai nagy eréh Ivei f-''lytattatnak. — Gripari m^vü görög viz alatt járó hajót talált föl, kísérletet is tett már vele h pyracusi kikötőben, hol 3 óráig maradt viz alatt. Ki nyert ? A népszinhávi sorajáték húzásában a főnyeremény 14 ^44 «zárnra esett. Irodalom. — jjr. Karika Antaltól igen érd«''ki»s kie munki. jilent ineg: .Miként emeljük ipa-runku?" ívimtnel. Külön lenyomat a „Uyi"ri K.o7.!ön\ " i''öl. Ara 30 kr. Ajánljuk minél azé-I vertebb kör bi''.ui «rlh-rjedését. — A „nemzeti könyvtáru, mely«t tpvó-K''Mív könyvkiadónk s tehetséges írónk Abafi-Aigner Li\|"s H/."rk«rtzt s adki, harmadik liiz»''''n iii»ígj«l-nf. Dayku (iábor költeményeit 1 -f> ivbi''ii — tartalmazza, ára 3<> kr. — SomogyiEdu által szerkesztett «Magyar lvxik<''ii" 4 ik tüzeli; megjelent az emberi te.st ábniral; általában érdekes, de legkivált az Andi-rás, Andrássyak, Anglia és az angol viszonyokról iit terjedelmes közlemények. Az elpő tüz»»''. mely 10 ezer példányban jelent meg. má .siídik kiadásban most készül. A szerkesztősé'' lakása jelenleg IV. Bécsi utcza 6 ik sz. a. van Egy-egy tüzet ára 3U kr. Melegen ajánljuk uj«»lag a t. közönség pártfogásába. Vegyes hírek. — Merényletek. Áz ez évszázad alatt mgkisérlett merényletek száma, a melyek uralkodók ellen intéztettek, legio, alig lehet már lólsorolni. — Összesen csak kettő sikerült: a Károly pármai herczeg és a Danilo montenegrói lejfdelem ^lStil.) ellen intézett. Miloa szerb lejedelem is meggyilkoltatott, de ez nem volt nouverain tejedclem. Az utóbbi két esetben a pisztoly, az előbbenib-Mi a tőr volt a fegyver. Egy trónörökös is meggyilkoltatott, Derry her-r/.-gtt. a páriái opera kapualjában. Úgyszintén egy ministerelnök, Percíval, kit egy belling-bauii Kereskedő az alsóház eJóterinében lőtt le 1 12-ben; továbbá az Egyesült-Államok eluöke Lincoln Ábrahám, a kit 1«G5. nagypéntekjén Hoth lőtt agyon a színházban. Mayo grófot, India alkirályát, egy rab döfte le. Spanyolország ideiglenes kormányának elnökét, Prini tábornokot, ismeretlen tettes lőtte agyon. Az európai uralkodók között azonban legtöbb merényletet intéztek Lajos Fülöp ellen : hatszor vi»;t közel ahhoz, hogy ellenségeinek áldozatul ••ssék ; utána III. Napoleon sorakozik, a ki ellen háromszor kisérlottek merényletet ^Pianori, Heilemare, Orsiuii. A most élő monarchák közül az osztrák, orosz» német császár, Viktória királynő s Amadeus spanyol exkirály eietére törtek. Ernő Kóburg herczegre orvadá-hzok lőttek; Mac-Mahon elnökre egy arab lőtt, nukor algíri főkormányzó volt. a merénylőkről a olyanokról, a kik ebben törik magukat, a néhai Derby lord (aty ja a mostani elő hasonnevű «;xministernek) jó megjegyzést tett. Mikor lsf>9-ben elnökminister volt, a rendőrség figy el -meziette. hogy legyen vigyázaton, mert élete ellen törnek. Derby azt válaszolta, hogy el van határozva, semmit sem változtatni élet-szokásaiban. „Ha az életemet kioltani akaró "ilenaégem el van határozva, hogy a magáéi is koczkáztatja, akkor nem óvhatom magamat ellene, rám fog lesni házam küszöbén s legyilkol Ha azonban, mint a iegtóbb gyilkos, csak arra vau elszánva, hogy engem megöljön, de a maga életét megakarja menteni, akkor rám h»g lőni, de nem talál el, mint mindazok, a kik így tesznek kísérletet. Az eleő esetben nem óvhatom magamat ellene, az utóbbi esetben »''•m kell magamat ellene óvnom." — A Balkánontul miiködö orosz hadsereg ''étszáma 170 ezer ember 800ágyúval, ebből azon- csuk 110 ezer volna Konstantinápoly ellen ''"Miiható. Totleben jelenté a czárnak, hogy ez »Aszerint lehetetlen volna Konstantinápoly ellen támadást intézni, sót inkább saját biztonságukról gondoskodniuk az oroszoknak. A dunai "idgáriában 50 ezer ember áll Gurko parancsolata alatt, Romáuiában 20 ezer, Drentelen a_''»tt s a rhodopei fölkelés leküzdésére 30 ezer ,r,ayi haderő fordittalik. — A tojások czélszei''il kezelésiről a költés "He alait közli tapasztalatait egy hírneves lrauczia baromfi tenyésztő. Szerinte legczélsze-jubb egy közepéu kivájt gyepdarabot fészkűi ''lauznáini, melyet finom és rövidre vágott szénával borítunk, s arra rakjuk a kiköltendő tokokat. Tíznapi költés után a fészek széleit langy^ vízzel megöntözzük, úgyszintén a tojásokat j & költési időszak utolsó hetébeo naponkint ''Seu jó langyos vízzel befecskendezni, mi által a héj némileg megpuhul, s a kis csibe a belső \| hártyát könnyehben átszakíthatja Ezen eljárás ■ mellett soha sem fullad a csibe a tojásba. , — Az indiai tartományok busatermelése évről évre óriási mérvben szaporodik; s as évi készlet oly jelentékeny szokott lenni, hogy például Bengaliának sík vidékein jelenleg egy hüCtoliter búzának ára körülbelül csak egy forintra rug. Ha a tervezett nagyszerű csatornahálózat a gabnaazáliitást lehetőve fogja tenni, akkor Anglia gabnaszükségletét India tartományaiból teljesen tedezbetni fogja, 8 az amerikai és orosz gabona a continensen még job ban lenyomhatja buzakivitelünket. mind mag ujabb bizonyítékai annak, hogy a Magyarországi gazdaságokban a túlságos búzatermelés kora lejárt, s hogy e«ak takarmány termelésűn k minél nagyobb kiterjesztése, s állatten\ész tésünk belterjes fejlesztése nyújthat egyedül némi biztositékot a tengerentúli tartományok versenyének fölénye ellen. — Az egypiomi múmiák alkalmazása. Egy angol, ki nem rég a mai gyógyszertárakról munkát adott ki irja, hogy 1872-ig évenként IUOOO t.uiria 20 mázsányi mumiacsontokal hoz tak Angolországba. 1872. megtiltották a szállítást. m<''l v azonban mégis egyre tart. Hogy mikor kezdték e csontokat szállitani. az biztosan meg nem határozható, tény azonban hogy már több mint harminc* éve. E nzám után elképzelhető, mily rendkívüli tömegét a holttesteknek foglalták magukban az egyptomi halótvárosok s foglalnak még ma íb. A csontokat Angolországban trágyázásnál használják. így könnyen megesik, hogy egy-egy büszke király vagy her-czegnő csontjai, már közönséges csontokkal keverve szolgálnak egy angol répaföld trágyázására. Sic transit glória mundi ! Ez alkalommal megemlítendő, hogy nem rég a múmiák nem csekély mennyiségét orvosi czélokra is használ ták s minap jelentették, hogy a múmia porok igen keresett áruczikket képeznek Bécsben, Londonban és Párisban. A babona csodálatos hatást tulajdonit nekik. — Egy borzasztó népszokásra jött rá a körorvos Sólymoson. Ugyanis ott szokás, hogy lia csecsemós anya halt el, hátramaradt kis gyermekei a megholt emlőin megszoptatják, hogy eljöjjön érte. Persze az többnyire be következik, mivel szegény kisded-árva a tejjel lioltest mérget sziv magába, mi csakugyan anyjához jultatja. A körorvos jelentést lett lláin szolgabíró urnái, ki az előnyomozást azonnal megejtette. — Jól megfelelt. Egy sléziai jószág igazgatót az a szerencsétlenség érte a minap, hogy a kezelése alatt levő jószágon egy sertés, miután előbb megellett malaczaít megette volt jobb létre szenderült. Az igazgató kötelessége szerint azonnal jelentést tett a főkuratori tisztet vivő hatóságnál, hogy a leltár jegyzékben 311 alatt foglalt sertés kilencz raalaczot hozván a világra, azokat mind felfalta, azután pedig maga is megdöglött. A bölcs hatóság, mely a mezőgazdasághoz édes keveset értett, nem elégedett meg e puszta jelentéssel, hanem felszóllitotta az igazgatót, hogy a szomorú esetről részletes jelentest adjon be nevezetese^ pedig fejtse ki, hogy 1. miért döglött meg a serlés? s 2. miért falta tel malaczait? E furcsa rendelet egészen kihozta sodrából az igazgatót, ki kétségbeesetten tollhoz nyúlt s a következőket telelte a hatóságnak: Ad 1. Hogy miért döglött meg a sertés, bizony nyal meg nem mondhatom, minthogy az illető életében sohasom nyilatkozott egészségi állapota felől; ad 2. az ok azonban, melynél fogva a malaczkákat feifalta — igen világos ; nyilván azért, mert érezte közelgő halálát és nem akarta, hogy árva magzatjai főgondnokság alá jussanak. — Magyar asphalt részvény társaság. Ezen czég alatt a fővárosban f. é. május 18 án 110.000 ft. alaptőkével egy részvény társaság alakult, mely a Biharmegye Felső Dernán és környékén fekvő nagy terjedelmű asphalt telepek kiaknázását tűzte kí feladatául. A társaság igazgatóságába visontai Kovách László a képviselőház háznagya; Hanover Miksa kereskedő; Dániel Ernő orsz. képviselő; Popper István méruök : ós ifj. Gróf Ráday Gedeon ;a felügyelő bizottságba pedig Nádossy György kereskedő; Dr. Mandello Károly szerkesztő és Gregersen Guilbrand építési vállalkozó lettek választva. E névsorozat nemcsak aziránt nyújt biztositékot, hogy a vállalat híven és lelkiismeretesen fog a részvényesek érdekében kezeltetni, hanem arra uézve is, hogy egy másik nem kevésbé fontos feladatnak is képes leend megfelelni, t. i. annak, miszerint azon tetemes és évről évre növekedő összegek, melyekkel a külföldnek és külföldi vállalkozóknak asphaltért mindeddig adózunk, ezentúl az országnak meg fognak tartami, valamint annak is, hogy alkalmas kőanyagban sok helyütt szegéuy hazánk azon városainak, melyek egészségügyi, nemzetgazdasági, sőt szépségi tekintetekből utczáik és térik okszerű burkoltatását nem csupán fényűzésnek tekintik : a társulati igazgatóság késssége által lehetővé tétessék ezen szükséget mennél jutányósabban és kevésbé súlyos feltételek mellett kielégíteni. A társaságnak telepeiben évssásadokra elégséges asphaltkésslet áll ren-delkesésére, és alspos kísérletek kétségtelenné tették, hogy a dernai an/ag ugy járdák és kocsiutak, udvarok kapualjak és istállók burkolására, mint ss abból késsitett kátrány és fény-máz fa- és vastárgyak, fedélsetek és kőfalak megmázolására annyira alkalmas, misserint akármely más anyaggal való versenyképessége bistositva van. — Korom mint trágya. A korom a növényekre és nevezetesen a fűre, hagyma, répanövényekre és burgunyára, de még a fákra is erőteljes befolyással bir. Kilencz rész korom egy rész sóval keverve igen éltelő trágyát szolgáltat, mely az istálóganajt sok tekintetben felülmúlja. A kony havetemények számára elkészítendő magágyak már őszkor kevertessenek meg korom, só és hamuból álló trágyával és a növények nemcsak buján fognak fejlődni, de még a föld is sok féregtől fog megszabsdulni. G> ümölcsfakra a koromtrágyának őszsseli alkalmazása kitűnő befolyással van. Öntözendő növényeknél az öntöző kanna fenekén lehet mindég kevés korom és só-keveréket tartani. Gyepesetekre felhintéat lehet alkalmazni, de csakis nedves időben. ^Természet). — Mit ki nem taLil az anglusl Egy angol orvos közelébb azt a fölfedezést tette, hogy Angolország a maga erőteljes és egészséges fiait egyenesen a városi kisasszonyoknak köszönheti. Az érdemes doklor ur ezt következőleg bizonyítja be: Mitől erőteljes és egészséges az angol ? A jó marhahústól? Mi nyújt legjobb táplálékot a marhának ? A lóhere. Mi szükséges legelőször a lóheretermesztéshes ? A lóheremag. — Mely állatnak kedvenczeledele a lóheremag? Az egérnek. — Az egér tehát karos befolyással van Anglia egészségi viszonyaira. De mely állat pusztítja legszenvedélyesebben az egeret? A macska. — Hát a macskát kik ápolják leg-gyöngédebben ? A vén kisasszonyok. Ezek szerint tehát Anglia a vén kisasszonyoknak köszönheti, hogy oly erőteljes, egészséges fiai vannak. Papírszeletek. Nagy Frigye egy alkalommal meglátogatott egy lalnsi »»kólát. A« iskolamester benne volt a tanításban, fején a német báló sapkával, min tőn a király a terembe lépett. A tauitó löutart.ma hálósüveget mindaddig, mig megkezdett előadását be nem végezte. Azután leemelve azt, igy szólt a királyhoz : „Engedelmet feNég gorombaságomért, de ha tudnák tanítványaim, hogy van ax országban nálamnál hatalmasabb egyén ngy nem bírnék velOk semmira menni. Igen dicsekedett egy vadász a vadászatban! ügyességével, ét szerencséjével. Ne hidjék az arak mondja egy bires vadász, adjanak nekem egy forintot, és N. nr nyolez napig vadászhat reám, még sem tud meglőni. Találkozott 180)-ben egy már 90 évei vadász bajtársával, kivel a 7 éves bábomban szolgáit. Bocsa'' meg barátom, hogy 1757-ben kelt leveledre még inast sem feleltem, kérte r -gi bajtársát (izép visíuiaenilékezé.«.) — „.Jönnek a finánezok ! Nagy, nagy hajtó vadászat volt a r . . . . í pnsztán természetesen a közel mult ivadban szalonkára. Vígan folyt a lövöldözés, akár mintha egy kis Plevnát akartak volna sziure hoxni ; egyszer elkiáltja magát X. ur jönnek a ♦inánezok, kinek nincs vadászjegye, fusson merre lát.'' — Krre nczczu neki, vesd el magad Azégyeu a fntás, de hasznos — A megmaradtak kiknek t. i. vadászjegyük volt, wa vadásztársaság ló^-kát képezték. — Á tináneznak pedig árnyéka gem volt látható. ,Te Károly ! Az mégis különös, hogy minden társaságból részegen jösz haza!" Mondá szem-rebányólag egy apa fiánaY. Jaj apám, ha annyit iszik valaki, mint én, ugy r- egészen természetei I válaszolt a fin Ozleti szemle. Nsgy Kaaizss. 187a június 82. Időjárás. E héten több kisebb-nagyobb hevességű esőzéseink voltak, melyek a mult héti tikkasztó bévségek helyébe egy hűvösebb kellemetes idójárást léptetének. A repezearatás vidékünkön többnyire be van végezve ; eredménye megegyező hirek szerint, minőségre nézve középszerS, mennyiségre nézve nem elégitó. Ami gabnatermésünket illeti, eddig azt tapasztaltuk, hogy a bel éheiyzett fényes reményeinknek a való korántsem fog megfelelni ! Mig a vetések állása mait hóban is e hó elején a legszebb re-méryekre jogoiitott bennünket, kéiőbb hazánk minden részéről, de különösen a legirányadóbbcól, alföldről, panaszok ballaUzottak szárazság felől, mqfj-nek kártékony hatálya nálunk nem annyira, de az alvidéken nagyon is szembe fttlő. Azonkívül bnzáink üszögtől ii sokat szenvednek az idén, agy hogy, ha nem is veszazük némely rosz elviséghez hajló termelő túlzott jajveszékléseit tekintetbe, nem dus, hanem csak középszerű termést remélhetünk még. E nézet változás a jövő aratás eredménye fölött párosulva a kedveltebb hangulattal, mely hadseregünk egyik részének mozgósitása már mult héten idézett elő, az üzletet ssilárditá. A kínálat csekély volt, éi visszatartózkodással történt. Az áremelkedések további terjedelmet vettek. Búzában aránylag kevés forgalom volt; azon ciekély mennyiségek, melyek felszínre kerültek jó árakon adatuk ei. Arak 40 krral emelkedtek. Roziban jó kérdezősködés volt ; árak csekélyei váltostak. Á.rpa hiányzott: jegyzetek névszerintiek. Zab szilárd volt; némelyes katenai szállításokra kelt el. Tengeri csekély életet fejtett ki ; árak a multhetiek. Minőség szerint: Búza .... 9.--10.25--kr. Rozs .... 7---7-30----. Árpa , • . . 7—— — 8.---— s Kukorii za .. . 7 60 — 8 35--, Zab .... 6.45 — 6-66 --— » K. B. Zala-€ftrsxsf, jun. 17. 1878. 100 kiló Buza 11 frt 50 kr. Rozs 6 frt 80 kr. Árpa 6 frt 80 kr. Zab 6 frt 75 kr. Kokoricza 8 frt 80 kr. Utazók uévsora 2V.-Kanizsán, 1878. junius 12-tól 1878 — június 19-ig. A „Koron á''-hoz czimzett szállodába: Lukács N. Bpest, Tamás F. Letenye, Mautner A. Bpest, Ulreích Zi. PmkaiÖld, Gruber I. Béci, Rosen berg I). Kaproncza, Ritter N. Qrátz, Kirich 1. Grátz, 8zalver V. Bécs, Weisüug I Grátz, Tonuer M. Brünn, Takács N. Sümeg, Roth L. Béci, Valente-kovics R. Jaska, Spiegel Zs. Brünn, Schvarts R. Piága, Pfeiler L. Béci, Krauts B. Szegzárd, Weidlich R. Prága, RoskoviUch N. Bpest, Weiss M. Szombathely, Kohu M. Bécs, Wavra 1. Brünn, Zauner I. Becs, liuvan N. Grátz, Schönhofer E. Rohoncz. — Az .Arany szarva s"-hoz czimzett szállodába : Steiner M. Bécs, Winuer L Prága, Wallenvelsz N. Bécs, Zaber 1. Bécs, Hirschman N\ Bécs, Kellerman N. Béci, Spiegelszky V. Zágráb, Wurm N. Szfehérvár, Babocbay 1 Kaposvár, Kéry M. Bpest, Penzl B. Brünn, Molnár £. Csáktornya, Glavina N. Gelse, Schvarcz S. Bpeat, Svastics B. Z.-Egerszeg, Chitz Zs. Bécs, Grünvatd G. Béci, Gyö-mörey 2ü. Keszthely, Horvitz £. Berlin, Bircshler H. Dombóvár, Lázár K. Sopron, Gróf Niczky A.-Lendva, Rozenberg testvérek Dombovár, Csesznák L Perlak, Albrecht V. Sopron, Weiller I. Sopron, Nagy alU-bornagy Komárom, Packeni FZM. Béci, Glauer K. Becs. Drexier N. Bécs, Furschter F. Bécs, Weisz N. Vízvár, B. Edelsheim-Gyulai Bécs, Polatscbek altábornagy Komárom, Leitersdorfer N- Csáktornya, Farkas Gy. Bpest, Lövy N. Reichenberg, Neumann A. Nádasd, Hajós M. A.-Lendva, Kraus* N. Apáti, Wulbram N. Potssdam, Lenk ö. A.-Lendva, Bara-nyay N. Bpest, Weszaly N. Prága, Munkácsi N. Bpest, Strauiz J. Bécs. Az „O r o s z 1 á n"-hos czimzett szállodába: TubolyJ. Söjtör, Csigán B. Letenye, AdeUkaustein 1. Laibach, König £. Grátz, 8chreiner I. Béci, Fellner F. Bpest, Weiler L. Pécs, Giszner A. Sopron, Humani I. Trieszt, Hekel Gy. Hamburg, Hern I. Baden, Reger M. Grátz, Weinhofer I. Bpest, Mayer L. Székes Fehérvár, Surk L. Bpest, Fritschek M. Bötzen, Lusztig H. Trieszt, Hamett I. London, Rosen-baum F. Pozsony, Halfon I. Berlin, Rettenberg Gróf Ezék, Ferdmand I. Marburg, Kohn I. Z.-Eger-■zeg, Grener K. Béci, Bóhm V. Sümtgb, Schuizter B. Marburg. 8earpa K. Marburg, Neaman V. Gráta Csernek F. Spalato, Krauiz L. N -Bajom. V a 8 a t 1 menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmatató óra szerint, Indul Kauiisáról Vonat hova: szám Orz Pero. IdS 205 Eszék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 . „ „ . 2 80 délut. 2l2 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 .....................2 6 délnt. 204 ............ 11 30 iitvi 813 Bécsbe (Szombathely, Bécs Ujhely felé)5 8 reggel 801 . .........11 48 estve 815 Sopronyba ........ 3 38 délut 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz ¿s Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Tnesztbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ......S 47 délut Érkemik Kauisaára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délot. 206 . . . • II 11 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 ....................2 5 délut 211 „ .......9 44 estve 314 Bécsből (Szombath. Bécs-Ujbely)fel5l 10 27 estve »02 „ „ „ - 4 ® ^iF,1 316 8opronyból ........11 5S d«el. 114 Bécsből Grácz, Marbarg, Pragerhof felől ..................4 12 reggel. 202 Trieszt- és Béczból Marburg, Prager- / hof felől............1 21 dél ni. 204 Trieszt- és Villacbból Prágerhof felől 11 — estve Marbargba csatlakozás Villach és Francesíestbe p , • « Ftanceifeitböl isslss 23-tél Jsahis 29 lf 1878. Hó- és heti-aap Kath. és prot. naptár Görög naptár 9 atj 25. A nagy estéliről Lukács XTV. 23 Vasárssp F 2 Szidón. 24'' Hétfő lKer. Ján 25 Kedd Prosper 26 Szerda Ján. Pál 27 Csütörtök László 28 Péntek (l.eo P. t 29 Szombat Pét. S Pál 11 A 1 M. sz.M 12 Onuphr. \ff4 13 Aquil. ** 14 Eliseus M lß Arnos 16 Tychon ¡tX 17 Bertái. I Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajot. TTZENHETÊDÎK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. rtJNÎttë''■2SiÄ/lWg. T 3ttl É fl g : SZÉPSÉG.. Jü IFJÚSÁG. — Hölgyvilág által mint rölülaulhatlan bírflso-itéaier általánosan eli.mertetett » hivatalosan megvizsgált, kitlM«. ártahaattaa, valédl RAVISANTE i>r. L E J O S S E-tól Párisban. Ezen világhírű bőrtiaztitó szer valamennyi szé-pitóazer között leghitelesebb és leghatásosabbnak bizonyait szeplSk, bÖrklHtéS, rezesig, sárg* foltok, valamint minden bőrtísztátlauság biztos •Itárolita-sára. A RAVISANTE az arczazinnek feltűnően szép halvány rózsaszínű bársonyszerü fiatal "deaéget ad, a búr ¿8 kezeket gyöngédekké teszi, a lefl ben«UU; tói aegévja. s gyöngéd bórt szerez a legkésőbbi öregségig. Kapható valóü minőségben : mmm Tlim toiMf Práger Beia ur gyéfyszertaráéaa. Budapesten Tírík József gyógy.« ornál, Szegedes Ksváes Albert ¿8 Bsrcssy Károly gyógyszerész uraknál. Eredeti üvegtok ára 1 frt 50 kr. Központi f raktár Budapesten Schwsrz Hearlk-sél Mária VA,eri-atc''(^9"j3_2o) mmmmtwwwwmm Pályázat A palini urodalomban lévő palini pasztán nov. 1-ére a tauitói állomásra pályázat hirdettetik: Folyamodók csakis nőtlen s tanitó képesitettek lehetnek, kik a magyar s német nyelvet tökéletesen birják. Fizetés: 500 frt készpénz, szabad lakás s egy hold kukoricza föld. A folyamodások folyó évi augusztus 15-éig a palini gazdasági felügyelőséghez nyújtandók be. Palin, junius hó 1878. (627 3-6) Moll seidlitz - pora. Palini gazdasági felügyelőség. tmttnxttttmntunttttn /^t 1 11 -.rrtlAsIÎ ka minden doboz czimlapján Csak akkor vaiooi, ¿Ä „ én sokszorosított ozéger a sas sm van ~ — • • - --f •«» •»•■ — w --------------9 ''""^Büntető bírósági Ítéletek ismételten constatálták czégem és véd-ieevem meghamisittatásátazért óva intőm a közönséget az ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak irámitv Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. Valódi minőségben az x-el jelölt czégeknéL CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL b r A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek 1 minden belső és külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, miu-dennemU sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt aebek. rákfekélyek, üszök, szcmgyülladás, mindennemű bénulás »-a sérülés ath stb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó Valódi minőségben a t-tel jelölt czégeknél. D"ÖRSCH-HALIIAJ-ZSIROLAJ.^B Krohu M. és társától Bergenben (Norvégiában \ Ezen halmáj-zairolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o- é. Valódi miuőségben a ~-al jelölt czégeknél. Raktárak: N.-Kaaízaa (x) Prnger Béla gyógy, (xf) Bosenber* •József, (z) Fesselhofer József, (x) Rosenfeld (x) Belus Józsel gyógyszerész. — Barcs (x) Dorner S. Csáktornya ^x) Göncz L. v. gyógyszerész Kar ád Bernatzky A. gyógyszerész. Kapós vár (xf) Kohn J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kapronrza ixt Werl» M. gyógy. Kőszeg" (x) Csa< sinovics Ist. gyógy, (x) Küttel Ist. gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünsch F. Körmend (xf , Rátz Ján. S z o m b a t h e ly (x) P.llich Ferencz gyógy. Sopron (x.i Mezcy And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. Verőcze (x) Becs J. K. gyógy. Bán ok-9 Z.György (x) A. C. Fibic gyógy. Zágráb (%) Mittibach S. gyógy, (x) Irgalmashoz gyógy, (x) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Perklet Jáu. gyógy. Sz a 1 o n .a k (x) Schwarz Gusztáv gyógy. K a r a «I (xi Rochlitz Ist. (x) Bernátzky A. (562 15—40) Az ártalom a hamisitott Anatherin-szájvíznél mindig nagyobbnak bizonyul, mint a minőnek az ember gondolja. Dr. P O P P J G. cs. kir. udv. fogorvos urnák Bécs, 8 ta d t, Bognergasse Nr. 2. Tisztelt nr 1 Fölkérem önt, legyen szíves posta utánvétel mellett az ön kitüuő Anathcrin-szájvíséből számomra négy üreggel küldeni. Azért fordulok egyenesen önhöz, mert tapaazaltam, hogy más eladási űrieteknél ily nevezet alatt gyakran csak hamisítottak kaphatók (553 III 2-3) 1I1Ő tiszteletlel Titz Kornélia, rs. kir. alezredes neje. Gtaz, Attemgasse 1010. Kapható : Nagy-Kanizsán : Práger Béla gyógyazeréaz urnái, ilosenberg és Kesaelhoffer József fűaserkereskedéa(tkbeu. — Pápán : Tachepen J., és Berműller J.-nél — Keszthelyen: Pfigzte-rer gyógyszeréaz. — Zala-Egyerszegen : laóó F. gyógyszerész. — Kapronczán : Werli gyógyszerész. — Varsádon : Halter gyogysz — Sümeghen: Dorner Kajet. — Szombathelyen: Pillieb Ferencz es Rudolf gyógyszer. — Határőrvidékí Sz.-Gyftrgj ön : Fibic E. C — Veszprémben . Tuszkau és Táraa, Guthard Tivadar és fiainál, ngy Ferencai gyógyszeréaz. — Székesfehérvárott: Braun J.t Bross-mann, és Dieballa gyógysz — LoYaa-Berényben: ITeialer gyógysz* — Kalocsán: Horváth K. gyógyszerész — Pakson: Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden : Horváth J. Somzenrend gyógyszerész — Kaposvárott: Kohn J. Schrőder és Darás gyógysz. Sseg-szárd : Brahsay gyógysz. — Bonyádon : Kramolin J. — Baján: Michitach St , Heizfcld fiai, és Boazek gyógysz. — Pécsett: Zsol-nay W. éa E., Zách, Kunz, Kovács, éa Sipóca gyógysz. — Ká-rádon : Zadubánszky gyógysz. — Marczaliban : Kit» gyógysz. — Tolna : Fichtl S gy^Rysz — Dunaföldvárott: Lnkács gyógysz. — Szent-Györgyön : Nöthig. — Alsó-Lendrán : Kiss gyógyaa. — Rohonczou : Simon gyógyszeréaz uraknál. V s e FÜSTÉR IMRE batsr-kereskedi Sz. Fehérvirott. kaizársyautoza6 sz. Ajánlja a nagyérdemű helybeli éa vidéki közönségnek dúsan felszerelt bstorraktirst. hol is nagy választékban találhatók mindennemű kárpltss ésSSZtalSS munkák lehető jutányos árakon. (622 6—12) Nemkülönben elválaltatnak mindennemű a kárpitos üzletbe vágó munkák helyben u/y, mint vidéken a legjutányoaabb áron. Jó Ízlés éa tartós munkáért kezesség vállaltatik. Mentül számosabb megbízás és becses pártfogást kérve, kiváló tisztelettel. Festebbi A közelgő Péter-Pál ünnepek alkalmával N.-Kanizsától rendkívüli leszllitott menet árakkal kivonatok rendestetnek, és pedig: péntek, junius 28-án este 11 rira 48 peres Bécsbe ,, szombaton , junius 29-én 4 óra 5 peres reggel Ftnme-, Trieszt- és Telenczébe. Menetjegyek érvényesek menet-jövet: Nagy-Kanizsától Bécsbe II. 9.70, ÜL 6.50.'' Fiume- vagy Triesxt II. 14.30, ül. 10.20. „ „ Trieszt és Velencxébe II. 26.30, III. 18.70. A jegyek 14 napig érvényesek. Triesztbe menet a világhírű adelsbergi barlang is megssemlélhetó. Minden közelebbi értesítést a minden állomáson kifüggesztett.falragaszok adnak. (630 1—1) Gazdasszony oknak ! Valamennyi kávépótszer közt a (Franck Henrik fial találmánya Ludwlgsburgban) nagyszerűen jó iae és gazdag tápanyag tartalma miatt a legkeresettebb. — Hogy a közkedveltségü és mindenütt keresett ártsanak, sok gyáros különféle készítményeik silány kotyvalékot & hírneves Fraaek-kávé czim alatt vásáiba hoz; ai tibb sokan kizBIdk sz eiész ezéfst: v(631 1—5) „Heinrich Franck Söhne in Ludwigsburg, • kivetkezi 6 gyirtslajdesssa: «yr>T ftletfc, Brsttss, utánnyomják és a silány árakra ragasztják. Miért?! — hogy a vevőket caalják! Easélfsgvs: Elővigyázat a vásárlássá!: A valédl Fraak-kávé felulálói és gyártói kényszerülve vannak tehát ládácakajnkhoz és caomagaikhox az aláíráat : U VI és a hatóságilag letéteményezett védjegyeket odanyomatni és a tisztelt gazdasszonyokat kérni, hoev ezen legyekre tzlftrsaa vlgyázzssak. hogy így a '' valódit a hsalsltstt tói, atáazstt-tól megkűlönbnatetni birják. Az ország valamennyi jobb nevű füaxerkereabedéaébcn kapható a valódi Franck-kávé, ellátva a fellebb idézett védjegygyei és aláírással. Wajdtts József bű tanácsadó férfiak számára gyöngeség! állapotokban Oly egyének, kik magömléa-, eesii gySsgeség, hajkihullás-, valamint idült bujaseuyvben szenvednek, szea a Maga SSaé-bon egyetles au áltsl tanácsot és gyökeres segélyt syersek. Megrendelheti a k5vétkezi helyes: (615 4-) Dr. EtEUffBT L., Budapest, két sas-stozs 24 (Ára 2 frt.) Ki r Ilire a mu íru''ki''ról »kar gj-6n«liii. lűráoatra egy érdukt». ké- pekkel ellátott kirónafcot kap abból dijtalanal m^kílMvc ; uouban «enki mi retae meg magit alá addig gyógykezelésnek,» mig e kivonatot nem ol vatta. könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán kapható a most megjelent . Tisza Kálmán, politikai élet és jellemrajz, harmadik kiadás, ára 80 kr. A magyar büntető törvéynkönyv bűntettekről és vétségekről kimerítő tárgymutatóval, ára 3 frt. Zlinszky, a kissebb polgári peres ügyekben való eljárás reudszere tekintettel a községi bíráskodásra iromány példákkal ellátva, ára 3 frt. Apáthy, anyagi l/AkAniA1 \| A\ és alaki váltójogi, és Ií. áraá 2 frt. Dr. Schnierer l%,Onanyai sor raktar Aladár^ magyar büntető törvény magyarázata I. ára 60 kr. Gonsalés, „Az ördög szolgálója" regény francziából fordította Nyáry László 2 kötet ára 2 frt. Továbbá: DREHER ANTAL sörödéjéből • 11. Cséplőgépeket Blankenberg Vilmosnál főtér (gab«na piarcz) Kaiser-fóle házban. legújabban javított azögecs-rendszer 1—4 vonó marhára, akár pedig kéz-erSre is alkalmazva jótállás és próbaidő mellett bérmentett vasúti szállítással felette olcsó árak mellet azállitunk. Jóravaló ügynökök kerestetnek. Ismételadók előnyben részesülnek Mayfart Pti. ós társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. <607 fi 16) Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (425 47—) növényi hártyapapir befőtt gyümölcsök bekötésére valódi minőségben. Ajánlja végre a kor igényeinek megfelelő s dúsan bérendezett önyvnyomdájit. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtó ján. XAGV-KÁNÍÜ8A, 1878. Junios 87-én. frt \ Bi-ik szám Tizenhetedik évfolyamé ■grpfía - - - ^ Előflzstesl ár Jp^ész ¿vre fél ¿vro 4 . n^red »»vre 2 . F.OV szám JO kr Hirdetések f, hasábo« potitsorban 7, msso«l7.or min.len további sorért ñ kr SYILTTÄRBBN •.írónként T> kr/rt vé- :e:iiok íe! Kincstári illeték minden hirdetésért kíllönf 3 30 kr fizetendő. Î ----''^»w; tsét^p 1 A Up szellemi részét '' ill"tß közlemények s sxerkesztShOz. anyagi részét illeti közlemények pedig a kiadóhoz bérmeiitr«* intézendök : NAGYKANIZSA Wlassloskaz Ï Bérmentetlen letelek, j csak ismert munkatér \|i saktól fogadtatnak ri-, előbb : I KÖJ^LÖKT ^Kéziratok vissza i küldetnek. gc^ S.-Kanizsaváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanlzsai kereskedelmis iparbank«, wn.-kanizsal takarékpénztár«, a „zalamegy! általános tanítótestület«, a n.-kanlzsal kisded-neveié egyosület, a „soproni kereskedelmi h iparkamara n.kanizsat kül választmánya- h több megyei éa városi eysftlt hivatalos értesítőle. ___Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. A „Zalai Közlönyu jövő julius hó 1-én ujult erűvel folytatja küzdelmes pályafutá vai. neiu ki inéi ve sem erőt sem faradságot, Iwí''v hosszú életénél fog\a az általános elis-in»-u-st továbbra is kivívja, megérdemelje. Igyekszünk a pontos megjelenés által emelni a bennünk helyezett bizalmat, melyet a7;iital is kiérdemelni törekszünk, hogy te« iink szük voltánál fogva is, lehető int»is és hiteles közieménveket hozzunk » ''» r egyáltalán a hazai, de tüzetesen megyei életünk viszonyairól; s ebben e vidéken »•gy laptársunk sem előzhet meg. miután hetenkint kétszer jelenik meg lapunk. S ha a viszonyok engedik s izgalmas napjainkban tömegesb pártfogás kívántatja velünk, hajlandók vagyunk hetenkint háromszor is kiadni, noha jelenlegi állapotunkban is felette megelőzzük laptársainkat. A t. közönség becse* fisrvelmét, haza-tias pártfogását továbbra is kérve jelezzük hojxy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, miszerint a lap küldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési ár az eddigi: Julius 1-től szept. végéig negyedévre 2 frt, » decz. , fél „ 4 „ 9V* Az előfizetések legczélszerübben postai 5 kros utalványon eszközölhetők egyenesen Wajdits József lapkiadó könyvkereskedésébe Nagy-Kanizsa. Wlassics-ház, hola hirdetések is jutányosán elfogadtatnak s gyorsan közöltetnek. A lap egyes száiua előre több példánj''-l>an is megrendelhető. KIADÓ HIVATAL. Kirándulás Fehér-megyébe. Junius 11 — 15-ig. (Folytatás.) Puszta-Börgöndre érkezve, a szivei; es háziasszony által fogadtatank, mig házi gazdánk, ki bennünket már Sz.-Fehérváron fogadott, újra örömét fejezé ki m;nt ó méltósága a gróf, mint saját nevében megérkezésünk felett. - Lerázva az ut porát, párolgó edényekkel telt asztalhoz vezette-ténk, mi bevezetésül epen uem érintett bennünket kellemetlenül; de volt is párat lan jo kedv. s még páratlanabb, s különösen szívből jövő felköszöutések mindkét részről. A dus ebéd végeztével saját kérelmünkre házi gazdánk a kezelése alatti birtokról rövid áttekintetet nyújtott, hogy a tüzetesb megtekintésnél annál inkább tájékozhassuk magunkat Ugyanis apuszta-börgöndi gazdaság összes területte: 4100 hold. miből: 3200 h. szántó föld, 200 h. rét, 400 h. legelő, 150 h. tó és nádas, 100 h. major terület. 30 h. ut, 20 h. határ és árok. E felolvasás után mindenek előtt a külgazdaság megtekintésére indulánk kocsikra rakodva; házi gazdánk vezetése mellett. Áldott vidéke Fehér megyének! A szem nem győz betelni a szebbnél-szebb vetések szemléletével. Itt a hullámzó buza-tenger. melynek mintha minden szála emberi kéz által volna gondosan elmetszve, oly egyenletes a felületé'', amott a magas szárú rozs - bólingató fejével - gyönyörködteti a szivet reménydus színével, s emeli a lelket ahhoz, aki ezt mind raegtereinté. Majd egyes ugar rész. vagy ritkább ten- geri vetés metszi át a kalász tengert, mintegy kellemes ámyat adva a ragyogó képnek. Egy ponton megállapodva, házigazdánk valódi szaktudománynyal részletesb ismertetését nyujtáa külgazdaságnak, melyekből a következőket jegyeztük fel: Mint fentebb is említők, az összes birtokból a termő szántófold 3200 hold. 28 táblára osztva, két 9-es és egy .0-es for-gó\al, a következőleg: Tizes forgó: 1) zabos büköny trágyával, 2) buza, 3) árpa. 4) ugar. 5) buza, 6) tengeri, 7) rozs, 8) buza. 9) zab. Kilenczes forgók: 1) tragy.ugar, 2) repeze, 3) buza, 4) árpa, 5)rozs. 6) tengeri. 7) ugar, 8) buza, 9) zab. Kilenczes forgók: 1) trágv. ugar v. takarm. 2) bu2a, 3) árpa, 4) rozs, 5) ugar, 6) buza, 7) tengeri v. burgonya, 8) rozs, 9) zab. Nem ismerve az ottani viszony oltat, tagadhatlanul feltűnik azonnal e vetés forgókban, a szemes terményeknek háromszor egrmásutáni termesztése Azonban, tekin-vévea fehérmegyei talaj viszonyokat, s emellett a müvelés szakszerűségét: legkevésbbé sem fogunk csodálkozni.De ha még emellett is megszorított nak tűnnék fel, megemlíthetjük hogy e birtoknak egy bizonyos kitűzött összeget okvetlen be kell szolgáltatnia, mi eléggé kimenti e tán kissé túlzottnak látszó termelést. Az egyes táblák nagysága 110 hold jelenleg, ezelőtt azonban 55 holdasak voltak. Hogy e változtatásból is mennyire kitűnik a szakszerű gazdászat előnye, azt azon haszonból láthatjuk, mely e változ- tatás által a birtokra háramlott. Mert ha elgondoljuk, hegy az 55 holdas táblák körülültetésére (mert minden tábla körül volt é van ültetve) mennyi fa és emellett terület kellett, beláthatjuk, hogy két ily táblának egybeolvasztása a közbeesó kerítés fa kiirtása mennyire practicus gondolat volt. Azonban nem csak ez vezérlé az illető gazdát, de egy más — talán sokkal fontosa bb eszme ennek kivitelében: a m u n k a kihasználás. — E munka kihasználásnak szükségessége különösen az aratási időszakban tünt fel, midőn ugyanis az uiadalom nem kevesebb 120 pár munkást foglalkoztat; mig a táblák 55 holdasak voltak, e nagyszámú munkaerőnek egy ily tábla letakaritá^a fél napnál valamivel több idejébe került, s hogy munkáját folytathassa, egy más távolabbi táblára kellett mennie; azonban az ily czihelódések rendszerint legnagyobb részt, vagy néha egé-szeu is igénybe vették a még hátra levó munka időt, s a másik tábla letakaritása be nem fejeztethetett; holott e czélszerü egybeolvasztás által a 110 holdnyi terület egy nap alatt tökéletesen letakarittatik. — Ugyancsak ez áll különben a vonó erőre nézve is. Amiben a gazdaság szükséget szenved az a rét és legelő, mi ha czélszerüleg mesterséges takarmány termesztéssel nem pótoltatnék, az állat tartást igen megnehezítené, mint különben itt megjegyezhetjük — a nagyobb számú juh tartást némileg akadályozza is. A hallottak és látottak után hazafelé tartánk, a beimajor megtekintését másnapra hagyván. (Folyt, köv.) TÁRCZA Bucsu Krascsenlcs Bélához. Oh, a «z.jp órák háta megftt httzelit a bnon pillanat, Mitől e sziv ugy félt, remegett Elszakaszt tőled is ez a nap Messze útra tán flrttkre elvisz, Do hiszek én vigasztalásodnak ; A vágyó szív kinja mindent elhiz Azt is, hogy még egykor látni toglak. Isten veled ! Szomorúan mint se ősei fs, Ha utolsó lombja is lehűlt, Nét utAnnad tájó lelkem, s Km közfitt eszébe jut a mnlt Mikor e sziv magrskodva. telve A barátság édes érzelmével, Mint tavaszi fán a zld levelke Annyi szivet zárt magába hévvel Isten veled ! Most alig van egy a sok kflzül, Pusztán állok mint a szsr.nz ág ; Meggondolva szememen kttuy Hl, Mily kftrnapi lett e szó, barát De minek is hasútok most ezen ? '' Kiég volt; a rostból annyi sok órt Jobb, jobb b* Isssan elfelejtkezem. Kárpótolsz te a csalódásokén. Isten veled ! Al-barátság? Ágon n levél, Jó ¡dő kGti csuk ezt ahor, Hogyha jfln a hflvfl* őszi dér — Egymást érve mind ieha''lndoz Csak a tiszta, szent baráti érzet Az, mit semmi végzet le nem dfint AH a szírben igazán és híven Télben viharban mint a fán a gyöngy. Isten veled ! Ha fgy hü ¡»arát van, az eli''-g, — Kipótol az ezerannyi mást ; Vessze bár el a szív mindenét Ott mégis talAl vigasztalást. Jó «zjredben bizva már nem fVlek, Elszakaszt tSled ugyan a távol. Oh. de minket ez a l»i nem gátol : Távolba is lát, beszél a lélek Isten veled ! KKLEFI GY Halálróll elmélkedések és a halál-tóli félelem nevetséges volta. I Weber DemocritasábóH (Folyt, éa vég«.) Kedves Hain én ugyan a letenyében több szőr voltam kénytelen ezt énekelni és imádkozni: .Gyors és gonojz haláltól Ments meg uram minket !'' de minthogy a bánatról, mely a le félelmedből ered keveset tartok, jelenj meg. ha minden áron birnl akarsz, jelenj meg a mint lehet dörgés, villámlás, moraj, és csattogás közt. Ca ar is ily halált kivánt, d<i nem réazeault benno. Vofpasi»n j illőnek tariá, mint császár állva halni meg; én mint iró nem találom illetlennek, mindenesetre í ülve az íróasztalnál kézben tollal mint Petrarcha, vagy mint Leibnilz, ki tollat, éa papirt hozatott ágyába, valamit irt, azt a világfáié forditá, 8 minihogj nem volt képes többé elolvasni fejét félrehajtva meghalt vagy mint egj bará''om, a pamlagon félig fekve, pipával szájában, baráui között — téged követni foglak mint az utolsó ismeretlen barátot habár az órácska a lehető legrö videbb is. Ne vess vagy legalább soká ne a betegágy függönyei mögé, kin, láz, köszvény, és aaz-kórban. Homér biboros halála, mely körül fegyverek ropognak, vagya halvány kék csendes szobát halai, raindkettó éjt borít a szemre, mindkettő borzalmas sors; de mégse az én, hanem a te akaratod legyen. Egyenruhában jobb szeret tem volna a halált magam előtt látni, mint hálóköntösben, de minthogy n«»ra eshetett meg, azért csak jójj oly sebesen, a hogy lehet. Kedves Hain. én >»gy hiszem, téged oly könnyen látogatlak meg. mint az ismeretlennél tett első és utolsó látogatásunk történni szokott ; házam készen van, örököseim, kik talán nemsokára követni fognak, rendben vannak. Éa Nagy Frigyessel — ezen egyedüli kedvoncsemrael a királyok között — állva szeretnék maghalai. Mint Ovid uem szeretnék meghalni, ugy ¡val meg mioden fajd, és ha Li-bitina '') az ág előtt áll, uincs idő Corinnára ) gondolni. Gondold meg kedves halál, goadold meg, hogy nrkem nőm, se gyermekeim nincsenek, kik engetn ápoljanak és rám várjanak, vigj el ha tetszik, mi előtt az élet legvégsőbb határát elérem, gyengén, busán, ós roskatagon, magam és másokuak teher, szóval mint kértem égy szóval gyorsan. Éa Simeónnal igy szólok hozzád: »most bocsá''od el uram békoasógben szolgádat." Éa remélem, hogy a mi ittlétüok csak keadete egy jobb műnek, a ezért, határo-zottan lépek a koporsóba, mit Hain barátom részemre megnyit Néhány barátot hagyok hátra, kikről gondolom, hogy nem fognak elfeledni, de ha Régi ola»z temet Késési istennő. '') Ovid kedresenék álnév«. el is íelfdaek! Hisz ugy is nemsokára követnek, s ekkor agy is feledve van az ember, csak a Medt^tés gondolata teszi azt, hogy egyszer nél többször halunk meg, és eltűnt óráimnak nem hagjom-e hátra árnyait — müveimet? Ok nem fogják megtagadni, hogy helyettem föl ne áldozzák a Sotcratesi kakast; a gyász szertartások se fognak megszűnni, melyek onnét orednek, hogy a halált a legnagyobb bajnak tekintik, pedig as csak vége minden Tosznak. Mit nekem: „legyen könnyű a ffcld," in''ilyaek csak a földön van értelme? Mit ne-k«m egy hamvveder, mikor testem a ládában kénytelen rohadni? Én az elégetési dicsérét^s szokásnak örömest áldoznék egy öl fát, ha az oly drága nem volna, és haszoosabbra nem lenae fordítható és kit érdekelne az éo hamvam ? Barátaim ha túlélnek (a mi még nem bizonyos) megfogják látogatni sirhalmomat. és feltsnSerik, ha nem nyugszik is fölötte hamv ved- r. Szolgák kiabálhatják rólam W. W. csak óévemet kiáltják, a barátok azonban, kiknek csekély vagyonomat előbb hagyom, mint idegennek, sietni fognak, pedig se gyermek, se madár, se kutya, se macska nincs. Mély a halál álma, s hiába zeng baráti hang a szunnyadók felé. Ha valamit szándékoznak lenni még most kimagyarázom magamat, midőn képes vagyok még, a az óra mindinkább közelit, melyben meg kell mutálnom. vájjon azon szónokok köze tartoztam-e qui dicunt, sed non faciuat, vagy qui- facíunt zed non dicunt. Ult-snék kedv-mez virágófoat egy rózsát — siromra, gyermekeik bukfenczet hányhatnák siromon; az ürmöt mit oly sok temetőben láthatni, megtiltom, egy Artemisiai se sirjon miattam, a halál keserűsége tul van TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. JUNIUS 27 ón 1878. Jegyzőkönv, a nagy-kanizsai általános ipartársiilat választmányának 1878. évi junius hó 8. tartott rendes üléséről. Jelenvoltak: Elnök: Hencz Antal: alelnök: Káply Antal; választmányi Ugok közöl: Sável János, Szommer Károly, Saller Lajos Muraközy Lajos. Weiszberger Zsigmond, Benczik József. K<>ronya Gergely, Lirheim József, K^s Ignácz, Földy Ferenczj Nagy Károly és Knorczer Károly- Tárgyai: 1. A fehérvári kiállitási bizottság átirata ulvastatik. Az általános ipartársalat tagjai felbivat-uak miszerint Lizái iparunkat minden osztályból ni in el nagyobb számban képviselni szíveskedjenek. 2. Neisiedler Károly vendéglős kéri a vá lasztmányt. hogy a foiyo évi juniua hó 30 án tartandó tánczkoszoruval egybekötött mulataá got a „Zöldfa kertben- rendezni szíveskedjék. Elejtetett. 3. Több választmányi tag ugyanezt a sánczi kertben indítványozza megtartatni. Elejtetett. 4. Elnök jeienti, hogy Kopfmahler Károly urat, mint az egylet kizárt tagját, miután első felszólításra nem jelent meg a könyvtár aiadása végett ismételve erélyesen felszólította, hogy junius 1 napjáig tetszése szerint tiizzón ki órát az átadasra, de tovább ne halasza az tigyet különben az ipartársulat kénytelen törvényes uton elégtételt szerezni. — Erre Kopfmahler Károly telelt elnöknek, hogy jnnius 3 —4-ig lesz ideje, azonban elnök hon nem létében a könyvtár át nem vétetett. Miután Kopfmahler Károly sehogy sem akar az egylettel jó szerrel végezni, határozza a választmány, hogy : a városi tanácshoz folyamodik, hogy ez legyen szives Kopfmahler Károlyt junius hó 12. d. u. 3 órára az egylet helyiségébe megidézni a könyvtár átadása végett. 5. Datler János tagtárs bebizonyult állítása a választmány által elfogadtatván ; Kopfmahler Károly rágalmazónak nyilvánittatik; alelnök Káply Antal urnák pedig ezúttal bizalom szavazlatik. 6. A tánczvigalom az egyletkertben megtartatni határoztatott, mikor is a kert berendezéséhez segítséget , Sável János és Lirheim urak adn ak. 7. A hátra levő tartozások behajtására nézve egy rendkívüli közgyűlés összehívása határoztatott, — mely gyűlésen erre vonatkozó indítvány tételre Nagy Károly és Knorczer urak jegyeztették elő magokat. 8. Az ünnnpélyt rendező bizottság jelentését bemutatja. Elfogadtatott. Kmf. KÁPLY ANTAL, alelnök. Jegyrzte: JUHÁSZ PÉTER, társulati jegyiő. élve és mindenféle gyomor s agybaj, melyekre ürmöt szoktak ajánlani fölösleges mindenféle hamvveder, minthogy az elégetés kiment a divatból, hova jutna a palaczk felfogott köny nyeimmel ? Ha mégis fát ültetnek, ugy a szomorú cyprus helyett legyen inkább platán, a gyermektelenek jelvényes fája, nem bánom ha dohány növény lesz is, ha mindazonáltal siro mat kővel akarják terhelni, legyen ez is meg engedve nekik, irjáfbda kedvencz siriratomat, mit ők már tudnak: .E sir fedi hullám csontjait Bár a tied volna helyettük itt.- Ha azonban egy tudósra nézve illendőbbnek találják, hogy taláu sirirat álljon ott, ugy legyen e következő : Focosus, non iropius vixí Incertus morior non perturbatua, Humánum est nescire et errare Ens entium, miserere mei.'' A vég jó minden jó ! KELENDHÁZI. Kovács Pál, érdemteljes veterán irónk, a győri tiizoitó-zászU) közelebbi felavatása alkalmával, az ismerkedési estélyen. a következő ritka hnmoni jelkoszöntöt mondta: „Uraim! Én ugyan tüzoL''ó nem vagyok, de meg fogják önök bocsátani, aogy én ts, mint a tűzoltó egyletek egyik legőszintébb barátja, néhány szét szóljak önökhöz jelen ismerkedési estély ükön. As itt jelenlevő tisztelt hallgató- Helyi hírek. — a nagy-kanizsai kisdednerelő egyesület részéről julius 6-án szombaton délután 5 órakor ar ovoda helyiségében választmányi ülés tartatik, mely alkalommal az ez évi kia-dedovodai sárünnepély napjának kitűzése is elintéztetni fog. — Levélszekrény alkalmaztatott a nagy-kanizsai kir. postahivatal kapuja alatt, hol uagyobb csomagot is fel lehet adni, igen helyes és tapintatos intézkedés volt. — Lapunkban már említett „Tortrix Pilleriana" nevű szólőpusztitó rovar irtására vonatkozólag vettük Zalamegye alispánjának körrendeletét, melyet jövő számnuk közöl. Köszönet a figyelemérts intézkedésért. — A nagy-kanizsai dalárda hangversenye junius 22 én a »Sörkert* ben kitünő-leg sikerült. Ujabb elismerés koszorúzta e de rék egyesült törekvését. — Hévvixen a szentgróthi éa szombat helyi egyesület zenetársulat működik. Jun. 23 án 94 fürdővendég tartózkodott a hatalmas gyógyfürdőben. — A balaton-filreui kies fürdőhelyre az 1. és ''¿. sz. kimutatás szerint junius 19-ig 161 folyószámban 246 fürdővendég érkeiett. — Zala-Egerszegen f. hó 20-án egy 8 éves gyermek, daczára az esős időnek, a Zala folyóba fürdeni ment és belefalt. — Tudomásul. A gy őr vidéki gazdasági egyesület által t. 1878. évi julius hó 20-kán magnyitandó gyapjú és gyapjú gyártmányok kiállítása tárgyában az alólirott választmány köztudomásra juttatja, hogy a kiállítandó tárgyak bejelentésére és beküldésére a záros határidő f. 1878. évijulius hó 10-ik napjáig meghosszabbíttatott. Tekintve ezen a nem-zetgazdászat emelésére irányzott nagy horderejű vállalatot, ujolag felkéretnek a nagyérdemű gyapjutermelő birtokos és gyáros urak, hogy a czélba vett kiállítást terményeinek beküldésével s részvétükkel emelni sziveskedje-nek. Győr, 1878. junius 18. A kiállítást rendező választmány. — Értesítés. Az „Eötvös alap közp. gyűjtő-bizottság* legközelebbi gyűlését Keszthelyen fogja megtartani. Ezzel több föv. kartársunk vágya megy teljesülésbe, a kik t. i. Zalamegye festői szép vidékét látni óhajtották. — Az indulás ideje később fog meghatároz tatni; valószínűleg jul. 5-én lesz a déli vaspályával. Egyik elsőrangú színművészünk is velünk jön, a ki különben tagja az Eötvösalapnak. A szives fogadtatás és igazi magyar vendégszeretet Keszthely város jeles tantestületei, tiszteletreméltó elöljárói és hazafias polgárai részéről biztositva van. A Keszthelyen való múlatás 2—3 napig (péntek, szombat, vasárnap) tart s némelyek egyenesen Keszthelyről, mások — a Kisfaludy által megénekelt szép vidék (Rezi, Tátika, Szigliget, Csobáncz és Badacsony) megszemlélése után — Balaton-Füred felé térünk vissza Budapestre — A kik e szép kirándulásban részt venni óhajtanak, legyenek szívesek ebbeli elhatározásaik felől a népnevelők lapja szerkesztőjét legkésőbb f. hó 28 ig irásbelileg értesíteni, egyszersmind a 29-én (szombaton) délelőtt 10 órakor aczukor-utczai egyl. helyiségében tartandó értekezleten megjele nni. ság igen nagy része tűzoltókból áll, de amint látom, daczára nemes hivatásuknak s mesterségüknek, ók sem oltják ma itt a tüzet, hanem inkább szítják azt s annyira tüzelnek szép beszédeikkel, hogy még engem, hideg vén embert is feltüzeltek, felbuzditottak a szószékre; azért ismételve bocsánatot kérek, hogy most itt hívatlanul és soron kívül mondom el alkalmi rövid beszédemet. Uraim! Az ősvilág, mint tudjuk, csak négy fő elemet ismert, melyek azonban ma már igen sokra szaporodtak, valamint a paradicsomból is négy főbűn maradt reánk, melyek jelenben már a sikkasztások- és váltóhamisításokig növekedőnek. Az első bűnt Ádám apánk követte el az által, hogy megházasodott, — a másodikat Éva anyánk cselekvé az által, hogy a paradicsomban házibarátot tartott, mégpedig az ördögöt, — a harmadik bűn szinte tőle származik, minthogy kíváncsisága annyira vivé, hogy az ördög által el is hagyá magát csábit-tatni ; — a negyedik bűn első szüleink közt közös bün és abból áll, hogy a legmagasb parancs ellen, tiltott gyümölcsből mindketten evének! Ádám apánk főbűnét a házasságot, a mai férfi nemzedék már kezdi hagyogatni; ifjaink legalább ugy tesznek, mintha a házasságot egészen kiakarnák hozni a divatból Hölgyeink azonban a házibarátokat ma is szívesen látják maguknál, csakhogy as Éva anyjuktól örökölt kíváncsiság még sem viszi őket annyira, hogy minden szegény ördög által el hagynák magukat csábittani. Ami végre a közös bűnt illeti, meg keli vallanunk, hogy a tiltott gyümölcs manap is igen sokaknak ízlik. Nézzük most már, a négy fő bün tag- — Megdöbbentő rablógyilkosságok történtek a közel uapokban vidékünkön, mult szombaton a cserfői szőlőhegyen Deli nevű vagyonosabb nagy-kanizsai polgár gyilkoltatott meg; a sormási határban levő mantai szőlő-hegyutban pedig két stayerországi borvevő támadtatott meg, egyik meghalt, de a másik még él, mindkét esetben a vizsgálat erélyesen vitetik, ez utóbbi esetnél már több szembeaités történt, de egyet sem ismert tettesnek a még élő stayerorasági megsebzett. A szomorú eset ről jövő számunkban már bővebben szólhatunk. — Siófokról irja rendes levelesónk: Siófokon is az Űrnapját fényesen ünnepelték meg, már kora reggel lehetett látni mint készi tették a zöld ágakból a sátrakat, mindegyik sátor készítő vetélkedett egymással minél izlé-sesebbeni előállításában, a mi valóban sikerült is mert alig leheteti megkülönböztetni, az egy másközti szép izleasel készítettek szebbikét. Ez alkalommal is működött a helybeli dalárda, kik is vasszorgalmuk által annyira vitték, hogy bármiféle ünnepélyes alkalmakkor felléphetnek. Ugyanaznap délután főt. Magyar János a dalegylet elnöke s lelke meghívta az egyletet egy kis sziwídámitóra szőlejébe, hol az egylet tagjai kedélyesen élvesték a szives házigazda vendégszeretetét. A nyári idény alatt készül a dalegylet B. Füredre kirándulást tenni s föllépni. — Nálunk a templomtornyát lebontották s újra építik, as építés nagyban folyik, ugy annyira, hogy kilátás van arra, hogy e hóban elkészül. A fürdőház is megkészül e hó végére s így a jövő hó elejére meg lesz nyitva. Színtársulat is lesz de még nem tudni micsoda társulat s kinek igazgatása alatt, mert több színtársulat készül ide jönni. A gyermekeknél igen el van terjedve a vörheny, mibe sokan meg is halnak. Vidékünkben a tüz est gyakori. Sz. F. — Színházi jelentési Molnár György ur Zala-Egerszegre megérkezett! A nagy és nehéz classikus müvekből, melyek vendégjáté kai lesznek, a próbákat és gyakorlatokat meg kezdette, s ez okból a mai előadás is elhalssz tátik; miután e gyakorlatok a mai napot is igénybe veszik, s igy csupán csütörtökön julius 27-én lesz előadás. Molnár ur első veudégjátéka „Nárciss Páris bohóczaVA nagy érdemű közönség becses figyelmébe ajánlom a hat játékra való olcsóbb árakat, mely szerint csak ma és holnap válthatók előlegesen jegyek Molnár ur vendégjátékaira. Erkélyülés 5 frt. Támlásülés 4 frt 60 kr. Zártszék 3 frt 40 kr. Támlásülések már az első sorban nem kapha tók, a többi helyek válthatók Heinrich W. s L. ur kereskedésében. Z -Egerszeg, 1878. jun. 24 én. Tisztelettel Szup er Károly szinigazgató. — Az úgynevezett „végelad ások" czimü üzletek megadóztatása czéljából a következőket rendeli a pénzügyminister. Azon végeladás czimü üzlet, melyetazországnak valamely lakosa rendea és állandó lakhelyén kivül egymás belföldi helyen, illetőleg községben, hol t. i. mint adóköteles összeírva nincsen, — gyakorol az 1875. XXIX. t. cz. értelmében III. osztályú kereset-adójával rovandó meg. Ezen szabály alól kivételt csak azon eset képez het, ha a végeladási üzlet tulajdonosa saját gyárának gyártmányait árusítja el éshiteleseu igazolja, hogy gyára után rendes és állandó lalása után, az ősvilág négy fő-elemét is. Ezek voltak eredetileg: a tüz, víz, föld és levegő. Ezek közül nekünk ma a levegőre legnagyobb szükségünk van : mert ha dolgaink igy fuly nak, nem sokára oda fogunk jutni, hogy csupán a levegőből éljünk! ami annyiból kivá- I natos is, hogy eddig még legalább a levegőért fogyasztási adót nem kell fizetnünk. A vízre in nagy szükségünk van, inert — mi tagadás benne? — a tiszták között sok piszkos ember is találtatik, kell hát, hogy legyen elég vizünk ezek mosdstására. a föld, e régi fő elem, társai közt talán mégis a leghasznosabb, mert mindent eltakar; örömeinket, fajdalmainkat, az adó iniő czédu-lákkal együtt ebbe temetjük örök nyugalomra s e mellett megtermi számunkra az igénytelen burgonyát, mely az éh haláltol mindig meg-óvand bennünket. De a tüz! e romboló elem, a liiz? ! mire való ? Hát ez uraim arra való, hogy tűzoltókat csináljon ! A tüz okozza, hogy tüz oltó-egyleteink legyenek, e szerint a tűznek köszönhetjük, hogy ma ily Sok lelkes, ''derék tűzoltó-vendéget üdvözölhetünk körünkben! Én tehát poharamat emelem mind helybeli, mind vidéki tűzoltóink egészségére! Egyre azonban bátor vagyok őket figyelmeztetni: arra tudniilík, hogy ne minden tüzet oltsanak egyformán: mert vannak tüzek, melyeket in kább éleszteni, mint -Inyomni k«ll. Ilyeuek a honsieretet szent tüíe, a barátság és szerelem égő lángjai, melyeket szítani igen is, de oltani — nem szabad! A kártékony tüzek oltásához azonban kívánok derék tüzolióinkuak teljes szivemből erőt és egészséget! Éljenek ül Üzleti székhelyén már adóval szabályszerűen megrovatott. — A mi az idegenek (külföldiek) által gyakorlandó ilynemű üzletet illeti, as ugyancsak a feut jelzett módon, az idézeti tör vénycsikk 5. §-a 2. b) pontjának utolsó tétele értelmében, ssintéu adó alá vonandó, miután bisváat és miadnnhol feltehető, hogy a magyar honpolgárok, ha ily czimü üzletet a külföldön gyakorolnak, ezen üzlet után az ottan fennálló adótörvények szerinti adófizetésre köteloziet-nek. Az illető iparhatóságok által a „végeladasok" czimü üzletek meguyitására adott engedélyeknek az illető adófelügyelőkkel való köaléae végett egyúttal a földmi velés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister urat megkerestem. A kérdéses üzleteknél adókivetés tekintetében az 1875. évi XXIX. t. CZ. 18., esetleg 19. és következő §§-ai alkalmazandók, ugy, hogy az üzlet terjedtségéhez arányított adó az Üzlet tulajdonos terhére azonnal kivetessék illetőleg előirattassék, és az adókötelestől eg)'' szerre és egy összegben a községi pótadóvai együtt beszedessék. — Az I. nagy kanizsai keresk. ifjak önképző egylet által, rendezendő tánczkosz».. rucakával, egybekötött tréfás sorsjátéknak tárgyai megnevezése. 1. Egy elegáns kalitka, kanári szigetekből származó madárral. 2. A párisi divatlap utolsó száma szerint készíttetett női alsó ruha. 3. Irodában használható legczél-szerübb ln3 centimeter hosszúságú dohán> szer. 4. 1 csillagászati távcső. 5. 1 tökéleteseu kiállított házassági készlet. 6. 1 berlini menyasszony fátyol. 7. Néhai Ágoston hagyatéka. 8. Csemege készlet három személynek, mely Kerl F. A. utódai Plattenből (Csehországban) ho-zattatott. 9. Egy pár hímzett bársony papuci mely a párisi világkiállításhoz készítetett, de itthon maradt! 10. 1 csinos sálon lámpa. 11. „Gortachakoff" eu miniatűré. 12. Nőknek nélkülözhetetlen toiletie tárgy. 13. 1 revolver. 14. Utazásból haza érkező fiatal férjnek kellemes meglepetése. 15. A divat által oly mosto-tohán bántatik, hogy kényszerít ve vagyunk ma dár fészeknek ajánlani. 16. 1 darab igen di szes nyakkötő. 17. Azon uraknak, kik a füs töt nem kedvelik, igen ajánlható, éa ezt iga záo köszönettel fogadjak. 18. A florenczi né gyes «enetarsulat egyik tagjának zenemüszere. 19 Kontantinápoly tájképe. 20. Fieszko legkisebb szolgája. 21. I kosár déli gyümölcs. 22. Napsugár mentő, egyszersmint fürdő toilette. 23. 1 mesterségesen kiállított fez — Rövid hirek. A Rózsa féle gyilkos ság harmadik tettesét Komáromban feiakaae-tották. — Taródházán fehér h ollót lőttek. — Svastícs Lajos 80 éves agg Pécett agyon lőtts magát. — József főherczeg családjával a Mar gitszigeten van. — A fővárosban cholera ea-st fordult elő. — Skóda hírneves bécsi doktor be-te,- — A zultán igen félti életét. — A szegedi ozerb iskola 1000 frt évi segélyt kap a magyar kormánytól, de azért a magyar nyelv mégsem taníttatik. — Deák Ferencz hamvait a Mauso-leum építése miatt két évre a Ganzl-féle díszes kápolnába szállítják. — .Bőhm Gusztáv nemz. pzinh. operai rendezője meghalt. — A kerepeai temetőben épülő haiottaa ház felaratáaa aug. hóban lsz. — a pápa egészségi állapotáról ismét kedvezőtlen hirek érkeznek — Pécsett az országos dalárünn^pély aug. 16-án veazi kezdetét. KI nyert? jun. 22-én Bécs, Grácz „ Temesvár jun. 1. 30. 45. 2. lo 29.12.82. 1. 1. 49. 2. 27. 64. 45 Irodalom. — Lapunk mai számához vau mellekelv-¡j a derék „Franklin Társulat" ujabb irodalmi vállalatai- s kiadásában megjelenő lapok rsj zokkal ellátott előfize ertrTéThivása. Felhívjuk rá t. olvasóink figyelmét. — Üj könyvek. A politikai svindlerei fény és árnyképek válaszul 11-ik Rákay Aranyosnak „Tisza Kálmán politikai élet eejellemrajz czimü könyvére", ir:a ifjabb Kákay Ara nyos ára l frt 60 kr. 1878-évi országgyüléei törvénj czikkek I ső füzet ára 80 kr. Kapható Wajdits József könyvkereskedésében Nagí Ka nizsan. — Mehntr H/mos kiadásában megjeleni „Ordog fia" czimü regény utolsó füzetei is ki adattak és pedig a 30. 31. és befejező 32 ik fii zet. Ara egy egy füzetnek 25 kr. — Mihók Sdndor a „Magyar Komp»»z* érdemes szerkesztője »Magyar vasúti évkönv-vet" ad ki, szerkeszteni fogja Vörös László. A'' évkönyv hóban jelenik meg s tartalmazni fogja 1877-ik évi mérlegeket, üzleti jelentése ket, st&tistikai és történelmi adatokat a a see-mélyzeti kimutatásokat sat. — „Mulattató Ujtdgot" szerkesztenek Bodon József és Pósa Lajos tehetséges ifjú köl tőink. Kiadják a Weiszmann Testvérek. Ar» évnegyedre 1 frt. félévre 2 frt, egész évre 4 < TTZENHETEDTK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JUNT US 27 éu 1878. frt. Megindul október öán. A kiadott terjedelmén programm után ítélve háaagot töltó, hasznos vflllaiat lest. Képekkel ¡«lenik meg a a ponyva irodalom kártékony termékeit kívánja leszorítani. Megjelenésekor bővebben szóluuk róla. — „Bolond It(óku élcilap 25-ik «zárna be- tilldetven hozzánk, elmondhatjuk róla, hogy tartalmát egészséges magyar humor lengi át, képei sikerültek. Ara évnegyedre 2 trt, mely Budapestre, Himzö utcza 1. sz. küldendó. — Moller Ede jelea «estheticusuuktól megjelent a beküldetett hozzánk: „llosvai Péter és Arauy János.J Külön lenyomat a sop róni főreáliskola 1877 — 78-ki értesítőjéből. \ra 50 kr. Kapható Grimm és Hor. witz kfiny v keieskedő biíományábau Budapesten. — yfendé Bódog szerkesztése alatt meg jelenő „Független Hirlap" czimü legújabb napi lap második száma beküldetvén hozzánk, élénk tartalma, jól olvasható kiállítása i olcsósága folytán méltán ajánlhatjuk. Ara negyedévre 3 frt Egyes szám ára 3 kr Színészet- Zala-hgersr«gen ^znper Károly síintársnUts alul kedden junius 18 án „A nagyon szép asszony1, nj ''.ig Labiche F és Durn A tói, ndatott Ez#m mC- '' Huszár Imre fordir•• l«magyarra A szereplők az oly igen i sekély «r.imu közönségnek szerepeiket mégis jól ós a legnagyobb lelkesedéssel oldották meg. bítllftnösen Kiszóltak Szuper »Mont-^isosr), l''jfslusiné ^Gober\ i..ené). Mártinfi (Charn-hrciUb "i Szerdán, június iy én ,Kgy millió egy Mzalina kalapért. Vigjá''ók Juh tói, fordította Csuttav László. A Közönség meg ma i» igen csekély számit v»>lr • ,gtn csudál kozunk azon, hogy minta a derék színtársulat Z-Egerszegen van a kötftnsé? csak kétszer jelent meg oly számmal, melyről mondám lehet, hogy » »ziukör zsúfolásig megtelt Mégis jól játszottak : Szuper (Háfei, Mártonfi (Misehler), L''jfalnsiné iLe yerthau, bárúuö. i Csütörtökön, junitis 20 án adatott : „Samil ;«z ur>>azek ellen.* Irta Maurice Pál. fordította K-leki és színre alkalmazta Molnár György A mai előadás us?ta jövertelrréuek egy része a zala egersZegi torna-rtlr..líó egyiet zászló avatási ünnepélye költségeinek fed«7ésére fordíttatott, miért is az előadáson a tiiz-• >ltók is közreműködtek Elismerést érdem«! a d>rék síintárlulat, midőn nem feledkezik tneg egy oly tár-»nlat emelésének elősegítésében, mely a város disr. és habár a város által nem tánioga''.'' ''<% is, mégis hiker i el dacról st elébo gOr.''litott skatlulyokktl : Szerepeiket j..l megoldották : Barátos. (Samil), Srtiner vVasilii Ujfalusiné ^F.s7kám> A ko7ftnség igen szép számmal jelent meg Szombaton junius J''J-én Ujfalusiné Schubert Km-ma jutalom játékául adatott : .A falu roszsva," T-^th Ed^tó''l A színkör zstifolásig megtelt közttnségg-l Méltán megérjcmlé a jutalmazott n tömeges látogatást. mert mind kedves iátéka — mind pedig gyönyörű színpadi alakia áltil a közönség teljes kegyéi Mrja Hatásosan játszottak: t''jfaliisiué .Feledi Borist " ztiper !G nosz Pista) st Vasárnap, junius an. .Fidibusz" Szigligeti l-ohi;''ZH'': a került s/.inre .J,il látszottak: Barátosi Kózsa B.rtók). Szuper (Kurta Közönség több . h«-r«?t vo''na Vegyes lilrek — A hígan fbtt lojd» egyforma és biztos kéazitési módját az „Erdélyi Gazda" r követ kezókbt-n ismerteti: Általauoaau tudva van, mennyi boszankodást okoz, hog) a tojásnak liigan tózését a legjobb szakács is nagyon gyak rau nem találja el; inert a jól főit tojásnak tökéletesen el kell veszteni nverseségét, r nélkül. J ~ '' hogy azikja megkeményednék és a sziknak és tehérnyéuek kavarhatóvá kell válni. í^z pedig iihj) oii ritkán éretik el és ép«»u aem biztos módszer, se.m r »Miatyánku mondás, sem u -izazig számitás. A következő eljárás azonban soha sem csal. Mindenek előtt a viz mennyisége határozandó meg és erre nézve az a szabály, hogy a viz körül-belől kétazer anuyi he lyet töhsön be, mint a belé teendő tojás. Ezen viz mennyiséget egy nem annyira széles, mint magas edény be töltjük, felforraljuk a midőn már jól lobog, a tojásokat vigyázva, de gyor san beleteszszük és kkor rz edényt, minden további főzés nélkül azo inal féireteszszük a tűztől. A tojásnak legalább 5 perczig ezeu forró vizbeo kell maradni, do ha akár feledékenység. akár a teUzolgalhatás késese miatt ezen idő 10—13 perezre novi is ki magat: r tojás kivétel nélkül mindig kitűnően higra főve lesz. — áz. Á. - Álla torvoeok congrettuta fog tartatni a világtárlat alkalmából Párisban szeptember 8-ától 15-ig. A tanácnkozásprogramjában követ kezó közérdekű kérdéseket találunk. Mely uton lehetne az állatorvosi pályát háladatosabbá, s a társadalomban tiszteltebbé tenni? Melyik az áll atorros rendőri szervezet Iegczélszerübb módozatai? A marhavásárok alkalmával milyen legyen az allatorvos hatásköre éa feladata? Minő törvényes ós közigazgatási intézkedések volnanak teendők a különféle járványok ellen ? sat. Mind oly kérdések ezek, melyek nálnnk Magyarországon is actualis jelentőséggel birnak ; mert alig van E^rupa müveit országai aözott egy is, hol az állatorvosi pálya oly háládatlan, s az állatorvosok általában oly alantos állást foglalnának el a társadalomban mint nálunk. De hogyan is lehet ez másképen, mikor még jelenleg is tiem egy megv« van, hol állatorvosnak még hire hamva sincsen, s r tiszti allat-orvosok számat a belügvm.nisterium iehetőleg tnegszoritja. Pedig a képr^tt állatorvosok szaporítása állattenyésztésünk haladásának egyik alapfeltételét képezi. — A szölök ve$z&lye. A Gyöngyös a következőket közli: Múlt évben ki« mennyiségben mutatkozott egy hernyófaj, mely a szőlő levél szálát megrágta, mi által a szőlőlé vél le-hajlott éa pedig többnyire a szőlőbimbós fürtökre, hol a hernyó bekt>tu(te magát, a fürtön élősködött, »-záltal a liirt is elszáradt, s ez«n bekötésben tojásait lerak tn. Később ezen bekö töt t száraz fészkek a fel kötés alkalmával r 1 öld re hullottak, s hordáskor r földbe kapáltának ; akkor seukinek nem jutott eszébe azo kRt oHH7^Bz«HÍni és megaemisiteni. Az idén «ten szólórovarok ujra kikelvén, nagy mennyiség ben mutatkoztak, először is pók. formában, ké sőbb aprófekete légygvé változtak és repkedtek Mzét, különösen u török és a kadarka sxö-lőfajokra, — azután pedig zöld, vékony, ke meny kukacz alakot nyerlek, egészen elütve a többi kukacz vagy heroyótaioktól,— és ezek moHt a szőlőket k isebb nagyobb mértékben pusz-titjak, külöuosen az oroszi, tarjányi, rhédei és halászi szőlők egyes területeit. A belátóbb szőlősgazdák maguk, a birtokosok napszámban szedetik a férget, de szőlősgazdáink nagyobb részben nem tettek semmit, éa ezért félve tekinthetünk a jövó évi bortermésünkre De még neu: multa egészen idejét e rovar kipusztitása Most jrin a kötés ideje, legkényelmesebb alkalom f»rra, ''ti''>gv azon leveleket, meiyekb'''' e ro-var magái bekötötte, leszedjük és megsemmisítsük. E rovar nag\ valósziuílség szerint a Tortrix pilleriana. F ő k ö v y Antal. — Hasonló csapás az ország más vidékein is mu tatkozván, a Borászati Lapok azt írják, hogy h rovar a saőlőztka (Phytoptus vitis), mely ab ban különbözik a többi rovaroktól, hogy szárnyai nincsenek s lábainak száma 4 pár, a fiatalabbak 3 pár lábbal bírnak. A rovar nagyon kicainy 0.13 mm. hoaaiu, 0.035 mm. szélea; petéi gömbölydedek. Felismeréae bajoa, mert a rovar igen kicsiuy, nlíg mérnők állítani, hogy állattal van dolgunk. Aa fttkák kora tavasz szal kezdik müködéaöket s a leveleket megszúrják — Azon fehér vagy rózaaazinü szösz, mely a leveleket ellepi, ugy keletkesik, hogy a levélszöve parenchym sejtjei a sértés következtében hosszú, sejtes fonalakká nyúlnak ki, melyekben gyakran még a cloroplyll teateoa kéket is megtalálhatjuk. A szöszben tartóako dik az atka s ebbe rak ja le petéit ia. Meleg idő» járaa nagyon kedvező a szaporodásra. As átte-leié« peték alakjában történik földre hullott levelekben ; ae ágak hója s rügy fedő levelek közt. Épen oly káros az atka a szőlőre nézve, mint rz oidium. azon levelek, melyeken az atkák szúrásaik által dudorokat hoztak létre, uem alkalmasak a fürtök kifejléaéhez szükséges anyagok produkulására Gyógyszerre ed ciig a lehullott levelek öaszeszedéae s elégetése. A zöld leveleket ia ie lehet ugyan szedni, csak hogy ec a szőlőtök lekopasztásával járván, szintén kártékony a tőkére. Szerkesztői üzenet. 2803. P. Vaged. Kég megjelent A kérdéses számot elkllldStttlk. 2804. .Párbeszéd a b''.lca^e^leaitésé^51,'' kösz8-! nettel vettük 2805. Sz Szt-Qróth. Szívesen fugsrtjuk. 2806. L Keszthely A kézirat eltévtdvón, megkerült, jövő ssámnnk okvetlen hozza. 2807. A. L. A költemények gyengék. •2808. V. .Mait és jelsn." Nincs jövője. Papírszeletek. — Mi az elv? A napokban egy sorsjegy-házaló állított be egy barátunkhoz, a ki régen meg-fogadts, hogy semmiféle játéksorsjegyet nem vesz, mév ha a hány Rotscbild van, mind garantirozza is, lénk« vesbé pedig részletfizetésre <z Uzer a* e fajta uép ismert rlokvenriávai, jeruzsálemi tört magyarsággal magasztalta az üzletet, kifejtette a vétel olcsóságát. a nagyszerű kilátásokat, ineg a tóbbi hazugságokat, a mik mesterségéhez tartoznak. Barátunk nyugodtan kihaigatta s aztan kijelenté, hogy nem lesz üzlet. Hát miért nem, khérem ? — kérdi az itzér. — Tudja e. mi az elv» — kérdé viszont amaz. Igenis, khérem alássan : tizenegy! A barátság és a szerelem olyan, mint i he-gedil-hnr : ha megreszkedik. még feljebb lehet vonni, d.-» ha elpattan, hiába kötözöd össze, mindig hamis hangot fog adni fMi sem ér fel egy pohár borrwl ''* szólt valaki Kngel előtt . F.gv palaczk bor ínég >s csak többet ér !" válaszolt a tanár. Vasúti menetrend. Érvényéé májua 15-től 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, indul Kauiimrol \ onat hova : szám (->r* p«rc- ldS 205 Eszék, MohAcs.Domhovát * Fiaméba 4 48 reggel Sif, ^ „ 2 30 délut 212 Hu''d-Pestr» . . 4 58 reggel- 202 ..........2 6 délut. 204 '' ..........11 30 esrve 3] 3 Bécsbe (Szombathely, Bé.i U jhely felé )5 8 reggel 301 ^ .......1 1 -48 estve 315 Sopronyba ...... 3 38 délnt 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe.....»W 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztfll Grác« in Bécsbe M Érkezik kaniisnra honnét : 216 Eszék Moháns, l>ombovar * Fiúméból I 41 délot. 206 . . . " 11 eítVö ■Mt tlnda Pestről.....4 201 „ • • • 25 di!at 211 ... ^ 44 estva 314 «4cab«l\szombath. B4c,«-U)hely tVlöl lo 27 ostve 302 „ ,. r 4 5 re8«°l 316 ^opronj hói 11 ,UU1 •Jl4 Bécsből Grácz, Marburg. Prsgerbof felSl ....... 4 12 reggel •jm Trieszt és Bécsból Marburg, Prager- hof felől........1 dilQt I 2t»4 Trieszt és Villachhól Prágerhof felfii 11 - "»t™ Marbnrgb» cíatlaK »«ás VilUcl. ás Fraucesiostbe Ki anoesfestbő I ■ • '' — Kölcsönös vsllomások .Kisasszony, az ön ¡ránti szerelőiem hasonlit-e gyflnlhet, — végnélkilli4 — , M''STvj• el uram, hogy az én szerelmem is e gyürühe» hasonlít, mert nem volt — kezdete." I Azt kérdezte valaki egy társaságban, milyeu kMömbség van a l-ány és a hegedil közt ? Különfélét találgattak ; valaki azt is mondta, hogy semmi ; mert, mondá, ha megnyeggrtík, muvd a kettő sir — De a kérdést feladó ezzel nem elégedett meg •» v,''gre megmondotta, hogy a* a külömbség van : mi. nél vén-bb régibb les* a hegedű, «nnál becsesebh, keres» ltebl> ; a leány pedig minél vénebb lesz, annál kevesebbet ér. Megér-m, hogy holtom után ar ördóg leányát í* nőül vennéd csak hozzád meune mondja egy pörlekedni szerelő asszony férjének. Kos«m! gondolkozol feleségem, hisz két testvért nőül venni ar egyházi törvények tiltják. Egy a tudományosság szomjaival dicsekvő uó elBatározta. hogy saiát életét fogja leirni, és kiadni De hátlia életének csiklandós oldalára fog keiüln. a dolog, mit fog tenni ? kérdezte egy barátnője. Az >n körülmények közt csak mellképben fogom magamat olvasóimnak bemutatni ; Azon szerencsétlenség ért bizonyos fóldmüvsst, hogy neje, egy a kertben levő almafájára feUötötte magát. Atjótt szomszédja és azon reményben, hogy majd talán az ő almafáján is hasonló nemes gyümölcs fog teremni. Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOS. HIRDETÉSEK. mmtntmtmttttt Pályázat, A palini urodalomhan lévő palini pusz-táu nov. 1 óre a tanítói állomásra pályázat hirdettetik : Folyamodók c>akis nőtlen s tanító képesítet tek lehetnek, kik a magyar s német nyolvet tökeletesen bírják. Fizetés: 500 frt készpénz, szabad la kás s egy hold kukoricza föld. A folyamodások folyó évi augusztus 15 éig a palini gazda-ági felügyelőséghez nyújtandók be. Palin, junius hó 1878. (627 4 - 6) Palini gazdasági felügyelőség. ttmtmttntsttnttt HIR Ajándékba adjuk mindenkinek u lopssukBÓgoBobb háztartuNÍ rzikkeket, úgymint: kávés- és evő-kanalakat, késeket én villákat, stb. stb. A nem rég megbukott nagy angol britaiiia-or.üst-gyár t >-ineggoudnoksága által meg lettünk bízva, hogy valamennyi nálunk raktárban lovfí müst brítauia-árukat a «záilitási költség és a mai kabér ''/4 réssének csekély megtérítése mellett elajandékozztlk. A »/.állltksi költttégeknek Angliától Bécsig, valamint a mun kabér ugy csekély részének megtérítése fejében, a táigyak mellett levó tttaxegnek beküldése 7í.gy Utánvétel mellett m, a kóvetk»-zóket kapja ttiindqnki HT Ingyen 6 drb. britauia-eaUst evő k.mal. 6 drb ugyanolyan ká vés kanál, összesen 12 drb , melynek ára előbb 0 frt volt. most mind a 12 drb egyiittveve . . . irt 2.35 6 „ britanía-ezilsi asztali kca, angol aczélpengével , r, R ugyanolyan villával, össziisen 12 »lib.. melyekára el. bb u frt volt, mosi mind a 12 drb eyyiilt éve ., 3 40 l , tejszedo-kanal, nehéz fajta, előbb 3 frt, most . , 130 britan a e»tlst!iő\|, <-\|öbb, t frt most . I 80 Ezeken kiviil elegáns asvt.tli gyertyatartók, páronkint 1. ''J 5o, 3,_ j csészék : "0, 75, bO kr. 1 l.-lO; kávé vagy thea kannák, •j.—, 2.''''0, 3.—, 4—; karos gyertyatartó páronkint H 60. 10 ÍU» 14—, 2o—, czukorszelenuzék ¿.—, 2 »0. 4.—, 5 5l), 7—; cztikor-hiutő 6(1 7,ri. í»0, 1—; és olaj álvány 2.50, 3 80, 4.25, «— ; vajszelencze í)5 1 70, 2 80, 3.25, 4 - ; key.i lámpák durabonkéir ,>0, 65, 80 kr es 1 fit. és számtalan iiim tárgyak £SMT Különösen figyelembe veendő. 6 drb. asztali kés, legtín. britijim-ezllst nyél, angol acaéipongévei, 6 drb. ugyanolyan vil''a, 6 drb nehéz kitünó evökaoal, 6 drb. ugyatiolyau kávés-kanál, eleg. bársony-tokbau együttvév''i 24 drb. mely ok azelőtt tok uélkül 13 frihn kerültek, mostani áruk a tokkal együtt is;(k frt 6''40. K tárgyak a legóitomabb bntania eiüslhŐl vannak készítve, s n valódi 13 latos ezilottól még öt 1 használat utáu s»m kUlÓli-bóztethetök meg; fehéren maradásukért egyébiránt írásbeli kezesség válaltalik Továl ba kötelezzük ui-tgtink.tt miiidenkíiiek a pélizt vi»z-szsadni, ha a» evti-eszközók vagy kanalak fek-ték vagy sárgák h Iliiének (599 8-12) C z i III: brit á n i a-e z ii s t á r u-r akt á r BJca, B(ibenberyArKtr<iiiti 1. A leKbi^tosabb óvszer köszvény és esnz ellen. Az Egerben Bloch Heiurich által fellulált csua szesz. melynek ''J4 órai hasznalata és bedlirvsülése által a legerő stthb fá]iisu kiíszvény és csuz egészen elenyészik. Ksun kitűnő szer 1878. spril 18-ána kereskedelmi és iparkamara Által Égerben védjegygyl ellávva bistosittatott Kgy üveg Ara 60 kr. oszlr. ért. posta elküldéssel az árak hekü^dénu >agy utánvét« mellett l>G kr oszt ért Ismét eladóknak a ''xegigétt rabatt Kaktáiak minden nagyobb városban vannak berendezve Kteu gyógyszer hasznosságáról 4000 bizonyítvány és elíntn« rvéi.y áll rendelkezésem nlatt, és azokkal eredetben »¿olgá h.r nnk a tudakozókuitk. ((»81 1 — ily Megrendelések póstai uton gyorxan e(,zköz,tilt ''tuek Bloch Heiurich, Eger (C«"hnr»znt:.) Meghamísitianal kapható Budai esten . Török József gyózysaeresz urnái, Pécsett: Zuokermandl A. aal, Temes várolt Jaromlsz Ernő, Jabner C M nál u „Magyar kír-lyhoz" es lározay J. Istváa gyögysz«''tálában, vári-ut ; Pozsonyban -ólt/ Rudolf es Fóldenek Ferencinél, Szebcnben Mor schnr W. Fr -nél, Brassóban Stenner J-nel Zágrabban Mltl bach Zs nal, Eszéken: Oienes J C-nél a < i I 4 y x JUNIUS 27-én 1878. Uj hordók eladása nagyban és kicsinyben. Vasabroncsos hordók eladása legjutányosabb áron. Kitűnő minőségű < slavoniai és magyar 3 éves száraz dongáinkból készítve fel hektolitertől 80-ig (1 akótrfl 150-ig tetszés szerinti nagyságban. Megrendelhetők: (f,32 1 3) Gutmann S. H. czégnél Nagy-Kanizsán. kizárólagosan PURITAS H a j-i f j i t ó-t c j. A .PvritaS nem hajfesték, hanem tej ne mii folyadék mely majdnem axon csodálatos hatással hír hogy ós* hajakat megifjít, azaz lassankint még pedig legkesóbh tízeanégy MP alatt ama sr.int nstzaadja, mlylrl or«- tetileg birt! A .Paritat" nem tartalmaz festékanyagot. A haj tetszés szerint vizzel mosathatik, iehet f.-hérrel átvont vánkoson aludni, és gőzfürdőket használni, a festéknek nyoma »cm vehető észre, mert a nem fest, hsnPm ifjitja és pedig a leghosszabb és legdnsabb női hajzatot és a férfi hajái és sxakállát Egy üveg .PiHtaf ára 2 trf (postai szétküldésnél 20 krral több s készpénzei ragv utánvéttel kapható Fraacz Ottónál Becs Mariahllfar- straite 38- szán. — Nagy Kanizsán valódi minőságben Práger Béla gyógyszerész árnál 600 R—25 > flerzogl. Braunschweibische I Landes-Lotterie, vom Stante Krnt''hmiKt und garanfirt. Dieselbe besteht nus 80,000 Oi igiiinl-Looaeii und 44,500 Gewinnen: 12,000, 10,000. 8000, 6000, 6000, 4000, 3000, 2000, 1000, 1 Haupttreffer «rent. 450.000, '' 1 1 á 3OO.0OO, 22 1 150 00O, 1 1 S0,000, 4 1 60,(XX), 62 3 40 OOO, 6 3 30,000, 108 1 26,0« i0 213 5 20,000, 523 12 15.000. Reichs-Mark u s w FÜSTER IMRE bátor-kereskedő Sz. Fehérvár ott. kaszárayautoza6 sz. Ajánlja a nagyérdemű helybeli és vidéki kózönség-nek dúsan felszerelt bútor raktárit, hol is nagy vá-laszJekban találhatók mindenn mfl kárpitos ¿S asztalos munkák lehető jutányos árakon <v622 7—12) Nemkülönben el válaltatnak mindennemű a kárpitos üzletbe vágó munkák helyben u>;y, mint vidéken a legjutányosabb áron izlés és tartós munkáért kezesség vállalta-tik. Mentül számosabb meghizás és becses pártfogást kérve, kiváló tisztelettel. Fentebbi I»ie erste Ziehung findet start am 18. und 19 Juli 187$. O g M i 0 ^ «g "2 0 /z oa S »S tsr --0 0 « » ií s i£> 5 -o S » « O s ma a «S, -5 :Z3 ZZ ** o -S * 2 zn welcher ich Original Laase Ganze Halbe Viertel Achtel 10 fl. 5 fl, 2 fl. SO 1 fl. geg^n Einsendung des Betrages od»r Postvnrscbuss versende. Jeder -»pieler erhalt die Gewinnlisten gratia I t i> j* a ® » "2 ~ S .ä —- ^a (633 i — r. ) w J 5 s ds — —=> <x * < g. t « -o - 3 ® * — s ® « s > x Z y « •© ^ m. ?3 Wilh. Basilius, Obereinnehmer der Braunurhw Landei-Lotterie in Brannschweig. .X Nagy-Kamzsán, nyomatott a kiadó laptalajdonos Wajdits József gyorssajtóján. STRAUSS A. Iclirrucniii- (Vs kelengye gyárát (liées, I . Rothenthurmstrasse 21.) összes férfi-, női- és gyermek-fehérnemű, valamint vászonból álló visszamaradt kisebb s nagyobb szállitmány&t, hogy a roppant raktárt mielőbb kimerítse, az utóbb kijelölt valóban csekély áron eladja. Az igényeknok meg nem felelő áruk készséggel kicseréltetnek, vagy kívánatra bérniontes visszaküldés mellett még a pénzösszeg is, póstautalváuy mellett, vismatérittetík. Két forint helyett csak egy. "TBß 1 uri alsónadrág azelőtt 1 60 «.»ak ft — 75 12 augolbatiazt kendő színes szogélylyel , . 2 — cBak ft 1 — 1 angol trikot.meliéuy vagy nadrag fehér és színes . 2.— c».<tk ft 1 — <2 elegauü batisztkend ''• sziues széllel beszegve „ 2.— csak ft 1.— 6 ujdivatu háromrétű inggallér . 2.— caak ft 1. 1 horgolt női ing a legjobb shlrtinghől k 2— i nak ft I.— I elegáns női lábravaló szogély-diezszel n 2.— csak ft 1.— 1 tinóm shirting éjjeli körzet szegélyekkel legjobb minőség . 2. csak ft 1.-12 ftiom váozonkendő, valódi vászonért kezeskedünk . 2.— csak ft l.— 1 f>. hér uri-iug sima háromrétű nwllel . 2.- csak ft 1.— 1 vászon uri alsónadiág B 2.— csak ft 1 — l fin . szín breton-ing, szavatolt valódi sz. „ 3.— csak ft 1.50 1 dúsan dis>itctt női ing legjobb minőség „ 3.— csak ft 1.50 1 Irgüu. hímzett női lábrav aló, elegáns szabás , 3.— csak ft 1 5«! 1 slmUiig női alsó szoknya, legjobb szab. „ 3.— osak it 1.60 1 mi lábravaló, valódi rumburgi vászonból . 3.— cak ft 1.50 1 angol ozfording, vagy franczia creton „ 4 — csak ft 2.— 1 uri ing, valódi rumburger fan''asie, iiimezve a legfinomabb. , 4 — csak ft 2.— 0 pár tili, augol kézelő legújabb sz. . 4.— csak ft 2 — 1 finoman hímzett női ing dúsan disz. , 4.— r«ak ft 2.--1 elegáns írauezia körzet dus himzés»el , 4— .-.gak ít 2.— 1 tinóm uŐi alsószoknya dúsan diozitve „ 4— sak ft 2.~ 1 schiffon, oxford, v. creton 1, 1.25 2.Ö0 1 uri sitfoniug, dus mollbzegélylyel 1,50 2, 2 50, 1 féifi-ing üiffon fantaise mellei 2, 2.50 3. it 1 uri siff vá-zon n 2 50, 3, 3.50, 4, 4.50 :Y •12 uri harisnya fehér v színes 4, 4.50, 5. ti 1 uri ing, rumburgi vászon valódi, sima vagy redós a legfinomabb U.50, 3, 3 50, 4 ft. 1 uri ing, valódi runiburger fant. és hímzett legfinomabb 3 50 4, 4.60, 5 ít 1 uŐi ing valódi vászon, hím. a legi. 1 50, 2, 2.50, 3 ft. 1 női ing valódi vászon nézi hímzett 2, 2.60, ¿1, 3 oO, 4 ft. 6 drh /4 széles vábzoukondö szeg. nélkül 0, 10 ft. 6 drb ''/« «zéles vász. snegés nélkül tiszta váston legfinomabb 13.50 14..50. ltí.50 kr 1 asztalnemű 6 személyié, fehér és szines 3. 3.60, 1, 4.50, 6.50. 1 atztaliieoiíl 12 személyre fohér és szines 8.50, 10, 11, 12, 11 ft 1 drli HO rőf /4 széles házivászon 6.50, tí.60, 7.50, V ít. 1 drb 4t3 rőf 4 széles kreavaszon 16, 17, 19, lö 60. 1 drb 60 rőf * , sz. irlandi és hollandi v. 1«, 19, 20, 2 , 24 27 30 ft. 1 drb 54 rőf ''/« széles »umburgi vászon 24, 27, 30, ái, 36.40. t»U 12 drb asztslkendó csiuvat és damasz 3, ö.50, 4, 5, t>, 7 irt. ^.rleengecléBtU.: 1 haiszemelyre valc daniwsz aaztaiterit''ík, vagy 24 zsabkendú, óO trtuyi vásár Iá» után. Megbízások a pénz beköldéHe vagy utánvét mellett e cziin alatt kéretiiek : (482 14 - 24) Wäsche BrautauS8tattung8-Fabrlk von STRAUSS A. H e c (. Hotheutburmstrasse 21. sz. \ liáhoni mely által tetemes szállítmány keletre vissza-maratit arra készteté> KOLLARITS JÓZSEF és FIAI i legelső kész fehérnemű, vászon, asztalnemű ét szövött áru gyáriraktárukban az ,YPSILANTI" Hoz Budapesten, váczi-utcza 5. sz. alatti áruházban kaphatók mindennemű kész fértl-, noí és gyeriiiekl''ehérneiuüek, vásznak és asztal neműek a legnagyobb választékban és kitűnő minóségben a legjutányosb árakon Férfi ingek, rumburgi, hollandi vagy irUndi vászonból, darabja 3, 3 50, 4.— , 6. »•, 7, S, 10, 12 frt. Férfi Ingek, hímzettek, madapolauhól. melle vászon, darabia 3, 1, 5, tj, 7, H, 10, 12, 14—20 frtig. Férfi madapolan-lngek, darabja 2, 2.60, .1, 3.60, 4 frt. Férfi szines ingek, 1.60, 2, 2.50, 3 50 írt. Két külön gallérral 2 50, 3. 3 50 írt. Férfi színes angol oxford ingek, darabja 2.50, 4.75, két ktlIUu gallérral darabja 2 80, 5 frt. Férfi gatyák. magyar, félinauyar vagy tran-czia szabásra, pamutból 1.20, 1.30, 1.50, vászonból 1.50, 1 »>0, 1.7ft, 2 frt. rumburgi vászonból 2.25, 2 50. 3, 3 frt 50. Ferfl feherharlsnyak, pamutból íwhér va^y szines tuezatja 4, 4.60. 5, 6.6n. ♦>, <5 50. 7. 7 60, S—14 írtig, ezérnáhol, fehér tuezatja 3 60, 4, 4.50, 6. 0, 7, Ö. U frt, 14 írtig félbai isnyák, íehéritetlen vágrouból varrottak, tnrzatja 4.60, •>. 7 írt. Férfi zsebkendők, fehér vászon tuezatja 3, 3 50, 4. 4 60, ö, 7, x, 0, 10, 12 írt. 20 frtig Férfi zsbkendők. vászonból, fehér szines »¿éllel »)''—. 7"50, ít — írt. batisztból sziues lel 7 írt tt tit 50, szines paniutzsobken-dők dbja 30 kr. 35 kr, 40 kr. pamut hatiV''.t/srhk- iidök szines széllel tucrat-ja írt. Férfi gallérok, minden formában, K-gfino- inabb iczatja 3 írt, S frt 50. Férfi kézelők, tuezatja, 12 pár 5 irt »> t r t Női ingek, rumburgi vászonból, suns, dbja 2.25, 2.60, 3, 3.50, 4-— írtig, slingelt 3, 3.50, 4, 5 Írtig franczia til el i varrással éa I imzettek 3.50,4 —, 4.60, 6.50, «J, 7, S, 15 írtig, madapolauhól sjtna 1.60, 2 frr slingelt 2.60. Női háló corzettek. madapolauhól Kgysz-«-rüek 1 30, 1 50, díszített 1 75, 2.25, 2.50 3, 3.50, 4, 4.50, 6, 10 frtig. NŐI ilbravalők, madapolauhól, sima fczC-gély/.ett. dbja 1.G0, slingelt 1.90, dis/ítrtt 2.26. 3, 3 60, 6 frtig. Női alsóizoknyák, madapolanból, szegélyekkel és díszítéssel, darabja 2.50, 8, 3.26, 3 50, 4, 4.50, 6, 15 frtig, uszálylyal 4, 6, «i. 7. 8, 20 frtig. NŐI harisnyák, pamuthói kitűnő minőségben tuezatja <>. 7, 8, 9, 10, 11,12, 14, 2.'' forintig saiuesek pamutból, párja 75, b<t, 90, kr. 1 -J0, 1.30, 1.50, 3.50 krig Női zsebkendők, fehér vászonból, tu> Ztja, 2 50, 3, 3.50 4, 5, 6, 7, 8, 1« frtig, an-irol cz< rnabatisztból, fehér, 4, 4.50 5, ti, 7. S, 80 frtig. NŐI fraacra derék fűzők. «MieiW.) dbja 1.30, I, », 3.60, 4 -—, 4 fit 50 krig Flu Ingek, t> évesek számára madapolanb< I, dbja 1, 1.40, szines, 1 írt 26, 1.40, va-s/.ónból 2.10, 2.40, félmagyar gatyák 1 10, I 20, S éveseknek ingek madapolanból 1.10, 1.50, szinoBek 1.25, 1.55. vászonból 2.20, 2.45, gatyák, 1 20, 1.40 ; 10 éveseknek, madapolanból 1.25. 1 95, színesek 1 60, 1 75, vászonból 2.30. 2 60, gatyák 1.36, 1 60. 12 é v e s e k n e k. ingek madapolanból 1.30, l.ttO, »ziuesek 1.06, I 90. vászonból 2 írt 40, 3, 3.50, gatyák 1.65, I 80; 14 ó v e s e k n e k in-g(;k ;n-dapolauhól l í»t 40, 1.90, szine-sek l ..», .MO. v ás ¿ónból 2.ü5, 3.15, 4 írt, gatyák 1.05, 2 frt ; 1<J .''vesék n o k madapolanból 1 50. 2.10, bzincsek 1.75, 2 20, vászonból 3. 3.60, 4, 1 jo, gatvák 1 75. 2- 2.20. Kész fehérnemiiek leányok számára, minden nagyságban és miuőségben, ugyszinte csecsemők szxinára. melyekről kívánatra i agy árjuttyzékünkfi béruii''iitusen beküldjük. Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat vászon és asztalnemllukbeii. Rumburgi vászon, 42 méter (54 röf) .ége 23, 24, 25, 26, 27, 28, 30, 32, 35, 38. 40, 42 45. 60, 120 frtig. Hollandi vagy Irlandi vászon. 39 méter t&u röf) 22, 23, 24, -. 2C, 28, 30, 32, 34, 38, 40. 45. 50, 100 írtig. Hollandi vászon gyermek.fohérnemllekf es ágynemilekre 32''/4 méter ^42 röf) vége 16, 17, 1H, 10, 20. 21, 22, 23, 24, 26, 28, 30, 50 frt. Creas vászon 23''/j méter v30 rőf) végP 10. O, 11. 11.60, 12, 13, 14. 15, 16, 17, is, iy. 20. ;;o tri»«. Lepedő vászon egy szélben. 29 métei (3S rőf, 1J lepedőie vége 36, 38, 40. 12, 44, 15, 4h, 50, 100 frtig Fehér pamutcsinvat, ágynemüekre, 1 uiéter 3b, 46, Irt, ÓH kr Madapalam vagy Chiffon vége 40 méter (5l V, rőf) 9.20, 10.40, 10.80, 12, 13 50, 14, 17, irt, 21. Színes kanavá»z, 23''/, méter (30 röf) 9, 9.50, 10. li. 12. 13, 14, 15 frt. Szlaet ruhaperkálok. dus választékban i méter 36. 38. 1«. 50, 52, 61, 56 kr. Váizoazsebkendök, hölgyek é» uruk szamára, tuczatja^2.50, 3. 3 50, 4 5, 6, 7, 8, 9. 10—20 írtitf. Ttfrlilközők, tisy.ta vászon tuezatja 5.Ö0. 6, « 90. 7.50, B, 9, 10. 20 Irt. Asztal kendők, tiszta len, luciatja 4, 4.50. 5, 6.5o, 6 30, 7. 8, 9, fit, abroszok 6, 8 10, 12, 18, 24 személyre, darabja 1 írt 90 krtól 14 fttig. Damaet asztali teritők 6 személyre 5o. 6, 6.50, 7. 7.50 o, 10, 24 l''f ti fi. 12 személyre 12, 12.50, 13. 14.50, 16, 16, 18, 20. 40 írtig. IS személyre 25 23, 32. 48 írtig. 23 személyre 32,31, 40, 50. 53, 75 írtig. Káveskendők. szines és fehér, darabja 3, 3 60. 5, 5.50, 6, 11 írtig, csemege-kendők tuezatja 3, 3.50, 4.50, 5.53 krig Csipkefüggönyök, I ablakra 3, 3.50, 4, 4.50, 5, 5 60, 6 50, 7, 8, 9. 10, 15 frtíg. Ágyteritők. darabja 4 50, 5, 6, tinóm rips, bői 9.50 ; a h / t a I t e r 1 t ó k 3.80 4, 5 frt, ripshől 7 irt 50 kr Ágypokróozok. 4.50. 6.50, nagyobb 6. ö.5o, 7 60, 8 5o, 11, 14 íoriut 50 kr. M e 11 y- asszonyi készletekkel 180 írtól 18tH> frtig es feljebb, k-«n íehérueniti és vászonban H legs/.űbb kiállílásban szolgálhatunk, ezekről árje^yzákünket kívánságra bérmentesen küldjük. '' Az aiuk legjuiaiiyosban szabottak s ha valanii a megvett vagy rongelt tárgyakból akár mi oknál fogva t?ts/,ér<- nem lenn«, 14 nap alatt, ha az árszelvényünkkel ei van látva, nemcsak »-zivesen kicseréltetik, de kívánságra az érte fizetett összeg is v isszaadatik. '' Levél általi megrendelések még az nap, melyen érkeznek, különös figyelemmel és pontosan eszközöltetnek és csomagolási dijt nem számituuk. (560 9—#> NA« V-K A iN IZ8A, IH7H. Junlna Mhn. S2-1K szám. Tizenhetedik évfolyam. j Eléflzetnl ár: g> ¿»r* s frt ^ iVl ¿vre . • 4 « „..gyeii ¿rre ■ - t''.i7V /A /rr HtrdMétek fi ¡,M>xhn« p«M¡tnrhan 7 n,s»o<i«7«tr ''» S min.sen t.niliiu s.irért :» kr nyii.r [ khhkn •.irmiRéni 1° letn''-k M K.u><''t''árt illeték minien •pfpr..» hirdi»í»rt >¡t 1«nr a 3(1 kr lir* 1«\|\|''ÍM. i» . wr^t £ A lap szellemi részét illet« kflzlemények •zerkeaztohöz. anyfoi részét ilIetS közlemények pedig * kiadóhoz jérmentve iiitécendők : ÑAU Y-KANIZSA wiaialosház. Bérmentetlen levele''c. eaak iámért munkat-ir •akt ól fogadtatnak el- ei óbb : N.-Kaiií/hivAtok helyhatóságának nemkülönben a ,25 A. T., „n.-kanizsai o ivr Kéziratok visaza küldetnek. > G Y r K O Z. L o N Y.'' . kereskedelmi Iparbank, „n.-kanlzsal takarékpénztár". a „zalamegjel általános tanítótestület, a kisdednereló eijyHHfllet''. a „soproni kereskedelmi h Iparkamara n.-kanizsai külTálasztmánya * több megyei és városi egyesület hivatalos értesítői«. HHniiklm kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. -- n.-kanizsai Zalamegye szabadelvű p&rt gyűlése f. jnllns 2-án délelőtt! 10 órakor Znlft- Kgprszegen az „Arany Bárány* vendéglőben l''ot megtartatni. Tárgya leend: A párt elnökök és tisztviselők választás«. Esetleg a szabadelvű párt feloszlatása Iránti határozat, és teendő indítványok. A párt tagok tisztelettel kéretnek, hogy ezen fontos gyűlésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Nagy-Kanizsán junius >0-án 187vS. AZ ELNÖKSÉG. Felhívás előfizetésre, A .Zalai Közlöny" jövő julius hó 1-án njult erővel folytatja küzdelmes pályafutását., nem kímélve sem erót sem faradságot, hogy hosszú életénél fogva az általános elismerést továbbra is kivivja, megérdemelje. Igyekszünk a pontos megjelenés által «írn-lni a bennünk helyezett bizalmat, melyet azáltai is kiérdemelni törekszünk, hogy terünk szűk voltánál fogva is , lehető gyors és hiteles közleményeket hozzuuk egyáltalán a hazai, de tüzetesen megyei életünk viszonyairól; s ebben e vidéken egy laptársunk sem előzhet meg, miután hetenkint kétszer jelenik ineg lapunk. S ha a viszonyok engedik s izgalmas napjainkban tömegesb pártfogás kívántatja velünk, hajlandók vagyunk hetenkint háromszor is kiadni, uoha jelenlegi állapotunkban is felette megelőzzük laptársainkat, A t. közönség becses figyelmét, hazafias pártfogasát továbbra is kérve jelezzük, hogy az előfizetéseket míeióbb megújítani szíveskedjenek, miszerint a lap klildésében fennakadás ne történjék. Előfizetési ár az eddigi: •Julius 1-tól szept. végéig negyedévre 1 frt, n decz. fél „ 4 „ Az előfizetések legczélszerübben postai ö kros utalványon eszközölhetők egyenesen Wajdits »József lapkiadó könyvkereskedésébe Nagy-Kanizsa. Wlassics-ház, hol a hirdetések is jutányosán elfogadtatnak s gyorsan közöltetnek. A lap egyes száma előre több példányban is megrendelhető. KIADÓ HIVATAL. kirándulás Fehér-meg) éhe. Junins 11 — 15-ig. (Folytatás.) Az élénk kedvvel lefolyt esteli után éji szállásunkra vezetteténk. — Már megérkezésünk alkalmával szeget ütött fejembe ama gondolat, vájjon ily nagyszámú társaságot. hol fognak éjjelre elszállásolni? mert megjegyzendő, a kirándulók száma 40 volt, s a lakó épület a pusztán csak a gazdatiszti. £ végből házigazdánkat interpellál ván, biztosított, hogy egy öt emeletes palota földszinti részében van számunkra az éji szállás berendezve, nem gátoltatván azonban senki abban, hogy nyughelyét az ötödik emeletre transportál-hassa. — S valóban élénk derültséget okozott, midőn nyugalomra térvén: az öt emeletes magtár ajtaja megnyittatott, s a földszinti részben a padlózatra vetve ötven nyughely kínálkozott napi faradalmainkat kipihenendő. TÁRCZA Emlék dalok. * i. A legelaó találkozna Rendeaen oly merev, bi<i«>g Hideg h«\k, egy kézszorítás, S ké«z .... dehojjv kéaz ar. iameret. Azután ra«ig mennyi kérd<a ! Ki vagy, mi vagy, honnan jttvél V . . . A »ok kórdéatöl a két fél Maga sem tudja mit he«!«1!. Mi nem igy iamerkdénk meg — Hidegen nem fogánk kfzat (>azi nap volt, a egyíttt néctflk A haldokló Természetet. Néatük a hulló levelek Mint vonnak a löldre iepelt, Hogy ne láaaa a pnaztulé.t í''Vf>rmpkein, kiket nevelt. - r A Uiméazet romja felett Találkoxa t»kintet(ink. S e tekintet ép elég volt — Hngy ¡«merjílk egyméat — nekttnk, S aentán elheazélgetéuk A terméazet romja felett..... Áldom a perrzet, melyben igy iamerkedhetAm meg veled. II. Hogy már lég iamertük egymáat — Az-az talán nem ia oly rég : Te egy ró*át adál — Én meg egy «árga levélkét. Wú»dkett5nk arreán örflm ttlt, Lobogott a gzemek lángja Ám egyetlen hang aem jatt a Mí.kor oly heattédea ajkra. > Nem azóltunk--te ném/n intél, Én megcsókolám kia kezed. S elvivém az őjzi rózsát — Te meg a sárga levelet. S midiin magányosan valáuk. Hol nem látott kiváncai nem : Kn a rózaát csókolgatám — Te merengél a levélen. Kim ondotuk kit emlékiokiiek. Mit m^g nem hallott senki aem, ftojTT — ®> ajknnkat leknté : A a végtelen szerelem. III. Szólt a rene, máboa hangj» Felpesadité az ifjú vért, Te máa karján, én máa nSvel Keringők At a diazea tért. Nem féltélek, bár láagol''ak Az imádott égazin azemek : Ámde hideg felhó honolt M«ép homlokod, a arezod felett. I>e amint én kértelek fel, S keringénk a raábbangokon : Mint piroa hajnal terfllt el A róva&pir tzép arezodon. Mért, hogy én ia elpirultam, s te is olyan piroa levél ? . . . Mert kebldnkön találkoztak : CHzi rózsa— aárga levél. QARAV SÁNDOR. K^y hordár naplójából. Budapest, péntekm x/13. Szerencsétlen napom volt ma megint. Petőfi — (ugy haragszom, ha hozzá te- 12-én azaz szerdán a belgazdaságot, a majort tekintók meg. - A major terület, mint fentebb is említve volt: 100 hold, minden szükségeltető gazdasági épületekkel beépítve. Első sorban megemlíthetjük itt az iskolát, melyet a nagyméltóságú gróf tart fön, s melynek láttára az ember kebléből okvetlen hála emelkedik oly főúr iránt, ki az ily puszta helyeken sem feledkezik meg a uépnevelés üdvösségéről. Az iskola magában véve igen csinos kis epület, egy czélszeriileg berendezett tanteremmel, s tani-tói lakással. A fiatal és szép képzettségű tanító állítása szerint az iskolát rendszerint 25 —3ü gyermek látogatja, s a bemutatott próba írások után ítélve, szép előmenetelt mutatnak. A magtár valóban kolossalis épület. A földszinttel együtt öt helyiséget számit, jókora nagyságú, vastáblás ablakokkal. Most még ugyan minden osztály üresen állott, de a látott vetések feljogosítanak azon reményre, hogy biz azok ujolag megfognak telni. Adja az ég! A lépcső feljárat az osztályokba két oldalú, miért is egyszerre négy ember juthat fel, a lépcsők szélessége ket embernek nyújtván egymás mellett elegendő helyet. Az ökör és juh istálók tömör építtetésük által hoszszu időkre számitvák, s berendezésük igen czélszerü. A gépeket illetőleg a hörgőiül i gazdaság minden szükséges géppel he van ruházva. Rgy igen practicus módosítását láttuk itt az ekék kivontatásá-nak a munkára, vagy be a munkáról, mi abban áll, hogy az eke balkereke mellett a tengely vánkosra egy körülbelül 8" mn^as és r széles, erős faállvány van erősítve, melyre a gerendely tövét tektetik, inig a inelsó vége egy lánczkapocs által a taliga rudjához erősíttetik, miáltal egyrészt az ekét rontó csusztatas kerültetik ki, másrészt a vonó erőnek is könnyebbségére szolgál, de a szemnek i* szebb. Ezt eke fel-lovaiásnak nevezik. Kedves házigazdán* mindent felkaroló figyelmessége folytán megismerkedénk Fehérmegye föld míves népségének egyik speciális munkájával a kazal, s különösen a kicsépelt szalma kazalrakással. Evégből egy nagyobb szalma kazal fele lebontatván, a lebontott részből egy uj kazal rakatott előttünk, valóban ritka gyorsaság és ügyességgel Leírni a kazalrakás e módját ngy, hogy azonnal gyakorlatilag utánna lehessen csinálni, nem igen lehetne, azonban egyszeri látás utan már elsajátítható. E''gyébbiránt főpontja az úgynevezett „szar-valás", mi a kazal sarkainak szilárdságát adja az által, hogy kétrét hajtott szalma csomagok rüKatiiak egymás fölé mintegy épitésszer illeg. Figy kováts és kerékgyárt«» műhely is van a majorban. Az állat állomány a következő: 108 drb jármos ökör 2 drb takarodó ökör, a major körüli szolgálatra, 4100 drb. juh, (tehát 1 holdra 1 drb.) 6 igás ló, 40 drb. ménes ló, 30 drb. fehér tinó, 20 drb. tarka növendék marha és 60 drb. cseléd tehén. Még ugyan e nap délelőttjén kocsikon körül jártuk a birtokot, s bármerre tekin-ténk : a gondos, szakszerű gazdálkodás jeleivel találkozánk. A gazdag ebéd alatt folytak a bucsu-toasztok, nem különben a kitűnő bor is, mit a felköszöntöttek: a nemes gróf, házi asszonyunk és gazdánk stb. egészségére szik, hojy Sándor! min''.ha még «,;y második is volna, v:igv lehetne!: Petőfi mondom, kin^k .-őrját ugy mint Mózesét azért n<''rn találjuk, hogy halhatatlansAgán.;! annal inkább legy»ink meggyőződve, s ki a m-íiu országban éjjel nap pal azért jár sarkantyún csizmában, m>;rt a sok Jenőfi és Benófi. Jakoi.tí éá lzaákti. Pökfi, Tökfi, Dongoti, és Fi done közöl egy aem érdemes arra, hogy auruízijj:»it megoldja, irta meg, hogy a-költő mind-miit az inség éd^a gyermeke. Ha menvors7.áeb:i méj; nem költözött volna, megkért! •ném tőle, ki fi:i vagyok tikkor én ''{ Lu, kitől a nyomor s az inség oly elvál hatatlan minta zaidólól a ozigány földrajzi sla-tintikai kimutatásoknál. Ne ütközzenek m»íg tisztelt olvasóim azon, hogy egy hordár a nagy költőt annyira ismeri ! Azt csak rnéltórtatnak tudni, hogy létez n"k éj félelőtti és éjfélutáni éjjeli őrök? Kp ugy vannak mai napság krach előtti és krach utáni hordárok. Fájdalom ! az utóbbiak seregéi)* soroz''attam be. Hogv mi képen élem életem, mai élményeimből kitetszik. Kegolli hsrorn órakor a kerepesi útra küldettem egy menyecskétől, hogy egy kia czédulát kézbesítsek egy arra jövő fiatal embernek. Infirmáltattam kinézés« , ruházata- s alkotásáról ; azt is súgta meg a szoba-oziezus, — ne jójjön, mert a gazda véletlenül haza érkezett. — Hasztalanul vártam vagy két óráig. A''.án vissza vittem a levelet a menyecskéhez, hol rettenetes lármát hallottam. A fiatal ember más uton érkezett meg, a az ott- hon volt férjtől nem a legbarátságosabban fogadtatott. Csak nem mehettem be honoráriumomért, mit minden esetre, ha nem is pengő, de csöngő értékben kaptam voloa ki. Visszatértemben, egy festő fogadott fel, hogy hurczolkodáaánál segítsem. Felhágok vagy azaz lépcsőn a negyedik emeletre, hol ráin pakolja összeg ingó bingóját. Lont az udvaron megérkezve, rám rohan egy vendéglős s elragadja tőlem a festő tükrét a két szókét, mert, úgymond, egy hónap óta nem fizette ki a kosztot. A vendéglős példAját követik a mészáros, a pék s a mosónő, kik az udvaron vártak, ugy, hogy a hurczolkodás pár perez múlva be lön fejezve. A festő, festék szekrényével hóna alatt, rá gyújt egy czigareltlire, és .Oh du lieber Augustint" ftityörézve távozik, engem a faképnél hagyva. Állomásomra vissza indulandó bérkocsival találkozom, melyből egy úrfi s egy furfangos kinézésű hölgy szálltak ki. Az úrfi egyenesen nekem tartott s átadta az óráját, hogy" zálogosítsam el, a vigyem a felveendő pénzt utánuk a „kék macskába". Oda is vittem az órára kapott néu''V forintot, hol azonDan a contó már hatot tett. ugy, hogy a hölgy kényszeritve volt nagy kendőjét ott hagyni. Ez a commis-siom sem volt jövedelmezőbb az előbbieknél. Boszankodni kezdtem. Ekkor a váczi uton valaki kérdi tőlem, elég erős vagyok-e öt pzt ezüst tallért neki hazavinni? Igent mondtam azon reményben, hogy ez egy atam helyre üt majd mindent. Követtem a „Hotel Frohnerbe," hol egy német báró igen gorombán fogadott bennünket. Azt állította, hogy nem igazságosan nyer- TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM Z A Ti A I KÖZLŐ N Y JUNIUS 30 An 1878. firiténk, mig az idő a tovább haladásra nem intett. Rövid volt az idő, mit ott tölténk, de azért elég arra, hogy egy oly uradalom kezelésével, ha nem is egészen de részben ismerkedhessünk meg, melyet bátran nevezhetnénk minta gazdaságnak ; elég arra. hogy oly tapasztalatokkal gazdagodhassunk a gyakorlati gazdaság terén, mit hasonló Körülmények közt bátran követetünk. s végül elég volt. 0 rövid idő arra. lmgy láthassuk, miszerint azaz önzetlen, magvar zamatu vendégszeretet nem veszett még ki, mit különösen gazdatisztjeinknél szoktunk tapasztalni. Bő tapasztalatokkal és édes emlékekkel hagyók tehát el Puszta-Börgöndöt, s indaiánk kirándulásunk második pontja: Lovas-Bcreny felé. Zalaniesy'' alispánjától Hirdetmény. A ..Tortrix pilleriana" szól ló pus7titó hernyó faj az idén nagy mérvben mutatkozik a dunántúli kerületben, jelenül az eddig érkezett tudósítások szerint Sopron, Mosony, Vas. Baranya. Tolna és Fehér megyékben s daczára az ellene erélyesen megindított irtási eljárásnak annyira "elszaporodott és elterjedt, hogy -zen rovar n<m csak az idei szólló termés hozamát képes igen érezhető módon leszállítani, hanem tekintve azt. hogy az irtatlanul maradt rovarok nem sokára lepkékké alakulván át, .•zk peterakás által ujabo ép ujabb nemzedé keke.t hoznak létre, a jövőre is a legkomolyabb aggodalmakra ad okot. Pusztításairól fogalmit nyújt, hogy 187li. évben Verseczen a szőllőket mintegy 1500 holdnyi területen annyira elpusztította, hogy ott nemcsak szólló nem termett, de júniusban még levél vagy fiatal venyige sem volt látható, a az egész területnek oly külseje volt mint tél közepén-. Ennek következtében a községeket önérdekükben ezen veszedelmes berovó előfordulására figyelmeztetve. sürgősen felhívom, hogy a területükön levő szóllőKet gondosan megvizsgáltassák, és h.i találtatik, ez«n hernyónak összegyűjtését és elégetését eszközö jék, any-nytval is inkább miután a jelen időszak hol a rovarok bábbá alakulási stadiumban vannak, ¡íz irtásra legalkalmasabb, s az esetben ba ezen időszak kellő felhasználás néikül mulasztatnék el. később, midőn a bánok további átalakulás folytán lepkékké változtak át. nem létezik mar többé egyáltalán mód azok irtására. A rovar ismertető jelei : hossza mintegy két czentimeter, teje fekete, leste világos zöld: az oldalakon egyes fehér pontokkal, és a test gyűrűkön ritka''szőrrel. A hernyót magát csak ükkor látni, ba a szólló levél, melyet telemész-tés előtt rendetlenül összegöngyölít, szétnyílta tik. Az akkor szembe tűnő hernyó még azon sajátsággal is bír, hogy igen gyorsan halad h á t r a f e I é. A sikerrel alkalmazható egyedüli «»1 járás a következő: A hernyók nappali buvhelyét, később a bábok fészkét képető rendetlenül öaazegön-gyölt és hervadt, minőségüknél fegva már távolabbról is felismerhető levelek kézzel leaze-dendők, — nehogy a hernyók különös mozgékonyságuk mellett azokból kiszökhessenek, kézben összenyomandók, s azután zaákba gyüj t^tvén alkalmas helyen megégetendők. A gond azonban nemcsak a hernyók pusztítására lorditandó, hanem kell, hogy ezen berovó lepkéjének petéi ugy össze szedessenek é< elégettesseuek mint maga a hernyó. A hernyóból fejlődő lepke petéit a S70llő-levelek felső oldalára csomókba, vagy inkább foltokba rakja; ezen petefoltok sárgás zöld szintiek é» némi gyakorlat után könnyen felismerhetők. A peték keresésénél nem cak azon szól löket kell bejárni, melyekben a hernyó az idén pusztítót'', hanem a szomszédosokat is. mert a lepke a pete lerakására leginkább az egészséges és az idén a hernyó pusztítás által nem szenvedett szól lő tőkét választja ki. A peték keresését és öscegy üjléset ni á r most kell megkezdeni és július hó végéig több ízben i s-m é t e 1 n i, mert a lepkék nem egyszerre fejlődnek és igy a petéket sem rakjak le egyszerre és egy időben. Ha a peték összeszedése elmarad, akkor n hernyó jövő évben még nagyobb mérvben fog pusztítani, m i n t a m i I y mérvben az idén pusztított. Zala-Egerszegen, 1878. évi junius hó 19-én. SVASTITS BENŐ, m. k. alispán. Suporinteiuloiisi látogatás Zala-Ist vándon. Tőtiszt. Karsay Sándor ur, a dunántúli ágo&t. hitv evan^. egyházkerület ernyedetlen buzgalmu superiutendense, fópásztori látogatá sál e f. hóban Vas és Zala megye azon ev. egyházközségeiben teljesité. melyek egyházkormányzási tekintetben a rkemenesaljai ev. egy-háztnegvébe" vannak kebeiezve. a következő rendben állapíttatott ez meg: junius hó 11-én llőg\ész, 12-én Ns. Magasi, 13 án Vönöczk. 14 én Dömölk, 15 én Csnge, Itf án Simonyi, 17-én Oércze, 18 án Boba, 19-én Kis .Somlyó. 2J én Zala Isivánd s végül J.''i án Puszta.-Sz.-László. Etne fópásztori körút mondhatjuk örökre felejthetetlen emlékű leend mindaron egyházaink történetében, inelyek eme magas latoga tásban részesülni szerencsések lehettek. — Örök emlékű azért is. mert ily egyház látogatás elmondhatni ember életében egvszer ha történik ; de légtőkép azért, mert most szemé lyesen láthattuk egyházkeriiietünk legkitűnőbb egyházi alakját az egyház kormányzásban fáradhatatlan s példás egyházfőt : s hallhattuk a kitűnő hitszónokot. Di szabad legyen hinnünk, hogy a fő lék el tőle a pénzt. Végre mégis ezer forintot ajánlott — hat hónapi váitóra. Odavezető m káromkodott s panaszkodott, milyen becstele nek a mai játékosok, kik inkább tízetik h mészáros és pék kontóit, mint a szem játék-adós ságát, melyet a regi jó időben huszonnégy óra alatt szokrak törleszteni- E szavakkal távozott mint a villám. S én csak nem pazarolhattam arra az időmet, hogy utána fussak ? Annál kevésbé, minthogy epeu Karpeles ur jött. hogy a sáb^szpoiityot vígy-m hazahoz. De szereu-csétlensé^emre útjába akadtam L a u b é nek n >'' ki épen akkor színtársulatával cs kurváival nálunk Budapesten vendégszerepelt — s ked vencz kutyája megszabaditott terhemtől , » Karpeles urat gyomorbajtól, mit könnyen kaphatott volna h;i azt a leviáthánt felemészti. Utána szaladtam ugyan a beste léleknek, de i''<rnéhánv susz''er inas támogatta menekülésé- O JJ ben. Karpeles úrral oda egyezkedtem ki, hogy szenvedett káráért hússzor viszem majd haza u sábesz-k<>poltyus». Este lett s esett is. Esernyőmet vevém s a népszínház elé álltam. A darab vége előtt egy feldwébli bizott ráin egy igen csinos és igen fiatal varrónő féle fehér személyt, hogy a fő-uí utolsó házáig kísérjem. 0 maga nem tehette, mert czapistrájkot fújtak és dobollak. A szegén) lány futott mint bírt, minduntalan kérdezve, hany óra már? Peseimista lettem, s azt hittem, azért szalad, mert nincs — sperrgeldje! Haza érkezünk, hol a kapu előtt apja várta rettenetes haraggal és lármával. Engem ártatlant az őrmesternek tekintett, kit házától s lányától már többször hasztalanul eltiltott, s nem a leggyengédebben hozta csizmatalpát érintkezésbe testem azon részével, mely gyermekkoromban tanítóm kizárólagos tulajdona volt. Minthogy a szép varrónő v^lem együtt szenvedett, jobban sajnáltam őt mint msgjmnt. Nem oly hamar csüggedek el ! felütöttem sátorfámat illetőleg esernyőmet egy meg nem világított ferenezvárosi játékház előtt, hogy egy szerencsés játékost esernyőmmel s lámpásommal haza kísértsem. Nem kellett soká várakoznom ! Félre e-^pott kalappal jött ki egy úrfi. kinek ugynn nagy szerencséje lehetett a játékban, hogy oly hamar távozott. Mit állsz itt lámpásoddal? világítsd ki a poklot ! Ily hangon csakis pénzes emberek beszélnek , a felhívásnak tartám szavait, hogy kisérjem. Kikísértem a józsefvárosi pokoli sötétségébe, hol knpuja előtt kalapot emelve két hatost kértem. Felkaczagott mint M-phistopheles ! i Megengedik zárjelben azon megjegyzés-met, hogy Mephistophele bizonyosan rokona a Karpeles, Pereles és Eskelesz családoknak, minthogy ő is e 1 e s ) Két hatost, mondá. Ha nekem, barátom, két hatosom volna, ugy a „kispipába" mennék egy kis gulyásra! Orrom előtt cs.<pta be az ajtót! , Fáradtan haza tértem, anélkül, hogy egy krajezárt is kerestem volna. Különben nem csoda: péntek volt s hozzá a hónap tizenharmadika ! Következő aap felkelt a nap mint máskor, ragyogott s mosolygott mint máskor, s leáldozott mint máskor. „Mintha nem is látta volna sírodat, Mariskám W1TT FÜLÖP. tiwrt. supsrintendena ur is egyik kedvea emlékű órái közé számitandja ezen egyház látogatás alkalmával töltött idejét, mert a merre csak útját vevé, mindenütt a legszívélyesebb örömmel fogadták s elkövettek mindent, hogy kö-rükbeni időzését lehető elvezetdussá tegyék. Igazi ünnep volt, mindegyik egyházra nézve ez. Nem hiányoztak a fogadtatásnál a fehérbe öltözött koszorús lánykák, a bandériumok sem sat. sat. egyszóval a mí által ezt minél fényesebbe tehették. Na. Magasiban ezen felül még az ottani dalárda s tüzoló egylet fáklyás zenével is megtisztelte. Mivel mindegyik egyházról külön-külön nem szólhatunk, különösen felhőzzük itt Zala-Istvándot, megyénk egyik kies vidékén fekvő kedves vendégszerető népét s az itt lefolyt egy -házlátogaiást. Róluk igazán elmondhatjuk, hogy mindent megtettek mi által főpásztoruk s ekkor mint vendégük iránt is, kimutathassák határtalan tisztelet s szeretet érzetüket. — Megérkezése napján, a nagy munkaidő daczára is, az egész helyiség nemcsak evang., de min-deu hitfelekezetü lakosai is valamint a hozzá csatolt z.-szt. gróthi ev. gyülekezet ágost. ev. tagjai, ugy a közel s távolabb fekvő helyiség bői a számos közönség már kora reggel ünnepi szint öltve siettek a paplakhoz a főpásztort tninéi ünnepélyesebben fogadni. S bátran el mondhatjuk, hogy ez bármely nagyobb egyháznak is diszére vált volna. Annyival inkább szép volt ez, mert a mesterkéltség vagy költekezés legkisebb színezetét sem viselheti magáo, de igenis azt, hogy iniudat, amit tesznek az őszinte szivből jött öröm tolmácsa. A tágas udvarban a bejárattól a lelkész lakig két sorban a gyülekezet iskolás lánykái képeztek díszes sorfalat mindannyi fehérbe öltözve, diszes virágkoszorúval fejükön. A paplak előtt pedig közvetlen a két gyülekezet elöljárói álltak, élükön a lelkész s a tanítókkal, egy virággal ékesített disz kapu alatt. Igazi költői látvány volt. Mintegy 9 óra tájban tünt fel a szepelki oldalon a kedves vendég közeledése. Erre azonnal meghúzattak a torony harangjai, melyeknek messze elhangzó érez szava már elóre üdvözölte a főpásztort s vele együtt kíséretét. — Néhány pereznyi várakozás után egymást követve robogtak be a hintók, melyek közül tek. Rágó Dénes kemencs-tömjéni földbirtokos s az egyh.-megye derék világi felügyelője négyese hozta a superintendenst. — Szűnni nem akaró „éljen" s „Isten hozta* üdvkiáltások fogadták az erkezóket.jtiszt. Dubovay Béla ur Z.-Istvánd közkedvességü lelkésse pedig egyházi öltönyben üdvözölte őket e gyülekezet nevében s bevezette őket lakásába. Nem sokára újra szóllak a harangok s erre a pap laktól a templom ajtóig a két gyülekezet nagyobb lányai — szintén fehérbe öltözve, koszorúkkal kezükben — állták el az utat kétfelől s közöttük vonult be a főpásztor menete. Legelői a gyülekezetek elöljárói, utánuk a superintendens, kinek útjába a virág koszorúk egész serege hullott, a legszebbet pedig, melyen egy széles fehér szalag c:üggött alá, » lány sereg nevében Bognár Teréz z.-szt.-gróthi k. a. nyújtotta át a superintendensnek, ki azt elfogadta 8 be vitte magával a templomba. A főpásztort követték még többi kíséretéhez tartozó világi egyházi urak. Névszerinti tek. Radó Dénes, Takács Antal, nagytiszt. L''saply István esperes, Nsgy Károly: Ortel".János egyh. megyei jegyző urak. A lőpáaztor, helyét az oltár mellett elfoglalván, az isteni tisztelet 10 órakor kezdetét vette. Az orgona kedves hangjai nyitották ezt meg, egy lelkünket igazán felemelő s buzdító praeludiumtnal. A legavatatlanabb is azonnal észrevette, hogy művész játszik, s annyival inkább kedvesen hallgatta azt, mert az orgonáló az érdemekben megőszült z.-istvándi :a-nitónak fia, Berecz Imre n.-kanizsai jeles zene tanár volt, ki ez alkalommal látogatóban levén szülőhelyén, édes atyját helyettesité. A prae-luditim végeztével az ezernyi ajakról felhangzóit az orgona kísérete mellett az alkalmi ének. Buzgó áhítatos volt ez. minő essk egy hitbuzgó pmtestaus egyházban hallható- Lehetetlen, hogy hallatára fel ne sóhajtott volna a legval-lásulanabb is s nem gondolta volna, hogy menynyivel boldogabb az oly ember, kinek kebeléből a tiszta vallásosság érzete nem halt ki. Ezután főtiszt, superintendens ur lépett az oltár elé a rövid ima utáu megkezdé beszédét Pál apostolnak a Phílippebeliekhez intézett eme szavaival: „Kegyelem nektek és békesség az Istentől, a mi atyánktól és az ur Jézus Krisztustól! Teljesítsétek be as én örömömet: viseljétek ugy magatokat, a mint illik a Kriss tus evangyeliumáhos, hogy vagy oda menen-dek, és látandlak titeket, vagy távol leendek, ezt halljam a ti dolgaitok felöl, hogy erősen állatok at evangyeliumban, hogy megitélhessé tek a melyek különböznek as igástól, mert méltó, hogy én ilyen értelemben legyek mind egyitek felől.- — Ezen igék Molgáltak egy-szersmind »lapul a bestéd további folyamának is, mely ámbár nem volt hosszú, mert as idő rövidsége nem engedte, de mégis mindenkit bámulatra ragadott annak szépsége s azon kitűnő szónoki tehetség, mely főtisst. superintendens urunkat különösen jellemzi. — A fő-pásztor után tiszt. Dubovay Béla helybeli lelkész mondott a szószéken beszédet. Elsőben is melegen üdvözölte a főpásztor s a vele jött világi s egyh. kíséretet s azután áttért a text-alapján azon kérdés megoldáaárs, mikor va. gyünk mi igazán evaugyéliumi keresztények ? — Igazán meg kell vallanunk, hogy Dubovay B. ur eme beszédével kitűnő bizonyitványkt mutatta be annak, hogy ő csakugyan egy igMi ev. lelkész, ki hivatását megértve, fel u használja, mely tudomáuyát arra nézve hogy hívei minél felvilágosultabb evangyeliumi kereta-tények legyenek- — Csakugyan van is ered-ménye. O utána a z. istvándi, Berecz János és » z.-szt.-gróthi, Szűcs Imre tanító urak tartottak minta előadást a hitoktatásból: — Mindan«-. nyiunk nézetét fejezte ki főtiszt, urunk akkor midőn előadásukra vonatkozva kimondá, horr örömére szolgál tapasztalhatni, miszerint az oktatás oly kezekben van itt, kik egyházuk-uak méltán diszére válnak. Felolvastattak ezután a z.-istvándi ¿\ szt. gróthi ev. egyházak ez alkalomra készített jelentéseik, kimutatva ezekben az egyházak hü képe; története keletkezésüktől egész a legújabb időig; az egyház statistikai állása ; val-lasos viszonya a különböző egyházi és világi felaóségekhez: saját belkormanyzatának különböző agai; szám tartás ; a lelkész a tanítók rövid életrajza sat. sat. — A gondosan szerkeszteti jelentéseket, bár nem kevés időt vettek igéuybe, lekötött figyelemmel hallgatta végig a közönség. — A főpásztor itt-ott, a hol szükségeltetett majd utasításokat, majd rendeléseket tett. De legtóbbnyire dicséretet fejeste ki azou szép törekvések felett, melyek ezen egyházakban megindultak. Különösen kedvesen lepte meg, hogy Zsla-lstvándon az egyhás s iskola fel virágzását czélzó íérti egylet, Z.-Szt.-Gró;hon pedig jótékony nőegylet áll fon. A jelentések felolvasása után a főpásztor ismét rövid imát mondott s a népet megáldváü, egy ének vers elénealése utáu az isteni tisztelet b az egyházak templomában teljesítendő viza gálau délután 2 órakor véget ért s a nép kivonult a templomból. Már 4 órakor azonban ismét hivatalon teendői közepette láttuk a fó-paaztort, a gyülekezetek különböző számadó, jegyző, anya sat. könyveit vizsgálván az elöljárók s egyházi tisztviselők jelenlétében. Azu-táu m« gvizsgálta az egyházi épületeket, birtokot sat. Valóban bámulnunk keH azon tevékenységet, melyet a superintendens ur kifejtett s ha meggondoljuk, hogy ezt igy, sói na gyobb egyházközségekben huzamosabb ideig is teljes i tel te s tudva azt, hogy ő folyton ily er-nyedeüen buzgalmu; be kell ismernünk, hogy a dunántuli ev. egyházkerület szerencsésebb valasztást nem tehetett volna, mint mikor a fő-pásztori hivatalra főtiszt. Karsay Sándor urat nevezte ki. — Kívánjuk is, hogy ő e tisztét egyháza, a haza s az emberiség diszére még számos éven át viselhesse! Tudván azt, hogy az ember nemcsak lélekből á»l, — hanem valamivel több °/u testből ia — nem mellőzhetjük, hogy meg na dieseljük a z.-istvándi egyházat is, ki ugyancsak ki mutatta magyar vendégszeretetét. De ép ily nagy mertékben érdeme vao e réazbeu tiszt. Dubovay Béla urnák s kedves nejének, kik a házi gazda s gazdaasszonyi tisztet elfogadták. S érdemünkre legyen mondva ebbeli tisztüknek valóban meg ¡s feleltek a választékos é-.kek s italok ízletes elkészítése s kiszól gáltatása által. A leginyenczebb is megtalálhatta ízletes f;tiatját. Nem hiányzott még » zalai országszerte szíves rák sem, vagy mint a bécsiek nevetik „solo Krebsz, meg aztán a balatoni jó fogas sem. De a jó ég tudja még tni mindenféle embernek való eh«Uő és iható auya-gok, mik elkezdve Indiától Zala Istvándi^ at emberi test kedvéért termeszeinek. Hanem hát aztán nem is voltunk mi sem háládatlanok, mert jó izüen is ettünk, ittuok, habár ec már azután nem tartozott is a superintendeusi lá-t »gatás leglényegesebb oldalához. Vendégek is szép számmal voltak. Ott lát''uk a nevezetteken kivül még tek. Pálfy Jó tsefné asszonyságot s Bátorfi Emma kisatssoayt Nagy-Kanitsáról ; tek. Bayorné, Rotterné, Soósué, Pauerné asszonyságokat a Berecs Rósss kisasszonyt a kötél a távol vidékről; azon kívül tek. Pauer, Seregélyes, jegyző urakat OUárból, Berecz Jótsef, Horeczky Béla, Karner Jin< urakat, s a gyülekezetek gondnokait é* elöljáróit. At ebéd alatti általános vidám hangulat a legjobb kedvvé vált különösen akkor, midőn délután Berecz Imre reneUnár ur a zongorán rá ketdte azokat a jó magyar darabokat • mellé Bitorfi Emma k. a. e lapok sterkesjtő-jének kedves leánya dalolt aszal a mindenki TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. JNS n 1878. elragadó gyönyörű soprán hangjával, melyet a siiperintendens ur is óra hosszat élvezettel hallgatott. Nem csodálkozhatunk semmit is azon, ha aztán ennyi jó kedv nem maradhatott meg a fiatalabbaknál annyival inkább sem, mert a lUüit tetszik tudni a physikábol, a meleg mindent kiterjeszt, minek az lett a következés* azután, hogy — mivel épen meleg is levén — tánezra kerekedlek s a vacsora idejéig ugyan csak derekasan járták Vacsora után flbueauzva a szives házi ¿ódától » a maga« vendégektől, — kik még másnap délutánig ott maradtak — ble vetet-tUk magunkat kocáink Ülésébe s ha2a felé haj t&tíunk n nérna éjszakában, ki tutija megmondani min«'' ¿«»ndolaiokkal lelkünkben. — Talán avval, h«»gy mily örök emlékű lesz e nap előt-tiiuk. — vagy talán avval : érünk-e még több auperintendensi látogatást vagy som ! ?... •e. Holyl liir«kk. — ¿jvastics Benő Zaiamegy köztisztc-U-lu alinpanjának igen szép s nemes érzelmet tanusi1." ténykedését registrálhatjuk. A csák-tornvai elemi iskola vizsgáján személyesen mejr-jelent, ez által nehéz feladatukban az iskolaszéknek tiszteletet, a derék tanitói karnak elismerést. a növendékeknek buzditásts aszülők-nek örömet nyújtott. Jövő számunkban bőveb ben szólunk. — „Párisi Lapok" első számát mellékelve veszi tisztelt közönségünk, kérvén annak köreikben levő szives terjesztését, miután előli zeiési felhívással nem terheltük a közönséget. A megrendeléseket ideje korán kérjük megtenni, mert a következő számok feles példány ban nsm nyomattatnak. — Lapunk előbbi számában közlött gyilkosságok elkövetői ellen a legerélyesebben folynak a vizsgálatok. Nehogy ennek útjába akadályul szolgáljon közleményünk később liozunK tüzetes tudósitást. — A nagy kanizsai polgári iskola /»runnepciye szépszámú közönség jelenlétében ¡un. 2ti-án tartatott meg, mely alkalommal az enek és zenekar kitűnő eredményt mutatott fel, derék tanára Berecz Imre ur ujolag általános idieineréíben részesült A jutalmak kiosz ása nagy örömet keltett. Érdekesnek tartjuk utólag bár a míísorozatot közölni, melyből a jelen nem If-vrtk js tényleg látják a polg. iskola e téreni haladását. 1. „Hattyúdal" Lucia Lammer-moorból, előadta az énekksr. 1. ,M a r s ei 1-lni«e" Sopran és Alt, zongora kísérettel. 3. .Linda" dalműből kivonat, előadta a zenekar. 4. »Salamon" Vörösmartytól; szavalta Szabó István. VI. oszt. tanuló. 5. „Népdal egy v e 1 e g" előadta az énekkar. 6. „F a t i n i t z a négyes" előadta a zenekar. 7 »Vig keblünk és szivünk" keringő Sopran és Alt. 8. „G rand-Galopp" zongorán 4 kézre előadva Berecz I. tanár ur és Lackenbach Oszkár III. oszt. tanuló által. 9. „A tornász" előadták az ének- és zenekar. 10. „Pipás kántor« Tompa Mihály lói, szavalta Sölét György III. oszt. tanuló. 11. „T r o u b a d o u r" dalműi kivonat előadta az énekkar. 12. „M agyar népdalo k," előadta a zenekar. 13. nKo s s u t h indul ó" ei''.afiták az ének- és zenekar. — Alsó-Ttovnborxiban f. hó 24 kén kétszer volt tűz először Ujlaky ur házában, hol már tavai is tiiz támadt; nehany órával későb-i)~n más helyen körülbelül 10 épület elégett. Szándékos gyújtogatások tói félnek. A vizsgálat loívamatban van. — Szabó Imre szombathelyi püspök ur julius 2 áa érkezik Hévvizre, s hosszabb ul-ig f,>g tartózkodni e nevezetes gyógyfürdőben. Köve» János felső őrsi prépost ur már néhány napja srinte e gyógyfürdőt használja. — Csáktornyáról irjAk, hogy 2<>-án délben harangok félre verése és a tűzoltók vészjele zavarta fel a város lakóit, mert tűz ütött ki a város egyik félreeső részében. KiUno.z ház több melléképülettel lett a lángok martaléka A tűzoltók megjelentek ugyau a tűz heiyén. de az erős ssél miatt alig lehetett valamit menteni. A károsultak a szegenyebb osztály-h^í tartornak, soknak mindene bent égett. — kgy jótékony adokorót kötelességünk felemli-tftni. a draakoveczi plébános urat, a ki a helyemén adott át 10 frtot a járáaí szolgabiróságnak * szenesétlenek fölsegélyezésére. — Jelentés a vetések állásáról. (Stt-tneghi járás.) Ugy az ősziek, mint a tavaasiak középszerűek, a szülőtókék évek óta nem hoz-''ak annyi fürtöt, mint ez idén; a gyümölcs "agyrészben lehullt; takarmány bőven termett; tengeri, burgonya és réps kitűnően állanak; az ''dőjárás kedvező. (Kamzaai és pacsaí járás.) A fepeze közép termést sdott; a rozavetések kitűnőek ; buzban rozsada mutatkozik; a tavasziak kapás növények esőt kívánnak: takarmány u7 minőség, mint mennyiségre jó volt; ssőlők t''őlerméare nyújtanak reményt. (Lendvai járás.) K''pcze és őszi vetések középszerűek; a busa rozsdás; a tavasziak éa kapásnövények jók; \| szaraz es szeles időjárás van. (Zala-egerszegi i járás.) A buza jó, a rosz középszerű; árpa, I zab és kapásnövények jók; takarmány kevés volt ; gyümölcs sok lesz. — A jtécsi orsz. dalárünnepély — mint hiteles forrásból értesülünk — az idénről elmarad Az orsz. dalárszövetaég központi bizottsága a politikai éa társadalmi viszonyokat — mozgósítás, sat. — kedvezőtleneknek találta az iinuepéiy megtartására s ezért jobbnak látta azt esztendőre elhalasztani. — Nyilvános köszönet. Szivem sugallatát követvén, sietve ragadom tollamat a nyilvánosság terén is kitej''zni mély köszönetemet mind azok irányaoan, kik f. hó 16 án helyben rendezett hangvernenyew alkalmával mind művészeti mind pedig a külsőrendezést illető részében némi szolgálatot tőnek. Első sorban is ÖHzmüködő műbarátaimnak rovom le mély köszönettel erkölcsi szívességgel miutegy ktváló műereje szerint vállalták magokra a szerepeket. Klug József ur a helybeli polgártanoda zenetanára, a jelesen képzett elmész a zenészei terén, az előadott darabokban a zongora-kíséretet executálta dicséretes tapintatossággal. Hoffmfin Jakab barátom, marczaii kámor ur, jelesen oskolázolt énekkarának egy részével eljővén, a darabok iitenyvezén) letét a melyben ez kitűnő jó hírnévnek örvend, oly szabatossággal vitte, hogy az egész közönség tiszteletét megnyeré. — Molnár János ur, tisztelt ügytár sam, helybeli r. k kántor, élvezetdus intermez-zot nyujta nagyszerű zongorajátékával, mely minden jelenlévőt tapsra ragada. — Kcksteu Mór ur. nagy kanizsai izr. község alkántora, a darabok bassus parihiát fényes Bikerrel oldá meg, ki egyszersmind irántam azon nemeskeb-liiségel tanúsított, hogy tőlem uti költséget sem fogada el, miáltal mint hivatalnok analogotit adott érdemdús községének, ki is nagylelkűség tekintetében egész országunk valamennyi izr. községnek mintaképül szolgál. — Bellányi Tivadar tanár ur, szavailattal kedveskedett a tisztelt közönségnek, kit is finom előadása részére hódította. Szeitz Károly tanar ur, ugy szinte 11irschler Jakab kéthelyi tanító ur a tenorhangban szerepelvén, jó e-edménynyel vivék. Végül a karének soprau és alt hangban, helybeli és marczaii fiuk és leánykákból összeállítva, egéíz odaadással enekeltek és feladatuknak buzgrfn felellek meg mindnyájan Közölök líeck Bo-rta, Spiegel én Weisz Katicza kaaszonyok solo és duettban is énekelvén, a névlegi kitüntetési megérdemlik. — íme fogad-j\k tisztelt mű barátaim mindnyájan közreműködésükért mély köszönetemet, és vegyék jutalmul azon édes öntudatot, miszerint öszmüködé-siink művészeti része, a tisztelt közönség arczárói visszatükröződő megelégedésről ítélve, sike riilt. — A hangverseny érdemleges bírálatába mint rendező nem bocsátkozhatom, minthogy ezt az illem éa a szerénység tiltja, de bátran teheti ezt akárki más. — Másod sorban pedig lekötelezve érzem magam az „Amazon" szálloda tiszteit vendéglőse Zsillinszky Károly ur, a szó valódi értelmében amazonszerü hitvese és nyájas fiai iránt, kik nekem a nagyterem ingyenes átengedése által anyagi előnyt nyuj tnuak. Az érdemnek meg kell adni a koronát, e szerint tehai nem mulaszthatom el e helyütt nyilván registralui, miszerint e tiszteli család, egyesek, egyletek vagy a közönség részéről megindított nemes és jó intézkedést mindig a legnagyobb előzékenységgel pártolja. A társadalmi életet városunkban, pompás kényelmes és a legfinomabb izlésü igéns éknek mezfelelő ♦ 3 modon berendezett kávé és egyéb vendég-csarnokai által lendíteni és élénkíteni buzgón toré kedik. Jelenleg ismét az által adja jelét áldozatkészségének , miután jelentékeny anyagi áldozattal járó eainog színház építése által a város díszére és a közönség élvezetére Tliáü.i papjaínak oly pompá-» oltári em-lt, mely való ban a város díszére szolgáland. E szerint tehát a városi közönség erkölcsi szempontból lekötelezve érzi magát, e szép és a társadalmi életre oly üd vöseu ható törekvést azzal viszonozni, kedélyesen mulattató vendégcsarnokait lehetőleg látogatni és népesíteni. — Végül fogadja tisztelettel köszönetemet azon közönség, mely engem adott hangversenyem alkalmával szives részvéte által megtisztelni méltóztatott. Kcszk hely, 1878. jun. hó 30. Lövinger József, kántor. — Rövid hirek. Chinának némely tartományában oly nagy az éhség, hogy a gyermekeket gyilkolják le s eszik meg. — A linczi vasútnál a vonat egy munkást magával raga-d uts 150 lépésre hurczolt, az összezúzott ember még él. — Bismarck herczeg fi Herbert gróf fellép képviselőnek, vele szemben Harry Arnim gróf fia szintén felfog lépni. — Az Eötvös szobor talapzata elkészült. — Ó felsége a király Bpeslre haza jött. — Honig József kaposvári postamester arany érdemkereszttel diszittetett fel. — Vitkovics Mihály születésének százados évfordulóját szülővárosa Eger aug. 25-én ünnepli meg. — 21 miliő magyar érték-papir küldetett a napokban Budapestről Párisbt Rothschild bankházba. — A magyar jogász- gyűlés ez évről elhalasztatott. — Nobiling hülye marad. — Az uj kép viselő válaaztaa aug. 5 — 15 közt történik meg hazánkban. —Oroszországban társulat alakult, mely Kecskemét s más vidékről a gyümölcsöt szállítja. — Az orosz kormány torpedó hajóját ssazra emelte. — A nemzeti bank nyomdája megkapta az utasítást 300 millió forint erejéig a nyomatásra. — Nagy-Váradon egy mester legény összeszólalkozott két finánczczal s az egyik finánezot kirántván annak kardját, leszúrta, ki rögtön meghalt. — Munkácsy Mihály t a párisi nemzetközi bíráló bizottság a nagy diszéremmel tüntotte ki. — Madridi távirat jeleuti, hogy a spanyol kiralvnő meghalt jun. 26 án. — Domoukos-falran (Vasm.) és vidékén a roncsoló toroklob pusztít. Irodalom. — Egy mtgybecsü történelmi műnek kiadására vállalkoztunk: Kossuth Lajos „Törvényhatósági tudósításai" ezek, 1836 — 7. évről. Azt hiszszük, az ország értelmisége párt-külonbség nélkül, örömmel fogja megragadni az alkalmat, hogy megszerezzen egy müvet, — egy korrajzot, mely nemzet életünk egyik izgalmas evének érdekes eseményeit öleli fel, s ismerteti az akkori rogyei pezsgő élet kiválóbb mozzanatait. A testvéri érzelmekkel összefűzött megyék egész benső életét tárja elénk. Közli az 1832 —tí-ik évi országgyűlésről a köve''jelen-téseket, köztük Deák Ferenczét. — Ott vaunak az „ifjak ügyében" s „Wesselényi mellett", a megyeknek ép oly szép mint erőteljes felt-r-jesztései. — Ort latjuk Kölcsey nemes alakját, s mind azon nagyokat, a kik régi jó magyar világot — mint csillagok az eget — benép»si-tettéi. — O''.t szerepelnek: Ágoston, Balogh, Bezerédy, Beöthy, Borsitzky, DessefTy, Fáy, Föld váry, Ghyczy, Kállay. Károlyi gr.. Klauzál, Kubinyi, Lónyai, Papszasz, Pazmándy, Patay, lladay, Kudnyánszky. Somsich, Széchenyi, Szentkirályi, Tarnóczy, Tisza, Vay, Wenkheim s több jeles. E történelmi kincsre Földváry Mihály volt oraz. gy. képviselő 9 ez idő szerint Poeimegye alispánja hívta tel figyelmünket s az ó birtokában levő példányt rendezzük a»j«ó alá. — A mű kiadatására is ó nyert í meg az engedély t Kossuth Lajos nagy hazánkfiától. 1877. evi decz. 23 án. Az előszót Földváry irta a műhöz, m"ly meg fog jelenni f, é. október utolján. — Ara az izmos kötetnek 2 frt o. é. A tiszta jövedelem az 1848—9 évi honvédek segélyezésére fog fordíttatni. — Az előfizetők névsora közöltetni fog. Az előfizetési pénzek — bérmentve — Alulirt kiadókhoz küldendők. Buda-Pest, jun. 20. 1878. L''grády testvérek. (Buda-Pest, V. kerület, nádor-uteza (j. szám ) — Előfizetési felhivá* a „Zuhany" cziiuü dunántuli élczlapra. Azt hiszem, hogy a dele gatio. ex"Cutio, reaktio, s egyéb ily deákos hangzású izzasztó szerek után jól fog esni egy kis zuhanyfürdő: tessék hát előfizetni! I! mert az agyonfioánezol» magyarnép ruharongyaiból készült bankót uem csak adófizetés és vesztegetés végett találták fel, hanem egyszers-mint azért: hogy újság irónak is jutlaasunk belőle. Ha a muszka czár véres kezeit csókoló Andrássy boszniai Kirch^nparádéra s (hogy legyen a b.^kes polgárokat nyilvános helyeken mivel kardlapo7n!> ellenünk fordítandó f -gyverek besze''zésére 60 •rjillt«''« forintot kidikczióz hatott, — ha szabad ar, országgyülés folyama alatt itthon csavargó képviselőket díjazni s a kéiszersül''. srárazságu. de azért mégis sületlen hivatalos hírlapra 30 ezej forintot sárba haj gálni, — ha lehet a fi-kálisokat az ügyvédi kamara, de ezen modern jogi csizmadia-czéh költséges fenntartására kénvszeriteni. — ha a nép kipióczá''.á-ira hivatott adóvégrehaj''ókból egy egegz ármádiát rendszeresíthetünk. — akkor a „Zuhany számira is kell a forint03 ban kokat mozgósítani, melyek hivatása ieend : a basáskodó tisztviselők, dip''.oma árnyékában rakonezálkodó némely ügy védek, hatáskörökön tulcsapangó királyi közjegyzők, éretlen politi kusok, ész , hazafiság- és becsületességben szűkölködő képviselői aspiránsok, hígvelejű tudósok , álszenteskedő képmutatók, vallástalan atheisták, egyházaik méltósága és érdekei ellen excedáló bármely f-Iekezetü papok, mások bőrét felebarátilag lenyúzó pénzcsiszárok, fizetéssel ellátott zngirászok, a ngy urakat majmoló bugamágnások, duplakrétájn korcsmárosok és kávésok, utazóközönséggel garázdálkodó vasúti hivatalnokok s egyéb ezekbez hasonló társadalmi hernyók knpájába jeges vízzel zuha nyotni. Midőn a lap kiadását és szerkesztését egy morva eredeti balha által okozott álmatlan ság folytán elhatároztam, tettem ezt árért; mert nem csak a fővárosban, hanem kint a megyékben is elég nevetni való van — mit mig a pesti élczlapok csak bottal piszkálhatnak, én meg kézzel is elérhetek ; mert a közeli égdörgés jobban tisztítja a levegőt, mint a távoli menny kőcaapás, s végül még azért is : mert majoritásunk a bagatell törvények behozatala által gondoskodott róla: hogy az ügyvédeknek ép oly kevés dolguk legyen, mint a miniszteri ta- nácsosoknak — tehát hála Csemeginek! ráérek... Minthogy jelen agyonubrikolt koldus világban a becsületesen szerzett pénznek igen nagy szeme van, lapom ára egész évre csak 4 frt lesz — mely idő rövidség és nyomdai akadályok miatt julius elseje helyett megjelenik Szombathelyen julius 14 ikétől kezdve minden vasárnapon, képekkel illusztrálva, tisztességes alak- és modorban. Az előzmények után felhívom a dunántuli kerületben levó irodalom-barátokat: — hogy vállaiatomat hitelt érdemlő közleményekkel gyámolítani, s azt, miután legnagyobb részt a provinczianak jelzett részét éraeklő tárgyakkal fogi&lkozandiic, mind kitűzött üdvös czéljanál mind pedig Olcsóságánál fogva terjeszteni mélióztaasauak. 6 előfizető utan 1 tiszieletpeidanyt adok. — Kérem as előfizetéseket hozzam Szombathelyre Vaame-gyebe — legczélszerübben postai uialványnyal mielőbb bekűideni. Szom bathelyen, 1878. junius hó 21 én, iiorvaih Gyula, ügyved a „Zuhany'' kiadó-szerkesziójo es tulajdonosa. Midőn Dunántulnak ezen ujabb irodalmi mozgalmát jelezve a programmot egész lerjedelmé-ben közöltük, nem mulaszthatjuk el felhívni a t. közön jég figyelmét éa pártfogását e vallalatra. Horváth Gyula ismert élleukiollu satyrával, talaioan ir s azért müvei nem tartoznak, az ephemer életűek közé. Vegye> hírek. — Orosz kém. Nyitramegyében Nagy-B.itanyból írjak a„Nemz. Hirl." nak: A mult hó elején „Bel o* fölött egy maganosan álló korcsmában egy orosz tartózkodott, a ki a vidék térképezésével tobb napon ál foglalkozott, minden arra mutat, hogy orosz kém volt; mert midón hazajött nappali Kirándulásából a korcsmába, egy szobába zárkózott a egesz éjen át térképeken dolgozott. — Hogy azóta hová lett, azt bizonnyal legkevésbé tudják — a magyar hatóságok. — Az uj-pesti rablógyilkosaiig harmadik tettesét, Kellner Ignáczot, kedden reggel 7 órakor akasztották föl a komáromi vár egyik félreeső helyén. A végrehajlásnál két gyalogszázad volt jolcn. Kileucz peremezel a végrehajtás után konstatáitatott Kellner hilála. Kellner még ki-végeztetésénél sem hagyott alább makacs és elvetemült természetével, egész az utolsó pillanatig jókedvű volt. Midőn halálos Íteletet előtte fölolvasták, mosolyogva a hóhérhoz fordult s azt monda: „Kozárek ur, tetszik, ludni, hogy én zsidó vagyok, azért legyen szives a sapkámat fejemen hagyni." Erre megjegyzé a hóhér, hogy ugy bfjos lesz a mütet, nyakát nem tekerüetí ki illően, erre egész mosolyogva válaszolta: rUgy hát a kötéllel gyöngén bánjon, mert nagyon csiklandós vagyok." Ezután kettőt lépve fölállott az akasztófa alá, katonásan szalutált s aztán intett a hóhérnak, hogy most már — lehet. Heti naptár. Junius 30-tól Julius 6 lg 1878. H6- én hti- Kath. és prot- II li f í i ) DRp naptár nsptár jatj ÍM. Az elt''vc.lt juhról I.ukács XV. :l<) ; l Vasarnap K n Pl.-i«m. H^tfű ?>iai. A 2 Keid Sir!. 1> Ski- rda EllojJ 4 C.iilir.rt .!< L'' lalrik f. Pintek ,Cirill •> Sx''i?iil>.nt Ksai-ii Pr. 18 A 2 Leont ;v Júdás 20 Merhod Julim E .sel., Agripij. Jáu sr. m m á! Felelős szerkesztő: Bátorfí Lajos. HIRDETÉS. tmtttxumtutum Pályázat r ( A palini uradalomban lévő palini pusztán nov. 1 ére a tanitói állomásra pályázat hirdettetik: Folyamodók csakis nőtlen s tanító képesítettek lehetnek, kik & magyar s német nyelvet tökéletesen bírják. Fizetés: 500 frt készpénz, szabad lakás s egy hold kukoricza föld. A folyamodások folyó évi aagusztns 15 éig a palini gazdasági felügyelőséghez nyújtandók be. Palin, junius hó 1878. (627 4-6) Palini gazdasági feUlgyeloséf- mmmmmmm TI7,K.MHCTRPIK tfVFOI.YAM. 7. A r. A r K ft Z I, (1 N-''-V. .wnim so-ín 1r78. Bt Herzog. BniuiiSfhwHiiiselic LuiHles-liOíícrle, vom Staat»» nonehin»«! »"d «arniiíirC. Didibe h«Ktrht H.is Sfő.000 »i]«iunl-l,i»<»«<ii und Gazdasszonyoknak! V.tiamennyi kávépőtsrer t?í»t.t a 44.50íí í.''cwíuimmi: (Frauck Henrik flai találmánya Lttdwissbiirsbnn) > «lagysr.erüesi jó i7 • ós ía/.ltjr tipanvag urislmi miatt n bgker. -tt-bli - ílngv :i közkedvelt-»égü és mind-ntUt k-rese»i 1 Hanpttfffer erent. 4:">0.l,»0". :i 300.00O. 1 IlaiipTfreflT.T •¿1 i:.0.00o. 1 HO,(>00, \ „ " . »íooíH). r,-_> " 40 Oí)«». f» " :ío,<mio, i "8 2;''»,«)"''», lí l-t ¿0,000, 523 ir> ikxi. r R-íehs-Mark n .«. v. \|>i<- «-mi•• Ziidning liixli''t stast am IS. und 19 Juli 1SÍS. Iá,«», l''l.''KKJ, 8<XKJ, \|}<XMI, r.íHK). .".(k.O, M Ml. likul, ártsanak, «ok eyárns knlMiiT-!«• késxíttnényctk «»lány kot Wnlékot .1 hír- '' neves Franck-kavé eiin alatt vá-áti.a liox ; ni tobb sokan közülök az éfl»í«z czeget: (l>-9 2—:») ..Heinrich Franck Söbne in Ludwigsburg, a következő 6 gyártulajdonosa : Ludwigsburgban 2 gyár). Rieth Brettea. Memsheiai és Srossgtrtachban" iit.-ítinrnmják é< a silány ímkrn rj«$ítjk. >liér<?! — liogy a vevőket oaaljiU! Enaeifogva : Elővigyázat a vásárlásnál : A valódi Frank-kave feltalálói és gyárt«»» kényszerűivé vannak • oltat láilárska pikhoz >''■ csOtnagaíkhoz az aláírást Viertel Achtel 1 fi. r2.~, 7.1 nvl. l.pr i«-h Original Loose Boitze llalbf _ 10 fi. r, fi. i fi. •>'' Kii:<en<lttng .len Uetragea od-r P.wtvorvi.iiN* v. r3»»nde. .lerter Spii.lcr erhält ili<^ fíewir.nlístin gratis! (nr, >-:, Wilh. Basilius, tHi.TcinDohnb''T <lir Hraimscbw J.midr«-l.oMer\|e in Hrnnnsehweic;. > SZKPNKU. IFJISÁU -A. hölgyvilág által mint félS\|«aMiattas bÖrflMMÍtászer általánosan elismertetett a hivatalosan megvizsgált. kitiiuő. ártalaatlan, valédi^ KAVI8AST E ítr. L E .1 O S S E-tói Pár itthon. Kzen világhírű bőrfisztitó szer valamennyi szí-pitűszer közölt tf»jrliU-l«-aHhh és leghatáo<-abbnfck bizoiiynlt szeplők, bőrkiütés, rezessé, sárga foltok, valamint minden bortítztátlanság biztos eltávolítására. A RAVISAXTK az arezszinnek feltflnKen szép halvány róssaszinü bársonyszerfl fiatal üdeséget ad, a bőr és kezeket gyöngédekké teszi, a lég behatási-tél aegévja, S gyöngéd bőrt szerez a legkésőbbi öregségig. Kapható való-''i minőségben : my-Kanizsán, Präger Béla sr gysgyszertárában. Budspestes Tőrők iézsef gyógy. nrnál, Szegede« Kovács Albert és Barcsay Károly gyógyszerész nraknál. Krrdeti üvegtok ára 1 frt 50 kr. Központi f raktár Bndnpest^n Schwarz Henrik nél Mána Valeria-ntcza, 9 sz. (589 14-2«) • 1-3 a liat".!«:íffil:«c IrtílriiH-nv rrf!\| V«''«l o-jjv»-k«! rl'' FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-FORRAS I I IL SCHUTZ-MARK£.^H SCHUTZ-MARKE. A leghatasosabb valamennyi keserfivlz között. "atásál.an a* által különbözik előnyösen a többi ismert keserüvizt.-.l hosy kia«lit> adn?okh:ni hatásos s használata nem okoz ntóbajokat "ín''S, Dr. Leidesdorf Miksa, tanár. Kiilonő«» as által tűnik ki, Uo<y enyhén k serü, nem kell»>tnetleu ixfi f-t odanyomni!.. ..» a tisztelt gada<x....ynkat kérni, li.^-y «en jegyekre '' ha«nálat_«tán sem zavarja meg az étvágyat é. szigorúan vigyazzanak. Itojry »¿y a en"''"'' "t'' IjJoLL SKIDLITZ - PORA. p 1.1» 1« -v-olArll níl ezimlapján ft %a V''SciK aKKOl >(tl()(ll^ ;.„ nok«znro<itott e/égem van l.''iiromvs. # Bűniető bírósági Ítéletek Ismeteltén eonstatiltik C7..''-«< ,n ii ved-meghamísittatását : azért óva intem a közönséget az ".lye.. h.fni-•írr^nvok vásárlása ellen , minthogy azok rsnk imitísr.A vannak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o é. Valódi minőségben az i-r\ ¡.-liiit rrégeknél. valódit a hamisított tói, utánzott-tól meckül^nhöz-ctni birjsk. .V 7 i»r7.á^ va''amennyi jobl» iievii füsz»-rk--re«hedésél» ti kapható a valódi Fran ek-kavé, ellátva a fellebb idézett védjegygyei és aliirásssl. Dr. Korányi Frigyes, tanár s kir. tanácsos. ,.() nsegél y," Budapest 187S Valamennyi budai keserílviz között kelleme« i»e éj jeles hatása által tűnik ki : gyomor- és bélhnrntnál, megrögzött székrekedésnél, alhaii-vérpangásnál valamint v-rtolnlásoknál, aranyérnél, étvágytalanságnál, i8<7. sug. Dr Kiss Sándor. A hatás kivétel nélkül gyor9. biztos fájdalom nélküli. Wiirzburg 1878. anár s titk taná<sn«. Dr. Báró Lichtenfels-Soanzoni, íanár"titko" Raktárak N.-Kanizsán: RosenlK''rg ég Welisch, Streni és Klei» nrak föszerkerc.«kedéséhen. Ké-«zletlnM) miud''M) gyógyszertár és fü-zerkerskedéshen. Nyomtat-ványol: <tl>. ¿noj-.-n, a azetküldesi igazgatóságnál Budspesten. WT" Rendes adag: egy fél borospohárral. liü tai:ár«adó féifiak számára gyöiigc3é«>iáiiai)otokhaii ■ Gyógyhely Tarosán. SÓVAL. A legmeghízhatobl» önsegélyző »/ere a szenvedő emberiségnek minden belső ,« külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min-.lonnemü srl.esillések, tej-, lül- és fogfáiá. régi sérvek és nyílt sebek, rAkfekélyek üszök, szemgviilladA«. mindenneinü bénnlás és sérülés sth ellen. l''vegekben használati utasitással együtt 80 kr. o. é. Valódi minőségben a v-tel jelölt ezégeknél. t>; evvén.k. kik uiagöml.''s.. nemi gyöngeség. l»ajkihnilás-t v alj miit ¡.loit bujas •nyvbeii «/enverinek ezen a maga neme bon egyetlen mü áltsi tsnacsol és gyökeres segélyt syernek Megrpnde hető a következő helyen- fii;» S—, Dr. BRN8T L., Budapest, két sas-uteza 24. >Ára 2 frt ) Ki r Iiéic« mu •''rtrk^r-''l inr^ akjir ttíIíímIiii. kivánatm .-Btjr «Vilrk-».. k«''--(M-ltkcl clUlhtt kiroiuUut kap 1>)mM ilijtalanul >n<>ukul<lrc> : a/onhan -euki ^ ».«c- nuK''ii alA a«lilhf kr7.e-lf-^iu>lc. A niiR r kivonatot n«-m olvsrta. (Talztnansdorl.) Kitflnn vas fúr dó létezik Szombathely t»)l a ma^var tlélnru-ííhri vaP\|»álvá»úl 4 órányi távolságra. Az idény megnyitása május I9-cn. (571 7—8) A gyógy-igazgatöság. D lORSCH-HALMAJ-ZSIBOLAJ k ^ Krohn H. és társától Ber^enbeu ^Norvégiában \ Kzeu halmái-zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előfor-ilnló faj kőzött az egyedüli, melv orvosi rzélokra használható. Ára egy üvegnek használati utas tással I frt o e. Valódi minőségben a -al jelnlt ezégeknél RakláraW : N.-K a aízsa (x > Práger Béla gyógy, {xfi »Osenberg .József, (x) Fesselhofer .lózsef. \X) Rosenfeld Heins József gyógyszerész. — Barcs (XI Horner 8 Csáktornya <x) Otnrz L. v gyógyszerész K a r á d Bematzky A. gyógyszerész. K s j> o s- • . . < r 1 _ "t U.L.« J.__£>•.!__ ___''___ L'' ....... n .. . / » + * . Kőbányai sör raktár DREHER ANTAL sörödéjéböl Blank^nberg Vilmosnál főtér (gabona piarczi Kaiser-féle házban. Mindennemű sör 25, vasv 50 literes hordókban és1 Wajdils József könyvkereskedőben Nagy-Kani?.san kapható n most megjelent: TISZA KÁLMÁN WÍA.TJSS: ¿''¿^^Tc«^.^. ™ Wdikban a misében kap. politikai élet és jellemrajz Kákáiul, harmadik wyógv. keszthely t) sebuífer a. íz) wűi.seh k. körmend (xt liato. — Helybeli palaczksőr megrendelések, házhoz szal- kindás, /irn 80 kr. ''i: «tva windeaur jé^ba hátra és különféle mindben m- A mag Umtetö törvénvkönw »yógy \|iánok.Rt. <i yörgy tX) A. C. Kibíe gyógy Z ,-Í g r á 1» (x i közöltetnek. (42") 48 - ) \| . UUIIttMA» Lili Vtllj KOUj V bűntettekről és vétségekről kimerítő tárgymutatóval, ára 3 frt. Mittlhnoh ív gyógy. (x\| l>gslmashoz gyógy, (xi Hegedűs Oy. gvógy. (x) í''rrklet .Ián. gyógy. Sz a I o n a k íx1) írbwarz (ín«ztáv gyógy. Karj.l xi Knrhlitz Ist.") B«miltzkv A. Ifi— Cséplőgépeket legújabban ¡avifott szí»gecs-rend»zer 1 4 vonó marhára, akár peilíg kéz-er«íre is alkalmazva jótállás és próbaidő tnflle''t Iiérmnitejt Vüsllti sr.íl-lítással felette <»leaó árak mellet szállitm.k. .Jóravnló ilgynííkttk kerectetaek. fsmételsdók előnyben részeaülnek RAayfart Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. FUSTER IMRE bútor-kereskedő Sz. Fehérvárott. kaszárnya utcza6 sz. "Ajánlja a nagyérdem?! helybeli és ví.lékí közöuség-nek dúsan felszerelt balor raktárát, h-l is n.igy vá-lasztikban találhatók mindennemű kárpitos és asztalos mnnkák lehető jutányos árakon. .022 S_12''. Nemkülönben clválaltatnak mindennemű a kárpitos nzletbe vágó mnnkák helyben u,y, ntínt víilé-ken a legjutányosabb áron. Jó Ízlés és tartós mnnkáért kezesség váilalta-tik. Mentül számosabb megbízás és becses pártfogást kérve, kiváló tisztelttel. Fentebbi Z I i n s z k y, a kissebb polgári peres ügyökben való eljárá* rendszere tekintettel a községi bíráskodásra iromány példákkal ellátva, ára 3 frt. Továbbá: növényi hártyapapir befőtt gyümölcsök bekötésére valódi minőségben. Ajánlja végre a kor igényeinek megfelelő s dúsan berendezett könyvnyomdáját. ANagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtójin.