Zalai Közlöny 1883 009-016sz február.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	7.36 MB
Keltezés:	2009-10-16 15:11:03

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2467
Megtekintések száma:	7285
Leírás:	Zalai Közlöny 1883 009-016. szám február Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NA6Y-EAIIIZ8A, 1883. február 1-én. BMUtteU ir: tgéu ívre......8 fi fti étre.......< ne. jta ím......2 Boy stam 10 kr HIRDETÉSEK 1 hasábos petit.«orhan 7, mftKixlpzi 6 i minden további sorért kr KYILTTÉRllKX soronként 10 krOrt rítctnpk ír: Kincstári illeték minden egyes tfterl 50 kr. iUeU-ndo .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank" ÜetV t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi Huszonkettedik évfolyam. A Isp szellemi részét ffletó ktrúemé-ajek a azerkejztőocz, anyagi részét illető közlemények pedig a Hadához bérmenUe mtézendfik: K A G Y - K AN I Z 8 A / Wltttttssáz. BérmenWUen terelek csak ismert mmikatársaktol fogadtatnak «1. Késiretolt Tiltsa nem küldetnek. ,nagy-kanizsai takarékpénztár, a „zalamegyei általános tanítótestület a „nagy-kanizsai kisded-nevelő s iparkamara nagy-kanizsai kfUválasztmánya0 s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelettő vegyes tartalma lap. A zsidókról. Aki Magyarország jogi életéből a zsidók életét akarja megírni ?em nehéz munkára vállalkozik, sőt ezen kérdés, melyU az országgyűlés a legutóbbi napokban a tapolczai kérvény folytán keltő világlatba helyezve letett a napi rendről, még azt is megérgemli, hogy hálásnak tartatva a társadalomban legyen annál erősebb viszhaagja. Miért is nem tartjuk fölöslegesne k a jogfolytonosság és a tárgyilagos eloirálás ezempon íjából e kérdést még egyszer lapunkban szőnyegre hozni és egy kis rövid áttekintést nyújtani, annak megértésére, ami ma- minden felvilágosult ember vágyainak netovábbját képezi. Ami a zsidóknak a magyarjog-bani legutóbbi szereplését illeti már az 1840-iki törvények által megte-lepedési szabadságot nyertek oly értelemben, hogy az országban és az ahoz kapcsolt részekben született és megtelepedés! szabadságot nyert zsidók, az országban és kapcsolt részeiben lakhatank (kivéve a bányavárosokat) kereskedést állíthatnak, mesterséget üzletnek, ezekben ifjaikat taníthatják,ne kötelesek állandó vezeték- és keresztnévvel élni. Amennyiben eddig gyakorlatban voltak az is megengedtetett, hogy jobbágytelkeket szerezhettek : de közhivatalokat nem viselhettek, czéhekbe nem vétethették fel magukat, vámszedők, vám és nemesi birtok bérlói nem lehettek, Hegyalján szőlőket nem bírhattak, aszú borok kai nem kereskedhettek; s mindezen az 1848-diki törvények sem segítettek. De segített ezen áz 1851. deczemb 2-wi pátens, melyben minden alattvalónak a törvény előtti egyenlősége kimondatott; segített 1853. midőn már nemcsak hivatal, de birtokképességet is nyertek, melyet az 1860. febr. 18-ról szólló rendelet, nyíltan kimondván, az 1860. okt. 20-ki ca. diploma alapján összehívott országbírói értekezlet, tekintettel a vallás-különbségből kifolyó és az ausztriai törvények uralma alatt bővített polgári "magánjogok állapotára szintén megerősített és törvényerőre emelt. Csak a polgári és politikai jog gyakoroltatásának betetőzése hiányzott már ekkor, melyet szintén megadott az 1868. 17. t. cz. (az emau czipatio) — mely törvény^ kimondá „hogy az ország izraelita lakosai i keresztény lakósokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatván ezzel egyszersmind minden ellenkező törvény, szokás vagy rendelet meg szüntettetvén, mindazon megszorítások, melyek előbbi jogi állásukat szabályozták a történelem körébe A zsidók ezáltal Magyarország nak ma törvényes gyermekei és e nemzet büszkén tekinthet vissza ama nemes munkára, melyben izraelita polgárait részesítette és erősen hisz-szttk, hogy a polgári házassággal betetőzendi munkáját. A jogi élettel nem ily fokozatos szellemben haladt és halad a társadalmi emanczipatíó. Ismerjük, látjuk, tudjuk, hogy ők viszik kereskedelmünket, üzleteinket, szabályozzák forgalmunkat, nem tagadjuk hogy közgazdasági életünknek legfontosabb tényez i s az adómivclés-ben is nem utolsó helyen állnak, sőt fokozatos művelődésük, magyarosodása által rokonszenvünket is mindinkább kiérdemelik, de mégis szeretjük és óhajtjuk, akarjuk és követeljük, hogy iskoláikba, templomjaidba családjukba, üzletükbe beviszik a korszellemet, a felvilágo>odást a magyar szellemet s beolvadnak és így a jogi élet pro-cessnsában végbement változásoknak megfelelóleg, társadalmilag visszaadják az államnak azt, — amit tőle 1840-tol a mai napig jogokban nyertek, aminek következménye leend az is, hogy a társadalom és államban egyaránt ismerjük őket .magyar" polgároknak. A tisztességtudó .Zala- A „Zala" isméi fényes jelét adta annak, hogy mily hódító magulalán áll a hírlapi tisztességnek. Egyik közelebbi számában ily czim alatt: .ínformatió a muraköxi küldöttségnek. vezércsíkk alakjában hot egy közleményt, melyben azon papok ellen el-seo kikel, akik Muraköznek a zágrábi érsekséghez leendő csatolását ciélzó kér-Tényt aláirtak. — Hát uteo ai tagadhatatlan, bogy ások az illető arak erős okot adtak arra, hogy minden melegen értő magyar aiiv utálattal fordaljon el tőlük ; de törekvéseik, egyéniségük még egyá-talán nem emelkedett szerintünk olyan maga* aainvouslra, hogy egy olyan tekintélyes politikai lapnak, mint a .Zala" érdeme* volna érottök vagy míatlok aü-lyednú — Ha már azokat a tisztelendő arakat a politikai szereplés éa törekvés okáért revereoda nélkül bási pongyolában akarta bematatni, akkor hozott volna ellenük valami erős hámora csikket a .Tarczá\'-ban ; de ne komoly tartalmat kívánó helyen. A ,Zala" minket irodalmi tiszlet-•égtéleoséggel vádolt, mikor.Tárczá^-nk-ban kissé erősebb hámorral irtunk a szokottnál, Mi ott m eeak at íllelok nyilvános szereplését támadtak meg; de ast a asent helyet,melyet közönséges nyelven aházi tüxhely\'-nek neveznek, sértetlenül, érintetlenül hagytuk. A „Zala" asonbao idegborsongató ősikkel egyházi férfiaknak lítrt migánl ikába Ez ellen a hírlapi tisztesség nevében f-l-zolaiunk. As ily vádaskodást és hírlapi mii kfidéal ÍU-C-.U szemmel nézhetik a többi tisztelendő arak ; mer\', hát ugy szokott as lenni, hogy : „hodie mihi, oraatibil" Utczaí kövezetünk. Budapest útburkolatairól a mér-nökegyleti közlönyben egy czikk jelent meg, melyből egyetmást idézni és Nagy Kanizsa útburkolatára tanúságot vonni bátorkodunk. , Budapesten kísérleteknek is tág tér nyittatott, minden legesek\' lyebb eredményér kecsegtető anya; nak vagy rendszernek alkalom adatott, hogy életrevalóságát bebizonyíthassa, nemcsak egyes utczákat engedett a főváros hatósága próbaburkolatok bemutatása czéljából, hanem azoknak egymás - között való Összehasonlítása végett a jelentkezetteket egy utczában egymás mellett készítette el, hogy a versenyképesség annál szembetűnőbb legyen, azonkívül az egyes anyagokat tudományosan is megvizsgáltatta. Ezen nemes eljárásnak az ország többi városai is nagy hasznát vehetik, nem kell nekik többé exprimentálniok csak a kész eredményt elfogadni és alkalmazni.\' Bndapest ezen nemes eljárásához épen nem hasonlít az, melyet 2?agy-Kanizsa városa követ, midőn elvileg ellene van minden kísérletnek. Kern oly régen volt, hogy emlékezni ne lehetne reá, midőn ugyanezen lap hasábjain hosszas vita folyt a gránitkövet, fakoczka, macadam ós, klin-ker előnyei felett. A városi hatóság elfogadta a klinkert mint aránylag legolcsóbbat és legjobbat, de hogy különféle nagysága és alakú téglából kölönféle módon készíthető kövezetekkel próbát tett volna, hogy a lehető legjobbnál állapodjék meg avval ogyan nem dicsekedhetik. — Midőn egy városi közgyűlés elhatározta, hogy próbaképen az utczá-kon tűrhetetlen por és sár megszüntetése végett egy darabja a klinker útnak egy érig homok nélkül hagyassák, már 2—3 hónap múlva azt vettük észre, hogy mégis homokoznak s midőn e miatt ismét egy közgyűlésen felvilágosítás kéretett, az lett a mondás, hogy ezen 2—3 hónap alatt az at annyira romlásnak indult, hogy lehetetlen tovább halasztani a homokozást. Azóta aztán nyugszik az Ügy, el kell hinnünk, jhogy aár és por nélkül nem élhe -\\tflnk, el kell hinnünk, hogy épen azon 2 —3 hő alatt, míg közgyűlési határozat folytán nem hordatott fel homok: tönkre jutott az ut, ellenben máskor, midőn más okból vagy más utczában, éveken át semmi homok sem jnt az útra, akkor az nem baj. , Budapesten a burkolatkővek nagyságát illetőleg 18 centiméternyi koczka uralkodik, mondhatni kizárólag és tekintet nélkül a kő nemére, ezen nagyságot az eddigi gyakorlati eredmények és tapasztalatok teljesen igazolták mert a kissebb koczkák aránjlag költségesebbek volnának a nagyobb kövek ellen pedig azon körülmény szól, hogy azok gyorsabban és nem egyenletesen kopnak." Nálunk a klingertégla nagyságát az eddigi gyakorlati eredmények s tapasztalatok semmikép sem igazolták, mert sem kisebb, sem nagyobb tégla megpróbálva nem lett. Igen sajnáljuk, hogy e tekintetben Bpesten sem történtek kísérletek s így reánk nézve, az az a klinkerra nézve nem áll azon fentebbi idézet, hogy „nem kell nekik többé experimentálniok, csak a kész eredményt elfogadni és alkalmazni.\'\' Nálunk, midőn az első utkövezet készült, igen is elfogadtuk a kész eredményt vaktában, az volt a jelszó: ha klinker akar lenni legyen igazi klinker és értettek ez alatt keskeny téglát, mondván hogy az jobban megég. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok pedig azt bizonyítják, hogy a kicsiny tégla drágább mint a nagy és a kicsiny tégla könyebben törik, znzik, mint a nagy. Ezen irányban kellene nekünk Budapest példáját követni és egy utczában egymás mellett készíttetni utat kisebb és nagyobb téglából, hogy a versenyképesség annál szembetűnőbb legyen. Ilyen próba épen semmibe sem kerülne és valószínűleg TÁJÍ_CZA. KöüegéítzségÜgyl vIsKOuyHink Ismertetése. „Légrád kötegésziégUgyi monographiája 1873-1881. évi időközről.- (Irta Tersánrskj Jótaef Kanizsa járá« tiszti orrosa ; (Folytatás.) 14. Szigény-ü^ye éa azeg^nj ni. Mindkettő csakngyan igen ssegény-lábon áll. 1. Szegény-ügye aonj ib.u van rendezve, mennyiben a község nyilvántartja asegényeit, ilyek közül a magával lehetetleneket közpénztárából segélyes, elhelyeztet jobb családokhos és gond viselteti őket. 2. Szegénye as egész járásban legtöbb 211 tagból álló. 80 család képezi szegényeit, mely igy viszonylik egymással szembe. A szepetneki egésza/gi körben a 8765 lélekre esik 136 szegény. A azl.-bslázai egészségi körben a 6145 lélekre esik 92 szegény. A kia-komárnmi egészségi körben a 12.003 lélekra esik 117 szegény. És ebből kitűnik, bogy midőn a járás e 3 egészségi kerületében 38 köwógre és 26.903 lélekre 346 szegény kerül, akkor magában Lógrádban a 2753 lélekre 221 szegény kerül, fnely annak bizonyítéka, bogy e község népe csakugyan legszegényebb, de legtsásaadóbb is u egéss járásban. S as elszegényedés alapját veti meg minden gondolható véletlennek, rozsnak, de romja a népek helyes társadalmi magatartásának, anyagi és szellemi életre valóságnak. A azegényí ügy e községben a szolgabírói hivatal által figyelembe vétetvén, intézkedés történt aziránt is, hogy szegényei megbetegüléai esetekben ingyen gyógy itta thaasák magokat de szükségből más segélyre ia tarthassanak igényt, Aa ingyen gyógyitalbatás cséljából a 80 családnak 80 ssegényi igazolvány (sse gényi hárem) szolgáltatott ki, tehát, hogy megbetegüléai eaetekben annak tagjai a község orvosától ingyen segélyt, az állam szegény! pénzalap terhére pedig orvosszerekflt nyerhessenek. Az elssegéoyedésDek cselekvő okai: a szükséges házi nevelés hiánya ; a többségnek alacsony miveluége; a szűkebb keresetforrás; a v»gyonosodás iránti pnha ösztön, a munka- és keresetkép-teleneknek, mint nyomorékoknak nagy azáma, erkölcxi sUlyedese, házassági ross magatartása, a pálinka iváabani mérték-telensége, és végre oagj adója. * A népek elacegényedése rendesen az állam sérelmében tükrözik vissza. 15. Vallás- ós erkölcsi magatartása. 1. Vallási magatartása a 3 hitfele-kestnek rendtz, türelmet. Okulhatnak a telekesetek, mert mindegyikének van alkalma részesülni megillető egyházi oktatásokban, ájtatos isteni szolgálatokban. — A katholikus bitfelekezet a zágrábi püspökséghez, az ágostai a pesti inperin tendentiáhos tsrtozik, csak as iaraelita hiifelekeaoc tartozik zaját korébea. Bír mindegyike felekeseti ^templommal és ezek belsrark esetüknél fogva jelét adják a népek vallásos érzületének. Egészségi szempontból kifogás alá egyike sem helyeztethető, csak a kathoükos hitfelekeset temploma szenvedett nagyobb repe dé»ket a mult évi földrengés által leg-fókép as oltár fölötti boltozaton. 2. Erkölcsi magatartása az alsóbb osztálynak éppen nem dicsérhető, melynek ssenyfolljáal a törvénytelen gyermekeknek óvenlcinti szaporodását lehet beszámítani. Jelképe a következő kimutatás. Síülek K»th. Ago«t. ÖsszeB. 187S 18 1 0 19 1874 24 0 0 24 1875 29 2 0 31 1876 26 6 0 32 1877 16 0 0 16 1878 23 3 0 26 1879 17 2 1 20 1880 19 2 0 21 1881 17 2 0 19 189 18 l 208 A népek erkölcsi sülyedése pokla a léleknek, rákfenéj a táraadalmi életnek, és romja az egészségnek. Abból keletkeznek a IftgborsiBztob merényletek, betegségek, jeleseo a bújakor, melynek legveszedelmesebb kövekezmeoyei kkrr tűnnek fel, midőn a görvélyes vérzorcso-eodásaal szóvetkezik. Ily koresvegyÜlék a végsőig képes dönteni as emberek egészségi jólétét, de bizonyos viszonyok* ért rettentők a következményei. Légrád viszonyai kedvesők a görvélyes vórkorcsosodás fejtééit étére, a kretinismns helyi betegség, Nagy-Kani zsáól nincs messze — — — és ebből kifolyólag nagyon is alapos aggodalom mai lehetünk Légrád erk ölesi, magatar tata iránt. 16. Nyelve, melyet beszól. Beszélnek e községbea magyarul, horvátul éa németül. Anyanyelvnek a magyart vallja. Magyar nyelven hivaia. loakcdik, ily nyelven taníttatnak at itko lás gyermekek a\'.b. 17. Életmódja és éleimezkedése. Legsanyarubb életmódja van akatho likas hitfelekezetnek, legsovány abban ia élelmeskedik. Rosszul táplálkoznak csak kis gyermekei. Ugy lehet \'mondani, hogy hét hosszan száras kakoriosa-kenyéren, burgonyán, káposztán élődik, bort, de pálinkát élvez legtöbbel. Hasfélét hóna ponkint alig lát. de meg is látszik rajta, mert a 3 hitfelekezet közt legel ettél énebb. Eszik száras túrót, tejet. Szokás a csecsemőket 2—3 évig is emlőn tartani. Látni lehat száras, fo-nyadt emlőkön csüggő gyermekeket, kik amig szopnak, kezükben kakoricsás kenyeret, burgonyát tartanak t a mint elhagyják as emlőt, azok felemézztésé-hes iog-sak. EszR^k pépes főzeléket eloget. A babot, mly által jobban táplálkozhatnának, eladják, ebből pénzelnek. Télire sertést Öl és most él valamivel több hatással, mint as év többi részeiben. ÁCag inkább táplálkoznak hideg, mint meleg eledelekkel éz több bort, pálinkát isznak, mint vizet erőt, gátolja az életrevalóságot, fejlődését. Amely a csecsemő étkekkel táplálkozik, az hamar betegszik, vére elkorcso-sodik, pépes és görvélyes less, nagyon sok, élete 7 éves koráig meghal. A hideg eledelek gyomor, bélhurn-(ot okosnak, a pálinkának mértéknélküli élvezése aseszmérgezést okos. A ki rendesen nehéz, száraz eledelekkel él, annak szeszes (italokra, sóra, paprikára von szütíége, ennek tulajdonithatni Légrá-doa is a pálinka iváabani mértéktelen-séget. A bargonyt nagyon kevés vüsavat képes adni as agynak, vilsav nélkül pedig as agy elbutul. A mondottakból könnyű feltün-tetni, hogy a légrádi népnek élelmezke-dését miért nem lehet összeegyeztetni egésssógi állapotával, A kretinismns legkevésbé türi el s helytelen életmódot, sovány, rost élelmezkedést, a bő pálinkát azt a burgonyán való folytonos élődésV és legkevésbé a csecsemőknek, kis gyermekeknek helytelen életmódját, ross élei mezkedéséU B\\ nem csoda, hogy e község nsm tud kibontakozni kretiaiamn-aából. 18. Raházkodisa. Magyaros, tisztességes, szerény éa ha szegényes is, de ruházkodása szemé.--mesj nem sértő a szegény inkább visel foltozott, mint rongyos ruhát. Egészségi szempontból nagy részben megfelel az éy szakainak, az idő viszontagságainak. Üsnepeken a nők cainotan ia öhőiköd 0k. Az iskolás gyermekek ruhásata, ba A rósz, sovány élelmezk\'-dés csök- [jobbára szegényes is, de tiszta, [iazlessé-kenti as élet sömetégét, gyengíti az élei- ges ét elégséges. fíUSZONKBTTKDlK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖK? FEBEÜAE 1-én 1883. igea nagy megtakarításra vezetne — Hogy mennyivel olcsóbb a nagy téglából készítendő kövezet az eddigi kMo kérnél, azt könnyd kiszámítani: feltéve, bogy az alapozás és kézi munka egyenlő marad, csak & tégla mennyiségét és árát kell összehason Ütnünk és igy 1 Q méterre eddigi nagyságú klinkerből 91 darabot, rendes nagysága faltéglából 41 darabot számitbatank ; mindkét fajta tégla fuvarral együtt csaknem egyenlő áru czrenkint, de rendesen a kicsiny pár forinttal drágább főkép midőn nagy szükséglet áll elő, tehát 91 darab á 17 frt = 1.54 et. és 41 darab ál6 frt = 0.65 kr. tehát a nagyobb tégla több mint felével olcsóbb vagyis minden négyszög méternél 89 kr. takarítható meg. Hogy mennyivel jobb a nagyobb tégla, azt majd a kísérlet mutatja meg, történhetik, hogy a 2 — 3 annyi ideig eltart és nagyon valószínű, hogy homokbnrkolat nélkül is tovább tart, mint a kis klioker. ha ezt Örökösen homokozzuk, is, mi által aztán az útfenntartás isj olcsóbb lenne és az örökös por és -ár megszűnnék. Hogy hol vennénk annyi jól Hogy hol vennenK annyi ------ /íj 77» . u;,. öBBzee egy év lefolyása alatt, az alairas- megégett faltéglit, a mennyi sgy-egy ™ g ri„,<tekb.n ü \\rf„axa utcza kftrezetéhez kell? Nevetséges \|egJ,ell ellenvetés midin a város körüli téglagyárakban legalább 3 millió tégla van készletben és ebból leg legta vau acBtieiucu wwv » w< • ---- sziaorubban válogatva 100,000 talán 8000 frtul 16 »ior forinir. omelkodvé a még födözellen 2000 frt a: egylet saját „„. . pénztárából fogna fódÖztetui a beíizetct Összehasonlitásui érdekes, hogy kotTényiőkék - pedig a befizetés után Budapesten 1 négyszög méter gra- kővetkező 3-dík évtől keidre, évenkint nitkövezet kerül 11 frtba, fakoczka kisorsolandó kötvények értéke szerint — 9 frtba, aszfalt T frtba, makadám f>°« «J™ • k"^t,°,kat is r^T™ ¦ . t i c i nr\\ uk. legyenek fcitizetendők ugy, hogy a legu- vagyis kavicsozás 1 frt 70 krba, kifiíetéM L 15V náiűök faltéglakőveret alappal együtt „mt okvetlen, de a körülményekhez ké- i—ni— i r_+ ka 1-r\'ho pest még előbb is, megtörténhessék. Ezen csak beválik I kerülne 1 frt 50 trba. T. 0. A polftári egylet építkezésének vázlatos története. Körülbelül 2V3 éve lehet annak, hogy az addig csak barnában lévő építkezés a polgári egyletben erőt erőkért nyert egy oly szerű határosat alakjában hogy az 1880. június 27. megtartott javaslat rolt az uj korszakot megelőzi időben a legfontosabb mozzanat, és még midőn van remény, bogy az egyleti építkezés tsmét a régi alapokon (elülj fog megindulni, valószínű* bogy a pénz sem fog misként beszereztető lenni. Az építkezés tervszerű menete ekként 1880 február 23-tói számítható, amikortól fogva az egylet közgyűlései és választmánya, albizottságai oly bnzgő- 19. Házassági viszonyai. 100 közül rendesen hajadon marad 30. A leány 16, a lérfi 24—26 éves életkorában kot házasságot. A házasak szétválása napirenddu van. Vannak, kik esküvés mán 2—3 bét múlva szétmennek, később még többen és igy szaporodnak e községben az ágyasat., a törvénytelen beteg gyermekek. Házasságot kötnek a legszegényebbek is és ílyek mennek szét leghamarább. A lelkészek kiváló ügyelmet fordi-tauak a kretinekre, >z elmebetegekre, a házasságra nem alkalmas nyomorékra, igen stegényekre, ilyeneket a mennyire lehet, viaazatartóz\'atnak a házasságtól éa ez is oka részben, hogy e községben sok a hajadon. * Alig jelezhető veszélyesebb viszonynak a társadalmi életben a jelzett házassági rendetlenségnél, az ágyosság- mert e mód által nemcsak ke er-küloi sülyedés tokosódik, hanem sxspo-rodtival az ágyasságnak, balomra szaporodnak a törvény telén gyerm~6kek,utóbora mint lézengók, nyomorékok, betegek, de okai lehelnek azok némely vétkes cselek vénynek is. Az Lény, bogy ily magatartással a nép elsatnyul és kevésbbó megbízható és m&gatar á-i akár a társadalom, akár az állam C\'rdeké\'u<o 20 gj -t-makre való felügyelete. A 7 évnél fiatalabb gyermekekre kevés felügyelet gyakoroltaik az alsóbb cauládi körökben. Felnőnek minden megillető gondviselés nélkül, ¦ ba e kort meghaladták, iskolai felügyeletben részesülnek. Ez is lehet oka annak, bogy oly sok gyermek bal meg 7 éves életkora előtt. — Csecsemőket dajkaságba adni itt nem szokás, de még a törvénytelenek is megtartatnak a háznál. . Az életrevalóság fejlesztésére\' éppen kevés szülő gondol, nem goudolnak sem a helyes élelmezkedésre, sem a tisztaságra, sem a kellő hőmérsékletre ás nem a jó, tíasta ágyra, sem azok érzékszerveinek jó miveíósére. A vóletlontőléppen nincsenek meg-óva, mert sem óvodájuk, sem kis gyer-mekiskolájuk nincs, melyekben a szülő-hagyottak megőriztetnének. * A kí ismeri a gyermekek maga tartását, azon sokoldalú ve/zélyt, melybe azokat a véletlen szokja sodorni, a kí ismeri a kisdedovodáknak jótékonyságit, ismervén Légiid egéasaégellesi ha- köxgyülés épitkesó elhatározás következtében, (mely az egyiot helyiségeinek még azon évbeni megépítésére vonatkozott,) 1S80. janius hó\' 28 án a választmány annak foganatosításával, illetve az éptt-kczécí előmunkálatok megtételével éa a pénz bescerzéiével Albanich József, B.ibóchey György, Dr. B enczik Ferenci, Darázs Zsigmond, Ebenspanger Lipót, Eperjeay Sándor, FesaeibófiV József, Hor.cz Antal, Ploazer Ignáez, és Dr. Tu-boly Öynla urukat-¦ megbízta; mert as azelőtt történt réazzzerü jelleggel bíró építkezési mozzanatok a milyen volt például: az épület hátsórészének a lépcső-háfig bezárólag lee .dó megépítésére vonatkozó javaslat, vagy amely 1880. már* ciiua 2- ól szólva az aláírást gyüj ő-bizottságba Tornai:- József, Simon Gábor, Knausz Boldizsár urakat is kiküldte va-lami festőt jolentőséggel az -építkezés érdekébennem birak, valamint nem bírt azzal, a szomszédos Fassiattf-féle telek megvételére irányzott jóakarat sem; de igen sikeres volt nson bizottság javaa-iata, e mely S. H. Gntmann elnöklete alatt 1877. május 12 én Veiss Manó, Grünhnt Fülöp, Ploszsr Igniss. Hirsobl Ede, Hencz Antal, és Darázs Zsigmond, urakból Hertelendy Béla ügyvéd indítványára küldetvén ki 1880. február 28-ác oly formában tétetett bogy az egy-letépitésbez szükséges 18 ezer frt bs-szerzésére nézve 400 drb 20 írtos és a befizetőnek 5% kamatokat jövedelmező s telekkönyvi bekebelezéssel is bistositott kölcsön kötvény bocsájtassék kí, mely Ezen bizottság számítását ekként •Uitotta fel, bogy az igy, beszerzendő 8000 frt a takarékpénztárból felveendő oiwi ii"_____ í__.,_..li.„,!,.\'.n tányuit, egészségi állapotát, annak lehetetlen javaslatba nem hozni, kisded-ovodft berendezését már csak azon őzéiből is, hogy a kis gyermeket eleve jókor lobessen tiszta edzésben résseaitem a kre-tinismossal szemben, mert az tény, hogy a vér-elkorcsosodásoknak útját állii csakis jól rendezett kiadedovodával lehetséges. (Folytatása következik.) Dr. Fárnek László által a nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egyletében ISé^. évi január hó 21-én ,a magyar nyelv szépségéről" tartott felolvasása. (Folytatás.) Őseink tehát a hét vezér alatt egye sült magyarok kétségtelenül a tények igazolása szerint akár erősebbek, akár Ügyesebbek vxgy harcziasabbak voltak, mint az eddig itt lakó különféle ajkn néptörzsek, de az bizonyos, hogy feg* vérrel kezükben nyílt harczokat küzdve tették magukat a hazai törvények szerint e hon uraivá, anélkül azonban, hogy a legyőzötteket azontúl ugy tekintették volna, mint ellenséget; sőt a barátság a rokonszenv minden kínálkozó nemével iparkodtak a többféle Uirzsuk szeretetét maguknak biztosítani úgyannyira, hogy most is ezer év után főleg annak lehet tulajdonítani, hogy o hazában a sokkal kisebb ez/.ma nem magyar ajkúak még mindig saját nyelvükön beszélnek, egyházaikat s iskolaikat szabadon, tetszésük szerint kormányozzák, Bátran állíthatom, hogy ha ez országban lakó népek bármelyike maradott volna azon előnyben, melyet a győzelem « magyaroknak nyújtott, — azóta Itt sem magyar szó nem hangzanék, sem a többi kisebb számú nemzetek ősnyelvüket mái napon máskint nem, csak hírben ismernék. Kern a különféle, — e honban lakó népek s nemzetek gyengéit kívánom érinteni fentebbi megjegyzésem által, hanem csak rámutatni akarok azon leglényegesebb dologra, mely minden nemzet, sőt minden orsiágnak létkérdését leszí, — a nyelvre. A nyelv az, mely nemzetet alkot, A nyelv az, mely nélkül nemzetet képzelni sem tehet. A nyelv az, melyet isméi ni s tudni egy hazafinak sem elengedhető szent kötelessége. — A ny^lv az, mely még a száműzöttnek h megmutatja, aággal fogtak munkához Darázs Zsigmond elnök úrral a dolog élén, bogy ezen időtől fogva az epitkezési tervelgetésnek taoáoskosáaoknak éa pénzbeszerzésnek szentelte jóformán az egylet minden idejét; amely időről megjegyzendő, bogy már késs tervvel i költségvetéssel rendelkezelt egy a mostani épület helyén ki és meg< épitendŐ egyleti ház tekintetében. As igy már szép baladásnak indult építkezés azonban egy közbejött esemény által egyszerre más irányba tereltetett. Ugyanis 1881. február 23-án a választmányból azon eszme indult ki, — (már ekkor pedig 351 részvény íratott alá) miszerint neme volna czélszerü * fent szándékolt s elül tervbe vett épiu késést az uj uiczanyitásra való tekintettel ott eszközölni? Mire rögtön ismét uj bizottságok küldettek ki a ,fenforgó helyzetek" tanulmányozására ztévszerint Szanvéber József, Hencz Antal, Babosa László, Knausz Boidizs.r, Pioszer Ignáez, 1881. november 9-éc amely bizottságnak eredményteljes működése azonban azért nem lett, mert ezen bizottság javaslata csak az egylethez okvetlen megkivéotató helyiségek felépítésére terjedett ki. De a közvélemény és a közhangulat nem oly uj épületet óhajtván bírni, de olyat, amelyben egy nagy tanétterem isiegyen uj bizottság alakíttatott 1881 deczember 13-án,amelybe Plihál Ferencs, Hencz Antal, Dr. Benczik Ferenc.-, Dr. Tuboly Gyula, Knausz Boldizsár, Bártos János urak válaattstlak be. Ez lett a magja később ama bizottságnak, amely színbá<bizottsággá nőtte ki magát a a fenti tanácsterem as a bölcső, melyben a színház torvszületelt! Ezután mindig nevezetesebb és nevezetesebb mozanatok következtek. Jött 1881. deczember 26-aamelyen már as utóbb kinevezett bizottság elő-terjeszté javaslala it, amely az ebben felhozott indokoknál fogva el is fogadtatott a következőkben foglalható röviden Össze. A polgári, egylet a Babóchay-ház mentén megnyitandó uj utcza folytán nyert házhelyén egy emeletes házat épít, mely földszinten egy körülbelül oly nagy éttermet mint a koronái s a lakást, az emeleten az egylet kizárólagos czéljaira: 5° hosza 4° Bzélesolvasószoba,egy ugyanakkora játszószoba, s egy 4° hosszú és széles társaigő, s egy ugyanekkora étkezőszoba, s végre egy 3° hoszu és 4° széles könyvtárszoba, mely választmányi ülésre * is használható a végre a földszinten emelet magasságban egy 12° hosza 8° széles .színházi czélokra is alkalmas" táratermet foglal magában: Ennek a költségei 30 ezer forintban állapíttattak meg; süy összegnek kölcsön-képpeui felvételét a közgyűlés is megszavazta. Az albizottság ettől az időtől lázas tevékenységet kezdett kifejteni; és kiegészítvén magát 2-ra a gyűjtéseket tágabb körre kiterjesztvén 1882. április 24-én egy napóleoni forduUttsd a választmány elé lépett következő propoaitiótval: Az egylet kert-helyiségéből átengedet 214* területű részét, az egylet kárpótlásul annak végén 624 négyszög öl, területet nyer, melyre a bizottság véleménye szerint volna építendő a műit közgyűlésen meghatározott egylethelyí< ¦égi és egy (már ekkor) tánczroulatsá-gokra is alkalmas szín ház melyeknek Összes költségei 50 ezer ftot tennének,e jelentést helyeslő tudomással vévén a választmány, a közgyűlés elé viendŐnek, a lelek meg aserzendőaek, as igy építendő helyiség pályázata mielőbb közzéteendőnek, elhatároztatott ugy hogy az egylet a tervek szerint színház nélkül is fölépíthető legyen. 1882. május 7-e egy igen fontos napot képei a nagy-kanizsai polgári egylet életében, mert ezen napon hozatott később ama határozata a közgyűlésnek hogy az egylet kert-belyiségébŐl az uj utczanyiiásához szükséges 212 négyszög öl, terűlvtet átengedi s enuek kárpótlása fejében Knotzer Frigyestől nyert 90 négyszög ül, Lőwioger Ignácztól 162 négyszög öl, üsemita Károlytól 312 négyszög öl, Fasciattitól nyert 60 négyszög öl te rületü ingatlanokat pedig érte cserébe szerződéssel átveszi, s a nyert területre épiti az egylet „lehetőleg" a tánczmulat-ságokra alkalmas színházat s az egyletet stb. Ezután a színházzal kapcsolatos igylet-helyiségnek ezen nyert területére készítendő tervéreTandor Ottó pályázata, elfogadtatott, és következett volna az egyleií ház eladása, ebbeazonban a 1882. július 30-án megtartott közgyűlés bele nem egyezvén — ezen egész építkezés fonala mintegy meg szakasztottnak sót a vál asz t m ány ellen i bizal m aü anaág is, (mint amely az albizottság javaslatait magáévá tette) — kimondatott egy uj választmány lépett az ügyek vezetésének élére, mely azonban sem az építkezés megszakadt fonalát föl nem vette, sem a régi alapra — elülépitkezni — visza nem tért; csak a folyóÜgyek lebonyolításával vesződött sígy a legújabban 1882. decz. 26-án megválasztott választmányra vár a feladat a helyes középutat megtalálni — cserébe átengedett és a színház cziraen viszatartott 624 négyszög öl terület tulajdonjogának kieszközlése mellet a régi hogy merre van hazája. A nyelv teszi nagygyá & erőssé a nemzetet, hatalmassá a hazát, s a mely nép csak kevesed magával beszéli Önnyelvét, annak előbb vagy utóbb, de el kell pusztulnia; elpusztul vele a hasa is, melyben született s as ily nemzet, az ily nép hagy fiaira haza he lyett örökségül egy puszta helyet, hagy örökségül egy vándorbotot, hogy legyen útitársa a hontalanná váltnak idegen országba zarándokolni. Néhány századdal később, mint őseink e hasát elfoglalták, a tör kökkel villogó csatákat voltak kénytelenek vívni; ez idő alatt Európa nyugoti népeinek az Ozmán hóditások ellen védpaí-zsul szolgálván sem a nyelvet, sem a tudományokat nem művelhették, sőt a folytonos török háborúk alatt, — melyekhez nem egy ízben járult pusztító és vészes polgárháború is, ezeknek emésztő lángjaiban a magyar nép száma erősen olvadván, zsibbasztó helyzetbe jutott s Várnát, Mohái-sót, bogy mégis túlélte, azt egyes nagy fiainak tulajdonithatja; s ha egy Hunyadink nincsen, ki miként Vörösmar* hy mondja: Haddal jön Mohamed, soratői kicsikarni, hogy Ozmán félhold kérkedjék Hunnia síkja fölött. S ím Hunyadink, Magyarország napja kivillan egünkön s féoye :;rr\'I tova tün — szinehagyoltan a hold. — Vagy Zrínyink, ki megtanított minket arra, hogy miként kell a hazáért meghalni, — mondom: ha ily fiakat nem szül nemze-tün -, az ádáz sora rég eltörölte volna e népet a világ ezen legszebb színpadjáról. Azonban a magyar népnek meg volt irva a végzet könyvében: hogy élnie kell! s e század elején bűnös álmából felriadva azon öntudatra ébredett, hogy: nemzet, ¦ mint nemzetnek élnie kell, a igy Ión hogy az 1825 iki országgyüléaen e nép, mely eddig aajá< hazájában idpg-u nyelven beszélt, — első ízbn hallotta zengzetes nyelvét a ez időtől fogva bámulatoe gyorsasággal haladott előre ugy a nyelv terjeaztéaé-ben, mint művelésében is. Nincs Európának egyetlen nemzete sem, mely oly rövid idő lefolyása alatt emelkedett volna a kiművelés magaslatára, mint a magyar: mert miként érintem 1825-ben lett törvényesen elfogadva táját hazájában hivatalos nyelvvé a magyar — a már pár évtized alatt tervek meg építését is még ez idén meg valósi tani : még ez idén mondom, mert a azabadelvű kör megnyitotta, ajtajait a beözönlő polgárság előtt s ki tudja nem fog-e odaterjedni a jól meggondolt és kieszelt érdekpolitiks, hogy késleltetésévé az egylet megépítésének, szaporítsák a szabadelvű körben kényelmet éa mindent találó tagok számát I Építsünk minden áron és azonnal mert veszély fenyegeti egyleti életünket, de még inkább lételünket! A január 30-iki gentry-bál. Az elegantia, as elite-világ, a ssép hölgyek, a ssép toilettek. éa a vidámság bálja volt. Az első négyest 40 pár tán-csolta. A tán ezren dek éa a terem a csi-merekkel igen ízlésesek voltak. A seae habár nem is volt darázs esi péaü meleg a győri Vörös, de mindent elkövetőt\', mindent, hogy talp alá húzzon azöregibői. ; Szóval, itt aaépaég, virág, disz, fény, jó-1 kedv éa minden ugy közre játazott, hogy e bált méltán az elsőség illeti m»g aok-eonyí fölött a et okból eliameréat is szavazunk a derék geotry-randesöség nek, mely épen Nagy-Kanizsát válása-tói i a ea elegana mulataág szinhelyéül azon. reményben, hogy jövőre b-mételni is fogja.1 A bál kivilágoa kiviradtig tartott -~ a hölgyek közül, a mint as első siégyes alatt magunknak följegyeztettük I (addig iz mig bővebb leírását hoznánk) ott láttuk: Konkolyi Margitot (Vasból) SzabÓ Millii, Skubtics Kati: és Braeikét, Sxüta Vilmát, Baranyainét. Siíli Mariskát (Baranyából;,Skablica Máriát, Inkey Lászlónét, Sárkösyéket (Somogyból), Skublits Zsenit (Besenyőből). Reeki Nellát éa Annát, Horváth Polínt, Garger Zsenit (Keszthelyről), Gaal Atalát, Ma-kaynét és nővérét, Kerkápolyi Magdát és Lilit, Clementnét (Szt-Tamáaró!). Svaatica nővéreket (helyből), Hertelendy Joakánét éa nővérét, Bogyayné: és ?t-czel A kötnél, Varga Magdát, Szili De-aaőnét, Dervarita Imrénét, Beaerédy Ilont (Hencaéból). Stokker Vilmát, Königroa-yer Ilont (Zala Égerszögről); Svaatica Irént (Saent-Láaslóról), Sümaghi Maneaít ét Mariskát, Dr. Beacsiknét, Tol.y Láttát, Sseredy Ilonát, Tuboly Arankát. Pleheíasnét, Boncznéi, és nővérét. Tudjnk hogy e mosolygó névsor hiányos, de igyekeztünk mindenkit páratlanul, mint colomue-ban állt feljegyezni és igen aaj-nálnók, — ba mégis valaki kimaradt I volna, amiért már most is előre boozána-1 tot kérünk. A karzat is jobban volt képviselve mint máskor szokott, mrrt innét i* eleven zemek éa Üde arezok kandikáltak la — a nemzet legkitűnőbb fiai réazint mint írók, részint mint költők, részint mint nyelvészek oly eredményt idéztek elő a nyelv művelésében, hogy előtte a világirodalomnak is elismeréssel kellelt meghajolnia. — Nem feladatom azon halhatatlan férfiak nevét,\' kik nemzeti nyelvünk művelésének géniuszai voltak, — elősorolni; ellenben bogy nyelvünk ssép.ége annak már természetében rejlik, bizonyítani fölösleges a as irók, költők éa nyelvéezek csak ismertették azt éa mint darabos gyémántot simították ugyan, de fáradozásuk csupán a küzdelem dicsőségében állván, az által a meglevő, de eddig nem ismert szépség műkincseit aknázták ki. * Irodalmunk tehát kitűnő férfiak vezetést mellet rövid idő alatt ugy eredeti, mint nyelvekből átültetett regényekben, a költészet éa színmüvek minden oemében ia ily remekművekké! lett du-aan ellátva, hogy e tekintetben immár bármely müveit nép irodalmival bátran versenyre kelhetünk: aŐt a franczla, angol, német, olasz, spanyol a több művelt nemzetek nyelvén ma már olvasható magyar irodalmi termékek igpzol-. ják,hogy irodalmánkategészen többé elhomályosítani nem lehet, A magyarnyelv azópsége nem csak abban nyilvánul, hogy sima és mégis hangzatos, erős éa mégis kellemet, — hanem abban ia a mivel egyetlen nyelv aem dicsekedhetik^ hogy t. i. csaknem minden magyar szó annyira eredeti, vagyis az értelem t érzelemnek egyaránt megfelelő: hogy magából a cselekvésből vagy eszméből, melyet általa jelezni kívánunk, természetet Hangzást veszünk észre, mely hangsás az értelmet is meg lep.;, módon tünteli elő. — Igy például, ha azt mondjuk: mennydörög, — maga ezen elnevezés, ezen kifejezés, a kiejtés, a hang mutatja a mintegy magán hordozza a cselekvést; melyet általa kifejezünk a másokkal értetni kívánunk; — vagy ha mondjuk: villámlik, esik atb; amaz a gyors elemet, a fényez tünetet, mely általa nyilvánul csaknem kézzel foghatólag jelzi, emez pedig ama suhngó hangzás által, m«ly esés alkalmával füleinket mintegy betölti, — önmagát mutatja be. Igy van ez a magyar nyelvben csaknem át alán véve egyéb szavas: a kifejezésekben is, s ha érijük a nyelvet jól, maga a szó, melyet kiejtünk, as érzés éa cselekvés minden értelmét ismerteti a mondhatni: csak a képet adja viassa, melyet a nyelv természetessége oly remekül fejez ki. * * Alkalomszerűnek vélem e hvlyütt, hogy hivatkozást tegyek egy vagy két remekíróra, kiknek világszerte ismert munkai a legműveltebb külföldi irodalomba is át lettek ültetve, ilyenek a költők közül a halbatatUn nevű VörÖs-marthy Mihály, ki a költészet classíci-tasát mutatja be müveibea, s ha csak ennek „szózalát* említem is föl, látom a mélyen lisztéit hallgatóság átalános lelkesütését: látom mily nemes büszkeséggel érzi ki-ki, hogy i hazának. Magyarországiak szülötte, látom, hogy velem fgyütt erezik: Hazádnak rendületlenül Légy híve oh magyar! Bölcsőd az, majdao sírod ia, Mely ápol a eltvkar. vágy egy más v<?ressaka a saózatoak hagy-e maga után aká.- uy.-lri szépségben, akár egvasötüsé^ben, akár magasztos értelmében kirácni valót, — midőn mondja: És annyi balszerencse köstt, O.y aok viszály után Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán 1 Hát egy Petőfi Sándor, kinek táng-lelke szeget tárja költeményeiben elénk, vagy a szerelem elbűvölő hangján a képzelő tehetséget testesíti meg bennünk vagy: „Az Őrült* czimŰ költeményében midőn legegyszerűbb szavakban és mégis annyi jelentőséggel mondja: Szép állat as asszonyi állat, Szép és vei* ed elmet, Arany puhárbAu méreg ital, Én ittalak, oh azerelem 1 Egy harmat cseppnyi belőled édesebb Mint egv mézzé vált tenger ¦ De egy harmadcseppnyi belőled gyilkosabb, Mint egy méreggé vált tenger, atb. nem-e az ifjú élet gazdag Upatataláaét keresetlen aurákban képes kifejezni ? S míg egyrészt as igazságot hűen adja elő, addig megmutatja ezen költeményében, hogy a magyar nyelv legegyszerűbb szavakban is alkalmai a megsaabb s mégis magasztos ssellemU k öl tói kifejezésekre. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖK? FÉBEÜAS 1-én 1883. mist nárciísok éa kankalinok — ét igy kar volna Őket szintén bele nem fonni, a róna koMOruba (mely a \| harmadik négyesnél Utasott legszebbnek) ét asért tiszteletből Ide is jegyezzük nagyjában azokat a mint sorba ültek; Somsich Katinka, Belna nővérek, Vagner Aranka, Rács Ilona, Hegedűs Margit, Darázs Margit éa nővére, Kovács Etel, Kentvich Nina, Ritaperné, Rózaavölgyi Poli, Gro-betti Malvin, Píazkomé, NyolinÓ, Győr-fyné, Varga Lajosné, Szaulernó, ifj. Fez-selhoffernó nővérével atbi \' A tincsolók is zzép számmal voltak habár nem ia álltak ki mindig kellő erővel a aikrs. de — ez most igy chic. A nevezetesebbek közül itt voltak Vsazter ée Bessenyei Ernfl képviaeló ar városunk polgármeetere.Eperjesay, Inkey László, Somaaich Lőrinci, Hertelendy Bé.a, Cnertán Karoly, Dervarics Imre, Szüts István, Bogyay Máté, Kőnigmayer .l»os, SkublíU Zsigmond,Bezerédy Elek, tivastíci Károly, Remete Géza, Karczag István — a katonaság köréből: Gósony ezredes, Vacbtel és Negrelly őrnagyok, Kaskor Xamáa százados és igen-igen sok más, akit máskor nem üdvözölhetünk bálokban, s ebből is látszik, hogy a geutry-bál akár a kíváncsiság, akár az érdekeltsé, akár a nagysserüség adja meg varázsát hódított és kívánjak, hogy ne ez legyen első és utolsó üdvözletünk hozzá ! Nyilt levél. Igen tisztelt szerkesztő ur! Kern első dset, hogy Magyarorazá gon bizonyos üres koponyája egyének a tanítót lapszerkeezléatŐl el akarák tiltani. H. M.-Vásárhelyen az iskolaszék 1880. évi májút 5-én tartott Ülésében löbbségileg elhatározta, bogy Nagy Tamás ottani felső népiskolai tanító, jao. 30 án az általa szerkesztett lap szerkesztőségéről visszalépjen. A szerkesztő a közigazgatási bizottsághoz fellebbezvén, az iskolaszék határozata, Vadász Manó csongrádmegyeí tanfelügyelő indítványa alapján egy-hangnlag hatályon ki"ül 1 helyeztetett, mert az 1868. évi XXXVIII. t. cz, sehol sem tartalmaz oly intézkedést, bogy tanító szellemi foglalkozásra előleges engedélyt kérni köteles, de sőt a törvény 147. § a minden t-tnitót szellemi foglalkozásra utal, mit a szerkesztőség elvállalásával mindeokor szabadon eszközölhet, annyivá\' inkább, mível ennek ellenkezője a szellem szabadság korlátozása volna. L lapok olvasói a mondottakbúi meggyőződhetnek, bogy Zalamegye köz-igasgazgatáai bizottságának. Szalay Sándor nr a „Zalai Közlöny" volt ezerkesz tője Ügyében hozott Ítélete, a jogi alapot teljesen nélkülözi tebál, törvénytelen. Légrádon, 1883. évi jan. 29. KICSODA ? Petőfy nemcsak a felzaklatott kép zelattel játszik költemény eiben, hanem az érzelem mélységét is remekül adja risaza, midőn ,A bokor a viharhoz\' csímü költeményeben egyszerű szavak k al igy azól: Lasnbbao. haragos lelkek lestvére, vihar .\' hogy Lombjaim árnyékát szét ne zilálja dühöd. - Szentegyház vagyok ón : e fészek bennem az oltár, Es ezen. oltárnak papja, a kis csalo- Hadd dicsérje, ne bántad, éneklésér az Istent, A természetet, a szent, közös édes anyát. Pető6 a költészet géniusza által vezéreltetett a hasonlatosságok meglepő alakitáianál is; szebben hasonlítani sem lehet, mint Ő, midőn zengi: A yirágoak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék, ha jő a szép kikelet Kikelet a lány, virága : szerelem. Kikeletkor virítani kénytelen. Bajzát, Kölcseyt, Tompát, Erdélyi Jánost, Vajdát, a csak imént elhányt Arany János (kiről Huffmann Mór tudós tanár legközelebb oly kitűnő felolvasást tartott) és a bölcsészetn ek számos mesterért részint térsz üke miatt, részint mert nem es tárgya felolvasásomnak, — csak névszerint említem föl. De ha már az irodalomról asólot-tam, bün volna elhallgatnom a magyar prózaírók királyát báró Kemény Zsig mondót, s nem kevésbé jeles Jókay Mórt, a halhatatlan emlékű báró Eö-vös Józsefet, báró Jósika Miklóst, P. Szatb-máry Károlyt, ki a magyar irodalomban létrejött regények legezebb elnevezését a .Sirály* csimü müvében adta e nemzetnek. — Báró Eötvös Józsefnek nevét csak iinjut említem fel, s nem malaszthatom cíj bogv e nagy férfiúnak, ki agy H 1 r c k. — Jótékonyczéln táacsvigsJma a nagy-kanizsai kisdodnevelő egyesületnek minden tekintetbon ki ünőleg sikerül; janoár 27 én. Diszes közönség jelent meg és fessél y nél kül mnlato tt ci vil ágos ki viradtig. A rendezőség tapintatos modora nevelte a fó kedvet. — Elismerés illeti Knortser Frigyes vendéglős arat, ki a jótékony Cselt tekintve,termé! igen juta-nyosan engedte át. Helyes volt a tános-rend egyszer Bei téee, — nem különben Köb.ler Gyula nr ajándéka szépen sikerült t. i. egy kisdedovodai jelenetet ábrázoló képet csináltatott, az eh ez szükséges keretet pedig Wittinger Antalné úrnő volt asivea lelsjánlanL A bevétel 339 írt éa 1 drb arany, kiadás 154 frt 22 kr. Tehát a tiszta jövedelem 184 frt 78 kr. s 1 drb arany. Fel ül fizetéseket, illetőleg ajándékozásokat tettek : Ifj. Haoser János 1 irt, Kürschaer Ignáczné 1 frt. N. N. 1 drb arany, Hein Mihály 2 frt, Dávid Jolán 1 frt. Oszessly Antal 2 frt, Wittinger Antal 1 frt. May Mátyás 3 frt, Gatmann Veronai frt, Bogyay Ödön 1 frt. Bersay Elek 1 frt, idősb Feasel-hoffer Jósaeíné 1 frt, Hajós Mihály Lendva 2 frt, Vidor Samané 3 frt, Gr unhat Henrik 2 írt. Mayer Ferencs fSzombathely) 1 frt, Karny Ferencs 1 frt, Blau Pálné 1 frt, Plibál Ferenoz 1 frt, Dr. Schreyer Lajosné 2 frt, Dr. Benczik Ferencs 1 frt,Pollák Ármin 1 frt,Szaater Gyula 1 frt, Krucaai Ágoston 1 frt, Blau Lajos 1 frt, Blau Eugénia 2 frt, Scbneidsr Ferencs 1 frt: Rosenberg Ernfl 1 frt, Gatmann Lázár 4 frl, Eisinger Henrikké 2 frt, Fi-eher Sama 1 frt, Ollop Ernő 1 frt, Vidor Samu 1 frt, Rosenberg Richárd í frt, Dr. Szekeres J.. I frt WeiserJózsef 5 frt, Győiffy János 3 trt, Simon Gábor l frt, M-otuano JózsefnÓ 1 frl, R. F. 1 frt, Somssich Lóriaczné 2 frt 50 kr. Somssíon L^rincz 2 frt 50 kr. ötszesen 65 frt 1 db. arany. Adományt lettek továbbá Halpbeo Mór nr 3 frt 60 kr. értékű csokorral, Fischel Fülöp nr 1 frt 60 krral stb, A rendező bizottság zarülé-sét fftbr. 3-án délután tartja, Addig is, míg erről tüzetesebb jelentést adni lehetne fogadják a résztvevők, adományozók sa rendezőség az egylet nevében köszönetét az egyesület elnökségének. — Nyilatkozat. Családi visso- nyaimnak váratlanul beállott fordulata következtében le mo adtam as izr. hitközség iskoláján elfoglalt tanitóí állo másomról és ezúttal kijelentem, bogy a , Zalai Közlöny\' társ szerkesztésé tói, a mai napon visszalépte-m. Nagy-Kanizsán, 1883. jan. 31 én. Bánóczi (Friedmann) Bernát. — Az országos vasaira január 29 é i roppant auk szarvasmarhát hajtottak városunkba. Adás-vevés azonban nagyon kevés történt. — Hamis aranyok. Táiosi Jánoa bajcsai lakos, a helybeli vasúti pénztárnál hamis aranyakat akart beváltani ; de rajta cip<atvéu, az olt jelenlevő rendőr által Irtartózlatulolt. Az elővizsgálat a politika, mint irodaion terén ís egyaránt tündökölt,— a .Magyarország 1514 ben" czimü regényből egy versecskét ne olvassak föl, mely ép ugy a asavi egyszerűségében mint tarlalmasságábi is mutatja, hogy a magyarnyelv szép, ¦ egyaránt alkalmas az érzelem s költői képzeletnek a hallgatók lelkébe való átültetésére ; a versecske im ez: Miért dobog, miért feszül, Miért zajong, miért hevül Ma ekkint kebelem? Hisz a világ nem változott; Kincs uj virág, aj csillagot Sehol nem lát szemem .... * * Te itt valál, éa asivemet Mtnt nap ba kél a bérez felett: Sugár hatolta át. Olyan sötét volt életem, . . . Ma üdv a lét, a szerelem Elűzte bánatát. — * » * De jaj nekem ha elhagyál .... Mint a nap ha nyugodni száll: Éj födné létemet. A szerelem napom vala, Egy napnak nincs két hajnala, — A szív egyszer szeret. — És most, miután ily futólag érintettem irodalmi jeleseink közül egy párt, azon meggyőződésemnek adok kifejezést, bogy e tárgynál tovább időznöm nem keli, oly érzelmi közönséget levén szerencsém mélyen tisztelt hallgatóim so raibm látni, melynek tagjai csak agy s talán némelyek még jobban ismerik, mint én azon halhatatlan nevű magyar írók s költőknek neveit, —kik müveikben magoknak örök emléket állítottak föl, — * * Dg ha már ily hosszadalmasan ér tekestem a magyar nemzet honfoglalásáról, a magyaroknak az itteni más né pékkel való bánásmódjáról, a magyar nyelv szépségéről, — azt hiszem arról is illó beszélnem, a mi felolvasásomnak lényeges föérdekót, sőt egyik indokát képezi, vigyia arról, hogy mi teendője teljesítése után rendőrségünk átazoígál-tatta a kir. viasgálóbiróságnak. — Jótékonyság. A .Sűmegh vidéki VÖrös-kereszt-egylet" Győr és vidékének árviz által károsalt lakói részére gyűjtést eszközölt; Ezen testvéri szeretetből kiinduló ténykedésben elnök-nővel készséggel fáradoztak : t. Eitner Sándorné, Takács Zsigmondné, Ferber Jóssefná, Mojser József né, Szidnsy Antalné, váLsst. tagok. Süaeghről befolyt 168 frf 40 kr. Z.-Sit.Gróthrdl 3l frt 60 kr., L hó 29-én GyÓrbs kioszt Ura küldetett el 200 frt, esen ossz eg Sümegh vörös keress (-egy let pénztárából 28 frt 40 kr., sümeghi takarékpénztár 25 frt, Barcsa Kris\'óf, Eitner Sándor 10 frt, Heiyey Károly 8 frt, Fehér József ez. k . Eitner József, Reile Józseféé 5 frt, Adám Iván, sst. Ferencs zárda, Jnng Gyuláné 3 frt, Baamgartner JÓssefne. Cseh László, Doroer Kajetánne, Édes katby Sándorné, Epsteín Vilmosáé, Ki-jcs Elek, Krainer Imréné, Szmodisa Károly, Stamborszky Láaslóné, Reithof-fer Ferenczné, Takács Zeigmondné,Tótb Jóssefné, Wittmaun István 2 frt, Apfel Kálmáané. Bánfy AUjosné, BabosaGyu-láné, Bükhely Anu.ae, Ferber Jóssefné, Dr. Fiacher Ignáczné, Fischer Sama, Fsrbovszky N. Fűzik Gyuláné, Galdoa Károly, Kaafmann Rudolf, Hladoy Já-nosné, labanny Irma, Kell Dávidné, Dr. Sakosioh Gábor. Mojzor József né, Mojser Imre, Neasnera Beláné, Kobányi Simonné, Surgóth Miksáné, Szatmáry József, Szídnay Antalné, Smied Ferenczné, Somogyi Mihály né, Steiner Adoifné, Székely Gusztáváé, Oazterhn-ber Póterné, Petrich Györgyné, Dr. Takács Jánosné, Takács Vilma, Tóth Györgyné, Taffarner Bétané, Winter Vilmosné, Woias Lajosné 1 frt, Csiga Mária, Gedey Rezsóné, Kovács Katalin, Költő László ÖO kr. Tóth Antalné 40 kr. Dómján Paala. Katasay János 30 kr. Szt.-grótht vörös kereszt-egylet 15 frt, Tavasz János és fia 2 frt, Berger Janoené, Holly Jó sef, Neumann Lajos, Németh Zsigmond, Lackenbach Sámuel, Steiner Ignicz, Steiner Adámné, Varga János, Wiener Fülöp 1 frt, Feigelstok Dávidné 60 kr. Berger Jenő, Percnyi Aoul, Grünvald Jakab 50 kr. Béla József, Fülöp Zsigmond, Fischer Mór, Gla-aer Gynla, Rinderzoojzer J. Steiner Farkas, Paraics János 30 kr. BerkoviU Albert, Feigelstok N. Friedmann Jakab, Hirsohl Mór, Nagy Mihály, Woias Mór, Pollik Piakász 20 kr. Összeg 31 frt 60 kr. Fogadják Sümegh és Z.-Szt. GrÓtb városainak nemeskeblü adakozói a Sümegh vidéki vörös-ker eezt-egylet választmányának mély köszönetét. Sümegh január 28. 1883. tartott válaastmányi ülésből Dorner Kajetánne elnök. Bánfi Alajos titkár. — Gyászhír. A következő gyászjelentést kaptuk: Alólírott rokonság aso-morodott esivvel jelenti felejthetlen édes anyjuE, test verj ük,napájuk, illetve nagyanyjuknak özvegy Mészöly Lajosné szül. van a hon lakóinak nemzeti különbség nélkül a magyar nyelv, — ezen általam oly szépnek állított nyelvnek fentsrtáaa és terjesztése körül. Szerény véleményen e tekintetben az, hogy a magyarnyelvet mindenek előtt kedvelni, s itthon annak basájában kell terjeszteni, s ezt tenni fŐíop a ho.i azon fiai vannak hivatva s as ő szent kötelességükben áll különösen hogy azt ismerjék s tanalják, kik azt eddig még nem ismerik s nem beszélik; kötelességükben áll pedig asért, mert ba a magyar hasa fiainak tartják magákat, agy annak nyelvét is birniok kell; — továbbáterjeezteni kell a magyar nyelvet minden felé a hot csak hatalmunkban áll, mert jobb as ne künk magyarok na k s Magyarország lakóinak, ba saját nyelvünkön értethetjük meg magánkat a külföldi népek előtt, mintsem bogy alávessük magánkat ason nehézségnek, hogy ba más ország népei vei kívánunk érintkezni, ugyanannyi nyclvetkéoytelenítessünk tanulni,a háoy néppel összeköttetésben vágyónk. Miért legyen az, hogy más népek köve\'eljék tőlünk,miszerint mi az ő nyél-vöket tudjak, ha velük érintkezni kívánónk ? miért ne legyen megfordítva: hadd ismerjék és tanulják azok a mi szép nyelvünket, ha velünk éríntke-ni ós e gazdag földnek drága kincseit élvezni kívánják; hiszen nagyobb érdek vezéreiboti őket mint minket, mert a nyereség övék a mi termékeink után, — a kisebb érdek az, a mi nekünk marad, következőleg nem tarthatunk attól, hogy termékeink elárasitlanol nyakunkon maradnak ha azokat magyar nyelven akarjak is eladni. As anyagi érdek minden irányban s feltétlenül követeli a külföldeknél a idegen nyelven beszélőknél azt, hogy Magyarországgal daleli Összeköttetésben álljanak és maradjanak, következőleg kikerülhetetlen reájuk nézve nyelvünk ismére\'e, s hogy azt eddig elsajátítani nem törekedtek, annak tgyszerü okát abban kell keresnünk és találnunk, mert mi magyarok, s Magyarország lakosai oly Sárkösy Rozsamnak, Sümegben, 1883-ik éví január hó 28-án, életének 62-ik égében, agy szélhűdés folytán történt gyászos elhunytát. A boldogalt hűlt tetemei folyó hó 29 én dél utáni 4 órakor fognak a sűmeghi sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira 1 Mészöly Hermin, Mészöly Lejoe, Mészöly Ferencs, Mészöly Gizella, Mészöly József, Mészöly Juliska, mint gyermekei. Sárkösy Johanna, Sárkösy Hermin, Sárkösy Gyula, Sárkösy Kálmán, mint testvériéi. Lánca Mária, mint menye. Métaöly Gyula, Ki-játs Elek, míttt vők. Mészöly Elemér, Gyula, Szeréna, Roxaura, Hona, Jenő, Ödön, Géza, Vilma, Hermin, Márta. Ki-játz Valér, Gabriella, Elek,Zoltán, Irma, mint unokái. — A csaktornyal önk. tűzoltó «gy let által f. Óv janaár 27-én rendesett tán cs vigalom igen sikerültnek mondható s nagyon jő mulatságot szolgáltatott mindazoknak, a kik résel vettsk benne. Különösen a táncsoló köiönség virágos jó kedvében ugyancsak eleget áldozott Terpsicbore kii asszonynak a itt nem méltányolhatjuk eléggé a rendező-bizottságnak mindenre kiterjedő gondoskodását és határtalan lelkesültséget. A vígalomnak a reggeli 6 óra v«tett veget, Az összes bevétel 247 frt 50 kr., maguk a felülfisetések 117 frt 50krt tesznek ki. Fei ül fizetek a következők: Főmag>saágu Míhailovics József zágrábi érsek 30 frt, Hirsohl testvérek Dombomról 5 frt, Weiss E. 2 frt, Vrantsit* Károly 2 frt, Dolmányos Döme 2 frl, Pecsornik Ig-nácz 1 frt, GyŐry József 2 frt, Rosenberg Fáni 1 frt. Morandini Bálint 10 frt, Schvarcs Károly 1 frt, Neumann József 2 frt, Deák Katalin 1 frt, ifi. Szeivert Antal 2 frt, Zeialer Miksa 50 kr, Nen-wirtb Samu 3 frt, Wollák Rezső 1 frt, Mayer Sama 1 frt, Pecsornik János 1 frt, Zakál Henrik 2 frt, Gréss Alajos 2 frt, Rosenberg Lajos 4 frt, Szy Sándor 2 frt, Ziegler Kálmán 3 frt, Dr. Schverz Albert 1 frt, Probszt Ferenci 1 frt, Nu-zsy Mátyás 1 frt, Kohn Hermann 1 frt, H-inrich Mór 1 frt, Mayerczák Gyula 2 frt, Löbl Mór 2 frt, Fischer Sándor 1 frl, Milde Venozel 2 frt, Gráner testve rek 1 frt, Mandl Róbert 2 frt, Báron Lipót 3 frt, Stern Jakab 1 frt, Tudor József 2 frt, Lukofnyák János 2 frt, Be-nedikt E. 1 frt, fürschman Samu 1 frt, Sstrahia Ferencs 1 frt. M. B. 1 frt, Hirschman Adolf 1 frt, Sohnlleg János 2 frt, Hirschman Leo 1 frt, Molnár Elek 2 frt. Vagner Józsefné 1 frt, Tálácaek Juliska ] frt, Rosenberg Zsigmond 2 frt. — As elsó magyar hülyék nevelő intézete (Budapest I. ker. Alkotás utoss 16. ss.) küldte szét 3 ik értesítőjét, melyből a következőket vesszük át :a lefolyt érben a növendékek közül kilépett 1, a ki atyja üzie\'ében van alkalmasva; jelenleg 16 növendék van, kik közül 6 egyszersmind nebézkóros. Egy a Budapest V, ker. elöljáróság költségére van elhelyezve. Az évi átlagos bevétel rolt 7853 frt 94 kr., a kiadás 9091 frt 62 kr., a kiadási többlet tehát gyengék s elnésők voltunk s vágyónk mai nap ís e léren, hogy csupa előzékeny-bégből nemzeti nyelvünk rovására minden velünl: érintkező idegen nemzet nyelvét meg\'anulní siettünk, mi által mig azon ídegea nyelvek hazánkban terjedve burjánokat termeltek, — addig saját szép nyelvünk a magyarnyelv — mindinkább leszorítva less az ast megillető hivatás fény teréről. Már pedig a mai kor szelleme kü lönösen megkívánja hogy nyelvünkre féltékenyek legyünk, s azon törekedjünk hogy minél többen beszéljük ast; est követeli tőlünk nemcsak önmagunk érdeke, de caaládaink, — utódaink, a hazánk ! iránti szent kötelességünk U, mert lelünk ; van fenyegetve a magyarnyelv s magyar beszél togvatkozáaa által és ezen lette-oyegetés nemcsak egyedül a magyar nemzetet érinti, hanem ennek bekövetkezhető vesztével, — veszve lesznek mind azon nemzetek, egyesek agy mint népek kik mos; e hass fiaial vannak elismerve. L Nem tehetem tehát föl e honban született egyetlen idegen ajkúról sem, bogy szivében inkább bajoloa a külföld bármely nemsetéhez mint a magyarbot, mert nekie is éppen az a basája, a melyik a magyarnak, a ha e hasa ege fölött vészek tornyosulnak össze, as azokból les-.álló zivatarfkímélet nélkül fogja e Lazának minden fiát, magyart ugy mint nem magyart sújtani, ml ellen csupán as egyetértés, a közös basa a közös nyelv iránti szeretet képezheti a biztos villámhárítót, melynek szirtjein törést kell szenvedni még ellenségeinknek is. De ezen a bazál közvetlenül találó érdeken kívül van még egyeseknekigért anyagi előny it s magyar nyelv terjesztéseben s ez főleg a kereskedők és iparosok javára szól, de éppen azért különösen azó feladatok, hogy az eszme iránt közönyösek ne legyenek. (Vége következik.) 1237 frt 86 kr., a miből ki te iszik, bogy as intézet támogatásra szorul. Az igazgató Frim J. egyszersmind egynehány elvet közül a hülyék neveléséről és indítvány ózza, h"gy as ezredévi ünnepélyt egy hülyék-in\'ézeiének felállításával lehetne megünnepelni. — A klakomároml dalegylet által folyó évi január hó 24-n rendeset táncs-oaal egybekötött jótékony czéla zártkörű dalestéiy szép eredménynyel, végződött. A kiakomáromí valamint vidék ebei i in-teilígentia ismét igen szép jelet adá a szép s nemes iránti vonsaJmáask s a műveltség terjesztése iránti törekvésének, — amednyiben a kískomáromiak valamennyien, a vidékbeliek pedig aaintén nagyobbrészt szerencséltették, a dalegyletet ezen estélyen szíves jelenlétükkel. A ssép nemnek is elismerésünket kell kifejeznünk, a mennyiben a közügy iránti érdeklődésüket nyilvánították. A többek kösött jelen voltak : Agh Mariska, k a. Komárvárosról, — Fü\'.öp Gizella és Katinka k. a. Sárszegből, — Hanuy Katinka k. a. és Marianna férj. Sebestény Lajosné t. a. B.-Magyarod. N^KanizsárÓl — Galambos Teres ka, gala m bókról. — Gnubos Hermin k. a. H.\'Komáromról Kováte Etelka k. a. Nagy-Kanizsáról, — Lerch Mariska és Katinka k. a. Mészáros Ilonka k. a. Pecsely Pslranella s Vache Alajsia k. a. Kiakomáromból, — Tóth k. a. Nagy-Bécséről. — stb. Felül fizettek: Beoger Lázár ur kereskedő Kis Komárom 1 frt, Erős Rezsó kápolnai ispán ar 3 frt, Ferencsí János kiskomárómí jogyző ur 1 frt, FarkaS György galamboki caímzetea kananok ar 1 frt, Kováts János nagy-kanísaai ügyvéd ur 1 frt Jook József káplán ar Kiskomárom 50 kr. Kis György tspsonyi káplán ar 50 kr. Lerch Antal kiskomáromi orvos ar 1 frt, Legény Iván kiskomáromi ssám-tartó ur 2 frt, Méssáros Antal kiskomáromi tisstartó nr 1 frt, Papp Károly esperes ur Kiskomáromból 2 frl, Talabér Gyala, galamboki jegyső nr 1 frt, Tóth István rácsai szám tar Ló ur 3 frt. összeséé {.18 frt. A kik fogadják a dalegylet leg-mélyebbb köszönetét a nemes czél irányában tan ásított szivet adakozásukért, Össses bevétel 93 frt kiadás 50 frt, tiszta jövedelem 43 frt. Köstissteletben álló vendéglősünk Fskits Gyula ur a nemes czél iránti érdeklődéstől, a táacattrrnet díj nélkül azives volt átengedni, — fogadja a dategylelnek leghálásabb köszö netét, Kiskomáromi dalegylet. — Tessék szivarozni. A közönség még vissza sem nyerte teljesen bátorságát a mel a dinamiton suvarok hírére elhagyta a most msgint veszély fenyeget a beléndek képében. Ez a beléndek agya-uis mérgesDűvény, mely dohánylevelek kösé keverve könnyen a más világra küldheti az embert. Mint olvassak — Beregszáson — a napokban oly veszélyes szivarok jöttek forgalomba, minők még eddig nem voltak olvashatók a aaivar-krónikák baa. Csaknem egy napon lett veszélyes i eteggé e^y ottani lelkész és egy törvény széki tisztviselő 4 krsjesáros szivaroktól B as orvos határozottan oda nyilatkozott, hogy a dohánylevelek közé mérges beléndek levél volt keverve. — Egy szinesznó regénye Briére Marié kisasszony, a párisi Vaudevílle-sziobáz tagja, körülbelül egy évvel ezelőtt kedvesét, ki őt hitvány módon megcsalta, agyonlőtte. Lachaud, a hires védőügyvéd, oly gesúálisan védelmezte Őt a törvényszék előtt, hogy as esküdtek felmentették. Kevéssel az eskűdtssé i tárgyalás után Briére kisasszony Boadesko Konstantin román berezeg tői levelet kapott, melyben a berezeg bámulatát fejezte ki irányában, ki oly bátor volt, hogy bossttt állott aaon as emberen, ki kedvesét éa gyermekeit gyáván elhagyta. Végül a berezeg megkérte a színésznő kezét. Briére kisasszony többször talál, kozott a hercseggel, ki csakhogy láthassa, Bukarestből gyakran aaokott Pá* rísba utazgatni. De Briére kiaasssony Ügyvádja tanács ára újra ssupadra lépett, azonban mindjárt első fellépte alkalmával kifütyölték. Briére kiazazzony már most visszavonult a színpadtól, mely többé nem termett számára babérokat. Janaár 19-én egészen váratlanul meglátogatta Bondesko berezeg, ki, miután ügyeit Bukarestben rendbe szedte, visszajött Parisba, hogy megkérje kezét. Brieri Mari igent mondott ős január 25-én as érdekes pár a párisi orosz templomb >n megtartá esküvejét. — A házasság bölcsészete. Egy filozófus minden hárasulandó férfianak ast tanácsolja, bogy a fontos lépes előtt szigorú rigorozamot tartson magával s füleljen a következő kilencz nehéz kezdésre: Arádnak személyét szere lod-e vagy lelkületét? Vift-e elég lelki erőd, hogy meggyőződésedhez nőd könj ör-gései dácsára is ragaszkodjál és viszont a házon kívül szerzett boezaságot otthon ne éreztesd? Tudzz a várni az ebédre? Tudsz-e virrasztani a nélkül, hogy másnap mogorva lennél? Tadaz-i örökre bocsát mondani ez előtti vig pajtásidoak? Beéred « as utolsó szóval? Tudat e nyájas íeuni nagy mosás napján? Eltudud-e tűrni az ellenmoodást, még ba igazad van ii ? Tadod e karjaidra venni a gyér- HÜ8ZOSKKTTHDÍK fiYFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR lén 1883. meket.mlkor.ivatkodikl? Ha Talameanyi fSsíberiu foglyok otthona. - \|«j»diigr. kérdje .igea\' ..1 tudás felelni, akkor menő katonák. - W.mpffen Bódog ferdr. h..a.cdjAl 5».g. A „T.loksalos vendég\' orimtt regény - A balneológia! gyógykfncsek\' kÖlt, melyeket a terméssel a szenvedő eiub-riié\',; áldására teremtett, el vitás ha U UnuI a. Ferenc;-Jőzef keserQforráa fog-lnl első helye, el, Európai hirO orvosi tekintélyek, mint Korányi, Gebhárdt tanárok Badupeat-ntovábbá Braun Károly, Bamberg-jr, Leidesdort, Draache Becsben, CIoette Zürichben. Scanzoni Würz-barg-ban, Spicgelberg, Gerbardt, ImmermaoR, Kasamaul, Koaabaam Yarrentrapp és mások vélemények éa klinikai fölolvaiáaok által ajánlják a .Feresci József-kosrTU-forrásl, mely a«al különbözik a többi keserüforástól, hogy kit. adagokban (fél borospohárral,) aseüd ia mellett hatályos a a mérvekre néive hoaacasb használat után is kedvező. A párisi győgyászati akadémia még 1878-ban az elmondott értelemben nyilatkozott s a mnlt kiállitás alkalmával ezen első raogu forrás kitüntetésben részeiült. Csalatkozasoktől vslő óvás végett ajánlatos a kereskedésekben éa gyógyszertárakban határozottan ,Fe-renoz József-keserű forrást" kérni. — A villanyosság a tengeri ka tasztrófáknál. A berlini elektro-iechni. kus társaságban azoo kérdést intézték Siemenshez, vájjon tengeri baleseteknél nem lehetne-e mentőül használni a villanyosságot. Siemens egy esetet mondott el, mely egy kabel-gőzöséve! történt. New fonod! and partjainak közelében köd éa sötétség akadályozlak meg tekintetet a távolba, midőn egyszerre egy közelgő hajó jelzéseit lehetett hallani A villanyos lámpákat meggyújtották, i széknek fénye mellett egy hatalmas gőzös vettek észre, mely egyenesen a bajé felé kőieledett, rögtön megfordult mind a két hajő s szerencsésen megmeneküllek biztos bajtól. — A exegiédi ^százas küldöttség." A cteglédi „s2azas küldöttség1 immár hatodik évfordulóját ünnepelte meg ama szép napnak, melyen Kossuthoz vezérelte őket hazafias lelkesedésüknek lángja. A százból — fájdalom.\' — már csak 94-en vannak életben, de e 94-en egytől-egyig magjelentek, hogy éltük legmagasztosabb emlékének áldozzanak. .Dobot János, az őts vezér, fiatal tűstől stikráső beszédben emlékezett meg róla, a kinek dicső flelke oly fényt árasztott hazánk történelmének néhány lapjára. As ünnepi beszéd után vidám lakoma követkesett, fűszerezve lelkes pohárköszöntőkkel. Kossuthot táviratilag üdvözölték. Szivünkből kívánjuk, bogy az évfordulói sokáig ünnepelhesse meg az s még élő 94 derék hazafi, teljes számban, ép egéseaéggel. Irodalom. (F rovat alatt megemlitctt munka N"ey-Kaniziin Wajdits Jóxs«r kBnyvk ereik akiben kaphatók »arr álUla, masjraadslaetö- Vidéki mcrendelí»ek potu fordultára] pontosan esi-kSsoltetsek. — A 18. szám tartalma: Mikor a rózsabimbó kinyílik beszély (folytatás,) irU Márkus József. Idgen költőkből (A holdhoz, Leopardi ntán Dengi János; — Halkanreag, Heine után Kiss Sándor; — A legszebb rímek, Hamerling után Fehér L.) — Angolosan; beazéiyke, irta Szo-mory Károly. Bükkösy Bálint leányai; elbeszélés, (vége köv.) ÍrtaKajdacsyBiza. -—Szilveszterezi-kaland; beszély (folyt.) közli Gámán József. — Heti tárcsa (Coquelin monológjai.) irta K, J. Egy vidám kedély (Andersen rajza,) közli Schuck Béla — A feláldozott kéz; elbeszélés, (vé,-e) írta Baiadorf, fordította Juhász Lajos. — Képmagyárasat. — Mindenféle. Képeink: A törssvendégek. 49 -66 oldala — .Gazdasági és. háatar -táai" lapunk február havi siáma. Előfizet hetni: Mehner Vilmosnál, Bodapoot: IV. ker. papnövelde utcse S. szám Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. — A „Magyarország é€ a Nagy világ4 kitűnően illusztráll és nagybecsű közleményecet hozó képes lapunk január 28 iki száma kÖ etkezó nagyérdekű taralommaljelent meg; Szöveg. Napoleor herczeg. — Emlekversek Dalmady Gyó sÓtői. — A győzők. (Verescsagin festménye) — A fejedelomné tilalma. Történeti beszély. P. Ssatmáryi Károlytól. — As Arno pariján. — Mácsik, a nagyerejü Regény, (folyt.) Irta : Mikszáth Kálmán A kardtáncz. — Sarah grófnő. Ohnet György regénye. Fordítja: Sziklay János, (folyt.) — Hópelyhek. (Karczolatok Ve rescsagin képeihez.) Irta: Latkóczy Mihály. — Fényképezés a léggömbben. — A győri árvis. — Pétervári levél. — Majd ha fagy 1 (Tárcsa a légről.) Irta: Váradi Antal. — Hírrovat. — Halálozások. — Szerkesztői üzenetek- — Heti naptár. Képek: Napóleon Jrröme herczeg. — A győzők (Vereacsagin festménye) — Az Arno partján. — A kardtáncz. (SJemiradzki festménye) — Győri árvizkópek : I. Győrsxtget. II. Újváros é* Révfalu. — Fényképezés léggömbben. (2 kép.) — Gambctta családi sírhelye a nizzai temetőben. - „Vasárnapi Ujsag^január 28 iki száma a következő tartalommal Jelest meg: A Napóleonok. — Dér fagyán... Költemény. Szabó Jánostól. A kinek nincs képzelő tehetsége. Elbeszélés. — A győri veszedelem. Ssávay Gyulától. — Ujabb találmányok. Termesz-;:tudomány: értekezés Hoitsy Páltól. — Kiveszett kincsek. K. T. K.-tól. — Családi élet a majmoknál. — Caetevájó vissza helyezése királyságába. — Egyveleg. — A Duna áradása. — Zene a természetben. -_¦&, Irodalom éa művészet. — Közlésetek éa egyletek.— Mi újság? — Halálozások. — A magyar hirlspiroda om 3 883-ban. Id. Sztnnyei Józseftől. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. Heti naptár. — Képek: Napóleon Jeromos herczeg. — A Duna áradása : ?1 Bécs mellett. 2, A Práterben. 3. Jégtörő Kloszterneuhurgnál. 4. A csatornában. 5, A honvédek mint mentők Győrben. 6-Özek a szigeten. 7. Arviz a győri temetőben. 8.,Mentás Győr-Ujvárosban .Szekeres majrok." 9. Révfala községe árvis-beo a Kis-Duna mellett. 10. Győr-Ujvá-ros főulcsája, U. Győr-Saigélben. Jég-törés a meutő-csonakokkal. 12, A budapesti Al-Dnnasor a jégsajláa idején. 13. A Duna ársdáaa Győrnél. — A auluk országából : Dabalamanzi főnök, Caetevájó fivére. Caetevájó egyik neje, inasával. N\'Dsbuka, Caetevájó fivére. Dunn főnök emberei; az 1600 főnyi zulu küldöttség egy része, mely az angolokhoz ment a sirály vlsesahely esését kérni. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-uteza 4-dik sz.) megrendelhető a .Képes Néplap" legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt. — A ^ogtadományl Közlöny 4 ik axáma a következő tartalommal jelent meg: Uj telekkönyvek szerkesztése. Dr. Immling Konrád kir. táblai bírótól. A bélyeg- és illetékek lexioona. Mi-kuiik József ügyvédtől. — Törvénykezőéi Saemle; A végrehajtási törvény 189. § áhnz. Németh Antal elbírótól. — A szentesek által, megítélt követelések végrehajtása. Dr. Murinyi Endre eszi ergo mi ügyvédtől. — Határozott rendelke- zés nélkül küldött pénst jogosítva van-e a hitelező adósának váltó- vagy könyvbeli tartozására fordítani ? Dr. Weiss Ignács brassói ügyvédtől. — Különfélék. — Melléklet: A Curiaí határozatok. — A budapesti királyi tábla <-lví jelentőségű határozatai, i— Javaslat a jft déki büntetó eljárás egyöntetűség© éa deiglenea szabályozása tárgyában. Szé :eiy József kir. táblai bírótól. Kivonat a Budapesti Közlönyből. A „Jogtudományi Közlöny* előfizetéai ára: félévre 6 frt, évnegyedre 3 írt. — Xegjelent as .Ország Világ" ötödik füzete. Oly bő és gazdag tartalmú valóban már rég nem volt, noha a heti fűzetek kiadása óta mindig élvezetesebb és tartalmasabb olvasmányokat nyújt, a mellett a nagyvilág eseményeiből is gondos éa hu rajzokat közül; s as as oka tán, hogy az utóbbi napok alatt nagyon is sok esemény fordult meg a világ szin padán, mert a szépirodalmi rész azükebb körre arorult, mint egyébbkor. Hanem as a kevés aztán annál jelesebb. Csengey Gusztáv .A mígraine mint házasító1\' czimü kitűnő elbeszélése véget ér e számban. Jövőre Erdélyi Gyula a ,Noe bárkája* ctimü a mágnás körből ve.tt cl beszélés megkezdését ígéri, A jelen »zám Lauka Gusztáv .A titok költészetéből11 czim alatt három kedves dalt ad, Méuzá ros István pedig .A fehér kadar bárója\' czimen egy jóizü, magyar zamartu életképet, melyben egy könnyelmű fiatal ember jellemétszépan kidomborítja. Ügyes kkek az .Emlékező tehetségről." Ve resosagin Vassilievics Vasul. Napóleon Jeromos és fiai, Cbansy tábornok élet. rajza bőven van ismerteivé s mioü-gyik nek bű arczképe van mellékelve. A győri árvíz (öt képpel), a szepes-bélai legújabban fölfedezett osepkőbarUng (Két képpel) mind gondos dolgozatok. Szép képek még a .Nagy hajótörés Fiumében ~ ,Katona-dolog" atb. Előfizethetni Wií-kens és Waidl kiadóknál ; előfizetési ára egy évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt bO kr. — Mehner Vilmos kiadványaiból iámét több füzei fekesik előttünk, A Ki-báry által alapított s kitűnően szerkeaz tett, gazdagon illusztrált Világtörténe-lem-bŐl a 69. 70. 71. füze\' ek jelentek meg legnj abban. A középkor gaeló eseményeinek egy részét ölelek magukba e faze\'-ek : milyenek a keresztes hadjáratok eredményei. Francziaor-azág az első Cape-íngek alatt. Anglii képvjzeletí alkotmányának kezdete, i Hohenstaufok, a pápaság stb. A magyar lit«raturr\'nak gazdag mezején, e mű még mindig egyedül áll. A füzetekben való megreadelbelés alkalmat ad arra, hogy a müvet mindenki megazerezheaae. A mult a jelen tüköré a a jövő politika alapja Épen azér! különösen ajánlhatjuk e mű vet az olvasók figyelmébe. Tizennyolca füzet képezvén egy kötetet, mikor azok egyŰt. vannak, a kiadónál gyönyörű bekötési táblák is kaphatók. — Ugyan csak Mehnernél jelenlek meg .A földes népei" 61, 62. 63. füzetei Ezen népia mei nagyszerű művet a külföldi legkitü nőbb források nyomán szorgalmas és je les irótáreunk György Aladár írja, küíö-nöa tekintettel Magyarországra s a hoz zánk közel eső országok viszonyaira Éppen e füzetben van Bosznia és rezegő vi de. leirása, az orosz nép viszonyok ismertetése, becsesekké teszi az előttünk fekvő füzeleket azon pompás négy térkép, mely a legújabb földrajzi adatok alapján készült s Asaia, Észak- és Délamerika s as osstrák-magyar monarchiát ábrázolja. Ara egy-egy füxetnek 30 kr. As utóbbi mű már disskötésekbeo is megrendelhető. képe\' terén ! Szerkesztői üzenetek. , 7 J. helyben. „Viktoriitio", Si kÖsBlaetJeoek. PrV\'balkozaSk a próza Talán aikerűloi fog. 1. G. hírlapíró, Badap«t Ajánlatit &«m fogadhatjuk e), mert tan már Bpettról levelszSnk. H. C. Vflpaprfat, A forditia olyan gT03t;e, hogv \\ szlp tartalmat i» tSukrc fi linyít ja. Vasúti menetrend. Indul Kanizsáról: Von. mio.\| Xr&JOLy. Sz. TODatjEssék, Hoh. Domb. V. vonat . . V, Zákány (ct Zákánig) Oy. vonat Bndapest Post.Tonai -V. vonat V. vonat Béc«Szomb.Sopr.fe!é 3a. Tunat . . . V. vonat ÍSof-ron jSz. Tonat jPrág Kot Csáki. f,-ló Sx. vonat . . „ Qy. vonatj .T. vonat rónai ;Rz. vonat vonat Oy. von^l Érk. Kanizsára : ZAkány Wl iihél rhof fetSl Felelő- azerkeaztő : BABOSS LÁSZLÓ. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BEÜNÍT Oy. vocat.Prag! Sz. vonat iV. vonat 6r« P. 5 2 561 d. tt. 2 ijjel 6 8 r.Rgel I 6 d. a. « 35 éijel 15 5 íjjj 8 d. c. 4 6T r.eíel <, 45 d. s. 10 \'ja 27 í 41 i. u. "I — éjit] 4 3ljreggel t 5 d. n. io; 80 Éjjel «I w. ao.éjjoi 151 16 dtib.-n , 55 n-ggel 1 14 d n. 1! íojíii.i Nylltté jt.) Jf Vívmány! \\ Wajtíits József konylcereskcdésőbeo Nagy-Ennlzsán megjelent: farsangi fank, bábakenyér (Kngelhupfj késEÍtési titka. Irta: FOUQOET JAQQES. Keménji toldalék- ét rzalonnii pogic.n- jó kaláu é* aaénar^tfs kseattéai nádjára! Wvítftta: egy magyar nö- E díszt-? kiállitáaumdvecakéoek ára60kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlvabérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtő! megpróbált éa tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink ngyalmébe. 786 b — * * K rovat alatt kOzlettert iem alaki, •em la\'talmi tekintetben nem vállal fsseloasáfél a Sierk. Árverési birdeím. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX t. cz. 102. §-a értelmében eseunnl köshirré teszi, hogy az alaÓ-lendvai kir. járáabirÓsá;; 1 82. évi 6674. és 6675. számú végzés-i álul Vortmann Benő alsóleudvai lakos végrehajtató javára Haschanezker Bernát alsó-lendvai lukós ellen 10(j0 frtéa 500 frt tőkék, ezeknek 1882. év deczember bÓ 26-ík napjától számítandó 8°/okamati és eddig ösbi"B«q 85 frt 55 kr. költség követeles erejéig elrendelt bixtoaitási végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt éa 629 fr\| 60 krra becaült azobabeli butorsntok, ágy- «s ruhanemüek, valamint férfi szabó meatar ¦éghez tartozó vásári öltöny kéasletekhöl illó iDgóaágok nyilvános árverés utjio eladatnak. Mely árverésnek a449. éa 450. az, 1883 kiküldést rendelő,végzés folytén a bel^Bzinén, vagyis ofaa^banzker Bernát lakánál Alsó Lendváa leendőe>zközlé«ére 1883 ik évi február hó 14-ík napjának délelőtt 9 órája határidőül kitűseük ét ahhoz a venni szándékozók esennel olr megjegyséasel hivatnak meg, hogy az érintett íngoaágok ezen árverésen, az 1881. évi LX. ¦¦ on. 107. § a értelmében a legtöbbet ígérőnek beusáron alul ia eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára as 1881. évi LX. t cz. 108. §-áb>o megállapított feltételek szerint lesa kifi-setendŐ. Kelt Alsó-Lendván, 1883-ík évi január hó 29 ik nspján. 801 1 — 1 VRESITS KLEK, kír. bir. végrehajtó. 3866. sz Ik. 1882. Árverési hirdetés, A caáktornyai kir. járáabiróság miut telekkönyvi hatóság réazéről ezennel közhirro tétetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd által képvn.-it Caismazia István éa nejének 6 frt 57 kr., Jakila vagy Mihálynak 40 frt, Reisínger Józsefnek 3 frt 90 kr. kamat éa jár. iránti Bsríyák József mint egyenes adós éa ugy ia mint elhalt édes anyja öjv. Borlyák Józseíné szül. Csízmasia Anna örököse alaó-domborúi lakos elleni végrehajtási ügyébea a nagy-aanizsai kir. törvésy-Bzékhez tartozó ezen kir. járásbíróság területén levő alsó domborai 20. száma tjkvben A- L sor 37. hzss. a. Caism^aía Anna özv. Berlyák Jóasefné és Berlyák József tulajdonául bekebelezett és as sdő alapján 461 frtra becsült ingatlan bírtok ugyanezen összeg kikiáltási ár éa ennek megfelelő 10% bánatpénz letétele kőtele-iezettaÁge mellet az alaó-domborui községházánál 1883. évi márczius hó 5-ik nupján d e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb ár>-erésí fellételek ezen kir. járásbiróaág leiekkönyvi osztályánál és az aUó-domborui közaégbírónál betekinthetek. A kir. járáabiróság, mint tlkönyvi hauSság. Csáktornyán, 1882. évi aaept. hó 18-ik nrpjio. hirdetések. Pályázat. 800 1—3 A „Csabrendeki takarékpénztár"-nál a könyvelői állomásra pályázat nyittatik. Ezen állomással 500 frt évi fizetés s kedvező üzletévben illő jutalék jár. A ki az állomást elnyeri 1000 frt biztosítékot tartozik letenni. Azoknak a kik a könyvvitelben jártassággal bírnak elsőbbség fog adatni. A kik pályázni akarnak, folyamodásaikat február hó 28-ig az intézetnek helyben lakó elnökéhez tek. Barcza Sándor úrhoz adják be a az írc napon tartandó vizsgára személyesen jelenjenek meg. Kelt Csabrendeken, Zalamegye 1883. jan. 24. Az igazgatóság. >oooooooooooooo QOOOOOOt i FERENCZ JÓZSEF keserűvíz \'; dr. korányi tanár úú^",l\'tl\'°\',"a dr. kézmárszky tanár ísailí? dr. gebhardt tanár íSAN"ü" "°bbi Kíretíic ft forria huKDitásHkor mindig egyed&l beljM elnevezési FEBENCZ JÓZSEF-Lenerllvúi h.Bínilni. K«ph«ió Fwaelhofer 3ÓZÜHÍ, Borenbeig éj Weli.cb, Scbw.rí és T.nb.r; Slrém és Kliin uraknál a. gyógysxerlirb.n és fuiterkereikedésbeD NagJ-Kaniiain. 794 A széttüliési iíiigúm Bniajesten, íáczi utca 18, im. OOOOOOfJOOOOOOOOO Saty-Kaaiaiu, nyooutott a títii tulajdonos Wajdits Jársef gyorssajtó ián. ss. Érk. dot. 23. 1882. I. Arv. hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvszék telekkönyvi osztálya résséről közhírré tétetik, bogy a nagy ¦ ksníssai takarékpénztár róas vény társaság végrehajts tónak özvegy Tamás Mibálynó bs. Miko Anna végrehajtást szenvedő Tolmácsi lakót elleni 304 frt 6 kr. tőke 1879. évi j.nuár bÓ 1-aő napjától járó S% kamatok, 18 frt 10 kr. per, 24 frt 72 ttr. végrehaj(ásí. 26 frt 34 kr árverési, 9 frt 50 kr. vis>zárv«-rés) kérvényi a még f-lmerQleudó költségek iránti végrrhajtáai ügyében a fent nevezett kir. trvszék területéhez tartozó T»lmácí 25. az. tjkvb-u A. I 1.2,4, 5 sor tz. alatt Tamás Mihály tulajdonául felvett a 202 frtra becaQlt ingatlanok külön — ugy ugyanazon tjkvben A- f-215/a éa 256/b sorsz a, foglalt szinte annak taUjd^nát képező 438 frtra bedűlt fekvőség\'ík — minthogy as árverés: fel\'.étel-.-knok az 1882. február 23. éi márcziua 23-án felvett jegyzőkönyvek szerinti vevő Vésel Simon letenyei lakos eleget nem tett as 1881. 60. t. cz. 185 §. értelmében ennek költségére és veszélyére ujabban 1883. évi február hó 8-ík napján délelőtt 10 órakor Tolmácson a kOzségbiró hálánál Dr. Tripamer RecaŐ Ugy véd v agy hely et lese kőiben jötté vei megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a\' fennebb kitelt becsár. Árverezni kívánók \'artoznak a becsár 10% át készpénzben, vagy óvadék-képea papirban a kiküldött keséhes letenni. — Nagy-Kanizsán a kir. trvasék mint tlkkvi hatt\'aág 1882. évi deczember hó 6-ik n-.pján. In Joaef Wa;Siti.\'a bachaandl&ng ztt aabi-o : ^Fflr junge Laate empfehlenairerth\'.) Galanthemme, oder der Ge»ellackafter, wi« ct sin soll. Lsthalt>-&d SO Regeln des fonioi: Tom und des Aoataadea, 30 Lie-beabriefe, 20 komische Vorträfe, 2S Om«1]-acbafUpiele, 16 Kartrnkanstitflcka, As^kdoien nnd ToiaU. Von F. Schuiter, Professor. Schsxhnt, Auftaa. - 3 Mk. 50 Pf-Ei ist diea in 16. rsrb. Anfl. aia in jeder Hinsicht vorzügliche! Bildnnfa- und GaaaJ!-. schafubneb. NieY-KAMZSA; 1883. február 4-én. EWfizzttif ir: •fécs^TtV . ;¦ • « ín. «1 éne.......« . ae jjtá érre......2 , Epy szám 10 kr HIRDETÉSEK rt hasabot petitsorban 7, másodixor ti I minden további torért kr. NVILTTÉRBEK (őrönként 10 krért Tétetnek tei Kincstári illetek minden egyei nir-ií-tt-sórí 30 kr. fizetendő. Hii^nkettedik évfolyam. ZALAI KÖZLŐIT. A lap szellemi részét illető közlemények á nerkeaztőEöz, anyagi részét illető közlemények pedig z kiadóhoz bérmentve intézendők : X A G i - K AN I Z S A Wtttalflshtz. Bérmentetlen leTLlek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak ol. Kéziratok tíisza nem küldetnek. „Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet", a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kü&ed-nevelÓ egyesöleta „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet\', a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kölválasztmánya s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Ueteiikitit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Az uzsora. A párbajokra nézve, -— minthogy a magán boszu irányában az állam közönbös nem lehet — a büntetőtörvény rendelkezik, ahol az illető t örvény szerüleg elitéltetik, habár nem ia mindig s büntetőtörvénykönyr-ben előirt szabályok teljes és szigorú betartása mellett; s ennek oka abban rejlik, hogy a közvélemény támasza nélkül hiába harezol maga a törvény hozás is az előítéletek ellen, mert míg ama téves nézet, hogy a megsértett becsület csak párviadal által állítható helyre, érvényéből ki nem emeltetik s a közvélemény meg nem tér, addig a bíróságok sem tekintik a párbajt oly bűnténynek vagy vétségnek, amely ellen a törvény teljes szigorával lépjenek fel annak kiirtása végett, sőt maguk a törvényhozók is csak ezt ismerik el a becsület helyreállításának correctivnmánl. Éppen megfordítva vagyunk az uzsorával. Az uzsora,amely a paraszt vetését már csirájában kezében tartja, a földbirtokos gyapjúját előre beki-vánja, a honoratiorokat s katonatisz tet gyakran becsületétől és rangjától fosztja meg, meglapulva a törvény-hó^ közönye mellett szedte be ál-doíktait, A közvélemény elitélte az uzsorát, de eddig i törvény nem büntette azt. Éreztük, tudtuk, hogy a törvényhozás támogatása nélkül az uzsora meg nem fosztatik hydra - fejétől s a kamatláb meghatározása s az uzsoraszabadság korlátozása mellett is felforrott vérrel, majd szánalommal néztük, mielőtt egész községek f: áztattak ki egy lelketlen rabló uzsorás-kodásí manipulátiója által anélkül, hogy lett volna e bűntényre megérdemlett büntetés. .Itt vannak közelünkben Bakónak, Orosztony, Kere-cseny, Újlak, Csapi, amelyek nem annyira a dézsmaváltság, mint a nagy uzsora által lettek kifosztottakká és elhagyatottakká. Most is hogy történik még ? Száz vagy kétszáz forinttal adós a szegény földmives egyik-másik uzsorásnak: ezért fizet neki beszállított 10 — 12 hectoliter bort a ezt mindjárt a szüretkor saját részére le is foglalja és lepecsételi; jöhet azután ehhez kereskedő, borvevő, ennek & bora kótyavetyére van téve, mert azt mondják rá. aki lefoglalta a javát, vigye el a rosszát is, sőt maga a hitelező uzsorás az, aki a borvevőket adósai ellenében ily szépen előre elkészíti Ez a szegény ember sorsa; és most már megítélhetjük, hogy felhasználja-e itt az uzsorás a szegény ember szorultságát, könnyelműségét, tapasztalatlanságát? Az ott már igy szokás. A elmondja B-nek. C meghallja s utoljára azon veszik észre magukat, bogy az egész község nyakán egy hurok van. De pénz kell, az pedig drága! Be forduljunk el e képtől, nézzük a középbirtokost, aki rövid lejáratú váltókra dolgozik. IL: a kamat olyan szokott lenni, amilyen a firma. Ha rendes fizető, ha jó forgatói van -nak. (akik a kamatot is lefizetik helyette) ugy csak elevickél a takaro-dásig; ba nincsenek, egy 100—200 frtos váltó, amelylyel nem várnak az ingatlanra, jelzálogilag bekebelez-tetik, a többi hitelező is rajta támad s egy 200 frtos váltóért — dobra kell kerülni az uzsorások egyetértése miatt, — akik ilyenkor Qtik csak fel fejüket — az apai és anyai jus-nak. A föld 8 — 10% kamatot ma nem bir meg. Az uzsora pusztít. Kimutatták már s eléggé megvitatták, hogy mily mérvben, — és azt az uzsoratörvény sem fogja megbüntetni teljesen, amint még nem volt törvény, amely a bünt megölte volna, de a törvénynek elrettentő ereje a megbélyegzés, hogy a törvény előtt már mint uzsorás panaszolva volt, nagy hatással lesz; mert e tőrvénytói rég féltek az uzsorások. Ismerek uzsorásokat, akik az uzsorahun tetőtörvény behozatalának megpendítése óta . nem kölcsönöznek pénzt. Bár lenne eredménye — s a takarékpénztárak ne követnének oly iszonyú töprengő eljárást a kérelmezővel szemben, szállítanák le kamatlábaikat jelzálognál 5—6 %-ra. Ugy volna remény, hogy az uzsorások megfogytával a hitelviszonyok és az erkölcsök javulván, a kőlcsőnkeresö nem adná oda, az első 100 írtra ingatlan vagyonát! Azért - közvéleménynek is ébren kell lenni, mert a közvélemény adja meg a törvénynek igazi erejét, és ha az uzsorást társadalmilag megvetjük és kiküszöböljük, többet használunk, mintha feladjuk, mert régi közmondás az és mindig igaz marad: „Vanae sine moribus leges 1* és megfordítva Tartsuk meg abbeli előítéletünket, hogy az uzsora törvényhozási lag csak fékezhető, de társadalmi uton kiirthható s ezen alapon támogatva a .törvénybírákat önmegtagadás és takarékossági elv mellett az uzsoratörvénynek is meg lesz kellő hatása. — A házi kezelésről. Aki az 1883-diki, most már kőzgyülésileg is jóváhagyott költségelőirányzatot figyelemmel keresztültanulmányozza és a mult évekbe-liekkel bizonyos részében összeveti, a kiadási rovat 19 tétele alatt piacz-terek töltése, tisztítása, faültetés és favétel czimén 400 frt. főtér fenntartása 300 „ fasorültetés 50 , fógymnázínm előtti tér gondozása 100 „ s igy 800 frtot talál rendszerint fölvéve a költségvetésben. Aki azonban, mint mondom, összehasonlítást tesz, vájjon más és más ntezák folytatólagosan évről-évre szintén fölvé- tetnek-é, s azok tisztántartása szintén figyelme tárgyát képezi-e a városi tanácsnak, Kénytelen azon tapasztalatra jönni, hogy mindig csak ugyanazon ntezá. -:s terekről van abban szó — amiből azután természetesen az is következik s valószínűleg alaposan — hogy a többi utczák maradnak a régi állapotban, és az utczák nagyobb része ekként nem felel meg a köztisztaság legszerényebb követelményeinek sem ; s igy a köztisztasággal összefüggő közegészségügy is szenved ezáltal. Pedig a város, daczára annak, hogy minden oldalról szorult helyzetére, fölvett és fölveendő nagy kölcsöneire kell tekinteni, még min-d.g nincs odáig, hogy ezen segíteni képtelen lenne; de ez esetben, ha máskép nem is, meg kell teremtenie a házi kezelést. Tudott dolog, hogy ennek igen igen sok ellensége van e városban, tán másutt ís. .de megszűnnek az ellenvetések, és meg kell szünniök, ha látjuk, hogy előnyei elnyomják annak árnyoldatait. A város már rendelkezik eddig ís házi kezeléssel és gazdasággal, sőt gazdával is — más téren, — nem lehet tehát reá nézve idegen annak másoldalról való behozatala sem. Vegyük ugyanis tekintetbe, hogy az előfogatozás, fuvarozás kezelése e városnak évenkint tégla, fa és faiíletmény szállításánál csak 1800 frtba kerül bérkocsikért s egyéb fuvarokért, határi gazításoknál, vásárbizottságnál stb. csak 500 frtba kerül. Az erdómester lóátnlánya 200 Betegeknél és temetkezéseknél csak 100 Utföntartás 200 forint A város kiadásai mégis kitesznek 4800 frtot fuvarban, amelyet házi kezeléssel — akként lehetne a városnak hasznosítani, hogy 6 fogat beszerzésével, amelynek beszerzése s tartása sem kerülne többe s még azonfelül a város érdekében fölmerülő más szükséges intézkedéseket is lehetne még foganatosítani. Igy például, bogy csak egynéhány czélszerü és jó gondolattal szolgáljunk : nézetünk szerint ezzel a 6 fogattal fuvarozhatná be a tisztviselők failletményét. kihordathatná a szemetet, havat, sárt, nyáron végeztethetné az öntözést; helyettesíthetné a vállalkozót temetkezési egyletnél ; nélkülözhetővé tenné a bérfuvarozást ; a kongóutak fenntartását maga kezelhetné, homokoztathatná s már ezáltal csak 2000 frtot a kiadások sorából törölhetne; hidakhoz, utakhoz fát szállíthatna s téglát. teljesítené a tűzoltási szolgálatot, s fölöslegessé tenné az erdő-mesteri lóátalányt. És mindennek költségei 6 fogatot számítva, évenkint kitesznek circa 2150 frtot, a beszerzési költség kitenne 5000 frtot s igy az 5000 frt kamatját 7 százalékkal véve 350 frt s ezt a 2150 írthoz hozzászámítva a kiadás lenne 2800 frt s a tiszta nyereség 4800 írtból levonva lenne 2000 frt, ami maga elég lenne a városi tisztviselők fizetésének felemelésére. — A főösszeg annálinkább megfogható, mert a város rétje és földje a gazda kezelése alatt az ellenőrzést is könnyen lehetővé teszi. Mindenesetre ajánljuk a házi kezelés meghonosítását a városi tanácsnak, a pénzügyi és gazdasági bizottságoknak, mert habár ily beruházások 4—500, sót talán ezer frtot is megkívánnának, azonban T ARC ZA. Tivaszra. SzólaJj me* kedrat ki* pacsirta, Birdess Uri ut, kékiS ejr?t ; — Otv bus a aaVr, ¦ rnieden muuUank, Mini grassoló emlk«e:. — Viialj ki {oli, eaer zaménynyel, — Adnnk mt konayet: barmatot; Ilio ri rag. nap ily boi óra, i&m&t fotóni a sorz caspott. Bicu fsnrt, logirt ridsg korira, atefy esBag aa arra non felrtt; EpedTc Tir, tepatt ic-tébec...... Gjcjts ri dernt, boss Canapeti — LlLg volt mar a tei fajryibél, J6jj aie p tarasi ! kStsCots re lek ; Legyeo dalli s wil aenéja, — S aldist boao k&nytelt imank. — Jljj *p uriti! faasadj ki hajnal, Kslu jobb j8>of, fij életet. — Obi =c« ba ka.ol, meglehet még, Hogj flit taJilit a boa heljet,... HAJGATÓ SANDOE. Közegészségügyi Tlszonyaitik Ismertetése.) „Légrid közegészségügyi monographiáju. 1873 — 1881. évi időközről." Irta Terzincsky Jótsof Kánonjára* Usati orvos* ) (Folytatás.) 14; Szegényt ügye és szegényei. Mindkettő csakugyan igen szegény lábon ili. s; Táras ösízeiilitáia miatt • rovató; káajtalenofc vagyunk aj bél hozni. 1. Szegényi ügye annyiban vau rendezve, mennyiben, a község nyilván tartja szegényeit, ilyek közül a magival tehetetleneket közpénztárából segélyezi, elhelyeztet jobb családtikhoz és gondvisel-tetí őket. 2. Ssegéoye az egész járásban legtöbb. 211 tagból álló 80 csalid képezi zzegéoyeit, mely igy viszonylik egymással szembe. A azepetneki egészségi körben a 8755 lélekre esik 136 szegény. A ast.-bzlizsi egészségi körben a 6145 lélekre esik 136 szegény. A kis-kumáromi egészségi körben a 12.003 lélekre esik 117 szegény. Éa ebből kitűnik, hogy midőn a járás o 3 egészségi kerületében 38 községre éa 26 903;lélekre 345 szegény kerül, akkor magiban JUég-ridbau a 2753 lélekre 221 szegény kerül, mely annak bizonyítéka, hogy a község népe csakugyan legszegényebb, delegssi-nandóbb Ís az egész járásban. * A népek elszegényedése rendesen az illám sérelmében tükrözik vissza és elszegényedése alapját veti meg minden gondolható véletlennek, rozsnak, de romja a népek helyes társadalmi magatartásának, anyagi éa szellemi életrevalót ágának. Az elszegényedésnek cselekvő okai: a szükséges házi nevelés hiánya, a többségnek alacsony mivelísége, a szűkebb karesel forrás, a vagyonosodis iránti puha ösztön, a munka-éskeresstképteleneknek, mint nyomorékoknak nagy száma, erkölcsi aülyedése, házassági ross magatartása; a pálinka ivásban? mértéktelensége éa végre nagy adója. A szegényi ügy * községben a szol-gabiróí hivatal által Egyetembe vétetvén intézkedés történt aziránt is, hogy szegényei meg betegül esi esetekben ingyen gyógyíttathassák magukat, de szükségből mis aegélyre is tarthassanak igényt. Az ingyen gyógyittathatia czéljiból a 80 csalidnak 80 szegényi igazolvány (szegényi báresa) szolgáltatott ki, tehát, bogy m«g-betegülézi esetekben annak tagjai aközaég orvosátÖl ingyen-segélyt, az állam szegényi pénzalap terhére pedig orvosszereket nyerhessenek. í\' 15. Valiása és erkölcsi magatartása. í..Vállá" magatartása a 3 hitfel kesemek rendes, türelmes. Okulhatnak a felekezetek, mert mindegyikének van alkalma részesülnie megillető egyházi oktatásokban, ájtatos isteni szolgálatokban. A katholikus bitfelekezet a zágrábi püspökséghez, as ágostai a pesti superin-\'.endentiihoz tartozik, csak az izraelita hitfelekezet tartozik saját köréhez. Bir mindegyike felekezeti templommal és ezek belnzerkezetukné! fogva jelét adják a nép vallásos érzületének.Egészségi szempontból kifogás ali egyike tem helyeztet-ható, csak a katholikus bítfelekezet temploma szenvedett nagyobb repedéseket a mult évi f Idreogés által, legfőkép az oltár fölötti boltozaton. 2. Erkölcsi magatartása as alsóbb osztály aagy részének éppen nem dicsérhető, melynek foltjául a törvénytelen gyermekeknek, ágyasok évenkinti szaporodását lehet beszámítani. Jelképe a ku vetkező kimutatás; SiflleteU Ago»\'- Israel. ÖiszeseD 1873 ! 18 I O 19 1874 24 0 0 24 1875 29 2 0 31 1876 26 6 0 32 1877 16 O 0 16 1878 23 3 0 26 1879 17 2 1 20 1880 19 2 0 21 1881 17 2 0 19 189 18 1 208 * A népek erkölcsi sülyedése pokla a léleknek, rákfenéje a társadalmi életnek éa romja az egéarségnek. Abból keletkeznek r legborzssztóbb merényietek, beteg ségek, jelesen a bujakór, melynek legveszedelmesebb következményei akkor tűnnek fel, midőn a görvélves vérkercsoso dáasal szövetkezik. Ily korcavegyülék a végaőig képes- balomra dönteni az emberek egészségi jólétét, do bizonyos viszonyok közt retten\'Ők következményei. Légrád viszonyai kedvezők a görvélyes vórkorcsodas fejlesztésére, a kreti-nismns helyi betegség. 16. Nyelve, melyet beszél. Beszélnek e községben magyarul, horvátul és németül! Anyanyelvnek a magyart vallja. Magyar ny-ilven bivataloa-kodík, ily nyelven taníttatnak az iskolás gyermekek stb. 17. Életmódja és élclmezkedéde. L»gsanyarubb életmódja van a katholikus bitfelekezetnek, legsoványabban is élelmeskedik- Rosszul táplálkoznak kis gyermekeik. Ugy lehet mondani, hogy hét hosszan száraz kukoricza- kenyéren, burgonyán, káposztán élődik, bort — de leginkább pálinkát élvez legtöbbet. Husiélét hónaponkint nem is Iát, de meg is látszik rajta, mert á 3 hitfelekezet közt legélettelenebb. Eszik száraz turÓt, tejet. Szokás a csecsemőket 2 — 3 évig is emlőn tartani. Látni lehet száras, fonyadt emlőkön Csüggő gyermekeket, kik amig siopnak, keiükben kukoriczás kenyeret, burgonyát tartanak s a mint elhagyják az emlőt, azok felemésztésébes fognak. Eaznok pépes főzeléket eleget. A babot, mely által jobban táplálkozhatnának — eladják, ebből pénzelnek. Télire sertést öl es most él valsmirel több bússal, mint az év többi réazeibent Átlag inkább táplálkoznak hideg, mint meleg eledelekkel és több bort, pálinkát isznak, mint vizet. * A rosz, sovínvéloimczkcdés csökkenti az élet zömeségét, gyengíti az életerőt, gátolja az életrevalóságot, fejlődését. Amely csecsemő^pea étkekkel tipíálko-sik, az hamar betegszik, vére clkorcsoao-dik és görvélyes lesz, nagyon sok élete 7 éves koráig meghaJ. A hidg eledelek gyomor, bé.hurutot okoznak, a pálinkioak mérték nélküli élvezése Bzessmérgezétt okoz. A ki rendesen nehéz, száraz eledelekkel él, annak. szeszes italokra, sóra, paprikára van szüksége. Ennek tulajdonithatni Légridon is a pálinkaiváabaniamértéklelduséget. A burgonya nagyon kevés vilssrat képes adni az agynak, vilsav nélkül pedig az agy elbutul. A ^mondottakból könnyű feltüntetni, bogy a legridi népnek életmódját, élclmezkedését miért nem lehet össze- HUSZONKETTEDIK ÉV70LYAM. Z ALAI KÖZLÖK T FEEEUÁR. Vés 1883. alig lehet elvitatni, hogy a város érdeke, a mostani köztisztaság, közegészségügy síd. sürgősen igénylik hogy sz eddigi rendszer egy jobb, czélszerübb. hasznosabb és olcsóbbal váltassék fel. Jegyzőkönyv h soproni kereskedelmi és iparkamurának 1882 ik évi dcezamber hó 28-án tartott rtiodos közös üléséről. Jelenlevők : u kamarai elnök Müller Paulíu ur, mint aióüló, a kamarai tagok közül Bader Gusztáv, Barth Tóbiás, idősb BraadI Ao\'aC Czeke Ágoston, Friedrích Lajos, GriinMd Adolf, Hacky Károly; Krnusz Karoly, KugUr Heurik (alelnök), Lenk Emil (alelnök), Lmk Kálmán, Marki József, Meller Manó, Pfe.tfV Bódog, Russ n>-u. Janiin, Scbaffer Antal, Schneidír Márton, Schuster Károly, Srlt. nhtfitr Frigyes. Steiunr Ignáez, Tkiering Lajos es Ztll Károly Valamennyi kamarai beltag, továbbá Schind-\\\'ir F-r.-ncz kamarai titkár, ¦ Kiichkuopf Frigyra íogalmazó, mint jegjz^künyv-v etető. Az íilés kridúte détntáni 3\'/a órakor. 210. Az ügyrend értelmében elnök j ur azon kérdést veti fel: san-e valakit-ek a f. évi okt lió 19-én tartott reüdes és f. évi november hó 3 én tarlóit rendkívüli közös Qlúwkről felvett S uyoiiiUtáabao kiki kezén ievií jegyzőkönyvek ellen kifvgáa? Kifogás nem te.eiv.in, e«n i«gya«% I» murnttombati köuyv-k híieleaittetteknek tekintetnek.! „ \'KiíS/,..r; „ 217. Ezután rluök ur ragadja meg \' „ t, a ezól, a mai ülésen ilyenül Jegejö.zor \| m kaposvári lu-\'gjolent ujouuau választott kamarai _aldnökörf Lenek Emil ur.»t rövid veti ós b^-ezédben üdvözölvén, mely Üdvöslé»h<-z \'" m jelenlevő kamarai tagok szívélyes éijou-íeitl csatlakoztak. 218. Felolvastatik továbbá lovag k\'imáli FlandorfTer Ignáez kamarai lag nr levél", nmlyJyel a kamara tudomására hozz, miszerint tekimeltel elültaladott kúra a Ul»Linga:ott egéezségére, a nyilvánosság teréről > isszaiáp e* ennek folytán liszté ői mind kamarai tag szintén lemond. A kamara küzber^ülésben ál!ó tag jinak a hoeszu éveken át elnökének fenti elhatározását mély sajnálattal veszi tudomásul • elhatározta, miszerint ezen HHjuáiatának, valamint azon nagy érdemeknek, melyeket az évek bosszú soron át ¦¦ / ipar és kereskedelem kő. ül »zerz itt, li-ilua elismerésének emlékiratban adand kifejezést, mely emlékirat átnyuj\'áaáva! kamarai elnök Müller Pattlín ur vezetése alatt, Kuglcr Henrik és Lenek Emil lomban eszközölt változások éa uj vasali állomáeok megnyitása tárgyában. 2 jegyzék a magy. kir. vámhivataloknál be- éa kivitt aramennyiségokról; 14 átirat bejegyzett és tőrlőttczegakről; 2 átírat kamarai itletéklajstromokkal ; 3 értesítés kereskedői s ipsrtársulatok megalakulásáról; — bizonyítvány kincstári ssállításokra vállalkozók megbízba óságáról és szállítási képességéről; 1 átirat kiállítások tárgyában: — megkeres vény a katonai kiuctár részére szállított csikkekért fölszámított árak helyességének bisonyitása tárgyába 231 egyéb ügydarab. 220. Kamarai illetékekben befolyt: a szombathelyi adóhiv. 94 frt 32\'/,kr, a nagy-kanizsai , fes elleni a z.-egerszegi a kismartoni a os -preghi a felső-pnlyai a kaposvári ea?prómi a muraazomljH sümegi marczalí sárvári » bűvészi zíre/.i srombath^lyi a nitgy kanizsa a Csáktornya! preghi a kia maroní a ves7préroi a BÜm--gÍ a sárvári 1 pulya\' 143 23 12 4 19 108 7:> 29 24 41 311 7 » 29 216 . 24 116 „ 58V* 90 94 47 V, 87V. 65 64 51 35 25V, 42\'/, a karádi a soprou: 420 100 24 6 . 163 , 65 , 43 , 21 , 19 r 104 , 113 , 2 , 12 , ü8 h 94 % 34Vi 65 «% 20 88% 80 97 % 36l03 16 87% 01 12 50 Összesen (Folyt, köv 3173 frt 50 ukezík.) . Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke nh-Inök urak továbbá Ozeke Agos\'ón, Miller Manó * Pfeiffjr I^ódog kamarai ttg urak bízatnak meg. — Egyúttal Gross Józaef póttag uruak behivása ia elreu-.1 ejtetik. 219. A szt.ko\'t rendben most már felolvasott üzletíHcleatéa szerint az utolsó iiiéa ói» 437 bemvány érkezett az iktatóba s nyert crdeml^gei elintézéat. t Esek között van : 128 átírat iparbejeleotéaekkel; 48 á\'j-gyzék élelmi szerekről; S vaao\'t körözvény uj dijttabályuk ól<;tl>e!cpt\'-tése, a gyors a teh-ráru forga- egtrszegí kir. törrenyszéktól. 1833. évi február 7-án. 2414. B/82 Sí. I. Horváth János és lársxí lopással vádnluk elUní ügyben végtárgy alá-.. 2071. B/82. Tollár János és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni Ügy-b-m végtái nyalás. 2894- B/82. Sz. I. Komorószi József sikk»sztáasal vád ni L elleni ügyben végtarnyalia. 3372. B/82. S«. I. Tóth János sikkasztással vádolt elleni ügyben ventar egyeztetni egéizségi á\'lapotával. A kreti-iií-mua tegketésbé lür! el a lielytelenélet-m-\'dot, növény, r-.sz élebnezkedéat, a bó pálinkaivast. a burgonyán való folytonos élődéat éa legkevésbé csecsemők, kisgyermekeknek helytelen életmódját, roaz élei -niiskedését. Éa nem csoda, bogy a knzaég ni»m tüd kibontakozni kretinismuaából. 18. Ruházkodása. Magyaros, tisztességes, azerÁoy és hí szegény is, de ruházkodása a. szemérmet nem sértő, a azegt\'oy inkábl\' visel fohozott, mint rongyos ruhát. Egészségi szempontból ngy részben megfelel az év szakainak, az idő viazootagágaÍnak. Ünnepiken a núk csinosan is öltözködnek. Az iskolás gyermekük ruházata, h > jobbára szegényes is, c- tiszta, tisztességes es e-égséges, 19. Házasaágí viszonyai. 100 közül rendeseu hajadon marad 30. A leány 16, a férfi 24—26 éves életkorában kőt házasságot. A házasok szét-v;ilá.i.-i impirend ¦ - vhq. Vannak, kik ünküvés után 2—3 hét múlva Bzétmen-iii-k, később még többen és igy szaporodnak <: kti/..-0-ljsii «z ágyasak, a törvényte leu belug gyermekek. Házasságot kötnek a legszegényebbek ia és üyok mennek szót leghamarább. A lelkészek kiváló figyelmet fordítanak a kretínekre, az elmebetegekre, a házasságra nem alkalmas nyomorékokra, igen szegényükre, ílyekel a mennyire lehet, viaesatsrtós\'atnsk a hásssaáglól és ez is oka részben, hogy e községben sok a hajadon. * Alig jelezhető veszélyesebb viszonynak a társadalmi életben a jelzett házassági rendetlenségnél, az ágyasság-nál, mert e mód által nemcsak az erkölcsi sülyedés tokozódik, hanem aaapo- 3440,3583. B/82. Borbély JÓssef aulyoa testi sértéssel vádolt elleni ügyben rég tárgy a) ás. 3663. B/82 Sz 1. Németh Feren.-z lopásán! vádolt elleni ügyben végtár gyalá. 7. B/83 Let. GeluDcsér János lo pással v doll ellmi ügyben végr. Febtuár 8-án. 2319. B/82. Set«y János éa társai lopással vádoltak eHeoí ügyben végtárgyalás. rod\'ával az ágyasságnak, hklomra szapo rodnak a törvénytelen gyermekek ia,utóbb~ ra mini léxen^Ők, nyomorézok, beu-gek de okozói li-hetnek azok némely vétkes Csel-kvéuyeknek ia. Aa téuj, hogy ily magatartásul a n^p elsatnyul és kevésbbé tufz megbizható a magatartásban, akár társadalom, akár »z állam érdekében 20. Gyermekekre való felügyelete. A 7 évnél fiatalabb gyermekekre kevé« lelügy-let gyaknroltatik as alsóbb családi köiökt.cu. Felnőnek minden n>eg-lletú gnnd\\isclés nélkül, s ha e kort megh >\'adták. Iskolai felügyeletben része-süloek. Ez it leh-t oka annak, bogy oly aok gyerm.-k hal meg 7 éves életkora elŐit. Csecsemőket dajkaságba adni nem szokás, de még a törvénytelenek megtartatnak a háznál. Az ^l-\'revalóaág fej I ess l ésére kevés szU\'ő gondo1, nem gondolnak abban sem a helyes éleimerk-dére, sem a tiszta ságra, icm a kellő hőmérséklet™ éa nem a jó, tiszta ágyra, aem azok érzékasei-veioek jó miveléaére. A véletlenióléppen nincsenek meg-óva, mert aem óvodájuk, sem kta gyer-mnkÍBkolájuk nincs, melyekben s azülő. hagyottak megóris\'etbetnéoek. * A ki ismeri a gyermekek maga tartását, ason sokoldalú reisélyt, melybe azokat a véletlen szokja sodorni, a ki iameri a kiadedovodákoak jótékonyságát, ismervén Légrád egészaégetleni ha-tanyait, egéasségi állapotát, unak lehetetlen javaalatba nem hozni „ kiadtd-ovoda" berendezései már csak azoo czél-ból is, hogy a kis gyermeket eleve jókor lőhessen testi edsésben résseeiteni a kre-línísmusssl szemben, mart as tény, hogy a vér-el korcsoaodáso^qak útját állni 2813. B/82. Ss. 1. Nsgy Török Antal és tirsai lopással vidultak elleni ügyben végt. 2946 B/82. Sz. 1. Szilvágyi János éa társai snlyos leéti sértéssel vádoltak elleni ügyben végt. 3614. B/S2. Sz. 1. Csánger Jó Uraai snlyos testi aórieVsel vád»luk ügyben végt. 3658. B/82. Sz. 1. Horváth Ro-ália súlyos testi Bértésaet vádolt elleni ügyben végt. 3659. B/82. Sz. 1. Tóth M.h^ly lopással vádolt e\'lení ügyben vég 3648. B/82. Sz. I. Németh Katalin Bzindékoi betöréssel vádolt elleníügyben 3-ad bír. ithird. 3653 B/82. S/. 1 Tó:h Aodráa su lyos testi sértessél vádolt ell-ni ügybei 3 ad bir, i\'hiid. 3666. B/82. Sz. L Boffmann Jozaef és társa szándékos emberőióasel vádoluk elleni ügyb n 2-od bir. ilhird. 28. B/83. Sz. I. Molnár András lo-píasnl vádell elleni ügyben 3-ad bir. ithiidetás. 29. B/83. Sz. I. Szmodías Fereocs lopassa! vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ilbirdotés. 38. B/83. Sz. I. Takács (Gőzös) György é* tanai lopásajl vádollak elleni ügyben 3-ad bír, ithird. 66. B/83. Sz. L Koukolica Józaef lopáasnl vádolt elleni ügyben 2 od bir. ithird Február 14-ón. 3267. B/82. Sz l. D-nilaiváné. társa maganlak me^sértésével vádollak elleni ügyben végt. 33S7. B/82. Sz. 1. ör. H-rv th József éa társa suly 0\' testi aénéssel vádoltak ell-ni ü -vÍK-n végt. 3347. B/82. Sz. I. Schteaioger József hamis vád véuégéve.1 vádolt elleni ügy ben végi. 73. B/83. Let. Kultuár Fereucz és táraai lop íasal vádollak el leu í ügybe vég tárgy. Február 15 én. 3407. B/82. Sz. 1. Weiai Sándor csalással vádolt elleni Ügyben végtárgyalás. 3450. B/82. Sz. i. Simon József tart* aulyoa testi sértéaael vádoltak elleni ügyben végt. 3642. B/82. Sz- 1. Gabáca Treszka snlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgy. 99. B/S3. Le\', jfj. Pácsonyi József emberöléssel v»d<>i: elleni ügybeu vég-tárgyalás. 64. B/83. Ss. 1. Stefán Antal és társa síkkassiáe éa okirat hamiaitáeeaj vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. íthir-do\'éa. 75. B/83. Ss. 1. Halál Károly ás társa halált okozott súlyos tesli sértéssel vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. jihír-detéa. 109. B/83. Lel, Nyirő Imre és társai lopással vádollak elleni Ugybeo 2od bir. ithird. 176. B/83. Sz. I. Horvjücs Antal hamis magán okirat késztléssel vádolt elleni Ügyben 3 ad bír. ithirdetés. 200. B/83. Let. Horváth Vendel és társa lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bír. ithird. Február 2l-én. 3310. B/82. Sz. 1. öz. Bedernyák Borbála és társa! magánokirat h&misitát-aal vádollak elleni ügyben vég:4rgy. 2943- B/82. Sz. 1. Bácsi F-r-ncz ás társai sikkasztással vádoltak elleni Ügyben vágtérgy. 3391. B/82. Sz. 1. Németh György csalás és hűtlen kezelés bűntettével vádolt ellőni Ügyben váglárgyalás 3451. B/82. Sz. I. Vizsi Albert ás táras lopással vadullak elleni ügyben végtárgy aláa. 3527. B/82. Sz. I. Gorgulecz Sándor csalás es magánokirat hamiailássa! vádolt elleni ügyben véptárgy. Február 22-én. 3413. B/82. Sz. I. Caepely Fereoca súlyos testi aértésael vádolt elleni ügyben vágtátgy. 3589. B/82. Sz. L Koch Sándor éa társa csalással vádoltak elleni ügyben megtárgyalás. 50. B/83. 8\'. I. Kustyán (Kdnki) József és társai lopással vádoltuk elleni Ügyben v.égtárgyalás. 128. B/83. Ss. 1. CBizmazía Dánibi és társa balált okozott súlyon testi sértéssel vádoltak elleni Ügyben2 pd bir. ithirdetés. 146. B/83. Ss. 1. Burkus János sikkaazláaaal vádolt elleni ügyben 3-ad bír. ithird. 192. B/83 Sz. I. Szabó látván súlyos teati sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ilhird. 206 B/83. S/. I. Horveth Peli Já-iob hatóság elleni erőszakkal vadult elleni ügyben 2 od bir. ithird. Z. Égerszögen, 1883. évi jan. 31-én. MUZSIK KÁLMÁN iroda igargató. soproni kereskedelmi és iparkamara köriből. csakis jól rendezett kiadódóvodával lehetséges. (Folytatása következik.) Dr. Fántek Lászl* állil a nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egyletében l8>-3 évi jannár bó 21-én ,a magyar nyelv szépségéről" tartott felolvasása. (Folylaás és vége.) Mindennek meg van a maga id-ije, b az a legjobb gazda, ki azt felha-iinálni tudja. Kanipa fogltlkozik most a magyar u-mzeiiei, a név immár nem idegen többé a azomazéd országokban, s ett az időt, ezt as alkalmat fel kell használni s a szomszéd országokba ugy mint a távo< liabbakba is beleéli a magyar nyelvel vinni a következőképet:: — mindenek előtt a magyarhoni kereskedők éa iparosok a magyar nyeltet itthon is beszéljék, könyveiket Üzletükben is egyedül magyar nyelven vigyés, megrend-léaeiket a külföldi gyárakban &* más nsgy kereskedőknél kizárólag magyarnyelven eszközöljék z minden levelezést a külföldi házakkal csapan ezen uyelvnn vésessenek. * ^ * Min ha csak hallanám a választ: ez nem keresztül vihető dolog. Igaz, bogy egyazerre nem vihető keresztül, de lassankint keresztül vihető, s most ss ideje a megkezdőének. Eleintén nehezebben megy, — minden kezdet nehéz, da Bagy éa nehéz manka után ádeaebb a jutalom és nem csak a kezdeményesés dicaóaége, hanem anyagi jutalom is vár reánk. A jutalom mint hasson kettős ered menyben fog nyilvánulni. JJiníelinéuy. A kisbéri magy. kir. álladalmi ménesbirtok igazgittóságától nyert tudósítás szerint n ménes-birtokon az 1883. év folyamában ny érendő összes gyapjumeny-nyifég, mosatlan állapotban, úgyszintén as 1883. évben elhullás vagy levágás folytán ezármazó mindennemű bőrtik U. m. \',•>-, d\\kó , sz^rvna. marha , juh, sertés- és stamárbórök 1883. évi február hó 15-én a miniszteri utólagos jóváhagyás fenntartása melleit zárt Írásbeli ajánlatok utján s legtöbbet ígérőnek eladatni fognak. As írásbeli ajánlatok külön a gyapjúra es külön a bőrökre nézve s mondott határnapig beküldendők. Bánatpénzül a gyapjúra vonatkozó ajánlatokhoz a megajánlott összeg 10%\'^\' a bőrökre vonatkozó ajánlatokhoz pidig 50 frt caatolaodó. Soproo, 1883. jan. 25 én. 337 SirdetmSny. A nagymélt: magy: kir: fóidmiva-léa, ipar éa aereakedelmí minisztérium sa állatok szállításánál a vaautí kocsik hass nálatáért eddig fi.etendő fertőtlenítés: dijakat f. é. márotiua 1-től kezdve hatály uu kívül helyesvén, ugyan eseo díjakat a mondott naptól kezdve következőleg állapította meg, u. m. Szarvasmarhákért, lonJc, össrérek-, éa szamarakért, tekintet nélkül a vaa«ti kocsikba berakett álLtok számára, to vábbá borjuk , jubo .-, bárányok-, kacskék- éa aer éaekért, ha ez-n állatokból legalább négy darab rakatík egy ko csiba, fertóileni\'ésí díjul fizetendő: a) négy kerekű közönséges kocsi utan vagy < meletes kocsi csak egy eota-útettuk használatáért 1 frt. 50 kr. b) nyolcskerektt közönséges kocaí uUa, valamint emeletes koosi mind két emeletének és a dobnak hasznalatáért 2 fr: 50 kr. c.) ha a borjuk, juhok, báráslyok, kecikék vagy sertésekből osak agy basa-ról.g bárom darab rakatík egy kocsiba darubonkiot 40 kf, d) kosarakban, ládákban, rakások-ben -«tb feladutl aerléaak, malacxok, bárányok, kecskék Btb. szállításánál 40 kr. H) CW •,rtáuy után, ha abban 1—4 darab állat van, minden további állatért 10 kr. Állati nyeratermény küldeményekért 100 kilogrammonként 2 kr. agy, faogy a legcsekélyebb illeték egy-«a;y kalda-ményért 20 kr. a legnagyobb illeték egy-tgy kooairakományiól 1 frt. 50 kr. Soproo, 1883 január havában. A kereskedelmi és iparkamara. II t r e k. Egyik abban áll, bogy a külföld gyárak és oagykereakedŐk látva, hogy a magyarországi kereskedők éa iparotok egyedül csak magyar ny elven teszik megrendeléseiket, kénytelenek lennek magyarul beszélő !íjainkat alkalmazni, mi által maguk it ily következés u án nyelvünk ismeretére s becsülérére jutnak éa általán a magyarnyely ismerete ez által folyton nagynbb kört foglal ma gának el. A másik jutalom p-díg mint haszon azáltal éretik el, hogy magya.- ífjainkra ily körülmények kösöit külföldön szükség levén, kósülök igenaokan, kik talán most teljes képességük é< műveltségük mellett is alkalmazást nem nyerhetnek és talán szükséget is szenvednek, kereste\'ní fognak és kösülök számosan vagy talán valamennyien fényes állásba jutnak S minderre csupán és egyedül ason ok fogna alkalmat szolgáltatni, mert reájuk szükség levén, őket más nem pótolhatja, Di-nélfogva a külföldi házak kényszerítve leeudenek őket legjobb ellátásban és alkalma sásban részesíteni. Ka mi magyarok megtaouljuk az idegen nyelveket csupán asért^ hogy iken irt teveleinkben a drága magyar pénzt milliónkiat küldjük ki külföldre, ugy bizonyára kell oly gyakorlati tapasztalással bíró embereknek tartanunk t külföldieket, hogy Ók is fognak nekünk a mi pénzüakért, a mi nyelvünkön, magyar nyelven írni. Táoy ai, hogy ép oly, ha nem nagyobb szüksége van a magyar pénzre a külföldi gyárosoknak, mint van nekünk szükségünk sző kelméikre, de a nagyobb érdek mindenkor a pénzszerzés mellett emel szót, következőleg bizton lehet állítani, hogy a külföldiek érdeke faltát — T. munkatársainkat igen kérjük, hogy a kü.dendó küslaoényeket la< betóiúg olv^ahaló kéziratban asivaak\'dja-nek hoszánk juttatni, Néha összehalmozódott olvaahatlan kéziratok raittt nyomdai késedelem áll be; ez pedig rendeset, a lapnak hátrányára történik. — Gönciy Pál, miniszteri tanácsos ur, a napokban meglátogatta városunk községi népiskolájának osztályai a ta\'paat talataí nyomán kitüntető dicsértette! szólt as itteni tantestületről, b kijelentette, hogy Nagy-Kanizsa méltán büsska lehet tani-tóxrs, mert Ő a főváros után bátran as első helyre teszi az itteni Untestülstet. Tekintve, bogy mily roppant nemzeti fontosságú dolog as: minő kesékbe van letéve oépoevoléaünk ügye? — es úttal mi is a legőszintébben gratulálunk egyrészről városunknak, más részről darák tanitó-teatületünknek. — Takonykórog lovak. Keszthelyen Breyer Kálmáa azállitó 3 lova a óiul: héten lakonykóruanak talál atván, lessuratott, a a kór továbblerjedhelesének meggátlása végett a szol^abÍróság áltat a lehető legerélyssebb intézkedések mag-tétattek. — Ipariskola. Az sgyss városokban felállíttatni tervezett ipariskolák Ügyében iküldö\'t gróf Zichy JenÓ éa Jágocaí Péterfiy József urak, mint hallottuk, körutjokban Kesslbalyt is érinteni fogják, hogy as iu felállítandó ipariskola ügyében as előleges intézkedéseket magtegyék. Az ipsriskolákra felügyelő ideiglenes bizottság f. é. január 31-én meg-alakíttatott — KnrakŐZ történetében korszakot alkot a valláa- éa közoktatásügyi miniszter által kiküldött országos bizottság sse replése, A minissier tapintatosságát dicséri azon körülmény is, miszerint\' a bizottság elnökéül Gönczy Pál mtaiaateri tanácsost szemelte ki : Ó méltósága, már január 26-án megérkesettt Csáktornyára, lenül nagyobb, mínt a mienk és igy nem alaptalan leltevés, miszerinthahasafiaink a kereskedők és iparosok együtteseit slha-tároazák b azt állhatatosan mégis tartják, hogy minden külföldi házzal kisárólag magyar nyelven fognak ezentúl levelezni, összeköttetéseik et ezen tartják főn, a cxél el fog éretni s s es^pma^yar nyelv tarjad, kereskedő ífjaink pedig, kiknek jlvőjérÖl nekünk ía mindnyájunknak ki>étal nélkül kötelességünk gondoskodni, nem fognak atoutn! nélkülözéseket aaanvadnL A helyaet a as idő legkedvezőbb erre most, mert jelenleg a lörvéayhoaáa ís lényegesen közreműködik minden hi-w.aloál, söt a vasutaknál ¦sotgálatban levőknél is a magyar nyelv alkalsaa zátára : elmaradbatna-e kőzöa basánkban született vagy e baaát magáéra lett bármely lakóea ia azon azép éa magasztos eszméól, azon nemes Öntudattól, hogy mint jó hazafi a kőzöa hazának érdekét egyénileg íb akkor, midőn aa oekie egy garas kiadásában sem leend, öabecsérsetétől vezéreltetve alóawtdi\'aa, a közös hasa gyönyörű nyelvét a magyar nyelvet ápolja, s ott a hol ereje megengedi, azt terjeszteni terjesstás által önmagának Ía előnyt szerezni iparkodjék.\'.\' lehetetlen, hogy létezik Magyaror-sságbsn egyetlen ember is, ki ne tudná, bogy maga azon véletlen eset, mely szerint a ki e hazának fia, már születése áítal hivatva lesz arra büeakének is lennie, hiszen egyedül a magyar, vagyia ezen országnzk szülötte az, ki ha kérdésbs jő: melyik nemzetiségből tartozik ? büszkét] feleli: magyar. Egyedül s magy sr hazának fia as, ki nem szégyeniL, ba valaki szemébe mosdja, hogy magyar, — mig Európa bármely .ttemsetsbcUoek mondja valaki p. o. te horvát, ráci, oláhj HüBZ0KKr5TT«I)IK BVfOLTAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁB, 4-én 1883. hogy az állami tanítóképezde. » meglá- ; togaaaa, és az intését srámára emelendő aj épötet ügyében ís meg»sereshesse a. kolló tájékozás\'. — Aí indóháznál a képeidé tauáxikara, továbbá Valló Vilmos polgári- és Jeuy Qawli» elemi iskolai igazulok fogd ák ó méltóságai, kit Samu Jóssef képezd ej igazgató üdvözölt, s ki ittléte egéss idejére a képezd «i igazgatónak volt magyaros szívaaséggel látott ven dége. A képezde növendékei\' az intését nagy folyosóján Udvözló karénekkel fogadfák a magas vendéget. Misnap az intézetben tartott szemlót ö méltósága, maghallgatván minden tanár előadását és taljet megelégedésének adott kifejezést az észlelt eredmény fölött; ezúttal vols Volt már megyénk derék tanfelügyelője is. A szombatot és vasárnapot egészen a ké-pexdó Ügyeinek szontelte ő méltósága, két ízben is tartván értekezletet a képeidé igaaga tó- tan ácsával s tanári karával; közben testületek és magánosok tisztelgését íogadta s jelen volt aképeadeí Deák-ünnepélyen is, mely a „haza bölcse" halálozási évfordulója alkalmából rendestetett, s mely namu János képesdei igazgató alkalmi beszédéből, Belányi T. tanár felöl vasasából és a azósai elénekléséből állott. Január 29 én délelőtt ült össze a-, országos bizottság az állami tanító kép-idéi-en; a nagy fontosságú érlekesleten jelenvoltak ÖÖacey Pál miniszteri tanácaoca elnöklete aiatt: Zalamegye fó és alispánja, kir. tanfelügyelője, Muraköz két azolgabirája, Beasenyey, Urváry ea Veszter orsr. gy. képviselők, valamint Vacbeticb és Szele kánonokok. As értekezlet legfontosabb határozatai a következők: A magyar nyelvet nem tudó és hiányos képzettségű muraközi tanitók számára Csáktornyán magyar póltanfolyam tartandó. A magyarul nem beszélő tanítók mellé magyar segédtanítók rendeieodők. Az eddig használatban volt horvátszellomü tankönyvek hatafias irányú könyvekkel cseréltessenek ki. í\'Megt Bessenyey országgyűlési képv. tjfraÖsaéget igért ellátni JÓ könyvekkel.) Egy-kct községben rövid idő múlva állami iskola szervezendő. Jelenleg csak néhány iskolát tűzött ki a bizottság meglátogatásra, de a tavaszon Muraköz összes iskoláit meg fogja látogatni egy ssükeubkörü bizottság, hogy a községekkel egyetérlőleg intéztessenek el az iskolai ügyek. Jellemző, hogy Gönczy Ő mét •.óságát 7 község küldöttsége kereste fel azon kéréssel, hogy iskoláikra az állam tegye kesét. A bizottság egy része másnap 30-án Nedelicare, majd Perlakra utazott iskolalátogatásra. — A Csáktornyái önkénytes tűzoltó egylet folyó évi január 27-éa e-.Hattyu\' szálloda nagytermében zártkörű tánczvi-galmat rendezett, melynek tiazta jövedelme, 156 fr\', az egylet működő tagjai segélyalapjának gyarapítására fordíttatott. Kétségkívül oly szép siker, amilyent csak egy ily derék egyletnek kívánni le< orosz, tót német ttb. mindegyik indulatba jő,önkénytelenül isneheslelérettn,mintha restellene nemzetiségének felemliléaét; mig ellenben a magyar, ha mondja neki valaki, te magyart azt feleli arra,igen, én magyar vagyok I" Legyünk tahát magyarok mindnyájan, leik ez országnak lakosai vagyunk tegyük hazánkat nagygyá, nemzetünket basatmassá, mert miként felolvasásomnak elején mondottam, a nemzetek élete a nép kesében van, a Magyarország sorsáról meg van Írva, bogy : Nagygyá csak fiaid ssent akarata tehet! Én azon szent hitben, azon meggyőződésben élak, hogy e baza értelmi közönsége nem lehet közönhöz a közös haza eme felette lé n y e g e s kérdésének megítélésénél — és hiszem, hogy kiki velem együtt azon érzelmet táplálja kebelében, hogy inkább hazánk Magyarország legyen nagygyá a magyarnyelv terjesztése folytán, inkább annak lakosai legyenek gazdagokká a külfölddel is szemben, inkább mi álljunk ideges nemzetek » országoknak fölötte mint megfordítva: közönyösségünk folytán maradjunk ason alárendelt helyzetben, s melyben szenvedünk most. avagy idővel nemzetiségűnk nagysága basánk dicsőségével egyetemben Európa térképéről is végleg eltöröltessék. A keresztülvitelhez cs%k akarat kívántatik, egyéb semmi, s ha az akarat megless, as eredmény biztos, kimaradhatatlan ós önmagunknak tulajdoníthatják a kötelességszerű érdemet, hogy mi e hasának fiai azt nagygyá tenni hozzájárultunk ! Éa est tennünk annál is inkább kell, mert a létkérdés is követeli, hogy: Légy híve rendületlenül Hasadnak, oh magyar! Ez éltetőd, s ha elbukal Hantjával ez takar. - * * A nagy víTágon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon \'•agy verjen sors kese, Itt élned, halnod kell ! het. A mulatozás a szokott kedélyességgel egéss hajnalig tartott. ¦ — Baromfi kedvelőknek As állat kert nagy választéku és hasznos fajokban gazdag kitűnő teny ész példány okból összeállított baromfi udvarába a napokban ismét néhány kiválóbb töras érkezett. Megrendelést költető tojásokra már el fogad as igazgatóság éa kívánatra bárhova küld bérmenteeea árjegyzéket. — Spanyol vér. Egyszer Viktóriában, irja egy Spanyolországban járt lou rista egy angol lapnak, csipesz-műhelybe mentem, hogy csípőimet megfoltozlassam. Az üzlet üres volt; a cxipóiz pedig az utcza másik felén ácsorgott, és teljes lelki nyugalommal czígarettásott. Vállait rongyos köpeny fedte a koldushoz hasonlított — persze spanyol koldushoz,! büszke rongyaira és gyomrára. Méltóságos léptekkel közelediti felém s én elmondtam, mit akarok. .Várjon csak egy perczig," ssólt szálán, s neje nevét kiáltá. „Mennyi péns van as erszényben ?" kérdezte ettől. .Tizenkét petét," válaszolt as asasony .Akkor ma nem dolgozunk IB „De gondolja meg — kénem — az a tisenkét peseta nem tart el örökké ! .Ki törődik a holnappal?\'válaszolt a derék, mester, s hátat fordított. — SÜmeghrÖl. Elmúlt a január 25-iki korcsolya-bá), a fáradhatatlan rendezőségnek sikerült vissza állítani a sü-meghi bálok régi fényét, melyre évtí zodek előtt bárom megye fiatalsága össze szokott jönoi. Mindannak daczára, hogy a bál legnagyobb féuynyel költséget nem kímélve rendeztetett, mégsem hiányzott a fesztelen jókedv s ennek kifolyása a hosszan tartó csárdás, melynek csak a reggeli 7 óra vetett vóg«t. A csinosan díszített teremben régnem volt oly szépen képviselve városunk és kornyésének hölgy koszorúja mint most. Jelen voltak: Baboss Malvin, fehér atlasz bordeaux virággal. Baboss Mariska rózsaszín atlasz th«a rózsával. Bajomi Ilermin, fehér tárlatán bijaczint virrággal. Bükbely Eiíz, kék atlasz csipke díszítéssel. Dorner Anna, kék tárlatán, állasa derék és vadrózsával. Írig Sarolta (Nyavalád) kék atlasz, csipke és virág díszítéssel. KI asz nővérek (Sza-lapa.) fehér atlasz ezüsttel áttört díszítéssel. Keményt! Gizella. H. Apáti rózsaszín tárlatán atlasz díszítéssel. Kubányi Me-láni fehér atlasz csipke diszitéssel. Kovács Matild, kék tárlatán virág diezités-sel. Löke Ida, (K. Tóti) fehér tarlalán atlasz és virág diszszel. Mészölyi Juliska, rózsaszín atlasz csipke diszitéssel thea és bordeaux rózsával. Mojzer Magda, fehér tárlatán atlasz és virág díszítéssel. Mojzer Mariska, fehér tárlatán bordeaux atlasz derékkal. Merkl Gábris Szt. Mihály kék atlasz rózsákkal. Perlaki Hoszlót, rózsásain tárlatán virágdiszitéssetStámborszky Paulin, kék atlasz csipke diszitéssel Szdravid Irma, Tűrje krém atlasz csipke diszítéasel. T-k ács Vilma, rózsaszín atlasz bordeaux és thea rózsával. Takács Janka, fühér atlasz bordeaux virággal Takács Margit, rózsaszín atlasz virág diszítéasel Csernél 0.ivemé, Cs, Rendek rózsaszín bordeaux zelyem derék és nszálylyal. Eitner Sándorné, kék selyem bordeaux virággal. Kubányiné, fekete bársony uszályai féket? csipke diszitéssel. Surgo\'h Miksáné, bordeaux atlasz krem csipkével Takács Zsigmondné fehér selyem vadrózsával. Egy jelenvolt. — Eredeti törvény- A vdág min den részében próbálnak már akadályokat gördíteni a részegeskedés ellen. Dánia egy nagyon eredeti, t talán sikeres esz közzel is, próbálja most azt a csomót megoldani. Ugyanis törvénnyé tette, hogy minden részegen-talált egyén kocáin szállíttatik haza annak a korcsmárosnak kontójára, a ki annak az utolsó pohár italt adta. A mi törvényünk is pénzbir-j sággal fenyegeti az olyan korcsmárost, aki a részegnek inni ad, — ugyan volt e már eset azon törvény foganatosítására ? 1 — Könnyű szerrel nem igen lehet az ember milliomossá. A mult hónap végén már mesramlékestünk arról a feltűnést keltő esetről, mely Maaer ausztriai városkában nemrég előfordult. Egy rop pant szegényes életmódot folytató asi-ssony tengődött ott, aki mikor meghalt, körülbelül másfél millióra rugó vagyonát orvosára, dr. Kunz Ferenczre hagyta. — Mint a „Nemzet\' értesül, a tulajdonképpeni örökösök, akik a kodicillam szerint teljesen ki lettek zárva as örökösödésből, legnagyobbrészt itt Budapesten laknak. Esek értesülve a dologról, megbízták Kun László helybeli ügyvédet, járjon et ez ügyben és szerezzen érvényességet jogos követeléseiknek. Kun László nyom ban Maaerbe utazott s dr. Kienböck Károly bécsi Ügy veddel egyetemben elkezdett a különös végrendelkezés körűimé\' Dyei után pubatoiódsni Feltűnt as előljáró ügyvédeknek, hogy as általános végrendeleti örökös a halotti jelentéseket tis nappal a temetés után küldötte el a rokonoknak, hogy a betegség minősége a gyászjelentéseken megemlítve nincs s különösen as, hogy a rendkivül ssigoru nő, jóllehet csak pár hónapig gyógyke seliette magát az illető orvos által, esi ? evezte ki át alános örökösül. Mindezeket a gyanús körülményeket felsorolták pa naazföljelentésükben, melyet e tárgyban a császári királyi országos törvényszékhez benyújtottak. — A bíróság részéről nyomban megindított vizsgálat során kon statálták, hogy as említett kodiciiiom hamis, a kihallgatott tanuk vallomása pedig kétségtelenné tette, hogy a végrendeletet maga Kunz Ferencs csinálta és irattá le. A tanuk ugyanis egybehang-sólag est vallották, . hogy a végrendelkező semmit sem ssólt, aléltan feküdt az ágyban, sőt talán halra is volt, midőn ók a fiókvégreodelet sláirásárs fölkérettek. Ami pedig a sajátkezűiig irt és aláirt végrendeletet illeti, itt is oly momentumok mutatkoznak, melyek kizárják annak törvényssabta módon kényszer nél kül való keletkezését. A vizsgálat ebben as ügyben erélyesen folyik. Dr. Kunos Ferenczet ma hallgatta ki a bécsi bíróság s lehet, hogy as Űgy ." ránézve nagyon is komoly fordulatot vess majd. — Kozgó Jáp, Érdekes természeti tünemény t ir le~a .Daily Express* dublini tudósítója. Caallera éa Bellingare köst vau ugyanis egy termékeny, körülbelül hat angol mértföld hosssu völgy; valamivel magasabban az országul vonul el. Egy idő óta az országút közelében levő nagy láp mozgásnak indult s eljutott egész az országútig, hol egy ideig sikerült megkötni a mozgó tömege, végre azonban ez mégis utat tört magának s őrült gyorsasággal haladt le a völgybe, mocsárrá változtatva i20 acre kitűnő minőségű rétet. Egy farmerépületet teljesen körülzárt a mozgó láp s a lakók csak gyors futással menthették meg életüket. A közlekedés Castlera és Bellingare közt meg van szakítva s több mint tíz láb mély Óriási láptömbök hevernek szer\'u-szét az országukon. A \'áp körülbeiül (él angol mértföldnyi távolságban kezdődött az országúttól s még most is patakonként ömlik a hig moraár. A mozgó mocsár most a Suck folyó feló folytatja uijá", «z ez által fenyegetett hidak meg védése zok munkába fog kerülni. — A ki szalmában tartja p:nzet. B J. csíkszeredai lakos a közelebbi hetivásár alkalmával eladta két marháját, az árát pedig a bugyellárisba levén, azzal együtt elrejtette as ágy szalmájába. Béggel korán felkelt s ösi Bzokás szerint egy marék szalmát vett az ágyból s tÜiet gyújtott. Később, mikor a pénzt elő akarta venni, akkor jött a szomorú véletlenre, bogy a szalmával együtt felmarkolta a bngyellárisc is; de ezkor már késő volt, mert csak a bugyelláris vaará-máít kaphatta ki a hamuból. — Horváth Laczl Velenczében. Mikes János báró, vasmegyei birto os a napokban velenozei palotájában, hol a telet tölti, fényes estélyi rendezett, melyre a zenészeket Szombathelyről hozatta. Horváth Laczi czigányprimás a m vasárnap indult útra halodmagáv^l Ve-lencze felé, ahol három napig időzött A> u i költségen s ellátáson kívül, naponkint 200 forintot kapott a társulat. — Áttért a zsidó valiásre. A szerelem, a szerelem .. . mit annak Tisza Eszlár, tapolcaai kérvény! Bizonyíthatja azt Scholz Katalin lőcsei születésű 20 éves varróleány, ki a napokban Bécsben áttért a kalbolikus vallásról a zsidó vallásra, bogy kedvesével, Krauss Gyula budapesti kárpitossal, ki zsidó vallású, oltár elé léphessen. Most azonban ujabb akadályok gördültek ez ifjú -pár elé. A szerelmeseket sem bécsi, sem magyarországi rabbinus nem akarja összeadni, mert mindketten a magyar állam kötelekébe tartoznak s törvényeink tiltják as ilyen házasságot. A napokban kérvényt nyújtottak be a belügyminiszterhez, melyben a minisztert arra kérik, hogy a házasságra engedélyt adjon. — Agyonlőtte a fiát Egy Pan-kovíts Mátyás nevű soproni kertésznek nagyon sok baja volt a fiával, akit garázdálkodásai miatt már több ízben büntettek. A legény a m. hó 22. és 23. közti éjjel kissé ittas állapotban atyja házához ment t ott bebocsáttatást kért. Mivel nem eresztették be, erőssakkal betörte as ajtót a késsel kezében atyja éa v hozzátartozók ellen tört. As apa kérte, hogy se közelítsen, de ó annál nagyobb dühvel rohant a szoba üvegajtajának, mely öt még atyjától elválasztá, s azt is darabokra zúzta. Ekkor as apa Önvédelemtől kényszerítve, lőfegyverét fiára sütötte, s az egész lövés ennek csomójába hatolt. A megsérültét a kórházba szállították, hol 24-én iazonyu kínok között mult ki. — Csodagyermek született január 20 án Karczagon. Rendkívüli nagy kettős feje van, olyformán, nogy a rendesnek látszó fejen fölül még egy másik áll magasabban; eszerint a két fej valóságos 8-as számot képez, melynek alsó részén rendes saájképsődés latható. Sem alsó, sem felső fején egyetlen szeme sincs, orra alig látható ; helyén osak egy kis kidu-dorodás és egy nagy lyuk van. A csoda* szülött hat éves hasasok első gyermeke és m. hó 27-én meg is lett keresztelve. Azt hiszik, hogy hosszabb ideig el fog tengődhetni. — Hogy feküdjünk ie a vasúti kupéban ? Dr. Qatten egy hírneves or- vos, erre nézve azt tanácsolja as utazóknak, hogyha a vonaton aludni akarnak, ugy feküdjenek lo, hogy fejük a gősmos dony irányában legyen. E helyzetben a vért a vonat mozgása a fejből kihajtja s ennélfogva nyugodtabban lehat aludni. Ha azonban, mint rendesen szokás, a lábak vannak a lokomotív irányában, as altestből a vér a fejbe özönlik, elűzi as álmot ¦ heves fejsiaggatást okos. — Dr. Quiten e nézetet a saját és sokat utazott ismerőseinek tapasztalataiból merítette. — Panaszosból rab. Uulatságot jelenet játszódott le, mint a S. - .pló beszéli, a szegedi törvényszéki épületben, ítélethirdetés volt. Ssüos János kisteleki gazda is megjelent a törvényszék előtt, hogy meghallgassa, mi büntetést szabott a királyi tábla arra a rozs csontra, aki as ö jó csontját egy verekedés alkalmával összetörte. Vádlott azonban nem jelent meg s a fölolvasott másodbiróaági ítéletet maga s panaszos hallgatta végig. .Hit megnyugszik-e az Ítéletben ?ft veti föl az elnök a szokásos kérdést, mire a panaazos gssda nagyot gondolkozva, igy válaszol:: .Hát meg köU mán egyszőr nyugodni, mert én szögény embör vagyok,. aztán sok az ügyvédi költség. Elég löss « neki, hát mögsyugssoml Az ajtó előtt álló fegyveres őr hallja, hogy odabenn valaki .megnyugszik", glédába vágja magát és a mint a panaszos gazda künn terem, nyakon czipi, hogy .előre". Szegény jó öreg szinte megijed s elkezdi magyarázni, hogy hiszen ő panaszos, nem pedig vádlott, de az őr nem tagit, haragosan maga elé lódítja a gazdát, mondván .Nem tesz kend engem lóvá, aki egyszer .megnyugszik,1 annak be kell masírozó a kóterbe." Az öreg gazda erre aztán ugy megijedt, hogy alig tudott szóhoz jutni a elindult as őr előtt. Többször viaszafor-lult b magyarázta, hogy ő nem bűnös, a buzgó őr azonban mindannyiszor azt felülte, bogy az majd kiiadódik s a szegény ember tévedésből csakugyan bakerült a kóterbe. Még nem fordították azonban rá a zárt, midőn a törvényszéktől egy szolga érkezett, ki a balálra íje-dt gazdát kiszabadította kellemetlen helyzetéből. — Szerkesztő-változás. Mióta a vasmegyei függetlenségi párt megalakult, írja stombathelyi levelezőnk — a pár, keblében folyton a legnagyobb visz Alkodé sok lordultak elő. A párt közlönyét, a . Dnn4ntul-t, melyet keWkezte ót Latkj Károly ügyesen és tapintatosan szerkesztett, olyan sok oldalról akarták bofolyásolni, bogy a szerkesztőnők a le< hető legkényesebb állása volt. A párt egynémely v ezé r férfi » oly útra terelte a lap irányát, melyet Latky helyesnek el nem ismerhetett; oly közleményeket erőszakoltak rá, melyekert ó a felelősséget el nem vállalhatta. Ennélfogva Latky a mai naptól fogva a Dunántúl saerkessté aétől visszalépett. Megjegyezzük, bogy a .Duoántulu-t keletkezte óta Pázmsody Dénes országgyűlési képviselő támogatta leginkább ; sUrü-n irogatott bele s egy cikkéért, melyben Széli Ignácz, vasmegyei alispánt a sikkasstő-banda főnöké oek nevezi, sajtópert is indítottak ellene. A lapot mostantól fogva Kosa Kálmán a .Herkó páter azimü antiszemita elet lap kiadója fogja szerkeszteni; de nincs kizárva az as eshetőség sem, hogy a lap, melyet a vasmegyoi közönség nem na gyon pártolt, végleg megszűnik — 38 éves szerelem. Azt mondják, hogy rcanap már kívessett a világból a poézis; még a szerelem is csak olyan nagyot lobogó, hamar kialvó láng, mely nem igen szokott tartós lenni. A Petrarca szonettéi őszinteségében azért nem hittek az irodalomtörténészek, mert ugy mondták, nem lehet az, hogy valaki vén 14 tére is olyan igen nagyon tudjon szeretni. Pedig as öreg Almási Ferencs bácsi, a ki tegnap vezette oltárhoz azt a leányt, kit 38 esztendővel ezelőtt szeretett meg, ebben a tekintetben különb legény még a híres olasz poétánál is. 1845 bén ismerkedett meg mostani feleségével ;tflatalok voltak mind a ketten, ssereliék ís egymást, de hát as Isten nem engedte, hogy már akkor egymáséi legyenek, A leány olyanhoz ment feleségül, akit nem szere-tett, Ferencs bácsi pedig, aki akkor még Feri volt, megfogadta, hogy sohase sze ret mást világéletében, csak azt a bogár szemű kí. barnát, aki először vette magát b-ie a szivébe. Az a „kis barna* pedig egy ídeig nagy boldogtalanságban töltötte ételét annak as oldala mellett, akihez noz-zj erői ették; később aztán elvált tőle, de hát nem törvényesen. Így aztán a szerelmes párnak el kellett várnia, egész addig, míg a férj meghalt; ez pedig csak nemrégiben történt meg Szőregen. Már most a 38 éves szerelemnek nem állott semmi sem útjában é* a 66 éves „vőlegény* csakugyan meg ís esküdött a szegedi felsővárosi templomban az ő 56 éves menyasszonyával. Ne számítsa be élőtökbe as Úristen azt a 38 esztendőt, a meddig egymásra kellett várniok, hanem nyújtsa boldogságukat ennyivol tovább! — Adat a rituális gyilkosságokhoz. A veszprémi rituális vérvád, mint a P. N.-nak Várpalotáról jelenük, nem szűnt meg oly egyszerűen, mint azt a na- pokban a lapok kö.ölték. Barankai ber-hidai jegyző ugyanis e vádat nGa vonta vissza, hanem a vértanú gyanánt előállított leány maga vallotta be a bíró előtt, hogy az egész csupa merő koholmány. A leány azt ia elbeszélte miként íratta alá Barankaí a felvett jegyzőkönyvet. A veszprémi törvényszék Barankeit izgatás és rágalmazás miatt vétkesnek mondta ki és csakis Ney Károly és Lichter hitközségi elöljárók kérelmére állott el a büntetés szabásától. A törvényszék enyhítő körülmény rá talál, Barankai családos voltában. — Egy aj főváros alapítás a. Az argentini köztársaság államainak eddig tudvalevőleg Buenos Ayres volt a fővarosak. De a folytonos népesedés és gazdagodás folytán nem alkalmas már a szövetségi kormány székhelyéül. Elhatározták tehát, hogy uj fővárost alapítanak, mely Washington módjára Önálió államot fog képezni. La Plata lesz a neve és a napokban fognak hozzá az építésbe-\'. Az uj főváros a régitől néhány, mértföldnyire észak felé fog feküdni. Az argentini kormány az állami épületek emelésére 100 millió frankot szavazott meg. A város egyenes éa egyenközüen futó utczákból fog állani, itt-ott néhány nyílt parkkal. — Szerencse Számok. Távol legyen tőlünk, bogy akis lutrinak reklámot akarjunk csinálni és a következő kis történetet és csak mint a véletlennek szeszélyes játékát közöljük. Rudolfsheímban néháuy nap előtt egy jómódn ember halt meg. A temetés ulán ruháit szegényeknek osztották szét, mindenekelőtt azonban megakartak győződni a felől, vájjon nincsen-k-e papírok vagy más értékes tárgyak a zsebekben s ezért a ruhákat pontosan kikutatták. Ez alkalommal az egyik ruhadarabban egy papiros-szeletet találtak, melyen a 7 és 47nzámok voltak. Egy .t»pastt>ltu lutrizónó tanácsára harmadik számul az elhaltnak korát vették. A három számot betették a lutriba és a legközelebbi hozásnál a szerencsés Örökösök 20.000 frtol nyertek. — A komornyik boszuja N. N. ur a farsang alatt azok\'s szerint két estélyt sz >kott adni. A meghívott vendégeken kivUl azonban husz olyan is jelent meg, kiket a háziúr még hírből sem ismert. A dolog igy törlónt. A háziúr nem rég elbocsátotta szolgálatából komornyikját; ez ugy akarta most magát megbőszülni, hogy volt gazdája meghívóinak utánzatait egyik .libériás" barátja közbenjárásával szétkü\'dötte. A háziúr természetesen nem tehetett mást, mint jó arezot vágott e gooOBZ tréfához. — Gyújtogató Iocomotiv. A magyar nyugati vasup. sárvári állomása és a Rabahid kötött lavő Őrházra — a tóul\' hétfői erős szélben oly sürüeu hullott az elrobogó vonat iocomotivjáhól a szikra, hogy a padlásablakon behullott, s miután ott könnyen gyúló anyagot taíált. rövid idő alatt as Őrház lángban állott és mire segítség érkezett, akkorára le is égett. A szegény őrnek ez kettős baj, mert a mult hetekben több napon kérésziül ugy körülvette a kiáradó Rába vize as őrházat, hogy nem mozdulhatott belől". — Hogyan kell nedves szobákat kiszárítani ? A nedves szobák kiszárítása végett a szoba valamelyik üres helyén egy deszkát állítunk fel oly rézsútosan, bogy alája egy fazekat, vagy tálat elhelyezhessünk, padot pedig klórmész-porral hintjük be. Ezen klórmész a >-zoba nedvességét magába szívja és pedig egyszeri alkalmazáskor kétszer annyit, mint a mennyit saját súlya kitesz. Már most minél nedvesebb a szoba levegője, a klór-mess, kásssserű ssemekben, annál gyorsabban buli a deszka alá helyezett edénybe. Ha az abban ilykép öszssegyült víz elpároltatik s a már alkalmazott klór meg-szirittatík, akkor ismét újból lehet vele akárhányszor a deszkát behinteni. Eune>c a szernek alkalmazásával a szoba levegőjd mindig száraz leend. Ez a szer biztosan hat s a különben legnedvesebb szobák és pincék is ilyképeo kiszáríthatók. — Ne restelje! Egy párisi vak koldus a következő ügyes módon terdte a járó-kelők figyelmét magára. Egy táblát akasstott nyakába, melyre e sorokat íratta: .Nem kell röstelni, ha csak egy sous-t ád is! Hiszen n«n láthatom!* A publikum persze jóizüt nevet a koldus ötletén éa sűrűen hullatja kalapjába az alamizsnát — A nők tlzparancsolatja. Kis" parancs: Szerssd férjedet jubbun, min1 bármely más halandót. Második parancs : N\'-t esküdj nwki hamisan szereimet. Hr-madik parancs: Rajta légy, hogy s«k ünnepnapja legyen s örüljön neked. Negyedik parancs: Szeresd őt jobban, míot atyádat, ötödik parancs: Nz gyötörd ót szeszélyeiddel éa ájaldozáaaiddtfl. Hatodik parancs: Ne csald meg őt. Hetedik parancs: Ne pazarold pénzét hiábavalóságokra. Nyolctadik parancs: Ne pörölj vele és ne légy azineskedó, Kilenczedik parancs: Csak egyet szeress és az as egy — férjed legyen. Tisedík parancs: Ne légy fényűző, ne ülj as ablakba azért, hogy lássanak. E tízparancsolat minden HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖK? "űnek az öltözék-asztalkáján legyen éa napinként tizenkétszer olvassa el. — Megtért bűnös Egy Aci Santa József nevű bires szegedi betyár a kivel már ickszor megölették a bSrtfint.nemrég arra szánta el magát, bogy nazarénussá lt-tz. M\'>b1 már 52 éves, őszbe csavarodott s meglehetősen törődött ember. Sokat hányódott, vetődött, szen vsdett s ma már megszállta- a bűnbánat. Azt gondolta, hogy van tuár elég a rováaon, ezután már majd csak töiUlgeti .kvittel" az Úristennel, Vagyis becsületes emb»r lesz. Pár u:.p előtt beállított a főkapitány elé a o<t abbeli szándékát jelentette ki hogy. ő a nazarenus bitre akar áttérni. A nazarénusok azonban azt mondták neki, hogy csak ugy vehetik be maguk közé, ha a törvény előtt minden bűnétől megtisztul. <> hál azért jött, hogy elmondja! mindazokat va bűnös ctelekményeít is, i mik edd\'g még titokban maradtak, aztán szabja rá a törvény a mit érdemel, hogy azután át terheséén á nazarenus valláara. A főkapitány meghallgatta Acs Sánta : JÓzs<-fnt-k töredelmes vallomásátés jegyző- j könyvbe foglaltatta, melyet további el-: járás végett áttett a funy iló\'törvényas.ík hez. Acs .Sánta Józsefet azonban egyelőre "iüfiii\'. lábon hagyta, noha az váltig kérte a letarióztalásl, mert hát ő mielőbb becsületes ember akar leoní — a boldog nazarénusok között. Rövid hírek-Blllott franczia hadügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy a hadseregben a szeljem kitűnő, s a fegytlem szigorúan kezeltetik. — A franczia kabinet valószínűleg Ferry elnöklete alatt fog megalakulni. — A franczia belügyminiszter oda nyilatkozott, hogy a köztársaságra nézv4 nem forog fenn veszély. — Esztergomban a vizkárosultak javára febr. 5-éo tombolával egybekötött polgári álaicsos bállreodeznek.— 8zt.-End-it\'ii himlőjárvány vette be magát az .-v.iskolás gyermekek közé. Nagy indolen-cziM az illető hatóságoktól, bogy az iiko- \' Iákat még most sem záratták be. — A i soproni Irodalmi és niúvészi kör bálja m. hó 20-án a lehelő legfényesebben sikerült. — öreg Yad&sz. Szalmavárott egy korvadászai alkalmával a legtöbb nyu- lat lŐlte Ibáss Imre, a kinek vállait a 82 év súlya sem nyomta még le. — Földrengés. Hos-árbol távirják, hogy tegnap reggel 7 óra 58 pereskor egész Hercxegovinában erő, 4 másod peresig tartó fö\'drengést észleltek. — A franczia kor mán válság egyelőre véget ért, — Keletrumelláböl nyugtalanító hírek érkeznek, a lakosok kezében orosz fegyverek Vannak. — A fÓTigadÓ táiicztcrmá-ben 4 táncsokat ábrázoló ez.,brot állítanak fol. — A szegedi színház igazgatója mégis Nagy Vincze leit. — A Habarna (Amerika) állam kincstárnoka 250.000 dollár elsikkaastása után megszökött. (Nem lesz semmi baja, bias magasrangu tolvaj/) — Franczia hadügyminiszterré Thibaudin tábornok lelL — A ÜSZaeSZ-lárl ii ittuk Kolozsvárra küldéseitek eszméjét végleg olejtették. — Fgy baptista térítőt jol sldöngelték Promonioion. — Az öngyilkosnak hitt Prie •• Lajos meg került. — Dr. Strasser Ferenez ztar Clán a Szeot-Ferenozreod tagja a fővárosi Hókus kórházi segédlelkész kilépett a rendből. — Penet 90 esztendős badag ¦ gaalyáu tiszteletére, ki még I. Napóleon : alatt szolgált, Parisban nagy Ünnepélyt \' rendeztek. — Az osztrák-magyar bank Vz%> \' leszAilhotta a kamatlábat. — Az osztrák képviselőház büntetőjogi bizottsága a halálbüntetés megtartása mellett nyilatkozott. —A barcsi közraktár péuz-tárnokát folyó bő 1-én este 8 órakor bat főifegyverzett ember kirabolta s összesen 7510 forintot vittek el. üett jelenlés a budapesti ga bonatőzsdéről. Bpoat, febr. 2 1882. (Steiner József ó* Trsa termény-, gabona^ -és bizományi czég jelentése. Csendes irányzat mellett az üzlet korlátolt határokban mozgott. Külföld létlen-kedett, belföldi fogyasztóink pedig csak engedmények mellett veitek reszt a vásárlásban. B u z a 20 krral csökkent. Mai árjegyzéseink: tiszavidéki, pestmegyei és fehérmegyei 78 — 79 kl 9.70-9.90 79 — 80 kl. 10—10,1080—82 kl. 10.20-10.50 Bánsági 25, bácskai 15, észekmagyar 40, üszögös fajok még további 40 — 50 n I krral olcsóbban fizettetnek. Tavaszra 9 55, őszre 10.05. Koti keresett, elsőrendű 7.26, közepes 7. oláh 6.70. Árpa szilárd,! akarmány 6 80 7, maláta 7 25—8, sörfőzdéi 8.50-9 Tengeri szilárd. 5.85-615 kelt. Febr. ssillitásra Zsombolyán 5 10, Kötések maj.juo.6.16.C i n.q u in-t i n C.abán 6.35. Orosbáz 6 20—6.25. Zab szilárd 5.80-6.75 minőség aaeriot. Tavaazi haláridőre 6.60 Bab, lanyha. Dunavidéki 9-10 ír. Erdélyi 9.25-9.75, barna 9.50—10 fr», tarka 6.75—7 írt, törpe 12.25. Repcit nincs üzlet. Káposzta 15%—167», zug—szept 13.75 Vadrepcze 6.80-7.25.Ken. dermag szilárd 11 írt. Lenmag 12 írt. Köles belföldi 4—6.75, oláh orazági 6.30—6 60. Takar mánybükköny búzából trieurözőit 3 20, vetni való 8.50,; zabbal kevert 7:75. Kása zsákostul 10.50-11 frf. Pénselőleget 5 kamatra ?yujluok ügyfeleinknek beraktározo.l árukra és feladási vevéayekre. Az előleg minden városban (elvehető, hol pénzio-tézet létezik. Zaákköncaöüdijt heten kint drbon-kinl 3/i kri szimilunk hozzál. V: küldendő árukhoz Kösraktári illeték átmeneti forgalomban 100 m. mázsa atáo : as osztr. államvasút közraktáraiban 5.25, Fővárosi közraktárakban 7.05. Specsialitás. Egyik tisztes polgártársunk, szenvedélyes sertéVtsnyésztó, a napokban egy kedves ártány-diaznaját, mielöt megölette volna, — lefényképez tette. — A kt nem hiszi, aézxe m-g, szívesen megmnti tja. Szép a kegyelet, mind-áron által tiszteljük a guaztuaál! . . . * Egy rátóti emb-r, kit a korcsmában jól magvertek a mult héteo panaszr..-jött a veszprémi járáabiraóságboz a községi bíró következő levelével: „Ezen pár soraim átadóját tegnap a korcsmában agyonverték szolgáltaasanak neki igaz. ságot." Egy, a pápai piaezon áruló miiimá-rla szamarának fülébe valaki égő taplót tett, miért a azamár bőszülten száguldott végig Pápa város utcziin, ugy hogy mindenki futni kényszerült előle. Pr . . . b Miksa pápai uracs is agy boltba menekül előle, hol udvariaasn igy me.iti magát: .Bocsánatot kérek, sgy szamár jön." Vasúti menetrenü. lódul Kanizsáról: Papírszeletek. Nos, szól egy bMi rendezd egy veíi-déghez, hogy telszeor-k a hölgyek? Bocsánat uram! válaszolt a megszólított, nem mondhatok ítéletei, mert a festészethez nem értek ! * Okos ryerek. Eltört a gyerek kocsija. Odaadta apjának, a ec meg ia igazította neki. E közben, látván apja ügyességét, elkiáltja magát: .Mégsem olyan ostoba ám az én apám, mint a milyennek látszik I \| Felelős szerb esz!.\', : BAB 0.SS LÁSZLÓ. KDETESE ü Vet., min. IrÉiziy. óra; P. Sz. vonat Eszék, Moh. Domb. 51 15 reggel V. vonat 2\| 55 d. n. V. vonat Zákány rVzikinig ii! a Oy. vonat Budapest 6\' 8 \'ess-el Post-vonai íj 6 d. a. Y. vonat Bí esSzomb. Sopr .felé tl 35 éjjel 7. voci: 6 15 reggel Sz. vonat 12\' 5 éjjel V. Tonat Sopron 3 - d. a. 8z. vonat Prig.Kot Caákt. feli 4 »7 reggel Sz. vonat • * M 2 45 d- n. Gy. vonat Érk. Kanizsára: io! 50 éjjel V. vonat Zákány f.-16! 5 27 V. vonat „ 1 41 d. u. Az. vonat Budapestről u! — éjjel V. vonat 4 31 regijei P. vonat n íj 5 d. a. Gy. vonat ., 10: 30 éjjel BícsbSl 4 11 r«ggeí SotirOttbó! lö 20 éjjel V. vonat is! Ifi délben Oy. vonat Prsgerhof Íel51 ö, 55 reggel Sz vocat 1 14 d n. V. vonat 11 10 éjjel Kryiittér.-) * ~8 Wajditt József kSnykéreakedéaéS Sag;-Kinizsin megj.i.nt: FARSANGI FANK, {eTngelnanfj Ifciiiíii titka. Irt.: FOOÍIJÍÍ JAJUK. Ma Xapeteon ^ Reményi toldalék- ét azalonaia pogieea u kalaes u aiéc zr«trs készíti,; szddjával egy magyar nő. EdisaeskiállitáaumüvacskéDek ár a 6-9 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva hérmen teaen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerültsüléai módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. 736 6—* * L rovat alatt koztöttért moi alaki, aemta-talmitekintetbea nem sállal felelBeaigeta Saatk. Pályázat. % 800 2-3 w X X X A „Csabrendeki takartíkpénztúr\'í-nál a könyvelői állomásra pályázat nyittatik. Ezen állomással 500 frt évi fizetés s kedvező üzletévbeu illő jutalék jár. A ki az állomást elnyeri 1000 frt biztosítékot tartozik letenni. Azoknak a kik a könyvvitelben jártassággal birnak elsőbbség fog adatni. A kik pályázni akarnak, folyamodásaikat február hc 28-ijí az intézetnek helyben lakd elnökéhez , tek. Bárcza Sándor úrhoz adják be 8 az irt napon w tartand\'j vizsgára személyesen jelenjenek meg. Kelt Csabrendeken, Zalamegye 1883. jan. 24. X X X X X X X X X X X X X X k Az igazgatóság. 33. 188S. tk. Érk. 1833. jannár 8-án. Amra lirtoeiyi HtbiiL A keszthelyi kir. járásbíróság mint telekkvi hatóság közhírré teazi bogy zalamegye összesített árvapénztára végre-hajtatónak Kámán János végrehajtást szenvedő elleni 1629 frt, 21 kr. tőkekövetelés éa járulékai iránti végrehajtási ügyében a keszthelyi kr. járáabiróaág területén levő a boldog aazonyfaí és Szent-györgyvári határban fekvő boldogasz-szonyfaí 34. sz. tjkvbea A \| 21. hzzz. a. felveti szánió földre 38 frt, továbbá a boldogaaszonyfai 37 sz. tjkvben A,f 20. hzaz. a. felvett ház udvar és kertre 268 frt, végül a Szent gyórgyvári 116 szám tjkvben A f 580 hzss. a. felvett öreghegyi hegyvám «Őlőb ír tokra \'1529 frt, ős ugyanazon tjkvben A f ó7-i bssz. a. felvett kobrói szántó földre: 13 frt, kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelelt ingatlanok és pedig a boldogasszonyfai ingatlannak az 1883. évi már-csius hó 29-ik napján délelőtt 10 órakor boldogasszony fán a Szen t-gy őrgy vári ingatlanok pedig as 1883. évi márczins hó 30-ik napján délelőtti 10 órakor Sz- nt-györgyvárott a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron ts eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak as ingatlanok becsárának 10% át készpénzben, vagy az 1881. LX. i. cz. 42 §-ában jelzett ár folyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. az. a. kelt igazaágügyminiszteri rendelet 8 §-ában kijelelt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy - t 1881. LX- t. cz. 170 §-a értelmében a bánat pézoek a\' bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átssolgálialni. Kelt Keszthelyen, 1883. évi január hó 11. napján. A Keszthelyi kir. járáabiróaág mint telekkvi hatóság. 803. 1 — 1. Árverési hirdetni. Az alaó-leodvai kir. járásbirÓaás; 265/83. as. végsése folytáo közhírré letetik, miszerint Lenk Samuel aoproni lekóa Árv. hirdetmény, Alultrt k. bir. .égrainjl* u 1860. t. ot. 102. g-s, értelmében kSibirré uts, hogy Lenii Stma aoprooi l.ko. rétirt B.logl Gábor dobri I.kot ellen 306 frt tSke követeiéi <U jirc.k»: regett 1S8I. évi jolins 29-én teljeattelt Tégreb«}li»ker lefogl.lt éa 640 frtrk beciiilt eg; pír fekete Lrkfc éa egy pir Töroa tark. aaérü ökör, két Töröa aiörll tehén éa két raa-tengeljea aaekér, Dobribaa alperea lakiéin folyó 1883. éri febrair 13 ik n.pjis délelőtt 10 órakor .aonnali fixetéa mellMt el fognak ir7ereitetní. Kelt Alao-Lendria 1883 éri jan. 28-in. ZAKÓ DÁNIEL 805 1 — 1. k. biróaigi régr hajtó. réaaére, Balogh Qibor Dobai lakóa ellen 1882. évi feb-aer 25 én teljeaitett .égre. hajtiakor lefoglalt éa 614 frtra becaült egy par 4 érea ökör, egy tehén, egy 1 évea ökör tinó, egy 1V, évea uesó, két vaatengelyea aaekér é« 7 darab eertée, Dobriban alperea biainil 1883. éri február 10>ik napjin délelótii 10 órakor ¦¦oonaü kéaapeoa fiaetéa mellett eladat nak. - Kelt AM Lendrln, 1883. éri jan. 26-án. ZAKÓ DÁNIEL 804 1-1. k. biróaigi Végrehajtó. In Joief Wajdiu^ Bachbandlnef an haben: tBeiter BriefirteU.r in 26. Auflage.) W. Q. Campe\'i .onatlndiger Brl«(8tSller o<ler AnwaisUBgen Briefe aller Art,.nach dea darin «nthaltanan 2Z0 Mnaterbrii-fea im hattes Styl tcbxslbaa nnd ein richten an laraen. Ferner 100 Formalare zu eingaben, und Klsgeenhrifte«. Sechnudzwanzigste Auflge. 1 k€k. 60 Pf. NB Es ist dies anbediagt einer dar beaten Hriefattjller, wovon mehr als 125,000 Expl. in 25 Anfls;en abge.etit wnrtäeiu 335 I—1 Galandféreg %t,ftb alatt a teljVsen Ízetlent igen könnyen éa11 kellemesen bevehetC gyógszer, mely a Szt, András gyógyszertárból Bécsben V.1 Wimmergasse 32. szám. kapható. Siker biztosítva; ára egy doboznak 6 frt 50 kr.j Tekintetes Gyógytár I Szívélyes köszönetemet az önök k: tűnő gyógyszereikért, mely ongem kéc éves Bienvedésemlős egy óra alatt galand-féregtől megmentett. Kassán, Kescker Henrik főuteza 5. 696 6-12. Ismerősök sr&márs kérek még néhány „Betegbaráf czimO kfjnwec-kít, mert váratlan gjors fel-gyógynlásom kővotkeztébeii astmindenki ismerni szeretné. — Efj szerencséién MgvógynUnak e sorai öneoagnkbao beszelnek ; ezért csak arra figye.meztetBnk hogy a „Hetegbarát" kívánatra6orisebek K. egyetemi könyvárus által (Bécs I. Tstvántér 6) ingyen ís bénneotTe küldetik meg, a megrendel5nek tehát nem okot több kQlttéget 2 kraál a levelezO lapért. 717 1-7. Dr. Kar í mii ti r Auxilium j a legjobb gyógyszer Hugycsőbet egsé g ellen araknál éa folyadék nőknél, ¦xigornan orrosi rfny után kéazitett ryógy-ner — iT^íyit bríecskendeé» éa fájdalom, ut^hetegés; nélktll, újonnan beállott Tgy bármily ela^nlt haj, aUposan éi megfelelS gyorsan. Ilatároc/ittzn dr. Hartatenn Anxiliun>)s kérendő &¦ a tsry ezt a mellekelt hasmá \'í/TZt*1 lati nt sitási könyvvel együu is egy a dr, Hartmsnn íniésetében Un áriban tartott jognsit jet-y a maga valödiaá-gában kapható minden nagyobb gyogyner-tárl-ti ~i frt 80 "kr^rt. Fq raktár: Twerdy W. gyöaysz. I. Kohlmnrkt 11. Bécs. Raktár: Prássr Bála gyégyszerész urnái Nagy Kanizsán U. I. Dr. Hsrtmaos nr rendel 9—2-ig és i—6-ig intézeiében z itt minden ngy mint addig is, mijdennemtt bfir- és titkos beteg aégek, nem különben férfi ero gyengüláa, kiválóan kitnnő mód czeriot, miodeo otó-kotetkezés elkerülése célkQl, gypfa.lis éa dagadások és mindennemű betegeégak legjobban syégyitUtnak. Mérsékelt dij. S>té-I líleg U. 680 34- Wien, SUdt, Sellergasse Kr. U. [gaff Jisoi-féls maláta eg^tzi^gi csokoládé. ÜQQQQtí ! A flöFF JAlS-tUs Máta-csOnBlB s az idolt gyomor-, illetőleg emésztési báatslsa $ vérszetésység meggyógyitása, Valódi, hamiitutlan állapotbaa idegerósit58l a várbajok és a leaoványosodáanát orvoaiUg rendeltetik a taaláta-caokoládé, k;7áltképen a aápkór és veruegényséf nál. A legfinomabb maláta csokoládé erősítésre elÓoySs. 20 ér alatt 58 kitnnteUsbe. réazesitTe ezáazárok, királyok ei fejedelmek által Készítve Hoff János eaáas. kir. üiiT. saállitó nr, a matiU-készitmétiyek felta adja és kéisitóje maláu-kivonat csokoládé gyárába. 774 5-1T. Köszönőlevél Budapestről Taki-itetes nr I Tény, hogy 5 érrel ezelőtt meghűtöttem magamat oly aay-nyira. hogy nem csak orvotok, hanem mindazok, kik csak egyszer láttak, életera-hex semmi reményt sem kBtSUék. kénytelen vo.tam a Szepanéfret, aord éghajlata miitt azonnal elhagyni és aa enyhébb éfhajlattal biró Budapestre stk&ltósaí. Mi; akkor is, minthogy mii sz rek nem haauiáluk, mentieket kerestem a uillu-kivonat-kéizitiaÍnyekben és rörid id6 mnlva kSonyebbulést éreztem. Asota e ti azitményeket rendesen basanilom C-t állapo om annyira javait, hagy reményem van c bajból kigyógyulni. — A midőn el nen mulaszthatom es alkalommal a maláta-kéaxitméryeket a kOzSnségnek ajánlaui, kSUlexTa érzem magamat nraságodaak kBsaönetemet nyilvinitani és maradok kiváló tlsztalstUl Budapest, 16ö2. márczins S2. W o a a t k a Ferenez Főraktár: Nagy-Kanizsán: Fwselbofer József, Strem és KJein \' Zala-K.geraxegen: Hnbinsky Adolf, j Sopron: MJUler P. ; Keszthelye Wünseh Ferenez; K ap o s tá r : Laipizig Antal ; Kalocsa: Behr K- Lip4t\' W arasd: Kusy, Hochaio eer gyógyszerész; Zágráb: Kaiaer és Lnz ; " bathely: Kelemen J. 7 ; Körmend: Sonnenvesd .gyógyzzereea Spitzer Sándor -, Kreai: F: Bosavak éiLa-, Muraszombat: Csellaar V, gj\'i. Holf Jáaos-íéle maláu-kironat egétaiégt »6r~ Kf\\er-K>nig^P ayoaMott L kiadó talajdoQos Wajdits József gyorasajtójin. ftAQY%Í^A/1883. február 8-áiL égte erre . : ¦ i • *¦ «1 ttX9....... "í negrea érre ...¦•; ¦ ¦ Egy 10 kr. HIROETESEK 3 hasábos peüuorbin 7, másodszor 6 ¦ minden további torért 5 kr. NYILTTÉRBEN ¦őrönként 10 krért Tétetnek lel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. HiiszMikettedík évfolyam. A kp szellemi részé, illető köziemé. nyék a zzwkesztölroz, anyagi rétiét Illető közlemények pedig i kiadóhoz bérmentve intezendők: ?. NAGY-KANIZSA Wíassictaáz. Bénnentetles letelek csak ismert mniikaursaktól fogadtatnak el. Kéziratok tIiizb. nem küldetnek. Nagy-kamraai Mk tfaoltó-egjlef, a .nagy-kanksai kereskedelmi s ipari**, .nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .aalaaegyei általános tanitotestalef a .nagy-kanizsai kisded-Dereid , a „nagy-kanizsai tísiü önsegélyző szövetkezet-, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k«Yálasztmiaya\' s több megy<si és Táron egyesület hwatalos értesítője. Hetenkfnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalM lap. A „Miüíailsaöharcz-szobor1 bizottmányául. A szent Ügynek egyelőre eleget tesz unit azzal, ha az alábbi hazanas érzelemtől áthatott sorokat olvasó • inkkal közöljük. A hozzánk intézett levél igy szól: „Tekintetes szerkesztő nr! Budapest főváros törvényhatósági bizottsága, 1882. évi november hó 8-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az 184/, ővi sza-badságharcz az ország szivében emelendő emlék utján megörökíttessék, s kifejezé azon óhaját, hogy ezen szobormű felállítása és leleplezése az ezredéves ünnep egyik részletét képezze. A honalapítás ezredéves fordulója sokkal közelebb fekszik előttünk, hogysem időt lehetne vesztegetni, ha azt a nemzet méltóságának megfelelően megünnepelni akarjak, rtgdig azt méltóan kell megünnepelünk, mert a történelem és a világ a nemzeti kőzérzület külső nyílvánulásaiból von következtetést a nemzetek és államok életképessé gére. — Ezen ünnep méltó részletét ulálandja a nemzet első koronás királyának érczszobor utján való megörökítésében, mert a consolids.lt keresztény magyar állam megalakulásának, a társadalmi ős politikai rend úgyszintén monarchikus alkotmányunk hathatósabb kifejtésének eszméje,, szent István nevéhez és személyéhez fűződik. Ámde lelhetünk-e hazánk egész történelmében ezen korszakhoz méltóbbat, mint az 1847» évi szabad-ságharczot, mely társadalmi és politikai átalakulásunknak dicsőségteljes mesgyéje, — mely a kiváltságos és szabad democratikus társadalom, a tized- és szabadföld, a censuraos sajtószabadság., az arístocratikus rendi alkotmány- és parlamentáris felelős kormányzat kőzött, — szóval, a közép- és újkor között epochalis határvonalként emelkedik kí. Lehet, bogy vannak ezredéves multunkban események, melyeket a dicsőségnek nagyobb fénye 3 a gyásznak sötétebb árnya környez; — de a mely nemzetünk életében nagyobb forduló pontot jelezne, oly eseményt a magyar királyság megalakulásától fogva hiába keresünk. Midőn a főváros közönsége ezen hazafias meggyőződésből kiindulva, egyhangú lelkesedéssel meghozta a fenti határozatot és az 184 7« évi szabadsághareznak mint korszakalkotó eseménynek, ezen eseményhez,valamint a nemzet kegyeletéhez és a főváros diszéhez méltó s nemzeti közadako zásból létesítendő szobormű általi megörökítésére, 25,000 forintot meg szavazott: egyúttal, a lehető legszélesebb körű gyűjtés vezetésére, a szobor mintájának elkészítésére és a felállítási hely kijelölésére nézve javaslattételre, — szóval a kivitel iránti intézkedéseknek részben meg tételére, részben előkészítésére és javaslatba hozatalára, az alulírott számos t a g b ő 1 álló bizottmányt küldte ki, \' Ezen bizottmány áthatva azon meggyőződéstől, bogy a minden szép és nemesért lelkesülő hazai sajtó az ügyet felkarolandja, s hogy akkor ezen nemzeti dicsőségünket hirdető s egész nemzetünk díszére szolgálandó emléknek az ezredéves ünnepély alkalmával leendő felállítása kétség kívül sikerülend; minden az ügy méltóságához nem illő további indokolás mellőzésével, hazafiúi teljes bizalommal fordul Tekintetessé gedhez, tisztelettel kérve, hogy ót hazafias feladatában az ügy érdekében melegen támogatni s működéséről többször szívesen megemlékezni kegyeskedjék. Kelt Budapesten a ,szabadság barcz-szobor* felállítása tárgyában kiküldött bizottmánynak 1882. évi deczember hó 28-án megtartott üléséből. GERLÓCZY KÁBAOLT Budapest főváros I-ső alpolgármester;.üiiiit bizottmány! elnök. Jegyzőkönyv a soproni keraakedelmi éa iparkamarának 1882-ik éri deczember bó 28-án tartott rendes kötőt üléaéról. (Folytatás.) 221. Idegen kamarák réaaéról jegyzőkönyvek érkeztek ét pedig: a posaonyi kamarának 1882. asept. 27 én és noT\' 15 én, a lincsi kamarának 1882. asept. 26-án és nov 9-én, a salzburgi kamarának 1882. asept. ó-én éa október 10-én s 31-én és nov. 14-én. a zágrábi kamarának 1882. asept. 30-án éa november 8-án, a bécsi kamarának l882.okt. 4-én s 25-én s nor. 8 án s 29-én, a klagenfurti kamarának 1882. jul. 24-én. a senggi kamarának 1882. asept. 13 án éa nor. 29 én. a ceernoritsi kamarának 1882. okt. 7-én éa nor. 16-áo. as olmützi kamarának 1882. asept. 26-án, ¦ brassói kamarának 1882. asept 19-én, a fiumei kamarának 1882. ok-óber 25-én, a feldkirchi kamarának 1882. október 26 án, .a miakolczi kamarának 1882. november 7-én, a pécsi kamarának 1882. november 6-én a decs. ll-ém a kassai kamarának 1882. január 31-én, márczius 11-én, június 17-én, augusstua 24-én s okt. 31, a reichnnbergi kamarának 1882. nor. 15 én, a rereretoi kamarának 1882. okt. 26-án, a debreczení kamarának 1882. november 3-án, a pilseni kamarának 1832. október 80 án, a kolozsvári kamarának 1882. nov. 28-án tartott Üiéaérél. 222. Egyéb nyomtatvány érkezett: Értesítő a budapesti állami közép-ipartanoda 18T730, 188% e 188\'A három első tanévéről Bécs rárosa közraktárinak sulisukat közleményei 1881. ér október havara XI füzet. Magyarország áruforgal m a Ausztria* val a más országokkal, VI., VTL, VIII. a IX. füzet. Jelentés a Kolozsvár asabadkirályi rárosa ipariskolájáról 188!/3. tanév. A magyarosodást éa népnevelőét Sároamegyében terjesztő egyesület alapszabályai. Aa erdélyréssi háziipar és iparfej\' leastő-egylet évkönyve 188 72. Jelentéé as 1882. évi bordeauxi nemzetközi borkiállításról. K agyar postaérkönyr az 1883 ik érre. Jancaó Dezsőtől. Aa oastrák-magy ar kikötők 1881-ik éri tengeri hajózási és tengeri kereskedelmének Btatistikája. 223. Közzétételek: 1. As oszt rák-magyar monarchia éa Szerbia között kötött kereskedelmi szerződős rendelkezései. Esek egyúttal minden nagyobb iparossal a kereskedelmi czéggel levélileg is közöltettek. 2. A fbldmirelée-, ipar- és keres kedelemügyi ministeriumnak 43,513. sí. alatt kelt leirata a Veszprémben állomásozó 7 ikbonvédhuasár-eared rasalókorács műhelyére! kapcsolatosan berendezett vasaló-tanfolyam megnyitása tárgyában. 3. Ugyanazon miniatariumnak 43,800 as. a. kelt leirata, oly hordók vámmentes késelése tárgyában, melyek a belföldön való megtöltés végett szállíttatnak be a határon. 4. Ugyanazon minist. 41,709 asám alatt kelt leirata oly gépek vámkeselése tárgyában,melyen vámterületünkön belül nem készíttetnek. 5. A magy. kir. dohány jövedéki központi igazgatóság átirata aa 18S3-ik évben asükaéglendő különféle vasinak, kötelek ea zsinegek beszerzése tár\' gyában. 6. Rotenaweig J. bécsi újság- és csímtár-kiadó-cség megkeresése, mely lyel értesít, miszerint a bortermelők, nagy és kis borkereskedők, pessgőgyárosok, szállodatulajdonosok atb., czim- s névtárának első kötete megjelent. 7. A. m. főldmireléa-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minitterinm 47,315 as. a. kelt leirata, melylyel tudtul adja, miszerint a Horváth-Szlavooiaor ssággal szemben elrendelt szoros határzár oda módosíttatott, hogy esetről esetre külön kikérendő minieferi engedélyek mellett a vészkerületekbe nem eső vidékekről kérődző állatok állati nyerstermények as esséki hídnál, pálei révnél, Barcsnál, Zákánynál, Légrádnil éa a varasdi hídnál, az illető bizottságok közbejöttével behozhatok leesnek. 8. A közmunka- és köslekedéaügyi m. kir. ministeriumnak 38,814 ss. alatt kelt leirata, a táviratoknak hitelre való feladása tárgyában. 9. A cs. kir. osztrák-magyar londoni fŐkonsulstus átirata ason értesítéssel, hogy ss ottani üzletházak hitelképessége iránt felvett tudakozódásokra jövőre ceak a hitel ügynökség által köretelt díj előzetes beküldése után fog válaszol tatni. 10. A na. kir. földmivelés-, ipar* éa kereskedelemügyi miniaterium 48,625 sz. alatt kelt leiiata azon értasitésset, hogy a bácsi gssdssági egyesület 1883. évi márczius bó 16., 17. és 18. napján Becs-ben hisóáUatkiállitást rendez. 11. Lfgyenesen miniaterinm 46.936. sz. alatt kelt leirata, ason értesitéssel, hogy a Magyarországból Ausztriába, Cseh- és Morvaországba nem teljes kocsi-rskományokbanssállitsndóliszt- és egyéb Őrlemenyküldemények ssámára a hasai vasutak, nevezetesen a m. kir. államvasutak, s magyar északkeleti, cs. kir. szab. kasss-oderbergi és alföld-üumei vasút, valamint a cs. kir, szabadalmazott osstr. állami vaspálya-társulat azon kedvezményt engedélyezték, hogy a magyar vonalakon a kisebb mennyiségben feladott szillitmáoyok után, az eddig csak 5000 kilogramm feladásánál alkalmazott díjtételek számíttatnak. 224. Elintézett míniste-t rendelete^ ; 1. A m. földmivelés-, ipar- és ke-reskedelemügy minssterium 46,331. sz -alatt kelt leirata, azon kérdéssel, léteznek-e kamarákét ülelünkben faggyugyertya-gyárok ? tagadólag intéztetett el. 2. Ugyanezen ministeríum 48,173 ss. a. kelt leirata kapcsán leküldött, a szövőipar terjesztése érdekében kibocsátott felhívása, köshinététel végett az irodához utasíttatott. 3. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniaterium 38,160 az. alatt kelt leirata, melylyel a kamara a tervezett ipariskolák, felügyeletére alkalmas férfiak megnevezésére kéri fel, felterjesztéssel el in téatetett TÁR_C_ZA. Közegészségügyi Tiszonyaiuk ismertetése. • Légrád közegészségügyi monographiája 1873-1881. évi időközről.\' Irta Tersáncrkj Jóuef Eaniuajárás tiszti orvosa ) (Folytatás.) 21. Népiskolái, iskola nevelése. Mind a 3 hítfelekezetnek megvan felekezeti iskolája, iskola nevelése. 1. A katholíkus hit fel ékezetnek 3 Ukolahelyiaége van. As első fiu és a 2-ik leányosztály iskola helyisége a vároaháa épületében van elhelyezve a főtér nyugat: oldlán nyugot felé fordulva. A 2-ik nosztáiyheiyiség a főtér keleti oldalán ran a paplakház éjszaki oldalán nyugot felé forduíra. a) Az eltö fiosztály helyisége a szó teljes értelmében költő fészke aa egészség elleni hatányokoak, mégis látszik a tanulókon, nemcsak küllemökön, egészségtelen tsinőkön, hanem élettelen lelki állapotukon, mely hiányoknál fogra azonnali beszüntetésre méltónak jelezhető. Azonnali betsünteléarejeleshelő legkivált azon okból, mert nem bir elegendő térfogattal, világossággal, czélsserü padokkal, nedves és nincs belül fűthető kályhája, nincs légforgató (légtisztító) készlete, tehát ne: bir rentillátiokkal, és ami fő hiányával van, ss olyannyira szükséges .udvar kertnek. Kútja van sz udvarban, ivóvize jó. A fkk ós leányok egy teremben vasnak,, ló.szimuk átlag; 67-70. A leányok többnyire nagyobb számmal vannak a fiuknál. Tanórájuk délelőtt és délután 2, tehát naponta4 óra; Ssünidejűkelegségea. A tantárgyak törvényesek. b) A 2—6-ik fiosztály helyiség ss első Sosstály helyiségénél valamivei jobb, téresebb és világosabb is, de nem kellő száras, erről is elmondhatjuk, jobb volna belőle elköltösködni végleg, mint benne a gyermekeket sanyargatni. Itt is lehet látni a fiuk egészségtelen színéből, bogy a szoba nem bir egészségszerü tulajdonságokkal. Ennek sincs sem belül fűthető kálhája, sem rentillatiója és hiányára) ran szinte az udrarkertnek, kútja as udvarban ran, ivóvize jó. A Unulók száma átlag 50—60. A tanóra délelőtt éa délután 2, tehát naponta 4. Scünidő elégséges. A tantárgyak törvényesek. c) A 2-ik leány osztály helyiség a három közt a legelfogadhatóbb, mindamellett nem jelezhető hiánynétküiinek a nem azért, mert ez is hiányával van a belül fűthető kályhának, s ventillatiok-nak, az udvar kertnek. Kútja azinte az udvarban van s ivóvize jó. A tanulok létszáma átlag 50—60. Tanórájuk délelőtt 3, délután 2, tehát naponta összesen 5. A tanulók kivétel nélkül rossz színben vanoak, mindegyiken észrevehető a görrélyes vérkorcaosodáa, a krétin hm u« vonása, a legegészségtelénebbek a 3 oast. tanulók közt vannak. Már az első tekintetre feltűnik azok alacsonyfoka lelki tehetsége es látásik a nehéz teati éa lelki fejlőié. Jelasí is tanítónőjdk, mily nagy feladat néki a lelki erők fejlesztésébea sikerrel működnie. 2, As ágostai hitfelekeset iskola-helyisége a városhás mögötti utexában ran, keletnek fordult homlokzattal. Jobb es a katholikusok iakolabalyiaégeinél, teljesen egészségesnek ia volna jelezhető, ha belül fűthető kálháral, légforgatókkal éa udvarkerttel bírna. Kútja az udvarban Van jó ivóvízzel. A gyermekek életrevalók,egészséges színnel, valószínű azért, mert vagyonosabb szülői körben jobb életmódban és gondviselésben részesülnek. A fiuk és leányok egy terembén vannak. Létszámuk átlag 40—50, Tanórájuk délelőtt 3, délután 2, igy naponta összesen 5. Szünidejük elégséges, tantárgyuk lörvényssabta. 3. Az izraelita hitfeleketet iskola-helyisége a zsidó-városban van. délnek fordult homlokzattal. Térfogata a 25 —30 tanuló után elégséges. Világos éa száraz, hiánya as. hogy nem bir ven ül latiókkal, sem udvari kerttel. Kutia az udvarban van jő ivó-rizsei. ^ 7 TanŐi ijok délelőtt 4, délután 2, tehát naponta 6- SzünidejÖk azombat, eszerint nem elégséges. A fiak és leányok egy helyiségben vannak, egészségesek, köatük korcavérOaég nem észlelhető — Ugylátaaík, jobb szülői gondviselésben éa óletmódbao részesülnek. Az iskolaház oly épület, melybea a tanulók a sspnak legnagyobb részét töltik el ülve és szellemi foglalkosáesa). Tudva, hogy as iskola-helyiség, a tanrendszer és tanítás mód mint iskolai nevelés alapjában egyengeti a testi es lelki életet s jövő életre, annálfogva csak azt az iskola-helyiséget, ast -a tanrend- szert és tanmódot jelezhetni as egéssség ¦ védelmére alkalmasnak,me]ybens a mely által s gyermekek testi a lelki életrevalóságuknak sssbsd fejlődése meg nem gátoltalik. Fedig vannak az iskolsrendesésnek, a tanrendszernek és tanitásmódnsk holm1 egészségei]eni sajátságai, melyeket as ország egész területén,elsösőeorban a kisebb mesórárosokban, faluhelyeken nem épen szokás intetni, figyelembe venni, ások eltávolítására, hatástalanítására erélyesen intézkedni, holott azok a házi nerilés hiánya, a családi körben elkövetett hibák mellett az iskolás gyermekeket beteggé Egészaégellení hatányorat lehet föltalálni as épületben, mint épilkezés-módban, ss iskolafdlsserelétben. Amely iskola tisztátalan helyen áll, nedves, nem eléggé téres, nem világos, nem bir légforgatókkal, belül füthetó (légfütő) kályhával, korszerű padokkal, ablakredőnyökkel, esetleg függönyökkel, udrarkerttel, sz nem jelezhető rendesen épült ós jól felszerelt iskolának, nem egészséget és nem elfogadható helyiségnek. A gyermekeknek korelőtti iskoláz tatáaa, légbuaamoa el helyeztetése, a helyiségnek zsúfolásig ralÓ megtöltése, a szobának tisztátalan tartása, nem elégséges szellőztetése, épen ugy beszámíthatók egészségtelen batányoknak, mint az igen sok tanítás, a sok tantárgy, a sok faladat, a hosszas ülés. Lényeges befolyással van as egéaz ségre a tanulók terméisettuUjdonaága, legkivált a serdülő leányoknál, föle-; a leány tanodákban, növeldékbsn, kik természetnél fogra oly igen hajlandók ai idegességre, a görcsökre, vérszegénységre, sipkáira, éa ha e természet tulajdonuk figyelmen kivül hagyat:k, ugy bizton számithatni arra, hogy olyak az iskolát utó, — tokszor maradandó betegségekkel hagyják el. Merem hinni, bogy az ujabb tanrendszer, mely a gyermeket könyveinek tarisznyában raló vitelére kényszeríti, sok áldozatot vesz és indoka lehet a gyermekek kora elhalálozásának, idejekorai kimerültsége, azükséges testi nevelésének mellőzése kifolyásából. Több mint valószínű, hogy a modern iskolaneveléa következményéül fog bebizonyulni azon sokoldalú női ivarbetegség is, mely oly aggasztó mérvben terjeszkedik. A falak köati hosszas ülés, kevés teati mosgá3 és azon körülmény lehet indoka asou bajoknak, bogy a serdülés időszakában a leányok a tanulással leginkább tulterheltat-nek és épea akkor, midőn a most emiitett tünetek arra intenek, utalnak, hogy az egéssség kedvéért őket az iskolaépület egészségellen\' bebatázától, a rosz levegfl-tŐI, a naphosszán:i üléstől megérjük, másrészt, hogy ilykép as agy, az idegrendszer megerőltetését a tanórák számának csökkentésével eszközöljük. Ily viszonyok közt van okom mondani : ha Lcgrád községe nem intézkedik iskolaépületeinek újjáalakítana, helye* berendezése, a taoórák keveebitése iránt, ugy ne számítson jobb egészségi állapotra sőt biztos lehet abban, bogy a görvélyea vérkorcsosodás mindinkább fug terjeszkedni, a a kretisízmuaban elfajulni, melylyel szaporodni fognak munka- ét keresetképtelen tagjiti, a végső nyomorig, el-szegény edéaig. HUSZONKETTEDIK tVWOLYAM ZALA I K Ö_Z L 0 H T FEBRUÁR 8-A* 15 85. 225. Elintésotl megkeresetek: 1. Rálh Károly, kormánybiztos megkeresése, melyben t kamara legatóbbi évi jelentését, ralamint ar esévi kÖzőe (ileti jegysőköny veknek t mütsski ipar-mateam azámára leendő m gküldését kéri. 2. At „Oeaterr.-on -ar. Haodela-kammer-Journál* Barkestóeégének megkeretéte, melyben 1881. éri főj elén tétünk egy példányát t a ktmtrti tagok oévso-rát kéri. 3. A soproni et. kir. katonai élei-meiéti raktár megkeretéte, esőn kérdés tel, vsjjon melyik fnvsr-vállalkotó bir annyi kocsival ét lévai, bogy képes lenne a tisnepi élelmesééi szükségletet s városból a lovuksisároyába pontossá egy nap alatt itssiUitsni. 4. A körmendi gőzmalom megk> reséae, melyben malomtermékei asámára viaasstérí éek-t két kieszközölni. 5. Sopron assb. kir. városa igazoló bizottságának megkereaéae a kamarai Ugci: j:t jegyiekéért. 5. 6. A senggí testvérkamara megkeresése, melyben a l0/o kamatadó ellen as orazággyüléshez benyújtott éa pártolás végett neki megküldött kérvény fordítását kéri. 7. Fatsch Sándor kamarai levelező tagnak megkeresése, egy általa Belgium-ból behozott gyapjú tiszti ló gép után fizetett vám felének visszatérítése tárgyában. — 8. A kolozsvári testvérkamara átirata, azon kérdéasel. nem volna-e kamaránk hajlandó a 10/V kamatadó ellen felkütdendó küldőttaégbea részi venni. 9. A zágrábi ipar- ét kereskedelmi kamara megkereaéae azon kérdéasel, vájjon az érdetek körök nem nyilatkos tak-e a szivar- s bélyegároláa módját szabályozó 56.822 az. alatt kelt miniateri leirat tárgyában. 10. Koriller T. roveretoi czégnek megkereaéae bórkereakedócségek közlése iránt. 11. A aoproni ct. kir. katonai élel-mezéai raktár átirata, ason kérdéssel, vájjon, mely élelmesééi caikkek volnának Sopronban. Nagy?KanÍzaáa a Szombat helyen áprü havában asállithatók. 12 A soproni m. kir. péuzügyigaz-gatóság átirata, azon megkereséssel, — miszerint Sopron-, Győr-, Vas- éa Zala-megye területén léteső valamennyi községe azamára az adókivető bizottságba egy-egy hitalmi férfiút ó< póttagot, mégia Sopron-, Győr-. Vas-, Veszprém- t Zzla-megye, ugy Sopron s Győr szab. kir. városok számára e felszólamlási bizottságba szinte egy egy bizalmi férfiút és póttagot valattzon. l3.vHoimann Mór zírczi kamarai levelező tagnak megkeresése, egy Ztrcreu létesítendő fódubánj tőzsde tárgyában. 14. Kultner Nándor veszprémi lakos azon értesítése, hogy kamarai tagsági tisztéről lemond. (Folytatása következik.) 18. A , Zalamegyei gazdasági egyesület\' köréből. A Zalzmegyeí gazdasági egyesület f. 1883-ik évi január hÓ9-én tartott köz gyüle>e 5 8—1883. szám alatt hozott határozatával az alapszabályok alapján a ES.lt>-egerssegi éa keszthelyi vidéki kört akkép alakította, hogy a zala-egerssegi körbe a megyének sala-egerszegi, novai, alsó-lendvai, csák\'ornyai, perlaki, nagy- 22. Balesetekben nyújtandó segélyképea-sége. E tárgyban a Unulók ét révészek oktatásban részesülnek, mégis daczára aunak, hogy a Dráva nsgyfolyó két mozgó bajóhidján történik a közlnkedés, a kosság menlőkéizüiékekkel nem bír. 23. Közegészségügyi személyzete. L köztégnek van 1 községi orvosa, 1 okleveles szülésznője, fŐurvoeilag minősített 2 bábája, 1 állami állatorvosa, 1 gyógyszertára és 11 tagu közegészségügyi bizottsága. 24. Fürdőhelyei. Gyógyfürdővel nem rendelkezik. A közönség a Dráva szakadékaiban fürdik nyáron át. Az lakolás gyermekek stámára rendezett fürdőhely nincs, padig a azabadbasi hideg fürdő jól edti a teatet. 26. Temetője éa temetkeaéae. Temetője van mindhárom hilfeleke- zetnek, 1. A katholikusok temetője a község délkeleti vége felé van, magát deaa-kakeritéaael, kapuval zárva, melyben egy düledező halottat Kamara is létesik. A 30 évi forgatásra untig elégséges. Külön helyre temettetnek a 7 érnél fiatalabbak, és más kelyre as idősebbek. Az ösastemetkezés itt nincs gyakorlatban. Talaja homok, emiatt megesik sok esőzés árvíz és a Dráva kiöntése esetében, hogy 4 lábnál mélyebb sirgödröt nem lehet ásni. Nagyobb árviz idejében hozzá sem férhetni, annál kevésbé lehetséges oda Umatkazni. kanizsai letenyei járásaiban fekvő községeit — a keszthelyi körbe a megyének keszthelyi, tspolosai, sümegi, pacssi járásaiban fekvő kostségeit osttotta be. Ugysnason számú régi áss el aa alap-ssabályok 44. §-a értelmében —- a zalaegerszegi kör megalakulására ideiglenea elnökül engem küldvén kí, e megbisstá-tom kovetkes\'ébsn a zaia-egerszegi kör alakuló kosgy filéeét Zala-Egsrasegrej mint a kör ezékbelyére t l883-Ík évi február bő 11 ére délelőtti 10 órára az egyeaület aaját hasa termében (Fehérképí utcsa 333. szám) kitütöm, a arra az egyeaület alapitő, rendes, évi fizetése* jelenlegi tsg-jait, ¦ mindasokst, kik s megye getdá-asati állapota iránt érdeklődnek, — egyesületnek tagjai leani kivánzak tisztelettel meghivom oly érteaitésael, hogy a kőr megalakulásáig az éri fizetései tagok jelentkezései a tagsági dijjaik általam ía elíogadtatnak, - sz alapító vagy rendes tagtágra pedig a jelentkezések ss egyo-altiét elnökségéhes Zala-Egerazegen intezendők. Ez alkalommal csélazerünek látom az egyesület alapszabályai mindazon in-téskedéaeit, melyek a vidéki körökre is vonatkoznak, vagy as ujon belépni kívánók tájékozására szolgálnak, a következőkben közölni: >•§¦ A salamegyei gazdaaági egye-Ülel müködéee Zalamegyére terjed. Czimo: „Zalamegyei gazdaaági egyesület.\' Székhelye: Zala-Egerszeg. 2 §• Eten megyei gazdasági egyeaUlet zélja • gazdáasat mtnden ágának felvi rágzásál az I. §-baa kijelölt területén elmélití éa gyakorlati utón előmotdi-tani. — Ennek hatály»aabb eazkösölhetese végett sgssdssági egyesület vidéki köröket alakit. 3. §. Az eszközök melyeket az egyeaület ezen czél elérésére használni fog, követ kesŐk; a) törekedni fog as egyeaület Zalamegye gazdásssti viszonyairól, a állapotáról, ugy ennek etŐhaisdását gátló körülményekről minden történendő riltosás éber figyelemmel kisérése által kimerítő tudomást szerezni. b) a megyei kisebb s nagyobb gazdaságok ismerte\'ését, rálátnia! a íontoab gazdaazati atatiaslitztikai adatokat koron-kint köztudomásra juttatni. c) jelentékenyebb mező-gardászatí kérdések szóba hozatala s megritatáas által, a helyi riasonyok figyelembe tartása mellett, a gssdászat felvirágzására irányt adni. d) s gazdásssti termény-k, állatok, földmivelési eszközök, gép-k, s garda-¦ági — ipar készítmények korunkinti kiállítása által a gasd ázat emelésére üd vös veraeoyi gerjeszteni, a a földmivelés, állattenyótztót, mező gazdátzati iptrüslet, tzóléizet, borászat, erdéezet a a tanevelés terén legjobb sikert felmutató gazdákat megjutalmazni. e) s gazdálkodás jvitására minta azdaságok felállitáaáral hámi, ezeknek egyesek által a megye különböző vidékein létrehozását sz egyesület erejéhez mért segélyezéssel is előmozdítani, azok keze- j lekötelezik magukat. rozáaa, — továbbá lecsapolások, — ti i elTesetések — kiszáritásek, szabályozások, • egyább gyakorlati kísérletek állal a mnsó-gacdáasat kifejtésére biztos irányt sdai, s emelkedésire hatni. 0 aaját kisárleU Ülepén ét a megyei gazdik kötött hasznos gazd.aigi s kereskedelmi növények éa tsktrminyok termelését etzközölni, g) a fsül téteteket előmozdítani azok szaporítására, küiönöaen községi fa-iakolák felállítására s Özemben Urtására a törvényhatóság utján hatni, t ereget saját hatáskörében szellemi es anyagi erejével közreműködni, b) kitűnő cselédek jaUlmasásirs alapot szeresni, a jutalmak czelizerü kiosstáss által a cselédséget serkenteni, i) a megye nagyobb helységeiben a gazdasági gépek s eszközök kiigazításához értő, ügy ss iparotok letelepedését elősegíteni, k) az egyesület pénzértjébe képest kitűnő tenyész-illatokat és gyakorlatilag cséltserfioek talált gépeket beszerezni, illetőleg beszerzésükét közvetítve a gas-dakösőnség körébe eljuttatni, I) gazdasági tudakozó intezetet ala kitani, melyben az el vagy bérbe adandó jóazágok a gazdaaági tárgyak iránt kellő tndomáa szereztethetik, m) a gazdaaági egyeaület a magas kormánynak, a megyei t rvénybatóaág-nak ét gazdasági egyesületeknek hoszá intézett kérdéseire rilaszol, a a köréb tartozó tárgyakban véleményéé ért etilét t ad. . 4§- Egyesületi tag Juhot minden tedd hetién éleiü honpolgár. r«gy magyarországi földbirtokos külföldi. Külföldiek — kik nem magyaron zági földbirtokosok, csak a magas kor-maay helybenhagyása mellett tiaztelet-beli vagy lerelesŐ tsgok lehetoek. &•§• Az egyesületi tagok: a) alapító, b) rendes, c) éri fizetéses ét d) tiszteletbeli s leveleső tagok. 6.§. Alapító tagofcui azon azemélyek, községek vagy testületek tekintetnek, melyek az egyesület számára kétszáz osztrák értékű forintot vagy ennél nagyobb tőkét biztosítanak. — Az alapitÓ tagok joga ál száll azoknak törvényes vagy hagyományos mindkét ágbeli — a 4-ik § értelmében arra alkalmat Örököseire, sbagyo-mányoaaira, — esek közül a kit végren-deletiieg kijelöl, végintézkedés hiányában p-dig, több törvényes Örökösök közül arra, kit az örökösök kijelölnek ha as a 4-ik §. szerint megkívántató tulajdonokkal bir, de ennek halálával megszűnik, s utódaira azaz másod ízre át nem száll. - Az alapítói jog az alapító törvényes örökötökre élők közút ruházható. Köztégek, tetlületek 50 évig tart. ••§ Rendes tagok azon személyek, köz aégek, vagy testületek, melyek évenkint legalább őt osztrák forintot fizVnek.e ezen fizeté.-re hat egymás u\'nn következő évre által alapítói joga lését i eredményét küldöttségileg figy lemmel kísérni; — sz aj s javított gazdasági gépekkel sessközökkel ósseha«>on-lító kísérletek eredményének közzététele, — a trágyanemnek s a talaj tulajdonságaihoz képesti befolyásuknak meghati- Temetkexési szabálya nincs, temetkezési egylettel, nem bír, mé/is van diasos halotti kocsija, melyen a halottak elszállíttatnak. Van e község nyugoti végén egy hsayatotl temető ia, melyben 20 év óla temetée nem ejtetett meg, elhagyatott. Bomjai még folitmertetík, bogy temető-hely volt Amtz oly távoli helyen áll, mely helyről a bulltbŰz a köz-égen Jterrssllll nem vonulhat. 2. As ágostai temető a késség nyugoti végén van ; biztos kerítése ninci, a 30 éví forgatásra elég nagy. Talaj* homok, de nem vizet, 5—6 lib mélyen lehetséges temetkezni. 3. Az itssralíta bilfeleketet temetője közel van a kalholikutPC temetőjéhez, deszkával van kerítve, elég térét, csak árviz idejében rises. Mindhárom temetőnek ran rendé, sírásója. A halottakat s kosaégi orvot v ingái ja. 26. Vágóhídja ét dögtere 1. Vágóhídja közös, éa a város délkeleti oldalin van. Van kútja. A helység tiaztán tartás a felett a községi elöljáróság őrködik éa teljesíti ss „állathos-azemléu" 2. Dögtere a község déli oldalán fekszik, sem épen a legkedvezőbb helyen, mégis tiszta éti elfogadható a berendezést. Itt történőnk a ny utasok, itt történik a nyeri bór szári (áss. (Folytatása következik.) A rendes tagok jogi i bat évig tar k, s annak elteltével mogazünnok, — halálukkal éa cződ nyílás etetőben azonban a hat év előtt ia megszűnik joguk, s kötelezettségük, utódaikra aem egyik, aem máaik át nem száll 8. §. Tiszteletbeli s levelező tagúknak az egyeaület által oly kitünóés köztiszteletben siló -gyűljek választathatnak meg, kik as egyeaület fe\'em»lkedése, s általában a zaesőgazdatág ügyében különös érdemeket azereztek. Hogy s föld-, ZZŐIŐ-, k-H; erdő- a késmívesek is az egyesület tanácskozá-zsibrn részt vehessenek ezek részére évi íuetése* tagiig alapittatik. Ly éví fizetésen tagok kötelesek évenkint legalább egy osztrák érlékü forintot az egyesülni pénztáriba az egyesületbe felvételkor fitetni. As slapitó tagok az alapító tőkét a kamatokat, a rendes és évi fizetéses tagok a tagsági dijukat kötelesek Zala-Egerase-gr-.u ..z egyeaület pénztáriba befizetni. 10. §. Az egyesület álul rondesendŐ kiállításukat az egyesületi tagok fél díj fize-.es mellett látogathaják. il § A tagoknak as egyesület fizet\'sea hivatalaira, ragy egyébb haazonntl járó egyoxŰ\'eti Pgyeleteíre, — ha a megki-rán-ató kellékekkel bírnak — elsőbbségük leend. 12. §. ^ As egyesületi tsgok as egyesülettől vásárolható tárgyakra nem tagok irányában a rálel-iron vételi elsőbbséggel bírnak. 13. § As egyesületi Ugok jogai tovibbá még a következők: a) minden egyeaületi tag a közgyűlésben réast vehet, b) a közgyűléseken .minden alapító, rendes s tiszteletbeli tag ssavazoti joggal bir, — az t gyeaü\'.et vagyonát érdeklő kérdéseknél az slapitó tsgok minden egyes alapítvány alán kettős szavazatul bírnak,* tsaly a ónban négy sssvsxatnil többre soha sem mehet, c) sa a!tpi:ó tagok — iráabeh meghatalmazott ilta] is szavazhatnak, de s meghatalmazó", csak egy alapító tagtól Tálalhat el meghatalmalis, d) községek tőrvényszerinti képviselőjük, testületek meghalmszőttjük által gyakorolhatják szavazat jogukat, e) a rendes tag csak tsemétyesen szavazhat, ajnak semmi esetben sem lehet több egy szavazatánál, f) as alapító a rendes tagok iltalán az egyesület minden hivatalira zn-gvá-isss láthatnak. g) as éri fizetéses tagok,\' elnökök, t igazgató választmány: tagok nem lehet nek,de azakoastályi Ülésekre meghivhttók b Ott szavazatta! bírnak, — agyébiriot minden tsgaági jogokkal felruháznák. h) as egyeaület minden tagja a szá msdást megtekintheti arra észrevételeit a közgyűlésben megteheti, melyek minden eaetre tárgyalandók. 14- §. Az itt előadott jogok, érvény eaek, a) az alapitó tagokra éltük fogytáig s s 6-ik §. szerint utód-.ikra, — b) a rendez tsgokrs a 7-ík §-bau megiUa.pitott tagságuk tartamáig, azért a rendea tagok tageági idejők letelte elŐLt hat hónappal felszólitsndók, váljon ki vánnak-e továbbra is egyesületi tagok maradni? Ha ezen felszól lilásra három hónap múlva aem ad a rendea tag tagadó választ, akkor uj ha é«ra rendea tagul beiratik s előbb aláirt díját fizetni kö telea. — A tagsági időszak azon ér január 1-aő napjától számítandó a melyben az egyeaületbe belépő* történik, — ha cssk a felvételérti írásbeli jelenik esésben belé-péti időül a kővetkeső év kesdete világosan kí nem jalőltetik. o) aa éri fizetéséé tagok jogai az ér elteltével megszűnnek, de évi dij befizetése állal a következő évre íz megujuttathatnak. 15. § Az egyeaület ügyeit kezelik : a) a közgyűlés, b) az igazgató választmány, c) a szakosztályok, d) az elnökség, mely egy elnökből a két alelnökből áll, ti) as egyesület hivatalnokai u. m.: titkár ét pénztárunk, í) a vidéki körök a azok tisztviselői. 18. §. A közgyűlés leendői a kővetkezők: c) al al»pi b » rendes tagok fölré-tele ragy viaazaa\'.asitáat, a vidéki körök ilttl felvett évi fizetéses tagok megerősítése. ) as eínükftk az egyesülői, ugy a vidéki körök mux.ödése s állapota felőli koronkinti jelentését a minden közérdekű gazdiazat< kérdéewk feletti elŐaditaít tár-evalja, a felettük batiroz. 22. §. Az igazgató vilsaztminy áll, as egyesület elnökébői, alelnökéből, alelnökeiből, titkárjából a legalább h- tvan igazgató válasz\'minyi tagból, mely a\'ámbt a vidéki körök elnökei, alelnökei, jegyzői, mint hivataluknál fogva az igasgató választmány tagjai b -ezámitIstván, a többi tagja a köagyüléd által a ridekí körök által ajánlott alapi-ó és rendes tagok közül valasztalik akkép, bogy míoden rí déki körből legalább két tag választanék. 28. §. Az igazgató választmány az egyeaület ügyeit az clapezabályok a közgyűlési határosatok értelmében intézi és kezeli és pedig, a) a vidéki körök ko gyüléai jegyzőkönyvein az ezekben foglalt tanácskozások, intézkedések tárgyait képezett t általiban a körök működési hatályköréhez tartozó ügyeken kívül, melyek igazgató vilaszlmánt i előleges lá-gyrltU nélkül közvetlenül az egyesület közgyü léae elé terjeettendök, — mindje as egyesülethez érkezett beadványt, jelentést, az egyesület hatyilykörére s érdekeire vo oatkozó Ügyet a közgyűlési tanácskozásra előkéazitőleg tárgyal a véleményé vei a teendők vázlatival a közgyűlésnek, előterjeszt. b) a rendes, ugy a vidéki körök által felvett évi fizetését tagokat a 18. §. e pontja értelmében a közgyüléanek bejelenti. A vidéki korokról. 40. §. Hogy a gazdasági egyeaület a gaz dakösonséggel folyton érintkezhessek, vele összeköttetésben álljon a kisbirtokosokra a földmives népre oktatólag a busditólag hathasson, a megyének évenkint kÜlőmbösŐ gazdásssti érdekeiről és szükségleteiről a viszonyokat tüzetesen ismerő testületek által értesülést nyerhessen a esek által ia azon érdekek elő-mozditására sikeresebben működhessen, a megyének gazdátzati fóérdekeire, viszonyaira b földrajzi fekvésére raló tekintetül két vidéki kört alakit, melynek székhelye Zala-Egsrasag éa Keszthely 4, a megyei kösségek a körökbe a körök alakításakor illetőleg a ridákbsli gaasU, sági egyesületi tagok többsége kiviaat, ¦serint otztatnak be. Azonban határozottan ia kikfitUük, hogy a gazdaaági egyeaület a mutstkori szükség vagy cjsélsserüség tekintetéből, — avagy pedig a megye bármelyik vj. déke gazdaaági egyesületi tagjai kivi. avata folytán, a jslsn elapassbályokbaa togis.lt szervez•¦tő! még több kört \'n ilL. kithaasoB. 41. §¦ A vidéki körök feladata s hatásköre áltáljában aaját területükön axo, csél elérésére ason estkötök használatival működni, melyek as egyesület alsp-ssabályaíbaa foglaltatnak ; kűl&aotsn piáig a ridék gasdássati érdekeinek a kö> gyűlésein megvitatás a földmírelő oas-tilylyal kösretlea éríntkeséj, amsek oktatása, buzdítása, a rnnsőgasdasági mas-kálatok egye* nemeiben rersesysk, agy kiállttások rendesáse s egyébb cxéiíierí. módok által a mesógasdássst ¦iadea ága felvirágzására hatni, s ezzel * T,CfcJ. anyagi jóléte el óm ósdi lázára as agyasa-lettel közreműködni, E czélból a vidéki körök ezen al-járásaikban as egyesülettől szellemi és anyagi támogatást, közreműködést igényelhetnek, — de viszont saját- területükön az egyeaület határozaUksk. érvényt zzerr-zní kötelestelnek. 42. §. A vidéki körök tagjai csak a gss-dasági egyesület alapító rendes évdijas tiszteletbeli t levelező tagjai lehetnek. Az egyesület minden tagja, egy-tznrsmÍDd tagja azon vidéki körnek melyben lakása vagy gasdaaága van, vagj melyet az egyeaületbe belépésekor avagy később is tetszése, tserint válását. 43. §. As egyesület évdijaa tagjai által fizetendő éri dijak egészben, — a rudas tagok által tényleg befizetett rendes tagsági díjak pedíg egy harmad (\'/,) ré-t-bea a vidéki körök asabad rendslkazá-sére átener-dlétnek. A vidéki körök első mogslakulá-i-ára az egyesület slspitó ragy rendet tagjai sorából egy ideiglenes elnököt küld ki, a ki at alakuló közgyűlést a vidéki kör székhelyére öaaaehivja, s a kör megalakulásáig as évi fizetés-.* tsgok jelentkeseteit s tagsági dijaikat elfő-gsdjs. # Es-n alakuló gyűlésen s megjelent tagok megválasztják három érre szegye* aület alapító ragy rendea tagjai sorából a kör elnökét, ezek helyetteseit b a kőr pénztarnukát, a aszal a kör magát meg-alaaultnak nyilviaitvin, működési rétf-letesebb alapizabályait a lerresitét meg illtpilbatja, azt az egyeeületnek bemu-tja a végett, bogy ba azok az egyesület t\'apssabátyaiba nem ütköznek, — megerősítse. 45 §. A vidéki körök évn-gyedeukint leg* lább egyazer gyülétt tar\'anak. A körgyűléaek nyilvánossk, a la-hetőségig ünnep vagy raaáraapon tartan dók, a a kozgyüléaiieg megállapított helyre és időre a kör elnöke által ötszv hivandók. A körgyűléaek t^náoskotássi lefolytáról > a hosott b•tarosatokról jegyső-köuyv i>íc: \'Lü-!. — s esetről eaetre a kör jegyzője által hitelesi\'.ett másolatban az egyesületnek megküldendő. A kör jsgysófcóoyveí a egyéb, közlönyében s sz „Ériciítő* ben közzé tét"t-nek s az egyesület tagoknak megkül-délnek. 46. § A kír. minisztérium, as állam és törvényhatóságok, kösségek, testületek • társaságok ¦ mindezek közegei és a vidéki körök közötti levelezéseket az egyeaület kösvetiü. A tiszteit közönség becses figyelmébe ajánlom továbbá azon körülményt, bogy a ,Z«lamegyeí gazdaaági egyesület\' éa a Budapesten azékelŐ ,«laó magyar általánoa biztoailó társaság41 közö-t 12 évre — oly szerződét köttetett, mely Bzerínt az eljiő magyar általánoa biztotllő táraaság kötelezi magát s következőleg számitandó.a zalamegyei gazdasági egyesület tagjaitól befolyandó dijakból következő szizalékokat elengedni, és pedig, mi\'identéle épület-bistoaitizok utáni dijakból — sivévén malmokat, gyárakat éa axességetŐkt.t, ») i:/t B/0-a!tzámitott nádés aaa\'iiiut tetőzatü épületeknél — — SO^/o 7,0°/„-al azámitott zaiedeí tető-setű epületeknél — — — 20/, •/it •/••¦ ¦altnitett cserép tető-zetü épületeknél — — — 40/, b) gabona készletek, takarmány ét ingóságok tűs elleni bhtlosítássiaál a C. díjszabályzat szerint számítandó díjjak. bét: — — — — — ír//. e) IV, /,-al azámitott gabonán^-műekaek jégkár ellen btatositáaaisál, ba a biztoaitiai dij s ásás forintot magba* ladja - - — - - 8% ha a biztosítási dij a aaás irtot magnóm haladja — — — — 4/\| BCSiasKBrrm>TK. évfolyam Siili KÖZLÖK? FEBBUAS 8-in 18?3. Tűzkár elleni gabona készlet biztosítások valamint a jégkár elleni biztosítások alánt dijak fedeeáeére a biatonitó tártaaág a fenálló gyakorlat »»11111 váltókat iá elfogad. Hat érre dijváltók mellett történendő épütel-biztoaitásoknál as 1-aÓ mint ingyen év engedély estetik. Hintán a bistoaitd tanaság által jövőre nyújt ható további kedvesmények fóleg a biztosítási eszmének minél nagyobb terjedésétói függnek, a bistoaitó társaság ston esetre, ha a gazdasági egy [et közreműködése mellett ai fljslet csakugyan előnyös lendületet nyerne, a salamegyei gazdasági egyesület\' tagjait még nagyobb kedvezményben is részesíteni hajlandó less. Minthogy a kedvesmények csak a aalantegyet gazdasági egyesület tagjait illetik, a biztoiiitani szándékozók nevezetes előnyben részesülnek, ha a aalame-gyei galdaaigi egyesületnek tagjai, mert ily minőségükben a fent kitett kedves-menyekben részesülnek ; s tekintve, hogy míg egyrészről as egyeaületi tagnak a tüz és jég kár elleni biztosításnál aa engedélyezett kedvezményekben a tagsági díjösszeg is egészben vagy nagy részben megtérül, másrészt a megyi gazdasági egyesületnek a megyei gazdássat előmozdítására czélzó törekvései előaegélye-zéséhnz is járul, — de a gazdasági egyesület által nyújtható kedvezményekben is részssül: felkéretik a tisztelt közönség, bogy esen köz- és magán-, érdekek kedvező találkozását felhasanáloi, a zalamegyei gazdasági egyesületbe tag gyanánt belépni s n minőségben a valóban előnyös tüz és jégkár elleni biztosísáti kedvezményeket is saját érdekében felhasználni igyekezzék. A megyei szolgabírói hivatalok, körjegyzőségek, községi elöljáróságok, a törvényhatósági bizottság és gazdasági egyesület tagjai, tisztelendő lelkész arak pedig felkéretnek, hogy ez értesítést és meghivót a kösjnséggel megismertetni, s azt a gazdasági egyesületbe belépésre serkenteni, a közérdek tekintetéből szíveskedjenek. Dobrétén, 1883. évi január hó2l-én. SKÜBLICS JENÓ m. k. a Zala-Egerzzeg vidéki gazd. kör ideiglenes elnöke. Más részről a kóvetkeső sorukat vettük: ,19. 1883, A zalamegyei gazda sági egyesület f. 1883 évi január hó 9 én tartott közgyűlése 5 8—1883. sz alatt hozott határozatává,! az alapszabályok alapján a zala-egerszegí és keszthelyi vidéki kört akkép alakítóba,hogy a zalaegerszegi körbe a megyének zalaegerszegi, novai, zlsó-lendvai, csáktorny^ ómhoz terjesstettek fel. — Megkerestetett ugy a közigazgatási, mint a városi hatóság arra nézve, miszerint utasítaná alantas közegeit, hogy elóforduló tüzeseteknél a tűzoltókat müködésökben segélyezzék, nemkülönben szíveskednének olynemÜ intézkedéseket tenni, hogy ssükség esetén a 1Ó tulajdonosok lovaikat a tűzoltóság rendelkezésére tartoznak bocsátani, mire nézve a Csáktornyái járás lek. szolgabírói hivatalától 1624/882. sz. a. hozsánk áttett rendelete kérelmünk kedvező megoldásáról értesített, a menynyiben ugy a városi rendőri közegek, mint a fogly ár is tüzeset alkalmával azonnal a helyszínére tartoznak sietni, a ott magukat a tüsoltó-parancsnok rendelkezésére bocsátani. — A mult évi közgyűlés határozata, folytán kisérlelkép telálli-to\'.t egy vascső-kat oly czéhweranek ós gyakorlatinak bizonyult, Hogy a választmány — a közgyűlés a\'óiagos jóváhagyása mellett, ezenkívül még két ily szerkezetű kttt felállítását rendete el, a mi foganatosíttató.t is.— A mait évben megtartott táocz<ngalom 91 frtot jövedelmezett, mely (hasés; a működő tagok segély-egy létének vagyonához csatoltatok. Ezután sás A elöl érje, lé az 1882. deos. 17. választmányi Ülésből kiküldött Bzám vizsgáló-bizottság jelentését, kik Ís as egyletnek az 1882. évről szóló számadásait teljesen rendben és helyesen céhnek találták. A bevési az l882-ik évről 904 frt 2 kr., a kiadás 550 frt 26 krt tesz s igy készpénz-maradvány 353 frt 76 kr., mely összeg a helybeli takarékpénztárba van letéve. A bevételek és kiadások következőleg részietezendők : Bevitel. frt kr. Pénztári készlet 1881 rőt 439 20 Pártoló-tagok j-rulékai 294 00 Csáktornya mzváros adománya 100 00 Csáktornyái takarékpénztár adománya....... 50 00 Különféle.......12 00 Kamal-jV, vedelem.....8 82 904 02 Kiadás. frt kr. A szolga díjazása .... 105 00 100/m tömlő...... 87 59 3 vascső-kut...... 152 32 Z.«Egerszegen tartott közgyűlésre . . 80 70 kiküldött 14 tagnak Különfélék (szaklap, nyomtat vinyok) ....... ^Tüzoltó-szerok kiigazítása ( Évi tagsági díj..... Biztosítás...... Pénztári készlet .... 9u4 u2 A pártoló-tagokuál a mult ha. oro évről hátralékban van 129 frt. Az 1882. decz. 17 »ki vál. ülésből kiküldött bi perlaki, nagy-ksnizsaí, letenyei járásai- \\ zoliság a kővetkező 3 évre gyűjtött 76 65 45 6 6 353 Sárosai, Grtmt, Wollák és Nóvák f. tagok váiaaztatának, esen bizottság által javaslatba hozattak egyhangúlag meg is vá .Úsztattak és igy a tisztikar a következő három érre ekként alakult: Pecaornik János elnök, Ziegler Kálmán alelnök, Morandini Bálint parancsnok, Szeivert Antal m. parancsnok, Deák József pénztárnok, Grész Alajos ügy véd, Dr.Schvarcs Albert orvos, AIzzegny Alajos jegyző, Pnssáez Alajos szertárnok : választmányi tagok: Cvetkovios Antal, Weiaz Károly, ifj. Nóvák Ferencs, Drortcsák Márton, Bors István, Metánorics Péter, Nnssy Mátyás, Tödor József, Keuwirth Samu, Sárossy László, Pecaornik Ignácz, Wollák Rezső. 6. §. Bimutattatott as 1883. évre elkészített költségvetés, mely szerint a bevétel 801 frt 76 krra, a kiadás 596 írtra van előirányozva. A költségvetést a közgyűlés elfogadja azon hozzáadással, hogy as anyagi viszonyuk lehetősége szerint még két rescsókut és egy mozdony -szívaUyn (hydropher) szereztessék be, melynek mikénti beszerzésével egészben a választmányt bisza meg. 7. § Elnök azon kérdésére, váljon a közgyűlés hajlandó-e az elóső évek pil dájára az idén is táncsvigalmat rendezni, határoztatott: a közgyűlés a tán ex vígalomnak megtartását kiván^tosnar. tartja és erre f. január 27-ét lüzi k). A tiszta jövedelem az egyesület működő tagjainak segély alap gyarapítására fordítandó. A rendező-bizottságba megválaastattak Peosorník Ignácz elnöklete alatt jfj. Szeivert A., Benedikt H., Mastnak, Cvet-kovica, BernyákK., P.csornik K... Novak F. és Bors István. Felbatalmastatifc a rendezőség ugy a meghívók nyomattatására, valamint egyéb szükséges intéz kedesek megtételére szón kötelezettséggel, hogy a tánozvigalmi bevételek és kiadásokról szóló számadásait a legközelebbi választmányt ülésnek mc\'aasa be. 8. §. Deák pénztárnok indítványa, hogy a pártoló tagok évi illetményeiket egy részletben fizessék le, oly megjegy sóssá! vétetett tudr mastil, hogy a pénztárnok elkűldneti ugyan az egéss évi tagsági díjról szóló nyugtát az illető pártoló-taghoz, de ez azt egyszerre lefizetni nem tartozik, mert aláírt kötélezettaégök alapján évi illetményeiket két részben tartoznak törleszteni. Jelen Jegyzőkönyv, melynek hitelesítésével Sárossi László és Gr ész Alajos bízatnak meg, bezáratott éa aláíratott. Kmf. PECSOENIK JiNOS elnök. ALSZEGHY ALAJOS í«y«ö-sAkossy LASZLÜ QRÉSZ ALAJu.S. ban fekvő községeit — a keszthelyi körbe a megyének keszthelyi, lapotcza: sümeghi, pacsai járásaiban fekvő községeit osztotta be. Ugyanazon száma végzéssel az alapszabályok 44. §-a értelmében — a kszt helyi kör megalakulására ideiglenes elnökül engem küldvén ki, e megbízatásom következtében a keszthelyi köt alakuló közgyűlését Keszthelyre, mint a kör székhelyére f. 1883. évi f-bruár hó 18 ára délelőtti 10 órára az „Amazonhoz" czimzett nagy vendéglő termében kitűzöm, s arra az egyesület alapító, rendes, évi fizetéses jelenlegi tagjait, s mindazokat, kik a megye gaz-dászati állapota iránt érdeklődnek, — az egyesületnek tagjai lenni kivannak, tisztelettel meghívom oly értesítéssel, hogy a kör megalakulásáig az év! fise-tésna tagok j-l-utkezéaei s tagsági díj-jaik általam is elfogadtatnak, — az alapító vagy rendes tagságra ped\'g a jelentkezések as egyesület elnökségéhez Zals-Egorssegre intézeodők. (Tájékozásul ide is a fenti alapszabályi intézkedések vonatkoznak.) ¦ BOGYAY MÁTÉ m. k. keszthelyi gazd. kör ideiglenes e Inöke. Jegyzőkönyv felvétetett Ceáklornyáü as Önk. tűzoltó-egylet 1883. január 7-én tartott közgyűléséről. Elnök Pecaornik János. Jegyző Al-szsghj Alajos. Jelen voltak 49-en. Elnök a közgyűlést az alapszabályok 6. §-a értelmében határozat-képesnek ós megnyíto\'.tnak nyilvánítja. 1. §. Elnök felolvasá évi jelentését, melyben őrömmel jelező azon haladást, melyet egyletünk ugy anyagilag, mint közszellem tekintetében íz felmutathat. Szertárunk az egylet anyagi állapotához képest el van látva mindazon eszközökkel, melyek a tűzoltói intézmény sikeres műkődésót lehetővé tehetik. — A választmány a folyó ügyek elintézése uzéljából spr. 23-án, június 25-én és decsember 27 én tartott Ülést. A működő-tagok segélyezési egylelök számára alapszabályokat dolgoztak ki, ai önk. tűzoltó-egylet módosított alapszabályai pedig\'megerősítés végett a nmltaága belügy min is teri- pártoló-tagot éa pedig 73 évi 4 frttal és 3 évi 2 frttal. Éa midőn ezzel jtlentécé bezárná, fölkéri a közgyüléat, miszerint az évi számadatokra vonatkozólag a választmánynak a fölmentvényt megadni szíveskedjék. Határosat. A közgyűlés elnök jelentéséi tudomásul veszi ja választmánynak ugy eddigi működésére, mint a számadásokra nézve a felmentvényt meg adja; a tsgsági-dij hátralékosokat pedig behaj\'ás végett az egyleti ügyvédnek kiadatni rendeli. 2. §. A parancanokaág évi működéséről jelenti; 1) Aa egylet 42 működő, tagot számlál 2) 1882. márcz. l-tői aug. végéig 16 gyakorlatot tartott 3) két tüzeset fordult elő (1882. február 15 és spr. 1-én) 4 ) Az egyle. 14 tággal volt képviselve a VI. magyar országos tűzoltó köz gyűlésen Zzla Égerszögen 5) 10 tagja képviselte a n.-kanizsai zászlŐ-szentelési Ünnepélyen 6) szept. 5-én tisztelgett Mi-ballovics érseknél 7) szept. 18-án pedig a városunkon átvoi>aló trónörökös Ö fenségénél. — Tudomásai szolgál. 3. §. Bem alatta! ott a tűzoltó-szerekről felvett 1 Itár, moly 100/m tömlővel, 3 vascső-kot Hl és egyéb apró tárgy gyal szaporodott s melynek öetses értéke némely tárgyak árának leszállításával 3950 frtot képvií-I, Tudomásai vétetett Egy példány Pruszacs A. ssertárnoknak átadatni s egy pé\'dáoy sz irattárba he- estetni rendeltetik. 4. § Elnök jelenti, míszeriot a aö-géjyeő-egylet vagyona jelenleg 866 frt 96 krt lesz. örvendetes tudomásai szol- gJ- - 5. § Miatán »1 eddigi tizziviaelők működésének ideje az alapszabályok értelmében az 1882 év végével lejárt, elnök az egész tisztikar nevében a kózgyü-lésnnii a beiéjök helyezett bizalmáért köszönetét nyilránitá és fölhívja a közgyűlést uj választás elrendelésére, A közgyűlés ugy az elnök, mindaz egész választmánynak nemkülönben a parancsnokságnak és aa összes működő tagoknak odaadó és buzgó működésökér, midőn köszönetét nyilváníts, elnöknek! egyhangúlag ismét Pecaornik János arat válasstá meg. Pe csornik János elfoglalván az elnöki széket, bematatja a működő tagok 1883. jan. 6-ki közgyűlésének jegyzőkönyvét a megválasztott tisztikarról, a továbí választás megejtésére pedig egy kijelöW bizottság kiküldését inditványosá, melybe 175. B/83. Lopással vádolt Mordi-heim Pál s társa elleni bűnügyben vé?-tárgy. 3903. B/82. Kovács Jáno. s társa elleni bűnügyben III. bír. íthird. 3823. B/82. Horváth Ida elleni bűnügyben U. bír, íthird. 3884. B/82. Ifj. Bolt Iván és társai elleni bűnügyben Hl. bír. Íthird. Február 16 án. 4053. B/82, Lopással vádolt Morei Antainé elleni bűnügyben végtárgyalás. 3834, B/82. Erőszakos nemi közős üléssel rádőlt Varga Bálint s társai elleni bűnügyben régtárgy. 3978. B/82.Megfertózletéesel vádolt Pecz Ferenez elleni bűnügyben végtárgyalás. 3820. B/82. Molnár Gábor elleni ügyben IL bír. ithird. 3867. B/82. Kláriea István elleni bűnügyben III, bír. i\'hird. 4028. B/82. Szécsi István elleni ügyben IX bir. íthird. 4255. B/82. Tóth István elleni ügyben III. bir. ithird, 4094. B/82. Kodela József elleni bűnügyben II. bir. ithird. Február 22 én. 4018. B/82. Sikkasztással vádolt Mlirenies Pál elleni bűnügyben végtárgyalás. 4001. B/82. Halált okozó solyos teetisértéssel vádoltSzokoly György elleni bűnügyben vég tárgy 3979. B/82. Lopással vádolt Kovács Boncz János s társai elleni bűnügyben véglárgy. 4160, 4199, 4201. 4198 éa 4200. B/82. Minorek Lőriacs s társai jövedéki kihágással vádoltak elleni ügyben ítélet hirdetés. Február >23-án. 4188. B/82. Satyos testi serléssel vádolt Ruzsica Tamás elleni bűnügyben vég tárgy. 4\'87. B/82. Lopással vádolt Madlí István elleni bűnügyben régtárgyelss. 4033. B/92. Takács Anna elleni bűnügyben II. bir. itbird. 4035. B/82. Czvetko György elleni bűnügyben 1L bir, ithird. 4036. B/82. Gyergyák Pál elleni bűnügyben III. bír. itbird. .4037. B/82. Kovács József elleni bűnügyben III, bir. íthird. 3652, B/82. Pintér József elleni bűnügyben HÍ. bir. itbird. 3770. B/82. Leitner József elleni bűnügybe III. bír. ithird. Kelt Nagy Kanizsa iv i-kir. trvszék, mint büntető biróiágna. 1883-dik éti febr. 5-én. \'Kiadta: PLANDER GYÖRGY kír. trrszéki irodatisst, Jegyzék a nagy-kanizsai kír, trvszék mint büntető bíróságnál 1883. évi február hóban megtartandó régtárgyalás éa itéietbirdeté-\\ / sekről. 1883. február 8-án. 3797. B/82. Sikkasztással vádolt Verszán Tamás elleni bűnügyben vég tárgyalás. 3897. B/82. Csalással vádolt Schiller Ferenez elleni bűnügyben végtár-gyalás. 3902. B/82. Schsffer Lipót elleni bűnügyben III. bir. iihird. 3948. B/82. Róka György és társai elleni bűnügyben III-ad bírósági íthir-detés. 4128. B/82. Magyar József s társai elleni bűnügyben III. bir. itbird. 4011. B/82. Mormoodor Jakab el-; lent bűnügyben III. bir. ithird. 4224. B/82. Lövy Samu elleni bűnügyben IX bir. itbird. Február 9 én. 4010 B/82. Horváth (Kupai) János a társai lopással vádoltak elienj Ügyben végtárgy. 3810. B/82. Fandák Feroncs elleni ügyben Ií, bir, iihird. 48. B/83. Gyermek (Katnyák) József és társa II. bir. ithird. 3819. B/82. Somogyi Bálint a társa II. bír. ithird. 46. B/83. Andarlisx István és társa II. bir. ithird. 3883. B/82. Toplek György s társai III. hír. ithird. 4127. B/82. Herczeg Tamás ét tár síi II. bir, Íthird. Február 10 én. 145. B/83. Lopással vádolt Horn Gyula elleni bűnügyben vígtárgy. Február 12-éu. 4152. B/82. Gyilkossággal vádolt Németh Mihály s társai kis-récs-i lakósok elleni bű e ügy ben vég tárgyalás. Február 15-én. 3844. B/82. Varga Jórsef idegen ngó dolog rongálásával terhelt elleni bűnügyben végtárgy. 4023. B/82. Súlyos tea tiaér léssel rádőlt Bfnyaí János elleni bűnügyben ˇág\'árgy. 140. B/83 Lopással vádolt Gur mics István ellent bűnügyben véglár- g;lás. Hírek. — A polg. egylet slapitási rscso rőja igen jól sikerült. Sokan, akik régóta soha sem szoktak elmaradni egy ily tradi-lionalis alap\'tási ünnepélyről, hogv ily tömeges részvétet évek hosszú sors ola nem matatott a polgárság egylete iránt, mint es idén. A vacsora /a8 órakor vehette kezdetét körülbelül 129 személy iyoi. akik előbb már neki telepedve, zajongó kedvvel üdvözölték a gőzölgő pörköltet, Torma Máté sem hagyta erre már urat-tatní magát a ennek láttára — rásöndité a .tolnai lakodalmáét — amely atán alig jutott szegény Máténak máz sors, mint .hallgató* nótákat hozni olyatén-képen, hogy í is hallgathatta a megeredt toaaztok kiduzzadt árjait. Az elsőt — elnök ur távoHétében as egylet őss alel -nöke — alapító tág: Sanveber József ur, köszönté el a „polgári egylet jóvoltárs," atána Orossrári Gyula Ügyvéd ur majd as elnökre, meiynek külÖnöaen a család összehaaonlitáaa a királysággal, igen jó és kellemes hatást keltelt,— majd a polgármester arra, ü/yőrffy a választmányra, Remete az .egyetértésre, Plihál Ferenez ur Simon Gábor ur a .háznagyra", B irtot Jáuoa ar a ,a illsveigende compagnióra, Scbmidt Károly a „nemet versenyre" s.b. ürilék poharakat, io«stok közöl non egy hozta majd nemes hévbe, majd zajos derűbe, a vége felé különben is magát igen jól érző közönséget. Csak 12 és 1 óra között oszlottak fel a collínná ok kártya mailé, a melytől ezután tobb-n osak a ,jö reggelre ébredtek fel. — A nagy-kanizsai tornaegylet f. hó 11-éa este 6 órakor a polgári iskolaépület tornatermében diattornászatot rendes. Vendégek sziresen láttatnak. Nagy-Kanizsán, 1883. február 5-én. Dr. Gerő József titkár. — A polgári egjlet febr. 18-án délelőtt 9 Órakor rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgysorozata a következő : 1, A költségvetés megállapítása. 2. Aa átengedett utcaa.lerülel kárt a! ani láss. 3. ÉpitkezeVJ4. Az alapszabályok módosítására vonatkozó indítványok. — A hivatalszolgák „temetkezési egyle\'-tének bálja igen szépen sikerűit. — Megbotránkozással tapaasUl-juk, bogy a vágó-hidról kocsin szállított borjakat a fennálló rendszabály ellenére fedetlenül viszik végig ai utczi- kon. A szigorú betartás iránti intézk«. dézre ,k»rjüt a főkapitányi hivatalt. — A TBairnap délutaaí boltbezárás ismét rendetlenül történik. Pedig — tudomásunk szerint — szersŐdés áll fenn. A kereskedői tisztesség és becsület pedig szép is, drága is, — A „Függetlenség\'-\' czimü lap járatását a helybeli „társaskör" beszüntette, — Ide azután tehetnénk akár egy rakás kérdőjelet. — A „Zadt." válaszolt valamit, — a hírlapi tisztesség nevében tett felszólalásunkra. Most már a tisztesaéges hang a bej én íl rsn, s a finom irmodört meg-közeliiő alakban tadtankra adja, hogy mi .irodalmi, hírlapi tisztességre nem apellálhatunk." Hát a „Zalá"-nak ez a triviálissá lett vagdalkosása nagyon emlékestet bennünket arra a szabólegény re, ki a bortól erre, arra szédelegve, nagy bölcsen kifundálta, bogy aa egész világ részeg. — Arra a vádra, bogy mi fttlszálalásunkkal propagandát akartonk csinálni, fényes választ ad eddigi működésünk a azon körülmény, hogy bármennyire omlottunk volna ia le a .Zala0 szino előtt, bármenynyire igyekeztünk volna is a „nexus" tornászába vezető utján baladni, ezen a téren már csak utolérbetetlenségénél fogra se léphetünk vele versenytérre. A mi fegyvereink egészen más anyagból vannak, mint a „Zsláa-é; éa méltók ia Cséijatnkhoz. Mínd a mellett az általa emlegetetl vasvíllát ís respektáljuk bizonyos körülmények között, ám ragadja kézbe, mikor szükségét érzi, de mi nem haaanálhatjak, mert tudjak, hogy a fegyvernem mindig biztos tanaságot tess a hadsereg oalturalis állapotáról. . — Gy&szbir. Következő gyászjelentést vettük: Özv. Viosz Lászlóné és gyermekei Viosz Béla, Miklbs, Mihály éa Mariska ugy özv. Barabás Lászlóné és as összes rokonság mély fájdalommal jelentik felajtheűen leányuknak, illetőleg nővérüknek és unokának:-ViLay Viosz. Arankának hosszas szenvedés után, 16 ik évében e bő 6-án 4 órakor törtónt gyászos kim oltat. A boldogult bü!t tetemei f. hó 8-án délután 4 órakor tétetnek az első nsgy-kanízsai temetkezési vállalat állal örök nyugalomra.—- Az engesztelő szent mise agyán e > hó 9-én delelőtt 10 órakor a szent-lereocziek plébániatemplomában ma\'.attatik be a Mindenhatónak. Áldáa és nyugalom lengjen a felejtheti en sírja fölött. — Yirkg-üzlet. A Előnyösenismert ügyes kertészünk Janda Károly ur, a közönség kényelmére- az újonnan épült Babochay házban Üzletet nyitott. — A kereskedő ifjak ö:ikép--ő egyletének l8í3. február hó 10-éa tartandó hangrersenyének müsera. 1) Duo, Weber „Oberou" czimü dalművéből előadják: Grobetti Malvin és Kobn Hedvig kisasszonyok zongorán éz Stern Zsigmond ar b&rmcniamon. 2) Trió „Legende vslaqae* Bragatól ének-, zongora- és gordookára előadják; SternPaola és Grobetti Malvin kisasszonyok és Stern ar. 3) Dao concertsnte Reissiger és Kummertől zongorán és gordonkán játsztva, Kohn Hedvig k. a. és S\'em Zsigmond ur által. 4) Trio „Cantilsne Gounod Dínq Mara* czimü müvéből zongorán, harmouíumou és gordonkán előadva Grobetti Malvin, Knbn Hedvig k. a."és Stern Zsigmond nr által. 5) .Induló\' Stern Zsigmondtól előadják songorán Grobetti Malvin ée Stern Paula k. a, harmóniámon Kohn Hedvig k. a, valamint Stern Z^ígmoud ur tanilrányaí és padig fuvolán Fischer Jenő és Weissmayer Miksa, hegedűn Físcher Nándor és Mikolás Bódog, donkán Goldman Lipót és Zerkovjtz Oíz-kár urak. — Hymen. 183. febr. 3-án vésette ohárhoz Sümegben Kisfaludy Tivadar s. telekkönyv vezető Tapolcáéról; Kecskemétby Albert urnák kelUmdus leányát Irén k. a. Sümegbröl. Áldás legyen a szent frigyen. — Részrénytársnlat A sümeghí takarékpénztár f. éví február 3-án tartotta közgyűlését, beszámolván az 1882. Üaleu évről. A gyűlés elnöke ft. Pálí János esperes volt. Otztalék egy részvényre: 13 fri; az intézőt leginkább ingatlanra adott kölcsönt, e sserint a kezelés biztos alapon vezettetik. Alaptőkéje már 10.000 frt, ez évb^n n»zzá csatoltatott 1ÖÖ frt 91 kr. Jótékony esélra 105 frt 33 kr. fordíttatott. A mérlegről később részlet^ebb tudósítást hoznak. — A diphtertüs a szél állal terjed. A nevezett betegség Angliában, egy gróf-aágban föllépett s nem sokara egy több mértföldnyire fekvő k erűiéiben egyes elszórt paraszt tanyákon tört ki, m-ilyek nek lakói hetek óta nem távoztak volt udraraíkból. Hosszas kautások után ezen botegzég keletkezéaét illetőleg végre meggyőződtek, hogy annak, csupán egy erős, több napig tartó vihar által keilett oda vitetnie a járványos vidékről. Hasonló jelenségei tapasztaltak mánuH is. — A leTéljegy-gyöjtó. Egy bocsi lapban egy idő óta majd minden nap ez a .kis hirdetés volt olvasható: „Használt bélyegjegyeket kirán vásárolni egy hölgy. HÜSZOKKETT-EDIX fiVPOLYAÍí. ZALAI K Ö Z L ö K f rEBEUAfi g-An 1883. Közelebbit ¦ kiadó hivatal.* Csakugyan akadt ia sok ember, a ki kiaebb nagyobb csomó levéljegyet kínált eladásra, as illető hölgy jó drágán fizette a portékát, és a le/éljegyeket mind lakáaa egy titkos szobájába vitt. Hogy mire kellett neki ez a sok levéljegy, arról most Becsben a következőket pletykázzák: Aa a hölgy táoczosoő; egy fiatal gróf udvarolgatott neki, de persze nem .kotnoly czélból. — Egyszer a kis bal led na nagyon faggatta imádóját, bogy hát mikor ülnek már lak-li< ? A gróf tréfálgatva azt felelte, hogy majd ha a szalonját levéljegygyel maja kikárpitozlslni. Terpsichoré ügyes pap nője már most szaván akarja fogni a gró fot és ezért gyűjti a levéljegyeket. A szalon három fala már bevan ragaszttz, már most csak a negyedik fal és a boltozat hiányzik. Hogy akkor meg lesz-e az esküvő, nagy kérdés. — Tolnai Festetich Tasziló gróf, Bécsben folyó bó 6-án este meghalt. F«a-te ich Tasziló gróf,teatvérocscse Festetich György grófnak, a volt magyar míniss-ternek, lovas tábornoki rangot viselt egy dragonyosezred tulajdonosa s keszthelyi nagybirtokos volt. Az 1866-iki porosz háborúban egy hadtest parancsnokságával bízták meg, a cöniggrü:zí csatában lábán súlyosan megaebaaült s azó a mankón járt. Rendesen Bécsben lakott,, csak nyaranta látogatott el Keszthelyre,! hol szép kas\'élya van. Uradalmait mintaszerűen kezelteté. Az eltmoyt gróf csak néhány éve nősült meg. BOvld hírek. — Arabi pasa családja majdnem koldus-botra juott. — Az Országos TÖ ru.-.-kereszi egylet aorajegyei a mult hó 22-én kiiüzött aláírási napon, fölös számban jegyeztettek alá, melynek következtében as aláírók irányában levonásoknak lesz helye, — Bazinbau a német kaszinót .Magyar körré" alakítja át az oltani magyarság. — Két nemet szoezlaltsta izgatónak kiutasítását rendelte el a belügyminiszter; az egyiket* lla!m Jánosnak hívják, czipész tyroli ssűIetésU; a másik nürnbergi eredetű Breindl Konrád, vasiparos, — Negyvenegy tagból álló bankó hamisító bandát fogtag el Fehértemplomban, kiknek nagy bűnperét a napokban fogják tárgyalni. — Paraszt-SZOba Blahánenál. Báró Splényí Ödönné házában egy eredeti paraszt ezoba vm berendezve, asztallal, larospaadal, pohár-székkel éa tulipántos ládával stb. slb, e meglepetést Galló György , a népazinhá gépésze késsité a művésznőnek. — Renán érdekes felolvasást tartolt közelebb a zsidókról, mely alkalommal bebizooyítá, h&gy a .zsidóság mai napság már nr-m faji, de csak nyelvtani fogalom ; e sze- rint a mostani antiszemita izgatás történelmi tév-désen alapszik. — A „Szabad-sag-Szobor* helyéül a kiküldött albi-\| zotiság a Gizella tért fogadta el; 1000 ¦forint a dijja a 3 legjobb miinek, de csak magyar bonpolgár vehet részt benne. Irodalom. i (K rovat alatt megemlített munkák Xagy- , Kinizsin Wajdits Jóasef k&nyvkareskedesébaa ! kaphatók vagy általa megrendel botok. Vidéki megrendelések posta fordultára! pontosan eac- j kötöltetuek- - Nepdalkölteswttnk kiocstárá- jból. A .Magyar Dal-Album\'-ból, mely . a magyar népdalok egyetlen folyamatban jlévŐ, zongorára alkalmazott egyetemes gyűjteményéből megjelent a IV-ik kötet i 4-ik füzete is a 661—680. számú, kivetkező dallamokkal: 1. Ej, haj ! haj ! re\'ö-rött a galy. 2. El kell mennem... 3. meg ek, elmegyek... 4. Elment a lány az apjával. 5. Elment Simon disznót \| lopni. 6. Erdőben láttam kis pipiskét. 7. : Erdő, mező, halljátok meg pan&szom. 8. Esík eső, fuj a szél. 9. Este késő ba fel I nézek az égre. 10. Este van már, szerelmesek napja. 11. Ez elmúlt gonosz ídő- , ket beszélem. 12. Édes anyám, nem fonok \| már, 13. Életed\' en mindig olyan hamis 1 Toltál. 14. Én as utczán végig menni nem 1 merek, 15. Érik a gabona. 16. Faggyu-: gyertyát égetek én. 17. Fáj a szivem, ! de nem tudom. 18. Fáj nekem már,\'nogy ién élek. 19. Fehér háznak, fehér" háznak. 20. Fejik a fekete kecskét. A .Magyar Dai-ÁÍbum- IV, kötete ismét 10 havifüzaibeu jelenik meg és pedig 200 dailamtartalomreal. Előfizetési ár egész évre; 10 füzetre 1 frt 80 kr., 6 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden fűzet bérmentve küldetik szét. Elófise tések legczélsserübben postautalványon z .Magyar Dal-Album" aiadóhiratálához Győrbe intézend\'-fc. Felelős szerkesztő : BAROSS L.ÍSZLO. I. Arv. A nagy-kanizsai kir. tőrvszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Gye.-gyák Eva végrehaj la tónak Kis Gyergyák János végrehajtást szenvedő letenyeí lakos elleni 109 frt 08 kr. tőke a járulékai iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. trvszék területéhez tartozó letenyei 41. ur. tjkvben L 52. 53 hisz. alatt felvett ingatlanok ból KÍS Gyér gyák Jánost illeti 203 frtra becsült rész. s a letenyei 582. az. íjkvben Kis Gyertyák János tttlajdonáol íalvest 1152/b bzss. 76 frtra becsült ingatlan és 1658/b hass. 152 frtra becsüli váluágköteles szőlő, Tamás Ádám, Skoda Lénárd ét Sánta József által tet: nldajánlat következtében 1883. évi marczius hó 17-dik napján délelőtt 10 órakor Letanye kösaég hasánál hivatalból megtartandónyilrávos árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár as ajánlattevőt által beígért összeg, melyen alul as ingatlanok eladatni nem fognak. Árverezni kívánók tartósnak a beosár l0"/e-át Készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldőt: keséhez letenni. Vevő köteles a Tételárt három egyenlő részletben: még pedig as elsőt as árverés jogerőre emeikedésetőlszámiUndi 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt minden egyes részlet utáa as árverés napjától asámitandó C\'/t kamatokkal együtt as árverési feltélelekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a n.-kanizsai kir. tőrvszék tkvi osztályánál z a Letenye község elöljáróságánál megtekinthetők. HIRDETÉSEK. Mindeddig uiolérlicllen. MAAGER cs.kir. szab. CSUKAMAJ-OLAJA MAAGER VILMOS-tó! BÉGS-ben. A legelső orvosi tekintélyek által megvizsgálva és jóváhagyva, — köny-nyen emészthetősége miatt gyermekeknek különösen ajánlható —8 mint természeti legjobb) tiszta és hatályossága által elismert sser — a leghathatósabb gyógyerővel bir mell- éa tüúöbaí -k. görvény, sSstSr, fskek-bírkiűteiek ellen. Egy psláezk árs I frt. gyári-rak táramban Becs, Hen-markt 3") valamint az \'osztrák-magyar birodalom legtSb gyógysaertá\'-raiban és nagyobb fQizer>ereskedételben. Nagy Kinizsin kapható: Belas József, Prager Béla gysi uraknál, Roieofeld Adolf ét Roterberg Ferenez fQizerkeretk ed éleiben. — VeraXI-do.i: Kmy Antal ós AnguistÍBy J. gyógy. — Sopreabas: Mezey Andr-, Molnár L.. Reckert E. Károly Kbudy József gyógy se — Kaposváréit: Babócsay Kálmán,,Augosrtin Gusztáv gyógysz. uraknál. 699. 10 -ll. ) Ujabb időben éjslelneto. bogy több czég — közönségei tiictátlau csukamáj-olajat báromsxögfl avegekbeu Maag".- valódi tisztított D\'irirb-cíukamáj-olaj gyíaín! -ámsit. liy risn és ine;rsalftsokal kikarulendfi kéretik a n. é közSoaég csak azon Üvegeket .valódi Hsagsr\'-féle tisztított csukamáj-olajjal töltöttnek elismerni, melyek fenti védjegygyei ellátva vannak és melyeknél a palacakon, ctimen, dogasa-burkoUtoa és baiz-nálati utasitái-.n a néT .KaBjer- áll. ) Ugyanott láteaik az osztrák-magyar birodalom számára achaffhzu-seci „Eemsetköti a eb kő tó-gyár." Ne < különben a medikai éa Heconva-leseeuti borok főraktára Dr. MiZolaacl Károlytól Lemberg ea. Pályázat. A .Csabrendeki takarékpénztár"-nál aköny-velői állomásra pályázat nyittatik. Ezen állomással 500 frt évi fizetés s kedvező üzletévben illő jutalék jár. A ki az állomást elnyeri 1000 frt biztosítékot tartozik letenni. Azoknak a kik a könyvvitelbenjártassággal birnak elsőbbség fog adatni. A kik pályázni akarnak, folyamodásaikat február hó 28-ig az intézetnek helyben lakó elnökéhez tek. Barcza Sándor úrhoz adják be s az irt napon tartánd5 vizsgára személyesen jelenjenek meg. 800 3—3-?- Kelt Csabrendeken, Zalamegye 1883. jan. 24. Az igazgatóság. ooooooooooo OOOOOOOOOOQ Helyiség megnyitás. Jó hírnek örvendő kertészetemet, magkeres-kédessel kötöttem Össze és az ujon épített Babo-chay-hiz 2 ik holtját béreltem ki, hogy Kanizsa Táros és vidéke m. t. közönsége minden igényének megfelelhessek. Kereskedésemben nemcsak mindennemű gazdasági főzelék és virág mag vak kaphatók, de elfogadtatnak csokrok, koszorúk s bármiféle virágok megrendelése, sót elvállalok megrendeléseket egész faiskolák, díszkertek és parkok berendezésére is és azon leszek, hogy n. é. vevőimet legjutányo-sabban és legpontosabban kiszolgáljam. El nem mulaszthatom a n. é. közönségnek legmélyebb köszönetemet nyilyántani eddigi szíves bizalmáért és kérni, hogy a jövőben is avval engem szerencséltessenek, aki is iparkodni fogok a n. é. közönség minden igényeinek minden tekintetben.megfelelni. Árjegyzékek kívánatra, bárhova bérmentve küldetnek, A n. é. közönség szivei pártfogását kéri Mély tisztelettel JANDA KÁROLY mfikrrtész éa mag^rretkedö 808 1-3. "raT A C^-^-TXT A -raTTsy.fSZ Á TVT^ sz sjos épített Babocbiy sázbas Wajdits József kiadókönyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: Halljuk a saép azót! Magyar felköszönte (toagit) kOnyv, szerkesztették Wajdits Józaef éa Bátorfi Lijos. Harmadik javított és trtemesen bóvi-tett kiad. A disiai keménykötésű könyvnek ám 1 frt 80 kr. fiiért cmeijnk a pohárt 1 Magyar felkftssontö kOnyv. Sserkasstette Hajgató Sándor. Ara kemény kötésben, csinos czlmtiblával 1 frt. Csokor és billikom. Magyar kQsaöntó éa MköszOtó I Olteményrk, irla Város? Mihály. 0 felsége álul iO aranynyal kitOntett-U pslyamd. Második tetemesen bSvitett kiadis. ára I frt «0 kr. RajU fiuk vigadjunk! KOskcdvesaegU dalkönyr, StOdik búritett kiadia. 1 ft 80 kr, diask&tésben 2 frt 80 kr. Rajta fiuk vigadjunk 1 Magyar áalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr Rajta leányok mulassunk ! Mulattató kézikSnyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Második kiadás ; ára az f>00 lapra torjrdó síinnvomatn boritokkal ellátott könyvnek 1 írt 80 kr. Aranymetazéad diszkiadásnak 2 frt 80 kr. Rajta párok táncaoljonk I Lakatol Sándor táncakíínyre díszes ezimbori.ék-kal. Keménykötéatt mii ára 1 frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Hnmorisxtikui eszmék, öíicí-L-. élesek egnelSci gyűjtötte Nevető Vilmos, több f&lfedezatlen tudomány profeaazo>a, ára díszeién kötve 1 írt 40 kr. Kebelhangok. Újért és néraapi köszöntések. Irta: BofTmann Mór, ditzej nyomatú ke mén y kötésben ára 1 írt. Vedd szivemet szivedért! Szerelmi levetető kBoyr, szerelmes párok azámára, SzivélyesiUL Csinos borítékba kötva, ára 1 frt 20 kr. Lenormand a híres ezigánynÖ igazmondó kártyája, 3\'J sainezett kártyával magyar aláírászal és szöveggel, ára 50 kr. Álmoskönyv, nagy legnjabb egyplomi, 200 lapra terjedő, 60o képpel, 60 kr. Ugyanez köaépkiadásban 25 kr. Ugyanez kii kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler Mór. .Önmentő", vénymintákkal mindkét nembeli betegek számára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. elv.-sjct! idegarfinek visszapótlása" vénymintákkal onroaok éa bet«g-k asámára, ára 90 kr Miudkét fQset egy kötetbt-n diaiéi kiá\'ütákban 1 frt 60 kr Szegényből leix gazdag, jó azámvi-tésael, gyors ét biztos segitő míudecidát és vevésnél. ára kötve c disaesea kiilUtott zaebkönjvnak 90 kr. Ungani im Spiegel, deutseher Dicbtaog. Magyarorsúg a német költészet tükrében, diaut kiállításban fűzve l frt 80 kr, elegáns diszkötósben aranyosra 2 frt 80 kr. Dr. Jos. S\'cinbach, Heim^tsklSnge.Dicbtnngen hervoiragendateo ungarisehen Foeten mii einer Anhacg von National-Volkiliedern. Preis brosebirt 1 fl., elegant gebunden 1 fl 80 kr. A gyakorlott vadász. A fáeaán- é« fogolytf nyésztéa, ngy minden vad igmer- tetfse, irta Nagy Ölvedi ölvedy Károly Ezen igen dissea a S20 lapra terjedő műnek szinyomatu borítékban és kemény kötésben ára 1.80. Aa 1879. éri XXXI. lörvínyezikk. Az oj •rdóWrvány. Ara fűzve 40 kr. Kz uj vadászati törvény. Szentesitért nyert 1872-ik evi fsbruir hó 18-án Ara ftUvo lOkr. A kutyák betegségeirSl és azok ciélszertl gyógyításáról. Irta egy gyakorlott vadász. Ára fazve 40 kr. Vadásznaptár. A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden bávában. Ara fíleve 12 kr. Farsangi fánk, bábakeoyér (Kngelhnpf) í: kétazer aölt ké.zitési titka. Irta : Fouquet Jaquaa, III. Napóleon udvari fósiakácta Ara 60 kr. Uisses r. kath. ijnakönyvek. Mennyei Manoáskert, 8-rétü, fűzve 1 frt. FélbSrben, tokban 1 frt 20 kr. Lgéss bSrben, tokban üuom aranymettzÓnel I Irt 80 kr. Sgeaa bGr aranymetsaés, csat éa kereszttel 2 frt 80 kr. EtrgabÓrben, csat ét diszitéssel 1 írt. Finomabban k\'tzitve 6 íiL Selyera- vagy bársony- kötáa aranymatsséasel díszítve 8—10 frt-Menayei Mannáikért,} finom papírra nyomva, 12-rétO, bat kitűnő aeaél-Cdvösaég Ösvény, ! metszetű képpel. Ssínyomatu czímlappal. Negyedik Biatos lelki vexér ) kiadás, ára füivc 1 fit. FélbÓrben, tokban 1 frt 20 krajezár. Egézs bőr, finom aranymettaés és tokttan 1 frt 80 kr. Aczélkereaxt éa csattal 2 frt 80 kr. /. :,- . r diazitéwl 3 frt 40 kr. Finomabb kiállítással 5- 6 frt. Selyem vagy báraonykötéa díaait- ménynyel 6—8 frt. Mannyei mannáakert, 32-rétL, temérdtk képpel dissitve, papírtCtéa tokban 40 kr. Araojmetsaéasel, tokban 60 kr. Aczélkereizt, caaiul I frt. Zergabfir, dUseaen 1 frt 60 kr. Selyem-bársony diaaitménynjel 2 60. Egyházi éoekköny, katve 60 kr. Hfmokkomáromi emlény, kötve 40 kr. Kis Botsaikért, kötve 30 kr, aranymetazésael 50 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá tuiudazan ímakCoyvek francija bői csont és kristálkötéaben 2 frttól 15 frtig. bársony, csont, elefánt- StW hallatlan olcsóság ! -sas ,0.. Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illó levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 hirom igen jó irón. 6. egy vbnallap. 7. egy kp szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétriaszk. 9. egy törlő-gummi. 10. egy szép jegyzékkónyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postantalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. KagT-Kaaiaán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyoraajtójás. NAQY-f1S83. február 11-én. j^SSM BEÍ3& Huszonkettedik évfolyam. BMrtttÜ Éf: egész érre......8 írt. Hl érre.......* - cerred érre......2 » Egy szám 10 kr. HIRSETESEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 i minden további •őrért 5 kr. KYILTT ÉRBEN soronként 10 Vrért vétetnek (el Kioritiri illeték minden egyei »irú>-30 kr. fizetendő. ZALAI HOZLOHT A Isp zxeUemi réssét fflető közlemények t uxrkesxtóaöx, anyagi réuét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve NAGY-KANIZSA WUlíIOíBtZ. Bérmemstlen letelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak «1. Kéziratok vissza nem küldetnek. .Nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egyief, a .nagy-kanizsai kereskedelmi i iparbauk", ,nagy-kanizsai takarékpénztár ¦, a .zalamegyei általános tanítótestület* a , rtagy-anwzsai kisded-nevelő egyesület\', a ,nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya6 s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitóje. HetenklDt kétszer, vasárnap- s csütörtökön iiiegjeleuő vegyes tartalma lap. Korunk fényűzése. Amint megvan fényűzése a közgazdaságnak, épugy meg ran fényűzése a szívnek és az erkölcsöknek. Az egyszerűség nagysokára — a legmagasabb helyről leesett fényűzés helyén keletkezik és a franczia forradalom, a csatos czrpők, fodrok, parókák, selyem és bársony helyébe ai egyszerű pörge kalapot, fekete kabátot, szóval a polgári egyszerűséget léptették. De nagy eseményeknek kell megelőzni ily változást, s rendesen ott, abol ily fényűzés mutatkozik a közgazdaságban, fényűzés, Üresség, léhaság, kórság él szívben és erkölcsökben íb. Nemcsak az anyagnak, ^szívnek is megvan a maga fényűzése. Ilyenkor önmegtagadás, takarékosság, Önérzet, becsület s vele a boldogság is kihalnak :— s uj erények, nj elméletek ütik fel abban tanyájukat. A családi élet, érdem, nemes törekvés hiú párává fajul — s egy ütésre élvvágy, érdek, önzés és hiúság fogamzanak meg pj. erkölcsök helyett — s ez egy ütés pedig a szívnek fényűzése, - És korunk nem messze van e kortól; az elégedetlenség lépten-nyomon mutatkozik, mely ki nem elégített hiúságból kél a szenvedés, ugy a fájdalom, melyet a föltolt ér-1 demetlenség — megelöztetés von maga után ; a szegénység fogalmának egyesítése a gyalázattal — kezdik elposváoyositaui az erkölcsöket, ezek az uralkodó symptomák ! Fényűzés után hajlik ma nagy és kicsiny, ezért küzd a szegény és gazdag, nŐ és leány pártfogást Keres, és nem rejtekben szép ma a hajadon. A ponyván árnltatnak a legnemesebb törekvések s az ügyesség az alkalmazkodásban viszi el a babért. A régi bölcsesség azt tartotta, hogy az a boldog a világon, aki ke- véssel megelégszik s nem vágyik arra, amije nincs; a régi idők, a szerénység, a szívnemesség, a fénekelt gondolatmenetet tartották az erények palládiumának, ma fönszőval hirdetik, hogy anyagi korunkban — anyagi után nézzünk s erre minden eszköz jó, s ez elv győzzön, mint nemes, a másik pedig maradjon az elmaradottaké ; a szív s lélek nemessége fölött kimondták a halálos ítéletet s bevitték az Isten házába a kufárokat. És ez korunk fényűzése! Ma az alacsony sorsa, ha másra nem, névre vágyik s ezért föláldozza életét és elveit; a szegény, ha mást nem, gazdagságot keres, de levetkőzi érte Összes múltját s ha kell jó hírnevét is; a hivatalnok rang után szalad — s kész lekötni apró Örömekért legszentebb meggyőződését, nem hogy családján azáltal segítve legyen, de mivel igy kívánja a társadalom elbődült szelleme ; a nagyzás, igen a nagyzás hóbortja: csak föl n magasba, ott a boldogság! Minden áron dobjunk ki mindent az élet hajójából, még nőnket, gyermekeinket is, de mi úszunk a bol dogságban, melyet legjobb barátaink beárulása édesít meg. Bámulhatnnk-e ezek után, ha az anyagilag független föláldozza Önérzetét, mert a becsület úgyis csak puszta fogaiom, mely nem min den zárt nyit ki, a szép asszony erénye pedig — egy fényes öltőzet ? És honnét keletkezik c visszahatás, ez erkölcstelen gondolkozásmód az emberi szivekben ? Mi mételyezheti meg már a fejledező gyermeket élte kora virágában, hogy kapkod a kül sóségek után, szereti a bársonjrn hát, a franczia kalapot, mi, ha nem a fényűzés ördöge, mely beveszi magát az egyesbe, a családba, az osztályokba s a puritán egyszerűséget, az erkölcsöt, a függetlenséget, a jó lelkiismeretet s vele a boldogságot is megöli. Pedig mily igazságot hozunk fel akkor, ha kimondjak, hogy a megelégedés, a boldogság nem a czafrangokbatt keresendő, ha kimondjak, bogy semmit sem ér a pénz, a ruha, az estély, a rang, a czim, ha az nem a megérdemlett becsület utján szereztetett; mily érzés töltheti el azt például, aki egy nemes pártfogó feleségének szép mosolyáért kapja hivatalát, s mily lelkiismerettel veszi az reá meleg köntösét, a kinek az ártatlanságába, egyetlen kincsébe került. A fényűzés a legnagyobb kerítő manap, elbámulunk azokon a láncz-szemeken, a melyek szívben, lélek ben, lelkiismeretben az üres fényűzést tartják a világ összekötő kapcsának, s nem. értjük meg a világ folyását, nem tudunk ítéletet mon dani saját magunk felül, ha be nem hatolunk ezen rákfene titkaiba. 8 ezek boldogságot remélnek, ki akarják kényszeríteni maguk részére a megelégedést s kinevetik az önzetlent, az egyszerűt, a nemest, mely megveti e vakokat — s kevéssel megelégedve ernyedetlen küzd a haragvó sorssal — a mely a férfi czél, — de mind hiába, a sors sajthat egyiket jobban, mint a másikat — mert sokféle anyagból van gyúrva az ember, de a férfit nem a hiúság, nem a léhaság, a nőt nem a ruha teszi — s a boldogság nem kíván palotát, a kor szelleme hasson az értelmetlen bábra, hasson a lelkiis meretlenre, de az igazi férfi, mely azon elvet tartja: ha férfi vagy, légy férfi, legyen elved hited; no áldozza föl meggyőződését, szerelmét, szabadságát és nyugalmát hiú anyagi ígéretekért a nő, mely azt tartja, .magyar hölgynek születtél, áldd érte sorsodat, magyar hölgynek születni, nagy és szép gondolat* — ne keresse boldogságát csalfa világi örömökben; a szívben, az egyszerű erkölcsökben lakik a boldogság, melyet a régiek a teljes fajdalomnélküliségnek neveztek. A tiszta lelkiismeret, a nemes szív s a müveit lélek vezéreljen bennünket — s akkor megszabadultunk egy csábító ördögtől: korunk fényűzésétől 1 Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1882 ik éri deczember hó 28-án tartott rendea közöe üléséről. (Folytatás.) 226. Vásárengedé\'yexések: 1. Sopronmegye tsrületéhes tartozó Nagy-Marton községének a m. földmivelés-, ipar* a kereskedelemügyi minieste-rium 44,971 ss. alatt kelt leiratával megengedtetett, hogy évenként juüux hó 25-én (Jakab napon) és november bó 11 én (Mártonnapon) tartatni szokott oc sságow vásárjait, csontul állandóan a ne vetett bi tárnapokat magákban foglaló hétbe eső hétfőn tarthatja. 2. Nemkülönben Vasmegye terüle-téhea tartozó Hegyfalu községének 44,153 zz. alatt keit leirattal két, jan. hó 8-ks és ssepL hó 29-ke után következő hétfőn tartandó oraságOs vásár en gedélyeztetett. 8. Torábbá Vasmegye területéhez tartozó S t L-G o t t h á r d községének 45,371 zs. alatt keit leirattal megengedtetett, hogy f. évi október 18 kara eselt, de meg nem tartathatott országos vásárja helyett, november bó 14-én pótváaárt tarthaaaon. 4. Vaamegye területéhez tartozó Barálfalre községnek 45.049 sz. alat\' kelt rendelettel megengedtetett, bogy f. é. norember bó Sl ére eső országos rá-aárját, ez érben kivételesen norember hó 28-án tarthassa. 5. Vaamegye területéhez tartozó Miska községnek 45,815 az. alatt kelt rendelettel megengedtetett, hogy f. é. no rember hÓ 25-ére eaő országos rézárját ez évben kivételesen november hó 27-én larthaaaa. 6. Zalamegye területéhez tartozó Légrád községnek 46,757 az. alatt kelt leirattal megengedtetett, bogy f. A november hó 2-ára eaett, de meg nem tartathatott országos vásárja helyett, november hÓ 16 án pótvásárt tarthasson. 7. Vaamegye területéhes tartósé Egervár községnek 47,687 az. alatt kel; leírattál megengedtetett, hogy f. éri november bó 25-óre eső vásárját, ez évben kivételesen ugyanazon hó 27 én tart- A közös ülés tudomására hozattak. 227. A Leesner Manó Upoloaai kamarai levelező tag elhunytáról szóló gyászjelentés. Mély sajnálattal tudomásul vétetik. — 228. A nagy-kanizsai kisdednereló-egyeaület köszönetet mond, az 1 i 76. as. alatt megtartott aorjegyekért átküldött 5 forintért. Tudomásul szolgál. 229. A m. földmivelés-, ipar- éa kereskedelemügyi minisztérium 49,342 sz. alatt kait leirata, melyben tndózit, hogy Debrecsen városában s házalókereskedés, a házslaai szabályok 17. §-ában bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett, betiltatott. Tudomásul szolgál. 230. A soproni m. postaigazgatóság átirata, melyben értesít, hogy a kamarának a levélhordók szapo-itása a a leveleknek háromszori kihordására vonatkozó átiratának hely nem adathatott: mivel nem a levélhordók elégtelen száma, hanem h 312, számú vasúti vonat késő érkezte oka annak, hogy as avval érkező levelek csak másnsp hordatnak ki a hasakban. Kfllömben is az ezen vonattal érkező levelek a várkerületen lévő nyitott üzletekben mindig még ugyanazon napon adatnak le. Tudomásul szolgál. 231. A nagy-kanizsai polgármesteri hivatal megküldi a f. évi májas hó 7-én i ártott kamarai tagválasztás jegyzőkönyvét. A megválasztottak a kamarai kültagok jegyzékébe iktatandó. 232. Révay Károly, a kalocaai takarékpénztár főkönyvelője, hitelviszonyainkat éa a korszerű kereskedelmi ki-cepestetéat tárgyszó emlékiratot küld bs a kamarának. Alapot tanulmányozás, esetleg jelentéstétel végeit aiadatik az irodának. 233. A kolozsvári tettvárksmra értesíti esen kamarát, hogy a takarékpénztári betétek kamatainak 10%-os megadóztatása ellen szinte felszólalt ¦ e tárgyban s m. pénzügy minisztériumhoz intézett íelterjesztésének egy példányát mellékli. \' TARCZA. Sásdalok. LEN\'AÜ MIKLÓSTÓL. I. Túl a sugár búcsúzni jár, 8 a fáradt nap lepihen\'. ; Itt a fúz a tóba bajlik, Hely oly mély, oly merő esesd. S én kincsemtől messia bolygók: Bugyogj kony, bugyogj «16! Búsan suttognak a f&zek S szélben reng a kákatS. Mély ál csendes kínjaimba Szendén ragyogsz távol lény ! Mint itt föiön át és kákán Bsgyog az estciil tagfény. Ború kát, száguld a felhő, HÚU a zápor; áradó; BŐsz azaUk siratva kérdik: „CsiUsaíényed bal van tó?" Az elhamvadt fínyt keresik feldúlt fó keblébe\'. Szerelmed nem mosolj-g többé Kínjaimnak mélyébe. Estpírban szaretek titkos Erdőn át kivándorolni Kopár kákapart szélére, Lányka, él reád gondolni. Ha aztán borong s bokor, S súg a káka titok Sirámja és suttogása Sirni inti, sírni lelkem. 8 ury rémlik, hogy lengni hallom Halkan hangodnak csengését S bájos dalodnak a tóban Haldokló elmeralését. Nsplemenet; Tódul a fekete felleg, Oh mily tíkkadőnehezea Szélednek a szökő szelek 1 Bősz rgen át Sápadt villámok rohannak, Múló képeik a tónak Babjaiban vándorolnak. Téged véllek Látui nbarderengesb«n, S bosszú furtidet lobogni Fenn a sxélvésztelte légben. Mozdulatlan ténak tükrín Csöng a bajos holdvilág. Sápadt rózsáit a sásnak Koszorúján fonva át ÜU a dombon atarruiereg ligre pislogva halad, Nádtövíben álmzdotvz. Fölriad a szárnyas vad. Sbrta. kell szemem lesütnöm. Lelkem titkos mélrin &t F.miékedet értem lengni, Mint Bgr halk, uect estimát. STEINBACH, Közegészségügy i viszonyaink ismertetése. .Légrád közegéazaégügyi monographiája 1873—1881. évi időközről.\' Irts Tertánezky József Kanissajárás tissti orvosa.) (Folytatás.) II. ÉgaljI és légköri viszonyai. A község sík területen fekiaik; talaja homok; befásitott helye kevés, azért is szellőé, világos, nyáron igen meleg, télen nagyon hideg, légmozgása szabad, légnyomása esek szerint módosul; rendkívüli időjárásokkal nem bir, mégis igen ködös, ködéi alantjárók, vastagok a mivel a talaja könnyen asüri a vizit, azért ia nagyobb a viz elpárolgás\'., melyet a Dráva folyó Ía elősegít, legkivált növeli as azt árviz. Juüus, sugusztus bó Ingködösebb, E viszonyok miatt a hév-méraéke nagyon változik, módosul mindezek szerint közegészaégi állapota is. Hogy égalji éa légköri riazonyaí nagy befolyással vannak a közegéazaégi állapotra, azt a mondottak mán könnyű feltételesni és magából következik azon szükséglet, hogy megoldaaaék — .mikép viasonylsnak sz eddig felsorolt helyi, égslji- és légköri viszonyok szemben a közegészséggel ?" Hl. Közegészség! viszonylatok s helyi-, az égaiji- és légköri viszonyokkal asemben. Hogy a felsorolt közegéazaégügyi viszonyok, mint rendkívül egészségelleni hatányok nagy befolyással vannak a közegéazaégre, as nem csak feltételezhető, sőt be ia bitonyilható. amikép következik. A váltóláz, a lég- ás as emésztés szervi betegségek 5 a szerencsétlen éa nehéz szülések: a nagyobb halálozás, a görvélyes vérkoroaosodásból kifejlődő bőr- és asem betegségek; a csont fenével szövetkező lábfekólyek; a kretinis-egyéb feltűnő teati fogyatkozások; a munkakereaet éa katonaasolgálst kép telének ; szegények ; nyomorékok méltán beszámítható s felsorolt helyi-, égslji- és légköri viszonyok, mist e közaégbes kötött egéssségelleni hatányok eredményinek. A váltóláz, a légszervi betegségek, a légköri viszonyoknak, tehát a nedvesebb légkörnek talaj donithatók. A: emésztő szervi bántalmak okául a nehezen emés thető éa a hideg eledelekkel való élelmeskedéa, s aa eszes italnak, főkép pálinkának mértéknélküli iváaa beasámit halók, A szerencsétlen nahés szülések, elvételetek okait a híányoa építkezésben, a hanyag magatartásban kereshetni. A nagyobb halálosásnak okánl mindeneee-re s helyi-, légköri- és égaiji viszonyok bsn, a házassági, as erkölcsi magatar lázban, a kis gyermekek hanyag gondviselésében, a szüléktől öröklött vér-korcsosodásbao, a rozs Iskásban, meg-betegüléai esetekben a kellő gyógyse-gólynek el ma! ásatásában lelhetni fel legkivált. A gorvélyea vérkorcsodás, az ebből kifolyó bór-, szem-, csontfenével szövet-kezett fekélyek, átlag a kretinismus jobbára a benssUlötiek öröklött betegségei levén, ily eket s hely!-, az égaiji- és a légköri viszonyok tesznek súlyosabbá; aa egyék teati fogyatkozások a nehéz munkának, de más egyéb viszonyoknak íi tulajdoníthatók. As 1881-ik évben teljesitett nyomozásom alkalmával találtam: Kretint vagyis hülyét .... 76 Bőrbeteget........ 1 Némát.........16 FeltünÓ ágyék sérvvel férfit . . 1 Elévült ssemgyulladássa! ... 18 Szürke hályoggal......18 Görvélyes csontfékezésekkel éa egyebekkel........35 Gyógyult bujakóros .... _._I Összeses 166 E sorrendből kibagyattak a fejlődésben lévÓ kretinek éa golyvátok, melyeknek asáma mindég aggodalmat asertŐ. A kretinismus éa golyva e községben a szüléktől örökölhető, azért is jobbára beusiűlötteken tehet tapasz-tslni. — " Lehetnek olvasóink közt, kik a kretiniamost, a golyrát nem ismerik, másrészt érdeklődéssel viseltetnek az ügy iránt, azért is jónak tartottam e két betegséget röviden jellemezni. 1. A kretinismus teljes mérvben bevégzett, legkifejlődöttebb éa általánossá vált görrély (skrophula), mely által as egész test görrélylyé válik éa vele a lélek ia többé kevésbé azanved, mely régre aa egéss embert görrélylyé teszi, igy kerülnek ki as elmebeteg, a aíkst-nétns kretinek sat. 2. A goly va\'a paismirigy és mellék-szöveteinek daganata, mely sok esetbe a szinte görvélyes származású ós bámulandó nagyra nó. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI\'KÖÍ-IiOH.T Tudomáiul IlJgál. 234. Az osztrák császári Ferencz-József-Iovagrend irodája megküldi a Húz Ágoston hagyatékából beküldött lovagkereazt éa alapassbálysst kéibez vételé: bizonyító elisaiervónyót, mely az örökölök kezeibez adiXo\'.t. Tudomása; szolgál. A napirend tárgyai. I. Miuisteri leirat, melylyel a meg-fjit\'il aleloökj választás megerősíttetik. — H. Ministeri leirat, az 1883. évi helbotihagjolt kőlraég\'-etóasel. III. A csász. kir. milanói ko na u latint átirata, az ottani osztrák-magyar segély egy lomok gyamoliiasa végett. IV A kolozsvári kereskedelmi- éa iparkamara fel terjeszt éae, a kamarai tisatvíaelóknek a vaauti kedvezményekre nézveaz állambivalalnokokkal való egyen ji>gosi>áaa tárgyában. V. A pozsonyi kereskedelmi szövetkezett emlékirata a fogyasztási duk mis módoni b taxedése tárgyában. VI. A soproni háziparegyesület kérvénye további segélyzó* végett. VII. A sioo-bathelyi iparos képző egyUt jelentése az 1882. évről. ¦ V 111 Jelentés a kum. ra Ügyködé séról 1882-b-.n. I. A földmivelés-, ipar- éa kereskedelemügyi miniszter O nagyméltósága, 44 948 sz. alatt következő leiratot intézé áramárához: .Folyó évi okióker 19-iki öleséből 2473 sz. alatt kelt felterjesztésére Lenek Emiloek, a L-nck Samu társas czég tagjinsk, at nuani kamara \'alelnökévé történt m-g választását az 1868. évi VI. t. cz. 14« §. értelmében, ezennel m ^gerősitem. 325. Tudó náanl szolgál. 1L A Továbbá 45,729 az. alatt 0 nagyméltósága még következő leiratot intézé a kamarához: ,Á kamarának folyó évi ok-óbor hó 19 éo tartott kőzöa üléséből 2433 az. alsit felterjesztett 1883. évi költségvetési elóiráoyzatát 12,543 frL 80 krban ugy szinte a 2\'/,% illetékkive-;é-i kulciot esennel helyben bagyom. 236. Tudomáanl szolgál. III. A milánói cs. kir. osKtrák-msgyar fókonsul hosszabb indokolt\\megkeresésben felkéri a kamarát, miszerint egy egt szersmindenkorra ny ojtandó segélyösszeggé, lépjen be, a folyó évi febrnár havában Milanóban alapított osstrák-magyar segély egylet be,- Hason irányú \'átírat még Sopron vámár polgármeste eí hivatalától is érkezett, mely a kamarát a ne rezeit segély, egylet javára eazközlondő gyűjtésre hívja fel. 237. A kamara, Milanóban lakó honfitársaink nemes, emberbaráti éa ha- zafias törekvéseinek teljes méltán láss mellett, a milanói osztrák-magyar a-gély-egyesület javára 50 franknyi összeget azaraz meg, mely összes; meleg rokon szenvünk egyidejű kinyilvánítása mellett, s milanói cs. ki-, ossirák-magysr fikoDaoJatuanak megküldendő. Miről, fenntbivalkotoit álírsta elintézéséül az. kir. Sopron városa polgármesteri hivatala ssiote érteaitendő. IV. A kolozsvári táraksmara megküldi a kamarai tisztviselőknek, a vasalt kedvezményekre nézve, as államhivatalno-kokkal való egyenjogoai\'áaa tárgyában, a ra. fúlmivelés-, ipar- éa kereskedelemügyi minisztériumhoz intézett felierjesz-tésénnk másolatát, ason kérelemmel, hogy azt esetleg haaooértelmÜ felirattal pártoljak. 238. Miatán a kamarai lisztviaelők, ha nem is nevettetnek ki aa állam által, közvetve mégis annak valamint a nyilvánosság és közjó szolgálatában állanak, azoknak az állambivataleokokkal való egyenjogúsítása t-h át csak méltányos volaa: a ksmara elhatározza, miszerint a kolozsvári testvér kamara felterjesztéséhez -csatlakozva, azt bsson szellemben tartott felirattal tfmogatendja. ^"""^ v. A pozsonyi testvérkawara másolat ban megküldi a „pozaooyi kereskedelmi azövetkezetnek sz 188Í. évi IV. törvénycikk hatályának a kávéfogyzartáéi adóra nézve megasünteléeéről éa ,t ezu-kor, cznkorkák megadóttstáaa vonatkozó batarozmanyainak módosításáról* azóló törvényjavaslat módosítass tárgyában, a magas képviselőházhoz emlékiratát, azon kérelemmel: miazeridt azt tanácskosá-saok tárgyává tévén, eaetleg s m. képvi-aelőbáz, vagy pedig a magas kereskedelmi minisztériumhoz benyújtandó ba-aonaaellemü felirattal pártoljuk. 239. Az emlékirat, mely égést ter fedőimében felolvastatott, ason kártékony következményeket s azon hátrányoa befolyást, melyat a hivatkozott adótörvény, különösen pedig végrehajtásának külön-téle módozatai, a kereskedelem- s forgalomra gyakorolnak, oly meggyőző példákkal illusztrálja; külömben is ezen emlékirat kívánalma, kamarakorÜJetünk kereskedelmi köreink több ízben nyilvánult óhajaival oly anyíra taiáikoxik:hogy a kamara örömmel osstlakosik hozzá, s el!ílésével as emlékiratban kifejtett köz veti ló ajánlatoknak, elhatározta: miszerint a fo.dmi velóf-. ipar- és kereskedelemügyi m minissteriumoál, az 1881. évi IV. L-cs. teljes visszavonását kérel-mezendí. VI. A soproni hizüpar-egyldt átiratilag köszönetet mond a mult évben nyert segélyért s felkéri a kamarát, miazennt abban a jövő évben ia részeltesse. 240. Az átírat ladomisal vétetvén, a hásiiparegylétnek jövő 1883- évre további 50 frtnyi segélyösszeg ezavaztztik meg: miről nevezett egyesület elnöksége értesítendő lessen. VII. A szombathelyi iparosképző-egylet elnöksége röviden tarto\'t évijeiénél terjeszt be, ezen egyeaület mult 1882. évi működéséről, melyből következőket közöljük: ,Esen egylet évről évrs gyerapo-dik éa bódít, főleg ss urí osztály körébea; sajnos, hogy éppen as iparos osztályáról kell as ellenkezőt mondanom, m-rt ez le* betáleg távol tartja magát a mozgalomtól, éa ba nem is agitál ellene általánoa aágban, mint ezt egyesek teszik, de tudomást aem vesz as egész dologról. Igy történhetik meg as, hogy Szombathelyen egy ily egyletnek csak 115 rendes tagja, van, a pártold tagok száma azonban már sokkal kedvesebb t. i. 56; a rendea tagok azonban meglehetős azámban látogatták a tanórákat. A jövő tanévben a következő tanó rák fognak megtartstni : 1. Rajz hetenként kót Óra, tanítására Wftlder Alajos építőmester ur vállalkozott szívességből a igy biztosítva vagyunk,hogy a rajz etea-tul gyakorlattibb irányú lesz, az eddigi nél. 2. Könyvvitel, hntenkéu: egy óra, melyre azinte sikerült egy gyakoriali egyént megnyerünk, a ez Qrabler ur, a légszesz.társulat könyvvelöje. 3 Stám éa mértan, heteként két óra és 4. Ének, hetenként 2 Örs. A számadás szerint az összes pénzforgalom 742frt 33 kr. Kiadás voh 352 frt J3 kr. e azennt a maradék 390 frt 20 kr. Behoztuk végre az egy-letb-t a Ukarékpéoztári ieiézvéoyt is, és at október havi társas betétek tulhlad-j ik a 100 frtot, mely összeg hihetőleg emelkedni fog, maival s rajt éa egyébb órák által kevesbedik az idő, melyben a tagok péntüket elkölthetnek; másrészt pedig arra is számitank, bogy ha egyszer a tagok megízlelek kellemes érzetett, mely abból származik, ba megg őzödnek, hogy véletlen kellemetlenségek alkalmával van mihes nyúlniuk, ugy biso-ayossan többen és nagyobb mértékben fogják felhasználni ss slkslmst s vagyoa szerzésre.* 241 A kamara fenn ti jelentést, mely s szombathelyi iparos képző egyeaület kiiünŐ vezetése s gyakorlati irány á-nyáró! élénk tanaaágot tesz, helyeslőleg tudomásul veszi, Örömmel üdvözli különösen a takarékpénztári intézvéoy meghonosítását, s as egyesületnek az 1883. évre ía 50 frtoyi aegélydijat szavaz meg, míröl nevezett egyesület elnőkaége érteaitendő. Ehelyütt elnök ur félbeazakitja a napirend sorrendjét, hogy néhány, snnak megáHapitása óta beérkezett megkeresést es indítványt terjessz-n a kamara elé. 242. Zimmermann Károly kamarai kültag ur értesítést kér aziránt: .valljon Tóth látván továbbra is számithat-e a hasisra segélyére, miatán s bécsi képzőművészeti akadémián, melyet félév óta kizárólag látogat, leendő kiképezieléaére, még 2\'/i évi tanulmányra volna atük- Tekiotettel azon diotéretreméltő haladásra, asslyről s nevetett segélydijas beküldött munkái tanúskodnak, számára aa 1883. érben is 150 frtnyi segélydíj engodéiyestetík, mely Öaaseg negyedévi részletekben kézbesítés végett folyamodó kamarai tag, Zimmermann Károly urnák nyugta ellenében, kiadandó: inig viszont Tó h István, a aegélyösszeg kü\'őmbeni elv tisztesének terhe alatt, továbbra is köteleztetik, félévenként egy próbamunkát a kamara elé terjeszteni. (Vége következik.) A harmadik gyógy tárról Nagy-Kanizsán. A nagy-kanizsai kc^zegéazzégügyi bizotiaág, midőn Szörcsőki Kecskéai Gyula, Kroaect Jánoa gyógyazeréaa urak kérelmezésére, akik Nagy-Ksnizaán egy harmadik léteaitendő gyógyazertár engedélyezéséért a városi tanácshoz fordultak, minden ok, minden alap és minden adatok beszerzése nélkül — tagadó határozatot hozott s s városi közgi ülés éa a megyei kozegéazaégügyi bizottság hasonlóképen — s közegészségügyi törvényekben előírt foltételek kípuh-lolása i\'élkül — att magáévá tetie, mig az most f>>!i:b-bezés alján a magas minisztérium fólül-vizsgálata alá kerülvén, a forgalmi kimu tatások beterjesztéaét rendette el am — lyek et\'a\'apou lBö\'2. d>-c-. 2-an föl er-jeeatve is lettek. As Ügy ily állásában talán fölöslegesnek ia tűnik föl jelen ügyről caak hosszasabban és ajaágilag is értekesni, minthogy azonban .Zala" laptársunk e csim alatt .szükséges-e Nsgy-Kanitsán harmadik gyógytár, már kifejtette vé leményét, tekintsünk körül ellenkező nézpontról mi is, éa a kettőnek öaezeveté-aéből Ítélje meg az elfogulatlan a helyez középutat, habár még e körültekintessem éppen azükséges, mert figyelemmel levén a magas minisztérium bölcs belátására és intézkedéseire, abban az erős meggyőződésben leledzhelik a közérdek, higy a fölterjesztett sdatokból is .kellő fölvilá-gositás és .kellő", tájékozás nyújtató* t a helyi viszonyokra és as egészségügyi törvény megkívánta egyéb körülményekre, de mégis mindazáltal ha megfontoljuk azt, i\'o^y a kőtegéataégűgyi bizottság mily fölülsteaen járt el e fontos ügyben, s a képviselőtestület éa a városi tsnáea mily kevés aulyt fektetett ezen kérdéa alspos megvitatására és eldöntésére, azt véleményezzük, hogy nem időszerűtlen, annálkevéabé lényegtelen, egyen viszonyoknak, érdekeknek, adatoknak Minthogy e községben a felsorolt betegségek némelyikének, legkivált a kretinismusnak éa koveik.-<zményeÍnek alapját a görvélyes vérkorcaoaodas teszi, annálfogva tlŐByöanek tartom s vele való meg Is markod hetesre e helyen alkalmat nyújtani, de azért és mi kép a napi események, a közegéazaégi viszonyok mutatják, szükség is van arra. a) Kórhajlamot uy er a gyermek görvélyes szüleitől. Amelyik gyermeknek szokatlan nagy a teje, legkivált ngy a hátulsó fele, rövid, vastag a nyaka, halántékai be vannak lapulva, álsapcsai szélesek, arcza húsos, duzzadozó, felső ajaka vastag, orra gyakran dagad, hol nedves, hol seben, baja szőke, bú re szép cs finom fehér, arcza viruló píros, szemei inkább -kékek, mint máz azinüek, iáiái (szembogarai) nagyok, a test egészben trij-s és jól táplált, de a basa puha, lágy, petyhüdt, taplóatapínUta, kiahass szokatlan puff-d\', a szokottnál feszesebb, nagyobb, orrából gyakran vérzik, belei nyálkásak, gilisztásak,1 azéklelei randet lenek, tehát majd székrekedése, majd hasmenése van, élénkebb lelki tehetségei feltűnő korán fejlődnek, későn fogaik, testben rendetlenül fejlődik s. s. t. at mindeneseire birja a görvélyes vár ve-gyet, cairját, at arra való hajlamnak, azért ia ilyen as élet haladásával mindinkább görvélyes less. b) A már kifejlődött görvélyes vér-korcsosodásnak rendes és osalbatlan jelei: a nyak és az áll alatti mirigyeknek ap róbb. nagyobb daganatai, keménységei, melyek fokonként szaporodnak éa utóbb egész gyöogyaorrendeket képeznek; de h.aooló jelenségek állnak be s hónalj alatt, at ágyékokban később míden&tt E mirigyek kezdetben puhák, nem fájdalmasak, mosgók, s ezen állapotban évekig is megmaradhatnak, vagy azok keménysége, daganata, fájdalma folyton fokozódik, azon helyen a felbőre meg-vöröaödik, igy iámét elhevernek vagy felfakadnak a makacs görvélyes foké-iyekké fajulnak. A (rörvélyea mirigy csomók nemcsak a test felületén, hanem a test bensejében is keletkezhetnek, elsősorban lehel ilye-ket észrevenni a belfodorhaj mirigyben, a tüdőkben, a májban, a lapban, sőt aa sgybau is, fkozza agftrvélyesazemgyalla-dásokat, melyeket nagy fényiszony és csippáaság szeretnek kiaérni. EbbÓl keletkeznek szemhéjakon az árpák takony félék, gyermekeknél kiválóan fül-, fehér-folyás, némely bőrbetegségek, névleg: a lépváz (Faváz) pörzök (Acbora), at ót var (Tinea), a sömör félék: keletkeznek nyirkdaganatok, érőmlények, keményepések, kákos képletek, fekélyek, ceoat-dagnnatok.geriocxoezlopbántImk,caont-fene éi mindezek végre kretinismus ban ís összpontosulhatnak. Elég rémületes állapotnak bizonyai be ezek azennt a görvély (akropbnlsj és mint ilyentől, hogy mindenkit mentsen meg a jó Isten, csak kitánni lehet. Ea kell Ía minden azülói kórben, minden községben éles figyelemmel kísérni az árra való kórhajlamot, hogy ennek fej-lesstŐ hatányai ellen elég jókor és sikeresen l-hessen intézkedni. De keressük az indokait is, hogy azok felismerésével megóvhassuk gyermekeinket, at- utókort snnak elég szomorú következményei tői. c) Indokul beszámítható ezen betegség fejlesztésére minden oly hatány, mely okozója a hibás nyirk képzésnek, vagy a nyirk rendszert tetemesen meggyöngíti és tehetetlenné teazi. A görvélyes szülőktől biztosan le- het örökölni: a kicsspongó életmód, a magasabb korbeli vagy gyenge, l úja-kóros beteg ssÜlŐktőli számossá is oka a görvélyes vér korcsosodásnak ég lehetett elégszer tapstz\'sloí, hogy a bujakóros szülők gyermekein szülés után csakhamar éazrevebető volt a görvélyes vér-korcsosodás, mely sokszor a 2 —3 ik geo em ti ónál tört ki legrémületessbben. A cset-aemókoek emlónélkülí, meateraé-ges felnevelése, s romlott, zárt, nedves, áiUti párolgástól megron\'ótt, nedves, hideg levegő, a tisztátalanság, a rósz, igen nehéz, emészt hetién Lápanyagoknak élvezése, a kia gyermekkorbak legkivált a ! nehéz, ki nem erjedt tésztafélék, a burgonya, a pálinkának korelőtti élvezése, a sok ülés, a teati mozgásoknak elmulasztása, a koratőtlt iskolástati-, a léleknek kora megerőltetése, némely előső Bulyoa betegségek, m-lyek a nyirkedényrend-ssert háborgatják aat. mindig beasámit-hstók fejlesztő okoknak. A most felsorolt viasonyok azért is méltók a megfigyelésre, mert még az illám érdekeit is képviselik. Bámulandó a csimzett községnek katonaaorosáai áliopota is, mert ebből ia ki\'üntk, mikép viazonylanak a helyi-, égaljt- és légköri víastinyai e közegészséggel asembeD. Szolgálok pedig s követ keső kimutatással. A pékekről, BŐjti lárcza A huabagyóval a kertésaek, mészárosok korcsmárosok s több más ilyenféle népség kimegy a divatból, a beköszönt a téaztáaok és a pékek ideje, Igazi hogy ea a csekély változás nem fogadtatik min-deukilől egy forma jó képpel vagy in kább jÓ hassal, hanenr már keresztény katbolikaa szempontból mégis Caak szerdán, szombaton erőaen megbőjtölik, as-elótt pedig volt olyan is, aki a 40 napot húsevés nélkül kihúzta. De mi caak böjti tárcsát írunk a nem böjtöt, minek foglaljuk hát bele magát a sz- rlartáaos bőj< 1-írását, először iakolae karunkba jól b — tanultatták velünk, ugy hogy álmunkban ia tudtuk, ha m.:gÍB elfelejtettük megtar-tani, az nem ami hibánk, banem a termé azeté, mely nem adott hozzá elég jó emlékező tehetséget. Ds igen a pékek 1 Ezek a fehér arcza. fehér aipkás,. fehér köté nyes, fehér oadrágos urak, akik korán kelnek, nem alus znak, aaok moat a mi tárcsánk emberei s ebeken fogunk most átandalogni * bőj1 be. És tudják, hogy ja\'Ottak ezek az arak eszembe, régi deákkoromból. Én tudniillik Pesten jártam iskolába térdig való violába,de fiatal koromban ki nem is jár violába, banem jár ís oskolába — s én is ugy voltam, a napban legjobb lecske--óráím voltak a 7 órai reggeli éa s 4 órai ossonns. Higyjek meg! és már- azóta sok diné-n soupée-n s minden más ilyenféle menü-s helyeken megfordultam, sőt piqüeoiqae-ken is, de én semmiféle ily traotamentam-nak ugy nem örültem, mini akkor a reggelinek ós ozsonnának, amint fent említem és majd utóbb ki Ía fejtem, miért. Azóta soktól elszoktam éa sokat megSzokUns. Megszoktam például a hamisított bort, a hamts leányokat, emberekot de még a hamisított gondolatok, sót még a barátságtalanaágot is, elszoktam például a jó kedvtől, a baráti aszúitól, a leányok élénk csevegésétől a jó könyvek tőt — de légióként a fővárosi életmódtól. És ez vésetett mégis rá a pékekre ma ngem, nem ám azért, mivel farsang vé FEBSUÁJB lí éa 1983. méltatása, iiieívt azoknak igmi becsükre Taló visszavezetése és kifejtése. A közegészségügyi 1876.14. teikk. 134. zzskssza az aj gyógyszertárak felál lítást tekintetében ss engedélyt meg a- Kdhatónek csak az esetben jelenti ki : tekintettel s népesség számára, as ott fönnálló gyógyszertárakra a a helyi viasonyok ra, kellően kimatattstik, hogy at uj gyógyasertár .elannyira fölöslegéé8, miszerint ss s többi gyógyszertárak ÍŐn-állását is veszélyesteti. A fensöbb hatóságilag elrendelt 5 érről azóló jövedelmi kimutatások, s melyek a helybeli gyógyazeréazektől bekt-vántattek, ugy tűntetik föl jővsdelaaesö-aégüket, mintha sz itteni gyÓgyasertárak a helyi viazonyokhoz képest, exáwtáloi is alig volnának képesek, sőt mintha azok caak közönséges faiasi gyógyszertárakhoz Hasonló forgalommal bírnának, a mely mellett nemcsak hogy egy másik meg nem állhat, de melyből megélni saját maguknak is alig lehetséges. Legalább ez következnék Belus József örököseinek gyógyszertári 5 éví forg. kimutatásából s nem más Fráger Béláéból; pedig ha as 1877-rŐl kimutatott 1580 frt, 1878rét : 1471 frt, 1879-ről 1335 frt. 18S0 : 1415 frt, 1881-ről 1314 frt jövedelmet valónak és ténylegesnek elfogadnék, vsló-ban nagyon nehéz lenne megfejtenünk, hogy miként szerepel kiadásában 4800 ft, midőn caak bérösszegben Férnek Kálmán ur 6000 frtot fizet, a aegédek 3—4: 1000 — 1500 frtba, a droguista-aaámla 8—4 ezer fr:ba a azonkívül a háztarláz itt N.-KanÍzaán legalább ia— olyan — 2500 -3000 frtba kerül. Priger Béla, aki 1877-rŐl 1307 frlot, 1878-ról 1183 frtot, 1889-ról 1105, 1880-ról 1120, 1881 rőí 1022 ír o: matatott ki, azintén sma föltevésből indult ki, bogy jövedelme ne csökkentessék — s a Harmadik gyógyazertár fölállítása megakadályoztassák. Pedig öaazea viszonyai ellene s Kimu\'atása ellen bizonyítanak. Nem lobi t alapos éa reális ss 5 évi kimutatás, aőt azzal homlokegyenest ellenkezik ; mert bs a kimutatások a törvény értelmében vezetett s felmutatott vagy hiteiesite\'.t könyvek alapján történtek is, mindig fönt marad a kétely aziránt, hogy azok nem helyesen vezettetnek, tehát az abban fölvett bejegyzések okmá-mányokkal ia fölszerelendők lettek volna s azok a legszélesebb s legkimeritóbb adatokra lettek volna fektetendŐk. Tények szólnak amellett, hogy manap Kanizsán két gyógyasertárban a jövedelem évensínt, a napi bevételből s a rendelvényekből ítélve 15— 20 ezer frtra tfhetó. Est igazolják a város és az állam álul a gyógyszertáraknak kifizetett 3 — 4000 frtos adóhivatali számlák, ett igazolják a bérhelyiaégek után fizetett 800—1000 és 2000 frt öaazeg trejéig terjedő kiadások, a segédak száms s az évenkiut beszerzett gyógyanyag mennyiaége. gén a p -eect kimegy a díváiból, éa sávanyu zs-mlyét, száraz hős kiflit leszünk kényteleoek a sardiniábos vagy oroszhoz (rusznyákut) enni, bauem azért, mert ez a Kanizsi. olyan kiz város, olyan igen-igen ezegéoy kis város, gyatra város, ahol az ember még böjtben sem ehetik luxos-kiflit, lepényi = 10 féle kütőaféle fonys-tot, amit balomazám raknak Pea\'eu bir-mely kávéházban az ember elél Amí p-dig böjtben, > hol kevés huat estünk, ily finom liszta tészta alakjában kárpótlásul igen igen megjárná. És még mi houczt-güak! Pslinbaa csirászat, ahonnét jön be a jÓ csira tej — s a koronába nyáron (mert ám csaC akkor vagyok 4—5. hétre vendégje) micsoda kív>¦ . iszik az ember s milyen kiflit eszik. Oh pékek ! Ob kávésoki Legyetek kfllőmb emberek a méstároeoknál, tanuljatok vaKmit, a mit ti kisebbre csináltok, az nem vétek, az jó, mert Ízletesebb éa az regi közmondás „jóból kevéa ia elég", de a mészáros mérje ki a kilót, amint a becsüteteaaég hosza magával. De ti kanizsai pékek, tanuljatok tuxua kiflit csinálni, mert máskép njra diakgyereknek megyek Petre. ahol jártam iskolába tárgy való violába, abol szerelem először, éa s hol a loxas-kifiiket egy olyan asép kia leány tette ossomnám mellé, amilyet azóta nem ia láttam, igaz hogy oly jo luxus-kifliket sem ettem azóta. Mi szép idők, mi szép napok valá-nak mondja, s dalonok, jöjjetek vissza jó azarvaaok és szép leányok, mert kétségbeesem. Hisz nem vagyok még öreg, még szeretem a kiflit a a leány okát,igen nem aksr\'ak elhagyni benneteket. Rajta pékek, süssetek luxus-kifliket, jöjjetek mosolygó arcsok, szerűt-sünk 1 Nem j hiába! még nem akarok meg-fosttsttstnt minden élvezettől, ah! sokká lesa az, mig én aat mondom: Bon jour lanettes, Ad ion fiilettes. SULPICE. Katonasorozási ki matatás. p s 1 i « II a\'1 \| : i O H O -5 >> ő a 3 a \| 1 te j S « i a si >. J ° 2 z = g 5-5- i 1 2 % J a s co léH ti i r ír 1 1 6 3 T _ _ _ í _ 1 4 "i _ ¦ii 1874 4 15 8 1 1 B 6 _ 1 9 1 ¦1 4 1 _ 42 1875 S 4 9 8 1 18 9 _ - 1 _ _ _ 3 — 40 187S • 5 6 2 2 S 18 1 1 2 2 — _ 2 _ —, 34 1877 « 6 11 9 2 1 8 4 _ í 1 4 _ _ _ 41 1Í78 3 19 a 2 _ 1 2 _ _ 6 I 2 i _ _ _ 1 43 1879 1 1« il — 5 S 6 _ _ & 1 3 2 _ _ - _ 52 1880 61 8 16 10 í 1 2 9 _ 8 _ 1 2 1 _ " 1 _ _ _ ti 1881 6 18 8 1 1 2 4 1 i — — 1 — — 2 — 37 40 lik 80 14 rr 40 54 1 b 6 ( 1 Vét 8 I 15 ; 2: 11371 1 ili e kővetkeiik.) HÜSZOrTEflTTKDlK fiVFOLTAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 11-én I8gS. De föltéve és meg nem engedve, hogy az átlagosan kimutatott évi 1200 — 1300 frt jövedelem valónak vétessék, hogyan farytztethetŐ össze, bogy Kaposvár 8000 lakoa mellett egy 3-dik gyógysser-tárt emelhet, Kassa D, Győr szintén 22 — 23 ezer lekós melleit 5 gyógytárral d icaeked be tík, Kanizsa pedig, melynek 18,818 lakosa van a legnjabb népatímlt lási adatok szerint, nem birna 3 gyógytart fenntar\'ani, sőt azok ia, amelyek állnak, vessély ez tetve vannak annak feláHi-láM nélkül ia?! Nem engedi e föltevést a varosnak 15 rendeli orvosa, a virosilag rendszeresítet: 2 viróai orvos létezése, a köz kórház, » járásbíróság, törvényszék, illetékkiszabási hivatal s minden más intézetek és iskoláknak s különösen a nagy kereskedelem és forgalom által a városnak az oraság összes városai sorában a 32-dik helyre való méltatása. Kanizsa maga erős népesedésben van,vidék* és környéke népessége sürü ;a tyógyli r-b-k egyik* a másikról 2—3 órányira feks;ik;mrg<:raliteudő as is hogy Soaiogymegye deli része Csurgóig, Muraköz Csáktornyáig, Letenyéig. a felső vidék Picsáig, a kele\'i rész p\'dig Iharosig és Riskomáromig gyógytárral nem rendelkezik s fekszik e nagy vidéken 500 puszla, kisebb nagyobb kőaség 50 — 60 szer lakossal. Éa ha mégis mindezek figyelembe vétele medett lehűlnének okok, amelyek a harmadik gyógyszertár erigálását ellen-súlyoznák, as?>k lényegtelenek, lemmi-esetre sern gátlók, legfölebb ideiglenesek, ssámba vehetők lennének. Ilyen lehet maga a közegészségügyi bizottság véleménye, ilyen a képviselő-ség közönyéből folyó — bizottsági gyűlés hatiroaata, ilyenek lehetnek a most föl-küldött kimutatások, a melyek, tekintettel különösen és specaieliter e ozélra késs öltek. De esek csak a létföniartáa eszközeiként, az önérdek és az ember! gyarlóságból kifolyó ténykedés müveiként le vén tekintendők, következik, hogy Kani isii! égy harmadik gyógyszertárnak fölállítása ellen semmiféle alapos,és reális ocot föihoani nem lehet s azon okok, melyeket a „Zala" fölhoz, hogy Kanizsának 15 ezer lakosa, Kia-Kanizsának pedig 2 ezer lakosa sem fogyaszt el 60 frt áru gyógyaeert— természetesen a föutiek mellett oly légbőlkapott állitáanak veendő, amelynek semmi jelentősége aincs, valamint nincs annak sem, hogy a vidéki orvosok házi gyógyszertárakkal rendéi kéznek, mert hisz ez még nem involválja magában — föltéve, de meg nem engedve hogy ugy volna is— hogy a gyógyanya-got — nem Kanizsáról hanem a becsi vagy pesti droguistától szerezzék be. Így tehát mi,akik részletes adatokkal igyekeztünk kimutatni véleményünk alaposságát — színién s alighanem több valószínűséggel mondhatjuk el, mint ő —\' hogy egy harmadik gyógysseriárnak fölállítása, ngy az orvosi gyakorlat, mint a jövedelmezőség, a verseny, a közegéez-¦ágügy és minden más körülmény által kellőleg indokolt és szükséges! Hírek. — Ujabb adományozások a nagy-ka nizzai kisdedoevelő egyesület javára t. évi január 27-én tartott jótékony czéiu tánozkussorn alkalmával: Inkey Láss Ióné úrnő í nagysága iíagy-Rácséról 2 frt, HeJphen Mór ur 3 frt 60 kr., Fischl Fülöp ur I Irt 60 kr., éa Koch Mihályné elnök urnó ö nagysága 1 frt, összesei 8 fri 20 kr., előbbivel 72 frt 20 kr. Tiszta jövedelem eazerint 188 frt 33 kr egy darab arany; miért bálás köszönetét nyilvánítja az <gylet elnöksége. — Nyivanos számadás. Alulirt egylet javára folyó óvi február hó 1-én tartott jótékony czéiu bálon összesen befolyt 141 frt 50 kr. melyből, a kiadás 80 irt 4.9 kr. levonnásával marad 61 frt 01 kr. mely összeg az egylet pénctáráb b* vétel estetett. Feltt fiaettek: Nagyságos Setnsicb Lőrincz, 2 frl. Nagyságos Bogyxy Ödön, 2 frt. Simon Gátmr, ügyvéd 1 fr. D-. Schroyer Lajos, orvos 2 frt. Z>do báncaky Lajos, 3 frt. Fülöp Kázmér, 1 frt. Tr.ps.mor Gyula, 1 frl.zteaaridy Miklós, Hencséról 1 frt. Ráca Antal, orvos, 1 írt. Gózony Sándor, 1 frt, Dr. Ho.váth Ferencs, tsséki biró 1 frt. Dáuscha Otíó, 2 frt. Blamenachein Vilmos, 1 frt.GyŐiffy János, ügyvéd 1 frt. Puhái Ferenez, kir. körjegyző 3 .írt. Rapoch Gyula, Ügyvéd 1 frt. Kovács Lajos, ügyvéd 1 frt. Dr. Horváth Antal, Ügyvéd 50kr. Lfivringer Izrael, 1 frt. Szomme\'József, I frt. Szom mer Ignácz, 60 kr. Schlesiager Gyula, 1 frt. Hirschl Ede, 1 fri. Ezen kívül J-nda Károly, kertész és Szeiler Lipót, kereskedő urak a bálterem dissilésébes ingyen hozzájárultak. Midőn az egylet a nevezett araknak szíves köszönetet mondana, egyúttal etmulaszthstlan köteleeé-géoek ismeri Somsicb LŐrioczné éa Bo-gyay \'Ödönné ő nagyságaiknak mint kiknek ha-ásoi pártfogása idézte elő a szép anyagi és szellemi sikert — legmélyeb köszönetét nyilvánítani. As első nagykanizsai, hivatalszolgák temetkezési egy Jtts nsvábsn Peli Lukács elnök. — A Csáktornyái állami tanítóképezde növendékei a magyar tanítók létesítendő országos árvahása javára folyó hó 3-án tan körű tánczmulataágot rendeztek, mely minden tekintetben kitűnően sikerűit. És mintán csinosan előadott bangversenynyel fűszerezték szép jog-czimet szereztek arra, hogy a fényes ered ménynyel dicsekedhessenek ; 153 forint 10 kr. tiszta jövedelem a jótékony czélra valóban elégültséget szülő eredmény. Látogatottság dolgában sem merülhet fel panasz oit.aboi a négyeteket 50 pár lejti; hogy a mulatság előkelősége tekintetében se támadhasson mterpellatió,irne idejegy-zünk néhány azép nevet a nagyon sok közül: Basch Károlio, Bencsák nővérek, Bernyák Amália, Csessnyák Sándo.-né, Dugorits Betti, Fehér Lina, Gráner Mik sáné, Grész Elokné, Gréss Ilka, Herzcr Flóra, Horváth Blanka Horváth Delinké, Heinrích H-rmin. HochsingerKata,Kobn Fánika, (Caopregről) Konyári Mihályné, Lauobaimer nővérek, Lőbl Liuka. Hargitai Józsefbe, Mantánovics nővérek, Má jer Salamonná, Mandl nŐTérek, (Perlak-rÓl) Martincsevics nővérek, Martincsevics Julcsa, (Szent-Ilonáról) Nusi Mátyásné, Pálya Mihályné, Pollák M-tyásnó, Ebé dey Ferenczné, Rosenberg Rózsíka, Sá rosy Lászlóné, Séra István né. Sleiner Betti, Dr. Schwarz Albérlőé, Scbvrarz nővérek, Szalay Szidónia, Sainkovics Fe-rencsnÓ, Talacsekné, Valló Vilmosné, Zechmeister nővérek stb. Végre hogy a közhangulatról is számot adjunk, ideírjuk, hogy még ugy reggeli 5 — 6. óra körüljavában aprózták a „kivilágos kivir radtig" megrendelt csárdást, bogy csak ugy sin bele az a kesergő hegedű..... Hogy is van csak ? bogy aazongya : SürÜn csillagos az ég. Majd eszedbe játok még: De már akkor-- tyubajl — — Nyilvános köszönet és nyugtázás. A csáktornyai állami tanítóképezde növendékei állal a magyar tanitők országos árvahása javára folyó évi február bő 3-án resdezett zártkörű táncsmnlataágon a jótékony czélra felülfizetui kegyeskedtek ; Mihálovícs József bibornok, zágrábi érsek ur ó Emineutíája 50 frt, Ujlaky Hirschler és fia, Alsó-Dombomról 3 frt, Molnár Ií.ván 1 frt, Pecsoruik János 4 frt, Horváth János 1 frt, Dolmányos Döme 1 frt, Viser Károly 1 frt, Major Salamon 1 frt. Sseivir.h Antal 2 írt, Séra István 1 frt, Dr. Schvars Albert 1 frt, Túth Kálmán 1 frt, Molnár Elek 3 frt, Szilágyi Gyula 1 frl, Buchberger Fülöp 1 frt. Pecsoruik Károly 1 frt, Neumann Albert 1 frt, Tódor József 2 f>t, Bors István 1 frt, N. N. 2 frt, Szilágyi Lajos 1 frt, Dukovnyák János 1 Irt, Roteober-ger Lajos 1 frt, Meyer Hermán 1 frt, Hirscbmann Samu 1 frt, Vollák Rezső 1 frt, Metsger J. 1 frt, Schulleg János 2 frt, N. N. 2 frt, Zakál Henrik 2 frt. Mocsári János (Bdlalincz) 1 frt, Mendly Lajos (Cserencsócs) 1 frt, Thordav János (Móricshely) 1 frt, Vorum Gyula (Ad-ríancsj 1 íri. öitaeseu 98 frt. Fogadják a mélyen tisstelt adományzó urak nagyiéi kü\'égök legszerényebb jutalmát: forró kószönetünK és háláok legőszintébb kifejezését. Csáktornyán, 1883. február 8 án. A rendezőség. — HymenHeimler Emánuel, hely beli gabonakereskedő jegyet váltott Dr. S=hwrz Frigyes megyei fóurvos lánya val, Adeia kisasszony nyal, Kapronozáról — Kltiinger Zsigmond nagy kanizsai vasúti kalauz deczember 26-án estve a ezt. iváni állomáson tehenronatoál a kocsitoláa alkalmával kicsúszván, egy vr aggon kerék a jobb alasárst öaaxemita. Ő azonnal a kocsihoz fogódzott és annak köszönhető, hogy még liz lépésnyire tovább vonszolia:ott, de egyéb baja nem történt, mig a jajkiáltást hallották ás kocalkat megállították. A szerencsétlen azonnal beköttetelt és a személyvonatul Kanizsára küldetett. Az állomási főnök Dr. Schreyer Lajos vasali orvost távira tilag értesítette, hogy a vonatnál megjelenjen és a súlyosan sérültet gyógyítás végett átvegye, minek folytan nevezeti orvos a beteget az állomásnál bevárta és a városi kórházba elszállította. Ott m napon délelőtt Dr. Schreyer, Rács Antal kórházi orvos, Dr. Blaa, Dr. Pick ós R<tcz Kálmán orvosnövendék segítségi mellett az Összezúzott alssáron a térd alalt a tagcsonkitáat jó sikerrel végezte ez mind a mellett, — hogy s seb körűt, — a kórház kedvezőtlen víszo nyat következtében orbáncz fejlődött ki, jelenleg felgyógyulása hoz van remény. A szerencsétlen kalauz társai hat tagból álló családja asámára pénzgyüjlóst rendeztek maguk kötőt\', mely gyűjtés 50 fnot eredmény esett. Ezen kívül a déli vasúti társaság a kórházi költséget fa dezí; ha a beteg meggyógyul, mesteréé--t-s lábat kap; és végül a baleset elleni biztosítási a apból havi fizetésén kivül naponta 45 krt és keresetképleleneege foka szerint 360 egészen 720 frtot kap. — Festet ich Tasziló gróf. Megyénk enagy birtokosáról fölemlítjük, hogy a cia Iád legidősebb tagja volt; régóla betegeskedett. Orvosi tanács ellenére meglátogatta György fivéréi; az utazás nagyon megviselte a azóta kénytelen volt ágyban feküdni. Az orrotok segítsége hasztalan volt, tegnap délután 5 órakor megszűnt élni : Aj elhunyt gróf cs. kir. kamarás, tábornok és 1877 óla a máaodik dragonyos ezred tulajdonosa volt. Életében a legnagyobb rendjelekkel tüntették ki. Az arany gyapjas rend vitess, a Lipót-rend nagy keresztese, a vaskorona-rend lovagja stb voli. Temetése szerdán délután volt. Érdek esnek tartják most következő adomáját folelereuiteni. M dón a grófnak as 1866 iki hadjárat alkalmával egy ágyúgolyó érte ballábát s emiatt ezt teljesen amputálni kellett, hü inasa szomorúan állott a kórágy mellett s bánatosan néate szegény gazdáját. .Titkolod ugy-e as Örömedet? szólt hozzá a gróf mosolyogva. Hiszen esentai \' csak egy csizmát kell majd tisrtoga\'nod. — A kereskedelmi Ifjak önképző egyletének könyvtára javára műkedvelők bői alakult t. február hó lŰ-éu a „Szar vzz" dísztermében tartott hangverseny kitűnően sikerült. A zsúfolásig megtelt teremben — hol üli és állóhely s karzati hely egyetlen egy aem maradt üresen — a magaab zene és ének mflvésset élveibengyönyörködött a viharos taps, éljenek, ben gyakran kitört hallgatóság. De a közönség íly nagy mérvű pártolását nem csnpán a kereskedelmi ifjaknak a közművelődés terén minden szépet és jót előmozdító egylete érdemelte meg, hanem kiérdemlők azt az esluek bősei is a művészetben 1 A hölgyek között különösen Kohn Hedvig k. a. részére ugyancsak kijutottak az elismerés tapsai, de nem kevesebb elismerésben részesültek : Gro-beilí Malvin, és Stern Paulía kisasszonyok is, amaz kitűnő, leikas zongora játéka, ez kedves hangjával. Mit szóljunk Stern Zsigmond a geniália műrész játékához? kit tanítványai az emelvényre tépve egy gyönyörű nemzeti zzalaggal díszített koszorúval tiszteltek meg. Legtöbb hatást keltelt saját szerzeményű „induló" ja melynél csak as volt kár hogy „búcsú induló" gyanánt szolgála a hangversenyből — hazafelél T. — Ingatlan arreresek. Németh Mihály karosi ingatlanai márczins 1-én. Sztbó Anna kerecsenyi ingatlanai márcs. 2-án. Szabó Ignácz hahóit ingatlanai márcz. 3-án. Németh József bakónaki ingatlanai márcz. 3-án. G«rencér JánOi komár városi ingatlanai márcz. 5 én. Zso ván Fsrencz galero boki ingatlanai márcz 6-án. Szabó Jánoa kis-komáromi és be-biáki ingatlanai márcz. 7-én. Csanádi Vendel hahoti ingatlanai márcz. 8-án. Lakatos György k.rosi íngatlsnai m-rcz. 9óo. Pacsai György pacsai és pötrélei ingatlanai márcz. 10-én. Sabjan Márton kis-komáromi ésbehiákiingatlanzi márcz. án. Cíiraki Imre f. r-jki ingatlanai márcz. 12-én. Schmál Sándor oroaatonyi ingaOanai mércz, 13 át Anna dióskáli ingatlanai Sohifftr János rnea-nyei ingatlanai marca. 15-én. Tuboly Alojzia szent-lisslói ingat\' lanai márcs. 16-án. Németh Jánoané karosi ingatlanai marci. 17-én. Köblí JA- [ nosné galamboki ingatlanai márcs. 19 én. Kovács János szepetneki éa rigyáczí ingatlanai marci. 15 én. Kupó István \'Yső-rajki ingatlanai márcz 20-án. Ács Károly pacaatültósi ingatlanai márcz. 19-én. Boda Erzse n.-kanizsai ingatlanai márcz. 24-én. KŐDCtöl János újlaki ingatlanai márcz. 21-én. Human Jakab légrádi ingatlanai márcz. 27 éo. Erhetics Lajos galamboki ingatlanai márcs. 28 án. Popesuyák Péter bakónak: ingatlanai márcz. 29-én. Ács József pacasi ingatlanai márcz 29-én. Kovács Józzef csapi ingatlanai márcz. 30-án. Kraníos Mihály kerecsenyi iagat-lanai márcs. 29 én. Szabó Ignácz habóti ingatlanai márcz. 31-én. Hegedűs György nagy-radai ingatlanai maros. 31-én. — A legöregebb akadémikus Monaiear Cherraail, a franczia loaiitat tagj* nemrég felolvasást tsrtoit a tudományos oktdémiábaii, melyet e szókkal fe\'ieaetl b \' : „Különben tiszteli urai: E czélra a horgonyát gondosan lemossák , eleinte tiszta vizben, később pedig kénsavas vízben engedik állani; ettől a burgonya rendkívül tömény Laa, ugy bogy eez\'ergályosni ia lehet ét teljesen aJkal-mas, pld. tekegolyók gyártására. . jpál kívánatosabb, hogy e hirne legyen kacsa, mivel ujabb időben az igazi elefántcsont nagyoD kezd drágulni. — Kik lehetnek erdő tisztek t A fbldmirelési miniszter értesítette a kincstári erdőhatbságokat és kir. erdŐíe\'.ügye ióségeket, hogy az 1883. évi I. t. oz. értelmében erdótizztekül csak azok alkalmazhatók, kik érettségi bisonyitványnyal bírnak s as erdészeti államvizsgát bel földön letették. A kír. erdfifelűgyélőktől ezenfelül 8 évi erdészeti szolgálat igazolása is megkívántatik. — AS Iskolai imádság. A trieazti városi iskolákban nemrég felhagytak a szokásos előadás előtti és utáni imádkozással. A cs. éa kir. helytartóság ezért .egkerente a tanácsot s kérdoste, vajjou as rendelte-e cl a dolgot? Ha igen — igy szólt as átirat — közölje a tanács ez intézkedés okait, minthogy az ima ,val lásos gyakorlat" nak tekintendő. A magisztrátus azt válaszol la, bogy bár nem ő reodelle el as imádkozással való felhagyást, de azért ez intézkedést teljesen helyesli. — Kethnzsalem. Odessza melletti Petrowka faluban egy ZygeloTV Jakab nevü 147 éves paraszt ember halt meg a napokban. Az elhunytnak 115 éves fia és 85 éves unokája és 40 éves dédunokája van, azonfelül még számos lánya, unok: és dédunokája Csodálatos, hogy az agg ember élte végéig erőteljes és egészséges volt. Szeszes itali sohasem ivott és sohasem dohányzott. — Négy gyermek egyszerre. Ti raspnl orosz kerület Michailovka nevű városában mult bó 29-én egy fiatal zsidó* asszony három leány gyermek st ssftlt, másnap pedig egy fiút. Mind a négy gyermek éleiben maradt és az anya, a körülményekhez képest elég jól érzi ma gát. A gyermekek apja, szegény napszámos. Ki most a czárnéhoz fog folyamodni segélyért. (Még áll tehát as ősz Peterdi háza!) —Zajos temetése volt m. bó 21-én egy párisi moaóuőnek, a ki mert nem ban honvédlovauágot szerveznek. — A dunai konferenczla 8-án ült össze Londonbsn. — A görög határok kijelölésének műszaki munkálatai be Tannak fejezve. — Érdekes Liszt-estélyt rendezett az írók- éa művészek társaságáé hó 10 én. — A Kisfaludy-Ursaaág ma, Kisfaludy Károly asűletése értordulójánsk napján, tartja 35-Ík közülését. — A ko< IOZSTkrl képkiállítás 8-án nyittatott meg, — Ismét hajósQIyedés. A ,Ken-mure Csatié\' Hongkongi utján elsűlyedt 40 ember és a kapitány lett a katasztrófa áldozata. — Titkos gyűlést tartottak a szoczialjsták Temesváron. — Kutya-pecsenyével élt egy újpesti házmester. — Báré Podmanlczky János meghalt 103 éves korában. Papírszeletek. .Alig Bryfsfioi, annyi teendSm van, — ondá t%j zonroramastiT. „Naponta órát adok!* ,Hogyan osztja ezt be? Hiszen »gy anban caak 24 óra van ?-\' — „Sajah, én agj- órával korábban kelek a napnál 1" „dókold mef a doetor bácsit, Idoakám!" Biztatá az anya kis leányát. „Én nem sieraia csókolja meg slCbb mama!" volt a naiv válasz. — Félév óta nem fizetett báabért a bsbV esmS, a háaiassaoay amiatt fölmondta a lakást. „Dehogy költözöm én ki, midőn már minden barátom és ismerősöm tndja lakásomat 1 Inkább emelj* föl a lakbért!" Két gjermek afólott vitatkozott, melyiknek aa anyja tud többet, me!rik ngveaebb. Aa egyik fiú elbalmoata anj-ját mindan \\S tulajdonsággal, ugy, hogy a másik mar nem tudván mit mondani, indulatosan aat mondja végre : „As án anyám mégis tnd valamit, amit a te anyád nem tart, mert anyám minden fogát ki tudja venni: ¦ á airalomháaban kérdé aa ügyéz aa •Üt élttől, mi volna utolsó kívánsága, mit Óhajtana. .Fsldi-epret. rálaszol ea. honnét, hiesea még caak deczember van! ,,K-várhatok, mig tereaa!" — „No Károly, a: hozott neked a gólya mamának 1" éjjel egy kis tertvirt \' „Kegyek, megmondom Egy társaságban, — níct az gyakran •Wordul — er5s kritika alá fogták a Táróiban mökód6 Osazes orvosokat, mindenik ellen tudtak valami kifogást. Egy orvos véletlenül jalen volt. ErrSl nem is aaóltak semmit — Végre as szólal meg: „no éorólsmnem mond-... ihatnak patienseim semmi rosszat!" „Nem", — tudott megférni aa urával, leugrott volt a 1 ptó0\|irny menyecske, — „mert azok hall- eje. es az éazrevé el rám nézve ép -n nem uj. Volt szerencsém arról már ya;:c k e helyen, az Instílut-bau szólani, még pedig as 1812. május lO-én tarlóit gyO lésen." — Valéria fóherezegnŐ és a csi- gány leányka. Midőn ValériatŐberczegnő a minap a G-líérl hegyen volt és onnét viaaaajott, útközben egy asszonynyal ta lálkozott, a ki egy 4-5 évesnek látszó leánygyermeket vetített maga mellett Midőn Valéria fóhercZ\'-gnŐ a lisrta. csinos gyermek mellett elhaladt, aa nevetve fogta meg ruhája ssegélyét. A főherczegnő meglepetve fordult viasza, ás amidőn látta, hogy az asszony a gyermeket illetlensége miatt megdorgá\'ja, mosolyogva hajolt le a gyrtnekh«z. megnyugtatva azt. A gyr-meknnk azonban nagyon megte\'azfaetett egy rojt és gomb, mert amint a főherozegnő lehajolt, rögtön avval ke/dett játszani. Az asszony: Rigó Márton, budai kon (órás s«je azonban nem \'átszőtt beleegyezni gyer meke itedvir!ó«éb". mert félre akart-liuzní de a fóherczegnÓ hirtelen lelépte ruhájáról a rojtot és a gombot és odaadta az örömében ujoogó gyermeknek, kinek anyja csak később tudta meg, bogy ki volt az a kedves kieassrony, mintő monda, — Mesterséges eleláncaottlot kezdenek ujabban gyártani burgonyából. negyedik emeletről. Valamennyi mosónő ismerőse eljött, megadni neki a végtisztességet. Mikor aztán koporsóját airba eresztették, mind rátámadtak as ott siránkozó férjre: „Te vitted halálba!" kiabállak és a szegény gyászolót a leg-irtóztatóbb módún elverlek. — Szörnyű fölfedezés. Londonból írják: A Carter, Peterson és társai szállító üzletében szöroyü fölfedezést tet- Langsta\'lnr! tek. Par nap előtt Cambridge Heath márcz. 14 én., Roadban egy üzletben két láb hosszú éa 18 hüvely magas és sséles ládát aduk fel Grson asssooybos: ábbey Road Satnt-JohnsWood. A lakásban azonban nem találták meg a csímtettet és a ládát visasa hoiták oda, a honnan elszállították volt. — Gowel Rtadban a központi rakodó ban pihent darabig a szállítmány. Egyszerre roppant bús kezdett terjedni, s s mint a ládát felbontották, egy fiatal gyermek-leány rothadó holttestét utálták benne. A holttestet háromszor meghajlítva szorították a ládába, az orvos 11 évesnek állította a leány korál. Azt hiszik, a leány ki volt éheztetve. Darab idő óta több kis leány tünt el a fővárosban. A leány kilétét a torzult vonásokból nem lebet konstatálni A vizsgálatot megindították, — Tetszhalott Hogy falun milyenek a halott vizsgáló kémei.. eléggé mutatja as ia, hogy minduntalan történik itt ol* olyan eset, hogy tetszhalottat akarnak eltemrtni, sőt tényleg el is te-minek. A minap Bocsa biharmegyei községben fordult ilyen eset elő. Az odavaló kovácsmestert akarták ép »1 temetni ; a temetésre kitűzött napon egybegyűltekbe gyászoló családtagok s épen a ssertartás közeledtét várták, midőn a halottnak vélt családapa saobája ajtaját Ön rejéből kinyitván, egyszerre családja körében termett. A nsgy iagmiottság azonban oly erőt vett rajta, hogy néhány p tűz múlva ájul\'au rogyott össje; nt-m-sokára ismét eszméletre tért s állapota mOíl oly gyorsan javul, hogy teljes fal-gyógyulásához slapoa remény van. gátnak a airban I 1 „Ugyan l-.-iksra. ón nem adnék annak a gyermeknek annyi vajat esni mégaem!" Ifond a fárj gyermekét térdén lovagoltató nejáhez. „Hiszen én tejet adtam runi cs uem vajat!" „De addig rázogatod ¦«-:¦¦.\'.¦ a gyermekit, mig gyomrában vajjá kfípalöd a Ujat I" — „Meddig volt Ad&m a pa rádiósomban ártatlaanl?" kérdé egy ifja n5 ttqétíl. ..htig Évát nem teremte Isten I" Micsoda ez a bácsi ?" Kérd apjától a kís fiú a házbot járó katonatiastrs mutatva. fiam kapitány! sok embernek parancsol, nagy nr!" „No a mama akkor még nagyobb nr, mett ennek a bácsinak is parancsol!" — ROvid hlrok. A budapesti szoezlalistak tpzítp, Frankói Lo, 7-én st-b.dult ki má-fé\'éví sajtófogaágából Váczról. — Arany János szobrára eddí? a m. fildhitelintézninél 25 999 frt 10 kr. gyűlt be. — SInionyi Irán pozsonyi lapjától a GrenzboiétÓ: az osz\'rák kormány megtagadta a birodalmi tanicsbao képviseli országokra nézve a postai utoo szétküldés joga\'. — Rossi JánOS olasz arűh-eologas a mult évben ünnepelte születésének 60 ik évfnrdulő ját. _ Bjlandt Rheldt gref hadügytni nisster hivaulo* müködéaél ismét m<-g- kezdte. — Krapotkln herezeg beteg, asért a lyoni bitrión kórházba szállították. - A hadfigjl kiadások emelke- Vasúti menetrend. Indul Kanizsáról : Von. mia.j X^ÁXry. (8z. -vonat \'Eazék, Moh. Domb. 1 vonat I „ » * vonat jZákány (c* Zákáníg) Oy. vonat [Budapest Postvonatj a JY. vonat (V. vonat ]Sc Tonat vonat Sz. vonat JSz. vonat \|Gy. vonat vonat \|8z. vonat \|T. vonat IP. vonat [Gy. vonatj B«csSzomb.Sopr.reIé So;roa Prág.Kot. CsákLMé Érk. Kanizsár: JZákány MAI Bodapeatrúl Qy. vonat.Pragerhof felBl vonat j ra 5 15 [reggel SI 5ói d. \':- Ili 9i éjjel 6: sWel 2 6\| d. n. tl S5 (éjjel 6} 15 reggel 12; 5 Ujj el 3\' — d. O. -4 57 reggel 2 45; d. u. 10 50] éjjel sj 27 -tregsl 1 41 d. u. »1 -éjjel 4! 31 regeel í 51 d. a. io: 30 \\ éjjel 4 11 reggs! 20éjjl 12 16 dél brr, 5 :>h reggel 1 14 d u. "I 10 éjjel , sseHcer«itA : BAROSS LÁSZLÓ INT ylltté r.) Köszönetnyilvánítás. Mindazon já barátok ós kedves ismerősök, kik boldogult Aranka leányomat hosszas be-teg\'tég^ alatt mojrlátupatni és f. hó 8-án temetésénél megjelenni szívesek voltak ; fogadják szíres részTÓtOkért hálás köszönetemet. N.-Ka»izsán. 18ü3. febr. íl, Özv. VtOSZ LÁS/J.ÖNK. 811 l-l. ) K rovat alati kz!SU> dése vakilátásban helyezve. — Ausztria-1 magára Mel5a,.-gei 1 HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM "SALAI KÖZLÖK! FEBEÖAb\'\' U-ÄrlsSS HIRDETÉSEK. Árv. hirdetmény. A n.-kaniz8»i kir, trvszék teiekkvi osztálya részéről köxhírre tétetik, hogy Kuli Rozália sslaiíoai lakos vógrehajta-tóoak Jánoki Joli féij. K-gy Károly né végrehajtást szenvedő n.-kanizsai Iskos elleni 94 frt 90 kr tőke 1881. évi október hó 1-só napjától járó 6% kamatok 14 fl 65 kr per, 4 frt 95 kr ingó regrebsjtás kérési, G frt 50 kr foganatosítást, 6 fit ! 5 kr ingatlan végrehajtás kérelmi 12 frt 65 kr árverési, s még fölmerülendő költségek iránti végrehajtási Ügyében a fóntnevezett kir. trvszék területéhez tartozó n.-récsei \\8ó. ss. tkben A f 1 sor (4551—4555) basa. a fölvett ingatlannak Jáooki Juli férj Nagy Károlyné tulajdonát képecÖ 662 frtra becsül, haaonféle minthogy Pintér Sándor nagy-kanizaai lakos által utóajánlat tétetett ujabban 1883. éri márczius hé 13. napján délelőtt 10 órakor Nagy-Récsén a közaégbíró házánál fnipnresi ügyvéd dr. Fárnek Lásajó v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltáii ár a fónnehh kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°/o at kéazpénzboo vagy óvadék képes papirbao a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételért három egyenlő részletben, an;4 pedig: az elaót az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hón. p alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési fölléleiek ben megbr.tározóit helyen és módozatok eaeriot lefizetni. Nagy .Kanizsán a kir. trvszék mint tkví hatóság 1882. ovi decsember bó 20. nspjáo. OOOOOOCOOOOOOO I Dr. Harfmann A uxiliumj a legjobb gyógyszer Hugy csőbetegség ellen uraknál és folyadék nőknél, ízigorucn orvosi vény utáti készített gyógyszer — gyógyít hi-fccskendezéi és fájdalom, utó betegség nélkül, újonnan beállott vagy bármily elavnlt haj, alaposan és megfelelő iryorsan. Határozottan dr. Harlmtun Anxilinmja kéreníí S igy ezt a mellékelt baszna lati nt.iitási könyvvel együtt Hartmaun intézetében tanáriban tartott jogosít\' jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszer-tárl .an 2 frt 80 krért. Fö raktár: Twerdy W. gyógysi\\ I. Kohlmarkt II. Bécs. Raktír: Práger Béla gyógyszerész untál Nagy Kanizsán U. I. Dr. Harttsann ur rendel 0— 2-ig és 4—6-ig intézetébe.i s itt minden ugy mint iddig i«, m^.icnncmll bor- és tiUos.\'beteg iég-k. nem különben férfi ¦ gyengülés, kiválúan kiilluö mód ízrrint, minden ntŐ-köiétkezés elkerülése nélkül, Sypbilis éa dagadások és mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. Levé-lileg is. 880 35—». Wien, Stadt, Sellergasse Sr. 11. A bukoveczi uradalom bérbeadja a Légrád és bukoveczi uton lévő Krizsajnje ezimű vendéglőjét, a hozzátartozó kert és földeivel együtt, 1883-ik évi ápril hó 1-től kezdve egész 1886-ik évi deczember hó 31-ig. Minden közelebbi a n.-bukoviezi uradalmi irodában Tudható meg. 823 1-3 oooooooooooooo rpooocx Helyiség* megnyitás. Jó hírnek Örrendó kertészetemet, magkereskedéssel kötöttem össze és az ujon épített Sabo-chay-ház 2 ik boltját béreltem ki, hogy Kanizsa város és vidéke m t. közönsége minden igényének megfelelhessek. Kereskedésemben nemcsak mindennemű gazdasági főzelék és virágmagvak kaphatók, de elfogadtatnak csokrok, koszorúk s bármiféle virágok megrendelése, sőt elvállalok megrendeléseket egész .faiskolák, díszkertek és parkok berendezésére is és azon leszek, hogy n. é. vevőimet lcgjntányo-sabbin és legpontosabban kiszolgáljam. El nem mulaszthatom a n. é. közönségnek legmélyebb köszönetemet nyilyóutani eddigi szíves bizalmáért és kérni, hogy a jövőben is avval engem szerencséltessenek, aki is iparkodí.* fogok a n. é. közönség minden igényeinek minden te/intelben megfelelni. Árjegyzékek kívánatra, bárhova bérmentve küldetnek, A n. é. közönség szire* pártfogását kéri )\\ Mély tisztelettel \\ JANDA KÁROLY U\' mfikrrtéaz és magkpretkedÖ O 809 2-3. A JSTIZBÁIKr, w az ojoa épített Baboebsy házban Ho ff János-fél* mal ita rgaiz^gj caokolá\'lV\'. ^t^t^ eiiy^^ g A HOFF JAIS-féle MÉa-csoMÉ Q s az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom 8 vérszegénység e meggyógyítása, Valódi, hamisítatlan\' állapoib&n idegerósitöfll a vérbaj»k es a lenoványo^dianai orvosilag rendeltetik a maiát\'-csokolá\'ie. kit áltképen a as vérs^e^énraéguúl. A legfinomabb maláta csokoládé erSáitésre clóoyö* 20 év a\'ttt 58 kit (in tétéiben részesítve császárok, királyok éi fejedelmek által K.Hoíf János c&ász. kir udv. szállitó ar, a malát.L-k.\'axitméuyek feltzá ója és készítője maláta-kivonat csokoládé gyárában. 774 6 17. Köszönőlevél Budapestről Tekintetes ur ! Tény, bog; 5 áyvrl szélűit me^büiQitem magamat oly a»y-nyira, bogy nem caak ormosok, hanem mindazok, kik csak egyszer láttak, életemhez aammi reményt sem kötötték, kénytelen vo tim a Siepaa^éget, zord éghajlata miftt azonnal elhagyni és az enyhébb éghajlattal b!ró Budapestre átköltözni. Már akkor is, minthogy mái az rek nem használt.k, nfneJéket kerestem a ma\'áta-kivon&t-kéüzitraóoyfkhfn és rúvid idő miilva kanny.-bbülé<t éreztem. Azóta a készítményeket ren i-s>--.. használom és állapo om annyira javalt, bogy reményem raa c bajból kigyógyulni. — A nildön el nem r.-.;.?.-. ¦: h at ¦ ez alkalommai a maláta-k eszi menyeket a közönségnek aiánl&ní. kötelezve érzem magamat nraságidnak kO-zAnetcmot nyílvánitani ói maradik kiváló ti^ateiettel Budupest, 16S2 márczius 22. Wozatka Ferenci FA raktár: N ser-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem Zala-ügerszagen: Hubi..Wy Adolf.j Sopron: Möller P. ; Ke Wunsch Ferenci; K ap o s vár : Lslpczig Antal ; Kalocsa: Behr Warasd: Knsy. Mocbsínger gvógyazerész; Zágráb: Kaiser é Lux; Szombathely: Keleman J. V ; Körmend: Sonnenvend gyógyszere*: Pécs: Spitzer Sándor ; K ren z : F: Boinyak áiLa; Mnraazombat: Ccellner V. g7z. í S-líl otlevGlis üiüZi li és gépészlakatos, agy minden a gazdasági gépész szakmába vágó kézimunkákban is teljesen képzett égvén, ki nem csupán malmokban, hanem a gabn&caéplésael • is foglalkozván, nagyobb gazdaságokba ban több éven át működött, jó biio-Za nyit ványai mellett kivan állásba jutni. JS Megkeresések kéretitek: Ondeska Fer-.a dinánd Tóih-Szt.-Márton, a. p. Le-J" tenye. eis 1-2 Sy.HWVWW\\SVaWrj A nagyérdemű közönség becses tndomá-sára hozni van szerencsém, bogy a Schreiner-féle 810 >-» legjobb rnluöaóg-a gráczl Mi- és paltí-sil az eredeti ar mellett EOfefT egyedül nálam kaphatók. "M Kagy-Kanizaa, 1883. február hé 10-én. Sclirelner JFcrencx és fin főraktára: K03EN.FELD S.-BÜ. Irodája a ÍStéren,\' Heira káváháza msllrtt. Ismerősök számára kérek még néhány „BMegbarát* czimQ kAnyvec-két, mert várxtlaa gyom tel" gyógyulásom következte ben ast mindenki ismt-rni szeretné. — Egy szerencsésen f«\'g}v>gyt:Itiia>- e aorsi önmagukban be-saalnek ; azért csak arra figye meztettink hogy a .Betéfbarat* kívánatra Goríschek K. egyttemi könyvárus által (Bécs I. Istvinlér 6) ingyen és bérmentve küldetik ui"g. a megrendelSnek léhát nem okoz tobb kSlUégvt 2 krnál a leveled lapért. 717 2-7 cxxxxx: liolf Jánoe-léii- ¦naláta-kivo..at egé-iasósci "úr. oooooooooooooo Galandféreg ír alatt a teljesen iz-t!eLt igcu könnyen éaj ^{\|kellemesen bevehet gyógszer, mely a jSzt. András gyógyszerárból Bécaben V Wimmergsaae 32. sáin. kapható. Siker\' biztosítva: ára egy doboznak 6 frt 50 kr Tekintetes Gyógytár 1 Szivélyna köszSnetemat az Snok ki-tQno gyógyszereikért, mely engem kát évet szenvedéserntós egy óra alatt galand-feregtót megmentett. Kassán, Kescker Henrik ÍJuicza 5. \' 696 7-12. iOOOOOOOOOOOOGO A legjobb SZIVARKA-PAPÍROS Sül 32—íí LE HOUBLON Fra nrxin\'gijárt itiány. TJTÁNZÁ SOKTÓL ÓVATlKl ! K szíva \\i ba mint tf- ¦jrsot ívarkspapir csak akkor valódi, ? mind* lap LE HOtTBLON bé- I lyeirzót magán hordja éa minden kar- L ton az alant látható véHjer/vsT] ás v aláírással ran ellátva. C CAWLEY & HENHY,l! sfaáfS risrikzttss.PARIS Moli FtbrictnU briniti co Sj.-cjuM .\' ¦ ¦. - ¦ - r táti í SS—S om Miti \'-\'\'¦¦".IW »t1pericttr<s I /\'íif.rtí«Alo-r«r» Wajdits József kiadók önyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: N Halljuk a szép szót! Hagjar MkÓsz&ntS ttoaszt) könyv, szerkesztették VTajdiü Józtef és Bátorfi Lajoa. Hanaadlk javított és tetemesen bóvi-tett kiad. A díszes keménykötésű könyvnek árs 1 frt BU kr. Kiért emeljak a pohátt? afagyar felkSnOstd könyv. Sierkcsf.eit ¦ Hajtató Sándor. Ara kemény kötésbea, csinos czltnUblával 1 frt: Csokor és billikom. Magyar köszönté és f-tkSazOto 1 filtemények. irta Vá-rosy Mihály. Ö felsége által 10 aranynyal kitQntet?tt pályamű Második tetemesen bővített kiadás, ára l frt 40 kr. Rajta fink vigadjunk! Köakedvease:ü dalkönyv, Otodik büvitett kiadás. 1 fi 80 kr, disakötéiben 2 frt 80 kr. R«jta fink vigadjunk 1 Magyar dalkónyv olcsó kiadása, kOLve 95 kr Rajta leányok mola-anok ! Mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wsjdiis József. Háaodik kiadás; ára az 500 lspra terj^HS szinnyomatn buritékkal ellátott könyvnek 1 írt B0 kr. Aranymetazé-Q disikiadásnak 2 frt 80 kr. Hajts párok tánczoljnnk! Lakatos Sándor tánczk^nyre díszes ezimboriték-kal. Kemínyketésü mfi ára 1 frt 60 kr. Egy tamznya ostobaság. Hnmorisztikns eszmék, 8tlet-k, élezek egyveleee, fyttjlotu Nevető" Vilmos, több fölfedesetlen tudomány professzo-a. ára di&zesen kötve 1 frt 40 kr. Kebelbangok. Üjért és névnspt köszöntések. Irta: Hoffjiann Mór, diszai nyomatú keménykötésben ára 1 frt. Vedd szivemet szivedért l Sierelmi lavelezE könyv, tzerelmes párok szamára, Szi vél y esi tél. Csinos borítékba kötve, ára t frt 50 kr. Lenonnand a híres czigánynS igazmondó kártyája, 32 színezett kártyával magyar aláírással és szöveggel, ára 60 kr. Almonkfinyv, nagy legújabb egyptomi, !!00 lapra terjedd, 600 képpel, 50 kr. Ugyanez középktadásban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. \' \' i Dr. Kríegler Mór. .OnmentS, vénymintákkal mindkét nembeit be\'egek számira, ár 90 kr. Dr. Kriegter Mór. elveszett idegnrRnek visszapótlása" vénymintákkal Orvosok és beteg-k számára, ára 90 kr Mindkét főset egy kötetben disses kii lilásban 1 frt 60 kr Sargényból letz gazdag, jó száinv<-tésael, gynra és biztos segítő minden adás ét vevéWh ára kötve e díaaesra kiállított znehkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel. deaUcher Dichtung. Magyarország a német költess-1 tükrében, díszes kiállításban fűzre 1 frt S<> kr, elegáns diszkölésben arauyo-v* 2 frt 80 kr. Dr. Joa. Seinbacb, HeímntstdXnge. Dicht^ngen hsrvorragendsten ungariseben Poeten mit einer Anhang von National-Volktliedern. Preia broachirt 1 elegant gebunden 1 fl 80 kr. A gyakorlott vadász. A fáczán- é" fogolyt>ayésztés, ngy minden vad ismertetése, írta Nagy ölvedi Ötvedy Károly Kzen igen díszes s 820 lapra terjedő m&nek szinyomattz^bO\'itékban és keménykBtásb>\'n ára 1.80. Az 1879. évi XXXI. íBrrényczikk. Az nj erdőtörvény, árs ÍUzve 40 kr. iz oj\'vadiszati törvény. Szentesítést nyert 1872-ik éví febrnár hó 18-án Ara f. =--o 10kr. A kutyák betegségoirS! és azok csélszerfl gyógyitaaáról. Irta egy gyakorlott vadász. Ára főzve 40 kr. Vadásznaptár. A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában, ars főzve 12 kr. Farszr.gi fánk, bábake.iyér (Kugclhopf) éa kétszer sdlt kéaxitési titka. Irta : Knnquet Jainea, III Napoleon udvari főszakácsa. Ara 60 kr. JHsxes r. kath. imakönyvek. Mennyei Hannáikért, 8-réttl, fűzve 1 frt. FélbSrban, tokban I frt 20 kr. Kgéz bSrben, tokban flnom aranymettzéasel > irt 80 kr. Egész bSr aranymeusés, csat éa kereazttel 2 frt 80 kr. Zergebórben, csat és díssiiéssel 4 frt Finomabban k-szitve 6 frt. Selyem- vagy bársony kötés xranymctizéá-el díszítve 8—10 frt. Jícn-yei MannaskerM finom papírra nyomva, 12-rélü, hat kitttnÜ acsél-: TjOvösség ösvény, [ metsceta képpel. Saínyomabi ezímla^pal. Negyedik 1 Biztos Mki vezér ) kiadás. Ára ÍUzve 1 ftt. FélbSrbeo, tokban 1 frt 20 k\'raji-zár. Ecé z bőr. finom arauyaietszés éa tokban 1 frt 80 ar. Aczélkereozt és csattal 2 frt 80 kr. Zergehőr •Ussjieiael 3 frt 40 kr. Finomabb kiállitáasal 5- 6 frt. Selyem vagy bársonykötés dtaztt- ménynyel 6—8 frt. Mennyet ntaonáskert, 32-réttt, temérdek képpel díssttvs, papírVöt^s tokban" 40 kr. Aranymetss(^asel: tokban 60 kr Aezélkere.rt, csattá! I fft. Zcrgeb^r, diszrsen 1 frt 50 kr. Selyem-bársony dissitménynyel 2 50. Egyházi éoekköny, kötve 60 kr. Hemokkomarnmi emlény, kötve 40 kr. Kis Eóaaáskert, köUe 30 kr, aranymetszéssel 50 kr, kersszttel 80 kr. Továbbá míudezen imakOnyrek tVanois bor, bársony, csont, elefánt-, csont éa krístálkötésben 2 frttól 15 frtig. BLV HAisLATLAKT OLCSÓSÁG! Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve ngymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltofl. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonaliap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törló-gnmmi. 10. egy szép jegyzékköuyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 írt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. PostanUlványnyaü 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. yflp-Kltírrfn, nyomatott « kiadó talajdonos Waidita József trvorssnitóián. NAÖY-KANfZSA 1883. február 15-én. 13-1H assö/m ~kfm Effy atám 10 kr. HIBOETÉSEK 8 hasáhos petitsorban T, maso-lsinr 6 s minden továli5»i sorért kr. NVrr.TTÉRItKS soronként 10 krért tetetnek lei Kincstári illetek minden egyes MtJ.\'-tesert 30 kr. fixeu-ndo , ZALAI IÖZLÖIT Huszonkettedik évfolyam. A lap szellemi remiét ÜletS kPilemé-ejric a srerVrrrtíböx; . sntsti reW-l illetn kfixleméojek z ¦\'¦ kianonox bérmr-ntvr intéxendök : * N A II V-K AS I Z S.A WLs&ieshar. H.\'n.ii-i>tíítlcii letelek e*k !«metí mimlcsiimktoi fogadtatnak »1. Kiíratok tissxa oeni kalileuwk. , Nagy-kanizsai Önk; tűzöl tó-egylet, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, egyesület\', t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület* a ,nagy-kanizsai kisded-nevelő s iparkamara uagy-kanizsai k ül választmánya* s több megyei és városi egyesület bíratalos értesítője. H etcuklot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes i a r ta i in a lap. Városszépítés. 1 Reclnsnak a föld czimü klasszikus müvéből idézzük a következő sorokat. „Az ember a maga képére formálja azt a tájat, melyen lakik ; hosszú századokon át tartó durva kizsákmányolás után a barbár, a vad kegyetlenség képét kölcsönzi a földnek, mig s czívjHzáit ember a mí-vclés által kecs tol és megkapó bajtól sugárzóvá bírja azt tenni, ugy, hogy az arra járó idegen ugy érzi, mintha nyájasan fogadtatnék általa. Az az ember, ki a földet igazán Bzereti, tudja, bogy őrizni, sót növelni kell annak szépségét s újra megadni azt neki, ha valami durva kizsákmányolás már megfosztotta attól. Belátva, hogy jfLŐ saját érdeke egybeolvad az Összesig érdekével, helyrehozza az elődei által elkövetett pusztításokat, ápolja a földet, ahehett, bogy durva erőszakot követne el rajta s épen ugy munkál földbirtokának szépítésén, mint javításán." Alkalmazva a fentebbieket önmagunkra, szégyenkezve kell bevállaltunk, hogy városunk és vidéke inkább a durva kizsákmányolás mint a gondos ápolás bélyegét hordja magán .és czivilizácziónk még annyira _nem fejlődött, hogy a föld szépítését is fölkarolhatná. Bent a városban görbe utczák ős minden ízlést csúfoló házak váltakozva ferdesarku terekkel és roz zant deszkapalánkokkal, képeznek szomorú tömkeleget; néhány főutezánk végtelenbe nyúlik, ellenben a város közepét egy bőrtön és e mellett egy kertnek gtínyolt Üres telek foglalja el. A városon kívül akármely irányban induljunk ki a természet szépségeit élvezni, még csak járható sétautat sem találunk, nemhogy valami szépségét. Például Sáncz felé a Te leki-uteza pusztaságain áthatolva elér az ember egy nyárfasort, mely sz5p is lehetne, ha minden második fa nem hiányoznék ; Szt.-Gtürgyvár felé volna helyes\' vidékre" kilátás" \'<lc nincs nt ; Szt.-Miklós felé, a mig a kövezett ut tart, botrányos* kerékvetö fák bitorolják azon helyet, melynek czivilizált földön a legszebb fasorral kellene díszít tetnie, tovíbb aztán jobbról vasnti ugar, balról téglaégető kizsákmányolt gödrei és végűi még egypár árva házikó jön. Nagy- és Kis-Kanizsa közt azt híDné az ember, hogy a szép síkságot városliget, gyümölcsös vagy legalább is zöldségei kertek számára teremtette az Úristen^ mert itt mín-[den tényező megvan arra, hogy a művelt innnkás és gazdag városi lakosság ápoija a földet és épen ugy munkáljon földbirtokának szépitésén, mint javításán, itt van felyóviz és kövér- termőfőid ; itt van az ősi vár hősi vértől termékenyített talaja, mely fölött langy szellők szárnyain jegy dicső mult emléke lebeg — itt \| kellene lenni városunk fénypontja jnak, egyenes, széles, a két várost \| összekötő utakkal, árnyas sétányok [közt csinos nyaralókkal, diszkertekkel, uszodával, lövöldével stb. — vanfjpedig helyette sivatag gyep és girbe-görbe poros és sáros államüt. Ne folytassuk a körszemlét to-I vább, hanem gondolkodjunk azon \| kérdés fölött, vájjon igy kell-e mindennek lenni és maradni ? Az ember a maga képére formálja azt a tájat, melyen lakik : szabadjon föltennünk, hogy városunk közönségébn is a terjedő műt éhséggel együtt már érlelődik azon vágy és óhajtás, hogy újra megadja az anyaföldnek azon szépséget, melytől az elődök által elkövetett pusztítások, megfosztották. Előjelek mutatkoznak, csináltunk már szigorú városias építkezési rendszabályokat, kiköveztünk nihány feneketlen utat, nyitottunk uj ut- czát, ültettünk fákat is holiól, hol rosszul; kezdünk szépíteni\', de még eddig öntudatos :;kar.it_ és\\jól átgondolt terv nélkül és igy nem nagy sikerrel. Jusson eszünkbe, hogy dolgunk kezdete nehézségekkel jár és a legfőbb nehézség épen az, hogy a kezdés botlással jár és a botlás elbátortalanítja az embert. — Jusson eszünkbe, hogy az első kísérletek után következik a tapasztalás és ennek alapján az ujabb kísérletnek sikerülni kell. Ami eddig városunk és vidékünk szépítésére történt, legnagyobbrészt a vírosi hatóságok által hivatalosan végeztetett és talán ezért nem sikerült Mármost ezen tapasztalaiból kiindulva, valószínű, hogy más egyenesebb és rövidebb nt. vezet a kitűzött czélhoz, melyre nézve egy eszmét akarunk megpendíteni. Sopronban van reá példa, hogy létezhet és nagy eredményeket képes fölmutatni egy magánjellegű egylet, mely ott a városnak és vidéknek szépítését meglepő sikerrel mozdítja elő, de Kárpát-egylet és Balatoniegylet is alakult ujabban és mindezek, czél ja a vidék szépségét fokozni és hozzáférhetővé tenni. Ily forma egyletre volna nálunk is szükség, mely ha csekély anyagi erővel rendelkeznék is, de bizonyosan nagy szellemi tőkét képviselne, mert körébe vonná ős közös czélra lelkesítené mindazon golgárokat, kik a földet igazán szeretik. Ily egylet a város közönsógéuek pártolása mellett épen ugy gondoskodhatnék a Táros szépítéséről, mint például a tűzoltó-egylet gondoskodik a tűzbiztonságról. A polgári egylet építkezésének vázlatos történetére vonatkozó észrevételek. E Upok fulyó évi 9 ik számában egy ctíkk jelent meg, mely a polgári egylet építkezésének vázlatos történetét adta elö. Nem tudom, hogy e szó „vázlatos löriénclű" azt akarja-e kifejelni hogy ax épi\'kezés története dióhéjba van szorítva, vsgy axt-e, -hogy. az ejpjlkeiéa-nek caak egyei részlete adatik elé? De bármiként értelmezte czikkiró e isót, egy előttem mindig megmagya-rázlmtlan marad és ez ar, hogy e lap tisztelt szerkesztője, ki egyúttal a polgári egylet választmányának jegyzője a roíut ilyen birtokában van mindazon adatoknak és jegyzőkönyveknek, melyek a j> r, gári egylet építkezése történetének hü tükre tárják elénk — a kérdéses csikket minden megjegyzés nélkül közölte. A történet megírása csak ugy bir becsese\' és értékkel, ha az megbtxhaló adatokon nyugsztk és a dolog érdeméhez tartozó tények el nem hallgattatnak, rm-rt különben éppen azon ügyet, m«lynek érdekében iratik, — akaratlanni is ve-szélylyel fenyegethe\'ít f Egyedül és kizölag ennek megakadályozása czéljíbél akarom az áitalin emiitett csikket hiteles adatok alapján helyre igazítani. A polgári egylet építkezése nem 2% évvel ezelőtt, hanem 1867. évi de-czember26-án tartott közgyűlésben, \'.-hát 15 evvel ezelőtt rendallete\'t ej és pedig akként, hogy az erru vonatkozó lerr az 1868. évi február 2 án tartott közgyűlésre be is mutattatott ós az 1868. évi márexiua 1 én tartott választmányi ülésben elhatároztatott, miszerint az Engliin der és Lővinger Xgnácz féle földek, tehát ugyanazok, melyek most szinház czélra felajinItattak, — vétessenek meg. Daczára annak, hogy azóta minden közgyűlésen az ópo\'.kexés kérdéee eiüfor-dalt, terv terv után készült a az azokért járó Összegek rendesen kifizettettek; mégis az épiikezés egyetértés hiánya miatt ténynyé nem válL Tagadhatatlan, hogy az 1880. évi juuias 27-én megtartott közgyűlésen ho zott határozat folyton élénkebb lendületet nyert az építkezés és habár mindazok az erélyes lépések, melyeket czikkiró 1881; évi február 23-ig hűn elősorolt, megtörténlek ; mindamellett az építkezés ügye az általam már emiitett egyetértés hiánya miatt tovább nem haladt. Mielőtt azonban 1881. november 9-én as előbbi cxikkben említett bizottság kiküldetett volna, — 1881. évi október 6 án elhatároztatott, hogy az egylet kertjéből az nj utczába eső mintegy 200 ? öl terület 1000 forintért átengedhetik és ezen öszr-get agy az 18S1. évi no.ember 9-én, valamint az utóbb kiküldött bizuttság mindig számításba vette mindaddig, mig a színházépi\'ési kérdés fel1 m merült. Hogy ezt czikkiró miért hallgatta el? nem tudom, pedig ez az építkezés történetéhez tartozik. 1881. deexember 13-áo tlőtirm ismeretlen okokból szükzégeanek látta a választmány engemet, mint nem választmányi hanem csak egyleti tagot felkérni arra, hogy a bizottságban én ís reszt vegyek. Ezen reám nézve megtisztelő meg-bixáznak egész készséggel tettem eleget és érte azon elismerést nyertem, bogy as 1881. évi deczember 26-áo tartott azon közgyűlésen, melyen a bizottságnak jelentése egó-a terjedelmében elfogadtatott — választmányi tagnak választattam meg. Hogy a bizottság aa egylet helji-ségének a színházzal kapcsoia\'os építkezését hoata javaslatba, ann> k egyedül aa volt ax oka, mert másként as építkezésre szükséges olcsó kölcsönt beste-re.oi nem vélte. Mert habár aj 1881. évi deexember 26-án elrendelt épitkezéere. ugy as egyletnek mintegy 3000 frt készpénze, valamint az ntezának átengedett területért a váróétól nyerendő 1000 frt mindig számításba vétetett, mégis annak szüksége forgott fenn akkor is, bogy a régi egyleti épület eladassák és ezenfelül az építendő uj házra kölcsön vétessék fel. Tekintettel asoobao arra, hogy az egy közgyűlésre Ösasehivott közönség kijelentette, misaelint az egylet vagyoni állásához képest évenként kisorsolható és 5%-ot kamatozandó 20 frtoe kötvényekre elegendő kölcsönt nyújt akkor, ha as egylet a színházzá) kapcsolaloaan építtetik és a szinház fennállása biztosíttatik és mivel a bizottság azon igéretét is btrta, hogy a város által fíietendő 1000 frt helyett 624 négyszögölet tévő és körülbelül 6000 Irtot érő területet nyerhet kárpótlásul akkor, ha az egylet a szinházzal kapcsolatosan és a nyerendő telken építtetik és mi vei végre azon reménye is volt, hogy a asinhás évi sub-ventiobsn résxesülead, mjlyböl a netán még szükséges és kölcaön utján fede z?ndŐ költségeket évenként törleszthet!; ennélfogva nem egy napóleoni fordulattal, banem a polgári egylet jól felfogott érdekében tette meg erre vonatkozó azon javaslatát, melynek alapján aa 1882. TARCZA. A farsang végén. Tehát meg van irva: „hogy igy múlik el a világnak minden gyönyörűsége", tehát mégis csak igaz: „hogy por, hamu sennii vogmuc". Azok a szép bálok, az a sok szép leány, axok a nevető, mosolygó arezok, az a sok jó kesergő a hegedűkből., a víg nedű a pohárból — már mind csak álom ! Elmúl: a menyecske-bál, az ifjúurak bálja, a gentry bál, kisdednevelő — hivatalszolgák bálja, a pinczér-lakoda-lom — de még aczigányok bálja ís, akarom mondani „csonka-csütörtök — 8 minden 1 Jól mondja Calderon : Mi az élet? Törekvés ex, a valóra ébredéshez. Minden függ, mintegy pókszálon. MÍ az étet ? Árny éa álom 1 Az ember élte, telte, járta csak álom, király álmodja, hogy uralkodik, a dús álmodja kincseit, álmokat Iát; a sötét gond, a reménynek teljesülte, s uj remény mind álom szülte e világén. « Mi as élet. árny és álom I Míly nagyszerű igazság s azért mégis hogy lörik-zuzxák as emberek magukat, kit a nagyravágyáa, kitaszük-ség, kit a nemes érzés, kit az Önzés visz, s ha kiköt, mégis hány mondhatja el nyugodtan ábécével: „Partra szállottam, bevonom vitorlám. Hány őrzi meg utoljáig fiatalságát, szíve melegét, lelkiismeretességét. De csak ifjú kedélyét is?Q A kedv ós kedély j e két méze van »2 életnek. Jókai szerint több is : mert ő a szerető csókját, ax anya tejét, tii ellenség boezúját tartja a legédeeebbnek — de én a kedélyt tartom a legnagyobb isteni ajándéknak, a jókedvű mormogó öreg ur, a kedélyes sváb, a dévaj, virgonc ifjii. az enyelgő kis fia, v% élet legszebb ajándékai s a kedv az élet legnagyobb Öröme. Önök bizonyára hullottuk már vu-lamit a kedélyességről, a melylyel önző korunkban már oly kevés ember dicsekedhetik s magunk is sajnáljuk, hogy kezd kiveszni magyar fajunk e j-llegz-\' sajátossága — de én kimondom, hogy a kedélyességét veszendőbe mouőnek látom, nagyritkán — nagy elvétve látunk most már itt-ott egy-egy igazi kedélyes embert, az a jó humor, melyről Mik- ath, Jókai oly sokat irtab, az egy hulló csillag lett, mely lefutott egünkről. Ha ismerünk egyet azért a régi gárdából még, vegyük jól szemügyre, jegyezzük föl vonásait, bajszának fordulatait s egész magatartását, mert eljött az nap, mikor a nemes Ilíon eldől, el Piramoa (a kedély) s vele dőlend népe (a megelégedés) a lándzsatöréssel. Igen, a megelégedéssel dől el a kedélyesség is, csak a hol boldogtág van, ott van kedély, a világfáján!ómnak nincs virága, a hidegen nincs tenyészet. Es mi furcsa 1 Mégis van 1 Hát a f.irsaog? Do mily kedélyesség, mi kedv is van most egy farsangban, láttak ónok egy igazi, őszinte jő arezot. mely átéreztette volna a zsiv melegét a kedve lelkében gyökerezett volna. Látlak maguk egy kedélyes táoczvigalmat már életükben ?— Nol én soha sem voltam ily boldog helyzetben. Eh I de minek is beszélek én bol- dogságról, kedélyről, farsangról, híszen most már nem járnak a diákok és gyim-náxisták 10 —ló egy csomóban, álarcx ban, s a kiskorcsmák tompa nyekegésÜ zenéi nem kiaértik roaszra az emberi füleket — mit kcpxelgek én melegről, szi\' ról, kedélyről, hiszen az csak egy-egy pillanatra szokott leszállni még egy-egy bál alkalmára is a fo[dre, másnap m :r álmosan néznek az emberek egymásra s axl kérdezik, ezek-e azok, kikkel tegnap poharat ürilénk ? Mi szép világ ! Istenem, mi szép 1 Oh 1 az élet árny és álom ! A birátság nem örökké való, Örök csupán a fájdalom 1 Azért jobb is, hogy vÍ8szamen\'él hazádba jó gólyamadár ; a leányok maradtak leányoknak, e az agglegények pedig várják ax nj tavaszt! Szegények 1 De hogy nínis is sok embernek bátorsága megházaacdoi ; csak gondolkozik, következtet, számit — z mi lesz a vége \'í oh 1 azok a férfiak 1 Visszaülnek ismét a megszokott pletykapad mellé, ha akad azonban egy, aki nyelvüket nem féli s megházoeodik, akkor ojra virtozt kapnak — a egyik a másikat nógatja, míg régre arra ébrednek, hogy megelégednek, ha ^üvegen át nyalhatják a m.\'set" — szegény, bárgyú fiatalemberek t Vagy mit is beszélek — kis leányok, mert Önök az okai, hogy Gábor nr és Lajos arak még most ee házaat\'d tak ; ők idealisták, rajongók, rajongnak a pénzért ét önök oly kéréssé ismerik e gyönge tulajdonaikat, hogy sohase beszélnek erről nekik, pedig mi régen meg-házasithatták volna már őket. De tudom, hogy jótanácsomat megfogadják — t előadják jőrőre azt is, a miről oly kényes beszélni, de a szerelem nem-e oly kényes tárgy, mégis beszélünk róla. Keményítsék meg magukats mond ják ki a nagy szót — s jövőre Önök i beszélhetnek legalább is annyit össze vissza a farsangról, mint én sregény tárczairói SPUDI. PS. No, de jön a b">jtatán a tavaas, akkor majd eng>m is más gondolatok szállnak meg, s velem többeket is! Ob, szép természet, te megoyitod minden évben zsámankra kebledet — honnét van, hogy sok ember agy megfeledkezik rúlad, és jobbezereti saját önaő természetét, mint téged, amely megelégedésre, boldogságra ét egytterŰségre tanítod a lényéből s természetéből kiforgatott együgyűt iil / f KOxcgészségttgy! TÍszoiiyaiiuk ismertetésé. „Légrád közegészségügyi monograpbiája 1873-18Sl.avi időközről.- Irta Tersáscakr Jéssef Kanizsájára tisstí orvosa ) Mielőtt végleg befejezném „mono. graphiámat", átalva vagyok sajté-hibák kiigazításával foglalkozni, mennyibea as ez előtti számban is értelmet zavaró sajtó hibák ejtettek, de másrésst maradt még más, eddig nem igasoll kijavítandó sajtóhiba is. D. m. 1. Az ezelőtti lap 5-dik be-kesdétén a betegségek jelesete és ezek száma hibásan hozatván, a kijsritás igy történik. Találtam: Kretint vagy hülyét..... 76 Szélbüdöttet........ 1 Bórbeteget ........ 16 Némát.......... 1 Feltűnő ágyókaérvvel férfit ... 18 Elévült ssemgynHadással .... 18 Ssürk^hályoggal....... 1 Görvélyes tökélyeket caontfenével s egyebekkel.......¦ Gyógyult bujakórosat 35 - ¦ • ¦ 1 Mindössze 167 2. Következik ezek után s többi sajtó-hiba ugyanazon számban. A lap másik oldalán ennek első bekezdésén alulról fölfelé olcaava a 2-ik sorban ,bel-fodorhaj" hilyett „bélfodorháj" j a második bekezdésen Jelűiről lefelé olvasva a 4-ik sorban „takonyfélék" helyett „ta-kárfélék\' ; alább a 7 ik sorba», „lépvás* helyett „lépvar" ; a 9-ik sorban „kemé-nyebések* helyett akeményadétek; a 12 ik torban „kretínismnaa helyett ,kre-tiniamna"; a harmadik bekezdésnél felülről lefelé olvasva a 19-ik sorban „isko láztatá helyett „iskoláztatás\', ol rasan-dók. — 3. As 5-ik számú Ispon a harmadik bekezdésen „I. Lágrád történelme\' he-lyeu a 1. Légrád történelme; a n-gyedik bekezdésen „IL Légrádnak földrajzi fek-helyzete" helyett „2. Légrádnak földrajzi fekhelytete" olvarandó: 4 A 8-ik számú lapon a népaxámo-lási rovatna kimntatátok is kijnritandók. Igy: HUSZONKETTŐIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN í" FEBBUAR 15-én 1863. évi májú* 7 én UrLott közgyűlésen következő határozat hozatott: BA közgyűlés as előtérjesztést be lyeslóleg tudomásul veszi • elhatározza, hogy az egylelkert helyiségéből az aj utcz* nyitásihoz azükségn .212 négyszög öl területet átengedni s eooek^kárpótlásn fejében Knortzer FrigyslŐl \\nyert 90 négyszög, Lővinger Igoácztól ^-j 62 négy. szög — Caemita Károlytól 312 négyszög öl és Fsadat ti Bertalantól megvett 60 négyszögöl területű ingatlanok megvétele iránti adásvételi szerzMé-ek meg köésével Darázs Zsigmond elnök ara megbízza, kimondja továbbá a kőzgyű-lés, bogy ezen nyert t<-rü.«tre épití lehetőleg a táuczmuiataágokra alkalmas szin házat s az egylete, ntm különben elfogadj azon indítványt, hogy a színház az érdekellek m>L g b a 1 I g a tása aéikfil sem el nem id egení t-b e t ő, sem pedig meg nem s t a o t « t b « I A. Végre elhatározsa bogy as egy let helyiség sz i d é n o k-vetltoül, míg ellenben s azin ház cak iaakkorépittesaék Tel, liaazépitkezésí költségek tel j e s e n biztosítva leszne k.B N-ro tudom, hogy czikkiró ezen ^határozatnak záradékát miért nem hozta a nyilvánosság elé, — hiszen ezm fordul meg a vitás kérdés, mert ezen határozat szerint az egylet ea Tele kapcsolatiban a színház az 1000 frt helyett ígért területre építendő éa sz, sz érdekeltek meghallgatása nélkül el nem id-geuit-li-t.i és m-g nem szüntethető, csakhogy az egylet azonnal, a színház pedig csak akk.r építendő, ha az épitkezésí költsŐ-g»k teljesen biztosítva lesznek. Ha az egylet ezen határozatbsn át-viillalt kötelezettségét meg nem tarija, nkkor a másik részről tett ígéret nem lőhet kőtelező; továbbá az ezen feltétel alatt sdotl kölcsönök az illetőknek visaxa-adandók, a közgyűlés hstározata alapján működött bizottaág ál\'al előlegozett költségek kifisetendők. Cjalbatatlaóságot magamnak nem vindikálok és a mint már egy alkalommal k: jelentettem, ugy most is kinyilvánítom, hogy a polgári egyletben annyira azükséges egyetértés helyreállítása végett minden áldozatra kész vagyok; ezen egyetértés azunban nézetem axeriot caak ugy IÓ esithető, ha a polgári egyletet semmiféle p- líukai klubbal kapcsolatba nem hozzuk és onnét a polit kát egészen kiküszöböljük. Szivem egész melegével kívánom, hogy az egylet felvirágzása aikerüljön azon az uton is, a melyen a többség as előbb! határozatoktól eltérőleg haladói akar, de azt az egyet mégia bátor vagyok megemlíteni, hogy az előbbi választmány eljárásának helyessége mellett a polgári egyletnek fennálláaa bizonyít, mert a jelenlegi fgylet 1836. évben ugyanoly kisorsolás alá vont kötvényeden építtetett, mint a milyenekre az alábbi választmány építeni szándékozott és ma 4g év után ott áll az egylet, hogy ingatlana tehermentes nem usaz, hanem készpénzbeli tőkéje is van. S Végre még egyeit köteleaaégemnek tartok itt megemlíteni, és ez as, hogy — míelŐCí a polgári egylet a régi házának az u\'.czára való kiépítését rendelné el, n étesse meg a városnak a minisztérium által helyben hagyott építkezési tervét éa szabályrendeletét, továbbá jőjjőu a Mzom-fcédoe Lovak úrral az ablsk zolgs-lom iránt tisztába, — mert különben as építkezel elrendelése iámét csak írott 1. A kathollkus bitfelekezetnél. Évb. Szül. balt 7 íven alul 7 íren fel. 1873 j 7ö 51 73 -aH 1874 1 96 64 74 1S8 1875 ! 91 36 61 87 187fi : 112 42 43 85 1877 ; 78 38 31 -69 1878 : 73 !><i 41 91 1819 \' 98 43 53 96 1880 l 39 55 48 103 1881 { 48 32 . 37 7&4 3Ö1 446 8J0 2. Az ágostai hítfelokezetnél 1878 n 4 11 15 32 1874 12 11 21 1875 15 1 5 12 187G- 22 7 6 13 1877 15 10 3 13 1878 16 6 4 10 181-9 17 2 4 6 1880 12 7 4 11 1881 9 6 20 26 60 Í8 138 s . Az izraelita hitfelekecetnél. tki3 4 4 B 1 \' 1874 5 4 2 6 1875 5 2 0 2 I87fi 5 1 0 1 . 1877 6 0 2 2 187fi G 0 2 2 1S79 4 -1 t 2 1880 8- 2 S 1881 4 1 ¦ 0 1 4. 28 A többi sajtó hibák nagyobb részben kiigazítva lévén, következik a vége. malaszt msrsd s papiroson és még évek múlva is ott lenünk, ahol ma vagyunk; less egy düledező házunk, melybe fizető bérlőt nem kapunk és melyben é etve-tzéiy nélkül tartózkodni nem lehet. Medís agins ferri. H.-Kanizsáo 1883. febr. 7 én. PLIHAL FERENCZ. Ne neked Polgári egylet.) Nagy Kanizsa város szabályozási térképén a Polgáriegylet háza mindeddig a Lovák-féle házzal egy színvonalban kiépítendőnek volt felrajzolva a ehhez képest készült minden eddigi építési terv, most asonbsn midőn as egylet a régi terv ssertnt építeni akarna, ason hír kering, hogy valakinek eszébe jutott a város térképét kiigazítani a azok, kik as ép:tést ellenzik fennen hangoztatják azon ellenvetés\', bogy az uj szabályozási vonal szerint a Kölcscy-ulczs ferde vonalát követve as egyle>i épület nem lenne se zsép ae czélszerü. / Tréfadolog e az, vagy miféle csodabogár? Ugy látszik igenis félig tréfa, félig komoly a dolog, lényegileg pedig úgynevezett korlesfogás akart lenni, melylyel azok, kik sz uj görbe utcsa mellett lelkesednek, be akarják mutatni, hogy tudnának Ők még anoálcsudálatosabb város-azépitést is kigondolni a meg akarják ijeszteni az egylet azon tagjait, kik a régi házhelyhez eddig ragaszkodtak. ElhiaszQk, hogy pártkérdések eldöntésénél egy egy ügyea csel sokat ér, ha sikerül éa talán a mai világban meg ia van engedve, mig ae ildomosság habárain belül toganatosit\'atik;midőn azonban odáig mi>gy a páriszenvedély, hogy jelszó gyanánt-nearátalja elfogadni «qii őrült é-t kárhozatos elvet tuít-seriot „a Ciél szentesíti az eszközöket már akkor alkotmányos jellegű és művelt emberhez illó pártharca helyeit az ököljog terére ju<unk, a ltova talán még aem ak«r egyik fél sem eltévedni. Ezért jelen esetre nézv ki kell mondanunk, hogy az ijesztgetés kétélű f\'gyver, melylyel nem tanácsos sokat vitézkedni s épen nem volna szabad a a város hitelesített térképét a játékba keverni, mert ez nem ján-keter éa nem pánfegy ver. Feltéve azonban, hogy nem kortes-fogással voina dolgunk\', hanem véletlenségből a térkép iigazitás valóságos tör vényes uton végbement volna, nem hallgathatjuk el aggodalmunkat és azon kérés: az illetékes körökhöz, hogy segítse nek ezen bajon mielőbb, mert igen gyászos következményektől kell tarUni. Mert az egylet azon tagjaival, kik a régi telekhez ragaszkodnak, csakugyan nem lehet e\'hitetni, kogy a térkép kiigazítás tisztán azépitési crélból történt a felsőbb hatóságok által, tekintet nélkül a Polgári egy le\'re; hanem azt fogják hinnt, hogy azoo k ül beavatkozást azon egyleti tagok idézték fel, kik kisebbségben voltak a uralom- és boszuvigyból az egylet ellen külsegitségért folyamodtak I jy ba valóságban nem volna is szolidaritás az egyleti egyik párt és a vá rosi hatóság közt, mégis a látszat mindkettőre szomorú árnyékot vetne, ped:g úgyis elég gyululkbd.es és pártviszály dúlja ssegény városunkat. De tovább menve, ha az egylet elfogadja az ujabb szabályozási vonalat s ugy épit, ahogy a város mérn>ki térképe kívánja: ki mit nyer vele ? A polgári egylet tulajdonkép nem is vesztese, hanem e város ismét egy oly épülettel gyarapodnék, mely világcsufja lenne és korunk ferde irány U megör kitooé. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1882 ik évi deczember hó 28-án tartott rendes közös üléséről. (Folyt és vége.) 243. A mai nappal kilépeti k ma-rai tag, kőmáli lovag Fland\')rffr Ignáez ur, következő írásbeli indítványokkal fordul a kamarához : „Tek ín lei es kereskedelmi a ipar ka isra I Már néhány évvel eselŐlt a helybeli déli vaspálya-állomáson létesítendő vámhivatali kirendeltségre vonatkozó indítványt tettem, de a tekintetes kereskedelmi s iparkamarának, erre vonatkozó s kellően indokolt elő (erjesztése a m. minisztérium által elutasittatott. Habir most már attól kell tartanom, hogy a tekintetes kamarát kifárasztom, mégia kötelességemnek ismerem, ezen indítványt ma újból asőnyegre hozni, kérve a tekintetes kereskedelmi a iparkamarát: méltóztassék a helybeli déli vaspálya-állomáson létesítendő vámhivatali kirendeltség tárgyában isme el tea a m minisztériumhoz fordulni. Szembeszökő, mily nagyok a forgalomra háramló előnyök, mennyi iele&>g«e fuvar, idő éa péna kímélhető meg, a mony- •) Jónak láttuk ezen csikket az etSzŐ-.vei egyidejűiét hozni, szivei némileg világot \'vet a dolog másik oliara isi. nyivel egyszerűbbé a gyorsabbá rá! nd s kezelés, ha a megvámolás mindjárt a pályaudvaron, a hovi az áruk érkeznek, a a honnan továbbutalnak, foganatosítható. Miért van minden nagyobb k-rs-kedelmi ptaczou ily kirendeltség ? Ceek a kezelés egyszerüsitése és idókiraélés czéljából. Miért ne élvezze tehát Sopron is, melynek bor és gabona ke reak ed éae ezáltal tetemesenmegkflnnyitteloék, mind ezen előnyöket? A midőn a tekintetes kereskedelmi s iparkamarát, az er. irányban szükséges lépések megtételére felkérném bátorságot veszek, még egy második indítványhoz is mely a közjó erdekében s helybeli déii vaspálya-állomáson magy. kir. postfthi valal felállítását czélozztt. Ennek szükségszerűségét — meg vagyok erről győződve — a helybéli kir. postaigazgatóság iafel fngjsisraerni, mert bár nem állanak adatok rendelkezésemre, mégís határozottan merem állitaai, hogy ezernyi levél, pénzküldemény a csomag stb. kerül a cs kir. lov a!<aizárnya FlandortTcr és RJaber üeletházuk, a lég szeszgyár, a keményítőgyár, a malátagyár s Lenk Kálmán, valamint as egész ujtelekutcza-negyed számára fel és \'.ea dáara a a déli vaspályán létesítendő póata-hivatal álul s forgalom nemcsak nftg-könnyíttetuék, hanem egyulial gyorsit-tstnék Ís. Ha a déli vaspálya állomásán postahivatal szerveztetnék, (még Bécsújhelynek is van postahivatala pályaudvarán.^ akkor a vámhivatali kirendeltség e téren ia nemoiak Sopron, hunom az egész ka-marakerüifllnok nagy előnyére lenne, miután majd az egész lajthánluli rész, a mennyiben postaküldemény ékről van ezó, javára a soproni s csak ígsn kevé* cselben a győri vámbivatAlhiz utasittalík, az osztrák batirazélen felállított belépő-vám bivatujok álul. Felkérem a kamarát, méltóztassék aziránt adatokat gyűjteni, hiny csomug s küldemény érkezik n:ponként a p.ístáo, mely vámkezelés -.ilá tartozik, hány nagyobb küldemény érkezik egész kamarakerületünk számára, részint mint teher, részint mint gyoraszáhitmáay ide, mely a városba, a vámhivatalba s innen ismét a vzapÁlyírassáJlitaudö, — meg vagyok győződve,^\'hogy ugy a tekintetes kamara, mint a m. minisztérium csodálkozni fognak rajta. A vámkulelea pőstaküid-ményekre vonatkozó évi adatokat a belybli pó-ia-igazgatóaágokvetlen köziendi at<kiutoUa kamarával. Azért hoztam ezeket fel, h<>gy kitüntessem, mennyim srükséges mindkét hivatal -.-..suti álldoiásunkon. Fou-os körülmény tóvsbbá üz, hogy a forgalom fennakadása s hófúvásuk esetén melyek évente ismételten fordulnak elő,, a póstabivstal, egy póta»rá\'.ii ást a városba megtakaríthatna é a pály a-advarról. mihelyt a vona:ok ísm-ít közlekednek, tüstént odábbithatók \' leimének a küloufelelevftlek s péuzkü\'deméuysk. MéltÓztasssnak ezen indítványaimat szives figyelmükre méltatni." A kamara feonti indítványokat a szükséges adatok beszerzés- s annyik idején beterjesztendő indokolt jelentesté el végett az irodához utaal ja. 244. Kagler Henrik kamarai alelnök ur hosszabb, alapos beszédében azon tetemes pénztári maradványra utalva, méiyly^l H kamara ezen esztendői zárja, ezen örvendetes téoyoy el azon kényes helyzetet állítja szembe, melylyel a kamara nyugdijalapja még mindig küzd s végül azt indítványozza: mélióztssaék a kaina ránsk kamarai pánctáráuól ölezer forintot kiszakítani, a ezen összeget saját szolgálati azemélyzetének nyudijalapj^ba beolvasztani. A kamara fennti teljesen índokoh indítványtjkösfelkiáltással magáévá levén, utaaiij* a pénztári hiva\'alt, hogy. évsártával ötezer forintot Bzá]litson a nyugdíjalap javára, miről a pénztárnoki hivatal jegyzŐköny vi kivonattal értesítendő. 245. Uager Alajos, kamarai írnok, utalva a rohamoian emelkedő ügyforgalomra s az ennek következtében beállott munkaszaporulatra, mely tevékenységét a hivatalos Órákon tul ía igénybe veszi, némi jutalmazásért folyamodik. A kamara folyamodónak, fennti okok tekintetbe vételével, 50 frtnyi jutalmazást szavas meg, mírÖl kérelmező jegyzőkönyvi kivouattal értesitendő, 246. Hafil Vilmos Adolf, kamarai napidíjas, utalva csekély fizetésére éa sokévi szolgálatára a tál küsznbéa szinte valamely jutalmazásért folyamodik. A kamsrs, a felhozott indokok teljes méltánylázávst, ezen folyamedónaíc Is 30 frtnyi jutalmasást szavas meg, mitől jegysőköoyvi kivonallal értesítendő. vi1l 247. A napirend végaó tárgya gyanánt moat már elnök ur követke-.ő jelen-.éaC. olvassa fel: .Tekintetes kamara! A természet örökói keringésé ben, a ktsde:- éa vég nélküü időben, gyarló emberi voltunkban egy számtani pon\'ot, a végtelenség- nek egy Vi részletét jelöljük m-g a etm pontot, ezen résztelei évoek nevezzük. Ennek végén, mig körülöttünk minden tovább él éa tovább működik, egy pilla-fiatra megállunk, pareznyí szünetet tartunk s számot iparkodunk adni ss ez évben tortán léatekról. Emi ékezetünkben ss alig ellebbent jelenségeket ujrs felélesztjük hogy megmérlegeljük, mennyire haladtunk kitűzött ezé íjaink felé a as elmúltból tanúságot vonjunk le közel jövő ben! teendőinkre nézve. Ily pihenési ponthoz érkesett a tekintetéé kamara a mai nappal, a én Örömmel ragadom meg e pillanatnyi szünetet, bogy működésünk közelmúlt évére rövid visszapillantást vessek. Az elmúlt év, kamaránk njjáala-kulása ó\'a az első teljes év s azért kétszeresen figyelemre méltó. A kamara a mai napig 7 rendes és 3 rendkívüli közös Ülést tartott, melyeken Összesen 248 tárgy került tárgyalás alá. As csen ülésekre való elÓkéjsitÓ munkával az ipar-szakosztály 2,a kereskedelmi szakosztály 1, a közös bizottság 3 és a pénzügyi bizottság szinte 3 üléeen foglalkozott. A mí magukat a tanácskozási tárgyakat illeti, esek nemzetgazdasági életünk minden ágát felölelek, s s késükön lévő nyomatott jegyzőkönyvek híven tükrözik vissza a kamara működését. Azért c-akia az év legfontosabb jelenségeit sorolom fel, hogy a kamara ósdijait és törekvéseit néhány pálds által jellemezzem. Itt mindenek előtt azon élénk érdeklődés érdemel említést, melylyel kamaránk s hasaí szövőipar fejlődését kísérte, mert e téren kifejtett működése ugy látszik már gyümölcsöt is hoz, s mennyiben Zalamegye a szövőszékek javítása a szaporítása mellett Muraközben a a vend határszélen állást foglalt, S<t. Gotthárdoo pedig egy szövőgyár terveztetik. Ide tartozik továbbá s nyers búrok mikénti késelésének kérdése, mely ezen kamara által állíttatott előtérbe, a jelenleg, a m. minisztérium intézkedése folytán, as összes érdekelt köröket foglalkoztat j. Megemlítendő továbbá azon elénk hírlapi munkásság, melyet a kamara, a hasai iparnak nyújtandó-állami kedvezményekről szóló törvénynek minél szélesebb körben leendő mogiemertetése körül kifejtett, buzdítva aQnak telhető kibasznál ásárs. Ide tartozik a kamarakorületbeu létesítendő közraktár kérdése is, melynek megoldásánál kamaránk egész éven át ezskadstlsnul közreműködött. Kamaráok Testéről szorgoltatott to-ábbá először a részletjegyü.-.Iet szabályozása, s azért erre is háramlik némi érdom, ha ;.z ez üzletágban pariaszol: számtalan visszaéléseknek, a jelenleg megvítatsa tárgyát képező törvény álla], gát vettetik. , Kamaránk továbbá ezirányu fehér-j^szlesck s emlékiratokban állást fogialt a v..iár:i..pi munkaszünet, a soproni állami rea tanodával kacsolatban létesítendő kereskedelmi s ipar szakiskola; a Fiúméban létesítendő árumintatár; ¦ bnda gy^ri vasúti vonal éa a vágvöigy: „vasúthoz tartozó sopro n-pozsonyi vonal-részuek, nemkülönben a sércs-nugyhö-fláuyi szárvonalnak s a szombathely\' pinkafői helyiérdekű vasútnak kiépitése, az Ötkilóskávécsomagokksl való keres-kedéa megazoritáia; a győr-soproo eben-furti vaaut győri indóházának a cs. kir. állam vaspálya ugyanottani indóházával lre-n<lő 5st zeköttetése; a postadíjnak s megszállott tartományokkal való forgalomban leendő Iczzállitáaa s egy Sopronban láteaitendó dobángy ár «j alléit. Folyamodott továbbá a hásaUsí törvény időszerű ssabályosása s oly ipartermékek behozatalának eltiltása tárgyában, melyek oly felírásokkal vannak ellátva, melyek alkalmasaknak mutatkoznak arra, hogy azokat belföldi gyárt mánynak tüntessék fel, b ellene nyilatkozott a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelem megadóztatásának. A min. í\'T.li vázlatos őaszeállttás-b-il is kitűnik, a kamara valamennyi napikérdést, a mennyiben az ipar- és kereskedelemre általában, különösen pedig kamatakerÜletüok iparira s forgal mára befolyással lehettek, • élénk figyelemben részelteté é-t soha sem mulssztá el alkalom adtán kérő, sürgető vagy óvó fxavát illetékes helyen felemelni. Ha még sem mutathatunk valamely nagy, szembeszökő eredményre, ennek oka egyrészt a kamara felette szűk hatáskörében fekszik, mely egyesegyedül közhasznú indítványok, s indokolt véle móoyek felterjesztésére s a legte-heeebb hiányok s bajok felfedezésére szorítkozik; desemmiönnálló cselekvő tevékenységgel nem bir; másrészt a kamarákhoz tartozó Ügyek természetében keresendő, melyek többnyire alapos tanulmányt, részletes előmunkálatokst s ennélfogva hosszabb időt vessnek igénybe. Az iroda egész éven át fokozat munkásságot fejtett ki, miu\'án aa ügyek eddigelé n-m tapasztalt módon szaporodtak a a kamarai illeték kivetése, a ftije- lentéshez szüaséges adatok beszerzése, foldolgozita s lefordítás., a folyó ügyek elintézése, a tárgyalás slikss-fltó Ügyek felszerelése s el intézése stb., a létező n,U!l. kaerú legnagyobb megfesritéeet köve\'.e\'á. Az iktató ugyanis 2893 ügydar. bot mulat, a mult év 3041. darabjával szemben, mig a postai kézbesítések száma 1024 ről 3625 re,\' a helybelieké 65 ról 200 ra szökött. Sajnos, ss elmúlt év eem folyhatott le zavartalanul. Augusztus bó 14-ea kamaránk érdemdús alelnöke Ráts Ágostén ur, áldozatul esett hogssu évi beteg-\' légének s benne kamartnk nesacssk egyikét legrégibb, de egyutt.l egyikét legbuzgóbb tagjainak ís veszité. Emléke közüliünk fng élei, min: szelleme tovább ál ea működik * t. kamarai tag urak áldozatkész, buzgó s czéi-todstos törekvésében, melyért ezenael elismerő köszönetet mondok. Fogadjak, t, ksrtársaim ismételt köszönetem kapcsán az uj év kttszöhén egyúttal legssivélyesebb üdvkiváes\'iasat s engedjék meg, hogy azon éds rsmény-nyel sárhssssm beasédem, miazerint nly gyakran bebizonyított köteleaaégérzctük, élénk érdeklődésük s bölcs tanácsuk, ka-marakerületünk javara, ss uj évb-n ia mindenkor oldalamon álland " A kamara, aa elnökaég fenti zir-jelentését, élénk helyesléssel tudomásul veszi s elnök ur stív^lyes jókivánatait hangos „Éljen\'-nel vtaszoDOzss, \\ 24S. As elnök ur fenti élénk he^ea-léssel fogadott zirjelen\'.ése alig hangzott még el, midőn a kamarai titkár emelkedett tel helyéből, következőkben fordulva az egybegyűlt kamarai tsgok hoz : „Tekintetes kamara ! Kedvet kö-telességdmoek ismerem s t. kamarának becses figyelmét a közetl jövőben bekövetkező oly eseményre flbivoí, mely a kamarák törtenetében a ritkaságok köré tartozik. Jövő 1883. évi január hó 6-án hu-azonötödik évfordulója Isend acoe napnak, melyen igen tisztelt elnökünk, Müller Pauliu ur, a kamara tagjaínak sorába lép-tt. Es azóta, egy telj-s negyedszázadon át, lankadatlan buzgalommal, nemes hévvel, áldozatkész lelkes désiel szolgálta azon ügyet, melynek mi ia barcsossi vagyunk, a kereskedelem és ipar Ügyét. Csak a ki azon azámtalao akadályt ismeri, melylyel ezen ügy nek évtizedeken át küzdenie kellett s most is küzdenie kell; csak aki asoo nehéz áldozatokat mérlegeli, melyeket ezen ügy idóheu és munkában híveitől koveel; csak a ki szintén megizlelteafélreérléanek, melylyel-a kamarai intézmény oly gyskran ép azok részéről találkozik, kiknek javára fáradozik, keserű, izét: csak a képes, teljes mérvben fslfogni, mit teszas, huszonöt éven át kamarai tagnak lenni. S igen t. elnök urunk e hossza idóa át hazafiúi áldozatkészségének, fáradhat-lan munkásságának a nemra buzgalmának oly sok példáját i.d« mint ^evesen s közügyek terén mulcud> férfiaink közül. — Ép szórt bár i\'y nemea ténykedés s ily fényes mult, jutalmát Ocmagában hordja, szükségesnek talá on, a magas kormány figyelmét ezen bekövetkező negyedszázados évfordulóra í -Ihivni, hogy legszebb hivatásának, mely a polgári erény elismerése s méltatásában rejlik, eleget tehessen." A kamara a titkár fenti elóterjeaz-téaét a indítványát kőzlelkedéssel magáévá távén, elhatározza: miszerint a m. földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a ksmara elnökének ezen, az 1883 év január bó 6-án bekövetkező hüssooötéves jubileumáról jgyÓLÖuyvi kivouattal értesítendő lessen. Más tárgy nem m%rúlvén fel s: ülés bezáratott. As el-ök MÜLLER PAULIN. 4. titkár: SCHINDLER FERENCZ. A soproni kereskedelmi és iparkamara koréból. 845. <ry 1883. Hirittmény. Az osztrák csáss. kir. kereskedelmi minisztérium, nemzetközi villamos kiállításnak Be\'caben leendő rendezését engedélyezte, mely sz úgynevezett „Kotunda" • épületben fog 1883. augusztus hó végéig megtartatni. A kiállitó tárgyakra vonatkozó bejelentések, melyek meghatározott minta szerint eszkölendók, legkésőbb lö83.ma • czins 1-én ezen csim alatt „Direktioné Comíté der internationalea elektriasen Ausatelluog\' Wien 1883. Wallítschgass-Nr. 9. beküldendők, mit kívánatra ezen kamara ís szívesen eszközöl, mely esetbeu azonban kellene, hogy. ezen bejelentések néhány nappal korrábban hozzája érkezzenek. A bejelentett t rgyak elfogadása íránt a kiállítási bizottság határos. Helypénz nem fiseleadó. A kiállítói bisottság a kiállitási tér helyreáll!tá-aáiöl és állalános dtssiléséről önköltségén HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBBUlB lóén 1883. gondolkodik. Ai átengedett tér -eud«é-tét éi külön disxitézét minden kiállító saját költ légére tartozik esakóxiitni. Az egyet kiállítók rendesééi tervei kiritelük előtt as igazgatósági bizottság (Dl re ktiTUt-Comité) által jóbagyandók. A kiállítók által igénybe vett mozgató eröér egy-egy lóerő éa egy-egy ára ntán számított 20 kr. fizetendő. Sopron, 1883. jannár havában, A kereskedelmi s iparkamara. Hírek. - Gróf Fest etlch Gyorgyj meghalt f. hó 13 án. E szomorú hírt lapunk zártakor vnt ük. As elhunyt jeles hazafiról majd áidem szerint fogunk meg-emlékezni. — A nagy-kanizsai .Polgári Egylet* f. évi február 18 iz napján d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Költségvetés ->iegállapitáaa. 2. A> átengedett utcíateiület kártalanítása, 3 Építkezés. 4. Ax alapszabályok módosítására vonatkozó indítványok tárgyalása. — A kereskedelmi ifjak önképző egyletének könyviéra javára rendesett es 1. február hó 10-én a „Saarvas" dísztermében megtartott hangverseny való ban jól BtlterÜllTT— A lőrém tökéletesen megtelt éi a küzőnatg szült figy < lemmel várta a hangverseny megkér (lését, melynek érdekesen ÖSSZöjIIíIo; t rou-.ora következőkép folyt le: I) Ojeront, (mely trió alak b-n ión előadva), mind a 3 közre működd technikáját ille őteg \'Ügyesen játszi, de előadása különösen a nuanci rung nem kevés kívánni valót hagyott hátra. 2. La seri na ta ban főszerepet Stern Paula kisasszony vivó, kinek alighogy megcsendült kellemes hangja, mindenki megismeri azon a conservatoríumi iskolázottságot. 3) A fénypontja a műsornak volt H-iissiger Dao. —A gyönyörű melódiáktól csak ugy áradozó darabban, mely a legnagyobb ttebnikai nehézségekkel Tala tu\'lhalnKtr^a, ragyogtatta tehetségét Stern ur, csífailatra méltó kitarlns«al játitzván a darabot, melynek előadására uaak művészek váltalKOxbatnak, kíema Und\' Kohn II. k. a., ki as ú részét is pira\'Iau Ügyességgel adá elő. Grobetti M. k. a. iránt érdeklődé ét legjobban kímitwtta a közönség avval, bogy szűnni nem akaró tapsok közt egy Solo darab játszására szóllitotla fel, ki e felszólításnak engedve e,;y ií-gyar Abránd-o. ját szőtt, melylye) mindenkit elbájolt. B-f-j«ő darab „Marcii" Stero Zsigmondtól ez a közönség hangulatát élénkí é. /— Stern ur e darabban kettős tehetségének adá bizonysága\', — elősxör is, rövid ittléte alatt tanulóit képesité nyilvános helyen fellépni, másodszor ügyes béren desése a hangszeréket illetőleg. Tanítványai közül a darabban résztvettek, a két Flscher, Mikolásch,GoIdmann, Veismayer Zerkovnz. A Marsch Grűohuth H. ba rátjának volt ajánlva, ki lögtÖn mel-\'g szavakban köszönetét fejezte ki a sz- r.fl iránt. * P. — A nagy kanlzsxi tiszti önsegélyző-szövetkezőt 1883. évi február bó 28 án délután 6 órakor Nagy-Kanizsán a polgári iskola helyiségében rendkívüli kdxgyü\'ézt tart. A közgyűlés tárgyai: I. A* le köszönés folytán megürült elnöki állás betöltése. II. Netáni indítvány. Kelt N.gy-Kanizsán, 1883. évi február 12 éu Az igazgatóság. Jegyzet; A közgyűlésen előterjesztendő indítványok a közgyűlést 24 drávai megelőzőleg irisbelileg az igazgatóságnak benyújtandók. — Az nj-ntezát (bánom utexa) hír szerint már megnyitották, a Lovák-féle telekrészt 8500 forintért megvásárolván. — HeghUó. Nagy-Kanizsán 1883. február hó 24-én szombaton ez .Arany Korona" éttermében nagy tánc/próba zártkörű koszorúcskával egybekötve li-end. Kezdete esti 8 órakor. Krauiz Gyula, tánex- és illemtanító Pápáról. — Kunfl urnák mai számunkban levő hirdetésére ax olvasóközönség figyelmét felhívjak. — Laky k a. hangrersenyéról Kaposvárott a „Somogy" következőket írja: Laky Eugénia k. a. hangversenye szombaton estve volt a „Korona" fogadó nagy termében. A kisasszony meg jel né sekor éljenzéssel fogadtatott; kedves megjelenés, hangja csengő, tiszta ás iako látott ; különösen meglepték a közönséget népdalai, melyeket zajos tapsokkal fogadlak, s volt olyan, hogy háromszor U ismételni kellett. A hangversenyben közreműködtek még: Liahardt Igaács és Heller József urak. Az első is magyar dalt énekelt, érzéssel, jó felfogással, hangja trflteljee, éljensétsel togadták. Heller József pedig olyan hangterjedelemmel rendelhetik, bogy ha iskolázza, tanul benne valóságot ezüstbányát bír. A gyermek Duettet: a részletet „Ördög Róbert" bői "gyformán.zajosan tapsollak, s. többször hívták Laky Engenía kisasszony nyal. Általában a hangverseny szép sikerrel folyt le. A helyek többnyire el voltak foglalva. Kosicsel- karmestert, kl * darabokat nagy ügyességgel kísérte, szinte k hívták. — Következő gyászjelentést vet- tük : Özvegy Gyulai Gaál Endrédé született Karácsony Mária, agy saját, mint as összes rokonság nevében szomorodott sxivvel jelenti Mereteit ét feledhetlek fér jenek Gyulai Gaál Endre 1848 iki honvéd századosnak, éle-e 67-ik, boldog házasságának 32-ik évében, 1883-ik évi február 11. napján dé előtt 11 és fél óra kor hosszas szenvedés és a hallottá szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogaltnak hűlt tetemei f. évi február 13 án délután 3 óra-k<rfoguaka keszthelyi savmiklóti sir-ker\'ben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő ssenliuise-áidoztt pedig f. hó 13 án délelőtt 10 órakor a helybeli ple báni templomban fog b?mutattatní.Keazt-hely, 1883. február 11-én. Béke hamvaira! — A „Sümegh vidéki vörös ke reszt-egylet0 Sümeghen 1883. február hó 18-án a reáliskola épületben közgyűlést tart; melyre Z.-SxU Gróih, Tapolca, Rendek és Sümegh köreiben levő tagjai tiszt-tettel meghivutnak. Sunv-gh febr. 10 én 1883. Dórtier Kaje ánné elnök. Báofi Alajos titkár. — A zala-egerszegi első zenekar által február 8-áu Zala Egerszegen a „Zöldfa" nagytermében rendezet\', agy nevezett czigáaybál várakozáson felül jól sikerült. A város iutclligentiája igen szépen volt képviselve, A ,,Z\'i!dfa1\' terme már 9 órakor meglelt ragyogó axépségü hölgyekkel. Ott voltak a díszes koszorúban : Pepita Ziuzaika. Rózsás Róza, Un-garn Teréz (Baksu). Varga Károlyoé (Rendek), Bandi Kálmánná, Rózsás La-josné Balogh Angéla, B-rkea Katícza, (Pápa), Kontó Ilka, Kardos Olga, Balogh Gizella. Nyárj KUr (Csurgó,, Arvay Anna, Arvay Jf/ss«fné, Horváth Jánosné. Csicseri Farencxné, Horváth Ferenczé, Krausz Hermanné (Nsgy-Kanizsa), Toky Éva, Dobos Veron* stb. A kedélyes mu. latság reggel 6 órakor ért véget. A talp alá valót Csicseri Gyula jelez zenekara húzta. Egy jelenvolt. — A Balaton áradása. A Bdaton árd és p\'díg legu\'óbb egy egész méter rel. A Balaton vidékét fenyegető veszély nem csekélyebb, mint amelyet a Duna okozott csak az imént. Es az árhamarabb malik, mig a Balaton minden cseniixné-teroyi áradása ezer ét- ezer hold földit epyenesea semmivé t^ss. Az 1877. és 79-ki nagy áradások ismétlődnek, mert most Kik a legjámborabb művészek Bécsben ? ACarl színháziak, mert azok már a farsang alatt is böjtöllek. — Hogy tetszik önnek ez a hölgy ? kérdi valaki egy kereskedőtől, rámutatva egy szörnyen de-coltetált dámára. Nagy a deficit, de kevés a fedexet! hangzott a válasz. — Re-vokálás. Egy német lap nyiltlerében nemrég es a közlemény jelent meg: „Azt a sértést, melyly"i nemrég Mayer János urat illettem, elhamarkodásból visszavonom." A vesszőt az „elhamarkodás ntán kellett voln^ teni, de a szedő jónalcJbttta, a dolgon változtatni. J \\ — Asszonyi boszu. Bécsben egy ax intelligens körökhöz tartozó ifju&ölgy akar-ita ellenére egyik barátnőjét párta alá segítette ; ő ismertette meg ugyanis egy fiatal vagyonom tanárral, ki később a lány kezét megkérte. E fordulatra az önkény telén hixasságsxerzőt, ki maga ís hajadon volt, sárga irigység 1-p\'e meg s titokban boszut forralt a boldog menyasszony ellen. B. Evelin —- igy bíviik a \'..¦.nár aráját — mult szombaton akar\'a megtartani esküvője\'. A jó baránŐ meglátogatta a menyasszonyt ós segített neki a frizura elrendezésében. Egyszerre azonban a szép Brerhosaxu esörrenést ball — as irigy leány hullámoB bajit egy el rejtve tartolt <-llóval tőből levágta a a szép fürlökkt-1 kirohant az ajtón. A szegény menyasszony majdnem eszméletét veeziette s ax esküvőt elakarta halasztani, a vőlegény azonbau tudni s.-ra akart er-ri\'l. Egy ügyes fodrás . a menyasszony haját, ugy ahogy lehetett, rendb-szede s azeskÜVÓdélutáo két órakor csakugyan megtörtén\'. Ax ifjú pár kéj utazásra indult, a „jó" bart-tnó ellen pedig már megtették a törvényes lépéseket. — A mibe a vajat takarják. Bécsben a napokban rájöttek, hogy a vajáru-Bok a korházakban veszik azt a vásznat, melybe a vajat b-le szokták takarni. Annak a tok ragadós betegségben elhunyt embernek ki sem mossak a fehérneműjét s igy az án könny u meglehet magya-rázn;, mínt ki-letkezhe\'.iiek olykor olyan betegségek, m"lyeknok okán hiába töri lejét az orvos. — Tolsztoj grór, a hiies orosz író, jelenleg zsidóul tanul. Min. r, a m-.\'síkv/i zsidó rabbinus naponkint eljár hozzája és oktatgatja a beb-r nyelv gram matikájára, melyet To\'sztoj már annyira elaajáti\'ott, hogy az ó-testamentimnt tel- a hol aztán nagy nehezen kisüli, hogy — egy kii tévedés cz egész. A 60 éves Kümmermannt Ósssejévesztették egy 25 évet Fiscbmsnn nevű rabi ógy íj kossal, kinek ssemélyleírásában ki van írva különös ismertető jelképen, bogy jobb kezén két ajja hiányzik, holott Kümmer-mannak keze, lába teljezen épt Hogy a szegény vén embernek ezért e barbarizmusért valami elégtételt adnának, arról persze szó sincs 1 — A&tlk reggeli. A római művészeti klub nemrég a Csraoalla-féle tber* mákban regéli* rendexett] melyen minden a régi Rómára e\'..lók\'\'Zt?lctt— csak as ételek nem. A leríni, nol; ben t római minta szerint yali berendezve.:, a foly vast Upoítii kel1, ha c.-..ik valaki n.-m tsánja m^gát .-a,- hogy a gép elzuzza. A biró káromkodott, dult-fult, átkozU a malmot, izzadott^ de nem állhatott meg. Midőn 20 p-rcí eltelt, égésien kimerülve jött ki és megesküdött, hogy soha többé könnyelműen nem fog valakit taposó malomra ítélni. RÖvíoVhirek. A simontorcyai bíró oaküduxéki tárgyalást tartottat odavaló tanító ellen, s az idéivéoyre megjelenni vonakodót fegyverét erővel vitette a köxaégházához. A tanító pn.nzazal.-K — Ounst Ferenez vtózpfémí p"l^.itnics!er, volt orsr. képviselő, mughalt. — Egy uógradmp sxolgak tógában jártak, ax é\'Up pedig\' zjyel paiualáv községben eibatároxtatott, ekképen hangzott: Gnstatio (uttiettek,) . bogy óveukint négyszer magyar egyházi lagana (leve-.) pitcium patina(lia!,) lumht; nzóaukia1 ;Mrlaaséb. — Beriihardt Sarah bubuli et vitulini (marha- és borj usült,) éksterei i--.- réué\'. az első napon altilia aasa cam ao«taríis (kappan sulátá- 185.000 Irank folyt be. — A brit felszí val,) palm-nlum britannicum ^aogol pud- j geten még egyre dúlnak a viharok s olyan, sót már rnagyobb a Balaiou, mint\' jesen bírja, olvasni erodeúbeu akkor volt. A jelenlegi vízállás 80 ceu timéier az újból megállapított szabályozási vonal fölött, vagyis 110 czentimé\'-er a régi 0 pont tölött, pedig a szabályozás törvénye szerint a legnagyobb víznek nem volna szabad tóbbr.i emelkedni 50 ezen ti métere él. Ez a legnagyobb víz pedig régi tapKBstalat szerint majua közepén szokott bekövetkezni s oly kivételes esetre, milyet a mult évi száraz tél oko- j zott, hogy tavHSXszal áradás helyit\', apadás álljon be siáraílauí nem lehet, Ha roár most jinuárban van 80 cxenlimé-ternyi áradás, mi lesz még május közepéig? 1879. januárban 20 cz^ntiméUrre! v. lt a viz kisebb, mint a mostani, és jannár, tebroár és márcziasban ugyancsak kevés e=ő eseti éa mégia nagy vol\' az áradás; most még uagyobbtói f-i -h-;\'übk. — Fehérváron, a Széchényi n\'czá- ban, egy buli cégtáblájára magyar ru-hábaoltózötl férfiú vau kipitigalva, hóna alatt e^jy kis hordót tart, melyre „Eczel" szó van Írva. Az egész kép ata!t pedig a következő feliral olvasható; „vegyes ko-reskedéa a vigmagyarhoz." — A jeligét Jevölke. A „Wiener Allgemeine Z-titung" nemrég njra pályázatot hirdetett egy tárcsára; természete sen érkezett elég olyan pályamű íb* mely Uek szerzője nem tartotta be az előirt föltételeket. Ezek közül a legmulatságosabb egy „kék harisnyás" pályamüve; ez érdemes hölgy akkép értelmezte a megkívánt „jeli. és levélke1," hogy tár czája alá oda bígyeax\'ette teljét nevét éa lakását, a mellékelt levél bori\'ék b* pedig tett egy p* pírszel etet, melyre csakagya rá irta a mottót. Ez iz jeligés levélke! — Talpara varrta az erszényét egy horvát betörő-tolvaj, kit a mpokbaa •ogtak el Zágrábban Gondosan megvizsgálták tetőtői egész tulpíg. csak az volt a baj, hogy épen z talpát nem vizsgálták meg. Mikor aztán vissza akarták vezetni a börtönbe, egy zsaodároaK a fogoly talpán feltűnt valami fehér folt. Utána néztek — hát egy, a bőrhöz varrt vászon-zacskót talál\'ak, mely telisdedteli volt bankóval. — Villamos fény ?8 szeplő. Egy angol hetilap a kővetktiőkép iparkodott ellenségeke: szerezni a villamos világítás nak: Ha gyöngéd arezbórü emberek hosssabb ideig ki vannak téve a Villamos fénynek, kezük ét arezuk tele lett ssep-lövel. A villamos fénynek épen olyan a hatása, mintha az ember rekkenő nyári jnelegbén napernyő nélkül jírna a napon. — Ha ezt az asszonyok elhiszik, bizonyára mind esküdt ellenségei lesznek villamos világításnak. — Humor. Béosoen mos- es a két éles jár tzájróUssájra: Miért szűntették be a Carl-szinhás ctőadftait? Mnrt nagyon sokat követeltek a ízta\'őizektöí. — Rémes családi tragédia. A Majua melletti Frankfurtból irja rendes iHvelezónk : E hó 8 tői 9-re f rdnló éjjel Halberstadt lisztkereakedőt nejével és két leányával megful»dva találták lakásán. A borzsaz ó eset iiir- villámseb-:s-séggel terjedt el u vArosbau cs rövid idő alatt óriási népíömtg leptd "1 a liszlke-reskedő 1-kásán^k tájéka. Eleinte azt hítlék, hogy a megfulladt c^a\'ád ezeren-csétlenié>nek esett áldoraul, kc^\'bb axouban kiderült, IWgy itt boriasstó családi tragédia játszódott 1<, mert Halber-Bla-\'.t azánlSíándékkal nem zárta el a gázcsövet és a kiömlő légaxeaz őt magát és egráz családját m"go!te. A rémítő tragé dia okán] zavart anyagi viszonyokat emlegetnek. — A tltokszerü dominó. A minapi bécsi operabálon n»gy feltűnést keltett egy fehér-ruhás dominó, a kinek ra-ganyos mozdulatai, élénk tüzű fekete szemei s karcsú termete sok férfi kiván-csisÁgál felébr-sz é. Egy ti-.-a! ember meg is sxólitotta s a társalgás csakhamar annyira juott, hogy a hölgy találkát adotl neki a Bösendorfer-féln hangverseny teremb-í. Alighogy ez megvolt, a dominó otthagyta és egy óreg-3 ember karjába csimp .szkodon. A íaképoél hagyott uracska azonban utánna ment és háta mögött hallgatódzott, hogy vájjon mit fog beszélni azxal a vén szeladonnal. Egyazer csak hallja: „Legyin enyedikén meg enyedikén este a Büdt-ndorter-féle hangverseny teremben." S a hölgy újra más férfi-, okkupálr. Itt is axzal ér véget a beszélgetés, hogy : „legyen Hnyedikén" stb. Ekképin legalább sxáz omb r: megszólított a ti\'Ukszerü dominó; végül felsietett a koncaira. Emberünk oda is követte éi hallotta amint a fekete sacmü hölgyecike egész boldogan azt mondta egy idősebb nőnek: „Pompásan megy mama! Legalább száz embsrt megizóli-to\'tam már ! Mind eljönnek a hangversenyemre — és miud fizetnek !¦\' — A knthedraról A viligtörténel met magyarázza a tanár. D\'Arc Johanna ról, az orleanii azüzről beszé1 nsgy lelkesedéssel, íme, fiaim! kiált fel nagy hevében : igyekeztetek, bogy valamennyien D\'Arc Johannák lehessetek 1 — Egy ki tévedés Hogy az orosz igazzágzzo!giitatás milyen lábon áll, eléggé tudvalevő dolog; azért nem is lehet meglepő a következő, igazán szörnyű történet, mely a mu»zka czár birodalmában egy szegény KUmmermann netü osztrák honpolgnlgárraí esett meg. Kűm mermannt, egy hatvan éves embert, mikor hat hónappal eselőu ZbaraznáJ. á)hal-dt a/ orotx határon, elfogták, vasra verték ét így szállították as ország belsejébe, Kremen«csbe. Itt n^gy hónapig tartolták a börtönben, bilincsre verve, innen Dob-, noba eVvé&BI R-LdzíwÜba szállítói ált, ding,) caseus et mala (sajt éa gyura./cs,) potO ex fába arabica (fekete kivé ) rína condita (likőrök.) A f«lkf»trmtök<\'t job bára latin nyelven mondták, term*rétesen nem cic-roi latinsággal. — A villamosság s a báli tollettek. Tronvé Gusztáv ismert párisi elektrotechnikai kicsiben már a rnntt \'vbeo síkeresen ér1 ék esi lelte a villaraoságoi a hölgyek báli ruháinál; most An^o ur szagban a villamos világítást haaroáltr.k fele czélra. Tronvé kis, hat czeotinv\'V r hosszú a másfél csentiméter ezél-sségü galván elemeket kemény k sucttk dobozba erősített, melyet a hölgyek zsebükbe tehetnek. Ez apparátust a <uha szövetébe szőtt, rendkívül finom nodr^iy. huzal köti összb a fjekkel, ii\'."!v külötv féle alakú gyémáut-éksxerrel, (péld. egy exárnyait csapkodó madárral! I»he\' di- B-itve. A Bzároyakat ax előidézett villa-1 p _ „ „ ¦ . . mos áram mozgatja, mig a g) émiBtok aj ¦ * »* tündéri fényben ragyog\'ak. Még ered-,\' — A fiákkor SZŐ eredete. A tibb. villamos totletteja volt r-gy hölgynek j filcre vagy magyarosan fiakker egy szent Hull angol város egyik áíarcrós balján.; ot vére viheA viasza, még pedig a szent Ki a hölgy úgynevezett „phantaaie coato j Fiacríuséra, ki a legenda asarínt 600 kö-me"-Öt vnelt, m-jly nagyszámú apró izzó- : rül élt s fia lett volna IV. Eugen, Skó\'-viliamfeny linipákkal voit tele rakva; hou királyának. A trónörökössel n-velője különösen luk ily 63 iámpácska volt a 1 annyira megkedvolre\'é a mgányosélrtet hajfoualok közi. Huta mögött egy olasz - hegy a fiatal király lemondott a koroná-kintornáí rncot, kinek sípládája két zöíd ról és hatalmáról s T»ron m^uux< püspök selyemmelrbevont, rózsslllal volta hölgy j meghivisársSirs nevÜ hugival Franczía-rabájávalösszekötve, Asipládában, mely- országba költözött. I t Taron pöspök, nek csak kit része szotgilt zenei osélra, . Maaux\'ül két órányira a Fardille és Brie villámot telep volt etrejlre. A kintorna ¦ közti erdőben helyet adott, hogy zárdát forgatása által a vnUmkcszülék működni jépiteen. Eugéu halála után Fiacre öcsete kezdett s a fény lámpák kigyulladok, került a trónra, de mert rosszul körmi-Természetes, hogy a „ragyogó" szépségű \| nyoxolt, egy skót kfl\'d<itt»ég fölkereste óriási károkat okosnak. A budai hegy-palyan a letolyt január bóbaa fel és ali ösaxesun 36.246 személy köxlrkedstt b ex--k utiu a bevétel 2355 frt 98 kr. volt. — Éeslnek, a budapesti bllard-mesternek nem nagy szerencséje van. mert második ellenfele, Kaufmann, te legyőzte; a becsiek örülnek a nagy győzelemnek. — A párisi, exeiőtl Gtmb^tt által képviseli kerületben nagy savargásak vannak, melyek olykor erős csetepatékká fajulnak ; a legiüélesebb szélsők egymást keserítik. — A zürichi magyar egylet bz alaptőke kama\'aitiyj, melyek a lefolyt félévben 67 franyí ösazegre mentek. 23 átutazó magyar segélyezett. — A „Protestáns Theológlal Könyvtár- előfizs:ési határideje, mr.rcxítis végéig meghossa-biija Kovács Albert, szerkesztő. hölgy mindenütt leírhatatlan hatást kel tett — — TŐmeges esküvő. Hogy míké- : pen Ifhet a vadházussagokat m^gszün-telni, vagy legalább kevesbíteni ezek számát, erre nézve ugy látszik a legpraktikusabb módot találta fel lilék Vincz-Újpest derék plcbánust, kinek plebinii-jáb-tii.igen aok«n éltek vad házasság ban. A plébános ugyanis kihirdetne a szóizók-ról, hogy mindazokat, kik vadháza->aág-ban élnek, kész íugyea összeesk-tni, s gyermekeiket lörvényaiteni. S im-, \'-gy rüvíd hónap alatt több mínt 30 pár jelentkezett nála osketés végett. Bizonyára szép és követésre méltó péids. — Kongótok es magyarok. A becsi khinai kovotség titkára a míu^pi udvari bálon axtaz ó»zrevételt tette, hogy a mongolok nemzeti viselete nagyon hasonlít a miénkhez. Azok is aUcODy, ke. rek kalapot hordanak,- melj be acoaban nem kakae- v»gy daru\'ollat, hanem pá-vatnllat tűznek. Ax alti la is meg van a raengolok- és khinaiakn U, és a bécsi khinai k^vet ís hord ilyen fajta xainórosott kabátot. A khÍDuíak és mongolok minket Kmadják" nak hívnak ; regi krónikásaik sokat beszélnek egy Hong (.pnsztán tanyázok1\') nevü törzsről, mely régente nyugat felé vándorolt, s most általábau azt tartják, hogy mi e „Hongtt-lörzs i a dékaí vagyunk. — A jégSpOrt és a női divat. Lidy Harberon, egy a divat birodalmiban hangadó angol hölgy az elzó looduni ez idei jégünoepen egy uj korcsolyázó öliü zetel viacit. melyeife]tálalója „Daal nek nevezrjtt el. — Az ö.tötet kiásó zse-nialízan szabott férfinadrágból áll, melyhez as annyira kedvelt angol jacquetet viselik: a fejen pedig egy kapUionforma kalapot, melyről tarka tollak lengenek alá as aruzba. E tollak végét egy valódi forgó tartja össze. Lady Harberon utánzói mi-.d azt monfaják, hogy es az öltözék ríndkÍTÜl kényei mes és csínos. — Biró mókns-kelepczébe. Lord Piait aigol főbíró, ki életében már igen tok lün-.st ítélt taposó malomra, e u\\ pókban a Cierkemrell börtönbe ment, hogy megnézze a taposó malmot, m--.yt még sóba Bem látott. És hogy fogalma legyen arról, minő borzasztó büntetés az, bement a nagy hengerbe, melynek sz-r-kerete f&kéletessn haaonlit a mókna kalitkákhoz, m\'fdjg hág, de-essk a kerék forog, ő pedig egy he\'yen marad. Már ogy p-rct mulra Vgf kifáradt, hogy a felvigyázót megszólította, ilTitaná meg a gépet. Lehetetian kilépnjr ursm, •¦n.-.u szol a tuivigyázó, a kerék csak 20 peres múlva fog megáilani, i-n azt Ugy igasi-lottam fis a legrövidebb idő, mely slaU Fiacret, hogy fogUIJs el atyjának trónját. Fiacre azonban . :.- z . j :..si est az ajánlatot, megmaradt zárdájában, holmeg ís halt 670 ben: lettmél a rar>auxiszékes-egyháxbao teme\'ték el ¦ később szentté avatták. Dd már éU-\'ében azent hírében állott, cstidáJslos dolgokat i:.;.v-.\'i a ereklyéit a m>ki szentéit .Sl. Cihériue du Volse-Ecol\'ora kápolu ib»n öriztéK. — Parisban szent Fiscrius képe czégtáb lánl szolgált egy kocsmának — XIV. Lsjos idejében — mely gyülhelyo volt a bérkocsisoknak. Egy ízben exek elhatározták,-hogy szent Fiakríust va] ..szíják védszentjökűi. Képótakocsikra aggatták, hogy utjukbansemmiféle sser éneiét lenség ne érje üköt. Ekocaíkat utau elnevezték ,vniturca 3"o saÍnlFíacre"-n<k. mely név a „riacre-re olvadt I". Még aza\'ao is sokáig volt u bérkfcnkbio Fiacrius aaent k\'-pe. Egy másik virvíó szerint bxL Fiac-rlns kórhát^t ia rendezett bs sárdájibar:. ¦ az első kocsi1, melybená beteg utazókat zarándokok ¦! és íz-g^nyelret oda száilí-totta, az ő nevéről nevezték el fiacre nek. A legvalószínűbb verxió axonban ex : 1641-ik évben jöttek Parisba azon jármüvek, melyek arra a crélrs szolgiltak, mint a moslani l...bok. Paris III. Henrik alatt kezdett gyorsan emelkedni. A la kosság érezte a cxélizerü jármüvek hiá-nylt. Már 1617-ben ismerték az első hordszéket. De ezzel még nem segítettek a bajon. Ekkor jött bizonyos Svage Miklós arra a gondoláira, bogy a város különböző részein állaodóan kocsik állomá-sorxanak, melyeket akárki kibérelhessen. Ezt az életre való eszmét nagy tetszéssel fogadták s mivel a nevezeti férfiú a St. Marlin-nlcsában éppeo a „Hotel Fiacre-b-n lakott. ht az épület nevéről a bérkocsikat elnevezték .fiacre\'-nnk- — A verébbé varázsolt imdó. Bécs külvárosainak egyikében történt m-g ax eset. Egy háztnlajdooos tizenhat éves lánya nagyon eierette * verebeket, sját kezeível eteti s piros ajkaival i\'.atla. A lányka p.jxin diákbátyja fölhasználván a buga s a veribek közti bi-riilmai viszonyt, valami furfangon törte f-jét, mit ki ís gondojj, véghez íz vitt. A lányka nemrég egy sxerelm-s levelet kapott, melyben az ismeretlen szerelmes esküszik, hogy as exeregyéj ctodatörté-net-:i ma is mr-gaju\'nak, mert ime ó Ís vén verébbé van bűvölve s tain^ csacska madár koldalj ns»ponkint a lányka szerelmét ennek ablakabau. , Angyali teremtés — így végződött a levé\'ke — ssi.ba-dits még engem a bűbáj alul. batirozd meg a helyei es idők, meiybea mindent h\'rven b vi.lihatok." Horyhitt-e a lányka a bűvös madárban, nem tndni, csak annyi bizonyos, hogy telelt a verébbé varássoit HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLOHT FEBBÜAR 151 IISS. imádónak, meghatározta a hí!ve\'. ás időt, A rojléire ügy fonalát ilt a harci* diák kieretsté kezéből, mert sej\'helik olva-sóiok,hogy az ogész t pajkos bátya dták-c-jinyje voit; s agy cxtmboráját bízta meg avval, bogy a légyottra menjen. Ceak-bogy as volt a bökkenő, bogy arról a lányka szüleinek ia volt tudomásuk, mert a haragos apa éppen akkor ron\'ott lánya elé, mídfin as a verébbé büvólt imádóval a légyottról eltáv>zott. Hiába m»ndá a naiv lányka, hogy\': „Papám, hiszen es a rai verebünk 1* a kegyetlen papa elűzte az imádót, megszidta lányát és a hamis terv szövőjét, a pajkos diákot, . — Tolvaj fejedelem. Beludsiszián tejedelme igen szereti az ékszereket. Fő* városában, Ketatban minden ékszerész jól ismeri a retteg tőle, mert e jó urnák az a szokása van, hogy sorra járja aa ékazer-boltokat s a legszebb ékszereket kiválogatja felosége számára, zsebre vágja és Htávotik anélkül, bogy fizetne, sőt egyáltalán eszeagában sincs a fizetés. Ő — ki különben nagy tolvaj hírében áll — cselekedte meg aat, kngy midőn egykor az indiai alkirálynál ebédelt, az eléje tett aranyos evőeszközöket zsebre dugta, bogy erőszakkal kellett ó fölségélől elvenni, Szegény kereskedők, ismervén a fölséges kbán heves terméssetét, nem mertek fellépni, csak sz indiai sngol kormányhoz járultak, kényszerítené a kbánt, hogy az ellopott ékszereket vagy adja vissza, vagy Szesze meg. As angol kormány azt tsaácsolá, bogy hagyják el Kelatot a ak kor majd elintézi kérelmüket. Az egész faen sz a legkülönösebb, bogy a khán négy tolvajt fölakaastatott azon a nap utáni reggelen, melyen ő ai ékszereket ellopta. Lezé! áltat sl oltass, keznl rólam ! Utolsó zár levél ntán Usitele tóiágos Möles izerkesztyó nrat. Papírszeletek. Tekintetet azSrkesztyS ar ! M&ryar vitéz. kÖllS MOnz László eredeti d. cz. Bátor vájok gratnláni meg- a gyors pijatán vonaton kasom hogy méltóságom fejedetem szerkesztő* egy Örsf estlákaveg rámába. Ugybiazsm el hogy emléknek azon bátorkodom, hogy tekintés kntor ur nagyatádi d\'plo-matis mester ar rövid forrású tiszteletemet, nacrsám tensasszony palaaxtina kedves ragyog 6a gyermeke juj bansfi, qnasti si taria ! manza franss si, ra ao franse sipula nagyon emelem a tisztelt méltóságos árnak egy káré- ! sem, lobogolja az án nagyságos híremet min-desfele én magamat klpraktikáltam, mint • gye -dal fejedelmi! okos költi, kérem szépen hs : nem sértem, valami nagyon emléket, vaj bár micsoda raj salvar szipóla vaj pipa mindez értékei emlék elfogadom vaj bár s postán az ir. Mfinz László kö!t5 adrs-s utas, raj a kntor tekintés nr malto velebozza. Mindenhol a jó barátjainak mici költS Üsatelatemet. Rózsa ág bimbdfája blmbagsó bimbó virág űrzse klsaásony a nagytant tens-astaonrnak a ! egizi vfl töltő tiszteletsmet maradok a vitái prima (cita költő* respektussal Vitát Vtvát Hfincs :. i : -,. vitás költS (boi, bovi) ¦ Ho:vát-8zent-Miklós katariba kik i. dB.: katasztrális mérnök, (mint a nép paniis»san emlegeti) a szólóbirtokok klassifikácxíóját a venyige nagysága szerint ha<ánnta meg. Igy a taóriczbalyf és tz-iMi\'-1\'^:¦ -¦¦ heyadó tetemesen emelkedett Aki pedig si tlesj bs-nysg gazda volt, jól járt trágyatlaa .zöldüli jávai. A Hszöfak azGleje például a negyedik klaaaxiaba degradál la to\'l, mintán (az iHeiS állitáta szériát) trágyájukat Nagy-Kanl ára szállítják. — (A nép szita0 Ugyanott a kon-amáros Iáit tatlván, meghívta tréfából s köziig elöljáróságát a raestergsrendához kötött biztonság hivatalos meghatározására, mintán most nagy zene-banda fog játszani: nehogy az emiitett gerendát ss 6 felelősségére zajlitaa le. 8 a bölcs faluéi nzagiaztráins egéz komolysággal kon-i találta, mlsserlnt ezúttal még (a gerenda föl-srófolása n-lkili i) megtartható a nagybandáa tán czv Igalom. Szerkesztői Üzenetek. V. H. C. Veszprém. A ,Szerzetes" eztmó kslteméaybél a t-hetségrek némi szikrája világlik ngyan ki ; de még sok tintának kell folynia a tollból, mig küzdő gondolatait azáp alakba lezz képes test illeni. Kitartás! L15bb könnyebb fajtával próbálkozzék ! Munkatársi ajánl tára — ba emlékaztet bennünket — esak ápríl elején adhatunk határozott választ. K. L. A aBeczípe, mely" Stb. czímű beszélyke hosszára tan nyojtva. Tárgya pedig fog elfeled- ! «pen nem alkalmaz a kitérj rzsksdé tre. Köl-\' tőihb felfogásra é i rSvidségTS tórtkedjék ! Az meg éppen nem betyss, hogy ka író — kivált- l\'yen rOttdk* bes élyben — minden iidok nélkül saját egyéniségét annyira el Stirb« tolja. Nyeltazetn ís. miai a tittica:, pongyola- Telik Ostai jobb ia. V. J. .Aa ál-H zcsék- czimB .rajz-minden inkább mint rajz. A rajz lényeges kelléke a kö tői hangulat, választékos nyelvezet és kdlönös miiének vagy jobb körűin í-nyek körött aafiitélet abaox, hogy mi képezi a dolgok lényegét és mikép lehat éa kell szokat filazerez>:i. — Sok szó, egy agy lapos anekdota vagy épen parsastfurfaag még nem tűsnek egyes karezolatot rajszá. V.\' A Kar és áli. Munkája mielőbb jSni fag- Inkább rövid tárnákat kérőnk 1 A megszakítások a közöméi; alótt nagyban c • :.. kt-utik a md becsét. Hivatalos plnczl árak. K.-KanizUn, 1883. fabr. 7-éa. 100 kilogramm iával saásaitva. Bn>a 9---8L0 Boss 6.--7.— árpa. 7.60—6.50— JU.O 6"--.— Kukoricás 6.--•— Burgonya 3.---.— Rizs 83.— Széna S.-2.Ö0 Egy kilogramm árpa kása —.48 Honé —.36 Lenest —M Bab —.10 KSles káta —.12. Hartaka —.16 Pohánka —.lö Savanyu kápossta— .10 Répa -8. Rizs —S2. Buza:Dara 23.M)— árpa-káaa —48. 1 Liter. Dj bor 12 20. Ó bor 24 Pálinka —46 Eezet 8— . 1 Ha-t-i. Ujt-or B.— Ó bor 14.— Kiló. ..\' Repcze olaj - .48 Stana gyartya] aj} Fagya gyertji —.60 -•\'zappao — .áTT Harkaho^ 48—&3 Borjnbn 48-52 - —_so äaalunn* — 80 LK»«n.St» r —.98 Marhat,!, 1 írt. Köra-i — 60 ftó —.13 Caak or _ b. Bors 1.10 Paprika 80—90. Vaj _l. y^u^ hagyma —li>. Fogbagvma —24. Vasúti menetrend. Iudul Kauizsáról: iSz. vonat \|V. vonat o&at Oy. vonat! IV. vonat V. vonat vonat vonat \|8z. vonat Í8z. vonat \|Gy, vonat V. vonat vonat vonat \|V. vonat P. vonat Oy. tonati iiraxx-y. [óra Kazék, Moh Domb 5 • i! ¦Zákái.y (et Zákáalg) ll Bodapatt iSoiJron , , \|Prt, IM CtOL Mt\' 4 15 nutí a. t. 35\|éiiel 46 á Érk. k.Dlűir, ; 10\| 50(;jei V. „all iOj. .out ˇout Zikiny f. tol ButUpeitről Bobrasbói Pnf.rhof Uim -\'; \'.«.1 sita* 1<- ». ¦ijel itíb t ¦ ni íol F«UI6. .iurte.,»! : BA.B0SS L.ÍSZLÓ. ! és gépészlakatos, ügy mioden a gazdasági gépész szakmába vágó kézimaai.ákban is teljesen képzett egyén, ki ncitrr^ápán malmokban, hanem a gabn a csépléssel is foglalkozván, nagyobb gazdaságokban több éven át működött, jó bizonyítványai mellett kivan állásba jutni. Slegkercsések kéretnek: Ondeskt Ferdinánd Tóth-Szt.-MártoD, n. p. Le-tenye. sis 2-2 W.\'.\'.W.VmVmV.Vm\'.\', A nagyérdemű közönség becses tudomására hozni van szerencsém, hogy a Schreiner-féle 8,0 leg-JOt>t) mlnöséKÜ gráeit HIRDETÉSEK. Ezennel \'van szerencsém a n. é. közönséggel tudatni, miszerint Nagy-Kanizsán a Deák Ferenez-téren (iMiM-féle Mzbaii}\' BORÜZLETET Djitotl.m. A legjobb minőségű borok palaczlokban és üterenkidt, továbbá Htünő miDóségd sörök legolcsóbb árak mellett nálam folyrásí kaphatók. Üzletemet szíves jóakaratába ajánlva N»py-Kaní,«, 1888. ír febr hí. n»élr ti.slolettei 824 1—1 K TJ RT F I. az eredeti ár mellett asBS* egyedül nálam kaphatók. -^sj N.gT-Kamu., 18.83. februir hó 10-éo. Schreiner Jterenc* és fia főraktára : EOSENFELD S.-nál. Irodája l főtéren, H.i&i kiríhiza m.lktt. n-S > ŐS - x> c o 2. -o ~ 3 s 2 ti oo a> 9 ?6 " -rí w _ i ÍS -r a > 3 « <-• -a s m a g>rfj r= . x> ä —3 CD SC • á ,5 S ~ % x, -T fi « rs -cs aj ft,oo S o sj r--3i-l(S c3.S - -c V — Helyiség megnyitás. Jó hírnek örvendő kertészetemet, magkeres-kedóssel kötöttem össze és az ujon épített Babo-chay-hái 2 ik boltját béreltem ki, hogy Kanizsa város és vidéke m t. közönsége minden igényének megfelelhessek. Kereskedésemben nemcsak mindennemű gazdasági főzelék és virágmagvak kaphatók, de cifogadtatnak csokrok, koszorúk s bármiféle virágok megrendelése, sót elvállalok megrendeléseket egész faiskolák, díszkertek és parkok berendezésére is és azon leszek, hogy n. é. vevőimet legjatányo-sahbtn és legpontosabban kiszolgáljam. ki nem mulaszthatom a n. é. közönségnek legmélyebb köszönetemet nyilyántauí eddigi szíves bizalmáért és kérni, bogy a jövőben is avval engem szerencséltessenek, aki is iparkodni fogok a n. é. közönség minden igényeinek minden tekintetben megfelelni. Árjegyzékek kívánatra, bárhova bérmentve küldetnek, A n. é. közönség szivei pártfogásai kéri Mély tisztelettel JANDA károly n.Cn-.\'iir-y. és aaagkrreskedS 809 3-3. Zar^.Q-S--tt.^-XiTXX&-L-\'BmT, az sjsa epiteM Safcaokvy aszstss :»ooosr>ooocooorDooo<^oo>o< Wajdits József kiadók önyvkereskedesében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkere&kédesben is kapható ; Flalljnk a szép szót! Magyar felköszönt Uoasxt) könyv, szerkesztették "vTajüila József és Bátorfi Lajos. Harmaiiikjavilott és tetemesen bévl-lott kiad. -A diaies keménykötésű könyrnek ára 1 frt 80 kr. Kiért emeljük a poháit? Magyar felküasOnto könyv. Bserketztelt • Hajzaté Sándor. Ara kemény kötésben, csinoa cximláblával 1 frt Csokor éi billikom. Magyar kSsz&nté és MkUizOtú 1 &ltemény«k. irta Tá-rosy Mihály. 6 fslsége által 10 sraoyrjyal kit&nUt«tt pályamű Második tetemesen bSvilett kiadás. Ára I frt 40 kr. Rajta fink vigadjunk! K&zkrdressézn dalkCnyv, StCdik bővit.tt kiadás. 1 fi 80 kr, dinkSléjben 2 frt 80 kr. Bsjta fink \',!.--.\'..i.::>. 1 Magyar dalkfinyv olcsó kiadása, k5tve 99 kr Rajtt leányok mnla-antik ! Hnlatuté kézikönyv, magyar hölgyek azámára, gyűjtötte Wsjdiu József. Háiodik kizdáx ; ára az 500 Ispra terjedő ssinnvomatK borítékkal ellátott kCnvv..ek 1 frt 80 kr. AranyroetizénD distkiadásnak 2 frt 80 kr. Rajta párok tánezoljnnk! Lakatos Sándor tinczkínyvc díszes czimboriték-kat. KernénykBtcsű mfi ár* 1 frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Ilnroorítztikai esimék, ötleti-k, élesek egyvelege, eyOjtötte Nevelő Vilmos, több felfedezetlen tudomány profesazo>a ára ditzesen kötve 1 frt 40 kr. Kcbeli.attgok. Ujéri és névnapi köszöntések. Irta: Hoffmann Mór, díszes nyomatú kémén vk ötéi ben ára 1 frt. Vedd szivemet szivedértI Szerelmi levelező könyv, szerelmes párok azámára, Szivó\'yesitil. Csínos borítékba kötve, ára 1 frt tO kr. Lcnormand a híres czirinynR igaimondó kártyája, 32 színezett kártyával magyar aláírással és szöveggel, ára 50 kr. indket nembeli lielegekszá- < isszapótlása\' vénymintákkal Álmoskönyv, nagy legújabb egyptomi, 200 lapr Ugyanez közép kiadásban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. KRegler Mór. .önmentő", vénymintákkal : mára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mir. ,Az elveszett ideierőnek orvosok éa beteg-k márnára, ára 90 kr Mindkét fflset egy kötetben díszes ktá\'litáaban 1 frt 60 kr Szrgényból lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos segitS minden adás ét Tevésnél, ára kötve e dittesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungam im Spiegel, dentteber Dichtnng. Magyarország « német költess t tükrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt ST) kr, elegáns diszkötéaht-n araoyoav* 2 frt 80 kr. Dr. Jok. S:eínbacb, Heim»tskláng«.Dicbtangen hervorragendslcn nngs.ríich\'\'ii Poetan mit eincr Anbang von National-Volksliedern. P.-.-is broschirt 1 fi , elefánt gebunden 1 fl 8(1 kr. A gyakorlott vadász. A fáezán- é* fogolyUnyésztéz, ngy minden vsd ismertetése, irU Kagy Ölvtdi Öltady Károly Ezen igen díszes s 320 lapra terjedő mének szinyomatn borítékban éa kéménykötéaben ára l.S<>. Az 1879. ét! XXXI. törvényezikk. Az uj erdőtörvény. Ara flizve 40 kr. Íz nj vadászati törvény. Szenteaitést nyert 1872-lk évi február hó 18-án Ara fÖava 10 kr. A kutyák betegségeiről és azok cxélszerQ gyógyitalától. I.is gyakorlott vadász. Ára fOzve 40 kr. Vadiszaaptáx. A vadak párzási ideje ís tartózkodási helye az év minden! havában. Ám fQzve 12 kr. terjedfi, COO képpel, 50 kr. Farsangi fánk, bibakeayér (Kugell.npf) "és kétszer stílt ké-zití.í titk I V • ¦ • Jsqnes, IU. Napoleon udvari főszakácsa. Ára 6\'1 kr. IHsMea r. kath. imakő-nyvek. Mennyei Mannásknrt, 8-rétD, fúzve 1 frt. KélbŐrban, tokban 1 frt 20 kr. Bgékz bőrhen, tokban finom aranymettzéisel 1 frt SO kr. Egész hSr aranym<-Uaés, csat éa kerenttel 2 Ui SO kr. Z-rg el \'.-\'¦¦-i.. csat ci disziiésscl t frt. Fiuomabban k-szitve 6 fft. &eya- vagy kötés arsnymetszésael diszitre 8—10 frt. Men>yei M_ nnasLert,J finom papirra nyomta, í2-:é:ü, hat kttBaS\'Sezél-Odvöaség Ösv-ny, í metzzetu, képpel. .Sainyomatn ezimTappal. Negyedik nis-oa lelki veiér ) ki.idás. Ára tasve 1 fit. Félbőrben, tokban 1 frt 20 kr.j.-zir. li-i-.-í bőr, finom aranysneUiét és tokban 1 frt HO kr. Aezélkero.zt ét csattal 2 Trt 80 kr. ZergebSr aiizitésael 3 fú4p kr Finomabb kiállitáasal fi - G Trt Seljem vagy báraonykötéj disiit-ménynjel 6—8 frt. M-nnji-i mannáatter:, 32-rétű. temérdek képpsi disaitve. paprrköt\'ie tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczélkerezzt, eaatlal 1 frt. ZiTgcbŐr, - : 1 frt 00 kr. Selyem-bárzony disaitménynyel S\'SO. Egyházi énekköny, kötve 60 kr. Hemokkomáromi em!ény, kötve.40 kr. Kis Róaaaakert, kötve 30 kr, arany metszéssel &0 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá miudezen imakönyvek franczia bőr, bársony, tuont, elefánt-csont és krtstálkölésben 2 frttél 1& frtig. W HATsT¦ A TLAN OLCSÓSÁG! Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő lerélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétriaszk. 9. ogy törlő-gummi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ara összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postantalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve azállittatik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. N-isff-Kaaizjia, nyomatott a kiadó tui-sjdoaos Wajdits József ajorssajtójáo. 36 NÁGY-KÁISlíBÁ 1883, február 18-án. 14-1U szö.m Huszorikettaiik évfolyam. Elofl.steiJ ar egész í»re 8 frt. (él e-, re....... . ne VFB ... 2 , E#r/ sxAm 10 fcr HIROETESEK K baitlKs pftitaorban 7, masiMisznr i, ¦ minden torálibi sorért kr. BTILTTÉRBKK soronként 10 krért rétéinek tri Kincstári illeték minden egyes hiria-tésért 30 kr. fizetendő. ZALAI HQZLOHY. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a Idádéhoz bérmetrtTe uitézendők: KAOY\'KANIZSA Wlassissttz. \'.\'.--\'.fi: terelek csak ismert nnzikatársaktol fogadtatnak ol. \' Kí\'ziratok tissza nem kaldetnek. „Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a egyesület\'\', i B nagy-kanizsai tiszti öos< „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tantestület" a d nagy-kanizsai kisded-nevelő Hyzó szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kűl választmánya" s több megyeiIős városi egyesület hivatalos értesitője. Hetenkiuí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleni? vegyes tartalmú lap. A szürke - hályog és az ország munkaereje. MidÓa a fölött töprenkedünk, hogy fajunk szaporátlan, hogy az ország mű Telhető földjének nagy része, munkaerő hiánya miatt, műveletlenül marad, különös jelenségképen tűnik föl az ijesztő rém : e hon lakóinak kivándorlása ! — Mindenesetre különös jelenség sz, hogy szaporodásunk csekély-vagy éppen semmiségével szemközt miként léphet föl a kivándorlás szükségessége akkor, midőn a haza földjének megművelésére a munkaerő is hiányzik ! ? Erre feleljenek meg a nem-zetgazdászok, a politikasok, — mi is sejtjük ugyan okát a termelés és fogyasztás közötti aránytalanságban föllelhetni, ami külkereskedelmünk megszorított voltának esik rovására, — de erről ezúttal bővebben beszélői nem czélunk, csupán czikkünk homlokzatára irott czimének, mint egyik létező bajnak, kívánunk meg-• .\'ejtést adni a következőkben. Eltekintve a bajok és betegségek sok százra menő alakjától, melyek a lakosságot meglepik és rövidebb vagy hosszabb időtartamra, évekre munkaképtelenekké teszik, most csupán a szürke-hályogról emlékezünk meg, mely betegség szeme-világától fosztván meg az embert, nemcsak hogy munkaképtelenné teszi a legtöbbnyire élete delén levő férőt, ritkábban a nőket, hanem mint keresetképtelen, családjának, közvetve az államnak terhére válik. Ez az eset pedig éppen a legmunkásabb embereknél szokott föllépni és ezek számival fogy természetesen a munkaerő azok között, kiknek volna terük hol munkálkodni ! A számtalan betegség között, melyek az embert egész élettartamára munkaképtelenné tehetik, ez az, mely legkönnyebben gyógyítható és melynek gyógynltával ismét egy munkáskéz adható vissza a társadalomnak. De közönségesen vagy kuruzslók kezei közé kerülnek, hol minden elgondolható ártalmas és czélszerüt-len badar beavatkozás folytán vagy odáig lesz vive a baj, hogy végre a gyógy tudomány sem képes segíteni rajta, vagy megnyugosznak sorsukban, hogy : -hiszen az Isten adta s az Isten el is vette szemük világát!" Vagy ha keresnek is orvosi segélyt, a mennyiben nem minden orvos foglalkozik — és nem is foglalkozhatok — szemészeti műtételekkel, ha lakásától távolabb eső városban lakó, vagy éppen a fővárosban kizárólag szemészettel foglalkozó orvoshoz lesz utasítva műtétei végett, elrőstelli, vagy sajnálja a fáradtságot és ama kiadást, amibe hályogjinak műtétele kerülhetne és inkább él nyomorogva s meghal vakon, mert ugy hiszi: a tőidnek igy is jó! Pedig ha idejekorán műtéteinek szeme, még hosszú és aránylag kellemes életen át hasznos tagja lehetne a társadalomnak és busásan kárpótolhatná magát a kiadásokért, mibe helyzetének megjavítása került 1 Be hát hiába! A nép olyan, mint a gyermek ! Saját javára vezetni, kényszeríteni kell, különben megnyugszik sorsában s e nyugalom oly dermesztő, hogy sir jába kiséri el I Minél több a munkás kéz: annál több a végzett munka és legalább rendes körülmények között, annál több az eredmény, ami mnnka ütőn jövedelem szokott lenni. Minél több jövedelemmel bírnak a haza \'polgárai, annál könnyebben felelhetnek meg a haza iránti kötelezettségüknek : az adónak, és minél több \'adó folyik be pontosan az áilam- I pénztárba: annál könnyebben vezethető az államgépezet; szóval egyik- 1 nek jólléte a másikat föltételezi! \| Ha az állam alattvalóitól megköveteli az őt megillető részt, az alattvalók is megkövetelhetik, hogy az állam az ő fajlagos érdekeik előmozdítására fajlagos intézkedéseket tegyen, mert egyszerre műveltté tenni nem lehet egy nemzetet, tehát kell, hogy addig, mig a közműveltség folytán önsegélyt keresésre megérik a nép. saját érdekében nyújtson segélyt az állam Önkénytesen azoknak, kik még elég éretlenek megtalálni azt! A különben szomorú emlékezetű „Bach"-rendszernek volt két olyan intézkedése, a mely a nemzetre akarata ellenére reá erőszakolta a jobblétet. Ezek voltak : a közlekedés és kereskedelem .emelésére számított kényszer országat-épités — aminek mai nap is nagy szűkében vagyunk — és az egészségügynek olyatén kezelése, hogy megyei és járásorvosok a kormány által levén kinevezve és fizetve, a népről egészsége ügyében — akarata ellenére is — gondoskodni voltak kénytelenek; — de különösen az országos szemészek bejárták rz egész országot és a műtétei által meggyógyítható szembetegeknek visszaadták látásukat kényszer utján, s igy szereztek munkaerőt az országnak ! — Emelték a közjóllé-tet, ébresztették a bizalmat a gyógy-tudomány iránt! Azóta sok minden történt, tömérdek vasat épült, azonban az országutakon a sárba fúlhatunk ; köz-egészségi törvényünk is született; de népünk még nincsen hozzáérve, sem vagyoni helyzete nem engedi annak malasztjait élvezni, de a szürke-há-lyogbani elvaknlás, a munkaerő fogyása évről-évre kertelhetienül szaporodik, tehát rendteivüli eszközökről kell gondoskodnunk, melyek addig is, mig a nép vagyoni helyzete megengedi a költséges orvosi-segélyt igénybe venni; — illetőleg, mig művelt érzéke által annak igénybevételére hajtatnék : reá kényszeríteni a segélyt, mozgósítandó országos szemorvosok kinevezésével, kik kormánybiztosi mi-\' nőségben megyéről-megyére járva, a szükséghez mért nagysága ideiglenes szemészeti kórházat rendezzenek be és a községek bírái által összeirott, illetőleg a körorvosok által műtéteire kijelölt egyének ama kórházakba bevitessenek annak idején — akaratnk ellenére is — és mütéietvén, ameg-gyógyaiás idejéig — nyolez-tizennégy napig — ottan ápoltassanak I Ezen kórházaknak cgyátalában nem szükséges ám nagyon költsége seknek lenniök, mert csaknem házilag kezelhetőleg állíthatók föl minden nagyobb város vagy mezővárosban és időszakiak levén, semmi állandó beruházással nem járnak ! Ha figyelembe vesszük, hogy az ország 64 vármegyéjében megyén kint legkevesebb 200 szürkehályog ban szenvedő vonatik el az ország közvagyonosodását előmozdítók kö réből évenkint, ez a 12800-ramenő ember megérdemli azt, hogy nyolcz-tiz szemorvost-foglalkoztasson a kormány ezek megmentésére — pedig a valódi szám tetemesen nagyobb ám — hogy „amit elveszít a réven, megnyerje a vámon" — mert egyúttal még humanisztikus cselekedetet is végez, ami még akkor is kötelessége egy ország kormányának, na annak cselekedetéből egyenes ká-rosulása volna 1 A mondott körülmények között pedig csak haszonnal járhat az intézkedés ; tehát megérdemli, hogy gondolkozzunk felőle, illetőleg: meggondolva tegyünk 1! A megfoghatatlan eljárás. A deczemberi gyűlésen — mini valamennyien tudjuk — bejelentetett Herényi József közgyámnak hivataláróli lemondása. Ezen Ügy — mint a „Zala" dees. 30-diki száma akkor kimerilően hozta — már a szabadelvű kör Tálasstmáuyi üJé sén megbeszélés tárgyát képezte, a hol Babóchay György polgármester, mint választmányi tag, fölvilágosító észrevéte- leiből félreismerbetlenné vilt, hogy a kö -gyámot főleg azon körülmény sarkalja idŐköxönkiut meg-megujaló lemondási elhatárolásával, bogy azon mintegy 3 — i ezer frra rugó árvaián követelés, mely 10 év alatt (! !j behajtás végett a városi ügyész és Albanich Józsefnek kiadatott, behajlásáról vagy a fairól eljárás mibenlétéről aemmitéle elszámolás vagy jelentés nem történt. Ezen megfoghatatlan eljár á a (11) a polgármester szerint ia sürgősen földerítendő levén, a szabadelvű kör megállapodásához képasl tétetett meg az indítvány, bogy egy bizottság küldés sék ki, mely haladéktalanul megvizsgálván a kiadott követelések behajtási pro-cessusait a legközelebbi gy Ülésnek jelentést tegyen. Ezen bizottság tagjaivá Epsrjessy Sándor, PPbál Ferencs, üroazváry Gyula és Baboss László képviselők választattak meg. Azóta már városi közgyűlés ís volt és megfoghatatlan okokból, pedig es volt a legközelebbi gyűlés a másikhoz, az a sürgősen földerítendő ügy szóba se került, azóta a kiküldő.t tagok közül egy által a polgármester ur mindjárt másnap-harmadnap fölkéretett, hogy az adatokat Eperjessy Sándor urnák adja ki a vizsgálat megejtése végett, Eperjessy Sándor ur pedig vagy két izben fölázólittatotl, hogy a vizsgálatot az első hét folyamán tartsa meg, nehogy as illetők hetekig, hónapokig ily súlyos gyanúsítás éa vád áhal csak érintve is legyenek. Mi történt! Megfoghatatlan eljárás! Semmi! A sürgősen földerítendő ügy —elaludt! A „Zalai Közlöny* január hó 1-só számában, ahol az egész vizsgálatnak alapul szolgáló közlemény majdnem rágalomnak kimoodatik, Beréoyi Józief lemondása az egész Ügygyel semmiféle összeköttetésben nem levőnek kimutatlatík a el-mondatik, hoy a városi képviselőtestület félrevezettetett a 3—4 ezer forint éz 10 évről szóló követelések s azok behajtási processuaait illető állitások koholmányok, sót még idéztetik az is, bogy mikor tétettek jelentések — mindez agyonhallgatta-tik — ós máig ia a vizsgálat tárgyában a legkisebb mozzanat sem történik. Megfoghatatlan eljárás! Ázsiai állapotok 1 Elvárjuk a szabadelvű körtől, a városi képviselőtestülettől, bogy ily szégyenletes játékot magával többé játszani nem eng»d — s a közönség pedig ilyenekből megismerheti, bogy a szó szoros értelmében mi a „megfoghalatl-n eljárás!" TÁRCZA. Budapesti levél. (A .Kizfalndy-Táriarás" 35. közgyűlése és la. komája. —Faragó Ödön felolvasása.— Asszonyok a minisztereknél. — Az akadémiából.} Vasá.nap reggel tartotta a „Kisfa-ludy-Tarzaaág" 35. közgyűlését az akadémia dísztermében. A közönség — különösen a nők és az ifjúság — mely minden szép és hazafias iránt oly élénk részvéttel viseltetik,már korán megtolta a termetes mikor Gyulai Pál a társaság elnöke a közgyűlést megnyitotta, a nagy terem minden zugában tele volt. Megnyitó beszé dével azzal foglalkozik, hogy visszautasítsa, ama vádat, mintha a külföldi irodalmi termékek átültetése káros volna. Amennyiben azok gyengék: igen ; de a kitÜQŐbb müvek jeles fordítása csak hasznos lehet. — Ez ntán BiŐthy Zsolt titkár olvasta fel jelentését a mult évről, melyben felsorolja a társaság által kiadott müveket, társaság működését es végül megemlékezik ama súlyos csapásról, mely a társaságot Arany János és Gregnss Ágost halálával érte. Majd Szász Károly lépett as emelvényre, hogy igsai szónoki ihlettel, mondja el gyönyörű emiékbeszédét Lakács Móricz fL-l itt. Megkapó sauvakksd, meghatottan ecseteli szeretetét anyja es később neje iránt és miután családi vísazonyaival már bosezabban foglalkozott,áttér irodalmi te-Tikenységánex ismertetésére, megemlítvén, hogy 40 érnél tovább volt a társa-; •ág tagja. A nagy tetszéssel fogadott be-szád ntán DaJmadi Győző olvasta fel két, hangulattftljea elegiáját „Ismerős táj-t eV „Egykor és most." A gyönyörű költeményekért hosszasan megéljenezték a szerzőt, ki után Zichy Antal olvasta fel nagy-érdekü tanulmányát „Szécbenyiné gróf Széchenyi István hiteléről." Zichy elő adja, mennyi ellenséget szerzett magának Széchenyi e müvével, sőt egyes főárak hevesen megtámadták érte, mások sajnálták, hogy ő, ki annyit használhatott volna hazájának, tehetségét basája ellen használja fel. Da özv. Zichy Károlyná, ki később neje lett éa e müvet német fordításban ismerte, már akkor nagyon kedvezőn bírálta. Ezt követte Baksay Sándor szép novellája, mely méltó záradéka volt a fényes gyűlésnek. A közönség, éléuk figyelemmel és derültséggel hallgatta a nagyon csinos novellát, mely után szétoszlott..... A gyűlés után diszebédre mentek a tagok, hol Ágai Adolf étlapja általános tetszésben részesült, mely ekép szói: Lyrai tört csibe leves, — (Sherry) TrónhagyÓ fogasa la Chambord.— Ökör hátszíne kritikai nyársoosülve és engesztelő főzeléktől kórulczirógatva (M agyarád!.) Tyukhár mi eunuch barna pirosra sütve, Saláta, kisebbségi ecsettel és bíztató olajjal. — • Befőtt (neutrális nyalánkság.) Diplomatikus tejsrin, mely fagylalt is, tejszín is. Sajt, gyümölcs éa haza vinni való vegyes sütemény. Fekete kávé, finom líqnor (Pezsgő) Már as ebédet víg hangulat előzte meg, mely az nlán csak fokozódott. Tosjz- tokban és pattogó élezekben meg adomákban nem volt hiány. Hogy ís lehetne, hol Gyulai, Ágai, Bartók, Degró, Ba\' aay stb. vannak. Ugyanezen a nspon tartotta Faragó ÜdÖn hazánkfia is felolvasását a vigadóban. Faragó, ki mint a khinai tengerészeti vám egyík fő hivatalnoka van alkalmazva és most ca&k szabadságidőre van itthon, ez alkalommal bővebben foglalkozik khinaiak müvé5zetével(ésa khinai nőkről. A mig nálunk a művészet a tudo-mánynyal karöltve jár, náluk ellenkezik; a szinéizt nem becsülik többre, mint nálunk a vándor komédiásokat, daczára hogy Pekingbenépitett színházak vannak, hova azonban csak a nép jár. A festészeti pályára szintén nem adja magát más, mint a legalsóbb kasztok szülötte. A nőkről megemlíti, hogy 10 éves korukig férfiruhában iskolába járhatnak, hol leginkább kézimunkára tanítják Őket, de az irás éa olvasásban is nyernek oktatást. Beszél tovább az iskolák fontosságáról as írásról; az alfabétát elfogadják ugyan.de nem használják ; jegyeik praktikusabbat:, mert oly gyorsan irnak mint a hogy beszélnek. Ha a leányok már megnőttek odaadják egy férfinak, kit Ő még soh\\ sem látott. A házasságnál csak az a föfeltótel, hogy egy napon és órában született legyen férj és nő. Vasárnap fogadta a Usza eszi ári zsidók nejeit Pauler/\'igazságügy miniszter és Tisza miniszterelnök ís. Sokféle küldöttség jön a fővárosba, de ennél különösebb rég nem volt. Egyszerű faloai asszonyok, fa\'usi ruhában és falusi nyelvezettel, csak arezuk árulta el a zsidó típust. Sirva kérték a miníazteréket, tegyenek valamit érettük ; ne kegyelmet adjanak, hanem igazságot szolgáltassa nak, siettessék a végtárgyalást, mely férjeiket bizton vissza fogja nékik szolgáltatni, mert annak biztos tadatában vannak, hogy ártatlanok. Mindkét helyen \'megnyugtató választ nyerlek .... A T. Akadémia II. osztályának havi gyűlésén, hétfőn, Gyárfás István r. (ftgés WertbeimerEde vendég értekeztek. Gyárfás a jászkuaok történetéből olvasóit fel. Előadta, mily gyászos napokat kellé érniök a mult század első éveiben, mig csak Rákóczi fel nem szabadította őket A bécsi udvar mindig azon volt, hogy & magyar kiváltságosokat megrövidítse.1702. márczins 22 én csakugyan eladta a bécsi kormány afjászkanok birtokait egy német rendnek ée Így ők jobbágyok lettek ás 34 évig kellé szenved niök, mig végre visszakerültek birtokaik Rákóczi hatalmas pártfogása folytán ; ez volt a német vitézi rendnek utolsó szereplése basánkban. Wertheímer Ede, Napóleon viszonyairól Magyarországhoz, olvasott fel nsgyérdekü történelmi tana-mányi. Napóleon kát nemzettől vár! legtöbbet: a magyartól és s> lengyeltől. Tudta, hogy ha esek fellázadnak, Ausztria és Oroszország meg less törve és előtte nyitva less Európa; azért akarta felszabadítani Ma gyarorsságot és önálló király sággá tenni. De b magyarok keblén még fájt sz 1795. seb és azért nem voltak áthatva a forradalom eszméjétől. Hasztalan volt s fran-cziák minden fogása, basánkban irtóztak a forradalomtól és bár voltak néhányan, kik belátták annak üdvös következményeit: a népet o-ro volt bátor- ságok a bécsi kormány ellen felbuj tani .... A szini világból most semmi ujat sem közölhetek majd a jövő héten; akkor kerül ssinre az uj operetté „A koldusdiák" melyet Bécsben oly nsgy hatással adnak, és a nemzeti színházban Csiky legújabb drámája „Bosóti Mária." KÁRPÁTI MANÓ. Közegészségügyi viszonyaink Ismertetése. „Légrád közegészségügyi monograpbíája 1873-1881. évi időközről." Irta Terzáneckj Jőssef Kanizsájára tisxtl orvosa ) (Folytatás és vége.) A megtörtént részletezés ntán a feltüntetett sokoldala egéssségelleni halá-uyokkal szemben csodálni lehet, mikép tudta magát e község annyira is fenntartani: amikép fenntartja. Szerencsének vélem inkább, mínt cxéJzatos védekezésnek, intézkedésnek, mert annyi bizonyos, hogy sem vagyoni.sem közegéssségi szempontból komoly támogatással nem kér-kedhetik. Erkölcsi kötelességgé vált eszerint azok vagyoni, szellemi és kos-egészségügyi állapotának jobb lendületet adni éa bogy minő módon lehetne e ozéll Irgbiz"osabban elérni, elmondom efeietti nézetemet, meggyőződésemet, amint következik. Ugyanis: 1.) Árvizeitől leendő meaekülbe-tésére árvízmentes helyre leendő költözködésnél biztosabb módot nem ismerek és nincs ia, mert a Dráva szabályozhatlak Kisebb árvizek ellen megóvhatja HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 18 áa 1?LS. A mi rendőrségünk. Ama jelszó, amelyet a főkapitány ur megválasztása alkalmával elhangozta tai bátor volt, hogy: ,ba nem volt eddig ó kapitány — lesz!" sajnos, <csak jelszó maradt. A mi rend őrségünk, amióta törvénybe iktattatott (1881. 21. 3.), hogy a rendőrség szolgál átrak ész, páratlan erélylyel és emberszerető kímélettel köteles c\'járni működésében, mintha csak az emberszerető kíméletet, a .humanizmust" találta volna érdemesnek követni egész a latsses fair laisses passé-ig, a pártatlan crélyt annyira viszi, hogy az osztó igazság mérlege kezében sem jobbra, sem balra le nem süiyed, már csak azért sem, mert szerinte úgyis mindenkinek igaza van; — vagy ha iga?.a nincs is — az ilyen meg csak városi képviselő vagy éppen cseléd, akin a bir -j ságot behajtani úgysem tanácsos vagy, úgysem lehet. (Járdatisztogatások!) Az állatkínzás nálunk bevett: bezáratni, mert legtöbb házon kapu sincs, vagy ha az van, zár uincs. Van e várusnak 18 ezer lakosa s ebez van egy főkapitánya, 2 al kapitánya s egy rendőrbiztos, ezeknek kellene vinni a figyelő, megelőző, fölfedező s átalában a közigazgatási rendőrséget.- s mit tapasztalunk ? A rendőrség, amely a városi tanácsot intézkedéseiben támogatni a szabályrendeletek, a városi hatóság határozatainak megszegését meg gátolni; az áthágást elkövetőket ki nyomozni volna hívatva erélyes föl lépést ne uj ismervén : még intézkedéseinek fuganatba vételekor, a kö zönségtől — tekintélye rovására — ioszultáltatik, parancsai és utasításai bírság be nem hajtása vagy ki nem vetése fejében — nem foganatosíttatnak s a legégetőbb teen dók — bizonyos egyének, idők vagy czélokra való hitgondolattal — érvényen kívül hagyatnak. A kihágási törvény napnál vi lágosahban mondja, hogy aki szokás, amelyet ha csak az állatvéd- jUiCzá.n vagy téren arákat lerakat s egylet nem fog megszüntetni, .a mi eznttaí a szabad közlekedést gátolja rendőrségünk bizonyára nem, hiszenjj-Q frtig bírságolható, az estéli ső-a mi rendőreink, sőt még biztosaink 11^ közönség (éppen a városházzal is sokkal fontosabb dolgokkal: n.á3;Lte--eDberij tapasztalhatta, hogy hatóságok \'ügyeinek elintézésével vagy j nálunk még c tőrvény nem lépett az igtatással töltik idejüket és ajDa:ájj-ba. nyilvántartással; erre pedig 2 alka-1 Legrosszabb lábon áll azonban pitány (persze a kis kanizsait ide(városunkban a közerkölcsiség ésszé beosztani nem lehet, ha semmi dolga mérem érdekeinek megóvása, — nem sincs is,) éppen nem elégséges, mert\' magit a szorosan vett pro titucziót az átiratozás és a nyomozás maga urtjük ; de ama magányzókat, akik elveszi két ember idejét e igy min- j raiQÍ növények — fugla1 den egyébre marad maga a fófcapi- nélkül csavarognak korcsmák tány ur és 18 esetlen rendőr. Azért .ban, vendéglőkben cs az utczákon ; a mi Kanizsánkban nem is Jitni, j tisztességes nó valóban félve teszi ki bogy emez vagy amaz u\'czasarküu a jábit attóli félelemben, hogy uton-konstábíer ácsorogna sem éjjel, sem jalfélen, nyilvános helyeken, festett nappal, de annálkevésbé a külváro- arezokkal s feslett erkölcsű szemésokban vagy pláne Kis-Kanizsán. \|lyekkcl találkozik; s nem mondhat-Népesebb hetivásárokban a kocsi jjuk, hogy ezt szigorú iőlügyclet és más közlekedés-fönnakad ; a jár-1mellett korlátozni ne lehetne. Átéli dákon nem lehet menni a kirakott j idényt, a vendéglók melegét fölvál-és éppen a járdákra rakott áruk totta a sör- és zöldfakert ideje; miatt; — nyíri estéken pedig szé- hogy a botrányok, a melyek a fia-keken és padokon vagy egész tárta-! ul gyermekek szivét, ersölcsét meg- ságokon kellene keresztül menni, ba eszünkbe nem jutna, hogy hiszen sétálni éppen e miatt nem mehetünk. / A mi Kanizsánkban a zárórák, sem korcsmákban, sem kávéházakban kapzsiságával szemben védelmezik s divatban nincsenek, hát még a ház- az általuk űzött monopóliumoknak kapuknál— de azokat mégsem lehet\' az árakra nézve korlátot szabnak s rontják, ha kell drasztikus eszközökkel is megakadályoztassanak. Piaczi rendőrségünk nincs. Ama szabályok, melyek nagyobb városokban a lakosok érdekeit a kofák „I. bizonyos záróra elÓtt a kofavásárt meg nem engedik, mint afféle jő szokás, nálunk ismeretlen, s igy i közönség — talán a rendőrség nagyobb kényelme kedvéért vagy i piaczi rendőrség szabályozatlansága kedvéért — törni köteles, hogy ket tős áron tegye meg bevásárlásait Hogy a mezei rendőrség mily állapotban tartatik, arról kellőkép meggyőződhetik az, ki az utat Szent-Györgyvár felé ismeri, s tujja, hogy az at melletti fak minden évben le vagdaltainak és hogy az elültetett fák soha nem öntöztetvén és gondoztatván, kiszáradnak., A tűzoltóság, — melyet a város kellőkép oltalmába fogadott — habár a tüzreod őrség teendőit lénye gesen megapasztotta; erí\'yes fölszó* lalások tárgyát képezte, mind a hely, mutd a számtalan tüzeset, mindama hiányos rendőrségi intézkedések kö vetkeztében, melyek a tojtok és kádak kapcsok, csákiák és létrák tekintetében már fölhozattak—s amelyek, míüt helyesek, mindenütt e ismerést kitek s amelyek azonban városunkban a mai napig sem foganatositvák. A kézi-zálog kölesön-iutézetek pedig valószínűleg elkerülik — vagy tán jódolgukban — nem igénylik a rendőrség figyelmét; pedig van egy törvény, amelynek értelmében vajmi jó volna azok kezelését megvizsgálni és meggyőződni sokról, amelyek a törvény szabályaival alig összeegyeztethetők. Legyen bár rendőrségünk azért akárhány tagból álló s legyenek a hivatalok bármennyire irodai munkával telítve, mindenki be fogja látni, hogy az a közönség rendőri érdekeit, más hatóságok és itiratozásoknak veti alá, hogyszemélyzetének csekély S7ámával, s beosztásának helytelen légével, egy szóval mai ósdi rend szerével megfelelni képtelen ; hogy lakosok élet- vagy térti-biztonsága, egészsége, személyes szabadsága vagy vagyonára nézve közvetlen veszélyek elhárítására vonatkozó intézkedések csak a vaksors vagy a véletlenre vezethetők vissza s hogy nem marad más hátra, mint ama kívánat, vajha a rendőrség fölismerve igazi föladatát, erélylyel fogna hozzá — a tanács támogatása mellett —\' ama lényeges pzfrvezk édeshez, mely a rendőrségi személyzet szaporítása mellett ugyan magát holmi vÍ7Óp:tkezé«eI, de ilykép czélját el nem érheti, mert mit ílymódon részben oiegmenth-t m<b -lka lommal a rohamos árvíz mégis mindenétől megíosz\'hatja,15s az csak idő kéi dése, mikor szak gátja el a város északi részét tetszése szerint, s bogy mikor hat a község benBejébe, hogy elvégre Légrádnak nyoma se maradjon. Atköltözködésre cg} kor úgyis sokat költekezett, kitűzte p-di;* e c/éra a „St. háromságnak nevezett erdőrészt éa kár, hogy tervét elejtette, mert e hely árvízmentes, száraz, védett, talaja megterem mindent, nemcsak kukoriczá\'., burgonyát és káposztát. Kanizsa járásában a garabonczi község szolgálhatna e tekintetben például mely község ezelőtt néhány évvel oly síit éa vizes helyről költözködött a partra, hol soha egészséges nem volt, » ahol egykor a járváoycholera rémületes pusztítást tett, m váltóláz, vérszegénység najry-m érv ben volt észrevehető. Ki must mindazoktól ment, örvend jö egéütségjek. elfeledvén álköltözködési költségeit, mont vagyonos és életre való község. 2.) Építkezzék a község bármily helyen újból, vagy mostani belyén, szükséges, hogy „építészeti szabályok" szerint történjék: az, és kell, hogy ilyent a törvényhatóság állapi tton meg, d<> rendé je el egyúttal azt is. hogy „tűzoltó egylet" szerv ez tessék. Czélja, legyen módozatokat kijelölni az építkezésnek síé-pitészeti, ifizvészmeniasségi és egészségi feltételeknek meg fel előleg történendő eszközöl hetesére. 8.) A szeszes italokkal való visa-a-élét meggátol hatása czéljából foganato-sitaodók lennének az uj randóri törvény 1879. XL t. esi 74, 84 és 85. §§ sí, melyek egyenként következőleg szólnak : 74. § Vendéglősök, korcsmárosok vagy kávebázlu\'ejdonosok, akik vendég lőjükbsn, korcsmájukban vagy kávéházaikban s hatóságilag mtgállapított zár órákon tul vendégeket ídőtoi engednek, úgyszintén, akik s hatósági közegek azon usghagyásának, hogy helységeiket zárják ba, nem engedclme:keín»k, vatonrnt acok is, akik a hivatásában eljáró hatósági közeget be nem bncsájtják-, vámeljárását akadályozzak, vagy pídig vendé geíket az elől elrejtik: ötvm forintig, vÍMzaeaés esetében pedig, ha utolsó büntetések kiállásá\'ól két év nem mult el: kétszáz forintig lerj dh-.tC pénzbüntetés-se) büntetendőn." „Azon vendég pedig, aki a záróra után a vendéglős, korcimáros, kávéház-tulajdonos vagy ezek megbízottjának, vagy a hatósági közegnek felhív -is4ra el nem távozik, vagy elrejtőzik, huszonöt forintig terjedhető főnzbünt jtéssi , büntetendő." „84- § Aki nyilváoos helyen botrányt okozó részeg állapotban jelenik meg: huszonöt forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." .85 §. Akt mázt korcsmában vendéglőben, mozán vagy más nyilvános helyen azándékoaao lereazegit,továbbá akik szeszes italok eladásával iparszer üleg foglalkoznak és esek megbízottjai, ha részegnek, noh ezen állapotát ludjik, még szeszes italt adnak : Ötven forintig terjedhető pjuzbúntetésael büntetendők." .A pénzbüntetés sziz fonalig emelhető: hs a kihágás a tizennegyedik éret még be nem töltött kiskora ellen követte-tett el." rÍN a kihágást oly egyén k.\'vei el ismételve, ki ureszrs italok elad. sávul iparszerüleg foglalkozik és emiatt már kétizben büo\'etve volt, amennyiben utolsó büntetésének kiállásától két év nem mult el: üzlete folytatásától is három hőn p-tól egy evig terjedhető időtartamra eltiltható." 4 ) Szervezzen a község anyagi és szellemi fejlfdhftiéaére „olvasókört", — „dalárdát" 5) Vagyono.«odh«tR8Íra kérjen a kormány tói „ipariskolai", hogy több kereset ti<rr»e n-illesz által emelhesse anyagi jólété\'. A., magas kormány pedig legyen eugedékeny a község megadóztatásában és legyen kegyes s születet: hülyéket, elmebetegeket, m!nt munka- és kere-etkép\'elénekel a hdmeute»ségi adó aló) felmenteni. 6 ) Rendezze szegényi ügyét „sze-gényl szabályok" sssriot. 7,) Erkölcsi szemponiból intézkedjék a község, s törvényhatóság, as egyház aziránt, hogy a házaspárok könnyelműen egymást el ne hagyhassák, ne tűrje el az ágyasságot, állja utjai ily kép a törvénytelen gyermekek szaporodása oak éi erkölcsi azemponiból gondoljon arra ia, hogy megbetegÜléai < Betekben s 7 évnél fi.talabb gysrmikek és s szegények rendes gyógyitaaban részesüljenek, ellenkező esiib^n foganatositatsaoak aa 1876. évi 14. közegészségügyi t. cr. következő §§-ai. ,2U. §. Aki a gyermekek ápolására a gondozására törvény szer üleg hivatva van, vagy azt magára vállalta, tar-tozik a 7 évnél fiatal ab gyetmeket meg-bi legedéi esetéo mielőbb orvosi segélyben réazesittetni." .21. §. A 20. § ban foglalt kötelezettség elmulasztására ott, hol helyben vagy a közegészségi körben orvos van, 10 frtig terjedhető bírsággal, esetleg két napi fogsággal büntetendő. L bttnte\'és a kihágás mérvéhez arányosítandó s annak legmsg^sb foka csak ismétlés esetében -alkalmazandó." „23- §. Mmdea halottkém tartozik az orvosi gyógykezelés hiányában meghalt 7 éven alóli gyermekekről a községnek, ez pedig s közegészségügyi ügyek ben első fokú hatóságnak jelentest tenni." 8. Foganatosra a közséL mielőbb azon határozatát, melyet uj iskolaház építésre vonatkozólag hozóit. Ne halogassa fofrsnatoailását, ba annak szükségességéről évek óla meg van győződve, mert a halogstás csak tetézni togja a bajt Éa bogy s cséinsk megfelelő épu-letbes juthasson, gondoskodjék egészséges helyről, téres, világos szobákról, állitsjn a taostobákba beiülfüthető kályhákat, még inkább reodeesen légfűtést, mert ezek erőa légbozás nélkül msgukoa ke resztül viszik sz élenyben fogyatkozó, s a legényben szaporodó egéscégelleni levegőt 8 hoznak bc Üde levegőt. Csináltasson lógforgatókat, mert esek ismét erő I bb légbuzáa uelkül oicrélik, javirják a képessé teendi az emberek- gonosz akaratából, vigyázatlanságából, a természeti elemekből vagy éppen az emberi akaratból, független eseményekből keletkező veszélyek elhári-tására!__ Nagy-Kanizsának közegészségügyi szervezkedése tárgyában. Közegészségügyi jegyzőkönyv, mely felvétetett Nagy-Kanizsán 1883. éví február hó 14-én a közegészségügyi bisot\'ság ülésében. Jelen voltak Dr. Schreyer Lajos eloök, Babosa Láasló ügyvéd, PrágeriJJla gyóc}sz«rési. Dr. Szakíts Nándor orrostudor. Ter-sáncsky József járási orvoa bísottaági tagok. Tárgysorozat. 1.) As izraelita hitközség majorság-óló-helyíségérőlő vélemény. 2.) A nsgy- es kis-kuiissai községek közegészségügyi viszonyainak nyilvántartása iránti véleményeo javaslat. Vélemény. 1.) As izraelita hitközség majorság-ölő-helyiaéga felett vélemény. A bizottság tudomásai veszi s jelzett tárgyban kimondott véleményét as építészeti bizottságnak és minthogy azt a közegéazaégi viszonyokkal teljesen megegyeztél hatónek találja, ason véleményt elfogsdja éa s kijelölt helyet s felsorolt berendezési feltételek megtartásával elfogadhatónak véleményezi ason kötelezettséggel, bogy nevezett helyiség és &i ottani késelést mód a községi orvoaok egyike által ellenőriztessék és SS eredmény s közegészségügyi hivi jelentésbe befoglal tassák. 2.) Nagy- és Kia-Kanissa községek közegészségügyi viszonyainak ellea-Őrízhetéae tárgyábsn hozott véleményes javaslata. 1.) A közegészségügyi bizottság szükségesnek tartja, hogy a kát községi orvosnak közegészségügyi havi jelentése a tanács alján, mielőtt a hivatalból tudomásul vétetnék, a közegészségügyi bi zottságnak adassék ki felülvéleményezés ˇégett. Azért véli est szükségkép eszközölni, hogy mint érdekelt félnek első sorban legyen tudomása a közegészség\' ügyi viszonyokról, mozzanatokról, d< másrészről azért is, mivel a közegészségügyi szolgálatok felett senki nem örköd hetik szakavatottabban s jeltett bízott ságnál, mely első sorban van hivatva a netán felmerülendő hiányok iránti intézkedések mimódoni inegejthetesére véleményes javaslatokat beterjeszteni. ^V2.) Szükségesnek tartja, hogy t közegészségügyi havi jeles.tesek esas akkor vétessenek hivatalból lodomásnl midőn azok a bizottság által felfilvéle-ményestettek éa elfogadhatóknak nyilváníttattak s csak mint Syen számituseék be. De kén egyattal a btsottslg a tek. városi tanácsot, legyen azives aziránt i intéskedüi, bogy a havonként beérkezett közegészségügyi jelentések tartalma M évnegyedenként megejendő városi kép víselőgyüléaben ia elóurjeastessék, mm nem tartja elégségesnek, hogy a kőz-gést. ségügyi viszonyostkal csak a tanács, s aegja tbrvényhat Ósága ismerkedjék reeg. hanem igenis szükségesnek tartja, bogy azokkal a legközelebb érdekelt fél t. i. Kanizsa közönsége ia msgism-irked-besaék. 3.) A bizoMaác; nagyon sokon tette hegy a tanácskozásban egy ik községi orvos sem vett részt, holott megtii ¦. a"í.-,. tak és őket érdekelheti első sorban a közegéssaégugy. Ebből kifolyólag lekén a bisotuág a tek. tanácsot, tzivckedjék aziránt ialéskedoi, hogy jöváre a kö»-egészaégügyí bízottság íltsf tartandó ülésekben s községi- éa az állatorvos nrtk részt vegyenek. 4.) A község kosegéasséglgyefaek keselése , a közeg ásná ¦ elömosdilbslias és megőrizheléas cséljábó! a kösegészség-agyi bizottság saját köré bee öakest tessi asoa sjánia\'ot, miszerint bajlasdó esenial havonkint a hónap bekezdéaévol ülést tartani, ezen alkalommal a havi jelentések és egyéb beérkezések alapján véleményes befolyást gyakorolni a k&z-rgéasség elómnrdtthatása éa megÓrHhftése czéljából és ebből kifolyólag kén a tak. tanácsot, hogy ezentúl a koz^sgés/aégügyi havi jalrntések s hónap 3 elaó napjainak egyikén hozzá áttétesseneV. A bísottaág üléséből. A harmadik gyégyszertár ügye. Akár ide, akár oda: Nagy Kanizsáén még egy harmadik gyógyszertár is fe-nállhatna — éa pedig anélkül, hogy a másik kettőnek vagy a közonse-n-r hátrányára válnék, Engedélyesbstónek nytlviníijuV már esak azon okból is, mert jelenben, mikor az egyetem köböl. szímra adja a gy ógyszer essek et, ax eng. dély megadása vagy meztsgadáaa stkal-\' mával nem azon szempontból kell lu\'in-dulni, bogy aki például eddig 18—25 forintot forgatott évenkint, ne legyen kénytelen kevesebbet forgatni éa nyakra, főre gazdagodjék, hanem azon körülményt kall tekinteni, hogy másnak ia eell\'élni. Mivel pedig a falukat gyógy tárak kai rl-árasztani nem lehet, cs»k is váruebn kell keresnie letelepedési heryét mind-.-n gyógy sseréssn ek. Nsgyon furcsa ss, bogy NágyKa-aizaáo akárki readesbet Dsfetet; jöhst . ide orvos, bába bármonoyi, és senkinek, még a törvénybozásqak se jut asséb<) arra gondolni, hogy miként fognak az k egymássá) vagy a már régebben letelepedettekkel szemben elhatni; — engedik s eoncarrenseket sseporodoi, mim a goei-bát; tűrik, hagy eshessenek vsgf vses-bessenek. És mikor a gyógyszertárak sssporitssa forog kérdésben, sajátos állapot áll be és legtöbb esetben igazán.méltatlanul töretik ketté folyamodó felett\' a levegőt naphosssst. Beodessen aboz „is kolaudvar-kertet", könnyen hsssnálható kúttal. Egyelőre rendelje el s jelsn használatban levő iskolaépületekre, a három hitfelekezet tanssobá\'ra a légforgatókat. Tekintettel arra, hogy a görvélyes vérkorcaoBodás, kórbajUm fejlődésének leginkább útját lehet élini a kisgyermekkorban, a helyes testi nevelés, testi edzés áltsl, a csakamájolrj-, k jod-, a vsa-félék- éa a cserénytarlalma szerek élvezése által, azért ía feltétlen szükség gondolni arra, hogy a három évet meghaladott gyermekek számárs életkoruk 7-ik évéig „klsdedOTOda" alakituaeék, neki megfelelő udvarkerttel és játéksserü testgyakorlaü készletekkel. Épen nem volna felesleges ezen intézetben a gyermekakkel felhasználtatni a csukaraájsolajat, bogy ebből tanítójuk kezéből mindegyike egy kávés-, u\'óbb gyermekkaoálra való mennyiséget bevegyen. Négy éven át ilykép hogy nagy eredményt lehetne feltüntetni, ket-ségbevonbktlao. Utssitandók lennének a szülők, hogy gyermekeiknek reggeliül makkávét, a nap egyéb időkosében pedig gyümölcsöt adjanak, mert e kettő cse-renynyel, mint gór vély ellen ez alkatrész sael bír, 9.) A gCrvély, igy a kretinismus fejlődésének, terjeszkedésének megaks-dályozfaatása czéljából felette szükséges nek: tartom, bozjr a tanórák egy napra állag négy órában ál spittássanak meg legkivált a ksab. biifelekozet leányossti Ivában, mert ezen osztály ben legfelismer-hetöbb a görvélyes vérkorosotodásra, a kretínizmusra való hajlam. 10.) A testgyakorlat hatalmas óv-intésmény a vérköreoaodss ellen, mely kitűnően edsi a tettet óvintésméay a lélek azámára, a későbbi él ötre valós- gra, Mondhatní est uasUktégei intézménynek Légrád restére. Ssűkséges eszerint, hogy a kösaég „közös gymiutstikát" rendetzen be, osata be a tanmódot enyhébb,erö-sebb és legerősebb gyakorlatokban az óvodások, a népiskolabnliek és a koro sabb^k azámára. 11.) A tenuMk ssámárs readestss-aék „nyári hideg fÜrdÖ" a azabadbao bármi módjával, éa köteleztessenek ás iskolás gyermekek jobb napokb.n lanitc-juk kíséretében és felügyelet; alatt\' hetenként néhányssor megtürd-ioi, hogy esáltsl alkalma\' nyerheaseoBk a asorgfd-mas é§ szükségM mosakodásra,a felfrissülésre, SS edsod hetéére és gye^gyulhatasra. 12.) De hogy mindezeknek eleget tenni lebeasen, elkerülhetleoül szükséges a közönség és az iskolás gyermekek számára a helyi \'iszonyokkal mege/yestethető népssierft „egséiségügyí szabálya osime alatt oly utasítást -adni, meiy által mindenki köanyen felismerheti as egéaa-ségelleni hatányokat.megtanuthttja -asoa módokat, melyek által szok eltávoliin-tók, hatástalaníthatók a közegészség elő zsosdithttásárs. éa megórisbetesérs. Tnrekeójék vállvetve s község, az egyházi, — a néptanítói közeg, a köse-géazségögyi bízottaág ugy mint az olvasó kör, hogy a netán létnaitendó népszerű egészségügyi azabily k<osst-a-ék, közfigyelem tárgyat képessé, a nép magáévá- te8ye* , . -\'! Eagem ason meggyösódéa kecseg tet, hogy a felsorolt visaonyokksl ssea-bea ily, vagy etekhes hasonló iatéske-déseknek erélyes és kitartó fogaaat9si-tsUa áltsl a légrádi közönségnek anyagi, szellemi és kötsgéatségi jó\'éte annyira előmozdítható és megőrishető lenne, hogy azáltal egykor aranykorra virrsdaa, melybea méltó hálává! fogna vtaaaaetsj lék eshetni jótevőire.) } ÜuvöaGljök caikklrőbxs sa ngy- ís Létrád koson égének jobb, kedtss&bb rhír-nyolcba juttatása irint Unnsib u aacy buzgo-sigit, fáradhailan mankássakát. Tartsa át as ég sokáig; lesti és le\'ki erűben, hogy tcJ...-atányoa képzettségét eb is kössétek is élvei-bezrék R«míljflk, hogy nemes iriays, túrák-tésa lelkesítő példa lesz mas hír taJos orvosoknak, Lsgjou is. mert annyi bixouvos, hogy a kSsegészség; ol5nio»dÍtásáhan és megőrzi seben ¦s övéhez hssonlő „monográfiák" náUtŐl sike-ras sznlgilatot tanai lenetet\'en. — Kérink ea kosreuakodesél «z«uts\'r* is. Szsrk. HUSZOHK STTJÖHK ÉVFOLYAM. zalai közlőn; febbtjab 18-4* ís€3. fekete pálcz. É jen vagy vesszen, az egészen figyelmen kivitt bagyatik. Nem mondható agyán a harmadik gyógytár telillitásának feltétlen szükségessége, de bizouyosan mondhatni: ba létrejön, anélkül fí>g az fanállbaini.hogy a jövödelem megosztása miatt bármelyik ia szánandó heiyzetbn jöbetne; még kevésbé, hogy az által a közönségre bármi kár is h áramolható ék. A három gyógyszertár korán sem fogna oty azegéuy lenni, mint aminő gazdag most a ket:Ö. Legyünk igazságosak, m^llányo ssk, endedjílnk élni körünk b-vn másokat is! E polgári, erkölcsi köt-li-sségünk. Zalamegye közigazgatási bizottságinak Zala Egerszegen f ISS3 évi febr lió 13-án tartót: havi rendes ölése jegyzökönyvéből. «!0. kü 1BS. \' , A folyamatban levő földadó sznbá-lyozáai munkálatokat illetőleg esuttul ful-etulitetvéu, bogy a kerületi kataszteri bizot ság által megállapított ösBZ-rs ka-U-z\'.eri munkálatok s a mintaterek jegyzéke már tényleg a községeknek kikül dettek oly felhívással, bogy a kimutatások szerint a községre alkalmazott oszlások számára, az osztály ookinti tisztája\' védelemre éa a felállított mintaterek helyességére nézve a körség részéről netán felmerülő vagy egyps birtokosok részé rói bejelentett észre vó: el okét a kiadott lOvatos kimutatásba foglalva\' folyó évi msrCMUS hó 2-ig a b--clő járási földadó bizottsághoz beadják; — nehogy t:hát í jr;«nj ál\'al a községek s az ossz-s érdekelt egyeseknek netáni kifogásaik megtételére nyújtott ezen alkalom fel használása csupán az arróli értesülés é; az ügy ismeretének hiánya mialt mnlasz tus-ék el. e végből szükségesnek látja a közigazgatási bizottság tüzetesen ón különösen is elrendelni: l-ör. Hogy á községi előljárok a kiküldött kataszteri munkálatokról és a kifogások megtételére kitűzött határidőről az érdekelt birtokosokat azonnali kellő kö\'birrétélel utjáu értesíteni és ugy kiizaeg részéről netán feluierü\'ó valamint •gyee birtokosok által bejelentett és: vetélek az arra szolgáló rovatna kimuta usba foglalva a kitűzött záros határidőig az illető becs ú járási földadó bizottság hoz bead ti elmalasztbatlan szoroz köte ieeségüknek ismerjék. 2-or. A fentebbi intézkedés kellő es pontos foganatosításának biztosítása czél-jából utasíttatnak a járási szolgabíró ;ir..k. hogy a hatóságak alá tartozó Összes.községekben a kiküldött kataszteri munkálatok és a kifogások megléteiére kitűzött határidő azonnali kellő kihirdetésének meg tor lén te:, valamint a községek .vagy netán egyesek által bejelentett kifogásoknak kellőidőben és illető helyre leendő beterjesztését saját személyes eljárásokkal és a szükséghez képest a községek beutazásával is közvetlen eszközölni í-I adatuknak ismerjék, 3-or. Az ügy font ssága és sürgős erdekénél fogva kívánatos levén \'S,h"gy s községek a járási f ól d a dó bizottságok által is ez érdemben keilőlrg tigyelraez-tvsiensk és az ügy f«lól a szükséghez képest felvilágOoitaassnak ; ugyanazért a Közigazgatási bizottság jelen végzés közlésével felhívni határozza a megyebeit járási földadó bizottságokat, hogy as idő rövidsége tékán tétéből azonnal kiküldendó tagjaik áltat a községek nréssbeni figyelmeztetését éa a törvényssabta orvoslatnak a szükséghez képesti érvényesítését saját részükről is eszközölni ne terheltessenek. Miről jelen végzés a járási szolga bró uraknak, továbbá a megyebeli járási földadóbisottságok részére azok eloökei* nek, végre miheztartás és kellő foganatosítás tekintetében a megyebeli összes községeknek is kiadatni határostatik. — Kmf. Főispán s közigazgatási bizottsági elnök ur helyeit: SVASTITS BENÜ «. t alispán. A közönség köréből.) Muraközi iskolák. ,Zela" 9. éi 10. számában ismét megtámadja azon alsó muraközi lelkésze ket; kik s nyílatkozstot aláírták, oly vádakkal terhelnek minket, melyekre hallgatni vétek volna, melyek alaptalansága* kimutatni annyival inkább köte\'eeségem, mert attól tartok, hogy a tisstelt olvasó közösséget az ilyen recipe mellett bison ¦agyon könnyen hazafiuielkeaeredés ssál-batja meg, a maraközi iskolák égbekiáltó módon elhanyagolt állapota miatt Nem szeretem a hírlapi polémia\', de ha szükség" kívánja, hogy valakinek elbam árkod ott, helytelen íté\'etét kijavítsam, hogy saját s társaim megtámadott hazafiúi becsületét megvédjem, az ily esetben mindig szívesen vessem kezembe s tollat. •) E rovatban kBzlőUért séta alaki, sem tartalmi tsjk\'mti>t\'-it" felelős ^ágot uam ^sllal s> Ezen soraim megírásában azon czél vezetett, bogy megmutassam az álláapsn-tot, melyből s muraközi iskolai állapotokat helyesen megítélni s jÓssn következtetéseket levonni lehel. Ast írj* a .Zala,", hogy a muraközi iskolák égbekiáltó módon vannak elhanyagolva, s ezen állapotot éppen azok a papok okozták, kik a nyilatkozatot aláirtak, mert ők a muraközi tanügy hátráltatói. Es salyos vád; as ily váddal senki nek biztatására, sem mernék a közönség elé lépni, ha nincsenek kezeimnél minden kétséget kizáró adatok, mert különben azon veszélynek teszem ki magamat, hogy valakit minden ok nélkül a nyilvánosság előtt meghurezolok, ez pedig nem 1-het ezé! ja. egy hírlapnak. Lás-:uk tehá"i> mily értéke van az említett súlyos vádnak »z igazság mérlegében. Megvallom, nincsenek mintaukuli iuk, tudom, hogy lehet találni itt-ott hiba kat, de hogy oly égbekiáltó módos volnának elhanyagolva iskoláink s bogy eunek a papság volna as oka. est már nemcsak kétségbe vonom, hanem nyomói okoknál fogva kereken tagadom. Mindenki, a ki csak konyít valamit a pzedagogiához, el fogja ismerni, hogy a tanügy előmozdításához e három kiránts ik meg leginkább. Paedagogice kiképze\'-t szorgalmas tanító,jó iskola könyvek s roudes iskolalátogatás. Keményl-m, bogy nem sértem m»g a muraköz! igen -isztelt tanitói kar., ha ezt fogom mondani: vannak kostök megtolt kornak, kik a régi rendszer hívei, de kiki rendszere mellett, tehetségéhes képest működik. Ezen uraktól bizony nem lehet megkívánni, hogy valami fényes eredménynyel tündököljenek, mert ez elien protestálna a régi bö\'cs mondás: ad ímposaábilia nemo tenetur. Hogy ilyen az á\'kkpot, papság az ok . ? Most lettek ők alkalmazva? Vagy jobb erők ignonálásá val vétettek tekintetbe? Csak működjenek tisztelt tanító uraim, ne engedjék magukat megzavartatni egyes szúró megjegyzések által, melyek a zaíamegyei la pok ban itt-ott megjelennek. Vannak tanerők s ezek minden esetre jobb eredményt is mutathatnak föl. Ott a boliczai iskola, hol egy paeda gogiai müve!\', üíyes tanító fáradozásai nak gyümölcseivel találkozhatunk. Tüske-Szent Györgyön a plébános maga támogatja magyarul nem beszélő, de kü\'Önben ügyea tanítóját. Perlakon a fiatal erők megfeszített szorgalommal műkődnek; lesz is ered menye. E-go a 14 pap iskolája el van ha nyagolva, ezt kell mondani, mert a hadi terv így hozta magával. Tanköteles-k legoagyobb része, mondják nem lá\'.ogatja az iskolát. Hál ennek pap az oka? Hisz jei-nleg működő tanítok is tnl vannak terhelve. Tanítókat pedig nem lehet az ntezán fogdosni. Rendes iskolalátogatás ügyében ugyan mit tehet a pap? Elküldi a mulasztásokat inti, kéri híveit, pláne fenyegeti a jövendő, de Boha nem jövő büntetéssel, a ha mindez nem használ, ennek is pap az ok.? Higyje, a ki akarja. Rendellenes iskolakönyvek. Ugyan kérem hol az a rendelet, ra-iy -llen könyvek volnin-k használatban. Hisz a maraközi iskolákban használható könyves: uiegbírálására nézve el lehet mondani Qnot capita, tot sensun ! A lésárral megdobott papnak iskolái nincsenek égbekiáltó módon elhanyagolva s a hiányokért nem lehet a papságra sütni a bélyeget, hogy ők a muraközi tanügy hátráltatói, ba csak az ember kicsinált hadi tervet nem akar véghez vinni, s szenvedélye által elkap-tlra, igin messze veti el a sulykot. As okos emberek, kik a körülményeket latba vetik, nem ugy ítélnek, mind .Zala" tisztelt szerkesztője. Göncsy Pál ó méltósága meglátogatta a bizottság néhány tagjával a kot-torií iskolát. Itt csekélységem által üdvö-söltelett, voltam szerencsés tőle hallani válaszában e szavakat: Távol legyen tőlem, hogy as iskolákban észlelhető hiányokért a jelenleg élő tisztelendő ura kat okozzam, hisz ez egy századnak mulasztásit, melynek \'orvoslásához idő szükséges- Ezen nagy paedagogas ily nyilatkozata halomra dönti azon légből kapott vádakat, melyekkai .Zala" legújabb idő* ben a maraközi papság ellen kikelt. „Zala" L szerkesztőjét pedig kérem, ha Csáktornyáról nógatják ís, ne kiabáljon tűset, hol füstöt sem láthatni, hiss mi sárral megdobált muraközi p.pok, eddig is azon voltunk, hogy a szegény muraközi gyermekek derék bonpolgárok legyenek. Iparkodtunk megőrizni a szellemet, mely őseinktől ránk szállott; e szellemet, mely hála Istennek jelenleg ís él Muraközben, tovább ia fogjuk ápolni s ezáltal fogjuk elősegíteni, hogy Muraközben is zengjen a magyar szó* Akkor: fog beállani as idő, hogy a magyar kormány találhat püspököt, * ki, ha szü\'-tAéges lesz, lelkusmirotének furdalása nélkül vállalhatja magára a maraközi nép Mki gondozását. Es as én csekélyeégem véleménye. Más véleményét tisztelni szoktam, tehát megkívánhatom, hogy ne dobáljon sír ral az, aki más véleményben van, s ne űzzön csalót nevemből, hanem őrizze ki ki nevének becsületet, mint megőrizte becsületét a skándalozas erikk írója, midőn nevét nem írta ulá. Mindnyájan nem születtünk oiy körülmények közt, hogy Szöiylyő-y Molnár, Csizmazia jobb magyar hangzású nevekkel bírjunk; de azért hazafiik lehelünk. Deus pacís sít cum omn<bu8 nobía. CSIZ5MESUA MÁTÉ b. plébános. Hírek. — Eljegyzés. Sterbetzky-Smeilana Ferencs városi szállásbiztos ur és akalonaí ügyek előadója jegyet váltott a müveit* lelkű Gadlin Irma kisssszonynyal Lázár József kir. távírdattszt nevelt leányával Nagy-Kanizsán, A kötendő szen* frigyet kísérje felleg telén boldogság! — KépvIselÓ-Ülés. Nagy Ktuizsa roa képviselő testülete febr. hó 19-én délután 3 órakor a városház nagyterme ben rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorosat: I.) A főuiczáb.n megépítendő kongó ut, ugy a király utczában levő állami kongó nt átvétele és fenti iránti, — magas kormány meghízottjával megállapított Bierzúdési pontozatok erjesztése. birokon ur, gr, Somsa ich Imre t.r \'--"jtt-got, s azokat levágatván, sthord.ajU birtokára. A simonyiak tsoaban nem voltak restek és vísszahorták. Erre azután a gróf gazdatisztje megfogadott 40 —60. komárverosí embert egyi- nap éjje\'iéro ; meghagyva nekik, hogy fejszével felfagy-verkezve jelenjenrk meg. Ezekael azn\'án a fát visBza\'-opatta. Pompásonbtráakodás! Itt azután mégis Zala tett ki Somogyon. Kíváncsiak vagyunk : hova dül el ar ügy? — Ksszinház. As curóps, szerte előnyösen ismert Bsrgheer féle müizinhás mely óvnk óta budapeateo szokott áttelelni, Nagy-Kanizsára érkezett, vasárnap tői kezdve az „Arany" szarvas vendéglő nagytermében kezdi meg előadásait, minden többit lapunk hirdetésén valamint a falragaszok fognak jelezni. — Rendőri hír. Toch H. Lipót petŐfi-utczai lakosnak kamaráját folyó bó 13-ról 14>re átmenő éjjelén ismeretlen tettesek feltörték és onnét 70 kilogr. éa társa < vatáru-czég raktárában egy hordár jelent meg egy ismertebb bécsi szillító levelével, hogy az egyik, „L. S. 514* jegygyei ellátott ládát átvegye. Ber-ger raktáros látta ugyan, hogy a reklamált láda a bejáratnál ki van már készítve, de mert nem emlékeseit arra, bogy az alőtte valÓ este is ott lett volna, s mi-Vei az nap már vo\'t kellemetlensége egy másik szállítónak tévesen átadott láda miatt, gyanúsnak tűnt fel előtte a dolog. Gyaonját közölte főuőkével a erre ketten fe.boptották a reklamált ládát, melyben 600 forint értékű selyem és kézimanka-irut találtak. Mivel ily értékű saegrea déléire nem emi.- .-í eic. megkérdezték a hordárt, kiküldö\'t* az áruért, As el-* mondta, hogy egy fiatal emberbizta rra;, kire az űzi---:>\'¦:.a személyiéiresból azonnal ráumer\'ek. Mechur-Achner Nándornak hívják u jómadarat, 24 éves, nagyazomb-ti születésű kereskedős-géd. ki másfél évi» a M-j - és társa üzletében volt alVa\'mazva s egy idüig Bid»pi>S\'en is tartózkodóit. Viszskcrü 7c B íc-b-i, több izb-n m-g\'á\'ugatta az üzlete\', áHitó- száraz csontot elloptak. — A tettesek azonban nem maradtak soká ismeretlenek, mert rendőrségünk rzeket Hirchl j lag azrr, bogy njólag visszafogadják, János és Singer Samn helybeli 18 éves • vaujában azorb«n l-pá-i axándékból. suhanezok személyében még azon napon j M-cburt azonnal elfogták s ktballgaiták. kézrekeritette és as elövizsgálst ntán át j Hosszas tagadás ntán bevallotta, bogy szolgáltatta a vizsgáló bíróságnak. j kétszer csempészte be magát éjszakára az — Két község veszekedése Vasári üzletbe, hogy ott csalási\' tervét véghez-nílatt. Felső-Dabas községében az orsr.á-• vi^ye. A n:.gy üz!e\'.helyiségb<n február gos vásár e bó ll-re volt k.tüzvc. Miulán 5-én este el-ejt"zött s üzletsáráz után. azonban a szomszédos Irsa vásárj-i Uj mikor egészen egyedül volt, két ládát ugyanerre a n«pra esett, ez f. hó 8-án , megtómö\'.t drága selyemáruval a azokat 1 táviratilag folyamodott a kereskedelmi\' a rend-s jelzés-et el átta. — Másnap egy I miniszterhez, hogy ^\'első-Dabasnak ön- \' szá:\|itó nevére humisitott vevénynyel «7577" ,, " \| I kényileg e hÓ ll-re tett vásárát ;i!ts be. j hordárt kü\'dött az üzletbe. kin--k a ren- ilOlaJnnOS.] merenvei plébános,, , . .°. 1 ¦ , , ¦ * - V. J r \' j A mmuzter 10-en irt le Pestmegye alis-¦ deseo asamozottés kikéssnleltládátgyann arany misés p»p. széles körben ismert jó j pánjához, hogy ez ügyben sürgőseu intéz { nélkül kbstfgAltattált Még az nttpAchner kedvű féifiu. 70 éves korában meghalt, kedjék. Az alispán még 10 cn távirato Az e hányt igen barátságszerető, jÓszivü \' zott a járási szolga biró nak, hogy más emberbarát volt, s különösen éleseiről \' hirnoves. Még ket éve sem mult, bogy arányúmét mondott. Fárájában kiistiaz-telctoek és szeretetnek örvendett ;s körül belül 30 évig lelké»zkedett Mercnyéc. Élet? oly gazdag volt eseményekbeu, hogy e helyen nem emlékezhetünk m«-g róla méltóképen. Majd más h-!yen teljesítjük azt. Nyugodjék békével! — A nagy-kanizsai önk. lüzoltó egylet 1883. évi f-bru.\'ir 3-ikÍ tombola éa tánczeatéiyea belépti díj, felülfizetések, tombola-jaiék és adakosásokból befolyt 574 írt 49 kr., kiadás 178 frt 9 krt, melynek levonása utan a felállítandó zenekar javára tiszta haszonnal 396 frt 40 kr. eredmény ezt etet\'.,) a melyért a mélyen tisztelt kösöoségn-k az egylet nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Kno: ,or György egyl. titkár vig. rend. biz, elnök. — Dr. Szekeres József, helybeli széphiruevü orvos, a városi kórházhoz orvosul kineveztetett. — Két szinészdlrektor is óhaj\'ott hozzánk jőui, névszerint Bogyó es Grrófy. Az engedélyi B\'igyó nyerte el; — de ¦mint halljuk —Knorls-r Frigyes ezzel nem hajlandó azerződní s pedig alapos nkoknál fogva Igy azután színészet nélkül böjtölünk. — Felüífizetések. A nagy-kanizsai kereskedő ifjak önképző-egyle\'.e által f. é. február 10 én tartott táoczcíal egybekötött hangverseny összes jövedelme 371 frt 40 kr. volt, Ez alkalommal következő felüífizetések történtek: Szomm-r Ignácz 1 írt 40 kr. Lengyel Ignácz 5 frt, Mayerhuffer Henrik 1 frt, Grünbut Henrik 3 frt, Poilák Annin 40 kr. Fiedler Gyula 40 kr. ifj, Feasslboffír Józref 2 frt. id. Fischer József 1 frt, Rsichenfeld Sándor 1 frt, Tascb Simon József 1 frt, N. N. 2 frt, Topiák Sándor 40 kr. Kozen-berg ErnŐ 40 kr. Venczel Rezső 1 frt. Piihál F-rencz 1 frt, Hoffmann Mikaa 40 kr. RózBavölgyi Antal 1 frt, N. N. 40 kr. Ebenspang«r L-ó 5 frt 40 kr. Stern Sándor 4 frt -i0 kr. FÍBchl Pal 1 frt, Scherz R-chárd 40 kr. Rosenfeld Lvjos 1 frt, Gelsei Gutmaon László 2 frt. — Fogadják a szíves közreműködők, nemkülönben, a nemesszivü adakozók, egyletünk iránt tanúsított szíves pártfogasukért legmélyebb köszöneiüoke:. Székely Tivadar a. k. egyleti titkár. — FalopáS. A Szeutgyörgyvári utcsában, a Buchgrabsrféle ház fakama-ráját há ni, a Cziglenicze felőli részén, egy ismeretlen közös hadseregbeli katona este 7 órakor kibontotta es egy lakónak mintegy /« Ölre való vágott fáját eltol-vajolta. Majdnem telten kapták a házi lakék, — de veszélyt érezve, gyorsan elillant. A rendőrségnek jelentés tétetett; de még es ideig nem sikerült nyomot lelnie. — Altnian S. s> newyorky „első magyar beteg segélyső-egylet* péoatár-noka a magyar képviselőház elnökének egy 238 frtrói szóló utalványt küldött a Győr és vidéke árrískárosaltjai j*árr — Tolvajlásl napszám. Símo nyí és Ormánd h«tárai szomszédos egymás-ssl. As Somogyban, ez pedig Zalában van. A két határ érintkező vonalán fekszik egy darab berkes hely, mely a si-monyiak tulajdonát képezi; de a rajta levő berekfákboz meg az ormándi fold ) A felállítandó zen kar kültégvitiez járulwk ne eit jsvó aiá«a-ik hnxaa. mészetesen ez roppant zűr-zavart idézett elő, mert sok kereskedő már előtte vaíó n«pon megérkezett Dabaara, különösen pedig as iparosok károsodtak, kik a környékről a népiek Dabasi vásárra si\'-ttek. Dibaaazonban nem hagyta a rrs jogát. 1868-ban nyert vásárengedélyéi-\'ől kiinu-titta, hogy engedélye bizonyos napokat mi-gelőzö vasárnapikra a igy február 18-át megelőző v-isaraapra szól és kártéri tósi igényt lámastlolt Irsa el!«n. Egyszersmind pedig egy küldnttaéget menesz tettek a kereskedelmi miniszterhez, melynek tagjai közt az elöljáróságon kívül, dr. Halász Géza is ott volt. A küldöttséget vezette Földváry Mihály alispán a miniszterhez s előadván a község scrcl-mea ügyét, a miniszter megengedte, hogy Dabsa e hó 18-án pótvásári tarthasson. A. mennyiben padig kí foL tűnni e vásár alkalmával, hogy az elhalasztás fo.y .án kára van, Irsa ellem kártérítési igényé-Vei a törvénykezés útjára utasittatot\'. — Két családi dráma. Szedtobao (Csehország) StuhHk Venczel aszta1o-mes< jÓ idő ota ross viszonyban fi^al! ismét elrejtőzött ¦¦¦z üzlethelyiségben ¦> ismétel te az üres ládák klizé rejtett lá- nap a vásárt ne engedje megtartani. Ter-\' dávai az előbbi müveletet. M^at azonban nejével. A békétlenség alapja indokolatlan féltékenység volt. A napokban jelentéktelen özazesörreiiés közben a férj kéaael rohant menekülő felesége után és hátulról leszarta. Stuhlik astán saját mellébe döfte a kést de mivel a szúrás nem volt életveszélyes felakasztotta magát. Felesége e közben feleszmélt s a segtsé-gŰl hívott szomszédokkal a kötelet levágta. A vizsgálatból kiderült, bogy Síuhiik előleges megfontolás atán inazezenirozta a drámát. — A második esetnél, Watzek Ágost wáhríngi kondás a drámát hőse és áldozata tegnap délután ittas állapotban és revolverrel kezében j?leut mog neje lakásán, kitől már régen törvényesen elvált. Measeneder cseiidbiz\'oa követte a résxegltondást, de mikor a szobába belépett Watzek rálőtt éa nyomban elmenekült, a lövés nem talált, Measeneder bit ran atáoa iramodott, mire Watzek isme rálőtt, ->ztáu szájába illesztette a revolver csövét és egy lövéssel végit vetett életének. Watzek mindig részegeskedett, tetté: kó ségbeesésből követhette el, me.\' még csak tegnapelőtt vstte a revolvert. — Egy koldusnő hagyatéka. Schlettstadtbaa Elzászban egy 92 éves koldusnő, Kempf Szalomea Mária balt meg. A hatóságok hagyatékát megvizsgálván, egy Bzekrényben 40, 20, 10 és 5 frankosokban nem kevesebbetmint22,0tX) frankot találtak. Igen kevés rokonai v..n nak, kik közül kettő Francziaországban lakik. Az örökség ezekre szál. — Ez aztán a ezlm ! Amerikában nemrég egy kathoükus folyoir.it indult meg, melynek cz a czimo: „A hetedik harsona, vagy a mindenható isten, Zion lakójának allclujás kürtje és folytatása az igazság bizonyságainak a kor szükséglete szerinti sa istentelenek világáaak tanulságára ós a Zion hegyéhez való sa r.ndoklás buzdítására ama lelkek számára, kik a hittel t&rődaek. A Zionban lakó, élő isten híveinek Ispja. H«ví ingyenes folyóirat azoknak, kik az ie\'.cn ormága és igazsága ntán éhesnek és szótn-juhozuak. Azoktól, a kik szabót árat szerntnek fizetni a pontos szétküldésért, 30 czentet kérünk titkokét számért." — Üagyreményü testvérpár. Nagy :olr>jláa\'./«tdöz:ek lei B-xioaj t. im T-ét^. A neveseit nap rgge4én ugysnia a Moor a rak\'áros ébersége foly tán rnjtavesztett. A tolvaj fgy Kell<r Jenny nesfi varrónó-ncl lakott, hol Grosz J. budapesti kereskedőnek hazudta magit. A bázmöi"zás-??12147. frrínt érlókÜ lopott selymet találtak, melyeta Moor czég tutajdoná-nsk ismert W. Kis idővel Mechur-Aseh-•-1..-.T e\'fogatása után egy fiatal ember jelentkezett annak lakásán, hogy az árukat átvegye. Persze azonnal elfogták, a a körmönfont csaló testvéröcscsére ismertek benne, ki a Fraugot-Feitel czégnél segédi minőségben volt alkalmazva, a kit még egy más lopássá! is gyanusitanxk. A nagy reményű trst vérpárt átszoigáltatták a tartományt törvényszéknek. — Halott e vagy tetszhalott I Wels mellett Líubli-negg községben (Felső-Ausztria) e hő 4-én egy húsz éves Branmj.tr Julianna nevü fiatal asszonyt vgészen váratlanul szülééi rohamok leptek meg s egy idélleu holt gyermekethozott világra. A szülés után as anya merev • görcsöt kapott és meghalt. Szerdán déle kellett rolni a temetésnek végbe-nie, midőn azonb«n a menet a temetőhöz ért, a lelkész nem^engedte eltemettetni a bukat, mert a hullán még nem látszottak a hatálfoltok; az arcz és az ajkak szép pirosak voltak s a test meg nem volt egészen merev. A hallát erre egy a temet3 közelőben levő erősen fü\'ött hely i-aégbu vittek, állandó virrasztót togaétak s különféle élesstési kiséricteket lettek; igy többek közt a hullát meleg zabbal vették körül ; pénteken erős villamos balteriávai próbáltak szerencsét, de a holla nem adott életjelt. : Égési tzom-b itig a felosztás legkisebb jelét sem vették észre a fiatal asszonyon, szagot zem lehet érezni a a test meg most ís puh«, ruganyos, az arcz és az ajkak m mindig pirosak. — DÍTOr>ons. Lady Blaodford, Abercorn berezegnek, ludia volt alkirá-lyáoak luánya, válópert iuditotl férje Blandford marquis »!len lásiíság\'örés, kegyetlenkedés és még más ily jeles erények miatt, A msrquts több évvel ezelőtt megismerkedett lady Ayleifurddal és csakhamar oiy visíony fejlődött ki köztük, bogy a lady elvált férjétől. Azóta lord Blandford együtt élt kedvesével Páriában és a ladytől gyermeke is született. Ezért indított válépert Isdy Blaodford, a hűtlen férj ellen. -ip A vandorlő kép. A német trónörökös pár menyegzője alkalmából csinofc kis ;(i :n.\'.\'. elevenítettek fei a berlini 1-pok. XidLn a trónörökös még csak herczeg volt iciik nemrég vozette volt oltárhoz menyaasioüyát, egyazar a walesi hörcsöggel megiátogulta a burlíni Karoly-s-aszárny át. A herczeg láthatólag meg volt lépetve, midőn az ntső szobában az altiszt asztala folótl észrevette a bercsegnŐ arczképéi. Több szobát bejárt a berezeg s mindmüit ott találta ifjú neje arczké-pát „Nézd osak — fordalt mosolyogva a ralesi herezugh^z, midőn ismét egy tto-...b.i lépet\', — mindenütt ott van nőm rekegte. Eddig még minden szobában láttam, ez kar féltékenyuyé tehe\'ne! Ugy látszik, itt nogyon sserelíkl" A dologi agy lörténtj hogy a katonák a képpel egy kis ártatlan csalást köveitek el; őrömet akartak szerezni a hetciegnefc, de sz egész kaszárnyában a berezeg nőnek Osakegy «rcakep»\'-voll meg. Ez snonbstt hozta TSTarba a katonákat "A" mTot HUSZONKETTEDIK: ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖNY FEBETJAS 18-in 1883. a berezeg vs\'ame!yik szobiból kifelé in-du!t, ügyes kezek birleleD leemellek a falról ss arcsképet s s asomszéd szobába skasztották bmét fel. A jólelkű szédelgés teljeses sikerült. — Titokzatos bűntény. Róma egyik elhagyóit mcsajában nem mcssse s San Lorenso Taori le Mura templom-bő\'* egy jól öltözőit, körülbelül 40 éve* tértinek holttestét találták. A vizsgálat, ból kiderüli, hogy s meggyilkolt Veoti Alfréd sz angol konzul éa bankár iroda főnöke, ki néhány nsp óta nyomtalanul eltflnt. Ventit nyakán kéaasuráasal ölték meg, melltüjétŐl, őralánczitől es csípte tő-jétől megfosstották. Végre konstatáltál: hogy testén gyalázatos merényletet követtek ; sz orvosi vizsgálat fogja kideríteni, hogy Vájjon est meggyilkolása után tették-e. Azt aem tudni még, hogy az utczán Ölték meg, vagy csak holttestét hurczolt k ss atezirs, Veoti nőt é* két gyermeket hsgyolt halra. rövid hírek. Gyilkosság. Grünbul Lajos, kaposvári lakó* nejét féltékenységből agyonszúrta. Önkény tjolenkezett. — Vasárnapi munkáért egy asatmármegyei községben s zsidó bérlői a járásbíróság 10 lo-ríntra ítélte. A királyi tábla helyben hagyta a felebbezett ítéletet. — Feste-ticb Tasziló grófot, f. hó 16-án temették el. — Napóleon herczeg isméi m»ai-featumol oocsátott ki, melyben ludsija, hogy Eugénia excsássiinévsl kibékült s ez is elismeri őt s Napoleonidák fejének. — Lengyel fölkelést híresztel egy panazláv lap. — A czár koronázási határnapja még mindig bizonytalan. — Arany János szobrára a földhiinlinté- z-\'nél 29 000 f.-t gyűlt már össze. — A temesvári hadapród iskolslegkítüaőbb n\'.vendéie, Marneaí líppaiergéa fit, ismeretlen okból agyonlőtte magát — Wagner Bichard Liszt Ferencz vejey meghall. — Nyíregyházán egy 92 éves ref. leikéss ss udvsráo levő knba ugrót éa ott találta halálát — Cincinnatiban elszakította as ár egy részét a vaauti indóháznak és ötven ember életét veszhette. Papírszeletek. Helyes tanács Paraszt: Itt vau ni! Kost ss összes pénzemet oda kellett adnom as ügyvédnek, pedig még nem is fröstokÖltem ügyvédbojtár: fiát hogry ÍS lehetett kend lyan bamba. Okos ember előbb megreggelizik s csak asntán megy sz ugyvédhea. BSlcs m ondás-Ejjy német csiviüzátor nemrég igy nyi stkoaOH : — Milyen bolond a magyar! A nésaet akármilyen ostobs, mégis tnd némától, de a magyar bármin 5 okoa, még sem tnd né- eaetflll Jó ok. — Hát maga csakugyan el akar válni — No tetszik Utdni, most épen nagyon jó: férjhez mehetnék ! Csak a nyakára lépett Haragosa^ kiált a ténsastsony az nd-vzrbs robogó kocsisra. — Tc i gunárt elgizolUd! — Nem a, megkövetem a ténassssonyt — válástól a kocsis — csak a tünde.- a nyakára lepelt [ TédSeszköztoIvajok ellen. Egy falsban a tanító ablakábos, ki különben szerette Britgetni a poharakat, néhány rabié jött s megzörgetvén az ablakot, pénzét követelték. A Unité felkelt S kinyitván az ablakot, egész lelki nyugalommal igy siók a rablókhoz : — Ti bolondok, ha nekem pénzem volna, n«m lennék most idehaza, hanem valahol a korcsmában. A tolvajok megelégedtek a felelettel í< tároztek. A nagy szerelem. — Hogy lehet zz te Berta, hogy te már a mézes betekben haragszol férjedre? — Hogyne haragudnám édeaem, mikor vitatkozni sem lehet vele. Mindenben nekem ad igaaat. — Az igaz, hogy w rettenetes valami I Csodálatos! — Menni i tcknőebéka-lésut árnlnak a bottokban! — sióit egy hölgyeCske. — Csodálatos! hisaen mire való a tek-1 nősW-ka>sk az a fésű, mikor cgy-knek aiacs haja ! A bibliából. Egy lelkész hét éves leánykája el elnézegeti azt sz cczélmetssetet, mely Jákobot ábrázoKe, s mint Rachellel a kut mellett áll. ! 1 S0 KOrm-i i 1.10 Paprika 80. : hagyma —11». Fothagima —24." — 13 Ccaknr _ V Jfi -í. vai — Látod, kedves paps, — szól s kis _ I H.- tó. apróság — már innen is Ütni, hogy Jákob Újkor 8 — 0 bor li.— jobban szerette Rschclt, mint Leaht, ssert KÜÓ. maskBIönben 1* aem fotografiroztatta voua Beposa olaj .48 Sterin Kjt tv> magát vele ! Fagya gyertya —.60 "xappan — ,il> Uuk.Zl\' — 48-52 Borjnbni--52 SertaahWs _ A\' Klasszikus vígasztslás j Baalonaa —80 Disznéssir —.08 starkl •\' — De uram, hisse.. ön már (,,4fitt\|l> KSrm-t - M) HA _ 13 «_vT! ¦* négy évvel elfogadta költeményeimet kiadásra, l még mindig aem jelentek meg! — Csak semmi tarelutrllenkedés, &aUl barátom. Uo mernek harmadfél-ii-r \' kellett virní, mig müve nyombstá-h m mej\'-lent. Már pedig az Sn verse nem épen ,l.iái !\' Sikerült hasonlat. j Yon.~mia Elküldte Jancsit az spja íeinynézCbs f Sz vonat a szomszéd faluba. i V. vonat Mikor lisssajflit, azt kérdi tőle ss apja:j v. vonst .. — Hát láttál-e vaismí tetszetős leányt ? \\ Gy. vonat]Bndapest — Latiam bia én, édes apám, — feleié { Postvona \' a fin. Egy épen olyan szép barna leányt lítium, mint ... kit is mondjak csak no hamarjában — mint Nagy Pál keresztapám uram. Vasúti menetrend. Indul Kanizsáról; Hivatalos plaezl árak. N.-Kaoisaán, 1883. febr. U-én. 100 kilogrammjával mámitvs. Bnaa 9"--9.50 Rozs 7.--7.50 árpa. 1.--•--Zab 650-7.— Kukoricás (> 50-•— Burgonya 3.---.— Itizs 31— Széna 302- Egy kilogramm árpa kása —.48 Korsó —.36 Lencse —M Bah —.10 Köles ká-S. —.12. Haríaks —.16 Pohánka —.15 Savanyu kiposiia—.10 Répa —8. Rizs —32. Búzadara 2-i.SO— árpa-kása —48. 1 Liter. Uj bor 12 20. 6 bor 24 - 48 ralink —46 Kezet 8— . Iraay. Eszék, Moh. Domb \|zákány (ef\'Zakaaif) vonat .. vonat 3a. vonat V. vonat Sz. vonat Sz. vonat Gy. vonat vonat IV. vonat \|8z. vonat vonat IP. vonat [Gy. vonst ióTaTÍ. 5 BecsSzomb.Sopr.teléj Sopron Prig.Kot Csáki. Mé Ér\'k. Kanizsára: Zákány Mól Budapestről 5a!d?V 15is\|\|s! &\|jjel fii rejgel BéesbCI \|V. vonat jSoironbó] ¦Qy. vonat Pragm hof felöl -s vonat ; V. vonst » -tósi \' 10, 20íJ3 1 14 J ¦ l\'\| lOqjri Feleld ML.rke.it6 : BAB0S8 tíSBjü HIRDETÉSEK. A Csáktornrin székelő „Muraközi takarékpénztár részvénytársulata" 1SS3 ért •ináre/.ius 1 éu (1 n. i ómkor a városi tanácsteremben II. rendes közgyűlését tartja meg, melyre a t. részvényesek ezennel meghívatnak. NAPIREND: 1- Igazgatósági jelentés. 2. Föl ügy elő-bizottsági jelentés éa az átvizsgált évi számadás fiilütli határozat. 3. Hatán,ZH.t a tiszta jövedelem mikéo\'i föluszláaa is ént. 4. Négy igezgstósági tag és felügyelő-bizottság választása. 5. Az 52. §. megváltoztatása. g. Kaetlegea índirványok. 7. A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesiiúkét részvéayesnek megválasztása. Csáktornyán, 1883. január 25-én. Az Igazgatóság. A válaaztásí jog gyakorolhatása tekintetéből az a\'spssabályok 59. §-a értelmében a tisztelt részvényesek ezennel fnlkéretnek, misz«rint részvényüket a közgyűlést 3 nappal megelőzőleg az intézet pénztáránál délelőtti órákban letenni szíveskedjenek. 826 1—3 4> . ¦ ; Sariauilí-str. 6. ^üfrma^ es. és k. sEab Szarvasnövény - ezukorkák és\'. szarvasnovény-szörp 1 - \' leghathatósabb szer a köhögés, toruk és mellfájáa el- ¦ ¦ leu. Egy csomó 10 kr. A sxOrp 50 kr és 1 frtjíval «> ¦ (Próba&vegek 20 krén) Valédiazi egyedül # y HAIST Xj. asszonynál. J A GVÁH : Béesben , Mariahllfstrazse 116. ? S> Faraktár Sopronban ZERBÉNYI GYULA urnái s> t Pzíllít 1 frttól följebb ntánvéttel. Raktársvsn ¦ j sz osztrák-magyar birodalom legtSbb gyósyszertára- ¦ ˇ ban és kereskedésében. 827 1-12 ¦ ¦ MBfiTuBieluset a lemorsabiiaíi teüBsitletasL^ magyar M teil sirsjcuiL Főnyeremény 120.000 forint. Legkisebb nyeremíny tí—10 forint adómente-MINDEN SORSJEGY BIZTOS NYEREMÉNY. Ereden eorsjegyeket szorosan a napi árfolyamon adsnk el Csak egy forintnyi bari résaletfin-lésre 7 forint 25 kr.darabonkrnt Már Sz első részlet lefizetése után a nyeremény a vertJé Hatást lajstromuk ingyen. KORITZ ANTAL és Társa Bankháza Budapest, Harmínczad-atca 2. 825 1—8 Jézssf-ter sziglstés ___ Ezeonel van szerencsém a n. é. közönséggel tudatni, miszerint Nagy-Kanizsán a Deák Ferencz-téren (&Mnt-féle Wto\' BORÜZLETET nyitottam. A legjobb minóségü borok palaczkokhan és literenkínt, továbbá Htünó minőségű sörök legolcsóbb árak mellett nálam folyvást kaphatók. Üzletemet szíves jóakaratába ajánlva Nagy-Kanizsa, 18SS. év febr hó. mély üastelattel 824 2—3 kunp BERGHEER mű - (mechanikai) színháza BUDAPESTRŐL, jelenleg N. Kanizsán az Arany-szarvas nagytermében. s Ezennel van szerencsém a n. é. közönség tudomására hozni, miszerín; f bó 18-án vaaárnap előadásaim sorozatát megkezdem. Lélek* és szellem jelenések, cslospintiksi előadások nagyszerű fény világítással éa plasztikai caoportozsttal. Továbbá Theater de Fsntocher. Mechanikai ködfátyo!képek éleny- és légenygéppel, bÜvésseti (magikna) előadások. Az arany légy (La Muse d\'or). Az önmo/gd (sutomat) mint kfitéltáacsos. A prevorsti látnoknő ast aat. — Minden bŐvebbit a falrsgaazok. Tiszteletiéi Bergher Lajos, 828 1—* mechanikus, r OOOOOOOOOCXXXX3C X A nagyérdemű közönség becses tudomi- tára hozni van szerencsém, hogy a Schreiner-féle 810 3-B l©4klol3t> minőségű gráezl az eredeti ár mellett WmW egyedül nálam kaphatók. Nagy .Kanizsa, 1883. február bó 10-éc. Schreiner lerencz és fia főraktára: ROSEN FELD S.-nál. O Irodája a fSléren, Heim kiréháza melleu. QOCevOO\'5: Ismerősök számára kérek még néhány „Betegbarát" czimQ könyvecskét, mert váratlan gyora felgyógyulásom követkestéber. aitmiudenki ismerni szeretné. — Eey szerenesésen Wgyógyultnak e sorai önmagukban beszélnek ; ezírt csak arra figyelmeztetünk hogy a.Betegbarát" kívánatraGorischek K. egyetemi k5oy?árus által (Bécs I. Istváotér 6) ingyen és bérmentve küldetik meg, a megrendelőnek léhát nem Okoa tobh kOlUéget 2 krnál a levelező \'•Párt- 820 3-7 oooooooooooooo 111- OOOOOOOOOOOCXX) Galandféreg L^ alatt a teljesen izutlent igen könnyen éa kellemeaen bevehető gyógazer, mely a Szt. András gyógyazertáxbél Bécsben V. Wimmergaaae 32. azám. kapható. Siker biztosítva; ára egy doboznak 6 (irt 50 kr. Tekintetes Gyógytár 1 Szívélyes köszönetemet as önök ki tűnő gyógyszereikért, mely engem két éves szenvedésemtős egy óra alatt galsnd-feregtől megmentett. Kassán, Kescker Henrik főuteza 5. ,815 8-12. OOOQOOQOQOOOCO A bukoveczi uradalom bérbeadja a Lég rád és bukoveczi uton lévő Krizsajoje ezimü vendéglőjét, a hozzátartozó kert és földeivel együtt, 1883-ik éri ápril hó 1-től kezdve egész 1886-ik évi deczember hó 3l-ig. Minden közelebbi a n.-bukoviezi uradalmi irodában tudható meg. OOÖOOOOQOOOOŰC no f f J án oi-fél e maiára egétzaigi csokoládé. A HOFF JASOS-Ib Mtla-CSOIflMe gyomor-, illetőleg emésztési bántalom s vérszegénység meggyóg^ritása. Talődi, hamisítatlan állapéiban idegerósitőtÜ s véibajuk és a lesoványosndássál orvontag rendeltetik a maláta-csokolá-lé. kiváltképen a aápkór és vérazegénységnál. A legfinomabb maláta csokoládé erősitésra slőnyoa. 20 év alatt 58 kitüntetésben részesítve császárok, királyok ét fejedelmek által. Készítve Hoff János esász. kir udv. ssállitö ur, a maláta-készítmények felta\'álója és készítője maláta-kivonat csokoládé gyáriban. 821 7—17. Köszönőlevél Budapestről Tekintetes ur! Tény, hogy 5 évvel ezelőtt meghűtöttem magamat oly any-nyira, hogy nem csak orvosok, hanem mindazok, kik csak egyzzer láttak, életemhez semmi reményt sem kötötték, kénytelen voltam a Szenestéget, zord éghajlata mjrtt azonnal elhagyni és as enyhébb éghajlattal b:ró Budapestre átköltözni. Már akkor Is, minthogy más az rek nem használtak, menedéket kerestem a maláta-kivonat-kézzítméoyekbtn és rövid id" mnlvs könnyebb01 est éreztem. Aaéts a ké-zzitményeket rendesen használom éi állapo\'om annyira javult, hogy reményem van e bajbél kigyógyulni. — A midőn el nem mulaszthatom es alkalommal a maláta-készitményeket a közönségnek ajánlaui, kStelexve éraem magamat nraságoduak köszönetemet nyilvánítani és maradok kiváló tisztelettel Budspest, 1882. máresius 22- Wozatka Ferencz. Főraktár: Ksgy-Eanlzsin: Fesaslhofer Jósaet, Stretn és Elein. Zala-Ege rszegen: Habinsky Adolf,; Sopron: MOUer P. ; Ksszth oly. WOnsch Ferenci; Kaposvár: Laipezlg Antal; Kilo est ; Behr X. Eipét Wsrasd: Ensy, Rocbslneer gyógyszerész; Zágráb: Kaiser ás Lux; í .l V w--------Ky°gyzieréi balhaly: Kelemen J. V ; Körmend: c Spitzer Sándor; Kreuz: F: Bosnyák éj fia ; M b: Kaiser ás Lux; Ssom-Sonneovend gyógyszerész ; Pécs: aszombat: CteUner V. gy»,. l-f eie msláU-kivouat egészségi sor. Dr. Hartmann Aaxiliamja legjobb győgyszer Hugycsöbetegség ellen uraknál és folyadék nőknél, szigorúan orvosi vény után készített zyőgy-szer — gyógyít befecskendezés és fájdalom, atóbetegség nélkfllt újonnan beállott vafy bármi y elavult baj, abpossB ás Dtegfelalo ¦ryorsen. Batárosottaa dr. Hartmann Anxiiinmja kérendő s izy ezt a mellékelt baszna ""OTZta*" lati utsitásí könyvvel egyOtt es egy a dr. Hartmann íetéxeUben :t.ácsban tartott jogosít > jary a maga Tatédiaá-gában kapható minden nagyobb gyógyszertári n 2 írt 80 krén. Fö raktár: Twerdy W. gyö^ysz I. Kohlmarkt II. Becs. Raktár: Práger Beit gyáoyszeres: nrsál rtaty-Kaj^taésT U. 1. Dr. Kartmasc ur rssdtl 9—2-ig és 4—6-ig intézetében s iu minden ngy mini addig is, mLidennemQ bLr- ás titkos beteg ségak, nem különben férfi erő gysnglllás, kiválóan kitanő mód sxorínt, sainden nió-ketétkezés elkerülése aélkrll, Sypb.lis és dagsdáiok és mindennemű betegaégek legjobban gyógyittatDak. Mérsékelt dij. 1-eré-lileg U. 8H 3«-. Wien, Stadt, Sellergasse Kr. 11. 3 NASY-KANÍ^SA;y 1883. február 22-én. Ljgy mám 10 kr. HIR0ETÉSE1C hasából petitsorban T, masod-xnr 6 i miniien további soreri < kr. XVILTTKRKKX toronként 10 krert vétetnek lei niiirstári illeték minden egye* \'tirix-tésért 30 Itr. fizMemlöV ZALAI ROZLORY. Huszonkettedik évtolyam. A lap szellemi restét íllctfj kczlct é- nyék a srcrkesjrtőhöz, anyagi részét íll t-to közlemények pcüig a kiadóhoz bénnentvo is.!¦\'¦/.-;:¦.:¦ .k : N AGY- K ÁNIZS A Itprment\'.t\'en terelek rsak ismert munkai Arinktól fngn<I tatnak ol. Kéziratok -.¦ jnetn küldetnek. , Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet"", a .nagy-Kanizsai kereskedelmi s íparbaok, , nagy-kanizsai takarékpénztár,-* .zalamegyei általános tanítótestület* a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csiitörtökön mégjelenő vegyes tartalmú lap._ A .Zala", harmadik gyógyszertáráról. Ha volt bölcsess, aki ki merte mondani, hogy Összes ismeretünket érzékeink segélyével szerezzük a velünk született eszméink nincsenek, az nagyon tévedett, mert a „Zala" a legutóbbi kozleménj é-ben bizonyitá, hogy a rögeszmék velünk született eszmék, mert különben mi oka lehetett volna állítani oly tényeket, melyeket érzékeivel tapasztalni nem esett még ismeretei körébe, s hogy jutott volns essébe olyat állítani, hogy mi csak azért mondjuk fehérnek a feketét, mert as zöld, midőn maga az elóttefekvŐ és bonc kés alá vett csikkünk — már a priori összes bsveseési — nagy lére eresztett — föltevéseit halomra dönté. Kár any. nyira szubjektív és egyéni érze\'mek által magát elragadtatni a sZ«lá"-nak á!!i:á saiban, mert igy megesik rajta azon solise, hogy magamagát teszi paródiává akkor, mikor a leglelkesebben tart valamely Ügy mellett apológiát. így fogandó föl azon .csaknem teljes bizonyossággal tett állítása.* hogy a Z. Közlöny .minden városi ügyben különleges isolált álláspontra helyezkedik", hogy „apeczi-dis nézetei* vannak, hogy .ami az egész városnak nem kell, az a Zalai Közlönynek kell" é; a többi; mi nem vesszük rósz néven a .Zalának" ezen bornírt f-dfogi-aát, mert mi akkor is kijelentettük, hogy az elfogulatlanok számára írunk és ha a „Zala" más oldalról már kifejtette a saját véleményét és a küdhomukra kopjával kiállóit, mi is kiállunk, de nem vindikáljuk magunknak, hogy osessa nézetünket, cs;ik azt iöhélelezzük szintén róla, hogy nem fogja tőlünk véleményünk szabadságát eldisputálni; s fegyvereinket védelem nélkül lerakatni akarni. Azért sajnáljuk laptársunkat, ha nem tud fölemelkedni a közérdek niveau-jára és a tiszta meggyőződés hangját el-ron ani akarja üres frázisaival, hisszük azonban, hogy be fo^ja látni botlását ugy maga, mint azon orvos szakérlője, a ki czikkeit irta, valamint as is, bogy helyes és jé közmondása az a magyarnak, bogy .ne fujjad, ha nem éget. Bátran szólalhatunk föl azért mi az ellenkező nézpontrÓl s adhatunk nézetünknek kifejezést, mert as cssses érvek mellettünk és állitásunk mellett har-czolnak. Mellettünk harezol és a közekészségügyi bizottság e dologban fölüle-tessége mellett az, hogy csak a minisztérium rendelte el a forgalmi kimutatások beterjesztéséi s a népesség száma, a helyi viszonyok som vétettek figyelembe — mind a jkvek.megmutatják, a exérla Zalának elégtételt se kell szolgáltatni, mert igy csak kevés vagy semmi alapja se lehet annak, hogy a harmadik gyógyszertár ellen nyilatkozott a város és megye, kell nekünk is az ellen szempontjából nyilatkoznunk, mert szerintünk a mozgalom kútfeje ott van, hogy a fii b-á 1 I ú gyógytárak jelenlegi helyétől nagyobb távolaágban lakó polgárok — ahol aláírások, hallomásunk szerint, már gyűjtetnek is — panaszoljak — hogy nagyon tárol lakván a gyógy táraktól, veszély idején az orvosság későn érkezik s hogy a szegény embernek,- nincs annyi cselédje, hogy naponkint egyszer-kétszer nagy távolságra küldhessen gyógyszerért. — És ezen körülménynek, megengedek, hogy sem a tanác, sem a képviselőié.d-let, sem szakembeok, sem a megyei közegészségügyi bizottság tiem érzik szükségét — s így nem is .látják fönfuroguí a hermadik gyógyszertar létesítésének alap föltételeit". — S természetes-n igy a .Zl»" is 1 — de mi habár nem is vagyunk szakértők — a közérdek- és a köz-szükséget tartva szem előtt, nem dughatjuk a homokba atruez msdárkint fejein-! ket, sőt ép a közegészségügyi törvény rendelkezéseit tartva szem előtt, mely a „helyi via ooyokat" hlngoulyozza, kísértettük meg és akarjuk b-bizooyílani a harmadik gyógytár szükségét és vetjük el a .Zala" gokleri okoskodását. Nem as a biztos alap tehát, amely bői n .Zala szerint" kiindulni kell e kér. dés és állapot megítélésénél, a már lé tezó gyógyszertárak száma, sőt még magyarázata sem a törvény helyes magyarázata, állítsa bár egyik csikkében, hogy Kis-Kanizsának 2 ezer la< kosa van csak, a másikban pedig, hogy 5 ezer s álljon meg még ezek mellett az is, hogy az utóbbi 25 év (a Zalánál 25 nap) a városlakosainak száma .lényegtelen" növekedést mutat; a biztos alap az sem lesz,hogy afölállitaodott uj gyógyszertár bizonytalan jövőnek nézne eléje, mert az ily iparág megbízhatóságát a konkurrenczia nem semmisíti meg— sem pedig s publikum meg nem fizeti, mert vannak lelkiismeretes orvosok, akik ennek elejét veszik, as pedig ne aggaszszon senkit— ha alapos kimntatásnnkat figye- embe veszi — hogy Nagy-Kanizsán egy harmadik gyógyiár magát fönn nem tarthatja, mert ha majd elkövetkezik azon idő, midőn a gyógyszerészek száma nem fogja a megélht-tc- kérdését szabályozni — mint az ügyvédnél é* az orvosnál — mit fogunk akkor kigondolni, bogy a a gyógyszerészek a közönséget tarifa szerint fizettessék meg és megbizhatóságnk mégís fönnmaradjon ? Ezeket tartottuk csak szükségesnek elmondani; de ha mégis kételkednék valaki, hogy Perlak, Lcgrád Kanizsának mit irtanak, — mikor mi Kanizsának területére is szükségesnek tartunk még egy harmadik gyógy ián — act utasítjuk egy szakértőhöz és pedig a .Zala\' szakértőjéhez, aki szerint egy ily 2—3 ezer vagy 5 ezer lakossal bíró hely (mint a Zala szerint K s Kanizsa) csak 60 irtot fogyasztanak ó. cukim és rz igy ketló érteke asou nsgy mondásnak, hogy Muraközben Csáktornyáig csak egy gyógytár létezik. De hagyjunk fői most már a vitával — ngyis as ilyen bevétel és kiadás, megélhetés-kérdést — mint pénzügyit — más hatóság, nem az ujság-polemia van hivatva eldönteni, és ha a Dunántúl egy városban sincs annyi rendelő orvos mint Kanizsán, és ha népessége sem nő — az csak a rossz közegészségi viszonyokat, a sok betegséget s igy a gyógyszertárak szükségét involválja és mi meg is engedjük, hogy 40% halálozási arány mellett, sem Gy r, sem Kassa, sem Kaposvár, de Zaia-Egerazeg lesz irányadó, ahol 5-6000 ezer lakosra 2 gyógytár esik. Ilyenek a ív lyi viszonyok Kanizsán, ez s biztos atap a ebből kell kiindulni a 3-dik gyógy tár létesítésének megítélésénél. A nZftlaa tiastelt laptársunk hogy ezek után is ránk fogja, bogy csak kontrázunk és szekundálunk ott, ahol nem kellene — meg vagyunk győződve, de nem tehetünk róla, hogy .rög-ssméjében\' meghagyjuk, mert elvünk: fiat justicía aut perest mundus ! A népesség számát, a helyi viszonyok, a forgalmi kimutatásokat illetőleg mindent beismer —- a Így ez levén a legfőbb bizonyíték, részünkről e tárgyban a polémiát bere-kesztettnek kijelentjük. A hiteltelekkony vekről. A telekkönyvi rendszer, mint a mindennapi tapasztalat, sokszor szoniorn tapasztalat matatja — lassan-lassan átmén a nép vérébe és a legutolsó értelmetlen falusi ember Is bír ma mar annyi életbölcseséggel, hogy mielőtt komijának vagy szomszédjának fertályát kifizetné, elébb meggyőződést szerezni — hogy meny nyi teher van rajta — benéz a telekkönyvi hivatalba. És nem is lehet kétségbevonni hasznát, nyilváoosságát, a közérdekre kimoodhatian becsét a telekkönyvnek, de mégis számos fényoldalaj mellett vannak ma már a hiteltelekkönyveknek igen-igen sürgős orvoslásra váró részei. Hogy mindjárt elülről kezdjük, igen helyes és czélszerü lenne, ha a közönség érdekeinek figyelembe vételével a társas és egyes bíróságok közti egyöntetű eljárás behozatnék s ne kény telén ittetnék a tőrvényszéki biró azt az ügyet, melyet egy aljérásbiró saját felelősségére és saját személyében végez — ülésben végezni. Az sem lenne czélszerütlen ma-nap. midőn a föidadókataszter befejezéséhez közéig, ha a kataszter és a telekkönyvek egymással kapcsolatba hozatnának, a helyrajzi számok kicseréltetnének s a területmennyiségek és a dűlők kitüntettetnének, nehogy valaki annak legyen kitéve, hogy más ingatlanát vegye meg az illetőnek a telekkönyvbeni dülő szerint, mint azt a közönséges nyelvforgalom és a kataszteri nj fölvét ismeri. Nagyon égető kérdés az uj helyszínelés ia, Kis-Kanizsán a vasut-menti dűlőben minden 20 — 30-dik ember van an nak az ingat! annak birtokában, amely telekkönyvileg az övé és ha iljet véletlenül birtokpör-rel megtámadnak, lesz dolga magát TÁRCZA. Az évszakok. Elba&rta élt-tő hévével; Hideg köd ül: hetven, mezőn -Sugár nem gyúlt a fold kosvere, — Az hetién ét ez árra lón. S a lú, a k&ny keblén faurának; — Arcait fehér gyász vonta be. Hsrradva dőlt álomra minden, S esak varjú-szó volt élete. — De vlssaatért a oap szerelme, Csókkal kikeltve almokat; Es föltekint iboly szemetel, — S utána szép .avass fakad. Wa;d j5 a nyár, forró öleire; És a virág gyümölcsre vit ^ — Ismét lehull, meg újra éled. — Csak sírban az 5rSk halál. HAJOATÓ SAKDOB. Hogyan szeret, ha szeret a 06 ? — Bejényes elbeszélés, Werber „Eine Lsiden-scfcaft" cximQ munkája nyomán. — Irta: WEBEK ANTAL. A Kárpátokon folytatott utazásom közben egy alkalommal valami névtelen fájdalom s magány utáni vágy által vonzatva mindig beljebb és beljebb hatoltam a rengeteg fái közt, míg régre egy távol eső helyen megálltam, s itt olyannyira elmerültem a természet szépségének szemlélésébe, hogy a visszame netel essembs sem jutót. Már leszállt as est homálya — és ón még mindig ott álltam s rohanó hegy ipa lak lábánál, mely egyhangú morajjal kiáltá a némaságba álombütó szavát: csak mikor a fák kör- igazolni — az egész határ fölmére-tésével, mert a telekkönyvi szomszédjai — csak a telekkönyvben ilyenek, a természetben azok abban a dűlőben soha sem is bírtak ingatlant. És ha vizsgáljak azt a sok tulajdonjogi-előjegyzést amely telekkönyvi rendtartásunk szerint előfordulhat és sem nem igazoltatik, sem nem töröltetik, nem-e jutánk ama. gondolatra, hogy talán helyesebb volna azt a sok tulajdonjogi előjegyzést, azt a sok ismét erre vonatkozó s a telekkönyv világosságának és hitelének ártó bejegyzéseket egészen kiküszöbölni, az uj telekkönyvi rendtartásból, mely a perfeljegyzések apró-cseprő, mégis a hitelt igen megsz:ritó intézkedéseivel (igy például egy zálog-váltó pörnél, mely 12 holdra vonatkozik, 200-300 holdig leendő ingatlant elvon a forgalomból) együtt megmételyezói az igazi telekkönyvek rendszerének. Mi csak föl akartuk hí ni a közönség és a telekkönyvi enquet figyelmét, hogy a küszöbön levő tárgyalások alkalmával lépjen föl és követelje az uj helyszíni eljárást s az uj betétek mellett a telekkönyvi eljárást, de ha azt nem is nyernénk el egyhamar, az Ügyvédi egylet legalább hasson oda, hogy a :i.-kanizsai törvényszéknél, illetve szakosztályánál levő s kezelt telekkönyvek átal a kilássanak és pedig minél előbb átalakitassanak, mert ama birtokjogi viszonyok, amelyek az -égett berek s más dűlőkre vonatkoznak, nem válnak sem a helyszínelés, sem a rendszeresített telekkönyvi hatóságok, sem a felek elő nyérc. Bemérjük, hogy a Z. ügyvédi egylet mindent el fog követni az átalány helyszínelés bekövetkeztéig is. vonalai is elenyészni kezdtek a setéiben, eszméltem tel gondolataimból, — de mivel eddig folytatott ntsm közben több helyen megnyugodtam a bolyongásomat határozott irányhos nem kötém: nem is tudhattam, mily messze vagyok szállásomtól s hogy mely utat válaszssam a visszatérésre ? Egy vizenyős rét bal ol d alán indultam meg, de ez is csakhamar egy más erdőségbe vezetett. Helyzetem kellemetlenségének érzetében, alig bírtam elhatározni, hogy visssaforduljak-e, vagy folytassam utamat. E percaben ogy tetszék, mintha zeugorahangok érintettek volna ballérsékemet. Zongor-haogok? Itt a Kárpátok legvadabb rengetegében, hol még a gulya kolompja, vagy a kecskék mekegésesetn zavarja a csendet? Lehetetlen I Magam is mosolyogtam e dőreségen s v issza for-dúltam, mifcor ismét felhangzott az előbbi hang, még pedig most eresebben. Határozottan telismertem a szilaj octivfuta-mot, melyet valaki egy zongorán játszott. Tehát még sem csalódtam 1 Itt a magasban egy zongora van; egy zongora és egy ember, aki zongorázik. Akkor itt egy háznak is kell lennie, gondoltam tovább s ast felkeresni határozott szándékom lón, aminek keresztülvitele azonban a hang után itt a hegyek közt igen bajos volt. A sorsra bíztam magamat, s megindultam a ritkulni kezdő erdőségben. Most teljes csengésükké: szálltak falóm a hangok s kevés idő multán a lombok köst lámpafényt láttam felcsill imleni. Meggyorsított lépésben haladtam a világosság felé s csakhamar észrevettem, hogy e fény nem házból, hanem ponyva* sátor bői özönlik ki, ami szorosan egy ssikla mellé van építve. No, ebben nehezen less zongorsI Ilyen sátort a pásztorok építenek s szok ia csak akkor használják, mikor nyájaikat a legmagasabb helyen kénytelenek legeltetni. És mégis! — a szép ti a rmon iában egybeolvadó hangok e sátorból bangsottak ki. Kíváncsiságom a legnagyobb mérvben fel volt csigáz\'-a s majd elfeledtem, bopy e fedél alatt nekem, eltévedtneic menhelyet kell keresnem. A sátor hosszú és mély volt de ablakokkal nem, — hanem ehelyett két széles hasadékkal birl, míg a középső nagy nyílás bejáratul szolgált. Mikor ez -utóbbihoz közeledtem, egy erős, bozontos kutya mérges ugatással haladt felém, mire a zongora hang élnému\'t és én valami váratlant, rendkívülit, hihetetlent láttam. — A sátor közép nyílásán egy elegáns selyem ruhába öltözött delnő lépett ki, baljában művészileg faragott alabástrom lámpát, jobbjában pisztolyt tartva, .Ki van ítt?* kérdé ő gyorsan ás lengyelül. Én aztán megfeleltem neki a lehető legjobban, ahogy az én rozs lengyel nyelvismeretem megengedte, hogy idegen vagyok, a hegyek közt eltévedtem, a hangok s a lámpafény által vezéreltelve avval a szándékkal jöttem ide, hogy éjjeli szállást kérjek. .Beszél ön németül?" kérdd ő. Igenlő feleletem után folyékony német nyelven, melyben oly kellemes hangsása a lengyel accentas, széli: .Jöjjön be, Ón is beszélek németül." Követtem őt. A vássontüzhely mellett egy más nő ült, ki nagyra nyílt szemekkel bámult reám. Es cselédje volt a delnőnek s ss estéli thea készítéssel foglal stoskodolt. .Nálam nem fog ön semmi kényelmet találni — szólt a hölgy — még caak egy ágyat sem. Én asalmazaákoo alszom, szolganőm is; szolgám és a kutya a sátor előtt hálnak. Szalmazsákomat a egy gyapjú takarót majd kiküldök, s ön szíves less a sátor elSlt éjjeli nyugalmára térni." Azut n a cselédhez fordalva heit, rhumot, fekete kenyeret s vadpecsenyét parancsolt. Lágy, csengő hangon, de gyorsan beszélt, mint valami lengyel aristokrata nő, ki megszokta mindenben tetszése szerint intézkedni. „Üljön le t" ásóit Ő egy a tűzhely közelében álló székre, jobban mondva tuskőra mutatva. Azután zongorájához lépett, a hangjegyek közt lapozgato\'t s agy látszók, nincs igen szándékában vendégével továbbra is elfoglalva lenni. Fíatal s slacsony, gyenge testalkatú volt, de e test a kígyó hajlékonyságit a satamandra gyorsaságával egyesité msgában. Setét, rövidre nyírt s egéss fejét sűrű göndör fürtökben körülhullámzó haja a doniboruságs által kissé magas-uak tetsző homlokot is félig beárnyaata. Szürke-barna, szokatlan nagy szemei lelkes, átható tekintettel birtsk. Ssája nem volt szép, orra sem, mindkettő .sonbao a legnagyobb mérvben kifejezésteli. Phy siognomiája némely peresben macskára, a másikban gyermekre emlékeztetett. A sátor közepén állt a zongora. A fal mentén egy aiványon edények, — esek mellett egy asztal, jobban egy négy, földbe vert czölőpőn nyugvó desa-kalap volt elhelyezve. Az átellenes oldalon egy láda, néhány fassék s egy díszes női íróasztal állt. A aarokbao két ! matraca feküdt, melyek k&zől egyel én voltam megkapandó, hogy rajta a sátor előtt aludjam. Hát hiszen én ís láttam már sok fun-sát, sok különöset, sok szélsőséget életemben, de ponyvasátort, amelyikben egy előkelő úrhölgy lakjék, ki még egy kényelmes zongoraazékkel sem rendelkezik, még sohasem láttam. Ü most megint hangszeréhez lépett s oly rouchalance-cal ült le mellé, oly előkelő s azellemdus kézmozdulattal helyeste orrára a csíptetője:, hogy én, még mielőtt játszott volna, mir ís meg voltam győsődre genialításáról. Kis kezei szélvész gyorsasággal kalandoztak a billentyűk felett, de teste nyugodt, egyenes maradt. Játéka folyton a szélsőségekben mozgott, hol oty dühös szenvedélyével verte a billentyűket, hogy azt hittem, Össze akarja törni a zongoráját, bot meg oly gyengén és finoman jácszott, obgy s hangok alig voltak észrevehetők. Az előadás eredeti, művészies volt ugyan, de nem tiszta, nem tökéletes: majd as ott kinn a begyek köst zubogó patak hangját, majd a szellő suttogását juttatta eszembe — Csakhogy á viseséa hangja felségesebb-, a szellő suttogása érthetőbb volt. — Es as asszony végtelenül kezdett engem érdekelni. Félig rokonszenvesnek, félig visszataszítónak találtam, félig csodáltam, félig sajnálkoztam felette. Ki lehet ó? Habár a lengyel nők nem ritkán esnek ssélsőségekbe, esek mégis közönségesen vagy hooleányiak, vagy szerelmiek. Lengyel delnő, ki magát zongorajátékára! a Kárpátok rengetegeiben egy guoyhő alatt vonja meg, bizonyára a legnagyobb ri-kasag. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY ki az egyes, osztályok közötti különböze tet és hogy a mintaterek helyesen vannak-e kitűzve? és másrészről a járási bixottsigok munkája a nem ex alkslomrs tartozó egyéni felszólalásokkal meg ne nebesi ttesséc. Végre figyelmes te teDdők e kürtégi bixottsigok, bogy s kitűzött 25 napt határidőre észrevételeiket okvetlen baküJdjék a járási bizottság elnőkébes. mert a törvény világos értelme szerint bogy ha egyes községet munkálatokat beküldeni a sáros határidőn belül elmu-lasztanák, sz a járást bizottság tárgyalásait nem akadályozhatja és ez esetben feltételezendő, bogy a községnek a munkálat ellen saját szempontja bő! kifogás nincs. r hóban oaveueu unoj——. - Tekintve, bogy a községeknek en- mint ez megtörtént, tehát legkésőbben! gedélyezendő idő í. évi február havát január 31-én, a kerületi fold adóbizottság veendi igénybe a kataszteri, igszgató kö "-\'teles a járási földadóbixottsagok elnökei\' 102!. szám. Körrendelet valamennyi főldsdóblzottsagl taghos és kir. kataszteri közeghez. Az 1382 évi augusztus hó 9-én 40 5b2. ti a. kiadott körrendeletem kapcsán -z olt felhozott indokokból szükségesnek tartom, az ezután következő tárgyalások menetére vonatkozó körendele* tem régén röviden elmondottakat, ugyan* Csak az eljárás egyöntetűségének bizto silása czéljáből, még nagyobb részletességgel megjelölni. A kerdleti bizottságok az 1875. évi VII. illetőleg az 1881. XL. t.cz. 6. §-a által elrendelt első tárgyalásaikat f. év\' január hóban okvetlen befejeeendik január ox-twt, • .... elnöke (* kataszteri igazgató) azonnal intézkedik: 1. hogy a kataszteri kerület minden egyes községének, a már rendelkezésre álló nyomtatványokon az ugyanazon köx-eú\'ekrd vonatkozó kivonat posta utján oiegküldessék, éa pedig : minden egyes községuek a saját határban felállított mintaterek jegyzéke, a sorozás eredményét a község határábau művelési ág és dűlőnként kitüntető kivonat, melybe az illető helyre: az egyes osztályokra a ke rületi bizottság által megállapított tiszta jövedelmi fokozatok írandók be, valamint a czimlapon a járási földadőbízott-ság elnökének neve, lakhelye és utolsó postája pontossn megjelölendő, nemkülönben azon határnap világosan kiírandó, melyen az összes íratok a tet észrevételekkel együtt a járás bizottsági eloökhez okvetlenül beküldendők. A községeknek-észrevételeikre engedélyezett 25 nap azon naptól ssámitandó, mely napon előreláthatólag a munkálatok a községben egész bizonyoáaággal megfognak érkezhetni; 2. bogy a kerületbeli összes járási földadóbizottságokoak, valamint a szóm szédos kataszteri kerületeknek en összes határozatok a r.z.báiyszerű észrevételek meg étele illetőleg tájékozás végett megküldessenek. Hogy a községe illetőleg azoknak Ho°t a községe nieioiag azo.ua. munaaiaio* »" — "— ~ kataszter! bizottsága teendőik iránt kellő- § a értelmében a járási bizottság egjrbt ......fi. -Irendelem• riotrv hivdiáiől számi-olt Iezkóaóbben 20 n«i leg tájékoataasan iogy •=6 --j-—r---------, minden kin kataszteri becslő biztos já minden egyes községében éi h mennyi ben egyes járások igen sok községgel bírnának, ez esetben legalább a körjegyzőségek Bzékhelyéo megjelenjen és ott a közsegi bizottság t ag j a in » k m ¦ gyarázza m-jg a mostani eljárás és egyéni felszólalások közötti különbséget, nehogy egyes földrészletek végettí felszólalások áital, m -Ivekre nézve ha caakugyan tévedések történtek, az orvoslás később az egyéni felszólalásokra adott időben keresendő, most egyrészről a községi kataszteri bizottság maga ez ídó szerinti teendőitől elvonassék, t. i. hogy a községen belől művelési áganként felállított osztályok fzáma megfelel-e a tényleges jövedelmi különbözeteknek? az ezekre alkalmazott tiszfajövédelmi tételek helyesen fejezík-e kerületi bizottság elé terjeszthesse. A kerületi bízottság tekintettel s küldöttség éa kataszteri felügyelők indo kolt véleményére, tirgyslja as eléje terjesztett öwsjes kstaszterí munkálatokat, egy rendkívüli esetekben helyszíni szemlót rendel el éa magát es időre elnapolja, de tárgyaláaainak mene\'ét ugy rendes! he, bogy a kerületi bizottság tárgyalásai folyó évi május hó 15—20-íg az ország egéiz területén befejeiteaasoek, ugy bogy ss öaazes iratok még májuabóban a pénzügyminiszterhez, mint as országos főld-edóbizotrság elnőkébes okvetlen beterjesztethessenek. Budspesten, 1883. éví január hó U-én. Gróf SZaPARY GYULA, msjry kir pénzügyminiszter. fc«io. - ------------„ vei egyetértve a kellő lépéseket as iránt megtenni, bogy a járási földadóbizollsá-gok február hó utolsó napjaira, de föltétlenül márczíus első napjaira összehívás sanak. A járási földadóbízoitságok tárgyalás slá veszik ugy a kerületi bizot\'ság-nak az esetleges észrevételek megtétele végett átküldött határozatait, — valamint az egyes közaégekbŐl beérkezett munkálatokat, a azok felett a kir. becslŐ-biztos választott becslő- éa a járási füid-adóbizottság utazó küldöttségének meghallgatása után határoz. Tekintve, hogy a járást fóldadőbi zottság mos\'ani tárgyalásának alapját ugyanaz képezi, mi felett már egyszer érdemlegesen részint a tagok személyes , üamtrete, részint utazó küldöttségének jepen lése alapján határozott, aligha lesz arra eeet, bogy helyszíni vizsgálat tartása váijék szükségessé de annak 1-hetŐsége még sem ié¦•-én kizárva, hogy határorat csak helyszíni szemle foganatosítást után volna s járási fóldadóbizottaág többségének nézete szerint hozható, ily kivételes esetben a helyszíni szemle a járási föld-adóbizottság utazó küldötlségu által azonnal megteendő, ugy, hogy az annak nyomán hozott határozattal kiegészített összes munkálatok az 1881. évi XL. t.-cs. 6. CSARNOK. Grof Festetics György. hívásától számion legkéaóbbeo 25 nap . alutt a kerületi bizottság elnökéhez (ka-taszturí igazgató) beterjrezt-lhötssenek. A kataszteri igazgató miután eleve tudomással üt arról, bogy a járási fold-adóbizottságok mely napon fogják működésüket befejezni, intézkedik: hogy a kat.iezteri kerületi b zoitság küldöttség, mihelyt a körülmények engedik, ösaze-htvassék és működéséi folyó éví márczíus bó utolsó avagy ápril hő első napjaiban megkezdhesse. a kerületi bizottság küldöttsége tárgyalás alá Teszi a járási toldadóbizolt-eágok által hozott ha-árasatokat, egyes kétes esetekben helyszint szemlét tart és az ily szemlére szükséges pár napi ídőre magát elnspolja, olyképeo azonban, hogy véleményes jelentest a folyó évi ápnl bó 2-ik felében minden esetre összehívandó Az „ Andrásay - minisztériumnak melyet a „nagyok minisztériumának* szeretünk nevezni, mert ott majdoem a legfényesebb nyolez név van >oszornba szedve azon időkből, egyik tagja ismét meghalt. Nem a legnagyobbak közű való, de nem is a legutolsó. Azon a bizonyos vonalon esik tul, abol inár nincs mértékünk, a hol csak a képzelődés ki-cdnyit vagy nagyit már. Mert mind jele sek voltak ők, kapacsitáeok, karakterek, hazafiak, gentlemanek, gyanú nélkül, tiszták és ragyogók, semmi, de semmi közönségeset nem talál na; tutik binoök. Most már távolabb esnek . . . sokkal távolabb, és elmúlt s njmbusz is, mely a piros székeket öveste akkor és as alkoimáoyos élet azóta igen sok embert fogyasztott el (mert s parlamentarizmus es-kkel táplálkozik s némelykor igen jó étvágya vsn) egyszóval s „maiak" miatt más szemmel nézzük azt a uyolez arcsot azon a képen, melyet akkur igen sok ssobában akesz ottak fel Magyerorssá-gon ékességnek aranyozott keretben. Az arany keretek megkoptak, a rózsaszínű kód szétfoszlott sokat elfelejtettünk, a mire emlékezni illenék és sokat mi-gtanultunk, a mire nem lelt volna szükség, hogy tudjuk. De a belál nem felejt . . . eljö.i s ezek a régi ismerős arezok egymásután megjelennek mégegyizer a képes lapok-ijui, átvonulnakonnsn emlékezetünkben, tanúságokat bsgyva itt. Nem tart már sokáig ez se. Még csak a fele maradt itt a nagy névaornak s most ez a fele is meg van kezdve Fos tetich György halálával. Eötvösi csskhamar követte Mikó Iinr», msjd Wekckheim Béla kö vétke zett s kevés vártatva Gorovo István. Csak hárman vannak még életben : Aud-rássy Gyula, Lőnyay Menyhért és Horváth Boldizsár. Festetich György kinek elhunytát gyászoljuk ma, a nagy Festetich György- nek a keszthelyi Georgikon alapítójánsk unokája. Sokkal nagyobb, díszesebb helyet foglalt el fi közéielünkben, mintsem egy könnyen napirendre térhetne fölötte i közvélemény, mely egyedüli igaz koato-rusója as érdemeknek. Szerény, igénytelen ember volt ssját körében, ki sohasem tolakodott előtérbe, biuaág nem volt benne semmi. Minden dologban higgadt, megfő toló és korrekt. Az első minisztériumba is csak And-rássynak a legnagyobb rábeszélésére lé pett be. Sokáig azabadkozott, bogy ő nem érzi magát képesnek egy ilyen állást betölteni. Míkor pedig elvállslta, mindenben félénk óvatossággal járt el s ugy, bogy tán ő volt az egyedüli,ki soha semminemű megtámadásoknak nem volt kitéve sem az országgyűlésen aem a sajtóban. H»zsfiasságát igen jellemzi as, hogy nagy óvatossággal bánt a resszortjába tartozó kitüntetésekkel. Pólpául igen nehezen volt rávehető, hogy azokat a mág násokat, akik az osztrák aera alatt kapták a kílenczágu koronát — magyar grófi rangra ajánlja. Még szebb vonás benne, hogy igen gyakran jegyzé meg kedvellenül minisztertársainak : — Sajnálom, hogy elvállaltam s tárcsát. Lássátok én alattam lett as olyan jelentéktelen. Ha más, erősebb ember kezdi vala nem zsugorodik ilyen kicsinyre. Mert sok függ s kezdettől. Meglehet, hogy igaza volt, de alig hihető. Később e tárcsa jelentősége még inkább csökkent, s az első időkben, mi-dón a király és a nemzet közötti érintkezés még mézes heteit élte — nem kis fontossága dolog volt, hogy egy olyan finom, nemes, minden Ízében előkelő alak egyengesse ki a támadó differeacsiákat a eloszlassa a hidegségnek utóízét. Festetich Győrnek nagy része van a kibékülés megteremtésében. A Deák politikának egyik buzgó híve és támogatója volt a a hol kellett, késsen volt minden áldozatra. Festetichről mondta egyszer: „Az ő erszénye és szive mindig nyitva van — d<s Ő magát gyakran szerelné tőlünk elzárni." És ez jellemzi ő. Valóban ő róla nem j-gyezhe\'ü«k fel sem apróságokat, aem adomákat, mint más nevesatesságek ről. Ri\'kán szállott le a mindennapi élet szereplői közé, de nem azért, mint hajdan Szemere, ki mindig kotharnosban szeretet: lenni, hanem szórt, mert disztingvált nagyari termessete meg nem szívelte a tágabb körben való mozgás izgalmait A népszerűséget nem kereste, nem sdott rá emmít, az elismerésben nem volt öróme a mindent kötelességből lett. S ezt a kötelességet nevével vélte örökölni. Es elől sehol se tért ki. l Daczára szop fényes pilyánsk, melyet befutott, daczára annak, hogy Fiihagyott a zongorázással,szalma zsákjára ült s m<-gkérdó a cselédet, hogy J a vacsora készen vau-e? aki aztán ezt felelte neki lengyelül: „Igenis, — méltó Hágos grófnő." A méltóságos grófnőnek méltóztatott engem az estebédhez meghívni, s helyemet az asztalnál vele átellenben jelelni ki. Iparkodtam valami érdekes beszéd tárgyát venni fel, de ő nem hallgatott it-i. A thea tiszta és erős, a vadpecsenye felséges izü ós becses személyem éhes volt. Mikor másodszor is kossá láttam a két első fogyasztásához, nehogy a harmadik rövidséget szenvedjen, láttam az arcrao. hogy szánalommal viseltetik irántam. Engedelmet kóró tekintetemre biztató hangon szólt: „Egyék, egyék, a mennyi csak tetszik 1 Ű keveset evett, s e keveset is hosszú szünetekben vette magához, amiket avval töltött be, hogy vagy elmélázva a sarokba nézett, vugy engem vizsgált kutató tekintette!. A thea ulán az íróasztalán álló dobozból két szivart vett elő s az egyikkel engem kínált meg, a másikra önmaga gyújtott rá. „B-átélje el, honnan jöu ön", szólt ő hirtelen, s míkor előadásomból megtudta, hogy természet búvár vsgyok: ugy látszók, kegyébe fogadott. Most már mosolygott is beszédem közben s több szűr helyeslőleg mondta: „Já, já) Mivel mind-n. amit ő telt, eredeti volt, ugy hát eredeti módon is dohányzott Szivarja füstjét nem egyenesen fújta kí, hanem fejét laasan ide-odt hajtogatva különféle alakokat irt le a füstből, miközben szemeit egy kevéssé lehunyta s a ktrikás gomolyakban igen nagy Örömet látszott találni, .Ismeri Bécset ? Ismeri Pestet ? kérdé 6. Megmondtsm neki, hogy Bécs szülővárosom s hogy Pestre gyakran kirándulok. .Ismeri Beményit Pesten? Szerencsém van legközelebbi isme róteí egyikének lenni, • Ugy? — ö nagy ember, egy genie,1 srólt ó kevés szünet után. .Milyen idős lehe.t?" — Hatvan éves. „És szép, nemde?" — Korához képest — igen. Szenvedélyesen ugrott fel e szóra székéről s néhányszor végig járta a sátor hosszát, azután vissza jött a szúró tekintettel szólt: „Amit ön azelőtt mondott — nem igaz, a nagy ember mindig szép, még akkor is, ha csúf volna Éa azt hiszem. Reményi legszebb ember a földön." Bámulatomban megnémultam. „Az üstökös, mely vérveres mag val s bosszú, ragyogó ussálylyal bir, amivel elfeledi az esüstfényü csillagokat, nem emiatt, — hanem azért szép, mert nagy jelen ég: — éa a lengés-, egy üstökös," folytatá ó sugárzó szemekkei as éjbe tekintve. — .Reményinek sok elleusége vau, nem igaz?" — Igaz, feleltem, mért irányát igen szétágazónak találják. Finoman mosolyogva szólt: .Mert az emberek gondolkodása bárgyú óa köznapi. 0 nem szelíd galamb, mely a tyúkok közé tévedhet, nem\' fehér bárány, mely az ő korlátolt eszű pásztorának bégetve mondja - el éji álmait, — ö oroas Ián, mely a pusztába kiált; a serényét rázza; és ezért félnek tőle. De én nem félek.\'\' — ön bizonyára jól ismeri Reményit. Feddő tekintettol né ettreim. .Szerencsém nem volt vele beszélni, de én jobban ismerem őt, mint Önök valamcny-nvíen, én tudom Ós érzem, ámít fi gondol." — E nő mindig idegenebbnek tűnt fel előttem és mégis mindig jobban vonzódtam hozzá. Szívesen áldoztam volna fel él etem b 11 egy évet, ha kiismerhetem őt. Előérzetem ast tanácsolta, ne folytassam tovább Reményiről a társalgást s azt kérdem, mióta lakik itt fenn ? „Mintegy kí\'t hónapja. Hogy tetszik önnek a palotám?" Ugy találod, hogy e^y d-ilnó-lak- nak ígen is primitív, sőt félek, hogy rhcumstikns bántalmakat szerez benne magánsk. .0, as már vagy négy hete megvan," szólt ő nevetve, „de es nem tesz semmit. Ha lenn, birtokomban lessek, le fekszem kályhám előtt egy medvebőrre, egy más hasonló bőrrel befedetem maga inat s sddíg maradok fekve, mig fajdal maim lesznek," beszélt tovább s nsgyott ásított. „Ha más nőcselédei kapok, akkor eseptemberig itt fenn fogok lartóskodni, mert ez a bn\'a teremtés nem marad tovább velem, s más eseléduóimnek sincs kedvük ide jönni. Mind as ötöt már felhívattam, de egyik aem asolgált tovább két hétnél; vagy uoa\'kostak, vagy félluk, vagy pedig szaggató fájdalmakról panaszkodtak, s hogyha nem engedtem Őket távozni, hideg tbeát adtak, elégették a pecsenyémet, szóval étel dolgában oly roaxul láttak el, hogy ntoljára mégis csak el kellett őket küldenem." — Messze vagyunk P. falutót? — „Hét mérföldnyire. Szolgám minden héten kétaser bemegy kenyeret, tojást és hust vásárolni." Hogy hozhatták ide e zongorát? — kérdem, mikor közlékenyebb kesdett lenní. .Az volt még csak rettenetes egy dologi" kiáilá fel gyönyörű ezüit csengésű, hangon. „Birtokom P. tói messze vsn, de e tá\\o[aág kocsin is benWrtbató; azonban P.-lŐl leheletlen as utat tovább kocsival folytatni, a így én embereket kerestem, kik zongorámat felhozzák." — Hét ménfőidet felfelé köveken, bozótokon át? „Igen. Akartsm birni, kelleti bir nom itt fenn e zongorát; én nem élhetek í-ix- nélkül ! A faluban kihirdettettem, hogy négyszáz fbrintott adok annak a nyolez embernek, kik egymást négyesével felváltva, hangszeremet e helyro 8záliijk. Lelt veszekedés; mindenki meg akarta érdelmelni a pénzt. Seregesen tódultak a vendéglő elé az emberek a nekem egy szobába kellett zárkóznom, nehogy térdre boruljanak elöltem a ruhá- mat esdeklő csókkal halmozzák el. Sorsot hossttam velők, evvel meg lettek nyugtatva z zongorám tizennét órai at atán megérkezett ide. — De hát itt e nedvességben nem tartja meg hangját „ Természetesen nemi* kiálts, fel Ó nevetve. „Van kulcsom s evvel annyiasor hangolom meg, ahányasor c«ak asüksé-gBa-\' — On? ezekkel a gyermek kscsók-kal? — .Gondolja talán, hogy nincs elég erőm ?" kérdé Ő as Íróasztalbói két tiz fontos késlŐt hozva elő s ezeket s legnagyobb könnyűséggel emelve a magasb-t. As a finom, kicsi >est a dereknél oly aonyira meghajolt, hogy féltettem a ketté töréstől. — És minek csinál ön ily erőgyakorlatok; ? — kérdem elcsodálkozva. „Mert ugy akarok zongorázni, ahogy Reményi gondolja. Mielólt az 6 iratait olvastam volna, még as esóernyó-met sem tudtam jól a kezemben tartani; zongorázni? ugy sougoráztam, mint akinek fejgyörosöket okoznak a hangok, — szólt ó a kéetőket lerakva az asztslrs. ,En az ily nyöszörgést as iratok olvasása atán nem állhatom ki j mert én min-deo nagyot, minden hatalmasat imádok, — mindent, ami á la Riményí," Feltűnt előttem, hogy daczára az előbbi feddő tekintetnek,ismét Reményire fordította a társalgás további menetét „Azt mondják, bogy Rimányi sok champogoert iszik," folyiatá egy kevéa szünet után, „igaz?" — Igas, valami szokatlant talál benne, —- feleltem, mindent, amit tudni akart, előre laiólag lassankint hozva tudomására. „Én abban a nézetben vagyok, hogy csakszeilemdúi embereknek való a cham-pagner; mert as együgyű vagy goromba id igzetü emberek sémit nem nyernek általa. Birtokomban, csapa unalom üzes-ből is gyakran ledőltem kandallóm elé, s égess egyedfii cbampsgnert ittam de mindig agy éreztem mintha minden le. FEBEUAE 22-én 1883. Imindig snnál as na-tálnál ült, a ii.,r.EtL s történelem íródik, hogy azámos főméi, lóságot viselt, neki magánsk alig van története. A \|magán ember oly kétessé látszik beone — hogy szinte meg ezután kell fölfedezni milyen volt Ő. Ritkák az ilyen jellemek ma már — a habár nem hangzik fel éltükben mi], liók lapaa s haláluk alkalmával nagy fájdalomjaj, d» a gondolkozó ember mélyen, nagyon mélyen eltudja airatoí c klasszikus alakokat, a kikmég febér márványból vannak vésve. L:gyen áldás porain, s porhüvelyét elhagyott lelke, mely u\'.közben találkozott a testvéreivel maradjon köztünk, a mi főáraink közt a ébresztgesse bennük azokat ai alvó ösztönöket, mts. lyek ast diktálják, hogy a kinek ad s haza, azok is sokat adjanak a hazának. Hogy lehetnének azok gavallé ok, a kik annyi javakat ingyen fogadnak el? ,P. H." (t 1883. február hó 15 én.) Egy gslyseskát leszakít a vihar fájáról ; a többi lomb betakarja a sebe. Ki venné éasre, hogy onnét hiányzik valami ? Ha csak a kis madárka Los dalát meg nem érti, mikor a galylyal .e tépeti fésskéi siratja. Egy embttrt elrsgsd a halál; helyébe mástk lép. Az óriási emberrajsáa-ban alig vessszfik észre, bogy s fejűnk fölött karvalyként kóválygó halál megmi egyet kilopott közölünk. Csak akkor ébredünk, mikor a zokogó fájdalom fojtogatja azokat kiknek az az „egy" m i n d e n ü k volt Olyan a halál is, mint az éle. As egyszerű kántorként: élünk divatból, meghalnak szokásból; sanlán eltemetnek bennünket divatból és megsiratnak sroká ból. Már akármiből csinálja más ember a fájdalma , ss éa kÖnyemet megasenuli as igazi részvét a minden betűm egy egy könynyel terhesül. Olyan nehéz elhinnem, hogy meghalt a jó öreg. El .e hinném, hs előttem nem feküdnék az a néhány sötét betű, mely olyan velőt rázó rövidséggel mondja ki, hogy egy áldot; szívben kel éazakedt a legu\'olaó hur ta. Áldott JÓ öreg 1 Hegedűje sorsára jutott bizony ő ia. Mikor ezelőtt néhány évvel ná\'a voltam, mind s négy húr épen volt hegedűjén, valamennyi bár főlhengulra kikében, Később ás „e-bur* lepattant, nem húzott helyelte másikat: c-k három ssil maradt. Éj a jó Isten tudja: mintha őnála ia kezdtek volna már akkor a burok pat-togzani. Nemr^gibeatálálkostam vele;akkor már nag oo sokat veszteit haiá:tkacxag-tatÓ humorából. Kérdezősködtem a begedfi felől, hogy hány búron játszik? nyelt cseppben uj- meg uj ideákat innám." Asuián enyelgő cse^zaasal folytatá; Kérdezze csak meg Pesten X. hadnagyot, vagy Y. bankárt, hogy Ők is ideákat iss-nak-e a ehampagnerból ? Hangosan felnevettem es ótle\'tn s azt moudlam neki, hogy Reményi egy eitéo szellemdus improvizációt irts .Champagner cseppek\'-ről. „Nnm irt la?" kérdé gyorsan. — Nem volt hozzá idő; zongorán lőttónt az improvizálás s igy természetesen nem voh követhető. Hirtelen, mintha egy szóval sem akarna többé Reményiről beszélni, azi kérdexé, bogy tetszenek a lengyel falvak? - — Elég piazkoaak. „Igaz," kiálta Ő, .minden p .gólyánál egy ház, minden háaban egy szoba, minden szobában egy féltuczat emb- r, agyán annyi disznó éa tyúk; aebol egy ablak, asappsn vagy víz, bor — biztosítom Önt, hogy én magamat sokkal nagyobb szentnek tartom, mint a magyarhoni ErssébeUt, mert ó már mint kit gyermek Németországba került z itt th&ringiai házakat látogatott, de éa lengyeleket látogatok. — Es igen ssép Öntől, kivált hs elképzelem, mennyi Önmegtsgsdiaába kerül. — „Ab, hígyje meg, némelykor Örülök, ha valaki beteg, vagy valami gyermek haldoklik; mert ekkor mégis van valami dolgom. Sőt ilyenkor igen is sok tenni valóm van, mert a parasztok baták és együgyűek, mint a leve. A fé-j meghagyja halni a feleságát osupa butaságból ; (?) éppen Így van as anya gyermekével. Sokszor a beteget fris lovegfivel Tg7 gj far pohár tejjel is meg lehetne gy <-\'gy iiaoi. dehát fik est nem akarják. (1) Az egyetlen ablaknyílás esjéas éven át papírral., a gyermek gyomra krumplival van be* és megtömve. Tanácslom önnek, hogy té\'en egy jó nagy fiaskó eczet nélkül lengyeUperasst-saobát meg ma látogasson.* — Télen át mindig birtokán uq, HUSZONKETTEDIK ÄDTOLTAM zala i zlohy FEBRUÁB 22 én 1?8S. .Most már egy húron pendülök", szólt humorral : de hangjában voltnlimi a halált sejtető keserűségből. bút meg adásból. Akkor ast hittem, hogy talán valami kellemeilereéga vau a szegen? üregnek s az ütötte fejen a kedvét. Most gondolok csak vissza, hogy az a testtől buciuani készülő lélek tompa fájdalma volt. Akkor már nála is kevés volt azokból a stivhurokböl, melyen a kedv olyan sinfelejtető nótákat játszott egykor. Végre a legu\'olsó ía ketté szakadt. B ronyosan a hegedűjéről is akkor pattant le as az egyetlen hur, moly a jobb xiUgbÓl megmaradt volt. A mosoly, mely fptylon srcsáu de rengett, elszenderült örökre... Rá gon- d ilra, az én mosolyom is elvéss..... és komoly képpel megpróbálok kiálmodni a múltból néhány eseményt. Nagyon nehéz vo\'na az ő, ulon-útfélen, lépteo-nj omon szikrázó humorát a mag* nagyságában föhüotetni. Néhány esetből is fényesen kiragyog az. : A jó öreg igen paaszíobatus gyalogoló volt. Hozzánk rendesen csak per ped\'s apostolorum látogatott el. Gyermekkoromból hu-n emlékezem, hogy az oitléte mindig ünnep -volt házunknál. Hanem azon mindig ctudálkozott mindenki, bogy s legnagyobb kánikulai me\'egben sem röstell gyalogszerrel három órányi járófőidet megtenni. És az Isten világáért meg nem engedte volna, hogy h«zaf-lé befogassunk neki. Egyszer ast kérdezte tőle valaki, hogy ugyan kedves plébános ur márt fárad mindig csak gyalog ? „Azért lelkem — telelt ö — mert a hxlál meg paripán jár ; hát igy köny-uyebben elkerülhet.* Legismere esebb az a viczcze,melyet a k — i spá\'nak mondott. U. i. a nagyka-mssai .Korona" . étkezőjében többen együtt ebédeltek ; köztük a k—i apát is. Megy jegyzendő, hogy a k—i apátságért Viola is konkurrált, do a mostani nyerte el. Egyszeresek Viola azt mondja: „Egyék ám mindon ember kedve szerint, mert ma mindent ón tizetek.* Erre az apát szabadkozni kezd, bogy már azt a szerencsét 3 akarja magának fönt ártani. .Ugyan miért ?" — kérdi rög\'ön Viola. •Hát csak azért — felelt szerényen mosolyogva az apát — mert véle t lenü 1 itt én vagyok as apát." „Az igaz, hogy itt maga az apát — vágta oda rögtön Viola — de éppen nem vó I e tl en Ül,mert a teremtés rendje szerint is megelőzte a világosságot a sötétség.* * « * Néha humorába keserűség is vegyült s ily énkor nem s legkíméletesebb őssiu ttsé^- g-t nyilatkozott. A nálánál fi.talabb egyéneket egymásután nevezték ki kanonokokká, apátokká; róla azonban megfeledkeztek. Lehet, hogy éppen eredeti humoros lelkülete és páratlan nyiltszívűsége miatt féltek tőle ; mert annyi bizonyos, hogy minden ferdeséget kíméletlenül ostorozott erős gúnyjával. Nagysokára azu\'án kinevezték cim zetes kan ónoznak. Mikor a kinevezést megkapta, azt irta vissza, hogy miután a cz mtates kanonok se nem szamár, nem ló. azt el nem fogadhatja ; cseppet sh lévén bijl..ndösóga mulának lenni.— É-i a kinevezést csatolva, visszaküldte Veszprémbe. De ki tudná mind lei: ni, ami róla mindenfelé fönnmaradt. Júsaivü, áldott teremtés volt e mellett, Isten nyugosztalja 1 Ezelőtt másfél évvel költeményt írtam az arany miséjére. Sokan azt mond ták, hogy sikerült; de az utolsó strófa nem egyeztethető meg a keresztény vallás dogmájával. Már én pedig most is csak ast mon dom, amit akkor mondtam, akár tetszik másnak akár nem. Jó szavak ásók kedves öreg, a te csöndes sírhalmad fölött. „Hogy por leszünk, meg van Írva igaz Fenn a csillag okban, De aaerl te jó sokáig lenesz Még is halhatatlan. EnlékGnkbea, szivünkben lesz a te Hagy föl támad ásod..„ Azért hogyha majdan trombitálnak, Folytasd nyugton álmod!" SZÁLAY SÁNDOR. k\'..ti tartózkodni? — kérdem könnyedén. — . , De a delnŐnek sokkul élesebb esze volt, hogysem a kérdésemben lappangó mély Kíváncsiságot rögtön fel ne ismerte volna. Rám nézett azokkal az átható macska szemekkelés igy felelt: .Ha nem a birtokombam vagyok, akkor bizonyo San valahol máshol tartózkodom," Zavarom nagy volt. Ö egy pillanatig gyönyörködött ben.ie, azután elfordította rólam a szemeit s ugy látszók, megsajnált, mert felkelt s a zongorájához ült. Fellélegzettem. Ez az asszony félig tündér volt, félig daemon. Egy rohamos magyar indulót játszott, miközben orrczimpii fel és alá mozogtak a szenvedélytől. Aztán hirtelen egy szelíd, ábrándos dallamba csapott át, melyet többször ismételt. .Ismeri-? kérdé játszás közben. Nemmel feleltem .Hangok Remény Frichlíngn&sch-tett\'-jéből, melyet P. barátja zeneileg illusztrált." Egyszers felhagyott a játékkal, szivarjával a sátor bejáratához lépett, s vissza kiáltott hozam : .Jöjjön, az éj gyönyörül" — És igaza volt. Némafelségben «meik»dtek a magasba a homályba b\' költ begyek, lenge szellő játszadozott a fák lombjaival* a ragyogó csillagok ezüstös, aranyos, vereses, kékes és zöldes íéoynyel mosolyogtak le ránk. A grófnő oda dőlt a sátor egyik oszlopához s el mélázva nézott fel as égre. Gyorsan sze mólt nem véve. le a csillagokról kérdé: „Remény még B. herczegnővel él ?H Az ígassághoi bJven feleltem neki, hogy ők egymással már vagy egy éve szekitoUak és a herczegnő vissza utazott Pétervárra. „Mennyi ideig éltek együtt?* — Körül belül tizenöt évig. Remény mindig unatkozott mellette, de tekintettel volt magas állására; végre mégis szakítania kellett, mert a herczegnő modora kiálhatatlna, tűrhetetlen lett, „Reménynek most nincs viszonya? — Komoly — tudtommal nincs. Kevés idő multán kezotnyajtva széli; .Menjünk aludni!"Szemet könyek-kel voltak megtelve. Viasza ment a sátorba s egy szel-massáfeot küldött ki, amit én semi áron nem akartam elfogadni, mert tudtam, hogy as övé s azt még sem engedhettem, bogy a nedves földön aludjék. Ó hallotta visszautasító köszönéseimet s kikiáltott: rFogndja el a zaákot, én majd a\' zongo-tán alszom.* (Folytatása következik.) Jeientése SS alulírott fölügyelő-bizottsága ak. as alsó-leodvaí takarékpénztár részvénytársaságnak 1883. évi márczius hó 15-ik napján megtartandó közgyűléséhez. Az általunk s az intézeti igazgatóság által 1882-ik évi deczeraber hó 31-ík napján megejtett részletes leltározás alkalmával talált tényleges vagyont a terhet az intézet fő- és meliékkönyveivel a maí napon tüzeteséé összehasonlítván, a az Össses számadási könyveket bebatólag megvizsgálván, as 1882. évi zárszámadást ii mérleget e szerint kifogástalannak s a legkisebb részletig tökéletesen helyesnek találtuk ; miért is a mérlegben az f-lap- és tartaléktőke utáni kamatokkal együtt kitüntetett 13641 frt 3 krnyi tiszta jövedelemnek az igazgatóság részéről indokolva- javasolt következő föloss-tára ellen nemcsak kifogást nem teszünk, de sőt azt az intézet s a t. cz. részvénye-k jól fölfogott érdekében is a t. kőzgyü lésnek el fogadálra ajánlani kötelességünknek ismerjük. Az eszerint általunk is melegen pártolt igazgatósági indítványhoz képest as 1 S82-ik évben elért eme tissta jövedelemből a közgyűlést követő napon kifizetendő s fordítandó lenne: 1) Mint osztalék részványenkint lé forint és igy 400 darab részvényesei vény beváltására Összesen 5600 forint. 2) Az ez idő szerint lOlOO frtból illó tartaléktőkének 16800 frtra szükség, képen kívánatos emelése s kiegészítésére fordítandó lenne 6700 frt, 3) Az igazgatóság, felügyelő-bizottság, a tisztek s a szolga jutalmazására 1200 frt. 4) Végre jótékony czélokra 141 frt. 3 krajcaár. Eme hivatalos jelenlésünket as intézet érdekében sut. cz. részvényesek s igy a közgyűlésbscseahgyelmébe ajánlva maradtunk teljes tisztelettet Alső-Lendván, l883-ik á^i január hó 10-ik napján. Az alsó lendvai takarékpénztár föl ügyelő bizottsága : CSUKICS ADOLF a. k. Télügy. bis. elnök. BARS HENRIK s. k. VAMOSSY L. s. k. felügyelő bizottsági tagok. Hírek. — Az egylet gyűléséről. Február 18 án a már közlött tárgy sorozati a! tartotta meg a polg. egylet látogatott közgyűlését- ¦ A költségvetés, amelynek bevételi főtétele 2243 frt a kiadási főiétele 1203 frt — egy indítvány elfogadása mellett, amely az irodalmi vállalatok pártfogását eséfosta — jóváhagyatván, az utczaterűlec kártalanításának tisztázási-var á választmány "bízatott meg oly föltétellel, hogy a 624 Q caeretertlet föl- tétlen tulajdonjoggal as egylet részére, szereztessék meg. A közgyűlés fölajánlott\' még ezen területből a nmán városi pártfogás alatt építendő állandó színházra szükséges helyet Is. — Az épitkezés — amelyről dél: 1 órakor volt azó, a midőn a tagok jórésze már eloszlott — ugy döntetett el, hogy a színházzal kapcsolatos építkezés egészen elejtetett s ahelyett csupán as egyleti épület megépítése mondatott ki az uj utczavonalba s annak ke resztül vitelével az arra vonatkozó itv értelmében a választmány megbízatott 3 egyszersmind utasíttatott, bogy ebből kifolyólag a végleges leszámítolást az 5-ös bizottsággal eszközölje ; s minthogy az épités tekintetében aláirt részvények kö telező ereje érvénytelennek , nyitván ittatik — n. lefizetett részvények összegét as illetők kezére kézbesÍttesse.Az alapszabályok módosítására egy/4 tsgu bizottság Kovács Béla, Hertolúndi Béla, Gyotffy János tagokból megválasstva — kiküldetett. — Hymen. Sterbeozky-Smettena Ferencz nagy-kanizsavárosi szállásbiztos és a katonai ügyek előadója febr. 19 én déletŐtt tartotta esküvőjét Gudlín Irma kisasszony nyal, Lázár József kir. távir-datisst nevelt leányával a Szent-Fere.-cz-rendüek plébániai templomában természetesen püspöki engedótylyel. A temp lom zsúfolásig meg; olt. A kellemdús menyasszony galambasínü selyem ruhát viselt Bflrű fátyollal bontottan. Tekintve a nagyböjti szakot, minden vendégség nélkül csendben tartatott meg a menyegző, csakis a legközelebbi rokonok voltak együtt. Az eaketest maga a házfőnök teljesít A Szálljon Isten áldása az aj párral — Adóelengedés. Egy kis meglepetés érte vasárnap folyó hő 18-án városunk szegénysorsu és előhaladt korú -munkásosztályát, kik a mondott napon délelőtti 9 órára a város hasára meghívatván, értésükre adatott, hogy adójak fölsőbb rendeletre eltöröltetett. A szegényeknek efölötti Őrömét csak cz képía fölfogni, aki tudja, bogy mily nehéz oly ismernek Óvenkint 10—15 frtot adó fejében lefizetni, ki naponta 50—80 kr. kereset mellett van utalva családja el tartására I F. — A harmadik gyógyszertár is engedélyezve lett a minisztérium által — amint hírlik. — Annak felállítására az engedélyt Kecskés, okleveles gyógyszerész nyerte el. — Hymen. Dr. Rothschild Samu a napokban jegyet váltott a szelíd és müveit lelkű Goldmann Judit úrhölgy-gyei. Áldás kisérje frigyüket! — Az őrület jelei mutatkoztak Horváth Lajos helybeli ügyvéden a L hó 18-án tartott polgári egyleti ülésen ; mikor is as újonnan felállítandó épület költségeiről levén szó, 50 ezer majd ké\'szásezer, végre félmillió forintot ajánlott fel saját pénztárából. Azóta állapota mindig\' aggályos. Az a rögeszméje, hogy ő a leggazdagabb ember az egész világon; folyton építtetői akar és a szegényeknek osztat ki nagy össze geket. — Hogy állapotát mi idézte elő ? — senki sem birja megmagyarázni. Már elszállíttatott — A városi közgyűlés febr. 19 én 10 —15 képviselő jelenléte mellett tartatott meg; b a kincstár képviselőjével megkö\'ött szerződés elfogadtatott. A társasköri elhalasztott szilveszter-éji mulatság f, hó 17-én igen jél sikerűit. — Kitüntetés- Dr. Mangin Károly megyei főorvos ur a katonaaág kötelékéből való kilépése alkalmával arany koronás érdemkereszttel tüatettetett. ki. — A tűzoltói mulatság alkalmával — melyről a nyilvános számadást múlt számunk hozta — az alapítandó zenekar részére adakoztak és felülfizet lek : Clement Lipót 25 frt, Clement Vilma 25 frt, Karczag István 10 frt, Weiaz Le-dofasky 2 frt, Fáraek Kálmán 1 frt, Weiss Zsigmond és Tivadar 1 frt, Ro-senberg Ernő és Richárd 2 frt, Stémmer Kálmán 1 frt, Eisinger Samu l frt, Less-ner Henrik 1 frt, Darás Zsigmond 1 frt, Pfaff József 1 trt, Nentvrich Gyulánó 1 frt, Horváth József 50 kr., Benczik József 40 kr., Benczik Ferencz 1 frt, Varga Imre 2 frt, Rothmsnn György 1 frt. Schercz Jakab 50 kr., Ssmetuna Ferenci 1 frt, Lőwy Lizár 50 kr., Dr. Szekeres 1 frt, Sommer József 1 frt 50 kr., Scbwarz és Tauber 1 frt, Wajdils József 1 frt, Gtünhm Fülöp és fiai 3 frt, Axenty György 1 írt, Guttmann György 50 kr., Tóth Lajos 2 frt,Pltbál Ferencz 1 fri, Ursziny Pál 1 frt, Berdin Márton 1 frt, Semetke Lajos 5 Trt, Maninger József 50 kr., Sohlésinger Gyula 1 frt 20 kr„ Sattler Mór 50 kr., N, N. 1 frt, Vic A. 50 kr., N. N. 50 kr-, Wittínger Antii 1 frt, Weisz H. J. 50 kr., Preazburger N. 2 frt, Lendvsy J. 1 frt, Varga Lajos 1 frt, Horváth Imre 50 kr., Récsey György 1 frt, Bérsay Elek 1 frt, Pap János nep. 1 frt, Hám József 1 frt, Pap János ev. 1 frt, N. N. 1 frt, Szárnovssky Ede 1 frt, N. N. 1 frt, Herteleody Béla 1 frt, Zadubanszky L. 1 frt, Hirachl Ede 2 frt, Karczag Béla 10 frt, Hlpben L. 50 kr., Poilák Ármin 50 kr., Rosenfeld Adolf í frVBachriebl. H. 1 frt, Lővin. ger Ignatz 5 Lrt, Lő vinger Izrael 5 frt, Broch Adolf 1 frt, Rosenberg Israel 8 frt, Ullmann Istvánná 2 frt, Reinits Lajos 1 frt, Tóth József vend. 50 kr., Kron-feld Mór 1 frt, Hofer Ferencz 1 frt, Dob-rin Benő 2 frt, Malits János 1. frt,Oszeszly Antal 1 frt, Juhász György 1 frt, Lang Honrík 1 frt, Milhofer Ödön 6Öfcr., P"!-lák 50 kr., Berényí József 50 kr., BV schild Albert 60 kr., Schvartz Ignacz 50 kr.. Hirachler N. 50 kr.. Szűkíts S. 1 frt, Kohn Ödön 50 k ¦Sirám és Klein 2 frt, N. N. 40 kr., Hlawo János 1 frt, Horsohetzky Gyula 1 frt, Bogyay Ödön 2 frt, Tomasits Pál 50 kr., Kovita Béla 1 frt, Tóth József kovács 50 kr., Koltzy Ferencz 1 frt, Neumann testvérek 1 frt. Eiainger Henrik 1 frt, Rosenberg Fereecz 1 frt, Killer Tivadar 50 kr., Weiser Jó-zsef 2 frt, Welisch Adolf 50 kr., Pollik W. 40. kr, Armutb Náthán 50 kr., Krompacher István 1 frt, Weiss Hermann 1 frt, Zathnreczky Zsigmond 2 frt, Wi eher Ferencz 1 frt, Haraaztovits V. I frt, Blumeosohein Vilmos 2 frt, SchOn-feld Nándor 1 frt, Hobinka Vilmos 2 frt, Deutsch Bernit 1 frt, Baum Samu l frt, Ábrahám Károly 1 f.-t, Bider Henrik 1 frt,- Merky Ödön 1 frt, Mattosch Jozsefae 1 frt, N. N. 30 kr., Gózony Sándor 1 frt, Heinzelmann N. 1 frt, Szdmay Károly 30 kr-. Gstetlner 1 frt, Veber Károly 1 frt, N. N- 50 kr., Somssich LŐríncz 2 frt, Gruner EroŐ l:frt, Makay Dezső 2 frt, Berényi József 1 frt, Tersinczky József 2 frt, Rátz Antal 1 frt, Gerstner Adolf 1 frt, Dr. Benczik Ferencz 2 fr1, Rosenberger Sándor 1 frt, Eperjesy Sándor 1 frt, Thomka Endre 1 frt, tjvaatics Károly 1 frt, Ororzváry Gyula" I frt, OHop N. 1 f:t, ifj. Blau Károly 1 frt, Rapocb Gyula 1 frt, Dr. Sshkits 1 frt, Práger Béla 1 frt, Scherls N. 1 frt 50 kr., Killik Ferencz 1 frt, N. N. 20 kr., Weiler Sándor 50 kr., Dr. Blau 50 kr. Blau Lajos 2 frt, Rothschild Samu 1 frt, Borger Mór 50 kr., May Mátyis 1 frt, Sl^rn J. M. 2 frt, Altstádter 50 kr., Fürst 1 frt, Kaiser Julia 1 frt, Wolheim Ernő 1 frt, Guttmann Henrik 5 frt, Vidor Samu 2 frt, LŐwy Adolf 1 frt, Weisr Zsiga 40 kr., Stessel D. 60 kr., Poilák Lipó: 50 kr., Kurtz Jánosné 50 kr.. Szaley Lajos 50 kr„ Steiner Ignsos 50 kr., Kasztner János 1 frt, Musquitter 3 frt, Keller Mátyás 50 kr., Häuser János 3 frt, Bank egyesület 5 frt, ifj. Fesselhofer József 3 frt, Kereskedelmi és iparbank 5 frt, Nagykanizsai takarékpéostár 10 frt, Grünbul Mór 1 frt, M. Maacbanszker 1 frt« ifj. Trípammer Gyula 1 frt, Schneider Ferencz I frt, Szigritz Róbert 2 frt, Torma Imre l frt, Nagy János 50 kr., Dél zalai takarékpénztár 5 frt, Sommer Sándor 2 frt, Eichberg Adolf 50 kr., Sebesiény Lajos l frt. Bum Samu 1 frt. Győrffy János 1 frt, Baum József 50 kr., Weiss Manó 5 frt, Points Fersnczaé 1 frt, Vng-ner Károly 1 frt, Ebsuspanger L. 5 frt, Wusztel Lajos 2 frt, Schere» Ödön 1 frt ?0 kr, Heim Mihály 1 frt 50 kr., Klin-ger B. I frt, Hild Ferencz 1 frt. Saller L. 50 kr., Grebencz Henrik 50 kr. N. N, 20 kr., Zsdanszkinó 1 frt, Schneider Fe fencz l frt, Lővingerlgnacz l fr:, Drücker N. 50 kr., Klein Ede 2 frt, N. N. 1 frt, Lengyel LajoB 1 frt, Mantnano- Józset 1 frt, May Mátyás 50 kr., Czímbalek János 50 kr., Bátorfy Lajos 1 frt 50 kr., N. N. 50 kr., Miltenberger S. 50 kr., Kohn Fülöp 50 kr., Nagy Károly 20 kr., N. N. 50 kr., Rothschild Zsigmond 50 kr., Daktora N. 50 kr., Páhr Pál 25 kr., Kilisr Henrik 50 kr., Ebenspanger Leo 5 frt 50 kr., Simán István 50 kr., Knobloch N. 50 kr., Viltinger Antal 50 kr., ifj. Stern N. 50 kr., Fischer N. 20 kr., Krucsay N. 50 kr. Reichenfeld Ign. 1 frt 50 kr., Eiweck Károly Irfrt, Bru-gyovy 30 kr., Weiszmayer Mór 50 kr., Roscuberg Adám 50 kr., N. N. 50 kr., Löbl M. 2 frtjKnortzer Frigyes 10 írttal. — Utczai harcz folyt le a mult hél egyik napjának délutáni óráiban a Gábor-utczában, melynek hőse két vászoncseléd volt, egymásnak kérlelhetlen ellensége. De ki tehet róla, hamíndkettŐ-nek egy legény képezi ssorelmi tárgyát! — Ezen állapotnak az egyik leány végét kívánván szakítani, a mondott időben egy vastag helybeubagyóval fölfegyverkezve megtámadta as arra haladó ~ télytárst, kire aztán számozatlan méi . z hősi csapásokat, a legékesebb csufnevek kíséretében. Azután egymás hajába estek; a kezdő fél megís nyerte a győze-de\'mi jelvényt : a vesztő fél — .ezopf-ját, de amit diadalmasan meglobogtatni már nem volt ideje, mert közbe jött a legnagyobb ellenség, a rendőr, ki neveiket\'feljegy esvén, megakadályozta a további öeszeütkö\'ési. — Gyermeket vesztett egy helybeli özvegy asszony. Eleinte minden módon tagadta, de az orvosi vélemény azt állapi\'otta m^g bogy a végbement Bzülés biztos tünetei észlelhetők nála. Az ügy még vizsgálati folyamatban van. — EBjtacsIpetttolTaj.Özv. Oppen» heímné nagy-kanizsai lakozni! szolgált egy leány, kí tőle ékszereket és 200 forintot ellopott es megszökött. Biy Gy. rend -őrbiztos távirati uton mindenfelé nyomozta, de eleinti sikertelenül. Legközelebb azonban PerlakrŐI érteaitóst kapott,hogy a keresett ékszerek jó részt m-g rai nak a az illető to\'vsj férjnél van. Az ékszerek egy részét értékesítette, abból hozományt vett s még kamatra is adott ki pénzt. A csak nemrég férjhez ment nőt letartóztatták s a vizsgilatot teljesíteni fogják. - Ózv.TÁlbanleh Kalmánné — mínt a .Lloyd" irja Bécsben férh -z ment. — Olvasó kört tervesnek Orosz-tonyban. Igen srép! - KÖszönetnyllvanyitas. Azon meleg érdeklődésért, mely boldog emlékű fivérem illetőleg nagybátyának Tolnai Gróf Festetics Tasziló cs. kir. lovassági Tábornok ar Ü exczelUntiája elhunyta és Keszihelyen, folyó hó 16-ánorök nyugalomra helyezése alkalmit a! részvétteljesen oyilvánuU, fogadják a végtiszteleti szertartások meghaló Ünnepélyének emelésére közreműködött és számosan megjelent helybeli és vidékbeli minden rendű, és rangú testületek, egyletek, és magánosok a gyászoló család nevében annak jelenlevő alulirt tagjai legszívélyesebb köszöneté\'. Keszthely 1883. évi február hÓ 17 én. Gróf Festetics L .jos, Gróf Festetics Tasziló, Gróf Flv.c:;W j Gróf Festetics Pál. — Keresztényből zsidó. Nsgy bajomban (Somogy fii.\'1, bizonyos Miskár Ferencz nevű, szabómester Bécsbin áttért a ssidóvsllásra, hogy egy szegény zsidó leányt nŐŰl vebesseo. — Bors József líspei birtokos Budap-sten átutazván, ott 36 frtot tartalmazó erszényét elvesztette. Szerencséjére ez már csak akkor történt, mikor Kanizsáig a vasúti menetjegyet megváltotta. KanizsárA érkezvén távirati úton kérdést intézett a budai főnökséghez milhiinak sorsa iránt; mivel az azokról szóló feladási tevénytk is tárcsájában voltak s igy azokuak átvétele iránt kellő időben nem intézkedhetett. — LÓarverés Somo^ymegye gaz-dasdgi egyesületének alulirt bizoitsága ezennel tisztelettel tudatja, miszerint az általa Kaposvárott rendezendő lóárverés folyó 1883. év márczius 29-én reggeli 8 órakor kezdődik és a szükséghez képest 30-án folytaltslik. Ezen árverés czélja a vevő közőoséget a tenyésztőkkel közvetlen érintkezésbe hozni és es által, egyrészt az e vidéken tenyésztett kitűnő lósnysg számára jobb pizciot léteaiteni misrészt a vevőket lehetőleg kát-ég-tői és fáradság ól megmenteni. Lakásoz.ról és ellátásról tobb jó vendéglőben van gondoskodva. As egylet tisztviselői as érkezőket as érvéré előtti nap* kon a kaposvári pályaudvarban fogják várni. Az elmúlt években rlért siker Utal bi-toritva és tekintettel az eladisra szint lovaknak ez idén is súlyosbított bejelentési feltételek folytán várható még jubb minőségére, bátorkodunk as érdekelt közönséget ezen árverésre tisztelettel meghívni. A bejelentett lovak részletes jegyzékét márczius elején adjuk ki, melyet kívánatra Usz szerencsénk bérmentve megküldeni. Az ata\'irt bizottság szívesen szolgál bővebb felvilágosítással, mely iránt Freyst&diler Vilmos úrhoz méltóztassék fordulót Kaposvárra. Kaposvár 1883. február bavibaui A bizottság: Somssich Andor, elnök. Bárány Déoes, Beck Béla, Boronkay Karoly. Bosnyik Gusztáv, Bottka Antal, D3ry Lajos, ifj. Egedy Sándor. Froystádiler Vilmos. Henc-\'- László. Horn Ferenc, Jankovích Elemér, Jankovích Gyula, Jankovích Tivadar, Jeszenszky Imre, Inkey István Kacskovics Sándor, Kacakovíca Zoliin, Kirilj István (állatorvos), Kund Jenő, Makfalvay Géza, Malaootti Jenő, MárfTy Béla, Mirffy Emil, Mirffy József, Peer Mátyás, Richoyovazky Mihály, Roboz István, grf. Somssich Adolf, id. gróf Somssich Imre, gróf Széchenyi Géza, ifj. gróf Széchenyi Imre, gróf Széchenyi Pál, Tallián Andor, Varga Béla, Vas-dinnyéi Béla, Veesey Mihály, Vésaey Sándor, Wachsman Leo (illatorvos,) — Tizeonyolcz százados holttest. Nápolyban a strada Reale 7-ík száma ház kertjében ásások történtek és ott egy ember holttestére akadtak, ki a Titus idejében történt Vezúv kitörése óta van eltemetve kövek, láva és bamu alatt. A halál abban a peresben érte utói, midőn a sU-b IV- kapun át a tenger f-lc akart menekülni. As égess holttest még igen jól van konzerválva, vonssaí alig torzultak el, csak szája volt nyiiva, hihetőleg lésekzeni akart, de a por és hamu megfojtotta. Ujjai össze vannak szorítva, a tet mellett kimosok voltak, hihetőleg egy ajtó kinyitására szolgáltak. Ez as ember 30 és 40 éves közt lehetett, fogai és árosának alsó réssé égessen épek, nem különben teste és annak valamennyi tagjai, csak bal lába sarkáról kopott le a bőr, és itt a Barkca. ni látnató. Ruházata egy bőrövvel összeszorított világos.asínü tunikából Ali. Bal karja be van hajtva, és j obb k eze hasán ny u^szi k. Lábszárai ssétterpesstvék és térdei kissé meg vannak görbülve, mintha még igyekezett volna fölemelkedni fekvő helyzetéből. Attól tartanak, hof>y e hallá a lég érintess által ssét fog hullani, mint a Pompejiben taJAlt-holtieaieké------_ ------- — Tüntetés színházban. Berlinből jelentik, hogj a berlini Friedm\'h eUaZONKfcTTBDlK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖK? FEBRUAR 22-én 1883. Wilheltnstádler színházban a karra\'.: publikum három jelenlevő frsoczis követségi attaché ellen e kiáltassál : SK: velo Thibaudin tüntetett, ugy bogy a rendőrség közbelépése elkerülhetetlen vok- ) Irodalom. "S. rovat alatt megemlit ¦:: munkák N¦ Kaoiieán Wajdil* . ¦ - . •..-.•¦•.-••i"kedséb»n kaphaték vagy áltula meerPodelnelők. Vidéki megrendelések posta, fordultával pontosan esa-kOiottetaek.) — „Remény" esi mm el sserkess-lelt Ernyői Károly a gyűri árvizkáro-suitak javára egy diszlapot. Benne ismert nevü íróktól vsn néhány jelesebb dolgozat; kiállítása tisstességes; ára: 30 kr. Megrendeléseket szerkesztősé\' günk is elfogad. — „Szerelmi dalok" lesz sczíme; annak a dalgyűjteménynek, melyrr Nagy -Szombatból Vágvölgyi Béla előfizetést j hirdet. A műben mind jeles hazai kői-tők lyrai Költeményei lesznek zenésítve E\'őfize:éeÍ ára 50 kr, mely szerzőhoi küldendő Nagy-Szombatba. Bolti ára 1 frt less. Melegen ajánljak az ének és zenekedvelők figyelmébe! — AX „Onxág Viliig- február 17-iki száma gazdag tartalommal, művészi képekkel, melyek közül a „Keltőé lakoma" cximü fametszet valóban műremek, megjelent. Közli Erdélyi Gyula .Nué bárkája* cximü eredeti elbeazólé-séoek folytatását, a jeles lengyel beszélyíró Sienkíericz Henriktől kezd egy b-a.-élyt „A falu jegyzőjét* és „Bájos tolvsjnő* cximü amerikai rajzot, írj. Abránvi Kornél Dante fordításából mu tat be egy kitűnő részletet: Az »Ugo-linot. Érdekes csika Scoesa Dezsótfil „A zsidók s költészetben osímü dol-goaaia, a „ Via Dolorosa Jeruzsálemben", molyhos egy szép fametsset es egy csi-004 vignetta ia van. Reviczky Gyula Irodalmi tárcsájában aok érdekes dolgot említ fel, valamint Kell* Iván a „Hót történetében" aok ügyességgel ír a lefolyt hét mozgalmairól. A most elhunyt nagy zeneköltő Wagner Bikbárd élete éa működése jellemző sorokban van méltatva s kitűnő srcsképe is be van mutatva. Szép képek a „Budapesti uj városház lépcsőháza* és „Napóleon heteiig elfogatása.* Ars esea kitűnő I képes lapnak; egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. E ófixei-be-ni Wilekens és Wsidi kiadóhivatalában, Koronaberoeg atoza 3. ss. Papírszeletek. Az iskolabél. Tauitó: Todjátok-e fiaim, hogy Tyrtaeos dalai aaerez ék meg a messenei habomban a spártaiaknak a győzedelmet 1 Vájjon, hogy esbeteU es, János? Tanitvát.y: Kw ellenség íovai megbokrosodtak a Tyrtaeos verseitől. Tévedés „Bnyje a pinczér tévedett egy forinttal!" „Gyalázat 1 Eögtttn megyek, megmondom a vendéglősnek.",,Pszt! Hísaen egy forinttal kevesebbet számított!" „Hja úgy! akkor hagyjuk! A szegény pinexért még eltalálnak csapni I" Egy fontos elválásí ok. Lelkész; Hitt? elakartok válni ? nem tudjátok, bogy a szenüráaban az van, hogy a férj és nő egy test és lélek legyen?\' Felek: „Ti\'ztelendő nr, ha fis tobbSsOr mifelénk járna, némelykor ast hinné, bory ml kelten hnsxsQ j* vagyunk. „A szabómat megtudnám Blull" zsondja dflWagve a diák. ,,Ejn, hagyd el !u válaszol a másik „hisz akkor fiaszcQtk&sésbe j&nuél a bai.tet5 törvénynyel, hanem inkább csík dnlKOitsj» vela sokat tovább, msjd m gnal az abba ében is-" — Asszon) ;é..ekelve) : . Oh, ba nekem ezer nyelvem volna. Férj (ijedten): ,.As latsai mentáén " A voröa kereszt egyleti sorsjátékon egy ismert nőtelen ori ember eaiuos fjkatőt és fogvájót nye. t, — m>nt balljnk — kérvényt intéz ax egylethez, melyben a fűkatShöi asszonyt, a fogvájóhoz pedíg fogakat kér. — Baka-tauszavak. A kaposvári bakák kSaStt löbbek kSzt a következő" mOssavak is vannak hasznáLaiban : „Wasch Apparai* (mosdó ké-abt) vssparád; Stnrm-Baud (rohszn-sx^j) strnmpaodli ; bab, bargoaya, tészta és bus étel együtt — exakkumpak. Ssivesség. Nem találta kését zacbjében az atyafi, Így szól hát a mellette állóhoz: „Adja ide komám a kését, hadd egyem m«g vele «al a kolbászt"! — .Szívesen, bt kelmed ide adjs axt a kolbászt" — volt rá a sxivea válaxx. Sz. Vasúti menetrend. Indul Kan>z«áról: in. min.; Ir^yty. ,. vonat Kí/óW, Mob. l>0uib vonat !Zákí-y (ixZákittig) f. vonat Bu.lajie.t vjnat i . vonat . vonat; vonat . vonat vonat vonat . vonat! HéeaSzf mb.S»pr/elé ¦ Soi roí» !Prág. Kot CaákLtVlé É-i:. Kanizsára Zákány Mól Budapeatröl Bécsből\' ron bél Gy. vonat.Pragerhof felSJ voltat voúal FetM. Marke«« : BABOSS L.íSZL». HIRDETÉSEK. A Csáktornyái, székelő „Muraközi takarékpénztár részvcnytársulata" 1883 évi máreíius 1 én d u. i őrskor a városi tanácsteremben II. rendes közgyűlését tartja meg. melyre a t. részvényesek ezennel meghívatnak. NAPIREND: 1. Igazgatósági jelentés. 2. Folügyejő-bizollsági jelenlés és az átvizsgált évi számadás fölötti határosat. 3. Határozat a tiszta jövedelem mikénti fölnsttása itáot. 4. Négy igazgatósági tag és felügyelő-bizottság választása. 5. Az 52. §. megváltoztatása. fi. Esetleges indítványok. 7. A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítőkét részvényesnek megválasztása. Csáktornyán. 1883. január 25-én. Az Igazgatóság. A választási jog gvakorolhatáaa tekintetéből az alapszabályok 59. §-a értelmében a tisztelt részvényesek ezennel fölkéretnek, miszerint részvényüket a kO.így ülést 3 nappal megelőzőleg az intézel-pénztáránál délelőtti órákban letenni sziveskedjensk. 82G 2 — 3 12\'ÜST I MISTI ! Bécs. ¦ Harialilí-str. ¦ cs. és k. szab i Szarvasuövény - czakorkák és 4 szarvasnovény-szörp leghathatósabb szer a köhögés, torok és ntellfájás ellen. Kgy csomó 10 kr. A sxCrp &0 kr és 1 frtjával (Pröbaüvegek 20 krért) Valódian agyadul HAIBT Zs. asszonynál. GYÁR: Béesben, MsríahilUrassá 116. Faraktár Sopronban ZERGÉNYI GYULA úrral. Szálltt 1 fittéi följebb utánvéttel. Raktára van m osztrák-magvar birodalom legtöbb pyóírszertárában és kereskedőében. 827 2—12 le&Temlölésel a leÉsyoFsaíiliaii teljesitíeM. i. t t ¦ ¦ t i t 3 SORSJEGY. Húzás marcatila hó 1-én. B- M A GYAR "I lis tereszt swiint Főnyeremény 120.000 forint. Legkisebb nyeremíny 6—10 forint adómentes. MINDEN SORSJEGY BIZTOS NYEREMÉNY. Eredéi: ser sjesy sast ssorosan a napi árfolyamon adunk eL Csak egy forintnyi havi résalelfiartésre 7 forint 36 kr. dsxabonkíni Már as elsfi reáilct lefizetése ntán a nyeremény a vevőé Huzási laJKtromok ingyen. KORITZ ANTAL és Társa 825 2—3 Bankháza Budapeal, Harminczad-atca 2. Jeissf-tir siaflletés Mindeddig utolérhet íen. MAAGER o.kir. szab. validi Butított CSÜKAMÁJ-OLAJA MAAGER VILMOS tol BÉCS-ben. A legels." o-vosi tekintélyek által mrgvirsgáKa éa jóváhagyva, — k«ny-:.;¦->:. z:\'l-: mixtt gyermekeknek kGISnSsen ajáalbató — s mint termé.teti loejobb) tinta és hatályossága által elismert ezer — a lec-¦..¦.:¦,¦-.:.[. gTÓgverSvcl ttr bibII- és tüdöbai k. gfirváiy, sosiSr, fekék-borklfiléiek ellt-n Egy pslaerk ára I frt. gyári-raktárambn Kies, Hrn-markt S"J valamint se oietrák-magyár birodalom legt&b gyógysEertá\'-raib^n as nagyobb füsierkűreskedóseiben. Naijy kaniis \' c kapható: Belos Jóiief, Prager Béla gyógvsz uraknál, Rosenfeld Adolf és Roterberg Ferenci füzerkerekpdétetbrn. — Varszs-Scr.: Kmy Antal ét Augoasűny J. gyógy. — Sopronban: Mt-iej Andr , Molnár L.. Ri-ekert E. Károly Kbady Jóncf gyógyaa. — Kaposvárott: Babócsav Kálmán, Angusxttn Ousitáv gyégysz. uraknál. 81t>. 10 - 1 i. ) Ujabb időben rjilelbetó. hogy tCbb ezeg — közOns^ges tisztátlan esnkamáj-olajat báromsnögű fíregekben Uatgcr valédi tisztított Donch-csukamáj olaj gyanánt áruaiL I.y ráazedés-k é« ene resalksekat kikerdlcndv kéretik a n é koinuség rsak azon üvegeket .valódi Msxger\'-féle tiezti-tolt cvukamáj. olajjal töltöttnek elismerui, melyek f<-nti védjesygyel ellátva vai uak és melyeknél a palscxkori, ciimeu, dugisa-burkol-tou és használati utasítás..ii a név .HUtaSjer" ál. *) Ugyanott létexik se osEtrák-magyax birodalom számára acbafflun-»útii ,nemEetköii sebkCfö-gyár." N\'e ¦ kfllSnben a medikai én Recoiiva-lescenti horok főraktára Dr. Míkoliacb Kxrolyiril l^mberg en. II. Cziklus. BERGHEER műszinháza Nagy Kanizsán az „ARANY SZARVAS" nagytermében este fél 8 órakor nagy előadás uj műsorral. Első rész: Théatre des Fantoches, Második rész: Első föllépte Bcrgbeer Zsófiának magyar nyelvezettel. Harmadik rész. A prevorsti látnoknó, Emlékező gyakorlatok. Negyedik rész: BERGHEER mwá szellem és iiÉ iúézései. L 0 R E L E Y, a Rajna istennője. Naponta előadás. S28 1- [ 7471. Éfk. 1882. oetóber 23. I. Arv. hirdetménye A uagy-k;nizazi kir. tÖrvén>Bsék tk^i osztálya részéről kösbirré tétetik, hogy Koréin Lipót, mint Kluger Sándor engedményese pacsai lakos végrebsjia-tónak Acs Teréz férj. Nagy Jankó linrenő végrébajiást stenvedő ssentpé-.terurí lakos elleni 100 frt tóke. 1877. évi április hó 24. napjától járó 6/» mátok 36 frt 63 kr. per, 12 frt 95 kr. végrehajiáa kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi a még tVf merülendő költsége t iránti végrehaj\'ási ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhes tartosó pscaa-tüttftsi 49. az. tjkvben A. f. 1. 2. 3. 4 sor 59. 102, 630. 670 hzzz. alatt fel-volt ingatlanokból Aca Teréz férj. Nagy Jankó Irorenőt illető -51 frlra becsült hnsonfele 1883. evi márexiua bÓ 30. napján délelő-.tí 10 órakor Pacsatatiöi-ben együttesen a pacast 227. az. tjkvb<m A. f- ugyanazt fele részben illető 878. bzas. ingatlan 27 írtra becsült szántó-íoic külön 2035 bssz. fskvőségnek vált-ságkőteles 22 fr\'.ra becsült szőlő külön 2391; hzas. ingatlanok váttságkSteles 18 frira bccs&lt szőlő külön 1883. évi mir-cziuB bó 30. \'napján délután 2 órakor Pacsán a kősség bírók basánál felperesi Ügyvéd Szabó Pál vagy helyetteae köabn-jüttével megtartandó nyilvános irveré sen eladatni fugoak. A nagy-kanizsai kir. tőrvazék,miut tkvi hatóság 1882. évi október hó 31. napján. 829 1 — 1 Ezennel van szerencsém a n. é. közönséggel tudatni, 2< miszerint « Nagy-Kanizsán a Deák Ferencz-téren * CGMnt-fí 1 BORUZLETET ^ nyitottam. ^5 A legjobb minőségű borok palaczlokban és literenfcint, §> továbbá i-itünő minóségti sörük legolcsóbb árak mellett "4> nálam folyvást kaphatók. 3 Üzletemet szíves jóakaratába ajánlva > Nagy-Ksnlxsa, 188S. év febr hó. S 824 3-3 n-éiy tisztelettel k: XT 3xr 3F* : LeyéiazQjitottaorasuy L&zcséniöLen éten Csitmegye alispanjatóL 1501. Tek. Tarnóczy üusztüY urunk. Budapest (Vácsi kőrút 49. ax.) A Csikmegyei gazdasági felső népiskola részére Tarnóczy Gusztáv úrtól (Budapest, váczi-körut 49. sz) egy javított szerkezetű Hornsby-féle 8 lóerejü gőzcséplÓgépet vásároltam f. é. okt. havában. E cséplőgép a jobbmódu birtokosok által faluról-falura Titeteti, mig végre hozzám került Ugy az előbbiek jelentése, mint saját magam tapasztalása után nyilváníthatom, hogy e Lép minden eddig a megyében használt gépeknél hasonlithatlanut jobban, szebben és gyorsabban dolgozik. Ennélfogva midőn Tarnóczy ur azt nekem megvételre ajánlotta s én az ajánlatot minden további utánjárás nélkül elfogadtam, nem csalatkoztam előre is föltételezett, üzleti becsületességében, miért mindazoknak, kik hasonló gépeket beszerezni óhajtanak, eléggé nem ajánlhatom, hogy Tarnóczy Gusztáv úrral lépjenek Üzleti összeköttetésbe. Csik-Szcrada, 1832. évi nov hó 24. Becze- Antal m. p. 830 1—1 alispán. OOOŐOOOOOOOOOOOOOOCXXM Q as** 2X X nagyérdemű közönség becses tudomá- X kára hozni van szerencsém, hogy a Ö Schreiner-féle 810 ~5 O legJotDö mlnöséara gráezl az eredeti ár mellett ¦MF egyedal nálsm kaphatók. "^BSJ N^7-K»ni»., 1883. febmir hó 10-iu. Schreiner Ferenci ét fia főraktára: ROSENFELD S.-niL Irodáir. t fSt^Tfn, Feim KÁiéhisx n.lktt. QÖQOÖOZ H^iaj-KMiitáa, ayoastott « kfedó tulajios.» W»jdit« Jósat groreaajtóii. NAGY-KANIZSA. 1883. február 25-én. 16-iK azftm Huszonkettedik évfolyam. Egy exátH JO kr fi s ni\'nttpu iováli!>i íítrír. ^ kr STII.TTKRHKN ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi réazétjnetó\' közlemények z sierfe esz toboz, anyagi részét ÍHptn közlemények pfdig a kiadóbor bérmentve Íntézenilök : 1 NAGY-KAN IZSá Bérmrntetlep levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak ol. K ráírat ok issza nem küldetnek. ,Nagy-kanizsai Önk. tüzoltó-egylet, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, „nagy-kanizsai takarékpénztár11, a „zalamefryoi általános tanítótestület a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kűlválaszttnáijfa- s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteiikiui kétszer, vasárnap-• s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Hogy ne pusztuljunk, ne veszszünk. Arra nézve egy 84 éves agg, Gubody Sándor ad jó tanácsokat Nagy-Körösről. Az ó .Históriai elmélkedések nemzetünk múltja, jelene és jövője fő-lőtt" czimú müve roppant sensa-tiót keltett. És nem ok nélkül ! Igaz. hogy a műn sötét vonalként hnzódik végig az agg írónak pessimismusa, de legnagyobb részében mégis nagyon Js megszívlelésre méltó az. Szocziális és politikai szempontból bírálgatja a helyzetet és irányt ad. Hozzánk a politikai dolgok nem tartozván, inkább a társadalmi szempontokat vesszük figyelembe. A nagy föltűnést keltett munkában szerző sürgeti, hogy a magyar népnek és különösen a birtokososztálynak a családi háztartásban el -harapódzott fényűző, fönhé-jázó életmóddal föl kell hagyni, különben a nemzet elpusztul. A magyar fajnak le kell szokni bizonyos fajszenvedélyekről, a milyen a .külsőségekben fitogtatás. Szerző e tételét a históriából vett példákkal illusztrálja. Ujj-lakynak kardövezete 60 ezer darab arany értékű volt; nagyjaink, hogy a királyi udvarban minél drágább tubában jelenhessenek meg, birtokot vetettek zálogba; a köznép száján forgó monda, hogy egy Eszterházy előtt a királyi udvari bolond a királyi vár kapuját akarta lerontani, mert Eszterházy két uradalmat czí-pelt a vállán. Ezelőtt kétszáz évvel, midőn Vetésy József, II. Kákóczy Ferencz meghatalmazottja Hollandia segítségét követének közbenjárásával igyekezett kieszközölni, a követtől mindig kitérő feleletet kapott, a ki javasolta, hogy a magyarok békül- jenek ki az osztrák császárral. Vetésy bámulatának adott kifejezést, hogy igy beszél azon kis hollandus nemzet követe, mely fegyverrel kezében Fülöptől — kinek birodalmában a nap soha le nem ment — szabadságát, függetlenségét kivívta, mire a követ igy válaszolá : , Jah ! amice Vetésy, nos non gestavimus aurum in podice quam vos." Szerző legtöbbet vár a magas arisztokráeziától, melynek magatartása a középrsztályra jóban, rosszban irányadó s a vezérszerepre anyagi erővel s idővel rendelkezik. A .jeunesse d\'orée", mely gyakran unatkozik, a lófuttatás, rókava-daszat és afrikai kalandos oroszlán-vadászat helyett tegye magát érintkezésbe a vidéki, műveltebb városokban lakó középbirtokos osztálylyal. Alakítsanak mértékletességi, tikáré kossági és hazai ipart pártoló egyesületeket és az egyletek tagjai becsületszó mellett kötelezzék magukat frngáüs, takarékos életmódra és arra, hogy ruházati és házi szükségleteiket hazai iparczikitekkel fogják (ödözni Ebből idővel .az osztrákok által czélzott gyarmatosításnak ntját álló permanens békés land liga kelet- ! keznék." A magyar főúr ne szégyeljen Pesten készítttt csizmát és kéztyüt i hordani : ne hozassa az ifjú sport-man vÖ:Ös frakkját és bórnadrágját Londonból ; saját termése borából j készítsen sampányert, bordót és serit. I A magyar közbirtokos ne szégyeljen pokkovai, gácsi vagy szebeni posztó- jból készült ruhát hordani. Ez képezi a Kolumbustojást. Éreztük, tudtuk mi ezt mindnyájan, de féltünk kimondani; mert nem érezünk magunkban erőt a keresztülvitelhez. Ahelyett, hogy mellünket verve töredelmesen mondanók: ,mea culpa, mea maxíma culpa !° j — szidjuk a zsidót, hogy mért tette tönkre a geutry- s a földmívesosz- ! tályt jó részben, — hogy merte fői- szedni azokat a kincseket, amiket mi az ablakon, pazar kézzel,,, köny-nyelműen kidobd tank. Pedig ebben az a faj épen néni bűnös ; mert ha az meg nem gazdagodott volna mellettünk, elvitte volna kincseinket más. Nekünk nagy nyavalyánk az ünnepélyeskedé%, a szertartásoskodás ! Hisz most már jajgatunk, szinte Európa is megrendül bele, bogy a vész szélén állunk, az Örvény előt-lünk tátong; az utolsó betevő falat is kifogy marknnlíból. . . . És mégis nem teszöuk-e most is erőnkön felül. Nem majmoljuk-e minden részben a boldogabb viszonyokban élő nemzeteket, részben a mindenfelé vészesen elharapódzott fényűző divatot?! Egyik társadalmi osztály túl akar tenni a másikon fényben, pom pában, ha mindjárt előtte áll is az anyagi tönkrejutás borzasztó kétszer-\| kettője. A sok iustellatio, születés nap, névnap, bálok stb. azok elina radhatlanok még most is. mikor pedig nem tudni, hogy a bova-tovább bekövetkező ezredéves fönnállása ünnepélyén nem lesz-e már sokat sanyargatott nemzetünk fél lábbal a sírban? 1 Jó volna bizony Gubody Sándor bátyánk szavaira fölébredni ! A majmolás tönkre silányit bennünket. Nálunk a zsidóság (kiválóan a neológok) roppant fényűzést fejt ki háztartásában; külső megjelenésében. És mí, különösen szerencsétlen gentry-osztályunk, követni akarja, lépést akar vele tartani vagy túlszárnyalni. ,Ha annak a rongyos zsidónak kerül, mért ne kerülne nekem ?* — szokás mondani. — Bizony pedig nem ugy van ! Mert mi díszes öltönyünket, bársony, selyem ruhánkat leöltve, a fényezett padlóról az otto-mánszővetü bútorok közül kilépve mír faji, nemzeti erkölcseinknél fogva sem vagyunk képesek nekidőlni bármily minőségű munkának, bogy a pompa verejtékünkből létesülhessen. Hanem végig nyújtózunk a pamlagon, megsarkaljak kölcsönért a zsidót, emésztjük a drága véren szer zett tőkét, szorgalmasan aláássuk nemzeti létünket. Bizony ahelyett, bogy antiszemita gyűléseket tartunk, hogy a zsidókat Palesztinába kergetjük s azért m; is csak ázsiai állapotokban maradunk : jobb volna a dolgon igazán iníensiv dolgokkal segíteni, magunkba térni és szigorú puritán erkölcsökkel helyre ütni századok könnyelműségét ós mulasztását. Akkor azután hazánkban igazán rni leszünk az . unk és nem mi pusztulunk, nem mi veszünk! Válasz Plihál Ferencz ur észrevé teleire. áki e „polg, egyel* építkezésé n e k vázlatos történetét figyelemmel át olvassa, vagy h» át nem olvassa is, czimé bői is azt fogja kivenni, hogy abban csu pán a „polg- egylet épületének" meeépt lésére vonatkozó adatok lehetnek és van nak fölsorolva, é habár n-in egész szigorú egymásutánban ia, a legkisebb mozzanatig, de legalább mégis ugy, bogy annak fokozott stádiumai kivrli-.\'ök : s ennélfogva természetesen mindaz, ami a .polg. egylet" épitkezéséve! egybe nem függ (amilyen a sziuházkérdéa). abban éppen azért, mivel a .polg. egylet" építkezésének története ís csak vázlatosan adatik eló, valamint a „vitás kérdések" aelyek a dolog érdeméhez nem tartoznak helyet nem foglalnak —s elhallgattatnak azért, hogy a tények hü előadását ne skkdályoszák, s a történet előadásának foty >mát ne lazítsák, ekként a csikknek hiteles adntokkatt kiig-zttásá\'t is teljeses fötöiiege&sé teszik, ba ugyao ebben szenvedlek volna; ama beszövések, a melyek 1881. okt. 6-ról P-ihál Ferencz ur által fölvétettek, jelesen : .hogy as egy k-- kert. jóból az uj utczába eső mintegy 200 f"~j területet 1000 írtért átengedte — - hogy ez-n összeget a bizo.\'.ság mindig f-ámi-táaba vette — mig a sziuházépitt \' kérdés föl nem merült" mert ezen beszövés is már a szinbáz történetéhez tartozik.De ha ezen ok\'. 6-ki jkönyvet egécz terjedelmében megolvassuk s jól fölfogjuk ós jól megér jük, látjuk, hogy az egylet azon reményben adott át kerthelyisegéből 200 ölet (urai 2t4-et) 1000 (rtért, mert hitte, hogy azuj utcz&nyiláss által z egylet az ujulcsábatt is utczatért nyer\' — de ízt nem nyeri— s azon föltétel sem teljesült,hogy zen igéret csak akkor étvényes, „ha az utczanyitását nem magánérdeket előmozdító vállalkozók, banem maga a város eszközli" — mert ez egy magánvállalat kezébe esvén a polg. egylet minden igé-ite alul megmenekül s e szempontból fogta föl, mint hiszem e lapok szerkesztője is a csikket s tartotta fölöslegesnek annak megjegyzések melletti közlését. De agy htszszük, nem is ezen szempont vezérelte éppen Piibál Ferencz urat sem, mielőtt észrevételeivel e lapok hasábján föllépett, s az sem, hogy azt kiderítse, bogy apolg. egylet épi. k-z ;se n--m ezelőtt 2 és fél év-vet, hanem 1S67. decz. 26 án tartott közgyűlésben már elrendeltetett, mert akkor nem is másról volt sző, mint a .polgári egylet" czéiszerü átalakítássali megna-gyobbitásáról, ami az építkezés történetében az 1868. február 2-diki határozattal egyetemben, melyekért szépítése tekintetében az Eng-lünder és L ö w inger féle telkek ára után tudakozódott — éppen semmit sem nyomnak — s a vázlatos történet hűségéből és értékéből le nem vonuak. Le nem von a czikk értékéből az sem; bogy az 1882. május 7-érőI közlött határozatnak záradéka nyilvánosság elé nem került, mert ha bármiként fordul is meg azon a .vitás kérdés", a czikkiró előtt nem lebegett semmiféle vitás kérdésnek sem tisztázása, sem földerítése, hau-m igenis leb-gett a polg. egyletépítkezésének vázlaius megírása. Nem tudom ugyan, Plihál Ferencz ur mért fektet oly nagy súlyt ezen határozatra — amely szerint a szinüázzai kapcsolatos egylet as H 00 frt helyett igért területre építendő" — mert én ast a határozatból kivenni nem tudom s azt a „lehetőleg" szót tartom éppen fontosnak — és ama határozat valóban két külön rendelkezést foglalván magában s egyik a másiktól teljesen független lévén : az egyiket, azt, hogy a 212 négyszögölért 624 et kap; a másikat: „bogy lehetőleg erre építi a színházat ;* e két különböző dispozicziój. a határozatnak ugy nemfog. hatÓ föl semmikép se, ha as egylet színházat nem épít, nem kap 624 négyszögöle\', hanem csak 1000 frtot, mert 1000 TARCZA. Népdal. Ságra búg a hársfa lombja, Ne légy soba tány bolondja. Angyal fele, ördög fele, Megjárhatod könnyen vele. Játszottam a tűzzel egyszer, De megbántam már ezerszer. M»st is Mi még, most is eget, Szivem, lelkem összeégett. Ha szakitsz a rózsa. Ha szakitsz a rúzsa Töri sarat, Vigyázz á kezedre, Mert megsérül. Kellemes a rózsa IHatárja, De, ki mohú, sokszor Msg ís járja. Mo:t mfg óva bánsz el a virággal, Megjutalmaz érte Illatával; De, ba Irssaksjtod Durva kózzoi, Tövisskksl rakva, Sírva ::a-!í,: «1. MAKOSHáLMI gyula. Hogyan szeret, ba szeret a nő ? — Regényes elbeszélés, Werber „Eine Leiden-sefiaft 1 ezjmö munkája nyomán. — Irta: WEBERANTAL. (Folytatás.) Engedtem. A szolga egy gyipja takarót hozott számomra s néhány lépesre tőlem lefeküdt; a kutya, hogy lassú mor- mogással körül szaglált, kettőnk közt keresett magának helyet. Sokáig nem bírtam elaludni, As átéltek különosségo s kíváncsiságom, ki lehet e sŐ, távol-tartották szemeimtől az álmát. Különösen foglalkoztatott a kérdés, kije, mije lehet az Öreg hatvan éves Reményié fiatal alig huszonnégy éves delnőnek! Kétségtelen, hogy Reményi nagy ember, egy lángész, ki egész szel-lemi frisaesógét megőrizte, — mégis, mivel neki már megszámlálhatlan komoly és könnyelmű szerelmi viszonya! voltak, melyekben sziverejct elpazarolta, nem tartottam őt képesnek egy fiatal, érzelmekben gazdag nőkebel igényei betöltésére. Szerette a grófnő Őt? Igaz, hogy nem ia ismeri személyesen? — Ha e nő szeret, agy szerelme élet és halál. Sajnáltam őt a ugy gondolkodtam, tekintettel az ő szenvedélyes természetére s szavaira, hogy Reményit csakis munkii után ismeri z ezek élénk pbantasiája gynjtólag hatott reá. Végre elaludtam, de nyugtalan Almaim voltak. RohaaÓ hegyipatak, átható szemek, fehér nőhetek, vad ac-cordok a Reményi ezüstfehér hajfürt! kergették egymájt áinmképeimben. Mikor felébredtem, a nap már magasan járt az égen. A szolga, ki mellettem aludt, kijött a sátorból a készeéggel ajánlkozott a hazakisérésre. Előbb azonban reggelizzék, izente a méltóságos asszony. .Hol van a grófnő ?" — A méltóságos asszony sétálni ment s csak este felétér vissza. Azt izente a tekintetes urnák, hogy ba még egyezer Lengyelországba tetszik jönni, látogassa ót meg ismét a Kárpátokon. Kérdésemre, ki legyen a grófnő, azt felelte, a szolga, hogy nem kapott felhatalmazást ennek közlésére. Leültem as •asztalhoz és körülnéztem a sátorban, a mi a napfénynél még visszaWszitóbbnak tüut fel előttem, mint a lámpavilágnál. Hőst számtalan köny vet is vettem estre az Íróasztalon és a mellette álló széken ; már csak nem állhattam ellen kíváncsiságomnak, hogj megnézzem, mit olvas a grőfnő. Olvastam a czim lapokat, az mind Reményi,Reményi, újra és mindig Reményi munkája volt; azu án néhány kötet Voltaire, Heine és Mirza-Schaffi műveiből, végre a franc fia forradalom története. Hálám egy jelét kívántam vissza hagyni a grófnő számár?. De mit? Szerettem volna festő leuni, hogy neki néhány vázlatot rajzolhatnék; legegysze rübbnek látszott egy papírlapra néhány köszönő szót irni. Elővettem tárczámat s legnagyobb Örömömre Reményi azon levelét, melyet Budapestről történt elutazásom napján irt, találtam meg benne. Tartalma ez volt. Kedves M. Remény lem, hogy tegnap nem sokáig várt reám az ebéddel. Lehetetlen volt eljönnöm, mert-nagy gyoaiorgörcseim voltak. As ember öregszik s már-már nem viselhet el semmit. Ha a Kárpátokon talál valamit, ^mi engem megifjilhat, hozza el számomra. As ön Reményije. E sorokat egy, as asztalról vett borítékba zártam s e szavakat írtam reá: „Az én jóságos háziasszonyomnak a Kárpitokon." — Reményi e levélkéje bizonyára nagy örömet aseres neki s emellett megtudja, hogy ő is érzi már az öregséget; ez talán [ehütŐleg hat reá. Elhsgytam a sátort a szolga vezetése mellett s délután 2 órakor megérkeztem szállásomra. Itt is kérdezősködtem a grófnő után s megtudtam, bogy ő egyike a leggazdagabb a legtekintélyesebb lengyel családok tagjainak s Z. gróf neje, kivel öt évig ólt, do ekkor Sicnve-délyének nem állhatott ellen, elvált a térjélŐl, ki jelenleg Olaszországban tartózkodik s négy éves fiát anyjának adta át. A grófnő birtoka Lemberglől nom m-ssze fekszik, s ba ő ezen tartózkodik gyermekét gyakran meglátogatja. Igen sokat utazik, s minden nyáron néhány hetet a Kárpáoko^ szokott tölteni. Lembergen at Budapestre történt visszautazásom alkalmával a conpeéból néztem a grófnő birtokát. E& eyy régi, szomorú, igen terjedelmes de csak egy emeletes épület. Néhány tornyocska jelzi rajta az ur-sági lakot, különben egyszerű h;<ieg kinézessél bír. Elképzeltem, hogy e nő lelke e barátságtalan hajlékban s e kietlen vidéken mily ottboniatlannak érezhette magát. Mikor Budapesten megérkeztem, Reményi nem vo\'t ott. Néhány hét\'el ezntán elhivattam Bécsből s két évig Stockholmban tartózkodtam. A két évsjéssrevehetők, már ís két fiatal ember letelte után vissza jöttem Bécsbe s rövid időre lerándultam Budapestre. ElsŐ látogatásomat Reményinél tettem, ö ez idő alatt nem csak hogy nem Öregedett, de fiatalabbnak nézett ki, mint azelőtt; ez észrevételem közlése nagy Örömet okozott neki. Kérdé, bogy estére meg vagyok-e valahova híva, s hogy nemmel feleltem, magához hit meg s kért, hogy as estebéd a tán egy igen érdekes hangversenybe kisérjem el, mely valami jó tékony czélra lesz adva s amelyben né- hány főúri családtag is köz re működik. Megígértem, bogy pontos leszek s a coDcertbez átő ltözködés végett vissza mentem a szállodába. Egy kicsi szobát bocsátottak itt rendelkezésemre s kértek, bogy estig elégedjem meg vele. amikorra is, kivánatomhoz képest az első emeleten két tágasabb szobát rendeznek be számomra. Mikor Reményihez visszatértem, néhány jó ismerősömet találtam egybegyűlve nála, kik szintén hivatalosak voltak. A társalgás igen élénk és vidám voltjRemónyi sokat ivott, féltem, nagyon is so kat, de Ő ezért nem ment tul a meleg élénkség határán. Az ebéd vége felé többször nézte az Óráját a én oda is szóltam hozzá, hogy ugy látszik, alig bírj a bevárni a hangverseny kezdetét. .Jöjj!" szólt ő különös tekintettel. Felkeltünk az asztaltól. A hangverseny teremben eloszlottak Reményi vendégei, mi azonban nem hagytuk el egymást. A terem már meglehetősen tömve volt s különösen az első sörök voltak elfoglalva, d* azért Reményi előhaladt az első song. Egyetlen szék sem olt már szabad, azonban alig voltunk felkelt a székéről s a terem más részébe vonult. Reményi két írnokával foglal*-tott helyet az első sorban; a helyek kitűnőek voltak, nem a középen, de agy feküdtek, bogy minden művészt megjelenése peresétől tejesen lehetett látni. As ünnepelt, ócsárolt és irigyelt Reményi ismert mindenkit, tehát minden szomszédjáva] társaloghatott. Itt is sokszor nézte az óráját s végtelen izgatottsággal várta a hangverseny kezdetét. A műsor érdekes volt, számaiban férfi ka- H0SZOKKKTSSDÍK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK S FBBEUAB 25-én 1883. frt elfogídására csak akkor lenne kötetes us egylet, bs nem magán vállalat lenne ns utczanyitás; tarthatatlan álláspont tehát Plihál Far eh Ca álláspontja ebb=n is — a nem is fejtettük volna ki, ha a legutóbbi közgyűlésen ketlókép világlatba állíttatik vagy a polg. egylet & Lovák-féle8250 frt vagy a Babóchey-téle négyszögölért »00 fr: fele kárlalanitá\'baB réazesittelik, amelv esetben 212 négyszög (80 írtjával számítva, 18960 forint) az egylet fölépi-tésót biztosította volna, mig így sem u\'cs-tért nam nyert, sem.S24 négyszögöl uem az Övé ! És ezért midőn Plihál Ferenci ur maga is elismeri, bogy mindazok a lépések, melyeket czikkiró 1881. febr. 23.igy hiin elősorolt megtörténtek a történ-ti hűséget uem nyomja el azáltal, ha kijelenti, bogy as építkezés ügye as egyetértés hiánya m\'a\'t tovább nem haladt; mert az okozatok előadásánál az okok előadását a íilvett tárgy érdekével elienkezőlag koczkáztatm. azt híszemnera tartja senki — s így a czikkiró sem szükségesnek. így nem volt szükséges fölemlíteni azt sem, bogy Plihál Ferencz urat mi okból látta szükségesnek 1881. deczember 13-ki közgyűlés fölkérni, hogy lépjen bo a bizottságba (levén ő a polg. egyletnek olyan tagja, mint akárki más) Ő aki hs egyletnek érdekeit ép azért úgyis szívón hordozza és amelyet sokkal inkább elhiszünk mindnyájan-- bemutatott tevékenysége és kivivőt) érdemei folytán, mint azt, bogy a Bzinbázzal kapcsolatos építkezésnek csupán az volt az oka. mert, csak arra lehetett olcsó kölcsönt beszerezni, a nem az, bogy a város kul turália érdekei mozdittKesanak elő, és ozt pedig már annálfogva hajlandóbbak vagyunk elhinni, mert az egyíot fölépítéséhez tervbe vett 30 Mer. forint az 1881. decz. 26-ánkeit kimutatásnál fogva is Ő220 írt részvényekben aláirva.azegy-let háza 10,000 írtban értékesítve 20Ó0 frt, a takarékpénztárban 1000 frt -fcáfta-laoításban nyervo — 18 ezer forint, min ri-jji kölcsön nélkül már együtt volt, Iia pedig a 212 négyszög 80 frljávtl leírta taníttatik, 18.000 írttal az egylet ma teljen díszben állana !¦ 6000 frtba számítva léhát ama hátraeső, az u\'.czanyító bizottságra használhatatlan, fölösleges, az utcavonallal semmi Összeköttetésben nemjevó G24" négyszög értékéi, as egyleti lelek 18 ezer 960 írt értékével Bismben nem kár-pótláa! Sót a Lovák-téle 80 és a Babó-chay-féle 800 frtos négyszögre eső kár-pÓtiásBal^zemben fölemlíteni sem érdemes és helyesen telte a p. egylet, ha ezen alamizsnát, amit neki kényre kedvreoda-l vetéltek — La azt a színházra fölajánlva ij laBÍ elutasította! Amely azoub>n idővel a tavaly elejtett mii.házzal k-pcBolatos terv (vargabetű gyanánt!) kivitelét is biztosítja. Nehezéreesik Plihál Ferencz urnák, ugy veszezük észre csikkéből, bogy az egyetértés hiánya miatt, a színház tavaly ténynyé nem vált, de ha efölötti "bánatát és sajnálatai osztjuk is, mégsem engedjük m-g, hogy az egyetértést Ő zavartavolna meg — amint csikkéből kiveszszük, — s azért annak helyreállítása végett mín-deu áldozatra késznek jelentkezését sem tanjuk szükségesnek, mirt az egyetértés róka\', ének-, hegedű- és zoogoraeolókat jolz\'Mt. A művészek megvoltak nevezve, a műkedvelők nem; az ez u\'óbbiak által előadandó számokat a négyes karok, két BCpran ének ós Chopin ti moll balladája képezték. Végre megkezdődött a hangverseny s a számok gyorsan követték egy-mÚB\'. Kgy négyes kar, azután hegedű , azután egy énei;, boIo. Az énekesnő egy nagy, testes asszouy volt, hntalma* hanggal és aok müvéeZÍességgel előadásában. Halvínyver-s atlasz ruhája, gyémántokkal és virágokkal gazdagon volt dis/ítvo. Meleg tapssal fogad tatoli, különben G. báródé volt, kinek férje a legmagasabb álLinhivalalok egyikét viselte, R-ményí ugy tapsolt, hogy csak ugy remegett b- e a terem. „Tapsoljon Ön ís már,* szólt hozzám sarc^sticus mosojylyal, ..hátunk mögött ül az egész arístokritia és sehova sem híoak meg többé, ha legalább is egy vár keztyüt a bárónéérí tönkre nem teszünk. " A bálóné, hogy neve többszörösen felhangzott a teremben, újra előjött s egy magyar népdalt énekelt; ez örömnek nem akart vége — hussza Bzakadni. Kérdeztem Reményit ki lesz a zongora dilet-ans, de ó nem felelt, htnem feszülten uézstt az ajtóra, amelyen át a hölgy nek csakhamar belépnie kellett. Észrevettem, hogy a mögöttünk ülő deluők összedugják fejeiket s valamit susognak. Kiiyillott az ajtó s (gy kicsi, gyeag< alak lepett rajta be, a láb csipkéitől az ajkukig fekete selyembe Öhözbtten.Amíot v zongorához közeledett és élésken üdvözölve lett, nagyr<. nyüt szemekkel, holt h-nv-nyan naett a tömeg közé, egy kevéssé büszkén meghajtotta magát s helyet foglalt a hingmer előtt álló sziken. (Folytatása következik.) — tudott dolog — az épiik-zés tekintetében mindig hiányzott, ha csak azon időszakot nem vesszük, amikor az építés hes közelebb volt az egylet (mint 1862 július 30 án) 1881. február 23 dikát, s azt pedig, bogy 1881.február 23 tói megkezdett napóleoni fordulatot (as uj utcza vonalon) az egylet jól fölfogott érdekeben csinálta-e meg vagy nem a bizottság — nézetünk szerint még most Íz Isis fátyols fbdi. Köszönjük azért igen t. Plihál Ferencz urnák zz 1882. május 7-kí határo zat betartása tekintetében lelt azép jogi fejtegetéseit, de nem fogadjuk el a azon figyelmeztetését, amely a kiépítésre vonatkozik, nem féljük, ha a minisztérium által jóváhagyott — városi szabályozási térképen van is, Lovak urakkali Ügy a-m leaz oly nebéx.mint Puhái F. ur gondolja, saját tapasztalatából, de az>, amit a vá laszlmáoy (előbbi) eljárásának helyessége tekintetében fölállít, s abból vonja ki a polg. egylet létezését, nem óhajtjuk, mert Uláo — caak nézel dolga, ép azét ál) fónn máig is az egylet, ingatlanai azérl \'tehermentesek, mert aok dolog be nem következett, de bogy fizető bérlót uem kap, annak az uj utczaoyitás is oka, s mindezt be kell vallanunk egymásnak őszintén s nem lagKdhatjuk, bo^y ott el volt hibázva egy dolog. .Jót éa jól de ne rekrimináljunk, s fejezzük be (mást alig érdeklő válaszunkat) azzal, bogy : politika azáltal még nincs az egyletbe bevive, ha egy ujságcsikkben a azabad-elvü körről ie tétetik említés, mint amely cz egylet versenytársa — mert másként szokták a falovat bevinni Trójába — s a legutóbbi közgyűlés megmutatta, hogy a czél srentesití az eszközöket, emeljük az uj utcES telkeinek ériékét, építsünk oda, de mivel a polg. egylet épü\'et csak a jö-redeimező, ez fiz-sse ki a holt kapitálist (ar. uj épületet) be kell látnunk, hogy az ie „írott malaszt maradt;* — mert nieg vud mondva: Ami közös, az senkié. Mi biszszttk, hogy * polg. egylet, daczára mindama viszontagságoknak és viharoknak, amelyek élete hajúját ringatják, várhat kedvezőbb sxeieket is, mint eddig s beevézhet uhb* a révbe, :.m- .y biztos rév lesz, kikötő, uem pedig egy zá tony. amelyről nincs mozdulás, de est a I kikötőt Dem uj\'od nyitott ulczáosk híj I ják ; s azon hajó zászlajára nem az van irva: .hi-rafelé", hanem a gárda jelszava „Előre!* . .Az üdv hadserege." Vajmí kevesen tognak lenni, akik Bootbuak ezen legujabbi vallás felekezetéről nem hallottak voIuh Amerikábao, azonban hogy nálunk M gyarországban fölütötte volna fejét, azt n-.-m volt szerencsénk hallani, kivéve ív-Kanizsánkat, ahol már létezik, van vezére, lisztjei, közemberei (akarom mondani szavazógépül) beleszól a város ügyeibe bizonyos firma-uak jogezime alatt, rendezi egy-egy vállalat pénzügyeit az összetartásnak más más ügyekbeni felelőssége és kikötése mellett; városi politikái csinál országos dolgokból, s .befúrja ........kezét vérző szivedig", mint Bánkban mondja, 8 az egyesek érdekeinek hizelegve, játszik kezére egymásnak. El az üdv hadserege. Ha netán gyűlése összeesnék egy más egylet gyűlésével ¦— megunja tanácako-l előtte való nap politikából, kifőzi terveit, kiosztja a Bzerepekol, kijelöli a trombitásokat, előőrsöké: ; fölállítja a d»-rakkokat a mameluk seregként mogje-lenve a vita küzd helyén, ha máekculnein, csellel viszí ki előre megcsinált s titkos haditerveit. Az üdv hadsereg"; igy jelent meg febr. 18-áu az egylet közgyűlésén ís,hogy ott olyan katonáival, a kín máskor soha feléje sem tekintenek, masinaként szavas tapson ; eleíute uem sikerűit ugy. ¦ föllé péae, mert ama terve, amelyet ő szurony ámadásra szánt, mint elhatározott dolog forezírozia nélkül került aéppen ellenzéki indítvány folytán megoldás alá, de nunái kedvezőbbé lett helyzete, midőn a morál félretételéve! éppen azok a-avazták éssza vsztattib meg az uj utcza vonalra leendő épitést, akik mint vállalkozók vagy a dologban érdekeltek voltak vagy erkölcsileg arra kényszerítve vanna . és pedig nem is az alapszabályok betartása mellett, a m»lyek az érvé yes határozathozatalhoz u rendes tsgok egyharmadát — s igy 230 közül 77 mí kivántak volna meg — hanem 30 - 40 taggal, akik közül 9—10 még nem is szavazott volna igennel. Ez az. egyiet életében az első eset, amidőn a kisebbség határozott s határozhat azért, mert a közgyűlés batározatké pessége a szavazást megelőzőleg konstatálva nem lett s hivatkozással a második kérdésnéü szavazók összegére — egy határozat keresztül hajtatott. Ez az egyetértést, amely eddig se volt meg építkezés tekintetében, más tekintetben is teljesen tönkre tette. Ez s bizalmat, amely az erkölcsiségen alapszik megingatta s sz egylet jövőjét bizonytalan veszélf.iek kitette, mert még azok is belátták és fönaen hango; látták, akik ezt keresztül forcsirozlalták — bogy ezzel az egyleiépitée ismét megakadályoztatott. Ez egy oly alapeszmével gazdagi lotta a közvéleményt, amely a morsli* gondolkodót a közügyek terén csömörrel tölti el s egyesben szon meggyőződést kelti, bogy igsz az: .csak barátaimtól ments meg aram —ellenségeimmel majd levégezék én.* S mindez senkinek sem számitható be, mint az .üdv hadseregének, mely titokban műiödik, háttérben és tartalékban tervez, kíszámitvaszárnyfordüialokat tesz — s egyéni érdekeit föléje reodeli a barátság, az önző érdek szempontjából a közook. Ezen hadserege az üdvnek, meiy elvül tűzte ki a hegemóniát mindenb-n, országos, városi ói egyle-i dolgokban, nem fogja föl jól faladatát, midőn pelikánként vérét iazsza ét föláldozza embereinek lelki iamerotét, véleményét és meggyőződését anyag! érdekeknek és a jól fölfogott érdiekről beszélve — téveszlŐbe állítja azon arany igazaágol: jmlília est regno rum fundamentum — meit as erkölcsi czélokat ne anyagban keresi, a lóláb ki látszik o\'.t, ah \'I el nem lakarhaló s mi szent meggyőződésben vagyunk, hogy ez fogja megdönteni exislencziáját, mert r-;gí közmondás az, bogy uclio reakczíót szül — a hegemónia nem fog sikerülni nekik, de el fogják nyerni azt, hogy meg fogják az emberek ismerői czéljaikat mely azenlesíti náluk az eszközöket, a elveaztván erkölcsi erejüket, mint a kártyavár fog hatalmuk — egy\' leheletre földre omlani 1 Reánk s a közönségre jó tanulság volt a febr. 18 - ki egyleti közgyűlés, sz egylet életére veazélyibozó, az egyesek érdekeinek kedvező, a vakoknak jeles mű ét, de az eiköicsnek. a független gondolkozásnak s az emberekbe vetett bizalomnak — egy erős kegyelemdöfés. — Te üdvnek hadserege és vezére, tanuld meg azért, bogy, ha szelet vetsz, vihart aratsz. Közegészségügyi viszonyaink ismertetése. A járvány betegségekről. Az annyi oldalról támadó járvány betegségek ma holnap annyi gondot és aggodalmat szereznek, hogy az ember alig lesz képes Őovédelmi állást elfoglalni. Tudják ezt a tör vény hatósági közegek ugy, mint a közönség. Évek óta vagyunk elárasztva járvány betegségekkel, pusztul is a nép legkivált gyermek korábau és ha nem is feltünó mérvben, mégis eléggé feleslegesen, mert elmondhatjuk azok rovására, ha nem szerepelnének, ugy a nép fogyatkozása kői-t helyes arányt lehetne találni. Ugy látszik, hogy azon betegségekre már kórhajlamot nyert a nép, mely a neki kedvező hatányok által fejlődésre élesztetik. Tapasztalások szerint indukul beszámitani lehet a társadalmi. a légköri és tálai viszonyokat, e viszonyoknak változásait. Járványosán szok fellépni : a himlő, vörheny, bibor (skarlát), a roncsoló- és a hártyás toroklob, a hökhurut, cholera, hagymáz (tjphus). vérhas, váltóláz és a dögvész (pestis). A himlő, vörheny, bíbor, a roncsoló- és hártyás toroklob, a hökhurut, elég gyermeket ostromolt, kijutott azokból a múlt évben járásomnak is elegendő, dc van részütik ez évben is a himlőben, a bíborban. Ugy latszik, hogy a jelzett járványos báutalmakra elkészült a kórhíjlam, ez viseli a főszerepet, a feztőzés pedig jobbára a fokunk int fokozódó fogjkonyságnrik eredménye. Törvényhatósági közegek fel adata járványok esetében a kellő óvintézkedéseket megtenni, ilyeket a községeknek és a közönségnek fo ganatositani, de hogy ezeknek kielé gitő. sikere lehessen, feltétlen FzQk ségcs az első kórcsetuek azonnali feljelentése, mert csakis igy rémé nyelhető a betegségnek gyors elfojt-hatása, terjeszkedésének meggátol hatása, a hatányoknak eltávolithatása és haíéstalanithatása álul. J Óveszközökról kell tehát minden előtt gondoskodni, ezek megálllapi tása után vehetni csak igénybe a gyógyszereket A járványok elleni óveszközők az élelinezkedés, az állapot, az öltözködés és a lakás megjavításában megállapitandók, mely viszonyok leg inkább figyelembe Teendők, az alsó, mint szegény osztálynál, mert a járványok rendszerint ilyekben nyernek: fő tápot, ilyekben képesek a végletekig fokozódni. Áltáljában felvehetni a járványok fő forrásául az ember összes életviszonyainak rendellenességét, a nép rosz közegészségügyi állapotát, mely viszonyoknak egyengetése a járvány legyőzésében, hogy mily nagy feladat, könnyen felismerhető a dolog természetéből. E felszólalásra azon körülmény birt, mert járásomban a bihnr és természetes himlő ismét járvány-kép léptek fel Tekintettel az eddig elősoroltak iránt, utalva vagyok a közönségtől szívélyes közreműködést, támogatást kérni, hogy igy az . aggodalomban lévő közönségnek kívánalmai kielégíthetők legyenek. A felemlitettekuek éle3 figye-lemmeli kisérése, a jelzett óveszkö-zöknek pontos foganatosítása által merem hiunt, hogy a járványok mihamarabb megszűnni fognak és elég lesz téve a közönség azou óhajának, melyet elérni kíván. N.-Kanizsán, 1883. febr. hó 22. TBRSAKCZKY JÓZ3EF járási tiszti orvos. Hírek. — K()Szüiietnyi!váiiít;is. Alulirt bálás köszönetet mondok a nagy-kanizsai takarék péneiár-ré« vény társaság tekinte les közgyűlésének azon nagylelkűségéért hogy a helyi fógymn. múzeumát ez évben ís 20 frt, ajándékban részesíteni szi-v-skedett. Iti áldása legyen hz áldozatkész póuzintézet közhasznú működésén ! Nagy-KaD;zsán, l8í;3. február 21.én. Az iga zgH \'óság. — Reqniem. A nemrég elhunyt főudvarmester, Festetich György gróf telki üdvéért Csáktornyán, roiut ab"l a boldogult főúr kegyúri jogokai gyakorolt, folyó ho 17 ón fényes gyász istenitisztelet tariatott, melyen DoimfcDyos Döme helybeli plébános celebrált, az áll. tképezdeí "ljusig pedig meghaló gyászdalokat adott elő : HUbcer Károly ujonso megválssz-tottkántorj)edigaz off irtorium alatt szép bariionját egy művészi eoloban a legelőnyösebben mutatta be. A tágas templom a szorongásig meglelt: jelen volt az el-hunyinak minden gasdatisz jén és arad. cselédségén kivül Csáktornya, velamcnuyí hivatala és testülete, tanintézetek ifjúsága ét diszes közönség a város értclmí-ségébŐI. — Serényi József, városi köz-gy^.m hivatalaiéi véglegesen lemondott. Erre leginkább az kényszeriieite, bogy tulhalmozoittoendói miatt egészsége meg rongálódott. A hivatalában mindenkor nagy buzgóságot tanúsító, lelkiismeretes tisztviselőnek lemondása és egészségi állapota fölött sajnálkozásunkat fejeszük ki. — A gőzfürdői helyisígben Bich-ler bérlő hideg gyógyfürdő: tervez. Más oldalról nreg ugy halljuk, bogy többen városon kivül, de hozzá meg\'ehetóa ko-I szeretuőnek fürdőhelyiséget alakítani nyárra. Bármelyik sikerül, mi már csak közegészségügyi azemponiból is s ívesen gratulálunk annak. — Nyilvános stŐSZŐueU A nagykanizsai kibd\' doevejö egyesület sorsjátékot rendező bizottsáfrbozfolyiatólag ujabban a követkazó fetfllfizeléaek, illetőleg adakozások fulytak be: B. Prónay Dezső Acsa 2 frt, Hígyi Araoka Bpest 1 frt, Gr. Csiráky A,>Li Répczelak 2 frt 50 kr., Szathmári Király Láasló lípest 2 frt, B. Radványazky Jánoa 2 ír., Hódmezö-vásárhelyi állomásfőnök 50 kr. Fekete Zsigmond Bpest t frt, Mádi Kováts Intvén Bpcat 1 frt Dr. Benczík Forencz N.-Kanizsu 2 frt, Gelseí Gutraan Vilmos 4 frt, Dr. Némoth Karoly Kaposvár G frt, Hajós Mifialy Alsó Lendva 2 ín. jav. Sümegby Ferencené SőjlÖr 1 írt, Kraasó-azöréuymegye alispánja 1 frt L-duicr.ky Marton Bpest 1 ff, Dezsőn Gyula P«lárt 50 kr. Kun Bertalan Miskolc* 50 kr. Pumm JánosFelső-fíór 1 frt.ltádl Károly Gyertyános 1 frt, N«d8-Lidányi kölcsön egylet 1 frt, Jelinek Mórnó Bpest 50 kr. Lamberl József Orosztony 1 frt, összesen 34 írt 50 kr. EŐbbivel 759 frt G2 kr., melyért a bizo tság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Nsgy-Kanizss, febr, 22. 1883. Somasich Lorincz, bisottsagí elnök és pénztárnok. — A Balaton jege teljesen felolvadt; s a tó vize tetemesen nőtt. As ujabban dühöngött szélvész azonban valószínűleg megint jóformán elb ijlotta vízét és apadt. — A városhál főlépcsőjén menve, szivtépő siránkozó zaj csapja meg sz ember fül-it, mely a kapitáoysági börön-helyiségból jő. Bármi okból történik az, jó volna a további megbotránykoztatás elhárítása czéljábúl megszüntetni. — „Veszprém" czimü, laptársunk kitalálta, hogy kik a S\'loxera-irtás ieg. makacsabb ellenségei. Szeriutes filloxera. biztosuk. Állítását a biztosok exintentialU kérdésével k&pceolatoaan igen találó ér-vekkel tátrogatjs. — A városi árva tárhoz már H82. decz. 28-án tartott képviselői ülésen rend-azereeilett ellenőri állomást — hal\'omát szerint — legközelebb pályázat utján be fogják tölteni. — Fekete himlójárvany ezedi s gyermekek közöl áldozaisit Fityrhárán. Amint halljuk . nsponkint három, négy ia meghal. Hiezszük, bogy a járási orvos megfogja tenni az erélyea intézkedé.e kei a járvány meggátláaa iránt. — A helybeli temetóört és sír ásót a városi hatóság elbocsátotta, mivel állítólag bizon os babonás czélra hulla-csontokat adtak ki. — Az önkéntes tűzoltók tábói készült őrtornyát már annyirs megviselte sz idő, bogy nsgyobb síéi alkalmával csak ugy dileng, dülöng. A körüllakók nem járhatnak mellelte bis\'on. Ajánljuk rendőrségünk figyelmébe! — Az árok-rostéi vok a Cseogery-utczában legtöbb belyen hiáoyosnsk. Azon csudálkozuok, hogy a lólábtörés nincsen napi rend-n ; mintha csaz a hatósági erélytelenséget akarná támogatni \' a vak szerencse! — ttyászhir. A kővetkező gyászje lenlést vettük ; özvegy Horváth Lászlóné, (Baboss Katalin) ugy gyermekei: Sándor, Győző és Berta, férj. Soós Kálmánué, mélyen elszomorodott, megtört aziwel jelentik forrón szeretett jó férjének, illetve atyjuknak Székodvari Horváth Lászlónak, 1883. f-bruár 18-án reggel 4 órakor hoaszas szenvedés után; élte 62 ik évében szívbajban történt gyászos elhunytát. Az elhunytnak hamvai folyó bó 20-án rög-gel 10 órakor fognak a lenti sírkertben Örök nyugalomra té\'etni. ugyanaz nap az engesztelő szent miseáldozat is meg fog tartatni. Kelt Lentin, 1883. f bruár\'l9-én. Áldás ós béke lengj-n a feledhetetlen jó férj és atya hamvai fölött! — A -Sümegi népbank" 10-ik évi rendes kösgyülé-ét 18á3. évi márczíus bó 3 án délelőtt lOÓrskor saját helyiségében fogja megtartani. Tárgyai: 1. Igai-gatóaági és felügyelő bizottsági jelentés az 1882. évi ÍUlet eredményről. 2. A mérleg és tiszta jövödelem iránti határozat hoz. -tal 3 az osztslék megáll pitása. Sümeg 1883. február 17. Az igazgatóság. T. részvényesek kéretnek a szelvények beváltása alkalmával a réazvényeket szelvényekkel együtt bemutatni. — Temesvár 1883 ík évi költségvetésében az eleciromos vílágítáars 9582 frt, utczaburkolásra 38.000 frt, útépítésre 1.0U0 vizépitósre 4200 frt, a színház cpiléaére 16,00 frt van felvéve. (Hejh mikor érünk mi ennyi előhaladottságról tanúskodó költségvetési té elt!) — Disznőlopás. Már folyó hó 14-ről lö-ére átmenő éjjelen történt, de mi csak most értesültünk, hogy Ábrahám Károly, csengeríutczai disznókeres-kedőnek 9 darab sertését elhajtották. Rendőrségünk a jelentésre erélyes nyomozást indított, s egy darabig sikerült ís a tolvajokat csapázni,., A tolvajok igen kényelmesen végezhették tetlöket, mivel a sertéstohtp\'egészen a mezőszeiben hajlékoktól távol fekszik. Mind a mellett a táviratilag értesített szolga bíróságok erélyes uyomozása és akárosult által kitűzött 50 frt fejbér valószínűleg megteszik a hatást a a tettesek kézre kerülnek. — A -Sümegit vidéki vörös kereszt egyl6tu Sümeghen f. évi február 18-án tartotta közgyűlését. Az egylet tevékenysége taggyüjtés és jó tettekben nyilvánult. A Sümegh vidéki egylethez tartozik Z.-Sst. Gróth és Tapolcza, hol a fiók egyleti működés szintén emberbaráti cselekményeket tüntet föl. A tagok száma Sümeghen 185. Szent-Grótbon 56. Tpol czáo 70. Összesen 311. Segélyzéa Tirol, Győr árvízkárosultja\', és szegények istápolására törtéot. Tirol részére Sümeghról elkUldetett\'kéazpénsben 55 frt, terményben 2248 kilogr. Tapolczáról 21 fn 5 kr. Győrbe Sümeghról 168 frt 40 kr. Szent-Grótbról 31 frt 60 kr.Tapolczáról 61 frt. összesen 337 frt 5 kr. Szegényeknek ki-osztatoit Sümegben 00 frt, e ezerint a jótétemény 397 frt 05 kr. teas ki a tagok közül 1882-ben elhunyt Chernelbázi Chernél Ignáczné Rendekről, özv. Vtssits Mária Sümeghról, béke legyen velük! — Uj úgok jelentettek be: Merkl Antalné, Merkl Gabriella Szt.-MÍbályról, Ráth Károly, Száotbóról, Bük hely Eliz és Bajomi Istvánné Sümeghról. Alspsssbály szerint választmányi tagok kisorsotiattak, kik helyett ujak választattak : Kijácz Elnkné, Gedey RezsŐné, Varga Józaefné úrnőkben. A közgyűlés Sümegh Szt. Gróth és Tapolcza egyleti tisztségnek fáradozását, valamint Lőb lgnáezurét Rendekről mél-táoy)lva: köszönetét fejezé ki. Nem lehet mÍDden jó celekményt részletezni, mit a lelkes nők egyletté tömörttlvn kifejtenek, csak óhajunkat adjuk hozzá az érdemekben már íz gazdag Dorner Kaje-tánné elook ülést betáró siavaihoz: sdja Isten, bogy a testveri szeretet honsByá-ink és leányainkban fokozódva vslük együf sokáig éljen. Bácfi Alajos, HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUAE 25 én 1P83. — Nemes szirti gyermek. Za!- Szent-Gróthon Morgenslern Arthur 12 éves tiu, szive legnemesebb érzete.ől Ín ditta\'va elbatirozá, bogy szegény árva vermeket felruházásárasegély adományt gyűjt E végből házról házra járva összegyűjtött 10 trt 20 krt., mely a következő adományokból folyt be. Morgen-stern ArtLor 1 frt, Lakenbacher Sámuel 1 frt, Steiner Joseficc 60 kr., Neumann Lajos 50 kr., Steiner Salamoj 50 kr., V. J. Steiner 50 kr., Wiener Füióp 50 kr , Küblin János 50 kr„ Küblin David ;i0 kr. títrrn Leopold 30 kr., Feigelstcck Dávid 30 kr., Singer Ignáoz 30 kr., Spiegel N. 30 kr., Morgenstern Dávid 20 kr , Morgenstero Ignacz 20 kr., Pol-Uk Géza 20 kr., Hamburger Alajos 20 kr.. Polilzer Mór 20 kr., B-;ck Ziigmond 20 kr., Schvartz Bsroát 20 kr., MulW Miksa 20 kr., Korcíin József 20 kr., Misner Dávid 20 Kr., Floiner Sándor 20 kr., Fleiorr Hárman n 20 kr., Steiner Far-keoé20kr., továbbá 10—10 krAJczirt adtak : FriedmauD Jakab, Fandlicb Berna-, Stern Sámuel, Koréin Simoo, Morgenstern Henrik, Weisz Ignácz, Kobn Pál. Saltler Albert, ürebitsch Ignáíiz, Krausz Lipót. Ez összeget as ízr. nőegylet kiegészítette annyira, hogy 7 árva gyermek elláttathatott felső rábával. Méltán örülhetnek a szülök az ily nemes szívű gyermeknek, ki már kis korában ily Mén példáját adja a Bzere^etnek. — A bécsi „electro technikus egylet0 a következő Moiváat küldte, be hozzánk: „Az electroleubuika terén tapasztalható nagy míveletek és páratlanul gyors baladások nem c.-ak a azakft-rfiak azon törekvését idézik elő, miszerint azt urnlják és kitágítsák, hunom sót, mét? pedig sukkal nagyobb mérvben, mint a gyakorlatilag alkalmazott tudománynak akármely más ága — a nagy közönség-ben is a legnagyobb érdeklődést keltik. Ez okból korszerűnek látszott electroivcu-iiikusukbói és az electrotecbnika kedvelőiből álló egy körnek, egy electrotechni-kui egyletet alapítani, melynek feladata — ugy mint más államokban — abból ilij-jo, hogy az Összes idevágó törekvések egyesítését képezze, s a thooretikus és alkalmazott villanyosság tanról való felolvasások, találmányok bem utalása s uj .terrez-tek megbeszélése, egy saját szak-folyóirtit kiadása s a tagok keblébeni szabad eszmecsere által az tlectrotechni-kus p/ohlsmák ismeretét gyarapítsa s azokról aUpos átnézelet nyújtson. Az ez idén megtartandó .nemzetközi electrikus kiállitás" alkalmából ezen egylet egy szer s-raind minden ország szakférfiainak gyűjtőpontját kepezendí b arról való felolvasások által a kiállítási tárgyak iránti értelemnek közvetítője leend ugy a tagok, mint mindazok részére, a kik az electro-technikai míveletek a technikus teremtő Ösztönnek eme legfényesebb eredményei iránt érdeklődnek. A .bécsi electrotech-?ikus egylet" megbízásából a tiszteletté! alulirt ideiglenes bizottság felhívja az összes electrotecboikusokat és ss electro- tecbnika minden barátjait az egyletbe való belépésre, elfogad belépési nyilatkoztokat, molyek az irodába, Wieu, IV., Weyriogergasse 32 küldendők és szívesen késs kívánatra az egyleti alapezabá iyokat beküldeni." Bécs, 1S83. február havában. A bizottság: Fischer Ferencz, Karéi* József,\'Popper József, Dr. Ungar Szentmiklósy G. Ad. Dr. Urbanitzky A. Rövid hirek. — Óltody Géza a fuggotlentégi körből való kilépésé,t Mocsáryval tudatta. — Dr. ftíletlcs Szvetozár reménytelen állapotban fekszik Bécsben; világos pil lanatai ritkán vannak. — Heine neje f. hó 17-én halt meg Paris közelében, tehát 27 évvel élte tul halhatatlan férjét. — ^Korcsolyázást kerülő magán társaskör" alakult Pozsonymegyében; eddig U családatya lépett be. — Szépségversenyt kivannak ismét a kecskéméi polgár legények Miklósi ottani szinidazgató-:oX — Postahivatal lesz márcz. l-lől fogva sopron megyei Torma tahi községben. — Az nj franczia korinányelaök Juies Ferry lett. Rudolf trónörökös hír szerint a czár koronázásán az ottani nagy követ által lesz csupán képviselve. — A franczia bank a leszámítolási kamatlábat 3c/„-ban állapította meg — Az osztrák es magyarbank a ieazámitotáai kamatlábat 4°/u ra s a lurabard-kum»tlábo! 5"/o\'ra saállitotta le. Irodalom. (K rorat l»it megenlitett munkák Xagy-Kanizsán Wajüits Jiísscf kfiiiyvkcrt-bc-ked-ében k»i>h»tók vagy áltulx megn>Ddc!b<!lök. Vidéki roegr-odeiístk posta fordultival pontosan csz- keaShetuckO — Cj zeneművek. Táborszky és Ps-fch zenemükereekedésében Bud «pca-tac megjelentek: „Szeget szegg«l" Follt-UOSZ Aurél eredeti népszínmüvének leg-kedveheub dalai. 1. Nem mind arany, sem mind ezüst. 2. Ha szagaid megfontolom.... 3- Sárga virág. 4. Nehéz, nehéz az én szívem... 5. Nom igaz, hogy a lány hü\'elen... 6. Itt születtem... 7. Nekem olyan asszony kell. Én-khangca zongorakísérettel (vagy zongorára külön) szerzé Konti József. Ara 1 frt 50 kr. — 20,000 névváltozás és magyarosítás 1867-tól lSS2-Íg. Mihók Sándor levéltári igazgató a m. kir. keresk. minisztériumba (a , magyar Compass szerkesztője) a kereskedelmi, — iparos, és ügyvédi körökből hozzá intézett felhívás folytán, az 1887. márczius 10-től 1882. végéig, tehát 15 éven át engedélyezett né változásokat és magyarosításokat állított egybe, — és egy önálló segédkönyvben, rendezi sajtó alá. A kérdéses könyvben követkézé adatok magyar-, és .észben német nyelven fognak felvétetni. I. Uj vezeték vagy családnév, — kt reszt-név beleértve a csatUdfŐt, — és gyerme keit. n. Az eredeti (régi\') vezeték vagy családnév. III. Polgári állás, IV. jelnlegi lakhely V. születési hely, év, és vallás. VI. A névváltozást vagy magyarosítást engedélyezett miniszteri rendelet száma, — éve, — és az es\' hirdetett bivstalos „Budapesti Közlöny* száma. Az uj vezeték vagy családnevek, és ezekhez tartozó fennebbi adatok, a m. kir. belügyi mnisz-leríum hivatalos hirdetései nyomán a. b. c rendén magyar nyelven, — azonban az eredeti (régi) nevek a. b c. indexével is ellátva lesznek egybeállítva, tebát kétszeresen beosztva. Ezen segédkönyv közel 20,000 uj vezeték nevet fog tartalmazni. — és még folyó évi május hóban megjelenni. Előfizetési ára 2 forint o. é. — Előfizetések kizárólag csakis póslaí utal-váuy mellett Mihók Sándornál Budapesten eízközlendők. Az előfizetett példányok portó mentesen fognak szétkiildetui. A közönség köréből.4) (A tüdóvéaz gyógyításához ) A Lipcsében megj-lenő „Reichs. Mod. Anzeigor" („Orvosi híradó") szeptember-októberi számában figyelemre méltó értokeréa foglaltatik, mely egy egészen uj, a növéoy-oreságb-t tartozó oly szerrel foglalkozik, a mely a tüdővesz gyógyítására hathatós befolyással látszik Unni és mely .¦hivatva lesz. a gyógytanban jelentékeny szerepet játszani. .-ímin", tudva, van, Dr. Kocb Róbert berlini kormány tanácsosuak né hány bonxpp.il ezelőtt sikerült Kimutatni, hogy a tüdővész veszedelmes betegségének okozói mikroskopíkus élúediek, az ugy neveseit Tub?rcull-bacil!ák. To vábbi Dr. EbrÜch és Baumgartco tanár álta! Königsbergben a Dr. Koch adatai nyomán tett kísérletek azon kétségbe vouhatlan eredményre vezettek, bogy a üdővész ragályos betegség. Ezen felfedezések kijelölték tehát a gyógy Uzsti tudománynak az Ösvényt, melyen ezon alattomos betegségnek sikeres legyőzése végett járnia kell. Ugyanezen értekezésben az is olvasható, hogy egy Homtro nevü görög kereskedő marsok idővel ezelőtt fedezett fel Szibériában egy növényt, melyet a szibériai pusztai lakóeok mint „a mellnek baszoosu-at jelöllek meg. Ezen növény Paduiban a Ciotto Franzesco vegyészet-tanár intézetében Dr. RnconÍ által vegyileg elemeztetvén, kitűnt, bogy alkatrészei : gummi, nyálkás nedv, tojásfehér-nye, alkáli, taunin, chlorophylla és cellu losa, de hogy ezen vegyalkatrészek oly bensólegvannak vegyülve egy zöld szinü olajjal, hogy ez mindennemű kísérletek, sőt a-. elszappanositás processusánsk alkalmazása és a cblorbarummal való ks-selése daczára is szétbonthatatlannak tÜnt kies faji jellege megállapítható nem volt. Ezen uj és érdekes tüneményhez csatlakozik még az is, hogy a növény maga jelenleg tökóletessen ismeretiéi; és hivatalosan a feltaláló neve utáo „Home-rianáu-nak neveztetett el. Az érintett értekezés ezután ezen I növény gyógyászati értékének vizsgálatáról tevén jelentést, olmoLdja, hogy az eredmény a legnagyobb mérvben meglepő volt. udessa városa összes kórházainak \| főorvosa, Dr. Dalles titkos tanácsos bizonyítja, hogy a vezetése és Lutri és j Wdowikowsky segedorvosok ssgedleie < alatt álió irgalmas nénéz: kórháziban, a \| szegények kórházában a nemes hajado j uok és a cs szárí fingymnasium betegosz-j tályaiban levő 74 tüdőbeteg ezen nö-\| vénynyel gyógykezeltetvén közülök 60 nap alat 33-man teljesen felgyógyultak, I 37-en jelentékeny jobbulásoak örvendet \' t-k, mig 14-sn kétséges állapotban ma ] rsdlak. A velenczei kir. tengerészeti or j vos, Dr. Scrofani kinyilatkoztatja, hi-gy i Ő a rendelkezésére állott növényanyagot i két lüdóvészes és idült tüdóhnrutos be : tegségi esetben alkaArböata és mindkét ; esetben két hónap letcíyáaa alatt a be j tegek teljes felgyógyulását érte el. Ez^n növény határozott gyógyér-\| tekének további megbtzonyuláza következtében as olasz király kegy urasága alatt álló palermói királyi .Tudományos művészeti Társulat0 folyó évi április 22-én a növény felfedezőjének — a jelenleg Tríestben magánozó Homeronak az első osztályú arany érmet ajándékozta, és ezenkívül még a Florenzban Dr. Mer-giotti tanár elnöklete alatt álló philentrópiái „Areopagő — társulat által ennek tiszteletbeli tagjává neveztetett ki. Utóbbi időkben Lipcsében töbh orvosi tekintély gyógy kisérl eteket eszköz 1 te növény nyel nemkülönben Dr. Cohn egészségügyi tanácsos is Stet\'inben, kik mindazon kedvezd gyógy jelenségekről nyilatkoznak, melyek a többi orvosi jelen lésekben hang-snlyoztstnak. Ezen valóságos eredmények ée az orvoszok részéről oyilvánilott többoldalú kívánalmak, melyek az emiitett növény anyagot kérték, rábírták Homero urat, hogy ez év június havában ismételten Szibériába fáradott, a mely alkalommal az azon vidéken illetékes császár kir. osztrák magyar consulatus támogatása és az orosz hatóságok nyújtotta megkösoj 1 tések és missióján&k előmozdítása következtében sikerült\' neki a „Homeri&na" növény egy nagyobb készletét beszerezni, a mely már is megérkezett Triesztbe. A thea gyanánt kikészített növény szétküldése 2 napra való, 2\\.\'2 frank (I frt Ő kr.) áru adagokban Ausztria Magyarország és a Scbweit részére a „Scbvarz H." czégre Prágában (Heu-vaagsplats 20.) van bizva. Ezen újonnan fölfedezett gyógyszer nyilvánvaló nagy fontossága és az eddig általa elért kedveső eredmények következtében a számos tüdébetegeknek uj, vigaszt adó kilátásuk nyílik, a mely körülményre t. olvasóink figyelmét fölhívni kötelességünknek ismerjük. 835 1 — 1. Hivatalos placzi árait. NVEardzián, 1883. f°br. St-ám. 100 kilogrammjával számítva. Busa 9--9.50 Rozs 7.--7.50 árpa. 7.—7-30--Zab 6\'ö0—7.— Kokoriesa tí.—6-40- Burgonya 3.--.— Rias 32.— Széna 3.-- Lisztnek. Sr. 1. frt 22- Sr. S. frt 21— Kr, 5. frt 19— Sr. 6. f t IS 50— Kr. 7. frt 17.50— Kr. 8. frt 16— Kr. BVf frt \|4.— Dara fri 24 Kiló. Repcze olaj —.43 Sterin gyertya 20. Fscrn gyertya —.60 Rsappaa—.tu Marzahns 48-50—52\'Borjnbus -H-52 S»rtíahoi -60 Szalonna —80 Disznózsír —.96 Marhazsí-120 Körm-i —.50 S<S-— .13 Ctnkor —.5> Bors 1.10 Paprika 80.—90. Vaj -1. Vöröshagyma —10. Fokhagyma —24. Vjj 1.20.— Szerkesztői üzenetek. B. X D. Budapest. Csndálkozunk, bogy miként bírt Ön csinos betűkkel és tisztességes ortogranával annyi rimbe szedett lélektani absurdumot üsEzeirai. Kéhányat kOi-lunk a javából. Talán bL nyomtatásban olvassn, éazreUrtul „Csattogj csattogj--képzel etem !* vagy: :,Msrt olyan mint fcslŐ rózsa Harmat csepptől áthatva, Melyre asnrszintt (!!) fényt vet A nap fényes sugara." Ugy hiszszUk ön íb esak ismeri ast a zCugeményt, hogy: „Zöldéi a kék fO. sárga m.--zűbsn " Ka bát ez annak méltó párja. Betetózi azetán az Ba költészetcsiráját ez a versszak : ¦Foséi rsokorba öröreidnek Hervadbattan bimbaját, Barátságunk hő emléke Annak e»ya\' illetőt ád.* Ha mindazt, mit fla rimbe (Z\'-dett prózában olvasná, bizonyujai elszörnyílkOdnrk. M. Gy. Veszprém A XIX. ós XX népdalt besoroztuk- Az ntóbbl azonban egy kis csinos tanköltemóny. de éppen nem népdal, — A postadijt a szerkesztőség fizeti — A naptárt megrendel tok. D. Zs. Budapest. A dolgozatot megkaptok; koszon jak. Vasúti menetrend. Indul Kanizsáról: •) E rovatban közlöttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősiégct nem vállal a Szerk. Gy. ». min.i irány. vonat!Eszék, Moh. Domb. vonat ! . m vonat IZikány (cs.Zákánig) . vonat; Bndapsit st.vonat -vonat „ vonat BócsSzomb.Sopr.feló . rotât I „ „ , vonat [Sopron . vonat jPrág.Koi Csákt.feló vonat ! . „ „ vonat „ ,. „ Er\'k. Kanizsára : vonat, .Zákány ftldl >onat I „ . Tonat ! „ vonat iBndapestrül vonat ! „ -. vonat ., BócsbSl vonat (Sopronból . Tonat Pragerhof felől . vonat >ra\| P. 5 15 reggel 55; d. a. 11 2) éjjel 6 8 reggel 6 i. a. tl 35 lejjel 15 rcßgel 12 5!ójjel 3 d. u. 4] 67 reggel 2 45! d. o. 10 50 éjjel & 27 reggel 1 d. B. 1] — éjjel 4\' 31 reggel 2 6 d. B. 10 ¦M éjjel i 11 reggel 10 20 éjjel 12\' 16 délben 5, 55 reggel 1 14 d. n. 11 10 éjjel Felelós szerlceart« : BABOSS LXSZLÚ. HIRDETÉSEK. Árv. hirdetmény, Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t cz, 102. 103. §-» értelmében ezennel közbirró teszi, hogy a csáktornyai kir. járásbíróság 7667. számú végzése által Xjrii: Magdolna férj. Stojko An-talné végrehajtató javára Fílipán Ist-váoné sz. Ivanosics ellen 60 frt tőko és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 317 frt 71 krra becsült és Fiiipán István hlapícaínai iakóa által fizetendő magán követelésből álló ingóságoknak nyilvános árverés u\'ján leendő Hadatása elrendelt-:vén- ennek a hely-azinén, vagyis Hiapii^sínán alperes lakásán leendő eszközlésére 1883. év márczius bó 3 ik napjának délu\'án 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107 §-a értelmében a legtöbbet igé- 1 rőjok baciáron alul is készpénz fizetés : mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat . vélnek érvényesehetni, kereseteiket vagy : szóbeli jVcn éseiket az árverés megkez-\| déseig alulirt bir. végr-hajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán 1883. évi febr. hó 21. napján. MIK KA DOMONKOS kiküldött bírósági végrehajtó. 833 l-l. Árv, hirdetmény, Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz, 102. 103. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a csáktornyai kir, járásbíróság 4681, 4825 és 4829/p. 82. számú végzések áltst Pulai Zsigmond, Kántor Qusztáv és Oraner testvérek végrehajtatok javára Kiss János és neje csáktornyai lakosok ellen 455 frt, 155 frt és 253 trt tőkék és ezek járulékai énjéig elrendelt kielégítési és biztosítási végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 2119 frtra becsült biliárd asz talok, golyók, dákók, tükrök, képek,ingaórák, székek, tá\'csák, lámpások, kávéházi bútorzat, fedeles és fedetlen kocsik, lovak és stbból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladalása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis alperesek lakásánCsáktoroyán leendő eszközlésére 1883. év márczius 6 ik napjának délelőtt 9 órája batsridőül kitüzetik és ahhoz a venní szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, as 1881. évi LX. t. cz. 107. §-¦ értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vsgy szóbeli jelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bír. végiebajtőbos adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX, tcs. 108. § ban megállapított teltételek szerint lesz kifizetendő. Koll Csáktornyán 1883. évi febr. bó 21. napján. MIRKA DOMONKOS kiküldött birósőgi végrehajtó. .832 1-1. 4360. tk. 1882. yíszárr. Weüoeiyl timat Az alsó-lendvai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, bogy Weisz József bella-linczí és Vortman Benő alső-tendvai lakosok végrehaj tatóknak Mórica Joli végrehajtást szenvedő és Gombos József késedelmes fize\'ö vevő ellen 500 frt és 150 frt töke köve telesek és járulékaik iránti végrehajtási ügyében a sala-egerszegi kir. törvényszék és az alsó-lendvai kir. járásbíróság területén levő Bogonya községében fokvő a bogonyai 22. sz. tjkvben A. I. 2—10 és f 1—3 sor ss. a. felvett és boltiglani haszonélvezeti joggal terhelt és az sdó alapján a tartozékokkai együttesen 155 frtra becsült és \'¦/-.-Rd. réizben Mancs Juli nevén álló rész, mely a f. év] szeptember 26-iki árverésen Gombos József által 161 frtért megvétetett, továbbá a bagonyai 197. sz. tjkvben A -:¦ I. sor sz. a felvett és 3/s ad részben Marics Juli nevén álló és a fenti árverésen szintén Gombos József által 804 frtért megvett ingatlanokra 611 frt és 804 frt kikiáltási árbzo az 1883- évi február bó 27. napján d. e. 10. órakor Bogonya községben a kőzségbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak ás ingatlan kikiáltási árának 10% át vagy is — frt — krt készpénzben, vagy 1881. LX. t cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított ővadékképes papii-bao a kiküldött kezéhez letenni. Alsó-Lendván a kir. jbirÓság, miól telekkönyvi hatóságnál, 1882. évi nov. hó 11. napján. 834 1—1. OQ^^°??ç>?°^ I BERGHEER műszioháza. A nagyérdemű közönség becses tudomására hozni van szerencsém, bogy a Sehreiner-féle 810 5-5 legrjoist) mínösésrü gráczl az eredeti ár mellett egyedül nálam kaphatók. "SSSl N»gy-Kaniis», 1883. február bó 10-ín. Schreiner FerencM és fia főraktára: BOSENFELD S.-nál. Irodája a fStéren, Hoíb káTéhixa mellett. 80OOOOC Nagy-Kanizsán az „ARANY SZARVAS-\' nagytermében Ma vasárnap, folyó hó 25-én ntolsó elóadás a második cziklusban. Holnap f. é. febr. 26-án a harmadik cziklas 82S s-" első nagy előadása a következő műsorral: I. rész: A ÍSpkynx vagy csodálatosnál csodálatosabb bohózat 1 fölvonásban. Ssemelyek: Levini a mágika tanára: Heubek. Jümpe, faktotuma : Bergheer Ernő Auguste, szobalány : Bergber Z\'öfia. II. rész : Az illuzionista Heubek tanár ur föllépte. 1) az indiai osodakosár. 2) kártyaidomitás. 3) a mágikus kard, 4) Ibykui feje. 5) madárvándorlás, 6) kacsavadászat a szalonban. III. ráss: KődfatyoIUépek : Tájképek, szobrok, bohózatos képek és chromatrofik további nagyszerű színjáték, éleny és légenygéppel előállítva. IV. rész. Bergber nagyszerű lélek és szellemidézései. A gnómok a salzburgi alsó erdőben, gnom, tündér, medvék, majmok és Répafi tündér megjelenésével. Hintó eladás. 6 nagyon csinos és leguj&bb divatú LANDAUER. 1 teljesen elzárható hintó és több szép BROOiMS jJlto II Jutányos áron eladó Riedel és Schrott fuvarosoknál 831 l—l. Gráezban. &OOOOOOOO0) 76 C?8A HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM salai KÖZLÖHY FEBETJáE 25-ín 1883. 1075. asám 1883 M-ámÉi Metiis\' Alnlirtkiktildrttt végrehajtó z lóSl. évi LX. t. Ct. 102. íj-a értelmében etenaal közhírré t-ssí, hogy a 0» gy-kenizsái kir. járásbíróság 1075. száron v^gsés által özv. Grltobaum Salamooué fcör-::i-i.ü. Lkóa végrensjiaiő javára Bjhio Jakab rádi lakos ellen 1000 frt. lÓka e járulékai erejéig elrendelt kíeléRÍiési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és lÜ95frtra becsült, egy Garretbféle 10 ló erejű gőzmozdooy (locomobil) egy ja-rtu malom köifQréaz deczimai mérleg, és szeleló rostából álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a helyszínén vagyis Balaton Magyarodon leendő eszköz lésére lSS3-ik év márczius bó 5 ik n»p-jának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékotok ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok ezen i-.:-z. az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet ígérőnek hecsaron alul is ela datni fognak. Azelárverezendó ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108 §-ibau megállapított feltételek szer nt lesz kifizetendő. 837 1—1. Kelt Nagy-Kanizsán. 1883-ik évi február hó 17. napján. FABIÁN. kir. bírósági végrehajtó. Dr. Karimáim Auxiliumja legjobb gyógyszer H ugy csőbetegség ellen uraknál és folyadék nőknél, szigoritan orvosi r-ny ntin készített cyógy-sxer — gyógyít btfecskendeses és fájdalom, nt<t betegség nélko), ujounan beállott v«gj bimiy ela>alt baj, alaposan és megfeMS , gyorsan. Hatiroaottan dr. ty Hartmsnn Auxiliumja kírendS ga> i >rr ezt a mellékelt baszni ¦^i/rití" lati oUsitási könyvvel együtt ós egy 8 dr. Hsrtioann io lététében Uuá-s-ban tartottjogni.it> jegy a maga valódiságában kapiintú nií\'iden nagyobb gyógysser-tárl «4i S írt 80 krert. Fö raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt 11. Bécs. Raktár: PráfSr Béia gyógyszerész sraál Najy-Kanizsán. U. 1. Dr. Hartsusa ar rendel 0—2,ig is 4—6-ig intézetében l itt minden iu-_v mint adóig is, mijilennema b3r- ás titkos betegségek, nem kUlOobeo férfi er5 syengtlles, kiválóan kitűnő mód sserint, minden utó-kö<etkesís elkerülése célkai, Bypb.lls é> dagadások és mindennecaa bctegiégek legjobban pv.-j;v:tíi:!.i.k. Mérsékelt díj. I-.-m\'-lileg ia. 814 37—» Wien, SUdt, Scllergasse Xr. 11 ^yyyyy íT» f f J ános-f él « maláta egészségi csokoládé. IsOCXÍOC^ g Á HÖFF JANOS-ÍÉ lÉla-CSöMiflB X s az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom s vérszegénység - meggyógyítása. irységg Valódi, hsmísiUtUn állapotban ídcgenVt ifli a v/fbajnlc és « Ipaorányosodásnál orvosilag rendeltetik a iu»l»t»-rsokoiá--é1 kitáltképea a sapkúr és ti aie«inyégné\|. A legfinomabb maláta csokoládé erődítésre előtiyOt 20 ér alatt 68 kit fin tetésben részesítve esásxáiok, királyok á: fejedelmek áltat Kékítve He ff János r.n-i. kir ndv. azáilitó nr, a maláta-k-isxitm^yek felta áiitja és kessitójC ntaláu-kivonat csokoládé gyáriban. 8218-17. Köszönőlevél Budapestről Tekintetes nr! Tény, hogy 6 évvel azelőtt meghitt Cttem magamat oly auy-nyira, hogy nem rsak orvosok, banem mindazok, kik csak egyszer láttak, eletemhez semmi reményt sem kStOtták. kénytelen vo.Um a Szepességet, zord, éghajlata mi.-:: azonnal elhagyni és as enyhébb éghsjUttal bfró Budapestre átkSltÖsnl. Kár akkor is, minthogy mis sz-rek nam basmiluk, menedéket kerestem a maliin-kivonat-kászitményékben és rövid id5 mólra kOnnyebbQlést éreztem. Azóta a készítményeket rendesen oasanilom és állapotom annyira Javait, bogy remény ím van c bajból kigyógynlni. — A midőn el nem mnlasztbatom e-z alkalommal a malife-késsitminyeket a kosSnségnek ajánlani, kötelezve énem magamzt nrasig>>dnak kvssonetemet njilvinitsni és maradok király titstelettel Bndspest, 1882 mircsi&s 22. Woutki Ferencz. FÓrakt.-ir: Nagy-Kanizsán: Fesselbofer Jázsof, Strem és Klein: Za 1 a-Ege rs te geo: Bnblnsky Adolf, i Sopron: Mflller P. ; Készt h ely: Wttnsch Ferencz; Kaposvár: Laipozig Antal; Kalocsa: Behr K. Lipótj Warasd: Knsy. Hochaineer gyógyszerész; Zágráb: Kaiser is Lnx; Szombathely: Kelemen J. V ;\\KSrmesil: Sonnenvend gyógyszerest; PéoS" Srllzer Sitidor ; írem: F: Bosnyák á, fia j Muraszombat: Cxfillnsr V. gyst. Hoif .ixufis-lé-e maláu-kitONat egÚMfíji »6r. Ismerősök szamára kérek még néhány .Bt-tcgbarái czima könyvec kit, mert viratlau gyors gyógyatisom következtében ast mindenki ismerni szerelué. — Bgy sterenciés\'u felgyógynltnak e sorai öomagnkbaa bestéinek ; ezért csak arrs figye tapztetank hogy a .Betegbarit\' kívánatra Goriachek K. egyaten>i könyvárus által (Bécs I. Istvántér 6) itigy-ti ót bérmentve kol-detík meg. a mejjrpnHelEnek tehát nem Okot >.:•:¦.-¦;:¦: 2 krnál s - .- L . lapirt. 820 4 7 oooooooooooooo Galandféreg alatt a teljesen ísotlent igen könnyen és kellemesen bevehet, gyógszer, mely a Szt. András gyógyszertárból Bécsben V. Wimmergssse 32. szám. kapható. Siker biztosítva; ára egy doboznak 6 frt 50 kr. Tekintetes Gyógytár! Szívélyes köszönetemet as önök ki-iíinő gyógyszereikért, mely engem két éves sten védésemtőa egy óra alatt galand-féregtől megmentett. Kassán, Kescker Henrik főuteza b. 815 9-12. OOOOOOOOGOOOOO Lepi és iBPlcsl SORSJEGY. líuaás marczins li6-i-én. f 2Vt A GTAR 1 Mai \|iií-/o/!,-«»í\| Mit fis telt sörsjuiiít Főnyeremény 120.000 forint. Legkinebb nyercininy 0 — 10 forUu adómente. MINDEN SORSJEGY BIZTOS NYEREMÉNY. Eredeti ssrtjegyeket \'zoroisn a napi árfolyamon ad:mk el. Csak egy forintnyi havi részletflsi-tcsrc 7forint 25 ..: : Már at elsü >¦:¦--.¦ után a nyeremény a vevSé JIuzi\'is lajstromok ingyen, KORITZ ANTAL és Társa Bankháza Budapest, Harmínczsd-utca 2. 826 3—3 Jézstf-tér szSstelés__ a Csáktornyán székelő „Muraközi takarékpénztár részvény társulata" 1883. évi márc/.lus lén d u. i ómkor a városi tanácsteremben II. rendes közgyűlését tartja meg. melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. NAP1EEND: 1. Igazgatósági jel-ntés. 2. FóIUgytlő-bizotliágí jeleulés és az átvizsgált évi számadás fölölti határozat. 3. Határozat a tisz\'a jövedelem mikénti folosztása hám. 4. Négy igazgatósági tag és felügyelő-bizottság választása. 5. Az 52. g. megváltoztatása. C. Esetleges indítványok. 7. A közgyűlést jegyzőkönyvet hitelesítőkét részvényesnek megválasztása. Csáktornyán, 1883. január 25-én. Az igazgatóshg. A választási jog gyakorolhatása tekintetéből az alapszabályok 59- §-a ér teamében a tisztelt részvényesek ezennel főikéretnek, miszerint részvényüket a közgyűlést 3 nappal megelőzőleg as intézet pénztáránál délelőtti órákban letenni 1 szíveskedjenek. 826 3 — 3 HAIST L Bécs. Mariabilf-str. «fan»\' cm. éi k. rab Szarvasnövény - cznkorkák és szarvasnovény-szörp leghaüiatósabh ster a kObOgés, torok is mellfájás ellen. Kgy csomó 10 kr. A szörp 50 kr ís 1 fiijával (Fróbatlvegek 20 kién) Valódién egyedül HAIST L. asszonynál. GYÁR: Béetben, Hariabilfstrasse llS. Főraktár Sepresbss ZER6ÉNYI GYULA sraál ?z1 frttól följebb ntiav^ttel. Raktáravsn at osztrák-magyar birodalom legtKbb gyóc.vss- rtári-ban is kereskedétébeo. 827 3—12 Isírendeléset a leoroiulliai telíesittetnet „AZIENDA" osztrák-franczia elemi- és baleset-biztosító társaság, „AZIEIVDA" osztrák-franczia élet- és járadék-biztositó társaság. BUDAPEST, 1883. évi február hóban. T. cz. Van szerencsénk a t. biztosító-közönségnek tisztelettel jelenteni, hojry a föntnevezett két társaság NAGY-KANIZSAI FÖÜGYNÖKSÉGÉT Sartory Oscár úrra ruháztuk. Az „Azienda" elemi és balesecbiztositó-társaság részéről ezen főügynökség tőlünk nyert fölhatalmazása határain belül, annál benyújtott biztositási-ajáníatokat önállóan iatézend el és azokról a biztosítási kötvényeket SARTORY Oscár föugynők ur aláírásával bocsájtandja ki; továbbá jogosítva van az „Azienda" élet- és járadekbiztositó-társaság részére közvetlenül és helyi- vagy mozgó-ügynökei által életbiztosításokat közvetíteni és az azok nfán já ó dijakat beszedni. - - A főügynökség elfogad mindennemű biztosítási ajánlatokat, u. m. a) tiŰJBUZéLr elleu épnieteKXe, árntészletekre, bátorokra, cséplőgépekre és mindonDemü terménj-készletekre. b) légveres által okozanaö sároK. ellen. c) elz emtier életére minden módozatban. 836 i—3 Kérjük Sartory Oscár főügynök urat biztosítási ajánlataival megtisztelni és maradunk tisztelettel „AZIENDA" „AZIENDA" osztrák-franczia elemi és baleset-biztosító társaság osztrák-lranczia élet- és járadék-biztositó társaság magyarországi képviselősége: magyarországi képviselősége: LICHTENBEBGEB m. p. THALY m. p. THALY m. p. Hivatkozva a föntebbiekre, van szerencsém tisztelt üzletbarátaimnak és azon biztosító-ügyfeleimnek, kik eddig is becses bizalmukkal megtiszteltek, tudomására hozni, miszerint a „Fonciere Pesti biztosító-intézet" fó\'ügynökségétől saját elhatározásomból megváltam és a föntnevezett társaságok n a g y-k anizsai főügynökségét jelentékenyen kitágított hatáskörrel és jogokkal mától kezdve átvettem és Kállai Nándor ur a titkári teendőkkel megbízatván, ezentúl t, biztositó-közönségem fokozott igényeinek teljesen megfelelni, biztosítási kötvényeket önállóan kiállítani és a lehető legkedvezőbb föltételeket és díjtételeket nyújtani képesítve vagyok. Fölkérem tehát a t. bizto-siló-közönséget, eddigi ügyfeleimet becses bizalmukkal engem, mint az „Azienda" főügyuökét is változatlanul megajándékozni és\' minél számosabb ajánlataival megtisztelni. Kelt Nagy-Kanizsán, mint fönt. i Mély tisztelettel isr a. &¦ y-k: ÁNIZS Kállai Nándor, titkár. ÖÜQYMÖKBÉQ Sartory Oscár, faagynak. N.-Ngj-KuiiBia, nyomatott * kiadó talaidaa-K Waidits József !rrorsaaitóián.