* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 4.07 MB | |
| 2009-10-16 15:12:47 | |
 | |||||||
Nyilvános  1461 | 7006 | Zalai Közlöny 1883 017-025. szám március | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAflY-KANIZSA. 1883. márczias 1-én, Bitxttfü ét: egész évre......8 frt f«1 évre.......* . M^yed étre......8 ¦# Lff y ssáírt 10 Jfcr HIRDETÉSEK 8 hűiből petitsorban 7, másodszor 6 i minden tovább: fórért 5 kr. STILTTÉRBEN ioronkéat 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyei hirdetésért 50 kr. fizetendő. 17-uc sasam. Huszonkettedik évfolyam. A Up szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi réssét illető közlemények pedig i Iriidóhoz\'bérmentve intérendölrí \\ KAO Y-K AN I Z S A WllSílQ.hil. Bérmentetlen lersgek csak ismert nrankatiraiktól \'fogadtatnak ol. Kéziratok vissza nem küldetnek. .Nagy-kanizsai Önk. tftroltó-egylet*, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s íparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár*, a ,zalamegyei általános fr.sTlótestfllet* a ,nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalválasztmánya\' s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heíeiikiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az ország prímása elleni vád-óriási vád van emelve Simor, bibornok-prímásunk ellen a „Pesti Hírlap* 55. számínak vezérczikké-ben. A vád abban kulminál, hogy esztergomi prímás udvara, papnöveldéje, egyházmegyéje és határtalan nro-dalmai valóságos tenyész-iskoiáját képezik a leggonoszabb fajta, mert a vallásosság mezébe burkolt,pán-szlávit mn sn a k*. Roppant vád, elszomorító vád! Ha konkrét esetekkel beigazolható volna, ha egyrészről ellenében fényes tettek nem tanúskodnának hazánk legelső főpapjának igazi hazafi-ságameliett, másrészróla magyar klérus minden lépten-nyomon jelét nem adná honszerelmének : ez a vád sötét felhót vetne közvetlenül a bibornok-primásra, ^rretve pedig az egész klérusra és a magyar kath. egyházra. De éppen, mert annak ellenkezőjét fényes adatok igazolják, tiltakozunk a roppant sötét vád ellen ! Mi annak a czikknck szellemében nem a honszerelemtől égó sziv tiltakozását látjuk:, hanem valami nloszemitakéztól eredő bandita-vágást, mert különben nem volna annyira hangsúlyozva, hogy" Esztergomban a pánszlávizmus a vallás (a kath. vallás) mezébe van burkolva. . Miután nyilvános titok az, hogy az antiszemita mozgalomban a papok élénk részt vettek, s miután a sok tekintetben alaptalan antiszemita vádak legalaposabbika volt eddig az, hogy a zsidóság nem magyarosodott és szivében nem magyarosodik s hogy kosmopolitikus hajlamainál fogva a nemzettel egygyéolvadni soha nem íog: az ellentábor részérói igen pompás párbaj-vágásnak kínálkozott a papság fejét egy még óriásibb váddal, a pánszláv törekvések eltűrésének, sőt.qnftsi dédelgetésének vádjá- val arczul ütni s ezzel kapcsolatban ezen tételnek — „mert a vallásosság mezébe burkolt* — furfangosan kieszelt beékelésével vágást mérni a katholiczismusra. Mi abban a czikkbea ezt az intencziót látjuk és egyebet semmit ! Aíert azért, hogy az esztergomi papnöveldébe cseh, tót, horvát, szláv hírlapok járnak, mindjárt kimondani azt a megszentségtelenítő vádat, hogy „a magyar eszme benne (a bíbor nok prímásban) mint köz férfiúban, mint az állam mandatari usában, nem él, nem hat, nem működik elég erősen s hogy Ő a nemzeti nyelv ápolása, terjesztése, fontar-tása körül nemcsak érdemeket nem szerez, de sőt a szigorú kötelességet sem te Ki jesi ti" — ez már megdöbbentő vakmerőség, melynek éppen alaptalanságából lógg ki a filoszemita tnl zás és az agyafúrt tendencziák ló-lábja. Ha csakugyan tiszta, hazafias szándékból történt volna a fölszólalás, egészen más húrokat pöngetne ; de éppen az az ügyesség, melylyel a mellékes czélok és íntencziók apparátusán a mézet a méreggel összefőzte, bizonyítja, hogy a czikk nem az Ügy szentségétől áthatottan, hanem egyenesen az efféle konezot leső nyilvánosságnak íratott. Igen könnyű elbírálni : vájjon az-e hazafiatlanság. hogy az esztergomi prímás papnöveldéjébe pánszláv irányú hírlapok járnak vagy pedig egy ily — valószínűleg az esztergomi prímás tudtán kívül történő tény miatt — teledobálni az ország főpapját a vádak sarával ; alaptalan okok miatt mcghurczolni ót az ország nyilvánossága előtt és ami a legfőbb, alkalmat, módot szolgáltatni a részben ellenünk irányzott külföldi sajtónak, hogy a bibornok-primás személyében az egész magyar klérust és kath. egyházat a világ pí&czán alaptalanul a hazafiatlanság vádjával árulja? ! Nem akarjuk tagadni, hogy igaza lehet a vezérezikkirónat; járhatnak az esztergomi papnöveldébe halomszámra cseh, tót, horvát vagy az ég tadja. minő lapok ; de ez még csak parányi alapul sem elég arra, hogy valaki ezért a bibornofc-prímást mint közférfiot megtámadja. Az esztergomi prímás nem tegnap lett prímássá; rég viseli e megtisztelő hivatalt. És ha papnöveldéjében, megyéjében valóban ngy tenyésznék a pánszlávismus, mint ahogy azt a „Pesti Hírlap\' czíkkirója álmodta, már eddig bizonyosan fordultak volna elő — különösen a legutóbbi pánszláv mozgalmak idejében — konkrét esetek, melyek a vád alaposságát beigazolták volna. De ez nem történt! És ha fordult volna eló eset, bizonyosan Simor, bibornok-primás volt volna a legelső, ki — amennyiben az efféle Ügy jogkörébe vág — a legeréiyesebb intézkedést sürgette volna és vitte volna keresztül. De azért, mert a bíbornokpri-más tudtán kívül magyarellenes lapok jártak az esztergomi papnöveldébe, — magát az ország főpapját quasi pánszláv érzelmekkel (az Isten őrizte, hogy nem üzelmekkel) vádolni vagy beteges képzelódés vagy ross/ul kifőzött maliczia. Nagyon különös volna azt a hazánkfiát raagyarfaló németnek tartani, aki a „SchulTcreint* járatja; antiszemitának azt, ki a „12 röp-irat*-ot vagy a „Füstölőt" olvassa, avagy filoszemita érzelmeket fogni arra, ki a „Szombati újságot" — „Egyetértést", „Pesti Hírlapot* és akárhány oly újságot kedvel, mely az antiszemitizmus fölött nemcsak hogy pálezát tör^ sőt határozottan ellene kü2d. — Hogyan lehetett tehát abban, minden alapos ok vagy jel nélkül pánszláv rémet látni, hogy as esztergomi papnöveldébe cseh, horvát és tót lapok járnak ? És miként lehetett ezen, tegyük föl konkrét esetből azt a következtetést vonni, hogy a bibornokprimásban „a magyar eszme nem él. nem hat, nem működik elég erő-s e n*> A nemzeti szellemet féltve Őrző honfiúi léleknek sohasem rójjuk föl hibául, ha a legkisebb nemzetellenes "tényben is rémet, merényletet lát a nemzet géniusza ellen; de ha valaki a hazafiság köpenye alatt.szocziális pártérdekeket rejteget és annak fegy vérét számításból, festett kisértetek ellen és kíméletlenül villogtatja; azt tisztességtelennek és a nemzeti tra-diczionális elvekkel , erkölcsökkel egyezhetlennek tartjuk. Mi nem vagyunk barátjai r,em az antiszemita, sem a filoszemita szocziális mozgalmak túlkapásainak ; egyik olyan szélsőség, mint a másik ; de éppen azért nem is tűrjük, hogy efféle alantas érdekek szempontjából valaki bármely testületnek vagy nagyobb hatáskörű egyénnek, kiválóan pedig az ország főpapjának morális értékére, hazafiasságára törjön. Ez nem lehet egyéb, mint kiszámított botránycsinálás, hogy a közvélemény figyelme a még mindig zajló szemitakérdéstől eltereltessék ; egy hatalmas koncz akart lenni a hullámzó társadalomba. De az ily féle vágások hatásukat vesztik; a bérelt fegyvereknek hamar éle tompul; és az ország főpapja s így közvetve a klérus, részben a rom. kath. vallás ellen is irányuló vádak nem vethetnek akkora felhőt, hogy a nap. a valódi hazaszeretet, keresztül ne törhessen rajta. És a magyar klérus önzetlen hazaszeretete, az ország jelenlegi derék főpapjának szép múltja, hazafisága elég erős kőszikla, melyen — bármily szocziális tábor támadjon ellene — a pokol kapni erőt nem vesznek soha. SZÁLAT SÁNDOR. A községi orvosok. A közegészségügyi törvény,mely oly szabatosan körülírja a közegészségi szolgálat körüli teendőket állami és községi szempontból, különösen nagy súlyt fektet a községeknél a rendőri közegészségügyi teendőkre és a községi és körorvosok hatáskörébe utalt, még számszerűleg is fölsorolt helyi közegeszségí, orvos-rendőri és orvostörvényszéki ügyekre — és míg a községnek kiszabjaj hogy gondoskodni tartozik a téboly-dai ápolásra nem minősített községi vagyontalan elmebetegek orvosolta tásáról és eltartásáról, a vagyontalan hülyék, siketnémák, vakok, nyomo-jrékok, lelenczek és dajkaságba adottakról ; intézkedik a temetők és halotti kamarák fölállításáról; végrehajtja a kormánynak és a törvényhatóságnak a közegészségre vonatkozó rendeleteit, őrködik á köztisztaság, a hasszemle, a tápszerek, italok, ivóvíz tisztasága és ártaimat-lansága fölött, halott-kémlet s általában a helyi közegészségi teendők fölött, sót az e teendők szempontjából előforduló hiányokat és kihágásokat orvoslás és megbüntetés végett föl is jelenti —¦ addig a községi és körorrosok a község szegényeinek íngyengyógyitásáról, a fönt elősoroltak föl ügyeletéről és gyógyításáról, himlőoltásról — ha halottkém nem volna.— halottkémlésről, de legfőképp a községek egészségügyi mozzanataira és változásaira, az orvosrendőri vizsgálatokról tartoznak gondoskodni. Sok, szép és nehéz föladata vau egy -községi orvosnak csekély fizetése mellett s azonfölül sok felelősséggel összekötve, mely m:g egy ol- TÁRCZA. Hogyan szeret, ha szeret a nö ? — Regényei elbeszélés, Werber„Eine Laíden-sehaft 1 cximD mnnkájn nvomán. — Irta: WEBER ANTAL. (Folytatás.) Hol láttam én ezt as asszonyt? — Viliim gyorsasaggal csikasott it lelkemen a felelet: a pony vasi torban, a Kárpitokon. — Igai! e> ai 5 alakja, as ő arcza, as 6 el fel ejt hetién szamai, as ő baja, ami most is oly jól áll neki. mint akkor, csak egy kevéssé hoassasabban csüng In homlokára, Hugy hívják a delnőt ? akartam kérdeni, de a aró elhalt ajkimon, tuieor Reményi arctit megláttam. Vonásai hal-ráoyak, átszellemültek voltak, orrcsia-pái gyengén mozogtak és szemei isxó azenvedélylyel mosolyogtak a grófné a\'akjira. Saép volt es ai ember e pillanatban, mint egy Isten. — Tehát ismeri ót, szóltam magmmhos s mélyen visszahúzódtam székembe, hugy arciát a játék alatt megfigyelhessem. A grófné most is ugy játszott, ntint régen : vadán, szenvedélyesen, határozottan, de felvillanyozó-!eg, játéka teljes mérvben lekötötte a hallgatóság figyelmét. Reményi egy pillanatig sem nézett más felé, még légzését is visszafojtotta. A legnagyobb csend bonolt a terembea, a játék ét a grófné leir-batlanal érdekes megjelenése uralgott a hallgatóságon. A ballada kösepén felemelle sse-msit a billentyűkről a grófnő és én észre-**ttea, hogy Reményire vsté asokat. L pillanatban elakadt játéka, ngy látszott, nem emlékesik a következő ütenyre. Néhány tsctussal visszament s njra kesdé a szólamot. Reményi lassan elfordította róla a szemeit s láttam, hogy küzd magival. Mikor a grófné ahhoz a fatális helyhez ért, megint elakadt. A teremben lássa mozgás keletkezett. Reményi tombolt dühében s maga elé mormogta: „hogy lehet valaki oly buta, ily esztelen, ily fejevess-tett." A grófné egy másod peresig szemére nyomta mind a két kezét, azotán néhány eszébe nem jutó ütenyt kihagyott s oly magával ragadó szenvedély-lyel fejezte be a balladát, hogy az egész terem viharos helyeslésben tört ki. Reményi nem tapsolt,seléten tekintett a pódiumról távozó alak után, aki szűnni nem akaró tapsban hivatott njra. eló. Halványan, zavart tekintettel jelent meg, még egy piéoet kértek tóié, de ő viaszz-vonalt s daczára az ismételt hívásnak, nem jelent meg. Egy, a második sorban ülő delnő oda szólt Reményihez: „Br. grófnőnek aligha migrainje nincsen, Reményiurl" Ez élésen válaszolt: „Ha a bárónő azt hiszi, ngy hozzon legalább valami szagos üvegcsét 1 As ember,- ba mások iránt érzett könyörületességól megmutathatja, az erre kínálkozó alkalmat sohase raulassza el felhasználni!* A hölgy elhallgatott. Még bárom szám következett. Reményi ngy érezte magát, mintha pari zson ülne. Az utolsó Bzám előtt igy szólt hőseim : „Jöjjön, menjünk I" Busákén, mint egy király, lépdelt it aa utat nyitó közönség sorsi közi s a lépcsőkön néhány szor mélyen fellélegzett. ,N«ra kérhetem, bogy kisérjen el, mert egy látogatást kell még ms teanem. JÓ éjszakát 1* * Egy bérkocsihoz lépett; nem érthettem, hova parancsolt a kocsisnak. A közel fekvő étterembe tértem a bort rendeltem magamnak, megindult és szomjas voltam. Mit keres a grófné Pesten ? Egészen el távozót i-e Lengyelországból ? Minő viszonyban ill Reményivel? A legnagyobb mérvben kíváncsi voltam s elhatároztam hogy holnap utanna járok a dolognak. Mikor a szállodámba visszatértem, megrendelt első emeleti lakisom már rendben volt; egy sálon- és egy hálószobából állt. Mikor kinyitottam as ajtót, a szomszédos szobából egy nő keserves zokogása érintette baUérzékemel. Csendesen megálltam. „Fereians, Ferencs, térden állva kö nyörgök, ne légy szigorú hozzám 1* szólt most a zokogó hang. — De az ugy van, ahogy én mondom I Ugy tettél, mint valami őrült; egészen blamiroztam véled magamatl — etólt egy másik hang, amely hangot a Reményi hangjának ismertem fel. „Tehetek és róla, hogy szemeim megláttak téged; lehelek én róla, hogy megpillantásod zavarba hozott ? Tehetek én róla, bogy as örülésig sser?ílek ?" hangzott ismét valamivel határozottabban a nő szava. E hang a Br. grófné hangja volt. — De mindenki tudja jól, miért sültél f«l — kiálta dühösen Reményi. — Nevetnek feletted is, felettem is. Rimányi elmén a hangversenybe s grófné diadalát megünnepelni s a büszke bölcselkedő\' grófné elveszti önuralmát, ha Reményit meglátja, mondják az emberek. Istenemre nem akarom, bogy as, kit Reményi szeret, magái is, engem is blamírosson — kiáltott ő felemelt hanggal s ugy tetssék megragadta a nő kézcsuklójit, mert egy visszafojtott sikoltást hallottam. — Tudod ki az a Reményi? „Igen", szólt ő elragadtatva, „Igen tudom. Oroszlán, üstökös, lángoszlop azoknak, kik őt gyűlölik és jég szikla azoknak, kik Őt szeretettel veszik körül. Egy Isten szeretet nélkül." — Asszony, na ingerelj 1 Már sok nőt mondtam a magaménak, de még egy sem merészkedett velem Így bassélni. Ki vagy te, te kicsi lengyel grófné ? BEgy nő, kinek szerelmét nem érdemled meg, Reményi," szólt a grófné visszafojtott hangon, Szünet állt bs ; nem mertem lélegzeni. — „Ferencs — szólt ismét a grófné — kiakarta, hogy fellépjek, te-e, vagy éu ? ki akart fényleni, te-e, vagy én ? Nem könyörögtem előtted, hogy ne kívánd tőlem ez ildotalot ? Nem megmondtam, bogy én a világot és as ő tetszését vagy nem tetszését semmibe sem veszem,hogy büszke vsgyok magámat meg bíráltaim ? Ki kért, ki paranosolta est mégis tennem ? A tyran Reményi.\' — Olgal — kiálta Reményi fénye getőleg. „A tyran Reményi, folytati ő hati-rozottan; a zsarnok Reményi, aki ellopta lelkemet, a zsarnok Kemény i.kiér: anyámat, gyermekemet elhagy ám ; akiért mindent feiáldoslasa és aki kezét emeli M ellenem; aki miatt sem a világot, sem as embereket nem látom és elfeledem, hogy hangverseny teremben vagyo\'*. Fersoes, te már nem vsgy ss, aki előbb voltál; — ba terhedre vagyok küldj el." — Lásd, mily változékony vagy Olgal Szólt Reményi sokkal nyugodtabban, mint előbb. A legteljesebb odaadásból a legmegtörhetlenebb makacsságba-, a legnagyobb alázatosa Ágból a legnevetségesebb gőgösségbe-, a gyermeki bizalomból a leg ha tárt alánabb féltékenykc-désbe ugrol át. „Féltékeny I" kiálta találva a grófné. „Igen is. féltékeny; mert az a nagy Reményi, aki mások gyengeségét kigúnyolja, maga is gyenge. Társaságokban soha nem fordítottál reám annyi figyelmet, mint másokra; as a setét Reményi, kinek alig van egyetlen mosolya a szegény 0!ga szamára, százszorosan mosó !yog azokra, kik büszkeségének hízelgőnek. És én ne legyek féltékeny ?* — Ne, mert nincs jogod hozzá. „Nincs jogom? Hát kinek van, ha nekem nincs, nekem, ki teljes szívemből, teljes lelkemből és minden erőmből szerellek ; nekem ki nem hagyom el a szobámat, hogy minden pereiben itihou \' találj, — ki akkor jftyök hozzád, amikor hivatsz, — ki barátaidat szeretem s gyűlölöm ellenségeidet 1 ? — Reményi te nagyon-nagyon hálátlan vagy." Ismét szünet. „Ferencs, — hangzott fel a most már síró kérés — mién ez örökös czivö-dás, ez örökös kaserüség? Én szeretlek, bármily roszul bánsz is velem. A te szellemed el bűvölt, magához ragadt, a kárhozatba taszított engem, men érzem, hogy nem vsgy képes szeretni. Előtted a nő c.-afc egy rózsa, melynek illatában egy-ideig gyönyörködöl s melyet, mikor szirmait oaksseddel letépted, kérlelbetlíoul HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN? MÁKCZIÜS 1-én 1883. dalról saját tudománya és hivatása részéről, más oldalról a törvényből magából származik. De a legfölsŐbb felelősségre vonást még a tó vénynél is magasabb közeg^ is gyakorolja fö lőtte — s ez a közvélemény ! A közvélemény megkivinja„hogy a községi orvos, fölismerve föladatát s átérezve azon hivatásit, mely ót többi ember- és kartársai fölé emeli, egy magasabb szempontból és ne a mindennapiság puszta talajáról tekintse egészségügyi gyakorlatit; & közvélemény megköveteli, hogy félre téve minden érdeket és emberi gyöngeséget, szemet nem hunyva semmiféle haszon előtt — a szent ügynek, a lelkiismeretnek, a tudománynak és a hazának szentelje minden idejét. Valamint a családnak, agy van a községi orvosok kezébe letéve is a nemzet fölvirágozása, a családban érlelődik meg az erkölcs, a lélek, az orvos kezében az erő és hatalom Nem szorul bizonyitgatisokra hogy a községi orvosok mily nagy tényezői a nemzet erejénekj ezeknek kell a tanítókkal versenyezve, fölvilágosítani a népet, meggyőzni arról, amint tápláléka a tndominy a léleknek, époly tápláléka az egészséges levegő, ház, viz a testnek, ezeknél kell az úttörőknek lenni a fölvüágo-sitás terén s ezeknek kell lenni amaz összekötő csatornáknak, a melyek a babonát, a kuruzslást megszüntetve, a nemzeti erőt nj életre ébresztik, ezeknek kell a községet gyakran erélyes és mindenre kiterjedő részletes és indokolt jelentésekben reformokra ösztökélni, hiányokra figyelmeztetni, s föltűnő hanyagságokban rejlő vétkes mulasztás megszüntetését — sürgetni. Ama községi orvcs, akiben föladatának és hivatásának ily élénk öntudata és érzéke lakozik, az nem fogja elhanyagolni kötelmeit, nem fog csnpán arra szorítkozni, mit parancsol a törvény, de nem befolyásoltatva senkitől, s eszére és szivére hallgatva, oly eredményeket lesz képes elérni, a melyek a törvény most még bolt betűinek életet adnak. Fölhívjuk ezért községi orvosaink figyelmét a város összes területén előforduló közegészségügyi teendők pontos megszív lel ésére, a közegészségügyi bizottság- és a tanacsnáli pontos bejelentésére, a hiányos rendőri intézkedések ellenőrzésére, teendőik pontos betartására, de legkivált hivatásoknak magasabb szempontból! fölfogására, amelyet hogy minden erejükből teljesíteni fognak, előre is biztos meggyőződésünknek adunk kifejezést. Nyílt levél. Tok int etet szerkesztő ur! A Zalai Közlöny 14. számiban ,A mi rendőrségünk- ctiro alatt közölt csikkre vonatkozva legyes szíves Tálast képpen a köveiké*:\' kimutatást közölni. A nagy-kanizsai városi kapitányi hivatalnál, 1882. érben előfordult kihágások mennyiseiéről, a vádlottak oak saá-máról éa büntetések nemeiről, ugysziatén egyéb munkála\'ok elintézésérőli kimutatai. Végsésileg elzárásban 908. pénzbün \'élésben • létesítendő javító intézetei éa ai országos erdei sl»p i¦ vára 129, össze sen 1037 egyén marás ital tatOU el, és pedig: a hatóságok és közeaend elleni Uí hágásért 34. a kösbíztonság etieni hágásért 378, a közeasnd éa közszemérem elleni kihágásért 205, c közegéexség é> testi épség elleni kihágásért 78, a tnlaj don elleni ki hágáiéri 60, ax ] 840. IX (mesei rendőri) törvény intézkedése elleni kihágásért 121, as 1872. TI. (vadáatali törvény 21—29 ét 32 SS-aí elleni kihá gisért2 az 1879. XXXJ. (erdórendőr-ségi .törvény elleni kii-igásért;. 61 as 1876. Xril. (eselédrendtartiai) törvény elleni kihágásért 98, összesen 1037. A fenti rendőri és erdei kihágások után befolyt birsig, mely a m. kir. adóhivatalba baazállittatott, 205 írt 21 kr. Ezeken kivü! helyhalósági reodaia bályok elleni kihágásokért pénzbiraág-ban elmarasztaltatott 141 egyén ; melyektől a befolyt Összeg barcsik melleit a helyi szegény alap javára a városi pénz-tirba befizettetett 160 frt. Tioczvigalmak és egyéb mutatványok engedélyesése atin befolyt és a városi szegény alap javira befizettetett 115 frt, összesen 275 frt Erdői karién lés éa fasértésekért befolyt 33 frt 90 kr*, mis hatóságok tói az iktatókönyv szerint beérkezett megkeresés 4654, exekböl elintéztetett 4611, idegen hatóságoktól ide, innen illetősége he* ivére loloncsóltátott 121 egyén; cseléd bejegyeztetett 1203, iparossegéd bejegyeztetett 611, vasati munkás bejegyeztetett30, kéj dó bejegyeztetett 96, ápolás alatt tévő törvénytelen gyermek bejegyeztetett 39, tartózkodási engedély kissolgif tátott ntasó iparoseegédek és egy eb idegenek részére 1136, cselédek részére kíszolgáliatoll tartózkodási engedély 1363, kórházba felvétetett kblönféJe betegségben l74,bujakór-ban 152. Hátaliai engedély láttamoztatott 174, igazolási jegy kiállíttatott helybeli illetőségű egyének részére 274, cse-lédkönyv kiilliiuiott 71. A váeiri bizottság ÜUl átíratott ló, ssarvaamarha és sertés 16,256, melyek után itiratisidij czim a\'att a veroei pénztárba beazillitutott 487 frt 68 kr. Migjegyezietik: bogy a lefolyt 1882. évben gyikossag, rablás vagy nagyobb lüseaet »gyátalan nem — oly be-töréaea tolvajlás, Vagy n»gyobb mérvű lopás pedig, hol a tetten fel Dcm fedezte tett volna, — elő nem fordult. Nagy-Kanizsán, 1«83. február 20. , SZAK02ÍYL városi főkapitány r-lhajitaat Ferencz a nő több ennél éi éa szeretlek téged." — Olga! — szól\'- Reményi határozottan — holnap örök időre elhagyod Pestet! - „Ferencz, te nem taszíthatsz el magadtői!* kiálta a grófné szívszaggató fáj-dalommal. Hisz tudod, hogy nélküled nem élhetek, hogy életem egy meg nem szűnő fajdalom, ba téged nem láthatlak. Hallottam, hogy térdre veié rmgát. — Ferencs, mindig engedelmes leszek, min dent ettUrök,csak engedj közeledben leo-n-m, árnyékodat csókolnom. Légy könyörületes; nélküled megkell halnom!" — Hát halj meg! — föleit Rtményi setéten. Hallottam, bogy a grófné felemelkedett térdeiről. Vontatott, leírhatatlan hangon szélt: .Reményi e szót drágán fizeted meg Manjl* Ő elment úgy álltam ntt az ajtónál, mintha gyökere? vrrtek volna lábaim. Sokáig, nagyon sokáig nem volt hang a szomszédos szobában. Végre oda lépett as ajtóhoz a csengetett. Á belepő Dincsérnek azt parancsolta, hogy theát hozzon fel s mikor ez eltávozott, felhasználtam ss alkalmat ro.g-.mr.-. a salonba visszahúzni és hálószobám ajtaját nagy zörejjel nyitani fel, mintha éppen most érkeztem volna hass, i^éss éjjel ébren voltam, hogy felette riraszssak; mert a legkétségbéeset-tebb tett elkövetésére is képesnek tartottam őt; — Reményi szereim ével as 6 A sertéstelepek.*) Az alábbi végzésből kítetszőleg Ab rahim Karoly, BenczikFerencz, Horváth József sertéstelepeiknek a város bei területéről leendő eltávolítására 100 frt bírság terhe alatt kötelestettek 1881.szept. 1 ig, annak misfél éve, mind e mai napi; — állítólag a minisztérium á\'ul történt fól-füg gesz lés folytán — semmi sem történt, daczira, hogy a közigazgatási dolgok birtokon kívül szoktak végrehaj- *} A községi orvos urakat ezek is érdekelni foQák. — Szerk. élete is megtört Csak hajnal hasadtakor aludtam el. Reggel kányámat küldtem it hozzá, melynek hátlapjára e szavakat írtam. „Kéri as ő kárpáti jóságos házi asszonyit látogatása elfogadására." U viasza küldte az övét, melyen ez egyet-en sző áll: „Jöjjön." Azonnal átmentem hozzá. E szók-ksl fogadolt: „ön az én szoba szomszédom?" Igenlő feleletem atin _ erősen szemembe nézett s kérde: .Hallotta, ami as este itt megbeszélve Tolt ?* Elpirultam, mert keresztül látott lelkemen; azt feleltem neki-: „Igen, hallottam. ¦\' .Üljön le! Egy pillanatnyi türelmet 1 sürgősen bevégsendő levelet írok." A már megszokott ronohalancesjá val leült egy íróasztalhoz s kezét gyakran homlokára nyomva írt. öregebbnek, soványobbnak nézett ki s egy vonása a kimerültségnek vonult keresztül szellem-dós arczán; szemei még nagyobbnak látszottak, mint ez előtt két évvel. Most sokkal rokonszenvesebbnek lünt fel előttem, mint akkor, és őszintén kívántam, bár csak boldogsága helyre állításán némileg is t őzre működhetnél-. Lepecsételte levetet, reá irta a czi-met s közelembe ült. Oly fáradtan, oly megtörve, oly szánalom gerjesstőleg ült ó a faateuilben, hogy részvét nyilatkozatomat alig bírtam visszatartani. (7eg* kivetkezik.) tatni, vájjon a minihsterinm határozata fQggé»ztette-e fel a törvényt vsgy a vi rosi tanács és a kapitányság abban van, ,bogy a minisztérium meg fogja tűrni -hogy a varos közepén továbbra is sertéstelepek legyenek — s a határozatot ez értelemben változtatja meg ugyan mi késlelteti a végrehajtást, feleletet várunk. N.- Kanizsa, 1883. február 23. TÖBBEK. Végzés Másolat. 8831/ui.88i. az.ZaUmegye alispáni hivatalitól. Tekintetes városi tanácsnak Nagy-Kan izaáo. A városi tanács folyó évi június hó 11-én 2683 - 2810/881. sz. alatt kelt végzését, mely szerint Ábrahám Károly, Benczik Ferenci és Horváth József nagy kanizsai lakosok sertéstelepeiknek a város belterületéről vaió eltávolítására köteleztettek ; az ellene benyújtott s a L. hő 9 én 3186, 3187 és 3328. számok alatt kelt jelentéssel föl terjeszteti fölebbezáaek folytán fölülvizsgálva, a következő 2-oá foka határozatot közlöm: A sertés hizlalás iparüztelet a a sertéstelepek az 1872. VIII. t. cz. intézkedése alá eső ipartelepet nem képezvén, a városi tanács helyesen járt el, midőn a fönforgó kérdést sz 1876. a\'IV. t. czikk ssempootjából, mint elsőfokú közegészségügyi hatosig vette bírálat ali ; a ehez képest a közegészségügyi tekintetek által teljesen indokolt tanicai intézkedést azon részében, melynél fogva a fentnevezettek sertéstelepeiknek a város belterületéről való eltávolítására köteleztetlek, méltá nyossági okokból azon módosítással hagyom helyben, hogy a szóban levő sertéstelepek eltávolítása a városi tanács végzésével kiszabott 100 írt pézbüntetés alkalmazásinak terhe alatt folyó évi szeptember hó l-ig eszközléndő, ellenben azon intézkedésre, hogy ezen sertés telepek jövőre a vasúti körönd átelleoében helyeztessenek el megjegyzem, hogy amennyiben a város it<al különösen ily czélra berendezett terület és helyiségek llelőknek rendelkezésére nem adatnak, felfolyamodők nem gátolhatok szón jogukban, hogy sertés hizlaldáikat a város határiban mis oly helyű helyezzék el, hol azok fennállása közegészség! tekintetből alapos kifogás alá nem eshetik. Miről a városi tanácsot az ügyiratok visszaküldése mellett a további meg felelő eljárás végett értesítem. — ZuU-Kgerszegen, 1881. július 15-én Svaatita Benő m. k. alispán. 362l/lö8l. sz. Zalamegye alispáni hivatalának 2 od foka határozata, Benczik Ferencz és Horváth József h -iyb Íj lakosoknak felebbszése tárgyftbsn. Végzés. Zalamegye tekintetes alispáni hivatalának folyó évi július hó 15-én 8831. szám alatt hozott 2-od fokú határozata tudomásul szolgálván a vonu\'kozó ira\'nk hoz caatoltaini és másolatban Ábrahám Karoly, Benczik Ferencz és Horvaib Jósa-í mégis Goldscbmied Dávid ugy Vie-iaod Kereszlély és iliala érdek társai nemkülönben Darázs Z<igtnoud és végre a városi kapitányi hivatallali jelentésének annak idején leesdő bevárása mellett közöltetni rendeltetik. Miről Farkas Ferencz városi ki adó a kitűzött határidő nyilvintartása végett végzésileg értesítmdő. Kelt Nagy Kanizsán, a városi ta nácanak 1881. július 23-án tartott üléséből. BABÓCHAY, HÓFER FÉREK CZ, polgárnirsier. jegyző. Törvényszéki csarnok. Jegyzek a nagy-kanizsai kir, trvszékmínt büntető bíróságnál 1883 évi márCziut hóban megtartandó végtirgyalás és itéleLhir-deiésekről. Márczius 1-én. 4020/82. Hív. sikaaztással vádolt Berényi Kálmán elleni bünügybeo vég-Ur gyaláz. 4010/82. Lopással vádol\' Czímmer-mann József elleni bűnügyben végtár-gyaiaa. 4202/82. F.rkas József ellent büo-ügyben III-ad bír. íthird. 540/83. Kern Imre elleni bűnügyben III aé bír. ithird. 4182/82. Stiftet Katalin ellesi bűnügyben Il-od bir. ithird. 4146/82. Baranyát Rozi elleni bűnügyben II ud bir. iihírd. 4147/82. Lipovics Ignácz elleni bűnügyben Il-od bir. íthird. 4162/82. S»li Andor elírni bűnügyben III od bir. Íthird. 317/83. H.jmási Károly s társa elleni bűnügyben Il-od bír. ithird. Márczius 2-án. 4186/82. Erőszakos sémi közös ülés-8*1 vádollak Vörös József a társai elleni bűnügyben »égtárgy. 41&4/82. Lopással vádolt Veiaz Adolf elle i bűnügyben v.\'gt*rgy. 4184/82. Lopással vádolt György Ferencs b tirsai elleni bűnügyben vég tárgyalás, 4172/82. Ifj. Szűcs János ellent bűnügyben III-ad bir. ithiid. 4181/82. Bali Adim elleni bűnügyben III ad bír. ithird. 4217/82. Németh Anna elleni bűnügyben II »d bír. Íthird. 4101/82. Kutor György elleni bűn ügyben II od bír. ithird. Márczius 3-ia. 432/83. Szándékos emberöléssel vádolt Darabé Jásos s társai elleni bün ügyben végtárgyalis. Márczius 8 in. 4002/82. Lopással vádolt Kis János b tirsa ujleni büoügyben végtirgy. 4189/82. Lopás kisórle- ével vi dolt Tortonics Tamás s társa elleni bün ügyben vóglirgy. 4145/82. P«>nin Mária elleni bűnügyben III-ad bir. ithird. 3144/82. Póle János elleni bÜ.iügy ben Ill.ad bir- ithirdBlés. 380/83. Horváth László elleni bűnügyben Ill-ati bir. ithird. 4131/4135/4136/82. Mencsígir János b tirsaí jövedéki kihágásai! vádoltak ügyében ithird. 370/83. Kocsis János elleni bűnügy ben III-ad bir. ithird. Márczius 9-én. 3069/82. Lopással vádolt ifj. JaUb János és tara:-, elleni bünügybeo végtárgy atia. 203/83. Lopással vidolt Csordás Horvith József s társa elleni bűnügyben végtirgy. 4129/4130/4132/4134/4137/82. Kó szod György s társai jövedéki kihágás sal vádoltak »lleci ügyben ithird. Márczius 15 én. 224/83. Lopáseai vádolt Salamon János és társa elleni bűnügyben végtárgyalás. 4268/82. Lopással vádolt Hollósy József elleni bűnügyben végtárgy. 3772/82. Veisz Samu elleni bűn-ügyben Il-od bir. ithird. 504/83. HorviihJela elleni bűnügy ben Il-od bir. íthird. 92/83 Hertelendy György elleni bűnügyben II od bir. ithird. 7/83. Gudlin Ferenczné elleni bűnügyben Il-od bir. ithird. 49/83. Király Vicza elleni bűnügyben Il-od bír ithird. 30/83. Sándor Józaof elleni bűnügyben H-od bir. ithird. 58/83, Görcs József elleni bűnügyben III ad bir ithird. Márczius 16-in. 2999/82. Csalárd bakossal vádolt Berger János s társa ellent bűnügyben ég tárgy. 223/83. Súlyos testi lenessel vádolt Htjdu Kozma J iqob elleni hünügy-ben vég\'érgy. 352/83. Személyes szabadság elleni vétséggel vádolt Lajer Jó sef s társai elleni bűnügyben végtárgyalás. 68/83. Tóth Márton elleni bűnügyben 11 od b>r. ithird. 51/03. Taroóczi Jánosa elleni Lün-ügyb-n 111-ad bir. ithirdetés. 82/83. Jambrovics Ferencz elleni büiiügyb-u III ad bir. ithird. 483/83__Herczeg Gergely elleni büuügy beu líEad bir. ithird. 28/^2 Tóth J^not elleni bűnügy* ben 111 -d bír. ithird. 27/83. Luot Ferencz ellem bűnügyben III-ad b^r. ithird. Mtrozias 19 én. 433/83. Pöis Mihály és társai lopással vádoltak elleni bűnügyben vég-tárgyalás és ősszbüotetés kiszabás. 247/83. Koca János és \'ára ollení bűnügy oen ll-od bír. ithird. 20/33. Jskosíca Jinoa elleni bűnügyben II od bir. ithird. 19/43.SzabóGyörgy elleni fcücügy-ben Il-od bir. ithird. 4265/82 BenkŐ György elleni bün ügyben 11 od bir. ithird. 82/83. Fridrich Ferdinánd elleni bünügybeo II od bír. ithird. 198/83/ Kozják Silveazter elleni bűnügyben Il-od bir. ithird. 17/83. Lukacs Jánosué elleni bűnügyben 111 ad bír ithird. 162/83. C. eh Anna elleni bűnügy-benlll-ad bir. ithird. 91/83. Tímár István elleni bűnügyben III-ad bir. ithird. Márcsias 29 éa, 223/83. Súlyos testi sértéssel vádolt Giber Ferencs e társai elleni bűnügyben végtárgy. 213/83. Hatóság elleni erőszakkal vádolt Grunfold Lázár s társai elleni bűnügyben végtárgyaláa. !172/83. tiipek imro elleni büuügy-ben III-ad bir. iihírd. 126/83. Pástlori látván elleni bűnügyben III ad bír. íthird. 371/83. Műllerlgnácz elleni bűnügyben 111-ad bír. ithird. 124/83. B.lázs György elleni bűnügyben 111-ad bir. ithird. 173/83. Veazjik Ferencz elleni bűnügyben III-ad bir. itlird. 151/83- Kusos Láazlóué elleni bün ügyben II od trir. ithird. 125/83. B.-dő István elleni büoügyben Il-od b;r. ithird. Márcsias 30-in. 131/83- Becsületsértés vétségével vádolt Pecz Ferenczné elleoi b&nügybee végtirgy. 4092/82. Csalárd és vétkes bukással vádolt Grüofeld Jakab elleni btln. Ügyben végtirgy. 276/83. Benkő Isván elleni bűnügy ben Il-od bir. itbird. 197/83. Bedenenek Mária elle&i bűnügyben Il-od bir. ithird. 249/83. Vizsoyorícs Mihily elleni bűnügyben Il-od bír. íthird. 248/83. Zdolecz Antal ellent büs-Ügy b-n Il-od bír. íthird. 202/83. Beck Móricz elleni bűnügyben II od bir. ithird. 111/83. Hegyi Mirtnn elleni lün-ügyben III-ad bir. ithird. N.-Kanizsáo a kir tör vény szék ,miot büntető bíróságnál 1883. évi febr. 24-éo. Kiadta: PLANDER GYÖRGY kir. trvszéki trodaiisit. Felhívás Zala-Egersság mezőváros l. cz. iparosaihoz ! Ig-u tisztelt urak ! A nméltőaágu vallás- és közoktatásügyi miniszter ur muft 1882. ében 14,510 sz. alalt kelt rendeletével egy oly iskola felállítását rendeli el, melyben as iparos tanalók a rajzban, különös tekintettel az egyes iparágakra, további az olvasás- és fogalmasásban,, szám- és mér-tanban és egyébb ismeretekben kellő ok-t-t-i\'. nyernek, mi iltul értelmes iparosokká s igy a hazának hasznosabb polgáraivá válhatnak. Az iparos tanulok iskolai aserreze-lérút kiadott rendeletben szigoraas meg-hagyatik, bogy a növendék ifjú. roihnlyt iparoatanalóvi lesz, köteles magit ason isi az iparostannlók azimára fr-nnálló pariskoU igazgatőjánil bejelenIfíüis) • bejelentésre az ót elfogadó iparo*g*zda Í« köteleztetik. A tanuló a tanulói órákon köteles pontosan megjelenni, megjelenése egy arra rendelt jegygyei ellenőriztetik, melyet a tanító míndeo alkatommal Képbélyegéé a végett, hogy a tsDuló aa iital a tanításon ott voltát gazdája elŐ-.l igaio\'-hassa, más részről gazdája szintén köto-\'es az ellenőrző jegyet láttamozni. Ha as iparoetanuló iskoláit a tanitÓ iparus aks-dilyozása miatt hanyagolja el, as ipartanodái bizottság e körülményt további eljárás végeit az iparhatóságnak bejelenteni k&\'etes. L rendszabályok m<*gÍBmerletését a t. cz. közönséggel szükségesnek találta a bizottság, mivelhogy városunkban ily ipariskola kél osztálya fog f. é. márczins hó első vasárnapján a polgári iskola helyiségben megnyittatni, a felvételi vísz-gálatok pedig folyó február hó 25-én ebédután az elemi iskola helyiségben fognak megtartatni. Hogy pedig ss ipartsnodsí bizottság nemes rnüaödé\'ét minél nagyobb SÍ ker koronázhassa és a kezdet oebézaégeit könnyebben legyőzhesse: lekéri e bízott-g városunk összes iparos tagjait, hogy ól hazafias törekvésében támogatni, neki segédKesel nyújtási, a rendes iskoláztatást komoly férfias erélylyel előmozdítani iparkodjanak. Megvan győződve a b\'zo"ság, hogy városunk derék iparosai, kik a korral na-adni folyton törekednek, iparos tsnulőik iránti eme kötelmeikben lelkiismeretesen fognak eljárni; m-rt csakis igy karöltve, a társadalom hathatós timo^atiisával érhetjük el azon szent ügyet mat/nek diadalra juttatása, azaz értelmes ípsrosok képeztetéae mindnyájunk aient kötelessége. — Erósexrhiszi is as ipartanodái bizottság, hogy nem less városunkban senki oly iparos, kí tanulóját aL iskolábs b--irnttti s oda járatni elmulsszUná, m^rt értelmes polgárokat üeveloi annyit teáz: mint a haza boldogságát előmozdítani, m pedig mindnyájank óhaja. Iaten áldása legyen ügyünk fölött\'. ZUa-Egerszeg, 1883. február fao- PÁUKOVICH GYÖRGY s. k. bizott-ági jetryzí\'.. JJDVARDY 1GNÁCZ s. k. az ipariskola igazgatója. KOVÁCS KAROLY s. k. bizottsági elnök. Hírek. — Figyelmeztetés. T. munkatársainkat s a hozzánk szerkesztőségi ügyben fordulókat fölkérjük, hogy leveleiket Ily czímezéssel: A „Zalai K«;-10nyu szerkesztőségének — szivesked-jeoek küldeni. A lap kiadójával u. t. közös postai levélfiókunk levén. a felelős szerkesztő nevére ezfmzett levelek későbben jutnak a szerkesztői Irodába, mivel direkt lakására vitetnek. — MyllTknoskőszönet. A nagykanizsai takarékpénztár lelkes választmánya ajánlatára kösgyüléaileg ujabban a helybeli kiadedneveló egyesület részére huis forintot ajándékozott, mely összeg átvétetvén a nevezett réssVény-társolat becses figyelme és áldozai^éss-ségeért halas köszonelct mond afi egyleí elnöksége. HÚSZONK RTTBDIK ÉVFOLYAM salai közlök; A1ARCZ1U8. 1-én 1883- — A helybeli állami fogházban már hosszabb id6 óta nincs államilag kinövéseit hitoktató; s annak teendőit Juhász Péter községi tanító, ki egyébként a fogházban a reális tárgyakból oktat — 00ár egy ér ét két hónap óta veteti minden dijazáa nélkül. Amint halljuk, a rabokat most * husvé\'i gyÓDáara és áldo-sáira készíti elő. Ez annyira! inkább dicséretéé buagóság, mert e lelki funkció a« itteni fogházban még egyetlen egyszer sem vételeit foganatba. — A „Zala* f. é. 16. számában ismét Upunkraagyarog.— Daczára, hogy az a hang, melylyel a levegőt megrázza, uzemberségtudástarczulragdaljs, minden replicai gorombáskodáson aluláll — és egyenesen azok közé klassífikálható, amelyük a magyar közmondás szerint ueru hallatszanak mennyországba: mégis kísérletet teszünk vele most utolszor: talii megmenthetjük azt a különben derék munkások által támogatott lapot, melyet egy o 1 I- már bizony „mocsári gás\'-zal köritett — a hírlapi tisztességnek. — Hát az a „bornírt felfogás*, ami a ,Z a I au hősének epéjén hullámot vert, éppen nem olyan vesékig vágó sértés. A bornírt szó .borner" íran-czia igéből származik, ami pedig édesen zengő anyanyelvünkön annyit jelent, bogy : .korlátolni, hstí\'rt tod-ní.* De bát a „Zala- vitéze azt hiszi, hogy Ő leimádkozta a mindentudást s hogy mióta kezébe vette a hírlapirodalom nagy gyászára as írói tollat, homloka as istenség csókjától illettetve, a gania-hlás fénykörében ragyog, s hogy elülte semmi tekintetben korlátok ninc.-euek. Ez nagy betegség-, igen sok esetben gyó-gyitbzilan büegség} különösen, ha ahhoz uii.es gyökeres erő. Az ilyen elkcnysze-tedett vitézek betegsége — ha már van „delírium tremenspotato r n m* nem lehet más, mint „delire n ru tremena inpotentia ea. Az ilyen urak azt hissik.hogy a hirlap\'ráa is, mint Petőn a költészetre mondta; ,S d tegy híz, hova belépni bocskorban, sőt mezitláb i s 1 e h-e t;" Mondjuk.h-gy ígaa! Hanem még as egyszerű parasztgazda sem mepy ám szentegyházba olyan bocskorban, mely bizonyos megnevezbetten anyagcseréi dologgal undoríthatna; oda tiszti bocskort viaz. — De bát a „Zala" baj noka folyton . eV mindenhova abban a bocs korában lépked, amire bizony már elég T-^stagon lapadott sz egyveleges aár. Igazán csudálatos magatartás ! Míg egy-fslül igazolja Dainrin elméletét, másfelül — amennyiben sz a kultúra befolyására nagy eulyt fektet — teljesen halomra dönti. Alapos okunk van atlól tartani, hogy végre a lapot is teljesen oda vonszolja, ahol ő meg fu ne ízlett. — Előléptetés. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium f. .é 30716. az. rendjelével Sturm György kir, főmérnököt, a zalamegyei főnöke\'. I. osztályú kir. főmérnökké léptette elő. — Adományozás. Gróf Festetics Tasziló, cs. kir, kamarás a a boldogult Festetics Tasziló lovassági tábornok hitbizományi örököse a keszthelyi önk. tűz olió-egyletnek 200 irtot, a városi kórháznak 100 frtot, az ízr. kórháznak 50 irtot, az iparos ifjúsági egylet Önképző és betegségélyző egyletéoek 50 frtot, a jótékony nőegyletnek 100 frtot, a m. kir. gazdasági tanintézet segély egyletének 100 frtot adományozott. — Axday Ida, jeles művésznő, ki Tóth Béla színigazgató, társulatával hosszabb ideig gyönyörködtette as itteni közönséget remek játékával s ki a szó azoros értelmében Ünnepeltünk volt — amint a .Színpad* írja — az aradi színházhoz szerzídteWt. Őszintén örvendünk, hogy ai, kiben közönségünk & valódi hi-vstottaágot telismerte, végre illetékes körök figyelmét ia magára vonta. Ard-y ida bárhova jusson, mindenkor diase leend a színi világnak, mert ő valóban felkent papnője művészetének, kit igazán homlokon csókolt a Múzsa. Vajha mielőbb faliamérnék ezt benne és méltatnak azon •legilletékesebb* körök,melyek tért nyithatnak a küzdő tehetség előtt. — Fizess paedagog! Egyik vidékünkben község jegysője annyira ment már adókivetési buzgóságban, hogy még a községi tanítóra ia pótlékot vetett s azt be is Hajlattá. Az illető tanító megtelte már a kellő lépéseket a túlbuzgó jegyző eljárása ellen. — Az Idők jele. Elborul lelkűnk, mikor a budapesti .Fortunába" aárt foglyok statistikájában azt a megdöbbentő adatot olvassuk, hogy 180 fogoly közöl 50 kiskorú, 16 éves vagy azon aluli. — Bizony városunkban is hemzsegnek as efféle auhanezok, kik caontszedéa mellett, as iskolát soha nem látva, nőnek fól és botrányoa víselatükkel szórnom gondolatokat ébresztenek benoünk jövőjük iránt. Talán, ha kellő számú párhuzamos osztályok lesznek fölállítva, nagyobb szigort, fejthet ki iskolaszékünk az iskolalátogatásra való serkentés körül ? I Valóban kivánalos ia volna! — Id. tolnai gróf Festetics Ta SzlIÓ végrendelete Reittbelyen, m. hó 16 án felbontatott. A szerint a hitbizományi hagyaték ifj. Festetics Tasziló grótó. Festetics Jenő gróf 200 ezer frtot kap, Festetics Pál grófot kizárta az örökségből, (tudvalevőleg nőaüléso miatt;) a keszthelyi éa azt.-gynrgyi uradalmakban levő elemi iakolák feoUrtási köttségeire ¦40.000 frtot hagyott a gróf. A végrendelet egyébb pontjai még nem hozattak köztudomásra. — A szobalányok ellen, ha jól emlékezünk e lapok basábjaía már volt panasz, mivel reggeli szobatiaztogatás alkalmával as ablak alatt járok új.-re riszák a szőnyegeket, a porzórubát. Most ez ellen ismét panaszt hallunk. Igen melegen ajánljak rendőtségÜDk szíves figyelmébe I — MÚSZinbáz. Berghenr müsain háza folyton telt háznak Örvend, élénk előadásai mulattslják a közönséget. — A kapitányság] börtönben hallott zajt illetőleg, melyről legközelebbi számunkban inunk, illetékes helyről, magától a rendőrségtől azt a felvilágosítást kaptak, hogy as a botrányos zaj Halvái (Sülthal) Pista, a város szánalmat kohó félbolondja által idéztetett elő, kit is \'» rendőrség utczaí trágár m-gavíaelet miatt bezáratott; s ott oly botrányul lármát, dörömbölést csinált, hogy kénytelenek voltak vsára tenni. — Nem is értjük, hogy a hatÓBig mért nem in\'ézkedik annak a szerencsétlennek elhelyezése iránt. Humánus, közbiztonsági és kiválóan közerkölcsísege szempontokból már nagyon óhajtandó volna. — Az aj merenyel plébánossá — amint értesülünk, Veegh S-todor euccan\'.ort nevezte ki a veszprémi káptalan, mint kegyuraság. — Darázs Miska játékában egyhamar nem lesz módjában a kanizsai közönségnek gyönyörködni. Végkép búcsút vett tőlünk. De helyette itt van Torma prímás bandája, ki — ugy híaz-azük — nem kevesebb buzgósággal fog a publikum kpdvében járui, mint Miska. — Borászati es szólöszeü előadásokat fog ismét tartani az itteni állami fogházban Tersáncsky Józasf kanizsajárási orvos. Üdvözöljük e derék férfiút, lapunknak is tevékeny veterán-munkatársát, nemes fáradozásáért, melyet minden egyéoi érdek nélkül, c*upán az ügy fontosságától áthatva oly önzetlen szorgalommal végez... agg kora daczára is Vajha méltó elismerés koszorúzná a közügyek terén kifejtett lankadatlan munkásságáti — Lólopás. Mull hő 25-én, sormás! Iskós, Fleiacbacker Samu a lete-nvi vásárra egy kocsi sót vitt; azonban megesteledvén a polai korcsmába beszállott, hogy ott a reggelt bevárja. Lovát este 10 órakor megetette és itatta jalután az iatáló ajtaját bezárta; Ő pedig bement a szobába vacsorára. Mig ő vacsorázott, a zárt feltörték, a a lovát elhajtották. Valószínű, hogy a jelentést már megtette. — Nagy vöröshagyma-kelendőség. A m. hó 27-én tartott le tényei vásárról jövők beszelték, hogy a ló- és szarvasmarha-vásár igen gyenge volt; adás-vevés alig történt. De annU nagyobb kelendősége volt a kas-kanizsai vöröshagymának, melyet tsekérssámra szállítottak a vásárra s mind üresen tértek viaszt. — Elképzelhető, hogy a kertészetben oly szorgalmas kis-kaoixsai nép mennyi vöröshagymát produkál hat, mikor még a letenyeí vásárra is kerül belőle, holott nagy Magyarországon sehol se lehet tatán nagyobb kelendősége, mint Nagy-Kanizsán. — Meghiúsult tolvajlási kísér let Mull hó 21-én virradóra Nagy-Kanizsa VI. kerületében, (Kis-Kanizsa, Bácz utcza) Bognár János földmives be zárt Utalójából két darab ökröt a tolvajok kihajtottak már az udvarra ; de valószínű, hogy a cziskosok zörejt ballhat tak, s megijedvén, kereket oldottak. A — Meghívás. A Balaton-egylet kirándulási szakosztálya márczius 1-én d. u. 5 órakor Bpesten az írói-kör helyiségében értekezletet tart.Bpest, 1833. febr. 24-én. Dr. Fenyvessy Ferencz elnök. — Beküldetett a régi msgyar bará\'ságnek szép emlékű napot szenteltek f. bő. 24-én Mályás napján Légrá-c!o\'n, Güdó Mátyás hazafias érzelmű plébánosnál. — A felköszöntőt Miklós Károly nagy-kanizsai törviz. h. elnök, kezdte meg, lelkes szavakban tüntetvén fel és dicsőítvén a nap hősének törhetlen bazafiságát példás eréiyét és szorgalmát a hazai tanügy felkarolása és a magyarosítás körül. Felköszöntőket mondtak még: Kovács Béla, Plibál Ferenci, Svaa-ties Károly, Varga Lajos éa Gyórffy János. Adja as ég, bogy a magyar eszme derék bajnokát az ég Bokáig éltesse. — AlOk a disznóiOpÓk. kik Ábrahám, belyb-li disznó kereskedő sertéseit elhajtottak, valószínűleg kézreks rülnea. A napokban u i. a csurgói pandúrok által az ottani azolgabiróaág át-Bsállit\'atott egy egyént kapitányságunkhoz, a kinél nagy menny iaégü díasnÓ hust találtak, de hogy hol vette? — igazolni nem bírta. * — A rablógyilkos 48. gy. ezred-beli, Hatos Sándor nevü katona ügyé ben, ki a Sárszeg község mellett leró útszéli csárdában rablógyilkosságot kö vetett el, márczius 12-én leaz a vég-tárgyalás Budapesten, •\', — Eaduljevics Gerő, zaUmegyei adófelügyelö 11. oszt. pénzügyi taná-caosaá nevecetett ki. — EgyöK ha muszáj! A bakón.-ki segédtanítón az ot\'aní iskolaszék kí akart sdni, mivel nem ment a mester ui hoz élelmezésre. „Hfc egyszer már tanító lett — gondolta a bölcs iskolaszék — ott pgyék, ahol muszáj!" Ez a valóban jelle «ző eset történt m"g nemes gesztényes Bakónak községében; ott, ahol forgácaból csinálták a forgácsfánkot. — — Idegenfajta vizi-madarak mu tatkoznak a „magyar tenger* somogy-veszprémi partján. Még legkorosabb vadászaink sem emlékszeoek, hogy e vándorokhoz hasonló szárnyasokat láttak volna vidékünkön. Azon lelőtt darabról, melyet a fővárosba küldöttek az ottani szaktudósok azt állítják, hogy az Cjlym-bns Flaczialis, a mely tudvalevőleg, nagyon rítka madár. A szép áilat hossza 90 czentiméler; tol laza tának alapszíne sötétzöld ; vállain több sorban négyszögű fehér foltok láthatók; a mell tollszaUoly ezüstszínű, a mely a lehető legvilágosabb fehérbe játszik. E búvárok basája a magas észak, a azok szerfölött ritkán vonulnak dél irányában. — Kitüntetések és jutalmazások az ,Oraz. magy. vadászali védegylet"-tői 1882. éa 1883-ra. Aa igazgatósig az a\'ap-szabilyok megtelelő pontjának értelmé ben ezennel közhírré teszi, hogy a folyó 1 f.S3 ik évre tetemes összeget irányzott elő költségvetésében, miszerint abból a vadállomány megvédése körül a mull 1882-ik, valamint a folyó 1883-ík évben kiváló érdemeket szerzett vadászati némelyeket, ugy nemkülönben a közigazgatás:, közbiztonsági és pénzügyi hatóságok alatt álló azon buzgóbb közegeket, a kik a vadász .ti törvény ellen el követeit kihágások üldözése, kipuhatolása és fel- Í\'elenlése által szereztek érdemeket, — ii teles ajánlatok folytán érmekkel kitüntesse, vagy pénzbeli jutalmakban részesítse. Az érmek bronzhói vagy ezüatbol, s jutalmak 10 frt tói 50 írtig terjedő összegben adatnak a következő feltételek" mellett; Jogosultak erre első aorban a vadőrzésre .\'elesküdtelett, illetőleg a hatóságnál mint ilyenek be; >»¦ aiett egyének, ha maguk vagy az, szolgálatában állnak, az BOrss. magy, vadászati védegylet* tagjai. A kilŰn\'etésre vsgy jutalmazásra — általános egyszerű jó magaviselet, vsgy bossxu szolgálat még nem elégségesek\', ell*nbeo a f. v. m. évben megakadályozott vadorzás, vad csempe-azét, ha az különösen az illető vadóvó agyén személyes bátorsága, s kiállóit életveszélye folytán megakadályoztatott, és ez bebizonyítható. Oly esetekben, midőn s-s illető vzdőrző keresetképtelenné válik a Védegylet évi segélyben ni részesíti az illetőt, vsgy Özvegyét és árváit, mi több évre is kiterjedhet. A bejelentések a folyó évre as esel történte utján rögtön, s mait évre néive f, 1883. év jaujas 1 ig az Egylet titkárságához (Badapsat, hatvani ntcza, nemzeti (Jssinó íntézendők. A bejelentésbe írandók: a) Az ajánlóinak aeve,kora,polgári áliáaa,foglaIkosása, eddigi magaviselete és szolgálati éveinek száma, b) Rövid, hü leiráaa a cselekménynek.melynek folytán aa illető" kitüntetés vsgy jutalmazásra ajánltatik; megnevezése as ilUtó kir. bíróságnak, melynél as ügy bejelen Letett, c) Az s) és b) pontok blatt felszámláltak bizonyítása a vadászat tulajdonosa és az aOrsz. magy. vad.-véd-egylet" azon megyei kül körének elnöke által —oly kijelentéssel, hogy a mennyire ók tudják, -z esemény elbeszélése a valósággal megegyez, d) Ajánlat ugysnesektőlakörülméayekhea képest kitüntetésre vagy jutalmazásra, mit as ,Orss. magy. vad.-védegylet" igazgató sága — feltartván magának az elhatározást — irányadóul veend. A jutalmazások és kitüntetések koronként az Egylet hivatalos Ispjában közöltetnek. Budapest, 1883. febr.10.Az .Orsi. magy. vadászati védegylet" nevében: Ifj. gróf Nád..sy Ferencz a. k. elnök. árengedmények követelteltek. Malmaink: szintén tartózkodók éscsak kisebb, meoy-nyiségek beszerzésébe bocsájtkoznak. A hangulat lanyhult, egyes czik ek érzékeny árTeazleBÓget szenvedtek. A forgalom mérsékelt. B u z a 20 krra! olcsóbb. Mai árjegyzéseink: Tlózavidéki. peatmegyei és fehórmegy» 78 —79 kfcSBG-10.79-SO kí. 10-10-10-30,..80-82 kl. 10-40— 10 60. Bánsági 25; l ácaksi 15, Észak-magyar 40, üszögös fajok, még további 40—50 krral fizettetnek. Tavaszra 9.Ő2, őszre 6*15. Boas 10olcsóbb. Elsőrendű 7.30, közepes 7, oláh 6.75. * Árpa szilárd, takarmány 6.90 — 7.20, maláta 7.25-8, sörfőzdéi 8.50-9. Tengeri 10 emelkedés. 6.15— 6.25 kelt. Febr. Beállításra Zsombolyán 5-50. Kötések máj juu. 6*30. Zab azilárd 5 80 — 6.75 minőség azen\'nt. Tavaszra 640, őszéé 6.50. Bab lanyha. Dunavídéki 9—10 frt, Erdélyi 9.25-9.75. Barna 9 í>0—10. Tarka 7 frt. Törpe 12.25. R e p c z e hiányzik. Káposzta 18 frt. Aug. — azept. csendesb l33/*- Vadrepcze azilárd 725— 7\'50. Kendermag szilárd 13 frt. Lenmag 12 frt. Köles 4— 6.15, nUhorszigi 6-30-6-60. Köleakorpa zsákostul 2 35, Kölosdara 5.20. Vetni való finom 82 kilő* tavaazbuza 11 frt. Székely tengeri 16 frt. -T akarmánybük köny (busából trieurözött) 3.20, vetni való 8-50, zabbal kevert 7.75. Káaa zsákostul 10.50-11 írt. Burgonya 220-2 30 kelt. ¦P ás z -e }.ő legel 5 kamatra nyújtunk\'Ügyfeleinknek beraktáro zott árukra éa feladási vevéuyenre, Az előleg minden városban felvehető, hol pénzintézet létezik. Zaákkölcaöndijt heten-ként dara bonkin t 3/t krt számítunk hozzánk küldendő árukhoz. Közraktári illeték átmeneti forgalomban 100 mm. után: az oeztr. államvasút közrak táraiban 5\'25~. Fővárosi közraktárakban 7\'05. Vasúti menetrend. Iodul Kanizsáról: Rövid hírek. A párbaj elleu a fra&czia senalui szigorított törvényjavaslatra készül. P^dig j históriai tény, hogy a párbajok száma i egyenes viszonyban van az azokra mért\' büntetések szigorával. — A pápának a senei püspök Nagy Gergely pápának! aranyba foglalt csontmaradvány darab | ját ajándékozta. — Nagy értékpapír j lopás történt Parisban. A tetteseket) Eurőpaszerte nyomozzák. — Toldj" János a 78 éves akrobata Ercsiben agyazélhü-désbeo meghalt. M. hó l5-éc tartotta utolaó előadását, — Blsmark hajszínén h-jba kapott kél kassai hivatalnok.Egyik a másiknak fejéhez egy kalamárist vágván, annak álkapocaa leszakadt a hat foga kihullott. — Vasmegye főiapánja, Radó Káimssj, lemondott és lemondása elfogadtatott. — A függetlenségi körből hír szerint ónody alán Saalay Imre és Símonyi is kí fognak lépni. — Uj népszínműi primadonnát Hunkácayné, TÓth Ilkát, azerzŐdtették virágvasárnap-tót kezdve a népszínházhoz. — Anarchista nemzetközi Összeesküvéat fedeztek fel Andalnztában és a brÜsseti dyaamit-robbanás alkalmával. Felelős saerkeaató : BAB0S8 LÍS/AÁt. Heti jelentés a budapesti gabona tőzsdéről. Budspest, febrnár 23 án. (Steíner Jbrsef és Társa termény-gabona éa bizományi czég jelentése.) A kivitel szünetelni kezd nagyobb IfÉiiiti! Egy első kávé-szét-küldési üzlet keres 5 kilós postacsomagok elárusitására isméfel-adókat, kik illő kedvezményben részesülnek. Az illető ügynök, hivatalnok stb, urak forduljanak Funke & Kornberg Hamburg-ban,hol bővebb felvilá-1 a= gositást nyerhetnek. 1^2 . 843 1—1. |C3 ri.*- ^ ¦ « ? L " - i j * & po s ~ - -í L -ea S" s s : i I"2 5 »•"¦5 0 J I i B a S -e s - -¦ . Sl • M T, ^ ö « . >^ © JL ± 3 - «a SS -i.-0 .Y - > • 1 *J 2 gs a X .\'I I M í i i l-iiffí!ii?lifti-is «am.j Iróaiy. | ÍSz. vonat Eszék, Moh. Domb.. V. vonat „ -" - „ . 1 V. vonat IZákíny (H.Zákánipi Gy. voastjButlapeit Post. vonat: . V. vonat | vonat iBícaSzomb.Sopr.-Vic vonat a , : . (V. vonat Sopron Sí. vonat jPrág. Kot. Csakt.ffl iz. vonat \\ m „ ,, 1 - \' " HSrk. Kanizsára \'. vonat .Zákány lelüJ vonat „ ¦ i. vonat i „ V. voaat iBodspestrül P. vonat i „ Gv. vonat; „ BícsbSI V. vonat Sopronból fGy. Tonat Pragerhof felSl tű regg.-l s|rsÍKel 6 i. a. 35 lejjel \\ 1-, Ö«jjcl ! 411 d. ti. i —lejjel . 31 reggel ! 5 d. íi. t SOíjjcl I nWs-i : 1GI délben. * 65 [reggel .! 14* d. u. i lOjéjjel Hirdetések; Árv. hirdetmény. Alulírt kir. bir. végrehajt az löSl, évi LX. t. cz. 102. 103. §a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy s Csáktornyái kir, járáabirőaág 1188/p. 82. azámu végzése által Míbalice Lászlóné végrehajtató javára Vranoviczi látván és Gergely ellen 191 frt 47 kr., tőke és eno-k járulékai erejéig elrendeli biztosítási végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 350 frtrs becsült kancza lovakból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján laondŐ eladatása elrendeltetvéo, ennek a helyszínén, vagyis alperesek lakásán Djmasinecsen leendő eszközlésére 18S3. év márczius hő S ik napjának délután 3 órája határidőül kitüzetik éd abboz a vciini szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy sz érintett ingóságok ezen árveréseo, az 1881. évi LX. t cz. 107. § a értelmében a legtöbbét igérőnekrbecsáron alnl is készpéuz 6ze\'éa mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elaőbbaégí jogokat vélnek érvéayesithelni, kereseteiket vagy azóbelí jelentéssikat az árverés megkezdéséig alulírt bir. végrehajtóhoz adjak be, As elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 105 § ában meK- Ilapított feltételek szerint iesz kifíze- •mdő. . Kait Csáktornyán 1883 ik évi febr. hó 24. napján. MIRKA DüiíONKOá kiküldött bírósági végrehajó, 840 l-l. HUSZOHKKTÍKÖtK: BTÍOLTAM ZALAI KÖZLOST MAECZIUS l-éa ltSS. HIRDETÉSEK. Ajánlati hirdetmény. Fölhivatnak mindazok, akik a nagy-kanizsai polgári-egylet tulajdonához tartozó 6 népsor száma házban a földszinti lakrészeket, pinczérel padlással, a melléképületet és kertet, az italmérési és étkezdéi haszonvétellel bérberenni óhajtják, miszerint írásbeli zárt ajánlataikat a polg. egyesület elnökségénél folyó évi márczins hó 15-ik napjának déli 12 órájáig, 125 frt óvadékképes papir vagy készpénz bánatpénzzel ellátTa nyújtsák be, mert kesébb beérkezett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A bérbeadás határidejéül a fenti nap d. n. 6 órája tűzetik ki. föltételek a polg. egylet elnökségénél házszám) és a polg. egylet oWa&ohelyisé- A bérleti (Batthányi-ntcza 4. gében betekinthetek 845 1- Baboss László, egyleti titkár. HAISTL Becs. larialí-slr. 116. | Szarvasnövény - czakorkák és ¦ z szarvasnovény-szörp i W l.gbtthitéMbb iitr & kabögéí, torok it melií.ji* el- ¦ ¦ len. Kfj etomű 10 kr. A irörp 60 kr it 1 írtja,*] ¦ ¦ (Próbt&vegek 20 krért) V»lMUn tjtial ¦ ¦ TT A THT L. aaazonyiiál. J t GYÁB: Béetben , kUrUklltitruu 116. A Firatlír Soprimlur, ZER6EÄY! GYULA araál * Szálút 1 írttól följebb atáoTfttel. BUktára.tn Y. ix o«xtrák-m.g7*r birodalom laftibb. gjöitTiiertárá- J bao il k.-rcskedéjét,-.,. 827 «-12 J Megrendelései a lemor.ali.aD teljesíttetned. t Haszonbéri árverezési hirdetmény. A Nagyméltóságú vallás és köz\'-k: atásü^yi m. kír. Miai.leriu.moak f. 1882 éví február hó 12 én 36,673 p./l^2. szám alatt keit rendelet* folytán, a aomlyó! váairb*lyi közalapítványi ker. főtisztség részéről, ezennel közhírré tétetik: niszc. rínt a rokolányi val!á*MlapÍiványi uradalom tulajdonát képező a Zzlaiaegyébc keb^\'ezett nyavaládi, fi italoai és beráteranyei határokban Iotő. Összesen ; 9fiQ 802/1200 hold földbirtok, Lk házzal és gazdasági épületekké együtt, f. 1883-ik évi július 1 töt kezdve küenci érre a Nagyméltóságú vallás és közoktatásügy, m. kir. Minis teriumcak VlII-ik osstályábao. f. 1833. iri márczins hó 30-dikán megejtendő zárt ajánlati szabad verseny uján bérbe fog adatni. Zárt ajánlatok az árverezés napjának vagyis f. 1883 ik évi marosi as hó 30-ikáosk déli 12 órájáig — hatszáz frt (600 irt) bánat péns hoss>ácMtiis*vaj, Budapestre (Vár) a vallás- és közoktatásügyi magyar, kir. Miaislerium iktató hivatalába küldendők be. A sárt-ajánlalot benyújtó vállalkozók közti szabad választási jogot tNagy. méltóaágn Ministerium magának fönntartja. . As árverezési részletes föltételek a Nagyméltósága vallás és közoktatásügyi magyar királyi Ministerium iktató hivatalában Budán, — a aomlyó-váaárheivi ker. fó tisztségnél Győrött — és as alapítványi ker. erdőmesteri hivatalnál Ky6-valádon betekintbeiók. Győrött, 1883. február hó 19 én. (Utánnyomat nem dijaztatik.) 839. 1-3. i sonüyöTäsilrsielyi ker. ttEfagMft gazdászati kir. fóUsztség. 3f Sícsi TilifftliUl ta= 1*«» a-fiia*. Hazánk ezen, vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési, emésztési szervek idült nn.rn.tos bántalmiináL, torok-, gége-, légcsó- és hörgbetegségekben kiváló sikerrel használják: Budapesten Dr. Korányi Frigyes, Dr. Oebliávrdt Lajos, Dr. Navratil Imre, Dr. Poór Imre, Dr. Xétly Karoly, Dr. Barbas József. — Bécsben Dr. Bamberger Henrik, Dr. Baseliek egyetemi tanár -és.közkórházi főorvos urak. — Ezen tekintélyek nyilatkozatai szerint a JSarg^t-forrás nemcsak méltó versenytársa a Seltersi, — Gleicbtenbergi, — Gies-iriibli, — Radeini. — Viohyi, — Einsi s hason összetételű vizeknek, hanem gyógykatáaban azokat több tekintetben felül is múlja. — A mellbetegek klimatikns gyógyintézeteiben, különösen az általánosan ismert és ma leglátogatottabb klimatikns gyógyintézet Görberadorfban a Margit-forrás otthonossá vált. Szándékos félrevezetések elkerülése tekintetéből kíretik a tekintetes orvosi kar, ugy a t. cz. közönség, hogy az eddig használt ..Lulii" név mellőzésével ezentúl csak a „Margit-forrás" elnevezést használni szíveskedjenek. Borral használva a legegészségesebb és legkellemesebb ital. KIZÁRÓLAGOS FŐRAKTÁR: IDESKITTY L. magyar kir. udv. ásványviz-szállitónál BUDAPESTEN, ERZSÉBET TÉR. «* | kUOllti. 1881 | | I-M ontilTÚ | Sinokla.U. ííl B2Í iir r~s|.v| 5 ?I?lf íihl-- litis imm UH i*2s* 9*i"i s-i« \' ti\'h\'S- «^ssí rl^sí^? fai f-s.-«*" L?^sf| s" srEjt\' sL-4|.= si- -."SS: í;f2i» ?f| liflff \' isfa ?s < !_ ,trj o ce k 0OOOO00OOQ30O0000J0D00OO0D00Q030OC g 8 Bergheer müszinháza Hijy Kanizsán az „ARANY SZARVAS" nagytarméhen O Ma csütörtökön, márczius 1-én utolsó előadás a harmaiik czikiű.-bac. q Holnap f. é. marciins hó 2-an a IV. és 8*8 «-• el s ó nagy előadása igen gazdag műsorral. ooooooooooooooooooooooo 4603 íz. tk. 1882. Árverési Mrfleíimíny GTOitii As alsó-lendvai kir. járásbíróság, mint te\'ekk&nyvi hatóság részérói közhírré tétetik, hogy Ebenipanger D.tvid rserescsóczí lakos végrehajtatóoak Raj József végrehajtást szenvedő ellen 25 frt töke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi királyi törvényszék áss. leodvai kir. járásbíróság területén levó Cserencaócz k^zségbeo tekvfi a cserencaócsí 36. ssijkvben A I 1—7 sor sz. a. foglalt és Baj Jórsef nevén álló és az adó alapján 989 frtra becsült és Poliák József késedelmes fizető vevő által 1881. január 14-én 700 ínért megvett ingatlan 989 frt kikiáltási árban az 1882. évi márczins bó 6-ik napján délelöu 10 órakor Csereocsécsi kőzség-biró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatoi fog. Árverezni szándékozók tartoznak sz ingatlan kikiáltási árának 10%-át készpénzben vagy az 1881. LX. t. cz 42. § ábao jelzett árfolyammal ssámitott óvadékképes papírban a kiküldölt kezéhez letenni 838 1—1. f - Alsó-Isindván a kír. jbirósíg, mint telekkönyvi hatóságnál 1882. évi novem-ber hó 29. napján._.__ 48 ssáa. V. 1888. Árv, hirdetmény. Alulirt kir. bír. végrehajtó as 1881. évi LX. u cz. 103. 103. §-a érteimébea ezennel közhírré teszi, hogy a csáktor* nysi kir. járásbíróság 6778/p. 82. száma végzése által Debrecseni Lajos budapesti lakóa végrehajtató javára Kiss János Csáktornyái l.kos ellen 27 írt 85 kr., töke és ennek járulékai t rajéig elrená lt kielégi :ési végrehajtás alkalmával bíróilag felül foglalt és 2957 frtra becsült teke-esztalok, golyók, dákok, kávéházi bútorzat, lámpák, képek, fedeles és fedetlen kocsik, lovak, ssobabnrendezések, msdrscsok és sibből álló ingóságoknak, nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén vagyis alperes lakásán Gsák\'ornyán leeodó esz közlésére 1883 ik év márcsius hó 7 ik napjának délelőtt 9 órája határidőül ki-t&setik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegycéssel hivatnak meg, hogy ss érintett ingóságok ezen árverésen, as 1881. évi LX t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek b-caáron alul is késspéns fizetés mellett elsdatn fognak. Mindazok, kik ?]többségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vsgy szóbeli jrJentéseiket as árverés megkezdéséig alulírt bír. végrehajtóhoz adják be. As elárverezendő ingóságok vétel ára na 1881. éri LX. L cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint less kifizetendő. 841 1—1 Kelt Csáktornyán 1883. éri febr. hó 24 én napján, MIRKA DOMONKOS kikül ¦"ott bírósági végrehajtó 217. p. w. 1883. Haszonbér-árverezési hirdetmény. A Nagyméltósága vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztériumnak f. 1883-ik évi február hó 12-én 36,678|p. 1882. szám alatt kelt rendelete folytán, a Somlyóvásárhelyi közalapítványi ker. főtisztseg részéről ezennel közhírré tétetik: miszerint a rokolányi vallás alapítványi uradalom tulajdonát képező, s a nyavaládi községben levő: korcsma, és itálmérási jog, a hozzátartozó: 1719 négyszög öl bel-telekkel együtt, f. 1883-ik évi július hó 1-töl kezdve, hat évre, f. 1883-ik évi márczius 13-ik napján déh-lőtt 10 órakor, Somlyóvásárhelyen, az alapítványi uradalmi ! tisztartói hivatalban, — nyilvános szóbeli árverés utján — a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztérium jóváhagyásának fen tartásával, — bérbe fog adatni. — A kikiáltási ár: 400 forintban állapíttatván meg, vállalkozni óhajtók az árverezés előtt ezen összegnek 10°|o vagyis: 40 forintot bánatpénzül letenni kötelesek. — Az áTvereíési „részletes feltételek" Győrött a közalapítványi ker. folisztség-I nél, — Somlyóvásárhelyen az alapítványi tisztartói-hivatalban, — és Nyavaládon az j alapítványi erdőmesteri irodában betekicthetök. — Győrött, 1883-ik évi február hó 21-én. A somlyóvásárhelyi közalapítványi kerületi 5 842 l-s kir. Fótisztség. ÍJ Utánnyornat nem dijaztatik. Ssc-Saúsfc. aroaatott % kiadó talaj&raoa Wajdits Jdisef grorasaitóian NAGY-IANESíi; 1883. márczius 4-én. 18 -lJrE azftm Hoszoiikettedík évfolyam. i^7(/ mőm 10 kr WROETESEIC : hüsM.oj pi-titsorban T, másodszor s mimirn icrál\'lii taréri. *¦ Itr XVI1.TTÉRBKS ¦oronlcrnt 10 kriTt TÖtolnek tn í in rátán ilN\'ték minden egres í,:r«i>-léat-rt 30 kr. fizeteudo. ZALAI KÖZLŐIT. A lap szellemi részét illető kíztenaé* nvi-k a •ierkesitőhőz, anyagi részét illető kfrilensények pedig s kiadóhoz bérmentve inU\'aendSk : Sí A G Y- KAN I,Z S A Wlessicshaz. Bérmentstlen levelek csak ismert munkaiara.iklól fogadtatnak ol. • K&fíTíCttJk xíuxí nem küldetni1*. .Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület" a rtttá^-Unizaai kisdedr-neveló egyesület", t „oagy-kauizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi"Sgyesttlet hivatalos értesítője. Hcteiikitii kétszer, vasárnap- s csütörtökül, megjelenő vegyes tartalmú lap. Párbeszéd a névmagyarosításról. ,0a hiába beszél, azért Önnek még sincsen igaza, hogy néhányan visszaélnek ós magyar nevekkel, az ceni ok arra nézve, hogy az mindönkitől elvonassék." „De nincs aonak czélja, nincs értelme, annálkev&bé nemzeti haszna, hogy az, aki most Grünhut, azután „Zöldkalap" legyen; „név nem teszi az embert" és ha valaki jelleménél fogva nem fogja magát magyarnak gerálui, annálkevésbé nevénél fogva, akkor pedig inkább maradjon a régi; legyen némU és idegen hangzású a név, s legyen a szív, a nyelv a magyar !* „Igen, igen téved ön, uram! 01 vast--c azt ön, hogy az a híres Ferré Gyula és az a híres Cremieux az első „Faber", a 2-dik Cremar volt, s mind igaz francziák, még neveikben sem tűrték az ellenszenves németet s uem genirozták magukat neveiket megváltoztatni s az alatt nagygyá lenni, de a kis szatócs, az iparos, a kereskedő, akinek firmája (mint ön mondja), kereskedése, exis-tencziaja a nevén fekszik, az nem változtathatja meg a nevét. Hogyan is kívánhatnék azt tőlük, hogy önmagukat\' föláldozzák egy hitvány nemzeti czélért, egy oly gyakorlati nép, mint a kereskedő, iparos, hiszen az, hogyha már maga meg nem hozza a hazának és az emanczipiczionális törvénynek azt az áldozatot, gyermekeinek csak nem engedheti meg, hogy az ó jól kiküzdött -firmáját s kereskedését más név alatt vezessék majd idővel." „Abban igaza van önnek u-am, hogy a franczia zsidó testtel-léiékkel franczia, de magyar zsidó manap még nincs ; aki magát még 48-ból annak tartja, még az sem éppen hazafini szeretetből, Önzetlenségből indul ki — sőt dicsekvéiböl; abban is igaza van, ba maga a kereskedő annyira kötött útlevéllel utazik e nagy Magyarországon keresztül, hogy nevét fél vagy legalább félt megváltoztatni s magyarrá tűnni a „külföld* és „Bécs" iránti üzleti szempontból s ezáltal nem rőstelvén beismerni, hogy ő mily igazi jó .magyar kereskedő, a Ki mindent Bécsből liferál— leg: alább gyermekeinek nevét — tia már a magáét nem is — magyarrá kőtelességevál-t o z t a t n i." „ügy van uram, lássa ön igazi magyar em ber zsidó és kereskedő létére, ön egyszerre lesarkantyuzta azon kedves kartársai összes érveit, akik a kereskedelmi összeköttetésekre és a firmára s az ezzel összekötött nagy költségre apellálnak — látom uram, ön fölfogta, hogy a névmagyarosítások által mit akarunk; fölfogta a nagy czélt. a magyar nemzetiség gyarapítását s igen helye-en fogta föl — a név magyarsága maga után vonja a nyelv magyarságát, a nyelvé: az olvasás és társalgás magyarságát s ezek kölcsönösen előmozdítják a gondolkodás és érzelmek magyarságát." „Jól van, uram, az mind igen szép dolog, amit ön a név magyarságától vár, de ki áll jót önnek azért, hogy az mind be is teljesedik, ki áll jót önnek azért, hogy az iparossal: az ipar, a kereskedővel : a kereskedés, a zsidóval: a társadalom is magyarrá változik?" „Nemcsak hogy hiszem, uram. de meg vagyok győződve, ha igaz is az némelykor, hogy a külszín csal, engem aziránt biztosit az a magyar széliem, amely közé be vannak ékelve, s arról, hogy lassankint magyarokká lesznek, biztosit az ídó s a megkezdett irány, a mely a legjobb orvos, hisz minő öröm lesz uram, ha 50 év múlva ön itt (Amerikából visszajővén) Veisz, Stern, Pollak urak után tudakozódva, azt fogja hallani, hogy ilv nevezetű urak nem laknak sem Kis . sem Nagy-Kanizsán ; itt lakik ugyan egy Vésci s egj Nyilas, to vábbá egy Zcntai, de azok valószínűleg nem azok, kikét uraságod keres, s ön akkor fog észrejönni, hogy épp akkor indult meg aBSS) nagy névmagyarosítás, mozgalom, \'kereskedő, iparos, paraszt közöttrítagyar-ors/,j\'gon, mikor ön kivándorolt más hazái keresni s ezen urak nevei bizonyosan elestek az akkori csatában í Nemde uram, öu önérzettel fog be szelni Magyarországról, melynek hű fiai még neveikben is, nemcsak nyelvükben és szívükben magyarok, öu örülni fog annak, hogy misem maradi hátra abból, hogy egy test s egy lélekké legyen az ország, még a vér se, amely boszauthatta volna azt az összhangot, amely törvényeink tgyenlösitési törekvéseiből kifolyólag válaszfalnak föntmaradt!" „Ennek igen Őrülök, mit Ön uram, meggyőződéséből kifolyólag elmondott; s van reményem, hogy mint jó magyarok és míat jó névmagya-rositók egyaránt haszuára leszünk a hazának ! Közegészségügyi viszonyaink ismertetése. Tévútra vezető híreknek helyreigazítása bírt a felszólalásra. TJ. i. 1. A folyó évi „ Közegészség-Ügyi Kalauz" február hó 8-áról irja olvasóközönségének és Zal&megye alispánjának, hogy KolIátczegbe ismét behurczoltatott a himlő, hol az 52 iskolás gyermek közül csak 11 nem esett azon betegségbe. Ezenkívül a roncsoló toroklob behurczolha-tása is lehetővé van téve. E közlésre tudatom a Iapszcr-kesztŐséggel, hogy Kollátszegcn ez évben himlős, roncsoló toroklobos beteg nem volt; népiskolája azon közégnek nincs, annálkevésbé lehet séges. hogy azon községben 52 gyermek járna iskolába. 2. A „Zaúi Közlöny" február hó 26-án kelt 16-ik számában írja, hogy Fityeházán „feketehimló-jár-vány" van, melyben naponkint 3 —4 gyermek hal el. E kitételre mondanom kell, hogy a nevezett községben folyó évi feb-rnár 15 ifce óta sárga járványhimló-ben a mai napig 11 gyermek szenvedett és ezek közül meggyógyult 2, meghalt 2. gyógykezelés alatt van 7. Legyen meggyőződve a „Közegészségügyi Kalauz* tiszteletreméltó szerkesztője, hogy a kanizsai járási szolgabírói hivatal, mint minden dologban, ugy a járványbetegségekben is teljes elővigyázattal a legszigorúbban intézkedik és mindent el tövet az egészségei leni hatányok fölis-merhetésére, ilyek eltávolítására és hatástalaníthatására Nincs is arra eset, hogy a fölmerült kérésetekről la megye törvényhatósága azonnal ne értesíttetnék, tudomása ne lenne. 4. A „Zalai Közlöny" tisztelt szerkesztőségét bátor vágyik fölkérni, hogy ezentúl — mielőtt haöouló híreket hozna — ne legyen terhére tőlem tudomást szerezni. Könnyen megteheti ezt. mert helyben vagyunk és jobban isismer, hogysem megbízható föl világosi tásra ne számithatna. Nem csalódik -zerkesztö ur azon hitében, hogy mindent elkövetek a járvány föllépése, terjeszkedésének akadályoztathatásában, de sajnálattal kell mondanom, hogy legtöbbször több leküzdeni valóm vau a közönség magatartásával, mint a járványnyal. És ritkán jut ki azon szerencse, hogy a betegségek első föllépésével az első betegek rögtön bejelentetnének, jobbára akkor történik meg, midőn többen kerültek ágyba és hogy ez mennyire nehezíti meg a sikerre vergődhetést, könnyű fölérteni annak, aki tudja, hogy a fertőzőjárványok részben a légköri, talaji és társadalmi viszonyok által keletkeznek, fertőzéssel terjeszkedhetnek. T Á_R_CZ A. Hogyan szeret,ha szeret a nő? — Regényes albetxslés, YYerber„Eine Leiden-ndiaft\' cxiroll m un k-ija nvnms.ii. — Irts: WEBE R\'A NTAL. (Folytatás és vége.) .Most két éve ön Kemény itői egy levelet hagyott visssa számomra ; a víwsa begyei keltöt czélját igen jól \'megértettem: nagy öröm-t szerzett általa, de lel kea&lésemet R»ményi iránt nem bírta elfojtani, mert én aat h szem, hogy egy nagy emb -rnek is szabad gyomorgfircsÖk kel bTöia. Mikor ön Kárpátokoo táléit. Reményivel teljesen feladtam, de ssen vedélyes vontaimat* megmaradt irányiban. Lgy év és hat hónappal aselótt Pesten voltam rokonaimnál és Reményit, kinek müveit akkor már ismertem, több-tíör láttam. Ö mindig kitünteteti s azt mondta, irántam oly rokonszenvet érés, mioót eddig még senki iránt f én vagyok ai 6 múzsája, aki az ő ssámára leszállt a földre. Ha Reményi ssabsd, már akkor rabszolganője leszek; de a herctegnő még vele volt és ha én egész szivemet, t gesz énemet adom, ugy Reményit-egye-dfll és kizárólagosan n akariam bírni. Éreztem lelke tüzének túlsúlyát az enyém felettes éppen ec vonzott magához; de baat k eségem megmeri tet t. Eltávoztam Pestről • nem hallottam Reményi felöl mínd ss idetg semminőig önnel nem talál-kosiam. Rövid időre ezután kibékültem anyámmal * több hónapon át vele s gyermekemmel éltem Lembergben Időközben egy per miatt Bécsbe kellett utaznom, itt látott meg Reményi és én mindent feláldoztam neki Tizennyolc, hó Óta vagyok Pesten, de ewk néhány bele, hogy a szállodában tartózkodom, mert a ház, melyet kibéreltem, egy kissé messze feküdt R-> mén.i szállásától és közelében még tikul* mas lakást nem találtam. Reményt sokszor későo este küld értem, hogy Chopin egy nottnrnóját J tatám el, s gyakran, ha rögtöni inspiratiőj* van, reggel Öt órakor hivat magához, hogy ezt leírjam.: Neki az a szokása, hogy msgs semmit le, nem ír, s másusk nem mond tollba, mint nekem." — Ütsz ez valóságos gyötrelem volt Önre nézve! — kiálték fel. „É*i gyötrelem", szólt ő. „Mit akarf Reményi nagy ember; az ő kü-lönczködéseit tisztelni kell! Hallotta parancsát, hogy ma Pestet örökre el kell hagynom ?" — Grófné, engedje meg. hogy ez ügyben Reményivel baazéfjek I ó nagyravágyó a egész eletén át a nők által ugy el volt kényeztetve, hogy az Ön határozottságai nem bírja elazivelni. Aztán viszonyukban sok egyenetlenséget az Önök kora kost észlelhet aagy kttlönbaégre is lehet visszavinni, mert hát Reményi még sem oly könnyen elégítheti ki ss ön szenvedélyes lelke igényeit, mintsbogy óhajtaná; másrészt meg az on ifja 1-ike nem képes az í érettebb, uyagod\'abb ér-selmáit, gondolkodáa módját megértení. U Önt hevesnek-, ön 6t hidegnek találja, „Sokkal józanabb gondolkodással birok, hogy sem az ön szarainak igazságát be- ne látnám;\' de legyen m?ggyŐ-sfidre, Reményi mindig hidegebb, valahányszor büszkesége miattam szenved!" _. — L*gyen nyugodt. A viszony újból helyre lesz állitvs. „A viszony nem lesz újból helyre állítva, szólt ó határozót an. Én nem vagyok at a nü, aki kétszer hajt térdet egy férfi el\')tt. még akkor sem, ha e férfi egy Reményi. El vsgyok szánva a halálra, de a férfi is, ki engem eldobott, meg fog halni." — Grófné az Istenért, ne hamarkodja el a dolgot! Lemondólag inteti a kévével s egy vastag, lepecsételt füzetet adott át „Szíveskedjék ezt borom után anyámnak elküldeni. Menjen most." — Igérjí meg — kértem öt— hogy bevárja Reményivel történendő beszédem eredményét, mielőtt valami kétségbeesett lépést tenne. „Jó", felelt 6. „Menjen ma délután Reményihez! Este felé itt bevárom önt." Aioonat Reményihez siettem, 6 éppen akkor kelt fel. „Mit hoz fin?* kérdé és én csak most vettem észre, hogy izgstottságom ban a grófné füzetét is msgammal búztam. — — Félre minden teketóriával! Reményi, tegnap akaratom ellenére meghallgattam as Ön bessédjét és szakitáaát Br. grófnéval; directe tőle jövök, Ó el van szánva mindkettőjük életének véget vetni. Ö igen különös nő és önért mindé* nét feláldozta. Miért szakit vele? Reményi Összeránczolt homlokkal szóU: „Lerontja minden tekintélyemet: — az emberek.nevetve mondják, Reményi hatvankét éves és szerelmes. Bt. egy ok." — Egy igin önző, igen kicsiny és öntfil értéktelen ok: a lángész felül áll a koznapiság szabályain. Hogyan Reményi, ön, ki egész éleién át a világ véleményé nek megvetéséről beszélt, miért akar most egy nőt eltaszítani éa ezáltal magának is fájdalmat szerezni, hogy a világ ae nevessen ? Ugy ni-gs.zeiidu.lt az oroszlán ?— , Reményi sötéten nézett reám, megrázta őaz baját s szólt: „Még más okom is van. (3 csakis engem és igen nagyon is szeret és ugyanezt kívánja tőlem is; de nekem már oly sok viszonyom volt, hogy nem birok egész szívvel, a mit viszonzásul neki adhatnék; ezenfelül nekem még megírandó munkáim ia vannak, tehát nem adhatom ugy magamat át neki, mint 6 magát nekem. Ő alig 24 éves, én majd hatvanhárom; ó előttem egy férfi*, sem szeretett én meg megssám lálhatlanazor voltam szerelmes; szálán ó egy szeszélyes, elkényeztetett, akaratos, heveskedő úrhölgy." — Éppen olyan, mint ön. Higyje meg Reményi, ha másról beszélünk, mindig jó, ha az ítélet kimondásnál a saját orrunkat is megtapogatjuk. Nem könnyű dolog Önnel zöld ágra ver gődni. „Tudom, tudom I Nem is akarom, hogy szeretetre méltónak ismerjenek; ezt másokra hagyom, kiket nem agy hi-nak: Reményi és mé9is ozukros keoyér rel élnek." — Mit szándékozik ez ügyben lenni ? önnek egy szerencsétlenséget kell elodáznia, „Ab, majd nyugodtabb lest. Engedjen idót az ó idegeinek a kiiombo-bolásra." Alig végzé be mondatát, a grófné belépett as ajtón. Egészen megtörtnek A behurczolt fertőző betegségek terjeszkedésének mindig könnyebb útját állani, mint a magától fejlődőknek. Példa erre a Légrádra behurczolt himlőesetnek elfojtása. E hóban tőrtént, hogy egylég-rádi lakos a természetes sárgabimlót azon községbe behurczolta. H i r s c h 1 Annin hözségi orvos megtudván az esetet, rögtön lezárta, a házát, őrt állított oda, megvédendő azt a látogatóktól, az Őr naponta és néhányszor karbolsavat Öntözött föl a szobában, a ház körül; a beteghez nem eresztett senkit, aki kénytelen volt ! elhagyni a ház<tt azt átöltöztette és ! karbolsavval tetőtől talpig locsol-1 tattá stb. és sikerült is dicséretére részben megmenteni a beteget a haláltól, részben a községet a himlőjárványtól. Kelt N.-Kanizsán, 1883. évi febr. 27-én. TERSÁNCZKY, járásorvos. Szentes város polgármesterétől. Szabályrendeleti tervezet. a Citlédek kilüntetétérŐt és jutalmazásáról. !•§¦ Szentes város, mindé.i esztendőben, bármely szentesi illetőségű és helybeli lakos azo\'gálatÁban álló szorgalmas, hü és tisztességes magsvise\'etü férfi- éa nocseleV det érdem-okmáoynyal, esetleg iuiaiom.. okmánynyal tüntet ki azon czélból, hogy ezek érdemeinek elismerése által, az Ö81ZOS cselédséget basoolő viselkedésre buzdítsa. 2- §¦ Haaonióczélból, a jutalomokmány nyal való kitüntetésen.\' kivül, minden vazteodőben 3 nőtlen férfi-cselédet a 3 hajadon nő-cselédet küiOn-külon 100—100 forinttal o. é. jutalmaz meg-3 § Az érdem-okmány elnyerésére számot tarthat: micrVn szentesi illetőségű férfÍ> és nŐCieléd, hs valamelyik szentesi illetőségű éa helybeli lakos szolgálatában, legutóbb, egyfolytában legalább egy éven keresztül szorgalmasan, hiven éa li»ztességge! szolgáit. Jatalom-okmány, illetve pénzjuta- uézeit ki; az ajtónál állva maradt a nagy könyea szemeit Reményire függeszt é. Enoek eszébe jutott, hogy e nő Ót éa magát meg aksrja ölui, nyugodt kesékkel vonta félre melléről as inget a magas termetét büszkén kiegyenesítve szólt: „Te engem maggyilkoloi jöttél; készen vagyok a halálra; tégy, ahogy akarsz." — Nem, nem, én nem vagyok gyilkosáé! Élj boldogan, de nekem meg kell halnom — e szókkal karmantyújából egy pisztolyt vont elő s azt homlokának trányzá. Reményi reá rohant s kicsavarta keséből « fegyvert, ami még is elsült, de csak egy tükröt töri össze. „Olga! — gyermeki — légy nyugodt!" szólt szorosan magához ölelve 6U „Nem bocsátalak el magamtól; szeretlek a eltűröm azeazélyeidet, heveskedésedet, jobban fogok veled bánni, mint eddig ! Szegény gyermek 1" Egy könyüt láttam Reményi arcaáa végiggördülni s zajtalanul magákra hagy* tata őket. Másnap futólagosan láttam a groi-nét s Reményit, mindkettő arczán a végtelen boldogság tükröződött viasza. Harmadnap elutaztam Bécsbe s csak mintegy öt . hó multán jöttem be itmét Pestre. Időközben pesti barátaimtól hallottam, hogy Reményi most csak ritkán látogatja a társaságokat, apkat do\'goxik, vagy a grófnénik tollba mond, aki teljesen átadta magát neki. Irálya ifja korában sem volt tüzetesebb, meg rsgadóbb és maróbb, mint most. Ugy Utazik, a grófné nagy befolyással van rei s lángelméjének ifja erőt kölcsönöz. Kezdetben mosolyogtak viszonyuk felett, de e mosoly csakhamar slenyéazett, szamunkhoz fétfv melléklet van csatolva. HÜSZONKSTTÍDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KOUÖSI MÁROZIUS 4-én 1883. lom eloyorésére íiímu: Urtbat: minden szentesi ille\'-Őségü, nőtlen férficseléd, ki 24-ik születést évét belöltöpe, de 34-ik születési évét tu! nem haladta; — s min-denssentesi illetőségű hajadon nŐ-cseléd, ki 16-ik születési évét betöltötte, de, 26-ik születési évét tul nem hslsdts, s mindenik csak az esetben, ba valamelyik szentesi illetőségű és lakos szolgálatában, fgy folytéban legalább .2 évig, szorgal-masao, híven és tisztességgel szolgált, *•§• A férj, vagy feleség Bzolgálstábao, valamiut az első ízig felmenő és második Ízig lemenő atyafiak szolgalatában eltöltői; szolgálati idő, — ugy a= egy évi, valamint a kél évi szolgálati időbe beszarni tandó. A szolgálati időtartamába beszámítandó azon idő is, mit a cseléd oly szol gáláiban töltött el, mely szolgálat a gazd asszony vagy a g*zda elbalálosáss mial síüot m-g. 5.§. As érdem-okmánynyal, valamint i jutalom-okmány nyal való kitüntetésre egyedül gazdája vagy gazdasszony* jogosítva a cselédet ajánlani, miért is az esztendőnek deczembcr báva 1-ső napja\' tói 15-ik napjáig, a városi ki-pitányi hí\' vataluál, a cselédkönyv bemutatása mellett, személysen vagy 2 tanú elö:t aláirt Írásos jelen éssel ajánlhatja a e-azdu vagy gazdasszony szoo cselédje\', kit ki\'Qote lésre érdemeBnek és jogosítottnak tart. A városi rendőr kapitány, deczem-ber bó 16 ik napjától 31-Ík n.pj ig, saját h«táskÖréb:o és minden, — rendelkezésre álló módok igénybe vétele mellett, értesülés\' szerezni hívatott — az igy sján-lott cselédek erkülc-i vaelkcdéaéról s ba valamelyik a kitüntetendők sorából — a gazda külön meghallgatása, u\'án is — kihagyat véleményez: az esetben köte les, nyomozódáaának adatait az alábbi fcj-bao megnevezett küldöttség elé ter-jeazteni. 6.§. Az elaő Lj ban megbalározo\'t kitiin-tétének odaítélése egy állandó küldöttségre bizaiik, melynek tagjai a polgárm-sl<-r elnöklete mellett: rendőrkapitány, városi ügyész, t főjegyző, az összes egyházak lelkipásztorai, az öaszes egyházak főgoodnokat, kir. járáabirő, ö; vd\'Oji képviselő, kiket egy egv évi időtartamra, minden év deczember havi közgyűlésben a városi képvíselőte*-tülei a fentebbi küldöttség tagjai közé válpszt. \' §• Ugy az érdem-ukmáuy, vsUmint a jutalom-okmány odai\'élése, minden év január hó elaő felében, a küldöttség legalább fele (ásatnának közreműködésével, titkos szavazat, utján általános szavazattöbbség mellett tor éoik. Ez alkalommal a küldöttség, a juta-lumdijra érdemesített nselédek által teljesítendő szorsbuzáesal dönti el, hogy kik nyerik a 2 ik §ban megbatározott juta-lomdijst. .».§¦ Kitüntetés elnyerésére n-m érdemesíthető: erkölcsi magaviseletét tekintve azou fér L -cséd, ki: a) Istent káromló vagy erkölcstelen beszédű, b) vallás, — vsgy bármely hitfele-kezet felett gúnyolódó, c) részeges, d) szülőivel haragot tart vagy mint katonaszolgálat alól mentes, — nem \' \' jesiti cisládfentartó kö\'elcsbégét e) bűntett, vagy kihágás tése miatt szenvedett büntetés után, egy évi időn belől; azon nÓ-cseléd, ki: a) Istent káromló vagy erkblctte len beszédű, b) vallás, — vsgy báimi\'y bítfele^ kezet felett gúnyolódó, c) parázna, vágyja\'", — d) bárkire, ígazulanul ket költ, e) azüli\'it nem tiszteli, t) b-rdélyházban — »*gy ban szolgál, g) bűntett, vagy kihágás elkövetése miatt ezenved-ftt büntetés* uUo, egyévi időn belől. 9.§. A küldöttség Ugj«, mig esjál cselédjének kitüntetése felett hozatik határosat, a tanácskozás termében jelen nem lebet. 10. §. Ki\'üntetést, valamiut a jutalomdijat nyert cselédek a ezek szülőinek nevei, lakásaik házszámával jelölve, a küldöttség üléseit követő vaaárnsp, aron kivül azon éví husvé\', püoköst éa karacony ünnepek alkalmával, azokon módon közhírré leendő. tel elkövet-kitöltéao korcsma-bálba rósz híre- addig bármifele követelés czimén ia le nem foglalható, aem másra át nem ruháihaló. M-S A 12 ik §. rendelkezése alól kivételi képes azon eset, ba a juUlomdijat nyert egyén munkaképtelenbe vált, vajy súlyos betegségbe esett, mely beigazolt e - ete ¦ beo a jua\'umdij részben v agy egészben, ápolás és élelmezés végett a küldöttség á\'tal k fizethető iész-n. 15 § Ha valamelyik jutalomdijat nyert cseléd, nősülés* vagy férjhez menetele, vsgy bármely ok miatt a juialntudíj felvétele előtt haláloznék el, sz esetben, takarékpénztárba h-lyezett jutalomdrja ki fizetendő lásien: első sorbau — lesaárrr-azó örököseinek, illetve ezek gyámjának, másod sorban — » tört ényes bázai-lársnzk,baa halál bekövetkeztekor egy Ü t éltek, harmadsorban — az e halt szülőinek lőtt drága. Városunkban 30 katastr. hold földre asik egy férfi-cseléd pedig 68,000 katastrális hold területű ba-árunknak 49,000 holdja szántás-vetés alá van véve, — s hs még hozaá veszszük, hogy na gyobb réssbea szentesi gzzdák tulajdo nál tevő Teés-Fsbián-Sebestyén pusztaközségek 11,000 katastr. búidat tevő határa is azeniesí cselédség munkaerejével műveltetik, akkor fentebb kitüntetett arány még losszabb^ak muutko-aand. A mezőgazdaság érdekét tekintve, i.álunk sohasem voltak jók a muuka*i-azouyok, m-rl a munka-rŐ subaeem állt arányban, a müvelésre váró föld mennyi aégével. — De 10—15 esztendő óta roé gis rohamosabban su\'iyosul a lieiyzet. Súlyosbítja pedig sz. hi-gy ezen idő óta beállott védgát építési, tolj as*meder-azabályosási, vasútépítési és egyébb na. gyobb mérvű földmuokálatokra, keresve — kerestetik e vidék munkabíró népe, munkaereje a mezőgazda** gtól vunatik el, a mezőgazdaság kárára. Hi.-zvn aa trda- éa végrebaj ásával a pulgárni jater biza- <*<!¦ ___ Indokolás a cselédek kitüntetéséről éa jutalmazásáról szóló szabályrendeleti terveihez. Szentes város lakosainak, valamint Az érdem ok máiiy és ju\' alom-ok -! a közép Tisza, alsó Kőrös és Maros folyók Hiány, minden év pünkost 2 ik nap:án,\' mellékéu lévő többi községek lakossága-teljes nyilvánosság mellett kézbesítendő Inak összes jövedelmi forrását — ma küldöt\'aég által, s a polgármester és még — kizárólag a mezőgazdaság képes\'. főjegyiŐ aláírásával, s a város pecsétje- j Az ipar csakis a helyi scükaéglet fedésével, továbbá azon lelkipásztor aláírása- j sere .-zoritkozik, s általában azon iparával éé azon egyház pecsétjével látandó e!t \\ g»k nyernek erősebb lendületet, melyek mely vallásfelekezethez sz illető cseléd J szorosabb kapcsolatban állnak a mezei " íegé Hs pedig az elhaltnak sem gyér- |az4g bármely távol részében megíndi ott mt-ke, sem Özvegye, sem szülői nem ma- ¦ földmunkálat vállalkozója, ezerével szál-rad.ak hatra, ez esetben ezen 4ss«eg át- j litja a köti le Sentea, Szeg-d, C»ongrád, száll a városra, a ba férfi halt el: egy la ezen n\'dék községeinek b-gmunkab;-féi fi cseléddel ha nő halt el: egy nócsc-j róbb népét. léddel több lesz jutalmazandó a kővot- | Cs az oka aztán, hogy mindinkább keió esztendőben i f"gy a mezőgazdaságban dolgozó cselé 1G. § (dek aiívma s ep-.n velők ío^y a munka- A küldöitecg ri-ndes kímutatáat \' bíró cselédek száma is. vezet, ugy a kitüntetést, mint a jutalom- ; Ez az oka, hogy nálunk a cseléd- dijat nyert cselédekről, s az eljárás ered- \' törvénynek némely — különben üdvös menyéről minden evbeu tartozik a köz- \' — rendeléseit, csakis a gazda kárára le-gyűlésnek j-lentést tenni. r het végrehajtani, mert a szolgálatát ok 17. § j nélkül ott hagyó cselédnek is, a cselód-Ksen szabályrendelet be\'anáaával \\ ben szűköltodó gazdák kínálata között mert észrevették, hogy azeut komolyság honol abban. Este Ptiaten voltam, valami ugy ösztönzött a Reményihez való menetelre, bogy rögtön lakására hajtattam. A azolga, kí a kaput kínyito\'ta, zavartnak látszott » aajnálattsl fejnte ki, hogy nem jelenthet be, m;rt Reményi nehéz beteg% Megijedtem. ;Br. grófné ott fenn van?\' 0 igenlöleg felelt. Átadtam kártyámat a meghagytam nekí, mondja meg s grófoének, hogy kéretem fogsdjoo el. Hőséget éreztem ; talán a meleg nyárí légtől, vagy talán előérzet volt ez? — A szolga viaszajött a kéri, hogy menjek fel a a grófnőt Reményi dolgosószo bajában várjam be. Egy lámpa égett itt. Néhány perez múlva jött s grófné, ijesztő halvány volt, ugy nézett ki, mint egy élő halott. „Miöta beteg Keményi?" kordém. — Nyo\'cz napja. ,Mi\' szól az orvos ?" kérdőm irg*-;ottan._ 0 rám nézett azokkal a nagy, mélabús asemekkel s szólt: — Hazudik. .Hogy — hogy?" Határozott hangon válaszolt: — 0 ast mondja, Reményi felgyógyul a én tudom, hogy meg fog halni. „Grófqé, az Istenért, ne essen kétségbe 1" — Reményi meg fog halni — ismételte ő. „Dehát mi es?< — Hogy ez mi ? A vége. „Megláthatom ót?* — Most nem; később. Nsgyon szeretem, bogy ön megérkezett; ön megérti, hogy én Reményit nem élem tnl. Igaza volt, nem tudtam ellentazőlni. — CsaLdi irataimat átadom most is, amint már egyszer tettem, ön Reményi kedvéért szíves lesz megtenni, bogy ezekit halálomról kíméletes tudósítás meii-u átadjj anyárowak. .Itl őhajt.nék maradni," szóltam fájdalmas elCérsettel. tar tűzik. 12. § A jutalomdíj a küldöttség által karékpénziárba helyezendő el. s esedékes kamataival egyetemben csak akkor fog az ílleiő kezéhez kifizettetni, midőn a férfi cseléd már törvényesen megnősült, vagy a leány-caeltfd tőrvényesen férjhez ment. A takarékpénztárt betétikönyvek a vérus le\'ét pénztárába belyezendők el. A jutalomdijak kifizetése minden :v püoköst második napj-in és ;zt. Mihály napját követő vasárnap teljesítendő s küldöttség áltti. 13. §. E/eu ju-alonidij. migaz illető jutel-mazandónak tényleg kézbeiitve nem lett. — Maradjon. Helyezze magát kényelembe; csináltasson itt a sopbán ágyat. Később eljövök önért. Csendes léptekkel ment vissza Re menyi hálószobájába. A szóiga knzölti velem, bogy nyolcs nap óta alig alud< egy pár órát s ezt ia egy, a Reményi ágya mellett álló fauteuílben. — A nyitóit ablakhoz léptem. Az éj setét és me-l\'g volt. As ablaknál álló nyárfa ezüstös ievelei ott tüudöklőttek a lámpa sugarai bsn. Az ég setét felhőkkel volt elborítva, melyeket a villámlás eltűnő fénye világított olykor-olykor meg.Reményi íróasztalára néztem, kéziratukkal és correcturn ivekkel volt aa fedve. Felvettem egy lapot a olvasni kezdek. .Gondolatok az igizságosságról." Olvasásom közben belépett a grófné s sz\'dt. Jöjjön. ,,Ő" óhajjá önt látni." Bementem vele, asirem hangosan dubűgt\'tt: éreztem, hogy haldoklóhoz m-nek. Egy lámpa égett s hálószobában, de a zöld előfüggöny egész se\'étbeu tartá az ágy terét, nem bírtam a beteg vonásait felismerni. A grófné odavezetett, az ágyhoz. Reményi rám nézett és szólt. Akarja látni, hogyan halok meg ? Azt gondolom éppjn a legjobb idfibeo jött," Megfogtam felém nyújtott kezét.— Ne hígyje ezt komolyan, néhány nap multán megint jó lesz minden. „Gondolja? Ugy érzem, mintha valami féreg rágódna bensőmben, gondolom, hogy csakhamar elég lesz neki." Kevés szünet után szólt: „Olgs, adj bort." Es egy serlegben bort hozóit s oda tartotta a beteg ajkaihoz. Mikor félre tolta a poharat, nmét szólt 1, „Olga, egy csókot!" A grófné átadta nekem a serleget a e\'ővigyázattal hajolt Ie.Remcnyihez.Mikor felemelkedett, láttam, mily óriási erejébe kerül magán uralkodnia; asive kínosan vonaglott keblében, kezemet görcsösen azaronjíslla, egész teste remngatt a fájdalomtól: — nem akart sírni. Bemén i gazdáikudásaal, a ennek mintegy k atiiö részét képezik. D- mi még ma ís ugy műveljük a földei, mint a hogy félszázaddal ez előtt művelték. N-m pihentetjük soha, a egy Fzáotáaba vetjük ugy az őszi, mint a tavaszi magot. — Ezen gazdálkodási mód következtében, a mély termÓrétegü föld is kÍ<oványíttatik, s a felületes munka legtöbbnyire vékony s gazoi terméssel fizet. Ezen javítást váró állapotnak pedig nem egyedül a gazdában van az oka, hanem It-gfŐképco abban rejlik, hogy nincs o.ódjában oly munkaerőt alkalmazni gazda ágában, minőt aa okszerű földművelés okvetlen megkövetelne. A munkáskéz kevés, tehát szerfö- éazrevette ezt s szelíden szólt. ,LEgy nyugodt Olga, kitartom, a meddig csak lehel." A grófné leült a székre s kezébe vette R-ményi jobbját; arcsa egészen el volt torzulva. \' Szemeim ea ideig megszokták » félhomályt s most megláttam a beteg arcsvonásait. Alig voltak azok megismerhetők; itt nem volt többet remény. Visszamentem a dolgozószobába s olvastam. E,-y óra múlva kikiáltott hozsám a grófné: „Én nem tudom, oly nyughatatlan leszi" A láz erősen működött. A megérkezett orvos egyet-mást rendelt s azt mond\'s, mikor kikísértem a lépcsőkig: ,,Két i\'i\'i\', muKaegy nagy ember nem leaz többé. Őrködjék a grófné felett I" Alig bírtam magamon uralkodni, mikor a hálószobába léptem. A küzdelem csakhsmsr kezde\'ét vette, Reményi iszonyúan szenvedett: az oroszlán nem hal meg könnyen. A szegény nő kedély állapota elképzelhető. Láttam, hogy a b-iteg szenvedései lelkét tépik szót, de ő nem szólt, nem panaszkodott. Reggel felé bekövetkezett a vég. Lassan, alig érthetőleg rebegett a grof-nehoz néhány bacsnssót. — Lelke ajkain 1-begett. — Meghalt. Olga szótlanul nézte ez arezot, nézte még akkor U, mikor az már m^gazünt élni. Akkor hirtelen egy kulcsot adott át e azóvsl: „A papírok." Míg a kulcsot elveltem, belenyúlt zsebébe a egy kis üvegcsét vont ki.Szólni aaartam, Ö elfelej-haüen tekintettel nézett reám a a szó megnémult ajkamon. Megfordultam s a legnagyobb megindulással hagytam fit utolsó pillanataiban egyedül a holttal. Viaszamentem a dolgozó szobába s oda léptem as ablakhoz. A nap ragyogva kelt fel s én leborultam az ablak deszkájára, eltakartam aruzomat éa sírtam. Mikor visszamentem a hálószobába, a grófné ntt feküdt areiczal és mellevei Reményi tetemén. Felemeltem. f«jét, ö an módjában váloga\'n: Ez sa oka, bogy a cieiéd és nsp-számbér aránytalanul insgasrs hágott, s a gazda pedíg kénytelen bá mily magaviseletű cseléd követeléséi Ís megadni, ha ugyan a gazdálkodással felbagvui nem akar. Ez az .oka, hogy földművelésünk hátramaradott, s\'caakís a legkedvezőbb időjárás esetében nyerünk csak közép mínóségü termést is. Ez aa oka annak, hogy népüuk alsó osztálya megdöbbentő módon kezd elkorcsosodni. A családapa elmegy földmunkára, bármely távol yidékére az or szagnak. Itthon hagyja feleséget, gyer-mekeitt 9 — 10 hónapon aot egész esztendőn keresztül. A munkafelügyelők nyereségére megszokja a pálinka ivást, korhely, kártyássá lesz, keresményéi elfecsérelt. — Itthon a feit-aégr* marad a gyermekek eltartásának mí yos gondja. — A férj oda távol feledkezik meg csa lád-spaságáról s folytat ledér életet, mely elszoktatja a becsüle\'rs családi élettől; a nő pedig — sok ese\'ben — itthon válik, anyai kötelességét feledő személylyé. S mily mindennapi képe es a családi kötelékek felbomlásának, melyben a szülők hibája miatt legtöbbet szenved nek a szegény ártatlan gyerm-ikek s leg Lob bet vészit a közerkölcse v I Ea az oka annak, bogy :0— 15 év óta oly ijesztő mérvben ssapurudik nálunk meg volt halva. Leírhatlan fájdalommal helyeztem vissza e kedves főt előbbi b< lyére és elhagytam a szobát. Igy szeret, ha szeret a nfl. Néhány év multán ismét ott voltam a Kárpátokon.Elzarándokoltam a helyre, hol a grófnét előszörláttam meg. A p<>ny-vaaátor még ott állt, benne Tnrg voh az asztal és a székek. Az egyik sarokban egy kicsi nőczipót találtam; eltettem ezi órok emlékül. Leültem egy székre s láttam a kedves termetet, nagy, ragyogó szemeivel. Hallottam csengő kacsaját, a vad zongora játékot s vidám csevegését. Láttam amint Reményiről ábrándozva a csillagokra nézett. Hol vaunak ők? Hol van Reményi ? ilul van Olga? Amiről keveset tudunk. Boldogok, akik hisznek, mert övék a mennyek országa! Mennyir« igas a legnagyobb moralista emondénul Lebet e nagyobb gyötrelem aké*ségn-M és viszont lehet-e nsgyobb boldogság annál a Isik nyugalomnál, melyet a hit Ad. Rosz a világ, esztelenek as emberek. Még azt ia tagadják a vakmerők, hogy Adám és É*a vo tak ősszüleink és hogy a paradicsomban éltek. Ast mondják, hogy oaazűle-ink majmok voltak és mindenben inkább éltek, mint paradicsomban. Megtiltják a bivöknek a régi jó idők utáni sóhajtó záat. Az emberek, igy szólnak, csak azért helyezik a világ bölcsőjébe a boldogságot, melynek szüksége gyöLri őket. mert reményeiket hibásan emlékeknek tartják* a történelemben alapul vett baladási e v m-g*nged>, hogy higyjük a jövőben az aranyko*. a béke és Összhang korának megvalósulását, melyet őseink a maliban álmodi^ak. Eat bizony igen jó volna elhinni, s a hitetlenséget s részben megbocsátani, de hogyan, mikor annyi tisztes öreg ur mondogatja mindennap, bogy aa emberiség sorsa mindig roeszabb less, bogy as ő idejükben még sokkal jobb vi- vbitnélkül.együtt élők" azámasévrőlév. re több a törvénytelen szülöttek száma ia. És a sok rusz példa mindinkább megszokottá válik s minél több követő.* talál. Ezen as állapotún pedig mi hamarább segíteni kell, meri ez közös érdek* a birtokos-gazdaközonségnek épen ugy, mint a cseléd-osalálynak. Érdeke összes Izkosiágaak, az égess társadalom, oak, a magyar nemzetiség nek. Megkell javítani a cselédeket, hogj ez által a gasdalkodás módja is javuljoB| mert így várható, hogy megssapurodik a cselédek ssáms. — Méhányola* kei! s/orgalmas, hü és itsstetaé^es cselédek magaviseletét. De meg is kell iu almásai az rgy helyen hosszabb ideig :.rx szol gálaiot, bozy vége szakadjon azon asj áltspotoak, midőn a cselédség csaknem bavonként változtatja helyé\', s hogy a méltatás é* jutalmazás által, a többi cseléd is szorgalomra, hűségre es tiszieaséges magaviseletre buzduljon. Meg kell becsülni sz arra érdsnet Cselédet, bogy is gazdáját, állapotját s magit becafllje meg. Ezen állapot javításától függ jobbra fsrdutásaa mezei gazdaság módjának ;sttol várbaljuk a közvagyon\'«odás terj-dé*ét, s a megaülyedt kösu-rkölcsiségét ily num emelhetjük vissza azoa fokra, melyet szükséges, bogy az elfoglalva tartson. Ezen főbb szempontok vezérelték — tiaitelet^el alulírottat — a cselédek kitüntetéséről és jutalmazásáról sző\'ó . szabály rendeleti tervezet megalkotásánál. — Kelt Szentesen, 1883. febr. 12-éo. BALOGH JÁNOS, polgár mester. Válasz a .muraközi iskolák\' czimU czikkre. A „Zalai Kozlönj\'a. bó 18-iki szá mában „Muraközi iskolák" czime alalt Nt. Csizsmesia M. b, plebáuos ur több igazságot mond\'a, végre azon intelemoek sd kifejezést hogy kiki őrizze nevének becsületét, mint megőrizte becsületét a ¦knadakssas czíkk írója, midőn, nevét nem íra alá. Mindnyájan nem azü\'el\'üok oly körülmények kőit, bogy Ssőllőay, Molnár, C- zmazia jobb magyar hangzású nevekkel bi* junk. de azért hazafiak lehetünk. Minthogy czikkíró találhatott vulos Muraaözben csakugyan jobb magyar hangzású neroket p. o. Toköli, Zrínyi, Szálai, Szilágyi, Szegedi ast. éa mégis egyedül enyimre hivatkozik; minthogy Muraközben SzóIIősi, Molnár nem is létezik, csak is én irtam fiatal koromban Szóllősi név alatt: kell hogy ezen oldal-döfést ugy vegyem, mint a mely nékem jir?- Mivel a fent tiszt. h. plébános urat még káplán korában, mint igaaán példás fiatal papot a testvéri szeretat részvété* vei kisérUm és mivel viszont ó ia irányomban a bizalom érzetét jelzi kezeim- Folytatás a mellékleten. lág volt. Holmi tiszteletnek mosolyognak a jő Öregeken és békétlenségük okát abban találják, hogy Ők, nem. tudván haladói ss ifjuló korra\', magukat köziünk idegeneknek érzik. Am mondjuok \'. !e a paradicsomról a jövő aranykor fejében; de engedjük*e deli Ádámunkat és saÜSeaségébio piruló Éváuka\' ócs rolni? Akar igen,akár nem. lássuk legalább, hogy okoskodik z gőgös hitetlen ? Csak azok, akik - biblia hagyományoknak vak hitelt adnak, akik a józan gondolkodás szabadságától félnek, erősitik még must ia, mint lényt, hogy az Összes emberi nem egy emberpártól származott. Akik ellenben, meggyőzve a Daiwm-féle leszármazás elvének igazsága által, ősssüleinket a majmok kösöll keresik, igeo jó! tudják, hogy olt, ahol ezer számra éllnk együtt már nagy mériekben kifejlett ős majom társaink,. nem csak egy párnáz jutott" alkalma a tnbbi viaszamaradolUl szemben annyira tökéletesedni, amennyire as ember de-üai-tiója megkívánja. Számos egyénre csak nem egyformán hatottak ugyanazon természeti körülmények, hasonló módún kellett tehát lókéletrsodniök ugy, hogy midőn a tökéletesebb alakok as alább valók fölött a létérti küzdelemben teljesen diadalmaskodtak, már nagy számban léteznek. A fŐértelmi jelleg, mely az embert a hozzá legközelebb álló állatlói megkülönbözteti., a beszéd képessége lévén, csak akkor nevezhetünk valamely lényt embernek, midőn már, bármily kezdetlegesen, bármennyi ál lati as indulathang és mozdulat kíséretében Ís, de tagolt bestéd álul kép -a magái társaival megértetni. Mint minden képesség, agy a nyelv csak nemzedéktől nemzedéken átro-au.ó hosszú gyakorlat álul volt megszerezhető, ea sem a priori képessége aa embernek. Minthogy továbbá a nyelv nem az egyén, hanem az együítélők egész tömegének kösfia tulajdona, fejlődése aem indulhatott ki aa egyénből, hanem aa HUSZONKETTEDIK BVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MAEOZIUS 4-én 1883. HIRDETÉSEK. 217. p. íz. 1883. Haszonbér-árverezési hirdetmény. . ! IlnnrjnnliAHi M A Najjyinéltóságrt vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztériumnak f. 1883-ik évi február hó 12-én 36,678|p. 1882. szám alatt kelt rendelete folytán, a Somlyóvásárhelyi közalapítványi ker. főtisztseg részéről ezennel közhírré tétetik: miszerint a rokolá-nyi vallás alapítványi uradalom tulajdonát képező, s a nyavaládi községben levő: korcsma, és italmérési jog, a hozzátartozó: 1719 négyszög öl beltelekkel együtt, folyó 1883-ik évi július hó 1-töl kezdve, hat évre, f. 1883-ik évi márczíus 13-ik napján déle\'ött 10 órakor, Somlyóvásárhelyen, az alapítványi uradalmi tisztartói hivatalban, — nyilváuos szóbeli árverés utján — a Nagyméltóságú valláséi közoktatásügyi m. kir. Minisztérium jóváhagyásának fentartásával, bérbe fog adatni. — A kikiáltási ár: 400 forintban állapíttatván meg, vállalkozni óhajtók az árverezés előtt ezen összegnek 10°[0 vagyis: 40 forintot báuatpénzül letenni kötelesek. Az árvereiési „részletes feltételek" Győrött a közalapítványi ker. fötisztségnél, — Somlyóvásárhelyen az alapítványi tísz-tartóí-hivatalban, — és Nyavaládon az alapítványi erdőmesteri irodában betekinthetők. — Győrött, 1883-ik évi február hó 21-én. A somlyóvásárhelyi közalapítványi kerületi 842 2 3 kir. Főtisztseg. íP" Utánnyomat nem dijaztatik. Haszonbéri árverezési hirdetmény, A Nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. Ministerinmnak folyó 1S83. évi február hó 12-én 36,678 p./168g. szám aktt kelt rendelete folytáa, a somlyóvásárhelyi közalapítványi ker. főtiszt--:;, részéről, ezennel közhirré tétetik> miszériatNa rokolányi vallásalspitványi uradalom tulajdonát képező s Zalamegyébe kebelezett nyavaládi, fiatalosi és baráterenyei határokban levő összesen: 960 802/1200 hotd földbirtok, lakbázzal és gazdasági épületekkel együtt, folyó 1883-dik évi július hó 1 sejétól kezdve kilcnez évre a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi tragy. kir. Ministeriumnak VÜI-dik osztályában folyó 1883. évi márcziu? hó 30-dikán megejtendő zárt ajánlati szabad verseny utján bérbe fog adatni. Zárt ajánlatok az árverezés napjának, vagyis f. 1883 ik évi márczius hó 30 dikának\'déli 12 érájáig — hatszáz forint (600 frt) bánatpénz hozzácsatlásá-val, Budapestre (Vár) a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. Ministerium iktató hivatalába küldendők be. A zárt ajánlatot benynjtó vállalkozók közti szabad választási jogot a Nagyméltóságú Ministerium magának fönntartja. Az árverezési részletes foltételek a Nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi magyar királyi Ministerium iktató hivatalában Budán, — a somlyóvásárhelyi ker. fötisztségnél Győrött — és az alapítványi ker. .erdőmesteri hivatalnál Nyavaládon betekinthetők. Győrött, 1883. február hó 19 én. A somlyóvásárlielyi ker. közalapítványi 839 2-3 gazdászati kir. főtisztseg. (Utánnyomat nem dijaztatik) 12-szer HAIST L MariaMIf-str. Szarvasnövény - cziikorkák és \', szarvasnovény-szörp ; leghathatósabb szer a köhögés, birnk ás mf II fájás el- < leu. Egy CtomÓ\' 10 kr. A szörp M) kr és 1 fit jávai < (Próbaüvegek 20 krért) Valódian egyedttl < HAIST Xj. asszonynál. * GYÁR: Béesbeo , Marizhilfstrasse 116. * Főraktár Sopmbn ZER6ÉNYI 6YULA urnái < Pzillit 1 frttól följebb utánvéttel. Raktára van < az osztrák-magyar birodalom lcgt6bb gyó gr szertára- 1 bau ét kereskedésében. 827 5—12 « tél ismMM a lemorsaM tBljesíftetnel, gooooooooooooooooo O Galandféreg S 8 O alatt a tt>:j-seo ízetlent igen könnyen ?6 ^ kellemesen beveheti, gjogszer, mely a 3L Szí. Andris gyógy szer tárból Bécsben V. Wimmergasse 32. Síim. kapható. Siker g biztosítva; ára egy doboznak 6 frt 50 kr. O Tekintetes Gyógytár! o Q Szívélyes köszönetemet az Önök ki Q tünó gyógyszereikért, mely engem kél O évei axen védésem tőa egy ór* alatt galand- p% féregtól megmeutett. Q Kasain, Kestiker Henrik főulcza 5. g 815 10-12. 800000OOOOOOOOOO08 HM "sí » _cH-o —hJiaS^»"=Sí»L"=- Q. _T <^ ? \'¦-*5fH:ffSI,i|6tía\'5l*lfSi x % fi \'5-?: 1*1 3 L B 1 1 !3 CR5 BERGHEER műszinháza Nagy Kanizsán az „ARANY SZARVAS" nagytermében Ma vasárnap márcz. hó 4-én UTOLSÓ ELŐADÁS a IV. és utolsó czifclusban. 828 5 - Wajtlits József kiadókönyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: Halljak a szép szót! Mtgyar f<-lkou3ntn ,toaszt) könyv, azerkesztették Wajdita iétmpí i-t Bátoifi Lajo«- Ha rma-\'ik javított és 1-tcme.fn bori-leit kiad. A diaz-s kaményk&tésfl könyvnek ára 1 frt 80 kr. Kiírt emeljük a pobfcit? Magyar felkoszfinto kSnyv. Szerkesztett*, üajgató Sándor. Ára kemény köt-\'sben. csinos czim táblával 1 frt Cao\'-.t-r és bfllfkow. Magyar kt-szöntó és felközaötö 1 Odamenjek, irta Vá-rosv Mihály. Ő felsége Utal 10 aranynyal -ctu.iic. ¦;; pályamű Második tetemesen bővített kiadás. Ára I frt 40 kr. Bajia Ütik vigadjunk! Kftzked réssel dalkünyv, otQdik bStített kiadás. 1 ft 80 kr, ditaköié.hen 2 frt 80 kr. ü ju fink vígadjtink ! Magyar dalkíioyT olcs^ kiadása, kStre 96 kr Rnjti leányok r.:t::::-i\'i\' V ) Mnlattatt^ kéiikQnyr, magyar Iiftlgytk axániárB, gyajtftite Wajdíts Jt.aaef. Máiodik kiadá* ; ára aa 500 lapra tarjeda silonyomatu boritokkal ellátott kwiyr._t.-k 1 írt 80 kr. Aranymctszéafl disakiadásnak 2 frt 80 kr. Rajta párok táticsoljnnk ! Lakatos Sándor tinnkínyve dis_U\'s c-timborilék-kal Ki-^..\'.i. v: m6 ára 1 frt fid kr Ks;y UrUioya ostobaság Hutnorisziikns esamék, Ctlft^k, élesek pgyTi-lnee, *jöjtött» Ííe»at5 Vilmos, több fairedt\'Xstlen tndomány pmfeia/.o a ára kötre 1 frt 40 kr. Kp bel hangok. Ujé.i {¦* némapi kosxtfntisek. IrU: HofTmaon Mór, díszen nyomata k\'ménykötésbwi ira 1 frt. Yrdd szivsmet ti Íredért 1 Szerelmi lerelesS kSnyr, saerelnes páruk azá-mira, SxiTé\'yojitéL Ciinos buritékba kBtra, ára 1 frt 20 kr. Lenormatid a bire* czigányn8 igaunondó kártyája, 32 ssinesatt kártyára! magyar aláírással éi atOveegel, ira 60 kr. Almoakönyr, nngy legnjabb (-gyptomi, ül-O lapra terjedi, fiOO képpel, 50 kr. Ugyanez köiépkiadásban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kríeglcr Mór. .öamentő", vénymintákkal mindkét nembaü he:egcksaá\' mára, ára 90 kr. I-t. Krig^er Mir. .As elTessetl ídegerEnek rissxaptlásaa vénymintákkal d.-v,.>.-.\'; és beteg-k asámára, ára 90 kr Mindkét fflret egj kötetben di.in kiáltásban 1 frt L0 kr Szegényből lesz gazdag, jó saámTetéssel, nym és biztos • - : \' minden adás ét verésnél. Ára kötve e disaeaen kiallítutt zaebkfin<rnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, dentseher Dicbtnng. Magyarország a német kf-liétz t KtkrébeD, disaes kiállításban fOzre 1 fri s ¦ kr, tlcgatts dia/kdtéaben a.atiyosra 2 frt 80 kr. Dr. Jos. S einbach, IK-im t4klánge.D!cht>ingen inTvorragendiieti itni^irischen PuBteu mit aiaer Anhang vun Nationat-Volkalícdctn. Pn-ia brosebírt 1 Ü , <¦;.,•.-...i gebunden 1 Ü Su kr. A cyakorlott rndász. A fáczán- -u-.::;. : \' = . ngv minden vad UmeT- tetéae, irta N»gy öivrdi ÖKedy Károly Ksen ig«n dilzra a 320 lapra terjedő mfioek sainyomata horitékban és keuénykatésh-n ara I.ti". A* 1879. éri XXXI. törríuyríikk. Ai nj erdőtörvény. Ára fQave 40 kr. K* nj mdássati tOrvény. Szentesítést nyert 1372-ik ért február hd 18 án Ára faava lOkr. Akntyik betegségeirSl ás ások caélsserQ gydgyitáaárúl. Irta eey gyakorlott vadáss. Ára fOzva 40 kr. Tadásznaptár. A vadak párzási ideje é* tartózkodási helye ai úv miuden haviban. Ára fQave 12 kr. Fartaeci fink, bábakeojér {Kttgslhtipf) és kétszer stílt kéazitési titka. Irta : Kunqnet Juqnes, III. Napol»on ndvari fSszskácsa. Ara 60 kr. Disxes r.^kath. imakönyvek. Mennyei Manniskert, 8-rétO, főzve 1 frt. Félb5rb«n, tokban 1 frt 20 kr. Kgé*s borben, tokban dnom aranymetitássel 1 Irt 80 kr. Egész b5r aranymetszés, csat és kereazttel 2 frt 80 kr. Zsrgebírben, csat és disaitéssel A frt. Finomabban készítve S frL 8e!y*m- vagy bársony. kötés aranymctsaéuel dissitre 8—10 frt ; Jíennyti M_aanaskert,l finom papírra nyomra, 12-rétll, bat kitüní acsél-| Ldvösséf Usvéay, | raotsicij képpel. Ssioyomatn csEtnlappal. Negyedik 8Ístos lelki vezér ) kiadás. Ara ISsve 1 fit. FélbSrben, tokban 1 frt 20 knjezir. Egétx bőr, finom aranymetltéi él tokban 1 frt 80 kr. Aczélkereszt és csattal 2 frt 80 kr. Zargebór díszítéssel 3 frt 40 kr. Finomabb kiáflitáasal 5-6 frt. Selyem vagy bársonykótés diszít- méuyuyel G—8 frt. Mennyei m&nnáskert, 82-réttt, temérdek képpel dissitve, papirkBtés tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczélkereszt, csattal 1 frt. Zergebffr, disaeaen 1 frt 60 kr. Selyem-binony dissftményiivel 2 50. Egyházi éackköny, kötve 60 kr. HfM-fckomáromi emlény, kötve 40 kr. ¦* Kis Ilózsiakert, ketrs 30 kr, araajmetsséssel 60 kr, kereszttel 80 kr. További mindezen ímakBnyrek frucsia bőr, bársony, csont, elsfiat-csont és krUiálkOtésbea 3 frttól 15 frtig. IV HALLATLAN OLCSÓSÁG! *W Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzáf illó levélboriték. 3. egy teljes doboz kitttnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. G. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlő-gummi 10. egy szép jegyjéfekönyy aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt és ú kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postautalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. HUSZONKETTEDIK ÉVTOLYAM •6318 sz. SALAI KÖZLÖNI MAE0ZHJ8 4-én 1883. x VII. 883. Pályázati hirdetmény. tárgyalási határidő f. é. és 104 dohánv kísárus 103,569 kilogrammot tett ki. A keszthelyi dobányfó\'árudának kezelése üresedésbe jővén, ennek betöltésire zart Írásbeli ajánlatok atjan márczius hó 20-ára reggeli 10 órára a soproni m. k. pénzügyigazgatóságnál kitiiz.-tik. Ezen föárudához (melynek átadása f. é. márczius 29-én fog eszközöltetni) a süin-gi és tapolcai! d hány nl.írus van az anyag-beszerzés végett utalva. Ezen főárada összes forgalma 1882. évben 179,0(59 frtra rúgott. • A dohányanyag összes súlya.............a burnótra nézve 232 klgr. a pipadohányra „ 72,953 „ a szivarokra „ 80,384 „ Összesen A 179,069 frt forgalomból esik 1) a keszthelyi főárudára . . 73,957 frt. 2) az evvel összekötött kisárudára 4,947 , 3) a sümegi alárudárn . . . 42,617 „ 4) a tapolcai „ ... 57,548 „ A keszthelyi föáras köteles a sümegi doháuy-alárusuak járó l.Vi.V.-Dyi és a tspolezai alárusnak 27«7.-nyi kezelési dijt saját kezelési dijából fizetni. Az anyag beszerzésére nézve a keszthelyi faárun a n.-kanizsai m k. dohányáruja-raktárhoz van utalva. Ajánlattevő köteles hatezer (6000) frt összegnek megfelelő anyagot tar\'.aui; ugy hogy azt cMakis kivételes események folytán azabad neki igénybe venni, azonfólül köreles még a megfelelő anyagkészletet a sümegi és tapolczai alárusok, valamint a hozzá utalt kisárusok ellátására tartani. Továbbá köteles az ajánlattevő a fönti 6000 frt összegnek megfelelő 10%-nyi bánatpénzt akár készpénzben, akár a tőzsdei árfolyam szerint elfogadható állami értékpapírokban letenni vagy ennek történt letételét valamely k. pénztárban, nyugtával igazolni. A fönti 6000 frt kikötött anyagértékre nézve kellő biztosítás mellett hitel is engedélyeztél ik. a melynek igénybevételét a legkedvezőbb ajánlattevő a fönt kitűzött tárgyalási idő után 48 óra alatt köteles bejelenteni A zárt írásbeli ajánlatuk az alábbi iniuta szerint 50 kros bélyegen állitandók ki és a bánatpénz vagy ennek letételét igazoló nyugtával és egy helyihatósági erkölcsi bizonylattal ellátva, legföljebb f. é. márczius hó 20. reggeli 9 óráig a soprmí m k. Péuzügyigazgatóság főnökéhez nyújtandók be, hol is azok ugyanezen napon, reggeli 10 óra ntán tartandó nyilvános tárgyalás alkalmával fölbontatni és tárgyaltatni fognak. A főáruda kezelésével összekötőit költségek és teendők minden pénzügyőri biztosságnál létező ez érdemben fönnálló szabályrendeleti füzetből kivehetők. . • / . , - . , Ajiuilaü minta. Alulírt késznek nyilatkozom az általam ismert föltételek és kötelességek mellett a keszthelyi dohány-faárudat! . . . (számmal és betűvel)\'/, százaléknyi ellátási díj élvezete mellett átvenni. v _ A pályázatban kivánt bánatpénz (esetleg nyugta) és bizonylat ide csatoltatik. k Kelt.......... 1883 ........hó ... . napján N. N. aláírás. Végre megjegyeztetik, hogy az eddigi doháuyfőárns a dohány- és szivarküiönh-gességí áruda kezelésével is meg volt bízva és hogy ajánlattevő a nagyméltóságú m. k. Pénzügy Ministerium engedélye mellett ezen áruda kezelésével is lesz esetleg megbízható. 8l6 M. kir. pénzügyi Igazgatóság. Sopron, 1883. február 26-án. „AZIENDA" osztrák-franczia elemi- és baleset-biztosító társaság= „AZIENDA" osztrák-franczia élet- és járadék-biztosító^ társaság. IsriUPKST. 1883. évi február hóban. T. cz. Van szerencsénk a t. biztositó-közönségnek tisztelettel jelenteni, hogy a föntnevezett két társaság NAGY-KANIZSAI FÖÜGYNÖKSÉGÉT Sartory Oscár úrra ..... ruháztuk. Az „Azíeuda" elemi és balesetbiztosító-társaság részéről ezen főügynökség tőlünk nyert fölhatalmazása határain belül, annál benyújtott biztosítási-ajánlatokat önállóan intézetül el és azokról a biztosítási kötvényeket SARTOKYOscár főügynök nr aláírásával bocsájtamlja ki; továbbá jogosítva van az „Azienda" élet- és járadékbiztosító-társaság részére közvetlenül és helyi- vagy mozgó-ügynöke! által életbiztosításokat közvetíteni és az azok után já ó dijakat beszedni. A főügynökség elfogad mindennemű biztosítási ajánlatokat, u. m. a) tÜzKcéLZ* ellen épületescre: árukészletekre, bútorokra, cséplőgépekre és mindennemű torménykészletekre. b) Jégverés ö.ltal ónozandó KaroK ellen. c) az omtjer életére minden módozatban! 83(5 2-3 Kérjük Sartory Oscár főügynök urat biztosítási ajánlataivá\' megtisztelni és maradunk tisztelettel „AZIENDA" „AZIENDA* osztrák-franczia elemi és baleset-biztosító társaság osztrák franczia élet és jiradék-biztositó társasa); magyarországi képviselősége: magyarországi képviselősége : LICHTENBERGE8 m. p. THALY m. p. THALY m. p. Hivatkozva a föntebbiekre, van szerencsém tisztelt üzletbarátaiinnak és azon biztositó-üityfehimnek, kik eddig ís becses bizalmukkal megtiszteltek, tudomására hozni, miszerint a „Fonciere Pesti biztositó-intézet" föügynöksétrétöl saját elhatározásomból megváltam és a föntnevezett társaságok n a g y-k anizsai föügynökségét jelentékenyen kitágított hatáskörrel és jogokkai mától kezdve átvettem és Kállai Nándor ur a titkári teendőkkel megbízatván, ezentúl t. biztositó-közöeségem fokozott igényeinek teljesen megfelelni, biztosítani kötvénye ket önállóan kiállítani és a lehető legkedvezőbb fö\'.tételek.-t és díjtételeket nyújtani képesítve, vagyok. Fölkérem fehát a t. biztosító-közönséget, eddigi ügyfeleimet becses bizalmukkal engem, mint az „Azieiidn" föügynökét is változatlanul megajándékozni és minél szá mosabb ajánlataival megtisztelni. Kelt Nagy-Kanizsán, mint fönt. Mély tisztelettel A. NAGY -KC A 3N7 Z Z S A. I PÖÜGY.MÖK8ÉQ: Kállai Nándor, Sartory Oscár, titkár. főügynök. Nno-Kiaizaia, nyomatott l kiaió telajionos W.jdits József evorsaaitóUn. Melléklet a „Zalai Közlöny" 18-dik számához. nél levő leveleiben : aem gondolhatom támadásának mis okái, minthogy bennem gyanítja* sksnda\'.osos csikk író ját és nevének óceárlóját. E megtiszteltetést sem nem vártam, sem meg nem érdemlettem tole. 1676 !k évben, midőn a muraközi kérdés mikénti eldöntésére aa érdekeli főtisztelendő püspök urak Budapesten öisiejőttek : én nyiltsn, nevem alai\' áfával mondottam el indokló nézetemet május 30 ác a Ilonban, ebből tán meglehet gvőződve és nagyon kérem, legyen is meggyőződve, hogy, ha akar opporto-nitsnak, akár szükségesnek találtam volna a hozzá szólást: most se bújnám a névtelenségnek védő leple alá, Ezért és mivel ily fegyvert használni nem szoktam : kereken vtsszauta-si\'um e gyanúsítást Igaz. 1876. év\'.ől maigsok pium deeiderium n.ent füstbe, de kstlö — melyüket a képvisel Andaban mondott beszédemben lelkem mélyéből hangsúlyoztam — valósait; t. i. hogy Magyarország elemi !ski 1 iban a diplomatikus magyar nyelv legyen köteles tantárgy, és hogy .Muraközben a nép nyelvén tartott és Magyarországra vonatkozó könyvek használtassanak iskoláinkban, az általunk nem értett és a Jelasics aera alatt reánk erőszakolt eágr ibi illír könyvek helyett, melyek Horvátországról be szélnek Zalamogye gyermekeinek. — Amaz előbb megtörtént, ezt pedig kies l előbb határozta el a budapesti és niogyoi kiküldöttségazegyházívai együtt C-ákiornyáu. Ilyesmi érdekel engem akkor és érik-kel ma is, de nem az, hogy Nt. h. plébános ur Czizmaziának, vaj^j "Csíze-in-mí,inak írja m»gát- MOLNÁR ISTVÁN érd. esperes plébános. A soproni kereskedelmi és iparkamara koréból. s i •.. tStUf. Hirdetmény. A déli vasultársulat gabona-, lisztes hüvelyes veteményekb\'l álló küld-m\'nyékért, melyek a bula-, Csáktornyái , murakeresztur , barcsi-, Székesfehérvár-, c- snprun kaair*aí vonalakon és Siseken l\'-ladainakés melyek h klagenfurti-,mülil-b -chí- éa fran/erisíesio-arioi vonalokon lek vő aiturnás-ikra rendelvék, a forgalomnak a puszt\'Tthsli vonalon való meg-, nyitása napjától 1883. május 17-ig kü j iöDÖscD mérsékeli dijté\'.elekfognak életbe léptetni, Áronban kell, bogy a tiroli állomásukra teádéit küldeményekhez a] tiroli országos választmánynak (Laudes-[ Augscbus) bizonylata, moly szerint az illető küldeménynek pot tomentos bevi- | tele megengedtetett és a karinlhiai állo-másokra rendelt küldemények éa ka-rinthiai csásr. kir. országos elnökségnek l Landespr&sidium) bizonylata sdaasék. Ezenkívül megkirántatik, hogy ezen utóbbi küldemények a ksrínthiai csáss. kir. országos elnökséghez, ennek köze geihez VBgy a klagenfurti .pntriotiaoher Frauen-Hilfsvereín"-bez czimizve legyenek. Az illető kivételes dijiételek kocsi-éa kilométerenként következők: A feaotemlitett magyar vonalak\' tói, kivéve a mura keresztúri, kotturii, krsljoveczi és csáktornyai állomásokat és a siseki állomástól a klagenfurti állomásra bezárólag KJeblaoh-Líndíg 18 =, N., Greifenburgí állomásra bezárólag Welsbcrgig 17.,, N.. Olangi állomásra bezárólag Müblbachig 16 0 N., Frautens-festei állomásra bezárólag Blumaníg 16.„ N., még ie Bozeni 14.s N. A Bo zenig számítandó összes vitel díj változatlanul valamennyi lejebb fekvő állomásokra nézve ia bezárólag Arióig számíttatik. A greifenburgí, olangi és bozeni állomásokig felmerülő összes viteldíj az előttük fekvő állomásokra nézve ia annyiban alkalmaztatik, a mennyiben a számukra megállapított egységlételek és távolságok alapján kiszámított viteldíj olcsóbbnak nem mutatkozik. Ezen dijakhoz számíttatik még a kezelési dij 100 kiló ntán 2 krjával és a magyarországi szállítási adó. Sopron, 1883. február havában. A kereskedelmi s iparkamara. Hírek. egész társaságból, mint a folytonos érintkezés eredménye. Világoa tehát, hogy ama majmok, melyeket Őseinknek nevezhetünk, midőn beszélni kezdtek, vagyis midőn azun voltak, hogy emberekké vál-jauak, már nagy sz\\mban [éleztek éa igy az emberiség nem egy emberpártól származóit. Eszerint a azó azoros értelmében ősnép ala\'t sem Ádám és Éva együtt maradt unokáit, hanem az említett, cnibcrceoporlot érijük. l)e íme, ugy érzem, már magam is be\'ej illem a híteti^nségbn. Ha már benne vagyok, s ha már az Ősoépbez jutattam mmdegy. Engedje meg az olvasó, hogy a fölvett hangon folytassam kissé a beszé\'getéet az ősnéprŐl. * Mikor tépett (öl, hol volt a közép P\'mt, ahonnét az egész világra elterjed oly kérdések, melyekre a taooss íny jelen állása mellett határozottan válaszolni nem lehet. Én sem akarom niegkisé. len: azt amivel hozzám képest óriási emberek nem boldogullak. Át togok röviden futni azon nézetek főbbjein, melyek történ "Imi, nyelvészeti vagy természettudományi alapon állva, a müveit világban régi idők óta s-jelen korig egymásután uralkodtak. L Alig van va\'ami nehezebb, mint a leszármazásnak és annsk kutatása, miként müy ulon jutottak át a hagyományok ét az eszmék egyik néptől a másikhor. Visszavezet ez » társadalmak aezdetéhez és e kezdetbe behatolni nem lehet. Innét magyarázható a nagy ingadozás »z íly f«n(os kérdések közöl: a tudomány forradalmai csaknem rohamosabbak, mint a politikaiak. Amit ujboldkör meg nem dönthető igazságnak tartottak, ast a telő ho\'d már képtelennek éa nevetségesnek tüntette föl. Mégis van a rendszerék .ez ellentétessége közepeit egy meggyőződés, mMyhetr az emberiség úgyszólván öáztön-azerülrg rsgaazkodott az, hogy a Kelet a műveltség bölcsője s ennek folytán as emberi nemé ís, mert természetesnek látszott, hogy a legrégibb . műveltséget a legrégibb népnél keressék. E bit már aa ók-irban fe\'tünt, noha ellentétben áll a népeknek az autnehtooiára való igényeivel. A görögök, a leghiubb emberek, vallásuk, művészetük, liiozofiájuk forrását m grögzötten oly népeknél keresték, me- — Győr és rldeke árvízkárosultjai szeres esetlen helyzete könyörületre hivja fel az emberbarátokat, Nagy-Kanizsa város képviselő testülete is áthatva ezen nemes érzelemtől, 18S3. évi január 23-án tartott közgyűlés elhatározta a hivatalos gyűjtés megindítását, ennek folytáu tisz telettel fölkérjük városunk polgárait az adakozásra. Nagy-Kanizsán, 1883. január 2S-áu. líabóchay s. k. polgármester. Idáig adakoztak : A város közönsége 200 frtot, csizmadia ipar társulat 10 frt.. Mülovartu-lajdODOS 10 frt. Karczag B. és S. 25 frt Guttmann S. H. czég 25 frt. Ebenspanger fiai 15 frt. Weisz Maiió 10 frt. Grünhut Fülöp ís fiat 10 frt Plihál Ferencz 2 frt. iíchercz Engliindcr 5 frt. Máj Mátyás 2 frt. Blaa junior 1 frt. Zerkovitz Zsigmond és társa 5 frt. Fárnek Kálmán 1 frt. Hirschel Ede 5 frt.Kuorczer Károly 1 frt. Sommer József 5 frt. Roseufeld 3 frt. Fesszelhoffer 5 frt. Komlósi Ferencz 1 frt Neumann 1 írt Eisinger Henrik 5 frt, Rosenberg Ferencz 2 frt. Killer Tivadar 1 frt. Weiser József 10 frl.nagv kanizsai polgári egylet 20 írt. Píaff József 2 frtOllop 2 frt Presz burger Anna ó frt. Weisz H. 1.2 frt. Less rter Heinrich 5 frt. Eisinger Xanette 1 frt, N. X. 40 kr. Kilik Ferencz 2 frt. Szigritz Kobert 1 frt. Összesen 399 frt 40 kr. — X.-Kanizsán 18S3. február hó 24 én. — TJjnemn u tezakö vezé s. Az iskola- lyeket barbároknak tartottak, azt hitték , hogy szellemi műveltségük elsÓ csiráit egyplomíak, phaeníciaiak éa éa lydusok-töl nyerték. Midőn :iz óvílág hanyatlásakor a pogányok utolsó gondolkozói a hilelvoket filozófiai tanokkal akarták ösezekötni, a keleti bö\'cseséget minden bit, minden tudomány azent forrásaként magasztalták. Az emberiaég sej\'é, hogy a kelet, a honnét jó az élhető napvilág, fog néki uj erkölcsi életet adn>. A nyugati világ törvényévé válván, a kereszténység vallási tekintélyt adott amaz érzetnek, mely ösztönző az embereket, bogy Ázsiában lá.-sik első székéi és kiinduló pontját nemüknek és műveltségüknek. A zsidóknak Európa által az emberiség hiteles évkönyvei gyanánt tisztelt szent könyvei arra tanítottak, hogy apáink a kel tn-sk egy áldolt táján laklak, bogy iaten már nékik kimutatta az Összes nemzeteknek a patriarchák ke beléből, mí t közös ku főből leendő származását. Mindnyájan részül nyerték az isteni szó ajándékát, de az igazság az emberek nagy részéről elhomályosult, hogy megőrizze a drága hagyományt, isten külön választott egy törzset, mely hibái daczára hü maradt magsa hivatásához. A zsidók voltak tehát az ősuép, a biblia forrása vallásunknak és ezellemi éltünknek. Igy keletkezett az első nézel az ős-nép 01, az emberi nem kezdi tóról. Mivel a szent könyvekbe veteti hiten alapult, megdőlt, mihelyt a szabid gondolkodás támadásai é* as orientalistát; komolyabb kutatásai a biblia történelmi tekintélyét megsemmirílék. Hogyan fűzhető a héber hagyományhoz Egyp\'om, melynok társadalmi szervezete a vizözouön tul kezdődik, Zoroasler, aki vetekedik korra Mózessel, az európai inénak, melyek a sana-kret népben.testvért találtak, mig a babér néphez semmi kősük? •Azonban asósnép e>zméjemás, moly gyökeret vert, zl héberektől való származást félre tévén, a tudósok áz emberiaég uj családfájának kutatásához fogtak. A\' keleti dolgokat illető nagy tudatlanság következtében a legkülönösebb vólemd nyek hitelt találhattak. Alig hihető például, hogy Bailly, alizennyolczadík század egyik legtudósabb csillagássa az ösvilá- utczábao, az ujon épült hitközségi ház előtt egy egészen uj nemét tapasztallak az utczakörezéssek. Az építkezés közben elszórt tégladarabok u. i. az utczára do-báltatváo, a sárba fagytak, s most a publikumnak gyönyörűségére ott díszelegnek, igén-én az arra kocsikázónak nagyböjti penitentiatartást és hirdetvén mérnöki hivatalunknak a munkatakarékoseág terén kifejtett páratlan genialitását. — Erdösy Engenla, városunk szülöttje, az európai hírnévre szert teli jeles színművésznő — amint értesülünk — a hannoveri aReaidenz-tbeaterB-be szerződtetett igen előnyös foltételek mellett, őszintén örvendünk, hogy derék művésznőnk mindinkább meghódítja a külföldet. Vajba azép íörekvésénok éa tehetségeinek az édes haza földje ia adhatott volna vagy adhatna elég térted tápot! — A tűzoltók őrtornya már tel jesen reparál tátott. Ez vatöbtn dícaéns tőre válik derék tűzoltóinknak, bogy a bajon felszólalásunkra oly gyor.an segítettek. Például 8zolgálhatná bizonyos .emeleti nagyságoknak" — ha ugyan a Lallási képesség mindig egyenes arányban volua náluk a hallási szerv nagyságával. — Olvasóink figyelmet felhívjuk ifj. Apáthy Istvánnak „Tárcsánkban" megjelenő jeles munkájára. A szép remó nyékre jogosító tehetséges fia kI erőt, kinek a fővárosi szépirodalmi lapokban is jelentek már meg figyelmet keltő munkái — sikerült állandó munkatársul megnyerni. — BA nagy-kanizsai tiszti őnse; gélyezŐ szövetkezei" feb u*r 28 án tartott ülésében a lemondás folytán Üresedésbe jött elnöki állomást betöl\'ötte. Elnökül megválasztatott Nyuly György, .távíró-tiszt 142 szavazattal. Ugyanezen Ülésben elfogadtatott Nyuly Györgynek abbeli indítványa, hogy a szövetkezet kebelében egy olvssó-ogylet ezerveztes-»ék, A módozatok megállapítása és az alapszabályok kidolgozása czéljaból egy 25 tagú bizottság kűlde\'ett ki. — Ablakbeverés. Mult számunkba elkésve vettük a hirt, hogy Hoffm.tnn Mór helybeli tt>nárnak,s „Zala" támazer-kesztójéoek kinizaiutezai lakásán éj jel féltizenkét órakor ismeretlen tettesek az ablakokat beverték. — Az itteni Ízt. hitközség álul megválasztott uj rabbit, Keumannt, a napokban avatták rabbivá Budapesten. — Az ünnepélyen jelenvolt Trefort zVgoaton is. Okmányát nemzeti szinü azalagon nyújtották át nekí s ő igen ezép beszédet tartott ez alkalommal. A dolog azért történt oly nagy ünnepélyességgel, mivel az „izr. magy. rabbikép2Ő-intézetu-beu Neumann az első képesíteti. — Utczáilik már annyira, a menynyire csak szépülnének és a rajtuk történő lábkitöréseket kivéve, hát a kró- got Plató A tl a ralisában látta. Igazán mosolyognánk keli azon komolyságon, meiy-lyel az Atlanti* lakásait Ázsia nagy feu-sikjára teszi. Megmagyarázandó, miként volt képes oly sivár föld az emberiség gyermekkorát gondozni és magas műveltség székhelyévé válui, Bailly föl\'o szí, hogy egykor mérsékelt éghajlatnak Örvendett a mai zordon bomokpuszta, sőt nem haboz a Hesperidék kertjét és a paradicsomot is a sark közelébe ültetni, ahol ma a bolygó iramgim alig talál némi csekély zuzmót igénytelen élte föntartá aara, Bailly rendszere nem volt egyéb szellemesen kifejtett képtelenségnél éa mégia, bár rövid időre, nagy körben elfogadták. W Joaei, egy hírneves őrien-tia a tizt » megjegyzés-, tette reá, hogy a tájak, ahol sz indus, perzsa és görög köl-tők által megénekeli csodákat kereste inkább hasonlítanak s borzasztó polcol székhelyéhez, honnét a költő meg a reményt is száműzte: Laeciate ogni spe ranza! Ámde ugyanazon tudósok, akik az ittlantiot nevetségessé tették, egy uj nézetet állították föl, mely kedvező fo gadtatáa után, ma már a tudománynak a találgatás által okozott számtalan té?e dése köz*, foglal helyet Midőn a sanskrit irodalmat a tudós világ előtt feltárták, világoa összefüggés tünt fö| az európai nyelvek és a bramiuok szentelt nyelve közt. Másrészről az orientalisták betüsze-int vették ama számtalan évkort éa korszakot, melyek as ind történetet a teremlésig föl látasoltsk rínni. Nem kételkedtek többé, hogy a műveltség gyökerei Indiában vannak, az emberiség bolcsőjébon; hogy innét terjedt szét a világra indián, szerecsen, pápua egyaránt, Eg ptom telepítői Brámát imádták, a görög aokialcnüség nem egyéb, mint töredéke egy n G ¦n-g&s partján keletkezett általánosabb éi tökéletesebb rendszernek, filozofra Pytba gorca és Plató kapcsán a brnminoktól eredt, a chinaísk, e különös nép, Indiából vándoroltak ki, a germán fajú nemzetek nyelvükön viselik ind eredetük ki-nyomatát, a mexícoiak, petui»k a rana krit törzs unokái, W. Jon<-e rendszerét, mint ccáfolhatlao igazságot fogadták el. De India nem sokáig msradt as ősaéc- nika is hallgat felölök: hanem azután mentsen az Isten minden adózó vagy nem adózó polgárt a .Honvéd" vagy a ,Rákóczy-utczába" téveledoi, mert ott bizony könnyen megeshetik rajta, hogy megtalálja Lispét Nagy-Kanizsán. — Hymen. Beck Arnold keszthelyi lakos, vendéglői, Dományi Ignaos kedves leányával Bertával Gyöngyösön jegyet v tltott. / — Rendőri hlr. A f. hó 1-ről 2 ára átmenő éjjelen a rendőri őrjárat egy tényleges szolgála tbeíi honvéd tizedessel találkozott, ki batyut csípelt. A rendőrségnek ez feltűnvén, megállította, kimotozta éa több ruhadarabot talált nála. Gyanúsnak tűnvén fel, letartóstatfá s reggel átadta az illető parancsnokságnak ; ho! azután kiderült, hogy az illető a ruharaktárból a berukkoláa alkalmakor ott elhelyezett polgári Öltönyöket lopta meg. A legeredetibb sz, hogy ezen egyénnek szolgálati ideje nemsokára lekerülvén, egy nappal előbb folyamodott a helybeli kapitánysághoz rendőri állomásért. Hanem persze a rigorosumot egy kicsit furcsán tetle te ezúttal. — A kémenytüzek Keszthelyen különösen s legnagyobb szélvész idejében igen gyakran ijesztgetik a békés lakosságot. Nem tudjuk ki az oka ezen csak hanyagságból származható gondatlanságnak, a házigazdák-e? vagy a kéményseprők ? Jó volna ez utóbbiakat kötelességeik pontos teljesitésére a lehető legnagyobb szigorral utasitni. — Gyújtogatás gyanúja miatt egy csavargó szolgálót tartóztattak le Keszthelyen a a vizsgálat teljesítése végett a kir. járásbíróságnak átadták. — Bíkalon. (B-ranyam.) k szíjgyártó neheztelt a tanítóra azért, mivel a tanító megbántotta az ó barátját, a boszut forral. Nyíltan nem mert a tanítóra roisz.it mondani, mivel tudta, hogy a tanító először Ís köztiszteletben ál), de meg azért ia, mert léit, bogy alaptalan rágalmazása miatt meglesz büntetve. Hogyan bőszülj* hát meg magát! Sok tépelődés után eltalálta az alkalmas módot. Egy napon beállít Tófűn a komájához, s attól, ugy beszélgetés közben kérdi, hogy mi a neve a dunántúli ág-és Superínt.-n-denanek s hol lakik ? A koma sem tudta, azért elmegy tanítójához s attól kívánta megtundoi. Meg is tudta, s közölte a komával. Ez kapja magát, s ír egyenest a Superintendenshes levelet, melyben a tanítót a legaljasabb rágalmakkal illette, e kérte, bogy mozditea el. A levél alá oda irta nagy bölcsen: „A bikali község nevében." A Superintendens azonnal átlátta, hogy itt csúf rágalmazóval van dolga, miért is leküldte a levelet az espereaég utján a község lelkészéhez azon utasítással, hogy próbálja felfedezni a tettest. A lelkész átmegy Bikáira, elhivat pár elő kelő embert; megmutatja nekik a levél borítékot a a pecsétet. Az egyik azonnal felismerte a pecsétről, hogy ez a drágalátos szíjgyártó pecsétje. Most elküldtek egy embert e kéréssel a szijgyártóbox, bogy czímeztesaen egy pénzes levelet vele s ütwse rá a fierwétjét. A szíjgyártó engedett a kérésnL A czímzett s lepecsételt levelet összehasonlították r. Superinten-denshez írott levéllel s igy az írás mint s pecsét egy volt. Elhivatták ó kelmét, ki is minden teketória nélkül as összegyűlt gyülekezet előtt bevallotta nemtelen tettét. Az aljas rágalmazásokkal telt irat át van adva a bíróságnak s a rágalmazó elnyeri méltó büntetését. — Megfagyott. Aparon (Tolnám.) a napokban egy öreg embert találtak a malomárokban halva. A vizsgálat kiderítette, hogy az illető teveli ember, ki a lengyeü erdőből favételről jöt\', eltévesztette eeto setétben az utat, s kimerülve az árokba eseti, honnét nem tudott kivánszorogni, a igy megfagyott, nem vizbefu-ladt, mert az orvos konstatálta, hogy viz nem volt belső részeiben. Gyászhír. A kővetkező gyászjelentést vettük: Vindornyalaki és bertelendí Hertelendy Ferencz mély tájdalommal tudatja maga, ngy nővérei, Iréné férjezett Töreky Aladárné és gyermekeik Leontine, Iván, Margit, Irén — ea Rózsa férjezett Koller Istvánná és gyermekeia Irma és Vilma ntvükbeo, nagyanyjuk illetőleg dédanyjuk Vindornyalaki és Hertelendy, özv. Hertelendy Károly né s Ül. nedeczei Nedeczky Teréziának foivó 1883-ik évi február 27 én délelőtt 10 é* fél órakor életének 91-ik évében, a halotti szentségek ájtatoa felvétele után végelgyengülés ben bekövetkezett ¦ [hunytát. A megboldogultnak hűlt teteme folyó éri márczius hó 1-én délután 3 órakor fog a le«.-tomasi családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő áldozatok pedig ugyancsak L -Tomajon a kegyúri templomban márczius 3-án azombaton délelőtt 10 órakur fognak a mindenhatónak bema\'altatni. Aida* és Béke Hamvaira! A YigykzatlaJiságkövetkezménye. . Kia Máoyokon (Tolnamegye) egy molnár \\ lefaucheux-fegy véréhez való tölténytakart íké-ztteni. Hogyan — hngyannom a töl-{téuy készítés közben elsült, s az egész lövés a szerencsétlen arczáb* ment; a korán érkezeit orvosi segély tán belyreál-;j lítja még. Irodalom. (E rev&t alatt megemlített munkák Kaej-KsniKsán WajŐits József k&nyrkeresckeá.ébea kaphatók vsgy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordaltival pontosan esz-kfittTtetnckO — „Az orszig-TIlag« február24 iki száma pompás ílluszlrátiókkal (csupa kitűnő fametszett) s mint már megszoktuk, tartalmas, váloga\'ott szöveggel meg- nek széke. Mihelyt ujabb tanulmányok ngy régibb hagyományt ismertetlek meg, melynek a brámai csak levált ága, Rolh és nyánkán igen sokan a zend népet tették ősnéppé. E ragyogó föteevések miham*rcser ben hagyattak.Belátták,hogy a brsmínok képzeleti időszámítása éppen nem biz\'os alap az emboriség története számára. Minél inkább behatoltak a kelet ősviiá gábs, a nyugat gondolkodásával aunái ellenkezőbbnek, sőt mondhatni ellensége sebbnek látszott India szelleme; nem találva föl érzületét, törekvését az álmok és a tétlenség eme világában, Európa még magára nézve is tagadni kezdte a rárótt leszármazás\', noha ma már bizonyos az iodogermán név alatt összefoglalt népeknek a aaoskritbólvaló leszármazas*-Chína bővebb tanulmányok után még Indiánál ia idegenebbnek találtatott Egyplom, kiemelkedve sírboltjaiból, oly régiségre tart jogos igényt, mely fölülhalad mindent, ami bizonyosat tudunk Iodia eredetére nézve. Így dőlt romba egymás után as ősvilág minden épülete. A nyújtott rövid áttekintés mutatja, hogy a történelem semmi világot nem tudott vetni aa óenépkérdésére. Humboldt maga igy szól Coemosában : , A történelem, amennyiben emberi bizonyítékokra támaszkodik, nem ismer őanépet, sem a műveltség elaő székhely ét. Már messze régiségben, as igazi történettudomány által f\\lfödözhető láthatár legszélén látó ntgy kultursi központokat egyidejűleg ragyogni és mint fényforrásokat egymás felé sugározni: Egyptomot, Babyloot, Ninivét, Kasmírt, Iránt es Chinát. E központok akaratlan is eszünkbe hozzák az égbolton tündöklő nagy csillagokat, a végtelen tér örök napjait, melynek fényhatását ismerjük anélkül, hogy néhányat kivéve meg mérhető ók a viszonylagos távolt, mely őket bolygónk tói el vál aaztja. * A legújabb kor tudósai, D.rvínoal élükön, tiaztán a természetrajz és a leietek e lapjára állanak és igy elmélkednek az óenép fölött. Darwin bizonyítja, hogy az rmbernek a magasabb rendű majomból való átalakulása az óvilágban, még pedig, az ember eredetileg gyümölcsevő állat lévén, meleg égtájon történt; bői valószínűnek tartja aztÍ5,h>\'gy Afrikáhaa hol legközelebbi rokonunk még ma is él. A nyelvészek visszautasítanak minden találgatást, mert ssl hiszik, hogy az ősnép töltevése megkívánja egy óanyelv-ir-\'!; létét, ami in \'- még nincs kimutatva. Igazuk van, ha az ósnépbec, ugy mint régebben általában, holmi Őaállamot keresnek ; az állam fogalmához az egyének kifejlett beszélő és szellemi képessége uólkÜIözhetellen. De valójában, ha mi ősnepről szólunk, alatta legföljebb egy állati as csordát értünk, melyet csak a lakhely tart össze. Ennek nyelve valószínűig oly alacsony tokon állt, midőn szétterjedt a földön, hogy a mai nyelvben nyomokat sem hagyhatott. Egy eb. ismeretei is legföljebb csak az Önvédelemre éa az élelem megszerzésére azorítkoztak; mert nem lehet hinni, hogy ma ia léteiő vad törzsek, kiknek csskugyan nincs több ismeretük, őseik képességéből, melyre a lé térti küzdelemben folytonos szükségük volt, felejtettek volna. íme, ily kevés az, amit as őanéprőt tudunk. Az ember természeténél fogva erősen vágyódik a tudásra ; rossznl érzi magát az ismeretlennel szemben ; minden ami titok, nyug\'slanitja és sarkalja. Tudatlansága, mig tsrt, ránésve gyötrelem mely gyönyörnek ád helyt, ha megszűnik, Y mégía sokszor kell, hogy a józan ész mer aéz.elje a hajlamot, bármily nemes, nagyra való legyen is. Vsnnak kérdések, melyeken, mint megoldbatatlanokon, a komoly tudomány túlemelkedik és Őszintén kimondja, bogy ma még fölíi;haladják tehetségét. Kálium a k-rboztatást: .Ember, magad okoztad bajodat- A szentírás legalább körülményesen fölvilágosított őaeid sorsa felől. Te elveted vakmerőn : megérdemled bogy gyötrődj asőtéségben. Viseld békével büntetésedet!* Most tudjuk, bog nem tudunk, meri nem hiszünk, azelőtt nem tudtuk, hogy nem tudunk, mert híltünk. Melyk állapot jobb, as olvasó ítélje meg; re-.frsom. Én megvigasztalom magamat Sokraletse1, kit a Pytbía az emberek legbölosebbjéoek mondott, mert tudta, bogy semmit sem tud. Ifj APÁTHY ISTVÁN. HU8ZONKKTTRDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZIiÖKÍ MABCZIUS 4-én 18S3. jelent. Első csikkét Ötvös (Siiberetein) Adolf a jelest aosthetikusuok magvas csikké „A háborúk festője,\'\' melyben as oly nagy hirű kitűnő\' csaiaképfestó Veret\' ctaginról aj adatokat sorol tol ¦ jnüvé-tzetét aj világításba helye*!. U\'áua Erdélyi Gyula érdekfeszítő • figyelmet lebilincselő novellája a .Noé birkája8 következik, melyet Csáktornyái Lajos csinos rajta: , A ozígány vajda leioyaH ctímü csinos rajz keret. Bemárja a nép irodalmi közlemények sorit Sienkíevitz beszélye: F A fala jegytője." Költemény Koróda Faltéi közöl r Az enmenidáknak" czim alatt. A rendet heti tircsát ezúttal ifj. Ábrányi Kornél irta ¦ essél ast is kifejeztük, hogy a tárcsa oly szép, minő mir rég nem volt, Van még egy kedves vers ,As uszó rózsa" czim ala\'t, mely egy hasonló czimll gyönyörű iametaxet msgyarázatiul szolgál. Kan Melinia „Egy szó a nőkhöz" csimü osikkeoskéjé ben igen meghallgatni való e érdemes figyelmeztető hangokat intéz. Újdonság rovata bÓ és változatos. A lefolyt bél ese menyei, igy az aradi szinház égése, gróf Degenfeld halála s életének méltatiaa, a legújabb művészeti hírek stb. stb. mind bú ven s érdekcseo .megirt sorokban örö-kítrék meg- Kópéiról már szóloMunk. hogy pompás metszetek, most csak felsoroljuk azokat: „A szakálas Bi8in»r\'i.s ,X poleon berezeg kiszabadítása," „A falu rossza," , A liba pecsenye," „Az aszó rózsa," , A kaviár balak," r A cusa féreg." — Előfizethetni Wilekens ós Waidl kiadóhiva\'.alában koronaherczeg ulcza 3. j ss. Elízrietési ára egész évre 10 frt, fél j évre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. — A -Magyarország és a Nagy- j viliig- kitűnően illusztrált és nagybecsű; közleményeket hozó képes lapunk február 25-ikí száma következő nagyérdekü tartalommai jelent meg: Szöveg: Gróf Festetics György, (életrajz.) — Éjiéikor, Költemény. Irta FásztÓi. Viszaemléketé-si-k Szigligetire. Csiky Gergelytől. — Kasztiliai Blanka. — Halász-család a Tisza partján. — Mácsik, a nagyerejQ. Regény. Irta: Mikszáth Kálmáo. — Az est Keleten. — Sarah grólnő. Ohnet György regénye, (folyt) Fordította -Sziklay János.— K»leti szépségek. .— ! Az adorjáni méhek, Beszély. Jakab Ödöntől. — Miért forognak földűnk és a többi égi testek tengelyeik körül? Barky I Gusztávtól. — Kégcszeti újdonságok. \'II. Sch—d J—Ő. — A sarkvidéki buvár-lat o.pjaiukban. (Két Közlemény.) L — Kanadai képek. — A Tuileriák utolsó romjai. — Ssinhás éa zene, — Hírrovat. — Halálozások. — Sserkerkesztői Üzenetek. — Heti naptár. Képek: Gróf Fes télies György (A-czkép.) — Haláaz-csa-\'ád a Tisza partján. — Kasztiliai Bfanks. — Az est Keleten. — Keleti *sép*égek. — A sarkvidéki bavárlat napjainkban, (1)6 képpel. — Oadssicsek Ferenc*. (Arcskép ) — A Tuileriák utolsó romjai- — Kanadai képek, (3 képp-l.) Elótuetéai ára: Egész évre 8 frt, félévre 4 frt, ne-gyedévre 2 frt. A „Pesti Hírlap- politi kai napilappal együtt: Egész évre 20 frt. félévre 10 frt, negyedévre 5 frt, egy hóra 1 frt 70 kr. Mutatványszámok ingyen és bérmentve küldetnek a kiadóhivatal által. CSARNOK. Sétaíovaglas gyalog. Kincs unalmasabb valami, miut a nagy b^jt.! — S- mulatság, *e pénz! Az az bogy mulatság csak kerülne, ha a péns nem kerülné az embert 1 Oihon bójlöa - élei, a templomban böjti predikátió, valóban megnyúlnék az embirarcza, baki nemsegiteoé Knoritzer meg Szigricz konyhájának bőség-s tápláló Tolta : de ez álien meg az auzuny protestál, pogányiággal vádolja az embert és a sok hercze-hurcza között elönti se embert az epe, azt sem ladja mibe ketd-Jod I — Legokosabb, ha megnyergelt az embír búbánatát, s kilovagol rajta egy kis friss levegőt színi, mert hitzen azok a társaskörök ugy teli vannak pipálva, hogy a fiuiacs szagáraszeme orrakuoybe lábnd az embernek 1 Abrázatomba szúrva egy füst Igö hosszúszárú szivart, a verőfény is napon megindulok a sopronyiu czából. Szerte szét tekingetve, min\' aki kedvesét lesi, — hát egyszer látom, b<>gy Dr. X. barátom sebes vágtatva jön szemközt velem 1 Ejb, gondoltam mtgamban, ennek a szegény doktornak in rósz do\'ga lehet, még böjti napokon is hogy megfuttatják betegei, mint ha dupla menagit kapna. .JÓ napot! Jó napot!, tiszteli doktor url Bizonyosan valami fulyos bet-g-hez siet ?\' .Kern biz én, csak bogy fol van hazva a mozgató gép ót már benne vannak lábtim ebben a tempóban és ha caak meg nem fog valaki, nem tudok lassabban járni 1* BJa ugy I" Erre karon fogtam rohanó doktor barátomat éa az én lassabb fttenyem szerint mérsékel teltem lép\'e t, ne hogy bőréből szaladjon ki és szépen megfordítottam utja irányát és as én szivarom irányában iodojlank meg szép lassan mindaketten Megkínáltam egy májlandí Virginiával z aztán ugy füstöltüok akár fceV lokomotív. Kérdezősködtem as egészségügyről, az orvosok jövedelmén*., meg sok mindenről ami csak eszébe ju\'-hat egy embernek, ki szórakozás végett veszi oyakába a várost! Az én doktor barátom hűségei eo válaszolt is kérdéseimre. Egyszer csak a „Fekete sashoz* érünk, midőn röglön iszonyú bűz üti ra«g orromat, kikapom a számból a Virgíniát, azt hittr-m kolduskapcza, vagy épen dynamit lógott benne tüzet, d ¦ megnyugtatott Kísérőm, hogy az csak a város köz egészségügyi intézkedésének a bűze, melynek értelmében a „Fekete sas" ndvarán, nagy sertés hizia\'ds lett föállitva, bogy a szomszéd lakosság betegségben nem szÜ-köldködvéu, az itt megtelepedőit orvosok nagy száma megélhessen. Hát hiszen ez eléggé humanisztikus intézmény I — Hát aztán van-e eredmény e ez intézkedésnek, van-e sok jövedelmük az orvos urálin kV! BDo bogy vau, d liogy van! N«ra segít ezen a kanizsai lakosságon még a pletyka sem, nem hogy a köregészségi intézkedések segítenének, makacsul ragaszkodnak esek as egészséghez, hiába az ellen minden intétkt-dés 1 — Litja ké rem itt az u\'.széleken ezeket a nyilasokat, melyek egykor vas ros\'élylyal voltak ellátva, most azjnban szabadon tátonganak a csatornák fölött, ezeknek az a czélja. hogy éjjel, azok kik b csuletes ember módjára nap lenyugtakor basa oem mentek, benoők kitörjék lábukat; és bár az mczuvüágitás e czélnak készségesen szolgálatár., áll, még sem sikerül a czél elérése, csak elvétve nébn, néha!" Azuián kérem ezelőtt az utcsa sarat szépen két sorjában az utszélcken hal moziák fÖl,de azok a kákán csomót kereső újságírók belebotlottak, pedig es is aikal mas eljárás volt arra nézve, hogy a unp -és szél által kiszáradva az egyes balmoci-kák a levegővel vegyülve az emberek szemébe, tüdejébe kerüljenek, de mosl már kénytelenek ezt a sárgyülemet is az átszeli folyárokba gyűjteni, honnét pedig esős ídŐ alkalmával elmosha\'ja a viz. Aztán a Csengén u\'czának vettük utunkat, hol a vasat felé boladva egyszerre megragadta figyelmemet az ut kél szélén azép rendben álló fatörzsek aoka-sága. Kérdeztem hogy mik ások, talán méterjelsők ? „Nem" felelt tudón bari\'orn, ások valamikor szép, élőfák voluk valahol, ri-a mnlandóságjelséseül ide tettek ültetv« annak példázatán), hogy hiába ülte\'ní n-k helyűkbe élő fákat, a kéVlelhetlea idő végre is megfosztaná koronájától mindannyit s lennének, mint e kerékvető tuskÓK mindannyian hasonló sorsra kárhoztatva. E<v*serre \'.rős ostoréi apasok, .gyi" — .hü" ,hó!- kiabálás vonta magára figyelmemet! Biz az vagy nyolezran mázsa gabonával megterhelt kocsi elé fogott két gebének szóló leczke volt, hogy miért nem állottak be as állat-védegyletbe tagoknak! As ilyen igazságos kapaczitálán ellen pedig kinek jutna eszébe szó*, etn-lni?! Vannak olyan jámbor gondolkozása emberek, akik ast hiszik, bogy mind ex másképen Wz idővel és bogy a oxigleni-c/.ei tó is bo:elIk — hírlapi-csikkekkel — pedig dehogy lesz másképen dehogy telik i bt czíkkel! — A hagyományos régiségek előtt meg kell hajolni minden ki o<.k, aki beléjök nem akarja ütni fejét? „Szerruas doktor barátom, szervusz! Jó lesz hazafelé venni utunkat, mert kezdik gyújtogatni az utczai lámpákat ét bele találunk botlani valamelyik rácsnélküli csatorna-nyilasba! Pál! - Eudapesíi értéktőzsde. .(Koriiz Antal és társa bank- és válloház heti jolenlése.) Bpesl, febr. 23. A pénzbőség egyre nagyobb ará-[ nyokot ölt és véle együtt fejlődik a he üsse |\'és emelkednek az értékpapírok árfolya- j mai. Az európai nagy jegybankok közöl az osztrák-magyar bank volt as egyedüli pénzintézet, mely a hivatalos kamatlábat a tényleges viisony okhoz alkalmazói nem akarta, de tegnap végre ő sem tehetett egycbit, mint követni a uy ugati \' bankok példáját éa kamatláb-jának a váltóüzletben 4%-r*, a lom bardüzleibin 5%-r* való leszállítása által hivatalosa? elismerte az uralkodó pénzbőségei. — De a tSzsdeÜzletre kivi. lóan stimuláló hatatta! bíró pénzbőség mellett még más buzdító körülmények is fennforogtak. így afranczia kormány. Váltság elintézése és a Ferry Kabin-\', ki. nevesé*e nem kis mértékben megnyug. tattá még azokat is, a kik eddig nem hittek a helyzet szilárd voltában. Kent állott tehát u\'jában a haasse fejlődésé nek semminetnü gátló akadály és ha vi^ezatekiolQnk mull heti árfolyamokra és Összehasonlíthatják axokat a maiakkal, igen jelentékeny külötnbséget kell cnsta. látnunk az utóbbiak előnyére. A mi különösen a budspesti tőzsdét illett, ez igen jól volt diszponálva ét egész héten szilárd irányzatban haladt. A nagy baakok részvényei emelkedtek, A msgyaf hitelbanknál a kilátáshas levő 17 frtos osztalékot igen kedvező eredménynek tartják, főleg mert lekin. tétbe veszik, hogy a tavalyi esztendő a nagy pénserÓ*el dolgozó bsnkokra nézve abnormális volt. A páriái tóstdéa ez ugyanis tsraly megbénította a nagy pénzügyi adtokat és nem engedett tért a nagy bankoknak a működésre, A péns-bőség, agy látszik, újra felszínre botit a financzialis op-ratiókat i e tadatnsk tulajdoníthatják, hogy trielrészvények és a magyar leazAmitoló és váhóbank részvényei a rnult bélhez képest jóval emelkedtek. Ez utóbbi intézetnél még as is hozzá járult, hogy négy millió fo rint értékű sranyjáradék van birtoká-ben és ebből ez évre már tetemes nyereséget ma\'athat föl. A magyar járadék papírok éa más állami értékek iránt is nagyon érdeklődőt a tőzsde ós ebben jelentékeny vásárlások eszközöltettek. A raite Conversio folyta\'ásának híre az utóbbi napokban sokat nyert coosbten-tiájában és valószínű, hogy ha a viszonyok olyanok maradnak, a minők m<>it már legköze ebb e nagy operatío újra .::ik. Vasitii értékek éa malom részvények hasonlóképen emelkedtek. Végül a mull heti és mai árfolyamok köztí küIömbaégetkílÜQteti az alanti táblázat: F-br. 16. Febr. 23. Magyír hitelrészvény 291.75 310. O.ztrnk a . 292 60 305.20 4%-os aranyjáradék 8730 88 40 57,-ns papirjáradék 8G.30 85.75 tiaz.-azeg. -orj-gyek K-9.50 110. Magy. nyer. sorsjegy 115.50 118*75 leszámiloló bsnk 94. \'.-O.5.. Fei-lós szerkesztő : BABOSS LÍSZLÓ. E3 "T I ^ 3. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben lefizetni és pedig az 1-ső! {részletet a leütéstől számított 8 napi i alatt, a másodikat a leütéstől számított 1 év, a 3-ik részt a leütéstől számított: 2 év alatt ugy, hogy a bánompéoz az \\ első részletbe beszámítható leend. | 4. A hátramaradott vételár mint) világos adósság után vevő a leütéstől a, végkielégítésig 6% kamatot félévenkint előre tartozik lefizetni, de a szemelt tulajdonjog a vételár % részének teljes ése után bekebelezhető levén, a vételár hátrány arra az eladó zárda ^ javára mint tőke bekebeleztél ni fog renezrendü zárdaépület ebédiö termében! ^^es kamataival együtt s az annak nyilvános, de Önkénytes árverésen el-llieiéa eszközlendö kikebelezés költsége adatni fognak. (vevőt tefhelendi a kívánt bélyegilletö í x .... - \\*éggél együtt. Árverési feltetelek. I 5. Vevő tartozik az újonnan ké- 1. L Árverés alá a n.-kanizsai 775. j S7Ülenfió épületet tűzkár ellen addig sz. tjzőkönyvben levő 8S0/2. hzsz. alatli; biztositaDÍ> mieT a zárda követelését tel-ingatlan bocsáttatik 560 Q térfogattal li^11 kí n^m fizetendi, 10.080 ,frt kikiáltási árban, Q ölenkint\' 6" A tó; Árv. hirdetmény. A nagy-kanizsai szt. Ferenczrendü zárda részéről közhírré tétetik, hogy a nagy-kanizsai 775. sz. tjzőkönyvben tulajdonaként felvett 1 sor. 880 bzsz. a. levő beitelekhez tartozó, a vasúthoz vezető ut mentén fekvő nagy kertrész külön parczellákra mérnökileg beosztva s az alább kitüntetett tért magában foglaló több házhelvre szánt helyek f.! L*aju\' évi márczius hó 15-ik s folytatólag"*11 márczius 17-ik napjain d. u. 3 órakor az alábbi feltételek mellett & szt Fe- 5, 87Ö2 Érk. 1832. decsembsr 8. í. Arv, , kincstári illetéket s & vitellel 15 írtjával számitva. " |Járó bélyegkiadást vevő viselni beszá- ll. Árverés alá a nagykanizsai mitós ^J1 K Á 775. sz. (jzőkönyvben levő 880/3 hzsz.!, . . 7: ^"g. utá" vf°v & a. ingatlan bocsáttatik 426 H térfogatul i {*]ek, Voz^ kfl,,°° adásvételi szerződés 6816 frt kikiáltási árban ? ölenkint íoR köttetni, melyben a vetelárt az ár- 16 frt számítva, verésen ígért összeg fogja képezni, ennetc HL Árverés alá a na^.jranizsai \\^S^ ? I™ ÍÍ^J^Í!*? 775. sz. tjzőkönyvben levő 880/4 bzsz. \'^sel) Ezen szerződés feltételei alatti ingatlan bocsáttatik 324 ? tér ff érveresI feltételek ^aPJ^ Jövendnek fogattal 4860 frt kikiáltási árban H \\letre f , . rje - . , ölenkint 15\'frt számítva. !. 8; a, ^afono* fentartja azon IV. Árverés alá a nagy kanizsai * ^Tw^ flSl*J-l 775 sz. tjzőkönyvben levő 880/5 hzsz.;2:,k & 3 dlk ^ff^Pf ,de a. ingatlan bocsáttatik 255 Q térfogattal WJ?Bf1 2i*JL*^ a l"1??0 3Z6r 3570 frt kikáltási árban ? ólaidat\'^PVSL^\'*. 16 frt számitva. -\' . — 9: *f»l árverező, ki legtöbbet ,V. Árverés alá a nagy^tosiúzsaihg^^^y^^J^g^^ 775. sz. tjzőkönyvben levő 8S0/C bzsz. j s bánatpénzét 8 nap alatt nem fogná a a. ingatlan bocsáttatik 132 Q térfogattal T0™ ?« részéig ktegészitem, minden 2112 frt kikiáltási árban rTötenkint 16 J0gát rSr® H elvesjstondi s így írtjával számítva. \' azon részbirtokra a zárdafőuök tetszése VL Árverés alá a nagy-kanizsai;szenut W0^* leend a feltételt meg 775. sz. tjzőkönyvben levő 880/7 hzsz. a. ingatlan bocsáttatik 337 Q térfogattal 4341 frt kiállási árban H] ölenkint 13 ínjával számítva. VIL Árverés alá a nagy-kanizsai 775. sz. tjzőkönyvben levő 880/8. hzsz. a. iogatlan bocsáttatik 293 Q térfogattal 2930 frt kikiáltási árban Q ölenkint 10 írtjával számitva. 2. Venni, szándékozók a megfelelő hzszámra vonaÚtoió kikiáltási ár lü°/0-ját bánalpénzülaz árverést vezető zárdafőnők kezeihez letenni tartoznak és az illető bzsz. a. ingatlan a legtöbbet ígérő bir tokává leend, de a kikiáltási áron alul egyetlen hzsz. alatti rész sem adatik eL nem tartó vevőt vagy sommás uton perrel kényszeríteni a vételár berkeié sére, vagy pedig minden további eljárás nélkül a tulajdonrész visszamaradott birtokréazt újból elárvereztetni, — a midőn az esetleges vételár többlethez vevő jogot nem formálhat. Az árverés tárgyát képező ingatlanok vázrajza a venni szándékozók által akár a nagy kanizsai szt. Ferencz rend zárdaíő nők énét, akár alulírottnál naponkint d. u. 3—5 óráig megtekinthető Kagy Kanizsa, 1883. mártz. hó 1-éc. Dr. FÁRKEK LÁSZLÓ mint a n.-kanizsai szt Fereoczrend meghatalmazott ügyvéde. A nagy .Kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy G-dinek János kis kanizsai lakos vé^rahajtatónak Boda Erzse férj. Vwjda G>örgynó végrehajtást s-.cnvedő kis kanizsai lakos elleni 61 frt 40 kr. tőke 1880. június 8 lói járó 8% kamatok, 12 frt 50 kr. per, 6 trt 45 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent neveseit kir. törvényszék területéhez tartozó nagy-kanizsai 3967 ssllcvöen A f 1, 2 sor 6619/b és 7357/b hzsz. a. Boda Erise férj. Vajda György né tulajdonául felvett 140frtra becaültszáutó-földsk 1883. évi márczius hó 24. napján délelőtt 10 órakor ezen kir. trvazék irodájában Hencz házánál felp. ügyvéd Faics Lajos v. helyettese közb-jöttével megiartaudónyilvános árverésen eladatni fognak. Boda Ferencz javára bekeble-zett szolgaimi jog épségben maradván. Kikiáltási ára fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételért három egyenlő részletben, még pedig, az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számi tandó 15 nap alatt, a 2 at ngyanattól 30 nap alatt, a 3-at ugyanattól 60 nap alatt — minden egyes részlet után az árverés napjától azámitandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben mégha-tározóit bdyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagykanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál s a n.-kanizsai kir. városi tanácsnái megtekinthetők. As elrendelt árverés a fentirt tjkv-b-n feljegysendő. Az árverési hirdetmény a tlkvi hatóságnál kifüggesztés, agy a nagy-kanizsai városi tanácsnál s a szomszédos községekben körözés és kifüggesztés álul közzététetik. Az ái verés teljesítésére Barts Gy. bir. végrehajtó küldetik ki. s~\' II. Árverést feltételek: 1.) Árverés alá bocsáttatnak a fenf Irt ingatlanok. Kikiáltási ár a becsár, s as ingatlanok a kitűzött egy határnapon a becséron a\'tü is elfognak adatni. 2. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óva dékkepes papírban a kiküldőn kezére letenni. 3 ) Vevő köteles a vételári három egyenlő részletben, még pedig az o\'sÖt az árverée jogerőre emelkedésetői szá-nútve 15 nap alatt, a 2-at ugyanattól 30 nap alatt, a 3-at ugyanattól 60 aap alatt minden egyes vételárrészlet utáa as árverés napjától járó 6% kamattal együtt a birói letétek tárgyában 39425/81 sz. a. kibocsátóit íg. min. rendeletben megbatározott mód szerint a nagy-kanizsai kir. adó, mint letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog brazároittatni. 4.) Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, megjegyestetvén, hogy a vevőnek vételi bizonyítványa az 1881. évi 60. r. \\ ez. intézkedéséhez képest esek \\ z ételben í-Z kiadatni, ha az árverés napjától tzá- \' mitott 15 nap alatt as idézett t. cz, 187 ! § a intézkedésének megfelelő utóajánlat! nem teletik. A birtokbalépés napjától a meg- vett ingatlan haszna és terhei a verőt illetik. 5. A tulajdonjog bekeblezése csak a vételár és kamatainak teljea lefizetése után fog a vevő javára hivatalból eszközöltetni. A kincstári illeték a vevőt terheli. 6 A mennyiben vevő az irvetési fel tételek bármelyikének eleget nem lenn", a megvett ingatlan az érdekeltek bármelyikének kére\'mére az 1881. 60. t. cz. 185. §-a értelmében vovó veezélyére és költségére, bánatpénzének elvesztése mellett ujabb árverés alá bocsáttatik s csupán egy határidő kitűzése mellett az. előbbi becs- illetőleg vételáron alul is el-«dflj.ik s a malaszté vevő a vételár különbözetet megtéríteni tartozik, melybe azonban elvesztett bánatpénze beszámíttatík. Ha az ingatlan az ajabbi árverésen az előbbinél uagyobb áron adatnék el, a vételár többlet a mulasztó vevőt nem illeti. 847 l-l Kir. trvszék, mint tlkvi ha ó>ág. N gy-Kanízsán 18*2 évi dec-. 20. N gy-Kanizsa, \\ *-\'¦\'> márcsins hób&n. Van szerencsém a n é. hölgyvilágot tisztelettel értesíteni, miszerint f. é. márczius hó 1-én Nagy-Kanizsán (főuteza Babóchay-főle báz) egy, az elfibeió osztálynak megfelelő Női ruli \'teremmel egj bekötött ¦¦r divatáru kereskedést njítotum és üztetemet olyként rendeztem be, hogy Nagy-Kanizsa és környékének nagyérdemű hölgyvilága ne legyen a fővárosra utlva, hanem szükségletét nálam lődözhesse. A fővárosnak első r&Qga czégeinél évek során c téren szerzett tapasztalataim, valamint a főváros és külföld tekintélyes ruhater-meiben alkalmazásban volt kitűnő szabásznak részemre leendő megnyerése által azon kellemes helyzetbe jutottam, hogy a legmagasabb igényeknek mindenkor pontosan megfelelhetek. Vidéki becses pártolóimnak mintákkal kívánatra bérmentve szolgálok és esetleges rnhamegrendelésnél egy jól illó derék és ruha-alj-hosszmértékének beküldése teljesen elégséges. Gyászruhákat saját mfiholyemben 24 óra ílatt készíttetek. Midőn végül fölemlíteni bátorkodom, hogy üzletemben a legújabb és legfinomabb ruhaszövetek, franczia tátin, fekete és színes terno, lyoni selyem, csipke, gomb s a háztartáshoz okvetlen szükséges fehérnemüek, valamint a legdivatosabb párisi Modellek (készruhák, felöltők ós esőköpenyek) dús választékban megvannak, azon tiszteletteljes kérelemmel jf A nagyságodhoz, miszerint újdonságaim megtekintése végett, minél előbb szerencséltetni méltóztassék. Nagyrabecsülésem kifejezése mellett maradtam 8+8 1—» ké.i .tolgáj.. KovÉtoa PCaJU NAGY-KANIZSA L.S83. márczius 8-án. E!.f.iltHI ir: epesz ívre......8 frt. fél é\\re.......+ , oe yed évre......2 , L{7V szám kr HIRÖETESEK S hasábos petiuorban 7, másodszor\' 6 s minden további sorért f« kr. SYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek lei Kincstári illeték minden egyes ^Miiéiért 30 kr. fizetendő. Huszonkettedik évfolyam. Lil KÖZLŐIT. A Up kellemi részét illető köziemé-nyek & sserkc&ztűhóz, ¦nyagí részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendOk : S A fl Y - K AN IZSA Wlassicshaz Jtérmeiitcűeii levelek csak frtneii n-.i!t!k.itarfsnktO! fo^iltatnak el. ,Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparb&nk*, ^ nagy-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótestület" a ,nagy-kanjzsai kisded-neveló egyeslüet*, \\ „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni\' kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kübálasz-taiánya* s több megyei és városi egyesület liivataios értesitójo.\' Hetenkiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Sajtó és nyilvánosság. Hogy a városnak hivatalos közlönye nincs, azon nem lehet csudál-kozni, mert addig, amig volt is, addig is csak pictus masculus volt, amelyben soha egy jegyzőkönyvet, sem közgyűlésit, sem bizottságit föltalálni nem lehetett, de hogy amióta a Z. Közlöny e czimtől megfosztatott, még az árlejtések is csak a kapn alá ragasztatnak ki, oly károkat szül a városi közffnségre ugy, mint az egyesekre, a melyet később alig lehet jóvátenni. Tadnnk esetet, midőn egy kutjavitásra lett árlejtés jelezve és hajdúval kellett egy árlejtőt megfogni, azon okból, mert a kapu alá\' kiragasztott — de njságilag nem hirdetett — árlejtésről tudomással senki sem bírt Hasonló eset történt Laky Kristóf m. biz. tag helyének betöltése alkalmával is — amelyet e lap illusztrált is — midőn is a választásról csak akkor értesültek i választők, midőn már egy előre kicsinált terv szerint — majdnem titokban — egy ur meg választatott. Van tudomásunk róla, hogy a költségvetés bőven gondoskodik a nyomtatványok áráról — s arraSOü frt van fölvőve, de hogy auitán a nyilvánosságot igénylő dolgokban azt a közönség érezné is, azt nem tapasztalhatjuk. A levéltárnok utasítva van, hogy semmiféle végzést, polgármes téri engedelem és bejelentés nélkül, ki ne adjon "és ha egyes végzés véletlenül napvilágot lát, bizonyára kérdőre vonják minden egyes hivatalnokot, hogy nem-e az ó révén jutott ahoz a nyilvánosság: a sajtó. Bár meg vagyunk győződve sa-^ ját füleinkkel, hogy a városi tanács nem ád semmit a napi és heti sajtóra — ami elég fájdalmas állapot! — de azt mégsem hittük, hogy a vakandok-rendszer ennyire ki legyen fejlődve manap városunkban. A hatóságnak, az igazságszolgáltatás közegeinek, minden ember nek kötelessége a sajtót: a nyilvá nosságot tőle kitelhetőleg támogatni a közönséget minden egyes dologban fölvilágosítani, a közszellemct nevelni, a közügyek fölötti véleménycserének tápot nyújtani, a közérdeklódó-t ápolni, nem pedig hallgatással, megvetéssel mellőzni, még az eseteket is, a melyekre kötelesség válaszolni. Mi nem bánjuk, dugják be fülüket azok, akik hivatva vannak fölvilágosodott közvéleményt teremteni, nem törődünk vele, támaszkodjanak saját többség által biztosítva hitt hatalmuk reményében az agyonhallgatás és minden nyilvánosnak megvetés-Fel viszonzott fegyverére, tegyék el örökre irattárba azon jkveket, amelyek a közönség érdekében hozattak, fiúkokba a bizottság jegyzökönyveit, amelyekről csak 2—3 ember bír tudomással, gyűjtsék, mint a lepréselt növényeket fascien burokba az alispáni és miniszteri rendeleteket, hogy soha napvilágot ne is lássanak, a sajtó hallgatással nem fogja mellőzni e vakandrendszert az igaz! De a megye, az országgyűlés, az igazságszolgáltatás és minden ága a közigazgatás uak fölvette alkotmányos elvül a nyilvánosságot; s ezt nekik a 19. század szelleme elnézni Lem fogja s ezzel maguknak az illetők a bekövetkezendő események ellen biztos alapot teremteni nem fognak. Kossuth — martyrkint vívta ki az országgyűlési tudósítások megjelenését, a sajtó fölszabadulása^ 1848-ban márczius 15-én, mint a legoa gyobb szabadságot ünnepelték, az önkény és az alkotmányosság közti harezban az utóbb: nyerte el a küzdelem pálmáját és a népnek főnségjoga, a közügyekbei beleszólása elismert jega ma minden nemzetnek, s ebből folyik, hogy meg is kívánhatja, hogy minden egyes ügy a közönség tudomására jusson, s a város dolgairól, a városi közállapotokról nc csak*a*VépvÍseIúk egyesének, de a képviselteknek is legyen tudomásuk. . ..Egy fölfordult világ az, amit a nyilvánosság terén szomorúan tapasztalunk, a képviselők nem ismerik a bizottságban történteket (legfölebb ha eljárnának rendesen, azok, akik egyes bizottságba beválasztanak, arról lenne tudomásuk, ami abban történik.) de hogy egy építkezési bizottsági tag azt valamikor megtudná, hogy mi történt a Laky ur eltávozása következtében üresedésbe jutott elnöknélküli szegényügyi bizottságban vagy hogy ma miként van szervezve a szegényügy stb.. arról — a polgármester uron kívül — nem hisz-szük, hogy még a szabadelvű körben valakinek másnak is legyen tudomása. Most jön május folytán a szavazók névl.íjsíromának kiigazítása stb. isak elvárjuk, hogy lesz-e erről értesítve a közönség, s lesz-e türel-l mük bevárni amaz intézkedéseket is, melyeket a tek. városi tanács .szemelvények" alatt fog meghozni a nyilvánosság biztosítása és íün tartása iránt, de ha mindamellett is, sem a hatóság hivatalos közlönyt nem választana, sem a közérdekű dolgokat közzé nem tenné, akkor is megfogunk még egy utat és módot kísérteni, a mely valószínűleg eredményre vezet, mert a „szabadelvű\'-körtói csaknem várhatjuk a reformot, hogy a saját közlönye a nyilvánossággal is foglalkozzék vagy adatokhoz jusson, midőn a nyilvánosság oly boszantó, oly kellemetlen és a vakandok-rendszer előnyei czélra vezetők ! Nyilvánosságot mindenben ; ez ápolja a bizalmat, a közérdeklődést, a közszellemet, s aki ezt elfojtani akarja szándékosan, az lehet jó mesterember vagy hivatalnok, de nem jó hazafi és polgár! _ A szegényekért. Alig fognak megemlékezni egy ne-nn-s cdztncuek 50 éves jubileumáról mindenütt, mert habár j leseinket és egye* eeinket megünnepelni ma azép és honfiúi kötelességnek ismertelik is — eszmék megfogamzisái s létesitétén^k emlékünnepét kevésbé szokásos és nemes nyilván* tartani. Értem a kísdedóvó intézetek fél százados ünnepét. 1834-ben alakult meg Pesten az első kisdedóvási egylet egy nemes és fenkőlt szellemű hölgy : gróf Brunsvick Teréz fáradozásai következtében, akinek eszménye volt az egész emberiséget boldogítani, tudva, h»gy „a föld mindenkié; mindenkinek van itt levegője napj\\u — se napot a népneveiéiben, s kisdedóvásbau vélte föltalálni. Ez eszmény, jubban mondva e=zme ma Magyarországon oly népszerű s oly jótékony hatásúnak bizonyult, hogy midőn a kisdedóvásasent Ügyéről beszélünk, abban nemcsak a népnevelés, hanem a honszerelem lángját, a magyar nemzetiség talpkövei is foganatosítva latjuk. Aligha van község, mely kisded-óvodával rendelkezni ne kívánna s min den lelkes magyar hölgy büszke, hogy a nemes ügynek pártolója lehet. Városunk is rendelkezik két kis-dedó? ódával, egy drágával és egy olcsóval, de nem rendelkezik togyene-B gye: -mekmenhelylyel — gyermekkerttel. Egy szép eszmével ünnepelhetné meg Kanizsa a kisdcdóvó-egyletek alapításának félszázados jubileumát 1884-ben, egy másik nemes eszme éa szent ügy fölkarolásával, a „gyermekmenhelyek" megalapításával j e r\'ros lakossága, a haza, a nemzet s az emberiség mondana neki köszönetet, hogy a kor kivinalmának, a haladás szellemének áldozva, polgárainak jobb tétét, gyermekeinek szerei elér, a népnevelés ügyÓt ily alakban örökítse meg 1 A kisdedóvó-egyeaü leihez ia van kérésünk : emlékezzék meg as elaő egylet alapítójáról, gróf Brunsvick Terézről és annak fenkőlt szellemérőí s az Ulala Pesten alapitott >834-dtki kisdedóvóegyesület félszázados jubileumát Kanizsán egy gyermekmenhely fölállításával igyekezzék megülni 1 Gazdálkodjunk! Hogy ugy az elmélet, mint a gyakorlat mennyire elitéli a fogyasztási adónemeket italában, azt mon- dani egé-zen fölösleges; mert tény az, hogy az adónak czélja az állami szükség le te1; födözésc, már pedig a fogyasztási adónak körülbelül csak egyharmada fovdittathatik e czélra, mivel annak kétharmadát a kivetési, beszedési és ellenőrzési költségek emésztik föl. Emellett nélkülözi még az arányosság és méltányosság alapelveit is,- súlyos c-apást mér a nemzeti vagyouor^odásnak alapját képező ipar és kereskedelmi forgalomra, s igy mélyen sérti az általános cem-j zergazdászatí érdi-keket és midőn maga alul elrúgja az igazság talpkövét, ngy inakkor megtámadja ezredéves nemzeti létünk alapját is; a nemes erkölcsöket és a honpolgári kötelezcttségérzetet. De mindezen nyomós érvek ellenére sem küszöböl hetjük ki a fogyasztási adónemeket átalaban adórendszerünk labyrintjé-ből; mert óriási az állam szükséglet, a szükség pedig tőrvényt bont, s ha eltörülnénk a fogyasztási adókat, ugy kénytelenek volnánk a becsadók kiterjesztése és fokozása áltat szaporítani az állami bevételt. Ez azonban már nem fokozható ; mert úgyis görnyedünk a súlyos teher alatt, mért is kénytelenek vagyunk két fossz közül a kevésbé rosszat választani, mely kisebb rossznak is azonban örökké fönt fog maradni azon különös hátránya, hogy épen az alsóbb s a szegényebb néposztályt sújtja ; mert a fogyasztási adónak tárgyát a mindennapi s kőzszükséglétnek tárgyai képezik, mivel az állam bevételi forrásra csakis igy számithat. De ha már igaz az, hogy a fogyasztási adók káros hatást eredményeznek s ha azok ennek daczára is ÍÖntartandók, akkor azokkal nagyon csínnyán kell elbánnunk, különösen pedig kerülnünk kell annak kiterjesztését\'és fokozását mindaddig, míg csak más helyes expedlenst taraiunk. Éu épen ezen indokból egyáta-lán nem helyeselhetem azt, hogy az TARCZA. Heine dalainál. 9. Zengő daloknak azárnyin Messzire viszlek babám, A Gang«snek viruló tájin, Ott moiolyg * legszebb varán}\' Ott fekszik pirosló virággal Egy holáfáojtunde liget; A LotUszok epedő vágygyal Tárják már nSvérSket Az ibolyák fecsegnek, játsznak S nézik a csillagokat; A róasák titkon egymásnak Sok illatos meiát mondnak A jámbor és okos gazfis, Meglesi : a rózsa mit Sng; S messze, messze a mól* Szent folyam moraja «ng. Ott akamnk isidre nyugodni A pálmafa alatt, S pihenni, szerétül, álmodni Szép boldog álmákat. STMBACH. Hanzi gyere menjünk haza! (Humoreszk.) B* jómódú alföldi magyar falu egy hosszú széles utcaiból állott, melynek déli oldalin magyar, északi oldalin sváb ajkú lakosok voltak. Mindjárt a talárjáris utin .települtek ide a svábok a legyilkolt lakosok helyét foglalván el éa az életben maradottak ekkor vonniuk miud a déli oldalra, nogy ftgy csomóban légyenek a viharból kimenekültek, mig a betelepülő evibok etekkel szemben az\'északi oldalon húzód-tak meg saiatén egy csomóban. Azóta több mint száz év múlt el de az eredeti alakulás még váltosatlan maradt. Templomban, faluházánál meg a csapszékben ugyanazon bíró mérte mindeniknek az igazságot, meg is tanulták egymás nyelvét meglehetősen 5 de azért a délí oldal lakói világért Bem adták volna aa északi oldali legényhez nőül leányaikat, s ezek viszont nem amazokhoz. Már ami ugy a szerel meskedéat illette a kót nembeli ifjúság között, bit biz az megtörtént akárhányszor, hogy kényelmesebbnek talaitik a szemközti szomszéd leányára, mint az oldalszomszé-déra Rácain tgatni,deodiignemmentadotog soha, hogy a falu lelkésze stóiibos juthatott volna e kacaíntgatások folytán, mert közönségesen azon oldalnpk legé nyei, melyeo a kaczérkodő syrén lakott, egy egy vasárnap délután botokkal adott szavazatokkal leszavazták ama legény nek, különben méltányos keresetét, ki az ő oldalukon timaaztottigéa/t. Igy aztán rendesen még eeküvő előtt el le*t döntve a válóper, melynek folytán a papnak azánt stólát közönségesen a járási orvos rakta zsebre ! Da hit az a világ sora, rendje, hogy végre is kerül minden vitás kérdésnek egy megoldó Salamonja, éa minden gor diusi-ceomónak egy Nagy Sindora ! Igy volt ez B* ben is. Van minden falunak egy „falu roaaasa", kit a többi legények félve tisztelnek, mert rendesen maga szokott bíráskodni. Elbeszéléaünk idején Nyalka Pista déli oldalról volt .legény a csárdában.* Magas, karcsú termetére olyan jól illett a pitykés kék dolmány, mely alul mindig hófebér bő, rojtos gyatya folyt alá szirközépig éa rinezos szárú rámás kordovin czizmájának magas aarkit akkora taraju sarkantyú övezte, bogy a régi két garasos csak krajezirnak látszott mellette 1 T-tt is az olyan csöngést, bonpist midőn templomba ment Nyalka Pista, hogy ba a falubeli leányok sürgés-forgás közben nem ballottik meg a torony ha rangját, hit erre a neszre mindeniknek gyorsabban dobogott szíve és nyakibi vetve a piros kendőt, imádságos kőoyve utin kapott éa sietett a templomba, mert tudták, bogy Pista az első sor padnak jobb oldalán templomban fog lenni. El nem is mulasztotta volna a templomot, mert tudta, érezte Ő azt, hogj az a sok szép csillagfényü szempár mind az ő göndör fürtű üstöke körül ösepon-tosulI Ha aztán ünnepnapokon a levclee szín alatt táncára került a doiog, nei mert volna ám egy legény sem, sem az északi, sem a délí oldalról való azon leánynyal tinczolni, akit Pisla épen kiválasztott akkor nap, mert már tapasztalakból tudták, hogy Pista az ellene emelt vádak i-Üen oiyac szakismerettel vagdalja vissza az önvédelem paragrafusait, bogy ha még annyian voltak ia aa esküdtszék tagjai, Ő mindig nyertes védője éa bírója maradt maga magának 1 Különben jó fia volt; de abban nem szabott neki se falu, se pap, se szol gabíró törvényt, hogy melyik leányt szeresse. Schneider József, északi oldalon rakó, gazdinak nagyon szop Juczi nevü leánya volt. Föl is tette magiban, hogy ez a Juczi az ö felesége lesz, ba egy sziztd vasasneme: állana ta közte és Juczi közti Hányszor rajta kapták, midőn az udvarra nyiló kis ablaknál beszélgetett holdvilágos esték.-n ezive Juczijival! Sng-tak, búgtak ia a avib legények, hogy miként kellene Pistit megugrasztaui az ő biroduklmából; de biz anoak nem tudták azerét ejtem, pedig Juciinak a bátyja, egy derék ízmos legény, Hanzi. eiintén katicsal szemmel nézle a Pista gyerek mókizisát és er.\'-.-n fenekedett is többször az apja előtt, hogy csak ő talilni egyszer a Juczi abU kánál Pislát, majd megmutatná ő, bogy merre van a mpgyar oldal. Hanem szert ba tudta, hogy Pista az ő testvérével beszélget: erősen tette magit, mintha aludnék ói nem tudna semmiről semmit! Schneider uramnak nem tetszett a ci.\'!¦¦¦¦„\' sehogy aem éa föltette magában, b<>gy majd belekőt Ő Pistiba Haozivai együtt majd csak megugraazíj k a leánytól! — Egyszer, egy munkanapon b-megyen az öreg Scbneíder a csapszékbe rgy pohár borra. Ott iddogált Pista is! Talán tudta Schneider éa akaratul jött ide, vagy oaak a véletlen akarta igy, elég az hozzá, hogy föltette magiban Piatiba belekötni, a aztán Hinzi fia segítségével jól elverni ezt a gézenguzot I Hert megjegyzendő, aokat tartott fiára az öreg és erősen hitte is, bogy le tudná gyűrni Pistái! — „No hiszen szép legény vagy Píata! Minden legény dolognál, — te meg a ku páni! mulatsz |* vNe Lusi\'dorí kend Schneider uram, mert nem szeretném, ha baja esnék!\' „ A" volna még szép! Hát mii e való a szolgabíró, a vármegye börtöne!" „Hej Schneider uram! Ne volna csak keni a Juci apja, majd megmutatnám én. bogy se szolgabíró, ~e megye-börtön, ba megbántja valaki Nyalka Pistit 1« „Mi kőzöd neked az én Juczi leányomhoz ?¦ „Mi közöm ? — Hát az a kőzöm, hogy nem kell nekem addig se kasza, se kapa, se doiog, míg Juczi az én feleségem nem lesz !" „No öcsém akkor víg életet érhetsz, mert száz esztendejénél több annak, bogy a mi nemzetségünkből nem vegyültünk a té nemzetségeddel!" „Hát majd vegyülünk most!" „Majd bizony korcsmázó duhajunk adom a lányomat!" — gondolta magában: ugy ía itthon Hanzi, most majd végzünk vele, — mert alig várta az alkalmat %z öreg, bogy megmérkőzzék fia a fene gyerekkel. „Ne bántson kend engemet: mert elfelejtem, hogy Juciimnak apja!" .Microda?! — A teJuczid?! — Te léhűtő 1 Naplopó-, te...\' Tovább nem szólhatott az öreg Schneider, mert Píata egy csattanó pofonnal bizonvitá, hogy Juczi apjáról elfeledkezett! _No megállj! Mindjárt itt leszek Hanz!va!. majd ád az neked, csak meg ne szökjél!\' „Szökjék a kű! Caak bozza ido kend Hanzi fiát, megkérdem tőle, bfgy mit akar I" ^ HUSZONKETTŐIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÔZLÔKI MÁKCZIUS 8-íd 1883. 1876. V. t.cz följogosította a rendezett tanácsú Tarosokat arra, hogy ezek még a közvetett állami adók után is vethetnek ki városi pótadót; mert ez nem egyéb, mint az alapjában elitélt fogyasztási adónak fokozása. " ¦ Igaz, hogy a hivatkozott törvény kimondja, miszerint a fogyasztási adók után városi pótadó csakis annyiban vethető ki, amennyiben az állam jövedelmei, az ipar és kereskedelem érdekei csorbát nem szenvednek; de ezen törvényes intézkedés az én szerény véleményem szerint nem egyéb, mint fából vaskarika, inert ha már maga a fogyasztási adó is megtámadván a kereskedelmet és ipart, sérti a közgazdasági érdekeket, mennyivel inkább ennek rovására történik a pótadókivetés. Tehát én elítélem az akczist, kárhoztatom azt helyi és országos politikai tekintetekből, kőlönösen akkor, ha arra szükség nincsen ; mivel pedig nem látom be Nagy-Kanizsán annak szükségességét, érdekünkben áll annak megszüntetésén fáradoznunk. Szavaimat indokolni tartozom, hogy azonban* azok meggyőződést keltsenek, kiindulási alapul kell választanom az 1875. XXVIII. tezik-ket, mely szerint a községek a lakosság számarányához képest három osztályba soroztainak; s mert városunk a Il-ik osztályba tartozik, nálunk a borfogyasztási adó 1 frt 79 kr, a sörfogyasztási adó pedig 1881. óta 1 frt hektolíterenkint, mely fogyasztási adót minden nagyobb kereskedő, fogadós, vendéglős, korcsmáros s átalábau mindazok fizetik, kik 56 liternél kisebb mértékben mérnek, fizeti minden szőlész gazda, de természetes dolog, hogy ezek az adót átháritják \' a fogyasztó publikumra. A fogyasztási adónak tárgyai közül kiemeltem a bort és a sört.; mert tudomásom szerint csakis ezen czikkek képezik a városi akczisoak alapját, hogy azonban czélhoz juthassunk, egy kissé időznünk kell a fogyasztási adonabahivatkozottt.cz. szerint leendő kivetése és beszedésének kérdésénél. E helyen mindenekelőtt meg kell jegyeznünk azt. hogy a kormány a nagyon is költségesnek bizonyult házi kezelésnek kényszere alól megmenekedett azáltal, hogy az uj törvény behozta a ráutalási kényszert, melynek értelmében — miután a fogyasz tásí forgalmat a pénzügyi közegek kipuhatolták — a kormány legelőször is megkísérti a községekkel az átalány szerinti kiegyezést, mi ha nem sikerül, akkor a kormány vagy magukkal az adókötelezett egyénekkel vagy pedig magános vállalkozókkal bocíájtkozík alkuba, s ha az egyezség igy sem jó létre, akkor Alig múlt el tis perez, Schneider megérkezett fiával, Hanzival, ki vaavillát vévén magához, erősen biztatta apját, hogy majd megtanítja ő Pistát! Az ivóba értek. Pista ott iddogált. „No Piata — Bzóit Hanzí — pofonütötted apámat!?\' „Igen! azólt ogykedvüleg Piata — hát mit akarsz?* „Szeretném látni, hogy pofon mer néd-e ütni még egyszer?!* Piata fölállt és pofon ülé az öreg svábot! nMég egyszer szeretném látni 1* Ismét pofonütötte. Ekkor fölemelte vasvilláját Hanzí és dühösen odakiáltott: „még egyszer szeretném látni I" Harmadszor is pofonütötte. Ekkor Hanzi.... leeresztette vasvilláját... és csodálkozással monda: ezt még sem hittem volna!" Ekkor az öreg Schneider . megfogta a Hanzi gyerek karját és kihúzta az ivóból, mondván: „Hanzi!gyere, menjünk haza.!* De nem is mert volna Pistának útjába állani többé senki 1 A szép Juczi felesége lett. A pap pedig fölirta a kalendáriumba a napot, melyen az első s\'ólát kapta az északi és déli oldalról kötött házasság megkötéseért l TALÁLDKI. megállapítja a kincstár az átalány összeget s annak a közadók módjára leendő beszedési kötelezettségét a kormány az illető községre utalja, kezelési" költség fejében átengedvén a községnek 500 frt után 10%-t*, minden további 100 frt után pedig 5%-ot, mely átengedett % azonban a 2000 frt jövedelmet meg nem haladhatja. Amennyiben pedig az áta lány szerinti egyezség a kincstár és a község közt létrejött, ugy a községnek jogában áll az adókötelezettektől akár a tarifa szerinti adótételeket beszedni, akár p- dig azokkal kínét egy átalány összegben kiegyezni. Igen ez igy van, s mert Nagy-Kanizsa városa — nem tudoám megmondani, hogy miokból — a kormánynyal ki nem egyezett, egy szép jövedelmi forrást temetett be maga előtt Vájjon jól tette-e ezt a város vagy nem, én, mint magánérdekű egyén ezen kérdésre adós maradok a felelettel, de mindenesetre nagyon helytelenül cselekedett akkor, mikor a biztos jövedelmet idegen elemek nek dobta oda prédául, kik még a családi szentélyt sem kímélik meg s mindenesetre kizsákmányolják a helyzetet. E meilett toleránsa* gával irtóztatómód megdrágította a bort különösen, de meg a sört is, s a drágaság arányában fogyasztotta a korcsmárosok jövedelmeit, mi kétségtelenül az állambevételek rovására történt. Hogy b.L akczíB jövedelemre nem valami nagy f>ulyt fektet a város, azt én, mint ki azt alapjában elítélem, nem igen bánom, de engedelmet kérek, ha már egyszer az a városi jövedelem fokozása czéljából engedélyeztetett, akkor azt szedje be maga a város és ne engedje ít a jövedelmet egyeseknek; mert az a mi zsebünkben meg nem marad. Különben én, mint azt már többször is mondtam, az akczis jogot határozottan kárhoztatom, kárhoztatom azért; mert az a fogyasztási adónak a megengedhető mértéken 7al<i káros tulbajtása, s miután leg nagyobb részben már mégis szűnt az engedély indoka, az akczis megszüntethető. E helyett gazdálkodjék a város jobban a fogyasztási adóval s az akczis hiányát bőségesen kárpótolhatja. A város kibocsátotta kezéből a regálejogot is, eltűrte azt, hogy a harmadik-negyedik megyéből jöjjön ide haszonbérlő, ki —természetes dolog, oogy jogával élve — présbe szorít benuünket, annál is iokább, mert a város a regalejog tekintetében is korlátlan jogot engedett az uradalomnak s az most állithat föl ott, ahol s annyi korcsmát, mennyit akar, minek következménye másrészről az, hogy a bérlő 4 frtot szed minden hektó bor után, a fogyasztási adó 1 frt 79 kr. az akczis 45 kr s igy egy hektó bor, árán, szállítási, kezelési és mérési költségen kivül 6 frt 24 krba kerül, természetes dolog, hogy ily körülmények közt csak a keszthelyi hegyekben is vásárolt 10, 12 frtos bor, 24—25 frton alul ki nem mérhető, de hogy exisztencziá-ját biztosithassa az a korcsmáros, még meg nem engedett módhoz is kény-, telén folyamodni, mi pedig fogyasztunk drága pénzért rossz bort. Kezelje tehát a város maga házilag a fogyasztási adót, ha lehet szerezze meg 6 a regálejogot, s törülje el az akczist, akkor olcsó pénzért jobb bort kapunk s nem leend a fogyasztás 300 hektóval kevesebb, mint az csak az ezévi január hóban is történt. Ha az az idegen haszonbérlő tud jövedelemre szert tenni, miért ne tudnánk mi magunk is ? Ez beteges állapotokat árul el! Az nem ellenérv, hogy az ál lam a fogyasztási adóért 23 ezer frt helyett legutoljára 44 ezer frt haszonbért kívánt; mert a fogyasztó közönség 1868 óta néhány ezerrel szaporodott, s azóta a sör, ezukorés kávéban is uj alapot nyert a város. Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zalaegerszegi kir. törvényszéktől 18S3. évi márczius 7-én. 66. B/82. Sa. I. Szabó L*jos és társa távírda megrongálással vádoltak elieni Ügyben végt. 80. B/83. Sz. 1. Tóth János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 101. B/83. Sz, 1. őr. és Üj Horváth János csalássá! vádollak elli-ni ügyben végt. . 216. B/83. Sz. 1. Csalló Boldizsár és társa orgazdasággal vádoltak elleni ügyben végi. Márczius 8-án. Ö. B/83. Sz, I. Lőrincz János sik-k.sziáasa! vádolt elleni Ügyben végtár. gyaJás, 14. B/83. Sz. L Jáger Károly lopással vádolt elleni ügyben végt. . 78. B/83. Let. Tóth Köngös Károly és társai lopással vádoltak elltni ügyben végtárgy. 145. B/83. Sz. I. Horváth János súlyos tea\'i sértéssel vádolt elleni ügyben 3-td bir iihird. 197i B/83- Sz. I. Divoti Károly és társai sulycs testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ithírd. 198. B/83. Sz. 1. Magyar József és társai lopással vádoltak eltuni Ügyben 3-ad bír. ithírd. 199. B/83. Sz. I. Tóth József su-lyos testi sértéssel vadolt elleni ügyben 2 od bir. ítbird. 218. B/83. Fraj Mari és ;ámni lopással vádolUk elleni ügyben véj;t. 275. B/83. Sa. 1. Sipoa Józs-t és társ»í hatóság elleni erőssakkal vádolt elleni ügyben 2-od bir. íthird. 276. B/83. Sz. 1. Laczi I*iv*n hatóság elteni erőszakkal vádolt ellőni ügyben 2 od bir. ithírd. 369. B/83 Let. Kiss István csalásul vádolt elleni ügyben végt. 474, B/83. Let. Zomlica Jóiaet lo-pinaal vádolt elleni ül-v-ben végt. 591. B/83. Let. Tóth Pál éa társai halált okozott súlyos tes:i sértéssel vá dohuk elleni ügyben 2 od bir, ithirde-tés. — Márczius 14-én. 41. B/83. Sz. 1. Szép János emberöléssel vádolt elleni ügyben végt. 43. B/83. Sz. I Salamon Uankó János és társai soíyo* testi sértéssel vádoltak elleni Qgyben végt. 228. B/83. Sz. 1. Gerencsér János és társa lopással vádoltak elleni ügyben vég tárgy. 240. B/83. Sz. 1. Bakonyi Béla és társai sulyoi testi sértéssel vádoltak elleni ügy bon végt. Márczius 15-én 212. B/83. Sz. 1. Üveges Agnee gyujtogatással vádolt elleni Ügybn vég-tárgyalás. 247. B/83. Sz. 1. Deák János és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni Ügyben 2-od bir. iihird. 277. B/83. Sa. 1. Simon László és társai súlyos illetve könnyű testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-od bír. it-birde\'éa. 294. B/83. Sz. 1. Szűcs Pál és társai súlyos testi sértéssel vádollak elleni ügyben végt. 297. B/83. Sz. I. W-siazfeld és tár sai lopáaaal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 311. B/83. Sz. 1. Szabó János balált okozott súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgy 321. B/83. Sz. L Breszkócs István és társai emberölés és eolyos testi sértésééi vádoltak elleni Ügyben 3 ad bir. ithir-dc\'.es. 340. B/83. Sz. 1. Maródi Márton gyujtogatással vádolt elleni ügyben 2-od bír. íthird. 341. B/83. Sz. 1. Magysr Ferencz és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithírd. 393. B/83. Sz. 1. Adorján János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bír. ithírd. 416. B/83. 3z. 1. Kámán István súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben vég tárgy, 442. B/83. Sz. I. íd. Dézsenyí József ás társa jogtalan elsajátítás vétségével vádoltak elleni ügyben végt, Márczius 16-án. 22. fegy./83. S». I. Csuppon E ek bírósági végrehajtó elleni fegyelmi ügyben végt. Márczius 21 -én. 366. B/83. Sz. 1. Somogyi József sikkasztással vádolt elleni Ügyben vég-tárgyalás. 426 B/83. Sz. 1. Horváth Rozália súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgy 407, 414, 437 B/83. Sz. I. Horváth János és\' társai lopással vádoltak ellen ügyben végt. 464. B/83. Sz. 1. Czober Kálmio é» társai magánokirat hamisítással vádo! uk elleni ügyben végt. Márczius 28-án. tes\'i sértéssel vádolt elleni üg ben vég-tárgy alá*. 291. B/83 Sz. 1. Veber Jáiaef sikkasztással vadult elleni ügy ben végtárgy «Iáa. 463. B/83. Sz, J. Farkas Jakli Ferencz s lárza lopással vádoltak elleni ügyben végtárgy. 551. B/83. Fs.1. Honráth István és társ* aikkrsztássalvádol\'akcüeui ínyben végt Márczius 29-én. 355. B/83. Sz- 1- Ábrahám Lajos sikkasztássá! vádolt elleni ügyben 3*ad bír. ithírd. 440. B/83. Sz I. Bebesi Rozália opiesal vádolt elleni ügyben 2-od bír, íthird. 459. B/83. Ss. ?. Konkolyi József lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir Íthird. 475. B/83. Sz. 1. BödÖr János lopással vádolt elleni Ügyben 3-ad bir íthird. 500. B/83. Let. Zsiga János és tár sai lopással vádoltak elleni \'Ügyben 3 ad bir. i-hird. 507. B/83. Let. Kolmár [Ferencz és társai lopással vádoltak elleni Ügyben végt. 535. B/73 Sz. 1. Horváth István ¦ö társai lopassál vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ítbird. 534. B/83. Ss. I. Fkálecs Mari lopással vádolt elleni Ügyben 2 od bír irbird. Z. Egerszegon 1883. évi f.^br. 28-ón MUZSIK KÁLMÁN irodáig az gató. Hírek. — Nyilvános nyugtázás. A győri árviskárolsult tanilók részére a belybelyí eleminépiskolai tan testületből részint gyűjtés, részint saját adományozás utján adakoztak : Biba Kornélia 4 frt 3 kr. Farkas János 1 frt 31 kr. Hajgató Sándor 1 frt 55 kr. Horváth PJ 3 frt 1 kr. Horváth Vendel 1 frt 10 kr. Kaáo Imre 1 frt 40 kr. Lisztner József 3 frt 50 kr. Németh Ignácz 4 frt 20 kr. Páros Endre 1 frt 66 kr. Récsey György 3 frt 10 kr. Rózsavölgyi Antal 2 frt 43 kr. Rózsavölgyi Ilona 3 frt 21 kr. Rózsavölgyi Fáui.u* 2 frt 41 kr. Szeligmann (Darát) Rózsa 2 ft. Szalay Sándor 50 kr. Tóth István 1 frt 18 kr. Váry Józaa 50 kr, Váry József 50 kr. Venczel Rezsó 3 frt 1 kr. összesen 40 trt 60 kr. — Gyér sz. kir. város 1883. évi márczius hó 1-ről vezetett elnöki jegyző könyvének kivonata. — 382/pm. Agy őrvidéki tanító egylet pénztárnoka Jiig Ede a mai ntpon 5 frtot adott át, a gyŐrvá. ros; árvízkárosultak részére, mint a nagy. kanizsai nép és felsőbb népiskolák tan. testületének adakozását, és a taoaiók közt eszközlött gyűjtés eredményét. A mondott czélből adott 5 frt a házi pénztári hivatalnak azzal adandó át, hogy ezen összeget az árvíz károsultak javára befolyt egyébb adományokhoz csatolja, számadása s bevételeit ezek szerint ve zesse, egyébiránt ezen jegyzőkönyvi kivonat Jilg Ede helybeli tanító urnák nyugta gyanánt kiadandó lészen. — Neu polgármester. — Horváth Pál népiskolai igazgató tanár ur a következő kÖ>zönő levelet kapta a „győrvidéki Unitó-egylel" biz. pénztárnokatói: „ Mélyen tisztelt uram! Gyíirvárosát és vidékét ért súlyos csapásban alig találok méltó szavakat, hogy az irányunkban tanúsított nemes részvétet kellőkép megköszönhesaem. Fogadja telein tetesaéged, ugy a nép- s felsőbb népiskolák tantestülete, sterencséilenségbe jutó.! kartáraaink és egyletünk nevében a küldött szíves adomány ér: Őszinte s leghálásabb köizönetemet. Mely után teljes tisztelettel maradtam. Győrött 1883. márczius bi 1-én. kész szolgája Ji\'g Ede biz. pénztáros." — Nyilvános köszönet A nagykanizsai takarékpénztár ez évi rendes közgyűlésében a nagy-kanizsai ütik. tűzoltó egylet részére 50 fr\'ot a a nagykanizsai segély egylrti szövetkezet 20 irtot utalváoyózott, fogadja rniudké: intéz-t a szíves adomány ée nemes pártfogásért az elnökség leghálásabb köszöneté\'. — Hymen- Koml&say Ferenc* ur bájos és műveli leányát, Jolán kisasszr>nyt eljegyezte Bárdié Mihály ur pamuki (Somogymegye) jószágberlő. Áldást és boldogságot kívánunk e tzáp frigyhaz. — Keleti testvéreinkért tegyünk meg mindent, arait csak áldozatul hot hatunk a nemzetiség oltárára. A legutolsó kunyhótól a legfényesebb palotákig minden melegen érező honfiszivben megrez dűl a lestvéri szerit"! húrja és az a kö /ős szent óhaj hatja át a nemzeti közszel\' leme*, hogy tőlünk elszakadt véreinket keblünkre ölelhessük. Járuljunk azért erkölcsileg és anyagilag a nemzeti czél hoz! SzerkeastóségÜJk is fogad el és nyil vanneau nyugtáz adományokat. Eddig adakozott: a „Korona* vendéglős és sie-87, B/83. Sz. I. Csűri József súlyos I mély sete 12 frt 40 kr. — Népes értekezlet tartatott folyó hó 5 én délután 5 órakor a „Korona* ven-dég\'ő éttermében a „bukovinai m> gyárak* belelépi ésének étkében rendezendő hangverseny végeit, Somssich Lőrincz ur elnöklete alat\'. ás értekezlet 30-35 tagja majdnem közösen abban, egyezett meg, bogy mivel a győri vizkárosul:ak részére már különben is gyűjtetett tégely vároaunkbm, a hangverseny ifi csak t cs.-ngók részére rendeztessék. Miié as értekezlet kimondta, hogy a keleti test. véreink részére rendezendő hanvrr-euy láuczczal leend ős*zekö:ve — és a hang. vc-seny költségei aláírások által már eió:e biztosíttatván — a rendezés egy tizenfcé: tagu bizottságra bizaf>sék, mely aronn.il m<-g is választatott. Felkérjük mindazokat, akiknek a haza, a nemzetiség és a honazerelem tüze él még kebeleben, ne vonja meg támogatását a nemes ügytől, ez csak 1000 magyar, aki bevind\'-rolnz, de meg 150 ezer csángó ki-n vao Moldo vábn, iiK.it oláh papok oláhokká lesznek — különösen felkérjük a magyarból gyeket, karolják fel e szép alkalmat ,, szent ügy érdekében és vegyenek részt, adakozzanak, buzdítsanak, áldozatra lelkesítsenek — mert az ő hivatásuk. — Példás nemes tett A délzaiai takarékpénztár, amely a kisebb adakozásoknak nem volt barátja — az egy órvaalapot kivéve, egyszerre maradandó emléket alkotott magáu&k. Ugy nnis 1883 márczius 4-én Eperjeey Sándor, illetve Rapoch Gyula índhványárt elhatározta, hogy az állandó szinn-iz javára 5000 frtot letesz. — A 24 választmányi tag majdnem egy testtel és lélekkel érezte át és szavazta meg a nagy Összeget egy ember kivételével, akit érdemes m< g is nevezni — mint annak ellenzőjét ¦ a tu k&rság képviselőjét s minden n-im-s és jó ellenségét a ez ember : Szalroui Ká:olv lagányzó volt. Kiírtuk nevét, mer\', meg érdemli, hogy az, aki nemese 1 gondolkozik megdicsér tessék, as önzés ped\'_\' nyilvános rosszalást nyerjen. V.jjon igaz lesz-e jelen esetben is: „Exempla irahtto* 1\' — A nevm agyarost tó társasiig ránt kérdést intéz:ek hozzánk, vájjon létezik e még? Közölhetjük az érdekelttel, miszerint az egylet működik, lesz és dolgozik jeles elnökével Kováta János urrai az élén, tagjainak se a ma 50, eddig kiadó\' t egy évkönyvet is. Vajba megértenék sokan és többen is a kor szellemét és az idő szavát, s hamar nem akarják neveiket megmagyaroailani, legalább az évi 5ü kr. tagsági díjjal gyámoütanák. — Beküldetett. Az e lapok 17-Ík számában „Fizess paedagogl* czim alatt megjelent s egyik vidékünkbeli jegyző elleni mindenM.sírást nélkülöző állításra felbivaük sérelmezett, bogy nevezze meg először névleg magát, másod aorb-n azon jegyzőt, aki ellen a vád irányul, h<gy e tárgyban a DecsÜleibiróság eljárása vétethessék igénybe. Stingly Károly kór-jegyző mint a kanizsai járási jegyzői egylet elnöke. — Veszedelmes végrehajtás. F. hó 5-én délelőtt, Nagy-Kanizsa VII. kerületében (Kis-Kanizsa) történt városi végrehajtás alkalmával, bogy a városi végrehajtó Farkas Károly „rendőr tizedes* egy rendőrrel Singelperger Jánossal, Perkó József foldmives basából a felírt tárgyakat el akarák vinni; s a pajtából a kocsit kihúzták, Perkó József vasvillát fogott és nejévet együtt megtámadták a végrehajtókat. A verekedés megkezdődött. Perkó József a rendőrt meg akarta szúrni; de az- Farkas Károly végrehajtó megakadályozta; míg Perkó József villáját a végrehajtó fogta, addig a rendúr kardjlt kirámolta, a a védő nő két ujját, le és Pe.kó József fejét bevágta. Verekedés után az illetők a városházához mentek, a ott panaszaikát előadták A vizsgálat ezután fog meg\'mdítlatni. — Aki magyar akar lenni SvinsakI Hermenegil, tiroli származású gelsei vasúti tiszt még csak egy és fél év óta tartózkodik hazánkban. Mikor ide jött egy hangot ze tudott magyarul s raa már szép folyékonysággal beszél. Legkedvesebb olvasmányát Petőfink költeményei kép>zik. Biz abban benn is van miuden erényünk; nem csuda, ha azt ásva, lelkesül értünk az elfogulatlan idegen .... Vajba minden hazánkban é\'\'; idegen olyan igaz barátunk vu!n», mint a nevezett derék vu&u\'i tiszt! - Meghívó. A „Független Dalkor" Marczaliban 18c3. évi mérczius 13-án a „Magyar Korona" vendéglő he Ijtaógébeu, felterités m-lletl da\'eaté\'yt rendez, melyre a t. közönséget tisztelettel ighivja a rendezőség. Belépti dij: 50 kr. Kezdete fél 8 órakor. — Egy rablógyilkos megszökése. Hatos Sándor a szökött katona, ki több rablást és gyilkosságot kövelett el és kit tudvalevőleg Budapesten fogtak el, mü-or a vámon akart átjönni,5-éiidélután 5 é* 6 óra közt az újépület börtönéből megszökött. Hatos Sándor, mint szökött katona volt o:t elzárva, mig a törvényszék elé nem kerül. A szökés után egy bsdnsgy négy köz<mber kíséretében rögtön felvetett a Fortunába, hogy bejelentse a rablógyilkos elillanását. Azonnal csendőrök küldettek kí üldözésére, dc még késő «-tig semmi eredmény nem mu\'atkosott. HUSZONKETTEDIK ÉVFOÎ.IAM SALAI K ô Z L Ö N î MAECZIÜS 8-án 1883. Hatos bilincsekbe volt verve óe erős bör lönhely ieégben várta Borsát, nem is Képzelik, bogy szabadulhatott ki. Szigorú vizsgálatot tartanak ez ügybeo. Hatos Sándor még annyi fáradságot sem vett magának, bogy láncéit letegye, mert ezt ia magával vhte. — Kovács Pál divatáru kereskedőnek m-i sráinunkban foglalt hirdetéseié a n. é. hölgyvilág figyelme: ezennel felhívjuk. Rövid hírek. — Kozma, kir. főügyész » szóm-batb-lyi kir. ügyészséget utasította, hogy a Pázmándy-Radé párbaj-ügyben a vizsgálatot haladéktalanul Indi (sa meg.— lindo a főUpiuságról csakugyan lemondo\'-t, Szombathelyről elu*.azoii, b már főispáni tisztében nem is ezerepei. — Pazmandy állapota oi-ir kielégítő Vasra egy e tüntetésre késxüí felgyógyulása alkalmira. — Győrben Bősze Imre nevű földbirtokos cibálván, az időnkint ott mük*időszin\'ár-aulatnak egy pusztát, (mintegy 20.000 frt, érték) bagj ott. — Kovács JiillOS unit. uusr és miasionarius, bő tapasztalattal és nagy eredménynyel tért vissza Amerikából. — Garay és Cseresnyés zenekara kimegy Amerikába bódituni a magyar zenének. M r szerződve vannak. — Az első magyar általános biztozjtó társa sig bu^zonűtévee jubileuma alkslmával 100.000 forintos alapítványt telt a uála 25 év óta alkalmazásban levő ügynökök átvái rézére. — Egy tolvajbandát fogott el febr. 25-én a sz ntesti rendőrivj-sS — LosotlCZOll erős havazás s e közoen rneunydorgói vo\'.t; ami valóban rilk»B«g. — Grot il e v ti, orusz történ áttud ás idői Budap-eten. —- A királynak a virzsinia- szivás h-jiih-\'\' en, a nevezett szivar el-veszietíeudvarképSBségó\'. — (jr;irfield sírját *gy tiszt vezénylete mellett 12 katona őrzi a ahhoz 100 lépésnyinél közelebb senkit n-irn eresztenek; különben már t>zé\'-hordták volna a hullát ereklyének. — AZ tlj Üstökös oly kiciiny, hogy sz*b~d szemmel n-ni i< !álh<üó. —\'¦ A balatoni uj tzárnj aa igazi neve; „Colymbus arcli- lrodaic.ii. >,(¦\', rorat ala-t mr-gemlit-:tt marikat Xagy-Kaoinaáti Wajd.it a József kfinyvkoreseked ében kaphatok vagy áli.-.la megrendelhetők. Vidéki megrendelések posia fordul ti val pontosan esz-kö.ü Hétnek.) - Uj folyam 1882. A Kisfaludy-Tirsaság Pártolói Könyvtára. A Kíafa-ludy-Társiság Pártoló Könyvtárának kiadója, a Franklin társulat, teljesen azét küldvén a villalat múlt évi folyamit, númesak eleget tett kötelességének, hanem Ígéreténél jóval többet is adott. Az évfolyam négy kötete: Bánócai Józseftől Kisfaludy Károly életrajzinak elaő fele, Csaté Pál Szépirodalmi munkái, Gyulai Páltól Katona József és Bánkbánja, s Győry Vilmostól a Svéd anthologia az ígért nyolezvan helyett közel száz ivet leesnek s három, művészi kivitelű arcz-képpel jelentek meg. A vállalatot tetemes áldozatokkal folytatja ugy a Kisfaludy -Társaság, mint kiadója. Tudjuk, hogy ez áldozatait a legnemesebb ügy, a magyar nemzeti mivelődés Ügyének érdekében hozatnak. Tudjuk azt is, milyen kötelességet ró e részben Társaságunkra a nem-ze. részvéte és folytonos támogatása, melyben részesül. A Pártolói Könyvtár fenntartásival, a rá fordított áldozatokkal is e kötelességünknek kívánunk eleget tenni: a közízlés fejleez\'ése, a nemzeti szellem ápolása s a magyar nyelv roive-léae terén> E szempont vezette a Kisfa-iudy-Társaságot vállalata megalapítása-kor, es vezeti fentartásában és szerkeszté-sében. Bnlőle merítjük a bizalmat, mttly-iyel a magyar közönséghez, a nemese b olvasmányok minden barátjához, azt a kérést intézzük, bogy villalatunk uj folyamait terjeszteni szíveskedj ók. A Pártolói Könyvtár fényes kiállítással ős olcsó ároa a hazai és külföldi irodalom válogatott termékeit nyújtja. Vezeti a Kis faludy-Társaság könyvkiadó bizottsága, kiadja a FrankIin-Társulat, Tartalmaz bárom-negyedrészben verdes munkákat ós regényeket, egy-négyedréssbeu szőp-:_-ni és irodaiomtór\'éne-ti dolgozatokat. Éven kínt 80—90 ivnyi terjedelemben 4—5 diszeaen kiállított kötetet ad, me lyet pártolóink, kiknek aláírása csak egy-egy éro kötelező, fűzve 6, diszkó* tésben p-dig 8 frtérl szerezhetnek meg. Az 1882. évi folyam a követ ezö munkákból fog állani, melyek toiyó évi mágus haváig mindenesetre Bzélküldetok: Bánócti József: Kisfalud! Károly é\'ete és munkái. II. és befejező kö et. Moore Tamás: Lalla Roukb. Keleti reg«, ford. Lehr Zsigmond. A Kisfaludy-Társasáénál dicsérelet aratott műfordítás. Pálffy Albert: Esztike kisasszony professzora. Ragéjy, két kötetben. Ezek utin egész bizalommal fordulunk a közönséghez izzal a kéréssel, hogy minél nagyobb számmal lépjen a Kisfaludy-Társaság pártolói sorába. Az alulírott bizottság igyekszik vállalatiban a lehető legjobb olvasmányokat adni, a Franklin Társulat neve pedig biztoiitékot nyújt a pontos és lelkiismeretes szállítás mellett még arra, bogy kiadványaink diszesség tekintetében ia haladás\'- fognak jelezni a magyar kőnyvpiaezon. Az aláírások egyenesen a Franklin-Társulat kiadóhivatalába (Budapest, IV. ker. egyetem utcza-4-ik szám) küldendők. Gyűjtők tíz aláíró után tísz-teletpéldányban részesülnek. A Kíafaludy-Tarsaaág alapitői a seillitisi költséget maguk viselik s ha példányaikat kötve óhajtják, a köles diját (2 frt) szintén a Franklin-Társulat kiadóhivatalába szíveskedjenek beküldeni. Budapett*n, 1883. február 15. A Kisfaludy Társaság Könyvkiadó bizottsága: Maüá\'h György, elnök. Arany László, B.-öthv Ziolt, Csiky Gergely, Gyulai Pál, Károlyi Tibor grót, Kemény Jloos báró, Lipthay Béla báró, Szász Károly, Szécsen Antal gróf, Szon-tagh Pál, Vadoai Károly, Wabrmann Mór, Zichy Antal. Egyveleg. — A papír statisztikája. Van összesen 3985 gyár, mely évenkint 952 millió kilogramm papirt gyárt. Ebből valami 376 millió kilogramm nyomtatási ezé-tokra szolgál. Ebből a 476 millió kiirtg- \\ rámmból az újságokra esik 300 millió, 100 | millió kilogrammot használnak el az il\'am hivatalokban az iskolik 90 milliót, a j kereskedés 120 milliót, az ipar 90 milliót. | magán levelezés szintén 90 milliói. A papirkésiités 192,000 emberünk ad ke- I nyetet. — Gamhetta agyvelejét 1100 gramm súlyúnak találták. Amennyiben már a 750 gramm sulyu agyvulö nagy tehetségre vall; tátható a Gambelta ész-tehetségének rendkívülisége. A föld népessége. Burópinaka legújabb összeállitások szerint 327.743.400; Afrikának: 205.823.2(30 ; Ázsiának: 795,591.000; Amerikának : 100 415.4UÖ; Ausztráliának a szigetekkel együtt: 4232.000 lakos* vac. Az egész főid lakossága e Bz-rint: 1434 millió! — Az első villámhárítók Kétségkívüli dolog, bogy a villámhárítót mar az ókorban ismerték. Micbaclis, a jeles héber régiségbuvir az állitja, hogy Jeruzsálem templomának tornyán számos megaranyozott rudak voltak, melyek egy fémcső által a hegy barlangjaival voltak összeköttetésben. Az a tudomány, hogy az égi tüzet a földre vezessék, valószínűleg csak a papok birtokában volt, kik ezáhal hatalmukat akarták a nép előtt kimutatni. — 1752. év július havában próbálkozott meg Franklin Benjámin először a villám hárító vat, s ezért a modern Prométheusz nevet vívta ki. 0 a zivatar közeledtével papírsárkányt eresztett föl, melyet érczrudacslcával látott el. Alaó végén egy kulcsot erősített meg egy selyemszalaggal mint rossz vülamvezetővel, aztán megfigyelte a viharfelhő közeledtét, illetve alászálltát. CsakhsJtnar meg is je lent villámaiikra alakjában, mely a kulcson kiütött, s a zsinór, melyen a sár-i kinyt fólbocsátá, megnedvesedett és errt vezetőképessége erősbült, egész sor villa-mos anyagot csalt ki, hogy egy egész Ieydeni\'/palaczkoi. meglökhetett. E tan nagy föltűnést keltett egész Európában, de csak évek múlva határozták el Angliában annak gyakorlati érvényesítését, í Az első villámhárítót Watson Richárd püspök a paynesbilli templom tornyán helyeztető el 1762-ben. S csak négy év múlván kapott a volenczei Mark-egybaz, melyet 1388 01a kilenczszer gyújtott meg avillám,hiritót.Kémetor8zágban 1869 ben tettek elŐBzör villámhárítót, még pedig a hamburgi Jakab-toronyra. — Ezek voltak az első villimhiritók Európában. Kása zsákostul 10.50—II.Burgonya 229—2.30. Pénzelőleget 5 kamatra nyújtunk ügyfelein_\';;:ek beraktirozolt arukra és feladási v v*slajyekre. Az előleg minden városban felvehető, hol pénzinté zet létezik. Zsák kölcsöadij t hetenként darabonként 3/t krt számítunk hozzánk küldendő árukhoz. Közraktári illeték átmeneti forgalomban 100 mm. után az osztr. államvasút közraktáraiban 5.25, fővárosi közraktárakban 7.05. Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest márcz. 2. (Steiner József és Társa termény-gabona és bizományi czég jelentése.) * A hét elején lanyha arányzattal indult meg az üzlet. A hét végén azonban i kedvezőbb lett az irányzat és az árák j megtartónak körülbelül mult heti * ál\'á-I sukat. B u z a változatlan. Mai árjegyzékeink: tiazavidékt, peetmegyei és fehér-| megyei 78-79 kl. 9.80—10. 79—80 kl. ! 10.10-10.30, 80-82 kl. 10 40-10.60, \\ Bánsági 25, bácskai 25, éstakmagyar 40. i üszögös fajok még továbbá 40—50 krral j olcsóbban fizettetnek. Állomásokon elkelt I Gyerlyámos 80 kl. 9.40, Temesvár 9 25. Kvékládháza 9.40. Kötésék tavaszra 9.62, őszre 10.15. Rozs változatlan. Elsőrendű 7.30, közepes 7, oláh 675. Árpa szilárd. Takarmány 6.70— 7.20, maláta 7.25—8, sörfőzdéi 8.50-9. Tengeri szilárd 6-15-6.30kelt. febr. szállításra Zsombolyán 5.50. Kötések máj.—jun. 6.30. Zab szilárd, 5.80—6.75 minőség szerint. Tavaszra 6.40, őszre 6.45. Bab lanyha, dunavidékí 9.10, erdélyi 9.25 -9.75, barna 9.50 -10, tarka 7-50, törpe 12.25. R e p c z e aug.—Bept. csendesb l33/»- Vadrepcze 7.25—7.50. Köleedara 5.20. Takarmi nybükkü.-iy (búzából trieurőzött) 3.20. Vetni 8.50. Zabbal kevert 7.75. Felelős Bzerkeaztó : BABOSS LÍSZL\'Í. 66. sz. V. 1833. Arv, hirdetmény, Alulirl kir. bir. végrehajtó azl8Sl évi LX. t. cz. 102. 103, § a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a csáktornyai kir. járásbíróság 605l/p. 81- számú végzéee által Baumhack Frigyes végrehajtató javára Zsunek József ellen 42G frt tőke és ennek járulókai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 425 frt 45 krra becsült gabnáaazekrények, bordók, köszörűkő, rozs, díaznók, tinó és Üszőborjuk, lovak, kocsi, széna, zsupszalma, faazán, pálinkafőző üst, ágyak, pamlag, kuko-riczakas, szilvapálioka, fürész, dongafa. szőlőkarók, épületfik, szekér és bútorból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő ejadatása elrendeltetvén,ennek a helyszínén, vagyis alperes lakásán Vu-kanoveczen leendő eszközlésére 1883-ik év márczius hó i 7 ik napjának délelőtt 10 óráj - határidőül kítüzetik (¦¦ ahhoz & venui szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett iogóeágok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ce. 107. S-a értelmében a legtöbbet ígérőnek b-C3áron alul is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek é:vényesithetni, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket az árverés megkezdéséig aialirt bírósági végrehajtóhoz adjak be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. § ábaa megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán 1883-ik é i febr. bó 4. napján. MIRKA DOMONKOS kiküldött bírósági végrehajtó. 851 1 — 1. \\ _FONCIERE, PESTI BIZTOSÍTÓ-INTÉZET.__* ^ Budapest, 1883. február 28-án. w Van sztfreno-itóuk közhírré tinni, miszerint SARTORI OSZKÁR nr nagy-kanizsai főügynökségünk vezetésétől visszalépvén, ! DANNEBERG J. és WEISZ * czéget bíztuk meg ezen képviselőségünk vezetésével. Az intézetünk iránt eddig tanúsított bizalomért ez alkalommal köszönetünket fejezvén ki, bátorkodunk a t. cz. közönséget tisztelettel felkérni, hogy biztosításai megkötése illetőleg megújítása végett ezentúl uj képviseletünkliez fordulni szíveskedjék. i~2 Fonciere, Pesti biztositó-intézet Strobentz, Schön. ház Vonatkozva a Budapesten székelő Ponciére, Festi biztosító-intézet (18fí4-től 1879. év végéig „Pesti biztositó-intézet\' czég alatt) fenti körözvényére, mely társaság teljesen befizetett 30,000 db, 100 frtos részvényből álló három millió o. é. forint részvénytőkével bir s melynek ezenkívül még tartalékaibau és évi díjbevételeiben mintegy hat millió osztröK ért. forint áll rendelkezésére, minélfogva a leggazdagabb és a legnagyobb biztosítékot nyújtó biztosító-intézetek sorába tartozik: egész tisztelettel ajánljuk fel a t. cz. közönségnek közvetítő szolgálatainkat következő biztositások eszközlésére, u. m.: I. égés, villám vagy robbanás által keletkezett tűzkárok ellen, és pedig: a) épületekre és azokban lepő készletekre, gépekre, szerelvényekre és eszközökre; b) áruraktárakra, házi eszközökre és bátorokra ; cj takarmányra és mezei termesztményekre, akár szabad ég alatt legyenek azok kazlakban, boglyákban, akár pedig födél alatt; NB. A biztosülst a kicsépelcndett szemes gabonára is kiterjesztetjük, ha kcllö időben jelentés tétetik azon helyréi, hová cl fog helyeztetni, II. jövedelem-veszteség ellen, mely valamely gyár vagy bérház leégése avagy felrobbanása folytán a gyártulajdonosra nézve a gyár szünetelése, tulajdonosára nézve pedig a bérhfc lakhatlansága következtében keletkezett; \' III. ablakok, ajtók és bntorok tükörűvegein eshető törés-károk ellen; IV. szállítmány.károk ellen vizén és szárazon szállított javakra nézve; V. jégkárok ellen mindennemű mezei termesztményekre nézve, a felbecsült kár teljes megtérítése mellett; VI. az ember életére, és pedig: töke-, kibázasitási- és járadék-biztosításokat minden módozat szerint. A biztosítási feltételek a t. cz. közönségre nézve a lehető legelőnyösebbek. Előforduló karok \'a legméltányosb módon rendeztetnek és leggyorsabban fizettetnek ki. Midőn még mindennemű további szóbelimint Írásbeli értesítéseit adására, Iegkészségesebben ajánlkoznánk és a t. cz. közönség biztosítási ajánlatait, OlCSétban Számítandó dijak biztos kilátásba helyezése s leggyorsabb elintézése mellett részünkre kérnék, folhiyjufc még a közeledő évad alkalmával a t. cz. becses figyelmét különösen a jégkár elleni biztosításra, mely általunk a legjutányosabbra szabott dijak mellett nynjtatik. J± FONOIÉRE, PESTI BIZTOSITÓ-INTÉZET nagy-kanizsai föfigyriöksége DANNEBERG J. és WEISZ. a lehető leg- mezei gazdák 850 1-3. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI íOZlOJI MlBOZIÜS 8-áa 1Í83. HIRDETÉSEK. Árv, hirdetmény. 8i9 S—21 előre tartozik lefizetni, de a szerzett ¦ rend zárdafon ökénél, akár alulírottnál j tulajdonjog a vételár % részének teljes | naponkint d. u. 3—5 óráig megtekinthető ; kifizetése után bekebelezhető levén, | vételár hátrány arra az eladó zárda A nagy-kanizsai szt. Kerenczrendü zárda részéről közhírré tétetik. nagy-kanizsai 775. sz. tjzőkönyvben I ^^T^^^*^^^^ költsége S30 hzsz. a. lei.he]en(li a üvánt bélyegillető Ijavára mint töke bekebeleztetni fog ÖOfiy a t esedékes kamataival epyíltt s az annak tulajdonaként felvett 1 sor. levő beltelekiiez tartozó, zetó ut mentén fekvő nagy vasúthoz ve-. , kertrészbe! együtt. külön parc Kel Iákra mérnökileg beosztva; 5. Vevő tartozik az újonnan ké s az alább kitöntetett tért magában szülendő épületet tűzkár ellen addig foglaló több házhelyre szánt helyek f. fbiztositani, míg a zárda követelését tél-évi márczius hó 15-ifc s folytatólag ijesen ki nem fizetendi. márczius 1 T-ik napjain d. u. 3 órakor1 6. A kincstári illetéket s a vitellel :iz alábbi feltételek mellett a szt. Fe-ijáró bélyegkiadást vevő viselni beszá-renczrendü zárdaépület ebédiö termében mirás nélkül tartozik, nyilvános, de önkénytes árverésen el-¦ - T _ , , adatni fognak. L . utá?. vevo. & íVvPrP^l fftítÁtaiak 1 feIek kozött WIon ""sveteh szerződés Arjeiehl lulieíeleK. ifog köttetni, melyben a vételárt az ár- II. Árverés al« a n-kanizsai 773. j veréseil ígért összeg fogja képezni, ennek sz. tjzokunyvuen levő S&0/2 hzsz alatti; k5Its^eit is vevö /S2Í!lte\' beszámi[ás ingatlan ****** »G0 ű If^M ikA Ezen szerződés feltételei 1O.0&0; frt kikiáltási árban, ? ol-nkint M árverési feltételek alapján jövendnek IS ínjával számítva. lIétre ^ J 1L Árverés alá a nagy kanizsai ¦ „ , , 775. sz. tjzőkönyvben levő 880/3- bzsz.:. , 8: * ^ardafonok fen tartja azon a. ingatlan bocsáttatik 426 ? térfogatta! J"?,01, & kedvezményt, hogy a vételár C$10 frt kikiáltási árban h ölenkint 2;.k és 3 dtk részleteinek befizetési ide-Ifi írt számitva Jere nézve vevo felekkel a kötendő szer- HX Árverés alá a nagykanizsai; külön-külön egyezkedjék. 775. sz. tjzőkönyvben levő 880/4 bzsz. 9. Azon árverező, ki legtöbbet alatti ingatlan bocsáttatik 324 Q\' tér- j igért valamely hzsz. alatti részingatlanért fogattal 4SG0 frt kikiáltási árban Q j s bánatpénzét 8 nap alatt nem fogná a ölenkint 15 frt számitva. IV. Árverés alá a nagy kanizsai 775 sz. tjzőkönyvben levő 880/5 hzsz. a. ingatlan bocsáttatik 255 "\': térfogattal 3570 frt kikáltási árban fj] ölenkint 14 frt számitva. vételár Va részéig kiegésziteni, minden jogát s bánatpénzét is elvesztendi s igy azon részbirtokra a zárdafőnök tetszése szerint jogosult leend a feltételt meg nem tartó vevőt vagy sommás uton perrel kényszeríteni a vételár befizeté Nagy Kanizsa, I8S3. márcz. hó lén. Dr. FÁItNEK LÁSZLÓ mint a n.-kanizsai szt. Ferenczrend meghatalmazott ügyvéde. Arv. hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó as 1881. évi LS. t. cz. J02. § a értelmében ezennel közhírré teszi, b«gy a nagy-ka-ULs*i kir. törvényszék 4290 és 4892/p. 82. számú végzése által Wuiser J. nagykanizsai- és Gráner teslvérek csáktornyai kereskedő czégek mint együttes foglalta tók javára — Günsberger Tivadar pí kai lakos ellen 89 frt 74 kr. és 74 frt 40 kr. tőkék és járulékok követelése erejéig elrendelt kielégítést végiehajiás alkalmával bíróilag lefoglalt és 989 frt 50 krra becsült külömbözó rőfös kereskedői bolti áruczikkekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a287/p.883.sz.kikül-dést rendelő végaee folytán a helyszínén vagyis Günsberger Tivadar lakánál Fá kán leendő eszközlésére 1683 ik év márczius hó 12-ik napjának délelőtt 10 órája batáridőül kilüz«tik éa ahhoz a venni szándékozók esennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy st érintett ingósága* ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. í» értelmében a legtöbbet ígérőnek beciáron alul is sladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vétel fizetendő. i Kelt Alsó Lsndván 1883. évi febr. . hÓ 25 ik napján. VRES1TS ELEK kir. bírósági végrehajtő. 852 1-1. V. Árverés alá a nagy-kanizsai j sére, vagy pedig minden további eljárás I irh as {$$\\ fáLX. t rr" 108 Sábán 775. sz. tjzőkönyvben levő SSO/Ü hzsz. nélkül a tulajdonrész visszamaradott! mogiiiU»itoit feltétetek\' szerint\' lesz\' ki-a. ingatlan bocsáttatik 132jp térfogattal birtokrészt ujbol elárvereztetni, — a 2112 frt kikiáltási árban Möleukint IC\\ midőn az esetleges vételár többlethez írtjával számitva. : vevő jogot nem formálhat. VI. Árverés alá a nagy-kanizsai; »„ • ..„a, .í™.*, i„\' - - a. ingatlan bocsáttatik 33< f_J terfo- „t - *„ . . _ . . „ i .0.1 r. l-l. - - w 7=n -i által akar a nagykanizsai szt Ferencz gáttal 4341 frt kaaltasi árban Q olen-i ^" kint 13 írtjával számitva. f V " VIL Árverés alá a nagy-kamzsai 775. sz. tjzőkönyvben levő 880/8- hzsz. a. ingatlan bocsáttatik 293Q térfogattal) 2930 írt kikiáltási árban n ölenkint 10 írtjával számitva. 2. Venni szándékozók a megfelelő j szazamra vonatkozó kikiáltásiár 10%-já^ | bánatpénzül az árverést vezető zárdafőnök kezeihez letenni tartoznak és az illető hzsz. a. ingatlan a legtöbbet igérő bir : tokává leend. de a kikiáltási áron alul egyetlen bzsz. alatti rész sem adatik el. 3. Vevö köteles a vételért 3 egyenlő részletben lefizetni és pedig az 1-sö részletet a leütéstől számított 8 nap alatt, a másodikat a leütésiül számított 1 év, a 3-ik részt a leüléstől számított 2 év alatt ugy, hogy a báuonipénz az első részletbe beszámítható leend. 4. A hátramaradóit vételár mint világos adósság után vevő a leütéstől a végkielégítésig (i% kamatot félévenkint | = É-tt©- B a B ^ -> =5 Se* «lilis ^QQOQt H o f"f~J á n o »- f él o malii, etioöii «*jjüL}QOQ ^ i HOFF JANOS-Ib laláta-csololáie s az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom 8 vérszegénység meggyógyítása. Valódi, hamisítatlan állapotban idegerÓsitőal a v.*-rnaj»k és a leaoványoauőásnál orvoatlas rendeltetik a ntaláta^sokeládé, ki /áltképen a sápkór és vársMgénri égnél. A les&aaniabb maláta cso kólád á erSttlcsre «lóii>as 20 év alatt !>8 ki tűn tétéiben réazesitve esáazárok, királyok 4-, ísjedalmek által Keisitva Hoff János csáaz. kir ndv. szállító or. a maláta-káazitméiijek félti á.ója és kéisttÓje malaU-kivoaat csokoládé gjárában. 8219 — 17. Köszönőlevél Budapestről Tekintetes ur! Tény, bogy 5 évvel ezelStt mezbaiQtteza mázamat oly ,-.,,t. nyira, hogy nem esak orvosok, hanem nÜEtdazok, kik csak egyszer láttak, efatem-hez semmi reményt sem külőtték, kénytelen voltam a Szepaaségst, zord éghajlata mi: tt azonnal ciaagyní és az enyhébb éghajlatul bíró Budapestre átkSltöaní. Uár akkor is, míntborv más az rek n-ro haaanáltak, mf>ne4ákec kerestem a maláu-kivonat-készftniéDyekbtii és rövid idő mulva kfinnyebblllést éreztem. Atóta. a készítményeket rendesen hatan álom és állapo\'om annyira javalt. hogy reménjamvas e bajból kierógyalnL — A midSa el nem mnlasztbatom es alkalommal a maláia-kessitmányeket a k3z0aségnek ajánlatii, kötelezve érsem magamat országodnak kOazönétemet nyilvánitani és maradok kiváló tisztalettel Budapest, 1882. márezios 22. Wosatka Ferencz Főraktár: Nagy - E aniz s á n : Fessalhofer JázseE, Strem ?1 Klein-Zala-Kgersacgeo: Hubiosky Adolf,; Sopron: HUlerP. ; Keszthely:\' \\\\~ i.::--.-\':: Ferencz ; K a p o s vár: Laipezig Antal; Kalocsa: Babr K. Lip^t; Waraad:\'Kusy. HochsiDirer gyógyszerész; Zágráb: Kaiser is Lux; Ssom-bathely: Kelemen J. V ; KSrmend: Sonnenvend gyógyszerész; Péea: Spítcer Sándor ; Kreui: F: Bosnyák éifia; Huraazombat: Csellner V. gjtx. fíolí Jáno»-Hla waláU-kivonat egéiaségi sör. ?OOQQC^ N gy-Kanizsa, 1383 márczins hóban. Van szerencsém a n é. hölgyvilágot tisztelettel értesíteni, miszerint f. é. márczius hó 1 -én Nagy-Kanizsán (föutcza Babóchsy-file báz) egy, sz előkelő osztálynak megfelelő >\'ó\'i ruhitercmmel eu,\\bpkoíötf SW divatárú kereskedésiem nyitottam és Qztetemet olyként rendeztem be, hogy Nagy-Kanizsa és környékének nagyéraemu hölgyvilága ne legyen a fővárosra utalva, hanem szükségletét nálam fődőzhesse. A fővárosnak első rangú czégeinél évek során e téren szerzett tapasztalataim, valamint a főváros és külföld tekiotélyes ruhatermeiben alkalmazásban volt kitűnő szabásznak részemre leendő megnyerése által azon kellemes helyzetbe jutottam, hogy a legmagasabb igényeknek mindenkor pontosan megfelelhetek. Vidéki becses pártolóimnak miutákkal kívánatra bérmentve szolgálok és esetleges ruhamegrendelésnői egy jól illó derék és ruha-alj-hosszmér tekének beküldése teljesen elégséges. Gyász ruhákat saját műhelyemben 24 óra alatt készíttetek. Midőn végül fölemlíteni bátorkodom, hogy üzletemben a legújabb és legfinomabb ruhaszövetek, franczia satirt. fekete és színes térne, lyoni selyem, csipke, gomb s a háztartáshoz okvetlen szükséges fehérnetntiek, valamint a legdivatosabb párisi Modellek (kész rubák,feloltok és esőköpenyek) dás választékban megvannak, azon tiszteletteljes kérelemmel járulok n. é. hölgyvilághoz, miszerint újdonságaim megtekintése végett, minél előbb szerencséltetni méltóztassék. Nagyrabecsülésem kifejezése mellett maradtam 848 2-4 kész szolgája. Kovács JF*él1. Haszonbér-árverezési ? hirdetmény. A NaíiyivKMtóságu vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztériumnak f. 1883-ik évi február hó 12-én 36,67S|p. 1882. szám alatt kelt rendelete folytán, a Somlyóvásárhelyi közalapítványi ker. fötiszlseíí részéről ezennel közhírré tétetik: miszerint a rokolá-nyi vallás alapítványi uradalom tulajdonát képező, s a nyavaládi községben levő: korcsma, és ilalmérisi jog, a hozzátartozó: 1719 négyszög öl beik-lekkel e<ryiitt, folyó 1883-ik évi július hó 1-től kezdve, hat évre, f. 1883-iU évi márczius 13-ik napján délelőtt 10 órakor, Somlyóvásárhelyen, az alapítványi uradalmi tisztartói hivatalban, — nyilvános szóbeli árverés utján — a Nagyméltóságú vallases közoktatásügyi m. kir. Minisztérium jóváhagyásának fentartásával, bérbe fog adatni. — . . A kikiáltási ár: 400 forintban állapíttatván meg, vállalkozni óhajtók az árverezés előtt ezen összegnek 10°|o vagyis: 4C forintot bánatpénzül letenni kötelesek. Az árverefési .részletes feltételek" Győrött a közalapit-ványi ker. főtisztségnél, — Somlyóvásárhelyen az alapítványi tisz-tartói-liivalalban, — és Nyavaládon az alapítványi erdőmesteri irodában betekinthetők. — Győrött, 1883-ik évi február hó 2I-én. . 842 3 -3 A somlyóvásárhelyi közalapitványi kerületi kir. Fótisztség. Dtánnyomat nem dijaztatik, Haszonbéri árverezési hirdetmény. < A Nagyméltósága vallás és közoktatásügyi m. kir. Ministermmnak folyó 1883. éri febrnir hó 12-én 36,678 p./1882. szám alatt kelt rendelete folytán, a somlyóvásárhelyi közalapítványi ker. fótisztség részéről, ezenoel közhírré (étetik, miszerint a rokolányi vallásalapitrányi uradalom tulajdonit képező s Zalamegyébe kebelezett nyavaládi, fiatalosi és baráterenyei határokban leiő összesen: 960 802/1200 hold földbirtok, lakházzal és gazdasági épületekkel együtt, folyó 1883-dik éri július hó 1-sejétöl kezdve kilencz évre a Nagyméltóságú val lás- és közoktatásügyi magy. kir. Ministeriumnak VlII-dik osztályában folyó 1883. évi márczius hő 30-dikán megejtendő zárt ajánlati szabad verseny utján bérbe fog adatni. Zárt ajánlatok az árverezés napjának, vagyis f. 1883-ik évi márczius hó 30-dikánsk déli 12 órájáig — hatszáz forint (600 frt) bánatpénz hozzacsatlásá-val, Budapestre (Vár) a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. Ministerlum iktató hivatalába küldendők be. A zárt ajánlatot benyújtó vállalkozók közti szabad választási jogot a Nagyméltóságú Ministerium magának fönntartja. Az árverezési részletes föltételek a Nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi magyar királyi Ministerium iktató hivataliban Budán, — a somlyóvásárhelyi ker. főtisztségnél Győrött — és az alapítványi ker. erdőmesteri hivatalnál Nyavaládon betekinthetők. Győrött, 1883. február hó 19 én. 839 3 -3 A somlyóvásárhelyi ker. közalapítványi gazdászati kir. fótisztség. (Utannyomat nem dijaztatik) N:\\gy-Kanizsán, nyomatot: a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. .VAfiY-KAXJZSA 1883. márczius 11-én. ao-lK sz&m Huszonkettedik évfolyam. Kgy rraám 10 kr hasábos petíteorban T, miUodaxoi t; s minden további soréri kr NYII/TTKRitEX soronként 10 krmt vétetnrk lei járatán ílleti\'k minden i-gyos Vr>i *¦ U-sért; SO kr. íizcit-udn. ZALAI KÖZLÖNY. A lep szellemi részei illető köziemé* nyék t szerkeaztohftz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bementre intézendök: N A G Y - K AN I Z 8 A Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok tíssxz nem küldetnek. .Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet*, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank-, ,nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zalamegyei általános tanítótestület- a ,nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya\' s több megyei és vároBi egyesület hivatalos értesítője. Hetcnkiui kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Fe!jő az üstökös... s nagy milliókb n Kéi bámulat, kél néma rettegés ; Elvész, a gyáva rettegést ha látta :. . Távozta, jötte egyformán reges. Minden hatalmas égi üstökösnél Gyorsabb és rcttegettebb volt a had, Mely félvilágot ..átfogó karával Tábort ütött azósz Ural alatt. Előtte porbahulltak a hatalmak. Mint éjszakfény, kisérte győzelem .. . Az .Isten-ostor* villogó haraggal Rohant rónán s áttört a bérezek en. És szólt a dal, zengett vitézi ének A hunkirályról s győztes népirül; Visszhangozik viharviselte bércek,... S beszárnyalá a földet rémhírül. De mint az üstökös, hogy gyors tünéssel Elvész a bámuló világ eiüí ; S a harczifény, a győzelem, dicsőség A századok reges homályain elül: Ügy tünt el a dicső hnnok hatalma ; A hős nép elbolyonga szerteszét, Az agg regének csendes homlokán Hagyván csupán egy-egy :<ggott regét. *" * * Majd lumha századok így elvonultak, De nem hevert lomhán az ősz rege ; S léptit hős emlékek lángoszlopánál Nagy Ázsia szivébe vitte be. A hős hunok testvére, a magyar nép Ott élt s hallá : mit mond az Ősrege ? Minő a föld, mit egykor hós Ételnek Győztes hada hazává szentelé? S mint légtenger, vihar ha indul. Rezdült a had nagy Ázsia szivén .. . Riadt a kürt; fölkélt a dal s reménynyel Álmát szőtt a mondák mohos kövén. Riadt a kürt, tombolt a mén s a népet Szárnyán ragadta tündér képzelet, Mely feste a regés szép Hunniáról Eleje szebbnél szebben képeket .... í-\'.i mintba jelleien nagy sírjaikból Az alvó ősök jöttek vőn elő : A kékeié Kárpátok büszke bérczén Termett Árpád apánk, a hadverö. * ¦ * * Benn a regényes Erdély bérct kÖi.tegy Rég elfeledt maroknyi nép lakott, Amelynek álma volt, hogy érte jőnek.. S így álmadott át néhány századot. Alig riadt a harczi kürt a Kárpát Bérczén,... az álmadó nép is riadt. Amelyért olyan régesrég imázott, Megérzé a halálüzö vihart. És fölriadt a szittyavérü székely, Ételnek tisztavérü magzata, Hogy mogrengeté e drága földet Árpád apánk, nagy Őseink hada. R a drága vérrel öntözött hazában I Hol annyi hós, vitéz hon hamvadott : j Betelt a régesrégi vágy s az álom : Ölelt hös magzat, hősi magzatot. * * * Rég volt ez,mintha alom volna mar csak. Sok vész tombolt azóta e hazán. Araennyit e testvérncinzet kiállóit, i Mesének is sok volna már talán! ! \' A századok vadul verő viharja ¦ Székelyvérinkbói mennyit elragadt H Nyomorgnak, régen elszakadva tőlünk, I Hont esdve a hazátlan ég alatt. A régi nagy testvérölelkezésnek Az ezredévvel lészen ünnepe . . . Ez ünnepet az nj ölelkezésnek Szentelt, dicső öröme töltse be! Keblünkre hát, kik távol e hazától Oly rég epednek édes otthonért; Vegyék el ők is a nagy ezredévvel A kínosan kiérdemelt babért! E drága vérrel öntözött hazában. Hol annyi másnak adtunk jó lakot: Verjen gyökért a szittyavér, s Öleljen Megint öt-magzat ősi magzatot!! SZÁLAT SÁNDOR. Hat év . . . s lezajlik ezredévünk . . . Miként talál? jó Isten tudja csak ! De véreinket tul e hon határin Találnia — ugy érzem — nem szabad! A koldus-ügy. A filantrópjai ügy felöleli mindazon társadalmi bajokat, melyek az emberbaráti szeretetre apellálnak. Ha valahol nyílik tere a jótékonyság gyakorlásának, ugy a filantrópjai ügy különösen alkalmas erre. anná!inkább is, mert c téren az állam csak na gyon is tágkörü kényszerrendszabályhoz fordulhat, mivel egyénileg véve nem volna képes parancsoló intézkedéseinek foganatot szerezni, hisz a magánjótékony ságob gyakorlásának alapját a belső világunk képezi, ez pedig parancsszót meg nem tür. — Mindamellett törvényes intézkedó-;ek is bírhatnak erkölcsi hatással, fölkelthetik az erkölcsiség! kötelesség érzetét, s fokozólag hathatnak az emberbaráti szí? ncmesitésérc. Ez föladata is az államnak, s midőn egyrészről kötelessége az államnak az elhagyatott társadalmi tagot a nyomorból kimenteni, ugyanakkor másrészről kötelessége arra is fölügyelni, hogy a telebaráti szeretet rovására visszaélések ne történhessenek. Az államnak ezen kettős irányú tevékenysége állapítja meg a filan tropíai ügy körébe tartozó koldulási és szegényügyi rendészetet. lí tárgyban országos törvényekkel nem bírunk, s egypár felsőbb rendelettől eltekintve, az ügynek csakis statutuális szabályozását ismerjük és elmondhatjuk, hogy a szegényügy náluuk Magyarországon valóban magára van hagyva; mert ha itt-ott vannak is helyes statútumok, azok is csak írott malasztok, melyeknek végrehajtására ki sem gondol Pedig végelemzésében ezen ügy nagyon is fontos megfigyelést igényel; mivel ugy a közjólétre, mint a közbátorságra fontos kihatással bír; mert á kellő fölügyelet elmulasztása mellett míg egyrészről a valóban segélyre szorulók gyámolitás nélkül maradnak, addig másrészről a munkakerülőknek ¦ alkalom nyujtatik az erkölcsi kicsa pongásokra. Ez elvitázhatlan tény, s azért tán nem iecnd egészen érdekuélküti dolog, ha e lapok hasábjain ezen \'szocziális érdekű Ügynek néhány sort szentelünk, s kiindulási alapul elfogadjuk a föntálló rendeleteket, melyek majd a koldulási, majd pedig a szegényügyre vonatkoznak. Már föntebb hangsúlyoztuk azt, hogy a kéregetésre nem jogosult mindenki, ellenben a községek rendezéséről szóló törvény kötelességévé teszi minden községnek a saját szegény eír ól i gondoskodást, ebből kifolyólag minden községnek evidencziá-ban kell tartani saját szegényeit, kiknek ellátásáról maga a község tartozik gondoskodni, eltiltván azoknak is az utezaí koldulást. A községek maguk *-soha sincsenek följogosítva könyöradomány-gyűjtések engedélyezésére, mégis, ha a nyomorultak és szükségreszorultak száma valamely rendkívüli körülmény miatt oly nagyon fölszaporodott, hogy aaok ellátása súlyos terhül nehezednék az egyes községek vállaira, akkor a megye tőr vényhatósága saját területére rövidebb vagy hosszabb időtartamra — meghatározott személyeknek — engedélyezheti a kéregetést jogot, miről az illetőknek igazolvány állí- tandó ki. Több megye területén való kéregétési engedélyt azonban már csak a belügyi miniszter adhat, ki rendkívüli szerencsétlenségek és csapások beálltával még állami segélyt is, jogosítva van igénybe venni, azonban minden törvényhatóságnak kell, hogy legyen szegényalapja; mert ha az egyes községek anyagi ereje kimeríttetett, a szükségletek födőzé-sének kötelezettsége a törv. ha lóságra nehezül, melynek a rendkívüli nyomor beálltával még pótadó kivetésére is van joga. Hasonlókép kell minden községnek is szegényalap fölállításáról gondoskodni, ezt különösen Pozsonyme-gye szabály rendeletileg kötelességévé is tette minden hatósága alatti községnek, kimondváu, hogy ily czim alatt kezelendők az e czélra tett adakozások, erre a czélra fordítandók a rendőri kihágások után itéle-tileg kiszabott bírságpénzek, a nyilvános mutatványok, tánczvigalmak engedélyezése után megállapított dijak stb. mely Összegek valamely takarékpénztárnál rendes betéti könyvecskék mellett gyümölcsőzőleg kezeltetnek s ahhoz hozzányúlni mindaddig nem szabad, még az évi kamatokhoz sem, mig csak a tőkeállomány oly összegre föl nem szaporo-.\'¦dik, hogy annak kamatjövedelme biztosítja a gyámolásra szorult községi szegények cxístencziáját. Ha mindenütt foganatba léptette; nék ezen humánul rendszabály, ugy igen rövid idő alatt elérhetnők azt, hogy Magyarországnak egy koldusa sem lenne. Hogy mennyiben van ezen ügy nálunk Zalában rendezve, azt nem todom, de hogy a fölügyelet nagyon hiányos, azt lépten-nyomon tapasztalja az ember. Különösen pedig sok sző érheti Xagy-Kanizsa városát, hol a mindennapi kéregetés napirenden van, a kéregetek közt pedig a világon tán mindenféle náczióbeli TÁRCZA. Arany-kalászok. Rang ét birtok egyesek ¦.¦.játja, & h&za nevében mind;nki osttozik KÖLCSEY. Szép az egé*z fold, az egéaz világ, de legszebb a haza földe, i VAJDA. Áldozat * tett, er. a két tűkor, mely az igaz honfit matatja. PETŐ KI. A világpolgár hazaszeretete »«n szebb í\\ uemeib kútfőből veiii eredetét, mint azon fí--j tzerelme feleségébct, ki »« mindaddig ¦ ¦¦ ja, míg 6 tetszik neki legjobban, haszeb-b*t Iát, mindjárt más útin v»gy;dik. Gr. SZÉCHENYI I. Hit tegyünk, hogy a magyar nemzetiség fent5bb-égét megÖmaflk ? -A felelet egyszeri. Versenyre kell ¦tállanunk a többi a emse .bégnél egyfelől Bt anyagi, roáafclul * izeHemt ié\'*>n, aion kell lennünk, hogy mi maradjunk -. giz.lagxbtiak, a mii véltebbek. Addig mi lenünk a belvzet urai. , ÜREG ÜSS A Vannak agyán "még most i* s nem kehesen, kik mosolyogva a .haza" szent nevén, »*t álomképnek, — a nemzeti légért küzdékón, ut á képzelet hin teremtményének hiszik. De bit van-e boldog&ág, haza; i\'agviág. nemzetisig nélkül? TOLDI FEH. Simor fölött. ¦ ..A magyar igazi rejtvény a törtébe! ¦: ;.. E nép, meljbcn nemzetiség, egyex- •*t, közjóért közöl törekvés, oiy kevés volt mindenha; örökké idegen (sokainak rabja, ziuyi kai. L. belvcizélyek martaléka, tia izi-wdot kiállt ¦ törvényének ezer Aga, sifSvcvé-»je napjainkra áthatott. Ha ezeket ti ember fontolgatja, a nép**allái aseatelte magyarok l-tenél el kell ismernünk." KISFALUDY K. A magyar legfiatalabb nemzete Eoröpának. VAS JÓZSEF. Ezen tartomány, melynek ki terjedését magyar hazának nevezzük, századok clŐUmás népektől mondatott hasának és óaeínk a Don éi Kaipinm mellett i* magukkal hordozák a hazát. Sxuktégei inkább — nehogy homokon állapodjon minden letelünk — tij nemzetiségünk leikét mindjobban kifejtenünk. Eléggé meg nem beciOlbet" szerencse, hogy a Mindenható oly században engedett élnünk, mely. ben nem korlátlan bátorság ¦ fölhevült képzetet vagy teiti erő, hanem csak polgári erény ¦ fclvilágolitntt i\'MÍi-.-i i-Imu teastk a nemío- tek tartói sarkalatját A vad ember nemeröib védelme, nem keményebb paiaaa aa ország tak, mint a tanult, a szelíd ; készüljünk axértóppe oly erősek - bálrak lenDt harciban, mint régi apáink valá^ak, de kiroúveltebbek, tannlub bak, nyájasabbak, mint ők, kivált otthon. Gr. SZÉCHENYI Hitel. A jegygyűrű. — Rajz — SZOMMER SÁNDOlt-tól. Régen lenyugodott mar a nap, hogy a köiencó szórnom fiigynek ne lehesa-in taoaja. hogy külónboa éltető sugarai ne legyenek jelen az ünnepélyes pillanatban midőn két aziv vesz egymástól bacsut, — örök bncsut. A hold is tanácsosabbnak tartotta kíváncsi arczit egy tel hő foszlányba takarni ; minek is az ezQst fénysugár, hol a végzet kese mesterkél ? minek ott ezfist diadémme! koszornzni a asővetaéget, mely szövetség caak vészt bos ? El a holdsa garbói font koszorúval, — szőjetek a i-g-ütétebb filbőteatekből lepelt éa borítsátok ezt a szemfödelet a tetemre, ezt pedig temesselek a feledéi sirjába... Ott ült az ablakfülkében, mintha kővé lett volna merevedve; pedig biz nem nagy különbség volt közte és a már vány közötti Arcza sima volt, tiszta; ¦ halvány arcion csak néha-néha mozdult meg egy arczizom, jele volt az fólháboro* dásának, mintha csak érezte volna, hogy most mi fog következni,--lehangolt volt, csak ugy bámult ki a messze éjszakába, mintha maga elé akarta volna varázsolni a jövő képeit. A hold néha-néha előbujt a foszlányok alól, de csupán azért, hogy a vidéken végigtekinthessen és a köve kező perczb n egy mts felhő tömegbe takarja bús arczát. A vidék itt-ott meg volt világítva az eltérő hold sugarak által, — máaiit pedig egész ho mályban voluk, igy váltakozott fény és homály mimha ezeknek is az lenne hivatásuk, hogy a k\'aértetief, méla hangulatot még inkább emeljékt Most a hold reája is vetett egy fénysugarat. Oh. mily költői szép volt ilyenkori Ama hófuhér arcz finom vonásai ilyenkor mily tisstáu Toltak észlelhetők. A sötét hajzat a legkomorabb éjszakával versenyzetted festői képet nyújtott,midón a halvány arezot bőrül ővedzé; a migaa, sima homlok az egész léuy fejségét ibrá-zoli ée azokat a nagy fskete asemeket minlha caak a köd borítani. Nem-e könyek csillogtak bemmk....\'? Nem! Konynk nem leheltek, hias a felciikázó fénysugarak akkor nem lát saottzk volna; de minő fénysugarak voltak ezek ? Az Őröm ékes sugarai nem lehettek, — hisz a hangulat sokkal komolyabb, semhogy az örömnek parányi rész is juthatott volnál Vagy talán egy szebb jövő reményének örömsagarai voltak ezek ? Avagy talán a sejtett és előre megérzett keaerü jövő fájdalomkőnyei törtek utat a pompás szempárban, melyekben caak néha-néha fürödhetett meg a bágyadt holdsugár, miknr a hossza selyem piiiafü.gönyök utat nyitottak azoknak és ekkor csillámlott abban nem az Őröm, hanem a holdsugár féoye? Ki tudja ? Az asszonyi lélekbs nem lehet behatolni ; messze van az tőlünk, láterőnk nem hv. addtg és asárgnaszemü vigyázó, kinek izemeí koriátokat nem fognak ismerni — dak ezntáa fog megszületni l Éi ha mértföldek választanak el az éj Letétjében messze elható fáklyafény tűi ki luduá itt fáklyaláng igazi syrobolumát kitalálni? Ki tudhatja azt meg, hogy ott a távolban égő fáklya lángja az Őröm, vagy az üröm jelkép-i-e? A nap hősének tiszteletére ég e ott a messze távolban, hogy annak nevét, tettél az éj homályában is hirdease meesze kitörő sugaraival, — vagy p\'dig hivatva van melancholi-cus fényével bivilágitaui a gyengéden szerelő arca — : ravatalát? Ki tudna e k-\'rdésre felelni? Az udvaron kutyaugatás hallatszik, egyedül ez zavarja az est Csendjét. Csakhamar elhangzik ez is: mert a hú illat a jövevény ele aiet, hias ismeri. Az ifja gyorsan aiet it a tágas udvaron, a folyó.-ón és benyit a szobiba, A leányka az ablaktól vuMsané-t\'. — — Ervin! ÖaUi? Csak ezt mondhatta, a bámulat elfojtott benne minden hangol. — Szftkatlaa időben jövők, nemde? A leányka hallgatott. — Aranka! búcsúzni jöttem! Mily egyszerű, rövid szavak és mégis mily sok érzés fekszik bennök és mégis milyen nyomatékkal lettek mondva. A leinyka nagyon ii érezte e szavak snlyát, sejtette, hogy utoljára tekint a szende arcz vonások ba. S ugyan mit nem tud átérezoi azon leányka szive? — De nem végkép?! — kérdé Aranka, ki mindinkább hala ványai* lett 68 gyengéd kezei remegtek az ifjú meleg kezeiben. — Azt nem tudom; viszem iá Ervin komoran és ajkain keserű mosoly ült, — ba Isten ugy akarja még látjuk egymást. Kezében a hatalom, bízzunk benne! — Ét én, bár nehéz szívvel válok meg a kedves helytől, — de Örömmel teazem, mert legszebb, legszentebb kötelességemet most kell teljesítenem, a haza szolgálatában 1 — — Ertem, — viazonzi Aranka elhaló kangon, mig szivében ezer tőrt érzett, mely alatt a gyengéd liliom sat-nyulni látszott — értem! Kern fogom tartóztatni Ervin, — menjen — gondoljon néha reim is, — vagy nem! legjobb ha elfelejti Igen, felejtsen e! és éljen buldogul. Többet nem birt szólni; elhallgatott mintha elnémult volna. Talán előnyére volt azt ezt, nehogy Ervin aat a két kőnyeaeppet megpillantás. D ¦ Ervin érezte a leányka fájdalmát, hisz a mindjobban szorított parányi kezecskék lázasan rem\'-g\'ek, — ezek -eltagadhatlan anui valának felindulásának és fájdalmának. Aranka! — monda Ervin esdő bingón — itt e komoly pillanatban akaijm szerelmemé, eektlrel erőaiteAÍ; HÜSZONKBTTBDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖNY MABCZIU8 11-én 1883. megfordul s egész a szemtelensége viszik a dolgot, benyitnak koczolás nélkül a lakásba, behatolnak a 4—5-dik szobába is, hol egész követchJleg ¦ lépnek föl, az 1 kr. alamizsnával be nem érik; mert nekik egy félhatos kell. Ezen utóbbi esetek miatt jelen sorok Írójának néhány évvel ezelőtt nagyon kellemetlen kalamitása volt s csak Iélekjcicnlétcnck köszönheti, hogy az ügy nagyon komoly kimenetelű nem lett. A szegényügy sokkal nagyobb ápolást igényel, mint mekkorában azt városunk közönsége is részesiti, kinek pedig kötelessége a rendőri hivatalnak segítségére lenni. Nagyon helyesen fogná tenni városunk kö zönsége, ha a házaknál alamizsát nem osztogatna, e helyett havonkint vagy évenkiut bizonyos Összeggel járulna a városi szegényalaphoz, a város helyesebb rendeletekkel szabályozná : szegényügyet, rendőrségünk fordítana a kéregetőkre nagyobb gondot, a helynélküli csavargókat utasítaná ki s az eltolonczolandókat irgalom nélkül tolonczoltatná el, s mindenben járna el erélyesebben; mert a közlőtt .kimutatás" nem kielégítő; 141 megbüntetett egyén ós egy év alatti tánczvigalmak s egyéb mutatványok engedélyezése után befolyt 275 frt nem igen növeli a különben is hiányosan kezelt szegényalapot. — Bór- és rongy raktározási szabályrendelet. A belügyminiszter Eg*r-város részére a következő szabályrendeletet hagyta jóvá: I. §. A nyers bőrük . melyek bár honnét kerülnek ki, a belváros tertlletén nem raktározhatok el; külvárosokban is csak előleges bejelentés folytán a tauács által megengedet: alkalmas helyeken, 2. §. Szárított borok, csontok és egyéb kellemetlen ezsgo: terjesztő anyagok, mint rongyok raktározást a város területén minden egyes esetben megelőző bejelentés mellett a tanácstól nyert engedély után foganatosítható. 3. § A Jelen szabályrendelet ellen vétók 1 írttól 20 frtíg terjedhető pénzbüutetesse], bebajlhallaaság esetén 2 napig t-rjedhetó I elzárással, súlyosabb beszámítás alá tartozó körülmények között pedig három napi elzárással, és busz forint pénzbüntetéssel büntettetnek. 4. §. A bíráskodási jogot első fokban a városi rendőrkapitány, vagy a városi tanács e részbon megbízott közege; másodfokban a megye ali-pánja, harmadfokban pedig a m. Kir, belügyminiszter gyakorolja. 5. Éj. A behajtott büotetéspénzek Egervároa nőikórház alapjára íognak fordíttatni. Az izgalmak és a vidéki sajtó. A társadalom nagy izgékony-ságban van országszerte. Okai is vannak rá! A szombathelyi, székesfehérvári n.-kanizsai stb. sajtóban egyformán folyik a harcz pro et contra, hogy a sérelmeket visszatorolja, ifa barcz van a tisztviselők közpályán megőszült veteránok ellen, holnap magát a független hírlapírót támadják meg! Ma megtámadják A.-t,. B. mosolyog rajta! holnap B.-re kerül a sor s így tovább. — Szétzúzzák a tárbadalmat, ha maga nem védi meg magát Összetartásával. Legelső sorban a sajtó feladata a hajókat mérlegelni, mérsékelt irányba hatni, a sebeket gyógyítani ; de aztán a társadalomnak meg az a kötelessége: hogy az érdekében működő sajtót minden ereje és hatalmával támogassa. A kettő Összetartva nagyhatalom, széthúzva, el forgácsolva — — semmi! A raulthcti kaposvári izgalmak a fentebbiek közé sorozhatok. — Megakadályozni akartuk minden áron, de nem birtuk, mert még a lcgébe-rebb Őrködésünket is kijátszották !.... A vidéki sajtó nevében azonban tiltakozunk ellene, hogy a fék-tolenségig csapongó „Nyílttér"-ezést Üzleti czélokra használják fül az e rovatra utaltak, hogy békés családfőket, tisztességes állást elfoglaló egyéneket a halálba kergessenek saját érdekeikért. Tiltakozunk a vidéki lapszerkesztők érdekében, hogy a lapok iránya felett teljes befolyással bíró szerkesztők jogait akár lapkiadók, akár nyomdaszemélyzet sértegessék. Tiltakozónk a belbéke, a családi nyugalom — az emberiség e közös érdekeinek — megsértéstért. a törvény, az illem, a sajtó méltósága nevében. Mi a béke emberei voltunk, \'és vagyunk, de maradunk is, a béke azonban csak ugy áldásos, tekintélyes és hatalmas, ha bizalom, ero tartja fen, a meghunyaszkodás, a tehetetlenség, vagy gyávaság békéje rosszabb a háborúnál. Az elsőt I m á d j u k, az utóbbit elítéljük. Mi a harezot nem pro-vocákuk soha, nem is fogjuk provo- v»jba nem e pillanat lett volna hívatva ezen erősítéshez. De oem birok enéiküi innen elmenni; ha szerencsésen viasza-terek, léiz kedves, angyali nőm, — ha pedíg olt fogok elesni & harczolók közt, akkor könnyebb azivvel válok meg a világtól, mert egy tehertől szabadítottam meg szivemet, mely már régóta nyomja. Tudsz-e engem szeretni? — — ----Te hallgatsz ? ! Niacs válaszod esdő szavaimra? nem akarod mé zet ajkaidról a balzsam gyógyító C8"pp-jeil sajgó szivein™ ereszteni ? Mond, hogy szeretsz és beheged szivem égető sebe, — mondj „igent" kérdésemre éa ezen égi szavaid megszabadjanak a bizonytalanság kínjaitól, melyek sokkal égetőbbek, mint a pokol tüie, — bocsásd reám igaz szerelmed ragyogó sugarait és szivem feléled, mint a tavaszi virágszál a napsugáron; — fogadd be kebledbe szivemet és az époiy jótékonyan fog reá hatni, mint a saharái utasra a pálma árnyéka! — — — Szóij! Csak egy Bzőt mondj nekem, e ezót: „szeretlek!" és ba még oly távol van is az idő amikor téged birha\'.lak, — vigasz lesz ez egyetlenegy szó ho-szu, fáradal-mas utamon, ez fog kalauzom lenni a csaták Ubyrintjában éa ez egyetlen bzó fog ide visszavezetni, bogy téged ölelő karjaimba szorithssaalak éa örökké enyémnek mondhassalak! Ünnepélyes csend következeti; az ífju kigyúlt tekintettel nézett a zokogását magába fojtó leánykára. Minek is itt a válasz? Nem-e elég válasz, de elég k e d v e z ő válasz a hallgatás? Nem foglalja ez magában az óhajtott „igent?* Mondd azonban ezt egy ifjúnak, bogy ezen néma válaszszal elégedjék meg. Tagadílag fogja rázni.fejét! Hisz 6 nem annyira a szót, mint a hangot kívánja hallani, azt a kellemes csengésű, kristálytiszta hangot,moly az ezüatcaenge-tyü bűbájos harmóniájára emlékestet, — a hangot, mely varázshatásával örökké falábén cseng, — a hangot, mely a leg kell-m"5cbb reiiiínít.cca.\' ílira szüli. cálni soha, de ha megizenik tisztességes tollal, elfogadjuk azt tollal, a törvény előtt, a lovagiasság szabályaitól követelt minden fegyvernemmel, de ha kell — azon eszközzel is, mely et a társadalmi szabályok csak legvégső esetben adnak a megsértett becsüllet és sérelem kezébe. — A lapunk irányelvei, ugy a szerkesztőség személyzete ellen intézett támadásokért a szerkesztőség tagjai solidáritást vállalnak. Valahányszor a közönség érdekeit, a közügyeket látjuk megtámadva, elfogadjuk azt a harezot is, még a legnagyobb áldozatok árán is, — egyről azonban biztosithatjuk t. olvasóközönségünket, hogy a mérsékelt utat még e harezban sem tévesztjük szem elől. Béke tehát, de a társadalom nyugalmát biztosító tisztességes béke, a ki pedig ellene harezot izen, ott talál bennünket a harezban. ROBOZ ISTVÁN s. k. fel. szerkesztő a laplulajdonoa, MKSSITS GYÖRGY s. k., P. SZ1GBTHY GYULA s. k. VÉGH ENDRE s. k. A soproni kereskedelmi és iparkamara koréból. B29. ass. Hirdetmény. Á főldmivelés-, ipar- éa kereske detmi msgyi kir. minisztériumnak intézkedése folytán Budapesten f. ó»í ápril hó 14, 15, 16. napjain juh-tenyészállat-vásár fog tartatni. Ezeu vásárra bocsáj-t&tnak minden fajta juhok, kosok és bárányok kivéve azon állatokat, melyek hifi 11 va vanník, teny észkép telének ké tételtek vagy egyéb okból tenyésztési czélokra nem alkalmasak. Esen vásárnak rendezésére rendező bizottság alakíttatott, mely Budapesten a köztelken székel A bejelentések a vá aárrendezÖ bizMiság által szétküldött, illetőleg az Rttól nyerhető bejelentési minták felhasználás ival, a vásárrendező bizutU^gboz czimezve, két példányban legkésőbb márcziua lű-ig küldendők. Minden bejelentésben a tenyészet egészségi állapotát igazoló bizonyítvány caa-tolandói Az ezen vásárra vonatkozó köze lebbi intézkedések az alulirt kamaránál belekinthetők és kívánatra pós\'.a utján is megküldetnek. Sopron, 1883. márcz. 5-én, 778. "JSÖ3. Hirdetmény. Hivatkozással a kereskedelmi- és tpnrk.\'iiiHrának f. Övi január ^0-su 337. sz. a. kibocsájtott hirdetményére ezeunel közhírré tétetik, miszerint a fertÓtlenítesi dijaknak abban említett mérséklése a nmólt magy. kir. főldmivelés-, ipar- és keresked-lemúgyí minisztériumnak f. évi febr. 28 án 9861. sz. a pótlólag kiadott rendelete szerint nem folyó évi mr.rcziua, huuem april l-én lép életbe. Sopron, 1883. márcz. 8 án. A kereskedelmi s iparkamara. Hírek. Kérdezz meg egy nyolezvan éves aggastyánt, ki ezelőtt hatvankét évvel léhát lizennyolez éves kúrában vallolt szerelmet rzive gyöngyének és ki oly szerencsés volt viszonsz^relemre találni és élete hosszú utain élete párjával békében hatolni azokon keresztül, — kérdőid meg tóié, váljon emlékszík-e meg arra, midőn imádottja „igenl" mondott? Látní fogod, hogy fognak a bágyadl. beesett szemek élénkülni, mint emelkedik fel a alá a kebel, melyben a szÍ7 mintegy újjászületését éri e! a mint mosolyognak azok a ránezos, elazáradt ajkak, jeléül az emléke, esnek a kedves múltra, — mily elmésen oéz maga körül, mintha csak ma hallotta volna a boldogító „igent." Ervin is hang után vágyódott. A leányka azonban némán sietett egy k\'iB szekrényhez, karikagyűrűt vett ki egy elegáns tarsolybői, visszasietett ifjábíZ éa válasza helyett azt ujjára tolta. — Tehát szeretsz? — Szeretlek! — Kí volt egyetlen azava, amelyet mondhatott. Éi bármily szívesen monda mégis nehezére esett, mert a lé\'ek fájdalmaival kellett megküzdenie. Ervin magához szoritá a leánykát éa megció-kolá. — — És te nem csókolsz meg? Oh, adj egy csókot, Ingyen a csók szerelmünk záloga éa egyszersmind búcsúnk csókja. Hagyd felmelegedni szivem fagyos kérget édea csókod heve alatti — Engedd, hogy ajkaidról szívhassam a legszebb lét mézét! Aranka engedett. Megcsőkolá Er vint, de e csókban egyesítve voltak a szív és lélek boldogsága, a szerelem valódi szenvedélye; — a frigy örök- és kedves emlékű sáloga volt, Ervin távozott Ujján ragyogó jegygyűrűt vitt magával, keble as örömtói dagadozott, szive lázasan dobogott, szemeiben as öröm sugarai féoylettek.arczán a legnagyobb boldogság jeléül az égi tűz lángolt — hisz miért ne ? Ozálját és ezzel valódi boldogságát elértet-- \' És Aranka V Megvonta magát h kísérteties magányban, szive csordultig megtellett ke-serüeéggel, melyet már előre is érzett; keblében a különböző érzelmek vii-twk haláltusát, sremeibó! az elfojtottkönnyek-nek szabad folyást engedett, ö ís s/ere-tett, 5 is elérte czólját, de éppen akki>r, midőn azt elérte, el is szakittatott az tőle, hosszú bosszú időre, tatán. . örökre! Ervin az örök válárra nem is gondolt. Persze az asszony szeme e tekintetben tovább lát; nem meri h&tározoUan állitani reményei teljesedését éa a puszta „talán"-nal vigasztalja magát, de mindenkor a kedvezőtlenebbre számit. Ha csalódik, — kellemesen csalódik, ha pedig caakugyan ugy történik, mint azt ó már maga elé rajzolta — akkor már úgyis benne van a fájdalom árjában. Da Erviu egy cseppet sem tekintett a jövőbe, ö a boldogság bölcsőjében ringatta magát. És e két ellentétes állapotban melyik volt boldogabb? Ervin-e, ki Örömben úszott és akire csupán üröm várhal? — vagy pedig Aranka, kit az üröm már jobban ugy sem hangolhatott le és ki még remélhette, hogy a viszon:-látás örö-ne még feléleszti az elsatnyult virágot?,... Hónapok multak el ezután. A diadalmas csapat elverte az elleneéget, a győzelmi hír gyoraan szárnyalta íl az egéiz országot; az ifjak ia síeltek hazafelé, hogy as elismerés után ki-ki irájától vegye át méltó jutalmát, a koszorút. Hányan mentek ilyen reménynyel a csata zajába éa most ott aluszszák örök álmaikat idegen h-in\'.ok alatt?! Az ara vár jegyesére, ámde hiába vár reája, legfeljebb szelleme jön el hozzá, hogy egy gyöngéd lehellej.alakjában csókolj* meg kedvese ho-nlokát, hogy talán cz által tadathassa vele, h\'fgy az, aki: vár már nincs az éiók sorában, ne várjou reája, h nem fog jönni! De az ara mégis vár, hiszi, hogy egykor a várva várt mégis betoppan as ajtón és midőn hosszú idő után is wak hiába várja a jegyest, — A zalamegyel honvéd-egylet boldogult alelnöke Gaái Endre urnái lévő takarékpénztári könyvben fugl-li összeg feletti intézkedés végett 1883. április hó 1-éo. regs lí 9 órára a talame-gyei 1848/49-k: honvédeket Keszthelyre az Amazon vendéglőbe tanácskozásra meghívja. Az elnökség. — A nagy-kanízgsj uj rabbi f. bó 20-án érkezik városunaba. Boglárig küldöttség mégy eléje, a a helybeli pályaudvarnál ünuepélylyei lesz fogadva; amint halljuk Ebensp-nger Lipót fogja üdvözülni. Azután egyházi Öltönyben a templomba viielvén, baigtuttalik. A székfoglaló beszédet folyó bó 24 ód fogja tartani. — X „Zala- kiadta lelkét. El keli ii in niink ; mert maga adta ki gyász j- UntésÓt f. évií7ík számában, ilyen csimen: „l\'tolsó szavunk" Midőn e megrendítő, a vidéki hirlapirod-lmat ért, pótolhatlan veszte* aegrul olvasóinkat remegő tollal érte-eí-jük, agy úttal a fenfurgó gyászesetből azon szomorú tanulságot abstrahál-hatjuk, hogy a Tisza árja még a vele ufi.-." sajkáknak sem irgalmaz. — Legyenek csendesebb napjai a szabad atei-lemeért és független álláspontjáért em-berf-rieltí mariyriumot szenvedett, dicsőült laptársunkoak ott tul, a bek -világában!! Rtdicalis lap volt; nem engedett az utolnó lehelletig; s még „utolsó szaván" is megtetszett, bogy P\'g-ny vull a lelke; nem fogott raj la „utolsó kenetünk." Rrquiescat in p»ccl — Beszüntetett pászkasütés A d-vecs\'.Ti izr. bitkttsség a folyó hó 3-án tartott gyüléséa Sieaer József elnökének indítván _v-.ru egyhangúlag elhatározta, bogy az 1813. óta fennálló pászka (ma-czeaz)-4UtÓházat megszünteti és egyáltalában megtiltja a község területén az uzlelaze.ru laakasütést. Ezea intézkedés álla) elejét akarjak venni, a laak»aűtéi-sel kapcsolatba hozóit mesére alapított vérvádnak. Ennek kapcsában közöljük a zágrábi zsidó hilközség bizottságának azon határozatát, mely szerint fülhivja valamennyi családfőkel és cselédtartókat, hogy mivel az idei zsidó purím épen a kaiholikusok oagypóntekére ésnagyazom baljára esik, ne engedjék meg hozzátartozóiknak a cselédjeiknek, bogy — mint purím idején egyébkor szokás — álar-ezokbau járja ak as ulczákou. — KészTénytársulat A »m»-;íii „Népbank* f. évi márczius 3-án Sümeghan tMr.otla közgyűlését, mely-n t. Ei ner Sándor ur elnökölt. A „Népbank* alap* tőkéje. 20,000 frt, mely tíz óv óta foly- ton hoszácsatolásálU!emeltetÍk.l882-beB forgalma — 1,259.642 írt 60 kr. A heti 50 krros belétek tőrzaosztályát IV, kör képviseli, I597\'rész?énynyel. Takarék betétösszeg 1882-ben 8900 frtlal több mint az előző évben, ez bisslom jetatk tekinthető. Jótékony ezélra a vártai elemi iskola kapott 15 frt, az iaraeu\'u 15 frt, nőegylet 6 frt, polgári kór hát 5 fcti össtesen 40 frt. Osztalékul egy reszvésj^ (50 frt,) jutott 6 frt, segéd könyvelÓBak Pozsonyi József, a helyette fel ügyei 6 bi zottsági tagnak Scheiber1 József sümegol részvényesek lettek megválasztva. — fsdopáS. Már egy alkalomca.l omli tettük lapunkban, hogy a Szent, gynrgy várí-uterában a Buchgráberféia házban fa opás történt. Azo:a ez háromszor, négyszer is ismételtetett Ig<-n m-legen ajánljuk rendőrségünk figyelmébe. Pedig nem is vulna valami nagy mesterség rajta csípni; csak egy kicsit kellasa nagyobb figyelemmel lenni a város leg. kritikusabb szélső részein fokvŐ ntezákra. — Agyonnyomta a hordó. Öregebb Molnár István devecserí lakos — mint levelezőnk Írja — a napokban több társával «gyüu bori szállított Nyirádról. Társait megelőzve, egy kősiron szekere fölfordult s ő a 24 akós hordó alá került. Mire társai mólérték s a nehéz teher alól kiszabaditolták, már nem volt éiet- 1 ben. - — Sümegben f. évi márczius 2-án este V: 8 órakor a félrevert harangok tüzet jeleztek, a rémület fokozódott mindnyájunkban látva, hogy szalmetelÓJettel födött bássorZtan üiöit ki a veszedelem s hozzá s szél orkánként dühöngött. Ki tencz hajlók kalapot vesztett; baj között fó szerencse volt, hogy a siói irányát mag tartutta ea igy a lángok több nyalni valói : nem találtak, A leégett födelek megújulnak. Váljon tüzollóiotesmóny valósítása i "lórkezik e Sümegben? — Betöréses lopás Szászváron [(Baranyám.) folyó évi február hó 28. a jmárcxios 1. közötti éjjel mégeddig ismeretlen tettesek — egy egész rendezett kompánia keli, hogy volt legyen — feltörték Frühwirth Mihály erdoornek a báz alatt levő pincsójót, és három akó bort vittek el. Ugyanakkor a társaság egy pár tagja S\'-einer Ignác* kereskedő boltjába akart törni, mely bolt a piacz legszebb részén áll. As emeletes ház tiszta köböl — nem téglából — épült, a gazemberek mégis áttörték az ablak alatt a két Ub vastag falat s midőn a lyuk a b-má-i/á--a már elég tág volt, akkor vette észre a betörőket az emeletben lakó kir. postamester — a posta is e házban van — az ütütt zajra elillantak. Ezen boltul átellenben lekvŐ boltot ís megkísérlek feltörni. A fal olt is már át volt törve, de hihetőn a postamester álta! ütött zajra ott is félbe hsgytáka munkát.— Ugyanazon időben II —12 óra közt — valami Kraust nevű kereakedÓ boltjába is be akartak menni. A báz fala vastag u. n. focck"-rakás; de vésővel mégis áttörték, kinyitották a boltajtókat, a akkor vétettek éssre a k*reaksdó által. Elfutottak, ma- — lemond, oda vágyódik utánna, megszakítja önmagában az élet szálát, — naponta halaványabb lesz, satnyul, hervad éa - elhal!..... És ha mindez megfordítva van?!.... akkor hiába siet az ifjú a diadal után haza, hiábau keresi a kedves hajlékban életének jövendőbeli párját, — jött egy más jegyes, ki felhasználta távolléted idejét éa magával vitte arádat. Lakását kívánod tudni, hogy megkérdezhead, miért hagyott ei ? Am jó! keresd fel,ott lakik a — sírkertben !„...... Ervin is sietett hazafelé. Előtte nem ltak veszélyek a csatában, ott volt a jegygyűrű ujján, ez volt kezeinek kormányzója, melyek a súlyos csapásokat mérték; ott tapadt ajakán arájának csókja, mely a leg viszontagságosabb helyzetben is megtanította mosolyogni és édesen érezni, — és ha golyózáporral találkozott, ott lebegettazemeí elölt Aranyká-jának ideális alakja, mely mintegy véd-pajzz védte a gyilkos golyók ellen, — ott látta mátkája szemeiben a tüzet, melyből bátorságot merített, látta az eper ajkakat mozogni éamintha hallotta volna bnsditó, csnngó a: avult. Ezt mind elakará mondani Arankának. Sietett csatái ménjén mint a gondolat. Minden negyedóra közelebb hozta szerelme tárgyához; ujjaihoz préselte a kedves emlékű jegyürüt. A hegyfordulatnál pattanást érez a gyűrűn. Megállott, felemelé kezét és a pompásan világító hold fényénél tiaz án kivehette mint gurulnak ujjarról marka ba szétpattant gyűrűjének töredékei. Ervin elbalaványult; előtte lebegtek dajkájának baljóslatú meséi, maga is hinni kezdé, hogy balsors éri, — kéiszeres erő vei vágtatott tova. A kanyarulatnál tisztásra ért; a szem meszsze tekinthetett a hoszszu róuán, csak ittetlenben emelkedett egy kii domb hol Arankáék laktak. Mindig közelebb ért; már azt ís látta, ho^y Aranka szobija, íeltünó*n ki van világítva. A féltékenység Ördöge síj-véhe szökött. Hitte, hogy arája elfeledte, hitte hogy Ja gyűrűről, szerelmük igaa zálogáról megfelegkecett, — mindent hitt, csak azt nem, hogy őt Aranka szereti. Mit is jelenthetett volna mást a gyürü szétpattanása, mint azt, bogy Aranka lemondott róla? Mit is jelenthetett az a kivilágítás mást, mint Aranka ljegyzéaí Ünnepélyét ? Ervin, ki boldogan ment csatába, most nehéz szívvel jött. — Legyen másé, ba mást jobban szeret miot engem, — oh, ón boldog leszek ha ói boldognak tudom; hisz as öboldogsága lebsgeit örökké szemeim előtt. De ha nem szeret, miért mondta, hogy ize-rét? ha mással vált jegyet, miért váltott velem ? Berontsak? kérdőre vonjam? Nem! Tegyen ugy mint neki jóiban tetszik. Nem akarom szerencséjét megzavarni, nem akarom, hogy lelkiismerete nyugtalan legyen ; pediglehetne,ba rágondolna, hogy egy igazán szerelő szivet silányított tönkre......Talán ép most hír* detik ki as eljegyzést, talán ép moet csókolják meg ugyanazon ajkak, — melyek röviddel ezelőtt nekem vallottak szerelmet és engem csókoltak meg, — as uj jegyes ajkait?! Nem-e jobb lett volna ott veszni el a harcz közepette az édes remény bölcsőjében, —¦ mint most e keserű létben élni ?!...„.. Bizony jobb lett vo\'na neki, mert akkor nem ért volna meg borzasztóbbat meg, mint sejtett Felsietett a kedves lakhoz, benyitott arája szobájába. Arany ka menny asszonyi ruhába volt Öltözve, pompás fehér kelméből, — bsjába fehér-zöld koszorú volt fonva s ugy néseit ki mint as angyal. És Ervinnek ssem\'anunak kellett lennie, mint emelik menyasszonyát kör* nyesÓi a nássfogatra, egy imponsáni, hozzá méltó — ravatalra 1 flÜSZOKK RTTKÖtít ÉVÍOLYAM. zalai közlök; MAECZIUS 11-én 1883. gukkal vitték azon ajtó szárnyat, melyen a szép lakatok voltak. — Ugyanazon idő ben betörtök egy előkelő asztalos. Cseh Antal nr házába az uiczára nyíló egyik ablakon át, ott összekötöztek minden ruhát, ágyneműt, feltörték a szekrényeket s mindent kivittek as utczára,még a xairt, hust is stb. Midőn már úgyszólván késsen voltak, akkor vette észre a háziasszony a világosságot s e szavakkal keltette fórjót: „Ab istenért, oda át tűz van." A megijedt, különben igen bátor s erős férfi egy ingben gatyában, minden fegyver nélkül, még caak botot sem vitt magával, átszabd. s a szobába lépve látja, hogy nem tüz, hanem tolvaj vau u bzq-bábán. A tolvajok as ablakon át futásnak eredtek; de az utolsót, ki a mécset tartotta, b kínok szépen nrczába látott, mi-elútt elfújta azt, megkapta, s most kezdődött a tusa. Az aaztaloe a betyárt irgat* matlanul ellátta. Meg látszotta padtón, az üresen állt nyoszolyán, hogy hová csapta. A betyár segély kiáltására viaszajött egy társa az ablakon át segítségre; most Mvette a harczot mindaketlővel, s míndakettŐt irgalmatlanul összeverte hatalmas öklével. Tusa alatt az ablakhoz értek, melyen az egyik kimászott, s a másikat, ki már magától nem birt kimenni, kezénél fogva ki akará húzni, de az asztalos érésen tartotta a lábánál fogva, a minden áron össze akarta törni csontjait. A betyárok kívülről hosszn botokkal ütöttek hol az asztalosra, hol a^atyárra, ki iszonya kínokat állt ki, de az asztalos nem engedett, hanem ütött s folyton segélyért kiáltott. Addig tartotta, addig ütötte Öklével, mig kapott sebeiben összerogyott eszméletlenül. Életre hozták, de mais fekszik, sebeiben. A betyárok, mindent az utczán hagyva, kivéve holmi csekélységeket, elillantak b ma is ismeretlenek, csak anyít tudni, hogy czigányok voltak. Az egészben az a különös, hogy a szomszédok nem jöttek segítségre, pedig a tusa vagy \'/j óráig tartott, as ablak nyitva veit, az asztalos folyton kiáltott segélyér., az atezán a bázak sűrűn állnak, az utcza nem szélesebb 4 ölnél. — Gyors > ryógyitás. Egy látogatott svájcai szállodában nem régiben két idegen kórt szállást. A 3zobák mind el voltak foglalva, s a pinczéreknek nem kevés fejtörésbe került, hová helyezzék el a jövevényeket* Végre eszükbe jutott, hogy van még egy szobájuk egy melléképületben, a melyben nem szoktak ugyan vendégeké elhelyezni, mert ott a tulajdonos a használatban nem lévó bútorokat szokta tartani. De hát szükség törvényt bont; as utazók beleegyeztek mindenbe, csak fedél alá jaasanak. Hevenyében összecsaptak két ágyat s a fáradt turisták nyugalomra térlek. Az egyik utazd hipocbondrikus volt, kit orvosa*, csak azért küldtek Svájcába, hogy ott a felséges begy! -vidék a gyaloglások kígyÓgyit-bák képzelódéséböl. Éjfélfeló kétségba e>ett kiáltozásra ébred föl a másik utazó. „Az istenért Imi a baj?" kérdi megriadva, s ast vélte, hogy rablók törtek be a szobába, egy pillanat alatt künn volt ágyából. .Levegőt, levegőt 1 — kiáltoz a másik — aalmaiikus roham szállt meg . . . levegőt !¦ Az álmából fölriasztott ijedten topog a szobában, kereste az ablakot, hogy társára friss levegőt bocsáBson. Koromsötét volt, az ablak táblái szorosan be voltak zárva 8 így nem csuda, ha hamarjában nem akadt reá. L közben a képzelődő beteg folyton jajgat, hogy ó rögtön megfúl. A másik már leszakította a csengetü-zsineget, egy tuczat gyufát rontott el híába, széket, asztalt döntött föl, végre azt érzi, hogy valami üveghez ért keze; szentül mng van győződve, hogy az ablak előtt áll, de sajnos, nincs rajta semmi zár, melylyel ki lehelne nyílni. A másik e közben folyto.i jajgat. „Az istenért, nyissa ki rögtön, mindjárt végem van." Nem gondolkodik tovább, öklóv<J beatí az üveget. A szegény b*,ieg megkönnyebbülten kiállt föl : „Ab! ez az isteni levegő .... Fogadja legnagyobb köszönetemet, ha ez még néhány pillanatig késik, nekem végem van." Ez után mindkettő iámét elnyugodott. Reggel fölébredve, első pillantásuk az ablakra esett; de óh, csudák csudája, az Üveg egészen ép s mégcsak basar\'ás aíncs rajta. Honnan jött tehát as as éjszaki kitűnő levegő, mely aazegény aatmalikust a halál tói mentette meg? Kgy körültekintés a azobában megmagyarázott mind-nt. A szép nagy tükör összetörve bevert a szoba padlózatán. Mondják, hogy ez az ese\'- teljesen kigyógyította a képzel\'dói betegeégéből. Rövid hírek. Jtarczlns 15-Ikét as országgyűlési függe\'.lea párt társas ebéddel fogja megünnepelni. — Kemény miniszter a postatisztek czélszerübb csoportosttásí tervezetét dolgozatta ki, s igy 20,000 frtot remél megiakaritani. — Egy Ögy-Téd a florenczi vonaton egy tebolydá-jóI kiszökött őrültlel egy coupéba kerülvén, megtámadtatott s egy órai harcz •Jatt teljesen- megőszült — Nagy KI kinda község képviselőtestülete ké: ottan: képviselőnek a községet illető bokeb-le ki mu ,hálátokért 34,000 frtot azava- nti m*g -:íztft!etdijul. — Bécsi tana- Wagner gyáesünnepélyTe lejött j roszlói tanulóval szemben az! lök két boroszlói tanulóval szemben osztrák-német barátság mellett tüntet tek. — A „Kincsem" még él; a róla közlött hírek nagyítottak voltak : mindössze is egy kisorrb\'ja van. — Belaral Károly, ki Bécsből 20.000 forinttal megszökött, a bordeanxi osztrák és magyar konzulátusnál önként jelentkezett. — A sátoraljaújhelyi színházat nagy Ünnepélyességgel nyitották m»*g. — Sava nyn nevű rabló retteg\'eti Somlyó vidékét. Fejére as ottani hatóság 1500 frtot lüzült. — A király a lacbázi tüzkáro sultak javára magán pénztárából 1000 frtot adományozóit. — A fővárosi közgyűlés a iacháziaknak 1000, a bukovinai magyaroknak 500 frtot szavazott, meg. — Az albánok forrongása a skutarii muzulmánok ellen egyre tart. — A csángók részérc leginkább a középosztály adakozik. — Egy röpirat foglaltatott le Budapesten, amért az volt benne, hogy a zsidónál nem kell pálinkát és fuxBzinos bort venni. — Kérvényt terjesztettek as országgyűlés budapesti összes állami hivatalszolgák lakbérfelemolés es ruhapénz végett. — Nagy-Klklndán a tanítok nem akarták a fizetésekről a/6\'ú nyugtát m .gyárul írni. — Az ir földiig* eddig Parisban és Frankfurtban elhelyezett tekéit Spanyolországba asállitották, mert a pénztárnok el fugatástól tart. Irodalom. (K rovat alatt megemlített munkák Nagy-ietáti Wajdita József künyvkereseked.ében kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan eszközöltetnek.) — A Mulattató Zsebkönyvtárnak előre jelzett 19, 20 számú füzete, mely Gróf Gvadányi József lovas generál is hii-nevea Rontó Pálját közli, már megjelent, s a szerkeaslŐségünkbeis megküldött müvet örömmel üdvösöljük, mert olyan hiányt pótol, a mit as irodalom kedvelői már régótaérzékenyen érésnek. Gvadányi Bontó Páljából mindössse igen kevés példány maradt lön a igy a ritka könyv ujabb kiadása az irodalomnak csak jó szolgálatot teljesít. A csinosan kiállított füset as eredeti kiadás zamatos nyelvén mit sem módos:\'.,sói még az eredeti ortho-graphián sem változtat, hogy annál inkább élveshető legyen a maga eredeti sajá\'aágaíbsn. As elaŐ nagyobbssabásn verses magyar bamorisstíkqs elbeszélést őszintén ajánlhatjuk olvasóink szíves figyelmébe. A Mulattató Zsebkönyvtárból eddigelé a kővetkező füzetek jelentek meg: I. Balázs Sándor: A mama tyuksseme. — 2. Lauka Gusztáv: Az eltévedt csók. — 3. Eckstein Ernő: A vörös Julcsa, — 4. Győrffy Iván: Hat humoros loaszt. — 5. Lanka Gusztáv: Egy agglegény viszontagságai. Hercseg Ug-rikuvios Mirkó. — 6. Humoros költemények I. — 7. M. F. Márton nr bajai. — 8. Csepreghy Ferencs: A kiiünŐ vendég. — 9. 10. Eckstein: As iakolai kalodá-ban. Daákcsínyek. — 11. Baláss Sándor Ráró és Csillag. — 12. Zschokke: As Őrmester. — 13. M. F. Sarah giófnŐ. — 14. Dickens Károly : (Boz) Egy áriatokra! a nő, — 15. Kövér Lajos: A megbu kott tőkepénzes. — 16. 17. Gerat&cker Zólyomi: Végzetek. — 18. Dr. Spinoza: Kisvárosi Aristokraczia. — Javorek Lukács, a muszka „espíon.* — 19. 20 Gróf Gvadányi József: Rontó Pál. — Minden füzet egy bevégzett olvasmányt képez s külön ía kapható. Ára e kettős füzetnek 24 kr. Tis egymásután következő tiámu füzet előfizetési ára bérmentes szállítással 1 írt. — A kiváló becsű vállalat szerkesztője Dr. KŐrÖsy László s kiadója a Buzárovita-féle könyvkiadóaág Esztergomban. A bumoristíkut irányú vállalat különösen a magán éa nyilvános könyvtárak asámára tartjuk legajánla-tosabbnak. — 700 magyar népdal zongorára. A .Magyar D»l-Album"-ból, moly a magyar népdalok egyetlen folyamatban lévő, zongorára alkalmazott egyetemes gyűjteménye, megjelent a IV ik kötet 5 ik füzete ib a 681 — 700 sz imu, kővetkező dallamokkal: 1. Felfogadtam száz meg százszor. 2. Felleg borult az erdőre. 3. Feileg sincs, mégia esik eső. 4. Félre tőlem ördög adu kea-trgéa. 5. Fényes csill-g gyull az égen. 6. Férjhez ment a reszelő. 7. Férjhez mentem borbélyhoz. 8. Gerlicze turbékol a jegenyén. 9 Gyászba borult as életem. 10. Gyöngyharmat ül a virágon. 11. Gyöngyvirág a bokor alján. 12. Ha csakugyan kedves rózsám. 13. Ha érzed fotfad fájását- 14. Ha még egyszer leány knetnók. 15. Ha nékem szóltál volnn. 16. Harangoznak a toronyban. 17. Ha rózsámnak kedve volna. 18. Ha te elmegy, én ía el. 19. Havas eeő esik. 20. H*rom, három, tízenhárom. - A „M,gyar Dat-AIbnm- IV. kötete ismét 10 havi füzeiben jelenik meg és pedig 200 d»!l».m:artaJommal. Előfizetési ár egéas évre: 10 füzetre I frt 80 kr, félévre: 5 füzetre 90 kr. Egyei füzet ára 2B kr. Minden füzet bérmentve küldetik szét. Előfizetések legczélaserub-ben postautalványon a „Msgyar Dal-Al* bum" kiadóhivatalából Győrbe ioté-senddk. - Xehner Vilmos budapesti kÖnnykladÓnál ujabban megjelentek e hozzánk beküldőitek a köveikéső füzetes vállalatok. .Népszerű orvosi tanácsadó, vagy házi lexikon as egészséges és beteg emberről.\' (24—27 füzetig.) Mint az előttünk fekvő füzetekből isiátható. dr.Zifier Károly budapesti gyakorló orvos hangya szorgalommal gyújtó Össze mindazt, ami az orvosi tudomány népszerű-ütéséhez szükséges. Nálunk, hol aránylag kevés az orvos s a hol a nép bajával igen gyakran vezetőihez : jegyzőhöz, tanítóhoz, paphoz, gazdatiszthez atb. fordul, e mü raegbecaül-betlen kincs A most előttünk f-ikvő füzetek (hogy csak pár dolgot említsünk) a sipoly Ívni, soványodással, sülylyel, szaglással, szájbajokkal, szappanokkal, nyak-b-ijokk&l, szélbüdéasel, Bzélszorulással, a szem ápolásával, szembántalmakkal, néhány mérgezéssel, a szépség ápolásával, a szívvel, annak bajaival, aszüléssel, tályo-gokkal, több houi fürdővel-tb. foglalkoznak. Az egész mii 250 ábrával a 16. táblával jelen m-g. Egy füzeiára caak 30 kr. A füzetekhez olajnyomalu julalomképek is járnak, s a kik a müvet füzelenként is megveszik, 10 frtért juthatnak Petőfi diszkiadáeu összes költeményeíboz, mely* nek ára különben 16 frt. — Ugyancsak M-ihner Vilmosnál jelent meg as .Általános msgyar-francsia azakácskönyv" 17, 18, 19, füzete. E mü 24 füzettel egészen megjalen, 400 képpel, 24 ssinnyomatu külön mümelléklettel, s egy ssinnyomatu czimlappal. A rendkívüli jutalmak (olaj-nyomata képek, Petőfi diszkiadása) ezen füzetekhez is járnak. A füzetek ára 30— 30 kr. Ajánlják e müvet nemcsak a rendkívül díszes kiállítás, as - mii tett képek, hanem as is, hogy az ételek a magyar viszonyokhoz, mindenütt kapható magyar terményekhez • termékekhez vannak szabva s bogy a szerző tekintettel volt a kevés tagból álló családok: igényeire is. Ajánljuk e vállalatokat t. kö zőnségünk szíves figyelmébe. Megrendelhetők aa elől említett kiadónál, (Budapest, papnövelde utcza 8.) b minden hazai könyv kereskedőnél a könyvügynöknél. — Megjelent az „Ország világ" legújabb száma, mely mint a többi szám, élénk, tartalomdus, változatos; képeiről megszoktuk, b>gy azok páratlanul állnak a magyar képes folyóiratok sorában, a különösen uj év óta, mióta valóban egy sincs, mely ne kötné le figyelmünket. Ezen ssám élén ?11 s igen méltán Fran-kenbnrg Adolf veterán jelesünk visszaemlékezése Petőfire, melyet a Kisfaludy-társaság legutóbbi gyűlésén olvasott föl. A kitűnő dolgozatra különösen felhívjuk olvaaóink figyelmét. Kösli továbbá e Bsám Erdélyi „Noé bárkája* és. eredeti és Sienkievicz SA faia jegyzője" czimü fordított elbeszélésének folytatását s Pa-lotay Piroska kedves költeményét .Bánat üző...* ősimmel. A képekhez jeles rajzok szolgálnak képmagyarázatai,ilyen ifj. Ábrányi Kornéltól a .Szalonka húzás" czimü gyönyörű képhez és M. L-tó! (Mészáros Istvántól) a .Milyen jó tréfa lenne" cs. humoros genre-képhes. S»ke rült képek a „Böjti falatok" „Egy Luther arczkép" éa a .Hü gyermekbarát" is. A rovatok a szokott lelkiismeretességgel, tapintattal és gondossággal szerkeszt-vés. Rxtjtvéuyrovata igen Ügyes. E ki-ünŐ lapot, — melynek évi előfizetése 10 frt, félévi 6 frt, negyedévi 2 frt 50 kr. — azt hisszük, felesleges ajánlanunk. As .Ország-Világ* nem szorul dicséretre, az maga dicséri magát. Előfizethetni a kiadótulajdonosok Wilckena és Waidl kiadóhivatalában : Budapest, koronaherczeg utcza 3. szám. — „Közlekedésügyű czímen egy hézagpótló hírlap indult meg Pakson. Szerkesztője és kiadótulajdonosa: Bálás Sándor. A lap igen caíuoa külsőben, helyes beosztással és tartalmas csikkekkel kezdte meg pályafutás t. Mint szaklap határozott nyereségbtrlaplrodalmnokban. A lap minden hóban négyszer jelenik meg; előfizetési ára egéss évre 5 forint. Ajánljuk a szakférfiak jóakaratú figyelmébe I A ^Magyarország" havi folyóirat most megjelent márezínai füsetével befejezte első félévi pályafutását. A tapintatos körültekintéssel szerkesztett folyóiratnak a folyamatban levő magyarosodás! mozgalom étesslésébon jelentékeny része van, b már Csak ezért is támogatásra méltó. De figyelmet érdemel as, mint a magyarosodásai mozgalmak történetének okmánytára ía, a ép ezért kívánatos, bogy köz- éa magán könyvtáraink, egyleti*!;, társulatok éa különösen a kaszinók men tül több példányban megőrizzék az utókornak, mert a magyarosodás története van Összegyűjtve benne. Előfizetési ára negyedévre caak 1 frt. A már megjelent félévi folyam 2 frlért szintén megrendelhető a kiadóhivatalb in. Budapesten, Sándor ucza 12. az. — Megjelent az „Önügyvéd" 19. füzet-. (Irta KNORR ALAJOS, kiadja ifj. Nagel O.tó Budapesten. Nemzeti színház bérháza.) E fűzetben a szerző folytatja a hagyatéki eljárás ismertetését, nevezetesen a hagyaték átadásának eseteit és pedig egyezség folytán, bírói beavntkoíás folytán és gyámhs\'óaág által, közli a hagyatéki eljárásra vonatkozó illeték szabályokat b azzal áttér a gyámság és gondnokság szabályaira, tárgyalja különösen a gyámság és gondnokság Altalános szabályait, a gyámok és gondnokok felelősségét, a gyámok és gondnokok jogait és kötelességeit a gyámoltak és gondnokoltak képviseletére, a vagyonkezelésre, a vagyontalan gyámoltak és gondnokoltakra nézve, a gyámhatósági jóváhagyás eseteire és a számadásra, értekezik a rokonok jogaírói és a családta-nácsről és ismerteti a gyámhatósági pénzkezelés módjairól. Továbbá tár ¦ gyalja a gyermekek ós szülők közti viszonyt, ismerteti\' a törvényes gyermekek jogait, a közvenyesités eseteit és az Örökbefogadás módját, végre közli a bírói letétek körüli szabályokat. E dús tartalma füzet ára 30 kr. CSARNOK. Keleti testvéreinkről.*) (1. A bukovinai magyarok) Sokat emlegetik jó barátaink és ellenségeink, hogy vajmi kevesen vagyunk. Mi azonban a nagy látnók szavaival vigasztaljuk magánkat, hogy a ,m a-gyarélő a fiatal, nem vén és megholtfaj\' s művelődünk éa baladunk előre. Néha azonban minket Ía megszáll — természetünk ellenére — a peasimia-mua. s parányi számunkra gondolva, kétkedve tekintünk a jövő felé, de soha Be lángol fel bennünk Széchenyi faj-szeretete, mely a nemzeti-eég érdekeiért kész volt mindent föláldozni. Ma mindent szemünkre vethetnek, csak azt nem, hogy fajunk, nemzetiségünk érdekében valami túlbuzgók vol nánk. Sót megdöbbentő haladást tett ná lünk pár év óta a kis nemzeteket megölő coamopolitismuB. Mintha csak teljesen megfeledkestnük volna őseink hagyományairól a nemzetünk egéss jövőjéről, oly kétségbeejtő k ő s ö n y kezd lábra kapni társadalmunk minden rétegében — a hasa és nemzet érdekei iráni. Mig kormány és parlament gyöngéden ápolják „érdekes" nemzetiségeinket (_?), addig összetett kesékkel nézik a székely kivándorlást, b kösönyoyel olvassák, mint vásárolják össze alattomban a székely hajadonok virágait az oláborazági bordélyházak és a török háremek számára. Nincs senki, a ki megakadályozná a nemzet-fogyasztó vándorlást, a bűnös leánykereskedést, melyek a nemzet anyagi és erkölcsi erejét évről évre gyöngítik apasztják. Ha már ast elnézik, mint pusztul, vész a magyar nemzet legéletrevalóbb faja magában a hasában, miért vennének arról tudomást, hogy mint pusztítják tűzze! vassal a moldvai osángó magyarokat? Még ázás év előtt félmillió csángó és sok ezerre menő székely élt Holva földén nemzetiségünk teljes tudatában és ősi szokásaikhoz hűen, s ma már 54—60 ezer csángóról \\ szól as .oláh" Btatisüka, bár most is kétszer annyian vannak, mint a mi elégedetlen szász atyánkfiai. Hanem napról-napra vesznek, kérlel hetién üt o 1 á h o ¦ i t-j i k Őket, nem tűrve nyelvüket iskola* ikban, (vajmi kevés van!) nem trmplo maikban, a hol vajmi kevés magyar ajkú papra lehet találni. S nincs senki, a ki legalább a humaniamus szempontjából szót emelne meliettökl Könyeket, fájó könyeket sir as ember, ha látja, hogy egyik falu a másik után mint tűnik el, a magyarságukat legföliebb csak magyar nevük, nemes, magyar ty pasuk és templomaik vagy temetőik magyar feliratai mutatják... S ott vannak, szintén idegen földön, a bukovinai székely-magyarok 1 A keleteo szétszórva élő nagyszámú magyarság egyik jelentékeny, bár számra kisebb restét a bukovinai b z é k e 1 y-m a-gyarok képesik. As osztrák stattstika számukat 18—22 ezerre, a nem hivatalos adatok/pedig 24 ezernél is többre teszik. S töoben is vannak, ha tudjuk,hogy már 1837-ben a nyolcs ezerét meghaladták, s évről évre nagy mértékben szaporodtak. Száz éve elmúlt, hogy Bukovina idegen főidén laknak. Kivándorlásuk nem volt önkéoytes, menekülniük kellett a hatalom üldöző keze elől. A történelem feljegyzései szerint at előbbi asássdokban a Moldvába és Bessa-rábiába (itt már talán Örökre elhalt a magyar szó!) történt székelykivándorlásoknak nem a tulasaporaaág, a meg nem él-betés voltak okai, mint ma, (1) hanem az erdélyi vajdák saarnokoakodáaai, s a székely szabadságok lábbal tiprása, mint II. Ulászló idejében Báthori István alatt, midŐa sok nemes székely család költözött kí Olaszországba. LtBsmkint századokon keresztül egyre szaporodott a kivándorlónak száma, ugy, hogy 1744-ben csak a szép havason keresztül, (bol egy •) E jeles ezlkkel a „Hon* egyik rí- cebbi évfolyamából vettük át Kosié.ét igen időszerűnek is érdekesnek tart ittuk olvasé-inkrs. nézve. kápolna ái : . s így énekeltek: .Zeng az erdő zeng, zug a levele, Márta tiszteletére"), ötezerén jöttek a esik-somlyói búcsúra, mint ez Németi székely pap kéziratában olvasható. LÁSZLÓ MIHÁLY. (Folytatása következik.) Papírszeletek. Idegen: Most láttam már e város min-c-n nevezetességét- mondja meg, pinexé-, nincs már itt semmi látni való, Hogy legalább as utolsó napot ne töltenem hiába? Pinczér : Volt már a fegyházban ? H&lottí jelentés: Kgy harangozó fejérSl lehordta a azél a kalapját; amint ntánna kap. elveszti az egyensúlyt s a toronyból k mélységbe suhant. Soje a kOvetkéafi gyászjelentést adá ki; Tegnap férjem a szt. Mihály tornyán kalapja álul elvesaté életét. Míndaaáltal foly-tatá esését míglen alant sierencsésen megérkezett, azonban egéstaa Giizeiazva. Aki a torony magasságát ismeri, képzelheti fájdalmam- mélységét. * Udvariasság. Báró: Mos, Grog,hogy tetszik naked a bika, melyet minap vettem ? Cseléd : Nagyon jól, báró ur! — ugy lépdel az kérem a többi marba után, mint egy báró. IdS és Örökkévalóság. Le Brun kérdeztetett egyszer : mi különbség van id5 ¦ örökkévalóság között ? — Oh Istenem I — feleié, — ha vennék magamnak annyi idSt, önnek ezt megmagyaráz ni, szüksége volna Gének örökké"valóságra, mig megértené. Egy gyújtogatás miatt befogott fleskó elég gonosa volt nyilatkozni, hogy C a fölgyújtott falónak csak legfor ró bb köszönetét akará nyilvánítani. Szerkesztői benőtek. A D.Z. Takai ékpéottámak. Helyban. Ss. K. ügyben jött átiratra nem ereazQk ladittatta magunkat i Ili tájainkat rektlfikálni, nem agyán a bit. vái. jkv. be nem küldése végett, hanem azon kDraUnéornál fogva, mert mi nem állítottuk ut amit a; átirat .téves\'-nek hangsúlyoz : .hogy Sz. K. elvileg nem volt as aáománytMcás mellett*, sem ast, .hogy nem egyhangúlag hozatott a aatárosat* — de ast bogy a 24 válaaztatasyl tai aujdatai afy testtel és lélekkel érezte át ói asav&ata meg az 5000 frtot — csak aary valt, aki Bea (t. i. egy tetttel és lélekkel szavazta meg böe ellenezte is) s ez Ss. JL atb. Es a punktum salteose és érteimezese a kezleménynek — a többi caak folyománya. Vasúti menetrend. Indul Kanizsáról: Von. mill. Irimy. Or. P. 8l. TOO»t K.IÍ., Moh. Domb. 5 16 V. .«1« ZÓujr (c/zikitút) i 56 d. u. V. TOUt 11 1 ijjd Gt. TOUt Baúp.it e 8 reggel PosLtonai 1 6 d. c V. TODAt n u 35 éjjel V. Tout BóciSiomb.Sop-.íelÉ G 15 r.giel 5k TOUt m w . 12 5 ijjol 7. TOUt Sopron 3 — d. u. BL TOUt Prig. Kot. CsltL feli 4 r.ggel St. TOUt . . n 2 45 d. a. 67. TOUt Érk. Karnisára : 10 50 m T. Tout ZáUn; felJI 6 27 r.gg.1 V. TOUt 1 41 d. n. 6s. TOUt Badnpertrol 11 — ijjd V. TOUt 4 31 r.gl«l P. TOUt t s d. a. Gy. Tout 10 30 ?!!61 BtclbSi 4 11 r.gg.1 Sopronból 10 20 éjjd V. TOUt IS IE délben. Gj. rout Pttgu-hof MSI 5 55 reggel St. TOUt 1 14 d. u. 7. Tout 11 10 éjjel Folni6. is orkei.15 : BABOSS LÁSZLÓ HIEDBTÉSEK. 1263 Kim. 183]. Árv. hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó ail881. évi LX. t.-c=. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a nagy-kanizsai kir. járásbíróság 990 száma végzése által Kern Antal kőssegi lakos végrehajtató javára Eyveck Károly és neje nagy-ka-niasai lakosok ellen 1200 frt, tőke a járulékai erejéig elrendelt kíelégitési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1406 frt 31 krra becsült különféle szoba bútorok, — ó éi uj bor, — egyneműek, konyha éa vendéglői eszközök, üvegek, bordók, kerti asztalok éa székek, ruha-nemüek, acliv követelések és egyebekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a helyszínén, va-gyi«Nagy-K nízsán alperes lakásán leendő eszközlésére 1883\'ikév márcziushá 20-ik napjának délelőtt 9 órája határidőül ki-tűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX- l.-cz. 107. g-a értelmében, a legtöbbet Ígérőnek becsáron lul is eladatni fognak. As elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX t. c>. 108. §-áb»n meg-ál! pitotl fellételek azerint lesz kinse-tendő. Kelt Nagykanizsán, 1383 ik évi márczíus hó 3. napján. 854 1 — 1. FÁBIÁN, kir. bírósági végrehajtó | HÁISTL. J$Sk\\z>nn * t Bécs. J Haríabíir-str. X 116. <i> ». és k. lub % Szarvasnővény - czakorkák és ¦ szarvasnovény-szörp + leghathatósabb szer a kr.högés, torok és mellfájás el-len. Kgy csomó 10 kr. A szörp 50 kr é.< 1 .-: .. ... ^ (Próbaüvegek 20 krért) Valódían egyedül ¦ HAIST I*. asszonynál. J GYÁR: Bécsben , Mariahilfstrasse 116. J Fffraktár Sopronban ZERGÉNYI BVULA urnái ¦ Stíllit 1 ff.;.;: fOljebb utánvéttel. rUl : + az o ultrák-mag var birodalom legtSbb gyiSgv*Z"rtará-4> ban és kereskedésébe a. 827 7—12 t ItOTíelosGí a lOTrsatrtan "teljesírtetneli\'. (-, ? A L A I KÖZLÖNY COOOOOOOOOOOOOOCrOOOOOOOO FERENCZ JÓZSEF KESERŰ VIZ Dr. Korányi tanár IEUtaU?-\'"\' Dr. Kézmárszky tanár Síüif tó vii." j Dr. Gebhárdt tanár i^^"\'"\' Kén-tik a forrás basználá-. -kor mindig &z egyedül helyes eloo-1 v-zén FKKENCZ JÓZSEF-k eseruviz bnuználni. K^pha\'ó Fessel hoíVr ] Józdef, Rosenberg és Weliacb, Sobwaxi és Taobt-r; Slrém és Kl-iu uraknál a gyógysteriárban és füs-erk-reiilíedé.ibBn Nwirv-Kani/sáo. Ü2i 3-4 MÁEOZIÜS ll-H 1883. a többi A szettuldÉîi laazgatúsáo Bt*pesten, vâczt utca 18. szára. OOOOOOOOOOOC«>OOQOQOOOOOO i Dr. Hartmann A uxiliumj a legjobb gyógyszer Hugycsőbetegség nlUa nraknál éa folyadék nőknél, •c.igoruan orvo»i vény titfl" készített gyógyszer — nyógyit befecskendezés és fájdalom, utá betegség nélkül, njonnai] beállott vsgy liárml\'y elavult i.aj, «h(po*:ii- és megfeleli [rjoraan. Határozottan dr. Hartmr.nn Auxiliumja kérendő s igy ezt a mellékelt baszna lati Qt;sitási könyvvel együtt és egy a dr. Hartmann intézetében tanáriban tartott jogosíts jegy * m«g* valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszertári -n 2 írt 80 krért. FÖ raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt 11. Bees. Raktár: Prájer Béta ayí-ryszerész urnái Na^y Kanizsán. U. 1. Dr. Hartmann ur reudol 9—2-ig é» 4—6-ig ÍLtézeiébcni iltminden ugy mint addig la, mijdennemö b5r- és titkos beteg ¦egek, n«m különben férfi erő gyengülés, kiválóan kitfiuo mód szerint, minden otó-kovetkesáa elkerülése nélkül, Syphilis é» d*íadások és mindennemű betegségek feg* jobban gyógyíttatnák. Mérsékelt di>! I.e*é-lileg is. 814 39—• Wien. Stadt, Sellergasse N>. n iJXXXXX Hoff János-fél maiali egé«e^gi raekbUJg XXXXX^ HOFF JANOS-félB laláta-csololc ^ s az idült gyomor . illetőleg emésztési bántalom s vérszegénység = meggyógyítása. Valódi, ha miéi talián állapottan idegerósitJÜl a V\'-rbaj-k éa a lpsován> ci«-di«nál orvosilag rendeltetik a maláts-esokol.i-ié, tiváttkepen napkor és vé-szegénységaéi. A ICKÖnnmabb maláta csokoládé crSaitétre *1íinvíi. 20 ér a\'att 58 kitüntetésben ré^eáitve e*áax*rók, királyok éi fejedelmek által Kéeajtve Hoff János c-á«. kír niiv SráiUtú nr a m»lats.-kí**ilméi.yek felti .\'i ója és kSs*it$je maláta-kivonat fii.kóládé nyáriban S-\'l 10 17. Ivőszönőlevéi Budapestről Tekintetes nr.l Tény, hogy 5 évv-I pzetwtt megbUi uyira, hogy nem csak orvosok, h*ut-m mindazok, kik ifcaakJegyi bei semmi reményt sem kötötték, kénytelen vn.tam & 8aepa*m mi\'rtt azonnal elhagyrit éí nz enyhébb égiiajl.iUa.1 b;ró Bndape, a.kkor is, iiiiiithngy má« nz rek nem hasr.náitik, m ne léket 1: kivouat.kószituiény.-Lhín és rövid idő mnlva kötmybbtllé.t ón szitményeket rendr-sen baizná\'om ?^ állapoom .antiylra-j; <¦. bajbél kigyógyulni. — A midin cl nem nulaa/th*t\'>m készítményeket a közönségnek ajáolaní. kBtoIc\'zvo érr.-n köjsönctemel njilvAnitani év maraduk ki Budapest, lSftti marezioi W o t r láttíik, .élrtein-l, aord éghajlati, , átkölti.zni. Már Azéta a ké-.•iilt. hogy remény t-m van i alkalommal a matá:a-miç^inat nr a hágódnak tka Fercncz Főraktár: N a g y - li a ii i z t u n : Fcsselhofer J.ízs.\'f. Stram ój Klein -K g e rare g en: Hubii.sky Adolf, !3 o pr o n : MQllcr P. -, Keszthely Ferenez ; Kaposvár: Laiprtig Antal ; KalÓésa; Bohr K. Lip i Iger gyögyazprész; ZA\'gráb: Kaiser és Lus; Sx»m Kelemen J. Y; Körmend: «otmeuvi ni! gyég>-sz\' Srit^er Sándor; Creai: F: Bosnyák é. fia. ; Mu N - ... 1883 márczius hóban. Van pzerencsétn a n é. bölgyvilágot tisztelettel értesíteni, tuiszeriui f. é. mírczius hó 1-í:n Nagy-Kanizsán (fóutcza Babóchay-f;ie ház) így, az eiókeló osztálynak megfelelő yöl ruhitercniinel oí>bokotíitt divatárú kereskedéstől és ttzteteniat olyként rendeztem be, bogy Nagy-Kanizsa és környékének n.-igyérucmü hölgyvilága ue legyen a fővárosra utilva,banem szükségletét nálam födözhesse. A fővárosnak első raogu ezekéinél évek során e téren szerzett tapasztalataim, valamint a főváros és külföld tekintélyes rnhater-meiben alkalmazásban volt kitűnő szabásznak részemre leendő megnyerése által azon kellemes helyzetbe jutottam, hogy a legmagasabb igényeknek mindenkor pontosan megfelelhetek. Vidéki becses pártolóimnál; mintákkal kívánatra bérmentve szolgálok es esetléges ruhamegrendelésnél egy jól illó derék és rnha-alj-hosszmértékének beküldése teljesen elégséges. Gyászruhákat -ij műhelyemben 24 óra alatt készíttetek. Midőn végül fölemlíteni bátorkodom, hogy üzletemben a legújabb és legfinomabb ruhaszövetek, franczia satin, fekete éfi 8Z1-nes íerno. lyoni selyem csipke, gomb b a háztartáshoz okvetlen szükséges fehérnemüek, valamint a legdivatosabb párisi Modellek (készrnh^k,felöltők esóköpenv\'l;) dús választékban megvannak,azon tiszteletteljes kérelemmel járulok n. é. hölgyvilághoz, miszerint ujdon-ságaíra megtekintése végett, minél előbb \'szerencséltetni méltóztassék. Nagyrabecsülésem kifejezési\' mellett maradtam 848 3 —4 kénz ssolgája. Galandféreg L OOQOOOOOOOOOOO Itiro- ^ lilva \'/j óra telj^srn iz-íller.t jgon könnyen én kellemesen bevehet- gyógtser, mely » Szí. András »yóí;vsí*rt)írból Bécsben V. W; :i: !];¦\':.>..."•\' 32. Státo. kapható. Siker biztosítva; ára <^gy doboznak 6 frt 50 kr. Tekintetes GyógyUrl Szivéiyea kSsaJJttetemet az öntik ki tíiní t;yó{;ys\'!\'\'ririkért, moly ingem két éve* szénvedéaem 16a egy óra alatt gaiaM-f^reíiól meümontntt. 8ló 11 — 12. Kaíwáu. K-scker Henrik fÓtttttxá :"). Hotf János-féle . -ki.Om XXXXX\'J Vételre kerestetik ~&& nemesi birtok Hanyarorsíáflon a vidéken 3<H),0f)0 - JOO.OiiO forintig, csinos bamtjtyá] naját uro l.vlnniban Ajdnl-itok crr.im a\'att-.\'Gtttsverwaltung Hármasáé Mathattsssderf, Poit: PisstinB ti Íi5s .1-1 megka.d5it könyv AJ nekem tagy tz dgálatokat tett, | mert i.emcsnk ?0, a kt már tel-_jji-seu reméayfle i ralék, hanem ""ffiT számos ismerSsOm is a benne fog-^^r^" lalttauácixikuak kószonhet kegés-sé&\'ük heljrcaUitis.it. — Lzeket Írja egy »rerenr»é«en ki.\'j.ült a rDr. Airy gy-\'-eymőljávól.- B lapra terjedő kitűnő mm.kában nem csak a betegségek leírása fglalatrk, li-vncm egyszeri-mind oly gyógyszerek i> íznnak felso-roiva, melyek tényleg jóknak bizonyultak ngy. h\'.gy a beteg a fi*-esleges kiadásoktól mentve vau. Ksyik szenve.lőnek sem kellene tehát eliuulasitani e kjaji megHzer>éiét. mt\'y Kichter ki^dó-intezeU-beu Lipcsében jelent meg E könyv 75 kr. beküldése mi-llp t Gorisebek X egyetemi könyv..: által (Bécs I az) krriaatra bérmentve küldr-tk meg. o „oooooooooooo „AZIENDA4i osztrák-franczia-elemi- és baleset-biztosító társaság „AZIENDA" osztrák-franczia élet- és járadék-biztosító társaság. BUDAPEST. 1883. <ívi február hóbáii. T. ez. Van szerencsénk a f. biztoüiló-kiizíiiiMtt^iu-k ti»«telctt»il jelenteni, hogy a fönti levezet t két társasai; NAGY-KANIZSAI FÖÜGYNÖKSÉGÉT Sartory Oscár úrra ruháztaik. Az „Azienűa"" elemi és balesetbiztosiló-lársasáü részéről\'ezen főitirynöksrí; tőlünk nyert fölhatalmazása határain beiül, annál bizrosirási-ajánlatokar önállóan intézend el és azokról a biztosítási kötvényeket SARTORYOseár (öü;"ii,;k nr nláirásával h,.csáitandia k jogosítva van az „Azienda" élet- és járadékbiztosító-társaság részére közvetlenül és helyi titeni és az azok után já 6 dijakat beszedni. ügynök ur aláírásával bocsájtandja vagy mozgó-ügynökei által életbiztosítás benyújtott i ; továbbá :it közve- \\ A főügynökség elfogad mindennemű biztosítási ajánlatokat, u. in. a) -StizSCŐ,!- ellen ÓptUeteKre. árukészletekre, bútorokra, cséplőgépekre és mindennemű terraéajkészleti-kre. b) Jégverés által oKozanűó Károk ellen. c) LLSS emper életér© minden módozatban. Kérjük Sartory Oscár főügynök urat biztosítási ajánlataivá\' megtisztelni ,AZIENDA" osztrák-franczia elemi és baleset-biztosító társaság magyarországi képviselősége: LICHTENBERGEB m. p. THALY m. p. laradunk tisztelettel «AZIENDA" osztrák-franczia élet és járadék-biztosító társaság magyarországi képviselősége : THALY m. p. Hivatkozva a fentebbiekre, van szerencsém tisztelt üzletbarátaimnak és azon biztositó-üíyfeleimnek, kik eddig is becses bizalmukkal megtiszteltek, tudomására hozni, miszerint a „ Fonciere Pesti biztosító-intézet" főügynökségétől saját elhatározásomból megváltam és a föntnevezett társaságok nagy-kanizsai főügynökségét jelentékenyen kitágított hatáskörrel és jogokkal mától kezdve átvettem és Kállai Nándor ur a titkári teendőkkel megbízatván, ezentúl t biztosító-közönségem fokozott igényeinek teljesen megfelelni, biztosítási kötvényebet önállóan kiállítani és a lehető legkedvezőbb föltételeket és díjtételeket nyújtani képesítve vagyok. Fölkérem tehát a t. bizlo-sitó-közönséget, eddigi ügyfeleimet becses bizalmukkal engem, mint az „Azicuaa" főügynökét is változatlanul megajándékozni és minél számosabb ajánlataival megtisztelni. Kelt Nagy-Kanizsán, mint fönt. Mély tisztelettel n AG y-ic Ánizs ai Kállai Nándor, titkár. 3?" Ö TCT G "3T I>ff Ö T3Z. S JE3 G Sartory Oscar, főügynök. NAGY-KANLZSA, 1883. márczius 15-én. 21-llc szám Huszonkettedik éviolyam. Eli filiteli «>: eg-étz írre......a di. fél t\\rt.......* . Degved érre......2 3 Kgy szám 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 i minden további sorért 5 kr. SYILTTÉRBKN • űrönként 10 krért Tétetnek lei. Kit) ci tiri illeték minden egres híris-tésért 30 kr. fixetendű- ZALAI KÖZLŐIT A lap szellemi részét iTJető k\'eileroe- njek a sxerkesztönöz, ^ anyagi részét illető kozleménvek pedig a kiadóhoz bénnentfii intézendő!* : NAGY-KANIZSA Bérmentetten levelek csak ináért mankatirsaktél fogadtatnak si Kéziratok vissza nem küldetnek. , Nagy-kanizsai önfc. tűzoltó-egylet*, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. llct", t ,uagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya- s roon megyei es varot-i v&jcswn wi.*-.»«w Hetenkiuí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Feledhellen nap, rendkívüli események napja! Büszkék lehetnek, akik átélték; boldogok vagyunk mi, hogy megem-lékezfetQnk róla. Nemzetünk ajjászületési napja! Egy nemzeté, amely önkezével tépte le purgatorinmí bilincseit és feltört a mennyek ajtajáig; egy nemzeté, mely onnét a pokolba taszíttatott, de ismét kívánszorgott; s most él a föld göröngyein. Nagy nap, az óriások napja! Nagy nevek vannak emlékéhez [ nőve. Kossuth. Jókai, Petőfi! Az első a nemzet Messiása akkor, a legnagyobb éló martyr most A második egy akkor lángolva ; ébredő, most bíborban nyugodni készülő nap. A harmadik egy elégelt meteor. És a többiek?? Azok a névtelen czerek, milliók, akik akkor mind félistenek voltak s ma már i nincsenek ?! Azokről csupán egy-egy sír vagy az sem beszél. Elvesztek, eltűntek legtöbben; s mi atomok meg sírjaikhoz sem za-] rándokolbatunk el, hogy égő ajkainkkal lecsókolhatnók a dicső hamvaikból nőtt pázsit harmatát; bol kisírhatnék fájdalminkat; honnét egy-egy , nemzetiátkot szívhatnánk magunkba: elültetni magzataink vérébe. Nagyot is változott azóta minden! A nagyok kidőltek vagy lecsendesültek. A nemzet füi korbácsolt vérének hullania veszett; ma csendes minden ; boldog a nemzet! A pesti 12 pont, ami akkor a nemzet álma volt; amit márczius tizenötödikén vér nélkül kivívott, most is él. Van sajtószabadság ; nincs czen-zura ! Van felelős minisztérium! Van évenkint országgyűlés Budapesten 1 Van törvény előtti egyenlőség polgári ős vallási tekintetben! Van nemzeti örseregünk a honvédségben ! Van közös (nagyon is közös) teherviselés! Van esküdtszék, képviselet az egyenlőrég alapján! Az úrbéri viszonyok megszűntek! Van nemzeti bankunk! Van alkotmányos hadseregünk ! Egyesültünk Erdélylyel! Van b é k e\', s \\ a b a ds ág, egyetértés! Minden megvan ebben a mí áldott hazánkban, hanem —- fájdalom! — csak agy, mint a mennyország [a bibliában! Szabadok vagyunk ; nincsenek lánczaink! De minek is arra a kézre láncz, amely azt ugy se tépné le soha! A csatazaj, a kardcsörgés után jó volt az a keserves tizenegy esztendő ! Az megtanított bennünket, hogy a kar nemcsak kardra, hanem bilincsekre is termett; s az egyiknek zörejét épngy meg lehet szokni, mint a másikét. Mnst már benn vagyunk a kerékvágásban. Negyvennyolcz márczius tízen-ötödikén kivívott eszmék diadalt ülnek ma is. Azt mondják, bogy boldog nemzet vagyunk. És mi elég jó keresztények vagyunk hozzá, hogy belenyugodjunk. Azok a mennydörgő igék, amik egykor végigszántották milliók idegét, ma már hatásukat vesztették. Azoknak az czercknek fiai, akik az ébredés nagy napjaiban Petőfink után dörögték a viliarkeltő nemzeti esküt, — ha egy uj Petőfi állana eléjük, lázas ajkain a .Talpra magyar* agyrázó igéivel: vállaikon ragadnák az ... őrültek házába. És ma.... nem is ok nélkül! A kor méhéből éretlenül kiragadni a gyümölcsöt égbekiáltó bún vagy Őrültség ! Érjük be azzal, amink van ! Van szabad sajtónk, van szabad földünk! Olyan nagy a szabadságunk, hogy szinte roskadunk alatta. Annak a keserves tizenegy esztendőnek tandíját véres verejtékkel fizetjük ma is. Most ez a mi eleműnk. Ezredéves történelmünk tanúságot tesz róla, hogy mi vérrel és verejtékkel egyformán adóztunk mindig. Most a verejtékezés korszaka nralkodik. És ha talán ma azt mondanák nekünk, hogy: .nemzet, ébredj! a miért az apák ezelőtt barmineznégy őwel küzdöttek; amit apostolaid hirdettek, amiért történelmed ezer számra nőtt martyrokban, aza nagy nemzeti álom betelt; njitvák előtted a mennyország kapni, csak be kell lépned*: talán elkábulnánk a fénytől és Önként rohannánk vissza megdöngetni a purgatórium kapuit, bogy bocsássanak be! Ez most nem volna lehetetlen! Mert tagadhatatlan az, hogy a valódi függetlenség, a szabadság a legóriásibb teher ; óriásibb á rabságnál. A rabsághoz csak lemondás kel.; abba csak bele kell törődni; de a szabadság fönntartásához küzdelem kell kifelé s nagy erkölcsi beleró. És igy tagadhatatlan az is, hogy ma az alatt a boldogság alatt, mely minden igaz magyarnak álma, Összeroskadnánk; nem birnók el azt. De az eszközök, miket a nagy nemzeti miszszió kivívására a negyvennyolcz márczius tizenötödiki vernéikül való diadal kezeinkbe adott, épségben vann-k. Azokkal küzdünk ma is és küzdeni fognak maradékaink is. A fegyer sorsa változó. Ma olyanok kezében van, akik emelni sem bírják; holnap őriások játszanak vele. A történelem gazdag fordulatokban. A tróntól soha sincs messze a guillotin ! A nyomor végső szálához van nőre a forradalom! A nép verejtéke kalászt növeszt, de vért is teremhet. A földnek pedig n idegy, vértől vagy verejtéktől termékenjül; egyszer csak visszaadja az áldást annak, aki táplálja ! És igy egyszer mégis csak igazán osztatlanulmiénkleszavérrcl, verejtékkel öntözött hazának gyümölcse ! Hogy melyik nemzedék éri meg? a Mindenható kezében van ! A magyarok istene tudja csak, hogy mikor lesz megint egy márczius tizenötödike ? Egy ajjászületési nap! Egy vérué&üli diadal! Óriások napja! Nőnek-e óriások ?! Teremnek-e névtelen félistenek ?! Támad-e uj Messiás ?! Kél-e uj nap?! Végig hasítja e a magyar eget egy nj meteor?!....... Reméljünk és várjunk!! SZÁLAT SÁNDOR. Fölhívás! Keleti testvéreink érdekében! A hazafiság jelszava: „hass, alkoss, gyarapits s a haza fényre derül". Hassunk oda, hogy keleti testvéreink a bukovinai magyarok és a csángók hazatelepittessenek,. s ezer és ezer magyar az enyészettől és pusztulástól megmentcssék! Alkossuk meg az óhajtott megváltás nagy művét s állítsunk a magyar nemzet ezredéves bejövetelének emlékéhez — nemzetünket gyarapítva — méltó oszlopot nevünknek. Föl a munkára! Adakozzunk 1 A haza kér bennünket tíai nevében, nynjtsunk segélyt a hazará-gyóknak, vegyünk részt tömegesen a javukra rendezendő hangversenyben. Áldás hazánkra és a nagy munkára ! _ Javaslat a keszthelyi Iparos tanulók Iskoláztatása ügyében-Tekintetes városi hatosig! Sokan és sokfélekép hangoztatják a bajokat, melyek as ónálló magyar ipar felvirágzását akadályozzák. Magánkörökben ugy, mint sajtóban tárgyalják az ezen bajok megszüntetésére alkalmasaknak véif eszközöket. Iparunk és evvel együtt iparos középosztály nak felemelésére ajánlott eszközök sokfélék. Néme\'yek az iparos közönség üdvét egyedül felaobb fiatalomtól, a törvényhozás intézkedéseitől várják. S valóban nem l-bet tagadni, hogy némely kóros kíoöveseket, melyek az ipar egészséges fejlődését és annak mégis", moaodását hátráltatják, sem egyeseknek, sem társulatoknak nem áll hatalmában orvosolni é« teljesen megszűnte mi. Hanem az is igaz, bogy hazai iparunk fellendülését előmozdító tényezők között olyanok is vannak, melyeknek röglón való alkalmazása magától a társadalomtól is függ; s ekként azoknak minél több belyeo vaió életbeléptetése már egy-egy négy lépes a mindnyájunk álul óhajtott ezét felé. És ezen önmagunktól is megteremthető eszközök egyik legfontosabbika: a i i páros tanulók folytonosés magasabb fokuiakoláztatLaa. Ismeretes, hogy az ipar magas fokán álló nyugati azom-szédainknál a legelsóbb teendúk egyike volt — egyebek között — a képzett éa műveli munkások nevelése különböző nemu és alsó meg felsőbb fuku ipariskolákban. Igazságtalanság volna ugyan ta- TARCZA. 6.-m^ Márczius 15. \' M ¦ívX Sötét, vak éj vata, esIUagtalaa: Yilaget ész. a kor aesi hlate széf: S a szslgaság kerasxtre vonta il, KI Sdrre keltat Jatt a szsot igét — Kést őri a test; de kaja, a szellem él! Mint aessiáa dlcíön feltámaJott — f"\'iyllt s sir... kiszállt az öntudat..... S Télismeré a feayt. az áj aspet-- Lehullt a por.... ss tinta, köz-jogelv Hevén az cabert szzá tzostelé. — Z*izió. kereszt, szabadság, győzelem atlnd atpre vári, s népet élteté---- S tnidfin s hy-naus zengte rég, hogy at latsa, keiéa a ton-ásybea egy vagyunk. A zssrask ölyv, e ealHegá pokol Reaak ütött; hogynines szabad szavunk! - Ea folyt s na/ez, is f.tyt s vérözön; -Hordád te >t, hazam a U-iuakat, Híg átkodoa szatzáxsl föltétel; 8 tavaszra nyílt a szív, a gondolat____ 3 hi visz-, viharban mégis elbokal. A szellem él, mely akkor tettre hitt — Kizd) bátorán; szabadság éa Ige: Istea maga. kJ gyénl »egsegit — HAJGATÓ SÁNDOR. (848. Márczius 15. Mi történt az első .talpra magyar ! 1 kiáltás után? annak a hagyományát ugy tudja már minden ember, mint a biblia | történeteket. De mit csináljunk ennyi talpra j állított magyarral? A talpra állt ember-I nek ellenlábasai is támadnak. Voll lelkesedés, áldozatkészség, lest vér szereiét, bű \'bocsánat, jobbágy hűség, bjnszereloru, bátorság s az mind ezen az egy napon született. A 31 év elólti napok dicsősége nem melegíti már szivemet; de az eredmény a ; hideg önbiráló előtt is örökké nagy marad: „a cépfelssabadiláse .ajobbágyság alól.* Azért ne beszéljünk arról többé, bogy szép, ragyogó, díc»ö nap volt Már-; csiua 15-ikc: ismerjük el, boga. szükséges nap volt !* Szükség volt egy napra, mely félre taszitsa a törvényhozás ócska klepaidrá ját, s egy lökést adjon aa időnek, mely » nemzetet évtizedekkel előbbre viszi. Szükség volt, hogy rögtön, rendkívüli nyjlvánulás által szakítson a nemzet a mait bal fogalmaival, hogy egyszerre jusson erejének tudatára. Elélte állt a ga-Ücziii példa, hogy mire képes egy elnyomott nép, ha azt az abaoluiiamua véres eszközéül akarja bassuální, A lengyel gyász a mult év tanulsága volt a nem lehetett tudni, hogy ugyan ez a> hatalom enged-e még egy évet a magyar nemzetnek a deltberáláara? Sietni kellett: — éa aztán követelni egyszerre mindent, a mihez a nem- |zitnek joga van, a mí életének föltétele. \'És követelni ast egybangnlag. S az egyhangú követelés sikerült, győzött; csak hang volt; nem követte ! ver, mégis diadal lermett nyomán. As országgyűlés elfogás ast, a mit a pesti közpiactok zászlóikra írtak, a a király szentesítette, a mit az országgyűlés elfogadott. De nem ment ez olyan simán. Hú\'seseroyi néptömeg hullámzott Pest utca un, a sajtó tettleg leiszabadi Halott, a népvezetúk sajátkezüleg nyomtatták ki a pesti 12 pontat; „mit kíván a magyar nemzet?\' s Petótí költeményét: .Talpra magyar, bt a haza!* A városházára seregló népsokeság Kottenbiller polgármester elnöklete alatt megválasstá a köz bátorságra fölügyel 8 bizottságot, benne volt Nyáry Páltól Sükey Károlyig minden hírhedett név. A népnek tetszett a kezdet .Éljen a forradalom I* Kaptánk nemze.i szinü zászlókat, felkötöttük balksrnakra a nemzeti szinü eialagokat (as enyém most is megvsn, még akkor gyöngéd kezek áltat egy falevélre hímzett 184ij-sl rámába téve) de mit legyünk tovább? Könnyű más városnak forradalmat csinálni, tudja, hogy mit tegyen ? L*gelő-szőr is elkergeti a kormányát, kőrQlreszi a parlamentet; de hol vegyünk mi kormányt és parlamento!, mikor a caocellá-ruak Bécsben van, aparlameniQak pedig Pozsonyban ? A nagy óriás pedig, ba egyszer felébredt, tenni akar. A népbizottaág, hogy némi autorí-sattót adjon a mozgatómnak, elhatározz, hogy a sajtószabadság tárgyában egy küldöttséget indit meg Budára a helytartótanácshoz, a nép kivánatainak tolmácsolására. Ds ahhoz a züldöttséghez hasaezer ember csatlakozott. Délben egy levelel kaptam, melynek egy kiszolgált császári liszt volt aláírva, ;késobb szomorú emlékezetű alak, mint hírhedett feladó — ntoljára öngyilkos) ebben/áz volt velem tudatva, bogy as általuCK csinált parapluieforradalom asm ér semmit. Fegyver kell a nép ke zébe. Ott volt aztán egy egéts stratégiai terv. A jövő éjen tis helyen meggyújtani a várost, a támadt zavarban megrohanni a Neugebüudet, ott a gyenge helyóraéget lefegyerezni, as ágyukat elfoglalni, azokkal a Károly kaszárnyán rést töretni, ast megostromolni. As üllői kaszárnya felfit torlaszokat emelni, a lovasság elé tört üvegdarabakat hinteni, aa olass katonákat harangturosaí, egy pár geneialíst kezesül letartóztatni és a többi és s \'öbbi; bogy énnekem a bajám szála mind as ég telé állt bele. Még akkor volt. Sietve hívattak Rottenbülerhez, még nem ia közölhettem aenkivel a borzasztó haditervet. Olt találtam nála a tüzérség főparancsnokát Hadáról. A kis köposös ur saörayQ haragos képet matatott, ast mondta, begy d be nem ereszt olyan nagy ttépe&kaasgot Budavárába, mint a mennyi bevonulni azándékoaik. U bacankatja előttük a kaput. Rotlen-biller Ggyelmesteté rá, bogy ez nagy baj lenne a kapura nézve, mert azt akkor bizonyosan betörnék. — „Akkor én össze fogom önöket kartácsollatni\'!" Kiáltá a viléz alezredes. Erre én azt mondám nekí. .Azt teheti Ön, hanem ha mi kiejtjük a kezű ok bűi a hárorosti:jí: zászlót, akkor majd jön utánunk má>, aki a veres zászlót emeli fel.* S azzal megmutattam neki a kapott haditervet. A becsületes fótúzt azt mondta ennek felolvasására, hogy .es nem tréfa* s aztán ő kezdett el bennünket kérni, bogy caak vezessük hát okotsn a népet, majd ő is rajta lesz, hogy semmi baj se történjék. Es volt Budavár második vérnél-kuii bevételének (először a törökök fog. lalták igy el) genosís", melyhez a hadi tervet mi hárman csinál\'uk, Kittenbiller, a tüzér alezredes, meg én; bármennyire igyekezzenek is e körülményt a hiatori-cosok agyonhallgatni. A diadal tökéletes volt, nemcsak felmentünk, de viasza is jöttünk Budavárából, a a aajtószabadságon kívül lehoztuk as irodalmi működéséért tömlöcsbe zárt a e nap corollariumáut kíazabadi-I tott Táncsics Mihályt. Táoctica maradt e nap búsé, őthoa< : tuk olyan diadallal Pestre, a minővel az ! anguiok JL Károlyt Londonba, afrancsiák [ I. Napóleont Parisba, sőt a minővel csak i Scbwarcs Gyula vagy Ssüágyí Virgil I diadalmenetei a fővárosban baaoulitba-I tők össze. A következő évforduló már D«bre-| croob\'n talált bennünket összpontosítva. Valami baigó hassSnsk szia ötlete j\' t\', hogy I--!1.\'. Márcsius 15-én valami , méltó ünnepély-\', kellene rendeznünk HÜBZONKBTf 8DIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖN? MABCZIÜ8 15-én 18ÍS. gidai, hogy iparojaick kötött ís 1« egy derék, értelmes át találékony szellemű egyén akad, ki bárból is megállhatná a •arat Hanem az ia igat, bogy a nagy többségnek mind fegyverei mind ázatok forgatásiban való ügyessége, mint általános műveltsége olyanok, bogy egy cseppet sem biztatnak avval a reménnyel,, hogy ily állapotban maradva iparinaink megállbassák a versenyt más. előbbre haladott orazág iparosaival- — Ezen szo-nmru körülmény inditá a nm. m. kir. kormányt éa egyes lelkesebb íparbsráto-bat arra, hogy — a mennyire lehet — már most, mindjárt megletessék a javításra at első 1- pés az iparos polgárok szel-i-oii képzésének emelésével ii>. E magasa-.¦í,\':11jó1 iráoyoztatott városunk figyelme M az iparos tanu>ók rendes irkoláztatá- Az esen ügyben kiküldolt ídeigle-n-< búoitaág megbízása és uissílása alapján ai albítoltság al apos megvitatás tár-g ává lette esen intézkedés egéas mivol tál és értÓkét. S bár nyilván való lott, bogy ily intézkedés életbeléptetése anyagi áldotaltal jár; s bár szem előtt lebegett várotuuk nem Igen kedvező anyagi helyzete: mégis annyi és oly fontos okok -ni.uk as Ügymellett, hogy azt javasol\' juk, miszerint az iparos tanulók iskoláztatása, mint városunk iparának és iparos polgártársaink ügyességének, általános műveltségének emelésére egyik leghathatósabb eazköz, életbeléptetteasék. Mert éten intézkedés égető szükséget pótol, meg ki is viheti. Nem lehet szándékunkban a tekintetes városi hatóság becses figyelmével ti tatáéira a így nem is lehet ^feladatunk elősorolni mindaton okokat, melyek amas intétméDy telállitáaát sürgetek. Mindazonáltal kötelességünknek tartjuk legalább rámutatni, hogy az ezeu intézkedésre hozandó áldozatokat nagy mértékben múlja majd főiül az abból városunkra és általában iparosainkra báramlandó haszon. Ei intézkedés szükségességének megokoláaira mindenki elölt, kí ipari állapotunkat a külföld — ide számítván Ausztriát ts iparfokozatával összehasonlója, elégséges leszen elmaradott voltán-kai fdlboxni. S ha hozzá veaszük : hogy a jelen ker cuh urálii narczában csak azon Bemset tiámiihat megélhetésre és önálló-Ságra, mely legtöbb eszközzel rendel ke-aik siellemi\'és anyagi jólétének kiküz-désére és fokozására; mely tehát kellő üsathangbao neveli gyermekeit nemcsak sgstdatági és tudományos, hanem az ipari es kereskedelmi léren is: akkor bitoonyira csak óhajtanunk kell, hogy a j-len iparos nemzedék minél olóbb auké-ptztessék a nagy világversenyre. De ezen intézkedésből a közjóra származandó haszon ii annak megterém-téie és tuvább vsló ápolása mellett szól. Iparosaink csakhamar közvetlenül maguk fogják tapasztalni, hogy tanulóik mennyit nyertek — becsben. Atok gyor-sabb feifigási képessegének és kéiügyes-scgéoek íejiődJse és lökélelesbülése fél- annyi idejüket fogja a mestereknek igénybe venni a Uaitátnál és még egyszer annyit éa jobbat produoáltathatnak velők, mint eddigi Ügyetlen éa többnyire bárdolatban tanulóikkal. A jövőben pedig as iparoa tanulók iskoláztatásából aton eredmény várható, hogy azon kiművelt és öntudatos ezé!: követő iparos nemzedék leazen az önálló magyar ipar felvirágzása nac mrgaUpitOja. * Az albizottság véleménye szeriül ezeu iakoláatalása az iparos lanuk\'knak kivihető városunkban, a kedvezőtlen anyagi helyzet .daczára ís, A kivitelre vonatkozó tervezett lóbb pontjait az ida ./¦ala csatolt jegyzőkönyv tünteti fnl. Ezen pontok fölötti végleges megállapodások alapján késaűlta-/.alalt idezárl költségvetési tervezet az iparos tanulók előkéaziiú osztályára é* %z alsŐ osztályra. E kél első oaztály tervezetéből attin ki van tüntetve, bogy az összes, négyoaztályu (egy elókészitO és hárum oszuiy) tanl\'ulyam fealarláaa mily nagy össteget igényelne évenkiot. Biir ai alaptervezet egyes pontjainak me^okulása a font jeltett jegytőkönv-ből ki ünik, mégis nem látszik teleslegesnek megemlíteni, hogy az egész tervezet az ideiglenes bizottság u\'asjiáaáuak és hrly béli viszonyainknak Sgyélembevé-telc mellett ké.zűtt. Az-rt az egyes, főbb pontok fölvilágositására szabad legyen egyet-mást fölemlíteni. Nevezetesen: A tanitói tsszteletdijak megállapításánál a minimumból >ndultuak ki. Egy-egy tanítási óráért egyelőre 50—50 o. ér-lékii krajezárt javasltunk megajánlani. Még igy >e, h->gy elóetör minél kevesebbe kerüjón a taníttatás; továbbá, bogy iparos polgártársainkat a hali órák számá-¦ val el ne riasszuk az üdvös intézmény j pártolásától: egy-egy osztályra hetenkínt 6—6 tanítási órát\' ajánlottunk. Tebái egygyel kevesebbet, mint a mennyit a miniszteri tanterv előír. Az évi tanfolyam tartamának meg stabásánál meg azon elvből indult ki as albizottság, hogy városunkban szintúgy, mínt más provincziális kisebb városokban az iparos nagy része mezei munkával is foglalkozik s ugy tanulóikat nyáron át eietleg mezei munkára is használ hatják. Azért az egy-egy évi tanfolyamot október — április hónapokra javasoljuk kiterfess-tetni. Ebben leli magyarázatát egy másik javaslatunk is, melynél fogva a tanfolyam j esetleges megnyitása a jövő, 1383/84. tanév elejére halasztatnék. A tanszerek és dologi kiadások mégha ározáaáoál most kezdőiben csak is a legszükségesebbekre lehetett kiterjeszkedni. CzéUzerünck és kívánatosnak látszott rámutatni a módokra ís, melyek szerint az iparos tanulók iskolájának feo-tartására szükséges évi összeg beszerezhető volna, [tt természetesen a majdan szervezendő rendis íparbizotttág feladata volna minden követ megmozdítani és minden irányba: egyeseknél és társula- toknál oda hatni, hogy az illeti iskola a városnak leheti legkevesebb zaegterhel-tetávévol, adományok és évi államsegély-lyel tartathatnék fon Ezea az alapon és ernyedetlent!] működve aztán remélni lehet, hogy ezen Üdvös ínlóakadés váró sujkban ii szilárd gyökeret ver é« meghozza gyümölcseit. Iparnak emelésére ily hasznos eszközzel bírván, városunk is meg hathatósabban kösremüködbe\'nék azon óhajtandó-czél elérésére, hogy ked ve* hazánk mielőbb kiemefkedbecsek a kizárólag íöldraivelő jellegű államok sorából és fölemelkedhessek az iparo* es kémkedő államok díszes sorába* Mi, adja Isten, hogy mielőbb megvalósul hasson ! Ajánljuk a javaslatunkban foglaltakat a tekintetes városi hatóság becses ügyeimébe! K-ll Kestlhclyeu, I8S3. évi már. czius 4-én tartott albizottaági ülésünkből. — Az albitoLlság megbízásiból: UDVARHELYI GYULA, albizottsági elnök. Az elektromos világításról. A ,Gatdaaági Mérnök" caimü szaklap kimutatást kösöl azon electromos világítási bérendezéackrőf, melyeket a hasai ti.üi féle gyár eddig létesített. Ilyenek: a azlalinai adbánya, a reaictaí vashámor, a budapesti elevátor éa Gizella malom, Schwarts István gőzmalma Egerben, Koseotbal gőzmalma Nagyváradon, a .M -dusa nevü Loyd gősöa és a trieszti Loyd ríj épülete. •> Szeged utczáinak és uj színházának világítása •argyábao a városi közgyűlés negm»r.i.\'.l a gátvtWgitáa mellett, tekintve, hogy a városnak a légszess-világító tárt n lattal régi szerződése vao, meiy még 12 évié érvényes. Hogy atonban az elektromos fény orr már olcsóság dolgában is kiállja a versenyt a légszeszszel, bizonyítja a folytatott \'árgya\'áa, mely steriii i Szeged világítása elektromos fénynyel as Edison társalal ajánlata \' szerint évenkint 17,427 írtba, a Ganz-gyár ajánlata szerint 14,&t>7 frtba krrüH volna, míg a légsz\'szszeli világítás 11,771 frtba kerül. Kórházak világítására ís előnyösnek találják at elektromos fényt éa a bécsí közkórházban hordozható lámpákkal testnek kísérletet. Városok ntezai világítására a Vasárnapi Újságban lerajzolva matattaiik be egy legújabb találmány, mely ugy látszik tul fogja szárnyalni mindatt, a mi eddig alkalmaztatott ét valóságos nappali vagy legalább is teljes holdvilághoz hasonuló fényt képes árasztani. Ugyanis eddig abból indultak ki a feltalálók,bogy a tulságig erós fény vakító hatását kisebb lámpákra elosztva mérsékeljék, mi által as electromos fény hasonlóvá tételeit a légssessvilágításhoz éa ennél sem jobb sem olcsóbb nem lett volna: most átlátva, hogy egy igen erős fényforráa olcsóbb és u:ctai világításra etócyösebb is, mínt .sok spró lámpa, at álul akarják a vakító hatást megszüntetni, hogy nagy magasságba állítják a lámpát és onnét a lóay szórd Ifikor által mérsékelve ossla-tík szét a kívánt irányokba. Igy végre oda jutunk, hogy egy egy város kivilágítására elég lesz egy világító torony. Az értéktőzsde. in. A. erlékiózsde berendezéseit e esí men közlő.\' két cvikkemben lőbb vonásaiban m •gtsia.ertettem e lap tisztelt olvasóival, Síúkaégeaaefc tartom még as ott folylaiott üzlet természetét sokoldalú kinövéseivel, — a mennyire aat egy czik kérőiében lehet röviden stellőstetní. Az értékpapírok árfolyamait lehet mondani, mínt általános szabály azon arány aisbályotxa, a melyben a kínálat a kereslethez áll Mennél nagyobb a kínálat valamely papiraemben, ¦— annál inkább csökkenik árfolyama — éa mennél nagynbb keresletnek örvend as, — annál magasabb árt kell a vevőnek érle adni. Eznn általános szabály mellett aaon-Oan Igen sok mellékkörülmény befolyásolja at értékpapírok árfvlycmai\'. — A pénznek ériéke, politikai viszonyok, idő* járás, egyik vagy másik vállalatot érdeklő Üzleti mozzanatok, egyes klikkek manöverjei, as uralkodó hangulat, a külföldi töi-dek hangulata stb. mindmegannyi tényezők, melyek a mi értékpapírjaink árfolyamainak alakulásáradöatő befolyással bírnak. Mindezen faktorok különösen nagy befolyással bírnak azon értékczikkro, melyek a külföldi tőzsdéken ia kereskedés lárgyát képezik. Esek neveztetnek internationalia értékeknek és köatúkleg ne vezetése bbek az oaztr. és - magyar hitel bankrészvények, osztrák államvasút, Aeglobank, Bankrereio, eb. réasvények és et idő szerint a magyar 4u",\'„ os aranyjáradék is, melynek árfolyamára igen nagy fontossággá) bir Franciaország pánzügyí helyzete, — miután Franciaországban nagy menyíség van belőle [helyezve. Kevesebb esélynek vannak kitéve i lisslán helyi érdekű papírok árfulya-mai, melyeknél at internatiunálit p-:_ii és politikai vittooyok oly gyakori és nagy mérvű hullámzásokat előidézni nem szoktak. Méltán hasonlítják a tőzsdét sikamlós parkethez, meri ha valamely űslelnél hát bizonyára a tőzsde üzletnél kell elővigyázatos éa óvatosnak tenni, hngy a állalkbzó ,felre ne csússzék", el ne essék." A leghelyesebb okoskodás nem índíg vetet czélhoz a tőzsde üsletnól éa ha valaki a tőzsdén logikát keres, bizony sokszor hiába teszi. Igaz, bogy a reális ii.terű kombinatío végre érvényesülni fog, dc et alatt sok más tényező egévzen más fordulatot ad az üzlet menetének, mint azt helyes számítással előre látni lehetett volna. DebreczenbeD (odakinn .a havon* épen rendezték att javában Klapka, Görgey.1 Dembinszky. Pereiéi, Damjamc* és még valami 180 ezer honvéd fíu !) Az indítványra Pálffy Albert azt at ötletet mondta: .ha meg akarjuk ünnepelni! Márczius 15 ét en famille, caukjuk be! Tsuciica Miskát.* — Szegény jó öregj barátom, derék becsületes hsiafi volt| miadig. tele jó szívvel, jó akarattal; de fátuma volt, hogy igen furcsa ötletekkel tudta mindig kifejezni fáradhatlan honfiúi, buzgalmát. Kiittam én azt a serleget egészen, a. budap-^tí mámoritó habjatói kezdve egész a világosi seprűjéig. A világosi sötét éjszakán egyült volUm Nyárival, Csányival, éa Kiss Kr-noVel: egy szobiban háltunk. — Mi el vagyunk veszve, mocda Nyáry ; -Magyarország clbukolt. De amit táriadalati téren kivívtunk, a népfeltta-bsdháta, as Örökké feao (og maradói s mi nem hiába vesttünk el! Ét ez Márczius 15-ikének az emléke. ÉI5 emlék. Tizenöt millió ember szive tartogatja ast. Ilarmincmégy év! Kimondani is sok, hit még átélni! Hát még ugy átélni, a bogy mi étiünk! Annyi országos csapás, rémület, iszonyat, küzdelem, hiu remény, kétségbeesés, elfásulás, újra ébredés, újra lefekvés, veszteség, megpróbálta lás utáni Márcsiua 15-ke tegnap (harmíncz-negy év előtt,) és ma, (harmincznégy Óf utan !) A kezdete magas komikum, a vége mély tragikum. Egy csoport gyermek, ki beleksp s a sors gépetelébe, egy c»apat poéta, kí politikái onaál, • aataa Űa urai • osa\'.a-léren elesott bősöknek, koszorúzott alakok a bitófa n. Ki még is dicső nap volt est Mert s népei ez istbaditá fal; a a nemzet millióit ez tette honpolgárokká, a verejtékük által áltatott (Öld Uraivá. Minden butakalász, melyet Ma-ryarorsság földe terem,- 1848. Máxcaius tiifiaöttdikéaek emléké: dicséri, a hogy a néphit tzc\'ÍDt mioden egyes butaszem hegyére oda van nyomva a .Patront Huog-triae* szent kepe. A nagy esimo nagy áldozatokat követelt. Sokat veeilettQok vérben és va gyonban. De a vesilességek legértéke-nyebbike: eltemetett nagy férfiúink. Széchenyi István, Teleki László. Nyári Pál, politikai nagy fájdalmaik eU viselhetlen terhe alatt tőnek essze. Szemere, Bajza, lelkük síé (bomlásával élőitek meg testi hJáiukat. Pelőfi láoglelke és Vasváry hooszerető szive ismeretlen csatamezokön tűntek cl kortársaik közül; a Márczius 15-Íki nap ifjai közül legtöbb ptnaszatlan keserveit megnyugtatta már aírban; martyrjainknak síremlékeit faragja már as utókor, a Batthyányi Lajos nagy alakjára suttogva mutat a oak atj. teni tudó ivadék: elmúlt a fénynapok hivatott alakja, István nádor elfeledve, s huszonöt év óta van élőn eltemetve egy koronás alakja a Márcziosí napoknak. V-ik Ferdinánd király. Bizony nagy ára volt e napnak! De a gyÖselem, mit meghozott, még e nagy árnál is nagyobb. E naptól számítja felszabadítását a magyar nép. A\'dva fegyen azoknak hamva, kik e nap diadaláért áldosatul adták oda magukat. JÚKAI MÓR. Keleti testvéreinkről (I. A bokoTinsi magyarok ) (Folytatás.) Azonban a iS. aaáaad olaő t<ile aépeaite be leginkább Moldvát i* Bakóéinál székelyekkel, a mídös a ttékely batárezredeket fOlátlitotlik. A kivándorlás álul ejtett égő aeb a asékely, illetőleg a magyar nemzet testén: osztrák kéz müve voft. Ugyanis bv. Buków AdÓlf HíklÖs", "a Baditanács volt elnöke, s 1762-ifc évtó! Erdély kormány tója, beutazván s fejedelemséget, elhatá- rozta a székely határőrezredek felállításai. Tervét Bécsben helyeselték s leggyorsabban á beszterczevidéki oláhokkal boldogult, kiket még 17G2 ben fölfegyverzett. Nem ment ily gyorsan a dolog a székelyekkel, kik idegenkedtek alló. hogy nemzetük egy része, állandóan katonai lábra helyeztessék, Bukuvr kor-i Bécsből veit parancsok tolytái áiió székelyekkel szemben fenyegetésekbe! nyúlt, mík csak növelték ai egyenetlenségeket. Hiába járlak, keltek a „hivatalos* és ,uem hivatalos* szemé lyiségek a székely nép köst, hiába csá bitgaiták az uj intézmény elfogadására, hasztalan járt Lázár Imre, mínt a székely nemzet követe a bécsi udvarnál, hogy » viszonyokról helyes tőivilágosttásokat td jon és előterjessze a székely nemzet kívánalmait Bécsben nem hallgattak a székelység küldöttére, a bécsi kamarilla hü szolgája Bukovr pedig zsarnokoskodni és kegyetlenkedni kezdett s 1764-ben erő szakkal oldotta meg a kérdés*. Igy tör ténr, hogy a két évíg tartó bizonytalan aág alatt egyik vándor csapat a másik Után költözött ki, a löbb ezer család Mol dóvába menekült, s különösen a „Tairos és Taazló partjain* telepedtek meg, fij vesztésre ítéltek pedig Moldva bela\'ibb részeiben kerestek menedéket. A kíván dorlás elles kes-rvesen panaszkodott a székely közÖceég a királyhoz intézett föl \'rátában.. A kívájdorloltak nagy szárnál bizonyítják a hozzájuk löbb ízben intézett kír, kegyeiemlnvelek ís. E nagyobb vándorlás óta vtüutei. nüi tart a székely kivándorlás, a többé nem politikai, hanem anyagi okokból, mint 1817-ben a dulé éhség s aztán napjainkig egyebek közt a nyomor, a meg nem éihetós rémes láza hsj\'JB, kergo.i Otthonuk elhagyására a különben élelmes, tsivós axékelységet. A bukovinai székely-ma gyúrok elődei a székely haláréi redők felálUtasakor keletkezett mádéfalvi zavarok alkalmával- menekültek Székelyföldről Möldvábs, honnan" Mária Terézia és II. József uralkodása alatt 177 í - 1780 körül telepedtek meg Bukovinában, hol A tótsde véghetetlen szeszélyes — és egy e» ugyanazon téoy rövid Vd.í alatt egeszén ellenkező hatást tud reá előidézni. Gambetla betegsége feletti birek folytán píld. a tőzsde meglanyhult, — Qambelta rosszabbul lesz, — a tőzsde m"gnyug- _ Stik és az árfolyamok megjavulnak, — Gambetla állapota javuló félben van, — a tőzsdén baisse áll be, — majd megim jelzi a táriró.hogy Gambetta ismét rosszul van, — mosl meg azért eanek a papírok, Gantbelta m-ghsll; — ebir megint javulást idéz elő. Ezen egv mással homlokegyenest ellenkező benyomások onnan erednek, a mint a tőzsdét vetető kél párt, — a hansae és a busse párt érvényesiti magát, t. i. melyik erÖaebb a másiknál, — a szerint emelkedik majd az egyik, ,—.. majd a másik párt túlsúlyra. Igen jellemző Tulajdonsága a lőza dének az, hogy a bekövetkezett tények soha nem idézik elő azt a hatáat, mint a kilátásban levők. A tőzsde a jót és rosszat egyaránt előre eacomptirozza és rendesen mindkél esetbea tul ozokott lőni a ezóíon. Hosszabb idő óta pld. nyomott a hangulat azért, mert fél a tőzsde a pénz megdrágulásától, — fél alidl, bogy Berlin vagy Párís felemeli a hamalUbot. A pahirok egyre csökkennek árfulyamaik-ban és midőn a távíró csakngyao meghozás a fett hírt, — az rögtön áremelkedései üdvözöltetik. (Előfordult.) No meg az egyes klikkek mauő-verjeí, — hausse és böese eonsortiumok mennyi féle módon hintenek port a mindig hiszékeny éaaaját kárán okulni soha nem aktró nagy közönség szemében. Az uralkodó haagulatot aem szabad kifelejtenem, mert ez ia sokszor igen számba veendő tényező a spekulatioaál. Ha igazi Hausse, — Tendenz, — emel kedő Irány uralkodik, akkor bisoey a tőzsde sokszor as egyszer egy ellen ía vétkezik és fehérnek tálja még a feketét is. A neki bőstült hanase-nak semmiféle árfolyam a-ra magas éa elérhttten, — valamint ba beáll a baíase irány, ha viaszafelé stalad a kerék, — a begytől leérve at egyenes talajon is tovább szalad meg és a papirok reális belértéke momentán égésien figyelmen kívül hagy alik. Az előre nem számítható éa változékony politikai eseményeket mellőzre az utóbbi években megfigyelt éa a tőzsdére befolyást gyakorló idossukonkéai visszatérő tényezők gyanánt a k&vetke. t\'--\'. sorolom fel. (Folytatása következik.) Régészet Folytatólag a Zalai Közlöny 1883. 2-ík számához, ismét megkezdődött a mull őszazel fagyos idő miatt elhagyott csab-rendeki ásatás, mely az első napon a Persovics féle szŐHő aljában eszközöltetett. Mindjárt at első árok kiásása bizonyítékot nyújtott arra hogy ítt, ismét ér- m;.r akkor is laktak magyarok, midőn Bukovina Erdély országtól elválasztva Moldvához kapcsoltatott; Ausztriának csak 1777-ben engedte át a török. Az erdélyi katonai kegyetlenkedés elől Bukovinában letelepedett székely nemes családok később még más székely szökevényekkel is szaporodván: égyült b é t msgyar falul alkottak a. m. Andrásfalva, Boldogfalva, Hadikfalva, Fogadj isten, Iitensegíts, Jótseffaiva éa Magyarfalva községeket. Egy ideig még némi összeköttetésben voltak erdélyi székely véreikkel,még sokáig emlékestek 5*i tűzhelyeikre, Örökre elhagyott hajlékaikra, javaikra, bátrahagyott rokonaik éa barátaikra, a apáik szent nyngh- lyére.. Hanem lassankint homályba vészeit a tesvéri kötelék, a messze távol válaszfalakat vont közibük, at otthon hagyott tettvér elfeledte a hon-lalan, idegen földön bujdosó testvért, a végre nem maradt egyéb hátra az Sai vérkölelékból, mínt: a közös név és az emlékezel\'.... A bukovinai h é t magyar falu közül ketlŐ: Boldogfalva és Magyar falva elpusztultak. Ma már csak 5 t faluban lakik magyarság. Ca-rnovitz, Ra-dautz, Seretb, Siocsáva és Kjmpolung városok csekély számú magyarjai: nem emiiive, kiket a germániaatid vagy a lengyelség és olahság jobbára már elnyeltek. Hadik és Andráafa!vakban éa Isten segitaben tisztán magyarok laknak, nénién minden idegentói — kivéve egy-két zsidót es a császári csesdőrséget. Fogadj íslenben éa Jósseff dvában már oláhokat ía találni kisebb számmal. E aét faluban legkevesebb a magyars-íg, alig kétezer együttvéve, de az oláhok még kevesebben vannak, a ItUtÖaoeeri Jótaeffalvic évről érre fogynak, bár íllévtlzedek előtt többségben voltak. A bukovinai msgyaraág erőteljes lístla faj, nemzeüaégének telje-, ludalá- t-ao * ösa-esisasSasstsl hiT— ssosjőriats.__ Bár már száz ere simult, bogy ide geaek közé beékelve laknak, mégis .ásatás beszélik a magyar nyelvet - né kely kiejtéssel a csak egy-két oláh szó vegyült nyelvükbe, mit atoiáhny-lr túlsúlyának, s annak lehet betudni, hogy mioden oldalról oláhokkal vannak kö- -rülvéve, s sz&kség esetén, a ki a német nyelvet nem bírja, csakis az oláh szóval bolgogulhat. Bár német nemzetiségű alig van több, mint magyar, a más nagy rész pedig olahok és ruszayákokbÓJ áll, a közigazgatás minden ága nemet és a törvényszékek előtt csakis németül megy linden írásbeli dolog, a a falusi jegyzők indenütt, még a magyar falvakban i. németek. Az osztrák tudja, miként kel! egy államot sservezni I E kis proviacsíájában (a német,magyar éa lengyel nemzetiségek együlteaen ia kisebbségben vannak) az Oláhok éa a rusznyákok képezik a nagy többség-;, hanem azért nincs mitó) tar tani a bécsi kormánynak, mert hivatalnokai a tulaágig megbízhatók — bárha mind nem is sült németek, de azért a német nyelvet jobban tudják ót írják, mint anyanyelvüket, — s aztán résen áll mindig a raandársag, melylyel a városok éa a falvak kelletén tul boldogitvák. Nem it fél itt az osztrák semmiféle nemzetiségi kérdéstől. Az oláh,rusznyák, magyar ót lengyel falusi iskolákban a német nyelv ép oly köteles tantárgy, mint as anyanyelv, s ast a császár minden bUs^gee alattvalója todja, (bármint kaczérkodik ís oláh és rusznyák a muszkává!), hogy még a végrendelet is csak németül hiteles. A felsőbb tanodákban, bár jobbára felekezeti vagyonból állnak, fosa, a tannyelv mégis nóo;;\'., a csak ugy tanítják az oláh nyelvet (a rusznyákról tudomást ae vesznek!) mint bármi mis idegen nyelvet S a 180 ezernyi oláh és 240 ezernyi rusznyák nép még moczexani sem mer, mert a bécsi kormány bözígas gatási politikája kérlelhetlea, a holmi töl-jajduláa senkit aem ijeszt meg A ki a német nyelvet nem birjs, ast még hivatal azoigának sem veszik föl. LÁSZLÓ MIHÁLY. (Folyt, következik.). HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM Z A L A I KÖZLONT MAECZIUS 15 én 1885. dekes bronzkori temetkezési helyre talá lünk, ugyan is már :/s méter mélyen kerültek elő grsphit urnák, bögrék és esessék darabjai, «enj különben egy fel-liioí nagyságú fekete urna felső része, moly szíj nyilasának átm. 40 czro. továbbá egy csinos mcdenczealaku edény hasonló a templomikban levőszenleltviz-tariúboz, e két edéay kíséretében egy 1. Górd sinus télé ezüst érem találtaiot\', előlapján Uordiánus engár koronás fejjel, kürirat 1MP. CAES. HANT GOKÜI-ANVS A VG) (VIRTVS A VG, Sisak-m álló alak, jobbjában levő lándzsára támasz-kodva, baljában pajxa.E/er érem annyival is érdekessobb, tóin án rnziis meghatározást nyújt. *sirok • rrdiMére, melyek Kr. ti. 192—23« közé esnek.továbbá egy kis kör vonatos difzite.il bronz til, egy kis br-nz gj ürü. 2 db. vek.ny bronz lemez, mely utóbbi valószínű hogy derék öv töredéke lehet. Tok. Kuetos El^k iöldbírlokos u\' szőllejében egy feltűnő ép csontvázra akadtuk, melynek minden csont része, ugy a koponyája bámulandó ép volt, ugy hog)\' bóteher fogsorozatát megirigyelné sok liiu nő, melyek erősen voltak sz ál-kapocsba beékelve, nyskcsigoláján egy >--?:*ep kido\'gozásu. ruganyos záróval ellá-™ tott bronz nyafcp-r.\'cz találtatott, nemkülönben egy feltűnő nsgy korongos fejjel biró bronz, tucssvsros diszítésael, Az ásatás további eredményéről később ér-tesit-m az érdeklődőkéi. DORNER KALMAN, Hírek. —¦ Ezer magyar testvér Útiköltségeinek födözéiére íulyó évi márczius hó 17-dik napjáé az „Arany szarvas" szálloda diszt-rmében műkedvelők bői alakult nyilvános hangverseny és tánczko-sxoru rendestelik. Műior : 1. .Alkalmi költemény", szavalja a szerző: Tuboly V.etor ar. 2- Nyitáay a „Purtici néma* erimű dalműből,hegedűn,zongora, fuvola és gordnukan előadják: Ksuscbcr Béls, Ollop Eraö, Krau>í Vilmos és Slern Zsig mond urak. 3. „l)*lok«, énekli : Ollop Iniréné urbölgy. 4. .Változatok magyar népdalok fó\'ött." Zingorsn, előadja : Ollop Ernő ur. 5. ,Beri»t-vál\'.ozatok* hegedűn, előadja RaUscbor Belz nr. 6. Trio ,Nor ma* cz. dalműből, zosgorán, harmóniámon és go:donkán előadják: Bisluki Miksa, O lop Ernő és Stern Zsigmond urak. 7. „Magyar népdalok* éa .Román dal", előadja tilinkón P»iza Uéta ur.— Helyarak ; Eleő két aorban támlásszék 2 frt, 3. 4. 5. aorban kőrszék 1 frt 50 kr, zártszék és karzati Ülőhely 1 frt. Földszinti bemernél tíO kr. Jegyek előre válthatók a Beioa gyógytárban. Felülfizete< sek köszönettel fogadtatnak és hirlapilzg is nyagtázlalnak. Pénzlárnyitás tél 7 órakor. Keidele pontban 8 őrskor. — Ai Izraelita nőegylet szom ball eetélye, mely mŐAcdvelöi szinielő-adassal Tolt egybekötve jól sikertilt: a mint halljuk, a tiazta jövedelem 260 frt. Jelen voltunk ez alkalommal as ealély kesde:én ti i. a nehezebb lé^zén és csak megengedésünknek és örömünknek adhatunk kifejezést afölött, ami városunk szellemének és haladtáénak mérőjét mulatja : a magyarság és maf-yarojo-Iéa terjedőié fölött, idegen ásót hillaoí sem le-be lett, pedig as előadás megkezdését naegelősőleg ugyancsak eléj Ed-je volt mindeekinsk magát kíbeszé\'lgetbetni. A közönség, mely szép számmal jelent meg, türelmetlenül várta a függöny föliebb-né--rését, hogy láthassa és hsllhsss-. a ,Kuk-Hné prédikscxidii*. Mire háromnegyed kiieuezkor nsgy nehezen a függöny föl ia hozatott, akarom mondani gördült. A da> rabról nem irunk kritikát — ismeretes ; de aanilinkább a szereplő személyekről, akik között különnseu a nők excz-lláltak jelese.). Vein Gizella é<0 lop Fáoy k. a., akik közül %t első oly tUtrőIpaltaot menyecskét kanyarított s oly tűzzel és hévvel játszott, bogy az egész közönséget tapsra ragadta; amiért pedig még mi különösen ia gra\'ulálunk : természetes játéka, tagjár tatásai és szép magyaros kiejtése volt. Ollop Fány k. a. pedig szerepéi, ek helyes fölfogása, Önálló játéka által kelteit igKD jó benyomást. A többi sze-r«iplék Scbvarcz úrral együtt betöltötték aserep körei kei, a ha leazámiiunk egyes — itt meg se róható — félazegséget stb. teljesen meglehetünk elégedve a darab gördülékeny légével. Az éiőUp — amit Turnc-iányi kiaassony voltazives elvállalni — szintén igen díszesen volt előállítva s káromi sorosan került színre. "— _ As utolsó részlet, a kar még legkevésbé állta ra-\'í" helyét, s ennek oka tán maga a szer-aemény volt. A szózat komoly meneiü daJ Iámnak ¦összeolvasztása nér.dalvkka.1, Ütemeinek megváJroztatáza, m-gsragge-tá*a atig esgedheiö m-g. — A kar mic-dent elkövetett, hogy a darabol megmentse — de lelkesedést épp a föntebbi rala t nem eredményezett. A hölgyek szép hanggal rendelkeznek s a , Lekaszál -ták*-ban, .Olyan vagyok"-aál egy szép h-ng üt tte meg a kettőiben fülünket t ha jól kivettük, Goldmana J. k. t. volt. Gyáazhlr. Vajda Alejoa, horvát-szentmiklóai néptanító f. bó 12-én rögtöni halállal kimúlt. Isten nyugosztaljál — WnjdEts József. Ispuuk kiadó ulajdonoss, üzletfönuállásának 50 éves jubileuma emlékére* nagy-kanizsai azin-báz alapjához lOu forintul járul. — Annak idején a gym. alaphoz is 200frtta! járul\'. — .Minden Dstnoatbenesnel szebben beszél a tett." — Nagy-Eanl/sa város adóellenőre a bázbéradó elej\'éeo alkalmival jeles szolgálatot tett a közönségnek, midőn egy Körözvény b-n nyilvá nosságra hozta: hogy mi haszon háramlik ebből a varos polgáraira, mi következménye lenne Kis- és Nsgy Kanizsa elválásának es mi kedvező kivált Nagy Kanizsa lakó saira a csatlakozás, amely évenkint 18 ezer forintban mutatkozik. A kis löpirat megszívlelésre érdeme*. — Fővárosi részlet Tudjuk, bogy nem kelleme* tárgyat bolygatunk, de kötelesség fölhoznunk ama kedélyes vásárt, amelyet vasár- és ünnepnapok délelőttjén, egyea paraait-szabó a varos fő utczáján elköt-e\'. A kenyérkereset igaz, bogy első éa szép doloir, de talán mégis vagyunk már annyira, bogy ezek a fŐé-ren ia mulattathatnák vevőiket és a, közönséget — mig az állandó ssinbáz rátig-épül; — s na rontanák el a vasárnapok Ünnepélyes csendjét a a tisztességes ember jó étvágyát 11 órai utezst toiíettirosá sukkal 1 Ugyanezt mondhatjuk a suszter-állóban s járdán vetknzödókre s igy má sokst a közlekedésben akadályozó idylli jelenetekre nézve is, amelyen könnyen lehetne pedjg segíteni. — A soproni postaigazgatóság elrendelte, bogy esental a k\'.r. postahivataloknál a postautalványok fölvéieiét és azok kifizetését vasár- éa ünnepnapokon caak délutáni b óráig eszközöljék. — Ez a rendelet igen méltányos: de jó volna a többi kezelőtisztekre is kiterjeszteni. Legtöbb helyen most már vasár- és ünnepnapok délutánjain az üzletek és kereskedések szünetelnek ; a főladási forgalom nem valami élénk a olyankor igen szép és kedvező alkalom nyílnék a különben úgyis agyon csigázott postatiszteknek is pár órai pihenést adni. — Márczius 15 dlkét városunk több lelkes fiatalja — amint bálijuk — az .Oroszlán* vendéglőben lógja az emléknap estéjén megünnepelni. Több oldalról halloituk azt a közóhsjt, hogy jó volna egy csángó családot Nagy-Kanizsára telepíteni. — Ez az óhaj pedig nem is tartozik a kivihitet- — A newyorkl .Magyar társalgó és önsegélyező Egylet- folyó nő 10-én a magyarországi vízkárom!lak javára tánc vigalommal egybekötött ssioi elősdáat rendezett. Színre került halhatatlan Caep-regbynk .Piroa bngyellárias*. — Vakmerő lopás. F. hó 9-én virradóra Nagy-Kanizsa VI. kerületében (Kis Kanizsa Ráci-utcsa) Gödinek Juda József földmives íatálójabó! egy 5 bertes\' borjut s bsromholjából ludjeit éa lyukjait-a tolvajok ellopták. Amint a nyom ma latts, a borjut talicskára téve czípelték el. — Aa illető a rnndöraégnél a jelentést megtette, a nyomozás folyamatban van ; de még idáig sikertelenül. — Petín" egy eddig Ismeretlen levele került a Petóü-láraaság ereklye-tárába, melynek Frankenburg Adolf az adományozója. A Kecskeméti Aurélhoz intézett levél igy szól: Pest, január nem tom hányadika, 1843. Kedves Anré-lom! Amint megkaptam leveledet min-gyárt válaszoltam; de levelemet zsebembe dugtam_, s addig hordoztam, mig .... elveszett. Ebadta, ez ku\'ya *ete, de ki tehet róla; moat már ugy pótolom ki, a mint lehet. Ha ba/udoi akarnék, azt mondanám, bogy az fél árkusos levél volt; de nem mondom, ... mert ugy \'sem hinnéd. Leveledre boszankodtam egy ki-it, mert igaztalan vagy benne irántam. A mit én Jókayról írtam, azért egyik barátom aem aprehendálbat .... mit én Jókay iránt érsek, az Igazság szerint nem is barátság, nem is testvéri azeroretet, vagy tán e kettőnek keveréke, vagy talán mínd a kettőnél több .... valami le nem irható a tagadhatatlan, hogy a világon senki iránt sem érzem azt, egyedül Ő iránta; de abból nem kövekezík, hogy másokat ne szerelhessek bármily értékben is, a minthogy tudod, miszerint a szentimentális ömlengéseket nem adom. tehát csak szimplicilcr köpöm bogy te ís azok egyike vagy és lészsz, kiket szeretek, lelkemből szeretek, ha es sem elég, akkor............. tudja kend? .... Én meg azért apre-hendálók, hogy a második bécsi levelei már nem botiam czimeated; ismersz, e szerint tudni fogod: büszkébb vagyok, bogy a többít elfogadjam, ha már egyszer degradáltál. Egyébiránt az egész nem valami világdóntö baj. Holnapután (azaz pénteken) megyek iámét falura, hol márcziuaig maradok, mig tudniillik .tigris éa hiéna* czimü drámámat adják kiuégek közé. Akár a város, akár vala- ; Be nevetnék, ha akkorra téged is Pesten melyik egylet vagy testület adhatna egy cialadnak tisztességes kenyérkereset: módot, — Nagyobb mérvű verekedést rendeztek a helybeli .Bárány\' vendéglőben sorozás alkalmával kis-ksnizsai su bnnciok. A jókor értesült rendőrség azonban elég erővel a helyazinére aiecett a nagyobb kihágásnak el-jét vette. — A résztvevők m«gfenyiitettek. Időjárásunk nagyon zord, 12 én kieü.ött agyán a nap s a jótékony meleg gyorsan olvasztotta a havat: de este 7, óra tájban egyszerre erős orkán kezdett; rokonszenve, dühöngi, havazás kíséretében. 13-ára :t derültebb idő lett; de megint gyanús azé! fnjdogál; ami valőszinüleg váratlan fordulatot ad az idójáráanak. — Tolvajlás. F. bó 10-én Nagy-Kicizia VI. kerületében (Ku-Kanica Ríoau-tza) néhai VargaJózsef földmives viirasztaiára nagyon sokan összegyűltek, különösen kapnálak. Tedd meg azt a tréf t öcsé nagy örömet sserzesz vele nekem, a te hűséges barátodnak, a ki ölelve ölel, és szerencsét, jó egészséget kivan. P. S. m. pr. — A keszthelyi grófi kertbe; mely SO holdnyi területen fekszik, a ed dig a városi közönségnek kedves sétahelye volt, — ezentúl a közönségnek be mennie nem szabad. — A tilalom — bír azerint, nem az uj tulajdonoa tudtával adatott ki. — Egy szegény eutber magyar Mint a .Fiume* írja — egy Bzegéoy hordár köszöntött be Gregoricb O\'.tamároak az Adamich-téren levő váltőűzletébe. Mialatt a meghatottság jeleivel tekintett körül, egy papircao-mzgot veti elő, a azt lasssn bontogatni kezdte. A gazda türelemmel várta a pa-pitcsoraag kigöngyölitését, éa természenagy volt meglepetése, midőn a atalság; voltak kik reggelig\'papírból így kavicsdarab a egy marok is elboroztak.Jtiggel a boldogult fiának\'nyi föld tün*. azemeib*. Nézze uram. szólt neje Varga Ferenczné, bazi dolgaihoz! a szegény hordár, ezt a kavicsot Fehér- karváa látni átöltözött dolgozó ruhájába. Ohözés közben pénzes erszényét, mely 25 forintot tartalmazó\'.!, letette aa ágyra. Feloltdaködvén, aietett a dolgához látni. Az ágyon felejtett pénzeserszéoy csak később jutott eszébe: bemegy, keresi, de m -r akkor a virrasztok zsebre tették. A szobában csak néhányan voltaz. Hogy ki volt köztük a tolvaj, azt nem vették cszre, oly ügyesen végezte gonosz tettét. A nő kintléte alkalmával más bslottnézők is jöttek és mentek ; s igy annálkevésbé lehetett valaki ellen alapos gyanúval föllépni. — Már annyi efféle vagy még gonoszabb eset fordult elő, hogy köznépünk már okulva, elhagyhatta volna a bűnökre alkalmat adó virrasztásokat. — Azok a sárknpaezok, mik ellen már lapunkban egy alkalommal felszólaltunk, moat ia csak \'oly aokátg várnak boldogabb házába vitelre, váró snnk főutezájín. — A napokban azután, hogy a könyörülő természet hóval ftdce el halandó szemeink elől, az egyik majd-n-vtti ezerén esetlenség okozója lett. Egy vidéki urasági kocsis t, i. bődombjcská-nak gondolván, keresztül akart azon hajtatni, de kocaija feldőlt. Szerencsére a benn Ülő kocsis ugy esett ki, hogy aemmi baja nem történ\'. Hogy nagyabb veszély is nem történt, a körülálló mankásoknak köszönheti, leik *> lovakat fen\'ariós-tatták. — Egy ifjU Öngyilkossága. Farkas Józsefbe kesrthulyi gazdasági intézet egyik növendéke, Farkas I.tván győr-ssent már-ooi birtokosnak egyetlen fia, ismeretlen okból aiiven lőtte magát. A halál nem állt ugyan rögtön be, de a 18 éves ifja sebe életveszélyes. A szerencsétlen ifjat a család körében ápolják. várolt szedtem föl, hol a fiumeieket oly lelkesedve fogadták, ezt a caípeinyi ii.il-dít pedig Budapeatról hoztam, ama nemzet fővárosából, mely a sok között nekem ia szabadságot adott. Elhoztam önjek e kincse\'., s kárpótlásul vágja ki neki-m azt a magyar Ciiirert. mely ott a falon a vöröskereszt egyleti hirdetményi lapon van. Szobám padozatjának négy szélén festett vonalak futnak végig magyar nemzet: színben, a moat nagyon szeretném, ha a közepére a magyar nemzeti czimert ragaszthatnám. !)¦¦: mi marad önnek ha e kedvea emlékeit nekem adja! Soh\' se aggódjék, van otthon még egy kövem, a még ennyi földem. Oda van helyezve a Madonna kép alá, melynek mécsesét minden szómbau>r meggyújtjuk s világánál imádkozunk a mi kedves magyarjainkért. szerint a politikai bűnösök k>adatnáozk. — Berkes Lajos badapes i zenekara egy est teljes jövedelmével járult a bu kovinai magyarok betelepítési költségei bez. — Hajótörést azenvedett a .11«-vane" nevű angol gőzös Kopenhágábjl Ednibarghba haladtában aa éjszaki tengeren. 65 ember oda veszeti. — Cftlk-SomlyŐn a farkasok égessen a faluba tolakodnak s rémitik a népet. — HatOS Sándor elfugatásáról járt kószabir; amiből legfolebb annyi igaz, hogy Iának Ercsi közelében. — Bndapesten egy TÓ éves, csinos leányt állítottak törvényszék elő betöréses tolvajiás miatt. — A villamos világítás nagyban terjed Temeará-rott. — Pécsett a roucjoló toroklob kezd puszli\'ani a gyermekek közi. — Szegeden f. hő 12-én a nagy ptisztu\'.á\' negyedik év-fordufóját megüt* n-pe>;k. Heti jelentés a budapesti gabona-tőzsdéről. Budapnt márca. i). (Steiner Jüisef é-> Társa lerméoy-gabcna és bizományi ezég jelentése.) Bő kinálat és jó vétilkedv melietc élénk forgalom fejlődött, a az árak mérsékelten emelkedtek. Magyar burgonya iránt külföldön élénkebb kereslet mutatkozik. Ezen csikkben erős kiviteli üzlet fejlődhetnék ki, magas furarbére-ink leizálliiása esetén. Busa 10—15 krral magasb. Mai árjegyzéseink. Tíszavidéki, pe«l- és fehérmegyei: 7S-79kl.9.85-10.70—80 kl. 10.15-10.30. 80-82 kl. 10.50/70. Bánsági 25, bácskai 15, északmagyar 40, üszögös fajok még további 40—50 krral olc-óbban fixettetnex. Kötések tavaszra 9.60, ősire 10.22. Rozs csendes. Elsőrondü7.30 közepes 7, oláh 6.75. Árpa változatlan. Takarmány 6.90—7.20, maláta 7.25-8, sörfőzdéi 8.50-9. - Tengeri csendesb ti. 10 —0.25 kelt. Kikinda 5.50. Kö^éssk máj.-jun. 6.38. Zab változatlan 5.80 — 6,75 minőség szerint. Tavaszra 6.37, őszre 6.42. Burgonya élénk keresletnek örvend kivitelre 2.35 -íg kelt. R e p c z e ang.—sz^pf. szilárd i3Ys Vadropcz eszilird <.25—7 50 Kenderm ag 1;>,— 13.50.L;n mag 12 frt. Köles 5.75, oláhországi 6.30- 6 60. Köleakorpa zsákostul 2.35. Köiosdara 5.20. Takarmány bükköny (busából triearözött) 3.20, vetni való 8.50. Zabbal kevert 7.75. Kása zsákostul 1050-11. Bab kevés forgalom. Dunavi-dékí 9.10. Erdélyi 9.ZÖ-9.85, barnt. 9.50—10, tarka 7.50, törpe 12 25. Pénzelóleget 5 kamatra nyújtunk ügyfeleinknek beraktározott árukra és feladási vevényekre. Az előleg minden városban felvehető, hol pénzintézet létezik. Zsákkölcsöndijt heten ként darabonkén: krt számítunk hozzánk küldendő arukbos. Raktározási illeték átmeneti forgalomban 100 mm. után: a; osstr. államvasút közraktáraibao 5.Í5 Fővárosi közraktárakban 7 05. dékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kir. trvazek, mint telebkvi hatóság. Nagy-Kanizsán 1S83. január 23. 860 l-l- 7-2T-.Ú • Krk. okt. 15. 1682. I. Árv. A nagy-kanizsai kir. trvazék telekavi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Merkl Antal nagy-ksnissai lakos ügyvéd végrebaj tatónak Németh Ferenc* végrehajtást szenvedő merenyeí lakos elleni 29 frt töke 1877. évi deczembar hó 5 dík napjától járó 6% kamatok 54 frt CS kr már megállapított 8 frt 90 kr jelenlegi a még fölmerülendő koluégek iránti végrehajtani ügyében a fóntnevezelt kír. trvazék területéhez tartozó orosztonyi OÓ-L az. tjkvben A1689 hzsz. alatt fölvett váliságkoUlea ingatlanból Németh Ferea-czet illető 568 frtra becsült haeonféle 1883.éví ápril bó 5dik napján délelőtti 10 órakor Orosztonyban a köz-ségbirő házánál föiperesl ügyvéd Merkiy Antal vsgy helyettese közbeojóitével megtartandó nyilvános árverésen elsdatni f-g. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési fellételek a hivatalos órák alatt a nagykanizsai kír. törvényszék telekkönyvi osztályánál s az orosztonyi község elöljáróságánál megtekinthetők. N. Kanizsán a kir. trvasék mint tkví hatóságnak 1882. évi október bó 31. napján tartott üléséből. 855 1 — 1. Felelős szerkesztő : BAROSS L.ÍSZLÓ Rövid hirek. — Knmunduros v0lt görög kor-mányeluök meghalt. - Cnrro nevű olasz alattvaló, Triesztben aUpitváoyt tett, hogy annak kamataiból óvenkint Um-berto király születést napján és Róma bevételének évfordulóján négy-uégy trieszti lányt liázasitsanak ki. — Parisban mgy tüntetések folynak a nagy napok emlékére — A CZár koronásáéi Cnue-p-lyéu Szerbiát egy államférfiakból és katonai méltóságokból álló küldöttség fogja képviselni. — Gorcsakoff, az orosz-birodalom kanczellárja márczius 11-én reggel 4 órakor meghalt. — Az OrOSZ feormány által tervezett nemzetközi titkos rendőrség eszméjét Svájca és Francziaoraaig elfogadták ; Ausztria- ós Magyarország is csatlakozott elvileg. E HIRDETÉSEK. S6X. tkvi SS3 Arv, hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvazék telekkönyvi o<atá!ya részéről közhírré tétetik, hogy özv. Kincses Jánosné szül. Tó\'b Terézia, mint kkorn gyermekei gyámja végrehaj utónak Fardán Is\'.vánné szül. Eönczöl Anna végrehajtást azenvedŐ újlaki lskós elleni 236 frt tőke 1875 apr. 2S-tól 1877 juli l-ig 10%, ínnét a kielégítésig járó 8% kamatok, 26 frt 7 kr. por, 6 frt 95 kr. végrihajtáa kérelmi, 12 Irt 75 kr. árverezési, a még felment lendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. trvszék területéhez tartozó újlaki 37. számú tjkvben A 11 — 9 sor sz. a. felvett ingatlanoknak Köncsöl Annát illető 260 frt, ugyana-.on aó talajdonát képeső A f 1 sor 148 hzsz. 139 frt, 2 sor 795 hzsz. 154 frt, 3 sor 798 basz. 29 Ért, 4 sor 815 hssr. 99 frtra becsült vÁiuágkdteles basoafele külön külön Varga Lajos nagy-kaniasai lakos ntóejánlat* folytán 1S33. évi aprít bd 23. napján délelőtt 9 órakor, újlakon a kőzaégoiró házánál felperesi ügyvéd Győrffy Janoa és Varga Lajos vagy helyetteseik közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Arrareazti kívánók tartósnak a becsár lO^/.-át keupenabes vagj dva- SÍ82./SZ. trk. Krk. 1882. deczctnber 29. I. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. trvszék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Varga Rozioa, férj. Kis Imréné gelsei lakos régrebajtalónak Balog Istváo végrehajtást szenvedő gelsei lakos elleni 45 frt tőke, 2 frt íngó végrebsjiáskérelmi, 9 frt 30 kr a zárfoganatosítási, 6 frt 20 kr ingatlan vé^rebajtáskérelmi, 9 frt 50 kr jelenlegi s még fölmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a föntnevezett kir. törvszék területéhes tartozó 597. az. gelsei tjkví sor 34 hisz. alatt fölvett belsősége* s lakbáznak Balog Istvánt 190 frtra — ugyanazon tjkvi A| 2. aor 129S hzsz váltságköteles szőlőnek ugyan azt illető 57 frtra becsült hasonfele külön külön 1883. évi ápril hő 18, napján á. e. 10 órakor Gelsén, a községbiró házánál fólperesí ügyved Merkiy Antal vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megáll api tott árverési /ölté -tételek a hivatalos órák alatt ao.-kanizsai kir. trvszék tkkvi osztályánál s a gelsei község elöljáróságánál megtekinthetők. A n.-kanizsai kir. trvszék tkkvi osztály- 18S3. január hó 5. 856 1 — l. 204. ss. Krk. jai r 9. 18S.Í. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir.trvazék tlkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Laky Nándor nagy-kanizsai lakos végrebajtatónak Lnkáui Károly végrehajtást szenved.\', bakónaki lakőa elleni 49 frt i kr.tőke 1872évi április faó4 ík napjától járó 6°/Q kamatok, 16 frt 78 kr. per, 18 frt 28 kr. ingókrai végrehajtás kérelmi S foganatostUási 9 irt ingatlanokrai végrehajtás kérelmi 9 frt 50 kr. jelenlegi, a mé^ felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. trvszék területéhez tartozó bakónakí 546. sz. tjkvben A y S76 hzsz. alatt Lukátai Károly tulajdonául felvett 33 frtra becsült szántó és rét külön A f 1088 hzia. a. felvett ugyanannak tulajdonát képező 33 trtra becsült erdő külön továbbá a bakónakí 119. sz. tjkvbŐl aa 544 sz. tjkvben 34^1/874 ss. Kendi Katalin, Salamon Antalnő nevére átírt A f 986 hzsz. szántóföld 111 frt becaár-ban külön v 1033 hzsz. szántóföld 85 frt becs árban külön — f 1485 basz. szőlő s kaszáló pinczével együtt 66 frt becsárban külön — f 1496 h---- szőlő a kaszáló 58 frt becsárban külön — f 1763 bzss. 80 frt becsült rét külön — tekintettel, hogy a tulajdonjog Kendi Katalin javára 1874 január 19-én kelteate-ba — kérvényező javára pedig a végrehajtási zálogjog 1873 évi augusztus 12 én s így megelőzőleg jegyestetett - 1883. évi április hó IX. napján délelőtti 10 órakor Bakosakon a község* bitó házánál felp. ügyvéd Merkiy Antal v. helyettese kösbenjÖUével megtartandó lyilvtnos árverésen eladatni fog. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidoüleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. trvszék telekkvi osztályánál s a bakónaki község elölj ár óságánál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán a kír. trvsték.mint tlkkvi hatóság 1883. cr, j.ou Ír bó 17-ik napj**. 86? I-I- —.^Zast HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KOZLONZ MAECZIUS 15-én 1863. HIRDETÉSEK. Árverési feltételek. S.jmiio Borbála brezovlfczai lakos v.^rehsj latónak Markoj* Anna mint \'kuk Suroéa Anna gyámja végrehajtást „wuvedő ellen 23G frt tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében. 1 Ör. Az 1L*3. évi raárciiui hó 21. napjának délelőtti 10 órakor Brezovioza községben a kőuéghiró házánál megtartandó nyilvános árverésen árverés alá \\, c.iUatik a brezoviczai 17. számú tjkv-b-n A I 1—5 sor sz. a. felvett és s/u-od részben kisk. Somén Anna nevén álló éa a: t.dó alapján 290 frt 14 krra becsült ingatlan rész, 290 f\'t 14 kr. kikiáltási árban ezen árverésen a fent körülirt ingatlan a kikiáltási áron alul is eladatni f.g. - 2-or. Árverezni szándékozók tárnának »z ingatlan becsárának lO^/o-*1 vagyis 2í> frt 02 krt készpénzben vagy ,r 1SS1. LX t. cz. 42. ^ ában jelzett ár Lillámmal azámitott óvadékképes papírban a kiküldött ketékez letenni. 3. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig <>z első \'/.ydát as ár véréi napjától számítandó 1 hó alatt, a mttodik Yj dit ugyanazon nap-ól számítandó 2 hó alatt, az utolsó részletet p-dig ugyanazon naptól számítandó -3 hónap alatt minden egyes vótelári részlet után az á.-rerés napjától számítandó G% kamatokkal együtt ar. 1881. é"i deczember 6-án39425/J M 1 ŐS i sz. a. kelt rendé . lelhsn előirt módon as alaó-lendrai m kir. adóhivatal mint bírói letét pénztár nál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe beszarni ttatni. 4. Vevő kötelei a vétel után járó kincstári illetéket viselni. 5 Vevő köteles az épületeket a birlokbalépés napjával tűzkár ellen biztosítani. ü Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába íép, ennélfogva a megveti ingatlan haains és terhei ez időtől Ót illetik. 7. A vevőnek a vételi bizonyítvány az l8Sl. LX. t. ci. intézkedései értelmében csak az esetben fog kiadatni, ha az árverés napjától számított 15 nap sz idézett t. ei. 187- ^ a inlézktr étének megfelelő ajánlat nem tétetik. H A tulajdonjog bekeblezése csak a vételár és kamatainak teljes ! > tizei é*e u\'án fog vevő javára OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCI Q EjZfT* Kávé árleszállítás!! "M Harling Ludvig & Co, í elek t i*nnyit lelyikét ő árverési fel-kitűzött időben e\'eget nem tenne, a megv-itt ingatlan az érdekelt felek bármelyikének kérelmére az ISSL LX h cz. 1SŐ. S; a értelmében vevő veszélyére és költségére báoatpén-tének elvesztése mellett, ujabb árverés alá bocsáttatni és eladatni fog. Kir. [bíróiig, mint llkkvi h&tóság. Alsó Lendván 1882. nov. 8-án. K gy-Kanizsa, lfc*5. márn Van szerencsóm a n é. hölgyvilágot tisztelettel értesíteni, miszerint f. é. márczius hó 1 -én Nagy-Kanizsán (fóutcza liabóchay-fííe ház) egy, az elókelű osztálynak megfelelő >\'Ői ruha terein uh* 1 egybekötött divatáru kereskedéstől nyhotua é; üzletemet olyként rendeztem be, hogy Nagy-Kanizsa és környékének nagyéraemü hölgyvilága ne legyen a fővárosra utlva,hanem szükségletét nálam föuözhesse. A fővárosnak első rangú czégcinél érek során e téren szerzett tapasztalataim, valamint a főváros és külföld tekintélyes ruhater-meiben alkalmazásban volt kitűnő szabásznak részemre leendő megnyerése által azon kellemes helyzetbe jutottam, hogy a legmagasabb igényeknek mindenkor pontosan megfelelhetek. Vidéki becses pártolóimnak mintákkal kivonatra bérmentve szolgálok és esetleges ruhamegrendelésne\'l egy jól illó derék és ruha-alj-hosszmértékének beküldése teljesen elégséges. Gyászruhákat saját műhelyemben 24 óra alatt készíttetek. Midőn végül fölemlíteni bátorkodom, hogy üzletemben a legújabb es legfinomabb ruhaszövetek, franczia satin. fekete és színes íemo. lyoni selyem csipke, gomb s a háztartáshoz okvetlen szükséges fehér neműek, valamint a legdivatosabb párisi Modellek (kész ruhák,felöltők és esőköpenyek) dús választékban megvannak, azon tiszteletteljes kérelemmel járulok n. é. hölgyvilághoz, miszerint újdonságaim megtekintése végett, minél előbb szerencséltetni méltóztassék. Nagyrabecsülésem kifejezése mellett maradtam 84S 4—4 " kész szolgája. Kovács FfU. Wajdits József kiadókönyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható : Halljak « stép szol! MtRy.tr fulkosiHntB (\'toisit) könyv, sterkesxtették Wajdits Jót-ef i-t itátoifi I-ajoi. Harmadik javított és retenirwn bővi-teli kiad. A din-t k^in.\'-nykritésu könyvnek ára 1 frt BH kr. Kir,: cmeijük a poliárt? Magyar felkCstonto könyv. SterkesstStn Hajgat-\'. Sándor. Ara kemény kötésben, ainös ezlmiábtáral 1 írt Ciokor és butikom. Magyar köstöntÖ is Úkoazffló 1 öltemónyek. irla Vi- | rony Mihály. 6 felsége utal 10 aranynyal kitüntetett pilyamti Ma-¦odik Ulenie«eti liEvitrti kiadia. Ára I frt Hl kr. K*;ta fiuk vigadjunk! Kötkfdves.éjtÜ dalicönvr, eir.dik bővit-t kiadás. 1 ff SO kr. distkSi.Mien 2 frt SÜ kr. H-jU fiuk vigadjunk! Magyar dalkönyv olcsó kiidása. kiíive 9S kr lís-íi Iránrok mula-snLk ! Mulattat" kér.ikíSnyr, magvar holgyrk "zámárt. gyűjtötte Wajdits József. Uasudik kiadás ; ára ax .\'>iH) lapra terjeaS i ssinuyoroain boritokkal ellátott könyvnek I frt él) kr. Aranymetszése I distkjadaanak 2 fit *0 kr. Ha;ii pirók tincioljniik ! Lakatos Sind.ir tinctkínyve diszci rzimboriték-kal. Kcmé-iykötéiü m6 ára 1 frt fli) kr. Ef v ;ari>znya oatobasig. Humofisnikos estmék, SÜetek, életek egyvt-legc. ryQjtötte KevstS Vümoa, tobb fölf-detitlen lu\'l.im.-iny profesaio.n ára dineaen kötve 1 frt 411 kr. ^ Kebc.haegok. Ujéri és nérnspi küsiöntések. Irta: HniT.naoo Mór, diszea uyumatu krDiLuykoté5ben áttt 1 frt. Vedd szívsmet szivedért ! Sierelmi levcletü k.\'.cvv, tterelinnx páruk számára, Síivályeiilíl. C.inot burilíkb* kötve, ára 1 frt t!U kr. r.enr.rmai:d a híres rzijrányoő igatmauJo kányája, 32 síinciett kártyával magyar aláírással és sifiveggel, ira 50 kr. Álmoskönyv, nsgy legajaba egyptomi, 200 lapra l*rjedó, <VX) kíppeL 60 k Ugyanez küaépdadáiban \'2T< kr. imlkét nembeli betegek itá-isstap\'itlása" véoymieiákkal Ugyanét kii kiadásba". 10 kr. Ur. Kriecl\'-r Mór. .OassentS*, vrnymintákkal i mára, ára 50 kr. lir. Krieglír Mör. ,At etvsaaatl ÍJer»rönek orvoiok é* beteg k iramára, ára ÍH> kr Mindkét fQxet egy kötetben disxes kiá.Ütáihan 1 frt 60 kr Kiég enyhéi sT*zd*z", jí uám vetéssel, gyors ét bittoi aegit" minden adás ét vevésaM. Ára kötve <• díaaesen kiáUItoU t»bkönyrn<ik ytl kr. U\'ngarp im Spiegel detttteker Dichtang. Uagjarur<aág a nemei költéit t tnkréfen, diszes kiüHláabaa Rtzia 1 frt 80 kr, eteeaus diatkotasbea aranyosra ¦_\' f.t SO kr Dr. J\'j«. Ü einbacii, llcim ttkllaga, llíclitungen lírrvorrsgrniln\'.rn engariirhen Potjtea mii tinvr Aauacg von Kational-Vulksliedern. I\'rcis broichirl 1 t] , elctaol" gcbnnilen 1 fi 80 kr. A gyakorlott vadász. A fácaán- é« fogolyt< nyítttét, ugy minden vad ttmer- tetéie. irta Hagy Ölvedi öltedy Károly Kten ieeo diases » 320 lapra terjedő miinek aiinyonulu borítékban és kemény k-iéiben ára 1.H0. At ItT\'J. évi XXXI. törvénynikk. Az nj erdőtlrvéoy. Ára fosva 40 kr. \\i uj vadállati larvény. Szente«íté»t nyert 1872-ik évi febrnár bfi lH án Ara fDtve 10 kr. A katyák betejaég\'iröl és aiok ezélizeiú gyüg)itáiárúl. Ina ay gyakorlott vadast. Ára fűtve 40 kr. Vadástnaptár. A vadak párisi ideje és tvt\'\'tkodáai belye at év minden 1 havában. Ára fűtve 12 kr. Ic Farsaigi fánk. bíbakr..yér (KngslhnpO\'éa kíuier aült kéazlléal titka. Irta: Kou.pin Jaques, III Napoleon udvari fr.szlkáesa Ara 01 kr. Disxes r. kath. imakOntjvri;. Mennyei Mannaskert, SrátQ, fuxve 1 frt, VélbÖrhen, tokban ! frt 20 kr. Efé.i bérben, lókban doom aranysáétaíasel I trt 60 kr. Egésa bőr arany mettali, csat é» kerestttel 2 frt SO kr. Zargeli\'írben, caat éa disaiiéssel 4 frt finomabban k\'tzltve 6 frt. BdfSSB- vagy bársony, kötés arsnymetsaésaaj distitve 8 — 10 Mcn>yri M_.nnaiWert.\\ finom papírra nyomva, 12-rétQ, bat kitunC setél-("dvö»»ég Ösvény, ! meistetU káppet. Sainyumatu cximlappal. Negyedik ifiitoi Islkl vnír ) kiadii. Ára ttlavo 1 fii. Félbőrben, tokban I frt 20 kr»j.zlr. Ege* bur, Suoni arany mi tut\'i éa tokban 1 frt W) kr. Aczelkeio.it és natta] 2 frt 30 kr. ZsrgebSr ditzitéu\'l 3 frt 40 kr. Finomabb kiállitaual S- C frt. Selyeia vagy bársonykölés diatit-taéaynyel Ü — b f\'t. Mrnnyei maunáskert. 32-rélü. temérdek képpé\' dinMve, papirkötés tokban 40 kr. Araoyractxxcssel. tokban tiO kr Aezélkere\'it, esatta) " 1 frt. Zergeb-\'r, di\'ienen 1 ín 60 kr. Selyem-bársony ditiitménynyet 2 50. Kgvhxti énekkr,ny. kötve 60 kr. Herookk.-már.imi etotioy, kötve 40 kr. Kis Kótsaikart, kötve 30 kr, aranymeUiétscl 50 kr, keretinél 80 kr. Továbbá mindezen imakSnyvek francata bőr, bársony, Clont, elsfáat-t és kristálköléibca 2 frttél 15 írtig. OktaT XIA.ÜsL^TIL.^INr OLCSÓSÁG! *M Következő 10 rzikk egy díszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 30 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illó levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. G. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy- ntjy darab pecsét viaszk. 9. egy törló-gummi. 10. egy- szép jegyzékkönyv arany nyomattal. Ára összesen Bécsen í írt és 5 kr. és Xagy-Kanizsán \\VajdiU J<W kOuyvk^s^edésóbeu c-at 8á kr. Postautalványával! 1.15 kr. beklildéaóvel Wltova is ajánlva bérmentve s^üttsrtik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Hno-baioti, nyomatott a kiadó tulajfioQos vTajdits József ajorssajtójia. NAGY-KANIZSA. Í883. márczius 18-án. 22-ltt msKévxxt Huszonkettedik évfolyam. ElófLatéii ár : ezész i-m......8.Ért fél éire.......i , negyed érre......2 , Effy státn 10 kr. HiBŰETESEK 8 n«aál>os pctilsorban T, másodszor 6 i minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN" soronként 10 krért vétetnek lei Kiurjtiri ÍCeték minden egyes ;iird*-tésért SO kr. fizetendő. A lzp ízenemi részét iHetŐ kc-ziejné-nyek Z lLCrk::ztőh¦.z. anyagi részét Ölető közlemények pedig z kiadóhoz bérmentve intézendök : NAGY-KANIZSA Wlasilctasx RénnenUtlcn levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak al. Kéziratok vissz* nem küldetnek. .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi siparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztar-, a .zalamegyei általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szóvetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kinízsai külválasztmánya\' s több megyei és vároei egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az erdők állapotáról. Alig van napjainkban tárgy, mely ellen annyi lenne a panasz, mint az erdők kezelése ellen. És valóban, a legtöbb erdőben rendetlenül is folyik a gazdálkodás, főleg a községi erdőkben. Hogy a magyar birodalom erdészeti viszonyai Európában a), legrosszabb lábon állanak, azt vitatnunk sem kell. Az erdők szemlátomást fogynak; ahol 25 év elótt még rengeteg őserdőket láttunk, ott ma kopár, kisült legelót vagy vizszaggatott, terméketlen földeket találunk. Az erdóelkülönitésnél (commas-salio) roppant erdőségek írtattak ki; tazon erdők pedi<*. melyek községi tulajdonba mentei át, többnyire de-vastálva vannak, ugy jelenleg a bérleti erdők. Kultúráról szó sincs — igy természetes, a fa-szükség napról-:ipnra nagyobb; ez pedig a nemzetgazdaságra igen káros 6s szomorú befolyással leend. < Ha Magyarország erdóstatibzli-J kajába tekintünk, ott még roppant erdőségeket látunk. De csak papiroson van ez a sok erdő, valóságban máskép áll a dolog. Tekintsünk szét Zalában, vessünk egy pillantást hg. Eszterházy, bg. Batthyányi, a szombathelyi püspökségi több községek erdeire ! Az elsőbbeknek, most pénzvágyó bérlők adják az utolsó kenetet. A bérlók potom árt fizetnek az erdőért; ott tetszésük szerint vágnak, dolgoztatnak, a többi fát pedig ott hagyják, melynek fölmnnkálása és kitakarítása éveket igényel s az njraültetést fölötte nehezíti. Kezelő erdótiszt — a hol van — az erdöpusztitások miatt szót sem emelhet, mert keze, nyelve, kötve van — azért hallgat. A hatóságokat mulasztásaik — vagy tévedéseikért figyelmeztetni nem tanácsos, mert ahol az erő, ott a hatalom.... Vaunak ugyan erdőtörvényeink, de azokat senki sem foganatosítja. Tapasztaljuk ezt Zalában a hg. Eszterházy-féle erdők zárlatánál. Ha az erdész vagy alárendeltje egy erdőrombolót, faorzót (mert tolvajnak nem szabad őt nevezni; ez becsületsértés volna) a járásbíróságnál följelent, ót többször egy pár órai távolságról beidézik és ha elegendő tanuja nincs, követelésétől elutasítják, — a tolvaj fölmentésére elég, ha az kereken tagadja tettét. Sót az is megtörtént B.-Szt.-Györgyön, hogy az erdóór a tetten ért erőszakoskodó tolvajjal vitába jött s mivel azzal nem czirógatva s legkíméletesebb módon bánt el, az erdóór maga záratott el. Ilyen nehézségek elkerülése végett nagyobb részét a falopásoknak és erdőrombolásoknak föl sem jelentik. , Azért, hogy erdészeti viszonyainkon némileg segítve legyen, szükséges, hogy mielőbb czélszerü törvényünket az azokat foganatositó közegek szigorún érvényesitsék. Azonkívül minden megyében, minden szolgabírói kerületben önálló és csak a megyei főnöktől függő, illó fizetéssel dijazott, kiképzett erdotisztet kellene tartani, kinek egyedüli föladata lenne a megyében illetőleg kerületében levő erdőkre fölügyelni és ha törvényellenes kihágásokat venne észre, azonnal a megyénél vagy ha a szükség ugy kívánná, egyenesen a minisztériumnál orvoslás végett jelentést tenni. Csak igy lehetne annyira elhanyagolt és szórnom következményeknek elébe nézó erdészeti viszonyainkat ismét helyrehozni. N. .Köztógbiró mint — esküdtszék.* Már arra van példa Nagy-Magyarországon és pedig ?nnak két nevezetes városában Nagy Kanizsán és Hód-Mező-Vásárhelyen, hogy & Unitot eltiltották az újságszerkesztéstől, igy ütve arczul a bölcs iskolaszék a tanítók épezdék azon serkentését, miszerint azok a tanítónak — szabad, üres idejében — az irodalom terén való működését a kaszinói tekézés, kártyázás vagy a Bachus templomában olykor-olykor nekieresztett dinum-dánom. ragy a vörös kanták melletti e!éjjelezgetésnél mindenesetre jobbnak, szebbnek, üdvö sebbnek találván, erre (igaz, hogy első sorban a tanirodalomra tekintettel) határozottan oktattatik és már szép alapot is nyer a tanítójelölt. (Lásd Bárány Ignácz ,Tanítók köny-vé"-t.; Már az a gyarlóság is megesett és pedig szintén Zalamegye egymás i kies városának Keszthelynek iskola-j székén, hogy az egyik népszerű s \' nagy többséggel tűzoltó parancsnoknak megválasztott tanitójokat e tisztség elvállalásától letiltották ; hoioft tudjuk, hogy a tűzoltó-egyletek községenként szervezése és vezetésére éppen a tanítók — mint kik a tor názást és ennek tanítási módszerét a képezdékben és a minden évben rendeztetni szokott tornatanfolyamokon tanulják is — vannak fölhiva és buzdítva. Vagy talán azt hozták föl intézkedésük okadatolására, hogy hátha tanítási idő alatt üt ki a tűz. hogyan menjen a tanitó vezényelni a tűzoltóknak ! Mintha bizony túz támadása esetén lehetne is folytatni faluhelyeken vagy kisebb városokban a tanítást, mikor egyik (éppen azon ntezai gyerek, ahol a tűz dühöng) rágyújtva a sírásra, az egész osztályt oly félelem s rettegés, sirás-rivás fogja el, melyben a figyelmes tanítás semmikép sem folytathaló. (Ez alól TA_RCZA. Keleti testvéreinkről. (t. A bakoTínai magyarok) (Folytatás ée vége.) A magyarság állapota igeu szomorú különösen András- é« Józiefftlva1 kozsé gekben, s FogadJ-istenben. Hadíkfalvs és I^tensegits inkább megküzdenek a veszélyekkel, melyek nemzetiségüket te-nyega\'ik, mert számra nézve eresebbek; a közel szomszédok. A szegénység mindenik faluban nagy mérvben növekszik; ház házra épül, s míg mi itthon a magyar • aj azaporátlansigárol panaszkodunk, ad dig z moldvai csángók és székelyeknél, külöuöaen pedig a bukovinai magyaroknál oly nagy a szaporáéig. bog7 "gr egy családnál gyakori a 8 — 12 gyermek. A föld kevés és terméketlen; négy-őt hold\' 61 pedig egy több tagból illó Cialád meg nem élhet, a a kis va-gyoa folosztásával csak a kolduab it jár mi-dea erŐm-gEeszi éi mellett is. A tul ¦ Bsaporoság következtében as araitgy is ap-ó birtokok ugy szétd arabolt attak, hogy a magyarság legnagyobb része — jgi*u kevés kivétellel — Moldvában és OUhorazág más részeiben kénytelen tölteni a munka idő\', hogy családjának a mindennapi kenyeret aj*gkereane*si\\ A moldvai ée olaborazági nagybriukoaok v.gy megbízottjaik tavaezasal megj -lennek a magyar falvakban,\'s ösajetoborsik s munkaerőt, s aztán hónapokon keresztül tárol vannak a férfiak és a legénység. Es időben alig láthatni magyar falvak-baa férfiakat vagy legényeket, ctak as öregnk, a nők ?gy résre éa a gyermekek maradnak bon. A hosszas munka eredménye a legtöbbször épen semmi; a bojár urak vagy megbízottjaik nem igen te\'je-sitik a szerződésileg megállapított folté teleket, s a szegény nép hiába keresi az igazságot, mert Moldvában és üláhország-ban mindig a belföldieknek van igazuk ;as osztrák-magyar konzulok p"dig nnm azért vannak a világon, hogy az általuk képviselt kettős monarchia alaltva\'óinak érdekeit meg védjék, vagy az igazság mellett szót emeljenek, mikor csak egy szegény magyar kopogtat ajtajukon. De az még nem minden, bogy a munkadijat meg nem kapják, ban-m a legtöbb esetben még moldvai munkaadóik állnak elő követelésekkel, a a szegény népnek gyakran a mi kevés vagyona van is — dobra ütik és vérszopói kezeibe kerül. Mert hát a ki-ssbb osztrák provincziákbin, de különösen Bukovinában nagyon drága az igazság, s a kí bírja pénzzel, az a nyertes, még ha ugy nii.es is igaza. As a kapzsi, különben megbízható jöttment hivatalaok-eereg holdogitjs a kis Bukovinát, a melynek itt nálunk Bach alatt mindkét zsebére szólt a .fülemile fütty e." Bár a legtöbbször m gcsaljik a szerény magyar nép-*t Moldvában, a következő óvbwi asért nég:s újra elmennek, mert otthon nincs mit csinálni, a maguk dolgát meg az asszony-nép is elvégzi. Munkaerejükről egész Moldvában híresek, s nem egy bojár mondta, hogy ba a magyarság nem volna : ott veszhetne a lábán minden gabnájo, mert a saját né pét nem lehet munkára használni. Elvi ¦tik okot még Bewarábtáb* la, honnan sstntén igen csekély haszonnal térnek vissza, hanem annál inkább megtörve, a betegen, a rósz élelmezés és nyomorult bánásmód miatt, n*m is említve, bogy néhányan mindig ott balnak el a nagy hajrá-munkában. Az ipar alig jöhet számba Bukovi nában; ¦ igy a kenyér kereset ez ága mintegy el van zárva a bukovinai magyar előtt. Aztán az eddigi tapasztalás azt mut-itja, bogy mindazok, kik as ipsr valamely ágát kitanulták — rendesen elvesztették nemzetiségüket, s németekké vagy oláhokká lettek, mert vagy Bukovina valamely városában vagy pedig Moldvában, vagy Galictiiban ütötték föl aátorfájukat, a lassankint elvesztek ama gyarságra. Eszes, tanulékony és bassnálha\'ó nép levén, mint általán a székely, évről évre több és több marad viasza Moldvában, hol a bojárok a gazdaság vagy udvaruk körül jó hasznukat veszik, s rajta vannak, hogy mielőbb levetkezzék magyar jellegüket, s hajuk megnő vesztésé vei ésazoláb öltözék fölvételével az oláhságba beolvadjanak. Kern egy bojári ^ás vsa Moldvában, hol ugy a belső, mint a külső személyzet egészen magyarokból áll, s pár ér alatt az oláh levegő ugy elfeledteti velük nemzetiségükéi, hogy már csík a nevükről ismerni föl, hogy tulajdonkép magyar eredetűek. Már több eset adta dó maga:, hogy több számos tagból álló .zegény család hagyta oda szegény hajlékát s keserves jaj ik köst váltak meg őrökre testvéreiktől, s elköltöztek messze Oláborsság belsejébe, egyik másík oláh nsgybirtokos költségé.), honnae) többé vissza sem tértek. Pedig a •sekélynek terméssete, hagy szülőföldjét csak a nagyobb városok Budapest, Szeged stb. képeznek kivételt, ahol ba egyik városrészben tűz üt ki, a többi városnegyedekben csak az újságokból tudják meg másnapon.) Haj mikor a haza veszélyben van, hogyha támadna ismét 48 -49-iki dicső év,\' ugyebár nincs tanitó, ügyvéd, ur éti szegény, hanem csak — honvéd;\' nos tehát, mikor a faluban tűz dühöng, a .község veszélyben van" — akkor nincs pap, tanitó. földesúr, hanem csak tűzoltó, nincs tehát egyéb foglalkozás ez idő alatt, mint a — tűzoltás!____ Tehát ezek már mind megtörténtek, bizony nem valami nagy dicsőségére az illető ,hős" Öknek, kik ilyetén önkénykedésre, eme tulkapásokra vetemedtek .... no, de olyan öukéuykedést még igazán nem pipált Európa, olyan vakmerő basáskodást nem hallott még ember s nem látott akár Öreg — Mária-Czell vagy An-docs se, mint a minő .megcselekedte magát" nemes Tolna vármegye Simon-tornya nevezetű városában, amely hely eddig Andocscsal együtt bucsn-járásáról s legföljebb arról volt ismeretes, hogy e helyekre szokták a .duhaj*-kodó barátokat egy kissé .Isten háta mögé" küldeni (vnlgo : deficentia), ámde f. é. febr. 8 dika óta a hire más példátlan és unikum gyanánt tündöklő .história" által is terjed Simontornyának! Vagy nem példátlan vakmerőség és hivatalával való visszaélés-e az ottani községbiró-nak (Dronovits Pál neve a jámbornak) azon otromba eljárása, melyet maga a bántalmazott Dóri Pákay György simontornyai tanitó ir le , Községbiró mint — esi üdtszék" czim ala\'t a .Pesti Hírlap" február 14-ikí számában. Halljak tehát őt magáit * Simon tornya, község bírája — írj levelében a nevezett tanitó — február 7-én és 8-án egy községi rendőr áltvl a bárba röríd időre ia elhagyja, ismét újra visszatér, hsnem a végső szükség, a kínzó nyomor által 50 —60 mértföldnyi távolra elveteti szerencsétlenek oda bilincselve maradnak az ideg-n földhöz. A honvágy hiába égeti keblüket, a bizonyos nyomor kilátása maradásra kárhoztatja őket. S a gyermekek, kik az anya tejével magyar természetet, magyar szót szíttak magukba, oláb .bojecekké" (fiu) válnak, s ismét és ismét csak a név gúnyolódik származásukkal. A kiköltözött*!-, -zót-azórva, mint apró szigetek, mindetj ei in-áilás daczára enyészetnek vannak kitéve. E jövőjek néznek elé még azok is, kik nagyobb tömegben laknak egyUti, ba sem iskolájuk, sem hitoktatójuk niuca a ki nyelvükön szólna hozzájuk. A bukovinai magyarok iskola tekintetében igen gyöngén állnak. Három helyen: Istensegits, Hadikfalva és Aodráafalva községekben elemi iskolák vannak, melyek azonban nincsenek taaesskösökkel ellátva. Két faluban épen nincs iskola, mert hiányzik hozaá a szükséges épület, és hiányoznak a tanerők. As iskola-látogató gyermekek száma mindkét nemből örveadetrsen nagy, s szárnak egyre növekszik. A köny v*k s más tanszerek hiánya kissé hátra-lólag hat a tanításra, dacsára as iskola kedvelő gyermeknap szorgalma és tanulékony tágé nak. A téli idLkb«nmég néhány ér előtt szokásban volt a felnőttek oktatása es-lénkiat, azonban jelenleg as istensagitst, andrás és hadikfalvi papok gondatlan ságs, lelki ismeretlensége éa hanyagsága miatt égessen megszűnt, s ctak a József-fs!vi derék pap tanítja híveit vagy saját lakásán, vagy a községbálin, miirác következő két idéző levelet küldte hoz-zám : I. 80/18S3- sz. Idézvéoy. Csősz István; . Murvai Márton, Kovüs Pál, Díczi József ésTaká\'s József simontornyai lakos panaszlók, Pskay G-yörgy szinte aímonlornyai Iskos panaszlutt, as utóbbi által s .Tolnamegyei Közlöny" i. évi febr 4-én kelt számában megjelent csikk tárgyában a kösségbáza hivatalos helyiségében f. hó 8-án delelőt 9 órakor tartandó tárgyalásra elővezettetés terhe mellett személves megjelenés végett ezennel megidéztetik. Simnntor-nya, 1883 február bó 7-éo (p. b.) Dre-oovite Pál, s. k. bíró. II. 80/1883. az. Idézvény. Mintán a kitűzött 9 óra már elmúlt és még ez deig meg nem jelent, njból fölhívom, miszerint most már különbeni elő-vesettetés térbe mellett ason-_al jelenjék meg előttem. Simontornya február 8-án 1883 (p. h.) Drenovita Pál, bíró (A hátlapon : Meg nem jelenés esetén véleményét kérem, kmf. Drsnovits Pál, bíró.) Az idézvényeket természetesen magamnál tartottam s miután meg voltam arról győződve, bogy- a törvény engem sajtóügyekben a községi bíró előtt való megjelenésre nem kötelez, mind a kétszer kijelentettem, hogy a „biróí parancs" nem lévén törvényes, annak nem enge-delmeskedhotem. És meglakoltam érte 1 Február 8-án d. e. 10 órakor egy községi elöljáró fegyveres őr kíséretében szobámba nyomult és fölszólított,hogy kövessem őt. Jogom érzetében szt válaszoltam, bogy csak erőszaknak engedek a eltávoztak. Ezután rögtön iakolaügyi elsőfokú hatóságom, az iskolaszék elé mentem, mely éppen akkor esetleg gyűlést tartott a tanteremben. Még elő sem adhattam kellőleg panaszomat, mikor a tanterem ajtaja fölpattan s az előljáró két fegyveres községi rendőr kíséretében miuden előleges bejelentés nélkül berontva, engem ott elfogott s mint valamely gonosztevő foglyot erőszakkal kísért el a község házához. Nem ellenkezhettem ; az erőszaknak engednem kellett. A községháza hivatalos tanácstermébe lépve, ismét hangsúlyoztam Drenovita Pá] községi bíró előtt, hogy as ügy, melyért személyemet erőszakkal ide e terembe hozatta, nem az ő hatáskörébe tartozik s hogy én csakis as erőaraknak engedve, léptem át e küszöböt. Erre Dre-novit* Pál bíró fejtegetni kesdé, bogy igenis van őoeai hatásköre a sajtóügyben -—— ¦--¦ i ¦ » iskolaépületük nincs. Fogadjistenben őokegybiz levén, iskolának hire sincs, nem is törődik sem a kormány, sem más az ottani szegény néppel. Az iskolák két helyen fából építvék, s csak Andrásfalván emeltek két év előtt tartós kóépűle-tet saját filléreikből, maga a kormány csak csekély összeggel járult az építéshez. Az oláh és rusznyák falvak jobbára el | vannak látva rendes iskolaépületekkel ii pedig vagy egyhásuk vagyonából, vagy pedig a kormány segélyéből. A magyarok népnevelési ügyeivel mit sem törődik as osztrák kormány, bizonyára kevés számuknál, vagy ismert magyar-szerető természeténél fogva. Az iskolákban a magyar olvaaás, írás, számolás a földrajz mellett németül is tanainak olvasni és irni, a mint est a tanrend előírja. As iskolával bíró három faluban egy kis magyrr történetet is tanítanak, s Majryarorsság földiratára is salyt fektetnek a derék taní\'ók. E két utóbbi tárgy természetesen csak a magyar tanítók hazafisigának tndandó be és a kerületi német iskolaigazgató vagy kapitány elótt az évi vizsgán elő nem fordulhatnak. Jelenleg: Péky Bálint, Szabó Antal éa Molnár János foglalkoznak a tanítással. Péky harmiocz év ÓiÁ működik Istensegits ben, mint tanitó. Már elaggott ember (70 éves), valaha a 30-as lévők végén éa a 30-os évek elején magyar nyelv iskolája volt Pesten, melyet előkelő családok gyermekei látogattak. Képzett, tudós ember, a phílosóphiából vizsgált tanár; egy ideig Legyes.-endl sserzetes volt, azonban oda hagyta a rrn-det és Pesten, mint magyar nyelvtanár működött, míg lelkes magyarsága (szepességi származású) a bukovinai magya- HCTSZONK&TTEDIK SVÍOLYAM ZALAI KÖZIiOHY MABCZIUS 18 ia 1883. í*, s csak miután én ezt nem akartam elismerni, bassoált ellenem eröszakot. A durva, sírtegoleseknek és bántalmazások-n»k erre egész özöne szóralolt rám. Forgó pisztolyomat, melyet a korábbi napokban ny irt figyel mezi elesek folytán kabátom alatt mindig oldalomon bordáztam, azoo ürügy alatt vette el tőlem, bogy én rabló módra, fegyveresen léptem a tanácsié remb«; — melyet elég különösen temp lomnak nevezet, — holott: a fegyvere* erőszak általi eifogatás után időm sem volt azt hoon oldalamról leoldani, aoriy:-vai inkább sem, mert még csak nem is szobámuan, h«nem a hivatalos ísk.-a/éki teremben, gyűlés alatlfogeltakel. D.eára kijelentésemnek, hogy minden aajiőügyi kérdésre megtagadom a válasz , m-gk-jz d-tett as uuikamot kép-itŐ sajtóűgyi tárgyalás. Nevezeteaens következő kérdések intéztettek hozsám: 1. Ki sQgalmazta a „Tolnamegyei Közlöny" t é. 6. számában megjelent cziakemnt? 2. Magam irtam e. vagy valami befolyás irattá velem? 3. Kiket értettem egyik másik inkriminált kíf*-je-tétbe ? stb. Miután a feleletet megtagadtam, a serto kifejezések ás bántalmak ujolagrám zuditiattak e végül, mert kényzeriiett megjelenésemmel semmiféle ered m - dv sem éretett el — hacsak bántalmazásom nem, — Drenovi s Pai kötsígi biro egy ¦énu beszéddel, melyben hírlapíró; magatartásomat dorgálta meg, kegyesen elbo Csatot t. * Ez az egész, itt a vége. Eddig van Simontornya birájának legénykedése. De legyünk rajta, hogy — ne eddig legyen. Ciak éppen ez hiány zott. ez kellett még. Ez eset sokkal föltünóbb és sokkal több oldalról föltünó, mintsem vele röviden végezzünk s egyszerűen tudomásul vegyük. Igazságszolgáltatásunk sajnálatra ¦ méltó hanyatlásának oly eklatáns jelé\' ez. mely megérdemli, bogy az il le léke* körök az igazságügyi miniszter édeklŐdését ia fölkeltse. A tanítóknak a mai napjaink-bai: is elég szegényes társadalmi ál- [ lását visszatükröző eset ez ; mutatva mily ,kény és kedv szerinti* és „ brevi manu" elbánásban részesültek ! e sokra hivatott napszámosai a nem zetnek. De a hírlapíróknak s kivált a a vidéki hírlapíróknak helyzetét s állását is eléggé szoraora világításba hozó eset is ez ; melyet is —. kell. — hogy ezek a legnagyobb ín-dignáczióval vegyenek tudomásai. Az a községbiró pedig, ki The-\' mis serpenyőjéből ennyire eldobta, ha nem is a sulykot, hanem asulyt, aki elég hatalmasnak hitte magát ily túlkapásokra vetemedni ; vagy aki — végül — oly száoandólag zavaros fogalmakkal bírt átlapotbéli jogairól, hivatalának hatásköréről, hogy — mint emlegette — »igenis vaa Őneki hatássöre a : sajtóügyben is" : egyiránt csak megérdemlett sorsára jutott, amidőn — n int a nevezett fővárosi lap egyik későbbi számában hireli — hivatalától azonnal fölfüggesztetett és ellene a vizsgálat elrendeltetett. óhajtják, hogy a büntetés egyiránt elégtétel legyen a bántalmazottnak", valamint azon szempontok és tekintetekre nézve is, melyek ellen biró uram ezen ahsnrd eljárása által vétett. S. BÉKEFI ELEK. Az értéktőzsde. A ^tőzadespeknl ácsiéra nézve még ugy igen fontos és sajá\'azerü körülményt kell még ezen röviden ismertető esik kenjél fölemlíteni és az ama azerep, melyet tőzsdéinken as osztrák hitelréssvéoy játszik. Az osztrák hitelintézet az osztrák magyar monarcbí- legfontosabb es légbe-Ulnaasabb pénxcsi\'portjának bankja, mely a Boischild-biielintéset csoport név alatt ismeretes E csoport összeköttetései egész Eu-rcpára szolnak és főbb ma\'adorjvi a párizsi, londoni, frankfurti és bécaí Rotscbild czég, a bécsi és budapesti hitelintézet, a Wodianer-czég, a ber lini Bleichröter-Ccég a berlini Di-conto bank s<b. As osztrák hitelintézet 250,000 drb. 160 frtjával befi.etett részvénye körül állitélag mintegy 150.0C0 drb e csoport birokéban van. 100,000 drb kép-zí a uondbavsj európai sp culatió tárgyát. A béc*i és budapesti tőzsdén az osztr. bitelréazvé-nyek az irányadó p ¦ pír. Ezeken kiriil stoabao talán ép oly élénk forgalom tárgyit képezik e részvé As ir .l.jéo » hbift <»D.l.ti«r«d- j T"* »**••- * i,rJ"",mb""l. . ,„. miariM leringS bir.k, cflSk bacie- . Kk b.&l;i» al.lt folj-ik » Urici «It> «P~k ^lit^bnk ji T.gjr ro» «inala.%*g«g. Eddig 3-4 ir i *IUp.,i».k. E r*.«S.y.k a .pecul.i.o mauintt \' "era * njolktr» mdlis, hog, igj v.n Anni, mija., junm.b.n .. «Wjirf. * aok ; ^ ^ iSflVTrX"TI \'?7 i rfjdi.b.». .iligl cUi. .«igt Alerei Srkne ludinUKk d.p.r.Bd.ovaan.k K,,. c L,„ Ma (ha vaunak) és az arfoly-mos: egyes rok közé nem viite. Már két nemzedéket nevelt fel, a tanítási buege-lm* öleg kor«b»-D is bámtilalraméltó. Most már segédre volna szüksége a derék népnevelőnek, kihez a nép áldd szere et el gaazkodik. As andrásfalvi és hadikfaivi tani\'ók fittal emberek, Szabó Antul fii . dik ) b*t, Mo Kár Jánoa pedig oyolez év előtt végezték a tzaitóképezdét részint Pesten, részint Esztergomban. Képzett fi»t*l tanítók, sok törekvéssel é- sr.orga-lommal; szirmazásra mindkellen bukovinai magyarok. a tanítók fizetései cse ké\'.v; lakás, negy bold föld és 115 frt, nyugdíj nincs. A b e. Eötvös cnltutz-minisztersége alatt a hivatalos néptanítók lapja járt két iskolának. A bukovinai magyarok vallásra: katolikusok éa reformátusok. Az elsŐK h lembergi lengyel érsekség hatóság", az utóbbiak p-d>g az erdéyi supennten-deulia alá tarlósnak. Mindkét -gyliáz elhagyott állapotban van. A reformátusoknak már egy év óta ^itncs papjuk. A katbolikus papok (egynek kivételével) nem igen toróduek híveikkel, első a gaz dálkodas, a nép oktatása u\'olaÓ dolog. Cank az egy Druebácky György józseffalvi lelkész él egészen híveinek. Husz éve elmúl , ho^y a bukovinai magyarok oktatásával foglalkozik; neki lehet köszönni, hogy a bukovinai magyarok nemzetiségükc: tisztán megórizték éa a boldogalt Biró Mózes reformárus p<ptiak. ők ketten mindig készen állottak a ger roaoisátió vasmarkával szemben s nem svüniek meg folyton éleszleai benuük » magyar nemzeti Qntuda\'ot s tehetségük srérint védték a bivatilnokok zsarolásai ellen, ők hoztak be a bukovinai ma gyiroknaf srSaent látván magyar király nemzet\' Ünnepét is. A református eklézsia anyagilag szegény, alig tudja papját és iskoláját fönntartani; azt lehet mondani, bogy a legmostohább leánya a ref. egyháznak. A kath. egy kisközségek közt pirnemekuél mondhatni a thermomelerret cir>l-.kenn-k és emelkednek. — A pénz ápr.i és májurban kissé ritkább azokolt lenni, mert az osztalék kittzetéseK nagy ö*Bz-g^k-t veazuec. igénybe. Juiius augusztusban az uratait és a pénziinií^eiek (éévi merlegei jutnak érvényre. Az őszi üzlet tóbbévóta ugyanazon j -]üli -ül\' befolyása alatt folyik le. Ezen jelentig az HiiiTikai gabcaimport, mely az európai aranypénzek áiözönlérét vonja maga mán. Kov-tkezroénye az, bogy »s vagyoni romlásának előidézője. A béc«i európai arauynyal fizető bankok arany- Conlisse (szinii\'gy a bud-p-^sti) majdnem kéaiie.teik véde.fmér- kamatláb fnleronlés-; kizárólagosan * Credit részvényekkel —1 d-bu íroznak. paris. Laodon, Barin,\' j.tékból él, melyeknél legtöbbször az Amsteidauu, Brüssal fokozaiu-,n fö c»»- yi0-.-kr« kénytelen vadászni, v,rjak a kama láb-- és a pénz megdrá-| Egv ő^sdei napon veaz és elad egy gulaaa íplj „n i őz adóinkén rendszerint \\ t^\\iD öasz^en 2—3000 frltal rendelke/ő kell-meil-ii h-HKulai szokott ur-ikodui.. Bpckulans 3-400 drb Creditrészvényt, Ez«n aliapot k nubb nagyobb váltó- j mel^cko»-k darabja ma 306 frt, — fur-tatoésaggal betart november vége, eseting; galmaz ekként 90 — 120.000 frt — és d -üzember közepéig. . sokszor örülhet, ha a napi eredmény Aiév végén a nagy pénzintézetek I 10~15 frt nyereségéi mutat fel. kÖzremüKÖd-*e folytán az Üzlet baritaá-j A Credilréazvény valóságos hazárd gosan szokott lefolyni, a törvéoy értelmé | P*P»r. * ™*a v*ió speculatio mindenkor ben cgyacia a péníiotezeiek papirkéstle-\' ^7 rWicoi involvál, mert egy év alatt leiket a d-cz-mber 31-iki árfoly-m ¦*«-¦! 30-40 ír\'aT> árfolyama hullámzások rlnt vehetik föl mérl-gaikbe és órdeitük- «*bbas na elfordulnak. A lefolyt év ele ben állván mínéi jobb irfolj amokat je-1 Íia pé\'dául 3ó0-en álluk, — a párizsi gyezhemi, - ha a vissoni uk egyébként í "áisag miatt januárban égést 270 ig csök-eiigedik, e czélból rendszeritt fólvilla-\\ kontók, február 4-éu már ismét 31y-ön uyozzák az üalotet. Ez*k ason jelenségek, \\ áHtak, 9 ére 284-re estek, márcziás 7-ig melyekkel az u.óbbi 3-4 év alatt m-jd-.318 \'S eraelkedtei, ápril 29 én 348-on nsm s-isztemaiiku^-.n i-lélko^tnnk áj *»i-k, június végéig ismét 31I-re csfik-tiZídén. nem azámitva termé>».ete«en a kmlok,jniius 7-én 328-on álltak a ked-folyton változó politikai befoiyáaokat ésl vezőtinn méreg folytán augussm 24-ig <-t. egy-a fináncai ália vállalatok be leleté- már 3^9-re csökkentek, októbar 1-én bői folyó körülményeket. . 320-on, deczember közepén már csak __\'_____\'274-en álltak. Nem számítva a kisebb =r. ._ ., _........ .---Ossz«sitve legalább 10 szer ennyire tehető legnihagyato\'.tabb a józaeffalvi, — itinc-. bu\'lámsásokat ezen itt felsorolt árfolyam leaiplom*, közönsége* b-rb^zb^n -en kulőmhöze\'ek már egy év alatt 353 frtra Vallási iJTfosságuk\'at s a telit ^as j-.Vi.rI . : rugnak ! 25 hitelrészvénynyel tehát egy niazása ia nyomoralt. L kaih. cg}ház-;oly szerenc*és halandŐ, a ki csak ezen f-\'bb külömbóze\'.ekre nésn nak 25 Creditre már legalább 2000 frt fedezettel kell eszerálni. Kevesebb nyeremény ki\'itassál ugyan, de kisebb koczkásat mellett spe-culálbat a vidéki spekuláns a tőzsdei árjegyzék nagy számú mellék értékeire, befektetési értékek és a tisztán helyi ér dekü papírokra. Ezeknek előaorolása egy csikk keretébe fel nem Tehető, — szívesen Szolgálok azonban tovább\'. — ba nem is ia-oáoaceal, mert a tanácsadás, a tőzsde spe-i-ulatióknái hálátlan mesterség, — hanem felvilágosítással azoknak, kik ez Ügyben megkeresnek. Az érték tőzsdéről szóló csikkaoro-za!omat ezennel befejezvén, Ígéretem szerint a legközelebb a tőzsdei árjegyzékről fogok irni. WÜRbA ADOLF bank és váltó ttklet tulBJdonoa Veszprémben. E résrvény par i x -tleDce speku\'a-tió papír — és mesés a forgalom, mely henno t-s állata előidézietik. C-ak magán a bécsi tőzsdén bizvazt mondhatni egy bél alatt fí.bb darab lese | eladva éa váve. mint a mennyi általában \' kiboctájtva van. A hauttsa és baísse párt első sorb\'-a\'a "Crctlit részvényen mérkó sík és nincs bz a mennyiség, a melyet rövid időn eladni, vagy venní ne lehetne. — A Credit részvény ezernyi eristeoliá-nak volt mar a azerenCaéja és ki tudná megmondani, hogy ezer ember és család kÖ^ég és az andrásfal\' i ref. eklézsia jo-vodehn^i 315 Irlra ragnak, a miből élni és a Kzegéoyek\'ft is s^-gél) ezni csak nagy Ön m-g agadas^al lehet. A buKovmai magyarság mindenben megőrizte ősi székely magyar szoká sait; a családi életet kedvelik. Összetartok, s a azékely becsületre büszkék. A nevek közi előfordulnak a Györfy, S* lamon, Antalfy, M«z«y, O.-b m, László, S\'p.-», Csikfalvy, Kajtár stb. novak. Viseletük egó-z-Q azékelyea. A gutsaiyozás f^rsao^i bajnalozás éa bucsuk alkalmával a lövöldözés dívik náluk. Vendégszeretetük egész Bukovinában ismeretes. Házaik leginkább fából épitvék, s tiszták (-gészségesek. Az rgéaz kia országban ar Ösases faivak közt a magyar falvak a legszebbek, rendes utczákat\' képi zfl épü li\'eikkil és gyümölcsöseikkel. Hadikfal vát én latens-gittet vasút ez-.li keresztül, az előbbi n-gyobb, az utóbbi cak kiaebb állomással bír; a két falu neve mmdeu elfordítás nélkül csak magyarul van fölírva mimlkói. állomáson. Nem é.\'dekmlen az sem, hogy a radautzi bolok némelyikében, hol a msgyarság vásárolni azo-kett, szépen eltanulták tőlük a magyar nyelvet, s magyarul beazélnik velük. Külöoben csak németül vagy oláhul közlekedhetnének, ez utóbbit Bukovinának majd minden lakója beszéli. Néhány év előtt, midőn ax orosz czároó Bukovinái érintve, Bessarabiába u\'azott, midőn \'.udtára adták, hogy a kta onsságban ma . gyarok is laknak, kíséretül Bukovinái! k-reaitüi magyar lovas legényeket kért, s ötven derék lovaa kísérte a csárnét, kiket aziáa megxjáadékrtzott. LÁSZLÓ MIHÁLY. jós szemek-k«l bin voinw, egy év aiait S825 frt nyereséget mutathatna fel I Es mindezt 600-700 forint tőkével, melyei bankárjának, mind első fedezetei átadott. Csod-t e. íia ily lehetőségek mellett ma napság oly sok hódolója van sz arany borjúnak, melyet tőzsdének neveznek I Kivid ismerte\'ésembll azonban ¦mindene*\'tre azt is iátja a higgadt olvasó, bogy biz a tózsdesikamlésparquett, — melyen a lehe\'Ő óvatossággal kell járni, ne hogy elcsuüszuak. Ki a tőzsdén sikert, — állandó sik-rt akar elérni, az ne hagyja magán elszédíteni a nagy eaemé* nyekiől, — se ia törekedjék reájok. Kis kövekből építik a legmonu* mentalísabb paluukal, — iparkodjék a spekuláns kis köveket minél nagyobb ssiimmal szerezni. LU 600 fr\'.tal egy év alati a jós avemroel bíró szerencsés ha->aodó (^sajnua, hogy ilyen a valóságban m-m létezik) csapni a Creditróazvényen sok é* sok cserei nyerhet, — bizonyara meg van adva a lehetősége annak, bogy ai nem jós szemekkel látó, de a helyzetei higgadtai bíráló t.rtozkodó spekuláns egy kis szer»iicséveí 600 frlja után évente 20 - 30%-ul 100-200 Irtot megkereshet. Sos: ilyen kis kőből már azután lehel palotát épiieui. A vidéki spekuláns a tőzsdén ?ps kulans pspirnál, minő első sorban a Credi\'.ráiavéay, — a legtöbbet koczkáz-tat, — azért neki ily értéknél a távolság miatt nagyobb tőkével kell spekulálni, mint annak, ki a tőzsde szinh*lyén levén a gyakori árifolyam hullámzásokat köny-nyen kihasználhatja. — Ha pld. a fővárost spekuláns 500 frltal. már 25 Creditre \'állaífcozjfe, — a vidéki spafcula Jegyzőkönyv felvétetett nagy kanizaai járás földadó ssabáiyozási járási bizottság 1883, márczius 5-én tartott Gébében. Jelenvoliak: Kovács János btsottsági elnök, lo-key László, Sélyey László, &»jky L jos, Dervarics Ákos, Baán Kálmán, Heyden Mihály, Talabér ^sigmocd bizottsági tagok, Bittér Jánoe kir becslő biztos, Hora-csek János, Tótb Imre, B <kem Farkas bizottsági tagok, Thomka Endre bizottsági tag és jár. h. becslő, Kuiler István pót biz. >ag, Seme\'.ke Lajos. B.zottsági elnök bejelenti hogy Modrovica Gergely é* Eü István bizottsági tag urak, egészségi szempontból meg nem jelengetvén, heiye.ttök Koller látván éa Semetke Lajos pót bizoiUági tagok hivatlak be a felhivja a bizi-its.".gi üléseken még részt nem vett Koller Istváo pót bizottsági tag urat, a törvényben e!Ó;rt ünnepélyes fogadás tételére mire Koller Islvác pó\' bizottsági tag a fogadást le-teszt tudomásul vételik. Olvashatók a n. t, kir. kaiaszteri igazgatóságnak 112/883. számú valamint a magas pmzügyi mioiszteriamnak 1021 számú körr ndeletetadomásul vétetett. Elnök felhívja a jár. bizottsági ta* gokat a községekből be érkezett felszólamlások tárgyalására s te\'c-ivaatatik Kis-Rada község abbeii kérvénye, mely sze-rnta kataszteri adó telekkönyv Nagy-R^dAközségótől elkülönítessék a Kia Radc Önáilöan adót fizető községei képezzen. A bizottság esen kérvény megoldására magát illetéktelennek jelentvén ki, azt a n. t. kataszteri igazgatósághoz fel-lerj-MSleni határozz". Baán Kálmán bizottsági tag figyelmezteti a bizottsági tagok*:,hogy mielőtt a felszólamlások tárgyalásába boesátkos-náuak, tekib.elbe vegyék, miszerint a 875 kí -VII. t.-cs. 84. §-ban előirt járási mintaterekké!, a községek haláraiban fel-állitoit mintaterek nem hasonlítottak össre, mert tudtával ily mintaterek nem is áili\'atlak fel. Koller litván pót biEOttsági tag a járási mintaterek fel nem állítása miatt megjegyzi,bogy a bizottság nincs hivatva a felszólamlások feletti tárgyalást továbbra halasztani s ast folytatni indítványozta. Bittér János kir. becslő b\'tzios indája a bizottsággal, hogy a járási mintaterek azután lettek kitűzve, midőn már előbb a községeik kitüseltek. de a községekkel a járási mintaterek merroléte ez id-ig nem közöltetett, s egysserzmind kijelenti, miként a járári mintaterek majd ezután leásnék jelvényekkel ellá lacdók. Bizotaágí elnök bivatkotva a megyei felhívásra hangsúlyozza bogy a menoyire a felszól ami ások ban a mintaterek ellen lessen kifogás, ott a megyéhezi felterjesztésben n/üvánitassék, a járási mintaterek nem közlése végett! sérelem is oka annak, bogy a felszólamlásokban r jurasi mintaterekre hivatkozás nem történik, mire nézve határos-tat ott. Tekintettel as iránt, mikép Bittér János kír. becslő biztos a járási mintaterek végeit botsa intését kérdésre kijelenti, hogy szokat a községekkel nem közölte, — hogy esen mintatereket, csak ts a községenként felállított mintaterek után állította fel. — Mivel esen eljárás folytán a községek nem íz lehettek azon hely tétben, hogy a jelen felszólamlásnál a törvényben gyökerezett jogaikat védhették, ennélfogva ba bár a bizottság a beérkezett fplctölamláaokat tárgyalása alapjául elfogndja is. Mindazonáltal ásóknak jogait » részletes felszóll elások alkalmára feahagyja, és hogy torvényea jogaikat annak idején érvény esi thessék, ntasítandÓnak határozta a kir. kaiassterí becslő biztost arra néz- e, miként a járási mintatereknek községekként! utólagos köslé.ét a egyéni felásolalást legalább 30 nappal meg előzőleg teljesítse, mert a mosl tárgyalás alá veendő felszólalások, csak mint a községi mintaterekre áll* pitottak véleltek figyelembe! Tárgyalás alá véteknek a felszólamlások. Rsds kis ét nagy axántéfoldjére kéri minden osztályát egygyei hátrább tenni. A bizottság méltányolja a kötség kérelmét és annak b&lytadandó egy egy osztályai alább Boroztatni határossá, kertekre nésro tett éssxe vételeit, ason bottá adással találja helyesnek miként a beterjesztett kimutatásból igazolva van, bogy a ízólló aljai kaszálók is a kertek rovataiba aoroztatván valószínű, bogy a terület elleni kifogás is itt nyer megoldást, ¦ ezt méltányolván, álalános kiigazítási szükségét látja a bizottság. Bed*, ttőllr.járe nétve as I és IL osztályból a III. és IV. osztályba soros-tatásá\' kérvén. ; n Méltányolja s bizottság a község &ek azon kárelmét, hogy osztályonként lejjebb szálÜtassék, indokolván aszal,miként a kötlckedé* nehézsége s a piacz és vasuttóli távolléte a bor árait tetemesen leszállítja. Legelő osztályai leszállítására nézv«. Bárba a kötség, legelő illetőségé, nek két otttáijlyal lejebb tételét kérel mezi a bizottság tagjai a helyi ismerettel bírván esek bemondása hot képest, a legelő csak egy osztáiylyal hátrábbtéteJét határossá. Erdő osztálya ellen nem lévén kifogás tudomásul vé:etett. Az osztályok utáni tiszta jövedelemre nézve osztályába leszállítást kér, mert terményeit messze piaerra szállítván, a közlekedés rost utak miatt igen ueh.\'z-kes, az erdőre kivetett tissta jövedelmet 2 frt 70 krról 85 krra tzállitsini kéri. A tiszta jövedelemre vonatketé térelmét a bitotlság indokoltnak, as általuk felhozott okoknál fogva s ragaszkodik a bitotlság a mait évi november 20. és folytatva t.rtott üiesei jegytőköny-vében kifejtett elvekhez, s as ott kifejezett tiszta jövedelemnek megállapítását, ezúttal is határosatitag kimondja. B<da a felállított mintaterek téves nézet szeiintí kitűzésére nézve közli Tulok István, sselemenhegyi birtokán s minta tér hely\'elen voltát. Miután a bizottság e jegytŐkŐDyr elején a minta terekre nézve, nézetének általános kifejezést adott, itt a község felszélaláaát tudomásul veszi. Bít\'er Jánoa kír. becslőbíztos, Rada község felszólamlására kijelenti, hogy általános-ágban a beadott javaslatának megtartását véleményezi. 2-) AlsC-R.--;k község általánosan felhozott kérelmére, melysterint a kérvényben megnevetett dűlők, két osstály\'yai hátrább tétessenek éa a VII. Vili. osztályba soroatasrsnak, határozza a jár. bizottság, bogy a kőz**g által kifejlett s teljesen indokolt osztály változtatás, s illetve leszáll, tását, és a szántó földeknél a VII. és VIII osztály felállítását méltányolja, a a község kérelmének ansál is inkább helyt ád, mert a biio\'iság tagjai a helyi fekvést és a földek termőképességéi személyes tapasztalataik alapján ismerik, a kir. kataszteri becslő biztos a ssáotÓ földeknél, a VII osztály felállítását szintén elfogadja, a VIII. oszt-iy szükségét azonban Bem iá: ja be a rét mi-velési ágra nézve a község által fe.hozott indokoknál fogva, a járási birottság a felaőrétek nevü dűlő rétjeit, l.-jjobb szállítani vagyis az V. VI. éa VII. osztály bz soroltatni határozza, a kir. becslő bístos, as általa javaslatba hozott osztályokat meghagyni véleményezi. Legelőre nézve pedig a felső rétek, éa urasági rétek nevü dűlőbe lévő legelő, nok, as V. osztályba de a felső réti legelőből 19 holdat III. osztályba Boroztatni határossá a bizottság, a kir. becslő biztos az uraaági rétek, es urasági földek nevü legelőből, egy egy részt az V. osztályba sorotandónak véleményezi. Alsó-Bajk kert mlvelési ágra a felszólamlás BZerin\'i méltányos kívánalomnak hely adatván a kert 37 holdnyi területe, a VII. osztályba Boroztatott, kir. kataszteri becslő biztos as általa javaslatba hozott osztályzatot véli megtartani. As idő haladván, az ülés esteli 7 órakor beszüntettetett, folytatólagosan felvéve 1883. márczius 6 án. Jelen voltak : Kovács János jár. bizottsági elnök, Inkey László bizottsági tag, Sélyey Láss ló bizotuági Ug, Dervarics A kos bizottsági tag, Baán Kálmán bísotaági Ug, Heyden Mihály bizottsági ug, Talabér &igmond bizottsági Ug, Tárnok Imre kir. kataszteri erdő becslő. Bittér János kir. kataszteri becslő biztos, Horaosek János bizottsági tag, Tóth Imre bizottsági Ug, Bokán Farkas bisuttaági tag, Tbomka Endre bizotuági Ug, Koller István bizottsági ug, Vizlendvay József pót bizottsági Ug. Blau Pál bizotuági Ug. E\'nók által aa ülés mcgnyitUíván, elnök b jelenti, hogy Farkas György jár. bizottsági tag egészségi atemponiból nem jelenhetvén meg helyette Vialeodray Jó-tsef póttagot hívta be, a ki a törvény szerinti üun.péiye* íugadást WUIts, .— tudomásul vétetett, SALAI KÔZLÔNI MARCZIÜS 18-in 1883. . ---------3^----------— - Oivaatatík P".lin község felszólamlása, melyből kitűnik, bogy az előzetes osztály, javaslattól ottérőlag, a asántóföl-dek egyes részei, melyek a II. osztályba tényleg besoroztattak, a meglevő oasUly kivonatban kiigazítva, a kir,. becstóbiz-toi álul az I*ső osztályb* vezettetet;. A járás bizottság ezen törvénybe Ütköző tényre nézve a kir. kataszteri becslőbiz\'ostól felvilágosítást kér,\', Kiíier János kir. kataazteri bec&iő-bisio* hivatkozik * B, t. kír. kataszteri igazgatóságnak 3963/o82. sz. uiasiiásar* és ezt a bizottságnak bein utalja, — melyben Biórui szóra es áll, hivatkozva. A kerületi fold adó bizottság utazó küldöttségének, dtczember U-lől 19-éig folytatólag tartott ónekeaieón a sorozás eredménye \'szerint készült tiszta \'j5ve; d el mi fokozat, és sommás osztály kivonatok a kirületen belüli helyes arány megállapítása c. éljából lárgyaltatván, a kanizsai b^cslőjerás szántóföld mive lési ág osztályozására vonatkozólag azon megállapodás jött létre, miszerint, esen mivelési ág Í-bő \' osztályába boMirozott 478 b-jJú taántóföld tekintettet arra, bogy aaoa terület, nagyobb vízjárások alkalmával a Mura árad-iáinak van kitéve, az í-ső osztályból Ildik otztályba helyeztessék át, — míg ellenben Kanizsa és esetleg Palin adóközségek botárában a II. osztályba besorozott jobb része, ue lyukat az I-bő osztály fokozata biztos fekvésük és te<-raóképí:Bsé«Űz.nél fogva, ama?oknál jobban roegí!:: Vatt az I-ső osztályba tétessenek át. Utasittalik- a becs főbiztosság, miaze rint Mura-Ke: eSítur, Kollálazeg község határában előforduló478 hold szántóföldet az I-ső osztályból a IÍ-ba, még ellenben Kanizsa és Palin adóközségek határában a helyszíni elé* alkalmával, a lég jobboak minősített szánlíföldekbŐl, .az I-ső osztály tiszta jövedelmi fokozatának megfelelő részekéi a II. osztályból az I. osztályba hnlyezze át, és ezen osztály változtatásokat ab-rcaíési munkálatokban nevezetersati az osztályuk felállítása iránti javaslatok és ezek mellékleteiben ugy a Boraraás ysz\'ály kivonatokban keresztül vezesse ésá váltor.\'is eredményét az igazgat ósághoz, hejeleiii&e, Sumbj ¦ hely, 882. d\'C:e:uber 23 Jagasícs s. k. ígazg\'tó. A bemutatottá felolvasott igazgatói leiratból srról győrődött meg a bizottság, mihelyt a 875 évi VII. t.-cx világom éa határozat rendelete ellenére illetve mellőzesével, Palin él Nagy-Kanizsa ndóköz-aégnél I-ső osztályú mintatér ál itatván fel, holott a hiva\'hozott törvény é-;**lm j szerint a rmutaierek kijelelése, a. járási bizottság által elválasztott járáai becsli hozzájáruUával eszközölj etatt volnál é* mivel Ki tor Jáuos kír. becslőbiztos, a felmutatott igazgatósági 3963/832. sz. rendelet közlésével határozottan kijelentette, hogy s jelzett községek hstárabau jeMjt mittlötér felállításánál a járási becslót nem is értesítette valamint az I lő osztályba sorozott bi rtokrérzletek ff-jül, aonak megtörténtével a községi bizottságot sem értesítőié és mivel ez k ala ján a törvényszegés igazolva van, a bizottság jelea eljárását ezennel sémiinek kijelenti\' egyúttal az elnököt utasttja hogy Zsla-megye törvényhatóságát fjeién\' törvefny-. ellenes eljárás tárgyában értesítse, — a mi pedig a megváltoztatott osztályt ille i, arra nézve halározatileg kimoudatik, bogy as I. osztályba sorozott területek, a község felszólamlás figyelembe véteévol,. előbbi osstá\'yaikbaviaazahelyesendők. Palin község felszólamlására nézve pedig mielőtt a felszólamlás érdemleges tárgyalásába bocsátkoznék, a kiküldendó utazó bi io ttság személyes meggy ózod és 2 alapján, beterjesztett részié es jelentését várja be. «¦) : :\' Nagy-éa Kis-Kanizsa község f*Íszó-lamlásárs. , A beterjesztett felszólamlásban orvos lemondó kérdésekre nézve* a bizottságnak határozata oda irányul, hogy itt is a kiküldendó utszdbizottság véle-mécyadását várja be. v í T írnok Imre királyi erdőbecslő kérésének, miszerint az erdőkre vonat-ko ó felszólamlások vé>esaenek tárgyalás alá, boly adatván mivel. — Nagy-kanizsai egész járásban fekvő erdőroivelési ágra nézve beadott felszólamlásoknál erdőkre vonatkozó járási mintaterek, m-dy - erdőterületen lett feláÜitasár.* Tárook Imre kir: erdóbecs\'ő falhiva\'oli azok érdemében bemondja,- -hogy a járási mintaterek az erdőkre sém állítatlak fei as idén,- míg ellenben minden községben, \'községi erdő mintaterek léteznek. Nagy •kanizsai erdőségekre vonatkozó mintatér-jegyzék a felszólamlás! iátok közt nem találtatván,_ sz erdőkre nézve falszózm]ás nem történt. A bi-sotuág tudom L:ul veszi. . .t Palin község fel-sólamlázára az erdőkre nézve, a járási bizottság as utazó küldöttség véleményét hevárjs, kir. erdőbecslő az általa javaslatba hozott tti\'lí lyozáskoT rsgaesaodík — és a fisita jövedelem kiszámításának helybeobagyi- \\. tto}44Mfafy4a?Hiht* "" ¦;"!\'T \' JjéJŰik fcg^géj reisióiamiasa íal- elvaifitVíh, a kért ujabV \'ószláTyok\\ felállítására határoztalik, hogy.altért kosz- tályok felállítaasanak *z erdőknél.----- , P^takürtös erdőjére vonatkozó felszólamlásában kéri a UJ-ik osz\'ályból a Vl-ik osztályba soroztát áeát, a járási bizottság tagjainak helyi ösmerete lévén, a felszólamlásban indokolt kérelemnek helybenhagyását határozza. Magyar Szerdahely erdőségére nézve, a felszólamlást a bizottság méltányolván, at osztályok leszállítását határozza- ¦ Bocaka község erdejére nézve a községi felszólamlás a járás-bizottság által indoKoimak találtatik sa jövedelem leszáliiásál határozza. Bjrzöncze erdő:égeire a község fel azólittiUsa annál is inkább méltányosnak határoztatik. mert a jövÖdetém-mennyiség kipubatolásáaál a községi bizottság a kir. erdőbecslő által nem kérdeztetett kî, sőt egészen mellőztetett. Újlak község erdőségére vonatkozó felszólamlásában a járási bizottság a kért leszállt ást helyesnek találván, azt elhatározta. Ksiiregnye község erdőjére-vonatkozó felszólamlás It a bizottság méltányolja és a kért osztályokba leendő so-roztaiást határozza el. Rigyács Bükkdülö erdejére nézve telt felszólamlását a járáai bizottság kel lőeo indokoltnak találja a az osztály leszállítását elhatározza. Sormás község erdejére vonatkozó teUzólsmUs indokoltunk találtatik. Szabar község erdejét tárgyezó felszólamlás kellően indokoltnak találtatván, a bizottság az abban kifejtett kérelmeknek helyt ád. Fűzvölgy köz-ég erdejére vonatkozó felszólamlás teljesen indokol nak találtatván a kérvény érvényesítése határoztatik el. (Folyt, következik.) H i r e k. — Palotai Ferencz veszprémi ka nonok ur Ő nagysága, egyházmegyei tanfelügyelő legközelebb a míháldi (Somogy megyei e aperces ég ben levő r. k. felekezeti iskolákat látogatta meg. F. bó 15-én iá v>zoltüiháldról, hol is ft. P«pp János kerületi esnercz urnák legnagyobb meg-eleg-deaít nyllvánitófta a tapasztaltak fe lelt. Ó nagysága a húsvéti ünnepek után ismer atra kel éta ?a^y-lcaniza ,i kerü létbe tartozA r. k. felekezeti iskolákat foc ja meglá\'ogatni. Isten hozza körünkbe a tanügy iránt oly meleg, n érdeklődő egybiznagyot ! *.< > — Babérkoszorúval tisztelteit meg Haj ga tó Si odor bará\'Uakai, lapunk jeles munkatársát, névünnepe alkalmából tanítványhí. Midőn 6 példás tanitvinyi elismerést regielráljuk, egyszersmind óhajtjuk, hogy minél több ily szép megemlékezés eVeüomerés feledtesse baj\'ár-aunkka! á rög5* pályához nőtt töviseket! — GrúfZlchy Jenő a csabai azü- -vésze; fővédnöke. Miután a csabai bzövŐ-iakola már be lett szüntetve : a legügyesebb tanítványok ajÁndékba kapták a szövőszékeket, hogy azon folyvást dolgozzanak, sőt tanítványokat is vállalhassanak és gróf Zichy Jenő urat vagy 30-ao felkérték, fogfdj\'i el a csabai szövészat fŐvédnökségét, a mit ottlétekor el ís foga doit j igy ezen körülméoy uj ösztönzésül szolgálhat a csabai népnek, hogy a gróf ur nevéhez mé.ló munkáját csináljon és aztiz egész országban terjeszáze, s bármilyen megrendelést pontosan eszközöljön. — A közhatóság! bzállitasok és a magyar Ipar. Az.országos iparegye sülét a következő átiratot intézte a: egyes miniszterekhez : Nagyméltóságú minidzter ur ! Mull évt január 13-án bit rak voltunk-a közhálósági BzállitázokDulc a hazai ipar altul való fedezése \'.Ügyében ii-galázatOiib felterjetztést tenni. Kgy év lefolyta alatt bőven tapasztaltuk, hogy nagyméltóságod méltányolván.előterjesztésünk fontos indokait, alantos közegeit utasítani kegyeskedett, hogy a szállítási kiíratások egyletünkkel jó eleve közöltes senek, miért ia hálás köszönetünket nyíl vánitjuk. Több hatóságtól vettünk időről időre szállítási hirdetményeket, azok azon-Dan korán<sem álí&nak arányban a nagy méltóságod bölcs vezetése alatt álló közegek számával, illetve azok szállítási szük ségleteivel. ¦ ilidőn tehát előbb emiitett fölterjesztésünket újólag nagy méltóságod kegyes figyelmébe ajánljuk, egyszars mind tiszteletté1 jesen esedezünk,miszerint alantas közegeit a nekik es ügyben kiadott\'utasításra újból figyelmeztetni kegyeskedjék." — BablÓgyilkOSSág. Mosonymegyébe kebelesett Lipóih községben bizo-nvos Fennasz Erazmus nevü po\'gárnak neje ée 3 gyeyufikV.±olyó, hó : 11 én esti 8 —9óra közíílt meggyilkolatott. A gyilkosság oly dühhel és kegye\'.lenséggeí hajtatott végre, bogy a borzasztó fajaze-fok<csapásoktól a azerencsétlea áldozatok vére, agyveleje és koponyái darabjai Bsertefreososenve hev< rnek a szobiban. A rablógyilkosok ôsjszesen 150 forintot vittek el\' A gyanú kóöorczigi Dyotra vagy egyéb csavargókra van. A; nyomozás erősen fuly. — Már több ily concrét esetből meggyőződhetett volna a törvény hozó-testület, hogy nálunk az affile csavargók ellennemcsupán a toloo-. ezozási rendszer!, hanem valami szigorúbb . intézkedést kellene alkalmazni. — A hatosig olyanokkal szemben sohaaein ! vállalhat garantiát; mert egyik város részea kikísérteti a másikon vitE-ajö.i. Erő"cbb mndszubáyok pedig ellenok ben náncsenek. — A SZÜIÓIí figyelmébe Időszerűnek tartjuk felhívni a szülők figyelmét arra, bogy elérkezett az az időszak, mikor derült verőfényes napok kiciábit-ják aj gyermekeket és ezek leháaynak magokról minden nehezebb ruhát s könnyedén, majdnem nyáriasan távoznak el a szülei . háztól. Es az idóacak pedig az, mely leghamarább m-gc-alja a leggondosabb embert is, annál inkálb a gyi-ranekeket. Ilyenkor leggyakoríabbak a hü Lés «k, a torokgyik, vörheny és torok* lob h itegségeknek igen hamar lehetnek áldozataivá a gyermekek. Es az időszak hirtelen változó- A nap. reggel még vidáman, eoybe levegővel köeznnt be, már — lelhet.— pár óra múlva valóságos zí vstai követi, vagyha délben üosolyg — és ez: csábítja el legtöbbször azokat, a kik alővigyázÓk, — estefelé pedíg gyakran téllé változik. Nem lehet azért eléggé ajánlani minden kedveseit, Övéit szerető azü\'é figyelmébe, hogy ilyenkor kell a legnagyobb felügyeletet gyakorolni a gyermekek Öl lőzködését illetőleg, (N.—k.) — Tartalékos tisztek fegyver-gyakorlata- A honvédelmi miniez\'erium leiraia szerint rz 1874, 1 876 és 1878-ik évben besorozott tartalékos közöa hadseregbeli- és honvéd\'isztek a folyó év május illetőleg augusztus havában 4 heti fegyvergyakorlatra behívatnak. Úgyszintén b hivatnak mindazok a honvéd altisztek, kik fiábotuk esetére tiszthelyettesekké landó előléptetésre elő vannak jegystve. . . — Magyar pénzverés. A magyar kincstár a mult év folyamában 4 624,639 frt értékű érezpánzt veretett, jelentékenyebben kevesebbet, mint a megelőző évben, mikor löbb mint tízennyolcz millió forint értékű pénzt vertek. Néhány óv ó.a, mint tudva van, csupán Körmö czőn foly a pénzverés, a gyulafehérvári pénzverő intézetet megszüntették. Az al kotmányos időszak kezdete óta Összesen 121.755,901 f\'t értékű msgyiir érezpénz vesetett, legtöbb: 25.75 millió forint 1879-bBD, míkor az ezflst olcaóságát felhasználva, nsgy mennyiségű ezüst forintosukat vertek. Nyolczforintoa arany 3.49 millió darab készült, oégyfonntos csak nőgysz.iz negyvenezer dxrab. Husz és tíz krajezáros váltópénzt már néhány óv ót« n^ra vertek, Egy-krajczár réz-péne eddig összesen hatvannégy millió darab k szült. —Iszonyú kegyetlenség. Barát Pál alsó-lendvai hegybeli lakos, nem régibem valami büoylényért 3 havi foeság ban ülvén, ez idő alatt Gmeinica Örzse nevü felesége a nála szolgálatban lavŐ kocsis, Tkálíts Mátyással bűnös szerelmi viszonyban éli. Midőn a férj kiszabadult, a kedves (?) feleség oly brutális szavakkal fogadta, hogy a férj kényszerítve volt. feleségét elpiholni. Az aBazony erre boazuból és ellenszenvből a kávéba tett méreggel akarta férje éle\'ct kioltani, a férj ezt észrevette s az asszonyt ojra meg verte. Ekkor a nő borzasztó tettre határozta el magát. Ugyanit a kedvesével és Spíogler János szinte hegyi lakossal szövetkezve, éjjel, midőn a férj aludt, száját be\'Smtek, hasát és más tes\'részeít kala pácacsal és egyébb eszközökkel ütötték éa — megfujtották. A bolttestet a pin-ezé a-- egy hordó alá ásták s a gyanú elhárítás;* végett a meggyilkoltnak ka-lapját éa irományait a Murapartjára Bzál-litották, ahol ereket Kóczy István petes házi ispán mr-g\'alálta és a talált iratok nyomán Muraazerdahelyen lakó rokonainak a talált tárgyakat kiszolgáltatta. A férj eltűnése gyanút keltvén, a megy \' rendőrök a nyomozást megindították, s mi-el a meggyilkolt pipáját a kocsisnál felismerték, az kérdőre vonatott és töre-delm sen bevallotta sz elkövetett gyilkosságot és megnevezte a többi czínkos-társakat, kik a megejtett bírósrigi vizsgálatnál mindannyian bevallották embertelen tetiöket. Az alsó-Iendvai kir. járás bíróság Zala-Egersz( gre kisértette Őket. — A természet játékának meg lepő változatossága 13-án virradóra volt 9—10 fok hideg Kaposvárott, nagy hóval; napközben olvadás; estve erősen fagyott és fél nyolcs órakor villámlott és dörgött. Midőn a vakító villám-fény végig czikrázott a hó teleti, meglepő és ritka látvány volt. — A Petöfitársaság Sopronban. A soproni irodalmi és művészetikor meghívása-foly tán a Petflfitársaság folyó hó ál-én tartott üiéséb-n elhatározta, hogy ez évben vidéki fölolvasó ülését Sopronban május 20- n tartja meg. E hír Sopronban és az egész megyében bizonyára nagy Örömet fog kelteni és hisszük, hogy e napon az valódi irodalmi ünne pély azinhelye leend. . — Pör egy galamb miatt. Sop-roamegye egyik jsjtavidéki mezővárosá- ban történt a következő mulatságos eset. X. ur — ki különben szenvedélyes galambbarát — kírándaláat tett ama mezővárosba, hol egy háznál gyönyörű szép Crvös galambot lá\'OtL Megveszem, bírnom kell, bármi legyen is az ára gondola magában s rögtön alkuba bocsAtko-zott gsrdájÁral, ez azonban határozotton kijelenté, bogy a galamb nem elrdó. P.ir óra múlva a szép galamb el\'.ünt a áz-tél, nem volt se híre, se nyoma. Keres\'ék mindenfelé, mig végre a jogos tulajdonost valaki figyelmeztette, hogy galambját Y. Ur egy kalitban elzárva tartja, kihez átlitélag ugy került nz, Ik gy egy X. úrral ott volt soproni ember vitte hozzá gondviselésre, addig ís, mig Sopronból majd érte fog menni. A galamb gazdája erre nem volt rest, bep^nassolta a galambcsempésző soproni orob-rt as itteni járásbíróságnál. A jr\'rásbiróság erre elrendelte a galamb bírói zár alá vé\'.elét, mit a megkeresett bíróság kötelességszerűen teljesített is és a szelíd galamb átadatott az ottani aivatalszolga gondr>zLsz és folügyelete alá. Ezu\'án a helybeli járásbíróság az Ügy tárgyalására határnapot (űzött ki, melyre nemcsak a felek, hanem a per tárgyát képező galamb ís — azazoaosság konstatál hatása végett beidéztetett illetve beszáHi\'la\'o.t. A: ügy azonban be nem f-j-z\'.e hcU-ti. mert azon ember, aki az elcsenéssel vádolva van, azl állította, bogy ö a galambot egy nádMBÍ en;b:rU\'[ vette 40 kron. Ki fog ballgatlatni tehát ez is. Kíváncsian várjuk -az ügy befejezését a a galampör kimeneteléről annak idején tudósítani fogjuk olvasóinkat. — 3Ieg\'-»ukot Idöjóslat. Már kö rülbelül egy pár hót óta azt beazélle Répcze moll éken a iép, hogy márczius 11-én oly erős szélvész (orkán) fog dühöngni, hogy épületeket dönt össze, erős fákat gyökerestől kiteker, és e hit oly erősen befészkelte már magát a nép közé, hogy V. Családon a héten egy ember a háza tetejét rudaző kőtelekkel kötözte le, mert ő már csütörtökre várta az orkánt. Lám még a XIX. századnak is vannak prófétái. szőr is olvasóink & akkor találnak méltó szavakat a jellemrajzok dicsérésére. A m>i szám egyébként ia igen változatos. Szabó Enór* :Megnyugváfl* czimü szép költeménye, ferdelyj Gyula „Noé bárkája" czimü eredeti elbeszélésének és Stenkicvícz „A falu j\'gyzóje" cz. fordított novellájának folytatása képezik a szépirodalmi részt, melyet Ábrányi Emil tárczája zár be: aA hét tör énete", melyben sok érdekes dolgot említ fői. At első lápon Cíiky jól sikerült e aleg-uj-bb felvétel után metszett arczképe áll; aztán jönnek a többi remek metsz-vények: egy történeti kép: ,Nero a versenypályán", két napiaméi tájkép: ,Lovc*a Boszniában" és a „Besnyői kolostor". Hangulat teljes sz íly ciimü tengerparti tájkép is: „Megmentve." Érdekes a „Hüllő nevü madarak czioiü állatvilágból és a „Galliardia píota a növény országból vett ismertető három fametszet. E páratlanul álló képes lap előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 irt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wtlckezjs ós Waidl kiadóknál, Budap-st, Koronahcrczeg utcza 3. sz. Papírszeletek. Rövid hírek. Schnllheisz Miksa devecseri zsidó orvos, 100 forintos alapítványt tett le az ottani r. k. iskola javára. — Királyunkat a czár koronázásán Vilmos fő-herczeg fogja képvíselui. — A pkrisl kormány azigoru intézkedéssel !ép fel a tüntetők ellen. A márc*. 18 ai tüntetők elfogatását már előre elrendelte. — A GorcsakOT által viselt áll\'tnkauczellári [ czimet vagy megszüntetik, vagy Adler-b;rg grétra, a volt udvari miuiszterre \'ruházzák.— Malcov orosr államtitkár, a \' czár kegyenczének öngyilkossága m^g-döbbeaést kelle\'t. Milliókat sikkasztott. | A czár a vett hírré szitokbaa tört ki a parancsot adott oly értelmű hirUpi kij leölésre, hogy as öogyilkosság Arfiléai ro hámban követteteti el. — Oroszországban ígen sok jel arra mutat, hogy olt folyton ké&zü\'nuk az Aus\'tria-, Magyarország- és Németországgal vívandó h?.rcz bekövetkeztére. — Chambord grófot vagy amint magát nevezi V. Henrik ő felségét a franci\'s. kormány folytnn szemmel tartatja. — XIII. Leo pápa szenvedélyes latin költő. Költeményei: maga nyomatja, s ha valakit ki akar lün ölni, egy egy kötet költeményévé) ajándékozza m-g. — Házas emberek bálja volt Csányon. — A csángók ja. i vára az ország minden részében műkedvelői előadásokat rendeznek. — A fővárosi közokt. bizottság kimondotta, hogy a tanítókra nézve a lakbér-minimumot a fővároB viszonyaival Bzembea 200 fo .rinton alul nem bírja képzelni. — 1ÍCU-taller Lajos és Vértessy Arnold közöli 1 pisztoly párbaj volt Debreczenben hir-j lupi polémia miat\'. Egyik sem s besült meg — Olaszországban, Gennábao f. hó 12-én roppan nagy hózivatar volt — A pétervári rendőrség folyvást merénylőket s aknákat keres, mivel az a bir, hogy a czárt Moszkvába ulazáaa előtt megölik. — „Nihilista" czinoen egy orosz forradalmi lap jelenik megPaF\'ban; szerkesztője: Sidoratsky, politikai me nekült; aki Oroszország 36 börtönében ült s Í6 politikai vétségért volt elítélve. Irodalom. (K rovat alatt megemlített re-.-.-.\\.-. Nagy-Kutasán \'Wajdits Jéssef kffoyrkereseked ében kapoatók vagy átlala mccrondelbelCk. ViUéki megvendeléaek posta fordultiral pontosan csc-kSaOltctaek.) — Az „Ország-Tilág* mirciíua 10 iki füzetében ifj. Abiáoyi Kornél megkezdi a mult számban igért írói és művészi jallemrajzokt\'.; s való <ao csak Ábrányi tolla képes ily j^Hemzőeii. ily kitűnően, ily pompás humorral írni, kidomborítani n iro i t művész jellemrajzát, a mellett bemutatva s egy pár vonással, egy két érdekes adattal megismertetve as embert. Csiky Gergely és Ss\'gety József (\'eb a at első számban egy író és egy müvé*z) foglslaak helyet e ssámban s méltán az élő uía-üírők tegkivilőbbíks s az élő színmű-veszik legkitÜQŐbbike.Olvassák el tőbb- Kutyahüség. — Az volt aztán a kutya, az éa szc-Séjy kts mopsxlim ! — Miért Siom^zéd uram ? — Képzelje c*ak, eny napon zaeghal-lottsa mikor a í.le-éjem elütt elpanaszoltam, knsry fogytán .vagyok a péoxraaunak. S tudja, mit tcit a hű ál:at ? — Uzyai rr.il ? — Tujv.-in, hogy holnap éppen cbadót kell IffckQUt éj — kiadta páráját. Ez aztán a kutyahűség 1 Férfíni Onérz et. Cs. S lévai lakos 5 évet fiac<kájinak éJcs anyja paranosulu, hogy kis hngát ringassa. Fölébred ia benne a férSni bOszkeség, viiszanta ítá c nem hozzá U1S foglalkozást, l midőn an.ja kéoyszerité, e szavakkal fotoU a Parerzoek. .Inkább elölöm magamat:\' — Atyja ntánna ment, érdeme sier.nl elbánt vele, — mire az ké.íéjl-cesetten igy sóhajtott föl : .Istenein, bih medvejtél!" A vű : — Mivel tog meglepni az idézi, kedves anyám ? Kügeól ám pávai, tgy szép karszékkel, szóval ghaiaoos" meglepetéssel ? Aa anyós mo- ..i o.v.. : — Nem. kedves »5m, .Keliemei" meglepetéssel.... Három liÓEspra elutazom. Viszono is ág. Rézi asszony: a kfizöi konyhln tSx.it közben: Náoi lássa megengedhetné, hogy csirkémet a maga zsírjába rántsim ki, viszonzásai szívesen elnéiem, ha maga meg sóskáját as én káposztámba főzi meg. Hi-.ií :".„-:. 7 dik hónapjában agy gyermekkel ajándékozá mtg a nö férjét. Egy sze-rencsekivánó fcst :¦ -j-zí- meg: — Ns, pajtás, ebből a gyerekből ugyancsak jó — futír less. — Hofry van P-sta bácsi? — kérdi a szünidőkre hazakerült kinpipa szomszédot.— Kííszséges? — 3l kérdését, miőía hivatalnok vagyok, *cmmt bajomat sím mondhatom. — 6 micsoda iiívatalnok? — kérdi a kispap csodálkozva — Bakteri volt az önérzetes válasz. Egy ürí\'ic ur fi ital balgygyet beszélzet: Mai nap több ixtsert a fiatal nök, mint az éa idosaben — mondt, hanem egyet nagyon ritkán latok mé^ii rajtok. — Milyen ékszer as? — A gyüsza. Az ifjú ur. Vj inast fogadott a najy«ágo« ur, ki maga aees vett talaai doli trrm-tQ fétfi s e miüi-tt egj nagy majmot tartott, mely egé-saeu sz-.b idon járt. A\' Inas mindennap mily biaaimas víssonyban áiLa majom és gazdája s magában gondolt Ailamit. Egyszer Gregházi iryamClcsöket kaid haza a nagyságos ar, a mikkel valami delnő-nek akart keiveskedui. !>¦-¦ bizony azokat addig, mig a nagyságos ur hazatért, szépen megette a majom. A nagyságos or bosszúsan fúrmed az inasra: — Iicvr. lett innen as a drága gyümölcs? — Hát instálom alássan — válaszol: az inas a maje-xra mutatva — azokat az ifjn nagyságos nmak méltóztatott 01 cg i-n ni. Vasúti menetrend. Indul Kanizsáról : .Von. min.: Xx*^IXy". \\iz. vonat\'Eszék, Moh. Domb. jv. vonat . a , V. vonat üákány (cs.Zákánig) Gy. vonat Budapest Pust.vonai[ -ÍV. vonat I n V, vonat \'BécsSzomb.Sopr/cIé: 6j ISz. vonal i , , a . I H| ÍV, vonat ISoproa I 3| Sz. voaat |Prág. Kot. Csákt felé, 4i Sz. vonat » ¦ >i Gy. vonat ii •¦ ti Érk. Kanizsára V. vonat Zákány felől V. vonat Sz. vonat „ V. vonat Budapestről P. vonat „ Gy. vonat Bécsből V. vonat Sopronból Gy. vonat Pragerhof felől Sz. vonat V. vonat 55] d. n. Si <ii\'\' 6] d. u. 35|éij«l 15 regjei 5;<jj«l — |d. o. «7í»fgcl 45 d. n. 50\'íjjel 10 I 5 27ir*ggei -lejjel 31 reggel 5( d. n. 30-éjjel lliraggsl aOjéjjsi 16 délben] 55|reggel Híd. a. lOéjjal Foleíí! szélesztő : BABOSS LÍSZLO, HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI K ö ilOH V MiaCZlÜS 18-ia 1883. HIRDET ESEK. &3GS. tivi 882. nov. 21. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvszék U-lekkvi osztálya részéről közhírré lételik. hogy Közlik János végrehsjtzlónak, Der-vadericz József végrehajtást szenvedő domasínei-si lakos elleni 51 frt 91 kr tőke, 1381. október 5-tői járó 8% kamatok, 10 frt 50 kr.... zálogjoghoz ebi ezési 11 frt 92 kr per, 12 frt 50 kr vérehaj-1ási, 9 frt 40 kr jelenlegi s még felmerd lendő költségek iránti végrehijtási Ügyében a fentnevetett kir. trvszék területéhez tartozó rátkai 482. száma tjkvben f 527 bzss. a. felvett váltság köteles ingatlannak Dervaderícs Józsefet illető a 319 frtra becsültrésze 1883. évi sp-ril bó 14. napján délelőtt 10 órakor Rálka községházánál felperesi ügyvéd Közlik János közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becair. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%*át készpénzben vagy éva-da\'kképes papírban a kiküldött kezére letenni. Vevő köteles a vétel árt bárom egyenlő réssletben, még pedig az elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt, a másodikat ugyan attól 30 n>p alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nsp alatt minden egyes réazlet után az árverés napjatói azámitandó 60/° kama\'okkal együtt az árveréai feltétetekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kani-zsaí kir. trvszék llkkví osztályánál s Kiika község elöljáróságánál m?gtekint-hetŐk. Az elrendolt árverés a fentlrl tjkvben feljegyzendő. Az árverési hirdetmény a tlkvi hatóságnál kifüggesztés, ugy Rátka s a szomszédos községekben körözés és a Zalai Közlöny czimü hírlapban egy iib*2 beiktatás által közzélótelik. Az árverés teljesítésére a letcnyei kir. jbiróság megkerestetik. verés nanjátÓl járó 6°/„ kamattal együtt a bírói letétek tárgyában 39425/81 az. a. kibocsátott ig. min. rendeletben megbatározott mód szerint a négy-kanizsai kir. sdő, mint letéti pénztárnái lefizetni. A bánatpénz sz utolsó részletbe fog beszámíttatni. 4.) Vevő köteles sz épületeket a birtokbalépés napjá/al tűzkár ellen biz tositani. 5.) Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, megjegyeztetvén, hogy a vevőnek vételi bizonyítványa as 1881. évi 60. r. cz. intézkedéséhez kepsst c.b as esetben fog kiadatni, ha sz árverés napjától számított 15 nsp alatt az idézett t. cz. 187 §-a intézkedésének megfelelő utóajánlat nem tétetik. A birtokbalépés napjától a megvett ingatlan haszna és terhei a vevőt illetik, Őt terheli az árverés napjától esedékes hegy vámváltság is. 6. A tulajdonjog bskeblezése csík a vételár és kamatainak teljes lefizetése után fog a vevő javára hivatalból esskö* zőltetm. A kincstár! illeték a vevőt terheli. 7 A mennyiben verő az árverési fellételek bármelyikének eleget nem tenn*, a megvett ingatlan az érdekeltek bármelyikének kérelmére as 1881. évi 60. t. cz. 185. értelmében vevő veszélyére és költségére, bánatpénzének elvesztése meilüi. uj»bb árverés alá bocsáttatik i csnpán egy batáridő kitűzése mellett ai elő obi bees- illetőleg vételáron alul is el adatik s a mulasztó vevő a vételár külön bözetet megtéríteni tartozik, melybe azon bsn elvesztett bánatpénze beszámiltatik. Ha az ingatlan az ujabbi árveré een az *]<TbbÍnél nagyobb áron adatnék el, a vételártöbblet a mulasztó vevőt nem illeti. 864 1 — 1 Kir. trvszék, mint-tlkvi ba\'ósdg 2í-gy-K<nízsáB 18^2 évi d-cz. 30. Árverési hirdetmény. AlnUrt kir. bír. végrehajtó as 1881. évi LX. t. cs. 102. 103. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a caáktor nyai kir. járásbíróság 305 és 600/p. 83 s-.ámu végzése által Steinmann és EÍ«ner bécsi ás Marosias József esik tornyai lakos végrehajtatok javára B-bica Sándor csáktorsyai lakos ellen 71 frt és 246 frt tőke eV ennek járulékai erejéig elrendelt biztosítási és kielégítési végréhaj\'ás al- kalmával bíróilag lefoglalt és 449 frtra 1 becsült szobabútorok, kép-k, óra és albbŐl álló ingó igoknak nyilvános árverés utján leendő eladaláaa elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis alperes lakásán Csák ornyáa teeadÖ sszközlsséfe 1883-ík év márczina bó 24 ik nspjának délelőtt 9 Órája határidőül kiesetik és ahhoz a venni szándékotok ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett | oslaj hó ingóságok ezen árverésen, as 1881 évi LX t. cz 107. § a értelmében a legtöbbe\'. Ígérőnek becsáron alul is készpénz fizetés mellei* eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket rag? azóbelí jelentéseiket az árverés mrgkgg. déseig alnlirl bír. végrehajtóból adják be, As elárverezendő ingóságok %éUU ira as 1881. évi LX t. cz. 108. § ábu megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán 18L3-ík évi már. 15. napján. M1RKA DOMONKOS kiküldött birdaági végrehsjté. 3861 X ni 883. 1 PÁLYÁZAT. ¦I Zalamegye törvényhatósági bizottsága 1883. évi február hó 19-én tartott R közgyűlésének 3034/2 jk. szám alatt hozott s a nagyméltósága m. kir. Belügyminiszte-K rium folyó évi 13500 száma rendeletével helybenhagyott határozata alapján, a megye 4j részére engedélyezett 11 közigazgatás gyakornoki állomásra ezennel pályázat hir-dettetik. HS A pályázati folyamodványban igazolandó az 1883. évi. t.-cz. 3. §-ábanmeg- *> határozott képzettség, illetőleg az idézett törvény 3. § d) pontjában előirt szabályai szerű tanfolyam elvégzése ez utóbbi minősitvénynyel bírókra nézve mindazáltal a K törvény 5. §-áoak végbekezdésében előirt föltétel alatt. 2 Fölhivatnak a pályázni kívánók, hogy a fönt megszabott kellékeket igazoló pályázari folyamodványaikat a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban harmadszori megjelenésétől számított négy hét alalt és pedig közhivatalban állók hivatali főnökök, mások illetékes közigazgatási hatóságiik utján alulírotthoz annál bizonyosabban benyújtsák, mert az elkésetten érkezett vagy szabályellenesen beadott kérvények figyelmen kivül fognak hagyatni. Kelt Zala-Egerszegen, 1883 évi márezius hó 13-án. Svastits Benő, s. k. 861 l-l alispán. Árverési feltételek: . feot 1.) ir.oréi «14 bocsáttatik irt iogallao, kikiáltási ár a becaár 8 az I iogatl.io a kitűzött egy határoaponal becsároE alul jo el fog adatol. 2.) Árverezői kiváo&k tartozóak . ; becair 10% át kéazpéozbeo v.gy óva j dékképea papirbao a kiküldött kezére \'. lefizetoi. 3 ) Vevő köteles a vélelárt barom \' Q 15 réezlelbeo, még pedig az oliit < X o árverés jogerőre emelkedésétől szá-mitve 8 nap alatt, a 2-al ugyanattól 30 ilatt ár- nap alatt, a 3-at ugyanattól 60 nap minden egyes vételárrészlet után goooooooooooooooooooo O BssV" Kávé árleszállítás!! g Harting Ludvig & Co, Q TT /\\ -JUT hi I h CS. Szétküld csak szilárd és finom arakat tcteiBSBB leszállitott árat mellett bérmentve, utémvétellel, 858 2—6. úgymint: 5 kilo Santos erőteljes..... frt 3.— 5 „ Hocca afrikai...... „ 3.60 5 „ Cuba, brillant...... „ 4 50 5 „ Portorico, jeles..... „ 4 80 5 „ Ceylon, Plautation ... „ 5.— Gold Menadó, hochedel „ 5.40 M\'icca, arab ..... ÖOOOOOOOOOOOOOOOOQ\' ¦ 6- 8 oooooo utnoa"* ei. él k. aaab SzaiTasuövény - ezukorkák és 8zarva9novéiiy-8zörp 4)> \'eghathitósabb szer a köhögés, torok es melltajáa el- ˇ <$> Icu. Bjrj csomó 10 kr. A szörp 50 kr ás 1 írtjával ¦ & (Próbaaregek Í0 krért) Valódían e^yedtt! ¦ ¦ TTATBT Xs. asszonynál. J GYÁS: Béesben, Mariáiilfstrasse 116. «fc J Faraktár Seartabaa 2ERSEMY1 GYULA sraal #> :Szállít 1 írttól följebb utánvéttel. Eaktárt.van J as oszt rák-magyar birodalom legtöbb gyógyszertári- X 4> ban és kereskedésében. 827 9—13 T X It&rtMelte a le^Drsa\'Doas teljesitteíA $ jm\\ megkaidöit kgiiyv \'. \\ nekem nagy szolgálatokat tett, H; mert nemcsak én, a ki már tel. ¦ ¦ m jesen reménytelen valék, hanem számos fsmerosöm is a benne fof-^ttEg? laHtanácsoknak kösiönhet.k egéi- *é*ük IwlTreálUtlaáu — Ezeket Írja e et » sere oc» csen kiépült a „Dr. Airy zyAgyméiljaróL" E 416 taprz terjedC kitűnő mnnkában nea csak a betépitek leirat*, fi-jlal atik, hanem efyweri-mlsd oly gyógysierck is vannak felsorolva, melyek téaylef jöknak b-Lzonyal-tak agy, hogy s beteg a feleslege* ki-sdásoktől mentve vsa. Eryifc azenvedő-nek seaa kellene tehát ebnolasztani e könyv meLszené«ét. mely Sichter kiadó-intésetében Lipcsében jelest met. E könyv 75 kr. beküldése mellett Bsrisclwk K sgyetemi könyvárus által (Bécs I. István-tér 6 az) kívánatra bérstearttl koldetik meg. 817 6—7. 1881 ik évben 295 000 palaczk, 1882-lk éVben 650.000 palaczk lett elsx&lütva. Á mohai ÁGNES-forrás hazánE egyllt legszénsavtiUBatiö savanyavize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjed* kedvességnek örvend. JB* Fris töltésben mindenkor kapbató EDESKUTY ti. fe21 12 sí. Bt. udvari síHUtta&l ÖÜÖAPSSTBK, fiméaettérea. Úgyszintén minden gyógyszertárban, íuszerkereskedésben ós vendéglőkben. 1881-lk évben 295 000 palaczk, 1882 ik évbei 550.000 palaczk lett elszallttva. oooooooooooooo Galandféreg BSf^t alatt a teljesen ízetlent igen könnyen és kellemesem bevehető gyógaier. mely a Sít. András gyógyszertárból Béesbsa V. Wimmergasse 32. szám. kapható. Siker biztosítva; ára egy doboznak 6 frt 60 kr. Tekintetes Gyógytár! Szívélyes köszönetemet as önök kitűnő gyógyszereikért, mely engem két éves ssenvedesemtős agy óra alatt galandféreg tői megmentett. 815 18—12. Kassán, Kesf.ker Henrik fontosa ó oooooooooooooo Dr. Hartmznn Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugy csőbetegség ellen uraknál és folyadék nőknél, •sigornaB orvosi vény ntán készített tJ^tT\' •ser — tjégyit befecskendeséa és fájdalont, ntóbetegsés; nélköl, njoosss beállott vagy báiaiy elsmlt -aj, alaposan ás megfeMS tyorzsa. Határozottan ár. Hartmsnn Aniiliumja kárendS a Így ezt a mtllékelt basssá-latl átváltási könyvvel egydU és egy a dr. Hartmarm Intéseiében tanácsban tartott jogoziii jegy a mags vaJódisá-gábas kapható mindé- nagyobb gyögysser-tárl aa 2 írt 90 krért. F5 raktár: Twerdy W. gyófly>z- I. Kohlmarkt 11. Bécs. Raktár: Práflsr BéU gyéoyiierííi araál fUgy Uairasa. V. J. Dr. Kartstaas nr rendal S-S-.* ?1 1—6-ig iiatézetíbens itt minden ugy min\' addig U, mUdezvDemQ Mf> ás titkos beteg aegsi, nssi kQlöabew fért. er« gy-nflll**, kiváléan kitanő mód szerint, mináee sióké étkezés elkerülése aélkll, Byphilii *• dagzdások és misdcaneaaQ beteg»ég«k legjobban gyógyittataak. Méraekett W- I**** lUeg Is- 814 40— Wien, Stadty SeÜencasae Kr-lt Nnty-siUcUxiia, KTOcsVavtott a kiadó toiajioaos Wajdits dóssef gyom&jtój&L. NAGY-KANIZSA. 1883. márcziiis 22-én. 23-1K BZé.TYI Huszonkettedik évfolyam. Elótirtétl ár: tt(*t írre..... fél ó.r* ,....... ne,, ved cvre...... Effy szám 10 kr HIRDETÉSEK 6 hasábos peütaoHjan 7. másodszc 6 i minden további suréri ¦> kr. XVILTTÉRKKN soronként 10 krért vetetnek toi (ííurstári illeték míiiilen egyes \'.\\?-\\. tésért 30 kr. iizeu-iidÓ fi3 n BS__ I0ZL0IK I A lap szellemi részét illem" Miiemé* nyék a szerkesztőhöz, nnyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve iutézettilók: N A (i Y> K AX I Z S A ííérmenU\'tlen levelek csak ismert mnnka társ Aktul fogadtatnak ol. Kéziratok vissza nem küldetnek. .Nagy-kanizsai 5nk. tflzoltó-«gjÍet*, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, „najry-kaRÜsai tataríkpíaitír\',\' a „zalamegyei általános tanítótestület\' a „nagy-kanizsai kisded-nevelő igyesttlef, a „nagy-kanizsai tiszti Snscgílyzó szövetkezei.\', a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlfilasztmanya\' s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteiikint kétszer, vasárnap- s..csütörtökön megjelenő vegyes tartalma jap. Felhívás előfizetésre. Az álláspont, melyet lapunkkal eddig elfoglaltunk\', az irány, mely felé törekedtünk-, egyformán meggyőződhették szíves olvasóinkat, hogy eredeti programmunktól hajszálnyira sem tértünk cl. Fölöslegesnek is tartjuk a fényes Ígéreteket; tetteink, a tények beszéljenek! Akik lapunkból lem ét elfogulatlanul bírálják, vagy kik telünk egyformán éreznek és gondolkoznak, reményünk szerint ezentúl is szívesek lesznek bennünket erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatni. Midőn tehát az uj év-negyeddel ismét előfizetést nyitunk, fölkérjük lapnnk barátait, hogy a jó ügy érdekében lapunkat \'erjeszteni szíveskedjenek ! Előfizetési ár: 3/s én-e (márcz.— decz) 6 frt. Va évre ¦tmíircz.—szept,) 4 frt. V,*érre (márcz.— jnn.) 3 frt. Az előfizetési pénzek legczélsze rübbcn postautalványnyal a kiadó hivatalba (Wiassics- ház) küld hetük. Hazafiúi üdvözlettel: a szerkesztőség és kiadóhivatal. Néhány szó „Koldusflgy\'-höz. A „Zalai .Közlöny" 20-ik szá máb,an „A koldusügy* czim alatt megjelent és úgyszólván, az egész országban elhanyagolt szegéayügyct tárgyazó czikk irója, igen helyesen fejtegeti a hiányokat, és rámutat a bajokra, de egy tételében oly alapból indult ki; melyről ogylátszik nincs kellő tudomása. — Ugyanis hivatkozik, hogy a rendőri büntetésekből befogandó pénzbírságok a községi szegényalap gyarapítására volnának fordítandók. Biz ez mindig is óda volt fordítandó, mig csak azt a tör- \\ vónybozás a községek kezéből ki nem ragadta, és állami kezelés alá nem terelte. Névszcrint a bűnt. törv. könyv 27. § a ezt mondja: ,A pénzbüntetések, elbocsátott szegény foglyok segélyezésérc és ifjú f oglyo k szám ára rendelt javító intézetek felállítására, és fen tartására fordítandók. — A befolyt pénzek e czélokra való fordításáról az igazságügy miniszter gondoskodik." A magyar kir. belügyminisztériumnak 1880. évi augusztus hó 17 én 38.537 sz. alatt a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló 37. t.-cz. végrehajtása tárgyában, az összes törvény ható Ságokhoz intézett körrendeletével kibocsátott .//• alatt megjelölt ntasitás 10. § a szerint pedig, a bírói hatal mat gyakorló közig, tisztviselőnek kötelességévé tétetik, a kihágások után befolyt pénzbüntetéseket a kir. adóhivatalba (tehát nem a községi pénztárba) ellenn;ugta mellett beszállítani Ebből tehát világosan kitűnik hogy az ily módon nyert bevétel, a községek és városok kezéből kira gadtatott, a mi a szegényalapon minden esetre óriási csorbát ejt. A községeknél tehát a szegényalap folytonos fentartására hí zony-bizony leghelyesebb volna as izr. hitközségek módjára eszközi endó permanens házi gyűjtés behozatala. Hogy a községek ós városoktól az uj törvény által elragadott s 1880-tól fogva államilag kezelt összegekbúi létrejövő alapból mikor fognak javító intézetek épülni, mikor fogja ezek üdvös voltát az ország lakossága érezni ? — azt csak a jó Isten tudja. Nr^pQnk áldozatkészség-hiánya. A hir gyors szárnyain elterjedt a napokban a való, hogy a ráczko-zári (Baranyamegye) körorrosi állomás; áthelyeztetett Szászvárra. Kutattam az okot, mely előidézte azt, hogy B-áczkozár s közel videke megfojtatott amaz áldást hozó jótéteménytől, melyben ré-ze-sült akkor, mikor a m. kormány a körorvosi állomásokat szervezve, meg engedé, hogy Udczkozáron is legyen egy-; kerestem a szirtet, melyen hajótörést szenved-tt népünk javáí czélzó eme nemes eszme; nyomoztam az akadályt, mely útjában áll annak, hogy ily szép intézmény megvalósítása által nemcsak a szegénységen segittessék. de általában, közjólét előmozditassék: s meg találtam ez okot, e szirtet, megtaláltam ez akadályt, neve: áldozatkészség-hiány, vagy ha agytetszik: fukarság! Iliheíe\'lcnnek látszik, de mégis való. Nem kutatom most, mert nem tartozik itt feladatom közé, váljon helyesen cselekedett-e a kormány, midón meggyőződve az Ügy szont sége, szüksége, az eszme üdvös ha tása felül, azt törvény által életbe léptetve a nép szabad akaratára biz-ta józan belátása szerint a körorvost dijazni; nem akarom állítni, hogy jobb volt volna, ha meghatá-roiva a körorvos fizetése minimumát s maximumát, egyszerűen ráparancsolt volna a népre, hogy eny-nyít fizet: de mindeneseire üdvös volt volna számot vetni népünk áldozatkészségével s meg nem engedni azt, hogy a törvény irott malaszt maradjon azért, mert a nép fukarsága, áldozatkészség-hiánya miatt meg nem valósittatik. Igaz, hogy azt mondhatná itt valaki, hogy baj az, mikor kény szeri t n i k el 1 a n épet arra, h ogy valósítson oly intézményeket, me- lyek egyedül az 6 javát czélozzák; sajnos állapot, ha népünk még ma — a felvilágosodás századában sincsen szellemileg annyira kiművelve, bog}\' felfogni, megérteni képes volna, miszerint valamely intézmény az ő javára, vagy kárára van-e; szomorú dolog, hogy még ma is a legnagyobb, a legnemesebb eszmék egy megrögzött rut erkölcsi fogyatkozás, vétek miatt nem testesülhetnek meg! — Igaz; de éppen azért nem kellene a nípet olyannak venni mint milyennek lennie kellene; ha nem, miut a milyen. A ráczkozári körorvosi állomáshoz csatolt községek jobbadán német, illetőleg sváb községek, a melyekről bízvást elmondhatjuk, hogy a magyarokhoz képest vagyonosak, nagyon vagyonosak. — Már most ez a vagyonos nép voina oly fukar ? — Ez szenvedne oly áldozatkészséghiányban ? — Ennél rögzött volna meg a fentnevezett rut vétek any-nyira, hogy miatta vesztette el a körorvosi állomást, az avval szegényre, gazd.\'gra " egyaránt háramló jót? Igen. — Szükségtelen e helyen bizony itnom a körorvos szép, \\ magasztos hivatását annál is inkább, | miután az e lap f. évi 17. számában „A községi orvosok" czimü\' czikkben ügyes tollal- oly szépen van körülírva. Mikor a körorvosi intézmény életbe Iéptcttetett, az illetékes hatóság meghívta a községeket, illetőleg azok képviselőit Ráczkozárra a czélból, hogy megismertesse velük az intézmény szükséges s hasznos voltát, megszavaztassa velük a fizetést, hogy annak alapján pályázatot lehessen hirdetni. Összegyűltek; s imeabölcs atyafiak, mintha egy test. egy lélek volnának, e szavakkal adtak kifejezést az uj intézmény felől való nézetüknek : .Mi más helyett orvost nem fizetünk; kinek orvos kell, az fizesse!" De mivel ez a gyönyörű okoskodás — mely már maga eléggé bizonyítja fönti állításom igaz voltát, mert határozottan mutatja, hogy nem akar egy ár^a fillért is letenni a közjó oltárára, fukarsága nem engedi, hogy embertársán, sót önmagán, övéin segítsen, — nem fogadtatott el. hanem egyszerűen mellőztetett : azért, mikor a fizetés megállapítására került a sor, egy szívvel-lélekkel megszavaztak oly nyomorult Összeget — gondolom 100 frtot — hogy az ember nem tudta, nevessen vagy boszankodjék-e. Már most, kérem alássan, nem rí-e ki ebból a fönt megnevezett rút vétek? — Nem látszik-e ki ebból, hogy ők inkább lemondanak a jóté teményről, mintsem hogy egypár krajezár által öveiken s azon embertársain segítsenek, kiket a szerencse nem részesített a kedvezményben, hogy anyagi javakkal áldotta volna meg? Nem látszik-eitt tisztán, hogy nem a szellemi hátramaradás, mely képtelenné tenné megérteni saját javát, fölfogni érdokét, hanem a fukar -ság vezeti ama nemtelen ösvényen, melyen mindenütt csak saját kedves énjét látja, mást senkit s semmit ? Bizony rut vétek az a fukarság, rút hiba az áldozatkészség-biány! Megszavazták a fönt megnevezett összeget. Nem pályázott senki. Nevetett a gonosz vétek ! — Időközben letelepedett a községben egy fiatal, ügyes orvos, ki — mint kezdő s szegény gyerek — hajlandó volt mégis elfogadni az állomást. Most már hogyan lehetne módját ejteni annak, hogy mégse kelljen fizetni? Hm!mi könnyebb ? hiszen ez az orvos zsidó! Voksolnak: „zsidó nem kell, zsidót nem fizetünk!\' — A facit az lett, hogy nem lett körorvos. Ez alatt mi történt ?! Szászvár s vidéke — ezek magyarok — fölértve\'azt, hogy mily jótétemény háramlik a körorvosi intézmény által mindenkire; a köznép az értelmes TARCZA. A .Bimbó" tehén és az uzsorás. (Hnmorcjzk) A sok árviz, jégverés, rozsda meg az egyiptomi cssplfok egész sorozata a szegény földmivest ki meri tette, s ha szöszön boron el nem akartaadni kis földecj-kéjét, hogy földönfutóvá tegye magát, hát kénytelen volt a fala „takaréicpenz tárábi" menni, néhány forint kölcsönnel kisegíteni magát időszerű zavarából. A fala korcsmárosa egyszersmind mészáros is volt a mint ilyen, tőkepénzes, a község takarékpénztára. Miért ne segitelt volna a szorult embereken, mikor olyaa kellemes érzés as, ha valakit kiszabadíthatunk nyomorúságából ! Az a busz forint, amíi aratás utánig kölcsönad egy negyven forintos kötelezvényre, bizony őtet úgysem teszi tönkre, hit miért ne segítene János gazdán, aztán úgysem birjt már soká nyomorúságos kis gazdaságát föntartani, ea ntnn pedig attól is megszabadalhat! így történt, hogy János gazdának csakugyan sikerült a Mojzses könyőrüle-tessége folytán kifizetni adóját, meg egypár f-jelóe csizmát is beszerezhetett ma gánsk meg a feleségének. Hanem az „ember tervez, Isten véges". Elmúlt as aratás anélkül, hogy János gazdának csak egy sarlót is kellett vo!aa a kezébe venni 1 Midón már szépen megsárgultak a kalászok és bánatosan lehajtották fej-lka előre i6 félve a kassák és sar.\'ók csapásai- U\'l, hát megkönyörült rajtuk az ég, síi lé\', tátyolt vont maga körül s aztán sóhajtozott, hogy csak ugy peregtek ki a buza-szemek az érett kalászokból, amint egymáshoz verődtek, végre könybelábadt az ég szeme s ugy hullottak alá előbb csöpp folyó, később a nagy bánat fagyában diónyi nagyságúvá keményedett könyei, hogy mire kikesereg\'e magát a jóságos ég, a határban be volt végezve az egész őszi inunk"., csak bc kellett volna hordani az aratás és nyomtatás eredményét, de hU biz azt csak elhalasztották a jövő ívig. János gazda meg lett kiméivé sok dologtól, sok fáradságtól ér csak belenyugodott volna valahogy sorsába, mert volt még egy jó darab kukoriczaföldje, ahol még várt reí munka. Csak az a Mojzscs, az a Mújzses ne figyelmeztetné mindig arra, hogy abba a negyven forintos kalendáriumba pontossá föl vau jegyezve az aratás utáni nap, me lyet ugyan valamivel előbbre tett i jégeső. Váltig álKtotta János gazda, hogy ő nélküle történt az aratás és igy neki nincsen is abból semmi haszna, tehát várjoa a kukoriczatörésig, melyet ű maga akar végezni és akkor beváltja azt a 40 forintos húsz forintot. Mojzscs csak azt mondta, hogy ő a pnntosságot oagyon szereti, előbb egyen-litsék ki ezt as irást, salán nem bánja szívesen vár a másik aratásig egy ujabb írással! Szegény János gazdának az étel sem esett JÓI, hogy Őtet pontatlansággal vá dolják I Volt még két ökröcikéje, amelyekkel földjeit szántogatta, hát arra is gon- dolt, hogy BCojzaet\'ogy is mészáron, talán kicserélhetné ^gyik ökrével azt a kisértő kontraktust...... De hogy hordja majd be knkoriczá-y\\: és az őszi szántási mivel végezi I ? — Igaz, Mojzses már beleegyezel*, volna abba is, hogy a negyvenből nyolca* v. r;-t csináljanak ée aztán soha se szólítja ó meg János gardát a jfivŐ aratáautánig. De hát ezt meg János gazda u- m ftknrta I * Borult, sötét este volt, hogy az ember megbotlott benne. De János gazda nem tudott nyugodni; az adósságanyomtalelkét nagyon L1 is határozta magában, hogy meg azon éjjel kiegyenlíti tartozását, hog/ legalább nyugodtan albassék 1 — Bömbölt a szél, akár a falu haragos bikája és sQril csöppekbeu verdeste az csőt az ablakokhoz. Ilyen pogány időben ki ülne méga korcsmában késő éjszakán! János gazda megzörgeti a Mojzses ablakát 8 ez csakhamar megjelenik ottan, kérdezvén : ki az és mit akar ? 1 „Én vagyok 1* szólt János gazda, „hoztam egy széptehenotcserébe a kontraktusért !" „Tbudiam en, hogy khend dherék eenbher, nem is fhélthem sohasem, hogy meg ne khopjam phinzemet. De bá\'. hol «ettho azt a thebenel ?" „Ilyen sötét éjszakában minden tehén fekete, hát soha se kérdezze Mojzses, hogy honnét vettem !" „Na, jól vhaD ! Várjan khend egy khicsit, mig felühhözöm, ozthán elvezeti khend a tehenet a vágóhídra, khendnek meg vissihasdbom a khontraktl" M-g is történt minden szépen, reo-desen ! János gazda megkapta a kontraktust, a tehenet elveiette a vágóhídra, itt egy szál faggyúgyertya világánál le is szúrta szépen Mojzses ; János gazda segített is a megnynzás, meg földarabolásban, hogy hajnal előtt kivetkőztessék ismer-totojeleiből sz éjjel vásárolt tehén. Aztán a jól végzett munka után haza mentek mind a ketten az éinck hátralevő részét szépen átpiheoni. Oiyan jóízűen aludt Mojzscs a jó vásár után, hogy el nem titkolhatta :.-o-szankodását, midőn r-ggel fölkelti a szolgáló azon jelentéssel, hogy ő nem tudja megfejni a „Bimbó* tehenei! „The asthuba! Hát eddig mheg thudtad fhejni, műit mheg en sh-gitsek nekhed ?« „Meg ám — válaszol a leány, — mert eddig megállott; de most nem áll !" .Adjn-khi egykhis khurpát.akhur m jd megáll 1" „De hát hol kináljam meg ?" „The asthuba, hát a fhejénél I\' „De nem tudom ám, hol van a feje!" „Ott Ihess ahul a \'hehén meg van khStvel\' „De axt nem tudom, hol van megkötve, mert az óiban nincsen." Erre kiugrott Mojzses az ágyából, magára kapott egy köpenyeget, kifutott az udvaron levő színbe, megnézte a bőrt, melyet az éjjel hozott basa, — a „Bimbó" tehén bőre volt I — D-.-hogy szólott volna cselédjének csak egy szót isi TALÁLDKI. -Az élet könyve.c - .-5h^Sándor költeményei. Kiváló m&forditák köireiDfikodúsé mellett kiadja Aigner Lajos Budapesten. Petőfi Sándor költeményeinek szorosan véve lyrikus virágai ezelőtt már egy évvel jelentek meg „Liebosperlen* czim alatt és az ö.*szea kőlteményforditá-soknak első kötetét képviselik. Néhány héttel ezelőtt megjelent a 2 dik kötet ,Buch des L-ebens" czim-alatt. Tagadhatlan, hogy Aigner Lajos a magyír szellemnek a külföldön való ter-jesz:ésa körül eüsmerésreméltő buzgóságot fejt ki, E földi kincsekké^ nem éppen a legdúiabban áldott magyar kiadó, ahol szükséges, erejét (alhaladó Önzetlenséggel törekszik oda, hogy hazánk géniuszai a külföldéivel méltó szel lem versenybe bocsátkozhassanak. Hazsflas czéljaioak elérése érdekében maga köré sorakostatja Magyarország műfordítóinak elite-jét s köztük kiváltképen Farkas Mikéit, ezt a nem tudom, hogy mondjam? parasztos Miiem non oszlopot. Farkas a petőfies hangulatoknak eddigelé legibletettebb és legsikerdosabb (nem anyagilag) ütcriapiatcj Örömeit, künyüitp keserveit és kurjantásail, lyrai ujjongásból politikai fájdalomba átriaga* lódzé érzeményváltozásatt híven és köl-tőiesen támasz:ja föl a német szív számára. A tartalom egyöntetűsége és az alak dombornsága, különösen pedig a rímeknek salyteljea lényegessége e németül hsngzó költeményeket gyakran eredetieknek volna képes fóltünietni, ha hangalat és aesthetikai sajátosság nem figyelmeztetne magyar származásra. , Nem mintha tagadni akarnám, hogy imrt-amott a Far kas-fél a fordítások kÖ> HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖNY MAEOZIÜS 22 éo 18*3. j fiatal nemzedék zsenge szírébe, mely tekintetben nemes föladat Tár különösen a tanítóra. Föl kell h&sznální az életben minden kínálkozó alkalmat arra, hogy megutáltassuk polgártársainkkal a fukarság csúf vétkét, s megkedveltessük vele az erényt, mely tekintetben szép föladat vár minden lelkes honfira. A sajtó pedig fönnen lobogtassa a zászlót, melyre lángbetükkel halhatatlan Petőfink Örök igaz szép szavai vannak írva : .Áldozat s tett, ez a két tükör, mely az igaz honfit mutatja !* PÉTER SÁNDOR. Jegyzőkönyv felvétetett nagy-kanizsai járá* földadó szabályozási járási bizottságiul, már czíub 5-én tartott ülésében, (Folytatás.) , Német-Szt-Miklós kötségi erdfire vonatkozó felszólamlása figyelembe vétetvén, kellé indokoltságánál\' fogva a kérelemnek jogosultsága határoztalik el. Óbornak község erdejére vonatkozó felszólamlásra nézve a III-dik osztályból a Vl-ik osztályba leendő átsorol tatását határozza el a járási bizottság. Homokkomárom erdejére nésve a felszólamlásban felhozott indokok méltányosaknak találtattak. Langviz község erdőségére vonat -koió felszólamlásban foglalt kérvény teljesen indokoltnak találtatván, a kiigazítást a járási bizottság elhatározta. Gelse község erdejére vonatkozó felszólamlásban elősorolt indokok a valóságnak megfelelőknek Utáltattak. Uj-Udvar község erdőségére nézve beadott felszólamlásban feltüntetett indokok helyeseknek találtatván, a bizottság a kiigazítást határozza el. Geleesziget község erdejére vonatkozó felszólamlás kellően indokolt lévén, a bizottság a leszállítást határozza el. Felső Rajk község erdőségére nézve a felszólamlásban előtüntelett okok alaposaknak találtattak a bizottság által. Orosztony község felszólalása\' sz erdőségekre nézve kellően indokolt lévén\', a bhottság ezek elfogadását határozza. Karos község erdőségére nézve- a felszólamlás indokolt lévén, több osztály felállítását határozza el a bizottság. Galambok község erdőségére vonatkozó felszólamlást teljesen indokoltnak találja a bizottság. Garaboncz község erdőségére nésve a felszólamlást kellően indokolva találja a bízottság s annak érteiméhen határozza el a kiigazítást. A kir. erdóbecslőbiztos Tárnok Imre a felsorolt erdőknél ugy az osztályokra, mint a tiszta jövedelem mennyi-Bégére az eddigi javaslatához ragaszkodva, annak fen tartását véleményezi, j Gelse, Kilimán \'községnek felszólalása általánosságban a bizottság által kellően indokoltnak találtatik, a kertekre azonban határozatilag kimondja, bogy as öreghegy Újhegy, Kökényes, Pokolihegy és Szorosba felvett 16, illetve 3 hold terület a IV és VI kertoaztályből a VII. ossU\'ybs helyestessék át. Rittsr János kír. kat. bccslŐbictos Gelse, Kilimán községek felszólamlására nésve a szántóföldeknél a III. osztály felállítását az Öreghegyi dűlőt II. osztályból 5 holdban a III- osztályba Boroztatni véleményezi, kertek, rétek, szőlők, agy a legelőkre nésve pedig az eddigi javaslatát érvényben tartani véleményezi. 6.) Cssni község felszólamlására vo-natkozólag.miután a község csakis az osz tályok kevés volta éa a jövedelem magassága e len tett kérvényében tess kifogást, de raeg nem jeleli a dűlök mi módon! rendezését, ugy a bizottság e tárgyban nem határozhat. Magyar-Szerdabely község felszólamlására nézve szántóföldeknél a felszó-1 ami ás bar. felhozott érveket a jár. bizottság kellően indokoltnak találja, kerteknél a felszólamlást igen ia méltányosnak találván, az I. osztályból a Ill-ik osztályba leendő soroztatását határozza el a bizottság. Réteknél bárha a községi felszólamlásba felhozott indokokat részben méltányosnak találja a bizottság, mindazonáltal egészben magáévá nem teheti, mert éví I só osztályba sorozott rétek a kürt holdasamban a mintatérnek megfelelő minőséggel nem hasonlíthatók Össze h mível a külőmbséget ez alkalommal elbírálni nem lehet, annak elbírálása as egyéni felszólalás idejére halászta tik, miről \'Szerdahely község ÍÖldsdóbizott-sága értesítendő. A kír. kat. becslŐbízlos mínden felsorolt mivelési ágra, nevezetesen szántóföld, kertes rétekre eddig elkészített javaslatához ragaszkodván, annak fentartá-sál véleményezi. Magyar Szerdahely község legelői iránt tett köz égi felszólamlásra nézve a jár. bizottság kijelenti, hogy a felszólamlásban felhozott okoknál fogva a kérelmet s illetve a leszállítást nem pártolhatja s a legelőknek as eddigi osztályok rovataiba fen tartását éa bennehagyását határozza el. Az idő előre haladván, az ülés G órakor berekesztetett. Folytatólagosan felvéve 1883. márcz. 7. Jelen voltak: Kovács János jár. bizot\'s. elnök. Inkey László, Dervarics Ákos, Baán Kálmán, Heyden Mihály, Talabér Ziig mond, Horalsok János bizottsági tagok. Ritter János kír. kat. becslÓbíztos, Tó-h Imre, Themks Endre, Blau Pál bizottság* tagok, Vizlendvay József, Talabér Kálmán pót biz. tagok, Bokán Farkas jár. bizottsági tag. Elnök a gyűlést megnyitván,, közli a bizottsággal, hogy Koller István járási bizottsági tag elmaradását br jelen tette, s helyette Talabér Kálmán pót bizottsági tag hivatván he a jelenlévő megnevezett pót biz. tagot az ünnepélyes fogadalom tételére szólítja fel, mire a felolvasott fogadalmat Talabér Kálmán leteszi. Tudo másul vétetett Esután megkezdetik a felszólamlások tárgyalása. 8) Galambok község felszólamlására átalánosságbsn méltányolja a jár. bizottság a községnek felszólamlását szon hozzáadással, miként a kert minőségben felvett szántóföldek az egyéni felszólalás, alkalmakor hivatalból is nekik megfelelő osztályba Boroztassanak, a mi a Felsőbegy, Rigóhegy é> Öreghegy elnevezés alatt felvett területeket illeti, ragaszkodik a bizottság 882. ife& 20 és folytatólagosan tartott ülésében felvett jegyzőkönyvi határozatában, miután ezen terek a 675-ki VII. törv. 10. § inak világos ellenére helyeztettek a kertek sorába, ismét szinte csak as egyéni felszólamlás alkalmakor lesznek a sérelmek benyújtandók, a rétek a felszólamlásba kért VII osztályba sorozandók. Kír. becslőbiztos a galamboki szántóföldekre nésve kenderföld dűlőt a III. osztályba soroztatni véli ugyan, a többi szántóföld, kert, rétekre s legelőkre nézve az edd\'gi javaslatba hozott osztályokat megtartani véli, szőlőkre a kis pincze-dülŐt II osztály ba éz Kigóhegynek egy részét IV osztályba soroztatni javatja. 9-) Karos község felszólamlása tárgyában a község felszólalását méltányosnak találja s az egyéni felszólamlás idejére érvényesitendőoek utalja, mégis a szőlőkre nézve már előbb kimondott erveihez és határozataihoz ragaszkodik a jár. bizottság. Kir. kat. becslőbiztos az általa tervesetbe hozott javaslatát meghagyni javalja. 10.) Garaboncz község felszólamlását általában méltányotjaz bizottság a legelőre, különösen megemlíti, hogy a bizottsági tagok személyes ismereténél fogva a most felálli\'ott osztályoknak részbeni leszállítását határozza. Kir. becslőbiztos az eddigi javaslatának megtartását és pedig mindannyi mireléai ágra fentartani javalja. 11. Szabar község felszólamlására a szántóföldeknél jogosnak/ találja a jár. bizottság az általa is ismert indokoknál fogva a dűlőknek alábbi osztályokba leendő besoroztatását és így Szabarra nézve a VIII oszt. felállítását és elhatározza a II-dik és III. osztályból a IV. osztályba helyeztessenek, meri az utak rosszasága a földek tulhullámos fekvése, vizhorda-lossága és a piaeztóli nagy távolság, mint kellően indokolt okok a járás bizottság által is bőven ismertetnek. Kir. becslőbiztos a VIII osztály felállítását a szánló-földeknél pártolja ugyan, a többire eddigi javaslata mellett marad. Kerteknél, Dulákbegy, Öreg feUő hegy, Jáooshegy és Rátahegy dűlőbe felvett kertterületet a már Galamboknál kifejtett indokoknál fogva a Vl-ik osz-tályba soroztatni határozza, egyebekben a községi bizottságnak indokolt felszólalása méltányoltatván.less érvényeeiieadő. Kir. becslőbiztos eddigi javaslata mellett megmarad. Réteknél a jár. bizottság mél-á-nyolja a köaség felszé lem lázát s a III, osztályba helyezett 107 hold területnek as V-ik osztályba soroztatását haiér»zza. Kir. becslőbiztos javaslatát megtartani véleményezi. Szőlőkre nézve az indokolt felszé. lamlást méltányolja a bizotuág s azokat V. osztálytól kezdve aránylag a VlII-ífe osztályig soroztatni határozza. Kir. becslő biztos ragaszkodik eddigi javaslatához. Legelőre nézve a felszólamlást a járási bíaottság méltányosnak találván a kért megváltoztást határozza ti. Kir. becslőbiztos javaslatát megtartani ja. valis. 12.) Ung, Jakabfa község felszólamlására szántóföldeknél a járási bizottság méltányosnak találja a felszólamlást, sőt kiemeli, hogy a Jakabfa mezői a VI. ét VII. osztályba, uogí határ pedig a YI1. és VIII. osztályba soroitatoi határozza, mít ia azzal indokol, bogy Jakabfa mesebeli földek mind fekvésüknél fogva, mint termő rétegük minőségére előnybe vannak ugyan az uogí határ felett, mégis a távolság miatt magasabb osztályba oem tartozhatnak. Kir. becslőbístos az ungi határra ád 2.) a V1L osztály felállítását is hozza javaslatba. Kertekre nézve tekintettel a kövség felszólamlására s ennek alapján a kír. kat. becslőbiztostól kért feí világosi táarz azon meggyőződésre jött a járási bizottság, míkép sem az uogí mezőn, sem a jakabtai erdón a kertrovatba sorozható kertek nem léteznek, ugy azok az egyes egyéni felszólalásalkalmakor atazokoak megfelelő mivelési ég osztályába lesznek sorozandók —ellenben, a mi az ungbegyi és bükhegyi dűlőkből a kertek sorába sorozott kerteket illeti, azokra határozatilag kimondja a járási bizottság, znikép ezek a már előzóíeg Galamboknál kifej tett határozatánál fogva a VI. osztályba sorozandók- Kír. becslőbiztos aszőlőhegy-beli kertekre as előzetes javaslatához ragaszkodik. A Rétekre nézve a közság felszólamlása méltányosnak találtatik. Kir. becslőbiztos javaslatát elfogadhatónak tartja. .^A szőlőkre nézve a község felsző-lamlási eiőterjesztését saóltányos- és igazságosnak találja a járási bizottság éa pedig a II. osztályba sorozott 185 hold terület a VI osztályb., as V. osztályba sorozott 24 hol lat a VII. osztályba, a VII. osstályba sorozott C holdat VIII. osstályba soroztatni határozza.Kir.beoslő-bisos eddigi javaslatát tartja fel. Legelőkre nézve a község által tett felszólamlás méltáoyoltatván, annak a ibtelligenczia által buzdítva s felvi lágositva, fölkarolta az ügyet s folya niodott, hogy a ráczkozari körorvos állomás helyeztessék Szászvárra. Megnyerte. Az orvos ez idő alatt Rácz-Kozárról átköltözött Szászvárra f most itt sem orvos, sem körorvos. 3)e mit törődik a német azzal, csak pénze legyen! Pár szóval ecseteltem, bár tollal, népünk határtaian áldozatkész-séghiányát, rút fukarságát, mely ei esetben nyilvánult, mely nyilvánul mindig, mindenütt, valahányszor arról van szó, hogy valamit a közjóért áldozni kellene. Ennek a népnek ma már pénze kedvesebb istenénél, hiténél, hazájánál, embertársainál s sok esetben önmagánál! Nem tesz semmit, hol elóre nem látja az anyagi hasznot ! S most kérdem: csak ez a nép ilyen? — Csak nálunk vert e rút hiba oly mély gyökeret, bogy miatta sok nemes, üdvös eszme képtelen megtestesülni ? Csak a köznépnél mutatkozik e vétkes áldozatkészség-hiány? Nem. Másutt is, s táo mindenütt ! — Adná Isten, hogy valótlanság volna ez állitásom ! — Kanizsán nem igy van? Nézzük csak — hogy mást ne említsek — a színház ügyét! Nem mondhatjuk-e bízvást rajok is azt, mit már 1767-ben Lessing mondott a németről ily ügyben : »Man äussere den "Wunsch, dass eine reiche blühende Stadt der anstündigsten Erholung für Männer, die in ihren Geschäften des Tages Lasst und Hitze getragen, und der nützlichsten Zeit Verkürzung für andere, die gar keine Geschäfte haben wollen (das wird doch wenigstens das Thetater sein ?) durch ihre blosse Tbeilnehmnng aufhelfen möge: und sehe und höre um sich ! Dem Himmel sei Dank, ruft nicht blos der "U ucherer Albinus, dass unsere Bürger wichtigere Dinge zu thun hahen !" *) Valljuk be csak őszintén, hogy c vétek általános vétek, s hogy e vélek a mat rpénzvilágban" mind inkább terjed. Ugy, de terjedését meg kell akadályozni mindenkor s mindenütt, mert cz honfiúi kötelesség s mert a társadalom, a haza romlására vezet. — Be kell az áldozatkészség dicső erényét oltani a ¦) Hamburg. Dramaturg. 13. Stuck. zöttiifl fordul e!Ő egy gyengébb stropba vagy egész költemény. Ámde hol az a költő, kinek lyrájakivetel nélkül egyenlő ezüstcaengéaü hangokat boosáji ? Hisz Petőfi maga, hazánknak e zengő lelke, néha ő is veszít csalogányszerQ hangtisz-taságibóh Hát még a fordító, ki gyakran a hiányos fogalomnak költőies körülírása következtében kénytelen néha doklriua-riuB értelmezővé válni ?! S mégis kire nem hatna Farkas fordításában p\\ tA hazáról" czimü költemény az eredetinek közvetlenségével : „Lement a nap . ... ái csillagok Nem jöttének. Sötét\'az ég. Közöl ¦ távolban semmi fény nincs, Csak raéesvilágom s honsrerelmem éjr. Die Soone schied .... doch Sterne kamen nicht. Uur tiefes Dunkel herrschtet nah und fern — Die eiozge Leuchte iit mein Lampenlicht Und meiner Hei-aalsliebe goldoer Stern. Vagy hogy egyén mintát emeljünk ki pl. az az igazán magyarvérü :\' Rég veri mir a magyart a teremtő : Azt sem todjs, milyen le-\'z & jOrendo ? Lesz-e még ezeu a földön jó napja? Ürüljön e, búsaljon-e ? nem tudja. Schon seit lange schlügt den Ungar Gottes Hand ; Selbst die nächste Zukunft-ist ihm unbekannt: Üb Üm nicht erglüht der Freiheit Sonnenlicht? Ob er freue sich soll, Ob trauere? weiss er nicht. Ily találó fordítás a .Véres napokról álmodom11 czimü költeményé ís : Von blutigen Tagen träum íeb oft, Die diese morsche Welt vernichten, Und ani dem Schutte dieser Welt Aufs Neue eine Welt errichten, stb.. A többi fordító, akík közül csupán a néhány nappal ezelőtt jobb világra szenderüli Fest maradt ki — in exilio apontaneo — mind legkiválóbb műfordításaival támogatta a vállalatot. Igy Kert-h:ny, Neugebauer, Sturm, Wickenburg-Almáai^rófnő,Aigner,Hoffmann, Sponer. Molíior, SzarVady-Hartmann, Stambach stb. stb. Óhajtjuk Aigner ernyedetlenségé-nck, hogy bár a müvei oly anyagi hasznúi teremtsen magának, amily . erkölcsi gyözelmat szerez a hazának as idegen nyelvű hon és nem honpolgároknál. STEINBACH. Üdvözlet hazatérő honfitársainkhoz. Szavalta Tuboly Viktor — a csángókért tartott nagy-kanizsai hangversenyén 138Í márcz. 17. Eég ideje, hogy a magyar Szemlátomást fogyni kezd — Kern csak tettben és erőben Szám azerint is érzi ezt ! Isten tudja mi az oka Rogy igy pusztnlnnk, véstünk.... Napról napra erőtlenül Hajdan erős nemzetünk ! Hazánknak most sokat ér Ezer rokon magyar vér I Akár hogyan szépítgetjük; Korunk a nyomor kora, — Szép kevéa rajtank az áldás, — Sok az isten ostora 1... Üs: erkölcs ? rongy darab már Mít a siéiv -az messze vitt — összetartás I még es az egy A mi rajtánk tán srgit? Ily helyzetben kincset ér Ezer rokon magyar vér? flaainknak sok ellensége. Horvát, oláh, száas és tőt! Kern érdemes vesztegetni Reálok a magyar szót — Nem elég, hogy a szabadság Harcéban reánk tőrtetek ?! S.ijisoí, bogy még ma is velünk Ti fgyet nem értetek I Nálatok hát többet ér Ezer rokon magyar vér] Szásadokíg nem árthatott Nekünk torok, tatár faj, Csakhogy egyet nem értettünk Mindig ax volt itt a baj I De még azért él e nemzet — Megfogyva bár; törve nem — Kem féltelek ásás vihar kost Megmenekült nemzetem I Kivált most, mert — sokat ér Eser rokon magyar vér l Isten hozzon! bír jönnétek Száz annyian, száz ezrivel, A nagy világon, a kívDl Ugy sines számotokra hely! 8 ha majd közös édes anyánk A hazának kebelén Ssivetekben dobogni fog, Tiszta honfi érzemény; Akkor, — akkor sokat ér Ezer igaz magyar vér I Bár lehetne kezelekben Osi fegyver, 5«i kard Hint milyennel Árpád apánk Ide hozta a magyart! Hogy itt Összezúzhatnátok Közöttünk a pirtviazályt, S ismét, nagvgrá és dicsőre Tehetnétek e hasit! ilcn ha foly — még t&bbet ér, Ezer drága magjai vér., Ezes évaz ünnepOnkhes Élő emlék ti lesztek, — Szebb jövőoknak csarnokához Uj Oszlopot helyeztek ! Jó Caángők! tnoat nemzetünknek Ti vagytok aa Öröme! Vezéreljen álatokban A magyarok istene I Mert veletek visszatér Eier rokon magyar véri Danaé T1 el. — Hitfegekorí kép. — Irta: HALASY BÉLA. Argos királya Akrisios égési udvarával mély gyászt öltetett, maga vigaszt a Uh atlan volt a feleletmiatt, melyet kérdésére Apollón a delphi-i jósda által adott. Jövendő sorsára vonatkozott ez a királynak, ki vakmerően akarta fölleb benteoi az elburkolt jövőt. Sorsa mostohán rendeltetett el as istenek által, mert a jóslat erielmében unokája, leánya D s-n a e-nsk születendő fia által fog megöletni. Fájdalom Js bánkódás helyett lassankint g ülölet vetett lángot as apai szívben leánya ellen. Sötét börtönbe lön vetve a szép éa ifjú leány; pedig bája virult, mínt a tavasz, s lelke ment volt az árnytól, mint felhőtlen égbolt a nap sugároz özében. Ai atyai félelem és gyűlölet azonban elWrpühZeusakaratamellett. Danáénak a toronyban, hot ssük börtöne volt, fia született s atyja Zeus a legragyogóbb hajnal fényével áraaztá el a börtönt, s ezért nevezték a gyermeket P e rs e ásnak, a .ragyogó bajnál szülötté" nek. A látszólag nyugod* Akrisiost a félelem s kétségbeesés újra meglepte. A jóslat teljesülésében föltétlenül hitt s esküvel határozta el leányát, si unoka anyját fiával együtt megsemmisíteni. Parancsa szerint egy kora reggelen, mikor kelet felől alig caillámlottak föl a közelgő nap első sugarai, Danaé börtöne megnyílt s Ő már örömmelakarta szabadságát üdvösölni-; de a szívtelen bérenczek durván vonszolák le a gyermekét magához szorító anyát a zajló tenger partjára, az ott kikötött csolnakba helyezték el s evező nélkül lökték a háborgó kullámok játékának. Elhagyatottságában könyeí sűrűn omlottak az Ölében még mindig alvó gyermekre, kít a ringató hullámok még mélyebben altattak. Danaé emlékében megujultak ámult napok, ártatlan ifjúkora visssa-vissza hivta őt boldogsága és álmai közé, de a kietlen egyedüliség ily segély-telenül, a mély tenger föltámssztá előtte a halál képét, s már-már sorsába törődött E pereiében a reménytelenségnek panaszra nyíltakasanyaajksi, nem magáért, hanem gyermeke életeért. Zeusboz emelte szavát. „Te adtad e gyermeket, hatalmas Zeus, atya, mentsd meg életét ártatlan gyermekednek I" Könyei s panaszai, börtönében átélt szenvedései az anyát is elbigyaszlották. Mély álom zárta le szemeit, mialatt Zeus parancsára a hajót Poeéidon a tengerek ura Seriphos sziget párjaihoz vezette. Csodálkozva nézett a tartomány királyának ép ezen időben ott halászó testvére Diktis a közelgő járműre, mely a partok felé lebegett, s kisegítvén a bárkából Danaet és még mindig alvó fiát, — sejtve, hogy sorsüldőzöttnek és védtelennek foghat menedékét nyújtani, bátorítólag és melegen szólította meg a jövevény anyát, — Üldözőid e tartományban nem követnek nyomon jó asszony, ne félj, itt menedéket fogsz találni s megóvlak a bajoktól. Ezsel a királyi lakba vezeté, hol Polydektee részéről is hasonló szívességgel fogadtatott a kis Perseus és anyja— föltalálván végre itt ason helyet, hot a szerencsétlenségek után nyugodtan élhetett. Bátor és erőteljes ifja lón idővel Perseusból, a kire csodálkozás nélkül senki aem tekintett. Egészséges, piros arcza körül széles vállaira omlottak dúl aranyszőke fürtéi, melyek mint forró fövényen a nap sugarai ragyogtak. Ereje napról-napra nőtt a folytonos fegyvergyakorlatok által, s szelleméről jó anyja gondoskodók, bogy as sem maradjon parlagon. Az anyai jó tanácsok bessélgetésük folytonos tárgyát képezek. — Ahol születtél fiam, — szólt Danse — szon országban téged a ragyogó nap fiának neveztek, hogy azonban est életeddel is igazold és arra valóban méltó lehess, légy őszinte ésigasságos mindenki iránti S Perseus valóban minden álnokságot s máz ily tulajdonokat gyűlölve, növekedeti. Nyílt tekín\'elében hordta bizonyságát annak, hogy keze minden csel szövénytől ment és hogy lelke, szíve nemes. Anyjs Danaé azonbsn nem üríté ki még a keserű kelyhet, mely számára rendelve volt. Nehé. napok következtek, a kísértés napjai, melyeket a király Polydektee tartott fönn számára az által, hogy minden ellenkezései daczára nőül óhajtotta venni. Sokáig, de hasztalanul kérte a király, hogy ebbe aa anya beleegyezzék, de az vágyva fiát nevelni s édes szülőföldjére visszatérhetni, hajhat-lan maradt. — Szomorú, bánatos életem, oh király — igy szólt, — terhedre lenne, nem is szerethetsz valóbsn, s e választásodat, mely engem illet, talán meg is bánnád egykor. Tartományod gazdsg a gyönyörű leányokban, azok mindegyike fölülmúl engem szépségben, engedd meg. hogy míg élvezhetem vendégszeretetedet, egyedül fiam, Perseusért éljek. — Ne hidd Danaé — mnndá Poly-dektes — hogy menekülni fogsz így kívánságaim elől. Eddig csupán kéréseimmel ortr omol tálak, lágy szivedben bízva; most azonban királyi hatalmamat veszem segélyül. Ne hidd, hogy fiadat kebleden hagyom, elküldöm őt idegen földekre, hol évekig távol lesz tőled s kötelességévé teszem, hogy hozza ei a GorgéHe-d u IS szörny fejét. HEJSZONKLTT&DIK BVFOLYAM ZALAI K Ö Z t O S Y MÁECZIUS 22 én 1885. IV. ét V. osztályokba leendő sorosiatása határoztstott el. Kir. becslöbizlos javaslata mellett megmarad. Ezekután Baán Kálmán b\'zoitsági tag ur bejelenti, hogy ai ülésben tovább nem maradhat, • kéri felmentését, miután azonban a szombathelyi központi kat. bizottságnál 383. január 23 és folytatva tartott üléíébnn járásunkat ő képviselte s igy az eren értekezletből felvett jegyző* könyv tárgyalása vétetett fel, mely 151 számú jegyzőkönyv felolvastatván az abba megállapított tiszta j rí vedel mi fokozatokra vonatkozólag határoztatott. (FuijlatáBa következik.) A csángók javára rendezett hangverseny. A bukovinai magyarok részére f. évi márcziua 17-én rendezett hangverseny, habár meg is felelt a várakozásnak sok tekintetben és sok oldalról a pártolást illetőleg, igen számos jómódú előkelő egyén, aki rendelkezik kellő felfogással arra nézve, hogy mit lendít a szent ügyön azál\'&l minden egy. s, még ha filléreivel is járul csak a baza oltárára teendő áldozathoz — nem vett fájdalom jelen alkalommal tudomást sem arról, hogy mit rejt magában aszó: tettelszeressük a hazát. Nem értjük ezalatt azt az intelligens, hazafias gondolkozású elemet, amely a közjóért nem sajnál áldozatot bernikor, i-m ai izraelitákat, sőt őket különösen kiemeljük, de azokat, akik sem szellemileg, sem erkölcsileg, annáf^bvésbé anyagilag mu\'atják meg, hogy a vagyonnál van egy főbb kincs Is, az áldozatkészség, a hazafi-ág, anemzetiség — amely előbbre való a megszokott napirendnél, a amely megérdemli, hogy kizökkenjünk érte a meggy uro:t kerékvágásból, ha az mindjárt egy kis birátságos esteli elbai usztasával iv egy kíe náthával volna is összekötve. l)o maradjunk csak meg a zeneestély mellett s térjüok vissza a hangverseny lefolyásához, hiszen ami szavunk úgyis a pusztába kiáltó szózata, süket fülekre talál ez .ott, akik az ily dolgok elolvasására azért el-elpirulnak is maguk fölött és azután meg az i\'.y olcsó hazafiaknak ugy sem érdemes \':bŐjti predícatiókat tartani. — i A terem nem telt meg. Az első 3 sor talán el volt foglalva, de 3—400 jegy megmaradt, a karzat sem volt üres, de attól a várakozástól, a melyet a rendezőség a czél, a szent akarat tekintetében táplált — ugy véljük, messze elesett. Csak bírnánk annyi tehetséggol, hogy egyenkint eltudnánk mondani azon derék hazafiak neveit, akik jelen voltak, megnyugodnak lelkiismeretünk, mert abból kiolvashatná mindenki, hogy kikre foly e panasz, kik azok a jó rokonok, akik az esőt, s rosz körülményeket hozzák fel rögtön — midőn arról van szó, hogy testvéreinken segítsünk 1 Dj ne vesztegessük reájuk a szót, ezek is azok, akikről Tub ily Viktor „alkalmi költeménye* szól\', amely mind tartalmánál, mind alkalmi voltánál fogva, Néma köoy volt a fájdalmak által dult anya felelete, miközben a király eltávozott. — Ki volt a vakmerő, Így bíntani téged, anyámat?! — szólt PerseuB anyjához közeledve. Nevezd meg őt, hogy kardommal büntethessem meg! — Kíméld erődet jó fiam. Tartsd fönn későbbi nehéz harcsokra e nemes buzgalmat, mert szükséged lesz rá. El fog következni az idÓ, mikor a tettek terére lepsz, itt semmi teendőd, de majd akkor, akkor légy bátorszivü ée merész, mert azáltal fogod anyádat ellenségeitől meg-men\'eni. Púlydektee kísérletei Danaé bírha-tásáért ismét megujultak, de belátva végre, hogy minden csengése és Ígérete sikertelen, az egyik szenvedélyt a vele ellen tó-tflsfválta föl, a szeretetet a gyűlölet. — Magához hivatá Purseust s igy szólít — Messze nyugoton keresd föl a Gorgók országát s hozd el királyodnak hőtiséged bizonyságául Medusa fejét. Danaeismétfogolylyá lőn. Börtönbe veté őt a király a fogva tartani rendelte mig fia hosszú útjáról visssa nem tér. Perseus atrakéssen, buctut veti anyjától. Szomorúan, de hő szeretettel szorította fiát kebléhez az anya, legnagyobb fájdalma mégis az volt, hogy útja irányai aem jelölheti ki a vándornak. A végczélt tudta csak. — Teljes hittel bocsátlak utadra — monda —tudom kogy fölszabadításomért mindent meg fogaz tenni, amit megtehetsz. Czélodat tudom : azOkeanoi habjain tol van as. Szerencsésen teljesít heted-e Polydiktes parancsát, azt nem sejthetem, de nehéz less az,mert Medusa fején kígyók élnek a hajfürtök helyell és bár egyedül ő az, ki a földi halál hatalmának halhatatlan testvérei közül alá van vette, min denkit megölt még eddig, aki hozzá közeledett; rettenetes pillántásaszemeinek minden élőt kővé dermeszt. Egykor szép volt, de Atbene istennő átka sujtotta.mert magit hoiaáhasoaUtani merész volt smeg kell halnia ea átok értelmében mindazon j halandónak, ki egyszer rátekint. lVhet, teljes elismerést vívott ki a hallgatóság előtt ugy annyira, hogy a derék szerzőnek megismételni kellett a hangulat teljes szaval mányt, a melyet ő (habár a lelkesedés némelykor gondolkodóba ejtette is, szavai- és gondolatainak valósága és beteljesülése fölött), azért mégis ugy adott elő, hogy mindenkiben azon meggyőződés keltetett: hogy „bizony mégis sokat ér, ezer magyar rokon vér!" A hangverseny kiemelendő pontjait a „Dalok", a „nyitány", ée a „trío" képeslék, amely körül, mint kis napok a nagy nap körül sorakoztak a többi darabok a „változatok", a ,B-;rÍot váltósatok*, a „tiliukó." Különösen Ü.lop Ira-réné szép krllemcs terjedelmes hangja a jó magyar szöveggel, „oh müy buhö valék", ragadta íreneiicua tapsra a díszes társaságot. Az est hangversenyi réss\'i kitűnően sikerült, ugy as Összeállítást, mint a keresztülvitelt illetőleg, a melyért O lop Ernő urnák, aki szivee volt magára vállalni a mürendezés nehézségeit s apró bajait, teljes hálával adózhatik a rendezó-bízottság. A falragaszok a kif\'-j ctL buzgalom, a szép anyagi eredmény, (körülbelül 300 frt), megérdemlik, hogy köszönetet aza-vazzunk bukovinai magyar testvéieink nevében azon hazafias szellemű férfiaknak, akik időt s áldozatot nem kiméivé, megmutatták, hogy Kanizsa városa és közönsége nemesen gondolkodik és hazafiasán érez! A hangversenyt táncz követte, mely reggeli 3 óráig tartott, a melyen j-len voltak B!au Nándorné, Clementné, Erdő dyné és nővére, Ebeospaogerné, Garayné, Qutmano Vilmosné, Krausz Vilmosné, Lessnemé, Vidorné, Ráczné, Soszterné (Iharos Bcrényből), Vágnerné, Sebestyénné, Zithnreczkyné, Piszkomé, Varga Imréné, Velischné, Szvaaticsné, Plíbáloé stb. — A tánezosnők közül — Kovács Etelka, Vagner Aranka, Hegedűs Margit, Svastics Margit és Arpádio, Varga Magda, Kronteld Sári és nővére, Suszter Flóra, Wiber Anna, Tuboly Aranka, Svastics Irma, Grobetti Malvin és Hiczi, Welisch Ida, Belus nővérek, Síngcr Berta, itútz Ilonka, Vidor Sebina, Roaen-feld Adél, O/Iop Imi éné, Oüop Fáni stb. Hírek. — „Üdvözlégy rabbi!" Folyó hó 20 án vonult be az aj rabbi hosszú kocsisor között városunkba, jelen volt az összes elöljáróság, tanács, városi polgárok, as ablakok tárva fogadták a magyar rabbinust, aki első beszédével már is megnyerte maga részére nem c-ak saját felekezete, de az egész város rokonszenvét. A rabbi egyenesen az imaházba ment megérkezése után, hol rövid vecsernye tartatott. A lobogó gyertyák, a nagy ünneplő sokaság, a magasztos érzet, mely meg* világította és örömmel lepte el nemcsak az arezokat, de a sziveket is, s azon öntudat, mely a fordulópontot, a haladást jelezte a rabbi szószékre lép\'ével — hogy Medusa arcza az emiatti fájdalomban öhőtt oly kinteljes kifejezést, de bármint van is, hs végrehajtanod sikerül as emberfeletti föladatot, Medúzára az csak jótétemény\' lesz, hogy bánatos, szomorú életétől megszabadítod. Lépj az útra fiam, mely nekem szabadulást és ne&ed dicsőséget hoz, küzdelmeidben légy Bíererencsós, Oly rop istenei vezéreljenek. Fogsz-e győzteseu visszatérni, aonaa tudata el vétetett tőlem, de védelme a szent ós igaz ügynek hihetetlen erőt á- bátorságot ad, s kik elfordulnak a hazugság és álnokságtól, azoknak karját megerő8íti Zsus. — Az ellenségek és nehézségek, — szóla Perseus, — ismeretlenek ellőttem is melyekkel szembe kell szállnom, de esküszöm, hogy nemtelen fegyvereket nem használok ellenük. L parancs teljesítése talán hónapokat fog tőlem követelni, de vigasztalódjál anyám, s ne hidd hogy hírem ha késik, talán haj ért. Erős reményem jó sikrerel biztat, s visszatérve elviszlek hazámba, hol te adtad életemet. Hal le tengerének sima hullámait ezüst fodrosaiul vetle körül a keleti szél, mikor Polydekles kemény parancsa teljesítésére megindult Pereeo*. Hajója fehér vitorláját a szellő kapta meg, s gyorsan siklott tovább a jármű, mely a távolban kéklő hegyek irányában haladt, hogy naplemeutekor Argoa földjére léphessen a vándor. Szülőföldjén azonban nem sokáig késhetett Perseus, s haladt tovább csélja felé bátor szívvel s erős lélekkel keresni Gorgó Medusát Argolison tul. Lankadist nem éraett,sőt több-több remény nyel folytatta útját, csupán anyja emléke szomo-rílá őt, mikor tol-felkiállott: — íme, hol Akrisios uralkodik, előttem a pomas város, bová téged vágyaid vonnak, s bol én csak mégsem pihenhetek. De visszaszerzem örökségemet, győzelmet aratva térek vissza, s diadallal vezetlek vágyaid caéljáhos I (Folyt, következik.) .mindenkit mélyen meghatott. Lelkesen \'beszéli hivatásáról, as igazságról és a hűségről, az erkölcsi rend érdekében, mely a vallásosaágnak alapja, a jónak — Izraelnek küzdelméről Amalakkal, a go-noszszal — s élénken emelte ki a czélt, melynek számosak a kiinduló pontjai, de vége csak egy lehel, sz egyesülés. A beszéd vallásos és kitűnően hazafias volt, s áldásában, melyet a hazára, a királyra, a kormányra és izraelre stb. kért, valamennyiünk óhaját imádkozta te. A Kölcsey .,Hymnua"-saí fejezödöttbe az ünnepélyes ima. A többiről, jelesen a banqaett-rűl nem írhatunk, mert nem voltunk jelen, de az képezi a legtöbb eseményt, amit röviden jeleztünk, mert ebben oly garantia rejlik, amely mellett más dol go: megemliUni is profauus 1 Még egyszer üdvözöljük az uj rabbit! — A csángók javára rendezett hangverseny tárgyában kiküldött bizottság folyó hó 19 en leszámolván, kitűnt, hogy az összes bevétel 433 frt 50 kr; melyből 133 frt 50 kr kiadás levonatván, a tisata jövedelműi maradt 300 forint, a „Pesti Napló" szerkesztőségéhez külde tett fel. — Nyilvános köszönet. Mindazon igen tisztelt közreműködőknek, akik a folyó ho 17 én rendezett hangverseny sikerét előmozditani, valamint azon tisztelt uraknak is, kik a hangverseny költségeinek fedt-zé-ére biitosiktékul becses névaláírásukat oda ajándékozni szívesek voltaik s igy a hangverseny összes jövő delmét csángó testvéreink javára b zio-sitotlák: leghálásabb köszönetét f-jezi kí a rendező bizottság. — Tudomásunkra jött, hogy la puna márcziua 15 én nemzeti keretben megjelent számát néhány „jámbor" rö-\' vidíáló,— republicanus\'üntelésnek vette, mivel a vörös, szin volt azon a túlnyomó Mintán sem a kérdéses számhoz nem csatolhattunk, sem jelen számunkhoz nem csatolhatunk egy-egy pápaszemet, avagy színmsgysrázatot, ennélfogva e helyen határozottan, értelmes szavakkal is kijelentjük a „rövidlátók" vagy „szín-vakok" iránti tekintetből, hogy lapunk azon bzáma nemzeti színű keretben volt az 1348. márczíus 15 iki nagy vernéikül való nemzeti diadal emlékére. — Az nj plébános már megérkezett Merenyére, Véegb Sándor, ki mint már egy alkalommal irtuk, veszprémi karkáplán volt, az ottani intelligens körökben kőzkedveltségű egyén volt. K szerint őszintén örülhetünk, ho^y egy ily derék egyházi férfiút nyert vidékünk. — Horváth LajOS helybeli ügyvéd, a budapesti tébolydában folyó hó 19 éo meghalt. Nyugodjék békén ! — örömmel értesültünk e napokban arról, b»gy a tűzoltóság kebelében a reor.ksr Knortzer György tiikár és Satier Lajos csapatparsne^uok urak buz golkodása folytán 22 emberrel megalakult, sőt a zeneeszközök is, melyek vagy 5u0 fnba körülnek, megrendelvék. Városunknak mindenesetre élénkségei fog kölcsönözni a többnyire iparoa tűzoltókból álló zenekar, a melynek tagjaitKnob-loch Frigyes szorgalmasan tanítja be a szükséges maraokra a igy egy-két hó elforgass alatt azt látjuk, hogy a temetkezéseknél s vigalraaknál ismét egy jó lény esővel szaporodott vároauuk.Ó tiajtandó, hogy a kis zenekar mielébb megkezdj-í működését, a azok, kik tehetik, járuljanak hozzá a 2 frtos, 3 évre szóló pártolói illetményhez, hogy a jól megkezdett munka fele utján dugába ne dőljön. A tűzoltó ság — ezen Önfeláldozó testület — megérdemli, hogy vagyonuk védelmében elkövetelt áldozatkészséget, ily apró szívességgel minél többen s minél gyakrabban viszonozni siessünk 1 — Károly Románia királya nejével együtt hétfőn a déli vonaton Budapestről Olaszországba utazva, a helybeli vasúti állomás éttermében-segy óráig idő zövt. Egy óra elteltével a magas pár lelkes éjének közt ült a vasúti kocsiba s távozásuk alkalmával a királyi fenség cstkok hintésével viszonozta a magyar barátságot. — A csángó testvérek útiköltségeire a helybeli derék kisdednevelő, K e-mény József és kedves neje: szül M i 1 e t z Mária az ovóbeli kisdedek között 12 forint 18 krt gyűjtőitek. Ezt a „Zalai Tanügy* czímü Bzaklap után tudjuk. Azóta ismét mi is értesültünk, hogy a közszeretetben álló, jelea ovópár folyton buzgólkodik s a fenti Összegen kívül megint szép összeg gyü\'t rgybe sz ő buzgóikodásuk révén .... Ily szép tetteket mindenkor örömmel registrá-luok. — Utezai jkrónk itt ott oly rettenetesen „romlásnak indult,* hogy valami parodizált Berzsenyi bátran lantjára vehetné, vagy valami titkos drámaíró igen érzékeny tragaediákat írhatna a rajta szerencsétlenül járt idegenes: sorsa bel , . . . Leomlank tehát mérnöki hivatalunk dicső szine előtt és kérjük, hogy ha meg nem javíttatja- is, legalább nézze meg I . . . . — Fekete himlő. Hogy a mi di csóséges városi kórházunk, mennyire felel meg a czélnak, egy legközelebbi jár-finyeselnél tapasztalható volt. U. t. bizo- nyos Pál Julianna nevü 22. éves leány, ki Herkl helybéli ügyvédnél szolgált, iásba esvén, a városi kórházba azálljtta tott. Alig töltött ott két napot, kiütött rajta a fekete himlő. Miután a kórházban semmiféle elkülönített hely nincs, — a ragályos betegek számára fentartott, a város vége felé eső épületet prdig katonák lakják, a kórházi orvos, dr. Szekeres József, a gyors intézkedést igénylő esetben nem tehetett "gyebet, minthogy a beteget egy MihAldi-u\'czábaj lakó özvegy-asszony hos szálLíttatta azonnal; hol néhány nsp alatt az meg is halt — Daczára, hogy mar nagyon megszoktuk városunk miseriait, ez az eset megdöbben tett bennünket. Már annyit csak várhatnánk városi hatóságunktól, hogy a járványos betegségek őseiére egy a várostói elkülönített helyen álló épületet rendeztetne be b ne tenné ki veszélyoek a város ezernyi ezer lakóját — Hynien. Grűnhut Henrik folyó hó 25-én kél egybe Vidor Szabina k. a. a helybeli izr. imaházban. — Betöréses tolTajlás. Vasárnap virradóra a belezoai korcsmárosnak kis holtját ismeretlen tettesek feltörték s onnét szappant, földi olaját és eok egyebet toivajolíak el. — A közegészségügyi bizottság figyelmét felhívjuk arra a botrányos szokásra, ami.városankban a temetéseknél divalo. ik. u. i. a helyett, hogy a hullát s szobában elzárnák a ugy vinnék ki az udvarra, egészen nyitottan hagyják a koporsót s kiteszik a temetésre megjelentek közszemléjére. Ázsia vagy inkább Afrika belsejében ez még megbocsátható; de már Nagy-Kanizsa magas calmrájá val nincs összhangzásban. Hiszszük, hogy a közigazgatási bizottság mindent el fog követni ennek megszüntetése iránt. Egyébként majd figyelemmel kisérjük, hogy tesznek-e intézkedést? Mert háta kapitányság ugy se tesz, meg nem is tehet ez iránt magától. — Az országos vásár folyó nó l9-én igen népes volt; különösen szarvasmarhából sok adás-vevés történt. — „Keszthely" czímü laptársunk folyó hó 19 én, virágvasárnap utáni hétfőn megjelent számának hírei között a következőket írja: „N agypéntek et a keresztyén világ ezen ünnepét a hozzá kötőit emlék, komolyságához méltán ülték meg városunkban. A templom volt egész nap tátogatott." Ebhez ugy hiszszük: nem kell komentár! (Hét nap ide, vagy oda állelnj-h!) — Szerencsés kéményseprő. Tichy Ferencz helybeli kéményseprő legény nagybátyja Tichy L4szló az északnme-rikai egyesült államok hadseregében volt tábornok 1 SSi. évben elhalálozott, s az ésiakamerikai egyesült államok cooaula-tusának hivatalos hirdetménye szerint néhány millió forint értékű vagyont hagy* váo maga után, kerestetnek a budai szár-msaásu elhunytnak Magyarországban élő törvénye*- örökösei. Tichy Ferencz okmányaival megjelent Tandor Ferencz helybeli Ügyvédnél.s mert Tichy Ferencz az elhunyt tábornokkali rokonsági ös"ze-kőttetését beigazolta, kéiscgieleo, hogy a tetemes vagyon a szegény kéményseprő legéuyre fog hárulni, mely czélból is a szükséges lépések az illető consulatusnái — mint hírlik — már meg is tétetlek. — Kapczabety&rok járnak Somogyban. A műit héten Horváth Szent-Miklós mellett két gyanús egyént fogtak el a somogyi foglárok. Az egyik elfogott — mielőtt megkötözték volna, — kérte K pandúrokat, hogy elodázhallan dolga végzésére engedjenek néhány pillanatot. Az engedélyt megadták neki. Ez a szabad pillanatot felhasználva, csizmaszárából forgópisztolyt rántott elő, s az egyik foglárt agyonlőtte, a másik megfutamodott. A betyárok elmenekültek. — Ezen eseméaynyel nagyoo összefügg a belez-nai korcsmáros kirabolása. U. i. a fenti eseményt megelőző nap éjjelén két legény felzörgette a belaznai zsidó korcsmárost e szavakkal: „Mőzsi, ereszszen be, a beleznai gróftól hoztunk levelet.* A korcs maros nem akart nekik hitelt adni, de a BokcrÓaitgetés után mégis bebocsáto\'ta őket. A két egyén rögtön megtámadta és pénzét kérte. Felesége a pénzt (körülbelül 160—200 frtot) előadta. Ezután meg-, látták a falon a korcsmáros revolverét, ezt is elkérték ; azután távoztak. A fog- , lár valószínűleg ets»l a písztolylyal lövetett agyon. — Doronggal hegedülő cziga* nyok. Egy vándorló csigány már régebben lovat lopott. A helybeli rendőrség elől korán elillanta azóta hiába körözték. A legutóbbi országos vásár alkalmával varosunk VI. és VII. kerületén (Kis- Kanizsa) vándorló caígányok vonulván át, a rendőrök felismerték köztük a körözött caígányt s azonnal elakarták fogni. A czigáoyok azonban ellenszegültek s as ellenállás végre verekedéssé vált; a czi-gányhad nagyja, apraja a rendőrökre rontott, A nép as egéssat tétlenül néate. As ottani alkapitány gyorsan rendőri segélyt kórt a belvárosból, honnan 8 rendőr kiküldetett. Ez alatt a nép Is felbőszült, mivel a czigányok azzal fenyegették,hogy az egész városrészt felgyuj\'ják. Így azután a belvárosi rendőrség segélyével sikerült a cz ^iayokat megfékezni, kik közöl azonbau c&zk ís a körözött tolvajt foghatiák el, a többi kereket oldott. Az egészben az a legeredetibb, hogy a városrész népe nyugodtan nézli volna talán azt ia, mikor az őrizetére rendelt rendőröket agyonverték volna. Fel kell a népet világosítani, hogy a rendőrség mm ellensége, hanem vagyon- és személybiztonságának Őre! — Raczkozároü (Baranyamegye) folyó hó 15. temették el Itüht Ádám urat, a vidéki tanítói kar Neelorát, ki 59 évig működött a tanítói pályán, 76 éves volt, de folytonos tartós egészségnek örvendett. Mindenki tisztelte, szerelte őt. Áldás, béke lengjen pora fölött * — A „pénz-házaság" következménye. Kis Mányokon (Tolnamegye) a napokban a következő szomorú jelenet adta elő magát; Pár évvel ezelőtt egy odavaló német elvett egy majosi lányt pénze miatt A nő kénytelen is volt szülőitől folyton pénzeket hozni, ha akarta, hogy nyugalma s békéje legyen. 8 év alatt vagy ezerhatszáz forintot hozott férjének ; de miután több nem jutott már neki, azért as utóbbi időben hasztalanul kergette a menyecskét haza, az pénzt nem hozott. Mit tett most a szerető férj ? Társai előtt elkezdte nejét hűtlenséggel vádolni, z azerelemféllést negélyezett, csakhogy valamely ürügy alatt üthesse nejét. Gyermekeit rátanította, bogy mondják el mindenütt, hogy mikor ő nincsen honn, akkor X. Vetter megy a mamához. Annyira vitte a dolgot, hogy egy alkalommal písztolylyal lőtt neje után, de a kaput s nem a nőt találta. A napokban pedig az asztal lábához kötözte a szegény nőt, s písztolylyal kesében kény-szeritette mindent utánna mondani, mit ő előmond. ElŐmondta most a legvadabb hűtlenségeket s a szegény anya, csakhogy a haláltól szabaduljon, utánna mondott mindent Ekkor elővette a pisztolyt, ráfogta szegényre, de az csütörtököt mondott. Kitudja,bogy mit csinál még,ha emberek nem jőnek, kik felszabadították a nőt Az asszony természetesen feljelentette férjét 8 a bolond német azt mondta: „ha még egy százast hozott volna, hát minden jól volna!" .— A hatóság — hiszszük — kifogja gyógyitni a „százasok" iránt való bó szerelméből. Rövid hirek. A „Pesti Hírlap" kiadóhivatala pályázatot hirdetett egy tárczaczikkre. Jutalom: 10 körmöczi sr-ny. Lejárati idő: május 15. — A „Magyarország és Nagyvilág* 15 körmöczi aranyat tüzÖ\'.t ki egy elbeszélésre. A határidő máj. 15. — Verhovay és Polonyl közitt a párbaj megtörtént Verhovay 4 jelentéktelen sebet kapott — Gorcsakoffról beszélik, hogy megtört állapotában se mondott le házasulási szándékáról. — Az akadémiai Teleky-pályázaton a „Késő ébredés" czimü tragaedia nyerte a díjt. Szerzője : Fenyéri Mór, vidéki sziuéaz. — Hegyi Aranka a „betyár kendőjében" szép sikerrel mutatta be tehetségét. — Gorcsa-koff bonezol tatása alkalmával kitűnt, hogy foszforral mérgezték meg. — 116 éves női temettek el folyó bó 16 án Nagy-Enyeden. -fc- JndelOYlcs nevü, kievri nihilista öngyilkosságot kövelett -.1. — A párisi commuoe évfordulóján a római kapitoliami sec tor palotáján kitűzött vörös zászlót Utáltak. Fekete kalászok. Városunk nxgrp\'áczín egy nagy gesz-ttnyefát a nu!t hetekben dnbSngŐ szélvész ktd&utvén, 13 kofa lelte ott tragikus t«gét. A megnyitott „bán omu t c s á b*á" — amint halljuk — az atcxanyilö bizottság csángókat telepit. hl- szerÍLt a kis-kanizsaiak kárvényt I intéznek városunk polgármesteréhez , bogr fc hadiszállását (a szabadelvé kOn) tegje át oda ! Az az örvendetes hir jutott tedoná-snnkra, hogy a zsabadelva-korbe tömegesen iratkoznak be. A zzinháicpiiúj Ogyát — smínt beszélik — a msgitztrátus lelkes keséibe fogják letenni, remélik, hogj ott csöndesen el fog szenderülni. ,Ui szárnyalóbb mist a madár?" A városi agjek elintézése! Városunk derék polgármestere meghagyta a hívatalnukoknak, hogy a ,Zalai Közlőn vt* lehető mclfgi\'r. támogassák s a szer-kesxtSség sltal kárt iratokat azonnal adják U .... hivatalos botránjcsinalás czéljából. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY MÁRCZIUS 22-én 1883. irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Xagy-Kaoizsán Wajdits József könyvksresekedtőben k.-pbatók vagy áli*Ia megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta forduitival pontosan eszközöltetnek) — tj zenem&rek. Táborazky éa Farsch zeuetuükereskedéflében Bud«pes ten megjelent: nNégy magyar népdal. 1. Hol a Tisza vize ... 2 ííe hidd, ne bídd! 3. N-m nézek én ... 4. Virágos fán . . . Énekhangra, zongora-kísérettel vagy zongorára külön szerzé Varga József. Ara SO kr. — Megjelent az ,,Önügvvédtt czímü mü 20 ik füzete. Irta: KNORR ALAJOS. Kiadja ifj. Kagel OttóBu-dadesten, a nemzeti színház bérházában. E füzeiben a szerző a váltói peren kívüli, kereskedelmi peren kívüli eljárások oz*-bályaíl, a kereskedelmi czég bejegyióié nok módját, közli az értékpapírok megsemmisítése körüli eljárásnak éa az értékpapírok elévülésének szabályait. Ezek után áttér a büntető eljárásra; ismerteti a büntető bíróságokat, azok hatáskörét, és a biróí illetőséget, tárgyalja a büntető eljárások különböző nemeit, nevezetesen büntettek és a kir. törvényszékekhez ntalt vétségek körüli eljárást, a sir. járásbíróságokhoz utalt vétségek és kihágások körüli eljárást és a közigazgatási hatóságokhoz ntalt kihágások körüli eljárás szabályait, vé^re értekezik a jövedéki kihágások körüli eljárással, és ezután megkezdi a sajtőügyi eljárás ismertelését. Ezen igen érdekes füzet ára 30 kraj-csár. Papírszeletek. Si non e verő Egy érzelgős német doktor minden áron oda törekedett, hogy csi- nos fiatal feleségét rábírja arra, hogy ha 5 elébb hal meg, neje is végezze ki magát. A menyecske (tértül fogadta. Egy napon férje irományai között keresgélvén, rábukkant a végrendeletre a kíváncsiságból végig olvasta S mivel a férj minden vagyonát jótékony esté-lókra hagyományozta, KCmrebánjást t«tt neki azért. A férj emlékeztette fogadására. ,Xo, mégis, — válaszolt a menyecske hirtelen föltalálva magát, — én ogyan fogadásomat megtartom, de hát ha elhibázom a lövést?* — Miért vétek aa öngyilkosság ?— kérdik a nebulót. — Mert — volt a rögtöni felelet — az egészségnek árt .áron, tudok neked egy feleséget I Miket kívánsz te a feleségedtől !J .Legyen fé lénk I\' „Hát aztán ?¦ .Legyen szép, meg értsen a zenéhez!* .Hát még!* „Persze legjvn p^nze is!" .Hiszen ba mi aderek a tilajdoa- ]sÁ-nk megvannak benno, bolond ha hoiaád | mén!" ,Ko bolond, — aa Jebet!" Tisztes elővigyázat. — Vendég: Joan, vipyc vissza a levesemet, hiszen jéghideg! Pznczér: Hideg? de hiszen az elGbb még forró volt, met m-g is égette aa . . . Vendég: Hogyan, hát ön mefriz-íolte levesemet? Pinczér: Bocsánat, nem leltem meg, csak belemártottam az ujjamat tisztes elóvigyázatbői. Panni asszony: Mért oly ssomora komámasszony? Kati asszony: Hogy ne lennék no-coro, mikor Piata vőm, elakar válni a lányomtól ! Panni asszony: Attól a azeiid gerlétől? Aztán má mért? \'Kati asszony: Jaj lelkem, nagy sor a, magtalan az istenadtája 1 Panni asszony: Csak aa a baj! Kár azért ennyit töprengeni. Vegyen kegyelmed egT jókora viasz gyertyát, aztán könyörögjön szQs Máriához három pénteken egymásután a meglássa mához agy érre .... nincs baj a háznál. J Panni asBzony: (Egy ér múlva) Nos komám asszony, hascnált-é az imádság? Kad asszony: Használt bizony, csakhogy félreértet* engem a sittz, mert a baja don leányomra szült az áldás A napcruyS a nulayoknál biitokoiá-nak rangját matatja, mint Earónáhan például a katonaLsst knéi az a-any-gallér és a Csitlv gok. Jávában 27 rangfokozatot jelesnek a napernyők á?tal, melyeknek szivét a nag/ wdács határozza meg. A legel ókslöli bek fe bérek arany izéllel, azután következik a rang szer hl : zöld, kék, barna különféle öss»e-állitásban Csak az el«5 hat rangfoknak van aranyazéU, a több nek sárga. Itl ndhan a többemeletn napernyő csak a királyt illeti, t mint kiráiyi jelvény pompázik az állam pecsétjén, a gn asterö korona két oldalán ThojásHy Moríex ur hirea az okosságról. Annyi gyilkosságot és rablást olvasott a lapokban, hogy kimondhat lannl retteg. Fél, hogy meggyilkolják. — Lássa, — monda nemrég egyik barátjának,— künn lakom a város végén, egy magános házban; mélyen alszom és szolgáira soha nincsenek otthon. De méjii találtam biztos módot reá, hogy nyngo-ttaii alhaasam. Ajtóm kiiincsét e.iténkínt Osszí-kötöm egy vil-Iany-telafpst . . . — S aztán .... — Ha valaki megnyomja a kilincset, a vil lány szikra beleüt egy dynamitul telt szekrénybe, aa cgó-a báz a légbe-öpai ó* a tolvajoknak végo . . . ügye nagyszerű? Heti jeientés a budapesti gabona.-tőzsdéről. Budapest márcz. hó 1G. (Steiner József és Társa termény-gabcna és bizományi ctég jelentése.) Csendes irányzat mellett csak mérsékelt fogalmunk volt. As árakban lénye gea változások nem történtek. Határidőkben részint fedezeti, részint vélemény vásárlások következtében nsgy forgal műnk volt. Sikerült külföldön a magyar burgonya iránt érdeklődést kelteni, bizonyára érdekelni fogja gazdaközönaégün-ket, hogy az első burgonya kikeleti szállításainkat az angol, belga és hollandi placzokon hol eddig nem volt bevezetve, burgonyáink sikert araattunk, és remélhető, bogy szolide elbánás mellett rendos kereskedelmi cii^k válaud. Buza csendes vál\'.ozatlan. Mai árjegyzéseink: Tiszavidéki, pe.t és fehérmegyei: 78-79 kl. 9.85-10.79-80 ki. 10.15-10.30. 80— 82 kl. 10.40-10.00. Bánsági 25, bácskai 15, északmagyar 40, üszögös fajok még további 40—50 krral olcsóbban fizettetnek. Kötések tavaszra 9.60, őszre 10.2*. Rozs cseodea. Elsőrendű 7.30 közepes 7, oláh 6.75. Árpa szil. Takarmány 6.90 — 7.40, maláta 7 2ű —8, aörfőzdei 8.50—9. Tengeri emelkedő 6.20—G 40 kelt. Kikinda 5.50. Ko ésdk máj. — jun. G.38. J J Zab szilárd. 5.80-6,75 minőség szerint. Tavaszra 6.50, Őszre 6.55. Burgonya élénk keresletnek örvend, kivitelre 2.35-ig kelt. Repcse aug.—szept. szilárd I4\'/8 Vadrepcse szilárd 7.25— 7 50. Kendermag 13,—13.50. Len mag 12 frt. Mohármag 13 frt. Köles takarmány 4 50, kásának való 6.20—6 70. Köleskorpa zsákostul 2.35. Kö Usdara 5.20. Takarmánybükköny (búzából tríeurözött) 3.20, vetni való 8.50, zabbal kevert 7 75. Kása zsákostul 11.—1130. Bab sjüárd dunavídóki 9.10. Er- délyi 9.25-9.75, barna 9^0—10, tarkt 7.50, törpe 12.25, barna 10.50. Pénzelőleget 5 k -nyújtunk ügyfeleinknek beraktárotott árukra és feladási vevényekre. Az előleg minden városban felvehető, hol pémin. tézet létezik. Zsákkőlcsöndíjt h . B. ként darabonként 3/i ^rt számítunk hozzánk küldendő árukhoz. Raktározási illeték átmeneti forgalomban 100 mm. után: At osztr. államvasút közraktáraiban 5.Lj Fővárosi közraktárakban 7 05. Vasúti menetrend. Indul KanízzárÓI: [Von. min Sz. vonat |V. vonat . vonat Oy. vonat PosLvonai vonat V. vonat Ss. vonat V. vonat Sz. vonat 3z. vonat Gy. vonat; vonat V. vonat |Sz. vonat V. vonat jP. vonat iGy. vonat| Irány. Eazék, Moh. Domb Zákány (cs\'zákánig) Budapest Sopron Prág.Kot. Csáktfelé Érk. Kanizsára: Zákány felól Budapestről vonat iGy. vonat Sz. vonat V. vonat iSopronból Pragerhof felől ór» P. S li "ttíl S 5fi 4. «. 11 fjitl « 8 felgfi: 6 a. >. 11 85 éjjel 6 12 16 Í m i — i. u. 4 61 S •15 i. n. 10 50 éjjá 5 27 -•Kel 1 41 4. 0. 11 — íjj«l 4 31 r.ftll * 6 4. «. 10 So •Üel * 11 regg.I 10 20 éjjd 12 K délb.n 0 55 regjei 1 14 4 o. 11 10 éjj.l Fel«15i fwrkMKí : BABOSS LXSZW. HIRDETÉSEK. f+4 1 I I I I I I H I Kos-eladás. + Méltóságos ifj. Gróf Zichy X Ödön ur zákányi uradalmá-J hoz tartozó surdi pepineria + törzsnyájából 48 darab két és három éves tenyész kos kerül eladásra. Megtekinthetők Surdon. Vasuti állomás + Zákány és Nagy-Kanizsa. + Pataky Sándor, jtj urod. ispán. 4= Utánnyomat nem fizettetik. Í-M-H-+-M-++Í || | | I OOOOOOOOOOOOCXDfXtOOOOOOOO o _ O SSfP Kávé árleszállitasü TS^ gHarlino; Ludvig & Co. IT" A MB LI Szétküld csak szilárd és finom árakat tetemesen leszállít árai mellett bérmentve, lat^vn •yé\'tellel, 858 3—5. ugymUít: 5 kilo frt 3.— 5 » 3.60 5 Cuba, brillant....... 4.50 5 V Portorico, jeles . i . . . JJ 480 5 rí Ceylon, Plantation . . . n 5.— 5 •» Gold Menadó, hochedel „ 5.40 5 B 6.— oooooooooooooooooococ ős-féle maláta egészségi csokoládé. gft^Q^j k I0FF JMOS-Ii MÉ-csOsflláié s az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom » vérszegénység Valődi, bstnisitatlac állapotban ídegerősitőfll a vérbajok és a lesoványoindásnál orvosilag rendeltetik a maiáta-caokóládé, kiváltképen a zápkór és vérszegénységnél. A legfinomabb maláta csokoládé erősítésre előnyös. 20 év a\'att 08 kitüntetésben részesítve császárok, királyok él fejedelmek által. Késeit™ Uoff János ciász. kir udv. tzállitő ar, a maláta-készitmények feltz\'álója és készítője maláta-kivonat csokoládé gyárában. 621 11-17. Köszönőlevél Budapestről Tekintetes ur! Tény, hogy 5 évvel ezelőtt meghetsttem magamat oly anj-njira, hogy nem csak orvosok, hanem mindazok, kik csak egyszer láttak, életemhez semmi reményt sem kötötték, kénytelen voltam a Szepasséget, zord éghajlata mirtt azonnal elhagyni és az enyhébb éghajlattal b,ró Budapestre átkaitdmi. Már akkor is, minthogy más sz rek nem hasvnáltak, menedéket kerestem a maláta-ktvonat-készitménjekbfn és Kivid iáü mulra köonyebblliést éreztem. AaÓta a készítményeket rendesen használóra úi állapo\'om annyira javait, bogy reményem vsa-c bajból kigyőgynlaL — A mid3e el aem mnlasztbatom ez alkatommal a maláta-késaltményeket B. közBnségnek ajánlani, kötelezve érzem magamat nraságodnak köszönetemet nyilvánítaii és maradok kiváló tiistelettel Budapest, 1882. márczias S2. Wozatka Ferencz Főraktár: K agy-Kanizsán: FesBelhofer Józaet Strem és Klein : Zala-Kgcrsregen: Hubinsky Adolf,[ Sopron: MQllcr P. -, Keszthely: Win sah Ferencz; K ap os vár : Laipcztg Antal; Kaloeaa: Bebr K. Lip\'.t; Warasd: Kusy, Rochsinger gyógyszerész; Zágráb: Kaiser és Lnx; Szombathely: Kelemsn J. T ; Körmend: Sonncnvend gyógyszeréit; Pécs: Spitzer Sándor ; Etem: F:Bosnyák é>6a; Muraszombat: Caellner V. gysr. Horf János-féle maláta-k ivonat egészségi sőr. Wajdits József kiadók önyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható; Halljak a swíp HZÓt! Magyar felkösz^ntn (toasit) könyv, sierkesstették Wajdits József és Bátoifi Lajos. Harmndikjavított és tetemesen bŐví-te:t kiad. A diss^s keményLotésfl könyvnek ára 1 frt 80 kr. Kiért emeljük apohárt? Magyar felkostOntö könyv. Saerkesttette Hajgató Sándor. Ára kemény kötésben, csinos színtáblával 1 frt. Csokor és billikom. Magyar köszöntő és MkoszOtS 1 öltemények, irta Vá-rosy Mihály. 6 felsége által 10 arányúval kitöntetett pályamű. Második tetemcsen bSvitctt kiadás. Ára 1 frt 40 kr. Rajta fink vigadjunk! Kr,zk«dvcsségu dalkönyv, OtOdlk bővített kiadás. 1 ft SO kr, disíkatéibec 2 frt 80 kr. Eíjta fitik vi^adiunk! Magyar liallcönyv olcsó kiadása, kötve 9S kr Mnjíi leányok mnla-suck I" Muisttató kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Második kiadás ; ára az 500 lapra terjedő" színnyomat!) borítékkal ellátolt könyvnek 1 frt SO kr. AranymetszésO. diszkiadásnak 2 frt 80 kr. Rajta párok tánczoljnnk ! Lakatos Sándor tánCzk-\'lnyvc disses czimboríték-kal. Kcmér.ykOté.itt m(í ára I frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Humorisztikns eszmék, Ötletek, eleiek egyvelege, rjKjtötte NevetS Vilmos, több fölfedezetlen tudomány professzora, \\ ára disaeson kötve 1 frt 40 kr. Kebelliangok. Újévi és névnapi köszöntések. Irta: üoffaiann Mór, díszes — njomatn kt>mér.ykötésben ára1! frt. Vedd szivemet szivedért ! Szerelmi levelező könyv, szerelmei párok számára, Szivé\'yesité]. Csinos borítékba kOtve, ára 1 frt 20 kr. Lcnorraand, a hires czigánynő igazmondó kártyája, 32 színezett kártyával magyar aláírással és szöveggel, ára 50 kr. AlmoskSnvv, nagy legnjabb Pgyptomi, 200 lapra terjedő, 600 képpel, 50 kr. Ugyanez közép kiadásban 25 kr. Ugyanez kia kiadásban 10 kr. Dr. Kríegler Mór. .Önmentő*, vénymintákkal mindkét nembeli betegek számára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. elveszett ídegerSnek visszapótlása* vénymintákkal orvosok és beteg-k axámára, ára 90 kr. Mindkét facet esry km tben diszes kiáUitásban 1 frt 60 kr Szegényből Icíz gazdag, jó számvetéssel, gyors éa biztos segitő minden adás éi vevésnél. Ara kötve e disiesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, detitscher DJehtnntr. Magyarország a német költészet tiíkrében, diszos kUtlitáaban fllzve 1 frt 80 kr, elegáns diszkötésben aianyoiva 2 frt. 80 kr. Dr. Jos. S:eiabacb, Heim taicliinge.Diclitnngen hervorragcndsten ungarischen Poeten mit e:oer Anhang von Xational-Volksliedern. Preis broschirt 1 fl , elegant e»bnr.den 1 fl 80 kr. A gyakorlott vadász. A fáczán- és Í0goijUnyéaztéz, ugy minden vad ismertetőse, irta ;agy Ölvedi Ölvedy Károly. Ezen igen diSzes a 820 lapra terjedő rafinek szinyomatu borítékban és keméuykötésben ára 1.80. Aa 1879. évi XXXI. törvényezikk. Az uj erdőtörvény. Ara fűzve 40 kr. Kz nj vadászati törvény. Szentesítést nyert 1872-ik évi február bfi 18-án Ara fűzve lOkr. Akatyák faetegség«jr53 és azok czélszerö gyógyításáról. Irta\'egy gyakorlott vadász. Ara fflsve 40 kr. Vadáaxnaptár. A vadak párzási tdejo éa tartózkodási helye az év minden havában. Ara fűzve 12 kr. Farsangi fánk, bábakenyér (Kngelbnpf) és kétszer sQIt készítési titka. Irta : Foaqnet Jaqnss, III. Napóleon udvari főszikácsa. Ara 60 kr. Diszes r. kath. imak&nyvek. Mennyei Mannáskert, 8-rótfl, fűzve 1 frt. Félbőrbsn, tokban 1 frt 20 kr. Egész bőrben, lókban finom aranymetszéssel l frt 80 kr. Egész bőr aranymetszés, csat és kereszttel 2 frt 80 kr. ZergebŐrheti, csat és distiiéssel 4 frt.\'Finomabban készítve 6 frt. Selyem- vagy bársonykötés aranymetszéssel diszitve 8—10 frt Menxyet M«nnaskeit,) finom papirra nyomva, 12-rétd, hat kitQnÚ aczél-Cdvöiséfr Ösvény, ) me tsz etil _ képpel. Szinyomatn czímtappal. Negyedik Biztos lvlkt vezér ) kiadás. Ára fusre 1 fit. Félbőrben, tokban 1 frt 20 krsjr-zár. Egét* bSr, finom aranymetszés éa tokban 1 frt 80 kr. Aczélkereszt és csattal 2 frt 80 kr. Zergebör díszítéssel 3 frt 40 kr Finomabb kiállítással 5-6 frt Selyem vagy bársonykötés disz.it-méoynyel 6—8 frt. Umnyet mannáskert, 32-rétü, temérdek képpel dissitve, papirkötés tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczólkereszt, taatull frt. Zergebör, díszesen 1 frt 60 kr. Selyem-bársony dUsitmőnynyel 2 50. Egyházi éncaköny, kötve 60 kr. Hcmokkamáromi emlény, kötve 40 kr. Kis Bóaaaskert, kötve 30 kr, aranymetszéssel 50 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá mindezen ímakönyvek franexía bőr, bársony, cson.*. elefánt-Csont ét kriitálkötésben 2 frt tó! 15 frtíg. jATLAN OLCSÓSÁG! *«M Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 5® iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három1 tolltartó*. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy Wrlő-gummi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postautalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve száUitUtik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Nagy-Kanizsája, nyomatott ft kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójia. NAGY-KANIZSA, 1883. márcziua 25-én. 24*llc azó^m fíffsr Crre......8 frt. oe.j*l érre . Kgy stám 10 kr HIRDETÉSEK 8 hasábos petíuorban 7, másodszor t; ¦ minüVu további sorért -\'• kr. NVII.TTfinjlRX soronként 10 krért vít.-tn.-k !ri Kiui-siiri UJeték minden ccyrs \'-.ir-i.*-uVrt SO kr. fizetendő. ZALÁI RQZLÖHT Huszonkettedik évfolyam. A lap szellemi részét iTlető kozletr-é- nyek a sreTkesztööóz, anyagi részét ületS kozleményi-k pedig a kiadóhoz bérmentve int ezen dók : X A G Y • K A>\' I 7. S V Kérmpatetlcn 1erc!ek csak ismert uiiuiks társuk tói foga.\'itatnak cl. , Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank egyesület", t „nagy-kanizsai tiszti Önsegé ,nagy-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótestület* a ,nagy-kanizsai kisded-nevelő ucl , a „uagy-aítiiiísui wsu wt^z^lyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heten kint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Az álláspont, melyet lapunkkal eddig elfoglaltunk, az irány, mely felé törődtünk, egyformán m eggyó zbettéb szíves olrasúinkat, hogy eredeti programmunktől hajszálnyira sem tértünk el. Fölöslegesnek is tartjuk a fényes Ígéreteket; tetteink, a tények beszéljenek! Akik lapunk szellemét elfogulatlanul bírálják, vagy kik velünk egyformán éreznek és gondolkoznak, reményünk szerint ezentúl is szívesek lesznek bennünket erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatni. Midőn tehát az uj év-negyeddel ismét előfizetést nyitunk, fölkérjük lapunk barátait, hogy a jó ügy érdekében lapunkat \'erjeszteni szíveskedjenek ! Előfizetést ár: Vt évre (márcz. —decz ) 6 frt 7a évre (marez.—szppt) 4 frt. 7, évre (marez.— jun.) 2 frt. Az előfizetési pénzek legczélsze-rübbcn postautalványriyal a kiadóhivatalba Wajdits József könyvkereskedésébe küldhetők. Hazafiúi üdvözlettel: a szerkesztőség és kiadóhivatal. Megfeszítetté k... meghalt... és föltámadott E* volt a Messiás sorsa 18 századdal ezelőtt. Most is cz a sorsa a messiásoknak. Akkor a feszületet magasztalták föl az emberiség nagy vértanújának vércseppjeivel. Most az ckasz-íófákat, a guillotinokat szentelik meg a vértanuk vérével. De az eszme halhatatlan, Örök ; annak csak vértanúi vannak, de vér tanúsága nincs; azt megölni nem lehet. Az érte hulló minden vér cseppből uj dicsők nőnek. Az eszme örökül száll egyik századról a másikra. Sokszor nagy századok érlelik csak meg teljesen, de elvesznie nem szabad; diadalra kell jutnia. Győzelemre is jutott a messiási tau. Nagy milliók szivében vert gyökeret; ma már milliókat boldogít. Hiába tám. dtak írástudók és farizeusok, akik az isteni reformátor tanait étdekeíkkel egyezhet lennek találták. Hiába kiáltották rá, hogy „feszítsd meg!" Megfeszítetté k... m c g-ha 11... és föltámadott! Az emberiség nagy tömegében akkor is, ezerek, milliók voltak, akik hamis isteneket imádtak... Akkor is voltak zsarnokok, akik idegen verejtékből nőtt áldásból táplálták renyhe poralkotmányaikat. Akkor is nagy milliók a pólya minősége szerint mérlegelték a sziv és elme nemességét. Hogyne feszitették volna hit meg azt, aki az ő érdekeik ellenében az ő felfogásuk szerint oly őrületes tannal lépett fel, hogy az Istenség szemében mindnyájan „egyenlők vagyunk, egyenlőn fiai amenuyekAtyjának, egyenlőn részeseia mennyekországának.* Meg is feszitették érte, mégis kellett halnia. Mikor a nép feldühödten hur-czolta saját Messiását Golgothára, egyetlenegy ember volt, aki kezeit mosta, a szegény ártatlan Pilátus. Az „agykopony á k hegye\' akkor a meggyaláztatás színhelye volt Messiását a nép dühödt rivalgással vitte a kivégzés helyére, átkozta, gúnyolta. Talán magától is szétmar-czangolta volna?! És ma? Ezernyolczszáznyoícvan három év után ? A Golgotha a vértanúság szentelt helye, hova imádattal lép nemcsak a rajongó, hanem minden ember, ki elfogulatlanul tekiuti az isteni reformátor nagy müvét. Ma nagy milliók zengik a Megváltó dicsőségét, kit saját nemzete, saját vérei hurczoltak a gyalázat helyére, a vesztőhelyre. Nagy tanait felfogták \\zerek, meg ezerek és hirdették a népnek, hogy higyjen és üdvözül jön! És a nép hitt és üdvözült! Tekintsünk végig a századok eseményein, lapozzuk a világtörténelmet! Vájjon az egyes nemzetek alkotmány;"! ban történt nagy reformatio, melylyel a szolgaságra kárhoztatott nép az általános emberi jogokkal Össze nem egyeztethető jármából ki-szabadíttatott, nem a Megváltó nagy eszméin a\'apult-e? Nem a keresztény népek — Krisztus tanainak követői — voltak-e az elsők, kik az egy baza fiait — Isten előtt egyenlőket — a polgári törvények előtt is egyenlőkké tették? Egyenlően fiaivá a hazának, egyenlőeu részeseivé a haza földjéhez kötött jogoknak! Igaz, hogy kik az isteni reformátor tanait munkás századok után átül tették a polgári életbe, az egyes nemzetek alkotmányába: többnyire vértanúságot szenvedtek; de a krisztusi eszmék mindenütt és mindenkor győztek. Krisztus tanait nagy vértanuk pecsételték meg ezernyolcszáz-nyolcvanhárom éven át. Ijázitó ántikrísztusok, írástudók, farizeusok mindig voltak és lesznek. Pilátusok is teremnek, akik kezeiket mossák. Ezt igazolja a mi tragikus végű szabadságságherezunk is\'. Ez igv volt mindig, igy i lesz! Nagy eszméknek nagy vérta nuk kellenek ! Annál biztosabb azoknak hal hatatlansága. Az eszmének minden érte hulló vércseppel nő élete, mig meg nem érik az örökkévalóságnak. Az eszme a vártanuk poraibúi, szentelt sírjaiból szívja életét. &risztu% az egyenlőség, testvériség és szabadság legnagyobb apostola, keresztre feszíttetett ... megöletett. Az eszme életben maradt; bejárta és meghódította a kerek világot. Azóta ezerszámra nőttek uj apostolai, kik közöl annyi és annyi Bzenvedett érfe emberfeletti kínokat... kik ha vesztek, mindnyájan az eszme örökkévalóságának gondolatával haltak meg. A kisztnsi eszmék : az egyenlőség, testvériség, szabadság eszméi élni fognak örökké! íme, ez azon legdicsóbb salvatori feltámadás, melyet a legridegebb ész sem tagadhat meg soha! Megfeszítetté k... meghalt... és föltámadott! szalay Sándor. A balaton-zalai vasút. M <>¦ a a zalamegyei Balaton vidék a d-i; va-pá\'yavonalától elesett, naponkint súlyon-bb*n érzi ennek hátrányait. A\'ól* jobb\'közlekedési eszközök hiányában, a Kereskedői forgalom aüg mutat időnkint nagy.ibb éléoktéget és kisebb piaczai m*g«züuvé i, árnezikkeí csak a legnyom»\\tabb áron értékesíthetek. Pedig ha egészen el nem alszouk és megvan bennünk csak egy parányi része is azto életrevalóságaik, m-lynek a külföldi tavas országrészek előrehaladásokat és jó létüket köszönhetik: akkor a bala\'oo-parii, különösen pedig a zalsmegyei ba-laton-vidéki városok gyorsabb fejlődés utján felvirágozhatnának. I. Nem a balatoni hajózást akarom én itt érteni. Ámbár ba a Kisfaludy-gŐ-zös, a termények, áruk, lovak, kocsik s:b. szállítása végett, rakodó dereglyékkel cn kompokkal elláttatnék és egész hosszában naponként végigjárná a szép magyar tengert, a benyúló földnyelvekot és kiszállókat ped\'g egyelőre a haszonban részesülő parti községek eszközölnék: már csak ez egymaga sokat tenne a Balatonvölgy kellő hasznosítására. Hátha még csatornák és zsilipek atján a Danával és Drávával ís összeköttethetnék e gőzhajózás 1 De erről majd máskor szólunk. Hanem akarom érteni a balatonzalai vasutat, mely a nyugati vaspálya veszprémi állomásától Kiindulva, a balatonfüredi, akali, kővágóőrsi. guláctí, ta-poiczaí, edericsi, keszthelyi és zalavári áliomá okon keresztül menvén, Komárom városinál egyesülne a déli vaspálya vonalával. Hogy Magyarország ezen egyik legszelídebb és legkellemesebb vidéke elhanyagolt állapotából és a forgalmi elszigeteltség számkivető korlátai közül kiemeltessék, s az élénkebb és szabadabb közlekedésnek visszaadaasék, nemcsak e vidék földrajzi fekvése, anyagi és szellemi jóléte, de kormányi és országos érdek is parancsolja. Iíy érdek: a lakosságnak 18 ezer holdon termő 5—6 százezer akóra tehető bortermése, Füred és Héviz, e két híres hideg és meleg fürdőnek hozzáférhetőbbé tételei; könnyebbül való falhaaz-nálhatáaa a dúsgazdag kőbányáknak, melyeknek különféle termékeit faragás-, é itkezes. u\'.czai kövezés, lépcsők, ajtószárak és malomkövek s más hasonló czélokra lehetne alkalmazni; a kimeríl-hetlen murvatelepsk, melyekkel a leglá* TARCZA. Elmélkedés. A nagyhét, a húsvét a keresztény lég legnagyobb ünnepe, amely alkalommal a vallás és áhítat fogja el a legkeményebb szivet is, mert a vallás nem egyéb mint bit s ennek megfelelő erkölc*i élet. De ki gondolkodik ma már máa alkalommal is ezekről, ki szemléli meg a vallás cselekvényeit, ki tér be a\'BBent-egyház küszöbén keresni a vallás vigaaait. a ssenvedŐ Istent, a megváltét, a fSltáma-dás elbájoló költészetét, aszivvonzalmát? — A müveit ember alig, — az lerázza hivatalnoki vagy kaim ári köntösét magáról s ünnepibe Öltözik, mert ez a szokás, talán gondol Istenre is el-elvétvo, ha baja van vagyvalamí nagy dologtörténik a ter mészéiben,deannyira kiemelkedik ma már minden értelraes,müvelt, intelligens ember, hogy megvallja hitét, vallását "Istenben s ezt nyilván kimondja, külső cselekvése: vei megerősítse, Tégy pláne talán még aa egyház alul rendelt őtparencsolatot is megtartsa, meggyónjék éa megáldozzék 1? — A vallás a nagy tömegé, a mü/elt emberé aa értelem, afsjlódéa, a tudomány, az ész vallass: a kétely 1 Fareaal hova fejlődői l az emberi-Bég I Hogy megváltoztak a világ nézletei, összes belvilágnnk, gondolkoaaamódnnk — s alig egy kis száaad alatt. Kapja magát egy gondolkozó fő, kérdést intéz na\'gáb.0% hogy mi is az a vallás, — a terméeset — a végtelen — a legfölafibb lény — ée mi az tz ember — amely oly parányi araaünyi létébon ? — I rajo, bogy as aa erő, amit a természetben lá tünk, amely csndálattal tölt el bennünket, aa a rettegés, amely letérdepeltet, as a jóság, melylyel áldásában hálára kötelez l amely sz Isten-fogalmat ¦ a vallást szülte — az sem más, mint puszta képze let. És at emberiség egy század alatt majdnem vallás nélkül áll, a hivők magok is hitetlenekké válnak s a hitetlenek maguk is vallást óhajtanak, s mindez minek a kifolyása? a tudományos haladásé — a műveltségé. s van-e ebben igaz ? Tekintsünk vissza egy kissé az ókori népekre, mit fogunk látni ? Vallásuk tisz-teletéoek tárgyai a legrégebbeké abálvá nyok, szörnyek, majd a személyesített természeti erők, erkölcsi hatalmak, égi testek, csillag, nap — minden. Később — a perzsák istenné teszik a korlátlan időt, fölállítanak egy jó és egy rossz szellemet. A görögök már nemyiurva bálványokat, nem szörnyeket, mint az előtte élő nemzetek él népek, hanem halhatatlan emberi lényekét választanak istenné, a kik szépségük, erejük által tűnnek ki. A búdba vallás pedig fölállítja a Háromság fogalmát — személyes Isten nélkül — (mely a zsidó vallás alapeszméje) as önmaga álul létező mindent mozgató erőt, aa éss vallását, a mely felé aa emberiség flalu-datosan-e vagy Öntudatlan, de szemláto mást törekszik; mig ba követi a régi nyomdokokat a soktól a kevéshez, eléri a sokistenségtói eltérve azt az időt, midőn beköszönt a vállástalanság, az istentelenség eszméje a semmi, amely „-a mint a fejlődéstan logikai következményén — a művel ség haladásával — egy század múlva már tálán csudálkosni ia alig fognak 1 s valóban ?! Mi is az a vallás ? Mi is as a bit ? Mi czélra ís találtatott föl az emberek által, — meri hogy nem azlsten jelentette ki, az bizonyos! Hiszen azlsten fogalma is kétes. Hogyan legyen tehát vallás akkor, mikor az Isten iránti bit hiányzik, hit nélkül pedig va\'lás nem képzelhető, pedig az Isten fogalma, léte tisztázmdó először, azután fogunk benne Ciak hinni, ha léte be lesz bizonyítva és szüksége, fönsége, hatalma és működése kimutatva; de ez képtelenség ! Akkor pedig nem hiszünk 1 Ez a mi korunk vallása 1 Mi nagyszerű nemde — a tudás és a bit fogalma, in| lás és a műveltség — e két szemközti gondolat, mely egymást kizárjo, mint a fából való vaskarika. — De ez a f-jlődés műveltségünk története. Vagy mirevalók leltek volna a jeles tudósok ésbölcsészek, hogy a világ, a lélek; az Isten, tt idő, tér, á lét éa levés fogalmát se tudják tisztába hozni ? — Azt tagadjuk — az akaratsza-badság, a lelkiismeret, vallás, isten, öröklét — ma purifikált fogalmak. Keppler Galilei, Newton, a természettudományok apostolai megnyitották a tudás ajtait lépjünk be és nézzünk körül s bizonyára hinni fogunk. A sulyegyentan, a légkör, a tenger apálya tanulmányozva, a vérátömlesztés, légmérés, légszivattyú, távcső föltalálva, a delejesség, a villany, a nehézkedés megfejtve és alkalmazva; a mezei gazdálkodás fölemelve és megértve, az orvosi tudomány földolgozva és minden boszorkányság, babona legyűrve; természeti törvények uralmának mind nagyobb és nagyobb ismerete — a czélszerüség, a szükségszerűség — értik önök ? igen I ez lényegünk éa vallásunk 1 Ki (ebet róla ? y napról-napra szűkebbre acoritja a val- lásos érzelem szerepét és megérteti velünk jobban éa jobban, bogy mi nem hihetünk. Voltaire, Rousseau, Hollbacb meg-rázkódtatlak a világot. — A iziv ma üres ¦ vigasztalást keres, s mondhatjátok reá azért bölcsészek, hogy a vallás szükséges, indósok, hogy a hit a sírban van; mit használ - a kételyt fölébresztettétek. Meghatározhatjátok a vallás fogalmát; Kant elmondhatja, hogy az erkölcs a vallás, Fiette, bogy a religió ismeret, melynek nincs hivatása befolyni élelmó dónkra; Hegel, bogy az stemlélet; — as meg nem nyugtat bennünket soha; ép ugy, mint az Eötvös távozóját, aki fölsóhajtott: Virág mit ér, mit ér a bérez nekem, hazát kivan, hazáért ver szivem ! De hol van ott a megnyugvás, ba felállíttatik a vallás eszuéiiye a minden-aégben, vagy mit ér az az elmélet, amit Renan fölállít, hogy Ő csak az isteniben hisz és nem az Istenben, as isteni pedig nem valami lény, hanem a legmagasztosabb az emberben, hagytátok volaa e themát megfejtetlen ti avatott tudósok, hogy maradt volna aa isten idoál, alanyi eazme vagy bármi más, csak ne semmisítettétek volna meg a szivekben a hitet, a vallást. — Maradt volna a kutatás, a materializmus a saját terén, maradt volna Darvin az ő fejlődéstanával a fajoknál a ha fölállította aa ember ée az állat közt csak fokozat! különbségei,legalább hagyták volna meg azok, akik a lélektannal és a vallásb ilcaelettel foglalkoznak, magát a hitet Istenben. Elismerheti én miattam Voltaire most már, bogy vannak döntő érvek a lélek halhatatlansága mellett, jóllehet ki tagadhatná az ellenkező lehetőségét ? I B« lelhet a aaiv é* kedély tanairól, •/ ki nyilatkos tatásról Rousiean ? Mondhatja Hollbacb, hogy a lélek bite csak az Önfenntartást Ösztönnek «ifolyása,Le Metrie állíthatja én miattam, hogy a lélek üres név, amelynek csak akkor van értelme, ha alatta a test egy részét értjük, az én szírem már megmételyeztétek, bár érzem szivemben, hogy a végtelen természet s szivem az ég felé von, mégis értelmem gondolkodásra készt, bemegyek a templomba s imádkozom s magamba térek, de szívem zománczát, idealizmusát, a magasztos vallási cselekmények sem képesek visszaadni, kitámolygok a szent helyből TÓg\'gm gyek elmémb-n, mindenen, Miért élek, mi az ember végezétj", boonét ered ? ő o a teremtés remeke vagy csak olyan állat, mint a többi lehet-e, bogy ő volna a legtökéletesebb ? aiemeim bezáródnak ; érzékeim elalszanak ; egy aj világ nyílik meg lelki saeroeim előtt, egy tüodérvüág, amelyet látok, de amelyben öntudatom nem éi ! — Tudósok ti mondjátok meg van e ebből föl\'ámadáe? BABOSS. Danaé X1 gl. — Hitrecekorí kép. — IrU: HALASY BÉLA. ^* (Folytatás.) Fényes jövője felmerült előtte mint egy azindus állomkép. Leterülve eleven puha bársoogyepre a ssabtdég alatt, lezárta sáemeit éa szőtte tovább as álmot, mely valóban erőt vett fáradt testén. És ez á^lma aa előbbinél is fényesebb vala. Atb.öne is\'eaasaaooy jött le borza egéből, hogy nehéz utján segélyére legyen, s mo-solyiyai édes ajkain as alvó Perseus előtt megállva következőleg taÓlt; HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖK? MÁRCZIUS 2üéü 1883. voUbb eső Ujakon ii olcsó és szilárd utsk készül hetnéoek ; valamint a he- gyekben tubb helyütt (Edericsen, Do rögdön) mutatkozó kőszéntelepek, melyek minden keresés nélkül önként hirdetik magukat a vízmosások állal, nagy elő uyére a vállalkozó szövetkezetnek, mely , aa ját egyéui nyereségén fölül e vidéket a végkép! elszegényedéstől ia me^raen-tf.né, ha a világfurgalmi vasút hálóra tába bejuthatna. Es ha ezek titán azt kérdezzük, kii íllet mindazon érdekek előmozdítása, ér-vényssitése: a felelet alig lehet más, m\'<n az, bngy első sorbin Veszprém- ős Zala megye balatonparti birtokosait, másod-¦ornan pedig az érintett megyék beijebb lakó földtulajdonosait. Mert ba ezek nem szerelik magukat annyira, hogy az t-az iiiét megvalósítsák, mily okból szeret hesaék őket mások. Pedig valóban csak egy kía önszeretet kell hozzá és a gondolat \'.cttet CltOtt. Sezeu p .rti v~-ul oly fordulatot idézne elő e gyönyörű víi\'gy jelenlegi nuny ndozó, mintegy álotnbm szendergő állapotán: anoyira nevelné az egész vidék életerejét, elevenségét, a oly liosszU " lánczolatát vonná maga után a Irgszr-bb és egyelőre ki sem számi\'.haió fejlődésnek éa haladásnak, bogy a vesz-piéuii, különösen p^dig a bala\'on-zaUi földbirtokosok és lakosok mintegy varázslat által kiemelkedvén a mos\'-ani sanyarú körülményekből, oly helyzetbe jö->te nének, milyen például a szép májusi tavasz, a kellemetlen, ködös deczemberi téli esébez képest. Nehéz lenne agyán kimerítően megjósolni, mi mindent vonna maga után ezen balaton-zalai vaSUt; mert as ilyen közlekedési eszközök, mint a tapasztalás bizonyítja, sokszor csodákat mivelnek és szeriölöu tágítják az emberi életűek ugy haszon és kellem, mint különösen társadalmi diseköré is. Egészen uj társadalmi viszonyokat, egészen uj nemzedékclazül-nek, n.egáidva h*ladáBÍ vágygyal a élénkebb hacafísa tetierővcl. Aa ui vasút legelőször is kőszén-szerzésre és a legjobban értékesíthető kőbányaielep-sk kiakoázására fogna serkenteni. Mert ha leaa fogyasztó, less feltaláld is. Most, mint a jelenség- k már is mu\'aiják, kimerithellen koszén-rétegeken, illetve a mostsni cívilíaatio becslése szerintj a lehető legnagyobb kincs fölött nyugszik, álmodozik Veszprém- és Zalsmr-gyében nem egy szegény ember. Ertekét al g ismeri még mostan ; tuti eddigelé aem maga, sem más nem használhatta. A vasút csakhamar meghozná a ¦ báuyászokat is éa az ilyen földek ugy emelkednének az árban, míot az oly leüt, melyen két, vagy három emeletes Iihz épül. — Mi Ösztönül szolgál arra, hogy földünk mélyébe, gyomrába minél mélyebben behatoljunk. Az u; vasút továbbá szorosabb és könnyebb összeköt tolás be hozná Veszprém,-, Z<la- és Sumogymegyék sajátszerű terményeit, gazdaságait az ország az"n részeivel, hol ilyenek nem léteznek, pedig sí ükeégel telnek ; megközelithetőbbó tenné, inkább megkedveltetné gyönyörű magyar tengerünket Budapesttel, ennek o-votaival, kői- és magán tisztviselőivel, tőkepénzeseivel, ss ország északi, déli és nyugati vidékeivel és arra ösztönözhetné esek lakosait, hogy ott nyaralókat épit lessenek éa a küllőid helyett itt keresse oek edző pihenést, szórakozást és biztos fölüdülést. Munkafáradt embsr, ha megpillantja a Balaton víztükrét, már éiet-k-d vet, uj életerőt érez ereiben csörge dezní A tenger, igaz nagyobbsaerü lát vány, de komolysága mi*tt aok tekintetben mögötte áll az ilyen kis ló kelteméinek, sőt ennek szelid, de kivált mivelt partja, nyári lakh-lyüt, m"g felül is múlja mindazt, mit a zordon tenger kőzel-letc ajánlhat. II De volna e mindabból haszna a részvényeseknek es az e tájon lakó birtokosoknak? Hogy a balaton partiak és a környékbeliek: általa igen sokat nyernének, az előttem kétségkívüli. Mert ezek nemcsak azon tiszta nyereségben, illetve osztalékban részesüluónck, melyet a gő zös a részvényeseknek k\'-r-s, hanem "zen fe\'ttl még azon roppant nagy haszonban is, mely a kozelt-kvő telkek, . ház k és földeknek előre kí sem számítható, a oo ban teljesen biztosnak moudható érték* emelkedésében mutatkozik, Elannyira, hopy s környékbeli lakosság ezen vasút kiépíléae által még akkor is s-íkat nyerne, ha részvénye mi sem gyümölcsözne, bői veszteséggel járna; — még akkor is eléggé kárpótolva lenne az előnyök által, melyek a B.latonvídék ételre ébresztése által előbb- utóbb, de elmaradhallaoul bekövetkeznének. Avagy foltéve, de meg ám engedve, hegy a részvény egyelőre semmit, vagy alig jnvcd-lmezne valamit: még az esetben is panaszkodhatnék-e veszteségről az, kinek at ingatlana például\'közelebb eső fekvésénél fogv* 1000, 5000 v-gy 10,000 foiinttal emelkedik becsértékb :n ; beszelhet-e kárról az,kinek a vidék e^yík részén gazdasági, ipar vagy kereskedelmi telepe van, maly folyton összeköttetésben áll "gy másik ha-nló teleppel, ugyanazon vidék másik részén, h >va különben vasút hiánytb-in csak nagy idő-, erő és pénzáldozattál juthatna el. A távolság megrövidítése, bármi módon történjék is az, néha egész tájéknak, fői g pedig az eleztgeielt váró sok és községeknek rögtön megkétszerezi, sőt még ennél it\'msgasssbbra em-Ü becsét. Ezt bizonyítja Ieg„lább a vasutak története és a tapasztalás. Mivel i-l::!: ezen vasúti vállalat léleeiíése eW> sorban a veszprém-zalai birtokosoknak áll különös érdekében, mert ők ki sem mondható előnyökben réazosiiloének általa, nekik kell az ügyeiére állani. Ha ók megmotdulnak, bizo nyosan n ;m fog késni, ott fog teremni a vállalkozó is, kí ámbár az érintett vidéken semmit sem birs tán nem ia magyar, kinek szive erősebben dobogna hazánk előmenetelén, de azért nyugodt lelkiismerettel és az anyagi haszon reményév 1 fogja kezébe vennie kivitalt. Mert a szakértők meggyőződése: hogy a balaton za lai ra^ut, mint vállalat ís, megteremné rögtön hasznos gyümölcsét. Ugy okoskodnak, hogy az a sok százezer mázsa gyarmatáru a tengerpartról, azután a — HirÜl vevém a nagy feladatol, mely kötelességeddé tétetett, a lejöltem segélyedre Z-us atyám országiból. Erdemed van rá, mert lelked erős és szived bátor, de nem érnéd czélodat ha uud | irányai nem tudod b hiányzik a fegyver melylyel Meduaát megöljed. Ások közül, melyre szükaéged van, hogy vállalatod aikereB Ügyen, én csak egygjel ajándékozlak meg, a mely a Gorgó dermesztő fagyos tekintete ellen nyújt védelmet. Elet éa halálban ba rá tekintesz, nem kerülheted el sorsodat. Őrizkedjél még akkor is reá pillantani ha megölöd, vagy már megölted. II i ébren vannak a Qor gók, a fejükön le.-ő kígyók sziszegése .által figyelmeztetve minden veszélyt elhárítanak magukról, igy tehát, csak is akkor közeled hetei feléjük,ha mély álomba merüllek s rá aem tekintve Medúzára, levágod fejé:. É*kogy ezt tehesd, vedd e lükről, tarsd arcza elé és szokd meg rémítő kifejezőiét, hogy a félelmet leküzd jed, emeld M egy elhatározó vágásrj. kardodat, mérd kí jól a caapáat, és vé gezd szerencsésen. Azután siess és menekülj, mert kiáltására talán testvérei felébrednek s üldözésedre induloak s ők halhatatlanok és a vénség nem bántja őket, igyekezzél elmenekülni. Az istennő eltűnt sz álom tarka k épéivel, s az éj sötétjével együtt. Perseus mély álomból ocsudo tfel a hajnal ragyogó fényében, a homályosan visszaemlékezvén az álomra, kétségekben hordozá körül tekintetét.mikor a mellette fekvő :ük űrre. estek pillantásai. — Tudom, látom— kiállá elragadtatva, — b"gy nem lesznek eredménytelenek kÜzdelm-ím. A jó Alhenct más isten is követni fogja még ajáudokaival. Sikerének biztos reményében kezdte meg rándo.-utja folytatáeát, s kettőzött - törekvéssel haladt sziklás béreseken, virágokkal behintett völgyeken mindig lankadatlanul továbo-tovább a nap le-nyugtáaak írányáb-in. Az este árnya isme\' fáradtan árié őt ós álomra dűlve egy ső, kószán, a különülő terméskövek ezen a vasúton ssállittatnának a duoántu\'i kerület megyéibe és varosaiba. É* ugy számilanak, hogy a balatonvidéki híres jó borok errefelé vennék ntjokat Horvát és Stájerországba, Várasd-, Marbnrg-, Petlau-, Lzibach-, Budapestre- éa tovább. Nem is említve azon sok utast, kik erre járnak és Balaton-Füreden már niogt is oly szép számmal megfordulnak évenkint és eltekintve azon élénkségtől éa uj, meg uj keresetforrásoktól, melyek löbb kevesebb idő leforgása után e vállalatból származnának es a melyek a legvérmesebb várakozást ís messze maguk mögött hagynák. A vasút, ha megvan, mindenütt es mindig megteremti raigának a kellő forgalmat, mórt a közlekedés\' könny Uvé s kellemessé teszt. Ez a forgalmú személyes áruszállításokban a Balaton-völgyben még most alig aejthetiMeg növekvő mérv-ben idéztetnék elő. Mert hiszen rg\\ ik nemzelgazdáuk szerülI csak a kő, fa, meg arab ül "gy helyütt; míg a lelkes és szabid ember, kivált ha könnyen lehe\'i azeié\', majd közelben, majd lávolbau, de mindig mozogvj, a csak ritkán nyugodva gyakorolja erejét. S azu\'án vájjon adhatna e kí bala-tonvölgyi bírtok\'\'s néhány száz forintot valami kellemesebb e és haaznosabbra, mínt épen ezen var-uli rész7ényekre? Bizony alig! A tihanyi, sági éa keszthelyi uradalmak éa ezekhez képest a többi földbirtokosok nem gyarap Kínának e már c-ak egy év. alatt is tórzaértékökbea sokkal többet, mint a mennyit tulajdonosaik részvényeikbe fektetnének. Erősen hiszem, hogy azon fekete színű jóslat éa keserű siránkozás daczára, melytől most oly erősen vieszhangzik a levegő: olyan meglep\' átalakuláson mennének át ezen uradalmak és fekvőaégek, mintha egy mosolygóbb és azelídcbb világrészbe lettek volna átvarázsolva. A szándékolt vasul kiépítésére, sze-renc-és talajviszonyainál fogva, mivel hegyi akadályok és magaslatokkal alig ke lene itt-ott megküzdeni, a már megtörtént kíszámi\'ás Bzerínt elegendő lenne méeltöldenkint 80,000 forint, bcl"értve a trsce irozást, kisajátitás\', a fel- ós alépítményeket, a h.dak és kid-bb csa tornák rendezését, pályafölszerelést, a mozdony és szálli Óazereket, rgyszdval a teljes fundus lDStructtiat. Arról ia van tudomásom, hogy a szükséges lökeösz-szegből 500,000 frtot részvények utján azonnal lehetne értékesíteni éa hogy a környékbeli községek, az egész voualon nagy készséggel járulnának hozzá, ugy a szekeres, mint a kézi ingyen-munkával, sőt kő- és murvateb-pnket is önként éa ingyen felajánljak. Fogjunk azért kezet Balaton- Veszprém- és ZvJamegyei birtokosok. Ne sajnáljuk azon néhány azaz lorintoi, a melyb" egy-egy részvény kerü\'. Hiszen ennél Füreden csak egy nyárí évad alatt is több pénzt költenek el igen sokan közülünk haBsonnélküli mulats(gokra. Csak egy kis önmegtagadás, csak egy kis sl dozat a hazafiság nevében és a vállalat sikerütni fog. Hatékonyan fog eouek elő- mozdításához járulni, erkölcsi támoga tásával, nemcsak Veszprém- éa Zalamegye közönsége, hanem a kormány is, mert ez ügy fejlődése és sikere országos érdek. Sokat mulsastotlunk ugyan már eddig ís a késedelemmel. De azért semmi sincs veszve még. Hazánk nagy prófé-tája Széchenyi monda: bogy a magyarnak az elmulasztottak helyrabozáaában rendkívüli, csaknem a csodával haláros testi és szellem! ereje van. Dr. HEKCZE01I MIHÁLY. kőlapon, mely álma közben azunb^n újra fényes látománya volt. Homloka felett fényes sisakkal, kezében araoy bottal, lábán arany sartik-k. 1, mely őt föld és teogeregen át mint gondolat, oly gyorsan vitte, szállt le hozzá Olympról a tűodöklfl alak; s igy beszélt Perseuahoz: — Ellenségeid ellen f-jglak fölfegyverezni, nevem llerraes, az istenek követe vagyok. E karddal, melyet neked nyújtok, egy csapással mindenkit megölsz, kire egyet sújtasz. Vedd, folytasd utadat és légy szerencsés. Sok nap fog még fölötted elbaiadni, mígczélodat eléred es ismét segélyedre jön valaki nagy munkád megkönnyítésére; de légy kítarló és erős legyen akaratodi — Tartessos földje messze-messze terül nyugaton, hol a nap Leszáll. Fehér ormos hegyeket fogszonnét tekinteteddel felfedezői, ott tartja Atlas az ég boltjait; átkalve a tenger háborgó hullámain, végre a Graiák földjére jutBZ el, kik rokonai a Gorgóknak; Helios fénye már ott elenyészik s helyette már csak gyönge fényt láthat a szem. Sötét barlangjaikban behúzódva élnek e szerencsétlenek, ha rájuk találsz, ru\'ságo-kon ne hagyjon el bátorságod. Hosszú szürke hajuk tekercsekbe hullanak le sovány csontos vállaikra, ránezos árosaikról a nyomor nevet ijesztő vonásokban, fogatlan szájukon át jöve a hang tompa, s ha barlangjukból kitekintenek, egymás kezébe adják használatra szemüket, m=rt csak egy közös szemük van. Csak ók mondbatj-ik meg, hogy utad sikerére még mire van szüséged, azért ne mu Uszd el őket felkeresni. A fu\'basedó hajnal ébredésre hívta Perseus!, ki maga mellett talál: a Hermes kardját. — Utamon Zeus kegyelme kisér, bármi legyen még utamra szükséges, ér sem est is megfogja adni. — Igy szólt Perseus és folytatta uiját a mely irányban a nap nyugovóra száll.,, Eljutva Tartessos vidékére, kietlen hullámokon kelt át s a távolban meg pillantotta Atlasnak fehér fejét, mely előtt elhaladva, sötét barlangnyiláa öltött szemébe, s észrevéve a aaük nyilásou belől fonyadt arezokra hullva a Graiák szürke fürtéit Leskelődve a sziklák hasadékainál, egyhangú lélekzetvétel hallatszék kí a barlangból a a három testvér mély álmát árulta el Perseus előtt. Nesztelen léptekkel lopózott a barlangba és a közös szemet mely a bárom alvó testvér előtt, a földön volt elhelyezve magához vette. Jé ideig várt Perseus, mig a nap néhány behatoló sugara felébresztés Gor-gókat, kik tapogatózva keresték a szemet. — Rég tudjuk, — szóla az egyik, — hogy ember jön közelünkbe és mig parancsának nem engedelmeskedünk, nem fogja közös szemünket viszsraadni. Ugy tudom itt van az ember, a már hatalmában van sremüak. — JÓI tudom, — monda most bátran PerseuB, — Logy ti Phorkus és Kéto leányai rokonai vagytok a Gorgó testvéreknek, s most kötelességtekké teszem megmondani, hogy mint juthatok el hozzájuk. Csellel nem fo.;lok rajtam kifogni, mert Hermes kardjt kezemben van éa kire es lesújt, az veszve van. Figyelmeztetlek tehát, hogy valót szóljatok. — Bárki légy — mondának a Graiák, — ne vedd el élotünket, nem óhajtjuk károdat a mindent megfogunk mondani, hogy eljuthass utad végczéljá-hoz Keresztül haladva e nagy síkságon, mely barlangunk előtt terül, hegyen, völ gyön, mező és erdőkőn át egyenes irányban, »i Okeános folyamsima hullámait fo god elérni; szólítsd elő a viz mélyén lakó Nymphákat, szavadra azok megfognak je-lunni és megismertetnek téged, azon titokkal a melyek tőlünk meg lettek tagadva. (Folyt, követkozik.) Jegyzőkönyv fulvé\'-ctett nagy-k*\'\'tzsai járás földadó szabályozási járási bizottság 1SS3. már —\' czius ü-én tartott \'tlésében, (Folytatás.) Tekintettel aziránt, miként a kérdéses jtgyzököoyvi megállapodás szerint a lituta jövedelmi fokozatok felállítása nát a járási bizol\'ság által S82. novemb. 20 és folytatva tartott ülénben felve\'.t jegyzóköuyv, mely hű tükrét adta u ka-nízaui földadó kataszteri járás tiszta jöva á -lm: fokozatának, mely a létező jövedelem arányát élethűen tünteti elő, ez ügye-l->mbe l.cm vétetett, holott már maga a 875, éví VIII. törvény világosaau éa határozottan rendeli, hogy a becalók álul beterjesztett tiszta jövedelmi fokozata jürási bizottságok mf*gállapitáaáv*l eaz-közölhető, azon jegyzőkönyvet a királyi bec*lőbiz\'oa, ki a liazta jövedelmi fokozat megállapításához szükséges adatokat hivatásszerű kötelezettségénél fogva elő is terjesztette, aláirta ezzel azok kifejtett alapelvek és számtani kitételek általa is elismertettek, mindezt a kerületi kt\'.aBZ-teii bizottságnak ignorálni anoyivat inkább említői nélkül hogyni szabad nem lett volna, nem pedig azért, mert még egyfelől azon jcgyzőköoyvb ;n lerakott elvek a tisztaígazaágraállapitvák ugyan, akkor azok a szomezédcs Somogy vár-, megye( Csurgó és Marczali járáaában felállított tiszta jövedelmi kulcshoz legközelebbi* arányban állanak. Dd tekintettel az iránt ia, mikép s kanizsai becslő-járást, mint egyetlen sorozó j irást csakis azon őszinte meggyőződésből jelelte ki a bizottság egyetlen sorozó járássá, hogy alkalom nynjtassék az adónak igazságos alaponi kirovására éa íme mi történi a sxombathelyi járásban, mi.it a kerület székhelyén a tiszta jóved. átlüga 5 frt 29 kr a azáutóíóldekre, — ugyunakkor azoknak az összes adóalapot képvlsilŐ birtoktól 5 frt S1,;, kr, mig ka nizsai tartozó járásnak szántóföldeknél 7 frt 1 tí kr ugyanannak az összes rendelet alatt álló bírt állományától G frt IS kr tiszta jövedelme vau kitüntetve. Nem osztja tehát a b\'.cottság a kerületi bizottságnak azon megállapodását, hogy eszközlött jegyzőkönyvi m"gállapo-dás roe gáti hasson, mert a törvény vilá gossan éa határozottan rendeli, hogy a líszta jövedelem kiszámításánál minden \'éoyt-ző igénybe vé\'essék, lehet-e világo-aabbau kimutatni az aránytalanságot, mint akkor, ba a vasúti szállítást hozzuk párhuzamban most mig Szombathelyről Bécsig szállítandó termény irt fizettetik 45 kr, ugyanakkor Kanizsáról ugyanazon minőségű terményért fizettetik 72 kr, ba tehát vesszük, hogy -1 kat. hold terem G métermázsa búzát, mig Szombathely fizet 2 frt 70 kr szállítási dijat, ugyanakkor Kanizsa 4 frt 32 krt fizet, tehát Kanizsa Szombathely felett 1 frt 62 kr hátrányban van holdankint, mig a tiszta jövő de\'mi fokozat megállapításánál 1 frt, 10 kr együtt 2 frt 72 kr hátrányban van. De ha vesszük, mikép Kanizsán és vidékén a kibérelt nagyobb uradalmak bérösszege 5 frttél 7 frtig váltakozik, a birtoknak ára a legjobb minőségű birtokot tekintve, 150 — 250 frtig váltakozik, az it csak Kanizsán, még ellenben a hozzá beosztott községekbe50 frtói 100 frtig minden körülmények között a birtok sapható, holott biztos tudomásunk szerint Szombathely és vidékének bér-forgalma 8 frttél 12 frtig, birtok érték-forgalma pedig 350 frt felépül váltakozik, igy lehetetlen el nem szomorodni a felett, miként a kanizsai járás, mint mostoha gyerek tekinletvér, mint ilyen a legnagyobb igazságtalanságok kifolyásának vette\'etl prédául. Ezt igazolja azon körülmény ia, mert mig a törvény világossan és határozottan rendeli, mikép az osztályba sorozás a járási hecslők hozzájárulásával eszközöltessék, ugyanakkor kanizsai járás-«al történt az, mikép Nagy-Kt-nízsán és Palinnál az I* osztályba áthelyezés ezen törvényes tényező hozzájárulása nélkül foganatosíttató It, történt pedig akkor, midőn már a nehezményezett területek az együtes működéssel a II. osztályba sorozottak voltak. Mi ugy tudjuk, hogy erre ss igazgatóságunk, valamint az általa meg bizo it és utasított kír. beoslŐuek joga nincs, mi ugy tudjuk, hogy az ily eljárást törvényes!, eui nem ía lehet, de nem ia szabad mert ha a járási bizottság kötelezett a törvényt megtartani, mert meg ia tartja, midőn már Palin község felszólamlásánál kellően indokolva, exon törvényes jogainak kifejezést is adott. Igy ezeknél fogva rtgaszkodva a 8&2-ík nov. 20 és folytatva tartolt Ülésé, oen felvett jegyzőkönyvi megállapodása hoz, mig kijeleo\'i, hogy a kerületi bízott-s*g álul megállapított tulmagaa jöve-beírni fok zatokatol nem fogadja, ragaszkodva saját jegyzőkönyvi megállapodi *ához,az! érvényben fen\'arlja. (Fo\'ytatáaa következik.) Hírek. — Boldog üiineph\'-st kivannak t. nlvaaúkörőnségtin ;oek és kedves mm. katársainkiiak a b-:köazöntútt huavetra. — A bukovinai magyarok haza-telepítése költségeinek fedezésére folyó 1883 ik évi márczius 17-én megtartott hangverseny és tánczkoszoru slkalmával feiülüzettek: Hirschler testvérek Alsó-Domhoruról 15 frt, GyŐi ffy Jánoa ügt. véd 2 frt, Piáger Béta <;ye«yaz«resz 1 ht, Weiaer József 3 frt, Fischer Ödön 40 kr Wagner Károly 40 kr. TrippimmerGyö|,\' 40 kr. Gutmann V.lmoa 20 frt, Bíau La-jos 40 kr. Daráza Zsigmond 2 frt, La bóchay György 1 frt, Godina Ltjoa 41) kr. N. N. 40 kr. Rácz Kálmán 40 kr Névtelen 2 fri 40 kr., Goldstein t-zvérek 4 frt 40 kr„ Mészáros Antal tiaztartó (Kis-Komáromból) 4 frt, Összessé 57 frt G0 kr. — Őrömmel jelezhetjük, misie-rínt műértő szí házi közönségünk nem zokára kiváló élvezetes es éket fog Thalia csarnok^b-tn tölihetni. U. i Arady Gerő, ki 8 év éta müköd.k Scegedeo, kitűnően szervezett, dráma víg operetté éa népszínmű társulatával, már jövő hóban városunkba érkezik, hogy rövid tartózkodása alatt a budapesti nemzeti ás népszínház újdonságait fényes kiállításban itt bemu<asss. Értesülésünk szerint, csak örvendhetünk, hogy v^gre oly társulat látogatja meg városunkat, mely anyagilag szellemJeg a vidék egyik legelsője, a biszszűk is, hogy közönségünk ez alkalommal is kimutatandja, bogy a valódi műéivel nyílj\'ó színészetet érdemileg \'udja pártolni. (-~ó.) — A bukovinai testvérek sokkal tömegesebben óhajtanak haza jőní, mint .mték. Majdnem mindnyájan eladták földjeiket éa minden jószágukat. Danán, bogy már 35,000 fonót áll a hazatelepítő bizottságnak reudelkesésére, nagy nehéz-seggekkel állanak szemben. Mennyire megkönnyitte\'iiék a hazatelepít és, ha csak mindeo nevezetesebb város adna is iiéhÁ!¦¦_•- ciánéi családnak valami városi szolgálatba vétel U\'.ján kenyérkeresetet. Vajha e tekintetben városunk tenné meg a pé\'dás lépést \\ Bizonyosan lennének kővetői. — Emberölési 4s öngyilkosság. Csanádi János velegi erdész — mint S.é kotfehérvárcól írjak — engedélyt ado\'t Bárdon János csernyeí lakosnak, hogy a csernyéi erdőréazen rőzsét azedheasea s ezért köteles volt az erdésznek bizonyos mennyiségű teprőt-kötni< Folyó bó 2i-én a korcsmában találkpstak, hal, heveseo összeszóLl kosták. Bárdon nem hitt-, hogy a .szól váltásnak komoly következménye lesz, másnap iámét kiment as> erdőre fát szedni. HaíameOlében találkozott Csanádi János erdészazel, kí másodmagával volta fölszólította Bardont, hogy tegye le az Összeszedett fát s a kötelet, " rel az át volt kötve, adja neki. Bárdon a fát le is tette, a kőtelet azonban vonakodott átadni az erdéssnek s tova indult. Midőn mintegy 20 lépésre volt Bárdon, Csanádi utána lőtt. Bárdon a lövésre összerogyott a az erdész neseíve monda társának, hogy monjen, nézze meg, váljon hol kaphatott aebet Es elmeot s aggódra monda, hogy Batdoa- aligha agyon nincs lőve. Erre Csanádi is megszemlélte s konstatálták, bogy csakugyan halálos sebet kapott. Csanádi ezután bement a faluba, elbeszélte az .se et a plébánosnsk s jegyzőnek kijelentvén egyúttal, hogy agyon fogja magát lőni. Délután magához ve\'.ti lőfegyverét b as erdő felé ment. a községi biró a az erdész kétségbeesett neje nyomon követték a az rencsélleot. Ez midŐa észrevette, bogy lépteit követik, visiz* fordult, felbnzta a ravaszt s kijelentette, hogy a kí még egy lépést tesz előre, azt nyomban lelövi. A kísérők megálltak a fenyegetésre, Csanádi egy közeli árokba húzódott s neje és a községi biró szeme l ttára szíven lőtte magát Azonnal meghall. — Nagybecsű oklevélgyűjtemény. A n&mzeií múzeum kézirattára ujabban egy rendkívül érdekes és nagybecsű ok-levélgyűj:«mónyt vásárolt. A gyűjtemény mintegy 300, nagyobbára eddig Uljesen ismeretlen és kiadatlan oklevelet tartalmaz, melyek közül 100 a mohácsi véss előtti korból való s a legrégibb 1261 bői ered. Az okleve\'ek legnsgyobb részt Nógrád, Hont és a szomszédos megyékre vonatkoznak. — Jelenet a törvényszék termében. Érzékeny jelenet folyt le e hó 19-éu a veszprémi kir. törvényszék tárgyalási termében. — A moadott napon került tárgyalás alá Engel György on-dódi lakos bűnügye, ki őss atyját kegyetlenül megverte. A törvényszék « miatt felme::ő ágbeli rokonon elkövetett súlyos les i sénós büntette miatt vád alá HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY HAJICZIUS 25 6a helyezte. A. roaz fia belátta, hogy mij nagy bünt követeit cl, raidflu kezét emelte űaz apjára, — i a végtárgyalás alkalmával térdre borult apja előtt; csókokkal halmozta el kezei: a konya szemekkel eadett bocsánatáért. A jó Öreg, látva fia igaz blinbáuatát, keblére Ölette, megbocsátott neki s panaszát visszavont*. A kir. ügyész az iigy beszüntetését indítván; ózta. — Megdöbbentő azerenr-séllen- Ht\'g történt e bő 20-án délután a sz-gedi államvasút indóházánál. A .Szegedi K«pló" írj*: Az épület kij-tvitá.s4n napok ó a folynak itl & munkalatok. Az ácsmunka az emeleti kis folyosó padolatának átalakításán javabau h&Ud\', mídőa d. u. 2 és 3 óra között Waldner Gottírid málha foladásí pinfárnok megjitietr s a javítás a-alt levő folj oson át a pályaudvarba akart menői A nmokáBok fi^yelm-.stet tok a pénztárnokot, hogy veszélylyel jár hat a gyöngye stukatórd.-ezkákon való áthaladás, a szerencsétlen ember azonban nem haUga\'ntt a figyeimeztetéare. Az egy méter teríroéjü" ürt át akarta ugrani s a mint ugrott, a stukatór deszaák re-cs-fTve törtek ketté alatta s a következő pilUiiatnan a pénztárnok másod magával fölurlóztalhatianul zuhant le a földszinti folyosó kö< ezo\'.ér*. Wadntr pénitárnok összetört, Csiszár János ácsoapszámos komoly sértiléit Dcra areuvedelt. — Ö ii g y i 1 k o 9 sági kísérlet a bíró elolt. — Jqsalnius jelenet folyt le Budapest <4? a IV—X. kerületi járáab:róságoál — Hint poroszos egy ! postatiszt szerepűit. Min\' vádlo\'t K. Irma i varrónő, a ki panaszost avval fenyegotta, hogy vitriollat leönti. Panaszos előadás-után vádlottDÓ hallgattatott ki Ez oly iigatottan beszéli, hogy a tárgyaló bíró dr. Gajságó Manó, szavait alig ér hette. Egyszerre lerántja knetyüj\', a tárgyaló szoba egyik sarkába rohan. Gajzágó Manó rosszat sejtve, hirtelen szolgáért csenget, i\\\'v pillanat »la\'.t ott termelt a loánynál. kínek kezéből kicsavart — egy élt-s kést, melylyel épen mellébe akart szúrni. G>j zágó >knó a a Cl\'- szigorúan megfenyítette öngyilkossági szándékáért, melynek a járás bírósági épületben csakhamar híre t-rj-dvén. a többi bírónál a tárgyalásokat megakasztotta, azután vádló unó lelkére beszélt, ugy hogy a panaszos postatisztnek békekezet nyújtva, ünnepélye sen megígérte hogy volt kt-dvt-eét soha bántani nem fogja. Irodalom. (E rorat alatt megemlített nnnkak Nagy-Kanizsán Wajdira j.\'.-ief ksnyrkoretcked-ében kaphatók vagy állata ?icgri\'udeihatök. Vidéki megrendelések posta fordultival pontosan eszközöltetnek.) - Cj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapes\'en, ujhbban megjelentek: A Közhasznú Családi Könyv I r 24., 25 fütele. Ára füzetenként 40 kr. 24 füzet. A rnü-éaz«t a házban. Falke munkája után irta K. Bcniczky Irma. 25 fÜiüt. A ieány érzeletnviliga. Irta K. Beniczky Irma. 0!caó Könyvtár 147-155. füzete. 147. füze!. Gozlan Leo. Hár^m arra egy koronára. Beszély Fr»ncz;ábél fordította Sz. E A* a 20 kr j 148 füze\'. Suomo. A hold rtgéi. Finnből fordította Vikar Bála. A\'* 20 kr. 149. füzei. Otojz heszélyek. írták Puskin S., Gogoly Miklós, Krylov L, Uoaztojevazky T. és Turgenyev. Oroszból fordította Csopay László Ara 80 kr. 150. füzet Fáy András. Érzelgé* és világ folyása. Besrély levelekben. Harmadik kiadás. Ara 30 kr. 151. füzet.Lever Károly. Viharban. Ke-gény. Aogolból fordította György Aladár. Ara C0 kr. 152- füzet. Leogouvé Kmö Beatrix vagy a színművészet istennője. Színmű öt felvonásban. Ara 40 kr. 153. füznt. Ciiky Gergely. Az elBÓ éa a máao-dik. Elbeszélés. Ára 30 kr. 154. füze . Malot Hec or. Pompon. Regény. FranezU-ból fordított* Sz. E- Ára 80 kr. 155. fü zet. Bérezik Árpid. A~ igmándi kispap. Népezinmü három feIvonánb.n. Ara 30 kr. Sxíonyei József Dr, A magyar nyelv rokonai. A aagy közöneég számára. Ára 30 kr. — Az „Orsrag Világ™ márcziaa 17 ik száma is előttünk fekszik. E tartalma*, becses dolgozatokkal telt azámban ifj. Ábrányi Kornél folytatja írói és művészi jellemrajz czíkluaát, ezúttal Paulai Edét, a jeles dráma\'urgo* és ki\'.ünó színházigazgatót választá jellemzése tirgyáa", s a jelet férfiút a ki a nemzeti szinház drámai ensamblejátoly magna szmvoialra emelto, melyen Európában a .Tbeatn* Franczaís\'-en éa a bécsi Burgszínházon kívül egy színház sem alt, jellemző sorokban mutatja be, midőn egyszersmind egy egész kor lörlénetcre is világot ve\'. U\'ána Mészáros Istvánnak egy rendkívül sikerült kői töménye a a Vegyenek szentelt barkát" czimü megható, gyo nyörü vers k&ve\'ketík. meiy egy kis leány történetét, kinek anyja meghalt, atyja pedi-í a kórházban fekszik, remek sorokban festi le. Azt his>xtik a hangn-lalteljes, szop költemény egy olvadóra nézve sem tércEztí el hatását. — Van még egy vers i; ez a Lincz Viktor hu moros, Jóízű balladáin ,Göndör Andris uram." — Erdélyi Gyula »Nóc bárkája* czimü elbeszélése véeet ér e számban, mig Sienkitwícz „A ialu jegyzője" be-széí)óoi:k folytatását olratsuk Van egy csinos rörid rajz: _A szalonka-vadász" Tölgyessy Mihály tói. — Szokrényeesy Kálmán a töla mege?okott alapoi-aággal íz Zichy Mihály featményeíról, melyek a képzőművészek csarnokábin kiállítvik. — Az aktuális események is hü tolmá csolóra találnak, az „Ország Vüág\' hasábjain. A világhírű tudós, Brehm fölol vasasait küünúen Öa^zevonva hozza, egy-ultal a hirea férfiú arczképét, az elhunyt Girceakov- életrajzát, s maí számtalan kisebb nagyobb fontosságú esttel. Képei művészi kivitelűek. Paulai, Z:cby és Mi-a Mary arcaképei t láló hüségüek. Gyönyörű képek a .Tavasz virágai" .Bfjjri ájtatosság" és ,Vegyunek szenteli b.rkát". E derék és első kép»s lap eló-fiíetési ára egész ó\'.-re 10 frt, félévre frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wiickena éa Waidl kiadóhivatalában koronaherozeg-ücM 3. szám. \\m is:. A szálló vendégek névsora. M*r :i-étdl-2I-éic -Arasy-Sz: \'.a\' siailg. KrŰií\'.ieb Antal, Béc. m d.L-r J, ÜjSr. Hccht J. fzl-CgyelS, BÚaápést S:or Ká\'OlJi Bies. Varga Jdts«f, Kit-lt«lá«s. NS-iler JkoreakedS, Buds-pezt. L#inigcr .\'i. :¦.<-{. Réei. RothoüTÍ I>-»ji«, gazda, lladapest. Katz t\\<icnc«, kereked.",, Bécs. Lachenbachor N. Béét. !íi lartó János, vendíglCi, JttdMbats;. Köriig Hermann, K.iris-liad. Angi-l Far<tiuánd, Bécs. Ui r-iatsi-k Frl-gyoa, Bécs. Schiler Jízief, Manb-ím. Sch;-roky Jizi-f, Belorár Bpsteid Ká-o\'y. k-re-kedő, Barca. <> •< •. Ignácz Bícs. St ¦in- baeh J. Bees. Kett^ ár fí. Uícs, Btttex N C»íktornya. Mayer Ferdinánd, keresk. Szombathely ÍI :r-:¦.::!: Samu, ; : : \'.< - ¦¦ y - Hop-rika JÓZfef, f*l \'gvclő — Steincr J. \'ékereí-keáŐ, Ü-Kgersseg Wíisz Jakab kereíkedő Visvár. iüan J k-res\'t Szí»zek. Keparití J. kertsk. Újvidék Zw-ttel J. igazgató, Kostrci-nitz C;.. \':. : . Ijtiáct. borkcrts\'í. 1\'uUinyditi. f .Ariay-Korona- szálló. Fegel Ignícz, ügynök, tí. pr.in. Frankéi ü. né n. DÓpéaekei Béét. JarísoVttZ Antal, (jrácx. .Sma;bercer 1^-nácz Bé\'-i Közlik János, tlg; iéd, Usáktorny?. líBkm Frigyei. CiSrgiS. Zoltír íinido. földbirtokos, Sz\'.-GyCrgyvár. Tájer Géza, tirod. i-páu, Csorgó, üótdtebe Lajeja, Zmim Oempcrie Káro!y, Uc.-s. Krosay Ki.oly, Budi] est.. Kra-lupper Antii, Uécs. Lb^UV Károly, ügyvéd, Csiktornra Roigonyi Sindor, Boda»>t Sz,-V. Józ^rf, fdiab z :E>mé>. Boda l.tjos, p-- zsony. BonkS GjSrgv, kerek Vinkofcxa, Dess\'erTy Béla, föUb.\'Víss. tii-Ius ig Onidó-Boci. Bassxnyi Józi-f, g:*-daliszt,Z -ígérsz ir-Werbcr M r." kprcsk. K-Alád Kpstein Lifoi kertk Ke»zth ly Pn a József, Béo. Sv-bljain-ger Laioo. B^cs S\'üIí! József, f "nzlámok ( Kaposvár. L\'ng-ír Mór. kore>k. (iyékénye». Ru:ka L*ji«1 foldb. Sté si-Szigct. Felelós azerkeaztö : BAB0SS LÍSZL0. Árverési hirdetmény. Ahilirtkíküldött végrehaj\'óaz*l88l. évi LX. t. cz. J02. § * értelmében éten* nel közhírré toszi, hogy a n^gy-kauizsai kir. járásbíróság 7211 azámu végzése által Fürst Lajos nagy-kanizsai lakos végrehajtató javára Brück Ferenci nagykanizsai lakos ellen 100 frt tőke s jiru-lékxí erejéig elrendelt hiztoaitáai végro-hajtás alkalmával V-irf\'ílag f-iü foglal: és 77b trt 20 krra becsült különféle azoba-butorok, boltiszerek ós egyebekből álló in-íóiágok nyilvános árverés utján el adatnak, M-ty árvi-résaek a helyszínén, vagyis N"gy-Kanizsán alperes lakásán leendő eszközlésére 1883 tk óv spril hó 2-ík napjának dél-lőtt 9 ór^ja határitl*ül kitUzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivntnak meg. hogy at érintett ingóságok ezen árveré-s*!n,*az 1881. évi LX. t..cz. 107. § * értelmében, a legtöbbet ígérőnek bec<áron alul id eUd^tn: fognak. Az elárverezendő ingóságok vétel áraazlSSl évi LX. t. cz. 108, §-ában mcgálUpitotV feltételek szerint lesz ki-fisetendfii I Kelt Nagy Kanizsán 1883. évi már- I cziua hó 20 napján. FÁBIÁN !867 1—I. kir. bir. végrehajtó. 214 tk. L88. Arv. hirdetni, kivonat. Az alsó lendvat kir. járásbíróság, mint \'elekkOoyví hatóság közhírré teszi, hogy Tkálecz Iván végr.-hajtatónak, Horváth István s társai, mint öreg Horváth János örökösei végrr-hi\'jiftsl szenvedő elleni 14 frt 50 kr tőke követelés éa jár. iránti végrehaj ási ügyében az alsó Jcnd-vai kir. jbirósag területén levő Tnrnischa községben fekvö, a turnischaí 12G. ez ! telekjegyzóköay i ben A f 1—8 eoraz-lm ; nlatl fog\'alt és \'/a részben Horváth János , nevén álló éa az udó nlapj»n 336 írtra ¦ becsfiit ingatlan részre ax árverést 33(í I frtban ezennel megállapított kíkíáMáeí j árban elrendelte éa hogy a íenn"bb megjelölt ingatlan az 1883. évi ápríl hó II. napján déle\'ötti 10 órakor Tarnischa I községbea a közEÓg háráuál megtartandó nyilvános árv<réscn a megAllap tolt kikiáltási áron alal is oladwtni fog. Árverezni Bzácdékozók tartoznak a.í ingatlan becaárának 10%-át vagy is 33 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42 g-ábsn jelzett árfo-lyatnmal számított és az 1881. évi november 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügy-minisztert rendelet 8. §-ában kíjrlölt óvadókképes értékpapírban a kiküdött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságRiU előleges i-lh-\'lyezéiéról kiállított szkbályEzeiü elismervényt átszoi-gáltat oi. Keit Alsó Lendván 1SS3. évi jan. hő l9-ik napján. Az alsó-lendvai kír járáabiróeág, : mínt telekkönyvi hatóság. 872.1-1. Arv. hirdetni, kivonat. Az alsó-len Ivai kir. jbinÍB^g. min\' telekkönyvi hatóság körhiné teszi, hogy KeserÜ Ferenci végreháj taténak, .\'i-^nkG György által képviselt kiskorú Molnár! Pál, Gábor, János Djbri lakos végrehaj 1 tást bzcnvfdók elleni 300 frt tőkeköve-teles és jAr, iránti végrehajtási flgyébín : az alsó-íeudvni kír. járásbíróság terüle- i téu levő Dobri községben fekvő, a D"bri \' 276. bz. leiekjegyzőkönyvben A y L—25 sorszám alatt foglalt ea kÍBkoru Molnár I\'-ii, Gábor és János nevén álló éa az adó alapján a tartozékokkal együttesen 572 fnra hecsfilt ingatlanok ; továbbá a Dobri 277. sz. tclejcjegyiőkönyvbcn Af I sorszám alatt felvált éa \'/3 részben szintén fentebb nevezett kiskorúak nevén álló és az adó alapján a tartozékokkal együtt 141 írtra becsült ingatlan részekre az árverés: 572 frt 141 írtban czenn 1 ruug áUapitolt kíkiáitáni árban elrend-lte c:-hogy a fennebb megjelölt inga\'Janok «z 1883. évi april hó 12. nspjás delelőt i 10 órakor D.bri községóbeu akÖreégbíró házánál megtarthndó nyilvános arv-réaeu a megáÜapitoti kikiáitáoi flron alal i» eladatni fog. Árverezni siándéko^ók tartóznak az ingatlanok becaárának l0*/o-át ké-< pónzben. vrgy az 18S1. LX. t. cz. 42. &-áb«n jolzeit árfolyammal pzámi\'ott es az 1881. t-vi november hó 1-én 3333. ar. aialt "ítélt igazság ügy miniszteri rendelőt 8. § áfaan kijelölt ővadékképea óitékpa-pírban a kiküldött kezéhez letenni, nv-fy az 1881. LX t. cz. 170. § a érelmében a bána pénznek a b\'róságual előleges elhelyezéséről kiállított xzabályszerü elismervényt átszolgáitatni. Kell Aia,;-L oldván 1883. évi ja*, hó 19-ik nxpján. az alsó lendvai kír. ibirófig. nainlökkVi hatóság. ,T 873 1—1. TégUitjyáv-tiilujdOiioxoknuk ajánlom saját gyártmánya gAp*eime"t. g"z-16- vagy kézi h.ijUa\'A, tégla, zsladsly é cíö vek legolcsóbb clóaüitá\'ára, deÜtUSnos-s íjiuluHl szakadatlanul nj(t\\SdS " „-..í kízi téglagópeiniet, Jmm - - minden misn^mtl késziiésiel ssem- l.en m:;i\'.. ... ...» si: a r.;-ii.Bk legtöbbvn ati-gmeloPh; Rtmi" rél,ek "hantnál ta enakis két onibiri iféini-l, akik í. orsók * logravidobb at.iti4000 d bkitÜn* mirtöaBgü téglát el\'iátlitani, lovnUbá ezen" pépelí in xnáitiat^k janta é« toraár-k.ivze: tek, tüimentes téglák, nesz é, czemenlbo-, mokV5vek keszltéííi.-, továbbá felszáradt éí1\' felt rmált téglák asjtoIáAára 87u l-Arjegyxákek ingyen. Jüger Lonls grpgyáros Ehrenfeld Köln " " ^ ad 3861 Zalavármegye alispánjtitól. ^ Hirdetmény. | A Zalamcfryébon rencUzeresitelt 11 közigazgatási gyakornoki állomás bo- |fr loltesere vonatkozólag a folyó ovi múrcziua 13-án 38(51. szám alatt kibocsátott g pályázati hirdetmény kiegtíszitéaéül megj"gyeztetik, hogy az cinlitelt gyakornoki L állomásokkal 300 frt e\'vi rendes fizetés e\'s 00 frt lakpénz összesen 3t>0 frt illet-meny van összekötve. Zala-Egerszegen, 1883. évi márcziua h<5 21-én. Svastits Benő, s. k. 8GG l-l alispán. II Ö M E II - B A D (a steíeri Mi.) A fürdőidény megynyitása f. é. május I ón. A déii vaspályán (a gyorsvonattal Bécstől 8 és fél, Trieszttől Ű óra,) ig..n erős akrathoterek 30 — 31u-ig uapookínt 20,000 hect mennyis-íg, különös haUssal k&szvény, ctúu, gvöugeség. női betegségek, havi tiaztuláaok, megvén hurut, csont éa izb»;teg\'é^ekn\';lt slb. Nagy viztar, u._ külön márvány- és kádfürdők, kényelmes lakásjk a 1-glatogatottahb havasi tartomány, bosszú árnyékdus séiaterek. ujoaan épült magas ivó-vízfurrás vezeték. — Fúrdöorvoa : Dr. Mayi\'bofer H., müorvoa Bécsből. (Lakása ápri! hó végéig B ics, I. Krugerstrasee ÍZ.) Kimerítő előiratok. arj\'-gví.éknk ingyen éa bérenuntve küldetnek a furtlüIgazgatóság által Böraerbad, AI.-ó Stei«r. 871 1—3. idegs.zeovedéa, Bzélhadés, sgvé^nüit txsudok rögzÖU •g.iuB kiállított aj Kos-eladás Méltóságos ifj. Gróf Zichy n Udön ur zákányi uradalmához tartozó surdi pepineria törzsnyájából 48 darab két T és három éves tenyész kos kerül eladásra. Megtekinthetők Surdon. Vasúti állomás Zákány és Nagy-Kanizsa. Pataky Sándor, nrod. ispán. Utónnyomat nem fizettetik. ¦¦1111111111181111» fOCXXXX " ; <I ti\' > mlil. XXXXX g Á HOFF JANOu-félB lÉlHutoMé Q s az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom s vérszegénység meggyógyítása, Valódi, hamisítatlan állapotban idegerős\'tő Ql a vérbaj »k és a Icnoványosodisnát orrosilag rendeltetik * maláta.enokolá<lú, kiváltképnn * sápkor és vém serény sédnél. A lrKftuomabb maláta csokoládé erődítésre olőnyös. 20 év a\'att 58 kitanteté*ben ré«eiilvp császárok, királyok éi fej.-dolmek által Kéizitre H o f f János c^ásx. kir isdv, szállitő nr, a maláta-kúizitmények feltaáíája és kászitójc ¦:. .: csokoládé gyárában. 821 12-17. Köszönőlevél Budapestről Tekintett\'* ar! Tény, hogy 5 évvel ezelőtt mczbatOttem majramst oly any-nyíra. hogy nem csak orvosok, bancm mindazok, kik csak egyszer láttak, életemhez ismmi reményt sem kfitOtték. kénytelen vo.Utn a Sxcpss^éget, zord éghajlati mi: U azonnal elhagyni ás az enyhébb éghajlattal Liiró litidapestre átkSltöini. Már akkor íj, minthogy más sz rek nem hasxnáltik, ra ne.\'.éköt kerestem a ma\'áu-kivonat-késxitn.ényékben és rövid idS múlva kounybbalé.t éreztem. AxéU a készítményeket rendisen bassná\'.oin éi allapoom annyira javalt, hogy reményem van 0 bajból kigyógyulni. — A midöo el nem mulaszthatom cz Alkalommal a maláta-késziunéi<yoket a kCzOnségnek ajánlani, kdteiczro érzem magamat nraiájodnak kSiSÖnet\'jmet njilvánitani í—. maradok kiváló tisztelettől Budapest, 1882. márczios 82. Wosllfcl Ferenc Z Főraktár: Nagy-Kanizsán: Fesselhofcr Jézsef, Strom és Klein; Zala-lvgerszogen: Hnbh-sky Adolf,; Sopron: Müllcr P. ; Eeszlh oly: WUmch Forencz; Kaposvár: Laip^zig Antal; Kalocsa: Oehr K. Lip.t; Warasd: Kusy, TTocbsinger gydsTZzerézz; Zágráb: Knis^r és : Szom. bathoiy: Kelemon J. V ; Körmend: Sonnenvend gyógyszerész: P6cz: Spítxer Sándor -, K ren z : F: Bosnyák é-fia; Ifnrzszombat: C^ellner V. gyz. Hotf Jáaos-féie maláUkuonat ogéizi.égi »0r. ooeoooooooooooooooooooqg Kávé árleszállítás!! "1«S 8 Harliag- Ludvig & Co, Szétküld csak szilárd ós finom árukat Itomi iBSKállitolt árat illett bérmentve, utánvéténél, 853 1-5. úgymint: kilo Sanfos erőteljes..... „ Mocca afrikai...... „ Cuba, brillant...... „ Portorico, jeles..... „ Ceylon, Plautation . . . , Golű Menadó, hochedel M< cca, arab frt 3.— n 3.60 li 4.50 n 4.80 „ 5.— 5.40 6.— oooooooooooooaoooQöooooo HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN Y MÁROZIUS 25-én 1863. HIRDETÉSEK. Pályázat mérnöki állomásra. Fótnéltoságo berezeg EiterbAxj Miklós nrjavai zargL>ttdo«k-sága r\'-í.. rd -;. ,:.y, .roptl ¦¦¦ ét Cio- li cti ZaUmegyében fekvE nrad.alir.ak ttemöki sUomisa betSltisfM píljixat njítutik. Kern illotnátsal itMZckűiUt -.k lOOD r»rin( évi ÍI*«*»\'í lakáj AliA-LendTán j hivatalos járatikban fS frt ospidij a vaspálya í» egyéb fi varok Kr.aliály.ze: 0 f«l-*t*m;taa*>al éa két éri szolgála! irtehtt\'l ¦ZAMÍUndói gén r .,".....:.. a megállapított nyugd JrfindsZf r i . A pálrit\'-lim m-gkívint minöiité«; bizcnyitvanynkkal tanú itOU mvgMrla elmllfti (t (JakolLttl »r.akkép. rltségen kirul: magyar Állampolgárság; fedrifief Ion élrt^lűzmcnjek ; a magyar fe> nnmfit nyelvekbe:), kuloiioim n staub antSké-letei jirtauác A folyamodások e ezrm alttt.Az Esterházy liercegí zir-nondnokság küzponü igazgatófiginsk KiamArtotiban" folyó ifi május hó 15-ig küldendők be A kinevezstt li*Iyjt I. iri július hó I-jé; Usz kr.te\'es elfoglalni. Ö-33 1—2. 18:3. íri márczins Ií-cii Az Esterházy berezegi zargouilnok.ság. (ftlnnyom t nem dijaatatík.] Haszonbérlet. 8G8 1—1 200 vagy fiOO holdnyi birtok, lakás L¦< gazdaMgi épll-lf rkkel pgyim egy azaüd é» vagyonos bérié álral attaaaJ s p«4ig javé isikor hisz ebé-be venni ktrestellk Ajánlatok a bírtok n*ey«ígA í-aiárm-e-jefv«ísé»^l nomkOISn\' on a birtoknak kírfllmauy«>*Ja-irisival N. V 2018 Segj alatt a Nassenstein és Vogler urak hirdetési i. odajiba Budar estre intéz nd.,k. BÁIST L. 12-s z e r Mariahilf-str. 116. Szarvasnövénv - ezukorkák és szarvasnovény-szorp tfglist!t»tií»al<b srfr a k\'diügéi, Mmk és rrHIfáiá" ellen. Kgy csőmé 10 kr. A szítrp Mi kr ?1 l írtjával [Próbstlvegek íO kiírt] Valódian c-gvedül HAI8T L. aBSzonynál. GYÁR: Bé-iben , Btarisfailfstratar 116. Főraktár Sop-ónban ZERGENY1 GYULA ornal Szállít 1 Tttta följebb ntánv/ltel. Raktáraran tr osstrák-magyar birodalom toglSbb gyógyszertárában ét kereskedésében. 827 10-12 g§y dg* y sT«aa^ m?Am» Hazánk ezen, vegj-i összelételénúl fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési, j emésztési szervek idült Haratos bánhalmainál, torok-, gége-, légcső- és hörgbelegsügekben kiváló sikerrel használjad;: Budapesten Dr. Korányi Frigyes, Dr. Gebhárdt Lajos, Dr. Navratil Imre, Dr. Poór Imre, Dr. Kétly Károly. Dr. Barbás József. — Bécsben 1 Dr. Bamberger Henrik, Dr. Daschek egyetemi tanúr ős közkórházi I főorvo?. urak. — Ezen tekintélyek nyilufkoZalaí szerint a Margit-forrás nemcsak méltó versenytárja a Soltarái, — Grleichenbergi. — Gies- \' hübli, — Radeini, — Vichyi, — Emsi s hason összetételű vizeknek, hanem eyógyliatásban azokat több tekintetben felül is mnlja. — A mellbetegek klimatikus gyógyintézeteiben, EQfóriöscn az j általánosan ismert és ma leglátogatottabb klimatikus gyógyintézet j Görbersdorfban a Margit-forrás olllionössá váll. Szándékos félrevezetések; elkerülése tekintetéből kéretik a tekintetes orvosi knr, ugy ft t. cz. közönség, hogy az \\ eddig használt ,Xnb.i" név mellőzésével ezentúl csak a ! „Margit-forrás" elnevezést használni szíveskedjenek, j Borral használva a legegészségesebb és legkellemesebb ital, j KIZÁRÓLAGOS FŐRAKTÁR: magyar kir. udv. ásványviz-szállitónáí BUDAPESTEN, ERZSÉBET TÉR. Dr. Hartmann Auxiliumj a| ílugycsőbetégsóg \\\\\\ ¦>¦¦ uraknál é« folyadék nőknél, isi vénj iitii\' készített ryiigj-;t bffecskenilexéi és.íijdalom, titóbrtrg*i\'>g nélklll, njonoan beáJloU T»gy l.Amly ctaiult aj, nlsposan éi M«fÍe)«H i^orsun. IlatározoUao íT. ttartiRMin AnxtünDijakcreLdS i igy ezt a mellékelt baazsi-lati ut sitási könyvvel egytltt dr. ilaitmann :::•\'¦/.¦¦:.\'¦\'¦¦¦:. t>i,á<-f-• tt jogosít • jegy * maga ralídizi. phalé minden pagyobb gyópy. tárl -jí 3 irt 80 kr^rt. FÖ rakíar: Twerdy W. gydgysz-I. Kolthnnrkt 11. Bécs. Jíaktir: Práfler Béla Byésy«ertu árnál Nagy Kaalzsán 0. I. Dr. Hartaau ur rendel 0—2.;t ¦it 4—G-ig intézetében* itt niaéei rigy mini .ddig ia, ..«l-::í:-i;íi. >>Ör- és titkos beteg • Lg*k. nőm killönbeii férfi erű gysngülís, kivxK\'an kitiluő ni/id szoriat, m:aden ntó kit étkezés elkcrfi1.es« aétkttl, Sna\'Jti ét \'lakattátok és nhideiitieaia > leg- ot.lixn cyitgjf\'ttatnak. Uérsókelt díj. I^«é-lileg is. 814 41—• Wien, Stndt, Seilergasse Sr. 11. cooooooooooooo gen sok llO.f eÇ kevesebbet ¦zenredne, V M ba a nstgféMS cróeysierek mindjárt k«*z"ribrn kéicéi l-nnéack. — EanélCosrca az oly koarv, minS 5 rI\'r. Airy gyógy módszere", mely nem-r*sk a br>gil-gek leírását tzrtvlmazza, \'-.:.\\. ecyiittnl OrVOSÜSC kiprjbált és azérza-men jésak bizonyult híziiiíic-k^t íiiri.I fel bategre nézTS a legosgyebb becsesei bír. Az etalitact és tttebtef kiadn - tntézetébni íjipMében negjelem riiplrat. m«itynek szor^f:* szásans ran -Hátra, Borlschek K. egyetemi kRnyvArus által (Bécs 1. Istrintér G. sz.) 75 kr. beküldési titán bérmentve küldetik meg. 818 5—7 oooocooooooooo X FONCIERE, PESTI BIZTOSÍTÓ-INTÉZET. Budapest, 1883. február 2S-jín. Van Rzcrcncsínfc küzhirrá tenni, miszerint SARTORI OSZKÁR nr nn:ry-!;anizsai föUgynSksdgfink vezetésitől visszalépve1!], DANNEBERG J. és WEISZ ez^get bizfuk mog ezen képviselőségünk vezett\'sevel. Az intézetünk iránt eddig tanúsított bizalomért ez alkalommal köszönetünket fejezvén ki, bátorkodunk a t. ez közönséget tisztelettel felkérni, hngj" biztosításai megkötése illetőleg megújítása végett ezentúl uj képviseli\'!ünkhez fordulni szíveskedjék. Fonciere, Pesti biztosító-intézet Strobentz. Schön. Vonatkozva s Budapest -n székelő Fonciere, Pesti biztosító intézet (l8fl t-tc\'íí 1879. év végéig rPesti biztositó-iiitézet" czég alatt) fenti körözvényére, mely társaság teljesen befizetett 30,000 db. 100 frtos részvényből állé) három millió o. é. forint részvénytőkével bir s melynek ezenkívül még tartalékaiban és évi díjbevételeiben mintegy txELt millió osztrán ért. lorlnt áll rendelkezésére, minélfogva a leggazdagabb és a legnagyobb biztosítékot nyújtó biztosító-intézetek sorába tartozik: egész tiszteletiéi ajánljuk fel » t. ez. közönségnek közvetítő szolgálatainkat következő biztosítások eszközlésére, u. m. : I. égés, Tillám vagy robbanás által keletkezett tűzkárok ellen, ós pedig: a) épületekre és azokban levő készletekre, gépekre, szerelvényekre és eszközökre; b) &ruraktárakra, házi eszközökre és bútorokra ; c) takarmányra és mezei termesztményekre, akár szabad ég alatt legyenek azok kazlakban, boglyákban, akár pedig födél alatt ; KB. A biztosítást a kicsépelendett szemes gabonára is kiterjesztetjük, ha kellő időben jelentés tétetik azon helyről, hová el fog helyeztetni. II. jÖvedelem-Yeszteség ellen, mely valamely gyár vagy bérház leégése avagy felrobbanása folytán a gyártulajdonosra nézve a gyár szünetelése, a ház tulajdonosára nézve pedig a bérház lakhatlansága következtében keletkezett ; III. ablakok, ajtók és bútorok tűkörOvegein eshető töréskárok ellen; IV. szállítmány karok ellen vizén és szárazon szállított javakra nézve; X V. jéjkárok ellen mindennemű mezei termesztményekre nézve, a felbecsült kár teljes megtérítése mellett; jj, VI. az ember életére, és pedig: tőke-, kiházasitási- és járadék-biztosításokat minden módozat szerint. Jj, A biztosítási feltételek a t. cz. közönségre nézve a lehető legelőnyösebbek. ]|, Előforduló károk a legméltányosb módon rendeztetnek és leggyorsabban fizettetnek ki. X. Midőn még mindennemű további szóbeli mint Írásbeli értesítései adására, legkészségesebben ajánlkoznánk és a t. cz. közönség biztosítási ajánlatait, a lehető leg- Olcsóbban számítandó díjak biztos kilátásba helyezése s leggyorsabb elintézése mellett részünkre kérnék, fölhívjak még a közeledő évad alkalmával a t. cz. mezei becses figyelmét különösen a jégkár elleni biztosításra, mely általunk a legjutányosabbr?. szabott dijak mellett nynjt.\'ik. 850 2-3. J± FONCIERE, PESTI BIZTOSÍTÓ-INTÉZET nagy-kanizsai föügyröksége DANNEBERG J. és WEISZ. N.Tgy-Kauizsia, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójin. NAGY-KANIZSA. 1883. márczius 29-én. 2S-lk szám epí-sz (m HIRDETÉSEK 8 husábns pel NYll.TTftRBEN illeték win li-n egyes ert 30 kr. tíüf-iciiilü ZALAI KOZLOHT Huszonkettedik évíolyaai. A lap szellemi részét illető k*zlen>é- I nyék a aierk esito box, anyagi részét i\'lcfö közlemények pedig & kiadóhoz bérmentve iutézendok : N A (i Y - K AN I 7. S A iiermonUllcn lerelek rsak ismert rumik.itársul.tói foga.ltatuak »1. K.\'-zîr^tnk viísza nem k Milito i-k. B Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .nagykanizsai kereskedelmi s iparbank*, , nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamcgyei általános tanítótestület" a , nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", i „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkeze\'.\', a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Uetenklot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Az álláspont, melyet lapunkkal eddig elfoglaltunk, az irány, mely felé törekedtünk\', egyformán meggyőzhették szíves olvasóinkat, hogy eredeti programmnnktól hajszálnyira sem tértünk el. Fölöslegesnek is tartjuk a fényes Ígéreteket; tetteink, a tények beszéljenek! Akik lapnnk szellemét elfogulatlanul bírálják, vagy kik velünk egyfr^tián éreznek és gondolkoznak, reményünk szerint ezentúl ís szívesek lesznek bennünket erkölcsileg és anvagilag egyaránt támogatni. Midőn tehát az uj év-negyeddel ismét előfizetést nyitunk, fölkérjük lapnnk barátait, hogy a jó ügy érdekében lapunkat \'erjeszteni szíveskedjenek [ Előfizetési ár: Vi évre (márcz. —ílerz ) fi frt. \'/a évre (márcz.—szept.) é frt. Vt évre (márcz.—juu.) 2 frt. Az előfizetési pénzek lcgczélsze-rübben postautalványuyal a kiadóhivatalba Wajdits József könyvkereskedésébe küldhetők. Hazafiúi üdvözlettel: a szerkesztőség és kiadóhivatal. A koldusügyhöz. Szívesen fogok ujabban is tollat a koldusügyben, már csak azért is ; mert első izbení fÖIszólalásom,\\ ugy látszik, némi érdekeltséget keltett, amennyiben a píquettre került flgy-höz más is szíves volt hozzászólani. Én részemről a koldusügyet oly országos érdekű ügynek tartom, hogy nagyon zokon venném, ha szavaim a pusztába kiáltó szavaivá válnának, mert miként első czikkemben is kifejtettem, ezen ügynek rendezetlensége komoly következményeket ert-d-ményezhet és azért annak mielőbb helyes alapra leendő fektetését, rendezését nem tudom elég meleg szavakkal ajánlani, természetes dolog azonban, hogy a részletes tervezetet igy lapok utján előterjeszteni nem lehet és a sajtó hivatásának eleget tesz, ha a társadalmi bajokat föltünteti, fölhívja a nagy közönség figyelmét s inti az intéző orgánumokat kötelmeik teljesítésére. Az Ügy szabályozása a városi magisztrátus jogkörébe tartozik, a lap megtette a maga kötelességét, kijelöltetvén a basys, melyre építeni igen könnyű, sőt Ígérem azt is, hogy annak idején és helyén még a kiviteli modalitásokhoz is hozzá fogok szólani; mert nem vagyok barátja a frázisoknak, nem tudok eszmékért lelkesedni, ha megkezdtem a nagy munkát, azt be is akarom fejezni, azt tartom magam előtt, hogy inkább semmit, mint fél munkát végezni. Hogy miként szóljon az elkészítendő városi statútum, azt ezúttal megmondani nem tudnám, de igenis óhajtom azt, hogy helyhatósigi rendelettel mielőbb szabályoztassék, küldessék ki a város kebeléből egy bizottság a tervezet elkészítése végett s tegye az ügyet a városi tanács a magáévá és gondoskodjék arról, hogy az elkészitendett statútumnak minden időben kellő foganat szereztessék, az utóbbit pedig annál inkább is különös figyelmébe ajánlom a városi hatóságnak; mert még az országos törvényekre is a2t mondh tjük hogy törvényeink jók ugyan, de azok alkalmazása körül sok mizériára akadunk. A czíkkező ur által ajánlott házi gyűjtést is cl tudnám fogadni, de nem remélem, hogy az nálunk keresztényeknél is kielégítő eredményre vezetne és pedig hármas okból; mert 1-ször mig akad egy könyöradományra szoruló izraelita, addig keresztény bizonyosan akad husz, 2-szor mi keresztények is majd katholikusok, majd pedig akatholi-kusok vagyunk, mi mindenesetre egy kis differencziát szül, 3-szor pedig, valljuk be, hogy nálunk keresztényeknél nincs meg az a példás összetartás, mi izralita polgártársainknál. Ezen indokokból én a házi gyűjtés mellett még bizonyos obligatorius eszközökhöz ís hajlandó volnék nynini, amennyiben pedig az a házigyüjtés még több-kevesebb zaklatással is járhatna, annyiban azt teljesen metlő zendőnek véleményezem s ehelyett inkább tudnám ajánlani azt, hogy minden köz és nyilvános épületek és helyeken állíttassanak föl az adakozásra és gyűjtésre alkalmas pörsö-lyök, tetszésére bízván a nagy közönségnek a jótétemények gyakorlását, Ily czélra alkalmasnak találnám még a korcsmai és kávéházi helyi-Iségekct is, hol könnyű alkalma ki-Jnálko^ik az idegennek is a jótékonyság gyakorlására. Természetes dolog, hogy Így | rövid idő alatt szép szegényalapra : lehetne szert tenni, (miből azután I idővel egyéb segélyezések is történhetnének) s igy könnyű szerrel fönt-tanható volna egy örökös népkonyha, s a szükséghez mérten kellő számú meleg szoba is. A javító intézetek fölállítását én is a messze jövőben látom, annál inkább is; mert fájdalommal konsta-táltatott az, hogy börlöjeink oly tnltőmöttek, hogy rz elitélt gonosztévők bizonyos időtartamra és addig szabadságoltatnak, mig egy egy hely, czella üresedésbe jön. Világos, hogy előbb börtönök fognak emeltetni s a javitő intézetek fölállítására csak azután kerül a sor. Fájdalom, de igy van ! Végül czikkező urnák azt vagyok bátor tudomására hozni, hogy a b. és v. szóló btkv.-nck általa fölhívott 27 ik §-át volt alkalmam néhány százszor alkalmazni s annak létezéséről e szerint határozott tudomásom volt, és ha figyelemmel olvasta volna végig czikkező ur első czikkemet, agy abból ezt kimagyarázhatta volna, én csak azt mondtam, hogy a városi statútumok áthágásából származó bírságpénzek for -dittassanak a szegényalapra. A menynyiben pedig Pozsonymcgye statutu mára hivatkoztam, átvettem e helyen a szószerinti szöveget, de meg kell jegyeznem azt, hogy Pozsonymegye kérdéses szabályrendelete korábbi a btörvénynél, de kiindulási alapnak jó. Különben Örültem a találkozásnak. A szódavíz kereskedéseinkben.*) (A természetiudományi társulatból.) Azt se tudjuk már, mi nem ártalmas abból, amit kereskedéseinkben vásárolunk. A kenyérnek több mint fele viz, az eczetben mindenből több van, mint eczetsavból, a bor fukszinnal vagy egyéb ánilin festékkel van megfestve, annak a szép sárga ezukoruak színét, mclylycl a gyermekeknek kedveskedünk,nagyrészt a mérges auranczia adja meg, a tejről talán már szólni is fölösleges. Ma a kereskedésben szódavíz rejtelmeit leplezték le. Steiner Samu tartott föiolvasást a természettudományi társulat szak ülésén a keres kedésbeli szódavizrói, melyet ó tudományosan megvizsgált s va\'tóban elszomorító eredményt konstatált. a szifon-üvegekben árusított szódavíz óriási többsége határozottan mérgező tulajdonságú. Tehát amidőn mi a szódavizet üdítőül, vagy éppen orvosságul ís fogyasztjuk, a betegséget ^fogadjuk magunkba. Már az a körülmény is, hogy e szódaüvegek kivfll nagyobbára piszkosak, visszatetsző. E piszok ragály csiráit is rejtheti magában, mely *) Jeten raikkOnket a ,Pe*tl Hírlapból\' veazazttk át- Ugj hiazszflk: nagjfontosságu azolg-álatot teaaönk vele olrasőinknak. könnyen bejuthat magába a szódavízbe is. Egy kis gondoksággal ki lehet azt kerülni. A fő az, vájjon a szódavíz tiszta vízből van-e készítve, az elnyeletett szénsav jól megvan-e mosva ; továbbá nem ólomtartalmu-e a viz, mert az ólom, ha már a gyártásnál is ólomedények szerepelnek vagy ha a szifon ólomból van, könnyen belekerülhet a szódavízbe. Szóval, vájjon a szódavíz kiállja e egészségügyi szempontból a bírálatot. Hogy ezt kiderítse a felolvasó, Fodor József tanár megbízásából a közegészségtani intézetben megvizsgálta a kereskedésben szódavizet. Tizennégy budapesti szikvizgy árból hozatott több üreg szódavizet s a legfontosabb egészségi tulajdonságaira nézve megvizsgálta. A vizsgalatoknál a következőkre figyelt: A szódavíz izére és szagára. A jó szódavíztől megkivánjuk, hogy szagtalan legyen, ize pedig kellemes, üdiló. Ezen követelménynek keltó kivételével a vizsgált viz mind megfelelt Örvendetes, hogy — mint föl olvasó a vizsgálatokból meggyőződött — a fővárosban csak tiszta vezetett vízből készítik a szódavizet. Arról is meggyőződött, hogy a szénsavat, melyet a vizzcl elnyéletnek, tisztán megmossák. Arzénre is vizsgált, de e tekintetben is kifogástalannak találta a vizet. Mindezeknél nagyobb jelentőséggel bír a szódavizet illetőleg az a kérdés: nincs-e megmérgezve ólommal ? | A szódavíz gyártásánál többfé-lckép juthat ólom a vizbe. Elsősorban, ha a gyártásnál oly. fémedényeket és csöveket használnak, melyek ólomtartalrauak. Például tiszta ólom-csöveket vagy ólomtartalmú, ónnal bevont edényeket. Másrészt ólmos lesz a szódavíz azáltal is, ha azu. n. TÁRCZA. Danae fia — Hitreeekori kép. — Irt. : HALASY BÉLA. (Folytatás.) Folytatván Útját Perseus, átkait a síkságon ¦ elérte végre as Okeáaos part-ját,rnely méltóaágleljeseu hömpölyög hullámaivá! az emberek által lakott föld körül. Halványsárga köd lebeg itt a Görgők földje felett, hová a nap fényéből egyetlen tugárka sem hat el a homályos levegón keresztül. Fürkészve nézte e homályban Perseus a folyó fekete hullámai, s partján megállva, szólt a Nym-pbákfaos, ktk szavára egy pillanat alatt megj len\'-ek. — Te va^y — szól egyikük — a* első ember, Perseus, kí a halandók közül e pusita vidékre jövel. Medusa sorsa általad fog teljesülni Zeus akaratából, azt mi rég tudjuk. Vállatatod sikere nélkü lünk nem k&vetkethetett volna be, tudjuk, mire van szükséged s átadjak. Íme vedd Hadea sisakját, ez láibatlaná tesz ¦ nagy nolgálatodra less, mert a kígyók melyek a Gorgók fejein vannak szemeikkel mindenfelé látnak a igy veszélyt hosnának rád. Birtokodban van már a kard is, mely!yel\' Medusa fejét lerágod, mi hozzáadjuk még e ssákot, a melybe, helyezd el majd a fejet, melynek láttára kővé válik minden halandó. Menekülj azonban a tett végrehajtása után, mert testvérei üldözni fognak, e csélra vedd még e sarut, mely vinni fog a levegőben elfogsz oly gyorsan mint a gondolat eldlük tűnni, mint egy álom. Karjaikra vették azután ót a Nym phík ét átvivék aa Okeanos habjai fö lőtt, Perseus pedtg folytatta a sárgás szürkületben U\'ját, a Görgök földjén. Medusa sejtette végzete közeledését. Magányos lakhelyükben együtt ülve, panaszra uyiltak ajkai midőn testvéreihez LZÓlt. — Ti jól tadjálok, — monda, — hogy az arezomon ulő cl rémi tő kifejezést, melynek láttára a halandó kővé dermed, — a fájdalom okozta, s éle eme: is ez teszi el visel hellénné. Mennyire boldogok vagytok ti, hogy nem ismeritek a vénséget Ós halált, szimotokra nincs ké\'ség-beesés és nem ís sejtitek a változási, mely engem é.-ni fog. Én s-jttm és tud»m, ¦zissegó k igy óim a közelgő veszélyre akarnak figyelmeztetni, da én nyugodtan várom be annak közel ud\'sét. Reményeim Athene haragja miatt mind elhagytak már, hogy e szomora világból egyszer kilépve láthatom as emberek vidám arcaát, de jól tové. hogy megmentő! adott e gyüiölt élettől; a halált. Jótétemény less es siámomra s megérkezését óhajtva várom, mer* a he-asias szenvedések már teljesen kimerítettek. Ha nem ismeritek mi a szánalom és asánni nem tudás, tudjátok mt a sierelet, igy tehát szeressetek, ¦ hagyjatok mélyen elaludni. Érzem, hogy es álom örök lesz és ez leás szabadítóm: én halandó vagyok, s as én álmom aaok alma, a kik megszűnnek élni. Sorsom boldogabb, mint a tietek, a megölöm egyszersmind jólterfim, ki i> legnagyobb tehertől szabadit meg. Medusa esen M*vai S t e h n o és E u r y 1 é testvérei előtt Ugy látszik ért- hetvenek voltak, arezuk változatlanul maradt, talán nem is értették őt, n kevés idő múlva elaludtak. Lassankint Medúzát is elnyomta as előérzete* örök álom, melyből többé csakugyan nem volt ébredése. A kígyók sziszegése is elhalt s általános mély csönd ütötte fel tanyáját e szomorú belycnt Hades sisakjával fején Perseus és a Nymphák sarujával ép-?n e pillanatban ért a barlanghoz. Az istenektől nyert ajándékokkal volt fegyverezve, baljában Athene tükrét s jobb kezében Hermes hatalmas kardját tartotta. Utasítás sze rint azután Medusa arcza elé tartá a lük-rút, és elein e megrendülve, végre lecsillapodva, visszatért nyugalommal sokáig, hoszszasan szemlélte as ijesztő képet, melyet a tükör hűen visszaadott, miközben gondola: — Bisonnyára a sok szenvedés, adta arcaodnak o borzasztó kif jezéet, szegény leány, — melyen még most is látszanak egykori elhervadt szépséged nek nyomai, s melylyel végzetes hatalmadat akarva s nem akarva gyakorlód. Itt vagyok, hogy megöljelek, de halálod jó\'é;omény lesz. Habozásra nem volt idő, mert ss alvó testvérek minden pillanatban felébredhetnek ; felemelé hát Perseus kardját, és pontosan kiszámítva vele as irányt, öassegyüj\'é erejét, s lesújtott vele, véget vélve a Gorgó testvér kin teljes földt életének. Leiakarta most a fejét s a Nymphák által adott zsákba téve gyorsan lépatt ki a barlangból és magával vivé. Kís vártatva a teavérek fején alvó kígyók felocsúdva mérges sziszegéssel ébresztek fel a Gorgókat, kik észrevéve hogy Medusa végzete beteljesült, rette netes haragban törtek ki. Fogaikat ré műletesen csattogtatták nem kiazenve dett halandó trs-erükért, kiről tudták bekövetkezendő végzetét, — hanem azon hallatlan meréazrég felett, bogy véges földi • m er közeledhetett Phorkys és Keto leányainak lakhelyéhes. Mint gyorarop>ü sasok emelkedtrk fel, és röpűhek ki barlangjukból, de PerseUSt — bár miuden irányban keresték, — fel nem talál-ák sehol, hisz azt Hfcdes sisakja telte látbatlanná és Nymphák saruival lábán rüpült el mint egy muló álom. Perseus légi útjában írany, és biztos ezé] tudata nélkül haladt. Az ő: körülfolyó szürkés bomálylyal küzdöttek szemei, mikor e bizonytalanságában kínos jajgató kiáltásokat hallott. Egy óriás alak körvonalait látta a homályból kibontakozni maga előtt, kinek hatalmas vállaira súlyosan nehezedtek az égboltozat oszlopai, majd mintha amaz óriás szavait is hallani vélte a mint feléje szól: — Jer, jer engem ís megszabadítani hosszas szenvedéseimtől, hátaim »s halsndó ember, ki meg\'udtad ölni a Gorgó Medusát! Nézz és ismerj meg. Nevem A las, ki Zeus hatalma ellen a Titánokkal fellázadtam. Tudom régeta, hogy szabadulásom órája csak akkor üt ba majd egy halandó nekem is látni engedi a Medusa-főt, melyeknek tekintete köré dermesrt és mcgsitinteti kinaimat. A hatalmas Zeus rendelete ez, melyet akkor adat tudtomra midőn büntetésül váltaimra tette, h:rdani fényes lakának ss égnek oszlopait. Z-:us kegyelme azonban mégis nagy, ha te vagy sz valóban ki megmu<alod Medota fejét, — még ke- gyesebb hozzám miut egykori barátja Prometheus iránt, mert ó Kaukáaus v. d siirtein kínlódik lebilincselve, s a ragadozd madarat, mely éles karmai a csőrével mellét tépi, csak másod unokád fogja m-jjd elűzni. Hadd tekintsek gyorsan hát a GorgÓ fejére, mutasd m»g Persens, mert lankadni, fogyni érzem erűmet, és leros-kaszt e büntetés súlya. Lehetetlen volt e kérés.iek ellen-álui, s Persaus feltakarva a Medusa-fút, Atiae elé tartotta, ki mohón vetette te-kiuteté: a halott sápadt arezra s látszott rajta, hogy szánalom fogta el a mozdulatlan arcion látható hajdani szépségnek meglevő nyoma; azuts»B lecsukódtak Alias szemei is, térde mely már-már megcsuklott az óriási teher alatt, megmerevült és hideg lett, létekseLe elakadt s melle megszűnt emelkedni. Tovább haladtában Perseuinak, — a mint ismét felemelkedett a levegőbe,— ugy tűnt fel meszsairül a kövé vált Állásúak ősz fürtje min\'ha hó fedné a hegyek ormait, meghajolt lordének áruyéka hosszú s mély sziklahasadéknak látszott. Lassanként a Gorgók birodalma felett elterült szürke lényből Perseus enyhe és kedves tájak fölé röpült, hol már erősebb volt a világosság és tisstább a légkör. Káprázatos színben ragyogott itt minden de es sem volt még a nap valódi tüze, hanem oly vidék a hol nem volt sem éjjel, sem nappal. As erdőbea. hol a megért arany gyümölcsöket ssaka-dallanut érők váltották fel, egyetlen levélkét sem ingatott a szellő, a tiszta égbolton egyetlen parányi felhÓfoasJányka sem leoegett. A földről melyhez alább a alább ereszkedett, hogy leszálljon, édes HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖN? MÁRCZIUS 29 én 1883. szifon ólomból van készítve, vagy sok ólmot tartalmazó ónból. Az ólom a Tízben és tápszerekben egyike a legfélelmetesebb mérgeknek. Legkisebb mennyisége is veszélyessé válik, ha sokáig vitetik a szervezetbe. Ha valaki pl. a szódavízzel lenyel naponta 1 — 2 milligr. ólmot, ezt egyelőre, sót hosszabb ideig alig veszi észre. De bizonyos idó mnlva a mérgezési tünetek jelentkezni kezdenek s a leggondosabb gyógyítás mellett is hosszas súlyos betegség, gyógyithatlan bénulás vagy halál következik be. A közegészségügyi kormányzat mindenütt nagy figyelemmel van arra. hogy a tápszerek és italok ólommentes edényekben tartassanak. Kilónk is az 18*36-iki belügyminiszteri rendelet határozottan kimondja, hogy a szódavíznél használt csövek, edények ólomtartalma csak igen csekély legyen, szifonokban pedig nem szabad az ólomnak az ónnal szemben több nek lenni 10%-nál. A fölolvasó meggyőződött, hogy a gyárakban a szódavíz gyártásánál hiven követik a rendeletet. Hanem a szifonok ! A fölolvasó legelébb arra volt figyelemmel, vajjun a szódauvegek szifonjai fiaom ónból valók-e? -10—10 szifon cső nyilasából kevés fémrészt levakart s megvizsgálta. Három próbát tett. Az első próbában volt 71.5 ólom és 28.5 ón, a másodikban 5C.4 ólom és 43.6 ón, a harmadikban G8.8 ólom és 37.2 ón. Tehát a megengedett 10 százalék helyett egy izben 71.5 százalék, majd 68.8 százalék és 56.4 százalék. A legjobb szifonoknál is az ólom többet, mint felét tette a fémnek. Kérdés most már, tartalmaz-e a szódavíz ólmot. Cl megvizsgált üveg közül tartalmazott ólmot: 51 s csak tiz volt ólommentes. A tartalom különböző volt. Igy egy-egy liter szódavízre maximumban 9 milligr., minimumban 1.8 mgr. ólom esett. S a közönség, mely fogyasztja a szódavizet, midőn egészsége a mérgezés folytán hanyatlani kezd, nem tudja, honnan származik a betegség; maga az orvos se tudja, mert nem gyanítja, hogy az oly ártatlannak taitott szódavízben van a betegség forrása. Emésztési bajokban szenve- dők szódavizet isznak s éppen ezzel az emésztést nehezítik. A fölolvasó véleménye szerint az ólom nem a gyárból, hanem i szifonból jön a vízbe. Szénsavas ólom réteg vonja be a szííoncső belsejét Ha most erős áramban kibocsájtjuk a vizei, ez magával ragadja a szénsavas ólmot a pohárba, a melyből .iszunk. Ha bele tekintünk a szifon csövébe, azt fehér réteggel látjuk bevonva, ez a szénsavas ólom. A felolvasó megpróbálta egy pipacsÓ-tisztitó hegyével kimosni a szifon csővét; nagymennyiségű szürke fehér port kapott, amely 4—10 mgr. ól mot tartalmazott. Tehát első sorban ís kívánatos volna a szifonokat, mint a méreg készítőit elvetni. Német- és Franciaországban nem szifonos a szódavizes üveg. Közönséges üveg, melyben üveggolyó van. Az üveggolyót a szénsavval telitett viz felszorítja a nyilashoz s légmentesen elzárja. Használatkor a golyót le kell szorítani. Egyedüli hátránya, hogy csak egy-. szeri használatra való s igy az üvegek nagyrészt kicsinyek. De nem mérgezi meg a közönséget. Kívánatos volna ez üveget használni nálunk is. altkló dalok hangzo\'.tak fel hozzá; mig végre földet érve, levette fejéről a bűvös hatalmú sisakot, hogy az aira menőket e tartomány felöl megkérdezze. — E boldog országba, — felelének a kérdezettek, — B o r e a s fagyos szele soha el nem érhet, gyümölcseink folyton érnek és virágaink szüntelenül illatoznak; országunk azért a Hymperbor-cziosok kertje. Egész n»pt itt pihenése alstt Perseus boldog gyermek leány sereg tinczát szemlélte, a virághintett mezőkön, e igy feledte hoszzu fáiadalmai\', nehéz küzdel mét. Megjelent ünnepi ebédjén e boldog országot lakó népnek melynek minden fia babérkoszorúdon homlokkal vett részt. Harczi zaj, vagy viszálykodás egy pillanatig sem zavarta meg e szent és szelíd békét, rósz indulat és átkos tulajdonok ismeretlenek voltak itt, s nem tudták mi a vénség, mi a betegség. , Örömmel töltötte vnlna egész életét, e kedves tartomány lakójaként, de emléké b-n megelevenült anyja és szomorú fogsága Seriphos ssigotén, ki tőle várja, Visszatértétől a szabadulást. — A Ily per borczíosok áldott völgyét elhagyá tehát s folytatta útját a bajokkal küzdő és halandó emberek között. Az újra felmerült föld népe csupán azt válaszolta tudakoló kérdéseire, hogy az az Okeános lassan hömpölygő bulla main innen vans Így Perseus ismét a czél és irány ismerete nélkül emelkedett fel arany saruin a fényes levegőbe. Feltűnt végre a világos Helios ragyogása, mikor az Okeánoson is tul volt és mögötte az messze elmaradt; tüzes ko-csijábsn rohanva haladt Helios az ég i ven. L y b i a mérhetlen, s forró síkja terült el azután szemei előtt, s távolabb a tenger hullámai s habjaival ismerős elmosódó hegylánca köritette a látóhatárt. A parti sziklákhoz légi útjában gyorsan közeledve, egy kiálló csúcson mely a tajtékot verő hullámok közül [emelkedett kí, egy szép ifja leányt pillantott meg, ki bárdé! és karjainál fogva lánczokkal volt a nik B. Füred, 1883. márcz. 12. A Balaton merev szemfedője réiz ben elolvadt, részben a hatalmas északi szelek széttépték és foszlányait kiszórták a somogyi partokra, hol az enyészetnek lettek átadva. Síi vesén legeltetjük s emeiuket smaragröld hullámain, vagy Bötétkék fodrain ; teljes méltóságban ricgatja magát a bájos magyar tenger. A halászbárkák már szerte sürögnek hálóikkal. Csendes időben már egy szándo-lint Ís látunk napközben nyilaebeeség-gel a habokat átszelni. Ki lehelne ez más, mint egy angol, — igen, Young ur, ki a vizet méri, hol, mily mélységű hajók jár hatnak majd. Hxjókrói beszélek, még pe-dig a szó szoros értelmében. Az a szegény Balaton, mely néhány év előtt, valóságos holt tenger volt, ha egy ócska ladikot látott az ember bizonytalanul kóvályogni, azt hitte, az Öreg Cbaron szállítja szellemeit aton. M".it az újkor haladása itt ia kitűzte zászlaját és kezd a Balaton népesedni jármüvekben. Negyven pompásan felszerelt Jcsónak, egy, két, három pár evedzőve], 10 karcsú szándolin és 15 vitorlás hajó szeli a Balaton sima tükrét; és nyári szép estéken zeneszó mellett díszes közönség népesíti azt be éa ringatva élvezi az erősítő üde levegőt. Igazságtalan volnék, ha ez alkalommal elhallgatnám azon férfiú\', kit nagy részben ez irányban az érdem illet. Egy messze földről jövő angol fedezte fel a Balaton szépségét, az velie pártfogása alá ez árva vizel, hozott rá "gy királynőt és hófehér vitorláival becxirkálta az egész vizet. Ez Ooszling angol főkonsul rolt — Nyomban horott egf hajóépítőt hazájából, ki egy úgynevezett pajtában rögtön hozzáfogott egy velehozott mnnkásával a hajóépítéshez Egyik csónak a másikat követte, sőt egy nagyobb vitorlás hajó a .Mariska" már mint vitorlás kisasszony kacérkodott a .Királynő* és ,Her<wegnő".vel, Az első szándolin is megazülemlelt és vitte a szép es bájos Goss\'iog Idát a Balaton sima tükrén. Nemsokára Youog ur nem fért meg a pajtáhao és a Balaton pariján, hol az igazgatóság szívesen adott nekí helyet, egy egyszerű, de czélszerü, deszkából készült hajógyárt épitett, sót egy nsgy udvart kerített be magának. Bátran elmondhatom, hogy ez most Balaton-Fürednek egy érdekes pontja. Mi idevalók naponta beköszöntünk oda és mindig van alkalmunk Vklamit bámulni. Nevezetesen ott halai csend uralkodik, minden munkás ismeri teendőjét és alt csendben a legczól-szerübb eszközökkel végezi. Majd hányat* fekve kalapál a hajé alatt, majd térde* pelve, majd a magasban fent egy lábbal a leveg.\'bi-n dolgozik. A mester mindig olt figyel, mér, tesz, vess, ha szükséges, fát is vág, ha egyikre vagy misikra szüksége van, csak int, már ott teremnek. Jelenleg az eddigiek közt a legnagyobb vi torláshajó készül. Neve .lUb\'eány\', ké-szitteti gróf Nádasdy Ferencz. 4G láb bosszú, 11V2 láb széles Ós hét láb mély. 2 árbccza less 41 láb magas és 5 óriási vi\'orla fogja tovavinni a Balatonon. Bei-berendezése gyönyörű szép. Egy közös úgynevezett nagy szálonkabin, egy kis hálóhely, konj ha, szertár és egyéb szűk séges helyek. S mindezen helyiségek gyönyörű kárpi:oe munkákkal lesznek felezerelve. Váltban érdemes e szép müvet megtekinteni, sőt direkt Balaton-Füredre rándulni, hogy az illetők láthassák az itteni munkálkodást. Amit nálunk esztergálni kell, azt itt gyalulják. És a faragásban az ügyesség netovábbját bámulhatja az ember. Az udvar tele van girbe-górb-s fatörtsökuk-kel és ezeknek veszik leg\'Öbb hasznát, mert ott,\'hol felkörös vagy szögös munkát követel a bajÓ, e természetes görbe-ségekből [esznek kidolgozva, mely erőben azután a vassal vetélkedik. — Gyönyörű rézszegeket használnak; ezek nincsenek a rozsdásodásnak kitéve. A hajó bordái a legkeményebb tölgyfából készülnek. T. í- ezek gőzben főzve le-znek s azután oly könnyen hajthatók, mint a nádpálezák s megmerevedve óriási erőt fejtenek ki szilárdságuk által. Kilencz-venféle furuja van b azzal oly könnyű dolgozni, hogy az ember ciak bámulhat. Gyaluja olyan van, hogy mindenféle altatót adhat neki és az egész szerkezet mind aczél — kis ujjnyi nagyságú gyaluval is bir, ugy, hogy mindenhova odaférhet vele. Ki tudná mindazt megírni, mi- és mennyíféle élelmesnél cle\'.mesb eszközökkel bír. Érdekes még az ís, hogy egy ma gyár, arácsi ácslegény dolgozik nála már 2 év óta s ez valóságos angol lett, ugy Iához erósitve. Az éj hidege, az idő kér* lelbetlen szeszélye és a nap izzó sugarainak nyoma meglátszott a bársonysima arcion, ruháit pajkos szél kapkodta mintha kéjelegne vele. Perseus láthatatlanul sietett hozzá s néite-nézte sokáig mig megeredt könye a ssánakozástől. A ssegény leánynak vonagló ajkai és a mellen összekulcsolt kezek eléggé elárulták fájdalmait. Az viz árja mely a szikla lábait locsolta pillanatonként emelkedett, mi végre panaszra készté a leányt. — Nincs bátó Zeus, nincs senki, a kit segélyemre kütdhetnél? ! — s itt, zokogás fojtotta el panaszát. Porseus sem tarthatá meg tovább nemes indulatát s levéve fejéről Hades sisakját, teljesen feltűnhető szépségében a leány elé lépet\'. — Ki bántott leányka? mond meg, panaszold el nekem nagy keservedet és Ón megbőszülöm szenvedéseidet 1 — Bárki légy hős ifjú, szavaid reményt Öntenek belém, arezod őszinte bizalma bátorít fel, bogy panaszoljam el sorsomat. Atyám dua király, Líbiának ura KephuB s éu leánya A u d r o-meda vagyok. N e r e u s, kí leányaival a tenger koralbarlangjaíbao lakik, most harezban áll atyámmal, mert anyám a mint növekedtem dicsekedni mert szépségemmel, hogy Ne re us egyetlen gyermeke sem múlhat felül engem. Sötét barlangjából kiemelkedett ekkor a megsértett király s Poseídonnál panaszolta el a sérelmet, kérve őt hogy atyámat és népét büntesse meg. Poeeidon hajolt a kéré-ira b a megáradt tenger bősz hullámukkal unté el Libya síkját, mely árból egy rettenetes aiÖrny jött elő éa a föld, a nép minden vagyonát elpusstitolta. A nép jajgatva tört be panaszaival atyámhoz, ki sietve küldött A m m o a templomába h»gy e veszély váltságdíját megtudhassa. Én vagyok e szerencsétlen váltság d j, mert as istenek azt rendelek, hogy Ián. czolja leányát egy kősziklához mig eljő s szörny s elv ive engem, a csipás siót atyám, a nép, e as ország felszabadul Itt vagyok .no*t s a- mint nő az ár ugy közelebb s közelebb jő hozzám is a szörny mely nemsokára végre is magával ra g»d. — Bízzál leányka bennem, — szóla nyájasan és vigasztaló hangon Perseus, — én Zeus kegyeltje vagyok, Perseus, ki nagy dolgok végrehajtására vagyok kiszemelve. Hermes hatalmas kardja kezemben van, mily élete végét azakitá a szörnyű Gorgó Medusáu-k, s feje nálam van melyre egy tekin\'et legyen csak vetve és kövé vilik kí azt tette. Megfő gok küzdeni érted Audromeda a szörnyeteggel s jntalmu\' csupán szeretetedet kérem. — Nincs okom elrejteni az Örömet előtted Perseus! egy tündöklő fényes sugár a te megjelenésed, szenvedéseim vi* gaaztalom sötét éjjé után. E pá.-beszéd alatt azonban gyorsan emelkedett a viz árja, s vad lökései közben mely k a sziklát érték, tompa ordítás hangja közeledett mely a bősz szörnyeteget árulta el, mely meglátván a leány mellett a fényes ifjú alakot jobbjában magaara emelt ragyogó kardjával, még nagyobb düb fogta el és tajtékot vert hánykódó teste a hullámokon. Per-Bousnak sem volt veszteni váló idője s (elemeié kardját. — Sújts le biztosan most Phoibos hatalmas kardja, — monda és lesújtott vele, — mert elhagyott védtelen áldozat megmentésére emeltelek I — ¦ a következő pillanatban már pirosra szinezé a vizet a szörnyeteg vonagló testének vére. Leoldozva Audromedát Perseus, diadallal vezette atyja palotájába, s a meglepett atyához következőleg szólt: — Kinek zsákmányául kitetted leányodat felséges jkijály, megöltem a seőrnyeteget s megmentem ő\', de engedd meg hogy a magam számira. A király válasza lermészotesen igenlő volt. (Vége következik.) bessél és dolgosik angolul, mint munkás-társai. Most már egy szegény füredi gyereket fogadott inasnak. Young nr munkásait igen jól fiieti; 2 angol munkása naponta 3 forintot é* elemezést kap. Elte hat óráig tart a munka, azontúl még dolgozik valamely munkás, minden éráért 10 krajcsárt kap. Szesz-? italt e gyárbon senkinek sem szabad inni. Magyar munkásaink sokat tanulhatnának és példát vehetnének maguknak az itten uralkodó rend éi szorgalomról Ha egy uj hajú építéséhez fognak, malbernatikií pontossággal előre kiszámítják, hogy 20 nap és 0 óra alatt tökéletesen készen lesz és számítása mint a csillagászé mindig biztos. Ugy látszik, a volt főkonsul példája jóhatisu volt, mert a nagy urak ís kezdik követni a vízi nemes sportol. Gróf Keglevich, gróf Esterházy Mihály és többen nagyobb vitorlái hajókat rendeltek m-ig Young urnái. A csónak éa vitorlás versenyek az idei évadban igen érdekesek, s&t nagyszabásúak lesznek. A Balaton-egylet" is megkezdette már áldásos működését. A tihanyi hegység alatt már ez idén egy kis kikötőt és egy kunyhót építtet, melynek neve .Garay-kunyhó" lesz. Naponta rendes órában egv nagyobb csónak közlekedik majd Füred és Tihany közt. Említé re méltó még, hogy Bada csonyban egy consortíum a Balaton part ján egy szép szállodát épitett 12 vendégszobival és egy nagy teremmel. Területe mintegy Öt holdnyira be lesz parkosítva. Rendes\', vitorlás közlekedést tart fönn egész nyáron Badac-ony és Boglár közt. Badacsonyban is építtet az uj egylet egy kunyhót, ez less a , K efaludy -kunyhó", a harmadik az arácsi öbölben lesz és ez Ijsz a „Tókay-kunyhó.* — A „Balaton-egylet*1 a nyáron rendezendő kirándulások és egyéb mula\'.aágokkal már jahnleg foglalkozik. Hiszszük, hogy a Balaton Idéke s különösen Balaton-Füred vir.ig-zá-nak indul majd-Imár is mintegy hazafiúi kötelessége minden miveliebb embernek, ez Üdvös és nagy hatású egyletnek tagjává válni anuyival is inkább, mert az áldozat csak két forintból áll, alapító tagnak egyszer s mindenkorra 25 forint. Az egylet eddig mintegy háromszáz rendes és tizenöt alapító tagból áll. Hazafiúi üdvözlettel: _ ? ? Jegyzőkönyv felvétetett nagy-kanizsai járás földadó szabályozási járási bizottság 1883. márczius 5-én tarlott ülésében, (Folytatás.) De hogy mennél nagyobb világ-latba hozattaseék a tiszta jövedelmi foko-ratnak a központi bizottság által történt megállapítás* Kanizsa járás némely községeinek az 1382. évi adóalapját igazoló, tiszta jövedelmét is összehasonlítva a kerületi bizottság által megállapított tiszta jövedelmi fokozattat a kővetkező eredményt tünteti kí. Szent-Balázs község jelenlegi adóalapja 9224 frt, a központi bizottság által előirányzott tiszta jövedelem 18819 frt, e szerint 9595 frttal több. Magyar Szerdahely adóközség jelenlegi adóalapja 9858 frt, mig az uj előirányzat szerint 22005 frt, tebát 12147 frttal több. Bocska község jelenlegi adóalapja 2431 frt, mig az uj előirányzat 5941 frtot tesz, tehát 3510 frttal több, mint az előző volt. Kanizsa város jelenlegi adóalapja 51389 frt, ez ujjabb kiszámítás szerint pedig 82242 frt következve 30853 frttal több. Nagyrécse község :.dó ilapja 15319 frt, az uj megállapítás szerint 28361 frt, tehát 15242 frttal több Sirszeg adóközség jelenlegi tiszta jövedelme 1476 frt, az uj megállapítás azonban 2982 frt következve 1506 frttal több. Nagy- és Kíe-Rada jelenlegi adóalapja 10050 frt, t.z uj előirányzata azonban 21981 frt következve 11931 frttal több. Szabar jelenlegi adóalapja 9904 frt az uj előirányzata azonban 17591 frt kő vetkezve 7687 frttal több. Korpavár eddigi adóalapja 725 frt, az uj előirányzata 1314 frt, e szerint 589 frttal több. Gelse Kilimán eddigi adóalapja 14707 írt, míg az ujj előirányzata 29350 frt következve 14G43 frt, több mint jelenleg. E szerint csak ercn tiz községnél 107703 frllal magasabb azon tiszta jövedelmi fokozni, mely a birtok utáni esedékes adókivetés alapját képezi, Igy állván az ősszeg a többi községekre nézve ís, holott köztudomású dolog, hogy ezen adókerületben illetve járásban nem eszközöltettek oly birtok átalakítások, különösen a jelzett községekben, melyek alapján a kitüntetett tiszta jövedelmi fokozat csak megközelítőleg íb igazolva volna, tehát birtokviszony változás nem létesik. Ha tekintjük gasdakösönséguak elszegényedését és kutatjuk annak indokát, nem találjuk azt, bogy az munkakerülővé vált volna, nem találjuk szt hogy az pasarió, vagy tékozlóvá vált volna, de igen igazoltnak találjuk, hogy majdnem egy tizedéven keresztül a sanyarú évek, a beállt kereskedelmi pangás, az elemi csapások özöne snjtotla, hogy mint becsületes bonpolgár kot-ilt-ssé-géuek megfelelhessen, amúgy is tulmagos adója lerovását eszközölhesse, marhaállományát megszálmani volt kénytelen, ma holnap oda jutt, hogy nem levén igavonó marhája, földjeit miveloi sem iesr képes. Ily szomorú körülmények kösöit mégis mint a közlött kimutatás igazolja adóalapja 100% felemeltetni irányozta-tík, a mit a bizottság sem jogosnak, sem a törvényből folyó igazságosságnak el nem ismer. Ezekből kiindulva a mega])*,. pitolt központi előirányzatot el nem fogadja, hanem igen, ssját 882. évi nov. 20 és folytatva tartott ülepében megállapított tiszta jövedelmi arányt érvényesíteni kéri. Mintán az előző megállapodás szerint Kanizsán az első osztályú szántóföld Palinnal leendő helyivlzsgálatra küldöttség kirendelése vált szükségessé, > felszólalási íratok kiadásával Talabér Zs\'.g-moM és Vizlendvay József bizottsági tagok, Ritter János kir. becslóbiztozssl kiküldetnek, jelentésük bevárva van. Az ídő előre haladván, az ülés estéli 7 órakor bezáratott. Folytatólagosan felvéve 1883. márcz. fi. Jelen voltak. Kovács\' János biz. elnök, Inkey LíbíIó, Tóthlmre,BokánFarkas.Thomka Endre, Blau Pál, Vizlendvay JŐzsef, Hey* deu Mihály, Talabér Zsigmond bízottsági tagok, Ritter János kir. becslőbiztos. Elnök a gyűlést megnyitván. Olvsstatik Rlgyácz község felszólamlása. 13.) Szántóföld méltányolja a bizottság a község felszólamlását, s annak végleges elbírálását a részletes felszólamlás napjára tartja fel, azon kifejezéssel azonban, hogy Rigyicz község határában Ií-od osztályú szántóföld nincsen, ezúttal is kifejezést ad. Kir. becslőbiztos az eddigi javaslats mellett megmarad, de a VlII-ik osztály esetleges felállitáaát nem ellenzi. Kertekre nézve, — a Ferenczhegy, Nagy bódihegy, Öreghegy, Kis bódihrgy, és Imrebegy dülókba kerteknek sorozott területek a rétek VI ik osztályába aoro-zandóknak batároztalnak á már előzőleg megállapított elvénél fogva. Kír. bicslóbíztos az eddigi mívelés-ágba meghagyandónak javalja. Rétekre nézve a felszólamlást igazoltnak elismeri a bizottság s az szeriot soroztatni határozza. Kir. becslőbiztos eddigi javaslatához ragaszkodik. Szőlőkre nézve indokolt a felszólamlás s az áthelyezés a részletes felszólamlás idejére lesz érvényesítendő, Kir. becslőbiztos szinte kifogását akkorra tartja fel. 14.) Eazteregnye község felszólamlilára nézve a járási bízott-ág teljesen szántóföldekre ossza a felszólamlás indoklását és a VII. és VIII dik osztály felállítását határozza el. Kir. becslőbiztos a javaslata mellett marad, mindamellett a részletes felszólalásnál a 7 ik és 8-ík osztály esetleges felállítását nem ellenzi. Kerteknél az Öreghegy éa C.ilrelle hegybe sorozott kerteket a rétek Vl-ik osztályába sorozni határossá a bizottság. Kír. becslőbiztos eddigi javaslatát megtartani véleményezi. Rétekre nézve a felszólamlást a jár. bizottság teljesen indokoltnak találj* s a VlII-ik osztályba soroztatni határozza. Kir. becslőbiztos az egyéni részletes felszólalásnál az osztály esetleg-s U-Bzáliítását nem ellenzi. Szőlőkre nézve a bizottság a VIII-osztily felállítását elhatározza s elintézését az egyéni részletes felszólsmlásrs utalja. Kir. becslőbiztos a javalt VIH dik osztály esetleges felállítását az egyéni részletes felszólamlásnál nem ellenzi. 15.) Sormis község felszólamlására a szántóföldeknél a jár. bizottság as esetleges VII. és VIII. osztály felállítását határozza, a többire a község felszólamlásában kifejtett indokokat helyesnek találja. Kír. becslőbiztoB a VII ik oszt. előleges felállítását nem ellenzi, a többire javaslatához ragaszkodik. Kertekre nézve, miután a bisottssg határozottan meg van győződve, hogy Maota dűlőben semmi kert sincsen, ugy elébb^ni határozatához képest a szőllőbell kerteket a ré! Vl-ik osztályába soroltatni határozza. HUSZONKETTRDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MABOZIUS 29-én 1?83. Kir. becslőbiztos az eddigi javaslatát íentartja. Rétekre nézve méltányolj* a bizottság a felszólamlást « az szerint határozza el a beoaztályozást. Kir. becslőbizlos az eddigi javaslatát pártolja. Szölők-e nézve telt észrevétele a községnek indokoltnak találtatik a az V-ik osztályba auroz\'atní határozta. Kir. becslő biz\'na az eddigi javaslatát pártolja. Legelőre nézve a felszólamlás figyelembe nem jön a felállított osztályok érintetlenül hugyatoak, miről a község járási bizottsága érteaitendŐ. 16.) Sár-z~g közaég frtU/őlamlásáraszán tóföldnél, k járási bizottság az ostályok kibővítésé\', valamint az egyéni felszólalás által a két dűlőnek áthelyezését kilátásba helyezi, mert indokolt az a körül* raény, a mit a közc^f\'telszói a állásában follioz. Kir. becslőb-"ztos az egyéni felszólalás alkalmával beszámítandó osztályba leendő áthelyezést nem ellenzi, a többire javaslata mellett megmarad. A község által felhozott indokok elfogadtatnak és a részletes felszólamlás alkalmakor lesznek érvényesítendők. A mi az Annahegyi kert elnevezése, Mehí arra nézve a bizottság a már előző meg állapodásihoz kép-st az egész 7 hold területet a rétek VI. osztályába sorozza. Kir. becalóbizios javaslatát fen-tartja. Rétekre bézve a kert V-ik osztály felállítása elhalánztati:;, s az V. VI. és VII. osztályba elhelyezése az egyént fel -aiólalás alkalmával lesz elintézendő. Kir. becslőbizlos az egyéni felszólalásnak esetleges helybenhagyásával az oszt Mállitását nem ellenzi. 1T.) Szent-Jakab község felszólamlása a szántóföldeknél indokoltnak elfogadta-tik s egyogy osztáiylyal azoknak dülón-kínt alantabb osztályba helyezendők a foganatosításuk az esetleges— egyéni felszólamlásra hagyatík. Kir. becslőbiz:oa javaslatához ra-•;*sxkodík, az egyéni felszólaláskor leendő vái\'oz\'a\'ásokat azonban n- m ellenzi. Kertekre leesve bár ha a közaégi t-ataateri bizottság felszólalásában emiitest nem tesz, miután azonban köztudomású dolog, hogy a Méházi dűlőben egy talpalatnyi kert nincs, az ottani cselédeknek convencio bérül kiadott s éren át szántás által mivelt terület, van ugyan 8 hold, mint ílyen terület az egyéni felázó Uraláskor a szántóföldek m<-gfnlelő osztályába lesz sorolandó. Kir. becslŐbiztos a bizottság határozatában megnyugszik. Hetekre nézve, miután azok talaj-minőségük, e termőképességüknél fogv^el-azúrtan osztályozva vaunak, mi is trra en ged következtetést vonni, hogy egyes felszóialánok igénybevétetnek, igy azoknak foganatosítása alkalmakor a netáni változtatások foganatosítandók lesznek. Legelőknél. Miután észrevétel ezekre tem tétetett, a bizottság ugyanazt hatá rozza, mit a rétekre. E\'dőkre nézve. Miután az erdőterületek, tárgyában a községi felszólamlás ban szó/nem tétetett, de a bizottság me« van győződve arról, hogy ezen erdősé gekhezi hozzáférhetőség és távoli fekvő-Bég a jövedelme\', csak csökkenti, a igy a aetáai egyéni felszólamlás alkalmakor azonfelül,hogy a bizottság most már egy egy osztálylyali hátrahelyezését határozza el, jogos érvény szeríendő lészen. 18.) ¦¦¦ Rfcse nagy község felszólamlására nézve száalófö\'dekre nézve a községi kat bizottság által b iterj ess tett felszólamlás egész terjedelmében méltinyoltatik, a Illik osztály lük felállítása igazoltatik és elismertetik — s a mennyire az egyéni felszólalás alkalmakor az áthelyezés szükBégü-sége igazolva lesz,, akkor nyer megoldást. Kir. becalóbízto* a jár. bizottság vé leményét magáévá teszi. Kert mivelési ágra, Kis Barkónak, N*gy-B >czónak, B*rtula, Gesztenyés, Ádinihegy, Máriabegy ,¦ Rózsahegy, Virág hegy. Gaspárhegy. Mintán itt kertek nem léteznek, ezek mindaaÓlók aljai, kaszálók, utak és pinczeterek,vétettek csak\' fel a már kifejezett elvek szerint a rétek VI. Osztályába, mint kaszálók sorozandók. Kir. becslőbixtos az eddigi javaala iához ragaszkodik. R-ítekre nézve noha ben a községi kat. bizottság a rétek érdemében megjegyzést nem tett, mindazonáltal Inkey László biz. tag urnák felszólalása követ keltében elhatáruaratik, hogy a netáni egyesek felszólalási esetében az osztályok megráltoztatása foganatosítandó lesz. Szőlőkre nézve a község falazó\'* lása indokolt és as~V-ik osztály felálli-tása az egyéni felszólalás idejekor le?z*n érvényeíitendri." Ligelőkre nézve ai egyéni felnzéle-lás alkalmakor lesz iatézkedé* téve. Az erdőkrs vonatkozólag a közaégi bizottság felszólalását teljesen igazolva találván, a jár. bizottság éa mivel a MiklÓsfa éa Pmz\'a Szent-Egyházi erdőterület nagyobbrészt sarjerdő, de külöm-b-n ia távol eső és csak kiváltságos időben hozzáférhető, Így az ott felvett 465 hold terület a VI ífc osztályba sornztatík. 19.) Bakónak község felszólamlására vonatkozólag átalán minden mivelési ágra községi bizottság kérelmét a járási bizottság teljesen méltányosnak találván, az rgyes felszólamlások esetére as osztályok megvál\'oztatása kilátásba helyeztetik — ugy azonban, hogy ez alkalomkor az erdő osztályozására is figyelem fog forditatni. 20.) Újlak község felszólamlására felolvastatván, miután azonban az ott felhozó.t Bérelmek csak részben pótolhatók s azok "s csak az egyéni felszólalással lesznek elinléíhetők. ezért c tárgybani intézkedés az időre haiasztalik el —egyedül a szőlő hegyek kaocáló\'nak a kertek sorába lett felvétele, mint oda nem tartozó kíhagya-tik éa a rétek VI. s esetleg következő osztályaiba lesznek sorozsndók. Kir. beoslflbiztos a kertekre vonatkozó osztályához ragaszkodik. (Folyt, következik.) A zalamegyei ált tanítótestület elnökségétől. 1021533 Közöljük a hozzánk áttett iratot egéaz terjedelmében. Másolat. Vxllás és közoktatási rasgy. kir. miniszter. 3S378. szám. 883. A dunántúli tűzoltó eg» letek kerületi szövetsége elnökségének mult évi november 2G-án 108 18S1/*. «*m alatt kelt beadványában foglalt azon kérdésére, vájjon a népiskolai tanítók, vagy esetleg gymnáziumi, középiskolai tanárok lehel-nek-e az alakult tUzoltó-egyletek tagjai, vezénylő parancsnokai, vagy esetleg fú parancsnokai ? tud ára adom az elnökségnek, hogy nem csak megengedhetőnek, de kívánatosnak is tartom, hogy a népiskolai tanítók, valamint a középiskolai gymn, s reáliakolai tanárok, a mennyiben ezek ez állal hivatalos leendőikben gátolva nem leendőnek, — oly jótékony-ezóia egyletekben, minők a tüzo\'tó-*gy:e-tek, a tagságnak bármely fokozatán ró*zt vehessenek. Budapesten, IS83 évíjan. hó 18-án. TREFÓRT s. k. A másolat hiteles. Pípán, 1883. febr. 20 án. B SZABÓ KAROLY ker. szöv. elnök. A zalamegy ct általános tani telest ül et lek ia leteaelnökségének Sümegen Zalamegye. A másola\'ról hiteles. Sümegh, márcz. 22 én. 883. BANFIALAJOS a megye tantestület elnöke. 83/883. A zalamegyet ált. tanítótestület elnöksége következő kérelemmel fordul hazánk t. könyvki-dó és könyvkereskedőihez. Ezen üdvös czál előmozdítására a VI. nagy hatalmat a jóért küzdő sajtót — közleményünk átvételére tisztelettel kérjük. A .zalamegyei általános tanítói-testület" alapszabálya 3 §-ában csélul tűzte könyvtárt állítani fel a ezt tagjai használatára, rendelkezésre bocaájtani. A testület vezetői szerezlek ia könyveket, ámde ezek gyarapítására nem rendelkeztek s nem rendelkeznek anyagi *róvel, hogy a könyvtár egy megyei tantestület igényeinek megfelelhessen. Ko rank követelménye, hogy a tanító tanár folyton tanuljon, szerzett ismereteit gyarapítsa, szellemi kincséből a reá bízott növendékek tehetségeit fejleszsze, hogy a hasa erkölcsöa, vallásos, értelmes honpolgárokat és leábyokat nyerhessen. L valóság el van ismerve a palotákban, elszi-várog a szalmaknnyhók küszöbére ; ámde azt bevárnunk, míg a társadalom minden rétege tettre készen mondja t a tanítással foglalkozókat akként kell díjazni, hogy hivatásuk élve, anyagi gondtól menten az utósarjadéknak szentelhessék életüket I Kekünk mostani munkásoknak bevárni nem szabad. Tanulva, tanítva nevelni akarunk 1 Könyvek vételére szükséges erőt elzárta az 1868. t. 142. § a abban megállapított összegből családos embernek megélni is bűvészet. Exekuián azon kérelemmel fordulunk a nemeakeblÜ könyvkiadó társula tok éa könyvkereskedő órákhoz, szíveskedjenek a zalamegyei á\'talános laníiói-teatület könyvtára részére, meglevő készleteik éa az ujabban megjelent könyvek bői tiszteletpéldánynyal szolgálni, ezálal beanüaket legszebb czélank az önképzés törekvésében támogatni. Némi viesonsá sal alapszabály ó5. §-a c/ pontjából szervezett tankönyvbiráio-bizottaág, minden egyes adományképen érkezett köny- vet Zalamegye tanítótestületnek tagjaival fogja ismertetni. Az igen tisztelt köny vkiadó-társu-la\'ok, kiadók éa könyvkereskedők htza fias érzelmében bízva, adományaikat Sü-meghre, mint a megyei központ székhelyére kérjük küldeni, honnan nyilvánosan fognak nyugtáztatni. Hazafias tisztelettelt Samegh, márcz. 2. 1883. BANFY ALAJOS a megyei tantestület elnöke. NÉMETH BÉLA tantestületi jegyző. Hírek. — A nagy-kanizsai lzr. nőegylet által 1883. rnárczius 10 én rendezett vigalom tia ta jövedelme 200 frt 18 kr., mely alkalommal következő felülfizetések történtek: Rotscbild Samu 2 frt, Szom-mer Ignácz 5 frt, Szommcr Sándorné 10 frt, D-nn-berg Jakaboé 3 frt, Mayerhof-fer H-nrik 2 frt, Lőving-r Móritz 5 frt, Rosenberg Israelné 5 frt, KUrachner Ig-náczné 2 frt 50 kr., L*ssner Hinrikné 5 frt, Eeinger Henrik né 2 frt, Eisinger Sa-muné 2 frt, Scherz Tivadar 1 frt, Vidor Samuné 5 frt, Scherz Mórné 3 frt, Scherz Rtkhárd 1 frt, Blan P.lné 5 frt, Rosen feld Sándor 5 frt. Scherz Albertné 2 frt, GrŰahut Henrik 2 frt, N. N. 1 frt, Ló-vinger Ignácz 5 frt, Gelsei Gutmano Vilmos 10 frt, Gelsei Gatmaun László 10 frt, Gelsei Gutmznn Henrik 2 frt, Vidor Samu 1 frt, Wolh-im Ernő 2 frt, Ollop Imre 2 frt, Ebenspanger Lípó\'né b frt, Ebenspanger L-0 Ö frt, Weiser Jó zs-f 5 frt, öiv. Kaíaer Sándorné 3 frt, Helsler József Kaposvár 10 frt. Fogadják a nemes adakozók az egyesület legmélyebb köszönetét! Székely Tivadar a. k. egyleti titkár. — Erdössy EngenfiírőUz curópa- birü jelee színművésznőről igen szépen írnak a berlini lapok ; és sajnálattal re giatrálják a hírt, hogy a közönséget meghódító művésznő Hannoverbe távozik. Városunk e azépnevü szülöttje Krakauba is kapott meghívást a koronázási Dnne pély alít almira ; azon kivül Pétervirról azerzídéii ajánlatot tettek neki; de a muszka khmát művésznőnk mart egy kissé „erŐaaek" tar\'ja; — osendeaebb időt vár. — A zalamegyei általános tantestület eloökaégének fölhívására a Szent Iscvántáraulaí 11 éí L .mpel Róbert köny v-ker.-skedó szintén 11 könyvet ajándéko zott a központi könyvtárnak. K nemes tettért nyilvános köszönetet mond e helyen : Bánfi Alajos, a megyei tantestület elnöke. — A j« pfeMft hatása. Azon di csé.etes buzgóság; melylyel a tűzoltóság lelkes vezórfétfiai az egylet ügyeinek vezetésében kifejtenek, nem tévesztheti hatását. Nemrég tapnnkb n közöli ük, mi szeriotaz önálló tűzoltói zenekar nemsokára létesülni fog. Erre F ü r a t L városi állatorvostól a következő levelet kaptuk : .Becses lapjában olvastam a nagykanizsai önkéntes tűzoltó testületnek egyre erősebb azervesését és igen tiszteit bsrá team: Knoitzer György és Saller Lajos törekvését a zenekar szervezésében. Ezsn dicséretes törekvést azaal óhajtom támogatni, hogy ezennel kijelentem, miszerint belépek mint pártoló-tag.— A tekintetes szerkesztő nrnak vagyok Nagy-Kanizsán, 1883 márcziaa hó 23. Hazafiai tisztelettel Furat városi állatorvos." — Az állatkínzás nem kismérvű borzalmait mutatta be a napokban Deák-téren Galambok község érdemes birája ; ki ia fiatal, szép, dc csökönyös lovait kisfejBzefok-csapások kai akarta indulásra bírni. Szegény pára lovakat az óriásibb kínzástól egy petőfj-utezai föld-míves mentette meg. U i. Üres kocsival arra hnladváo. intette a bölcs bírót, hogy agy meg nem indítja lovait. Azután kocsijának tengely végéhez oda csatolta a bíró kocsijának rudelejét. Mihelyt a de rék földmivea indított, azonnal megiadni-tak a csökőoyös csikókegyetlen ostorcsapás nélkül. — Dr. Czindery Mihály, nyugalmazott katonai törzsorvos, f. hó 24-én meghalt 80 éves korában. Temetése hnivétnapján volt. Kossuthnak és elveinek rendíthetetlen híve éa vallója volt Mindig várta Koasnthoi; biztatta magát, hintette a reméayt másokba is, hogy .megjön Kossnth.* Elfáradt; a nagy várakozásban elaludt örökre. Legyen csendes álmai — Hatos Sándort megyénkben ts látták, amint hírlik. Állítólag Keszthelyen is megfordul:, azonkívül Tapolczán is volt testvérénél. A legújabb hír szerint a Somlyó vidékén garázdálkodó, Savanyu Józsi-feJs hattagú bindáb* állott be s annak most ő a vezére. — Lapunk zártakor veszszük a bírt, hogy Galambok közelében több egyén összeveszvén, verekedésre hajtották a dolgot Minek folytán többen megsebesültek, egy pedig megöletett A járás: szolgabiró rögtön elrendelte a vtaagála tut, A részleteket az fogja kideríteni. — Beküidetect.Akövetkezflnyilatko-sat közlésére kérettünk fel: Nyilatkozat. Nem vezetett a Imurakoai iskolák" cs.oaik< kem megírásában semmi más csel, mint a helyzetet megvilágítani a megmutatni, hogy a murnközi állapotokat bolygató csikkek nem tiszta forrásból merítvék. — Főtiszt. Molnár István ezobolicsai érd. esperes plébános ar válaszolt uzikkemre a Z. K. 18. szamában, a idézi Utolsó szavaimat, melyek bizony kemény lecakét tartalmaznak, s mondja: .kell, hogy ezen oldaldőfést ugy vegyem, mint a mely nékem jár.u S miért? M-rt példának okáért jobb hangzása magyar nevek közt fölhoztam Szőllóay, Molnár, Csizmaaia ; pedig az irón n al k essi tett vázlatból a TőtŐsy nevet kihagytam s tettem helyébe Szőllősyt eazemágában sem lévén, hogy ez által valakit, e világon megsérthetnék. — Sérteni nem akartam, csak as igazságot akartam megmondani, s e czélomat elértem, mint ezt a válasz igen tisztelt írója, s muraköznek minden józanul gondolkodó lakosa elismeri. — A asoboticsai érd. esp-res plébános urat sokkal jobban ismerem, sokkal inkább tisztelem, semhogy valamikor is eszembe juthatott volna azon gondolat, azon gyanakodsz, mely ellen válaszában védekezik. Igen kérem legyen meggyőződve, hogy az alulírott most is ugyanazon tisztelettel és odaadással "Üthetik becses személye irányában, mint tapasztalta volt akkor, midőn közeli szomszédaágában T. Szent. Győrgyön működtem. Caizs-mesija Máté kottorii adminisztrátor. — Ax Aetna. Rómából távirják márczios 21-éről : , Az Aetna dél óta ismét kitörőben van. Cataniában jelentékeny földrengést észleltek, azonban ez nem okozó:t semmi kárt. Messtnában tegnap sürü hamueső volt." — Anyagyiikos Qgyved. As .Egye tértéé" párisí levelezője írja e hó 15 ről: Frémynek, annak a fiatal párisi ügy védnek esete, ki saját anyját meggyilkolta, tiígy izgatottságban tartja az itteni közvéleményt. A mi az i\'zonyatos teltet különössé teszi, as, hogy a fiatal embernek erre semmi oka sem lehetett és moat ugy viseli magát, mintha misem történt volna. A vizsgálóbírónak erre a kérdésére, hogy miért követte el est a borzasztó tettet ? .Micsoda borzasztó lettel?" válaszolj* kérdőleg a legnagyobb egykedvűséggel. Mindazok, kik megfigyelték, abban a véleményben vannak, hogy a fiatal ember nem szimulál éa csakugyan nem emlékszik arra, hogy saját anyjának életéi kiölti. Ugy látszik, as Őrültség egy különös nőmével, az o lési mániával v»n do". guok. Ez a veszélyes kór szerencsére nagyon ri\'ka az őrülteknél Parisban 1869-ben adta olŐ magit utoljára ehhez hasonló eset, mely akkoriban szintén óriási feltűnést keltett, és megérdemli, hogy röviden felelevenítsem. A rue Ríchelieu 9-ik számú házának első emeletén van egy fodrászterem, melyet rendesen elegáns arak látogatnak. Egy délután belép egy husaárhadnagy és Jour-deníl az ur maga kezdte borotválni. Mikor a műtétet félig elvégezte, fölmetszette a beretvával a hadoagyoak a torkát, ki azonnal szörnyet halt. Másnap, midőn beszéltek neki a gyilkosságról, már nem emlékezett reá és indignatalo vai rissca-utasitá a vádat, melylyel terhelték. Másfél évig figyelték meg a specaialislák as országos tébalydában, míg végre képesek voltak felismerni a külöuoa betegséget. Azok, kik as őrültség e nemében szenved tok, rendesen fásán állapotban vannak, miként a bissteríkuaok nagyobb része, as ölési ösztön krízise csak hossza időközökben jelentkezik és néhány peresig tart és ss illetők teljesen öakívüli állapotban caelekeeznek, ugy hogy közvetlen reá nem emlékeznek többé arra, a mit elkövettek. Frémy fitta! ügyvédnek atyja nagybirtok os és egy milliónál többet érő birtoka van kastélylyal, parkkal, erdővel. Frémy szülei látogatására rándult, két nap óta tartóskodntt az apai kastélyban, midőn anyjával sétálni ment aa erdejökbe. Visszafelé jövet gyilkolta meg kés-cl. A tett elkövetése mán a kastély felé ballagott, mintha mi sem történt volna, dolgozó szobájába ment és regényt olvasott. A közben esteledni kesdett és as apa csodálkozva kérdé, hogy neje hol maradt? — Frémy ugy látszik, anyja nevének felemlitésére visszaemlékezett arra, hogy vérben fetrengve látta, de arra már nem emlékezett, hogy ő kö vette el a tettet, legalább a körülmények atán ítélve, ezt kell hinnünk. .Szegény anyám I megölték az erdőben", kiáltá a fiatal ember zokogva Atyja ájal\'aa rogyott össze. — A fia pedig a köseli város rendőri hivatalahos szaladt és jelentést tett arról, hegy anyját az erdőben megölték és a ciendŐrÖket arra a helyre Te-sette. hol a szörnyű tettet végrehajtották. A rendórbiatoa semmi különöset nem vett észre Frémy magaviseletében. Csak másnap, midőn az apa magános terv* elbeszélte fiának gyanas hazatértét, különös részleteivel kezdték gyanítani, hogy a fia ölhette meg édes anyját. A vizsgálóbíró letartóztatta, de Frémy már ekkor semmire sem látszott emlékezni. Most is nyugodtan éa egykedvüieg viseli magát, mintha mi sem történt volna. Teljesen eszénél van és jósánál beesel. Mikor a gyilkosságra terelik a beasédet, komolyan meg van lepve a kérdések által, melyeket hozzá intésnek: ast hiszi, hogy talán hasonlít valamelyik gyilkoshoz és ért fogták el. — A gyilkost 16-án reg-_ il szembesitelték anyjának holttestével, a páriái or-zágos tébolyda leghíresebb orvosai jelenlétében. Az érdekelt körökben szerfelett nagy kíváncsisággal néztek e jelenet elé. A specaialislák pedig e jelene", után fogják megállapítsa!: vájjon ölési hyaztéria krízise közben követte-e el a borzasztó gyilkosságot, mely esetben nem vonható felelősségre, vagy pedig megátalkodott gonosztevővel állnak-e szemben, ki csak szimulálja mostani magatartását. — Anyja halálából anyagi előny háramlik reá, mert tekintélyes anyai örökséghez jutott volna és ezért a gonosz szándékú gyilkosságnak lehetősége sincs égessen kizárva. — Kíváncsian várják as orvotok vélemé-\' nyét. — A fodrász esetére visszatérve, fölemlítem, hogy az még mindig a tó-bolyaiban van s már több év óta nem jelentkezett nála az ölési bysztéris; mese-beszédnek mondja a hassárhadnagy gyilkosaágát, melyet neje talált ki ürügyül arra, hogy férjét a bolondok hasiba zárják, ó pedig szabadon élhessen kedvesével. Áldozatnak tekinti magit és a hivatalos látogatások alkalmával mindig azért esedezik, hogy szabadon bocsássák, mert nem örült. Nagyon valószínű, hogy soha sem fogják a szerencsétlent kibocsátani a tébolydából. Rövid hírek- EötTÖS Károly, orsaággyülétí képviselő, egy csángó családnak lakhelyet és birtokot ajánlott fel. (Kanizsán is nagyban érik a készülődés!; — A párbajok napirenden vannak a fővárosi hírlapírók között holmi kicsinyes dolgok miatt (.Sokan vannak a hivatalosak, kevesen a választoltak.") — ^Graphics-czimeo nyomdászlap indáit meg a fővárosban. Szerkesztője: Szőllóay Mihály.— A hontmegyei, s alkai egy haskerület papi gyűlése kifakadt as ellen, hogy a felekezeti tsnitóképezdékbea sem tanítják kellő szigorral a liturgiát a ssokbót igy nem kerülnek ki jó kantorok. — Egy Szegedi rima reménytelen szerelem míatt nagy késsel akart véget vetni életének. Életveszély között vitték a kórházba. — Rómában az apostolok templomában egy óráa — miután meggyónt es áldozott — ?egyszer lőtt magába revolverrel. Misfél óra mul<in meghall. — A pápa elhali-rozta, hogy III. Jnce elődjóoek *G<ovanni Laterano templomában méltó emlékszobrot állit tat. — A Konstaittlnnápolyba való bevándorlás csak azoknak engedtetik meg ezentni, akik létképességöket igazolni bírják. Irodaion. (E rorst alatt mefezüitett munkák Kag-y-Kaoizsáo Wajdits József kSarrkorosekediében kaphatók vaarj általa o>e|Tend«Ibstfik. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan esz-k öi ültetnek.) — AZ „On-Uág-Vllág*- húsvéti száma valóban a legkitűnőbb dolgosatok tárháza, képeit illetve egy nem nagyszámú, de annál becsest bb képgyűjtemény. Ifj. Ábrányi Kornél folytatja jel-lerorsjssit, melyek már eddig is oly nagy föltűnést keltettek as írói és milréazi világban s a melyeket oly remekül csakis ő tud megírni.E szám bán Bérezik Árpid, ról ír, kinek arczképe is díszíti a lapot. Benőfy Soma e régóta hallgató linglelkü magyar költő .Szittya nefetejtsek* etrm alatt hazafias költeményt ad. Mészáros litván .Kis jószág* czimü elbeszélésé^, kezdi meg, melynek folytatását valóban nagy érdeklődéssel várjak, A szó szoros értelmében remek csikk ifj. Ábrányi Kornél .Az első magyar alapítók" czimü czikke. Ez egy történet és ogy egész regény. Történet, mert mind raló, a mit benne megír, regény s hozzá ssép regény, mert ugy van megírva. Síenkievicz Henrik „A falu jegyzője" czimü novellájának folytatásává! és Relle Iván tárcsájával a nagyobb dolgozatok végst érnek e számban. Képeiről csak ast írjuk, hogy kedvünk volna mindegyiket kivágni és keretbe foglalni. Különösen a Keresztről levételt (a híres Rubens nagyhírű festményének kitüaó másolstát), mely valóban minden szalon díssére válnék. Pompás képek az .Első szemle\' (gyönyörű idyll; erdő szél, szarvasukkal) a .Pálya végén* kimattrUt katanalovak, a mint az ekét hassák. Mily egyssern és mégis mily hangalatos kedves genre-kép: a „Gólya hozta" csitntt. Érdekes képek az állatvilágból, melyek egyszersmind a kosgasdaaági ismeretein*, ket gyarapítják : aa aylesbury kacsák és touloaeei ludak. (Két képpel.) Apró rovatai a szokott lelkiiameretességgel, Ügy-basgalomnal és szakiam érettel szerkeszt vék. Rejtvény rovata bő és viltoamtoa. As uj.ovsMgyed elején melegen fölhívjak e kitüaó s a magyar képes Ispok kört párállanál illó Upra, melynek előfizetési irr egéss évre 10 frt, félévre 6 frt, évnegyedre 2 frt 50 ki. Előfizethetni WÜ-kena és TVaidl kiadótulajdonosok kiadóhivatalában : Budapest, koronafaerczeg ntcsa 3. szám. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZI- ÖNT MÁRCZIUS 29-éo 1863. Papírszeletek. Egy hirlaplré, ki gyakran utazgat a vasúton, as utóbbi időben, egy vasai: fölügyelővel találkozik. — Noa 1 Azt hiszem, most már nyugodtak lehetünk. — Igaza van . . . viszonzá a folQ gyeló, a balesetek megszűntek. Múltkor a 307. számú vonal négyszáz tizenkét utassal indult el és négyszáz tizenhárom mai érkezett meg. — Ön tréfál---- — De ugy van . , . egy hölgy meg babázott útközben 1 Egy gyászold Özvegy ember újból megnősült, két héttel hltes-ársa halála után, s midőn az uj menyecske őt a menyegző utáni napon kérte, kocsizzék ki vele, azemrehányólag kiállutt föl : — Azt hiszed, én oly kevéssé tisztelem első nőm emlékét, hogy két héttel temetése után nyilvánosan jelenjek meg második nőmmel ? Két ittas tántorogva halad az aszfalton. Egy gyógyszertár elé érnek : — Borzasztó! — mond az egyik korhely — érted te azt, hogy vannak emberek, kik inkább mennek ide, mínt a csapszékbe ? . , — Bizony es ostobaság . . . d# em-léksiem, egysser én is voltam egy patikában. — Te? — Igen — be voltam rúgva ... és beestem az üvegajtón I — Te kicsiny I hoou van az atyád? kérdi a paraszt a fiútól. — Igen — válaszol a gyermek. — Hid le egy kevéssé. —• Nincs ideje. — Mii. dolgozik V — Anyámat veri. Hálanyi Ivánt tás. Ily czim alatt egy berlini lap nyílttéri rovatában t a kővetkező közleményt hozta : rA közjó érdekében el nam mu-: lassthatom a nagyérdemű közönségnek a legmelegebben figyelmébe ajánlani as X. biztosi tó-társaságot azon gyors és pontos eljárásáért, melyet irántam tanusitott Boldogult férjem alig két hó előtt biztositolta életét a nevezett társulatnál és ma már több napja, bogy a sirban nyugszik. — Ösv. N. Júlia." Henczeg as uracs-önkéntes hosssu bajuszával, hogy nemsokára fülére tekerheti. — Igen öcsém — aróisl meg mögötte a vén káplár, mert füle ér odáig. Egy uri ember, ki a mult nyarat a fővárostól kissé távollevő földbirtokán tölte, nagyon boisankodott, hogy neje, ki a Margitszigeten nyaraló szülei látogatására a fővárosba utazott, olyan soká elmarad; mert az engedményezeit napokból már hetes: lettek. A férj végre türelmét Teszté és Utána sietett — —- dehogy, lefényképeztette a házát, mely alkalommal egy csinos szomszéd menyecskével Ült az erkélyen, s a sikerült fénykép** elküldte nejének. A hatás tökéletes volt, — * fiatal asszony másoap haza érkezett. A czensurán. Tanár: Beszéljen valamit a nőí hozományról I Vizsgázó: (hallgat). Tanár : No bát pl bogy jellememé Ön azt, ba kapna egy leánynysl 20,000 pengőt? Vizsgázó: Tyüb, az volna ám a nagy szerencse. Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest márcz. 23. 1883. (Steíner József és Társa termény-gabona és bizományi ezég jelentése.) A hirtelen beállott kedvezőtlen időjárás folytán, as üzlet megszilárdult. Kedvező kínálat és vételkedv melletti élénk forgalom volt. Egyes czikkek árui mérsékelten emelkedtek. Busa szilárd, 10 krral emelke dcít. Mai árjegyzéseink: Tiszavidéki, pest- és fehérmegyei 78—79 kl. 10—10.10 79—80 kl. 10.25-10.40. 80 - 8« kl. 10.50—10.70. Bánsági 25, bácsksi lő, északmagyar 40, üszögös fajok még továbbá 40—50 krral olcsóbban fizettetnek. Kölisek tavaszra 9.68, Őszre 10.17. Rozs csendes. Elsőrendű 7 30, kösep-s 7, oláh 6.75. Árpa szilárd. Takarmány 6.90 — 7.40, maláta 7.25 — 8, sörfőzdéi 8.50 — 9. Tengeri 15 krral emelkedett. 6 35 — 630 kelt, Kikinda 5.75, máj.—junj 6.36. Z a b szilárd 5.80—6.75 minőség szerint. Tavaszra 6.50, őszre 6.55. Burgonya keresett. Kivitelre 2 60-ig kelt. Rspcte aug. — ssept. szilárd 14 frt. V a d r é p c z e szilárd 7.25 — 7.50 Kendermag 13—l4\'/i- Len mag 12 frt. .M o h á r m a g 13 frt. Köles takarmány 4.50, kásának való 6.20-6.70. Köleskorpa zsákos\'ul 2.35. Kölesdara 5.20. I Takarmánybükköny 1 búzából trienrözöll 3 20, vetni való 8.50, zabbal kevert 7.75. Kása zsákostól ; 11-11.50. Bab szilárd. Dunavidéki 9-10. Erdélyi 9.25-9 75, barna 9.50-10, tarka 7 50, törpe 12.25. Penzeluleget 5 kamatra nyújtunk ügyfeleinknek, be ak tározóit árukra és feladási. Az előle\' minden városban felvehet*, hol pénzintézet létezik. ; Zsákkölcsündijt heten. 1 ként darabonkint % krt számítunk hozzánk küldendő árukhoz. Közraktári illeték átméri-:! forgalomban 100 mm. után az osztrák államvasút közraktáraiban 5.25. Fővárosi közraktárakban 7.05. Felelős szerkesztő : BABO.JS L.ÍSZLÓ, hirdetések. Póthirdetmény. A z.-egerszegi kir. tszék mint tkkví ha\'óság közhírré teszi,miszerint a i.-eger-e-egi szövetkezeti önsegélyző-egylet zalaegerszegi lak Ós végrehaj tat ónak, Braun-síéin Pál és Brauustein József, mint néha özvegy Braunstein Józsefné s ül. Kíesel-stein Anna Örökösei, ula-egerszegí lakos végrehajtást szenvedők elleci 85 frt 6 kr a jár. iránti végrehajtási ügyében 5959/82 s*. a. kibocsátott árverési hirdetményben az özv. Braunsleín Józseféé szül. Kiesel-Btein Anna nevén álló zalaegerszegi 1782. sz. tjkvben A f 50C. 507. hisz. alatti 12000 frt, 1258, 1257 hz. szám alatti 105 frt, — 2093 hzsz. alatti 9G0 frt 50 kr, — 23ÍJ6 hzsz. ala:tí 113 frt, —2428. hzsz. alatti 508 frt 50 kr,3037 nzscalatti 352 frt, 4227-4228. hzsz. alatti 24Dl forint, — 4354 hzsz. alatti 120 frt 50 kr, — további a zalaegerszegi 1839 számú tjkvb ni A f 4225 hr. sz. alatti 299 írt értékű ingatlanok a föntebb elősorolt becsé:tikek,mint kikiáltási árban azaU egerszegi kir. törvényszék, mínt telek kön; vi halóság hivatal helyiségében 1883. évi május hó lO-én délelőtti 10 órájára kitűzött árverés as 1881. LX. t. cz. 107. § a alapján — Kozner Czecsilía, Vasmegye szombathelyi lakói végrehajtató érdekében ia 2000 forint tőke követelése, ennek 1876. évi decsember bó 2-tÓI járó 8% kamatai leszámításával a már h c e*t 500 írtnak 27 frt bekeblezési, 21 irt f.r, -kr perköltség, 20 frt Ítéleti díj, — 10 frt 50 kr végrehaj >áaí és 10 frt 70 krban megállapított jelen kérvény! költség-k kielégítése végett, megtartatni fog. A zalaegerszegi kir. tszék mint tkkvi hatóság Zala-Egerszegen, 1883. évi február hó 3-án. ÍSzalay László s. k jegyi. (P. H.) 877 1 -3. !! LOTTÓ!! Minden lottóbarátnak alkalom S q nyujtailk, hogy az ujon kijavított a a éa kipróbált játékrendszer által, a a évenkinti 600--800 írtéribiztos a X jövedelmet szerezzen. A legese- a a kékebb tételnél is folytonos nye- q a rés biztosíttatik. Egy forint be- q a küldése után megküldöm a rövid q a éa értelmes utasítást, továbbá a q q számokat tizenöt házashoz. Hogy q q rendszerem elfogadóit minden q a kártól megóvjam s biztos nyerésre q a vezessem, kész vagyok a netaláni a a akadályoknál Írásban, minden díj q a nélkül fölvilágosítást adni. A a Q kérdezósködésekhez retoor bélye- q a gck melléklendők. 874 >-m a 0 V. Hrdlieka jun 0 0 Wien Wieden |rnu Nragiue 4. 0 ÍOOOOOOOÍ IV* Kávé árleszállítás!! ~ajsj Harling Ludvig- & Co, Szétküld csak szilárd és finom arakat tetemesen leszállítóit ml mellett 8r,8 5—5. iigymint: 5 kilo Santos erőteljes..... frt 3.— .5 „ Mocca afrikai „ 3.60 5 „ Cuba, brillant...... „ 4.50 5 „ Pörtorico, jeles ..... „ 4.80 5 „ Ceylon, Plantation ... „ 5.— 5\' , Gold Menadó, hoehedel „ 5.40 5 „ Mocca, arab...... . „ 6.— A Triesztben Is kitűnő elismerésben részesült jeles magyarhoni 11 Petánezon (Eadein mellett.) Bendkivül szénsavdús savanyuvíz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanynviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészcinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. Megrendelései: a forrás igazgatóságához Petánczra (n. p. Muraszombat; iaMaeadCfc. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánltatik. Hügy miodennemU hamisi\'.iíDak eleje vetésiek, a dugó „Stécbenyi" névvel leend elütve 87ft I—* ÁrjeEjzétet liiánatra ogyen és bérmentve. Mindenkor friss töltés Sürgöny : Mer Beteie, Mm, I 11.11 i Kos-eladás. í Méltóságos ifj. Gróf Zichy Ödön ur zákányi uradalmához tartozó-surdi pepineria törzsnyájából 48 darab két és három éves tenyész kos kerül eladásra. Megtekinthetők Surdon. Vasúti állomás Zákány és Nagy-Kanizsa. Pataky Sándor, nrod. ispán. Ut&nnyomat nem fizettetik. 865 S—3 I I I I I I II I I I I I I I I I 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-ik évben 650.000 palaczk lett elszállítva. A mohai ÁGNES-forrás iiazanlE egyiK lesBzéusavdiisa\'bb savanyuvize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kivánatos. Borral használva már is kiterjedi kedvelíscpek örvend. J0 Fris töltésben mindenkor kapható EDESKUTY It. 862 2 -12 m. k. a<iY«.rt uíllM&íl Úgyszintén minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglőkben. <* 1881-ik évben 285 000 palaczk, 1882-ik évben 550.000 palaczk lett elszállítva. A legjobb stiVvarka-papir0s LE HOÍIBLON Franczia gyártmány. Utánzásoktól óvatik. f\\ E szlrarkapapír ctak akkor TSlddi, A K ha minden lap LE HoiJBLON bé- I\\ lregzot magán hordja éi minden kar-ÍY ton az alant látható védjegrgyel éa Yj V aláirástal van ellátva, 876 1—24 tj CAWLCY * HBWT, sftsittp fikftatas, PABIS opooooooooooooo ooooooooooooooo Haszonbérlet. 200 vagy 500 holdnyi bírtok, lakás éa ra<Íavázi (¦pQiru-kk-1 -gyiiu egy nslld és vsgysiss berlS álul azsaaai avaKy p«diK J8vá ászkor baszss-bérbo vasal kerestetik. Ajánlatok a birtok sazy-sága i-i az ár megjegyzítÍTel a\' fnkOlooben s birtoknak körOlméDT e» lei ásával N V. 3018. jecy alaU a Hsaseastets át Vsf^ arak hird»-úsi irodájába Budapestre intézcndők. 663 2--, O00300OCXX300000 ooooooooooooooo KflSr-Saaiaia, nyomatott a kiadó tulajáoaos Wajdits József gyorss&jtóján. |
