* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 10.27 MB | |
| 2009-10-19 09:16:28 | |
 | |||||||
Nyilvános  2067 | 8270 | Zalai Közlöny 1883 052-060. szám július | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Ü A6Y-KAftlZ8A, 1883. juliusl-én. rféas ÍTO fél é\\rt^ . hip-oeteseic l hssibos pftitsorban 7, unis<iilit*ot C t jnimleo to-al>bi sor*Tt \'• toronként 10 kr<rt vftotiK\'b tfi .jiH\'iLiri iüeu-k miiidt\'D egre* TIr>i* ii-n-rl 30 kr. &Xut-udii ZALAI I0ZLHY. *ajtp réizH illető k&xlemÉBT.Ic KA0T.KAMIZ8A-WteuluUl. Ben&eaWlai lerei&t cstk kAcn monJutaruktol fogxiflutaik »1 KAzir.tok taizL nem katd.ui.k. .Nagy-kaniisai 8nk. tflzoltó-egylef, a zalamegyei általános tanítótestület\', a „ nagy-kanizsai kisdeánereló egyesület\', t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezei". > .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttltalasztmánya•, t több negyei és városi egyesulst hivatalos értesítője. Hetenkím kétszer, vasárnap- s csfttörttíkOii megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás. — Az új évnegyed küszöbén fölkérjük a t olvasóközönséget lapunk szives pártolására. Azon t előfizetőinket pedig, akik még hátralékban volnának, annak mielőbbi beküldésére tiszteletteljesen fölhívjuk. Lapunk előfizetési ára: félévre (jut—decz.) 4 frt, ne^yedévraijul.— szept) 2 frt N.-Kanizsan; 1883. jun. 15. Akiadóhivatal. Társadalmi romlottságunk Megdöbben az emberi kebel, elfacsarodik a jobb érzésüek szive, midőn a gyakori Öngyilkosságokról szól a napi krónika. Azok, kik még az élet keserűségét nem érezték, s csak alig lépnek át a gyermekek közé, Öröklik a mai kor gyáva jellegű, rémes betegségét, az ..öngyilkossági kór*-l. Mindinkább gyako-riabbak nálunK ez esetek, -- midőn nincs sokn-.k elég lelki ereje küzdeni az élet viharaival, szenvedéseivel csapásaival, midőn önmaga, vagy mások által kevertetik oly undorító erkölcstelen bűnbe, mely elkerülhet lenné teszi a törvény sújtó kezét. Megy, rohan tehát vak módra egy oly mentő eszköz mellé, mely megteszi ugyan azt, hogy az elbukott örökre elhallgat, de a világ az illető halála folytán\' részvéte mellett is megtartja szigora elveit s ítéletét, bár az a büntetést kikerülte. Sokan hangoztatják a proletár-kodó, protekcziót hajhászó mai kort, midőn nem az évek során át drága pénzen kiküzdött diplomájával halad előre, tőrve-zuzva magát, s nagy ré--sze oly állást se kap, mint pályáján keresztül elköltött pénzének kamata. Futkos hatalmas protektorok után, vtgy pedig e franczia közmondást követve : „cherchez la femme" (keresd a nőt), hogy megélhessen, pénz s áll ás-házasságra lép, mely rendesen családi viszályt, boldogtalanságot, egymás közt hidegséget okoz. Más része, midőn álláshoz jut „jó barátok\' egész serege által köruyeztetik, kik kicsalják belső Ügyea, s midőn már a .barátság\' nem j;tr haszonnal, elhagyják, elárulják s megsemmisítik erkölcsileg, s anyagilag. Igen ide vágó az a hires latin közmondás: .Donec eris felix multos numerabis ami cos; tempóra sí fneriut: nubila solus eris." Egyedül, árván áll az elhagyott, szép múlttal, keserű jövővel. Mit tesz kétségbeesében ? A . halálban keres menedéket. Nemcsak az uri. de az alsóbb körökben, az egyszerű polgárok fcö zött az ijesztő mérvben harapódzik el társadalmi életűnk e kórsága, az öngyilkosság. Sokszor a legcsekélyebb iudok elég arra, hogy megváljék az élet útjától. Ragadós betegsége\'ez a léleknek, mely az elmének zavarodottságából, a külső behatások által keletkező megza vartatásból Keletkezik: nincs még teljesen bebizonyítva, De átlag véve mégis társa-jdalmi romlottságunk az ota minden-\'nek. Az értelmi pályák, főleg a jogi, orvosi, mérnökiek elannyira tul vannak terhelve, hogy sokan kénytelenek a becsületes útról letérve utakon keresni meg kenyerüket. Ez oka azután annak, hogy a legkisebb de biztos existsntíát adó állásért okleveles, képzett emberek folyamodnak. Sokan mi hivatalt se kaphatnak, s hogy a létért küzdjenek, nem keresik a módokat és eszközöket, mert van egy másik hibája is társadalmunknak, az urhatuámság, nagyzás. Sokan czélt is érnek vele. A férfiak nagyrésze nem lép a házas életre, mert egyrészt nincs állása, másrészt ha van íe, nem elég arra, hogy családot tartson, nejének pazarló fényűzéseit győzze. S ha va- laki mégis nem riadt vissza a házasság rablánczaitól, később eszik az adósságok és váltók árjában. Ha hivatalnok; a nem bir kiszabadulni belőle, a jobb jövőben és szerencsében bízva hozzá nyúl a kezére bizott hivatalos pénzekhez, sikkaszt, nincs menekvés s vagy a börtön, vagy a pisztoly, vagy Amerika van csak hátra. Mit szóljunk most már azon szegein családapákról , kik több leinytnal vannak megáldva. — Ha nevelik jó gazdasszonyosk, akkor sem igen bírják .eladni* az eladókat, ha a mai divat szerint kita nittatják a zongora kalapálásra, járathatják a legszebb kontóra vett ruhákba, bálokba, eljár lelettök az idő. A szegény családapa eviczkél az adósságban, de hiába! Hozzá nyal a tiltott eszközökhöz, végső atyai ke- Ezeket leginkább vagy a környezetében tevő ál barátok, vagy a sárga fehér bálványok imádása b a vagyon utáni sóvárgás vitték a sirba. Soknál a kevés fizetésből való meg nem élbetés indítja a végzetes lépésre. Mig a közigazgatási közegeknek biztos a jövedelmök s önfenntartásuk, addig sok pályánál csak kevés anyagi haszon van a nagy czim mellé. Sajnos jelenség nálunk, hogy katonai, kereskedelmi s múipari pályákra nem igen lépnek ifjaisc, hanem a szülőik által dédelgetett reménynyel, nagyra vágyással oly pályákra lépnek, mely bosszú, s melyen leginkább csaL szerencsével élelmességgel, széles összoköttetéssel haladhatnak elő. Ne csodálkozzunk másrészt azon sem, hogy ugy a fővárosban, mint a vidéken oly ijesztő mérvben szaporodik a tör- üségébeu, s aggodalmában más \'énytelen permekek száma. Bomlott nevét találja a váltóra írni, egy ideig mozog a világban s egyszer csak füstölgő pisztoly mellett találják élettelenül elterülve. A családra szégyen, végnyomor száll, a gyermekek szétzűilenek a nagy világban. Azért sokan az uri nők közül pó>tai vagy távirdai pályára lépnek s így önerejükkel boldogulnak. Szinte megrázkódik az ember, midőn az öokezökkel kimúltak halálhírét hallja. A fővárosban alig múlik el nap, hogy ily megrázó cselekvény ne történjék. Héj alig hányták a göröngyöt az Öngyilkos Barna Zsigmond városi tanácsnok öngyilkos tetemére, már ismét Baj-kay Sándor volt IV.-V. kerületi kapitány öngyilkosságának híre járja be az országot Hivatalával visszaélt a a törvény elé állíttatott. Nem volt elég lelki ereje bevárni a sújtó ítéletet, s a halálban keresett menedéket. Ez csak a legutóbbi két eset. erkölcsi állapotainknak nagy részben magunk vagyunk az okai. Az eddig elmondottak csak vékony árnyai helyzetünknek, s ha ugy .haladunk* előre, visszakívánjuk a multat s nem tudjuk vájjon lesz-e egy szikrányi Öröm is a jövőben. Önmagunknak kellene hibáinkat orvosolnunk, de kellő eszközöket kellene reájok keresnünk. ÁOS GÉZA. Mit vár a népiskola az óvodától" A fenti kérdést intézte Kőbány Mihály, gyomai kisdednerelő, *. „Kisdedovók és Gyevmekkertésznők Lapja* szerkesztője/ a hazai tanítókhoz. Ezen kérdést a .nagy-kanizsai tanítói járáskör* is tárgysorozatába vette a Paliinban f. évi május 31-én tartott rendes ülésén. E tárgyban ott értekeztek Erdösy Kornélia és Hoffmann Mór. Abban a helyzetben vagyunk, hogy mindkét felolvasást egész terjedelemben közölhetjük. Erdösy (Bflu) Kornélia felolvasása Viliit Kobány Hlhálj gyo mai kitdedovó alább követkézé kezdé-•éra, melyet mólt év azepL hó 15-én a .Kisdedovók és Gyárnak kertésznők Lapja* csűri. lapjában intéseit a nep-isfco ai tanítók és tanitŐt«talelekh«, hogy t. i. .Miben lehat ea kell is, hogy legyen a kiedodnevelés segítségére a nép -iskolának?* Hogy as óvod* előkészítője éa segítségére legyen a népiskolának, szüksége*, hogy as minden ismertetésében és minden cselekvésébe:: oda törekedjék, misserínt as a kisebb gyermek se legyen csupán gép, hanem igenis, öntudatosan gondolkodni tudó lény. Hogy föntebbi elmek teljeses megfeleljen ss óvoda, Jegyének ez észfej -1 ess ló eszközök ssoroaan, de a legssoro-eab^an bárom , négy- ötéves gyermekek korihos merlek; legyenek további általánosságban, mag a gyengébb teheteé-güeket sem véve ki, sikerrel alkalmazhatók; akkor mag fog felelni as óvoda feladatának, mig a mc*t*ni tulhajtásávai as a lkaim ásott eszközöknek, soha 1 Vegye fel as oroda as értelem- és észfejlesstő dolgokból a legegysseruebbe -kat foglalkoaasi anyagai, á> miadast értelemmel, a általánosa ágban, jól, iát a legnagyobb késségig gyakorolja be, es álul önállóságra, Öntevékenységre fogja vésetni a gyermeket; s és legyen a czél I Ha e cselt tusi ki as óvoda s mindenben igyekezni fog ast el is érni, akkor a népiskola küszöbéig vitte, növendékeit. As o odáosk feladata \\ gyermekek lelki tehetségeit ébreszteni és fej-iosztani agy, hogy ss elemi- vagy népiskola által ny ajtóit anyagi k\'épsésre alkalmasabbak legyenek. Mert as óvodának feladata tuUjdonfcépen at alaki kopté*, nohs igen természetes, hogy s kétféle képsés egymás nélkül teljesen nem képzelhető. De mig as óvodának as alaki-, as iskolának as *uyagi kép-** a főfeladata. Az alaki kap lés által as éss kö lönféle képesség ai a. m. as észrsvevő-, as emlékeső-, aa itéió-. a következtető- és képselő tehetségek kiválólag fejleaztet-nek és erősíttetnek, mely telki tehetségek: fejlesztésére legalkalmasabbak a beszédes értelem-gyakorlatok; ennélfogva ás óvoda főtárgya csakis es lehet. A rendre és fegyelemre asoktatás is ettél várható. A test edsésére legyen a játék és pedig ¦okkal nagyobb mérvben, mint a szellemi TARGZA. A miniszter és a dey. - (Elbeszélés.) — Vége lett a harcénak, elcsendesült as ágyuk moraja, nem folyt többé a vér s Algírban a franesiák lettek as arak; — a deynek menekülnie kellett országából. Hussein paaa egéas udvarának a nápolyi Victoria szállodában bérelt lakást. Egy reggelen a dey szakácsa, egy korom fekete aubiai, beállított a átálló konyhájába b egy nagy metsző kést kért. Adtak neki egyet, ami asonban — ds Czárs, hogy 18 hüvelyk hosszú és beretfa éles volt — nem nyerte meg a szakács létezését. Néhány peres multán visssa jött a késsel és egy nagyobbat kért. Adtak hát nek! egy\' nagyobbat De alig, hogy eltávozott, ismét vissszahosta a kést és egy még nagyobbat kért. A nápolyi szakács már csak nem állhatta meg kérdés nélkül, hogy minek kelí as as óriási nagy kés? és a nnbíai megmondta, hogy minek kell? A dey sietségében elfelejtette Algírból a bekét ís magával bosni és ezért ő magassága fekete szakácsának kell art a hivatalt is viselnie. Különben az egész dolog nem sokból áll; csak a fdberéltnek, Osminnak, kell lemetszeni a nyakáról a fejét, egyébb sémiért »\'?!0 kell as s nsgy kés; mert hát Zaydát, ki s deynek legszebb és legkedvesebb odaliszkje, holnap reggel, mikor 6 magassága as öbölben goodolásni fog, borszakba varrva belefojtják e- tengerbe; annak tehát nem kell elvágni a gégéjét. As ss élhetetlen Osmín oly rosszul őrködött a hárem felett, hogy egy sehonnai hitetlen franczia lyukat fúrhatott s falba s Zaydával viszonyba léphetett. Mí természetesebb, mint bogy mind a kettő elnyerje könnyelműségének jutalmát, a háláit? A nápolyi szakács, kinek ez a kettőn kivégzés egészen megzavarta as estét, megkérte fekete oollegáját, legyen egy kis türelemmel, majd mindjárt hoz 6 e<y akkora kést smivel as exeoatiÓt minden hiba nélkül végre lebet hajtani. Eh hely ott azonban felsietett a szálló tulajdonosához, Signore Zillbez, ki, amint megtudta, miben halminál a dolog, rögtőn betogarott és megkérte a rendőrminisztort, részesitse as ex-deyt egy kis lécekében a nyugoti igaszágazol-galtatáa mibenlétére] ? Hogy aztán mi torién\', ast Dumas Nápolyról irt könyvében igy beszéli el: A rendőrminiszter a dey t egy diwa-noo fekve találta. Csibukoaott; egv rabszolganő a talpát csiklaodosta, más ketté pedig legyezővel hajtott reá hös levegőt. A miniszter háromszor tiszteletteljesen meghajtotta magát, a dey egyszer kegyelmesen bioscseotett a fejével. nHagasságz, én a rendőr miniszter vagyok." — Hogy te sí vagy, ast tudom, „ö magasságának talán méltóztatik tudni miért jöttem.* — Azt nem tudom, de azért légy üdvözölve nálam. „Azért vagyok itt, hogy magamá-godat egy bűntől s a törvény megsértésé\' tői vissza tartsam." — BOntól ? Miféle büntői ? kérdé s dey, kivette & pipát s szájából és rábámult a miaieaterra. .Nem szándéka magasságúdnak a herélt Ozmin fejét levágatni?" De hisz az nem blin. Én ast sz Osmint ötszás piaszterért vettem, Zsydát ezer sehináért éppen agy, mint est a pipát, melyért száz darab aranyat fizettem. .Helyes; de mit mélióstatik fi magasságának mindezekből következtetni ?" — Azt, bogy ez a pipa as enyém, mert megvettem és ki is fiseltem, és bogy senkinek aemi köze hozzá, ha én ezt ezer darabra töröm is össse. E szavaknál agy csapta földhöz a pipáját, hogy darabjai az egész szobában ssétre plitek. .A pipával ez: meg lehet tenni, de Ozminnal és Zaydával nem, — ők emberek." — Éppen ugy meg lebet velük tenni, mint s pipával, ők sokkal kevesebbek. .Hogyan? As emberek kevesebbek magasságod előtt, mint egy pipa?" — Ozmin nem férfi és Zayda nem nő, ők csak rabszolgák. Es én azt mondom neked, Osminnak le lesz metszve s feje és Zayda vízbe fog fujtatni. .As nem fog megtörténni; legalább Nápolyban nem." — Hitetlen! Te akarsz nekem visz-ssaélni ? Tudod ki vagyok én ? .Tudom, magasaága; Ön egykoron algíri dey volt és én a nápolyi ki\'ály ő felségének rendŐrminiastere vagyok. És ha még továbbrs is ily illetlenül viseli magát magasságod irányomban, hát éa önt becsukatom.* A miniszter egész beszédje slstt jéghideg és nyugodt maradt. — Becsukat? Engem? kiálts a dey magán kivtU s odaveté magát a pamlag vánkosaira. .Igen, becsukatom." — Jó; én még ma este elhagyom Nápolyi. . Magasságod oak ssabadaágában áll jönni vagy menni, de csak egy feltétel alatt. Mielőtt elutaznék, meg kell esküdnie a prófétára, hogy sem Osminnak, sem Zaydának fájdalmat nem okos." — Ozmin és Zayda as én tulajdonom, ast tehetek velük, amit akarok. — Mivel magasságod as esküt megtagadja, én mind a kettőt elfogatom n Őket ez ország törvényeinek értelmében megbüntetem. Önnek nem szabad Ná polyból mindaddig eltávoznia, mig ők az én gondozásom eleit nem lesznek." — Ki akadályoz meg engem as el menetel ben ? .«..« A dey tőre ntán nyalt, s miniszter pedig odalépett az sblakhov ¦ jelet sdott: nyomban erre nehéz lépések zaja éa sarkantyú peegés hallatszolt a folyosó felől, sz ajtó feltárult és egy ónás testőr káplár lépett be. .Oennsro,\' szólt s miniszter, .ha azt parancsolnám nektek, hogy ezt as embert fogjátok el, késlekednétek-eenge-delmeskedni ?* — Nem, — .Ennek as embernek a neve: Hasáéin pasa. Ismeritek őt?" — Nem. — ,ő Algíri dey volt.8 — Értem kegyelmes uram. „Láthatja* folytatá a miniszter a dey felé fordulva, .hogy önt itt éppen nem sokba vessik." — Elfogjam ezt sz embert ? Kardé as altiszt egy lépést előre téve. .Oh nem, hagyd csak, fi magassága bizonyosan teljesíti kívánságomat. Menjetek és keressetek itt e hasban egy Ős-min nevű férfit ¦ egy Zsyds nevű leányt. További rendeletemig vegyétek Őket Őrizet alá." — Hogyan 1 — kiált* a dey magánkívül — « férfi beléphet háremembe? .Legyen nyugodt magassága, ő nem férfi hanem csak egy testőrség; altiszt. Hogy ha asonban ön őt nem akarja odaeressteni, ugy önnek Ozmint és Zsydát ide kell hívnia." — Megígér ed, hogy meg fogod Őket büntetni? „Minden bizonynyal. Meg fognak büntettetni a torvény teljes szigora szerest " Huseein pasa tenyerébe tapsolt s a szomszéd subából legott belépett egy rabssolga; kiadatott a rendelet, bogy Ozmint és Zsydát be kell hívni. A rabssolga keresztbe fonta mellén a karjait, némán meghajtotta magát és eltávozása utat Ésakhamar megjelent a két vádlott A herélt egy alecscsj, jól kibizoU ficzkÓ volt, minden bajusz nélkül; Zayda pedig egy gyönyurfi circarU nó, ki szemöldökét feketére, — körmeit rózsa színűre festi. Ozmin vadul reá tekintő parancsolója előtt térdre veié magit, Zayda egyéneién, felemelt fővel állt ott. Husseín rácsa\' pott kardjára : —Ozmin remegett, Zayda mosolygott. A miniszter Intett a testőr* nek és a két vádlott elkísértetett. Mikor ss ajtó betevődSft utánsuk, nyögve sóhajtozol; a dey, a miniszter HDSZOHKBTTRDBC ÉYÍOLTAM. ZA li A i; A ÖZLOHÍ JULIUS 1-éL 1883. munka vagy foglalkozás, nehogy & szel lemi roglaikonás a testi nevelés rovatára történjék. A munka. aegaedvel te lésére vanaak a foglalkozás ok, melyeknek azon-ban olyanoknak kall lenniük, hogy gyermek képzeletviligát tol ne szárnyal ják, hanem inkább jótékonyan foglalkoz tassák. Mindezekből következik tebát,bogy as óvodában eddig előadott dolgok nagy mérvben tzállittasatnak le, ne hogy ms ionét kikerü\'t gyermek, a nagy sokasága-, és nrhéxtégü eszközök alkalmazása ákaí már tLirayszegetten jusson a népié-kólába. A gyakorlati kivitelre nézve, különösen a Fröbel-féle foglal kosások at illetőleg vagyok bátor trjdítvinyoxni Vétessenek fel a foglalkozásokból a leg-könnyebbek Kobány Mihály által kiadott éa tzöveggel ellátott gyakorlati kézikönyvében adott Fröbol-féie foglalkozások ábrái közül. Vétessenek fel as elaó-, legföljebb a második lapon adott ábrák anyagól. A tárgysorotatot illetőleg, as irányok begyakorlása ntáo felveendő: t l^\'apda, teke, koctka; utóbbiból is csak ¦ nagy k ócska A koczka után a lap, vagy lerakótáblák, a nagy kocskával egyenlő nagyságban véve. A basábbat való foglal ko*iabóI; második lapon levÓ nagyon alkalmat alakok. A vesssőlerakiából ax első második lapon, a feltűnőbb alakok veendők fel váloga\' va. A körierakásból az elcö lapon adott alakok. Csak esutáo következték lánkfonás, mely búi at elaő lapon adóit alakok vpendőc fel, A rajsolásból ax első lapon adott alakok és . veeszőlerakásból már ismert alakok kapcsolatosan alkalmashatok, A papirfüzésből felveendők ai első lap alakjai. As agyagmin látásból as elaő lap alakjai ét a második lapon néhány gyümölcs. Mindezeket bármelyik anyaggal, agy adja elő ax ové, hogy a gyermekeknek eiűezör a felveendő kész alakot rontassa be; azat, as ism ériről térjen denkor as ismeretlenre. A föbbi munkája Fröbelnek. hézsége miatt kihagyandó. Nagyon szép dolgok ezek, de nem három-, négy-Ötéves gyermekek fejletlenségéhez mér) Abban a korbaa nem szabad ast mégterhelni. A túlságos nebését fárasztó munka álul, nagyon elvonjak a gyermeket a aubadmoxgástól, ami által ismét a :es\' erőit vonjak meg, minek követkexése as, hogy a tett nem birván egyenletesen fejlődni, kóaóbb idegesség, görvélykor s gyakran gyors»bb gondolkozás helyett előveszett, lomha gondolkozás foglalnak helyet. A ballérxék finomítására és a hangok érxékelteésére felvehető a haogke-rését, de csak a könnyen hangostathatók • ka): (két-három hangból álló szókkal) ami azonban csakis ötéves gyermekekkel gyakorlandó. Csélsxerü ex, as olvasás tanításinak előkészítése tekintetéből is; mart amint a veeizőlerakás éa rajtolás as Írás, épen agy s hangkeresés ax olvasás előkészítőjéül tekinthető. A játékot illetőleg, ne legyeo az folyton rendszeres: játszok a gyermek at óvodában is amit akar és ahogyan- akar. Hadd fejlődjék ki a gyermek testében, pedig kinézett sx sblakon, a mind addig ott maradt, míg meg nem győxődótt, hogy a vétkesek eltávoxtak aszállodábói. Akkor megszólalt: „Most már faxosé szerint elhagyhatja magasságod j.-.ápolyt.11 — És as még ma este megtörténik ; nem akarok egy napot sem tölteni ezen a barbár földön. „Szerencséé utat kívánok magasságodnak." A dey megtartotta szavát. Egy óra maltán már kí volt számára bérelve egy hajó, melyre még ax nap ette átszálli-tatta rabszolgüt, asszonyait éa kincseit. Éjfél előtt felhozatta s horgonyt a szakadatlanul szidta azt a szép országot, melyben egy olyan embernek, mint 6, megtiltották, hogy rabszolgáját lefejez-hesae s odaliszk ját a tengerbe fojthassa. A miniszter másnsp maga elé hivatta és kihallgatta a vádlottakat. A kihallgatás alkalmával k;iü!t, hogy Oamin aludt, mikor ébren kellett volna lennie t Zayda ébren volt, mikor aludnia kellett volna. Mivel pedig ily főben járó biic büntetését s nápolyi criminal törvény nem határozza meg, Ozmia és Zayda szabadlábra helyeztettek. Ozmin pástétom áruló, — Zayda pedig Dame de Comptoir lett. A dey Nápolyból Angliába akarta itteni udvarit, mert ott as asszonyokat ha aent U "--megfojtani, de legalább eladni lehat, útközben szonban ojegbete-Esdett Livomoban szállt ki, hol meg it halt WEBES ANTAL. leltében aseró, a maga termessé tea módja szériát. Ne ki vaujuk koriitoini, mielőtt szükség volna reál Had örüljön, hadd tombolja ki magit ax anya természet ö\'ónl De játék közben uyilvioyul gyak ran a gyermek ízlése. goodolkozáamÓdja hajlama, kedélye is egész valótágában, azért minél nagyobb szellemi tehetséggel van megáldva valamely gyermek, enni! többet és nagyobb aa«liemi megerőltetés sel járó jitékot szeret a nem egytzer nyü-váattl kiváló tehetsége és hajlama a játékban. Tehát nem büo-e ast s folytonos rendsserességgel megnyomorítani ? 1 Vá 1-lalkozzék ax ovó a játék alatt, inkább a felügyelő és a bajtól ovó szerepére a ne gyámkodjék folyton s gyermekek fölött, hanem engedje Őket önállóan is alkotni I kkor alkalmasabbak leendőnek növendékei a népiskolára. A nagy-kanisxai járás tanítói köre megbízásiból:, EBDÖSY (Biba) KoBNELIA. Hoffmann Kór felolTasása. A kisdedneveié*. Óvoda, *xgy gyermekkert? Tagadhatatlan az, hogy valamely nagy essme vagy nagy elv sohasem fogamzott meg a világ valamely nagy gondolkodójának elméjebea, hogyha koriak általánosan érzett szüksége ast benne iftg nem érlelte; ha as általános hiány érzete as emberek jó voltáért dobogó keblét erósebb bullimsásbs nem hozta volna, mint kortársainak bármelyikét — habár a kor maga, as általánosan érzett hiány dacaira nem mindig értette meg prófétájajóakaró szavait, vagy D-m volt ké P\'B az A felfogásának magaslatira emel krdni. Különösen oly eszmékről és elvekről áll ez, melyek as ember belső életére, szellemi fejlődésére vonatkoznak, a mely eszméknek rendesen nehéz harozot kellé vívni ax elfogultsággal, a baivélemáoy-nyel, a tudailaasiggel. Az emberiséget mintegy átok gyanánt kiséri, hogy nem akar boldogi itatni, azért került a haladásnak minden lépése annyi küzdelembe ét áldozatba. A bsladás azonban annyira kapcsolatos ax emberi oem veleszületett természetével és as emberi szellemmel, hogy elháríthatatlan akadályok azt időről időre képeaek ugyan megakasztani, de egésxea meggilolui soha. Hsladásunk szonban nem egyéb, mint az emberi szellem fejlődésének fokozatos története, agy a mint amaz az igazság ösvényén járva a asellemi és erkölcsi képzés mindig magasabb fokára emelkedett. Á emberiségnek mindig voltak oly nagy asellemei, kik korukat megelőzlek ; de azért az igazságok, melyek belső énünket megvilágítják, nem egyesek találmányai , esek az igazságok magvát képezik, mely elszórva a haladás szellemétől, kebelünkben is fogékony talajra talált éa talál minden ember keblében, kí száodé-koean nem zárkózik el az igazáig elől. De álért nem ia érdemünk a mi belső meggyőződésünk, de örömünk és reményünk asoa alapszik, hogy meggyőződétünket számosan OSZtjik. Az ébredő természet látásánál reánk néxve lélekemelő azon bizonyság, hogy minden csiráié növény mindig magasabban ét erőteljesebben törekszik fölfelé, hogy koronáját a szsbad levegőbe, a p felé emeli, nem pedig viasza a sötét föld felé hajlik a melyből származott Kit a bizalmat nem szabad el vészen un k akkor, mikor a szellemiekről szólunk- A mi igaz ét jogos, az lassankint habár aoktzor csak hosszú idő útin f»gé-kosy talsjra lel as emberi kebelben. Kevés történelmi érzékről ét ismeretről tanúskodik az. ki azt hiszi éa vallja, hogy a gyermeknevelés fontosságát csak as ujsbb időben i*merték fel. Eltekintve at\'ól, hogy a szülői szereiét oezlöne a czívilizatio alantas fokán álló népeknél is talált utat módot a teljesen gyámoltalanul világra jött kiadsd nevelésére, akármily formában történt légyen az, mire néxve sx égalj éa egyéb viszonyok mindig voltak elhatározó befolyással: a történelem felvilágosít bennünket arról, hogy a népek vezérei, tanítói már az ős korban is fontosságot tn lajdoDJiottak a gyermekek nevelésére k, ápolásának. Erre néz^e ujj mutatást nyújt neküok több helyen maga a szentírás is, ugy a kereszténység előtti pogány kor. Mi kor Krisztus azt mondta: Hagyjátok hozxim jönni s kisdedeket, bizonyára necscs&k a kisdedek iránti szeretetét akarta ez által nyilvánítani, hanem ujj-mutatásl akart adni az anyáknak, a kisdedkornak fontosságira nézve. Már Fiaton előtt Fythagoras (584 szül. Kr. előli) a asülóktől azt követelte, hogy gyermekeiket gondosan neveljék. Platón pedig (429. Kr. ej a talejdonké-peni tudományos paedagogie megalapítója már azt kívánja, hogy a gyermekek 3-6 évet korukig a város 12 játékhelyén mindennap ápolónők felügyelete alatt játszanak, hogy ott mesélgessenek nekik éa a jóviseletre szoktassanak íme a modern oroda csirája. Ugyanezt kívánja Ártstoteles (834-322 Kr. e.) ki- nek neveléstant elvei máig aem moodha tök elavultaknak. Ő már foglalkozást akar a kisdedek számára, hogy lassan ként hoxxi szoktatva, telisnek ne legye aek. íme a modern gyermekkert osirija A legrégibb kor nevelőitől egy ál la Ián a legujabbakíg mindenütt ast találjuk, hogy felismerték a neveiét fontosságát abban a korban és aton kor számára, melyben s gyermek még rendszeres ta-: Usban sem részesülhet (Folytatása következik.) Hírek. — Víg társaság ünnepelte amínt értesülünk — e lapok felelős szerkesztőjének. Baboas Lászlónak, névnapi előestéjét janíus bő 26-áa a .Korona\' vendéglő éttermében, a késő éjfél utáni órákig tartó poharazás és áldomások kötött. — Nyilvános sxámsdás és kő SZOnet. Van szerencsém ezeooel a t. érdekelteknek becies md\'jmáairs hozni, hogy a na^y-kanizsai pol. iak. növendékek iltsl szegény tanulók felsegélyesésére f. évi juniut hó 24-én rendesett i hangversennyel egybekötött nyári mulat ágnál befolyt ősszeg: 259 frt 89 kr, Ere tattlfi tettek a következők ¦ Lőbl N. 50 kr. Tamás Ád moé 1 frt, Temiasy Béla 50 kr. Kobn József 50 kr. ZÓk Nándor 20 kr. N. N. 50 kr. Somaaich Lőríncz 50 kr. Morgenbesser János 2 frt, Tamás Gyula 1 frt, Berger János 50 kr. H-in Mihály 1 frt, Deatsoh N. 20 kr. Köv-sdj N. 50 kr. Hoffasnn Mór 1 frt, Grots Ignácx 50. Hauser Jánot 50 kr. !5. H 50 kr. Hotiáa György 50 kr. Mattess Mihály 50 kr.; Lvy Adolf 50 kr, Árvay N. 50 kr. N. N. 50 kr. Pap Jiuua 50 kr. Vőneky Pál 50 kr. Herlelendy Béla 50 kr. Simon- Gábor 50 kr. Kovács N. 50 kr. Steiner Lőríncz 50 kr. A. Károly 50 kr. Kniaaz Boldizsár L frt, Horváth Antal 60 kr. Volheim Ernő 1 frt Bojfc B. 50 kr. Theodorovic Pál 50 kr Kobn Adolf 25 kr. Gudlin Gellért 50 kr. N. N. 50 kr. Verner Boldizsár 10 kr Kánya N. 10 kr. Tóth N.-oé 50 kr. N. N 50 kr. Bothman György 50 kr. Blau Bála 20 kr. N. N. 20 kr. Fárnek Kálmán 50 kr. Kovács N. 50 kr. Oaxesmly Antal 1 frt, Kratner Reatő 50 kr. llnzíni Pál 1 frt, N. N. 60 kr. Tass N. 30 kr. N N. 50 kr. Hab«r H. 50 kr. Hám József 50 kr. N. N. 40 kr. Vucskttt János 1 frt, Bogyei Ödön 1 frt, Práger Béla 50 kr, N. N. 50 kr. Wagner N. 60 kr. Hauser János 50 kr. N. N. 20 kr. Tó: h N. 50 kr. Összesen 35 frt 15 kr A befolyt összegből a költségek levonása után maradt 140 trl. tiszta jövedelem, mely a Délzalei-takarékpéoatárban he lynlelett el. A t. felÜIfise:óknek valamint a t. pártfogóknak maleg köszönetet szsvaz az igazgatóság. — Ismét Öngyilkosság a temetőben. As öngyilkosok szumyen megszerették a temetőt u.oleó órájuk elköltésére, f. év április hadában egy szabó-segéd skasztotta fel magát egy a temető gyepüjében álló fara, a lefolyt június hó 29-én reggel pedig a temetőben járók-kelők egy hűs árnyat vető lombos gesztenyefa ágán láttak meg nagy meglepetésükre egy ilynemű érett gyümölcsöt. — A rendőrség a helyatinén megjelnnve as Öngyilkosban Opek Márkus nevű teg-Láslegényre ismert, a megjelent orvos pedig már a tnij\'seo kihűlt holttesten a néhány órával előbb beállt halált konstatálta. — DaCíára annak, hogy a sze gény téglás nyugvóbnlyül a temetőt vá latztotta, még is beszállították a városi kórházba, hogy onnét ismét kivihessék a temetőbe. Az Öngyilkosság oka ismeretlen. — — A legközAlebbt kÖretTáUss- táara összeállított vilass<ói névsor, július 5 én tétetik ki közszemlére. A ki-maradottak ftlscólaJaaa a általiban a névsor elleni kifogások július 15 éig írásban a központi választmányhoz intésre, rendezett taoácsu városoknál -a hatóság, nagy községekben az elöljáróság, kic községekben p*dig a jAgJ\'őtég utjij nyújtandók be, — A „Budapesti Hirlap--oí, melynek elŐ&xntési tilbivását lapunk mai számának hirdetési .rovatában közöljük, a legmelegebben »jftc íjuk oh*ásóink figyelmébe. Főaxerk esz! Őj- Csnkássi József és vezérozikkeít a tegrlső magyar publi-cziita Kaas Ivor báró és Rákoty JenŐ Írják. Iránya minden izében magyar nemzeti z teljes erővel azon van. hogy a magyarosodást lerjeazaxe, a közszellem emelésére hasson, üdvös mosgslmakat támogasson és kezdeményeszen. Pártérdekeket nem tzolgúl, véleményszabadsága\'., a birlapirÓ ez egyetlen v. gyonát caonkitatlanul m-g.Wi fol és le egyaránt. Tárcsája változatot E tő rangú írók moreit közli, regénycsaraokában pedig a fordított és eredetittjrgények egymást váltogatják. A többire nézve utaljuk olvasóinkat magára as előfizetési felhívásra. — A t k-Öiönség értesíttetik, miszerint a folyó éri július hó 1-tŐl kezdve a postai ntánvételek kezelésében következő változat áll be. Németországba szóló utánvételéé küldeményekhez k i- zárőlfig uj alakú három, magyar, neme - és franczianyelvü posta utánvételi iappal ellátott szállító leveleket keil használni. 2.) A Svájczba saÓIó ily küldeményekhez ellenben egyelőre csakis a régibb alakú ét izintéa három-szövegű utánvétel: lapok báaznilaadók 3.) Az ausztriai területre szóló utánvétele* küldeményeket is hiromnyelvü (akar régibb skir ajalsku) Mdlliid levelekkel teli feladni. - Folyó hó 27 én paliini Iokey László ur réceei kastélyina< termeiben fényes névnapi lakomát Ült a köztiszteletben álló házigazda tiastelőí, ¦ barátai, ból ott összegyűlt díszes tirssaig. A gazdag terítékű diner délutáni 2 órától 5 ig tartott, s a Nagy Kanizsáról odarindajt jó cziginyzene hangjai, s apessfrős palaokok durrogása közben s szebbnél szebb felköszöntők sem hiányoztak, az ünnepelten kívül a szép s tzellemdutbázinÓre, ennek édes an ja. Bitióné ő nagyságára — özvegy palijai Iokey Kilminné ő okgyságs, a kedves kit leánykája Valériára. As áldomások sorit Farkas galamboki etperes kezdette meg, utánc a a helybeli plebiuos, — Toboly Viktor ügyvéd, majd Hsrteleody Bela ügyvéd, Beaseoyei György kir. ügy ész, Papp Károly kia-komáromi esperes, Simon Gábor ügyvéd, Svastics Károly szolga-bi.ó atb. mondottak lelkes felkőtzön-tőket. — Tn>oly Viktor, lapunk jeles munkatársa, a mai számankb<n leírt László-napon (N. Bécsén) egy sikerült verses lelköszöstőt mondott. A szikrázó rögtöniéi birtokunkban van ; de tajná Istnnkrs méltó helyén Csak jövő nxá mánkban hozhatjuk. Nemes tett. Egy ax-^mtenu ér Herééi Józseftől Víg elbeszélések czim. mei öt vidám beszély t tartalmas. A tar-talmit ét takaros füzetek ára egyenkint csak 11 kt. Megjelenik és megszerezhető Buzirorits Gusztáv kőnyrkiadósigábia Esztergom ban, valamint minden vidéki könyvárusnál ia kapható. A pártolásra méltó szépirodalmi vállalatot dr. Kőrösy László szerkeszti, ötxinte ajánljuk olvasóink figyelmébe. Heti jelente* a budapesti gabona-tőzwíéréi. Budapest, jauíua hó 22. 1883. Steiner Józaef és Társa termény-gabona és bizományi ccég jelentést. A vetések állasáról a nézetek eliá-rők. Az üzérkedés agy vélekedik, hogy as esőzés lemosta a rozsdái, ellenben gaz dáink agy vélekednek, hogy az seősésak a rozsda további haladásit és a kalász megromlását fogja eredményezni. A* utolsó napokban kellemes büt levegő mindenesetre jó befolyássá! Iteod a szemek képződésére. Csendes iránysat mellett mérsékelt forgalmunk volt némi viltozirokkal. B u z a változatlan. Elsőrendűtisis ridéki 11 -30-ig kelt, közepes 11, sárgás 10-50 — 10-70. Éjsa*kmagyarországi sárga búzák 10— 10-50-ig. Rozs ráltozatlan, tiszta 760— 7 90. Tengert 6 50-6-60. 10 krral csökkent, Árpa 10 krral olcsóbb. Takar-teáit bennünket, hogy június 27-én este . mány égetni relé 8.— sörfőzdéi 9-50. 7—8 óra között a sirssegi határban egy vérrel borított fiat. li\'ott gyengéd női kéztói ápoltatni s kocáiba emelve tovább szállíttatni. A. dolog után kérdezősködve, megtudta, hogy ast a szegény fiat egy kanász verte véresre baltával z ott hevert vérében az útszélen, elhagyottan. Mentek arra többen s köztük egy olyan is, kinek határozottan hivatása as irgalmasság gyakorlása, — de a szegény gyermeket nem rette fel senki; míg mentő aogys) nem érkezett hozzá egy áldott lelkű oő képében. Ez a nemet lélek — amint a szemtanú megtudta — Kovát! Etelka k. a. Kováts János helybeli ügyvéd, angyalt szivéről általánosan ismert leánya, It. — Áldott a kér, mely nemes munkában fárad et, Gyógymód a káromkodás ellen. Egy szigetvár vidéki községben s vén gulyás hajualban kibaj-át közben végtelenül el-eikeríti a „gazdád erre-arrá-jál", mintha bizony az a szegény lehén oka volna annak, hogy azt a mezőre ketl hajlani legelni. Végre a község élcsrs ta-niója, (mert hát a tisztelendő nr t^hiné-nek a gazdáját jelenlétében is vmrg-iss-teli") megsokalván szt, hogy reggelen-kínt ilynemű fülemile nótára ébredjen fel, kapja magát, felkel idejében és meglesi a csordást, midőn ax biaa előtt szokott káromkodásait újból kezdi, rajta legillitja fit. .Atyafi, kelmed tan nem tudja, hogy a minisztériumtól uj törvény jött ki mostaniban, mely a káromkodásra adót vet ?¦ .Nem én aram I erről mit sem tudok.* BNos tehát, foly-talá a leleményes Unité — ha a jegyző ur meghallja, (épen átellenben iakík) agy megadóztatja érte." Et óta az öreg a legc-iöndesebben. «sax káromkodás nélkül hajtja ki barmai\'. Első magyar nemzetközi sza hadaim! Iroda. Magyar országún a találmányok szabadalmaztatását eddig rendkívül megnehezítette az a körülmény, hogy nem volt oly közeg, mely a bel- és külföldi szabadalmi törvények éa eljárási módok teljes ismeretével szolgálatra állt volna mindazoknak, a kik találmányok szabadalmasása végett a törréoyea oltal-igéaybe venni óhajtották. E rég érzett hiányon óhajt segíteni az első magyar nemzetközi szabadalmi iroda (Budopesi, Kigyó utoaa 1 az), mely működési körébe vonta: l. a hazai talál mányok ét felfedezések szabadalmazta tatát bel- és külföldön; 2. a külföldi találmányok aaabadahnas tatását Auastria-Magyarországban; 3. bel- és külföldi szabadalmak képviseieLétéaértékesítését; 4. a szabadalmi jogok felett való őrködést ; 5. gyári éa üzleti védjegyek beje* gyesié lését ; 6. szabadalmak megvásárlását, A szabadalmi irodái nagyon melegen ajánljuk mindazok figyelmébe, a kik as egyik vagy másik pontba vágó ügyükei gyorsan és olcsón le akarják bonyolítani. Zab változatlan 6 20—6 90. Köles hiányzik, 7-50-8.50 kelt — Mohármag lanyha, 10\' — 10-50. Basa forgalom nélkül. Fehér 9-50-10-50, törpe 12.50 barna 12-50. B e p c z e kndvexőilea aratási hírekre eme kedő. Bánsági állomásokon 13 - 13-50 kötetett. Június és Julim tzil-litás titsavidéki állomásokon. Kiposzts-repoze 14 —14&0 ig köttetett jol. aug. szállításra, HatáridÓüzlet. kezdethez emelkedés mellett nagy forgalom fejlődött, a beít végén as árak csökkentek, taloyomó ktnÜaltat szemben. Buta ós.trs 10-54-rót 11 frira csökkent, zára) 10 70. Tavaszra 30—35 krral magasban fizettetik. Tengeri lanyha, juaiuarh 6 65-Jul. sug. 6 74 Uj 1884. maj. jua. 6.43. Zab Őszre lanyha 6 56. Rozs őszre csendes 7 65. Bepcte szilárd, emelkedő. Káposzta 15 frtíg. Bánsági 14—50-Íg köttetett. A spekulaüó nagyobb mérveket kesd ölteni. Olcsó rsklárhelyiségeketsae-reztünk Ügyfeleink réexére, és magánrak tárakban a rakbér bavookint na. mázsán-ként cs.k 1\'". krba, kerül, holott rak-táriotézeteiak 4\'/i krt és sok mellékköltségeket számítanak fal. Lapvezér éa kiadó: SZÁLAI SÍNB0B-Felelős szerkesztő : BABOSS LÁSZLÓ. Laptolajdonos : WAJDTT8 JÓZSEF. Irodalom. (P. rovat alau mereoüjtett munkák Nag-v-Kanizsán Wajdiu Jdaasf ka&yvjrarttekedteboa kaphatok vágj általa mafrenaelh*iLk. Vidéki m-tfr-rsdeiéíek posta fordnltával pontosan mi-kfli&ttatoek.) - A „Mulattató Zsebkönyvtár" czimü előnyösen ismert vállalatból most kaptak meg a 21. és 22 ik füzetet. A 21 -ik füzet Szokoly Viktor jónevü humoristánk „Stinéaz és koméd;áaa ez. víg elbeszélésé; közli, a 22-ik füzet pedig Árverési hirdetmény. Alalirt kiküldött végrehajtó at 1881. éví LX. t. cx. 102. § a érteimébea ezennel közhírré teszi, hogy acaáktoraysi kir. járásbíróság 69l/p. 1883. zsámu végzése állal Fleiscboasvan és Reechmaao végrehajtatok javára Koslik János ellen 231 frt tőke, ennek 1883. óv január bó 3-ik napjától zzázsitaade 6*/, kamatai éa addig összesen 11 frt 2 kr. perköltség követelés s jár. erejéig alrendéit ktelágiiéaí végrehajtás alkalmával bíróilag f.JQlfogUlt ét 670 frt-54 krra becsült szobabútorok, képek, borok és pálinkából álló ingóságok nyilvános árverés alján eladatnak. Hely árverésnek as 1644. az. p. 1883. kiküldést rendelő vegsea folytán a helyssinéa, vagyis alperes lakásán Csáktornyán leendő ;eszkÖslésére 1&83- ist év jatias bó 2-ik napjának délelőtt 9 órája és Martinban a helyssinéa 1883. éví jaliae 2 dik napjának d . u. 2 órájt határidőül kitüzelik éa ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegysóssal hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX, t. Os. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek beessroc alal ít eladatni fognak. A« elárverezendő ingóságok vét-l-ára az 1881. évi LX, t. cz. 308. §-áb*s megállzpított feltételek szerint lesz kt-Étetendő. K»It Oáktornyáa, 1883. évi janim hó 22 én. MIBJLA DOMONKOS 961 1 — 1 kír. bír. végrehajtó. HUBZONKBTTKDIK KTÍOLTAlt ZALAI KÖZLŐIT JULIUS 14b 1883. Ruston, Proctor és társa Budapest Nádor utcza 39 és 41. szám, ajánlják a legelső díj jakkal kitüntetett liuiifiijükit fa- ésszénftttésre, szabad, szalmafütő gőzmozdonyaikal gőzcséplőgépeiket dobmentő üszesüsztííö „tésÉéM, Hoffherr-féle egyszerű és tisztító cséplök észleteket járgány-hajtásra. Árjegyzékek bérmentve küldetnek. 918 8—10 R 0 fi E Y & COMP. Budapesten. IX-ik kerület, üllői ut 35. szám alatt, ajánlják Országszerte legjobbnak ismert tlziijuitiictitiriti Hzén-, fa- és szalmaffltésre berendezett J^gőzmozdonyaikat^ felülni nlhataüan és bármely időjárás viiiont tagságainak legjobban ellen ti 116 vasgerendás cséplőgépeiket szabadaJmazQttnjzgán atetf szerkezettel ragra nélkü \' Árjegyzékett, ugy Magyarország első rendű aradalmai és gazdáitól szirmasó a gőzcsépló készleteink rendkívüli nagy munkaképességéről éa utolérhetetlen tartósságáról szóló bizonyítványokat tartalmazó legújabb kiadványunkat, kívánatra bérmentve küldjük. 917 8 — 10 KATONAI TANODA. Eadzsest, nagykarana-stoza, 13. szám alatt Ezen tanfolyam oly fiatalok számira fennáll, kik hadi kBtelezetoogtlknek, mint «fijéTet önkénrtesek eleget testű óhajtanak, képezitizOket azonban egy rizses letétele által kimutatni kötelesek. Ezea teafáivá* (883 Jiltts l-« veszi kezéertt és hat béMzsf tart, naponta bárom esti elSsdáai órákkal, hogy s résztvevők s nsp folyama alau polgári foglalkozásuk ntán járhatnak. A rizaga német, magyar vagy horvát nyalren letetető; á hallgatok kivánaira szállást és teljes ellátást ayerhetosk az intézetben. Beiratások U fslvétslsk naponta as igazgatósági irodában. Programmak kívánatra ingjén. 945 4—4 ^SlHarkányi gyógyfürdői Magyarország, Baranya vármegye ben, Harkányi gjógjfírdö. fürdőidény meYjas 1-től szeptember 30-ig. Ezen 50° FL természetes meleg irtczl kenforris nemcsak az ország elsS gyógyintézeteihez tartozik, hanem a külföld kason gyógyintézeteit mindenben felülmúlja Vegyalkatriazeit iUatSleg Dr. Tflar Király regrtaair álul teljesített elemzés szerint kénes hérriz, mely íblanyt, bttzenyt ás mindeddig Umereilan saénéleg-kénaggSzt tartalmaz. Kitűnő gyogyitiai hatással bír cbhzöí, kSszrény, oörvély. Idült b*rfcIStí> Qekre, arasyér, aeaáatahuakra, fseajazisi hiiayet. fsMrfalvis, zsszéssk. aa§s attak és higanyos grógyizarek által okozott ¦érfzzásekrt, tovibhá máj-, láp, általán stlnry-iaamaatakra, nenéz hallás, Idült szembajok éa Ivarizarvl asztalsak A fürdoigazgztóaág sok éri tspasatalai alapján kijelentheti, hogy caodaazerö gyógyforrásnál éterek és ezarek a legmakacsabb és legnehezebb be tegaégekben is egészségüket és épségüket viszzsnyérték, a miért iz a legnagyobb elismerést érdemli E fKrdK a maga nemében egyedüli, minden más akár belföldi, akár külföldi hasongrógyforrást gyógyhatiz tekintetében felülmúl; a mit különben az érről évre zzoporodd rendégek száma is bizonyít. is ntatiara ajánlható : Badapezt-péczi TSsnt vagy Déli vasat Bcdapest Kanizsa-Barcsi vonala, állomás - Péüí, alföldi rasnt Enékcn át Villányig, Mohács-Pécsi vaact, állomás: Villány. Posta- és távirda-állomás. BSrebb tudósítást a legnagyobb készséggel Df. H ELLEP. JÓZSEr rcides fürdSorros nyújt. Harkály, 18s3. jnnios 1. 940 4—12. * |\' \'„ lit üveg 20 kr. 1 lit 26 kr. l\'j, üt. 30 kr. ^xz^zu^xstxxxx fevvwwvwr V ww wwvvv* laazánnt egyik l©KszeniBí3.-vciixHa.t>l3 savanyuvize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének folfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedt kedveiíségnek Örvend. _p Fris töltésben mindenkor kapható edesxuty Ij. 8629-12 m> ^ udvari száalitfoU BOMPISTlft, KrxseB6tt6re-&. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fiiszerkereskedésben és vendéglőkben. 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-ik évben ?50000 palaczk lett elszállítva. A legjobb 5^varka-papiros LE HOÚBLQN Franoia gyártmány. Után*úsokt(A ávatik. f, E tzirarkapapir caak akkúr valódi, A Ja ha minden lap LE HuUBLON bé- It -fv ljegaót magán hordja és minden kar- sA Vy ton az alant látható rétjjegrgyel és V>J Vl aláírással Tan ellátva. 876 8—21 tf Egy nagyobb családbeli ifja német hSigj. ki a francsia. angol és orozz nyelvet tökéletesen érti és a zenében is jártas, — elökeló családhoz kivan — mint lársalkodo- vagy nerel6n5 alkalmat ütni. Bővebb felvilágosítást ad Wajdits József kOnyrkersskadé te. BSSZfttíEjfflftíDIK ÉVFOLYAM. I y ,j «.AI- A» SÖZLÖKI H T R D E T E S E g Lxxxxxxxxxx»cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx P P P P POLITIKAI NAPiLAP mindennap, héttőn é« fiuuep i napokon is. SzerkcaztSk éa kiadörulajH-i CSUKÁSSY JÓZSEF és RÁKOSI JENŐ. Elefizeléai ara: \' KgésZ évre 14 frt. Félén c 7 frt. Negyedévre í 3 trt 50 kr. Kgy bára I frt 20 kr. Szarkeaztotéf és kJadatóvatal: 1Y. kar. kalap-ntcza 16. ss. A „Budapesti Hirlap" nem pártlap. Portja — olvasóinak kiterjedt köre. Szolgalatokat nem kíván se kormánynak, se jobb, se baipártnak tenni, csupán a kösönségoek éa a mi ugyanaz as urszágnsk. Miből állanak esek a szolgalatok ? ivm\' sorban abból, bogy mindenről, * mi as országon ftrtiüi vagy kívül akár .politikai, *kár társadalmi, akár művészi, akár tudományos té reo Fnlmirai: híven, pontosan, gyorsan, röviden, de mégis kimerítően és részrehajlás nőikül értesítse közönségét. E tekintetben egy hasai I«p sem múlja felül » „BUDAPESTI HTBLáP^-Ot, Vannak a nagyobb éa dr-l^ább lapok, melyek lerjedelmesobben tadásitanak, de nincs, mely pontosabban és pártatlanabbal adu:! értesítéseit, A „BUDAPESTI HÍRLAP* olvasó közönségén és íróié kívül nincsen senkinek a kerek föídóo lekötelezve, se osztálynak, se pártnak, se kormánynak, *e nyilvános vagy magio társaságoknak : a „BUDAPESTI HIRLAP0 a legfü|rg.:lleuc:bb iap Magyarország fővárosában, a hol az egyik lap a pénzvilágnak, a másik egy egy hatalmas Vasútnak s más ily Yállaiatokuak, a harmadik a kormánynak, a negyedik a zsidóknak, az ötödik egy-egy f*l ékezet nek, a hatodik a szabadkőműveseknek, s hetedik nyolosadik egy egy pártnak a jármát viseli. A „BUDAPESTI HÍRLAP* nak csak egy hatalmasság parancsol, az diktálja vesércsikkeit, az szabja meg magatartását a e hatalmaaság: a nagy közönség és az ország azonos érdeke. Eonek tesz szolgálatot, a ki a .BUDAPESTI HÍRLAP*" Ot pártolja. Nekünk ninct kitől féljünk, nincs kitől reméljünk, kivévn olvasó közönségünket, a mély ítél si-v-iink éa cselekedeteink felet\'. A „Budapesti Hirlap" rendes tartalma a követjkező: /. Poütikai és társadalmi vezérczikkek. II. Tudományos, ismer etterjesztii és mulattató tárczák mindennap rendesen kettő, III. Az apró politikai hirek, a Jövárosi ügyek, az egyesületek, a művészetek rovata. IV. A jonto&abb események bÖvehb leirása külön czik- V.. Távirati tudósítások. Vi. Napi események rovata. Vll. Közgazdaság. Ezenkívül a mellékleten rendesen egy egy vezér czik k a tár éodalom valamely osztályának érdekeiről, országgyűlési tudósi tások, tárcza, torvényszék, vidéki hírrovat, Önálló ismeretterjesztő, szórakoztató czikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról és állandóan egy egy regény. Di- Hiirimann Á uxiliumj aj loiíjubl. gyógTBaar Uugy csőbetegség nll-n uraknál és folyadék nőknél, aj ,- - .. : Után készített ITÓgy tier — tjógj\'tt bi-fe^akenáeaéa és fájdalom ntébetegsésT nélkfll, njoocai beállott V»(TJf bánni! j els-u! .•aj, alaposan él meff*]el5 a-yorsao Határeaouan dr. Hart.nr un Aux.lian.Ja kírecdC s írt ízt a molltkelt bánná lati nt sitisi könyvvel ejjűtí éi ckj n dr Hurtmxnn iütéseiébe.! tanári-han tarfnt. ...fklt je*y a maga talodiai. iában kaptató miude" nagyobb zyofjntr lárl ... -1 frt 60 Vr-rt Fő raktár: Twerdy W. gyögyez. I. Kohlmarkt 11. Bécs. Rnktj(r: Práger Bsts gyéfyezereat urnái Nagy Kaalisáa U, 1. Dr. Hsrtszaaa ur rendéi 9-2.j| í, 4—6->g n.tézetében s itt mindeo agy mis: adilig is, m. j.ipnnemtl bSr- éi titkai beteg ¦ég«k. ii.-iíi kalőuben férű erfi pyenralát, ki*álúan kitQnfi mód szeriül, aiioden ;:ó-kC etkesés elkerülése i-éikQl. Sj-pbiüi dagadá-nk é* miaáennemtl b:-t--j>-; \'¦. ;,(. jokl.au ,-v..^Itatnak. Mérsékelt dr 5-».f. li>E is. 814 S7--- Wien, Stadt. Sellergasse Nr. 11. kii. gOOOOOOOOOOOOOOa^^ A „Budapesti Hirlap" rendes irói: jOsukássy József szerkesztő, b. Kaas Ivor, gr. Telek y Sándor ezredes, Rákosi Jenő, j Balogh Pál, Benedek Elok, Berényi László, Kacziány Géza, Rákosi Viktor, Szokolay Q Kornél, dr. Volf Vilmos. KXXXX3COCXXXXX XXJQO KeudkívBli alkalmakkor lapunk rendes t-rjedelme, a mely 12 oldalnyi, hol egy fél, hol egy egéss ivv->l kibővül. Nagyobb ünnepi számokat adunk kí a feldolgozott hírlapi napi anyag mellett becses ét érdekes tartalommal. Kiváló események színhelyére külön tudósítókat küldünk, akik ügyességük megbi\'ha óságuk áhal egyaránt lekő.elezik a közönséget 4a a szerkesstős ágét, Bécsben, Berlinben. Parisban, Londonban rendes tudósítójuk veonak, a kik közvetlen benyomásaik alapján adnak hírt arról, a mi e világvárosok lakóit foglalkoztatja. A „BUDAPESTI IIIRLAl*" a legolcsóbb politikai, szépirodalmi. J társadalmi és gazdasági napilap. HLŐFIZBTÍ1SI ÁHA : Félévre 7 frt — Évnegyedre 3 frt 50 krajezár. — Egy hóra 1 frt 20 krajezár. — - ~^>-í5->rM^*T>---- , GnS> Az eiifiicléfl legn^7Kx.ríibbi,n po.UuLulvft 113-ny a! Iolj.\'aitiie!\' <• cztm.o: „Budapesti Hirlap" Budapest, kalap-ulcza lll-ik szám alatt Tintelatiel .jioljut > „BUDAPESTI HIRLAP" ol slsó »8 rendithrtlen hirdetőjét a magyar nemzeti ilUm erdőkéinek, > t. magyar leösooaeg leköleiecó figjelroébe. Csukássy József, Rákosi Jenő, a .Budapatli Hirlap" kiadó (ulajdonoiai. HST* MuMványszániokkal azlreseu szolgai a kiadóhivatal. ~53G xxxxxxxxxxoooe«xjoc<xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx>^ SALVATOR elss rssns vsistestes ssvasysvlz, lltbinm és bornátriumban gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a légző éa eméasiési szervek burutos bántulmaiuál rendelve; — kiváló szer a köazvéuy, hólyag és vose bájoknál. Borral használva Igen kellemes bdltc-ltal. Kapható ssvssyviz-ksreskettésekbea ts legtöbb gyógysierUrb m SalTator-forrás 90G 9-20 EPERJESEN. Bpcstnn fóraktárÉd»skuthy L. urnái. SNUklKVs^Jn legjobb Asztali-és Uditö ital, tltiaí aaliaaaak Mzaqnll U>l|tnal, V* baloknál, jyo»or-e« Mint lanttal. ÉDECSEKlM a.aaztaa rtto^Uaw.)- Battoni Henrik, MAGYAR Évenkint 3 sorsolás Évenklnt 3 sorsolás. ii ii Y fl R 0 S-KBBESZT - EGYLEt SORSJEGYEK. Évenkint 3 sorsolás. Legközelebbi Imzás f. évi július 1-én. Ezen húzásban főn) erem én > 50,000 forint, továbbá 1 nyeremény a .5000 Jrt, 4 nyeremény a 1000 frt 10 nyeremény 4 500 jrt. 25 nyeremény k XX) frt, 30 nyeremény k 60 frt, ?2 nyeremény k \'?6 jrt. A nyeremény sortoláxn kivüi törleszteni sorsolis w történik; minden a törUtztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sorsjegy tovább játszik a főnyereméujre. S6F~ Ezen sorsjegyek a napi árfolyam szerint "W kaphatók a Pesti magyar kereskedelmi bankvártóüstítében Budapest. Dorottya-ulesa 1 **. valaaM ailioei bank. ét .állohtiai) Ml naLlfW Wajdits Jóssef konyrnyomáaj41)61 Hagy-Kanizsin. SAGY-KAISI2SA. 1883. jolina 5-én. 53-llt sz&m Huszonkettedik énoiyam. EiófiiCtttí árt egész ím......8 frt fél évre...... 4 , ne?y*d érre......3 , Lery M*ám 10 kr HIRDETÉSEK 6 biiiboi petitsorbsn ?, masolszor 6 ¦ minden további torért $ kr, NYILTTÉRtíEX soronként 10 krért vétetnek fai Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY. A lap Kellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, snysgi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendök: NAGY-KANIZSA Wlaislasbiz. Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak eh Kéziratok tiazza nem küldetnek. , Nagy-kanizsai öük. tűzoltó-egylet*, a zalamegyei általános tanítótestület*, a „nagy-kanizsai kísdednevelö egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni keres kcdelmi a iparkamara nagy-kanizsai kül választmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. csütörtökön megjelenő vegyes tártaimu lap. Heteukiní kétszer, vasárnap- s Előfizetési felhívás. — Az új évnegyed küszöbén fölkérjük a t. olvasóközönséget lapunk szíves pártolására. Azon t előfizetőinket pedig, akik még hátralékban volnának, annak mielőbbi beküldésére tiszteletteljesen fölhívjuk. Lapunk előfizetési ára .* félévre (jul.—decz.) 4 frt, negyedévre (Jut— szept) 2 frt N.-Kanizsán, 1883. jun 15. A kiadóhivatal. A t. olvasóközönséghez. Mai számunkkal, mint az aj félév elaő számával, közleményeinkre nézve a sajtó törvénye kkel szemben való felelősséget Vass Álmos vette át, kitől már néhány alkalommal jelentek meg lapunkban közlemények s így a t, olvasóközönség előtt neve már nem ismeretlen. Ez alkalommal őszinte köszönetet mondánk Baboss László urnák, kí eddig lapunknak szerkesztéseért a felelősséget szíves volt viselni minden haszon, míoden mellékérdek nélkül, csupán az ügy iránti szeretetből. A felelős személy változásával a lap tnlajdonképeni administratíoja nem változott. Hazafiúi Üdvözlettel: Nagy-Kanizsán, 1883. jal. 5. 3ZALAY SÁNDOR, lapvezér és kiadó. A divat A divat a legkedvesebb tárgy, amelyről nemcsak nők, de férfiak előtt is kellemesen és szellemdnsan lehet ma mis tárgy hiányában társalogni. Mert ma az ízlés, a zene, az öltözék minden, még a nászuta-zás, fürdőidény-hely, a női hozomány előleges berendezése a vőlegény lakásán, divatnak van alávetve. Az elmélkedő politikai nagy lapok, szépirodalmi vállalatok kénytelenek beszélni a divatról, mert különben kiküszöböl tétnek, legyen bárminő szellemi tartalmuk, számsi vetésre fordul sorsuk. Ilyen divat ma a nót-lenség is, de ez azután a divat divatja. Bár ne ugy volna — de mégis ugy van — a mi nőink igen sok tekintetben jót gondolkodnak arról, hogy férjhez ne menjenek, de kevésbé jól arról, hogy elmélkedjenek egy kissé a viszonyok fölött, amelyen pedig egy kis jó neveléssel ugyan könnyű lenne segíteni. De ennek oka az, hogy a nők több gondot fordítanak a külsőségekre, a külső cziczomira, a piperére, mint megint fordítaniuk kellene szellemi és hivatásb li kiképezte tésükre. Azzal ugyan nagyon Könnyen tisztába jó ma egy fiatal ember, hogy a középosztálybeli hajadonok az úgynevezett „mivelt* osztály mily nagy igényekkel s mily furcsa nevelési rendszerrel bir, ép ugy amiként tisztába van azzal is, hogy 1000 frt 1200 frtból, amit hivatala vagy üzlete munkája hoz, még csak nejének öltözeteic sem fogná tudni bövásárlani, nem hogy egy családot fenntartani; de ezt csak az okos, az előrelátó féifiu teszi, a vak az neki mén a falnak, s miért ? hogy maga magán segítsen, de későn veszi észre, hogy az, kit fele-segítségül vett, az nemcsak a legutolsó házi kötelmekről nem bir fogalommal, de haját más fodorítja, ruháját más szabja, a főzéshez pláne nem ér t.gyérmekéit nem képes tanítani; sőt még aziránt is ellenszenvez,hogy gyermekeit gondozza s anyai kötelmeit teljesítse. Dajka, szobalány, szakácsné lepik el lassankint a há zat, s a férj aki menyasszonya hozományául annak erkölcsi értétrét, képzett énbeli tehetségét, vette számításba, csalódva tapasztalja, bogy munkája ntán megélni nem tud. Más kárán tanul az ember, szok- ták mondani és ily viszonyokból könnyű levonni a következtetéseket. A paraszt, a m; véletlen osztályú, ha férje által könnyen tartja fenn magát kézi munkájával, a mi-velt osztály, ahol nem ismerik a munka becsét, a kenyérkereső elhaltával kidobatik a nagyvilágba. Mi gondos nevelés kell tehát nőink számára, hogy megmaradhassanak az erény és erkölcs utján, hogy fen-tarthassák magukat a rosz anyagi viszonyok beköszöntével. Mi nagy szükség van arra, hogy alárendeljék a divatot a művelt ízlésnek, a mi a nő legszebb erénye és mi képzésre az észnek, gyarapításra az ismereteknek, hogy megküzdhessenek a közép-sorsa nők is hivatásukkal és feladatukkal ! Oh hők képezzétek kí magatokat a jóra, szépre és igazra s vétkezzétek le apró hibáitokat, fétszeg-ségteket, amely elhervasztja bennetek az igazi nőíséget, tanuljatok uralkodni szenvedélyeiteken s ismerjétek meg a munka becsét, mert ez szerez férjet és megélhetést számotokra, s a divat — halált! A nöi műveltség. Hogy nőink felületesen ne vélve, szellemi képzettséggel, hiva-tásnk fogalmával nem bírnak leg-nagyobrészt — azon meg sem ütközhetünk, jő lehet a nők nevelése és képzése ma vajmi más alapokra van fektetve, mint az ezelőtti évtizedekben történt. Nem ütközhetünk meg ugyanis azon, hogy nőink fölűletesek, mert hisz eleddig alig lehetett elmondanunk, hogy nőink a tudomány szellemébe is beavattattak volna, mert eddig elegendőnek tartatott, ha a zongorán néhány bravour darabot eljátszani képesek valáoak anélkül, hogy a zenei oktatásban részesültek volna, elegendőnek tartatott, hogy a fran- cziából egy-két szót elsajátítottak, a természettudományokhoz egy kicsit konyítottak s a történelmet, mint egy szép mesét elolvasgatták. Azt az oldalát azonban a mí-veltségnek, amely az ész kiművelésével, elmélkedésre, az előítéletek lerontására, a kedély fi no múlására a szív s erkölcsi érzület nemesítésére irányul, jó formán alig értettük meg, A dillettantismus, a felületesség voltak irányadók a női nevelésben, amiből folyt, hogy az a lelkiismeretesség, amely a legapróbb kötelmek teljesítésében állnak, vonatkozzanak bár a gyermekekre a férjre, vagy a szülőkre, figyelembe véve ali-r lettek ; hogy az ismeretek — még azok is, a melyek beoltva lettek, erkölcsi alappal nem birtak. ^ A nő nem felelhetett meg ezeknélfogva sem társadalmi állásának, sem hivatásbeli kötelességének, mert sem általános ismeretekkel nem rendelkezhetett —r mert kedélye lelke és értelme műveletlen maradt ős hivatalbeii képzettséggel sem bírt, mert amit dolgozott, az nem volt egyéb, mint értelem nélküli üres foglalkozás. Egy szebb aeranak az igazi műveltség hajnalhasadtának elérkeztére várunk s ezt nőinktől várjuk. Ezek helyes nevelése által fog lelohadni ama számos mindennapi elborzasztő esemény, amelylyel a lapok telve vannak, ez által tanaljuk és tanulja megismerni a nők az igazi mi veltség becsét, amely, ha erkölcsi alappal rendelkezik, válhat csak \' hasznára az emberiségnek. Tegyük azért félre számos ne-1 sélési hibáinkat, ne tekintsük az eszköz* czélnak s ismerjük meg a régi bölcs szavait, akitől, midőn azt kérdezték, mire tanítsuk gyermekeinket,azt felelte: arra,amire az életben szükségek lesz. Erkölcsi alapra, igazi műveltségre van szükségünk az életben tanítsuk arra gyermekeinket, leányainkat és nőinket, hogy megértve az anyagi és szellemi haladás jelszavait, az életbe is átvihessék az emberiséget egyedül boldogító: erkölcsi tényezőket, tanítsak nőinket neveljük és képezzük igazi nőkké, akik megértvén hivatásukat, ne csak az emberiség szebb, de jobb felévé is képesek legyeuek tenni bennünket. — Magyarország gyógyhelyei és gyógyforrásai. Ezen czím alatt fekszik előttünk egy röpirat dr. Bruck J-től, melyet szerző a földmivelés , iparés kereskedelemügyi minisztérium megbízásából adott ki. E röpirat szerint Magyarországon körülbelül 1600 helyen van ásványvíz-forrás, melyek közül nem egy nagy értékű és világhírű. — örvendetes jelenség, hogy a magas kormány a belföldi forrásvizek rendkívüli becsét méltányolja és kezdi támogatni, a mit a mult év berlini közegészségi kiillitáson: ugy a triesztin is tapasztalhattunk és az idő kétségkívül meg fogja érlelni ezen gondoskodásának gazdag gyümölcseit. Legkitűnőbb és fáradhatlan úttörő e téren bizonyára Bernát József tanár Budapesten, a ki négy évvel ezelőtt , Magyarország ismeretesebb isványvizei természettudományi és gyógyászati tekintetben" czimmel megjelent és 140 oldalra terjedő müvében a legnevezetesebb magyarországi forrásvizeket jellemezte tekintettel a gyógyászatra. a mit a kormánynak húsz éven keresztül, daczára a kitűzött jutalmaknak, nem sikerült elérni, azt Bernát önként megteremtette. A mnlt évben egy kis füzet jelent meg tőle „Az ásványvíznek bevi- TÁRCZA. Inkey László barátomnak. (1383-iki .Laczi* napján.) Béges régen díszíti már Aa lokey csalid A hsaiban kölönösen Somogyot és Zalát. E két megye osí feiske Miig a családnak Innen adott nam egy jelei Férfit a basának. Negyvennyolcában közelmúltunk Dicső korszakában Ou küzdöttek a nemzetnek Saabadaagharczában. Ott kOzáOtt as Sicsaládnak Számos derék tagja S ezek között az is, ki ni Nerenspját unj a. 8 a honnak ó azóu is BendűJetlea híve; Kinek minden körülmény ko*t Helyén van a szivei ¦ Megyénkben ő a csalidnak Legerősebb aga, 8 vss ágnak szép nejében Egy ikes virága. Legyen ax ig — ast ivia .. Bokáig v i r i g z 6 . . . Éljen benne az fii csalid, — Éj inkey Lisaló ! TUBOLY VIKTOR. Magyar színészet Bécsben. — Saját htaisitünktéL — CstttörtÖkön jun. 21-én .A rBröi npki" ez, eredeti népszínmű adatott. Szerzője Vidor Fala bpesti népszínház kitűnő tagja és jeles baritonistája. Ami a darabot illeti, a fiatal iní szerencsésen Tálsastá meséje tárgyát, smi meglehetős költői tehetségre mutat; a kidolgozás époly kítüoö, mint maga as eszme él így Vidor Pálnak kétszeresen is lehet gratulálni, minthogy a tárgy megválasztásánál és kidolgozásánál nemcsak nagy gondot torditotl a mű írói becsére, hanem az egész maga is nagyon sikerült. Persze, es mindenkÍQek nem sikerülhet agy, mint V i d o r n a k, ki darabja megírásakor mindjárt szem előtt tartotta a szereplő egyéneket ii, kiknek, — hogy prózailag fejezzük ki magunkat — epéssen lestükre nzebta a szere péket. B 1 a h á n é (Jaczíks) ma egy falusi „libáccka" volt. Kitűnő alaki;ásait a közönség s_:ioni nem akaró tapsviharral jutalmazta. A művésznőnek ma ugy is nevenspje olt és az orchester egy gyönyörű babérkoszornval lepte meg őt örömnapján; a közSnaég részéről egy óriási gyönyörű virágkosárban és egy, á magyar nemzeti színeket ábrázoló virág-koronában részesült, melynek szalagjai piros-fehérek voltak. Eöry (János) meghatottan ját-szőtt; de tagadhatlan, hogy as ilyen megható jelenetek mestere Et á k o s y S z i d i, ki Térés szerepében remekelt. Csak az a kár, hogy a kisasszony nagyon beleéli magát e jelenetekbe és mint illetékes helyről hallottuk, sokszor valóban leverten, kimerülten és sirva viszik el a színpadról. Es a kisasszony egészségét meg fogja rongálni s később tönkre teszi. Szép, ha a művésznő testtel, lélekkel játszik ; mert csak így lőhetett valódi művésznő; de egészségi ál\'apo\'ára is kel lene gondolni. Vidor (Széli Matyi) ma humoros szerepet kapott, azaz ö írta önmaga számára. Az együgyű paraszt-euhancz egész este mulattatta a házat, míg kellemes bariton hangját hallani va lódi élveset. Á dalokhoz szerzett zenedarabok, azaz a dallamok nem Qtik meg a rendes- mértéket; ugy gyújtani nem tudnak, mínl más népszínműveink dal lamai, a azonkívül a monotonság is átlehelte I Különben, egészben véve minden kitűnően sikerült és hisszük, hogy sAvöröa sapka" szerzője nemsokára valami uj specialitással lep meg bennünket. Saombaton, jan. 23-án Ká kosi Jenő által irt bobóságot adták: „A ¦zélháziak0 czimmel. Egyrészről, nem tudunk aympathitálaí a czimmel.es darabbal, mert bíz ezek sebogysem illenek Össze; — másrészről csudálkozásnnknak adunk kifejezést, hogy Bákoaí Jenő, a aséptehetségü író ilyen silány darabot bocsájtott világgá. A darab nemis bohóság, hanem valŐaágoi bolondéig! Mindezek daczára a szereplők művészi tehetsége itt is szépen kidomborult éa jobbára csak nekik lehet köszönni, hogy a darab valamit csak érr. P á 1 m a i I 1 k a ittléte Óta ma játszott először jelentékenyebb és bála-datoaabb szerepben, mert ma: Cseree-nyés Alfréd jogászt játszi. Itt volt alkalma egész művészi tehetségét kifejteni és kulön&sen a 3 ík jelenetben kitűnően játszott. A férfiszerepekben ugy látszik, Pálmai lika otthonissabbao érzi magát, mint a nőí szerepekben ; de itt éa ott az a kár, hogy önmagának is nagyon ¦elaave, tökéletesen beleveti magát az ¦fiVctátiö karjaiba és ilyenkor a túlzás tói sem tartózkodik, ami a művésznőnek hátrányára szolgál. Xgy volt emai előadásnál is. Mindamellett nem lehet tőle megtagadni azt, hogy különben nehéz szerepet kitűnően oldá meg, mit a közönség gyakori tapsvihsrral jutalmazott meg. Mellette Hegyi Aranka (Izabella) tünt tel, ki kellemes énekével felvillanyozta a házat. A zsidónő szerepé- jól játszá az inritált „zaidósbeszédek* kifogástalanok voltak agyán; de mí e szerepet nem neki szántuk volna, hanem másnak. Az 6 művészi játéka megki vánja, hogy oly szerepekben tépjen fel, melylyel a művészet magasabb régiójáig ia eljuthat. Ilyen jelentéktelen szerep pedig sem neki való. Rákosi Szidi (Klementina) már szerencsésebben játszott, épogy Mankácsyné (Tinka,) kik hozzájuk méltó szerepeket nyertek. Solymosi (Jablucza Péter,) ugy Tihanyi (Bothos Jónás) remekeltek. Volt is élvezet, midőn a hazai művészet ezeo két elsőrangú humoristája lépett fel egyszerre; versenyeztek, de egymást nem szárnyalták tul, egyszerre nyerték el a Közönség zajos tapsviharban nyilvánító tt elismerését. Kedden, jan. 26 á n. Aa „Üdvöske* operetté Daru és Cbivot-tól ford. Rákosi Jenő. Zenéjét szerzé: Accrán. A mai darab kitűnőnek semmiért sem nevezhető, de azért elítélendő sem; agy a középmértéken áll. A zene épen olyan és így együttvéve tűrhető. Ax itt ott előforduló, minden hatást mellőző jeleneteket agyán eltsoritják a szintén csak itt ott előforduló kellemes jelenetek ; de a fósuly mégsem tudott a közép- mértéktőt letérni. Ez talán annak is tulajdonítható, hogy a „jelesek* közül csupán keltő lépett ma fel. Hegy: Aranka adta a csimsserepet (Bettina ;) ő csakugyan a darab Üdvöskéje volt, mert nélküle a leggyalázatosabb bakás tárgya lett volna. A pulykapásator szerepében csupa kellem, a gróf hölgyében csupa báj volt. Kedves énekét ma fejtheté kí egészen; mert ezt az operetté nagyon is korlátok közt irt zenéje nem engede. As általános köstetszést zajos és gyakori tapsviharban ét egy pompás, nemz-i\'.isiinü szalagokkal díszített csokorban nyerte el. Vidor (Pippo) kűlőoösea miat báránypásttor keltett hatást és ezen játékáért, ugy kellemes bariton bsugjáért gyakran kihivatott. Már as álarcsos szerepe nem igen sikerűit neki, de annál inkább volt dombom a játéka kapitány-szerepében. Kassai (Lturent fejedelem) eleintén nem tudott sehogysem hatni, de később — elég sikerrel — beleélte msgát fejedelmi szerepébe. Levél a szomszédiul. Szombathely, lSSS. jan. 27-én. — Nagysád haragszik bizonyára azért, mivel a múltkor is megígértem, hogy irni fogok és mindeddig n.-m tevém. Tudom megbocsát, ha ast mondom, hogy es idő alatt mig nem írtam többször foglalkoztam nőkkel, nem fogadhatom le-hát el a vádat, bogy a nőkkel nem is foglalkozom......Un nem ért engem talán ast akarja tudni, bogy mikép, hogyan, hol és mi módon foglalkoztam. Egészen egyszerűen. Oda mentem egyszer és &zt mondtam .szabad kérnem" HÜ8ZONK KTTKDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JÚLIUS 5-én 1883. tele- és kiviteléről Magyarországon", a melyben többi közt mondja: „A kormány nemzetgazdíszati szempontból oda törekedjék, hogy a külföldi nevezetesebb ásványvizekkel egyenlő vagy azokat felülmúló belföldi ásványvizek használatát előmozdítsa, hogy ezen vizek magában az országban, sót az ország határaié tnl is minél nagyobb kelendőségnek örvendjenek már azon okból is, mert minél jövedelmezőbbé, teszünk valamely gyógyforrást, annál inkább emeljük annak adóképességét az államra nézve. Épen most volna ideje hazánknak sok jeles ásvány vizei vei, melyek jelenleg csak a forrás közvetlen környékén nyernek némi kelendőségei, oda hatni, hogy a birtokosra és ezáltal közvetve az államra jövedelmezőbbekké váljanak és minél több munkás kéznek nyújtsanak tisztességes keresetet. Bernát emiitett művei kétségkívül oly források, melyeket dr. Eruck czélirányosan használhatott fel. Bruek Magyarország tiszta égve nyes vizei sorában felemlíti a német-keresztúrit, lipóczit, margit-forrást, petánczi Széchenyi forrást, szo-livait, gánóczit, jegenyeit, mohait, szántóit, szklenőlt, melyek közül a Széchenyi-forrás (a galicziai hatá ron levő szoiyvait kivéve) minden magyar tiszta égvényes viz közt a legtartaiom dúsabb-. Fölülmúlja még a legtöbb hasontartalmn, leghíresebb külföldi vizeket is, mint a jánosforrást, gieshablit, krondorfit, ra-deinit, prebláuit, vichyt és szénsav-tartalomra nézve még a bilink is. (Vége következik.) HofFmann Mór felolvasása. A kisded neveiét. Óvoda, Ttigy gyermekkert? (Folytatás.) Comenius Am >s János, kinek befolyása as ujabb nevelés éi oktatás irányára tagadhatatlan, a gyermek eUú 6 évének fontosságát szintén felismerte. S ha jól utánna nézünk egyik művébeD, melyet „Refortnalorium der Mutteracha\' "it; - - ii-k (as anya iskola reformsloriamá* nek) nevz, mindent feltalálnak Denne, a mit később FrÖbel ajánlott. Ó is gyakoriéit kivin a győrinek részére: s gyermekeket már zsenge koráktól kezdve kell szoktatni és nevelni, bogy testi mozgás, tiltás és ugrálás bizonyos és biztos helyeken való közös játék állal a dajkák éa gyermekövónök felügyelete alatt kedélyük frisseséget és testük egészségét fenntartsák, hogy érzékeiket a külvilág tárgyainak, azok slakjának éa ssioészek megkülönböztetése által gyakorolják bogy beszélni és figyelni tanuljanak, kis dalokat énekeljenek, meséket és regéket hallgassanak, hogy metszeni, kötni, gasztani, építeni, festeni tanuljanak. Kii ném ismeri fel ebben, s mit Comenius kivan, ugyanazt, amit Fröbel nagy appsratossal rendszerbe ssedett ? Rogy Comenius korábsn a jó tanács osak tanács maradhatott, as nagyon természetes, Az ily tervek megvelósniá-sának ideje még nem érkezett volt meg. Nagy társadalmi és politikai átalako lásrs Tolt szükség, hogy ily messzeható tervek megvalósulása meg kísérel tessék. Eszméknek és igazságoknak egyáltalán hosssa ideig kell érniük, míg általánosakká lesznek. A kisdedek nevelésének Ügyét egy lépéssel közelebb hosta a va-lósuláshos, s mennyiben s természetellenes nevelésre mondott anathemát, Rousseau János Jakab az ő .Emiljében*. Rabár nem vagy ok hajlandó Rousaeaiának annyira zengeni dicséretét, mint azt sokan teázik, vagy könyvét a nevelés evangéliumának tartani, kétségtelen,hogy sok igazság van nevelési elméletében, sokat lehet szavai bél tanulni, habár kétségtelen, hogy nagyobb hatásuk lehetett volna, ha tetteit és életét több erkölcsi komolyság jellemezte volna. A nép sem hajlandó hitelt adni as oly prédikátoroknak! kik riset prédikálnak és bort isznak. — Rousseau ugyan felrázta as akkori társadalmat szannyadásából, művéve-egysserre nagy hírnevet szerzett magának s kétségtelen as is, hogy mindenha szellemének dioaó müve fog maradni. Elvei egyébiránt átszivárogtak as akkori nevelési rendszerekbe, a mire itt bővebben kiterjeszkedni fölöslegesnek tartom. Nagyobb mértékbe.i keltette fel s figyelmet a népnevelésnek Örökké dioső bajnoka Pestalozzi, ki éles érzékkel korának társadalmi sebei iránt tollával és lebet mondani erejének, életének feláldozásával munkálkodott s jobb gyermeknevelés ügyében. A kisd\'dneveléat illetőleg népies munkái : Lénárd és Gertrúd, vslamint , Mi képen tanítja Gertrúd gyermekeit* örök igazságokst, aranyelveket foglal nak magukban. A bsjt gyökerében ő ismerte fel, vagy ha előtte felismerték mások is, ó mondotta ki éi hangoztatta as emberiség Üdveért hevülő lelkének forró meggyőződésével. Ezen rendk i-Tüli ember, ki számos kudarcza után sem hagyá magát lángoló buzgalmában meg tántorítani, s kit kora ba részben méltányolt is, egészben meg nem értett, felismerte az anya nevelő hatását a csa iád körében, melyet semmiféle iskoli vagy intézmény pótolni nem képes. Jelenleg is csalatkoznak azok, kik azt hiszik, hogy as iskola a nevelés tekintetében a családot pótolni képi csak kiegészítheti, ossk támogathatja, de nevelési hatáss mindig cssk másodrendű lesz. Igaz, hfjzj a czivilizátió sok oly intézményt tett zzakségessé, a melyről egysseiübb életviszonyok között mozgó spiink sem tudtak semmit; s terméisé t erőinek as emberi tevékenység szolgálatában való felhasználása nem hogy feleslegessé tette ss emberi erőt, hanem kihívta versenyre. A viszonyok booyo laltak lettek, a minek következtében as igények ia gyarapodtak. A családi élet sokat vesztett beaeftségéhől, mióta megélhetés számos nehézségei keserű küzdelemre azóllitották ki as embert, ¦ a családi élet bensőé égének hslványolása következtében az egysserü hasi erények dísztelen ugyan, de kedvei oltárait hálójával beszólta a pók. A kisdedóvás.eszméje akkor kezdett általános lenni, mikor a nsgy franczia forradalom alkalmával azégŐ pálmák lángja bevilágított sz alsóbb néprétegek nyomorral teljes hajlékába, s mikor emezek vérrel írták be a gazdagok és nagyok erkölcstelenségeit és bűneit a történelem évkönyveibe. Ekkor keletkeztek Hollandiában (Németalföld) az agynevezett játékiskolák, s Angol, Skót, Franczia és Németországban mindazon óvóintézetek, különösön a gyári munkások s a földmivelók gyermekeinek számára, melyeknek as a cséljnk volt, hogy a gyárakban és szántóföldeken mu oki jókkal elfoglalt szülők gyermekei es idÓ alatt felügyelet nélkül ne Jegyem k, bogy testi és lelki egészségük megóvsssék hogy as Hiedelemre, a tisztaságra, ai engedelmességre szok láttassanak. Kétségkívüli, hogy itt mindenütt Pestalozzi példaadáaának hatását láthatják. A kisdednevelés további fejlődési folyamatát nem akarom lépésrŐÍ lépésre követni; de mint ösezekö\'ő kspesot, mivel rendeseiéről később bővebben lesz szó. Branszwick Teréz grófnő előtt, kí Magyarországot alapította meg a kisdedóvást, Frőbel Frigyesről, a gyermekkertek magalepitójáről kell szőllanom, első sorban azért, bogy rendszerével megismerkedjünk, s mivel eszel megismerkedve könnyebben ítélhetjük meg a FrŐbel gyermek kertje, ¦ s magyar kindedovoda közötti különbséget; másodsorban pedig azért, hogy a kitörött kérdésre z kifej-leadok alapján megfelelve es által végén teendő javallatunk bővebben indokolva tűnjék ki. Frőbel Frigyes 1782 ben született Obet weiszenbscbbsn a Swarzburgrudol stadti hercsegségben. Sok mindenfélébe fogott, mig különösen Pestalozzi eszméitől felbuzdulva., a népnevelésnek szentelte magát. Hogy azonbsn Pestalozzi elveivel megismerkedjék Yverdanba ment, innen azután egy frankfurti iskolában lett tanítóvá. Nevelési eszméje mindenesetre szép volt, ideális; ezt A a következő szárakban fejezi ki: „Embereket akarok nevelni, kik lábaikkal Isten földjében a termeiéiben gyökeredire állanak, kiknek feje az égig ér, sbba beit tekintve, • kiknek szive mindekettőt, főidet és eget, föld Ós a természet formsgszdag életéi, ég tisztaságát és békéjét, Isten földjét és Isten egét msgábsn egyesíti." 1309 ben ismét Yverdunba ment Pestalozzi hoz. Soknemű akadályok atán szután maga alapított egy nevelő intésetet. A gyer mekkert eszméje, mely intézetnek azon bsn sokáig nevet nem talált, csak akkor fogamzott meg benne, mikor figyelme s 3 — 6 évet nem iskolaköteles árvagyer-mekek számára Helbe-ben alapítandó ápoló intézet terve, vslamint későbbi Bargdurfbsn tett tapssstalstai sz íakoli előtti kor nevelésére irányozta tolt. Ebből a gondolatból keletkezett 1837-ben Blan-kenborgbs a Fríb?. által alapított első gyermekkert. Frőbel ezután kidolgozta nevelési rendszerét. Fröbel gyermekkertje tebát körülbelül 50 essleodős. Egy szellemi intézetre nézve nem nagy kor, de mindenesetre oly nagy, hogy megítélhető inenayit lendített a nevelés általános a felelet egy gyengéd bólintás a fejecskével és — foglalkozva voltam. És hányszor! Tessék meghinni egy vagy másfél hónap alatt annyit foglal kosiam hölgyekkel, hogy sokan évekig sem, kivévén ha feleségük van, mert akkor természetesen akarva, vagy nem akarva bele kell bafapni s keserű . akarom mondsni az édes almába. Mert gyskrsn megtörténik, bogy a férj figyelmetlensége miatt az asszonynsk — petrezselymet kell árulnis. Természetes aztán, hogy a mit ilyenkor ss ssssony a petrezselyemért bevett annak a levét rendé-aen a férj issza. Borzasztó is lehetsz, férj nek lenni......akarom mondani asszonynak, akinek olyan férj - van, ki inkább szeret s pohár fenekére, mint neje szemeibe nézni. Hát mondom kedves Nagysám gyakran volt alkalmam foglalkozni, volt itt annyi mulatság már május vége óta, hogy alig tudom oasse-ssámlálni. As igéz, hogy kedvesebb emléket ahg hagyott egyik is hátra, mint a gymnásíumi ifjúságé, a melyen megyénk egyik legkedvesebb hölgyével volt szerencsém megismerkedhetni. Lássa Negy-eám jó ám he valsmely férfi olysn kedves hölgygyei ismerkedik.még, mert kérem sok rosszat mondanak a hölgyek ről, legjobb astán, ba megismerkedvén egy szellemes bölgygyelísmeretségeáltal elveszítjük előitélelünket, sőt megkedveljük áltsla ss egész női nemet. Mielőtt ót ismertem, sokat elhittem abból a mit hallottam vagy olvastam, de most azt állítom, bogy s nő angyali, ártatlan becaü Utes, csukros, csinos, deli, erényes, finom, gaidálkodó, gyengéd, hü. imádáara méltó, jótékony, kedves, művelt, nemes-szivQ, okos......I Nem is folytatom tovább, mert minden népe\', jót ügyén, — hogy kinek van igaza, a rendszer barátainak-e vagy ellenségeinek, ogy mennyiben felel meg a gyakorlat a endszer elméletének, s hogy valóban ilősegiti-e s népiskola czélját is? Talán fölösleges megemlíteni, hogy fejtegetésnél engem sem rokonszeuv, sem ellenszenv nem vezet, s hogy as eredmény levonásával a tapasztalati tények az irányadók. Frőbel Frigyes rendszere a kővetkezőkben vonható össze. 1) Fontosnak tartja a gyermek nevelését a 6 első érben. 2) A gyermek tagjait és érzékeit gyakorolni kell. 3) Az e korbeli nevelés osak nőtől indulhat ki. A test tagjainak és az érzékek gyakorlását játék álul elérni; a gyermekek együttléte által a társas ösztönt akarta kifejleszteni; a munka által pedig a cselekvés ösztönét emelni. Jeligéje volt: Éljünk a gyerme kéknek. Frőbel nevelési rendszerének ép annyi ellensége, mint barátja, sőt .porosz kormány 1851. ang. 5-én egy rendeletet bocsátóit ki, melyben Frőbel nevelési rendszerére est mondja, hogy atheismus és sooiálismos éheinek kedvez, szokat íejlessti nsgygyá. Hogy iheoriája a gyakorlatban gépies dressu< rárá lesz. As atheismus és socislísmus vádját - sohasem szsbsdelvű porosz kormány aggódó lelkiismeretének tudom be, habár látását megtagadni nem lehet; de erényt nem tudnék összeírni, pedig ha 0 t veszem példányképül, nem szabadna egyet is kihagynom. Ki ő és merre vsn hazája fogji kérdeni Nagysád? Most nem mondom meg, majd — egyszer. Nyugodjék meg benoe, hogy müvett szellemes, okos, szeretetreméltó, bájos és kedves jelenség. Szobrász nem alkothat szebb alakot, festő nem festhet szebb arcsot, eper nem oly szép mint szája; nincs oly szép rúzsa, mint arezs; csillag mint szeme; zene és madárdal, mint hangja. A képzelet nem alkothat oly szőke selyem hajat, mint az övé, mozdulatai kecsesek, csupa kellem, A honleány és a magyar hölgy mintaképe, hazafias czélra szóval és te\'tel, snyagilag és szellemileg mindent elkövet a hssa gyarapítására. Beszél, ir..... Igen ir, ne méltóztassék ezen semmit sem csodálkozni sem pedig mosolyogni Ir, de nem mint valami ábrándos hölgy, ki holdvilágos estén ki ül a rózsáiu-gssbs és emlékkönyvébe versel. Oh nem ő ir elismert lapokba, sarkal, buzdít és jó példával jár elő ha kell. De tnd irni érzelemmel ha kell ugy, hogy majd elolvad az embernek a asiv«. Ei mindezt nem hiúságból, nem |feltüné>í víszketeg-ból, nem önérdekből, nem azért, hogy dicsérjék, sem pedig, hogy pacsulié udvarlók körül rajongják, hanem mivel agy eres, mivel ez meggyőződése. De ne tovább róla, hátha dicséretnek hinné est és megsértődnék miatta. Cssk annyit engedjen kimondanom, hogy kevés ilyen hölgy van, bár sokrs volna szüksége as édes hazának. így esten biztos, hogy szívesen foglalkozom most már a hölgyekkel, sőt megígérem, hogy ezentúl egy levélből sem fogok megfeledkezni rólak. Mert lássa Nagysám nem lehet ám rossz néven venni, ha a férfiak egy kissé visszahúzódnak a hölgyektől, mert ha egyébb bajok nem volna is, mint a divatért való rajongás és a...... pletyka, már as is elég volna, bogy sokan féljenek a hölgyektől. A mi ez utóbbit, apletykát, illeti arról jelenleg sem akarok szólni; as oly valami a mi meg van a nagyari hölgyeknél ép Qgy mint a kofáknál. Természetesen, hogy nem kiméi senkit. M-g támadja a családi becsületet, a nő eré nyeit ép agy, mint a férfit Nem lehet mondani, hogy a hölgyek műveltségével a pletyka is csökken, nem, már nőkkel es megszületik. Ez csak agy múlhatnék el, hogy mindenki a maga hssa elótl söpörne, De hát ... . ¦pongyát rá. De ezzel most ne méltóztassék ám hinni, hogy ez minden nőre vonatkozik Kivételek vannak és ebbe, emiitett hölgy bizonyosan tartozik és — Nagyaád kedves olvasóm. A mi a divatért való rajongást illeti as már sokkai komolyabb, as igazi társadalmi betegség, mely már ezek gyonát és életét tette tönkre. Est s betegséget körülbelül három réssre oszthatjuk és pedig a ruhásat, nevelés és foglalkozás, a lakások bebu torzáén és a háztartás. Mai ssük terem már nem engedi, hogy esekrŐl szóljak, lessek bátor azonban eszel jÖ\'Őre külön foglalkozni. JÉ« most fogadja Nsgyaám azon Ígéretet, bogy ezentúl többet fog foglalkozni a hö\'gyekkel a JÓ SZOMSZÉD. ét annyi bisonyes, hogy Frőbel elmélete a magyarországi gyakorlatban még a dree-saránál is rosszabb, mert egyáltalán semmi. A gyermekkert fejlődése, egy mint a»t magunk előtt látják, szétrepesztette a rendszer korlátait, túllépett s határokon és lelt végeredményében oly intézetté, mely a gazdagabb anyák hiúságának megfelelhet, de melynek Bem a gyermek maga, sem a népiskola hasznát nem veheti. (Folytatása következik.) Észrevétel _Zela" f. évi 51. zzámábsn megjelent ily csimü czikkre: „A védelem szabad sága és hatásköre." Tagadhatatlan, hogy sz érdekelt csikk írója a védelem szabadságát sok tekintetből helyesen fogja fel s a felhozott érvelések bő ismeret s jogérzelem felől tanúskodnak; mind s mellett egyéni fogalom is van benne, mely már szert is megérdemli as észrevételt, mert s szak\' embernek tanulmányát igazolja s kell bogy ások, kik e téren működnek nézetüket előadják s a külömbösó néze< lekből a legjobb továbbra is fenmaredjon ¦ mihez tarthatás tekintetéből gazdagi-tani lehessen törvénykezési eljárásunkat. Caikkiró párhozamot tesz a tissa esslári ügy tárgyalásán alkalmazott el járás és s mi, vsgyis nagy kanizsai tör vényszékünknél divatozó szokás közöli s felemlíti az éppen itt akkor folyamat bsn volt Herosfeld féle bűnügyi tárgya láson észleli védelem korlátoltságát. Lsen, msgábsn véve Üdvös thema. egy jogásznak sem kerülheti kí figyelmét s így van, hogy én is hozzászólok s nézetemet — mehj} ugysn mérvadó nem lehet — elmondom. ÁH as, hogy a vád és védelemnek egyenjogunak kell lennie. Áll ss is, hogy a bűnvádi eljárás .bátyai szeri nt a vád és védelem s vádlotthoz, tanukhoz és szakértőkhöz is kérdést intézhet, s vádlott is jogosait tanuk s ssskértőkhös kérdést tenni. A bűnvádi eljárás 105. §-a ezt megengedi. Nagyon helyesen jegyzi meg Csikk-Író, hogy sokszor vannak oly kérdések, melyeknek megtétele a vedelem sarkpontját képezheti s utal a tisza-easlári tárgyalásnál alkalmazott eljárásra, a bot ast e védelem korlátlanul gyakorolja. Nem a mi tssékünknél diró szokást akarom pártolni, mert az jogkörömön kivül esik, s nem is szorult as ott dívó eljárási szokás csekély védelmemre, de mint jogász, s mint a védelem gyskorls-tában álló ügyvéd pártatlan nézetet s a való igazságnak z igazságszolgáltatásnak is helyesebb irányát kívánom felfogásom után elmondani s állást es irányban foglalok. Megengedem, hogy vannak kérdések, melyeknek megtétele momentsn szükségéé, de ast nem fogadhatom el, hogy a vád és védelem e jogát has: ná leadó — folytonos kérdésekkel zaklassa akár vádlottat, akár a tanokat « nem fogadhatom el helyesnek, hogy a kifogy -hatlan és sokszor semmi értelemmel nem bíró, — ¦ inkább cssk zavaró kérdések által as ügy boayolittassék, mintsem tísztáztassék s ss elnök essmairánya, mely úgyis a tiszti igazság kiderítésére törekszik, osak ravsxtaseék. Caikkiró ál.Al felhozott Hercsfeld féle bűnügy tárgyalásán, mint védő részt vettem, s mikor kívántam a kérdések gyakorlatában megasontvs nem voltam soha, s amit kérdezni akartam, mindi -megtörtént, vedenczem tehát, vagy e védelem jogmegszorítást egyáltalán nem szenvedett. A bűnvádi eljárás nem mondja a 105. g-ban, hogy a kérdést közvetlenül ehet megtenni, — as ellenkezőt sem * tehát követkestetni lehet ezt, de mig\' egyrészt a fentebbink után éa ott jelzett okból feltéllen csélszerüségét ezen közvetlen kérdezéseknek nem látom, mert a kérdést sz elnök mindig sson szavakkal leszi fel, a minővei a vád és védelem azt kívánja s annak oly módoni feltevését követelni jogosait, — eddig s tista. esslári tárgyaláson divatozó gyakorlatot zsinórmértékül ezen § magyarázatára mint kizárólag helyest nem tekinthetem. A csélsserüség és helyes elv a nálunk levő gyakorlatban van, a mi onnét ia kitűnik, mert sokszor voltán jelen, midőn a védelem kérdést kívánt intézni s az elnök által előbb feltett kérdés s as arra nyert válasz atán a védelem elállott kérdésétől, a mí ast igazolja, hogy ha az elnök nem zavartatik, sz ügy nem bonyoltttalik, bisonyárs minden ssükséges kérdés megtéve lesz, ¦ a védelem még ezen felül is tehet kérdéseket. Azt is kijelentem, hogy én s törvényt sem tekintem minden pontjábsn helyesnek, — hibátlan törvény nem létezik; s így habár a bűnvádi eljárásunknak idézett 105. §. a közvetlen kérdést vél ís alkalmazhatni, ez azért helytelen még mindig lebet. A törvény és igazság között sokszor különb »ég van, következőleg a mi törvény, az nem miodenkor helyes, bár kötelező is. As ügyvédek feladata ezt s kü-lüobséget esetről esetre a biró előtt felhozni a arra figyelmét felhívni. Megengt dem, hegy jogásztársaím -közöl Bokán fogják mondani, hogy ezáltal a védelem jogkörét megszorítják. Lehet. Véleményem nem irányadó, de indokaimat épen azért következőkben foglalom röviden össze. Én az itélŐ bíróságot, tehát s törvényszéket nem oly testületnek tekintem, mely feltélenül bűnösséget van hívatva a vádlottbsn felfedezni. Az itélő bíróság a törvény s Igazság kimondójs. Kos te áll as a vád és védelemnek Qgy, hogy míg meghallgatja a vádat, nem vonja meg a védelmet sem. Három alakot vélek én ilyenkor jelen lenni, a vádlót, a védőt és bírót. Mindegyik arra van hivatva, hegy as igazság legyen kiderítve s e mellett s védelem azon joga sem esett el, hogy a bűnösség bebizonyítása esetén — a büntetés kellő mértékére leszáll itassák. A vádlott védelme Carrara szerint — kire Caikkiró hivatkozott (II. k. 997 §.) — s társadalom védelme is. A vádló ép ugy, mint védő a társadalmat is képviseli tehát (978 §.) következőleg mindannyian as igazság kiderítésén és a bűnös megbüntetésén fáradoznak. Tévesnek látszik tebát caikkiró nézete, midőn azon véleményt fej-zi ki, bogy a védelem bókok között sinlődik. De nem szabad szem elöl téveszteni azt sem, hogy ha a védelem minden pillanatban jogosan szakíthatná meg s tárgyalást vésető elnököt a kérdésekben, akkor egy valóságos zavar állhatna e!6, mely által cselt érni, a való igazságot kideríteni alig, sokszor pedig nem is lehetne, mert a védelem közvetlen kérdései elyek as elnöki kérdéseket mindenkor félbe ssakasstha nák, bonyodalomra ii szolgálhatnának. S kérdem, hogy egy, különben bonyolódott bűnügyben nem e a legnagyobb figyelemre van szüksége a tárgyalást ve* setö elnöknek, kit zavarni épen közérdekből nem helyes. S kérdem, nem lehet-e a védol em-nek kérdéseit akkor is feltenni, midőn ss elnöki kérdések elfogytak ? Ugy ast kell következtetni, bogy bíróság, mely itél, nem ss igazságot, nem s törvényt képviseli, — mely véleményt senkiről sem tehetem fel. Végre hány esete volt czíkkirőnsk nekem is. midőn a törvényszék s védekezés alatt álló vádlottat a vád ellenére is bűntelennek nyilváaitotta? Nem e azon állításom mellett bizonyít ez, bogy s bíróság ép agy, míat s vád és védelem együttesen keresik a való igazságot, b legfslebb olykor nésatkQ-lömbség s s törvénynek mi-kén ti értei-mesése térés. tekintetében van közöltük el-Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ. Balaton-Egylet A B s I s t o n-E g y 1 e t sport szakosztálya által B -Füreden 1883 évi augtuslus hó 22 —26-ig rendesendő vitorla- evező- aszó és galamb lövészeti nemzetközi amateur verseny program m ja. Versenybizottság : Balogh Kálmán, Eesierhásy Mi-hály gróf, Fenyvessy Adolf, Hentaller Lajos, Jalsovieh Aladár, Mjhálkoviw Tivadar, Nádasdy Ferencz gróf, Salamon Ádám, Silberer Victor, Szalay Imre, HÚSZON KRTT KDIK ÄVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 5 én 188S. Szarvsssy Sándor, Thsias Elek, Vécsey József báró, Young Rxhsrd és a versenyző evező egyletek egy-egy küldöttje. Versenybíró: báró Véceey József Indító: Balogh Kálmán. Jury: Elnök : báró Véc >ey József, Tagok: Thaiiz Elek es Yoacg Richsrd. Pálya ét boy felügyelő: Salsmon Ádám. Idő, Ütem- es sulymórő : Ssalsy Imre. Pénztárnok: Jalsovich Aladár. I. Vitorlaveraeny. \' 1.6 tonnán felüli yacbtok. Pálya 10 kilométer háromszögben. Tét; 5 araay. Díj: 200 frt és emlékérem 50 frt értékben. 2. 5 tonnán aluli yacbtok. Pálya 10 kilométer három*sÖgben. Tét: 3 arany. Díj : 200 frt és emlékérem 50 frt értékben. — H< legalább 3-an indulnak a második tétét menü. 3. Yachtok 6 méter hosszúságig. Pálya 5 kilométer háromszögben. Tét: 1 arany. Díj: 150 frt ét emlékérem 60 frt értékben. Minden számnál két indulás vtgy niDCJ verseny. II. Erező-Verseny. I. S k Í ff e k. Hai\'js a bajnokságért Magyarországon. Védi: Mibálkovicg Tivadar bajnok, a győri csónakázó egy let tagja. — A győző 70 frt értékű bajnoki emlékérmet és a „Magyarország evező-bajnoka11 csimet nyert. A czim évenként megvédelmezendő. — Táv. 2500 méter egyenes vonalban. Tét: 1 2. Juniorok versenye, gyilkolt Sommer családnak egyik meg Táv. 3000 méter háromszögben. A győző menekült bajsdon utódja; ki Herczfeld emlékérmet kap. — A 2 ik ketlős tétet Samut a bűntett elkövetésekor köhögésé- 2. Sandolin-v érten y. Nyitva áll mindenkinek és bármely mé retü és építési idoma kettős lapátú evezővel szabadon hajtott hajó számára. — Tét: 2 Irt. Díj: 5 arany. A győző esen kívül emlékérmot nyer. Pálya: 500 méterfordulás nélkül. 3. Négyevetőa belső villás, kültóre épitettpaláu-kos hajók versenye kormányossal. — Legkisebb szélestég 90 csentiméter. Fedeti- hajót megengedve. — Cisk magyarhoni egyletek és júniusok számára. Pálya 2500 méter fordulás nélkül. — Tét: 5 arany. Díj: 30 arany és a b.-füredi hölgyek tiszteletdíjjá 150 frt értékben. — A győzők 5 emlékérmet kapnak. 4. Két egyet evezős (piir-oired) küllő villát, palánkos, k ü 1 s 6 t ő r. e épült bajok versenye kormányos nélkül. — Legkisebb szélesség 2 caaniioaéter. Fedett bajok megengedve. Csak juniosok számára. — Tét: 2 arany. Dij : 20 arany. Pálya: 2000 méter fordulás nélkül. A győzők 2 emlék érmet kapnak. 5. Négyevezőt, kültő villát legjobb hajók ver ¦ enye kormányos nélkül Vándordíj : 250 frt értékben. Védi : t győri csónakázó egylet 4 tagja. — A díj ctsk 3 egymásutání érben való megn; rés után megy át győzők tulsldooábe. Tét: 4 arany. .- A győzők 4 emlékérmet nyersek. — Pálya: 2500 méter fordulás nélkül. 6. Yscbtok g i g-v e r s e-nyeezek legénység számára. — PárevezŐ kormányos nélkül — A versenyben csak a Balatonon levő yacbtok eig jei é; esek legénysége vehet részt. — D.j: gróf Nádaady Ferenci éa gróf Etsterbázy Mihály által adva elsőnek — ha legalább ketten indáinak 30 frt, - a 2-ikoak ha legalább 3-an indáinak. 20 frt, — a 3 iknak hi alább 5 ec indáinak : 10 frt. Pálya 500 méter. 7. Balatoni halászok molnárok, révészek ét kertészek versenye 3 al t á I y b a n. a. 10 evezőt hajók versenye korraányottal. — Pá-lyt: 1 kilométer. Elrő díj: 50 frt, ha leg-alább 2-en indulnak, 2-ik díj: 16 frt, ha legalább 3-an indulnak. 3-ik eÜJ: 5 frt, ha legalább 5 en indulnak. b- egyet párevezőt hajók versenye kormányos-Bal. Pálya : 500 méter. Első díj : 20 frt, ha legalább 2-en indulnak, 2 ik díj: 10 frt, ha legalább 3-an indulnak, a 3 iknak 5 frt, ha legalább 5-en indáinak. c egy törzsből készült hajók versenye kettőt párvagy két egyei evező éa korma rryotaal. — Pálya: 500 méter. Dij : az elsőnek 10 frt, ha leg alább 2-en indulnak, a 2-ikoak 5 frt, h legalább 3-an indáinak, a 3-iknak 3 fri ha legalább 5-en indulnak. — Tét: a " 7. aaámra sincs. III. Unó verseny. 1. Seniorok verseny e Táv. 6000 méter háromszögben. A győzfi emlékérmet kap. — Tét: I frt. — A 2-ik kettőt tétel oyer. — Két indalát, vagy nincs verseny. nyer. Két indulás vagy nincs verseny. — Tét: 1 frt. 3. Akadályverseny. Táv. Va kilométer akadályokkal. A győző emlékérmet kap. — A 2-ik kettős (étet nyer. — Két indulás vagy nincs verseny. — Tét: 1 frt. IV. Galambló verseny. Prngrtmmja utlbb fog közhírré tétetni. A nevezések f. é július bó 31. nap jának éjjeli 12 órájig Uibálkovíct Tíva dar, Sport szakosztályi titkár úrhoz küldendők Győrre zárt levélben, a tét kíséretében, kivül e f elírattal: .Nevezés a b.-füredi versenyre." A fencebbi határidőn lal érkező nevezések érvén, telének. — A vitorlaverseuy neverésnek magában kell foglalni a hajó nevét, minő •égét, tonnatartalmát illetve hotzatát, kikötőjét, — a tulajdonos nevét és a verseny zászló leírását illetve festmé nyét; — as evező verseny Bevésésnek a hajó nevét, tulajdonosát, zászlója leirátát illetve festményét, — a legénység illetve pótlegénytég nevét éa ai egylet nevét, melyhez tartozóak ugy az egyenruha szabatos leírását, A második száma versenyben oly amaleurok it részt vehetnek, kik eveső-egylétnek nem tagjai. Az úszóverseny nevetétnek magában kell foglalni a versenyző nevét, a használandó tipka sziuét és az akadály versenynél a használandó nadrág színét ís. Az evezőverseoy ha az időjárás engedi. — az első napon tartatik meg. A verseny 22-én d. u. 2 órakor kezdődik. — Folytatásai a helyszínén meghirdettetnek. — PUqus-ára: 6 frt, női uszodai helyára: 2 frt, férfi uszodai helyára: 1 frt 50 kr. A megváltott jegy az evező vitorla- és úszóverseny megtekintésére jogosít. A versenyszabályok annak idejét közhírré fognak tétetni. A reudező bt aottság megbízásából: r Budapesten, 1883. jan. 16. MIHÁLKOVICS TIVADAR, titkár. Törvényszéki csarnok. Bünügyí tárgyalások jegyzéke a zala egerszegi kir. törvényszéktől 1883. évi július 5 én. 1763. B/83. St.l. Z.bó József és társa lopással vádoltak elleni Ügyben 2-od bir. ithird. 1696, B/83. Sz. 1. Cseh István lopással vádolt elleni Ügyben 3-ad bír. " hird. 1769, 1799. B/83. Sz. I. Németh Fereocs lopással vádolt ollení ü,yben 2-od bir. itbird. 1796. B/83. Sz. 1. Salamon Dsnsó Jánot ét társai súlyos testi sértéssel vádoltak ellen! ügyben 2-od bírósági itbird. 1804. B/82. Sz ). Vöröi István súlyos t. sért. vádolt elleni ügyben 2-od bír. itbird. 1842. B/83. Sz. 1. Széked! Ferencs lopásaal vádolt elleni ügyben 2-od bir. itbird. Júliai 11-én. 1524, 1534. B/83. Let. Schmidt Miksa csatáztál vádolt ellent ügyben rég tárgy. Július 12-én. 1762. B/73. Ss. 1. Cselló Boldizsár és társa ellesi bűnügyben lopás miatt 2-od bir. ithírd. Juliul 19 •én. 1778. B/83. Sz. I. Márfi József éa tárta lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bír. ithírd. 1785. B/83. Sz. 1. Varga Viscze lopással vádolt elleni ügyben 2-od bir.\' itbird. 1843. B/83. Ss. I. Nagy Sándor ét társaí magánlak megsértésével vádoltak elleni ügyben 2-od bir. iíhird. 1860. B/83. Sz. I. Cságoly Ferenci tulyos testi tért. vádolt tüeni Ügyben 2-od bir. ithírd. 1861. B/83. St. 1. Koob Sándor éa tárna caaláttat vádoltak elleni Ügyben 2-od bír. ithird. 1865. B/83. Sz. 1. Ctobor Imre súlyos testi aért. vádolt ellent ügyben 2-od bír. ithird. 1871. B/83. Ss. I. Mayer (Hsncs) János személyes szabadság megsértésével vádolt ellmi ügyben 2 od bir. ithírd. Zzla-Egemegen, 1883. évi június 29-én. " , , MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. ről vélte felismerni, — s most ft végtár\' gyaláson felitmeri őt hangjáról, — ugy felismerni véli KisiGyura jánot vádlottá* is termetéről, t hangjáról. Azonban azon tanuk kik vádlottak személyi ugyan -asonoságának conatatáláaa végett hallgat tatnak ki; csak hslsvány felismertető jeleknek vannak emlékeset szerinti birtokában, így KInger Betti tanú — a Sommerék volt szakácsnéja habozva be izél az ugyan azonosságról ^ a inkább azt lehet feleleteiből következtetni, bogy a kit a vádlottak közű! felismerni vél ia, nem ugy érii, bogy a vádlott ugyanaz a kit Gelsés látott, hanem, bogy olyan forma. — Hatooló feleleteket ád Bicsak Borbils. it asssl a megjegyzéssel, hogy a rablók arczai ugy Kiss Gyára Jánosé fehérre bevoltak mázolva, így ő ennek csak a bajusza végét látta feketézni. Kihsllgattalot Kisfaludy Árpád tanú it, kí a rablók kocsijának, t lovai nak ugy aq azonosságát Boocz Jánot fogat-jában constatálja, de az elnök többszöri kérdései ntán it megmarad azon határozott vallomása mellett, hogy a kocsin i négy vádlott közül egyik sem volt, hanem azoktól egészen különböző alakú ét öltözetű egyén ült a rablók szekerén, A legyilkolt Sommer család hátramarad két leány tagja, ugy a család többi rokonai és as elrabolt és Herczfeld Samunál megtalált ékszerek, ugyasszo-noaságát conttatálják: Felolvastatnak a bonctoiísi, helyszíni szemle, i egyéb vonatkozó jegyzőkönyvek és a vádlottak erkölcsi bizonyítványai, t befejeztetik elvégre a f. június hó 18-án kezdődött bizonyítási eljárás ötöd napra június 22 én pénteken délelőtt fél napi rövid felfüggesztésié!. A bonyolódott végtárgyalásnak ügyet legombolitását egyébbiránt az azt vezető elnök Miklós Károly törvényszéki bíró könnyű, s a dolgokat birtelea felfogással dióhéjbattorítni képes modorának köszönhetjük, mind a mellett iránta táplált elismerésünknek határt szab azon el járás, — melyet ugyan ő a védelemmel szemben ezen végtárgyaláson elfoglalt. A szerint a védő ügyvéd állátpoDtja merő illatió et nem mát mint .árkostul hegymester." Olyan absolut intézkedést nem tudunk sehol as országban, hogy védő a tanúhoz, vagy vádlotthoz kérdést csak akkor intézhessen, ba erre neki as elnök által előleges engedély adatik ét bogy akérdéa akkor is csak agy legyen feltehető, ha előbb as elnöki censurán keresztül megy vagy esetleg a vádlott és tsnu a teremből eltávolíttat!k. A védelemnek a bizonyítási eljárat a legfőbb eri tóriuma, s ha ekkor nem interveniálhat a védő véd beszéd már úgyis cssk olyanforma birák előtt, mint a piucn desideriumféle utolsó kenet. Kell, hogy a védelem táját kérdéseinek alkalmasását akkor legyen jogosult igénybe venni, — mikor ast a asakaég megkívánja s a védő ast alkalmasnak találja, nem pedig akkor, midőn az elnök már A—Z ig tartó benevolam mai hegyiről lövi.-ői kimentette a tár gyat él atután előbb megkezdi a bírákat, bogy nincs e kérdeni valójuk, ugy azután a közvádlót, végre szuien hozzáfordul aa Ügyvédekhez, hogy most kérdezhetnek ha tetszik ét ba van mit. Felhostak est a körülményt alkalmilag azért, mert nyílt kérdéssé akarjuk est a dolgot tenni, a védő ügyvédi jogoknak azon feltűnő, a nem egyazer as igazság kiderítésének rovására is történbelő megszorítása miatt, mely eddig Nagy.Kanizsán sajnálatra méltó módon gyakoroltatott, s melynek ellenkezője as ép most folyamatban levő nyíregyházi >-ég tárgyalási eljárás által kellőleg illustrálva van. A vád- és védbestédek 22-én délután a folyton érdeklődő nagyszámú hallgatóság jelenlétében befejeztetvén, az ítélet másnap 23-án hirdettetett ki; mely szerint Herczfeld Samu, Kitt Gyura János, Steuoa Cseh István, ugy Boncz Jánot a gyilkosság bűntettének vádja alól felmentettek, a azándékot emberölét ét rablás bűntettében pedig bűnösöknek mondattak ki ét e miatt életfogytiglani fegyházra ítéltettek. Vádlottak és a kir. ügyest ia felebbostek. A védbetsédeket Dr. Fárnek László. Remete Géza, Merkly Antal ét Tuboly Viktor védő ügyvédek tartották. A nagyobb hatást gyakorolt véd beszedek bői közölni fogjuk a t. szerkesztő ur engedelmével azokat, melyek rendel kezesünkre állanak. Összege: 92.Gő m/m. Nagy-Kanizsa, július hó 2 án 1883. V. — Uj misét tartanak városunkban legközelebb kelten is. Az egyiket Samu litván, tseutbenedekrendi tag mutatja be a városi templomban, a másikat pedig Vajda György, a szent-feroueziek templomában. Amaz 12 én, emez pedig 8-án lesz. — Meghívás. A nagy-kanizsai önk. tüzolió-egylet 1883. éví július bó 8-án a .Sorház "-kert helyiségében zenekar alap javára nyári táoozvigalmat rendes, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti dij 50 kr. Kezdete d. u. 5 órakor. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak. Jegy set: A vendéglőt által teljesítendő pontos szolgálat iránta rendezőség intézkedni fog. — A kőbányai részvény társasig nagy előnyben részesíti üzlet barátjait ¦ így közvetve a közönséget is. U. i. egy amerikai találmányú sörszállító kocsit tart, mely a Kőbányától Kanizsáig menő vssuti vonalon közlekedik. Ebben a tör éppen oly hidegen marad, mint a jégveremben, ugy, bogy amint megérkezik, azonnal csapra üthető bármelyik hordó. Hogy közönségünk megtekinthesse, tudtul adjuk, hogy a söröz waggon minden szombaton közlekedik Nagy-Kanizsa ét Kőbánya között; t akkor az állomás ad varán megtekinthető. — Óvatosak legyenek, akik a bábot szeretik. Folyó hó 1-én Nagy-Récsén bnctn alkalmával nagy tneglepe. 1 tésben részesült egy csurgói bábot. Feljelentét folytán egy nagy vásározó láda bábja koboziatolt el a kanizsai szolgabírói hivatal által. A báb „anilin* illetőleg fuxin\'-nal volt színesítve. Az elkobozott báb felett a törvény hatótág fog intézkedni. A osísei raűióflyükossáfl vég tárgyalás a.*1) (Folytatás és vége.) A bisonyitási eljárat alatt igen ér deket tana volt Sommer Berta k. a. a la- TUBOLY VIKTOR. Hire k. *} Mo.it asánwakWl té.szűke miatt — Éghajlati feljegyzések. Június hónapra vonatkozólag. Közép hőmérséklet; 19-6* C. A légnyomás valódi közepe: 744-5 m/m. Legmagasabb hőmérséklet: 28-2° C- 5 én délután 2 órakor. Legalacsonyabb hőmérséklet: 12-4* C. 22-éo este 9 órakor. Legnagyobb légnyomás : 751*9 m/m. 14-én reggel 7 Órakor. Legkisebb légnyomás:736-6m/m. 6-án sgéts nap. A napok száma, melyeken csapadék esett: 10. A csapadékok — Becsapott a villám Sárttegen f. hó 1-én egy házba, hol 17 tagból álló társaság ült együtt as asztalnál. A villám éppen közéjük csapott ugy, bogy mindnyájan földre ettek ; többen térülést szenvedtek, de egy sem balt meg. — A vak \'művész. Kanizsának közelebb igen érdekes vendége less. Móroc József, 15 évet, mind a két szemére rak ífju fog a Szarvas vendéglő dísztermében hangversenyt adni. Az ifjú zongorán, hegedűn és harmoníumon produkálja magát, Játéka teljesen oe-végzett. — Esó-hivogató. Nógrádmegye. N ő t é n c s kósségbea, a következőket dobolták ki: „Minden asszonynak 60 kr. büntetés terhe alatt mégha-gyatík, hogy Jlájer Ivás földbirtokot kútjánál fürödjék meg; isiséi többen fürödnek, annál/jobb, es hozza meg as etőt, mái nom I\'— Furcsa gyógyszer a szárazság ellen, melyről nem tudni, hogy melyik kis birÓ praeaeribalta. As asszonyok egész karavánban mennek a fürdésre s várják as etőt. — A vadászok figyelmébe ajánljak, hogy as ujabb vadássa ti törvény értelmében a janist bó végével lejárt vadászati jegyek még f. évi július hó végéig érvényben maradnak. Ezen időn tul azok, kik fegyver adót fizetnek és vadászati jogot ia kivannak gyakorolni, augusztus hó 1-től következő év július 31-ig aa adóhivatalnál fizetik le ezen adójukat, ások pedig, kik csupán csak fegyveradót fizetnek, azt a községnél róják le. Egy hónapig terjedő engedély ít adatik a vadászatra 6 frt dij lefizetése melleit. A többi dij nem változott. — A pápai Izraeliták köreben nagy megbo ráukezást szült a következő eset; Mail vasárnap temették el a város egyik köztiszteletben álló polgárát Wolf Lipótot, — ki városi képviselő a m. bizottsági tsg volt. A halálozást a család bejelentette L>r. Breuer Salamon főrabbinál, ki a temetési dijakat fel it vitte, a temetésre azonban azért, — mert megtudta, bogy a gyásskocsí elé nem kettő, hanem négy ló raa fogva, sem maga nem ment el, sem a mellette aegégkesŐ rabbit nem eresztette el. — Az esel nemcsak at izraeliták, de a keresztények közt is nagy megbotránkozást szült. ¦ , \' — Légrádi levelezőnk írja : „Múlt i hó 28-án tartatlak meg ez évi vizsgálatok a légrádi kath. jellegű iskolákban. Minden tantárgy magyarul adatott elő, oly horvát ajkú gyermekeknek, kik Bzülőíktól egy árva magyar azót sem hallottak, A tavalyihoz mérten az ered meny bámulatot különöseo megható volt oly gyermekektől hallani s Szózatnak ét Hymsutoak lélekemelő imáját, kik előbb oly könyvekből tanultak,- a hol hesájuk fővárosául Zágráb van megnevezve. — Alig is tudtunk ám az elértékenyüléstől szólni. A tanerők, kik számunkra egy oly kedves napot szereztek, megérdemlik, bogy dicséVőleg hozassanak a nyilvános-tág elé. Ét ezek Mozsgsy Mari k. a., Horváth Janót ét Ruttits András. Szent hivstásukbes, a magyarosítás érdekében éjének tokái De derűre borul Juliul 1 én vasárnap délfelé kezdett a láthatár borulni. Lomha sötét fellegek tornyosullak as égen, melyekből áldásos eső helyett madár tojás nagyságú jég hullott alá oly mennyiségben, hogy a szó szoros értelmében merni lehetett i oly viharral, hogy kerti vsteményeinket tönkre tette, meséink termését s merre vonult félíg elseperte. Tavaly as árvizek vitték el vagyonunkat, sz idén a jég semmisítette meg reményeinket. Hanem azért aaegény koldus csak izzadd ki as adót különben..." (Ugy biszszűk, bogy ily tsnyaru csapatok idején, ha terheik könnyítése iránt felsőbb helyen lépéseket tesznek, nem marad eredménytelenül. — Vagy sppelláljanak as emberi szív könyörüle-t\'sségérel Mi is tzivesen megteszünk érdekűkben mindent, csak akarjanak! Szerk.) — Váratlan öröm. Egy leányit -kólában iskolsi felsdatot kellett a tbemá-ról irni: .váratlan Öröm." Egy tíz éves leányka a következő kis elbeszélést irta: „Élt egytier egy férj és feleség, a kik nagyon boldogok voltak, cssk azon szomorkodtak, bogy nem volt gyermekük. Reméltek mindig, de hiába. Egyazer a férj nagyobb ntra kel: és oda maradt 10 esztendeig. Mikor hazajött, benyit a szobába — hát öt gyermeket lát ott ugrándozni. Ez volt aztán a váratlan öröm 1" — A régi időből. Hogy a régi időben sokszor a dolmáayszürös atyafiak között is tok latinul beszélőre lehetett találni, igazolja a következő eset, Beállít a legatut a számadó juhászhoz, a ki váltig igérí, hogy torkig jól tartja étellel itallal, ha latinul énekel, mire a legátus egész pavboezszei elkezdi, közben hamisan pillantva a gazdára: Cano, caois, oanít, canit tibi c&nit. (Dallok, dalolsz, dalol, az eb noked dalol.) Erre a deákul értő izámadő juhász kesébe veszi a hófehér kenyeret és légrádi csifranyeles bicskájával a Bzegésbez fogvs rizengí: Scíndo, Beindít, scindit canit tibi soindit. Auieraa te asine! (Metszek, metszeaz, ő metsz, eb a ki neked metsz. Hordd el magad szamár!) Képzelhető, mily hosszú képpel távozott el a legátus. Sőt nem is igen régen még a nyulak is megértették Horatius zengzetes nyelvet; egy ízben midőn s vsdászni menő plébánost a kántor kitéré ¦ ez meglát s bokorban egy tapsifülest, tartva attól, hogy magyar beszédét megérti i igy felriasztja, latinul szól a plébánoshoz: Domine revereodel Hic jacet lopat! (Tisztelendő ur I Itt fekszik a nyul!) De átkozott állata ! értett latinul és tova iramodott s rászegezett puska elől! — Phylloxera. A söjtörí hegyekben pbylloxera lepett asőllőlŐkre akadtak. Tekintve azonban, hogy e tők már ¦zen elszáradva vasnak, míg — köztudomás szerint — a műit éví Ó budai hegyekben a szőlőé gszdák forrongása leginkább azért volt, mert a termés le-Bsüreteléte előtt foganatosíttatott as irtó eljárás, mely ténykörülményből sz vehető ki, bogy as elaő évbea a tőke megsemmisítése ily rohamaaan nem történik, mint a töjtörí hegyen talált szőlőtőkéken észlelhető,.ehhez járul még azon körülmény is, hogy a megsemmisült szőlőtök gyökerei épen neai hasonlítanak a phyl-loxerátbl meglepett szőlőtők gyökereihez. Valószínű tehát, hogy as elszáradsz oka másban keresendő, sőt tekintve, hogy as elszáradótt szőlőtök leginkább s legmagasabb pontokon találhatók, sincs kizárva annak lehetősége, hogy s szolotok gyökerei s télen elfagytak, de mégis annyi életerő volt bennük, hogy kihajtottak, míg az uralgó száras idő siettette azok elpusstolását. As alispáni hivatal részéről sz Ügy felderítése t as esetleg szükséges gyökeres intézkedések azonnali foganatosítása iránt rögtön a leg-erélyetebb eljárás vétetett foganatba. — A tnenydörgés és TÜlam áldozata. Pintér József né, palaznaki lakos idegeire s menydőrgés és vilámlás oly nagy hatattál volt, hogy megőrült ¦ ily állapotában minden gyermekét megakarta Ölni. A szerencsétlen attsonyt Ta-polcsára szállították. irodalom. (E roiat alatt meg említett munkák Nagj-Kan itala Wajdita József konytkereiekedaébeo kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordulta raj pontosan esi-k ötölte tnekO — Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedő kisdátábau Budapesten a nemzeti szinbás bérházában megjelent u .Magyar általános levelező éa házi titkár-\' 2-ik füzete (Szerkeszti Knorr Alajos.) E füzetet a szerkesztő a mondatoknak ismertetésével kezdi, tzól a mondatrészekről, a mellérendelt ét alárendelt mondatokról ét a közmondalokról, ismerteti a helyeairáii jeleket s azok használásának szabályait; ezt követve megkezdi a levélírás sssbáiyait; ezt követve megkezdi a levélírás szabályainak ismertetését, és mindenekelőtt szól az írásmódról, annak különböző nemeiről éa kellékeiről, közit a levélírás módjának kellékeit, t ezután áttér a levelek formaságaira; ezek közt ismerteti a levelek bei-formaságait, a felírást, megszólítást, a levél elő részének bevesetétének ezé\'ját éa tartalmát; szól a levél tartalmáról, a tárgy előadásának módjáról a levél berekesztéséről as sláirásról és névről, a kelet ét utóiratról; értekezik a külfor-maaágokról, nevezetesen s levél papírról, írásról, a levél összehajtásáról, a levél HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 5-én 1883. HIEDETESEK. bori tokozásáról éa e levelek lepecaélelé-séről ; ismerteti a levél czimzé* szabá-lyait, végre szól e csimekről, a közli a kalöabözö magyar czimeket betllreod-bee. E tartalmas füzet éra SO kr. Ugyanezen kiadón*] megrendelhető ai „önűgy-véd" fűzetekben, tél, és egész kötetben es diszkőtéaben. Heti jelentét a budapesti gabona-tözsdéröl. Badspest, jnnius bó 29. 1883. Steiner Jóssef és Társa termény-gsboni és bizományi czég jelentése. A vetés állások hivatalon kimutatása a várhalé aratást kedvezőbbnek tünteti ki, mint as üzérkedés vélte. Ez okból a hangulat lényegesen lanyhult, az árak pedig érezhető veszteséget szenvedtek. Busa lanyha, 15 krral csökkent. Elsőrendű 81—82 kl. 11.29-lg, 80 ki. 11 frt Peatmegyei 78—80 kl. 10,40—10 90 Slrga éssskmsgyarországi 76 — 80 kl. 10.-10.70. Rozs teljesen el van hanyagolva 50 krral olcsóbb 7-7.20 kelt. Tengeri 10 krtvesztett. 6.30-6.45 kelt. Ée marcs. — febr. szállításra Temesvár távolságában 5 frs köttetett. Árpa lanyha. Takarmanyáru 7.— 7.20 kelt Finomabb fajok nem kerültek eladásra. Zab csekély kereset mellett U.iO-6/50 fizettetett. Repcze szilárd. Bánsági állomásokon 13.20—13.50. Káposzta repcze tissa -vidéki állomásokon, csak távolsága sze -rint 13.75-14.50 ig kelt. Határidő üzlet Buza Őszi határidőre 10 63-10 85 közt mozgott, zárni 10.68 Tavaszra 30 krral drágább. Tengeri jun.—júliusra. 6.54. uj 1884- maj.— jun.-ra 6 30. Zab Őszre 6.56. Rozs őszre 7.35. Kápossta repcze aug. —szepl. 14. A hangulat lanyha, Pénseldieg gabonákra 4°/e szerezhető. Raktárilleték havonkint mmázaán-ként lVa-2 kr. Zaákkö csöndij hetenkint darabon-kint */. kr. A Triesztben Is kltunö elismerésben részesült jeles nimgyarhont na** ---------o^..mM>nn YRnflcí Petónczon. (Radein mellett.) Rendkívül szénsavdús savanyuvti-forrás, mely a bnás-pesti műegyetem vegyészeti osztálya éa a bécsi egyetem vegy-elemzései szenet folülmnl minden hozzá hasonló savanyoviz-forrást és felette hathatós alkatrészénél: összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditó ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót faluimul. TVreBrx\'oaa.g^eléBela: a forrás igazgatóságihoz Petánczra (n. p. Muraszombat; intézendok. Bakiárak- ét ismételadóknak különösen ajár.iíatik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vét-saék, a dugó „Ssécheeyi* névvel leend ellátva, 960 2 —9 Áfjer/zétet üraaira és bérmentve. Mindenkor friss töltés Sürgöny ; KOCZY keserűvíz Egy bognár kerestetik as alsó-lendvai urodalomhos oly kép, hogy kellő szerazám és elegendő mennyiségű fa készen van ; a pályázóktól megkívántatik, hogy az ipart kellőkép és tökéletesen értsék, válalkozhatnak önállóan vagy pedig oly betíbéres segédek, a kik az üzlet vezetésére képesek; jövedelem : ss urodalmi Összes munkálat számlára dolgoztatik, ebből az urodalom által adott 2 szoba és műhelyből álló lakás utáni lakbér levonatík, e többi negyedévenkínt kifizettetik, s végre magánosoknak szabad dolgozás. Bővebb értesités NAGY FERENCZ u.-cd. kovácimestérnél szerezhető Alsó-L\'indván. 955 3-3 Vasúti menetrend. Érkszik. Reggel. Indul. Ó. P. ú P. B. Ujhely P. v 4 8 Pragerhof P. V, 4!4S Buda P. V. 4|l8! Barcs P. V 510 Fiam* Gj.v fi 27 Buda Gt.t e — Pragerfaof Gy.v 5|46. B üjhelr V. T e 15 Buda y. v. 7 15J Délben. Sopr»n V. v. 13 16 I ! Bada P. V. 9 — Pragerbof P. V 1 15 Pragerbof P. V. 2" Barcs V. v 1 11 i Sopron V. v 2 55 Bada P. v. 2 59 | Barcs V. v. 5 — Bjjsl. Bada V.V » 51 1 | Pragerbof Gjv 10 M B DjheljP. v. 10 ¦2S . Fiume Gy.v 11 i Bada Ov.v 10 :->8 1 Boda P. V. II 50 PragerW JP. v. U 19 B. Ujhely P. T 13 G Barcs P. v. 11 3 Lapveiér és kiadó: SZÁLAT SAND0B Felelős ¦ aerkeattö : VASS ÁLMOS. Leptalajdonot : WAJDITS JÓZSEF. ífcr. nagyobb családbeli ifja címet oo\'s:.- . francia, angol és oroaz nyelr.t tökéletesen érti é. a aenébea is jártas, — egy előkelő családból kivin — mint társalkodó- rtgj nevelőnő á 1-kalmaatatni. Bővebb ÍVvlIágosltást ad WaidiU Jó-aief konyTkere*k.de 6. 958 3-3. jobtjocaggooooooooooot^B 8"G. 935, 964. sx. J8S3. Árlejtési hirdetmény. l-ór. A bndapest-gratzi államnt 142—143 klmt. szakaszán levó 37. sz. téglahid helyreállítását a nagyméltóságú közm. és közlek. m. kir. miiiiszterlnm 1SS3. évi jnnius hó 18-án 16834. sz. magas rendeletével 2523 frt 62 krnyi összeggel 2-or. A pécs-varasdi államnt 139 —140 kiint, szakaszán levó 216 sz. téglahid helyreállítását a magas minisztérium f. évi jnnius bó 5-én 13173 sz. rendeletével 832 frt 45 krnyi összeggel 3-or. A pozsony-varazsdi államnt 199—200 kim. szakaszán levó 209. sz. téglahid helyreáilitását a magas minisztérium 1883. évi juoin9 hó 16 án kelt 13169 számú magas rendeletével 333 frt 27 krnyi öaz-szeggel engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéból alólirt hivatal irodájában folyó 1883. évi július hó 12 én reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni részt-vevés esetére, magukat a fent kitett összeg 5\'/,-va1, mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendó, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, vllÉgosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10*/.-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, múszerelvények és feltételek alólírt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. 964 1—2. Zala-Egerszegen, 1883. évi junins hó 26-án Zalamegyei m. k. építészeti hivalnl. vegyelemezve és jóváhagyólag véleményezve a magyar órai. akadémia által Bo.dape.teQ dr. Stölczer tanár Alul Münchenben, dr. Hardy tanár iltal Páriában, ir. Tlch borne tanár által Londonban, dr. Gebhardt tanár Budapesten, dr. Zeisel tanár Bécsben éa több orvosi íefcinte lyek álul as emésztési szervek bánUlmai éa viselési ne-hessegetnél legsikeresebben aEkalm.s\'atik a igy minden más visek mellett mint legelőnyösebb, kiválóan ejánliatik. Kóssletben találtatik minden gyógyisertár- éa ás-ványviskereskedéelvon, friss töltésekben. — Tessék határozottan bix<asssl 3EÍ ÁTrcSnw VI\' kérni. Tulajdonosok: Loser testvérek, Budapesten. Messzelátó!! Lsgojsbb optikai zsei -eszköz utazóknak, hegy ésíalusi Iskésoknsk stb. Matat 3 — 4 i\'.ra távolaágra ti*s tán és kivehetően. Ezen njonnan .eltalált messselátó 2 optikai leocse-üvegből áll, mely minden tetszéesserinti bo\'ra atb. megerősíthető éa eotUceJ nagyobb hatással bir, mint a tábori távcsövek, azért ia esek áltslános tetszésben részesülnek és mindenkinek legjobban sjánlhstők ia. gSaVg7*\' D-bossal, bogy zsebbe dugható legyen, 1 frt 25 kr., finomabbak 1 frt 75 kr., kiválé finomak nagyobb optikai leocseüvegekkel 2 frt 50 kr. 5$5$ Baroskop iégsuíymérok bistos és megbízható légsulyméró 2 frt. — Bor próbáié folyadékmeró melylyel azonnal megismerhet i, ha abjr „tiszta vagy hamísitott-e-(ehhez ssQkséges leírással) 1 frt 50 kr. -*- ffAf Tejprőbáló százalék lejtővel a vásári rendőrség előirsta szerint (leírással) 2 frt 26 kr.— Ismételadóknak gyári áron. 957 2—6. Szétküldés postautánvéttel. Kapható* KLIKGL & BAUMANN, Bécs 1. Tegetthofatrasse 3. 460 4.3» 5.1 & 4t6 4 50 430 3 76 346 :.2C 3-1.45 1.SO 1.15 iíaljM-PlUent, nj, legn. 15 dl». Matjes, wj, Bafj 86 ab. Bírlng, nj, kBvár, sagy 30 db. , köxíp 45 db. . kis 90 db DelJcateaablrínf, íslatec 200 db. Hollandiai hlring, aj, fin. »5 db. Üj hcrgocyz, iilett.\'. 6 kiló . - Lxaacz-hiring. ÍBstóU. tartói 30 db. . Üral-Caviár, uj, eagy 1 W1* Elba-Cári zr oj, nagy 1 kiló Tengeri rákho*, kUfiaő, 8 dobos Laaaca, kittlnŐ <ainMgfl, 8 doboz Sardiaia, olajka, kit. min. 18 doboz AnaBSa ás baracz 6 c*jtt dobos Thea, er5i, Ugfin. 1 kilő , B finom 1 kt\'.ó Jamaica mm, valódi latán. * Hz. 1.43 i.&O 1.75 1 tó ISO 1 30 1.« I a.— a.— L — S-15 3 4& 6 — ¦.— 4 — 3 46 5.— Gyarmatáru czikkek, uj fíáringek stb., kBiratlenlMgereatulI bshocatali ezégektSl a kövatkeaS nagyon olcaő árak mellát: Postával, 6 kilós csomagbin, Mraaotvs, ponto* azolgilat biatoaitasával. árak o. ó. Mocci valódi nameaitatt, er5t frt 6.— U Matiaa-P.laent, aj, lago. 15 d Cf jloc-gjöngj, legfiaoBiabb eröa . 5 60 Piantage-Ceylon, kit&nS szép . legna. erSs ^ Cuba logfic. nsgjon erSs „ Seoe, nagroa kedvslt stsaado, legfinomabb, barar Aranjjava, Ig-es nagjaiamQ. enjhe Sárga-java, legfin. erdtoljes Gyöngy stooea, Igea Ba. sróteljaz Zeld Java, logEc. igea er8L kiadd Santoi zöld, erSteljes, szép Campino*. e=jhc. eróteljas Bio reel, erőtelje* Aaatali rizs, kBL. fiaoms. vii. •cerati . . lagna, nagy B „ finom UaSttSégW , „ ... Orangj Sago,jótáIL valódi nyng. ind. „ 1.60,,.,- 94x 3—3 E írem czígemet ttaletem atáaaóival 6aas« nera tevaazian,. »atr E R- Scholz In Altooa b. Hamburg. Aiaplutott 1864-ben, Mautoer József első pálinka főzöde és borkereskedése 924 7-13 Szegszárdon. Ajánlja kitűnő ntMtágü palinkakaszitmónyeit. ugyatat : kiteaS törköly áivonatct (Dnronsac) 100 liter (bordi nélkül) 21 frt kétassr éretett törköly átvonatol (Dttrohstlg) 100 liter , 23 frt ralédi lörkóiy pálinkát , 30 frt Továbbá aslotwn és nirmiat 6- és nj nUvorlumot kardival egytttt 38 fri. Végül ttegtmtrdi i- ét nj rOrö t torait mérsékelt árak mellett. Ssires megrendelések a hidss-bonybádi állomásig bérmentve aaállitutnsk. A kiürült hordók, ha ások 4 hónap alatt a hidas-bonyhádi állomásig bérmeoua vimsstállittataafc, ngyanaion áron mini íelsaimittattak. TÍs«síogadutna>.. CXXXXX>300000QCOOC»QOOCXXXXXX3 WajdtU Jónet konyvnyoaidijából Sagy-Kuilaia. NAGY-KANIZ8 . jufens l BátostKI ár: ezéiz írre......6 frt (él évre...... 4 , ne^ed írre......2 , E/jy Mtám 10 kr HIRDETÉSEK ö hasábos pftiisoriiívE 7, mi*o4«jor 6 i minden totebbi sorért \'¦ kr. XYILTTÉRBES ¦őrönként 10 krert Tétetnek lei Kincstári illeték minden egres -i:rd,>-téiért 30 kr. fizetendő. Hnszonkettedik évioiyam. ZALAI KÖZLŐIT. A lap széliem! réaxet illeti kfzletní-oyek x sxerknztoboz, anyagi rfóiét illeti közlemények ix-líj a kiadóhoz bementté i!.;.\'¦/<\'» Jók : SAOy-KASIZSA Wlazsletkáz. Bérmentatlea levelek ezzk ismer, nmukatars-iktol fogadtatnak el. Kéziratok .. nem IcQldetnek .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet\', a ,zalamegyei általános tanilótestlllet", a ,n*gy-karizsai kisdedneveló egyesület11, t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya% s több megyei és városi egyesület hivatalos\' értcsitöje. Uetenkioi kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A tanítónők otthona. A magyar társadalom még nem tett eleget hamanlstikus kötelességének a nők iránt. A tömérdek nőegylet dicséretre méltó buzgalmává! nagyobbrészt csak az árvák és koldusok sorsáról igyekszik gondoskodni. Ama nagy társadalmi sebek között azonban, melyek jelen viszonyaink között a nőknél feltalálhatók, az árván maradást és koldussá létet jó formán csak a rsekőlyebb-nek a kevésbé fájónak mondhatják. Miadfcét esetben köztudomású a baj közfigyelmet kelt a szerencsétlenek állapota, s nem csak a könyörületesség, de maguk az államtörvények is gondoskodás alá veszik őket. Sokkal nagyobbak s mélyebben sujtÓk azok a bajok, melyeket a fejlődő társadalom épen a jelenkorban róv a szegény, úgynevezett középosztá lyu nőkre, kik csaknem teljesen tehetetlenül állanak a bajokkal szemben. A tönkre menéssel \' küzködő uri család női tagja, az élet küzdelmei között magánosan álló varrónő, í kigúnyolt aggszüz, s más szeren esetlenek a typikus alakok a napról napra ijesztő mértékben gyarapodó társadalmi kasztban, mely bajait nem viszi ki a piacira, s magába foltja könnyeit, s azok igy még jobban égetők s fájdalmasak. Nem rég még volt egy hal vány remény, hogy e szomorú illa\' pótokon segíteni lehet az által, ha a meglazult családi életet, nj szí lárd erkölcs] alapokra igyekszünk fektetni. Sok jóakaratú emberbarát, ¦államférfin tett ez irányban kísérletet, abban a hitben, hogy e bajok nagyobb részét csak az uralkodó v állástalanság okozza. Ma már alig vitatkoznak az ok felett, belátták hogy a régi patriarchális társadalmi életet visszavarázsolni többé Dem lehet. Az a nagy élet-halál, harcz, melyet a gőzgépek zakatolása, a hivatal és állásvadászat, i merész vállalkozók bukása, s annyi más régen ismeretlen dolog jelez, ellenállhatlanul magival ragadja a nőket is. Hasztalan hivatkozunk a családi élet boldogságára., s hasztalan mondjuk, hogy a nő első sorban jó anya és jó feleség legyen: hiszen éppen a középosztály nőinél mindinkább ritkább lesz az alapfeltétel, a férjhez "¦ menetel, Kinek vagyona nincs, sokszor van vénszüzességre kárhoztatva, kinek vagyona van, nem egyszer kap férjet, kiben gyönyöre nem lehet. Ki ne ismerné e szerencsétlen Állapotot ? Ki ne tudná még olyanok is, kik férjhez mehetnek, a legtöbb esetben kénytelenek a feleség és anya szerepe mellett a kenyérkereset gondjaival törődni ? Elmultak, végleg eltűntek azok az idők, midőn a patriarchális családi élet volt a szabály; ma is a többség még az, de talán még csak ma, s holnap már a kisebbség lesz, hogy idővel ugy tekintsünk reá, mint valami kivételes állapotra. Kern tagadom, joga van míndenkine* zúgolódni ez állapotok ellen, elismerem, hogy e bajnak általános társadalmi okain kivül vannak oly kútforrása! is, melyek az egyéni jellem hiányában kereshetők; de ha mindez áll is, jogunk van-e sorsnak nevezett társadalmi állapot által sújtott nőket kárhoztatni azért, hogy férjhez nem mentek, vagy ha férjhez mentek is, boldog családi életet nem alapítottak? Nem, ismételve nem, a nők, a gyenge tapasztalatlan lények, a legtöbb esetben nem okai, hanem áldozatai a viszás helyzetnek. S ha okai volnának is, némuljon el a fájó könny előtt a szemrehányás, s nyújtsuk nekik a gyámolító kezet; az árvák és koldusok nem oly nyomorultak, mint az elhagyott nő, ki már megtanult érezni s e\'.ág mű-j-veltségTel bir, hogy a boldogságról fogalmat alkosson magának. N incs olvasóim kőzött senki, kinek ily szomorú állapotokról nem; volna tudomása. Nem oly ritkaság, az többé. Hiszen csak ha a hivatalos adatokat tekintjük is, a népszámlálás alkalmával 29476 nő élt alamizsnából, 792.934 volt Özvegy. 7.366 elváló, — s ez a legszomorúbb 118.461 magit harmincz évesnél idősebbnek valló vén leány. Nem százakra, sok, igen 6ok ezerre megy azoknak száma, kik a társadalom gyámoliíAsát igénylik. Ne higyjük, hogy e gyámolitás szükségkép s mindenkor pénzsegélyben áll. Az elhagyatott nő, a családi boldogság élvezetétől örökre megfosztott leány, többet is Kívánhat a társadalomtól, mint az árva és koldus, mert többet vesztett: a kipótol hatatlan otthont. A humanisztikus eszmék fejlődése mellett tehát a középosztály e szerencsétlen tagjairól is kell gondoskodnunk, kell, azzal a szeretettel és gyengédséggel, melyet a szerencsétlenek méltán elvárhatnak. S ezc nem tette eddig a társadalom. A sötét közép korban, midőn a patriarchális csaiádi élet volt az uralkodó, a világgal mégha sonlott nők számára megalkották a zárdát; ma, midőn a dó, sokkal több gyámolitást igényelhetne s ily menedékhelyekre sokkal többnek van szüksége, nem ügyelnek reájuk. (Vége következik.) Magyarország gyógyhelyei és gyógy forrásai. (Folytatás ét vége.) Épen nem lehet ezek alapján csodálkoznunk, hogy ezen forrás vize már a mult évben Trieszten jutalommal lett kitüntetve, pedig csak legközelebb lett felfedezve és kitüntetésekor még forgalomba sem volt hozva. Valószínű, hogy a berlini közegészségi kiállításon sem maradt volna kitüntetés nélkül, ha a kiállított tárgy ott nem lett volna a lángos martaléka. Maginak a forrás tulajdonosi- — a ki egy zalamegyei birto- — igen is szivén fekszik, hogy a víz a kereskedelemben minél nagyobb mérvben elterjedjen. Erre buzdítják ót a minden oldalról jövő rokonszenves nyilatkozatok és maginak a víznek kitűnő minősége. Mivel a savanyúvíz évad-czikk a Széchenyi forrás szomszédságunkban van, ezúttal a savanyuvizekre irányozzuk a figyelmet főleg azért, mert minden ásványvíz között a savanyúvíz fogyasztás a legnevezetesebb és Magyarország, mint ezen czikknek fogyasztója, népessé géhez arinyitva első helyen áll egész Európában, dc talán az egész continensen. Kívánatos volna, ha hazánk savanyuvizei épen oly hírre vergődnének a világpiaczon, mint kitűnő zamatu, fölülmúl hatlan bo ¦ raink. Némely vármegyében, hol az úgynevezett közönséges ember azelőtt a savanyúvizet borral csak elvétve élvezte, annak használata fokozatosan egész szükségletté fejlődött ki ugy, hogy mai napság nehezen tudna arról lemondani, Ez adja magyarázatát annak, hogy jelenleg egy falusi korcsmában vagy csárdában sem hiányzik ezen legtermészetesebb, legolcsóbb, egyúttal kellemes és egészséges üdítő- és gyógyital. Amit ezer és ezer hirdetés nem lett volua /képes kivinni, azt az emben ösztön mintegy életszükségletté tette; vagy az iparos avagy az egyszerű földmives előtt már valaki előre bizonyította, hogy a természetes savanyavizeknek élvezete előnyös? Ez a közönségre nézve felesleges elméleti fáradság lett volna akkor, midőn a gyakorlat oly szembeszökői eg nyilatkozik mellettük. Maguk az orvosok is egész a jelenkorig a savanyuvizeket oly csekély figyelemre méltatták, hogy azok rendeletei alapján a savanyuvizek fogyasztása alig jöhetett számításba. A legújabb időben azonban a természetes, szénsavdús vizek használatit egyes esetekben és állapotokban nemcsak melegen ajánlják,haiiem igen sokszor, mint egyedül hatásos szert határozottan rendelik. Hisz már a közönséges, tiszta édes viz is az emberi szervezet épségben tartásának egyik fő feltétele. Sajnos azonban, hogy a savanyavizek használatának általánosítását a magas szállítási költségek akadályozzák. Azonban a vasúthálózat lassaukinti kiterjesztésével a forrásokhoz közelebb jutunk és ezáltal azok használata olcsóbbá válik. — Nevezetesen a gazdag Széchenyi-forrás idővel,^ ezután azon kedvező helyzetben lesz, hogy egész vármegyéket lát el tiszta, hűsítő italával. Ha majd egykor hazánknak ezen, eddig egész figyelmen kivül hagyott délnyngati szögletében, hol a zengzetes édes magyar szó a vend mellett elhangzik, a világot átalakító gŐzmozdony éles füttye a füleket rezgésbe hozza: akkor itt oly iparág fog felvirágozni, melyről jelenleg fogalmunk sincs. — Azért is hazpfias kötelességünk ezen fiatal hazai vállalatot támogatni és tőlünk kitelhetőleg előmozdítani és pedig nemcsak magáért a vállalatéit, hanem legfőkép azért, hogy honfitársainkat ez által buzdítsuk iparos vállalatokra, jól tudván, hogy ép az ipar emelkedésével van egybeforrva édes hazánk egykori felvirágzása. NAGY K. Hoffmann Mór felolvasása. A kieded neveléa. 0 v o d e, vagy gyermekkert? (Folytatás.) Magam elútt látom Frőbel reodese-réaek kü\'sú eszközeit, de a szellemet hiába keresem ; modern koránk átkos hajlamai e szellemet oltemették, a szegé- TÁRCZA. Ók hárman. (Elbeszélés.) Irta: BALLIER SÁNDOR I. Három fiatal ember, mindhárman jó barátok, együtt Ülnek a horvátországi Károly városban a „Korona" vendéglő egyik emeleti szobájában : előttük két hosszú nyaka palaczkbsn különös asinü horvát bor, i a kandalló pattogó tüze mellett czigaretljeikbéí hossza füstöket eregetve, élénk beszélgetést folytatnak, mig künn a szabadban as óriási esel, — a Bóra — kísérteties fii ty ölést vivén végbe, a halló fagyos havat ai ablak tábláihoz verdesi. Mielőtt azonban elbeszélésünk folytatnám, essünk tal a bemutatás szokásos szertartásain. Ár. eleő magas, nynlánk fiatal ember, asép — mondhatni érdekes éa meg-nyerő külsővel, szemeiből tettekre vágyás tükröződik, hangja beszéd kosben kellemes csengésű s bizonyos behízelgő tulajdonságot rejt magában. Szőke fürtéinek beszéde alatti megfelelő mozgása mintegy a taglejtést látszik pótolni. Előadása határozott, meglátszik, hogy gyakorlott a szavak összetűzésében, mínd-azonát irálya nem keresett A szép magyar alföld szülötte: nevezzük Őt becsületes nevén Bányai Gyulának. A másik Naláezy Karoly, — eszel aok tekintetben ellenkező. Izmos, sömdk testalkata, beatedében akadozó, mit talán gyors eszmeseár nyálasának lebet talajdoni tani, s mégis mintegy gondolkozni látásik kiejtendő szaván; de ízért őszinte és igas magyar jellemmel bir, mit kék szemeinek szende tekintete is eláral. A harmadik : Karancsaághy Lajos, sugár növéeü,ssép barna fia, egészen elütő a két előbbitől. Fényes, fekete szemeinek járása ábrándosását áralja el. Érczes hangja valóságos ellentét sentimentalis kifejezéseivel. Mintha mindig szavalna : kezeit kíséretül használja nemcsak beszédének ; de gyakori mélásaajban gondolatainak ia, s ilyenkor kik ét látják, agy tüaik fel, mintha önmagával beszélgetne. Finom, gyöngéd érzelmű, s mint társai közt legidősebb, leginkább L a közvetítő, ha netán a két másik barát köst nézeteltérés fordul elő. Mindhárman pályájuk Kezdetén állanak, nem rég léptek kl ss élet küzd.-terére, s most nj állásaikat Tolnának elfog] alandókFiumében; dee szándékukban a nagy szélvihar fenntartá éket, és négy napja, hogy e horvát városkában képviselik a magyarságot Mert iszonya szél as a Bóra. Számtalanszor megtörtént, hogy egész vasatí vonatokat indított a töltésről a szédítő mélységbe: most igas, mikép ezt nem teheti; mert a töltés — ehinai fal módjára — míodkét felől épített magas falakkal védve van a szél rombolásai ellen ; hanem as s baj történt meg mégis, hogy a két fal közti tér annyira megtolt hóval, mikép ezernyi ember munkája csak napok molva less képes az atst szabaddá tanai. Addig tehát s mi három „magyarunk öli as időt a legjobb tehetsége szerint. A fiatalság kedvencz themájárő), a! szerelemről folyik a beazéd, miközben Lajos barátunk megyjegyzi: — Beh jó volna, ha most mi feleségestől töltbetoők el as időt. E vigan lobogó tűsnél önkénytelenül is arra gondol az ember, mily jó szeretve lenni, — s legalább most volna, ki felderítené számunkra ez unalmas estvét. — No majd teszünk róla — feleié Károly — részemről legfőkép arra fogok törekedni, hogy egy tüzesszemü olasz leányka szivét a magaméhoz lánczoljam, agy hiszem, ti cem gondolkoztok más képen. — Ai ember mindig talál elegendő jó okot, — folytatá Gyula, — hogy rábírja magát arra, amit leginkább óhajt. Még sok as akadálytok, s a magyaron kívül más nyelvet nem bestéitek.Nekem, babér jól tudok olaszul, még sem kellene oly feleség, ki nem édes anyanyelvemen szélit. Azonban tetszettek szerint. Én is szeretnék egy takaros kis feleseget; de es csakis magyar nö lehet — Hjs barátim ! — esólt Lajos — ug látszik, mindnyájan egy bajban szenvedünk : hiányzik számunkra a szeretŐ kebel, mely érettünk dobogna. S mit basznál, ha szerelmes szivünk az egész világot magára Síelné, ba nincsen,aki azt elfogadja. No de reményünk azért ne hagyjon el, — igyunk hát egyet barátim reményeink teljesülésére I Ossseütódtec s kiürültek a poharak. Aztán Gyula, mint híres dalos, intonálta amaz ismére rétes nótát: .Száraz ágon bús gerlicze turbékol, Keresnék én szeretőt ha tudnék hol, Levetném én e gyászruhát, e nagy bút: Vigan fonnék homlokára kossorati* Egy szívből, egy érzetemből fakadt a dal, mindenik egész lelkesültség gel zengi; s valami megkapó volt. midőn az ifjai karok összefonódtak a vállakon a a szemekbe önkéntelenül is jöttek a könyek. Beájuk illett as egyszeri magyar nemes mondása: „Kern adnám sokért, hogy semmim sincsen !" Nekik sem volt egyebük, csupán a lelkesülni tudó szív s az áldott víg kedély, mely feledteté velük, mikép közöttük most mied-n idegen — és ők mégis oly kimondhatatlanul jól érzék magukat A sok beszélgetés — és eszmecserében kifáradtan nyugalomra dőltek, kívánva csöndes jó éjszakát egymásnak. * » * Ólomlábakon mégis c^ak elérkezett a szabadulás órája. A szálloda-szolga jelenté, bogy már délután fog közlekedni a vonat. Soha nagyobb öröm, mint a mi bárom magyarunknak 1 Benőitek végre ismét a waggon ban, mely aztán meg* is indáit velük. Állomásról á iomáara rzámi tgaták az órákat melyek még előttük vannak, hogy elérjék ezéljuket, Utjok jobbára hóval borított hegyek közt vitt át, igen sok alagúton robogtak keresztül s vigan danoláazva fogyott előttük a távolság. Egyszer csak est vették észre, hogy a bóvidék eltűnt szemeik elől s kopár szikiik, — majd ssép zöld fenyvesek köst hatadnak. Fosain* állomáson voltak, honnét megláthatták a tengerbea csillámló hold fényét Ez állomáson olasz munkások is szállottak fel, kik coupe-jukban igen szép összhanggal a „Santa Loczia* dalt éneklék. Majd elhallgatának s ekkor magyarjaink kexdték rá. Igy folyt le as utazás változatosan, midőn egy magas lejtőre értek, honnét a fényesen világitolt várost — Fiumét — megláthatták. Lelkesedésük egy kitörő .éljen\' kiáltásban fejeződött kí,mit a szomszéd waggon ból többszörös ,Evviváka-kal viszonoztak. A vonat végre megállapodik nagy c*órömpölések közt, a magyarjaink kiszállja azon töprengenek, hova is fordulhatnának? A pályaudvaron sürgő »facchinc"-k Ösztönüknél fogva rögtön felismerték b.-nuük az idegeneket; körülfogják tehát Őket, a mindenik amaz ismeretes olasz búb eszed üséggel magasztala megbízója „locandn\'-ját s ajánlá szolgálatát. A soknál is több jó akarata fiatal embereink még jobban zavarba jödnek. Zavarukból kisegité Őket Gyula találékonysága, ki is köiülök egyet felfogadva, — egy ilyen alkalmatosság kalauzolása mellett a .Stella d\'őrő" szállodába érkeznek, bol igyekréoek után as utazás izgalmait s fáradalmait a lehető leggyorsabban kipihenni; mert későn érkezének s másnap pedig mindenik olőtt a teendők egész sorozata állott Egyelőre ie megegyeztek; — mivel Gyulát nem nélkülözhetek, — h«gy lakást közösen fognak tartani s szabad idejükben az olasz nyelv tanulására kiváló gondot forditanak. « * * Reggelre kelve mindenik dolga atán látott. S mennyiieateg vaiának lépetve, midőn kiléptek as:zrtezár&, nem Mai számunkhoz féliv melléklet van csatolva. ^ HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 8-in 1883. ayek kisdedovodájának jótékony intézményével együtt. A jobbmódu anyákat íeíszabadi-totta természetkövetelte tevékenységük alól, éppea azokat, kiknek módjukban volna gyermekeiket otthon ia nevelni vagy neveltetni; — a szegényebbek pedig tovább ia meghagyattak nyomorulágukban, badd gondolkodjanak napi munkájok mellett gyermekek neveléséről is. Ezt aa anomáliát teremtette Frőbel gyermekkertje mindenütt, a hol fenáll, a a bol a jobbmődu siQlő gyermeke előtt, ki a közadakozás áldásában részesül, pirulva kell visszavonulni a szegény iparos es nspssámos szánandó sorsú gyermekének. Erre azután büszkén verjük mel-lünketés eztneveszük mi demokratiánakl — Szánalmas tévedés. Nem sst tartom bajnak, bogy gyermekkertek nagyrészben a társadalmi tevékenység alkotásai,hanem azt,hogy a szakértelem többnyire mellőzve van i az alkotók legkevesebbjei tudják, hogy mit alkotnak, mire adják pénzüket. — De nálunk bizonyos sportot képez as egyesületi tevékenység s igy nálunk ezek az intézetek — nem nevelő intézetek, — hanem a hiúságnak tenyésztő intézetei. Ha megszeresték külső eszközeit egyéb kívánság nincs, minthogy mentül többet szóljanak róla, eszel megelégesz-sek, mint a társadalmi tevékenység ultimé ratiőjával. Úton-útfélen panaszkodunk, bogy kiveszőfélben vannak az egyszerű erények, bogy az é-vezetvágy iszonyú rombolások,\' . visz véghez — de hát jobbak leaznek-e a viszonyok oly nevelési rendszer mellett, mikor nyilvános eszem iszom mulatságokat rendeznek már a bébék számára, mikor a 3—6 éve ¦ gyermeknek ii alkalom nyujtatik, bogy egy nagy, öt bámuló társaság előtt fitogtathassa fehér rubácskáját, kék szalagját és szavaló művészetét? Sokszor felmerült elmémben a kérdés, hogy miért tetszeleg magának társadalmunk egyeseire a iegkárhozatosabb hiúságban s minek panaszkodik másrészről annyit. Brutusí erényeket követelni majdan egy élveket hajhászó korcsnemzedéktől, mely apái és anyái bűnei miatt korcsosult el, nem igen nagy virtus. — Node ismerkedjünk meg bŐreb b-n Frőbel nevelési elveivel. Alapelvei a következők. 1. A gyermek minta természet, mint az ember ét miut as Isten gyermeke tekintendő. 2. As embernek, mint test és lélekből egységnek nem szabad egyoldalú testi vagy szellemi képzésben részesülnie. 3. A gyermekkert! nevelés módszere a tétel éa ellentétel köz vetítésének elvén alspasik. 4. A gyermek tevékenységi ösztöne felhasználandó a mozgásra és alakítási ösztönre. A gyermek örömét lelje a különféle alakokban a rajról ásná] és építésnél, a bangók alakjaiban az éneklésnél és a rhytbmikna figurákban a vertek bnemlézésével. 5. A szellemi cselekvési Ösztönnek mint tudási ösztönnek kell nyilvánulnia. 6. Ápolni kell a társaa együttlét ösztönét, A gyermekkert foglalkozási kőre a következőkben foglalható öttse. Elbeszélések. Beazédgy a korlatok. Mozgási iítékok (énekkel,) At építed A papírhsjtogatás (Faltén). A fonás (Flechten). A kivarrás. Rajzolás a bálóban. Vessső és gyürürakás (SiSbchen u. Ringé le geo.). Agyagból való mintázás. Borsó munkák. Hogy nevezetesebb nevelőinket megkérdettük, bogy miben áll a Frőbel féle gyermekkert haladása, akkor sst íelehk, hogy Frőbel kibővítette Pests-lozzi elvét, mely a szemléleten alapul, az alaki\'.ás elméletével. Majd meglátjuk alább, bogy menynyiben, egyelőre egy rövid pillantást vo-tünk a magyarországi kitdednevelés fejlődési történetére. A kitdednevelét eszméjét Magyarországban legelőször egy testi és lelki népségekben bővelkedő urihölgy, Bruniswick Térés grófnő pendítette meg, ki 1775. érben született Pozsonyban. As Angliában Napóleon zárrendelete következtében kereset nélkül maradt munkátok gyermekei számára alakított kisded-óvodák, illetőleg gyermekmenhelyek, melyeknek elsejét Brongbam Henrik parliamenti tag, Wilson Józseffel egyesülve 1819 ben léptetett életbe, vonták magukra a nemeslelkü grófné figyelmét. Különösen Wilderspin Józsefnek, ki egy másik kisdedovodát létesített ugyancsak Angoloraságban,8piUlfieldtben,l823 ben e tárgyról irt jeles munkája érlelte meg Brunatwick grófnéban azon elhatározást, bogy a kisdedóvás eszméjét Msgysrortzá-gon skarja meghonosítani. Mint minden uj eszme meghonosítása, ez is nagy nehezen ment. Többeket megismertetett eszméjével é« tervével, de mérvsdó helyén azt a választ nyerte, hogy a népnek engedelmességre, nem pedig nevelétre van üksége. At akadályok azonban nem caüg gesztették el a grófnőt. Személyes (apása tálatok szerzése cséljából meglátogatta az emiitett Wilderspin intézetét a it\'. még jobban megerősödött azon eltökélt szán-dókában, hogy Budán országos minta óvó intézetet létesi\'ten. mely központból azután a kisdedóvás áldásos intézménye az ország minden részeiben terjedjen el. Már évekkel előbb ismerkedett meg svájezi utazásai alkalmával Pestalossiva] Yverdnnben, ki az emberiség busgólko dásáért lángoló magyar grófhölgyet nagyrabecsülte. Meg ís nyerte végre az engedélyt egy óvóintései alapitására, mely 1828. június 1 én Budán meg is nyílt, tehát öbb évvel előbb mint Frőbel gyermek-kertje. — Es az óvoda angyalkirtnok nevettetett. Az intézmény lovábbi fejlődésének folyamában Magyarország legkitűnőbb férfiéit látjuk az eszme szolgalatában, mely előbb vert gyökeret, mint Oaztrákországban, ahol 1830-ban létesült as első óvoda és Bajorországban Augt-burgbau, hol 1834-ben létetült as első óvoda, a mikor már nálunk 13 ilyes intézet volt. A mag tehát Brunsswick Terézia álUl elvettetett azon akadályok daczára, molyok eszméjének meg tett esi tése ellenében fenáilottak, mint minden ideális természetű ember Ő ia vérmes reményeket kapcsolt további tevékenységéhez ét melegen óhajtotta, hogy minden megyének volna kisdedóvókat képző és mellette mintaintézete ét minden helységnek volna elemi népiskolája mellett óvodája; de azért megérte még azt, hogy különösen buzgólkodása folytán létesült a kisded-óvást Magyarországban terjesztő egyesület, melynek alakuló közgyűlése 1836. márctiuzban tartatott meg, a melynek érzék azon metsző hideget, mint cssk Károly városban it, tót délstakí nővé nyek csúcsait látták kikandikálni a kertek falain ; a sétányokon pedig a babérés gránátfa zöldelő lombjai egészen feledtetek velük, hogy mott tél van — odahaza. Volt igen sok, mi újnak tünt fel előttük, b egyáltalában az eUŐ nap a legjobb benyomást tette náluk. Estére aztán elmentek a srinházba, hol a kifüggesztett plakátok szerint a milanói „Scala" tagjai tárták vendégelőadásukat. a A kicsiny; de a legjobb illéssel berendesett & felditsitett nézőtér telve volt fényes közönséggel. Fiatslaink észrevették nem sokára beléptük után a feltűnést, mit as által keltének, hogy egyszerű tarka öltönyben jelentek meg, míg as ott levő férfi-kösöntég egészen szaloniasan- jobbára frakk ba-ÖltötkÖd re hallgati ss előadást Verdinek hatátoc oparáját, a „La forzsdel dostioo\'-t adták. Felvonás közben fiatalaínk épen a közönség színház iránti tiszteletéről beszélgetések, midón egy csylínderesi frakkos ur hozzájuk fordulva, barátságos ,jó estviu-vsj köszönté őket. A magyar sió idegen — legalább általuk ennek vélt — ajakról hangoztatva, mindhármuk figyelmét a ozylin-d*rea urVa voná. Beasédbe ereszkedtek vele, s uri emberünk majdnem minden szsva a fiumei unalmat és zárkózott társadalmi életre irányult, t végezetül bemutatá magát, mint odavaló állami tanító, név-szerint Lekváry Bálint. Fiatalaiak s a tanító elvei pro- és cöntra állottak; — míg as előbbieknek rózsás színben állott minden, addig a tanító a tapasztalás szemüvegén keresztül ítélve azt állitá: hogy kárhozott as a magyar ember, kit végzete arra kénytet, hogy élte pályáját itt fussa végig. Ily féle eszmékről csevegve az előadás U vége felé közelgett s ekkor s tanító c szavakkal vált el fiatalaínk lói: — A felhoztam tbémáról különben még beszélhetünk, legjobbnak vélném, ba holnap estére meglátogatnának, úgyis sok magyar ember less vendégem ; mert egy kis — itt nagyon szokatlan — .disznótort* szándékosom rendezni, hozattam ugyanis hasairól egy igen szép példány mangolicáL Engedjék meg tthát nekem, hogy én lehessek a szerencsés önöket bemutatni itt levő földjeinknek. — Örömmel csaptak keiét a tanítóval, jeléül, hogy elfogadták a szívélyes meghívást, a hazatértek Inkáinkra, hol még mindig cssk hárman voltak egymásnak társasága. (Folyt követk.) első elnökévé gróf Festetícb Leo, alelnökévé: Szentkirályi Mór, ügy éssssé a szintén németen buzgólkodó Simon Flórest válasatattaK. meg. At egyesület működésének meg it volt hatása. 1861. évi október havában rokonainál Dakán haltbneg 85 éves korában t azon tudattal tárhatta le szemeit a nemei grófnő, hogy nem hiába jót akart t hogy az általa elvetett mag bizonyára ki fog kelni. Hogy miképeS vezettetek a köz-ponti mi u isin tétet különösen Ney Ferenci és 1862 óts Rapos József igazgatása alatt, hogy mennyiben hatott a kötponti egyesület működése a vidékre, hogy a központi ígaagatás folytán hány óvoda létesíttetett as egész idő alatt széles e basában : azok mind érdekes és feljegyzésre méltó dolgok volnánsk, de később fehtl-litandó javaslatunk indokolására nem szükségesek, • mivel nem iiükségesek, ez s körülmény legalább felment bennünket attól, hogy a hosszú egyleti tevé-kenyiég útvesztőjében olyan irányzatokra akadjunk, melyek a társadalmi tevékenységet a-nevelés terén nem az óhajtott eredményben tüntetőé fe\'. 1862 ben lett Rapot József, a budapesti mintáin tése t igazgatója, ki keveset, s vagy agyszólván semmita-m találván fel, a maga erejéből és fáradosáiából 1870-ig tett annyit, amennyit oly körülmények között más alig tett volna. Azért Kapósnak elbocsáitatásit, a mi álul kenyerétől foasUtott meg as, ki ss sdapnevelóeért annyit fáradozott, — mindig nagy tévedésnek fogom tartani, mert az alap nevel essek magyar semseti szempontból való terjesztését leghatásosabban ó eszközölhette volns azután is, mert kiképzett tanítványainak ét táját példaadása nyomán számot óvoda kelet késett, köztük sok olyan, mely szonbsn nem a társadalmunkban különösen az ujabb idősen annyira divatossá vált s jelenleg már nagyon is discredilált egyleti komédia minden szakértelem nélkül felállított, gyermekkertnek keresztelt s oeveléai lekiotetben mit sem érő intése-tekbes hasonlítható, de a kisdedek megóvását, nem erejükön felül való foglalkozását czélozza. (Vége következik.) Tuboly Viktor védbeszéde. A gelsei rablát ét gyilkosságért folyamatban levő b&nper tárgyalásán 1883. június bó 22-én. Tekintetes királyi bünfenyítő törvényszéki Tagsdbatlan, hogy a jelen incnminált eset a legsensalionalisabb bünperek egyike es idő szerint basánkban 1 De most már nem csupán maga a nyers és durva erőszak, a gelsei szörnyű brutális vérontás okozta a fólhábcrodást és teszi vérlázítóvá az esetet; haoem seneatiőt gerjeszt ma már a büop;rnek lefolyása is a vádlotUk álláspontjával szemben. Két év és négy hónap elég idő arra — tekintetetes királyi Törvényszék! hogy kivált s mi börtönrendszerünk s. -nyaruaágai mellett még a legelvetemültebb gonosztevő is feladja végre negatív álláspontját és elmondja azt, a minek elmondása tőle követe.teiik. Harmadfélévi szigorú vizsgálati fogság túltesz a legszí gorubb deresre ét botbüntetésre fektetett vallató rendszeren it és phyiícai okok harczolnak a mellett, hogy harmadfél éví rettenetes magány mellett magába taái) végre U az emberi lélek és beismer! végre is azon tényeket, melyek lelkűi meretére nehezednek. Első sorban azért esedezem tehát, hogy méltóztassanak ss ügynek belátásukká]! elbírálásának ezen lélekUni axi omára — mint igen fontot körülményre — súlyt fektetni és egyszersmind arra is, hogy as Önbeismerlsre nézve egy végtelen hosszú idő és elég törvény/engedte szigor alkalmassas — arról győz bet meg bennünket — hogy annak a vádlottnak a ki ma ugyanazokat vallja, a mít harmadfél év előtt vallott, annak több hitelt kell adní jogilag, miut a ki azóta vallomásában megingott éa inkább feltételezhető arról az árUtlantág, mint a bűnösség. Méltóztassanak nem csak mint bírák, de mint emberbarátok is egyszersmind mérlegbe vetni as eltő benyomás és a mostani körülmények közötti idomulást és ugy sztán ast védenczem előnyére szolgálónak tekinteni. És midőn ebből kiindulva veden esem Bonca János specialis érdekeire áttérek; mindenekelőtt bátor vsgyok az első végtárgyalási jegysőköoyv mellett levő előbbi védbessédemre hivatkozni, — a kijelentem; hogy ahoz én ms is egész terjedelmében ragaszkodom. Minthogy azonban véde czem jelenlegi álláspontja nem cssk s fent már általam felhozott okoknál fogva, as ő előnyére él javára változott, hanem meg könnyobedett as még egyéb azóu fel-merüli fontos ténykörülményeknél fogva is; — ennélfogva esen ténykörülményekre nésve enged elmükkel a követke-tÓkbes reflektálok: Té&y at mindenek előtt, bogy a bü&szerzőképes szereplő fővádlott Herczfeld Samu sst szirtósUtÓvádat,melylyel védeocsemet terhelte ; mott teljéién ét határotottan viissavonta. Én s mint elaő véd beszédem tartalma Unusitjs előbb sem építettem Herczfeld Samu bemondására semmit 1 Ea valamint előbb nem adtam annak hitelt, ugy most sem adok. De higgadt megfontolással nem is adhat annak bemondására most már senki semmit! Ét kérem is, hogy ne csak ast méltóztassanak figyelembe venni, bogy Ő jelenleg hazudik — hanem egyúttal azt is, hogy aki most hazudik, az ezelőtt két évvel ia ép ugy hszudhs-t o t t m í n t m a. Nyíltan kimerem mondán! ennél fogva azt, hogy Herczfeld Samunak ép a legujabbi vizsgálat és s végtárgyalás folyamán tett es a józan észszel it ellenkező visszavonása folytán legkisebb hí tel térdem lóséget tulajdonítani jogilag nem leket n<.m csupán et idő szerint, hanem két évvel élőbbről sem. miután ő s tek. elnök urnák a vég tárgy alás aorán tett azon kérdésére: .hogy tehát miért jelölte meg bűntársai képen ép s vádlottakat ?\' — helyesen megfelelni nem tudott; én most megfele lek helyette és ismétlem sst, a mit két évvel ezelőtti véd beasédemben is hangsúlyoztam: hogy hisz neki ép ss állott érdekében, hogy égessen ismeretlen, de azért könnyen gysousithstó esen embereket nevezze meg; mert Pilátusként a gyilkosság vérétől akarta mosni kezeit az álul, hogy valódi büntáraait meg nem nevezte, attól tartván, hogy azok majd ujjal fognak reá mutatni, .hogy Ő a gyilkoa ót senki más!!\' oly elvetemült furfanggal van tekintetes kir. Törvényszék kigondolva, bogy könnyön cselre is vezelhitendi és meglehet, bogy sz ö rettenetes bosszúálló gyilkossága a boldogult Sommer család ellen tán Örök homályban maradhatott volna, ezen vakmerő játék mellett, ha a sort máskép rendelkezik !!! De tovább megyek. Midőn Herz-feld látta, hogy az általa súlyosan vádolt ezen egyénekkel egyformán ítéltetett el az osztó igazság részrehejlatlan mérlege által; vagy ia midőn látta, hogy vallomásai Bemmivel sem jutalmaztattak ; ismét a bosszú ördöge működött keblében és bosszú*, esküdött a vizsgáló bíró, a fogbázfelügyelő és szálul az Összes törvényszék méltósága ellen, állítván,hogy két év előtti vallomásai nemtelen uton csíkariattak és erőssakolUlUk ki tőle vizsgálati fogságában ! De megdönthetlen örök igazság az tekintetes királyi Törvényszék 1 bogy a mít egyszer sz ember önmagáról ssját tésyéről beszél és bévsll, ast vissza vonni többé ugyanazon körülmények között jogilag nem lehet; míg ellenben es ia igaz, bogy a mit valaki másokról, mások tenyéréi állit, astbármíkorjogotan viasza-vonhatja ; mert hiss mások tényeire nésve tévedésben is lehetettl Ezek szos főbb vonások, melyek.; ezen eolstasa bünper jelen stádiumában általánosságban érinteni kívántam, s most engedelmükkel áttérek a védebczemet illető men\'ó körülmények róssleteire ; Am alig is van most már szükség arra, bogy ez-ín menlőkórülmények általam felsorol tasaanak 1 Bölcsen méltóztatik tudni, hogy ép as én védencsem ellen egyetlen közvetlen bizonyíték nem létezett kezdettől maig. Nem merült fel ellene egyetlen határozott vallomás több, mint a Herczfeld Samué léi ez most azt határozottan visissvontal Ki kell mondanom tekintetes királyi Törvényszék ! bogy a terhelő tanuk ctáfolatába kívánnék én előts&r it bocsátkozni ; de as lehetetlen ; mert védenczem ellen terhelő tanuk nincsenek! HaszUlan igyekezett a tekintetes kösvádló ur sz ellenkezőt állítani 1 s határozottan tagadnom és vÍBSsautasítanom kell azoo állítását, mely azét int a v diol Ukst Gelse\'n teljesen ét határotottan felitmertnek állította; mert hí vatkoz >m e teáin¦ tétben a végtárgyaláai jegyzőkönyvre: hol benn kell annak lesni, miszerint határozott felismerő nyilatkozat a bisonyi táti eljárás alatt itt egy sem történt I A védencsem ellen fölhúzott Klu-ger Betti egyetlen tanura nésve Ugadom, hogy ezen Unn Íb azt mondotU volna, bogy védencsemet teljesen és határozottan felismerte. Hivatkozom e tekintetben a jegyzőkönyvre ; hogy tem többet, sem kevesebbet nem mondott ezen tanú a szembesítésre, mist azt, hogy b a-sonlit ahoz, bogy olyan termetű, mint s kit Gelsén látott; (de ha annál többet mondott volns, ast hiszem, bogy meg is kellett volna tőle vonni s hitre bocsáUtást; mert ő volt ugyanazon Unn, a ki Bicsak Borbálával éa Császár Lajos tanukkal egybehangzóiag elbeszélte, hogy sz általuk hirtelen látott egyének srcssi bevoltsk fehérre mázolva, már pedig éji félhomály- ban, nsgy félelmek és meglepetések kötött lehetetlen as, hogy masquí. rosott alskokst később h a-tározottan felismerni lehessen! Tehát tör vény sserint elfogadható terhelő Unuk hiányában ; röviden csak a bizonyítási eljárat alatt kihallgatott azon tanukat ajánlom a tekintetes királyi Törvényszék kegyes figyelmébe, kik védesezemre nézve most már határozottén mentő tanuk gyanánt zzarepsl-nek, ilyenek : 1-Ör. Stolczer Gusztáv. Ezen tanú ugyanis esen tzsvskst vallotta veden esem előnyére: .A tetteseknek a házi viszonyokkal ismerősöknek kellett lesniök 1 Már pedig consUUlva van az, hogy a Sommer család basáról soha még csak nem is hallott 1 2. Kisfaludy Árpád. Ezen tanúnak lovakra ét kocsira tett vallomása tu * dom, hogy fontosnak vétetett akkor, midőn ezen ügy egyszer már elbírtl\'stott, de ha elméltóztatnak fogadni a vallomásnak a kocsira vonatkozó részéi, ugy el kell fogadni a kocsisra vonatkozó részét it; e szerint pedig bizonyos, hogy s vádlottak közül egy sem volt, azon a biztosan megjelölt kocsin ; — tehát még most tincs kiderítve sz a kérdés, bogy tehát ki volt as a katona köpönyeges ember a kocsin, sínek TÓth Imre pincsér bemondása szerint ia 5-diknek kellelt lenni! ét a kire vonatkozólag a kir. tábla: határozat is azon intentióból indult ki, bogy annak kiléte kiderítessék. A királyi ügyész urnák a szekérről lelóggó lábakra vonatkozó dístinctióját sem lehet elfogadni; mert azért, bogy arról a szekérről négy vagy nem tudom mennyi láb lelóggott, még nem köretkezés, bogy azok a lábak, kinek; i lábai voltak. (Vége következik.) jk. 1883. A zala-egerszegi ügyvédi kamara köréből. Kivonat s zala-egerszegi ügyTédl kamara 1883. évi június bó 2 in tartott éri rendes közgyűlésének jegyzökönyvéből A kamara pénztárának állapotáról szóló jelentés felolrasUlik. Határozst: A hátralékos kamarai tagsági dijak behajtása tárgyában as 1832. évi június 10 íki közgyűlés által 4 szara alatt hozott határozat fen tartásával a kamara választmánya a bátraiékos valamint a jövőben lejárandó tagsági díjaknak gyors és szigorú behajtására utasitUtík, s e végből elrendel te tik, bogy s kamara pénstárnoka minden évben a köluégvetés megállapításának napjától számítandó 30 nap és minden november bó 1-je mán, a midőn t. i. a tagsági dijak a kamara! ügyrend 71. §-& értelmében esedékesekké válnak, a tagsági dijak hátralékban maradt kamarai tagok névjegyzékét a kamara! válasstmányáhos 8 nap alatt beterjeatteni Urtosík, a mely névjegyzéket a választmány haladék nélkül a kamara ügyésznek ád ki, a kí a hálralé koa tagsági dijak bt-h«jtása iránt a pereket azonnal folyamatba tenni s vegrebaj tasiiag is sürgősen befejezni, oly esetben pedig, » midón «p-rre vagya végrehajtás foganatosítására nem a kamara stékhe lyén le Ő bíróság lenne illetékes, e választmányhoz azonnal jelentést tenni köteles, a mely.iek folytán a választmány a per vitelére, illetőleg a végrehajtás fogana osítáaára, az arra illetékes bíróság székhelyéről, vagy szükség esetén annsk közeléből egy kamarai tagot rei.dul ki, ki 0 megbízást felelősség terhe alatt gyorsas -és pontosan teljesíteni tartozik. Mivel p-dig a tagsága díjak oly gyéren folynak be, a a hátralékok évről évre rohamosao szaporodva, oly összegre növekedtek, hogy az azok folytán beállt anyagi viszonyok közepette a kamara legnélküiőzhell- nebb kisdásaít ís csak részben alig képes fedezni és hogy * kamura fenálláaa is a legnagyobb mértékben veszély ez telve vsn, mely körülmény e\'odásbatlaoul szükségessé teszi aat, bogy a Ugsági dijakkal bátraiékos kamarai tagok a kamara irányában fennálló kötelezettségeik teljesítésére perrel ét végrebsj lássál is szoríttassanak, ss illető tagoknak azon mulaaztáas pedig, a mely által egyrészről a kamarának súlyos anyagi helyzetét előidésve, annsk fennállását nehezítik és veszély esteti k, s s melynek következtében másréssrŐl táját teetületök s törvényes hatoságjok irányában törvény erejénél fogva fennálló kö-telesetuégeík teljesítésére irányuló pernek és végre baj tissak teszik ki magukat saját hatóságjuk restéről, kétségkívül oly magaviseletűek minősítendő, a mely aa ügyvédi kar teki.itélyét térti ét sz illetőt a tiszteletre i bizalomra méltatlanná teszi, a mely tehát ss 1874. 34. t. ct. 68. § ban b) pontjában körülírt fegyelmi vétséget képez; agyasaiért ai Ügyvédi kamara közgyűlése elrendeli, bogy a Feljutás > mellekletén. tás a -7" HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN? JULIUS 8-in 18S3. HIRDETÉSEK. Wajdits József kiadók öny vkereskedésében N.-Kaaizsáii megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: Halljuk a szó? szót! Magyar folköasBntO (toaszt) könyv, szerkesate tték I Wajdits Józnef éa Batorfi Lajos. Harmadik javított él tetemesen bövi-! lett kiad. A diaxM keménykötésű könyvnek ára 1 frt 80 kr. Kiírt emeljük a pohárt? Magyar felköszönte könyv. Szerkesztette Hajeató Sándor. Ára kemény kütvaben, csinos czimtábláral 1 frt. Csokor és bulikon. MagyarJaCiiöntő ?1 felkö.zöti 1 öllsmények, irta Vá- rosy Mihálv. Ó felsége álul 10 aranynyal kítunteU-tt pályamű. Má- •odik totemoíeu bővített kiadás. Ára 1 frt 40 kr. Rajta fiuk vigadjunk ! Kszkcdresaéia dalkönyr, Ctödik bóvitetl kiadás. 1 ft 80 kr, ditsköi.\'iben 2 frt 80 kr. Rajta fiuk vigadjunk ! Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr Rajta leányok mula«snnk 1 Mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Uátodik kiadás; ára az 600 lapra terjedő ninnyomzto borítékkal ellátott kflnyvi.ek 1 frt 80 kr. Arauj metszési! distkiadásaak 2 frt 80 kr. Rajta párok táncsoljank ! Lakatos Sándor táocsk^nyve díszes czimboriték. kai. KemínykBlésU mS ára 1 frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Hunorísztikus eszmék, ötletek, élezek egyvelege, cyQjtötte Mc.-ctö Vilmos, több fölfedezetica tudomány professzora, ára díszeién kötre 1 frt 40 kr. Kebelhangok. Újévi és névnapi köszöntések. Irta: Hoffmann Mór, díszes nyomatú keménykötésben á--a t frt. Vedd szíremet szivedért ! Szerelmi levelező könyv, szerelmes párok számára, Sziví\'yesitél. Ciinos borítékba kötve, ára I frt 20 kr. Lenormaud a híres czigánynő igazmondó kártyája, 32 ssinezett kártyával msgyar aláírással é- szöveggel, ára 60 kr. Álmoskönyv, nagy legojabb egyptömí, \'?00 Ispra terjedő, 600 képpel, 60 kr. Ugyanez közép kiadásban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler Mór. .Önmentő*, vénrmintákkal mindkét nembeli betegekszámára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. „Az elveszett idegerőnek visszapótlása\' i énym intakt a] orvosok is beteg-k számára, ára 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben diszes kiállításban 1 frt 60 kr Szegényből lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás él veTésníL Ara kötve e dissesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, deutscher Dichtncg. Magyarország a német költészet takrében, díszes kiállításban fűzre 1 frt 80 kr, elegáns disakötésben aranyosva 2 frt 80 kr. Dr. Jos. S\'einbach, H . ikllngi Dicht mgen bervorragendsten ungarischen Poeten mit einer Anhang von Nation sl-Volksliedern. Preis brosehirt 1 fl , elecant gebunden 1 fi 80 kr. A gyakorlott vadász. A íáczáa- é* fogolyt< nyésztés, ngy minden vsd ismertetése, irts Ksgy ölvedi Ölvedy Károly. Esen igen díszes s 320 lapra terjedő mfinek szinyomatn borítékban és ke meny kötésben ára 1.80. At 1879. éví . rvén Az ej srdÓtörvény. Ára 40 kr. Az ni vadászati törvény. Szentesítést nyert 1872-tk éri február hd 18-án Ára fúzve lOkr. A kutyák betegségeiről és azok czélazeril gyógyításiról. Irta egy gyakorlott Ára fűzve 40 kr, Vadáaznaptár. A vadak parsasi id havában. Ára fűzve 12 kr. je és tartózkodási helye ax ér minden Farsangi tank, bábakeoyér (Kugelbupf) és kétszer stílt kéazitéai titka. Irta Fooquet Jaqnes, 111. Kapoiooc udvari főszakácsa Ára 80 kr. XHsxes r. kath. itnakőnyvek. Mennyei Mannáikért, 8-rétö, fűzve 1 frt. FélbSrbsn, tokban 1 frt 20 kr* Egész bőrben, lókban finom aranynetízessel < ír: 80 kr. Egész bfir aranymetsaés, caat ét kereszttel 2 frt 80 kr. Zergebőrbeu, csat és disziléaael 4 írt. Finomabban készítve 6 frt. Selyem- vagy bársony, kötés arsnymotszésio! díszítve 8—10 frt. Menxyei Mannaskert, \\ finom papírra nyomva, 12-réta, hat kitOnZ acsél-CdvÖsség Ösvény. í metszetű képpel. Siíny utazta czimlappal. Negyedik Bistos Ulki vezér ) kiadás. Ára ftave 1 ftt. Félbörben, tokban 1 frt 20 krajezár. Egéss bér, finom aranymetszés ás tokban 1 frt 80 kr. Ácxélkereszl és csattal 2 frt 80 kr. Zergebór diazitésael S frt 40 kr. finomabb kiállítással 6-6 frt. Selyem vagy báraonykötés distit-meaynyel 6—8 frt. Mennyei mannaskert, SS-ráta, temérdek képpat diaaUre, papírkötís tokban 40 kr. Aranymetszéssé!, tokban 60 kr. Acxélkersszt, csattal 1 frt. Zergsbor, díszesen 1 frt 60 kr. Selyem •bársony disaiuoénynyel 2 60. Egyházi euekköoy, kötve 60 kr. ; Hr-mokkomáromi emlény, kötve 40 kr. Kis Rózsiikért, kötve 80 kr, aranymetszéssel 60 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá mindezen Imakönyvek franci ia bőr, bársony, csont, elefántcsont és kristálkctésben z futói 15 frtig. OLCSÓSÁG! ~M Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illó levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszfc. 9. egy törlŐ-gummi.^ 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postautalványnyaü Í7l5 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállittatik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-i* évben 650.000 palaczk lett elsAállltva. mohai ÁGNES-forrás b.azáJi. Jsl egyllt legszórLSavd.-úsa\'bto j savanyavize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántai-main alapuló bajaiban. Általában a víz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel,\'melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének íölfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedt kedvességnek Örvend. J0 ~f Fris töltésben mindénkor kapható edeskuty Ij. 60210-12 at. &. udvart szffiltdaáí BÜDAPSSTIH, Brzséoettéren. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fiiszerkereskedésben és vendéglőkben. 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-ik évben 550 000 palaczk lett elszállítva. P P i P Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugy csőbet egsé g ellen uraknál « folyadék nőknél, azigoman orvosi vény ntán készített ryógy* szer — gyógyít befecskendezés és fájdalom, utóbetegség nélkfil, újonnan beállott vagy bármily elavult baj, alaposan éa megfelelő jrjortzE. Határ oaottau dr. Hartmann Auxílium jz kérendő B ÍC7 ezt a mellékelt használati nUaitáai könyvvel egröu ts egy a d>. Hartzoann intézetében tanácsban tartott jogozitj jegy s maga valódiságában kapható minden nagyobb gy.^gysser-tártaa 2 frt 80 krért. FŐ raktir: Twerdy W. gyögysz. I. Koblmarkí 11. Becs. Raktár: Práfftr Béla gyógyizeresz U. 1. Dr. Hartstua ar rendel 0—2-ig és 4—6-ig íntézetébeas itt minden ngy mint addig is, mí-njennemü bőr- és titkos betegségek, nem különben férfi erő gyengülés, kiTsUöaa kitflnö mód szerint, minden ntokot étkezés elkerülése nélktll. gypbilis ét dagadások és mindennemű betegségek legjobban gyógy itta tnak. Mérsékelt díj. Le«á-líleg ia. 814 58—* Wien, SUdt, Seilergasse Nr. II. itti *x*xxxnxx*xxxxxx*x%xxxx*x*i XX BERGER orvosi < $5 KATRANY-SZA PPANA | ¦jfejá* orvosi tek intélyek által ajánlva, a legtöbb eorópaJ államokban a Icgna- 4 22 gyobb hatással haiinálUtik J mindennemű bőrkiütések ellen, MM különösen idQlt ós lömOrök, rub, étvar és élődi kiütések, ugyszintf, veres 4 «a«-SjS> orri ftgy&is- t*zó láb, fej- és szakálypikkely, Berger kátrásysztpaaa 1 40: 0 fskátrányt tartalmaz él ígen elköISniteadrl a más forgalomban ? \'eTÖ kitrányszappanoktól- A csalások elkertllése végett kéressék világo- 1 s^>«jS> -*= Berger kátrány-szappana és Ogyeltezsék az ismert védjegyre. 1 [ Makacs bórizenvedéseknél a kátrány-szappan helyett hatással hazxnáj- J Hl Mm orvosi \\Mni inmi SS íl "-0- esetben, ba ez szükséKeltatn*, ngy kéressék csakis a Berger ^t^*> féle kátrány krn-srarpac, minthogy a külföldi otánzások eredményié K)| 902 7—24 len készítmények. Mint gyengébb kátrány-szappan mellóaéare minden tisztátlanság a bőrön, bőr- és fejkiatéifek gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő mossdás és íttrdó-azappan mindennapi bazsaálatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPANA \\ mely 35% Glycerint tartalmsz és finoman van illatositva. J .áss. Minden fajtának darabja 3o kr. ntasitással együtt. ^ J Flszétkildis: KELL 6. gyógysiertiine! Troppákaz. Raktárak: | Készletben van minden enrópai gyógyszertárbso. Főraktár Nagy-Kani- J zsa számára: PRáOER BÉLA és BELU3 JÓZSEF gyógysztrészeknél. » ^¦tshÉássis^ jjjMSASAS^sisJAasisAs^asASASAaiisiássaas saa s»#ssé bs>4 XltxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKI XX r Eredeti „Tlollingsvforth" és „Tiger" szénagereblyék, vető gépek és „BAKER" rosták, legújabb szerkezeti) szabadalmazott könnyű háromvasú ekék, úgysziatfa minden mis lepjobb surketete jóiállit mellett » legolcsóbban kaphatók GRAEPEL HUGÓ cnjLLpa, BUDAPEST. GRAEPEL BUDAPEST. WABSCffÁf, SONS i C° L"T0\' FÖO&TBOEÉSÉL BUDAPESTES, VI. ker, gyár-uteza 58. sa, bárány-utcsa (16 ss) Barkán. Réuletei képes árjegysikek (JIcrsciiEÜ Sons & Co.-fsle gózmozdonjok és cséplőgépekről U) kivinatr. 956 2—3 ingjen i. bérmeitTe küldetnek. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLOHY JOLIDB 8 in 1888. H X m XJ E T JÖ S EJ SCHLAMMADINGER ALAJOS gazdasági gépgyaroa S2éke<-Fehérvárott, Budai-ut 29 szám saját hazában. Ajánlja nagy választékban levó kitünü jú szerkezetű lóereJQ és gcz-cséplígépeít, többféle roBtá-kat, trieurSkst, szecekavágokat , répavagókat. kait ori cza 3i orzsoió-ktt, darálókat, sómaloiokat.aák-d arái ók Bt, ekeit hárma: ekeit, aemktHün^emkl-iöüö sierkezelQ f io lem al mókát, aorsejtókat, »ar-sajts-csavsrefcat, bor- hard essetek et ntade bb-mS gazdasági gépeket Ugjaxinte kap : fisom pép-staj, géBSzIjak, sráfsk, kulcsok, oiajozá kasaik, vörös réz-alt ss rcindecíóic pót- és tartalék rémk. )? ia»>Jílndennemu gépjavítások legolcsóbb árban elvállaltatnak, faj W 962 2-12 Ruston, Proctor és társa gőzcséplőgépeiket dobmentő Budapest. Nádor utcza 39 és 41. szán, ajánlják a legelső dijjakkal kitüntetett gfzuziomitit fa- és s z é n f ü t é 8 r e, szabad, szalmafütő gőziiiozdonyaikíií Hoffherr-féle egyszerű ós tisztító csépiekészleteket járganyhajtásra. Árjegyzékek bérmentve küldetnek. 918 9—10 676 , 935, B64. «¦ 1883. Árlejtési hirdetmény. l-6r. A budapest-gratzi államnt 142 — 143 kim!, szakaszán leró 37. sz. téglahid helyreállítását a nagyméltóságú közm. és közlek. m. kir. minisztérium i»s3. évi június hó 18-án 16834. sz. magas rendeletével 2523 frt G2 kniyi összeggel 2-or. A pécs-varasdi államnt 139 — 240 klmt. szakaszán levó 216 sz. téglahid helyreállítását a magas minisztérium f. évi jnnins hú 5-én 13173 sz. rendeletével 832 frt 45 krnyi összeggel 3-or. A pozsony-varazsái államnt 199—200 kim. szakaszán levó 209. sz. téglahid helyreállítását a magas minisztérium 1883. évi jnnins hó 16-án kelt 13169 számú magas rendeletével 333 frt 27 krnyi ösz-szeggel engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1883. évi július hó 12 én reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni részt-vevés esetére, magákat a fent kitett összeg 5\'/,-val, mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, víltgosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10Vo-já készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszerei vények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. 964 2—2. Zala-Egerszegen, 1883. évi jjnius hó 26.-án Zalamegyel m k. épltészetlfilvauil. ROBEY & COMP. Budapesten, IX-ik kerület, tllöi irt 35. szám alatt, ajánlják országszerte legjobbnak ismert tiizaiiyasot megtatarittí szén-, fa- és szalma fűtésre berendezett i ¦J! gőzmozdonyaikat iJJ felQlmuIbatallan és bármtlT időjárás riítontlagsÁgai-nak legjobban ellen tili <í vasgerendát csépifigépeiket - szabadalmazott magán etetS szarkezeUel vagy a oélkfil1 Árjegyzékek, nagy munka HERZ ÁRMIN Budapest. V. Béla-utcza 2. as. Ajánlom a magas Uraságoknak, fóldbír:okoiok éa kereskedőknek sz aratál, valamint minden idényre gazdagon felszerelt raktáromat disznózsír és szalonna nemüekben milyenek: pörkölt- és fehér tábla-szalon na 965 1—3. paprikás- és kenyérszalonna. Mfgrendéléseket legjutányosabb napi árakon és legpontosabban végzek; árjegyzékkel szívesen rendelkezésre állok. A Triesztben\' is kitfinó elismerésben részesült jeles magyarhoni sfflr __________OotAn/ivnn (T?flfit>> _I3___—----- Petánczoil (Radeín mellett.) Rendkiröl azénsavdús savanyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint íolüimui minden hozzá hasonló savanyúvíz-forrást és fölötte hathatós alkatrészei nek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditó ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. MlegrendeleBeIK a forrás igazgatóságához Petánczra (a. p. Muraszombat; intézendók. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű hamiaitásDak eleje vét siók. a dugó „Széch- nyí* névvel leend ellátva. ** »60 3—9 íijefpftek tiTánaira ingyen és bérmentve Mindenkor friss töltés Sürgöny : Bepie, Radsin. OOOOOOOOOOOOOOOOOODOOOOOOOOC Mautner József első pálinka íbzöde és borkereskedése 924 8-i3 Szegszárdon. Ajánlja kitűnő minőségű pálinkakészitményeit, úgymint : kitűnő torkolj átvoaatot (Dorohinjc) 100 liUr (hordó gáikdl) ti írt kétszer égetett törköly ilvoaatot (Darchsug) 100 liter , 23 frt vslódi törköly pálinkát . 30 fit További ssiavon és tmirmxai 6- tt uj srUvoriumot hordóvsl együtt 38 !\'<¦ Végül tmtgmXrdi 6- él uj viro ¦ borait mérsékelt árak mellett. Szivea megrendelések a hidss-bonyhádi illőméiig bérmentve aséllitUtosk. A kl-uralt bordók, ha ások 4 hónsp alatt • hidubonyhidi illomisig bérmentve vissssssállitutnak, ugyanazon ároa mint íelsiimituttttk, .issssfogsdutnsk. 000000(XX30COOOÖOOCOOOOOOOOOC Wajdita József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. Melléklet a „Zalai Közlöny" 54. számához. kamarának mindazon tagjai ellen, kik ¦ tagsági dij iráni eöenök indítandó perben hozandó ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap alatt sem rŐvják le tartozásaikat, a fegyelmi eljárás azonnal hivatalból megindítandó, azon tagok ellenébon pedig, á kik már ez ideig jogercjü Ítélettel kotelezvék a tagság: dijak lefizetésére, a fegyelmi eljárás a jelen határosat késbesiteáétól számítandó 30 nap alatt teendó folyamatba, a menynyiben fizetési kötelezettségeiknek e hatandó alatt eleget nem teendőnek. A határozat a kamara összes tagjainak vótolísmervény mellett kézbeeit-tetni rendeltetik, a végrehajtása a kamara választmányára bizatík. Kmf. ÁRVA Y ISTVAN.-m. k. elnök. ÁRVAY LAJOS, m. k. titkár. Kivonat A zala-egerszegi ügyrédi kamara 1883. június 2 án tartott évi rendes közgyű lesének jegyzökönyvéből-9.) At 188*/t-ik kamarai érre szóló költségelőirányzat felolvastatik. Határosat. Az l883/t->k kamarai év költségvetése következőkép állapit tátik meg: I. Szükséglet. 1.Kamera titkár hátralékos tiszteletdija . . . 1000 frt — kr. 2. K« maraügy ész hátralékos tiszteletdíja . . . 800 frt - kr. 3.K.amara pénztárnok hátralékos tiszteletdíja 200 frt — kr. ^.Hátralékos lakbérkövet eiés 40 frt — kr. 5.Hátralékos nyomdai követelés....... 8 frt 50 kr 6. Kamarát itkár tiszteletdíja a folyó évre 500 frt — kr. 7.Kamaraügyész tiszteletdíja a folyó évre 300 frt — kr. S.Ksmarapé nztár nok tiszteletdija a f. évre 200 frt — kr 9.Lam araim ok fizetése 400 frt — kr. lO.Kamaraszolga fizetése 120 frt — kr. 11.Irodai átslány ... 100 frt — kr. 12.Hivatalos és szaklapokra, szakmnnkákéa tőrvénykönyvekre . . 20 frt — kr. l3.RendkivQli kiadásokra és fegyelmi eljárási költségekre......100 frl - kr. 14.Lakbér........180 frt — kr. 15.A mult évben felesleg b\'-fizctftt tagsági dij maradvány...... — frt — kr. összesen: 3969 frt — kr. II. Frdeset. l.Az l8SJ/3-ik évről pénztári készlet ... 19 frt 80 kr. 2.Hátralékos tagsági dijak ..........2707 frt — kr. 3.A kitörölt tagok hátra lékos tagsági dijai . . 481 frt — kr. 4.Az 187s/0-ik évrÓl hátralékos felvételi dij 10 frt — kr. Ö.Befizetetlen tanudij 10 frt 98 kr. i; A mult év végével felesleg fizetett tandíj ......... — frt 50 kr. összesen: 3230 frt 28 kr. Ezen 3230 frt 28 kr. vagyont levonva ¦ 3969 frt szügségletböl, marad 738 frt 72 kr., mely tagaági dijakkal fedezendő. - L ezUkséglet fedezésére, a kamara tagjainak számára való tekintettel a kamarai tagsági dij az l88a/4-ik kamarai évre 12 frt azaz tizenkét forintban álla-pittatik meg, a melynek fele róaze ?. kamarai Ügyrend 71. §-a értelmében a jelen közgyűlés napjától számítandó 30 nap alatt, másik fele része pedig f 1883. évi november hó l-ig a kamara pénztárába. Zala-Egerszegen Pámer Antal kamarai pénztárnok kesére további felszólítás nélkül befizetendő. E költségvetés ss ügyvédi kamara tagjainak kiadatik. — Kmf. ARVAY ISTVÁN m. k. elnök. ÁRVAY LAJOS m. k. titkár. Jegyzék a nagy-kanizsai kir, trvszékmint büntető bíróságnál 1883. évi július hóban megtartandó végtárgyalás és ítélethirdetésekről. JuÜus 5-én. 1722. B/83. Letartóztatva levő lopással vádolt Szakos Ferencz elleni bün ügyben végtárgy. 1696. B/82. Tóth Ferenc* ellen bűnügyben III- bir, itbird. 1687. B/82. Hajdú Kati elleni bűnügyben II. bír. itbird. 1765. B/83. Lexi János elleni bün ügyben IH. bir: ithird. :\'!í"\'*i .1757. B/83. Vasjcs An\'al elleni buoügyoen III. bir. ithird. 1866. B/83. Vöra .Mihály elleni bűnügyben II. bir. ithírd. 1973 B/83. Glirm.cz István elleni bűnügyben II. bír. ithird. Jalius 6-áa. 1565. B/83, Kercsár István a társai elleni bűnügyben végtárgyalás éa össs-büntetés kiszabása. Julias 7-én. 1744. B/83. Rablással vádolt Pető Gábor és társai elleni bűnügyben végtárgyalás. 1840. B/83. Tóth István elleni bűnügyben Hl. bir. ithird. 1802. B/83. Tarandek Terézia elleni bűnügyben III. bir, ithird. 2263. B/83. Ssokol Gyoncs György >lleni bűnügyben HL bír. ithird. Julius 12-én. 1723. B/83. Lopással vádolt Pos-vori Péter s társai elleni bűnügyben végtárgyalás. 2032. B/83. Caena Ignácz elleni bűnügyben III. bír. itbird. éa büntetés foganatosítás. Julius 13-án. . 1435. B/83. Lopással vádolt Simon Menybárdt és társai elleni bűnügyben végtárgyalás és ösasbüntetéa kiszabás, Julias 19-én. 2033. B/83. Lopás éa sikkasztássá! rádolt Rosenbram Katalin elleni bűnügyben végtárgy. 2061. B/83. Lopással vádolt Ba logb Lajos elleni bűnügyben végtárgyalás. 2000. B/83. Habos Gergely elleni bűnügyben Hl. bir. ithird. 2073. B/83. Hajdú József elleni bűnügyben Hl. bir. ithird. 2044- B/83. Goleny a György elleni bűnügyben HL bir. ithird, 1999. B/83. Éri István elleni bün ügyben HL bir. ithird. 2025. B/83 Stern Mór elleni bűnügyben ül bír. ithírd. Julius 20-án. 2030. B/83. Gyujtogatásssl vádolt Horváth Zsigmond elleni bűnügyben végárgy. Julius 2l-én. 2195. B/83. T-perics József elleni bűnügyben II, bir. ithírd. 2198. B/82. Ssermek József elleni büuügyben II. bir. ithird. 1689. B/83. Hajer László elleni büuügyben bűnt. foganatosítás. Kelt Nagy-Kanizsán a kir. trvssék, mint büntető bíróságnál 1883 dik éri július 3-án. PLANDER GYÖRGY kir. trvszéki irodatisst háromszor eltűnt, — csak később más irányban ne lyukadjon ki a dolog, — mert as Uy előjelek rendesen trsversá-lodni szoktak. Az aratás is kezdetét vette, és ugy látszik, hogy as snoyira alarmiroxott termesnek as idén csak felében leszünk birtrkossi. A szőlők ez ideig jól matatnak, ha csak augusztus szeptember meg-nem semmisíti, mint a mait években kecsegtető reményeinket Uteink hála Isten most jók, mart a fÓ útmester kánikula urnák tetszik legközelebb megérkezni, — igaz, hogy tettünk mi ís valamit, — mert néhány száz szekér homokot éa mintegy 50 kubik öl követ meghordottunk — de mi es, a tenger sima tükrébe. N Hire k. Vidéki levél- Hahót július 5-én 383. Tekintetes sserkesz-0 arl Nálunk oiy forróság van, hogy egy pár „örök hűségen" kívül még as osztrák ro-gyar szövetség is elolvad. Ily idd ben kivált ha valaki\' még olvadékony szívvel is bír, fut aa iázó B\'Cíáról, és oly kellemes árnyékba siet, hol a nagy bÓ séget kedves légmérsék kösepett élvezhetné. Magán látogatásom ugyan kevéssé érdekli as olvasó\', bármily ssép, kellemes és müveiteknek fessem a hahót: szépeket, de ezúttal e megáafátogatásnak egy magánosb -titka is van, mely a nyil-váocsságot ís érdekelheti. Mi újságírók néha oly indiscret emberek vagyunk, hogy bizony csak kimondjak az igásat a történtet. — A napokban egy helybeli ari család látogatására mentem — dasheist — meghi váa folytán. — hol megérkeztemkor a dívány egyik részén foglaltam helyet, meglehet, hogy a paridí tetejéről leugrott szurok darab éa a bőség idéste elő, ülőhelyemhez történt od* ragadásomat, — és még tantalusi kinok közt helyemből bontakozni akartam addig a hasd ki-asszonyok egyike Üde friss italával lépőit meg — éa a kellemes hahót! nek<ár helyett — oly borecseltel azolgált, — mely még a „tisza esslári" metszőket is bűn vallomásra itidilaná, — azonban ez bocsánat tévedésből történt; de annál nagyobb benyomást gyakorolt rám a Grácziák egyike, ki minden áron vélem elhitetni akarta, hogy folyó hó 4-én midőn dörgés villámlás sem volt, határún katajégmég it elverte. —S míg kint a hőségtől, addig bent a jéggelboritott fagyos állításoktól kellé olvadoznom. — E napokban várjuk a „Foncsiere, egyik kiküldöttjét, ki igazolni fogja, yaljor enyém, vagy a Grácziák egyikének állj tása volt legyen való; mert mi falusiak ily olvadékony bőségben állitank néha olya*, — hogy némely városi, állításunktól hányat dűlne. Idilli tár-aaágunk tanújele, bogy mi, az óseros, dicsőséges magyarok unokái, el vagyunk puhulva, — de nem fűzöm tovább a dolgot, mert a kapocs s melyet a roada megmart köoy-nyen elolvadhat e nagy bőségben. Két hónapja aj postánk is van, melyre méltán alkaimásható a közmondás, ,áltál uram esőt,de nincs benne köszönet, — Posta-hivatalunk: akkor nyílik,\'akkor záródik mikor tetszik, hírlapjainkat, leveleinket akkor kapjak mikor neki tetszik, — » levelek, melyek: t postán az-illető fél által vétetnek át bizonyos díj kötelezettséggel terheltetnek, — mióta pedíg e hivatal a, közönség terhére megnyillott, az idó óta a postamesternő magán tárcsája egy-egy forinttal terhelve, — A mult hó 29 én a helybeli vörös keresst-egyiet válassmánya gyűlést tartott, melybeu tudomásul hosstott, mi-szeri n t a visszalépett Kososa Bódi volt pénstárnok helyett as ajonan választott Blan Lajos ur átvette a pénstárnokságot és egyúttal a pé>ztár állásáról hivatalos jelentest tett A választmány a visszalépi pénztárnoknak köszönetet szavazott, as aj pénsiárnokot pedig üdvözölte állásában ! — Egy évi aránylagos pangás után, melyet a sok oldalról tapasztalt közönyösség idézett elő, örvendetes tudomásul ssolgáltUllmann, elnök urnák azon jelentése, hogy közelebb többen jelentkeztek belépő-tagoknak, és sokan kilátásba helyezték belépésüket. Bizony a jótékonyságáról ismeretas Nagy-Kanizsa közönségére nem a legszebb árnyat vetette volna, hogy ha a kellő tagok számának hiányában kénytelen lett volna magát se egylet a fennálló szabályok értelmében egy teljes számú önálló egylethez csatoltatni. — A közegészségügyi bizottság f. hó 2-án tartott ülésében elhatározta, y a városi tanácsot megkeresi, miszerint a helybeli urcdalmi főbérnőkséget utasítsa vagy egy p3cegödőr-tHzti:ógép beszerzésére vagy a város által már drágán beszerzett gép használatára, mivel ez ideig a város közepén levő épületekből a pÖcegÖdrők tartalmát béresszekereken; bordókban hordatta ki. Ugyanazon Ülésen felmerült azon panasz, hogy a gyepmester, mivel a hordó utján való tisztogatás nekí több jövedelmet hoz, mint a gép ál\'ali. azon ürügy alatt, hogy a gép-nek elromlott csövét a város nem esi náltatta még meg, — nwm használja a gépet. Ezen magán érdekből származó hanyagaágra, illetőleg visszaélésre a tanács szintén figyelmestetendőnek határoz látott. Végűi kimondatott, hogy a városi tanács kéressék fel a vendéglősök abbeli utaeitiaára, miszerint árnyékszék-jeikt\'. különösen a nyári melegben, \'ísztás tartsák és carbolsawal fertőtlenítsék. — Gyászhír. E hó 5-én hajnalban hunyt el Lobi Lipót bádogosmester, egy özvegyet és 5 kiskorú árvát hagyva maga ntán. Temetése nagy részvét mellett 6-án ment végbe. Áldás és béke hsmvaira! Isten vigasztalja meg a gyászba borult családot! — Agyonverték a bocskai czígá-nyok egy paliini csiráénak lányát a Kanizsától Gebére menő vasúti vonal kö-zelébec, Hír szerint a leány rossséletü volt s mint ilyen a czigányok közé keveredett. Most, hogy őket elhagyta boseu ból vették et életét. A nyomozás erélye sen foly. — Veszett eb járt városunkban f. bó 6 án és Schlesinger Gyals, helybeli fskereskedöt, megmarta. Azon kívül megharapott egy leányt és több kutyát. Még tovább is tartott volna a veszély, ba egy honvéd-hadnagy, kinek kutyája\' megmarta, agyon nem lőtte volna. A kói sebesült rögtöni ápolás alá vétetett L most figyelés alatt vannak, A\' megmart kutyák közül hatot összefogdostak ugyan; de most már kérdés, hogy nincs-e több kutya is megmarva? Igen helyén volna kapitányaágunknak erélyesen intézkedni, hogy a kutyák erős Őrizet alatt tartassanak, mig a veszettségnek általánosan tudott ideje el nem malik. — A horvát- és vendajka tanítók számára Csáktornyán állami költségen nyitott hatbet: magyar nyelvi póttanfolyam e hó 2-án nyittatott meg Krób Pál Zalamegye kir. tanfelügyelője áital. A pÓttatiolyam vezetésével Samu József kép. igazg., a tanítással pedig Hargitai és Belányi kép. tanárok bízattak meg. — Dr. Kelé Antal, országos nevű gyorsíró, ki egy nagy sententíót keltő uj rendszerrel lépett fel,városunkban ügy véd i irodát nyitott. (Wellermán féle házban, a Sséesenyi-téren) Amint értesülünk, mihelyt az általa föltalált rendszert tárgy az ó tankönyv a sajtó alul kikerül, gyorsirisi tanfolyamot is fog nyitani.örömmel üdvö• ¦öljük a jeles férfiút. — AjánlkOZtS. Egy fiatat egyén, kí sokosdala képzettséggel rendelkezik irodalmilag Ís működik, magyarul, németül, franciául, olaszul, borvám), románul be- szél és fogalmaz s amellett okleveles gyorsírászati tanár, óhajtana ügyvéd vagy jegyző mellett vagy egyéb helyen ia szerény föltételek mellett alkalmazást nyerni. Bő vebb értesítést levél utján vagy élőszóval is szerkesztőségünktől kaphat bárki ís. — BekÜldetett Megyénk — mint tapasztaljuk — elhatározta, miszerint a híres „Rátkai párt\'-ot emlékül a jövő századnak fogja fenntartani, — Hogy pedig neki illő szobrot is emelhessen, hazafias türelemmel bevárja, mig néhány ember — a háromezer frtos mérnöki bölcseeég sarkántyutlan c\'-aősegére nyakát szegi, miután m a-g b t z t o ¦ utján télen a karácsonyi és nyáron a húsvéti gyónás, nélkül hálaadó utas már esuttal nem járhat. Ajánljuk a touriarák és Pa tó Paláink méltó figyelmébe. (Nem akarjuk hinni, hogy a kellő lépések megtétele után a bajon illetékes helyen ne segitnének. Szerk.) — A budapesti állami középipartanoda igazgatósága felhívja mindazon szüléket éa gyámokat a kik gyermekeikot a középipartanudába adni kívánják, hogy azokat a nyári szünidőre as általak választandó szakhoz tartozó valamely műhelyben vagy gyárban, as építészeti szakra készülőkéi pedíg épitkezésekoél helyezzék el; mert ezután a felvételnél a gyakorlati előképzettség is mind szigorúbban megkivántaük- Azon tanulók, kik valamelyik középiskola negyedik osztályának bevégzése atáo lépnek a közép ipartanodába, jogosítva vannak as egy éves önkéntességre. — A keszthelyi ónk. tűzoltó egylet elnökségétől. Kedves bajtársak ! Minthogy a f. évi aug. hóban én Készt helyen tartandó kerületi szövetségi közgyűlésre kibocsátott a hozzátok is megküldött meghívóhoz mellékelt .bejelentési ív* maíg aem érkezett be, felkérünk benneteket, szíveskedjetek azt e hó 15-ik napjáig annál is inkább beküldeni, mert a később jelentkezők részére sem lakást (fürdőhely levén városunk}, sem pedíg vasúti menetdijkedvezmény t nem biztosíthatunk. Bajtársi üdvöslettel, Keszthely, 1883. július hó 1-én. Dr. Lipp Vilmos, elnök, Pöltz Pál, titkár. — SzÓrÓl-SZÓra. Hannoverben legközelebb egy ur fütytyeut fatkosó kutyájára. Minthogy pedig a kutya rá sem hederintelt, az ur egy arra menő szolgára kiáltott: „Szolga fusson kutyám utáni* A szolga ugy tett, a mint parancsolva volt, s nemsokára eltűntek mind a ketten azolgs és kutya. Este felé haza jött Sherry (így hittak a kutyát) követve az alig lihegő szolga által. „ÍD,- hát hol as ördögben volt eddig" — rivallt rá s szolgára az ur — „hát nem bírta utolérni a kutyát?" „Bocsánat" — vÍBzonzá a szolga — „nagyságod nekem sst parancsolta, bogy fussak a kutya után s én ezt becsületesen meg is cselek ;d:etc 5 órán keresstül. — Égy óráért 50 fillért számítva ez tesz 2 márk és 50 fillért E" As umak fizetnie/kellett, mert a szolga parancsának be/ü szerint engedelmeskedett. A Pépa-keszthelyi szárnyvasní Ügye egy hatalmas lépéssel közelebb jutott a meg valósulhatás stádiumához, a mennyiben a vasút létesítéséhez szükséges pénzerő is megvan, melynek hiányában marsok derék eV közhaszna vállalat hajótörést szenvedett. Ugyanis a közmunka- és közlekedési m. kir ministerium f. évi május hő 31-én 16440 sz. a. kelt magas rendeletével Brunblum Jakab lillei gyárosnak egy Pápától Sümeghen keresztül Keszthelyig vezetendő vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Örömmel közöljük ezen hírt, melynek megtesteeitése által megyénk egy része s rég nélkülözött vasút előnyeiben részesülhet. A kivitel sikerében épen nem kételkedhetünk, mert nem tehető fel, hogy egy pénzember az előmunkálatokkal járó nagy költségeket kiadja, ha nem volna meggyőződve azon szárny vasút életképessége felöl. — Ketté szelt nó. Bsdenben egy 50 éves ismeretlen hölgy a vonattal Bécsbe akar: utazni, de a vöslauí vonatra ült. Mikor est megtudta, kiugrott a kocsiból de oly iserencsetlenül, hogy a kerekek alá került s esek ketté szelték. — Az elópatakl fürdőben furcsa intézkedések által iparkodnak közönséget vonzani. Mint a Szék. Nemzet irja, ott as utóbbi időben sok emberben az a hít vert gyökeret, hogy a vendégek azért vannak oly csekély számmal és azért kerülik a fürdőt, mert a jobbra-balra ténfergő kutyák sok alkalmatlanságot okoznak, főleg éjjel, midón ugatásaikkal a csendet háborgatják. E hitből kiindulva, a helyett, hogy s hatóság figyelmét felhívták volna a nem épen kellemes állapot megváltoztatására: ugy segítettek a dolgon, hogy húsdarabokat mérgeztek meg a azokat as utcaikon, sétányokon széthánytak. A kutyák természetesen mohén kapnak as eldobott hua után, de nemsokára sátán beáll a haláltusa, amelynek nézése a vendégekre természetesen nem épen jő hatással van. As elhullott vadászebek és más kutyák ott feküss nek az utak, sétányok zselén elterülve, akadályozva a járókelőketu\'.jokban.Megtörténik az ts, hogy ss eldobott mérges húsdarabot rucaák szedik fél s aztán szegény tulajdonos látva beteg rucsáját, bogy kárba ne vesszen, levágja és így megmérgezi azokat, kik esznek a racsából. — Hamis pénz az állampénztárban. A bécsi rendőrséget július 1-éo uj-donat uj veretű ezüst forintosokig; fizették ki az állampénztárban. Ennek dacsára es egyik rendőr a maga szépen fénylő forintosai\'— egy hamis pénzdarabot talált. Hát ez hogy eshetett? — A spárga veszedelme. Az ország több részéből értesítik as orss. magyar gazdasági egyesületet, hogy a spárga-növénynek ía van már philloxe-rája. Június közepén ugyanis a szétágazott növények köst egyes töveken megsárgult, meggörbült vsgy összezsugorodott szálakat találtak, melyeket kettéhasítva, belsőjükben aarágásboz hasonló üregek voltak láthatók tele apró sárgás kis pondrókkal vagy rozsdáebama bábokkal. Legtöbben aat hiszik, hogy a veszély egy igen azapora, apró nyári légyfajtól származik, mely május elején, mikor s apárga fejek bújni kezdenek, tojásait a felső pikkelyek alá befnrjs, a kikelő pondró aztán végig rágja a hajtás belsejét a gyökeréig és ott rothadást ídés elő. Ennélfogva legczélizerübb ezen veszedelmes apró legyeket as ültetvényben sűrűn elhelyezett lépvessssők által pusztítani, a már megromlott azárakst pedig haladéktalanul ki kell tépni és elégetni, mert e bogár épen oly gyorsanterjed, mint a philloxera. — Négy kilós gomba. ~A napokban as István at mentén egy kukoricás-földön egy 4 kiló salyu, óriási nagyságú, szép gombát találtak, melyet a tulajdonosa bevitte a nemzeti múzeumba, hol a ritka nagyságú gomba általános bámulat tárgyát képezte. A múzeum vezetősége azonban — minthogy a gomba ott el nem tartható, azt nem fogadta el, hanem a találót egy orvosi intézetbe küldte, a hol az ilyeneket praeparálás utján eltartani lehet — Még a nap Is változandó, nemcsak a szerencse. Még csak a mait hónap 21-én érte el hatalmi álláaának tetőpontját és már is eietve és fel tartóz -tathallanul halad lefelé és meg sem áll decz. 21-ig Egy hónap nem sok idő annak, a ki boldogan éli át, a nap mégis egy egéss órával kevesebb időn át fordítja felénk dőrült arczát. így pl. julíus 1 én a nap hossza 15 óra 53 perez volt, 31-én pedig 14 óra 56 peres lösz, tehát e háDan a nap 57 percscznl fogy és eszel ssemben az éj, mely 1 én 9 óra 7 peres volt és 31-én 10 óra 4 peres less, ugyanannyival növekszik, ergo a csillagok országában is teljes duslismua uralkodik^ s a aölétaégnek épannyi jussa van a világhoz, mint a világosságnak. — Talán Sohammedet keresi 1 Kicsoda? A Feketehegy ! A bizony, mert megindult a keleti orma, a messze ballatszó nagy morgással folytatja útját, As orma naponkínt mintegy félölet haladva, laasu méltósággal megy Henye felé a mínt a Hegygerincztői elszakadt, háta-mögött mintegy 7 öl széles éa mély hegy-ssakadékot idézett eddigi szakadásával, mely csekély mérvben még most ís egyre tart. — Koburg herczegek utazása a fÖId körül. Koburg Fülöp herczeg érdekes könyvet ajándékozott a nemseti múzeumnak. A könyv Koburg Fülöp és Ágost berezegek fold körüii utazásáról szól s diszkiadásb&u számos szinnyomatu képpel van ellátva. A vaskos munka as utazáson észlelt természettudományi, különösen növénytani érdekességeket foglalja Össze. — Mintegy 280 adósaimhoz. Ilyen csimü nyílttéri közlemény jelent meg, a karczagí .Nagy-Kunság" legutóbb, számában. Egy tíasa-szalóki vendéglős panaszolja el benne hosszasan sok baját, végül pedig felszólítja adósai légióját, hogy fizessék !e tartozásaikat, mivel ő — és ex természetesnek látszik — kénytelen felhagyni a korcsmájával. A másfélbaaá-bos episztola így végződik: , Kérem ajándékozzanak meg adósaim ujabb jó akaratjukkal ás bisalmokkal." Ezzel kapcsolatban megemlékezünk még egy érdekes nyílttéri Közleményről, mely az aradi a Alföld"-ben jelent meg, e csimmel: aA nőm kívánatára." Szól pedig ez ilyeténképen: „Én alulirt a nyilvánosság előtt kijelentem, hogy korcsmába, vagy bármi néven nevezendő borházba soha többé nem megyek és ennek alapján fölkérem barátaim és ismerőseimet, hogy kíméljenek meg egy szóval is, a fönwm-litett helyekre hogy kövessem őket. Továbbá fölhatalmazásom adom, bárki legyen Íz as. ha személyemé\', az említett helyeken meglátja 50 frtot, azaz ötven frtot a városi szegény árvák jsvárs tőlem követelhet vagy bíróilag behajthat. Arad, 1883. juüus 1-én. Ternay Ernő.* Ez a nyilatkozat csak borházról saól; vájjon hit sörházba sem fog-e elmenni Ternay uram? HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JOLltTS 8-án 1883. — Exotikus.bymeu hlr. L. pápai VII, oszt, tanuló * napokban váltott jegyet Seb. F. ottani kereskedő IS éves csinos ieányával. Az esküvőt as érettségi vizsga atán tartják mag, — ba agyán meg nem bakik az úrfi. Hogyan is mondja * költő: „A virágnak megtiltani nem lehet . . ** — A balatoni halászat már harmadik hete bogy foly, a panasz csak az, hogy halat nem fognak, pedig halásznak Keszthelyen, Badacsonyon. Kenésén, Sió fokon, Szemesen, Lellén, Fonyódon, B,-Berényben, de nem fognak semmit. — Hát milyen lehet a fogás a kisebb he lyeken. — Amerikaiastul. Egy északsme. rikat operatársulat énekese, kit a közönség nem kedvelt, több ízben adta jelét magas megvetésének aa fit kifütyülő közönség iránt. Midőn egy alkalommal ismét kitütyöltók, kihívó pillantást vetett a közönségre, félbeszakitá énekét s eltávozott t színpadról. A hallgatóság nyugtalankodni kezdett. Az igazgató kilépett s bocsánatot kért az énekes magsviteletéért 8 igy szólt : _Kérem az igen tisztelt közönséget, ne vegye rossz néven az énekes magaviseletét, es as ember előbb zog-korcsmáros volt." Még as igazgató a szinpad- -olt, midőn az énekes előlépett a monda: „Igaza van as igazgató árnak, már akkor ismertük egymást, midőn még háziszolgám volt." A közönség bőmén kaczajjal fogadta a leleplezéseket s az énekes ez alkalommal elkerülte a további kifUtyöl tetéat. Egyveleg. — MesteriÖvések. a berlioi Wal ballá nagy termében mostanában Paine remeklövő tartja mutatványait fiatal bájos hitvese kíséretében. A bo\'gy belép és festői jelmezbe öltözött férjével szemben feláll a BZÍDpadra, mire megkezdődnek a lövész-mutatványok Paine néüveggolyó-ka. bajit fel a levegőbe, férje pedig egyenkint lövi le, s a golyók egymás után darabokra zúzva esnek le a földre. Ez a bevezetés. Azután Paine fonalakra kötött, ide-oda himbálózó golyókra lő s mindig talál. Később pedig üveggolyókat Ifi le neje fejéről. Majd neje tíz lépésnyi távolságban játékkártyákat tart férje elé, ki azokból egyenkint lövi ki a szemeket. Még nehezebb volt ama feladat, bogy a rézsút tartott kártyát a szélén találja. A remeklövést azonban akkor teszi, midőo neje fejéről diót lő le. Az érdekes matat váoyok záradékául gyors tüzet intéz üveg golyókra. Ha a remeklővé bistos keze bá-malatos, még bámulatosabb nejének hidegvérű bátorsága, ki nyugodtan, bódi\'ó mosulylyal várja be a gyilkos golyót, mely kösve\'leuül a feje fölött sodorja le az üveggolyót és a diókat. — A kartyavetónö logikája. Minap egy kártyavetőnÓbea beállít egy takaros menyecske és arra kéri, hogy mondjon neki jövendőt, s különösen azt, bogy hány gyermekkel fogja az ég megáldani házasságát. A bana kirakja kártyáit, olvas belőlük s nagy képpel válaszolja, hogy „hárommal." Ugyanakkor egy férfiú is bitoppant s ugyanazt a kérdést intézte a vén Sibyllához. A vén asszony igy telelt: „Egy!\' — „Már megbocsásson, ha kérdezem, szólt a férfiú, hogy mint lehet az, hogy nőmnek három gyermeket igér, nekem pedig csak egyet?* „Mint lehet az, már én azt nem tudom, telelt a bölcs banya, a nem is kutatom, azt kutassák önök. De ugy leaz, mert a kártyában ?11 s a kártya nem hazadik. Nos, én Ön valószínűleg meg fogja érni s akkor elmondhatja nekem, mint eshetett meg a dolog. — Mikor a bocsánatkérés nagyobb bajba döntheti az embert, mint a Yi\'-tek. Harun al Rischid khaiifa a maga idejében a legkalandosabb és leglovagiasabb fejedelmek egyike volt a világon. Vele történt meg as, hogy midőn Abn Kawaa udvari bolondjával ennek azon kérdése fölött, vitatkozott, hogy a bocsánatkérés sokszor sokkal rosszabb mínt a bün és nagyobb bajba hozhatja az embert, mit a khaiifa tagadott, a a bolond oly vakmerő volt, hogy még as napra Ígérte a bizonyítékokat. A heves fejedelem égre s földre esküdött, hogy az lehetetlen, s fejét ígérte oda, ba a bolond be bizony ithatja. Este felé egészen elfelejtve reggeli vitatkozását, édes vágy gyal nyit be háremébe, de nsgy csodál kosasára as első csók, mely érte, egy szőrös arcstól való volt. Világosság és hóhér után kiáltva megragadja a vakmerőt, ki oda sog bo/.zá; „Bocsánat felség, ast hittem, hogy a kegyesemet csókolom meg felséged helyett* „Hiszen as átég nagyobb vétek!\' förmedt ri a khlaifa. „Bocsásson meg, felség!" „Te hitvány, nem gondolod, hogy bocsánat-kérésed fejedbe kerül, mig tettedért megbocsátottam volna?" „Ne felejtse el fenséged, hogy akkor előbb aaját tejét kellene ide adni, mert reggel ast kegyeskedett mondani, hogy a bocsánatkérés so hase döntheti nagyobb bajba as embert, mint a vétek.* Mert a hárembe lopózó maga Aba N&vtbb, as udvari bolond volt, ki fölhasználva uralkodója zavarát, kiosont a háremből, de utána repült a hatalmas fejedelmi papucs. — A lord és a rablók. Londonban egy főúri estélyen Shafiesbury lord a következő éleményét beszélte el magas vendégeinek: „A minap egy igen jól atilizilt meghívót kaptam, a melyet London negyvenöt legvakmerőbb és leg-birhedtebb betörője írt alá s melyben e díszes társaság fölkért, hogy nem volnék-e hajlandó egy „istenfélő szónoklatot1 — tgy volt írva a levélben — tartani nekik a City egyik elrejtett büubarlangjában ? Én késznek nyilatkoztam elmenni s meg ia írtam nekik, mire egyikök a kijelölt napon értem jött s elvezetett egy homályos lebujba, hol mintegy Ötödfél száz gazember, csirkefogó, betörő, haramja s más jó madár volt egybegyűlve s a leg- agyobb tisztelettel fogadott. Két órán át tovább beszéltem, a hallgatóságom szent áhítattal figyelt minden szavamra a elhallgatott volna még egyszer oly hossza ideig, S bigyjék el, e nep oly töredelmes volt, hogy midőn egyikök fölszólili őket, bogy föláll Issal adják megbánások jelét, mintegy százötvenen álltak töl. Kísérőm fölkért, hogy részesítsem máskor ia e szerencsében, mire azt válaszoltam, hogy teljesen a „gentlemenek" rendelkezésére állok. Mindez azt bizonyítja hölgyeim és uraim, hogy még a legelvetemültebb ember szivéből sem balt ki végleg a vállá-\' sos érzet. E jó madaraknak szomorú ellentéte a munkás osztály, melynek, higyjék el uraim, alig két százaléka jár el az isteni tiszteletre. — Egy szimal szent. A szí mai népnek gyásza van. Egy királyi fehér elefánt, melynek hivatalos catme „A királyi udvari és kedvence elefánt ő magasztosság** jobb létra szenderült. Egy reggel, miután hatalmas étvágy gyal el-költé pompás reggelijét, hirtelen dii bőngő lett s öt ápolóját agyongázolta. A dühöngő állatot lelőni halálos vétek lett volns, megkísérték tehát elhomályosult szelleméről a fátyolt levenni, azaz józan estét visszaadni, Szentelt bambusz-nágból készült Óriási gyürüt köritettek nyakára, de es a kísérlet hiúnak bizonyalt, mert kis hijjs volt, hogy a főpapot az oltár azent küszöbén agyon nem sújtotta orrmányávsl. Nagy nehezen sikerült a palota egyik szűk udvarára terelni. Utt aztán bőgött, dühöngött, a falakat igyekezett ledönteni a végre kimerítően Összerogyott és kilehelte páráját. Ez még nem volt elég. „Ó magasztossága" még halála atán is áldozatot követelt. A király szent állata kimúlását as őrök hanyagságának tulajdonítván, vizsgálatot rendelt. A vizsgálat nem derített ki semmit, „ö magasz tossága* mindig kikapta a maga porczíóját z a hü őrök mindig elvégezték toiltttejét. De a király as összes őröket megbüntette. Azatán gyászt öltött fel ő felsége s ma ia mélyen fájlalja „ő magasztossága" elhuny tát, a csak az vigasztalja némileg, bogy a paradicsomban találkozni fognak. Papírszeletek- Apa és fia: Édes apám, miért van itt kitéve aa olló? — Aa ast jelenti fia n, hogy ott szabó lakik. — Hát az a gyalu amott miért van? — Ott meg aaztaloa lakik. — Hát a rektramnál mért nincs kiakasztva egy gyerek ? Tanaié: (vasúti pénztárnál.) Jegyet kérek a legközelebbi állomásra 1 Pénztárnok: Huszonnégy krajezár-Tanuló: Mit, huszonnégy krajezár ? Petőfi ast mondja as ember szabad? Pénztárnok : Igaz, de ön nem as az em ber, akire Petőfi gondolt. Egy milliomost roppantai bántotta a köszvény. Hiába gyógyította esztendő* kön át, nem mult el a baj. Egyszer jelentik neki, hogy egy orvos vár az előszó bábán, a ki att állítja, bogy kígyó* gyi-j*- — Gyalog jött íde, vagy kocsin ? kérdi a milliomos. — Gyalog, — felelnek neki. — Hát akkor kergessétek ki a gazembert ! Mert hát igazán megtudná gyógyítani a köszvényt, akkor volna annyi pénze, bogy négylovas hintón járhatna. Ilnaka, az én mamimnak vannak ám nep fekete fogai, mond a kii Aranka babon" társához. — Hát még az én mamimnak! Azokat ki ii lehet vermi, Tiazontá Iluska. B. A győri vízvezetékről azt is hallottam, hogy a csövek nem bírják ki a nyomást. Sz. Én meg ismerem \'a gyárt, a honnan szállítják, s mondhatom, hogy Szél Kálmán egykori adóprése sem bírná azt azétrepeastení. B. Komám, ez nagy szó. — Caak kép*eld kedvesem, Liai aat irta, hof-y azonnal Tálaszoljak, de nem irta mez sdreaséL — írd nitg, bogy küldje meg gyorsan 1 Ez is szerénység. A. Ejnye, de csúf egy fehérszemély es a Marcsa kisasszony! B.: Ne bántsdt szegényt! Nagyon szerény leány, csupa szerénységből lett lyen csúf! Furcsa val áatátet 7. annyira hires káromkodj 70lt, bogy mikor egyszer valami agyben a törvényszék elé idézték, s bíró a helyett, bogy „micsoda vallásn?" caak azt kérdazta: — Melyik Istent szidja Be? — A kálváaristát — felelte as rendi t-hétlen nyugalommal. — Kölcsönösen. „Jancsi*, mondja az ur inasának, el ne felejts engem holnap reggel négy órakor felkölteni.*1 — Igenis, Csak tessék csengetni." Vasúti menetrend. legjobb Asztaíí-és üdítő ital, kitioö hatásosak bizocyitt köhögéssel, géffS t bajoknál, gyssssr él boly aa hnnrtBÜ. ÉDECSEK(azes-*azUa alseesttiiirs). Mattom Honra, MATT0NI1 iGIESSHÜBLERl A né? és dugmezjegjj adat itt mellékelre fe]. tüntetve na W* lol Mente teeiä Lapveaár & kiadó: SZÁLAT SAND OK Felelís uerkeaito : VASS ÁLXOS. Laptulajdoooa: WAJDITS JŐZSEF. ivylltté x-.\') Érkezik. Reggel. Indul. 57 p. a ÓJP. B. Ujhely P. V. 4 8 I Prajcrbof P.T. 4k8| Buda P.v. 4 18 B Barel P. T 6 10 Fiume Gy.T 6 21 l| Bada Gr.» 6 — Pragerbof Gy.v 6 -16 B Ujh.lj v.». 6 15 | Bada Délbea. V.T. t 15 Sopron T. v. IS 16 |E Bada P.i. í — Pragerbof P-T. 1 15 ÍPragerhof P. r. 2[4Ó Barcs V. 7 1 41 1 Sopron T.i 3 53 Bada P.v. 1 59 | Bar» ÉÜ.l T.». 8 Bnda V. v • 511 PragerhoflGyr 281 Fiam. Gr.? 381 Bada P. T. 19 I B. UjbaljjP. » 1054 B. Djhely P.v. 10 » 1 Bnda Sj.v 10 11 501 Pragerbof P.v. ii 12 b Barcs P. V ii 3.1 SALVATOR slsí rasszt vasaieateB savatryaviz, lithlnm és bornátriumban gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a iégzé és emésztési szervek htirutos bán .almainál rendéire; — kiváló szer a köszvény, hólysg és vese bajoknál. Borral használva igen kellemes ttditó-ital. Kanhaió ásváayviz-keresVetJásekaei. és legtöbb oyógysrertárb-n saiyator-forríis igazgatósás: 906 10 -20 EPERJESEN. Bpesten főraktárÉdesknthy L- urnái. \' K. rovatban közlottért aem alaki, sem HIRDETÉSEK. WIESE és TÁRSA, es. k. szab. pénzszekrény gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. Fiókraktár: Bndapest, Sngar-ut 2. az. (FonczJére palota), ajánlják a aaját gyártmányú legkitűnőbb aaerkezetü tűzmentes éa a , betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gép és mfizáralkat a legsagyob választékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve, gsgf" U. i. A t. ez. közönség érdekében kérjük czimünket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp; asintén haaonlé és sokkal fiatalabb őséggel összetévessze. 967 1—20, Széaiavdna természetes égv. asztali via, hataatásnak bizonyult s légzési 900 6—10 szervek és gyomor hantáiméinál. Kut v általa t KAHL éa társa Krondorfban CarUbad mellett Főrakt N-Kanizsán-.Eosenberg Jan.ésWellsch Jőzs,uraknál. ** 111, lit üveg 20 kr. 1 üt. 26 kr. üt. 30 kr. | Magyarország, Baranyaviirmegyében, fürdőidény május l-től szeptember 30-ig. Er.cn 50* R. terméazetes meleg árrezi kénforrás nemcsak az ország első gyógyintézeteihez tartozik, hanem a koifold hason gyógyintézeteit mindenben fölülmúlja Vegyalkatreazeit ülatSieg Dr. Tass Károly .?egytaaá> által teljesített elemzés szerint kénes hévriz, mely i alanyi. bOzer-^t és mindeddig ismerei.aa saénéleg-kéneggSzt Urtalmaz. KitOnö gyégyitási hatással bir caazss, köszvéay, Qörvély, Ideit bsVklite-nekre, aranyér, nébáatxlmakra, foflamzisi hiányok. íebérfolys*. sebzések, daoa-aatok és higanyo* grogyaserek álut okozott srórsazésekrs, toTibbá sxaj-. lén, általán sslrigy hasasa tskra, sekéz hallás, Miit szenbzjok és Ivar szervi báatalsuk sassá, A fürdőigazgatóaág sok éri Upasztalat alapján kijelentheti, bogy ezra csodaszert gyégyíorrásoál eaerek és ezerek a legmakacsabb és legnehezebb be -•gségekben is eg^szségOket és épségüket visszanyerték, a miért is a legnagyobb elismerést érdemli E tűrd5 a maga nemében egyedüli, minden más akár\'bel-foldi, akár kalfoldi haaongTÓgyforriat gyégyhatas tekintetében felttloni; a mh különben sz érről évre szoporodé vendégek száma is bizonyít. Aa ntaaaara ajánlható : BaoapesVpécsi varat vagy Déli vasat Bndapect Kanizaa-Barcn vonala, állomás • Pata, alföldi vasat Essákts át Villánrlz Mo-báea-Pécsl vasat, állomás: Vfilásy. Posta- ét Uvirda-áUpmij. BSvsbb todéaitáat s legnagyobb kéasséggel Dp. HELLO. JOÜSEF rendes fardöorvos nyújt, Harltáiy, 1883. jutitu 1. 940 5_i2. A fürdő-igazgatóság. 500 szép kifogástalan azivarkát lehet kéaai-teni az éa, a es. kir. dohánygyárakban ís használt szívarka TÖLTŐ -GÉPEMMEL mely ércsbSl igen csinotsn ksszitve, 3 különféle erességbee, vékony, közép faj, vastag, különbség nélkül, használati stazitással együtt 65 kr. Caak akkor valédi, as czésest Ma vas véave. Az ea airvartta aivelyalBi, "zintén bárom eroMégbon, csakis a valódi ihHczía-lillinéM „La Hoablsi"-papírból (fehérl vagy Ka ksrleza-papirbél (sárga) következő árakon kaphatók: Irt Szipka rész nélkül, sírna 1000-re —.80 Szipka rész nélkül elegáns arany- jegygyal, lOüO-re ..... 1.30 Szipka réazsael, Sima 1 karton 500drbls>l....... 1.05 Szipka réaaszel elegáns arany, kék vagy fekete jegy gyal. 1 karton 500 darabbal .... 1.50 IX raauai sslalset, szintén fehér vagy sárga, melyet maaok elaó- rendűképe n ajánlanak, ára : Szipka rési aélkoi, sima, 1000 db. —-50 Szipka tesz nél kai, elegáns arany- J«a7K7«I........—-90 Szipkával, sima, 1000 drb. . . 1.80 Szipkával és elegáns araay, kék vagy fekete jegygyei, 1000 db. 3.90 ESzfioséges (9mS gépeeske hozai —.10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vagy as oaszeg beküldése mellett Ismételadók százalékot kapnak. CSt^aÜsO Bel.je.jieU rédj^j. Óvás! HaraUitaaoktóli metróriiok crúljiból míod«a kartoa a f.aM Ic.re.k. tarrényMékilef bejegjwitt frkr-jeffygyel raa ellirra. Cawley & Henry párisi franczia sikarka é> gfpecskít nlittei Wlach Alöert. Bécs, MariahiUaratnaM 5b. (eaoisu Praterrtm-í 18.) isztragon Mustár asab. oaosaagolaa Schmidt Viktor ós fiai bécsi kSlÖBlegessegi üzlete, belföld; hiialeaitéucl TalMi mi-Qöaégben a jyari Tédjegjgyel •llitra •/„ V, ét \'/, kUó. üt*-g.kbea kaphatok miadea fflaaar. Ii, kalSalagMasgi Oalatakbaa. 963 1-26 NAGY-KAlflffiA, 1883. jairas 12-én. 5S-11C szám Huszonkettedik éyioiyam. E! i «2 e téil ár: egész írre......8 frt féJ étre...... * , oe red érre ...... 2 , Boy "tám 10 kr HIRDETÉSEK 8" hasábos pelitaorban 7, másodszor 6 l minden toribbi torért 5 kr. NYlLTTÉRBEÍí ¦ őrösként 10 krért ti-tétnek fei Kiorttsri illeték mindeii egyes kird ¦-télért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi részét illető kízleiní -::yfk ¦ arerkezztőhóz, mrafri rés/.ét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intézeudök : NAGY-KANIZSA Wlaialoahaz l\'t-rmi\'ntatlen terelek csak imnen munkatársaktól fogadtatnak »1. Kéziratok tí*sii nem küldetnek. , Nagy -kanizsai Önk. tűzoltó-egylet" a .zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület*, a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\', a .soproni keres, kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. HetenkiDí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A fényűzés az állam- és társadalomban. ^/ (Vezérczikk Jérfiak számára* de nők is oktathatják.) Mottto: _ .Artibos ingennii, quaram tibi maximz cnra eat: Pectora molleseunt, asperitaiqne fogit" Egy jótékonysága- és népszerűségéről-, szélesen ismeretes fcath. püspÖk)x$egy jubiláris ünnep alkalmával, \'a diszebédnél felhivá jelenlevő vendégeit, hogy fordítsák magyarra, a zöld gályákból tiszteletére készült diadalkapura illesztett azon feliratot , hogy : .Candidus, cygnus avis: Oandidior virtus; Peíri." Szerzője is, meg többen is le fordították ; de a püspök nem volt vele megelégedve, ö ép oly zamattal és versben kiváná azt visszaadatni a fordításban, miként ez a latinban van. hogy mindannyian eljárhatnánk egyszerű gyapja köntösben, miként a regiek; de gondoljuk meg, hány n*qp>á» család él csak abból amit azon gyárakban keres, hol a selymet készítik és festik, s aztán neme minden államnak érdeke, bogy ipara minél fejlettebbé váljék és kérdezzük csak magánkat, nem-e szivesebbeo viseljük azon ruhát, mely most testeinken van, mint a gácsi gyárból kikerültét, melyhez képest tán falnsí gazdáink ruhái ís iuxuriosusak?* Altalános a panasz, hogy fiatal embereink nem akarnak nősülni. Ha kérdeznék őket oka felől, legtöbben azon választ adnák, hogy nem képesek nejüket rangjukhoz illően kitartani. Persze mindkét fé! tudná védeni a maga álláspontját, annálinkább a nők is megtudnának erre felelni; de e védelmekben volna ugyan valami igaz, de volna nem igaz h. Az arguméntalas mindig sán-Erre egy joviális öreg városi !titana. De hát oly hibáért, mi a fér- tanácsos azt feleié, hogy ó tudná lefordítani, ámde ne haragudjék meg\'fiabban !g meg ^ még nem ^ Őméltósága; mire aztán biztató vá laszt nyervén, következőleg eszközlé a magyarítást: .Fehér madár a hattyú: Péter jószívű fattyn." Általános hahota közt helyesel tetett és a vendégek megéljenezek a bátor műfordítót. Ezeket azért bocsátám előre, hogy egy tekintélyi érv is legyen arra nézve, miről jelen czikkemben szólani akarok, hogy t. i. egy civilisált nép sem zárhatja el magát fényűzés terjedése elői. Eme püspöktől haliam ugyanis egy alkalommal hogy .a magyarnak természetében van a fényüzésrei hajlam, rosszul cselekszik azon államférfi, kí ezt elnyomni akarja, csak aztán tartsuk meg a mértéket, ne terjeszkedjünk túlságosra. Mert igaz, séges elítélni a másik és gyöngébb nemet. Tekintsünk előbb magunk körűi és csak eztán szóljunk meg másokat. Egy mai .jól nevelt" garcon embernek meg vannak a maga igényei : dohányzás, kávéházak rendes látogatása, egész fasbionable öltözködés, a hét minden napján más színű nyakkendő, felesleg czápóin kívül még néhány regatta czipo a naponta! tiszta selyem harisnyával, illatszerek és reggelenkint rendes óravétel a fodrásznál. Mindenesetre, hogy nőink, — kiknél a legszerényebbnek is adatott némi binság — igyekeznek, ha mindjárt nem is túlszárnyalni; de legalább is párhuzamot tartatni férfiakkal. Tehát nekünk, férfiaknak kell itt megtenni az íniciativát s hölgyeink bizonyára követni fognak. És aztán mik lennének azon nót igények ? Lehet, hogy túlzottak; de hát miért túlzottak a mi kívánalmaink ? A te tszvágy az, amiért nőink megfeszítik tehetségüket. Ha azonban nekünk férfiaknak a nő jobban fog tetszeni karton ruhában, mint bársony vagy brokátban : meglássuk, ez utóbbi leend a köznapi, s & karton lesz a divat, ezt lógják felkapni, ezt ékesíteni, ez lesz a luxus. Szabjuk a fényűzést te hetaégünk és a jó ízléshez, nem fog rajta senki megütközni. Kimondhatjuk tehát, hogy a fényűzés szükséges valami nemcsak aesthetikai és mútpari, de nemzetgazdasági szempontból is. Ámde ne tévcszszük szem elöl egy régi remekiró mondását: - Est modus in rebus.* ízlésünk is nemesül, ha lakásunkban, öltözékünkben fényűzők vagyunk ; de tegye ám ezt az, kinek van mit aprítani a tálba. Figyelmen kivül hagyva a fényűzésnek lucullusi módját, hogy pl. ínyenczségekre, hiábavaló hóbortokra kőltsünk, ezeket már tul mentnek tartom azon extremum Bu biconon, mit e szóval jelölünk: fényűzés; annak már pazar-i á s, vagy még több a neve. Tartsuk meg az anrea medioc-ritást, ne adjunk ki többet, mint beveszünk és e határok közt lehetünk és kell is lenni némi tekintet- szokták mondani.mint mit e szó kifejez: pazarló. BALLIEK SÁHDOE. A tanittoök etthoaa. (Folytatás «a vege.) örömmel jelezhetjük azonban, hogy az első lépés ily irányú mozgalomra már megtörtént. Egy társadalmi kaszt kezdte meg s tisztán saját érdekében egy meglehetős szűk körben, de az első lépés mégis megtörtént. A tanítónők menedékházának kérdését értem. A A népnevelők budapesti egyesülete dicséretre méltó buzgalommal indította meg a mozgalmat, hogy egy oly jótékony intézetet állítson fel, melyben a magyarországi tanítónők, kisdedovónők s nevelőnők szükség esetén ideiglenes, s ha lehet s kell állandó otthont találjanak. A jótékony czélu intézetben magánosan álló tanítónők s nevelőnők, kiknek a fő városban oly nehéz lakást keresni, szobát bérelhetnének, keresztül utazó magános nők megszállhatnának, s szegény vagy elöregedett tanítónők nyugdijaikért, vagy beszerzeudó ala pitványok kamatjain állandó otthont találnának. A tanítónők .otthona* (e szép nevet választottuk a leendő intézet számira) ezenkívül könyvtart, társas játékokat, hangverseny és olvasó termeket nyújtana a nők számára, hogy szórakozás mellett önmagukat tovább képezhessék, kölcsönző s betegsegélyzö pénztárt állítana a megszorult tagok számára, s elhelyező intézetet a munka keresőknek. — Egyszóval az .otthon" amennyire lehet, a családi életet ben fényűzőknek. Tartozunk ezzel mind saját asarja pótolii, s azoknak, kiket a énünknek, mind állami ipa-\'sors e boldogságtól megfosztott, léniáknak, valamint a társadalmi finom hető karpótlást igyekszik szerezni, ízlés követelményeinek. j Kern oly általános jótékony in- Mert kinek van hozzá tehet- tézet ez, minőre szükség volna, de sége és magától megvonja igényei ha moggondoijnk, hogy jelenleg már kielégítését, annak ép ellenkezőjét 5-6000 tanitónfr s nevelőnő van e hazában, s azok legnagyobb része, a nevelőnők csaknem kivétel nélkül, családtalan, világos lesz előttünk, hogy a szép eszmének ily szűk körben megvalósítása is helyes volt. Sőt talán helyesebb így. A közép osztály szegéoysorsu női előtt ma, mint önálló kereset, épeu a tanítónői s nevelőnői pálya a legkedveltebb, s e pályát választják legnagyobb részt azok, kiknek családi életét a kegyetlen sors széttörte. Sok, igen sok titokban hullatott könnyet takar el az az elhatározás, midőn e leány vagy özvegy asszony a tanítónői pályára lép s e pálya nehéz, lélekölő napi munkájával s - nők előtt még szokatlan nyilvánosság bajaival nem olyan, hogy a legtöbb nőnél megnyugvást nyújtson. Méltányos, s szükséges azt ily jótékony intézetek által elősegíteni, helyes és czélszerü volt az Önsegély eszméjét ott ragadni meg, hol az értelmiséget s némi vagyont az önálló nők között legbiztosabban lehet feltételezni. A tanítónők otthonának ügyét a fővárosban igen sok kiváló társadalmi állású nő s férfi karolta fel s közelebb egy országos nőegyletét is akarnak alakítani, mely az ügyet rendszeresen fcjleszsze és erősítse. Nem kételkedünk, bogy a mozgalomnak sikere is lesz. Meg is érdemli a pártfogást, nemes és észázerü eszme, melynek hasznos gyümölcsei egészen nyilvánvalók. Mindenki, ki ez Ügy pártolása végett Zírzen Janta tanitönőképezdei igazgatótól (Bpest, sugarat 79) nyerhető utasítások alapján gyűjt egyesületi tagokat vagy adományt, a létesítendő tanítónők otthona javára, érdemeket szerez, mert a társadalom egy kiváló bajának megorvoslásában működik közre. Nem kételkedem, hogy e lapok olvasói között is sok barátja lesz az eszmének. Nincs senki e hazában sínek rokonai, vagy közel ismerőse TaRCZÁ. A .Kiskuti csárda." - Kaj«. -A „Kitkuti caárda* ajtaja kitárva, KSrnyíket a vándor boszaukodra járja. Hogyan rolna bora, ha gazdija sincsen, Egy behorpadt tölcsér lég a tort kilit-csen. Ciégúre, az nincs már; tán nem ia volt néki, F.on fOlét a ¦¦élresz Oiaze-Tiasaa tépi, Korhadt szara-fái tetején kinéznek, A veréb is félre készit rája fessket. A .Kutya-kaparó* 6 hozzája merre, A mai világban palotákat érne. Azon Tolt legalább fél papiros-ablak, De ezen a szelek még romot te hagytak. S mig a .Betakincs\'-Qflk csak föle állt felre, Ennek a fala is Összedűl a télre, Folyton síró szellők orgonálnak benne, Mintha holmi rozzsal, ro«a orgona lesne. Az ivó szobában szörnyű granjtfalak I . . , . Majdnem Összedőlnek saját terhök alatt, Csak szert nem dtitek régen egy halomba, Mert a temérdek pék össze-vissza fosta. L remek izobáb aa még remekebb kályha, Földre kíváakoaifc már mind a kit válla, Gazdájával együt: es is sokat állt ki, Tört szemein át a konyhára belátni. S a azobaközépre bekandikál a nap, Sétálgat* ak föil-le a nagy svábboga ak, Sicpen muzsikálnak a szúnyogok nékik:, Kik itt a zenélést szörnyd módon értik. A caárda ragén áll egy rozzant istálló, Jobb falát kirágta, valami betyár-ló, Alighanam zaaadár-asagot érzett, vagy mi, Azért nem volt képet nyugodtan maradni. A czárdaadvarbaa egy rozs teke-pálya, Osize-Tissxa hever mindeo porczikija, Az egész csak néhány korhadt deszkadarab, Ami a régi jó időkhói megmaradt. A pálya Tágén van epj beomlott Terem, Körülötte bOrűk, lapu, baján terem, Mostan badös burok, hajdanta Tirágok, Hanem az enyészet hslált hozott rajok. De a mi e czárda dísze, koronája. „A kőhegyek" cmknem ngy szakadnak rája, Fala mégis silány repedezett vályog,| Nem csnda, ha olyan könnyen össze mállott.\' Környékit a vándor boazankodra járja, Hogyan volna bora, ha gazdája sincsen, Csak a izél jár kt-.e, s rozzant kilincsen. — 1831. - MAROSHALMI GYULA. Ok hárman. (Elbeszélés.) Irta: BALLIER SÁXDOR n. (Folytatás.) Következő nap a déli órákban fiatal embereink igyekeztek a vendégifi felé, ebédjüket elköltendők. Egyszer csak sene bongókat hallanak. Arra irányozzák tehát lépteiket, s a .Piazsa Adamiob"-ra kiérve, nagy tömeget látnak maguk előtt, a kört képeső városi zenekart kÖrülállve, mig a „nan-tevolleé a tárból kiágazó.Corso\'-n le- és felaétálgatve, élénk csevegésével as titezát betol lé. Aás általános vidám hangulat ¦ a hallá jzó tarka nép fiatalainkat ie, magával ragadá, • biz ők ssépocakén faledék, hogy voltaképeo ebédelni indultak. A ^zenehallgató közönséget egy felbőszülve rohanó sertés savará meg élvezőiében, mely mintán több egyént leütött a lábáról, a áttörvén a zenekar é« a közönség álrai képesett körön, sebes iramodással igyekezett * molo felé. A közönség meglepetése azonban, hogy teljesebb legyen, kii idÖre a sertés ntán egy neki gyürközött nri embert, kuszált fővel látnak a sertés nyomában azaladni, kesében egy véres konyhakéssel. Físlalaiak, kik e jelenetnek szemtanúi voltak, rögtön felismerték a tani-tót, estükbe jutván a esiabásbaní találkozás és a meghívás a disznótorra. A felállított azemfüles rendórök gyilkosságra gondolva, a késsel fegyverzett, külömben igen jámbor tanítót megakadályozták futásában, a csak későbben, a közönség kacsájában nyilvánuló igazolás ntán bocaátak szabadon. Mert az történt, hogy a tanító, hentes hiányában, ennek teendőjét maga volt kénytelen végesni, e as esett, meg, hogy a nem jól kivégzett sertés amint megeresé a rázúduló forró vizet, — kiugrott a kopasstó teknőból és a fentebbieket cseleivé végig\', s mintán a mólón semmi akadályt nem talált, a visbe bukott s a tenger hullámaiban végeste kövérségbea dicső pályafutását, honnét azután as ott ácsorgó faccbinók által ki vonszoltatván, égess triumpbussal vitetek a tanító lakására. A disznótor tehát megtartatott. — Az együtt érkező három pajtás a teritett asztalok mellett igen esép számú s tisztán magyar társaságot talált. A mindanünnét nyilvánuló rokon-asenv, melylyel honfitársai fogadták Őket, igen jó! esett nekik. S hogyne ? Midőn alig-alig, bogy lerázták az Ukolaport magukról, a meglehetős állást foglalván el as idegen földön: a romlatlan erkölcs és a tiszta jellem, — mi mindhármaknál meg volt — mindenki elismerését kellett, hogy kiérdemelje. A disznótor lefolyt oly mozzanatokkal, hogy az ország közepén sem lehet külőmbet kívánni. Volt felköszöntés, pattogtak s szel lemi röppentyűk, ¦ ami fő: meg volt halálainknak az ismeretség kezdete, legelőnyösebb oldalaikról mutatván be magákat: megszerezték őszinte modorukkal azon nymbust, mely bizalmassá és közlékenyekké tevé a velük érintkezőket — égy szóval — jó barátokká. Szóba hozatott a többek közt as itteni magyar colonia és a horvátok köst fennálló ellenséges 7Íasony, miből kifolyólag a magyaroknak nem igen ajánlatos egyedül a Fiamára folyó \'.nlsó partjára— Horvát országba—menői; mert megeshetik, hogy bántalmaztatni fognsk, csupán azért: mert magyarok. Erre ellenséges hangulat illostrá lázául aztán egy e társaságból kivess ka bárja zsebéből egy lapot, mely nem volt más, miat s Saaakon — a Fiumára lolsó partján — megjelenő .Sloboda* czimü horvát h"gypárti újság aanapi száma. Ebbói aztán felolvas egy czíkket, kisérve a magyar forditáa éa felvilágosító megjegyzésekkel, mely vég nélkül lehordja a magyarságot, és végül vonatkozik a három fiatal ember ide érkezésére, kikért más három .testvért* kellett elreasiteni a fiaméi intelligeotiáaak, kik e szeretett uj hasában — Boszniában — terjesztik a civilisaüó áldásait, s kik helyett aa átkos magyar kormány három czimeres ökröt hozott, kik az ú azép (?) nemzed nyelvüket nem ér tik . . . stb. Fiatalaínk felháborodtak e nem valami azép üdvözlő sorok hallatára, s egyenkint ajánlkozának, hogy megvívnak az ismeretlen szerkesztővel. A társaságbeliek egyhangúlag erősítek, hogy igen megszokott az ilyen előttük, s majdotm mindnyájan részesültek efféle ovatióban, a több alkalommal kihívták a szerkesztőt; de mindannyiszor egy óriás testű, marcona betűszedő állott elő, ki vállalkozott a .felelős szerkesztő\' szerepére és a bárbaj e.fogadására. Tehát ajánlják, miként fojtsák vissza boazan-kodásukat, ¦ velük egyetemben várják a kedvezőbb alkalmat a leszámolásra. Ily körülmények köst — szólt Gyula — máskép segítsünk magunkon. Mínt látom, azámosan vagyunk, s bizonyára még többen Ís: alakitsaok egy magyar club bot, melyben összejőve, esetről-esetre megbeszélhessük a teendőket, hol a magunk tar tása felől tájékozást vehessünk, hol szórakozást találjunk, t egymást gyámolitva — külső segítség nélkül — as ilyes megtámadásokat toroljuk meg a rendi- és módja szerint; ez esetre padig nem maradván egyéb hátra, mint as egész kihívást ignorálva, még csak feleletre ae érdemesítsük. Tehát uraim! ,ö>jse tartás" legyen jelszavunk. Gyula ;savai a társaság lelkes él-jenesével helyeseitettek, s többen szólván a tárgyhoz : a rég szükségétnek érzett clubb eszméje elfogadtatott. A jelenlevők látván Gyula határozottságát és kedves modorát, elismerték egymás köst, hogy e fiatal ember az fi HUSZONKETTEDIK ETPOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JDLI178 12 én 1883. között ne lett volna egy szerencsétlen magára hagyatott nő. Ki látta ezek könnyeit, az örömmel fog csatlakozni azokhoz, kik e könnyeket letörölni igyekeznek. A magyar társadalom nemes munkához fog a tanítónők otthonának megalkotása által, régi kötelességének akar eleget tenni; elvárhatjuk, hogy e munkában mindenki, tehetségéhez képest részt vegyen. GYÖRGY ALADÁR. A vörös-kereszt-egylet czélia és keletkezése. A háború borzalmai irgalomérc kiáltanak az emberi köny Őrülethez. Ss mert sokkal többen pusztultak el a csatamezé színhelyén olyan sebesültek, kik kellő időben kívánt ápolás mellett az életnek még megmenthetők lettek volna, mint amennyi halva marad közvetlenül halálos sérülés folytán, — első sorban a csatamező szinteréről megszabadított sebesültek ápolására alakult a vöröskereszt-egylet ! Már a középkor végén működtek ezen irányban a templomos- és és németlovagrendek, kik egyúttal harezoló felek is voltak, mégis a megsebesült ellenséget épen ugy. mint a sebesült fegyvertársat ápolás alá vették, de épen azért, mivel hasonló felek is voltak : macára a De a romboló hadieszközök nagymérvű tökéletesbQlése ezen rendnek csekély számú tagjainak sokkal több tennivalót készített elő, sem mint azoknak megfelelhettek volna és szükségessé vált volna ugy i működésükhöz megkívántató pénzsegély, valamint tettleg nyújtandó segély alkalmazhatasára tagjaik számát a lehető nagy számban szaporítani és e czélból a vörös-kereszt jelvénye alatt olyan önkénytes könjö-rülŐket toborzott, kik őket föladatukban részint pénzzel, részint tettel támogassák. De nem maradtak mereven egy czél mellett, hogy csupán háború idején a sebesülteket ápolják, hanem kiterjesztették működésük áldásos hatását arra is, hogy az elesettek árváit, özvegyeit segélyezzék és a járványok, ragályos betegségek pusztítása, — valamint az elemi — csapások által okozott szerencsétlenségek alkalmával fölszántsák a kóc veket, melyeket a nyomor sajtolt ki a szerencsétlenek szemeiből. Béke idején fejlődik, hogy a bekövetkező veszély erősnek találja. Alig mult két éve, hogy hazánkban végleg szervezkedett az egylet és ime annyira föl van szerelve a központ, hogy 150 beteg ápolását békében, mint habomban eszközölheti. Betegápolőnókkel, kik az egyetemi koródákon és országos kórházban lét- be tcsapolásra annyival kevésbé ter-, jeszthették ki jótékonyságukat, mivel |tek kéP«itve, el van látva és mérsé az elveszített csatatérről menekülniük íkelt diÍ mellett ideJéa -s. magán kellett és az ott maradt sebesültek jlbeteSek ezeknek segélyét igénybe sorsukra maradtak és közönségesen j ve^at\'k- azon helységek vagy városok lakossága \\ A vidéki fiókegyletek vagyonnk-vonert ki a vérmezőre a halottak nsk egy harmada fölött maguk rendel-eltakaritására, de csakis erre, me-; feznek és ebből adott esetben önba-lyeknek közelében a véres harcz vi-1 talmilag ott nyújtanak segélyt, ahol a vatott. j szükség legégetőbbnek látszik. Igy történt, hogy a lipcsei véres i Ennyi nemes czél utáni törekvés ütközet után Lipcse lakosai ásóval,\' ne lelkesítene föl, hogy évenkint kapával a csatamezöre mentek és nagy egy forintot áldozva a -nagyszabású gödrökbe összehányták az ott fekvő jótékonysági intézmény erejének gya-I sebesülteket éa midőa egy sebesült. rapitásara siessen, hogy azon boldo-franczia nagy nehezen kinyögte vala- F*ő tudatnak birtokába jusson, — bogy: .Ik nicht Tod I" — a német \'miszerint sok égető könycsepp felszá-paraszt reá felelt: „Das könte a: ritására filléreivel ő is közreműködött. lyai korcsmában látta volna. Ilyen menté tanuk még: é-azer. Gergely Ferenci, Kalaaiáez Mátyás ?i Tétb Mihály ia, kik — habár a másik két vádlottra nésve némi, igen távoli halavány felismerő nyilalkossto-kat tettek ia, de nem tettek egyetlenegy ssoban elfogadható feli) mar. nyilatkozatot aem Bonos János ellen, — ss egy Keplár Tamás mondott caak annyit: hogy védencsem „olyan forma volt!" — de cssk olyan forma! és es is csak akkor vélekedett ugy, midén a tekintetes Elnök ur tapintatos kísérletei közben védencsem-nek hátat fordított. Hátra van még röviden caak arra vonatkozólag, bölcs bírói figyelmüket ki-kérnem, hogy védencsemnél egyetlen egy rablott tárgy nem találtatott! mert hisz a corpas delic-i gyanánt felhozott és illetve védencsemnél talált zsebkendő ía moró illusio lett éa semmi mis! Tény as tekintetes királyi Törvényszék ! hogy esen senaationalla bueperben — melynek lefolyása iránt s közönség nagymérvű, országszerte létező érdeklődését csak az ép most folyamatban lévő tiaza-eszlári bünper tárgyalása csökkenti némileg — msig aem lettek azon ténykörülmények még távolról aem kiderítve, melyeknek szilái a bűntett cselek-véayének elkövetőire ve settek, vsgy vezethettek volna és még máig is kérdés marad, hogy nem-e Kisfaludy Árpád taou által ép a gyilkosság elkövetése előtt pár nappal Geise vidékén garázdálkodni állított rablóbanda az, I mely kezünkbe a valódi nyomra vezető ¦ i ál i ki t adhatná, — vagy adhatta volna\' Végül Őszintén megvallom, nem vártam, hogy a tekintetes királyi Ügyész ur még hozzá a halálbüntetés alkalma* sását ia kérelmezze. A belyrehozhatlan halálbüntetés ma már csak rendkivfili körülmények között alkalmastaük Európa minden müveit allomaban. Da esen rendkívüli körülményeknek közvetlen bizonyitd okon kell 1 a p\'u 1 n i o k. Van e itt a vádlottak és különösen védencsem Boncs János ellen közvetlen bizonyíték? azt a tekintetes királyi Törvényszék lelkiismeretes bíráinak bölcs ítéletére bízom. Most csak még annyit, hogy veden-özemet as alanyi tényáiUdek megállapít-hatáaira szolgáló bizonyítékok elégtelen-aége folytán — a vád terhe alól felmentetni kérem. jeder Lump sagen ! Hínein mit Ihm !* és irgalom nélkül a halottak közé vetették. Sok ilyen eset ismétlődése, meg a csatatért gyózóleg elfoglaló ellenségnek azon barbár eljárása, hogy lekaszabolták vagy lovassággal agyon-tipratták a még élő sebesülteket, végre fölrázták az alvó humanizmust és a német lovagrend eldobva gyilkoló fegyverét, a béke pálmaágát ragadta kézbe és összes erejét a sebesültek ápolására fordította. A nyomorral küzdők segélyezésére ennyit sem áldozni, ki volna elég keményszívű ?! HARPAGON. Tuboly Viktor védbeszéde. A gelsei rablás és gyilkosságért folyamatban levő bünper tárgyalásán 1883. juniós hó 22-én. (Folytatás és vége.) 3-or. Bátor vagyok hivatkozni Hercs-feld Samunéra is, ki sem as első benyo* mis alatti első vallomásakor, sem most nem állította, bogy védenozemet a bago- társad almukban vezérszer ép re láissik lenni hivatva. Tehát a „Magyar-clubb" alakítása elhatároztatott. S mindjárt bárom egyén — közlük Gyula — bízatott meg az előleges tervezet elkészítésével. A jól megszolgált vacsora után még sokáig maradt együtt a táraaság, s a tanító-házigazda feleségének két szép nővére köré csoportosulva, zene, dalolás és szellemes társalgás által elfoglalva, majdnem reggel volt, midőn oszladozni kezdett. A fiataUonik leány — a 16 éves Irma — volt az, kin L*jos barátunk nagyon rajta feledé tekintetét; a hasa menet két társa előtt azon titkát fedé fel előttük, hogy már megtalálta jövendőbe-Hét, mien a másik kettő jót nevetett. * * * Kevés időre ezen vacsora után a clubb véglegesen megalakult. Nem oly egylet volt es, melynek alapszabályai ministeri jóváhagyással erősítettek volna meg, wupán aféle véd- és daczasővetaég, melyet külső megtámadások ellen hoztak létre; a a szellemi élet fejlesztésére és a fiumei .táraaaágokbani méltó hely elfoglalására irányult minden paragrsphus, melyből évssásados szokások által a magyarok, mint nem ott asületettek, mintegy kí voltak zárva, s csakis vendége-ktÚ tekintetek as odavaló patrícius családok áiUl. Felvétetett asután as alepasabá* lyokba a társadalmi utoo való magyarosítás Ügye; egyelőre pedig a magyar cy elv terjesztése, hogy így is megfelelje nek azon feladatnak, melynél fogva a kormány intenliója majdnem mindeniküket ide helyesé. Megválassták a tisztikart, melyben Gyula pénztárnoknak lón elválasztva. Állandó helyiséget tartottak. S hogy as Összejövetelekre nagyobb vons erő gyakoroltassák, a naponkinti közös vscsora tartása lett elbatárosva. Magyarjaink tebát ssabsd idejüket foly tonossn egymás körében tölték, hol Csakhamar valódi helyzetük tudatára ébredtek. A magyar géniusz valamint a múltban, ugy jelenleg ia bir azon azeren-caéa sajátsággal, bogy a koreszméket megérteni és hasznosítani tudja ; igy magyarjainknak ia nagy feladat jutott, midőn fiumei állásukat elfoglalták: a magyar nemzeti eszmét kellé folytonosan asem előtt tartaniok, hogy szemben a sokféle nemzetiségi éa érdekharosal megállják helyüket és bistos jövőt biztosi;, aauak mind maguknak, mind Fiume magyarosodásának. Fiatalaink e feladatbél s maguk restét hivaégesen leszolgálták, a ámbár Gyula hivatalánál fogva néha napokig távol volt a városbél: szabad idejének összes tevékenységét a kör felvirágoztatására forditá. Eatélyeket rendeztek, ahol sene, ének, szavalat éa felolvasások szépen csoportosítva kepeiek a programmot, melyek után társas vacsora éa táaos következett; mind esen összejövetelek rendezésének lelke Gyula volt. Es eleinte egy-két városi atyát, kik magyar érzelmükről ralinak ismeretesek, bírtak körükbe, s később többeket: ugy annyira, bogy rövid pár hó alatt lerontva tön a jégfal, mely a magyar tisztviselők éa a fiumei családok közt volt,, a megjött Merkly Antal ügyvéd védelme rablógy Okossággal vádolt Stesna CBeh István részére. Tekintetes kir. Törvényszéki Rablégyilkossággal vádolt Stenna Cseh István részéről a védelmet tísatelet-tel röviden a következőkben adom elő: Mielőtt as ügy tárgyilagos védelmébe bocsátkoznám, ha nem is elkerül-hetlenül szükségesnek, de még is csét* szerűnek tarlom, bogy Stenna Cseh lat váp személye, helyzete és körülményei vei legalább egy kissé közelebbről meg ismerkedjünk, vélvén, hogy esek as ügy elbírálásánál befolyásáéi birandnak; ideje, midőn a clubb eatélyeíre a meg hívék nagyon is kapósak leitek a virosi polgárok körében. Magyar nyelvi tanfolyamot is nyitottak, éa öröm volt Ütni az eredményt, midőn néhány hónap alatt született olaszok magyar felköasöntó tartásával adták jelét mind szorgalmuk, mind magyar érzelmeiknek. Igy aztán összetartás mellett, a hasznost a kellemessel egyesítve, as eddig mellőzött magyar tisztviselők kedveltek lettek a társaságokban, a mindezt azon varázs hatalomnak köszönhetek, hogy he\'yzetüket felfogva, tehetségüket hassnosítani tudták, s melynek a neve — . épsaerüség. fii. Mire a farsang ideje megérkesV.t, fiatalaink már egész otthonosan éretek magukat. As olasz fajnak nemcsak különös előszeretete van Carneval berezeg iránt de eme ragaszkodása: egéaa a rajongásig viszi. As idény alatt egymást é.-i a sok bál, és Fiúméban azjott dívó C a T a 1 c h i n a. Es utóbbi olyan álarcsos valami, hol tombola is tertetik, külömben a mi álarcsos báláinktól annyiban külflmbö-¦ík csak, hogy jóllehet as efajta bál nem zártkörű ugyan; da mágia aa előkelő világ hölgyei azok, kik leginkább fölkeresik. Itt köttetnek azon ismeretségek, melyek a fiaméi bon-ton-, és erkölcsi fogalmakkal nem egyeznek össze. Mert például nőtlen ember egyszerinél több látogatást cuk oly leányos háznál tehet, hol szándékáról a szülőket eleve értesítette. ugyanazért föltessem a kérdést, hogy ki tulajdonkén ezen Stenna Cseh István? ki a tettes kir. Törvényszék előtt, mint rablógyilkos vádolt áll? megadom erre röviden kérés szóval a feleletet ia. Ezen Stenna Cseh látván a vadon, puszták egyik fia, ki egyeaerÜ pásztor azülŐktŐl asármasTán a még annak atyja, foglalkozásánál fogva a napnak ós évnek nagyobb részét a ssabsd ég alatt nyája mellett tölte, addig esen fiu ápolása és nevelése egyedül egyszerű a együgyű anyjának jutott osztalékul, ki vagy elhanyagolta, vsgy nem volt képes a fint zsenge korában megtanítani a Mindenható Isten imádáaára, — hogy ssülőit tiastelje, — hogy ne lopjon, ne orozzon máznak birtokát ne kívánja, szóval el mulasztotta a kisded fogékony szivébe a hit, remény és sseretet szent érzetét beoltani hanem felnőtt minden nevelés s oktatás nélkül pissiortársai közt, azoktól Játtá és hallotta a miket tud a talán as Isten imádása helyett az Isten káromlást, a jé helyett csak rosszat a ha tán a rettegés éa kétségbeesés küssóbén Isten-hes kiáltott is fel segélyért, ast nem lelke nemes érzetéből, hanem csak szokásból tette, mert Így látta és hallott* est pásztor társaitól ; a polgári jogok és kötelezettségekről csekély, s társadalom nemes élveiről pedig síig van fogalma, ily helyzet és körülmények közt nőtt fel éa pedig önhibája nélkül, mert hogy pásztor-fiunak született — és nem királyfinoak vagy másnak az nem az ő hibája, hanem a eora játéka — fájdalom ily körülmények közt jutottazon szomorú helyzetbe, melyben 28 hő éta megfosztva polgári ssabadságs- éa családjától, megfosztva azon édes kötelességtől, hogy családja nak\'a azükaéges kenyeret megkereshesse telve lelke bánat és gyötrelmekkel a fogságban, mig ártatlan családja kint as élet sanyarú keserveivel küzd, — Egy szerű éa rövid lessek a védelemmel, — egyszerű, mert ss egyszerűségben vélem leginkább a valódi igazságot feltalálni, — rövidnek pedig kell lennem, mert az egéss büoperbeo vörös fonálként kereez tül vonuló nevezetesebb s fontos momen tumok fölött, melyekre észre vételeimet bővebben akartam kiterjeszteni előttem •séló Remete Gésa védő társam által tett helyes érvelése és praecia előadása, védő szerepemet nagyon szűk körre szorította — ha caak ismétlésekkel s tettes kir. Törvényszéktől az időt eljátszani nem akarnám, ezek ismétlésébe pedig bocsátkozni nem fogok, mert nem bízzam, hogy ez álul védenczem részére aapyobb előnyt tudjak kivívni, mintha arra kérem a tek. kir. Törvényeseket, mintha mindazon passuaokat, melyeket rédŐ társain már előadott, mi ia védencsem részére előnyösek — minthogy Kis Gyurs Jánosnak helysete védencsemé Tel as események láncaolatiben szoros Összefüggésben állnak — általam is elmondottaknak tekinteni kegyeskedjék. Dr. Fároek László védő társam azon philoaophykns mondattal fejeste be védelmét, hogy: .Inkább 99 bűnös szaladjon, mint sem egy ártatlanul bűnhődjék*, ennek hevességéből kiíndulvs védelmemet ezen szavakkal kezdem meg. Mi más szavakkal annyit tesz, hogy érstossk legyünk bánni cselek vény el bi ralisánál, ámde ezen mondat nem zárja ki, sőt implicite magában foglalja, Ez ott a bevett szokás és kivételt egy család sem tess e kényaser alol, \'a büsske reá, hogy p a t r i c i u a. Itt találkoznak epedő szerelmesek, kik habár egéss nap is láthatják egymást; de coetüm és álarcs nélkül nem válthatják a forró kézszorításokat, és néha még forróbb csókokat, melyek „hosszak, mint a kupjáki alagút.* (E mondásapeciáliter finned, to natkosva a Károly város — fiumei vonalon levŐ K U p j á k falu melletti ala-gutra, hol 10 peresig halad a vonat.) Fiatalaink ia elmentek egy ilyen esvalehinába. A színház nézőtere van ilyenkor tánczhelyiaéggé átalakítva azon módosításokkal, hogy a díszítések és virágok, meg a világítás is pazarabbul vannak alkalmazva. Magyarjaink álarca nélkül jelentek mag; de tán ép ezért voltak kitéve a sokféle masak megszólításai- és tré fáinak, a akarva-, nem akarva, as ellőttük ismeretlen tanesokat, mint a „Mon-fernna,* vsgy a „Teraatino\'-t meg kellett tanulótok pajzán s kecses mozgása Syiphidek által felhívatva. Mindhárman víg kedélyt vive a mulatságba, mely később csakis fokozódott, éa igy nem csuda, hogy magyarjaink as előttük ismeretlen álarczoanőz létezését megnyerték: mert a mulatságot követő nap mindenikük kapott női kezektől írott levelet; de csupán a Károly-hoa intézettet kÖSióm szíves olvasóimmal. a többi rendoavoüire, vagy holmi bornírt farsangi tréfára vonaikoiott, (Folyt, körstk.) fefljBy a bűnös pedig büntettessék ! est ki-ijják as isteni és emberi torvények, est kívánják as állam érdekei ia, mert e nélkül egy állam sem állhatna faun. Ha a világ ateüsstikajába betekin-tünk, találunk ott külön és különféle államokat — ezen külön államokban a nép anyagi léte, szelleme, szokásai a vér-alkotásai, ásóval geníuaáhoa mért külön és különféle törvények, habár ezek egymástól nagyon is különböznek, mégis egy fő pontban találkoznak, tudniillik abban ; hogy a bűnös bűntettessék ebben találkoznak s mi magyar büntet\' törvényeinkkel is, melyek a bünöa bön tetéaét, as ártatlant pedíg a törvényes védelemben réssesitni rendelik, ebből kifolyólag a bűnvádi eljárás szabályai, melyek szerint a vádlott a végtárg, «. lásra magának vehet — a főben járó bűnökben pedig, hs a vádlott bármi okból magának védőt nem jelel ki, a birdisg ilyent hivatalból nevez ki a törvény szellemének és inteotíÓjának megfelelőleg, mert hiszen as egéss végtárgy aláznak, melyben a vádlott a tanúval szembesit-tetik, a kir, ügyész vádját indokolva adja elő, a védő ügyvéd pedig mindezekre észrevételeit megteszi, intentiója a valódi igazság kiderítése, a védőügyvéd helyiste tehát oda irányú!, hogy segédkezet nyújtson a valódi igazsig kiderítésére, s éppeo ezért a védő helyzete nem ¦a oly könnyű éa irigylendő, mint a mi-n Jnek azt némelyek vélik — mert még mindig nemee érzet a zzép jó éa dicső felé hajol ás utálattal fordul ol a bűntől, a védő ügyvéd, habár nemes érzetében elfordul ü a bűntől — nemes hivatásánál fogva nem fordulhat el sz emberi gyarlóságok so\'ya alatt as élet téves utain elsikamlott embertársától — a vádlottól, hanem köteles ast nehéz feladatánál fogva a törvények keretein belül véd-ni, mint lebet, vagy jobban mondva, a mint tudja, én is tehát, ezen hivatás és kötelességemnek megfelelni Óhajtván, megteszem a védelmet tehetségem szerint amint tudom. Tekintetes kir. Törvényszék! Nem először állok e védő helyen, de meglehet, hogy ntolszor, es a jövő titka! nem először látom, e zöld asztalon ezen feazü iet-t, mint az igazság, élet és halál jelképét — s talán nem leszek tul szerénytelen, ha azt mondom, hogy számtalanszor volt szerencsém a tek. Tőrvenysték előtt elsikamlott vádolt embertáraaimat vé deni; de megvallom, alig volt valaha védői aserspem oly nehéz ás sikamlós, mint ms, midőn nem csak a kir. Ügyésa urnák tapintatos ügyességgel Összeállítót és indokolt vádjával, — nemcsak Hercz feld Samu részére Fároek László védő társam által szép szavakban előadott sistematikus védelmével, hanem magával a világ főkritikuaival, a kősvélemény-nyel, mely fölé csak as igazsigos és törvényes alapokkal biró bírói ítélet emel-Kedhetik föl — meg kel küzdenem. Két tényállás fekszik előttünk, egyik a kir. ügyészé — a máaik Fároek L sató-é, as első igy hangzik : , A Gálaest Ssommer családon elkövetett rabló-gyilkosságot elkövette Hercsfeld Samu és társai Kiss Gyura János, Stenna István és Bonca János, kikre halálbüntetést kér" — a második ast mondja, hogy a gelsei rablás éa gyilkosságban Hercsfeld Samu csak a rablásban vett részt, mert caak erre szögei késett — a gyilkosságot társai követték el, miért is öt caakia ebben kéri bűnösnek kimondatni. Ezekhez én a harmsdik tényállást a vég tárgyalásból felmerült a a bünper-iratokban fellelhető tételekre állapítom. Midőn a törvényszék asztalán fekvő nagy halmazat periratokra tekintek, s az abban foglaltakra visssa emlék esem — önkénytelenül azon magyar közmondás jut eszembe, melyet akkor szoktunk használni, midőn valamit szépnek, nagynak & dicaöoek akarunk kiemelni, tudniillik: „eselőtt meghajlok, eselőte kalapot emelek", éa ia mondom, midőn a periratokban foglaltakra visszaemlékszem, ast mondom : „ezelőtt meghajlok ¦ kalapot emelek!" — de nom^a periratok előtt, hanem as azokban t. vizsgálóbírónak kifejtett fáradhatatlan szorgalma, sakavatott tapintatossága, ügyessége és rsserélye előtt, mert hs esek bármelyike a vizsgálat folyama alatt a vizsgálóbíró úrban hiányzott volna; ugy ma nem tartatnék végtárgy a 1 ás e büc caelekvény fölött, ugy ezen vádlottak nem állnának ma itt a törvényszék előtt, hanem a sok jaj vessék lések és felkiáltások elhangzottak volna, mint pussts saé a sivatagban éa as igazság bossn lelke hasztalan kiállton volna fel elégtételért - törvény éa igazságért! As általam felállítandó tényállás igy hangáik : A gelsei rabiógyilkoaaágot elkövette Hersfeld Samu és társai, kik kost tzoDba.i Stenna látván részt nem vett; ennélfogva a vid terhe alól felmen-etni kérem, — hogy pedig Stenna látván aem a rablásban sem a gyilkossigban . részt nem vett, ast a kővetkezőkkel fo- ¦ gom igazolni: flnsZOKKBTTKDIK &VTOLYAM. ZALAI KÖZLŐN X JULIUS 12-én 1883. Jeiec bűnesetben a bizonyításnak két módja fekszik előttünk; — as elsőt képezheti a vádlottnak önkényles éa szabad beismerése, ba as a ténykörülmé nyekkel Bzoro* összefüggésben áll. A masodikat képezné két aggály-nélküli bitet érdemlő tanának bit alatti határozott egybehangzó vallomása. Az első nincs, mert hiszen Stenna István mindegyikét s azok minden egyes léteteleit határozottan -tagadja — de nem találjak fel a másodikat aem, t. i. két aggálytalan hitelt érdemlő\' tanának a cselekményt igazoló eskü alatti határozott a egybehangzó vallomását sem. A bizonyításnak 3-dik módja pe dig, mely az összetett bizonyítékokból áll, jelen esetben a kellő bizonyítékot nem képezi, a kir. Curiáaak ily eaetek ben bosott zzámoa döntvényei azerint — ily esetekben a bécsi cs. k. legfőbb törvényszéknek első határozatát olvastam as 1840 évekből, a melyre a \'következő eset adott okot: „Bécs közelében lakott egy korca maros és vendéglős egy raemélyben, k minden 2—3 bétben marhabőröket és egyéb az eladásra szánt árucsikkeket kocsio beszokott vinoi Bécsbe eladni, a mindig a .Videt" előváros egy biz&bjsfcs vendéglőjében szokott megszállni, a miért ia ő ott igen ismerős volt, ennek azon veszedelmét előidéző szokása volt, bogy Összes pénzét a derekához csatolt bőrgyü-szüben szokta hordani — ezeket egy t ficzkó kitanalváo, egy alkalommal meg* Ieste, midőn ezen jómódú korcsmáros a szokott módon ismét bőröket vitt Bécsbe és színlelve, hogy Bécsben dolga van s nagyon kifáradt, kérte, hogy engedné őt a bőrökre felülni, a korcsmáros ezt szívesen megtette s midőn igy haladtak éa az általa már előre kiszemelt helyre érkeztek, a gonosz ficzkó a korcsmáros torkát borotvával elvágta, őt pénzétől megfosztotta, azután 3—4 bórt a kocsiról ledobván, a szerencsétlen áldozatot a bőrök közé búzta, a ledobott bőröket ismét a kocsira dobva, esekkel őt beföd vén, azokat, mint előbb voltak lekötötte s a kocsira Üivén, a lovakat Bécs felé hajtotta s arról gondolkodót\', hogy a sok jövő menő ember közt hogyan tűnjék el, midőn egy sánta bugyroa zsidó, kí szin\'e Bécsbe ment, kit maga szólított fel, bogy \\ mivel látja, hogy elfáradt éa terhéje van Üljön fel kocsijára, elviszi Bécsbe, a szegény zsidó megörült s köszönetek köst felült a kocsira — midőn Bécsbe beértek, ez a ficzkó megkérte a zsidót, hogy a lovakkal járjon be as említett fogadóba, mondja meg a háziszolgának, hogy a lovakat fogja sí és etesse meg őket, mondván, hogy őt ott, mint gyakori vendéget úgyis jól ismerik, ő pedig addig elmegy a bizonyos kereskedőjéhez s dolgát vé-gezvo, mindjárt ő ia oda fog menni, eszel a íicskó leszállt, a zsidó pedig a kellő helyre a lovakat behajtotta. (Folyt, kővetk.) Nyereményjegyzóke a nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület sorjátákáuak, melynek kisoraolása 1883. évi július I-só napján történt nyilvánosan, ha\'ósigi felügyelet mellett Nagy-Kanizsán a városháza nagyürmében. v_ (A nm. m. kir. pénzügymiuiaterium 1881. évi 77.439- az. a. kelt magas engedélyével rendezett ós a hasasnak 1882. decs. 31-ról ugyan ez évi 75.567 az. engedélye folytán történt elhalasztásával. Fürdői levél. Varasd-Toplksa. I. Kalauzunk pompás magyarsággal kiáltá, hogy ,f e r t i g" ; mire a jármű megindult, s as európahírű, igen bő termést ígérő kukoricsa Árkádián keresztül robogott. Csáktornyát elhagyva, bérkocsira ültem és begyen völgyön, termett ssőllökőn át, nem több mint 35 foknyi hőségben, bogy már fejünk fájni, lehelé tünk elállni kezdett, — a természet áldásába, a kedves és kies fekvésű Top-liczába érkeztünk. Ob, mily szabadon lehet itt lélek-zeni, midőn a por és bűztől telt zajos várost háttérbe szoríthatjuk, helyette él véshetjük a tiszta pornélküli hegyi leve. gót, a mely testet lelket egyaránt felvil lanyoz, nyugságot igénylőknek, szenvedőknek és szórakozóknak egyenlőn orvo-sigot nyajr, A fürdő beléletéről majd később bővebben szólok. A meglehetős száma itt időző vendégek köst vidékünk hölgy-kossorojából néhány virágot ia itt üdvo ¦ülhe ünk. Itt van Wiebeme, a palin erdőmester neje két bájos leányával; a szenvedők közt pedig réssvéttel emlitjük a hírneves míntagazdaescztmyt a pára" Isn házias nőt, idősb Benőnk Ferencsnét, ki bizony erős köszvény bej tél megtá-madtan ágyban fekvő beteg. A midőn as ő felüdüléséhes aok szerencsét kívánunk vigasztalására felemlítjük, hogy mait évben éppen ily állapodban leltem itt Eófer Fereccs bácsit, kit as ágyból fürdőbe vinoi kellett, a néhány hét alatt már maga mehetett, as egéss telet egészségben töltötte; moet pedig, hogyha r helybeli zenekar, meghúzza a czifra magyardalt, még legénykép a bokáját ia össeeveri. Mindezt a helybeli ritka gyógy erejű viaaek köszönheti. 20 T7B 273 322 338 546 591 699 997 162 47 313 368 425 439 539 999 325 521 552 192 552 682 697 903 546 171 206 373 398 639 138 266 279 396 97 147 156 43 150 426 517 582 846 898 63 621 653 830 429 498 668 764 387 401 552 557 684 291 307 3H 336 542 800 210 365 377 531 538 56? G07 689 248 265 276 791 839 887 929 985 233 355 565 567 640 207 290 443 561 588 975 946 955 967 198 282 289 575 710 298 679 2 66 311 330 431 552 584 636 654 123 Hat pár ezüst csemege készlet. Ezüst zsebóra Női tollette két olrasó gyertyatartó Hat pár ezüst csemege készlet - • n evő , Három darabból álló deaaert készlet Hat pár ezüst csemege készlet » n * » » , > > , b s> ¦ csemege , Három darabból átló dessert késsiet Hat pár ezüst csemege késsiet Három darabból álló desaerL késsiet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló deaaert késsiet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló deaaert készlet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló dessert készlet Ezü*t zsebóra Hat pár ezüst csemege készlet Ezüst zsebóra Nöf tollette tükör Hat pár ezüst csemege készlet Három darabbél álló dess-rt készlet • * ¦ » ¦ Hat pár ezüst csemegi készlet Három darabból álló deaaert készlet Hat pár ezüst csemege készlet Ezüst zsebóra Hat személyre raló ezüst asztali készlet Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst csemege késsiet Hat~ darabból álló deaaert készlet Férfi aruy zsebóra Hat pár ezüst csemege készlet Egy pár kétágó kargyertyatartó Három darabból álló dessert készlet 12 személyre való ezüst" asztali készlet Három par ezüst csemege késsiet Három darkbból álló dessert ké>zlet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló dessert készlet • a » e » Ezüst zsebóra Hat pár ezüst csemege késsiet Három darabból álló deaaert késsiet Hat pár ezüst esem e készlet Három darabbél álló dessert késsiet NÖi arany zsebóra Hárem darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabbél álló dessert késsiet 8 W: . P S> » Hat pár ezüst csemege készlet Ezüst zsebóra Hat pár ezüst csemege késsiet Ezüst zsebóra Három darabból álló dessert készlet Három pár ezüst csemege készlet m » » ¦ » Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst csemege- késsiet Kőt toilette két táleza Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló dessert készlet Ezüst zsebóra Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst csemege késsiet n » » n B Hat pár ezüst ev<* készlet Hat pár ezüst caemege készlet Három" darabból álló deaaert készlet a a s). • » ¦ • ¦ \' * Hat pár ezüst caemege készlet Három darabból álló deaaert készlet Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst csemege késsiet Hat pár ezüst evő kécslet Három darabból álló deaaert készlet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból dessert késsiet (Vége következik.; Megjegyzés: A nyeremények f. évi július ö—tói kezdve t. é. október 1-sŐ sápjáig adatnak ki Nagy Kanizsán a nádor-utezaí óvoda titkán hivatalában, postai megküldése is eszközölhető, ez azonban a nyerő fél költeégén történik. A jelzett határidő alatt fel nem vett nyereménytárgyak f évi október hibán a jótéko. ycsél javára fognak értékesíttetni. Jelen nyeremény jegyzék mindazoknak megküldetik bérmentve a ingyen, kik a bizottság tudomásával 4 darabot vagy ezen felül vásároltak. Különben a j*len árjegyzék ára 10 kr. Nagy-Kanizsán,július 1-én 1883. BÁTORFI LAJOS. SOMSSICH LÓKINCZ, N Wz titkár. biz, elnök és pénztárnok. Hoffmann Mór felolvasása. A kisdednevelés. Óvoda, vagy gyermekkert? (Folytatás,) Eljutottunk végre aaoo ponthoz, melyben esen liapeevelő intézetek egybevetésével bővebben foglalkozhatunk. Talán fölösleges ia említenem, hogy az a asekedáa, melyet Kapós elbocsátta-táaa és Szabó Endre meghivatása a budapesti központi óvóképző intézet vezetésére a magyarországi kisdedóvók kö zőtt előidézett, nem annyira ezeknek, mint inkább ss ügynek volt kárára,mert a versengés oly irányba terelte a magyarországi kisdedóvást, mely álul egyöntetűvé taiác nagyon későn fejlődhetik. Ast is méltán lehat kérdezői, bogy miután s kisdedóvás és alapnevelés csirája Magyarországon el vsla vetve, minek plántálták át Frőbelnek vagy nem értett, vagy rozsául értett, s mint a következmények mutatják, káros irányban terjesztett elveit, hazánkba, mikor erre szűkség aem volt. A kinek cssk némi ismerete van a kisdedÓváenak Magyaror-azágban való fejlődéséről, az nagyon jól tudhatja, hogy Kapósnak alapnerelő rendszerében minden benne van, a mi nemcsak a megóvásnak tényezője, (a FrŐbelisták csakis ezt engedik meg), i hanem a nevelésnek tényezője is, tehát Rapos alapnevelő rendszerében ép ugy megtalálható a játék, a mozgás, a kép zés, mint a Frőbelében. Egy lényeges külömbség azonban mégis van. Kapósnak egyszerű rendszere ki zárja azt a veszedelmet, melyet Frőbel rendszere kontárok kezeiben magában hord. Frőbel rendszere tág kaput nyit a szédelgésnek, assülők hiúsága kedvesekének, a társadalmi jótékonyság álhuma-nisstikus szempontból való kizeebelésének és a hazugságnak ; Rapos rendszere egyszerű, őszinte, magyar. Frőbel rend szere, mivel foglalkoztató eszközei a folytonos technikai dresaurát tételezik fel, sivárrá teszi a fejetlen gyermek kedélyét, kimerültséget idéz elő éa megutáltatja később a munkát, mert ritkás jár ttű-feszi té* nélkül, a hol alaposan a mester szavaihoz ragaszkodva végzik. Bapoe rendszere megtartotta az alapot, mely nélkül mindet) nevelőképzőé leheletlen — sz finfeledt szeretetet. Frőbelnek elve volt ugyan: éljünk a gyermekaok, de Rapos már előbb tett-legesitette ast, mig a modern gyermekkert ueylátazik igy corrumpálja Frőbel •Ivét: Éljünk a gyermekektől, a mi min denesetre sokkal hasznosabb és jövedelmezőbb s a mi már azért is lehetséges, mert a gyermekkert csak gazdag gyermekeknek való. Frőbel rendszere még sokáig kísér, let lesz, meglehet, hogy sohasem növi ki magát a kísérletek talajából. Rapos kiadedneveléae életrevaló elv, melyet exükaégtelen germán aallan gÓkkal díszíteni. A magyar alapnevelée nem csodákat akar mivelai a nem is csodagyermekeket akar nevelni, hanem a gyermeki természetnek meg fel előleg inkább nevelni akar figyelemre, esg-delmesdégre, >11Ő viseletre éa evvel kapcsolatosan az érzékek és tagok fejleszt aét akarja. Frőbel rendszerének okvetlen dree-surává kell lennie as által, hogy sz értelem korai megfeszítése s művészet csarnokába (?) vezeti a kisdedeket, a fejletlen érzékek túlhajtott gyakorlása által ezeket valójában eltompítja, némely esetekbea butává tesz. Minálunk mindig nagy baj volt az, hogy minden külföldi dolog asolgai utánzásra talált; as utánzók ezután egy szerre akarván boldogítani nemzetüket, as idegen plántát sokasor erőssakkal is átültették. Idején valónak tartottuk tehát a megyei-urasági kisdedóvás 55 éves élete után leszámolni a 15 éves Frőbeliaois-mua képaelt eredményeivel éa figyelmeztetni aa illetőket arra, hogy habár minden kiadedovodában ott látjuk Brunezvik Terézia arcaképét, as ő szelleme, lelkének nemes buzgósága kiveszett abból az uj irányú intézetből, melyet semmitmondó czifraságul Frőbel nevével ruhásuk fel. Ideje, hogy a kisdedovoda visszatérjen eredeti rendeltetéséhez; ideje, hogy a kisdedovodának anyaga, mely a be emlésendŐ, igen sokszor bárgyú és azeU j lemtelen, mondva csinált versekre ia vonatkozik, figyelmes szakértői bírálat | alá vonaaaék, — hogy a sok haszontalan l időt pazarló és egészségei rontó foglalko-1 sások kiküszöböl tesaenek és szakértői quet\'e a magyar nemzeti ssempont tekintetbe vételével állapítsa meg a kis-dedovodák teendőjét. (Vége következik.) Hírek. — Hymen. Eichberg Natália kisasszonyt, a köstiszteletbea álló Eichberg Adolf izr. ískoizi igazgató bájos és mii-veltlelkü leányát f. hó 15-én oltárhoz fugja vezetni Deutach Vilmos gyár vese tő Bécsből. Áldás kisérje a kötendő frigyet 1 - Zongorában éa franczia nyelvben alapos oktatást nyerhet a tanulni vágyó, mindkét nembeli fiatalság kedvezi feltételek mellett. Hol ? Meg mondja s aser késs tőség. —- A saíson mórt mégis hozott valami ujdooaágot. A veasett ebek garázdálkodnak I Tehát érdemes rettegést okozó jelenség. A nép között már rég elterjedt hiedelem, hogy a fokhagyma nagy mennyiségének elfogyasztása- a vessetuéget meggyógyítja. Annyival inkább érdekesnek tartjuk ezen körülménynek megi*mertetését, mert ujabb időben as orvosi szaklapokban is hangoztatták e gyógyszert. Ha már valóban hatékony a fokhagyma az ebvész ellen, agy a kísér\'elteiéinél ast ajánlanék, bogy 20—30 czikk foghagymát ruha között törjenek össze és ugy sajtolják kí a ned-v«: és ezen lé iUUndó meg a vessett-eb álul megmart emberrel, — mert ugyanannyi fokhagymát még veszett korában is, alig bir megesni minden ember. — Zsidóbél keresztény. A Szent-Ferencsrendi egyházban f. hó 8-án a keresztény hívek száma Kaiser Móricz győri zsidó születésű 78-ik aászlóalibelí magy. kir. honvéd közvitéz legény személye által szaporodott. A nevezett 20 éves ifjú a keresztségben József oevetvett fel, kereszt apja Káray Ferenoz magy. kir. honvéd hadnagy, kí iránt mint ái- i tó tag .hittérítő" iránt—a fiu most nagy hálával viaeltetik. — Sűmegh július hóban. Máskor sem zajos kis város-e hóban airi csendes ; folyó viz, tó, gőzfürdő nincs I a közönségnek tebe\'őab része Badacsony, Keszthelyen Balaton hullámíban élvez ; a reumatikos bajban szenvedők Héviseo töltik napjaikat. Nappal tehát alig van sajt okozó valami, azonban as éji nyugalmat e hó 7-kén fegyver durrogatás, éa megiehetíi későn harang kongatás szakitá meg: tűz van. tus vau 1 kiáltással. Egy kátránnyal beront faház égett le egyéb semmi. Nem ia kell több ; embertársaink vagyonát eléggé veszi igénybe, a társadalom követelu kiadás, segély-zés, adó stb. Mitől gyuladt ki, eddig ismeretlen. Ma holnap alig less valamire való hely, hol a tűzoltói üdvös intézmény meg ne lenne alakítva, caak Sümegh vesztegel e téren ? Erre még vissza térünk. — A Muravidékén — mint bennünket erteaiunek — aégy fegyveres rabló salamból, kik hihető Somogyból a sutáriam elől szöktek át Eddig még nagyobb garázdaságot nem követtek el. Szécaiaz-geten marhalopást kísérlettek meg, mi azonban nem sikerült. Lentiben pedig fényes nappal mulattak, de senkit nem bántotuk, valamint Őket aem. Moet már üldözőbe vetettek, de eddig eredménytelenül. Többnyire a félreeső helyeket keresik fel, búi enni kérnek, s aztán ismét tovább állanak. Három közülük posztóruhás, a csak egy jár póriasán. — Mura mentén az aratás — mely mindenütt megkezdődött — szép ered-ménynyel biztatja gazdáinkat, különösen a rozsot illetőleg. A busa már silányabb; de egyéb termények szintén jól muUtnak, ha a rettegett és gyakran mutatkozó jégverés tönkre nem teszi. Borból asonban semmi esetben aem várható valami jó termés. — Ritka és Letenye irányában L hó 8 áo óriási zivatar vonult keresztül de hálaas égnek I jég nélkül, mig Zákány határát — mint értesülünk — a megelőző napon elverte. — A adoh" rendőrellenes hatása, A dobotsaaak káros következményei miatt egy ízben történtek intézkedések városi hatóságunk részéről. Hogy ilynemű intézkedésre ismételten eagyaaük»ég lenne, ast a most múlt pénteki ne ti vásár alkalmával előfordult majdnem szomorú véget ért eset kétségtelenül illustráljs, — A „király-utezsVban\'1 ugyanis szemeinkkel látó a fenti nap reggelén, hogy egy a közös hadsereg soraiból fel harsari dobszóra egy falusi szekérbe fogott ökörtinó megvadulva rálta le nyakáról az igát, HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 12-én 1883. melybe fogva volt, ¦ odasietett gasdáját földre tastitva reátiport a szarvaival rc háít lehasogatva, fenevadként .iramodott a népes u\'cxát ellepi..t közönség felé, mi^ végre a megrémült ¦ ösfZcceúdiilt nép által -megfékeztetett. Hogj ilyen draaii-kas jelenetek ne ismétlődjenek, el kell tiltani as utczai dobolást, — legalább a hetivásár alkalmával. — Tanügyi jelenti-s. Értesítem a nagyérdemű közönséget, a különösen a taníttató szülök figyelmébe \'ajánlom, hogy a csurgói r-t. fugyronasíumban a Viliik osztály az 1883/,-ik tanév elején fel fog állíttatni. — Egyébbként a tanév folyó évi september 1-én veszi kezdetét; september 1—3-ig leesnek a beiratások, 4-én a javító vizsgák, mig 5-én a tanév ünnepélyeden meg fog nyittatni. Tanulók a tápiatézetben \'/a évi előleges részietekben fizetendő 50 frt évi díjért élelmezésben r eszesitt étnek tisztelettel Matolcsi József. — A gelsei ra blógy ilkossági ügyben tsrtott végtárgyaláson Tuboly Viktor munkatársuokoak a jelenvolt hallgatóságra nagy hatást gyakorolt mai számunkban közölt védbeszéde után Merkly Antal ügyvéd védbeszedjét is, mint a mr-ly nziotén nagy hatást idézett elő, örömmel közöljük lapunkban. — Vajda tiyörgy, városunk szülöttjének, lapunkban is elfire jelzett uj-miséje f. hó S-án ment végbe a Szent Ferencziek templomában fényes segédlet mellett. A manuduclor Lettlinger Kelemen, helybeli administraior, a fócseremoniáamester: A I I e k e r Lajos, kegyesrendi tanár, a diakónusok: Czapáry János és Koron-czy István, végzett theologusok, a turíferek Matkovic* Gyula és Masznyák Pál, iheologiiiuk voltak. A e-óooklatot N y é k y Pál, bakónak i lelkész tartotta, nagy szóuokí hévvel, b a valódi ihleteég kózvetlensé gével ecsetelvén a papi pálya fény- é> árnyoldalait. A szép rethoricai képzettségről tanúskodó egyházi beszéd nagy hatást keltett; j kiinyeket fakasztott az öröm szülők szemeiből. As ünnepély fényét nagyban emelte az ily alkatomkor szokásos nászmenet, melyben ott láttuk: Somasich Lőríncsné, Vargalmrónéónagy-ságaikat, mint k. anyákat. Somssich K., Varga M.,Tripamer B. stb kisasszonyokat Somtsich Lőnnes Varga Imre, k.atyákat Kovács Rezső,Vizlendvay Isván,Szigetby Elemér stb. urakat. — Az egy hasi szer tartás végeztével lucullusi ebéd volt, mely alatt lelkes felköszöntőt mondtak : Nyéky Pál és Nncseca József. Igen nagy hatást kellett lapunk sséptehetségü munkatársának, Matkovics fMsroshalmi) Gyulának, következő verses felköszön tője: Mikor Jézus alkotá a Szeretet, s az üdv hónát, Rendületlen ssikla kőre Építette templomát. Melyet a pokol hatalma Sem bir romba dönteni Mért alapja ronthatatlan Szervezete isteni. L szeretet bajiokába Hit as úr ma tégedet, Hogy áldozd fel ssent nevének Munkás ifjú éltedet...... Szent a czéll dicső a pálya, Bár göröngyös rajt as út, D-. ha ˇégig küzdi lelked, Örök diadalra jut. E kufár világ zajában Ninca ennél szebb pálya bér, Bir tövisből készül majd a Homlokodra a babér, De es ne rettentsen vissza, Ne fogjon el a ború, Hisz az Urnák komiokán is Tövis volt a koszorú-Terhes, de szép, de magasztos Ügynek leltél bajnoka, Különös kegy, as is ritkán Vezérelhjt csak oda, Mert annyi csáb, annyi inger Nagyon könnyen félravisz, S menthetetlen elvesz, aki E varázserőnek hts«. Ti-, e nehéz próba követ Győztesen kiálltad már Lelked vissza a nagy úton Büszke öntudattal száll, Mert miként az égi harmat Szűz liliom levelén, Végig küzdött hosszú pílyád Oly tiaztz; szeplőtelen. Legyen tehát ezután U Előtted oly szép az ut Öleld kebeledre: mi szép. S kerüld el azt, ami rút . Est tanítja a magasztos Üdvözítő égi-\'an....., S megjutalmaz érte, kinek Mindenkire gondja van A Triesztben is kitűnő elismerésben részesüli jeles magyarhoni 1V^_Z-—----PetAnczon (Radein mellett.) Rendkívül szénsavad* savanyjiviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti o3ztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden bozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogra orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditó ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. Megrendeléseit a forrás igazgatóságához Fetánczra (n. p. Muraszombat) intézenddk. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánltattk. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vét-seék, a dugó „Sxéchenyi" névvel leeod ellátva. 960 4-9 LmmilA tiranaira iogyen és bérmentre. Mindenkor friss töltés Sürgöny : Yogle? Repít, EaáBiD. \'igytaitai^yta? JKKaS t-*tga»*ttJ» gtf^ss UStSaulBil A világnak büve-báje Elne ejtsen utsdon, Mely a sikamlós lejtőre Csábító kezekkel von; Hogy azután, hamar egyszer A veszélyes lépre vitt Rád szórhassa a .szánalom* Ócska, loogy filléreit..... S míglen mások kéjbabozva Töltik meg a serleget, S kimerítik gyöoyörivel a A vigalmas életet; Addig te ssent magányodban Munkálj titkon csendesen Saját üdved, s mások üdvét El ne feledd soha sem. S ha a világ gonosz nyelve Kíméletlen bán Teled, Gyógyítsa be lelkedet a Hit remény a a szeretet, Le mondani, tttrai, hinni Gyakorold a ssép erényt, Utaidnak gőröngyire Ez fog adni égi fényt, S kufár világ zajában Nincs ennél szebb pálya bér Bár tövisből készül majd a Homlokodra a babér De es ne rettentsen vissza, Elne fogjon a ború, Hisz az urnák homlokán ís Tövis volt a koszorú. A szeretet hajiokába Hit az úr ma tégedet Hogy áldozd fel szent nevének Ifja mnnkés éltedet.....¦ És te buzgó áhítattal Foglaltad el a helyet, Kísérjen hát, tovább is a „Hit, remény, s a szeretet." — Ljmise. Czapáry János, városnak szülöttje, f. hŐ 15 én tartja a Szent-Ferencsiek templomában aj miséjét. — Regisegi lelet Storno Ferencs, s Hagy. Tud. Akadémia arca. bizottságának felszólitására Erdélybe utálván kutatások czéljáből, lf.69. éví apr. 13-án Nagy-Kanizsára érkezeti hol egyéb említésre méltót nem lelt, mint a Szent-Ferencsíek templomában egy török sírkő-.¦et, mely jelenleg szentel tvis tar lóul szolgál. E sirkövön a köveikeső felirat áll török betűkkel „Amali illa jeti Mus-tafa" — azaz BMnatafa készítette, Isteni fitet segítse." Az évszámot a másoló nem vévén le helyesen, nem lehetett meghatározni. — Azokra nésve, kik annak idején a dologrőt tudomást nem vehettek, minden esetre érdekes lehet; a nem fogják elmulasztani s régiség megte kin lését — Kimutatás a „nagy-kanizsai Laros aegédak betegségélyső egylete" álul folyó évi július hő 1-én a „Zö!díar kertben rendesett táncamolatságról, moly alkalommal aa összes bevétel volt 118 frt 85 kr. Főlttlfizettek: Perkó Péter 2 írt, Bakeai Imre 60 kr., ifj. FesselhotTer 60 kr., Farkae János 40 kr., Hein Ala-din 20 kr., Horváth Mihály 20 kr., Berger András 20 kr., Bakkor József 25 kr. Bittner János 20 kr.t Csizmadia József 20 kr., Kropf Mátyás 10 kr., Juhász István 10 kr., Szemor Lsjos 10 kr„ Bus Térés 10 kr., Színia Alajos 1—20 kr., Filípovícs 50\'kr., Pollát Ármin 60 kr., Kozák Jőssef 50 kr., Zelhopper Athe-nása 20 kr., Sasán János 20 kn, VindaŐ 20 kr.. Pitler Gyula 20 kr, Béresé József 20 kr., Valter Imre őrmester 20 kr. Lisstner N. 10 kr., Németh József 10 kr.. Zákonyi Lajos 10 kr., Fleisobhak-ker Károly 10 kr., mely ősszegből kiadás 57 frt és 74 kr., tiszta jő velem maradt 51 frt 11 kr. Fogadják hálás köszönetünket a nagyon tisztelt feiülfixatők és a nagyérdemű közönség,a mely jelenlétével bennünket megtisztelt. A rendezőség. — A kis-kanizsai legények kemény próbára tették rendőrségünket f. hó 8-áról 9 éra menő éjjelen. A rendőr-biztos, Bay György u-i. megindítván as éjjeli Őrjáratokat, ások köaől egyet a „Magyar Király" vendéglő felé menesztett. Ez az Őrjárat mar eltávozott, mikor a király-ntcsai Weias-féle korcs mából üzenet érkezik, hogy ott több kis-ksnizsai snhsncs erős garázdálkodásban rsn. Bsy erre két rendőr kíséretében azonnal oda sietett a oooét a rendetlen* kedŐket elűzte. Es idő alatt a „Magyar Király "-felé távozott rendőrök azzal a tudósítással érkeztek viasza, bogy ott 15 —20 kis-kaoízsai legény mulat; kik a távozást a záróra elmulta daczára is megtagadták. Baj a kettős Őrjárattal azonnal a helyszínére ment, honnét nagy ügygyei, bajjal kitisztultat\'* a részeg cumpaníat. Es azonban a Király-ulctáb-érve, roppant orditozással kezdte zavarni as éjjnlí c-tendet. A rendőrbíztos lecsendesítette őket, de a csendháborítás egymásután cssk ismétlődött; mig végre, valahogy sikerült őket a Király-mcw végéig hajlaci. Itt kezd.ek még csak azután éktelen zsivajt. Mikor ezutta! i( a rendőrbíztos négy rendőrjével közéjők ment, a jŐ intésre kövekkel válaszoltak ngy, hogy akkor már 30 —40-re azspo! rodott, ittas tamerlsDÍ csorda elől rend-őrségünknsk hátrálnia kellett. A városba visszajönni eleinte nem merlek ugyan. <J. szerették volna a rendőröket msgukhoi csalni; hogy minő szándékból? — t[, goodolhetó. Ennek kivitelére cselhez folyamodtak. Valami nagy doronggal egyik elkezdte ütni az országutat, bogy csakúgy zuhogott, egy másik pedíg es alatt jtjgs. tott, kért, könyörgött kétségbeesett hsa-gon, hogy ne vegyék el életét 1 Végre a jajgatás horgosba ment át, mintha már az illetőnek lelke távozni készült volns. Ezer szerencséje Bayaak, hogy azonnal észrevette a cselt, különben hs tőrbe megy, rendőrjeivel együtt \'létével Ukol mivel hivatalos fegyverzet hiányában as ó Öcsses fegyversete egy napernyőből állott; s a rendőrük is vajmi kevésre mentek volna életlen kardjaikkal és ssuronyaikkal, nemkülönben töltést ti-Ián soha nem látott puskáikkal. Miket a kis-kanizsaiak látták, hogy rendóraink nem mennek csalba, berohantak össze*, erejükkel a városba vad Iirmával, „hur-rah" kiáltások közt, kősápor kíséretében agy, bogy rendőrségünknek menekülnie és katonai segélyt kérnie kellett — Egy ssakass honvéd azután szurony rohammal kiverte őket s űzte tutŐ-lépesbee Kis Kanizsáig, de as ő rendetlen futások aa nton érhetést lehetetlenné tette. A nyomozás erélyesen foly a már is vagy 24 legény kilétét megtudták. — Magyar Irőnó műve külföldön. Bnnicsky-Bajaa Lenke jeles írónőnk „Martba" csimü regényét, mely magyarban nemrég jelest meg, a .Hamburger Corresponden." német napilap e czim alatt: Román aus dem angariseben hig-h lif«,kSsli. A regényt Greiner Lsjos Berlinben élő hazánkfia fordította le, kitől már tavai jelent meg egy kötet magyar elbeszélés német fori ftásbaa s ki most oly nagy nyomorban.öl, hogy s bariiní udvari opera több t; \'ja nemrég hangversenyt rendesett f" tsegélésére. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SIXD0R, Felelős szerkesztő : TASS ALMOS. Lap tulajdon os : F ,JDITS JÓZSEF- HIRDETÉSEK. ^8888888888888 A legjobb s,^varka-papir0 LE HÜUBLON Francata gyártmány. Utúnsásokiol ovoHk. [\\ v. szlvarkapaptr ciak akkor valódi, « ff ha BBineoD lai LE HUUBLON bé- ! -.\',\'\'< Ijeg-zütmigin hordjaés minden kar- J \\v ton az alant latba tó vódje_rgvel U \\ V aláirással van ellátva. 876 9 —21 i B C\'.WUn &. HC»sRY,aii^i^rU-itsitss.PAai8 Bey Messzelátó!! 9f Legnjabb optikai ssel -eszköt utasóknak, hegy - Ős íaluii lakosoknak stb. Lt Mutat 3-4 óra távolaágra lisa. ^ ¦aasssssisBBsesssensa» ^ ^ kivehelŐen. Ezen újonnan feltalál messzelátó 2 optikai lencse-Üvegből áll, mely minden tetszéasserinti bo\'ra stb. k** \\ €1 megerŐsitbető és sokaal nagyobb hatással bir, mint s tábori távcsövek, azért is esek általános tetszésben részesülnek és mindenkinek legjobban ajánlhatók is. fJaVT* Dobossal, bogy zsebbe dugható legyéé, 1 frt 25 kr., finomabbak 1 frt 75 kr., kiváló finomak nagyobb optikai lencseüvegekkel 2 frt 50 kr. ¦SS? Biroskop iégsulymérök JJS biztos és megbízható légsulymérő 2 frt. — Bor próbáló folyadékmérő mely ível azonnal megismerhet i, ha a bor „tiszt* vagy hamis itoti-e" (ehhez szükséges leírással) 1 frt 50 kr. — Tejpróbáló ssáaalék lejtővel a vásári rendőrség elŐírata szerint (leirással) 2 frt 25 kr.— Ismételadóknak gyári áron. 957 3-6. Szétküldés postaatánvéttel. Kapható KLÍNGL & BAUMANN, Bécs I. Tegetthofstrasse 3. 1 SCHLÁMMÁDINGER ALAJOS Széket-Fehérvárstt, Budai-ut 29 szám saját házában. t&lautekbto levi kitdnő jo Ker-keieta lósrejE ?1 gSz-oaepKfipeit, ISbbfi\'e rosíá-k«l. trieoriktt. tzeMka vifAat, rtp»Hj6klt. ka-koricia morzsoló -, k<t, diriliUt, Bóraalaiokat.BIak-darilikit, ekeit. kirat. ekéit iicffikaiünten: ki-í9d8 bnkMctfl ¦ <<liat«la«kat, bor«aitók«t Nr-aajtó-csavarokat, ¦retek, kalcuk, elajezé viri* réz-ait (e miadealele poi- ée tartalak reiwk. W ¦tlUitnnui gépjavítások legolcsóbb árban elvkllaltatnak. ta C 962 3-12. A 844. sz. február 7. 1863. I. Árverési hirdetmény. A u.gj-kanitsfli kir. trvaaék telekkönyvi oesuüj. rétzérúl küzbirré tétetik, hogy Zalamegye öeeieeitett arv.tira kép* Tiseletébon Erdoe Géz. t. t. ügjáíz vég-reJzajtatdoak B.ko.ji Mihály vógreb.j-Ua: azenredí hahót! lakóé elleni 328 frt tiké 1080. évi január hó 1 efi napjától járd 7% kamatok 19 In IS kr. per, 10 frt 50 kr. véerehajtiz kérelmi 17 Irt 60 kr. becaldei 12 frt 60 kr árverés kérelmi 18 frt 60 kr. leljeaitléM költaégek iránti vdgrehajtiai ügyében • fent neveaett kir. trvszék területéhez taxttnd hahó ti 772 tat. tjkvben A f 217. kara. 39 nép aor ra. a. felvett Bakooyi Mihály tol.jdoait képezett 336 frtra becafllt beltelbk ház udvar a kert FtzlItV Józaef éa Bakonyi Katalin h.hóti lakóaok által tett aló ajánlat folytán u 1881. évi 60 t. ím. 187. §. é. tel mdb.il 1883. évi raepteoiber bd 11. napján délelótt 10 ór.kor H.boton • kóaaég-bird házinát felperui ügyvéd Ssalmay Józaef és Erdó* Géza Zalvmegyei t. t ügyész v. helyetteaeik koxbejottével meg. tartandó nyilvános árveréaen eladatni fog ujabban. Kikiáltási ár a fennebb kitett becaar. Árverezni kivinek tartósnak a be* ceár 10*/--it készpénzben T.óradékképea papírban a kiküldött keidhoz letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig, as alsót aa árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 16 nap alatt, a 2-.t ugyanattól 46 nap alatt, a 3-st ugysnattól 90 nap alatt, — minden egyes részlet ntán ss árverés napjától aiánaitsndd 6*/. karóitokkal együtt aa árverési feltételekben meghatározott helyen és módosatok rae-rint lefizetni. 968 1 — 1. K.-Kaoiaain s kir. trvssék tslekkvi osstalya 1883. évi febr. bó 14. napján. A tetviTMban ejy Cfinosan bútorozott, kulin bejáratú szoba eiM auousztusttil kezdve bérbe vetetik Bővebbet lapunk kiadóhivata-liban. 9ű9i-i Wtjdite József köayvDjomdijiból Nagy-Kaniztsta. JVAQY-KAJSnLtSA, 1883. jttiius 15-én, 56-ltt szö.m EUtxetKI ár: egész int......8 frt lél évre ..... . * , oe^/ed érre......2 » Kgy szám 10 kr. HIRDETÉSEK - haiAboi petitsorbati T, másodszor G ¦ minden tOTibbi sorért \'¦ kr. KTILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek lei Kincstári illeték. minden ejyet kirdj-tótért- 30 kr. fizetendő. Huszonkettedik évroiyam. ZALAI KÖZLŐIT. A lap íz eÜeaai részét illető küzlemí-oyfk a szerkesztőhöz, anjafi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérment-s intéz endők: HAGY-KANIZSA Wlsssicsbaz. Bérmentetlen levelek caak izmezt munkatársaktól fogad utcai el. Kéziratok Yiaixa nem küldetnek. .Nagy-kAaizB&i Önk. tűzoltó-egylet", a ,z*lamegyei általános tamtótestfiiet*, a . nagy-kaiűzsai kisdedneveló egyesület*, t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző síé vetkezet* ^— kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külváansxtmánya*, s több megyei és Tároti egyesület hivatalos értesítője. a t soproni keres Heíenklnt kétszer, vasárnap* s csötörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Kenjünk fürödni! Rekkenő a hőség, bekövetkeztek a forró nyári napb**í» künn a szabadban ép oly tikkasztó a lég, mint a házak belsejében. Nem csoda, ha enyhet, Üdülést óhajt minden ember, legyen az akár mezei munkás, akár szobában foglalkozó egyén. Még a kávéházak, fagyiaidák és sörödék hűvös helyiségeinek törzsvendégei is érzik a nyomasztó hőség kellemetlen hatását. Ezek is, amazok is vízbe kívánkoznak. .Gyerünk fürödni !* — ez a jelszó, ez most a programm. Egyik nehézkesnek, lankadtnak érzi magát, másik a forróságtói akar menekülni, a harmadik ismét egy másik okból, talán csak paszta időtöltésből fobja magát a fürdővíz hullámai közé; mindenik talál a fürdésben val pai jót, kellemest, de arról a legtöb* tek nincs helyes fogalma : miért \'teszi ezt nyáron? s miért nem íeszi ugyanezt télen is? ,Mert mo:t meleg van, télen pedig hideg", ezt válaszolja a legtöbb ember. A\\ Pedig e kurta felelet nem épen korrekt, mert ha akarom — nagyon is ,általános", ha akarom — nagyon is „egyoldalú.* A fürdés <*p olyan hasznos télen, őszszel és% tavaszszal, mint nyáron. Alapjában véve — a fürdés szükségessége és hasznossága nincs kizárva még a leghidegebb évszakból sem; és hogy az emberek legtöbbje mégis oly kevésszer fürdik a hidegebb évszakokban: annak fő-okát abban találjak meg, hogy- a legtöbb ember nincs tisztában a naponkinti „mosdás" lényegével, nem tudja miért moadik és nem tndja, miért fürdik ? Amily magyarázatot tud adni valaki a mosako- dásnak, ép oly fogalmai vannak a fürdésről is: s igy, amily arányban szeret mosakodni; ngyaoily mértékben kívánja a fürdőt, vagy idegenkedik attól. Sőt igen sokan még a nyári évszakban sem használnának fürdet, ha erre a nap forrósága álul kényszerítve s utalva nem volnának. Vannak — habár kevesebb számmal oly egyének is, kik éveken át egyetlen egyszer sem fürödnek; no ezekről meglehetünk győződve, hogy a napi mosdással is nagyon keveset törődnek, ő miattuk ki nem fogy a kútból, vagy folyóból a viz soha. Ilyen . vizmegvető példányokat leginkább találhatni a munkás-osztály között, kik részint elfoglaltságuk, részint a megszokás következtében nem sokat adnak a mosdásra, még kevesebbet a fürdésre. „És mégis egészségesek!* — mondják sokan olvasóim közül. Egészségesek, — megengedem, mert a nehezebb foglalkozással járó, erősebb foka hőkigőzölgés (izzadás) megnyitja — s úgyszólván kimossa a testbőr likacsait, melyeket a hanyag életmód mindenféle piszokkal bcUpasztott s igy ezen számtalan apró nyílásokat képesiti az okvetlenül szükséges kipárolgásra és ezáltal utat nyit az egészséghez szintén szükséges levegő behatolására. Azonban a munkásosztály ezen egészsége csak látszólagos és rövidebb tartalmú, mint az intelligens osztályé, mely okszerűbben gondozza egészségét. Mert igaz ugyan, hogy L betegségi esetek (a munka edző természeténél fogva) ritkábban fordnl-! nac elő a munkásosztálynál, de bizonyos időre mindegyiknél bekö vetkezik a betegség, még pedig 1 többnyire oly súlyosan, melyből nincs kigyőgyulás. A hanyagol gondozott egészség megtörött erejét csak ideiglenesen éleszti és edzí a ! munka természetes gyógy ereje. Az egészségesebbnek látszó munkásosztály életideje sokkal rövidebb tartama, mint az egészságét gondozó értelmi osztályé. A munkás kevesebbszer beteg, mint az intelligens egyén, de élettartama sokkal rövidebb és hamarább elhal, mint emez. E különbség szomorú oka a mosdás és fürdés elhanyagolásában rejlik. Pedig a mosdásra és fürdésre a munkás előtt nincs elzárva az alkalom és ő bizonyára föl is használná azt, de nincs meggyőződve annak hasznos és szükséges voltáról. Egyébiránt az értelmi osztálynál is a viznek külsőleg való használatát nem annyira áz egészségi szempont, mint inkább az ízlés és széptsni okok tartják érvényben. Mosdunk, fürdünk azért, hogy tiszták, csinosak (és sokak szerint: szépek) legyünk. Szerencse, hogy hiúságunk e tekintetben! kilégitésé-vel szolgálatot teszünk — habár öntudatlanul — egészségünknek. Elmondjak ugyan — persze csak a hiúság palástolására — hogy & fürdés és mozsdás egészséges, de biz e kifejezés igen sokaknál csak .frázis\', mert a viznek egészségünkre gyakorolt jó hatásait egészségtani szempontból nem sok egyén tudja megmagyarázni. Pedig saját érdekében illik és kellene ís tudnia mindenkinek, mennyiben használhat egészségének a viz alkalmazása által. Tudnunk kell, hogy az emberi test bőrfelületén tömérdek számú, piczinyke likacsok vannak s ezek arra valók, hogy magukon át kibo-csájtsák mindazon gőzökat és nedvességeket, melyek a test belsejében fölöslegesek, sőt káros hatásúak. ¦— Tudnunk kell, hogy az emberi test felületén lévő, láthatlan, apró lika- csok, ha egymásmellé helyeztetnének, akkora nyilast fognának sépezni, melybe egy emberi fej beleilleszthető. E csövecskéken át, csak egy nap alatt is — nagymennyiségű párolgás vonal keresztül a test belsejéből, melyben a nedvesség meglepő mennyiségben foglal helyet E számos kigözölgési csövek csak egy felelhetnek meg hivatásuknak, ha azok tisztaságára fölügyelünk, mert ha azok a piszok és más egyébb sürü anyagok rárakódása következtében bedugulnak: akkor a kigözölgési proczesszns is megakad s ez által az egészségi állapot ki van zökkentve rendes" menetéből. (Vége következik.) Hoflfrnann Mór felolvasása. A kiededn eveié*. Óvoda, vagy gyermekkert? (Foly Utas és vége.) Ideje, hogy ezeknek az iskolaköteles kor előtti intézeteknek magyar név adassék, melyre nézve legczélszerübbnek tartjuk az .alapnevelő intézet" elnevezést, mert összefoglalva a kiededovodák, gyermekkertek, kiadedmenhelyek czél-ját éa teendőit, as alapneveléa az ő egyszerű feladatuk. t Ideje, hogy ezen a téren, a hová már a szédelgés ia belopta magát, a társadalmi tevékenységet s*aké>i elemmel bíró korminyközegek figyelemmel kisérjék a caak my óvodák megnyitására adassák meg az engedély éa engedtessék meg a közönség megad ót tatása, melyek a mellett, bogy asükaéget pótolnak, a szegényebb sorsa nép gyermekeinek nevelése által, hazánk hátramaradott köznevelése ügyét előbbre vigyék. Mert csakis os ilyenekre van nekünk szükségünk a caak as ilyenek érdemlik meg a minden oldalról való pártfogást. 1 Mindezeknél fogva a következő javaslatot tartom azükeégesnek élŐterjesz-tendőnek. 1. Mondja ki a salamegyei általános tanítótestület járási köre, bogy aa iskolakötelezettségi kor előtti nevelést szükségesnek tartja a habár nézete szerint a gyermeknevelés oroszlánrésze itt ia az anyákat illeti, a kisdedóvást, mint a aaülők terhén könnyítő nevelési tényezőt, részint pedig abbéi a cselből, hogy az által a gyermek a későbbi népiskolai anyagot nagyobb eredménynyol tehesse magáévá, fontosnak ismeri el. 2. De mondja ki egyszersmind a járási kör, hogy a társadalmi tevékenységet a kisdedovodák létesítése ügyében a sok jóakarat folytán dicséret illeti ugyan, de mivel a kisdednevelét eddig; eredménytelenségének okát a táraadalm; uton alakított intézetekben a \\ mellőzöt szakértelem hiányának kénytelen felróni\' mínek folytán az igy keletkezett intézetek vezetésében sínes egyöntetűség, s a népiskola eddig igen csekély hasznukat látta: 3. Ennélfogva a nagy-kanizsai járásikor a kisdedóvás országos rendesé sét immár elodázbatatlannak tartja s idején iátja, hogy az országot képviseleti ülés indokolt kérelemmel forduljon a közoktatási minisztériumhoz, hogy a kisdedóvás országos rendezése Ügyében annak egyöntetűvé tétele végett mentül előbb törvényjavaslatot terjesszen elő. 4. Mondja ki a járási kör, hogy a FrŐbel-féle foglalkoztató eszközök nagyobb részének csak olt volna bftlyük, hol a gyermekkert a folytatólagos népiskolával kapcsolt ban egy felügyelet alatt van a a népiskola maga is munkateremmel van ellátva ; mert az óvodákra való eddigi felügyelet hiánya okozta részben azon foglalkoztató eszközök lábrakapását, melyek egyrészről túlterhel-vén a gyenge gyermek érzékeit, mint a tűvel való kiasnrkálás, a gyermekeket rövidlátókká tette, más részről pedig a hiúságnak és hazugságnak tág kaput nyitottak a tüntetőleg rendesett vizsgálati ünnepélyeken, jobban mondva a nagyoknak alkalmat nyújtó essem iszom mulatságokon oly munkát mutattatván, be a gyermek muckáinak, milyeket es nem készíthetett, a melyeken as óvodás bácsi dolgozik hetekig az Ő kedvet élete párjával 5. Mondja ki a járási kör, bogy számot példából tapasztalható, miszerint az által, hrgy a kiadedovoda vagy gyermekkert különös mesterségeket üz, s nem marad meg mindig hivatása körében, a kisdedeket a későbbi iskolázta* tatra teljesen képtelenné teszi; mert nem ritkán megtörténik, hogy oly dolgokkal terheli a gyermekek elméjét, mint Budapesten is történt, a hol a gyermek. TÁRCZA. Ok hárman. CElbesxéléi.) Irta: BÁL LIK II SÁliDOR (Folytatás.) A Károly álul kapott illatos levélke, finom metszésű női kézírással, borítékán repülő galambbal, meiyet Gyula segélyével olasz asövégről következőleg értettek meg magyarul : — .Kedves szőkém 1 Ittléte óta folyvást figyelek önre, t bocsássa meg egy leánynak, ki nyilvánítani meri, hogy érdeklődése kegyed iránt naprólnapra növekedve: ma már valódi szerelem. Azóta sokszor kértem olyaora a Mindenek alkotóját, minek teljesültét magam se reméltem. De a végzet pártját fogta igas érzelmimnek: ét engedett találkoznánk. Mert aa a rózsásain szalagos dominó, kivel Önt e^nsp legtöbbet tánczolt — én valék. Legyen szíve jő és résztvevő más ssen védései bon, melynek is drága sorai fognak véget vetni, és este felé e levelem .átadója meg fog jelenni önnél a válaszért. Pál Saluel maradtam — ha akarja — a kegyed Mariettája.* Károly önelégült mOsolylyal tűrte társai megy jegyzéseit éa élezel édeseit és fogadkozott erősen, hogy ennek a rózsaszínű domioőuak igen müveit éa szellemes nőnek, azon kivül felette szépnek kell lennie. Közös megállapodással elkészült a válasz, melyre telel*t feleletet követett agy annyira, bogy lassankint a kit leány feliedé kilétet és találkát is jelölt oly tormán, hogy közié, miké. t egy este szüleivel a .Marionett* színházban less, intézkedjék Károly ugy, bogy közelükben leheaaen, tudatván az elé -a megváltott és elfoglalandó helyeknek számait. Károly barátunk magán kivül volt örömében s szerelme ugy elfoglali, hogy ránézve az egész világ nem létezett, és alig várta as időt, hogy láthassa színről-színre Mariettáját éa beszélhessen vele. Marietta egyetlen leánya volt egy fiumei óanemas kereskedő családnak, alig mult el tizenöt éves és viruló szépség : hullámos fekete bajjal s tüzes a«e-mekkel — ép olyan, mint az Károly barátunk óhaja volt, mely immár vslósulá-aáhos közeledett. Elmegy tehát a három jó barát az előadásra. Csakis aa olasz nép as, mely eltud mulatni ily atlleüensegeken, miket a pesti Táros ligeti Paprika Jancsi előadásaihoz hasonlóan a >maric>.ettiatica com-pagnia" as 6 fabábjaíval produkál. Arlecchíuoéa Facanapa azok, as előbbi egy czipéazinaa, az utóbbi egy vén nyárspolgár, melyek (pardon: kik !) as előadott jelenetekbe folyton belejátszanak, éa a humoriaticamot képviselik néha igen triviális módon. De hát ebben telik kedve as oltatnak. MidŐQ fiatalaink oda érkezének, a caalád Mariettával együtt már ott ült as első sorban, ahol, valamint a többi Ülő- helyek it mind, három kivételével elfoglalva valának, miket is magyarjaink siettek, mínt jogos tulajdonukat occnpální. (Köszönet érte Giacomouak, Mariettáék szolgájának.) Fiatalaink, csakhamar találtak okot a lányka szüleivel társalgást kezdeni, jóllehet ez eleintén nagyon feszes jellegű volt: de lassacskán annyira neki melegedtek, hogy már-már a bemutatás felől kezdenek gondolkozni, midőn Marietta hírtelen közbeszól: — .Kedves anyám ! a fiatal urakat már a mult Cavalcbina óta szerencsém van ismerni, mondhatom, igen jó mulat-tatóim voltak.* Éa ekkor mindeniket aaját nevén mutatá be szüleinek. — Ha már igy van — szólt az atya — mivel oly jól érezzük magunkat Önök körében, legyenek oly jók, aza kaszásának mulatságuktól egypár Órát, a azt holnap estefelé szerény házunknál töltsék el, higyjék meg, as egéss városban senki aem láthatja önöket szivesebben. No hát eljönnek-e? Károly barátunk bizonyára megcsókolta volna ezért as öreget, ha ennyi nép nem leendett jelen ; de igy hason-, lóan barátaihoz csak oda nyilatkozott hogy: — Nem hiszem, mikép megérdemeltem volna, hogy előlegezzék bizalmukat, midőn annyira elégedetlen vagyok önmagammal, hogy társaságban csakis mulatni; de nem .mulattatni tudok; — külőmben előre ia forró köszönetet mondok auvélyességükért, csak ám ne bánják meg. — Dehogy bánjuk — felelt az atya — oly derék emberek nem adhat- nak okot rá ; mi pedig elégedve leszünk, ha önök jól mulatnak. S nem kell oly ?agyon szerénykedni: mert olyannak mindig lehet Játszani, mint aminő hírünk. A komédia utolsó száma is ^játszatván, a közönség ía oszlani kezdett. Fiatalaink a családot egész\' lakásukig kitérték s onnét visszatérve Gyula igy azólt Károly hoz i i — Nem emlékszel, mi volt a bábszínházban az utolsó darab ? — Már hogyan emlékeznék — szólt helyette Lajos — hisz\' szerelmes ő B Her^-en und Sebmerseu*; hanem megmondom én, hogy ő ia tndja, as utolsó előadott darab „A szerelem ét hagymás rostélyos" csimet viselte. —- No hát — folytaié Gyula — caak azt akartam mondani, hogy Károly barátunknak jó lett volna oda figyelni; mert hát 6 Ía eleget tett Facanapa azon tanácsának, mely szerint .üres gyomornál megfázik Ámor.* Ha elveszi Mariettát, less ám módja mindennap hagy más rostélyost enni. — Bizony csak as irigység beszél így belőled szóit Károly — de én legkevésbé érthetem, hogy a mi Gyulánk szíve oly kemény, hogy nem illethette a szerelem nyila; — pedig pedig aligha nem valamely nyomasztó igézet Őt ís fogva tartja, aem veszed észre minden szerelemre vonatkozó megyjegyzéaeiben a maró aarcaamuat Bizony Gyula, te már késs vén ember vagy, ha nem akatas szeretni 1 -- Hadd el hvátom az ily eszméket— felélt Gyula — nincs ki hiú ál-fényt ne sa°retne ragyogtatni magán a nők közül, egy aem szeret bűn, s mit akarsz ? Egyébiránt neked is, mínt magamnak is azt a tanácsot adhatom, hogy a fiatal ember ne szeressen előbb, \'mig meg nem győződik: vájjon azerette-lík-e? — Hisz\' fényesebb bizonyítványát vehetem-e Mariskám szerelmének — válaszolt Károly — egy év múlva oly helyes magyar menyecske lesz ő, minths csak hazulról hoztam volna. Mihez a másik kettő midőn sok szerencsét kívánt volna, találkoznak Zabfalvy úrral, a clubb érdemet titkárával, kivel egyetemben a kör helyiségébe igyekeztek, ahol ma épen Károly neve volt a táblán, mint assvalóé, ki Petőfy .Állj meg, állj meg feleségem* kezdetű versét szokatlan hév- és lelkesültséggel adta elő. Perese csak azivea olvasóim a tu* dói ennek valódi okának. Kár->ly épen törölgeté homlokáról as issadtságot, midőn a clubb Iegqualifi-cáltabb borfogyasztója hozzálép, egy pohár dalmácsiai fekete bort nyomván kezébe a megszeli tá: — Karcaikéin, es az élet sem élet I (Es volt az ipsének rendes, szavajárása .) De as less neked, ha as a azép kis barna leány feleséged less, ki körül ma este oly nagyon forgolódtál. Igyunk egyet I — .Éljen 1* hangsék as egybangu felkiáltás. S volt szegény Károlynak dolga minden érdeklődő kérdésére megfelelni. •. De hátha ő megnősül, első less közülük, k: odavaló leányi vess feleségül; — „már pedig nem hagyjuk ám ma- HTJSZONK&TTKDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY J0LIIJ8 15-én 1883. kertész beszédgyakorlatot tartott Deák Ferenczről. A gyermeki értelem olynemü fejlesztésit vészes tévedésünk tartja. 6. Mondja ki tehát a járási kör, hogy a angóra szakértéi felügyeletet a már léteső kísdedovodákra éa gyerme-kertekre szükségesnek tartja, s a hol a város által ia segélyezett óvodák vanoak, ezeknek felügyelete az iskolaszék hatásköre alá helyesendő. II. De a mikor a kisdedóvási szükségesnek tartja, nem zárkózik el koránk azon téves éa káros irányától, melynek különben Fröbel rosszul felfogott eszméinek és elveinek útvesztőbe tévedt fejlesztése sz oka, mely szerint a kijdedneve-lés áldásaiban cssk a jobbmódu ssülŐk gyermekei részesülnek, mig a szegényét azt nélkülözni kénytelenek. Még szükségesebbnek tartja tehát azt és kimondja; 7. Alakuljanak a városokban mt iparos és munkás, faluhelyeken a föld- . mívelő nép gyermekei réssére óvodák, a hol s gyermek a gyárban vagy a mezon j dolgozván szülei, egész nsp, reggeltől es- | tig ott lehessen, a a hol élelemben ís ré- : asesül; kisebb városok b m i* falvakban, a hol teljes óvodák egyelőre még nem I létesíthetők, állilaaaék minden népiakola J ¦mellé egy elókéssitő osztály, a hol ss 6 -éves gyermekek, érsekeik, tagjaik és \' értelmük Kifej Icai lése által a népiskolai oktatásra elókéaaiteaaenek. Es a későbbi kötelezett iskolalátogatás keresztülvitelére ís hsthalós segéd ess köz lenne. Ezáltal a népiskolai oktatás eredménytelensége fölötti panaasok ia hamarabb megszűnnének, mert sok népiskolát tanuló már a 3 \' osztály ulán megy középtanodába. 8. A járási kör meggyőződésének . ad kifejezést, mikor kimondja, hogy a kisdednevelés csak ily formán éa ily kő- < rülmények között képezheti valóban 1 alapját a későbbi okla\'áanak. . Nyereményjegyzéke a nagy-kanizsai kisdednevelő egyeaület sorjátékának, melynek kJaoraoláaa 1883. évi juüus 1-só napján történt nyilvánoaan, hatósági felügyelet mellett Nagy-Kanizsán a városháza nagytermében. (A nm. m. kir. pénzügymioUterium 1881. évi 77.439 as. a. kelt magas engedélyével rendesett éa a húzásnak 1882, decs. 31-ről ugyan ez évi 75 567 az. engedélye folytán történt elhalasztásával. (Folytatás és vége.) gunk lefőzetni ép\' a legfiatalabb álul" — mondák a rég ott levő Öregek. * * Egy angol írónál olvastam, hogy a vágy nem egyéb, mint messze levő dolgoknak egy távcsővel való nagyítása, és a közeliévüknek — igen természetesen — elhanyagolása. Károly barátunkat lázas szenvedélye és képzelme tulboldoggá tette, z csapda szárnyai hiányzottak, hogy el ne repüljön. Elméjével a messze jövendőben kalandozott, építe fényes légvárakat, a isten őrizz ! ilyenkor őt ábrándosáéi ben megháborítani. óh mért nem tart sokáig ea as állapot, midőn az ember elhiteti magával, bogy most boldog lehetne, ha szeretettével elcseveghetné, ha ölelhetné s csókolhatná őt, midőn minden csupa illuaio, midőn még minden vágy betöltetlen : a rút anyagiság mért szorítja háttérbe aa ideált I ? Mert közös urunk: a aora, igen egyenlően kegyes mindenikünk iránt. Már ki* előbb, kit később; de csak mégis szli t\'s Ieas emlékeztetni, hogy a levegő oda fönn sem mi nekünk való, éa szíveskedjünk mi ia lábainkkal a föld porát érinteni — vészes a fennlét. Ez a felébredés álmunkból, mit követ a tovaröppanés és melyet kiábrándulásnak neveznek. Óh caak ea ne következnék be oly hamar, hogy ne lenne a földi boldogság oly rövid !- Elég as hozzá, oly kinteljeaen nem telt még el idő Károly barátunknak, mint as az egy hosszú nap melynek lementével az őjő kedve lett visszatérendő. No de „nem font aa ördög oly hosz-ezu kötelet, melynek végére ne lehetne járni." • Igy aztán Karoly ia ösazeazedte el-yálhatlan pajtásait s igyeztek s „Piasaa Örményi" egyik kétemeletes házába.— Mari ettáék hoz. Már ekkor igen szép társaság volt együtt, különösen sok nő. Fiatalaink tüntetőleg lettek fogadva a szülők által, a az egész társaság oak egyezerre és fennhangon bemu tátva. Alkalom mindeniknek nyílt tehetségét és ügyességét kimutatói: Gyula a nők köst, Lajos a dohányzó teremben ; Károly pedig folyvást Marietta körül foglalták el magukat, mig as estebédre hívó szó mindenkit összehozott az asz tálnál. Lavátérnek lett volna tág tere tanulmányozni emberi arezokat e társaságban, mely egy újkori Bábelhez baaoa-lóan tán több nyelvű volt, mint „Bon Marchc világraszóló árjegyzékei. (Folyt, köveik.) M L GO o a. 299 672 679 23 189 t 651 24 799 25 100 . 683 26 49 _ 157 981 27 24 p 98 122 a 147 271 9 286 370 533 670 . 921 996 116 351 471 875 162 435 666 997 382 467 746 799 3*1 116 - 449 32 859 308 383 m 736 9 807 858 900 33 254 372 \\ 652 590 693 666 34 209 p 268 283 547 m 906 35 907 36 196 m 513 623 642 3*7 680 38 275 39 311 9 795 40 62 m 116 9 169 215 243 270 \' 442 493 B 736 m 859 41 646 639 m 707 42 131 ¦ 193 226 227 383 43 229 9 287 m 688 - 824 936 44 21 76 ¦ 195 237 603 . 560 985 45 66 216 298 * 390 732 766 • 861 46 125 363 w 383 B 387 859 47 70 a 82 w 214 246 257 ~~Hat pár ezüst evő készlet Hat pár eaüat csemege készlet Három darabból álló deaaert készlet Hat pár ezüst caemege készlet ¦ » a * > Hat par ezüst evő késsiet Három darabból álló dessert készlet Esttat zsebóra Három darabból álló deaaert készlet • » m a s EsttU zsebóra Hat pár esust caemege késsiet Három darabból álló deaaert késsiet Hat pár eaüat evő készlet Hat pár eaüat csemege készlet Három darabból álló dessert késsiet Ezüst zsebóra Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló deaaert kéeslet Hat pár esttat evő készlet Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst caemege készlet Három darabból álló deaaert készlet Hat pár ezüst csemege kéaslet Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst caemege kéaslet * » » 8 * Ezüst zaebóra Három darabból álló dessert készlet Hal pár ezüst csemege készlet Három darabból álló dessert késsiet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló d-ssert készlet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló dessert késsiet Ezüst zsebóra Hat pár ezüst csemege kéaslet Három darabból álló deaaert késsiet Hat pár eaüat csemege kéaslet Három darabból álló dessert káraiét B W B n B * Hat pár ezüst csemege készlet Három darabbél álló dessert készlet Hat pár eaüst csemege készlet Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst evő készlet Három darabból álló dessert kéeslet Hat pár esttat caemege készlet Három darabból álló dessert készlet Hat pár esttat csemege kéeslet Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló dessert késsiet Hat pár ezüst csemege kéaslet Három darabból álló dessert kéaslet Hat pár ezüst evő kéeslet Három darabból álló dessert kéaslet Hat pár esttat evő készlet Három darabból álló deaaert kéeslet Hat pár ezüst caemege kéaslet Három darabból álló deaaert készlel Hat pár esttat evő késsiet Három darabból álló dessert készlet Két ezüst gyertyatartó Hat pár ezüst csemege készlet Hst pár ezüst evő készlet Három darabból álló deaaert kéeslet Hat pár ezüst evő kéaslet Három darabból álló dessert kéaalet Hat pár esttat csemege késsiet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló deaaert késsiet Hat pár ezüst evő készlét Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst csemege készlet Három darabból álló dessert kéaslet Hat pá> esttat csemege készlet Ezftst zsebóra Hat pár ezüst evőkészlet Három darabból álló dessert készlet Hat pár esüst csemege kéaalet s o 1 y. a 47 461 717 m 725 m 730 w 802 973 48 183 229 469 499 592 661 689 884 894 967 49 240 338 > 469 B 592 663 n 674 765 50 547 580 B 602 9 668 51 378 m 4 5 9 417 565 563 601 ¦ 762 52 193 258 m 372 412 676 9 969 53 7 105 507 9 678 725 sí 811 54 361 508 9 569 926 55 940 9 903 56 215 229 280 612 * 611 ¦ 639 657 754 m 781 57 208 217 * 227 312 324 338 686 670 w 815 900 68 51 M 212 244 M 520 891 69 38 546 60 236 377 796 „ 943 Nyeremény-tárgy Három darabból álló dessert készlet Sói arany zsebóra Három darabból álló deaaert kéazlet Ha pár ezüst evőkéaalet Három darabból álló deaaert kesalet E-üst zsebóra Három darabbá! álló dessert késsiet Hat pár ezüst csemege készlet Esüst zsebóra Három databból álló dessert készlet Hat pár ezüst csemege készlet Két ezüst gyertyatartó Három darabból álló deaaert kéaslet Hat pár ezüst caemege kéaslet Három darabból álló deaaert készlet Hat pár esttat caemege készlet Hat pár ezüst evŐ készlet Három darabból álló dessert készlet Hat pár esüst csemege kéazlet Három darabból álló deaaert készlet Ezttat zsebóra Hat pár ezüst caemege készlet Három darabból álló dessert késsiet Ezüst zsebóra Hat pár esüst csemege kéeslet Három darabból álló deaaert kéaalet Ezüst zaebóra Hat pár ezüst csemege késsiet Három darabból álló dessert készlet Hat pár ezüst caemege késsiet Estist zsebóra Hst pár esüst evőkészlet Három darabból álló dessert késsiet Hat par ezüst evőkéaslet Három darabból álló dessert kéazlet Hat pár ezüst csemege késsiet Három darabból álíő dessert készlet Hat pár ezüst evő késsiet Hat pár ezüst caemege készlet Három darabból álló deaaert késalet Hat\'pár erÜat csemege készlet EsÜst zaebóra Három darabból állo dessert késsiet Hat pár ezur*. caemege készlet Három darabból álló dessert készlet Hat pár eaüat caemege készlet Ezüst zaebóra Három darabból álló d^aserl készlet Férfi arany zaebóra Hat pár ezüst evő kéazlet Három darabból álló dessert kéaslet Hát pár ezüst csemege készlet Férfi arany zsebóra Hat pár ezüst csemege késsiet Esüst zsebóra Három darabból álló dessert késsiet l WW L i. » n » » ¦ Megjegyzés: A nyeremények f. évi július 8-IÓI kezdve t. é. október 1-ső napjáig adatnak ki Nagy Kanizsán a nádor-utezai óvoda titkári hivatalában,postai megküldése is essközölhetö, ez azonban a nyerő fél költségén történik. A jelzett határidő alatt fel nem vett nyereménytárgyek t évi október hóban a jútéko yczél javára fogoak értékesíttetni. Jelen nyeremény jegy sék mindazoknak megküldetik -bérmentve a ingy", kik a bizottság tudomásával 4 darabot vagy ezen felül ráaároltek. Különben a j*Un árjegyzék ára 10 kr. Nagy-Kanizsán, július 1-én 1883. BÁTORÉI LAJOS. biz. titkár. SOMSSICH LÓRINCZ, biz. elnök és pénztárnok. Fürdői levei. Yarasd-Topüeza, jel. IX. A szép éa általam oly anyira meg kedvelt fürdőhely, naponkint nagyobb és nagyobb élénkségnek örvend. Mai na pig vendégeinek száma, meghaladja as 1660-at, A virágos éa illatos kertekben, sétatéren és parkban már ea nagyban észlelhető ia. Meg kell hagyni, hogy vi aánek gyógyhatáaa rendkívüli; de ezen oly kiesen fekvő fürdőhely, nemcsak a betegek különösen a köasvéoy, ideg éa csont bajosok nsk aj tolható, hanem mind azoknak, a kik éveo át a hivata lókban, tanodákban, irodákban, üzletekben, vagy műhelyekben komolyan foglalkoznak, a kiknek szórakozásra, nyugalomra, friss pornélküli, hegyi levegőre vas szükségük: — mindaaok tebát jöjjenek ide, és fellelik nyugalmakat és szórakozásaikat, hogy ismét kétszeresen újult erővel ragadhatják meg munká- jukat; a néhány hstí mulasztottat ismét könnyen helyrehozhatják. Mint a nagy természetnek téli nyugalmára veoeaük-aége, ép ugy a folyton működő mindkét nembeli egyénekre ia reá fér; máskép ellankadnak, ők a világnak a világ pedig ő nékik vál terhükre. A vendégek szórakoztatására minden vasárnap este tombola van rendesve, némelykor saép tárgyak ii sorsoltatnak ki; atánapedig a díszes nagy (eremben fényes kivilágítás mellett táncsvigalom tar tátik. Aa utolsó vigalomban körülbelül 150 en vettek részt, a számát bísloeeu nem lehet meghatározói, mert belépti díj nincs, minden fürdő vsndés; iagyen vehet reszt, igy a megjelenők ellen nem Őria tatnak. Es élénk láQOsvigalbmban a valter végtelen nagy szerepet játszott különféle váriatíokban. Voltak kik agy velczerot- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 15 én 1883. t»k, mint a mult század czopffoi világiban, mások karjaikat széttartva, hogy a szomszéd lánczosnőt avagy tánczost jól hátba lökdöstek, voltak a kik a legújabb sechascbriltet gyötörték. E táncában szabály nincs; mindenki járja tehát, a hogy neki tetssík. Vendóglőinkbon az étkezés meglehetős és jutányos; az halok kivéve az 1-só ezámu vendéglőt, már sok kívánni valót hagynak magok után; drágább, minta budapesti Hungária szállodában a helyi viszonyokat tekintetbe véve. Az ó boroknak 40 kr. az ára. A kezelő kádárja gondoskodik vsgy pedig nem gondoskodik, ez az Ó dolga, bogy némelykor meglehetősen eczetea íztől áthatva ke rüljön a mérődékbe. No de sebaj, a k: nek nem izük ne igya! Azt is beszélték, hogy e fürdőhely kevés jéggel rendelke zik;már pedig az ujabb gyógyászati tudomány nagyobb súlyt fektet a jégre mint a vér erősítésre ; ennek beszerzését az igazgatóságnak melegen ajánljuk. Mint minden isten áldott, vsgy előre törekvő beírnék megvannak az Ő coocurenseí, irigyei, ellenségei, ugy a mi kedves fürdő helyenknek ia. E napokban Zágráb városában az a hir szárnyalt bogy itt a himlő betegség oly erősmérvü hogy nemcsak az oskolát be kellett zárni hanem még Fodort a helybeli orvos urat is, a járvány leterílé. Hála az égnek sz egészből egy árva szó sem igaz. Z-nénk meglehetős őszhangzásu cssk bogy a zenetudományban megleste sült tavalí karmester Kne blocb ur é| ugy hiányzik közülük,mint gulyásbusból a paprika. A VISZONTLÁTÁSIG ! ról, hogy ezen végtárgyalás hosaeu idő tartama alatt a törvényszéki elnök ée bírák a végtárgyalás minden egyes moz* zanatait oly éber figyelemmel, kitartó odaadással kisérték a mínt a vádlott, mint a tanukhoz saakavatott ügyességgel intézett kérdéaeík minden felől a valódi igazság kikutatására nem irányultak volna s bogy ekkép magasztos és nehéz feladatuknak kellőleg megfelelhessenek — de hisz méltán is, mert élet éa halál ról van siő. (Folyt, követk.) Merkly Antal Ügyvéd védelme rabló gyilkossággal vádolt Stenna Cseh István részére. (Folytatás.) Midőo a házi szolga a lovakat meglátta, mindjárt felismerte azokat, s mondotta is, hogy kinek a lovai azok s kérdezte, hogy a gazdájuk hot van, mire a zsidó a fentebbieket elmondván, az a lovakat kifogta s az is tálóba bevezette, a zsidó pedig a kocsi mellett maradt — hosszabb idő telvéo el, az álgazda nem jött —. a háziszolga ia a kocsinál többször megfordult s kérdezősködött, hol lebet ily soká a gazdája, a zsidó is, ki dolga után akart menni és hihető csak azért várta, bogy szívességét megköszönje és megmutassa, bogy a bőrökben nincs hiány, már szinte türelmetlen kezdett lenni, s midőn igy a bází szolgával arról töprenkedtek, hogy hol maradhat ily sokáig szokása ellen a gazda, egyszer észrevette a háziszolga, hogy a kocsi alá a bőrökből vércseppek bulinak, s midőn ezekre a zsidót figyelmeztette b kérdezte ennek lehető okáról, a zaidó egész közömbösséggel azt telelte, hogy hihető a bőrök közt nyers bőrök is lesznek s onnan csepeghet a vér, később aaonban es mindig feltűnőbbé vált, rendőre ég is esetleg megjelent n kezdték a dolgot kutatni — a bőrökből néhányat ledobván mindenki megrémülésére ott találták a szegény korcsmáros bulláját vérben, a zaidó azonnal elfogatott, hasztalanul védte magát, hogy Ő semmiről sem tud semmit, hasztalan mondotta el a mi vele történt, hasztalan találtatott nála csak 7 kr., elítélték lő évi fogságra, midőn ezen szegény áldozat a börtönben már . 0-ik évét töltötte, mely idő alatt neje és 2 gyermeke Ía elhalt, a fioskő ismét ehhez hasonló cselekményt követett el, stonban ekkor rajt fogatott, ekkor bevallotta, hogy 10 év előtt is egy bizonyos korcsmárost ölt meg s kérte, hogy a szegény zsidót, ki már 10 év óta ártatlanul Ül a börtönben bocsássák ki." E bünpernek czime rablőgyilkos-ság, melynek felemli\'ése is minden nemes érzetü lelket rettegés éa borzadalommal tőit el s nem hiszem, bogy volt ember, kí ezen szomorú éa vérlázító esemény hallatára gondolatai lanczolatát megszakítva, dnkénytelenUl nem arról kezdett volna gondolkozni, hogy kik lehettek ezen iszonyú szörnyetegek s hiénák — mi lehet ennek oka s mikép történhetett az.mert hisz ez az ember természetéből önkényt következik. Nézetem szbrínt irtózatosb és minél borzasztóbb valamely bűncselekmény, ba annak elbírálásánál a kosomböjeég lejtőjére lépni s magunkat az igazság szeretőiétől elzárni nem akarjuk , szükséges, hogy annál nagyobb figyelem és óvatossággal kutassuk as okokat, s melyekből — és körülményeket, melyek közt valamely caelekmécy léire jön és higgadtan fontolgassuk éa mérlegeljük azokat nemcsak azért, mivel as a legbiztosabb mód és eszköz a valódi igazság kíderitésére. de mert eze- utón legbiztosabban feltalálhatjuk\' azon jtélet törvényes és igazságos indokait, melyért a biróság magssstos éa nehéz feladatánál fogva Isten előtt és saját lelküame-retéoek felelős, s megvagyok győződve, hogy nincs e teremben senki, ki ha a véglárgy uUst csak egy kis figyelemmel kisérte is, meg nem győződött volna ar- Pályázati értesítés. Az orsz. magyar daláregyeaület ig .ál. által a „Magyar király b y m n u s z" szövegkölteményére kiirt pályázat határidejéig: f. évi június hó 20-ig bezárólag a következő jeligés le véllel ellátott és élnem látott pályaművek j í. kőztek be, u. m: 1. „Isten te légy hazánknak őre míg a világ forgási tart." fLosonczy). 2 „Szabsdság 1 itten hordósak véres zászlóidat." 3. „János evaog. 7. rész. 24. vers.\' 4. ,,Vitám et aangvínem régi nostro." 5. ,,Éi még a magyarok nagy iste.-\\e, jaj annak, ki feltámad ellene." 6. ,,SzaÍr*as ének szájról szájra" (Arany.) 7. „A legelső magyar ember a király." 8. „Szeresd királyodat, imádd szép hazádat." 9. ,,Isten, király, hasa, legyen aaent jelszavad/* 10. ,.Többet tettel, mínt beszéddel.\'\'1 11. „Vitám et sangvi-nem." 12. Szeresd hazádat." 13. „Remény az én mindenségem." 14. „Saive rex." 15. , .Mig magyar király van, magyar nemzet is van.\'1 16. „Jeligés levél nélkül érkezett SibÓról." 17. „Egy Bég, szabadság." 18. „Éljen, éljen, éljen a király 1" 19. „A legelső magyar ember király." 20. „Rákóczy « „E nép ajánlja boua sorsát" (Vörösmarty). 22. „Szól az ősz moet: éljen a király, kél az ifjú, tölt poh -kezében : addig éljen, mig honnak él" (Vőröemarty.) 23. „Nyolca századoknak vérzivatarja közt, rongált Budának tornyai állnak" (Berzsenyi). 24. ,,A legelső magyar ember a király.\'1 25. ,,A ItgelsŐ magyar ember a király." 26. „Et voluiase sat est." 27. ,.DÍcsŐ lesz a magyar név, ?11 Buda, áll magyar 28. „Et tu Caesar ipse videe." 29. „Vítam es sangvinem." 30. K. falali kontár.*\' 31. . Moriamnr prorege nostro Maria Therésia" (az 1741. országgyűlés.) 32. „Boldog vagy te ország, mikor a te királyod jeles embereknek fia" (Predik. Salamon). 33. „Rendületlenül". 34. „A legelső magyar ember a király, érte minden honfi karja készen áll" (Vörösmarty). 35. „X...y...a aláírással érkezett jelige nélkül s nyílt rejtett szókkal tett levéllel." 36. „Oh ne szánjad annak végsetét, ki a hazáért adta életét" (Eötvös). (Vége következik.) Hir e k. — Nyilvános köszönet. A nagy kanizsai kisdednevelő egyesület sorejá tékot rendező bizottságához folytatólag ujabban a következő felülfizetések, illetőleg adakozások folytak be: Weninger Vinczéné Budapest 1 frt. Schütz Nándor Budapest 1 frt. Pálfy Ferencz Bagh 50 kr. Gr. Vay László Gyón 2 frt. Dr. Sza-badfy János Szombathely 1 frt. Vosztrí Szanissló Keczel 1 frt. Makrini vörös kereszt fiók egylet 1 frt. Trocsányi Imre H. Szoboszló 50 kr. Mile József Bihar Nagy-Bajom 1 frt. Stankovánssky Mária Eajdács 1 frt. Légrádi vaauti állomásfőnök 1 frt. Lássló Sándor Ó-Becse 50 kr. Mihály Lássló Kolozsvár 1 frt Na-sinczky József tanár Győrfs 50 kr. Them-leitner Károlyné Szent-Apota 2 frt. Tüskevári állomaa-főoök 2 frt 50 kr. Tőkés Gyula Budapest 50 kr. Janatka Józaefné N. Kövérea 50 kr. Rigó Antal Nagy-Atád 50 kr. Borovszky Ferencz Nyitra 2 frLPáuer Istvánné Budapeat 1 frt. Bezerédy Sándor K. GörbŐ 1 frt. Kajtár Erzsi Budapest 50 kr. Olcsviry Gizella NagyMihály 1 frt 50 kr. Löw Immánuel Szeged 1 frt. Kracaunov József Kubin 1 frt. Kanovics Béla Budapest 1 frl. Böbönyei körjegyző 50 kr. B. Gerliczy VinczénÓ Badapeat 1 frt. Fern-bacb János Berettyó-Újfalu 2 frt. Fri-gyér Imre Kápoluás 50 kr. Tomka Miklós Hevei 1 frt. Rohrer László Szombathely 1 frt. Horváth Fábián Szabadka 1 frt. Simon Gábor Nagy-Kanizsa 2 frt. Masch Özvegye Bpest 1 frt 50 kr. Ha-láss István Bpeet 1 frt. Klabucaárics Jó zsef Ráczpetre 1 frt Marton Pál Kis-Caell 50 kr. Rács György Gáva 50 kr. Kise János Dueakeaz 50 kr. Kiss Imre Tisza-Püspöki 50 kr. Dömötör Lajos Topolya 1 frt. Grűnfelder Antal Bács-AI< más 2 frt. Boics Áron Belényes 1 frt. Bründl Gyula F. Pulya 2 frt. Nikolice György Melencze 1 frt. Szabó Imre Szolnok 50 kr. Sellyei Lássló Gelse 1 frt Krajcaovics Resső Miava 1 frt. Dr. Vi rava József Budapest 1 frt Tavassy Má ria Budapest 2 irt. Kalocsai pénzügyi bistosaág 50 kr. Zadub&uszky Lajoaoé Nagy-Kaaizaa ujabban 1 frt. Boros János Makó 50 kr. Gróf Bethlen Mikóué Debrecaen 2 frt 50 kr. Sárospataki Népbank 1 frt. Tóth Sámuel Debreczen 1 írt. Molnár Lajos A. Ceernáton l frt. Perlaki postahivatal 50 kr. Özv. Ssabó Richárdné Budapest I frt Szabó Sándor Nagy-Rév 50 kr. Gáapár János Nagy-Enyed 1 írt. Keppicb A. Herkulesfürdó 50 kr. Nadányi Miklós P. Kovácsi 2 frt. Összesen 68 frt. Előbbivel 974 frt,melyért a bizottság nevében bálás köszönetemet nyilvánítom, s egyazzrsmint tisztelettel értesítem az érdekelteket, hogy a kisorsolás július 1-ső napján megtörténvén a megnyert tárgyak kiszolgálása folyamatban van. Jelentkezések a titkári irodában történhetnek, hol az eredeti sorsjegy visszaadása mellett a nyeremény-tárgyak kiadása essközültetik ; vidékre postailag is elszállíthatok a nyereménytárgyak, mely azonban a nyerő fél költségén történik. Hnzáai j\'gyaók a titkári irodában folyton kapható. Mai napig 55 nyeremény adatott ki, közte a főnyeremény is. Nagy-Kanízsa jul. 12-én 1883. Somasich Lőrinci, bizottsági elnök és pénztárnok. — Hymen. Városunk széles körökben ismeretéé fiatal kereskedője: Köveady Jakab holnap tartja esküvőjét Stern Erneazt kisasszonnyal, Stern Ignácz helybeli háztulajdonos bájos leányával. Aldáa és bel dogság a kötendő frigyre! — Darázs Siska — amint halljuk ismét viasza,í városunkba éa Sza- lóky Márton zenekarának élére áll. — A kis-kanizsai rakoncsátlen-kodó legények közöl már a legtöbb kézrekerült a további intézkedésre átadattak a helybeli törvényszéknek, hol letsrtóstatváo, várják méltŐ büntetésüket. — Mai számunkhoz a „Franklin Társulat" kiadványainak jegyzéke vau mellékelve, melyre felhívjuk a t. közönség figyelmét. Esen jegyzékben megemlített, vagy bárhol kiadott éa hirdetett könyvek Wajdita József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán megrendelhetők. — A f. hő 12-én tartott uj mise lefolyásáról szóló tudósítás jelen számunkból kiszorult; jövő számunk hozni fogjtr. — Szép jele a hálának. Véesey Sándor szőkedencsi (Somogym.) nagy birtokos, azon slkalomból, hogy fia a soproni ev. főtanodéban az érettségi vizsgát letette, szép levél kíséretében ezer forintot küldött a főtan igazga-Ióságán, k a tanári nyugdijalap javára, mint levelében irja — „kifejezésül azon ígaz éa mély hálaérzetnek, mely fiamnak a soproni gymnasiumból távozása alkalmából lelkemet azon nagyrabecsült tea tület iránt eltölti, melynek soraiban ér demekben gazdag azon kiváló egyéneket is tisztelhetem, kik egy negyed század előtt igénytelen személyem szellemi képzésében ugyanazon atyai gondosságot tanúsítani voltak kegyesek, mint a most lefolyt évtizedben fiaim iránt. — Eogedje remény lécem, hogy e porszem ia alkatrésze leend azon egykor monumentális épületnek, mely hívatva leend méltó enyhelyet nyujtaui a legnemesebb pálya fáradt muakásáinak." Az ily nemes tett nem szórni dicséretre! -gr Jfapánl történet Nyi Ko-Szaa jeddóí at Hermaodad embereinek főnöke a legpratikusabb ember a maga szakmájában. Egy tengerentúli madár, mely ott nagy becsben tartatík (japán neve: Má Tyi-Ás:) repült ki egy hoaasu copfos uraság kalitjából. Az időben egy szegény ember kis fia az erdőben járván, egy ott igen közönséges madarat fogott; (japáni neve: Pa-Pa-Gey:) miért is a fiút, szüleivel együtt fentnevezett basa magához parancsolá és meghagyá nekik, hogy állítsák elő a tengerentúli éneklőt; mert ss mázé. Ezek a corpus delictít előállítják; de Nyi-Ko-Sza főbasa nem hívé el hogy ez légyen a fogás, és félrevezetésnek declaráita a talált madár bemutatását, miért ia 30 1Yu (japáni pénz) kártérítésben maraaztalá el a szülőket, mi ellen esek a Míkadóhoz felebbeztek, ki valószínűséggel elengedi nekik ez igaztalan atrófot (Est egy vidéki lapban olvaatuk. Bizony furcsa történet. Boldogok vagyunk mi, hogy nálunk ilyen „j a-páni történe t\';-re „kacaaköltő" nem \'erem. Szerk. — Postagalambok Bécsben. A bécsi kiállítás: rotunda egyik kis udvara csinos kertté van átalakítva, E kertben van egy kalitka, melyet Holab ritka afrikai madarakkal népesített meg. A déli vaaut eaü gyorsvonatának kalauza egy galambot magával vitt Triesztbe a azt ott elbocsátotta. Ugyanazon nap délután 6 órakor a galamb viaszaérkezett a rotunda kis kertjébe. A galamb 8 Óra alatt tette meg ast as utat, melyre a gyorsvonatnak 13 órára van ssüksége. — Mennyi bűne van egy embernek? Egy híres skót ielkész predikátíót tartott a minsp Édinburg egyik templomában, az emberiség bűnös voltáról- A többi közt a következőkép nyilatkozott: Ha tenger vize tisztává, a iák levelei papirossá, a füvek tolla válnának, ba minden ember oly soká élne, mint Mathu- Heti jelentós a budapesti gabona tőzsdéről. Budapest, juliua bó 6. 1S83. Steiner József és Társa termény-gabona éa bizományi c*ég jelentése. Pár bét múlva el !e»z döntve ter-_iesünk sorsa. Kedvező tudósítások érkeznek, melyek nyomást gyakorolnak gabonaárainkra. Gazdáink azonban aggódnak és búzában ugy mennyiségre, —iídí minőségre szűk termést remélnek. Üzletünk menete kedvtelennek jelezhető, lobb eladási, mint vásárlási kedv észlelhető. Buza lanyha, 20 krral olcsóbb. ElBŐrendü 80—82 kl. piros aczélos 10.S0-11. 76-79 kl. 10.30-10 60 sárga 76 -80 kl. 9 50—10 20 íg kelt Roís lanyhs 7—7.20. Árpa lanyha. Takarmány 6 80 — 7. Uj jul. szállításra 6.60 kelt. Tengeri változatlan. 6-30 — 6.45. Repcze lanyha. Bánsági állomásokon 13—13.20. Kápoestarepcse tiezavidéki állomásokon 23.75—14.25 kelt az állomások távolsága szerint. H a tár í dő ü al e t Lanyhairányzat mellett as árak csökkentek. Baza őszre 10,25—10 60 köst mozgott, sárul 10.40 Tavaszra 35 krral magasb ár fizettetik. Zab őszre 6.50. Tengeri júliusra 6.50. augusztusra 6.65. 1884. Május—júniusra 6.24. Ká poasta-repcse 13.50. Bánsági-re pcse 13.75 óazi rozs 7.25. Raktárilleték haronkint mmázsánként lV,-2 kr. PénaelŐleg kamatra 4%-ra aze reshető. Zsakkö\'csöndij hetenkict darabonkínt J/i hr. alem és éjjel-nappal folyton írna, még akkor aem írhatná le egy ember minden bűnét SK1HWÜ-YJJT legjobb Asztalí-és udite Hal, »!1505 hitiMut Mioayolt kiMgeiaél, jéje bajainál, By—ir-6, hólyag hintsél. EDECSEK tsz eméartés elSseirtésérs). Mattoni Henrik, Lapvesét és kiadó: SZA1AT SlKDOa Felelős sserkeastó : TASS ÁLMOS. Laptttl.jdooo,: WAJDITS JÓZSEF. KTylltte r-.*) SALVATOR eia* rassz vas atea tet tavaavívlx, Uthlnm és bora átriumban gazdag forráz, orvosi tekintélyek által a légző és emésztési szervek hurutoe bán tal mainál rendelve; — kiváló szer a köszvény, hólyag és vese bajoknál. Borral használva Igen kellemes üditó-ital. Kzpaats asvaeYVfz-ksveskeeésefchea es leztiab lyaeyaxartarasa SalTatoMorrás igaziatosag 906 11-20 EPERJESEN. Bpesten fŐraktárÉdeskuthy L. urnái. • ü rotai bau közlöttext sem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősiéről nem vállal a Szerk. HIRDETÉSEK. 209. izám. V. 1883. 970 1 1 Árverési hirdetmény. Aluürt kiküldött végrehajtó az 1881. övi LX. t.-cz. !02.§-a érteimébea ezennel közhírré teszi, hogy a csáktornyai kir. járásbíróság 691. számú P. 83. végzése által Fleíacbmann és Reschmann végrehajtatok javára Koslik János ellen 231 trt 16 kr. tőke s járulékai erejéig elren delt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag felülfoglalt és 670 frt 54 krra becsült szobabútorok, képek, borok 4a pálinkából álló ingóságok nyilvános .árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a helyszínén, vagyis alperes lakásán Csáktornyán leendő eesköslésére l883-ik évi július hó 2l-ik napjának délelőtt 9 órája és Martinban a helyszínén 1883. évi július 23-ik napjának délután 2 órája batáridőül kitü-zetik és ahhoz a venni szándékozok ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t-cs. 107. §-a értelmében, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul ía eladatoi fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. § ában megalapított foltételek szerint less kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1883-ík évi július bó 12. napján. MISKA DOMONKOS, kir. bir. végrehajtó. Mautner József első pálinka főzöde és borkereskedése 924 9-13 Szegszárdon. Ajánlja kitűnő minőségű pálnkakészitményeit, úgymint: kitűnt törköly átvonatot (Durchaus) 100 lit.r (hordó nélkül) kérsser égetett törköly átvonatot (Dnrcbsug) 100 liter . v.iódi törköly pálinkát - , Továbbá ttztavem és Hzirmiaí ó- és uj szilvóriumot hordóval együtt Végül szegsxdrdí ó- ée nj vörö sboro.it mérsékeli árak mellett. Sxi.ee megrendelések s hidas-bonyhádi illomiaig bérmentve asillittstnak. A kiürült hordók, hs szok 4 hónsp slstt s bidss-bonyhidi állomásig bérmentve visassssillittatnsk, ugyanazon áron mint íelfliámittattak, viiesafogadtatnak. 21 frt 23 frt 30 frt 38 frl. ryógyfíirdí ^SjHarkányi Magyarország, Baranyavürmegyében, fürdőidény május 1-től szeptember 30-ig. Eaen 50* R- természetes meleg ártezí kénforrás nemcsak az ország első gyógyintezeteihez tartozik, hanem a külföld hason fTÓgyiulesetett mindenben fe-ItUmnlja Vegyalkatriazek illatőleg Or. Tasn Kárety \'¦¦ - gytanár álul teljesített elemzés szerint kéoes k\'évria, mely iblanyt, btUenyt és mindeddig ismerclcn aaénéleg-kéaeggSzt tartalmaz. Eitttnö grófryitási hatással bir csazaa, köszvény, gőrvély, idült bórklütegekre, aranyér, nöbán fal makra, fogamzás! hiányok, febérfalyás, sebzések, daaa-axtok és higanyos gyogyuerek álul okozott ss ér gezesekre, továbbá száj-, lés, általán Mirigy-daganata kra, aekez hallás, idült szembajok és ivar szervi kaatalatak elles. A fürdőigazgatíság sok évi upasstalat alapján kijelentheti, hogy ezen csodaszerÜ gyógyforrásnál eaerek ís ezerek a legmakacsabb és legnehezebb be térségekben U egéazségSke: és épségüket víaszanyérték, a miért is a legnagyobb elismerést érdemli E íürdS a maga nesaábos egyedül i. minden más aJcár b«l-feldi, akár külföldi h«oiigvóeyforrázt gyógjhatas tekintetében feltümal; a mii különben az érről évre azoporodő vendegek száma is bizonyít. és utazásra ajánlható\' ; Bedapest-péesi vaaut vagy Déli rarnt Budapest Kanksa-Barcai vonala, állomás • Pécs, alfsldi vasat Ezt éken át Villányig, Mohács-Pécsi vasút, állomás: Vltláay. Fosta- és távirda-állomás. BÖrcbb tudósítást a legnagyobb készséggel Dr. KELLEK JÓZSEF rendes fardőorvos nyújt. Harkszy, 1833. jnnins I. 940 6—12. A fürdő-igazgatóság. I Harkányi gjógríardő. HUSZONKETTEDIK ÄVFOLYAM. ZALAI KOZLÖFI JULIÜS 15-én 1883. HIRDETÉSEK. 1881-ik évben 395 000 palaczk, 1882 ik évben 560.000 palaczk lett elsssállitva. forrás ©STVi-ec legszénBavdiiBatob savanynvize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántál -main alapuló bajaiban. Általában a víz mindazon kóroknál kiváló ügyeimet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kivánatos. Borral használva már is kiierjedi kedvel.sépek Örvend. J0 Fris töltésben mindenkor kapható EDESKUTY li. S62 II—IS m. &. aívexi szffiit&alí BÜMPISTSN, Irzséberiéreii. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fiiszerkereskedésben és vendéglőkben. 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-ik évben 550 000 palaczk lett elszállítva. P P I P Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer EL ugy csőbetegség ellen uraknál és folyadék nőknél, szigorúan orvos! vény ntán készített gyógy gyógyít befecskendesés és fájdalom, utó betegség nélkfll, újonnan beállott vagy bármily elavult baj, sbposse és megfolelő ryorzan. Határozottan dr. HartraannAuziliuni ja kérendő 5 igy \'- mellékelt haszna lati Tjt>sitási könyvvel együtt és «cy S dr, B artmann intezetében tanács-ban tartott jogosít. jegy a natra valódiságában kapható minden nacvobb gyógyner-tárl ah -2 frt SO krírt FŐ raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kolilmarkí 11. Bécs. Raktár: Präger Béla gyógyszerész árnál Nagy Kanizsán ü. I. Dr. Hartmaan tir rendel D—2-ig é* 4—6-ig intézetébe! s itt minden ney mini addig is, ta-^iietiitLmil bőr- ?5 titi.ua beteg ségek. arm különben férfi erő grtngQIÁs, kiTáliSan kittln5 mód szériát, minden otó-kö.étkezés elkrrtilése nélkül Sypb.lis é« dagadások és mindeonemO bi\'tL\'gaégek legjobban pyégyitutaak. Mérsékelt dij. t-e«i-lileg is. 814 59—*. Wien, Stadt, Seilergasse Ur.lL te te ís te Ruston, Proctor és társa Budapest Nádor utcza 39 és 4!. szám, ajánlják a legelső dij jakkalkitttntetett UflIlUlHikl. fa- ésszéníQtésre, szabad, szalmafiitő gó\'zniozdonyaikat gőzcséplőgépeiket dobmentö éa isziimti elészlttel. Hoffherr-féle egyszerű és tisztító cséplök észleteket járganyhajtásra. Árjegyzékek bermentte küldetnek. 91810—10 ROBE Y & COMPT Budapesten, iX-ik kerület, f\'llói ut 35. szám alatt, ajánlják orazigzzerte legjobbnak ismert 10 z a nyagoí mestakarit ú sr.éu-. fa- és szalmafdtésre gőzniozdonyaikat^J laa és bárme\'y időjárás vitzoottagtagátnak legjobban ellen tál! ó vasgerendás cséplőgépeiket szabadalmazottmagán etetS Beérkezettel vagya nélkül. Árjegyzékek, ngy Magyarország elaő rendű nradalmai éa gazdáitól származó s gözcaéplő készleteink rendkívüli nagy munkaképességéről és utolérhetetlen tartósságáról szőlő bizonyítványokat tartalmazó legajabb kiadványunkat, kívánatra bérmentve küldjük.\' 917 10 — 10 WIESE és TÁRSA, cs. k. szab. pénzszekrény gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. Fiókraktiír: Budapest, Sugitr-nt 2. sz. (Foncziére palota), ajánlják a saját gyártmánya legkilünöbb szerkezetű tűzmentes és a betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gép es mü záraikat a iegnagyob választékban, mérsékelt árakért. Képre árjegyzékek ki?ánatra ingyen és bérmentve. S30&~ U. i. A t. cz. közönség érdakébea kérjük czímüaket pontosan kitölteni, nehogy 20 óv óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp; izintén baaonlŐ es sokkal fiatalabb eressel őaazeté-vessze. 9G7 2-20, SCHLÁMMÁDL\\GER ALAJOS gazdasági gépgyáros Székes-Fehérvárét t; Budai-ut 29 szám saját házában. Aj áalja nagy választékban levÓ kitflnö jó szerkezetű IssrtjE és üóz Mépíásépeit, többfele rutákat, tri Barikéi szecsiurásdkat, rézavágékst, kz-ksricitsisrzaele-kat, áa/álikat,-sósoaitBokaf.siik-daralókat, ekéi — bar«a. ekeit, neakuÍÖnt,en:ki-tön5 sserk ezetü sziléziai zietut, borsajtókat, bor-sajtó-csavarok ut, bor hordó-eselök es — gazdasági (jepeket így színi kap bsto : finom gép-olaj. gépszíjak, A Triesztben is kitűnő elismerésben részesült jeles magyarhoni ——-------Petónczoa (Radein mellett.) Rendkívül szénsavdús savanyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek Összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditó ital különösen borral vegyitve,.min-den bozzá hasonlót fölülmúl. IkCegreiideléseU: a íorrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Maraszombat) intézendók. _. Raktárak- és ismétel adóknak különösen ajánl tátik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje véthetek, a dugó „Széchenyi* névvel Jeend ellátva.__960 5—9 IrlGfptM araaira ngyen és bérmentve. Sürgöny ; Toiler Eeíele, Baieii. 5K HERZ ÁRMIN Budapett, V. Béla-utcza 2. ss. Ajánlom a magaa Uraságoknak, földbirtokosok éa kereakedoknek aa aratii, valamint minden idényre gaidagon felaíerelt raktirom.t disznózsír és szalonna nsmiiekbsn milyenek: pörkölt- és fehértábla-szalonna 965 2-3 paprikás- és kenyérszalonna. Mfgrendeléaeket legjatínyoenbb napiirakon és legpontosabban Tégaek; arjegyaékkel eiiveeen rendelketétre illók. Wajdits József kőnyYQ3\'omdájából Nagy-Kanizsán. NA6Y-KANIZ8A, 1883. julina 19-én, 157-1S: sí3sö;m Huszonkettedik énoiyam. egész ívre......8 ítV Egy ssám 10 kr HH.OETESER s basiboi petitsorban T, másodszor 6 i minden további sorért S kr. NYILTTÉRIíEX ^ soronként 10 krért Tetetnek let Kincstári illeték minden egyei iiir«i-j-tésért SO kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT. A Itp szellemi részét illető közlemények ru.erkeiztíbf\'z, anyagi nWzét illető közlemények prilig z kiadóhoz bérmentve N A G T ¦ K Aíí IZSA Wlaisiesbáz. K^noentetlen levelek csak ismert ainnkatd.iitai.iol fogadtatnak <•\'>. , Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület*, a „ nagy-kapizsi-i kisriedneveló egyesület", t .oagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkeze\'.*, a .soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmánya*, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hctenkiflí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegjes tartama lap. Menjünk fürödni! (Folyt, és vége.) Be van bizonyítva, hogy azon esetben, ha testünk felületének, legkevesebb kétharmadrészét áthatlan anyaggal betapasztanók: az esetben megszűnnék bennünk az élef; mert a be nem tapasztott egyharmad testrész íiKacsai elégtelenek volnának az élethez okvetlen szükséges kipárolgás eszközlésére. Már pedig, ha meggondoljuk, hogy súlyra nézve az emberi testben kétszeranoyi a viz-anyag, mint az egyéb alkatrészek összevéve: ngy elképzelhetjük azt is, hogy a roppant viz-anyagból csak egy napon át is, nagy mennyiségű nedvességnek kell kipárolognia a bőr likacsain keresztül, de a mellett figyelembe kell vennünk azon körülményt is, hogy a kip&rolgist nagyban gátolják a likacsok idokénti bedugulásai, melyek kívülről a piszok és por következtében állnak elő, belülről pedig a kipárolgó viz-anyag hagy hátra bennük szilárdabb lerakod mányokat. Ha tehát a test kétharmad részén a likacsok aktív elzárása képes előidézni a halált: ugy a likacsok passzív bedugulása okvetlenül — kell, hogy az egészségnek hátrányára és rongálására alkalmat és módot idézzen elő. E baj elhárítására szerencsés közvetítő a víz. mely — azon tulajdonságánál fogva, bogy a szilárdabb anyagok nagy részét föloldani képes, — testünk lika csait kitisztogatja, mert a bennünk lerakodott anyagokat s a kívülről rajok tapadt szennyet föloldja, el távolítja, kimossa s ez által megnyitja beDnüuk a közlekedést a ki-párolgásra és a szintén szükséget lég-behatolásra .is. Bőrünk csatornáinak tisztoga tását tehát naponkint a mcsdás vé gezi. Ámde tudouns: kell azt is hogy az arcz és nyak megmosásá-val csak csekély mérvben tettünk eleget a csato.natisztítási kívánalmaknak, mert --épen areznnkon vannak legritkábban elhelyezve az izzadság likacsai. Egyedül homlokunk képez e tekintetben kivételt az arcz Uracsaival szemben; azért van,hogy mosíaskor kellemesebb érzést ta pasztalnnk homlokunkon, (mert itt számosabb csatornák vannak), mint areznnkon, vagy nyakunkon. Egy-egy négyszöghüvelyknyite rüíetet véve összehasonlítási alapal: egy ily térben az ember nyakán é< hátán 400 likacska található, a; arezon pedig 540 ; míg a hason és mellen már 1130, a homlokon 1253, a talpon pedig 26b\'5 nyilas van ugyanakkora térben. Könnyű tehát elképzelni, mily kis részben tisztogatjuk ki az izzadtság csatornáit, ha — a fürdés mellőzésével — egyedül a mosdásra szorítkozunk. Nem is lehet eléggé hálásabb dolgot önmagánk iránt cselekednünk, mint ha a vizet minéjf gyakrabban használjuk fürdőnek. Itt megjegyzem, hogy nem a gyógyfürdőkről, s nem az odautalt betegekről kívántam szólni, csak egészséges emberekről és az ezek által hasznosan használható hideg fürd4sról; legyen ez utóbbi kád-, avagy folyamfürdó. Önkényt következik tehát,hogy a test likacsainak tisztogatása végett használt hidegfürdó — a gyógyfürdőtől eltéröleg — nem az egészség javítására, hanem annak fön-tartásara szolgál s olyan szereppel bir az egészségre nézve, mint a szobák naponkinti tisztogatása — a tiszta lég megteremtésére. Fürdeni eszerint naponkint kellene, vagy legalább többször, mint azt tenni szoktuk: még a téü időszakban sem volna ezt szabad elmulasztani; mert a fürdő hiányát kellőleg pótolhatnók a „tctőtől-tal-pig* való mosakodás által. Ily módon bőrünk felülete — ne higyjük, mint némelyek tartja-:, hogy elkényeztetnék, nem, csupán érzékenyebbé válnék a külső behatások, légvonat stb. irányában; és ez érzékenység csak hasznunkra volna, mert a kívülről reánk következhető netáni betegségeket s bajokat korábban (tehát az óvatosság és gyógyítás szempontjából még jókor) észrevehetnék az érzékenyebb bór felülettel, sem mint ezt a munkás és alsóbb néposztály teheti, kinek a szennytói bedugult és eldurvult bőr fólülete csak akkor lesz érzékeny a baj, vagy betegség iránt, midón az a testben már föllépett s azt halálosan megtámadta. Az tehát nem baj, sót haszon: ha a fürdés és gyakori mosdás ál tal a bór tisztalt csövecskéi érzé kények lesznek a külbenyomások iránt, mert ez kétségkívüli jó jele a kipárolgásnak és a lég behatolásának, melyek nélkül egészséges, ép szervezet nem ís gondolható. A viz tisztogató erejével előidézett érzékenység üdvös és jókon figyelmeztetőnkké válik mindenkor a közlekedő veszély ellen; s igy nemcsak helyes, de kötelességszerű dolgot teszüjk. ha az évnek minden szakában míoél többször fürdünk; el nem felejtvén ekkor a szappan használatát, mely a bór likacsaiban lerakodott faggyú és zsír-anyagok föl-oldására kiválóan alkalmas. Sajnos azonban, hogy ezt csupán nyáron c^elekesszük, sót akkor is csak azért, mert úgyszólván maga a természet hajt bennünket a viz felé; nyáron ugyanis a nagyobb hőmérséklet a test belsejében is nagyobb vérforgást idéz elő s ezáltal a kipárolgás is nagyobb mennyiségű nedvességet izzaszt kí bőrűnk likacsain át, melyek most a sokszoros lerakodmányoktól bereked vén. önkényt vágynak megtisztittatásukért s ösztönszerűleg ébresztik föl bennünk a fürdők igénybevételét, — habar ilyenkor is még mindig csak azt szoktuk mondani: „meg kell még ma fürdésein, mert nagyon melegem van.* . . . . t. 173/1883 A zalamegyei üt tanitó-testölet elnökségétől.-; T. járáskort elnök urak és pályatársak*. A ,zalamegyei ál\', tauiló-testület" f. évi aug. 27-28-án Balaton-Füreden tartandó Közgyűlése tárgyául 1883. évi jul. 2-án. a központi választmány következő tételeket fogadta el: 1. elnöki jelentés, 2. mit vár a népiskola sz ovodá tói? 3. a kóspontoaitó módszer és ennek egy nagy hibáját, 4. a járáakörí segély-pénztárak szervezése, 5>a . yugdijtörvény revisiója, 6. a megyei tanszermúzeum, 7. a képviselők beszámolója, 8. indítványok. Indítványok legkésőbb aug. 15-ig röviden írásba foglalva Sümegbre küldendők. Becses figyelmembe vételre tudo-má ra hozza: Sümegh, július 15. 1883. BANFI ALAJOS, a megyei tantestület elnöke. Jelenből — a jövőre. Az emberek munkakörei között egy sem kíván oly sokoldalú vizsgálódást, a tapasztalatok szigorú megfigyelését, mint a földmivelés. Ez a természet öién folyó gyönyörű foglalkozás, egész erejét, íni^Öen te hetségét igényű az embernek, s ha áldását osztja, azt bizonyára okszerű művelet után nyeri meg a gondolkodó munkás. És még is azt tapasztaljuk, hogy mig az iparhoz, kereskedéshez kell bizonyos taaonczi és gyakorlati idó, addig 10 — 12 éves fin már a föl dmiv elesnél önkezére dolgozik, *) Megyénk lapJAi ezen közi-meny átvételire t. kéretnek. B. Szánt, trágyáz, szóról, stb. Később is inkább a véletlenre bízza magát, az ősök által mutatott nyomoa halad, seuimi tervszerűség, semmi okszerűség, nincs műveletében. Kisbirtokosainkat illetheti különösen az a vád, hogy szemet hunynak a haladó kor vívmányai előtt — készakarva figyelmen kivül hagyják a tudomány találmányait s igy önmaga dobja cl magától boldogulásának eszközét. A legnagyobb hiba az, hogy a mezőgazdaság igen egyoldalulag kezeltetik, vagy a magtermelésre, vagy a szőlómivelősre, vagy az állattenyésztésre adja magát, külön-külön de e hármat helyes arányban nem állítja be gazdaságába, ami által aztán bekövetkezik a csapás folytán a nyomor, ínség. Erről akarok én most megemlékezni, a jelenből akarok a jövendőre tanítást nyerni. A magtermelésrc ez idó szerint nem legkedvezőbb a kilátás. Ott hol legszebbnek látszik a buza, egy gyakorlati gazda — a sok köd és rozsda miatt azt állítja — sok lesz. ba 26 kévés kereszt 40 liter búzát ád. A rozs hasonlóan közepén aluli terméssel biztat. Az árpárít az eső későn jött. Zab és takarmány bőségben van. < No most mar a szűk termés mit! eredményez ? Adósságot, mert élni kell, s ha nincs eladni való gabona, nincs élelem, nincs más jövedelmi forrás. Ez eredményezi azt, a mi hazánkban, hogy egyik évben bőség, másik évben ínség van. Mert ez egyoldalú termelés tág kaput nyit a csapásnak, A jelen arra tanítja a földmi-velöt, hogy birtokához mért arány szerint ölelje fel mindaz: a műveletet, mely a földmiveléssel szerves . Összefüggésben van, u, m. a szőló-\' és kertművelés, földmüvelés, állatte- TÁRCZA. Ok hárman. (Elbeszélés.) Irta: BALLIEK 8ÁXDOB. (Folytatás.) Ott látjuk a spanyol consnlt, II. Fülöpre emlékeztető nyagodt, hideg arcz-czal; mellette neje, kit látva a szevillai „G i t a n a"-t lejtő cziganyleány jut eszünkbe, köveket olvasztó tüzes tekintettel; — mnUet\'e egy odavaló polgárt, neje és szorosan füzö\'t B»ckfisch leányával, kik a legeonsrquenaebbek az egéie társaságban: mielőtt valamely ételhez hozsányuluak, előbb tanácskoznak, vájjon mi lenne az, s ehetnek-e belőle? A tűzoltó parancsnok martiális egy alak, hosszú tekele bajuszszal á 1 a H a y n a n, ki nagyban teszi a szépet a mellette Ülő fiatal özvegynek. Arrább látjuk Guaraldi tengerész kapitányt, ki választékos fraoczia nyel ven társalog két orosz tiszt szomszédjával, kik egy hete, hogy torp.-do vásárlás végett érkeztek oda Kronatadtból. Hellettük ül a kikötő mérnöke két leányával, kik lengyelül\' beszélgetnek szomszédjukkal, egy Vasúti hivatalnokkal; mig ennek neje ax uj görög nyelvet kultiválja szomszédja — a térparancsnok kel. Esen élénken csevegő a folyton mozgó aazasonyka mellett egy feltűnően nagy orrt látunk, mely nem másé, mint egy odavaló gymnáaiális professoré, — mellette nagy kiterjediaégnek Örvendő felesége bárom leányával. As asztalon átló egyik aokágu csillár élénken világítja meg, egy Skó-cziában született jávai ültetvényes napbarnított arczát, ki fiatal nejével maláji nyelven beszélget, máskülőmben közel rokona ő a házigazdának, a férjével együtt most látogatóban időznek. Egy Lloyd-kapitány ia ott van, Tegetthoffr* emlékeztető azaká\'lal ; mellette venusi nzépségü neje villámló szemekkel s junói termettel, a őt látra, Szász Károly „Angyal és ördög* czimü költeménye jut eszüukbe, mindenesetre az ördögre vonatkoztatva. E mellé JU tolt Gyula, a nemcsak ő nyerte meg modora által a szép menyecske testeset; d- ngy látszik : a fiatal nőcske is nagyon hatott Gyolara jmertes utóbbi túlságosan ugatottnak ..aszik. A beszéd, Gyulánál pattogó; a nC uél pedig szépen csengő olasz nyelven a magyar népzenéről folyik, melyből Gyula a menyecske folarőlitására pár darabot bemutatni és megszerezni ígért. Gyula balfelőli ezomssédja egy vámhivatalnok volt, ki román nemzetiségű lévén, ily nyelven egyre zavara Gy uln. ismerkedésé\', ki jól beszélte ugyan e nyelvet; de azért most kisebb gondja ís nagyobb volt a régi reminis-cenuaknál, miket e nyelv hallása idézett elő nála. E mellett ült a . kormányzóság egyik hivatalnoka, ki a clubban „Elek bácai" nevén volt ismeretes, s innenső szomszédjához hasonlóan ő meg Károlyt háboritá csongrádmegyei kiejtésérel a Mariettával való sugdoaaaban, kik az Öreg ur oktroált tekintélyét aemmibe véve, megétették vele a tengeri pókot, melytől ő, mint előzőleg monda, azonnal szörnyet bal. De biz\' ez nem történt, sőt inkább, hogy él, — nagyon ia kitetszett a sok pohártőitögetésből, melyben Károly barátunk segített ia neki: a saját számára felrakott borokat is az öreg ur poharába öntögetvén — megittasult ő \'úgyis Marietta szemei- és forró lebel-I ététől. Marietta mellett két barátnője fog telt helyet, kik után szülei ás ezután Lujoa bírálunk következelt, kinek másol-dalróli szomszédja az elől említett spanyol consul volt. A jól elköltött estebéd, Elek bácsi német toastja, esmán a mérnöknek egy »propö* elmondott bon mol-ja a kiváló-kép a finom cypruti bor az egész tá-aa sá-jot f.rsangi vidám hangulatba hozta ugy annyira., h»gy a tengerész kapitány indítványa egy hangul*g elfogsdta\'Ott, mely aserint a faraangi menetben a társaság is vegyeo részt, mívéghől Giacomo aztán rögtön meg ía bízatott bérkocsik szerzésével, * * Kora délu\'ántói kezdve as egész város néps a Curso felé tódul, ahol jelmezes alakok furfangjaikkal malattatjak a nézőkét, majd aztán egéai kocsisor megy végig aa ut közepén, a közönségre aprö ezukorgolyócskákat dobálva, mely som mi esetre nem marad viszonzatlanul. A járókelők ia egy jó marék ezu-korka zuditással üdvözlik ismerőseiket, — s az élénk nevetés, a nők réssérŐli sikoltozás, meg az atezagyermekek dulakodásai as elhullott ezukorka felett: va- lóságos képét nyújtják egy olaszhoni Carneválnak — persze kicsinyben. Eatve aztán a hasak ablakai mind kivilágitvák, a városi zenekar végigsétál vagy háromszor a Corson, utána az uri publikum kocsikon; a polyglott pedig eürii tömegben: a hajigálta még sziláján-ben folyik, mint előbb. A mi társaságunk ÍS elhelyezkedett a Giacomo által hozott nyolca kocsin, Czukorka-muniiióval jól megrakva, megérkezett a > z. Károly M-riet\'a é» szüleivel ült egy kocsiban, Gyula éa Lajos egy macikban a Lloyd kapitány éa n-jóv-i: Erroi-niával. Go yézáporral lett fi>gidva a társaság nemcsak a járkálok, baoem az emeletek ¦bukaiból kinézek által is é-a dobalá-b«u megiehetí*en kifáradva tériek viaesa, mig « közönség jobbára a leguioUó Cavaicbinár* -ietett. Mire a társaaág visszaér késett, párolgó ibea várta őket, s míg a társasig e mellett S\'épen elcsevegett, Károly barátunk az alatt megkérte szülei\'ől Marietta kezét, m>re ók örvenditee „igem\'-t mondottak. A leány atyja pedig a fiatal párt körülvezette a társaságban, bemutatván, mint menyasszonya es vőlegényt. Következtek ezután a gretuUtíók, végezetül tánczczal záratott be a farsang és a világos reggel oszlatta szét a társaságot, hol Károly annyi boldogságot alkotott magának, mely elég leend egész életére. Gyula és Lajos pedig a asép kapitány né által iettek másnapra meghíva: zeneeslélyre. Moet tneg már Gyula ía sebezve lőo Amor által; pedig hát neki volt szülőföldjén egy kis leány ideálja, kit valamikor jövendőbelijének szánt; azonban megvesstegette gondolkozását a pillanatnyi káprázat, a ha kérdé önmagától, vájjon szereti-e gyermekkori játszótársát: a kis Erzsikét? ¦— nem mert magának felelni határozottan: ha igen, ugy csak kin és reménytelenség a jövőben, s nem: akkor i*mét az a jelenben. De most uj ideált találva, agy érzé, bogy mit aem érez iránta, olyan ő előtte, mint egy megszokott Madonna-kép, melyről ludjuk, hogy az nem élő, a a n»gy távolnág, meg mondhatni: szive részvétlensége, bizonyos gátat vonnak érzelm-i elibe. Hi»z\' ö még gy-rmek! Ilyen az élet ; róisák nyílnak utai 1 mellett. Gyula is lel-dve rddigi őraőan-gyalat: vakon rohont a bódító Delila karjaiba, ki cs«k addig szívelheti áldozatait, mig meg nem unta őket. IV. Lajos barátunk fellángolása a tanító sÓgoro<\'-je — Irma iraci, bogy nem volt aialmatüz: meggyőződhettek barátai; mert leggyakrabban és legSrüme*-tehb ő róla beszélt. És Gyulával igen sok délutánt töliött-k. el náluk, kat közbenjáróul fel is kért, nem levén bátorsága szarelmét bevallani. A ionban a gyakori együttvaló odajáráaoak as lett a következménye, hogy Irma Gyulába lett szerelméé. Ezt vették észre mindketten, s Lajost csakis barátjába helyezett bizalma nem bagyá csügedni, ki folyton bizlalá ót. hogy kedvező alkalomkor Irma szivét HUSZONKETTEDIK ÉVFOLTAM. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 19 én 1885. dvesztés. így aztán, ha egyikre nem járna alkalmas idő, ott a másik, mely a hiányt pótolná. — Nem is igen szükséges ezt bizonyítgatni, a tapasztalat maga rávezeti az embert. — Mert, ha a magtermelés nem sikerül, a tartott állatokból a szükség fedezésére adhatunk el s a csapás nem kergeti az embert az adósság hínárjába. — Ha az ál latra se lenne kedvező az idő, előáll a bor, gyümölcstermés. Egyszóval, ha három-négy felől várhatok jövedelmet, inkább van biztosítva jövőm, mintha csak egretlen egy ágra van Összpontosítva minden munkám és reményem. Ez a jelen tanítása a jövőre. Hiszem, hogy sokan olvasóim közül azt mondják, elméletileg áll ez, de gyakorlatilag nem kivihető. No ez aztán furcsa volna, ugyan már mií-^-ne tudnék én arányt teremteni kis gazdálkodásomban, ha egyszer javamra szolgál. Csak • az a Jfődolog. hogy ne vaktában; hanem körültekintve járjak el tervem kivitelében. . Megvizsgáljam talajomat s a mi ott díszlik, ott azt tenyészszem. Az állattenyésznél irányadó legyen a használatra legalkalmasabb faj beszerzése. A szőlőművelésnél okszerűen járjak el és törekedjem nemcsak a mennyiség fokozására, de a termés minőségének kitfloőségére nagy figyelmet terjesszek. A gyümölcstermelésnél a talaj és környék viszonyai tekintetbe vételével a legjobban fizető gyümölcsöt termeljem. Ekkor igy beosztva, a kisbirtok ismét felülkerül a nagybirtoknak, aránylag többet fog jövedelmezni, mig most megfordítva van a dolog. Jelenből tekintsünk a jövőre s azt hiszem, e felszólalásomat hely te lenitő Ítéletével nem sújtja a t. olvasó. Amicus. A gyermekkert czélja és haszna." Engedje in-g tgt-n tiszteli tanár ur, h\'iry bátorkodón) Ö"nek min\' -z-k-íérfiu>.Mfc f bó 13 Ari a „Zalában" b«/oti czik*"*re :[ ..s/.-iiii, az\'jD kérde* *r.oob«n vajj"ii ¦ nyérf nvagy hátrányára v-o a gyerm -itkert v«gyis a „Frílb-l\'-fele rendszer a gyerm-kekre nézve oly fontos éa lényegen, hogy nem mulaszthat m el a gyermeknevelés körül nyert tapasztalataimnál fogva véleményemnek kifejezést adni. En ki e téren működtem és jelen-leg is működöm, azon meggyőződést szereztem, bogy ki Frőbel rendszerét ugy köveli gyakorlatilag, mint Frőbel elméletileg mondotta, csakis jó eredményt várhat. *) Válasz Hoffmann Mór felolvasására. Téves felfogásnak állítom, bogy a Frőbel féle rendszer csak is tág kapat oyujt a szülők hiúsága kedvezéeének. Ezen állitásnak ngyen volt helye, midőn az ily intézetek Frőbel előtt keletkeztek, bol be Un oltattak a gyermekekkel 8—10 verssiakból álló verset, melyek felfogásához uera voltak mérve, tanították továbbá fÖldrajzt és számtant, midőn a gyermek még 10-ig nem tudott számolni, a természetrajz bői pedig a tőle legtávolabb eső állatokkal ismertették meg, bol a házi állatokról fogalmak sem volt. Frőbel pedig rendszerében bebizo nyitja, bogy a gyermek tndvágyát és a foglalkozáshoz való hajlamát ki lehet és ki kell elégíteni, anélkül, hogy zsenge korát megerőltetnéak. Ez tehát csak játszva történjék, a sok változatosság következtében a gyermek unalmat sohasem érezhet. A játékot a manka, a mao kát a torna, a tornát beszédgyakorlat váltja fel. i Hogy azonban a manka, mely a gyermeket néhány perezre egy helyen való Ülésre készteti, unalmassá ne váljék, énekkel füszereztetik ; kimerültségről pedig sző sem lehet, minthogy ma folytatjuk ezt addig, mig a gyermek megunta és maga azzal való felhagyást kéri hanem \'/, vagy ]/3 órai foglalkozás ntán másra áttérni*. (Ez a gyermekkortői függ.) Volna pedig egy oly gyermek, ki mindezekhez a legcsekélyebb hajlamot nem matat, akkor nedvalkolát kell kiismerni és gyégyitani. A gyermekkert tehát a gyermeket a munkára eerkenti, de nem utáltatja ezt vele mf>g. Annyi bizonyos, hogy sohasem szabad szem előtt téveszteni a gyermek korát, és fejlettségét. Frőbel rendszere kiküszöbölte az egyenoldala íejlosztéet, minthogy 5 éppen olyan súlyt fektetett a testi nevelésre és ápolására, mint a szellemre. Ae pedig legvégső volna, hagy a gyermekek az ilyen nemű, intézetekbe hazugságra késztetnek. Egy laicus em-b-r ezt állithatja, de egy szakférfiú nem. Menjenek minél gyakrabban a szülik és győződjenek meg személyesen gyermekeik mivel töltik az időt, azután tegyék kezüket szivükre és feleljenek önmaguknak, van e szebb és nemesebb hely, mint a gyermekkert. Azon csekély munkát, melyeket a gyermekek haza visznek nem-e saját m unkájuk ? Honnét vegye a gyermekkertész vagy a gye- mekkertésznő »zt a sok időt, bogy a gyermek munkáját ősi végezzék. Ti asz\'a\'áaból uesréiek : -lég a gyermek kTexzoő nek. ba muukákát elÓké-*T.it> m p. a varrás, .il: a a irajsoláai és ki\'ü-dt-é-i a tütd-léshe* i«mé a rajtolás k-ll, a btT-ómUnkahoz a ves-ón ¦ i. -1: h - -ity¦*•*•*••% a különféle p» pirm A k "d * tolsz .-re le* .Int a vezetönőo-k mindi* ele gendfi. (?_ ?,Szerk.) Tapasztaltam, hogy ép*n gyermek az, ki nem engedi vele elbiteioi, hogy másnak a munkáját sajátjának nevezze. (Egy kis városba örtént, hol egy gyermeket kérdezték, „ki késsitte eztn munkát?" A gyermek válaszolt: ,a tisztelendő testvér bebökte és meg kihúztam.\'\' Itt tehát nem a rendszer, hanem a helytelen vezetés okul. Ami a vizsga szót illeti, nem nevezhetjük annak, mert vizsgát kis gyermeknél nem lehet tartani, ez csakis nyilvános működésnek neveztethető és ezen nyilvános működés csakis arra való, hogy azon szülők, kik egész éven át nem törődnek azzal, gyermekeik mivel töltik: az időt. Ilyen ünnepélyek alkalmával megjelenik es meggyőződést szerezhet. A szülők többnyire tüntetéseket várnak, akkor a vezető v. vezetőnő világosítsa fel azon szülőket, bogy nem akarnak tüntetni, hanem egész egyszerűen, mindennapi foglalkozásunknak fejlesztési eredményét bemutatni. Miért volna a gyermekkert, csakis gazdag gyermek számára ? A városnak kötelessége oda törekedni, hogy a szegényebb sorsú szülők gyermeket ép ugy részesüljenek ezen czélsserü ée egész életerő át* boldoggá tevő nevelésben, mint a gazdagoké. A gyermekkertek nem ismernek sem rang- sem pedig nemi külbmb-eáget. Segélyezze tehát a város az intézetet annyival, bogy egy igen szerény havi dij kitűzhető Jegyen, melyet középosztály ia könnyen megfizethetné, a szegények pedíg díjtalanul fogadtattak be. Egy lelki ismeretes gyermekker-téssnő, ki ezen eszmétől át van batva es a társadalomnak jeles honfi ee hooleárjyo kat akar nevelni, feleslegesnek fogja tartania kimosdott felügyeletet. Legjobb felügyelője saját lelkiismerete; nem is fogja sohasem mulasztani, mielőtt fejét nyugvóra hajtja, azon kérdéstcinmagához intézni vájjon megfelelt-e hivatásának. Végül pedig hangsúlyozom azt, hogy van külömbség óvoda és gyermekkert közt. — A gyermekkertek csak<s Bzakértői kezek által vezethetők, minthogy magában \'foglalja a munka ée cse leatvésvágy ápolását, továbbá a szép érzelem fejlesztését valamint szív - és erkölcs nemesítését. Két oki, gyerm ek-kerlésznŐ szükséges egy intézetbe a rendszeres foglalkozáscxéijából. A dadák mellŐtendök, mert ha gyenge gyermekét dadára akarja bízni, akkor hon is tarthatja, minek intézetbea küldeni. Óvodába pedig rendszeres foglalkozás nem lehet, mert mig az ovobácsi egyik részazel a mellékszobába elvan foglalva, azalat a másik rész a dada felügyelete mellett bárminő csinyt vagy helytelenséget elkövethet akkor unalomból, mert nem foglalkoznak vele. Mi p»díg épp-n ettől akarjuk megóvni a gyermeket. Talán fölmerülhetne e kéidés is ? miért kell " a gyermeket restekre OHztani ? mert 3. 4. éves gyermekit »1 nem lehet ugy foglalkoznj. mint egy 5 ívessel. A eyrmekkertek tehát megadják a ciélszerü ver--e-t mellet, az alapot a későbbi koira. 0 t lesznok fukonkiot hozzászoktatva a gyermekek a figye i-mrn, a csendes ülésre, mig azután az elemi iskolába átlépnek, nem kell a tanítónak idejét a csend, rend és figve-lemre szoktatással tölteni. Sokkal n-h sebben esik egy oly gyermekoek az iskola, kí 5-ik eves koráig saját kénye és kedve szerint töltötte az időt, mint rgy oly gyermek, ki erre soronkint lett szoktatva. flA gyerm ik nevelése születésétől kezdve kezdendő, mondotta Frőbel !* SCHWAECZ ZSÓFIA, ok!, gyermekkertés znő, Régészet (A csabreodeki ásatás toly tatása.) Ujabban a véletlenség asoo meggyőződésre vezetett, hogy nemcsak a rendeki hegyelőn vonult végig azon sokszor emiitett romai temető, hanem a helység Sümegh felé nyulő üteiáit ia beágasta. Ugyanis a Sümegb nevü ateza 6. száma házánál Németh Sándor udvarában egy gödörásás alkalmával 1\'5 m. mélyen, nagymennyiségű edénytörer ék kíséretében, egy öaszetőrt hamuvedret találtak, melyben egy háromszorosan Összehajtott 75 czm. bosszú, két élü vaskard volt egy lándzsa hegy kíséretében nemkülönben mellette egy vas fogantyú ia találtatott, a csontváznak csak elszenesedett maradványai találtattak meg. A hegyelŐbsn ugy mint eddig, izmát fordultak elű vas- éa bronzkori tárgyakés pedig 1 drb. massiv félhold alakú, végein arányosan vékonyaié díszes karpereci alakra és nagyságra nézve hasonló már 5 drb került e leletből gyűjteményembe, de ily csinos dissvésü eddig még nem fordalt elő, díszítése annyiban csinosabb as eddigieknél; mert itt nem csak egyiztrü függélyes és viz-szintes vúnal diszitéa van, hanem csikk-csakk alakban szalag álul is ékitletik. Közvetlen a karperecz mellett 1 db kis Coostans bronz érme találtatott (Kr. u. 320—350), mely azonban gyakran előforduló közönséges alak körirata: (CÜNSTANS. PFAVG. Jobbra néstő babéros fej). (VICTORIA, AUGG NN) Két azeroköst álló Viktória koszorút tart. alattak BSIS. Az ásatás még két vastárgyat Ís eredményezett és pedig 1 db kétélű vas nyílhegyet csavaros szárral, 1 db meggörbített szúró eszközt gombjánál meglapítva, melynek azonban csélját eddig meghatározni nem tudtam. Sümegh, 1883. jul. 14. DORNER KÁLMÁN Merkly Antal ügyvéd védelme rablógyilkossaggal vádolt Stenna Cseh István részére. (Folytatás és vége.) Most áttérek azon vallomások tsnntételek részletdzésére, melyeket i kir. ügyész ur Stenna látván vádlott el leni vád indoklására felhozott. Sem a rabláa, sem a szándékos emberölés, annál kevésbé prdig a gyilkosság bűntettének tény álladóké Stenna István ellenében bebizonyítva nincs, s ; ezekre nézve a vizsgálati adatok elfő : gadhaió bísonyiiékokat sem tar.aimaz-I nak, de nem is tartalmazhatnak, mert: Stenna István a terhére rétt bűncselek menyben sem közvetve, sem közvetlen reszt nem vett. A felhozott vádi odúk { közül először Herczfeld Samo valioroáaá-rÓl ssélók, mely egyáltalában ellene legkisebb bizonyítékot sem képez, mii nak részletezése eléggé önigazolói fog; mert akár a második és ezen végtargya-ia..oa viaszavont vallomását tekintjük annak értéke elenyészett, vagy legjobb esetben ia igen nagyon meggyengítetett agyannyira, hogy a Herczfeld vallomására alapított érvek, különösen a menynyiben azok nem aaját téoykedéaeírÓl — hanem az általa terhelt társak cselekményeiről taonskodosk, s mely vsllo mások különben sem bírnak concret hi- teié fogja fordítani s ssámára megnyerni. S midőn Gyula előbb részvétét kelté fel a leánynak; majd pedig vonatkozott a baráti kötelessége, hogy t. i, mily bálátlanság lenne barátja szivtít-kait tudva, azzal rutai visszaélni s a Baját érdekét helyezni előtérbe; továbbá, bogy Lajos csak érte él és hal : mindezek lassanként hozattak általa a leányka tudomására ugy annyira, hogy előbb rokonszenvezni kezdett vele. s később mindinkább bizalmasabb lett hozzá. Midőn aztán Gyula kijelenté barátjának, hogy már a többi teendő reá várakozik. Lajos aztán követve barátja utasi-tását, bevallá érselmeit Irma előtt, mely viazonoztatva a legbeosőob viszonynyá fejlődött. Persze egyik szerelmes előtt sém tűnt fel azon temérdek akadály, melyek még leküzdendők valtak, hog/ egymáséi lebesenek. Irma szegény leány volt, sógora jóvoltából volt mindene; Lajos barátunk előtt pedig még egy, a hadseregnél leszolgálandó év volt: tehát addig hadd azőjjék a rózsás álmokat, legyenek botdogok; mert a szerelmes állapot nagyobb boldogság, mint aminő as késsen a hasas életben. Addig pedig kövessük Gyulát, ki kedvencze lett a sors szeszélyéből a nőknek, s most térdé meg a pillangó ssere-pét köröttük, mely elég hálátlan ugyan ; de hát aki nem nézi, mit törődik as a ˇéggel?! Gyula mindennapos lett a kapitány bétánál, s különösen midón a férj vagy bárom havi időre a mennyei biro- dalomba utazót!: Gyula és Ermia| ídylli életet folytattak a városon kívül fekvő Campagnákon, bol a gazdagabb családok ízléses nyaralói vannak szép kertek köst azétszórva. Azonban semmi sem Örök a nap alatt. A menyecske ujabb bódítást vágyott tenni, Gyala ia öntudatra ébredt: mintegy egyszerre v Ja gondolattal megszüntették a viszonyt. Gyola nem járt többé a menyecskéhez; es pedig nem hivatta ót. Erzsi sere eszmélt. Levelet irt neki, lángoló szerelmét festvén benne, s kérvén őt, ba hogy érzelmei még a régiek: ugy folytassák a viszonyt a távolban is. A leány helyett anyja válaszolt, melyben tudatja, bogy nagyon Örvendenek a szép levélnek ; \'de kérik Gyulát, ba érzelmei komolyak, hát igyekezzék ezt kifejezni a szent házasság felvétele áltat; mert ők — a szülék — leányuknak semmi férc szerelmi levelezést meg nem engednek. Az első tiltó tövis volt, mi nem tetszett Gyulának, ki már annyira el vala nizakodva, hogy hitte, mikép ő ellenállhatatlan. Nagyon megbossankodott s felfogadta magában, hogy többé még nem is gondol e gyermekjátékra. Külömben már ekkor Erzsike is minden napi szépséggé devalválódott előtte, arcz* már nem jelent meg többé álmaiban, vágyba néha ai önvád ter belé lelkét, hogy ez ártatlan termést fel-bistatta: ál okoskodásával agy msnté magát, hogy a lány sem szereti őt: mert nem válaszolt levelére; pedig a szerelem e.őtt nincs akadály. Ekkor kezdődött életében a kalandos időszak, s lepkeként repült egyik virágról amásikrs;de mindemellett érző, bogy v»n szivében egy hely, mely betö.tétlenül van: vágyott ű Ís újra szeretni. Egy jó barátja volt Gyulának odahaza, kivel a levelezést fentartá a messze távolban is. J5me jó barát aztán egy ievélben a többi közt felhozta, mikép nővérei már nagyokra nőtlenek, mióta Gyu\'a eljött a szülőföldről. S e kevés odavetett szó elég volt Gyulának, hogy vonatkoztassa szivbeli állapotára és terveket kovácsoljon. Visszaemlékezett a szomszéd kis leányokra, Imre nővéreire, kik közül a nagyobbikat Gizellát Gyula megboldogult anyja ia nagyon kedvelte; a feltette magában e kis leányt nejévé tenni. Megalkotta magának az uj eszményképet s szüntelen foglalkozott vele, felhsgyott minden kalandoskodással; hanem ehelyett túlságosan szórakozott lett, s barátai akárhányszor csipkedlek él czeikkel, hogy szerelmes, — mint ahogy valóban is volt. Gyulk élté folyása hasonló volt ekkor a kis csermelyhez, mely sudár tölgyek árnyában kibogyogva, hiszi, hogy egykor nagyra aővend. Ü is igy volt a vágyak és reményekkel. De nem gondolkozott a felől, miként a csermely sem, hOLy később a lombos fák elmaradnak, s a hőség lankass- tólag hv kis mér*\', s hogy sirni fognak a bátramaradt cseppek az elazállott testvérek után, amelyek a sivatag fövényében lassankint eltűnnek. így van as életben ís. A bánat és emlékezet az, mi multunkból ránk háramlik, s aztán jól, avagy rostul érint bennünket. * Idejét látta a clubb végre egy tisztán magyar jellegű nyilvános mulatság rendeaésének, s as ez iránybani in téskedéeek oroszlánrésze a mi három fiatalunkat terbelé. Aláírási ivek kibocsátásáv;.] annyi pénz jött össze, hogy kimondatott, míkép a megbivott közönség beléptidij nélkül vehet részt a mulatságon. A rendező b sottaág naponkint ülésezett. A meghivók kibocsáttattak ; a zené tekintetében pedig a csurgói csigány banda elhozatásával felkőltve lett aa ér dekeltségez elaő magyar bál iránt; mert ilynemű zenét nagyon ritkán élve tett es ideig Fiume. A mulatság színhelye egy tágas nagy terem volt, as sdelsbergi cseppkőbarlangot uÚQzólsg papir-machébó! de-coril va, s esen a aaines Qvegdarabokből ráillesztett cseppkösterü csúcsok impozáns hatást keltettek a gázvilágításnii szemlélőre. A fülkékben s szegletekben pedig tropikus növények voltak elbelyesve, mig a zenekar számára feoyŐlomhokbŐl szép karzat rögiönöitetett. Az étkező helyiség a szabadban terebélyes platánok alatt rendeztetett be, temérdek szinos lampionok felaggatáaá- zonyíték kellékeivel — kétségtelen bizonyítékul pedig absolnte n»m tekinthetők, eltekintve attól, bogy az utóbbi vég-tárgyalás alkalmával kijelentette, bogy vele semmi szövetségben vagy cselek. vényben nem volt, bogy ekkép esen büacselekvényhen részt nem vett. Herczfeld Samunak a vizsgálóbíró és as első végtárgyaláskor ellene tett vaUomáat semmi bizonyítékot nem képez, mert ebbeli vallomáaa merő ellentétből; részére s megmentésére kigondolt ravaszságból áll, azon felül vallomásainak tételei még a józan ésxsse! is ellenkeznek, m-dynek beigasolására vallomása néhány patsu-aait fogom csak felemlíteni és illnas-trálni. — Herczfeld a vizsgálóbíró s törvényszék előtt azt állította, hogy Martoa József, kivel ő a kanizaai börtönben egy szobában volt bezárva, a kinek ez alkalommal azt bessélte, bogy Sommer családon boasat áll — már lSSl.évijan. 31 ét megelőzőleg Kanizsán vele találkozva, no Samn bácsi, mikor menjünk Gelsére, de ez kitérőleg válaszolt voloa neki, mig végre a fentirt napon vele, t. i. Herczfeld Samuval a vásárban találkozván, mondotta neki: ,,No Samu bácsi, most van ám megbizbató emberem," mire a Knortaor korosmában levő Kiss Gynra Jánost matatta be, s ki ugyanekkor ott volt, Stenna Istvánt es Bonca Jánost matatta be s a szövetség létre is jött — es alkalommal kérdezte Kiss Gyura János Herczfeld Samutól, .milyen messze van Gelse és van e a zsidónak pénse ?", mire Herosfeld Samu ast válaszolta, Gebe ide 2 óra — és egy pár ssát forint less, mire Kiss Gyura János azzal válaasolt, „egyelőre annyi is elég lesz, de Marton Józsefet ne vigyük velünk, mert lnstos a nyelve és csiklandós a bőre.- Most már t. kir. törva ék I bátor vagyok tisztelettel kérdezni, ba már csakugyan Kiss Gyura János s társai csakugyan oly kitanult rsffinérozott és czégéres gonosztevők, — a milyeneknek ez esetben lenoiek kellett volna, — ha oly rettenites bűntettre vállalkoznak, nem lehet és nem kelje annyi józan észt és óvatosságot feltenni, hogy Herczfeld Samuval, kit sohase láttak s nem is ismertek, elsfi látásra ily vérlázító eseményre szöve\'kestek volna és vtázout s küiónöaen, hugy ezea szövetség vásár alkalmával a korcsmában, ahol annyi ember van létre jöhetett volna-e és józan észstel fellehet e fogai\', bogy Marton Józsefet, ki a bűntársakat szerezte, kihagyják és a konczból ne réazesisék, — hiszen ez tudva a dolgot, annak megtudá-aávai ő lett volna az első, ki ezt bostub\'iJ Őt tnljtlentette volna, d- ba ez igaz volna ; akkor Herczfeld Samu február hó 4-éa vagyis a gyilkosság elkövn\'ése napján ugyanazon korcsmában miért kérdezte volna Vakén Farkas Jőzseftő;. Stenna Is vánra mutatva, Bhogy es ki?\' :ebát nem ismerte fel, kivel állítása szerint 3 nap előtt ily borzasztó eseményre szövetkezett — nem mert a ssöve\'ség vele nem történt meg: tovább H. S. állítja, hogy tebruár 4 én kaniss*i hetivásár alkalmával ugyanazon korcsma udvarán Kiss Gyura János a Boncz János szekerén egy lepedőben altakart s szé szedeti fegyvereket neki megmutatta — már ki hiszi ezt el, hogy a fegyvereket egy pőre szekéren hagyták volna a korcsma udvaron, hol hetivásár alkalmával minden tömve van a az emberek, mint a val és oly csinnal, hogy a readestők ialéaét mindenki caeik mogaasUlá. A helyiség már kora délután is galmae képet nyújtott a faikoaó rendezők hangos kiáltáaaival betöltve, s jóval a kiiusött kesdettdŐ előtt már ÖzÖnJőtt a közönség. A nők fényes Oltösete, s a férfiak fekete tömegében a aok egyenruha azon benyomást tette a ssemlélőre, mint példán! egy diplomáciai esté\'yefi Való c rele. \' A csurgói nemaetipántlikás banda és a városi réshaogtseroa zenekar együttes sRákócsy*-ja jelette, bogy a mulatság kezdetét vevé. M-iy utáo aa Össae-viaaa járkáló közönség összébb szorult, hogy tért engedjen a tineznak. Várakozáson felül fenyesec sikerült a mulatság. As egész magyar ciubb. a várisi és kormányzósági hivatalnokok, néhán) i Jvárosi vendég, a tanári kar s a tőrvény ¦ zék tisztviselői, a consalok, a közös h dseregbeli , honvéd- éa teageréss I tisztek valamennyien, a polsráraág, s sz Önkény te* tűzoltó egylet tagjai egyenruháson voltak jelen, aztán a sok ssép nő, koszuk Marietta, Irma éa a kapitány-oéval. Jói mulatott mindenki, Károly és Lajos folytonosan kedveseik koréban, mig Gyala oaak hideg udvariassággal váltott néhány obligát mondást a szép asszonnyal. Ds ssőrakorottságát ma otthonn hagyá, .csupa figyelem volt mindenki iránt, s különösen a eouUion rendeszénél a sok meglepő s tréfás figurák áltai mindenki dicséretét syeré találékonysága — a fársdhatlanságáért- Másnzp as odavaló hírlapok, miat HUSZOITKKTTKDIK SvTOLYAM. ZALAI KÖZLŐ NT JULIUS 19-én 3883. méhek járnak, hogy ez feltűnés Delküljnefcmü^núnté^ megtörténhetett volna — további ezt I a vizsgálat folyamában Hercztelden kimondja, hogy Gklae falu végén Kiss | vül senki ellen i igy Stenna látván ellen Gyura János"ée Stenna litván a kocsiról leesállottak, fegyvereiket Összerakták és megtöltötték — innen bementek Gekére s a Sommer háaa előtt megállottak, hol .. kocáiról Kiss Jánoc, Stenna éa Bonca leszállottak éa Sommerhes bementek, 5 pedig a kocáin maradva, a lovakat tovább hajtotta, midón a harmadik háahoi ért, utána futott a Bonci éa kiálltotta aljon mez, mert fejszéje a kocsin maradt, midőn es a fejszét a kocsiról levette éa .^ommer hashoz vissza ment, H, utána kiálltotta: ,de senkinek hántása ne legyen ám.* Kérdem: bir-e a valószínűségnek csak látszatával is, hogy egy rablásra indult bandának tagjai a rablás helyezi-nén, a falu közepén este 7— l/aS órakor holdviUgo* időben, mikor még a ialu.be-Üek ide s tova javában járnak-kélnek, ilyen szavakat váltanak, ilyen ssavakst kiálltának egymásnak? — hiss ha est bárki . meghallja, a bűntett felfedésre van. — de ki hissi el, hogy a rabló, midőn már as udvaron keresetül a szoba ajtóhoz ér —akkor jut eszébe, bogy nincs nála fegyvere, onnan megy viasza a szekérhez fejszéért? — ngy hiszem -senki\' Herczfeldnek ason előadása ép oly hibeilen, mint aa, hogy ő a rablás ideje alatt a kocsiu maradt, a aszal fel as alá járt a faluban,hihetetlen,mert azok,kiket Ó társainak megnevez, kftarftfe.Stenna István is, soha sem jártak Gelsén, Sommert soha s«m ismerték, sem Stenna, sem a többiek, tehát, kik a hassa\',ssemé-lyekkel isme.Óset néni toltak, Som mer-bez be sem mehettek . ők tehát a rablást véghez sem vihették, sem e Herozfeld által előadott körülmények közt arra okszerűen nem vállalkoabattak, hanem minden körülmény oda utal, hogy az közvetlen H. vezetése mellett vitetett véghez és pedig oly bűntársak segédke-zése mellett, kiket H. mindeddig fel nem fedezett és pedig azért, nehogy azok ai általa végzett hármas emberölésről, ii letve, gyilkosságról ellene tanuskodjS\' nak. — ¦ Hogy H. a rablás ideje alatt nem maradt a kocsin, mint előadja, az abból is kétségtelen, mert Kisfaludy Árpád tana vallomásából kiiüoik, hogy a rablás idejében a kocsin látott egyén borot vált képű ember volt, s bogy nem a vele asembeeitett Herczfeld volt az, kit a kocsin látott, de nem is lehetett, mert ÍI -nek a rablás idején asakála volt, azt a vizsgátali iratok constatálják. Hogy H. volt a rablásban vezető s ez Ölte )e az áldozatokat, ehhez kétség is alig férhet. De hisz, ha a vérlázító cselekmény nek lélektani okát kutatjuk, lehetetlen is mas következtetésre jatni, minthogy a Stommer-caalád leölése, vagy bossuböl történt — vagy azon kényszerűségből, bogy a tet\'eseket vagy ezek valamelyikét fetinme-\'ék, s ennek következményeitől tartva gyilkolták le a szegény áldozatokat. Mert azon feltevés, hogy ellen tál lást fejtettek volna ki, avagy a pécanek átadását megtagadták volna a vizsgálat sdataival meg vas csatolva. Hogy pedig "akár a bossu, akár a felismerés volt indító oka a család leölésének, azok egyik esetben sem terhelhet sem merültek tel legtávolabbról sem olyan mozzanatok, melyek arra engednének következtetni, hogy Stenna a Sommer-család ellen, melynek tagjaival soba érintkezésben nem volt, boesura oka lehetett volna. S épea, mert Stennát a caalád egyik tagja aem ismerte — a felismeréstől annak következményeitől még ason esetben sem lett volna oka tartani, ha a rablásban tényleges részt vett volna is. Hogy Herczf-lá maga végeste aa áldozatok leölését, ezen feltevést még azon körülmény ís támogatja, bogy az orvosi lelet ée vélemény által határozottan constatáitalik, misaerínt a halált okozó vágásokat oly egyénnek kellett elkOvetni, kinek a mészárosság rendes foglalkozását képezi ; mert mindenik áldozat nyakán oly egyforma vágások észleltettek, hogy kétséget sem hagyhat fenn az iránt, miszerint mindazon vágásokat csak egy tanait mészáros ejthette, lyeo egyén pedig köztük vádlottak köst H.-en kívül nincs. H. bűnösségei esen kívül kétségtelenné teázik ason bűnjelek ís, melyek áit*U elrejtve Bagolán megtaláltattak. Stennánál pedig két ízben teljest tett szigora kutatás daczára aem találta tolt semmi, a mely a bűncselekményben! részvéteire csak gyanú okul is szolgálhatna. Ason körülmény pedig, mely szerint as állíttatik, bogy a kutatás alkel mával Stennánál talált puskában uj töltés volt — a vizsgálat során épen semmivel sincs igazolva; e tekintetben sem szakértői seemU nem teljesíttetett, sem más elfogadható próbák be nem szeres-tettek ; én pedig határozottan tagadom, hogy a puskában aj töltés találtatott valamint tagadom ast is, hogy ast alaposan meghatározni, kimondani lehessen, hogy például s 2—3 napos töltés is uj avagy régi töltésnek tekinthető-e? de tagadom azt is, hogy Márfi István, Farrag Imre éa Bstók BL foglárok, kik a töltést a puskában észlelték, annak hitelt érdemlő megbirálására — bogy a töltés uj vol;-e vagy hány napos lehetett — képességgel bírtak volna a erre nésve tett nyilatkozatuk feltétlen bisonyitékul tekinthető lenne annál is inkább, mert a töltéet 3-dik nap vették ki a puskából sőt épen ezen foglárok vallomásának\' azon paasusa, midőn ezen réz karikával összekapcsolt fegyvert megtalálták, ason a kapszlik oly fényesek voltak, mintha épen akkor tették volna reájok, a pby-aika aserint a gelsei- rablás és gyilkolásnál jelen nem is lehetett, mert jól tudjak ast, hogy tél levén, épen havas hideg idő volt, — BL vallomása szeriot tehát e fegyver, hidegben töltetett meg, tehát okvetlen be kellett azt a meleg szobába is vinni — melegről ismét a hidegre hozni és a hidegről ismét a meleg szobába bevinni, továbbá ha ott volt, el kellett vinni Bagóiéra ía s mivel ott ismét as udvaron leró pőre szekéren hagyni nem lehetett, okvetlen bevitték a meleg szobába s onnan ismét lakásomra, tehát esek szerint többszörösen felváltva melegben és hidegben részesült volt •— mivel pedig tagadhatatlan, midőn a fegyver a hidegről a melegre vitetik, annak minden szerkezete azonnal kiiszed megnedvesül és igy a kapszlinak okvet len meg kell a réz vagy zöld penészt kapni s pedig annál inkább, minél több ssór as a hidegről a melegre vitetik és viszont, eu-.ek megvan a physikai oka és as vadászok által nyilván tapasztalt esemény: ha tehát est Összehasonlítjuk, a fogUrok azon ál utasával, hogy midőn a fegyvert megtaláltak as ágyban, az igen száras helyen volt, a kapszli pedig rajia egészen fényes éa tiszta — ebből önkényt következik, bogy ason fegyv-r előtte való nap eat éjj-lén a reá fogon szerepet nem viselhette, illetőig Gelsén nem lehetett s igy Stenna sem, mint tulajdonosa. Különben, ha azon körülmény, minden kétséget kizáró módon megálls-pjtnelő volna is, hogy t- i. a puskában csakugyan friss töltés volt, ez sem képezhetne Stenna ellen olysn terhelő adatott, melyre a bűnösség kimondása alapítható lenne. Ugy bizony itékotneir.képez Stenns István ellenében Kluger Beií: és Bicsak Borbála vallomásaik sem, mert esek azt állítják, bogy as egyik rablónak ily forma termete volt, továbbá bossá teszik, hogy Ők azCE rablók, kiben Őt vélik feltalálni, oaak hátairól láttak, tehát arozban nem, as embert pedig leginkább árosából szokják felismerni, továbbá állítják, hogy a rablók arcsa fehér festékkel volt bemázolva, ba ezekhez még felemlítjük azt, bogy ezek Őtet sohasem látták, tehát még esek szerint a felismerés lehetősége ís ki van zárva, Végre Gergely Ferencz, Keplár Tamás és Herczfeld neje vallomásai sem képesnek bizonyítékot Stenns István el-lenében, mert vallomásaikban csak annyit mondanak, hogy Bagolán a korcsmában bol hozzá hasonló embert láttak, azonban es által as ugyan azonosság igasolva nincs. Herczfeldnek előélete, a Sommer-csaiadnál viselt dolgai, esen család ellen nyíltan Ismételt fenyegetései s ezzel kapcsolatban a vizsgálat fejleményei egyhangúlag arra matatnak s annak okszerű következtetését engedik meg, bogy a mozgató erő, mely a büntettet létre hozta, Herczfeld boszuja volt, s hogy S enna István s társaitcsak azért sereste meg bűntársukul, hogy sem a vizsgálóbíró, sem a törvényszék előtt azon bün társakkal ne ssembesitessék, kik szemébe megmondják, hogy a három áldo-t gyilkosa egyedül ő volt. Ezeket voltam bátor a t. kir. Tőrvényszék előtt Stenna István védelmére röviden felhozni s ezek által beigazolni, hogy ellenében a felhozott bűntény álladók a beigazolva nincs, miért ís tiszteletei kérem őt a vád terhe alól felmenteni. a ,Bilescia* „Studio e lavoro* magasa-talólag irtak a mulatságról, sőt még aa ellenséges érzelmű „Sloboda\' is, melynek uj ezerkesstŐje barátságosabb állást foglalt a magyarokkal szemben, — min\' egyes polgárokkal. Fiatalaínk kösül csak Gyula volt még epedő boldogtalan szerelmes, és nála sárkosottságban s as eddig szokat lan íulkomolyságban nyilvánult. Mert valóban szeretett. Sserette azt, kit évek során át nem látott, kinek csak gyermek arczára homályosan emlékesik. De gazdag ké pseletvilága oly világításba, dicsfénytől övezve helyesé nála Gizellát, hogy ily ódai hangulatban megirta barájának helysetét s hossácse-tolá soraihoz a nővér számára szóló levelet. Kemény és félelem köst várta a válasst. és még ez idő alatt ii egy hétig távol kellé lennie hivatalos elfoglaltaág-ban, mi csak kínját öregbité. Es útjában szüntelen ideáljára gondolva, a hajó karfájáról a kerék által vert fehér habokat nézegetve, ba hallót tuk volna gondolkodását, körülbelül ily eszmemenete lehetett -. — „Gisellám, legkedvesebb Gizellám ! Te légy nekem ezután as én véd-angyalom, az én világom, te mindenem ; a te tissta kebled legyen ason ssentett menhely, hová enyésstetni lehajthassam földi gondoktői nehés fejemet, • végre a te karjaid legyenek azok, mik gálió >ka-dályt képeznek a világ hivaágí és közöttem." S megérthetjük őt, ha elgondoljak, hogy gyermekkorától fogva nélkülözések közt nevelkednék, ismerete a szükséget, a világ kSsönyét, s Mirebeanként „maga magát tette:\' önerejéből küzdötte fel magát ason állásra, hol van. Jó éa mélyen érző szive volt, s hitte hogy igaz érzelmével másnál is hatonlókat ébreszthet fel. De másként volt as megírva a végzet könyvében. Barátja tudata vele, bogy elkésett nővérénél ; mert már van választottja, a a mindkettőjük szive gyökerén levő viszonyt kellene szétrombolni, ha a család — előbb forró óhajához ké pest — Gyula akarná körbe fogadni. E váratlan válasz lesujtőlag hatott rá. Coríolán keserűsége semmi volt a fájdalomhoz, mit ekkor érzett. Beteg lett a nagy szívbeli vihartól ; barátai aggódva virasitottak ágyánál. — lázas állapotában szüntelen kíál tosá Gizella nevét, miből aztán barátai s az orvosok is megtudták, voltaképen mi legyen a baj. Abbázián, Fiamé közelében egy gyönyörű lakást kerestek barátai i Gyulát összes holmiéival kiköltöztették. Miként a mitruzarei kastély, ngy Gycla lakása is egées a tengerbe nyúlt be, a habok a hás falait verdesek. Más oldalról aa is tri ai hegyek, s a völgyben a gyönyörű babér- éa illatos virágú olaj- és narancsfák ; a hegyoldalon pedig tölgy- és fenyőfák, mig a kopár ormokat hely ly el-hely ly el boróka fenyők elér1 iték. Aztáu mindig volt egy-kettő barátai közül nála mulatta tóul s vigasztalóul, s pár e ssép vidéken eltöltött hét után ngy látszók, bogy jobban kezd Unni. (Vége következik.) f Pályázati értesítés. (Folytatás és vége.) As orsz. magyar deláregyeeület ig ál. által a VM agyar király-h y m n u s z" szövegétől töményére kiírt pályásat határidejéig: f. éví június hő 20 ig bezárólag a következő jeligés levéllel ellátott s el nem látott pályaművek ér kertek be. U m : 37. „Tartsd meg isten királyunkat nemzetünket, hazánkat." 38. „Királyért ssép hónáért, a magyar immár itt, színed előtt népe ura, hallgatásra számit." 39. Jeligés levél nélkül s magát megnevezve érkezett GálasécsrÓl. 40. „Hasadnak rendületlenül légy híve oh magyar" (Vörösmarty). 41. „Isten, király, hasa.\' 42. „A kj kesét rávetni merész, sújtsa le átok.tőrje le vész." 43. ,,A legelső magyar ember a király, érte minden honfi karja késsen áll" \'\'Vörösmarty). 44. , .A nép asava." 45. „A király as, áldás életére.\' (Vörösmarty). 46. .Éljen a magyar király\'\' (népssava), „a király személye azent éa sérthetlen" (magyar törvény), 47. „Selve rex." 48. „Komoly." 49. „Hogyha együtt küsd, ellent ki állhat, magyar népnek ősmagyar királynak?" 50. „Vive le roi." 6l.„Splendor paternae gloriae." 52. „Kárpátoktól Adriáig, zeng jen mint közének, e legyen legbuzgóbb imája magyarok asivéaek." 63. ..Millió ajk est kiáltja: éljen a magyar s kirá lya," 54. ,,Á legelső magyar ember a király" (Vörösmarty) 55 „É*ve honért, bizton nézzen előreesemüak-\'(Ki-faludy). 56, „As országnak királyt, királynak koronát." 57. „AJd meg isten a magyar királyt." 58. „\\ itam el sangviaem." 59. „Éljen as alkotmány, hű jó király." 60 „Bizalmam as ősi erényben." 61. „A legelső magyar ember a király, érte minden honfi karja késsen áll.\' 62. „A legelső magyar ember a király." 62. Olvashatlan postahelyről, jelige nélkül érkezett. 64. Győzzön a jobb." 65. „Hszám oly rég voltál te nagy" (\'Petőfi). 66. Jeligés levél nélkül érkezett Brátkáról. 67. „Carmina non prius andita oanto" (Horao) 68. ,.Isten minden jónak kútfeje." 60. „A legelső magyar ember a király." 70. „Legyen a magyar nagy/\' 71. „A legelső magyar ember a király." 72. „Boldo gitsd a hont és boldog lésss." 73, „Éljez a király." 74. „A legelső magyar ember a király" (Vörösmarty). 75. „Magyarország." 76. „God tave tbe Queen." 77, ..EsemyoIcHtáshstYBJihét^ 78, E A leg- első magyar ember a király" (Vörösmarty) 79. „Szép lenni királynak, bát magyar királynak, kit királynak termett jobbágyok szolgálnak.* 80. aIaten segíts." 81, „A magyar zászlóhoz." 82. , Az igaz király megerősíti a birodalmat" (Féldab. XIX. p.) 83. „ Vitám et sa&gvioem pro rege nostro,* 84. „A legelső magyar ember a király, érte minden honfi karja késsen áll." 85. Drága kincse a magy-r-nak hazája ée királya," 86. „God a-ve tbe king.*\' 87. „Ha érdemli babér neki.** 88. .leien segíts, a királyok e- uApnt-isteneu (Vörösmarty). 89. ,A irőa es a király." 90. .Szellemi hangi" 91. ,Negy királjok hősi n«gyutóda," 92. „Aid meg a bont és a honnak atyját éa a honnak minden gyermekét." 93. önérzetes, ne-meék a hódolat, ha asived ép és lelked szabad." 94 ,A hazáért és a királyért." 95, .Magyar! imádd haaádat, aseresd királyodat, hű légy mind a kettőhöz s hadúr jutalmat ad." 96. ..Isten kenettje egy királyi felség." 97. .Magyar.* 98. .Tissteiet adassék a királynak." 99. .Regis ad exemplum totus compó nitus orbis." 100. .A legalsó magyar ember a király.* 10], „Petur: Királyom !\' 102. , Aldd meg országunkat, mi magyar hálánkat, vezéreljed jÓraa mi királyunkat." 103. „Egyetérti a király ée népe köst legyen." 104. ,A legelső magyar ember a király." 105. .Áldás a honra." 106. .Saabadnak nemzetnek független hona." 107.) (Görög jelige.) 108.) .A legelső magyar ember a király." — 109. .Omega.\'1 — 110. „Hűség." — 111. „Midőn meghalt Mátyás király, oda lett az igaaság, de lős első Ferencz József, felkent koronás király s feltámadott az igaaság." — 112. Tissta ssávvel kívánom a babért, ha elnyerem, tarstátok meg a bért . . t ." 113. „A legelső magyar ember a király." — 114. , .Addig éljen mig a honnak él" 115. „Inkább utolsó, mint as sem." — 116. „God save tbe king" — 117. „Örökké megáll a te rszágod." — 118. „Életünket és vérünket basáért és királynEiért." — 119. „Moriamur pro rege aoatro." — 120. „Királyában él a nemset." — 121. „Áldás hazánkra." — 122. „Snrsnm corde." 123. „A legelső magyar ember a király." — 124. „Buzgalomban Ís van határ, a szeretetben törpeség." — 125. „Addig éljen mig a honnak él\'\' (Vörösmarty.) 126. „Minden pálya dicső, ha belőle hasadra fény derül" (Kölcsey.) 127. ,,Isten tartsd meg s jó királyt" (Angol nép.) — 128. „Koszorút az erénynek." 129. „Éljen a király" (szentírás.) — 130. „Áldás a honra." -^131 „Ex oriente lux." — 132. „Győzzön s jobb." — 133. „Isten, király, nemset, hasa, legyen a magyar jelszava " — 134. „ítéljetek." — 135. „Addig éljen még s bonnak él." — 136. „Moriamur pro rege nostro." —,.137, , Nyisd meg dicsőült ssent királyid templomait s le borulva áldozz" (Berzsenyi.) 138. „Vitáim et sangui nem," — 139. Moriamur pro rege nostro.., — 140. „Étjén a király.*¦ — 141. „Ás istentől féljetek, a királyt üss teljétek" (Péter apostol.) E pályamüvek közül a 16. 35. 39. 63. és 66. ss. allattiak, mint a melyek a kitűzött pályásat tölteteiéinek mégnem felelnek, pályázaton kivűl helyestet nek. — A orsz. s. á-iáregyes. ig. választmánya, f. évi június hő 27-én tartott ülésében, e pályamüvek elbírálására Gyulai Pál, Jókay Mór, Száss Károly és Vadnay Károly urac, magy. tud. akad. tagokat továbbá; Erkel Ferencz, Engeszer Mátyás, Stuber Károly és Zimay László orsz. m. daleregy. *ái. tagokat határosta<lÖl kérni s annak idejében a bírálati eredményre vonatkozó értesítés megtételével pedig Ábrányi Kornél egyes, titkárt bízta meg, A bírálati eredménynek a hazai lapok utján való kössététele, f. évi szeptember hó első felében fog megtörténni. As orsz. m. dsláregyes. ig. vál. nevében Budapesten, 1883. jul. hŐ 2-án. Közli: ÁBRÁNYI KORNÉL, egyes, titkár. Hírek. — Kettős lakodalom. A Samu István magyerutcsai derék iparosnál unott kettős Örömünnep f. hó 12 én a hétköznap dácsára is ünnepi színbe öl-lősteté fel a várost. A nevezett polgárnak jeles tehetségű fia ifja Samu István szentbenedekrendü áldosárrá lett a fenti napon a helybeli kegyearendüek templomában tartott uj mise által. As aj mise ünnepélyen kivöi as őrőmapa leányát is esen alkatommal adta férjhez Topolics helybeli fiatal iparoshoz. Mindkét szertartás egyszerre tartatván nagyszáma közönség lepte el a templom hajóját s aa odavezető utaarkon számos kivonuló szem kísérte a nássmenetet. A kitűnően díszített egy házban virágoson és koszorú transparentek fogadták aa érkező vendégek sokaságát. A szertartásnál ftisztelendő Bersay Elek (manaduc\'or), Hám József, Alleker Lajos, Ssarnovssky ke-gyesrendi tanárok és több theologua segédkezett. A habfehéröltösetben feltűnt koszorú leányok a következő úrhölgyek voltak: Tuboly Aranka, Zottl Emma, Bánatai Mathild, Pichler Róza, Csemícs Matbild stb. kisasszonyok, vőíényekül p dí:; a jeles képzettségű fiatal ügyvéd D. K«le Antal, Hegedűs Ferancs ille-•ék-aabáai tisztviselő, Véber Pál postfc-Kr. k: József törvényszéki iktató r»k »í«r-p„ltek. As Örömapa ven-d ge\'-r ió hazánál a mintegy hatvan -kü -..ód kitűnő kedvvel s fetz-.rie-oül fo y In, melyen a lelkes áldomások sorát fii.j.. Berzay Elek kegyesrendü básfoDök ur aexdette meg, mel-g s meghaló szavakban köszönvén fel az Ünnepelt ajmiaés papot, mint ki neki egykor növendéke volt s kinek lenyes teheué-geit enneJiogva. már csirájában iamervén, ahoz mindig nagy reményeket kötött,— utána Sama Isvtán, mint most már felszentelt benczés áldozár viszont Berzay Eleket, mint kinek legfókép köszönheti mindazt, a mivel cs k bir, — lelkes szónokai voltak az ebéd fölölti jó kívánságoknak ; először ís ftiszt. Hám, kegyes-rendű tanár nr, atána pedig Tuboly Viktor, Maroshslmi Gyula versben, Véber Pál, Nosecz József stb. urak, ez utóbbi Tuboly Viktorra, mint ki költészetével az idősebbeket is lelkesítő, felvillanyozza — emelvén poharát. Délután az elviselhetetlenné vált hőség daczára a fiatalság tánezra kerekedett. Este 9 Órakor pedig ismét gasdsg lakoma tartatott szabadban, hol késő éjfélntánig, más szóval kivilágos kiviradtig tartott az éji dben egymásután felharsanó víg ének, toasst, zeneszó, táncz és egyéb az ünnepély fényét és kedélyességét emelt nemes élvezet, melynek kedves emlékét a jelenvoltak sokáig nem fogják felejteni Tuboly Viktor munkatársunknak rögtönzött verses toastját — gyorsírás után közöljük. Sajnáljak, hogy a vacsora alattit is meg nem szerezhettük. Mert barátom a Hám, Most köszöntött reám, Megoyiiik hát a szám Egy s"r cadenczíán — 8 elmondom mit érzek, Tebát csendet kérek ! De azt nem kívánom Mit más ember kíván Egy ilyen prí micziác; Már ugy tudniillik — Hogy a mikép illik, Az ünnepelt éljen És azután légyen Püspök avagy apát1. S ÖÉJ* viselje magát, Ugy lépjen fel Iába, Hogy Ő legyen végre A római pápa 1 Tiszteletünk tárgyát Nem igy köszöntöm én, Életének e szent Válságos 1 ünnepén; Hanem azt kívánja Néki es áldomás: Szent ne legyen csupán Előtte a vallás, Hanem azonkívül Kebelébe zárva Legyen első sorban A haza oltára — És a két oltárnál Hozzon áldozatot! ismerjük mint honfit, Ne csak ugy mint papot — S igy egyik kezében Az oltári szentség, Másikban polgári, Honfi kötelesség — Mikkel csélra viszi Öi majd e szent pálya I Éljen Samu István A haza javára! — Czapáry János uj-miséje f. hó 15-én ment végbe. A manuductori szerepet ft. Lottlinger Kelemen,szent-ferencz-rendi házfőnök ar vitte. Alkalmi beszédet Francaid Nándor szent-ferenezrendi áld.izAr tartott. Az isteni tisztelet — az ily tikalommal szokásos áldásosztással — dé O\'-n 1 órakor ért véget. Ezután gazda*; i- í ékiX ibéd tartatott az uj áldo-s,r -zlí\'ieio«k házánál ; mely alkalommal kirüuő-u sikerült felköszőntöket mondtak f*. Boruy Elek. kegyesrendí házfőnök éa tanár, tian József, kegyesrendi tanár, Nucseca József, volt kir. tanfelügyelő. — A lakoma igen jó kedv kíséretében folyt egéss délután. Vacsora alatt ís voltak pohárköszöntők, melyek közöl különösen W«ber Pál poetatissté tett jó hatást, a mennyiben ft. Berzay Elek ur volt tanárára, emelvén poharát, a tanítványi há:La megemlékezés ragyogott ki őszinte kösvétlenséggel mondott felkö-ssöntójéből. — A valóban ritka feszte-lenségü és igazi magyaros lakoma fényesen sikerűit s csak a késő éji Órákban ért véget - A „Pécsi dalárda0 jul. 24-en reggel kezdi meg külföldi útját, kővetkező főbb helyek érintésével: Kanizsa, Gráa, Aussee, Isohl, Salzburg, München, Undau, Zürich, Lurern, Witznau (Teli kápolna), Rigi-Culm, SchníThausoo (Raj- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZAiAl KÖZLÖNY JULIUS 19-én 188». nsesés). Stuttgart, RegeBsburg, Paaaau, (iouea hnjón) Linz, Bécs, Pozsony. Győr, Budapest, Mohács. Az ut három hétig tart, augusztus 14-én reggel hazatérj a dalárda. A hangversenyek végleg következd helyekre vannak megállapítva: Kanizsa, Graz, Aussee, Ischl. Salsburg, Zürich, Lusera, Stuttgart Az elŐzékeoy-ség, mely a hatóságok és helyi dalegyletek részéről a dalárda jövetele iránt nyilvánul, valóban lelketilöleg hat a dalárda minden tagjára, bizton reméli mindenki, hogy győzelmi utja lesz a . hazai első dalegyletnek.Mi se kételkedünk rajté perezre sem. A .Pécsi Dalárda* a mily nagyszabású tervet gondolt ki, ép oly derekasan fogja szt végre is hajtani. Gondoskodtunk róla, hogy a dalárda utazásáról külön tudósítók értesítsék folyton lapunkat, Teljes elismeréssel kell kiemelnünk, hogy a Duna gőzhajó társaság Pauasaatól Mohácsig hajón s innen Pécsig vasúton félárou bocsátotta as ut-jegyet az utazók rendelkezésére, a cs. kir. déli vaspálya-társaság szintén tete mes árkedvezményt helyezett kilátásba. A scbweiii északkeleti vasút épeuséggel bőkezű volt. — Most vasárnap lesz Varasd-Topliczán az Anna-bál. Nagyobb előkéssületek vanner, közel és távolról sokan ígérkeznek. A táncavigalom fényes leérni. — Tökéletes végeladás a m. klr. trafikokban. Az eddig 7 krért árusított Y a r a ssívarokat ezentúl 4 krért; a 9 krro* Elegan t e s nevü specialitásokat pedig csak 5 krért fogják árulni, — miután e fajokat a forgalomból kivonni akarják; mert e azivarfajokat nem igen vásárolták ée most túladni szándékoznak az össszehalmozódott készleten. Örülhetnek a azírarfogyasztők. — Darázs Miska már városuokba érkezett a legközelebb alkalmunk lesz gyönyörködni művessi játékában. — Világtalan művész. Hórocz József nevü 15 éves világtalan zongora művész, kinek jöttét már jeleztük, f hó 21-en a ,Korona" nagytermében — miután Szigritz Róbert azt neki a világitáasal együtt ingyen átadta — hangversenyt fog tartani a következő műsorral: I. rész. 1. Sonata (B dar)I. rész, Beethoven-tői 2.Etude ók, Mórocz József-tői 3. Rondó Capríccioso, Meodelssobn-tól II. rész. 4. Impromptu (Es-dur.) Chopin-tő! 5. Lidércz-táncz, Horváth Atti 6. Tannbauser-Iodtiló, Wagner Liszt-tőL Helyár&k : Számozott Ülőhely I. és II. sorbao 80 kr. a többi sorban 50 kr. állóhely 40 kr. Kezdete: 8 órakor. nyomán, még pedig a legérdekeaebb, a legvonzóbb, egy szóval azon kellemes, kedves, elragadó modorban, a mint csak franczia tud irni. A jelen füzetek az elindulást, az utazó párnak Parisból való távozását, az előkészületeket a hideg hogy Tarek Ferencz n.-kanizBailakósnak Vinczek Erzae, Földváry Liza férj. Ma gyar Mihály, Tóber Tamás k. k. Földvári István törv. s. term. gyámja s mint Csillag Antal Örökösei végrehajtást szen-¦edő orosztoovi lakosak elleni 117 frt ellen tárgyazzák élénk festéssel, megkapó ! 27 kr. tőke lfeSO. évi márezms bó 14 ik részletekkel tarkítva. A mit különösen j napjától járó 8% kamatok, 28 Irt 55 nr. mez akarunk jegyezni, azon körülmény, j per, 7 frt 85 kr. végrehajtás kérelmi, ..ti. x-----a-KK tsMi «.at» .«19 frt 60 kr. jelenlegi meg.aHuuij^jw.,------t hogy több és pompásabb képet még az illustratió tekintetében talán páratlanul álló német diszművekben sem láttunk. Az utazásnak legszebb részei — és ilyen számtalan volt — művészi kivitelű rajzokban vannak megörökítve, ugy hogy csak szemléletébe elmélyedve, az olvasó szellemileg csakugyan maga is megteszi az utat az írónővel együtt. — A mű elŐfizotési ára ugyanaz, mi az előbbieké volt. Egész évre (20 füzet) 8 frt, félvre - ... (13 füzet) 4 frt. Egy füzet ára csak 30 \\ fog. — Ha az első füzetekről bárkinek is ; Kikiáltási ...„..._ még felmerülendő költségek irántí végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. trvssék terüíeiebez tartozó kerecaenyi 77. sz. tjkvben A f 399 bzsz. a. váltságköteles 431. bzaz. a. a nélküli 484 írtra becsült szőlők együttesen 1883. évi október hó 2. napján délelőtt 10 órakor Kerecsenben a községbiró házáoál Oroszváry Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni alkalma lesz véleményt mondani, véleménye csak a legőszintébb ajánlat less. fennebb kitett Papírszeletek. Teli Vilmos történetét beszeli a tanító a gyereknek. Igyekszik kellő színbe: fel elStte Qesaler kegyetlenségét, k. arra itali, hogy fia fejérSl Ibjjfin le egy almát A gyermek nsgy érdekkel hallgatja vééig ii elbeszélést s mikor a txnit6 bácsi megállapodik, megszólal: Hát az almát — ki ette meg ? Gyászjelentés. .Tetszett a mindenhatónak Pozsonyból Komáromba otaiása kőiben gutaaté* következtében kiszállítani az árnyék-világból szeretett férjemet, Ragr Gáspárt 1873.* becaár. Árverezni kívánók tartoznak abnesár 10%-át kászpénsben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három töctétn" ¦ e6yen^ részletben, még pedig: az elsőt ^ ; az árverés jogerőre emelkedésétől számi -1 tandó 15 nap alatt, a 2-at ugyanattól 30 nap alatt, 3 at ugyanattól 60 nap alatt — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. 971 1—1. Nagy-Kanizsán a kir. törvszék telekkönyvi osztálya 1803. év május bó 23-ik napján. Irodalom. — Megjelent a .Magyar általános levelező és házi titkár" 3 ik füzete, Szerkeszti Knorr Alajos, kiadj-, iíj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti ssinház bér házában. M»gyar, német, franczia és latin czimek ismeretnek, azután érteke-zík a szerző a levelek osztályozásáról, az osztáljoaási alapoknál azok egybevetésé vei a tárgyalandó leveleket a következő osztályzat szerint ígéri ismertetni u m : as általános viszonyokra vonatkoi ó leveleket, a kereskedelmi és üsletl leveleket, a levélkéket és levelezőlapokat, a táviratokat, az értesítéseket, jelentéseket, hirdetéseket és reklámokat, azután ismerteti a levelekre sdandó válaazokra nézve megtartandó szabályokat, ezután megkezdi as általános viszonyokra vonatkozó levélminták közlését. Ezek között legelébb is a meghívó leveleket ismerteti és huszonkét különböző ilyen levél mínlát hoz; azután ismerteti a születési, házassági, halálozási jelentéseket tartalmazó leveleket ás hasontartalmu tizennyolez levél mintát közöl. Ezen érdekes és hasznos füzet ára 30 kr. Ugyanezen kiadónál megjelent „UnÜgyvéd" czimü közhasznú mú ugy füzetekben, mint fél és egész kötetben megrendelhető. — Ujfalvy utazása Paristól Sa-markándig, a czime as uj müoek, mely mint a Révai testvérek kiadásában megjelenő .Világhírű utazások Könyvtára*-nak immár harmadik nagy munkája legközelebb indult meg és melynek első három füzetét mi is vettük. — Széchenyi keleti utazása éa Stanley csaknem régen befejezett epochalis müve, mely ugyancsak az utazáai könyvtárnak diszpéldá-nvait képezi, méltó bevezetői voltak azon irodalmi ágnak, melyért eddigelé kénytelenek voltunk külföldre fordulni. Ma már a legjelesebb útleírásokat, a leghíresebb utazók kiváló müveit magyar nyelven olvashatjuk és ép ez a legfőbb ok, hogy most Ujfalvy művét is őszinte Örömmel üdvözöljük. — A mint as eddig megjelent füze\'ekbŐi meggyőződhettünk itt még kevésbé van aa olvasó annak kitéve, hogy as útleírás száraz, vagy talán tudományos modora untatni fogja ÓL Hogy e gyanú eloszoljék, elégnek tartom annak felemiilését, uogy Ujfalvy ur csak utazott, de hogy mit tanult és tapasztalt aa. Utón, azt Ujfalvy né aaazony írta meg saját észleletei és feljegyzései Heti jelentés a budapesti gabona-íőzsderől. Budapest, juliua hó 12. 1883. Sieiner József és Társa termény-gabona és bizományi czég jelenlése. Külföldről hiányoznak vásárlási .....gbizások, belföldi fogyasztásunk az állítólagos bő termésre, csak potom árban akarnak ujabb beszerzéseket eszközölni. Ez okból az üzlet határozottan lanyha. Busa finom t»jok 30, alsóhbreodüek 50 krral olcsóbbak. Elsőhbrendü 80-82 kl. piroe aczólos 10.70. 70 — 79 kl. 10.50, sárga 76—80 kl. 9 50 ig kelt Rozs uj 7.40 krlt. Árpa lanyhx. Takarmánv 6 50. Tengeri lanyha 6 10—6.30. fíepczö lanyha. Bánsági állomásokon 12.70—12.80. Káposzta reycze tiszavidéki állomásokon 13.75 — 14 25 kelt. az állomások távolsága szerint. Burgonya augusz\'usi szállításra 2.70 köttetett. Hatándőűzlet. Kezdetben roppant lanyha irányzat dommioált. Később kedvezőtlen cséplési próbákra, valamivel kedvezőbb a hangulat. Rozs őszre 10 frtig cÖkkent. zárul 10-25 Tavaszra 40 krral magasb. T«ngeri július—aug. 6 36. Uj 1884, mainB—júniusra 6.15. Zab őszre 6 45. Rozs őszre 7.10. Káposztarepcéé 6.75. Raktárilleték havonkíut mmázaán-kint 1%—2 kr. Pénzelő"eg gabonákra 4% ra szerezhető. Zsákkölcsöndtj hetenkinl darabon-kint 7, kr. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SA5D0B. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajdonos : WAJDITS JÓZSEF^ Vasúti menetrend. Érkerik. Reggel Indul. PragerhofiP. v Barcs P.v Bada iGy.i B Ujhely V. r Buda IV. v Délben. Sopron IV. i Pragerbof P-\' Barcs V. Bada P.- Buda B Djboly Buda Prsgerhof Barcs V.v. WSA P. v. 10 86 Gy.v 10 38 P. v. 11 19 P. v 11 S Baila Pragerhof Sopron Barcs Éjjel. 16 . 15 \' 41 59 Ú,P, h Prsgerhof Fiume Bada i. Ojbely 500 \\ szép kifogástalan ssivarkát lebet készi-teoi az én, a cs. kir. dohánygyárakban is használt s z 1 v a r k a TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely i*-n-zbSl igen csinosan készítve, 3 különféle eröWzbeo, vék ny, k ¦ Taitag, leült .: aélkui. használati ntxsitásial i>gyatt 65 kr. Csak akkor valódi, ba ozégen bele vaa vésve. Az éa szivar ka hüvelyeim, azután három erősségben, csakis s valódi fimzia-taélMli ,.Le Houblon"-] ¦ pirb \'¦¦\'. (febér) vat" Ka karíoza-papírbol Isarga) köretk-ző árakon kanhatók : f;t Szipka rész nélkül, sírna KX\'O-re — St) Siípka rész nélkol elegáns arany- jegygyl. lttiO-re ..... 1.30 Szipka részszel, Eíma 1 karton ö\'Wdrbbal....... 1.05 Szipka résiitol elegáni arany. kék tsev fekete jí-gygyel, 1 ksrtnn 500 darabb»l .... 1 50 II. rendű minőst; szintén febér vacy fcárga, melyt-t saások el»ö- rendQkepea ajá-.lanak. ára: ¦lipka-éia nélkf.l. sima. 1000 db. —.50 Szipka-ész nélkül,elegátia arauy- jwRVgyct....... SzipkáTsl, aima, 1000 drb . . Szipkával és elegáns arany, kék vaRT fekete jegvfjél, lOOO db. Közönüégea törnC gejMeske hozzá —.10 Levél:>eli megrendelések utánvétellel vaey az Ő»»zef* beküldése mellett Ismételadók százalékot kapnak —.90 1.80 a) Belejfgyzett védjegy. ÓváB ! Hr-miíitásoktóli m<\'g(W-asok crétjából minden kanon a fenti keresk. törvényiíékileg bejegyzett gyár-jegygyet van ellátva. Cawley & Henry párisi franczia saivarka es gepecskék raktára: Wiacii _A_Ho©rt. Bécs, M-riahilferstrasse 58. (pzelStt Prateratrasse 18.) Legu}abb optikait Messzelátó !! « eszköz utazóknak, hegy-éa falusi lakosoknak atb. Mulat 3- 4 ira távolságra tii ,mwaa*Baa* tán éa kivehetően. Ezen újonnan feltalál? messzelátó 2 optikai lencse. Üvegből áll, mely minden tetazésaaerinti botra stb. megerősíthető ée aokaal nagyobb hatással bír, mint a tábori távcsövek, azért is esek általános tetszésben részesülnek és mindenkinek legjobban ajánlhatók is. ffmWf" Dobozzal, hogy ssebbe dugható legyen, 1 frt 25 kr., finomabbak l frt 75 kr., kiváló finomak nagyobb optikai lencaeüvegekkel 2 frt 50 kr. LLLL Baroskop légsulytnérfik 3L;J5 biztos és megbízható légsulymérő 2 frt. — Bor próbáló folyadékmérő melylyel azonnal megismerhet, i. ha ab^r -tiszta vagy hamisítót t-e- l (ehhez Bzükséges leirásaal) 1 frt 50 kr. — MF* Tejpróbáló százalék lejtővel a vásári rendőrség eiőirata szerint C (leírással) 2 frt 25 kr.— Ismételadóknak gyári áron. g 957 4 — 6. Szétküldés postautáuvéttel. Kapható KUNGL & BÁUMANN, Bécs !. Tegetthofstrasse 3. atat atx XX XX XX XX XX XX XX XK XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX BEEGEE orrai KATRA NY-SZA PPANA orvosi tek íntélysk által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idillt és -ömőrok, rflb, ótvar és élSdí kiütések, ngyasmta vsres orr, tagrdag, iázó láb, fej- és szakálypikkely, Berner kátrssyazaspan 40% fakátráayt tartabaaz és tfan elkalODiteadl a más forgalomban tevő kitrányszappanoktól, a csalások elkerülése rjgatt kéretsék viláro- zan Berger kátrány-azappsna és ttfjeltessék az ismert vádjegjre. Makacs bőrtzenTedéssknél a káuány-azappan helyett hatással basznál-taták bbtesT qttosí tatráy tsimmi és azon esatben, ha ez sankséceltetn\', ngy kéressék csakis a BerYer féle kátrány kén-szappan, minthogy a knlfoldi utánzások eredményte 902 8—24 len készítmények. kiint gyengébb kátrány-szappan mellőaésre minden tisztátlanság a faörőn, bCr- ét fejkiatések gyermekeknél, vaUmint eddig elérhetetlen szépítő moasdás és fQrdó-szappaa mindé nnapi baszoálatra szolgál XX XX XX XX II 1 XX XX XX BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A ^ mely 851. Glvcerint UtíiIimz ei finomwi t.o illatoiitr.. 55 ^ Zinden fajtapik danbj» Só tr. ntasitisMl együtt ^ S*» XXXjX^XXJX^XXXXXXj^Xl^^ (^&&&&3Z3,^^ --------- I SCHLÁMMÁDINGBR ALAJOS W ____..ssurt EéDKTÉiros A Triesztben is kitünö elismerésben részesült jeles magyarhoni- «.WU"___Tiotilníízon (Rade! Petónczon (Radein mellett.) BeodkiTüi széosardús savanynviz-forrás, mely k budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem Tegy-elemzősei szerint íoiülmui minden hozzá hasonló saTanynTiz-forrist és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogra orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. ilint kellemes flditó ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmnl. a forrás igazgatóságihoz Petánczra (n. p. Mnraszombat) iotéseadAk. Raktárak- ós isméteiadóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vétessék, a dugó „Széchenyi* névvel leend ellátva, 960 6—9 Árjeinétet nriiaira igjeo éa bérmeotve. Sürgöny ; Toíler Reieie, Ranein. isryiltté r.*) Egy férfi ruharaktárban egy ügyes és jó eladó segéd, aki a mi-rték Tevést, a félkész ruhák felpróbálását es igazítását érti, felvétetik. Ajánlatok Spiteer Eárolyhoi, Eszék (Oberstadt) Intézendök, 974 1 — 2 Ka,zdaBáSl gepgyuros Széke.-Fehérvárott, Budai-ut 29. szám saját házában. * E rovatban kóilöttért sem »Uki, ser UjUlmi tekintetben íe!e!5.)éget nem t.11,1 i Síért Aj k a 1 i a nagy választékban levo kitűnő j6 «<;7-bozctQ iácr sjéi góz-Cíéplöoépeit, t5bbf.:e r«U-kat. tpienríkat, szecska vágókat, répavanakat kn-koriera«»rzMt6-kat daruikat, aíaulaukatiaik-darilokat, aktit, kiraias ekéit. n«mk01Snnen:ki-ton6 i.erkMerü ¦ ziliBalxtklt, boraaitUut, HT-aajlé-CMvarakat, bar-btrfié- eaialők és ailsd«Heaia gazdaat|i «ÍP<-ketUgyssintekap . 1*P-,íptzilak, X % X X X g i 9 S138. sí. Érk. május 4. 1883. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kaniöai kir. trvaaék telok- aríftk, kalMok, olajozó kaanak, »5r5« rtz-.lt (• mindenfae pót- é Mindennemű gépjavítások legolcsóbb árba tartalék résaek. elTállaltatnak 962 & H AGY-KANIZSA, 1883. jnlins 22-én. QS-llc azöm Elilizstévl ár epín itt*......8 frt fél eue...... 4 , ae.\'jed érre .... 2 . Lp-L/ Mám 10 kr HIRDETÉSEK - hasából petitSOrbatl 7, Iszor 6 i minden további sorért *• kr. NYILTTrJRifKX soronként 10 krért Tetetnek tci Kinrstari illeték minden eryes tésért 30 kr. fireu-udö. Huszonkettedik évioiyam. ZALAI KOZLONT. A !ap siellemi részét ületö kézien**-nyék a srerkraztőböi, anyagi részit illető közleménye* pedig a kiadóhoz béracutri* intrzeadök: X A 0 Y - K A3ÍIZ S A Wlasslcshsi Bénuentatlen terelek ezak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok tiaaza aem küldetnek. , Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet\' a „zalamegyei általános tanítótestület*, a „nagy-kanizsai kiadedneveló egyesület*, a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni keres kedelmí s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmányaa, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. ifjúságunk és a főváros. üagy hazánkfia felemiitette az őt is meglátogató magyar tonrista társaság előtt, hogy Magyarországon most mintegy valóságos szenvedély-lyé vált a fővárosban! lakás. Derék fiatal emberek, kiknek a vidéken tán a legszebb jövő nyílnék, annyira megszokják a fővárosi életet, ^Niagy maguk kárára sem akarnak attól megválni és na meg ís válnak, legközelebbi alkalommal ismét visszavágynak, — a mi nem épen dicséretes tulajdonság. Kalapot kell emelnünk nagy hazánkfia előtt, hogy ó, ki 34 ére távol hazájától, oly jól ismeri annak körülményeit és ki mögött egy tapasztal ast el i élet áll: el kell ismernünk, hogy neki, ki átlátva a bajokat, — ebben is tökéletes igazsága van. Mert nem is szólva a pályavégzett fiatal emberekről: a tanulóifjúság is tömegesen tódul a fővárosba, hol aztán több árnyat lát, mint fényt és legtöbbször az oda vitt tiszta erkölcs helyett, annak romjait viszi haza édes családi körbe és minden otthonn történőt kicsinyelve, nem érdekű őt semmi, blazírttá lesz és bizonyos szellemi tunyaság fogja el és övéi várakozásainak ép\' ellenkezője következik be, mint egy Pesten tanult embertől megvárnák: affectál, henczeg és mindenre az a felelete; „Jaj, nem igy van az Pesten." Sok motívum hat Össze, hogy ez igy történik. És mégis, ha kérdjük, mik volnának ennek legközelebbi okai ? Igen sokan a fővárosok népei tombolást kedvét, vagy a romlott korszellemet hoznák fel, s, hányan hányféle okokat? De ily odavetőleges vád nem fogadható el akkor, midőn egy része a hazafiaknak meg azon munkálko- dik, hogy az ifjúság a fővárost különösen kedvelje, hogy legyen ez ép ngy az ország szive, mint Franciaországnak Paris. De a sok szép do mellett igen sok társadalmi fekély is találtatik a fővárosban. Ott van például a sok nasivasi játék, melyek a leglátogatottabb kávéházak extra-cabínjaiban folynak, s a nyereség szenvedélyétől felizgatva, behagyják magukat vonszoltatni a tapasztalatlan ifjak, hol aztán lelketlenbankárok által kifosztatva, — mint balek-ok helyt engednek ujabb kifosztandóknak. S még egy ily eset után, a jő szándékú fin, tán ha akarja: restaurálhatja magát, különösen, ha van valakije, honnét segítséget nyerhet. De aztán mi történik az olyannal; ki csak saját erejére támasz-kodhatik, s még hozzá előbbi tettét nem is bánva: vakon rohan azon állapotba, mely már kívül esik a társadalom keretén, Alkalom adtán ily bukott re ményteljes fiatal ember aztán czín-kostársa lesz ezen fosztogató bandának s csalogatja barátait, a nyereség kaczérkodó daemonát romlatlan sziveikbe plántálván. Ha e pontot elérte az illető a sülyedésben, innét már csak mélyebbre lehet haladni. Éjjeli zsákmányából divatosan öleözkődhetik, adja az urat és lesz belőle egyik fája a pesti d a n d y-k-nek, kik ax ntezákon ténferegve, a fővárosba jövő vidéki ismerőseikhez szegődnek, s - ezeket ís bűnös üzelmeík áldozatául ejtik. De még itt nem végződik a pálya; mert a szerepet is át kell engedni ujabb erőknek, mintán Őt nagyon megismerték s .elkeseredésében mi telhetik tőle ? * — elmegy & t r i z z i-nek, kik a király- és szerecsenntezai „zengeráj\'-okban a sok éjjel virító festett rózsák oltal- mazol De nem folytatom tovább, e hetük festéke nem volna elég fekete azon sötét háttért rajzol n i, mint ez valóban van. És sok hason példa daczára mégis általános a kedv a fővárosban élni, még ha az illetőnek nincs módja hozzá, ha 8—10-en szorulnak egy szobába, s a könyörfilet fillérein tengetik életüket: — a fővárostői még akkor sem válnak meg, ha vidéken jő állomással kínálják. Innét van aztán, hogy e vágy ngy átmegy mintegy az egész nemzet vérébe, mikép egy 5 éves kis leányka azt veté egyszer a nénjének udvarló fiatal ember szemére: „Mit tud maga, hisz még Pesten se volt!" örvendünk szavunkból, ha fővárosunk szépül, ha gyarapodik; de szerencsét próbálni ne menjen oda senki, ne szaporítsa bukásával azon szánalomra méltók számát, kik a hetenkinti tolón cz-t-an sportok kai különféle irányokban menesztetnek illetékességi helyeikre. A minden áron való fővárosban! életről pedig fiatalaínk mondjanak le, különösen akkor, ha nincs elég anyagi támogatásuk; mert ekkor ők ís megírhatják a reájnk szüntelen gondoló szüléknek Petőfivel; r...... Ah ! ha tudnák mily nyomorban étek, Megrepedn; szive szegényeknek." BALLIKE SÁNDOR. Viszoaválasz & gyermekkert figyéton- Azok a furcsa ej lenmondások, me lyekkel Schwaros Zsófia gyer-mekkertéssnő közleménye telve van ; aa a lyukas logika, mely minden sorából kiri és ss a körülmény, hogy tulajdon-képen egy tételemet sem képes megezá-folni, (ások módjára, kik saját foglalkozásuk irodalmát sem ismerik), felmentene engem a viszon válasz, megírásától. De a nagy közönségre való tekintettel, mely talán azt hinné, hogy csak magam kárhoztatom a Fröbeliamus nálunk elterjedt kárhoztatandó irányát, kopogtatok a szomszédoknál, hadd szóljanak ások ís egy pár szót. Dr. Kiss Áron , a magyar népiskolai tanítás története* csímü 1883. évben megjelent könyvének II. füzete 461. I. és foly. a következőket lehet ki-böngéesní: Egy helyen azt mondja 464. I. .Mily szép dicsériádákat írnak a Fróbe-listák a. szabad mozgás szükségességéről s ugyancsak tiltakoznak az oly nevelés ellen, mely a gyermekeket az iskolapadokhoz láncsolja a ime az A helyiségeikben ott vannak a S—6 éves gyermekek számára ss iskolapadok ; s vannak oly mozgások, melyek egy ; oros levegőjű szobában való ugratásból és éneklésből állandanak stb. A 465. lapon: Kobány könyvében a 44—45. lapban gr. fiatthányi Lajos kivégexteiése beszéltetik el. Kobányi gyermekdalaiban Frőbel fejlesztő rendszeréhez a kőve/.kező nóta van: Derí k-, hegy es-, tompaszögű lapokat (? !) Kap a gyermek, hogyha szépen szó\', fogad, Nosza rajta rakjuk most hát szaporán; I-:y mulatunk, ugy mulatunk aztán mi csak igazán. Szerdahelyi-Kobányi Dalkönyvében (Dr. Kiss Áron idézett müve 466. lap) : Frőbel Frigyes német bácsi, Köszönjük szép játékidat; --. Magyar gyermek im dicsőit, Lásd meg emlékoszlopodat. Ast kérdezi éa helyesen dr. Kise Áron, hogy kisdedeknek való étkek-e esek? / Azután pedíg így folytatja: .kimondhatjuk hosszabb igazolás nélkül, bogy biz ezek a játékok, ez a gyakorlat lélekölő s épen nem felel meg gyermeki természetnek. Hossak ezek s mégis némely ember, aki virág nélkül astar gyümölcsöt termelni, most ís asoo töri fejét, bogy vígyen be a kisdedovÓba mennél több tantárgyat. A lapda, kócska henger, hasáb stb. ismertetése, a mértan előiakclája; a számtan is taníttatik, a történetet as elbeszélések képviselik s most a természetrajzot is be akarják vinni, néhol be is vitték. Ily merényletek ellen a józan ész s nemzetünk jövője érdekében tiltakoznunk kell.* Ezt a mondatot minden józan ember, a ki szivén hordja nemzete jövőjét, aláírhatja. Czérnaszálsovány tapasztalatokkal el nem lehet ütni azt a tényt, hogy soha sem volt annyi osodagy érmek, mint most a Fröbeliamus korában, a ezekből a gyermekekből ritkás lesz Valami később, a tanulásra teljesen használhatatlanokká válnak. Ha ennek nálunk nem a rendszer as oka, nem tudjak micsoda. Maga P. Szathmáry Károly is felszólalt már a Fröbeliamus tulbsjtásaí ellen. Elég lesz ebből ennyi annak megértetésére, hogy vesztett ügyet védelmeznek azok, kik a nálunk eléktelenített Frőbelt védelmezik. Leaz alkalom és hely, ahol nyomatékoaabbau lehet e rendszer veazadelmessége ellen felszólalni — a szülők kijózanitására. HOFFMANN MÓR. Lesz e magyar ipar ? Ha ugy járunk el körüle, mint eddig, sohasem. 3 miért? Egyszerűen azért, mert sem az iparosok nem törődnek a saját feladataik és érdekeikkel, sem a fogyasztó közönség nem törődök az iparosokkal és saját érdekével, s mind a ketten egyetemesen — nem törődnek még a haza iránti kötelemmel sem. Igen, még a haza iránti azon legfőbb kötelmet is, mely azt parancsolja, hogy az államot és tagjait függetlenné kell tenni a kül földtől, mindenütt és mindenben a hol és a miben csak lehet, nem veszik figyelembe. Az egyik, mint a másik vaktába az átöröklött és megszokott csapásokon éli a világot. Az iparos nem igyekszik, s a mi fő, nem tanai, a nagy közönség pedig mohón fogyasztja a külföldit, s nem gondolja meg, hogy ezen az nton a nemzeti alapvagyon majdnem egész jövedelmét, sőt mostoha években részben még magának a tőkének egy részét is a külföld pénzzsákjába hordja. Mintán ipari szükségleteinket mind a külföldről fedezzük, minden jövedelmünk, az is, a mi az állam TARCZA. Ok hárman. {Elbeszélés.) Irta: BAX.ÍIEB, 3ÁADOB (Folytatás és vége.) Büszkesége ugyanis felébredt benne elhatárotá. bogy meglátogatja barátját a igy Gizellát ís s szivét és kezét megfogja szerezni magának. De tervéről senkinek nem szólt, hanem megirta és elküldte kérvényét a ministeriumhoz, bogy helyeztessék visszi Budapesire, hogy közelebb legyen Gisel Iához. Kevés idő múlva megérkezett a várva-várt irat, s igy jelenthető barátainak, hogy elmegy Fiuméből, ahol nem tess jót neki a levegő. Nagyon sajnálták távozásai barátai, 8 a clubb jegyzőkönyvileg fejesé ki sajoáletát egyik alapitójának éa szép köszönő-iratban adá kifejeséaét elismer éséuek. Sokan kisérték ki a vonathoz, kőt elválhatatlaoja padig egéss Károly városig ment vele. Midőn a vonat megindult, sok .Isten veled* „Élj bádogul* búcsúszavak eredtek utána, kisérve kondőlobogtatá-sokksl; de hát esek is elmaradtak a visszatekintői után, midőn a vonat az alagútban eltűnt, melyből kiérve, a várost is nem sokára elveszték szem elől. Károlyvárosban érsékecy volt a buosu. A bárom barát Összeölelkezett s megcsolkolta egymást, s aztán elváltak ellenkező irányban. Gyula meg elgondolá, midőn egyedül maradt, hogy neki most igazán senkije sincs: a kedves baráti-kört ott bagyá, s elindult daczolni a sorssal vissza szerzendŐ, mit tőle elrabolt. V. A történtek után három év mult el. Gyula ez alatt a vasúti szolgálatba lépett * egy felsőbb állásra képesítő vizsga letevése végett Bécsbe utazni látjuk őt. A villsnynyaí világított déli pálya indóházából kilépve, égy társaa kocsit keresendő — Károly barátja jön vel< szembe, ki szintén most érkezett meg a szemközt levő államvasút indóházába Karsbadból, hová fiatal nejét kisérte el, a hasonló szándékkal azomnibus keresés nél találta Gyulát. — Servusl hangzók egyszerre mindkét ajakról, — hómét éa hová? kérdezek egymástól. Bennülve elmondá Gyula a magáét, valamint Károly is, éa Így ezután mi akadály sem látssott, hogy néhány napot as édes viszontlátás örömére egymásnak ssen teljenek. Amint as omnibus a .Wíederner HsupUtraase\'-n megállott, a a Vésető elkiáltá „Hotel Trieat* — Gyula indítványára mindketten ott szállottak ki s egy szobát kososén foglaltak el. — Hát barátom — szólt a többi köst Károly, elvégezvén a cíhelődést s leülve a pamlagra — feleséged e már as a Gizella, ki ntán annyit sóhajtoztál s kifelŐl egy szóra! sem emlékestél leveledben soha? — Dehogy as barátom, dehogy — feleié Gyula — nagyszerű küzdelmen ment azóta keresztül keblem: a szív és ész vivtak ott egymással hosszantartó véres harezokat, s ma már mondhatom, hogy keblem o küzdelemben csak egy letarolt merő, hol nem virít s-mmi, hol a szerelem bos csattngánya soha többé nem hallatja szavát. De halld, hogyaa történt mindez: Midőn én elfoglzlám pesti állásomat, nem juthattam szabadsághoz valam hat hónapig, s ez idő alatt Gizella asz szony lett. A lemondás nagyon fájóan érintett; de tudod jól, as ídŐ a feledés által minden sebre gyógyirt hoz, igy aztán kihallott lassanként szivemből a fájó tövis, mit Gizella emléke hagyott ott A leáoy fivérével azonban fenntartók a levelezést, s mind ő, mind a család, sőt Gizella, is nagyon hívtak, hogy látogatnám meg őket, végre is nem páran csolhattam magamnak — a legelső farsangkor leutaztam hozzájuk. Jói esett a viszontlátás; a fogadtatásom pedig a legszívélyesebb volt. S a náluk eltöltött néhány nap alatt szerelmes lettem Gizella nővérébe, az alig 14 éves Margitba, mit kinyilvánítva: meg kértem a szülőktől Margit kesét, — két évre határozván as esküvő napját Nekem is kezdődtek boldog napjaim, sajnos, hogy esek ís elmultának 1 Majdnem minden hónapban, — hacsak egy napra ia — lessaladtam menyasszonyomhoz, s örömest töltőm ott. időmet, hallgatva as ártatlan ssiv dobogását, gyönyörködve ssép arcsa azemlé-letében, s érezve eper ajka édjét, melyek felértek egy örökkévalósággal. Már-már elérkezett esküvőnk ideje, a kis lányból is a legszebben viruió rózsa lett; de ugy látszik % sors megirigyelte boldogságomat s közíbénk dobta Eris almáját. Menyasszonyom szülei nagyon rósz helyzetbe: uzsorátok kezébe jutottak. Képzelheted mily roszul hatott rám ennek megtudása és rajtuk segíteni kötelességemnek tariám; de nagy szerelmemben e segítséget erőmön felül alkalma-cím agy, hogy aztán magam juték as adósságok örvényébe, melyből máskép nem tudtam menekülni, mínt ott hagyva a folytonosan sok pénzt igénylő tővárost. mint vasúti hivatalnok egy gyönyörű azép kis állomáson, távol a nagy világi hajszától, kerestem kenyerem, kitisztítva magam adósságaimból, mit a nyert végkielegitési ősszegből egészen fedés-hettem. Érzelmeim azért még mindig a régiek maradtak ; de .most mondjátok el helyettem óh Mussák, hogy esett először tűz?" — kérdem Homőrossal: midőn megjelentem adott szavamat beváltandó, hogy megesküdjem Isten szine előtt menyasszonyommal: — szülét engem kicsinyelve, visszautasítanak, s hozzá még a leány is azt nyilvánitá, hogy már nem szeret, nem akar nőm lenoi, a nem is szeretett soha, csak a szülei kényszernek engedve, nvujtá nekem kezét. Megállt essem e szavak ballatára, nem tudtam felelni, s jegygyűrűm visszakapva, kétségbeesetten jöttem ki ason házból, hol igaz, sok jó órát töltöttem; de hogy mindez csak parancsszóra történt. — Az idő aztán ismét kigyógyított fájó érzelmimből. Eszköz voltam, akarta a család as összeköttetést vélem: mert jó módban és állasban voltam — az élve sett szerelmet megfizettették pénzzel, legyenek átkozottak az oly szülők, kik igy tesznek gyermekeikkel! Barátom! sajnálj engem; de azért, ma vigadjunk. Azonban mielőtt ett tennők, itt előtted is felfogadom, ba hogy valaha szerelmes lennék, nem fogok egy egész életet, as ideál lábaihoz dobni, hogy azt sséttiporns, majdan kinevessen. Hja barátom 1 a nő röpke lepke, ma karjaid köst élvezi a menyei boldogságot s holoap megcsalatott szived fölött tapsra üti össze kis kacsóit s ajka mosolyra vonul kioos vergődéseden ós fölötted. Es a sots — látod ?! Hanem most te ís mondd el, mint jutottál feleségedhez, és hogy esett eljöveteled ? — Nagyon egyszerűen, — feleié Károly — még as évben, midőn te ott hagyá! bennünket, xnegesküvém nőmmel. Csöndes boldogságban aztán v»-gy egy évig éldegéltünk otthonn; de aztán engem is meglepett a honvágy s visszahelyeztettem magam a fővárosba, különösen midőn Lajos is eljött. Hidd el, amint te elmentél, alkotásod — a clubb — is csakhamar összeomlott; belső viszályok támadtak, behozták a kártyát, mikor aztán nekem ia ki kellett maradnom feleségem ösnrtőnséaére. utoljára aztán .korhely kompánia* lett a neve ¦ végre föl oszlott. Szülővárosomban aztán megkínál -tak a postaiőn&ki állással, mit elfogadva, közel egy éve, bogy as ismerős falak köst vagyok, s atyám nem sokára már a második unokának tog örvendeni, kinek HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JDLITJS 22 én 1883. á-ltal igénybe Tetteken kívül, még ugy a tengődésre fenmaradt, a szomszéd Ausztriába s a távolabb eső külföldre vándorol, s nagyban véve az egyéni töke szerzés ritkasággá, a nemzetié pedig egészében véve lehetetlenséggé lett. Pusztulunk és fogyunk, feléljük magunkat a külföld javára. Mudrony szerint ugyanis Magyarország az 875-ig terjedő forgalmi statisztika tanúságaként nemrég még mintegy 300 millió frttal több iparczikket vett Ausztriától, miut a mennyit neki eladhatott. S ez ma is igy van, ha nem rosszabbul. Majdnem minden, ami házaink és gazdaságaink felszerelésére, tes tünk befödésére és védelmére szolgál és pedig a fényűzési és kényelmi szintúgy, mint a szükségleti, a legeslegnagyobb részében külföldi ipartermeivény. Én épen most a „Kaiser Tinte"-be mártogatom a tollamat, s a szemtelen legyek pusztítására bemártott légyirtó papirosomon is »Flie-gentod" felirat díszeleg. Igy vau ez mindenütt, mindenben és mindenkinél. A tó- avagy a rábaközi paraszt leány szintúgy külföldi kelmékben díszeleg, mint a városi dáma. Szóval egészében véve élhetetlenek vagyunk, mert ha nem is a nélkülözhetlen, de mindenesetre a főéletszükségleteinket, máshonnét és másoktól kell beszereznünk. S ezen elszomorító helyzetnek semmi más az oka, mint az, amit elől mondtam, tudniillik, hogy az iparral nem törouünk, azt nem fej lesztjük és nem támogatjuk. Magára hagyatott, és azért pang és csenevész el. (Vége következik.) CSARNOK. A magyar touristák párizsi utjároi. Pirit*, 1883. juliai 16. Turioból 24 Órai utazás után „bor-nyasztó" melegben szerencsésen megérkeztünk. Paris szépségéről annyit írtak már, bugy én — mint idegen — egyáltalában nem érzem magam hivatva erről bővebben beszélni. L1 vagyok ragadtatva a világváros látványaitői s nem tagadom, hogy képzeletemet felülmúlja as as óriási forgalom, a melynek itt tanúi vagyunk. Néhány nap óta ez óriási forgalom is megkétsserezödött. A nagy nemzeti ünnepélyre mindenfelől tódulnak az idegenek, különösen az elszászlotharíngiak, kik ngy akarnak tüntetni a frencziák mellett. Tegnap társaságunk 30 tagja d. a. 3 órakor Hugó Viktornál, a nagy költőkirálynál tisztelgett. Az agg költőt két unokája vette körül: a legkedvesebb lények, kiket valaha láttam, csupa tűz, elevenség, telve finoméig- és figyelmetességgel : gyönyörűség őket nézni- A francai* irók és művészek által a Hotel C o n t i n e n t a l b a n rendezett fény is estélyen csaknem átugrottam. Röviden csak azt mondom, hogy fényes és meglepő volt az estély, amilyent csak Parisban: de sehol máshol rendezni nem lehet. Ott voltak a franczia irő- és művészvilág legelőkelőbbjei. A fényesen kivilágított, a pesti vigadóhoz hasonló nagy termek egyikében a katonai zenekar a Kossuth indulóval fogadott, melyet óriási éljenzés kísért. As étkezés alatt felváltva a Rákóczit, Mzr-seíllest s más nemzeti dalokat adott elő a zenekar. — As étkezésnél fogalmat ize rezhettűnk magunknak a párizsi konyháról. Természetesen nem volt hiány a toastokban sem. Étkezés ntán bevonultunk a melléktermekbe, hol frissítővel, szivarral fogadtak és a tiszteletünkre szerkesztett mülspot osstotlák ki. A legfinomabb pergamentre nyomott acséimetsset azt a mozzanatot ábrásolja, midőn a francziák fogadják az érkező magyarokat. Hunniát nő személyesiti; a franczia és magyar czimert fogja körül, a két nemset lobogói ölelkeznek. A nemzeti színház tagjai esután hangversenyt rögtönöztek. Malecskyné, Nádayné, Odry, Biguio stb, bő tapsokat arattak. Este a nagy operába mentünk. Yblnek vagy Hauszmannak kellene lennem, bogy ezt az óriási épületet csak nagyjából is leírhat ám. A pazar fény szia\'e kápráztatólag hat. .Fauszlu-ot adták e\'Ő, a nagyszerű kiállítás minden várakozásunkat felülmúlta. Az egyes szereplők jók, de nem állanak a művészet ama magaslatán, melyen Őket állni véltük. A második felvonás után legnagyobb meglepetésünkre a Rákóczy indulót zendítették rá Berlioz átiratában. Felállva hallgattuk végig, a közönség megismételtette. Ennyi tisztelet, kitüntetés alig hiszem, hogy ért egy nemzetet. Következő nap a lÓverseny-térre néztünk ki, hol a nagy hadi szemle volt megtartandó. Július 14-íke tudvalevőleg a köztársaság ünnepe, melynek kimagasló pontja a nagy csapat ssemle. Minden kigondolható közlekedési eszközön annyi ember gyűlt össze, a mennyit egy tömegben sohasem láttam, s Budapesten látni sem lehet még akkor sem, ha az egész lakosság kivonulna z Rákosra. Délután két órakor felvonták a trikolort jeléül annak, hogy Grévy, a köztársaság elnöke megérkezett. Ezt követte néhány perez mnlvaa tábornokok által megtartott csapat szemle. A katonák felvonulása impozáns látványt nyújtott. As oyiiotta meg a menetet és a lovasság fejeste be. Egy óra lefolyása alatt vége volt a szemlének. Az óriási embertömeg megindult a város felé, melynek nagy tereit, széles utczáít egészen elözönlötte. Ez az igazi népünnep! Ezt feledni nem lehet soha. Hasonló fényről, kivilágításról, tűzijátékról csak a tündér világ meséiben van szó/ Ha látja ís s szem, nem hiszi, hogy való. Alomnak tünt fel nekem és talán társulat összes tagtaínak. Ilyen kivilágításra már el lehet mondani a szokásos frázist: Paris lángteogerben úszott. Mi a gőzhajózási ré-zvénytársulat igazgatósága által dijtalannl átengedett két gőzhajóról tekintettük meg a kivilá-gitást. A gőzhajók a Szajnán le és fel vittek bennünket este II óráig. A tűzijáték nagyszerűségének illusztrálására csat egy adattal akarok szolgálni, voltak tüsesokrok, melyekből egyetlen egy 25 eser frankba került. A mint hallom, a kivilágítás összes költségei négy millió frankot emésztettek fel. És ezt a népért, a nép mulattatására teszi a köztársaság. Mikor a hajókból kiszálltunk, a társulat kitartóbb tagjai a regényekben, annyissor megénekelt latin negyedbe mentek. A tereken, a boulevardokon a zenének minden faja, a fütyülést sem véve ki, képviselve volt. Ördögmotols, Paprikajancsi, hinta, s Jehova tudná minő mulatságok voltak ott láthatók. A fiatatság százezre tombolt éa csapott oly pokoli zsivajt, mely a házak, paloták ablakait rjogetté meg. A nőket apró ártatlan petárdáit dobálásáva! rette-gették meg : a nyitott ablakokon keresztül még az emeleti lakásokba ie röpítettek petárdákat. Most már megtndom magamnak magyarázni, miként lehetitt forradalmat csinálni ugy, hogy ast a másik, város részében csak újságból tudják meg. Láttam néhány ezer diákot, munkást; kit-kit a maga párjával az utczáu, a tereken nyilvánosan oly őrületes kankánt járni, hogy Pini ur a nemzeti színház karikás tánezosa elbujhatik bakugrásaival. Ujongott, múlatott a nép. de nem verekedett, mert nem volt látható r.ndór, ki mondta volna : „Róndnek m u-siáj lön nyi!" Ily élet folyt a latin negyedben kivilágos-kívirsdtig. A börze téren még reggel négy órakor is legalább negyvenezer ember evett, ívott, tánciolt és tombolt. Ma este aztán még a franczia irők által rendezendő estélyre megyünk, holnap pedig a „Figaro1 bankettjére és eszel befejeztetik a kiráodulás. Dr. HÜBNER. Karczolatok. (L) Három harang ütés, egy kürtölés, reá átható éles füty aztán „mehet!1 Erre a bosszú kocsi sorból álló vonat felébred édes álmából, szemeit dörzsölve nagy lomhán kinyújtózkodik, s mozgatni kezdi tagjait, de csakhamar hivatásának teljes tudatára ébredve neki iramodik s megssilsjult dübörgéssel rohan Kanizsa ról Buda felé. Magam is teljes méltéuy-lattal adózom a gőzerő ezen gyors igye- kezetének mint olyan 19-ik századbeli halandó, ki a gőzparipa sörényébe kapaszkodra reménylem a hegyek ormait átrepülni mint ufcörszem a saa szárnyai alatt. Mert hát utazom Megüresedlek az iskolák, kihalt az eg, etem lármája beütött a törvény-szünet, csupa vakáczió mindenfelé, közéig a kanikula.tebát én távozom, vagyis utasom; éa pedig utazom nem valahová, hanem valamerre; nem állok meg valahol, hanem akárhol: szóval utazom csél nélkül, csupán abból a czélból, bogy utazzak. Tehát czélom van ezé! nélkül a e czéltaUn csél az utazás. Daczára azonban a modern eszmék cosmopolitikus idegen levegőjének, annyi patriotizmus még megmaradt bennem, hogy mig saját hazámat nem ismerem még masni sem megyek tul annak határain. Egyszer tettem, de furdalt ia miatta a vadmagyar lelkiismeret nem is megyek ki többé egyhamar Magyarországból, b* csak innen ki nem ssoritanak, mint a longobárdok tették est Őseinkkel a Kaspi tenger mellett. Cselekszem pedig ezt nem csupán chauvinismueból, hanem azért is: mert még az idegen is felkeresi béreseinket és rónáinkat akkor, ha valamit asépet látni- vagy a fenségesben gyönyörködni akar. Ha a százféle adónemek számtalan fokozatainak lerovása után még megmaradt egypár forintom a mít utazására fordíthatok, miért ne költaem el ast is Magyarországon, miért vinném azt a keveeet is külföldre? Igy okoskodva indultam útnak s neki lelkesedve álltam meg Siófokon csupán aiért, hogy a .Kisfaludy" gőzösön áthajókázzak a Balaton szelíd hullámai között Balaton-Füredre. A füredi partot ellepett kíváncsi közönség sorfala közt vonultam ki a hajóból s partra jutva a vendéglók házi szolgái oly rohamos figyelemmel árasztottak el, hogy egeszén meghatva biatam magamat egyik merészebb modorú osztrák-magyar hasafi kalauzoló gondjaira, a ki engem ritka bátorságával egészen lefegyverezve és pakkomból ki-bonyolitva vezetett be a fürdőhely egyik legnagyobb szálló helyébe,mely .Károlyi Nándor vendéglője" czímével kérkedik uj meszelésü fehér homlokán. A délpontról nyugot felé hajló nyári nap atő sugarának tanácsára hallgatva mindenek elölt a vendéglő konyhájával jöttem is méret* égbe, mit látva a pincze, ő ís igyekezett kiienni magáért, hanem hiszen meg is adtam az árát ennek as ismeretségnek, mert ugy kerültem ki Balaton-Füredről mint egy megkopasztot*. két lábu tollatlan állat a diadalmas ferbli companiábol a ki egy átaaenvedett izgalmas éj után megfogadja, bogy többé soha sem vess kártyát a kesébe. Tárcsám kétségbe esett aggodalommal súgta fülembe, hogyha Ő mindenütt ily rohamos áremelkedést constatál: akkor as én hasafiságom nem tarthat soká, mert Ő belőle ugy ki fogy as éltető elem, mint a lepénnyé lapult gumipárnából as ntolsó ásass. É« most már mit mondjak még a mi .drága* ssép Balaton-Füredünkről — olyant, a mi a tisztelt és nem tisztelt — remélem te lesz a keresztatyja, az elsőé úgyis Lajos barátunk volt. — Ezer örömmel — felelt Gyula — mily nagy a te boldogságod az én nyugtalan sorsommal szemben; de hát én mindig ürmöt találok, ahol Örömet keresek. De mond csak, tudsz-e valamit Lajos felől? — Itt Bécsben kell lennie — felelte Károly — midőn bevonult a katonasághoz szolgálatot teendő, nem sokára al kalmatlannak jelenték k: szembaja miatt, a most ezt itt gyógyíttatja valami kórházban. Holnap fel fogjuk keresni. Helyeselte ezt Gyula ís. De most vagyis szabad az idejük, este ugy sincs ^"teendője egyiknek sem, egy kis esti sétára mentek kí. Gyula járatos volt Bécsben, jobban kiismerte magát, mint Karoly, és keresztül-kasul járva » belváros sok azük ulczáit — a Ronacher-léle étterembe tértek. Ez Bécsnek egyik legnagyobb étkező helyisége, s a világitásnál tündöklő tejfehér üvégiedé! alatt számos asztal körül zsibong a .gemfltlich* bécsi nép, s a Kuhn ezred gyönyörű zenéje* mellett temeti magába a sok borjú és csirkehúst, leöntvén bőségesen jóféle schwechati, — vagy st. marxival. As akkor még uj, s a bécsiek kedvelt keringőjét húzta a senekar: a Laura walzelt a „Betlelstudent" operettből. 9 Amint helyüket elfoglalják, a cas-sirnői trónusról egy piros esij.. édeskésen mosolyog feléjük, s birtokosa magához inti a két barátot. Esek pedig alig tudtak hová lenni a bámulattól: — Irma volt. — — De mint jön kegyed ide — kérdé Gyula — s aztán tud-e valamit Lajos barátunkról ? — Épen ő érte vagyok itt — felelte Irma — Midőn -zembajával e nagy világvárosban miudec ismerős, jŐ barát nélkül volt, én jövék el szivem szerelmével, én ápoltam éa gondosam őt, s már annyra jól van, hogy a jövő héten itt hagyhatjuk Bécset, midőn is megeskü-szük s aztán megyek -\\z én Lsjoskámmal haza Békésbe, ahol körjegyzőnek választották meg. Örvendek valóban a viszontlátásnak, látom mindketten friss egészségnek örvendenek, hát még Lajos mennyire fog örülni, ha meglátja önöket, tudom mindjárt önöket fogja elhívni házassági tanuknak, tegnap épen efelíil gondolkozott. — Ceakbogy látok már életemben igaz s Önfeláldozó szerelmet — szolt Gyala, — eddig csak olvastam, s ép\' ezért nem mertem volna hinni, hogy kegyedből ily hősnő válhassak. Mikor fog ráérni velünk Lajost meglátogatni ? — Minden délelőtt megyek hozzá — felelt Irma — legyenek itt holnap reggel. Most pedig isten önökkel, bocsássanak meg, sok a dolgom. Ekkor a két jő barát eljött az emelvénytől, s a lefolyt időkről elbessélgetve, jó későn tértek szállásukra. * * * A két barát pontosan megjelent a kitűzött helyen, hol Irma már utrakéssen várta őket. Felülnek egy bérkocsira, s hajtatnak kifelé a .Hietsiog\'-be. Itt volt Lajos lakása; mert Irma nem engedte, hogy kedvesét kórházban gyógyítsák, idejár ki as orvos is, hol s beteg ssép virágos parkban sétál gátassal tölti idejét, melytől szinte nem akar megválni, oly jól bántak vele ott. ,A két barát meg van lépetve, midőn egy délcseg s egészségtől duzzadó alakot látnak maguk előtt Lajosban, csupán zöld selyem ellenző volt szemei elé kötve; valami összeesett alaknak hitték ők azt, ki még katonának sem volt jó. — De jó, hogy felkérésetek — szólalt meg Lajos, mindkét kezét nyojtva az érkezők elé — Irmát kivéve, egy éve lesz immár, bogy senkitől aem hallottam magyar szót. Óh barátim, oly boldognak érzem most magam, s Irmámra tekintve csak azt mondhatom: Szép az élet, azért dicső szenvedni. — Ha igazad van barátom — szólt Gyula — nekem még szebbnek kell, bogy legyen; mert én nagyon sokat szenvedtem. És itt elbeszélő csalatkozása történetét. -— Barátim — szólt ezután Lajos — ar és szolga mindig less a világon. Egyet körülményei, mást szenvedélyei, egyet tudatlansága b mást felsőbb hatalmak ejtenek rabul e e négy közt mindnyájan bennfoglaltatunk. Én is biztosra vettem, bogy az én szabadságra törő szellememet is sárgaíe-ketével zsinorozott kék bakanadrágba fogják ugratni: s ime egyik rabságbői szabadulva, ismét rab vagyok : a szerelem rabja. De igy van az jól: Elvonulok Irmámmal oda, hol nem lesz irigyünk senki, hol embereim szeretnek — s élünk egymásnak. — Jól teszed — feleié Károly — én is ily nézetben vagyok, ¦ én legjobban szólhatok hozzá; mert benne vagyok: a mi Gyula barátunknak is boldognak kell lenni. Igás, sok nemes ssiv porhanyói ismeretlen hantok alatt, mig némely meu soleumban nyugvó baasontalan alig érdemli meg, hogy porát tova fújja a hir szele. Tehát ne keressük mi ja hírt és dicsőBséget; mert esek mellett sob\' sem lehetünk elégedettek és boldogok, kis körben munkálkodva édes jutalom lesz minekünk az öntudat s a szerető nő csókja. Te pedíg Gyula ne búsulj, tudok én számodra egy kis barna lányt, ki meg fog felelni ízlésednek, ki kedves és ssép, s ki már régen reményrelenül szerelmes arczképedbe, és sok jót hallott tőlem beszéltetni felőled. Nem kívánom, bogy előre nyilatkozzál, csak azt ígérd meg nekem, hogy lejösz egy pár napra hozzám : Örvendeztessük meg az érted epedő kis sógornőmet? No hál áll-e az alku? — Nem bánom — Jelelte Gyula — pedig szinte félek a boldogság látásá\'ól; mert ilyenkor . z irigység Ördöge kisért. Végre is megegyeztek, hogy pár nap múlva mindnyájan Budapestnek veszik utjokat, ott aztán Irma és Lajos örök hűséget esküsznek egymásnak, b aztán megy kiki útjára; — azaz előbb Gyula meglátogatja Károlyt. * * * Elbeszélésünk végéhez közeledik. Ugy lett mindén, mint végesték. Gyula még Bécsben megkapta kineveztetését egy ellenőri állásra, s azután Károly barátjánál egész destillált érzelmekkel meg kérte kis sógornője: Erzsike kesét, s egyházi felmentés mellett még ott nyomban megesküdtek. Tehát mindhárman bősünk csélját érte, a köztük vsló barátság csak ssilár dnlt, s elhatározik, hogy a legelső kara caonyt mind a három barát, — családos lói. — Lajos tusculanurnában tölti el. Mi pedig ssíves olvasóim, bocsássuk le a függönyt a mondjuk Gyulával: - .Amit elmulaastott huszonnégy óv, meghozza a huszonötödik.* mert a sok között ilyen is lehet — olvasóközönséget érdekelné. Hiszen Z tlam«gye eme .drága* gyöngyét bizonyosan mindenki ismeri jobban, mint sem én azt leírni vagy róla valami ujat mondani képes volnék. A savanyúkút vize savanyúnak elég édes, édesnek azonban elég savanyu s ezzel elmondottam e visrőt mindent, a mit erről ize után ítélve tapasztaltam. Balaton Fürednek igazi szépsége a Balaton. Hanem ez már aztán igazán szép s talán egyetlen pontján sem olyan szép, mint Balaton-Füreden. Sima tükrének méltóságos nyugalma ép oly megható, mint a mint a mily nagyszerű viharoa hullámzása, Az óriási víztükör sima arczulata, mely felett tekintetünk a végtelen láthatár távol ködébe vész, ábrándokba rin. gat; ballámainak haragvó sugara bámulatba ejt. Mindest talán sehol sem érezzük ugy, mint Balaton-Füreden. Hanem hát: .Tengerre magyar!* Egy kis, de vállalko.ó azelle-uü társasággal .közkiadási" vagy „közkol-te kezesi" társasággá alakulva csónakra szálltunk a a csónak osónakosa, bakjára ülve áthajtott velünk a magyar tenger hátán Tihanyba. Itt uj meglepetés vár\', reánk. Ugyanis a kiszállásnál bennünket a tihanyi összes gyermeksereg hatalmas contigense fényes ovatíóval fogadott. Egy réssé versenyre kelt buzgalommal különféle modorban éa alakban ajánlkozott vezetőnkül; a nagyobb része azonban kecske körmökből, barát fokotokból s más ezekhez hasonló sima szegletes lapos kavicsokból álló áruezikkeit tárván élénkbe, jelezte, hogy asonnaii készpénzfizetés kötelezettsége mellett hajlandó nekünk összehalmozott összes kavics kincsdarabjAÍt en gross vagy en delaü hitvány osztrák magyar pénzért rögtön eladn<. Mí azután az élelmes ficzkókkal üzleti véglárgyalásokba bocsátkozva megkíséreltük tőlük a hitelb ni vásárlást; erre azonban még kellő biztosíték adásának ígérete mellett Sem voltak reá bírhatók a azonnali készpénzfizetésen kívül kivül egyébről még hallani sem akartak. Ezek ugy látszik solíd üzletel visznek, mert sioberré dolgoznak. És még is azt mondják, hogy a magyarban nincs kereskedő természet és üzle:i érzék. Az orromra felkapaszkodva, s szik-iatetőn emelkedő templom előtt találtuk magunkat, mely ugy áll ott viharverte barnult falaival, mintha as ősidők óriás harczait akarná eltakarni; a mai törpe nemredek kíváncsi szemei elől pedig a hatalmas épület alig egyszázaddal ezelőtt emeltetett a hajdani apát buzgalma és egyesek áldozatkészségéből. Az apátság, melyet I. Endre király alapitolt, a rági idők értékes kincseit Őrzi e templom falai kÖzötL A sanctaartum alatt van az alapító király idejében az óriási szikladarabba belevájt a igy bolthajtásával és tömör vaskos oszlopaival egyetlen darabot képező kápolna, mely egyik oldalán ugyancsak Endre király roppant kőlappal elzárt szikla sírboltját is magában foglalja. A sJrbjll előtt megállva, elgondolkozik a bajdani századok kéiő unokája, bogy a nagy nemset auveraio férfin, ki hosszú álma helyéül a széles bazáben épen esen pontot szemelte ki érzékeny szívvel és kölői kedélylyel lehetett megáldva : igy Gizellának.a s zen t király nejének fondorlatai,mely elől futni kényszerült és hazáilan bujdosása, majd a keresztyéo vallás küzdelmei nem csekély fájdalmat okozhatott nemes lelkületének. Megbámulva a templomban őrzött Loyola Ignacz viaszkbáb alakját, gyönyörködve az egyházi öltözetek művészi aranyhimzéseiu egy asztalosból lett fráter gyönyörű faragvány ok kai készített templomi szekrényein: bucsut vettünk a kalauzoló tudós templomi sekrestyéstől, ki bár azezán az önérzet komolyságs honclt, mégis köznapi érdekeltséget tanúsított a prózai borravalók iránt, SÖt megajándékozott mindegyikünket Tihany hegységének rosszul talált fényképével, nyomban kijelentve, hogy ezt csupán potom áron 30 krért vesztegeti, holott magának is majdnem többe kerül, tehát: „felülftzetések kösaönettel fogadtatnak/ Meg examinálva a világhírű tihanyi visshangot s meggyőződve arról, bogy egyetlen kérdésünket sem hagyj***0 nélkül, hanem minden szóra szót ad ismét, alá szállottunk a Balaton tükrére * visssa eveztünk Balaton-Füredre s folytat tant a bolyongást, másnap Siófokon kezdve tovább egyelőre csak eddig a helyig* *> hol most vagyok, de a melynek nevét — mint a ross regényíró, ki titkolózásával akar hatni — még most nem árulom el, később majd — egész as unalomig — agy is kifecsegem. . KAVARGÓ. (Vége köveikesik.) Hir • k. — Aradi Gerö jó hírű ssiotársulata a jövő hó közepén városunkba érkezik. Mind a repertoir, e a társulat saját zenekara, valamint a kitűnő előadó- és bai-letssemélyset kilátást nyújtanak városunk huszonkettedik: évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 22-én 1883. közönségének, bogy minél több élvezetéé eatét szerezhet nragának. A társulat Szegeden tartá et ideig előadásai*., s sz ottani lapok, is elismerőleg nyilatkoztak felőle; mi, kiknek volt alkaimnnkez előadásokat él vezni, c<ak megerősíthetjük e remény vaiósalását a t. közönségnél. Ügyelőre is a figyelmet kivántuk felhívni. — Ama furfangos tolvaj, ki a helybeli pályaudvarban az érkezett szállítmányoknál a vámeljárást már jó ideje folytatta a maga hasznára, — végre elcsi-petett rendőrségünk által horvát-azenl-miklósi Kovács István személyében. — A vetések állása es a mezőgazdasági állapot megyénkben, A földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandő tadósitéitől e bő 2-tól 9-ig érkezett tudósítások azerint a BÜmeghi járásban az aratás folyamatban vau, búzán rozsda nem terjedt, rozs feje hibás, hézagos; a keszthelyiben rozsda umcsen, busa, rozs, szeme szép. Takar-máay félék elegendők; as slső-lendvai járásban busából jó középtermést várnak, ugy szintén rozsból és tavasziakból; kapás növények most javulnak; az eger szegi járásban búzák közép eredmény nyel biztatnak, rozs le van már aratva. — Megyénkben, a söjtöri szólók ben, bir szerint kiütött a phylloxera. As alispán részéről a legerélyeseb eljárás vétetett foganatba. — Az üres kérvények. Egyik bécsi lapnak a következő epizódot irják Herczegovinából. Mikor Kállay közős pénzügyminiszter Herczegovinán keresztül utazott,ismételve több kérvényt dobtak elébe. A miniater sorra felbontogatta őket, de csak Üres papirok voltak, bélyeggel ellátva. A legközelebbi faluban^ Kállay föltartóstatott egy ily kérvény dobót s megkérdezte tőle, bogy mint je lent ez a dolog. „Az az ur melletted (egy magas állású boszniai hivatalnokra mu tátva) majd meg fogja mondani/ De mivel ez sem tudta, a herczegovinai nagy sürgetésre igy fejtette meg a dolgot: „Mindenkinek, aki csak írni tud, megtiltották, bogy kérvényeket írjanak a miniaterhez. Mivel pedig mi magunk írni nem luduok, a stemplis üres papirt nyújtjuk be; a miniszter majd c»ak rájön, hogy valami bajunk van s megkérdezi, hogy mi/ — A kolers. Egyptomban ijesztő mérvben kezd mindenfelé elharapózni a Kairó főváros, mely eddig megkímélve maradt, most szintén komolyan fenyegetve van. A járvány a város több pontján kitört; az arab városrészben négy koleraeset fordult elő, még pedig egy halálos kimenetellel. — Veszedelmes álom. A Pacífic- vasut egy vonatán a mult héten egy gazdag bevándorló utazott, a ki gyakran ei-elsznndíkált, a aztán álmában fölkiál tott: .Vegyétek el a pénzemet, de ne bántsátok életemet 1* Útitársai ast hitt és:, hogy lidéreznyomáá bántja, de volt a kupéban egy agyafart tolvaj, a ki imígy okoskodott: .Ha ez as ember rablókkal álmodik, bizonyára sok pénzt hord magánál 1" E következtetésében nem is csa lódott a jó madár, a kí as utazás utolsó éjjelén szerencséién ellopta sí illetőnek a tárcsáját. 10,000 dollárt talált benne. — Gyászhír. Horváth Gyaláné, ssületett Sáardi gróf Somssicb Janka maga éa özvegy Horváth Sándorné ssületett Domaníesky Julianna, szintúgy báró Biefel Edéné ssületett Horváth Gabriella és férje báró Riefel Ede nyugalmazott cs. k. őrnagy nevében vigasztalhatatlan szívvel jelenti szeretelt férje, illetőleg fia, testvére és sógora nagyságos Horváth Gyulának élete 53-ik s házasságuk 22-ik évében, hosszasabb szenvedés után — i haldoklók szentségeinek felvétele után, f bó 16-án délután 6 órakor Klopsinban a jobb életre történt átszenderültét. Hűlt tetemei f. hó 19 éa reggeli 9 órakor Be leznán a családi sirboltban eltakarít\'at-tak. Az engesztelő szent mise áldozatok pedig f. hó 21-én reggeli 10 órakor a zá kányi egyházban a Mindenhatónak be-mutattattak. — Az egyéves önkénytesek érdekében a hadügvminiater legutóbb igen üdvös intézkedésNst^tt. A védtörvóny végrehajtására vonatkozó rendelet, m ely mult évi november hóban jelent meg, többi közt azt tartalmazta, hogy a saját költségükön szolgáló egyéves önkéntesek, ha kívánják, az illető fegyvernemre nézve megállapítandó járulék fejébe a kincstár által fognak élelmeztetni, ruházattal ; és fegyverzettel elláttatni anélkül, bogy kötelezve volnának a laktanyában lakni. A hadügyminisztérium a napokban megállapította e járulékokat, melyeket az egyéves önkéntesek, kik e kedvezményben részesülni óhajtanak, három havi részletekben fognak az illető csapattestnél előre fizettetni. Az évi járulék a lo-vsBságnál 129 frt, a többi fegyvernemeknél 12-1 frt. Ebből az összegből a természetben való élelmezésre 32 frt 16 kr., a legénységi élelemre 63 frt 84 kr; a fegyverzetre a lovasságnál 25 és egyéb csapattesteknél 28 frt, a lovasságnál » lószerszámra 8 frt esik. Azon egyéves önkéntes, ki a laktanyában kívánna elszáll ásoltatni, az emiitett évi járulékon 1 felül napi 6 krt, azaz egy évre 21 frt és 90 krt űzet A kedvezmény fakultatív \'¦¦ jellegű. — Llptó Szentmlklós pusztulása. Vrbinzében délelőtt tizenegy órakor ütött ki a tüs, s a vályogból épült zsúpfödelű házak sorra égtek. A szélvész elvitte a sziporkákat a falu egyik részéről a másikra s néhány peres alatt lángba borult as egész helység. A sziporkák eljutottak Lipió-Ssentmíklóéra is, hol szintén nagy veszedelmet okoztak. Vrbics Öt óra alatt teljesen leégett. Líptő Ssentmíklóson ís harminca házat kiméit meg csupán a pusztító elem, elhamvasztotta as iskola épületét, a paplakot, a törvényszék és a takarékpénztár épületét, mely el sem készült még egészen. Liptó Ssentmíklóson négy ember veszett el, köztük Kern vá-roekapltány, ki a legnagyobb veszedelem pillanatában házába férkőzött, hogy 300 forintnyi készpénzét megmentse. A fűst fojtotta meg. Vrbiczén tizenkét gyermek égett meg egy pajtában, melyben menedéket kereMek. A lüz délelőtt tizenegy órától délután báromig tartott. Mindenfelé sürgönyöztek tűzoltókért; kikkel azonban későn érkeztek a külön vonatok. A hajléktalanná lett emberek nyomorát leirhatatlanok mondják. Hogy törte el karját a spanyol igazságügyminiszter í A .Francé" madridi levelezője elbeszéli azt a mulatságos esetet, mikép törte el karját Romero Gi-ron fpanyol igezságügymiuinzter. A királyi udvar nagy tréfaüzóje: Sesztn berezeg, Madrid közelében gyönyörű birtokán lakik, hol gyakran megtiszteli őt látogatásával Alfonz király tobD fiatal , nemes kiséretéoen. Nemrég szintén ké- szültek a kirándulásra és az udvarmester előmutatta felséges urának a meghívott vendégek névsorát, mely a legelőkelőbb nevekből volt egybeállítva. Alfonz király meg volt elégedve, csak azt kívánta még. hogy Romero Giron is köztük legyen. A 1 mint akarta, ugy lett. Romero Giron meghívást kapott és egy szép reggelen az egész társaság, élükön a királylya] da- . lolva és nevetgélve, takaros öszvéreken útnak indult a kasztilíai merőkön keresztül. Csak az igazaágügymioiszter vok hallgatag s keservesen sóbaj\'osotl csúza miatt. Algetében, Seszto herczeg birto-kán pompásan megebédeltek s verseny-játékokhoz kezdettek; majd változatosság kedveért bakot ugrottak éa végül közmegegyezéssel elhatározták, hogy vs-j lakit labdának használnak. Sorsot búztak és természetesen az RomeroGironra esett. A szegény embert lefogták, majd a leve- , gőbe dobták s addig lapdáztak vele, mig , egyszer valaki elejtette. Három nap múlva az igazságügy miniszternek meg kellett jelennie a kamara ülésen, hogy \\ egy interpellácsióra válaszolj-ju: kösbá- | mulatra felkötött karral s igen leverten jelent meg. Alig beszélt valamit, szerencsétlenségére megsértett egy képviselőt, a ki oda kiáltotta neki.* miniszter ur! tudja meg, én nem tartozom azok közé, akikkel labdázni lehet. — Visszautasított királyi ajánlat. A la Gazetta d Itália jelenti : Az olasz király sorban megke.es te az összes biztosító társulatokat, tudatva velük azt a Bzándékát, hogy életét családja javára bárom millió összeg erejéig biztosítani \'óhajtaná. Tekintet nélkül arra, hogy az | olasz király a legmagasabb dijiélelek -fizetésére is késznek nyilatkozott, minden : intézet feltétlenül visszautasította az üz-I letet. — Kitűntetett betűszedő. A ki rály Siebert Ferencz prágai betűszedő nek Ötveu éví szorgalmas munkásságának elismeréséül az ezüst érdemkeresztet ado mányosta. SKSHMIHSÔT legjobb AsztaÜ-és udito ital, lütüflo hstÁSDn&k bizonyult köhögésnél, gése B&joknaJ, gyoBW-és Qóly&s harutail. EDECSEK\'n emésztés slüsejitésérsj. Mattoni Henrik, L»pr«ér<a kisdó: SZÁLAI SAXDOB. Felsiia sz.erke.zU : TASS ÁLMOS. Lsptul.jdooo^: WAJDITS JÓZSEF. Nyílttá r?) SALVATOR eísc rangú vasai estet asvasyavtz, Uthlnm é- bornátrinmban gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a légző és emésziéaíszervek hurutoa bántalmainil rendelve; — kiváló ezer a köszvény, hólyag éa vese bajoknál. Borral használva Igen kellemes üdít -ital. Kapható áiványviz-kereskedésekbes és legtöbb gyógy szertárba a. salyatoHoiTüS ieaznatcsa? 906 12-20 EPERJESEN. Bpesten főraktárÉdeskuthy L. urnái. Szerkesztői üzenetek. Várasd-TopiÍcz«. Fürtől love! iiely«zt)k< miatt csak a jövő számban jöhet; — máskoi idejében kérjük küldeni. Egy férfl ruharaktárban egy ügyes és jó eladó segéd, aki a rnj-rték ve-vést, a félkész ruhák felpróbálását és igazítását érti, felvétetik. Ajánlatok Spltzer Kürolyhoz, Eszik (Oherstadt) lutézendök. ;»74 2—2._ A belvárosban egy csinosan bútorozott külön bejáratú szoba első augusztustól kezdve bérbe vétetik. Bővebbet lapunk kiadóhivatalában. " E rovatban közlSttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a I Szerk. 921. szám. tk. 1883. HIRDETÉSE Bat. Árv. hirdetm. kivonat. A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint tikkönyvi hatóság részéről esennel közhírré tétetik, miként Ssij Sándor csáktornyai lakos végrehaj tatónak Po-czek Jakab hernyákovesinai lakos végre hajtást szenvedő elleni 110 frt s járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez tartozó caák-tárnysi kir. járásbíróság területén fekvő 4 dík hegykerületi 210. száma tjkvben A f 394 és 392 bzsz. alatt nevezett végrehajtást szenvedett nevén álló B összegen 924 frtra becsült ingatlanok s tartozékai sz 1883. évi augusztus hÓ 28. napján d. e. 10 órakor a 4-dik hegykerületi községházánál tartandó nyilvános biroi ár verésen a kikiáltási áron alul is elsdstni fognak. 975 1—1. Az árverezni kívánók tartoznak az ingatlanok kikiáltási árának 10% át vagyis 92 frt 40 krt készpénzben vagy sz 1881. évi LX. t. cz. 42. §-ában előírt óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi teltételek a 4<dik begykerűleli község elöljáróságánál és alulit telekkönyvi hatóságnál a hivatalos órák tartama alatt betekinthetek. A kir, telekkönyvi hatóság. Csáktornyán 1883. évi április hó 24- napján. 5610. a. tk 1882. i Arv. hirdetm. kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, miként Szíj Sándor csáktornyai lakosnak Segorics Ferencz jur-cseveczí 1 akós végrebaj tást ssen vedó ellen 154 frt 62 kr. tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. tőrvényszék területéhez tartozó csáktornyai kir. jbiróság területén levő benkovecz jarcseveexi községben fekvő 36. száma tjkvben AI. 1 sor 73 hzsz. alatti ingatlanból alperest illető 5/,s ad >*éazre ée tartozékok, ugy a hozzátartozó aránylagos legelő- és erdő illetménynyei 261 frt — ugy a benkovecz-jurcseve-czi 174. sz. tjkvben A I. 1—12 sor 57/c, 104/b, 139/b, 212/a, 2l9/c,230/c, 260/a 286,0, 319/c, 326/c, 332/c és 304/a hzsz. alatt alperes tulajdonául felvett és 573 frtra és igy Összesen 834 frtra becsült ingatlanok s tartozékai folyó évi szeptember hó 6. napján délelőtt 10 órakor a benkovecz-jurcseveczi t zségbáznát megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok kikiáltási áráoak 10%-át vagyis az elsőnél 26 frt 10 krt, a másodiknál pedig 57 frt 30 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. :. cz. 42. §ban előírt óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi teltételek e bíróságnál megtekinthetők. Kelt Csáktornyán, a kir. járásbíróság, mínt tikkönyvi hatóságnál 1E83. évi április hó 30 ánl 977 1—1 4749. sz. tk. 1882. Árv. hirdetm. kivonat. A Csáktornyái k;r. járásbíróság, mint tikkönyvi hatóság részéről esennel közhírré tétetik, miként Szij Sándor csáktornyai lakos végrehajtatónak Petrán Mátyás pretetíneczi lakos régrehajtást szenvedő elleni 400 frt s járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kír. törvényszékhez tartozó Csák tornyai kir. járásbíróság területén fekvő a Prite-tinecz községi 30. sz. tjkvben A. I. 1-6 sor 141, 144, 176, 210, 213 és 143 hzsz. alatt alperes tulajdonát képező ingatlanok s azebbez tartozó aránylagos legelő ée erdő illetmény, a tartozékokkal együ\'t 8 !5 írtra becsült, mégie a pretetíneczi 35 ! es. tjkvben A f 1 sor 192. bzsz. alatt, foglalt és egyik fele részben nevezett végrehajtást szenvedett nevén álló és 159 frtra és igy összesen 974 frtra becsült ingatlanok s tartozékai as 1833. évi aug. hó 31 ik napján d. e. 10 órakor a pretetíneczi kösségbiró házánál tartandó nyilvános bírói árverésen a kikiáltási áron alul íb eladatni fognak. As árverezni kívánók tartoznak I az ingatlanok kikiáltási árának 10°\',. vagyis as elsőibirtek árverésénél 81 frt! 50 krt, a másodiknál pedig 15 frt 90 krt készpénzben vagy az 1881. évi LX. t. cs. 42. §-ábau előirt óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi, feltételek a pretetíneczi község elóijáró ságánál és alulirt telekkönyvi balóságnál a bivataloB órák tartama alatt bete-kinthetők. 976 l-l A kir. telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1883. éví aprilía bó 14. napján. Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugycsőbetegsé g ellen uraknál és folyadék nőknél, szigorúan orvosi vény után készített gyógy-gyóryit befecskendezés és fájdalom, utóbetogség nélkül, újoncán beállott vagy bármily elavult haj, alaposan éa m éjfelei S gyorsan. Határozottan dr. Hartmann Auxiliumja kérendS _ s igy ezt a mellékelt baszná- Wiapi*" lati otssitási könyvvel együtt és egy a dr, Hartmann intezetében tanácsban tartott "jogosít > jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógysser-tárLan \'2 írt 80 krén. Fö raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt 11. Becs. Baktár: Priser Bála gyógyszerész smál Nagy-Kanizsán. U. 1. Dr. HartsUBn ur rendel 9— 2-ig és 4—S-ig intézetében s itt minden ngy mint addig íj, ml-jiiennemü bor- és titkos betegségek, nem különben férfi erő gyengülés, királóan ki\'.ünÜ mód szerint, minden ntó-kGvetkezós elkerülése nélkül. Syphilis és dapadások és mindennemű beteg>égek legjobban gyógyittatn-ik. itérsékelt dij. I-evé-lüeg is. 971 60—*. Wien, Stadi, Seilergasse Kr. H. WIESE és TÁRSA, cs. k. szab. pénzssekrény gyárosok, Bécs, Budapesten. Prága. Fiókraktár: Budapest, Sngar-nt 2. sz. (Fonczíére palota), ajánlják a saját gyártmányú legkitűnőbb szerkezetű tűzmentes és a betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gép és mázáralkat a legnagyob válaestékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. g^fT ü.i.AL cs. közönség érdekében kérjük czimünket pontosén kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp; sajátén hasonló és tokkal fiatalabb czéggel összetévessze. 967 3- 20, aoooofl&oooooopo A legjobb 8*\\varka-papiPOg LE HOUBLON Franczia gyártmány. Utánxásoktól óvatik. A K szivarkapapir csak akkor valódi, A \\í ha minden lap LE HoUBLON bű- ll -.\',\'k lregzótmaganhordjaés minden kar- Vfc \\y ton as alant látható védjegygyei és yf V aláírással van ellátva. 876 10—28 ti Prop- du Brevet _ ^^^l^^^^ií^^,\'^,^^r,^\'^í^r,^r,^l\'^\'^ífr4,!frtfr^r!^HH4,,sr*H 5 Szabadalm. Gőz-Mozdonyok. Biztosítja kornnk legolcsóbb, legbiztosabb és legállandóbb munka ereje. Előnyök: Sem kÜlÖnGi fütÖ, sem hatósági engedély, sem talpasat, sem küIOnSt kémény, nem szükséges, járása zajtalan, e szerint 4akóbázakban is bátran alkalmazható* a műhelyekben. E mozdonyok küzül nagy számmal vannak malmok; csf mentgyárak, bányamurelés, fürész, gépgyárak, sxüTŐgrá-rak, könyvnyomdák, könyomdák, villanyos készülékek, hen-I tesmShely, kevácsmfihely, pótkávé gyárak, szappanos mfi-\' hely, keményitű gyár, esztergályos műhely, asztaioa műhely, sőrfőzdAk, kalapgyárakban stb. 966 1 -12. Ajánló ís elisme.ő levelekkel, valamint képei árjegyzékkel ingyen és bérmentve szolgálunk. SRANZ C ós RŐDINGER G. Qep-gyár, Bécs, YI. Bomlnikanergasse 7. 1 1 I I I I I I I I I I I I I I I I I M- ÎGe| KATONAI TANODA BUDAPESTEN V. ker.. nagy korona-ntexa 13. sz. 1683. szeptember 16-án kezdi meg 14-ik iakolai évét elökésotő tanfolyamokkal minden cs. és kir. katsaa] kéfri Istézet és sadajréd-lskelsba, valamint tényleges hadapród vizsgárs veid felvételre. 972 1—* Az intézet tápintézstte! vau összekötve. Feltételek mérsékeltek. Értesítés ingyen. Az igazgatóság: FISSIXÜEB E. iiy. kapitány. HUSZONKETTEDIK ÉTPOLTAM. ZALAI KÖZLONÍ JULIUS 22-én !883. HIRDETÉSE 6. X SCBLÁ>1 i>lÁDIXGEIt ALAJOS geLsciasáfíi gépfsyároH Széket-Fehérvárott, Budai-ut 29. szám saját házában. S ¦ iriK ekéit, nemkülönben : ki-tonfi szerkezetű l l6 \\ i- a Biekat, borsajtókat, ssr-eajté-csa varakat, bar kardé-esnetek, ét stale aaestB gazdasági (jepeket ügyísáDtekap hst<5 : fin< - nip - olaj, gépszljak, Eredeti „nolHngsworth" és „Tigeru széiiagereblyék, vető gépek és „BAKER" rosták, legújabb szerkezetű szabaQaimazott könnyű háromvasú ekék, ágyszintén minden mis Ipgjobb szerkezetű gazdasági gépek jótállás mellett a legolcsóbban kaphatók GRAEPEL HUGÓ MABSCHAL SONS S C° L"m FÖÜ8ISÜKÉ1IÉL 6RAEPa BUDAPESTEN, VI. ker, gyár-uteza 58. sz., báranr-ntcza (16 sz.) sarkán. KésaMes képes arjegyaékek (Marschall Sons & Co.-fit« góímoidonjok é8 C8éplögépekrÓl ia) kívánatra 95G 3—3 ingyen éa bérmentve küldetnek. Mautner József első pálinka főzöde és borkereskedése 92410-13 Szegszár don. Ajánlj tdtíínő mlrifisógü ^Ink^észftmétiyeH:. egytifrt: kTtünÓ törköly átvétető, (Dorchtug} liter (hordó nélkül) 5*1~tü kéiazer égetett törköly itvoaátot (Dárchzng) 100 liter g 23 frt valódi törköly pálinkát „ 30 frt Továbbá sxlavon és sxirtnihi 6- és uj axUv&riúmót hordóval együtt 68 frt- Végül 8*egax<irWi ó- te trj rmkboYttU mesékéit árak mollett, Ssives megrendelések a hidaa-boDyhádi állomásig bérmentve átállittatnak. A kiürült hordók, ba azok 4 hónap alatt a bidaa-bonyhádí állomásig bérmentve vUasaasiHittalhak. ogyanaaon áron mint felezámittettak, viseasvfogadtatnak. sztragon Mustár ssab. csomagolás Sehmidt Vik tor és LLai be\'cal különlegességi Üzlete, belföldi hitelezhessél valódi minőségben a gyári védjegygyei ellátva Va- Vi és >/, kilós Üvegekben kaphatók minden faszeréé különlegességi üzletekben. 963 2-26 Harkányi ¦ egyében, fürdőidény májas 1-töl szeptember 30-ig. Esen 50* R- természetes meleg artézi kínforrás nemcsak az ország slaff gyégyintézeteihez tartozik, hanem a kltlfüld bajon gyógyinteceteit mindenben fc-lülmnlja.- Vetyalkatréazeh ilUtőleg Dr. Tass Károly v^grjianár áltsj teljesített elemzés szerint kínsa bévvie, mely iblanyt, büzenyt «~s mindeddig ismére len tsénéleg-keneggőzt Urtalmaz. ,x KitQnfi gyégyitási batáisal bír oavzst, köszvésy, görvély. Idült kerklits-gekre. aranyér, tóbántzimakra, fogazuisi hbinyek, feoérfolyás. sebzések, assz.. ZStak éi higanyos gyógyszerek ilul okozott méroeíesekre, lovibbi át*)-, lép, általán ¦Irigy-dagaaa tokra, aeaéz hallás, Idült szecbajok és .varazerri tlstalsiak eilsa. A fürdoigazgatósát sok éri tapasstalat alapján kijelentheti, hogy ez«n csodaszerQ gyógyforrásnál eserek íi ezerek a legmakacsabb és legnehezebb be térségekben ic egészségüket ét épségüket visszanyerték, a miért is a legnagyobb \' elismerést érdemli E fordfi a maga nemébon egyedüli, minden más akár belföldi, akár ktÜÍBldi hasongyűgyfon-izt gyógybatas tekintetéban feltümal; s mit különben az érről érre tzoporodó vendégek száma is bizonyít. As ntázásra ajánlható : Budapest-pécsi vasnt »sgy Déli rasat Budapest Eanizsa-Barcst vonala, állomás - PáOS, alföldi vasat Evíékeo át Villányig v ¦ Itacs-Fécu vasnt, állomis: Yillásy. Fosta- és távirda-áUomás. BSrebb tudósítást a legnafyobb készséggel Dr. HELLER JÓZSEF rendes fürdő orr os nynjt. Harkáay, 1883. jnnins 1. 940 7—12. XXXXXXXXXX^X* XXXXXXXXXXXXXXX xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx* X« xx XX hjuiktásaak bizonyult a légzési 4^^á> Szénsardnz természetes égv asztali e*Va»a> 900 7—10 szervek és gyomor bánta husinál. ftSft Entvállalat KAHL ét társa Srondorfban Carl.bad mellett ^«sf Fórakt. K.-Kanizsán rSoseaberg AatéSWellsch Józs.óráknál. Rendkívül szénsavdús savanyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek Összetételénél fogra orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditö ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. Megrencieléselv a forrás igazgatóságához Petinezra (a. p. Maraszombat) iotézendok. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vétessék, a dugó „Széchenyi* névvel leend ellátva. 960 7—9 Mindenkor ! (friss töltés Árjenyzétet LTáiaira Sürgöny ; VoElertBegeie, EaieiiJ HERZ ÁRMIN Budape st. F. B él a-ut et a 2. sz. Ajánlom a magas Uraságoknak, földbirtokosok és kereskedőknek az arati valamint minden Idényre gazdagon felszerelt raktáromat disznózsír ós szalonna nemüekben milyenek: pörkölt- és fehértabía-aialonna 965 3- papríkas- és kenyerstaloniiii. Megrendeléseket legjulányosabb napi árakon és legpontosa végzek; árjegyzékkel szívesen rendelkezésre állok. bban Wajdita József kőnyvnyomáájából Nagy-^nizsán. 0383 NAGY-KANIZSA, 1883, jnlins 26-Jiil Egy szdm 10 kr. hirdetések U hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további soréri * kr. NYÍL TTÉR H K N" ¦ őrönként 10 krért vétetnél: lei Kincstári illetik minden egyes \'i-rdj lésért 30 kr. fizi-t->:id5. ZALAI KÖZLŐIT. Huszonkettedik éyroiyam. \\ Kp sxnTlemi részét iJlelS kfjltW. ajek .-. s; erkMztfvbAx, snyagi résa*1! ÜíetÓ kozlcméiivi-k pP\'Iig a kiadóhoz bet-ment** istízendök -, N A í, V- K ASI ZS A Wlasaleabáz. BírraniUrtleo leteaefc csak t-mert intinkatársaktol foga, luta ale «I. K<-átraíok >isaza nem knld.-tiipk. .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet\' a .zalamegyei általános tanítótestület", a , nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület", & „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet* kcdelnii s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. a , soprani keres Ileteiikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Országunk ós a külföld vádjai. Egy idő óta a külföldi sajtó abban tetszeleg magának, hogy reánk, szegény magyarokra kígyót-békát kiabál. Elnevez bennünket, barbároknak, kik háromszázaddal hátramaradtunk; mcud vadaknak, kik a tizenküenczedik században bo-szorkánypört tárgyal nnk, s szép hazánkat oda teszi Ázsia közepére, s lakóit is oda kívánja. S joggal teszi-e ezt? Mi elismerjük azt, hogy az emberiség oly társulat, amely nagyjában sem geográfiai határok, sem faj, sem nemzetiség által tökélete sen egymástól el nem különíthető, s így bizonyos mértékig az egyik ország belügye érdekli, s kell is, hogy érdekelje a másik országot; mivel akár az üdvtK akár az káros következményű eszmék könnyen s természetszerűleg az egyik államból a másikba átszivárognak s hatások nem csak ott érezhető, hol keletkeztek, hanem gyakran ott, hova imporáltattak. És végre is az egész emberiség fejlődése kívánatossá teszi, hogy az egyes nemzetek történelmi misiójukat teljesítve, helyüket megállják s megtartsák. E szempontból tekintve kell, hogy a külföld, bizonyos \' mértékig íoglalkozék belügyeinkkel; s nagyon zokon vehet núk, hogyha oly ke vésbe tártanának bennünket, hogy velünk foglalkozni felesleges munka volna. De kereken tagadjuk, hogy a külföldnek joga volna igazságszolgáltatásunkba avatkozni; habár ott oly ügy tárgyaltatnék is, amilyen tárgyaltatik ; mert a beavatkozás csak annyiban jogosult, amenyiben ez nemzeti missíónk teljesítésében gátolna, amenyiben a belügyek fejleménye a szomszéd államokra nézve káros volna. Ámde a tisza-eszlári ügy a külföld viszonyait sem nem változ- tathatja, sem nem befolyásolhatja; de ennek ellenében azt fogják mondani, hogy nem is a per egymagában, hanem az azzal összekapcsolt antisemítismus az, mi a pernek alapját s fontosságát adja. Énnek ellenében kérdezzük; szólaltunk-e mi akkor föl, midőn a külföldön a socíalis -mos, nihilismns stb. legjavában haj-tá bódító virágait; szólaltunk-e föl mi. midőn azok a müveit nemzetek a bi-.-r.pk felosztást, a társadalmi rend felbontását, s mindannak eltör lését hirdették, mi rendes államban jóravaló polgárok előtt szent ? M em ! mi bírtunk s bírunk annyi jogérzettel, hogy másnak ilyes ügyeibe nem avatkozunk. Igaz bár, hogy azok a téves nézetek, káros eszmék, külföldön sem az egész nemzet által lesznek vallva; de mindenesetre többen vallják ott künn aránylag azon eszméket, mint nálunk az antísemi tismust. De azok, kik merészkednek nemzett becsületünkre sarat dobálni, meggondolták-e azt, hogy az antisemitismus hóbortja, nem magyar talajon szülemlett, hogy azt amuréit külföldtől nyertük. S ha ez ellenében azt fogják mondani, hogy mindazon -nemzetek, melyek az antisemitismus őrjöngő eszméjét hirdetek, nem meotek annyira, hogy a rituális vérvétel bolondgombáját hazájuk földjén tenyésztessék; s ha ezt mondják, ha ezzel érvelik azon megbocsájthatlan eljárásukat, hogy piszkolnak bennünket, hogy a leg-otrombább sértéseket ejtik rajtunk; gondolják meg, hogy ezen vádakkal épenséggel mentegetik nemzeti becsületünket, mutatják, hogy a magyar ősi, veleszületett erényét máig megtartá, s továbbra is megtartani fogja. Az anüsemitismust már évek óta hirdetik nálunk; de csak szánalmas mosoly volt az, mit azok az álproféták nyerének; s látva, hogy törekvésük a magyar nemzet józangondolkozásának szirtjén összezuzatik, hogy az ész ellenmond; a szivet kívánták megmételyezni, ezt kívánták felháborítói, gondolva, hogy az indulatok heve le fogja rontani a józan ész sziklavárát; s kezdették hirdetni azt a rítulalts bünt, melyet a nemzet zöme soha se hitt, s mely fölött mosolyogtak még akkor is, midőn a mesterséges izgatást legjavában üzék. Nem czéiunk ezen boszorkány-pörrel foglalkozni, annál kevésbé szándékunk, ítéletet az ítélet előtt mondani. Megengedjük, hogy Soly-raosi Eszter a vízbe esett, megengedjük, hogy megöletett, ahhoz sincs szavunk, hogy fanatismusból öletett meg; de lelkük mélyéből tiltakozunk az ellen, hogy ebből következtessék, hogy a zsidóvaílá3 páran csolja a keresztény vérvételét rituális czélra, hogy az eszi ári eset okul szolgáljon egy vallás moráljának. megtámadására, és még oly egyének j által, kik azt nem ismerik, kik a; zsidók vallásköny véből egy árva betüt sem tódnak* olvasni; kik tán soha héber könyvet nem is láttak. De hagyjuk ezt; fen tartjuk magunknak, hogy még erre vissza térjünk akkor, mikor a bírói itólet — legyen az akár marasztaló, akár felmentő— kilesz hirdetve. Térjünk vissza a magyar barbarismusra. Barbár nép-e az, mely bír annyi jogérzettel, hogy egy emelt vádat, tartalmazza e vád bár a legnagyobb képtelenséget, nyilvá-nossan letárgyaltatja? Nem; ez nem barbarismus,\' hanem oly magas jogérzet, melylyels mennyivel a minket ocsmány oió külföldi jóbarátain k(?) nem bírnak. S mert ennyi jogérzettel bírnánk, tagadják, hogy képesek volnánk a nyugat európai cziviltsatió felvételére, tagadják, hogy európai missióval bírnánk. A magyar nemzet nem bír európai raunióval? Hát melyik nemzet volt az, ki ezer évvel ezelőtt, midőn azok a müveit államok még rabigábtn görnyedtek; a szabadság eszméjét hozá Európába, melyik nemzet volt az. ki Európában az alkotmányosság első magvát hímé, s melyik nemzet volt az, mely abban a sötét korban, midőn azokban a müveit államokban, a faoatismns az embereket elfogulttá tevé, midón azok még emberi jogot sem ismertek : a vallástürelmet, nemcsak hirdető, hanem tényleg gyakorid is. s mely nemzet az, mely ezer éves történelmében kimutatni képes, hogy mindig, de mindig a szabadság, a? egyenlőség s testvériség szolgálata ban állott, melynél a nyert szabadság soha rabságot nem szült, nem szült azért, mert a szabad ságérzete vele egy beolvadva, Összeforrva van. Ez a magyar nemzet; melynek — akár mennyire akarják is tagadni — nemcsak missiója volt, hanem van s leszi s, A felkorbácsolt szenvedély le fog csillapulni; a vész, mely hazánkat fenyegető, elmuland ; tiszta s derült lesz drága hazánk ege, mely alatt a nemzet gyermekei — nem tekintve miní^ rítus szerint imádja egyik, vagy másik istent — szere tettel fogják egymásnak kezüket nyújtani. Az álproféták cl fognak tűnni; s együtt és egyért fogunk élni, s ha kell meghalni, azon esz miért, melynek ezer év óta szolgálatában állunk, mely eszme nem más, mínt a szabadság magasztos eszméje, melynek egyedüli apostola senki más, minta magyar LÖB IGKÁCZ. hol — hihetőleg a közel j vőben — rend ¦zereeitendö törvény oltana alatt hábo-ritlunnl teremheti meg a hasának áldáa-teljes működése állal édes gyo.molceeit.Rst van okank hinni; mert az estmének akár közművelődési, akár nemzetiségi szempontból való elvit áahatatlan fontosaága majd minden oldalról kellé méltánylás ban részesül. Az Ügy előrehaladása kétségkívül paedagoguaaiakaak köszönhet legtöbbet, kik mintás intézi korok irányadói, eszmecseréik tárgyává téve, annak lendületét nem kis mértékben segítek elö. Csak örömmel Üdvözölhetjük tehát ssakavatott tollak felszólalásait, véleménynyilvánításait, a rendazerssités érdekébea, minő pl. Hoffmaon Mór aré, ki a ,Zil»i Közlöny" utóbbi számaiban megjelent ci k kzorozatával megmutatá, hogy az ügyet behaló lelkiismeretes vizsgálódás. — gondos megfigyelés tárgyári tette éa nem bánt oly könnyeden vele el, mint a .nagy-kaoíseai járás tanítói körének" megbízottá, kí a kiedednevelée egyík iegfoatoiabb kérdését semmi ojat nem mondó, — régi neveléstani tételek sméilósével akará megoldani. — És íme imig utóbbit a feledés csendes öle látszik már-már magába fogadni, as alsót éri a szerencsés, akarom mondani a azeren-csétlen megtiszteltetés Schwatz Zsófia a „Z. K.° 57. áramában megjelent v á-I asznak oevezett csikkében. Én fectemlitett czikkzorozatot elolvasva, sokáig haboztam annak egyik-másik pontjára észrevételeimet megtenni. De e habozást, mint a kisdedoevelés érdekelt embere, érzékenyebben meg bo-sznlva nem képzelem, mint a tisztelt ezíkkírónó védelme által. Különös gyarló színben tüoteté f-i czikkiróoö védelme által as ügy Vezetőit Jól tette, hogy az olvasót*) alatt fi-gyelmeztelé, hogy csikké válaiz akar teoni, mert arra különben csak igen nehezen, vagy épen nem jött volna reá. Hisz ő nem czáfolja meg felolvasónak egyetlen állítását sem; hanem * csak összefüggéstelen, értelmetlen mondatokban iparkodik valamit mondani, valamit, melyből a jóakarat tehetetlen erőlködést rí ki. Válasz-a válaszra.1 .i véle (flotTmann Mór és ScbwaU . közti m é n y k (Üftmbségre.) A kisdedóvás eszméje annyi vajadó küzködés után már-már a békerévbe ér, *) (Tá*ol tőinek, hogy az &grbe befolyni akarnánk, csupán azon «gy megjsgyicst tsszszak jelen czikkre, hogy .Elég egy szekér fazéknak egy bot" HoSmann nr után ujabb felszólalásnak, csakis tekintve czikkíró ur szak-egyéniségét, adtank helyet. Szerk.) TARCZÁ. Véletlenül. (Beszély.) Irta: Ballier Sándor. — Miért teremtettem én. tán hogy éljek ? Hisz élni . . . élni. .. , ha csak ez a feladat, agy hát nincs semmi feladat Nem tudom mért oly nehéz az élet, mért nyomják vállsimat terhei? Mért nem oiv..n sz én fiatalságom, mint misé, mért kell azt nekem gondok és siralmak közt leélni ?!..... Ilyen és hAaonféie gondolatok környezek Heleváry Gyulát,ki uemrég.hogy kisssbadalva a közös hazáért viselt fegyver, és borjabór alól, most szülőföldére igyekezve valamit kezdendő: ntiköltaég hiányában, télvíz idején, majdnem a fel-aton, aeép Kolozsvár kulcsos városának egy külvárosi korcsmájában látják Őt, két deczi rabvallató,asászok által manipulált bor mellett azon tűnődve, hogy kerül-e valami jó szerencse, vagy hoz-e valamit a vakeset^ Egy szöghajú, középtermetű vállas ficzkó 6, mindig gyorsan fürkésző, sárosain szemeiből jövő tekintete nem a legegyenesebb jellemére vall; szája körül pedig folytonosan oly vUágtnegvetó gúny-mosoly, mínt as önhittség és elkesere dée vegyes kifejezése ül: mely bizalmat senkiben sem ébreszthet. Ha beszédre nyitja ajkait, kinézé-aéhez képest— nagyon választékos szavakat használ, a mindjárt ason kezdi, menynyire kétségbeejtő az ő balsorsa. Egy fiatal emberekből álló, meglehetősen boros társaság jön a csapszékbe, kik bizonyára e helyen aem első, és tán utolsó állomásukat aem tartják, a ennek agy latsaik vesetője: Bodoesy Pali jarista, ki miután a söntés mellet gubbaszkodó korcamárostól két veder bort parancsolt volna, imigy szólt a magánosan üldögélő Heleváry hoz: — A savanyúságát neki 1 hát maga mit gunnyaszt itt egyedül? lássa inkább, hogy hozzánk Bzegődjék, s os.-.t\' mulassuk együtt. Van-e elég ideje és jó torka? — Időm csak volna — feleié Heleváry — hanem a piculáknak vagyok végtelen híjával. A torkomról nem is szólva: mert száraz az uram; de ha jól megnedvesíthetném, tudom szent Féter is tátaná száját, ha meghallaná nótáimat — No csak bátran közénk, ép ily ember kell nekünk. Majd tán baján is se githetünk. Korcsmáros! mikor jön már as a bor?kiáltá harsányam Bodoesy. As addigezoborként álló éa nyugodtan pöfékelő korcsmáros is, e tekintélyes hangra megmozditá fejét z kiszólt a konyhába leányának: — Pénzei bél mozgasd msgad szaporán és szolgálj as uraknak. Midőn a bor ós poharak az asztalra tétettek, Bodoesy kérdé Helevárytól, ki már akkor közibük jött: — Hát aztán mi járatban lenn* k i-gyelmed, aha volna szabad tudnunk, kí volna érdemes személye ? mire Heleváry így felelt: — Én Heleváry Q-yula 52-ik ezred bel i őrmester vagyok, éa most időmet kiszolgálva, igyekszem hasa felé, valami állást keresni, vagy bevárni rokonaimnál a kedvező időket. És most azon törtem a fejem, hogy mikén*, folytsssam utam e czafatos időben egy gríali nélkül: mert kegyetlen sorsom nagyobb erővel snjtol, mint valaha : egy hete nem rolt meleg étel a számban. Jó hogy önöket elibém hozá a szerencse, tán tudnak valamit mondani, hol egypár kraj czárt kaphatok dolgomért. — Ejnye.barátom, igazán sajnálom önt. On tehát ma még nem evett? Hej korcsmáros ! mit lehet kapni harapnivalót? — Kérem szívesen — szólta korcsmáros az asztalhoz jöve — egy kis déli a ó* b a n f ő 11 maradékon kívül semmi egyebem sincs; hanem ha méltóztatik, készíttetek frissiben egy kis rpÖrczentéat-{,|vagy rottyantáat". Melyik tetszik? Midőo aztán Heleváry felszólíthatott, hogy válasszon; ú a .rottyantást". választotta, mi nem volt egyéb, mint jól megpaprikázott tojás-rántotté, melléecxe-tes ugorkával. Míg az étkezést végzi azalatt Bo-dosay imigyen mutatá be csímboráit: — Alfay JenÖhivatalnok, Bogdin Lajos, Ostyepka Jinos theologusok, Imrey Zsiga és Rthay József jogászok, és végül uri-nfagam: Bodossy Fali de eadem.Tehát ne .kolmirkoazonk" aoküg, hanem i-gyuk meg a .brúdert". Mi meg történvén, Helevárynak a gyöngy életről kellé beszélnie.melynek végeztével Alfay Jenöigy szólt Heleváry hoz: — Barátom, én azt gondoltam jó volnál a mi hivatalunknál; mert azQkaé-güak van egy emberre. Tehát majd jöjj velem lakásomra éa holnap beajinllak igazgatónknak. Mire a Heleváry részéről való hosszas bátálkodás vette kezdetét, mit Bodossy így vágott szét: — Fiuk ! nem imádkozni jöttünk ml ide, hanem hogy igyunk éa mulassunk. Gyula barátom, hsiljunk egyet azokból a szép nótákból. Erre ö rákezdte remek csengő ba-ryton hangján a „Jaj be búsan harangoznak Tarjásba*... kezdetűt,mire mély csönd ál lott be, a a kis tárzaság tekintett a jövevényen csüggött. M»jd midőn biztatásra egy egész cyclus szebbo él-szebb dalt előadott volna, egy bordal éneklésére szóliták fel, mire ő a következőre gyújtott: „Talpra hit bárácim Körbe czimbora, Tőle meg ze vilj, Míg csepeg bar a. Elfoly" életünk határa Biztosítva van csak mára — Holnap eljön a kaszával A rídeg halál: Addig élsz míg torkod ázik. Bor ha van kedv nem hiányzik, Rajta hát igyál !tt Mit a társaság is tudva, szép qaar-tettben folytatták. A bevett bortól kedvük úgyis magas fokon állott, hát még midőn azt a dal is fokozta ? Alig végződött el a nóta, midőn Bo-doaay kezdÓ rá: .Zsig* pajtás ereszd meg hát a csapot, .Török-fó\'-bes köszöntaük a baritot: Hozott Isten Gyula pajtái itt a bor Igyál egyet épen rajtad van a sor.* Megjegyzendöfhogy „Török-fŐ" volt a helyiség neve, hol a fentebbiek történtek. Elhangozván Pali nótája, a poharak körömpróbáig ürültek, csupán Heleváry hagyott benne egy ujjnyit Mire Pali így folytatá: ,H«j de nem ugy, nrm ugy van az édesen, Én azt a kóstolgatást nem kedvelem : Tüsténtéből egy hajtással be vele így erősül a barátság kötele 1" Igen természetes, hogy a poharak ismét a legnagyobb szorgalommal lettek kíiiritTC. Midőn aztán a nótákból kifogytak, Pali igy szólott Ostyepkihos: — János tel .BÍaaini-\'-nál most fújja a csigány a takarodót, hozd ide őket, hadd húzza most mir nekünk. Alig telt öt perez, János visszajött; de nem hozott csigány bandát, meri ez ma nem volt ott;— hanem a híres Fátyol cimbalmos állított bi. pedál-cimbalmát két atezán előfogott .éjjeli madár" czipel-vén utána. S alig, hogy lepakolt, risendiié ason ismeretes bús magyar nótákat melyek a szivekig hatnak. Zokogott a carimbalom, s mellet\'e a vig csimbor-kőr, majd aztán vigadtak együtt s végre a uótikkal a kedv la csapongóvá lett. Csenge t as ivó-terem a szilaj, mámoros kedvtől, melynek árjába aztán belefúlt minden bubánatuk. Csak a .rózsaujjú" hajnal oaalatta azét őket, midőn Alfay, Heleváryval öaasefogőzra, lakáséra vitte őt, hol magukat Morpheua karjaiba dobra, tán iámét mulatói fognak álmokban. * - * (Polyt köretk.) HU8ZOKKHTTRDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLOMy JDLIÜ8 26-án 1883. Felolvasónak egy két (de nem több) pontját egysnerÜen tagadva, de érvekkel nem czáfolva, kőzbe-kösbe ér telmetleaül kifejezett gondolatokkal fii ezeréivé, melyből eszmét a legnagyobb fáradtsággal sem lehet kiböngészai, befe jesi végre közleményét ós hogy a befejezés méltó legyen as előzményhez,mond-hstom nagy ssakképzettségről tanúskodó sorokban a gyermékkkertet iparkodik as óvoda fblé helyezni. Nem akarom e pontokat bonczkés alá venni; mert a I előzékenyebb udvariassággal sem menthetném meg a kinevettetéstől. Szóljon maga a czíkk emiitett réssé: .Végül pedig hangsúlyozom, hogy van\'különbség óvoda és gyermekkert közt. (Nem uj felfedezés.) A gyermekkertek csakis szakértői kezek által vezethetők. (Hát az óvoda nem?!) Minthogy megában foglalja a munka és c-^elekveevágy ápolását, továbbá a ssép érzelem fejlessiését, valamint szív- és erkölcs nemesítését. (Ugyanez a csélja az óvodának is j Két oki. gyt.rmekkertéssnŐ szükséges egy intézetbe s rendszeres fog lalkozáa czéljából." (Szükséges bizony as óvodában is, de hátha as intését nem rendelkezik oly nagy vagyonnal?) íme tisztelt olvasó, a gyermekkert óvoda feletti fölényének fényes kifejtése. De olvassuk, bogy folytatja tovább: .Óvodába rendszeres foglalkozás nem lehet, mert mig az óvó bácsi egyik részesei van elfoglalva, (es persze nem megy rendszeres foglalkozás számba,) azalatt a másiK^éss a dada felügyelete alatt bár-minő rtilnyt vagy helytelenséget elkövethet akkor unalomból, mert nem foglalkoznak vele. Mi pedig épen ettől akarjuk megóvni a gyermeket." Már pedig aa otthon n e v e 1 t e t é mivel pótolhatná as óvodai nevelés egyik fötényezőjét, a társssösstön kifejlesztését" Ami az otthon nevelést illeti, nemcsak, hogy a társasösstön fejlesztése mellőztetik (es pedig csak nem szolgál a gyermek előnyére), hanem a nevelés,részint a szü lök elfogult vak szeretete, részint a cselédekre bisás által könnyen oly iránybl tereltetnék, minőbe á rendszeres óvodai felügyelet alatt soh. Hogy as óvoda jótéteményeiben csak gazdag szülők gyermekei vehetnek részt, ennek ellenkezőjére annyi gyakorlati példa van, bogy bizonyitgatásia nem is szorul. Elég a többek közt a nagykanizsai fiók óvodára utalnunk, hol nagyon is csekély havi — vagy épingyen dij mellett nem kell a szegény iparos és u igy számos gyermekeinek pirulva vissza vonalú. Mintha hallanám a fumigálő szavakat: „Hát az is óvoda számba megy ? Pedig es csak annyiban külöra-bözik a többi óvodáktól, hogy a Frőbel féle foglalkoztató essközök hiányzanak Érlelem fejlesztő és ssjv nemesítő társasjáték, — dal — és ssavaltnányból áll, különben itt is a képzés anyaga; annak hiánya adhat okot a fumigálásra, amit a rendszeresítet óvodáknál elitélnek. ,Uton útfélen — szól tovább kérdéses csikk — panaszkodunk, hogy kivesző félben vannak az egyszerű erények, hogy as élvezet-vágy iszonyú rom tolásokat visz véghez, de hát jobbak lesznek-e a viszonyok a mai nevelés rendszere mellett stb. stb. Es a pont igen kemény vád, melyet a kisdedek ártatlan lelkülete meg em érdemel. Hiss as „essem-isiom mu-ataágok\'nem a kisdedek részére vannak No ezzel ugyancsak saját fejére! rendezve. A felnőtteket illeti aa a vizsga olvassa as ítéletet! Hisz más szavakkal oda lyukad ki állítása, hogy a gyermek-kertészek a gyermekekszabad mozgására sem időt, sem tért nem engedve, a folytonos rendszeres felügyelet, pedáns bánásmód által megzavarják a gyermek lelki tehetségeinek természetes feljódését, amennyiben az csak a szabadmozgás és játékszülte vig kedélyhangulat játékony behatása alatt mozdítható elő. Beláthatja tehát t. czíkkirónő, hogy válaszából az üg.\'rs semmi haszon sem hárul és legfeljebb azt eredményezte, hogy ügy társait, a .Viszon válasz" azon balvéleményének tette ki, miszerint azok foglalkozásuk irodalmát sem ismernék. Od ugye bár egy fecske még nem csinál nyarat ? Pedig érthető, nyelvtani hibáktól ment, egyszerű irálylyal is (ugyhiszem nhm túlzott követelés egy oki. egyéntől?) megkísérthette volna egyik másik pont megczdfolásál, annál is inkább; mert ast ez érvek tisztasága jelentékenyen meg-kőnnyithette volna a gyakorlott tollal szemben. Igen tisztelt felovaső ugyanis sok igazat tartalmazó müvének egy-két pontjában téred, mely tévedés felől a következőkben bátorkodom meggyőzni: A Frőbel rendsserre vonatkozólag mondja : „ A jobb módú anyákat felszabadította a természet követelte teve kenységök alól, épen asokat, kiknek módjukban volna gyermekeiket otthon is növelni vagy nevelt Hova menjünk ? (Ford5i tárcza.) De olyan furcsa ís az. Az emberek is változnak, születnek, halnak, az évszakok is olyan szépen le-mozgolódnak. Én csak csudálkozom magamon gyakran » meg-meg áll az eszem, bogy alig voltam 18 éves, már 32 éves vagyok ; alig volt tél, már isitt a nyár, hó helyett, meleg szoba helyett itt a bőség, a sárga gabua, a poros utaz, az aratásból hazajövő danoló lányok,csesznye gyümölcs — s ami fő,itt a cholera is, akarom mondani a fürdő éred. A falusi ember iszad ilyenkor a uagy munkában s mondogatja magában „érik a gabona, melegek? napok", a városi ember pedig, különben a kanizsai zsörtölődik, lármáz a magistratus ellen, mert nem öntöztet, szidja a háziurakat, mert nem locsolják a járdákat, átkozva ennek a városnak vidékét s furcsán emlegeti a természetet s annak járását, amely elveszi lassan azt is, amibe azelőtt a vidék oly annyira bővelkedett, a vizet, s mi lesz a vége lassankint erősbülő epés-kedésnek s lármájának, a gyerekek ki-állbatlan otthoni zajának, a feleség folytonos sóhajtozáaaioak, szemrehányásainak, hogy biába kelünk már korán ssel-lőztetni, tartjuk csukva egész nap as ablakokat, mégis kiállhattan éz a meleg; Bogyóék már kimentek falura, Landoréfc a Kárpátokon utasnak. Péternek nem is főznek odahaaa, — minthogy. Gáspár is megadja .magát a engedve csinos neje kérésének, fölveszt a B segély egy leibe berakott 350 frtot, mít Zsuzsika és Jolánka betegségére, meg rendkívüli zavarokra tartogatott — s kimondja a nagy döntő szót, fürdőre menjünk. A menyecske örül — ds hova? utáni táncsmulatság, melynek ismét megvan azon jó oldala, hogy meglehetős ősz-szeggel gyarapítja a bumánns intézmény vagyonát. Hogy a 3—6 éves kisded szerény kis szavalatával a nagy közönség elé lép, nem azért történik, .hogy asaraló mű vésse tót, még kevésbé fehér ruháját, kék szalagját fitogtassa", hanem igen is i történik azért, hogy a mai kor követelményei szerint a nyilvánosság előtt bátran megállni tudjon, hogy a társsa élet megkedvelése által magát a tóbbtég akaratának alávetni és igy a társadalmi törvényeknek önkényt hódolni tanuljon. A ruhsLtogtatást megtanulja a későbbi korban hatványozott mértékben, ha járt óvodába, ba nem. Hát az iskolai vizsgákon nem ünneplés ruhában, nem bánom, kék ssalaggal feleziezomázva jelenik meg a tanuló, kinek kifejletteb értelmére logékonnyabb hatású a hiúság? És én helyesebbnek tsrtom ast, hogy a gyermek inkább szív-éa lélek nemesítő dalokat és assvalmáoyokat produkáljon, ha mindjárt egysser egy évben kösönség előtt is, mint holmi cselédőrisete alatt ocsmány szavakat, trágár dalokat sajátítson el. Es ha annak a nagyritkán előforduló ünnepélynek volna a jövendő lelkületre kihatása, as csak nemesítő és serkentő lehet. Méltán illetheti tehát a tulsás vádja az ily nagy hangú mondatokat: .Brulusi erényeket követelni majdan egy élveket hajhászó korcsaemsedéktől, mely spái és snyái bűnei miatt korcsosult el," midőn annakalapjául felolvasó szerint cz egy szer egy évben előfordult Ünnepély szolgálna. Különben teljesen egyetértek a fel olvasásnak, melyből majd két harmadrésst a kisdednevelée története éa a vezérférfiak elvi rendszerének tárgyalása foglal el, többi pontjaival, melyek főleg a Frő bel is mos tulhajtáss ellen, a kisdednevelés-ügy rendezése, — as óvodának, mint a nemzetiség egyik fontos tényezőjének eredeti hivatásába való visszaterelése, — egyöntetűvé tétele felé irányulnak. Végül bátorkodom felolvasónak becses figyelmét a központi képző-intézetre felhívni, ahol meggyőződhetnék arról, hogy az mioisteri biztos vezetése alatt képesített oly egyéneket bocsát a kisded nevelésügy vezetésére, kik a paedagogai tekintélyek ujabb iránymutatásának tekintetbe vételével nyerték kiképeztetek ük et. SZÉKELY GUSZTÁV. De bissen esen oly könnyű segíteni? van Magyarországon, meg a világon ásványvíz, hidegvíz, savó, fenyves, égvényes, szénsavas fürdő annyi, hogy talán még mi hozzánk is esik egy koső lük a közel szomszédba, menjünk oda I Nem bizony, nem agy lesz — annak más a nótája I Itt van például kivágtam a lapokból a következő fürdő helyeket, melyik tetszik, — oda menjünk. Itt vannak Bpest — Császár-fürdő, Margitsziget? Nem ! Szobráncs? Hideg, sóe,kéoes s biztos sikerrel használható: gyomor, máj bajokban, köszvény, csuz,kövérség, vértolu Iás, bőrkiütés ellen, a lakások ára ezen évre le is ssállittatott, jó és olcsó étkezésről is gondoskodva van — lásd ide jó volna indulni Szidus, mondja nejének ¦ más képzeletben Szobráncs felé utazó férj de a kis menyecske már kedvet kapott a dologhoz, most már Ő is bele akar szólni hova, eddig csak fürdőre akart menni, most már az is érdekli, hogy melyikbe? Ungvár messze van, ő nem tesz olyan nagy utat, vagyha tess, hát még nagyobbat . . . Kihúz ő is egy szeletet férje által kiollózotthirde\'ósek közül — .Tobelbad." rastartalma hS vízforrás, nö menjünk ide, édes Gazaim ? itt van lásd, fenyőtűfűrdő, sahanyfürdő, porozelánfűrdő, idegerő-silő fürdő, úgyis olyan gyenge idegsetü vsgyok, vannak csilepitók — es jó leas neked — vérkéssítŐ — jó lesz Jolin kának v érj a ví tófürdő a asután naponta fŐrdő-sene, azután csak órányira fekszik a grács-köflachi vasút prematatten-tobel-badi állomásától, astáo én hallottam, hogy az olcsó fürdő ís 1 Jő less, agy-e ? ideme gyünk 1 Nem édesem, ha neked még ssük séges is a fürdő, hát először menjünk talán Bécsbe, kérdezzünk meg ott egy jó Lesz-e maayar ipar? (Folytatás és vége.) Gondozás nélkül még egy díszesen viruló rózsa, avagy pedig zamatos gyümölcsöt termő fához sem lehet jutni; nevelés és ápolás nélkül pedig az emberi foglalkozások egyetlen egy ágában sem lehet előreha ladni, annál kevésbé kitűnővé s tökéletessé lenni. S mi mindenekelőtt az iparos nevelést és oktatást hanyagoljuk el Milyenek e tekintetben az állapotok, példával szolgálok. Sz. kir. Sopron városában, a melynek csakugyan iparos jellegűnek kellene lenni, a mult hó 24 én tartatott meg az iparos tanulók vizsgája. A 250 beirt tanulóból (az 500-at meghaladó tanonczokból t. i. csakis ennyi lett beíratva) 53 jelent meg rizsán. Az érdekeltség és a hallgatóság ez alkalommal s a vizsga egész lefolyása alatt, Sopronmegye alispánja, a kir. tanfelügyelő, az ipariskolai egylet és az ipartanodái bizottság elnökeiből, meg egy érdeklődő mészárosmesterból állott, de a helybeli 751 főnyi önálló, iparosok, 1028 főnyi segédek, szintúgy miut a nagy közönségből is, senki, de egyetlen egy lélek se jelent meg a próbátételekre. Az iparosok legkisebb gondja is nagyobb, mint a leendő segédek és esetleg utódaik értelmi elóhala-dásával törődni s erről meggyőződni. Megfoghatatlan, de igaz, hogy az egész iparos osztály nem törődik önönmagával, s osztálya legélet-bevágóbb érdekeivel. De tán agy ide való is megmondhatnál felel a kis hamis F idus — s meg-egyesnek, bogy meg kérdésnek alattomban, kés alatt egy helybelit a aa alatt tanulmányoszák a térképeket, a fürdő-leírásokat s találgatják, melyik lesz as igazi. Gazai mindig csak a/hirdetéseken nyargal, tanulmányozza a neyhausi fürdőt Steyerhonban, Cilii ál.omás mellett s kivonatot készít róla jegyeőkönyvéből mindenikre nésve, hogy asonnal tájékozva legyen,ha Fídoat ide vagy oda kűl dik. IgenI Neyhausi női és ideg bajok, es is .köszvény", „csúz^* — „magzat elvesztési hajlamnál, bénulásoknál, tehetetlenségeknél" 1 Félre! tovább! Néisük s magyarokat ! Trencsén- toplícs. "Vasúti állomás TrODcaén ; a Kárpátok gyöngye. Naponta egyenes vasúti Összeköttetés Bécs és Bpest tel. A legnsgyobb győgy-e r ej Ű ek a birodalomban (ezt kétszer-háromszor alá húzta Gazsi). Fürdő orvos Dr. Ventura. Szidi 1 talán legjobb lenne ide, akkor utaznánk ís,meg fürdőt ia használhatnál ? I Mi! Nem, férjecskéml csak kérdezzük meg a doktor bácsikat, lásd az a legokosabb, esek a te kivonataid csupa dicséretek s azt se tudjuk, melyik mégis a nekem való igasán. Na jó! — asŐI Gazsi — Helyes! De én azért készítem kivonataimat, te pedig szedd rendbe a fürdő ruhákat, stb, aztán mosass, tudod fiam 1 De Gazsikéin, akkor először talán jó lenne, ha Saabommal beesőinek ? I Hit szabó ?I kiált Gassi, fűrdŐ ís, meg njruha is as hallod nem járja; 250 frt fürdő, 250 frt ruha. aa már sok egy Ugy látszik, mintha kelletlenül volnának iparosok, s mintha az iparos foglalkozást szégyenlenék. Igy történik aztán az meg, hogy az iparosok valóságos és hivatott érdekképviselet nélkül van nak, pangnak, sőt elmaradnak, az erre hivatott egyének pedig a helyett, hogy az Övéik megváltóivá válnának, a nagyzás ördögének a körmei közé jutnak, népprófétaságra törekednek, s ezen a nehéz és sikamlós pályán, amellett, hogy tár saik és élethivatásncra elvesztek, előbb-utóbb nevetségesekké lesznek. Ez a tünemény egyébiránt mindenhol, a mezővárosokban szintúgy, miut a királyi városokban észlelhető. Az iparos a saját osztálya érdekeivel nem szeret bíbelődni, ezt mellékes és csekélynek Teszi, s mindent még az ipar emelkedését sőt tökélyét is, a politizálás által véli előmozdítani, s a kortesíedés utján élni. Belterjes működése helyett, valóságos külterjes eljárást gyakorolnak. Farkánál szerszámozzák fel a lovat akkor, mikor az ipart külső tényezők által hiszik felemelni, nem pedig ÖQÖnmagáből kifejlődve megférfiasodni. Mint mindennek a világon, ugy az iparnak is ÖnÖnmagából, belső életerejénél fogva kell kifejlődni, gondozás^ által erősülni, nevelés által tökéletesülni, hogy rendeltetését betölthesse és helyét megállja, a nemzeti háztartásban, s hogy versenyképes legyen, a nemzetközi forgalomban. 8 én abban nagy bajt látok, hogy az iparosok közönyössége és a saját elfogultságunk folytán sem a kellő számban, sem a kellő minőségben nem jelentkezik a magyar ifjúság az iparos pályára. Az általam fentebb megemlített vizsgánál jelen volt 53 tanuló közül, alig vala 5 — 6 az úgynevezett közép, avagy pedig az iparos osztályból leszármazott, a lobbi mint a legelhsgyottabb, a napszámos osztályból származott tauoucz volt. S a honnét származás, az az elhagyatottság meg is látszott sze gényekeu testi és értelmi tekintetben. Nagy részénél vézna testben fejletlen lőlek volt. Sokan közülök még az olvasásban is igen gyöngék. S igy aztán a tanároknak — akik inkább foglalkoznának szakszerű oktatás és kiképzéssel, i nagyobb részénél a növendékeknek az előkészítéssel sell fáradozniuk. Heg? fez ily anyagból aztán nehéz, sőt lehetetlen remeket gyúrni — azt én természetesnek találom. Id. SZIi.VÁSSY MÁRTON. Pár szó a .vöröskereszt* egylethez. Az emberek egymás kösött békében élnek, nem zörög a fegyver, nem bömbölnek az ágyuk és as ezreket to> vábbitő vasúti vonatok sakatolása sem nyugtalanítja az általános csöndet; — de azért háborúság, veszedelem, paszta-Iáé nélkül nem maradhat az emberiség! Még nem oly régen árvizek, jégverések pusztítottak helyenkint vagyont éa életet — és mindjárt reá Liptó-tizent-Miklős fölött terjesztő ki ssárnysit a pusztítás angyala tűzvész alakjában. Ezrek és ezrek maradtak hajiékés vagyontalanul. Késsen a nyomor a legijesztőbb alakjában és esdve kiált könyőrület után! .Kétszer ad, ki hamar ad 1* Vörös-kereszt egyletünk még ed* dig — tudtunkkal — nem nyúlt pénztárába, hogy filléreiből nyújtson könyör-adományt a szerencsétleneknek ! Azért fölemeljük savunkat és kérjük as egylet igazgató-választmányát: gyűljenek össze — bár szűkebb körben és ami telik a pénztár erejéhez képest, ne késsenek annak kiutalványozá-aával I Bár a központi vörös-kereszt egylet igazgatósága vállalkozott a befolyó adományok közvetitésére, de hiszen az egylet maga is megküldheti Liptó Ssent-Miklós elöljáróságához a megszavazott összeget! Ruhanemück is igen jó segélyeBZ-közök. Nézzünk szét tehát lomtárunkban s ha akadnak ottan nélkülözhető, köny-nyen nem értékesíthető darabok, vegyük elő, gyűjtsük halomra és küldjük el a szerencsétlenek vigasztalására! Könyöradományokat lapank szerkesztősége is elfogad és illetékes helyére eljuttatván : hírlapilag nyugtázza. A dunántul érdekében.*,\' Hát mi lesz? Igy, a hogy vagyok,\' csak nem mehetek ? U; én csak 500 frt nem reszkéros-hatok, szaladjak holnap meg szabóékhoz, bogy lássam azt a kelletlen pofát — inkább itthon maradunk, de ezt még sem teszem. No hát es azután szép kis dolog! Hát most mit akarás? Én nem bánom, én fürdőre akarok menni, nekem fürdőre kell menni. Jól van, én megyek azokba a rongyokba is — nekem mintegy, jól van, engem nem ásóinak meg, tied a ezé-gyen,hogy nem adsz a feleségedre semmit, jól van! Megyek egy orvoshoz. Jó, menjünk as orvoshoz I Pőstyén leas a legjobb, kedves nagysád — szól as öreg úr. Igen — Pőstyén ! Tehát Pőstyén, Pőstyén, Pőstyén. Hol vsn ez? Hol a Sybillám? Sybilla! Sybilla I Itt a Sybilla I .Pőstyén" Magyarhonban. Kégi hírneves iszap-fürdő, csuz, görvélykór, csukló betegségek, azok elfordulásai, csontbeteg-ségesf ellen. Mi ea? Hogy menjek én ide. Eb meg nekem nem való, Fidns én ide nem mehetek veled. Hát mi less ? Maradnak! Jól De mégsem — menjünk — jó tess nekem is, öregma mámnak is, ti leástak Hévizén, én meg megyek Keszthelyre, a Magyar Osten-débe 1 Vivát 1 Párád t Mariénbad 1 Baa-dent Krapinel Teplita I Tarosa 1 Hun-gari\'ka-forrás, Sséoheni forrás, Mohai Ágnes, Margit¦ forrás ! fürdik, visek, Utak ! Megyek a Balatonbal Adien ! Holnap indulunk Keszthelyre I B—¦ L Mio;- eiőkelőbbjeink és tehetősb-jeink a külföldet beutazták és látlak az óriási tehetséget és erőt, melyet egyes tourista egyes ül etek és szakíróit saját basájuk szépségei ismertetése körül kifejtettek és sikerült is a külföldet capati-tálai, — a külföld szépségeit ée előnyeit a hazaival összehasonlították és a külföldet ismerő magyar honfiaknak meg kellett hajoiníok a német költő szavai előtt: .Wozu in die Férne achweifen, Liegl das ScbŐ n e doch so nah I\' JÓkai remekül énekelte meg Ms-gyarhon szépségeit, — számtalsn nyelvre lefordított regényeiben sikerült a külfölddel megismertetni Magyarország bájakban tündöklő vidékeit; de vallják meg őszintén, hogy mindezt a pessimis-mus szemüvegein néző külföld a nagy költő honfiai ielkesülésének tekintette. Másrészről talán Jókai sem tüsle kí cséljául, hogy regényeivel a külföldet oly tekintetben capaoitálja, bogy ea basánk felkeresésére indaijon. A magyarországi .Kárpátegylet* is „talán* hiában fejtett ki volna tevékenységében oly óriási szorgalmat ; mert a külföld egy hazai iuatitntíóoak csak félig tud hinni. Ha azt akarjuk a külfölddel elhitet.;.:, bogy hazánkban csakugyan létesnek olyan vidékek, minőket a külföld felmatatni nem bir, akkor ezt oly egyénekkel kell ismertetnünk, kik bírják a külföld feltétlen bizalmát. Mert ha olyan egyének nem léteznének, kik külföldön állanak a magyar hasa szolgálatában, akkor a magyarorsaági .Kárpátegyletel", ugy a .Balatonegyletet" szép s dicső alapítványnak nevezhetjük okvetlen, — de hasznosnak mondhatnók e? ez már kérdés dolga! Tudjuk jól, bogy mit kössönbetünk Dux Adolfnak, ki szintén a haza szolgálatában állott a külföldön ; a bedugultnak le is rótta a kegyelet jelét a pozsonyi .Toldi kör", midón a jeles ptrb-licsista születési házát emléktáblával jelölte meg. Dux érdeme nagy volt; arányba aem áll sok más íróéval, kik csnpán itthon használnak hónuknak. Kell, hogy legyen, aki a chinai falat lerontsa ée e ssép bont a külföldnek bematassa, lep-lesetlenal, ragyogó szépségében. Tagadhatian, hogy a .Balatonegylet" életbeléptetése nagyot lendített basánkon, de kűlánöeen a dunántúli kerületen. Azonban as egylet által közölt egyes eredményeket, ngy a tudósításokat csupán a basa határain belül ismerik — tslán. Hiányaik ott egy főlényeg: egy nti kési könyv. *) A dunántcii \'apok tek. szerkesztőségei e köaicméoy szivei átvételére s arra ¦ kéretnek fel Mog* efj példányt szerző\' Bekscti « \'ezime alatt expadlálnJ szÍT**ktJj«n«k. flÜSZOKK*. KDÍK SVFOLTAM. Z A L A i KÖZLŐN i Eddig a dunántúli < dékrőlegy ati kéiikSny v sem léteiik! Esés könyv megírására H e k i c b Sándor Ferenci, » külföldön épngy, mint hazánkban előnyösen ítmert jeles publicista vállalkozotL Lipank ol vasói emlékesnek még reájs, biss több jeles csikket bocsajtotl rendelkező -sünkrc. Hekscb ur tolla sokkal avatotlabb, semhogy itt kriiiks tárgyaivá tehelnök; s külföld általános elismeréssel nyilatkozik kiadványairól, utikönyveit a hatalmas sajtó B U d e k e r világhírű könyveível egy niveaun levének jelenti ki és koronás fók tüntették ki a jeles irót rendjelekkel. És ha Heksch ur általános hírnévnek örvend Earópában, ez épen ritka tehetségének köszönhető, amennyiben érti müveit vonzóan megírni, melyeknek olvasása még a laicusnak is valódi élvezetet nynjt, — másrészről kiadandó rr.i"?tit rendesen egyszerre öt nyelven irja meg: magyarul, francaiéul, angolul, olaszul éa németül. Jeies munkáiból csak néhányat akarunk felemlíteni: „Illustrirter Führer auf sder Do-nau", ,A Duna*, „Karte der- Do\'tritu", ,111, Führer durch Ungarn und aeine líebenlüoder", ,111, Fübrer durch Budapest", „Plán von Budapest*, ,111. Führer durch die Bade- und CurorteTJngarna und seine Nebeniaoder", „III. Führer durch die Karpathen (Hohe Tátra)*, ,K«rte der hőben Tátra", ,111. Führer durch die Osl-Karpathen" stb jeles munkái, m-lyek közül „Die Donan von íbrem Ursprung bie au die Mündung" ciímü müvével európai hírnevét alapitá meg. Ezen müvek több nyelven írattak meg. Ugy hisszük, e művek valódi becse, a számtalan kitüntetés, melyben a derék író részesül, ugy vonzó tolla elég garantiát nyújt arra, hogy a tervezett könyv, a dunántul utikézikÖnyve, nemcsak jól fog sikerülni, hanem hézagot pótló mü lesz, mely hazánknak nagy szolgalatára leend. Sikerült a kiadandó könyv vázlatát kézhez kapnunk, melyei ideiktatunk, s hisszük, hogy az- illető köröket érdekelni fogja. A dunántúli tourisU-kerület uti kézi-könyvének tervezete: I. Bécsből a délivasaion Bécs-Uj-helyen át Sopronba. 1L Bécsből az ebenlurth-gyŐri vasúton Sopronba. III. Bécsből a poitendorfi vasúton Laudeggíg, innen gyalog Kis-Martonon keresztül Kusztig. IV. A Fertő tava és partvidáki helységei. A Hanság. A Fertő tava, mint fürdő, V. S\'pronból az ebenfurth-győri vasúton QyŐrig, (BóztőJ Essterházáig kocsim.) VI. Soprontól vasu\'on Szombatba- Íjig. VII. Soprontól a postaúton Kő szegig. VIII. Pecsenyédtől (Sauerbrunn) az alsó-ausztriai határ hosszában a Bo zália hegységnél Kőszegig. IX. Kőszegtől a postaúton Szombathelyig. X. Szombathelyről Kis-Czell és Bo ba-Ján őshazáig. XI. Szombathelyről Egervár- Szent-Ivánig. (X.XI. vasúton). XII. Szombathelyről Gyanafal-váig — Vebringig. (Győr-grácsí vasút). XIII. Kirchschlagtól Alsó-Ausztriában a Steíer határ hosszában Lend-váig és Kadkersburgig. XIV. A murakerület Szt. Gott-hárdtól Maraszombatig. XV. Z.lamegye (Nagy-Kanizsa). XVI. A B.Utonridók (csatlakosá-sok Budapesti irányban.) Ez persze csak rövid vázlata az egésznek és az iró feladata leend as agyag kellő feldolgozása. Ámde épen ezen ügyben kívánunk a dunántúli kerület érdekeit köreihez tiszteletteljes kérelemmel járulni. Tudjuk, bogy a Balatont, ennek vidékéi Ós a dunántúli évente számos idegen látogatja; kiknek látogatását nagyobbrészt a minket pártoló idege neknek köszönhetjük, mint p. o. a budapesti angol főcoosul. De ezen idegenek legkevesebb része beszéli hazai nyelvünket, de talán egy sem; kell tehát, bogy a duuán\'ulról egy világi nyelven irt mü lásson napvilágot: Másrészről pedig sokan vagyunk magyarok, ki hazai szépségeinket megbecsülni nem tudjuk — mert nem ismerjük! Szerző urnák a mű el-késsitéséhes szüksége van adatokra és pedig helyrajzi, statistikai, toaris-tikaiés történelmi irányban. Kérjük tehát a dunántúli vidéket, hogy illető köreik as idevágó adatokat minél tökéletesebben tekintetes Heksch Sándor Ferencz eierkea&tŐ úrhoz Bécsben III. ker. Ungargaase 29. ss. a. beküldeni szíveskedjenek; mert csak agy és esen JÚLIUS 26-in 1883. atoo lesz lehetséges s dunántalt a külföldnek bemutatói, a hazának a külföldön szolgálni. A hasafíaa vállalat reménylenünk engedi, hogy kérelmünket as illető körök meghallgatják és teljesítik. Fürdői levél.*) III. Varaad-Toplicxa 1883. jul. 19. Néhány nap előtt még 35° B. rekkenő bőség, afrikainak is beillenék, ke gyetlenül megkínzott bennünket; — a meleg fürdő úgyis lenkasstja a testet,hozzá még a nap melege: nem volt tehát csuda, hogy sem nappalunk, sem éjelűnk aem volt nyugodt. De aztán mégis beállt s mindenki álul hőn óhajtott esőzés és elmondhatók mi is as egyszeri parasztgazdával: „Adtál uram adtál, de nincs benne köszönet!1- Mert az első felhő a szomszéd Zagorjére bocsátotta jéggolyóit, mire bév-merőnk 9°-ra esett. Gondoljak csak most, mily bosiantó valami,fehér porezelIán kos-tűmből a télibe bujoüEívégre is levegőnk normálissá lett, igen alkalmas a hegyek-beni kirándulásokra. Vendégeink száma folyvást növekvőben, s egyelőre mindenki á vasárnapi Anna bálról beszél, Zenésseink tegnap érkeztek ide, és Torma kommandéroaása mellett felvilla nyosták a lankadó kedvet a vendégekben. E levelem tulajdonképi csélja as olvaaő közönséggel egy müvet megismertetni, melyet derék fürdőorvosunk Dr. Fodor irt és ily csimen adott ki: „ Werae-diner Toplits in Croatian in kurzor Dar stellung I E füzetke valóban csinos kiállítás a, czimlapján Toplicz képe; hátsó felén pedig a vasúti összeköttetés térképe. A monográfia tartalma következő részekből áll. 1. A fürdő fekvése és a hely: viszonyok ismertetése 2. Ciímatikus viszonyok. 3. A gyógyforrás vegyelemzése. 6. Élettani hatásai. 6, Gyógy hatásai. 7 Épületei. 8. A fürdésről. 9, Gyógy rendese r és életmód. 10. Kirándulások és ssórako-sások. 11. Díjszabás. 12. Rendszabályok. 13. A fürdő története. Szolgálatot vélek tehetni a t. olvasó kösönségnek, hacsak dióhéjban ís közlöm e brochure bői a következő kivooatot: Dr. Fodor e füzetben ajánlja a kénforrás mérsékelt ivását; ismerteti, hogy a kéngőz huzamosan való beszivása roaz hatást gyakorol. Továbbá, hogy a fürdő vizét lehet ugyan tetszés szerint elkészíteni és hő mérsékel fokozni vagy le jebb szállítani. De a túlságos magas hőfokot értekeső orvos határozottan kárhoztatja, valamint a napontai gyakori fürdést; mert ea által a test gyöngül, as étvágy szenved. Komolyabb jellegű bőr-, csont- és köz vény bajoknál melegen ajánlja asissap fürdőket, melyek c vízfürdőknél jóval hatásosabbak. Vannak aztán oly betegségek, melyeknél a topüezaí fürdő hátrányos hatás sal van. Mindennemű szívbajban, nehéz lélekzéabeo éa vértolnlásban szenvedőket még a fürdéstől is eltiltja. Készletéé ismertetésről le kell mon dánom, csupán ast jegyzem meg, bogy as 56 lapra terjedő fűsetke ára 50 kr. Meg-jegyeavén, hogy as itt túlnyomó magyar vendégek érdekében is; de meg a más gyógyulást keresők igényeinek megfelelőiig nagyon kívánatos volna egy ilynemű magyar monográfia megírása. W. CSARNOK. Karczolaíok. (II.) Hol ís kezdjem ?.... Hol hagytam el ? , Jaj beb ssép es s Pest.... I* De minek kerülgessem tovább? Pesten — azaz: Budapesten, de mégis Pesten vagyok, a hol a tüzelő nyári nap égető hevében olvadt ssurokká lágyul a szétfolyó fekete aszfalt, izzóvá hevül a házi cseréptető b ólommá olvad az aláfutó bádogcsatorna. A hol most nem az öngyilkosjelölt veti magát a szelíd Duna üdítő ballámai közé, hanem az, aki a jövő téli újévi gratulatióra aspirál. Az országház ajtai sárra vannak, a „tisztelt ház" falai köst zajongott honatyákat szétkergető a forróság a világ négy tájéka fele s még a budavári gőzsikló is beszűntette közlekedését, mert — reparálják. Mindenki, akinek pénze van éa dolga nincs, fut innen s csak as marad a váiosban, akinek pénse nincs, de dolga van s as is alig várja a meghiveaülni szokott esti levegőt. Nekem Pesten nincsen semmi keresetem — mert hiszen dolgom akadna elég — annyi pénzt pedig sikerűit Balaton-Füreden megmentenem, a mennyivel jegyet válthatok Tátra Füredig, tehát sietek ki a magyar állam vaapálya induló hasábos, a hol már ón egy sereg mindennemű és kora indulásra késs közönséget találok, kik valamennyien ve- *) Helyszűke miatt mult számunkból Id- lem hasonló módon ugy okoskcd\'aV I bogy éjjel keves-bhen utaznak s a levegő | is hűvösebb, tehát kényelmes tágas cou-\'peéra biztos a kilátás, de a kik ebbeli azámitásukbsn ép ugy felültekén velem, mint én ő velők s valamennyien egymással. Volt itt zaj, lárma olyan, mih-z sté-peat a regemen: banda trombita harsogása csak hitvány fözfasip, az égdörgéet visshangozó béresek moraja pedig altató bölcsődal. As ember áradat által sodortatva, megrohantuk a pénztárt oly erővel és rettenlhetlenséggel, mintha must sza-bsdultunk volna el Rózsa Sándor bandájából a váltottuk a jegyeket, mintha ingyen adták volna s fisetett mindenki alku nélkül ugy, hogy a szegény péi*-tárnok alig győzte a rengeteg pénzt as igazgatótanács számára beseperni. Egyik simpla jegyet, másik tertijegyet, harmadik körúti jegyet váltott. A körúti jegygyei ngy van as ember, mint a ki ebéd és vacsorára egész bóra abonálta magát s a dijat előre lefizette. Történjék bármi, as ebéd és vacsora egy hónspra bistosilvs vas, ba egy kraj csáríg elfogyott is minden vagyont, még azért a hónap végéig nem ment tönkre, a tOnkremenéahes még egy egéas hónap-pal rendelkezik a ez nagy azé, mert: „Qui habét tempós habét vitám". Azért vettem én is körúti jegyet. Midőn már majd csak as utolsó krajczárig ssoronkodik sseDemben — s es az idő félelmes gyorsasággal közeledik — akkor éa ennek a körúti jegynek igen nagy hasznát vessem, mert essél pénz nélkül visznek vissza egéas Pestig, a midőn agy fogom magam átérései, mint a k! ingyen utazik, tehát a visszautazásom egéss Pestig most már bístositva van, legfelebb a podgyássom. Ebbeli fényes kilátásaim kösött a podgyássom mégis okos némi aggodalmat, mert körúti jegygyei: „szabad suly nem engedélyez i et ik ¦, annak minden kilóját fizetni kell. Első eset, hogy ezt a körülményt magyar ember létemre nem a magam, hanem a más kárán tanultam meg. A budapesti indulóháznál ugyan is felindult arcskifejezéssel ront he a 11-od osztálya váróterembe egy jól öltözött körúti jegyes asssonyság s elkeseredett hangon panaszkodik a tolongó néptömeg között, hogy: „a pakkomért 14 pengőt fizettem 1... Ea borzasztó !... Nem hiába az egésznap csupa zavarból állt. D: hát, hogy a.......Üssön abba a Hegedűsbe 1 Nem tudott as most kijönni? Es utóbbi kifakadásra elkiáltja magát, hofy : Jaj 1 Hol a jegyem? Most meg a jegyem veszett el*, s eszel a teremből kirohant, A helyzet tragicómica man ál fogva a közönség kacsagott és sajnálkozott. Vájjon a ssegeny nő megtalálta-e a jegyet, aat nem tudom, de abban bizonyos vagyok, hogyha a Hegedűst késre kerítheti, annak ugyan fejéhes vágja a hegedűt ugy, hogy az aztán Hegedűsből nyomban nótássá és pedig szerencsetlen flótássá változik. Itt én velem csak annyi kis jelen--.éktelen tévedés történt, hogy bőröndöm, melyet Egerig adtam fel, Kassára vitetett s es csak akkor derűit ki, midón ast Egerben átvenni akartam. Midőn már sok lótás, futás, kapa-czitáláa, alkudozás után mindenkit felültettek, a vonat a pesti állomásról robogott. — Én elhatározván, hogy a türténet-hirü vörösbort termő Egert megnézem, éjfél után 1 órakorértem Füzes-Abonybs. Xtt a ősapán Egerig nyúló szárnyvonalon közlekedő vonat indulási idejét bevárandó, kiszálltam s csak mikor már a vonat Miskolci és Kassa felé tora robogott, értesültem arról, hogy as indulás Egerbe reggel 6 órakor történik. Es as értesítés annyival inkább meglepett, mert ezen kisebbszerű állomáson egyelőre még leülni való helyett aem lehetett kapni, tehát nyugalomról, alvásról, sző sem lehetett. A váróteremben figyelmes körültekintés után, egy nádfonatú lőczán egy személyre való üres helyet pillantván meg, siettem ast csakhamar elfoglalni, de alig ültem néhány másodpercéig, már eléltem áll egy hölgy b felszólított, hogy keljek fel, mert az az ő helye. Én kezdtem kapaczitálni. bogy ez váróterem levén, mindenkinek az a helye, a hova leül, igy es nem lehet as ő helye, de mivel esen rideg cosmopoUticuB elvek hirdetését a közönség egy része idegenkedve hallgatta s engem gyanús szemekkel méregetett, mint valami lappangó porosz kémet, végre is megadtam magamat a patriarchális állapotnak a felkelve helyemről, szépen odább álltam. A hűvös éji levegőre menekültem b a szabad ég alatt sétáltam, mig a sokfelé ágazó vonalakon tovább utazó közönség ritkulni k esdett. Es as éjem tehát alvás nélkül telt el. No de semmi — gondoltam — majd kialszom magamat Egerben, ahol agy íz egy napot és egy éjét szándékozom tölteni. Esen biztos reménynyel Ültem fel reggeli 6 órakor az Egerbe induló ?o-natrs • 7 órakor már Egerben voltam, telve as édes nyugalom iránti ábránddal, a hajdani egri hősök irán í kegyelettel s as ebédnél élvesendő hamisitlan egri vörösbor iránti lelkesedéssel. Hiu ábránd, szomorú való, prózai jelen 1 Már az állomáson ácsorgó íukker viaszkos vászon Ülésével bizalma tlan-kodni kezdő gyanús érzést ébresztett bennem azon utolérhetlen kényelem iránt, melyet mindeddig nemes Eger városával ssemben soba még csak eszembe sem jutott kétségbe vonni. A fíakkeres megbeszélte velem a dolgot, hogy ő a .Magyar Korona* csimü legelső egri Hotelbe fog szállítani, besze-keresett velem s városba s megállott egy rikító tarkasággal bemázolt alacsony földszinti ház sáros udvarán, jelentve, hogy csélnál vagy unk. Kora reggel levén, az udvar kihalt, néptelen volt, de egyik sarkában oagyfülü fedetlen fazékban aavanyodott szégyenkezve a sár kosepén as idei uborka, távolabb beverve tőle ugyancsak a sárban a fedeléül szolgáit cseréptányér olyan helyzetben. mintha ijedtében kapta volna la a fazék megrémült fejéről a dobta volna távol magától, nehogy as ujon érkezett szálló vendég előtt udvariatlannak lálasasaék A fazék körül pedig egy kis értelmes ssemü fiók macska es apró iábu kölyök kutya végeste reggeli toi llettjét, nehogy a fris fej és ü reggeli tej őket ponya-gálá-ban találjs. Lármánkra kilépett egyik gádorba nyíló ajtón egy jó kövér képű nő, elég nyájas srcsot matatva és sajnálatát fejezte ki, hogy aem adhat szobát, mert a biztoe arat várja. Tekint-e, hogy én a savanyított uborkátnemnagyon szeretem,á jó asszony esen inítiatiáját egéss örömmel fogad tam s újra felkapaaskodva fiakkeromra, kérdeztem a fiakkerosiól, hogy hát most már hova fog velem innen elpárologni, mire ő meggyőzött engemet arról, hogy legjobb helyem leas as „Árpádház" czimü vendégtőben e eszel nyomban oda hajtatott. — Itt már kaptam szobát, hanem nem volt benn köszönet. Az alacsony földszinti épület négyszöget képez,-melynek negyedik szöglete egy még alacsonyabb nem rég épült fél tetejű kis bajlék kereaztfalekkal, bat egyenlő négyszögű udvarra nyíló kocz-kára felosztva oly formán, mint mikor a gyermekek egy hosszú négyszöget keresztbe húzott vonalakkal négyszög kocs-kákra felosztanak s azokban oskolást játszanak. Esen udvarra nyíló négyszögek a vendégszobák, egyforma nagyságban. Mindegyikben van egy ágy,mely a szoba egész hosssában az egyik faltól as udvarra nyíló egyetlen ablakig ér, a másik oldalon van egy diváoy, as ágy és dívány kösött pedig akkora kie hely, mint egy kis gyalogút A ssobába lépőt qaalificalhatlan Bsaga meleg légáram üti meg, a leteritetlen ágyon gyanas tisztasága ágyiruha hivalkodik s a megma gyaráabatlan BzinÜ díványra nem meri as ember a felső kábáját letenni. Az épületnek talajdonképen udvara nincs, mert as a tér, amit rendszerint udvarnak asektak használni, ason itt a ssó szoros értelmében állott, marhatrágya van azótteritve; közvetlen a vendégszobák ajtai előtt, pedig a trágyáié-csatorna lat végig s aki a szobájába akar jutni, annak először esen a Rabicooon kell átlépni. \' Midőn egyik ilyen vendégszobába betehordosóskodtam, megállítottam az indulni kéesülö fiakkeroet, kérdésre tőle: hány órakor indát as egri vonat vissza Füzes-Abony felé? .Délelőtt 10 órakor", felelt ő. .Fél 10 órakor legyen itt kocsijával" — ssóílam én — „kimegyek a vasútra. * Erre feleségem nsgy komolyan reám néz, — mert majd elfelejtem mondani, feleségemmel utasom — s olyasmit mondott, a mit tőle házassági időnk tartama alatt aoha sem hallottam. Ast mondta t i. hogy: „Igazad van!" .Itt nem lehet megmaradni." Meggyürődött ruhánk helyreránga-tása után a trágyahalmon keresztül az átellenben levő vendégszoba felé eveztünk, bol már messziről láttuk a korcsmárost kényelmesen csibukozvs, reggeli komot sapkában, piros pozsgás boldog ábrázattal s min\', látszott rajta kissé megneheztelt reánk, a miért neki nem köszöntünk. Aa ivóban pedíg a fiatal korcs marosnál találtak, aki szintén oly hallgatva beszelő szemrehányó szemekkel méregetett végig, hogy én már bocsánatot akartam tőle kérni as alkalmatlankodásért, de ő szándékom kivitelét megélőévé, elfilűnk a másik ssobába sző nélkül visszavonult s as ajtót erélyes csattanással rántva maga után, minket magunkra hagyott. Egy szíves modorú fiatal ember, mint későbben megtudtam, a haragos korcsmárosok fiatal rokona mentett ki bennünket a zavarból, aki felénk közeledve ajánlkozott némi reggelivel BZOigálni. Én lehetetlennek tartottam, hogy egy városban, mely 20 ezer lakossal, megye azékhelylyel, érsekséggel, törvényszékkel a jogakadémiával bir, ne találkozzék egy, ha nem is fényes, de legalább tűrhető kényelmet és ellátást nyajtó szálloda, a reggeli elkészültéig a városban köratra indultam s a kanonokok pompás ódonszerü lakházaik előtt elhalad va, csakugyan láttam egy kimagasló emeletes épületet, melynek oldalán vastag fekete betűkkel a „Gólya vendéglő" czime hívogatott, kapuján azonban egy stiz négyszögű hirdetés volt olvasható, mely-sserinl: .Eseabáibaa több lakás kiadó*, a bérelni szándékozók pedig Fischer Soma Ügyvéd úrhoz forduljanak. Míg én a felett töprengtem, hogy miért kelljen nekem Fischer Ügyvéd úrhoz fordulnom.ha i:t lakástakarok kapni, egy váratlan kérdés kiálltott reám a hátam mögött, bogy: ,Mit akar?" Mire én megfordulva feleltem a velem szemben talált kiváncsiaskodó kérdeaőnek, hogy : lakáat szeretnék kapni. „Hány asobával és mennyi időre?" folytatta ö a vatlatáat. „Csak egy ssobát szeretnék, de két ágygyal, csupán egy éjjeli hálásra, felellem neki. .Ez most már nem veadéglÓ* — világosított fel — .asért itt ssobát aem lehet kapni., .Ha már itt nem kaphatok ssobát" — mondám — .nem tudna nekem egy jrra való vendéglőt ajánlani, hova be-ssállhatnék ?\' .De igen" — felelte Ő készséggel — .a magyar koronát; as itt a legelső vendéglő." „Tehát a városban annál előkelőbb vendéglő nincs ?* kérdem tovább. .Nincs", válaszolt C rdriden, de velősen. .No" — mondom — .akkor nem ís fogok én Egerben megszállani." Ezen utolsó sikertt-ien kísérlet valóban elszomorító hatást gyakorolt reám. Eger, melynek püspökséget még Szent István alapítja, melynek püspöksége 1804 ben érsekségre emeltelik, ahol II. István Árpád király végnapjait élte. ahol a derék Imre király halt meg, a bol a dicső emlékű hollós Mátyás U60 és 1468. években országgyűlést tart b a mely város hajdani védőjének Dobó Istvánnak és az egri nőknek az 1552 iki török ostrom alatti hősiességéről a történelem csudadolgokat beesel, ez az Eger, melynek története a magyar nemzet történetével tüsŐdik össse : nem bir egyetlen egy olyan szállodával, melyben a a fáradt atas magát legalább egy napig kipihenhesse. Igaz, hogy van templom egy sereg s nem alaptalan as ís mert kösmondás, hogy : .Válogatnak, mint az egriek a templomban." Igaz, bogy a leik: üdv szempontjából es mind azép i az ájta-toaságot és vallásos érzelmeket a templom nagyon emeli, de ez egy tisztessége* szálloda létezését még sem teszi feleslegessé, a mint nem felesleges a munka az imádság mellette Korcsmánkba visszatérve, annak udvara és a azoba az 1550-ík évi peatist juttatta easembe, melyben itt Salm Miklós pozsonyi főispán meghalt. Ha már Egerben nem ebédelek, kö-vetkeséskép egri vörösbort sem ibatom. körülnézek as érseki templomban b a nagy kiterjedésű Lyczeamban, mely gymnaeiumot, theologiát, jogakagémiát, tanítóképezde: és elemi oskolákat foglal magában a melynek egyik sarkából szédítő magassággal emelkedik ki a csillagvizsgáló torony hatalmas építménye. Megbámulva az érseki templom hatalmas oszlopait, a Lyczeumi nagy termek és kápolna gyönyörű freskóit, széttekintve csillagvizsgáló torony magasából, méltányolva a loronybelí camera obseura érdekes jelenségeit, a délelőtti 10 órai vonattal hátam mögött hagytam Egert, erős fogadást téve, hogy oda ugyan nem fogom többé betenni a lábamat, mig csak egy olyan emberrel nem jövök benső baráti viszonyba, akinek Egerben Baját háza van, erre pedig nincsen semmi kilátásom . , KAVARGÓ. Hírek. |—Horváth Pál| népiskolai igazgató, a tanügynek évek hosszú során át ügy-busgó bajooka, a mindenki által szeretett s köztiszteletben álló kedélyes .Palí bácsi* nincs többé. Folyó bó 24-én szűnt meg dobogni atyai jó szive, melyet feledni sem Övéi, sem pedig tanítványai, kiket oly osgyssámban nevelt a hasának, nem fognak soha. Kartársai szinten s legjobb barátot vessitették benne s általános réssvét kisérte sírjába a feled-hetién kedves férfiút A családi gyássje-leulés különben igy hangáik: ösv. Horváth Pálné,ssül. Faícs Terisís, valamin t gy érmekéi: Horváth Pál — neje szül. Szekér Etelka úgyszintén gyermekeik: Pál, Miklós és Etelka továbbá Horváth Francziska, fér- HU8Z0NK ETTEDIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY JULIUS 26-ín 1883. H I R D E T E S E1- K. jezett Udvardy Igoáczoé — férje, ugy-asintén gyermekeik: Franczlaka, Igoácz éa Ilonka nevében éa Horváth György, nemkülönben az rokonság legna- gyobo fájdalommal adják tudtul Horváth Pál nngy kani\'S-.i községi népiskolai igazgatónak, 60 éves korában, buldog házas-ságának 33-ik évében, hosszú szenvedés után, a halotti szentnégok faivátele mellett f. hó 24 én délelőtt 10 érakor \'.örtént halálát A boldogullna\'t földi maradványai folyó hó 25-én délután ő órakor \'tétettek Cseplits István temetkezési intézete által a városi közsírkertben a rom. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint örök nyugalomra, a lílki üdvéért bemutatandó engeszteld szent mise-áldozat pedig folyó hó 26-án déi-elótt 10 Órakor a szent Fereoczrendiek templomában tartatott meg. Áldás emlékére 1 — Gyászhír. Wucakics János a saját, ugy napa Kiravics Zsófi, sógoraŐjj — Színeszet. Báthory Ilonka úrhölgy, a budapeatí saini\'anoda végzett növendéke Keszthelyen folyó hÓ 27-én Jakab Lajos ott működő színtársulatánál a .Bagdadi herczegnó" czimÜ színmű czim-sz»repében fog fellépni. Hisszük, hogy a szép képzettségű művésznő" Keszthely s vidékének részéről méltó pártolásban ré-szesülend. — A zalani egyei gazdasági egyesület folyó 1883-ik évi július hó .31 ón délelőtti 9 órakor Zala-Egerszegen saját bása termében rendkívüli közgyűlést tart, a melyre a t. tagok minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. A közgyűlés kiváló tárgyát képezi a szarvaira »rha tenyésztés emelése czéljából alkotandó megyei szabályrendelet! javaslatnak a t törvényhatósági bizottság felhívása foly tán a gazdasági egyesület f. évi július hó S-án Keszthelyen tartott közgyűlése határozata értelmében megállapítása; to- ábbá a keszthelyi rendes közgyűlései Csavits Heléna született Kirovíls és Ki- [ elintézetlen maradt folyó ügyek. Zala-rovits Síndor nevében szomorodott sziv-. Egerszegen, 1883. évi július hó 21-én. vei jelentik felejthetlen neje, illetve leá ; Hácskj Kálmán m. k. elnök, nya és testvérjüknek Wucskiés, született Kirovíls Mária aaazonynak, élete 35 ik, ~~ Mégis hnnczfut..... Budapea- boldog házasságának 18 ik évében 1883. lBa eÍJ Csaszlauból ideverküzott város július hó 24 én reggeli 2-órakor hosszas |-\'tT0*\' vendéglős ugy enyeleg magyar szenvei \' A boldogult ha. július hó 25-én délután 5 órakor tétettek 10 görögkeleti szertartás Bzerint az I. nagykanizsai temetkezési vállalat által, a hely törtóat alno. „lhu.yUt. h°F * ^SjSg*«i doeu.t balt l.um.i 1S83. ?,!*k.k.t 10-15 krr.I drigibb.» _tU. belyi családi sírboltban Örök nyugalomra. Áldás és béke lengjen hamvain ! — Gyászhír. Következő gyászjelentés küldetett be hozzánk: Kátz An-talné, született Ney Paula a saját és férje Rá\'z Antal orvos és gyermekeik: Kát mán, Ilona, István. Aranka és Gizella nevében szomorodott szívvel jelentik felejthetlen ódes anyja, illetve napa és nagyanyjuknak Ney Terézia asszonynak, élete 69 ik évében I8d3. JU>iai hó 22 \' reggé fel, miut a németen. Kértük az arczképét, ily jeles hazafi meg fogja érdemelni, hogy pénzért mutogassuk. — Karlsuadbau a 14 évea WeÜer Irma k. a, városunk szülöttje f. hó 14-én szépszámú éa műértő közönség előtt hangversenyezett. Mídőn záradékul Liszt .Tannhiiuser" ját előadta, a közönség elárasztotta a művésznőt tapssal, virágcsokrokkal és egy tnyrthus koszorúval. Hu a fiatal művésznő már is annyi ová-cziőkban részesül, tejes joggal mondhatjuk, hogy nagy reményekre van jogosítva Bécsi gabonatőzsde. („Eibenachfliz és fia" aig jelentése.] A mai irányzat emelkadíií mutat, ktt-lfinösen a határidő Qilctndl. Jegyeatet-rtt : Bura, magyar lO.—1155, román 0.25 — 9.60. Bnza őszre I0.8C-10 90, tava.zta 1 i.25 — ir.30 Rom tavalyi 7.60—7.90, nj S.—6 20 Rozs C.-ars 7.95—8.\' tavaszra 8 17—8 20. Zab finom miaöségH 6 60-G90; romániai 6.70— 6.85. Zab í.szre 7 — tavaszra 7.20. Kukorica* csupán későbbi határidőre kerestetett: Kukoricza jnlins— angosstnsrs 6 73—6.80, aog. —siept. 6 90-6.95, azept —okt: 7.05- 7.10 métermázsánként. 3 órakor rövid szenvedéa.éa a ha- «¦ hivinjuk is, hogy az akadályokkal legküzdve, 80bb fokáf. rje el művészet le; lotci szentségek ájtatos fölvétele után tör tént gyászos elhuny át. A bnldngult hült I 8 t.cemei hétfőn, 1883. évi július 23-áu | —Kereskedelmi értesitó Iroda, délután 5 órakor tó ettek az I. nagy-j A kereskedelmi miniszter — a mint biz-kanizsai temetkezési vállalat által a rom. j toa forrásból órtesülüttk — a ha/ai keres kath, sirkertbeű örök nyugalomra. Áz | kadelem és különösen a kivitel azera-eogesztelő szent mise áldozat 1883. évi | pontjából már régóta szükségesnek mu-jnlius 24 én d. e. 10 órakor mutattatott | utkozó értesilő iroda alapítása végett be a szent Fcrencziek templomában a megtette a szükséges intézkedéseket. Ez Mindenhatónak. Áld«a éa béke lengjun ^ iroda fogja az ínformácziókal közveiileni hamvain! a kereskedelmi világ számára és mind — A pécsi dalárda k. dden a ama hireket. jelentéseket, melyek leve-.Zőldfa-kert" helyiségében tartott dales- i I«éa. érlesitéaek és az összes konzulátu-tólyével városunk műpártoló közönségé- | Bok jelentéseivel a kereskedelmi," minisz-nek nagy élvezetei azetzett. A műsor a tWÍIIDl összes osztályaihoz.érkeznek és a legválogatottabb darabokból volt egybe- j közgazdasági foglalkozási osztályokra ér-állítva és a kitűnő praecizitással előadóit ! dekkel bírnak, az érdeklettek tudomá. Szerkesztői üzenetek. B-J. Kenése Járt a lelkem. .. a bokorban, s ott ballgatá a csalogány laekét, no Önnek kűlCnos lelke lebet. Ószi dal., bontsak ri a halotti szemfodeltt. Rím esküdött ez a világ..... hogy ön nem jól énekel. Ií. Arpádinéhos. Szegény lányka! Xem eleg volt seki meghallgatni zeugedelmeit, mez olvastatni is akarná vele. KiméljUk meg Öt... mert hát ne feledjük, hogy csak a földön vágyónk, i ha ön volt is a menyben, nagyon bamis hirektt hozott onnét. SZ. A. Amenckflltek panasza. Infandnm reginr. ... A döezögös sorokat tán megértik a jevő század szabad sarjadéki s ¦ajnáljnk, hogy nincs megelégedve a szabadsággal; de hát Uyen valamit költészetnek nevezni, legalább jelen korunkban — nem szabad- Herykta.K otja-pör. (Hnmoresk) Tanácsoljuk ne csináljon többé ily-., kutvako-médiákat K J. Kapaarár. Férczelménye arra vall, hogy Sn Talaha bőrrel dolgozott, vagy tán Önön; mert nagyon kiérzik a lábsaijj hatása és ép ezért nem büntetjük önt jobban, onpán barázdált >pjait a papírkosárba menesztjük. Zs Gy urnák.\' f______ et dimizsii peestin mis, perducat ad.... papírkosár. Messzelátó ! ! I -eszköz utazóknak, hegy- & falusi lakosoknak stb. 3Iutat 3-4 i\'ra távolaágra tiaz c"™^™~ tan é<* kivehetően. Ezrii újonnan feltalál\' messzelátó 2 optikai lencse-üvegből áll, mely mindvo tetszéfBzerinti bo\'ra stb. \'-^ ri megerősí\'hető és sokstal nagyobb hatással bír, mint a tábori távcsövek, asért is ezek általános tetszésben részesülnek és mindenkinek legjobban ajánlhatók is. ¦asjT\' Dobozzal, bogy zsebbe dugható legyen, t frt 25 kr., finomabbak 1 frt 75 kr., kiváló finomak nagyobb optikai lencieüvegekkel 2 frt 50 kr. 2L5L B.roskop legsulymérók ^S^S biztos és megbízható lé^sulyméró 2 frt, — Bor próbáló (olyadékmérő melylyel azonnal megismerhet i, ha a bor „tiszta Tagy hamlSÍtott-6u (ehhez szük&éges leírással) 1 frt 50 kr. — SJssy Tcjprúbáló százalék lejtővel a vásári rendőrség előírata szerint (leírással) 2 frt 25 kr.— Ismételadóknak gyári áron. 957 5-6. Szétküldés postautánvéttel. K«pható KLINGL & BAUHANN, Bécs !. Tegetthofstrasse 3. Vasúti menetrend. -kezilc Reggel. Indu!. Ily általánosan kitűnőnek ismert dalárda ! ít*i. Történt pedig ez......F r a n- 1 - s ! & o r a z i g b a n, de bizony meg-irl^nhetnék nálunk is. darabok frenetikus tapsukra mgadák a közönséget. Különösen Hufer Károly úr gyönyörű tenor bangja tetszett leginkább méltóan fogja bemutatni a magyar dalt a külföldnek; mi peddig hisszük, hogy buzgalmuk nem fog lankadni s megfogják érdemelni, mint nálunk — a tapsokat. Közönség igen szép számmal. — Stereoskop panorámát mutogat Fickerl H. nevezetű vállalkozó a polgári-egylet helyiségében. Mind képei érdekessége, mindazok természethü volta megérdemlik, hogy a közönség minél tömegesebben látogassa. — Időjárásunk a rekkenő melegből hirtelen bűvösbe ment át. Jupitter pluvius ugyanis vasárnap éjjel nagy dörgedelmek közt onta reánk rízfelhőit, s másnap a hűvös szélock miatta, sok téli kabátot lehetet látni az utczákon. De hisszük, hogy a szél elmultával ismét derült időnk lesz eára hozni. A kereskedelmi kamurákat felszólította a miniszter, hogy az iroda alakítására nézve küldjék be véleményei R. Üíbely P. Buda P. v Fiume Gy.\' Pragerhof Gy. Sopr-n V. v. Pragerhof iP v Bxrcs V. v Buda P. v. Buda IV. v B UjbelyiP. v Buda jQv.v Pragerhof P. v •o.P. 4 18 Prű.c^r\'iOÍ p Barcs P.vi o,i Bada Gy.v 6-B tijhely V. v. 6;1 Buda |V. t.| 7J1 Délben. ¦ISIIG Ili Bnda \'P. v.l 21-1 1 15 !I Pragerhof;P. v. 2J4 ! I 11 Sopron :V. V 8.Í ] 1[Ö9 I Barcs ;V. v.| 3|-Eijol. PragerbofiGvv;iOE Fiume IGy.vll Buda P.v.Uí B. Üjbely;P v !12 "Ó P- 10 -2ü 10 :>8 U 19 Lapvezér ée"kiadó: SZÁLAI" SÁNDOR. Felelóa szerkesztő : VASS ÁLHOS. ¦ Liptulajdooos: WAJÖTTS JÓZSEF- Papírszeletek. A keszthelyi „Lürincz* napi Uondások a nőkről és a nzere-I emről. Ingyen a sieutek sorába iktatom azt as asszonyt, kinek Térje még soha sem panaszkodott. V. Sextus. Antiphanes •. nem nStQl meg az ¦¦¦¦¦r. mig esze van. Egyszer hirILI hozták ,neki, hogy egy barátja épen lakodalmát tartja s így felelt: „Ütmem, mík«r utoljára beszéltem vele, még egészséges volt.* Deka. Bízd a szelekre bajdd; de ne nősek a lelkedet ember: Hidd biztosb hullám, mint urei aetzonyi aziv. Cicero. Az emaoczípált asszony oly nS, ki nemének erényeit elvetvén, a férfiak hibáit veszi fel. Bniasard. nSkel angyaloknak mondjuk, míg országos vásár a folyó évben kivételesen l szeretnek bennünket, de ha megnS-tek .zár. augusztus hó 9-ik napján azaz Lőrincz V** már neiD ^úoí-napelőtti csütörtökön tartatik meg. I Árv. hirdetni, kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóaág részéről közhírré tétetik, miként Vídovics György Va-razsdi lakosnak néhai Vídovics József volt senkoveczi lakos végrehajtatást szenvedő ellen 110 frt tőke, s jár. iránti végrehajtási ügyébe.i a nagy-kanizsai kir. i törvényszék területéhez tartozó csáktor-nyai kir. jbiróság területén levő senkove- ; czi községben fekvő 9. számú tkjkönyv- j ben. A I. 1 — 2-sor 15.-275. hzsr. alatt; néhai Vídovics József volt seokovecsi la- i lakos tulajdonául felvett, 463 frtra be- 1 csült ingatlanok, a tartozékai folyó évi augusztus bó 6-ik napján délelőtt 10 Órakor senkoveczi községháznál! megtsr-tandó nyilvános árverésen amegállspitott kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlannok kikiáltási árának 10 7« ! vagyis 46,írt 30 krt kész pénzben, vagy ! az 1881.\'évi LX t. cz_ 42. §-ban előirt; óvadékképes papírban a kiküldött kezé-i hez^ letenni, a többi feltételek a biróság-nál megtekinthetők. Keit Csáktornyán, a kir. jbiróság mint titkvi hatóságnál 882. hő n. 979 l-l A Triesztben is kitünö elismerésben részesült jeles magyarhoni \'SÍÜÍII& ^i^-^------- Petánczon (Radein mellett.) üendkirul szénsavdús savanyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztályt és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditö ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. M:egrertcioI(.-5c-I-i a forrás igazgatóságához Petánczra (n. p. Muraszombat; intézendők. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű hamisításnak el»je vétessék, a dugó „Széchenyi" névvel leend ellátva. Árjeozélet tiranaira ingyen- es bérmentve 960 8- Mindenkor friss töltés Sürgöny : cxxxxxxxxxxxaxxxxxxxxxxxxx; (A forrás sziklák között és 3000 méternyire van a tenger ezine fölött.) A Preblani savanyúvíz, a legtisztább égvényes alap-savanynviz és legkitűnőbb hatással van tüdő- és gyomorka-tarrhu;, epekő, idült csűz (Eheamatismus) különösen búgy-sav, a hólyag idült katarrhánál, hólyag és veseköképződmény-és bright veseképződményeknél, ajánlatos továbbá kellemes izénél fogva, mint a legjobb, és legüdítőbb ital. Megrendelhető minden nagyobb ásványvíz kereskedésben és a következő cz^m alatt: PreMauer Brunnen-Yerwaltung In Woifsberg (ESniitten.) 981 1-3. A prelilaui gyóíffllruóüely 1-sö jooinsbaii nyitatott inéi Jx»OOÜOCXXXXXX»OOOOOOCXX500C I SCHLiMMÁDINGER ALAJOS 1 gazdasági gépgyároB Szókes-Fehórvárott, Budai-ut 29. szám saját házában. Ajánlja nagy választékban levő kitCnő \' jő szerkezetű IcerejC és gEz-oseplftfépeít, többféle reálakat, trlsaríket, szecskavágókat, répavigákat, ka-korlozaaiarzaoló-kat, títrálókat. seiaalBiskat,aUk-derálekat, ekeit, srdfok, kalosak,- ola]ozé kaanák, vírea réz-alt és minasnféle pót- és tartalék réssek. Mindennemű gépjavítások legolcsóbb árban e 1 t á 11 a 11 a t n a k. h á r át a s ekeit, nemkülönben : kí-tono szerk ezeta szfilf ¦sJetekat, Bsraajtákat, ksr-sa]te-caa varakat, bar hsH? eaaelák és siiadeanesin gazdaaigi gépe-kst ügyszintekap ható : onoro gép-ata], gepsiiisk. Egy tisztes házból származó 14 éves fia tanoneznak fölvétetik, Németh Zsigmond fűszer- vas- és vegyes kereskedésében, Xala-Szt.-Gróthon. Bővebben ez Dgy az Illetőnél megbeszélendő. 978 1-2- 1111111111111111111111111 n Anyabirka kerestetik \\ 400 drb. finom szörü 4 — 5 éves; eladni i szándékozók szíveskedjenek ajánlatukat ár megnevezése mellett, alolirot gazdasághoz czimezni. , Az Alsó-Páhoki gazdaság, 980 í-3- (Keszthely mellett.) . I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I * NAGY-KANIZSA, 1883. jfüns 29-én, attntik! ár-. epész érre 8 frt fél éire . . . . . * . ne.jred érre 2 , Egy siám 10 kr hirdetések 8 hasábos petittorban 7, másodszor 6 s minden további sorért *¦ kr. NTILTTÉKBEK soronként 10 krért Tétetnek tei Kincstári illeték minden egyes h:rd.s-lésért 30 kr. fizetendő Hoszonkettedik évroiyam. A lsp szellemi részét iUetí közlemények a zrerkesztőböx, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmeatte int ezen dők : N A G Y - K AN I Z 8 A Wlassloshar. Héjmentatlen levelek csak ismeri mniitcn társat tol fogadtatnak a). Kéziratok yissza nprn kőidéinek. .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a „zalamegyeí általános tanítótestület-, a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület\', a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet-, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Iletenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökül, megjelenő vegyes tartalmú lap. Az elcsaládosodott hivatalnokok. ilidón még Magyarország a régi Kánaán hirében állott, midőn még a nemesi osztály csak „virtus"-képen vállalt hivatalt, nem azért, hogy utána megéljen: ezt szemközt áilitva jelenlegi viszonyainkkal, ngy találjuk, hogy az időben a tényleges hadsereg sem volt nagyobb állo mányu, mint ma a hivatalnoki-testület. Ennek indokait részint a centra-listicus törekvéseknek; részint a korszellem fejlődöttebb követelményei-uekv lehet tulajdoni tani. Mert mig egyrészről a kormányok arra igyekszenek, hogy alattas közegeik, miként a gépnek bármely alkatrésze, s&6\\b6ár közvetve is, a gépész által, — ngy ezek is az intentiónak megfelelőleg, a vezető kor mányiért! által szabályoztassanak és hozassanak mozgásba; eddig más részről a napról-napra fokozódó igények, melyek az ipar- és kereskedelem emelkedésével karöltve járnak, s melyek mindig többek és nagyobbak, ezen igények természetesen csakis fokozottabb munkaerővel elé-gitketók ki. lenét van aztán, hogy az államhivatalnokok nagy seregén kívül, temérdek vasúti, gőzhajózási, különfék/ társaságbeli és magán hi vatalnoKŐkkal bírunk. Mindezen hivatalok aztán az ugy nevezett tanalt emberekből veszik contingenseiket, kik talán nagyobb ambitíóval bírva; de nem tehetve eleget több- és jobbra törekvő szellemüknek, — a megélhetés szempontjából igen gyakran temetik magukat az életölő b u r e a u k b a, hol már számtalan, jobb sorsra érdemes tehetség senyvedi el. De nem szándékom fejtegetni, hogy mennyire hátrányos bármely államra a sok rosznl fizetett hivatalnok : a nagy szellemi pro- letár i t a s, ezt tudja jól mindenki, és e bajok orvoslását csakis a későbbi jobb és kedvezőbb időktől várhatjuk-. Czélom ezúttal a fent jeleztem nagy családü hivatalnokokról és ezek bajairól, s talán e bajok mikénti kevesbitéséről is röviden szólani. Vegyünk pl. egy 800 frt évi jövedelemmel birú hivatalnokot. Rendes körülmények közt, ha t. i. nót len, — megélhet tisztességen jőve delméból. De most ha hozzágondo lünk nőt, gyermekeket, sokszor apóst, anyóst stb. és hogy a gyermekeket ruházni és iskoláztatni kell, mikor a csekély keresményből alig futja ki a mindennapi. Hát még aztán, egy non putarem: mint betegség, szerencsétlenség, any-nyira képesek hozni egy ily küzkö-dőt, hogy előbbi rendes életmódjával ellenkezőleg: adósságot csinál. Mely első tette által meginog a talaj lábai alatt, s az önmaga készítette lejtőn halad lefelé és igen ritkán jő oly rendkivüliség, hogy elkerültesse vele a megkezdett dolognak a végét: a sírt. Vagy tekintsünk egy magasabb, 1200 frt évi fizetéssel biró hivatalnokot. Feltéve, hogy beosztva, rendesen élt; de később a folyvást szaporodó és nagyobbakra felnövő gyermekek neveltetési költségeit már alig bírja, hát aztán ha hozzávesszük még a társadalmi kívánalmakat, melyek egy ily vidéki magasabb hivatalnoktól mintegy megváratnak, hogy pl. jótékonysági mozgalmakban mind ő, mind neje vegyen részt, aztán legyen tagja casi-nónak, gazdasági-, szinügyi-, korcsolya-, meg a jó Ég tudná hányféle egyletnek, aztán itt is jöjjön közbe egy nem várt valami, pl. egy barátjáért való kezesség, nem is számítva halált, vagy betegséget: tehát a legjobban detaillirozott be- osztás mellett — alig-alig kerül1 el a katastrofát. (Posito, sed non dato: ha külömben nincs más vagyona az | illetőnek.) j$em szólva a fővárosi és vidéki kisebb hivatalnokokról; mert ezek még a felhoztam két példánál is feketébben állanak. Kzeknek egész életpályájuk létérti küzde>m a nyomor hullámaival, kínos vergődése a megigázott szellemnek: hogy igen gyakran fellázad Önmaga, fel Istene ellen ..... és innét a sok elmebetegség, a sok Öngyilkosság stb. Ha a müveit külföldet tekintjük, ha hírlapirodalmunkban ez eszme körül felhozott különféle nézeteket olvassuk, ezek orvoslását röviden a következőkre lehetne redukálni: Miután az úgynevezett, és mindinkább lábrasapó egyletsport kiválóan jellemzi korunkat, alakítsanak a hivatalnokok is egy oly egyletet, mely talán állami- és testületi támogatás mellett, az Önsegély elvét tűzve czélul, — tagjait, kik bármily hivatalnokok lehetnének, különösen az ily nagy családü hivatalnokokat, gyermek-arányban segélyezné akár anyagilag, akár erkölcsi támogatással, hogy ezek neveléséről gondoskodva, könnyítsék az amúgy is nehéz sorsa hivatalnokok terheit. A statistika elég bizonyíték arra nézve, hogy leginkább az ily nyomorban felnőtt hivatalnok gyermekek lesznek elzülött életűek, szüleik maguk is a kétségbeeséshez állván közel, nem képesek belenevelni magzataikba a kitartó jellemet, s az ily gyermekek aztán ha némi tanulmány mellett felserdültek is lesznek, egész életremé-nyük csakis a jobb jövendő reményére van alapítva anélkül, hogy a nehézségeket leküzdeni, vagy egyáltalán magukért valamit tenni igyekeznének, várják csupán a jó sze- rencsét, mint sült galambot: a nyelmes életet. És aztán ha ezen képzelt jobblét nem akar hamar teljesedésbe menni, miként akárhány képzeletszülte eszménk: feladják czéljaikat, elcsüggednek és szaporítják azon félművelt tudákos emberek számát, kik anyagi munkára nem képesek; a szellemitől pedig irtózva, vagy pedig erre tért nem találva; a társadalom é 1 ó-halottjaivá válnak, kik csak mások terhére vannak. Igy aztán az előbb ís emiitett példák elrettentik az életbe kilépő, tán rendes életű hivatalnokot, és inkább nem nősül meg. Pedig a statistika kimutatta, hogy birodalmunkban ép\' a magyarfaj szaporodik legkisebb százalékkal. Vajha ne lenne szavunk pusztában elhangzó kiáltás; hanem az az illetők áltál felkarol tátva: elősegítené a szegény hivatalnokok sorsának javítását, mire nézve csak egy óhajunk van: Adja az Ég! B-r S—r. Á pénzintézetek és részvényválla-latok országos nyugdíj egyesülete. Magyarország pénzintézetei rész-vényvállalatai ma már nemzetgazdaságunk oly nagy számban fennálló tényezői, hogy meg kell ragadnunk minden mozzanatot, mely -azok felvirágoztatását és megszilárdítását czélozza. Egy ily fontos mozzanat azok tisztviselői nyugdíjaztatásának kérdése is. Fontos; mert e kérdés kiható ereje ép ugy a messze jövő; miut a jelené és mert egy intézet, egy vállalat első s legerősebb támasz-oszlopa a tisztviselői kar, melyet csakis a jelenneli megelégedettség és a jövőbeni bizalom képes szilárddá s munkaképessé tenni; — ez pedig az ed- digi tapasztalatok nyomán egyedül a nyugdíj intézmény istápolásának kizárólagos következménye. Pénzintézeteink túlnyomó része foglalkozott már a saját körében létesítendő nyugdíj-alap kérdésével s ha azok egynéhánya végeredményül teremtett és dotál is egy nyugdijalapot, az, — eltekintve egy-két intézettől — sohasem fog rendeltetésének megfelelhetni; mert a dotatio csekélysége mellett nincs meg azon tömeges egyesülés, mely a nyugdíjintézmény feltétlen {alapját képezheti. A pénzintézetek, saját nyugdijalap képzésével három lehetőségnek mennek elibe : a nyugdij-alap ugyanis annak idején kevésnek, nagynak vagy épen elégségesnek bizonyulhat. Ha kevés, a folyó nyugdijkötelezettségek betartása mellett meg lesz támadva az évi nyereség; ha nagy, megvan rövidítve a mult; ha pedig épen elégségesnek bizonyul, azon esettel áll szemben az intézet, hogy óriás tőkével oldotta meg azon feladatot, melyet sokkal csekélyebb kiadással is me-zoldhatott volna. Ha egy intézet nyugdij igények alapításával kötelezettséget vállalt: be is kell, hogy váltsa. Pedig az eddigi, minden mathematikai támpont nélküli Önálló nyudij-alap-képzós mellett, az azt létesítő intézet a legnagyobb bizonytalanságnak néz elébe; mert nem rendelkezik azon tőkével, melylyel az eshetőségek elleni j ö v ő-b i z t o s i t á s elmélete leszámol. Ez csakis egy közös nyugdíjintézet körében állitható elő; mert csakis itt a tömörülésben: tehát a nagy számokban érvényesül a véletlen törvénye és válik Jtermé-szetes dologgá az, mi egyes elvont esetekben, mint véletlen közbejött esély szerepel. TÁRCZA. Véletlenül. (Beszély.) Irts: BaUier Sándor. (Folytatás.) * * » Jeuó szüleinél lakott, kik ssámoa-tagu családjukkal szegényesen bár; de a legpatriarchalisabb és legbékésebb életet folytatták. A gyermeki és testvéri szeretet, párosulva « ragaszkodó odaadással, — azon kellemes harmóniát eszközlé mindnyájuk szívében, mely elviselhetővé tevé oz apának az élet gondjaival való küzdelem hullámait, miben a szerető feleség is rósztvevőleg osztatott; jó gyermekeikre, a kedves angyalarczokra pedig örömmel pillantanak a szülők, kiknek körében a családfő elszórakozott, homlokredői elsi-mulának és feledé ilyenkor, bogy többnyire csapások és szenvedések voltak azok, mik osztály részrül jutának a sora kényétől. — Jenő legkellemesebb éa leghumáuu sabban érző fiatal embernek egyike, látszólag mindig komor, hideg arczn; pedig mélyen érző lelkületű volt. Hisz\' a teremtő ís rideg külső alá rejté a füstölgő katlant :igy ő is, fogékonyan minden ssép és nemes iránt, viselve férfiasan a sors által vállaira rakott terheket, állván összefont karokkal, kitartóan a végzet ellenében, s passivitása vele esemköst legkevésbé akár aláhagyni, Jenő kialudván magát vendégével együtt, szüleinek mutatá be őt, mint jó barátját s aztán megreggelizve, magával vitte hivatalába, as igazgatónak ajánlandó. Heleváry csakugyan felvéve lón és lakást Jenőéknél nyert, ki megosztván vele kis oldslssobáját, igen munkálkodott rajt, hogy uj barátja jól éresse magát körük ben; de meg Heleváry is igyekvők magát megkedveltetni. A napi teendők végzése ntán a kedves otthonnban, egymást mulattatva tölték el mindig idejüket s rövid idő alatt Heleváry is mintegy a család tagjául te kintelett. JenŐ után a legnagyobb gyermek a 14 éves Etelka volt, a legkedvesebb lények egyike, mindig mosolyra nyiló píczi ajakkal, melyen táo égi angyalok beszéltek, szép urczáin az ártatlanság pirkadó hamva oly összhangzásban volt a test többi részei arányossága* ée szépségeivel, hogy bátran oda lehetne állítani egy Mi-chel Angelo elibe Aphrodité mintául. Aztán a kedvesség és a báj, mely minden szavához oda fűződve látszók lenni: nem csuda, hogy Heleváry ellenállhatatlan szerelemre gerjedt iránta. Amily jól esett Helevárynak a sok szívesség, mivel a család őt elhalmosá, ép oly leverő volt ránézve ason kin viselése, bogy ő szeret, hogy szive bálványa mindig közelében van, s hogy egy fekete szempár tazssikrái mindig feldúlják belsejében as erőszakolt nyugalmat: de vi-sz-onEzereimet még óhajtani sem mert. Akárhánysso;, midőn ketten maradtak Etelkával, msjd-majd ellebbent szájáról a szerelmi vallomás; de türtőztető magát mindannyiszor, s minden olyast került, mi viselkedésében bizalmatlanságra adott volna okot ÉgŐ zsarátnok volt belseje, mely belülről emészti; de hisz\' ő senki, neki nincs] rangja, miként merné akkor szemét egy ily legtökéletesebb teremtmény felé emelni. Napról-napra észrevehető volt rajta a hervadás, s mit kérdi ilyenkor a hervadó: vájjon fog-e örülni több tavasznak, készült meghalni 6-is, mint akármelyik szerelmes Ís <gen gyakran; s olvasható volt visszafojtott könyein, mely úgy lopva mégis csak ki csordult, mml a telt pohár a legkisebb behatásra, bogy ő is egy letört virág, melyet a \'sors mások lábai elé vetett, hegy eltiportassék, a aztán a tomboló világ fiaitól kinevettessék. Egy alkalommal aztán kérdé tőle Etelka, midőn csak ketten maradtak a szobában: — Vallja meg nekem Gyula, önt valami bántja, ön nem szeret benünket; mert nem őszinte hozzánk. Lássa úgy fáj nekem, ba\' valakit szenvedni látok, úgy összeszorul szivem. Adjon feleletet, ha é n kérem. Nyájasan s lekőtelezóleg kimondott ée mélyen átérzett szavait egy kőoycsepp jelzé, mely szempilláin rezegve, onnét lepörgött. Gyula Ls elérzékenyült, látva a tiszta, Önzetlen részvétet, s reszkető fojtott hangon feleié Etelkának: — Lássa édes Etelka, bűnöm less mindenkoron, amit most elmondok. De nem bánom, ba ég s föld reám ssakad, megakarok szabadulni üldöző pbantonom-tői, hallgasson meg kérve kérem I Önök voltak as elsők, kik minden érdek nélkül fölkaroltak, engem, kinek senkije sincsen. Dd nem hazudom, van egy szegény atyám, ki két kisebb testvéremmel együtt a fővárosban a legnagyobb nyomorban él ... . lássa kérem azért nincs nekem sóhajé kedvem, es aggaszt szüntelen, és igy ne kívánja senki, hogy örüljek az örülőkkel, vagy pedig vigalmi dalt rög-tönössek. Mar valtam azon ponton,hogy végelkeseredésemben mindenre képes valók,képes megválni as élettől; de kegyedet meglátva, izmaim aczéllá lőnek, s erősen elhivém, hogy van valaki, kiért átküs-döm as életet. Igaz, nincs mit várnom senkitől, a soré is üldöz; de vállaim vasból termettek, — csak rakd rá sors terheld, majd irigyen fogod nézni, hogy mégsem roskadok lel ... . Átküzdöm önért sz életet, ha est kegyed is akarja, ojjá teremtem magam, ha viszonozni fogja lángoló érzelmimet; .... mert én s s e-retem kegyedet, szoretem lelkem egész hevével, szivem összes érzelmével. Nem fogja est tehát átállási kegy ed-sem kimondani, hísz ssive jó és nemes, s kis szája sem arra termett, bogy vele ssive érzéseit elleplezze. Oh tegyen boldoggá egy „igen6-nel, hozzon vigaszt szomorú szivemre 1 — Ugyan ne beszéljen ilyeneket — feleié Etelka, — hát adtam én rá okot, hogy higyje, mikép nem szeretem. Szeretek éa minden jő embert, s ast hiszem, ön is esek közül való. — De naiv magácska — feleié Gynla — nem ngy értem én ast, mint kegyed, hanem hegy szeressük egymást Úgy, hogy esen szerelem legyen nekünk minden helyett minden, legyen gondolatunk egy, egy eszme lelkesítsen; rövi- den ; akar e kedves nőm lenni ? . . , no ne gondolkozzék sokáig, hanem nyújtsa ide kis kezét — én elfogadom. Etelka úgy meg voltilletődve, hogy mitsem szólhatott. S hogyne? . . mikor Ő ilyen bessédeket ezelőtt még sohasem hallott; de azért, mint kis őzike anyjához, úgy szorult ő Ís Gyula meilé s kezét felé nyújtva, mely miután Gyula által gyorsan elkapva lett, imígy felelt: — Jó van. Tudom, hogy valamikor férjhez kell mennem, hát legyen majd kegyed férjem; fogom szeretni oly igazán, mint mily beneőleg éreztem iránta e bscsültem eddig, s kegyed is íog szeretni nemde? Aztán tudja, van ám a menyországban egy fajta mézeskalács, melyből csak azon házasfelek kapnak, kik haláluk órájáig szerették egymást, ée hűségesek voltak egymáshoz, úgy-e mi fogunk ebből enni? Gyula felelet helyett csókjaival a kara elborítani azon kis ajkat, mely gyermekes őszinteséggel vele ily örvendetes igéket közlött; de est Etelka nem engedő, mire aztán Gyula így folytatá ömlengéseit: — Ne vonja meg tőlem csókja meny világát, tőlem, ki Ont imádásig szereti; ki tilthatja asedni szivem virágát azon piros ajakról? Hisz\' előbb monda, hogy szeret; mutassa meg, hogy szerelmünk nem reménytelen; hisz ön a lelkem dicsőitetje, as ön szerelme ad számomra életet: árassza el fölötte jóságát, s e kin-tengerre,mi bennemfeláradt,égőajkamra hozzon enyhet: boldogítom egy csókkal I Ekkor már hagyta körűlkaroltatni derekát, s elcsattant as e 1 s ő csők, miről már a költök annyit regéltek. HUSZONKETTEDIK fiVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JOLITJS 29 én lfc\'ES. Okadatolt tehát a pénzintézetek és részvénv-vállalatok kebeléből kiindult azon mozgalom, mely a kölcsönös szövetkezés alapján egy „Országos nyngdij-egyesülctet* kivan létesíteni, okadatolt már azon in -dókból is, mert Magyarország, számban ezerét meghaladó pénzintézetei és részvényvállatai magukban foglalják- azon tömeget, mely nemcsak erkölcsileg biztosítja annak lételét, hanem birja azon mathematicai alapot ís, mely egyedüli biztositéka egy mcsssze évekre kiható számítással dolgozó egységes nyngdij-intéz-niénynek. Üdvözöljük a pénzintézetek és részvényvállalatoknak e rendszeres nyugdíj-intézet létesítése iránt meg indított mozgalmát, Üdvözöljük a „Magyar országos bank részvény-társulatot* ; mert ismét egy oly hazafias intézmény életre hívásának állott élére, mely száz- és százezreket kezelő pénzintézeti tisztviselőknek az aggkorra, vagy a véletlen esélyeiből származott nyomor- és családtagjaiknak a véginség ellen való biztosításával oly tényt mozdit elő, mely nemcsak humanistifcus, hanem hazai intézeteink és vállalataink szompout-jából — tekintettel épen az áltatok kezelt óriási érték, mint közva gyonra — a legégetőbb szükség kifolyása is. Üdvözöljük a „magyar pénzintézetek és részvényváüalatok országos nyugdíj egyesületét" és azon reményünknek adunk kifejezést, hogy ügy a pénzintézetek, mint egyéb részvény vállalatok, csak sorakozni fognak tndní oly intézmény zászlója alá, mely Önjavukat czélozva, messze jövőbe kiható számítása s végeredményével morális tekintetekből is méltó helyet fog közgazdasági intézményeink sorában foglalni. Nevezett czélból a hazai pénzintézetek f. évi ang. 19 én Budapesten tartanak alakuló közgyűlést, s jelen czikkünket azon reményben zárjuk be, hogy ezek tisztviselői a saját jól felfogott érdekükben az eszme megtestesitéséhez hathatósan hozzájárulnak. Sokáig tartották egymást szőUlla-oul átölelve, mig végre Etelka monda: — Most pedig menjünk apához, megmondjak neki, hogy szeretjük egymást igazan ; maga pedig igyekezni fog jobb állás után és így ne tiltson el bennünket egymástól. No jöjjön 1 És inkább Etelka, mint Gyula emezt vezette az ebéd utáni siestát tartó családfőhöz, hol Gyula kezdé rá: — Édes urambátyám. Ne mérge lődjék, ha legelőbb is kérésem tulajdon-képi czéljával állok elő, hogy t. i. ígérje meg nekem Etelkája kesét akkors, midőn oly sorom less, hogy számára tisztességes módot biztosíthatok. Mi szeretjük egymást, s urambátyám bizonyára átérti e szó fontosságát. Első dolog a becsület, azért tartam szent kötelességemnek először ia kedves urambátyámhoz esedezni ezért. Etelka ekkor atyjához borúit, a csókzápor közepeit ő is hasonló kérelmet adott elő. _ — Ücsém és leáuyom 1 — felelt az öreg — nekem elvem, hogy nem tekin tek arra, mikép leányom jövendőbeliji m i; hanem, hogy k i. Legyen sz becsületéé és lányom szeresse őt, én csakis ennyibe ártom magam, többi a maguk dolga, meg a feleségemé. Ép\' ekkor lépett be az anya a Gj u\'a állal adolog neki is előadatván, ő is oly képen nyilatkozott, mint az atya, csupán várokozásra inté őket, miután Etelka még úgyis nagyon fiatal. Boldogság sugárzott a két szerelmes arczain, míg a barátjaival hazatérő Jenő feloszlatta e mintegy ünnepies zárt családi jelenetet. Gyula aztán vendégeihez átment, a csöndes pipaszó mellett elbe azélgetett velük, mígnem Etelka barátnői is megérkeztek, a ekkor rendea vasárnap délutáni mulatságukhoz fogtak hosaá, aa este ugyía hamar elkezdődött, lámpavilágnál folytatták a .Haragszom rád . . .\' több efféle játékokat, az aaztalt\'körülQlve. Öreg eate volt, midőn a fiatalok hazakísérték Etelka vendégeit a friaa ropogós havon, szép csillagos kárpit alatt, közbe közbe megugattál v a a po\'gárok kutyái által, melyek a palánkok mögú\', teljea biztonság érzetében, teljesítek kötelességüket. (Foljt. köfstk.) CSARNOK. Kettőt egy csapásra, a pálinkairás veszélyes hatás*. S.....n a harmadik azomszéd faluban élt egy iskolatáraam, kivel igen jó barátságban éltem ifjú koromtól fogva. ö S...... nagy község jegyzője volt, én pedig K...Í pusztán gazdatiszt. Mint jó barátok sűrűen meglá\'ogaituk egymáat, a egymás gyöngéit ismerve, nem mulaszt-tottuk el ily látogatások alkalmával egygyel-máaaal kedveskedni, a mivel tudtuk, hogy egymásnak örömet azer zünk. Ö nekem, mint szenvedélyes dohányosnak jó finom dohányt, én pedig ő neki, mint gyomorfájásban gyakran szenvedőnek, jó féle szilvóriumot vittem. Ez igen kedves itala volt barátomnak. Sokszor baliám tőle ezen italnak dicsé-rését. .Igyál barátom e felséges italból, háláa emlékezetet érdemel as ész, ki a palinkakéesiléat kitalálta. Én már régen a tőidben rothadnék, ha ezen itallal nem éltem volna\', monda ő. Engemet azonban nem tudott reá venni a pálinkái vasra, bárhogyan dicsérte legyen is a pálinkát. Mert igen élénk emlékezetemben volt boldogalt atyám intése, kt a pálinkaiváa-től drastikus módon rémitett el bennünket gyermekeit, engem és testvéreimet. Ugyanis atyám egy téli estvén, hogy óvó intése minél mélyebb nyomot hagyjon keblünkben, a képzelet utján akart hatni\' lelkünkre — Így szólt hozzánk : „Akarjátok-e látni milyenek lesztek, ha meghaltok, megmutatom. Ekkor elővett egy jó nagy tányért és azt pálinkával tele töltvén, meggyújtotta, a lámpát pedig eloltotta. S midőn csak a szeazláng világosított, jgy szólott hozzánk. „Nézzetek most egymásra, látjátok mily zöldes-sárga szinti arezotok van. Ez a zöldes-sárga azin a halál színe. Ilyenek lesztek, ha meghaltok, de ilyenek lesztek már míg életetekben is, ha a pálinkát inni fogjátok. Szeretnétek e még éle\'tben ily sáp-padt, ijesztő színnel bírni? Hanem akartok ily színűek lenni, ígérjétek meg nekem, hogy pálinkát nom fogtok inni," Mi mindnyájan megigérók, meg is tartottuk, mert az intő szó a borzadályt keltő képpel együtt vésődött keblünkbe. Bár minden atya, ilyen maradandólag tudná a pálinkától ővni gyermekeit.mint az éo atyám. Ezen különőa módon tett intésnek köszönhetem én, hogy barátom minden rábeszélő tehetsége mellett sem tudott reá venni, hogy a pálíokát megigyam. Egyszer azonban, midin barátom meglátogatott s Őt kedvencz italával, jó féle szilvórium mai kinálám, de nem fo-gadá el, csupán ast feleié, hogy többé ő sem íszik pálinkát. — Hát mí utáltatta meg veled a pálinkát — kérdem tőle — hisz te gyo-morfájos ember vagy és néked jót tesz ez az ital. — Barátom — monda ő — többé nincs gyomorfájdalmam, kigyógyultam ez átkozott kínzó betegségből. — Ugy ? micsoda csodaszer gyógyított kí régi bajodból, kíváncsi vagyok megtudni, hogy másoknak ia dicsérhessem e hatalmas csodaorvosságot, kérdem barátomtól. — Majd megismertetlek aszal téged — feleié, ha eljösz hozzám látogatóba. S ba kíváncsi vagy ismerni ason orvosi azért, ne halogasd sokára látogatásodat. — Miután — mondám én — a jövő héten különben ia utam less arra felétek, ezért útba ejtlek éa beszólok hozzád. — Hozzon Isten! — móudá ő — én szívesen várlak éa otthon fogok tartózkodni, nehogy elszalasszalak. Nem sok idő múlva csakugyan ígéretem szerint S...ron jó barátom hasánál voltam. Otthonosan érezvén magamat, meg is feledkeztem a csodaorvoaság kérdezéséről, de barátom közbeszól. — Hit nem is vagy kíváncsi tudni azon csoda szerről, mely a régi bajomtól megsza-. baditott? í\' — Dehogy nem — válastolám, sű: már jó ideje, hogy kérdezni akartalak; de más egyéb beaséd közben mog is feledkestem kérdeni. — Na, ugy hát vedd kalapodat\'éa egy botot, aztán kövess, — monda hs> rátom — és azonnal indultam vele, mívjd mindjárt megfogaz ismerkedni te is-a caoda-gyógyszerrel, monda barátom ^ útközben. Kétszázat ae léptünk, elértünk egy igen csinosan épült háshos, hol barátom engemet ia karon fogva, befordult az udvarra, hol aa udvaron levő cselédtől megtudakolá, hogy ébren van e a beteg gazda a lehet-e vele beszólni? As igenlő válaszra benyitottunk egy mondhatni csinos elrendezésű szobába, hol minden buturdarab a maga helyén leporolva állott, maguk a bátorok is jó karban vol tak a jó módról tanuakoduk. Körül nézve a szobában, egy zöldes,aápadt színű 40 év felé járó beteg férfit láttunk az ágyban feküdni, mellette a széken egy 13 vagy 14 éves szende kinézésű szép leánykát, ki nyájasan fogadott ugyan, aaéket telt mindkettőnknek, de meglátszott arcaán egy kis zavar a váratlan meglepetésen. Mindenkép igyekezett a szoba levegőjét élvezhetőbbé tenni, Sok illatos virágot, resedát és más effélét hozott a szobába, hogy beteg atyjatói szerte áradó kell emetlon nehéz szagot ne vegyük észre. Barátom a beteghez közelebb tette asékét és vele beszélgetni kezdett. — Hit, hogy érzi magát Ambrus gazda — kérdezi barátom a beteget egéas nyájaeeággal. — Bosszul ursm, nagyon rosszul — monda ez — én igazán a pálinka nyomorultja vagyok, as tett engem örökre boldogtalanná. Amily boldog voltam,most épen olyan boldogtalan vagyok. Éa ezen boldogtalan, nyomorult helyzetemet egyedül a pálinkának köszönhetem. — Már miért mondja azt, hogy a pálinkának — monda barátom — hisz a pálinka maga erővel nem ment be a gyomrába, hanem érte kellett nyúlni és felonteni. Látja, a méreg, vis, tűs, mind veszedelmes dolgok, mágia senkinek aem jut eszébe a nyomorúság és szerencsétlenség, melyeket különösen a tüs és vis okosnak — a tűsnek és vianek tulajdo-nitani, — hanem vagy as embtrek go< noazságának, vagy a természet nagy hatalmának, vagy hz emberek tudatlanságának, kik nem tudtak eléggé előrelátók és óvatosak lenni. — Ez mind igaz — felelte a be teg — Tisztelt Jegyző Uram, hanem én érzem az én fájdalmimat és senki nem segít nekem nyögni. Egyedül ez az angyal, kit az Isten vigasztalóul küldött el hozzám, ennek odaadó szeretete nyújt balzsamot ssjgó sebemre, melyet as Önvád, a lelkiismeret mardosó fullánkja ütöttek keblemben. Mert bigyjék el uraim, nagyok az én testi fájdalmaim, melyet a nyavalya okoz, de még százszorta nagyobbak azok, melyet az önvád, a lelkiismeret furdalásai s annak meggondolása állal okoz, hogy én saját magam keze által öltem meg mind magam, mind kedvea nőm életét. A sorsnak micsoda gonosz játéka volt az, melyet velem üzölt, hisz mások is ittak s isszák a bort és pálinkát, még sem ju\'nak oly azomoru sorsra, mint én. Vagy talán az isteni gondviselés másoknak is rettentő például a tanúságul szolgálni engemet szemelt ki, bogy mások is tanuljanak rólam, a boldogság- és a legnagyobb boldogtalanságot egymás mollé állította, hogy az emberek, kik szerencsétlenségemoek tanúi, annál fel tűnőbben és szemlélhetöbben vegyék észbe a pálinkaivás veszélyes és romboló hatását. Ha ez igy van, azaz, bogy az Isten keze működött itt is vigasstsdásul szolgál, mert hát az Isten még a roazból ia jót tud kihozni, az én azomoru példám másoknak rettentő például szolgálván, még jót is azülher. Leírtam én azt már, caak némi adatok hiányoznak as egészből, melyek a történet könnyebb megértéséhez szükségesek. Engemet, a szenvedő betegnek a föntebbi bölcs észrevételei egészen megleptek és rokonszenvet keltettek bennem, a beteg iránt és egéss érdekkel hallgattam beszédét. — Ambrus barátom — monda barátom — tudja e azt, hogy kelmed egy gonosz cselssövénynek vala martaléka, melyet Virág Julcsa egykori kedveae Sánta Polona, vagy máskép Sátán Poz-dorjája tanácsára vetett ki kegyelmed számára. — Igen is tudom Jegyző uram — monda Ambrus együgyübb ember ná Iámnál nem lehetne, ha ezt még most sem látnám át. Igeaia, átlátom már, hogy egy gonosz kéz belenyúlt sorsom intézésibe, de nem aa volt a legrosszabb, mit Virág Julcaa nekem okoaott, hanem a gonosz korc*marosé, ki erővel vitetettt be régi czimboráímmal korcsmájába a hol engem borral, később páliokával egészen lerészegttettek. Oh, hogyha hatalmamba volna, hogy minden pálinka-mérést megszüntethetnék, nem volna ha sánkban sehol sem bor- vagy pálinka-mérés. Igaaa van lelkiatyámnak, ki sokszor engem a részegségtől intve, monda, hogy -- korcsma az ördögnek fészke és menhelye. Ezen beszélgetés közben barátom órájára nézett, melyen már dél volt — felkelt éa búcsúzóra nyujtá kezét s betegnek, a jó kívánságok között bucsut vett a távozott a én ia vele együtt. Mig barátom beszélgetett., nekem időm volt s leányt szemügyre venni, ki atyja ágya mellett egy ezéken ülve varrogatott, szemközt foglaltam vele helyett, a így igen jól kivehettél\'- a fejlődő leánynak, kitűnő azépnek ugyan nem mondható, de a ielket megragadó vonzó nemes alakját. ElaŐ reá pillantással még fel aem vettem, hanem minél tovább néztem a leányt, annál azebbnek és vonzóbbnak találtam. Mikor beléptünk a aaobába, mindjárt gondoltam a távozásra, a kellé metlen azag miatt, mikor barátom távozásra intett, még szívesen maradtam volna akár meddig, de barátom ment, tehát én ia mentem, a leánynak kezemet nyújtottam, melyet ártatlan,szende, mély meghajtással fogadott el. Barátom lakása felé visszatértünkben kiváncsiaágtól osztöniztetve kérdésem barátomat. Hát már mikor mutatod meg a csodaorvoeságol? — Hiszen már bemutattam — monda ő, hát kell-e ennél hatalmasabb csodaszer, mely az embert e gonosz italtól elidegenítse — mint ezen szerencsétlen ember látása? mely az embernek egész lelke mélyéig hat. Hátha m.-_ szomorú történetét is ismeri as ember- ía^em Is e szerencsétlen embernek története és íjesslŐ betegsége rémitett el a pálinkaiváatól. Eleinte nagy bajom vol\'.. mert a gyomrom ugyancsak kínozott, kívánta a pálinkát, hát a torkom mennyire csiklandozott, első napja apáiinka nélkülözésének ugyancsak nehezen mult el. De én a félelemtől öa az akarat erőmtől segít tetve, ellentálltam a pálinka caábitó italnak. A második nap már könnyebben mult el, a gyomrom már nem fájt annyira, harmadik nap még kevésbé, Egy hót múlva már semmi fájdalmat nem azenvedtexn a gyomromban, megszűnt minden fájdalmam. így lehetne ezen hatalmas szerrel elüzoí a gyomorfájást másoknál is, ha tehetségében állna az embernek az általad látott képet így, mint te láttad termé-azetbes bemutatni. Nem is hittem volna, hogy a léleknek ily nagy hatalma legyen a test fölött, hogy aok betegaéget csupán hatalma által minden orvosi szer nélkül mily könnyen lelehet győzni. Mily sok egyén lesz pálinka kedvelővé aa által, ha gyomrát valami eledel által megtér helvén, gyomorfájást kap, a mint legközelebb a kéznél levő gyógyszerhez a pálinkához fordul ellenszarzést. Máskor aztán ha nincs baja ia a gyomornak, megvárja a pálinkát, a segédszer . s hl nem kapja, szenvedést szinlel.legtöbbezör kép zelt szenvedésts nem valódi. Saját tap bz tálasomból tudom mondom ereket. (Folyt, követk.) Az evésről. (Egy epiknreista emlékirataiból.) Nem tudjuk biztosan, vájjon egy görög mester, avagy egy német filíster mondta-e ki ttgeleőbb, hogy: az ember nem azért él, bogy egyék, de csvk azért eszik, bogy éljen." Ezen valakinek caak egy csepp étvágya, vagy egy csepp essn sem volt. Ha kevés esze volt, ugy irigyelhetjük, mert az ostoba ember többre szokta vinni,mint egy okos; ba pedig étvágya nem volt, ugy legmélyebb aajnálatunkra méltó, mert az étvágy az életlámpa olaja, a azivnek reménye, a gyomorna* istene. Fox azt moodá egyszer, hogy ő csak két élvezetet ismer: játszani és nyerni, azután játszani és veszteni. Mí is csak két élvezetet ismerünk : étvágygyal bírni éa enni, azután emészteni és újra enni. Játszani csak asenvedély, de enni az — erény. Leasing ast mondja: a meddig az ember nevet, nem vétkezhetik ; tán igazabb az, hogy a meddig az ember eszik, addig jámbor és erényes. De enni és enni közt különbség van. Legtöbb ember csak fal ész és ssel lem nélkül, caak kevesen tudnak esprit -ve] enni. „Mengner — mondja Laroch-fonosuJd — est un beaoin; mais aavoir manger eat un art." És há már benne vagyunk a ci tálasban, mínt a „Divorc/ma" bájos Cypríennéje, hát idézzük Carémének a szakácsok e f^nikstének mondatát : „l\'bomme mange, l\'bomme d\'esprit aeut sait manger;" e gondolat korunk első költői közé emeli őt. Anglia legbí resebb orvosa Hunter azt a merész állítást koczkáztáite egyszer, hogy az ember azzá lesz, mivé őt — hasa teszt. „Mond meg mit eszel éa megmondom mi vagy?" mondja Brillat Savarin és ez egyetlen ötlete halhatatlanná teszi őt. Egy ember például, aki naponkínt krumplit éa kását eszik, az caak egy tót, vagy egy ostoba ember lehet: az, ki naponkint osztrigát falatozik, annak vagy aok pénze vao, vagy pedig sok adóssága; az ember, aki dus terítékű asztal mellett minden ételből valamit, de egyikből sem sokat eszik, ki minden falatot, mielőtt lenyelvén jól megforgatja és azámot képes adni élveaetérÓl, as egy gourmand, egy erőművész; ds az az ember, ki az ételt könnyelműen, vizsga lattanul legyűri, az egy műveletlen faló. — Ébaég és szerelem fűzik egybe a világot. Mi az éhség, és mi a szerelem ? Hogy mi a szerelem, azt tudja mindenki, ki még meg nem házasodott, éa bogy mi as éhség, ast tudja mindenki, ki már rég nem evett. A s éhség fokozódott étvágy, aa étvágy pedig az éhez gyomor szerény gerjedelme. A gyomor az emberi zzerrek legfontosabbja, peterfsmiHasnak tartja Makrobius; szenvedéseink és örömeink hőmérője as, mert nem történhetik vele semmi jó vagy rossz anélkül, hogy általa a többi azervek kellemesen vagy kellemetlenül ne érintetnének. A gyomor nebéz, ha üres, és könnyű, ba tele Tan. Azonkívül senki sem tagadhatja a gyomorról, hogy az cselekvésünk irány, sója, gondolataink rugója és kedélyünk salymérójs. A gyomor DrakÓnáoál is szigorúbb törvényhozó. Az éhes gyomor vérszomjas terrorista; a kíelégitett gyomor egy tőkepénzes, ki réméiből él; hős, ki babéréin pl-hen. Az éhes gyomor véreaazaiirákat köpöd ; a jóllakott g yomor tömjén ző dicaby Da* nuszokat zeng. Éhség a legjobb -zakács, mondja egy közmoodáa, d-i a leg veszély a-sebb izgató és a legengeszthetellenebbel-lenség is. A jóllakott embsr a b:két és nyugalmat áhitja, as éhes harca és forgalom után ep*d. Vau egészséges és beteg gyomor. Egészséget gyomor sokat, — egészségtelen semmit aem bir meg.Plutarch beszéli, hogy India egy némely részen vannak emberek, kik nagyobbára virágok illatából táplálkoznak. Carpini Piano azt állítja, hogy as északi sarkon emb-rek laknak kik szájuk ea gyomruk kicsiny, caége miatt caak az ételek illatából élnek. Ea elégült éa meaéa ember-gyomrokkal teljes ellentétben az ismerettár egéss sorát agyomoremberekoek mutatja fel, kik mind valódi zabálómÜvéssek égi gyomorral és isteni étvágygyal bírtak. Lássunk némelyeket, Vilelliua császár, e csodálatunkra méltó gourmand, ki rövid uralkodása utolsó négy hónspja alattazázhusz millió azeszterciumot pezarolt ételekre, napon • kint, mínt Tacitus beszéli, őt lakomát tartott. Fivére egy ízben lakomát rendé zott tiszteletére, melyen kétezer bal és hétezer ssárnyaa faj volt képviselve Minden lakoma után betért a császár az étterem melletti ,vomi tórium u-ba (hánytató szoba) ott egy porocska bevétele által segített tuhömött bendője állapotán é* csakhamar uj^tvágygyal adhad t* magát át az evés élvezetének. A hirhedt Pompad"ur grófnőről [is ugyanezt\' beszélik. Maximus, a nyolez lúb magas császár negyven font huBt evett meg és mínt Cordus beszéli, negy-d akó bort ívott rá. így n*m tudjuk, csodáljuk-e avagy természetes, hogy egy kezével teherkocsit húzhatott. hogy egyetlen öxöl-cikpásáp-al a legerősebb ló fogait betőrta éa hogy legfelség sebb ujjaival csontot epriige tott. Clodíus Albinus császárról írják, hogy éhgyomorra ötszáz fügét, száz barackot, liz dinnyét, huaz font szőlőt száz Bzalonkát és négyszáz osztrigát evett. A görög történelem sem sokkul szegényebb az ily mesés gyomrok felsorolásában a romainál. Dyonisius tírannu* oly vastag lett a sok evéstől, hogy nem volt képes mozogni. Tűk szúrásával kellett Ő felségét a minisztertanáctbun ébren tartani. Herodotus trombitás — ki két kürtöt tudott egyszerre funi —busz font húst érett meg egyezeré. * Egy AyUis nevű görög hölgy húsételül naponta 30 csibét volt képes elkelteni. Bikaemelő Miló, és Ökölvívó Th- -genea egy Ökröt falatostak el. Mydaa király törvénytelen fia Lit-vereaa annyi kenyeret evett meg háromszor, amennyit egy szamár elvinni b\'n.S a sunyi királygyerek a szamarat is jól abrak ol taila. Hamarethus,LogothetaManuel császár adóbehajtója, annyira szerette a zöld babot, hogy egé»z szántóföldeket felfalt, ha jé étvágya volt. Beszélnek oly sokevőről is,kinek pofacsnutjai végre megtagadták a rágó és mozgó képességet, ugy hogy később tömni kellett őt. Az újkor is tud egy némely szép példányt felmutatni. Szegény burges-i érsek, Beaume, mindig étvágyról panaszkodott, dactára, bogy hat lakomát csapott naponkint. Alig, hogy este lefeküdt, néhány óra múlva már ijesztve korgó gyomra felkölté öt, s újra asztalhoz kellett ülnie. Frenzel egy pénzért mutogatott nagyevőröl emlíkezik meg, ki egy egész sertést s ürüt evett meg egyszerre. Ha ebből nem tellett, hát agyag edénvt lakmározott. Basilgályarab hu\'.lájagyom-rában fa és ónkeualakat, ezüst csaltot, pipát, zsebkést ablaküveget, bőrt és egy kis pléh csövet lelt volna Collín de Planoy orvos. Laínez a szeretetreméltó francsia költő — ki világfájdalmáról és étvágy-hiányról sohasem panaszkodott — egy isben, midőn már hat Óráig Ült egy ebédnél, fel aem kelt, hanem azonnal a ve-oaorát kérte. Kérdezték tőle, vájjon nem épen most ebédelt e ? Az én gyomrom — felelt — sem bír emlékeső tehetséggel. Magunk ismertünk egy urat. ki végig ette agy hosszú étlapon felsorolt ételeket. Sőt egy ízben fogadást ajánlott, hogy a deaaert nél újra kezdi vieezefele a levesig. Fogadását csak azért nem nyerte meg, mért nem volt, aki vele fogadni mert volna. Viszont vannak példák keveset evőkre ia. Zeoo bölca oly esztelenül élt, hogy soha életében nem lakott jól- Fyt HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAi KÖZLÖNY hagora* éveken át aem evett egyebet ráesnél. Anchimolus és nfocbus bölcsészek: fügén és vízen kívül egyébbel sohasem éltek. As egyptomi főpapoknak nem volt szabad bússal élniük; s igy gyümölcscsel és füvekkel táplálkoztak. Ne állítsa tehát senki, hogy a vegetáriánusok élet- és (¦¦.ól módja uj I Passzióból sokáig senki sem éhe 7. tt. Kényszerből,fogadásból már többen. I\\"em régiben az amerikai Tanner o-gy v-o napig tartotta ki minden étel nel-!¦ iil. Honfitársaink is nyújtanak löbb-I eveaebb példányt a nagyevőkre, nom-r -gíben egy Csongrád megyei parasztem-í írről olvastuk, hogy nagyszerű áp*tr tussal bámulatos sokat evett, de ót nem kívánjuk megszólni. Egy „nor maiember" nek, — a ki például hetvenkét évet élt, — súlya szintén normális nyolezvan kilogramm; bogy életnedveit, izmait, csontjait, mindig teljes életerőben tarthatta, kell, hogy ez érek alatt, körülbelüli ssámitás aze rint, következőket .kebelezte* Jegyen be: Vis, bor, sör, tej, stb. nsponta 1 kgrm. kitesz 262,80 kgr. Kenyér, tészta, naponta fél kgrm. (rai nem sok) 131,40 kgr. Ilus. szárnyas, hal, főzelékatb. szintén fél kgrn. [naponkint 131,40kgr. E hozzátevŐ azámitás szerint, egy hetvenkét éves agg gyomra ötszáz métermázsánál több teherrel birkózott meg. Mennyi muntta kellett ehhez... ezt a azi ves olvasóknak hagyjuk tönn kiszámítani. HIDASI JULIUS 29-én 1883. [ PÁL. Hírek. — Beküldetett. KössSnelnyilvánítás. Mindazon testületeknek, családoknak és egyeseknek, akik felejlheilen ha-loituk, néhai Horváth Pál jnagy-kanizzai népiskolai igazgató-tanítónak gyászos elhunyta alkalmából bennünket részvé nyilatkozataikkal vigasztalni, ravatalára koszorút küldeni és a temetésen megjelenésükkel a" boldogult emiéke iránti kegyeletüknek kifejezést adni kegyesek voltak, őszinte köszönete\', mond, a gyászoló család. — A fönteza burkolása elég serényen folyik, megköszönik majd a szegény igavonó állatok, bogy nem akadnak fel minduntalan egy süpp-dékben ; de meg a ló tulajdonosok ís örülni fogoak ennek mert kevesebb ostor kopik. Hát ha mé( a többí utczák íránt ;í> hasonló figyelem mi.-] volna a tekintetes tanácsi? — Hymen. Dr. Fülöp Kázmér helybeli ügyvédjelölt jegyet váltott e hó G-áo Lerch Antal k iá-komáromi orvos leányával Mariskával. Boldogság kísérje frigy Őket I — A „Veszprémi Független Hírlap" beleköt Maroshaimi Gyula munkatársunkba, kinek lapuok nem régi számában ,A kieku\'i csárda* czimü kelte menye jelent meg s egyúttal minket vádol kétélüleg, hogy rósz versekkel trak táljuk » közönséget. Bizonyára czikkíró ur váczi ülnökséga alatt irták e költeményt, melynek ideje különben is a vers homlokán jelesve volt. Felesleges tehát cserebogár módjára nekünk jönni, holott ép\' a „Veszp. Függ. Hírlap" is hozott tudtunkkal Marosbalmi úrtól dolgozatokat. Eme c o I 1 e g i a 1 Í s(?) eljárásra sok igen t... meg bizony t mondhatnánk el ; de mi sem alkalmasabb czikkíró úrra, mint a Flóri könyvéből ídéznü k ama sorokat, bogy : „Én vagyok a veresbegy, Éneklek, de nem jól megy." —- Beküldetett. Ason t. urak és hölgyek, kik egy újonnan keletkezett szépirodalmi képes lapot egéss ingyen akarnak kapni csekély víszont-szivesség mellett, teljes czlmüket tudás sák az „Iilustrierten B\'ü\'ter für Stadt und Land* szerkesztőségével. (Bécs VIII. AlsTstrasse 47.) —- A „Balaton-Egylet" sportszak-osztalyl titkársága a folyó évi augus- tus hó 22—i-6 ra rendezett versenyek propositíóira vonatkozólag közhírré t -szi, hogy a nevezési zárhatárnap folyó cvi augusztus bó 5-ig bezárólag meghosszabbíttatott és hogy az evező-verseny ötszea pénzdijai ugyan oly értékű tiszteletdíjakká átválloztatottaknak, illetve ek-kép kitűzőiteknek tekintendők. Győrött, 1883. július 25 én. Mihálykovite Tivadar biz. titkár. — A fürdővendégek száma Balaton-Füreden 1346, Harkányon 1158 személy a mai napig bezárólag. — A balatoni halászat oly rosz-szul megy, hogy a bérlők egy része a halászatot június bó második és július hó első felére beszüntette. A halászat nredménye nem, bogy a bérlet összegét, de még a balászok napszámát sem fedezi. Szomorú illustracziőjául a viszonyuknak fekszik előttünk, hogy egy, negyven ér óta balatoni halkereskedö, kinek neve nem tartozik a nyilvánosság elé, s kí épen a nemesebb hslfajokra nézve as első kereskedő volt Budapest és Bécs felé, s ki ezelőtt foglalkozása után vagyonos emberré ís lett, 1872 óta évről évre robsmossn lejebb ment s most 1 annyira jntott, hogy június második fe-lére csak idegin pénzzel, felebarátsi, is-Imerősei segélyével volt képes aa üzletet j erőszakolni, de valószínűleg mind hiába. (Igy pusztul a balatoni halászok közül I egyik a másik után. Tizenegy év óta a j balatoni halászat teljesen tönkre megy holott azelőtt dúsgazdag volt a a bérletek is minden bárom évben emelkedtek. Most uztáu annyit sem fognak néha, bogy elég légyen a halászoknak napi j élelemre, nemhogy még a forgalomba ú jutna valami. Ezek bizony nagyon ezo-| morn ái!.tpo\'.ok. — A hagyományos .Anna bál" fényesen sikerült V. Toplicsán is. Egéss napfolyamán érkeztek a fogatok minden irányból, hozták a sok vendéget. A négyeseket 50 pár táncsolta. Ismerőseink közül ott voltak : a pacsai szolgabíró leánya, mint ritka jókedvű tánezotnó, L»-ckenhach Emília és Leitgebei úrhölgyek. Ki világos virradtig folyt a csár dás egész mindaddig, mígnem a zenészek belefáradtak. — A marcxslij rom. kaht, iskola építkezési költségeinek fedezése végett sorsjátékot rendez. — Tárpalotán f. bó 19 én délután 5 Irakor 10 percsenát magyoró nagyságú jégeső volt, mely 2 cxm. magasságban boritá el a talajt; de még nagyobb rémületbe ejté a lakoaságot a Bakony béli lerohanó ár; a hömpölygő áradat felületén hidak és egyes részei, fák és állati hullák úszkáltak. Egy szolgáló leányt — kí as árok parton ruhát mosott — magával 1000 lépésnyire sodort as ár, miből őt csak nagy vészéi között sikerült megsza ditani. — „Garaboneziaa Diák csárdás." Zongorára szerré s tisstelete jeiőül Ssá-v»y Gyula urnák, a .Garaboocziás" szer-krszu\'jének ajánlja Farkas Miksa. — E czimmel egy igen óíístesen kiállított zenemű jelent meg, mely két lassú és két fris részből áll. Az egész, de különösen s fris darabok httár&zoitan sikerültek s ked ves senéjok becsületére válik a szerző Farkas Miksának. A czimlap. mely fönn a garaboncziás Diáknak miniatűr alakja imponál, nemzeti szinbsn van igen Ízlésesen kiállítva. Ára 60 kr. — öngyilkosság. Tóth Jánosné szüle\'ett Horváth Anna zalavári lakói, á lakóháza udvarán levő istálló padlásán f. bó ll-én délelőtt tiz óra tájban felakasztva a meghalva találtatott A megejtett orvosrendőri vizsgálat szerint az elhalt betegeekedő levén, abbeli képzelődése folj ián, hogy nem gyógyul meg, elmezavarban követte el az Öngyilkosságot. — Nagy hóségek. Az utóbbi napok esőzései lehűtötték kissé a már csaknem kiállhatlan hóséget. Forró napokban egyébiránt — mint a krónikák írják — apáinknak is volt részük. 1472-ben Magyarországban egy csepp eső sem esett. Emberek, állatok vesztek el szomjan. A Duna ugy leapadt, egyik partról a másikra bokáig érő vízben lebetelt járni. Szalma-, ssénakasalokat gyújtottak meg a nap égő sugarai. A föld megropedt, a hasadékokból lángok törlek elő, ha ként doblak a talajra, az rög\'ön meggyulladt. E szörnyű hőségben csak asvoltavigsss-talő, hogy a szóló már június végén .négert, a bor kitűnő volt, de oly erős, hogy a legnagyobb ivók is viszel itták 1802-ben a hőség 33 fok Réaumurra hágott, ugy hogy Párizsban minden színházat rendőrileg bezárattak. Nápolyban heteken keresztül 39 fok meleg volt, a mesz sze északon fekvő Stockholmban 22 fok. A bor a forró években mindig kiiűnŐ volt, számíthatunk tehát rá, hogy az idén sem lösz rosz bortermésünk. — Sürgöny fertóztolenitf-se. A ,Slovenskí Národ\' a következő mulataá sony a magyar ipar már nem sokat enged s németnek. Walther asonban nem tágított, annál kevésbé, mert e kösben a másik két német legény is beleszólt a vitába s az 6 pártjára állottmínd a kettő. Kiss látva, hogy három ellenazóval nem sokáig fog győzni, felkapta a véséshez használni szokott fakalepácsot s azzal a három német legényt — kik ellene szintén dorongokat ragadtak — amúgy magyarosan helyben hagyta, BŐt Walther-nek egy ütéssel annyira besusta a í - jő *. hogy ezt menten elborította a vér, s a Rókusba kellett szállítani. A dühös magyart a helyszínére hívott rendőr lelar-tóslatta és a józsefváiosi kapitánysághoz kisérte, abol ugyanabba a börtönbe zárták, melynek ajtaját csak pár bét előtt ő maga készítette. — Kire jók a regi aczéltollak. Egy drezdai iparos köslooy ason indítvány nyal lép fel, hogy vajamint a szivarvégeket, ngy a régi acséllollakel is gyűjtse össze mindenki s árából a m^nkásgyei-mekek számára tanessközöket lehetne venni. Esen sczél tollak tudvalevőleg a legfinomabb ácséiból valók, b igen alkalmasak ŐrsrugÓk, finom kések stb. előállítására. Az aczélgyárakban as acélforgácsokat szorgalmasan összegyűjtik a eladják, hasonlóképen lehetne értékesíteni s régi acséltoilskat is. — Beáta slmplicítas. A kolozsvári „Ellenzék\' ben olvassuk a követ keső mulatságos dolgot: Az éjjel Fröh-lich Alajos kÖIső-ssapeuy-utcsai Iskáaára tolvajok törtek be. As utcsafelöli ablakon törlek be és nem jelentéktelen értékű dolgokat emeltek el. A rendőrség most arra utasítja a károsokat, hogy jelentsék be a tettesek nevelt, a tetteseket pedig arra figyelmezteti, bogy nyolca nap alatt, .különbeni elővezetés terhe mellett, jelentkezzenek." ó Kolozsvár, ó rendőrségi — Amerikai történet. Arthur elnök nemrég beutazta Florida államot, a mely útjáról egy newyorki lap a köevt-kező bolondos hírt közli: Az elnök hajója után egy czápa úszott; véletlen egy keltő óra le* sík a fedélzetről, a czápa bekapja és íme mi történik ! A keltőgép ép arra az időre volt igazi! va, mikor a czápa elnyelte az órát. Csakugyan el is kezdett beregni a hatalmas állat gyomrában, még p*dig annyira, bogy az ilyes hae-berre-gé.-h-z nem szokott czápa 20 méternyi ugrásokat is tett a vízo-n. Csak akkor csillapult, mikor az óra már megszűnt „kelteni." Irodalom. íK róva: alatt megemlített munkák NajJ-Kanixsán Wajdits József könyvkaresekedsében kaphatók ragj általa megrendelhetők. Vidéki megrendeletek posta fordultával pontosan esz közöltetnek.) Olasz n:agyar és magyar-olasz SZÓtár kiadását határozta el a fiumei tanari testüle\', mely mindenesetre örvendetes tényül emli\'bető fel, valamint, hogy e mü, ha megjelenik, — irodalmunkban rég érzett hiányt fog pótolni. A kettős részből álló szótár előfizetési ára 2 frt, bolti ára jóval magasabb leend. Előfizetéseket elfogad Wajdits József könyvkereskedése A „sUgyar ország éa Nagy világ" 29 ssáma igen érdekes és változatos tartalommal, azámos képekkel jelent meg: Tartalma: Szöveg: Egy név telén hős története. Regényes korrajz. Ina P. Szatmáry Károly. (Folyt.) — Pályatársaimnak. Költemény. Dalmady Győzőtől — A tengerparton. Abbázia. Költemény. Kenedy Gézától. — Sarah grófnő. Ohnet György regénye. Fordítja Sziklay János, (Folyt.) — A francsia köztársaság szobra. — A Daphne katasztrófája.- — Kisfaludy Károly íro- tett ugrás" igen hnmoros kép as állatvilágból. E fütetben van még Chembord gróf arczképe;- rövid, de jellemzetes ea-sayval ; be van mutatva továbbá egy önműködő, villamos bistoosági késs&lék. — A nagyobb közlemények elő sorát mind a két számDan Bodnár Zsigmond eredeti regénye, as „ügy életpálya első felvonása" czimü kezdi meg, a az .Élet huss éves korban* czimü francsia pikáns regény sarja be. Erdélyi megkezdi uo-vellálát as „Égből a földre* czimü Bog-dánovics György (egy tehetséges írónőnk álneve) és Gáspár Imre verseket közölnek, Hentaller Emme rajzot, Rácz Soma egy Bémnger fordítást mutat be az ,Én köztársaságom" csim alatt. A rovatokra rendkívül nagy gond van fordítva s valóban jobban, tapintatosabban nem lehetne lapot szerkeszteni, mint a hogy az .Ország Világ" sserkesztve van.Ajánl juk t. olvasóink figyelmébe. Előfizetést ára egéss évre 10 frt, félérre 5 frt, évnegyedre 2 irt 50 kr. Előfizethetni a kiadótulajdonosok, Wilckens és Waidl kiadóhivatalában, Budapest, korona her-oseg ntcsa 3. as. — Következő előfizetési felhivás küldetett be hozzánk : „A csángók szám Üsetése és megváltása" irta: Luby Sándor népies versekben. Tartalom-jegyzék I. ének. Hogy szakadtak el az ősi bazá tői? — II.Hogyletta székelybőlcsángó? — Hl. Gróf Hadik András. - IV. Szomorú sorsuk Bukovinában. — V. Az uj Hadik András. — VL A csángók kül döt\'sége Budapestén. — VII. A .csángó bercseg." — VIII. Asnti költség. — IX. A diadalát. — X. Itthon. Egy példány előfizetési ára 50 kr. — Megjelent a „Képes család lapok" 43-Ík száma; következő érdekes tartalommal: Eljegyzés után; elbeszélés, irta Prém József, (folyt köv ) — Egy virág hervadására ; költemény, irta Tóth Pál. — Ugy kell neki! humoreszk, irta Szukács Lajos. — A Bzerelmes levél; novellette, közli Phlilsntrop. Cornevilia kisasszony; Miguel de Cervantea-Saa vedra, a .Don Qnixote" hírneves írója nak .Nevollaa Exemplarea\' ciimt\' gyűjteményéből, spanyol eredetiből fordította M. G. asszony. — Heti tárcsa ; Szomory Károly. — Sinóros Török Márta; rajz, irta Halasy Béla, — A fővárosból; irta Kükemezey M. ¦— Képmagyarázat. — Mindenféle. Képeink: Kovártély-keresés hajdan. — Síam királya körmeneten. — Madárfészek. Melléklet: A .Valéria czimü regény 49 — 64 oldala. A boriié-kon: Heti naptár. — Sakk-talány.— Verstalány. — Magíkus pont-talány. — Talányck megfejtése. — Megfejtők név sora. — Kérdések. — A kis lottó busa sai. Hirdetések. gos esetet irja Laíbachből: .Tegnap egy dalmi hatáaáról. L — Angol sörház Hav- táviratbordő, S. uraak, kinek Damiette ben rokonai vannak, sürgönyt hozott. A sürgöny felbontásánál azt vette észre S., hogy a távirat már 24 órája van Laibachban. Haragudott miatta s azt moodta a kihordónak : .Ez már mégis sok, bogy a sürgönyt 24 órával később kézbesitik ! Hát azt hiszi, hogy ez csak olyan haszonUlaoság? Majd teszek erről I* A sürgönykibordő nyugodtan igy felelt: .A sürgöny valóban 24 órával előbb érkezett, de, minthogy olyan or szagból jött, a hol kolera uralkodik, as egészségügyi hatóság utasítása szerint lőbb fertőzteleniteni kellett." — Iparverseny dorongokkal. Budapesten egy JÓssefvároaban levő asztalos műhelyben nagy ha*cs volt minap as ott alkalmasra levő bárom német és egy magyar asztalos legény között. A barcsra a magyar és német ipar elsősége felett megindult ssővita szolgáltatott okot. Walther Henrik 39 éves nős, német asztalos legény ugyanis snnak a meggyőződésének talált kifejesést adni, hogy a magyar ipar jlbujbat a német mellett, annyira esnek egymástól, mint Jeruzsálemhez Makó. Ez ellen Kiss Károly nagykereki születésű 24 éves magyar asztalos legény erősen protestált ás té nyekkel akarta beigazolni, hogy de bi- reben Madarassy Lászlótól. — Kelemen Benő élete és jeileme. (Életrajz.) Jakab Elektől. — A mai Paris. (IV.) A nyár Parisban, As írók és művészek kirándulása alkalmából. — A tísza-eszlári bűn-per. — Katona József Pestvármegye előtt. — Irodalom. — Hírrovat. — Halálozások. — Sakktalányok., — Heti-naptár. Képek: A franczia köztársaság szobra. — Az elevátor Budapesten. — A D.phe katasztrófája. — A kbioaiak hadi készül elei. — A mai Paris czimü csikkhez két kép. — Kelemen Benő (arczkép.) — A Ősi roli-testvérek szobrának leleplezése. — Freskó a párisi Pantheonban. — Az „Orezag-Yilág* XXII-ik füzete díszes kiállításban, pompás illue-irácziókkal t a szokott gondos szerkese lésben megjelent. IllustracsiŐi közül nem egy valóban a faxnetssés remeke, ilyen a Könyvtárban" czimü; (ifjú hölgy kíváncsian kutat egy nagy bibliothekában) Válságos peresek" czimü két oldalt elfoglaló hatásos kép, (anya és nagyanya virrasztanak a beteg gyermek kórágya mellett), mely sokkal hívebben és szebben beasél, mint bármely efajta költemény. Ilyenek a „Phareo leánya", kí egy rabszolga kedvese, a „Nagy urak kedvtelései", „Kissé magas", „Eltévess- Papirszeleíek. Egy érettségi vizsgán törtéét. A tanaiéhoz kérdés intéztetvén, miféle lényeg-s kellék elkerfilhetlenOi szükséges a keresstségnél, ki zavarában csak néma haUgatással felelt Egy ott vendégkép IerS öreg vidéki esperes fejével sz asztalon levő vizes üveg felé intett.. Mire a tanuló oda megy s kiont egy pohárral ás sans cent felhajtja. Helyére ¦ vén, — újólag kérdeztetik. Az esperes még hathatósabb minucátal int a viz felé. Mire a tanuló igy felelt: — Bocsánat, már többet nem birok inni. — Hanem azért a kérdésre még sem felelt meg. Ez is be cafl le tsértés. Bíró : Hát csupán az alapon indítja meg ön alperes ellen abtcsuletsártasi keresetet; mert azt monda önnek : biztosíthatom Önt stb ? Panaszos: No hát ez nem elég vakmerőség tCle? — hisz\' 8 az állatbistosiU társaság Ügynöke. — FelkSsxOntS. .Édes urambátyám !\' Születésének évfordulóján azt hiszem nem kívánhatok jobbat annál, hogy addig éljen, mig a tiaza.eszl&rí pömek vége nem leszi* — .De már öcsém, ilyen rosszat &e kivánj nekem, mert örökké én sem akarok ám élni az elromlott világon!* A, A kholera ugyancsak nagy mérvben uralkodik Egyptombanl \'i. Eddig i:-:v sem tudtak, ki uralko-dtk ott! Ur: Jancsi, hol voltál olyan soká? Jancsi: Ott, ahová mást nem küldhettem macám helyett. Ur: De hát mégis hol? Jancsi: A fényképésznél. BAs ég egy heves gotafliéai rohamban elragadta két éves férjemet 53 éves korában.* ^Feledhetetlen kedves nom * hónapi halálos betegség folytán hirtelen és váratlanul eghalt." Kedvesem, a te szerelmed az clsú.melyben as életben részem van; mielőtt tágad láttalak, sem gy&ngedséget, sem más érzelmet nem ismertem. Nem örülhettem ax anya! dédelget érnek sem, mart anyám meghalt bátyúm születésekor. hangulat valamivel cseodesb. Uj gabonák ís érkeztek píaczunkra gyönyörű minőségekben. Busa 3G krral emelkedett. Elsőrendű 80 kl. ó és uj aczélos pirosbusák 11 írtig keltek, 77-79 kl. 10 50-10.80. Rozs uj keresett, itt 7.40, Piíis 7.20 kelt. Árpa szilárdabb, takarmány áru 6 80—7.10 kelt. Zsb 0 20- 6 80 kel\'élénk kerezlel mellett. Repcze káposzta 15, bánsági 14.50 kelt emelkedő hangulat mellet\'. Vadrepcze 6.80—7.25 kelt, uj későbbi szállításra 7.50-ig köttetett. Tengeri 6.10—6.50-ig kelt minő-szeri nt. Határidóüslet Szilárd irányzat mellett az árak emelkedtek. Buza őszre 10.65-ig ment, zárol 10.56. Tavaszra 11 frt. Uj tengeri 1884. május júniusra 6.55-ig emelkedett, zárul 6.28. Zab Őszre 6.65. Zab tavaszra 6 95. Bors őszre 7.30. Káposstarepcse 15t/si roppant keresett féderetí vásárlásokra. Bécsi gabonatőzsde. (.„Eibensebatx es fia* czég jelentése.) Aa esői időjárás némileg víiizatartá az eladókat, s az egész heti hangulat nyomottnak mondható. Kevés mustráköldemíny kivitelével ax egész kínálat a helyi keresletre vonatkozóit Délmagyarorsxágból nj árukra néxve eVkextak ajánlatok. A jOvó heti irányzat sokban fog az időjárástól függni, Jegyeztetett: Bnxa, nj 10.15—11.20, tavalyi 390 — 11.20, Cszre axállitaadó 10 83—10.88. tavasára 11.30-11.33. Rozs, nj 8.15—8.25, régi 7GU-7.80, ösxre 7.98 - 7 95, tavaszra 8.18.— Zab 6.60— 6 80, Ssxrc 6,90-6.95 tavaszra 7.15—7.20. Knkoricza szilárd 6.60-6 80, ja\'.—aug. 6.70—6.75, ang.—szept 6.80-6.B5, sx*pt — Okt. 6.95—7. Kcpczc bánáti 14.7 repcze 16.15—16 25 Bécsben hely beszáll itva, métermáxxán- kin*. tzept --H.85, káposzta- legjobb Asztalí-és udite ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége r baloknál, syessor-és béJvan ksrtrtaáL EDECSEKtaz emésztés elfoatttssérs). Mattoni Henrik, Lapvezér és kisdó: SZÁL A Y SÁNDOR. FelelŐB sserkesztő : VASS ÁLMOS. Laptulajdonoa : WAJDITS JÓZSEF. Nyiittó r.*) „HUd czeg nagy-kanizsai temetkezesi vállalatának. A legnagyobb tisztelettel kérem ü_; fel, sziveskedják ax üzletében muködó Hild László urat figyelmeztetői, miként hagyjon fel azon alávaló rágalommal, hogy L i. én Wvitsbergerrel üzlettárs vagyok, és hogy mi ketten temettük el tek Horváth Pál népiskolai igazgató nra t Ezen hírt üzletem compromittálására még a megboldogult ravatalánál terj esitette, azonkívül Dientzné, Kammerné éa Radakovicanó asszonyok el&tt is nyilvánított. Ma már másodizor kértem a hatóságtól as elégtótalt; de innét e térre lettem ntasttva: miért Ís utoljára felszólítom nevezett urat, hogy ezes hazugságok törj esxtesó vei hagyjon fel; mert bárhol találjam — vessek ag-mnak olyan elégtételt, elyscm az üzletnek, sem pedig Híld László nrnakbecsüle-tére nem váland. Kérésem után maradtam Nagy-Kanizsán, 1883. julins hó 27-4n. CSEPLITS ISTVÁN s. k. 982 1—1. temetkezési vállalkozó. Heti jelentós a budapesti gabona-tőzsdéről. Bndapest, július hó 20. 1883. Steiner JÓssef és Társa termény-gabona és bizományi cség jelentése. As üzlet szilárd irányzat mellett indult meg. A külföldi tőzsdék magasb árfolyamokat jelentettek. A hét végén s SALVATOR eiifi rasas vzsBseates uvasyavlz, liíhiűm és bornátriamban gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a légső és emésztési szervek burulos bántál mainál rendelve; — kiváló szer a köszvény, hólyag ós vese bajoknál. Borral használva igen kellemes fidltó-ltal. Kapaati ásvásyviz-kérsskedésekben és lestöbb gyógyszertár**b salyalDr-íoiras mmim 906 13-20 EPERJESEK. Bpesten főrak tár Éd eskü thy L- urnái. " L rovatban közlöttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a Sserk. HUSZONKETTEDIK fiVFOLTAM. JULIUS 29-in 1S&3. HIRDETÉSEK. | WIESE és TÁRSA, u cs. szab. pénzszekrény gyárosok, 4f Bécs, Budapesten, Prága. Fiókraktúr: Budapest, Sngitr-nt 2. sz. (Fonczlére palota), ajánlják a anját gyártmánya legkitűnőbb szerkezetű tűzmentes éa a betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gép és miizáralkat a íegnagyob választékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. HbsjT* U. i. A t. oa. közönség érdekébon kérjük csimüuket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp; szintén hasonló ás sokkal fiatalabb ozóggel összetévessze. ¦¦ . ¦ - : 967 4-20, OOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXX5 (A forrás sziklák között ée 3000 méternyire ván a tenger színe fölött.) A Preblani savanynviz, a legtisztább égvényes alap-savanyuviz és legkitűnőbb hatással van tüdő- és gyomorka-. tarrhus, epekő, idült csúz (Ehenmatismns) különösen húgy-sav, a hólyag idült katarrhánál, hólyag és vesekőképződ menyes bright veseképzódményefcnél, ajánlatos továbbá kellemes izénél fogva, mint a legjobb, és legüdítőbb ital. Megrendelhető minden ;nagyobb ásványvíz kereskedésben és a következő czim alatt: Preblaner Brrmneu-Verwaltung In iVoltsberg (KSrnMen.) 9&i 2-3. A prcblaoi róMiely 1-sö jaüastiaii nyittatott meg. exxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxí A Triesztben is kitűnő elismerésben részesült jeles magyarhoni __.--.______ /t»_ji_í Pet&nczon: (Radein mellett.) Eendkivüi szénsavdús savanynviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanynviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditó ital különösen borral vegyitve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. Megrendelésen; a forrás igazgatóságához Petánczra (a. p. Muraszombat) ! iotázeadfik. - ¦:- Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű bamieitiín.k eleje vét-wék, a dagó „S^chenyi* névvel leend ellátva. 960 9 —9 Ártozétet tiranaira jogyen és bérmentve. Mindenkor friss töltés Sürgöny ; Vogler leseié, Raäeii Dr. HortmaDn Auxiliumj a legjobb gy<>gystei Hogy csőbetegség elUn uraknál é* folyadék nőknél, »zÍgornan orvosi vény ntin készített jryúgy-tzcr — gyógyít befecskendezés és fajdalom, ntóbeteg»cg nélkül, újonnan beállott vagy bácmitj elavult baj, abposan in megMelfi gyorsan. Határozottan dr. Hartmann AuxilíumjakércndS S Így ezt a mellekéit hasicá !.-.:; ctisitáli könyvvel :,-v..!\'. ?1 egy a dr, Hartmann intézetében tanáes-ban tartott jogosít} jegy a maga valódiaágában kapható minden nagyobb gyógyszertári szí 2 frt 80 krért. Fő raktár: TwertJy W. gydgysz. I. Kohlmarkt 11. Bécs. Raktár: Prága.- Béla gyégysrereaz sraál Nagy-Kaatzeaa. D. !. Dr. Hartsssaa nr rendel 9— 2-ig és 4—6-ig intezetében s itt minden ugy mint addig is, mi^dertnemil bSr- is titkos betegségek, nem különben férfi gyengülés, kiválóan kitünó mód szerint, minden nló-kStetkeses elkerülése nélkül, Sypbilis és dagadások éi mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt díj. r-e»í-lilesj is. 971 60—*. Wien, Stndt, Sel lergasse Nr. 11. 500 s.-.¦.\'-;> kifogástalan szivarkát lehet kíszi-teni az én, a cs. kir. dobánjejáiakban is használt s z I v a r k a TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely érczböl igen csinosan készítve, 3 különféle erősségben, vék oy, kozépfaj, vastag, külünbséz nélkül, hasznaiéi, utasítással együtt 65 kr. Csak akkor valódi, ka czérjem bele vsa vésve. Az ea szivar ka hüvelyeiéi, ¦zintén bárom erősségben, csakis a Valódi íraiiczia-ltoéMli „Le HonbIon"-papírból (fehér) vsay Ka koricza-papirból (sárga) következő árakon kaphatók: f\'t Szipka rész nélkül, sima 1000-rc —.80 Szipka rész nélkül elegáns arany- jegyKyal, lOöO-re . . , . . Szipka réazszel, sima 1 karton 500 drbbal....... Szipka réscszel elegína ara: y. kék vagy fekete jcgygyel, 1 karton 6Ö0 darabbal .... II. readü ajlaeség, szintén fehér vagy sárga, melyet mások ol«ó- rendttkipen njái.lanak, ára: *zipkar4iz nélkül, sima, 1000 db. Szipka rész nélkül, elegáns arany- je*y-a7*\' Szipkával, aima, 1000 drb . . Szipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jegy gyei, 1000 db. Közönséges i8m5 gépecike hozzá Levélbeli megrendelések utánvitpj-lel vagy az fiaszeg beküldése mellett Ismételadók százalékot kapnak. 1 SO 1.05 1 SO -.50 220 -.10 3) Belejpgyzett védjegy. Óvás! Hamiiitásoktóli megóvások céljából miadrii\'kartoa a fenti keresk. torvonysaékiieg bejegyzett gyár-jegygyei van ellátva. Cawley & Henry párisi francrJa sslvarka és gépecskék raktára: "Wlacn _Á_lfc>©:rt;. Bécs, M*riahilferatraBse 58. (pzclSit Pratcrftrassc IS. Mautner József első pálinka fözüde és bor kereskedése 924 ii-ia Szc$ks z ár d o n. Ajánlja kitűnő minőségű páinkakészitményeit. úgymint: kitüuú törküly átvonulni (Durchzug) lOO lit-r (h-.rdú oélkü!) 21 f.| kétszer égetett törköly átvouatot (Durchzog) 100 liter „ 23 frt valódi törköly pálinkát „ 30 frt Továbbá sz.arou ét szirnucti ó- és uj szilvóriumot hordóval együtt 38 frt. Végül tfxeQSXÚrdi ó- és uj vürü borai\' mérsékelt árak mellett. Szíves megrendelések a bídas-bnnyhádi állomásig bérmentve szállíttatnak. A ki. ürült hordók, ha azok 4 hónap alatt a hidas bonyhádi állomssig bérmentve visazaszállittalnak, ugyanazon áron mint í-lszámittattak, visszafogadtalak. Egy tisztes házból származó 14 éves fia tanoneznak fölvétetik, Németh Zsigmond fűszer- vas- és vegyes kereskedésében, Zala-Szt.-Gróthon. Bővebben ez ügy az Illetőnél megbeszélendő. 978 2—2. 1111111111111111111111111 if I Ányahirka kerestetik 400 drb. finom szörü 4 — 5 éves; eladni szándékozók szíveskedjenek ajánlatukat ár megnevezése mellett, alolirot gazdaságh >z czimezni. Ak Alsó-Páhoki gazdaság. 980 2 — 3. (Keszthely mellett.) I I I I I I I I I I I I I 1 I I I I I I I I I I 1 Harkányi gyó<rj(M llW Harkányi I -iti<rrfiinlö. | | Harkányi Magyarország, Baranyavtirniegyében fürdőidény május 1-tÖl szeptember 30-ig. Eacn 50* R. természetes meleg irtcíi kénforráa nr-mc.ak az orisig eltS gy/igyintézeteihei tartoiik, hanc". a kSlfttld hason ryógyin\'cii-t.\'it xindenben fe-Itlironlja Vegyalkatrészeit IHatSleg Dr. Than Károly vegytanát álul teljesített elem*és szerint kénes hévfia, mely iblanjt. büienyt és mindeddig iasnere Ion iaéaéleg-kí-neggőzt tartalmaz. l>\'itünö gyígyitási hatással lir ciazes. köszvény, görvély idült boVkíste* gekrs. araayér. Döbántalmak\'-a. fogaauisi hiányolt, fehérfolyás, sebzések, dasa aatek é* biganyoi íióiryszerek által okozott mérgezésekre, továbbá stij-. lép, ália-lán «irigy-dagaaatskra aehéz hallás, idült szembajok és ivarszerv! báatslsiak ellen. A fürdőigazgAtóság iuk évi tapaiita!at alapján kijelentheti, hngy .-i-c csodaszert! gy^gyforrásnál eaerek éi ez«rek « legmakacsabri és letnthezebh he t«g»égokben is egészségüket és épségüket vinzan/i-iték, a miért is a legnsgyobb elismerést érdemli E fürdS a maga n^mébon egyedüli, minden mái akár bel-fnidi, aká- külföldi huonfyógvforrait gyogybatis tekinteteben fcialmnl; a mít különben az évrSl évte tzoporodó vendégek száma ú bizonyít Ai ntasáira ajánlhatd : Badapest-pécsl va«at vagy D.-li vasat Budapest Kanizsa-Barcsi vonala, álloiná* ¦ Pées, alföldi TSSat E,aéken át Villányig, Uo-nács-Pécti vaint, állomái: Villany. Pi.sU- és távirda-állootáa. BSrebb tudósítást a legnagyobb készséggel 0.- heller józsef rendes fürdSorvos nynjt Hsrkásy, 1883 jnnim 1. 940 8 — 12 Harkányi I ^ fürdő-iffazgatóság. 1""^ gjégjíinü. | o . I ff«™0- 1 1 SCHLÁitiMÁDINGER ALAJOS Székes-Fehérvárott, Budai-irt 29. szám saját házában. Ajánlja nagy választékban levfi kitüno jó azor-kezetü tóerejü és gcz-csépISgépeit. többféle rostákat, trlearSket, szeoBkavigdkat /\' récavigokát, V.u-koriczaBorzsale-kat, darálákat, s6fltaJaiekat,aUk-darálokat, ekéit, aréfsk, kalsask, olajozé kaaaik, v8r3a réz-alt is mindenféle pot- és tartalék részek. saa> Slndennemü gépjavítások legolcsóbb árban elvállaltatnak. <•*¦ h á r na s ekéit, nemkülönben: kitűnő saerkezetfl szőlösialatekat, borsaltókat, bar-aa|\'.o-caa varokat, bor-berdé-emetok éa nlndenneaiű gazdtaági gépeket Ugyssintekap ható : finom rjép -olaj, géaazljak, ÍHI IIIHIMI1IIII-HI1MIII Szabadalra. Gőz-Mozdonyok. !.,\' ^ A biztosítja korunk legolcsóbb, Iegblztosahb és ,flf -Lm ft \'^állandóbb munka ereje. Előnyök: Sem kQIöno* fatS, sem hatósági engcJély, sem t*i-p.Ls.-.:, iám Itiil:,kémény, nem nzflktégei, jirasa zajtalan, e izorint lakóházakban la bátran alkalmazható & m0 helyekben. K mezdonyk kozQl nagy számmal vannak malmok, efmentgyiríik, bányamúvclé«, füré«, gépgvárak, ssGi-ógjá-rak, kflnyvnyon*dák. konvomdák, villar-yon készülékek, hen-totmBhely, kovácimSbely, pótkávé gyársk, szappanos mii —Hely, kemenyitS gyár, t-nxtcrgályoi mRhey, aaztalos műhely, sr.rfüzdék, kalapgyárakban ilb. 966 2-12 Ajánló és eliime.5 levelekkel, valamint képe* árjegyzékkol ingven és bérmentve szolgálunk. SRANZ C és RŐDINGEK Q. Gép-gjír, Bécs, VI. Domlnikanergasse 7. Haszonbéri hirdetés. Somogymegyében két vasúti állemis közelében egy tökéletesen felszerelt 1400 holdas birtok, mely körülbelül 750 hold szántóföld 100 hold rét és 550 hold legelő és erdőből áll — folyó évi ígnsi tns hő végéig jelentkezőknek — 10 esetleg 12 éwe bérbe adatik. 983 Bővebb értesítés e lap kiadó hivatalánál kapható. haszon-1-3. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. |
