Zalai Közlöny 1883 079-086sz október.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	3.02 MB
Keltezés:	2009-10-22 10:08:49

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1260
Megtekintések száma:	7306
Leírás:	Zalai Közlöny 1883 079-086. szám október Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA Elefattiil ir: egét* érre......8 frt féi ó-ro ..... 4 , ce^yed érre......2 , Emi *ám 10 kr. HIRDETÉSEK ¦t huiboi pctítiorban T, ra&Andn^nr 6 i minden toYihlii ionért 5 kr NVILTTÉRBEN in rönk ént 10 krért vr-tí-tafk tei Kinntari illetek minden egye hirdetésért SO kr. fixewadS. 1883. október 4-én. 79-lk azám Huszonkettedik énoiyam. ZALAI I0Z10IT. A lap szellemi récéét üJetö közlemények x szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a ktadóboj bérmentve intéaendök : HAGY-KANIZSA Wlz»!cshz Bérai-nUtlen leielck csak ismert munkatársaktól fogadtatnak «1. (Hatattok Tinaia-nm koJifettiek. , Nagy -kanizsai Önt. tüzoltó-egylot H e t e n k I n ( „zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kamzsai kisdedneveló egyesület, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kQlválasztmányas több megyei és városi egyesület hivatalos értesitóje. kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Az októbertói deczember végéig tartó aj évnegyed beköszöntével felkérjük a t. közönséget lapunk pártolására és minél szélesebb körbeQ való terjesztésére. Az előfizetési ár okt.-de-czemberig 2 frt , Egyúttal felhívjuk azokat, kik a megrendelési ősszeggel még hátralékban vannak-, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek! Hazaírni üdvözlettel: a „Zalai Kfuiony kladéhivitala Ép testben ép a lélek. Manapság minden szüle gyermekéből csodagyermeket akar nevelni s rendesen szörny-szülött lesz belőle. Ha korát meghaladó szellemi képesség nyilvánul a gyermeki elevenségben, akkor bátran neki is fektetik a képességét 5 felfogását túlszárnyaló nehezebb tantárgyaknak hogy kortársain fölülemelkedjék s így haladva okvetlen nagy ember váijék belőle. Pedig az ily felfogás felett igen gyakran egy elzüllött élet mondja ki undorító eredményként a bírálatot. \'De ha a rendesen követett életmódját s fel nevelkedését szem leljük is az embereknek, azt kell tapasztalnunk, hogy kiskoiuktól fogva már majdnem egész életöket, és pedig ki az iskola padok közt nyedve, ki a hivatalok legtöbbnyíre bűzös levegőjében ülve, nyirkosabb levegőjű mellett, ki pedig az nebbnél nél foglalatoskodva még bolt pndlija egészségtele mesterség-ronda, szűk, egészségtelen műhelyben tölti gyér mekkorát ifjúságát és férfikorát. Mindenki csodagyermek, nagy ember akar Jenai, s futva-fut a kenyérkereset, hir, dicsőség vágy vélt boldogságának sokszor délibáb-szerű csalóka képe után; képességét mindenki a legnagyobb tökélyre fejleszteni iparkodik, hogy az érdem jutalmából az oroszlánrész neki jusson. Szüle, gyermek és férfi azonban egy lényeges dologról teljesen megfeledkeznek : a test edzéséről. Igaz, hogy Árpád apánk idejében a testedzésre semmi figyelmet fordítani sem volt szükség, mert a test különben is edzett volt, mellett a testedzést is mégis folytonosan gyakorolták. Be tekintsük csak a régiek s mások életkorát és egészségét. Ma már csodaszerülek tűnik fel ha valaki a 100 évet megéli a mi azelőtt tépen nem volt csoda; azelőtt pedig nem Toltak orvosok, gyógyszerészek, ma vannak; azelőtt ?em ismerték a scrophuliticns betegségeket, mely ma annyira satnyitja és pusztítja az embereket, nem ismerték a vérszegénységet és a gyomorhurutot, melyek ijesztő mérvben szaporodnak az emberek között; nem ismerték a vértisztátlanságot, mely az egész életet megmérgezi, mely előbb utóbb az emberiség el-fajzására vezet, s mely nyíltan emeli fel a tízparancsolat ama vérpallosához: „megbüntetem az atyák ,yét-keit a fiakban harmad és negyec Íziglen.* Kern ismerték apáink a test-egyenészeti intézetet sem, melynek Budapesten S í k 1 ó s s y intézetében fennállását és szükségét évenként száz meg száz nyomorék jajszóval hirdeti. Oh mily borzasztó fájdalom lehet az a szülőre midőn gyermekét nőni fejlődni látja, de lábában u. n. angol betegség van, csak gép segélyével járhat; vagy midőn ked- ¦ ves gyermekének szeme fut, vagy scrophulozus, vagy Isten tudja a száz meg száz betegség közül melyiknek nyomoréka! Ilyféle betegségeket okvetlen születésükkel hoztak magukkal a világra a gyermekek, s mind rájuk, mind a szülékre nem örökös átok-e ezt tudni, látni, egész életen át érezni, átszenvedni?! Bizony, bizony, rohamosan s ijesztően satnyulunk, pusztulunk, el-fajzunk. apáinknak nem ártott sem hideg sem meleg; ma már nekünk a legkisebb légvonal rheumát okoz, s a közledő meleg, fürdőbe kerget; azoknak 80 éves gyomruk is mindent megemésztett, na ifjainka művészet fokára emelkedett konyhagyártmány mellett orvos és patika nélkül el nem lehetnek ; és ezekhez hasonló számos eset szomorúan bi zonyitja folytonos satnynlásunkat. Mindezen betegségnek azonban van egy kitűnő orvossága, de ezt igen kevesen használják, mert sem a doctoroknál sem a \' gyógyszertárokban nem található fel, hanem ingyen, Önkényt kínálkozik míndenni-nek, csak használatához akarat és kitartóság kell, s ez: a testedzés. A természet gyermekeinél a földmíves embernél a feoirt betegségek majdnem teljesen ismeretlenek, minek oka a folytonos és erős munka, a szabad levegő s mérték-letesebb életmód; a kabátos ember azonban csak nagy ritkán kerüli ki valamelyik betegségét a fent leirt nyomorúságos élet módjánál fogva. Hogy pedig a beteg test rabjává teszi a legépebb elmét is, azt feleslegesnek tartom bővebben magyarázni s bizonyítani. Azért tehát szülék, ifjak és férfiak, e jelszóval keljetek fel min dennap! „ép testben ép lélek." S törvénynek szolgáljatok mindennap, adózzatok jieki bármi keveset is, bármi alakban is, de csakhogy mindennap, folytonosan és kitartóan. A testedzés bármi neme, egyaránt czélra vezet. A testi munka, a gyakorlás, úszás, vivás, lovaglás, a szabályszerű testgyakorlatok, mind izmositnak, erőt egészséget, kitűnő testi fejlődést, jó étvágyat, víg kedélyt, eleven észjárást hosszú életet adnak és kitűnő hatása kiterjed még a nemzedékekre is. Nem tehet ellenvetést az ellen, csak a lustaság tunyaság. Most a testedzés egyik-másik nemét nők férfiak egyaránt űzhetik bármely időszakban, sót a hivatalnokok vagy\' nők, vagy bárki más is, szobájában is berendezhetik az u, n. svédtornászatot, mely gyengébb testalkatnak különösen nők és szobában Ülők részére igen kitűnő hatásúnak bizonyult. 7 Meg lehet szokni a hivatalnoknak az is, hogy otthon naponként egy fél hasáb fát darabokra fűrészel s felapróz; avagy Ők mint a nők is a már alsajátitott erőmütam testgyakorlatokat felöltözködés után mindennap ismételhetik. E csekély fáradságba kerülő de rendesen örömet okozó könnyű testedzés dúsan és dicsőén fizet vissza, mert rózsás arezot, derült vig kedélyt, izmos, ruganyos testet eleven észjárást, jő étvágyat, tartós jó egészséget ád, mit semmi orvos, sem patika nem adhat Bomlott lest ei romlott elme, Kit jövője bS szerelme Testedzésre nem reaeL OSEEHÁTI KAROLY. val éa Írásbeli teendőkkel foglal kosnak megbecsülhetetlen; mert a gyorsírás által időt, fáradságot mentünk meg éa csak ennek segítségével vagyunk képesek aa ?16 szót — röptében — híven visszaadni a azt maradandóvá tenni. Remélve, hogy a müveit közönség koréból többen érdeklődnek a gyorsírás iránt, a azt elsajátítani akarják, elhatároztam, hogy uj magyar gyorsiriai rend-axerembÓl, melyről a stekférfiak elisme. réssel nyilatkoztak, nyilvános tanfolyamot nyitok, melynek bevégextévol fogom gyorsirisi rendszeremet, tankönyv alakjában nyilvánosságra boc4ájtani. A heti órák számát és idejét a jelentkezők állapiUndják meg. Az egész tanfolyamra a tanítási díj: Öt forint, mely összeg előre a jelentkeséi alkalmává!, fizetendő. Jeleutkex hetni irodámban (Széchényi-tár, G ik az.) d. e. S-tcl 10-ig: d. a. 2-től G-ig. Jelentkezési idő: f. é. október hő B-ig terjed. Kívánatra ugy saját gyorsírást r ¦ cd szeremmé 1, mini a Gabelsberger-Markovic, vagy Stolze\'Feny vessy gyorsírásból magánoktatást is hajlandó vagyok adni, óránkint egy írtjával. Tisztelettel N-Kanizsa, 1883. szept. 29-én. Dr. KELE ANTAL ügyvéd; a Gabnlsberger-Marko vita és Stolae-Feny vessy gyorsírásnak oki. tanara. Nyilvános gyorsírás! tanfolyam a műveli közönség részére. A gyorsírásnak gyakorlati haszna mindazokra nézve, kik szellemi munká- Feijegyzések Vas Gerebenről. Lapunk 78. számában Nyári Sándor dolgozótársunktól hoztunk egy közleményt, melyben néhány kérdés van "Vas Gereben életét és halálát illetőleg. Ez érdemben a következő életrajzi adatokat vettük : „Badakovics József írói néven : Vas Gereben, római katholikos vallású volt Atyja; Badakovics Mihály, Kemény-Egerszegen, Vas-megyőbeo, Özvegy Tallianné jószá-gány a sárvári járásban, mint szám-tartó szerepelt a hatvanas években. — Testvére: Badakovics \'Mihály, kávés volt Budán, a lánczhid átellenében jobbról, a hatvanas években. Badakovics József első neje : Legény Katalin az egykori „győri TÁRCZA. A hulló csillagok. (Folytatás és vége.) Silány napotok szűk családi körében szabályos utakon számtalan milliói sürögnek a kisebb-nagyobb anyagdaraboknak, versenyt iaágaldozra,majd össze ütődve, majd kerülve egymást, fényt és meleget gyors rohanásukból merítve. Mert a sólyom szárnyalása, mikor prédára tör, leomló szikla zuhanása, mikor a begy ormkról mély völgybe ér, bőszült viharnak vágtatás a, mikor a sivatag homokját felbőkig fölkavarja: mind lassúság a halló csillagok futása\' mellett. Ha a tOldt pálya átvágja kiszabott útjukat, a földi égen csak akkor tűnnek föl a hulló hailltgok. A durva földi légben vagy porrá szakadnak és így észrevétlenül, finomra eloszóltao vagy pedig nagyobb diraboaban jutnak fölssinére, hogy mindég tovább, mindég nagyobbra növeljék, aminthogy ősidőktői fogva mai tömegére emelték. Ám törekedjék hiu vágygyal nagy dolgokra a gyarló ember, ám akarjon örökbecsű, maradandó müvet létesíteni, holott világok tönkre mennek és helyökbe uj világok alakulnak régiók romjaiból! Hadd higyjen az ember önereje győzelmiben, hadd lángoljon el sem érthetőért, majd tialssik a jövő nemzedékek tűse előbb utóbb, majd kioltja bajzajuknak, földjüknek lassú halála ! Meghal a föld, meghal a nap is, hiába táplálják meleggel a hulló csillagok. A nap sugárival saját éltét szórja szét a világűrbe, hogy másoknak adjon életet; folytoo hinti, szét a lét csiráit, hinti, mig van Önmagának, Ma még van, de nem mindig le ezen; sohaem kap viasza annyit, mint ameonyit kisugároz, végre is ki kel) merülnie. A halló csillagok a n. pnak, az ő vonzó hatalmának köszönhetik futásuk gyorsaságát, ennek tűsüket s a tűznek fényüket. A napnak tartózván Ők mindenért, bálájuk csupán est illeti. Hogy lerójják nincs mit áldosniok, viszonzásai nincsen mit adutok, mikor nekik sincs mit adníok, mikor nekik aiocs semmi* jök, csak amit kaptak ók is. Föláldozzák hát önmagukat: legtöbben belerohannak a nap lángtengerébe és oda ahonnét nyer ték, mindent viasza visznek. Ámde -z a minden mit aem ér. Azért c»-k hül a nap, csak homályosul: belőle az Öröklét egy pillanat alatt sötét, holt tömeg l«si olyan mint a vüágűr többi kihamvadt napjai. Es mire talán fénye fogyatkozását észreveszik sok száz ezer földi nemzedék után, akkorra már az örök tél beállt akkor többé nem hez a tavasz lombfakadást, virágojilást, madár dalt: soha többé nem lesz ünnep a termeszeiben folyton csak gyászolás. Az ember végtelen nyomorba sülyed, teste sutnya, törpe lesz, elméje elvakul, ván-szorgő féreggé válik a büszke ur, és annak, aki most magát a világ örök királyának tarja, órái meg lesznek számolva. Máris vsnnak közöttük bölcs jd aolók, a tudomány istennek papjai, akinek lelkén néha e végig zuhanó sejtelem, átborzongatja taslüket és hoz magával sötét bánatot, sivár kétségbeesést, majd az erőiek egyetlen orvossága\', békéltető megnyugovast. De a mindenségben mi nézi aa embor kiujüit,: m: bánja az ?mberi fajzat pusztulását? Talán a csillagok? Azoknak sokkal idegenebbek azoktól sokkal távolabb vannak, oly nagy messzeség ben, amely határtalanul fölülmúlja a tompa emberi észnek a nagyságról alkotott összes képzetét Minden létező éli a maga életét és mással nem törődik. Nem veszi észre senki, ha a távol űrben uj vi lágok támadnak és rajtuk az őserő az élet ifja alakjait\'szüli, nem veszi észre senki, amint mások haldokolnak: és róluk az életerő a végte\'enbe szétoszol. Oh 1 mert sok világ néma immár, ahol egykoron as élet pezsegve, zajlott, ahol egykor ugy sarjadt a fii, mint nálatok ugy nyílt a virág, ugy nőttek a fák, ugy küzdtek az emberek, sőt büszkébb ón-tudattal, még több reménynyel még nagyobb jövőbe bizva; és íme, mind kihaltak, minden müvük megsemmisült, mert elhagyta Okét létük alapja, a meleg s a fény. Maga az élet az erő szeszélye, játéka a vak véUtlennek, romboló erőszak martaléka, akár emberbe szilit akár a jegenyébe, bogárba vagy fűszálba. Majd itten lakozik, majd \|meg máshová lép, egy csillagot elhagy és másikban lel tanyát. Szünetlen vándorol, de utja véget nem ér soha: a föld is csak hamar múló peresekre hazája; mof-t még ott idős, de mar távozóban van, további útra készen áll. Utjának pediglen czélja nincs, mert sí örök és végtelen I Akár él as ember, gyötrődve a néki jutott roboton, akár átszenvedte sorsát, a halló csillagok azért egyformán tüoedaanek a földi szemhatáron; mert ami egyszer megkezdte futását, as halad örökké, ha nincs, a mi elébe gátot vas-: sen, valami nála hatalmasabb. így mozog minden a maga utján, így sságuldansk as álló csillagok is, tőlük függő világok csoportjától követve végnélkül,őnmsgukrs nézve cséltalanul. A mindenaégnek belsejében soha sincsen nyugalom, nincsen pihenés: minden változandó, bár maga a mindenség vállosatlao, öröktől fogva örökké tartó, önmagának Istene, oka és ¦czélja egyaránt.* így beszélt s csillag hideg sugárral rémes dolgokat Kéba-néha még a figyelő tudósán is végig borzongott valami. Az o értelmének világa előtt as érzelem mindinkább elvonult; de ilyenkor, a néma éjnek, s a reszkető sugaraknak varázsára még vissza visszatért. Még az ö lelkét is elfogta néha az a névtelen valami, a mi a asivnek űrét oly fájóvá s a magányt oly édesen kínzóvá teszi, ami annyi vágyat eloszt soha el nem érhető, szóval ki nem mondható üdv után. Üt is ugy üste valami, hogy keresse ast aki sehol se látható és mégis ott van minde-oüt, mert oda áhitja gyönge szivünk; hogy kutasson keserű hévvel — oh de hiába, bíába I Tudja, hogy hasztalan és Ulke mégis ugy vágyódik; szégyenti gyöngeségét és íme, lelkét mégis oly mély fájdalom fogja el ép as éjtsakán, a leg szebb csillag hallás éjjelén. A két ember ott lenn s síkon, a jegenye tövében meleg bandába burkolózva, öatinte hitlei most boldogítót álmodik, mig ő kínosan tölti as éjszakát. Mint irigyli aa együgyűeket a kik a csillagok fölött, as égnek határtalan mélységiből: a legsötétebb éjben is virrasztó szemet látnsk akik ott as Örök irgalom, as őrök szeretet uralmát, az üdvök hazáját keresik áhítatos szemmel, nem pedig fagyasztó balált és sivár, sötét ürességet tul s kfliső tejutakon. Es alatt tán meg hallgatja a jegenye is á csillagnak beszélő sugarait, Ismeretlen borzadás vess rajt erőt; talán azért hullanak most levelei oly sűrűn. Egymásra borulnak a földön, késői harmat száll utánuk a légből és fázó lapjukon dérré mered- A\' vén-fa már szinte érzi a halál leheletét, már azt hiszi, hogy az utolsó tél közéig, a melyet többé tavasz el nem üs. Oh mint bánja hogy amas egyszerű ember tudását kévéseit e, hogy,fölvilágosítást óly meséiről, őly ide* géntől kívánt. így telnek a hűvös éjnek órái: gyorsan az alvóknak, de lassan a virasz-tóknak, tudósnak és jegenyének. As lehajtott fővel meggörnyedve Ül, és szemébe talán köoycsepp is lopódiik; ez hulló levéllel áll ott egymagában as üres rónaságon. Körül as égen hulló csillagok, rajta pedig regélve pihenő hideg sugár. IFJ. APÁTHY ISTVÁN. Palmay Ilka.) A tehetség és hivatás a színművésze; terén termi a legszebb babérokat. A kinek igénytelensége ma még legke-vésbbé sem vonja magára a figyelmet, att holnap ss igyekezet, a törekvés, már a müvéss csimmel gazdsgithatja: minden esetre legssebb díj, mely halandót a a leghálátlanabb pályák egyikén érhet. Ma ismeretlen e szerény küzdő, bolnsp a szél róua minden iránya felé visti a Fáma as elismeréssaűlte jutalmat ; a mil- " „Ssinesxek és sxinsasnők életrajzai" HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 4-énlP8S. Tolt, ez meghalt 1853-ik ködött a hadbíró neve után, s e: évben Pesten az Al-Dunasoron aj volt a szerencséje, mert véletlen 15-ik száma házban. Ezen házasság-; ségból a hadbíró iskolatársa lévén, hói Tas Gerebennek két fia maradt: \\ ez oda vitte a dolgot, hogy Vas László, és Mihály. 2-ib neje volt [Gereben minden börtöntél megme-Szabó Jolla Pálról. nekedett. Ekkor Pesten telepedett Halláía éppen azon időszak\'le az Al-Dunasor 15-ik száma ház- alatt történt, midőn a magyar Dele-gatio Bécsben ülésezett 2-or vagy harmadtzor. Gróf Andrásy Gyula az eltemetés végett lépést is akart tenni, de a bécsi irói egylet az el-temetési költségeket magára váltllta. Gyermekei és neje mint hal lom Budapesten vannak; ezek i halálozási napot legiokáb megmond-hatnák; — talán a helyet is, hol fekszií Bécsben. Köztudomású -dolog, miképen 1848/9-ben Vas Gereben a .Népbarát" czimü lapot szerkesztette s a magyar kormánynyal Debreczenbe lemenvén, a nemzet bukása után ő is bujdosott. A többi között itt volt Ventén, a pusztán egy sógora, név-szerint Kindspégel József mint szám tartó; énnéíj .j^tózkodott sokáig. A cs. kir. csendőrség ezt megtudván. lS50-ben Letenyéről 3 csendőr \'ment keresésére. Eadakovics József éppen a mezőn volt a béresekkel, midőn a csendőr-káplár felé tartván. Ót e szavakkal szólította meg: „Sie, wissen sie nicht obder Fas Gereben íst nicht hier" mire Vas Gereben igen természetes nemmel felelt, de azonnal tovább ment, a: esetet sógorának irőnnal megírta, ekkor menekült atyjához, de onnét is tovább ment, mert a csendörök mindenütt nyomában ¦ oltak. Vas Gereben utoljára is megunván a bojdosást, lS51-ik évben egy előkelő sopronraegyeij tisztviselőnél kinek egykor^gyérmekéit tanította, magát jelentette. Ezen uri ember gondolom Simon János, az akkori megyei főnök volt, — azután a soproni katonai parancsnokságnál és a kerületi főispánnál, ki magát közbe vetette, s kieszközölte, hogy Vas Gereben magát a pesti cs. kir-haditörvényszéknél jelenthesse, s ügye elintézéséig szabadlábon maradhasson. Vas Gereben megérkezvén Pestre, mielőtt magát a haditörvényszéknél jelentette volna, kérdezós- ban, mint iró; sarkán levő tette át lakását később az üllői ut ógyszerész házába s ítt több évér -\'át véss szót; ma egy csendes kör tagja a színpad gyermeke, holnap ország-világnak tündöklő csillaga. Ily csillag egyike Pálmay Ilka isj Midőn először lépett a színpad deszkáira, senki s°m hitte, hogy oly rövid idő után a magyar múzsának messze terjedő birt és nevet szerezzen. Pálmay, családi néven \' Petráé Ilka, 1859. évi szeptember 2tén született Ungvárt, hol apja Petráas Ágoston mint mérnök működött. Három éves volt, mindőn anyját, Gyöngyösi Ilonát, kit a megye első szépségei közzé sorozták, a a halál elragadta. A család, e halál eset atán, a családfő születési helyére. Kassára tette át lakását ¦ itt nyeré a kis Ilka első neveitotését az Orsolyaazüzek zárdájában. Ilka kitűnő tanítványa volt a rend, fegyelem és nevelés terén ismert intézetnek, de a mi<pílóját egészen áthatotta, mi figyelmét teljesen lekötötte, az ének és zene volt. Hartsntháloé, ki jelenl«g is a kassai székesegyház kariban énekel és mellékesen ének- ás zene lecz-kékeí ad, ismertette meg vele az alapot ngy az énekben, mi. t a zongorában; a a kedv, öröm és az előszerelő: sugárzott a kis leányka arcáról mindenkor, ha hangjegyektől megterhelten sietett végig á főutczán. Élénksége és vidoreágs, mi különben gyermeki természetének kifolyása volt, felköltötte ágyában a gondolatot, bogy a színi pályán talán jövőt teremthet ra.ga.uuk. Hisz minden gyermek megfeledkezik magiról * társai körében hol egyik, hol másik tanítóját, mesterét utánozza baszédben, járásban. De bármily sikerűitek vol lakkal aki tásai,ezavalatai, vaj mi kevesen követték est élénk asivbennyiU vánuló hivatást. A fÜJge lika is nek gyürkősött otthon és kis táranöi teljesen megelégedésére utánozta a „Mater"-eket és a Scbweator"-eket Ki sejtette volna, bogy ei utánzó egykoron csak eredeti-tÍBégre fog törekedni ? Majd szinelöadáat rögtönzött, magira öltött valami jelmezt > dUlinguált publikum előtt, rágyújtott •gy-egj népdalra, melyért élt-halt, vagy elszavalta koszorús költőinknek egyik-másik legkitűnőbb versét. lakott 2-ifc nejével^ együtt, Ezen adatokat közölhetem azért mert én Vas Gerebent még 1844-ben ismertem, mint győri jogászt, megismertem pedig Vámoscsaládon Vasmegyében, néhai - Horváth\' József plébános ur házában, ki nekem, nevelő-nagybátyám volt, s kivel az atyja, mint különben is vidékben plébánosával igen jő barátságban volt. — Menekülését pedig Pesten 1852-ik évi október hóban hallottam tőle. midőn ezt a fent említett lakásán az Al-Duuasorou néhai Ga-rai János, s több más barátjának jelenlétében elbeszélte. Közli: Dr. Horváth Antal ügyvéd, Nagy-Kanizsán. A polgári házasság. Az országgyűlés e hő 27-én megnyílt utolsó Ülésszakának egy negyfon-fontosságu tárgya less azon már évek előtt beterjesztett törvényjavaslat, mely a keresztény és izraelita közt kötött polgári házasságot lesz szabályozandó, ha agyán azok a titkos rugók, melyek ennek törvényerőre való emelkedését hát* ráitatták, s három éves bizottsági tárgyalásra kárhoztatták, nem fogják ismét az igazságügy miniszter lomtárába visszalökni. De most az egyszer nem hisszük, ! hogy ez meg fog történ zassági pátens asabványaival élnek erdélyi belvét hitvalláauaknak, az ágos-taiaknak, az unitáriusoknak: mind külön-külön házassági joguk és eljárásuk van a zsidók házassági jogit es eljárását pedig egy absolat kor szülte kanczelláriai rendelet szabályozza. Tehát egy és ugyanazon állam polgáraínak házassági joga, azon cardi-nális jog, melynek az erkölcsi alap és czél közösségénél fogva,tökéletesen egyen lőnek kellene lenni, a vallásfelekezetek különfélesége szerint hazánkban nyolc; különböző alakban jelentkezik. Már pedig í^íigyon régen hangsúlyozva lett, s ma már általános elvként elfogadva ia van, hogy a házasság föltételei és alakszerűségei, s általában a házassági jogok as egész világon, az összes államokban egy. minden néppel, nemzettel, minden állammal kosos mérvszabály szerint állapíttassanak meg; mennyivel inkább jogos tehát as az óhaj, az a követelés, hogy legalább egy és ugyanazon államban egyenlően szabályoztassanak tekintet nélkül a vallásfelekezetekre. Azután bebizonyult tény az is.bogy a házassági jogok mostani zűr-zavaros állapota a köserkölősiségnek nagy hátrányára van. A statístikának a vadhá-zasaágokról ás törvénytelen gyermekekről szólÓ számadatai eléggé ékesszólóan bizonyítják ezt. Hogy a házassági jog terén uralkodó eme zür-zavaros a jogegyenlőség eszméjével ngy, mint a közerkölcsiseggel homlokegyenest ellenkező állapotokat csakis a kötelező polgári házasság sríin-tethe\'j meg, azon ki sem fog kételkedhetni, ki ennek eredményeit, hatásait más államokban megfigyeli. Azért már a házassági jogok egy öntetüségA, valamint s közerkölcsiség szempontjából is óhajtandó a polgári házasság behozatala. Deóhajtandó különösen nálunk más szempontból is. A polgári házasság a zsidókérdés helyes megoldásának egyedüli módja. Mert a zsidókérdésnek, mint társa* dalmi bajnak, egyedüli kútforrása ama százados elnyomás mely a zsidónak ugy Mert ha valahol a világon, ugy ná- I PoI!t>tit mint társadalmi téren osztály Iánk, már elodázhatatlan szükség van a: r^8z0 ToIt» 1 melynek természeteséé polgári házasság behozatalára. i "ükségképi következménye volt s zai- S pedig először azért, mert talán \| dók kényszerű elszigeteltsége. zsidókérdésnek ma már Őriisi hullámait egyszerre elsimítani, eme most felszínen levő társadalmi kérdést egyszerre megoldani képes lenne. Nem. Azt a roncsoló mérget, melyet századok bűne csepegtetett a társadalom testébe, semmiféle gyógyszer sem képes abból egyszerre kiirtani. Hanem a polgári házasságnak — s csakis ennsk — lassú, de biztosan ható munkája fogja a bajt megorvosolni, a mint azt más államok történetében szemlélhetjük. Azért mi üdvözöljük a polgári házasság törvényjavaslatának a tárgyalásra való kitűzését. Nem azért, mintha ettől nagyon sokat várnánk; mert e törvényjavaslat nem helyezvén hatályukon kivQl a különböző házassági jogokat, hanem inkább a nyolezhoz még egy kilenczediket is adván, as e téren uralkodó zűr zavart megszüntetni nem fogja; azonkívül a keresz-lyények és zsidók közti különbségen alapulván\', a jogegyenlőség magasztos eszméjének és követelményének épen nem folel meg ; de még jelen Alakjában a zsidókérdés helyes megold A sár a sem alkalmas. * Hanem üdvözöljük, mint első lépést az általános kötelezi polgári hasas ság behozatalára, mint elefi, ideiglenes eazkösét a társadalom egyes osztályai, ember és ember közt most tátongó ür áthidalásának. 8 reméljük, hogy a magvai i5r-vényhozáa nem fog esen első lépésnél megállapodni, hanem a házaaaági jog reform ál asát az általános kötelező polgári házasság megalkotásával fogja befejezni, h°gy \'gy « téren is az európai czivilisi\'tió azin vonalára emelkedjünk, amint az egyéb téren már rég megtörtént. KECSKEMÉTI L nincs as egész világon oly állam, melyben a házassági jog annyira össze-vissza van kuszálva, s a hol e jog oly zavaros laby-rintbast képezne, mint nálunk. A római katboiikusoknak van kü n kánoni joguk és szentszéki peres eljárásuk, melyet a papokon kivül édes kevesen ismernek; a görög keleti és görög egyesült felekezeteknek ismét külön házassági joguk van, melyet papjai koa kívül senki sem ismer; a magyarhoni protestánsok egy elavult — ¦ a kor színvonalától messze hátramaradó — há- A gyermekévek lezajlottak, minden megváltozott. A korkivánta komoly, ság fólváltá élénkséget. Hogy nagy titkot rejtegetp azt mindenki sejté, de hogy mi e titok, az talány volt. Az 1875-ik év megfejté, A fátyol lehullt s egy napon azon hírt vették a kassaiak, hogy Pálmay Ilka, az akkoron Itt állomásozó síin társalat tagja. A saison végéhez érvén, Lászy Vilmos színigazgató a szomszéd Eperjesre ment. Itt lépett fel először önálló szerepben. A „Há-Züsitók"-at adták. Roppant elfogultsággal és félszegen lépett a színpadra, de alig haladt pár lépést, szemei előtt e körülte levő tárgyak őssaefutottak: se látott, se hallott s egyenesen a terem díszítéséül odahelyezett gypss-azobroknak tartott, melyek csörömpölve hullottak ezer darabra. Boldogsága is agyánannyi darabra hullt. Ez első felléptét egy tár-czaczikkben Örökkité meg. Természete sen elveszve kedvét, de talán a sors ut mutatása volt e tragikomikus kísérlet, mely elvonta a drámától s a népszínműnek és operettének menté meg. Visszavonult és tanult. Jóllehet atyja a rokonai határosottsr ellenezték szándékát, mindaz álul az 1876/77-ik évadban a kassai szín társulatnál mint kardalnoknőt látjuk, - Sajátságos, hogy a művészeknél mindig valami rendkívüli körülmény hozza napfényre as igazi tehetséget, Pálmaynál isigy tÖrlénuKeasai szerződtetésekor került színre Souppé nagy port felvert opere.le-je „Fatinicza." A félénk kezdőnek egy aoloparthit adlak, melyet ; oly precise énekelt el, hogy a közönség zajosan megtapsolta. E második fellépése tehát sikerültebb volt mint az első ; mig egyrészt bátorságát és kitartását növelte, másrészt as elismeréssel a leendő művésznő tehetségének egy szép jövőt jósolt. — KawJi" ismerkedett meg Szigligeti Józseffii, a társulat tehetséges tagjával s sziní élete második évében 1877. évi január 11-én oltár elé lépett vele. Az ő tanácsára szerződtette magát nagyobb szerepekre s mint ilyennel találkozunk vele a budai színkörben. Ezt — a különben már mu\'ó — elszigeteltséget, melynek hatásai mostanában hazánkat majdnem meggyalázó orgiákban nyilvánultak, csakis ugy lehet egészen megszüntetni, ba a társadalom elvált elemei közt tátongó ürt betűi jük ; ezt pedig máskép nem tehetjük mint ha az ember és ember közt fennálló legerősebb kötelékre, a családra alapítjuk e czélra irányuló munkánkat. Ezzel nem azt akartuk mondani, mintha a polgári házasságot óly rögtön ható gyógyszernek tekintenŐk, mely a Rákosi figyelmét már ekkor felköltötte, ki mindvégig kísérte a fiatal nő ha-haladását s mídŐn tudomására jutott, hogy Szigligetiné Kecskeméten már elsőrendű szerepekkel mérkőzik meg, egy szép napon 4000 frttal szerzödteté és Káldi Gyula a ezinész-képezó iskola tanárának kezeire bízta. Tanulmányainak ez volt koronája. Ez utolsó iskolában aajátifotta el egész valójában a színpadi otthoniasságot, s a simulékony hatig es utolsó osztályban nyerte a tápot, a könnyedséget, mely-lyel ugy as alsóbb, mint a fölsőbb regiókban könnyen mozoghat. Rákosi elér közelinek hitte az időt, kiállitá számára az érettségi bizonyítványt s a „Sárga csikó" Erzsike szerepében felléptéié.. Nehéz volt e lépés, hisz Blaháné kitűnő szerepe volt ez, de a fiatal nö Skép alakja, bájos éneke mindenkit megnyert: a hírlapok és a közönség egyaránt elragadtatással szóliak róla. E nap óta as ő csillaga nem hal-vájyodott, hanem mindinkább erőteljesen világított, mig ma már erős és mesz-azebató fénynyé izmosodott. Ez időben került azinre Planq uetie operetteje „A kornevülei harangok". Szigligetiné volt aszerencsésa népszínház deszkáin Serpolette-t először énekelni. A tehetség egész valójában mutatta magát. A közönség tapsolt, de nem a kezdőnak, hanem a kész művésznőnek s más nap a •ajtó a fölfedezett csillag hírnevét és arcsképét ezer irány felé vitte. Valahányszor fellépett,mindigujabb résé haladásának és fejlődésének eiisme-vel adóztak a lapok, a közönség pedig zajos tapsokkai buzdította kedven-czének törekvését. Egymásután adta Angyal Liszkát a ,Toloncz\'c-ban, Zsófit aA piros bugyeláris\'-ban, Franchett-et a „Kapitány kisasszony\'-ban, Marjolain-t „Kisasszony feleségem -ben hol Wladi-mírt, hol Lydiát és Ninichben a czim szerepet. —¦ A hir vétele után a kíváncsiak száma nőttön-nőtt s minden vidéki elsőrendű színház vendégként hívta. Útnak ís ment ő, moly ut csak diadalról be szól. Ahol fellépett, emlékének hosszú Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zalaegerszegi kir. törvényszéktől 1883 . Október 3-án. 2265. B/83. Let. Gmámics Erzsébet és t-irsai gyilkossággal vádoltak elleni bűnügyben végt. Október 4-én. 2290. B/83. Let. Bödór János és társa lopással vádollak elleni bűnügyben végtárgy1; Október 10-én. 2001. B/83. Sz. I. Lakatoji István és társa lopással vádoltak elleni bűnügyben végtárgy. 2100. B/83. Sz. 1. Mihiczi József és társa lopással vádoltak elleni bűnügyben végt. 2129. B/83. Sz. 1. Szakonyi József Balyos testi sértéssel vádolt elleni bűnügyben vógtárgy. Október tl-én. 2015. B/83. Ss. I. Büchler János magánbairat hamis:tiszai vádolt ellen-ügyben 2-od bír. ithiri. 2079. B/83. Sz. t Szabó Imre \|0-páasal vádolt elleni ügyben 2-od bir, ithirdetés, 2081. B/83. Sz. I. Bownyák János és társai lopással vádoltak elleni űgybss 3 ad bir. itbird. Október 18-án. 2031. B/83. Ss. L Széked! Ferenci lop-r-1 vádolt elleni ügyben 2-od bir. itbirdeté. 2127. B/83. Let. Tüske István é> társa lopással vádultsk elleni Ügybet 2-od bir. ithird. 2238. B/83. Sz. 1. Konkolics JósmI lopással vádol, n\'lent ügyben 3-sd fair. ithirdetés. Október 24-én 2480. B/83. Sz. I. Ács György és társai magánlak és súlyos illetve könnyű testi sértés bűntettével vádolt elleni űgy. ben véglárgyaláa. Október 25 én. 1994. B/83. Ss. j.lmretica György s társai lopással vádoltak elleni ügyben v églárgy alás. "?489. B/83. Sz. I. Heaez János le-pással vádoit elleni ügyben végtár-gyaláz. 2069. l/83. Sz, 1. Vörös István i társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-od bír. ithirdeiés. 2080. B/83. Ss. I. Gyürgy Mihály satolással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithird. 2128. B/83. Sz. 1. Biró István lu-pásaal vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithirdetés. 2177. 2224. B/83. Ss. i. May« (Háncs) János személyes szabadság megsértésével vádolt elleni ügyben 2-od bir, íthird. 2587. B/83. Sz. L Horváth Roz>-lía súlyos testi sértéssel vádolt ellesi ügyben 2-od bir, ithirdetés. Zala-Egerszegen, 1883. szeptember 29-éo. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. időkre fenmaradó állandóságot, nevének szokatlan vonzerőt szerzett. Utja Kolozsvárt is érinté, hol a „Kapitány kísaaszony"\'ban lépett fel először. Ez egyszeri fellépésével is any-nyira megnyerte a közönség tetszését és rokonazevét, hogy Benedek, a színház akkori művezetője, a közönség óhajának ki ván eleget tenni, midőn a népszínház igaz gatójának kifizetve a vincolumot s Pál-maynak felemelvén fizetését, a kozeledó évadra ezerződteté. A főváros hangos panaszt emelt, hogy Szigligetinét távozni engedek, zúgolódott az elhamarkodáa ellen, meg is kísérlettek a lépést jóvá tenni, de már késő volt Utolsó fellépte valódi bucsu volt. ZajtM taps, sürfl kihívás, felir-ittal ékített kossoruk és csukrok jelezték, hogy a kösöoség nem örömmel veazi távoztat s kéri a minélelőbbi viszontlátást. Szigligetiné Erdély fővárosié lőn, Midőn a meghódított tnÜTSssnó mint Ser-polette először fellépett, óriási tapsvtbar, veJt-zápor, tíz azép koszom a harminca azebnéí-szebb csokor hallott lábai elé. Meglepetése jó darabig nem juttatta sióhoz. S midőn „Tekints ide, tekinta oda" bravaar..conplette-je elhangzott, ujabban tizenkét kossornt és 21 csokrot nyújtotta\': át neki. Kedvezőbb j-1 alatt alig nyithatja meg művésznő az évadot. 1879 ben, családi körülmények elszakitták neve elől férje nevét s a törvényes válás ismét Pálmay Ilkává tette. — A kolozsvári közönség három éven át kezein hordozta a művésznőt. Ü tettte a népszínműt legkedveltebbé a kolozsváriak előtt, nemcsak, de ezáltal caasa-darabbá is; as operettének is ő adott biztos léteit Erdély szivében. Vendégszerepléseinek fénykora is a kolozsvári időszakba esik. Meglátogatta 1880. máloaiui hóban második otthonát, Kassát. Mint kezdő távozott innen a rövid három év lefolyása után mint elismert művésznő tért vissza. Hatszor lépett fel, mindannyiszor zsúfolt ház előtt. Fogadtatása ünnepélyes volt. — CSARNOK.. Egy unalmas tárczaczik. (BgTÍtett kiaoisbae.) Vasárnap van. Hogy ki aludtam magamat fáj bele a fejőm is; már is ásítok, hát még délután mit esioálok, asoo az unalmas délutánon, amikor minden ember aluszik egyet, vagy kirándul » szőllejébe „bút felejteni" vagy legroaz-szab esetben ha városi atya, a várót ügyeit rendezni. Egy szerény lárczairó mindezt nem teheti. SzöllŐm nincs. Lassanokat nem szeretem, ez b recterok tanyája; (mint egy jó barátom a paeda- De Nagj-Kanizsáról ¦ ez kimenti. Szexk. Ugyanezen év május havában a népszínmű tsgjsivl a bécsi .Ring\' színházban játszott a ugyancsak meghódította az osztrák axékváros polgárait Gyújtó dalai és kedves játékával mindenkoron elragadta a közönséget. A bécsi akadémiai magyar ifjúság olvasó* és társas köre a tárrulat tiszteletére estélyi rendezett, melynek kétségkívül legfőbb pontját Pálmay dalai képesték. „Ügyéue-kel mint Geistinger, ngy játszik.mint Gall> mayer, ezebb,mint Klein éa kifogásta lanabb mint* Mayerhoff.a Ily bírálatot hozott egy tekintélyes bécsi 1-p. A némot múzsa négy elsői íölé helyezte a nugysr mossa szülöttét. Nagy szó. Sót több, a „Caltheater" éleslátású igazgatója 9000 Ot. gageval sr-rzüd^n ii akarta. Csibit-gstásait tovább is fűzte, de sikertelenül, mert Pálmay Magyarországé maradL Június hób-in a népszínház vendége volt. A főváros még nem feledte volt el kedvenczét a lehetőleg a zajos fogadtatásra érlolé meg benne a gondolatot, egy év leforgása utáo visszatérni * régi kedves falak kosé, hol egy műértő közönség mondta először kt fölötte ei ítéletet: művésznő. Makróesy népszínművét, „A becsület szegényé\'-t ő hozu. a fővárosdesikiiraa Gál Klári kaja egyik legsikerültebb alakja. Szerepköre es időben DBoccacciócl-val gazdagodott — A német Temesvár \\t annyira lelkesedett a fialel művésznőért, hogy vendégjátékai alatt ép a n\'metek főlviharsó tapsa és egetverő „éljen"-e volt a legzajosabb ee leghangosabb. Jntalomjáiéka alkalmából a zsúfolt ház azünni nem akaró tapaaal fogadta, miközben koszo ruk és csokrok egész záporával lepték meg. As alzó felvonás végén pedig küldöttség ment a ssinpadra s diazes ozűst tálcsán a város nevében «üst serlegel adott át neki cserkossoruban, nevesek feliratával. L nap maradandó emléket vésett szivébe, ép ugy, mint a nagyuráéi napok, melyeken nemoaaka ezinbái* de az etŐkeló körök vendége i« melyek majd.iem naponként tiszteletér akomát rendostek. fíüSZONKBXTKDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK I OKTÓBER 4-én 1863. gogusokat nevezi) Sincs pedig nem 411 ni meg, sson s anivón, hogy & heig-leíf litogatni, no de ne beszéljünk, misről ami nem tartozik ami resortunkba, beszél-jünk valami okosabbról, nekünk tarosa-íróknak agyis szabad mindenről beszélni, ha nem is ertekestünk Picó de la Miran duiivsl, Bde omni re scioiü," Vasárnap ! tegnap szombat, aselStt péntek és igy visssafelé milyen ssép sorrend. Tegnapelőtt játszották a színház bm „a király házasodik" — tegnap „a dra-gonyosoket" as éjjel elmentek a dragonyosok — eszembe jut végrendeletük, a ¦ok újság, óság, n „aaloujüdin" — anec dota „Zalalővő" aiután, Kozma Sándor; Tisza Kálmán ; a horvát-nebulók ; az üres magyar színház Knizsán, és a nagy tő meg a zöldfa előtt, — a rendőrség „fel sütése\' Pul&Yky bácsitól Nagy Rácsén, a 30 kaszás ember, amivel, a halál képét ábrázolják a azután az a sok miuden provocatio-fejgyülölet, Somsich beszéde a prononcirozott hazafiság — mégis Üres színház miuden, ódonság njdonsággá re-ducálódik, — 9 óra lesz felkelek, s gondolkozom mit lehet tenoi Nagy-Kanizsán egy egész unalmas vasárnap ha az ember nem aluszik, s nem dolgozik — s ünne. pelni akar. Sétálni — nem lehet mert most restaurálják a város összes titcsáit, „németéi és .magyart" most a bulvárt, a sugáruiat; a as építkezési bísottság nagy buzgalmat fejt ki azok betetősésébes, de ez nekünk ms mind nem használ, — Síéi van I A homok felrepül a levegőbe, a forgószél viszi a uemea anyagot, ki a .bánom\'-ulczán, a fóntezán be a tanácsterembe leteszi megssitálva porzónak a tanácsosok asztalára, be a gyönyörűen bútorozott szobák foteljeibe, a szemekbe, szájakba, fülekbe — és a tárczairó visszahúzza as ablakból még borzas fejét s megint gondolkozni kezd, hogy mi jobb a vasárnapi séta-e vagy annak unalma a ssobába bezárkózva. Az eső esni kezd és igy egy rontó pontja mégis less hát a vasárnapnak — ha a szélnek is tetszik 11 óráig elállni, a „hölgymise" s a .corsól" Leülök tárcsát irai....... El Parisban Londonban nem voltam s nem irhatok arról, hogy a ssép nők s kicsi lábokj hazájában milyeneka vasárnapok, de Nagy-Kanizsát ezt ismerem erről beszélhetek mert ennek viszonyait társadalmi életét, erkölcseit régóta tanulmányozom, s elhihetik meglehetős tisztában vagyok a helyzet magaslatával, ha nem kerestem is még lámpással embert Kanizsán — mint az öreg Díogenest De azóta nem hordóba — nagy palotákba lakunk, brillaatinnal pödörjük bajszunkat s megesszük a böftökőt. Kurt! Sokao fogják majd mondani, hogy miért beszélek oly dolgokról amit ugy is tud mindenki, — s az is igaz, hogy én is besiethetnék más tárgyakról és személyekről is e tárczaro va iában, mint Nagy-Kanizsa nőiről és hőseiről, de nekem a politika csak választáskor kell, mint as béd délben, a csibuk reggel s as alvás éjjel, s azért nem csinálok szabadelvű kórt, seni szomorú képét, — ha Tisza megbukik Dubreczenben ; vagy Eötvöst leburrogaiják Tiszaesztár miatt Veszprémben s as sem érdekel, hogy a kaazárnyát Esztergomba viszik -c vagy Kanizsán marad 2 zászlóaljra; ily apróeseprő dolgok, de még olyasok is amilyenek a zsidóheccek, hadd őssitsék meg a vörös emberek a vész- ós csendbistosok fejét, én nem ártom bele magamat mert hátba feltételeznék rólam intelligens emberről, — hogy én is agyon akarok valakit nyek-kenteni.(Kí tudja ? rosi csillagok járnak ?) Az időről írjak ? hogy milyen ÍdŐk járnak ? ross termésről? Ameriksi versenyről, amely as osstr.magy. hazánknál H-szer nagyobb Cauadával megöl be nünket, gabonájával lisztjével zsirjáral, szalonájával és gyümolcsivel nemi engem mint rósz hazafit ez sem érdekel; beszéljen erről Rodícski — sa magyar mezőgazda. Vagy tán jobb lesz, — as ís csak hallgasson róla, nálunk 6 forintért nem ád úgysem egy hold főidet as állam — soha egy m. mázsát 6 frt 75 krért nem termelhet a gazda — soha a as adó megnem ssünik — soha! Dehogyan el ís keseredtem én, hogy belejöttem abba, mily asomoru kort élünk, pedig tessék elhinni, hogy én nem akartam oly tárgyakról írni, mint irtam. de as uoalom as ráviszi az embert min denre, csak bessél-bessél az ember s azon vessi észre, hogy elmondja sst is amit, nem kellene, belókottyanik a nagyvilágba és már mint a magyar embernek szokása a politizálás én is csak elkezdek beszélni, hogy a hatalom előtt csúszni mily dicsőség mily erény, nem hsjolni mily dőre makacsság, as igazság után futni s nem a hasson után, — mily gyönyörű tök-filkó-ábrándozás, s mily szépen terjed * hűség a halalom iránt, szolgai hűség, mély egy a praetorianusok szolgálataival az imperátor iránt; az udvaroncokéval 14. L»jo8 király iránt; — egy a tüskerend lovagjainak jelszavával : Ich dieoe! az az: a szabadság, a jellem, az erény, az erkőle* porba típoráaávsl! Ha ily vendégszereplésről visszaért, a közönség alig várta a pillanatot, hogy rég nem látott kedvenczenek első dala elhangozzék. Oly köztiszteletben, oly becsülósben és megérdemlett közszeretetben részeaité. A színház Evva Lajosban nj igazgatót nyervén, a főtörekvés Pálmay visz szahóditásában állott. Sikerűit is 2000 frt vicalum lefizetés mellett s kolozsvári színházzal egyezségre lépni az iránt, hogy Pálmay ssersődésének letolta előtt egy fél évvel himarábh térbet vissza a kere-pesi-ut csarnokába. 1881. év október 30. búcsúzott el s „Sárgacsikó"-ban a kolozsváriaktól. Ritka bucsu volt mii kik jelen voltak, feledhetlen emlékkel hagyták el ThaKa templomát. A búcsúzó ked-vencz, a közönség zajos oracsióira — patakzó köoyüvel felelt. Ai első felvonás után nyílt jelenetben, a tud. egyetemi ifjúság nevében egy díszes ezüst koszorút nyújtottak át, meleg hangon tartott búcsúbeszéd kíséretében, majd a kar személyzet egy tagja, társai nevében meghatóan vett bucsut és gyönyörű nemzeti szalaggal díszített babér koszorút adott át emlékül. Az előadást banquette követte. A főváros közönségének három éven át táplált vágya teHesűlt tehát, midőn Pálmayt ugyanez évTttovj^rabor 28. „A királykisasszony bábut" cximü operetté-ben iimét ajeópszinhás deszkáin üd vözölte, most már nem mint vendéget, de mint szerződött tagot. Igaz ugyan, hogy most majdnem csak as operetté képviselője, de mint ilyen ís mindenkoron az elismerés szava illeti. E második szerződtetés kórszaaába esnek ajabbi, elismert és sikerűit szerepei, , A kertészleány", Euridike „Orp beus-ban, Fortunoto kapitány „Her-czegasazony\'-ban.ManoIa ,Np és hold\'-bsn, Aifrud ,Szélháziak-ban a czim-szerep, melyet\| oly sikerülten személye sí tett, hogy Párizsban létekor Zolától elismerésként aroaképet kapott. Kitűnőbb szerepe van még: „Szép HeJéaá\'-batt, „A három caŐrü kácaá"-ban és legújabban „A koldus diák--baa. Pálmay Ilka minden irányban, ügy ss operetté mint a népszínmű terén, teljesen önálló, eredeti alakítást mutat be. Tűzről pattant, vidor, gyermeteg kedélyű es szeretetreméltó. Játékába jellemző kifejezést vegyit, népdalait érzéssel, hévvel és kifejezessél énekli. S valamint 1846-bsn De cau Uarí, később Láazló Jéssefné, Szigligeti .Zsidó" népszínműjében tűnt fel, mint jeles teüetségü népdalénekesnŐ, ugy Pálmay lika is, a „Sárga csikó* népszimü Erzsike szerepében kedveltette meg először magát a fővárosi közönség előtt. Most már ritkábban lép fel nép-népsziamüvekben, msrt a műfajra — mint mondják, —leginkább Blaba Lujza van szerződtetve. Éj igy Pálmay Ilkának kevesebb alkalma van művészileg átgondolt játékát érvényesíthetni. De azért ő Blháaé m-llett a népszínmű mezején is kedveltje volt a fővárosiaknak, Jeles és ismert erő napjainkban csupán az operettében is, s mig egy részt örvendünk kivívott sikereinek, más résst ép oly büszkék vagyunk arra, hogy s külföld irigységből nem egyszer tess kísérletet elhóditásárs. 1883. junina hóban a népszínház személyzete Bécsben, ss .Ander Wien" színházban vendégszerepelvén, e jó bécsiek megérdemlett kitüntetéssel fogad ták régi ismerősüket, ki 1880 ban nép színmüvekben, ezúttal pedig operette-ben mutatta be magát, A bécsi opera intendánsának értésére esvén, hogy Pálmay lika a német nyelvet is bírja, próbát énekeltetett vele, mely oly fényesen sikerűit, mikép három szerepet adtak át neki, hogy azokat szünidő bofajeztéig betanulva, azer-ződtetési csélbó] vendégszerepeljen. Nagy a valóssinüség, hogy művésznőnk as opera terén is otthoniassan érzendi ma gát s a jó hírnév után sikerrel fog fel lépni. De mig egyrészt büszkék lessünk arra, hogy elismert primadonnáink egyike a bécsi opera tagja, más résst szívből fogjuk fájlalni, ha művészetünk egéről egy fénylő csillag lehull. A m\'i Pálmay Iska magán életét illeti, azt a tiszta egyszerűség jellemzi. Bár művészete magas polezra emelé, de azért büszkeséget nem látunk benne: nyájas, barátságos, jószívű, sőt azon ü-uom, nem erőltetett modor, mely őt a színpadon kedvelté teszi, a színpadon kívül is főerénye. Társolog, cseveg min-bankival, kor. nem és rangkülömbség nélkül ugy, hogy egy-egy ínterwiew soká feledhetlen marad. Az a kedves alak, szép mosolygó árosával, hamiskás szemével, mindenkinek bevésődik as emlékezetébe. A nyarat s városligeti villák egyikében tölti, szabadság idejét pedig részben Olassorságban, részben Pántban szokta élvezni, konnan mindenkor tapasz, tálatokkal ter visszaövéi körébe. De ne recrimináJjiik a kort se, 10 óra felé jár öltözőre sz idő ss unalom fészek, öltözzünk fel mi is reggelizni fogunk — ha I as eső megáll Józsii czigarettát szivart — ki a ssabad levegőre. (De van-e jő es is Ka-:ízsán ? Sserk.) Üti s V, tizenkettőt. As asphal. I van lepve. Járnak-kelnea dendyk, s futnak a modern hölgyek bemuta\'ni újnál ujabb kalapjaikat, isléstnlen felemás derekaikat, s öltöseteiket. Hogy nevet, hogy mosolyog a, kis Böske egy fiatal szemüveges fogalmazóra, szintén agit ad neki szemeive!, hogy kövesse, hogy figyelmes legyen reá, — egymás mellett haladnak el sokszor a kis modern nevet reá pedig nem is ismeri. Menjünk tovább mi Orőtchont tartjuk as igazi nők példányának, jő egy barna és egy szőke, as áhítat ül még ajkaikon, másokkal találkoznak Üdvözlik egymást, — elválnak suttognak; nők jönnek nagy óriási kalapokkal végig néznek mindenkit s kérdik önmaguktól, kinek van ilyen ? I Egy barna kis leány szalad most be a pályaudvarba, hátul egy ssép öreg úrral, egy kis vilii, nem: gazellái óz! — mindenütt mély csend, nézés bámulat ; s már messze mén 1 Errébb vannak a „petres conoris-tik" s liberator patriae tőnőlődeek a lélek halhatatlanaága éa a lelkiismeret hatalma fölött, hagyjuk őket magukra esek ngyia csak maguknak élnek, s jobb ha önmagukba szállnak, máshol ugy se szokták mi.lógatni magukat Csak a takarékpénztár" előtt. Ott, ahol as a magyar színművészet kér istápol, ott biztosan nem látni egyét se! Vagy mint mondani ssokták ott távoliétűk által tündökölnek Ti Hsrpagonyok legyetek Midisokká! De itt jönek a szép asszonyok akiknél a férj nem aubs\'activum — s ők nem adjecti-vumok, akiknek convenire uo clebeas in genere numero et casu, esek csak ast haj ogatják .codan est indecliuabile I\| Esek Kanizsa érdekességei! Festői remekek I A paloták végén a fiatal döndy _alad a viszi 25 frtos botját — a megfelejtkezik s szabályról, hogy ma már a 30 éves emberek agglegények, mert a 60-osok még fiataloknak tetszeni akarnak, — a 24 évesek pedig öregeknek tartják ma?ukat, viszik a tónust s dicsérik a oacao-egyesületet, melynek vesére. .Ringló ur ez azonban csak egy caraván, amely nem kép «z oázt a nagy társadalmi Saharában, csoportba jőnek végre a kis varró leányok vörösszegélyü szemekkei, az elkésett agg nők, az eszter-hásí képtár kirakat oszladozik, — delet harangoznak, — s elment s délelőtt! A plébániatemplomból rohan a nép, a tárczairó is hazavonul, azzal az ígérettel, hogy egy más alkalommal mondja el amivel a vasárnap délután unalma ellen — unalmában — olvasóit elmulatni akarta! PJFFANATY abügres. Hirek. — OktŐber 6 án. az aradi nagy vértanuk halálának évfordulója i minden nevezetesebb városban tervezve van gyáss-ísteni-tisztelet. Híszssük, hogy á mi hasafisa lelkületű ssent-ferenczrnndi házfőnökünk is le fogja es alkalommal a fájdalmas emlékekkel táplált hasasseretet adóját léai. — Képzelt betörés- F. hó 2-án reggeli 9 Órakor midőn tudvalevőleg as izraelita ujévünnep miatt a boltok aárva voltak s as izr. lakosság nagy része as imaházban volt egybe gyűlve I.teotiss teletre Müi\'ler Ignácz szatócsot ason hírrel lepte meg családja még a templomban, hogy a Máninger korcsma mellett levŐ boltja fényes nappsl feltöretett. Lett ebből aztán ijedelem, a templomból jövő hívek közt villámgyorsan terjed el a rémhír, hogy most már nem csak Budapesten, de Nagy-Kanizsán is történhetik fényes nappal betörés és lopás — kisérve különféle kommentárakkal és a rendőrség ócsárolásáyal. — A rendőrbiztos a helyszínére sietett s as ajtót csakugyan behajtva de bezáratlanul találta, a boltban azonban minden érintetlen volt, — A haza érkezett boltlulajdonos pedig körülnézve ekkor jött észre hogy bogy mielőtt templomba ment s reggelihez ezukrot hozott ki a boltból s es alkalommal a boltajtót nyitva feledte. — Enyi a való a sensatióvális eseményben. — Időváltozás! feljegyzések szeptember hóról, Legnagyobb légnyomás 751-5 m/m. 17-én reggel 7 órakor. Legkisebb légnyomás 7364 m/m. 30-án délután 2 óraaor. Közép légnyomás 745.6 m/m. Legmagasabb hőmérséklet 28.0° C. 2-án délután 2 órakor. Legalacsonyabb hőmérséklet 70° C. 24-én reggel 7 órakor. Közép hőmérséklet 154° C. Közép páranyomás 10 4 m/m. Közép \'nedvesség százalékokban 8H Kösé^i felhőset 66. Esős napok száma 9, ezekből 2 égi háborúval. — A csapadékok össsege 4455 m/m. — Összesen észleltetett 57 szél, 33 szélcsend. — B. B. — A vak művész- A lapunkban már többször említett senemüvéss Móroca József hangversenye, mely tudvalevőleg miniszteri engedély kiányaban megtartható nem volt, e hó 15-én fog megtartatni. Fehivjuk a köz nség figyelmét e napra, mert a hangverseny igen élvezetesnek ígérkezik. — Kinevezés, ő felsége as igazságügyi miniszter Élő Ferencz kapuvári k\'.r. járásbíróság! joggyakorookot a zalaegerszegi kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — Siófokon, mint levelezőnk írja Önkéntes tűzoltó-egyesületei akarnak alakítani s ss aláírásuk már meg is kezdődtek. — Eljegyzés. Paizs Kázmér megyei hivatalnok legközelebb jegyezte el Z.-Ergerazegen Schmiiliár Mihály adóhivatali pénztárnok leányát Ilka kisasszony t. , — Szikkasztó postatiszt. — (Pápáról Írják.) N. N. postatiszt, kit mait bó elején idehelyeztek, bitangai-ginak még aznap tanújelét adta. Ugyanit éjfél után 2 órakon betért B. R. sörö-dejébe, hol sört rendelt maginak s midőn észre vette, hogy kívüle senki sincs a sörödében, a tulajdonost msgihos intette s követelőleg 20 irtot kért tőle kölcsön, egyúttal kijelentette, bogy mindaddig, mig a kérdéses összeget oda nem adja, a helyiséget nem fogja elhagyói. Természetesen a tulajdonos, kijelentette, hogy oly embernek kit nem ismer, kölcsönt nem adhat. Erre a fólbős sült jómadár a legilletlenebb kifejezésekk el élt a tulajdonossal szemben, mig végre ss arra manó boltőrök a lármát meghallván, — betértek, — s ezeknek kijelentette, hogy sz jeges* dolog csak tréfa, s illedelmesen köszönve eltávozott. Harmadnapra már teljesen kimutatta a foga fehérét, midőn egy 140 frtot tartalmazó pénzes levelet valaki feladott; mert ss as illetőnek nyugtát ugyan adott róla, de a postakönyvbe nem vezette be, mi csakhamar ki is tűnt, mivel a sikkasztó, ki hivatalba menés helyett mindaddig mulatott, mig a főnök, ki ezen idő alatt észre vette a sikkasztást, a vendéglőben elfogatta, a pénzt 45 frt hijával meg is lelték nála. — — Agyonütötte a fatörzs, m. hó 22-én reggel a tolnácsi erdőn Mihovics József és fia Mihnvios János, Mihovics Márton és -JProssenyák Iván tót-szent, mártuni lakosok, lakház építéséhez hesz nálsndó 4 öl hosszú és 2 láb sséles tölgy fa törzs el fűrész elesével foglalkoztak és pedig a törzs felállítva lévén, felül Mihovics József, alul pedig a többiek húzták a fűrészt. Úgy délelőtti 10 óra tájban s törzsbői még egy fél méter fürészeleilen lévén, faéket vertek a nyitásba és a munkát folytatták. Egyszerre, mielőtt a szét-fürészelést eszkörölbették volna, a törzs szétpattant és aa alul jobb oldalt álló Mihovics János 18 éves ifjút mellkasán érintve lesújtotta. A jelen voltak emelővel azonnal eltávolító.ták a fatörzset, de a fiu már élet jelt nem sdott. A tanuk egybehangzó vallomása szerint a törzs szétpattanása csupán véletlenségből és a fának belső elkorhsdisa folytán történt, a mi azonban kívülről észlelhető nem volt. As orvos rendőri vizsgálatot teljesítő járási osvos véleménye szerint s ha iái a jobb fül mögötti koponya csontnak 2 és fél caenti méternyi széttörése és belső sgyvérömlés következtében állott be, — Uj megyét postahivatal. F. évi október hó 1-én salamegy et Monoi tor-Apáti községben postsbivstal lép életbe, mely levél és kocsipostai külde menyek felvétele, továbbitáss és illetve kézbesítésével fog foglalkozni, ötaseköt-tetését s Tapolcsa és Veszprém közt közlekedő kocsi küldönc* járatok álul nyeri és kéobesitő körét Monostor-Apáti és Hegyezd községek fogják képezni. — Ritka életkor. Sst.-Mártonban egy ritka magas életkorú embert temettek el. Az Öreget Márkusnak hívták, 104 évet élt egészséges épségben ; utolsó nspján is beszélgetett; orvosságai nem élt, azemüveget nem használt, hanem anélkül olvasott imakőnyvébŐL — A htt kutya. Egy répcsemel-léki ember a napokban Csornára ment, visszajövet a volt korcsmárosuknak nagy kutyája megismerte őt as egyik faluban s hossá csatlakozott. A gssda el akarta magától kergetoi az ebet, de es nem tágított melőle. És es szerencséje is veit a gasdánsk. Mert a mint s szemerei síkságon haladt, Öt csavargó útját állta, hogy kirabolja. A kutya látván fogadott gazdájának veszedelmét, két útonálló t földhöz vágott, mire a többi három megugrott s igy a kutya megmentette a gazdát. — Vándor eziganyok garázdálkodása, M. bó 20-án Kerka-Ssent-Mikló* községen egy csapat czigány ment keresztül. A nők [gyalog előre menvén, egyes házakhoz zietve betértek a férfiak pedig négy kocáin utánuk jöttek s meg sem állapodva vonultak át a falun, Kuk-lek István hasánál s gazdaasszonyt a nők körülfogták és beszéddel tartották, azalatt mások észrevétlenül zz ajtót feltörték, a ssobába behatoltak, a szobában levő ládából 8 drb uj tíz forintos bankjagyet eltolvsjoltsk. A gazda a kárt csak este vette észre, midőn a mezei munkáról hazajött. A leienyei járási szolgabíró hivatal járásában a gaz toli vájok elfogatása iránt a rendőri nyomozást rögtön foganatoaitotta. — Egy Igen furcsa történet. Lapunknak írják: Babocain m. bó 2l. éjjel 10 órakor és 11 őrs közt 8 ismeretlen nadrigoa gazember akart bemenni Krioss Leopold vegyes üzletébe, a gazemberek már as utcsara nyílé ablaktól a téglákat eltávolították és már csupán a vas gátér kifeszi lésén él tartottak, midőn Szabady Ignács közs. népiek, tanító ur kutyája folytonos ugatása által fölébredvén, észrevette a nagy munkájukat, ós a segédtanító kimenvén, Szabaűy ur sz egyik gazembert nyakon csipte, de alig hogy es elkiáltotta magát, már a többiek ís Szabady közelébe mentek és as egyik rendes ütést mért fejére ugy, hog; mag a levelem írásakor is meglátszik, a fiit ís megütötték, esek után a gaz emberek 9 lövést kieresztve,kocsikra, Üllek éa elkocsizlak. Megjegyzendő, bogy Babocsán foglárok is vannak, és éjjeli őrnek is kellene lenni. — Egy meg furcsább történet. Lapunknak irjik: m. hó 23 an éjjel 10 óra után Basái község korcsmárosáuak pincséjét ismeretien tettesek feldúlni akarván, as ajtót szár-fástól kifeszítették ; szerencsére sz illető korcsmáros észre vette, kiment és s tolvajok elugrottak. A lármára as éjjeli őrök ís elől jöttek, és a korosmirossal együtt, a ki jóra való magyar ember fenn őrködtek, éjfél után majdnem 3 őriig, nekogy a pinczét, mivel ajtója feltörve volt, valaki feldúlja. Három óra felé az éjjeli őrök baza mentek, a korasmáros is ason híszemben, hogy most már csak nem jönnek visssa a tolvajok, lefeküdt. Alig azonban hogy el akart aladní. as erős kutya ugatásra felébredt és látta as sblakon, hogy a tolvajokismét visszalőttek.Ki akart menüi, hogy őket njÓlag elijeszsse, azonba egy a szoba ajtónak állt és a kilépő korcsmárost — ha vissza nem ugrik — baltájával majdnem leütötte. Szegény korcsmáros ijedtében az ajtót se tudta bezárni hirtelen, hanem erősen kellett tartani, mert a tolvaj be akart rajta hatolni a szobába, baltájával hatalmasan döngette azt. As ajtónál álló őr mindaddig ott örködölt puskával és baltával, mig társai a pinczéból zsírt, pálinkát, bor a mennyit elvihettek, további az ölből 3 ludat magokhoz nnm vettek, és csak az után ugrott el az ajtótól és társaival Pata felé távozott. Ily azomoru lábon ill az élet és vagyonbiztonság vidékünkön, itt Szigetvár tőszomszédságában. — Áloramagyarázat. Egy ifjú ember ta átkozik az utczán barátjával, ki a napokban esküdött hűséget oldalbordájának. Barátom — szólt a nöllen — aat ilmodim, bogy háborúban voltam. Váljon mit jelent ez ? — Mit jelent? — válaszol a nős — hát háborúvá! álmodni olyan magadféle legényembernek : házasság; nekem pedig háborúval álmodni már semmi ujat nem jelent barátom! — Az óvatos orvos. Nemreg egy híresebb orvoshoz egy asszonyság jött orvosságot kérni férje szám ám, aki rheu-mábaa szenvedett. As orvos megírta a reczeptet, aztán igy szólt : „E szerrel dörzsölje be a hátát, azután jöjjön megmondani nekem, mily hatása volt, mert magam is szörnyű rheumábsn szenvedek. — — A villámfénynél érlelt gyümölcsök a bécsi villamos kiállításon legnagyobb érdeklődést keltik fel. A gyümölcsök érésének főfeltétele a világosság, az elektromos világítás éjjel a napot helyettesíti, igy folytonos a fejlődés, Az ily kísérletek nagyon költségesek ugyan, ds el lehet velük azt érnünk, hogy a növény rendes fejlődése mintegy felével megrövidíttetik. Siemens Londonban as ö kísérleti Üvegházaiban már január 7-én érett epret, aprít 15-én dinnyét és ápril 18-án érett szőlőt tudott előállítani. * — Magyar nők a Mont-Blanc CSUCSán. A külföldi lapok mind megemlékeznek arról, hogy de Rollens olasz képviselő neje a napokban megmásztá a Mont-Blancot. Megemlíthetjük ez alkalomból, bogy ezt megtette az idén két magyar nő is. E nők Pap Amália k. a. Pápáról (Pap N. János kir. tanácsos leánya) Hacsky Laura k. a. K.-Iszkarról H. Sándor vasmegyei nagybirtokos leánya.) A két hölgy a Grand Moulet-n pihenőt tartott, azután tizennégy órai folytonos gyalogolás után a Mont-Blancz legmagasabb pontjára értek, a hol kitűzték a magyar zászlót. — Budapesten Soheubeok gyáros egy oly\'ttizolíószert mutatott be, mely-lyel akármilyen tüzet fél perez alatt el lehet oltani, — Mint leket as embernek, veszély nélkül magára, plsztolylyal lövetni. A Bosco-féte bűvészek szokták e fogast mutatni a még mindig hatást csinál; azok előtt kik titkát nem ;tudjik, bámulatot gerjeszt, skik pedig tudják, HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 4-4n 1883. H I B D E T E SEK. azokat az érdekli, hogy egyik másik bűvész minő ügyeséggel tudja azt adui. — Az eltadás közönségesen akként történik, hogy egy písstolyt a közönség azeme láttára megtölt az előadó lőporral, golyóval, néha 3 golyót ia tesz a csőbe : aztán elöhiv valakit a közönség közül, t felkéri őt, hogy süsse el reá a pisztolyt 5 —10 lépésnyiről, s midőn az megtörté nik: gyors kézfogásokcal mintegy elkapkodja a golyókat s a közönségnek bemutatja. — E fogásnak titka és ha tása a pisztoly berendezésétől és az előadó művész kézügyességétől függ. A pisz toiy mindig elöltöltő, a közönség szemeláttára megtöltetik lőporral, golyóval, a aztán a gyutacs rá tétetik agyujtólyukra (Pisten) ... Es a gyújtó-lyuk azonban nem az épen megtöltött csőbe fut, hanem egy másikba, az úgynevezett töltővessző csőbe, mely az igazi cső alatt fekszik, mely már előbb megtöltetett egy kevés lőporral és ez papirossal lefojtatott. Az igazi töltés tehát a csőben maradt, s az előadó a markában tartott golyókat mint röptében elkapottakat mutatja be. Bekűldstett Végre megszabadítva! ,Több évig szenvedtem altesti bajokban, székrekedésben, midőn végre egy doboz b váj esi labdacshoz jutottam, mely Brandt Richárd gyógyszerész ártól való s azt használva, már féléve, hogy minden bajomtói megszabadultam, mit ezennel bizonyítok. Sellner főpolgármester, u. p. Woissensuls. ADoavőlgyi huta Csehországban, június 1-én. ¦ Mindenki tudja mily súlyos betegségek származnak a székrekedésből, azok ellen siessen tehát mindenki magát megvédeni, as e bajban, minden létező szerek közt leghatalmasabb szerrel: a svájezí labdacsokkal, melyekből egy doboz 70 krért kapható a gyógyszertárakban. Szinószet. agy elkapta buzgósága. Ez a molnárlegény korához sem illet, ha a nép jelle-mével\'megegyezett volna <s. — Juhász Sándor, Reiner Antónia, Arányi, Boránd, Arányioé, Könyves Mari, Somogyiné, Demidor, valamint a többi szereplő is, igyekestek a semmiből valamit csinálni, de lehetetlen vol\'. a igy a közönség a legnagyobb elégülellenséggel távozott. Vasárnap, okt, 1-en Reiner Antónia jutalmául adatott halhatatlan TÓth Edénk .A Falu rossza" czimü 3 felvonásos népszínműve; A darab legkitűnőbb alakja itt a bakter volt, melyet Arányi jeles komikus képviselt. A mas-quirozaa nagyon sikerűit volt és elmondhatjuk, hogy ily eredeti, minden isében jellemzetes Gonosz Pesta alakítást nem volt alkalmunk látni. Szép igynkezettel játszett Göndör Sándor szerepében Juhász, aki különösen dalaiért érdemel dicséretet. Kár, hogy kellemes bariton hangjába ném kép -s átőlteni a ssív melegét. — Reiner Antónia (Rozsí) Lí-csemayer Poldi (Bátki Tercsi) szépen alakítottak. Kár bogy Lícsenmayer Poldi oly öltözékben jelent meg mely a népviselettel teljeaen ellen keaik. A nép viseli ugysn a kivágott ruhaderekat, de, nyaka köré van kötve fodros kendő. Nagyon furcsa szemek < nének az olyan leányra, ki az ő általa bemutatott öltözékben jelennék meg valahol a nép kösött — Somogyi igen szép daliás alak volt Feledi Lajos szerepében. — Közönség közép számban volt. Jutalmazott két nagy virágcsokrot kapott. ,ön irta eeket a költeményeket ? kérdé egyszer egy kisasszony Petőfitől. .Nem bU én kíaaazony, mwt ezek Ct Heekcnast nyomatta," válaszolt a költő. B. Mi kulfisibaóg van a dnnaviz éa a. kis knti vis közt ? Ss Azt kr.nnyü eltalálni A Dnna-vis-ix\'ti kímondbziluj roudasiit ?3 miarma foglaltatik, bolott a kiknti vii mindig kristály tinta, ade ét egérutégre Qdvi ¦ halústi leend. — B. Barátom, igaaad van. Vasúti menetrend. Érkezik. Reggel. Inda!. B. Ujhcly Bada Fi nme [Pragerhof Irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nagy-Kanizsán Wajdiu József kSnyvkeresekedéiébe kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelőiek posta fordnltával pontosan esz-közöltetnek.) — Az „Olvasókpr" czimü, már eddig 5 ik évfolyamot ért s kéthetenkínt megjelenő regényvállalatot, mely pontos megjelenése, csinos kiállítása, de különösen kitűnő regényeinek érdekfeszítő tar taima által, haz nk kevés Bzámu folyóiratai között egyike azoknak, mely a legtöbb olvasóközönséggel dicsekedhetik, miért is azt t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. Az .Olvasókör" most folyó regényének czíme „A Rejtett milliók Mon-tepin Xavér batásteljes legújabb törté netí regénye, mely az olvasót teljesen lebilincseli és megragadja. Előfíze\'ési ára egy évre vagyis 24 (5 íves) füzetre 6 frt; 12 füzetre 3 frt; 6 füzetre 1 frt 50 kr. — Előfizethetni legczélszerübben postautalvány által az .Olvasókör" kiadóhivatalához Budapest, Stáckió-utcza 31. szám. Mutatványszámok ingyen küldetnek míndasoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért egy levelezőlappal lordulnak. Papírszeletek. Pénteken, szept. 28-án játszották a .Hadjárat a béaében* czimü 5 felvonásos vígjátékot, Csíizér Kálmán jutalmául. A darád mind végig mulattatta a közönséget. Hatását nagyban emelte Aránvi,kí as ugrifüles hadnagyot valóban meglepő hűséggel adta; nem különben Arányiné, ki a naiv szerető és minden áron szerettetni vágyó leányka szerepében méltán kiérdemelte a nyert tapsokat. Boránd Gyula az ügyetlen gyógyszerész szerepében dicsére:et érdemelt. Igen jó tábornoki alak volt: Kom-lósi. Demidornak nem jutott ugyan valami oroszlánrészü szerep, a katona orvos szerepében, de ebben ís eléggé ra gyogtatta sokszor elismert tehetségét. — Csiszár Kálmán ís kivált szép alakja által. — Könyves Mari, Somjgyins, Lícsenmayer Poldi, Bodrogi Dénes, Bod-rodi Linz, Halász nagyban járultak az est sikeréhez. — Sajnos, bogy közönségünk tömegesebben nem vett részt ac élő adáson. Csiszér törekvő színész; de az ily biztatás mellett könnyen megnehezülhetnek szárnyai. Sombaton, szept. 29-éo az „Oli vette lakodalma" czimü operetté került színre kisszámú közönség előtt. Szerepeikben kitűntek: Arányi, Boránd, Aradi Emília, Érczi, Juhász, Reiner Antónia, Komlóai. A harmadik felvonásban lej\'ett matróztánezot kitűnően lejtették as általános kedvetaégnek örvendő Licsen mayer nővérek. Vasárnap, szept, 30-án játszották. Vidor Pálnak .A ssároz malom" czimü, 3 felvonásos uj népszínművét Csudálnunk kell azt a veszedelmes jóakaratot, mely ezt a darabot színpadra népszínmű — M>ri - házbért nem tudták megC gyanánt elfogadta, de még inkább adó- i "ttií fe\'cli egy szegény leány, ki tapaszt* iánk csodálattal a közönségnek, mely végig nézésével^ képes kiállani a legnagyobb aestheükai martiriumot. Össze -visza kuszált semmi az egész, mely alapjában népies bohózatunk még megjárná, csak a szereplő szineszeknek kellene megmondani;thogy oly felfogással játszák, aminővel, i^a—.van. Egyik-másik szertplő nem is volt képes túlemelkedni-a művön és a jóízű, eredeti magyar népies alakokból csínál\'ak ugráló bohócsokat. Pedig, a ki a népet a maga eredetiségében ismeri, az tudni fogj nak modorában Ae Isten mindenható. Egy kii leány nevenapjíra egy franczia imádságos könyvvel ajándékozta meg a P«pája. — De hát papa, hogyan imádkozom én ebből, hiszen in nem tudok fmncziánl? — Nem baj az kis leányom, csak te olvnd e!, megérti azt a jó Isten franczi- ául :s. — Egy vidéki zárdába beállít egy fiatal ember, ott levő apicza-rokonát látogatandó. A zárda főnöknő azt megtudva, kérdi az érdekelt apacsa-nénikét,hogy kicsoda az a fiatalember ? — A lakonikus válasz az volt, hogy: „Ennek az édes anyja az én édes anyámnak egyetlen leánya. — (Hogyan volt hát a látogató fiatal ember rokona as apácainak 7) - Miért üztík ki Ádámot és Érát a paradicsomból? kérdé leexke alkalmával a iabÓI vá! oszolt. 4 8 • r !ó * PragCrhofiP v.; 4H»{ Pragerhof JP. v. Bnda Újhelyi Bada Pragerhof Barcs Barcs Buda iGy.i l!jhely:V. v Buda JV. v Délben. 16 (l[ Bnda IP. v 16 l\|i Pragerhof P. v, 41 l\| Sopron V. v 9 [\|\| Barcs [V. v. Éjjel. 9151 Ili Pragerhof iGyvIlOl 10)1» ! Fiume IGyv I0\|38) Buda P. » 1119 IB. Ujbely\'P. v XIj 3j Lapvezér és kiadó: SZÁLA Y SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLH0S. Laptulajdoflos : WA JDITS JÓZSEF. szép kifogástalan szivarkát lehet készíteni az én, a es. kir. dohánygyárakban is használt BZiTarka TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely ¦írczböl igen csinosan készítve, .1 különféle erősségben, vek ny, köz-\'pfaj, vxstag, kÜlOabs.\'í nélkül, hamtnálati utasítással <>gyütt 65 kr. Csak akkor valódi, ha czégea bele van vésve. Az én szivarka hüvelyeim, zintén három erősségben, csakis a valódi fraiczia-Mniellfllli ,Ls HoDbÍoa"-papirból (fehér) vagy Ka keríoza-papírból (sárga) követki kon kaphatók : Szipka rész nélkül, sírna 10í>0-rr Szipka ií-sz nélkül elegáns aranv- jegygy-I, 1000-rc Szipka résznél, sima I karton 500 drbbal....... Szipka részszel elegán arany. kék vagy fekete jegygyei, 1 kartnn 6Ö0 darabos! .... II. rendi minőség, szintén fehér vagy sárga, melyet máaok eli<3- renddképen ajánlanak, ára : szipka rész nélkül, sima, 1000 db. Szipka té»z nélkül, elegáns arany- jegygyet........ Szipkával, sima, 1000 drb. . . Szipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jegygyel, 1000 db. Közönséges tSmSgépecike hozaá Levélbeli megrendelések utái lel vagy az összeg beküldése t Ismételadók százalékot kapnak. ára-frt !3) Belejpgyzett védjegy. Óvási HamUitásoktóii megóvások créljából minden karton a fenti keresk. törvényszékileg bejegyzett gyár-jegygyel van ellátva. Cawley & Henry párisi franczia szivarka és gepecskék raktára: ¦VaTXa-ctx Altoert. Bécs, M»riahílferstrasse 5S (ezelőtt Prater«trase IS.) hogy magasabb feifogát szempontjából van ugyan bizonyos komi kus félazegség, szokatlaoságánál fogvf mulattató eredetiség, öröm- és fájdalom kitöress a közönségestől elütő, mesterkéletlen, divatot abban nem tart de azért ugy mint Bodrogi tett az öreg molnár-legény szerepében.— ugrándozva nem örül. Ext — akár a szerző, akár a szereplő gondolta igy — rosszul volt gondolv. A természet fiát épen az jellemzi ,hogy érzelmeinek kifejezésében bizonyos nyugalom va n. Például haragja legmagasabb fokán végigvág haragja tárgyán, anélkül, hogy a tett előtt valami arctorzitó küzdelmet tanúsított volna. —. Pedig egyébként jól betöltötte .serepéi, kar hogy mx örömkitörés jelenetében kissé WIESE és TÁRSA, cs. k. szab. pénzszekrény gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága- Fiókraktár: Budapest, Sugár-ut 2. sz. (Fonczlére palota), .jánljáka saját gyártmányú legkitűnőbb szerkezetű tűzmentes és a betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gép és müzaralkat a legnagyob választékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. fjsy/* U. i. A t. cz. közönség érdekében kérjük czimünket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp; uíotén hasonló és sokkal fiatalabb czéggel összetévessze. 967 14-20. ^ Dr. Metdinaer tanár ur által feltalált és felügyelete alatt ^ müködfi gyár Meidiflger-kályhák előállítására. Legjobb JelülrÖlfütö szclelüvel ellátott kályhák. HEIM H. Felaő Dobiingben Bécs mellett. RA KTÁR: Budapest, Tfaonct-udvar. 995 7-15. Raktár: Bécs I. Kartner-ut 42. Ezen a legegyszerűbben igazítható rendszerrel biró, rögtön füló, s gyorsan átmelegüló erővel biró s kis tért foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükséglettel elláthatók — a benct lévő tűz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkül\' — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors füles által okozott égető forró melegség mint más vaskályháknál. — Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átmelegíti. A gyár védjegye a kályha ajtajánál a belső felén látható. MEI01NGER-OFEN gty Utánzások!ól óvjuk. Átnézeti s képes árszabály kapható közkívánatra díjmentesen Meidlntjer kályhák és házi eszközök gyárában. Kag5-Kani/.sa város tanácsától. 56S6. u. 883. (pOOOCOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ X Hirdetmény. v Kagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről köz- w hírré tétetik, hogy az 18S3. évi XX. t. cz. 2-ik §-a alá ö nem tartozó földbirtokokon és területeken a vadászati jog w L883.\' évi november hó 1 tót számítandó egymás ntán követ- \\/ kező 6 (hat) évre f. évi október hó 11 -ik napja reggeli 10 O órakor a városi tanácsterembe a legtöbbet Ígérőnek bérbe- W adatik. — V Az árverési feltételek a városi főjegyzői hivatalban Y betekinthető!;. X Nagy Kanizsán, 1883. szept. 15. 1045 1-3. városi tanács. xx XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX , BEBGER orvoíi KATRANY-SZAPPÁNA orvosi t-ki ntélyek által ajánlva, a legtöbb enrópai államokban a legnagyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, külúnosen idült éa sömörnk. rflh, ótvar és élődi kiuteiek, ngyuzinle veres "rr- f^gy^ag. iizá Ub, fej- és azakálypikkely, Berger kstrsnyszsppsB 40\' , fskátrsayt tartalmaz át igen el kOlOuitendK a mái forgalomban li-vű kátrányaxappanokiól- A ualájiok elkerflléne vég-U kiírcmfk világo- sii Berger kátráoj-szappana éa ügyeltessék az ismert védjegyre. Makacs bŐnsmvedéssksiál a kát\'ány-szappan helyett hatással használtatik Berger orvosi iatiw ik-mwm és aaon fsitben, ha ez azaksételtetn>-, ngy kércsaék csakis i Berger fele kátránv kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredményié 902 18—24 len készítmények. Mint gyengébb kátrány-szappan mellőzésre mtodeu tíBZtátlanság el toörön, búr é fejkiütések gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő mosadái és ÍQrdó-saappan mindennapi t<ass\'iálatra saolgál BERGER 6LYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPANA mely 3;. [. Gtycerínt tartalmaz é* finoman van illatositra. Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt- ^ FsszétkBIdés: HELL B. gyégyszerésruél Troppábsa. Raktárak: Készlctbr-n van minden enrópaj gyógyszertárhan. Főraktár Nagy-Kanizsa számára: PRaGER BÉLA és BKLU3 JÓZSEF gyógyszereszeknél. XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX ,.,,..,.^„.„ HXXXftXX xxxxxxxxxxxx oooooocxxsooooooooooooooooooo o o n Ezennel van szerencsénk tudomásra hosni, hogy a t. cz. közön- Q Q aég kényelmére szükségednek véltük vezérugynökünkoél 40 O Sartory Oscar iirnál g egy gazdagon felszerelt raktárt pezsgó borokból felállíttattál. q Midón franczia mód szerint kezelt kítünfl minőségű borainkat Q s legjobban ajánljuk, biztosítjuk a pontos és rendes kiszolgálásról. Lj 10332-3. A palin! urodalom pincze-gazdászata. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC)000 Wajdits Jóisef kdnyTujomdijíiból Nagy-Kanizsán, NAQY-KaNÍZSA, 1883. október 7-én. aitatili ir: e féli trtt......8 fit. ffiéir. ..... < . nejjed írre...... Bffw —ám 10 Jcr.\\. HIRDETÉSEK -. hasábot peütsorban 7, mlsodxn: 6 i mia\'len további sorért kr nyilttérben toronként 10 krért Tétetnek lej hí mriiiri illeték minden egyei j:r>I.\' K-s^rt SÓ kr. fizetendő Hnszonketoiik évioiyaiib ZALAI KÖZLÖNY. A Up Menerai részét iHetí közlemények .-. zrerkesztönoz, anyagi réfzét illető közlemények pedig ¦ kiadóhoz bérmentve iotézendők : n A G Y . K AS 12 S A Wlai»!ethaz. BAnnentetlen levelek csak ismén munkatársaktól fogadtatnak cl Kfeeiratok viasza nera ,Nagy-kanizsai öuk. tűzoltó-egylet, a .zalamegyei általános tanítótestület", a ,,nagy-kai»izai\'kisdedneveló egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyzű szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztraánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értcsitóje. Hetenklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleli© vegyes tartalma lap. Felhívás előfizetésre. Az októbertől deczember végéig tartó uj évnegyed beköszöntével felkérjük a t. közönséget lapunk pártolására és minél szélesebb körben való. terjesztésére. Az előfizetési ár okt-de czemberig 2 frt Egyúttal felhívjak azokat, kik a megrendelési összeggel még hátra* lékba-n vannak, hogy. azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek! Hazafiai üdvözlettel: a .Zalai Közlöny* kiadó hivatala. Az egyesületekről ós társulatokról. Napjainkban az egyesületi élet oly széles körben és sokoldalúiig ki van már fejlődve, hogy a társadalmat a maga egészében ezer- és ezerféle kisebb szövetkezet, egyesület és társulat alkotja. A megélhetésre czélzó formák majd mindegyike tár-\' lemükkel, s magasabbra emelkedtek sas összejöveteleket kíván, melyek- értékükben; azon arányban mésznek czéljs az eszközök megválasz-Jszebbre vetődött az a bizonyos sö tása a könnyebb boldogulásra, az tét árnyék is utánuk, s emelkedé egyéni erök értékének nevelése ajsükkel jelezték azt is, hogy az egye-szövétkezéssel, hogy a csoportosulás ] süleü életnek csak a fája nőtt solati élettel esak ngy forrtak egybe, a mint az emberi gyarlóságokat is bevitték a nemes eszmék közé. Különösnek tetszik ugyan kissé, de az élet gyakorlati oldala mellette bizonyít, hogy az ember bármily magasztos czél érdekében fáradozik, elmaradhatatlan függelékül mintegy árnyékai ott szerepel az egyéni Önzés is, mely néha oly beburkolva, oly elrejtve lappang a bevallott szép czél mellett, hogy csakis élesen látó szemek lődözhetik fel. Az egyesületek keletkezésének korában, Széchényink idejében, annyira el volt ragadtatva népünk a munkálkodás e szokatlan irányától, hogy sietve karolta fel minden alakuló társulat ügyét s léptette azt filléreink gyors összerakásával a megvalósulásba anélkül, hogy gyanította volna, milyen sötét árnyék fogja azokat egész hívatlanul kisérni. — Amint az idő és kor szükségeivel az egyesületek is szélesebb körben kezdettek hódítani szel- megmentsen az erők szétforgácsolá-sától; szóval valamely társulat a mellett, hogy a társadalmi életben az emberek közlekedését egymáshoz elősegíti, még arra is munkál, hogy minden tagnak segédkezet nyújtson a könnyebb megélésre s az élet mai követelményeivel való megküzdésre. Volt alkalmunk már ugyanezen helyen részletesen foglalkozni az egyesületek hasznos és jó oldalaival, hivatásuk és czéljuk nemességéről egyet és mást elmondani; de. nehogy akkori soraink eltévesz-szék % czélba vett hatást, elhallgat- gyorsan, mint a fűz, csak árnyéka lett nagygyá anélkül, hogy rsjta nagyságával a jó gyümölcs is arányosan szaporodott volna. A lapokban folyton olvashatjuk, hogy ez és ez az egyesület ma ülést tartott, s a folyó Ügyek gyors lepörgetése után a tagok .feeerunt magnum áldomás." A tár solati gyűlések programmjában utolsónak egy kis csöndes banquette van rendesen fölvéve, s akár végzett az ülés valami üdvös foglalkozást, akár nem, az evés-ivás elmaradhatatlan függelék lett mindenkor. Ez eleinte nagyon természetesnek tünt fel, hisz tuk azokat a lehangoló abberatiókat] & magyar ember mindig mulatni szo-és árnyékaidalokat, melyek a tár-\' kott. ha valami sikeres munkát de- rekasan elvégzett; csakhogy lassankint ezek a „függelékek" lettek a fők, s a gyűlés csak felében-harmadában vált eszközévé annak a czél-nak, melynek érdekében a tagok csoportosaluk. Ma már teljes pompájában kifejlődött az egyesületi élet hazánkban, s azon szomorú tapasztalatra jutottunk, hogy néha többet ártanak egyes szövetkezetek a társadalmi életnek, mint használnak; mert feledve vaunak nagy részben az elvek, melyek ezek megteremtésénél irányadók voltak; csak a külszín s a nagyhangú hirdetés jelzi, hogy a társulat még virágzik, — habár csak este, mint egy bizonyos virágról szokták mondani. Teljesen formaivá váltak egyes társulatok működésükben, választanak tisztviselőket évenkint s isznak az alakuló gyűlés után nagyot; amint valamely tisztviselő lemond s uj lép a helyébe, ismét mulatnak ; ha valami csekély fontosságú inditvány-nyal előáll valaki, erről disputálnak 1 — 2 órán át, végre is „ nézeteltérések" fordulnak elő, s máskorra halasztják az ügy eldöntését, de nem a „magnum áldomást." És ez igy megy évenkint 6-8, sőt 12 ülésen keresztül is. Összejönnek, disputál oak, s anél kül, hogy valami üdvöset tennének, jói mulatnak utána. Hány család koplal addig, mig a családfő vígan gyűlésezik? hány szegény feleség aggódik otthon azalatt, mig a férjemuram sub titulo „közgyűlés" elmulatja a másnapi ebéd árát ? De hát első az egyesület, melynek czél ja magasztos! pedig akárhány olyan egyesület van hazánkban, melynek egész évi működése nem ér föl annyival a menynyit csak egy ülése alkalmával is eláldomásoznak a tagok! Kérdjük már most, ez volt-e czélnnk akkor, midőn megalkottuk az egyesületek sokféle nemét? Az-e a hivatásuk ezeknek, hogy néhány figurális ülés után reggelig dőzsöl-\' jünk, s másnap is csak agy ímmel-ámmal folytassak a munkát, ha ugyan nem vesztettük el kedvűnket a napi munkához a nagy eszmék támogatásában ?! . . . Soha sem volt ez hivatása uraim az egyesületeknek, nem is lehetett, mert ily felfogás mellett a társulati szellem mélyebb gyökeret ver ugyan, de nem a humánus elvek terjesztésében, hanem a közös éjjelezésekben, melyeknek szomorú következménye sok iparosunk aláhaoyat fásában nyilvánul. Kell a szórakozás is munka ntán s néha mulatni is lehet —-okosan, mértékkel, de hogy minden aprólékos és jelentéktelen ügyben tttéskezzünk, s utána ha kell, hanem — mulassunk: ez Iealacsooyitása s megmételyezése az egyesületi élet szellemének. Az erkölcsi érzés társadalmunk minden rétedében meglazult s épen áz egyesületi élet feladata volna ennek megszilárdítása a közös érintkezés által; már most mi jót várjunk ettől, ha ez is téveszti a czélt, s az aberratióknak oly nagy tért enged kebelében, hogy inkább az erkölcsi alábanyatlást mozdítja elő, mint a gyarapodást! Ily viszonyok közt többet ártanak, mint használnak az emberiségnek, s nem koczkáztatjuk szavahihetőségünket, ha a jobbak véleményét a magunkéhoz csatolva azt mondjuk : valamint szükséges időnkint egy kis zivatar, hogy utána tisztább levegő s derűit idő következzék: épen ugy kívánatos a mai egyesületi élet re-formálása is, hogy salakjaitól megszabadulva, nemesebb irányt vegyen, mert egyesületeink és társulataink szelleme sok tekintetben megromlott s tisztulásra van szükség, ha értéküket elereszteni végképen nem akarják. Mik ezek a reformok s mi- képen valósithatók meg? arról majd más alkalommal. ETHIKUS. A közszellem hanyatlása. Az országnak még van -fővárosa, a provincziák szive, a vérkeringés központja. Sok esetben kezdeményez, politikában hangot ad. Művészetünk, irodalmunk központja ; országos intézeteink teremtője. Ott van * diplomácia, a tudomány fészke, a királyi udvartartás fénye; paloták gazdag sora; kincs és ragyogás. 8 kell, hogy igy legyen. Ha Angliának van Londona, Franciaországnak Párizsa, Ausztriának Becse, mért ne legyen Magyarországnak Budapestje, habár kicsinyben, most még nem világvárosi hir és fényben. — Adózunk, adakozunk is érte, sokat gondolkodunk, aggódunk sorsáról, ha veszélyben van. Hogy is ne? A drága nagy nemzeti öltönyön ez a gyémántgomb. Szeretjük, féltjük, ragyogását előmozdítjuk, csak egyet kérünk ki: hogy ne gondolkodjék helyettünk, ne akarjon a politikában mindig irányadó lenni, mert — engedelmével: még rajta kívül vagyunk vagy néhány milliónyi nép idekint, kiknek szinte megvan agyvelónk, szivünk és eszünk I S ha már az országnak megvan fővárosa; mért ne volna a megyéknek székvárosa, több mezővárosa, hol az intcllígenczia tömegesen fészkel, az iparosok műhelyében folyik a munka; a hivatalok központja; sok ügy és kérdésben kezdeményező és tényező — a tekintetes karok és rendek részvétével. Legalább igy kellene lennie, s fájdalom, hogy ma sok tekintetben nincs igy. A vidéki városokban a közszellem sokat hanyatlott; az embe- TÁRCZA., Ne mentsd magad. Ne mentád magad, no mentsd maiad lányka, Kern kívánóra ?11 me a ti egedet, Csilcos jntil; rbg szándékod Tolt már Btárhoxatba vetni szivemet. atily édez volt hinnem txép szavadnak, 6 itt hordoznom képei leiekemen . . . Mily fájó most az a ¦aárakiretea. Hint bornlt tooií gyászba életem 1 Nem kűnyeslok nem siratlak ne félj Elrejtem e kínos fájdalmtt .... Te erted Tan, te éreted kisen, Ei se emlék tetőled maradt. . . , Még mielőtt végkép elfelednél, Bocsím meg, oh I bocsáss meg nekem Ha valaha bánatot okozott, Vagy epesztett édes sserolem. Boesásd meg, hogy szeretni mertelek, Oki bocsásd meg a azép napokat ! Hadd lelkemben legszebb emlék gyanánt Hadd fel-lrva sirig azokat 1 Éi ka egykor kiszenvedt ekéseiméin Föltámad ?1 njra kér oget j ^—— Ne vesd megint kincs kárhozatba Megbűnhődött szegény szivemet! réthy istAn. ü u a d r II10. - Baja. -Irta: ENDRÓDI SÁNDOR. — Lelkemre!Bokroe anyunak szép napja van. Heg lehet elégedve, Zsussi-kája ugyancsak boldog a fri* féjkötőben; nos, a vőlegény is elég csinosnak és szerelmesnek látásik, a tártaság pedig kifő-geatalea jókedvű. Kell e több? A mi Hymen rőzsaláncseit illeti: araim nem bánta meg önök közül senki a nagy fogadalmat? Én azt mondom, ne irigyeljük a lebilincselt boldogságot. Nincs szebb a pillangó-életnél. Éljen a •zabadaágl ri összecsendültek a poharak, fel* harsogott >¦ „éljen !* mig a másik te rémben folyt a nászi láncs. Ob, es egy kegyetlen, eszeveszett férfi társaság, pajkos kedélyű, csinos fiákból, a kiknek szent elhatározásuk : aob>, soha meg nem nősülni. Életök s szabad gyönyöröké: a veszélyes szerelmek, a bátor kalandok emberei dk Csapongók, mint a pillangók. Virágról virágra esál-lanak mámorosan, boldogan, de arról szó sincs, hogy egész élőtöket áldozzák egy virágért. Bői csésze tök meg Tan vitatva a át van szűrődve. Mi sem természetesebb és valóbb, mint az, hogy nekik teljesen igásak van. Feladni a függetlenség, a szabadság előnyeit; a laárnyakat elcserélni bilincsekért; oh müy balgaság lenne tőlük. Egy feleséges ember nem több előttük, mint maga a késs szerencsétlenség, mely méltán meghatja őket. Ti azegény nők, tapasztalatlan fiatal leányok, őrizkedjetek e kegyetlen ékből • ne bigyje-tek a hazugoknak I De mikor oly csinos kedves, udvarias fiaskók, elŐsékenyek, figyelmetek, jő tánosotok, — aitán mily szellemesen tudnak csevegni, mity édesen beszélnek- a •serelem nyelvén I Mindegy ! Ne higyjetok a kígyóknak 1 — Toljon * szabadság! — hangzók fel njra, — Éljen mindörökre I — seng a viasbang. — És Rózsi ka is éljen I kiált moat kSsbe lelkesedetten Darvas Adorján, ki szintén a társasig közé tartozik. — Ab, ah : talán bizony csak megtetszett valakinek a szép rózsással I Adorján bsrátank, vigyázz a szivedre. Köny-nyen megéghet Rózaika szemsugaratól. — Már pedig attól ugyan hiába vet lobbot -r- dévajkodik egy második — Rózsikat nem oly könnyű elbolonditaní. — EhI leány, minta többi. Legfeljebb valamivel akaratosabb feje van — bölcselkedik a harmadik, — Adorján barátunk megtudná nekünk mulatni, hogy minden akadályt la lehet győzni, csak akarat és kiurtás kell hozzá. — Soha, soha 1 kiálták a többiek. — BÓssika kivételével, — jgy« meg egy pGrge-bajnaza siheder. — Annál érdekesebb a kaland! S araimi ezennel indítványozom, hogy a társaság küldje ki kebeléből Darvas Adorjánt Rózaika meghódítására! — Hahaha! Homéri kaczaj tölti be a termet, A gondolat nem ross, Uj, eredeti szokatlan. Nos, Adorján ur, mit mondass hossá? — Ast, hogy elfogadom. — De a komolyabb következmények.... — Rajta lessek, hogy a harca diadallal végződjék a a győzelmi lobogót minden gáncs nélkül nyújthassam át a tisztelt társaságnak. — Élje., a kaland és a szabadság! Újra ósssecsondüinek a poharak és felhangzik a derült hahota. Darvas Adorján kocsiat minden tagtárssal s ezzel egy időre bacsót is vess tőlük. Tetszés szerinti szabadságot élvezhet, mehet kalandjára, elkövethet mindent a diadal érdekében, csak egyet nem, ast, hogy komolyan be! sí eressé a Rozsikába, a mi kü- lönben egy ilyen világfinál teljesen lehetetlen is. — Szabad kérnem a következő négyesre ? — Ssivesen; de mondja csak, miért csinál olyan hivatalosan komoly képet? — Sainte megijeszt. — Mi lelte? — Semmi, épen semmi, kedves Rózaika — vagy legfölebb egy gondolat árnya, — majd elmúlik, « iparkodni fogok, hogy a négyes alatt ne légyen reám semmi panasza. Adorján valóban nagy zavarban volt. Félreült egy szegletbe ¦ onnan bámulta a jókedvű társaságot, anélkül, ,beie tudta volna magát találni" szerepébe. Ö, a világfi, kinek egy nyakkendő-csokor megkötése több gondot okozott, mint bármely veszélyes kaland, most habozott és Ügyetlenkedett. Mielőtt a négyes elkezdődött volna: még egy gyors pillantást vetett Rózsi kára s aztán kissé boasusan — bizony -önmagára — fölkelt s táncsosnójával elvegyült a párok között. — Nos, még mindig tart a komoly -aág? — kérdé Rózaika. — Fájdalom — Tálassolt Adorján keserűen — ¦ attól tartok, hogy nem tarthatom meg ígéretemet. Ma valami fátum, valami kikerülhetetlen azomoru-•ág üldös. Megbabonáztak. — Ohl oh! És ki a bossorkány? — RajUm csüng most is tekintete. — Talán bísony csak én lennék ? Oh, én szegény babonásó boszorkány? Mindent vártam volnaöntól kedves Adorján, csak ennyi komolyságot nem. S felcsendült galambnevetése. Eközben a négyest is táacsnlni kellett, a megkezdett társalgás csak szakga-lottan folyhatott. Adorján, mikor az ellenkező oldalra kellett mennie, rendesen megfeledkezett erről s mindig Kézsika figyelmeztette: No menjen már. Ob, Istenem, milyen szórakozott 1 De hiszen ön egészen törvényellenesen viseli magát! Mit ssól a „nőtlenek társasága" e rosszul kezdett játékhoz..? Adorján elpirult a szeme iöItíJ-lámlott — Hogyan 1 ön tudna róla valamit.. Rózaika, az Istenre kérem... 1 — Urak, átl — harsogott most a rendező hangja. — A manÓ vigyen el téged is, — mormolt* Adorján barátunk izgatott lelkével, kipirult arexáva! s inkább átrohant, mint ment, útközben uszályt szerencsésen letiporva, s majd feldöntve az átellenes gavallért, Hazai Karcsit. — Teringettét! Lassabban a testtel... Légy szíves és nyisd ki jobban a szemedet. — Bocsánat, barátom... — As ember ast hinné, hogy készakarva tetted. \' / — Karcsii — Mondom, hogy késsakarval — Ha ugy gondolod, akkor szívesen szolgálok elégtétellel. — Tehát a többit segédeink... — Jól van. Holnap... — Urak, át! — harsog ismét s rendesői hang s Adorjánnak vissza kell .érnie Rőzaikábos. — Mi tőnéot önök közt odaát? — Eb, én Ügyetlen: a tyúkszemére léptem. ílQSZONKSTTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZliÖNY rekben nincs meg az a szellemi ru-gókonyság, ami volt. Kezdeményezni ká sem akar, nincs kedv hozzá, az érdeklődés alvó félben, a legjobb akarat is megbénítva. Ha ma egy eszmét odadobsz a közönség közé, legyen bár a legéletrevalóbb, közhasznot előmozdító, biztos lehetsz benne, hogy megfeneklik, nem ér révpartot, ott hagynak a faképnél, jó akaratod mellett is Ma kevés ember kell egymás nak rokonszenvből, szeretetből; csak akkor, ha váltót kell aláirni, segélyt nyújtani. Régi embereink elkoptak az évtizedek snlya alatt; vagy ott hagyták a nyilvános életet, s csak messziről, távcsövön nézik az ese menyeket; ha otthon nyugodtan lehetnek — gondolják magukban — minek tegyék ki magukat az izgalomnak? A közügyekben eddig a babér és taps, most pedig méreg pohár? ... Ez nem járja! És ki van a régiek helyébe? Hol az nj nemzedék ? Hol az a nemes anyag, mely el fogja bírni a jövőt, bármily nehéz legyen is az?? Hol vannak a tehetségek, me lyek felváltják a régieket? Ezek még ma nincsenek; legalább nem látjuk őket Néhány szemen szedett aranypor csillog ugyan fei az ifjú nemzedékben, kikhez reményeket lehet kötni; de ezekre meS ugy ráijesztett az élet, a ta nnlmányok olyan keserűek, hogj nem nagy kedvük van vállalkozni. Igaz! néhány tehetség csak itt ott, ezek is félrevonulva, kis körben égnek, világítanak mint a mécs. 8 a többi? Üzi a sportot, ha ngyan van rá pénze; megy neki az életnek irány és tapasztalok nélkül, zsgényebb rész pedig feloszlik minden jelentőség, feltűnés nélkül az életben, mint a kámfor \\. . . A vi-rághimpor elenyészik, semmivé lesz anélkül, hogy tovarepűlésében folytatná, nemesitné, gyümölcsöztetné nagy eszmékben az életet! . . . Az évek múlnak ; az idő repül, s nincs anyag, mely helyt áll a jövőnek, a küzdelmekben. Legalább mi nem látnnk -• pár kivétellel — sehol. Városi kasinók? Melyekben ezelőtt a legszebb eszmék születtek; annyi jó kezdeményezés történt? Olyanok, mint a kripta bel seje: csendes, hideg, visszariasztó 1 Nem forr a kedv; nem éled részvét, az aléltság légkÖrében]szinte idegennek érzed magadat! . . Odamégy csendesen ; leülsz még csendesebben ; olvassz magadban: s az tán a komor képek közt hazamégy gondokkal, megfundirozva. . . . Vagy leülsz a kártyaasztalhoz, s ott izgatod magad óra számra, füstre akasztván néhány pillanatra gondjaidat, melyeket odavittél szellőztetni. Fogadó? Kávéházak? Enni, inni, tekézni, játszani való mentőhelyek; esős időben, téli unalmas est vekben itt húzod meg magagat, de hogy a társalgásban, közérdekű vitákban valami nagyon kifáraszd elmédet, erre kevés alkalom kínálkozik. Társalogni ma már a közönség érdekében ? Szellemi har-ezot vini jő kedvvel, hivatással, tégy le róla; ezt kevés helyen érzed meg. Pedig arra valók a tömegesülések, társaságok, hogy eszmét cseréljenek, a gondolat tetté érjék, mert oda haza minden ember csak, egy ember és egy ember keveset nyom a mai világban. Aztán szét van zúzva a társaság ; a nagy urat ritkán clátod ; a kisbirtokost elhordta a vihar; a hivatalnoki kar külön, a katonai tisztikar megint külön; az iparosok, kereskedők ismét külön ! Ez nálunk ma a demokraczia, annyit papoltunk róla, olyan szereket adott be sok hívatlan orvos jés kuruzsló feltámasztására, életre keltésére, hogy szépen kiharangoztuk . . . eltemettük. Aristokrata nemcsak a mágnás, a szellemi értékkel biró, a felkapott suszter vagy kereskedő, hanem még telkes polgár is, kinek pitvarán óraszámra süvegel a zsöllér, mig bebocsátást nyer! . . . Sok őreg-biró a községben — mint a főispán de nincs együtt gondolatok, cselekvéseiben. A társadalom agy van összerakva, mint a múzsák; fénylik, csillog egyes köveiben, de egészben hideg. . . . Igy van ez másfelé is?! Ha igy van, s mert igy van, azért érezzük nyomását nagy nemzeti Itatásokban. Azért folyik az ország orra-vérre! . . . (P. L.) Demokraczia ? Eléb egyesitsétek, aztán neme- Lavrov Turgenyevről. Lavrov egykori orors evedé* és ismert nihilista emigráns, egy párisi lapban következő hirdetést tette közzé: Turgenyev halála mán nemcsak asüks gesnek nem tartom egy tény elhallgatását, melyről eddig csak kevesen tudtak, banem kötelességemnek is tartom ast nyilvánosságra hosni. Mikor 1874 ben a .Vpered\'\' arocialisstikus és forr>d«.lmi lap sssTkesstésél Zürichből Londonba tettem át, Turgenyev önként ajánlkozott, hogy a lsp kiadásánál segédkezni fog, vagyis as alatt, mig a lapot szerkosttettem, évenkint a szerkesztőség pénstárába 500 frankot fizetett. Ltvrov tehát ast állitja, hogy Turgenyev támogatta a nihilista agitációt és igy a nihilistákkal némileg azonosítható. As orosz lapok két táborra oszlattak ez ügybeo. Mig némelyek bünt lát....k Turgenyev es e.\'járásában, mások azt állit jak, hogy Lavrov valótlanaágot mond, gyanúsít és rágalmazza az elhunyt kői-tőt. A Nov. Vramja következő levelet kapta as ügyre vonatkozólag; Lavrov, as orosz forrodalmiak körében beállt szakadás. Valamint Smirnov gróf emigránssal való személyes viszály követ késiében 1874-ben nemcsak lapját volt kénytelen más helyre át.-inai, na nem le kellett mondani* az orosz svájci aegély-alap minden támogatásáról is. A szó szoros értelmében ki volt dobv* as utczára, anélkül, hogy módja lett volna a megélhetésre, erkölcsileg össze volt zúzva as anarchisták akkor alakuló pártjával folytatott küzdelem következtében, mely pártnak élén Tkacsev és Turekij álltak. — Lavrovval együtt öt-hat fiatal ember vesztette el kerese\'ét, a kik előtt a sor elzárta a hazájukba való visszatérés ajtaját a kik bü maradtak a szocializmus tanaihoz. Azért nem is akartak tudói az erőszakosságról. A külföldön tevő orosz emigránsok életének árnyoldalait még sohasem ecsetelték. Nem lehet leírni, mennyi: kell e risbae, nem tsgadbatta m-g tőlük alamizsnát. E szerenQeétlenek legtöbbje bár külsőleg a „forrodalmár" névvel él, a kenyérért való harcában már régen megbánta, hegy forradalmár lett. Tngernyev már régóta ismerteLav-rovot és természetes, hogy es nem eny-Dyira magának, mint azoknak kért, a kik mögötte állanak. Kezdetben sem Lovrov, sem munka társai nem gondoltak arra, hogy a Vperedet tovább is kiadják, Tugenyev tehát nem a lapra, banem a kenyér nélkül maradottak támogatására adta "i ötszáz frankot. A nagy iró a«m fel ej hot te. el, hogy p -évedl ember is ember marad. Es való és nem szabad iást kimagyarázni belőle. Sitsétek rá a vért, tanítsátok tiszta szerencsétleneknek szenvedniük a h;deg tanait; mindaddig — chimera! íme itt álunk a kis városokban, honnét lökést, irányt, jó példát kellene adni a falvaknak. A tömeg együtt van egy kis területen, tői és éhségtől, nem tekintve az elszigeteltség érzeté\', egy idegen nép közepette, mely idegen nyelvet beszél és idegen érdekeket követ. Bátran állíthatni, hogy minden orosz, a ki valaha látta e szerencsétleneket Svájcsban, Londonban, Pá- Dumas Sándor választási fel hívása. Parisban, a boulevard Maleeharbe aen, a Bue Lonceaux kösveilen köaelé-ben az idősb Dumas Sándornak emléket szándékosnak fölállítani, melynek költségei; gyűjtés a<jan szedik össze. A lapni es alkalommal több adomát közölnek az öregről, melyek közt nem a legutolsó az a választási manifesztum.mely ál 1848-ban a párisi munkásokhoz intéseit. A manifesztum igy ásót: A munkásokhoz 1 Föllépek jelölt-nek a képviselőségre. Adjátok rám ssa vasataitokat! Jogczimeim követkesők: A hat iskolaévet, a négy évet, melyet i jegyaóségnértöltöttem s a hét évi híva-talnokaágot nem számítva, huss éven át naponkint tiz óráig dolgoztam. Es 73000 óra. E huss év alatt 400 kötetet és 35 színdarabot írtam. A 400 kötet átlag 4000 példányával, 5 frankjával eladva 11.858 600 frank jövedelmet hozott. A A 35 színdarab, átlag lOO-saor adatván egy, 6,360.000 frankot hozóit. Munkáim következő jövedelmeket adtak ; a szedőknek 264000 frankot, nyomdászoknak 558000 trankot, papirkerrakedú . nek 633 600 frankot, füső nőknek 120,000 frankot, könyvkereskedőknek 2.400,000 frankot, elárusítóknak, 1,600,000 frankot, ügynököknek 1,600,000 frankot, a postának 100,000 frankot, kölesünkön vv-táraknak 4,580,000 frankot, rejsolók-nak 28.000 frankot, Össsesen 11,853,000 frankot. Drámáim; as igasgatóknak 1,400,000 frankot, a szinésseknek 1,225,000 frankot, díszítőknek 210.000 fraofcui, jelmesssabóknak 140,000 frankot, színbásrulajdonosoknak 700,000 frankot, as őröknek és tűzoltóknak 70,000 franko\', fakereskedőknek 70,000 frankot, szabónőknek 50.000 frankot, olajkereskedőknek 525,000 frankot, pa-pirmunkáaoknak 60000 frankot, zenészeknek 257,000 frankot, a szegényok-nek 630,000 frankot, a ssinlapregasstót> .iák80,000frankot, teremóröknek 20,000 frankot, a bistoeitő ügynököknek 60,000 frankot, az ellenőröknek 140,000 frankot, gépéssekuek 190,000 frankot, fodrászéinak 93,000 frankot összesen 6,360,000 frankot. Ha a napszámot 3 frankra teszem, és a munkaidőre 300 na- — S komolyan Összeszólalkoztak miatta? — A lehető legkomolyabban, ked ves RŐzsika és vívni fogunk a tyúkszem-sérelemért. — Toor-de-main! S ezsel vége van as első figurának. Adorján nem állhatja meg, hogy est \' ne mormolja: „Veszedelmes táncs és furcsáo kezdődik. Ha fokozatosan igy haladunk : akkor a hatodik figurában akár pisztoly-párbajt vívhatunk a terem közepén 1 — De ez a holnapi párbaj nem fog megtörténni! szól isgatottau Róssika. — Nevetséges. Ilyen csekélység miatt kocz-kára tenni két életet; megtiltom, hogy verekedjék l Megtiltom, hogy verekedjék !? De bát mi jogon tiltja meg azt ez akis leány? S lám, arcza, hogy kipirult, szeme hogy felvillámlik, mikor est a szigorú tilalmat hangoztatja. Ez már cseppet sem tréfa dolog s jó Adorján, ha szemed van, hát azonnal láthatod, hogy Róssika épen nem közönyös irántad, sőt valóságos indulattal, bővüléssel, érdeklődik sorsodért és életedért. S Adorján nem is oly vak, hogy ezt ne lássa és meg van vele elégedve. — Emlékszik még amaz eaetre — kezdi Róssika — melyet kénünkben az akácsok alatt töltöttünk ? — Oh kedves, boldog est volt! — rebegi Adorján. — Nos, akkor megígérte nekem, hogy meg fog javulni, s igy váltja be igéretét? Ez nem szép öntő!. Azonnal bocsánatot kér attól a kiállhatatlan Kasaitól 1 — De hissen ast már megtettem. — S nem elégedett meg.vele ? — Épen nem. — Nők — át 1 hangzott a rendesői parancs és soha jobbkor! Rózsikának esze ágában sem volt, hogy a rendes lépést megtartsa, de sebesen, hirtelen ott termett a túlsó oldalon és izgatottan azó-litotte meg KasÜt: — Remélem, hogy a holnapra tervezet: párbajból nem less semmi sem. Ön meg fog elégedni azzal, hogy Darvas, ur bocsánatot kért ügyetlenségéért ? Megteszi ezt a kedvemért ? — Oh, kisasszony ! az ön kedvééri? És mindamellett alig méltat egy-egy tekintetére, mosolyára. — Csak türelem, Kazai ur, türelem ! Majd megjő a mosoly is. Tehát számítok Ígéretére. A viszontlátásig. S ezzel átlebbent — mint egy pajkos kis tündér — Adorjánhoz. — Elintéztem Kazaivsl a párbaj ügyet, önök nem fognak megvívni. — Rózaika I vallja meg őszintén : érettem vagy Kasaiért nem akarta, hogy e párbaj megtörténjék. — Bohó kérdés! Egyformán sajnáltam volna mindkettőjüket. — Egészen egyformán ? — Nem, tsláu még sem egészen egyformán. Ámbár ön éppen nem érdemli meg, hogy jobban aggódjam miatta, mint bárki más miatt. — Róssika I — Nem, nem, nem 1 \'Ezerszer nem 1 Jól ismerem as ön és társainak reményteljes szövet kezesét, sőt ast is tudom.,. Nem lehetett tovább folytatnia, mert ennek a bolondos négyesnek az a furcsasága van, hogy minduntalan el kell a pároknak egymástól vúlniok. Sokszor a legérdekesekb csevegés közben érkezik a ssen védhetetlen parancs, hogy: tessék jobbra, balra, középre át, stb. pedig mennyivel élvesetesebb lenne meg sem mozdulni, de végig csevegni, a mibe már egyaser as ember belekapott, Asért szerettem jobban a cotillont, mert ott, ha as ember a táncsosnőjével kissé hátrahúzódik a sorból, megfeledkeznek róla a rendesők vagy elég udvariasak, nem zavarni egy olyan téte-a-téte-t, mely végre is sokkal nyilvánosabb, hogysem botrás koitáló lehessen, s csevegésre, szórakozásra, .bohó tréfákra, édes pajkos vallomásokra nincs is alkalmasabb táncs a világon. Ha astán jól megy minden, ak- kor as ember a maga jó szántából felkerekedik, fordul, repül egyet s ah! as a táncs, az a szilaj repülés eakor igazi élveset. Szegény Aodorjánunk már alig várta, hogy megzendüljön a zene a harmadik figurára, addig aszomssédos párok közelsége miatt nem mert Róssíkátől magyarázatot kérni elébbi szakgatott szavaihoz. — Végre I No csakhogy újra muzsikálnak ! Tehát as ön ijól értesült kis fülei, kedves Róssika, hallottak már valamit a „nőtlenek társaságá\'-\'ól, sőt nemde, ön már azt is tudja, hogy én ki vagyok küldve egyenesen as ón meghódítására. Láthatja, hogy őszintén és bizalmasan bevallók, elmondok mindent és ebből gondolhatja : mennyire nem veszem komolyan ast as egész társaságot. Csak mi-g akartam kímélni Önt egy más tagtára könnyelmű {és sértő tolakodásától. Nem tudtam volna eltűrni, hogy Bokros anyó kedves árváját isetlen kalandba rántsa bárki. Megbocsát most nekem ? — Rjfzaike gyanakodó tekintettel fürkészte a fiatal ember arca vonásait. Adorján észrevette, hogy kissé mégis kételkednek as ő (őszinteségében s fájdalmat érzett, hogy erre még csak okot is adhatott 1 Teljes joggalgyanakodhattak benne a Rózsiké nyilván elárulta, hogy bis ő e pillanatban kételkedik. — Ne tegye azt, kérem, — esengett Adorján, — bizsék szavaim őezin-teaégében. Mért hazudnám és különösen önnek. As Istenre kérem, legyen rólam jobb véleménynyel I — Megkísérlem. — szólt a kis lány egészen komolyan, — No és én Ígérem önnek, hogy nem fog bennem csalódni. — BalanQe ! kiáltott a rendező, a a harmadik figura is szerencsésen véget ért. — De nézd I hogy elkomolyodott Róssika, máskor mindig vidor ercsa s mily megerőltetésbe kerül, hogy el ne hibássá ezeket a bohó, Ösise viasza jövéseket és menéseket I Ssép homlokán egy árny lobog s ajkai körül a kétely, a hitetlenség egy bágyadt mosolya; jól tudja, hogy veszedelmes játékot játszanak vele, hogy ez a mai férfi nép állhatatlan és csapodár, nem az érzések egyszerűségében gyönyörködik, de inkább a sxéptevés művészetében, melyet sport gyanánt űz és azért nem is szabid, lehetetlen ast föltétlenül komolyan venni. — Még mindig felhős as a ssép homlok, — jegy\' mg aselidea Adorján. — Nem csoda, kedves lovagom, — válaszol pajzán hangon Rózaika — mert hiába 1 Ouök a teremtés büssks urai, gyakran sok gondot szereznek a mi gyenge fejecskéinknek. Mi például habozva állunk itt e pillanatban s nem tudjuk megérteni as önök asép ifjúságának furcsa és sajátságos eszményeit. Sokkal gyarlóbbak vagyunk, hogysem beláthat nók törekvéseiknek aseüdségét és gyöngédségét, sőt elég együgyűek arra, hogy sértőknek tartsunk oly egyesülést, mint a minő például a .nőtlenek társasága" is, — Tgy talán bóknak vegyük ne műnkre nésve ? önök a a legszentebb érzelmekkel játékot üxnek minden megfontolás nélkül s nem is igen iparkodnak rejtegetni különös böloséasetöket Azt hiszi, megtisztel ez bennünket? $ nincs benne semmi elssomorítÓ ? Kétségkívül magán viseli a könnyelműség minden jellegét s oly nőre, aki fejecskéjét némi gondolkozásra is használja, hasonló helyzet nem igen lélekemelő. Ont kiküldötte a társaság egy nő meghódítására ? S hiszi, ho-fy akad oly nő, ki — miután tudja e kiküldetés történetét —. ne tudja, hogy mit kell tennie. Önök igen rosssul játszák a játékot s annyit előre is mondhatok, hogy Róssika nem less as, a ki a lépen marad. Neked ugyan jól megmondották, szegény Adorján 1 Hebegnél, válassolnál is valamit, de Rózsikat e.üzi mellőled a rendesői parancsszó s mire viaszatér, már kirebbentek fejedből a leghatásosabb argumentumok. OKTÓBER 7 énlPfiS. \'pot ssámitok, akkor könyveim 20 éven át 692 személy, drámáim 20 éven át 347 személyt tartottak fenn Parisban. A v> déken megháromszorozom est a számot és 1041 személyt ssámitok. Számítsunk még hossá 70-et a zártszék nyitogató nőkre, klakk-főnökökre és a bérkocsi, sokra; össsesen tehát 1458 személy. I, T tehát könyveim és színdarabjaim ösz-ssesen 2160 személynek adtak jövede-met, a mibe nincsenek beleszámítva «¦ idegen fordítók és után nyomók. Dumas Sándor. Mind e számok dacsára sem választották meg Damaet a képviselóbásbsj és bár ennyi milliót vet: be, mely Óas-sseg még nagyobb lett 1848 tói 1870-ig, mégis, midőn fiának Dieppe melletti nyaralójában meghalt, egy huss frankot j arany volt összes vagyona. Hírek. — Gyászhír. Ráess Hedvig, férj, Vágner Ignács, Ruear Antal és iíj. Ru-ess Jórsef, mint gyermekek és Vágner Ignács mint vő, ugy as egész rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen sseretett atyjuknak, ilietóhg ipának Ruess Jósset, nyugalmazott uradalmi fő erdész s jelenleg volt városi erdésznek, t hő 5-én déli 12 órakor rövid szenvedés után éleiének 62. évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei f. hó 6-án d. u. 4 órakor Hild S. I. nagy-kanizsai temetkezési vállalata által a helybeli rom. kath. sírkertben ö:ök nyugalomra téteteltek. Aaengesstelő aaent míseáldosat f. hó 8-án d. e. 10 órakor fog a ssent FerencsrendU-plebánía templomban a Mindenhatónak bemm»ttami. Nagy Kanizsa, 1883. okt. hó 5-én. Béke poraira! — Gyászjelentés. Hermann litván min, atyja maga, valamint testvér -jeí Marton Lajoanó szül. Hermann Cie-mentin és Hermann Manó, agy gyerme kei Róza, István és veje Seeligmann Ágoston és as Összes rokonság nevében mélyen asomorodott azivvel jelentik felejthetetlen leánya, tesivérjük édes any -jak, valamint napának. ösv. Darás Far-kesné szül. Hermaan Mária asszonynak, hosszas szenvedés után, élete 44. évében, f. hó 6-án reggeli 2 órakor történt gyászos kimultát. A drága halotnak bült tetemei vasárnap, f. hó 7-éa d, u. 4 órakor fognak Híld S. I. nagy-kanizsai temetkezési vállalata által, a helybeli rom. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesstelö ssent misoáldosat f. hó 8-án d. e. 9 órakor fog a szent Fe-rencsrendü plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Nagy-Kanizsán, 1833. október hó 6-án. Béke poraira! — A királyunk névnapján tartott istenitisstelet október 4 én csakugyan A negyedik figura ia bo vas végesve. De milyen as a következő, as ötödik 1 Milyen zavart, milyen szere-caétlen, boldogtalan I Konfúzió minden lépésed. A nagyvilági tónus ugy lehámlott rólad, mind a pillangó szárnyáról a gyenge himporl Valósággal ügyetlen vagy, megérdemelnéd, hogy njra táncsiskolába küldjenek, vagy teljes joggal visesakövetethetnéd táncsmesteredlől ast a pénzt, a miért ilyen gonoszai tanított meg a quadrtllers, Hissen te szegény Ügyefogyott nem tudsz semmit és a párok Ossz ssa varodnak miattad, maga Róssika is megsokelje a dolgot s ijedten mondja: — A istenért, ne tegyen ilyen baklövéseket Mindenki figyelmét magára vonja. — Mit törődöm én a mások figyelmével vagy figyelmetlenségével, ha öo elitéi engfm Róssika. — Én csak ast mondtam el, amit gondolok s a rosz táncs arra még nem czáfolat. — Igaza van, Rózaika. S rajta le-szék, hogy helyrebozsam minden hibámat. Kifogástalanul fogok tánosoloi. — És? — É» a quadrielle utas azonnal kilépek a „nőtlenek társasága" "bői, de csak egy feltétel alatt. — És az a föltétel ? Adorján épen válaszolni akart, de es a bolondos ötödik figura megint el-ssólitotta mtllőle Rózsikat. A meréas válasz, melyei rögtön kimondott volna, hírtelen ajkához tapadt s odafagyott. Mire pedig Róssika visszatért: eltűnt a merészség, a bátorság. — Nos, halljak a föltételt. — Oh, as nagy dolog! Nem msgy ilyen könnyen. Néhány szó mindössze, egy kis kérdés, de nehéz kimondani. — A tánca pedig hamar véget ér, nem sok időnk van as ingadozásra és er a tulajdonság nem is ssép egy férfi lelkében. Tudja, milyennek szeretek én k.\'pselni egy fér fiat ? Őszintének, gy" HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAi KÖZLÖNY OKTÓBER 7 én 1883. ojegUrtatott, az állami és közigazgatási tiaitviselők, nemkülönben a katonai tisztikar, a tantestületek és tanaié ítju-iág részvétele mellett. — A király nerenapján, okt. 4 Sümegben a tanulók, istenitisztelelro lettek ven-tra ; a reál iskolában Szerdahelyi Ödön tanár alkalmi bessédet mondott, ekként a nap emlékünnepéiylyé lön a taniiv nyok előtt is. — Sümegben Knöbl ezred egy szá-t»ds helyezkedett téli szállásrael. Ugyan-aik Sümeghen a ssüret okt. 10-én Teszi KQidtét, az esÖs idd ennek nem kedvez. — Tűz volt m. hó 27-én Ssndon. melynek 20 ház ás 50 pajta lett mata-lékává. — — A CSángÓk baja. A Bukovinába vissza vándorló csángókat útközben sok csapás éri. A betegség és halálozás sokat pusztított köztük. — Józaeffalvi György Péternek például Gyula-Fehér vártl elhalt a neje. Eltemette a könyörületes polgárok réizvétt mellett és beteg gyermekével tovább indáit. — Eoyden meghalt kis lánykája : Klotild s a varos tanácsa gondoskodott as eltemetésről. — Egy tekén bravúrja. A déli vaspálya tegnapi 212. számú vegyes vonatán szállított tehenek egyike Dinnyés és Fehérvár állomások között a kocáiból kiugrott — és semmi baja sem történt. A vonatot asonnsl megállították s a tehenet vissatették a kocsiba, mi miatt a vonat egy órai késedelemmel érkezett meg a fővárosba. — Szentgróthról Írják lapunknak: .Ida, október I-sején vette át városunk nagy vendgélő-bel^ iségét Hozer Antal sümeghi lakó. E száraz ténykörülmény közlése után szabad legyen s vendéglőnek előbbi viszonyait pár sorban megemlíteni. — Lehetetlen lesz vissza nem emlékezni mindazoknak, kik a sst.-gréthi veodéglÓben valaha étkeztek, hogy milyen pompás ételekkel elégítette itt ki még a lagfinnyásabb inyeocs is, minden e téren nyilványuló-vágysit, — A legvonzóbb tisztaság pontos Kiszolgáltatás és az ételeknek, italoknak fölséges samatja jellemeete a „Burgor-f éle konyhát" mindenkor. — De eltekintve ezen a legtöbb vendéglőben ritkán található dicséretes tulajdonokat, még más valami is volt. ami az idegent és ismerőst egyíránt vonzotta Berger János urhuz, sz «löbbi vendéglőshöz illetve birtoktn-lajdunoshoz. Mert nem vakító fényű szalon és erőltetett pinczéri hajlongás ám az, ami a gyomrot kielégilí; banns jóizü étel, családias melegség és baráuágos arci, mindezt várakozáson felül Mialatt* as ember a Berger pár magyaros vendéglőjében. — Szerencsét kívánunk gédnek és határozottnak. Kos, ki vele gyorsan. — Most nem leheti... ismét ez a kiátlha\'.sllan távozás éa forgolódás... de ha visszajövök, meg fogj* ön hallani. S Adorján barátunk tovasietett, hugy elegei tegyen a táncának is és ne szaporítsa a már elkövetett baklövések számat. Most azonban kívánta volna, hogy minél későbbre keljen visszatérnie Rózsikához. De a rendező nem irgalmas. — H-lyrel kiáltja k-gyetlenüí. S Adorjánnak viasza kell sietnie. — Kos ? Gyorsan, mert már csak egy figura van hátra és ebben nem igen sokat oseregbetü k, mert az embert ciiaduo-alan elparancsolják a helyéről, — Oh, Rózsi ka! Ha e pillanatban bele látnék az ön szivébe t — Tehát a szivemtől van függővé téve as s föltétel? Ugy jól vigyászon... S Rózsi ka elpirult, mint egy rózsa pirulna el a ragyogó hajnalt sugkrak közt. — — Akar-e ön nőm lenni ? — kérdé remegő hangon, susogva Adorján. Rózsika — azokkal a jóságos, hűsége* szemeivel mélyen Adorján szemébe nézett, kesét nyújtotta neki (a hatodik figura .coloone\'-jábaaezBemmí feltűnést sem szülhet) s a hirtelen öröm keHom.ee, boldog zavarával, de azért elég heláro zottaa válaszolt: — Akarok! Most már kiabálhatott a rendező, a hogy neki tetszett, jöhettek a .fronté „promaaede, .visite", kettővel előre I — .nócsera\' stb. stb. Ti boltosatok, te ég te f&ld — tí csak as ő édes vallomásai kat viszhangozzátokl Ti csillagok, ogy-e azért re.zkettek ugy, mert látjátok tul áradó ssivök hullámsását, arcsakon az üdvösség pirulását, azemükben a megto lult öröm tiszta kőnyeiH^Elv álnak egymástól, de csak pillanatokra s minő kedves és kéjes minden újratalálkozás! Mily forrók a kézazoritások s minő szent, édes némaság zárja le ajkaikati Látjátok-e ti többiek, e két fiatal élet ossseolvadá-sát, e két ragyogó lélek egyesülését ? Sejtitek-e, mi történt körületek, s te .nőtlenek társasága", van-e már tudomásod róla, hogy asszony s férfi sorsa? Kasai Karcsi, kétségkívül gyanakodik, mert igen biggyeszti ajkait, midőn Bóssíkára es Adorjánra pillant, — de vigasstald magadat le szegény Kassí Karcsi, hiszen lágyon szerencsés természeted vsn neked i a mostani bérlő Mozer Antii árnak, nem ismerjük igyekezetét De igenis el kell ismerői mindenkinek, ki csak egyszer étkezett Is Berger urnái, bogy az ő helyisége e kis városi vendéglők igazi mintaképe volt. Mielőtt tudósításomat befejezném, Bergerué úrnőről kell még megemlékeznem. — Nem érdem neki e pár sor, hanem méltó elismerés és őszinte hódolat határtalan tisztelet, melylyel mindenki, adóz neki, ki jótékonyságáról és nemes cselekedeteiről hallott. — Nem csak a zsarnok gyomor vágyait elégítette Ő ki, finomul készített ételeivel, da enyhített a nyomort is, vslahol olyanra csak aaadt; nem \'ulzok, midőn azt álli\'.um, hogy városkánk legtöbb szegénye — pedig Szt.-Gróthon igen sok olyan van — tőle nyerte a legfőbb segedelmet. — Angyali jó szive mindig késs az áldozatra és csak akkor érzi magát elemében, ha jótékonyságot gyakorolhat Kisérj-- áldás és boldog megelégedettség családi visszavonulta ágába. De ne szüjék meg továbbra is a szűkölködők támasza lenni." — Harcz egy paí kányával. Az asszonyok gyámolialanságáoak tanúbizonysága az as eset, melyről az ,E* ar.k a következőket írják Esztergomból: A sápokban váromok egyik szépe, egy az uri osztályhoz tartózd 16 — 17 ó^es leány, rendkívül veszedelmes helyzetbe jutott egy roppant nagy patkánynyal. Az eset a következő: A fiatal leányka az udvarban sétálgatott, séta közben rendkívül nagy patkányt vett észre feléje közeledni. Amint a patkányt megpillantotta megállt s várta, hogy a csúnya jószág más irrfnt végien. Abban\' a pillanatban azonban, mikor a lányka megállt, a patkány nemhogy másfelé ment volna, hanem viliámgyorsasággal feléje ugrott a vad düvel a mellébe kapaszkodott, közvetlen az ajaka alatt agy, bogy ha két ujjai feljebb ugrik, épen a szájáig ért volna. Képzelni lehet a leányka ké\'-ségbeesett helyzetét. A rut állat egész kényelmesen pihent a leányka keblén, mereven nézte a leány gyönyörű fénylő szemeit. A kétségbeesett leáoyka n?m merte megfogni az állatot, hanem a helyett rázni kezdte felső testrészét, azt iiiven hogy e szemtelen tolakodót leráz halja magáról; mennél jobban rázta magát a leány, a patkány annál erősebben kapaszkodott hozzá, elannyira, hogy körmei a ruháa átha\'olva, csakhamar a testbe fúródtak. Ekkor már kétségbeesve segély után kiáltott, a házbdiek össze is futottak, de férfi nem lévén hona, az asszony Dépseg osak jajgatni segített. A már dühössé vált állatot nem merte senki megfogni, hanem botokkal piszkálták messziről, s es által még jobban dü- s ngy válogatott ideáljaidat, mint más halandó a keztyüjét, — te nem fogod banyát vágni magadat * váratlan hirra, annál kevésbé rohansz a Danának, leg fölebb néhány pohár pdzsgővel többet iszol, mint rendesen s jól affektált bubá-nattal énekeled hozzá azt a nótát: ,AUg vírrad\', már is alkonyul 1" Pedig hát neked holnap vagy holnapután újra virradhat] virradni fog bizonyosan. — Compliment! — zeng a rendező végszava. S a párok kölcsönös bajlongá sok után helyökre sietnek. Adorján és Rózsika azonban — kart karba Öltve — felkeresik Jiokros anyót s tudatják vele egygyéforrt szívok boldog elhatározását, a mi ellen épen Bokros snyéoak van legkevesebb kifogása, mert ő fogadott lányának sohasem találhatott volna ked vesebb, jobb szívű férjet, mint Adorjánt, kinek egéas családjával a legbensőbb barátságban él, Most msr igazán elmondhatják, bogy Bokros anyónsk szép napja van! Sietnek is s szomszéd terembe, a .nőtlenek társasága"-hoz s midőn igy karöltve oda belépnek, természetesen általános bámulat fogadja őket: ,Mi dolog es? Adorján ünnepélyes és komoly han gulatban ?" — Igen, barí\'üm! Ünnepélyes és komoly hangulatban, mert as többé nem játék, midőn as ember Iatenhozzádot mond a könnyelmű ifjúság kedves bohóságainak s kötelességeket, felelősséget vállal magára a jövendő evekért. — íme, van szerencsém nektek menyasssonyomat bemntatni 1 — Éljen Rózsika! — tört ki a tisztelt tagtársak lelkesedése. — De csakhamar felkelt s társaság elnöke s komoly, komor hangon igy beszélt: — Es öröm cssk részben Őröm ne künk: gyáss a másik fele. DarvkB Adorján barátunk számunkra mindörökre elveszett. Urak, vigasztaljon bennünket az, hogy Ő a rá bízott feladatot csak ily áron tudta megoldani. Gyöngeség és gavallér! tett egyformán; mint ilyent, sorozzuk a kivételek kösé s a törvényszerüleg kive tett száz üveg pezsgő előteremtése után bocsássuk meg vétkeit kegyesen. Adorján Rózsikéra pillantott a z kis leánv ajka körül egy bűvös mosolyt látott, mely könnyűvé és kedvessé tett volna százszor nagyobb büntetést is, mert az a jövő boldogság mindent ígérő, meny* nyei bü mosolya volt. hösítették. Borzsazlű volt nézni a leányka helysetét, halálsápadtan, a félelemtől eszméletét vesztve roskadt össze aa udvar kövesetére. A segiteni akaróknak elég volt, ha a dühös patkány hegyes fejét a feléje közeledő felé fordította s villogó szemeit rássegeste. Futottak, a merre futhattak. Végre az egyik cseléd sz ut-czárament s az arra menő férfiakat segítségül hivts Egyik ssomsaéd meghalván az esetet, gyorsan átsietett, megfogta a patkány nyakát a addig szorította, míg vége lett. Még ezután ís dolgot adott a tettbe fúródott körmök eltávolítása. — A rablóvilágból. A hírhedt haramia. Savanya Józsi, mióta Zalában statárium van, Veasprémmegyébe tette át főhadiszállását s itt garázdálkodik. Múlt hó 29-én Almádiban rabolt ki egy a szőlőjében lakó özvegy asszonyt. Ugyan szept. 30-án éjjel pedig a „Kéri csárda\' mellett (Veszprém közelében) Pi-tkó Zsigmond veszprém, törvényszéki diurnístát. — ki szőlejéből jött haza — lámadta meg hetedmagával, a mintán pénzt nem találtak nála, véresre verték, — Gyilkossági merénylet Kecskeméten m. hó 30 án az .iparos ifjúság Önképző egylete* a Nádor fogadó -termeiben BzinielÖadáasal egybekötött tánoz estélyi rendesett as egylet 12-ik évi fennállásának bmlékeül. Az ünnepélyes nagy-siámu b előkelő közönség vett résst. A mulatság javában to\'yt. midőn egy szere lövés dördült el, a zene elhallgatott és a meyrémült mulatók a 14 éves Cseh Imre nevű iparos tanítványt látták Összerogyni. Állítólag Grósz Ignáca kereskedősegéd követte el a tettet, melyről külöm bőző verzió kering s felháborodott kecskeméti társaskörökben. Némelyek vé letlennek, mások Grósz Ignáca ügyetlenségének tulajdonítják, vannak olyanok is, kik határozót Un azt áili\'ják, hogy a merénylő itas volt, vagy ismét mások szeriül elmezavar következtében, bessá-mithstlsn állapotban követte ast el, de nagyon sokan szándékos gyilkossági Kísérletnek minősitik. Némelyek tudni akarják, hogy Gréss Ignács mint ssídó bo.izu: forralt. Nagy Imre, a „Testvériség* czimü kecskeméti lap szerkesstője ellen. A „Testvériség- nyílt terében ugyan is azzal vádolták Grószt, hogy as iparos önképző egylet helyiségéből kö velkezetesen ellopdosss a nevezett lapot. Erre Grósz állítólag ugy nyilatkozott volna, hogy majd megmutatja Ő, mi kell Nagy Imrének. As emiitett este revor-vérrel felfegyverkezve a táncsteremben a kályha mögé vonult, e midőn Nagy Imre arra tánczolt rásztőtte fegyveiét, de a golyó nem őt, hanem Cseh Imrét találta, jobboldali arccsontjába fúródott, a szájon kijött és az átellenben levő falbs hatolt. Az orvosi vélemény a sebi súlyosnak konstatálta, hogy a fia életben maradásához lehet-e remény, csak pái nap mnlva válik el, Az ifjúság a t bb oldali izgatás dacsára, dicséretes higgadtságot tanúsított a merénylő irányban, kik a rendőrségnek adtak át. A meg-delt visagálat feladta a valódi tényállást felderi teni. — Derék község- Nyárád szereda, székelyföldi község ritka szorgalma, becsületessége és józansága állal tűnik ki. Meg is van a jutalma, mert derék azé kely lakosai ugy értelem, mint vagyon tekintetében gazdagoknak mondhatok. A község azázoegy ven hasból áll: 600 lakost van és bétszázhatvankét hold földet hír. A piacz ki van kövezve, vannak járdái, rendes uiczai világítása községi iskolája egyike a legrendszeresebbeknek, olvasó és ifjúsági egylete s önerejéből építtetett 12000 frtos járáabirósági épületet. A nem rég megalakult takarékpénztárban szorgalmasan viszik be szorgalmuk és takarékosságuk gyümölcseit es igy ss irigység a fajgyűlölet nem verhetett gyökeret köztük. — Gyilkosság boszuból. K i s György főldmivee, petri keresznrt lakón m. bó 22-én reggel boszuból Petri Ko-ressturól mintegy 2000 lépésnyire bokros hlyen lesből agyonlőtte mostoha leánya férjét Tücsök Károly petri keresztúri tanítót, aki épen Egerszegre akart ment váltójának prolongálása végett. Midőn a gyilkos látta, hogy áldozata az első lövésre nem halt meg, piss-tollal még Két lövést tett reá. A gyanú azonsai Kisre irányult, aki mostoha leányával, még mielőtt férjhez ment volna, szerelmi viszonyban élt, e viszonyt még később ü a leánynak a tanítóhoz való férjhezmenetele után is folytatta, mely körülmény folytán közöttük szüntelen csivÓdás és viszálykodás volt. — Kis elfogatott, as elŐlvíssgálatot a novai szolgabíró és a kir. ügyészség teljesítette; kesdetben tagadu tettét, de később beismerte. F. hó 24-én este lett Egerszegre bekísérve. Kis György esete statsriális eljárás tárgyát nem fogja képesni, mivel a statárium gyilkosok ellen nincs elrendelve, Kis pedig nem ismeri be, hogy a meggyilkoltat kirabolt. Ú ugyanis ast vallja, hogy a meggyilkoltnak tárcsáját, a benne volt váltót és 12 frtot a gyilkosság elkövetése után vette el azért, hogy ast a meggyilkolt nejének átadja. — Szondi kápolna. Hontmegye alispánja, mint a Szondi-emlékbizottság egyik végrehajtó tagja, szeptember 30. szemlélte meg Drégelyvár közelében ss építendő emiékkápolns helyét, melynek alapja már ki van ásva és közül van kövezve. A kiszemelt hely oly magaslaioo van, mely alatt a szép Ipoly völgye Balassa Gyarmattól Ipolyságiéig elterül. Maga Drégelyvára, regényes fenyveseivel közelről látható. Hanság, Szítnya, Hollókő és Ssaudavárai mintegy őrt illvt veszik tisztes távolbél körül és igy kirándulóknak üdülő, a hívőknek búcsújáró és a honfiaknak vezeklő s buzdító halyüt fog szolgálni. A kápolnát Feígler a prímás építésze ssép román) stílben épiti, s körül csínos kis parkot terveznek. A drégelyi hős halála napján, jövő év július 9-én fog a kápolna Simor bibornok érsek által felszenteltetni, — Egy kényes ügy. A .Fővárosi Lapok\'-nak e következő pikáns történőikét írják Kassáról: Egy a hazában mindenütt ismert mágnás fogadóit leánya, egy vakitóssép hölgy, négy essten-dővel eselŐit egy itteni fiatal jómódú ügyvéd neje lett.Természetesen a gazdag gyámapa szép hozományt is adott leányának. A fiatal pár oly boldog életet élt, bogy mindenki, aki látta, Örvende.t szerencséjüknek. Egy szere csak oly bekezdett keringeni, melyr1 jóformán hallgatni sem akartak, nem hogy meg elhitték volna. Ast beszélték ugyanis, hogy a fiatat férj éjszakázik, dorbézol, sőt egy ssinésznósek udvarol. Kassa elég kicsi ahhoz, hogy ilyenekről a kíváncsi \|ember meggyesednessek. És csakugyan látni lehetet a „boldog férjet" egy itteni vendéglőben több csim bórája társaságában idogátat, pessgŐsní es s Hojvát Feri basájával hozatni. Bámulták általában, bogy mennyi pénzt pasáról a fiatal ügyvéd, kinek igas kogy nagy jövedelme volt, de pénzköltése arányban nem állt aszal. A ssép fiatal nő ez alatt mindinkább hervadott. Hoat kitört a katasztrófa. Már egy hét óu eltűnt Sz. ügyvéd s kísűlt a sok pénz származása is, a reá bízott pénsek, többnyire egy általa képviselt itteni bank vagyoca sikkasztásából. Beszélik, bogy 40,000 frtot saütitott el. Egy itteni ker.-skedő vásárlásai alkalmával Bébsbeo láita a asökevény. kedvessé társaságában. Kedvessé már régóta fehérvári színésznő volt. Az ügyvéd elhagyott nejéről azt álbtják, hogy gyámatya meghívására ahkos tér vissza Budapestre. — A hirdetések haszna. Egy newyoki lapot megkérdezte egyik előfizetője vájjon van e haszna a hirdetéseknek; mire a lap a következő válasz: adta: .Az ujság-birdeiés haszna az emberi nem egy sajátságán alapszik. Kérdezzétek meg az egész világot és mindenekelőtt Amerika kereskedőit és ők azt fogják felelni, hogy nincs igaza, ha tagadja az annonceOk hasznát, A .New York Herald egyetlen egy vasárnapi számában — a tavaszi és őssi évad idején — tíz ezer dollárig van hirdetés és sokszor en nél többet is elvesznek. Hiszi o ön tehát, hogy azok kik hirdetnek, elég naivok, hogy ily módon költsék pénzeiket — ha csak nem hozna nekik milliókat. Paris egyik legnagyobb kereskedő háza az ismételt hirdetés haszna felől következőleg nyilatkozott: „Az első beiktatás figyelmet nem gerjeszt: a másodikat észre veszik, de sem olvassák: olvassák a har-madiKat, dé elfelejtik; a negyediknél már érdeklődnek as ár iránt; aa ötödikről tudósítják ss asszonyt; a hatodik: ,jó volna megvenni;" a hetedik beiktatásnál meg is veszik. ¦ Mi meg hozzá tehetjük, hogy gyakran a nyolczadiknál pokolba kívánjuk a kereskedőt portékájával együtt czimü oparette-st játszották. — Pajor Emília érzéssel jálssik és gyönyörűen énekel. Hangja elég erőteljes, sima éa jól iskolázott. A közönséget teljesen megnyerte és aratta a tapsokat; kiválóan s csíz-duetté zajos tetszéssel lett fogadva, mit a kis csicsergő madárkával, Aradi Emíliával, énekelt. Ezt ismételniük is keltett. — Arányi es estén ís nagy komi-kai erővel játasott Kalabásás béresig szerepében. Boránd a azeleverdi Brazérót ieen nagy hűséggel adta. Szépen játazott: Érczi ie, a kisebb szerepekben : Liozeo-mayer Poldi éa Szidi. Közönség közép számú. Miután mind Dsncz Ninát, mind Pajor Emíliát bikalmunk volt látni, csak örömünknek adhatunk kifejezést, hogy a vidék ily jeles azini erőket oyert. Színészet Kedden, október 2-án adatott it harmadszor ,A koldus deák* czimü operetté, meglehetősen telt ház előtt. A hatás ezúttal felülmulta jóval a két előbbi előadásét. Sxerdán, október 3 án Dsncz Nins vendégjátékául a „Váljunk el\' czimü franczia eredetű vígjáték került színre. Dancs Nisa (Cyprieone) művészi híréhez méltóan mutatta be magát. A tapasztalat\' las nőt, kí .kaviárra" éhezik, kitűnően személyesítette; s azonkívül sikerült neki gyermeteg modorával elsimítani a szerep egyik lényeges hibáját, mely azon ellen-mondásbso vsa, hogy a zárdából kikerült, tapasztalatlan fiatal nő oly életbölcsésze t. érvekkel bizonyítgatja s férfiak házasaiisi efveinek és szokásainak rosszaságát, mik egy elvirágzott msmának is becsületére vallottak volna. — Nagyban járult a darab sikeréhez: Somogyi (Des Pruoelles). ki meglepő hűséggel éa természetességgel játszott. Általában az ő fellépését mindig tanulmány, átgondoltság jellemzik. — Arányi (Adhemsr) kitűnő hu mórban tartotta jeles játékával a publikumot. A kisebb szerepekben Kom\'.óai. Liczenmayer Ssidi és Poldi, KÖoyves Mari és Haláss tűntek ki. Csütörtökön, október 4-én Pajor Emília vendégjátékául a „N»p és Hold Papírszeletek. Nem akar. Anya: Fiam I ha-n-m leazesz rögtön illedelmes, besárlak a ty ukokbos 1 Fiu: Azt megteheted, édes anyám . De azt megmondom mindjárt: tojni nem fogok. Állatkert lUtt: Tiszteit urak s hölgyek 1 Itt láthatják a féld minden állatai. Különösen vagyok bátor figyelműket olyan egy fenevadra felhívni, amely Afrika oly vidékén fogatott, a hová ember még nem jutott Tessék be sétálni I A. Nem csodálatos, míkép daczára annak, hogy vak volt Získs, mégis képes volt s huszitákat vezetni ? B. Es még nem oly csodálatos. Ismerek generálisokat, kik fejüket vesztették s mégis seregeket vezéreltek. Önkénytesi vissgán. Őrnagy : Miért tart as állam oly sok katonát ? Önkénytes: Az nekem is feltűnt már, őrnsgy ur 1 Kegyei gyűjtés. Fösvény : Sajnálom, csak csekélységet adhatok. Barát: Mindent köszönettel ve-sxüuk. Adja azt, mit nélkülözhet. Fösvény : Az csak öntől filgg. Amit legjobban nélkülözhetek, az.... Önnek jelenléte. Nézetváltozás. Egy elitélt gonosstavő kérdeztetett, miféle nézetben vas a tárgyalás felett, mire ő igy felelt: Midőn védő ügyvédem beszédéi tartotta, bizonyos vol\'am abban, hogy én mint ártatlan hagyhatom ei a terme\'. Midőn as illamügyéss beszélt, meggyőződtem, hogy a világ legnagyobb gazembere én vagyok. A fegyházba ¦¦ Igazgató: Hogy tetaaik fegyházunk? Idegen : Nagyon jól; tiszta, tágas s hihető, hogy egészséges is. lg. Oh igen! Egy fegyeacs, ki élet-hosssigiani börtönre volt ítélve, s büntetésen lul még 2 évig élt. Jókor. Kő; Ugyan Sándor, már megint oly későn jön haza ? Férj: Hisz még csak 10 éra I Nő: Csak néss as órára, már almait három. Férj: Ugyan édesem, férjednek csak inkább hisasss mint ennek as őrá nakl — Lakodalmon. Káplán (ki meglehetős kövér volt) Mily ueház volt ez a borja, a huss nem a legjobb ? Örömapa: Nem volt az már borja, de tino volt. Salya 75 kiló volt. Káplán ; Tinó, a csak 75 kiló I Annál én ís nehezebb vagyok 1 örömapa: Mindig agy volt az,hogy az ökör nehezebb a tinónál. — Csak olcsón. Egy fukar fiatal ember minspábao elmegy fogorvoshoz, hogy két fogát kihúzassa, .Mennyibe kerül* kérdi a műtőt, mielőtt leül, — .Öt forint az első és három forint s második", válsssol aa orvos. — Nos jó, húzza ki a másodikat, az elsővel még várok." A t . . . i gyógyszer ajtaján ez a felírás szolgál osslogstóul: .Itt mindennemű orvoságok, nemkülönben kulináas és ostornyél is kapható. Kesztyűk tisztítás végett szintén elfogadtatnak, A gavalérok tudvalevőleg a legnagyobb , hidegben sem hordanak téli kabátot. A minap egy firtli meg egy egész ember találkozik as atezán. — Hol lehetne olcsó áron egy szép téli kabátot szerezni?—kérdé es utóbbi HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 7-én 1888. H I R D E T E SEK. — Én márvettem. — feleli a. firlli, még pedig igen olcsón, mindössze bar miocz krajczárba került. — Hol ? — A váczi utczéban Hats-cheknél. — Hiszen a* látszerész! — No igen, ott vetiem sgy monoklit. Béla elkitéri Ferit. Egyszerre megállnak egy ház kapuja előtt, a hol az előbbi következőleg marasztja barátját: Várj rám pajtás otperczig, rögtön itt leszek^ csak órát adok a harmadik emeleten. <1 Ed II** 3 5^ esiL Szerkesztői üzenetek. B. B. AlsÓ-LenáVl- Xsgron merne van a „fi sj elemre méltók^ tiiites Beregitől; — közUbetlen. P. S. Tófűn Jó szüretet! örömmel cse-lekí-dmím szíves meghívásod értelmiben, du ünanez-tuiuiáiterera beadta lemondását. ErS»en érte a deficit szele. L. 6- A lappéldányt megkaptad-e ? Ny. S. Bécs. L. nr már megkeresett s adtam is neki folvilAgositó választ bol\'óte irínt. Mihelyt egy kis érkezésem lesz, ré.izle-tCScD irok zárt levílben. JC. A. H.-Atád. Kapja-e P.....r nr a lapot ? Én puntosac megrendeltem. Szobosrlóiak. A legutóbbi rövidke t\'sl-lenény elli\'vcdcct; ha meg volna önnek másolatban, síiveskedjík kézhez jut\'atni! Vasúti menetrend. Erkexik. Béggel. Indul. 1 Ó.1P. JÓ.IP- lí. Ujhcly P- v. 4 S PragCrhofjP v.l 4 48 Buda P. v. 418 Bsrcs F. v 1 & 10 Fiume Gy.v 5:27 Bnda Gy-v 6J— Pragerhof \|Gy.v 5J46 B lljhelyjV. v.\| S 15 Buda \|V. v. 7 15 PragerhofÍP. v Bares IV. % Buda \|P. v Bnda IV. v.l Üjbely P. v. Bnda Gy.< iVagerhof P, v. Barcs \|P. v Délben. 2116111 Bnda ÍP. v 1 16 I Pragerhof:?. * li\'4l !1; Sopron V. i 1\|59 ,\|, Barcs IV. i fejjel. 9151 1028 10 38 11 19 11 3 Pragerhof IGy i Fiume Gy.i Buda jP. v B. ÜjheljjP v M I I I I I 1 I 1 I I I 1 III I I IIIIII lllg SZE ám* Szabadalm. Gőz-Mozdonyok. Biztosítja korunk legolcsóbb, legbiztosabb és legállandóbb munka ereje. Előnyök: Sem klllönoa íü:C, iám hatósági cngedélj, sem talpasat, sam knlonüs kémény, nem asttkségea, járta* aaj-Ulac, e szerint lakóházakban is bátran alkalmazható a műhelyekben. X mozdODjuk köztll nagy számmal Tannak malmok, czcmsntgrrárak, bányaművelés, Bráss, gépgyárak, szövőgyárak, könyvnyomdák, kőnyomdák, villanyos készülékek, heo-\' tesmdhely, kovácitnKbelj, pótkávé gyárak, szappan oi rafi-hely, keményíti gyár, esztergályos mfihe\'y, aaatalos mű-heiy, sörfCzdek, kalapgjárakban stb. 966 18—lS. Ajánló it elismstS levelekkel, valamint képes árjegyzékkel ingyen és bérmentve szolgálunk. SRANZ C. és RÖDINGER G. G é p-gy i r, Becs, X., Dinp tg a s s a Nr. ÍZ U11i^i1111111 ni11M111111it Dr. Keidioger tanár ur által feltalált és felügyelete al működi gyár Meidinger-yyháfc előállítására. Legjobb Jelülröl/üt6 aeltdövel ellátott kályhák. HEIM H. Felső Döblingben Becs mellett. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. 99i 8-15. Raktár. Bécs I. Kartor irt 42. Ezen * legegyszerűbben igazitható rendszerrel bíró, rögtön fali, s gyorsan itmeiegüió eróvel bíró s kis tért foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükségletté; elláthatók — a benőt lévó tűz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkül — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors foiés által okozott égető forró melegség mint más vaskályháknál. — Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelheti egy ilyen kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átmelegíti. A gyár védjegye a kályha ajtajánál a beisc felén látható. VLIOIN6ER-0FEN , 1&H. HEIM^I SMHWMJJT legjobb Asztaíí-és üditö ital, \'.\'?72 hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége Sajóknál, gyomor-és hólyag hurutnál. EDECSEK (az emésztés elősegítésére,!. Uattoni Henrik, Malom bérlet. 5 Méltóságos Gróf Tolnai Festetics Tasziló nr ollári uradalmához tartozó ollár; 3 kerekű Zalavizi malom nyilvá nos árverezés utján 1SS4 ik éri ápril 24-én kezdódö 3 évekre kibéreltetík. — Az árverezés október hó 1-6-án reggeli 10 órakor fog az ollári gazdasági irodában megtar • Ütni. — Bérleni kívánók kellő bánatpénzel ellátva ezennel meg hivatnak. 1037 1—3. Urodalmi tisztség. Lapvezér ?8 kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. FelelÓs ssarkesztfl : TASS ALMOS-Laptulajdooos: WAJDITS JÓZSEF. Árverési hirdetmény. Huequitter LajoB csődtömegéhez tartozó mintegy 60 darab kisebb-nagyobb űrmértékű hordó, továbbá «gy borfejtö gép 1S83. évi október hó 9-én délelÓtti 0 órakor Nagy-Kanizsán kinizsi utcza G. szám allatti házban árverés utján azonnali készpénzfizetés mellett eladatnak. — Miről a venni szándékozók ezennel értesíttetnek. — Nagy-Kanizsán 18S3. évi okt. 5-én. FISCHL PÁL. 1038 1 — 1. tömeggondnok. WIESE és TÁRSA, es. k. szab. pénzszekrény gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. Fiókraktár: Budapest, Sugár-ut 2. sz. (Fonczlőre palota), ajánlják a saját gyártmányú legkitQnÓbb szerkezetű tQsmen\'.es és a betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, t(-71 szekrény, másoló gLp és múzáralkat a legnagyob választékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. ¦ss\\V* U. i. A t cz. közönség érdekében kérjük czimQnket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp; szintén hasonló és sokksl fiatalabb czéggel összetévessze. 967 16-20, acxaca IsT Utánzásokiól óvjak. «H Átnésoti s képes árssabály kapható köskivánatra díjmentesen Meidlnger kályhák és házi eszközök gyárában. Ló-eladás. l l Méltóságos Gróf Somssich János ur babocsai urodalmában felállított lovak és pedig: 1. Egy viláíos pejherélt 3\'/, éves 15.2", 3— marok, anya régi babocsai faj, apja Turjozó állami mén. 2 Setét sárga kancái 3y, éves 15.2", 2~ anya régi babocsai faj apja Turjoeó. ^ 3. Világos sárga herélt 3\'/, éves 15.3", 1— anya régi babocsai faj. apja Turjozó. 4. Setét szürke herélt 4\'/, éves 15.1", anya régi babocsai faj, apja Turjozó. 5. Setét sárga kancza fi éves 15.1", anya régi babocsai faj, apja. Deutsch Michel állami mén szabad kézből ela-dandók, bővebb felvilágosítást ad Babocsany, 1883. október 4-én. Verner Károly 1036 1—3. urod. grámtartó. Nagy-Kanizsa város tanácsától. 5656. i MAYFARTH FH. & Oo. mezőgazdasági gépgyárosok Frankfurt a\|m, Paris, Interbnrg és Bécs. Eaktárt tartanak és szétkűldenek pontosan Bécsből. KonKoly tisztító gép, trieur mindenféle nagyságban. Süeleiő rostát, rriOZKÓ ssitáKüal és rázókkal. Kukorlcza-morzaoló kézi- és géphajtásra. Soryető gról^OlS meritókerék vagy kanál rendszerre. Rspavágö-gépels szelet vagy darabos metszésre. Szecsiíavágó-gépeiE 22 nagyságban. 1004 7—8 Rajzok cs leírások kívánatra ingyen és bérmentve. Elárusítók kerestetnek. Ismét eladóknak magas százalék. "•gSSJ Ph. Mayfarth & Co. Bécs II. Praterstrasse 78. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részérói közhírré tétetik, hogy az 1883. évi XX. t. cz. 2-ik §-a alá nem tartozó földbirtokokon és területeken a vadászati jog 1 883. évi november hó Ítél számítandó egymás ntán következő 6 (hat) évre f. évi október hó 11-ik napja reggeli 10 órakor a városi tanácsterembe a legtöbbet ígérőnek bérbe-adatik. — Az árverési feltételek a városi főjegyzői hivatalban betekinthetik. Nagy Kanizsán, 1883. szept. 15. 1045 2 - 3. A városi tanács. 0000<X»CX}OOOOOOOOOOOOOCXXX)00 Ezennel van szerencsénk tudomására hoaní, hogy a t. cs. közönség kényelmére szükségesnek véltük Yezérügyriökünknél Sartory Oscar urnái egy gazdagon fölszerelt raktárt pezsgő borokból faláUittani. Midőn francsia mód szerint késelt kitűnő minóségü borain hat legjobban ajánljuk, biztosítjuk pontos és rendes kiszolgálásról. 10333-3. A palini urodalom pincze-gazdásuta. öoooooooooo Wajáita József könyvnyomdájából Nagy-ü&nizsán, NAÜY-KANIZSA, 1883. október 11-én EMt2.tévl ár: ezta érre......8 írt, itt évre ..... . i.e.jed* érre......2 , Egy 9ám 10 kr HtBŰETESEK 8 uasabos petitanrban 7, másodszor fi i minden további iorín fi kr. NYII.TTÉ&BEN toronként 10 krért Tétetnek lei KinfRiiri illeték-minden egyei hir»i.•-télért 30 kr. fizetendő. Huszonkettedik éyioiyam. ZALAI KÖZLÖNY. A lap ixellemi réasét illeti kózlemé-nyek a szerkezztöboz, tnyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intézendólc: NAGY-KANIZSA Wlassioshaz. IténucnUtlen terelek csak ismert munkatársaktól foga.Itatnak ol. Kéziratok tiftsza nem killdi-tuek. ,Na^y-kanizsai öuk. tűzoltó-egylet, a .zalamegyei általáuos tanítótestület.", a „nagy-kapjzsai kisdedneveló egyesület", t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitóje. Hetenkint Kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Felhívás előfizetésre. Az októbertől deczember végéig tartó uj évaegyed beköszöntével felkérjük a t. közOnséget lapunk pártolására és minél szélesebb körben való terjesztésére. Az előfizetési ár okt—de-czemberig 2 trt Egyúttal felhívjuk azokat, kik a megrendelési ősszeggel még hátralékban vannak, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek! Hazafiai üdvözlettel: a ,Zalai Közlöny- kiadóhivatala. Kein gyöngíteni de erősíteni kell az oltár oszlopait (E. K.) Ha baj van, ha a társadalom önmagával meghasonlik és megrendül, ha a socialistikus és anarchikus háborgásoa ballámai magasra csapnak föl: akkor jó az egyház; akkor álljon elő az egyház az 6 nemcsak erkölcsi, de társadalmi hatalmával, és segítsen a veszélyeket leküzdeni, a rendet helyreállítani, a kedélyeket kiengesztelni és a nemesebb érzelmek szellemét lehelni az immár elvadnlásnak indult emberi keblekbe! Ámde ha ugy látszik, hogy béke van, ha a társadalom gondtalan víg napokat él Isten derűs ege alatt; ha a jogos vagy jogtalan uton szerzett vagy összeharácsolt vagyont semmiféle veszély sem fenyegeti; ha a társadalomnak széles jó kedvében jól esik egy kissé kicsapongni : akkor az egyház erkölcsi és társadalmi hatalmáról igen hamar megfeledkeznek, sót annak erkölcsi befolyását korlátozni igyekeznek. Mondjak, ha ugy látszik, hogy béke van. Mert az emberiség életében a béke csak látszólagos ; az örökké küzdő és vívódó emberi szellem a béke napjaiban sem nyugszik: törekvése jó, vagy rossz, de törekvése mindig uj meg uj czélokat lüz ki maga elé. Ilyenkor, a látszólagos béke idejében tapasztalhatni, hogy a tudomány, szabadság és szabadelvüség és más hasonló szép czimek alatt lassú harcz folyik az egyház ellen, hogy megtámadják a hitet, a posi-üv vallást és ezzel; lassan, de biztosan előkészítik a társadalmi rend fölbontását. A béke idején rágódnak szú gyanánt az oltár oszlopainak megrontásán, hogy azután a társadalom fentartó oszlopainak megdöntéséhez fogjanak. „Hogy detronizálhassák a földi hatalmat, detroni zálják az Istent.* Rem szükséges tovább vissza -mennünk mint a 60 as évekre és egész sorát lehetne összeállítani azon müveknek, czikkeknek és iratoknak, melyek nyíltan vagy titokban egyebet sem tettek mint rontották becsmérelték az egyház tekintélyét, befolyását, megrendítek az emberek iránta való bizalmát, kiölték a Iel-kekböl a hitet, kéjelegtek a vallástalanság gondolatában, és a hitetlenséget tervszerüleg csöpögtették a tudatlanok és gyengék keblébe. Azóta a sajtó termékei óriási-lag\' elterjedtek. Ma a sajtó illustrált és nem illustrált termékeit utt találjuk az útszéli csárdákban is. Amit nem olvasnak kí a betűkből, kiolvassák az illustratiókból s ezek sokszor teljesen ellenkezőt tanítanak azzal, mint amit a vallás tanai hirdetnek. Ha az anarchia és socialtsmus istentagadó: akkor ott. hol a vallás talansog magvai hintetnek el, már gyaníthatjuk az anarchia és socialis mus egy-egy gyökérszálának elterjedését, szellemének titkos mükö dését. Mert a vaüástal&nság tulajdonkénen isten tagaríás, tagadása a lélek fennmaradásának, túlvilági létének és ekképen egy mindenekfelett álló erkölcsi fórum előtt való felelősségnek. Ha e felelősség érzetét meg gyöngítettük, kiöltük; ha az isteni törvényt gyűlöletessé tettük és elvetettük: az emberi törvény sem leszen többé kedves, főleg ha a társadalom maga sem iparkodik az igaz humanizmus, a becsületesség és igazság elveit részben és egészben tetteire alkalmazni, élete törvényéül venni. Ha a hatalmasnak, a gazdagnak minden szabad: akkor a földi sorsával elégületlen, nagyon hamar arra a gondolatra fog jutni, hogy neki is minden szabad. Ha a csalás, az uzsora és a kizsákmányolás ezer módja ellen nincs védelem: akkor a kizsaroltak maguk keresnek maguknak védelmet és elégtételt. Ha azok. akik a pénzért és hatalomért mindent megengednek maguknak, jónak látták tetteikben és szavaikban az egyházat megta-i-.i. tanait semmibe venni: ne csodálkozzanak rajta, ha mások sem veszik sokba az egyház, vagyis a vallás erkölcsi és társadalmi hatalmát. Akkor nem csodálhatják azt se, ha felbomlik a társadalmi rend, s oly irányzatok vergődnek felszínre, melyek útját állják az egészséges és józan haladásnak. A vallás tekintélyét Ők magok\' rontották le. Pedig az egyház nagy hatalom, s ha elismerjük, hogy az egyház nemcsak erkölcsi, de egyszersmind társadalmi hatalom, és ha azt akarjuk, hogy e hatalom az emberiség jólétét munkálja: akkor az államnak és társadalomnak, tudománynak, művészetnek és irodalomnak jó lesz & vallást és annak kifejezőjét, az egyházat tisztelni, tanait, erkölcsi szabályait követni, törvényben és cselekedetben kifejezni, a positiv vallást terjeszteni; szóval: az oltár oszlopait nem gyöngíteni és megdönteni, hanem erősíteni. H i r e k. — Jelen számunk, váratlanul beállott nyomdai dkadaly miatt csak feliven jelenhet meg; de e hiányt jövő számunkhoz csatolandó melléklettel fogjuk pótolni. Kérjük t. olvasóink szíves elnézését! — Országos vásár lesz hétfőn városunkban. — WajditS JŐZSef nagyképes naptára vasárnap, f. bŐ 14 én jelen meg. A ?agy elterjedettaégnek örvendő naptár ez idén ismét tartalmas less, s kiváló good van benne fordítva a talpra esett előzékre. Ára: 40 kr. Ajánljuk olvasóink figyelmébe I — Szillöszeink már eltávoztak körünkből, valóban kedves emléket hagyva részünkre. Az utolsó előadásokban a dicsőség oroszlánrészében H Dancz Nina, Pajor Emília, Aradi Emília, Arányiné, Arányi, Somogyi, Ddmidor és Boránd osztosztak. Legyen további ut-jokis ily diadal-ut! Hozza Isten őket ismét mielőbb körünkbe! — BOSCO JŐZSef ismert bűvész korunkba érkezet, vasárnap tartja előadását a Szarvas nagytermében, minden közslebbít a falragaszok. — Gróf Festetlen Tasziló keszthelyi ménese öukénytes árverésen eladat-ván, eladatott Összen 114 ló, bevétetett 45,330 frt. Legcsekélyebb ár volt 75 frt, legmagasabb 605 frt. Somogymegyében ez alkalomból mint tenyósz aoyag kitűnő hat darab Chernél Gyula úrhoz, egy darab Somssich Andor úrhoz, két darab Szabó Kálmán úrhoz és hat darab Híréhez Nagy-Atadra került. — Hol S rabló? Savanyu Józsit a hírhedt haramiát mindenfelé keresik, jön is a jelentén mindenfelől, hogy itt meg itt látták, de a hír mindig valótlannak bizonyul. Legutóbb Keszthelyen terjedt el a rémhír, hogy .itt van Savanyu Józsi:,ott iszik a Böhm-hásban \'.- A rendőrség körül is fogta rögtön a házat, két rendőr pedig a házba lépett, hogy elfogja Savanyu Józsit, csakhogy persze Savanyu Józsinak se hire se hamva Keszthelyen. — ÖngyílkOSSág. L napokban Kiüti községben Dömötör Mihály résseg állspotában rokonának Borbély Jánosnak pincséjét felgyújtotta, teltének következményétől azonban annyira megijedt, hogy a Sié vizébe Ölte msgát. Hullája Mező-Komáromban fogatott ki. Dömötör Mihály egyébiránt résseges s elzüllött életű ember volt. — Zala-Egersxegról Írják nekünk: A BSzegány gyermekek karácsonyfája* cs. kath. nőegylet mait ti* sárnapon tartotta őszi Ülését, melynek tárgyát kisárólsg as képesté, hogy karácsonykor hány szegény gyermek és mi módon részesittessék a jótékonyság áldásaiban.. Hosszai megbeszélés után végre abban állapodtak meg, hogy a szegény gyermekek városrészenkiat a legközelebbi napokban össseiratván ¦ azok kosul mintegy 50 et, a — legszegényebbeket — a városi eJüljáróság meghall, gatása mellett teljesen foiruhizoak. A ruhs minőségére nézve még nem jöttek teljesen megállspodáara, ast a jövő gyűlésre tartották fenn, a mennyiben megkeresőit gyárostól még nem érkeztek meg a minta szövetek. A ruhásatok megvarrásához ss egytet tagjai, hogy minél kevesebb költségbe kerüljön, mind hozzá fognak járulni; sőt ss is kimondatott, hogy karácsony este — kiki tehetségéhez mérvén — egy kis sütemény ajándékozással fogja teljessé tenni a szegény gyermekek örömét. A legközelebbi gyűlés f. hó 7-án tartstik meg a polg. iak. épületben. Király fi felsége névün-?epét fényes isteni tisztelettel ünnepeltük meg.\'As isteni tiszteleten resztvettek : G/lavina Lajos főispán a megyei tisztikarral együtt. A katonai főparancsnokság a tiszti karral együtt. Ott volt továbbá s kír. törvényszék, a kir. építészeti hivstal, as adóhivatal, a kir. tanfelügyelőség, s kir. postahivatal, s polgári és elemi tanuló ifjúsága tantestülettel együtt. A diases templom teljesen . megtelt ájtatos kösöneéggel. ] — Rcgíön követlek. Pásmáody Dénes a Szombathelyi - megjelenő .Dunán tul\'-ban uü rajsokat közöl s több ér- \' dekes dolgot jegyes fel, melyet utazása közben tapasztalt. Érdemes a fötemlitesre ! az a sirirat, melyet a Svájca egy kis falujának temetőjében, jegyzett föl. A boldog házasságnak, a hites társak kölcsönös szeretetének! furcsán megindító kifejezése. A sírkőre es van rikító betűk- TARCZA. Népdalok. A tétjei malom alatt Faró Pali követ faiag, Olyan könnyen hinyja-voti Egéaz gyerek-játík neki. Valóságos Kinizsi Pál Elbír Bt, hat zsákot akár, Uégis alig látszik rajta, óraszámra i« kitartja. I\'y nagy terhet könnyen elbir. 8 mégis annyit fanyalog, sir Egy .gondolat\' terhe alatt, Hogy a lelke majd mag ssakad... 8 vaj\' »iaz mér Nagy kesereg Ez a szegény árva gjatalt. Egész fala találgatja, De ki mégse találhatja. Sohse buulj ForÓ Pali, ej, haj I Gyere inkább kurjongatni, ej, haj I Cserepesbe jó bort mérnek, bajába 1 Ez való a bús legénynek hajahal Ha elhagyott, csőrbe hagyott, ej.baj! Te is szépen oda hagyod, ej, haj. Nagy a világ fal is, la is, hajaha! Kaphatsz te még ¦ sere: íz, hajahal Cíörös a viz, zúg a ma\'om, Nem kelless már kis angyalom, Találtam már mást magamnak, Aranyos a lelke annak, Szebb is, jobb is mint te voltál, örülök, hogy elpártoltál, Ven korcsmáros ifja lány A szivemnek aj bálványa Hattyú habos agyra fektet Forró keblére ölelget, Csókkal altat, csókkal éb.-ewt Sohse hittem volna én vzt MAEOSHALMI GYULA. A nőkről. Az egyiptomiak nem zárták nejö-ket hárembe sem nem őrizték, tudták, hogy tömlöcz, zár, őr mind hiába, mert ba a szabadságot megtiltják, csak megalázzák s viaszát óriásra ingerlik ők»t. Művészetük abban állott, hogy a rabszolgaságot a szabadság neve alá rejtették. A férfiak nem engedték meg a nőknek, hogy lábbelit húzzanak, a aztán azt gondolták ki, húgy nagy illetlenség nyilvános helyeken, vagy társaságban mezítláb jelenni meg. Az egyiptomi lörvénykönyben a következő törvények is be vannak ig-tátva, 1-ször. A nőknek joga van tetszés szerint járkálni a merre tetszik. 2-szer. Csípő nélkül nem szabad a házból kimenni. 3-szor. Minden lábbeli-készitőnek komolyan megtiltatik, hogy a nőknek cztpŐket áruljanak:. Fzek után a nők önkényt lemondtak sétáihatást jogukról s oithon Ültek, A kínstak találták ki azt a furfangos fogast, hogy a nőkkel elhitették, mily Bzép a piczíke kis láb; s hogy annál szebb a járásuk, minél kisebb a láb, ss a legnagyobb elegantía, ha egyik bútortól a másikig is alig tudnak elbillegni. A kínai nő a mesebeli bamupipóke-íéle picziny keskeny és begyes csípőbe szorítja lábát; mesterségesen elkövetnek mindent, hogy a láb természetes növését megakadályozzuk. Valóságos nyomorékok, nsgy kí- nokat állanak ki, de a divat parancsolja s a divatnak hódolnak szívesen, sőt élvezettel tűrik a fájdalmat. Természetesen, hogy es csak s magasrangu hölgyekről áll- Egyiptomban és Kinábaa is a szegényebb sorsnak nál a nő mindig segítsége volt férjének, a dolog elfoglalta őket, a divat nevetséges kinjaít a főranguaknak hagyták. Keleten a nők műveltsége sokkal alantabb állott s ál] jelenleg ia, mint nálunk. Lábkinzásaikat az európaiak szánalmas mosolylyal olvassák. Nálunk a nők szabadok, s még szabadabbak akarnak lenni. A nők szabadsága felett jelenleg elkeseredett harcz foly, jaj annak a férfinak, ki azt bátorkodik mondani, hogy a nők még nem elég érettek arra, hogy a férfiakkal — törvényhozásban s általában mindenben — egyenlő jogaik legyenek. A nőnek igaza van, ha egyenlő •emberi jogokat követel, de viszont a férfinak is í<?aza van, ha e követeléseket kíkaozagja. Lassabban, kedves hölgyek 1 Vívják ki a köztiszteletet, hogy a férfiak ne kaczaghassák ki; közökben vau sorsuk N» zúgolódjanak, a százsdos előítéletet nem ronthatják le pár év alatt. Viseljék magokat ugy, hogy a férfiak kénytelenek legyenek etösmerni, hogy Önök as emberi nemnek nemcsak szebb, de jobb s hasznosabb felét képezek. Ások beszéd legyen bár ékesszólás, bánatos szemrehányás, vsgy haragos elkeseredés, nem használ semmit Hallgatni és tenni kell. Ne legyenek divatbábok, öltözködjenek egyszerűen. Mig a nevetséges, és sokssor as egészségre kártékony hatással biiő divatoknak rabjai lesznek, sddig s férfiaknak asm lehet roez néven venni, ha a BÓemaacsipáeziő felelt mosolyognak s ellene dolgoznak. Divatbs jő a hosszú és nő ruhs, másfólrófnyíre hozzák a drága szövetet magok után. Egy kedves öreg ur, kinek as as egyik nagy érdeme, hogy mindig igásat ssokott mondsni, ast a találó megjegyzést mondta nálam, midőn as ablakból kinézve egy7 néhány nőt látott elmenni: .nézze! hogy seprik az utasát, ba megparancsolnák, nekik meg nem tennék, s íme drága rubájokkal nem sajnálják Önként felseperni I" Divatbs jő a krínolio, aczél, nád halosont, és kötél abroncsokat vesznek magokra, s ilyen divatos gömbölyüséggel hömpölyögnek az utcaán. Később s hosszú ruha, uszály s krinotin kimegy a divatból. Kurta ruha kell, nagyon kurta. Mily szép akinek kis lába van 1 Egy élelmes csipesz késsit olyan lábbelit, melyben a láb kicsinynek látszik. A magas sarok nem ott van, ahol igazság sserint lenni kellene, hanem s talp közepén, igas, hogy nagyon kényei metlen henne járni, a láb elŐosussík, sőt az egéss test előre hajlik s oly bizonytalan ingadozó mozdulata vau a nőnek, de hosszas gyakorlás után már egész biztosan léphet. A láb a divat ki váosága szerint kicsinynek látszik. Még ez csekélység. De hát fejők 1 a nők építészeti tehetségöket azon mutatják be. Most divat a nagy haj, és Íme minden nőnek sok és nagy haja van, A fodrászok alig győsik őket ellátni. A ssep hsj drágs, kinek nincsen módja benne, hogy egy fonadékért 15—20 irtot fizessen, as lósaőr, selyem vsgy caérnávat pótolja. Hiss oly művészileg van elkészítve, hogy alig lehet a különbséget észrevenni. Egy élelmes angol látva, hogy a divat mily sok hajat vess igény be, s a keresett áracsikkből maholnap kifogynak, engedélyt kért\' reá, hogy kecske gyapját készíthesse el emberi bajnak. Egy bálra vagy valami ünnepélyre bérbe is lehet kapni a fodrásztól, minő haladás! nem kell a szobaleány fésülése alatt órákig ülni, as elkészíti előre s pár peres alatt ügyesen felrakja. Mily bámulatos, hogy saok a kényes, aksrám mondani tulfinom idegü nök, kik egy pók látására eí visítják magukat, egy kis rántsa szagra főgörcsöket kapnak, azokat a különféle hajpótléko-kat még sem undorodnak fejökre feltenni. Igaz, hogy kifőzik, s tisztán árulják. De ne képseljék, hogy as a haj, mi forgalomba megy, mind tiszta és egéss-ségea nfik fejéről kerülne le. Hát nem iszonyodnak attól a gondolattól, hogy as a hsj, xnelylyel ékeskednek, ki tudja miféle betegségben meghalt nőnek a haja? A kórházakban maghalt szerencsétlenek haja is a hiúság vásárába kerül. Oh asszonyom, as a lágy selyem haj, mely a kegyed nyakára gssdag fürtökben omlik le — mennyit tudna kegyednek mondani I — Elpanaszolná, mily nyomorult viskóban ¦ mily szegény teremtés faján növekedett, akkor nem gondoztak igy, finom olaj, napfény és lámpavilágot sohasem látott, tulajdonos nője egyszerűen hátrasimította, néha HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 11-én 1883. kel kivésve : ,Itt nyugszik az én felejt hetetlen nőm : Melánia. Rögtön követlek.! 18l7.a Mindenki azörnyü öngyilkosságra gondol, de csak sornyi spáczíum és meg* vigasztalódik, mert ulatta rögtön ez áll „Itt vagyokmir kedves Melániám ! 18G7. „Ötvenéves fájdalom pusztíthatta el c-iak a megszomorodott szive\'. — Néhai Spránszky Ferencz veszprémi egyházmegyei kanonok halála által üresedésbejött kanonoki állásra i megyés püspök Ő nmcltÓeága három egy házmegyei lelkészt hozottá nzokáshoz ké pest — ajánlatba. Ezek: Magyar János siófoki plébános, Febérváry Károly papnöveldéi igazgató tanár és Németh János Ősi-i esperes plébános. — GOtt erhalte ! A király neve-napján Veszprémben is volt ünnepélyes isteni tisztelet, melyről laptársunk .Veszprémi Független Hirlap* a kövei kezőket írja: .Hatalmas .Gott erhalte"-val ünnepelték meg tegnapelőtt a helyi székesegyházban a legalsó magyar ember —a király BZülttésnapját.Vajjonmilgondol az ajó király ezekről a vacafc-tÍBztelŐÍről,kik ugyanazt a .Golterhalte-t zengedezik as ő tiszteletére, a melynek hangjai mellett húzták fel a bitóra osztrák hóhérok a magyar nemzetünk vértanúit. Az ily alakú ünneplés szégyen gyalázat a nemzeten. És megsértése egyszersmind a „legelső ma-gyar\'ember\'-nek a királynak, ki az ő ünnepén bizonyára nem követeli a magyartól, hogy arcza piruljon." — Ka már ?álunk mégís csak jobbak a nemzeti álla-pótok, mert hát itt ,Gott erhalte nem volt, hanem .Tartsa Isten" ! De hát! — Nagyvárosias. A szombathelyi tikárak pénzt ár nem csak maga helyezkedett el kényelmesen díszes, uj helyiségeiben, hanem ügyfelei kényelméről is elismerésre méltóan gondoskodott. A felek részére ugyan is tágas várótermet rendezett be, hol egyúttal hírlap ís áll az ott időzök rend el kezesé re. — Hymen. Gróf Festetich Pál, a déghí majorátus tulajdonosa, jegyet váltolt Pá!\'_ry Fanni grófnővel, a királyné volt udvarhölgyével. herczegi park. L. F. ssijgyártÓ felette érdekes állapotban levő neje délután a parkon haladt át s mezőn levő burgonya ásóinak ozsonát vivén. A kert hátsó részén egyszercsak hátulról megtámadta egy elŐtermett honvéd és a földre teperte megbecstoleniteni akarván. A nő védte magát éi segélyért kíálltott, mire a száját befogta, s midőn ez nem használt üt legekkel akarta hallgatásra bírni, vé résre vervén a nő arexát. Azonban gyalázatos törekvése a nú kétségbeesett oi lentállásán és védelmén meghiúsult. Erre vad dühében szuronyai vonta ki és vele a nő exomjába szúrt; aztán meglehet a távol hangzó kiáltásoktól megijedvén elfutott. A szerencsétlen asszonyt három arra jövő iparossegéd vezette haza. A brutális honvédet midőn hosszabb buj kálás után a kertbőt kijött L.-néról vett értesítés nyomán két asszony vette üldözőbe, ttíkhez nagyszámú nép is csatlakozván több utczáD űzték Őt, mig végre a feljelentés folytán kiküldött honvédok elfogták és a hon véd-lak tanya börtönéhe sáratott. Onnan azonban f. hó 3-án délután megszökött és hosszabb üldözés után sikerült ismét elfogni. As illető tel tes Furat Henrik nevü izraelita mintegy 24 éves a 76-ik zászlóaljból. Megjegyezzük, miszerint a városban nagyon beszé lik, hogy Fürst néhány évvel ezelőtt egy 13 éves lánykán ís erőszakot akart elkövetni és hogy ezenkívül akárhányszor Kísérletté meg hasonlót tenni. A vissgá-lat erélyesen folyik, s reméljük, hogy a gaz tettes méltó büntetését veendi, ki mind katona kétszeres beszámítás aláesik. — Néma mint a halál. Egy müncheni lap közelebb két gyilkos kivé geztetését irta le és a nagyobb hatás kedveért igy fejezte ki magát: .Strohhofer és Fassel az ítélet végrehajtása után egy szól sem szóltak többé." — Mozgalom a fővárosi tanítók közt Több fővárosi tanító aláírással ellátott meghívóra mintegy 40 tanitó jött össze a fővárosi és vidéki k -r^skedők helyiségőben. Az összegyűlte* ke\'. Glats György világosította fel soi azt mondják, hogy vagy a miss auyja, vgy az atyja, vagy mindketten a szobában vannak, ha a herczeg oda érkezik. A legjobb lábon ált velük éa ugy látásik, hogy az egész családot szereti. Mindenek fölött bámulja Miss Chamburlayuet és ast moodja családjának, hogy berczegnő-nek kellett volna, születnie, mert modora és fellépése egészeo nagyvilági s. M:d<\'>n a mult télen aztbirdetlók, hogy Canneebe megy mr. Gladstonet meglátogatni, csnk cselfogás volt, mert miss ChaniberUyne hes sietett. Valahányszor ugyanabban a városban van mint ő, miudanuy isxor együtt ebédelnek. Mikor a herczeg belép a szobába, atya, anyás loánya fölemelkedik s mélyen meghajtják magukat. Aztán félredobját a etitjuette! és a her-czegből közönséges ember lesz. A herczeg egyike a legkellemes-jbb férfiaknak éa a leg köz társasági saabb, s a legaim-TÍkaia-sabb nő sem állhat ellent bókjainak. Azt mondják, hogy a miss csupán barátjának tekinti és ez igaz is lehet. Chamberlay nék vagyonos emberek Cevelandból ét el vannak ragadtatva a berezeg szenttqlre-méltóságától. - ÜSZl éj\'napegyenlQSég. Az Ősz • összejövetel czélja felől. Hossrabb beszéd a természetben ugyan már napok előtt ben szállott a tani tők közölt nyilvánult beállott, a csilagászati Ősz azonban, tud- j közöny és rész vétlen gsegről ; kifejtette, niílík az az évszak, a melyet a nap pá-; hogy ezen a hanyatlás kétségtelen jeleit lyája egyes pházÍBaíval kijelöl, csak m j matatÓ állapotnak, részben a fővárosi tahó 24-én vette kezdetét. A nap ugyanis i Dj,ák az okai, mert a .Népnevelők bu-látszólagos pályáján délelőtt 10 óra 36 d<p-sti Egyesülete", melynek az ország peczkor érte el a mérlegjegy első pont- j ;aoi;Ó-cgyletei előtt jó példával kellene jában ismét az egyenlítő sikját, mi által Ulőlmenoie, már-már szétzüllik s a kar- sugarai mind az északi mínd a déli félgömbre egyenlően esvén, az egész földön az éjnek és nappalnak egyenlőségét okozzák, mint őszi éjnapegyentőségnek nevezünk. 8 napon s nap 5 Óra 50 pereskor kelt és 5 óra 50 pereikor nyugodott, va-gyi a nap hossza épen 12 óra volt, s ugyanannyi az éj. Ettől fogva a nap tő lünk el, — s folyton s déli félgömb felé közeledik. — Brutális eset. Gyalázatos er-köles elleni merényletnek és brutalitásnak volt azinhelye f. hó lén a körmendi fésülés közben egy-egy nehéz csepp könyet szárított fel vele. \\\' Csipke — toll éa virág-füzér he lyett, mely most környezi, egy kis rongyos kendővel takarták be, s midőn asszonyát a betegség leverte s dolgozni nem tudott, a kétségbeesés és nyomor arra kényszerité, hogy éhező gyermekei számára alamizsnát kolduljon. Akkor járt ott is, kinek fején most díszlik, de a cselédek kiutasították. S íme, midőn úrnőjük fején van, mily tisztelettel vannak iránta. — Szegény haj — mily kár, hogy nem tud beszélni! Mig a férfiak látják, hogy a nő nemes hivatását nem igyekszik betölteni, s a hasznos munka helyett haszontalan időtöltésekben találja gyönyörét, s a divatnak, legyen az bármily nevetséges, oly hü rabszolgája, addig ne követeljenek tiszteletet, ne várják, hogy értelmi tehetségük, kitvrlásuk és erkölcsi erejőkben bízzanak. Higyjók meg, hogy azok, kik méltók a szabadságra — nem szorultak arra, hogy lármázzanak — önként megkapják. Mutatnák meg, hogy betöltik helyüket és senkinek sem fog eszébe jutní, hogy a nőket lenézze. AMICA. nőke Tovább fejlődni. Tovább fejISdni sem hagyom a bajt, Mfpkérdczem -\'.ár-Kíi --ziv-det, M-t: jí kétely mit keblembe vétett Mindig szitja e súlyos sebet. Szemeidből a remény ingára KAriti át nébs lelkemet, FelbSbe hal] aztán szép etilagod B minden reménysngárt eltemet. Nem láthatok dobogó kebledbe, Kern láthatom jOvendSm titkát. Mert as égbolt mely fölé hajol Elfed minden ági látományt. . . . Oh ne rejtsd el énésíd világát, Tárd el&mbe éltem végzet»t . . . Szerelmeddel odrot adsz lelkemnek S egy „nem" stÓTal szivem téped szít. EÉTHY ISTYAN. társak és a szabadelvű tanügy érdekében mit sem tesz. A baj okául ast hozta fel, hogy az egyesület ólén olysnok állnak, kiknek a komoly munkához sem kedvük, sem erkölcsi erejük nincsen ; különösen megrótta ast a czéltalan bolyongást, melynek ma a .Népnevelők Lapja" a tükre. Felszólította kanársait, lépjenek sikra a szabadelvű tanügy zászlajának lobogtatására. Kézdezte, mit tart az ér tekezlet czélhoz vezetóbbnek, a meglevő egyesület reorganációját-e, vsgy egy uj társaskör alakítását ? Mielőtt e kérdések tárgyalásába bocsátkoznának, ajánlja elnöknek Lakits Vendelt, jegyzőnek Gön-döcs Istvánt. Egyhangúlag elfogadtatott. Lakits elnök osztja as előadó nézetét, egyetért vele abban, hogy az egyesület élére községi tanítót kell állítani; helyeali a reorganizáció eszméjét, sőt azt el-mulaszthatlan kötelességnek ismeri, de semmiféle uj egylet, vagy kör alakításához nem járul, mert csak az erők egyesítése vezet czélhoz. Hasonló értelembm szólott Schmidt Gyula. Erre az értekez-let egyhangúlag kimondta, hogy a ,Nép-nevelŐkBudapestí Egyesülete" okL 14 én tartandó tisztújító közgyűlésén tisstvise-lőkül csak községi tanhókat választ, kik a népneveléaügy szabad éa önálló fejlődésének őszinte hívei. Az értekezlet erre 5 tagu kandidáló bizottságot küldött ki, melynek tagjai Schmida György., Som-lyay, Göndöcs, Sántha és Glatz, és mely megállspodásaít f. bő 7-én d. u. 3 órakor a dohány utcsai iskolában tartandó ujabb értekezlet elé fogja \'erjeszteni. — .ZIkczene zakezene\' Debre-czenbeo furcsa dolog esett meg. A napokban ugyanis egy látogatott debreczeni sörházba egy kaftános és pájestcs zsidó ment be s nyugodtan szürcsölte Gambri-nus isten nektárját. Megjelenése meglehetős feltűnést keltett a vendéglőben s as asztalok mellett nem egy jámbor rögtönzött élezecske keringett róla. A lengyel zsidó éssre vette est s hogy elejét vegye a viczek vastagabb folystásának, jó ötletre jött: oda lépett as egyik gunyo-lodóhos s igy szállott hozzá: .Herr Komikor : macben sie mir etwas vor! Ich gebe ihnea auch etwas zum Bestén I* S essél oda intette a czigányt, néháoy baoajegyet adott neki s elhuzatta — a jelenlevő közönség éljenzése kőzött s — .zikezene-sskesene" és a „hep hep" nótákat s azután diadalmasan távozott. ~ — Egy trónörökös kedvese. A londoni „-Societets Blatt"-ban eseket írja egy jól értesült tudósító a walesi herczeg vissonyáról Misa Cbamberlaynehoz, s szép amerikai nőhöz: .Mis Cbamberlayne még mindig a herczeg kegyeiben áll és állítólag nagyon barátságos viszonyban van a heraségnóvel (!). A család ismerő- Irodalom. (E rovat alatt megemlített mnnkák Xag}-Kaniiaáo Wajdiu József könyvkor ezekedéibe kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések, posta fordultival pontosan eszköz ültetnek.) — Előfizetési felhívás a .Kiállítási Útmutató* czimü munkárs. Az 1885, évi országos általános kiállítás előmunkálatai annyira haladtak, hogy most már elérkezett as idő arra, hogy a kiállítás érekében szegyes bízottságok működésüket tényleg megkezdjék, ft hogy a kíállitók a kiállításra vonatkozólag tájékozást szerezzenek, s ennek alapján a kiállításra szükséges teendőket kellő idő ben elvégezzék. A kiállítá- szervezési munkálatai nem érdekelték közelebbről igy közönséget, a közreműködésre is csak lokális jeltegüeknek tűntek fel azok. Most azonban itt az ídej«, hogy megismerje mindenki azon organizált testületeket, a melyek kezükben tartják a kiállítás szálait, elérkezett annak az idejo, hogy ugy a kiállítás érdekében közreműködő egyének, mint maguk a kiállítók tisztába jöjjenek azzal, hogy tulajdonképen mia teendőjük. A kiállítási országos bizottság a kiállítás szervezeté nek ismertetéséről, s az általa kitdott szabályzatok közzétételéről megfelelőleg gondoskodott ugyan, mégis sajnosán tapasztalható, hogy ugy a kiállítás szervezete, mint haiárosmánvai tekintetében a közönség még ez idó szerintsem bir kellő tájékozottsággal. Ezen több oldalról élénken hangsúlyozott bajon kíván a legközelebbről megjelenő .Kiállítási Útmutató" segíteni az által, hogy a kiállítás érdekében szükséges tudni valókat, az országos bizottság által kiadott hivatalos közlemények alapján, könnyen hozzá férhető módon, a kiállítás iránt érdeklődő közönséggel megismerteti. Az egyes kerületi, szak- és hnlyibizottságok eddig csak a maguk hatáskörét ismerték, sót a bizottságok egyes tagjai még ezzel sem voitakegészen tisztában: — e könyvből megismerik a kiállítás egész szervezetét, — a kulli\'ók pedig megtudják, hogy mi a teendőjük azon pillanattól kezdve, a melyben elhatározták magukat a kiállításra, egéaz eddig, míg kiállított tárgyaikat visszakapják. Épen azért, mert as érdekelt közönségnek teljesen megbízhstó tájékozást kívánunk nyújtani, e műben csak azoknak a közleményeknek feldolgozására szorítkoztunk, a melyek az országos bízottság által mar tényleg szabályozva vannak. — „Az Ország-Világ* XXVII. füzete megjelent. E szóban megjelent egyszersmind az foglaltatik, hogy a mit tartalmaz, ax mind becses, válogatott, íz lésnem esito olvasmány s a képek egy-tŐl-egyik díszes illuatraciók. A axüveg-tarlalom élén áll Mészáros István erősen realisztikus életképe : .Ifjú redő, öreg ránc* czimmel, melyben szonban a finom azinezó* és a szép festések elsimítják s tárgy kirívó érdeaségét. Igen B.ép Irányi Dezsőnek népies költői elbeszélését Szép asszony völgye", melynek tárgyát egy rövidke románebsa is el lehetett volna mondani, de a leíró elem gazdag sága és s szép nyelveset bőven kárpótolnak a tárgy csekély voltáért. B. Büttner Lina két népmesét köaöl; „Gróf és művész" Isola bella\' csimea fordított növeli Iákat kapunk elég sima fordításban, gróf Zay Miklós kitűnő rajzot ír as Őzről, mig EördóghDániel veterái zoologuok „Szél-tűk intés a rovar világban" ősimmel igen érdekes és figyelemre méltó értekezést irt; bason\'ósépenfigyelemremólló Mayer Miksától: „Bizalmas beszélgetések egy anyával." Ezeken kivül számos apróbb cikk van benne, melyek mind válogatott és érdekelt dolgozatok. \'Nagy gond van fordítva a ssinhásrs, művészetre s a rovatokra. A képekről ia ast mondhatjuk, hogy szépek és beillanének akármely keretbe. Itt csak ozimüket soroljuk fel: Ossi vihar a tengerparton- , Lelenc leányok sétája Salamoncába", .Alkonyat" Hollók, várjak ..." „Szakkjáték közben," „Ki a világba" stb. oib. — Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapesten a nemseti színház bérházában megjelent s magyar általános levelező G-ik füzete szerkesstí Knorr Alajos. E füzet szerencse kívánó levelek ismertetésével veszi kezdetét- Közli a szerző azok valamint as azokra adandó válaszok ssabaljs.it «s az o nemű levelekből tizenkét példa; a születésnapi örven-dezéiekből kilencs példa\', névnapi Örven-dflzésnkből két példát, e\'jegyzési örven-desésekböl négy példát, születési örvendetesekből négy példát, eaüst vagy arany meoyegxőre, hivatali jubileumra, öröklésre, álláselnyeréere és külföldi rendjel elnyerésére és különféle más alkalmakra összesen tiznhárom példát hoz. A szeren- H I R D E cse kívánó levelek után érkezik a szerző s szórakozó és vigasztaló levelekről, isin érleli ezek szabályait és ezekből tizen, nyolca példát kösöl. Végre ismerteti a szerző as ajáadékosó levevelek szabálya és e füzet asen levelekből kilencs példát tartalmas. E füzet ára 30 kr. Ugyancsak, a kiadónál kaphatók az „Ön ügyvéd czimü közfaazznu jogi mű füzetekben, két fél kötetbea vagy egy kötetben fűzve vagy díszes kötésben. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajdotos: YYAJD1TS JÓZSEF. T E S E K. G3G3. tkv. 83 Érk. 1883. izept. 22. . I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanissai kir. törvszék telekkönyvi osztálya részéről\' közhírré tétetik, hogy Czike Mária nagy-kauissai lakos végrehajtatóuak .Bagó Anna ösv. Bajsx Lásslóné végrehajtást szenvedő borsfái lakos elleni 66 frt 19 kr. tőke és járulékai iránti végrehajtási Ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó borfai 85, as. tjkvben BagÓ Anna özv. B-íjsz Laszlóné tulajdonául felvett f 171. hzsz. váltságkötelea 103 frtra, — f 181. hzsz. váltságkötelea 214 frtra, — f 186. bzsz váltságkötelea 294 frtra be-caült ingatlanok, ugy a borsfái 13. saám tjkvben I. 1 — 7 sorsz. alatt felvett in- gatlanokból Bagó Annát illető, 291 frtra becsül; Va réss, erdő és legelő joggal együtt Garsi Benő nsgy-kanisssi lakos által tett uióajánlat következtében 1883. évi deczember hó 27-ik napján délelőtt 10 órakor Borsfa község hasánál Tnboly Viktor felperesi ügyvéd vsgy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni \' kívánók tartoznak a becsár 10%,-át készpénzben vsgy óvsdék-képes papírban a kiküldött keséhez lelenni. A nagy-kanizsai kir. törvszék mint telekkvi hatóság 1883. évi szeptember hó 28-án. 1039 1—1, I Méltóságos Gróf Tolnai Festetics Tasziló ur ollári uradalmához tartozó ollári 3 kerekű Zalavizi malom nyilvános árverezés utján 1884 ik évi ápril 24-én kezdódó 3 évekre kibéreltetik. — Az árverezés október hó 16-án reggeli 10 órakor fog az ollári gazdasági irodában megtartatni. — Bérleni kivánók kellő bánatpénzel ellátva ezennel meg hivatnak. * 1037 2—3. Urodalmi tisztség. r;^soo<^oo3oeooGooo«3oooooo» Ló-eladás. Méltóságos Gróf Somssich .János ur babocsai uradalmában felállított lovak és pedig: 1. Egy világos pejherélt 3y, éves 15.2", Z~ marok, anya régi babocsai faj, apja Turjozó állami mén. 2 Setét sárga kancza 3\'/, éves 15.2", 2~ anya régi babocsai faj apja Turjozó. 3. Világos sárga herélt 3\'/, éves 15.3", 1~ anya régi babocsai faj, apja Turjozó. 4. Setét szürke herélt 4y, éves 15.1", anya régi babocsai faj, apja Turjozó. 5. Setét sárga kancza 6 éves 15.1", anya régi babocsai faj, apja. Deutsch Michel állami mén szabad kézből ela-dandók, bővebb felvilágosítást ad Babocs&ny, 1883. október 4-én. Verner Károly urod. számtartó. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részérói közhírré tétetik, hogy az 1883. évi XX. t. cz. 2-ik §-a alá nem tartozó földbirtokokon és területeken a vadászati jog ! 883. évi november hó 1 tói számítandó egymás ntin következő 6 (hat) évre f. évi október hó 11-ik napja reggeli 10 órakor a városi tanácsterembe a legtöbbet ígérőnek bérbe-adatik. — Az árverési feltételek a városi főjegyzői hivatalban betekinthetek. Nagy Kanizsán, 1883. szept. 1E. 1045 3—8. A városi tanács. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán, iSAüY-KÁálZSA/1883. október 14-én. 82-1K sze.m flgsy.oükettedik éyioiyam. Egy itxám 10 kr. HIRDETÉSEK i hasábos petitsorbsjí 7, másodszor 6 ¦ minden további toreri 5 kr. XYILTTÜRKEN soronként 10 krért Tetetnek lei Muci tiri illeték minden egyes hinlj-tWrt 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY. A Itp szellemi részét illető ktalemé-ny<k z tzprkeirtÍDSr, anyagi rétiét illető közlemények \' pedig t kiadóhoz bérmentve btéiendök : SAÖY-K Aif I Z S A Bern ipntetíen terelek etek itmert mnnkalirsakti! fogadtatnak «1. Kéziratok vissza nem küld étnek. , Nagv-kanizsai őnk. rüzoltó-egvlef, a .zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisded nevelő egyesület", % „ nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külvdlasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitója. Hetciikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenti vegyes tartalmú lap. Miért nem boldogul a magyar ke reskedő ? (N — p.) A kérdésre, molyet czikkem cziméül irtam, legalább is kilenczvenkilencz feleletet lehetne, adni, én azonban nem foglalkozom valamennyivel, hanem csopán kettőt emelek ki, mint olyat, mely — szerintem — legfőbb oka annak, hogy a magyar kereskedő nem boldogul, vagy legalább is nem eléggé boldogul. Az egyik oka az, mert a magyar kereskedőben nincs meg a vállalkozó szellem. A magyar kereskedő csak bizonyosra szereti üzletét fölszerelni, uj czikkeket mind addig nem hozat, amíg nagyon nem keresik. A német, a zsidó másként tesz; ők maguk csinálják meg a divatot, [meghozatják a szem nem látott, fül nem hallott uj czikkeket, oagy választékot tartanak üzletükben mindenféle áruczikkből, s azokat igen ügyesen tudják a vásárlók szemeibe tüotetni, földicsérni, úgyszólván nyakába kötni a vevőnek. Ellenben a magyar kereskedő csak akkor hozatja meg az uj czikkeket, :.. azokkal idegen nemzetiségű versenytársai a közönséget elárasztották, midőn már nem kell senkinek, mert mindenki bír vele. Ez a magyar kereskedők egyik hibája. Több vállalkozó szellem uraim, s a siker nem fog elmaradni. Néhány áruezikk talán nyakán marad a kereskedőnek, nem tesz semmit, kinyeri a másikon, a harmadikon, de üzlete mindenesetre látogatott lesz, mert föl lehet benne találni mindent, mert válogatni lehet a hasonnemü tárgyakban. A másik hibája a magyar kereskedőnek az, hogy — tisztelet a kivételeknek, — nyers, sokszor épen udvariatlan s mindig kurtán bánik \| azzal a vevővel, aki alkudni akar. j ,Nos. mit akar? Mi kell magának? Mire vár még?" — ily megszólli-tásokkal fogadja sok magyar kereskedő tisztességesebb vevőit is .Ha drága, nem kell megvenni ! Nem tarthatok százfélét! Ezt a czikket nem áruljuk!* -- ezxjk a szokásos kifejezések, melyeikéi\'; ismét a magyar kereskedők alkudozó, válogató vevőiket kifizetik, Mig a nem magyar kereskedő előzékeny, udvarias, sajnálja, hogy ninc> szerencséje szolgálhatni, s ha teheti, oly árukat is készséggel megszerez a vevőnek, melyeket nem tart üzletében. Kern lehet csodálni, ha aztán a közönség az előbbiektől az utóbbiakhoz pártol, mert mindenki a legcsekélyebb jelentőségű ember is, jogosan megkövetelheti, hogy az, akitói pénzért vásárol, kinek erszényébe nyereséget juttat, udvarias, ildomos legyen iránta. Nem mondom én, hogy magyar kereskedőink ama ravasz csel-fogásokat, hizelgó bókokat, erőszakos eljárást tegyék tulajdonukká, mely minden jobb érzésű emberben undort, visszatetszést ébreszt, s melyre solid kereskedőnek semmi szüksége nincs Be a két véglat között könnyű megtalálni -a -közép-arányt, s lehet valaki udvarias, előzékeny, hízelgés és megalázódás nélkül, valamint lehet komoly és solid üzletember górombáskodás ós nyers modor nélkül. Ezekre kivántam ezúttal magyar kereskedő-társaimat figyelmeztetni. Nehéz versenyt kell kiállanunk, hogy az idegen elemet leszoríthassuk, a diadalnak eszközei az általam elmondottak is. EGY MAGYAR KERESKEDŐ. Figyelmeztetés íz 1885. ári budapesti általános orsságos kiillitáa soproni kerületi bizottságának irodája Sopronban, a kereskedelmi* iparkamara hivatalos helyisegében (templom a less 25. biz isim) megkezdette működése t. Midőn est ezennel iLcl közönség tudomására hősnők, nem mulessijak el, kivitt iparos köreinket ismételten figyelmes telni, miszerint a bejelentési batáridő f. évi decsember hó 31-én lejár, tehái legsegyabb ideje, hogy bejelentési ivek s a netin szükséges felvilágosítások végett mielőbb fenti irodához forduljanak, mely a legnagyobb készséggel intézi el a kiillitáara vonatkozó megkéréseteket. Reméljük, hogy jelen figyelmezte-\'és nem maradand eredmény nélkül ¦ kerületünk önérzetes hazafias iparosai tömegesen fognak a kiállításra jelentkezni. Sopron.1883. október elején. A ke rületi kiiliteai bizottság iparszakoaztá-lyának végrehajtó bizottsága. A fűst. Testi és lelki épség megóvása egyaránt kötelességében áll minden embernek úgyannyira, hogy ha va laki azt önmaga iránt hanyagolná is el, a hatóságok vannak jogosítva arra, hogy azt tőlünk azok is töve-teljék, szükség esetén pedig arn kényszerítsenek is. A hatóságok e tekintetben fel ügyeleti buzgalmuknak felelnek meg az által, hogy különféle szabály rendeleteket hoznak, s azokat meg tartani kiki tartozik. mennyire törekedjék is a lakosok javára cselekedni, ízért mindig fogunk hiányokat szenvedni, azért mindig lesz még valami, mely javításra vár. Az egyesek szabadalmához tartozik, hogy oly dologban ami talán közhatóságok figyel mét kikerüli, de a közérdeket sérti, panasz vagy nyílt felszólamlás utján észrevételt tehessenek, s a hatóság figyelmét arra felhívják. Városunk hatósága ujabb időben annyira a közügyeknek szenteli minden idejét, s annyira buzgólkodik a közjótét fentartásának érdekében, hogy ahhoz szó nem férhet, még az elégedetlenkedőknek is el kell ismemiök, hogy oly férfiak állanak városi közügyeink élén, kik méltón megérdemlik a bennök helyezett bizodalmat s munkásságuk, rendszeretetük, értelmük s erélyük frlöl csak elismerréssel nyilatkozhatunk, mert mig egyrészt a közbiztonság nálunk ugy személyt mint vpgyont illetve, — csak legritkább A testi és lelki épség általános fogalma magában ölel fel mindent ; ami által az ember magát jól erezi, s a káros befolyásoktól megmenekszik. Különösen a városi hatóságoknak jutott ki a nagy gond és feladat az ember testi és lelki épségének fentartáaa körüli, óvszabályok megalkotásában, de bármint buzgólkodjék is valamely hatóság e nemes feladat megoldásában; bár levő sütőház kisded kéménye, melynek füstje azt hiszem nem egy embernek hozta már szemelt könybe, s nem egyszer kellett ott zsebkendőnek hasznát venni, hogy orrlyukait pár pillanatra légmentessé tegye. De ez csak magyar szólásmód szerint „Kis Miska;\' hanem ha a városház előtt akar valaki elmenni bizonyos idóben,olyankort. i. midőn a légnek egy kis nyomása van, vagy ha nincs is hanem csak csekély széi lengedez is, — ott már a gyengébb tüdejü ember nem mindenkor bízik ám magában, hogy keresztül törhet azon füstfalon, mely kőszénből levén sürüsitve s valahol onnan a városházzal átellenben, a város kellő közepén valami gőzmalom kürtjéből táplálkozik, melynek tulajdonosát névszerint nem is tudom megnevezni,hanem annyit mondhatok, hogy nem azon csudálkozom, hogy a város lakossága ez iránt még szőt nem emelt, hanem azon, hogy éppen a városi tisztviselők, kik egész napjokat hivatalos helyi- esetben van megtámadva, addig aíségükben töltik, eddig kiállani ké-közegészségügyi bizottság is fénye-Ipesek voltak azt. seu adja tanújelét annak, hogy a Az,, oly üzletek, annál inkább város lakosainak jogosult követel-\' pedig gyárak, gőzmalmok atb., melyek menyei betöltve s kielégítve van nak. — ¦- Dy körülmények között természetes dolog, hogy csak a legritkább eset az, midőn valaki észrevétellel állhat elő, mely ha alapos, nemcsak kár volna elhallgatni, hanem a felszólamlást megtenni s arra a hatóság figyelmét felébreszteni kötelességében is áll. Ha valaki a Gseugery utczába megy akár sétára akár más okból, gyakran veheti észre, hogy itt oly nehéz füst fölleggal van dolga, — melyet legyőzni tüdőnek nem lehet, — hanem elkeli szenvedni belőle annyit a mennyi az illetőnek útjában osztályrészül esik. — Okozza ezt a Rapoch-féle házzal szemben az egészségre ártalmas kigőzölgéssel bírnak, városok közepén sehol sem töretnek meg, de ezt a lakosok tűrni nem is tartoznak, ugyanazért habár a felhozott esete eddig itt nálunk léteztek is, azon reményt táplálom, hogy nemcsak a nagy közönség fog nekem felszólamlásom miatt igazat adni,hanem ami gondos városi hatóságnnk is magáévá teendi az ügyet, s lehetőleg azon fog működni, hogy ha ezen bajt megszüntetni nem is lehetne azonnal, rögtön, de mindenesetre oda fog működni s a kezébe letett joghasználat erejével is ezen tűrhetetlen bajt véglegesen elhárítani fogja, : ezáltal a közönséget, melynek ama helyen naponkint többször átmennie kell, TÁRCZA. ószszel. 1588. okt.6. Borongó nap, borongó őszi nap. Megeaorren a lebolló airga lomb, fi bneant a halvány bolt felé Zokogó szél csendéi imája mond. Borid elet. Lett volna bosizn bir, Nem jS as viasza, immár elvirult, Szop ifjnság fecsérelt kincsein Osztoznak az emlékeiét ¦ a mólt. Meg látom a tavasénak bájait, Tarlót: mezőn, kBdűlte halmokon Patak partján virágom t patt kO/ött Caaloginyom dalát mflKSta.Ugatom. Ott bog s gerle édes-kedvesen Szereimről párjának bnt danát, B csermely feli int ááeskés mosolyt A ¦sOzi pártól egő rosta-ág . - . Látom, hallom. 8 belőlük eemmi sincs. Csapongó Ttgy csalóka ilma w A madárdal, ririg himette pást Borongó kod hamvai fátylába veti- Mégis nerotlek tarlott nép világ ! Ah ! hisz éltem iker-testvéra -rj^y , Halvány ember — lehulló sárga lomb, Borongó taiv — borongó Suti nap . . . BATEY- LAJOS- Az én édes anyám. Irta: Hermán Ottó. lArytuom, lnlkem t megérjük mógj ast, hogy ebből a kálváriái latorból nem vilik ember I Anyám&tssony proféexiái, L rést, 1. vers. Bitony nem it képzelhető nagyobb nyomornság, mint a minő asé a boidog- talané,a kinek sohasem volt Bédes anyja1 — már mint olyan, a ki korholva it neveli gyermekét; de aztán még abba a BkálvárÍAÍ latorba" is bebe lopja annak as édesen édes anyasseretétnek éltető melegét. As én anyám igazán „édes anyám" volt. . . . Vitt, sodort, hányt-vetett ssélet — bizony nem foghatom be ast a jóságos két szemét, mely oly hűségesen őrködött a gyermek minden lépte, nyoma fölött: mely sugárzott, valahányszor jó birem érkezett s könnybe lábadt a legparányibb bajom miatt is — hát még, mikor agy lopva legelészett rajtam, hogy ragyogott az] De föl is kerestem a tirját hűsége ten boltom napjáig sem feledtem el att as édet-bna órát, a melyet hantjain eltöltöttem. Mondhatom, hogy igen szép, jó és kedvet szomszéda ágban nyugszik: ott porladozik mellette Makay ti sste letet aram ifja, lánya — a szépek ásást sor -szépe, a jók java, ki életében is oly ígas ragasskiMlással csüngött a jó .ssonsséd-nénin.* Most már elválhatlanokl Ast meg as egész fala tudja, hogy tlssteletee nr minden nap ellátogat letűnt smmeféoye sirjáhos; ott búsul Ő után egyedül, szótlanul egy álló óra hosszat, .oár e nélkül el sem tudna lenni. Igen, mert megszerette Ő már ast a fájdalmat! Megszerette. Hát lehet-e fájdalmat megszeretni? — Igen ám, nagyon it; — kivált att, a melyet egy drága lény halála okosott. Igae, hogy es a fajdalon, eleinte égetŐ: metszi, eaak agy hasogatja es as ember saivét; de idővel már csak *jog-iatje; végre — igas, hogy nagy- sokára, igen lassan, de mégis édessé viliik az. — Hit agy van vele as ember, mint a jÓ anya nyomorék gyermekév<al; kezdetben borzad tőle, asután megsajnálja, végtére pedig agy megszereti, bogy nélküle el sem tadna lenni, minden gondja, egéss sseretete épen esé. S as a megszeretett fájdalom 1 Nem csordái ki már attól a kőny; as mar csak mély sóhaj és édesen bas mosolyt fe kaszt. . . . Meesaefőldről a fecskékkel jőve, belopóztam a csendes kit temetőbe, magamra akartam maradni, znert Mason csak igy él az a megszeretett, igasi bánat. — Odaállottam a sir mellé, — á.llok, állok, —. behánytam a esemiem z vi ztxa hívogattam édes anyám képét, asere;létének eser emlékét; — — mosolyogtam ts — — talán valami forró csepp is le-ssaladt as arcsomon. A mint egyszer fölpillantok, hát látom Makay tiszteletet uramat, a mint a ssemfénye sírjánál basái. Összenéztünk — boassan, mély »n. Tisstin beláttam a stivéb s tis stán ér ettem, hogy ö is belát as enyémbc; de az ért nem közeledtünk egymás felé, nem sz 51-taak mi egymáshoz egy árva szót — minek is 1 Hissen mikor a fájdalom már mt tg van sseretve, ast csak magának tzereti, tartogatja as ember. Mikor aztán már kibosultsm magamat, három fussál a t téptem le, mely édes anyám halóporiból nőtt — eltettem — elmentem. Másnap benéztem Makay tiisteletes aram házához. Istenem, hogy megörültünk mi a viszontlátásnak. Beszélgettünk mi azután a világ folyásáról, kóborlásairól, mindenről, csuk arról nem, hogy hiszen már talá>kostnnk At a bárom fussa! pedig most is előttem van: arra való nekem, bogy csendet órában fölidézhessem gyermekkoromat, boldogságát, vele as elválaast-hetlent: édes anyám képét. « Jól megtermett, sselid ét nyájas egy aassony volt bis Ő: jámbor és istenfélő — no meg egy kicsikét sopánkodó is; de javából feleség és anya, ki csak férjearának s öt gyermekének élt. Valamikor egy nagy különös vágya volt ; est ma napság az anyák tem értik, iker gyermekek után vágyott. Két kis fia egyszerre, hogy egysééire dajkálhassa, egysaerre nézhesse, — egyszerre saeretheete — erre vágyott ő. Haj mert akkor a gyermek áldáa-ssámba ment a szegénjobb toron is. Vágya nem teljesült, mert négy lány után jött egy gyermek, a későbbi „kálváriái lator" — már mint én — s tudom istenem, hogy tit gyerekára bajt okostam neki ¦ as is bizonyos, hogy Ő tis anyaira szeretetet pazarolt rám. Meg bit én a .gisengazok" verekedő nadrigoyosó ée ;i «nakoptató nemes fajihos tartostam — itvitt értelemben ma is as vagyok — a mi alighanem onnan ered, hogy születésemnek megvolt a maga ómenje. A kapcsos éneketkönyvben, a tábla belső oldalán ugyanis Jvilágosan ki van irva; .Fiam 1835-ik évi június hó 27-ik napján délután, borokban ssttletett: \'-eddig tart at apám uram iráss, de ott Ül még as is, hegy »nagy mosás kori, irta pedig es a nevezetes körülményt édes anyám talajdon keze. Ast hÍstem,hogy es beviük ómennek, kivált ha megmondom, bogy legelső Baereplétem it rajta esett. A családi krónika tanúsága tseriat ngyaoia : nagyon váratlanul érkeatem j hirtelenében letettek a vises ruhába, hol rögtön el is ordítottam magamat Es as a .nagymosás" I Ha vörös fonal volna, kimatathatnám én ast még a vaknak is, egy húsomban születésem peresétől máig, hogy vagy én mostam valakit, vagy engem mostak visita; — a kölcsönös logessencsiás ssspulesről nem is ssólva. Hát bizony édes anyámnak it kijutott a maga réssé ; mosott, mosott, váltig ast állította, hogy nem fog rajtam ; állította, de valójában soha sem hitte, mert korholva is biaott, tseretett. Édes valami as a reggeli gyermekálom. Épen javában álmodom, hogy a Király Józsi pitykéjét már mind elnyertem A legeslegutolsót, a recést veri a filhos, és a magamét ellene; — ara- •solni késsülok--épen akkor csapja meg a libomat a hideg levegő: főhessenek. — HtJSZOHKETTKD1K ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBÉB 14-én 1883. a tüdő s mell kiállhatatlan ellensó gétól, az ott tömörülni szokott kőszénfüsttói mielőbb megoltal-mazandja. Dr. FÁÉN EK LÁSZLÓ Nyílt levél a szerkesztőhöz. Hatót, október 7-én. 1883. Tekintete szerkesztő ur ! Ugy látszik, hogy nemcsak a politikai életben, nem csupán az emberiség körében, de magában a természet nagy háxtartásában is oly változatosság állott be, hogy mindennek kellő <!s hü magyarázatát sem természettudós, sem asstro-nomikus, semminemű halandó megmagyarázni nem képes, — An-\'yi »11 és annyi bizonyos, hogy megváltoztak az idők; de megváltostak az emberek Ma meg.-saija testvér a testvért, hull eéget szavaz a jó barát barátjának, — és ami még több az; hogy minden törekvésünk és munkásságunk daczára az elszegényedés és nyomor üti föl tanyáját a nemzet körében. Es idézi azután elő ast, hogy a nemzet zömében kesd lohadni a haza iránti lángoló szeretet, mely minden időben oly tetterővel lépett sorompóba. A gazda közönséget, mely a főtengelyt képezi a nemsttteatben, sajtja ma már az idő, pasaiv helyzetünk, szóval azon mostoha állapot, melyben tengődik, és ma már az utolsó húzásra kényszeritette. Három év óta a bortermés oly sze-gényen ajáudékozta a termelő közönséget, hogy abból adóját, hegy vámját,. munkeköitségeit saját élete fentartását előteremteni képtelen, — Az idén mesei terményünk rosszul fizetett, — reményét a termelő közönség nagy munkával és költséggel ellátott szőlőibe helyezte, azonban vége ebbeli reményének ís, mert ez évben két futó zápor jégesővel azt megötődölte, elannyira; hogy a jég-ssŐlómaradványnak aligha lesz a kiújult természet által fakasztott boldogító érzettől áthatva vágyik a szabadba, igy óhajtjuk mi is sseretett hazánk jobblétének mielőbbi létrejöttét, mit nagy mérvben előidézhetnek azon közege k,kik e hanyatló nemzet sorsán javíthatni vaunak hívatva. Közigazgatásunk terén megemlítendő as is, —\' hogy Hahó, as a sserencsétlen község Zalavármegyében, ahol naponkint 20—30 szekér csigány ka varán fordul meg szekerestül lovastul és ami útjukba esik, legyen az baromfi lábas vagy szárnyas, hizott vagy sovány állat, mezei vsgy kerti növény, ami elvihető ast asákmá-nyul ejtik. Hahót a fő forduló pontjuk, ezen megy minden lopott portéka keresztül, — tőlünk rabolnak legtöbbet, — vájjon a ssolgabiró urak egyike három hó óta történt folytonos jelentgetés n\'án eltekint-e hozzánk, tndomásul venni ebbeli puszta-ásunkat. Reményünk, hogy erélyes alispán urunkhos.is elhat ebbeli panaszunk. N. megiható folyadéka, a rosszat pedig kíJ^erej veszi meg? Az idő öt nap óta beborult és talán nem is derül e szegény a küzdelmekben kifáradt nemzetre, óisi vetéseink csak oly imígy amúgy kerülnek a főidbe, — a ssőlŐ pedig ás, amely még megmaradt, meglehetős bajuszt ereszt a nyugati és éssaki lej\'őkön. Hitelünk, maink, igazságszolgáltatásunk, szóval Összes reményünk oda mutat, hogy rövíd\'dő múlva megváltoztatva látjuk a nagy magyar azon állítását, hopv : (Magyarország nem vult, hanem leszi ~- Mint a tavasz, a miDt a madár Rettentő harcsias poziiurában 0\'-t áll édes anyám; bal kese fogja s föle melt takarót; jobb kezének mutató ujja típpanásra kinynjtva. . . . — Gyermek, ne moczczanj I JÓ isten, egy bolha — de akkora, mint egy mangaliczal I No kezdődik a hadd el hadd! Forgat ide oda, oda is, hol a takarón, hol a párnán keresgél — az.án rágyújt] Hat darab! Gyerek, bol ssedted te ezt? Már megint ott hentergett a Sama kocsis ágyán 1 Szörnyűség — már innen ki kell vándorolni — hissen megesznek ! No, kiszedett az ágyból s kovetke sett a mosdatás. — No neszetek már a nyakát 1 hiszen ason már sárgarépát lehetne te-nyésateni 1 Oh te Kálvária latra, már megint as a kovácsműhely, ugy-e? Aztán mosdatott, szappanozott, ssurolt s váltig hajtogatta : atyasom lelkem, megérjük mi azt, hogy ebből a kálvária latorból nem less semmi\| De szőrt voltam én gésengus, hogy kihalljam a hangból a \'faereletst, kinéz sem a tükörből, hogy édes anyám titkon mosolyog. Köveikesett ss öltöztetés. Fiztam tőle, mert nagy titkom volt s váltig ast forgattam as eszemben, hogy hátba észre nem veszi, t, i. azt a peczélet, mert egy pecsét, ás rettenetes volt neki. De bizony éssrevette. — Ssent ég, pecsé-éótl Majd a pecsésWmajd reám meresatí ¦semeit — megszagolja — veszve vagyok 1 — Knlí-tnáás 1 Atyus kuiimás I 1 Megüt s guta. Ja; te. Kii varia latra, hol ssedted te ezt ? tusiont megmondod ! — Hát — hát — hát nem tudom ! — — Micsoda, nem tudod ? hiszen es már mosva is van, fiam. fiát bizony a ,fiamB ugy volt mondva, hogy vallani kellett — fiát édes mamám segítettem a Samunak, =t- — Hit? — Hát kentük a szekeret, azután én tartottam a bödönt, azután nem tudom — és Samu mosta a lékeiével és asután — már jo Ieszet! Gyerek, a sirbs viasess. Ujdonot uj nadrág s örökre oda van t Bizony, elrittam magamat, nem a nadrág, hanem a sir miatt; mart Kegyelet-hiány. Nemrég egy társaskörben ason saj-nos tünetekről lőrén sző, melyek a jelen társadalmi viszonyok lasa állapota felett annyi panaszra és aggodalomra okot szolgáltainak: valaki legnagyobb kaja-mílásnak és a közerkölcs hanyatlása legfőbb forrásának a kegyelet hiányát tüntette fel, A barátságos teremke férfi vendégei talán még a kiejtett eszme szavai felett gondolkodtak, midőn egy merengő hölgy közbe szóit: -Igaz, hogy sson érzületnek nagy erejű van ; nekem egy külföldi utamban volt alkalmam a festészet nagyszerű remekmüveiben gyönyörködni, de a legértékesebbekért sem adnám azon fekete két kis képet, melynek annyit őrültem gyermekkoromban, s láttára azon rózsáskor minden kedves emléke felújul bennem. * Ezen szavakban ki van fejezve a kegye letn e k egész büv- Ez érzelemtől áthatott volt ama kor, lyben a magyar hasi élet tündöklött erényekben. A szülék egyedül gyermekekben és azokért éltek, emezek viszont veteted-lek a figyelem és gyöngédségben, m>>ly-lyel szüleik iránti tiszteletüket kifejezhessék. Mii mondok; a családi hűség oly példányszerü volt, hogy az a családnál nőtt fel, ott nősült, s aggott meg. — ¦Semmi durvaság az érinkezésbea g-ízd.. és a szolga személyzet köst; c az a nadrág is csak olyan uj volt ám, hogy az édes apam kétszer fordított óctka kríspíojéből készült, atérden pedig foltos volt, mert ezt koptattam ón szilva-fákon, almafskon sövényen, homokon, agyannyira, hogy Sibik majsster ajánlatot is tett anyámnak, hogy talán legjobb lesz a nadrágon újkorában mindjárt s térde táján kerek lyukat vágni s mint a gomblyukat körűt varrni. Felöltöztette leányait és azután leült; mint az Orgonasípok félkörbe sorakoztunk — összekulcsolta kezeit éa igen szépen imátkozott ; azután sorba csókolt, azután kieresztett udvarba, kertbe. A lig hogy künn voltunk, kijött az Így alól s szabadon járó fürj, feloldom hajtotta fejecskéjét a fél szemmel — a mint jó fűrjhöa illik — felpillan tott édes snyámhos ; értették és nagyon szerették azok egymást. — No, mindjárt, mindjárt kis madaram 1 Elindultak kettecskén, elől eLes anyám, atána a kis fürj. Ugr a mint édes anyám hadi poaiturában megállott, s megesel ózta a legyet, a fürj is megállott s várta as eredményt. A földre dobott legyeket szépen fölszedegette. Mikor aztán végig járták a szobákat, odaszólt édes anyám: — No meg van l Erre as a kis madár fölkereste a padlóa ast a helyet, mely verőfényes volt, ott bersengette, tatarosta tollazatát, sütkérezett. Nagyon ssép egy kép volt ám es. — Hát még alkonyat táján, gyertya gyújtás előtt 1 Maga köré gyűjtötte leányait, én as asztal alá bújtam, apámuram pedig rágynjtott a nagy tajtpipára. Jiáta is Operencxiákoc túli azebb-nél-ssebb mese, as Öreg királyról, három fiiról, a legifjabbról, kit butának néztek, de hát Ö volt a ssép, a jó, aa okoa, mert Ő szánta meg s szemétdombra kicsapott nyüves csikói, megabrakolta ast égő párázassál, a mitől as a csikó táltos lettes vitte, vitt* a királyfit, tövébe annak as üveghegynek, a melynek tetején a hét-fejüsárkány kastélya épült, benne élt as elbűvölt királyleány, disznófejű tere képében, a begy tőrében vonaglott egy szegénylud, a jó királyfi megszánta ¦ megitatta, es a Ind aztán lúdtalpat rakott a királyfi csúsmája alá ¦ aa aztán guk a család tagok között a sseretet és ragaszkodás róasaláncaa, de erőaebb minden sóséinál, Es volt a patriarchális élet: a házi erények szentélye, a szív legnemesebb érzelmeinek melegágya, a békének, lelki nyugalomnak, minden erőszakos indulat hullámától meotes édene, a megelégedés ki meríthet len, ártatlan, kristály tiszta forrása. A ki félszázad előtti magyar íróinknak, köztük a halhatatlan Fay Andrásnak esen szelíd kort jellemző patn-arohalis éi el viszonyait hűen feltüntető müveinek olvasásán ms nap is fel nem melegül, s a sóvárgás egy nemével vissza nem óhajtja ason kort, melyben vallást, becsületet, felsőbbség, szóval minden mi lisstaltetősre jogosult vala, a legnagyobb becsülésben részesült; az lehet modern tudományos fő, kít érintetlen hagy ama kor idyli bajainak rajza; lehet a hideg ételelvekben megmakacsolt világfi, de as a felfűtt gőg, mely kebléből száműzi a kegyelet minden érzetét, vagy mosolyra készteti felette, írgalmatlanat boszulja meg a házi erények kigunyolásáért. Pedig ön ámítás "azon szánalmas ki-osioylés, melyiyel némelyek amas egyszerű, de kegyeletben gazdag kor emiékét emlegetik : mert ba fehér hollóként feltűnik egy-egy családi kör, aa önzés és elhidegülés jeles napjaiban is, a hol kölcsönösen becsülik a gyöngédebb érzelmeket, lelebat lesni * boldogságtrigylő vonásokat aaok arcsaról, kitt életfo-gyssstó erőltetéssel a nagyvilági hiúság lidérosfénye után szága\'dosnak. A kegyelet minden fajának ezen ssánaudó divattá vált lábbaltspodása kétségtelenül a közerkölcs lazulásának mé-ígfáját neveli. Hovatovább teoyéezni fog, annál inkább elvadalnak azon tenyészett haj lamok, melyeket a boldogság forrásául az emberi szivbe csepegtett. Beszélhetnek azután msjd as emberi találékonyság vívmányairól. A kegyeletes érzelmek ki-hamvadasát, melyből múlhatatlanul kő. vetkesik a köznsmzetí erkölcstelened és, nem fogják pótolni a teremtő lángeszek. — A bekövetkezendő erkölcsi sorvadásnak tehát útját kell állani. Hibás nettben vannak ások, kik az orvoslást az Loláktól várják. Tanítás nem képes szivet, csak ösmeretet bővít. Nevelni kell a gyermeket zsenge korától fogya, Bzivhajlamokat kell ébress-teni benne, hogy szeretettel öleljen át ess ládot és hazát. A kegyeletek hazája a asivben van. LVy Utazik, hogy oktatási rendszerünk kezd ferde irányban haladni. Kevesebb tudást, de melegebben érső szívet — es legyen a jelsió ! Mily szép és nemes hivatás vár e réssben as anyákra í i- íknek gondja alatt fejlenek ki a szivnei\' eíső hajlamai. De erre ismét as anyákat kell nevelni, igy függ ez össse. S—t. könnyen főisétáit a hegy tetejére — persze, hogy megölte a hétfejű sárkányt, mire a disznófejű tevéből gyönyörű király kisasszony lett, azután milyen la kodalmat caap\'ak azok, hetedbét országra szóDÓt — és most ís élnek, ha meg nem haltak. . . . Oh te én jóságos édes anyám 1 Vége szakadt a mesélésnek, másra tért a gondolatja. — Atyusom lelkem, szörnyű időket éltünk! Holnaptól fogva a kávé egy garassal, a hus két krajczárrsl drágább ess, éhen kell vesznünk I És vetted észre, hogy s gyerek csizmája már megint lyukas, azoknak a ssegény lányoknak is csípő, kendő kell, már el kell vesznünk ! — — Lányok, gyújtsátok meg a gyergyát 1 — szól az öreg, mert jól tudta: hogy ekkor rögtön vége szakad a sopánkodás nak. Járta is tögtxn a lenfonás — as t. i. még akkoron volt, a mikor a jő anya a leány születése peresétől fogva szálankint gyűjtögette a kelengyét, a mai monog-rammos hencseg ve-kiáll itásos, pamntvi lágban es már nem illenék. A lányok kötöttek, ss öreg olvasott, éa meg kiaompotyogtam a konyhába a Samunak „segíteni"; ő hasogatta, én meg rakosgattam a gyujtóf t; elbeszélte nekem a bátor lovunk minden tudományát, meg ast is, bogy a Csókáson éjféltájban sárkány csikó röpül, nyerít a levegő égben, meg est ia, hogy egy marok dohányért elvisz szináért. . . . Hát asután réssben sson járt as eszem, hogy is lesz sa avval a dohánynyal; no, meg ason, hogyan jutok az ágyba--a napos ingben; a hálóing- tői rettenetesen fáztam. Következőn a lefekvés. Mikor apám aram eloltotta a gyertyát, anyám as ágyban fekve énekelt a lányokkal egy a oltárt — — csönd lelt. ,— De csak elkezdte megint; — Leányaim, /váltott-e as s gye rek inget ? Hát nem tudták. Nyomban fölkelt s jött. !Én persze már javában pitykéztem a Józfika pajtással, ha épen nem hevertem a ssénásssekér tetején. Bizony kiszedett, bizony megszidott; de a mikor megfordult, hát megint csak as a jóságos mosoly Ült as ajaki in. — ¦ A soproni kereskedelmi és iparka mara köréből. 2891 alám. ítHW. Hirdetmény. A cs. kir. belügyminisztérium Németország Frsnesiaoraság, Görögország, Anglia, Olaszország, Németalföld, Törők-ország, Románia, és Oroszország vela-mennyi osztrák-magyar konzulátásáoak körrendeletig meghsgyta, misaerint a működésük területén felmerül\', csődök és bukásokról megbízható forrásból tudomást szerezve, azon esetben, ha feltehető, hogy általuk osztrák vsgy msgysr kereskedők, üzletemberek vagy httelesők is érintettnek, jelentest tegyenek. Mintán esen hivatalok egyúttal utasi\'.iattak, hogy sa cselben, ba ily összeköttetésekről tadomásuk van, as érdekelt hasai Usletembert kívánatára és saját költségére s csőd beálltával azonnal levélileg vagy táviratilag értesítse* : felhívjak a fenni elősorolt országokkal üzleti Összeköttetésben álló cségekot, miszerint érdekeik megóvása czéljábói, ezen összeköttetéseiket as illető konzulátusoknál jelentsék be. Kell Sopronban, 1883. évi ssep tember havában. 2892. ss. 1883. Hirdttmény. A német birodalom és Spanyolország közt kötött kereskedelmi és hajózási szerződés határozatai szerint ss étkezésre 7alo fris ssőtlőnek vámja a Németországba való bevitelnél 100 kilogrammonként 4 márkára szállíttatott le. Minthogy a monarchiánk és a német birodalom közt kötött kereskedelmi szerződés "kereskedelmünk részére a legnagyobb kedvezményben rslő bánásmódot biztosítja, bevivóink eaentnl színién igényt tarthatnak as említeti vámlessál-litjiers. Ami ezennel as érdekelt körök tudomására hozstik. Kell Sopronban, 1883. évi ssep-tember havában. A kereskedelmi s Iparkamara. Gyerek , ne csoszogj, nem tudsz szebben ülni, járni 1 Mindig korholt, min dig nevelt és váltig sseretett. A kis gyerekből nagy gyerek lett, Budapestre kellett menni. Mikor már össaevUssa ölelt, össse vissza csókolt, s elárasztott könnyeivel, zokogva ezt mondta: — Ét irjál édes fi.m, és mikor már Pest felé közelednél, — fuvaros vitt — tiszta inget végy ám; mert ős a földbe bújnék szégyenembe, hs megszólnának az emberek; én neveltelsk s te becsületes hasból való vagy — ugy e megteszed, édes fiam? ! — Megteszem édes anyám 1\' Ob, mert az as Ő jóságos lelke csak agy képzelte azt magának, hogy aaok a pestiek majd kiülnek a padkára, ha nem könyökölnek ki az ablakon, s hogy azután es lesz az ő beszélgetésük: — No, nézzétek emberek, itt jód a hámoai doktornak a fial fia tisztát váltok, akkor est fogják mondsni: — S milyen ssép tiszta as inge 1 meglátszik, hogy jót nevelte as édes anyja. — Ha pedig nem váltok, hát ast fogja: mondani: — No hiszen szépen nevelte ast as édes anyja; meglátszik as inge gallérján I — Es pedig bizonyosan sírba döntené, mert hát oly igen-igen rá tartós volt as ó „saját nevelésű" gyermekeire. No váltottam is inget s ss is ssent igaz, bogy akkoroo a pestiek meg nem szóllak .... ssóla inkább. • Belém vetett hite csak egysser ingott, de akkor nagyon ís. Kiszemelt Ő nekem egy jövendőbe lit; volt annak nyolca ládányi vsason-nsmüje, tizenkét személyre való ezüstje, hirtelen esőké haja, hozzá Ülő szeplős ar-cza a két sárga rettentő lófoga : de jó teremtés volt sazeniül húson, hogy sohasem csalt volna meg. Meg hivatal is járt volna rele 1 — De mikor nem kellett sem vászon, sem ezüst, se hivatal, as leány. Körülvettek, szorongattak — _ hát megszöktem a boldogság elől a neki vágtam a nagyvilágnak, mert vitt, ragadott valami. A jó atyus már s hant alatt pihent s igy édes anyám oaak lányainak, vejei- CSARNOK. Hangok a ,gráczi magyar oh/asó körből. i. A Grácsban élő magyarok, kik szívükön hordják a hazafiúi kötelmeket, folyó hó 6-án az egyleti helyiségben gulyás estély t rendestek. AJÍg vártam a 8 órát, as indulás idejét, hogy néhány kellemes Órát tölthessek % külföldön egyesült honfitársaimmal, asas jobban mondva: nem tudtam bevárni a 8 órát, mert már 7 órakor beálli-toltam, ason remén; ben, hogy as egylet minden hozzám hasonló türelmetlen tag ját együtt találom, kiket részint aa egyesület iránti rokonszenv, részint s gatyás párolgó illata csalt ide. Csalatkoztam, mert csak egy igazi magyar komolysága arcsot találtam, ki egyhangúan művelte a carambol mesterségét. Én ie letelepedve, aggasztóan tépelődtem ason gondolattal, hogy ugyan eljönnek e as estályre igáf-kczetl magyarok teljes számmal, midőn egy sudár-bejussa, kis jogsas nyitott be, ki tenor hangjával mindjárt szégyenbe akarta hostii Wrada kedvelt színésznői. Már hármunk köst folyt a beszélgetés, midőn a? ajtó iámét nyílt és belépett rajt a közszeretetnek örvendő t. Tár-csy elnök ur, kinek előzékeny barátságos modora fokozta a négyünk köst uralkodó jóbangulatot. A jó isű társalgást as órsülés zavarta meg, mely ast jelese, hagy 8 óra. Éppen kérdezni akartam, hogy hol maradnak a tagok, midőn megkezdődött a rohamos gyülekesés : először mutatta meg a bejárást a magyaros tartása, de még magyarosabb szellemű egyletünk egyik legkedveltebb tagja, nyomban követve egy örökké mosolygó arcsu jubileumot tagtól, kinek kabátja végét fogta Somogyi egy álmosssemü honfiú, ki most sem uralkodhatott kontárkodó természetén ; neki ült ss egyleti helyiségben levő czimbalomnak, s egy verővel ugyan, de vslódí verklis képzettséggel, erőltetett rsjta egy, különben, jó nótát Megjött as egylet lelkesedésének tárgya is a kedves alelnök ur, kinek árosáról még a be\'.üt nem ismerő is leolvashatja a magyaros jóságot: végre a salamegyeiek beállítása val, kik közt ja pénztárnok nr is volt, kiegészítődön a jelen lenni óhajtók összes száms. A csimbalom körül telepedett le a társaság, mely ismét emlékükbe hozta a kedves otthont; de ez csak addig tartott, mig a már emiitett, Örökké mosolygó nek mondogat** : „Mindig is tudtam én az\', hogy sbból a kálváriái latorból nem less semmi ! Én istenem, as s szép hivatal, as a ssép hivatal, az a gyönyörű vászon — ezüst— borzasztó I" Sírt és sírt keservesen, mert hál ó ugy képzelte gyermekei boldogságát, hogy mindig körülötte legyenek. Oh jó anyák örök vágya ez — mind csak es I Azalatt én nagy lazákat vívtam as élet országútján — sarakon, porokon keresstül. Kivettem résoemet a munkából, sok nyomorból, kevés örömből: még a halál torkában is csak ugy ki ¦ be jártam. De megállottam a sarat, kivergőd-tem a porból.sőt mondhatom: vittem valamire: de Bőt egy reggelen világosan ast irta rólam egy újság, hogy ast mondja -Jeles hasáok fia 1" Ekkor már felkerestem édes anyámat - As a jóságos szem már nagyon meggyengült volt; de a jóságos ssiv még mindig hevült ss aoyasseretet ssent tűsétől b legott megsúgta édes anyámnak, hogy fia tette kesét as ajtó kilincsére. — Hogy megölelt, hogy megcsókolt ss 1 És s ssomréhányás I Hát váltig as hajtogatta : „Mítdig bíztam te benned édes fiam I Ssegény atyus, csak megérhette volna I neki mondogattam legtöbbször, hogy ember less belfiled-- Drága anyám ! S hátha megérted volna még szt, hogy a fisdeleven minisztereket szapul — lúggal, Ők meg visssassspulják édes fiadat választó rizsei I Mit szóltál volna te ebhez, én édes Öregem ? Leikeni szeme mutatja nekem remegősedet — talán meghaltál volns a asgy félelem mistt — mert hiszen te s megtestesült szerénység és alázat voltál mindenbe: resskedtől a vicaispán láttára, mert as a ,agy ur" volt s te szemedben. —- Minisster I — hissen te arra még gondolni sem mertél volna • • - Pedig bizony a nagy világnak nsgy komédiájs I Nem is ér as föl három ftV asállal, mely egy jó anya bslóporiWl kait... Z ÁL A 1 KÖZLÖK I r / i• i . i \\ 11 ,-i i .\'¦ ; ,¦ OKTÓBER l4-én 1883. t»g (ki már rey beillett volna grácsí Ge-oioiude-Rathnak) magára vállalva e pinczemesteri szerepet, magyaros kínál gátasával .tennénkugy. minthainnánk", inkább gyakran, banem nagyokat", uttal köré gyülekesteté a társaságot. Végre valahára sok megelégedett ..rcz-aiosoly aat is tudtunkra adta, bogy „: asztalon párolog a gulyás, ehhez már ::L-~. kellett nógatás, mert a stejer kczok-[?1, borasai ösasekavercsolt ételek után oly jól esik a magyar gyomornak, b ptprÍKáaat lát, (hát ba még ehetik be-IJla!) mintha egy boldog itejer vasár-otp* gombóctól salátával éa a salátát gouibócxczal élv-theti. Ás elnök és alelnök elfoglalták méltó helyeiket, a .pincsemester\' egy Nógrádmegyéi képviselő magyar és én jónak látlak occup&lni as alsó házat, vi-s»vim lett a somogyi tag, ki engem választott ki áldozatul, hogy végignézzem türelmellenkedésoit z étel várás miau; de viszont Ót azemslte ki a termeszét a legnagyobb csapás elviselésére, mert elődje kiürítette a tálat s neki várnia kellett, mig azt njra megtöltik. Meg is boszulta magát, mert a második hozatalból oly nagy porcsiót merített ki magának, hogy már aggodalom érte, bogy nincs-e öngyilkosaági szándéka. A jó gulyáshusaak méltó követője vei: a töpörtyűs, taros csusza, mely a gulyáshoz hasonló sorsra jatott aesal a külömbséggel, bogy a somogyi barátom jónak lattá előre kivenni porcsióját, sehogy ugy járjon, mint előbb. A .pinczemester", ki csak azért ivott, hogy jó példát mutasson, nem szűnt meg kinálgatáaairal, igy nem it lehet csudálni, bogy a tzives kinálgatáslól Szatmár elérzékenyült az as Morpheus karjaiba dőlve, álmtdozott a róka-fogás fortélyairól- (Volt is eredmény !) Az egylet egy kedves tagja, kin-E hangja mellett Gráci ellő tenoristája meg reterái, tzives volt as egylei javára pár izivet járó magyar nótát énekelni, melynek nemcsak azép anyagi eredménye volt, de miuden kedélyt jobban felvillanyozott, mint a pécsi kiállítsa legerősebb műszere. Soupá után, melyből a dictiok tem hiányoztak, a tártaság czimbalom azó mellett elnólázgatoit, mely oly kellemes szórakozás volt, hogy caak a reggeli órákban jutott néhánynak eszébe: ájta-totkodni a 32 IivelÜ bibliából. A végeredményről csak annyit irhatok, hogy Szatmár elázott, Somogy elillant, Nógrád jó kedvének ssük volt a hely, Tolna royelgett, Zemplén egyhangú volt, Vas-megye butult, Grics régi .pincaemes-Ure" ivott. Zala itt is helyt állott-K-it Grácton, okt. 8-án 1883. Egy jelen volt. Hírek. — A nemzetközi villsnykiállitás a cs. kir. Práterben, október 31-én bezáratik ét a történelmi kiállításra Bécs város as uj városházban vasárnap l. évi október 21-én reggeli 12 Óra 5 pereskor külön kéjvonat indul igen mérsékelt árak mellett Nagy-Kanizsánál jBécsbe, Menetárak 14 napig érvényét vitssautazáaí jegyekkel: Nagy-Kanizsáról Bécsbe IL oszt. 10 frt 10 kr. III. oszt. 6 frt 50 kr. Megérkezés Bécsbe 21. október 9 ára 24 pereskor délelőtt. Minden köseiebbit különösen a kedvezményeket aat. a mindé nütt található fatragassdk tartalmasnak. _ Hiriapolvasó kanász. Ltptártunk a .Pécs" tárczaczikket bos egy ke-nászról, ki hírlapot járat és a kondi melle-.; szorgalmasan olvas. E derék kondás megérdemli, hogy nevét mi is ide igtaa-sak. Neve : Horváth Péter, 60 éves, nőtlen ; szolgál; Íísgy-Csenybau. Jelenleg csak hetilapot olvas; de mozgalmasabb időben habár meg kell is koplalnia — napilapot járat. — Földrengés. Csáktornyán e hó 10-én délelőtt agy 11 óra tájban három gyenge lökésben nyilvánuló földrengést észleltek, mely éssaknyogati irányt kö vetve, mintegy 3 másodpercéig tartott. — Gyilkosság Szegeden. A szegedi Széchenyi ntosa végén egy szegény gyolcsot tót, s szabadban álló szekerére lefeküdt. Alig egy óra molva, távolról arra közeledők látták, hogy as Óriás erejű tót két férfival dulakodik.. Jtiket a megtámadottnak vasizmai csakEsmar megfélemlitettek, agy, hogy fatásnak eredtek. A tót alának, szaladt, a sötétben •gy lövés dördült el és tegnap reggel a Széchenyi-kertben átlőtt szívvel találták meg a szegény tótot. Egy bot és egy divatos férfikalep hevert a rémes tett sain-helyén. miből ss következtetheti, hogy a tettesek az ,uri° osztály hoz tartoznak. — Szerencsétlen leány. A múlt hó 22-én történt Otliban (Sopronmegyó ben), hogy Csenő N, kiment cselédjei vei és egyetlen, 20 éves leányával, Arankával dolgozni h hányba. A munkát elvégezvén, délután hazafele indultak. Ut-kösben észrevették, hogy a pintes üveg jük ott maradt, ennek meghozására Aranka készséggel ajálkosott A szeren-esetlen leány visszament. De mivel a hany nádas, saombékos és aüppedékeny hely, azért valóssintUeg eltévedt. Hiába\' Jvárta s kereste néhányad magival napokon éa éjeken keresztül a kétségbeesett atya egyetlen gyönyörűségét. Végre a m. hó 29-én Kupinál fogták ki a fiatal hullát a balaszok a Bábczából. A rejtélyét eset oka ismeretlen. — Az állami közép ipartanoda igazgatóságatÓL AzépítŐ iparotok tanfolyama. As állami középipar tan ódában a télen szünetelő építő iparotok, kőmi-veeek, ácsok ét kőfaragók tzimára tau-fnivam rendeztetik, a mely f. évi novemb. hó 5-ik napján fog megnyiteini. A tanfolyam négy téli félévre terjed a éven kint november hó elejétől márczius hó végéig tart; e tanfolyamon as illető építő iparotok rendszeres szak kiképez te tett t annak aikerea bevégzése után véghizo nyítváuyt nyernek. Tanútokul főivé, telnek a 14-ik életévet betöltött azon kő míves, — ács, — és kőfaragó segédek, aaik folyékonyan irni, olvasni és ssá molní tudnak és legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A felvételre je lentkezők erkölcsi bizonyítványt,továbbá főnökeiktől igazolványt tartósnak előmatatni arról, hogy mely idő óta működ nek a gyakorlatban és melyik szakban dolgoznak. A beiratások as intézet helyiségében VIII. kerület oodzafa atoza 28 tz.) október hó 7-ik napján kezdődnek ét e hó folyamában a köznapokon estvs 6 órától 7-ig, a vasár és ünnepnapokon pedig d. e. 8 érától 12-ig tartatnak. — Saját házát gyújtotta fel egy Heigl József nevű leesdorfi ecsetgyáros, mint Badenoől Írják. Heig! háza 2400 forintra volt bistoaitva, részleges kár miatt > sooban csak 400 forintot fizettek neki. A csendőrség Heiglt elfogatta, mert oly bizonyítékok birtokába jutott, me lyek kétségtelenül bebizonyítják, hogy Heigl a gyújtogató, igy akarván 2400 forint birtokába jutni. Heigl ti 1 tokozást nynjtott be elfogatása ellen. — Napóleon, mint — szerillai borbély. 1808 ban történt, mikor Napo leon diadalmas seregévei bejárta Spanyol országot és Ssevilla városa ellenállt a nagy francsia csássár hatalmi erejének ; Napóleon követet küldött * város kormányzójához, hogy adja meg magát, különben, ha erőszakkal kellene a varost bevennie, a lakosságot kivétel nélkül megborotváltatja. A kormányzó spanyol hidegvérrel hallgatta meg a fenyegető isenetet s aztán még a. gyobb közöny* nyel igy felelt: „Est nem hiszem Mon-sieurl Mert as önök nagy császárja nehezen tűrné meg egymás mellett meket: Francsiaorsíág császára, Olaszország királya és — Sevilla borbélyai" — Dumas adoma. Az öreg Dami ról francit* lapok a következő adomát irják: Dumas a .Donscíense" (Az önérzet) czímü drámáját az Odeon színháznak engedte át előadás végeit, bol tisztességes sikert \'aratott. Az előadás végén Dumas egyik iemerőse gratulált a szerzőnek : Mester engedje, hogy szerencsét kívánjak. Nem tudom ugyan, bogy as anyagi siker nagy less-e, de a tisztes-aég meg van mentve.* — „Annál rósz szabb", vistonsá Dumas bánatosan, .mert tisztesség dolgában jól elvagyok látva, de pénzre nagy szükségem lenne." — Egy csók. Folyó hó 2-án Know-lo Elizs egy tizennégy éves iskolás leány ks sétálni ment ¦ a Grenvichben egy Wall William nevű fiatal ember lépett hozzá éa a Matfordba vezető at iránt tudakozódott. A leány azt mondta, hogy épen Katfornba megy és a fiatal ember mellette maradt. Mikor elváltak. Wall lehajolt és megcsókolta a leánykát. Eliaa elkezdett sikoltozni, két férfi megfogta Wallt és a bíróság elé vésették. A bíró igy szólt: „Saégyen, hogy egy fiatal leány világos nappá! íb ki van téve ilyen sértéseknek-* És két havi kényszermunkára ítélte a vádlottat- A .gonosztevő\' meghajolva monda: .Egy csők ily pi rot kis szájra megéri a két hónapot. — Dráma a tengerem. Haines kapitány TreeportbŐl szeptember 7-én nyilt tengeren egy üveget talált, melyben a következő tartalma levél volt: .1876, aag. 4. Istenem ! Oh istenem I Huszonöt nap óta vagyunk e cso Inak kai a tengeren. .Catherine Jane\' kereskedő hajóhoz tartósunk és Londonból Bosstooba akartunk utazni. A hajó már cius 10-én egy szélroham következében nyilt tengeren elsü-lyedt. Ás egéss legénység vízbe folt, kivéve Jeuniton Elmert s engemet. Élelmiszereink már elfogylak és mar félholtak vágyónk. Még mindig nem lát* ssik hajó. John Bell.0 — Egy kedves elbeszélés adatik most azájról-szájra a párisi szalonokban. Estély volt Flaubertnél, melyben Tur-genyevet ostort-ilták, bogy mondjon el egy adomát as oross .i epéiét Dől. Turge-nyev a kandallóra támaszkodva, ismert sselid es magával ragadó modorával a kővetkeződet mondta: .Egy fiatal földbirtokos ott hagyta birtokait, hogy a telet Péierváron töltse. — A folyó partján meglátott egy fiatal jobbágy nőt, ki oly esép volt, hogy megállittatá trojkáját és igy búcsúzott el tőle: .Zsófia Androwna, a városba megyek. Mit ki-vaniz: nyaklánesot vagy fejdíszt ? ígérem, hogy Uraazasal elhozom sst, amit ;óhajtasz." Zsófia igy felelt: \| nem kell nekem se fejdísz, se de hozz nekem a városból egy \| abból a szappanból, melylyel a nagy I uri nők mosakodnak." Mosolyogva ko-{c#iso»t a földes ur tovább és nem gondolt többé szép jobbágy nőjére. Midőn azon-1 ban tavaszodolt és vittzakétsült birtokaira, essébe jatott a fiatal leány szerény éa-sajátságot kívánsága. Megint ott találta a vízparton és átadta neki as ajándékot. A leány a vishez sietett, meg mo«le kezeit a szappannal, visszatéri t trojkához éa fülig pirulva, halkan sut togva monda: .Most ah uram, csókold meg kezemet, miat ahogy a nagyvárosi nőknek szoktad." Irodalom. ¦[E rovat alatt megemlített munkák líarj-Kasáaata Wajdiu Jo-sef kfinytkeraaekedétébe kaphatók vagy általa meerendelbitSk. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosaness< kosottetnek.) — A magyar mli^narium. Stamp-tel Károly királyi udvar: könyvkereskedő kiadásában PossonyLsn Helmár Ágost királyi főgyaaaiami tanár úrtól egy ké.ives füzeiké jelent meg, m.-lynsk czime:A magyar miflenariam. Visszapillantás Magyarország 1000-éves v történetére. As író neve, kinek Bonfioiusról irt müvet a magyar tudományos akadémia annak idején pályadíjjal tüntette ki elegendő biaiositékal szolgál arra nésve, hogy itt nem aelejtes vásári mun kával van dolgunk, amint ofakogyan es alkalmi iratkában nemsetí politikai el kotmány ét irodalom tőrténetünknekjfóbb mozzanatai vonsé alakban csoportosítva a magyar nemzet ezerévet fönnállásának nagy vonásokban rajsolt sikerült képét nyajtják. A számos képpel ellátott füzet-kének felelte díszes kiállítása a derék kiadónak irJésrőt teas tan óságot, Ha végül még fölemlítjük, hogy as ára 20 krban van megállapítva, pillanatig Ben kételkedünk benne, hogy ezen alkalm füsetke könyvpiscsonk egyik legketen dőbb csikkét fogja képesni. — Kiss József előfizetett nyit Mese] a varrógépről czicoÜ elbeszélő költeményére, .melyből egyet önállóbb részleteket nagyobb lapjaink közlemécyíból a nagy közönség már ismer. Modern alapetzméjével ét a mindennapi éleiből merített egyszerű, de költői motívumai-val a PetÓfi-táraaáágbsn és a székesfehérvári Vörösmarty-körben történt feolva sása alkalmával mely hatást tett e költemény, mely legalább irányánál togva igényt tarthat arra, hogy a müveit ma gyar női közönség megnyissa számára termeit. Kiváló értéket kölcsönöznek ¦ kiadásnak Bsdits Ottó, hírneves festőnk, a müncheni magyar művésztelep egyik kitűnőségének részint önálló heliogra vare-nyomatn gyönyörű tollrajsai. A nagy negyedrét alakban vastag [karton-papíron megjelenő fényes kiállítású, a szó ssotos értelmében dlssmnnek nevezhető könyv folyó évi deczember elején (tehát jóval karácsony előtt) kerül ki sajtó alól. Nyomdai kiállításai s Fraak-lin-Tártulet vállalta eL Előfizetési ára: Fűzött példány 3 frt. StylsserÜ kölesben 5 frt. A bolti ár tetemesen magasabb leend. Az előfizetési pénzek ez évi november hó l-ig ;Kiw Józeef-nek, Buda pesten, IX., cstllag-atcaa 15. saám alá küldendők. — A magyar könyvkereskedők lCorrinaB caimü szak közlöny ét efc könyvessel! rovatát október hó 1 tői kezdve a .Csak szorosan" budapesti könyvkereskedősegédekegyletének egy bizottsága fogja vezetni, mely annak lehetőleg poi toa szerkesztését a magyar könyvészet teljessége érdekében óhajtaná — e cselből felkéri azon t. sserső és nyomdász arakat, valcmint \|a könyvkiadások foglalkozó tantestületeket, kiknek kiadványai nem jönnek rendes könyvárusi forgalomba, hanem saját kiadásukban jelien-nek meg, miszerint ások egy-egy példányát, as ár megjelölésével, felvétel végett a .Csak szorosan os. egylet nevére beküldeni szíveskedjenek. Felvétel után ami sértetlen állapotban vtsaakül* detík. Nemkülönben felkéretnek ason t szerző arak, kik müveikre elŐfisetési felhívást bocsátanak ki, abból egy példányt beküldeni szíveskedjenek. Kívánatos lenne, ha aa erdekeltek, e kérelemnek lelkiismeretes pontossággal eleget tennének, amennyiben ezáltal nemcsak neveseit egy le. t ügy buzgó tagjait segítik aló közérdekű törekvéseiben hanem egyidejűleg saját érdeküknek ia szolgálnak as által miután ezután a könyvkereskedők — üzleti szempontból is — tudomást vehetnek müveik létezéséről. — Szerencsétlen forulyasok. El- beszélések. Irta ; Porzsolt Kálmán. Megjelenik 1883. deci. 1-én. ElŐfisetési ára 1 frt Disskfitétben 2 frt. .Semmi vélkök, még sem boldogulnák. Egéss életük története Csak ennyiből áll : Szerettek és szenvedtek. As egyik sseretett és megcsalták; a másít viszoátszereltmre talált, — de a sors széttépte kötésükéi: as egyik megőrült, a másik elzüllött ¦ a harmadiknak szive halt meg a fagyos osinismnibaB, Pedig a boldogságot ők is Ah uramcsak ép agy megérdemelték volna, mint yakláncs, a többi más, — csakhogy — mint humo-darabkát ros ssanskoaáaaal nevezni ssokták őket szerencsétlen forolyások voltak. — Néhány ilyen _.szerencsétlen furulyádnak történetét írja le es a kötet. — Ne tűnjék fel azonban senkinek, hogy épen olyan elbeszélés nyitja meg a sort, melynek vegén a sserermesek oltár elé kerülnek, hÍBsen igen sokan mondják, hogy — ezek még caak igazan a szerencsétlen furulyátok!....\' Es a néhány sor vez-ti be aat a kötetet a magyarázz* meg aonak tartalmát, melyet elófisetéare óhajtok mott kiadni. Jól tudom, hogy manapság az előfizetési iveket irók és körfnség egyaránt ellenszenvesen fogadják, miután egy pár szerencsétlen furulyái addig-addig halasztgatta as előfizetési határidőt .nyomdai akadályok miatt", mig a közönség bizalma tökéletesen el nem veszett as előfizetési felhívások iránt. De kötetem az előfizetési iv megjelentékor már teljesen ki lévén nyomatva, ölsaas példányban semmiféle .nyomdai akadály" sem gátolhatja meg, hogy esek a hataridörs f. évi decsember hó elsejére aa előfizetők kezeiben legyenek. Hogy késsen lévén a kötet, mégis előfisetésre adom ki s caak decsember elsején jelentetem meg, annsk as, hogy tudni akarom: hányan és kik olvastak kötelemet? A rendes könyvárusi aton a asersó sohasem ismerkedik meg olvasóival, ast se tudja, kik, ast se tudja, hány van ? Én tudni akarom, bogy ismerősök ét ismeretlenek közül hányan ét kik érdemesítenek arra, hogy írásaimat éasreveazik ? Est tudni nagyon érdekes és tanulságot as embernek épagy, mint a kezdő Írónak. Es as oka, a miért én kötetemet előfizetésre adom ki. A kötet vastag, sima papim van nyomva ; fűzött példány ára 1 írt, d itt kő tét ben 2 frt. Ezen összegeket kérem nevem alatt lakásomra (Badapeat VHI. Nagykörat-utcza 13.) vagy pedig — -bogy egy könnyebben emlékezetben tartható czimmel is szolgáljak — az iróí körbe (Badapeat. Nemzeti színház, Iróí kör) küldeni As előfizetők példányaikat deexember elsejére megkapják, sőt esetleg ha kívánják, még előbb ia megkaphatják. Gyűjtők minden tiz előfizető után egy tiszteletpéldányt kapnak. Budapest, 1883.postabélyeg kelte. Porzsolt Kálmán nel közhírré tétetik: hogy Zakál Henrik ügyvéd álul képviselt Poklovecx Ferencs mura-szerda helyi lakosnak PeiEovita Iván és társai mint elhalt Petkovits Má-ityás ét neje Kollarita Magdolna örökösei ellen 130 in tőke b jár. iránti végrehajtási ügyében a n.-kanitsai kir. tőrvény-stékbes tartozó esen kir. járásbíróság területén lévő a grabrovniki 53. ss. tjkvben A f 1 sor, 82. hstz. alatt Petkovits Mátyás és neje Kollarics Magdolna tulajdonául felvett éa as adóalapján 739 írtra becsült ingatlan birtok ugyanezen összeg kikiáltási ár át ennek megfelelő 10\'-\' ... bánatpénz letétele kötelezettsége mellett a grabrovniki kőzségbirő házánál 1883. évi november bó 13-ik nspján d. e, HJ órakor tartandó árverésen eíadatniiŰg. A részletesebb árverési rejtételek esen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a grabrovniki köteégbirónál be-tekinthetők. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság Csáktornyán, 1883. évi auguizlua 18 ik napján. 1043. l-l. legjobb AutaJi-és üditc ital, feltűzi hatásosak stzsaystt feikiséiaél, séf* ^ bafeksái, systssr-és bolyac b s rcrtaá!. ÉDECSEK(ai staisrtss rteeetttsMrt). Mattam Henrik, 8820. sz. tkv. 883. Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbiróiág mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhitre tétetik, bogy Zakál Henrik ügyvéd által képviselt KocsiIa András altóie-báneeri lakosnak, Vuru«ics Mihály ples-eivicsai lakót ellen 60 frt tőke a jár. iránti végrehajtási ügyében a n.-kanizsai kir. törvényszékhez tartozó, ezen kir. járásbíróság területén lévő a VU-ik hegykerületi 343. sz. tjkvben. Aj 6 aor, 1057. hzsz. alatt Vurusica Mihály és Márton tulajdonául felvett 358 frtra becsült, 11. sz. lakház, gyümölcaöa, azánló-föld éa szóllő, az ugyanezen közégi 556. BZ,tjkvbenAt 1038.é« 1092/a hzsz. alatt egészben Vurusica Mihály tulajdonául feJvelt45 frt 50 krra becsült, — végre az ugyanazon közaégi 538.sz.tjkvben A f 1059 a. 1. hsaz. alatt felvett fekvőaégből végrehajtási szenvedettet ille\'ő és az \'adó alapján 100 frt 66% krra becsült 73-ad réss ingatlan birtok ugyanezen összeg ki-Kialtási ár és ennek megfelelő 10% bánatpénz letétele kötelezettsége mellett a VH begykerületi közeógbíró házánál 1883. évi november bó 16-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. — A részletesebb árverési feltételek ezen kir, járásbíróság telekkönyvi oaztá. lyánál és a VII. h-gykerüle\'i közaógbi-róoál betekintbetók. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság Csáktornyán, 1883. évi augusztus hó 24 ik napján. 1042 1 — 1. Lap vezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős sserkesstó : TASS ALMOS. Laptulajdonoa: WAJDITS JÓZSEF. HIEDBTÉSEK. Árverési hirdetmény. A csak tornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tetetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd {által képviselt Nóvák Ferencz perhoveosi lakosnak, Zamuda Sándorné helyesenEleknéas. Ladict M ugyanottani lakos ellen 10 frt 70 kr. tőke s jár. iránt\' végy ráhajtás Ügyében, a nagy-kanizsai kir. törvény izékhez tartozó esen kir. já rásbrróság területén levő a Martinutovecs — lupkovecsi 60- ss. tjkvben A \| 136. hzsz. alatt Zamuda Sándor és neje tulajdonául felvett s egészben 352 frtra becsült 17. sz. alatti lakhát és szántóföld, és as esen leiekjegyaőzönyvben 130. és 138. hsas. alatt ugyanazok tulajdnául felvett ingatlanokból vérgehajtást Ladícs Máriát Illető 188 frtrabecsűlt fele része ugyanezen öasseg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10% binátpéns letétele köte 1 esett-égo mellett a Martinusovecs — lupkovecsi kösségbiró lakásán 1883. évi november hó 14-ik nabján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek esen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a Martinutovect — tupkovecsá kőségbirónál betekinthetik. A kir, járásbíróság mint telekkönyvi hatóság Csáktornyán, 1683. évi eugoeet hó 18-ik napján. 1044.1—1. 2204. as. tk. 1S83. Ár. hirdetm. kivonat. A csáklorayai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, miként Golub Katalin özv, Juricsics Györgyné felperes lohoveczí la-knnak Kovacsica LÖrincz ugyanottani lakos végrehajtást szenvedő ellen 80 frt tőke s jar. iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó csáktornyai kir. jbiróság területén levő U. hegykerüleri községben fekvő 82. száma tjkvben A f 121. hzsz. alatt fekvő a 1753 frtra becsült ingatlanok a tartozékai folyó 1883. évi deczember hő 14. napján délelőtt 10 órakor kös-aéghásoál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul ís eladatni fognak. Árverezni azándékozók tartoznak az ingatlanok kikiáltási árának 10% át vagyis 175 frt 30 krt készpénzben vagy aa 1881. évi LX. t cs. 42. § ában\' előirt óvadékképp papírban a kik üldött kezéhez letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Kelt Csákto-nyán, a kir. jbirótág mint telekkönyvi hatóságnál 1882. 1047 1—1 3602. sz. tkv. 888. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság rnínt telekkönyvi hatóság resséról esen- 1979. iz tkv. 883. Árverési hirdetmény, A nagy-kanizsai kir. telekkönyvi hatóság resséról közhírré tétetik, hogy a nagy karnisai takarékpénztár végrehajtatónak, Balog József pólai lakót elleni végrehajtási ügyében, Veael Simon Eete-nyei lakos korábbi vevőnél hátrulékban lévő 1004 frt 10 kr. vételári tőke, ennek 1881. évi taeptemb. 8 tói járó 6% kamatai a 12 frt 15 krba megállapított vísz-árverés kérelmi költségek erejéig, a pólai 76. száma tjkvben A I. 1—8 sor szám alatt foglalt ingatlanoknak Balog Józsefet illető s tartozékokkal együtt 702 frt 32 krra becsült \'/• része, — mágia ugyan* ason tkjzököny voen f 1—-9 sor ssám alatt felvett ingatlanoknak szinte Balog Józsefet illető b tartozékokkal 318 frt 66 krra becsült 7, része folyó 1883, évi HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Z A. LA1 KÖZLÖNY OKTÓBER 14 én 1883. HIRDETÉSEK. október hó 25-ik napján d. e. 10 órakor, Pólio a község házánál tartandó áryere-aea következő íeltótelek mellett fogns^k eladatni, Q. in. 1. Kikiáltási ára becsár; de exük-ség eaetea hí ingatlanok beceáron alól is eladatnak. 2. Árverezni kívánók tartoznak a becaár 10°/0-át készpénzben vagy elfogadható óvadék képe* papírban a bírói fcikuidö:: kezéhez letenni. 3. Vevó kölelea a vóteiárt, három egyenlő részletben, még pedig az első részletet az árverée jogerejüségétől számított 15 nap alatt a második részletet 45 nap alatt, a harmadikat pedig 90 nap alatt de mindenkor az árverés napjától számított 6% aamattal. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beezámitstni. 4. Az árverésjogerejüségével a vevó az ingatlan kasználatába lépend, de az árverés napjától a megvett ingatlan ter- Kelt Csáktornyán * kir. jbiróság, lint tlkkvi hatóságnál 1882. 1048 l-l Árverési hirdetmény. A csáktornyai ^kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság réss/ról -z-.n nel kózhirró tétetik, hogy Zskál Hoorik ügyvéd állal képviselt Szersa Ilona férj. Zorkovits Antalné feleó-domborai lakosnak, Nóvák Magdolna és férje Jambro-vits Baláss perhoveczi lakosok ellen 213 irt 573/, kr. tőke s jár. iránti végre* hajtási ügyében, a nagy-kanizsai kár. törvényszékhez tartósé, ezea kir. járán-biróság területén lévő a perhoveczi 42. sz. tjkvben A í. 15/h. és 17. hass. alatt felvett és az adó alapján 971 írt 97 krra becsült ingatlan birtok ugyanezen összeg kikiáltási ár éa en.iek megfelelő 10% bánatpénz letétele kötelezetsége mellett beít is viselí. Tulajdonjogilag azonban j a perhoveczi község bíró házánál csak akkor fognak az ingatlanok vevő nevére hivaUlból kebeleztetni, ha ei vételárt kamataival együtt a nagy-kanizsai kir. adó, mint letéti hivatalhoz hiány nélkül befisette. 5, Vevő köteles a birtokbalépés napjával sz épületeket tűzkár ellen biztositatni, és ba ezen feltételek bármelyikét eimalsBztana, azon esetre az ingatlanok bármelyik érdekelt fél kérelmére becaáron alól is ujabbi árverés alá fognak bocsátatni a nélkül hogy a vevő akár bánitpénzét akár a netán befolyandó vételár többletet visszakövetelhetné. 1040. l-l. 3615. tk 1883. Arv. hirdetm. kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részérőt köz hírré tétetik, miként Szy Sándor csáktornyai lakosnak ismeretlen tartózkodásit Toplak József elten képviselve Zakál Heinrich ügyvéd, mint hivatalból - kinevezett ügygondnok álul 500 írt tókesjalatt Poílák Fülöp és nej évi november hó lö-ik napján d. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. — A részletesebb árverési feltételek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a perhoveczi községbirÓnál betekinthiTŐk. A kir. járásbíróság; mint telekkönyvi ható-ie Csáktornyán, J883. évi augusztus hó 18-ik napján. 10451-—1. ¦ii . tk. 83. Á rverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről -zennel közhírré tétetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviselt Aodrocsecs János hodosáni lakosnak. Zsrna Istváooé, Pol-lák Fülöp és neje Furat Zsófia hodosáni lakósok ellen 50 frt tőke s jár. iránti végrehajtási ügyébea a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez tartotó. ezen kir. járásbiróság területén lévő -. hodotáni 768. sz. tjkvben A I. 406. és 1555 hzez. ulsjdonául \| jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy- felvett 316 írtra,— az ugyanazon köméffi kanizsai kir. törvényszók területéhez tar-j 661. sz. tjkvben A f 931 bzsz. alutt tozó csáktornyai kir. jbíróság területén : Zerna Istvánná szül. Blagusz Mária tn-levő szent mártoni k zségben fekvő 75. j lajdouául felvett és az adóalapján 102 számú tjkvben A I 1 — 2 sor, 15 és 14 írtra becsült ingatlan bírtok ugyanezen hzsz. alatt végrehajtást szenvedett Top- ös«»eg kikiáltási ár és ennek megfelelő Iák József tulajdonául felvetts 1376 írtra 10% bánatpénz letétele kötelezettsége becsült ingatlanok s tartozékai folyó mellett, az árverési feltételeket m-gnera 1883 évi deczember hó 17 dél- j tartott vevő Szklepícs Mihály podtu\'eni előtt 10 órakor Mura-Szent-oIártopban a j lakÓB kára és veszélyére a hodosáni közközségháznál megtartandó nyilvános ár-\| aégi irodában 1883. évi november hó veresen a megállapított kikiáltási áron alnl is eladatni fognak. Árverezni szándékozok tartoznak az ingatlanok kikiáltási árának 10%-át VBgyi» 137 frt 60 krt készpénzben vagy az 1881. évi LX. t. cz. 42. § ában előirt Ővadékképes pHpirban a kiküldött kezé faez letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők. 17 ik napján d, e. 10 Órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési fel télelek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál, és a hodosáni közBÓgbirőnál be-tekinthetők. A kir járásbíróság mint telekkönyvi hatóság Csáktornyán, 1883. éví augusztus hó 24 ik nspján. 1041 1 — 1. i Malom bérlet. \| Méltóságos Gróf Tolnai Festetics Tasziló ur ollári uradalmához tartozó ollári 3 kerekű Zalavizi inalom nyilrá , nos árverezés utján 1SS4 ik évi ápril 24-én kezdÓdö 3 i évekre kibéreltetik. —- Az árverezés október hó 16-án reg- l geli 10 órakor fog az ollári gazdasági irodában megiar- 1 tatnl. — Bérleni kívánók kellő bánatpénzel ellátva ezennel meg hivatnak. 1037 3—3. Urodalmi tisztség. ¦ WIESE és TÁRSA, cs. k. Bzab. pénsszekrény gyárosok, Bécs, n Budapesten, Prága. FlóliralrtáE. Bndapeat, Sngar-at 2. sz. (Foncziére palota), ajánlják a saját gyártmánya legkitűnőbb szerkezetű tűzmentes és a betörés ellen biztos pénfözekréiiyeiket, kézi szekrény, másoló gép és múzáraikat a legnagyob választékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. §Jbs$"* U. i. A t. cz. közönség érdekében kérjük czimünket pontosan kílöltení, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wíese & Comp; «intén hasonló és sokkal fiatalabb czégget összeté-veasse\'. 967 17-20. Nagy- Kanizsán, az ,ARANY SZARVAS* szálloda nagytermében vasárnap, október hó 14 én. Rendkívüli estély, mely az ő nemében egyetlen ea ismert bűvész , BOSKO JÓZSEF által személyssen lesz előadva, meiy művésznek ismeteltén volt szerencséje előadásaival a legmagasabb körükben elís merést vívni ki. MŰSOR: f. szakasz. A kázgyakorlat csodái: Titokzatos kettjük. Egv sálon bürüssel. Vásár a kalapban. Diana gaIzmi j . í. ¦ Éljen a haza. A bossorkányos kendő .\',:_.:¦.:.[ mulatságok. II. szakasz Hasbeszélések tttásozbatlan előadások SetOS lbz*t illat. Mágnás magyar magáxttáncz előadja a 8 éves Bence Esnas- Holílkóros előadásuk (bekötött szemmel) előadja Bssoo Ksttllo s metsxelátási r ml ékejő tehetség köréhűl. ¦\' itl. szakasz. 30 perezíg kellemes meglepetések Vándorló selyemkendők. Tréfás gyomororv oilat-_A titkos delejesaég k ).-•\'¦: 51. Ezüst aratás ix olrmpban. Láthatatlan cbangirosások. Elektrikos tOkSr. " Gerllcze és virágcsokor. A titokzatos madárház. Záradékul: Egy szellemidézés. ; A nsgasabb szellem tanból. (Splritiiasi,) mely megfoghatatlan előadás a világ legnagyobb színházaiban feltűnést kelltctt és mio-dendtt elismertetett mint a bQ\'észeti todo-máoy netovábbja. Helyársk: KBraxék I frt Zártszék I rendű 80 kr. II. c . 60 kr. Állóhely 40 kr. Deák-es gyermekjegy SO kr. Karzat 20 kr. flBSjF Jegyek előre válthatók egész nap a színházi pénztárnál. tjjsaj\| Kezdete fél 8 órakor vége 10 óraknr. 1049 1—1. Dr. Hartmnnn Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hug3\'esőbeteg,ség eílen nraknál és folyadék nőknél, ¦zlgornsa orvosi vény ntán készített Gyógyszer — gyógyít befecskendezés és fájdalom. utóbelegség nélkül, ujonusu beállott vagy bármily elállt t>aj, alaposan és megfelelő" gyorsan. Határozottan dr. Bartmann AuxíHnmja kérendS JgffiffiMtfKy s így ezt a mellékelt haszna ^(rrzt&r lati oUattaaj könyvvel együtt és egy a dr,Hartmann intéseiében tanácsban tartott jogosító jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyogyE?r-tárL.aa 2 (rt 80 krért. Fő raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt 11- Bécs. Raktár: Prásar Bél* gyógyszerész ¦ráál NaBy-Kantzsán. \\ U. i. Dr. KartstaiB nr rendel 0— 2-ig é* 4—S-ig intézetébens itt minden ngy mint addig is, múüennema bSr- és titkos betegségek, nem különben férfi erő gyengüléz, kiválóan ki tön 3 mód szerint, minden ntó-kSvetkexés elkerfilése nélkül. Sjphilú és dzgadások és mindennemtl betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt díj. I-e»é-lileg is. 971 73—^ Wien, Stadi, Sellergasse Kr, 11. l Dr. Meidinger tanár ur által feltalált és felügyeieta alatt > működe gyár Meidioger-kályhák > clóáUitására. ?. » Legjobb Jeiülröltütü szeleiével ellátott kályhák. \\ HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett. I RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. »95 9-ló- Raktár : Bécs I. Káríner ut 42. Ezen a legegyszerűbben igazitható rendszerrel biró, rögtan füle\', s gyorsan itmelegulö erével biró s kis* tért foglaló káljhák — cse-, ké!y fatóanyag szükséglettel ellitbatók — benct leró tíiz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkül — további, nem tapasztalható ennél a gyors fűtés által okozott ég forró melegség mint más vaskályháknál. - Legolcsóbban tflzelhetó kellemetes melegséggel. Tüzelbetó egy ilyen kályhával 3 szoba — f. de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt m átmelegiti. \'_ L A gyár védjegye a kályha ajta-j MElDIN6ER-0FEN iánál a belss felén látható. ^-H. HEIM ^1 BZST Utinzilsokiól óvjuk. \'SSS Átnézeti s képes ár»:abá!v kaph.tó kS.kiviD.tr. dijmente.en Heldlnger kályhák és házi eszközök gyáriban. 8 Ló-eladás. jjj Me"llóságos Gróf Somssich János nr babocsai w urodalmábnn felállított lovak és pedig: X 1. Egy világos pejherélt 3y, éves 15.2", 3~ ^ marok, anya régi babocsai faj, apja Turjozó ál- S Iaml mén. jjj 2 Setét sárga kancza 3\'/, éves 15.2", 2~ W anya régi babocsai faj apja Turjozó. X 3 Világos sárga herélt 3y, éves 15.3", 1 — m anya régi babocsai faj, apja Turjozó. 4. Setét szürke herélt 4\'/, éves 15.1", anya Jj{ régi babocsai faj, apja Turjozó. ^ 5. Setét sárga kancza 6 éves 15.1", anya régi ^ babocsai faj, apja. Deutsch Michel állami mén szabad kézből ela- W datidók, bővebb felvilágosítást ad Q Babocsany, 1883. október 4-én. % Verner Károly jjj 1036 3—3. urod. számtartó Bie.be. A uefflzetkfi.l Tillurkülütii, melv okliber 3i-vn 1 etirilic . a. kir. Práterben éi Bies rirou torteaelmi kiáüitisire m nj virotbitbu Tuinup f. iri oktíber 21-é a r-rfei 12 úia 5 perrxkor külön kéjvonat indul igen mérsékelt árak mellett NAGY-KAN!ZSÁKOL BÉCSBE. Menetirak 14 napig érvényes vUazaatazáaí jegyekkel. Nagy-Kaiiiaaáról Bécsbe II. oszt. 10 írt 10 kr. III. oszt. B frt 80 kr Hegerkesés Bécsbe 21 októberben 9 éra 24 pereskor délelőtt. Minden közelebbit Kfllonfisen a kedvezményeket tat. a mindenütt található falragaszok tartalmazzák. 1046 i-i Schroeckl G. «li6 bécsi utasásí irodája, I. Solowratring 9. szám. MAYFARTH PH. & Co. mezőgazdasági gépgyárosok rankfurt a\|m, Paris, Interbnrg és Bécs. Raktárt tartanak és szétküldenek pontosan Bécsből. KonJKoly tisztító gép, trl©\\lr mindenféle nagyságban. Szelelő rostán, mOztó ssatálslsiEabl és rázókkal. ¦^ukorlcza morzsoló kézi- és géphajtásra. Sor vető grésjpelü merítóberék vagy kanál rendszerre. Képa,vá<SÖ-Sépe]L szelet vagy darabos metszésre. Szecslcavág-ó-gépeK 22 nagyságban. 1004 8 -8 is# ~ Rajzok cs leírások kívánatra ingyen és bérmentve. Elárusítók kerestetnek. Ismét eladóknak magas százalék. "^BSJ " Ph. Mayíarth & Co. Bécs II. Praterstrasse, 78. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán, NAÖY-KANIZSA, 1883. október 18-án. IO Jfcr HIRDETÉSEK ¦ hasábos petitsorhan 7, niásndcaor t tninden további sorért ?» kr. Nyil.TTftKUKN loruuk^ui 10 krert Tetetnek íei Kincstári illeték minden egye* ^:rd.-léi^rt 50 kr. fizetendő ZALAI RÖZLORT. ünszonkettedik évioiyam. A lap szellemi részét illető kezlew-nyek t KerkeaztÖhöz, •nyagi részét illető kozleméuyok pedig a. ktzdóhnz Lementve intexendük ¦ NAGY-KANIZSA Wlasstesbaz. HérmpiiUrll.\'ti levnlek csak ismert raniikatársaktó) fogadtatnak cl. Kéziratok rissza nem kflldetw.k . Nagy-kanizsai Önt. tűzoltó-egylet* zalainugyei általános tanítótestület", a „ c.y-y-kanizsai kisdedneveló egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegély só szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kámzsái kaiválasztmánya, s töM» megyei és vár06i egyesület hivatalos értesítője. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A hirlapolvasasról. (H. F. J.) Sokat, végtelen so kat hoznak fel okai, hogy népünk, főleg az alsóbb- s földmiveló osztályt értve, sehogy sem akar a kor intó szavának hódolni s azzal párhuzamban haladni, ami pedig épen azokra nézve, kik ezt tenni elmulasztják, nemcsak szellemi, de anyagi károkat s okoz idővel. Tapasztalhatták már azt olvasóink közül sokan, hogy íőldmivelŐ osztályunk csekély vagyona, háza, íöldje, stb. stb. elébb-utóbb a dob ékes pergése mellett kerül eladás alá, vagy ba azt nem, akkor zavart fővel panaszkodik, hogy egy gaz ember, kit ő sohasem látott, a piacion egy 5 frtos nagyságn rézdarabot, melyről ó azt hitte, hogy arany, őt pengő írtért eladott, vagy Kern kell neki, minek is adjon érte 3—4 krajezárt, holnap aztán eldobhatja, mig a kalendárium egy egész esztendőre doszt elég. A hirlapolvasás az. melyet né pünknek a fejébe kell verni, hogy abból aztán okuljon s ami fő, a világ folyásáról ő is tudjon vala mit. — nézzünk széjjel a német parasztok közt; vagy ne is menjünk olyan meszszire, ránduljunk csak el Budapestre, nincs az a hordár, fiakkeres, kocsis, napszámos, vagy más akárminő foglalkozású egyén, hogy — ha mindjárt talán az utolsó pénzén is — ne venne magának egy lapot, anélkül, hogy zngolódnék, hogy holnap hova tegye, vagy kinek adja azt a darab papirost. Menjünk most a német parasz ez, vagy amaz a csaló, pénzváltás. tok közé. Szégyenkezve kell bevalla-közben egykét frttal megcsalta. Inunk, hogy magyar parasztjaink Ilyen s éhez még számtalan Uzáz fokkal lejjebb állanak felvilágo-hasonló esetek azok, melyeket pór ^sultság tekintetében. népünk naponta hangoztat, s mely nek kutforrását valamely nemzedék leleményes észjárásban keresi. Ugy van! Szerintünk azonban ezen kat, melyek pórnépünket, dej az iparos osztályt is gyakran meg szokták látogatni, az olvasatlanságnak tulajdonítjuk. Tudjuk azt, fóleg mi, hogy népünknek semmi áron sem kell az olvasás; elég neki egy husz, vagy harmincz krajezáros kalendáriom egy egész esztendőre. Falun az már tudományos ember, kinek szoba falán kalendáriom fityeg. Hírlap, ami tudomására adná, hogy itt, vagy amott mi újság, vagy mi fontosabb dolog történt, vagy ami pláne még némelyeket föl is világositana, az mindenik előtt rettenetes kísértés. v Mig a német paraszt az eke. szarvánál, vagy a ló mellett mindig lapot forgat, addig a magyar paraszt inkább a .gugyis üveget forgatja, ami természetesen butítja is, eszét elveszti s aztán mit gondol ó hírlappal, vagy más tudományos dolgokkal. Azért a német parasztoknak már ülésük is többet igényel, mint a magyaroké. Mig emez megelégszik 1 — 2 krros komédiákkal s jobb után tapasztalatlansága folytán nem is vágyik.addig a német paraszt az úgynevezett kóklerségeket lenézve,inkább a színházat, hol több műélvezetet s tanulságot talál, látogatja ? eg. — Tapasztalhatjuk azt már itt a felvidéken, ahol sokkal kevesebb a németség, mint az alföldön a magyarság, ide mégis több német lap jár, mint az alföldre magyar. Sok jeles hazafi van, kik mindent megtesznek, hogy szép magyar nyelvünket hazánk lakosai közt ierjesszék ; fáradságuk azonban legtöbb-nyíre kárba vész, mivel nem akarják a már beunök elvetett magot azáltal kikelteni, hogy a magyar hírlapot kezükbe vennék s azt olvasva, mig egyrészről maguknak megneveznetlen hasznot hajtanának, addig h&zájókban a hírlapirodalom ügyét segítenék elő. Ebben re.ilik azon hiba, hogy népünket minden sehonnai csalja, szivattyúzza, mert nincsenek még eléggé fölvilágosodva, mint -a többi előbbre haladott nemzetek földmive-lói; tehát csakis a hírlap az, mely minden viszszaélést s más efféle dolgokat napfényre hoz s ezáltal olvasóit óvatosságra inti. Azon egyéneknek, kik nyelvünknek határozott terjesztőiként ismertetnek, mint pl. papok, tanítók s más befolyásosabb embereknek lehetetlen Seikökre nem kötnünk azt, hogy a vidéki pórnép közt a ma gyar hírlapirodalom pártolását feltétlen kötelességüknek ismerjék, mert ha az el lesz érve, hogy népünk a legkisebbtől a legnagyobbig s a leg szegényebbtől a leggazdagabbig lel kesedni fog a magyar hirlapért, akkor nem kell félni, hogy más nemzetek ránk szórják a barbár czimet s nem kell félni, hogy földmiveló népünk bárki által, bármi czélokra el hagyná magát vezéreltetni, mert okulni fog mások példáján s teendő lépését, mint fölvilágosuk ember, előbb meg fogja gondolni. méfcet, javaslatokat, tudományos és dasági viszonyait részrehajlatlanul gyakorlati fejtegetéseket, amelyek j vizsgálja, s az azokban feltűnő be-mind reformot, ujjáalkotást követel-1 tegségeket, kórtüneteket látja, azok A jövő munkája. Korunkkan a társadalmi kérdések mind inkább előtérbe nyomul nak; naponkint halljuk a meg-meg-ujuló panaszokat a jelen társadalmi és gazdasági állapotok ellen, naponkint halljak az ujabb és ujabb esz- nek, ennek módját, föltételeit meghatározni igyekeznek. Sőt már az államok gyakorlati politikája is kénytelen a socialis reformokkal számot vetni s azokat működési körébe bevonni, amint ezt Németország példája meggyőzően mutatja, ahol a socialis reformokat czélzó törvényjavaslatok egész sora fekszik már tárgyalásra várva a birodalmi gyűlés asztalán; mert Németországban már mindenki át vau hatva azon meggyőződéstől, hogy a fennálló társadalmi és gazdasági rend igen nagy hiányokkal, hibákkal bír ott már mindenki maguk — a kormánykörök legjobban — tisztán látja, hogy ennek megváltoztatása, vagy legalább reformálása az emberiség jövője érdekében égetően szük-ges. Sajnos, hogy hazánkban — bár socialis reformok utáni vágy itt is nagyon el van terjedve, s talán szükségesebb is lenne, mint bárhol mélyreható reformok nagyfontosságú kérdéseit a megillető figyelemben és méltánylásban még eddig nem részesítették, hallatszanak ugyan egyes szórványos hangok a társadalmi és gazdasági reform szüksé-de ezek a politikai események által támasztott nagy zajban alig-alig hallhatók; sót vannak hazánkban még meglehetős nagy hullámokat verő, úgynevezett socialis mozgalmak is, de mindezek csak exclusiv jellegűek, s a legtöbb esetben hamis alapra támaszkodva, hamis nyomon haladnak, mint ezt a magyar agrár mozgalomnál látjuk. Egy általános, összes társadalmi és gazdasági intézményeinket átkaroló reform-mozgalomról szó sincs; pedig tisztán álbat mindenki előtt, aki hazánk társadalmi és gaz- okai és eredményei fölött gondolkozik, hogy már égetóen szükséges gyógyszerről gondoskodni, s hogy ezen gyógyszer más nem lehet, mint egy mindent átölelő socialis reform. E reform Németországban már megindult, s pedig a német kormány és törvényhozás kezdeményezéséből. .Nagyon óhajtandó volna, hogy a magyar kormány és törvényhozás is követné e kitűnő példát. Mert ha már a társadalom nem akarja önmagát reformálni, ha a kebelében dúló bajokat nem akarja Önmaga orvosolni, hanem — mint ez nálunk az eset — még öumaga segíti elő és okozza auuak sulyoso-dását, akkor az államhatalom kötelessége e téren a kezdeményezés és kivitel. Mi nem vagyunk barátai azon iránynak, mely az államhatalomnak túlságos, vagy épen korlátlan jogot akar adni a társadalom ellenében, de azt valljuk, hogy az állam nem maradhat közönyös a társadalom szükségleteivel, érdekeivel szemben, hanem ellenkezőleg a „Iaisser fairé, laisser passer"-féle elv és rendszer mellőzésével egyenesen a társadalmi és gazdasági törekvések támogatására és előmozdítására van utalva, valamint valljuk azt is, hogy ahol a társadalom nem teszi meg kötelességét, ott az állam munkája, beavatkozása szükséges is, jogos is. S épen ezért hazánkban is a kormányt és parlamentet — mint az államhatalom organicus műszer-veit — tartjuk a socialis reformok, keresztülvitelére hivatottaknak természetesen támogatásával a társadalomnak. A parlament utolsó ülésszaka ép mostanában nyilt meg, de mun- TARCZA/ Csillag Eszti. / A körisfa sürü lombja Sötét árnyat veti-háayja Sfirn lomb vag___titkon mondja . „Kaczorlaki bíró lánya A babáját ide Tárja . . ." Csillag-fényes holdas este Méla dalt boa sseliö szárnya Csillái; Esatí már ott leSTe (Sötéten leng a fa árnya) A babáját varja-varja . . . Llbal a dal súgó smóban .... (A fa árnya libban-Ubben . . .) Sngö szókban, édes csókban Hej nem fukar Eszti ebben Forró csókban, (Síelésben.... tSotÖ árnyát veti-bányja) Tintát-eltakarja— rejti Csillag Esati, bíró lánya SCtét bonét félve sajti . . . A babáját ott felejti . . . (Elenyész a bold zugára SOtét éjol néma tájon) Csillag Eszti neked már a Ragyogó csUJag-ingáron \' Boáz jOrendSd irva vagyon... Ütcza hosszat Vjg zenessé, nász sereg Héját Öli, Csak az ara kesereg, Ina reszket, botlik lába Két szép szeme könnybe lábad Az áliljom feje éke Bánatos lelkének képe . . . Hervadtán cstlgf halavany homlokára. Gjül Ifja, vine, apraja Szép lein yok Szp menyecskék víg raja A dohos nép össze eog-bug . . . A menny asszony fajé >ng-bog . . . Hervadt liljom feje éke Sötét bftnös lelke képe Megtört szirma berrzdáaa nem bazng. Sngiz-bagás Vad morojjá növekszik A vőlegény Csitítani torekatik „Kaesoriaki bird Eszti SzSka haját leereszt: Gyertek lányok kössük kontyba Sái-a, szalma-kos-.oruba !".¦.." Ssól :iz ének .... ugy illik az C neki .Zárva van a Templom ajtó elütted Csillag Eszti Gyermekedet elélted! Gyermek gyilkos »nya lettél Gondold ím meg, bogy mit teltél I" Liljom ko. joraja foszlik A vig nász nép acélyel oszlik Gyász esetén igaz szánalomra kél. Csillag féoyas boldas este Múlad. lt hoz azeUS-szárnya... Csillag; Eszti mar ott leve (Sötéten ieng a fa árnya. ..) Csábítóját h\'jába várja.... . NEUSZIDLEB JÓZSEF. Az első sakkjátszmám. — így I Föl vannak állítva aa alakok. Jöjj Ölés lakkozni — esóHt meg; «n-gemet az éa jó nénikém június egy forrd délutánján. — Én nem tudok sakkozni. — Nem tudai?! — Nos, miért csodálkozik annyira kedvei sasi? — Fiatal ember és nem érteni a sakkhoz — ez mágia borzasztó! — Már miért lenne borzasztó? olyan valami nagy biba,ha a fiatal ember nem tud sakkoani, kedves nénikém ? Látod kedves fiam, majd megmagyarázom neked, hogy miért hiba, ha pgy fiatat ember nem tud sakkoani. — Figyelj ! Oda ültem az éa legkedvesebb nénikém oldala mellé. 0 pedig; balkezét ajakához emelte ; (Itt már csak agy sir-jel közfitt, meg kell vallanom, hogy as éo jé nénikém oek mégmindig hófehér, gömbölyű karjai vannak!) jobbjával pedig megfogva egy „párasat" feje-bubját imígy kezdett tanítgatni. Látod édes lilikem, ez a sakkjáték valóságos tudomány, melyre még nagy Napóleon azt monda: Játéknak sok, tudománynak kevés, a mely hasonló az életmeaején futó emberi alakokhoz, csakhogy itt a sakk-tábla terén, megvan a maga joga az alakoknak, hogy miként haladhat czélja felé, ezen jogában azután nem akadályozhatja senki és semmi, mert a sakk teremtője bölcsen beosatá aat s .. — De kedvez nénikém, bocsánatot, még mindig nem tudom, hogy miért nem haladnak esek a fekete sárga alakok csaljuk felé; hanem itt állnak mozdulatlanságban helyükön — egymással •semkóstt — Már is türelmetlen vagy. Látszik, hogy véred hevei — nem leuasz jé sakkiste.....Itt a higgadaág a lö, mint különben mindenben. A fekete — vegyük — képeai » támadó felet, sárga a védekezó. Látod ép agy mint az életben, itt is van osztályzat, de mely osztálynak meg van a maga hatásköre . .. Ezen nyoloz, itt az elad sorban a „párasatok", Ezek legtfibb esetbea, képezik a főbb ala kok álláspontjainak véderejét, u. m. < „királyné" éa „király\'-nak, valamint a két „fató\'-nak. Van két „lé" is, melyeknek ugrásai sokszor e téren ia igen nagy hasznot, de kárt is okosnak ... — Azok a — .báityák" — legjobb és erósobb védők. Vigyázni is kell azokra, nehogy elvesszenek . , . mert ha egyszer azt elveseitjak, könnyű azután a győzelem I — Az igaz, de — agy is hallottam — némelykor megkapjak a bástyát és — még sem leszünk gyfisfik. . . . ? — Most a sakkot magyarázom . . , mondja aséo jó nénikém .. . — Tehát ez a bástya .... Most, tudva az alakok nevét — áttérek arra, bogy valamennyinek mi a czélja ? Egy tol-egyik előbbre töreaedni, foglalni és — győzni. _ Hm I — Mint as élet-terén, agy a sakktáblán is legtöbb joga és szabadsága a nőnek, király nénik. van. Mehet a merre tetszik . . . föl, le. Útjából kötelessége mindenkinek kitérői ... de azért fi neki \'s nagyon óvatosnak kell lennie, mert sokszor megesik, bogy egy paraszt is kiüti, mert a sakk ban a „pa raazt" ép oly joggal bír, mint a „király" vagy a „futó* — ha meggondolatlanul útjában állnak. — No, ilyen formán éa most kiüthetem nénikém „királynőjét", mert ép a „faiom* elé jött.,. — As ám 1 A magyarásat ban észre sem vettem ... de most már miotegy ., ¦ haoem, éo meg „bástyám" mai a te „királynéddal viszem el. Vissza adtuk a kölcsönt. — Es már nagy baj 1 ; — Csak óvatosan lilikem 1 Lám, mily jél fölfogtad már a játékot. Tebelőled még hires sakkozó válik. — Meghiszem azt, fóleg ba olyan mesterem van, mint kedves nénike .... — No vigyázz, látod kiütöm a futódat, sdt a bástyád is elviszem .. . most már nem sokára „matt" lésa". — Mit jelent az a „matt* ? ¦ / — Aa lilikem annyit jelent hogy nem bírunk mozogni, megvagyunk fogva, más szóval a „király* el van fogva egy alaktól — néha többtől ia, melynek útjából ki nem térhet, nem tn«< nekOlhet. . . tői kell, illetőleg meg kelt magát adni . . , Ugy vao, kedvesem, meg kell magad adnod. — Hm! Hátba nem ! ? — Ne búsulj azon, bogy én lessek a nyertes. Aa első játszmát többnyire elvesztjük, annak mindig ugy kell lenni. De nincs e igy ez as élet tábláján isi Például vegyük csak a szerelmeseket. Felállítják Szépen as alakokat (reményeiket,) .ezekkel futnak, haladnak, olykor-olykor jó busásokat is tesznek, mig egyszerre ciak a\' nagy „játékban* észre sem veszik, hogy ott áll a szép tervek előtt egy alak. (Legtöbbször a papa, néha a mama, nagybácsi, nagynéni,) Szegények be vannak kerítve, megvannak fogva, egyikfik minden bizonyára mattá* van téve ; mert a máik .. . — Kézzé csak kedves nénikém ugy gondolom „sakk a királynak." HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 18-in 1883. kaprograniniját ismerve, reformmun kilátókat most nem várhatónk tőle. — A polgári házasságon kivül, -• melynek tárgyalása sem egészen bizonyos — majdnem csupa adójavasiatok lesznek napirenden, melyek már is nagyon súlyos terheket csak szaporítani fogják. De mi azért nagyon óhajtanánk, hogy már ezen ülésszak alatt legyenek megtéve az első lépések a socialis reformok utján, hogy különösen az alsóbb néposztályok súlyos és már-már tűrhetetlen helyzetének könnyitése, javítása megkezdődjék. Mert különösen itt az alsóbb néposztályoknál a gyors és gyökeres reform már égető szükség. Ha e reformok meg nem valósittatnak, akkor — amint bizonyos jelek már előre sejtetik — egy socialis forradalom alapjaiban fogja majd felforgatni a mostani társadalmi és gazdasági rendet; már pedig sonkái jobb már előre békés munkásságban eltávolítani az okokat, melyek ezt megszülhetik, mint utóbb majd romok fölött újra építeni. A socialis reform munkája, legyen a jövő, közel jovö munkája. e békés s pedig a E. V. A gőzerő múltja és jelene. Dr. Pisztóry Mór akad. tanártól. Alexandriában, hol az ókori kul túra tetőpontját ért* el. bol a kelet erőkifejtő gépek ia mindig tökéletesebbek lesznek, de mégis csak arra szőrit* koztak, hogy az emberi, vagy állati erő működését könnyítsék, de ast pótoln vagy helyettesíteni, a viz hajtó erején kivül, más módon nem tudták. Ki meri volna (arra gondolái, hogy az a gőz. mely Eeron rézgolyéjábél sugár alakban kilövell, millió ember munkáját elvégezni kép-te. As első embert, aki ezt megjósolta, becsukták a Paris melleti levő őrültek basába, — a Bicotre-be. De Cans Salamon, egy franczia mérnök a falci választó-fejedelem mérnöke és épitŐmestere 1615-ben egy értekezést tett közzé „Les Kaisons des for-cea mouvantea* czime alatt Frankfurt ban és ebben a gőz mozgató erejét bizonyítja és annak nagy szerepét megjósolja. Egy Heron készülékéhez hasonló készülékkel be is bizonyitá, hogy a réz golyóból hevítés állal támadt gőzök az üvegcsőben tévő vizet fölemelik. Mindezen tudományos kutatásainak pedig az lett az eredmény?, hogy sajnálták és szánták a szegény mérnököt, akinek as a rögeszméje támadt, hogy a gépeket és kocsikat gőzerő fogja hajtani éa nzember-zeretfl franczia knrmáay megkönyörült szegény fején és aiŐrültek hazába csukta. Később maga is elhitte, hogy ő csakugyan bolond és valóban megőrült. De még mielőtt beállott nála a valóságos elrneháborodás, egy angol száműzött, Worcester látogatta meg a Bi cetre-ben, elleste eszméit és azután, mint saját ess-méit tette közé azokat. Az angolok már H-m osukták be Worcestert az Őrültek házába, h-.cem naég ma is azt vitaijak hogy Ő a gőzerő feltalálója. Annyi bizonyos, hogy sem De Cau«, sem Worcester nem tudta megmutatni a módot, melylye) a gözfeszerejét az ember szolgálatába kelljen hajtani, — ehez az első lépést Papin Dénes marburgi tanár tette 1690-ben egy készülék segítségével, mely lkalmazását Newcomen meivet nyugot mind-n szellemi haladása Össze-1 e-"ó" gyakorlati pontosult: 2500 óv előtt élt Heron. aki \\ «** Savery gépezete által nyerte, egy rézgolyór* erŐtitett üvegcsővel a lég M RDg°\' bányákban vizemelés és viz-nyomisit és a gőz feszerejét bizonyította, j szimat.yuzásra használtak. Savery szere-A híres alexandriai tudós, kinek ntvével itett T0\'Da «g>\' szerepelni, mintha sem a vízszivattyúnál ia találkosunk, a gőz ! PaPÍD- 8em Worceslerről nem tudna feszerejét ismerte és rézgolvócskáia ae- \| semmit. Worcestőr mű-vét összevásárolta ¦ ¦ ¦ ¦ - - I ?8 gitségével BiemlélhetŐvó is tudt: Deaz.ó kor nagyszerű kultúrája ekkor már végnapjait élte, a középkori állam- alakulás, kezdetét vette, uj eszmék és uj \\ javított vizemelő gépezete is működött, népek támadták, kik rombolással kez- , — az iszonyú kőszén-fogyasztás, mely légette. Az a nehézkes és lussu mozgi amelylyel -Savery-Nevrcomennek még dették meg európai szereplésüket és közel egy évezredre volt szükségük, míg az ókor> kultúra romjaiból nagy uehezen és lassan egy uj kultúrát teremtettek maguknak: a .renaissance" kultúráját. A szellemi ébredés ezen fényes korszakában a természettudományok művelésére ia kiterjedt a tudósok\' figyelme. A csillagászat, g vegytan és az erőmütai ezen gépezet lassú mozgásba hozatalához szükséges volt, legjobban bizonyitá, hogy! a gőz feszerejét kellőleg fölhasználni\' nem tudjuk. A gőzgép föltalálásának egész dicsősége méltán azon férfiút illeti meg, ki azon erőt, melynek létezését már Heron kétezer év előtt fölismerte, az emberi nem szolgálatába hajtotta. Watt János volt azon férfiú, ki terén baladás állott be. A 16. században j sok* évi tanulmányozás utáu a kis már Hele föltalálja az óramüvet és az Humphry Potter önkormányzó készülé még én le- — No látta az embe szek matt ? — Csak nem ? — De bizony !. . . ezt még sem hittem volna. — Már mi Ugudás beooe, de te engem ugyancsak szépen kijátszottál. Ez szép ! No de nem\'bánom, még nem is haragszom, legalább megnyugodva lehetek, hogy az én lilikem mégis tud gondolkodni és meggondolatlanul nem tesz sem mii. Légy az életben is ily ,jó játékos* as emberek közt, e meglásd mindig nyerni fogsz, sőt ha megnősülsz (látod még mikor nem veszed baszoát a sakknak) ily óvatosan sakkozza 1 kis feleségeddel a hásaa élet terén a szenvedélyek különböző alakjaival. Hallgasd oly türelemmel és stoykus nyugalommal t.-.nit-gatáaait, tanácsait — mint most <¦ játsz mánál — hogy oly szépen és jól „játszszá-tok* el a boldog házas élet Bakkpartie ját, a mire a „maiott" . kimondja vaiaroa-lyitek közületek, azt mondhassátok reá megelégedttem : — Bizony-bizony elég hosszú volt ez a „játszma" szinte megfehéredett a hajunk belé, szeméinkjian-, ,a tüz pedig mintha nem ia lobogna ügy, mint a „játék* elkezdésekor ... I így tanultam meg én aakkőzni, most még csak az hiányzik, hogy egy kis feleségre tegyek szert, a kivel azután, néha-néha elsakkozva, még gyvkrabban eszünkbe jusson a „mi kedves nénikénk" éa — szavai! Tttrr A. Viktor. A szőkékről ós a barnákról. A női szép-ég oly tlgas fogalom hogy ast bizonyos korlátok közé szőri tani részint e fogalom széles köre, részint az izlés külöofélesége miatt majd iehe tétlen. Már az ó kor legnevezetesebb né pei: a görögök, rómaiak igyekeatek az ideális szépség határozott fogalmát megalkotni : azonban fáradozásaikat csekély a múló aiker koronázta: mert ők sem voltak képesek azon kérdésre határoson ff. leletet adni vájjon; azŐkéket vagy a barnákat illeti-e Aeria almája ? Noha az őskorban mégis a szőkék két javítva, Papin bunkóját kettős gőznyomás által erős és gyors mozgásba hozva, ezt egy kétkarú emeltyű segítségével egy nagy bajté-kerék forgásba hozatalára használta föl. De a kerék hozza mozgásba mindazon gépeket, melyek ma helyetlünk dolgoznak. Watt aogol földön Greenockban született és tanulmányai befejezése után 16 évea korában egy gépéeahea tanoncának lépett be, de emellett szorgalmasan tanulgatta szabad óráiban a vegytant és a természettant; később Morgan bires londoni intézetébe lépett, hol matematikai eszközök késsitésével foglalkozott, de gyönge beteges testalkatú egyén levén, visszatért Glafgowba, hol az egyetem eszközeinek fölügyelőjévé n«vesték ki mérnök címmel, itt megismerkedve a géptan akkori állásával, maga -i sok mintát kéazitett és különösen ..\'-írco men gépének mintáin fölismerte a hiányokat és annak javitáaát tervezgette. 1768-ban már egy gőzgépet készített, mely Hamilton berezeg kőszénbányáiban nyert alkalmazást. 1773-ban Boultoonal, egy igeu gazdag és értelmes gyárossal szövetkezve, Sobobao egy gépgyárat állított föl, itt készült el az első kettős nyomása gép, Watt két karú emeltyűjével ellátva. Az első gépet 1775-ben indítják atnak és annak hire oly gyorsan terjedt, hogy a sobói gyárban csakhamar 19 ily gépit rendeltek meg és Wsf több javítáaai után a gep miadig jobb és tökéletesebb lett, Watt 84 évea kora bas 1819 ben, mint gazdag ember halt meg. 1814-ben már számosan foglalkoz tak gőzgépek gyártásával, a kőazény-bányák egy nagy része kárpótlást volt kényte.en fizetni Wattnak, amiért szabadalmazott találmányát utánzészitteték és 1822-ben már 10,000 gőzgép működött angol földón és 200 000 ló munkaerejét pótolta ! Walt gőzgépét igen könnyű volt hajók érék hajtására alkalmazni, már Watt előtt is azámos kísérlet történt e czélból, a többi köaött Savery is tervező-1 egy gőzbajógépet, de az első gŐzha jó\', mely a köclkedésre alkalmasnak bizonyult, Watt géprendszerének fölhasználásával Falton Róbert építette New-Yorkban l806-bn. Falton bajója a Hudson folyamon 5 aflgol mér\'.földet haladt egy óra alatt és 3000 mázsa hordképességgel birt. A gőzhajók gyors elterjedésnek örvendettek, de azok föltalálása nem tartozott épen azon korszakot alkotó események közé, hová Watt találmányát sorrozzuk, mert Walt egész készülékét egy hajó testében könnyű ^ olt elhelyezni és így csak a kerék czélszerü hajtását kellett föltalálni. Watt gépének föltalálása után nem a gőzhajó v >lt a gőzerő fölhasználásának hátra levő nagy problémája, hanem a gőzkocsi. A gőz és gép Watt találmánya által örök frigyre léptek és még csali az volt hátra, hogy útnak indítsák e-m frigy nagy reményű gyermekét: a mosdonyt. Gép és kasán egy helyhez voltak kötve, oagy : mnnkát végestek, de helyükből elmos-\' dalni nem tudtak. A gőzgépet útnak [indítani a világ minden tája felé, a kere-j kéknek szárnyat adni, hogy nagy te-! bérrel megrakva elhagyják a gyoraan száguldó paripát: ez volt most minden nagyra törekvő gépéss egyedüli vágya. De gőzgépet éa kazánt egy kocsin elhelyezni és hoaaá még az útra való vizes kőszénről is gondoskodni, oly föladat volt, mely sok fejtörést okozott a gépé széknek; annak aikeres megoldásához egy valódi lángész egész tevékenységére volt szükség. Watt egész gépezete nem volt alkalmas arra, hogy egy kocsi segítségével vonó e-őt hozmon leire. A nagy és nehézkes gépesetnek egész on meg kellett változni és a szükséges nagyobb légáramlatot maga a gép segitségével elő-áüitani. Stophenson ugyan már 1814 ben készített a kilingvrorlbi. kósséoybánya számára egy egészen jól hassDálható\'gőz-mozdonyt, mely 8 vasúti kocsit volt képéé tovább asállitani, de az sem olcsóbb, sem gyorsabb a lóerőnél nem volt, a bányák szamára azonban elég alkalmáénak bizonyult. De Stepbenson nem szűnt meg müve folytonos javításán dolgozni Erre bő alkalma nyilt, midőn egy gsrdag bányatulajdonos Pease szaal bízta meg. rabolták el a diadalt a barnáktól, főleg e görögöknél, kik a szőke hajat, a kék szemeket, az ideális szépség mulbatlan kellékei gyanánt tekintették, sőt még a myihológia jótevő szellemei ia szókéknek képzelteitek, mig a gonosz lelkeket fekete, kuszált hajjal ábrázolták s azon meggyőződésben voltak, hogy a szőkék, mint az istenek előtt kedvesek az égé, a a barnák a földé és gonosz szellemeké lesznek, A középkorban, a lovagiam szellem b mély vallásos érzelem korában, melyek fóvonáaát a hősi jellem, valódi szerelem, szigorú erényesség képezek, inkább a szelídebb szőkék, mind a kaczérabb barnák voltak az ünnepel tebbek. As uj-jabb korban különösen a francaiák kífá-radhatlauok a szőkék msgaaztatásában, az arany haj s a uefelejts szemek dicsőilesében, mig a svédek, angolok, németek majd mindig a barnáknak adják az elismerés koszorúját. Nemzetünk e tekintetben is lovagias akart maradni, sem a szőkék sem a barnák részére nem döntötte el a diadalt s majd az előbbieknél, majd az utobiaknak nyújtotta babért, különösen kedvesek előtte az úgynevezett „geaztenyeszin bajnak, kikben a szőkék azeadesége, őszintesége a barnák elevenségével, kis kacsarságával a leg-szeretetre-méltóbban van egyesülve , azért mondja a népdal is: „Se nem szőke, se nem barna : Ez az igaz magyar fajta. Azonban ezen hiu feszegetóseknól melyek végre mitsem eredményeztek, sokkal több figyelmetérdemelnek a phre-nologok és phisiognomusok vizsgálódásai, kik a szőke és barna nők lelki szervezete, szellemi élete, arcsvoaáaz b ebből követ keztetve értelmi, kedélyi s akarati működéseik kőzött lényeges külömbséget fedeztek fel. Alülásuk szerint a barna nők arcsaspathogaomiai jegyek határozottabb kinyomatát viseli,min: a szőkéké éa ez az oka, hogy a kevésbé szép barna nőt a kedély reménysége, szellemi műveltsége sokkal kedveaőbb szinben tünteti fel, mint a szőkét, mig as erénytelenség szülte rosz lelkiismeret bár minden női arezot megfoszt bájától, de a barnákét fúriakéból teszi hasonlóvá. A szőkék homloka nagyobb, tnsga-sabb B mint a tapasztalás mutatja a tudomány terén sokkal szerencsésebbek, mint a barnák, m -rt bár felfogó tehetségük nehezebben működik, mint az utóbbiaké, de mig azok csak felületes ismereteket szereznek, addig Ők a dolog lényegébe hatolnak. A nők képzelme ál tálában élénkebb, hevesebb, mint a férfiaké s gyakran merész túlzott, főleg a barnáké, kik gyakran egész észrevétlenül a bizarba csapóik át, igazi elemük a phantasticum, kedvelik a regényest é* ál* tálában az érzelem hevessége, kedélyesség, tetazvágy jellemzi Őket, mig ¦¦¦ nző-kék ábrándozok, naivok, őszinték : — de aem a szerelem dolgában — könnyen lemondani tudók; azonban az élet bajaival szemben kevesebb lelki erőt tan ásíts uak a barnáknál, kiket e tekintetben bátorság veazélylyel küzdeni szerelés jellemeznek, a barna nÓ inkább keresi, nint kerüli a veszélyt, élénk képzelme >gy ideát a\'akit, melyet valósítani élte feladatává tesz, ezért él, kurd, szenved s a győzelem mégsem axeres benső megnyugvást, mert a barna nő a boldogság édenébe jutva ismétaa égbe vágyódik. A ssŐke érzetgó, szelíd, gyengéd résztvevő ssenvedélye gyengébb s inkább as indulatokra hajlandó.mig a barnák többnyiressenvedélyeeebbek, szenv e -délyük romboló, mely egy pillanat alatt megsemmisíti a józan ész alkotta müvekel,az ily kedély állapotban misem tartja őket viasza; az észokok, tanács csak gúnyt, megvetést szülnek a veszély pillanatában gyorsan határa znak,megfon tolás nélkül vetik oda magukat a sorsveszélynek, hogy ez a kétségbeesés örvé nyébe sodorja Őket, vagy kijelölve az ös-vényt, mely a boldogság hónába vezet. Ellenkezől-g a esőke, a válságos pillanatokban hatdlozatlan, kétkedő s gyengesége érzetébea csakhamar a kétségbeesés könyeihez folyamodik. A szókék és barnák közös bibáji a csacskaság, de különösen a barnák na gyoa bőbeszédűek, mig a szőkék között több a hallgatag, de a dassogás, daezos-kodás az utóbbiak tulajdona. A barnák valódi, vagy képzelt ét demeik, szépségük túlbecslése által köny aki a legjobb mosdonyt késsiti, 500 font sterling jutalmat ígért. Slephenson nagy. ban készült ezen versenyre. Versenygépét „Baketa" név alatt jegyeztető be (the Rockét) és fiára a saép tehetségű mérnökre, Róbertre bizta annak vexeté 3ét. A rakéta játszva győzte le 3—4 versenytársát és a bizottság álul előre megállapított foltételeket minden tekintetben messze túlhaladta. A rakéta nem 10 angol, hanem 40 angol, ménfőidet haladt egy óra alatt, a bJsottság egyhangúlag odaítélte Stepheosonnak a dijat, de a hires angol mérnök nem ette meg a vasúti kereket. Stephensonnak a Rakétával nyert fényes diadala után, az egész európa figyelme a gősmosdonyu vasút felé irányult. A legnagyobb vasúti épitkezésekBt Aogol országban ó maga vezette, Belgium számára a kormány megbízásából egy .egész vasúthálózat\'tervét készité el, hasonló izéiből meghívták Belgiumba, Hóllanba, Franciaországba, Németor* szagba. Olaszországba. 1840-ben nagyszerű gépgyárát, mely ma is virágaik, fiának adu át és visszavonult falast magányába, hol 1848-ban augusztus 12-én mint dúsgazdag ember halt meg. New-caatii hires mozdonygyára mais Stephen-son nevét viseli és essek örökösei kezében virágzó állapotban van. A Watt-féle, helyhez kötött gőz- hogy bányái számára vasutat készítsen. 1 gP»k ¦ gÓzhajÓk elég gyorsan terjed-Stephenson azon eszmének is megnyerte Lüttichben 1803-ban már 8 gép 1 működött, 1804-ben mar Trinidadban l»12-ben Peruban, később Kelel-Iadii- Peaset, hogy a vasúti k5xlekedét személy száirtasra ís megkísér tették é vele szövetségben e czélra N«weaatelben egy mozdony-gyárat épített. De ezen raerétz vállalat 30 évvel Watt rfŐzgcp^aek fő\'-találása után oly >ok birá^at és gúny tárgyát képezte, hogy később a vállalkozók maguk is jónak látták ezen te-vokit eltagadni és kijeién Lent. hogy személyszállításra, sem gyorsaság tekiitetében a lóerővel rfíló versenyzésre nem gon-doluak, hanem csak nagy terhek vitelére. Az első vasutat már építették St\'icktontól Darlingtonig, mikor egy igen híres angol mérnök egy nyilvános fölul-vasásában egy vasúti kerék föl falasára ajánlkozott, ba Stepheoson nr, a tehén pásztorból lett gépész, olyao mozdonyt tud építeni, moly egy óra alatt 10 angol ménfőidet haladjon. Néhány évvel később 1829-ben alkalma nyillott Stephensonnak az angol mérnök ajánlatára álaszolni. A stocktoo-darliagtoni vasat bán találjak Watt gépét. Mikor jött as első gép basánkba, »s eddig nincs konstatálva ; de érdekesnek tartom itt meg jegyesni, hogy hazánkban Leopold, hires fizikus tanúsága szerint már 1722 ban működött egy Niw-Comen-iéie gép. Az európai kontineasea különben a Watt féle gépek a nagy iparí vállalatoknál csak a 19. század máaodik felében nyernek g* ors alkalmazást. Aasstriábto 1852 b-a még csak 600, — most 9160; — Frae-cziaorezágban 1850 ben 5322, — mo,t 37805; — Poroszországban 1840-ban 615, most 35441, Szássországban 1846 ban 197 — most 5022; — Belgiumban 1844-ben 1044, — most 11827 gőzgép von alkalmasásbaa. Hazánkban a gőzgépek száma eddig konstatálva nincs. A helyhez kötött gépek terjedését még ma is sok ok akadályozza. A gőzgépek rohamos fejlődése a 19. ssázad második felére esik. Németországban 1835 és 1837-ben jövedelmező volt a fölkelté a vállalkozási kedvet és egy társulat alakult, mely a \' épült a két első vasút, Ausztriában lag-liverpooli kikötőtől Manchesterig egy \| régibb a Hns-buáweisi vonal, hasiakban ujabb vasút építését tervezte. Stepheoson t legrégibb as 1846-ban épült pesti-vácai ekkor már hires gyáros volt. A vaeut-\' pálya; Francziaországbau 1837 óta, üel-épitéssel a bizottság Stephensonl bizta: giumban 1835 óta.— Spanyolországban meg, de annak elhatározása elfitt, hogy j 1848, — Svéd- és Norvégországbac minő mozdony építtessék, egy mozdony verseny megtartását határozta és annak. nyen büszkékké lesznek és érdemeik ol-ismerését illetőleg mások iránt követelő-lég lépnek fel és igy fenbéjázókka, gőgösekké válnak. Az angolok, a nagy nőket rendesen tétleneknek tartják s minthogy a szőkék k&zt több magaa nőt találunk: általában a szőkéket — az angolok után indáivá — mindenki tétlenebbeknek gondolja min> a barnákat. A barnák mélyebb ér-ze müknéi fogva a müvéssethes, zenéhez nagyobb hajlammal viseltetnek s általában finomabb ízléssel birnsk, minta szőkék. Az affektálásban valódi művésznők, gyakran mosolyog arczak, midőn lelkük sir, nevelnek, mikor lehet, sírnak mikor akarnak. A barna nő megvetést mutat az iránt, kit leginkább körébe akar vonni. Ámbár az affektáiás főleg a barnák tulajdona, de a szőkéket sem lehet e hibáktól tökéletesen felmenteni, mert Ők többnyire a tudományosságot affektálják, mig a barnák naivságot, bátorságot, érzékenységet szenvelegnek. Az ak iratnak tétovázása a gondolkodás, ide-oda csapohgás a barnák hibája, as ily nŐ észrevétlenül oly rabjává válik szeszé lyének, hogy utóbb nem aépes Önállóao gondolkozni, ingadozóvá less tettereje és szeszélye még a szabad eszmélést is megzavarja. A barna és szőke nő leginkább különbözik a ezerelemben. A nő mindig előbb szeret mint a férfi, minek egyszerű oka az, hogy bár a nő szervezete müvészinbb s összetettebb mint a férfi é, bár alkatára nézve gyengébb és kisebb, mégis előbb indul fejlődésnek, az érzéki élet korában fejlődik, és midőn a lelki tehetségek kibontakozásával a homályos érzetet egy tisztább tudat váltja fel s a szellemi élet fejlődésével a gy érmek átlép as ijukorba, bol a képzelem határozottabb működést kezd és as ingerlékenység és a fogékonyság s legmagasabb fokot éri el, midőn a fanta zia hatalma, a kedély fellobbanása indulatok, ssen vedélyeket szülnek, as érzelmek sokasága közölt egy édest érzet — a szerelem — előbb kesd kibontakozni, mint az ifjú szívében. Esen ismeretien érzés less ezután, mint titoksserü hatalom 1851, — Portugálban 1854, — Törökországban 1860, Oláh- és Górögország- a lelki élet irányzója s a képzelemaek kimnrithetlDn tápot ad. A természet eme kifürkésshetlen működésében as ifja nő tslánynyá less önmaga előtt, keb lét eddig nem ismert érzések töltik be z minden gondolata esen ismeretlen érzemény ro van irányozva, mig a szűzi szemérem ast elpalástolni törekszik, as ész a ssiv folytonos küzdelemmel vannak egymással, de a győzelmet többnyire a szív ér-zéasi aratják. Boldognak, boldogtalannak érsi magát egy peresben, mindent szépnek talál s magát mindenek felett legszebbnek, szépnek, mint as örök tavaszban viruló liliom, mely kábító illatát csak asért árasztja, hogy kedvesét, a szállangó lepkét lesséditse. — Ábrándos lélekkel mámoros boldogságot alkot, hol a kéj ölé* ben halni óhajt azért, kiért oly soká élni szeretne, — kinek érzéseivel as övéi, a asellemrokonság homályában talál-koztak. — A barai nő lelkében előbb kezdődnek meg ezen barozok. alig hogy gyérnek szobáját odahagyja, ábrándos leliu egy lényt keres, kit első szerelmével megajáodékozoi óhajt. — A ssókék soká csak hiu ábrándokkal kénytelenek megelégedni, mert szemérmök még csak sejtetni sem engedi mámoros ssivük benső érzéseit, — hallgatagok óvatosak lessnek, — nehogy a lég, — ˇ•gy néma falak árulóikká lehessenek keblük első fellángolásának s mig a barna nő már az első szerelem felejthetlen boldogságában ssen-dereg, vagy csalódva as életről lemondani tanul, addig ók még mindig csak ábrándjaikban ismerik a szerelmet ós ábrándjaik által a képzelgés tündér bonéba jutva, többször kénytelenek osa-lódni, mint a barnák, mert a fantázia annyira feledteti velők a köznapi életet, hogy a valódi álomtól megkülömbfiztetni majd alig képesek. A képzelgés bűvös hatalma elfogulttá tessi őket, de gyakran egy félreértés, egy elejtett szó elégséges arra, hogy aa élet kopár sziklái kosé tassittasaaaak, hol már nem oly édes a szereieta, nem oly kábító a virágillat, nem oly kedves a madárdal, a honnét kietlen síkságon, elnyeléssel fénye gstő ts«garak«a át veaet as élet\' utja a* HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KOZLÖNÍ OKTOBEE 18 4nl88 ban 1869 óta ven vasúti forgalom. Ad-golonzágbana liverpool-manchesteri Jva* lüt fényes sikere ann ira fölkelte a Vállalkozási kedvet, hogy aem voltak képesek ejég gyorssn vasutat építeni. Amerikában, ss Unió állam.ibtn lb2f>-ban oviit meg az első vasúti köz-lékedéi és 1845-ben már 4670 angol mértföldnyi, 1850 ben pedig 3589 mértföldnyi slnut létezett. 1845-ben Jamaí-kának, 1850 ben már Mexikónak .is veit raautja; a többi délamerikai államok vasutjai mind 1850 után keletkeztek, m U Plata államok éa Brazília vasatjai f-jlódl«k leegy-re^bban. Ausztráliában, Afrikában és Ázsiában az 1850. é<~ előtt a valuti kúzleke déi még egészen ismeretien volt, — ma már mind az öt világréizen találunk va sutákat. Ázsiában Kelet-India 1853 óta, Kia-Aesis 1860 óu éB Jáva 1867 & birnak vasulai. Japánban most foly javában a vesatépttéf, csak „a fold közepén" , — „amennyeí birodalomban", a mint a chinaiak rengeteg birodalmukat nevezik, — irtóznak még mindig a vas-utakiól. 1830-ban még csak 332 .kilométer vasút volt as egész föld kerekségén, ma már 357,000 kilométert, — vngjia 48.238 földrajai mértfóldet tesz a vasúti hálózat, tehát 9-szer- haladja még az egyenlítő hosszát. De nemcsak minden távolságot szüntetett meg a vasút, hanem nincs magasság és nincs mélység hova Stephenson hatalmas gépe ai embert és áruit el ne vinné. Egy osztrák mérnök találmánya tette lehetővé, bogy Stephenson mozdonya nagy terheket legyen képes magaara föltolni. As. első n igy szerű higyi pályát Ausztria építette aSemmeringen 1854-ben 1867-ben a vasút fölvezetett a Bren-nerre ; 1871-ben átszúrták a Mont-Ce niai, 1881 ben pedig Szt. Gottbard hegyét. Ez ¦ legnagyobb alagút, melyet eddig építettek. A Meraey folyam alatti 4570 méter hoaazu, — a móntceniai 12,220 méter, — a azent-gotthardi ellenben 14,020 méier, vagyis két földrajzi mértfőid, — a vasút 33 —40 perczig halad bonue végig. — Még alig adták át ezen építészeti műremekei a forgalomnak, már komolyan foglalkoznak a Mont-Blanc és a Simplon hegy átfúrásának tervével éa folyamatban van az Arlberg átfúrása Ausztriában, egy 10,270 méter bosszú alagm számára.. A tenger fenekén a La M-nche csatorna alatt elbaiadó alagutat már nem tekintik többé agyrémnek; de valamennyi vasúti építkezés közöli a legmerészebb az Oroya vasút Peruban. Egy éjazakamerikai mérnök (Henry Meig?s) készité el ezen tervét, mely enyészet felé s a hol boldog álmok után többnyire könuyes azem ékkel ébre dünk. — A barna nő s szerelem dolgában nyíltabb, őszintébb, mint a szók-. Keble legrejtettebb érzését is feltárja szive választottja előtt, enyelgő, játszi, a jelen mámorától elkábittatva Örök boldogság édanébe képzeli magát, forró csókokkal borítja kedvese ajkait, melynek melegétől a legridegebb kebel jogé is elolvad. — A szőke mélyen érző, epedő, hallgatag as ajkak csendesek; de a szemek annál többet mondanak : az epedő sze mek kék egén feltűnik a ragyogó nap. melyek sugarai ellank&sztják az idegeket ; egész lényén valami vonzó magasztos külön aaég ömlik stől, gyönyörittas asemeiben a boldogság \'Üze ég, keblei balláma alatt szive igaz szerelemtől dobog, a azerelem varázserővel övedzi kö rttl, a kedvesnek moaolya, egy gyengéc kézszorítás, egy forró csók feledtetik vele a mindenségoi. A barna oék tetszelgők, bódítani vágyók, keblük nyilt a bókok bsfog.di sara, aserelmet mutatnak majd mindenkinek, boldogok, ha sok udvarlókkal bfrnák,-\'arstHÍd-fárfiakat; dicsérik, de nem az-retik, szivük végzeté, hogy mindig tiltott elérbetlen azerelem után vágyódnak- — A asőkék szeretnek, hogy ezerét-lessenek. — Igas szerelemért küzdenek, cselt érnek, ezért kisérik Ámor rezércsillagát, mely őket a boldog szerelem hónába ve zeim ígérkezik, de gyakran ők sem oly saendék, mint arcsuk mutatja, ajkuk édes aserelmet zeng, de néha gyilkos mérget rejt, érzelgó szivük sokszor a valódi asernlem befogadására képtelen, ke sül pxsí, de elégséges, bogy élted boldogságát örökre összezúzza. A szőkék többnyire gondos hasi nők lesznek a ss Örökfrigyben szeretatre méltók, mert mig a szőke nő férjének mindene, addig a barna nÖ férjét gyakran halálra győtri. * Csikkem végén kötelességemnek tartom kedves nŐ olvasóimtól őszinteségemért bocsánatot kérni; de rsolgáljon ment-egemül, hogy csak általánosságban ssóltam. Kéri Zsigmond. Perut a nagy Ooteánnsi köti ősise és Limától Oroyáig mindig bátrabban ha-\' l»d föl a- Cordille-á-tra, míg végre 16,000 lábnyi magaságra ér föl a vonat, tehát oly m-gaara mint a Mont-Blanc hegye! A levegő itt már oly ritka, hogy gyöngébbeknek íélektési nehézséget és orr vérzése kjei okos. líy magasra ami éghajlatunk alatt a vasutat fölvinni nem is lehetne; ez a vasat n szó szoros értelmében a felhőkben jár. Dn a világon iniud-oiici: van árnyoldala, mért ne legyen tehát » gőzerejének ia. Megmutatja, hogy a természet szabad gyermeke Ő is, aki könnyű ezerrel szét tudja robbantani azon korlátokat, melyeket emberi éez és ügyesség szabott neki. Angikban 1862—79 ig 1016 kazánrobbanás 1253 emb-r éietébe és 1943 einbir leati épségébe került; Franczia-orezághan 1868 —1877-jg 191 robbanás 229 ember halálát és lé3 emb r sérülésé} okozta; Poroszországban 1864— 1878-ig 189 kazánrobbanás fordult elÖ 264 halálesettel. Eugel a híres statisztikus ugy s:árait, hogy 2000 kazánból átlag évenkint egy szokott szétrobbsni és minden kazánrobbanásra átlagosan egy halált és két aérQléat lehet szlmitani. De a kazánrob ban ásnál is nagyobbak azon vess delmek, melyekkel a vasúti köziekedós jár. Persze, hogy miután mindennap 4 millió ember ül vasúton, könnyen történhetik szerencsétlenség: de a szerencsétlenségük szamát az Ő&szea u\'asok számához kell viszonyítani, as összes utazók száma azonban egy év alatt legalább ia 1500 millió személyre tehető. Ezen kulcsot véve alapul, as ujabb atatiaztikai adatok átlaga szerint általában nem lehet többet, mint 100 millió utcára 13 halálesetet számítani. Dd van a vasúi közlekedés elterjedésének még egy n-bézaége: vasútépítés óriási költségei. Eogel a jelenleg élő első statisztikus 80,000 millió márkára becsüli ason tőkeösszeget, amennyib világ összes vasutainalc építése 1878-Íg került- Oly pénzösszeg ez, melylyel csak egyetlen egy összeg állja ki a versenyt, — t. i. földünk ösazes államainak államadóssága I A legelőrelátóbb államférfiak, mint Deák Ferencz ia ebben vélték a vasutak elterjedésének akadályát láthatni. Legdrágább a vasút épi\'és Európa ban, legolcsóbb Amerikában. — Deák Ferencz az 1840. évi decz. 9-iki kerületi ülésen, mikor affólött folyt a vita. hogy Uilmanu kapja-e meg vasúti engedélyt a pesti oldalon Pestről Bécsig, — vagy Szína a budai oldalon; — .álomnak tartá, bogy valaha vasúti összeköttetés jöhessen létre Pest éa Debreczen között." .Ha pedig mégis találkoznék olyan, aki ezt hiszi, — mondja hazánk bölcse, — nem bánom, aludja tovább édes álmát. BŐI adja Isten, hogy az én éberségem le* gyen álom, — az ő álma pedig valósuljon." Éa es az álom valósult még Deák életében. A rohamosabb vaaulépitéa korszaka caak az 1&60. óv körül kezdődik a igy azon megmérhet ion nagyságú 40,000 millió forintra rugó vasúti tőke része as utolsó 20—25 év alatt teremtetett elő. — Igen nagyok azon előnyök, melyekre az önző kapitalisták ily Óriási összegeket fordítottak. Freyoinet, a hirea mérnők éa franczia mlmater, nagy vasútépítési tervét azzal indokolta, hogy a vasúti szállít ás csak egy negyedrészét teszí azon költségeknek, melyeket a va-aut ideje előtti >semély és -árnszállitás okozott, s igy minden vasútnak pénzben kifejezhető évi nemzetgazdászati haszna 4-azer akkora összegeknek felel meg, mint amennyi a személy- éa áruszállítás nyer jövedelme egy év alatt. Foville, a hires nemsetgszdász, 1880-ban Páriában .La transformatioa dea moyens de Communications" csim alatt megjelent és a franczia .Iastitut" által jutalmazott müvében kimutatja, hogy a vasút 10-Bzer oly gyorsan halad, minta gyorsposta 1840-ben, és hogy egy tonna gabona szállítása kilométeren-kint legalább 20 czentimeba került, most alig Ys czentimeba. A vasutak nagy beruházási költségei daczára 50—60 százalókra azámitja a megtakarítást a személyes áruszállításnál. De senki sem foglalkozott oly be-batőlag esen kérdéssel, mint a porosz statisztikai hivatal volt főnöke, a mai statisztikus Nesztora Eogel ; as ö számítása szerint a gősmosdonynál egy lóerő 59 márka évi költséggel jár, egy helybe* kötött gőzgép lóereje 300 márka, egy ember munkaereje 400, egy lóé 650 márka; — ennek folytán egy tonna továbbszállítása kilométerenkint emberi erővel 52 német fillérbe és lóval 11 fillérbe kerülne, holott gósmozdony-nyal csak egy Vi fillérbe kerül éa itt még nincs azámitva a nagyobb gyorsa ság és ezzel j. ró időmegtakarításból szár-mezó óriási hasson. Mindezeket az elő-yöketís as olcsóbb szállítás előnyeit Enngel pénsben igyekesett sússámitani, hogy „megérthető kifejezess " nyújtsa azon előnynek, melyet a gőzerő nyújt nekünk; 17 nagy állam ösazes vasút vonalaira nézve hejtá végre Engel számítási műveletét és aa abból nyert átlag alapján 16 000 millió marka azon évi öaazeg, mely a vasúti vállalatokból as olcsóbb szállítás által a nemzeti kösva-gyonoeodáa javára esik. A gőzerő összes előnyeiben nem csekély réas jut még a gőzhajókra, me lyek lolajdonképen a legolcsóbb közlekedési eszközt képezik. Foville számi-táaa szerint egy tonna gabona szállítása San Franciscótól Liverpoolig országúton 6000 francba, vasúton 375 francba, gőzhajón ellenben 75 francba kerülne. Ha már mo«t az óaazea gőzerőre alapított vállalatok tőkeértékét Összegezzük, akkor következő eredményre jutunk: a) vasúti vállalatokba van 80,000 millió mark tőke fektetve b) helyhes kötött gőzgép v. 40,000 millió márk tőke fektetve c) gőzhajókba 5.500 vagyis összesen 125,500 .millió márka. 65,000 millió forintot képvisel tehát as a tőke, melyet eddig a gőzerő fölhasználására fordítottunk. Kél ezer millió emií^er munkáját végzik el a gőzlovak, pedig földünket Összesen csak 1434 millió ember lakja. Nagy és nehéz fizikai munkát vesznek le ezek az emberek vállairól! Munkát éa időt kiméinek meg es ezálal a termelést, a tőkeképződést és as egész emburi nem közjavát mozdítják elő. Engelnek teljesen igaza van aDban, hogy a gőzerő ma már nemesei a gas dáasati életet uralja, hanem egyúttal korunk szellem erkölcsi életét ia. Watt gépe még alig mull 100éves, Stephenson mos donya alig ötven éves éa már ia korunk leghatalmasabb tényezőivé lettek. „Szerencsés ason nép, mely as unalom ezen békés eszközeit bőségesen megszerzi mar gának.* Korunk a gőz kora éa én ast hiszem, hogy nemcsak a jelen, de a jövő ís még nagyon sokáig a gőzerő uralma alatt fog maradni. Ezen rövid vázlat, melyet a gőzerő múltjáról és jelenéről ez alkalommal előadni szerencsém volt, talán nyújt némi sejtelmet a gócerő jövőjéről Ís. A társadalmi érdekcsoportok. A társadalomban alakult érdekcsoportok ma már oly magatartást tanú sitanak, mely lehetetlenné teszi a kor szelleme által kitűzött czél elérését. La hetetlenné teszi azt, hogy az általános szellemi emelkedéssé; az anyagi jólét egyenközüen emelkedhessek. -Az egyna érdekcso^rtok által el fogadott s vallott nézetek asámos visszás helyzetet teremtenek, melynek különféle elnevezések alatt társadalmunk főhíbáját képesik. Egyik főbiba az, hogy az ily érdekcsoportok nem törődve a századunk által követelt humanisticus elvekkel — egész ridegen haladnak azon az ösvényen, mely anyagi hasznot biatosít számukra. Az érdekközösségről, mely a társadálomban mozgó lényeket egybe köti — mit aem akaruak tudni, -innét van, bogy a szorgalom b munka dacsára is a népek millió nyomorbi BÍnlődnek. Neszünk csak körül a tapasztalni fogjuk, hogy a azületés a vagyon, még ma ia oly korlátokat von ar emberek közé, mely kizárja a bizalmas köaleke-dést éa segélyt. A rangfokozatok s ér-dem-keresstek ép ugy képesik ma is as emberek hiu vágyát mint az előtt, mi-dón még az Ur házában is ezületés és vagyon szerint Ülhettek az egybegyűlt hívek. Attól függött a templomba ülő helye, hogy hány pont volt koronáján vagy mily nagy ősszegg-1 rendelkezett erszénye. Ma már fennen hirdetik, hogy as előítéletek kor-zaka lejárt a megszűnt a kasztszellem uralkodó lenni, pedig dehogy ssünt megi ép ugy virágzik as most ia, mint azon századokban, midőn as emberiség két részre volt osztva (ur és szolga.) A rideg közönyösség as alacsonyabb rangú egyének irányában ma is megvan, es ezek nem ritkán szellemi képzettségük daczára is kénytelenek lürni a magasabban illó éa jó létnek őr* vendŐ egyenek hiu pőffeazkedéáből származó szeszélyeit, melynek következménye gyakran elégedetlenség és irigység less. Ez társat keres magának — s megtalálja a nyomort, melylyel együtt haladva egy oly elemet alkotnak a társadalomban, mely iparkodik mindent feldúlni. Es as elem napról-napra növekedik, s nem törődve semmivel, elakarja érni bármi áron aat, ami lehetetlen, t. i. a vagyonegyenlőséget. Es elv a minden-kilói elhagyóit alsóbb osztálya népnél kesd vessélyesen meghonosulní — ugy, hogy maholnap egy vezető kés működése mellett megtámadják a fenntállŐ rendet s belesodorják a társadalmat oly örvénybe, — mely nemcsak a vagyont — hanem ssámos életet ís elnyelhet. Ez az elem, mely eltörli a vallást, ¦. nem ismer nemzetet, hazánkban is kezdi felütni véss** fejét, s caak idő kérdése, hogy mikor fog fenyetö vészként fellépni társadalmunk ellen; mert a mai nap dívó ál socialiamua nem az állam, hanem a társadalom ellen működik. Működése gyorsan szülhet nálunk komoly bajokat, mert társadilmunk nagyon beteg! A nemzetalkotó óaeró kial-Őban van, a nemzeü közszellem haldoklik; össsetartáfi, honszeretet ma már üres szavak 1 Baj van mindenütt s mindenben! az anyagi helys-t nyomorúsága napról-napra érezhetőbb less a mindinkább növekedik azok azáma, kik kétségbe esnek a megélbelés miatt. Az ily egyének nyo-mornaágoa helyzetük javítását egyedül a társadalomtól várják — mint ki hivatva van teljes erejével oda működni, bogy a felmerült bajok gySkeretm orvoaohaa-sanak. Mi caak ugy lehetséges — ba ledőlt a hiúság és üres büs.keaaég által emelt válasz fal s megssünik az érdek csoport kizárólagosan saját^hasznára való működése, a helyette a bizalom szelleme által vezérelt önzetlen érdekközösség foglal helyet a társadalom minden rétegében, mely hívatva less javítani a ssnysru helyzeten — s eltávolítani a köselgő ve-ssélyt. K. Hírek. \\ — Bigó latranj városunk szülőt tje. sáloraije-ajhelyi gymnssiami tanár, kegyesrendi áldozár f hó 12-én hosssas szenvedés ntáa kimúlt. Legyen csendes álma 1 — Bncsn-szó. Sorsom ugy hozta magával, bogy e várost el kell hagynom családostól. Sok jó napot töltöttem itten a ezeknek emlékét magammal viszem. Nem volt alcalmam barátaim és ismerőseim mindenikével kesetazorítani távozásom idején : azért kötelességemnek tartom e helyen „laten-veled" >et mondani ! Annyi azivélyeaség* és előzékenységgel, halmosott el e város müveit közönsége, hogy* büo volna arról köszönettel meg nem emlékeznem l — Fogadják azon biz fositasomat, hogy a távolból is mindenkor örömmel fogok viaazaemlékezni az itt eltöltött napokra. Kérem egyszersmind tartaák meg jó emlékükben tisztelőjüket — Dr. Tomcaányit. — Canissa Paula, dalmüvésznő erre utaztában f. hó 20 án a „Kiadedne velő Egyesület" javára városunkban hangversenyt ad. több helybeli közreműködésével. A jótékony czél kiváno-tossá teszi a minél tömegesebb pirloia»t. — Országos vásárunk f. hó 15-én igen csendes volt. — Gyilkosáig. Galambokon már évek óta lakott bizonyos Molnár József nevű ember, ki gyujtogatás^al, feltörésekké! folytonos rettegésben tartotta a falut. Es a mult hét egyik napján Egyed Imre nevű galamboki embernél volt szüreten a csapi határban, mikor az egyik napra viradóra, agyonverten találták. A fején három nagy a a nyakán egy igen mély vágás észleltetett. A tettes ismeretlen. Egyed Imrét gyanúból elfogták, mi vei hajlékában véres fejszét találtak; kit azonban teljesen rovatlan előélete eléggé ment. Bizonyosabb, hogy ez a nép nomád természetű igazságszolgáltatásának müve. — — Egy rögtöni halálról értesít oen* nünket tégrádi levelezőnk Egy Es-marr György nevű újvidéki almakeree-kedő ment u. \'.. a napokban Légrádra olcsón (1 frt 30-40 kr. móreje.) almát beszerzendő. A nyereség reményélen vigan töhé tutaján az estét, midőn egyszerre mellégetést érez a pár perez alatt meghalt, kétségbe esett neje karjai közt. As orvos apoplexiát constetált. — Szűcs Lajos, sentai fŐgymna-aiumi tanár, ki városunkban is volt alkalmazva, as itteni gymnasiumnál, legújabban szerkeszti ré lett. Sserkeaz • tése mellett ielen meg a .Zentai Híradó* czimü láp. Üdvözöljük as uj kollegát 1 — A .Győri Közlöny\' czimü lap felelős szerkesztését éa kiadását Mer-sicb József 14 évi jeles működése után Vas Borona vette át. E néven — amint tudják — Győr-megye tanfelügyelője, VargyasEndre, volta nevezett lapnaL eddig is fődolgosótársa. — A bajcsai erdő véres jelenetnek volt tanúja a t. hó 14-ről 15-ére átmenő éjjelen. Ü. i. egy bajcaai legény ott találkái adott kedvesének. A eserelmes pár hosszasabbaa együtt volt. A legény azonban furcsán pecsételte meg szerelmét; mert a „hoassu, hosszú csók" aszal végződött, hogy a lánynak hasát egészen fölvágta. A szeren esetlen azonnal meghalt; a legény elfogatott; de vallomásáról es ideig nincs tudomásnak. — Hatarigazitks van folyamatban Horvátország és Muraköz illetve Zalamegye között. A Dráva feltűnő mérvben kanyarodik Muraköz határinál beljebb ; igy Alsó-Dombomnál jelentékeny földterületet mos el, mig a túlsó oldalon bír tok-nagyobbodáat idéz elő.\'E visszás hely- set elleneulyozásárs égető szükség volna a Dráva szabályozása, azonban ez idő szerint erre gondolni nem lehetvén, egyelőre a halár kijelölése vétetett foganat alá, mi e hóban befejezést ís nyer. — — A rÖgtönitéló bíróság ítélete a gyékényes! zavargás ügyeben. A gyctényeii ügybenj öss-eűlt rÖgtönitéló bíróság — miután Peik Lajoa kir. Ügyész j.:Iea vádbeazodében az értéimi szerzőket o\'torozsm, de alanyi tényálladékot a vádlottak ellenében megállapítottnak nem látja, az Ügyet a rendea bírósághoz uta-BÍtlalni kéri, a következő Ítéletet hozta: Ámbár a bíróság Kaaztl Ádám éa LÍnger Hermánnál augusztus 26 án elkövetett büntettbsn a rablás téáyiiladékát fsnfo-rogni útja. s űrre nézve a rögtön bíráskodást illetékesnek tekinti, miután mégii oly bizonyiték, melyet a 19. §. a vádlottak elítélésére előír, nem állíttatott, továbbá tekintetlel az ellenők mégis főnmaradt gyanuokokra, az ügyel elbírálás végeit a törvéuy renden útjára utasltja. — Phylloxera-Teaz. — Veazprém-megye enyingi járásába keletkezett Csajág éa KüngÖB községben a phylloxera jelenléte coualatáltatváu, a földmivelós , ipar és kereskedelemügyi magyar királyi miniszter folyó évi 43,272. ssám alatt kelt rendeletével nevezelt kőzaég összes szőlőterületeit, valamint az olyan kerteket melyekben esetleg szőlők állanak, zár alá helyezte. E rendelet értelmében a zár alá helyezett öaszes azőlőte rületrói gyökeres vagy gyökértelen bsú> lŐvesBzC, Bzólőuövóny, szőlőlével éa egy általában a azőlötŐ bárminemű alkatrésze (a szőlőfürt kivételével), továbbá bármilyen fa- vsgy cserjenemü ültetvény, használt duozok szőlőkarók, szŐ^ólevélbe csomagolt bárminő tárgy* k kivitele, valamint e tárgyaknak egyik Bzőlőböl a másikba való átvitele ti 1 tátik. — Párbeszéd. A bánrévei vasúti állomás vendéglőjében a mult hóban egy rozsnyói fiatal ember és egy idegen or»g ur telepedett le egy asztalhoz. — .Beszél ón németül ?* — kérdi az Öreg ur. .Igen", — volt a felelet. Kia szünet után újra kezdi a kérdezősködést: pHova utazik ?" — „Zemplémbe Parnóra." — „Ismeri az ottani plébánost?\' — .Igen." — .Hát W- zsidót?" — .Azt ia.* — „Hát a kastélyt látta-e már Parnón?" — .Láttam elégszer." —\'.Hátha mégabel-Bt-jét látná édes barátom ! . . adok is egy ajánlólevelet a paphoz." — Erre már nem állhatta meg tovább a fiatal ur és mosolyogva szóit: .Köszönöm uram szíves ajánlatát, de nincs reá szükségem, mert a parnői kastély az enyém." A fiatal ur ugyanis a Betlérrűl haza utazó gróf Andráasy Géza volt. — A szédelgő baka. A bécsi Plankeugasaeben sajátságos jelenet vunta magára az arra menők figyelmét. Egy közlegény égő gyufával keresni látszott valamit a kövezeten. Kérdezték, hogy mit csinál, mire panaszkodva beszélte hogy kapitányának négy ezüst forintot kellelt volna haza vinnie, de egyet elejtett, nem birja megtalálni és már most nem mer haza menni. Nyomban találkozott egy jószívű emberbaráté tömeg között, gyűjtést rendezett a szegény baka részére éa kevés perez alatt ax egy forintnál jóval nagyobb összeggel állhatott odább a katona. Ez mind igen eaép és létekemeló dolog. Csakhogy a katona egy negyedóra múlva ugyau azt a megható jelenetet ismételte a Spíegelgasseban, később pedíg a Botben hurmatraase ban * Egy rendőrt figyelmeztették a szégelgő Uzelmeire, de már caak hűlt helyét találta. — — A „Magyarország es a Nagyvilág\'\'\' pályázata. A lapunk által hirdetett beszély pályázat ügyében Bartók La jos, D-lmadi Győző és P. Szatmáry Károly urak, mint fölkért birálók, külön-külön beterjesztvén a bírálói működésük eredményűről szóló jelentést, egyhangúlag a 28ik számú, .Egy végzetes megbízás" czimü pályaműnek javasolják kiadni a kitűzött jutalmat, mint\| olyannak, mely a pályamüvek sorából ugy ügyesen kigondolt mese es élethű jellemzés, mint érdeket keltő előadás által egyaránt ki magaslík. E szerint a Légrády-testvérek állaljitalom gyanánt fölajánl. 15 aranya: a 28 ik számú „Distant móres carmine noetro" joligével ellátott „Egy végzetes megbízás- czimü elbeszélés szerzóje nyerte el. A jeligés levél felbontása ntán kitűnt, hogy a pályadíjnyertes mű szerzője: Donáth Bernát, Érsekujvárott, a ki a jutáimat a Légrády-testvérek kiadóhivatalában, (Bodapest, nádor-uteza 7. ssám) igazolás mellett átveheti. Midőn részünkről még örömünket fejezük ki a fölött, hogy pályásatank aem maradt meddő, e helyen ia Őszinte köszönetet mondánk a bírálóknak fáradságos munkájukért. A „Magyarország és a Nagyvilág." — — Erdósy Eugéniát annyira megkedvelték a berliniek, hogy Hannoverbe távozása után csakhamar fölkereste egy berlini nagy színház igazgatója a megszerződött vele 18000 mark évi fizetés mellett Es minden esetre asép hatadás, l mi szívesen osztozunk as örömben. huszonkettedik: évfolyam. ZALA KÖZLŐN Y OKTÓBEE 18-in 1883. — HegtéTedett a vőlegényében egy milvankiei ú..\\„: hölgy, összeadták b 61 nappal később válópert ioditott,; minthogy tevédéiből » jegyesének ikertestvérével kelt egybe. A két ikerj csakugyan annyira haaonlilo\'1 egymáshoz, hogy nehéz tett volna különbséget tenui köztük. A nem mindennapi váló perben még nem hozta meg Ítéletét a törvényszék — A linci torta feltalálója meghalt. Vogei Konfad linci háztulajdonos és volt czukrász 87 éves korában meghalt. Az elhunyt, kinek j. találmánya" világhírre jutoti, Linz város diezpolgára, több jótékony egylet alapitója és elnöke, 8 a szegények atyja volt. Egy linci utczát is nevére keress-\' teltek. — — Angolosan. Mohácson két urj szállt egy másodosztályú kupéba, s egy mással szembe üive,szótlaaul néztek egy-\| nrisra. Egyszerre égett szag volt érez-, heiő, mely folyton növekedett. A n. bó lyi állomás előtt az egyik ur felállott, mire a másik figyelmeztette,hogy kabátjára szivarhamn esett. „Mi köze az én szivaromhoz és az én kabátomhoz, feleli emez, én már tíz percze née«m, hogy a: ön kabátja ég egy leejtett szikrától, d< nem szóltam, mert nem az én dolgom Isten önnel" és kiszállt. A másik pedig rémülve tapasztalta, hogy nemcsak kabátja, de nadrágja is jó darabon ki van _ égve. — — A tréfa vége. Egy Suconj nevű 30 éves párisi hölgy fivérénél ebédelve véletlenül egy baraczkmagot nyeltj el. Erre ugy megijedt, hogy az asztalnál\| ülök neveltekrajta, sőt egy tréfásan meg-: jegyezte: aez a mag benned bizonyoaanj ki fog csírázni és baraczfa leaz belőle -A nó" erre nagy nyugtalansággal hagyta, el a társaságot. Egyik rokona levélben ezt irtaneki : „Nagy szerencse reád nézve, hogy ezt a magot elnyelted; esztendőre, hajó baraczkot akarsz enni, majd csak köhögnöd kell." Az izgatott kedélyű nő e levél olvasása után könnyek: Mikor aztán még mások jis incselkedtek vele, elméjében megzavarodott. Azt hiszi, hogy gyomrában baraczkfa van és ennek gyümölcseit a sok veréb lecsipkedi. Egy nagy sétája közben felszólított egy rendőrt, kergesse el a verebeket a gyomrából levő baraczfájárói. A rendőr csodálkozva e furcsa kívánságon, a nőtől lakását kérdezte. De erre ne tudott felelni. A rendőr észrevette, hogy tébolyulttal van dolga s az őrültek házába vitte a szerencsétlent. — Indokolt óhajtás. Teccí és Grellíer kéttyp kus csavargó a marseillei törvényszék elő\'.t álltak azon vád terhe alatt, hogy egy korcsmáros:, többszörös étkezés Után, megcital\'.ak. „Igaz, kedves! uraim", mond Tecci de mit \'egyek \|] Nézzeoek csak jól meg! Tetőtől talpig roo : g^okbn vagyok burkolva és ilyen öltözetben lehetlen alkalmazást kupnom . Mind. tolt ellent az ilyen jól indokait kérelemnek és telj-sité óhajtásai. „Tisztelt ura-szólalt fel ezek után Grenier, „én nyolcz havi börtönért esedezem; ugy a • azon okaim vannak, mint Tecci barátomnak és asoafőlül még rovott előéletem is mellettem saél." A törvényszék ennek is, a körülményekhez mért legnagyobb \' üc-tetést, hat havi börtönt, Ítélte meg. - Egy volt miniszter kalandja. Nicutera Giovanoi képviselő s volt mi-\| aiszter, néhány nap előtt Londonba érkezett s nagyon elbámult, midőn a vonat-] ról leszállva, rendőrök fogták él. Olasz, fraoczia és angol nyelven igyekezett igazolni kilétét, de eredmény nélkül, mert a derék rendőrök váltig azt hajtották, hogy, \'ő a megszökött és körözött betörő Wilson. A rendőraéghez érve sikerült az ol: parlament tagjának kimutatni ártatUn-j jságát, mire a rendőrtisztviselő nyájas és lekötelező szavakban kért bocsánatot a tévedésért, s azzal védekezett, hogy caoda, ha Wilsonnak nézték, mert kasztolt mása a hírhedt zsiványnak. Kryiitte r.) Nyilvános köszönet. Boldogult jö atyánknak temetése alkalmával jó akaróink és ismerőseink oly nemesen adták jelét irányunkban szíves részvétüknek, hogy az e rettentő csapás közepett vaiúban enyhítő irként hatott bánatos lelkűukre. Fogadják esett a tekintetes városi tanács, a rárosi tisztikar a polgári egylet tagja!, - minden jelen volt ismcrfisQuk szivünk mélyéből eredő bálás köszönetünket. Nagy-Xisizsás, 1883. október hé 7-én. Ruesz IIedrig íz. Vágner Tgaaczní, férje Vágoer Ignátx, Ruesz Antal és ifjú Rness József. 1Ö50 l-l. nus is less, én meghatalmazást adtam naki, ¦" leveleimről reversiliat adott, de nem, hogy két bét matva lett terminus, ds mtg Julin 27-kén i\' volt, én pedig peremet májasba adtam neki át, ekkor én megharagudtam, ritaas kértem tőle leveleimet mit át is adott kivire a meghatalmazó levelemet, utolsó levelemben kértem adja vissza meghatalmazó levelemet az ügyvédi rendtartás 44. §-ea tzsrizt rürosi vlsszt vonásoméi ét neki vissza küldöm, a meghatalmazó latelemet többazöri <elazolitá-somra se adta vissza. Én ezen űgyt fi.-!terjesztettem a zala-eg.<r»egi ügyvédi kamarának, ismét megint tett intve de m<\'ghata!masó levelemet mégse adu viasza, h»gy rá Írhattam volna viasza vonásomat egy Ügyvédi kamarai tisztviselő előtte kinyilatkoztatta hogy ők kölessé gj eket megtették f"\'bbí a t törvényszéket illett 64 éves vagyok ti lelki se testi nyugalom nincs az örökör^/nlí 1 Öregségemben zaklatva vagyokmigezen ^.elhatalmazó lévé! megsemmistve nem lesz. T törvényszéket bátor vagyok folkórni, fsseo egy rövid terminnat tenni engemet elél üéznt s fent nevezett n.- >iTi\'t\'\' Sebestén Qgyvíd urat megidézni, vele meghatalmazd levelet addig )¦ — c;.;.\' rávezetem viasza vonásomat, s ezan mégha, talmasó levelemet B.őkre meg semmi sí tteoi fi pedig a t. torványsaék itéletileg bemondáson! ntán kelte napjától fogva, a meghataJmaaó levelemet örökre seirtmisoek é« érvénytelennek fogja kimondom, ezen meghataJmaió levelemet folyó 1883. évi május hóban »<[. jon fflebh nevaiatt 0gyvi;d árnak n»^!y napon azt elfeledtem, ha ke\'ta napja kipahatoIhatA nem volna a megsemmisíttet 1883. évi mája. hó elejétől számítva mondhassák ki val Sabeaten nmak adott meghatalmazd We-letn mégsem mis" ttcsiék örökre mi vele eddig történt vary esntán tört-ln hetaik. nekem a t. törvényszéket tőrvényt a igazságot Sebesen Lajos nagy-kanizsai lakói ellen szolgáltatni kerek, valóságos végre hajtással is maradok. A t. törvényszéknek alázatos szolgája Adorján Pongrác, f 0 1 ö s k e f Ő Í lakói. Papírszeletek. Gyónáskor. Paraaztné : Miért aírszj Eaticza ? Katicza (zokogva) : Mert négy mi atyánkat kell imádkoznom. P. Ezért ugyan nem kellene airnil K. Ugy ám, de én csak egyet tu-Idok l — Bizonyítvány. Alulírott ezennel bizonyítom hogy N. N. a — i lakosnak egy saját nevelésű, fenálló ezarvu fehér szőrű kétéves kanosa Icsikója van . . . Árjegyzék. A nömös J. gróf urnák kiszolgáltatott lóérv ágasok ról. Pap. No bát Isten áldjon fiam! Ni feledd, a miket mondtam! Légy mindig! Tekintetes szerkeszti) ur! A 19-ik századnak mintegy unikumát mutatjuk be az alant foglalt sorok Írójában gyászos Adorján Pongrác pÖlöskefSi lakosban mint okleveles ügyvédben akinek mintj tudomásunk van oklevele 24 év óta hever; elrejtve a láda Gában Panni sxakácsnéjának keresztelője mellett Ezen férfiú, nem átalotta vidékünk cgvik köztiszteletben álló; egyéniségét jogtalan keresetével a bíróság elé; horczolní, éretlen támadásával, melynek iga-! iolására szolgáljon ax ide mellékalt per irata. Tekintetes királyi törvényszék alulírottnak panasza van a t törvény székhez, mit alább röviden elszámolok : nekem alulírottnak, a hahóti erdőmben egy eidei kihágást követett el :¦ Pálfy Elek pőlöskeJöi birtokot nr sok fáimat haf a) maisán levágotta és elvitette. — Én Pálfy urat beakartam pe-elmentem nagy-kanizsai Sebestén Lajoi ügyvéd nrhoz montam neki elválalja-e ? pere met Pálfy ur ellen, azt moola elválalja; kérdeztem tSle mit fi«tek i eki, 3 aat felelte sémit majd fizet óneki az alperes ur, ígérte\' nekem, hogy peremben kút hát mnlva termi- HIRDETÉSEK. fakadt ÍJ^\' — 36 egészséget és jobb erkölcsö-i \'ket kívánok, íliv.. K nom. — unom, viszont kivá- Vasuti menetrend. Erketik. Reggel. Indul. B. Ujbely Buda Fiume Pragerhof Sopr-u !V. v Pragerhof P v Barcs V. v Buda IP. v. Buda Uj hely-Buda Pragerhof 6. p P-t. i s P. 4 IB i Gy.v 5127 G,.. 5J46 : * E rovat alatt kozlfittért t igára felelősséget a vállalj Szorfc. ^ÉZ«mzMaljSg«JeaBB»aazszw A legjobb saVvarka-papiros LE HOUBLON Francata gyártmány. ^- . Utánzásoktói óvatik. I K szivarkapapir cnak akkor vajődi, \| ba minden lap LL H\'íUBLOS bé- 3 I Ijegxótnjagáu bordjaés minden kar \\ \' tun az alant látható védjegygyei íi I : aláírással van ellátva. 07« t 8—2! t Pragerhof P. ¦ Barcs tljhely Délben. 12116 W Buda \'P. v 1 16 1 PragerhofjP. v. 1 41 1 Sopron \|V. v 1J59 j\|j Barcs [V. v Éjjel. PragerhoffGv v Fiume iGy.v Buda P. v. B. ÜjbeiyjP v 10 28 10 hall 19 5Jj , , BEBGEB orvo«i 55 KATRA NY-SZA PPANA JJJÉ orvosi teki ntélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legna-J^Jj gyobb hatással haaanáhatik K)t mindeniiemü bőrkiütések ellen, JPÉ kQlön6sen idült és aömörflk, rüh, ótvar és élődi kiütések, ugyzinte veres orr, fagydag. Iázó láb, fej. és azakálypikkely, Berger kátrány szappan ^tJ> 40% fakátraayt tartalmaz éi igen elkBlftlütendl a más fcrgal-.mban lev" káa-ányixappanoktól. A calíok elkerülése végett kcre.aík világo a* ajr s«n Berger kátrány-szappatia és ügyeltessék az ismert védjegjr ¦. Makacs borKzenvciléseknél a kát>-ány-azsppan helj ett hatáasal ha«Mtál-tatik Bírpr orvosi kátrány téfl-szppaia denki eiutaait. Könyörögve kérem hát, adjanak minél hosszabb büntetést . . .1—~~ ¦ mondjuk, hat b&vi börtönt. Mire kikerü-lij,lPve"r 6» kiadó: SZALAY SÁNDOR, lok,megtakaríthattam magamnak annyit,\' Felolós szerkesztő : TASS ALMOS, hogy egy 29 frankos öltözetet vehessek Laptulajdonos : VVAJDITS JÓZSEF, magamnak." A törvényszékiem állha-1_____ i esetben, ha ex szükségeltetne, ugy kéressék csakis a E erger féle kátránv kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredményt" 9()á 17—LM Jen kéwtméayrk. Mint gyengébb kátrány-saippan meilóaésre minden tisztátlanság a bőrön, bőr- éa fejkiütések gy»rmekéknél, valamint eddig elérbeteiloa axépitő tuozsdáa és idrdó-siappnn mindennapi >a»x»álatra saolgál BERGER GLYCERIN KATRÁNY-S2APPANA mely 35"^ lilycerint ItrEalmaz ea finoman van illatoaitva. BP«, linden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt ^m Fsszétkildés : HELL G lyósvszersszaél Tnstiáhsa. Raktárak: Kész!etb-n van minden gyógyszertárbsi. Főraktár Nagy-Kani- xaa asázeára: PRÄGER BÉLA és BEI.IjS JÓZSKF cy6gy«zré»aeknél. 500 szép kifcgást&lan azivarkát lehet kéeai-tenl az én, a cs. kir dohánygyárakban is naasnált TÖLTŐ - GÉPEMMEL mely érczből ifen csinosan készítve, 3 különféle erősségben, vék ny, köaépfaj, vastag, kulSabség nélkal, használati utasítással együtt 65 kr. Csak akkor vslidl, ka ezéfesi isis vas vésve. ¦ Az és sitrarka Urtryslsi, ziiitée három erőaaógben, esaabl a vabMf fraicdt-ltaU „Ll HssblosD-papirbdl (fehér) vágj la Itorleza-papirbó] (sárga) hOvetkeaő árakon kaphatók: frt Szipka rész nélkül, sima 100O-rc —80 Szipka i ész nélkül elegáns arany- jegygyel, lOOO-re ..... Szipka résxsael, sima 1 karton 500 drbbal....... Szipka réazaael elegáns arany, kék vagy fekete jegygyel, I karton 500 darabbal.... II. readd sttaisef, szántén fehér vagy sárga, melyet mások alaó- rendQkápen ajánlanak, ára: űzipkaréaa nélkfll, sima, 1000 db. Saipka<éiz nélkül, elegáua arany- jwtypy\'........ Szipkával, kima, 1000 drb . . Szipkával ás elegáns arany, kék vagy fekete jegygyel, 1000 db. KOiBnsége sBmő gépecake hozni Levélbeli megrandeleaek ntáaiétel-lel vagy aa Oasxag bekfttdése meilatt Ismételadók százai ék oi kapnak. 1 SO 1.05 1 50 ,50 SO —.10 BelejegyzeU védj agy. Óvás! HamiattáaokuU megóvások c/éljából minden karton a fenti karesk. tBrvényaaékileg bejegyzett gyár-jegygyel van ellátva. Cawley & Hcnrj párisi franci!!- sjil.rk« es gepetakét rtktkn: Wlacu Albert ^«eistt vrtfentitue 18.) Wajdits József kiadó-könyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható : Halljuk a stép szót! Magyar felköszontB (toaszt) könyv, szerkesztették Wajdits Józef es Bátorfi Lajos. Harmadik javított és tetemesen bÓvi-tett kiad. A disaes keménykCtésü kfinyvnek ára 1 frt 80 kr. Kiírt emeljük a pohárt? Magyar felköszontö könyv. Szerkesztette Hajgató Sándor. Ára kemény kötésben, csinos czlmtáblával 1 frt Csokor és billíkom. Magyar kösiöntő és felkoszötö 1 Bltemények, irta Vá-rosy Mihály. Ó felsége által 30 aranynyal kitüntetett pályamű. Második tetemesen bővített kiadás. Ára ! frt 40 kr. Rajta fiuk vigadjunk! Kfizkedvességü dalkönyv, ötödik bővített kiadás. 1 ft SO kr, disikStósben 2 frt Sü kr. Rajta fiuk vigadjunk I Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr \' Rajta leányok mula-sunk 1 Mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits Jóssef. Második kiadás ; ára az 500 Ispra terjedő szinnyomato borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 80 kr. Aranymetszést! disikiadisnak 2 frt 30 kr. Rajta párok tánczoljank! Lakatos Sándor tinczkínyve dUzes czimboríték-,kal. Keménykötésű mfi ára 1 frt 60 kr. Egy taríiznya ostobaság. Hncionsztikus eszmék, Ötletek, élezek egyvelege,, gyűjtötte Nevető Vilmos, tóbb fölfedezetien tudomány profeaszo-a ára díszesen kötve 1 frt 40 kr. Kebelhangok. Újévi és névnapi köszöntések. Irta : Hoffmann Mór, díszes nyomatú keménykötésben ára 1 frt. Vedd szívemet szivedért 1 Sseretmi leveleső könyv, szerelmes párok számára, SzivsVyesitéL Csínos borítékba kötve, ára 1 frt 20 kr. Lenormaod a hirea czigánynő igazmondó kártyája, 82 ssinezatt kártyával magyar aláírássá] és szöveggel, ára bO kr. , Álmoskönyv, nagy legújabb egjptomi, 200 lapra terjedő, 600 képpel, 50 kr. Ugyanez közép kiadásban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler Mór. .önmentő", vénymintákkal mindkét nembeli belegek számára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. „Aa olvszzeU ídegerŐnek visszapótlása" vénymintákkal orvosok és beteg-k számára, ára 90 kr Mindkét fűzet egy kötetben diaaes kiállításban 1 frt 60 kr Szegényből lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás éi vevésaél. Ára kStve e dissesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. : im SpiegeL dcutteher Diehtnng. Magyarorsaág a német költészet tükrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt-80 kr, elegáns disikötésben aranyoava 2 frt 80 kr Dr. Jos. Steiabach, HeimstsklInge.Dichtnngen hervorragendaten nngaríschen Poeten mit einer Anhang\'von National-Volksliedern. Preia broschírt 1 ü., elegattt gebuudan 1 fl 80 kr. A gyakorlott vadász. A fáeián-\'éa fogolytenyésztés, ugy minden vad ismertetése, irta Nagy-ölvedi Olvedy Károly. Ezen igen diszes s 820 lapra terjedő műinek azinyomatu borítékban ét kemény kötésben ára l.BO. Aa 1879. évi XXX.1. törvéuyczikk. Az uj erdőtörvény. Ára fűzve 40 kr. \\i nj vadászati törvény. Szentesitést nyert lS72-ik évi február bó 18-án Ara fűzve 10 kr. A kutyák betegségeiről és axok czélszerfl gyógyításáról. Irta egy gyakorlott Tadási. Ára fűrve 40 kt\', Vadáazuaptár. A vadak páraáai ideje e« tartózkodást helye az ér niinden havában. Ára ÍUsve 12\' kr. Farsangi fánk, bibakenyér (KugelhupO és kétszer sült készítési titka. Irta Fouquet Jaquea, III. Napóleon udvari főszakácsa. Ara 60 kr. THszes r. kath imakönyvek- Mennyei Mannáskert, S-rótŰ, fűzve 1 frt. Félbőrbas, tokban 1 frt 20 kr. Egész bőrben, tokban finom aranymetszéssel * frt 80 kr. Egész bőr aranymetszés, csat és kereszttel 2 frt 80 kr. Zargabőrbeu, csat á* diszitóaeel 4 frt Finomabban kiazitva 6 frt. Selyem- vagy bársonykötés aranymetszéssel díszítve 8—10 frt. Men-yei M»anaakert,J finom papírra nyomva, 12-rétfi, hat kítűnf aoaél-Cdvösség Osv.\'ny, í metstetű képpel. Salnybuiatu \'"azImlappliL Nagyedik-Bíatos lelki vezér ) kiadás. Ára fűave 1 fis. Félbőrben. tokban 1 frt 80 krajrzár. Egéta bőr, finom aranymetsséi és tokban 1 frt 20 kr. Aczélkereszt és csattal 2 frt 80 kr. Zavgebőr díszítéssel S frt 40 kr. Fiuomabb kiállítással 5-6 frt. Selyem vagy bársony kötés dissít-ményuyel 6—8 frt Manuyei maanáakert, 32-rétO. temérdek képpel díszítve, papirkötés tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aezélkereszt, csattal 1 frt Zerge bőr, díszesen 1 frt 60 kr. Selyem.bársony diszitménynyel 25. Egyházi énekköny, kötve 60 kr. Hemokkomároml emlény, kötve 40 kr. Kit Rózsáskert, korra 30 kr, aranymetszéssel 50 kr, keresztté: 80 ki. Továbbá mindezen imakönyvek frsnesia bőr, bársony, csont, elefántcsont és kristálkötésben 2 írttól 16 frtig. / W0f HAL.LATr.A.lV OLCSÓSÁG! -pf: KöTetkező 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve ngjmint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitüBŐ aczéltolL 4. hirom tolltartó. 5 három ige\\jó irön. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy torló-gummi. 10. egy szép jegyzékkönyv araDynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postautalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek- Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán, Sk9Y4ÁSMí 1883, október 21-én. Betzsttal ir: •feci erra......8 frt S ívre ..... - , ce. red érre...... Egy tato» IO kr. HIRDETÉSEK •> ttuiboe petitsorban 7, misodizof e i minden toTábbi toreri S kr NYILTTÉKBEK lőrénként 10 krért vetetnek tei illetek minden egyes Hird* télért 30 kr. Sit-tMidíi Hoszonkettedik évioiyain. ROZLORY A lap azeUeml részét illet* közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közleményeit pedig a kiadóhoz bementre tntézendök : SA0Y-KANI28A Wlaaslozaaz. Bérmentatlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak sL Kéziratok 11ssza i küldetnek. .Nagy-kanizsai öhk. tűzoltó-egylet" a .zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kapjzsai kisdednevelő egyesület", t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttWálasz.-nánya", s több megyei és városi egyesület lúvataloB értesítője. Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csűtörtöfeön megjelenő vegyes tartalmú lap* Az ajwsáfli kereset. As az édes, forró csók! Hány poéta, hány szigorú arczu, összevont szemöldökű professzor kéri epedve a kis , kegyetlentőlc, ki szénátok csak enyelgésből, játszi szeszélyből tagadja meg e szomj cság-oltó, csiklandozó valamit, melyet még definiálni senkinek, de gyakorolni mindenkinek sikerült? Avagy az első emberpár, amikor mint e nagy mindenség ura járt kelt a paradicsomban, cédrusok és pálmák bűvös árnyában hallgatva a madarak csicsergését, pajkos habok locsogását, vájjon mikor először tanulta megérteni a nagy természet néma beszédét, először hallá egymás hangját, érinté egymás testét: lelke égető szomját nem csókban akarta-e elfojtani? A balgatagok! Azt hitték, hogy egy csók képes lesz hevülő agyokat, felcsigázott érzéköket lehűteni, s nem tudták, hogy az első csókkal már azon küszöbre léptek, melyen mámor \'s gyönyör közt — elbuktak s e világi nyomor örvényébe zuhantak. 8 az első emberpártól kezdve föl napjainkig, a boldogságot, üdvöt bűnben kereső Fausztig, és tovább föl a mindent lábbal tapodó Don Jüanig hány millió változatban történt meg a csók, mámor, bukás és nyomor históriája ! Szomorú világot vet erre a botránypörök, gyermek-gyilkosságok, öngyilkos, és prostituált nők stb. statisztikája." És a keresztyén világ a vhumánus", az .emberszerető* mindeddig nem keresett, s ha itt-ott keresett is. csak fél rendszabályokban talált módot, mely által legalább a gyermeknyomort, a gyermekgyilkosságot és más ily bűnöket megakadályozhatta volna. A férfi elcsábíthatta a nőt, s ellökhette a viszony gyümölcsével együtt; a nő aztán kitette vagy megölte bűne gyümöl 1 csőt és börtönbe került, vagy elölte magát; átadva gyermekét a könyö-rületnek, azon\' emberi szív könyö-rületének, melyet gúnyosan szoktak a kősziklához hasonlítani, vagy pedig nem bírván elég lélekerŐvel, njra elbukott s a prostituáltak száma egygyel több lett. Nagyon szépen leirta ezt a históriát Kiss József: .A mámor rózsás kiriib^n-e ? Tiltott gyönyör tündértaván? Mit tudom bol, mit tudom merr^? Találkoztak és szerelemre Gyúlt a szép, de bűnös leány. A férfinak volt mázos szója, Tán egyebe sem, úgy lehet , s első édes találkozóra Ébredt a lány szörnyű valóra. Megtudta, ab 1 bogy elveszett I" Ámde amivel nem törődött a nagyvilágnak annyi tudósa, humanistája: Sokat töprengett azon egy franczia képviselő Ilivet és egy regényíró Dumas Sándor. Dnraas nyílt levelet intézett Rivethez s ebben előadta nézeteit a csábi tásról és az apasági keresetről. És valóban csak költő szive tud ugy érezni, mint ahogyan érez ő, csak költő mer ugy szembeszállni komoly, tekintélyes tudósok előítéletével, mint ahogyan szembeszáll ő, midőn azt írja: ,ók (az apasági kereset ellenségei) nem tudnak különbséget tenni Szűz Mária és Michel Lujza közt." Bármelyik puha, kicsiny kacsó keresztüllapozhatja bátran és nem fogja a fáradságot sajnálni. Az igazságos leczke miatt, mely nőket és férfiakat egyaránt illet, nem fog pirulni, mert egynehány élettapasztalattal gazdagabb lesz. Ott van a szegény G. Mari története. A boldogtalan teremtés egyik nős rokonához, G-. úrhoz kerül szolgálatba, ki miután többször eredménytelenül próbált vele benső viszonyt kötni, végül czélt ér és kétszer anyává teszi a lányt, aztán ott hagyja nyomorban, nyakán a két gyermekkel. A leány port indít ellene, az esküdtszék elítéli G. urat, de főlebb-viteli törvényszék, kapaszkodva a törvény rideg szavához, fölmenti és Marit marasztalja el a per költségeiben. Szomorú lehangoló történet, ámde menynyi van ilyen az életben, melynek végén golyó képezi a befejező pontot! Vegyük csak Dalmont Mária bécsi színésznő tavalyi esetét. L szegény nőt Coudohove Henrik gr. házasság, szép jövő ke-csegtetésével anyává tette. A nő hitt, de csalatkozott, mert a .nemes" gróf még azt is el akarta vele tagadtatni, néhány ezer rongyos forintért, hogy ő az apja a gyermeknek. Dalmont kisasszonynak pedig nem volt anynyi ereje, hogy tovább éljen; .minden kihalt bennem, még az őnfentartási ösztön is" irja hátrahagyott levelében és mily remek költészetével egy megtört szívnek mondja, midőn az apa nevéért pénzt kinálnak neci: .Nem akartam megérteni, hogy egy nő el-bukhatik annélkül, hogy megszűnjék becsületes lenni." Keresztüllőtte azt a piczinyke kis szivet, melyben olyan szép érzések fogamzottak meg. — Aztán ott olvasható a börtönök statisztikájában a sok szerencsétlen gyermekgyilkos nő száma. Ezen bajokon, melyek a társadalom életrendjét megzavarják, a népeket elsatnyitják, kivan Dumas segíteni javaslatával melyet az . Az apasági kereset" cz. nyilt levele tartalmaz. „Minden nőtelen ember, ha az anya panasza és bizonyítékai alapján rábizonyul, hogy apja egy gyermeknek : kötelezve lesz annak saját nevét adni és eltartásáról társadalmi állása szerint gondoskodni; a tartás dij nem lehet csekélyebb napi egy franknál." .Ha azon ember házas, s igy nevét nem adhatja a gyermeknek, vagy oly szegény, hogy azt eltartani képtelen, két évtől Ötig terjedhető börtönnel fog lakolni.* Azonban sok nő meg — kü lönösen a nagyvilágban — két szép szemét és testét, annak bájait pénzszerzésre használja s az olyannak igen jó forrás volna az apasági kereset. Hogy tehát ettől is visszariadjanak a kicsikék, azt javasolja, hogy: .Minden nő, akire rábizonyul hogy botrányhajhászásból, vagy pedig nyerészkedési vágyból indított apasági keresetet egy ártatlan férfi ellen, mint hamis ta.no 10 évi börtönnel, vagy mint okmány hamisító 20 évi kényszermunkával büntetendő.* És utolsónak hagyja a két igen fontos pontot, melyek szerint .Minden anya, akire rábizonyul a gyermekeihajtás bűne, összes bűntársaival 10 évtől 20 érig terjedhető kényszermunkával, akire rábizonyul a gyermekgyilkosság, halállal bün tetendő.* Igen ám! fogják a bájos nagy-sámok közül sokan mondani, bisz van ennek egyszerűbb megoldása is; a férfi vegye nőül, kit szerencsétlenné tett. Szemei előtt tartotta ezt Dumas is, de jól tudta, hogyjennek legtöbb esetben örökös szemrehá nyás, veszekedés, valódi földi pokol lenne következménye, mert, én istenem! élet lenne az, ha férj és nő nem becsülnék egymást, ha a férjnek örökösen szemei előtt lebegne a folt, melyet ö ejtett nején s lelkében a gyanú, ha nem adta-e már előbb, vagy nem fogja-e később a nő magát valakinek átadni, miként egykor neki ? ! Azt pedig, hogy botlás vagy bukás ne történjék, törvény utján és a czivilizáczió következtében mai napság társadalcní utou megakadályozni ntm lehet. A göndör fürtök, szép szemek, pikius ajkai tulajdonosnője ép oly alkattal bír, mint ami nemünk, mely szereti magát .erős nem-nek czimezni. Bizony mindnyájunk szive törékeny, a rövidszoknyás babáé ép ugy, mint a szigorúságot tettető komoly férfié, és mindnyájan egyaránt gyöngék vagyunk, egyaránt botlunk. A szív, az érzés, a fölkorbácsolt érzékiség vakok, azok nem látnak a jövőbe, s hogy valami .bolondságot ne kövessenek el, ki tudni azt megakadályozni ? Elég, ha legalább a szegény ártatlan gyermekeket megmentjük, kiknek egyedüli vétkők, hogy nem tudják felfogni miszerint e földön nincs reájok szükség. Es méltó, hogy aki élvezte a csók mézét, édességét: érezze annak mérgét is; ha a finom ruhák édesen bódító illatától elkábult — ébredjen föl. K —t. Nyilt levél. Tekintetes szerkesztő ur! A szent istvannspij ünnepélyeket rendezett bizottság részéről Nagy Kanizsa város t. tanácsához as alábbirt sorok intéztetvén,erről és illetőleg a vonatkozó eredményről cly kéréssel van szeren-csém értesíteni, hogy ast becses lapjában közzétenni szíveskedjék. Tekintetes várost tanács 1 A folyó 1883. évi elsőnagy kanizsai ssent istván napi ünnepély alkalmából befolyt, és nz városi asegényalap javára" adományozni határozott tissts jövedelmet vagyis a kiadások levonása után fentmaradt 32 frt 74 kr. késspénxben es három darab ezüstpénzt vétel szerint 3 ír. 85 ar. értékben van szerencsénk ezennel a tekintetes városi tanácshoz beterjeszteni ; oly kéréssel, bogy esen összeget emiitett jótékony csél tekintetéből a fentirt alaphoz — .első nagy kanizsai Szent István ktrá\'ry napi ünnepély jövő- TÁRCZA. Az én dalom. Az én dalom nem sálon kanari, Kit áranvoa szép kalitka zár, As in dalom aaerény kia pacsirta, Ki dalolva a magasba száll, fl ott a bajnál rózsás bíborában üdvözli a felkelő napot, S a termeszei Orsk iiépiigéről Zeng magasztos égi dallamot . . . As án dalom nem ragyogó páva, Káprázatos kérkedő madár Az án dalom árva kis csalogány, Ki s lombok; rejtekébe száll, 8 ugy daíclgat, bogy ne lássa senki, Bogy ne tudják kié volt a dal.. . Kantes lelke ihletett herében Caak ast zengi, mit lelke augal... As n da!om aem eget ostromló Vad mennydörgős égi háború, As ón dalom csendes ett harangja Mélázó, de mégse azomom. Szent imára bi a néL szavával, 8 a kebelbe átitatot\'olt Titkot édes ábrándokban ringat, Síróval sir, boldoggal moiolyg... Az én dalom nem lázas tivornya, Mely a fényei csarnokokban zajg; Ax és dalom csendes eol-bárfa, Szellem kezek játszadoznak rajt, Szerélemről, boldogságról zengő A suhogó haxi lombok körül Irt .csepegtet a szív mély sebére, S kényes szemből gyöngyüket torttl. UAB08HALMI GYULA. Ilonka. — (Elbeszélés.) — irt: Weber Antal. Hanyagul) mosolygó arcsát jobb keasrt nyugtatva hever Ilouka a divánon. A lecsspott kabát ujja látni engedi a gömbölyű fehér kart, mihes oly - ellentétes és mégis elbájoló hátteret képez koromsetét színével a gyűrűs bajsátor, mely kissé rendellenül hullik a pamlag vörös alapjára le. Azok a nagy fekete szemek, ax a kigyúlt arcs csáboB mosolyával, azok a félig nyitva tartott élveteg ajkak, az a hosszan elnyúlt karcsú alak ásókkal ss apró, egymásfölé rakott lábakkal oly képet tárnak szemeink elé, aminőről Kaffael vagy Tissian álmodozott, de ecsete nem bírt megörökíteni. És annak a játszi mosolynak ott a leány ajkain vau tulajdonosa. Vétek is volna, ha nem lenne neki. — A pamlsg alsó részén egy fiatal férfi áll s tehetetlen bámulással néz a leány mosolygó sr-crábs, szemébe. .Megnémult Zoltán, hogy oly szótalan ?" — De hát mit mondjak, Ilonka? Bünnok tartom megszakítani e néma csendet, melyben szivem a szerelem imádatával gyönyörködik önben. A leány kéjelegve f elkacssgott. Egy mozdulat azoktól a piczi lábaktól és a vigacó redői egéss csábos szépségükben tüntették fel eveuusi termet arányos idomait Sonka pajzán feleletre . készült, de nem szólhatott, mert e percben egy szolga lépett be s névjegyet nyújtott át úrnőjének. — uh, minő hatása volt annak as átnyújtott papírdarabnak l Mint cserélte fel a rózsás pírt a halál halványsága s mint fagyott meg az \'enyelgő mosoly azon a ssép arcson. — A nyitva felejtett ajkakén elhalf a megdöbbenés felkiáltása/ \'— 1 Pedig azon a látogató jegyen csak e név állt: Dolányi Ákos; semmi más. — A- fiatal ember, ki e hirtelen változás okát uem birla megérteni, oda lépett a-leányhos sőt gyengéden leülésre kóny-asentette, miközben egy pillantást vettek a névjegyre. .Ismert egyéniség, de azért nem fogom beereszteni." Hanem e jó szándok már kivibet-ien volt; as ajtó felayilt s azon egy nyo morék ember lépett be. Jobb lába tőtől lemetszve, jobb kara csak félig van meg, az is szíjakkal oda van csatolva a mankóhoz, hogy ezt emelni bírja, — balkarja fehér kendővel van felkötve, melynek alsó részén összegyülemtett vér sejteni engedi, hogy a seb még uj\': ss arcson néhány ügyetlen kardvágás^ nyoma látszik: de azért a fejtartás, s magas egyenes alak láttára el keli ismernünk, hogy a nyomorék gentleman. .Jó napot, Ilonka I Megismer-e még ?" szólt a jövevény csendes, bánatot hangon. „Eljöttem ide, mert addig nem tudtam msgnyugodni, mig önt még-egyszer nem látom." A leány minden izében remegve, szótlanul nézett fel a beszélőre. .Megbocsáson fiatal barátom, hogy kezet nem nyújtok : láthatja, hogy nem szolgálhatok egyikkel sem," folytatá az idegen, ottho&iasan ereszkedve egy zaölyeszékbe. .A\'propos, fiatal barátom, ő nagysága elfelejtette a bemutatást. Tegyünk elegét a formalitásnak. Nevem Dolányi Ákos. — Éa most engedje meg, hogy Önt rövid ideig tartó távozásra kérem fel. Nincs oka féltékenynek lenni" folytatá as idegen, szánakozó mosolylyal tekintve végig nyomorék termetén. A leány, Iti es ideig visszanyerte önuralmát, néma fejhajtássat adott fel hatalmazás! a fiatal embernek a távo-sásra. — Egyedül maradlak. A férfi hosszan, elmerengve tekintett a szép arcare, a leány közönyösen nézett ki az ablakon. — .Ilonkái" szóit a férfi — s ebben a szóban, ebben a hangban egy élet szenvedése volt elmondva. A leány felhúzta a vállát, kicsücsö-sitette a szájat s olyan csúnya arezot vágott, hogy rosami esett a reá nézés. - „Eljöttem még egyszer önhöz, Ilonka, hogy meg lássam ast z arezot, ast a szemet, a melyekről ön legjobban tudja, hogy mik voltak nekem. Most lá tom őket, boldog vagyok. — Engedelmével egy rövid törté etet mondok el, melynek részletei ismertek\' ugyan Ön előtt, de azért kérem ajándékozzon meg figyelmével. — Ila tehát ugy telük --" — Hallgatom, uram. Ez előtt hét évvel ismertem egy fiatal embert, a kl nem volt ssép és egy fiatal leányt, aki meg igen ssép volt. — Nagyon ügy ellen mesemondónak kellene lennem, ha soká títkolgatnám, hogy a fiu szívből sserete a leányt, a leány meg mutatta a fiúnak, hogy szereti őt. Oh, as ilyen mutatáshoz nagyon jól értenek a nők I a fiatal ember boldog volt, s leány meg-engedte Őt boldognak lenni. — Hanem hát a férfi ssiv- is talányok tárhass, soha nem elégszik meg avrai, amije van. Küzd, vesződik, fárad azért, hogy kedvesének mennél ragyogóbb otthont biztosítson — és nem gondolja meg, hogy amig küzd, elveszti azt, kiért küzdött. A Rómeók kora még nem Járt le, igaz,hogy a Borgiáké sem. A férfiak egy réssé még most is ast hissi, hogy meg kell érdemelni a nöt. Ostobaság! A nő előtt a azerelem játék, melylyel ast ajándékozna meg, aki neki tetszik — s mennél jobban sóvárog valaki e játék elny—őséért, annál biztosabb lehet felőle, bogy elvesztette szt Az olyan férfi meg, ki nem tud folyton hízelegni, éppenséggel nem nyer szerelmet. De hát hol van ssiv, mely ssarelsne hevében elfogadja as ós a szavát: .nem szeretteiéi" — s elfogadja est akkor, midőn kedvese mosolyogva tekint reá 1 As ijiu elment tanulni, a leány ia Mindegyiket hevítette a dicsvágy. Csakhogy minő ellentétes tanulások voltsk esek 1 As ifjú tudományban hsladt elő, igaz hogy a leány is, mert — sokak állítása sserént — a nők legfőbb tudománya a kaczérság. Meglehet, hogy iga-suk vsn. Éa látni a kétes tudományok hódítóbb erővel birnak as igaziaknál. Míg a fiatal embert komoly törekvései miatt elhagyta a ledér bsráti sereg, addig a leány Imádói mindinkább assporodánsk-És hogy tanulmányai végeztével hasa jött as ifja, akkor látta, hogy as, akiért anuyít küzdött, a kiért ifjúkori Örömeit feláldosá, akiért jűvödelmeit részben a divst árusok, részben a prrofeseorok markába hányta, már mindenkié, csak ,as Övé nem-. Nem mondom el as ifja fájdalmát, HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAi KÖZLÖNY azt jövö-Hazaflai delme" — csimén csatolni és delmesővé tenni méltóztassék, tisztelettel. Nagy-Kanizsa 1883. október bó 15-én. Alázatos szolgái Taboly Viktor s. k. b. elnök. Szalay Lajos s. k. b. pénz-tárnok. Lz:el kapcsolatban polgári köteles-eégünknek tartjak az összegezett bevételek és Kádasok jegyzékét kivonatilsg nyilvánosságra hozni, s a rendesé bizottság nevében basafiai köszönetet nyilvánítani az ütnepélyt pártoló városi, s vidéki közönség és a már más alkalommal közzétett {alulfizetik, s előlegeiket a jótékony csélra utólag felajánlott mindazt í lelkes polgárok irányában, kik a kitt zött czélt áldozatkészséggel is elősegít- i törekedtek. I. Ihvóletett jegyekből kötegekből . . . V mifisetésekból \\ úisenytekesésbŐl . Jelvényekből összesen 28Ö Irt 31 kr. IZ. A kiadások összege (beleértetvén a lé frtnyí tiőlog visszatéritéet) 247 frt 57 kr. Mely összeg levonatván lekből marad tistta jövödelem 32 frt 74 kr. azaz harminczkét forint és hetvennégy krajczár készpénz és ezenfelül a versenytekezésre szánt dijakból meg maradt 3-dib. ezüstpénz vétet szerint: ti frt 85 kr. értékben. Nagy-Kanizsán, lL83. október hó .5-én. TUBOLY VIKTOR b. elnök. SZALAY LAJOS b. pénztárnok. pangna, tengődnék az áldásos vennny nélkül. A régi rómaiknál és görögöknél a versenyt a nevelés egyik jelentékeny factoranak tekintették és sa olympiádák e nagy nemzeti versenyek roppant hord-erővel bírtak a római ifjak nevelésére. Örvendetesen tapasztaljak, hogy koránk is mindjobban kesd számolni a fontos tényezível [és mindinkább meg győződik róla, hogy a versenj a tettek ragója. Kűlőnősan ürömünkre szolgál pedig, hogy a jótékony vereenyen ott ú kérdenek immár találkozni, ahol eddig csak kevéssé tapasztaltuk : a mezőgazdi ság terén. A verseny itt belát hatatlan nagy és nemzetgazHássatilsg is fontos ered monyokat hozhat létre. A gazdák versenyezni kezdenek egymással földeik czélsserQ művelésében icmesebb állatfajok és termények tenyésztésében és meghonositáaában és — ami nagy fontossággal bir — gazdaság: fúlsz ere. és ük tökéletességében. Hiszen éppen most ertek véget az bevétő-1 pgész országban az ekeversenyekkel rend- 227 frt 20 kr. 30 frt-- 12 frt 67 kr. 8 frt-- 1 frt 44 kr. Fővárosi levél. A Tersenyek. Bndapost, október A verseny a tettek rugója. Est akkor tapasztaltam legelőször. ¦ 18. szeresitett gazdasági kiállítások, És mi más a kiállítás mint a verseny piac za, — mint felhívás a versenyre, Es ezeknek gazdasági kiállításoknak kissámiihatallau nagy befolyásuk van mezőgazdaságunk és gasd. gép iparunk fejlődésére nézve. Itt van például a Krumpach-féle hármas eke. Volt-e csak egy évvel ezelőtt gazdi, aki a Krumpach-féle ekét ismerte volna? Es van-e ma csak rövid egy év után gazda, aki a Kruupach-féle 3-as ekét ne ismerőé? Éi mi tette ezt: a verseny 1 A geniália Krumpach, aki saját találmányú 3-as ekéjével egy év óta minden versenyen részt vett és kevés mikor gyermekkoromban 1731^^0^0 tv f j «> j akt szerény magyar találmányával sokra mert szállni a leglatrese bb angol ősegekkel, az ekék e .Kincse mB-jének feltalálója ssegény kapo-rráxí kovács volt, a kinek a mult évben az a szerencsé ötlete elnyeréséért versenyeztem. A feladat egy zzorozási müvelet volt, a pályadíj egy "darab vajas kenyér. Soba azelőtt egy szőrözést hiba nélkül megcsinálni képes nem lettem volna. De a verseny tettre, igyekezetre, figyelemre buzdított ás én elnyertem — a vsjss kenyeret. Azóta nagyon becsülöm a versenyeket, melyek minden téren a haladás előmozdítói. Nincs tér, tekintsük bár a tudományt, művészetet, ipart- és kereskedelmet, hol a verseny üdvös hatása ne. mutatkoznék. A tudós a babérért versenyez. A művész, hogy minél tökélete-seb bet alkosson, Az iparban reálisabb a verseny, támadt, hogy elmenjen az agárdi versenyre. Itt jelen volt Tarnőcsy Gusztáv is, ki látva az ismer.it]en eke működését, felíamerta benne a geniális alapgondola tot, a\'rjzólazerű eszmét, sa ekét azonnal biaor/jányába, védsstaroyai alá vetie, szabadalmaztatta, nem nyugodott addig, mig a bires magyar Schlih-féle vasöntöde és gépgyár el sem vállalta készítését, meg nem verte Krumprach azaba-dp-huát és magát a feltalálót nesn alkalmazta uj gazdasági gépgyárának vezetőjévé. Itt kezdődött aztán a verseny hatalmának bebizonyítása, az eke dia- ilj de eredménye íz kézzelfoghatóbb. Hát még a kereskedelemre, óriási befolyása van a versenynek I Es^ együttvéve : tudomány és művészet, ipar- és kereskedelem, hogy • dalutja Tarnőczy Gusztáv egy év éta viszi ez ekét versenyre és folytonos győzelemre. Nagyszombaton: elsőrendű dissok-levelet nyert. Szén tesen : első dijat, Nagy- azt át érteni kell — és hogy éressen, az, kinek nincsen szive ? (Ilonka arcaán mosoly derengett át. Az eddigi beszédből jófr,rmAa ^ szí hallotta, hogy szíve BV C8i g „ jál esett neei.) J f. M.%mPj talizmánja volt, foljUU. jövevény ^ mesrvédte őt .kétségbeeséstől. L Jt aJéke VQlt e talizmán . enr J nsgysád is bisonyárs emlékenu fog. Szén r\'.jíri alkony volt. A ifjú kar jaíban, Kaa\'gához ölelve tartotta kedvesét 8 egytttt néztek nefelejcskossorus kis patak P\'xtján a tova sietó habokra, Kö róttuk éledt, zajgott a természet, csak Ők voltak némák, hallgatagok, —a bol dogsignaksnincs szava. S a madárkák estimáján, a tora siető patak csergedező bőd oly báaatnaan szűrődött ái" a távoli furulya szó hangja. „De a sírban késő lesz már szeretni.\';! -\\ Kép "• Tálaaztáí ul kaiméval valamelyik jámbor kerületnek eszébe jutott az ífjut megválasztani. Lett belőle képviselő. Hajh, mennyit álmodozott ő egykoron erről 1 minő boldogság lens a kicsikének férjét s honatyák között látni [ S mit ér a megnyert tisztelet, ha elveszett az, kivel est álmainkban már eleve megosztottuk ? 1 Valamit még is ért-Tudja nagysád, nincs a világnak olyan jó helye több, mint a képviselőház ; ott ragyoghat az ember, ha akar és eltemetkeshetik, ha akar. Dolányi (gondolom, emlékszik még e névre) ez utóbbit választotta; eltemetve akart lenni. De hát tehetett volna-e mást? Hiss szívében csak agy kép élt: nem a hasa — de kedvesének képe; keblét csak ez érzelem tölte el: nem a nép sorsa fölötti aggály, hanem a saját boldogtalanságának érzete. Szerelem .... Milyen rövid szó ez és mégis mennyi van benne, — egy élet ttdve, egy óiét átka. Váradon : esűst érmet és dicsérő oklevelet. Kólán: a legnagyobb dijat, elismerő oklevelet. Bács Almáson: egyhanygulsg első dijat és arany diizokleret. Nagyváradon; első díjat arany díszoklevéllel. Lepténybsn: első kitüntetési okmányt. A nyitravűlgyi gaad. egylet összebason-litó kísérleténél fényesen győzött. Eperjesen: arany díszoklevelet nyert. A tep-liczin: az első dijat Abauj Szántón: osgy nyilvános elismerést Saepesvár-alján: elsőrendű díszokmányt Szatmá-rott ^felismerő okmányt Szilágy Somlyón : szintén. Ipolyságon szintén kitün latest nyert. Ugyan igy Esztergomban, Losonczon és Komáromban is elsőrendű kitüntetéseket és dus elismerést. íme a verseny hatalma. Egy év előtt még kisárélsg külföldi gyártmányok uralkodtak e téren és most Taroóczy e testestől lelkestői magyar ember, Krumpach rnagyartalálraá-nyáral, melyet meg egy évvel ezelőtt senki sem ismert, és melyei a Sebük-félő hazai gyár kéazit Tarnóczy számára, rövid egy év alatt kezdi as angol gyártmányokat a magyar piacáról leszorítani. A mezőgazdaságra nézve pedig kimondhatatlan nagy hatása van, a kitűnő gazdasági eszközöknek, melyek a verzeoy folytán mind tökéletesebben ké-szit tétnek. Vajba minden téren tapaaztalbat-nők a verseny jótékony hatását, akkor sehol sem volna panasz. — Mert a verseny a tett rugója. r. I. Társadalmunk egy nagy sebe. Hazánk- társadalma egy irodalmi-csőcselék terrorismuaa alatt áll, mely még néhány év előtt a ponyvairodalom müvelésére szorítkozott. Mig ezen csőcselék a hiányos mű veltségének és barbár hajlamainak megfelelő téren mozgott, irodalmi garázdálkodása fel nem tünt és nemtelen mesterségét a népbolondítást háboritlanul űzhette. Azonban a népbolonditók egy fajának szűk lett az osztály része — a ponyva birodalma — és nsgyobb hatáskör után kezdett vágyódni. Kiszemelte magának a zsurnalisztikát. A bitorlók vakmerőségével rohanták meg e szentélyt és fájdalom, sikerült is nekik ezen, a közvélemény legitim képviselőinek számára fentartottnak hitt téren, s közfigyelmet magokra fordítani, sőt mi több, a nemzet véghetetlen kárára, befolyást is sserexoi. — A bitorlók az egész vonalon győztek. A nemzet zöme nem nyert többé, mint hajdan, impulsu-aait aa eddig vezérszerepet játszott hírlapokból, hanem min\'egy ssabad akaratától megfosztva, leigázva, indul a oagyranött ssájaakodók után. A hirlapirodalmi csőcselék s fővá-roaban kezdő szereplését, de amint merénylete ott sikerült, csakhamar a vidé ken ts találkoztak utánzók, — kik a népbolondítást ssükebb körben ugyan, de hasonló virtuozitással folytatják. Az aj hatáskörre szert tett irodalmárokat, a basánkban eddig iameretlen saurni\'Iisstiai.; bővebben jellemesni szűk ségtelenn=k tartjuk, csak annyit jegye-Izünk wg, hogy jelssava: .botrány" feladata: a botrány hajbássst és ,hangulat csín ál ás" i-ezkőzeivel mennél több myagi hazznot teremteni. Ezen tollforgatók szereplését a hírlapirodalomban egy sikerült mnréoylet-nek neveztük. De raib«a lelt magyarázatát e merénylet sikere? A tisztességes aajtÓ — Koaautbok, Eötvösök. G-orovák, b. Kemények stb. epigoojai apathiájá-ban. Tétlenséggel nézték, mikép flli s boirányh-ijhászal undorít.- orgiáit A közerkölcaiség hivatott őrei és felszólalói mintegy elnémultak, midŐD kötelessé gűk lati volna egész tekintélyűk latba-vetésével és folytonos éberséggel a Qemséiét a boiráDysajió elterjedésének ve esélyeire figyelmeztetni, a garázdái kódokat pedig a nemzet szine előtt pellengére állítani. Eaeu előzmények után kérdezzük : quousque tandem ? Igenis kérdezzük, meddig tartson még a aaJTO-jakobínismua rémuralma? Meddig éktelenits még as irodalmi gas a magyar zsurnalisztika hajdan virágzó kertjót ? Ideje, hogy azon társadalom, melyet a .respectabílíty" vezérelve együtt tart és egy egészszé összeforraszt, felébredjen, ideje, hogy a tisztességes ssjtó eddigi mulasztásait helyrehozza. A lezajlott események eléggé alkalmasak a társadalmat felverni tétlenségéből, álmából, kábaltságából. Legyünk bátrak, külőobeo bátorságot kellend majd merítenünk a kétségbeejtő helyzetből, melyet a hírlapi jako-binismna ha még egészben nem teremtett, de bizonyára teremteni fog. — A tisztességet előbbi uralmába \'visszahe-lyezni kell, ha régi reputatiónkat viai nyerni óhajtjuk. Szálljunk szembe s merőben anyagi érdekeket hajhászó sajtóval, kövessük Aupolh.ii példáját Ott is tétetett kísérlet — néhány évvel ezelőtt — a sajté terén a botrányt meghonosítani. Még friss emlékezetben van, mily kodarcsot vallott e kísérlet A társadalom által el is meri tekintélyek felssélsJásaí, a pubÜ cum úgyszólván egyhangú tiltakozása «_ .botrányt\' a sajtéból gyökereaen kiirtotta. A h-téságuK erélyére alig vult szükség. A küzdelemre egyesSlt erővel kell készülni. Tekintet nélkül pártállásra, vallásra, nyelvre kell síkra szállani. Caak igy biztosíthatják a győzelmet. Valamint a külellenaéggel szemközt minden belviasáljoak szűnnie, az egész országnak egy phalanxot képeznie k-11: ugy a aaj\'Ó jakobinbmussal, a basának ezen legveszélyesebb bel ellenségével szemközt is, — mely tudva, nem tudva, a kül-ellenség útjait egyengeti, annak kesére játszik —- minden mellék vagy pártte kintit félrBteeadu. Valamint ott agy »lt is e .salus reipublicae elve szem előtt tartandó és érvényre juttatandó. De miben álljon az elkerülhetienné vált küzdelem. Ön tudja, hogy az ifjú szerelmével ets utóbbit nyerte, de ss ily átok telt élet számára is tartott fenn a sors egy reményt, s e remétny — s sir. As ifjú kereste a halált. Megesküdött, hogy bossut áll azon,kí lőlealeáayt a sleánynyat lelke üdvét elfablá. Hanem itt is kiaértette a fátum. Azt hittr, hngy helyét kedvesének ssi vében egy ember foglalta el, s meg kel ett győződnie, hogy vetélytárssinak száma ugy szaporodik, mint a nyúl. De nem a szám nagysága keserítette fit el végkép, hanem as, hogy olyan sehonnai kóficsokkal került viasonyba, kiknek a lovagiaaaágról még cak fogalmak sem volt És Dolányiziak oem volt szándéks embert ölni. Inkább hagyta magát meg-vagdalni, átlövöldözaaj, hogy sem e fér gekben kárt tegyen. Neki különben is caak egy vágja volt már: a halál. De hát es a vágy* sem ment teljesedésbe. Ki és levágták a szemét, kari ját, amputáltak a lábát, telve volt seb helyekkel és a halál mégsem vol-könyörűletea. Hint minden szerelmes, ő is babonássá lett. Hitte, hogy neki még miasiÓja van e földön, Es hitében nem csalódott. — . Ez alkalommal arról értesült, hogy kedvesének családja elpusztult, tönkre ment, As apa meghalt aa anya a templom lépcsőin szedi könyőr adományait a jó azivü embereknek, a leány meg egy rost nevű szintársular tagja lón. Talán emlékszik még nagysád a Barcsi Malvin névre. ? (Ilonka árosát égŐ pír borii A el.) És sa ífju ismét eljött a leányhoz; kesét nyújtotta neki. .Légy as enyém kicsike. Oda adom érted á nagy világot és annak véleményét Én boldoggá teszlek.\' — Van-e szebb, mini a világ?felelt a leány: hogy kívánhatod tehát, hogy ast veled elcseréljem ? — OKTÓBER 21-én 1883. -^ Túlbuzgó hangok a sajtéssabadiág korlátozását hozzák javaslatba. U\'-oo-atfélen hallani a jelszót: .szájkosarat a ssájsskodóknsk," Érvelésök abban össs-pontosul, hogy a társadalomnak gyökv re« oltalomra van ssüksége. Ha a jogrend teljes felforgatás* rendkívüli óvintézkedéseket von maga után, re-idboa-tók e miatt nem panaszkodhatnak ; a ssjtosasbadságnsk nsm lehet as a következménye, hogy valamely aemsetiség, vagy vallásfelekezet nyugalma a tollfor-gató söpredék prédájává legyen, hogy a polgárok élete, beosfllete és vagyona as erkölcstelenséget és sösbűntetteket hirdető és arra basditó sajté terrorismusá-nak kiázolgáltatva legyan. És valébse, ha végig nézzük ama pusztításokat, melyek basánkban a sajtó, jakobioísmus rovására írandók, ha meggondoljuk, mennyi gyuanyagot bordóit as őasze aa anyagi és ssellemi rombolás b^fejesésére, a fenti érveléstől s jogosultságot megtagadni alig lehet Azonban a sajtossábadaág korlátozást még más szempont alá esik. Eltekintve áltól, hogy a sajtószabadság egy fölötte drága kincs, melyet hazánk legjobbjai, a ¦ szabadság elŐhsToaosai caak hoassn és nebéa küzdelem után vívtak kí a nemset részérc, ugy, hogy annak csomilását csak a végszükaég igazolhatná: annak korlátozása kó. élű fegyver, mely alkalmas adott viszonyok közt esetleg épen sz o\|. talmat kereső társadalmat sújtani. Mi tehát, kik a liberálisaiul hivei vagyunk és a nemzet boldogságát csak asabedság légkörében láthatjuk valósit-batónak, a sajtószabadság megszorítását még a jelen visszonyok közt sem óhajtjuk. Es egéas határozottsággal adónk kifejezést azon nézetünknek, hogy s társadalom ne várja be a törvénybosás ujabb intézkedéseit, mint egyedüli óvszert, hanem attól eltekintve tegye mg saját kötelességét Ugy egyeseknek, mint testületeknek oda kellene törekedni, hopy a terroristious sajté termékei nyilvános helyekről, csainékbél eltávolíttss annak. A asájaskodókst nagyobb ospás nem érhetné, mint ha az értelmiség gyill helyei ily desinficíalö rnadssab <lynsk alávettetnének, — [E feladat nm oly nehéz, mint első pillanatra játszik. A nehézség csak a kezdeményezőb ja rajlik, mint Tatár Péter és consortes munkái nyilvános vagy családi könyvtárban helyet nem találhatnak, ép ngy nem tűrhetők a tisztességes hírlapok közt a botrányasjtó utálatos termékei. Elvégre es aton a törvényhozás és a társadalom erélyéaek aikertÜzte ss njaágiró \'termriatikát bitorolt helyükből kí- és oda vtaszsasoritani, s honnan kiindultak é* a hová tartoznak: * ponyvához. .VILÁGOSSÁG." .Hát te oem akarsz as enyém lenni ?" A leány a nála már megszokott vál-vonitasssl felelt — Már voltam a tied. „De lásd édesem, ez nem hogy válaszfalat képezne köziüuk, sőt annál azo rosabhan íüz egygyé.* A leány rá oézntt azokkal az édes fekete szem«kkel az ifjúra a határozottan meggrözöleg felelt: — Nem lehetek a tied. — As ifjú keblét kesergő bolgogsággal töltő el a felelet ; tudta menteni kedvesét: „A leány tudja; hogy a világ Mólé, mint bakot: angyalról beszél — és a világnak igaza van ; mert nem akarja első szerelmét a bűn ssavával .-beszenyesni.* E gondoisttal ment vissza Dolányi as Or gbázba eltemetkexoi. De talán emlékszik reá Ilonkám, hogy a síin társulni igazgatója időközben igasökött, a többi tagok azétzüllöttek a Bárczai Malvinnak nem volt hova lehajtania a fejét, nem volt még csak száras kenyere sem, mivel éhségét csillapítsa. — Dolányi ősei kastélyát s az evTel járó urodalmát habozás nélkül áttábláz-tatta a leányra; nem engedhette, hogy az, kitó oly nagyon szeretett, ismét ssi-nésznfivé legyen, ismét a közöns ég kegyelem kenyerét egye. Es Malvin készséggel fogadta az ajándékot; de nem jutott eszébe, bogy evvel as ifja végső menedékétől tosztá meg magát. — még ciak egy fanyar mosoly ly a! sem kössöute meg ajótéteményt, Hsnem hát ez is nóí szokás, nem lehet, nem ssabad ross néven veszni. (Ilonka mosolyogva spárkodott közei jutni a beszélőhöz.) .Ekkor boldoggá tett volna Ilon* kám az ön közeledése, de ez a mankó Örökre elválaszt bennünket\' — szól a jövevény csoda karával felemelve a hozzá kötözött botot a elég nagy zörejjel eraeatve ast viasza a padlóra, — As áldozat még mindig nem volt Nem beszélek most a fájdalomról, mi eltőlié aa 1 íju szivét ama dob-zódások hírére, meiylyel könyelmü le áuy jótevője vagyonán túltenni iparko doti; nem panaszkodom a közönyért sem mríyet a szeretett avval iparkodott kimutatni, bogy még több széptevőt (g>>n dúlom, igy szokták hívni Őket a bájos hölgyek) gyűjtött maga köré, — csupán a száras tényt regiairálom. Fardon, kedves Ilonkám: most veszem éssr^, hogy egy nagy hibát kö-vettim el. Mégis caak ross mesemondó vagyok. — Elfelej ettem megnevesni o személyeket. Ismnrem őket — biójí a leány alig hallhatólag. Annak Örülök, Ilonkám. Igy hát fölöaiegea megmondanom, hogy a leány, akiről beszélek. Ön, kedves Ilonkám, — a férfi én lennék, ha magengedi. — De térjünk a tárgyra. Egy barátom jóindnlatulag meg irta. bogy őseim kastélyára már ki van tfisve as árverezés napja. Ezt a szégyent nem volt ssabad megengednem. De as összeg is nagyobb volt, mint a mennyivel rendelkeztem. Hány álmatlan éjszakát okozott es nekem 1 Annak a leiny, nak megint nem lesr. otthona a az én ősi* nemes tűzhelyem idegen kézre kerül. Ki segített megint a fátum, hogy :örökre elbuktasson. Megjött a badget megszavazásénak uapja — és én meghagytam magamnak vesztegetni. Most már nem vettem számba asját énemet nem őseim erényét, — ize relmem megmentéséről volt sző. (Ilonka szemei ragyogtak ss öröm tői; tudta, hogy meg van mentre.) Egy képviselőtársam as orsaág hasban szemembe mondta a corrptist és én megverekedtem vele. Itta balkaro moa vaa a vágási hely, u Ön iránti a» A népkönyvtárakról. (N. K.) Palotákat épí<űnk városa-iákban, a tudományokat virágos atjok, a művészetről lelkesedve ssőlnok, sséval kifejtjük a szép ízlést, a kellemet hajhásszuk, nagyszerűt óhajtunk mindenbds, rslmem tttulsó emléke, folytaié bánatos hangon beszóló, letépve karjáról s kölest a iszonyú sebet engedett lát\'atni, melyből lassan csepegett alá a fekete, megaludt vér. Hanem Ilonka nem látta a sebat, cero látta a vért ; nem is azért bajolt le, bogy ez áldó kezet megcsókolja, hanem — meri a kötés letépése alkalmával egy csomó bankjegy hullott a földre, s est kár lett volna a vérrel — elpiaskitani. És moat még egyet Ilonka. Én tovább nem élhetek, nevem, becületem tönkre van téve, aárba van taposva. Itt a mankóban egy dy rumit töltény vaa, caak a rngót kell megnyomnom a megszűntem élni. Ne ijedjen mt;, nem fog nagyot szólni. És most Isten veled édes Ilonkám, én édea egyetlen szerelmem 1 Élj boldogul I 1 A lövés eldördült s Dolányi balra rogyott a földre. A lövés hangjára berohant Zoltán. — Ilonca mind a két karjával átölelte az ifja nyakát s igy szólt csábos mosoly-lyal kedveséhez: .Caakhogy ettől a bolondtél is megszabadultam !. « Tíz évvel később kóaölték a lapok .csendes Őrjöngfi" ősim alatt bogy a mákvári temetőben li\\ egy kisded ha-lom,meIyn-k sirUján csak es egy szó olvasható; Ákos. — Ha az éjféli zephyr átaőhajt a tájon, á temetőben egy gjss alak jelenik meg, megáll a sirlábánál keresstbe fogott kezekkel néz némán, szótlanul a csillag sugárban tündöklő névre. S ha as óra Ünn epélyee lassúsággal elverte as éjfélt, csendes, bánatos ban6on énekli s nő e régi kedves dalt: - »Ér zem, tudom, hogy el asm fogas feledni, De a sírban késő laas már iseretai.\' HU8Z05KETTEDIK KTFOLYAM ZALÁi ívOZLÖNI OKTÓBEE 21-én 1883. csak egy dolog vaa, mit mindenek feleit kellene kifejtenünk, hogy érezredek múlva ú tanuljanak bennünket tisztein, más nemzetek s épen es irányban te-nünk vajmi keveset. . Hs egyaserüen kimondom, bogy est a dolgot néperkölcsnek nevezik, bo-ksh leesnek, kik megütközve vetnek fel néhány érvet, melyekbél kilátszik, bogy sohasen volt bonunkban oly erős lábon a népoktstás ügye, mint épen napjainkban. S ez állitásnak jogosultságát él 1« . bei fcgadni.de a nép erklöosi állapotokra " csak egy pillanatra, mert a hosasas fontolgatás, a gazdag tapasztalat, csakhamar megfosztják mezétől a ditselgŐ bábut s kidurran a külső báj alá takart íü róstpor. — Kiadáson által nem vitatok oly dolgot, melybes a falusi könyvtáraknak csak kösvetett álláspontjuk van s a jelen csikk eszméjének természetével nem egészen azonos. A népkönyvtár eszméje régi eszme, azonban fájdalom, hogy csak eazme. A hol létezik is, ott nem nagy erkölcsi haszonnal jár. Kevés a jó könyv, mert kevés a jó iró, sok s haszontalan könyv, mert sok a selejtes Író. Essél egyik bibe megvolns fejtve, a másik ének a népkönyvtáros ról (tói, ki a könyvet kiadja, de nem neii meg, hogy kinek adja, röviden mond7a nem ismeri olvasóit. Mindenesetre szükségesek s jó ke-selAk, de hs lovat vettünk, szekérre csak kerül. Adjunk lendületet a jó népkönyv un piacának, a ross könyvnek lapjaiba pedig > ajtót e takarjunk s lesznek jó könyveink, melyek a szivet nemesitik, a közönyt lángra gyújtják, a setét babona- felvilágosítással Űzik tova, az emberi méltóságot egéas pompájában tüntetik lel; a vallást meggyőződéssé érlelik,hogy az ösztön helyett az akarat váljék elsőnek : igy lessen a nép erkölcsös s a haza boldog. Azt hiszem, de a tapaszthat is arra vezet, hogy bármi azegény is a község, mindig vannak kiadásai és pedig oly kiadásai, melyek ügyes községi gazdálkodás mellett elkerülhetők, de nemes-keblü adományosók sem hiányzanak, s es ügyben, mivel nemes ügy a kérdés csak fokossá ások becsületéi, kik önzetlenül törekednek s basa javán s a nép erkölcsi hanyatlása orvosíáaát nem bízzak az idóre.mint a könnyelmű szüle ross gyermekének javulását, mert őrködnek a nép igazgyöngye, az erkölcs fölölt, —, figyelemmel kísérik a kor szüleményeit, követeléséit, fölkeresik s megnyitják a kösboldogság ujabb forrásait, megelégedést szereznek a népnek, virágzást a ba-záoak, hatalmat s dicsőiéget óhajtanak a nemzetnek. Egy alkalommal kulisszák mögül szemléltem, midőn egy serdülő leányka .Fabioia nővére csimü könyvei kesét hsn tartva,üde arctan izeméiből patakjó-kőnyek peregtek alá. Senkit sem vélt körülte tenni, mert a jóság forrása szégyenpír nélkül engedé igazgyöngyeit hullatni a könyv lapjaira. \'Tiszta telke ártatlan vonáaain tárult elém, melyből szivének viharos küzdelmeit olvssbatám. Egy fohász, a köny-njek felssárodánzk a s leányka továob olvasott. Mít gnngolnak önök, e sok közül es gy felhozott tapasztalatom felől ? — Bizonyára ítéleteik nem lesznek hátrányára a népkőnyvtáraknsk, főkép ha felhozom, hajaz a leányka, csak egy szegény viccsellér leánya volt, ki a vasárnap délutint olvasássá] tette magának kellemessé. Tssiaijon ss eszme s tett váltsa fel az óhajt, — kivész ott a gyom, hol nem hűse] s kertész. Hírek. — A helybeli klsdedorók mindegyikét bzrrenesé] telte látogatásai-al Cattisaa Paula, dalmüvéstnó ozv. Koch Mihály né, egyesületi elnöknő, Vidor Samuué, aleInőkn5,Gatmsno Vilmosáé, választmányi tag, úrnők és Somssioh Lőrincz, gondnok ur kisére tében. A nádorutczai óvóban t. h. 16-án, a magyaralcsaiban pedig 17-én délután jnleui meg, nagy gyönyörrel és meghatottsággal hallgatta a kisdedek szavalatát éi szép dalait; s tetszéssé! nézte a vidáman folyó társasjátékot. A nádorutcsai óvóban Ug.nkább megható «U ason jele net, midőn HocbSándor, kis fia s következő üdvözlő verssel fogsdts : .Kedvet vendég Isten hozott mi hozzánk, Üdvözölve szívesen lát óvodánk. Kedves nekünk mint az áldás, A szerető szívből jött látogatás. Ha vendéget hoz az Isten minekünk, Tspaoláasal song Üdvözlő énekünk. Felmutatják amit tudunk: Szavalunk és víg kedélylyel dalolunk. De ügy lenne leijei ami Örömünk, Ha megnyerné tetssésedet seregünk. Hozott a jó Isten hozzánk, Üdvözöl vig tapsol áss aj óvodánk." Semmivel sem tett rá kevesebb benyomást s kis 3 éves Erdődy Ala d á r álta\' szavalt következő vers: ,A sok alma, a sok körte Megérett már begyek-merte ; Üss: baraczk, szilva, dió, . Mindenik szép, mindenik jó- Sárgul bár a fa levele, Gyümölcscsel van mégis tele : As őse gazdag ajándoka Mosolyog rajt, nézz bárhova, a. szőlő is puha immár, Innen-onnan szüretet vár; Hejh 1 lessakkor — elgondolom — Hegyen völgyön lakodalom." A magyarutossi óvóban hasonló kellemes meglepetésekben részesült a jeles dal művésznő. Úgy, bogy miként kifejezte: e tapasztalatok kedves és fe ledhetetlen emlékként fognak lelkében élni. Kemény JÓzzef és neje, szül. Miletz Mária ovópár iránt nagyrabecsülését és elismerését kifeje-sendő, mindegyiknek arczképét és egy-egy értékes melltüt adott emlékül; s ason kívül a szereplő kisdedekkel külön-külön képbe lefényképeztette mindkettőjüket, hogy kedves emlékül magával vihesse Amerikába. Minden esetre asép és nemes vonass mindez a jeles művésznő gyengéd lelkének, melylyel valóban szép emléket hagy számunkra, ha hónától tsmét válnia kell. — A nemzetközi vilíauykiállitáa a cs. kir. Práterben, október 31-én bezára tik és a történelmi kiállításra Bécs város az uj városkázban vasárnap f, évi október 18-án reggeli 12 óra 5 pereskor ss utoUó külön kéjvonat inda) igen mérsékelt írakmellettNegy Kanizsáról Bécsbe. Menetárak 14 napig érvényes visszautasáéi jegyekkel : Nagy Kanizsáról Bécsbe II. oszt. 10 frt 10 kr. Hí. oszt. 6 frt 80 kr. Megérkezés Bécsbe 28. október 9 óra 24 pereskor délelőtt. Minden közelebbit különösen a kedvezményeket sat. a mindenütt található falragaszok tartalmaznak. — Vásár. Megyénkben Perlak kőszegben ok, 23 áa belügy min issteri engedélyei pótváaár fog tartami. — A fekete himlő Veszprémből irják e hó 16-ikáról; A fekete himlőszedi á\'dozatait egyre-másra Veszprémben es vidékén. A ragály által leginkább a szegényebb néposstály van sújtva. Van család, hot hat gyermek is fekszik e betegségben. As iskolázást is hihetőleg be fogják szűntetni a ragály miatt. — Színészet. Csáktornyán Sághy Zsigmond színigazgató és társulata vállalkozott 51 bosszú Őszi esték unalmát elűzni. E hó 13-án kezdődtek meg az előadások „Az üdvöske- csimü operetté Bsinrehozásával. Amint az előlegezett re-pértőire mutatja, a gondosan megválasztott színi termékek kerülnek a deszkára. A lefolyt héten előadattak: „A vörös aapka" ered. népszínmű. .Boccaccio* nagy operetté, _ A koldus nőB színmű, „Liliomfi" ered. vigj. dalokkal, „A há-romcsőrü kacss* víg operetté. Amint az eddigiekből kitűnik, a társulat jól van szervezve, már t. í. a mennyire egy vidéki kisebb társulattól kívánni lehet. A kiváló igyekezetet és figyelmet rendezést azonban lehetetlen megtagadni tőlük. A csáktornyai műértő közönség pedig tudja, mivel tartozik a józan igyeke-zetü művészetnek; az előadásokat szép számmal látogatja. — Nazarenus honvéd. A körmendi honvédekhez bevonult idei ujoncsok között egy nazarenus is van, ki az előleges menetgyakorlatot megtette ugyan, de fegyvert nem vett kesébe, mondván, hogy vallása tiltja a fegyver használatát. A nazarenus honvéd dupla abrikto-láz alá vétetett. — Egy basáskodó főispán. Brassó megyéből hihetetlen Önkényről értesít egyik tudósitónk. Majlátb István fŐispáa ugyanit csak azért hívta össze a közigazgatási bizottságot, hogy kijelentse, miszerint nem kívánja, hogy B. főszámvevő és F. Z». szolgabíró újból megvá-lasztsssék. Mindkét tisztviselő becsületben áll, mindketten a megye önzetlen szolgálatában vénültek [meg és vagyon nélkül térnek viasza a magán életbe s minthogy a meg nem választott, régi tisztviselők nyugdíjaztatásáról nincs intézkedés téve, mindkettőre ss a szomorú sors vár, hogy ínséget küzdve töltse hátralevő napjait. — Kutya-anyu. Pozsonyból írják: Egy helybeli kereskedő kutyája meg-kőlykezvén, egyet a kereskedő tartott meg. kettőt odaajándékoztak egy sső-lősgazdának, a többit pedig vízbe vetették. Daczára azonban, hogy s kutya nem volt otthon, a mikor kölykeit a szőlősgazdához vitték, mégis kieszelte tartózkodásai helyüket a minden reggel megjelent a házban megszoptatni őket Azután íamét visszaaíetelt otthon maradt csemetéjéhez; es ismétlődött napjában 3—4 szer, S midőn a szopásbél kiöregedik a kis kutyák, mindennep egy darab hússal kereste fel őket Azt se tudják megmagyarázni, hogy tud ta meg a derék eb, hova vitték kölykeit. — A pálinka, védője. A szarvasi asereactéileu vagyok, hogy a másik nagy tói templomban, a múlt vasárnap\' iszik." különös jelenet folyt te. Az evangélikus leiész megható szónoklatot tartott nagy számmal együtt levő hívei előtt a mérték le tleasóg ellen, sötét színekkel testette a réssegeskedés következményeit és főleg a páiinkaiváa ellen fordult kemény szavakkal. Mikor as érdemes 1 elkéss javában menydörög a pálinka elten, egy szer csak fölemelkedik aa egyik padból egy tót és est mondja hangos szózattal: „Már kérem szépen, hár ast ss italt gyalázni !" A templomban nagy tett az el-kóppedés, a pap elakad saonoklatában, míg végre akadt néhány nyugodtabb polgár, a kik as ital meleg bar.tját kivezették a templomból. \\ j,—i Élelmes szabó. Bohoneson beszélik: Miként , mindenütt, Bohnnczon is akad. a ki nem szereti megfizetni adósságai, s miként mindenütt, Kőszegen is van élelmes szabó. Történt egyszer, hogy sokszori nógatUtisra végre beleegyezett az adós; ba a szabó küld egy uj nadrágot s mellényt ingyen — vigye kő, megfizeti neki a 30 frtnyi régi adósságot. Szabónk ráállt; rázogatta ugyan egy kicsit fejét, bogy ezzel a fejszének csak a nyele less megmentve, — de végre mégis megígérte, hogy á régi adósságnak : utánvétele mellett megküldi a két uj ruhadarabot: csak azután váltás is ki. As adós napról-napra lesve várta már a csoma* megérkeztét, s a jó vásár reményében ssó nélkül ki is fisette a postán a 30 irtot, s csak akkor hűlt el, midőn a csomagot felbontva, abban csupán egy ócska rokkot.egy csomó homokot s ujdsnot-trj esédulát talált: msjd ha fagy." — Az ügy jelenleg a kőszegi járásbíróság előtt van. — Király és paraszt. Mintegy tizennégy nap előtt egy alázatos folyamodás érkezett a kirity főad var mesteri hivatalához Szeged városából, egy ottani polgárember lő), a ki ebben a folyamodványában azt adta elő, hogy ő egy kiváló fontosságú dolgot talált fel, a melyet ó felségének szegedi időzése alkalmával be szeretne mutatni. A szegedi embernek, E. F.-nek a találmánya a következő Feltalált egy oly kocsit, melynek mosgs-: tására nem kell se Só-, so gőz , se villamos erő és mely bí egyszerű rugók- hősnek mozgásba oly képen, hogy az a képzelhető legmagasabb sebességgel igen nagy terheket képes elszállítani. Alakja nem tér el a jelenleg használatban levő kocsikétól: nagysága is a rendes, de teher képessége sokkal nagyobb,a mennyiben egy ily kocsira száz mázza tehert fel lehet rakni: a szerkezet jobbára vasbői való és csupán sa oldal tárnok vannak fából. — A király tudomást nyervén L. F. folyamodásáról, azt a választ intéztette hozzá, bogy a mennyiben ideje megfogja engedni, bemutattaja magának ezt a találmányt. — A nihilisták, ugy látszik, kiléptek eddigi tartózkodó állásukból. Pé térváron, néhány nap óta az a hir kering, hogy a czárhos egy felhívást intéztek, amelyben kíméletlenül bírálgatják a mostani rendszert, és éles kifejezések kel fenyegetik a czárt. A .t is beszelik, hogy a csárnak a halálos ítéletet is kézbesítették. Hy köiQlmények közt nem lehet rossz néven venni, hogy s csár meghoaz-ssabi tolta koppenhágai tartózkodását és egy csöppet sem vágyik vissza ss Oro* torsi ágába — Útonálló asszony. Ungvárott hatalmasan terjed a nő-emanczipácsió; már nemcsak tanító, távíró, postás és pénrtáras nők vannak, hanem akad útonálló nő is. A napokban egy daróczi asszony az ungvári vásárról ment hasa-felé, alig haladt azonban a várostól vagy háromszáz lépésnyire, mikor útját állja egy asszony n .különbeni agyonfojtáa terhe alatt" pénzt köretel tőle. A megtá- — Egy gyilkos foglalkozása. Tourvilleról, a hírhedt gyilkosról, ki két nejét gyilkolta meg, a következőket irja egy szemtanú, a ki a Gráez melle.: kar laui fegyházban meglátogatta. Tourville, miótte elítéltetett, szenvedély oson hozzálátott uj mesterségének, a betűszedésnek tanulásából s ebbsn nagy ügyességet fejt ki. Kérkedve mondja as embereknek, kik meglátogatják,hogy most már ha kiszabadul és pénze nem lesz, megszerzi becsülettel és munkával a kenyerét. Tourville a pár év alatt, melyet a börtönben tölt, igen megöregedett. — fíallbatlaii szám la. József f ő-hercseg katona ssamleuija slkalmáral egy e.-d-i (nagybecskereki ?} vendéglős huszonnégy órai tartózkodásiért 480 frtot követelt. A fóherczeg átadta aa ösa sseget a polgármesternek azon kéréssel, hogy nézze át a számla tételeit és s fal követelést ossza ki a helybeli szegények közt. — Magyar és német tábornoki egyenruha- As „Armeeblatt" s követ kező sorokát közli: „A magyar tábornoki egyenruha jelen lőségéról igen tévesen vaa a közönség értesülve. Igy pl. a kí rály utazása alkalmából asl irják a li pok, hogy őfelsége lovastábornokiegyenruhát viselt, ó felsége miztdig,mikor nem lép fel mind ezredtulajdonos, a német vagy a magyar tábornoki egyenruhát viseli. — A magyar tábornoki egyenruhát ő felségé.! es a trónörökös herczegen kívül csak azok a tábornokok viselik, a kik mint ezredesek haszáresredekst vezényeltek,továbbá a honvédtábornokok rangkülönbség nélkül. Lovassági tábornokoknak (s ki a táborszemagygy al egyenrangú) ast a tábornokot nevezik, aki mint ezredes huszárezredet vezén, el; eszerint a min: a lovassági tábornok huszár volt vagy sem, aa egyenruhs né met vegy magyar: mérvadó a kabátgal-léron viselt bárom csillag. E szokást egy példával magyarázzuk. Bauer báré had testparancsnok táborszernagy,mert ezredes korában gyalogezredet vezényelt: Pírét báró, Albrecht föberczeg ő fenségé nek főudvarmestere lovassági tábornok, mert ezredes korában daidás ezredet vezényelt, német tábornoki egyenruhát visel, mint a táborszernagy, Pejacsevica lovassági főfelügyelő lovassági tábornok és magyar tábornoki egyen ruhát visel mart mint ezredes huzsárezradet vezé nyelt. A huszár egyenruhát viselő tábornokok, (z a hivatalos elnevezés) szolgálaton kívül viselhetik s disskabálot is, de ha minden alkalommal akarják a német tábornoki egyenruhát viselni, erre ö felsége engedélyét tartoznak kikérni." — — Az udvari bolond A régi időkben a fejedelmeknek az úgynevezett udvari bolondjaik voltak, a kik a tréf mezében :cL keserű igazságot mondogattak ó felségeiknek. Egy nap a király azon mérgelődött, hogy népei, dacsár: rajok fordított gondnak, mégsem akarnak javulni. Uram király — monda neki as udvari bolond, le ugy tettess, mint as i szolgáló, a kit ma láttam a lépcsőket fel mosni 1 — Hogy érted est? kordé a király meglepetve Hát csak ugy, hogy azon boasnnkodoit, miért piszkolnak e rögtön a lépcsők, mihelyt felmossa szo kat, ast pedig nem vette észre, hogy a helyett, hogy felül kezdte volna, alólról kezdte a sikáláat A király átértette s csélsást, később be is látta, bogy a javu láat mindenek feleit az udvaron ét msgán kell kezdeni. — Földrengés Chiot szigetén 1. hő 16-én erős földrengés volt, mely 8—-10 másod peresig tartott. Több has bedől és számosan megsérültek. Syrában. i Dardanelláknál Smyrnában és Avalik ban is észleltek földrengést. As utóbb - Utazó családok érdekében, porosz keleti vasúton ujabban előfordult as az eset, bogy egy hölgy két gyermekével) másodosztályú jegyet váltott, a 2. osztályú kocsik tul lömöttsége folytán azonban kényszeríteni akarták őket, hogy vagy hárman foglaljanak helyet egy olykoupéban, hol caak két üres hely van, vagy pedig külön kocáikba üljenek. A brombergi vasút igazgatóság ennek folytán elrendelte, hogy hason 16 esetekben nem aaabad a családtagokat elválasztani éa ba nincs hely as illető osztályú kocsikban, ugy a felsőbb osztályú üres kocsikban halyesendők el as utasok. Továbbá az iránt is rendelkezett as igasgatóaág, hogy 10 éves aluli gyér msk, kik csak egy égess jegyet kapnak, két Ülőhelyre tarthassanak igényt. Bárcsak nálunk is ennyire gondoskodna, nak az utasé közönség kényelméről, - Szocialistát üldözése. Ausztriában a rendőrség — mint jelestük — nagy razziát kezdett megint s szocialisták ellen, a kik as osztrák területen gyorsan elszaporodtak. Különösen Bécsben ss Morvaországban szorítják erősen őket. A morva Sohönbergen tegnap este 12 szocialista foglyot kitérlek be t as elfogások még mindig folynak. — Mint értesülünk Budapesten is megindult a hajsza. A napokban Bécsből egy titkos rendőrügy nők járt a fővárosban t a fővárosi rendőrség útmutatásai szerint beatagolt többrendbeli ismeretes szocialista munkás lakására. Keresték továbbá a Ra-dikal és Népakarat csimü budapesti szo-cíáiítta lapokat is, főképen pedig szt skarták kinyomozni, vájjon a Prtger Ármin által sterketztett Radíkal milyen Hton ét módon jut az osztrák poateterü-1 létre, miután ott időnkint ssép számmá! szokott megjelenni, jóllehet attól a postassállitáa kedves menye el van vonva. Hogy milyen eredményre jutott a bécsi Ügynök, ez természetesen caak ő maga tudja. Hír szerint legközelebb .ismét vádat fognak emelni néhány magyar szóéit, lista ellen. modolt "»<">7«k "gy kn.jortpj. " yiro. j.l«tfkuT«, n»g tm rongálva 6. lévén, aa Ungvárott vett vásárfiát adta aa útonálló némbernek, ki err« aztán elszelelt — Katona, regula. Egy ujdonaOlt huazárönkéntet csörtetett végig pár nap előtt a váczi-utcsán, a diszmondér alóí kilógó bíjoukkal. Szembe jön ^ vnle^ko^ely eddig a halak rendjével végződött csín az orsságos főhadparancsnok, as önkéntes szaluul, amint dukál. A főhadparancsnok végig méri as önkén tett, meg állíttatja kocsiját éa rákiált; Síe, eín-jahrige Frerwiliiger ! Kommen Sie her ! Az önkéntes odamegy s hsptákbe vágja magát, — Tadja ön, hogy nem „fortch-riftamüitig" bíjoukot hordani ? Ha még egyszer így meglátom, a profusshoz küldöm. Abtreten I A dologban az legérdekesebb, hogy a meglecakézett önkéntes tulajdon édes fia az orsságos fóhadpa rtnesnoknak. — Javíthatatlan. Kulacs és Pintet, két könnyelmű jogáss, elhatározza, hogy a dorbézolást abba hagyja, t egy szóval, hogy egészen más esnberetké váltósnak. Másnap, reggeli sörözés idején Kulacs éppen akkor nyit a törzs-vendéglőjükbe, midőn Pinté: már javában áldozott Gambriusnak. „Ejh öreg, mond Kulacs, nem ígérted, hogy más ember lesz belőled?\' — .Ugy van barátom, vissonsá sóhajtva Pintet, de olyan utolsó órákban érkezett hírek szerint Chiosban még folytonosan tart a földrengés ét nagy károkat okos. — A mazeumi allattar klbóri-tése. A nemzeti múzeum ál lat-osztály s, közelebb egy aj igen érdeket gyűjtemény nyel fog kibŐritletni, melynek anyaga részint Kantus Jánosnak korábbi utazásaiból, részint dr. Óriey Jánosnak a középtangeren tett kuttatásaiból, valamint as évek hosszú során érkezett adományokból és vételekből gyűlt egybe, dr. örley múzeumi segédőr, alig 10 hónap alatt rendeztebe az állattan helyiség legutolsó termében s miután a rendezés tel* jesen be van fejezve, az legközelebb a nagy közönség számára is meg fog nyílni oly módon, hogy a bejárás a képtár szobor csarnokiban ál történik. Különösen gazdag éa szép a korallok és a lágy kocsonyán emü állatok gyűjteménye, mely utóbbiak a csak nemrég feltalált módaser szerint spíritusban vannak praeparálra. Nem kevétbbé érdeketek a rákok, a kagylók, a csigák, a számított tfiskebő-rüek ét a szivacsok is, míg agy külön szekrényben a felsorolt állatok ritka óriás nagyságú példányú vannak kiállítva. A tárlatot tanulmányozni kívánók. Közgazdasági rmt .Azienda" osztrák-franczia élet és járadék biztosi tő-társasig. A múlt bó 29. tartott közgyűlésében a társaság bét havi, assz: 1882. június I-től daoumber végéig tartandó működésében tapsszte.lt jelentékeny üzleti gyarapodáa t egyúttal a tartalékok tetemes gyarapodása konstatálhatott. Eszerint az értékek 914.227 forintról 2,200.903 írtra növekedtek éa sa ingatlanok jövedelme 119.435 frtról 140.515frtra emelkedett. Ezek ellenében a zzenredő vagyon a kifizetett túlélési csoport biztosítások következtében 550.000 forintul csökkent s as ingatlanok értékéből 355.223 frt leiratot\'.. A tártaiig összes biztosítéki alapja 10,187.404 frtra rag, melyből 2.400,000 frt a részvény tőkét képezi: 178,800 frt azaz agio tartalékra esik : 7,433.621 frt a díjtartalékot és 170.083 frt a kűlöntartalékot képezi. As üzleti eredményekre nézve kiemelendő, hogy aa 1882. deezember régével 36255 biztosítás állott fenn, mei vek 28,098.605 frt tőkét és 59.488 frt járadékot képviseltek és a már említett tar* tslékokbao a biztosítási Összegek közel egy harmadáig fedezésüket találják, mely körülmény oly kedveső, hogy caak kevés intézet képet hasonlót felmutaní. As évi nyeremén 177.808 frtra rug, mely ősszegből 76.083 a külön tarUlékba 17.280 frt as aUpasebálytterü tartalékba helyeztetett s 31,013 frt uj számlára vitetett át, — A közgyűlés esea jelentést megelégedéstel vette tudomásai és elfogadta az igazgatóság összes indítványait a felmentvény megadása mellett; végűi az igazgató-tanácsba be vaiatili ; gróf de St. Gnithsm, Soanavi J. N. lovag, Ernst Ad. az angol osztrák bank vezénylője, Godeffroy Gusztáv, az éssaknémetországi bank elnöke, hamburgi senator, urakat. Papírszeletek. Egy karácsony estén — szokás szerint — elindul egy kis fin oán\'álni. — Véletlenül egy csigány ablaka alá áll s egéas áhítattal elkezdit „Mennyből jövök most hozzátok" stb. — kezdetű éneket — .Ne hazudj bibáat I — kiált reá a czigány — apád sem volt ott — nem, hogy te lettil volna.* Karácsonyi ünnepek alatt sokat kártyáztak dióra a gyerekek. Ünnepek után midőn ismét beállt az iskola, a tanító számolás közben kérdi as egyik kis gyermektől: .Mond meg fiam, hogy 15 meg bét mennyit\' — A gyermek ujján számolgat egy rövid ideig — hirtelen öröm — mosolygó arcacsal kiált fel: „Hat igenis fuccs11 lón a naiv felelet. Papa! Mond meg csak nekem, mikor hat meg tulajdonképen as ember? —• .«-! n» iL aaaOT.-io HUSZOtfKHTTBDIK ÄTFOLYAJ1 ALAI KÖZLÖNY OKTOBER 21-éa 188J. HI R DE T E \'S E K. kerdí egy kíváncsi nebuló apját. .Akkor, b> megöregszik felel az apa. — Ugy ? akkor könyörögni fogok aa lateuhnz, bogy te sohase öregedj meg. — Volt a replika. Egy ir ember egyszer angolna: lá tolt fotót, mely még mozgott, mikor a szakád már kivette az edényből. .Ejnye, szólt, már sok illatot láttam, de egyik sem élt ilyen sokáig a halála ntán." Nő: No Ferencz igyék sz egészségem -e. Mit iázik ? Bort, geoóvre-t vagy grog t-ot? Ferencz: Köszönöm nagyiágos asz-asony jm, hát szeretnék egy pohár bort kvmi sgeoévre-t inni, mig a grogk «1 • k : sül. .No fiam agy-e jé dolgod van az aj gazdánál?" kérdé as api mesterséget tanuld fiatét nJó nincsen" — felelt emes, — haoem sok!" tetik, bogy Bera Istvánné mibáidi lakéi végrebaj taténak Csák József és neje Horváth Klára végrehajtást as\'nvedó galamboki lakosok elleni 100 frt töke 1881. október 1 töl 67, kamatok 11 irt 30 kr. per, 7 frt 30 kr. vagtwbsjtáa kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi, s még lei. merülendő költségek iránti végrehajtás: ügyében s fent neveseit kir. .trvssék területéhez tartozó gslsmboki -491. as. tkvbenuAf-l sor 287. hass. a, felvett Caák József és ceje Horváth Klára talajdonát képező becsélt- ingatlan 1883. évi november hó 13-ik napján délelőtt 10 órakor Galambokon a község-bíró házánál Dr. Hochreiter Cornél felp. ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtarrtandó nyilvános srveréaen eladatni fog. -Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapító t árverést feltételek a hivatalos órák alatt, a nagykanizsai kir. -.rvacék telekkvi osztályánál, a a galamboki kösség elöljárósága-nál megtekinthetők. Kir.., trvssék mint telekkönnyvi hatóság Nagy Ksnissán, 1883. májú. 23-án. 1053 l-l-. . Ittmeritő tadósitast a Texas és Caltforalal viszonyokról, továbbá leírásokat, .^sgyar.éa...német nyelvou, térlépeket »«t. Ingjen i Ui-mentve k .ph.iai W. G. Kingabury 41. PInsbnry PaTement, London E C. által. " "»4- 1 - 6 L»p etir ét kiadó: SZÁLAY SÁNDOR Fe!bl6. t.arke.,16 : TASS ALKOS. L.plulajd4no.: WAJDITS JÓZSEF. íi Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb győgysser Hugycsóbetegség «il«o n raknál im folyadék nőknél, tiígoraan orvosi vény atin ké«zit«t fTögy gyógyít be/ecskenáesés ée faj dalom, atébetegség nélkül, ojoonan , beállott vagy bármily elavult L baj, alaposan éa megfalelS ETortan. Határosottan dr. í Hartminn AnxUinmja kérendS » \'ET ezt s mallékeh haszna ^Í/T2ís lati utasítási könyvvel együtt és egy a dr.Hsftnaan iDtéselÓBCB Unws-bao tartott jogosító jegy \'a\' maga Valődiai-gában kapható minden rutgyobb.gyégrsser-tárl-a 2 frt 80 krért. Fő raktár: Twerdy W. gyóaysz. :. Kohlmerkt 11. Becs. BaJatír: Pfáoer Béls gyógyszerész arsál Hagy-lassizsks. U. I. Dr. KsrtsssBS üt rendel 9—2-ig «¦ 4—6-ig intézetébea z itt minden agy mint addig is, miudesneznQ bSr- él titkol betegségek, nem különben férfi erS gyengülés, kiválóan kitűnő mód szerint, minden utó-köTetkesít elkerülést- nélkül, Byphilii és dagadisok és mindeonemfl betegségek leg-jobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dy. L»é líleg U. 971 74—- Wlen, Stadt. Sellergasse Kr. II. BéCBbE. A nemzetközi villái.ykláHitie tarír oktdbar 3l-éo taaratík a ca. kir. Práterben ti Bécs váron t&rtétwlmt kiillitásár* aa uj városhátban vasárnap f. évt oktAber 2S-án reggeli IS óta fi pereikor az utolsó o külön kéj vonat indul igen tolrsékelt árak mellett NAOY-K A KIZSAROL BÉCSBE. M cl e tárak 14 napig érvénye* Tatsssatssssi jegyekkel, i Nairj-eUntsstxoI Bécsbe II. oszt. tO frt 10 kr. III. oszt. 6 frt 80 kr Megérkeaés Bécsbe 28 októberben 9 óra 24 pereskor dél el 5 tL Minden közelebbit KfilOaosen a kedvezményeket sat. a mindenütt tsMtssé falragaszok tartat masaák. T05G .1—1 Schroeekl G. •IsŐ bécsi nu«ási irodája, I. Kolowratring 9. szám 99b 10-15 Dr. Heídihgsr tanár ur .ifta) feltalált éa felfigyeletb alatt rüűkcöé gyár Meidioíep-káíyhák ¦ eJóálIitására. .. „ u Legjobb JelülröífiUÖ szelelövel ellátott kályhái-. HEÍM H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR: Budapest, Tbonet-udvar. Raktár: Bécs I. Kartnerat 42. Ezen a legegyszerűbben igazítható rend-ázerrel^biró,. röglön füló, s gyorsán átmelegüló erővel biró s^.kis, tért foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükséglettel elláthatók- — & bennt lévó tüz tartós betelése egyszerű — minden tisztogatás nélkQ! — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors ÍŰlés áital okozott égetÓ .forró melegség mint más vaskályháknál. - Leg olcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — ¦ de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt !; átmelegíti. B407. tkvi 883. májas 13. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kánisaai kir. trvasél te-ekkönyvi osztálya réasérői közhírré té-1 Kundmachung. Beim Truppen-Spital in Gr.-Kaniisa findet inr Sicheratelhing der traitenrmäsragen Att^spcisoag sowie der ärztlichen Bedurfnisse and die Beinignng und Ausbesserung der Kranten-Leib-und Spitals Wäsche iQr das Jahr 1884. die öffentliche Verhandlung, bei welcher sowohl mündliche als auch schriftliche Anbote gemacht werden können, am 13. November 10 Uhr Vormittags statt. Die Offerenten haben den Perzent-Naehlas den sie von den festgesetzten Einheitspreisen gewähren anzugeben. Die jäheliche Verdinstsumme ist gegen 6000 Gulden. Die beilänfigen jährlichen Erfordernisse, die festgesetzten Einheitspreise für die Ausspeisung, überhaupt die nähern Bedingnisse aber diese Sicherstellung, sind in der Kundmachung im Stadt-hause zu Gr.-Kanizsa oder in der Spitalsbanzlei einzusehen. Gr.-kanizsa am Oktober 1883. Vw der k. k. Verwaltung« Coraission 1052 1 -3. des Truppen Spital zu Sr.-Kanizsa. • •-¦ _ » u. A gyár yéSja^e\'"a kályha ajta-J sEIBINBER-OFEH , jánál a beisi felén láttató. j^-H. H E I M ^[ sssr- ut&nzasokiöi óvjut. -psj AtaáWi a Upw ánaa\'bálV k.ph. í mautiaalra JW~» Keldinger kiűjhák és házi eszközök grarabu. WIESE és TÁRSA, cs. k. szab. péoaasekréuy gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. F.ókrnktár: Budapest, Sugár-nt 2. ta. (Foncziére palota), ajánlják a saját gyár:rnányu legkitűnőbb aserkeseiQ tfiameo-es éa a betörés ellen biztos pénzszekrényeikot, kézi szekrény, másoló gép és móziralkat a legoagyob választékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve, f/^ U. i. A t. cs. kösöoség érdekében kérjük csimQokit poo-tosao kitölteni, nehogy 20 év óta feooálló gyárunkat, egy Tfamd-r Wiese & Comp-, asintén hasonló és sokksl fíatalabb csággel öMtele-vesase. 967 18 -20. Wajdits József kiadó-könyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: Halljak a aaep szótl lásfjar íelkossBj>tB;(tosat) könyv, axftrkesatették\' WajdiU Jús-eí ét BátorS Lsjús. Harmadik javított éa tttemesen bővített kiad. A disaea keaénykCtésO kSayfnek ára 1 írt 80 kr. Kiér: emeljük a pobart? Majryar felka«6ntö kSnyv. Saarkeastette Hajgato Sándor. Ára kemény Ütésben, csinos tsfataktival 1 frt. ¦ Csokor és bUlikom. Magyar kftSaontő ét felkfiazStŐ I oHeméayrk, irta Vá-rosy sDkaly. Ü felsége által 10 araDynyal ki tüntetett pályamű. Második Mssisstá\'bSriteU kiadás. Ára I frt 40 kr. Rajta fink vigadjank! KstkHresaeirO dalkönyv, ötedik bfiritett kiadás. 1 ft \'-80 kr, disakstésbea 3 frt 80 kr. Rajta fiuk vigsdiank 1 Magyar dalköovv öleti kiadása, kstve 9C kr Rajta leányok malasanek I afolattato kisiknnyT, magyar hölgyek assjnára. gyűjtötte WajdHs József. aíá,odik kiadii -, ara az 500 lapra terjcdC zainnyomata borítékkal ellátott kSnyvnek 1 frt 80 kr. Aranymetazeitt diszkiadásoak,} frt 80 kr. Rajta párok tánecoljask I Lakatos Sándor táncxkJ?nyT« di.zei czimboritikkal. KeménykBUaD -ű ára I frt GO kr. Rgy tariazsya oatobaág".--r..-.-.orUrtikDL eatmék, Ctletek, élezek egyvelege, gyűjtötte Nevető Tílmoa, tfl>b felfedezetlen tudomány profoaazora. ára diazesea kötve 1 frt 40 kr. Kfibelhangok. Ujéti és névnapi köszöntétek. Irts: Hofftoann MÓr, dlzzet nyomain keroénykötétben ára l frt. Vedd szivén-et Hitedért I Szerelmi leveletG künyv. taerelmea párok izá-mára, Szive)jetit!. Csinos berítákba kötve, ára 1 frt SO kr. Lesormand a hires czigánynS ígasmondő kártyája, 33 ssinesett kártyával magyar aláirásial és saSveggel, ára 60 kr. Almoskönyv, nagy legnjabb egyploml, 200 lapra terjedő, 600 képpel, 50 kr. Ugyanez kOsépkiadasbaa 25 br. Ugyanez kit kiadásban 10 kr. Dr. KriegUr Mór. .OosentS, venymiatákkal mindkét nembeli be-egek sá- mara, ára 90 kr. Dr. Kriegier Mér. ,Ai elveaMtt idagarSsek visszapitllta" vénymintákkal orrotok és betag-k atimára, ára 90 kr Mindkét fCtci egy kStetbesi dín«a küJlitáaban 1 frt 60 kr " f Sacgényből less gazdag, jó számvetéssel, gyors éa biztos segítő minden adás ít revésaU. Ára kStre • dia«een kiállított ssebkSnTvnek 90 kr. Ungaro ím SpiegeL detttaebar fKcbtong. Magyaroraiág a némot kcltési-t tOkrében, disaea kiállításban fOzre 1 frt 80 kr, elegáns diazkotéabu \| aranyoeva\' Z frt 80 kr. Dr. Joi. STeinbaeb, BeimitsiUoge.DIcbtongen aarVorrkgendatea nngariaoben Poeten mit einer Anbsng von Matíonal-Volkaliedern. Preii broacairt 1 L . alegant gebnadaa 1 Ü 80 kr. . A gyakorlott vadász. A fácsán- éa fogolytrayéaztés, ngy minden sd Umer- tetése, írta Hagy ölvedi Oivedy Karoly Ezen igen dilaes a S20 Upra terjedő mfinek szinyotnato borítékban éa keményketésb\'-n ára 1.80. Aa 1879. évi XXXI. tSrretiyezikk. Az oj •rdőtOrvéoy. Ára fBzv* 40 kr. ia nj vadásxsti törvény. Bzentasiteet nyert 1872-ik évi febrnfr hó 18 án Ara fazve 10 kr. A kutyák betefaég»tr51 éa azok exéttzerfl gydgyíta-áról. Irta egy gyakorlott vadasa. Ára fűzre 40 kr. Vidiiznaptár. A vadak párzási ideje í* tartózkodási helye as év minden havában. Ára fQsve 12 kr. Farsangi fánk, babakeoyér (Eagelhnpf) és kétaser tUt ké«ziiéai titka. Irt Koaqnet Jaqoee, IIL Napóleon sdvari fonaktesa. Ára 60 kr. X>i#zeL r. kath. imakönyvek. Menoyai Mannáskert, S-rétO, fűzre 1 frt. Félkörben, tokban 1 frt 20 kr. Lgéaa bőrben, tokban finom aranymetszéssel < rrt 80 kr. Egéai b Sr aianyszrtsaéi, Caat és kereaattel 2 frt 80 kr. Zorgebdrbpa, caat é« disaiiéasel 4 frt FtDosaabban ktxitve 6 frt. Selyem- vagy bársony-kólos araaymetaaéssel diaaitve 8—10 frt , ..n Mennyi aUnnaakert,! finom papírra nyomva, 12-rótü, aat kurSa ssaér* Odvöaaég Osvétiy, . ! metszeta képpel. Síicyumatn cximUppal. Negyedik Biaiot lelki Tecér ) kiadás. Ára tüare 1 frt. Fübfirbea, tokban 1 írt 80 krsjrsár. L<éu Mr, finom aranynieUiés ís tokhaa 1 frt 20 kr. Acxéakertwat éa csattal 2 frt 80 kr. Zergebör ^issitéiae! S frt 40 kr. Finomabb kiállitáajal 5-6 frt. Selyem vagy bársoaykatée disait-máoynye! 6—8 frt. Mnnyei mannásksrt, 32-réta. temérdek képpel dtssitve, papirkstés tokban 40 kr. Aranymatzaéssel. tokban 60 kr. Aciíbt.-rcir. csattal 1 frt ZergebSr, diaseaon 1 frt 60 kr. Selyem.bárs«riy dtsiitménynyel 25. Egj-bás; é^aekkOny, kfitve 60 kr. Hrmokkomaromi em\'ény, kötve 40 kr. Kit lUaaáskert, kStve 30 kr, aranymetasésael 50 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá mindezen imakOnyrek franesla bőr, bársony, csont, elefántcsont és kriatálkStésben S íntól Ifi frttg. -A.TXjjSk.ru" OLCSÓSÁG! - Következő 10 czikk egy diazes dobozban elhelyezve ugyiniot: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá ülő jevélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. bárom toUtartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. a egy nagy darab pee^vianLA egy törlő-gtmmL 10. egy széP jegyzékkönyv aranynyomattaL to^J? Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. PosUutalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szAiimau^ H.l-\'d- PHP Post&i rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek Wajdito Jóxsef ktoyvnyímidsyából Netgy-kanitsán, iNAÖi-KAMlZBA. 188:3. október 25-én. 85»llL S25Ó,rtl Huszonkettedik évioiyaiiL Egy mám 10 kr. _ * HIRDETÉSEK ¦( hasáboi petitaorban 7, másodszor 6 t minden további torért 5 kr. . NVILTTÉBBKK sorunkéul 10 krért vétetnek lei estari illeték minden egyei kirdt-tétért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi részét illető közlemények t zrerkesztnnöt, anyaei rizzét illető kÖzlcnKMirflr pedig .. kisdobos bérmentve intézendök : SAGY-KANIZBA Wiasticíba; llenni\'ntetleii lerelek csak ismeri mnnkn.tarBa.ktAl foiruluüitk cl. Kéziratok vissza nem knli]t»tw<k. , Nagy-kanizsai Sok. tüzultó-egylet", a „zalamegyei általános tanítótestület", a , nagy-kanizsai kisaedneveló egyesület", t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet.", a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kfllralasztmáoya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. 11 e t e ii k i fi ( kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartat in u lap. Ne csak a pénzre tartsunk, de a becsületre is. (E. K.) A pénzvagy, a nyers anyagiság hajhá&zatí uraljak mai nap a helyzetet társadalmunkban. És enner durva kinövései eredményezik aztán amaz undok társadalmi büuöket, melyek sikkasztás, csa-iás, bütlen kezelés s tilos nyereségek nevezete alatt időközönként napirenden vannak, mely bűnös régebben a tisztes ősi erkölcsök idejében csaknem mind ismeretlenek voltak. i És e bünők elterjedésének fő-oka magában társadalmunk meglazult erkölcsi érzetében rejlik, — miután szó, ami szó, de a becsületesség a létnek mindinkább vállainkra nehezedő harcsában nagyban megfogyott; s alább szállott azzal a becsületesség mértéke is. Ugy látszik a külső anyagi siker imádása vezérli társadalmunkat. — Akinek pénze, vagyona van annál a jellem másodrendű kérdés. A tudoiüány, a szellem és a jellem minden befolyása eltörpül a vagyon társadalmi súlya mellett. — Hogy aztán honnan került elő a vagyon, megengedhető tisztességes eszközökkel lett-e szerezve, az megint csak nem esik kérdés alá. Hiába, régi társadalmunk ne mesebh irányt képviselt. Annak alapja nem volt annyira az anyagisigra és vagyonra fektetve, mint jelenleg. A középkor hagyományai rendeket és osztályokat állapítottak meg az emberek kőzött s e szerint biztosították a társadalmi befolyást. Idők jártával azonban minden máskép lett. A különbségeket elsöpörte az idők szabadelvű fejlődése. De azok helyébe nem lépett semmi, mi a társadalom fejlődését szabályozná. A társadalom az embereknek a kereset és foglalkozás körüli csoportosulása s minden erkölcsi és hagyományos alap elvesztővel fejlődésének egyedüli rugója a vagyonszerzés lesz. Pedig ha a vagyon a társadalom egyedüli rugója, ugy a szerzett vagyon mennyisége arányában oszlik meg a társadalmi befolyás is. A társadalom ekként elveszti régi szellemi tartalmát, el erkölcsi szigorát, a gyorsan változó vagyoni viszonyok gyorsan változtatják a társadalom felszínére jutó osztályok és egyének jképét. Sehol semmi nyugpont, s az egész társadalmi küzdelem csak a pénz vad hajszáját mutatja, melynek sivár képéhez kevés köze vau az erkölcsnek. E káros irány megváltoztatásán munkáinak mai nap már a kormányok és társadalmak egyaránt, midőn h^bizományok felállítását, a birtok eldarabolás megszorítását, a földbirtok megterhelésének korlátozását, a pusztuló földbirtokos osztály megmentését, az iparszabadság szabályozását sürgetik. A régi viszonyok s az ősiség állandóságot kölcsönöztek a földbirtoknak, a czéhrendszer külön testületté tette az iparosokat s minden osztálynak biztosítva volt létalapja. A jövedelmek szegényesek voltak, dc az igények se voltak nagyok s a nagy fényűzés syharitai kényelme mellett sem sötétlett a paoperizmus mai Ínséges képe. A forradalom után, de még inkább az alkotmányos idők beáltá-val mindez gyökeresen megváltozott. A vasutak terjedésével mind szélesebb körbe terjedő nyugati polgárosodás uj igényeket támasztott, melyek fedezésére kevés volt a régi szükséges jövedelem. Itt kezdődött meg a társadalmi deficzit, mely veszedelmesebb az államinál. A társadalom többet költött, mint keresett, s mig egyrészt hozzá szokott a könnyelmű költekezéshez, másrészt- nem lön hozzá edzve a fokozottabb munkához és szorgalomhoz. A régi magyar társadalom századokon át változatlanul megőrzött létalapja, a földbirtok megmozdult s mint valami váltó pénz gyorsan kezdte cserélni gazdáját. A régi birtokosság vagyis a nemesség elpusztult s a társadalom igaz, hogy egyenlő lett, csakhogy az egyenlőségből csak azok váltak ki, akik felgazdagodtak. Minálunk rohamos volt e fejlődés, s aki visszaemlékezik a mult évtized első éveinek lázas hajszájára, melynek a bécsi , Krach\' egy szép napon véget vetett, ráakad a mai sülyedés első csiráira. Ha a társadalmi feltűnés és befolyás egyedüli módja a pénz — világos, hogy mindenki czélja a meggazdagodás. Csakhogy a krach előtti évek alatt a nyilvánosan mutatott példák nagyon hozzászoktattak mindenkit a munkanélküli pénzszerzéshez. Pedig a munka nélkül gazdagodni akarás és a munka nélküli vagyonszerzés vágya társadalmi életünknek a legsötétebb pontja. Még a gazdagodó társadalmak is, ha pusztán a vagyonszerzésre törekesz-nek, sivárak és erkölcsben és jellemben egyaránt szegények. Hát még hová sülyed akkor a társadalom, amelynek tagjai pusztán a vagyoni előnyöket hajhászszák a nélkül, hogy a vagyon szerzésére szükséges termelő munkát végezni akarnák. Költeni, de amit elköltünk, meg nem keresni, ez a bukás kezdete, melynek tátongó örvényét mindenki a mások pénzével próbálja betömni. A társadalmaknak mindig veszedelmük volt az, ha csupán a vagyoni előnyök hajbiszására törekedtek. Ha csak a pénz után lesz az emberek becsülete mérve, mind kevesebben lesznek azok, akik anyagi haszonért jellemöket és becsületüket fel nem áldozzák. Mi nem akarunk egy uj morál prófétái lenni, a midőn rámutatunk a társadalom beteg tüneteire, és gondolkozásra intjük azokat, kik elmélkedni szoktak az élet eléjük táruló tüneményeiről, egyúttal nem szűnünk meg figyelmeztetni, hogy bármilyen tiszteletre méltó és szükséges a becsületes és produktiv munkával szerzett vagyon — a társadalom alapját pusztán a vagyoni különbség nem képezheti; mert az erkölcs, becsület, jellem, és a szellem csak olyan alkotó részei minden egészséges társadalmi fejlődésnek. Hanem pusztán a vagyon lesz minden társadalmi befolyás mértéke és eszköze, hanem a becsületesség és jellem is állandóan ott lesz a társadalmi tisztesség canonai között; a fönt jelelt társadalmi bűnök önmaguktól meg fognak szűnni. Tehát ne csak a pénzre tartsunk, hanem a becsületre is. Az egészségi ügy korunkban és hazánkban. (F. H.) Amily szükséges nél-külözhetlen kellék földi pályánkon az egészség, ép annyi kelepczéje akad az élet utjain. Az égalj mostoha viszontagságai, az élelemszerzési fáradalmak és veszélyek, a kártékony állatok incselkedései, sőt az embernek magának öufaja iránti kegyetlenkedése már a természet ölében, az ember számtalan szenvedésének kútfejévé válnak. Ha pedig a polgárosodás mai fokára eljutott embert szemügyre veszszük, azt ta- láljak, hogy a mivelt osztálybeliek közt a teljes egészségű ember ritka tünemény; mert a jelenben követett életmód az embert testileg és lelkileg gyengévé, törékenynyé, egészségtelenné képezi, s azon számtalan betegségekre, melyek a polgárosodott embert sújtják, nemcsak fogékonyabbá teszi, hanem minden lépten a kórok és szenvedések ujabb m-meit is hozza létre; ugy hogy akadtak bölcselők, kik magát a mi-vclődést kárhoztaták és a miveltség okozta szenvedéseket az ember bttn-hödésének magyarázták, azon vétkeért, hogy természeti életmódját odahagyván, városokat épített s finomított élvek után indult, és hogy a felvilágosodással ugy járt légyen iz ember, mint az egyiptomi mesében a Szatír, ki lángoló tüzet először látván, annyira megtetszett neki, hogy őrömében átölelte és — magát megégette. És ámbátor az egészség az élet minden pillanatában oly nél külözhetlen ; mindazáltal mivelödósünk s haladtságunk magasztalt fokán, a számtalan tudományok kőzött, melyekkel híresztelt nevelési rendszerünkben elhalmoztatunk, az egészség fentartására és diszlésére czélzó tanokról alig hallunk említést. Egészség dolgában valamint az állam, ugy egyes emberek is csupán a megbomlott egészséget a betegséget méltatják figyelemre: mintha nem volna jobb meg nem betegedni, mint bármi kedvező módon meggyógyulni, — bünt elkerülni inkább, mint bűnhődni. Tapasztalatilag a mivelődé; maga számtalan betegségnek kútfeje, a finomult ember, miként a filigrán mű törékenyebb: a miveltségtől majdnem elválaszthatlau az elkényeztetés, a szellemi erőfeszítés és a zártkörű életmód, melyek az ember egészségének mind meg aanyi ellenségei; innen az következik, TÁRCZA. Nők uralma. Sehol e világos nem vágyódik any-nyirs as asszony, hogy a férfiakkal való egyenjogoeitáet magának kivívja, politikát csináljon, aa országgyűlésen helyet foglalhasson és gyengéd ujjaival as államgépezetnek gyakran nagyon it kényes müvébe is belenyúljon, mint Amerikában. Eddig az Egyesült Államoknak caak egyet államai engedtek az „asszonyi jo* gok" előharczosai nyomatának és a néin-bereknek korlátolt jogokst engedtek, de van egy tartomány ex <íg alatt, mely csaknem kizárólag néi kormányzat alatt ?11. Ez a vryandotok ors-ága, egyike azon kevés ;iud törzseknek, melyek mindeddig sikerrel küzdöttek az előhaladó müvelt-tég ellen. Porvell tanárnak legújabban megjelent „Shurt Study of Wyandot Gover-ment" csímtl müve e tartományról annyi érdekeset nyújt, hogy egy külföldi iap nyomán mi is felhozunk abból néhány nevezetes és uj adatot. A wyandotok közt a no előkelőbb társadalmi állást foglal el, mint a férő éa községi illetőség nfii ágon Örököltetik. Min* den községben van egy tanács, mely négy uszonyból áll, kik egy általuk választott főnökkel, egy férfiúval, as elöljáróságot képezik. A „szocbem" vagyis törzafőnököt, a községi elöljárók saját körükből választják, mig a véderő-bizottság egy még nem határozott számú, férfiakból áll, kiket a község szabad férfiaiból választanak. Ai egyet emberek megnevezése nem tetszet szerinti, vagy véletlen pontos szabály szerint less meghatározva. Wyandot tartomány minden községe valamely állat nevét viseli, és minden köszégi lakos ez állat valamely tulajdonsága szerint nevettetik el. Wyandot tizenégy falujának nevei: a szarvas, a medve, a sáros teknős béka, a fekete teknős béka, a sima teknős béka, a sólyom, a hód, a farkas, a tengeri kígyó éa a sündisznó. Egy fárkasfalvi férfit például „arőtkörmünek" hivnak, egy asszonyt „fiáért harcaolónak." Egy med-vefalaai férfit „orditónak" egy asszonyt „éhesnek" neveznek stb. Az aratási Ünnepélyek alkalmával összeülnek a község asszonyi elöljárói, hogy minden gyermeknek, ki a múltévben született, nevet adjanak. Nevét senki sem változtathatja meg, azonban mindenki, akár asszony, akár férfi vitézsége, vagy valamely fontoB esemény miatt, egy második nevet vivhat ki magának. Fentebb említtetett már, hogy a községi illetőségi jog nem az atyától, hanem az anyától, örököltetik. A férfi elveheti vérrokonát, ha községének nem tagja. Valaki elvebeli nagynénjét, húgát at atyai részről, de nem anyai részről, mert es már községének íb tagja. Lehet egy férfinak több neje is, csakhogy mindegyiknek más községbelinek kell lennie. Valamely anyának halálakor ennek nővére vagy közeli rokona köteles az árván maradt gyermekeket magához venni ét őket felnevelni. Minden falu lakosai különféle képen festik arezukat. A földbirtok Észak-Amerika majdnem minden indián lakosánál közös. Minden község* kijelöli a maga birtokát, mely aztán se előjárók által, két-két évenkint, a családok köst folosstatik. A földet a nők mivé- Iik, mig a férfiak halásznak vagy vadásznak. Maga a kunyhó minden ingatlanával az asszonyé, ki egyszersmind család feje. Ennek halálával legidősebb lánya, vagy legközelebbi nőrokona veszi át örökségét. Jogi viszonyaik és az asszonyok szoczia-lisükuB állása előttünk nagyon is szokatlan. Törvénykezésük nagyban hasonlít őseinkéhez, mikor ezek még alacsony fokán álltak. Gyilkosság vagy tolvajlás esetén, ha a károsult és károsító egy községben lakik, a tanács lép fel birául. ellenkező esetben a törzsfőnöknek a dolga a rend helyre állítása. Ha ez nem történik ugy a károsultnak, vagy legközelebbi ro kunénak jogában ?11 amegboszuiás. Gyilkosságnál a gyilkos életepénzen megváltható, mig a tolvaj köteles a lopott tárgy kétszeresét vísssafisetni. A ki a boszorkányság miatt helyestetik vád alá, annak tüzpróbit kell kiállani. Érdekes azonban, hogy ha valamely kényes ügynél a pa-naszló valamely aiakí hibát követ el, akkor as istenitói étnek tekintetik és a panasz alaptalannak, deklarál tátik. Ha a különböző indiánusok fölött csak felületesen tekintünk át, ugy találjak, mintha egyik törzs a másiktól nagyon különböznék szokásaiban, nyslvben és származásában, tényleg azonban nem szenved kétséget, hogy mindnyájan egy törzsből erednek. Leginkább különböző a nyelvük. Igy találunk a „dacota* törzsnél nyolosfále nyelvet és tizenötféle dialektust. Legkevésbé sem jmeglepŐ tehát, ha as észak amori kai akijei beszédéről oly mesés könyvekét olvasunk és hogy e művészetet oly magas tökélyre vitték, mert e nélkül nem lehetne elképzelni, mikép érthetik meg egymást ai oly sok nyelvet beszélő amerikaiak, vagy hogyan érte\' kesnótívelttk as idegenek. Tény az, hogy a nyelvésznek valóban roppant sokat kell tanulnia, hogy e téren sikeresen működhessék Amerikában. Nevetséges, mondhatná rá soproni nyelvmesterünk, hát mire való a „volapük ?• KÁRPÁTI MANÓ. Egy kéjutazás. (Francai* eredeti után.) Mercel és Frederic a tengerparton heverésztek. „Bizonyos vagy benne? Igazán ismered őt?" „Ismerem, még több, barátocskám, ha kalandod érdekel, igérem, hogy bemutatlak seki.B „Helyes 1 Havreban vagyunk. 10 óra reggel. Iasaaztó meleg. Tolongás a rakparton, Norvégia. Olaszországba ütközik, Oroszország Amerikának nyújtja karját. Matrózok, hordárok, árasok, om nibusok, teherkocsik, gyspjuzsákok, bo-roahordók, kávécsumagok, zaj, kiabálás, láncscsörőmpölés.* „A decoratío fel van állítva- Léptesd fel a cselekvő személyeket." „Mindenekelőtt magam* bőrönd a kesémben, kÖrutazási jegy a zsebembeDj útban as indóház felé. Előttem egy angyal, nyersselyemben. Ingerlő kalapocaka hossza ati fátyollal; gyönyörű vállak: észbontó mellek ; derék, melyet kényelmesen keresztül lehetne dugni egy asstal- kendőgyürüo és csípők...... barátom csípők! As emberi nyelv gyarlóbb, semhogy leírhatná.* 1 .Tehát egy nói ideál!H „A r-ikpart hosszában sétált és megmegállt a kirakatok előtt. Éa hasonlóképen. Egy madár kereskedő boltja előtt hosszasabban időzött és alegnagyobb érdeklődéssel szemlélte egy ott egy trapézon manövriroző majomnak ugrásait.* „Ez felbátorított téged." „Engem? — Miért?" „Mégis csak egy kis közeledét volt !* ...... Rossz élezi —Belép a boltba. Én is." I „Bravó 1* \' „Alkuszik a majomért." „Ssived dobog." „A msjom ára 150 franc," „Te magad részére kéred as előnyt . . ,B .Lehetetlen veled komolyan beszélni." „Pardonl folytasd." „Kinyitja tárcsáját és lemondás teljes fájdalmas pillantást vet a ma-i jómra." „A majom bizonyára emlékestette valakire, kinek emléke drága volt előtte.* „Nem képzelheted, barátom mily kecses szomorúság borult kedves arezocs-kájára." „Nos és .... " „Majdnem egyidejűleg léptem a Issép ismeretlennel a boltba. A kereskedő ast hitte, hogy egymáshoz tartozunk. Észrevévén a vevőnő habozását, hozrám fordult: „a^\'tn kétlem uram, hogy nagy* ságától nem tagadja meg ezen kis örömöt és teljesiti Kívánságát. „Ah. a helyzet kezd érdekes lenni!" HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 25-én 1883. hogy a mi veit embernek egészsége fölött őrködni szükséges, és hogy ezt haszonnal tehesse, az élet kellékeit, az egészség szabályait, fenntartásának és megedzésének eszközeit ismernie kell. Fajunk az európai néptörzsek tői L okban fölötte elüt. Eredete óta leginkább szabad légen, falvakon és pusztákon lakozván, a haladó polgárosodás physikai létünkön más következményeket szül, mint a városokban már századok óta lakni szokott nyngoti szomszédainknál; szervezetünket az elmebeli foglalkozás másként érinti, mint azokét, kik ivadékok óta szellemi munkával foglalkoznak. Azért ha valaki közülünk a városi életmódnak és szellemi munkának adja magát, arra, hogy ez életmód mellett egészséges maradjon, különös életrendi szabályokat kell követnie, melyek nélkül a legerősebb alkotású egyéniség is csak rövid időig örvendhet épségének. Másrészt hazánk legdúsabb vidékei a legtöbb betegséget is termelik, a nálunk uralkodó váltólázat szomszédaink magyarláz néven ismerik, valamint topographiai helyzetünknél fogva a keletről szállongó ember és háziállatok járványainak is gyakran vagyunk tanúi. Es ha falukon s pusztákon lakozó leginkább mivel tebb osztálybeli hazánkfiait egészségügyi szempontból tekintjük, miután statistikai kimutatás szerint 8970 város s helység közül csupán 797-ben\' lakik orvos, könnyen elgondolható a vidékiek nyomasztó helyzete, orvosi segély dolgában, saját és Övéik egészségének fogyatkozásaiban. Hozzá még azon körülmény, hogy a köznép önmagán nem tudván bajában segíteni, Ösztönszerűleg a miveltekbez folyamodik könyörületességért szenvedései ellen; ezen helyzetekben igen természetes, hogy a viszonyok bárkit is kényszerítenek orvoslással foglalkozni annál inkább, minél érzékenyebb szívvel bir valaki másnak szenvedésein segíteni akarni. 1570fi ni. !»03. Zalavármegye alispánjától. Zalam\'-gye törvényhatósági bizottsága folyó évi szeptember bó 4-éo \'ar tott rendkívüli közgyüké ében 12755./133. jk. f:am alatt hozott határozatával a fo- lyó évi szeptember hó 10-ére esett rendes bizottsági gyűlést elnapolván, ugyanazon közgyűlési határozattal nyert megbízatás alapján ésennel közhírré tétetik, hogy a törvényhatósági bisott-¦ • 6 Qgy nevezett Őssi rendes közgyűlése f. 1883. évi október hó 2 9-é n Lala-Egersaegen a megyeház nagy termében d. e. 10 órakor fog az alább közölt tárgysorozattal megtartatni. MirÓl a törvényhatósági bizottság tagjai hazafiúi tisstelettel értesítetnek és szíves részvételre felkéretnek. Zala-Egerszeg, 1833. október bó 19 ón. SVASTITS BENŐ m. k. alispán. Zalamegye törvényhatósági bizottságának f. 1883. évi október hó 29én b folytatva tartandó rendes közgyűlésében felveendő tárgyak sorozata: Alispáni jelentés a tös vény hatóság állapotáról. Nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium f. éví. 58000 számú rendelete a tisztújítás foganatosítása tárgyában. A nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériumnak 1883. évi július hó 27-én 44901. III. b. ss. a. keli körrendelete az 1884. éví megyei költségvetés elkészítése és felterjesztése tárgyában, ezennel kapcsolatban az 1884. évi megyei költségvetés terv esete és as állandó választmány véleményes jelentése. A nagyméltóságú magy. kir. belügyminisztériumnak folyó évi 37I69/III. b. íz. alatt kelt körrendeletté, mely mellet a megyei központi pénzkezelésről ós számvitelről, valamint a járásokban a pénzkezelés és a hivatalos pénzek elküldése körül követendő eljárásról szóM szabályzatot leküldi. Nagyméltóságú belügyminisztérium, f. éví 44239 számú rendelete a megyék háztartásáról bzóIó 1883. XXV. I. cz. 10. §-a alapján kivethető pétadó kivuhetése. kezelése éa behajtásáról szóló szabályren delet alkotása tárgyában. A nagyméltóságú közmunka és közlekedési magy. kir. minisztériumnak f. évi 25190. ssám alatt kell rendelete a méye területén átvonuló államutakra szükséges fedanyag szállítása iránt a me^ye közönségével kötött s ez év végével letellő szerződésnek további 6 évre vagyis 1889, év végéig leendő meghosz-szabitása tárgyában. A nagvméltóságú magy. kir. belügyminisztériumnak f. évi 47244 /III. b. ss. a. aelt rendelete a csendőrség! próba szolgálatra behívott keszthelyi alcseod-biztos teendőinek végzésére ideiglenesért rendszeresített rendőrmesterí állomásnak ellőléptetés folytán lett betöltése következtében üresedésbe jött egyik közfog-lári állomásnál megt. karitott összegnek az altiszti teendőkkel megbízott czimzeies tizedesek fizetése javítására leendő felhasználása iránt, A nagyméltóságú m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium le- irata s pozsonyvarassdi államnton Let«* nye mellett a Mura folyón létesítendő hid építése tárgyában. Küldöttség! és állandó választmáoyi előterjesztés a megyei tiszti ügyészi ha láskör szabályosása tárgyában. A közigazgatási bizottság átirata a vándor czigányokra vonatkozólag teendő intézkedés iránt. Az igazoló választmány jelentése a törvény hatósági bizottsági tagokra f. évi szeptember bó 25 én eszközölt idő ssski választások eredmón érői és a legtöbb adót fizető bizottság tsgok 1884. évre érvényes névjegyzékének kiigazításáról. A megyei árvaszék előterjesztése Pap Ferenc: szombathelyi lakos árvaértékének az árvatartalék alapból leendő kiutatása tárgyában. A megyei guzdáságí egyesület as iránti megkeresése, hogy a m»rha só felemuit árának leszállítása tárgyában a minisztériumhoz felterjesztés intéztessék. Győr megye közönségének átirata, mely mellett á marhaeóoak lehető olcsó áron leendő árulása tárgyában a minisztériumhoz intézett feliratát közli. A megyei gazdasági egyesület átirata, mely mellett bemutatja a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében alkotandó megyei szabályrendelet tervezetét. Fink János csáktornyai lakóénak a járási állatorvosi állomásról való lemondása. A perlaki járáshoz tartozó kőzsé gek az iránti folyamodványa, hogy a perlaki és a Csáktornyái járások állatorvosának székhelyéül Perlak község jelejtessék ki. Küldöttség) jelentés a Bobétól Ta-polczáig tervezett helyi érdekű vasút létesítésére a megye részéről adandó hozzá járulás tárgyában. Nagy-Kanizsa város képviselő testületének a magyarutcsai párhuzamos iskola részére szükséges telek megváaá-rolása tárgyában hozott határozata jóváhagyás végett beterjesztetik. Bertalanits János nedelíczi községi taniló folyamondványa nyugdíjaztatása tárgyában. Nedelicz község képviselő testüle-1 (éaek községi kölcsön felvétele tárgyában hozott határozata jóváhagyás végett beterjesztetik. Becsehely község képviselő testülete által a kecskéknek > közös legelőről leendő eltiltása czéljából hozott szabályrendelet jóváhagyás végett bemutat-tatik. Pola község képviselő testületének községi pénztárnoki állás felállítás tárgyában hozott határozata jóváhagyás végett bemutattatik. A tapolczai járás scolgabirája beterjeszti Szent Jakabfa községnek a szent-j^-kabfai 16. sz, tjvben A. I. 4 sor 74. hzsz alatt felvett községi ingatlan birtok eladása tárgyában kötöttadas-vevés szerződés törvényhatósági jóváhagyást kérő folyamondványt. „A hölgy fülig pirult s egy futó pillantást vetett rám. Ez bátorságot öntött belém. Kapván a jó alkalmon, neki bátorodtam: ,„Ha kedvedet találod benne, kedves barátném, ugy vedd. Emlékeztetni fog bavrei utazásunkra."" „Teringettét, ez merészség!" „Hallgasd csak tovább. Egy néhány másodpereiig tetőtől talpig áthatóan vizsgált, csendesen mosolygott: „„Csakugyao eleget akarnál tenni ezen szeszélynek ?" " „„Mindenesetre, kedvesem. És ugy legye. mindegyikkel, mely ebben a kedves kis fejecskében még benn volna." " „Tehát Buckingham és CrÖsus egy személyben l* „„Nem bánom, mert oly nagyon kívánod"* monda végtére „„elfogadom ezen kedves cadeaut- De istenem, mily módon ssállitjuk majd a kedves álla-tocskát?"1 „„Majd adok hoszá egy nekivalő kalitkát1". szólt a kereskedő, \'mialatt egy hágcsóra lépett. „Jaj ne!" kiáltá a bájos utas, „ne kalitkát. Semmi fogságot 1 Valóbao szerencsétlen lennék, ha es a kedves állat énmiattam ssenyedne. Ez-tj esetben inkább nem is szerzem meg." „A kereslesdŐ sietett a kalitkát ismét helyére teoní. E helyett egy bőrövet csatolt a teljes erejéből ellentálió majom derekára, egy er^s^yasjánozot erősített hozzá, mely mobbit . a markomba nyomta. Meg kell vallanom, azon gondolatra, hogy ezen excentricusan roszlelaü vadonezot egy lánozon az utczákon keresztül czepeljem, a hideg futott végig. De az én szépem oly benső gyöngédséggel pillantott szerzeményére, illetőleg az enyimre, hogy elhatároz ottan Szellem és bátran neki indultam./ Körülbelül száz lépésnyire menünk egymás mellett, anélkül, hogy csak egy szót is szóltunk, volna. Azt reméltem, bogy egynehány köszönő szót fog mondani. Semmi efféle. Ki sem nyitotta a száját. Végtére karomat ajánlottam neki. De ó visszariadt és ijedten monda: „nne jöjjön közelembe, félek as állatoktól.* „Erős bzóI* „Tény, hogy Cupido — így -hittak\' a hnnezut majmot — ugy viselte magát, mint eleven Ördög. Sok viszontagság után épen utolértem volna ismeretlenemet, midőn Cupido egy hordár bulldogjával elk cseredéit harezot kezdett. A kutya nyílván fejébe vette, hogy ő a majom húsát meg fogja kóstolni. Meg kell vallanom, egy pillanatig hajlandó voltam a kutya ezen culinaricus szeszélyének engsdni. Hanem ..... de hallod barátom, te ismered Őt, mondd meg legalább a keresstoevét." „Minek ?B „A körülírásokat kik erülendő. Nagyon bosasura nyújtják ss elbeszélést.\'1 „Nos hát Ealalíenek hívják." „Gondoltam. Tehát tovább. Mint mondottam, végtelennek tetszett nekem az ut a kikötőn keresztül. Midőn Utálkoztam Eulatievel, épen Deanvilteből érkeztem ésEtretatba szándékoztam utazni. Képzelheted meglepetésemet, midőn egyenesen a trouvíllei gőzhajónak tartott. Haboztam, nem tudtam mitévő legyek. De csak egy pillanatig, mert oly benső, sokat ígérő pillanatot vetett reám, hogy rögtan a fedélzetre ugrottam. Cupido bete tézte sokoldalú tréfáit azzal, hogy vállamra ugrott és valósággal lealázó vadászatot kísérlett, meg hajamban. Nem csekély gondot okozott nekem a tengeri utazás, mely reám várt. A ten ger mindig mindenféle kellemetlensége kit okozott volt nekem, és ezektől caak is akkor menekülhettem meg, ha rögtön a hajóra léptem után lefeküdtem. Épen leakartam menni a kajütébe, mikor észre vettem, hogy Cupido aem égessen osztja nézetemet. O\'y hevesen és oly előrelát* hatlauul ugrott hátrafelé, hogy a láncs, melynél fogva tartottam, kisiklott ujjaim közül. Ennek következménye egy eszeveszett vadászat lett. Egy matrózt megbíztam, bogy fogja meg a szökevényt és kösse valamely mentőcsónakba. Ezalatt Eulalie sáp»dtn, felindultan és izgatottan kö veté szemeivel as átkozott majom mozdulatait, mely fogainak és farkánoK segedelmével as örjöngéshez közel álló gymnastikát produkált. Ezalatt elindult a hajó es inogni kezdett. A verejték kiütött homlokomon, majd felhő ereszkedett Cupido és szemeim közé és görcsösen kaptam a legközelebbi kötél után. As én befogott szeretetremél.6 társalkodóm a nap izgalmas eseményei után különben is nagyon fáradt levén, karjaimba simult, hogy ott csender álomb. merüljön. Te kétségkívül nagyon sokat nevettél volna, ha láttad volna, miot végzem én ezen különös bsby mellett egy dajkának teendőit. Midőn a hajó kikötött, Eulalie szorosan előttem ment el és ujját szép szájához tevé, mintha inteni akart volna, hogy as ő Cherubját ne ríassssam valahogy fel édes álmaiból. Félholtan követtem őt, erősen feltéve magamban ugyanazon vendéglőbe szállani és ott magamat becsületesen kipihenni. De szerencsétlenségemre a Villersbe menő ooupéba szállt. Mi marad más számomra, mint szintén beülni az omnibusba? A málbámat a hajón (elejtettem és olyan costumeben utaztam, mely egy irlandi koldust ssinalommal töltött volna el. Testem borítva volt harapott és keresőit sebekkel. Időnkint elhagyott élet kedvem, órjöngéssel határos düh lepett meg és arra gondoltam, hogy Ördöngös útitársamat megfojtom. De egy falbátorító pillantás, egy igéretteljes mosoly Eulalie részéről, uj erőt és uj bátorságot öntött szívembe, hogy martyromságomat férfiasan viselhettem. As utazás sokai? tartott, majdnem nagyon is sokáig. Kész int kocsin men- Á tapolczai járás ssolgabirája beterjeszti Tihany, Aszófő, Balaton-Kisszőlős, Nagy-Pécsei, Na.-Pécsei és Vászoly községeknek folyamodványát, melyben a törvényhatósági bisotuágí tagok választására kijelölt R.-Udvari székhelyet Örvényes községbe kérik áthelyeztetni. A perlaki járás ssolgabirája Csir-kovlyán községnek ingatlan birtok vásárlása iránt kötött esersódéet törvényhatósági jóváhagyás "égett bemutatja. A periaki járás ssolgabirája Góri csán közeégnek a bosssemlsszek díja megállapítása tárgyában hozott határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. A tapolczai járás ssolgabirája Tihany községnek a települési dijakról alkotott szabályrendeletet térvény hatósági jóváhagyta vgett bemutatja. Ugyanaz Balaton-Udvar községnek a települési dijakról alkotót szabály eode-letét törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. Ugyanaz örvényes kösségnek községi ingatlan birtok eladása iránti fa a ti rosstát törvényhatósági jóváhagyás végett bemutatja. Ugyanaz örvényes közeégnek a te. lepülési dijakról alkotott azLbályrende!e-tét tör vény hatosági jóváhagyás végett beterjeszti. Ugyanaz Aszófő községnek a települést dijakról akotott szabályrendeletét törvényhatósági jóváhagyás végett be mutatja. A oaáktornyai járás ssolgabirája Belicza község iskolaszékének ingatlan birtok vásárlása iránt kötött szerződést törvényhatósági jóváhagyás végett bemutatja, s-^, A csáktornysi járás b zolgabírája Csáktornya kösségnek 8000 frt kölcsön felvetőiéhez szükséges eogedély meg-sdása iránti kérvényét beterjeszti. Biró Gábor és neje Márkus Zsuzsanna monoslói lakosoknak folyamodványa, melyben Mooossló községtől vásárolt ingatlan birtokra vonatkozólag kötött adas vevésiszerződést törvényhalósá-gilsg jóváhagyatni kérik. Csizmadia Mátyás bisstriczei lakosnak folyamodványa, Felső-Bisztricse község által vásárolt ingatlan birtok vételára fejében lefiisetett összegről szóló nyugtának törvényhatósági jóváhagyása iránt. Dr. Mángin Karoly megyei főorvos, Horváth Anna tapolczai szülésznő oklevelét kihirdetés végett bererj-szti. Tűzbiztonság falun. Nem régiben olvastuk a Isp hasábjain, hogy Sopron asabad kir. vá\'os törvényhatóságának számos ssabályreo-deleteit hagyta jóvá és erősttette meg a belügy minisstei. E szabályrendeletek közt van egy, mely a tűzbiztonság érdekében alkottatott sast rendeli, hogy a tüzelő anyag a városon kivül, bizű nyos megbatározott helyen rakassák össze, nem pedig bent a városban, s igy előre gondoskodva van azon esetre, tem, részint lóháton, részint gyalog. Végére megérkeztünk Arromancheeba. Ott elvesztettem ismeretlenemet. Minden kísérlet őt megtalálni meghiúsult." „Micsoda? — Kalandod ily véget ért?" „Sajnos, igen." „É^ minden fáradságodért semmi jutalom sem járt?" „ó, mégis." „Ugy? .... Azt szeretném hallani, meséld el." „Cupido meghalt gyomormagter-hnlés követkestében. Az igaz. hogy egyszerre különös előszeretetet tanúsított tollszárak irányában, melyekből nagy mennyiséget el is nyelt. Hagytam Őt. Sokat sssnvedett" „Több elbeszélni vaiód nincs?" „Istenem nincs, persze, hogy nincs. „Semmit sem hallgatsz el?" „Egy árva betűt sem!* „Akkor nyilván totaliter elfelejtettél bisonyoa eseményeket bizonyos arromanohesi hotelben, melyek . . .* „Hát te ast honnan tudod?* „Ismeretlened a szállodában, vett lakást Te találtál utakat és módokat egy szobát közvetlenül as Ő lakosztályai mellett kaphatni. As éjnek egy réssét a hölgy ajtajánál töltötted „Marcel, esküszöm . . - . * „ A legtüsesebb szerelmi nyilatkozatokat tetted, melyek egy kevésbé nedves országban azon szegény szívet, melyet ostromoltál, okvetlenül tűzbe, lángba borították volna. Végtére as ajtó \'betörésével fenyegetőztél, hanem István erőlködéseidnek sikertelenségét, szépen lefeküd él." „Igazán ? Egészen biztos 7agy benne, hogy semmiféle kárpótlásban nem részasült-m!" „Oly biztos, amilyen as ember csak lehet I" „És honnan ezen rop—pánt bis— tos—sag?* hogyha tüs keletkeznék a házak körül, hogy as nagymennyiségű táplálékot ne találjon. Ezt olvasva, önkénytelenül egy sóhaj rebbent e! ajkaimról, mely körülbelül azt akarta mondani: mily sserencsé-sok ások a városiak, hogy a kitörhető veszedelem ellen előre igy gondoskod hatnak ? Milyen máskép van es nálunk falusiaknál! Itt a gyúlékony anyagot rakásra halmossák a miocssn benne mód, hogy bármi féle szabá yreudeleltel segíteni lehessen ezen a körülmények által előidézett bajon. A házak legtöbbjének fedélzete csaknem a napsugár hevétől is lángot fogé szalma; a gaz dasági termények, takarmány stb, mind olysn, hogy könnyen tüzet fog; pedig ezeket a falun kivül, bizonyos kijelelt helyen rakni össze már caak asért sem lehet, mert ritka község as, amelynek ekkora közös területe volna közelben, hogy as egész lakosság gyúlékony anyagból álló készletét el lehetne ott hely esni. Bizonyos desperációval kell tehát é tekintetben a régi gyakorlat mellett megmaradnunk. De hogy a tüsveszé-lyesség mégis legalacsonyabb fokára le-ssállittassék, vannak kötelességek, melyeket teljesítenünk kell, elmulasztanunk pedig nem szabad, és ha es más uton nem megy, kényszerítő eszközök alkalmazásává], szabályrendeleteknek nemecsk alkotása, hanem pontos és . szigorú végrehajtásával szükség a bajon segitenűnk. Évenként,legkivált s nyári időszak beálltárai, mikor a legtöbb gyúlékony anyag szokott a hasak körül éa a pajtás kertekben összehalmozódni s mikor a ssárazság is kmet fog a romboló elemmel, rendszerint meghsgyatik a községi elöljáróságoknak, hogy a keletkezhető tüs ellen minden óvó rendszabályokatéletbe léptessenek. Van iagondja a biroknak, hogy a vármegye rendeletét kidoboltassa, (nekem is volt alkalmam látni egyszer, midőn egy kőzsfg kis-esküdtje a dohányzás eltiltását pipaszó mellett dobolta ki), — de az ellenőrzés rendszerint csak egy két napig tart s azután megint minden a régi. — Fen tartan dóknak vélem én nemcsak mindazon ba-.ósági lowskedóeeket, melyek a tüsvessély meggátlása érdekében ez ideig tétetni szoktak, hanem még megtoldani is Óhajtanám azokat, mert a tüs tova terjedésének megakadályozására, nézve még eddig vajmi kevés történt, Első helyen a gazdáknak tetszés szerint való épitkezési ssabadságát kívánnám korlátosai. Mert aki a falusi viszonyokat ismeri, sőt még az is, aki csak egyszer megy végig egy község utcsáján s figyelemmel betekint minden ház udvarára, azonnal láthatja, hogy mintha csak szándékossá történnék, as építkezés egészen arra a czélra szolgál, hogy tűzvész esetén a lángokat egyik „Egy pillanatnyi türelem drága barátom rögtön megtudod. Másnap reggel lódobogás éa láncacaörtetés ébresztett fel. Az udvaron egy fedett kocsiba fogtak be. Kiugrottal ágyadból, rohantál as ablakhoz és lát.ad, mint emelik Eulalie málháját a fedélre. Gyorsan felakartál öltözködni, de hiábsn kerested csizmáidat." „Honnan tudod te . . . ?* „Egy negyedórát vesztettél el a hiábauvaló kereséssel. A kocsi már indulásra készen állt, de te még mindig mint egy bolond ugy kerested pamlagok, bátorok szekrények mögött as átkosott öltösékdarabokat, melyek nélkül nem igen kerülhettél hölgyed szemei elé. Ismeretlened ss ndulásra parancsot adó ssava az ablakhoz csalt téged. A kocsiból {elhangzó kacsaj figyelmedet a feletted lévő csurgóra irányzá, melyben Cupido a világ legkomolyabb pofájával Ült. Felhusta volt csismáidat és tárcsádból a pénz az udvarra szórta as ujjongó lovászlegények és bérssolgák közé. Az ismeretlen intett, a kocsi kirobogo.t, és te Őt azóta ma reggel láttad először a ca-sinoban." „Ez mind nem igaz." „Drága barátom, te oly izgatottnak látszol, hogy . . . W1 „Én már többnek\'mint furcsának találom, hogy több hitelt adsz egy nő sssvainak, mint nekem 1 „Majd kevésbé furcsának találod, ha megtudod, hogy ezen nő az én nőm . .. . * „Hogyan?" ¦ . . hogy Arromancheeba jött, velem tovább c tsisndó." „Tehát te ismerted már as egész történetet, melyet már egy órája neked elbeszélek ?" „Két hónap óta nevetünk rajta. Less szerencsém téged holnap utitársnŐd-nek bemutathatni." „Igen szépen köszönöm, ms este utazom," * I—Y. HUBZOl^ KBTTKDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 25 én 1883. s épületről másikra, mint egy vezető ¦ánczolat, reá vezesse. Rendszerint ugy építenek gazdÁink, hogy házukkal izem ben, » szomszéd házának hala mögé rakják !e hidasaikat, tyúk- éa sertés ólaikat stb. ugy, hogy a fó épület és ezek között alig maradván annyi hely hagy ott átjárni lehessen, a meggy u-ladt főépület lángjai egyszerre eteknek alkotrésseit nyaldossák s viszik a tűse; a szomszéd házára. Saigoni ssabályren delet alkotása és s keresztül vitelével kei lene és lehetne tehát e bajnak elejét venni. Mivel pedig a már fennálló épü letek el nem távalithatók, csak ss volm elrendelendő hogy jöróre nem enged tetík meg a sertés ólaknak stb. a szomszéd házfala mellé való építése, ha csak szilárd anyagból és cseiépre nem építtetnek szok, de ez esetben is csak hatósági, habár csak helyhatósági engedély melleit A lüz tovaterjedésének megaksdá lyozásara elkerülhetetlenül szükségesnek tartanám továbbá annak szigorú elren delcsét és végrehajtását, hojjy az ad varokon, végig a szomszéd hasa mellett, élőfák, még pedig ha a talaj kedvező gyümölcsfák, jia pedig más nem, leg alább akáczfá\'c ültettessenek. Milyeu haszna van tűzveszély al kalmával egy lombos élőfának, ast már ezer meg ezer tapasztalat igazolja. As a legnagyobb baj, hogy akinek vagyonát védelmezik, akinek gyümölcsükkel stb. szolgálnak, épen gazdáink nem akarják ezt belátni, legalább ast kell hiunünk, hogy nem akarják, mert különben önkéoytesen látnának a faültetéshez. Ha tehát maguktól, saját hasznukra nem akarják ezt tenni, a közérdek parancsolja, hogy erre kénysze-Hitessenek. Végül még egy intézkedést tartanék beiyéo valónak a tűzbiztonság érdekében, és ez: a tüzollÓi_ intézmény általános éle\'be léptetése. Örömmel lehet konstatálni, hogy megyénk igen számos községeim egér tette már a kor szellem intő szózatát és sietek saját ke-balükben önk. tűzoltó egyesületeket al-kotui, melyek, mint anevezett lap hasábjain már ezámtalanssor említve volt, alk lomadtan derekasan mégis feleltek öi kényt elvállalt kötelességeiknek. Elég sajnos azonban, hogy még számos olyan község van, mely nemcsak, hogy tűzoltó egyletet nem állított, de még lamire való tűzoltó eszközöket sem szerzett be. Ha már saját érdekeiknek előmozdítását igy elhanyagolják, akkor nem látunk más módot, mint azt, bogy szabályrendelettel köteleztessenek e részben való polgári kötelességeiknek teljesítésére a tűzoltó egyleiekoek felállítása minden községre nézve kimon dassék. Mert az egyenes állampolgárok vagyonának épiégben tartása, megmentése al \'al a nemzeti vagyon tartatík fen, ebben pedig közreműködői min-deokire \'nézve hazafiní kötelesség és nem-2«igazdassati szempontból senkire aem lehet közönyös. N. CSARNOK. A versenyekről. Humoristico-satyrlcus korrajz. (Irta ós szsvalta Taboly Viktor a nagy kanizsai kisdednevelő egyesület javára rendezel! hangversenyen az 1883. október bó 20 áo.) \' A kornak jelszava ma a verseny, PárÍBban ép ugy mint Budapesten; Mert versenyez ma az egéss világ Versenyzők is éa a pályabirákl Éa a legnagyobb réss csupán azért, Hogy nyerjen aranyat és nem babért. . A verseny ma csak egyben rit-, k-ig, Ka fájdalom! ez a hazafiság! Hogy lótnak, futnak ősim és rang\' után Lázas őrültséggel egymás után 1 S mint csapnak e szédelgők n»gy szelet Kapván a mellükre érdemjelet 1 De mit használ a jel érdem nélkül ! Anoyí mint az ember lélek nélkül — S van mégis érte verseny, kapzsiság, Caak egyért nincs: és ez a — hazafiság! A pénzl a pénz! es a földi bálvány Első szerepel aversenypályá n... És hasznát ahl mégia csak as veszi; v Aki sikksszt —és kiösszeszerzi. Everseny kétféle, — de egy a czél, Isten és embertól egyik te féli As mert futhat, — es mert bálványt imád, S mit nem ismer, az a hazafiság I A péns után jön a kegy vadászat, S a talpnyaló hivatal hajhászat, — Eta-verseny még legjobban mégyen Választáskor künn a vármegyéken; Nem határoz itt tanu-mány; elme Legfelebb hogy kinek mi az elve — Es határos a sok atyafiságI Caak egy nem — ée ez a hazafiság 1 \' e : s e n j ló, agár és madár Eke, teke, vadlövész és szamár ! Steppie chlsse, ¦ a sportnak számos faj* Regatta és távgyaloglók hada . , . \'* van hely ahol versenytárs a macska, Sót a qő is férjével, ha — csacska! Már ugy persze a nyelvével kivált . ., S messze marad itt a hazafiság 1 Hitrs van még a követválasztás Melyen gyakran történik futtatár. De fődolog, hogy legyen jó b\'irod, Üres fejed, a tekintélyes orrod . . . S pártod legyen bármiféle kormány 1 Biztos követ lehetsz ilyen-formán 1 Éa a mellett haladhat mint a rák Honszeretet és a hazafiság! Az akadályverseny mégis a bál 1 Hol sok mama mint barrier agy áll Redül a schopp! atánna férfi had 1 8 a czélnái az első legboldogabb ! Kivált, hogyha házassság a vége; Lépnek ekkor még csak versenytérre. Van nászút és elől hátul vígság! Egy csak egy nincs ! s es a hazafiság. Mít szótjak a kiállításokhoz Hová most az egész világ futkos ? ! A versenynek ez oly mániája Hol minden a kitüntetést várja, Nehéz is ott a sok fényt kiállni, S közel nézve as egész csak talmi I Mert nincs ma már aehoi valódiság, S még kevesebb a jó hazafiság! Ámde; hogyha oly versenyre kelnek Hol sene, lant, szép ajk énekelnek; Hol a hangverseny melódiája Á szivet és a lelket átjárja; Itt vsn, itt caak Apolló, s a mázsák, A versenyzőt itt megkoszorúzzák, S jótékony czél hozzá olyan virág Melyből fakad, s él a hazafiság ! H i r e tc — A Canissa-hangverseny szé pen sikerült f. hő 20 án. Az est főszerep lője természetesen Caníesa Fischer Paula úrhölgy volt, kinek jól iskolázott, haj\' lékony, s a kösépfekvésben igen kellé mes hangja van ; a felsőbb hangok azonban már nagy erejébe kerülnek s es nagy befolyással van az egésznek hatására. Az általa énekelt darabok közöl megemlítendő elsőben a „Luciádból énekelt Cavatina; melyben technicája magaslatát elérte ugyan, de a szép felfogás, a művészi átérzés leginkább az „Ob ich an dich gedacht* és Abt F.-nek egy dalában nyilvánult nála, mit a közönség zajosan meg ís tapsolt, Nagy és kellemes meglepetést szerzett közönségének a mii vészaö, midőn a zajos kihívás közepette zongorához ült és tiszta magyar Kiejtéssel két népdalt énekelt. Kapott is elég tapsot, na^y babérkoszorút és ezép virágcsokrot. — Mi is teljes elismeréssel adó zunk neki ; de figyelmeztetjük, hogy a magas hangokat ne erőltesse, mert as rossz befolyással lehet magára a hang-orgánumra Persze Petőfiként: „Lemondani, lemondani; könnyű nektek ezt mosdani!" — De mi ugy hiszszük, hogy művészi diadalainak jelen korszakában már nem jár az oly roppant áldozattal. — A többi közreműködő közőlBischitzky Miksa, Uilop Ernő, Rozenberg Ádám arattak nagy tetszést. A művésznő dalait Hock János kisérte meglepő praecisitás-sal. Tuboly Viktor U nagy nevetést csinált alkalmi költeményének elszavalásá-vai. — A jótékonyczélu hangverseny szép jövedelmet hozóit ovÓintézetüoknek. — Elégett gyermek. László Jó-zsef magyaratezai lakosnak Lajos nevü 2 éves fiacskája f. hó 2-án a szomszéd konyhába ment s Ott a takaréktűzhelyen talált gyufával játszadozni kezdett, a gyufa meggyuladt s ettől s gyermek ruhája is lángra lobbant, a gyermek kifutott az udvarra ét kiabált, anyja segítségére sietett, sok küzdelemmel eloltotta az ógö ruhát ét orvosi segélyt is vett igénybe, de az égési sebek oly veszélyesek voltak,hogy a szegény gyermek f. hó 21-én meghalt. Szülők vigyázzatok gyermekeitekre, a tűzre és gyufára ! — A helybeli izr. tantestület f. hő 22-én vett ünnepélyes bucsat Eich-berg Adolf igazgatójától, ki több éven át nagy ügyszeretettel és kariára; jó indulattal vezette jelesen az iskola igazgatását. A testület szónoka : Boronkai Károly volt. A visszalépő jeles férfin helyét Bun Sámuel fogja pótolni, — A zala szent-gróthl grófnak fiát dr. Rozenberg Öyula budapesti ügyvéd, asszony mintt életre, halálra vívott pisztoly párbajban Temesvárott agyonlőtte. Hjah: „az asszony vonzza magához a fárfiakat mint a folyókat a tenger . . . Mit.-t? .... Hogy elnyelhesse* . . . vagy: eltemesse. — Galambokért haltak meg. A Pozsony megy ével közel szomszédos Lassée osztrák falában megrendítő aze-rencsé\'lenség történt. As esetet a „Po-saonyvidékí Lapok" igy beszéli el: A közt:\',; derekán lakó mészáros udvarán, régi galambbal áll, melynek álló oasio-1 pát bizony megrágta az idő foga. A mészáros gyermekei egy 8 évet fin * egy 6 éves leányka ez oszlop alatt álltak s a fönn turbékoló galambokat nézdegélve, a fia meglökte as oszlopot s nagy öröme telt benne, hogy az oszlop ingott-bingott, a galambkák megél és újra vjsszarepü!-¦ek, Egyszer aztán as osslop ledőlt _ és mind a két gyermeket agyonütötie. — Szerelmi Idyll. Miskolczon történt. Egy fiatal ember kávéházi isme retséget kötött egy csinos kis k»HzÍrnő< vei. A kávéházi ismerkedés csakhamar a legbizalmasabb viszony jellegét Öltötte magára, melynek szabályazeríot házassági frigy lett volna a vége. ha a bizalmas viszony szereplőinek valláskülömbBÓg nem állja útját; a nfl ugyanis zBÍdó volt. Az édelgést asonban csakhamar a megbánás korszaka kővettet. A felek válni akarváo, a kis kaszirnő 100 frt. válópénz mellett hajlandó volt a frigyet felbontani. A fiatal ur lefizetve a 100 ír tor, konyek nélkül vált meg dulczineájátol. Eltelt egy két év mitsem hallott a kaszírnÓről. Már-már feledni kezdte, s egy ujabb virág után repkedett, a kit szerencsésen el is érvén, a rendes életre szánta magát, s elhatározta a becsületes emberek sorába lépni. Ki volt tűzve az esküvő napja is, midőn ijesztő rém gyanánt jele-tt meg a kis Lazsák Zsuzsa, azzal fenyegette a boldog vŐle legényt, hogy ha oltár elé mer kedvesével lépni, mindkettőt keresztül lövi, vagy pedig vitriollal bélyegzi meg a Bzeretők arcsát. Eddig a történet. A vőlegény most a rendőrség oltalmát kéri, hivatkozva a 100 frt jutalomra, a kis kassirnÓ azonban nem tagit, s erősen készül a vítrioldrámára. Hogy a rendőrség beavatása után nem tár-e el szándékától, nem tudjak. — Vernéikuli szerelmi dráma. Negy váradon történt. Egy igen tisztes öreg ur hasonkoru felesége ís nagyon rá-vteetteüvegesedéi kezdő azúr szemeit égy 19 éves dandyra. S ez viszont begyes kedni kezdett előtte. Az ablakvíziteknek szobavizit lett a vége. Ez s vizitjárás már jó hosszú ideig tartott. De egyszer a férj bácsi rajta kapta a nagymaminak beillő Júliát Rómeóval — gerlícze pereseken Persze a megcsalatott férjnek volt esse. bogy nem ragadott fegyvertmagát agyon pöffenteni, hanem előkapott egy somfabotot s ugyancsak páholni kezdte a mi Rómeónkat. Ez kétségbe esve a válságos pillanatban, futásban keresett menedéket. — Aki a királyt meg akarta tánczoltatni. A bizony Tóth Julliska volt, egy szegedi halász leánya, aki után csakúgy bomolnak a legények. Ott állt a népkertbea selyemfehér szoknyában, kék selyem pruszlik ban, azzal az erős szándékkal, hogy felkéri a király t egy lánczra. Ez okból kosarat is adott min den legénynek, bogy Össze ne gyűrődjék selyem viganója. De a mint a király zöld tollas csákójával előtte állt éa megveregette piros orczáját, ugy megijedt, hogy nem merte felkérni. Mikor pedig eltávozott, akkor meg sírva fakadt azon való elkeseredésében, hogy miért is volt olyan gyáva. Alig tudták lecsillapítani. Azzal vigasztalja magát, hogy ha máskor lejön a király, okvetlenül megtánczoítatja. — Nagy tűzvész. Uj-Barcson csü törtök délután nagy tüz volt, mely huss lakóházat és melléképületeiket elhamvasz totta. Leégett az evaog. templom íf. A tűs gondatlanság következménye volt. Egy asszony tűzön hagyta olvadó zsírját Ő pedíg elment a szomszédba, A zsír meggyuladt. a láng kicsapott ós a ház leégett. Sserencsére a szél nem a fala irányában íult. Bakica Bzázados vezény lete alatt az Uj Barcson állomásozó katonaság derekasan hozzálátott a megvadult elem fékezésének ée a barcsi tusoltok is kitettek magukért. A lakosok pedig irigylendő flegmával nézték a tűs vészt éa az oltás;. — Kinevezés. A soproni m. kir. pénzügy igazgatóság Hergovits Lajos számgyakornokót a tapolczai adóhivatalhoz VI. oszt. adótisztté nevezte ki. — Rejtélyes öngyilkosság. Tegnapelőtt éjjel 2 órakor a pozsonyi dologház közelében lakókat egy pisztolydurranás riasztotta fel éjjeli nyugalmakból, melynek okát illetőleg következő érteeü lésünk van: Schlaumek Eagelber,tennitzi (Morvaország) illetőségű 28 éves aszta los legény néhány nap előtt a pozsojyi indóházba érkezvén, kétfogatos bérkocsin a városba hajtatott. Mihály kápahoz éyyje^_egL hordárnak 20 frtot azon meghagyással adott át, hogy ezen összeget a helybeli papnövelde legifjabb nö vendékének ssolgáltassa át. Ezután a bérkocsisnak megparancsolta, hogy Ráesőre hajtson. Bécséről tegnapelőtt este érkezett ismét ide és a Szárasvámutczán lévő egyik korcsmába tért, hol nyugtalan magataráaa által egy véletlenül ép jelenlevő rendőr figyelmét magára vonta. Igy, midőn onnan eltávozott, a rendőr utána ment, mit ís észrevevén, Virágvölgy felé futott. As útközben négy tágra szaporodott rendőrcsapat itt közbe togta a menekülőt, ki belátva a menekülés lehetetlenségét, a zsebéből előrántott forgópisztolyból ké\'saer as ÜJdősókre lőtt, azután meg magát lőtte agyon. A közkórhásbsn konstatálták a halált, majd zsebeit kutatták ki s 15 trt 30 készpénz, beretvs, két gyűrű, ezüst óra és bizonyos Poszto-lokanó nevére szóló levél volt nála. Ez Öngyilkosság körülményei gyanutkeltŐk valószínű, hogy vagy őrült volt a szerencsétlen, vagy nagyobb bűntett következményei alul kibúvandó ölte meg magát. — Rohling tanár fegyelmi vizsgálat alatt. As osztrák krizofctátáságyí ezelőtt negyven évvel egy párbajbsn nagyon szomorú szerepet juttatott. A párbaj oka nő volt, akinek keze után rajongva vágyott két fiatal omber, s ezért a világ kicsinynek tetszett előttük, — kettőjük számára. Egyedül a halál, pisztoly vagy kardpárbaj által, tehetett volna egyet a kettő közül boldoggá. Egy öreg katona-orvos, ski midőn átlátta, hogy a kibékülés nem vezet eredményre, megférte mind két barátjának, hogy rendelkezésére áll bármelyikük részére. miniazterium Rohling egyetemi tanárhoz j Alidon a párbajozó felek a helyszínére első antiszemita röpirata megjelenése után figyelmeztetést intézett, melyben az ajánlotta neki, hogy ilyes írásmódtól tartózkodjék, Rohling tanár nemrég Paderpon-bao megjelent röpiratában, melyet Prágában konfiskáltak, ismét oly hangon és szellemben írt, mint előbbi röpiratában. A prágsi német egyetem tanácsa a közoktatásügyi miniszter által megbízva megindította ellene a fegyelmi vizsgálatot. As akadémiai, tanács legutóbbi ülésén egy bizottságot választott; mely ez ügyben ioditványt fog szerkeszteni. A bizottság tagjai; dr. Rulf, dr. Petr és dr. Ulbrich. — Baleset egy czirkuszban. Prágából jelentik: Drekszler grotesk- és praforce lovas, a ki most a Carly-Alt-hoff-fél* czirkuszban működik, tegnap egy ló taniláaa közben szerencsétlenül járt. A lő nem akarta átugrani a bsrriéret. Ekkor az igazgató ostorával ráütött; a ló ugrott, s fejével épen Drekszler mellének ment. Drekszler ájultan s bezúzott mellkassal terült el a földön. As orvosok ast hiszik, hogy a Bserencsétlen lovas súlyos belső sórületeket ia szenvedett. — Egy festónó kalandja. Egy Budapesten időző berlini festésznő a napokban Megy erre skart menni báró Opfermánnhoz. Levonaton ment Újpestig és onnan egy berlini ismerősével gyalo-golt Megver felé. Útközben egy férfival találkoztak, kik levélhordónak néztek és Opfermaon báró lakása iránt tudakolták. Az idegen sajátságos pillantások kai méregette őket és végül kijelenté, hogy ó rendőr, s hogy kénytelen a fes-tésznőt — ki rövid hajat viselt, — bekísérni, minthogy nem nő. hanem férfi kinek álöltösetében kitudja miféle tervei vannak. A rendőrt szobába vezették hol hat rendőr jelenlétében brutális módon m meg győződtek\' arról, hogy a festésznő nem férfi. Igazolvány hiányában a nŐ egy ezázmarkos bankót, társa pedíg egy berlini bejelentő lapot adott zá logba, mit másnsp igazolásuk után visz szakaptak. A festésznő hír az rint, a német konzulátusnál szándékszik panaszt emelni\'. Igy írja ezt az egyik „Journal — Elrablott zsidofiu. Egy fiztál kereskedő, ki a Budapestről Bécsbe menő gőzhajón utazott, útközben azt a felfedezést tette, hogy a hajón egy gyermeke:, kit szüleitől elrabollak, fogva tartották ason cselből, hogy Pozonyba vigyék. Az eset nsgy szensácziót keltett. A nevezett kereskedő, Kotányi Iván, az esetet a követ kezőaép adja elő : Mielőtt s Budapestről jövő gőzhajó Pozsonyt elérte volna, a hajó alsó részéből sírást és j-jgatást hallottam, mely világosan gyermek bangót árult el. A sírást felnőtt személy ütései kiabálásai kisérték. Vizsgálódni kezdtem, hogy a hangok honnét törnek elő s í hajó alsó részében találtam egy asszonyt ki egy gyermeket épen verni készült ( megakart kötözni. Közeledtem a két egyénhez s kérdeztem a fiút jajgatása okáról. A fiu kenyeret kívánt és szakadatlanul siránkozott: Anyám, anyám, éhes vagyok, ne verj meg I stb. Kesénél fogtam a gyermeket s felvettem a ssalon ba. aszal az ígérettel, hogy kenyeret adok neki. Kérdeztem tőle, ki az az asz azony, aki ütütte, mi re a gyermek azt válaszolta, hogy as az Ő anyja. Több utazóval együtt, kiknek az Ügy szintén gyanús színben tűnt fe., sikerült, a gyermeket arra a vallomásra bírnom,hogy az as asszony, aki őt verte, nem anyja, hanem idegen asszony, b abbeli félelmében, hogy ismét megveri, nem merészelte rögtön megvallani az igazat, As asszony előtte egészen idegen s csak ast tudja, hogy Vág-Szereden, hol szüleinél lakott, egyszerre az ismeretlen asszony kezeT közé jatott. A hat éves védtelen gyermek szüleiről csak annyit tudott mondani, hogy apja zsidó pék Nyitrán. E közlések folytán több utazó jelentést tett a pozsonyi rendőrségnél s a hatósági közegeknek szolgáltatták át a gyermeket és az asz-zsooyt. Pozsonyban az is kitudódott,hogy az ismeretlen Kohn Lotti nevü szentjá-aoai csavargó asszony. A hsjóra Cronyő nél ssált, mivel pedig a gyermek már ott is lármát ütött, azzal fenyegette, hogy a Dunába dobja, ha nem marad nyugton. A gyermekre vonatkozólag Kohn Lotti azt állítja, hogy anyja adta át néhány napra, aszal, hogy Nyitrábs. vigye. Itt 8.napig várt anyjára, de as nem jelest meg. A pozsonyi rendőrséghez azonban értesítés érkezett, hogy égy nyitrai pék fia eltűnt. A vizsgálatot a gyermekrablás ügyében erélyesen folytatják. — Kölönös p&rbaj. Egy uj-orle-ansi újság egy már előrehaladott körű férfi történetét beszéli el, akinek a végzet érkeztek, a legnagyobb meglepetéssel értesültek a párbaj módjáról. Nem volt ott ee kard, se pisztoly, hanem egy pi lula-ládácska, amelyben négy pilala volt, s azok közül egy arra volt hivatva, hogy rögtöni halált okozzon, míg a többiek ártalmatlanak voltak. A fiatal emberek, e különös párbajt, "melyet az orvos ajánlott, elfogadlak. Egy aranyat dobtak a levegőbe, amely meghatározza: ki választ először a golyók közül? Két go-lócskát elnyeltek, miközben az aranyat újra földobták a másik két golÓcskát illetőleg, a melyeket a fiatal emberek aa orvos jeladására elnyeltek. Azután mindketten egy pohár bordeaxit ittak. De abban a pillanatban az egyik fél, mintha guta ütötte volna, a földre zuhant. Ellenfele most is él, de lelkére oly sötét bora Űlt,hogy nyugalma örökre szét van dúlva: s most sem képes pi-luláskatutyára vagy bordeauxi borra, mély megundorodás nélkül tekinteni. Lapvezér és kíadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felelős BzerkesztŐ : TASS ÁLHOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉSEK. 5694. érk. 1883. augusztus 30 án. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Vért József és özv. Várt Józaelnó szül. Smíd Kalblin gelseszígetilakos vóg-rehajtatóknak, Vért János végrehaj\'ást szenvedő gelseszígeti lakos elleni és pedíg Vért József részére 237 frt tőke, 1882. febr. ll-től járó 6%, kamatok,. 90 kr- közjegyzői okirat kiadmányozási, 10 frt 16 kr. per, 8 frt 65 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. és 6 frt 50 kr." jelenlegi, — özv. Vért Józsefnó részére 51 frt tőke, ezatin 1882. évi július 3-tól 6% kamat, 10 frt 80 kr. per, 6 frt 20 kr. végrehajtás kérelmi, s még felmerülendő költségek, iránti végrehajtási ügyében s fent nevezett kir. trvszék területéhez tartozó gelaessigeú 31. sz. tkvben A I. 33. 188 hrsz. alatt felvett ingatlanokból Vért Jánost illető 160 frtra becsült hasonfete külön, továbbá a gelse-Bzigeti 73. bz. tkvben A 1. 1—9 szerszámok alatt foglalt egészen Vért János tulajdonát képező 696 frtra becsült ingatlanok külön — azon megjegyzéssel, hogy Vért Jőzsefné szül. Smíd Katalin gelseszígeti lakos javára bekeblezett hol-tiglaní, lakás és tartás biztosítására szolgalmi jog a maga épségében megmarad 1883. decsember 5., napján délelőtt 10 órakor a gelseszígeti közégbirŐ házánál Remete Géza felp. ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartozóak a becsár IOq/0 készpénzben vagy óvadékképes papirb&n a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emel kedvedétől számítva 15 nap alatt, a 2-kat ugyanattól 1 hónap alatt, a 3-kat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Az árverés teljesítésére a Fábián Ferencz végrehajtó küldetik ki. 5695. érk. 1883. augusztus 30-án. I. Árverési Jtirdetmény. A nagy-kanízaaikir. trvszék. telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Réti Gábor és nje Lukács Katalin kerecsenyi lakos végrehsjtatŐnaközv.. Simon Láazlóoó szül. TÓth Erzse végre- hajtást szenvedő orosztonyí lakos elleni 20 frt 60 kr. tőke, 44 frt 44 kr. eddigi, 9 frt t.Jkr . jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a feat nevezett kir. trvszék területéhez tartozó orosztonyí 289. sz. tkben A f 758. hrsz. alatt Simon László özvegye sz. Tóth Erzse tulajdonát képező 63 frtra becsült szőlő váltság köteles egész ingatlan külön, — a kerecsenyi 4. sz. tkvi A 1.1-8, 4, 85, 153, 194, 201, 252, 283, 323. hrsz. fekvőségeknek Simon Józsefet illető 214 frtra becBŰlt egy negyed része a többi birtokoktól kül n, de az úrbéri birtok részletek együttesen, s ugyanazon tjkvböl a 407. ss.tjkvbe átírt A f 1 icr 553 hrsz. a, szőlő váltság kő- flCSZONKEITRDlK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBEB 25 én 1883. HIRDETÉSEK. teles ingatlannak Simon Jőieeínt illető 682 frira becsült egy negyedrésze kü-löo 1883. decz. 4-én d. e. 10 órakor az oroest\'-Dyi községeire basánál ac orosz-tosyi 289. ss. :jkvi 758. brss s. ingatlan, — 1883. évi decsember bó 4-éo d. u. 2 órakor a kereéseoyi községbiró házánál a kerecsenyi 4. az. tkvi A I. 1 — 8 és f Ő53. hraz. a. ingatlanok egy negyedrésze Remete Géza felp. ügyv. v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvánoB árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% keszpénsben v. óvadókkó-P»s papírban a kiküldött keséhes letenni. \\ Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben, még pedip az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, s 2 at ugyanattól 1 hónap alatt a 3 at ugyanattól 2 hónap alatt, mínden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt as árverési feltételekben meghatározott helyen és módosatok szerint le-fisetni. Az árverés teljesítésére Fábián Fe rencz végrehajtó küldetik kí. Kir. trvszék, mint tkkvi hatóság N.-Kanízsa, 1883. .-2pt 5 én. Kimerítő tudósítást a Texas és California! viszonyokról, további leírásokat, magyar és német nyelven, térképeket sat. ingyen és bérmentve kaphatni W. G. Kingsbury 41 FInabury Pavement, London E C. álul. 1054. 2-6. I 500 szép kifogástalan ssívarkát lebet készi-az én, a cs. kir. dohánygyárakban is használt s z 1 v a r k a TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely érczbSl igen csinosan készítve, 3 különféle erősségben, vék-ny, köaépfaj, vastag, kulöabséz nélktli, használati utasítással együtt 65 kr. Csak akkor valódi, ba czégem bele vas vésve. Az én szivarka hüvelyeim. ziotéo bárom erősségben, csakis a valódi tracna-Mnra „Le Houb Ion "-papírból (fehér) vagy Kn-kericza-papirból (sárga) következő árakon kaphatok: frt Szipka rész nélkül, sima 10O0-re —.80 Szipka rész nélkül elegáns arany- jegygyei, lOüO-re ..... Szipka részszel, sima 1 karton 500drbbal.......\' Szipka részazel elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 1 karton 500 darabbal .... II. rendű minőség, szintén fehér vagy sárga, melyet mások olsó- rendakipen ajánlanak, ára: ^zipkarésc nélkül,-sima, 1000 db. Szipka iész nélküJ, elegáns arany- jegygyel........—90 Szipkával, sima, 1000 drb. . . 1.80 Szipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 1000 db. 2.20 Közönséges tömő gépecske hozzá —.10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vagy as összeg beküldése mellett Ismételadók százalékot kapnak. Belejegyzett védjegy. Óvás! Hamisitisoktóli megóvások crí-ljából minden karton a fenti keresk. törve nyszékileg bejegyzett gyár-jegygyel van ellátva. Cawley & fíenry párisi franczia szivarka és gépecakék raktára: wiacn Jklia&rZ. Bécs, Mariahilíerstrasse 58. (ezelőtt Praterstraase 18.) 1.30 1.05 1 50 .50 KOSZORÚK csokrok minden nagyságba 1 írtől feljebb, mell és haj ékítmények elő virágból, minden évszakban a legizlésteljeseb-ben kiálltra megrendelhetők előre meghatározott árért, vidékre a megrendelések gondosan elcsomagolva a lehető leggyorsabban végeztetnek. Továbbá ajánlom a legfinomabb fajta gyümölcs fáimat (Zala-Egerszegen a kiállításon 1881-ben feltűnést okozott,) díszfák, bokrok, csoport növények, rózsák, szoba növények, (nagyválaBztékben kaphatók, a elválalok kertek berendezését. rVemkülönibeo becses figyelműkbe ajánlom teljesen felszerelt magkereskedésemet melyből bárkinek kívánatra árjegyzéket bérmentve küldöm. Nagy-Kanizsa, 1883. teljes tiszteieltel JANDA KÁROLT, magkereskedő mű éa üzlet kertész. oooooooooooooooooo o Q Nagy-Kanizsa város és vidéke n. é. Q van szerencsém ezennel szives tudomására hozni, miszerint Q helyben, az ujon épölt Babocsay-féle házban § THORDSEN HENRIK O czég alatt O órás és látszerész üzletemet O f. évi november hó 1-én megnyitom. Szakképzettségem jó O áruim és mérsékelt áraim által reménylem, hogy a n. é. O közönség szives pártolását megnyerhetem. q Nagy-Kanizsa, 1883. október hó. ooooooooo Kiváló tisztelettel Thordsen Henrik, órás és látszerész. KXXXSSXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKK xxxxxxxxxxxxxxxmxxxxxxxxxxxx XX BERGER orvosi xx g\| KÁTRÁNY-SZAPPAN A ssatlssit orvo"> tekintélyek által ajánlva, a legtöbb cnr\'ípai államokban a légim- 4af>sjs> 22 gyobb hatással hassuáltatik Sjatfi 3IH mindennemű bőrkiütések ellen, g\|\| •Jf^É? különüien idolt és sAmörltk, rflh, ótvar és é!3di hintések, Dgyzints veres orr. fagydag. íszd láb, fej- és azakálypikkely, Berger káfrányszappac 22 40% fákátriayt tartalmaz és igen elkölöuitoudő mái forgalomban levő kátrányszappanoktól. A csalások elkerülése végett kéressek világo- <iS>s>S> san Berger kátráay-szappana és figyeltessék az ismert védjegyre. 52 Makacs bórszenvédéseknél a kátrány-szappan helyett hatással használ- , ttf XX Beror orvosi ütraiy Urain & 22 \'\'5 zoc eB,then, he szfiksézeltein, ugy :;éresséfc csakis a Berger 22 #599 féle kátrány kén-szappan, minthogy a .külföldi atánsiaok eredményt" $g J\| &02 13—24 len készítmények. $L)f ^L<ttiL Mint gyengébb kátrány-szappan mellőzésre míude-r>. tisztátlanság Eb bőrön, 22 «jSj» h^r\' íejkiatésok gyermekeknél, valamint iúaig elérhetetlen szépitő 22 moxsdáa és fDrdő-ssappan mindé onapi használatra szolgál #s>4js> SS BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A SS H H mely ?5\\ Glyceriat tart»lm« és finom.n van illatosít... ff ff b». Minden fojtanak darabja 85 kr. utasitissal együtt ^ XX FíKÍtküldés: HH.L S EyóSyszeré sínél Troppílm. Raktárik: XX ZZJC Készletben vad minden cnrópai gyógyiiertirh.n Fnr.ktir N.gy-K.ni- SSSÉ afit l^isira: PilAGER BÉLA és BEL US JÓZSEF ^6g7HerétseknHl. XXZtJCXXXXXXXXXXXlZtXXXXXXXXXX) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxr- \| Kundmachung. j X( Beim Truppen-Spital zu Gr.-Kanizsa findet zur ) gt Sicherstellung der traiteurmäasingen Ausspeisnng sowie der ^ ärztlichen Bedürfnisse und die Reinigung und Ausbesserung ö der Krauken-Leib- und Spitals-Wäsche für das Jahr 18S4. w die öffentliche Verhandlung, bei welcher sowohl mündliche \\\\ als auch schriftliche Anbote gemacht werden können, am 13. November 10 Uhr Vormittags statt. Die Offerenten haben den Perzent-Nachlass den sie von den festgesetzten Einheitspreisen gewähren anzugeben. Die jährliche Verdienstsnmme ist gegen 6000 Gnldei. Die beiläufigen jährlichen Erfordernisse, die festgesetzten Einheitspreise für die Ausspeisnng, überhaupt die nähern Bedingnisse über diese Sicherstellung, sind in der Kundmachung im Stadthause zu Gr.-Kanizsa oder in der Spitälskanzlei einzusehen. Gr.-Kaiiizsa am Oktober 1883. 1052 2-3. Von der k. k. Verwaltung« Commiision des Truppen-Spital zu Gr.-Kanizsa. ooooooooooooooooooo Wajdits József kiadó-könyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: Halljnk "a szép szét! Magyar íelköszfintc (toasat) kOnyv, szerkesztették Wajdits Jós-ef és Bátorfi Lajos. Harmadik javított és tetemesen brjvi-tett kiad. A cííi-s keménykCtésQ könyvnek ára 1 frt 80 kr. Kiért emeljük a pohárt? Magyar felkOszSntö kSnyv. Szerkesstette Hajtaté Sándor. Ara kemény kötésben, csinos czimtábiával 1 frt. ¦¦¦¦7 és billikntn. Magyar kSszOntó és f«lkoazoto 1 öltomények, irta Vá-rosy Mihály. Ö felsége által 10 aranynyal kitttatetttt pályamű. Második tf«#meserj bSvitett kiadás. Ára t frt 40 kr. Rajta Snk vigadjuDk! KfiskrdressézQ dalkönyv, Ctsdík bővített kiadás. 1 ft 80 kr, diszketésben 2 frt 80 kr. Rjta fink vigadinnk 1 Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr Rajta leányok mnla-sonk 1 Mnlattaté kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Máaodík kiadás; ára aa 500 lapra terjpdS SKinayomatti btritékkal ellátott konyvuek 1 frt 80 kr. Aranymetszésfi diszkiadáscak 2 frt 80 kr. Rajta ,\'^irok táncaoljnnk I Lakatos Sándor táncsk^nyve díszes czimboríték-/ kai. Keménykötésű mfi ára 1 frt 60 kr. Egy ^arisznya ostobaság. Hnnorísztikns eszmék, ötletek, élezek egyvelege, Vyüjtötte Nevető Vilmos, több fölfedez«tlen mdomány professao\'a á^_d^sjtfiíen kötve 1 írt 40 kr. KebelhangoTT\' UJévi éa névnapi köszöntések. Irta : Foffmann Mór, díszes nyomata kp meny kötésbon ára 1 frt. . j. Vedd szivemet szivedérti Szerelmi levelező könyv, szerelmes párok számára, Szivé\'yesitéL Csinos borítékba kötve, ára 1 frt SO kr. Lenormand a híres czigánynS Igazmondó kártyája, 32 színezett kártyával magyar aláírással és szöveggel, ára 50 kr. Álmoskönyv, nagy legnjabb egyptomi, 200 lapra terjedő, 600 képpel, 50 kr. Ugyanez köaépkiadasban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler Mór. „önmentő", vénymintákkal mindkét nembeli be\'egek számára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. ,Ai elveszett idegerőnek visszapótlása" vénymintákkal Orvoaok és beteg-k számára, ára 90 kr Mindkét füze: egy kötetbpn disaes kiállításban 1 frt 60 kr Szegényból lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos,segítő minden sdás Ós vevésn-\'i. Ara kötve e díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, deutscher Dicbtnng. Magyarország a német költészet tükrében, disaes kiállításban főzve 1 frt 80 kr, elegáns diszkötésben aranyoKva 2 frt 80 kr. „ Dr. Jos. Seinbacb, Heimstsklánge.Dichtnngen bervorragendaten angarisebeo Foeten mit einer Anhang von Natíonal-Volksliedern. Preis broschirt 1 & , elegant gebunden l Ü 80 kr. A gyakorlott vadász. A fácxán- és fogolytenyésztés, ugy minden vad ismertetése, irta Nagy-Ölv«di Ölvedy Károly. Ezen igen disaes s S20.1apra terjedS mfisek ssinyomatn borítékban és keménykötésben ára 1.80. Az 1879. évi XXXI. törvéoyczikk. Az nj erdőtörvény. Ara fOxve 40 kr. iz oj vadászati törvény. Szentesítést nyert 1872-ík évi február bó 18-án Ara fűzve 10 kr. A kntyák betegségeiről és azok czélszerü gyógyításáról. Irta \'egy gyakorlott vadasa. Ára főzve 40 kr. Vadásznaptár. A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. Ara fűzve 12 kr. Farsangi fánk, bábakeeyér (Kngelhnpf) kétszer sdlt ké<zitéai titka. Irta Fooqnet Jaqnes, III. Napóleon udvari fost-kácsa. Ar, 60 kr. Díszen r. kath. imakönyvek. Mennyei Manuáskert, 8-rétB, fűzve 1 frt. FélbSrben, tokban 1 frt 20 kr. Lgé<.z bőrben, tokban finom aranymetszéssel i trt 80 kr. Egész b Őr aranymetssés, csat éa kereszttel 2 frt 80 kr. Zergebórben, csat és díszítéssel 4 frt. rTioomabban készítve 6 :Vl Selyem- vagy bársony-kötés aranymetszéssel díszítve S—10 frt Menayei Mannaskert,\\ fiaom papírra nyomva, 12-rét9, hat kitűnő aezél-Odvösség Ösvmy, ) metszető képpel. Sainyomatn cztmlappal. Negyedik Biztos lelki vezér ) kiadás. Ára főave 1 fit. Fé" jrben, tokban 1 frt 80 krajezir. Egész b6r, finom araoymetjióí .j tokban 1 frt 20 kr. Aezélkereszt és csattal 2 frt 80 kr Zrgebör Hiszitéssel 3 frt 40 kr. Finomabb kiállítással 5-6 frt. Selyem vagy bársonykötés díszit-ménynyel 6—8 frt. Mennyei mannáikért, 32-rétO, temérdek képpel dissitve, papirkötés tokban 40 kr. Aranymetscéssel tokban 60 kr. Aczélkereszt, csattal 1 frt ZergebSr, díszesen 1 frt 60 kr. Selyem-báraeny disaitménynyel 25. Egyházi énekköny, kötve 60 kr. Hr-mckkomáromi em\'ény, kötve 40 kr. Kis Róssáskert, kötve 30 kr, aranymetszéssel 50 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá mindezen imakönyvek franciia bőr, bársony, csont, elefántcsont ós kristálkötésben 2 írttól lő írtig. olcsöbAg t -azt Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illó levélboriték. 3. egy teljes doboz kitünó aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlő-gummi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postautalványnyáli 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán, S ^Y-KAM2»Íri883. október 28-án, 8B-1H ssKÉium. Huszonkettedik éyioiyan. """" E!l2tt^i irt Mtcs évrs......8 frt Here* ..... 4 , fli;;ed éfrt . \\.....a , Egy Mám 10 kr. HIRDETÉSEK i hasábos petitsorban 7, miaodnor t i minden további torért 5 kr. NTILTTÉRBEK soronként 10 árért vétetnek lei Kinritiri illetek mioden egyes kird-tétért 30 kr. fizetendí. Sagy-kaniasai önk. tuioltó-egylet\' A lap szellemi részét illeti! közlemények z szerkesztőhöz, anyagi rétiét illeti közlemények pedig z kiidÓhoz bérmentre intézendő: ¦ N A G T . K AN I Z S A Wlasalesbáz. Béraentetlen levelek caak ismén munkatársaktól fogadtatnak »1. Kéziratok vissza nem küldetnek. a .zalamegyei általános tanítótestület, a ,nafry-Urizsai kisdedDevelö egyesület, a .nagy-kanizsai tiszti önBegélyaó BaÖvetkezet\' kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külTálaartminya11, stftbb megyei és Tároii egyesttlat hiTataloB őrtesitóje. a „ soproni ker es Hetenkloi kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A nyomor komédiája. Bizony megható, mikor a nyomortól elsenyvedt, szerencsétlen kifosztott koldusbotra juttatott szegény ember loppal kitörli szemeiből azt a könyeseppet, a melyet a szenvedés fakasztó t a jóság forrásából, összevonva mellén rongyait, elfojtja tinos sóhajtását és panasz helyett i megelégedés szavát rebegi el fonnyadt ajkaival. És ezt teszi azért, logy ne nézzék hitvány koldusnak, leszi azért, hogy ne átkozzák azo-u t, kik neki ártottak, teszi azért, hogy kiérdemelje a jővóre jóságos kegyét a kegyetleneknek. Megható komédiája a nyomornak!. , . íme, ilyen nyomor komédiája tz a nyilatkozat, a melyet a gynr-gyevói székely telepitvényesek kiadtak. Saját maguk s többi véreik nevében kijelentik, hogy a csángók sorsáról terjesztett hírek túlzottak, bogy megcsalták\' czudarul rászedték ugyan óket, de most már helyrehozták a hibát, már nem is éhez- már van nekik fűzfából készített viskójuk, a hova a kegyetlen tél kinzó fagya elől elmenekülhetnek. Neui sírnak, nem kaczagnak, búbánatos lelkük panaszait elnyomják, mert ugy akarják azok, akik nek érdekékben van, hogy a csángókról terjesztett sötét, szégyenteljes híreket alaptalanoknak mondják. És a csángók megteszik azt a szívességet a kompromittált kormánybiztosságnak, hogy aláírják azt a nyilatkozatot, amely olyan hatással van az olvasóra, mint a kiszen-vedónek görcsös nevetése, amely alól kihallatszik a megtört kedély fuldoklása. Hát nem elég, hogy czudarul rászedték őket, nem elég bogy holmi knfár vállalkozónak odaadtak őket rabszolgamódra, nem elég, hogy letelepítették őket egészségtelen, gyilkos levegőjű földre, ahol naponkint hullanak, mint az őszi széltói lerázott falevél, hanem még komédiát csinálnak nyomorából, ^megfcaczagtatják szenvedései közben, rákényszerítik, hogy dicsérje azokat, akiknek csak rosszat köszönhet akiket ha sötét jelenén elborulva, borzasztó jövőjén kétségbeesve magába mélyed, elátkoz, mint inegrontóit. Mintha csak azért hozták volna haza a csángókat, hogy büntessék őket. Ragyogónak festették jövőjüket, hogy annál irtózatosabb legyen majd számukra a sötét valóság. De a legrutabb játékot akkor űzik velük,amikor hivatalos rcverzalist állíttatnak ki velők arról amit kaptak s kényszeritik őket, hogy eltagadják szenvedéseiket, jótevőknek nevezzék el azokat, akik kisajtolják őket, rágalomnak nyilvánítsák a felháborodott közvélemény aggódó kifakadá-sait, s visszautasítsák az őszinte jóakarat melegségét. Rákényszerítik őket arra, hogy megtagagják véreiket, gazaknak bélyegezzék társaikat, akik nem tűrhetve tovább a szenvedést, koldusbotot vesznek kezükbe s viszszavándorolnak oda, a honnét telve reménynyel, bizalommal jöttek ide az édes haza. a közös édes anya keblére! És ez a nyilatkozat, ez a hivatalos megrendelt okirat akkor jelesik meg a nyilvánosság előtt, amikor a botrányos hírek egész sorát hozzák fel minden oldalról, azokról a szörnyű visszaélésekről, amiket azok követtek el a csángókkal szemben, akiknek a jótékony támogatás az az önzetlen hazafias törekvés volt a feladatuk ; amikor nyíltan vádolják a kormánybiztosságot, zsarnokoskodó vállalkozókat, begy rászedték, kijátszották, saját önző czél-jaikra felhasználták a betelepített csángókat. Hát bizony ezeknek a dolgoknak az elhallgatáshoz nagy adag tű relém kellene, olyan türelem, amely közel van a lelketlen közönyősséghez. — Mert kevés bölcseség kell ahhoz, hogy a gyurgyevóiak nyilatkozatából bárki is kiolvassa a nyomor komédiáját, hogy a kormánybiztos-ságra halmozott dicséretek közt, amelyekkel szerecsent mosni igye kéznek, kiolvassa az elnyomott szerencsétlenek keserű megadását s a megelégedés fitogtatása mellett a búbánatos panaszkodás t A legutóbbi zavargások közben egészen elfelejtkeztek azokról, akiket csak nem rég olyan riadalmas hozsannákkal fogadtak, hogy lázba jött tőlük az egész nemzet, Senki sem törődött velük többé, s azok akikre sorsukat bízták, felhasználták a szerencsetlen viszonyokat arra, hogy kényük kedvük \'szerint aknázhassák ki a százakra menő, dolgozni tudó és akaró nép munkaerejét. Elnémultak a hozsannák, takarodót futták a lelkes tűzoltók, sutba ültek ,a minden szerepért és nemesért rajongó* dalárdák, kárhoza-tos tétlenségbe sülyedt a nagy szónokokkal dicsekvő országos egyesület, s az egész nemzet nemes felbuzdulását felváltotta az a szégyenletes, őrült hajsza, melynek dicsc-ségét évtizedeken át megsínyli Magyarország társadalma. Hcl vannak most a lelkes, díszbe öltözött tűzoltók, nemes dalárok, hangos torkú szónokok, mért nem hallatják szavukat a szegény csángók érdekében ? Avagy talán azt hiszik, hogy azok az érdekek, a melyek a csángók hazatelepitésével össze Toltak kötve, ma már nincsenek többé, hogy Magyarország ereje az utóbbi hetek és napok izgalmas hajszái után megizmosodott, s nincsen többé szüksége a csángókra? Nagyon csalódnak 1 Csak rajta, keljenek fel újra és ha már nem akarnak hozsannákat zengedezni, legalább vessék latba erélyöket, azt a sokat emlegetett lelkesedést, és ne engedjék, hogy alávaló kufárok továbbra is komédiázzanak a nyomorral. (8Z.-G.) Egy uj mezőgazdasági iparig. Dr. Wagner László, a mezőgazdaságtan nyilv. rendes tanára a kir. József műegyetemen, fölöttébb fontos és különösen hazai viszonyainkra való tekintettel vitális érdekű uj iparágat: a kukoriczából való keményítőgyártást fejtegető szakközleményt közöl a .Eőldmive-lési Érdekeink* legutóbbi számában. Abból indulva ki, hogy bizonyos iparagok a mezőgazdasággal rálő szoros kapcsolatuk folytán ez utóbbinak úgyszólván létföltételét képezik, amennyiben a rosz talaj és hiányos tragyaeró által előidézett pangást csakis a mezőgazdasági ipa rok, — melyek közvetlenül takarmányt és közvetve trágyát szolgáltatnak, — képesek az egyensúly helyreállítása utján eloszlatni, érdekesen fejti ki. hogy mi lehet igazi mérve annak, hogy valamely ipar tökéletesen feleljen meg a mezőgazdaság igényeinek. Jelesül kimutatván azt, hogy a mezőgazdaságban az állatok sikeres táplálására és a jó trágyának elég nagy mennyiségben való előállítására első sorban kétségtelenül a fahérnye-anyagok szolgálnak, ez alapon a kukoriczából való keményítőgyártást állítja par exeeUenc mezőgazdasági ipar •nak, mintán ez szolgáltatja a létező iparok között a legtöbb fehérnye \'anyagot mint mellékterményt illetőleg hulladékot. Ezen a legújabb időben teremtett ipar lényege az hogy a tengeri keményítővé dolgoz tatván fel, a kukoriczában tartalmazott 8—15% fehérnye változat lannl marad a mezőgazdaság czél-jaira és pedig nem hig moslék alakjában, hanem mint összeálló, kőny-nyen eltartható sürü tömeg, mely helyes arányokban keverve szalma-szecskával, felaprított tesgericsutká-val stb. kitűnő takarmányt szolgáltat sertések, bizóökrők, igás- és tejelő marha, lovak és juhok, tehát az összes mezőgazdasági haszon- és gásjószág számára. Wagner tanár ur érdekesen fejti ki, hogy észszerű alapon induló mezőgazdának ma-nap elsőrangú feladata a takarmányi és trágyatermelés, mivel a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ága ma a hústermelés és mert az intenzív hizlalással foglalkozó gazda földbirtokának jövedelmezőségét ez alapon az elérhető netovábbjáig emelheti, amennyiben ezúton a piaczi termények — bnza st. — termelése — amint azt Ainglia példája is mutatja, rendkívül fokozható lesz, a kiierjedt állattenyésztés és hústermelés tevén lehetővé azt, hogy a trágyaerő és ezzel együtt a talaj termőképessége az elérhető tetőpontjáig emeltethessék. A tudós tanár ur ezen alapon pontos és érdekes számvetéssel bizonyítja be a hústermelésnek a kukoriczából való keményítőgyártással kapcsolatban való nagy fontosságát és főként jövedelmezőségét, példában mutatva be egy kisebb (20 mmázsát feldolgozó) kukoriczakeményitó gyár mellett létesíthető hízó jövedelmét, mely szerint a beállítható 37Ü drb. ökör hústermelésének értéke, azaz a hizlalás! üzletig jövedelme egy évben (300 napi üzem alatt) a 2300U irtot meghaladja, mig a hizó állatok trágyája 120 cat. holdnak erőteljes trágyázására elégséges. De még érdekesebb az a összehasonlítás, melyet Wagner tanár a nálunk is elterjedt bnza és burgonya keményítőgyárak valamint a tengeri-keményítőgyárak között tesz. Már az egymagában, hogy a kuko- TÁRCZA. Arczképek. - A .Pest i Hírlap" eredeti tárcsája. — Mindig szomorú gondolatok kerítenek hatalmukba, valahányszor egy régi albumot laposok végig. Égése családok története vac as aranyos szélű lapok kösé zárva, zsongva, bongva száz apró történet lebben ki közülök és tndja ísíen, esek a történetet mindig izo-¦Wraak, Egy fiatal asszony, boldog mosolyul ajakán éa menyaaaaonyí koszorúval fejen — a kiről tudjak, hogy az volt a ¦agatolaó boldog mosolya, a melyet a fotográfus e képen megörökített. Urambátyám szép magyar rabiban, kardosán, kevélyen .. . most ott mázol a bejelentési hivatalban. Két büszke teremtés, •éj és né, kik egymást kerülik, mint az északi pélns a délit b kik aa albumban mégii elférnek békésen egy máz mellett. Koporsóban egy kis gyermek . . . istenem, micsoda kegyetlen gondolat, megörökíteni az anya kétségbeesését, hogy egész életén át mindig érezze I Be sokszor elgondolom,bogy ugyan minek készítünk magunknak ilyen Örökös pletyka fészket mint as album. As ember szépen kihxndilja magiban, bogy a koporsójára hulló göröngyök robaja val emléke is elhangozik, szinte jól esik aí a tudat, bogy egy szép napon többé senki útjába nem all, bogy elfeledik egymást — ö ét a vilig — vagy egy millió •tztendeig; tnig az arcskép egy örökké íeCzegfl kofa, a ki folyton viaaaaringotja csendes honibél a világ zajába. (Árért, nekem nagy antipatbiám vac iránta mert iustállom, nem szeretném, hogy egy album lapozásakor imígy beszéljenek \'rólam: no nézd cink fiam, ast ott a jobb szögletben, az volt a legnagyobb bolond a famíliában.) Hanem a legszomorúbb története az albumban, mely ép most a kezemben van, ennek az arczképnek van, itt a legutolsó lapon. Minap vittük ki azt a szép leányt, kiről a fényképezz e bájon alakot lekapta. Igen, hát hol is kezdjem el. Menyasszony lett. A megye legdaliásabb ifja kérte még közét, mert már akkor a szivét kérelem nélkül is elvitte. — De egyszer sürüre függöny Őzték a törvényszéki bíró háziban az ablakokat. Lábujjhegyen járt mindenki odaben, suttogó szó hangzott caak a nagy épületben, meg elfojtott zokogás. Egy rém botlott be oda, iszonya kö-nyörületlen rem : a bimló. A szegény Margitot akarta elragadni, vitte is már. Nem as orvosok tudomány n,etak ss anya könyei tartották meg as életnek. Felgyúlt. De mikor as orvos levette arczárói a bnrkot, a szép arcára alig lehetett ráismerni, a réginek csak roncsa maradt meg. Én ís\'.enem, milyen szomorú viszontlátás volt es I A bíró hideg, mord szemeiben egy nagy égető köny ctilám-lott, fölemelte ölébe a leányt • szivéhez szorította hosszan, bosazan; az éden anya pedig csókjaiban fürösztött meg homlokán; arcain minden lyukat, minden gödröt. A vőlegénye igen szépen viselte magát, mikor betegsége után először meglátogatta, s maga elótt látta igy. Szép férfias arcain nem váltoiott el egy vonás sem, hanem hirtelen lehajolt s kezét az ajkához szorította. Volt annyi ereje, hogy eltitkolja a kegyetlen érzetet, mely lelkét marczaugolta. Hanem azért Margit szomorú maradt Mindenki feledtetni iparkodott vele veszteségét, olyan szeretet, de még nagyobb fogta körül, mint azelőtt. As édes anyja, mióta gyermeke oly szerencsétlen lett, százszor, easrster jobban szarette, agy járt utána mint as árnyéka s szive minden dobbanását les te; éjszaka ágya fölé hajolva óraboassat hallgatta keble pihegését,lélegzete rezgését. Minden gondolata a leányé volt. A mogorva biró, ki azelőtt már nagyon megeresztette as apai szeretet gyeplőjét, ha imigyen izélitotta meg Margitot : — No, te leány, állj ide. Hadd lássalak. Már megint fél csen ti méterrel nagyobb vagy Hova nőlsz te leány, ugyan bora ? } —So Most ha ideje megengedte, tüstént haza sietett, ölébe vette Margitot s azt se ludla, hogy vidítsa föl.. — Margit, ne légy hát olyan bus... Margitkim, ssivecském . . . nevess már, hisz mindig oly víg leiny voltai ... te, hit nem tudod mi as ujáig ? Ejnye, pedig milyen nsgy újság. Hát izé, ugyan micsoda is ? No nézd egészen elfelejtettem . .. nevest bál egy kicsit, mindjárt eszembe jut.. . mákos úgyse eszembe jut, próbáld csak meg. De bizony nem próbálta meg. Olyan tzomora maradt, mint eddig volt, csak a szemét emelte mély szeretettel as apjára. S ez még szomorúbb volt. Napról-napra hervad, sorvad. Apja szeretete, anyja gondja, vőlegénye udvariassága nem bírtak egy mosolyt de deríteni arcaára. Hiába való volt minden igyekezetük, Margit szomorú maradt. Hanem én tudom, mi volt az oka ennek. Mikor egyedül volt, elŐratte az arcsképeket,ast melyen még bűbájos szép volt s kisirta magát rajta. Ast hitte,hogy apja, anyja vőlegénye szeretető miad ennek az arczképnek szól, ennek a szép, mosolygó alaknak, mely eltűnt t helyébe egy idegen arca tolakodott, melyet gyűlölt, összezúzott, megtépett szive, lelke minden erejéből. Talán ha es at arczkép nem juttatja mindig veszteségéi, kibékül aorta-val. Igy mindig tündöklőbb lett a féoyör amaz alak körül, mely mind messzebbre távozott tőle t melyet vergődve követett as ő lelke is, magas elérhetlen regiókba ... mig egyszer valósággal utána, röppent, itt hagyva a földön ast a csúnya idegen arezot,— t ett az arctképet itt as albumban. Arcsképek, arczképek . .. Sok bo hó emlék szakad föl szivünkben, mikor véletlenül egy régi tárcsa akad szemünkbe s abban egy régi arcsképünk. És mikor megöregszünk s homlokunkra fekszenek a józan higgadeig okos, de végtelenül unalmas, nehézkes föllegei, egy ifjúkori arczkép mint bűvös lámpa egyezerre beragyogja multunkat. EiŐlüo-dökölnek láttára mint forgó panorimá-ban sebesen ifjúságunk szép nspjai. Akkor még sok remény zöldéit képzeletünk mezején, a mit azóta lelegelt a való pró- zai szamars. Tudtunk lelkesedni, bízni bolondulni s akkor még, a mit as arczkép világosan bizonyítja, dus hajfürtök büszkélkedtek ott, hol most a hold tányérja fénylik. És azok as arczképek, melyeket a baritsigos lugasba., hallgatva a papanc t a vadszőlő leveleinek rezgését, hosszan, mélyen egymás szemébe nézve kicseréltük örök emlékezetűi, mikor a második államvizsgát íe lesárva, valami kit városba szakadtunk ügyvédbojtárnak. A kis Ida arczképe tsivünk fölött pihent, egy nagy bugyiliríaban anagyobb bankjegyeknek ssint rubrikában (a hol t. i. nyugton lehetett.) Néha-néha elővettük s ráfújtunk egy hosszú sóhajt, aztán .... a kit Ida emléke mindinkább halványulni kezdett. A régi kabátot ujjal cseréljük fel s as arcszép benmarad valahogy a belső zsebében. Hát aztán ? Igen, egyszer csak egy szép szobában találjuk magunkat, fehér lepellel bevont kanapé és fotelek köst, hossza szárú pipával szánkban és kerek gyöngyöt házi sapkával fejünk bobján. Künn as elő ssobában valaki nagy ezr alommal porol valamit s a pálcám pattogásának rythmus mellett nyárspolgárias kedélyességgel (a elmélkedünk. Hogyan lehessen a strázsahegyi szőlőbe présházat építeni, mennyivel emelkedik a 4°/0-oL aranyjáradék érték; hogy vigyük keresztül a városi tanáwtaan a pi-acz rendezése ügyében beadó k -¦\' indítvány unkát . . . Egyszerre a palczapattogie odakün megszűnik, egy darabig csend ill be, majd hirtelen felszakítják as ajtót s azon igéző házi toaletben egy bájos asszonyka tör be. HUSZONKETTEDIK fiVTOLYAM ZALAI KÖZLÖK í ricza — a czikk tudományos értékű s kétségbevouhatlan adatai szerint háromszorta több fehérayét tartalmaz mint a burgonya, az előbbit mezőgazdasági kihasználásra sokkal alfcal-matosabbá teszi, mihez \\még hozzájárni, hogy a kukoricza keményitó-gyártás hulladékai (mint emlitve volt, a legkitűnőbb takarmány) nagy távolságokra is szállíthatók, mintán táp- és tehát pénzértékük, arányosítva súlyuk és térfogatukhoz, tetemesen nagy. A burgonya- és kuKoricza keményítőgyártás közt való összehasonlítást Wagner tanár ur még azzal bővíti ki, hogy ugy a keményítő nyeremény, valamint a talajnak a termelés következtében való kimerülése közt is párhuzamot von, amelyből az derül ki, hogy egyrészt a kukoriczával bevetett föld határonkiat kétszer annyi fe hérnyét szolgáltat mint a burgonyatermelés, maga a keményitö nyeremény pedig — főként az által, hogy a burgonyakeményitő minősége tehát értéke is csekélyebb mint a kukoriczakemény.itóé, szintén ez utóbbinak előnyére szól, ugy hogy bízvást állítható, miszerint a talajnak csaknem egyenlő kimerülése mellett a kukoriczamivelés 25%-ig terjedő nagyobb jövedelmet szolgáltat mint a burgonyamivelés. Frappáns adatok azok, melyekkel "Wagner tanár a kukoricza-keményitőgyártás mellék terményeinek és hulladékainak (takarmány) értékét igazolja, amelyek arról győzik meg a figyelmes olvasót, hogy ezek a hulladékok még a kicsinyben való gyártás méretei mellett is (pl. 25 mm. naponkinti feldolgozás) a gyártás üzleti költségeit tökéletesen fedezik, mig a nyert illetőleg előállított keményitö [értékesítése egészen tiszta haszon, azaz a czikk számvetése szerint egy 15000 frttal berendezhető gyár bőven szolgáltat 20—40 százalék sót még ennél nagyobb tisztajövedelmet is, szóval »g-j áll a dolog, hogy a kunoricza-keményítőgyártás — a takarmányul használható hulladék, a trágya termelés, a husproductio és a termelési czikk értékeit mind egybevetve -4 oly rendkívül kedvező üzleti mérleget nyújt, minőt eddig egyetlen mezőgazdasági ipar sem szolgáltatott. Mindezeken kívül érdekes még tudni, hogy a kukoriczából való keményitőgyártást még olyan gazdaságokban is sikeresen űzheti, hol a kukoricza maga nem termeltetik, sót Wagner tanár emlit egy német-^ országi gyárat, mely amerikai ló fogú tengerit dolgoz fel és mely a drágább nyers anyag mellett is prosperál. Ezen uj iparnak a jövőre való kilátásait illetőleg megjegyezhető, hogy .abban túltermelés tebát jövédelmezőt! enség nem is képzelhető, mivel eddig tulnyomólag búzából gyártatván keményitö, ezen nagy piaezd ára folytán értékesebb terményünket van hivatva helyesiteni a kakoricza, tehát a termelést egyszerűen a nyers anyag változtatása fogja átalakítani. Gazdáink, kik földbirtokuk jövedelmezőségét emelni kívánják, az iiu röviden jelzett uj mezőgazdasági iparágban oly tényezőre tehetnek szert, melylyel marhatartásuk jövedelmét — olcsó és kitűnő takarmány által, továbbá a földnek ter-möerejének fentartására" és helyreállítására szükséges gazdag trágyázást és végűi a piaczi termények (buza stb.) termelésének fokozását bizton elérhetik. "Wagner tanár ur ez érdemben a hozzá (Budapestre, Erzsébettér 19.) intézendő tudakozódásokra bárkinek [készséggel szolgál bővebb felvilágosítással. A soproni kereskedelmi és iparkamara koréból. 3144. wim 1883. Hirdetménye A m.kir. földmivelés, ipar ía kereskedelem ügyi mioisz\'erium f. \\ évi 43.489. ssám alatt kelt rendeletével, Esztergom megye községének f. évi április hó 30-án tartott: közgyűlésére 220. szám alatt alkotott szabály rendeletét, melylyel a házaló kereskedés gyakorlása Esztergom sz. kir. város, nemkülőmben Sst. Tamás, Víziváros és Sst. György mező községek területén — a fennálló bázslási szabályok 17. § ban és az e §-at kiegészítő későbbi összes rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett — megtiltatott helyben hagyta. A mi ezennel az érdekelt körök tudomására hozott, Sopron, 1883. október hóban. 2848. az 1s83. Hirdetmény. A budapesti magy. kir. technológiai iparmazeum alapszabály szerű működési közre oly jelesebb iparcsikkek ingyenes kiállítására is terjed, melyek akár az anyag megválasztása és alkal mazása, akár pedig a constrnetiv kivitel tekintetében valamely figyelemre méltó haladást tanúsítanak. Jelesül kiállítható a technológiai iparmuzeutnnak ez idő szerinti munka-prográmmjáhos képest a fa- és fémiparnak minden oly nemű egyes tárgya mely akár anyag, akár sserkezet tekintetében valamely újítást tartalmas: ezenkívül kiállítható esetről-esetre kikérendő engedély mellett, minden a technológiai iparmúzeum keretébe szorosan véve nem tartozó oly nemű tárgy is, mely anyagáról szerkezeténél, vagy készítés modo- Ssemét köny homályosttja el, k; jai, melyeken a ruha ujja föl van tűrve, mínt a letört szárnyak csüngnek le s píros cseresznye ajkáról száz fájó szemrehányás látszik kifakadni. — Oh én boldogtalan, én szerencsétlen, zokogja s leveti magát egy támlásszékre, a mely pedig be sem volt búzva. EbbŐl is arra lehet következtetni, hogy itt valami rettenetes történt. — De édeském ... — Hallgasson, hallgasson. Nem akarok magáról semmit sem hallani többé . .. ob ki hitte volna . . . — Ne)n értem. — N jm erti ? oh, jó madár, ugy e nem érti. Hütler, hivtelon . . , S aíkönyek njra kitörnek. De már azt nem tűrjük, hogy a drága szemeit rontsa s stéperj köpjük kérlelni, hogy mondja meg mi a b* ja, mert azt csak ugy lehet megtudni, ha megmondja, ö ránk se tekint, arcsát a fotel túlsó karjára tapasztja s néha-néha nagy durczásan megrázza fejét, hogy a gazdag szőke fürtök mind szárnyra kapnak rajta. Végre megszólal ; — Itt van, nézze . . . tessék. Tyüh, ss Ida arcskép. Megtalálta a vén ksbát belső zsebében, a mint porolta. Ej hej, de minek is rontja az aranyos kezecskéit ily régi rongyok porolásával, ugyan minek 1 De már meg kell vígasztalai, mert nsgyon zokog..Egy két öblös fölleget fajunk ki a pipából s aztán oda járulunk a fotel elé s nagyon jámbor pofát vágunk. — Ej, nini, igazán. Mutasd csak, hadd nézpetn meg jobban. Ez a Kiog Linz arczképe. — Tudora, tudom Linz . . . persze hogy Lian, — zokogá szegényke. — Hát tudod ki volt ez ? Ej, hisz te még akkor csak gyerek voltál . ,. Nagy eset volt az. Londonban ez a kiB asszony megmérgezte a papáját meg a mamaját. . . — A pupáját és a mamáját I — Igen bizony. Meg a vőlegényét is ! — Jesszus ! — Igen, azután tudod édesem, lefejezték. Hóhér vágta el a nyakát, bizony. Nsgy dolog voltsz akkor,minden ki megvette a Sing Lina arozképét. Divat volt az akkor, hisz mindig mondom neked is, hogy bolond a divat, agy-e ? így került hozzám is. As asszonyka könyes szeme, panaszos ajks egyszerre elkezd mosolyogni s még cssk azért hozza meg a fülűnket, hogy micsoda gusztus az, ilyen rettenetes asszonyszemély képét hordani zsebünkben. . .. Szegény Ida. Egyszer észreveszszük, hogy a feleségünk szobaleányánál van azazarczkép, melyet egykor szerelmi bugás közt Idának adtunk. A szobaleány tudniillik újságot olvas, de csak a kis hirdetések rovatát b csintalanságból kis hirdetés ut ján ismeretséget keresett. A beérkezett számos arczkóp közt volt a miénk is. Ki tudja micsoda utat járt meg szegény, míg szerencsés lett úttörőjévé lenni valami szentimentális kocsis ismeretségének Nins stobsleánynyal. Szerencse még.hogy szakállat eresztettünk, s igy nem ismerni ránk. Ez az arcsképek románccá. SEBÓK ZSIGMOND. ránál fogva tanulságos és közérdekes-ségü. Mind két esetben a kiállítási engedélyt az intézeti igazgató adja meg. Ez alkalommal még felemlittetik, hogy a technológiai múzeum készséggel szolgál ingyenes felvilágosítással bármely szó- vagy írásbeli tudakozódásra, mely munkagépek és eszközök szerkezetére és hasznavenetőségére, ugyanazok,valamint nyers és segéd anyagok legelőnyösebb beszerzési forrásaira, általában pedig a gyakorlati iparűzés legújabb, okszerű technikai segédeszközeire vonatkozik. Sopron, 1883. október hóban. A kereskedelmi és iparkamara. H i r e k. — Egyházi zene. f. évi november hó 1-én délelőtt fél 9 órasor a helybeli városi templomban zenés mise fog tartatni a főgymnasiumi ifjúság által — Kaán Irma és Novinczka Leopoldina kisasszonyok szíves közreműködésével, mely alkslomra Führer B dur miséje, továbbá — gradualera .Assomruak vigasztalója" Kückentől fog elő-idatui. — Groszman Ignácz, boldogult kegyesrendi tanár BÍrjánál Mindenszentek napja délutánján, 3 órakor szándékozik leróni helybeli gymnssiumi tanulóifjúságunk a kegyelet adóját, A prog-ramm szerint előbb egy gyász éneket énekel a gymn. énekkar CsekétŐl, azután emlékbeszédet tart egyik növendék, erre ismét egy gyászének következik Kxeuzertői. Mindkét ének szövege Papp Jánostól van. HÍBZszük, hogy a gyászünnepély méltó lesz az elhunyt emlékéhez! — Vas Gereben sírja megvan. Nyári Sándor barátunk tudósít bennünket egy a wahringi sirkbrtben irt és okt. 25 érői kelt levelező lapon, hogy Vas Ge reben sirját d. e. 10 órakor megtalálta. Egyúttal jövő számunk részére bővebb tudósítást ígér. Gratulálunk a nemes fárad oz ás sikeréért! — Hynien. Tóth Lajos mihályfai főtauiló, a zalamegyei ált. tanító testület főjegyzője f. évi okt. 25-én oltárhoz vezette Joós Anna k. a. állami iskolai tanítónő Csáb-Rend ékről. Az egybekelés agyán ott történt. Áldást a szent frigyre! — Viszontagságos élet. Szegedről írják: A legzseniálisabb regény író rantáziája sem birnavissontagságteljesebb életet elképzelni, mínt a Suba Jánosé volt. Itt a biográfiája, ugy előadva, a mint Ő maga egy Alexandriából küldött, levélben hatóságunkkal közölte. Atyja őrmester volt, csak anyíban emlékezik reá, hogy anyjával, egy szerelmében csalódott szegedi bekötött fVjü leánynyal néha meg fordult a kaszárnyabán s apja fringiáján ökölnyi gyerek korában többször lovagolt Később- anyja meghalt, apja áth-helyeztetett Veronába. Az isten kegyelméből fölnevekedett annyjra, hogy 1848-ban, mikor a hazának szüksége volt minden anya szülte férfira, megbírta forgatni a kardot, S 16 éves kora daczára derekasan forgatta a kardot, mert saját állítása srerínt Szolnoknál 3 németet, Szt.-Ta-másaál 7ráczot,Tápió-Bícskénél 2 horvátot vágott le. De végtére Őt is utolérte a szeren esetlenség. A sí 6 regi csatában 3 ráczczal viaskodott s két golyóval lábában s egyik ellenének leharapott fülével szájában tu<ni kényszerült. A azabadság-harcz lezajlása után annyi hős czimborá-jávai Törökországba menekült. Ott egy basához beállott kertésznek s csinos fiu levén, valami uton-módon a basa egyik feleségével szerelmi viszonyba esett s a szép szerelmes török asszonynyal elbúcsúzott a vén basa kapufejfájától s Egyiptomba szökött. Az asszony nem jöit üres kézzel, illetőleg üres zsebbel s igy Snba aram könnyű szerrel csinos vendéglőt nyithatott Alexandriában s a hü török növel, ki időközben keresztény hitre tért, egybekelt. A pasa pénze Subára nem hozott szerencsét; mert- vendéglője -rövid idő alatt megbukott. Ekkor kapta magát, csizmadia lett s ebben az üzletben a szerencse annyira rámosolygott, hogy pár év alatt, mint a hadsereg szállítója, te mérdek vagyont szerzet s midőn már szerencsecsillaga a legfényesebben ragyogott, akkor érte egyszerre s borzasztó csapás, a mi újból a koldusbotot adta kesébe: ugyanis szép fiatal/ felesége, a ki oly hü odaadással megosztotta vele azelőtt a nyomoraság kenyerét, hűtlen lett hozzá s a mohamedánus vallásra visszatérvén, egy magasrangu katonatiszt háremébe állott. Ekkor Suba elkezdte igazságát keresni s ez Egyiptomban is cssk annyi pénzzel jár, mínt nálunk, egyszer csak azon vette magát észre, hogy üres a ládafia. Igaz ugyan,\'hogy az asszony másodszori szökéskor sem ment üres késsel, illetőleg üres zsebbel. A hűtlen asszony utáni bánkódás szegény Snba János, egészségét annyira megrongálta, hogy kénytelen volt kórházba menni s ma is ott fekszik. Most az utón fölmerült gyógyítási költségek megfizetése végott az alexandriai oss trák -magyar konzulátus hatóságukat kereste meg aminthogy Suba János szegedi illetősége kétes, illetőleg semmi alapos bizonyíték nem szó! mellette Subát illetőségű viszonyai felől a nevezett konzulátus halóaáguQg kérelmére tüzetesen kihallgatta. Érdekes életrajzi adakai ekként jöttek tudomásra. — Tűz Barcsról irják lapunknak e hó 19 íkérői: Tegnap nálunk közvetlenül a déli órában, meg Ismeretlen okból, tűz \'ii-j1, és mintegy 20 lak- és 4 gazdasági épületet, köztük as evangélikus imaházat, hamvasztott el. Noha a Drávs kis helységünket szorosan érint;,vízhiányt szenvedünk, mert a szerencsétlenség híré a lakosság munkatevő részét künn a mesei foglal kosásnál Ielelte és mig esek tüz-helyeikhes juthattak, as uralkodó szélvéss a lángokkal, sz egymás tőszomszédságában álló házakat sorra pusztította. A kár több ezer forhtra>rng, ha bár inkább hásíkék estek martalékul, mert biztosítva alig volt egy - ke t fő, de as illetők annál nyomasztóbban érzik veszte ségüket, mert úgyis igen szegény kisbirtokosok. Egy helybelyí nagykereskedői czég főnöke - nyomort némikép enyhi tendő, rögtön gyüjésí rendezett, mriynek máris szép flik ere lett. Más oldalról következőket irják : A tüskeiét kezesét gondatlanság okozna; egy asszony tűsön hngytm olvadó zsírját, mialatt a szomszédba ment beszélgetni, A zsír meggynUdt, a lángok kicsaptak a kéméyen s a házat felgyújtották. Szerencse volt a szél kedvező iránya, mert ellen esetben Barcs községét a legnagjobb veszély éri. A tűz terjedését igy is csak a katonák buzgalma akadályozta meg. Bakics százados századát a vész helyére rendelte, erélyes fellépése és buzgóságának igen sokat lehet köszönni. — A barcsi tűzoltók ís kilettek magukon, mert derekassan oltottak. Este fele ismét válságos pillanat következett be, midőn a szél megfordulva, erősbödve a város felé terelte a lángok irányát, különösen veszélyeztetve volt s dohány raktár nagy épülete, melynek kátrányoa tetőzete már 1 közel volt a meggy uláshoz. A jó barcsi atysfiak tüzközepete beot ültek égő házukban és vacsoráltak, a katona patroul alig volt képes őket kiterelni. — Villanyos rózsák. A bécií kiállítás vezérférfiaí csillogórózsával jártak fel s alá a villamos kiállításon, E rózsák ragyogó színpompájnkoál fogva általános feltűnést keltettek. Itt természetesen aleg nagyobb szerepet az accumulalor játsza, a mely a mellényzseb ben van és s rózsával sodrony köti Össze. Az sccnmalatort Bansen-féle üteggel töltik meg; egy töltés 3 óráig táplálja a rótsát. A rŐzásban elrejtett izzó lámpa, a melynek az színpompáját köszöni, mindössze 2 cm. széles, ac egész készülék pedig félfontot nyom, tehát kényelmetlenség nélkül hordható. — Divatos színpadi hatás. Egyik párisi színház ruhatárában tör tént. A művésznő, nagy érdeklődéssel cseveg egy finoman Öltözött arra]: ¦ Higyje el, iszonyú izgatott vagyok. . . ¦ — „Fölösleges kisasszony, meglátja, hogy általános feltűnést fog kelteni. A siker a mi enk. Megtettem minden tőlem kiiethe tőt ... ¦ — „De a közönség ugy el van kényeztetve." — „Se baj, legyen nyugodt, nagyszerű lesz a diadal . . . azt hiszem, hogy sikerült a fokozást eltalálnom a harmadik felvonásig, melyben valóságos tapsviharra ssámithat." — ¦Gondolja ?- — .Ah l Kemélűk !\' Egy színházi látogató egyik színészhez fordul : As sz ur, ki azon művésznővel beszél, ugy-e a szerső ?" — „Nem uram, as a kisasszony — szabója." — Önképzőkör Kémet-Gencsen. Nénet-Gencsről dicsérs\'es eszme meg valósalásárci veszünk hírt. Keresel ics Mihály plébános s Gerlits Sándor tanító együttes buzgó fáradozása folytán a felnőttek között egy önképső-kör van alakulóban, a melyben Gerlics tanító estenként a felnőttek további tanítását s továbbképzését eszkőzlendi. Üdvözöljük a derék kezdeményezőket s kívánjuk,hogy fáradozásuk mihamarabb sikerrel járjon. Utánzása máshol is sjánlatos volna. — Forma és lényeg. Egyik cseh városkában közelebb egy zsidó oŐ, hogy jegyesével egybekelhesen, áttért a keresztény vallásra. A keresztelés nél a lelkész előre mondta a formulát: „áttérek s kereszténységhez Istenhez való szeretet bő]", mire a keresztelendő lágy pillantást vetve a mellette álló jegyesére, igy mondta utána: .Áttérek a kereszténységre Frízhez való szere tétből." A lelkész, azt biván, hogy a fiatal nő szórakozottságból helyettesíti jegyese nevét, ismétlés formalát, de a sserető arra megint csak as igazságot híven feleié, hogy Frits iránti szeretetből tér át. A lelkész végre tüzetesen megmagyarázta neki, hogy ha nem mondja híven utána, akkor nem keresztelheti meg és igy esküvő sem lesz: erre aztán elmondta a formalat. — Matejko, mint házassagköz-vetítö. Matejko, a híres lengyel festő, s napokban egész Önkénytelenül foglalko-sott hásasaágkösvetitéaéveL\' Egy nagy-tehetsségü fiatal lengyel festő ugyanis beleszeretett egy das gazdag kereskedő lányába. As spa kijelenté, hogy leányát nem adja oda a festónek,hs csak Matejko maga nem biztosítja ót, hogy vejéből valamikor hírneves ember lesz. Nem so- OKTÓBEE 28-án 1863. kára sz apa egy levelet kapott Matejko kezeírásával, mely bt n ez kijelenti, hogy X.fiatal festő igen otgy tehetséggel rendelkezik s belőle idővel Lengyelország feslúmü vészeinek egyik legkitűnőbbje válhatik. As öreg Kalmár erre aztán megadta magát s a fiatal sser. Imesek most boldog házasok. — A krakatoai földrengésről egy ott megfordult utazó következőket írja: Borzasztó kataszrófát értünk meg, roppant földrengés sújtott* s vidéket. Batavíátói körülbelül 112 angol mértföldnyire fekszik Krakatoa szigete, mely. oek vulkanikus látogatásai miatt már háromszáz éve van rósz hire. A vulkán több embereitőn át nyugodt maradt éi csak körülbelül két éveEŐtt kezdett nyugtalankodni. Többen éreztek lökést és erő. sebb földringáat, míg végre augusztus 27-ikén következett a nagyobb rengés. Délután négy és öt óra kost tompa morajt lehetett hallani, melynek mindenki valamely vihar előjelenének tekintett. Éjjel 11 órakor egyszerre nagy csattanás hallatszott, mintha ágyat sütöttek volna el. Kilencz dörgés következelt egymásután s csak most vették őszre, hogy itt \' vnlkánia kitörések jelentkeztek. Iszonyodva, mondja szemtana, az ablakon akartam kiugrani.kirántani készültem hs ablakot, de a táblák csörömpölve hallottak fejemre. As ezután következő zaj, zűrzavar minden képzelmet fölülmúl. A lángok kialudtak, a táblák csöröm-pözve zuhantak alá, a falról a vakolat levált, s az egész ház megremegett. Álomra többé gondolni sem lehetett. Éjjel két órakor volt a dörgés legborsasztóbb. Világosan hallani lehetett a dördülóst és a ávatömegAkoek lehullását. A csattanás (Ugy következett egymásra, mint a dörgés a villámlásra. Reggel felé folytonos zuggássá változott a dörgés. As idő tiszta, d-rü!t volt, megmagyarázhatatlan hidegség kezdődött. A megrémült megnyugtatásukra. A repülni tudók a légben kavarogtak folyvást, ugy hogy szinte sötét lett as ég a sok szárnyastól. — A rovarok ezrei, hangyák, teknősbékák, méhek előbújtak s menekülést kerestek. De s legborzasztóbb még most volt fentartva számukra. — Kilencz őrskor, a mikor egy barátommal a városba késsültem, egyszerre sötétedni kezdett az ég. Lámpáinkat kellett meggyújtanunk. Félóra multán szarok fekete lett a mennybolt. Rémület fogta el as egész lakosságot. Zajos kopogással egész hamuoszlopok: ömlöttek alá s egyszerre három-négy lábnyira elborítottak mindent. Akinek csak lehetett, menekült. A Biutensarg__ felé induló vonatra csoportosan szálltak fel az emberek. A benszülöttek jajgatva futottak fel a hegyekre. Koromsötét éj lett, A levegő fullasztó, a lehulló kéo. meggyuladt, kék lángocskák repültek ide s tova, a kéngös szörnyű volt. Térdünk remegett, gjuláshos közel álltánk. A hamueső délután hat óráig tartott. Lassankint világosodni kezdett, de a ZÓn-gŐz még máig is türethetetlenné változtatta a levegőt. Hétfőn este szörnyű hídeg támadt, ugy hogy bundáinkat kellett előszedni. Ugy tűnt fel, mintha a nyár közepéről a hideg -élbe röpítettek volna át. Batavia téli tájhoz hasonlított. A fák, melyeket a meleg meglombtalanitott, hamuval teltek meg. A veszély elmúlt, de kétségbeejtő pusztulást hagyott. A tenger fenekén vulkánok nyíltak és roppant víztömegeket csaptak Batáviárs. Csápák és krodiiok hulltak eső helyett. Három nagy haliam egész alsó Batáviát vizalá merítette. Kisebb gőzhajók és csolnskok as nt közepén hevertek. Táviratok sst jelentik, hogy egész Krakatoa szigete, mely oly nagy volt, mint Írország, eltűnt. A ssáras föld teljesen elpusztult. Egész városok erdők semmisüllek meg. Az olt veszett európaiak számát háromszázra teszik. — Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. LapiuUjdoaos: »r UDITS JÓZSEF. - 4400. érk. 1S83. janius IS azt. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék telek kvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy dr. Fárnek László ügyéd nagykanizsai lakos végrehajtatóaak. Malik János és neje Faili Magdolna végrehajtást szenvedő újlaki lakósok elleni 42 frt 75 kr. b ke, 5 frt 27 kr. per, 6 írt 10 kr. végrehajtás kérelmi, 8 frt 50 kr. jelenlegi, s még fölmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevesett kir. Irvszék területéhez tartozó újlaki 68. ss. tkvben A 1.1—3 s 13—18. sorsz. alatt Faili Magdolna tulajdonául felvett s 305 írtra becsült ingatlanok 1883. évi november hó 5. napján délelőtt 10 órakor Újlak k.izaégbiró Házánál dr. Fárnek László felp. ügyvéd v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kilo" becsár. Árverezni kívánók tartósnak » becsár 10/v-át készpénzben v, óvadék- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Z ALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 28-án 1883. 13L I IRL ID ES T LS S 33 Ifépes papírban a kiküldött keiéhez levenni. Vévé köteléé a vételárt bárom egyenlő részletben még pedig: az elsőt ez árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a 2 at ngyanatlól 30 nap alatt, a 3-at ugyanattól 90 nap alatt, minden egres részlet után az árverés napjától számítandó ő/0 kamatokkal együtt az árverési fel\'ételek ben meghatáro.uit helyen és mődozaiok szerint lefizetni. Az árvirés teljesítésére Fábián Fe-rencz kir. végrehajtó küldetik ki. Kir. .mint tkvi hatóság Nagy-Kanizsán 1883. junins hó 20 án. I gyors batá>u a mindenütt nagyra becsölt f-» gyógyerejönek Lisonywlt Ppitxwe-gerich növényből készült nitzwBorici- w (Bonbons,) Sc aiidt Viktor él tallii Bécsben, köhögés. Bkedtiec elsyálkiaodái ét hu.-ulh elle. Validi in in 5s e g a e II CIA k . g J 6 gy tár a k b an. 1061. 1—11. Kimerítő tudósítást a Texas és California! visKwrtokrfl, továbbá leírásokat, magyar ós német nyélven, térképeket sat. ingyen és bérmentve kaphatni W. G. Kingsbury 41 FInsbnry Pavement, London E C. által. .- 1054. 3-6. \|sztragon Mustár hzab. csomagolás Schmid Viktor éa fiai bécsi különlegességi üzlete, liplföldi hitelesítéssel valódi minőségben a gy írí rédj-ígygj el fllátva \'/s /• ÍB V» kiles üvegekben ktiphaiók minden . . r ¦ különlegességi üzletikben. 963. G—26. fpCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXi B KOSZORÚK X X csokrok minden nagyságba 1 írtől feljebb, mell és haj ékit-X menyek elő virágból, minden évszakban a legizlésteljeseb-X ben kiálitva megrendelhetők előre meghatározott árért, vi X dékre a megrendelések gondosan elcsomagolva a lehető leggyorsabban végeztetnek. Továbbá ajánlom a legfinomabb fajta gyümölcs fáimat (Zala-Egerszegen a kiállításon 1881-ben feltűnést okozott,) díszfák, bokrok, csoport növények, rózsák, szoba növények, (nagyválasztékben kaphatók, a elválalok kertek berendezését. ISemkfilömben becses figyelmükbe ajánlom teljesen felszerelt magkereskedősemet melyből bárkinek kívánatra árjegyzéket bérmentve küldöm. Nagy-Kanizsa, 1883. teljes tiestelettel JANDA KÁROLY, magkereskedő mű és üzlet kertész. i Dr. Hartmann A uxiliumj a legjobb gyógyszer H ugy csőbetegsé g ellen nf-aknál es folyadék nőknél, ¦zigoruan orvosi vény után készített gyógy szer — gyógyít befecskeiide«éi és fájdalom, utóbetegség* nélkül, újonnan beállott vagy bármily elavult baj, alaposan és meg Ölelő gyorsan. Határozottan dr. Hartmann Auxilinmja kérendS ¦ igy ezt a mellékelt használati utasítási könyvvel együtt és egy a dr. Hartmann intezetében tanácsban tartott jogotit6 jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszertári n 2 frt SO krért. Fő raktár: Twerdy W. gyogysz. I. Kohlmarkt 11. Bécs. Raktár: Práger Béla 5 vegyszer ész írnál Nagy-Kas. zsás. U. 1. Dr. Hartmann ur rendel 9—2-ig és 4—6-íg intézetében 1 itt minden ngy miiit addig is, mindennemű b5r- és titkos betegségek, nem különben férfi erű gyengülés, kiválóan kitünS mód zrerint, minden ntö-kBvetkesés elkerülése nélkül, Svphilíi éa dsgadisok és mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. I>eé-lileg is. 971 74—74. Wien, Stadt, Seilergasse Ür. 11. Kundmachung. Beim Truppen-Spital zn Gr.-Kanirsa findet zur Sicherstellung der traiteur massigen Ausspeisung sowie der ärztlichen Bedürfnisse nnd die Reinigung und Ausbesserung \| & der Kranken-Leib- und Spitals-Wäsche für das Jahr 1884. 2 die öffentliche Verhandlung, bei welcher sowohl mündliche als auch schriftliche Anbote gemacht werden können, am 13. November 10 Uhr Vormittags statt. Die Offerenten haben den Perzent-Nachlass den sie von den festgesetzten Einheitspreisen gewähren anzugeben. Die ährliche Verdi enstsumme ist gegen 6000 Gulden. Die beilänfigen jährlichen Erfordernisse, die festgesetzten Einheitspreise für die Ausspeisnng, überhaupt die nähern Bedingnisse über diese Sicherstellung, sind in der Kundmachung im Stadthause zu Gr.-Kanizsa oder in der Spitalskanzlei ein zusehen. Gr.-Kanizsa am Oktober 18 83. Von der k. k. Verwaltung« Commission 1052 3—3. des Truppen-Spital zu Gr.-Kanizsa. gooooooooooooooooooooooooooo Q Nagy-Kanizsa város és vidéke n. é. közönségének q van szerencsém ezennel szives tudomására hozni, miszerint q helyben, az ujon épült Babocsay-féle házban THORDSEN HENRIK O czég alatt Q órás és látszerész üzletemet WIESE és TÁRSA, cs. k. szab. pénzs7skreny gyárosok, Bécs. Hadit pesten, Prága. FiŐkraktnr: Budapest, Sngar-nt 2. sz. (Fonezlére palota), ajánlják a saját gyártmánya legkitűnőbb szerkezetű tűzmentes és a betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gép és múzáralkat a iegnagyob választékban, mérsékelt arakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen ós bérmentve. SSV U. i. A t. ct. közönség érdekében kérjük czimünket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp: szintén hasonló éa sokkal fiatalabb czéggel összetévessze. 967 19—20. «g Dr. Meidinger tanár ur által feltalált e és felügyelete alatt működő gyár Meidiopr-kályhák előállítására. Legjobb Jelvlrölfütö süldővel ellátott kályhák. HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. 995 11-15 Raktár: Bécs I. Kártner ut 42. Ezen a legegyszerűbben igazitható rendszerrel biró, rögtön fülő, s gyorsan átmelegülö erővel biró s kis tért foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükséglettel elláthatók — a bennt lévő tüz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkül — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors füles által okozott égető forró melegség mint más vaskályháknál. — Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átmelegíti. A gyár védjegye a kályha ajta" jánál a belső felén látható. MEIDIWGER-OFEN I&H. HEIM^I tSSsT* Utánzások lói óvjak. "sZt J Átnézeti s képes árszabály kapható közkívánatra díjmentesen < 4$ Keidlnger kályhák és házi eszközök gyárában. < O f. évi november hó 1-én megnyitom. Szakképzettségem jó O áruim és mérsékelt áraim által reménylem, hogy a n. é. v közönség szives pártolását megnyerhetem. q Nagy-Kanizsa. 1883. október hő. O Kiváló tiszteletül ö Thordsen Henrik, q orfte és látszerész. OOOOOOOOOOOOOO0OOO0OCK30O0OO§ Figyelmeztetés. Az általánosan ismert, jó hírnévnek örvendő* s több oldalnlag kitüntetett sósborszesz késsiünényem — kelendSségénél fogva — sok utánzásnak lévén az utóbbi iái -üv. kitéve, elhatároztam, kogy azokon ctimjegyeimet módosítom s arra kék nyomatnál- saját házam külsS alakját veszem fal, bejegyeztetvén azt egyszersmind védjegyként a budapesti ipar kain aránál. SÓSBORSZESZ gyors enyhítést eszközöl: osúzos szaggatás, fagyás, fog- és fej fáíií sisak. szMgyetrgeségek, bénalássk, ttk. sth. ellsz. Fsfltisztlté szeril is igen ajánlható, a mennyíSen a fognak fényét elSsegiti a fsf-lust erfisbitl es a száj tiszta, szagialai (Jit nyer a szesz elpárofgása után valamint ajánlatos e s>er felzHsásra is s hs.idegek erSaitésére, a fej korpa-képződés megakadályozására és anaak eltivelltáafcra. Ára egy ím fiTenel 80 % m Mi tnml 40 tr. Használati ntautás magyar Tagy német nyelrec, DízomáDjoaaim nS7tori.a! dlátva, mic-des Svegbe. ingyen mellékeltetik. Brázay Kálmán, Bndspeiten, IV. kerttlet, atnzeum-komt 23. szám. :N.gy-Kaniaiin: Sohwartzsnberg I., Zerkovitz W. it A., Bosenfeld A , Pollak it Stein, Scbwam F., 8trem S g e i a z e • : Szilagyi Sándor, Bubinsskj Adolí, Holldsy Mihály. C i n r g 6 :¦ Fried Albert Oiáktornya: • i t h e ly-PnlyiJ., Weisa A Scbleiffor A., Wonsclc F., S ü m e g h : DornerKaj , WQrzbarger Jakab. T a p o leli: >-----ó-ljton-FüreJ: Kollw Károly, »<: Védjegy 419. éi 42u.ssim. Kapmlié <• Ee.:. Z i i s-E Tódor József. K ¦Flieg Jdzeef, Koblenezer Ignácz. Helfy B. látszerész Nagy-Kanizsán. Műhely és raktár::Főutcza; takarékpénztár-uteza sarkán. Ajánlja dűstartalmn raktárát finoman csissolt szemÜTOgek-, orrcsiptetek- és lorgnettekból, üvegek egy szemre, valódi hűgyjegecsekbél és ólomüvegek bél arany-, ezüst-, teknSsbékacsont és aczélkerettel, hengerded szemüvegek asligmarismas-. hasábosán köszörüli, üvegek Strabismus (sandaság) ellen, bályogüvegek, (a szemüvegek csakis a láterő pontos megvizsgálása után, — mi opto-méterrel es Jäger tanür irás-IéptékéTel történik, — árnsiítatnak el) Londons-Koek védéüvegek, melyek az élesen betóduló világosságtól r- szemet megóvják, minden szint terméssetileg mutatnak. Színezett szemüvegek gyuladt és ideges szemek számára. Lunettes invisí-biles (íóthatlan szemüvegek) aebromatikus tüvesövek. színházi látcsövek, tábori csövek, miVroskopok, tömmntatók, látszeré-szeti tükrök, megrizsgklt bö és légsnlymérók aneroi Barometer (csak legfinomabb fajtu,) BssbT" legajabb találmányn orvosi maximal-hfimérÓk, löfif varázalámpák, camera obscu" alkohol méterek, folyadék-mérők, iránytűk, építészeti szintezők, vizmértékek, műszerek mérnöki-, orvosi-, gyógyszerészeti és iskolai használatra. A szemüvegek orvosi rendelet után 24 óra alatt csiszolhatok. Minden e szakba vágó javítások gyorsan és jutányosán készíttetnek el. Házisürgöoyök 3 évi jótálás mellett a legolcsóbj^^. áron állitatnak fel. jllett d\' fogok. i 1111111111111111111 111.""^ •ággal tu. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZ L ö S Y ÖKTOBÍB 24-84 I8?S. HIRDETÉS E K. Megjelent 1884 Ü Wajdits József könyvkiadó-hivatala NAGY-KANIZSÁN, a következő naptárak jelenlek meg n. m._ Wajdits József nagy képes magyar népnaptára, dus tartalommal és szép képekkel ára fíizve 40 kr, keménykötésben kötve és irlapokkal ellátva 50 kr. Wajdits József kis képes magyar népnaptára, képekkel és hasznos olvasmányokkal ára fűzve 25 kr. Szűz Mária édes hazánk védasszonya, nagy képes magyar népnaptára. Ara ezen katholikus szellemben szerkesztett naptárnak, gyönyörű o 1 aj-szinnyomatn jutalom képpel együtt, fűzve 40 kr. kemény kötésben irlapokkal ellátva 50 kr. Szűz Mária édes hazánk védasszonya, kisképes magyar népnaptára. Ára ezen katholikus szellemben szerkesztett naptárnak főzve 25 kr. Révkomáromi naptár képekkel és hasznos tudnivalókkal ellátva ára főzve 20 kr. Több évre szóló legolcsóbb magyar népnaptár (1884—1900) Uj!!! ára fűzve 14 kr. 101. azaz száz és egy évre szóló naptár keménykötésben 90 kr. Továbbtt: Ugyan e kiadásban Városi Mihály szerkesztésében megjelent: Népies füzetekből: I. Vőtény könyv [a 14 kr. II. Szerencse Könyv \\i 14 kr. III. lienovéva \| 14 kr. IV. Sybllla I 14 kr. Népkönyvtárakból: I. Árpád apánk történeti elbeszélés II. Szt. István király III. Attila Isten ostora ís li S-S 16 kr. 16 kr. 16 kr. 16 kr. IV. Dózsa (ijörg) a kuruczok királya Kapható a kiadó-könyvkereskedésben Nagy-Kanizsán, ugy szintén minden hazai könyváttisnáll Továbbá még megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: Halljak .-. :.- izét! Magyar felkÖszÖDtn (toaszt) könyv, szerkesztőtték Wajdits Jdx.ef és Bátorfi Lajos. Harmadik javított és tetemesen bővített kiad. A disses keménykötésű könyvnek ára 1 frt 80 kr. Kiárt emeljük a pohárt? Magyar felkőaxöntö könyv. Sxerkeaxtette Hajgató Sándor. Ára kemény kötélben, ctino* czimtáblával 1 frt. Csokor és billikom. Magyar köszöntő és felköszönte költemények, irta Vá-roiT Mihily. Ö felsége által 10 aranynyal kitüntetett pályamű. Má-¦odik tetemeién bSvitett kiadás. Ára I frt 40 kr. Rajta fiuk vigadjunk! Közkedvcsséeü dalkönvv, ötödik bCvített kiadás 1 ft 80 kr, diszkötésben 2 frt so kr. Rajta fiak vigadjunk 1 Magyar dalkfinyv olaó kiadása, kötve 96 kr EajU leányok mulassunk ! Mulattató kézikönyv, magyar hölgyek iramára, gyűjtötte Wajdits József. Második kiadás; ára az 600 lapra terjedS Szinnyomato borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 80 kr. Aranymetszést! aiaxkiadáanak 2 frt 80 kr. Eajta párok táncsoljnnk ! Lakatos Sándor tánexkínyve diaxei czimboriték- kal. Keménykötésű mfi ára 1 frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Hamoriflxtikns eszmék, ötletek, élezek egyvelege, gyűjtötte Nevet5 Vilmos, több \'felfedezetlen tudomány profeaaxo\'a ára disxeien kötve 1 frt 40 kr. Eebeibangok. Újévi és névnapi köszöntések. Irta : Hoffmann Mór, díszes nyomata kemény kötésben ára 1 frt. Vedd azivemet szivedért! Szerelmi levelező könyv, szerelmei párok számára, Sxivélyesitél. Csinos borítékba kötve, ára 1 frt 20 kr. Lenormand a híres czigányno igaxmondó kártyája, 32 színezett kártyával magyar aláírással ág szöveggel, ara 60 kr. Álmoskönyv, nagy legnjabb egyptomi, \'200 lapra terjedi, 600 képpel, 50 kr. Ugyanez köxépkíadásbau 25 kr. Ugyanez kii kiadásban IC kr. Dr. Kriegler Mór. .önmentS", vénymintákkal mindkét nembeli betegek számár, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. _Ac elveszett idegerSaek visszapótlása" vénymintákkal orvosok éi betegek szánvára, ára 90 kr. . Mindkét fDzet egy kötetben disxea kiállításban 1 frt 60 kr Szegényből lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás és Tévéznél. Ára kötve . díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Uogarn ím Spiegel, deutacher Dícbtang. Magyarország a német költészet tükrében, díszes ktállitáib.-ir. fűzre 1 frt 80 kr, elegáns diszkötéiben aranyova 2 frt 80 kr. Dr. Joi. Sietnbacb, HeitnatskUinge.Dichtongan horvorragcoditen ungarlieben Poeten mit einer Ankang von National-Volksliedcrn. Preis brosebirt 1 fl , elegant gebunden.. 1 3 80 kr. A gyakorlott vadázz; A~~fácííri- és fogolytenyéaxtéa, agy minden vad Umef- tetéie, irta Nagyölvedi Ölvedy Károly. Ezen igen diiaea ¦ 820 lapra torjedö műnek azinyomata borítékban és keménykötésben ára 1.8U. Az 1879. évi XXXI. törvényrzikk. Az nj erdőtörvény. Ár ÍÓzve 40 kr. iz aj vadászati törvény. Szentesítést nyert 1872-ik évi fobruár hő 18-án Ára főzve 10 kr. A kutyák betegségeiről és azok CxélsxcrQ gyÓgyitásáról. Irt* egy gyakorlott vadász. Ára fűzve 40 kr. Yxdásznaptár. A vadak párzási ideje éa tartózkodási helye az év minden havában. Ara fűzve 12 kr. Farsangi fánk, bábakeoyér (Kugelhnpf) és kitszer stílt készitési titka. Irta ; Fouquet Jaqnea, III. Napóleon udvari fSaxakáota. Ara 80 kr. Diauex r. icath imakönyvek. Mennyei Mamiáskert, 8-rélB, főzve 1 frt. FélblErnn, tokban 1 frt 20 kr. Eg~éiz bSrben, icdtban flnom aranymeUiéisel > írt 60 kr. Egész bSr arany metszés, csat éi kereszttel 2 frt 80 kr. ZargabSrben, caat á disziiéasel 4 frt. Finomabban készítve 6 frt. Selyem- fagy bánmy-kötős aranymotszístsel djízitva 8—10 frt. Mennyei Mannáikéit,) finom papírra nyomva, 12-rétO, hat kílflnS áczél-Üdvösiég üsv\'-ny, > metszetű képpel, Színyomatu cximlapoal. Negyedik Biztos lelki vezér ) kiadás Ára IQave 1 fit. Félbőrben, tokban 1 frt 80 krajrzir. Egéifi b5r. finom aranymetszés és loküan 1 tel 20 "kr. Aczélkeresxt és csattal 2 frt 80 kr. ZirgebSr ditzitéas«l 3 frt 40 kr, Finomabh kiállítással 5-6 frt. Selyem vagy báraonykBtás diaait-ménynyel 6—8 frt. Mennyei mannáikért, 32-rétO, temérdek >oel diaaitve, papirkötés tóiban 40 kr. Aranymetszéssel tokban 6u kr. Aczélkeretxt, e«aUal 1 frt Zergofaór. dtaxeaen 1 frt 80 kr. Selyem-bársany dlsxitBnányoyel 26. Egyházi énekköny, k&tve 60 kr. Hrmokkomirnml emlény, kötve 40 kr. Kis Rutaiakért, kötve 30 kr, araojmetaxóuel 00 kr, kereszttel 80 kr. További mindezen imakönyvek francai* bSr, bársonv. csont, elefánt csont és kristálkötéaben 2 frítÓl 15 frtig. TT A. f .T .ATLAN OLCSÓSÁG! Kővetkező 10 erikk egy díszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoil. 4. három tolltartó, három igen jó irón. 6. egy vonaliaa 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlő-gummi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattaL Ára összesen ben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postantalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. izsssssssssiVMBsieaBi^^ i\|H Wajdits József könyvnyomdájából Hagy-Kanizsán.