* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 9.11 MB | |
| 2009-10-22 10:24:29 | |
 | |||||||
Nyilvános  2082 | 6855 | Zalai Közlöny 1883 096-104. szám december | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAüY-KaNÍZSA, 1883. deczember 2-án. Bínzitéü ár: ! " " ~ egész érre......8 Lrt- fél ÓTTÍ ..... 4 , ?e^yed érre......2 , Egy szám 10 kr HIRDETÉSEK • huibos petitsorb&n 7, másodszor 6 i minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRHEK joronként 10 krtirt vótotiiRk lei nincaúri illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. Huszonkettedik éviolyam. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, inj-agi részét illeti közlemínyek pedig • kiadóhoz bérmentve iatézeadc* : \' ¦\' \\, NAGY- KAN I ZS A Wlasslcsha*. BéraoaUtien levelek csak ismeri mnnk&társ&ktol Eogm Itatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. , Sagy-kamzsai önk. tOzoltó-egylof, a „zatamegjei általános tanítótestület\', a .sagy-kanizsai kisdedne^eló egyesület\', » .nagy-kanizsai tiszü önsegélyző ssöfetkezef, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kültóiasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hctenkioí kétszer, vasárnap- s csütörtökön üiegjeleuő vegyes tartalma lap. A kivándorlásról. Agrár viszonyainkat élnem tűrhetők, tömegesen, itt. mnnkakört nem találók csapatosan, elzülött életűek egyenkint keresik az Oczeánon túl az nj világot. Osztály és felekezeti harezok foglalják el parlamentüket és erre a tünetre ha figyelnek is az intézó körök nem ott keresik a bajt, a hol nalóban van. Én nem csak a körülményekben, de az egyénekben is találok hibát, továbbá a mnnka iránt való előítélet zsarnoki uralmában. Vannak bizonyos munkák, melyek nem hogy nemesitnének, de megbélyegeznek. Hanem kezdjük elülröl. Azok kik földmivelési álmokkal mennek ki az njvilágba, azt találják, hogyott is csak régi világ van ; kétszer annyi verejték, ernyedetlenebb szorgalom, szívósabb kitartás kell mint idehaza. Ha nagy uraink, illetve nagy birtokosaink apró bérleteket csinálnának, ha a korona kőzalpitványok ugyanezt követnék — jövedelmezőbb lenne a földbirtok és a kivándorlónak buzgalma itt hálásabb talajra találna. Kincs Magyarországon kis köziig, melyben a papok, jegyzők, tanítók kompetentiái, a földmiveléshez lelkesen fogó bérlőnek szép kenyér keresetet ne adnának. Csakhogy a isidbirtokos és a földeket conven-tióban birt osztályok félnek a bérletektől azért, mert a magyar ember lehet jó földmivelö, de nincsen meg benne az úgynevezett földmive-lii lelkesedés, mely nem egyedül a hasznot nézi, de egy csinos darab földön dicsőséget keres. A földmi-Telónek a mivelésére bízott földet olyannak kell nézni, mint az Írónak, vagy művésznek a papirost, melyen magát halhatatlanná akarja tenni. A kisbérlő kizsákmányolja a földet, nem épit, hanem ront, ezért nincsen kifejlődve nálunk a bérleti rendszer. Egyes nagybérlők kiveszik tömegben a földet olcsón és lehető drágán adják ki darabonként. A földmivelést a bérlők üzletnek tekintik és nem hivatásnak. Ennek az érzésnek a hiányát Amerikában erezi meg a kivándorló magyar, hol még soha nem müveit földekkel folytat küzdelmet — és csakhamar elcsügged, igénybe veszi valamely jótékony egyesület segélyét és igyekszis hazajönni üres koldus tarisznyával. Mindenütt dolgozni kell — és a nap minden óráján. A magyar ember csaknem elheveri egész telét, nem keres, ha van vendégeskedik, ha nincs sopánkodik sorsa miatt ... A koldus pazarol és a mi munkát maga elvégezhet, azt mással vé gezteti. Nagyobb birtokosaink magasra törő nagy szabású eszméket hirdet nek pro domo — de látszólagá a közügyért. Erre kellene kiterjedni figyelműknek. A vidéki gazdasági körök legyenek demokratikus intézmények — szoktassák a hivatáshoz való lelkesüléshez a földnépet, nagybirtokosok pedig a kivándorlókat fogják el, telepítsék le saját birtokaikon és adjanak apáról fiúra szálló kis bérleteket ... A főpapságnak szép alkalma oyilnék itt a hazafi ságra és e mellett a maguk érdekét is elómozditatnák, mert valóban botrány, hogy némely papi vagyon valami pazarló rokonnak 50 krjával van holdanként kiadva, és a roson rendesen csőd alá, a papi vagyon seques-trum alá kerül. Még van idő, ha Magyarország minden nagy birtokosa a bérleti rendszer (farmer systimef meghonosítására vagyona tizedrészét szenteli csak a mellett, hogy a kivándorlások eleje vétetnék, a magyarosodás ügye is nyerne, a földmivelés és a kis ipar emelkednék, nekik pedig jövedelműk lenne több. Megyénként az alispán utján köröztetni kellene a felhívásokat, birtokrészlet nagyságát s föltételeket. Én megvagyok győződve, hogy az uralkodó ház lenne az első a rendszernek meghonosításánál. Egy pár év és hány olyan telepitvény lenne, mint Hertelendy-falva, Nagy-György-falva stb. A munka iránt való előítélet is sok proletárt visz Amerikába. Ezeket is itthon kell tartani, ha lehet. Van módja ennek is. Természetesen a nevelés a főbűn, mely a munka iránt előítéleteket teremt és táplálja a nagyravágyást, minden kis iparos gyermeke főispán akar lenni, ritkán veszi át a fiu apja üzletét, a mi Németországban miden léptennyomon előfordul, hogy egy üzlet legalább 100 éves, az nálunk nemcsak fehér holló, de a szószoros értelmében absurdum. A nagyobb városokban munkaházakat kell felállítani, a hol a nélkül, hogy valaki bélyegezve lenne, munkát kapna, ha nem ért ahoz az ipar-nemekhez a belépni szándékozó, a melyek itt űzetnek, megtanítják rá és költségeit később apródonként levonják. Egy vagyonát elköltött ur nem lehet nálunk hordár, nem azért, mert nem akar az menni, de szédelgéseik özben is szivesebben társalognak vele, mintha dolgozik. Ezt a gondolkozást kell a sajtónak és társadalomnak megtörni és igyekezni azon, hogy a munka iránt, legyen az bármilyen munka : szűnjék meg minden előítélet. Miért ne lehetne itt is fát vágni, ki Amerikában favágást folytat? Tüntessük ki a mnnkákodókat és a phyloxera természetű pankróti- rozott henye ,nagy urakat\' Ítéljük el. Beszéljünk azzal tüntetőleg a ki dolgozik s tartsuk semminek a másokon élősködő herét. Egyetértés, kitartás, küzdelem, s az ,uj világot" nem az Óceánon tul fogják keresni. ERDÉLYI GYULA. A terménybankok. és azok befolyása a mezőgazdaságra. Ki kell jelentenem, hogy a tisztességes kereskedelem szükségességét és nagy hasznát elismerem, mért az idő pénz; de az ennek rovására űzött visszaélés határozottan elitélendő. A külföldi vevők bizalma megvan ingatva, ezek maguk kénytelenek ügynököket itt tartani, kik beutazván a vidékeket, közvetlen szemle alapján vásárolnak a termelőtől. Hogy ezen eljárás a bizalmatlanság, ban gyökerezik, kétségtelen tény. Kiegyenlített terményünk nincs, minden termelő más és más minőséggel rendelkezik; egyenlő határozott czélokuak megfelelő nagyobb mennyiségű anyag összeállítása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A szállítás maga roppant drága s hogy erre példát hozzunk fel, Amerika jó részBen" azért képes versenyezni, — mert igen mérsékelt árakon szállít. „Hogy mit jelentenek az olcsó fuvardijak, csak akkor érthetjük meg, hogyha párhuzamba állítjuk a közvetlenül érdekkörünkbe eső helyek tarifatételeit az Amerikaiakkal, ,Az 1876. évi cartell után csekély változással fizetünk 100 kilogramm búzáért: Budapestről Hamburgba 2 frt 40 krt. Berlinbe 2 frt 05 krt. Drezdába 1 frt 86 krt. „ Boroszlóba 1 frt 51 krt. Szolnokra — 52 krt. Bécsbe — 80 krt. - Ezek ellenében a 7000 kilométert meghaladó Ohicagó-Liverpool vonalon a szállítás 100 kilónként 1 frt 30 kr, 1 frt 72 krba kerül, tehát kevesebbe mint Budapestről Drezdába" De még vasutaink állomás helyein a raktározás iá< igen primitív s ha csak a közepesnél valami jobb termésű évűnk van, már fönnakadt a raktározás; jó években pedig vagy nem lehet szállitanij vagy a szabadban kell raktározni, hogy ily körülmények között mennyi kár háramlik a gazdára, könnyen elképzelhető. A mezőgazdasági hitelügy figyelmes vizsgálat mellett szintén nem mutat kedvező eredményeket. — A gazda hitelképessége igen rossz lábon áll s még akkor is, ha rövidebb időre kölcsönöz, legtöbbször jelzálog! hitelt kell igénybe vennie. Az ő terményeit, készleteit, beruházásait nem tekintik biztosit aknák. A takarékpénztárakhoz sem fér könnyen, de jobb esetben az innét nyert kölcsön nem elég olcsó pénz, ha fölvesszük, hogy fekvőségeiö—6, üzleti tőkéi pedig 7 — 8 százaléknál többet nem jövedelmeznek. Üzleti nyereségről pedig ritka esztendőben lehet sző. Arra van tehát utalva, hogy vagy előre eladja termeivényeit, a" mikor" loanaröl keservesen meg-adóztatják, vagy uzsorások kezébe jut, ami egyenértelmü dolog amazzal. Sajnosak mindezek a tények s fájdalom, hogy nagyon sok esetben végződtek már sok gazdának teljes tönkremenésével. Es még mindezekhez járul terményüzletünknek egy hatalmas ellensége, — mely lolyton fenyeget, kisért, réme a magyar búzának: a ez a néhány évre keletkezett amerikai verseny. Ne kicsinyeljük ezt, higyjünk azon tényeknek, melyek elől elzárkóznunk nem lehet. Németország e a többi európai államok alaposan tanulmányozhatták ezt, TÁRCZÁ. Dalok. i. Néilek, néslek, egyre nézlek, -\' azt •- almot látok, Nem hivém ilj igézőnek, Sohasem a va óságot — V agy talán, hogy itt pihentél Még ma ia e keblen vállán, Nem egyéb, mint enyelegve Játazadosó tündér-álom . . .? Nézlek, nézlek, egyre nézlok ; Siípségedbűl raráás támadt, S alom Tigy-i. vagy vaióaág Mindegy nekem, csak, hogy látlak.... Ugy titkolok T,-lamit és Act sem tadom, hogy mit érzek, Hogy aminek rabja lelkem Szerelem-e vagy igézet . . . ? Oh! ne siereas, engem lányka, Nem in nekem születtél to ; Fehér rózza, piros rózsa. Nem egy hajtás két bimbója Nem egy tíaek iker vére. Piros : :-. tiszta kelycén *• •serehim Qdve támad; Fehér virág halvány axirma Fájdalommal van beirva B szerelme az Örök bánat. Nem egymásért születünk mi Én búrt, te DoUfogíigra; Mért osztóinál «*eirv édesben, Mórt szeretőéi eagem éppen, Mi szép nn a h«vaa,á.iba\'- BÁTKY LAJOS, Az ágról szakadtak. — Beszély. — Irta: Szalay bántlor (Folyt, és "vége.) VI. Egy óv alatt fure%a dolgok rázták meg a világot. Egetverő riadalom zajlott végig Kárpát bérczaitút indulva,ós Adria vi« harán Bimull el. A szabadság istennője homlokon csókolt egy alvó nemietet; milól ez felébredett. Nem ijedt meg attól a tündértől, kihez már hűtlen kezdett lenni: hanem ölelkezett vele ismét az első szerelem észbóditő mámorával. Ez a földön tulemelő mámor okozta azt az óriási zajt. Is enek kéjelegtek a földön. Az Istenné lett nemzet és a földre szállott Isten : a szabadság. 1848 a t írtak. Akkor törtónt meg az a csoda Magyarországon, hogy a honezeretem apró csemetéi egy n*p alatt villámfogó óriásokká izmosodtak. A talaj mindenütt csodás erővel áldatott meg, a rongyok között éppen ugy, mint a bíbor között. A meteorok föl támadási Ünnepe volt az I Még mnsi is olyan szép az:...... álomnak 1 Nagy .Kanizsa utáczáin végig húzta s czigány a „Rákóczyt." Délczeg huszár-gyerekek, hárompróbás vánhuazárok jár ták a ,toborzót". Nem volt szűkében a parolázó. Félóra alatt agész regiment volt együtt. Ab otcia egyik szögletén volt a főhadiszállás. Ott aranyzsinóros tiszt állott: várta a gyerekeket; nem azért, hogy belajatromozzá őket, hanem, hogy ó is parolázzon velük egytül egyig. Nem kell attól tartani, hogy azok közöl csak egy is megszökjék! Nem kell azoknak beszédet tartani, hogy viléz katonák legyenek, mert most a házának nagy szüksége van rajok. A levegővel sziták azok magokba azt az egeket ostromló lelkesültséget, mely egyszerre millió szívet gyújtott meg. A tiszt egy daliás termetű, bátor tekintetű férfiú volt, körülbelül 40 éves. A körülállók suttogtak róla mesés dolgokat, hogy miképen szökött meg a császári hadseregből, mikor megladta, hogy miként állanak a dolgok itthonn. Pizza jött, fölajánlotta karját, szivét, éle-tót a haza védelmére. A magyar kormány kiküldötte hadseregtoborzásra. A tiszt mindegyik ujonczczal kezet szorított. Esek között volt Pali is. Mikor erre került a sor, kissé megállott, végig mérte a szép szál legényt, örömmosolylyal szemében. „Te hát megtermettéi, fiam! Mi a neved? — kérdó tőle. .Gondos Pál!* - felelt Pali. „Micsoda ? Hisz akkor te az énü..... Tovább már nem mondhatta; mert abban a pillanatban tört ntat magának Selyme* Ágnes, oda rohant a tiszt lábai- hoz és csókolta annak átölelt térdeit a megüdvözülés gyönyörével. A tiszt, ki — mint k. olvasóm ugy ie elgondolta — Árva Pali volt, azzal vetett véget a jelenetnek, hogy Ágnes-sal, Palival és a nemsokára oda érkező Péter bácsival a kíváncsiak szemei elől a vendéglőbe vonult be, tág kapat nyitva jtzel az egybeeereglettek találgatásainak és tündérmeséinek. Ez alatt a Potyli malomban más ként folyt a világ sora. 0:t éppen eljegyzési napot voltak ü\'endök. A mostoha ugyanis addig kínozta, nem a leányt, hanem az apát, Gondost, mig Ágnes meg nem szánta, s hogy az e világi poklok leglángosabbikátói, asszonyi nyelvtől megszabadítsa, végre beleegyezett, hogy hozzá megy Boldog Jóska öcsénkhöz, aki azon kivül, hogy az öregbiró egyetlen fia volt,, leginkább minden közönséges emberi fogalmat meghaladó hatáságáról vala nevezetes. A mostoha nagy pompával szándékozott a kézfogót megtartani. Nagyszámú vendégsereg gyűlt egybe. A mostoha boldogságtól ragyogó arczcsal BÜrgött forgott közöttük sokat beszélve és semmit sem téve. Az a mosoly ült képén, amely mindennapi szokott lenni a keménfejü asszonyoknál, mikor egy-egy „a sért is megmu t a t om* testté lőn. Szegény Ágnes nem beszélt senki vei. ArczárÓl nem lehetett semmi szén* védést leolvasni. Valami különös földön\' tuliság ütött azon tanyát, ami hasonlóvá tette a martyrokhos. Ki tudná: mi érett meg lelkében ? Paliról egy eeztendó óta hirt ae hallott. Nem tudta elgondolni, hogy mi történt vele?. A gonosz moitohának volt ra gondja, hogy minden jó hir, minden biz" Utó szó elől eisárassék a Potylimalom. Arról meg azután annál bővebben tudott ő maga; hogy milyen gonosz dolgokat beszél a világ Paliról 1 Ha fele igaz, hit unosontig elég arra, hogy Ágnes megvesse, elfelejtse Palit; s kitépje szivéből a szeretetét, lelkéből az emiókét. Ágnes persze az afféle mendemondákká] nem sokat törődött, hallga-totl, de telkében egészen ellentmondott minden igaztalan szónak. A legutolsó pillantig várt, hogy jön a megmentés. Mert Boldog Jóskánoz menni ezzé ágában se volt. Látszólag beleegyezett, de csak is azért, hogy szegény mostoha-üldözött apját a folytonos kínzástól megssabaditsa; a feltett szándéka azonban távolról sem volt Boldogné lenni. Mikor azntán látta, hogy minden reménykedése hasztalan; Paliról semmi igaz hír nem érkezik; akkor egy sötét gondolat érett meg agyában. Elhatározta, hogy elnémítja örökre szivét. Ez a sötét gondolat rajzolódott ki arczára s ez adta neki azt a martyri tekintetet. Ha már Palié nem lehat — gondolta magában — másé nem lesz soha; kább a halálnak lesz menyasszonyává. Amit lelkében föltett, ahhoz volt is ; ereje. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KftZLÖNY DEOZEMBBE 2-íd 1883. mért & beállható váisággal szemben nem akartak készületlenül maradni. Osak mi néztük azt eddig közönyösebben, semmint a dolog lényege valóban megérdemlette volna. Annyi már eddig is bizonyos, hogy a világpiaczon való helyzetünk megingatott, nem foglaljuk el többé azt a helyet, melyet elfoglalva tartottunk. A Lajtán túl való tartományok, egész Németország. Holl-Itnd, Belgium, Anglia, Francziaor-szág, Olaszország és Helvétia fogyasztóink valánk § ma e piaczok nagy részét amerilai éz orosz bnza uralja. Hogy teljesen ki nem szoríttatunk, egyrészt malmainknak köszönhetjük, ezek kitűnő lisztet szállitván a mondott helyekre; másrészt pedig annak tulajdonitható, hogy két hóval előbb lehetünk piaczon, mint amazok. De ki kezeskedik arról, hogy az élelmes amerikaiak maholnap nem versenyeznek-e velünk sikerrel a lisztgyártás terén. SZŰCS ISTVÁN. H1./1883. Zalamegyei gazdasági egyesület. Felhívás A salam egyei gazdasági egyesület felhasználni igyekezvén minden alkalmat, miszerint az egyesületbe belépést megkönynyitve, minél jssámosb tevékeny erőt megnyerhessen, hogy annál sikeresebben s tágasb körben működhessen — ismerve azon viszony hatályos voltát, melyben a községi- és körjegyző agy néptanító arak bivatalob állasakban as együttlét és naponkinti közvetlen érintkezésnél fogva, mint a népnek tanácsadói s vesetÓi a közönséghez állanak, a nagyméltósága földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium 19366-1883. sz. alatt kelt intézményével jóvá-hagyott 25/94—1883- ssimu végzésével elhatározta, miszerint az egyesületnek közreműködő tágjaiul minden díjfizetés nélkül felvétetnek ason községi és körjegyző, ugy néptanító urak, akik közreműködő tagokai leendő felvételükben irántuk nyilvánuló bizalmat látnak, ennek erkölcsi értéket tulajdonítanak s es által mintegy nemes kötelességet vállalnak: maeukra,. hoey az iesveBület üsjei iránt élénken érdeklődnek s hatáskörükben ennek tényleg foganatot szerezni igyekeznek. A közreműködő tagok, mint ilyenek a kiállításokon, versenyeken és közgyűléseken résst vehetnek, felszólalhat\' nak, indítványt is tehetnek, de szavazat tal csak az esetben bírnak, ha rendes tag nak beiratkoznak. Erről a községi és körjegyző urak ason felkéréssel értesíttetnek, hogy ezen felhívás tartalmát jegyzői kerületükben lévő néptanító urakkal tudatni, őket az egyesületbe belépésre buzdítani s őnma guk is belépni szíveskedjenek. A jelentkezések aBZalamegyeigas-dasági egyesülőihez\' czimzett egyszerű levélben beküldhetők. A .Zalamegyei gazdasági egyesület* Zala-Egerszegen, 1883. évi szeptember hó 9 én. HACZKY KÁLMÁN m. k. elnök. Egyszerre eltűnt a vendégek közöl ; senki sem tudta hova lett. Kiment a mallommeléki forgóboz. Megállott az örvénylő viz fölött. A szelíd patak ott haragos képpel forgott, zúgott, habzott; olyan volt, mint egy föllázadt óriás szív, mit szent nyugalmában a méltatlanság ostora ért. Ágnes elmerengett azok fölött a haragos habok fölött. Milyen nagy nyugalom lehet azok alatt I Milyen mé lyen el lehet azok alá temetkezni a gc-noss világ szemei előli Ott álmodni hosszan, hosszan, végetlenül arról as üdv-ről, melynek 6 földön kezdete sem volt soha. Újra elgondolta, hogy milyen boldog napokat élt ő Palival. Azoknak a napoknak itt e földön nem lesz folytatásuk többé; oly jó less asokat folytatni egy végtelen álomban odalent 1 Lelke oly édesen kéjelgett e gondolatokkal. — Borzalmas gyönyör az, mikor valaki beleszeret a halálba. Csendesen fölkelt, hogy a sagő ha bok karjaiba vesse magát. Lelke előtt már rezgett a túlvilági fény; a világ elsötétült szomei előtt: ,. . abban a pillanatban erős férfikezek tapadtak szemére ; fölsikoltott. A következő pillanatban a habok helyett Pali karjai ölelték Ágnest. A szép egyenruhás ti.st láttára Ágnes megrezzent b mindjárt arra gondolt, hogy Palit katonának viszik. Féltve simult a derék, legényhez; ki észrevette aggodalmát. „Mitíl féltesz angyalom, mikor mar melletted vagyok? Talán, hogy katonának vissaek? Ne félj 1 Ez itt as én atyám 1 ez pedig anyáin 1 Látod mi ezt nem is tudtuk, rá sem gondoltunk soha. Csak annyit tudtunk, hogy testvérek nem vagyunk!0 Árva Fái oda lépett Ágnesboz. Beszélgetés a néppel. (Ferenci búcHi a wzegíuyek tanács adója.) (Folytatás ói végi-.) Az emberi társadalomban való élet hasonlítható egy vasárhoz, melyben minden egyes szereplő igyekszik magát értékesíteni s azért mindenik többnek és jobb-oac akar látszani, mint a milyen valójában s tehát nekünk is ugy kell Őket tekintenünk, mint a kik többnek és jobbnak akarnak látszani s azért nekünk az a jó oldalaikat kicsinyítő üvegen, hibáikat pedig nagyító üvegen kell néznünk. Közönséges tapasztalat szerint a gyenge erejével, a féltékeny bátorsággal, az üresfejű legtöbbször tudományával dicsekszik, valamint a jobban már bukás szélén álló pénzével gazdaságával,— épen azért ti meg épen szoknak ellenkezőjét tegyétek fel ai emberekről, mint a minek látszani akarnak. Különösen üzleti dolgokban adás-vevésnél minden embert agy nézzetek, a kikkel dolgotok van, mint a kik titeket megcsalni azeretnének, azért nektek íb olyan fegyverrel kell magatokat védeni, minta melylyel-ellenfeletek htrczol, különben martalékul estek, vagy rövidítve, csalatva lesztek. Ez kissé ugyan kemény leczke;de mégis jobb mindenkiről addig, mig nem ísme-r jük rosezat tenni föl csak azután, midőn már az ellenkezőről vagyunk meggyőződve, jobb véleménynyel lenni, mint Bem magunk kárán megtanulni ezt, hogy ne higyjünk as embereknek, mert a csalódás után magunk káráni tanulás igen drága és keserű iskola. (Különösen eszeteken legyelek és vigyázzatok, mikor gazdagok éa hatalmasak közelítenek hozzátok nyájassággal, meg ne hagyjátok magatokat ámittatni, ne feledjétek, hogy a gazdagok éa halalmasoknak, az alacsonyabb sorauakhoz való nyájas leeresske-sek, színlelt barátságok alatt mindig lappang egy mellékes czél, melyre felhasználni akarnak, nehogy veletek is ugy tegyenek, mint acsítrommal, melyet a kifactarás után, mint haszontalant eldobnak, titeket is, midőn segitségtekkel czél jókat értek, magoktól, mint megvetett táltyat eltaszítsanak. De durván éa visszataszítóiag sem Bzabad elbáani ve lök, mert ez által még ellenséget azerez-tetek magatoknak, mégpedig a hatalma-aok közül, kik idővel ártalmatokra is lehetnek, hanem azép módjával ildomoaan kell velők elbánni, ha valamire kérnek benneteket, készséget kell azinlelni,mégis annak végbeviteléi, valami feltételekhez kell kötni és mindig óvatosnak lenni. Senki se hízelegjen körületek magának azzal, hogy vele ez — vagy az az ur nyájasan kezet szorított, Azt, ki közületek valami hatalmas hivatalbeli urnák kegyéi vadászná, csupán csak azon okból, hogy a hatalmasnak kegyét bírhassa, ha belőle semmi haazon nem néz ki, igen hígeszünek unom. Legyen árnak ur, szegénynek szegény barátja, vagy is »Ne félj húgom, elmegyünk mindnyájan katonának, \'Még ma egyszerre megtartjuk az esküvőt; azatán mindnyájan fül esküszünk a hasának. Asszony férfi elkel most hazát védni. Még Péter bácsí sem marad itthon. 0 lesz a zászlótartó, Egy helyhez köti ugyan az öregség, de az jó íb lesz ugy; legalább megfutni a zászlóval sohasem fogunk, hanem meghalunk körüle; ha kell egy-tül egyig." Azatán ölelkeztek mindannyian ebben a szent gondolatban. A Polylibau csakugyan lett ünnepély, de csak rövid, gyors. A nagy dolgok, a rohanó események akkor nem engedtek eenkinek ágyat vetni a házi tűzhely körül. A két ujpár elment mézes heteket élni a csatamezen ; oda, hol millió szívek szakadtak e^ygyé egy közös, szent, nagy óhajban. Egyetlen óriás bzív dobogott akkor e hazában; mely azután félistenné tette e nemzetet. • A nagy napok lezajlottak. Ismerőseink köz/\' egy sem veszett oda : de olt vesz/ették mindenüket. Komáromból jöttek hasa szabadsági ev éllel, A családi boldogság tűzhelye körűt együtt sírtak gyakran a szabadságnak gazoktői megtiport romja felett Aki rósz irton halad. Volt nekem gyermekkoromban agy öreg tanítómesterem, ki tanítás előtt mindig azt szokta volt mondani: „haladjunk." mindenkor a magassőrü emberekkel tartson barátságot. Bocsásson meg Ferencz gazda.jbogy szavaiba vágok, én nem tartőm helyesnek ez utolsó állítását, mtdőn a nagyobb rangnak és a müveit oszlályoak iránt bi* zalmatUnságot kelt. Én boldogalt atyámtól elégszer hallottam (anicsképen ezen atasitást, ha barátot válaszfasz magadnak, az nálad mindig egy fokkal nagyobb rangú, jobb és okoaabb legyen, mert ez néked hasznodra és tisztességedre fog szolgálni, — szőllék közbe. Kedves tanitó ur észrevételének csak rész szerint engedek igazat például, ha én Un: tó urakkal és kedves tíaatelendő urammal barátságos viszonyban vagyok, ec nekem csakugyan h»ssnomra és tisztességemre szolgál, mert Önök társaságában én csak jót tanulhatok, de már az, ha éo egy gazdag földes orral tartok ba rátligot, már abból bi* én nem sok hasznot és tisztességet várhatnék, ugyanis például, ha azon nagy rrogu barátom (Toldim, ha volna) meghívna \'ényes asztalához vendégnek, még Ünneplói ruhámban sem igen találnám fel magamat,hová néznék én, midőn uri barátomnak kényes vendégei, mind félnének vetem közvetlent szomszédságba ülni, attól tartva, hogy as istálló Bzagot az ő ruhájuk is as enyim tói elkapná, hát ha még ason csípős élesekre is gondolok, melyeket. ott majd hallanom kellene, bisony mégis a mellett maradok én: „hogy nem jő as embernek nagy arakkal egy tálbŐlcseresznyét enni, mert magjával meglődözik az embert*. Kivétel csak a katonáknál történik, kivált háborús világban. Ott nincs ur, közvitéz, vagy tústre egyaránt szól a ka tonai törvény, választás nincs. De elég legyen a vitából, menjünk tovább, a lássak meg, kik irin legyünk bizalmatlanok, vagy is kiket tartsunk még rosszabbaknak, mint a milyen nek valóban látszanak. Ezek a házbeli cselédek, esek között it első sorban a fe leeég. Igaz. hogy nagy kincs a hasnál a jó asszony, kinek ilyen hü párt adott a jó isten, az nyugodtan lehet, annak gyanakodni bú neje ellen latén elleni vétek volna, csakhogy az a baj, hogy igen ritka as a jó és hü feleség, .sűrűen vetik, de ritkán kel ki", mondja a példaaxő, asért jó a gazdának az asszonyra ís ügyelni, vájjon nem szökik-e el a gabona a fsae-kasokhoz cserében edényért, a boltoshoz piros kendőért, csipkéért, a korcsmáros-hoz pálinkáért, gyümölcsáruihoz gyümölcsért. Láttam én már olyan asszonyt is. kiről fel nem tettem volna, hogy lopja az urat, — mint vitte a gabonát kötény alatt a fazekashoz. Hiába dolgozik szegény családapa nyakra-főre, ha oldalbordája egy f^lől elpazarolja a hamis i szony. Azért tanácsolom nektek, ha csak tökéletesen meg nem vagytok győződve feleségetek hűségéről, hogy mind a gar< madas, mind a lisztes hombár és zsíros véndolt titkos jelekkel jeleljétek, hogy a mutatkozó hiányt könnyebben észreTe gyetek. Azonban némelykor a gasda maga is oka ily ross gazdálkodásnak, mert reá hagyj* magát szedetni, hogy te hát ily pazarlás házatoknál ne történjen, ne legyen biában eszetek és szemetek és fületek, hanem mindent lássatok meg Eszetek mindig előbbre járjon,mint cselédeiteké hogy rajtatok ravaszsággal kinc Tanuló társaim kősőtt minden törekvésem dscsára én voltam a legfélénkebb és a legügyetlenebb .és így pajtásaimat unszoltam; hogy kérdezzék meg az öreg-mestertől, mért kezdi meg minden nap tanítását e niegjegyzéssel, hogy haladjunk. A pajtások közül többen kinevet tek és elneveztek engem: kíváncsinak. Hazamenve as iskolából panaast emeltem édes anyámnál, hogy pajtásaim gúnynevet adtak azért, mert kiváacai vagyok Szerető anyám elmondatá velem a történteket és így vigasztalt: „társaidnak igazak volt, mert -akt valamit tudni akar, az maga fáradjon érte; menj csak gyermekem a meiter úrhoz és mondjad magad neki, amire kíváncsi vagy; csakis akkor lesz valami belőled, ha félénksé gedet felcseréled bátorsággal éa mind azt megteszed magad, amire képes vagy; aki félénk, akí gyáva, abból semmi sem leac." Édes anyám eme ssavaira neki bátorodtam és gyermekies elszántsággal haladtam azon házfelé, hol mester aram lakott. Ut közben csak mondogattam magamban : aki félénk, aki gyáva, abból nem lesz semmi. Mesterház kapuját elérve a bátorság inamba szállott s én erősen dobogó szívvel bámultam a kapuezárfát, mígnem tanitó uram mellettem termett és nyájasáén kérdésé tőlem jövéaem csélját. Én reazkedre, töredezett hangon adám elő kérésemet, mire a tisztes tanitó eseket monda: „kicsi vagy még kedves fiam és nem bírod jól felfogni a haladás eszméjét, majd ha nagyobb\'leszel és sokat próbál tál, akkor fogod tudni e ssó jelentőségét; most csak jegyezd meg magadnak hogy akí boldogan akar élni, annak előre kell törekednie*, mindig arorgalmaa ab ban kell dolgoznia; mert aki nem sso fogjanak. Legyen meggyőződve minden családaitokbos tartozó arról, hogj oly szemes és furfangos gazdával van dolguk, kit nem lehet megcsalni. Ast is igen okosan teszi a gasds ba as okokat.melye* as asszonyt gyakran lopásra kényszerítik — eltávolítja. Ez pedig nem áll másból,mint abból, ha módot nyújtunk az asssonynak, hogy titkos kiadásaira másból is tudjon pénzelni, ne csak gabonából. Plántálja be a gasda belső telkeinek minden üres részét olyan nemesitett gyümölcsfákkal, melynek gyümölcse könnyen elárusítható, tartson jő fejős tehenet ís a gazda, melynek tejéből is tudjon a gazdasszony szépen pénzelni. Tenyésszen méneket is, mert es is hos ssép jövedelmet. Így ha less többféle utja-módja a péns-ezerzéenek, nem fognak feleségeitek a gabonához nyúlni. Még egyik kéoysze-ritó ok as íb. midőn as asszony nem elegendő a női munkák végbevitelére, milyen a kendernyövés, törés, tiloláe, hogy tehát mégis meg legyen as is téve, idegen zsellér asszonyokat hívnak segitsé gül, kiknek munkájuk dijában vagy líss tet vagy ssirt adnaknőitek, asért ne utaljanak a fééficaelédek is ily forma női munkákban segítségül lenni és ebben is a gasds menjen elő jó példávsl férficseleV deínek. De nem csak a nőre és a nő cselédre legyen figyelme s családfőnek h*ü*is á többi családtagokra ís különösen arra a férficselédre ís, kire a lovak etetése és gondozása van bisva, hogy a gabonát vagy szemet, melyet a lovak abrakolása végett a kamrából elvitt, különös figyelemmel kísérje, hogy a gabona épen arra a csélra legyen fordítva, melyre adatott, vigyázni kell, nem viszi a el as abrakot a kocsis e korcsmáros hot, miután az ember mindig cselédei melleit nem állhat, többször megeshetik, hogy abrakolás, sóaás jelenlétünk nélkül történik meg; ilyen esetben a figyelmes gasds még a lovak gauéján is megismeri, vájjon megkapták-e lovai abrak részüket mert abrakot evő lovak ganéjábsn megláthatni a sab és más gabnaasemeket. Na most már értem Ferenos komám — szólalt fel egy éltesebb gazda, miért akarta látni lovaim ganéját és miért tanácsolta, hogy egy hónap folytán minden abrakolásnál jelen legyek, gondolom az só forma fehér por sem volt valami más, mint só, melyből mindig egy-egy kalánnal parancsolás abrak kösé keverni. Hanem asért nem bánom, hogy szót fogadtam komámnak, lovaimat, mint ha kicserélték volnál egészen más színben néznek most ki. Erre Ferencs bácsi mosolyogva csak ennyit mondott, de még sem ismerte jól még komám a port, melyet adtam, mert a törött só össse volt keverve finomra törött csollánmaggal, mely lovainak étvágyát, gyomruk emésitő erejét a sóval együtt emelte, melyet más lótartó gazdáknak is merek ajánlani. Különösen idősebb lovaknak jót less scselláo magva abrakjába keverve. „Rend a lelke mindennek, gyakorlás lessen Ügyesnek", mondjs a példsBSŐ.Bá kell szoktatni ess Üdéinket, hogy minden hasi és gasda sági eszközt jó karban és a maga rendes helyén tartsanak, hogy midőn szükség leend reá, hosszas keresés nélkül előle-hessee venni, s ne kelljen óraszám ke- kik munkássághoz, aki nem iparkodik az elmarad. Szinte jól esik reproducáloom a játszi á&rándoa zsenge kort, amidőn minden oly zengzetesen hangzott, amikor a gyermeksereg minden rang ós érdem nélkül as egyenlőség bélyegét hordta ma gán a ssó legszorosabb értőimében: a*j midőn a zsenge kisdedeket se nemsetí, se vallási, se faji gyűlölet nem marosan golja,amikor a mikrokosmos ment minden ssenvedély, m inden előítélet s rögeszme-tői; a midőn s kisded lelkek oly kristálytiszták, aminőknek azokat a meny belí ur Isten rendelte. As idő vili ám sebességgel halad előre, a boldog gyermekévek csakhamar elrepülnek s a kis boldog gyermek észrevétlenül lépi it as ifja b férfikor periódusait ; egymást váltják fel lehető gyors*\' aággal a játszi pajzán gyermekkor, as ingatag ábrándos ujakor s reményteljes felhatoló s nagyravágyó fiatal kor, a komoly tapasztalt férfikor és a gondolkodó higgadt aggkor. Önkénytelenül oszladoznak a gyermeki phantasia tündéries termeivényei s közelednek a rideg valóhoz, amikor csak annyit említünk s gyermeki évekről: „en revant s\'y sai.° Oh boldog gyermeki évek, mily fájós szívvel tekintek felétek, mert eszembe jut tanítómesterem szava a in tése, amikor engem munkásaágra serkentett s a boldog megélhetés tényezőivel megismertetett. Talán boldog lennék most, ha tanácsát követtem volna, de én as emberiség számára kijelölt két ut közül azt valasstám, mely elvezetett az erkölcsi romlottsághoz, az életuntsághoz. Anyám fiskihat, apám professort, resgélni. Hogy kevés erővel is tokát vé-geshessünk, asért ís rendet kell tartani, minden munkát kint éa bent a magi rendes idejébe kell megtenni, mert ai elkésett mankinak osak ritkán van meg a kívánt sikere, s ha a his istálló körüli teendőket kiosstjuk s csalid tagjaira, tokkal szaporábban megy as végbe, mist ha nincs kiosztva. Miért? Igen könny*, belátni, ha tudja a cseléd, hogy as fi rei bisott tennivalót neki kell még toniír, előbb vagy ntóbb.akkornem várja, hogj ast mis helyette megtegye, hanem hota* tát, mis okból meg azért is tanácsosa munkát kiosslani, hogy ha valami doí \' got minél többször gyakorol, annál ügyi. sebb abban, könnyebben |éa hamarább i. megy végbe. Példáal 6 ksssáeom vas, egyet a melyik legjobban tud kaszát kalapálni, ast állítom kalapálni, a többit pedig kaszálni állítom, sokksl hamarább megy, mintha mindenik: a maga kassáját kalapálja. Elmondottam as általános a}, veket a gasdálkodáanan, most reá térhetek a tnlajdonképeni mesei gazdaság k&. rüli tspesztaletaimre. Legelső tanácsom a mezei gazdaság körében, hogy annyi marhát tartsunk, hogy földjeinket sorban minden 4 ér alatt egyszer sséitében és erősen mogtri. gyálhassak. Ennek elérése végeit egy negyed telkes polgáruk ItgKovesebb 5 darab marhát kell tartani. Dehogy oonji marhát rendesen kiteleltethessen, a got keD igyekezni a gondos gasdánsk, hogy mmd több jó takarmányt takaríthasson szénás psjtájába. Nem elégssik meg ássál, hogy csak termessetes rétjeiről, ki-száléiról gyűjthessen, hsnem még szántóföldjének is egy hatod sőt negyed retsei is takarmány-termelésre fordítja, Midfin földjeit trágyával elegondfi-leg meggyőzte, osak akkor gondolhat a gasda arra, hogy valtóvetesforgist hoi son be, mely sokksl több hsssonoaj jár, mint s közönséges ugaroló vagy is bírom nyomásos vetés-forgás, de több todó erőt éa több trágyái is kivan. Vonói marha és marhatartás nélkül még gondolni sem lehet arra, hogy haszonnal ölhessen mesei gazdaságot, mart az elsová-nyodott föld oly silány terméssel fizet, hogy a magon felül termett ssem, nem hozza be a szántásra és vonós mánkéra tett kiadást sem. Vonós marha nélkül nagy ritkaság, hogy a földbirtok ssokott becsárának csak három ssástólit is jőve-delmessen, legtöbb esetben a 2 ssásióli-val ís meg kell elégedni, holott vonót marhatartással éa marha teny és* testei össze kötött földmiveléstel, a föld tiszta jövedelme, a földbirtok árának 8 •sástólijin is felemelkedhetik, azon kívül meg lest fizetve a reá fordított vonós és gyslog mnnka ís. A mit a kisbirtokos, ki földjeit saját maga és családja segélyével munkálja, ssínte késs nyerességnek számit-hatja, mert ád neki a fold munkát ás kenyeret, s nem kell aem magának, aem caelédjeinek, idegen gazdáknál munkát keresni, hanem feltalálja a munkát ké sőn, korán oda hasa a gasdssigban. Oly esetben tebát, midőn valaki, oly gasda ságot Örököl, vagy \'vasáról, melylyel elegendő marhát nem kapott, nem csak megengedhető, sőt szükséges, hogy a gasda kölcsönhöz forduljon. Csak uzsorára ne kérjen fel, mert es már nem hóikat jövedelmet, hanem csak mérsékelt nagyssülőm orvost akart belőlem ősre 1 ni . Alig végestem ss elemi iskolái, el vitt apám X. városba a oollegiamba, ahol minden professort különösen megkért, hogy as ő Sándorkájával lehetőleg gyengéden bánjanak, mivel egyetlenegy kedves fia* Ssállásasssonyom kéuzere* árt kapott, csakhogy as én elkényea\'eU ínyemre fŐssön-süssön. Eljött a vacstió, megbuktam. Anyám csókkal halmosott el. apám oseoebecték kel Örvendeztetett, nagyssülőm simogatott s czirógatott. As első osztályt ismételtem. Elérkezett a kedves szünidő, én buktam. „Se bsj" — K.\'lta fel apám — ,» baj fiam, én sem tanultam, mégis él*k, mint a ponty a vízben. Terem nekünk néhány eser véka, könnyen fütyörésshe-lünk a világon.* Én sírtam, mikor e ssép szókat hallottam; hossim jön édes anyams keblére ssorítva, monda. Egyetlenegy Sándor-kám, te legokosabb lény a világon, te kedves vérem-magzatom, ne sírjál; tedd "e piosJny fejecskédet (14 éves voltam) as ölecskémbe s aludjál."1 Én elaludtam. Álmodtam aokst ss Iskoláról, álmomban is megbuktam, tair* felébredtem nálunk volt a tiasteletea etya, meg as öreg mester nr. Apám esőknek is sst mondotta: .se baj uraim, se baj, nekünk mindenünk van, amit igénylünk, nekünk semmiben sincs ss&k ségűnk.* . Az okos mester ráncába ssedé magas homlokát s elégedetlen hangon mondái „de baj lehet msjd később aram,; mert a fin most vágyait teljesülve litja, a majd mag többre it vágyódik < kérdés : fortane szekere miként gördül s sors mezején ? S tadjs meg nemzetes HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KOZLÖKY DI.02EMBEB 2-án 1883. kamatra, milyenre a bistoa alappal bíró takarékpénztáraknál kapható is. Egy ne-* gyed telkes gazda 500 forintig tű évi" törleastésre kölcsönözhet, esen összegen vásárolhat már 2 eróeebb tinó-ökröt, melyeken már javában szánthat, még marad annyi pénze, hogy azon még két növendék-"tinót ugy 80\' frt körül vásároljon, melyek mire amazok elvénülnek, ezek már annyira nőttek,hogy járomba foghatók lesznek, ekkor a vénebb ökreit el adja ¦ árukon megint egy pár növendék-uuót vesz nevelés végett, — a fenn maradott összeggel vagy törleszt, vagy egy jó fejős tehenet vesz, mely szinte a ház-tartáshoz igen szükséges. Különben ennyi időre ott, ahol a sertvéseknek erdejök és legolöjök van, már a serivé* teny ész teából is meggazdálkodhatott egy tehén árát. Semmisem nevel oly hamar pénzt, mint ha a gazda egy jó magló serlvésre szert tehet — a sertvóa-teoyésztédbŐl. Azért a sert vés-tenyésztést el ne hanyagoljátok ifjú barátim, mert ennek jövödelméből a család számára ruhára és egyébre is kerül. Ha már földeiteket trágyával jól meggyőztétek, ajánlanám a mélyebb szántást is, mert csak a mélyen felszántott földről várhat a gazda jő termést. De nagyon vigyázzon a gasda arra,hogy a sekélyen szántott és mivolt földeket, melyeknek csak vékony a termő rétege., csak lassankint vegye mélyebb művelés alá. Ha a sekélyen müveit földet egyszeribe mély mivelés alá fogna a gazda annyi nyers földet keverne föl, melyet még a trágya i.;rniéare ingerelne. Kinek földjei jó termo erőben vanoak és győzi trágyával is, annak igen ajánlom, hogy vegye föl váltogasdaságába as árpát is, melynek termelése okosan késelve még a búzánál is nagyohb jövedelmet hozhat, de nagyon kell annak learatásánil ¦-rr* ügyelni,hogy renden a harmat ne érjt, sem nyers szalmával kévébe ne kerüljön. Árpát mihelyt annyira mennyire megszáradt, mindjárt a színbe kelt vinni és kicsépelni. De az is sokat határoz,milyen árpát választunk magnak. A földmivelési minisztérium Magyarországban levó gazdasági tanintézeteknél legközelebb hozzánk a keszthelyi gazdasági tanintébelnál 428 bectoli-ter angol chevalíer árpát tétetett le a föld míves gazdák veloszükaégleteíkru, honnan a pénznek előlegei beküldése mellett kaphatni raagoak v*ló árpái 8 krajcsár-jával számítva. De mára elég legyen a magyará-satból. jövőre, ha élünk, egyébb a gazdá-azatba vágó dolgokról fogunk beszélgetni. Essél szétoszlottunk, én p.-díg nem nyudbattam addig, míg Ferencz bácsi bölcs tanácsait le nem írtam ason cselből, hogy a Z .lai Közlönyt olvasó falusi föld-míves barátim is okoljanak és tanuljanak, most pedig a szíves olvasónak sok jót kívánva, rövid időre bucsut vesz az olvasótól e sorok írója : PATAKI GÉZA Kimutatás „Molnár Aladár emlék szobrára" begyült adományokról és kibocsátott gyűjtői TekróL 263-ifc számú gyüjtőiven Kanovics György ur B. Füreden gyűjtött 35 frtot, uram — nem as a boldog kinek mindene megvan, amit igényel: hanem ki nem vágyódik olyan után amivé) nem bír. E fin pedig a munkásságot, nem ismeri s nemzetes uram hibáit nem látja. A tiszteletes atya is ily értetemben nyilatkozott, mire atyám nagy nehezen elhatározá magát érdekemben valamit tenni és egy müveit nevelőt vett mellém. Kg mindenre késs voltam csak a tanulásra nem. Büntetni nem volt szabad, mivel a nevelő büntetése elég ok volt arra nézve, hogy távozzék. Egy év alatt 12 darab nevelőm volt s Ón az év végeztével tizenkétszer roazabá lettem, mint az év elején voltam. Okos gondolata ötlött npámnak, eladott sógorához — az ón kedves Pali báiyámhoz — ki hires kereskedő voil Z. városban. Harmadoapra megszöktem. Anyám újra keblére szorított s vigasztalt. Három évet töltöttem ekkor otthon s éltem a szép napokat. Mindenki nagyságos ifjúnak nevezett. Jaj volt annak, ki e jogtalan predicatumot elhibázta. Büszkén keltem, büszkén feküdtem le s tétlenséggel töltöttem ama drága perczeke^melyeka munkáaságraszánvák. As idő előrehaladt; én 20 éves lettem, besoroztak katonásak. 1085 napig szolgáltam s700 napig voltam beaárva, mert én dolgosni nem szerettem s ott a rest embereket keményen büntetik. Hazajöt\'em. Szerelmes lettem egy csillogó szemű barna kii leánybs, ő is szeretett eo- Vannak napok, melyek óriási hegyekként emelkednek ki a többi közül a egész lényünkre örőkjelentősógü hstást gyakorolnak. Ilyen napjaim vol-, As 571-ik as. gy. íven Tőreky Gábor ur F^hértemp\'omon ^y.üjtött 9 frt 20 krt. — A 244 ik az. gy. iveo a fogarasí állami poigárixkola gyűjtött 1 frt 20 krt. — A 8H-ik as gy. iven a b. füredi bál-bizottáág 16 Irtot. — A 195 ik sz. gy. iven Neuban János ur Felső,Lövőrőí küldött 1 frtot. — A 96 ra. gy.iven Bárdosi Gyula kir. tanfelügyelő ur Szolnokon 3 frtot. — Az 537-ik sz. gy. iven SohrŐdler Károly ur Körmönczbáoyán 3 frtot. — A 82-ik *z. gy. iv.-n Koós rWencs kir. tan-íelügjeló ur Brassóból 1 frtot — A29-ik as. gyűjtő iven Adorján Miklós ur Csurgóról 5 frt 50 krt. — A 8G2.sz. gy. iven Endrődi Sándor ur N.-Váradról 13 frt 50 krt. — A 106-ik ss. gy. iven Tót József kir. tanfelügyelő or Budapestről 6 frt 50 krt. — A 714-ik ss. gy. iven Hanyák Alajos or Trencsénből 5 frt 40 krt. — A 143-ik sz. gy. iven Macskássy Sándor ur Mármaros Szigetről 5 irt. — A 137. ss. gy. iven a dévai állami képezde 3 frt 25 krt. — A 96 ik ss. gy. iven Bárdosy Gyula kir. tanfelügyelő úr másodízben 2 frt 60 krt. — Az 504-ik ss. gy. iven a szombathelyi kath. főgymnasium 3 frtot — A 121-ik ss. gyüjtőiven Moldván Gergely kir. tanfelügyelő ur Tordáról 40 frt 35 krt. — A 60-ik as. gy. iven Kapo-osí József úr Német Lövőn gyűjtött 2 frt 60 krt. — A 408-ik ss. gy. iven Beke Márton ur Kis Várdán 2 frt 70 krt. — A 96. sz. gy. ivre Bárdosai Gyula kir. tan felŐ ur hardizben 6 frt* — A 145-ik sz. gy. íven Dezső Lajos ur Sárospatakon 3 frt 60 krt. — A 932-ik sz. gy. iven Kovács Antal ur Kapavárott 9 frt 84 krt. — A 96 ik bz. gy. ivre Bárdosy Gyula kir. tanfelügyelő ur negyedisben 5 frt 10 krt. — A 489-ik ss. gy. fven as iglói ág. hitv. ev. tőgymnasium 3 frtot. — A 96 ik ss. gy. ivre Bárdosy Gyula kir. tanfelügyelő ur ötödisbeo 80 krt. — A 381 ík ss. gy. iven a brádi áll. leányiskola 6 frt 40 krt. — 131-ik ss. gy. iven az aradi áll. tanitókrpetde 5 frtot. — A 96. sz. gy. ivre Bárdosy Gyula kir. tanfe lügyelő ur batodizben 9 frt 80 krt. — A 914-ik ez. gy. iven a hevesmegyei tantestület 5 frtot. — A 126-ik gy, iven S<ály György kir. tanfelügyelő ur Veszprémben 23 frtot. — A 902-ik sz. gy. iven Antal Gábor ur Pápán 26 frt 20 krt. — A 905-ik sz. gy, iven a veszprémi izr. tanitó-egylet 9 frt 20 krt. — A 29-ik ss, gy. ivre Adorján Miklós ur Csurgón másodízben 1 frt 70 srt. — A 92-ik sz. gy. iven Kiss József sir. tanfelügyelő or Debreczenben 52 írt 10 krt — A 671. sz. gy. iven a SomlyÓvid. ev. tan. egylet 2 frtot. — A 11-ik sz. gy. iven a „Nem* seti nőnevelés" Budapest 5 frtot. — A 289-ik sz. gy. íven Miklós Gergely ur A.-Lendván 6 frtot — A 725-ík ss. gy. íven Tima Kálmán ur Veszprémben 4 frt 15 krt. — A 127 ik sz. gy. iven CsatbÓ Alajos ur Keszthelyen 4 frt 56 krt. — A 906-, 907., 914 , 915., 921., 823-, 924., 825., 926., 927., 929. és 919. sz. gy. iveken Stáhly György kir. tanfelügyelő áé Veszprémben 52 frt 50 krt — A 378 ik sz. gy. íven a brassó-bolo-nyai áll. isk. 1 frtot. — A 29 ik sz. gy. ivre Adorján Miklós ur harmadízben 6 frtot. — A 138-ik be. gy. iven Síéhly György ur Veszprémben 2 frt 40 krt. — A 658-ik sz. gy. iven a török kanizsai fiókegylet 2 trtot — A 713-ik ss. gy. tak nekem: a szerelmi napok. Ekkor emelkedtem éltem legpompásabb magaslatára. Elérkezett a boldog házasság reg gele, amikor kesét nyújtottunk egymásnak b örök hűséget esküdtűnk. Arám nagyon sírt, én meg kacsag-tam : ugy látszik a kétes jövőre arám inkább gondolt, mint én. A lakzi kifogástalan, a dinom dánom 2 napig tartott, a tiszteletes atya \'azép szavakkal kisérte áldását b még einiéSBzem reá nagyon tisztán, amit mondott. S\' Több-k kösől így szóla: ,A mai nap képezi éltetek fénypontját, mulandó létetek dicső szakát* Ma érkeztetek egyesült erővel örömök és fájdalmak, elemi csapások s vidám perczek után as élet legpompásabb magaslatára, hol közel a mennyhes a boldogság, üdv s gyönyör netovábbja honol. Vigyázzatok ujoacz kormányosok, hogy az éllettengerén a viszontagságos zivataroktól hányt, vetett kis csolnakoto-kat tapasztalt erővel éa ügyes vitorlával jól S*helyesen irányozzátok. Ne riadjatok vissza t-c élet küzdelmeitől, áídás fogja koszorúzni minden vállalatokat, ha az erkölcs, becsület s igassagszeretet utjain haladtok és ha nem tévesztitek szem elől e jelszót,\'bit, remény s szeretet. Éljetek boldogu; !¦ Mindenki éljenzett Reggel lett; kesdődött egy aj aera. A mézes hetek csakhamar elmultak, ipám lakzim után 3 hóra meghalt; a gazdálkodás az éa szegény fejemre nehezült. Anyám apámat két évvel élte tul-Balgaságomban örvendtem anyám halálának, mivel a gazdálkodásban akadá Iyozott A magam gazdija leltem. Hat év iven Dezső Lajos ur Sárospatakon 8 frt 80 krt — A 612«ik ss. gy. iven Hada Sándor or N.-Baregen 9 frt 20 krt — A 627-ik as, gy, íven a fehérmegyei tantestület 10 frtot. — A 885-ik ss. gy. íven a Mindenszenti Péter ar Tsrnócsán 9 frt 80 krt. — A 292 ik ss. gy. iven Boron-kay Károly ur Nagy-Kanizsán 5 frtot.— A 115 ik ss. gy. iven Szilágy megye tanfelügyelője 12 frt 60 krt. — A 670-ik ss. gy. iven a vasi közép egyházmegyei ev, tantestület 3 frtot. — A 693-ik sz. gy. iven a a kecskeméti ref. egyh. megyei tantestület 5 frtot. — A 936. ss. gy. iven Rmsburg Leopoldina Veszprémben 28 frtot. — A 700-ifc bz. gy. iven Vtnkler István ur Endréden 2 frtot, — A 337-ik sz. gy. iven Váró Béni ur So mórján frtot. — 935-ik sz. gy. íven Hermann Ede ur B. Füreden 8 frtot. — A 904. sz. gy. iven a Veszprém vid. rom. kath. tan. egylet 5 frtot — A 78l-iksz. gy. íven Bőhmisch Ede ur Iglón 1 frtot. — A 149-ik sz. gy. iven Dosócsky Károlyné úrhölgy Budapesten 20 fr- 90 krt. — A 294-ik ss. gy. iven Gerecz Lajos ur Homonoán 1 frtot — A 128-ik ss. gy. iven Nemes Lajos tanfelügyelő ur S. A. Ujhelyen 6 frt 40 kr. — A 637. ss. gy. iven Kádár József ur Déésen 2 frt 30 krt — A 139-ik ss. gy.iven Emericzy Gésn ur iglón 12 frtot. — As 599 ik sz. gy. iven a szigetvárt tan. egylet 4 frt 40 krt. — A 290-ik ss.gy. íven Jeney Gusztáv ur Csáktornyán 3 frtot — A 320. és 639-ik bs. gy. iven Bedó József ur Barőthon 7 (ti 80 krt. — A A 118., 677., 678., 680-, 683., 684., 685., 686. és 688-ik ss. gy. ivtken Varasdy Lajos tanfelügyelő or Szegssárdon 37 frt 30 krt — A 784-ík as. gy. iven Bálint Mihály ur Csegléden 7 frt 90 krt — A 13-ik ss. gy. iven Elemi Sándor ur Temesvárott 2 frtot — A 457 ik sz. gy. íven s háromssék megyei tantestület 16 frt 10 kr.t — A 618-iksz. gy. Íven Varga Kálmán ur Kis- Ül veden 10 frtot — A 620 ík bs. gy. iven as arad vid. tan. egylet 12 frt 20 krt — A 209-ik ss. gy. iven Gyulay Béla ur Budapesten 1 frtot — A 218-ík ss. gy. iven Dancs Samu ur N.-Enyedan 3 frt 40 krt — A 697 ik ss. gy. iven László Jfessef ur Kocson 5 frtot — As 593 ik ss. gy. iven Fábry János ur a a gömörí tan. egylettől 10 frt. — Iv nélkül: Merényi Károly ur, a mosony-megyei tan. egylettől 10 frtot. — A 808-ik ss. gy. iven Öveges Antal ur Pákán 1 frt 80 krt. — A 140-ik ss. gy. iven Paál Fereucz ar Kolozsvárott 17 irtot. — A88l-ik bz. gy. iven Has-prai István ar Öreg-Lakon 1 frtot. — A 767-ik bz. gy. iven Varga Lajos ur Sólyban 1 frt 68 kr. — A 73. és 710-ík bs. gy. iven Halász Ferencs tanfelügyelő ur Beregszászon 27 frtot — A 815-ík ss. gy. iven Dieber György ur Herenden 5 frank srany és 20 krt. — A 709-ik ss. gy. iven Gaál Imre ur Adandón 5 frtot. — A 746-ik ss. gy. iven Horváth Károly ur Törők-Becsén 4 frt 10 krt — A 455-ik sz. gy. iven Wagner Mihály ur Zólyom-Lipcsén 5 frt 50 krt. —" A 668 ík az. gy. iven Bakay Sándor ar. R-Komáromban 5 irtot •— A 757-ik ss. gy. iven Steiner Lajos ur B -Füreden 2 frtot — A 34. bs. gy. iven a „Veszprém" sserkesstő- alatt elgazdálkodtam mindenemet, nőm a faképnél hagyott s én hivatal után néstem. Ások, kik édes falatokat ettek asztalomnál, most hátat fordítottak. Voltam jegyző^íegéd, végrehajtó, telekkönyvi díjnok, postáexpeditor, levélhordó és még sok mindenféle. Engem s munkához nem ások tat tak, velem nem ismertették meg Szt.-Pál apostol ssent mondatát: „Aki nem dolgosak, ne egyék" és Így történt, hogy minden hivatalból kirekedtem. Végta megkönyörült rajtam volt gazdatisztem, ki a maga számára gazdálkodott s az ősi birtokunk tulajdonosa levén, magához vett írnoknak. írni is resteltem, ez állásomat is csakhamar elveszítem, Addig hánykolódtam, mígnem magamhoz hasonló csímborikra akadtam egy nagyobb városban. Főztük a terveket, kigondol tank oly modalitásokat, amikor munkásság nélkül is élhetni. Zsebre dugtunk mindent, amihez hozzáférhettünk, nem törődve a tulajdonjog szentségé vei, \'• Három Ízben tetten kaptak, mínd-anyissor l1/2 évet töltöttünk egy hűs pa-YÍllionban; de újra kiszabadultunk és sikeresebb tervekről gondolkoztunk. Ki kombináltank olyan jtervet, melynek koldusa lettem és most bordóm elől hátul a tarisznyát, de nem mint Aeeopos phry-gtat király mondja a vétkek számára, hanem a penészes kenyér számára. Kösel vagyok a ;sírhos, mely felszabadítsad e terhes világtól. Örökös szemrehányást tessék megboldogult szülőimnek, mivel ők okai nyomorult éltemnek. A varáss, melyet a szülő gyermekére gyakorol állacdó. BALASSA BENÖ. sége 12 frtot. — A 735-ik ss. gy. iven JároBsy Endre or Tissoloson 30 krt — A 420-ik bz. gy. iven Bencse Károly or SsÓken 40 krt — A 609-ik sz. gy. iven Geose István or Alányo n 8 frt 40 krt — A 101-ik ss. gy. i ven R Kövér Gyula tanfelügyelő ar M.-Szigeten 3 frtot. — A 29-ik ss. gy. ivre Adorján Miklós ur Csurgón negyedisben 12 frtot — A 457-ik sz. gy. ivre Nagy Károly ur Késdi-Vásárhelyen másodízben 2 frt 50 krt — A 621-ik ss. gy. íven a brassói 3. falusi kör 1 frtot — A 750-ik sz. gy. iven Kemény Lajos ar Arácson 2 frt 50 krt — A 758-ik ss. gy. iven Török Sándor ur B.-Füreden 10 frt 80 krt — A 761 ik ss. gy. iven Timkó József or Zánkán 4 frtot — A 971., 972. és 973-ik ss. gy. iveken Kiss József tanfelügyelő ur Deb-reczenben 31 frt 60 krt. — A 147. és iksz. gy. iveken Falavégí Albert ur Zilahen 12 frt 74 krt j— A 760-ik sz. gy. iven Édes János ur Aszófőn 2 írt 20 krt. — A 316 ik ss. gy. iven Veres Sándor ur HoszufaJuban 3 frt 10 krt. — A 322. és 391-ik sz. gy. iveken Ssékely János ar Dicső-Szentmártonban 3 frt 80 krt — As Dl-ik ss. gy. ivre a Pesti Napló szerkesztősége ö frt — A 965. ss. gy. Íven Galló János ur R BiastrÓn 1 frtot — A 444. ss. gy. iven SsŐcs András or Budapesten 25 irtot — A 608-ik sz. gy. iven a halduvidéki ref. tan. egylet 1 frt 50 krt — A 413-ik ss. gy. iven a bethleni áll. népiskola 1 frt 80 krt. — A 660-ik ss. gy. iven Antal Dániel or Madáron 11 frí 70 krt— A 635. as. gy íven Benedek Jósset ur Kolossvárott 10 frt 50 krt — A 624. ss. gy. iven a biharmegyei tantestület 10 frt. — A 754. ss. gy. iven Német Gerő ur F.-Eörsőn 2 írt 60 krt. — A 675. ss. gy. iven B.-Füred községe 50 frtot — A 644. bz. gy. iven Varga Sándor ur H. Bogoson 12 frt 90 krt — A 729. bs. gyt iven Kertacher Ede ur Iglón 24 frt 50 krt — A 631. es. gy. íven BodaPál ar Mohácson 2 frtot — A 298. ss. gy. iven Abaaj-Torna megye kir. tanfelügyelője 6 frtot — A 13-ik ss. gy. iven Bátorfy Lajos ur Nagy-Kanizsán 2 frtot — A 438-ik as. gy ívén Lattár Miklós ar Ganicsán 3 frt 50 krt. — Iv nélkül Reberics Imre ur Pécsett 1 frtot. — A 228. ss. gy. iven Donner Lajos ur Csabán 6 frt 10 krt. A 790-ik ss. gy. iven Vácsvidóki tan. egylet 3 frt 60 krt — A 445-ik be. gy. iven Sarosevics Betti úrhölgy Budapesten 3 frtot. — A 644. ss. gy. ivré Varga Sándor ur H. Bagoson másod isben 1 frt 40 krr. — A 641. ss. gy, iven Illónyi István ur Erseknjvárott 10 frtot. — A 756. ss. gy. iven Barsy Sándor ur B.-Füreden 1 ír töt. — A 699. ss. gy, iven Bereosky Antal or Kis-Dőrgicsén 3 frtot. — A 153. ss. gy. iveo Kosma JÓssef ur Kolossvárott 4 frtot — A 26-ik be. gy. ivre az orsz. magy. isr. tan. egyesület érfesitője 104 frt 30 krt. — A 127. sz. gy. ívre Huber Imre ur N. Kapprnakon máaodisbsn 4 frtot. — Iv nélkül a tatai ev. ref. egyh. megyei tantestület 2 frtot. — A 874-ik ss. gy. iven Tóth Lajos or Z. Mihály fán. 1 frtot. — A 810-Ík ss. iven Fertig Ferencs B.-Füreden 1 frt 70 krt. Összes gyűjtés 1234 frt 50 kr. és 5 frank aranyban, mely összeg s veszprémi takarékpénztárban van elhelyezve. Tudomásukra kívánjuk hozni a t. gyűjtőknek s adakozóknak, hogy a ba-laton-felvidékí néptanító-egyletnek f. évi szeptember hó 26-án tartott rendes közgyűlése, a t. gyűjtők s adasók utólagos jóváhagyása reményében,abban állapodott meg, hogy a begyült a ezután begyülendő összeg nem szoborra, hanem .Molnár Aladár alapítvány* ősimen ssegény tanítók gyermekei s árvái neveltetésére fog fordíttatni. Uraságodhoz küldött gyüjtőivssáms alá van hozva. B.-Füreden, október 26-án 1883. A balaton-fel vidéki néptanító-egylet kebeléből kiküldött! gyüjtő-bisottaág: KANOVICS GYÖRGY, bizottsági tag. NÉMETH GERŐ, bizottsági tag. NAGY ARON, egyl. elnök. SVÁB LAJOS, PAP GUSZTÁV, egyl. pénztárnok. bizottsági tag. Hírek. — A szülök ellenzése. Ssomoru szerelmi tragédia játszódott le közelabb Abrudbányán. As odavaló erdővédŐnek, K. J.-nak volt egy tizennyolc* éves gyönyörű szép leánya: Gizella. A leány belesseretett egyik imádójába: S. J. írnokba. A kölcsönös vallomások után a ssép Gizella megengedte kedvesének, hogy beszéljen as apjával s kérje meg a kesét. As írnok sietett as engedelemmel élni, megkérte kedvese kesét, de ennek szülei a kérőnek kosarat aduk. Nagy csapás volt es a boldog szerelmesekre nézve, s a ssép Gizella gyönge szive nem is bírta el a asörayücsapást: mindinkább halsráttyalt, hervadt súlya alatt s her-vadáaa lüíomhullás volt... Egyszer aztán eltűnt hasairól, hogy sohs többé vissza ne térjen. Vöröspatak kőseiében van egy tő, odament a bánatos leányks s baját és Önmagát is s csendes néma habokba te-matté. Szüleitől egy hátrahagyott levelében elbúcsúzott. A asén holttestet már kifogták a tőből s nag? "részvét mellett temették el. A kemény azülők megtört ssíwel követték a koporsót, eserszersen is megbánva tettüket, melyet többé már jővá nem tehettek. — Hat éves flu öngyilkossága. Parisból a következő különös esetről értesítenek: A hat éves Michel Pál e hő 25-én szülei házának padlására menc s ott agy esőviszel telt kádba fulasstotta magát. Iskolai füsetének egyik lapjára e szavakat irta: „Inkább halljak meg és temessenek el, mintsem még egyszer as iskolába menjak.* As a csodálatos, hogy Michel Pá! as o«slály legjobb tanulója volt. — Pásztoriról szobrász. A berlini művészeti akadémiában jelenleg egy fiatal szobrász dolgozik, ki fé\'év előtt még teheneket őrzött Potsdam mellett. ismert ssobráss egysser meglátta, a mint a réten egyes alakokat mintázott agyagból, melyek bámulatosan termé* szetüsk voltak. A fiatal pásztort ason* nsl magához vette s ast most egy ösztöndíj segélyével a berlini művészeti akadémiában tanul. Halsdása, mint mondják, feltűnő. — Egy volt egyetemi tanár elfogatass- Szensácsiós elfogstás történt Bécsben. Dr. [Neminar Ede volt innsbrucki egyetemi tanárt fogták el hivatalos hatalommal való visszaélés vádja miatt Assal vádolják, hogy a birói foglalások alkalmából hossámenŐ hivatalszolgákat megvesztegette. Bűntársai, a hivatalszolgák közül mindeddig senki elfogva nincsen. Dr. Neminar a földtan tanára volt Innsbruckban s ott akkor tő -rölték ki a tanárok névsorából, a mikor egy évnél tovább maradt távol igazolás nélkül. Nevét Bécsben egy álarosos bili botrány tette emjegetteté, — a mit azonban hamar elfeledtek s asivesen látták a főrangú körökben. Előkelő ösmeretségeí folytán sok pénst keresett, de őseiméinek egyikével már foglalkozott a törvényszék ÍB. Es azonban ép oly kevéssé feszélyezte Neminart, mintss a hír, hogy ő törvénytelen fia egy magas lengyel papi fejedelemnek, sőt ellenkezőleg, bizonyos tüntetéssel járt e főpap egyik rokonának szalonjába. Később engedélyt kapott egy vasat építésére, amit astán jó drágán adott el egy társulatnak, msjd egy németül megjelenő cseh antiszemita kirlap-nak lett adminisztrátora,— mindez azonban nem volt elégséges arra, hogy pazar mulatságait fedezhette volna. Elfogatásiról sejthetett valamit már régebben, s ezért gyskran változtatta lakását/Végre minap elfogták. Az elfogstás rendkívül lesujtólag hatott rá, de rögtön engedel-meskedstt a rendőröknek. Dr, Neminar még jcsak 31 éves fiatal ember, s pályája a legszebb reményekkel kecsegtetett. Kiváló éa*.tehetsegéhez előzékeny, nagy -uri modor is járult s s bécsi feudális köröknek határozottan kedvencse volt. Elképzelhető tehát a kínos hatás, mit elfogatása Bécsben okozott — Csak hagyjatok megsülni! Egy Kőszeg melletti kis faluban történt s következő furcsa eset: Egy Pratachner Mátyás nevü psrasst ember Összevessett s nejével és a leányával, mert esek nem akartak neki pénzt adni, hogy a korcsmába mehessen. A vita tettlegességekre vesetett s a hatvan éves sgg olyan dühbe jött, hogy fölkapott egy közelében álló fejszét, aszal neki támadt s nejének s msjd kiütötte vele a szemét; azután más állapotban levő lányára rohant, leteperte s földre, rugdosta, s a baltát fenyegetve forgatta a feje fűlött Mielőtt azonban lesújthatta volna, veje hátairól lerántotta, elvette tőle a baltát, s nejével együtt Kőszegre menekült, apósát feljelentendő. As öreg Pratschner is csakhamar fölkerekedett, s ment a futók után egy darabig csakhamar azonban máit gondolt s visszament a faluba. A boltban vett néhány csomag gyulát, hazatért a hasat öt helyen felgyújtotta, astán fölsietett s padlásra, s amí gyufája meg megmaradt, assal a körülötte lévő szénát borította iángba. A szoba, a kamara és as istálló égését ugyan hamar észrevették, el Íz oltották, s a jósságot is megmentettek. Midőn azonban s lángok a tetőn is kiütöttek, a falubeliek, a kik látták as öreg Pratschnert visszatérni, folyton kiabáltak a nevét; a mire az esztelen öreg a lángok közül felelt vissza gúnyos ha-botásásssl: „Cssk hagyjatok megsülni I Eszel a vömnek szenek igazi boasutá-gotö Megmentéséről többé sió sem lehetett : a hásfődél tökéletesen leégett s flss-kei között másnap megtalálták as öreg paraszt testének hamvát is. Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SANDOB . Felelős azerkesstó ; TASS ALSÓS, Laptulajdonos: WAJBTTS JÓZSEF. HUSZONKETTEDIKE VFOLYAM. ZALAI LONY DECZEMBER 2*in 1888. H I R D E L Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. jári :.- tág mint telekkönyvi hatóság részérői közhírré tétetik, miként Fuz István és neje Zanidár Dorottya ielhráscsányi lakosnak Közlik János ügyvéd caáktor* nyaí lakos késedelmes vevő elleni árve réai ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó caáktor-. nyai kir. járásbíróság területén Jevő\' K Inecx község 20-ik Bzámu telek-jkvben 23 hegy szám alatt Hrescs Fe-rencz és neje Blazsanazics Borbála kor-saneczi lakos végrehajtást szenvedettet és Kozl.ík János ügyvéd csáktornyai lakos tulajdonául felvett és 800 frtra becsült ingatlanok s tartozékai folyó évi deczember hő 23-ik napján délelőtt 10 órakor Kursaaecz községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron sin) is eladatni fognak. Az árverezni szándékozók tartó.-nak az ingatlanok kikiáltási árának 10%-át vagyis 80 frt készpénzben vagy az 1881. évi LX. t. cz 42. §-ábao előirt óradékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekin\'hetők. Kelt Csáktornyán a kir. járásbíróság, mint tel kkönyvi hatóságnál 1883. november hó 7-ik napján. 1106 1—1 «003 az. tkv. 1883. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Dömötör J. orosztonyi lakos végrehajtatőnakBöröndi É. ősv. Slefanics J.-nő végrehajtást szenvedŐorosztooyi lakos elleni 50 frt töke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó kerecsenyi, 148 ez. tjkönyvben A. t- 467, hrsz. a. felvett váltság köteles fekvőségnek Bö-röndi Évát illető 50 frt 50 krra, a 778. hrsz. a. feltvett váltság köteles ingatlannak BörÖndi Évát illető, 164 trtra becsült háromféle mindenik külön becsült ingatlan 1883. évi decsemb. hó 12-ik napján délelőtt 10 órakor Kerecseny község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. i Kikiáltási ár afennebb kítettbecsár. 1 Árverezni kívánók tartoznak a becs-ár 10 százalékát készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán a kir. törvszék mint telekkvi hatóságnál 1883. évi szept. hó 19. napján. V\\n]\\ jinlnl/" 1 szelencze 1 frt 30 kr. MOil UŰÜuA 2 szelencze 2 frt — , Speckflunderek nagy 30 db. 1 szelencze ára 2 frt — ^ Lazaczhering nagy kövér 30 drb 1 szelencze 2 frt — „ Ebaí hslikra (Cavíar) uj te jes 1 kilo ára 2 frt — „ Uralí halikra (Caviar) aj nagy ikráju 1 Klára 3 frt— , Hollandi nagy Hering uj nagy 30 drb egy hordócska ára 1 frt 60 „ Kövér Hering uj nagy 30 db hordócskánkónt 1 frt 60 „ Fr. Tengeri rák 8 adag 3 frt 15 kr.Fr.LataczSadag 3 frt 45 „ Sardina olajban nagy aj 16 adag 5 frt — 9 Postán -bénnentYe. Nagyobb vásárlóknak olcsóbban E. H. Schulz, Altona. Hamburg mellett. 1105 1—3 Házhely eladás. Nagy-Kanizsán Király-utczában egy 240 négyszög öl nagyságú szép ntczai házhely jutányos feltételét mellett szabadkézből azonnal eladó. Bővebb tudósítást kiadóhivatalunkban. 1097 2—3. Helfy B. látszerész Nagy-Kanizsán. Műhely ós raktár: Ffcitcza, takarókpénztár-utcza sarkán. Ajánlja dústartalmu raktárát finoman csiszolt szemüTegek-orrcsiptetók- es lorgnettekból, üvegek egy szemre, valódi* hegyjegeczekbŐl és ólomüvegekből arany-, ezüst-, teknósbékacsont és aczólkerettel, hengerded szemüvegek astígmatismus-, hasábosán köszörült üvegek Strabismus (sandaság) \'ellen, hályogüvegek, (n\'szemüvegek csakis a latoré pontos megvizsgálása után, — ml opto* méterrel es Jäger tanár Írás-léptékével történik, — árus itta tnak ei) Londcns-Mock védőüvegek, melyek az élesen betóduló világosság tói a szemet megóvják, minden szint természetileg mutatnak. Színezett szemüvegek gyuladt és ideges szemek számára. Lanettes invisí-bites (lathatlan szeművegek) achromatikus távcsövek, színházi látcsövek, tábori csövek, mikroskopok, tömmntatók. utsxeré-szeti tükrök, megvizsgált bó es Iégsulymérók aneroi Barometer (csak legfinomabb fajta,) ¦9 legújabb találmánya orvosi maxi mai-hőmérők, varázslámpák, camera obsoura, al koholmóterek, folyadék-mérők iránytűk, építészeti Bzintezők, vismór tékek, műszerek mérnobi-orvosi-, gyógyszerészeti ét iskolai használatra. A szemüvegek orvosi rendelet atán 24 óra alatt csiszolhatok. Minden e szakba vágó javítások gyorsan és jutányosán készíttetnek el. HázisürgÖnyök 3 évi jótálás mellett a legolcsóbb áron állitatnak fel. 111111111111 in 111111111111 fZZJT* Kávé árleszállítás!! "ttll Harling- Ludvig & Co. _"FT A TVtJfct l_l ítQ._ Szétkbld csak szil&rd és finom arakat tfitenesfiiteálliíott- árak itMt 11012—5 úgymint: 5 Kilo Moeez, afrikai................. frt 3.— 5 . libéria, igen kedvelt............... frt S.60 5 , Coba briüant ....... ......... frt 4&> 6 . Ceylon, légiin, minőség............... Irt 6.— 5 ... Oold menadő, legfiom................ frt 5,40 5 B Uoceaarab.................... frt 6.— Divatos s értékes karácsonyi ajándékok! Szép választékban, jutányos árak mellett, kaphatók Negy-Kaaizaán JjBeréD) József ezelíít Milttofer S, ffiatcsfc a firoiháEA átellenében. Dusán teltserelt raktáromban a iegnjabb arany-, eeü*t- fi dregekő-ikeserek, egéeL rcr&sí kéasieíek, további románcé korait • gránáUékíiorek nagy Tálaeetekbai:, legolcsóbb arak melleit találhatók. Tájákoeisal sebes, tárgyak árait ide jegysem b t pedig kaphatók ! .Melbourne 1881." I kitüntetés, -Zürich 1883 \' 1083 2-* Zenélő művek 4 — 200 darabot játszva; expressiÓval vagy anélkül, roandolin-, dob-, harang-castagnát, mennyei hangok- és hárfahangokkal stb. Zenélő szeleuczék 2 — 16 darabát játszva; továbbá neceasairok, szivarállvány, svajezi házacskák, fénykép albumok, Íróeszközök, kesztyűtartók, levélnehezitŐk, virágtartók, szivarkéssletek, dohánysezlencsék, dolgozó asztalok, palacakok, seres, poharak, erszények, székek stb. Mind zenével. A legújabb ilynemű gyártmányokat ajánlja s-l i-l | .t. m s-r «T t=r Bem (Schweiz.) Csak közvetlen hozatal biztosít valódiságot; idegen gyártmány minden mű, mely nem viseli nevemet. Gyár saját házamban. r^sniaprn^ usXSut ^e^ss^aaíjy sedog -zjirptsBoiz, mojzjnf jnim Si-Q0, I«dzi ipiJoqawAoa jo^xeanai-0|?i»z ásza ezpz; eza^ zjoaba « nof ceqz^ijo JjnzjJ OOO\'OZ nin qqeao§a[ QOI Női arany gyűrűk Gyémánt gyűrűk a valódiság jótállása mellett 10 Férfi arany gyűrűk Arany jegy-gyür&k iGyémánt függők biztonsági sárral ezüstben s aranyban Arany óraláncsok urak számára Arany medálliók 5 2]A 2 írttól felfelé-íArany óraláncz, hölgyek számára 26 Írttól felfelé : Arany Eemonloir női - ©rák 86 . . 9 j Arany keresztek S, , „ * J Arany garnitarák (broch síuggő 10 , Arany karékek 15 , „ S Arany lemezzel átvont \' \\ ezüst függő IV,, ; Arany lem ezzel átvont • < ezüst medálUo 3 , B p ( Arany lemezzel átvoat í ezüst kereszt 2 s p \'- 3 próbás ezüst evőkanalak, kávés kanalak, leves - s tejmerők, evőtserak dekája 1 frt. Minden egyes, raktáromon levő, arany- vagy ezüst tárgy a m. kir. fémjelzi hivatal ellenőrző próbájával el van látva. !! Kölcsönös TOjepzés ntái elafiás réul&Ués mellett ii!! Vidéki megrendeléseket lelkiismeretesen teljesítem, nem tetsző tárgyakat készségesen másokért kicserélem. Jó hírnevemet továbbra is fenntartani, legfőbb igyekezetem mindenki kitűnő minőségű tárgyakra arany ezüst ét gyémánték:szerekben jutányos árefc me! 1104 1—4 lett ssámithat. Beréity József ezelőtt Htlhoier S. eksseráei. Ntgy-Kuűxsan, fontosa, a rároahái átelleeibes. OQOOOOOOOOOOOOOO OOÖOOÍ | Hirdetmény. Folyó évi okt. 9-én Ksgy-Eanissán elhunyt Dr. Blau Simon ur ismeretlen szegénysorsu rokonai részére végrendeletileg 1000 forintot hagyományozott. Főihivatnak tehát mindazok, kik az örökségre igényt tarthatni vélnek, hogy az Örökhagyóhoz való rokonsági viszonyukat kiderítő okmány, valamint a helyhatóság által kiállított szegénységi bizonyítvány bemutatása mellett 1884. évi február 25. napjáig az alulirt elöljáróságnál személyesen vagy Írásban jelentkezzenek. Későbbi jelentkezések tekintetbe nem vétethetnek, miután a a hagyaték a fönti zárhatáridő leíolyta atán a jogosultak között föl qt fog osztatni. 9 Nagy-Kanizsán. 1883. nov. 25-én. Q H03 2-3 Az izr. hitközség elöljárósága, OOOQOöOODOOOOOtSOOOOOí Eladás és bérlet részesek, heíyüresedések s. t. b., a legbiztosabban csakis hirdetés utján a csalóknak megfelelő lapokbao lesznek az illető pályázó tudomásárs hozva; a befolyó ajánlatok a hirdetőknek eredetileg lesz beküldve További felvilágosítással szolgál MOSSE RUDOLF 1086 2-6. hirdetések felvételi irodája Bécsben, I. Sailerstatte 2. E. KT^KJ«*« Mm bizonyait oly nagj ha-taannak kőhögos, reketsÉg, eLnyálkisodás és hnrnt ellen mint a kitOnS a KJ-ógyersjfl SPITZWEGERICH n5vényből kéazUlt és biztos vaiaioint gjon faatiaa miatt a&gyr\\ becsalt HNitmenitfe- 0 (Bonbons,) setolai viktor és fejte) heekes. Validi aiuSiegbeo csak s gyögytarakbes. 106» 8-la. ..... .^iu.^|. .. a »-Ji «.^..<1 [sztragon Mustár ¦sab. ceomagoiáa Schmid Viktor és fiai bécsi különlegességi Mete, belföldi biteleeit«aaal valódi mi-soeágbea e gy*n rédiegv^ • ellátva 7, \'/a *. Vi kü4< a«-gekbes kaphatok misden fUefer- " ée kttlSnlegeaeégi 9ttiletetbei:. 763 9-26. Losolcsofaß aorajeg-y. MAGYAR VÖRÖSKERESZT-EGYLET SORSJEGYEI 1890-ig óvenkint 3 húzás nagy nyereményekkel. 1884-ben három főnyeremény, mindegyik 50,000 forinttal. • A legkisebb nyeremény 6 forio Itoi 10 forintig emelkedik. Sibd sonjegvek kipnstók A MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ ÉS PÉNZVÁLTÓ-BANKNÁL BUDAPESTEN valamint minden bank- és váltóháznál az országban. Wajdits József könyvnyomdijából Nagy-Kanizsán. NaGY-Ka^IZSa. i883, deezembef 6-án . Eletet téü ár: ~ ~ cgési f\'rc...... 8 frt (A o.rs ..... 4 „ •;e.j-eil érre ...... 2 , -">•; tPám 10 kr. HIRÖETESEK i bmibüi petiiBorlMUi T, ntAstutsxor 6 « mintíeii tovnlilii títrétt \'> kr NVÍI,TTKIC;;K.\\" ;nrnukótit 10krrrt ríHrtBrék-tij -linfsiíui-illí-U\'k mi!.\'..\'-¦¦[. .¦„".;¦:. Wira>. lésAit \'J0 kr. Urftí-iiíin. 97*lit szam Huszonkettedik évioiyam. ZAUI KÖZLŐIT. A lap szellemi rétiét ölető köxletne-cjek a izerkesrtőhóx, -anyagi réíuét illető közlemények pedig a kiadóhoz bénnentre iaiézpndck: N A fl Y - K AH I\'ZS A Wtattloiiáz. Bénnentetlcn levelek csak izmen munlcatárxaktó! fogadtatnak el. Kérlratok vissza, nem Valiletn<*k .Nagy-kanizsai öuk. tűzoltó-egylet", a ,zaiamcgyei általános tapilótestttlet*, a ,nagy-kamzsai kisdedac?eI5 egyesület*, a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni keres- kcdeiuií s ipar-íamara nagy-kani/.sai külválasztmánya", sxÖbbmegW és városi egyesület hivatalos értcsitóje. Hctenklui kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A restauraczió. Az ólmos botok kora lejárt! Már csak meseképen emlegetik azokat a fogós argumentumokkal küzdő prototyp korteseket, kik abban az :dóben a választási harczokat szce-nirozták. Az a sok beznzctt fő, agyonrekedt torok, üres pénzes láda ezidént már megszűnt szerepelni a megyei tisztujitásnál. Bizony azon ősi választasi modoron nagyon megérzett az ázsiai harczi eredet, mely gyakran kielégité a magyar természet adta harczkedvét, nehogy a fogason függő nemesi görbe kard valamikép megrozsdásodjék. Még élnek néhányan azon kor szereplő egyéniségei közül, kiknél szintén nevezetes szerepök volt & megyei viharos küzdelmekben; s hiába csak, ha talán be is látják, hogy az a sok erőszakoskodás -és verekedés mind\'g sőtőt folt marad a mnlt fényes emlékéin, azért még sem tudnak megbarátkozni a mostani csendes emberekkel — kiknek fejőkben az arge-mentum. De meglehet bocsátani ezt a féltékenyen őrzött hibájukat, mert ,a kitol nincs messze az élet határa, nem előre szeret nézni, hanem hátra!" Az uj nemzedék érdekkel olvasgatja az akkori élet ferdeségeit és a nemesi kiváltságokból fejlődő durva kinövéseket, melyek épen nem illettek bele az annyira féltett ősi alkotmány keretébe. Az uj világnézet, gondolkodásmód szemüvegén át nézegetve azokat a régi ,boldog" időket, — alig — alig tudjak érteni, hogy micsoda dicsérni valót találnak rajta a műit emlékein el-andalgó nyugalomba vonult régi emberek ! „Gyászos vagy, s szomorú emléke az ősi időnek !* Olyan sza-vavazatn3-crés, raelylyel az emberi méltóságérzet és meggyőződés sárba tiportatik és a terrorizmus üli lármás diadalit: adjuk hálát az enropaisodás viharának, hogy ezt a barbárörökséget közü- lünk elseperte. — Uj idők uj emberek 1 A mr.lt hibáit a feledés köde lassankint majd elboritja szemeink elöl s azokat a ferdeségeket is idővel meg-zünteti a melyek még az új időben is megmaradtak a régi kortes világból. Es lám azt hiszem kissé különb alkotmányban és szabadságban élünk, mint azok a mi derék kortes őseink, s még sem kell már ólmos bottal meggyőzni a voksolót, hanem a tiszta meggyőződésre épített szolid eszközökkel. A civiti-záczió bizony romba döutötte ősi alkotmányunk sok dísztelen czaf-rangjait, melyek akkori felfogás szerint az alkotmányos szabadság fontos alkatrészének tekintettek, a mai kor pedig belátva azt, hogy ezeket csak a telhetetlen nemesi önkény és durvaság octroyálta az emberekre : — hogy modern kifejezéssel éljek — napirendre tért felettök és az emléaek sírjába temette. A modern restauraczió lefolyása egész más képet lár elénk. A régi megyei rendszer ele-nyésiólcg kicsi változtatással mai nap is fenáll, agy mint régen volt; alkotmányos szabadságunk is talán volna, megvan a főispánunk, vícis-pánunk stb. régente is fenálló tisztviselőink : és lám a modern res-tauráczióhoz még sem kellenek már ólmos botok. Mert ma napság a szabad gondolkozás szabad sajtó korát éljük, a midőn eszmékért, elvekért küzdünk a szellem csorbithatlan fegyvereivel, s nem a rozsdás nemesi fringiával. A szavazatfogdosás régi szép két kora lejárt, mert napjainkban már csak az a kortes mód maradt meg: hogy meggyőződést csinálj ! Ez pedig a legnehezebb, mert kapacitálni csak az képes, a ki a szellem, a tehetség és érdem oly fegyvereivel van felruházva, melyek ké- pesitik az újkor elvek és eszmékért küzdő \'fiát meggyőzni arról, hogy jó ügyért harczol. Azért csöndesek most mindenütt a választási mozgalmak, mert a. restarantió úgyszólván egyedül intelligentia választ, kik már a mai kor fiai, s tudják azt is, hogy az a szép hangzatos jelmondat: ,a megyés az alkotmány védbástyái* jelenleg csupán illusió, és ha oly meggondolatlanságra ragadná hazafi tüze, melyért régente actiót kapott, jelenleg csak közsajnálat tárgyává válnék. Új idók, uj emberek, uj res-tauracziók ! s ez így vaa jól, mert különben a szabad gondolkozás és emberi önérzet magasztos elvei meg nem volnának valósithatók : régi rendszerben, melyet az idők vihara kérlelhetlenül elsepert. Csöndes a választás, csöndesek az emberek, esak az eszmék harcza küzd, melynek csöndes kimenetele nemsokára nálnnk is beköszönt. A város jövőévi költségvetéséről. Az 1884. évre e költségvetés megkészült; minden városi képviselőnek kezei közt van. Benne a ta Talyihoz képest igen jelentékeny változások vannak; éppen azért jó affoiött egy kissé meditálni, nem rosszakaratból, nem gáncsoskodási víszketegböl, hanem azon — helyes felfogás és tisztes érvényesítés mellett — nagyon is szép jogból fo-lyólag, mely a sajtó terén mindenkinek szabad véleménynyilvánítást enged a közügyekben. És az ily tisztességes és szerény egyéni véleményt — ngy hiszem mindenki tiszteletben tartja. Jó az ily meditatio már azért is, mert közüléseinken a pénzügyi dolog az, melylyel legkevesebb képviselő szeret bajlódni. így legalább a sajtó utján némi mértékben fel leend ébresztve érdeklődése. * A jövő évi költségvetésnek egyik igen fontos és örvendetes té-«Ttele az, hogy a pótlék leszállott 65*/,-ra. Igaz, hogy e tekintetben sokat tesz a kormánytól nyert 4000 forint snbventio. !(** Na meg az egyenes adó emelkedése! De menjünk tételenkint! A polgármesternek fizetése fölemeltetett 1600 forintra; azonkívül összeköttetett 200 forint tiszti pótlék élvezésével. A főjegyző szintén kap pótlékot, de csak személyes pótlék czimen. Mindez igen helyes; mért tagadhatatlan, hogy a városi administratio leginkább e két tisztviselő vállain nyngszik; ők vannak hivatva ünnepélyes és egyéb alkalmakkor a várost reprezentálni. De ezzel kapcsolatban nem volt volna-e helyes a többi tisztviselőknek is bizonyos összeget drágaság-pótlék czimen fölvenni a rendkívüliekre szánt 2000 forintból? Ezzel aztán minden egyéb czimen felvehető jutalmazás megszűnt volna. Azt sem tudjuk, hogy a két beltanácsos mért kap különböző fizetést ?! Nem nagy, de mégis tisztességes összeget lehetett volna megtakarítani a kültanácsosok fizetéséből, mely összesen 1600 forintot tesz ki. Minek azok, az 550 forintos írnokok s más kisegítők mellet? Kis-Kanizsán p. mind a tanácsosi, mind [a 700 íoríntcs kapitányi teendőket elvégezhetné a jegyző.***) A jegyző ezért kapna 200 forinttal több fizetést. Ily megtakarítás mellett azután nem állott volna be az, hogy az óvodától éppeir legerősebb forrása idejében az 500 frt segélyt meg kelljen vonni. Vagy nem lett volna-e üdvösebb ha az ily módon megmaradhatott ösz-szeget a szegények segélyezésére fordítjuk ? Hisz a kis-kanizsai kapitányságnál 150 ügyszám fordult elő. Érdemes ezért egy 700 forinttal dotált hivatalnokot tartani !? * Mindez azonban csak egyéni meggyőződés, egyelőre ily általánosságban elmondva. Tálán akad más is, ki a dologhoz akár pro, akár contra szólani fog ? *) Helvét adtunk e valóbari higgadtsággal is tárgyilagossággal irt csikknek; ¦ annak egyei tételeinél megtettük jő tudomásunk ne-rint észrevételeinket. Egyebekre néxve más oldalról varjuk a felvilágositá.t. Sserk. *•) Ex tudomásunk Barnát a nagyobb pétiek Idejében is megvolt. Sierk. A termény bankok és azok befolyása a mezőgazdaságra. Az Egyesült-Államok 1877—8. évi búzatermelését 129 millió hektoliterre becsülték, a bel fogyasztást pedig 94 millió hektoliterre: igy a kivitelre még mindig föntmaradt 35 millió hektoliter. Eme 35 millió hektóliternek a forgalomból való kimaradása a mi kereskedelmünkre igen jó hatással lenne; megtörténtére azonban vagy 37 százalékkal rosszabb termés, vagy pedig a képességnek oly mérvű gyarapodása kívántatnék, hogy ama fölösleget elfogyassza. Ugy az egyik, mint a másik föltevés nélkülözi a lehetőséget. Nem marad más hátra, mint a szabadverseny elvéből kiindulva ***) Ex aem a cxélixeruség, iem a méltanyoiaíg ssempontiáből nem volna hely.,, így a hlvataloB teendők telj\'flitéie nem volna egyéb caélsxerutlcn kapkodásnál, vagy egyik, maxik ÜsatviaeiSnok ok nélkal val<5 tolbxlmoxasanel. ¦ . 8«rk- TABCZA. A galamb története. Legszebb férfikorábzo volt. Boído-gan élt. Isten steretőscép nővel áldotta meg, leivel több mint egy. negyedszázad éta as égnek is tetssfi egyetértésben élt, körülvéve szerető gyermektől, kik szülőikért rajongtak s rajtos végtelen s*» ¦ retettel eattg«tek. Polgártársai tisztelték s becsüllék őt és feleségét is, hasakban az egyetértést és családi boldogság mintaképe uralgott s csak egyben nem jártak el\' együttesen : a jótékonyság gyakorlatában. Nem adakoztak együttesen, mert igy kevsebb szegénynek jutott volna a segítségből-, mindkntten külön-külön a -itokbun nyújtották & segélyt s egyik a másiknak nem áralta el a maga szegényét,, nehogy a férj által segélyeiéitől a M»»ség, avagy viszont a nő által izUpoIt-tól a férj vonhassa . el a netaláni se-gélyt. Hussonnégy év vei eaelőtí még együtt éltek, de a 1-gnagyobb boldogság közepette a család egét hirtelen felhő bo ritotta be, a férj beteg lőn és betegsége halálos volta dácsára neje előtt soha sem merte kimondani a kérlelhetlen valót, nehogy annak; köaléaével neje szivébe * bánat magvát hintse, A haldokló is remél, miért ne remélt volna ő is, kiben as Isten iránti hit é» bizalom soha, pillanatra sem ssuoy-nyadt el. Saép, oacre forduló idő volt, a* orvos fris levegői ajánlott » a beteg Nagy- várad gyönyörű fekvésű szőlőhegyei közé menekült. Mindig bírálja volt a természetnek, soha nemssÜot meg tnnak remekeit csodálni, s Isten szent ege alatt a szabad terméozelüon elmerengve, magát megkönnyebbültnek éreste. Barátja volt a természetrajzi \'miieknek is és nem egyszer oly mélyen elmerül\\axok olvasásába, hogy betegségét szinte feledni látszott. A feleség, a hü hitves mindig mellette s körülötte volt, s leste a magyarázatokat, melyek férje ajkairól a terméssel dicsŐitésében, az állat-s növényvilág magyarásgatásában,az átszeltem ülés hang-ján ellebbentek. „Lásd kedvesem", mond a férj, „nekem ¦ növényvilágban a rózsa, a liliom, a nefelejtE, az ibolya oly nagyon teltzenek, hogy ha egyet válasstsnom kellene, fájna a szivem, ha bármelyiket is mellőznöm kellene, nem tudnám kö-zülök az egyiket vsgy másikat a többiek mellőzése árán kiválasztani, de ha as emberen kívül az állatvilágban kellene magamnak kedvencset keresnem, köny-nyen válastthatnék, nekem legjobban tetszik a galamb, azt legjobban szeretem, mert ha a galamb élete táraát elveszti, — más élntpárt nem keres többé soh~." A további elbeszélés megszakadt, — a nő szeméből két konycsepp gurult alá. A természetbarát elhallgatott azóta elbeszéléseivel a alig pár nap múlva visssa le t adra annak, a mit annyira szeretet!, a természetnek, as anya-földnek. Meghalt, megsiratták s a gyász ideje is elmúlt. A 45—46 éves kora dacsara saép özvegyet, a nemes lelkületű és gazdag asszonyt sok férfiú óh aj tolta volna nőül venoi, de valamennyi vissssvonui:ti volt kény tel\'-n. A nő nem akarta letenni özvegyi fátyolát. Majd as idő mindent meggyógyít, gondolták Ők magukban s majd e\'jŐ nemsokára as idő, midőn a nő nézete meg fog változni. Hiu és hasztalan reménykedés volt minden. A nŐ család alapitolta fiához költő sött, Bfgitettt. a háztartás gondjait és as unokák nevelése fáradságát megosztani és régi kedvence foglalkoxását, a szegények istápolácát még nagyobb mérvben gyakorolta. Az Övegy megöregedett, hetven évna lett. Huszonnégy éves tartalma özvegysége alatt sok csapás, sok bánat érte, de mindent megadással, panass nélkül fogadott s tűrt, Isten akarata ellen soha fel nem jajdult s vállam megnyugvással viselte a sors által reá mért csa pásokat. As ntolBÓ időkben lábfájása miatt már alig tudott járni, csak vánszorgott, de azért a hol valamely betegről, vala mely hasi saegény nyomoráról értesült, ő rögtön olt termett; vigasztalt, ápolt és segített, néha a város végéig fáradt, órák hosszán át gyalogolt, míg a nyomor tanyáit elérte, megtakarította ínat a néhány hatost, a mibe a kocsi került volna, hogy eszel is többet adhasson a szegényeknek. — .• „ És minő módon tudta ő a szegé nyékei segíteni ? vigasztalta, a megtört lelkeket bánatukból kiemelte és segélyéi titkon adu a nélkül, hogy annak elfo- gadása tudatában a nyomorgónak pirul h>a kellett volna. Nem csinált soha nyilvános gyüj< ít-kei, csak nagyszámú családtagjai közt kéregetett s gyermekei és unokái is csak ritkán tudhatták meg, hogy az anya, a nagyanya kinek részére gyűjt. Szegény nagyanya néha kínosan vánszorgott fel as emeletre \' egyik-másik unokája lakátiára, hogy a szeretet adóját as ó hasi szegényei ressére <behajtsa. Ha önerejéből és tehetségéből nem adhatott annyit, a mennyit a szükség nagysága igényelt és ha néha-néha gyak rabbau kereste fel családtagjai tűzhelyét, szin\'e félelemmnl s ily mantegetődső siavakkal nyitott a szobába: „Ügy-e kedves . . . nem haragszol rám, hogy ismét itt vagyok?" Mintha csak éreste volna, hogy képéről leolvashatni, hogy ismét kérni jőit Pedig oly sajátságosan tudta mindig bevezetni .savait, hogy kérnie sem kellelt és mégis köoyörsdo-máoyokkal rakottan tért a szegények viskóiba. De vájjon ki is tagadhatott volna meg e kérés nélkül is a szegényekért esdeklő asszonynak bármit is, s ki lett volna képes haragudni az áldott jó lelkű, tiszta vallásos érzületű Öreg ass-szonyra, ktről phrazis nélkül elmondhatni, hogy talán szerencsétlennek érezte volna magát azon a napon, mely n jót nem tett volna. Lelkén nem volt képes rést ütni semmiféle csapás, de a kor megsanyargatta testét, a 70 évss Özvegy visszaesett régibb gyemorbajába, betegsége súlyosabbá vált és agyba kénysseríté. Mihe-lyest lefeküdt ast monda: es ágyat nem -fogjt többé odahagyhatni. Két héten át éjjel-nappal rendkívüli kínokat szenvedett, de soha sem türelmetlenkedett, soha sem panaszkodott, csak egyszer egy erős roham alán lebbent el ajkairól e fohászkodó szó: .megváltás." Az utolsó napokban s az utolsó órákban minden, fájdalom elmúltnak látszott s üvegesedé szemeiből azon megnyugtató tudat kifejesése tükrösődöít viasza, „nem sokára boldog lesnek, . testem itt marad, de lelkem átszárnyal az örökélet világába." * * Az 18 . . év . .. hó .. napján rövid halálküzdelem után Isten dicsőitésé-vel, imával s e ssavskkal zarta le örökre ajkait: -Imádkozzatok érettem az Istenhez, imádkozzatok férjem feleségeért 1" A boldogság érzetét és s nyugodt és önelégült lelkiösmeret kifejezését a halállal való küsdolem, as élethalálharci sem volt képes a halott árosáról letörölni, ott pihent az mindvégig változatlanul. * » \' * A házban minden csendes lőtt. A család néma bánattal állotta körül a drága elhunytat. A halottas hasban szomorúan össse-gubsszkodva kucsorogtak a házeresz aljában a galambok, mintha ők i» érezték volna, hogy a his Öreg Özvegye ssiode-rült jobblótre, ki élete párját ép a gy szerette, mint a galamb a saját magáét s ki 24 éven át halála napjáig viselte szivét ben az élettársa fülöt ti gyssst. * • » As Özvegyet eltemették, porhüvelyét lezárta a sír, de a lelke fölrepült az égbe hogy ott folytassa as örök élete- HUSZONK ETTEDIKE VFO LTÍ AM. ZALAI KÖZLÖNY DECZEM BER 6 in 188S. oda törekedni, hogy jobb, szebb, alkalmasabb anyag előállítása, for galmi kedvező viszonyok behatása alatt olcsóbb árak mellett nyerni el a tért versenytársunk elől. Ezekben megismerkedtünk me zőgazdaságunk azon bajaival, melyek-, tői ha azt akarjuk, hogy minél nagyobb lendületet vegyen, meg kell hova-hamarább szabaditanunk. — Ezek azon betegségek, melyekre a terménybankok tervszerű és egyőn tetű felállítása adják meg a kereset gyógyszert. A terménybankok módot nyújtanak a gazdának arra, hogy terményét minél elóbb elhelyeztetvén, a bank hitel-müveleti alapján pénzhez juthasson ; a nyert ősszegeket üzletében gyümölcsözően befektetheti. Emellett akkor adhatván el terményét, mikor azt legkedvezőbbnek véli, a kereskedelmi viszonyokból eredő kedvezőbb esélyeket kihasználhatja A gabnakereskedés terén fenn álló visszásságok megszűnnének; mert terményét akkor, a mikor arra leg kedvezőbb alkalom van, elhelyez hetné a gazda ez elevátorokban; a külfölddel szemben létező bizalmat lanság elenyésznék, mert nagy meny-nyiségü és kiegyenlített áru állana folyton rendelkezésére; — a mustrák vételéből eredő kellemetlensé gek egészen megszűnnének ; a szál litási nehézségek sokkal kisebb mér tékre akadnának le, a vasúti rsk helyeken nem szaporodnék ugy föl a gabna egyszerre. Megmentetnének gazdáink attól, hogy előre kénytelenittessenek eladni terményeiket, vagy hogy uzsorásokhoz folyamodjanak, mert a terménybankok hitelművelete alapján pénzhez jutván ideje korán, azt további czéljaikra fölhasználhatják. Az elevátorokban való gabna-kczelés olcsóbb is a mai szokáshoz képest, mert az átrakodások, zsákolás, vasntra való szállítás stb. megkíméltetnek. A vasúti kocsik ugy vannak berendezve, hogy ezekbe már zsák nélkül öntik be a gabonát, az elevátorok ebből fölmérik, eladásnál megint tele eresztik azokat s ugy szállítják tovább. — Mint az Miklós Ödön nr, a budapesti elevátorok műszaki építésének vezetője kiszámította, a magyar kivitelen eltekintve a többi kereskedelmi előnyöktől, csak zsák, zsák- férjóvel, ki 24 évelőt\', hagyta oda e földi életet. A galamb, ha elveszti élettársát, nem választ maginak töbé máat. Boruljunk hi nö szelleme . előtt Szeretni mint a. galamb, csak a nő tud. B. A Niagara. Ama merész és czéltslan vállalkozás, melynek nemrég Webb kapitány áldozatául esett, az ó és újvilág figyelmét akaratlanul is újra a Niagara óriás folyamára iránysá, annak mindent megsemmisítő víztömegére a mindent elnyelő zu-hatagárá. Webb kapitány merész válla-lata as angló-amerikaiak határtalao, kihívó vállalkozási szelleme folytán létesült, Bévoil Behedikt Henri L\'Amériqae du Nord czimü müvében sok érdekes rését találunk a Niagaráról, annak eséséről s zuhatagjának erejéről. A könyv ezenkívül a Webb kapitány halálára vonatkozó adatokat is elősorolja/ ; Az utazók, kik az oriai folyamot látni kívánják, New-Yorkból esti 11 órakor indulnak el. a vasúttársaság előre megegyez a ssáilótalajdonoasal, ki L vendégeket fogadja, hogy szállójában a turisták a hosszú ut fáradalmait kipihenhessék. .... As utazók éjjel árkénnek s tompa moraj zúgása nrellett alusznak. A moraj távoli szakadatlan ágyúzáshoz hasonlít. Másnap \' reggel mindenki korán talpon van s kalauzok .kíséretében közeledik a társaság a zuhstughoz. A Nígara-esés a* .maga nemében olyan, mint a-Himalája a begylánczok közt. Sem a zxmbeei zuhatagot,, sem a középafrikai Wagogo-esést- nem lehet a Niagarával összehasonlítani. A Nigars a kőtő, átrakodás b ily felesleges munkán évenkint is átlag 7-8 százezer forint lenne- megtakarítható. Dy előnyöket biztosítanak a gazdára nézve a terménybankok, s kell is hogy végre valahára megszűnjék kereskedelmükben ama rend-szertelenséo, mely mind nyomasztóbbá válik; hogy a termelővel szemben a valóságos fogyasztó leegyen a vevő. Oly intézkedésekre van szükségünk, melyek a szállítási és kezelési költségeket a lehető legkisebb összegekre szállítják le.- Így siaerrel lehet versenyeznünk ; mi ha nem történik, a mi rovásunkra megy. A terménybankok egyik sarkalatos munkássága a .gabna osztályozásából áll, melynek alapján az egyenlő minőségek ugyanegy tar-tányba öntetnek. Emberi termé ze-tűnkben fekszik az önzés s bizal-matlankodás, mit kezdetben nagyon nehéz lesz leküzdeni. Másrészt azonban a felesküdt becsüsök, ahhoz értő egyének végezvén a munkát, kellő biztosíték van adva á felek megnyugtatására.. Az osztályozás irányelveit illetőleg hazánkban föltéve, hogy a terménybankok rendszeressé tétetnének s azok szaporodni fognak, könnyen meglehet találni. Hiszen ez idő szerint is élesen megkülönböztetik a tisznvidéki, fehérmegyei és bánsági búzákat, mely megkülőn böztetés a tőzsdén az árakban is kifejezést nyer. Eme vidékek lennének legkiterjedtebb forgalmú helyeiken főgyűjtők felállítására kije-lölendők, hogy így a búzának fő-jellege már a vidékben is kifejezést nyerne. Eme vidékek terményére négy-négy alosztály kielégítené az igényeket teljesen. Még ama kérdés állhat előt tünk, kik vannak elevátorok felállítására hivatva? Tekintve pénzintézeteinket, azok az első- sorban a kereskedő és iparos érdekeit szolgálják. A terménybajkok volnának arra hivatva, hogy tisztin a gazda rendelkezésére álljanak. Általában az a hír van elterjedve, hogy ily vállalatokat csupán nagy tőkékkel rendelkező pénzintézetek állíthatnak fel. Ennek ellenében már azon oknál fogva is, mert az ő érdekét szolgálja, a gazdaközönségnek kellene sorompóba lépni és a társulás alapján fölállításukra mindent elkövetni. — Ne higyjük, természet pittoreszk szépségű csoda-képe. As említett vízesések kétségtelenül magasabbról zuhannak le ismeretlen mélységek be, de nincs a világon oly zuhatag, mely szélesebb sgyban omlanék le, mint a Nigara. Négy beltenger, mely széles ágy-ban rohan a mélységbe. A tetület, melyből e ropp nt vízmennyiség összegyűl s mely e teogoreket táplálja, oly nagy, mint egy kontinens. As óriási fehér lepelként kiszélesedő zuhatag félkörben zuh.n a mély medenczébe. Nem volna nagy obbszerü, ba magasabbról esnék. Azt az egy étlen szemrehányást emelhetik s Niagara ellen, hogy környéke nem áll arányban a zuhatag fönsége, vet. — A Niagarának az a sajátsága van, hogy a viz a rohanásban nem törik meg a esésében óriási rézsútos vixfalat képes. Közvetlenül a zuhatag szélén fekszik egy keskeny Groats-Island nevü t 1000 angol lábnyi hosszúságú szigot, mely a zuhatagot és folyamot két egyen lőtlen részre osztja. A hosszabb, 600 méter szélességű rósz Kanaea felé esik. A jobb parthoz tartozó réss 370 méter széles. A zuhatag az egyik részen 54 mé . ternyi, a másikon 52 méternyi magasság ból esik alá. A 2 méter különbség onnét származik, hogy a folyam ereje jobban hat a keskenyebb részre s annak víziük rét magasabbra emeli. A hét hatalmas víztömeg zuhanása (a leomló vízmennyiséget perczeokint 15 millió köblábra becsülik) e nagy magasságból oly látvány, melyet mással összehasonlítani egyátalában nem lehet a melyet leírni a képtelenségek közé tartozik. A zuhatag dörgése kedvező szél - hogy c vállalkozás, más uton szélesebb alapokat nyerhet. Azt hiszem nincs ez idő ezerint hazánkban vállalkozás, hova pénzt elhelyezni nagyobb kilátással a biztos haszonra lehetne, mint a terménybankok felállítása érdekében. SZÜ03 ISTVÁN. 92 sz. Kanizsa járás orroiitol. 1888" k. Q. Kfaegémógüay. havi jelentós íaUm"gye kanizsai jirősában 1883. évi novorab-r hónapra. 1. Közegészség! viszonyok. A négy körorvos beterjesztett havi jelentéséből kitűnik, bogy a. 4 körben a nedvee időjárás miatt a hurut, ¦ lobos hu rut sokkal nagyobb mérvben merült fel, mint a mait" hónapban,miből következik, bogy a november havi egészségi állapot as október havinál lényegesen rosszabb volt. És daczára, hogy sok.vott a beteg, a bulálozás mégis arányosnak tűnt fel. Járvány, ragályos természetű be tegségek nem tapasztaltattak, mégis Kis-Komáromban néhány gyermeken a vörheny mutatkozott, úgyszintén Szepetne-ken is fordult elő néhány hasonló eset A gelsei egészségi körben névleg: a.kacsorlaki községben 2 egyén hasty< phueban szenvedett, de mindkettő meggyógyult. SsÜ\'észi műtét fogóval a Bzepetneki egészségi körben egy fordult elő, mely után az anya életben maradt, de a gyermek elhalt. Szegény, ingyengyógyitásban ré-szesü\'t a légrádi egészségi korban 15, a szepetnekiben 7, a gelseiben 1, össze sen -23. Általános a panasz, hogy a köznép osztályban a betegek nem keresnek orvosi segélyt. 3. OrTOS-rendeszetI Tlszonyok. Három véletlen haláleset fordult elő. A homok-komáromi erdőben egy kis-kanirsai földművelő fára mászván, itt egy ágas közé üli, a fának egyik ágát lefűrészelendő. Á lefűrészelt ág egy másik fa által visszBÜlödvén, a fűrészelő egyént annyira megsértette, hogy as ennek következtében szörnyet halt. Galambokon, három tagból álló család két tagot vesztett. Az anya lefekvés előtt as égŐ párázassál-, izzó hamuval telt takaréktűzhely fűstvezető csövét légmentesen elzárván, a szénéleg és széngős az alvó helyiségben annyira összehalmozódott, hogy as anya 3 éves leányával a szénéleg által megmérgeztetett, s a férjnek álig sikerűit életben maradnia. Egyéb orvosrendéezet elleni viszonyok nem merültek fel. 3. Orvostörveiiyszekl viszonyok. A homok-koraáromi szőlőhegyben egy csavargó véletlenül szivén lövetett agyon a fogtárok egyike által, ellent-ae-gfilée közben. Ugyan a homok-komáromi község temetőjében két nő került törvényszéki bonezoiás «-lá mérgére*! gyanú következtében eltemeted után 8 hét mnlva. A hullarészletek a törvényhatóság által vegyvisagálat végett illetékes mellett 9 földrajzi mértfőid távolságra is elhallatszik. Ott, a hol a partok közelebb esnek egymáshoz, 266 méter sséles, 77 méter magas lánczhid vo.nu! el a viz tükre fölött. E hid as ujabbkori építmények legmerészebbje. A hidat négy drótkötél tarfja, melyek közül két drótkötél két vastoronyba van ékelve 8—10 méternyi mélységbe. A drótkötelek egyenkint 10 hüvelyk átmérőjűek s egy-egy kötél 3640 drótból van össsetéve* Ez óriási épületek mellett itt-ott láthatni fehérre messelt bérházakat zöld redőnyeikkel s templomokat, tornyokkal, melye* nem igen dicsérik építőjüket. Is-, lwtelan épületek érték nélkül. Fák csak elszórva vannak, a azt a keveset is, melyek a visesés partján növekednek, spekaláczióból, vagy azért ültették, hogy a látvány nagyszerűségét emeljék. A Niagara pompás ékkőhöz hasonlít, melyet vasba foglaltak. A drágakő nagyszerű, a foglalat pedig közönséges. A látogatókra a zuhatag különböző beuyomait gyakorol. As egyik as imposáns víztömeget csodálja, a másik annak estist színét, a harmadikat ama köd, vagyis inkább vízpor látása ragadja el, mely as egésze; körülveszi, a negyedik füleit dugja be, hogy az óriási lármát ne hallja. Tény as, bogy e nagyszerű, teljesen váratlan látvány rendkívül - meglep. Órák hosszat ni-auttk as isteni látványt, feliéve, hogy azt a helyek bérlői, a fényképészek és spekulánsok megengedik, a, kiknek a helyet drágán kell megfue\'m. Igen nehéz ama benyomásról, me fyet a Niagara kelt hinnünk,- teljesen számot adnunk. Ha mindent a legutolsó részletig szemügyre veszünk is, még sincs tökéletes fogalmunk a. csodaszép természeti jelenségről. Vakmerő és bátor turisták leszálía- helyre küldettek. A szabari községben, mely ugyan a járás területén kívül esik, de a nagy-kanizsai törvényszékhez tartozik, egy tisztességes főídmivelŐ erőszakosan agyon veretett. Fejszével mély se bet kapott a koponyán, mely as agy állományába méiyedett, hová csontdara-, bos is jutottak. A ssepetneki körorvos havi jelentésében as obornaki községre* hivatkozva, itteni lakost, Tuksícs Jánost, ki ezelőtt 2 évvel maghalt, megmérgezéai gyanú alá helyezteti mikép a */. alatt ide mel lékelt jelentésből kitűnik. . Könnyű testiserlés történt 5, súlyos teaüsnírtea történt 3, Összesen 8. Eiek közül t.L*yike lőfegyver ál-\'al okozta-loil.*) Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. de-czember hó. TEKSÁNCZKY JÓZSEF, Kanizsa járás orvosé. Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a\'\' zalaegerszegi kir. törvényszéktől 1883. évi deczember 5-éo. 2651. B/83. Leu Rossz Sándor és társai szándékos emberöléssel vádoltak elleni ügyben végt. 26Ó2. B/83. Let. Felcser Sándor halált okosott súlyos testi sértéssel vádolt alleni ügyben végtárgy. 2702. B/83. Ss. 1. Bakonyi Béla és tárást súlyos testi sértéssé! vádoltak ellen ügyben végtárgy. 2715. B/83. Sz. I. Jakab Ferenci ét társai lopással vádoltak elleni Űg} ben vég tárgy al ás. 3102. B/83. Ss. 1. Bosíán József lopással vádolt elleni ügybi>n végt. Deczember 6 án. 2709. B/33 Ss. I. Balázs József és társai lopás és orgazdasággal vádoltak elleni ügyben végt. 2912. B/83. Ss. 1. Hoffmaun Jóssef és társa emberöléssel vádoltak elleni ügy ben 3 ad bír. ithird. 2944. B/83. Ss. 1. Horváth István és társsi lopás és orgazdasággal vádollak ellen; ügy ben 3-ad bír. it hirdet és. 2946. B/83. Ss. I. Deák János ¦ társai testi sértéssel vádoltak elleni ügy ben 3-ad hír. ithird. 2958 B/83. Ss. I. Lőrínes János sikkasstásssl vádolt elleni Ügyben 3-sd bir. ithird. 3023. B/83. Ss, 1. Cseh Ferencs lopással vadult elleni ügyben 3-ad bír. ithird. 3049. B/83. Ss. 1. Csismadia Dániel ós társa súlyos tot ti sértéssel vádol tak elleni Ügyben 3-ad bír. ithird. 3089. B/83. Ss. I. Csáogsr József Ós társa súlyos testi sértéssel vádollak elleni ügyben 3-ad bir. ithird. Deczember 1 2-éd. 2749. B/83. -Let. Horváth Bogaras •) Karjuk ciikkirí " munkatiriánkat lag-yen szíves ily közuassnn jaleotéaeirel lapunkat támogatni. Hitszak, btofj olvasó kfl-sönséfjüEkaok általa kedves szolgálatot te-s*iflnk. , Saerk. nak a bamotli lépcsőn is, s a zuhatag sziklájának táblája alá mennek. Ez ntraa a turisták kanosuk kö ponyt vagy olajos vássonyzubbont öltenek fel s vasezipóket hasnak, melyek agy vannak elkészítve, hogy a szikláról vagy jégről lecsúszni lehetetlen. Ily készülettel azután a vesetök kíséretében égessen a sahatag alá juthatni. Alig érünk a suhatag alá, oly ér-sás lep meg bennünket, mintha a zuhany alatt volnánk. As öltözék, noha ast áthadannak nevezik, egyátalában nem véd meg. E nedves hideghes sajátszerű köd is járul, mely a látogatókat körülfogja, tovább a hallás teljesen eltompul a suhatag robaja kost. A látvány igssán msgasstos. De ember nem állja ki hosszabb ideig, mert óriási szélvéss tombol ssünet nélkül a vizesés alatt, hogy tartani lehet as el-sodrástól. Mindez azonban nem akadályozza a vakmerő turistákat, hogy a visesés alatt előbbre és előbbre hatoljanak. Sok ember veszélyezteti életét a hírnévért e azért, hngy később hajmereestő éleméoyekről beszélhessen. . Ott alant a szikla fehér kén és méiskó vegyülékből áll. E vegyülök kost találunk fehér kvsrcztömeget, mely s csakorbos hasonlít, asonkivül eielení tet vagy jegecsetedett gipszet, mely csak kevéssel szürkébb as aszbesstnél. A szirtek hasadékai kost itt-ott páfrányok növekednek s a turista salát a-nemü növényeket szakíthat. A asirtfaJa-kat moh födi be. A moh oly finom, mint a bársony. A partokon, sráliókban s utou-ut-íelén ssámos kereskedő, kínálja ízléstelen índos ritkaságait : mokaassinókat, tarisznyákat s más ékességeket, melyek Üveggyöngyökkel vannak ellátva. Hogy e tárgyakat nem a vörősbőrdek készítik az bisonyos. István és társa lopásssl vádoltak elleni ügyben végtárgy. Decsember 13-án. 2840 B\'83. Ss. I. Horváth István súlyos testi sértéssel vádolt elleni Ügyben 3 ad bir. jthirdetós. 3058. B/83. Let. Kerté, i Pál és társa elleni ügyben lopással vádoltak végtárgyalás, 3064 .B/83. Ss. I. Horváth Pali János hatóság elleni erőszakkal rádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithird. ttV 3090. B/83. Let Tóth Köngös Ká roly és lárssi lopással vádoltak elinni ügyben 3-sd bir. ithird. Deczember 19 én. 2963. B/83. Ss. I. Boj\'Ó József és társai halált okosott súlyos testi sérléa sel vádoltak elleni ügyben vágtárgyalás. . Deczembnr 20-án. 2727. B/83. Sz. 1. Koller Jánoz é* társai aulyos festi sértéssel vádoltak e!-teni Ügyben végtárgy. 3073. B/83. Sz l.KovaosÜs István fogoly szöktetés mistt vádolt elleni Ügyben végtárgy. 3148. B/83. Ss, l. Jager Károly lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir itbír-detés. 3175. B/83. Ss. 1. Rigó Fersnosné szül. Tóth Anna emberöléssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithirdelés. Zala-Egerssegen, 1883. november 30-án MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. Hírek. — WogrlnCBice J*nos, városunk előnyösen ismert songorakéssitője, elhagyja városunkat és Bud\'ptstre megy, hol egy tekintélyes cséggel ssersődott. Egy felül sajnáljak, hogy városunk egy szakértő songorakészitöt elresvit,másfelül pedig örülünk, hogy ¦zakismerete és munkássága nagyobb, hálásabb tért nyer, mint városunkban, ó mindamellett Tarosunkat nem hagyja el azonnal. Több oldalról fölkéretvén songora igasitáara, s vels ssersődŐ cségnél kieszközölte, hogy do-osember bávát még itt tölthesse s netán előforduló soogora-j a vitások és hangol i-sok végsésére. — Kimutatás a nagy-kanizsai iparos segédek „betegsegélysÓ egylete" által f. évi\' november hó 25-én a „korona" szálloda termében tartott bili bevételről. Eladott belépti jegyekből 101 frt. Fel ül fizetések 6 frt, 1 kr. Ruhatár utáni bevétet 7 frt 35 kr. össsee bevétel 114 frt 39 kr. Az Összes kiadások pedig 59 frt 41 kr. As egylet javára\' marsdt jövedelem 54 frt 65 kr. A felülfizetők névsora: Belos József ur 60 kr. Farkas János .pékmester 50 kr. Csellhoíer At-hanáss20kr. Mersios Ödön 10\'kr. Kanáss János 10 kr. Sob&ffer .Róza 30 kr. Pintér Rozs 20 kr. Liebentritt Francz 40 kr. Oroszváry G-yula Ügyvéd ar 50 kr. N. K. ÖO kr. N. N. 50 kr. Henker Imre 10 kr. Kovács Mihály 20 kr, Novotoyi János 10 kr. R^m-tc Qésa Ügyvéd w 10 kr. N. N. 50 kr. Wildoer János 10 kr. Ebstéin Mathiss 50 kr. Miltenberg Sán- As atasők azután nagyaserű hidat tekintik meg, mely a zuhatagot hidalja át. A látvány mely innen kináikosik, felülmúl minden vára\'koeást. A vis ércs-fényben világlik s e nap fényét esersse-résen tükrösi vissza. Időről-időre látják, smint gyökerestül kissakitott fák úsznak el alattank, melyeket a vis ellentállhatatlan hatalma sodort ide. As -áradat nagy sebességgel viszi s> törzset. A kemény fa alant issé-porrá zúzódik s fel-ssrare sohasem kerül. Körülbelül 50 év előtt különös kísérletet tettek a Niagarán. Kísérletül egy régi, kiszolgált hajót bocsátottak a folyamra. A hajóba két beteg tehenet, 1 lovat s 20 kacsát helyeslők. Ast akarták megtudni, vájjon felszínre fog-e kerülni valami s hajóroncaokból vagy as állatokból. \' A hajó sebesen ussott s suhatag felé,\'majd annak eséléhes érve, villám-sebesen lünt el s habok köst. A hajőroDcsókból s a ssegény áldozatokból semmisem került felszdnre, a feneketlen mélységű tölcsér mindent elnyelt As egyesült-Államuk hírlapja! sokáig foglalkosiak ez essménynytn, melynek több mint 5000 nésöje volt, kik as ország mlndeu réssébői gyűltek jőssse. Néhány ér előtt történt, hogy Wnl-pool közelében Abott Ferencinek, Lana sziget remetéjének holtestét megtalálták. A létem alaktalan hastömeggé vált s a\' ssigonynyal kihalászott testet ctak nagy nehezen ismertik fel. A szegény remete bfi kutyáját, mely gasdájának bslála óla nem találta helyét s ayfosötögi* fatkoiritt fal s alá, .a tetemhez vésették. A bű eb. megpillantva a formátlan hustömeget, rávette magát s testével takarta el a tetemet, A szegény állat as eltorzított vonások daczára felismerte egykori urát. . HUSZONKETTEDIK 8VFOLTAM. ZALAI KÖZLÖK, y dor 50 kr. Omimcd 6 írt 1 kr. Van szerencsém becses pÁnfogiaukér a at feiíi\'fi-letésakért mély köszönetünket kifejezni. As ipsros segédek betegsegélyaő.egylete, — Tánczmuiatság. A zals-sst.-grótLi fiatalság a város szegény gyermekeinek felruházásajczéljára sikerült tincs J vigalmat rendesett november 25-én a oagy vendéglő termében szép számú dis-Liugvfcl: közönség jelent meg. a igy a jélésony czélra jókora Összeg fog jutni. Ke 1(11 fizettek a következők: Antal Jó zsefoé20 kr. A. M. 40 kr. Beck Mur.cz 40 kr. Bita Józseí 40 kr. Bergor János 40 kr. Brenner E"OÓ40 kr^Bognár Lajos 40 kr. B3rger Jánosnó 2 frt, Botfy Péter 1 frt 40 kr. Cborioh-N. Csány 1 frt 40 kr. Gzimer György né 1 frt, Dobosy Eudre 1 frt, Euckberg József 1 frt 40 kr. FtUöp Zaigm. 80 kr. Gláz^r József 1 frt, Glizer Gyula 40 kr. Guldsmid 40 kr. GrQnvsW Jatcab 1 írt 20 kr. Horváth AnUl 40 kr. Hely József 20 kr. HoflV N. 1 irt 40. Jouog Károly 40 kr. Kross Jus«phin 60 kr. Kubl n János 40 kr. Kosár v Aurél Zalabér 4 frt 40 kr. Kub-lin D. 40 kr. Misner A. dr. 3 frt, Mesteri N. 40 Müller Ödön 40 kr. K. N. 40 kr. Neamsn L. 80 kr Oppenheím VÜmo. 40 kr, Pollák József 40 kr. Pék Lajos 40 kr. Pfai-ndl N Zalabér 3 frt 20 kr. Ssatmáry Fereocsné Hármas 2 frt, Strau.z Géza S*t -László 40 kr.\' Steioer F.rkaa 40 kr Steiner D. 40 kr. Stern N. 40 kr. Ssily Farén , 40 kr, Simon N. Mihálvfa i frt 20 kr. Schols Károly 1 frt 40 kr. Ssfics Imre 45 kr: Tavaszi\' János l frt, Tavaszi István 1 frt, Veisz Igaáts 39 kr. Varga Károly 1 frt,Wiener Fülöp 70 kr. 9 rendező 3 frt 60 kr. — A ziüa-szt.-gróthl képviselő testület utolsó ülésében egyhangúlag Soós Pongrácsra s sümegbi járás eddigi ssol-gabirájára ssavásott és ssen határozatát a megye-hisottság tagjainak tudomására adta, kérve azokat; hogy szintén nevezett azoigabiróra szavazzanak. — Uj takarékpénztár. Z.-S». Gróthoi élénk mozgalom támadt egy létesítendő takarékpénztár ügyében.A kibocsátott részvények már mind elke\'tík s igynagyon ve-ÍÓisinü, hogy a jövő hónapban • e hasznos intézet megkezdheti működését, — A Vatikánból. A napokban.a pápa egyik unökaöcsose házasodott meg-fivére annak a Pecci grófnak, aki pár hó előtt gazdag spanyol nőt\' kapott. Nőül vette egy rendkívüli gazdag római bankárnak marquís Mereghinek leányát. Ez a bankár IX, Fiústól kapta a marquís czimet. As ara éppen oly gazdag, mint szép. Általában a P*cci család nagyon ért bossá, hogy szaporítsák vagyonukat. XIII. Leó e tekintetben egéasen ellentéte IX. Pinának, *ki hogy neputismus-sal ne vádolhassák, édes nővéréi. Be-oigni grófnőt nyomorban hagyta elpusztulni. Unokaöcscsének, Mastai Lajos grófnak, aki halálos ágyán folyamodolt segélyén — 200 frankot küldött, mig államtitkára Antonelli biborook, milliókat I hagyott rokonáoak. — ReczípeE szerelmeseknek,Egy Temesvár józsefvárosi szeles gavallér Őtü lésig belebolondult egy kis fruska, bami lányba. A lány azonban még rá se aa csíotott, A fiatal ember látva e ^részvétlenséget", egy humoros Öreg úrhoz fordult jó tanácsért. As Őrrg ur ilyen tanácsol adott: „Vegyen barátom egy csirkefogat és est égesse meg a lámpa-világ árnyékában. As ebből nyert hamut ke verje öasse hangyatojás sárgájával, eh-bet aztán tegyen epy gram sóhajt, s keverje főt madárdadiai s ha mindezzel készen van, ssegsdi paprikával egye meg-Husassa ki böloseségtogát, kínálja meg saját nyskát cztrkor-spargav.il. Esután menjen el Zágrábba, jöjjön\' vissza a ha ekkor sem gyógyul meg — egyék patkány mérget," Ssegéoy fiatal ember 1 — Kérőből gyilkos lett Tergenyén bizonyos Ss. J. paraszt legány, aki K-N. ottani özvegy menyecskét feleségül kívánván, egy este komoly oséllal annak anyjához látogatott el. A menyecskének tán lett volna is hajlandósága; de hát as anyja is. meg a menyecske bátyja is nagyon ellene voltak s kimondták neki. Valamelyes szóváltás is fejlődött ki a dologból közöttük, agy annyira, hogy a menyecskének bátyja még tettlegességre is határozta magái a kérővel szemben, misek bizony nagyon ssomoru következménye rett, mert a kérő, amint kiment, felkapva egy karót, olyat vágott a sötét*, ben amannak fejére, bogy as rögtön leesett s másnap meg is halt. — A legnagyobb biztonság. Egy fiatal hásaspár bálra késsen áll. A kocsi * kapa előtt állt, a nő as utolsó róssát tüste hajába, köpenyébe borkolózük, de hirtelen sggodás szál Íja meg^Aa istenért I hiszen magára hagyjuk a gyermeket I* Ejhl Hisaen Netti idóhaza van .... jer csak." — „Te lelkiismeretlen vagy} meg etek be sincs jelentve. Háayasvor hallja as osBsmi, hagy egy cseléd feltöri a ssekré-nyeket éi cse\'édkönyvéveí asee^e&kik-Astán keresheted,- *— Na légy gyermeki Nos hát (íróasztala fiókjából\' frakksse-bébe teszi Netti cseléd könyvéig most lopja el könyvét, he tudja.* — ,Te csak mindig tudsz segíteni maradón. Ezért DECZEMBKR" 6 -árt 1883. csőkot kapsz így ni. Netti jól zárja be utáouok í: ajtót és vigyázzon jól s gyermekre I, — , Kezeit csókolom nagyságos asszony !« — Elmennek "és a "fiatál férj, cselédkönyvvel frekkssebében \'oly vidáman tánczol egész éj|*l, mintha kitűnő Ötlete villanyozta volna fel. Heggel felé tértek vissza lakásukra. A gyermek aludt és Nelü is alodt, utóbbi azonban hat üveg palacsk társaságában, mert gazdája pinczéjéből a legjobb bort Ürítette ki. Leírhatatlan jelenet köveikesett mely Nolli kát heti bérének kjfizze\'ésével végződött. ,Moet pedig könyvemet adja vissza.11 A gazda biiba tapogatja zsebeit, a könyv sehol sincs. Valahol kítáncsoha frrkjából és igy kénytelenek a bort kedvelő Nettit továbbra is megtartani, míg uj könyv birtokába nem ju\'. — Uj vasot. A ssegssárdiak egy régi óhajtása valahára teljesedésbe ment. A budapes-.-pécsi vasút rétssilss-sseg-ssárdi szárnyvonalának mútan-rendőri bejárása a lefolyt héten megtörténvés, emlite>t ssárny vonal ma a dalit át közforgalomnak. As ünnepélyes megnyitás — dettem\' er hó 1-én — ment égbe. A ssegssárdíak nagy előkészületeket tettek as uj vasút első vonatának fogadtatására. — As uj vasúton a menetrend következő : A vonat indal Sseg-ssárdból déli 12 ór* 25 pereskor a érkezik Budapestre este 8 Óra 25 pároskor. Budapestről indul 3 óra 16 per őzkor és érkezik Ssegasársra d. u. 4 óra 31 pereskor. — Szombaton, folyó hó 1-én as ujonsn berendezett „Sas* veedeglőbso igen kedélyes társas vacsorát rendezett alakulóban levő torna olnbb Halís István elnöklete alatt, A kedélyes ma latság okát abban találja, hogy a olnbb oxélját a testfejlesztésen kívül a társas élet fejlesztése is képezi. As eszme életrevalóságát tanúsítja as, hogy már as első e nemű társas estély alkalmával la a ven déglö helyisége meglehetős szűknek bizonyult a nagyssámu résztvevő befogadására. Örömmel üdvözöljük a mozgalmat és melegen ajánljuk különcsen a hivatalnokok figyelmébe. A\' külföldi mi-veltebb orsságok minden kis falójában vsnnak torna-egyletek, melyek erőssé és egészséggé teszik a nemzedéket. Tehát csak kitartás 1 — Jótékonyság. A .Sümegh vidéki vörös kereszt egylet\' 1883. évi nov. 24-én Sümeghen szegény iskolás gyermekek felruházás czélra, tombola estélyt rendesett, melyre tombola tárgyakat és késspéost s követkesö nameskeblü úrnők és urak voltak szívesek rendelkezésre bocsa jtani: Bajomi Istvánná, Bajomi Her-min, "Bánfy Alajosné, Binder Pétarné, Bükhely E\'íz. Babos Mariska, B-ülovtls Mari, Csigó Mari, Dorner Kajetánné.Dor-ner Anna, Dorner Emma, Dómján Paula, Dubrooyi Tetta (Gulác*), Eitner Sándorné Epitein Vilmosné, Erdős György né (Tűrje), Földy Jánosod, Dr.Fischer Ignácsné, Gedey RezsŐné, Gallik Mari, Hetyei Károly né, Hladny Jánosné, Horváth Gyu-láné, Jobbunny Irma, Kovács Lásslóné, Kovács Matild, Knbányi Simonná, Ka hányi Melánie, Kovács Katalin, Kiáss Józseféé (Sasi apa), KI sas Janka és Ilona, Mojzer Böske, Mojzer Madeleine. Mojzer Mariska, Nessners Béláné, Reile Józsefné, Rsiihofer Ferencsné, Ssidnay Antalod, Székely Gutstávné, Surgőlh Miksáné, Somogyi Mihály né, Stamborssky Paulin, Steiner Adol.\'né, Dr. Takács Jánosné, Takács Ziigáné., Takács Vilma, Takács Margitta, Varga József né, Víd Lujsa Winter Vilmosné, Glass Józsefné Ssa-lapa 7 frt. Bsrkóesy Károlyné Sümegh 5 frt, Vollnhofer, Eito-r Mária Győr 5 irt, Bessenyei Ernő Mihályfa 4 frt, Jámbort Béláné Tűrje 3 frt, Eitner József 3 frt. Helyei Károly 2 frt, Kell Dávidod 2 frt, Epstein Vilmosné 2 frt, Fáodl Antalné 1 frt.PetriehGyörgyné 1 frt, Varga Jóssefné 1 frt, Soós Pongráos 1 frt, Kovács Katalin 80 kr., Molnár József 1 frt Dr. Takács Jánosné 1 frt, Orbán Lajos 1 frt SümeghrŐl. Midőn a becses adomá-nyosók neveit nyilvánosságra hossuk; egyszersmind as egylet választmánya köszönetét fejeszük ki. Sümegh, 1883. deczember 2-án tartott ülésből: Bánfi Alajos titkár. Dorner Kajetánné elnök. - Egy csók és következményei. Egy nagyon ismert párisi srczképfestő, kinek megrendelőt nagyreszt a hign life hölgyéből állt, közelebb egyik mintájának bájaitól annyira el volt ragadtatva, hogy újkori Pygmalion módjára legyőz-netetlen vágyat érsett kékszemű Gala-tbeáját keblére ölelni és vele a „csókolj meg* kettőit énekelni. De s hölgy, kinek gyönyörű kék sseme és pompás szőke haja minden szalonban híres, rosszul értette est a mSvészi gerjedelmet és a helyett, hogy énekregynjlott vous,haragra lobbant, dühösen távozott és elpanassolte as esetet férje ^urának. Ssabálysserü ki-hirás volt a következménye. A művész elfogadta a kihívást, és pontosan megjelent a légyott helyén. Néhány perez mutva fényes-feg*C állt meg, melyből két finoman öltözött; nr szárit ki. »Ön X. a híres holgyfestő?" kérdéas egyik ur. - ,Igen!\' volt a válass, mire a két ur kutyakor-báoscsal derekasan elpüfölte a ssegény Pygmsliont. Mikor kifáradtak visszaül tek a koc-.iba és elhajtattak. A fee\'ő pe dig másnap ngy kiskéjutasáara indáit el. — A házassági ajánlatokról, melyek a lapok hirdetési rovatában olvas hatók, érdekes ststistikát közöl a „Nemzet." E szerint három annyi tér-\'f, mint nő óhajt ez utón a házasság révpaVtjára jutni. A nők kevesebbet is törődnek jövendőbelijük korával, mint a férfiak: a nők közül 81. a féi fiákból esek 56 szélek nem néa a korra; de a fArL*k 32 ssásaléka ós a hölgyeknek csak 6 százaléka követeli, hogy a jelentkeső fiatal legyen..Mind a két fél a vagyonon kívül legtöbbször műveltséget keres, míg a vallás síig nyom valamit a latban. Leginkább ssidók hirdetnek, s férfiak 6 százaléka s nőkből 13 ssásalék zsidó. A nők 33 százaléka emlékezik meg jövendőbelije családjárót, mi azt bizonyítja, hogy többre becsülik a tisztességes családot, mint a férfiak, kik közül csak 13 százalék kívánja est. Több nő ad vagyonáról felvilágosítást, mint (férfi, tudva, hogy as a házasságnál döntő. — Gróf Festetlen György a keszthelyi Georgioon dicső nevtt alapitójának márványból készült mellssobbra november hó 27-én fényes ünnep\'lylyef loplestetett le a m. kir, gazdasági tanintézet egyik es alkalomból igen dissesen felékesített termében. A megnyitóbeszédet Bálás Árpád as intézet jeles tehetségű igazgatója tartotta, lelkes sssrakban ecsetelvén a nagy férfiú halhatatlan érdemeit. As intéze\'i dalárda aSsent as éráét11, „HymnusE0 és BSsőzat"-ot énekelte, Horváth István 3-sd éves gstdáss pedig Kazinczy FeroBCsnek „Gróf Festetics Györgyhöz irt költeményét szavalta ér-sésteljesee. A megnyitó-beszéd alatt a lepel legördült a szoborról s Bslás Árpád igazgató annak fejére tette az intézeti tanári kar babérkossoruját, mig a szobor lalspsstáhos Angyal 3-ad éves gssdsss tett egy nagy babérkoszorút, A fényes s örök időre emlékezetes ünnepélyt az intéseti zenekar által játszott „Huoyady-induló" zárta be. As ünnepélyen részt vettek : Festetics Taasiló és Vilmos grófok, Bernulák Sándor ministeri osztálytanácsos, Tormay Béla, a hatóságok, a tanintésetek képviselői stb, — A keszthelyi közígasgatási járás megye bizottsági tagjai mult hó 29. a küszöbön álló tisztújítás ügyébon Keszthelyen értekezletet tartottak. As értekezletre a járásbeli bizottsági tagok kozől — elég sajnos — csak 23 jelent meg. A központi t isztviselók as Ügyészt, árvaszéki ¦Ülnököt és Ülnököket kivéve újból kije-leitettek. Az Ügyészi állásra Varga Lajos nagy-kanizsai Ügyvéd ós Arvay Lajos jeleitettek kí és pedig Varga Lajos 12 szavazattal Arvay Lajos 11 szavazata el le jnében. Az árvaszéki elnökségre Csesz nák Sándor 20, Rózsás Lajos 3 ssavasa tot nyertek. As árvasséki ülnökségre Horváth Bertalan egyhangúlag, Thassy Kristóf 21, Z«rks Zsigmond 20, Trss-tyánszky Ödön 21, Brsnnstein Pál 7, Nagy Imre 4 és Daráss Zsigmond 18 assvasatot nyertek. A keszthelyi jájás-bsn szolgabíróvá : Göde Lajos, segédasol-gabiróvá: Vérlessy Béla, járási orvossá: Dr. Hsnny Ödön e szép képzettségű fiatal orvoB\'.udor — egyhangúlag, jelel tettek ki. — A sőjtöri onk. tűzoltó-egylet tűzoltó szerelvények beszerzésére 1884. éri január hó 9-én a nagy vendéglő ter mében zártkörű tánosvigslmat rendes. — A pozsonyi m. kir szőlészeti és kertészeti iskolai igazgatóság résséról — as 18*84. jan 1-én kezdődő tanfolyamra — hat darab 150 frtos és négy datab 100 frtos ösztöndíjra nyitstik pályásat, a mely ősségekért a felvett növendék teljes ellátásban részesittetik. A belépni óhajtó növendéktől megkívántatik, hogy kérvénye mellé követaeső okmányt csaholjon: \' A 16 évet meghaladott életkort igazoló karesstlevél. 2. Erős-egészséges, munkát bíró testalkat és védhimtŐTelí beoltásról tsnuskodó orrosi bizonyítvány. 3. A magyar-nyelvnek szó és írásban való legalább némi ismerete. 4. Legalább 4 elemi osstálynsk jó sikerrel történt bevégséaét igazoló iskolai bizonyítvány. 5. Jó erkölcsi bizonyítvány. 6. A ssülóoek vagy gyámnak beleegyezése — illetőleg ama kötelesé nyilatkozata, mely sserint a növendék a tanodát csak as intését felügyelő bizottsága és as intését igazgatóságinak beleegyesésével hagyhatja el. 7. Fehérnemű — s egyéb rohával a növendék magát kellőleg ellátni tartozik — ugy szinte ő gondoskodik író és rajsszközökről, oem-külőmbeo fűrész s egyéb kisebb esskösők-rőL 8. Idősebbeknek, katonai kötelezettségüknek eleget tetteknek vagy ettől menteseknek, végül s ssőlősset, kertészet és p in csészét vagy esek kei rokon mesterségben jártasaknak s felvételnél előny adatik. As itt felsorolt okmányokkal felszerelt kérvények legkésőbb f. é. doosember hó 25-ikéig a pozsonyi m, kir. szŐtősseti és kertészeti iskola igazgatóságához nyújtandók be, honnan a fel-v*gy felnem vételről a legrövidebb idő alstt tudósítást nyernek, Ja^jt9i. A kik as kiésetbe se ját költségükön belépni óhajtanak, mint ilyenek as itttéseten kívül kötelesek lakás í& éíei-mezésrő! gossdoskodoi, — de minden te- kintetben as intését törvényeinek, mint Ösztöndíjasok lesznek alávetve. — Hallatlan merészség történt november 27-én a pscsai hegyben. TőrÖsi Katalin udvarára ismeretlen tettesek be törtek, s a hidasból kihúzták a hizót, A A sajra felébredtek a házbeliek. Amint est a tettesek észre vetlek, egyikük aki | járat elé álít, innen egy párszor belőtt s halállal fjnyegetle azt, a kí moctczai mer. Igy állott őrt mindaddig mig gas tol fajtársai adissnótsz udvaron leszúrták és magukkal vitték s astán maga is tovább állott. A károjultak másnap feljelentették as esetet ss illető hatóságnak, mely azonnal elrendelte a nyomosást. — Százhat éves embert temettek november 28-án Zebegényben, a nagymarosi plébániához tartozó fiókközségbeo. Plotz Gáspárnak hívták ez öreget, ki juháss minőségben huszonkét éven át—persze as utolsó időkben inkább oaak kegyelemből — volt egy és ugyanazon háznál. Temetésére Nagy Marosról, Szobról is sokan jöttek, daczára a nsgy sárnak, Zebe-gényből pedig aki csak lábára álha\'ott-mind megjelent; hisz mindnyájan ismerték az öreg Gáspár bácsit, kitől — ha éppen bassédesebb kedvben volt—nemegyszer hallhattak egyet-mást a régi jóídők-ből. Erőteljes férfiak önkényt ajánlkoztak a koporsó vitelére, A temetési szertar-lás végestével as elöljárók egyike ssép ssavakkal mondott köszönetet ss egész kösség nevében aderék Kopernicsky-családnak, mely as Öregről, már munkák ép-telén állapotban is oly nemesleiküen gondoskodott. — Pap és végrehajtó. Furcsa jelenelek játszódtak le köaelebb Aradmegye Szabadhely községében. As ottani oláh pap ugyanis hátralékban volt as adófizetéssel. E miatt as adóvégrehajtó elment a paphoz, hogy legalább valamit törlesszen hátralékából. A lelkéssi lskbsn asonbsn furcsa fogadtatásra tslált as adóvégrehajtód tisztelendő ur ás tisztele dőné asszonyom ngy eltángálták, hogy kénytelen volt tágítani és odább állni. A községházánál azután ismétlődött es as épületes jelenet. A pópa ugyanis néhány jő osimborájával rárohant a végrehajtóra s a nyájas beeselgetésbői ismét verekedés lett. A dologban as a legeredetibb, hogy as aradi járás ssolgsbirájáhos mind a két fél, a végrehajtó is, meg a pap is panassló jelentést küldött, mindenik ss állítván, bogy a másik kezdette a senebonát. A szolgabíró rögtön elrendelte es ügyben a vizsgálatot, azonban hogy addig is csönd legyen s faluban, yhüsitő*-nek a forrongó kedélyek számára néhány csendőrt helyesett el a községben. — Uj megyei postahivatalok. F. hő lén Goricsán és Langvis községekben kir. postahivatal lépett életbe, melyek mindegyikelevél ésö kilogram snlyt meg nem haladó aocsi-postai küldemények felvétele, továbbítása s illetve kéz-besitésével fog foglalkozni. A goricsányi as alsó-krsyovecsi postahivatallal, alang-visi pedig a nagy-kanizsai postahivatallal van tseseköttetésben nspontaí gyalog járatok által. A goricsáninak késbeeitő körét csupán Goricsán kösség képezi, mig a Isngvisinsk késbesitésí körébe Ne met Szent-Miklós, Obordik, Korpav ár, Füsvölgy ét Homokkomárom községek tartoznak. — Borzasztó tűzvész dühöngött Nsgy-Dobrony beregmegyei községben.A körülbelül 350 hasból álló kösségben 103 hás, 101 melléképület, 773 ssekér széns, 330 szekér hántott tengeri, 232 köböl hab, 126 köböl álló assalt gyümölcs, 44 köböl borsó, 136 köböt busa, esőken ki vül több lábss jósság és számos szárnyas állat lett a pusstitó tűs áldozata. - Művészet a — lopásban. A lopás művészete sehol sem áll olyan ma gás fokon, mint ss Egyesült Államokban, ahol vsn sgasembereknek bisonyos arisztokráciájuk, amely a tudomány és a technika minden segédeszközéi igénybe ssokta és tudja venni arra, hogy egy-egy nagyobbsserü betörést elkövessen. Es arisstokcaiáhoi tartósé tolvaj és rabló urak természetesen alaposan lenézik közönséges ssebvágókat és más szurkos marka kollegáikat. Ilyen kiváló tolvaj-ról érdekes dolgot jegyesnek föl ujabban as amerikai lapok. James Whit valami utonállásért belekerült a madeaoní börtönbe, a honnan asonbsn csakhamar megszökött. A b&rtön személyzete banyát homlok rohant utána, s mig üldözői fölvertek erdőt-mesőt, Whit ur kedélyesen visszatért s börtönbe, bement a felügyelő lakásába, levetette fegyenos-ruháját és helyette s felügyelő Ünnepi öltözékét ölté magára, magához vette as órát g ami kis pénzt ott talált, astán — elpárolgott. — Merénylet egy apácza zárdában. Rouenbaa két fegyence, akik csak az nap szabadultak ki a fegyházból, vakmerő merényletet követett el a gravigoyi apacsa-zárdában, hova a kerítésen ke-resstűl könnyű szerrel bejutottak. A folyosón két apacsa jött szemköst a merénylőkkel, kikeek egyike tőrrel, másika re- olverrel volt felfegyverkezve. Aa apá-osák a két fegyveres férfi láttára kétségbeesetten segítségért kiáltottak, mire a merénylők megrohanták őket s as egyiket fütykössel leterítették, a másikat pedig Össze-vissza ssurták egy tőrrel. A se-gélykiáltásra a- zárda {kerteszei Összefutottak s.a merénylőket, még mielőtt ezek védhették volna magukat, elfogták. Az apáczák sebei nem súlyosak. — A gyermekek Bcrofulái és bénasága (rachitis) ellen angol és amerikai orvosok legjobb szernek ^\'tartják a phos-pborsavas meszet, melyből hónapok hosz-ssáíg naponta egy két késhegynyit adunk a beteg gyermeknek. Lehet-e mészhez háromszor annyi csukrott keverni és egy beadni. Sokkal jobb hatása van, mint e csukám jolajnak, melyet regtöbb gyer-mekoly nehezen vesz be. A nehéz fog-eásnál is igen jő szolgálatokat tehet. — "A szemhéjak gynladasa és általában görvélyes szemgyulladásokellen Tirolban igen egyszerű szert használnak. Egy kis darab zsemlyebelet hideg vízbe mártanak és est a beteg [szemre teszik a oda kötik egy {kendővel. A zsemlyében rendesen egy kia héjat hagynak. Sokan azt hitték, hogy a kedvező hatás a higeg víznek tulajdonítandó, de a kísérletekből kitűnt, hogy a hideg víz zsemlyébe! nélkül hatástalan. Ha a szem nagyon érzékeny és fájós, meleg vizet lehet a hideg helyett használni. Cimpe, as ismeretes Író, es egysserü sser által gyógyította kí magát, sok évig tarlóit szembajából. — -Oroszosait. Péterváron rövid ÍdŐ alatt két merénylet történt a béke-bíró ellen, melyek természetesen nagy izgatottságot okostak a lakosságban. Egy Nowosseloff nevű párasat egy hatalmas darab követ vágott a fejéhez s ha eltalálta volna, vége lett volna a fairónak. Azt mondják, ss volt a merénylet oka, hogy a bíró NowoBseloffot egy hölgy megsértéséért három havi fogsággal büntette. A második eset, mely BotBchnrefőbíróval történt, még feltűnőbb. Három paraszt lopással a egy boltőr orgazdasággal volt vádolva. Mig a többi - tagadásra fogta a dolgot, egy Pimicuoff nevű paraszt kijelentette, hogy Ő lopta el a kérdéses dolgokat, a többiek semmit sem tudnak róla. Ennek daczára elitéltek valamennyit. Mikor as ítéletet kihirdették,, a paraastok egyike, Nikntin rá kiáltott a bíróra; „Miféle biró vagy te! A azéoapiacson volna helyed! Megállj, még betöröm a bordádat!" — Egy nihilista nó öngyilkossága. Péterváron egy 17 éves leány, as orvosi egyetem ötöd éves hallgatója, Öngyilkosságot követett el, a mi nagy szen-sácziót okozott. A leány a legjobb tanulók közé tartozott, szülei pedig yogyono-sak és.tekintélynek Örvendenek. A szerencsétlen nihilisták társaságába keveredett s lakásán többször jöttek Össze tanácskozásra nihilisták. Midőn a rendőrség erről értesült s e hó 17 én öt rendőr jelent meg a leány lakásán, ez gyorsan Ölő méreggel megmérgeste magát* A rendőrök as öngyilkos lakásán ssámos eszközt és nagymennyiségű anyagot találtak, melyek dynamitbombák gyártására Toltak ssánva. Eleinte nagy titokban tartották as esetet, most asonban a hivatalos lap, a St. Peteraburgskij* Vjedomosti külön csikkben tárgyalja as esetet, rámutatva, mily veszélyes agrácziót fejtenek ki a nihilisták a tanuló ifjúság közt. — A berúgott famíliái Mulattató pórt tárgyaltak közelebb as odés>ai törvényszék előtt. Egy Szitajev nevű titkos tanácsost éi egész famíliáját: fiát és két leányát éjjeli csendbáboritássál vádolta a rendőrség, A család egy kissé nagyon is kedélyéé hangulatban késő éjjel tért visssa a nemesek klubjából a hazaérve lakásán olyan pokoli lármát csinált, hogy végre is a rendőröknek kellelt a csendet helyreállitani. Mikor ezek a lakásba hatoltak. Mari k, a. as Idősebb leány egy ingben ugrált a szobában, bezúzta az ablaküvegeket s olyan szavakkal fogadta a rendőröket, a milyeneket nem szokás leírni. Nagy derültséget keltett as egyik, a kitől mikor megkérdezték, lármástak-e a család többi tagjai, azt felelte, Őt any-nyira megigézte a kisasszony Öltözete és ugrálása, hogy mással nem törődött. A békebiró megfelelő pénzbüntetésre ítélte a jókedvű család tagjait. — Házasság amerikaiasau. Georgiában (Észak-Amerika) eredeti módon kötöttek közelebb házasságot Mús Vald-raup és Mi les János, kiknek frigyét a leány szülei ellenezték. Miss Valdroup ugyanis egy ssép napon elszökött hazulról s kedvesével és Elder lelkéssasel egy gyalogúton találkozott, hol a leikéss frigyükre megadta as egyházi áldást. A sebtiben, igasán amerikaiasan kötött házasaágnál két éppen arra menő fiatal ember tanúskodott, kiket a sserelmes pár megállított s brevi mana kért fel e kis szívességre, — Egy varos kegyelete S-entes városa .emléktáblákkal késsül m-gjelelni Horváth Mihály nagynevű történészünk és Tóth Jóssef néhai híres ssinmúvéss szülőházát. Az emléktáblák már el is ke- ¦ szültek s a ,Szentesi lap" azssl as indit-ványnyal lép elő, hogy Szentes város kegyeletes ünnepe egy napon tartassák ss uj megyei ssékhás felavatásával. ¦ arra a magyar tudományos akadém!*, a HpSZONKSCTBffiS BVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY DEOZBMBEE 6-4n 18?5. történelmi társulat, a nemzeti ét népszínházak képviselői, ugy a szomszéd hatóságok is meghirassanak. — Egy .paromklrály.* E csini ugyanazon joggal illethetné Körte Henriket nyagot-Amerika egyik dúsgazdag barom-lenyess lőj ét, a minfi joggal nevezik pontkirályoknak Európa es Amerika kiválóbb krózusait. Körte, ki szerényen visszahúzódva él birtokán Mexikón n, német születésű éa mint gyermek kerQ.it Amerikába, Uj-Mexíkóban letelepedvén, egy ottani fél-bVnsvülött leányt vett nőül és barom teny ész téasol kezdett foglalkozni. A .szerencse soha egy pillanatra sem hagyta Őt el és vagy őt hónappal ezelőtt nem kevesebb, mint 265,000 dollár áru barmot adott el. — Fa pásztorbot — a pápának. Strossmayer ságrábi püspök egy művészileg faragott pásztorbotot küldött ajándékba XIII. Leo pápa ö asentaégének, ki est ezentúl használni is fogja. A mii-véssileg faragott botot egy sem irni, sem olvasni nem tudó pásziorfiu készítette szabad kézzel közönséges bicskával. — Postarablás. Mult hó 22-nek éjjelén a horvátországi Kopreinits és Su-botica köst közlekedő kocsipostát Snbo-tica közelében, sz erdőesélén kiraoolták.j Ullrích Márton postakocslat meggyilkolták, a postakocsit feltörték és kirabolták. A küldemények, többek kost 224 frt 60 kr. készpénzbe : és egy 300 frtos takarékpénztári könyv s gazemberek keze közéesett. Eddig még nem is sej ik, hogy kik lehetnek a tettesek. — Egy utazó jubileuma As Afri kát tudományos csélból beutazó gárda legidősebbje, dr. Büppel Ede e hó 19-én ünnepelte Frankfurtban születése napjának kilenoavenedik fordulóját. Rüppd tizenhét éves koráig a darmstadti gimnáziumba járt s ekkor a kereskedői pályára akarták szülei adni. Erről azonban betegeskedése! miatt csakhamar lemondó:tak s 1816-ban Olaszorsságba .utazott, hol Elba szigetét ásványtani szempontból áttanulmányozta. 1817 ben Egyiptomba ment s a Nilus első vízeséséig hatolt. 1818-ban visszatért Európába, Genu^b^n s később Páviában természettudományokat, réssben csillagászattant -is tanulta újra Egyiptomba utazott. Most már Nubiába, Kordovánba és Arábiába (1822-től 1828-ig) is eljutott s később Abesszínia felé (1831-től 1834-ig) kelt útra. Ez utazása közben szersett gyűjteményt szülővárosa múzeumának (a Senckenberg-féle) ajándékozta, a pénzdarabokat, egyiptomi régiségeket es aethiopíai kéziratokat pedig a Frankfurt városi könyvtárnak. Mint író |is működött. Rűppel magas kora daczára jól néz ki, bár kissé meg van görnyedve, de arcza még egészen fiatalos benyomást tets. — A gyrtyahós. Kaiser temesvári 5 polgártárs egy idő óta nugy szomorúsággal tapasztalta, hogy padlásáról titokzatos módon fogy a sonka, asalonna s több efféle ydisznóság." — SE> már mégis csak disznóság!" — gondolta magában Kaiier utam és a psdlás ablakába e^y hurkot alkalmazott, hogy a fogadatlan vendéget egyszer már ó fogadhassa. A hurok segített is- Már.A legközelebbi éj jelen belekerült a tolvaj. Kaiser ar ugyanis éjjel nagy kiabálást hall a padlásról lehangzani, hirtelen lámpát ragad s fölszalad a padlásra. S íme, a tolvaj csakugyan ott lógga hurokkötélen ég és föld között lebegve, mellette p-dig a sonka. A tolvaj amint meglátja a lámpával felé közeledő alakot, elkezd kegyelemért kiáltozni, hogy mentsék ki kétségbeesett helyzetébői. Kaiser or közelebb lép a lámpával s íme mit lát? — a hurokban a saját fia kalimpál, a ki as éjeket kártyabarlangokban szokta mindig tölteni s agy látszik kártya vesztesé gét az apja meglopásával födösle. Hogy a padláson mily jelenet fejlődött ki — arra görditsük le a függönyt. — Megtért Indus főnök. Sitting Ball indus főnők megtért és ss egyik methodista hitközség tagjaiéit. Elégje keresztyén és ssorgalmasan jár a templomba, csak as a kellemetlen szokása van. hogy valahányszor körülhordják as isteni\' isztelet a gyüjtŐtányért, nyájas vigyorgással belemarkol és a rajta levő ezüst és rézpénzt bezsebeli. — Megőrült őrömében- Ch. odes-sai oross tanaló, ki saját szorgalmából anoyira vitte, hogy végre megkezdhette egyetemi tanulmányait, s ugy mivelteé généi, min egyéb tulajdonságainál fogva általános kedveltetésoek örvendett, erősen dadogott. E hiba annyira deprimáló-lag hatolt rá, hogy kerülte a társaságot és idegbeteg lett. Erre orvoshoz fordalt, kinek as idegbsjok gyógyítása apecsiált tása s csakugyan sikerült is ennek betegét annyira kigyógyítani, hogy néhány nap múlva a dadogás is megszűnt, mi fölött a Bzerencaétlen anoyira őrült, hogy. — megtébolyodott s as Őrültek házába kellett Őt csukni. — Öngyilkosságok. Triesztben két nő öngyilkossági szándékból lakásuk ab-lakából as utcsa kövesetére vetette ma-gát. As egyik B. hUchel egy röf ískeres-kedő 42 éves neje, 6\'/s órakor reggel a Via Canale 5. as házának első *meleléV rŐl ugrott le a kövezetre. Tóbb peroztg eszméletlenül fekve maradt;- lakásába föl vitték, hol megvizsgáltatván, kitűnt hogy a legkisebb sérülést sem ssanvedKtt. — Sokkal tragikusabb volt s másik eset vége. Ösvegy Samaja Mária d. e. 11 óra kor, ki még csak 30 éves és máris 9 gyermek anyja, ajCorsía Stadionon 22. ss. a, fekvő ház negyedik emeletéről leugrott a kövezetre, hol összezúzott, vértől elborított, holt állapotban maradt fekve. — Heller-féle zenélő müvek,min-den évben ezen időben hirdettetnek, hogy nemsokára rá mint fénypontul ezernyi karácsonyi asztalon a legszebb és legértékesebb tárgyak ragyog hassanak. Lapunk hirdetési rovatában feltalálják tisztelt olvasóink és btjoí olvasónőink a világhírű teoemüvek ajánlatait Helier F. H. úrtól Bernben. Az oly általánosan kedveit műveket bámalatos tökéletességben ssolgál-tatja; ezért mindenkinek t legmelegebben ajánlhatjuk egy-egy zenélő mii beaserzé-séí, s erre s közeledő karácsonyi idő a legszebb alkalmat nyújtja; egy tárgy sem pótolhat — ha mégoly becses is — egy ilyen müvet. Már mit ajándékozhatna a férj nejének, a vőlegény jegyesének, barát barátjának szebbet és szivesebben látottét? A szenvedőnek, a betegnek legnagyobb legkellemesebb szórakozást nyújt, szerencsésen elért időket jelenvalósít; a magány* nak hü társalgója, előmosditja a hosszú téli esték kedélyességét s házi körben slb. Még különösen kiemelendő sma vendéglős és csukrász araknak dicséretes gondolata, akik ily müvet vendégeik mulat-tatására megszereztek. —A tett kiadást, mint több helyről értesülünk, ezek nem bánták meg; — ebből kitűnik ozélszerü basznak iga tsgadhstlanságig és minden vendéglős urnák, aki eddig eimulasztotta, tanácsolnók, hogy egy ilyen zene művet késedelem uélkül beszerezzen. Megjegye zük még,hogy as egyes darabok válaztéka nagyon finoman van kigondolva; a l«g-ujabb valamint a legkvehebb régibb p¦:¦ rák, operettek. táncsdarabok é*. daluk vidám és komoly moddruak legszebb rendben találtatnak egyesiive s Heller-féle müvekben. — Ugyan ennek van szerencséje tóbb udvarnak és nagyságoknak szállítója lenni és ennélfogva több kiállításon díjas tátott. Egy e télen tartandójatvlomsséloss tás alkalmává, 100 zenélőmü 10,000 frk. értékben fog szét osztatni, mely azon különös hangalatra talált mert minden vevő. mily már egy kisebb mii birtokában van ezáltal egy n>gyobb műnek is birtokosa lehet, minden 25 frankra egy jatelnm díj jár. Dus tar taksa képes árjegyzékek zni-n denktnek kívánatra bérmentve küldetnek. Mindenkinek ajánljak, hogy a legkisebb zenélő sselencsénél is egyenesen a gyárhoz forduljon, minthogy sokféle müvek Helier-félének adatnak ki, melyek nem iz ások. Minden valódi mű és zenélő szele ocse az ő nyomasott nevét viseli, melyre különösen vigyázandó.. A cség nem tart sehol sem raktárt. Ha valaki valaha L«rnbe JŐ, ne mulassaa el ezen gyárt megtekinteni, mely sütésen megengedtetik. Vasúti menetrentí. Érkezik. Béggel. Inda!. B. Ujbcly Bada Fiume Pptgerhof Sopr»n jPragerbof Barel Bada Gy. Qf.y Buda IV. v. B Ojhely P. Y Buda Gy.v Prsgerboí P. v. Barcs P. v. 0. P. 1 • ¦ J Ó.IP. i s Pngerbof IP. t. 448 4 13 B.rci P. v S 10 5 21 Bud:. Hy.t 6 — 6|M B ITjb.ljT. t. 6 15 Buds V v. 7|jS Déliie n.. 12 16 ] Bad. P.T 2 — 1 15 Pragsrhof P. T. 2 45 1 4; 8opron V. » 2 55 1 6» Bua V. r 8 EjjoL 8 61 « Pi»íernof|0, t 10 64 10 28 1 Fiume Gy.v 11 1 10 38 . Bada P. r. 11 50 11 19 B. üjhelylP. T 12 b 11 8 Lapvoaér és kiadi: SZILIT 8AND0B Felolfa Merk««!« : 7A88 ALMOS. L.ptulajdöno. : WAJDITS JÓZSEF. 500 szép kifogástalan szivarkát lehet készíteni az én, a es. kir. dohányt j-á.akbin it használt 8 z I v a r k a TÖLTŰ -GÉPEMMEL mely ércsb&l igen csinosan kiszitre, S különféle erősségben, vek ny, kös-píaj, vastag, különbség nélkül, használati utasítással együtt 65 kr. Csak akkor valódi, as o^éfezi bele ni vésve. Az én azlvarka-bőveiyslea. «\'mtón három erősségben, OSakiS S VSlMI ,Ls HssWss"-papÍrbol (fehér) vagy K*-kstioia-papirból (sárga) következő\' árakon kaphatók: frt Szipka rázz nélkül, sima 1000-re -60 Szipka tesz nélkül elegáns arany- JetW\'l. 1000-re ..... 1 80 Szipka réasssel, sírna 1 karton 500drbbal.......1.05 Szipka réazazel eiegáni arany, kik vagy fekete jegygyei, 1 karton f.00 darabbal .... 1 50 II rssnl mlcüség, szintén felér vkgy sárga, melyet mások eUft- rendüképoc ajánlatiak, ara: e«ipkarétz nelkol, sima, 1000 db. —.50 Ssípka >á>z neikfll, elegáns arany- 3*CJK7<*........—90 Szipkává!, Kim*, 1000 drb . . 1.&0 Scipkávál és elegáns araay, kék vagy fekete jegyevei, ÍOOO db. 220 KSzÖntéges iöhjö g.*pec*ke hozxá —.10 Levelkeji negrandeléaek utáiivéiel-lel viigy az öaazeg bekaidéae meliett lsroÉteúdók százalékot kapnak. Belejegyzett védjegy-Óvási HamititáMktéli m>>8;Óvások c.éljáböl minden kurton a fenti kereak. t5rrény»sékiieg bejegyxett gyár-jegygyel van ellátva. Cawley & fleary parin! fr&nezia sxivarka es gepecskók raktára : ViTlesvOti AJtoert. Bécs, U»riahilferstrasae 58. (cse.Stt Praterrtraaie 16%) 528. aa. Ik. 1863. f Arv. hirdm. kivonat. A Csáktornyái kir. járásbiróaág, mint telekkönyvi kstőság ressero! közhírré tétetik, miként Szy Sándor Csáktornyái lakosnak Hihalícs Rokos éa neje nébsi rlosamács Mária pribii zloveozi lakóé végrehajtást szenvedők ellen 100 frt tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartoső Csáktornyái kir. jbirőság területén levő prí bissi aveezt községben fekvő\' 159. ss, tjkrben A. I 3i/b, 320/*, 4S8/i. 498/a, 502/a és 545/s helyrajsi sz. alatti Mtha\'ics Rokos ée neje Kost.- máes Mária pribiszloveozi lakosok tulajdonául felvett ésöesseseo3l2 frtra be*wüit ingatlanok s tartozékai jövő 18S4. évi január hó 25. napján dél elöli 10 órakor Fribísslovecaen a kösségháSnái megtartandó nyilvános érverésen a megállapi tott kikiáltási áron eiul is eladatni fognak. — Árverezni szándékozók . tartoznak as ingatlanok kikiáltási árának lO%"-ái vagyis 31 frt 20 krt kéezpénzben, vagy as 1881. évi LX. t. est, 42. §-ában előirt ÓvadékkÓpes papírban a kiküldött ke-sáhes letenni, a többi feltételek a bíró Ságnál megtekinthetek. Kelt Csáktornyán, a kir. jbirőság, mint teiekkvi hatóságnál 882« I z o H I R J E T E S E K. joqooooooooooooo ooooooooooog Hirdetmény. Folyó évi okt. 9 én Nagy-Kanizsán elhunyt Dr. Blau Simon ur ismeretlen Bsegéoysorsu rokonai részére végrendeleti leg 1000 forintot hagyományozott. Főihivatnak tehát mindazok, kík as örökségre igényt tarthatni vélnek, hogy ~ez örökhagyóhoz való rokonsági viszonyukat kiderítő okmány, valamint a helyhatóság által kiállított szegénységi bizonyítvány bemulatása mellett 1884. évi február 25. napjáig as alulirt elöljáróságnál személyesen vagy írásban jelentkes- enek. Későbbi jelentkezések tekintetbe nem vétethetnek, míatán a s J a hagyaték a fönti zárbatáridő lefolyta után a jogosultak között fél fog osztatni. Nsgy-Kanizsáo, 1883. nov. 25-én. . s o nos a-s Azizr. hitközség elöljárósága, qqqooqoqoooooooooooooooqoqög ^ooooooooooooooc) ^0t* Kávé árleszállítás!! Harling Ludvi^ & Go. _TT /\\ TVfT=t l-l Hg._ Szétkold csak szilárd és finom arakat tetein leszállott árai illett t>é»n-ja.ei3Ltvo, li-tóaXL-sjré*-téllel, . 1101 3—6 úgymint; 5 Kilo Mocca, afrikai................. frt 3 — 5 „ L-bc;:.-.. igen k<drelt.........,..... frt 8.60 5 . Coba brillant ................. frt á.5\') 5 , Ceylon, legfin min8»ég . . . ,........... frt 5.— - Ooíd menadá, legfiom................ frt 5.40 , jloccaar&b. , ,............... . frt 6.— ;s©ö©©öos3OOí3oo»>oo©Q0ae©sao€s*; Singertrasse 15, PCDDUniiIÍD 1 fülű ín"mnit ...,ÍR:^,- LOlMUrffi J."Hj1u Bécsben. V<SrtÍR7tÍTÉÍ lahflaPQnlf "elóU "«j9t«zmss labdaczok d*t« alatt; es vei csakagjan al>g iétteik betegség, m«lyben a labdaesok azodás hatásukat ezersze-rcsoa b« nem biaonyították volna. A legmakacsabb eastekban, moly ékben nindan egrább szer sikerulea.\'U alkalmaztat .tt. oiec labdacsok\' számtalactsaor és a legrövidebb idJí, al>tt téíjcc gyógynláit eredmenyesük, 1 doboz 15 labdacscsal 31 kr. 1 tekerek 6 dobossal 1 frt 5 kr. béraiestetleo utábrét mailett megkdldéuel 1- fit 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldoük izét.) Poatanton vald megküldések 5 forinton aiui csakis ax Oosxesuek peatantalvány melletti bekOidóséfei fszköcoltetaek, nagyobb tSmegekael utánvét*! mellett la. szimUl*n levél érkezett, melyek írói bálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb 6t Iegantyosabb betegségekben egeszaégtlk helyreállításit kStz&oIk. A ki c«ak egyiser kísérletet let: velük, tovább ajánlja. A sxámtalan közsöní iratok koitli U mellékelve közlflnk nebáuyxL Waidbofer az Ybbs ss«ll. 1880 nov. 24. Nyilvános köszönet. Tekintetes nrl lR62-tfil óta szenred-tem aranyerea bántalomban 6* hngyre-kedésben; orvosoltattam U magamat, de minden siker nílkül. bajom miad rotz-szalbá vált ogy, bogy idS multával heves hasfájást is érestem, (a belek öuxe-ungorodása köTatkeztíbet;); teljes átrigy-talanság állott be, a mihelyest csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a poűadás, n«-héz xibálai ás falladoiát miatt egyenesen illní, mi?ne;n végre az Sn. csaknem cjo-dálatos ha,tásu vértisztitó labdacsai használatához folyamodtam, melyt-k nem 16-TeazteU^k el hatásukat, r- cng>>mnt csaknem gydgyitbatlan bajomtdl tOkélutei.va megszabadítottak. — Minek k&vetkestá-ben én a tekintetes nrnak vértlszttt-t labdacsai a más egyéb erSzitfi gyógy>*t>reé<t nem gySzCm hálám s elismerésemet ele-gendóképen ki/ejezni. — Kivált mély tisztelettel 0 elllnger Jánoc. Ti-kíntetet nr! Oly szerencsés voltam véletlen az ön véitiaatitd labáacsaiboz juttatói, melyek nálam csőd*kai műveltek 1 — Évek ita szenvedtem fejfájás ás ssá IhfidéshoB, egy barátnSm az 5n kitflaS labdacsaiból áteogelett nekem lO darabot s ezen 10 darab labdacs engem nly leijei tökéletesen helyreállított, hogy az **lódr Csoda. - KBaaönetem mellett ké>-ek még I csomagot. Prizka, 1881. rnárc*. 13. Pár Assrás Bielitz, 187i. jonioa 2. Mélyen tisztelt Ps-rhonor or! Éa és ¦okan mátok, kik aa 5c svéstilatiti-pUo-. Iáinak" egéazségfinket kÖssönjBk, Írásban fejeszBk ki legmélyebb bálánkat az Sa pílulái sok betegságben mely ellen lommi más sser sem használt, a legcsodásabb gyogyerőt tanasitották. A n&k vérfolyása-sál, rendetlen havi tisztotásnál, hogyreki-déaaél, gilisstánil,\' iryomorgyejigagtég- és gyomorgO-cinél, stádQlét&el és sok egyéb bajnál gyökeresen ilgKettek. Tel}es bizalommal kérek még i2 lekeraaet. Mely tisztelettel Kárely. Tekintetes arl ElSre bocsátva azt, tnitxeriut valéscinaleg valamennyi gyógyszere hasoi ló jósággal bír, az Bn Wrss fafiybalzsassávsl, mely családomban tSbb idolt fagydagaak gyorsan végstvetett,- daczára valam sunyi agyoevezeU egyetemei sser iránti bíz.tmatlanságomnak elhatároztam magamatas Sn véVtjsxtitd labdacsaihoz folyamodni, nogy s«n aprd golyóbisok eegétyévol megostromoljam rég íd8 óta tartott aranyeréé bántalmamat. Lgr általában nem restelem Bnnsk berallani, ml-<serlst régi bajom négy heti használat más teljes tokéletezen megszánt, a én ezen labdacsokat JsmerSs ¦ic, körében a legbnz* góbban ajáulom. Az elleti nincs c.^.\'i\'.--lábm semmi ellenvetésem-, ha fin ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkQ! — nyilvánosáig elé óhajtja bocsájtani. Mély tisztelettel Bécs, 1881. február 20. C. V. T. Cseacy, 18T4. májai 17. Tekintetes ari Minthogy az 8n .vér-Uaztitő-pIInlái* feléség\'emnekf á ki évek óta idatt gyomorbajban e ctásban azen-vedttt, nemcsak fisxaadták as életét, ba-nem uj ifjat orSt is Öntöttek belé, más hasonló- betegségekben szenvedők kétesére még két tikéra* ati&vétel me\'letti megküldésére kérem Mr - ¦ Mély tisztelettel Splssltk Balázs. Amerikai fcoszvény-ke-; Csukamáj-olaj, Sffi n/\\rta *7«rsan és biztosan bató3 kétségtelenül legjobb, szer miuden köszvényes és csúcsos baj, nevezete3oo hátgerinexbaj, tagszagza-tás, görcs, ideg-s fogíájis., fejfájás, misaaggatás stb. stb. ellen 1 frt 80 kr. Anatherin száj-viz, *X valódi Pspp J E-tsl.általánosan elismert legjob fogfentartó szer 1 fiveg-eee 1 frt 40 kr. Szem-essentia, SJaJtli!\'"* láterő erősítésére és f euU\'tilárS; eredeti üvegetekben á 2 í.-; 50 és 1 frt 50 kr. eredeti, igen megüsatitva a le kitti-olbrr mjpfiséga.^Egy nreg 1 frt. Por lábbizzádás ellen. Ezen szer eltávolítja a lábbtzadást i az által keleOuezS .kellemeUen scagot épen tartja -a lábbelit,, és ártaimatlan szernek van bebizonyulva. Egy doboz ára 80 kr. Chinai toilette-s z a p- — Q a legtökéletesebb a aasf* P ** lh pangyártás Úrén. Használata után a b8r bársony sima less és ígea kellemes szagot tart meg. Igen tokáig tart és ki nem szárad. Egy - darab .7ü,ftr. álulános ismert je-hurat, rekedtség, gSrcsSs kShfigéi stb. ellen, 1 doboz 35 kr. Piotar.Tinr Wtalaaos ismert riaKer-por, lM háütse* hu; r-balzsam,PwUfv iUi Fagy -wniiwaiu, Wek ou. legbiztosabb sseroek van elismerve min-deouema fagybajok és idült sebek stb. len. 1 tégely 40 kr._ Élet-essenczia (prágai csépek, svéd esep- mpl. \\ megromlott gyomor rosz pcJs.S/« ejaésztés, mtndennema al-testi bajok ellen, kitnnC bázlazer. Egy üvegcse 20 kr. George Pate pekto- r<*lC Jet, R5bßgia,r«k<;^is, hurut, mell- és tüdSbajok, gégebáutal-mak ellen legjobb és, legkellemesebb segéd szernek általánossá elisa: erve. 1 doboz ára 60 kr. Tanno ehin in-hajke- -n^Ao Pnrsófer J.-UI évek óta UUUB, orT0Mk és laikusok által valamennyi hajnövesztő\' ezer között a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállított nagy azelencze 2-frt temes tapasz, SV" Egyet Í6I vágott és siárt sebek, mérges ke-tevétiyek, és a Ubb régi idÓizakOB--kínt felnyíló kelését, makacs mirigr-kflések, fájó pokolvar. sebet él gynla-dásos mell, megfagyott tagnk, koszvény és hasonló bajok ellen jónak bizonyult. Bgy tégely 60 kráyczár. Egyetemes tisztitó-só Bsllriofe A W-tW Kitttní bari «zar -megs^.7U\'t emázztés minden kBvetkex-ményei, úgymint fejiá ál, széiulAsj gyomorgörcs, gyomorhéj, aranyer, da* galár stb. ellen. 1 esomag ára 1 frt- gV> Valamennyi francala kOt&nleges«ég vagy raktáron tartatik, vagy kívásaürs poa- tos-n s a legiatányoiabban beszereztetik. ._1083 á—* fssr Postai UiiMeiysk 5 fri als» BieflreaoWeseUel osakis az stszeo alSltoe: U küldése sicllett Eagyobb ssszsfekaél atiűvérteí Is sszkSzoltstiek- "Val Wájdita József konvrnyomdijabol Nagy-Kaniísán. NAflY-KANfZSA, 16*83. deczember 9-én. EW Inted ár: egész erre......8 frt fél évre ..... 4 , oe^jed évre......2 , Egy szám 10 kr HIRDETÉSEK r) hasábos petitzorban 7, másodszor 6 s minden további sorért \'5 kr. NYILTTÉRBEN ¦őrönként 10 krért vétetnek tel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 80 kr. fizetendő. 98-lk saső.raa. Huszonkettedik éyiolyam, ZALAI KOZLQNT. A lap szellemi részét illető közlemények t aserkesztdTiflz, anysgi részét.illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intézendő*-: NAGY-KANIZSA Wlattlesfaáz. \'Bérmentetlen 1 er elet essk ismert mnnkatjrsaktól fogad Utcák «L Kéziratok vhsza nem küldetnek. .Nagy-kanizsai önk. tttzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület4\', a .nagy-kawzsai kisdedaeveló egyesület", % ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyzó szövetkezet"r a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztmánya", b több megyei és váróbí egyesület hivatalos értesítője. ... * vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Hetenkiní kétszer, A becsület és a .nyilatkozat"-ok. Napjainkban, midőn a hivataloknál s a társadalmi élet minden foglalkozásánál a sok ellenőrzés miatt úgyszólván nyitott könyvvé válik életünk s abból bárki is olvashat, — napjainkbaj mondom oly kevéssé becsüljük egymást, mintha á kenyéririgység minden jobb érzést kiölt volna belőlünk. Talán a sok csalás, szökés, sikkasztás s corrnp-tió egyéb bűnei miatt szükségessé vált folytonos ellenőrzés tette oly bénává bennünk a jobb érzést. Lehet, hogy — .átva mily kevéssé bíznak becsületünkben a hivatalos ügyek, fóleg a pénzek kezelésében — éppen e miatt nem birjnk a kölcsönös becsülést megszilárdítani. Szomorn is, hogy a társavalom bizalma sok olyan egyénben rendült meg, kikről a legnagyobb becsületességet hitte. Nem bízunk többé senkiben s ez a pessimistikns elv azután megszilárdította bennünk mások becsületének semmibe vevését. Nem igy volt ez régen. Ma ha valami csekély össze-koezczanásunk vagy súrlódásunk van bárkivel is, mit a társadalmi érint kezes, a kölcsönös érdekek védése miatt, gyakran elkerülheti enné tesz, — nem követjük apáink példáját. Ezek ugyanis ily esetben sohasem hamarkodták el a dolgot, hanem aludtak rá egyet s a következő nap egészen más színben látták a világot. Nem jártak el megfontolatlanul, hanem érni hagyták a dolgot. 8 mi? azon hevenyében, a kellemetlen érzés, rosz benyomás, boszankodás és esetleg a sértés élénk behatása alatt epébe mártjuk a tol lat s ngy leszedjük .felebarátnak" becsületéről a .keresztvizet*, ha nincs is megkeresztelve, ngy pellengérre állítjuk, mintha legalább is egy betörő banda feje. volna. Mert nem | elégszünk meg azzal, hogy .szerény | egyéni véleményünket* megelőzőleg előszóval már kimondottuk (hisz I verba volánt!....), hanem a veszedelmes .nyilatkozat"-tal futunk a j legelső laphoz s az illetőt palám et publice (mert seripta manent) elnevezzük mindennek, csak becsületesnek nem! És miért ? azért a csekélységért, a mit talán néhány nap múlva a súrlódás után már megbo-esátanánk! De mert hirtelen haragunkban nem jut eizünkbe, hogy mi is gyarlók vagyunk, szégyenpadra állítunk mást, kit azután egyesek nem késnek megbélyegezettnek te kinteni. Mi történik ezután? Belátjuk, mert figyelmeztetnek is rá, hogy meggondolatlanul cselekedtünk, elhirtelenkedtük a dolgot s a higgadt megfontolás helyett a heves indulat vezette tollúnkat\' írunk tehát egy másik ,nyilatkozat*-ot s kijelentjük, hogy X, kit ezelót pár nappal gazembernek neveztünk, voltaképen nem az, mert tévedtünk s most az ellenkezőről győződtünk meg stb. (csak jmi voltunk a gyer-mekeszü éretlen fejűek, kik a múltkor meggondolatlanul nyilatkoztunk! ... ez persze már nincs a nyilatkozatban, csak a józan belálásu olvasó mondja utána!) S ezzel vége a kényes ügynek — azt hisszük! Igaz ugyan, hogy .sajnáljuk* az esetet (no meg szégyenljük is egy kicsit, hogy ily vastagon nyilvánult emberi gyarlóságunk;) de hát visz-szavontuk a vádat és sértést! Az mdr azután más kérdés, hogy olvasta-e mindenki a visszavonást, ki a rágalmat olvasta ? Mindegy, mi megtettük kötelességünket — ilyen a kor divatja! S ha velünk tesznek igy? megrázzuk- magunkat, mint a vizből kijövő állat s ezzel vége! A forgásából kizökkent világrend helyreállott ugyan, de némely ódon elveket valló ethikus, (ki, köztünk legyen mondva, egyebet sem tud, mint : folytonosan az erkölcsi hézagot ku tatni) ilyen kérdéseket mer hozzánk intézni1: ez a felvilágosodás ? ilyen a modern társadalmi becsület? ilyen az életphilosophia ? Nem 1 ez csak divat! No akkor jobb lesz, ha bocskort kötünk s gnbát akasztunk a nyakunkba, mert ezek viselői jobban megrágják a szót, ha „becsület*-ről van szó, mint mi, modern felvilá-gosodottak! ETHIKUS. A nöto.-nászásról. Miveltebb közönség előtt alig szükséges bővebben fejtegetni, hogy mennyire jótékonyan hat a tervszerűen űzött testgyakorlás a testi és szellemi erők fejlesztésére, a test ügyességének és épségének előmozdítására és az egészség fentartására. El is mondhatjuk ma már, miszerint a tornászat hazánkban szépen elterjedt, különösen mióta a tőrvény annak tanítását kőtelezővé tette iskoláinkban s egyletek alakultak, melyek nemcsak az ifjaknak és felnőtteknek nyújtanak alkalmat arra, hogy a társas tornászaiban magukat folyton képezhessék, hanem egyúttal mestermühelyei is hazai tornatani-tóinknak. Csak egy a sajnos, s ez az, hogy sem népoktatásunkról szóló törvényünk, sem hazai tornaegyesületeink nem fordítanak kellő gondot leányaink tornaszására, mintha ezeknek nem volna ép olyan, vagy talán még nagyobb szükségük reá, mint a fiuknak. Leányaink testi nevelése még most is. annyi kapkodás után, nem a legjobb állapotnak örvend. Különösen s szülők még ma sem akarnak szakítani ama divatos leányneveléssel, mely szerint növendék szellemileg agyonkinoztatik, testének épsége egészsége pedig tönkretétetik. A leány mint tanuló, naponkint 4 — 5 órát tölt szellemi munkával az iskolában, persze szoros ruhában, legtöbbször romlott levegőben, szük padokon ülve. Az iskolákból hazamenvén, azonnal hozzáül a kézimunka-, rajz- vagy zongorához, vagy a franczia nyelvet kell tanulnia még akkor is, ha a magyart sem bírja még s ez tart délig, mikor ebédhez ül. Ebéd ntán csakhamar leül hangosan darálni a délutánra feladott leczkét, irni is kell és — fél kettőre levén az idő, ismét indul az iskolába, hol helyzete mint könnyen elképzelhető, a délelőttinél valamivel rosszabb. Négy őra, s ha kézimunka órája is van, őt óra után házi dolgai ismétlődnek s mire e rendben s tempóban elvégez annyira kimerült, hogy egy kis sétára is alig van kedve. .Az ilyen divatosan nevelt leány — mondja dr. Frank — a legcsekélyekb mozgásnál is érzi a beteg ember minden báját: szivdobogást,ne héz lélegzést, reszketés! és faradságot. A folytonos ülés és az izmok tétlensége okozzák, hogy az életnedv nem hatolhat a test összes részeibe; s innen származik amaz urí, halálsápadt arezszin,\' melyet városi szépeinken észlelhetünk. Az ilyen nevelés befolyása a közegészségre egyike a legkárosabbaknak s ebben gyökerezik azon leverő tapasztalás, hogy a halálozási esetek gyermekeink között oly gyakoriak." S kérdjük, mit várjunk a testileg ily formán nevelt nőktől azon nehéz, válságos pillanatokban, melyek az anyai hivatás betöltésében mindegyiknek osztályrészül jutnak ? — Nincs-e szükségük rendkívüli erőre és bátorságra? .Anyák!\' igy kiált fel egy jelesebb hazai paedogogusunk, .amit ti leányaitok nevelésénél elkövettek s elkövetni engedtek, az nem egyszerű paedagogikns botlás, hanem, vétek az Isten ötödik parancsolata ellen, mely keserűen fogja magát megbőszülni nemcsak szegény gyermekeiteken, hanem ezeknek utódjain is!* És — ami ebból kővetkezik egész nemzedékek eatnynlni, ritkulni fognak szaporátlan fajunk vesztére. Vagy nem elég jellemző-e a nagy Séchenyi azon mondása, hogy : „ oly kevesen vagyunk, mikép az apagyilkosnak is kész volna megbocsátani, csak hogy a hóhér bárdja se fo-gyaszsza fajunkat? Szeretünk a családhoz s a nemzeti őnfentartás ama rendkívüli erős nyilvánulása ösztönözzön bennünket és tanítson meg leányaink testi nevelésére az eddiginél több gondot fordítani. Amit már nem egyszer hangoztattunk, ismételjük, hogy a sok üléssel véghezvitt munkákat redukálni és a szellemzsibbasztás ellenszeréül a tervszerű testgyakorlást kell felvenni. Amiről hallgat a közoktatási törvény, figyelmen kivin hagy az egészség rendezéséről szóló törvény, arról legyen gondja a szülők nekés iskolaientartóknak: tornász-tassák a leányokat, hogy ép, egészséges, ügyes és erőteljes anyák legyenek s ezektől életképes, egészséget utódok ; hogy a szellemi munkát is jobb kedvvel, pihent lélekkel, nagyobb sikerrel végezhessék és elr érjék hiképeztetésük azon fokát, hogy hivatásuknak mint nők és honleányok a család és a haza javára és boldigitására élni és működni tudjanak.. Szépen mondja Garay .Magyar hölgy*-ében: .Tinákon «iebb. diciíbb tort Szabotta végzés Születni -:- Mer.tni Magyar hölgynek kevée." Bizony szép, dicső tér az, melyre lépni a nő hivatva van. Csakhogy testi és szellemi nevelésében fel kell őt ruházni a szükséges kellékekkel, nevelni kell őt a szó legszorosabb értelmében, hogy őt nevelni képe.itsük. W. TARCZA. Veréb Jankó. ÜttStt-kopott jó alak rolt; Ismerte az egész Táros : Kinn csatangolt télen, nyáron, Neki nest* volt útja aáros. Nem kallott sl a cziamaja ; Boldog ka ki mezítláb jár 1 A sanre mag — aram bocsi\' — TovábV i.em is kophatott már. Mint a mit mgj kertbe laánoak, — Fareia léhán liggeu rajt*. Hanem aat as agyag bögrét hégia híven fitakarta. No, mert 6 eaak abba gyüjié A *ok (öle,- f&tt falatot, Mit mint TBrőb r piacai lágy — Itt ii ott is egybe-kapott. — Volt Ím piros kerek arcza, Htot az öröm úgy mosolygott; Caik hiriból ismerte a Kadvet Ö15, nehét gondot. 1(7 eaett, hogy köcoyü vére Lányok után fogta magát: Hitei osont — a egyikének Meglopta szép asűíi ajkát. Mikor aztán felsikoltak, Kacaagott a czéda legény, — A Tiláj meg — én Iatsnem, — Az; mondta, hogy bolond ssegeztj ! — - HAJGATÓ SÁNDOR. Szerei műnk gyümöícw . Szerelmünk gyümölcse Korán ment az égbe, Kicsiny még, anyára Van neki nükaége. Aligha talál ott Nálad jobb anyára, — a/ég majd el kell meaoed Neked ii atána! . . . Ügy félek, hogy lelked SzárCí^it-félÖliI • • -Hitzen oly kevés már Ami benned földi ! Szinte áUcelIemOlt Egéaz Talóaágod; Ilyenek lakhatják A ,zép menyorazágot. Ne hagyj itt szerelmem, Oh ne nagy itt engem 1 Talál majd gyeonektlnk Anyát fönn a mennyben: Megérik egy angyal Áldott szive rajta, Stégé ni- kis á-ránkat Örökbe fogadja. Mert ha te itt hagysál Üyászoi özvegységre, S*ivem a gyötrelmek Máglyáján elégne . . . Elemé férjedet Aa Srültek sorsa, — As atezsgyermek u Reá kiáltozna . . . Beh aokan éreznok A nagy vesstt«éget! Az egész kerek föld Megairatna téged . . Te vagy at egyetlen Angyal, ki itt lenn él, Nem maradna egy sem, Ha te is elméénél. Várj, mig én % élst Biliseiét lezárom, — Hadd legyek én ia ott A vitionüátá\'.on! Annál nagyobb gyönyört Érez kii leányunk. Minél tovább eped Az égben ntánenk. KULCSÁR JÓZSEF. Egy konferenczia. Irta: Mikszáth Kálmán. . . . Ötven bo. annak as akasztó fáravaló újságírónak, amelyik a dol guokfaa meri magát ártani — és ezt a konférenciiát kiírja! .... Igy ígérte ezt miheztartás végett i megye legmiodenhatóbb oligarchája H István, midón az elnöki szókét elfoglalta azon á Deák-párti titkos értekezle ten, amelyet én most mégis kiirok. Hanem as igaz, hogy elóbb mégis óvatosaágból bevártam, mig a tekintetes ar, aki ai ígéretet tette, megm éltózta tik halni. De aaért tartok tőle, hogy as éjjel ha van halottak birodalma, megjelenik két vármegyei hajdú siri árnya — ha agyán a halvány lepedő-kosztüm mind le nem mond odaát az itteni szolgálatáról — és a hatalmas olygarcha nevében lekapnak a tis kormomról, ha mar egyszer ki van mondva eleven ember koriból megmásít ha tlan végzése. Hát ngy volt as — ha már belekezdtem —, hogy a Deák-pirt. nagyon ingerült volt e napon a választási moi-galmak rosz fordalata miatt. Nagy dolog történt. A hírdedt „paktum* ellenére is, egy Deák-pártinak kicsinált kerületben baloldali ember lepett fel.\' Hát látott már valaha Európa ilyen botrányt! Hit kicsodák ók, hit levegő as ó szavak, n-ikor kimondják, hogy .as idén nem less választás, punktum. Innen es és es les* a követ!- Hát nem respektálnak ebben a varmegyében senkit és semmit? Hát ki parancsol itt már? Hallatlan ez. Immár megfordul u világ ós mozog a told V Hogy mer mozogni, ha rá van parancsolva, bogy megálljon? Nem ér már a Corpus Joria semmit pal&tinus sincs már Budán - - hanem Ók, a régi urak még ott vannak s a mig itt vannak, még a fűnek is agy kell nőni a megyei ég alatt, amint ók akarják. Gyrjanyaggal volt\' tele a terem mintha minden peresben felrobbani készülne, a szemekben villám, a homlokokon felhó. As ós főispánok srczképei a falakról, amint a belopódzott napsugár ott tánciolt rajták, mintha jóvágyhagyólag integettek volna ehhez a nagy haraghoz . . . C3nk rajta tekintetes urak. A hatalom as Önöké 1 Kezdetét vette a tanácskozás. Ide gesen szólalt fel legelőször egy Öreg ur óss fejjel, ayró ssuros szemekkel. Elmondta, hogy ó erós pártember ugyan, de ennél a dolognál mégsem pártérdekből szólal fel, hanem lelke mélyéig felháborodott azon a szemteleoségen, hogy egy olyan ember znert fellépni, a ki nem a megyei famíliák kötül való . . . még tán nem is nemes ember. — El kell fogatni! — kiáltott közbe Ssentillényi a legtősgyökeresebb megyei arisstokrsts. — Helyes! zúgtak rá a többiek. El kell fogatni. — Én is osstom a tisztelt értékes let nézetét, — de mit adjunk iodoknak? r- Egyszerű! AstTogjuk mondani, bogy felségsértés, lázítás volt a programm-bessédjében. — Igen ám, — de még nem mondott program m beszédet I Hát akkor valamelyik magánnji-latkozatábsn volt folscgaértés. No ebben aztán megnyugodtak valamennyien, csak egyetlen ember hallgatott: egy szép fiatal férfiú a megye legképzettebb azolgabirája: Ribay Miklós, kit mindenki sseretett s kinek míndénai kedvében járt, mert sok oldalú tudományosságból fényes karriert lehetett jósolni. Es a gyerek még miniszter lesz valaha s berakja az egéss vármegye* állambivatalokba 1 . . . — E szerint ki van mondva hátát roiatilag as élfogatáa — vette lel a szót az elnök — miat én tudom, a jelölt most Badapes>re utazott zászlókat és jelvényeket szerezni. legkényelmesebb volna ót a mint Váczon a hajóbal kiszáll, rögtón elcsípni a parton, mert otthon a kerületben véres verekedés fejlődhetik: a fanatizált választók ellenszegülhetnek aa elfog a tflsoak. — Fogjak el tehát Váczon a parton — de itt viszont az a kérdés merül fel, ha jogunk van e őt ideger megye területén rabbá tenni ? —- Ejh? Jog ide jog oda! Legfeljebb Pestmegye fog berzenkedni egy kicsit. Ki lett hát mondva a határosai. Csak az volt még hatra, kirre bisaasák a végrehajtás ? A ssolgabiráa valamelyikére. Legjobb less, ha Ribay Miklós küldetik ki. — Ezennel kiküldetik tehát Ribay Miklós, — mondja ki berekesstőleg az .1 ispán. Ribay Miklós ssép halvány árosát lángoló pír Öaté el. Felkelt a padban s a helyett, hogy \' némán meghajtotta volna magit a távozni készülő urat eMr, egyszerire " hsr-áoy hangon kendé. Hü SZÓNK ETTEDIKE VFOLY ÁM. Z A L A I K\'Ö % L ö N T DEOZEifBEE 9 én 1883. Tanügy. Miután megyénk tanügyi Ispja „Zalai Tanügy\' — egy a „Zala" oaimü lapban megjelent s a nevetett tanügyi izaklap felelős sserkesztője és kiadója. Bátorfi Lajos álltai is aláirt \'előfizetés: felhiváfl értelmében — mint Önálló lap, megszűnik: ennélfogva a salaraegyei általános tantestület elnöke, Bánfy Alajos, fölhívta Hajgató Sándort, a nsgy-kani zsai járáskor elnökét s egyszeramint i Balaton-Füreden tartott megyei közüle* sen, — a .Zalai Tanügy* csimú szaklap esetleges beszünésére megválasztott hattagú lapbizottság tagját, hogy > még Nag; -Kanizsán lakó lapbizottsági tagok kai, Hoflmanu Mór es Szalay Sándorral, a további teendők felett értekezvén, meg-állapodásnkat a sümeghi lapbisottsággal haladéktalanul tudassák; — kijelentvén egyattal, hogy a hivatalos közlemények addig is, mig a közös megállapodás létre jön: a „Zalai Közlöny*-ben, minta testület eddig is hivatalos közlönyében fug nak közzététatni. Hajgató Sándor, Honmann Mór és Szalay Sándor lapbisottsági tagok, f. hó 6-án ezen ügy érdemében tanácskozván Hfcjga o és Ssalay oly megállapodásra jutottak, hogy m egyénknek nagy szüksége van egy önálló tanügyi szakIapra;sabhoz hogy a „Zalai Tanügy* csini ü lap a „Z a I á ° - b a olvadván, a szaklap ily módon kárpótoltassék, illetve helyettes ittessék, m e g-egyezéssel nem járulhatnak — s további intézkedésig hivatalon közlönyül a „Zalai Közlöny" csimü lapot tekintik; Hoffmann Mór azonban — tekintettel a kűzleésa„Zalaaczimtilap között még mindig fenn-álló viszonyra — véleménynyel a tanácskosáshoz nem j a r u 1; d e a töb bsóg megállapodását,! mint jogérvé-njeset, elismeri. A fenti megállapodás és a megyei tantestület elnökének óhaja alapján as alábbi jegysÓköny7 a „Zalai Közlöny* czímü laphoz ssíves közlés végett beterjesztetett. * Jegyzőkönyv a zalamegyei általános tanítótestület nagykanizsai járáskorének 1883. évi november 22-én tartott félévi rendes üléséről. Jelenlevők: a kör tagjai határozatképes számban; Matkovics Gyula III. éves papoö-vendék, mint vendég. Elnök: Hajgató Sándor. Jegyző: Szalay Sándor. Tárgyak: a) elnöki jeleptés; b) tisztújítás; e) segélypénstár alapítása; d) sz iskolai takarókpénztárakügye; c) a nyugdijtör vény revisioja; — f) a megyei tanszer- — Uraim I Várjanak még kissé. Engedjék, hogy elmondjam óasrevóte-leimet. — Miféle észrevételeket ? rikoltott, köibo Szentillényi. — Minek as a Bok beszed? De a fiatal tudóst nem lehetett elhallgattatni\'s as arak nagy kelletlenül visasaültek székeikre, hogy . ugyan mit lehnt itt még mondani . . . As a fiú pedig ugy beszélt, mint *gy Demosztthenes és mint egy egyetemi tanár egyszerre. A tudomány érvei a meggyőződés ereje és a lelkesedés tüze tették ragyogóvá szónoklatát, hogy ámulva és fejcsóválva hallgaták azt a vének, as alispánt és az elnököt agy hátba ütötte néha egy-egy hatalmáé kifejezés, hogy izgatottan forogtak ide-oda. Mert a személyes szabadság szentségéről beszélt az ifja s a kép visel ő-jelölt állását fejtegette, hol jogilag, ss észhez szólva, hol floskulusokksl a szivekhez. ¦ Kérte esedesve s tisztelt értekezletet, vegye vissza e határozatot, s mikor lesagták, szenvedélyes hangon tört ki, megfenyegetve a hatalmasokat: — Jegyessék meg, araim, hogy minden dolognak két oldala Tan . , . — Meglehet öcsém —vágott közbe az öreg Ssentillényi zordonan,\' — de sohse lesz belőled ríczispán. Nem is lett ssegényből soha, de még vármegyei hajdú sem. , - Fölösleges mondanom, hogy a jelöltetelfogták, hiszen benne volt akkoriban a hírlapokban, s a miniszterhez intézett interpellációkban később, melyekre as mai napig sem felelt természetesen — csak Eibayról ¦említem meg, hogy fényes karrierje odalett. -Egy hónap alatt, kíveksolták a hivatalából s most mint Ügyvédséged tengeti életét szegényen, nyomorultul, azon töprengve: hátha mégis csak egy oldala van minden dolognak. Az, — a mit a hatalmasok meglátnak. ; Ifjúsági könyvtár. Nincs tán ál talán osb panasz, mint as, mit a szülők, nevelők, s mindazok museum kérdése; g) indítványok; h) gyakorlati előadás. Kend: 1. Elnök jelentést tess álulánosság-bán-a kör s különösen a tisztikar háromévi működéséről; kiemeli Boronkay Károly pénztárnok nagy pontosságát és lel-kiisi .ereiességét. A jelentés tudomásul vétetvén, a tisztikarnak eddigi busgal máért köszönet sssvastatik. 2. A mult üJés jegyzőkönyve felol-vsstatván, hitelesíttetik. 3. Elnök a tisztikar nevében lemond; s kéri s gyűlést uj tisztviselők ki jelölésére; mire egyhangalsg a volt tisztviselők jelöltetnek ki. Több oldalról történt felkérés után elnök a megtisztelő bizalmat tiszttársai nevében csak oly föltétellel fogadhatja el, ba egy ÓT leforgása ntán a lemondás ismét megújítható less. Egyhangúlag elfbgad\'stik. 4. Pénztárnok jelenti, hogy sz eddigi péaztári állomány: 47 frt 69 kr. A részletes kimutatást a zárszámadással együtt a gyűlés asztalára teszi és felmentvényt kér. A pénztári számadások meg\' vizsgálására Bosenblüh Lajos, Morgen-bosser /János és Bon Sámuel tagtársak küldetnek ki. . 5. A segélypénstár alapitása ügyében hosssas vita fal r; míg nem az elnök következő indítványa, hogy „a nagy-kanizsai járáskör a központi segélyegyletnek évi Ó írttal tagjává less; saját pénztári állományának harmadrészét pedig segélypénstár csimen megtartja, s a kiutalási jogot s tisstíkarra rnházaa:* egyhangúlag elfogadtatott. - 6- A segélypénztár alapítási ügyévei kapcsolatosan tárgyaltatik a „Phőnix" biztosító társaságnak ezt érintő ajánlata, mely szerint a nevezett társaság a tan\' lókat ügynökökül nyerve, bizonyos ösz-Bzegget évenkint járulna a központi se gély pénztárhoz. Miután e tekintetben as érdemleges megegyezés egészen egyesektől függ, — határozat: miszerint ezen ajáolatról körlevélileg az egyes falusi tagtársak ér-tesi\'endók, 7. Tárgyaltatik az iskolai takarékpénztárak ügye. Hoasaaa víu után a gyűlés megasaváztatván, a következő indítvány : a takarékpénztárak eszméje mindaddig el nem fogadható, mig munkaalapra nem fektottetik — nagy többséggel elfogadtstik. 8. A nyugdíjtörvény revisíóját illetőleg ; Udvardy Ignáczoak réssletes, — a módosításokat pontról, pontra tárgyaló munkája egész terjedelmében elfogad-tatik. 9. A megyei tanszermuzenm ess* méje hely sléssel fogadtatván, annnsk alapjához a kör pénztárából 5 frt ulrtlta-tik ki. 10. A pénztári számadásokat vizsgáló bizottság jelenti, hogy a számadásokat hibátlanaknak és a pénztárt a számadásoknak megfelelő rendben találta; s így a pénstárnoknak a felmentvény megadható. Tndomáenl vétetvén, pénztárnok nak a fel ment vény megadatik. 11. Indítvány, hogy á járáskör jegyzőjének évenkint 2 drb. arany lisz-teletdij utsltsssék ki. Egyhangúlag el fogadtatík. 13, Hoffmann Mór indítványozs*, hogy hasson oda minden tag, misserint körünk oséljainak elérésére pártoló *-s gokat nyerjünk. Egyhangúlag eltogad\' tátik. 13. jövő Ülés helyéül Nagy-Kanizsa VI. és VII. kerülete (Kis-Kanizsa) tűzetik ki. 14. A gyakorlati előadások as idő el Őre h..l «dottsága miatt meg nem tartathatván, határozat: miszerint a gyekor lati előadások ezentúl as ülések első tár gyául lüzendók kilo. Elnök felolvassa örley János, fővárosi jubiláns kartárs köszönő levelét — járáskor ónktól jabilenma alkalmával nyert üdvözlő táviratra. -- Tudomásul szolgál. 16. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Bon Sámuel és Vencxel Rezső tagtársak kéretnek lei. Jegyzetté: HAJGATÓ SÁNDOR jköri elnök. SZALAY SÁNDOR jköri jegyző. Hitelesítjük: BUN SÁMUEL. VENCZEL REZSÓ. évenkint karácson előtt emelnek, kik gyermekeiknek kedélyképső ajándékot akarnak nyújtani. Olvasóink köst ís alig lesznek, kik ily alkalmaknál zavarba ne jönnének az iránt mit adjanak szeretteiknek. Ennek tulaj donitható ha hazánkban máig is a karácsonyi gyermek ajaadékok legnagyobb részét játékszerek képezik, milyeneknek a gyermek ma örül, hogy holnap közönyösen eldobja, s melyek ke délyére minden Üdvös hatás nélkül maradnak. Es a baj ! Mert nem szenvedhet kétséget, hogy özeknél sokkal alkalmasabbak ss ifiueágí iratok mik mulattatva oktatnak, melyek olvasásánál érdekfe szülve tanulja a gyermek a könyveket szeretni. Pedig ez magában nagy előny, ha meggondoljuk, hogy gyermekeink as iskolában még mindig sokat tanulnak, hogy később sokat, felejtenek. Tankönyveink nem kis része még mindig olyan, hogy nem csak nem keltenek érdeket, de olykor megölik a gyermekben as olvasási kedvet holott ez oly üdvös irodalmunkra és társadalmi művelődésünkre egyaránt. Mily mindennapi hazánkban a panasz, hogy kö; \'-\'¦égünk nem vesz könyvet, hogy köiu, f jyel viseltetik a legkiválóbb irodalmi termikek iránt, fiatalságunk közt találunk akárhányat, kik könyvet soha sem olvasnak csupán ások rövidke bírálatait a lapokban. Ámde elég nekik, hogy társaságban irodalmi tájékozottságot fitogtassanak, pálosát törjenek írók s könyveik felett szajkó módra atáncsevegve egyesek nézeteit, véleményét pedig ennek nem legutolsó sorban magunk vagyunk okai mert nem tanítottuk meg őket jobban érdeklődni? - De messze vezetne erről még töb bet mondani, A bsj megvan orvoslása tán elsősorban gyermekirodalmunk emelése által eszközölhető. Felismerte ezt a bold. Eötvös József midőn évek előtt ifjúsági könyvtár kiadását pártolá. Azonban azóta vele együtt mondhatni elazen-derüit ez is anélkül, hogy más vállalat Törvényszéki csarnok. Tuboly Viktor ügyvéd fellebezési véd irata a gelsei rablőgyilkosságbsn való részvétellel vádolt Boncz János érdekében. Tekintetes királyi bünfenyítŐ Törvényszék ! Az ellenem és vádlott társaim ellen 1250 B/83. asám alatt ujabban megejtett megtárgyalás folyamán f. é. június hó 23-án kihirdetett ítélet ellen szóval be jelentett fellebbezésem indokolására a következőket vagyok bátor a Tekintetes királyi ítélő tábla, mint másodfoka bíróság kegyes figyelmébe ajánlani. 1-ör. Két évig és négy hónapig szenvedem már a vizsgálati súlyos rabságot és esen idő alatt Istent hívtam számtalanszor bizonyságomul arra, hogy ártatlan vagyokl íl¦ b esen idő alatt a börtönrendszer legszigorúbb bánásmódja mellett lettem vallatva ! és esen idő alatt minden lehető alkalom és bisonyitásí mód fel lett ellenem használva asért, hogy bűnösségem kiderítessék. — i mi történt ? As, hogy én még most is ártatlanságom érzetében tovább szenvedek és miért? Azért,mert legkisebb ténykörülmény nincs máig is olyan ellenem bebizonyítva, a mely terhelné álláspontomat! azért, mert a Tekintetes kir. itélő\'táblai határozattal kiderittetni rendelt körülmények most is csak ugyanolyan homályban sinlődnek, mint a minőben sinlődtek harmadfél év- lépett volna nyomába s meg levő pár gyermek könyvünk még nem tesz irodáimat, de különösen nem ajándék irodalmat, mert épen nem olcsó áruk s meglehetősen pongyola ruhájuk »lig tessi Őket alkalmassá, ünnepi ajándéknak tetszelŐsb körökben (legyen bár tartalmuk jó) és így ezek még mindig más tárgyat keresnek e czélra,~ba nem akarnak nyalni a külföld hason termékeihez. Nagy nyereségnek mondható tehát, ha a Tettey-féle kiadóhivatal, mely 3 év előtt kiadta, as azóta gyermekeinknél nagykedveltségii, „Csodavilág" osimü regekönyvet ismét egy uj gyermekkönyvet ad piscara, mely ennek méltó párja, s s mely kétségtelenül ép oly kedves lesz a milyen ma már a Csodavilág, melyet ott találunk minden magyar család gyermek\'sobájában. E második könyv, mely ugyan oly ssép kiállításban, 4 színes képpel és fameUsetü illuatrációval megjelent: , ser egy éj Napkeleti regék gyöngyei\', átdolgozva agy, amint annak a magyar gyermekvilág részére átdolgozva lennie kell. A helet ragyogó mesevilága, mely oly meg-kspófantásiával tárja olvasója elé a büveső tarka látványosságát, mégis mély tanulságnak folytonos kútforrása, melyből a nyngot iróí mindenha busásán me rttettek, K gasdsg kincset föltárni gyermekeink előtt hálás feladat volt a szerző Ksrdos Pálnak, ki már Csudsvilágával matatta meg, hogy el tudja találni mi, hogyan es mennyiben való a gyermeknek, hogy mulatva ismerje msg as igsz-ságot, a tanulságot. , Mi osak szerencsét kívánónk a kiadónak, hogy kösrebocsájtotta Kardos Pál „Ezer egy éjét,* elnevezve ast as „Arany Könyvtár*- második kötetének, mert csakugyan arany kőny vtárnak less nevezhető az a vállalat, mely oly könyveket foglal magában minők a Csudavilág és as Ezer egy éj. A könyv díszes kötésben aránylag olcsó ára 2 frt. vei ezelőtti ás azért, mert ma sincs semmi olyan körülmény vagy bizonyíték, amely a bünpert annak előbbi álláspontjánál bármi tekintetben is nagyobb világításba helyezte volna! Hanem igenis vannak határozottan igen fontos*, asőta felmerült körülmények, melyek az én állásponto tnat esen bünperben most teljesen megkönnyítették és törvény szerint elfcga-dandók arra, hogy as eddig általam elfoglalt tagadó helyzet mindenben igasolt\' nak tekintessék. Es mégis ennek daczára ép ugy ítéltettem el, mint esetótt harmad fél évvel I Pedig kétségtelenül figyel-mbe tartandó iHt volna első sorban az, hogy a Tekintetes első biróságnaa előbbi ítélete nem ok nélkül lett már egyszer mind bíróságilag felolvasva és hogy annakfoly tán nem esett volna legkisebb következetlenségbe a Tek. királyi Törvényszék, ha az előbbi helyett moBt más ítéletet hoz vsgy is ha a bűnösség megállapítása he iyett most kimondja a büntethetőség lehetetlenségét L m-rt; f 2-or. Én nem kérek ezúttal mást, nem is esedesem moBt {egyébért, cssk asért, hogy s most megejtett ajabbi vizsgálat és ujsbbi vég tárgyalásról felvett jegyzőkönyvek\' figyelemmel elolvasta*-lássanak és ösezehasonlíttas-s a n a k az előbbi visagálat és Tégtár gyalásí jegysőkőny vekkel.Valamint ezekben t agy azokban is vörös fonálként húzódik végig ártatlanságom kétségtelen volta! Tulsjdonképen miből is áll as én vádalá helyeztetésem és sónak folytán történt elité!telesemnek alapja? Abból hogy Heresfeid Samu vádlott engem bün-társsképen megjelöltI Nincs ezenkívül egyetlen egy tanú, egyetlen egy bűnjel, egyetlen egy valódi bizonyíték ellenem — specialiter — az egész bünperben, mely alkalmas lenne arra, \'hogy reám a „bűnöst" — törvény szerint kimondani lehetne; de 3-or. Herzfeid Samu is visszavonván az általa reám emelt vádat, tagadom, hogy a Tekintetes kir. Törvényszéknek jogában állana azt továbbra is ellenem érvényben fenntartani, mert másnak álli-táaai ellenem csak agy jöhetnek figyelembe, ha az azokat határozottan fenntartja, meg nem változtatja s mindvégig létesőknek velem szemben — megerősíti 1 És ép abba sarkaliik legfőbb sérelmem esuttal; mert a helyett, hogy előnyömre vesetett volna a rettenetes vádnak a bűnös es hazug Herczfeld Samu általi visszavonása, a helyett ezen körülmény teljesen ignorattatott, legkisebb figyelembe nem vétetett 4-er. Hivatkozom a végtárgyalási jegyzőkönyvben foglalt szem besi-t é b e k alkalmával! tanúskodásokra ! Nincs egyetlen tana, akí engem határozottan felismert volna ! De olyan is cssk egy van, az egy Kiugor Betti, aki hátulról nézve, „olyan formának" állított. Dó ezenkívül engem különösen sem abagolyai korcsmában, sem Gelsén a tett színhelyén látottnak senki nem állított. 5-ör. Egybehangsik azon körülménynyel Diák Ferencs, ennek neje — továbbá a minden helyes indok nélkül hitre nem bocsátott özvegy Boncz Já-nosné és nőm vallomása. Nem áll tehát és vissza kell utasítani hazai törvényeink értelmében a sérelmes ítéletnek azon indoklását, mely szerint arra fekteti elitéi telesemet, hogy „termete m", „a I a k o mu felis mertetett 1 Es nem áll és még egyszer nem áll! Mert az egy Kluger Betti tanú íb \'nem szt moudotta, hogy ez az a ter met, iogy ez ss az alaki az én alakom; vagy termetem, vagy is hogy ugyan e a a z, hanem csak annyit jelenteti ki, hegy hasonlít ahoz a termet, vagy alakhoz, melyet Gelsén hirtelen látott vagy láthatott 6-or. Minthogy terhelő tana egy sincs ellenem, rablott bűnjeleknek pedig nyoma sem találtatott nálam — kérdem, minő bizonyíték ss, ^melynek alapján elítéltettem?! 1 alán as, amit as ítélet indokolása ismét sérelmesen és nem a vizsgálati és végtárgyalási jegysőkőnyvbon foglaltatlak szerint — tehát nem a történet v a-lóságának megfelelóleg állit, hogy t i. sz állítólagos rablókkal; kólizbeui együttlétem constatáltatott I? Éa Tekintetes kir. Törvényszék I — „fiát justítia aut pereat mundus I* — de esen indokot nem fogadhatom el, mert tagadom, hogy a jegyzőkönyvekben meg osak nyoma íb lenne annak, hogy én a többi vádlottakkal kétízbeu e-yütt láttattam volna! azt, hogy Knortser vendéglőjében ott voltam, magam sem tagadum, de ast, hogy Bagolyán lettem volna, ast határo-sottan tagadum és aselleoke-zó\'t senki még csak köz élről sem állította! Tessék megnevezni ast a tanút, hogy melyik ismert fel engem a bagolyéi korcsmában állító lagoa ott létem folytán! Da különben gyenge kie indok is ez arra, hogy azért valakit —a halálbüntetéssel z o n o s életfogytiglani fegyházra elítélni lehessen ! mert én bá* hol is lehettem együtt másokkal, s esetleg a vádlottakkal is, de ha a tett szirt-helyén nem voltam látható, vagy felismerhető, ugy engem az legfelebb gy„ naesá tehetne, de nem bűnössé, min: ahogy azt a tekintetes első bíróság, oly kérlelhetlenül ís most már másodszor el -határ osts. 7-er. Végül esedezem azért, hogy i védő-ügyvédem álul annak kétizben védbeszédeiben előadott érvekkel sap osolatban a fentebbieket is mérlegb > vetné és a jog, mint as igazság eszméjével meg nem egyeztethető és Így törvénybe ütköző reám kimért bírói ítélete1 megsemmisiteni és engem a m "grandi;\' súlyos vád terhe alól felmenteni kegyes ¦ aedjók. Tisztelettel alázatos szolgája BONCZ JÁNOS ihárosberényi lakos, vádlstt. A közönség koréból. A „Zalai Közlöny* 1883. évi november bó 4-ikén megjelent 88-ik számának egyik napi híre az alsólendrsí járás szolgabírói ellenjelöltként Lendvaj Mátyás ügyvéd és volt járásbirónak fellépését újságolván esen járásnak hamar-, jában összessé dód öt t 23. igazolt törvényhatósági bizottsági tagját Nagy József jelenlegi szolgabírónak ugyanazon lap utján közzétett jeleltsége melletti nyilatkozatra indította. Lendvay Mátyás urnák mint járás-bélinek fellépése ellen egyébként — jól lehat az a já-ásbeliek többiégót a szolgabírói állást 12 év óta kifogástalanul viselő Nagy József jelenlegi ssolgabirőval szemben bármi kelleme\'leoül is érintette — elvileg kifogáB nem tétethetett; az alkotmányos élet egyik sarkalatos jogának a választás szabadságának folyományaként — az ellen jelöltség — resignátíóval fogadva lett; mig nem ujabban a zalaegerszegi járás legutóbb végbement járási értekezlet alkalmából felmerült combina-tio alakjában támadt hír gaynánt szivárgott, ki amaz egyaránt meglepetést éa sajnálkozást keltő újdonság, mely szerint az alsó-lendvai járási asolgabirói állás a sala-egerszegi szol g ab íróságra iscandidált Zárka Miklós ur számára- tartatik fenn — a centrum által ! — az esetre, ha a központosai megválasztása a többséget nyert Tbassy Miklós ar, ellenében keresztülvihető nem lenne! Ki as a centrum — avagy miféle fogalom az ? — bátorkodom kérdeni a mikor oly értelemben van róla szó, hogy egy vidéki járásra járási tisstviselőt reá oc-troyálni készüljön I Egy vidéki járásra, moly járás bír elég önállósággal és nem szorult sutelárá, hogy tisstvisalójét kijelölje, a minthogy jelölt és elten jelöltnek saját hatáskörében lett es hivatott felállításával UnuBÍtotta is est l Csekélységem és a több járásbeli sértett Önérzete nevében kell, hogy liltakoszsm minden ilyen intentionak legelső nyilvánulása ellen ; mert ily irányú kísérletnek alapját csakis azon önhitt féltételesés képezheti, hogy járásunkat koncsul bár) kinek oda dobni leheti Alig lessjárásank hivatottjai között csak egyetlen, a ki fel nem háborodnék ily eljárási szándék felett. És alig főg az igentísSlelt és érdemes tőrvénybatóaági bízo\'tság nagyszámú tagjai között Ís akadni olyan; ki — bele képselve magát hason helysetbe — fel-"\' siólalásomat ne helyeseljél Mert bárkit rejtsen — az u. n. centrum köpenyege, legyen az egyeseknek magán, avagy hatósági közegeknek hivatali köre, a méltányossági tekintetet léoyesőként számba vevő; jog-és Önérzettel bíró nagykösön ság körében ilyetén intentiója támogatásra bizonyára nem lel. Nem akarnék félreértetni s ezt el kerülendő — tartózkodás nélkül kijelenteni sietek ; miszerint nem a jelestem combinatió alanya, ném as esetleges jelöltnek egyénisége; akiiránt legőssintébb tisztelettel viseltetem, akiről ép iránta viseltető tiszteletem mélységénél és ben-sóeégénél fogva fel sem tehetem ; hogy általam aagyrabecsült személyét ily illetéktelen actió essköséül áldoszs fel fel felindulásom tárgya ; hanem a dolognak azon elvi oldala, hogy akadnák olyanok akár egyesek akár cliquen legyenek azok, akik önhittségükben annyira, jutnsk, hogy megfeledkezzenek miképen képzelt jogkörök illetéktelen tulhajtásával mások valódi jogait oly módon, sértik, bitorolják, hogyha ez eljárás irányukban nyíl vánulna, bizonyára mindenek felett felháborodnának. Nem akarok polémiát felidézni ; de véghetetlen örömömre szolgálna; ba minél több oldalról, s minél illetákesebb helyről nyerne csáfolatot e felszólslásra indító értesülésem, kivagyok a mélyen tisztelt tekintetes szerkesztőségnek. Alsó Lendván 1883- decz. 2. aláaatos ssolgája i ISÓOFERENCZ ügyvéd, miod ai a.-leod-vai járás viriliB bisott-sági tagja HUSZONKETTEDIK ÉVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY DECZEMBER 9-én 1883. Kirak. — A noTember havi meteorolo ^iti észleletek eredménye. Legnsgyob -légnyomás 761*3 m/m. 29-én este 9 őrskor. Legkisebb légnyomás 738-1 m/m. ll-én\' reggel 7 órakor. Közép légnyomás 748*8 |m/m. Legmagasabb hömérsókle\' 15-5\'C. 8-an d. a. 2 órakor. Legalá csonysbb hőmérséklet 4*7° C. 30-án reggel 7 órakor. Kősép hőmérséklet 4*3° C. Közép páranyomás 5*7 m/m. Kősép ned vesség százalékokban 90O. Kősép felhőset 7-1. Esős napok iiimt 9- A csapadékok összege 86.60 m/m. Összesen észlel-tetett 65 ssél és 25 ssélcsend. B. B. — Meghívás. A négy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet zenekara f. évi deczember hÓ 9-én a korona vendéglő éttermében, a zene alap javára zene estély t rendez, melyre a nagyérdemű közönség tisztelettel meghivatik. Beléptí-dij személyenkint 30 kr. Kezdete fél 8 órakor. A rendezőség. — — Véletlen szerencsétlenség. Horváth G-yörgy kis kanizsai lakos november hő 24 én d. e. 10 óra tájban a homok-komáromi ssólőhegyen egy diófa tetején egy ág lefüresselósével foglslkos ván, az ág egy másik íáhos csapódva viss stsvágódott és oly szerencsétlenül esett le a fáról, hogy azonnal meghalt. — Kiállítási Értesítő. A Budapesten lSS5ben tartandó országos kiállítás érdekében oraságaaerte megindulván a mozgalom, a kiállilás sikere erdekében felette fontos, hogy főleg ai érdekelt közönség a kiállítás ügyében történőkről folyvást értesülve legyen. E cselből a .Gazdasági Mérnök" csimü nagy elterjedésnek Örvendő mezőgazdasági^és mü-aZftki hetilap, szerkesztősége Kiállítási Értesítő czim alatt, egy külön mellékla pot iuditott meg, melyben a kiállításra vonatkozó minden hivatalos intéskedés,a bizottságok működése, az ez irány o társadalmi mozgalmak, közérdekű felszólalások stb. rendszeresen közöltetnek úgy szinten a vidéki és külföldi fontosabb kiállítások is méltatásra találnak. A Kiállítási ÉrtaBUŐ a Gasdasági Mérnöknek elválaszthatatlan tarlosékát, mintegy na-gyobbarányu rovatát képesvén, arra külön elófisetní nem lehet; az velejár aGes-dasági Mérnökkel, melynek előfisetési ára:egéss évre 10 frt. félévre öfrt, negyed évre 2frt. 50 kr. As előfiseiések eGssde. sági Mérnök kiadóhivatalába (Bada-peat Csillagutoaa 8 ss. a.) küldendők. — Kettős halál sxéogóz mérgezés folytan. Tamás Jánosné galamboki lakos és 3 éves kis leánya november hó 24-én virradóra as általuk újonnan épített és szobának hassnált konyhában halva találtattak. — As ügyben teljesitett vizsgálat szerint a nő november hó 24-én egész napon át a konyhát meszelte és oda egy vaskályhát behelyezvén, este tölgyfával erősen befűtött, lefekvéskor pedig a kályha kürtjét, hogy a meleg ki ne meni jen, betömte. Reggel a férj felébredvén, nagymérvű kábuítságot érzett, az ajtót és nejét felkelteni akarta, de as, ugy kis leánya mozdulatlanul és élettelenül feküdtek az ágyban. |Az orvosrendőri vizsgálat széngőz által előidézett gutaütésnek álla-pitá meg a halál okát. — Intő például - szolgáljon ez arra, hogy a kályhának midenkor kellő légvonata legyen, meg a kályhacső a meleg visszatartása végett éjjelre soha el ne sárassékmert egyébként könnyen kifejlődik mérges hatású színleg, szóogős, mely ba felhslmesódik, megmérgezi az embert, főfájást, álmossá got okoz, öntudatlan állapototidéz elő, fu-jódig, gutaütés által okoz gyors halált. — Gyászjelentés. Sláby Ferenez pécsi székesegyházi nagyprépost és uoo-kahugai: Sláby Matild és Sláby Vilma vérző szívvel jelentik feledhetlen jó nővérének, illetőleg nágynénjöknek Sláby Térésnek folyó évi deesember hó 5 én déielótt 14 órakor rövid betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, éltének 78. évében, tör.ént gyászos ki-multát. A boldogalt hült tetemei folyó évi deczember hó 7-én délután 3 órakor tétettek örök nyugalomra. As örök világosság fényeskedjék neki 1 — Gyilkosság. Kupó József bo-fahegyeí lakos november hó 25-én reggel 3 órakor felkelt, otthonn megreg gelísve és egy ssentmíhályi korsó tartalmát kiürítve hszulről eltávozott Ugysnason napon délután 5 órakor a bozsoki hegyen Goldfinger Ferenci szőle jében halva találtatott. A teljesitett orvotrendőri vizsgálat szerint nyakcsigolyáján lőseb találtatott, mely lőseb a csigolyától a balssemen keresztül vesetett. A lövés igen közelről történhetett; mert a haj a lövéstől pörkölve találtatott..— A tettes nyomosása folyamatban van. — Csípős kritika. Egy színésznőnek as s furcsa szokása volt, hogy, a mit különben többen ismegtesznek,néha-néha kossornt dobatott magának a színpadra. Egyszer egy kritikus est a meg-jegyzést tette róla ogy bírálatában: „as slŐadas végeztével egy babérkoszorú hullott N> kisasszony lábaihoz, melyet a művésznő s viszontlátás Örömétől áthatva Koritott dobogó kebeléhez." — Fnrgangofl tolvaj. B állított egy ismeretlen asszony s soproni gyermekkertbe azon Üzenettel, hogy állítóla gos munkaadója F asszony hasa kéreti négyéves kis lánykáját. Semmi rossat sem sejtve a kis leányt\' átadták neki, a nő azonban nem haza, hanem egy kapu-asin alá kisérte szt be, hol a kis ártatlannak függőit kicsalta s alávaló módon szerzett zsákmányával eltűnt. — Uj divat. Az olasz opera megnyíltával elht Orozták Paris hölgyei, hogy a színházban ezsntal virágbokrétákkal fognak megjeleni. A bokrétáknak ovális alakjak van, többnyire egyssinü virágokból késsülnek és ssinük megegyezik a ruha színével. A legdivatosabb szín a sárgáspiros. Nagyon felkarolták a pe-.lárgoniát, primulát, árvácskát stb. A I rózsa kezd leszorulni trónjáról. -— A vasutak magyarosod ása. A vasúti főfelügyelőség legújabban egy as osztrák-magyar állam vasat budapesti igazgatóságához intézett átirstával felszólította ezen igazgatóságot, hogy a t. rsu-lat magyarországi vonalain alkalmasott tisztviselők és szolgák magyar nyelvis< merete felöl megállapított osztályozás alapján rövid idő alatt tegyen tüzetes előterjesztést. As osztályozás négy fokra terjed ki, melynek utolsója a magyar nyelv teljes nem tudását jelzi. Amint halljak, s folyamatban levő felvétel - eddigelé kedvező eredményt ssolgáltatott auoyíban, hogy csak sporadikus esetek ben, még pedig a műszaki személyzetnél konstatál tátott a magyar nyelv nem tudass. y — Megakadályozott kettős öngyilkosság. Seb. Ágnes Poroszországból Bécsbe származott gyermekfelügyelő leány, egy S. Vilmos nevű, magyar születési! orvostanhallgatóval viszonyba lépett. Vasárnap este a leány szobájában, szerelmi suttogásba merülve, űlt a hóditó Vilmos, midőn Ágnes háziasszonya betop pant s izgatott szóváltás után felmondott a leánynak, rögtön elküldve Őt házától. A szerelmesek annyira szivükre vették est a Bzégyent, hogy elhatározták együtt halni meg. Ágnes nővérétől bucsúszott el megható levélben, melyhez kedvese is csatolt néhány sort, Vilmos pedig szobájában e sokat mondó tudósi tást hagyta halra: „nem jövök többé vissza.11 Nemsokára a fiatal pár távozása után feltűnt eltűnésük és a rendőrség értesittetvén, keresésükre indultak. A reggeli órákban mégis találták őket a prftferben, hol egész éjjel bolyongva a végzetes lépésre késsültek. A rendőrségbe:: kisérték, mely értesítette a szerelmesek nyugtalan családtagjaiL szerencsés fölfedezésükről. — Egy amerikainak leánynevelés) 10 parancsolatja: 1) Adjatok leányai toknak egyszerű iskolai kiképeztetéa\'.; de ne tömjétek meg fejőket asegeméssthétlen dolgokkal. 2. Tanítsátok őket egyszerű életmódra, mosni, téglázni, rubát varrni és rendesen járni, tévén előttük felfoghatóvá azt, hogy a jó konyha sokat megki mél a gyógyszertáron, hogy egy dollár 100 centet ér, hogy csak az takarít a ki kevesebbet sd ki, mintsom bevesz és hogy mindazok , akik többet költenek annál mintsem bevesznek, elszegényednek. 3) Tanítsátok srrs, miszerint egy megfizetett fcsr\'onraba jobban áll, mint a selyemből való, melynek árával adósnak kell ma radni ; miszerint egy piros pozsgás arcz többet ér, mint 50 aszkóros szépség. 4) Tanítsátok vásárolni s azután számolni, összevág e a számadás. 5) Tanítsátok egyszerű, józan, emberi óssre, önbizalomra, önsegélyre és munkásságra. 6) Véssétek beléjök azt, hogy a becsületes, egy fillér vagyonnélküli munkás többet nyom, mint egy taczat modernilag felruházott előkelő naptopó. 7) Tanítsátok a kertimunkára s a szabad terméssel örömei élvezetére; ha van hozzá pénzetek zenére, festészet s egyéb ssépmüvésse-tekre ; ámde jól fontoljátok meg, miként ezek mindenkor osak mellékdolgok. 8) Tanítsátok arra, hogy.a gyatogaétálások a sétákocsízásnál hasonliihatlanul többet érnek. 9. Tanítsátok minden csupaszlát-szatot megutálni megvetni; és ha igen-t vagy nem-et mondanak, azt ugy venni és érteni is. 20) Tanítsátok arra, miszerint a házassági boldogság sem a külső illemtől nem függ, sem pedig a férfi vagyonától, hanem egyes-egyedül —jellemétől. — Síp helyett harang. Miskolcz- ról írják: A magyar államvasutak mis koloz-fülekí vonalán a mait héten egy rendkívüli próbavonat vonta a figyelmet magára. A különös rendkívüli vonst gépje minden peresben egyet fütyölt és hosszasan csengett, mit sokan veszedelemnek magyarázva, eszeveszetten szaladtak ki bi állomásokra, megtudandó a nagy vessedelmet. A veszedelemnek azonban híre sem volt, hanem a jelzésnek egy uj nemét próbálták meg, mely hivatva less a korlát nélküli utátjárőkon.az esetleges szerencsétlenségeket megakadályozni, Ez okból a 201-ik száma mor-donyt jelsfiharanggállátták el, mely mozdonynyal a próbát megtartván, kitűnt, hogy a harangjelzes sokkal erősebb s lá rolabb hallható, mint a fütty. A próba alkalmával szélelleni irányban is 1500— 1600 méterre tisztán volt hallható, mig a sípjel csak gyengén hallatszott. A harang perezíhkict, ha a gőzszelepet egészen kinyitották 240—250 -ütést adott. Ilyen harangjelsóvel több mozdonyt ís át fognak alakítani s ezeket a tissolcsi és dobsinai vonalon fogják haaználni, mint hogy ott is igen sok útátjáró van sorompó nélkül és eddig még az őrházak sincsenek ellátva harangjelsóvel. — Mégsem érdemes eskngőnak lenni. Mui.tságos jelenet jáissóduit le aminap a szegedi rendőrség előtt. Egy ottani család ast a panaszt tette a ka-, pitányságnál, hogy Incze Zsigmond 20 esztendőd\' csángó-legény, akit a nyáron a csángó vándorlás alkalmával fölfogadtak, megszökött. Egyéb csínyt nem köretett ugyan el, de a rendőrség mégis kézreken tette a fiatal legényt, aki azóta más szolgálatba állt ott Szegeden. Ugy reszketett as istenadta aminap reggel a kapitány előtt, mintha legalább is kerékbe akarták volna törni. De astán, hogy á kapitány nyájasan fordult hozzá ás figyelmeztette, hogy csrnyjeért csupán hazaküldik Andrásfal vára (mert odavalónak vallotta magát), a legény bátorsághoz jutott és e szavakkal fordalt a kapitányhoz: „Kapitány aram, voloa egy titkom, amit megszeretnék vallani,!" A kapitány bátorította, hogy csak ki vele, mire a legény mosolyogva a kö vetkező vallomást tette: »Ugy se érdemes már csángónak lenni, megvallom hát kapitány uram, hogy én nem vagyok csángó, nem is voltam soha. Ezután részletesen előadta, hogy mikép jutott a csángók közé otthon Erdély ben. A székelyföldi Papolcza hal máról való s a második csángó-csapathoz csatlakozva \'jött Szegedre. Látta, hogy a csángóknak milyen jó dolguk van, hát ő is evett-ivott velük; de most meg már azt látja, hogy még sem volt érdemes csángónak lenni. Az álcsángót illetőségi helyére tolonci^ltatja a rendőrség. — Szabó loáoyból királyasszony. SprÍQgfieldben mintegy harminca év előtt egy amerikai, ki most Parisban lakik, egy Németországból bevándorlott Heus-ier nevü szabóhoz lépett be, megrendelést tenni. Mig a mesterrel tanács ko-sott, s ssomszédstobábÓI üde női hangok üták meg füleit. Duettet énekeltek oda át. A szabó látva, hogy megrendelőjének tetszik as ének,\' felkérte Őt, hogy menne át és bemutatta Elise és Róza nevü leányainak. A leányok még majdnem gyermekek voltak, az idŐseb-bik tizenőt éves lehetett ás ámbár semmi iskolájuk sem volt, mégis édes, dallamos hanggal és finom értelemmel adtak elő több csinos és egyszerű nép-, dalt. Uj ismerősük annyira el volt ra g.dtstva tehetségűktől,hogy a legújabb zenemüveket megküldte -nikik és felkérte a bostoni előkelő hölgyeket, hogy tegyenek valamit a leánykák érdekében. Róza, az ifjabb, csakhamar felhagyottá művészi álmokkal és férjhez ment As idősebb azonban tovább tanalt. as operára képezte ki magát és szerződést is fogadott el. Jelenleg d\'Edia grófnő és a portugali király morganatikus neje. Nemrég kísérte férjét Parisba. Régi pártfogója elküld ti névjegyét hozzá, meghívásban részesült és a volt szobaleány a legszivólyesőbben\' fogadta, neszéit á régi egyszerű dolgokról, színpadi sikereiről e végül áthivatta királyi férjét, hogy bemutatja neki ifjúkori barátját. Megjegyzendő, hogy d\'Edia grófnő férje, nem I. Lajos, a jelenleg uralkodó portugál király, hanem atyja Fer-dina király. — Rablóvilág Veszprémmé gyében. Veszprém közelében, a báró To-desko tulajdonát képező uradalom pénztárát, mint levelezőnk írjs, e hó.8-án este 6 és 7 óra közö\'t nyolez fegyveres, rabló kirabolta. As urodalmi tisztek közül hatan voltak épen együtt, midőn a vakmerő rablók rajtuk-törtek. A tisztek nem mertek ellenállni s a pénztári készletet, mely tekintélyes összeget képvisel, minden ellenszegülés nélkül adták át. A rablók kévéseitek a pénzt s azért elvették a tisztek tárcsáit, óráit és gyűrűi: is s csak azután távoztak el. A vakmerő rablást hir szerint Savanya Józsi, a híres betyár bandája követté el- — Borzasztó halál. As Egyetértő- jelenti: Nyitrán dr. Hassár \'orvos nemrég egy visissonyban meghalt em bert bonczolt. Nagy gonddal végeste as obdukeziót, mely több . Óráig tartott és osak jóval a műtét ntán vette éssre. hogy bonozolás közben egyik ujját kissé megvágta a bontókéssel. Kiétette az alig látható sebet és többet nem gondolt rá. — Pár nap előtt azonban a jeles orvos borsadva vette észre s hydrophobis jeleit. Még szellemi tehetségei birtokában volt, magához kérette egyik legjobb barátját, dr. Nagy orvost,\' közölte vele észleletét, aztán szobájába zárkózott. A városban az a hir terjedt el, hogy dr. Huszár egy betegtől tyfust kapott, de nemsokára közbeszéd tárgya lett a szomorú valóság. Dr. Huszáron kitört a hydrpphobía és a java korbeli férfi néhány napi szenvedés után* meghalt. — Felhasította u ökör. Péntek György pacsai lakosnak ökre megbetegedett Horváth József ugyanottani lakost kérte fel, hogy segítségére legyen, mig a beteg állat szájába orvosságot tölt. Horváth késséggel át is ment s szarvánál fogva tartotta as Ökröt, mig Péntek a tulajdonos, as orvosságot töltötte. Eközben as Ökör kiasabaditja magát s. szarvával Horváth Józsefnek hasát felhasította, Felgyógyuláshoz kevés remény van. — Dolgorsky herczegnó. Nagy feltűnést keltett Péterváron as, hogy Dol-goruky herozegnő közvetlenül Parisból való visszatérte ntán meglátogatta as orosz császári párt. A csár épen a Pet-rovsskói kereskedelmi itkola felavatásáról tért vissza s délután két órakor fogadta atyja Özvegyét. A herczegnő másfél órán át bessélgetett a czárral. A tanácskozás főtárgya volt György berezegnek, lí. Sándor fiának neveltetése. A csár a mellett volt, hogy a fiul a Katkov vezetése alatt levő gimnáziumba adják hogy 7idŐsssrü* nevelésben részesüljön. Dolgorúwy herozegnő azonban egészen más nézetben van ; Katkov úrról mit sem akar tudni, hauem meg akarja tartani a magán tanítókat, kik közt néhányat még az elhunyt csár fogadott fel. A hercsegnő rendkívül izgatottan hagyta el az Ancsi-kov palotát. — A telefon hátránya. Férj: Bámulatos, mit mindent tcsshek az emberek most már a messzessólóval 1 Ha telefonunkat összekapcsoljuk a templommal, meghallhatod vasárnap a prédikációt, a nélkül, hogy kilépnél a lakásunkból. Iotézkedjem es iránt? — Feleség : As istenért ne.. telefonon át nem láthatnák az uj kalapomat. se tudjs megfejteni. A türelmét vesztet ( tanárben utóvégre lobbot vet as indalst — Édes- öcsém, nem hittem, hogy ilyen, czimeres sssmár lágy. Vasút; menetrend. Érkezik. Béggel. Inani. B. üjhely P. v. Bada P. v. Fiamé Gy.v iPragerhof JGy.v . Papírszeletek. — Egy kötet költeményt kaptam emlékbe, szeretném erős kutyabőrbe köttetni, hogy sokáig eltartson, de nem tudom, hol tehetnék rá szert ? — mondja a bájoa Ilka kisasszony udvarlójának. — Nagysád! Kegyeskedjék az én bórömöt felhasználni — ajánlkozik a mindenre kész lovagias udvarló. Már félóra óta kínlódik a tanuló egy csiklandós ssám fel adattal. Semmiért ?1 8 I Prater:.;.; ?. Sopron Praçerbof Bares Buda Bada üjhely Bada Prajerfaof Barcs V. v. P. v. V. v. P. v. Gy.v P. y. P. v 4 16 \\l Barcs 5 bri ! Buda 5[46 |;B. Ujhelr ÍÍ Bada \' Délben. Bada P. v. Gy.v II P. T. 12116 1 l5|||Pr«erhof|p. t. 1 41 I Sopri» 1.59 Uj Bue Éjjel. ilii Prageraof [Gy.v Fiume Gy.v Bada P. v. B. UjhelyjP. t Lspvesér és kiadó: SZÁLAT SANDOB Felelős sserkesstő : TASS ALMOS. Lsptulsjdonos: WAJDIT8 JÓZSEF. 3ST yiitté r.*) Strém Jőssef Nagy-Kanizsán levelemre nem válaszolt — Nyilvánosságra hosom én ellenem indított rágalmasást, hogy én 3000 forintot elsikkasztottam, s egy intézetbe helyeztem volna, azt mig be nem bizonyítja, egy pimasz gssem* bérnek állítom, korán s gondolja, hogy önt követem és ason útra tértem, melyre csábítót. — őrizkedem, hogy podgyi-szómat as uton ne kellen Összeszed ni, mind önnek. Aláirva STOLZER VILMOS. *)E roratban frízlöttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben ttlelösségot nem vállal a Szerk. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvssék lelek könyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Barts György nagy-kanizsai lakos végrehajtatónak Andri József végrehajtást szenvedő nagy-kanissaí lakos elleni 100 frt töke s jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai Í513. sz, tjkv< ben A f 1, 2. sorss. alatt felvett 27 frtra becsült egész ingatlan külön, a nagykanizsai §11. sz. tjkvi A j 400. hrsz. fekvőlégből Andri Józsefet illető 360 frtra becsült hasonfele 1883. évi Deczember hó 17-íte napján délelőtt 10 órakor a törvényszék telekkönyvi helyiségében Csengerí-n\'.csa (Hencs-háe) meg tartandó nyilvános árverésen eladatni fognak, mely alkalommal as árverezni kívánók tartoznak a, fenti becsárak 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. . Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. trvssék tkkvi osztályánál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán a kir. trvssék mint tkkvi hatóságnak 18S3. évi szeptember 19. napján tartott üléséből. TAMÁSI s. k. elnök. mi í—i. KISS s. k. jegyző. íph.) Csák 3 frt. 300 tucsst szőnyeg a leggyönyö rübb török, kocskás (Schotlich) tarka színű mintákban. 2 méter hosszú, l\'/a mt<úr szélességű rögtőn eladhatók és kerül darabonklot még csak 3 frtbs. Vámmentes, a péns beküldése agy utánvétel mellett. Lábszonyegek, ágy mellé hozzá illó páronkin\'. 2 frt Adolf Sommerfeld, Dreeűen. ismételadőknak nagyon ajánlható. Árverési hirdetmény, A nagy-kanizsai kir. trvszék telekkönyvi osztálya részéről .közhírré tétetik, hogy ifja Takács József és neje Pecie-necs Mári fityehází lakos végrehajtatóknak Takács János és Takács István végrehajtást szenvedő fityehási lakósok elleni 100 frt tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a fityehási 1. az. tjkvben A I 1. sorsz. a. felvett ingatlanokból Takács János és Takács Istvánt illető 69 frt 83 krra becsült s/8 rész,— 2. sorsz. alattáből ugyanazokat illető 12 frt 50 krra becsült 2/e r&*> — 3 sorsz. slatlából ugysnazókat illető 29 frtra becsült 2/s réas, — 4 sorsa, alattáből ugyanazokat-illető 13 frt 50 krra becsült % ingatlanok 1883. évi deesember hó 22-ík napján délelőtt 10 órakor Fityeház község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak, mely alkalommal as árverezni kívánók tartoznak a fenti becs-árak 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kézé* hez letenni. As árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanissai kir. trvszék tkkvi osztályánál s Fityeház község elöljáróságánál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, a kir. trvssék mint telekkönyvi hatóságnak 1883. évi szeptember hó 29-ik napján tartott üléséből. TAMÁSY s. k. elnök. KISS a. k, 1112 1—1. jegyző, (ph.) „Melbourne ISSI." ! kitüntetés, .Zurich !883e 1083 3-4 Zenélő mtivek 4 — 200 darabol játszva; expressióval vagy anélkül, mandolin-, dob , harang-castagnát, mennyei hangok- és hárfahangokkat Btb. Zenélő szelericzék 2—-16 darabét játszva; továbbá neeessairok, sxrvarállvány, svajezi házacskák, fénykép albampk,.Íróeszközök,"kesztyűtartók, levélnehezitők, virágtartók, szivarkészletek, dohánysezleucsék, dolgosé asztalok, palacskok, seres, poharak, erszények, székek stb. Mind zenével. A legújabb ilynemű gyártmányokat ajánlja HU -T.ms-* jr. -g=r Bern (Sohweis.) Cssk közvetlen hozatal biztosit valódiságot-, idegec 3; ártmány minden mfi, mely nem viseli nevemet. Gyár saját házamban. ¦^eujaprnx; ne/Sui ^9^qttL$9Íif ssdeg -bjb?íbsoi^ morsvnT juim S\'-fyg I!-tós jot-ioqaioAon -oqz.oAora-o-oaez nase ezo3( esosj ^oaoa « uof csq^a^jp ^rrtjj QOO\'OS nra qqoss&i QOT HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI K Ö ZLÖH DECZEMBER 9-én 1883, HIRDETÉSE Árverési hirdetmény. Nagy-Bakónak (Zalamegye, kani-aaai járás) község közbírtokosaít ilMó egéaz évi korcsmái tatási jog ekés tartozó Bxabad lakáa beltelekkel, mészárszék, vágóhíd és egyéb melléképületek, mégis Vk telek\' legeifi résszel 1884. január hó 6 án árverés utján Bakónakon a körjegyzői irodában 30 frt bánatpénz letété melleit 1884, ápril 24-től 3 egymást követő évre haszonbérbe adatik, Az ez Órdembeni egyéb feltételek levélbeli megkeresések folytán közöltetnek. Kelt Bakónakon 1883. deczember hó 5-én. TÓTH ANTAL közbirtokossági pénztárnok. Beli Mst*: Ut..a rí gyors hatású a mindenett nagyra beesőit én gyógyerejunek i itonyolt Spítzwe igorich növényből készült ¦zelencze 1 frt 30 kr, 2 szelencze 2 frt — „ Speckflunderek nagy 30 db. 1 azeleocze ára 2 fn — „ Lazaczhering nagy kövér 30\'drb lazelencze 2 frt - „ Lbai halikra (Caviar) uj te jes 1 kilo ára 2 frt - . Uráli halikra (Caviar) uj nagy ikráju 1 Klára 3 frt — , Hollandinagy Hering uj nagy 30 drb egy hordócska ára 1 frt 60 „ Kövér Hering uj nagy 30 db hordócskánként . 1 frt 60 Fr. Tengeri rák 8 adag 3 frt 15 kr. Fr.Lasacz8adag 3frr45 „ Sardina olajban nsgy nj 16 adag 5 frt — . Postán bérmentve. Nagyobb vásárlóknak olcsóbban E- H. Schulz, Altona. Hamburg mellett. 1105 2—3 Berény nitiWBorici-.. w (Bonbons,) Stiam Viktor is «aitai Biotin, im !i\' rekedtség, sloyálkásodas és hársfa ella. Validi mídői égbe a c ta k a gj6gytár akban 1061. 8—11. [sztragon Mustár :zab. csomagolás Schmid Viktor ós fiai becsi különlegességi üzlete. belföldi hitelesítéssel valódi mi. DŐeégbea a gy irí védjegygy*! ellátva 7e >/% és </a kilóa üvegekben kaphatók minden fűszer-és különlegességi üzletekben. ¦ 763 10—26 Divatos s értékes karácsonyi ajándékok! Szép választékban, jutányos árak mellett, kaphatók Nagy-Kanizsán József ezelőtt Milbeíer S, ôîEBzerésznel fontosa a városháza átellenében. Duaan felszerelt raktáromban a legújabb arany-, ezüst- s drágskő ék»serek, egész ezüst készletek, továbbá zománca korall s gránát-ékszerek nagy választékban, legolcsóbb árak mellett találhatók. Tájékozásul néhány tárgyak amit ide jegyzem s pedig kaphatók : NŐi arany gyürÜk 2 írttól felfelé. Arany óraláncz, hölgyek számára 25 írttól felfele . Arany Remontoir női K. JZSJT* Kávé árleszállítás!! "^P Harling Ludvíg & Co, •_ t=TATVI a-t|_|X||.<3t.. _ Széttold csak szil&rdósfi n o in arakat iBÉBSfi! lBSZállltDtt ált ItlMt bérmentve, ixt»ixivé"fc©llt3l, 1101 4—5 úgymint: . & Kilo Hocca, afrikai................. frt 3 — 5 , Libéria, igen kt-dvelc............... frt 3.60 5 „ Cnba bnllaat................. frt 4,50 ö - Ceylon, legfin. minSség\'. . . ,........... frt 5.— 5 „ Goíd menadó, legfíom................ frt 5,40 5 „ Moccaarab. , ,................. fri 6.\'_ e>oooocsoooooos>ooooooo(: Gyémánt gyűrűk a valódiság jótállása mellett 10 Férfi arAny gyürük Arany jegygyűrűk Gyémánt függők biztonsági zárral ezüatben s aranyban Arany óraláncz*.k urak számára Arany medálliók 5\' 2V> 18 15 órák 35 . \' Arany keresztek 2 „ \\ Arauy garni\'arák (broch 8lüggó 10 » í Arany karékek 15 „ ^ Arany lemezzel átvont ezüst függő 1V3 , X Arány lemezzel átvont ezüst medállio " 3 9 \\ Arany lemezzel átvont ezüst kereszt \' 2 „ 23 próbás ezüBt evőkanalak, kávés kanalak, leves- s tejmerŐk, evŐBzerek dekája 1 frt. Minden egyes, raktáromon levő, arany- vagy ezüst tárgy a m. kir. férojeiső hivatal ellenőrző próbájával el van látva. 1! Kölcsönös megegyezés után eladás részletfizetés mellett is ÍJ Vidéki megrendeléseket lelkiismeretesen teljesítem, nemtetsző tárgyakat kóezsé- • geaen másokért kicserélem. Jó hírnevemet továbbra is fenntartani, legfőbb igyekezetem. Mindenki kitűnő mi nóségü tárgyakra arany ezüst és gyómantékszerekben jutányos árak m«l- 1104 2—4 lett számithat. . !; \\.v Serény József ezelőtt flliliofer S- ékszerésr. ¦» Nagy-Kanizsán, fóutcsa, a véro \' é>ellenében. Olcsó kölcsön földbirtokra. Szerencsém van értesíteni azon földbirtokosokat (egyeseket községeket), kiknek az egyenes földadója legalább 40 forint, hogy részökre $\'¦/,\'/, kamatra, 24 nap alatt kölcsönt fogok eszközölni. A kölcsön kész énzben adatik, s a kifizetéskor csnpan az elsS félévre járó kamat vonatik le. 40 frt föladó ntán 2000, 70 frt után 3500, 104 frt után 5200 frt, (s igy tovább) kölcsönre lehet számolni, vagyis annyira, a mennyit tesz az egyenes földadó ötvenezer véve. Czéiszera tehát e kölcsön azoknak is, kik valamelyik pénzintézettől az egyenes földadó ötvenszeresénél kisebb összeget, kaptái: kölcsön, valamint azoknak is, kik jelenleg 5\'/3 nél nagyobb kamatot fizetnek. A tokéból évenként minden száz forint ntán csak 75 krajezár törlesztendő, mi által azonban 35—40 év alatt az egész tőketartozás lerovatik. Egyébiránt két forint beküldése után bö és körülményes felvilágosítással szolgálok, s a későbben netalán teendő kérdésekre is válaszolok. - ; Takács István, 1095 2—3. volt jogtanár s a .Hazai váltójog" szerzője. Budapesten, T. ker. Akadémia nteza 2. sz. Legolcaotat) sorsjegy. MAGYAR VÖRÖSKERESZT-EGYLET SORSJEGYEI 1890-ig évenkint 3 huzés nagy nyereményekkel 1884 ben három főnyeremény, mindegyik gCT* 50,000 forinttal. A legkisebb nyerem.ény 6 forinttól 10 forintig emolkedik. Ezen sors je g y ekkaphatók A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK VÁLTÓ ÜZLETÉBEN BUDAPESTEN valamint minden bank- és váltóháznál áz országban. Wajdits József kiadó-könyvkereskedésében N.-Kanizsán Hslljnk a szép szét! Magyar felköscOntS (toaszt) könyv, szerkesztették Wajdits József és Dátorfi Lajos. HarmadikjavitotL.es tetemesen bevitelt kiad. A diszes keménykötésű könyvnek ára 1 frt 80 kr. Kiért emeljük a p\'ohárt ? Magyar felköszönte könyv. Szerkesztette Hajgató Sándor. Ara kemény kötésben, csinos czlm táblával 1 frt. Csokor és -° illíkom. Magyar kössönto és felkösröntí ! öltemények, írta Vá-rosy Mihály. Ő felsége által 10 aranynyal kitűntetett pályamű. Második tetemesen b5vitett kiadás. Ara 1 frt 40 kr; Rajta fiuk vig&djnnk! Köakedvességű dslkőnyv, ötödik bori\'-tt kiadás. I ft 80 kr, disskötésben 2 frt 80 kr. \\ . Rajta- fink vigadjunk t Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr Rajta leányok mnlastsunk ! Matat taté kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte .Wajdits József. Második kiadás ; ára az 500 lapra terjedS zsinnyomato borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 80 kr. Aranymetszése diszk iadáraak 2 frt 80 kr. Rajta párok tánesoljonkl Lakatos Sándor tánexkínyve díszes czimooriték-kal. Keménykötésű tnfi ára 1 frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Eamorísztikns eszmék, ötletek, élezek egyvelege, nyújtott* NevetS Vilmos, \' több fölfedczetlen tudomány professzora ára díszesen kötve 1 frt 40 kr. Kebelhangok. Újén és névnapi kösxGntések. Irta: HoSaann Mór, díszei nyomata fceménykötésben ára 1 frt. Vedd szivemet fiiivedért ! Szerelmi levelező könyv, szerelmes párok számára, Szivélyeaitél. Ciinos boritókba kötve, ára 1 frt 20 kr. Lenormand a hires czigánynS igazmondó kártyája, 32 sainesett kártyával magyar aláirássfti és szöveggel, ára 60 kr. megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható : Álmoskönyv, nagy legújabb egyptoroL UOO laprs terjedd, 600 képpel, 50 kr. Ugyanez közép kiadásban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler Mér. „önmentő", vénymintákkal mindkét nembeli betegekszá- mára, áta 90 kr. Dr. Kriegler Mér. „As elveszett tdegerCnek visszapótlása" vénymintákkal orvosok és betegek számára, ára 90 kr. \' Mindkét ffiket egy kötetben disxes kiállításban 1 frt 60 kr Szegényből less gazdag,-jó számvetéssel. gyors és biztos segitS minden adás és vevésnél. Ajra kötve e dis=esen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, dentseber Dichtung. Magyarorsxig a német költészet tükrében, diszes kiállításban fűzre 1 frt 80 kr, eleganz diazkötésben aranyosva 2 frt 80 kr. Dr. Jos. S.mabach, Heimntskllnge. Dichtungen hervorragendsten nngarischen Poeten mit einer Anbang vön Kational-Volksliedern. Preis broschírt 1 flJ elegant gébnnden 1 fl 80 kr. A gyakorlott vsdász. A fácsán- é* fogoly tenyésztés, ngy minden vad ismertetése, irta Ságy-ÖIvedi ölvedy Károly. Ezen igen díszes a 820 lapra terjedó mfinek szinyomaln borítékban és kem\'éaykötésben ara 1.80. Aa 1879. évi XXXI. törvényezikk. Az uj erdőtörvény. Ára főzve 40 kr. \\-. uj vadászstt törvény. Szentesítést nyert 1872-ik éri február hé 18-áu Ára füzve_l0kr. A kutyák betegaégeirSl éa. azok czélszerö gyógyitásáríl. Irta egy gyakorlott vadász. Ara főzve 40 kr. Vadásznaptár. A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. Ara fűzve 12 kr. Farsangi fánk, bábakenyér (Kngelhopf) és kétszer sült készítési titka. Irta Fonqoet Jaques, III. Napóleon udvari főszakácsa. Ara 60 kr. J>iszes r. kath itnakönyvefc. Mennyei Mannáskert, 8-rétű, fűzve 1 frt. FélbSrbau, tokban 1 frt 20 kr. Egész bőrben, lókban finom aranymettzésael i Irt 80 kr. Egész b8r aranymetszés, csat és kereszttel 2 frt 80 kr. Zergebórben, csat és díszítéssel 4 frt. Finomabban k*izitv« 6 frt. Selyem- vagy bársony- kötés aranymetszéssel díszítve 8—10 frt. Menkyeí Mjtnn&skert,) finom papírra nyomra, 12-rétŰ, hat kitfinS aexél-Üdvözség ü.vfny. ! metszett! képpal. Sainynmattt csimlappal. Negyedik Kistos lelki vezér ) kiadás. Ára tűzve I fit. FélbSiben, tokban 1 frt 80 krajezár. Egéss b5r, finom aranymetszés éa tokban 1 frt 20 kr. Aezélkeresat és csattal 2 frt 80 kr. Z-rgebőr diszitéssel 3 frt 40 kr. Finomabb ktállitászal 5-6 frt. Selyem vagy bársónykötés dfsait- ménynyel 6—8 frt. ¦ Mennyei mannáskert, 32-rétii, temérdek képpel dissitve, papirkötés tokban 40 kr. Aranymetax^ssel, tokban 60 kr. Aezélkereszt, csattal 1 frt ZergebKr, disxessn 1 frt 60 kr. Selyem •bársony diszitménynyel 25. Egyházi énekköny, kötve 60 kr. Hemokkomáromi em!ény, kötve 40 kr. Kis Rózsáskert, kötve 30 kr, aranymetszéssel 50 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá mindezen imaköoyvek francsia bőr. bársony, csont, í-Ji-fáct-csont éa krístálkötésben 2 frttól 15 frtig. IT TT A.X iLATL ATNT OLCSÓSÁG ! Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyevze ngymint: 1." 50 iv levélpapir. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törió-gummi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomatta. Ára összesén Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-líanizsán "Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postautalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik Minden máshol megjelent vagy hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy általam megszerezhető. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NA,(jY-ML®A. 1883. deczember 13-án. Huszonkettedik évrolyam. reéti -re ..... . 8 frt l? sv.rs 4 , nfa7M érre .... . 3 , Lgry ssám lo fer hiroocsek i htuábo* petjt3orbtc T, mfc3.-ii.tii\' « ¦ minden\'ttWfc%M torerr\' * ...n.iA-iiit 10 krért léii-tae. t*i o.\'.un :;if*téli raiiidnefre* n:r>W l\'.-m 30 kr. fliímtiiüg. A i&p Kellemi rótzét illető kfilemfc-nrek a BzerketztiMi(vz. s.1.t&CÍ részét illető kösleisssyek pedig s kiadóhoz béneentre úiíésendők-; N A G Y • K Alf J Z 8 A Wlwswstt. Béraientei:-: lswelek csak izaen muntaüiriiktál fogadtatnak ei. Kéziratok tuzss. nem .kaldttiiek ,Niagy-kanimai önk. tűzoltó-egylet*, a .z&lamegyei általános tanítótestület*, a ,nagy-k&D.izaa! kisdedneveló egyesHíet0, a „nagy-kanizsai tiszti Öasegéíyzó szövetkezet", & .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai küMválasztmánya", 8 több megyei éa városi egyesület hivatalos értesítője, Uetenkini kétszer, yasárnap- s csátöííőköii megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Lapunk XXIII. évfolyamínak küszöbén tan. Szép életkora tanúsítja, hogy elég erós létalapja van .a szelek mérgét nemesen kiülni.* Mert tagadhatatlan, hogy nagy küzdelemmel és bizonyos körűimé nyek között: áldozattal jár egy vidéki lapot az uralkodó politikai és társadalmi viszonyok között fenntartani . A vidési lapok léte majdnem a közönség rokonszonvétól, pártolásától függ. Ahhoz pedig, hogy a közönség rokonszenve általános legyen, okvetlenül minden térén való pártatlanság kell. Ez a mi feltételünk is 1 Lapunk nem politikai, s igy a politikai téren már ennélfogva is a puszta registráláara vagyunk utalva; olvasóinkra bízván az affölötti politizálást. A magyarnak ngyis vérébén van az ! Mi csupán társadalmi kérdésekkel, ¦culju-rai mozzanatokkal bajlódunk; ettíet igyefce-kezünk saját szempontunkból — minden b e-folyástól menten — Ítélgetni, s véleményünket tisztes hangon, teljes tárgyilagossággal elmondani. Ennélfogva semminemű oly közleménynek, mely fölismerhető czél-zatossággal — a tárgyilagosság határát átlépve —¦ valamely személy, ebetleg testület ellen vagy mellett szól, — helyet nem adnnk. A társadalmi hajszák árja minket magával soha nem sodor. A féktelen indulatok mederbe szorítása nem a toll, hanem a szurony mes* térsége. Ily dolgok megoldásához egyetlen tollvonással sem járulunk. Mindenkor sima képpel nézzük az iszapos hullámokat, melyek békés együtlétünk1 várinak védfalát nyaldossák. Nyúljon-belé-,-tíneY\'Tetszík~; mi nem teszszük, mert az iszapnak az a természete, hogy a tiszta kézre is rátapad, ha közéje jut. Jobb világát, de szelíd béke utján I Ez a mi törekvésünk és ez leend mindenkor vezérelvünk! Lapunk minden rendelkezésére álló módot fel fog használni arra, hogy a társadalmi életet már szinte tűrhetetlenné tevó bizalmatlanság megszűnjék; hogy a társadalmi ösí-tályok egymáshoz közelebbi viszonyba jussanak; s az érdekharezok tisztes mederben tartva, ne süssék társadalmunkra minden lépten, nyomon újból a kainbélyeget; hogy a különbőzé fegyverekkel küzdök egy közös szent czélban: a haza és emberiség jólétének emelésében egyesüljenek 1 A társadalom egészségesebb alapokra helyezése! Ez a mi czélunk. Nem egyedül a mienk; minden józan gondolkozású és jóindulatú emberé is. Ehhez a czélhoz akarunk mi is megint egy év folytán — ha többel nem is — egy lépéssel közelebb jutni. egyszerre újjáteremteni nagy elmék dolga ; a mi munkánk : le nem térni a kijelölt útról, mig czélhoz nem értünk. E pályához kérjük a t. olva-közönség és munkatársaink szíves támogatását 1 * Lapnnk ezentúl is hetenkint kétszer, t. i. vasárnapon és csütőr-"íökön fog megjelenni. Előfizetési ára: egy évre . . . . . 8 frt fél évre........i frt negyed évre.......2 frt _ .Az., előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalának czimzetten kérjük küldeni! Hazafiúi tisztelettel : szalay sándor lapcezér ét kiadó. Bécs magyarjai. Melegebb óhaja egy hazafiasán érző magyarnak sem lesz mint az, hogyha egyszer — legyen az rövid vagy - hosszabb időre is — bncsut vesz a kedves otthontól, találjon uj lakhelyén a külföldön egy olyan helyiséget, ahol magyar szavakkal mondják neki ,Isten hozott t* hol magyaros barátsággal szívélyesen és magyaros melegséggel szorítják meg testvéri kezét. Msrt feltesszük, hogy minden magyar hazafi szereti hazáját s mindazt ami magyar. A tapasztalat pedig mindenkit megtaníthatott már arra, hogy azt amit szeret, annál inkább tudja szeretni, minél távolabb van tőle; mert minél nagyobb a távol az illető és szeretete tárgya között, annál inkább fokozódik ezen szeretet és annál inkább tudjuk annak értékét megbecsülni. A hosszabb távollét után ezen szeretetnek egy kinövése, jobban mondva gyümölcse is le z: — a vágy, mit — ha a hazaszeretet szülte — honvágynak nevezünk. Természetes most már az is, hogy ezen honvágy nemléte és léte, s ezen létnek nagysága az illető jegyén individuális vonzalma és sze-iretete nagyságának felel meg, ugy, hogy az, aki hazáján valódi tiszta \' szeretettel csüng, nemzetiségeért ra-íjong, kénytelen időközönként hazáját meglátogatni; mert különben a honvágy a legtöbb esetben politikai erejét tökéletesen megtöri, — mig ellenben az, aki kevésbé, vagy mitsem szereti hazajut, sohasem lesz a honvágy ál-dozala, de valóban nincs is vágya látni hazáját, — édes anyját .... Pedig ilyenek is vannak! Az ember születésekor nem hozza vele életpályája programmját, a jövó kérdése , váljon azon országban futja-e át az élet pályáját és ott is fogja-e örök álmát aludni, ahol született, — vagy pedig messze kedves otthonától fog-e uj hont lelni és idegen föld veszi-e be élettelen testét? Sokat a tanulmány, másokat a tapasztalatvadászat, ismét másokat a kíváncsiság és luxus kényszeríti hónát . elhagyni ; de sokan vannak olyanok — és ezeknek legjobban fájhat a válás — kiket létjoguk érzete, a létérti küzdelem, a puszta kenyérkeresé3 vezet a távol idegenbe. Nem akarjuk a távozás egyes okait kutatni, nem akarjuk mai czikkünk-ben fejtegetni. Vegyük csak össze valamennyit, legyenek a kivándorlók közt nábobok, jómódú polgárok, ta-nalóifjak és kenyeret kereső nyomorult sorsüldözőttek, — ha ezek a haza határát átlépték és az igazi hazaszeretettel szivükben közelednek uj hónuk felé, akkor kivétel nélkül egy óhajok lesz és pedig: hogy »z nj otthonban honfitársakat leljenek Pedig mily keservesen esik épen a magyarnak, ha folyton idegenek kőzött van, ha folyton az idegen nyelvet töri, — és éped amagyar az enthusiasmusig lelkesült, ha a külföldön hazai hangokat hall és magyar emberrel, beszélhet ; ha ezelőtt sohasem látták is egymást, mindjárt olyanok mintha évek hossza során át lennének már ismerősek, jó barátok. Indo\' aha van, hogy minden nemzetből évenkint vándorolnak ki, részint rövid, részint hosszabb időre, sót mindenkorra is. Igy persze nem is csuda, ha a világ minden részében találunk embereket a világ minden részéből. A hazafias egyének rendesen egy hazai egyesülést\' alakítanak, hogy egyrészről a hazafias szellemet táplálják, más részről, hogy a hazulról jövó honfitársaknak ,egy otthont en miniatűr* csináljanak, hogy legyen legalább is egy olyan helyiség, ahol otthonosan érezhetik magukat, a kedves hazai reminiscentiákat fel-ébreszszék és a hazai érzelmeknek szabad kifolyást engedjenek. A mnlt évi sylvesteri estét N y i t r s í Emil barátommal töltöttem Bécsben, ő newyorki és chicagói nagykereskedő és a newyorki magyaregylet elnöke. Örömmel hallottam tőle. hogy az a maroknyi magyarság mily összetartásban él ott az nj világban túl az óczeánon és a hazafias előrehaladásokban mitsem hagynak kívánni valót hátra és e napokban értesülök arról, hogy ezen számba sem vehető maroknyi magyarság New-Yorkban magyar lapot ad ki Nyitrai . Emil szerkesztése alatt. A lap csak kicsiny lesz, az igaz; de nem is foglalkozik világra szóló ezélokkal, —\'csak hírt akarnak adni koronkínt magákról és működésükről és ezzel fényesen fogják beigazolni a Tiazafias törekvéseiket; mert a lap jövőjét és fenállasát előre biztosították és bebizonyították, hogy magyar ~ lapnak van talaja Amerikában. A londoni magyarok uj házat akarnak maguknak építeni, hogy a helyiségért bért ne kelljen fizetniük; a párisi magyaregyletről ismeretes, hogy virágzó; a hallei. wittenbergi, heidelbergi magyarok fennen hirdetik magyarságukat és az utóbbi idő- TÁRCZA. A tollfosztók. — íEsjz.) -Csak egy apró mécses gyönge pislogass árasat derengő világosságot a sötét cselédszobában. A hosszú . keresstlsbn fenyőfa-Bsstal köses-kösepéri s egy bükk-fahaaábre ?Mitra, piroslik a .tÖkmagoUjn mécses.\'\' As asztalon hsiombsn a hófehér líbatoll;\' a küsködó fány megtörik rajta, mint a lenyugvó nap véres lángja a téli tájon Ai aszta! mellett hossza fapudok, tön as BelsŐ helyen* szalmából font megviselt karosszék, ai Öreg Sári néni regi trónusa. Még csak Sári néni tibláb a szobában A munka osak akkor kesdódik, ha mindenki végei a dolgát. A szakácsné még a konyhában motos, a ssobsleány még as uraknál ágyalfa ssolgáló most feji as utolsó tehenet, a hajdúk a kasznár urnái várják a parancsot s a kocsis most veti ás almot a ioporsékoló lo vaknak. \'. -\'¦ Sári néai már-már türelmetlen . a renyhe cselédnépség miatta ki-kitekint a konyhára: végeznek-e már, vagy mi? Kert csak ugy totojásva- el kéri csalni-ssuasmetolni as Isten ssép estéjét nem lehet, mikor már oly rövid .a nap s basase as éjszaka. Sári néni nem cs&k gyűlöli a renyheséget, de maga is meg-\' hala» dolog nélkül. Pedig bisony már nagyon régen volt, mikor öt „Sárikám-i»k, lelkemnek* ne vésték; nyolc* van •MtendŐnél több nyomja roskadozó Vál- lát. A hsja fehér, mint as asztalon dagadó libatoll, beesett arcsa ssáaráncsa, mint fekete fókötójének apráoyi csipkéje. Lába már nehezen birja a járást s elsoványodott, száras kese is remeg, de asért még megfogja a dolog végét, tesz-vess — s munka nélkül nem tudna egy pillanatig veszteg maradni. Nem mintha kénytelen volna, — élhetne ő ugy is, mint a vén csicza, a melyik naphosszat a ssenes kályha mel lett szunyókál s léhütóen dorombol. Senki sem aényaserítí a munkára. Bég penzióba tették s hasnál, melynek cly régi, hü tagja, a mely neki mindene. Egész világa, keskeny földi paliján. A belsőséget kerítő palánkon tul rá nézve kezdődik a temető. Belegyökeredsett a kasznárházba s mint a vén fát a rögös talajból, csak a halál pusztíthatja ki. Átültetni már nem lehet. S csak ugy, mint a vén fát, melynek pedig osenevóssó galyai már csak sovány árnyékot vetnek, megsajnálnák, ha az udvarbél kidőlne, Sári nénit is bizony megkönnyeznék, megsiratnák, ha egy ssép reggelre lehunyná jóságot, gyönge szemeit, melyekből a szeretet és hála örök lángja most sem veszett, kí. Áldott, jó lélek, a ki a légynek sem vét, dé ss utolsó koldusnak is basznál. Nem parancsol senk-nek a . háznál, de asért minden lében kanál. Se ur, se cseléd, o!yeo tizedik ágról ssakadt t%t>géuj rokon, a ki as urakkal estik egy tálból, de azért s cselédekkel dolgozik. Fizetése as, a mit megeszik; rongyban járna, ha föl nem ruházná s kegyelem s rég *1-vesseU volna, b- aem ápolaá a szánalom. Nem panaszkodik sorsa ellen 8 neki aem panaszolnak föl semmit. Ötödik kerék a. szekérben, mely haladhatna nélküle is, de bizony megzökkennék, ha egyszerre kihallana. Mert hát jó as öreg a hasnál, ha egy csöpp esse sincsen — tartja a szó lemondás, mely as ész hiány mellett bizonyosan a jóakaratra alapítja est az okoe mondást. Sári néninek, vas ugyan .egykét csöpp esse is, de jóakarata . és buzgalma, tengernyi. Megtenne as mindent, ha bírná, de hiába, as idő rászorította tyúkok etetésére, harisnyakötésre, toll-fosstásra s más ilynemű jámbor etuo-kára.- No, hanem esekben elsó is a többi közölt. Példát vehetnek róla. A tynkok nyelvén ugy tnd beszélni, mint a kakas ajércsékkel; a harísnyakötéeben elsőrendű művészi érmet nyerhetne, ha ilyen érmekét osztogatnának, a tollfosztásban pedig olyan mester, hogy a kassnárék kócsos Jenője jobban szurkol e tőle tanult tudománytól, mint a tudományok feltétlen alapjától, a mester ur által fejébe vert abéosétől. Jenó úrfi hiába is akar: elszökni a gyermeksaobábs, útját állja Sári néni a viszi a tollfosztás sysjphusi munkájához irgalom és kőnyörület nélkül. — Hiába minden sssbadkozás, -minden kifogás. ;i- -?1)9 Sári néni, nagyon álmos vagyok. — Persze, mikor tollat kell . fosztani t Csak kakoriosát morzsolnánk, ugy-e nem lenne a Jenó álmos ? I De hát mesélnek-e valami asépet? — Mesélünk bisony & hamupipőkéről, meg a hőfehérkéről, meg az árva királyfiról, meg a Babszem Jankóról, csak viselje magát széfen a Jenócske, Cieg astán főszezon szorgalmasan. A mesék tetszenének is Jenőnek, de a tollfosztás csak nem esik keseügyébe, ; akárhogy mutogatja-tanítgatja is a s-lri néni, hogy miképea, lehet a szárról lehozni könnyebben a pelyhet, hogyan kell ÖsssBUkaritani a pihét, hogy se köhögni, se aludni nem szabad, mert a ssuesogáfttói mind elrepül máshoz a könnyű portéka, nedig Jenőcske egy egéss uj krajezárt kap egy marok tolléri a mamától. Persze azi astán mar Sári néni nem t- Jenő markáv,! mén, hanem a kocsiséval. Hjah, gazdálkodni kell a mamának, hogy idővel több jusson a — Jenőnek. Addig besséi-igér a jó asszony * huzakodó gyereknek, míg astán mégis csak ráfog as unalmaa munkára. Közbe megérkezik a Mihály hajdú, a kí kis mókust igér neki, ha nem álmosodik el, bevetődik a parádés-kocsis, akt azzal biztatja, hegy holnapfelülteti a „Savóra", a szakácsot\' mandula-tortái igér neki, s ssobaleány meg aszal hitegeti, hogy as ünneplő rrliát adja rá hétfőn is a nem mosdatja meg, csak as arczár, szemét, meg egy kicsit a nyakát. No már es astán fog rajta. Olyan buzgón neki készülődik a tollfosstáanak, akár csak „kiütőat" jáízzanek pajtásaival a „kopasz dombon." Sári néni trónusa mellett ül egy három vánkossal ma* gasabbra épített ssÓEen. A kis gyermekesekbe bele nem ülne két uj \' kraj-czárórí sem. Ast tartja, hogy abból már kinőtt s többé nem kiö gyermek. -- Ráhagyják, csakhogy jól viselje magát; mesélnek is neki Árgyélus királyfiról s a Tündér Ilonáról s. biztatják, hogy as Öreg juhászról -zóló mesét is elmondják neki, de majd ha. csak a tollfosstáanak vége less. Mikor Sári néni belefáradt a mesébe, átveszi a ssót us öreg Mihály s olyan históriákat mo; d a katonaéletből, vitéz kapitányáról, U.tos lováró^ meg élesre fent villogó kacajáról, hogy Háry János csak kis Miska hossá. A kis Jenőnek sseme-ssája eláll, de még kese is, hiába buzdítgatja Sári néni,hogy munka kőiben is lehet mesét hallgatni. Csöndes beszélgetés neass ver sajt mesélgetés kösben. A takaros kis asoba-leány bisony aaLvesebbec ha\'lgat a fityó-ro* parádés kocsisra, mint as öreg- Mihályra. Pedig a Pista gyerek alig vált vele egy-két szót; nagyon respektálja á tekintélyt. Hanem a JulUi megérti már szó nélkül is, csak a ssemébe néz. Bósss szemmel nési est a kao»Ínt* gatást a ssakácsné. Neki is tetszenék a Pista, hanem mintha már a* vénellené egy kicsit. Pedig bolondul tessí I- Bableves helyett ehetnék as arak ételéből .és néha napján egy kis bor |ie csöppene, ha nem csurranna. Hanem-** a ssobalányba veszett bolond Pista gverek azt tartja, bogy savanyu a tsólll t- *> -ta Kösben megérkeznek a BbejárósakE is „sserencsés jő estét* közben1. A bog-nárné, meg a hajducé a majorból, -meg a Czifts. Zsuzsi, ez La cserfes, ssófsátyár, kihordó teremtés, a ki ugysn elvesztette mét; lánykorábsu a becsületét, de"aaért különösen az\'uri házaknál van becsülete, mert a kasznáraénak mindig** ivÁ -Valami rosszat mondani JS jegyxőnér\'flf; z~ jegy- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY ben keszi Hajdú József jeles tudós támogatása mellett egy már tóbb mint száz évea könyvtárukat nyerték vissza; a berlinieknek 80.000 márka vagyonuk van. Mindezen helyeken meglehetős csekély számban vannak a magyarok és a zQrichiekkel együtt mégis virágzásnak örvendenek.De bit hiába! Nagy akarat kevés erével többet tehet, mint sok erő kevés akarattal. Nézzük meg csak ami bécsi magyarjainkat is 1 Röviddel ezelőtt olvasom a ,Bécsi Magyar Újságban" a bécsi magyar segély-egylet hivatalos köz lönyében a következő rövid, de fontos hírt: ,A bécsi magyar akadémia olvasó és társas kör részvéthiány miatt feloszlott!" Beteljesülve láttam azt, mit nekem Kaniczer Sándor ur, a kör pénztárnoka két bó előtt jósolt. Ne tessék kérem ugy venni az ügyet, hogy bizony kevesebb a magyar tanuló-ifjúság semhogy egy kör fenállá-sát biztosítani tudnák! Bécsben 1500 azaz ezerötszáz magyar egyetemi és akadémiai polgár van! Csak orvostanhallgató közel ezer magyar van ! A körben a tagságdij évenkint 4 forint volt ós legutóbb csupán 20 tagja volt a körnek; ezen 20 közül 12 fizetett, 8 pedig a szegénység miatt a dij alól fel volt mentve. Pedig 48 forint évi jövedelemmel egyletet nem lehet fen-tartani, ha a kiadás közel 600 forint. Ez a lelkes ifjúság, ez a haza virága és a jövő támasza! Ha a magyar ifjúságot neveznék igy általában minden kivétel nélkül, nem lenne ez valódi gúny? Ezerötszáz ifjú között még annyit se lehessen találni, amenyiben megvan valódi honszeéetet, akik a hazai eszmékért lelkesedni tudnak és kik, ha már máskép nem akarják vagy nem tudják támogatni a hazai egyletet, legalább negyedévenként ezt az egy forintot lefizetnék, hogy az anyagi gondoktól az egylet meglegyen szabadítva. PálczSt lehet törni az olyan ifjúság felett, mely ol an olcsón adja el hazafias elveit, mely ifjúság nyíltan mondja ki hazafiság és magyarsága megtagadását és amely iíjuság a hazai eszmék iránti közönyével csak azt tudta be- bizonyítani, hogy egy világvárosban melyben e z $ e r 5 t s z á z "magyar diák x a n éa melyben hatvanezer magyar lakik egy németvárosban, melyben egy cseh egylet a hason-czélu német egyleteket árnyékba tudja helyezni, holott tagjai létszáma a magyarokét meg sem iözeliti, — ezen magyar ifjúság önmegtagadásá-val csakis magyarságát ütötte árczul! Ugyan ezen boldogult magyar körben nem rég történt meg az is, bogy egy grófi jogász választatott mog elnöknek; később tapasztalták csak az urak, hogy- a gróf ur nem is tagja az egyletnek! Hogy a hibát helyreüssék, bizalom mai kérték fel a gróf urat, hogyha már mást nem is tett az egylet ja vára, legalább tagsági diját fizesse meg . . . , Bécsben több magyar lakik mint bárhol másutt a külföldön és mégis oly szerencsétlen véget érnek a magyar egyletek. A régi segély egylet nincs már ; fel sem oszlott, hanem a tagok maradoztak el s minthogy a feloszlatás nem történt meg s igy a helytartóság könyvei szerint az egylet még fenn áll, — az ott lezárt könyvekhez sem szabad nyúlni és beiratkozni sem lehet, mert hát tulajdonképen nem létezik. A jelenlegi segélyegylet is folyton beteg; ha e télen fel nem gyógyul, a tavaszszal temetésünk lesz. Hosszú betegségnek halál a vége ! A bécsi magyarokra méltán le-hehet alkalmazni Petőfi szavait: ,E hazin, mely porbao esd kenyérért, Nem esik meg szivetek ; Mig 5 vért sir, poharaitokba Kinn ti a bort töltitekI" Ugyanazon egyetemi ifjúságot, mely közönye által buktatta meg a kört, késő éjeiig ott lehet látni az egyik vagy t_ :k „Burschenschaft" által rendezett „Kneipeken", tuczat-szám öntifel a sörös kancsók tartalmát, a tivornyázásnak hossza-vége nincs, de a patriotismus előttük csak szappanbuborék ! Ugyanazon polgár, ki tnlajdonképen jövőjét még otthonn alapította meg, ki a hazai édes anyatejet hozta magával, hogy az életpályáján ez legyen vigasza, támasza, ma pimlás nélkül mondja, hogyó nem magyar többé! Nem czélja e czikknek, hogy a zilált viszonyokat a.- nyilvánosságra hozza s ezáltal a bécsi magyarokat késztesse önmaugkat megismerni, — csak panaszhang legyen; mert ott hiába küzdünk ahol nincs már önérzés. Gyászoljunk a kör romjain, a nemtelen gyászvitézek ezen frivol müvén. Felelősséget azoktól nem követelhetünk, akik pirulni nem tudnak, — piruljanak el tehát a fölött, hogy már pirulni se tndnak. NYÁBI SANDOB. 18120. „ Zalaniegye főispánjától. D. I. ÍOOO. (Hirdetmény.) Zalamegye törvény hat őságt bizottsága f. éví október bó 29-én 15312/J39 ss. alstt kelt határozatával as 1870.XLII. t. cs 65. §-a értelmében foganatos.tandó általános tisztújítás határnapjául f. évi deozember hó 17-ét tüsvén ki. e caélból as említett napon a a szükséghez képest a következő napokon Zala Kgerssegon d. e. 10 órakor megnyitandó rendkívüli törvényhatósági bizottsági közgyűlés - fog tartatni, melynek tárgyait képezendik: 1. Aa igasoló választmánynak aa 1884. évre igazolt bizottsági tagok névjegyzékének végkiegószitéséről szóló jelentése, s ennek folytán a törvényható* sági bizottság újból való megalakulása. 2. A megyei tisztviselők megvá lasztiéa. 3. Az 1876. VI. t. cs. 4. § a értelmében a közigazgatási bizottságból as év végével kilopó 5 tag helyett; valamint betegség folytán megüresedett egy tagsági helyre, uj tagok választása. 4. Az 1874. évi XXXIII. tci. 17 és 20. §-ai alapján alakított megyei kösponti választmány megbízása idejének letelte folytán as aj kösponti választmány megalakítása. As állandó választmány megalakítása az 1884—1886. évi időtartamra. 6. Az 1870. XLH. t. cz. 22. illetőleg 38. és 44. §§ ai értelmében a megyei igazoló választmánynak 1 0 \'-. évre s a bíráló választmánynak r 384—1386-óvi időtartamra való meg—vitása. Végre tekintve, hogy a fent kitűzött közgyűlésen a törvényhatóság egye-temet már az 1884. évre igasolt törvényhatósági bizottsági tagok fogják képviselni s a törvény rendeletéhez képŐBt a hallgatóság számára elkülönített hely lesz kijelölve, e végből felkéretnek az illető bizottsági tag urak, hogy névre szóló igazolási jegyeiket a közgyűlést megelőzőleg a megyei számvevői hivatalnál átvenni szíveskedjenek. Kelt Zala-Egerszegen 1883. évi de-exember bó 6-án. (HAVINA LAJOS a. k. főispán. A megyei tisztviselők nyugdíjazása.*) A mióta 1869-ben as igasságasol-gáltatást elkülönítek a közisrazgatástól *) E csikket a jelesen sserkesztett, „Magyar Tisztviselő* csimll lapból kösöljus:í mutatványul; mely lapot ásattál igen melegen ajánljak a üssiviselSi kar figyelmébe! Bserk. s még inkább as 1870. XLII. törv. oaikk óts, mely gyökeresen átalakította a törvényhatóságokat, köséletben, sajtóban és országházban a legélénkebb discossio tárgyát napjainkig a .megyék reformjának kérdése képezi. A régi megyékre ma már reá sem ismerni. Közjogi állásuk az uiolsó -é7tized alatt igen nagyon megváltozott s ha-tásfaórük nagy csorbát szenvedett. A pénzügyhadügy és igazságügy az a három ága a megyék önrendelkecetének, a melyet ujabb törvényeink • különösen a már emiitett 1670. XLII. tos. nagyon szűk körre szorított, megsaakitván es által a jövőre azt a fényes szerepet, melyet a megyék közjogunk, alkotmányunk történetében vitték. - De akik panaszkodnak as autonómia e megszorításán, talságig viszik érzékenységüket. Mert valö ugyan, hogy az alkotmány főbiztosítékai a Bécsből intéseit támadások ellenében mindig a vármegyék" voltak s esek Bohasem késtek felemelni hazafias és mindig nyomatékos saavokat, ha arra szűkség vol*; való továbbá as is, hogy a megyést e nagy fontosságukat épen széle* kiterjedésű autonómiájuknak köszönhették, de azért az önkormányzatnak ujabb törvényeink által való megcsonkítása felett aggodalmaskodni, a megváltozott viszonyok kö aött, mikor immár nemzeti magyar kormány alatt élünk, sok tekintetben szűk, felfogás. Modern államéi etünk, a 30-as és 40 es évek reformerei által előkészítve egészen más ma, mint 1848 előtti. A 48 iki sarkalatos törvények által nj alapra lévén fektetve az állam, ennek az ígaz-gatásbeli minden ágazatát megfelelőleg keltett átalakítani. A parlamentáris kormányforma, a népképviseleti országgyűlés voltak azok a vívmányok, melyek a többi átalakításokat maguk ntán vonják, Az absolut korszak, mely a nemzetben az életerőt erőszakkal visszafojtotta, megakadályoaott abban, hogy egész cons-titutiőnkat ugy szervezzük, Jmint a hogy azt az „uj idők" megkövetelik. Az alkotmányos aera feltűnésekor aztán kettőzött igyekezettel toglnnk a munkához s hogy még ma sem értünk oda, a hová eljutni törekszünk, annak oka as idő rövidsége. Hogy csakugyan nincs még eléggé a modern elvekbei alkalmazva államaservesetünk: mutatja az, hogy napról-napra vettetik fel egyesek által egy egy javaslat, melyek közül nem egyet karol fel a közszellem, hogy megvalósításán munkálkodjék. Minthogy regi constitutiónk emi-nenter a megyékre volt alapítva, a mai kornak államéletünket átalakító iránya pedig mellősi a decenlralisatió túlságos mértékét (nem azonban as alkotmányosság rovására): nagyon természetes, hogy a legtöbb reform, melyet egy vagy más részről felvetnek, a megyékre vonatkozik. — As a kérdés is, melyet ezúttal fölemlíteni kívánunk, a megyei törvényhatóságok életét érinti, nem annyira politikai, mint inkább társadalmi oldalról. A megyei tisztviselők nyugdijasá-sánsk kérdése ez. Sokan feltűnőnek fogják Utálni, zónének msg a kassnárnéról s igy összevissza az egész falu gazdagjáról, szegényéről egyaránt. A Sári néni nem jó szemmel nézi, mert reá is rákent már valamit s egyszer a szemébe is vágta, bogy a „nyelvével dagasztja, a kenyeret", de hát a csifra Zsuzsi nem olyan terenxtés, aki as ilyen szóért felütné as orrát. Az egyik fülén beereszti, a másikon ki; még csak a vállát 11 álig vonja meg rá. A cselédek szeretik, mert mindig tud újságot b nem igen válogatja meg a szót, keveset mossa a száját Teketória nélkül elmondja, bogy a Dankóék Katija elszökött a szolgálatból a katonák után s bogy a ssámadóék ssép ssőke Annája nem hiába has föl minden második vasárnap aj szemes szoknyát, nem ingyért kapja azok klárist, gyöngyöt s a sok tarka pántlikát hossza szép hajába z hogy. a Lacsi bojtár nem ok nélkül mondta a ssilasi bucsun dahajkodás közben : Isten legyen irgalmas annak a gór-nya irnok úrfinak; he egyszer °ott kapje, nagy számadást tussen ő kígyóiméval 1 . . . Hajnalig elhallgatnák a présami-táló vászoncselédet, ha a Jenőcske nem sürgetné álmos pillákkal, hogy. hát mondja már el a Mihály bácsi astas ígért mesét az Öreg juhászról. Nem addig, el is mondja. Hát hol volt, hol nem volt, volt egysser egy Öreg juhász. As ör*»g joháas-nak meg volt egy nagy \'nyája. Hat egysser, ammt legeltet a mesón, talál egy kis folyót, a folyón meg egy seskeny bürüt, a melyiken át kellett hajtania a nyáját. Eá\'. astán neki is terelte á kolompos ürüt s as ürü után a többit. Itt elhallgat. — Hát astán ? kérdi nagy kiván-osiaa Jenőké. — No most várjunk, mig as a nagy nyáj átmegy a biirün ! Hanem bizony ast már nem várták meg. A pislogó mécsesben fogytán a piros olaj. A szolgáló már hiába piszkálja a belet hajtüjével, csak ugy ímmel-ámmal pislog. A habos pehelyre gyönge fénye már árnyat von, a Mihály bácsi szempillája is nagyon pasaog s a kanáss gyerek már as orrával veri as asztal-azélét, olyan nagyokat bóbiskái. Sári néni nagy bölcsen (eloszlatja as Ülést.\' SÜMEGH KÁLMÁN. Őszi :tanfL<iá8. „Sárgán lehull a lomb sötét tövéről, Eltűnt as illat, a virágosak, A fecske messze ssál a bú helyérSl, 8 csak csend marad, csak 5»zi horvadás.1 eötvös. Szép Őszi délután volt: az ég tiszta, felhőtlen, a napsugarai oly melegek, mint nyár derekán. Kivágytam én is a sza badba a négy fal szorította levegőből, hol életem nagy részét töltöm. Siettem elhagyni a várost melynek házai már egész unalmassá váltak előttem. A ssép ssőke Dana partja mentén haladtam lefelé söldelő vetések kost; a napa Vértesek felé haladt s gyönyörű világításban tüntette föl a hegy koszorústa vidéket. Nagyon jól éreztem magamat. Hiss.ast, hogy mí a ssabadság, mely boldogság künn a ssabad terméssetet élvesni, csak as tudja egész nagyságában felfogni, kit sorsa hivatása a falak kösd aártl Valami magasztos érzet dagasztotta keblemet. - A dicső természet egóss nagyságában tűnt fel előttem, szép rendjével, pompájával s gondolataimat annak temetőjéhez, istenhez emelte föl j Gondolataimba merülve mentem tovább és tovább, egysser csak agy érzem, hogy valami homály borult a tájra, s hűvös szellő borzongat ] Bámulva nézek kör&l, hová lett a nap ragyogó sugaraival, hol az enyhe lég üdítő melegévet, hová tűnt a megvilágított határ, hisz még csak délután van? Ab értem! Elmúlt a ssép nyár, 8 a mélabús őss köszöntött be KCsek most vessem észre, hogy a nap melege ringatott kellemes csalódásban, hiss a mesón nem hangáik madárdal, a munkás nép saja elhalt, \'rovar nem zümmög, sőt as agg Dana is, mintha kifáradt volna örökös folyásában, a viharok harcsában, as áradások ádás munkájában, oly lassan folyik, hogy alig ad magáról életjelt, vagy tán ez is a mulandóságot érzi ? Derült kedélyemre fájó érzés nehezült, rövid örömömet a bánat váltotta fel. Híbz annyira hasonlított as őesi dél után életem foiyásáhos 1 Sohasem láttam meghatóbb jelképét ifjúságomnak, mint es óasi délutánt. As én ifjúságom is meleg, ragyogó nappal kezdődött; telve Tágygyal, óriási reményekkel indultam a csalogató napsugár után, egy egész világot véltem karjaimmal felölelhetni, csak jót, csak szépet, csak boldogságot képseltem abban — midőn egyszerre hűvös őszi szél csapta meg izzó homlokomat .és sötétben, elhagyatva reménytelenül találtam magamat e nd"g helyen. Hová lett a röpke álomkép ? Hol maradt az illat, a virág? A költő is ast énekli: „A virágnak megtiltani nem lehet. Hogy ne nyíljék, ha jŐ a ssép kikelet?\' Eltűnt! Ifjusígom nem kikelet, dé Őss volt. Felgyúlt a fény, meleg kezdett áradni, de a sephir nem hosótt magával illatot, a meleg csak Őszi napfénytől eredt. A virág elhalt, mert a hideg Őszi szél a hervadást lehelte rája; csalogatta, édesgette melegével, * mikor hitt a csalfa napsugárnak és felütötte gyenge kis bimbóját, gúnyos kacaajjal csókolta rá dermesstó fagyát í "Megsemmisült mielőtt kinyithatott volna; Örökre eltűnt még a remény is, hogy éljen, pedig még nem is ólt. Igy lettem őss, kikelet nélkül; bánatos ifja bímbó és virág nálfcül. De hát a virág sem nyilik mindenki számára; van, tudom, több borsosom, kiknek élete as őssi délután. Hirtelen fényes káprás utó meleg nap veszi körűi, s még alig ocsúdik fel illasiójából, már bámulva tapasztalja, hogy ifjúsága elmúlt; pedig annak virágát le sem szakította, illatát nem élveste 1 Félhomály vessd körül kedély világát többé nem tudja rózsásain ben ss életet éa keblére nehezül as az örökös gyászruha mit ugy hívnak: fásult egykedvűség! Nem ver ez le,, de nem is emel föl, nem éri fájdalom-, de as édes őrömre is fogékonyUlsnná válik és mégis agy érzi, mintha szivének húrjai egy örök elegiát zengenének neki 1\' Ily gondolatokba mélyedve fordul* tam vissza a város felé. Ugy fájt, hogy az a fényei nap ily hamar itt hagyott, s a mulandóság gondolatával sehogy sem tudtam megbarátkozni. Ha már egyszer virágzik, miért nem virágzik folyton a virág, miért éri a hervadáa? Vagy ha megengedi az a csalfa sugár, hogy bim-bóssék, miért engedi azt, mielőtt kifeselne, egy zordon széllel megfsgyasztani ? És hogy meri a bimbójától megfosztott ágat, mint egy hitvány kórót, a ssál sse esélyeinek kitenni? Ha nem tudott életet adni, sőt annak örömét, virágját rabolta el, miért nem perzselte fel a megmaradt törzset ngy, hogy még hamvát se találta volna még as a kóbor, rideg őszi ssé! ?-As elsó emberpár mennyivel boldogabb leendett, ha a paradicsomot soha sem látta volna ! Egy békés kápolna mellett\' vitt el utam, mely kis üget kösepénállott.. Csendes, néma volt itt -minden, csak a fák suttogtak mélabúsan, mit egy holló kur- DECZ EMBER 13-án 188S. hogy a kérdést Összefüggésbe hossuk\'s jogelvvel, mely ast mondja, hogy a vi-ssonyok váltoaUval váltossanek ásásokra vonat kősó jogszabályok is. A nyagdü kérdése belső összeköttetésben van s körülmények változásával. Nem volt volna helye e kérdésnek ezelőtt pár évtiseddel, de helye van most. Es a kérdés immár \'időszerű s hallgatni felőle ma már nem lehet. . A megyei hivatslokstegész 1841-ig mikor a hivatalképeeség a nemesekre is törvényhozásilag (1884. V.) kíterjesste-tett, a nemesek bírták kizárólag. Iga* ugyan, hogy as i.Uami hivatalnokok is (ide nem éVtyenémely kisebb „kamarai tisztségeket) es Ideig csak á nemesek kö réból kerültek ki: de egészen más oss-iályt képeztek a nemesek között azok, a kik megyei, mást azok, a kik állami tisztségekre vállalkoztak. A sáli ami hivatalnokok legtöbbnyire mondhatni szabály szerint, a szegényebb nemesi osztályból kerültek ki, abból as osztályból, a melynek nem volt ezer holdakra menő birtoka. Es as osztály, mely kényszerítve volt fin szerez te tudományával keresni kenyerét,es as osztály vállalt állami hivatalt. A szoros értelémben vett gentry, es a született\'törvényhozó, nem igen volt hajlandó, hogy a tanulás mesterségével terhelje magát; inkább parancsolni szüretelt. Es volt legalább as általános felfogás, s bogy mégis igen sokan ezek közül, sőt mondhatni a nagy többség, tudományt, műveltségetseersett magának: es oly dicsőség, a melyet as akkori magyar gentry rovására minden alkalommal el kell ismernünk.. Ezekből kerültek ki a magynr tisztviselők ; ezek adták a „tón\'-t a zöld aas-Ul mellett, s bár egy réasök csak ssájas-kodott: de a másik rész becsülettel dolgozott hasafias munkákon. Hogy ez a vagyonos középnemes-Bég, mely mintegy praedestinálva volt a megyei hivatalokra, nem szorult arra, hogy nyugdíjjal legyen ő Ós halála atán családja biztosítva: es a dolog terméssetéből ered. Ha megunta a dicsőséget vagy belefáradt a munkába : ott hagyta a hivatalt a.maradt földesúr, akinek vagyoni existontiája biztosítva volt. Ma a viszonyok nem ások, a melyek a múltban voltak. Nem vagyunk pessimisUk, de lehetetlen e! nem ismernünk, hogy a magyar gentry nagyhatalmi állása, mely vagyoni Ós ssellemi erejében gyökeredzett, ma már dűlő félen van. Bármiben fekszik ís as ok: annyi igaz, hogy a vagyonos magyar családok vsgyonilsg egymásután mennek tönkre, a sok ssép birtok dobssóra kerül. A megyei tisstviselők, kik azelőtt saját vagyonukból éltek, mindinkább rászorulnak fisetéVőkre. Országszerte megindult a mult évben a mosgalom, mely arra volt irányozva, hogy as állam kishivatalnokaínak fizetése jobbitUssék, mert ás nincs arányban az élet drágaságával. A kösvélemény helyeselte e mozgalmat. Mennyire helyeselhető volna tehát, ha ss megyei tisstvi\' seJŐk, kiknek heiyzetök as által, hogy választás alá esnek, még ssigorubb anyagi jantása ssakitott néha meg. Felpillantok a kápolnára, b akaratlanul jutott essemhe Poe Edgár „A holló\' remek költeményének eme sora: -Van-e balzsam Gileádban —s én valaha föllelem ? Szólt a holló: „Sohasem" — A lehullott sárga levelek sőrgése, a komor köd, mely a ssép hegyeket elfödte ssemeim elől, mind eme mondást hirdették: „Minden U vásznak eljő hervs-dása* (Eötvös.) Eljő as igas, de a hol nem volt Uvasz, vájjon mi fog ott b&kővetkesei ? E kérdésen tűnődtem, s mindjobban be-mályedtem e sötét, vigasztalás nélkül lévő lépelődésbe, midőn a temető alá értem. Kijutottam tehát oda. hol az ember földi pályája véget ér, hol a szív megpihen, hová as emberi érdekek már nem lépnek át. Tehát mégis jogosalt a hervad áe. \' A nap nem ragyog örökké ss égen, hanem este ssép csendesen lenyugszik; a nemzedékek, ha befejesték mü-ködéreket, pihenai áttérnek őseikhez : á növényvilág is, ha virágzott, termett, be fejezi működését, elhal. Tshát _M&jd tel találom egykor én is Haazulanul keresett nyugalmam 1* sóhajtám Kazinczival, hiss semmi sem U1-1 örökké. S ha a pályát, melyei az istenség stációmra kijelölt, melyet mint embernek be -kell töltenem, régig futottam, én is.pibenni térek wía, * bov* annyi ezerén mentek már. Igy megvigasztalódva értem lakásomra; melybe mielőtt beléptem volna, még egyasy megállók és hellgstosUrn, hanem bizony : s .1 .Csak c*end maradt, csak őszi ber- HÜSZONK ETTEEIKE VTOLY AM; ZALAI KÖZLÖNY DEÖZEMBER 13 áe 1883. biz tást nyerőének — nyugdíjasai ?1. tai - A mozgalmat es iránybsn Bíhsr-me fe törvényhatósága már megindítót . Szenes- és HeTesmegyék követik e asé;> példát, s mint alapokból értesülünk, széf -redménynyel, mert aa essme hódit. His i\'ik, bogy e mozgalom hovn-tovább nsg. bb dimensiókat fog Ölteni, mert a ke* I menyesé törvéaylvaóságok, éive lev.:. ési jogukkal, fel fogják hivni pár-tolá - a többieket is. Hírek.. — Folyó hó S-kn tartotta Kiss I ah tfyb. kir. törvényszék szép készültségi! fiatal jegyzője — első jegyzővé tür-téut leg\'jjabbi kineveztetésónek beiktatási ünnepélyét. Az ünnepelt tiszteletére összegyűlt diszes társaság ójfélutánS óráig volt együtt és a legkellemesebben mulatott Áldomásokat hallottunk Erdődy Lsjos, tiyörffy Jánoá, Simon Gábor, Tu-boly Víotor, a\' básí gasda Kis* István, Arv..y István stb. uraktól. Tuboly Victor sz ünnepelt jegyaő ur egészségére a követkézé i\'provisaít verses toasital győ-nvörködteté az „akali1- jó baUtonmelléki borok tüzé\'ől kü lönben is vig társaságot: Becsben álló nagy tisztesség Törvényszéknél a jegysőeég / E nélkül ott nincs is élet Nincs tárgyalás, nincs itéleL Jogérvénynyel semmi nembir, Mit a jegyző alá nem ir. Sót az elnök is csak nulla Ha nincs ott a jegyző tolla I Ily hivatal iktatása A mai kör hivatása, Beiktatjuk barátsággal : Jó borral telt víg pohárral.... L baráti iktatóban Azt kívánom kevés szóban: Kiss Istvánnál idő folyást Sokszor tartsunk ily áldomást! Sokszor tartsunk fokrólfokra — S — a jÓ kedvnek rózsabokra Legyen keblünk osztályrésze — Éljen soká a törvényszék Derék fiatal jegyzője 1 / — FelOlTSSáS. Morgenbasser János, polgáriskolai igazgató ur f. hó 16-án a nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egyletéhen „A galvanizmus tüneményeiről felolvasást tart. Kezdete 8 és fél órakor. Vendégek szívesen láttatnak. — Belépti-jegyek a fő tőzsdében kaphatók. — A nagy-kanizsai járás megyebizottsági tagjai f. hó 9 iki értekezletének megállapodását jövő számunk hozza. — A harmadik gyógyszertár törvényszerintí megvizsgálása és a közforgalomnak való átadása, hosszú és már a közönség türelmét is ssinte kimerítő vajúdás után — amint értesülünk — f. hó 10-ón megtörtént. Nekünk a harmadik gyógyszertár felállítása tekintetében íöbb-ssör volt kénysserüségünk véleményünket nyilvánítani; es úttal tehát részünkről ia csak örvendünk, hogy ujab\'- pro-cessua elő nem rántatta velünk — e? Ügyben már szívesen letett tollúnkat* e hogy a törvényes felülvizsgálás által Végre tel* jesen s akadálytalanul lebonyolódott. — F. bó lO-lö. fogva tehát a Fótéren asEben-spaogerféle épületben Király Ferencz gyógyszertára is átadatott a közforgalomnak. Sok szerencsét pályafutásához 1 — Sertéslopás. Berdin Márton helybeli vegyeskereskedőnek sánczi tég lagyárából a f. hó 5 ről 6 ára menő éjjelen ismeretlen tettesek 4 kövér disznót elhajtottak. A somogymegyeí pandúrok nyomozásra indulván, 2 darabot a p. szent péteri erdőben megtaláltak, de kettő nyomtalanul eltűnt. — Bánfaivy színtársulata megkezdte működését f. hó 6-án a „Fabri-csíus ur leánya*1 czimü színmüvei,— vég-aetesen csekély közönség előtt. Aa előadáson leginkább Bánfaivy (Fabríczius) tünt ki. A többiek is nagy igyekezettel játszottak. Jó lesz őket jobban pártolni! F. hó 9-én városunk több intelligens egyéne a kisdedévé helyiségében összegyűlt egy műkedvelői társulat alakítása tárgyában ; melynek czélja volna a létesítendő áüandósainház alaptőkéjének műkedvelői előadások utján való gyarapítása. Ezúttal határozott megállapodásra nem juthattak ugyan* mindamellett Lovak Ede, a ssép művészetekért való busgáaáról ismert férfiú, fölkér ételt egy részletes tervezet kidolgozására. Ennek megtörténtéig a megalakulás elnapolta! ott. Egy karatían hegedűművész, név szerint Unthan H. lép fel f. hó 17. 18 19. a ssinielőadások közben. Kíváncsian várjuk. Vlgytoatok a revolverre I Csó-thon (Veszprém m.) a postakocsis, ki egyszersmind levélhordó is, a napokban •gy özvegy asszonyhoz vitt levelet. Ennek kézbesítése után as asszony fia mtsg-tota » levélhordó revolveré:, s kértt*. hogy mutassa meg neki. A\' levélhordó engedett a kérelemnek; magyarázgatta a revolver szerkezetét, kérte, hogy mutassa meg neki. A forgatás közben ez elsült, s egy öt éves fim oly szerencsétlenül érte a golyó, hogy rögtön meghalt. — A „Nemzeti Ujsag" czimü politikai és tár>> dalm! napilap e bú 1-én eddigi szerkesztőjének, Somogyi Edének tulajdonába és ezzel oly gyökeres átalakulásonmentát, melye lapn»k minden tekintetben csak előnyé- ¦ ál . A .Nemzeti Újság1\' minden u*p uiá»-uiás ingyenes melléklettel jelenik megjgy a vssár-napi szám a „Mulattató" képes szépirodalmi lappal, mely a képek számát, a kiállítást és tárta, asságát tekintve bátran \'.- -seovtízhet Hrmely más képes lappal, így a mai ssáma is több eredeti éa egyéb sikerült képet hos. A laphoz kedden as Iparügy, szerdán a Népnevelés, csütörtö kön a Divatlap, pénteken a Törvényszéki Csarnok esssombaton a Kereskedelem és Mozőgazdsság czimü mellékletek esstol • tatoak. As nj kiadó valóban óriási áldozatokat hoz a lap emelése érdekében és megérdemli a tömeges pártolást. A képes melléklet egymaga oly érdekt-s éa érték** meglepetés és a mellett az egész lap oly rendkívül olcsó, hogy bátran ejá!hatják mindenkinek. — Ei aem rosz. Egy fehérvári paraszt ember a napokban a városi árva-BzéktŐl egy végzést kap, melyben mégha-gyatik neki, miszerint serdülő gyermekeit is hozza be magával, hogy a létrejött osztályos egyességet ő előttök íb felolvassák s velük megértessék. Az atyafi sehogy sem tudott eligazodni a kapott végzésen. Nagy kinnal-bajjal végre kibetűzte hogy „sertés gyermekeit is hozza magával.* Szeget ütött fejében az atyafinak az, hogy most „mar hízott sertésiit íb*-bekövelelik. Elmegy tehát felvilágosítást kérni s előadja kérelmét. „Már megkövetem ássan a tens urakat, ha már sertéseimet is bekövetelik én oe is hozom, mert hát a törvény szent előttem, csak azt kérném megmondani, hogy elevenen vagy megölve hozzam be." Erre azután fel világosi fák, hogy ott nem „sertés," hanem „serdülő" gyermekeiről van ssó. Mire as atyafi n*gy sóhajjal csak annyit mondott. „As már más.* — „Gazdák Kalauza-- czim alatt életrevaló praktikus vállalatot indít meg a „Földmivelésí Érdekeink** szerkesstŐ-sége, egy uj mezőgazdasági hetilapot adván kí 1884. január 1-ével, mely a mezőgazdaság összes forgalmának szolgálatába áll és a gazdát, mint üzletembert kívánja tájékoztatni, őt üzleti érdekei kép* viseletében, főbb termelési csikkéinek elárusitásában, főleg pedig gazdasági szükségleteinek fedezésére megindítandó bevásárlásaiban támogatná az által, hogy a legnagyobb körültekintést nyújtja a mezőgazdasági üslettel kapcsolatos vagy ássál ösBsefÜggŐ minden irányban és vonatkozásokban. A „Gazdák Kalausá*-nak programja, melyet a vállalatot megindító sshklap szerkesztőségé hoszáok is beküldött, éléok tanúságot tesz arról, hogy a praxis igényei s a gazdának, mint üzletembernek helysete, valamint a mezőgaz dasági üzlet élénkítésére alkalmas módok tekintetében a sserkesztÓk teljesen gyakorlati irányt tűztek ki msguk elé, ahogy e lap a termelés erdekeinek szempontjából és annak képviseletében hasznosan fog közreműködhetni, midőn többek között arra törekszik, hogy a gazda üzleti szellemét fejlessze, őt az .üzleti világban körültekintővé, tájékozottá, otthonossá és igy urává tegye.ama gyakorlati, vállalkozó és törekvő iránynak, melyben hatalmas versenytársaink: aa amerikai gazdák is haladnak. A „Gasdák Kalauza* a mesŐgasdaságí termelés jövedelmezőbbé tételére és minél jobb értékesítésére irányuló törekvést is élénken támogatni akarja s e részt ama helyes meggyőződésből indul ki, hogy a termelés és az arra befolyással levő műszaki ipari tevékenység terén szakadatlan láncsolatbao egymást követő találmányok és javítások megismerésében, eissjátitásábau és a viszonyainknak megfelelő újítások hasznunkra való fordításában aa előremenetelnek és főként a versenyképességnek egyik leghathaiósb tényezője rejlik s ez alapon jelszava az, hogy as előretörek-vést, javítást, nemesítést és tökéletesedést a mezőgazdasági termelés körében terjessz*. A „Gazdák Kalauza" .. gazdának, mint fogyasztónak .tájékoztatására íb ígen dalszerű irányt, illető -g tevékenységi kört fog \'felölelni és a mi a legnagyobb figyelmet érdemli: a mezőgazdasági forgalom köz vetítésé vei maga is foglaliosni kíván s a kereslet és kínálat szolgálatának ssentelt rovataiban nemcsak a kínálat folytonos nyilvántartását hanem a keresletnek a kínálathoz való hozzávezetőiét illetőleg előkészítését is bevonni akarja. Mi ast hisszük, hogy a „Gázdák Kalauza" mindenekfölött gyakorlati hasznosságát akkor, ha magára vállalt feladatkörét hiven betölti, mezőgazdaságunk érdekében igen. sikeresen érvényesítheti i .elhivjnk az érdeklődők S;r- elmét e lapnak a f. 20 án megjelenő mutatványszámára; melyet a szerkesztő- ség (Budspeet, VTA. Hunyady-utcsa 33.) kívánatra bárkinek készséggé! megküld. — Furcsa laizi. Dobriós Ili*, Sss falu egyik derea legénye halálosan beid-sseretett Aleksics Angelikába, a falu egyik szépségébe. De katonaköteles lévén, nem kapott engedélyt, hogy elvegye. A szerelem azonban még találékonyabb, mint a szükség. Most nem régi: ben, hogy a szép leény szülei nem voltak otthon, .beállított nász vendégekkel a lányos házhoz, karjai kösé kapta a nem vonakodó menyasszonyt, elvitte a maga házához s ott megülték a laksít annak módja szerint. Másnap a hazatérő szülők elkeseredve látták, bogy az élelmes fia nemcsak a leányt és a kelengyéjét, ha nem egy ládába tartogatott 100 frt pén-secskéjét is magával vitte. Följelentették a dolgot s most a legény a börtönben, a ssép Angelika pedig a szülői háznál várja epedve ast as időt, miaor a törvény megengedi nekik, hogv egymáséi legyanek. — Nem rossz — Budapesten történt. Egy gasdag úrnőt temettek. A többek kost egy .-vidéki or is. volt a temeté sen s látva a koporsóra helyesett sok ékes kossorut, -Kíváncsi volt, hogy ugyan mennyibe kerülhetne*-, esek a koszorúk? Midőn a temetéstől visssatért, utja ópan egy ilyen kossorukereskedés előtt vese-tett.\'Annyira erőt vett rajta a kíváncsi* •ág,, bogy belépett a boltba s ott egy ssembe\'Ünő helyen lóggó koszom árát kérdezte. A koszorú ritka ízléssel összeállított remeke volt a kossoruknak, szalagján drága hímzéssel a következő szavak voltak olvashatok: „Felejthetetlen anyósomnak!- A kereskedő a hozzá intézett kérdésre így válaszolt: „Adjon érre uram, amit akar; már öt éve függ itt boltomban s ön sz első, aki az ára után kérdezősködik." . — Érdekes műtétet végzett a napokban- dr. Navratil Imre főorvos a Bóka* kórház II. sebészeti osztályán. E műtétet egy szakértő igy írja le: Egy 57 éves férfi betegnél daganat miatt gégefél hasítást eszközölt, mely teljesen sikerült. A betegnél * daganat kitöltötte as égést gége űrt, ugy, hogy .a beteg nemcsak hangját vesatette el, de utolsó időben nagyfokú lélegzései voltak és .a műtétet megelóső 3 nap alig bírt valamit nyelni. A rák a gége jobb feléből indult ki és oly terjedelmű volt, bogy as 1 óra hosszáig tartó műtét alatt nemcsak a daganatot, hanem a gégefedó éa a paisapores egy réssét valamint as áihang-szála\', is ki kellett irtani. A műtét után a síb bevarratván, a beteg 1 és fél napig semmi eledelt nem kapott, ezután bar-zsing csövön át mesterségesen táplálta-tott. Hatodik napa gége porezgyürüi már teljesen egyesültek s 14 nap múlva a be teg nyelése és lélegzése már teljesen sza bad volt s a tőr sebe is beforradt, a műtétben a legfontosabb as, hogy a gége nem irtatott ki, mint azt a gége rák ese tében ma többen végzik s ugy a beteg gégéjének egy része vissza marad, légsó és beszélő canul t nem kénytelen\' hor dsni s a műtét is kevesebb veszélylyel jár, mint az egész gége -kiirtása. — Mire visz a szerelem í Vílo-nyáról írják lapunknak, hogy o\'tS. La joa nevü molnarlegény, ki szüleinél volt szolgálatban, beleszeretett az ugyancsak\' hasuknál cselódeskeiö Zsófi Bzakácioóba. A szülők a szerelem fejlődését egyideig csak nézték, de később megsokalván a dolgot, a fiút elűzték hazulról. A szer almi bánat Zsófit is tova üzé szolgalatának tűzhelyétől b máshova szegődött. A legény it felkereste a sajtárok és fazekak közt saját szívének bálványát és meg kérte feleségül. A lány hajlót\', a szép szóra és elmentek a paphoz. Miután acon-ban as egyik reform, a másik pedig kátholikus volt, a pap csak azon feltétel alatt ígérte egybekötni, ha előbb hat h-t: próbaidőt együtt töltenek, ök hiven teljesítve a parancsot, együtt élvezek a hat beti próbaidő gyönyöreit, midőn egyszer csak arra a meggyőződésre jutottak, hogy csókból nem Uhet harapni, Esen segítendő szerelmesdonjaánunk-egy csendes éjszaka meglepte édes szülő apjának lakát és elemelt a malomból három mér-oze gabonát. Igy segitve as éhező követelményein is, most már teljes szerelmeseink közt a boldogság, ugy annyira,hogy még a pap áldására sem vágyódnak többé! — Kinevezés. A m. kir. igazság ügyminiszter Proszt János pápai kir. já-rásbirósági joggyakornokol a sümegbi kir, járástiróaágroz aljegyzővé, Nemes Gyula sümegbi kir járásbirósági dijoo-kot a zalá egerszogi kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte kJ. - . \\- — Öngyilkosság- MiUerer Lujza, sala egerszegi 19 éves hsjadon, f. hó 4-én este 7 órakor öngyilkossági szándókból vitriolt ivott és másfél órai isaonyü kinok között meghalt. — Tettének oka ismeretlen. . — GyilkOftSag. Terplan József markőczi lakos deczember 3-án Szent-Gotthárdra ment be as. ottani hetivásárra. Este basztak j várták viasza övéi, kik nem tudták elgondolni, hogy miért maradt cl. Másnap sem érkéz vén-haza keresésére indultak s meg is talál- ták — halva. A rögtön {megindított vizs-gálat nem vesetett agyán eredményre, de valószínű, hogy a meggyilkolt bo&zu áldozata lett. Deczember 5-én ugyanis tárgyalása lett volna a járásbíróság előtt egy adósával, kit beperelt. A vizsgálat most esen a nyomon halad. — Szigora büntetés. Egy skáss faluban egy tolvajt különösen büntetlek mag. As illető szolga volt és éjjeli kossá-lás miatt bocsátották el, előbbi gazdája szomszédjának az éleskamrájában látogatást akar tenni és as alacsony kéményen akart oda jutni as éjszakán, mikor tudta, hogy a gazda későn érkt-ik hasa. Hogy tervének kivitelében biztos legyen, először fejét dugta be a rostélyba, melyet a gazda elővigyázatból csiná.tátott.,., azonban fejét nem tudta visszahúzni és a ligásra a gaadaasssony is fe bredt. As asszony egy fiatal, erős és bátor teremtés— elővette férje botját éa a saj helyére sietett. A tolvajt kényelmetlen helyzetébe2 meglátva, hasznát vette.a botnak; a sikoltásra a háanép ís előfutott éa segítették s gazdasszonyt nemes munkájában, olyanannyira, hogy a kin zott kirántotta fejét, két fülét félig letépte és igy megsérülve és elnáspángolva bocsátották el a hívatlan vendéget. — Nóifc&lap a szjpíikzbaij.. Lon • donban nemrég egyesület alakult, mely azt tűzte ki czélui, hogy a férfiaknál kihozzák a divatból a kalapleemelést ko-azönésaél. Parisban pedig a múlt héten egyesület alakult, melynek as a csélja, hogy divatba hossa a nőknek a kalap levételét a ezinházoan. Tagjai csinos kis jelvényt viselnek és as a feladatuk, a nők között es eszmét terjeszteni, őket felvilágosítani e .szokás hátrányairól és esetleg igen udvariasan megkérni levételre. As egyletbe a párisi előkelő világ néhány ismert női tagja is belépett, sőt valószínű, hogy az egylet másodelnöke ia a főrangú világ egyik női tagja lesz. — Tízezer forintos öltözet A bécsi burgszinházban nemrég adták először a „Fedora* csimü színművet, mely Wolter asszonynak egyik uj, remek alakitáss. A müvéssnó, ki különben nem volt rabja a felette drága ruhák sportjának, es alkalomra 10.000 forintos ruhát csináltatott A főpróbák egyiken egy öreg ur is ott volt, ki a többi között ast mondta a rendezőnek: „Sokáig busódnak az előkészületek, én talán meg sem élem már az előadást, mert betegségem is igen rossra fordult." — Dehogy nem méltóságos ur, — volt a/válass Wolter Saroltát a 10.000 forintos ruhában kell még meg látni. „Akkor kifizetem a ruha árát." Ét az előadás után Wolter Sarolta tizeser forintos szabószámlát kapott „kiegyenlítve" utóirattal. A művésznő el is fogadta,, miért is ne fogadta ; volna el a — saját férjétől. — Párbaj — hölgyek közt. Parisban két divathölgy közt kard-párbaj vívatott. A párbaj oka\' még csak nemía szerelem, hanem egy női kalap volt. A két hölgy egy női kalapra alkudozott, a divatárusnŐ as egyiknek hasztalanul kí nált egy égessen hasonló kalapot, a hölgy visszautasította, neki csak as a kalap kellett, amit vetélytársnöje akart megvenni. A vitának: kihívás lett a vége: segédeik a kardot választották fegyvernemül. Pár pereznyi küzdelem után egyszerre mind a két hölgy ájultan rogyott össze. Az előre siető orvosok konstatálták, hogy a hölgyek nem sebesültek meg, csak az elfojtott düh miatt elájultak. A párbajnak essél természetesen vége volt. — Villamos Ing. Feltalálója a franczia származású dr. Claudet. Flanel szövetből készül, a szövetnek egyes fonalai elegekkel impraegnáltatnak, s egy-egy sor közönséges fonal szövetik közé jök. Ily módon az egész flane]-:ng nagy szarsz villamos oszlopot képez. Miután a villamosságot rheumatíkus és egyéb bajoknál mint gyógymódot alka\'.maszák, a villamos flsnelből készült ingek és alsó ruhák keresett uj iparcsikket fognak képesni. • — Főárból f&sxerkereskedö-Egy amerikai lap nemrég Saim Alfréd gróf Viszontagságait közölte, ki Bonnban beleszeretett egy polgári leányba s azt el ís vette. Ennek következtében ssakitott családjával, mely ellenesté a házasságot s igy kénytelen volt Amerikába menni, hogy ott kenyérkeresett után lásson. Kiegészítésül a következőket írja a „Frkft, Z\'g." A Sslm grófok nyakassága ismeretes a Rajna vidékein ; Alfréd grof nem Amerikában, hanem egy németországi fürdőhelyen kereste és találta szerencséjét. FüszerkereekedéBt nyílott e belyan, miután-egy derék csípés mester leányát elvette. — Vállalatában oly szerencsé* volt, hogy csakhamar kis földbirtokot bérelhetett, hot még most ia gaadálkodík^ Örök méaeaheteket élve, kedves élete párjával, ki már egy rózsás arctu grófocs-kával is megáldotta. — Gyilkosság. Kís-CzellbŐl irják: Decz. ó-tii virradóra Nagy Pál sági lakost agyonlőve találták a Ság hegyén. Az esetről jelentés tétetvén a szolgabírói hivatalban, Vidós Kálmán szolgabíró, Csorna Jenő közigazgatási gy akarnok-kai, aaonnal a helyszínére sietett s ott be- ható vizsgálat után, melyet a szolgabíró nagy buzgalommal vezetett, sikerült a tettest felderíteni Hsnsáér János sági lakos személyében* Hsnssét első felesége leánya volt a meggyilkolt Nagy Pálnak, s valami birtokviszály miatt régibb idő óta neheztelt Hanss**r János Nagy Pálra, a kín ily módon hü tte boszuját. A gyilkos eleinte makacsul tagadott, később asonbsn a vizsgálat kezébe jutott s előtte felsorolt bizonyítékok súlya alatt megtört 5 bevallotta gai tettét. A szolgabíró aaonnal elfogatta s Kis-Csellbe kísértette. Nemzeti színészet Nagy-Kanizsán. Bánfslvi Béla szín társulata érkezett városunkb . a közel műit napokban. A kevésbé i-.mert társuLt kezdettől fogva némi gi anut ébresztett a \'pártoló kö*ön*ég egyes rétegeiben. S es a gysnu talán nem volt egéss alaptalan, mert ssó ami ssó, as első fellépés alkalmával olyan gyengén reprezentálták as ő művészetüket, hogy bizony-bizony magam is hittem, hogy nem sokkal állnak feljebb a falusi aréna színvonalánál. Kivéve egy-két sit^rüitj jelenetet aa egéss nem ért egy érdemes fej bólintást. S s mi finyás közönségünk\', — ki bisony a jobb társulatokat is ngy megszokta kritizálni, hogy sssebrerakhatták elégszer — most mégis türüen tapsolt. Ugyan miért ? Mert vol a asinpadon néhány olyan alak, olyan jelenet, mely a közönségben először rokonszenvet, ssi-tán reményt költött. S est a reményt a társulat iparkodott napról-napra megerősíteni. Határozott sorrendet nem tartok csak ugy toronyiránt beszélem el a kiválóbb jeleneteket, melyek emlékesetemben megmaradtak Fabricsiusban. Kitűnően alakított Bánfaivy Béla (Fabríczius) Ő volt a darab hőse és szépen megoldta szerepét. A művésznő (Uj-falnsiné,) valamint leányaa(Bánfalvytié.) kevésbé sikerült alakok voltakés gyakran túlérzelgók, a többiek nem érdemelnek e darabban valami nagy kitüntetést, mert gyengén oldották meg szerepeiket, közönség közép számmal. „A Csigány.\' Szombaton került színre, alig mondhatunk valamivel többet, de haladás mindenesetre volt. Bátrabban iátszóltak és több bizalommal. Kitűntek, Zsiga a csigány (Bánfaivy), ki szépen bele élte magát dádé szerepébe; leánya (Bánfaivyné) itt több sikerrel játszott kitűnően eltalálta as őrült csigány leány sserepét. Hanem .Peti fia (Hajdú József), kinek pedig megnyerő szava és alakja van, furcsán reprsseniálta a rajkót ; mint művész többet mutatott már. Megemlítjük még ezenkívül; Várszegit (Hoszu Antalt.) Gyurit (Andrásit ) ki elég szépen énekel, de nem elég bátran, ó jobban is játsshatott volna. Ferke hajdút, (Hotaí Kálmánt) jól adta az urasági hajdút. Közönség meglehetős ssámmat. „Turi Borosa* vasárnap került színre. Ebben voltak már határozott sikerült jelenetek és fordulatok. Láttunk egy megtestesült parasztot. (Turi) Gáspárban (Bodi.) Ez sikerült alak volt. Borcsa leánya is meglehetősen játssot, de nem tudta elég természetesen adni mindenütt, a félrevezetett lány sserepét, egy kicsit túlérzékeny volt. Gombos Aodrásné, éz a dupla nyelvű parasstasszony, szintén megállta, helyét, (Dőménné.) A bíró színpatikus alak volt, többször megtapsolták nem tudom Mért, de hát ennek a megjelenése is sokszor oly eredeti, nem híjába director. As irodalmi kasznár (Szakái.) szakasztott kasznár alak, szintén sikerrel játszott. Ferencs,Gomboené fia, Andrást, Sseles Tercsi, (Báufalviné), szépen énekellek (as olőbbi hangja kissé fátyo-lyozott, de elég meleg, as utób1 \'J- megható és jellemző.) Közönség közép számmal. Hétfon „Csifra nyomorúság*, Caíky jele* ssinmÜre került színre. Na itt csaknem mindnyájan remekeltek. Ez egy diadal játék volt, melyet a közönség sűrűen megtapsolt és melegen fogadott, es vetette meg a bizalom alapját a társulat iránt. Különösen a férfi erők, ezek kitűnők voltak. Bálnáit remekül adta Szakái. Olyan alak, hogy nem hagyott semmi kifogást maga után. A férjek mintaképét mintakép gyanánt is representáltaf, legszebb mozzanata volt az a kitörő düh, inely-lyel Tarczalít írni kényszerítő, est patentül adta. Neje (Ujfalusiné) nem sokkal maradott hátra. A dandit (Bánfalvi) adta igen szép sikerrel. Astán BódÍ(az 1 frt 20 kros díurnista) csaknem megszólalásig hü alak roít. Közöné,,; közép számmal. Es a játék határozottan sikerült, sajnáljak azokat, kik e kellemes élvezet* tói megfosztották magukat. E korszerű darabot igazán kívánatos volna legalább még egyszer adni,annyival is inkább,hogy azok \':ik előre követ doDtak a társulatra, lássák as igét másk \'pmegtestesülni. Alapos reményünk van,bogy a társulat rövid idő alatt szépen kifogja n óni magát. M. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZiÖK? D3CZEMBKE I3-4n 1889. H I ft P E T_E8 E K. y«utl«wi«*trei«. Érk.iik. IPregerhof^Qy r B..ir*»lr Badi Fiume ! eraeesaoílf\' ¦ "I * ttrCÍ ,P. v 5 ad* TOy.t 6 B tJfteiy V. t.| 6\' Bad. V. T. [Pragerbet Buda éter?:; 1 51 I Barcs V. T «few:. Éjjel. 1 Boda., P. \' Iß. DjbályíP. Lapveaáréz kiadó: SZALAY -8AND0S .Feielfc szerjfcesstő : TASS .aLKOS. Laptalajdoaoí: WAJÖrTS J&ZSEF. "iía\'.yii t\'ti\'.é r.*) >yöfftkozat. .4 lapokban már többször meg-je&nt &s Uvatabs\'Jelactatoíctárgyává, isieti alaptalan áUiiiások ?megctáfo-lásc végett, szükségesnek tartom ez Hton is kijelenteni, kogy én a Betűs \'örökösök tulajdonát\' képező gyógytár-nak 7}em bérlője, hanem a családnak illetőleg ,a kiskorúak gondnokának a gyógyíír jövedelmét kezelő megbízottja Vfxgyok. N.-gám*sán,<J883:4eezemb. 8. "FÁHtfSKK&LMÁN. ..1U4 1 — 1. 7Bj bocsa;-n\'-nti; ugyan árverés alá, ?6 cssk ugy, ha a megelrftó- Jelzálogos köve-ífliések feáesósére ssfikségesnek toutai-kozó 150C írtban őzennel to*giliPpiíoU Sssséget as \' egyes ingatlanok árvieréseb beígért Ös*t+iételáre megüti* amennyi bee "l^enig\'-ewn" -\'-rSOÖ \'-fi-t K nem igérte\'.neV aocyibüc ás árverés batá!yta.tnné válik :s\'asioiLetlaaok a sltolgsrRni jog;-f«n-txriáai nélkül a Wtetibí náttrnnpon "uj bél slárverestetnék. Kikiáltási ár a fennebb kitett becses. Árverezni kívánók tartoznak -a becsár lO°/0-át készpénzben vegy óv* dékképes papírban a \'kiküldött keséhec letenni. Vevő köteles a vételárt 3 egyénló rezsiéiben, móg pedig az etaót az árverés jogerőre emelkedésétól sxátnitaodő 1 hónap alatt, a 2-at ugyanattól9 hónap alatt a SVat ugyanattól 3 hónap alatt minden egyes részlet ntán ez árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt as árvsssVi feltételekben meghatározott helyen és módosatok sserinf lefizetni. lAs -árverés teljesttesere Barts Gy. bir. végrehajtó küldetik ki. Kir. törvszék, mint tlkkvi hatóság í ^íiagyiKsnizsác i88b\\*eV>t. 19 én. 118 l-l. . i aSaíaPKDzlőnyB czímtí hjrlapban egy iz-betf beí^ti^\'áltai^keirzí\'íótetik. Ak árverés teljééi ésére Barls György végrehajtó k&JdotúV ki. "\'A\'nsg^*Lkanlssai kir. trvssék mint, Lisrkvj-hatóság I8S3. évi október hó l2-ik napján. rtl7 1—1. *) E.ro.atban kAslÖttért sem r.iaki, aem uu-iziizi itekintetiben felelősséget nem a Sserk. 845. szám. V. 1883 \'Árverési hirdettíiény. Aiulirt kiküldött végrehajtó a polg. it. rdtt. 403. §- a, értelmé .fia ezennel közhírré teszi, hogy a csáktornyai kir. járásbíróság 5889. sz. V. 83. Végzése álul Fiiipán Istvánnának Nóvák Imre és neje frekopai lakosok ellen 300 frt követelés végett elrendelt kielégítési végrehajtás folytán:biróilag lefoglalt s 369 frt 30 krra becsült sertvések, bútorok, borok, hordók és szénából álló ingóságok nyilvános...árverés utján, eladandók, minek a helyszínén vagyis Frekopán ós folytatólag Yugresáecetzen leendő eszközlésére határidőül 1883. éifT deesember hó 22 ik .napjának délelőtti" 10 órája kitüzetett, mslyhez a venni szándékozók ezennel W,^3etFJ*L***t meghívatnak\', űogy az érdeklett ingóságok emez árverésen, a polg. tk. rdtt. 406. §-a szerint szükség esetébénTíecasron alul is eladatni fognak. ; Keit Csáktornyán 1883-ik évi deczember hó 7-ik napján. MOLNÁB JÓZSEF 1115 1 — 1. kik. btröiági vegreHajtó. i 6163, sa- *rk. 1863. szept. H-én. -L\'/Árverési hirdetmény. ,. A, nagy kanizsai kir. törvszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré té telik,, hogy Zsibrik Anna í. Beden Jó esetné .bzJaton-msgyaródi lakos végrehaj-tató nak, Zsibrik Joli végrehajtást szenvedő balatoo magyaródí lakos elleni 120 fiiatoké, 1881, áprilisi? tői járó 8*/, kamatok, 15 frt per, 6 frt,95 kr végrehajtás kérelmi, 9\' frt 50 kr árverési, 2 frt .50 kr jelenlegi e még felmerülendő költségek iránti vég: efaájiásí ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó balalon-magyaródi. 141. as. tjkvben A I. 1 —10 sor az. alatt felvett ingatlanokból 45- hrsz, beltelek i rejia levő ház. 78 frtra becsült, 176 brss. ssámóföid 16 i frtra, 563 hrsz. szántóföld 29 fri, 458 hrss. szántóföld 6 ínra, 529 brss. szántó föld 6 frtra, 836 hrsz. szántóföld 2l ínra 868 brss. szántóföld 21 frtra, 926 hm. szántóföld 21 frtra, 1117 brss. szántóföld 36 frtra, 11*19 hrsz. szántóföld 40 frtreri becsült Ve (>d része hr. asámonkiot külön-külön 18S3. évi deczember 20 án néU j után 2 Órakor Balaton-Magyarod község-bíró házánál GyOrffy János felp. ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árrerésen eladatni fog azon mes^egyzesaei, hogy miután Zsibrik József javára holt igieni haszonéi vezet id. Zsibrik György és neje Hei;y: Kati ja--vára pedig életfogytiglani lakás, élelem a I ruházattal ellátás szolgalmi jog ezeket megelőzőleg pedig jelzálogos kőveteléep van bekebiesve, ennélfogva a fenou ingatlanok osak a szolgalmijog fen tartási- . 6S&4. tk október 1-én. 1883. L Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék, mint tkkvi hatóság részéről közhírré té-tetik^hogy Márfy János nagy-radai lakos végrehajtatónak Fokai Imre kis-radai JakÓs végrehajtást - szenvedő kis-radaí lakos elleni 51 frt tőke 1882. évi deesember hó 5-ik napjától járó 6%-ka-niatai 66 frt 662/s kr- Wke ennek 1877. évi augusztus 12-től 7& frt tőke ennek *$7& évv-Osuttár l^tőljáró 8% kamatai 82 frt 90 kr. per. 6 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr; jelenlegi, s mag felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentneveseit kir. trvssék területéhez tartozó kis-radarc93. ss. telekkönyvben A t 1- tor 523. hrss. alatti váltságköteles 1638 írtra becsült ingatlan 1884. évi január hó 24-ik napján délelőtt iO órakor kis radán a kÖzeá*;birő há-aánál\' Győrf 7 János felperesi Ügyvéd vagy helye\' * közbejöttével megtartandó nyilván^ J árverésen eladatni fog. Ki felállási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók /.tartoznak a becsár 10%-*t készpénzben, vagy dvad-déképes papírban a kiküldött keséhez leteni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig as elsőt, ssiársorez.jogeröro-eöalkedésétő! ssámi-¦taadő 15 nap alart,— a másodikat ugyan attól 60 .nap alatt, — a harmadikat ugyanattól 90 nap alatt, — minden egyes r^sslet után az árprés napjátoi számítandó 6% kamatokkal együ t az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Lsen hirdetmény kibocsátásával egyideüleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a>nagy kanizsai kir. trvssék tkkvi osztályánál s a kis radai kösségbiró házánál megtekinthetők. : Ass4rendelt árverés a fontirt telekkönyvben feljegyzendő. As árverési hirdetmény a tkkvi hatóságnál r:kifüggesstés7 és a helybeli .elolvas. ér,k. 1883. wept 14. L Árverési hirdetmény. A nagy-ka>;tzasi sir. trvssék, mint thkvi hatóság réüséről közhirré tétetik, hogy Zsibrik Anna f. Bedecs Józsefné baiatoc-magyaródí lakos végrehajtató-nák, özvegy Zsibrik lsfvaoné ss. Tiboly Juli, mint kk. Zsibrik Anna t. és törv. szerinti, ugy Zsibrik József, mint kine-vezett gyámja vegrehaj-áat szenvedő b.-msgyeródi lakósok elleni 100 frt tőke 1881. éri január 1-tŐl járó 8*/0 kamatok, 19 frt- 85 kr. per,-«ifr* 95 kr. végrehajtás kérehni, 9 frt &0 kr. árverési, 2 fit 50 kr.\' jeleolegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében, a fent-nevezett kir. trvssék térületéhez tartozó a bs laton-megy aroal- 70. sz. tkvben A. f 1. sor 103. brss. s. felvett belsőtelek s rsju lévő épületek 388 frt becsértékben, A L 1 sor 164 b. hrsz. 102 frtra, 2. sor 275 a- hrss. 181 frtra, — 3, sor 446 b. hrss. 33 frt 4 krra, 4. sor 517 a. hrsz. 34 frtra, 5. sor 649 a. nrsz. 51 frtra, 6. sor 846 a. hrss. 48 frtra, 7. sor 935 a. hrsz. 34 frtra, 8. sor 1129 a. hrss. 213 írtra, 9. sor 1029. brss. 455 frtra becsült ingatlanok 1883. évi deczember 20-án délelőtt 10 órakor Balaton-Magyaródon a község-bíró házánál Gyórffy János felp. ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtar tandó nyilvános árverésen elsdatni fognak, külőn-kulöa-még pedig : tekintve, hogy özv. Z»ibrik Istvánná javára ösve-gyi hassonélvezet, ezt megelőzőleg pedig jelzálogos követelés van bekeblezve, ennél fogva a fenti ingatlanok a szolgabirójog fentartásával boesájtatnak ugyan árverés alá, de eiak ugy, ha a c ""íőső. jelzálogos követelések fedeséV\' szükségesnek mutatkozó s 1500 írtba*, ezennel meg-állapitott össsegot az egyes ingatlanoknak, árverésen beigért őst vételára megüti ; s mennyiben s beígért árak az 1500 frt meg nem ütnék, annyiban as árverés hatálytalanná válik, s as ingat. Unok s szolgalmi jog fentartása nélkül a fentebbi határnapon újból árverés ala bocsátt. tnak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árvere. ni kívánók tartozóak a becsár 10*/o\'át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez, letenni. Vevő köteles a vételárt három egyealő részletben, még pedig : as elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől zsarol-Undó 1 hónap alatt, s 2-kat ugyanattól 2 hónap alatt, a 3 kat ugyanattól 3 hó n ap alatt, minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6V0 kamatokkal együtt az árverési feltételekben mag határozott helyen és. módosatok szerint lefizetni, Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított, árverési feltételek s hiv.órák slatt a nagy-kanizsai kir. trvssék tkkvi osztályánál s Balaton-Magyarod község elöljáróságánál megtekinthetők. i Kir. trvssék mint .tkkvi batóság Nagy-KanisBán, 1883. szept. 19-én. .-1116 l-l. XX r\' t , BEftÖEE orvosi KATRA N-Y-SZA PPANA orvosi teki atélyek által ajáaWa, a legtöbb európai áH&mokbui a legnagyobb natiisal haaznáUatik mindennemű bőrkiütések ellen, kalOn&sea idfijt éa sOmorSk, rQh. ótrar és élődi kiütéséé, agyizinte veres - orr, iii«3r"da«, usó \' iáb. fej- es ssskálypikkely, Berfer kátrásyszappan :40°/(, Jákátrásyttartaliaaz és igen elk&lSoiteodK a zoás forgalomban levS kin-ányasappanoktél. a esalások elkerüléso vágatt ksretsek világosan Ser jer kátráoy-ezappans ás Ügyeltessék az ismert vádj egyre. Makacs bónzeavedésoknil a kátrásy-szappan beljett hatássa! basznál-Útik bwpr owosualmy Imimm ét azozt esetben, ha ea ssQksézf-iictar-. ugy kéressek DSSkls S Bergs^ Tele kátrány kón-siappan. mintbofj a külföldi atánaások eredeti;-.-\';. »02 22-24 Hm ksszttmén7ek. Mint gyensjébb kátránj>4aappaa menózésre atinden tlaLtátlanHá.g a. bőrön, bSr- es fejkiütósek gyermekeknél, vaJaztint eddig elérhetetlen szépitó 1 mondái és f&rdá^saapps^ satade ouapi használatra szolgál I B E R 6 E Rí LYCERIN\'KATRÁN Y-S 2-AP P A-N A ] mely 35% Glycerínt tartalmaz és finoman raS fl&ftoeávi. | Klnden fajtának darabja 35 kr. utasítással-együtt ^ J FásEéikülÉes: HELL S. gyógyazersszBó: Trepaisss. Raktárak I Késxletbeu ván minden •nrópai gyögyssertirhac F5rsktár Sagy-Sini- J ssa esimára.: PRÁGEE BÉLA «• BE1LÜS JÓZSEF ^yógjazerészekn-:. | t$mt**mm**mt*m*mt*wm** tat XX sm xx XX . ssffr* Kávé árleszállítás!! "Tkssl H»rlingf liudvi^ & Co. Siótküld csalt szila r d éa« i nem ikrákat mésii8sa0it mii tos^srxKxsaEa-\'tiV\'e, -atánvetellelj 1101 5—5 5 Kilo Mocca. afrikai . . ". Ö . Liberia, igen kedvelt 5 i \' Cnba brülant . . , 6 „ Ceylon, legftn.- min6ség -5 , Gold menadó, legflom- . 5 „ llocca\'srab. úgymint: gliíertrasss 16. .gallt RMttpM\' PSEIBM J.-féle Bécsben. V4rfífl7fítí^ loh/líi r-cril- «"\'0** •gTStemez labdacsok neve alatt; ei r erLiSZblLO IdOUdCbOK. at6hi nerBt tcIje> jOKal „egéxdemUk, mivel csakugTSQ alig létesik betegség, melyben a Jabdacsok , csodái hantsaks^ ezerszeresen bs .aem káamvitótták volna, á legmakacsabb \'esetekben, melyekben nündon ¦egrébb szer sikertolenOl alkalmaztat itt, ezen is"bá,ic«nk izámtalsnszbr ás 1 a legrS videbb idS, alatt teljes gyógyulási eredményeztek, 1 doboz 16 labdacsnál 21 kr. 1 tekercs 6 dobozzal 1\' frt ö kr. bérmentetlen utánvét mellett megktÜdésael 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét.) Postanton vald megküldések 5 forinton alnl csakis az összegnek -postauulránr melletti beküldésévé; eszközöltetőek, nz-gyobb Összegeknél utánvétel mellett Is. Számtilsn !nvé! érkezett, melyek Írói hálát mondaDak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb és legsatyoeabb betegségekben egészségük hely reál litását\' köszÖDÍk. A ki csak agyszer kisírlctet tett velük, to-vább\'-ajáolja. A szimUlan kösjSnS iratok közül is mellékelve köalnnkHnebáayat "Waidhofer az Tbbs mell. 1880 nov. 24. Nyilvános -köszönet! Tekintetes cr: 18 62-tol 6 r. szenvedtem aranyeres bántsJomban és hogyre-kedéaben; orvosolhattam is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rosz-szabbá vált. agy,\'hogy idő maltával heves hasfájást U érentem, (a belek fitsze-zsngorodása következtében;; teljes étvágytalanság állott be, s mihelyest csak a legcsekólrebb étket Tagy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a poffadár, n«-béz lihálái és lállaioeás miatt-egyenesen -állói, mignem végre as 5n, ctaknem cio-dálatos, hatása vértisstitó labdacsai használatához folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatásnkaV b engemet csaknem gj \'gyithatlaa bajomtdl tökéietejen megszabaditottak. — Míoek következte-ben ¦ én; a-tekintetes árnak vértisztitd labdacsal s más egyéb crősitű gyógyszeréért nem gySaöm ks-fta s eliamérésemet " e!e-gendőképen kifejezni. — Kiváló mély tisztelettel 0 el í inger Jsses. Tekiatetes or I Oly -szerencsés voltam véletlen az ön rértizztito labdacsaihoz jttrtstni, melyek nálam csodákat mflvel-tek: — Érek dta szenvedtem fejfájás és siélhüdézbsn, egy barátnSm as 8n kitűnő labdacsaibdl átengedett nekem tO darabot b ezen 10 darab labdacs engem oly taUes tökéletesen helyreállított, hogy az valódi csoda. — KözsSnetem mellett kérek még t csomagot. Priska, 1881. márea. 18. Pár.ABsrás. Bielitz, 1674. jnnios 2. Mélyen tiszteit Ps-rhoffer ar I En ?8 Bökan mások, kik az ön „vértiiztitó-pila-Iáinak" egészségünket köszöojük, írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. Az ön pilplái\' sok betegségbea mely ellen semmi. más szer nem használt, a legetodásabb gyógyeröt tanuBttották. A nők vérfolyásá-nál, reaá-tlea havi tisatalássál, bngyreke-déenéí,-gilisztánál, gyomorgyeqgegség- és gyomorgO\'cinél, ssédülésnél és sok egyéb hajnál gyökeresen segítettek\'. TeljeB bisa-lom\'mal kérek még 12 tekercset. Hély tisztelettel Ksader Károly. Tekintetes nr! Előre bocsátva azt, miszerint \'. • .; ralemcunyi gyógy- szere ba»oi ló jósággal bir, az ön hírei fagybaizssstávsl, mely családomban több idolt fagydagnzk gyorsan v-\'getvetett, daczára valamennyi úgynevezett ,\'egyetemes rser iránti bizalmatlanságomnak>elbatároi-tam magamat az ön rértisktitó labdaciaihoE folyamodni, nogy ezen apró golyóbisok segélyével megostramaljásk - rég idS óta tartott aranyeres bántalmamat. Egr általában nem restelem öunak bevallani, miszerint régi bajom négy heti használat ntán teljes tökéletesen megszűnt, i én ezen labdacsokat ismerőseim korében a legboz-góbban ajánlom. As ellen nincs /egyáltalában Bemmi ellenvetésem, ha ön ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság\' elő -óhajtja-Üociijtani. Hély tisztelettel Bécs,.1881. február 20. C. V. T. Ciencj, 1874. május 17. Tekintetes nr I .Minthogy ss ön .vér-tísjtitfi-pnalái" feleségemnek, a ki é^ek óta idült gyomorbajban «- csázban «»«a-vede tt. nemesak . visaaaáták as ¦ életét,. hanem nj iQui Lr5t is öntöttek belé, más hasonló betegségekben szenvedők kérésére még két tekercs utánvétel me\'letti megküldésére kérem fel. Mély tisztelettel Spisslek Balázs. Amerikai köszvény-ke- ; Csükamáj-olaj, jfi? ÜSS! eredeti, igpo megtisztítva a le kitűnőbb minőségű. Egy üveg 1 frt. r\\f\\aa gyorsan és biztosan ható, XlUlrS) kéuégtelennl legjobb szer minden köszvényes és csúcsos baj, nevezetesen hátgerinezbaj, tagsaagga-táa, görcs, ideges fogfájás, fejfájás, fülsraggatás stb. stb. ellen 1 frt 80 kr. Anatherm száj-viz, SJS valódi Pspp J a.-tii, általánosan elismert legjob • fogfentartó «zeri üvegem 1 frt 4ű kr. Szem-essentia, Lssít"*^ láterí Vásitétére és fe»U>ta«ára; eredeti Üvegcsékben i 2. frt 60 és _l frt -60 kr.___ Chinai toilette-s z ^ p- t\\ a n * legtökéletesebb a s«ap-y a Li) nangyártás terén. Használata ntán a hSr bársony sima lesz és igen -keHnaes szagot tart mee Igen sokáig tart és kinem szárad. Egy dsrab 7ü kr. _ Por lábbizzadás ellen. Esen szer eltávolítja a lábblzadást s az által keletkeső kellemetlen uagot épen tartja a. lábbelit, ét ártalmatlan ezernek van %\'oolzonyalva. Egy dobot ar* 60 kr. George Pate pekto- w,1..,\'Q sok év óta elnyálkáso-ríilC Jit, dis köhögés,rckéduég, honit, mell- éstüdSbajok, gégebántal-mak ellen legjobb és legkellemesebb seíóJ szernek általánosan elismerve. .A idobozára &0_____; r?« 1rr.„ alUlános iamertje- ^íafcer-pOr, ]M háziszer hnrar, rekedtség, görcsös köhögéi iti), ellen, l doboz 35 kr. Fagyjbalzsanl, loubb csernek Tan elümerre min-deoDena fegjbtjok és idOh .ebek gtb. ellen. 1 Ugely «0 kf. _ Elet-essenczia (prágai csépek, svéd esep- w-rtlf \\ megromlott gyomor ro«z emésztés, mlndennenia 2.!-iestí bajok ellen, IritÖnB házisaer. Egy üvegcse 20 kr. " T a n n o e h i n i n-hajke- ti/w>c Pssrtssfsr J.-tél érek AU ¦IlüWj orvosok és Izikuiok által valamennyi hajnovesstó szer köWtt a legjobbnak eiiame ve, 1 csinosan kiáilitűtt nagy s elencze 2 frt. Egyetemes tapasz, g*,1??. tét rágott é. núrif .ebeií;1 mérges ke-torenrek, íi « libb rígi idówkon-kint felnyíló kelései, ra.kt.ee mirigy-k.léeek, fijó pokolw,,sebet e.ginle-disos mell, megfsgyoa U(r»k, kKs-Tény ée básonlé bijek ellen jónsk bi.enjnlt. Egy tíger} 50 bejai* Egyetemes tisztító-só -, ÉÉli riet A. W -tél. Etínf bisijMr megsiVart emesstes minden köTOtkes-ménjei, ogymint fejliül, siídöies, gyomorgörcs, gyomorbej, sranyér, dn-gnlis stb. elleD. 1 esomsg irs 1 \' Tnlsmennyi frsnesis knl5nlego..4g rajy.iiltticon tsrtttik, TS^..BT»jn«trs^oo- - - . lejnutsnyoaebbaa be«ereatetik. ?Üte •___ÍÍEl.^—— -------------------------------áüszes «*••« Y\' Pestai kHéMoByek 5 fH alali aenrenoeiésekBé! osakis u aasze| kilaáw Eelictt, nmaM iaaztfnkaél Itaiyéttel Is eazkiiSltetaefc ím Wajdits Jóraef könyrayomfüyából Kagy-K&nizsan. íiAÖv-kafliz8a. 1883. deczember 16-án. Elífcttéü ár-. - egén éin...... 8 ftt tét ím \' ..... 4 , ne. rid étre...... t\' ¦ L0*1/ Mém 10 Aer HIRDETÉSEK 3 basához petitsorban 7, másodszor 6 ¦ minden torábbí sorért f> kr. NYiLTTARBEN soronként 10 krért-Tétetnek lej Kincstári illeték mindenegyes Hird-s-tésérl 30 kr. fizetendő. lOO-iis szam ZALAI KÖZLŐIT. Huszonkettedik éviolyam. A lap szellemi részét illetS kfzlemé-nyek s srerkeaztohoz, anyagi részét illető közlemények pedig s kiadóhoz bérmentve intézendök : NAGY-KANIZSA Wlsssleibsz. Bérmentaüea levelek esak ismert mnnkatiraaktol fogadtatnak el. Kéziratok viasza nem küldetnek. , Nagy-kanizsai önk.\' ttttoltó-egylet" a ,zalamegyei általános tanítótestületa „ nagy-kapjzsai kisdedneveló egyesület*, a .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet" kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalyalasztmánya*, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. a „soproni keres- H etetik Int kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Lapunk XXIII évfolyamának küszöbén van. Szép életkora tanúsítja, hogy elég erős létalapja van ,a szelek mérgét nemesen kiállni.* Mert tagadhatatlan, hogy nagy küzdelemmel és bizonyos körülmények között: áldozattal jár egy vidéki lapot az uralkodó politikai és társadalmi viszonyok között fenntartani . A vidéki lapok léte majdnem a közönség rokonszonvétől, pártolásától függ. Ahhoz pedig, hogy a közönség rokonszenve általános legyen, okvetlenül minden t ér-e n való pártatlanság kell. Ez a mi feltételünk is! Lapunk nem politikai, s igy a politikai téren már ennélfogva is a paszta registrálásra vagyunk utalva; olvasóinkra hízván az affölötti politizálást. A magyarnak úgyis vérébén van az ! Mi csnpán társadalmi kérdésekkel, c u I t u-rai mozzanatokkal bajlódunk; ezeket igyeke-kezünk saját szempontunkból — minden befolyástól menten — Ítélgetni, s véleményünket tisztes hangon, teljes tárgyilagossággal elmondani. Ennélfogva semminemű oly közleménynek, mely fölismerhető czél-zatossággal — a tárgyilagosság határát átlépve — valamely személy, esetleg testület ellen vagy mellett szól, — helyet nem adunk. A társadalmi hajszák árja minket magával soha nem sodor. A féktelen indalatok mederbe szorítása nem a toll, hanem a szurony mes- tersége. Ily dolgok megoldásához egyetlen tollvonással sem járulunk. Mindenkor sima képpel nézzük az iszapos hullámokat, melyek békés egyfltlétünk várának védfalát nyaldossak. Nyúljon belé, kinek tetszik ;• mi nem teszszük, mert az iszapnak az a természete, hogy a tiszta kézre is rátapad, ha közéje jut. Jobb világot, de szelíd béke utján I Ez a mi törekvésünk és ez leend mindenkor vezérelvünk! Lapunk minden rendelkezésére álló módot fel fog használni arra, hogy a társadalmi életet már szinte türhete: lenné tevő bizalmatlanság megszűnjék; hogy a társadalmi osztályok egymáshoz közelebbi viszonyba jussanak ; s az érdekharezok tisztes mederben tartva, ne süssék társadalmunkra minden lépten, nyomon újból a kainbélyeget; hogy a különbőzé fegyverekkel küzdők egy közős szent czélban: a haza és emberiség jólétének emelésében egyesüljenek! A társadalom egészségesebb alapokra helyezése ! Ez a mi czélunk. Nem egyedül a mienk; minden józan gondolkozású és jóindulatú emberé is. Ehhez a czélhoz akarunk mi is megint egy év folytán — ha többel nem is — egy lépéssel közelebb jutni. Egyszerre újjáteremteni nagy elmék dolga ; a mi munkánk: le nem térni a kijelölt útról, mig czélhoz nem értünk. E pályához kérjük a t. olva-kőzönség és munkatársai ne szives támogatását! * Lapunk ezentúl is hetenkint kétszer, t. i. vasárnapon és csütörtökön fog megjelenni. Előfizetési ára: egy érre..........8 ."-t fél évre........4 frí negyed évre.......2 frt Az előfizetési pénzeket .a lap kiadóhivatalának czimzetten kérjük küldeni! Hazafiúi tisztelettel: . Szalay Sándor l.p.ezer és kiadó. A törvény és a morál. (V.) Aki napjaink lázas eseményeit figyelemmel kiséri, be kell látnia, hogy ma többet tanulhat, többet tapasztalhat az ember egykét hét alatt, mint más nyugodtabb és csendesebb viszonyok között "évek; sőt évtizedek alatt tanulhatott, tapasztalhatott. Mi marad, de mi is maradhatna ma szent, sérthetleu, amit valaki valahol ma meg nem támadna, Umit fel nem forgatna? Tarka ve-gyttlékben lábainknál hever a lerántott erény, becsület és uralg fenn is, lenn is, a mit más körülmények között esak utálni és megvetni tanultunk, a bttn, a becstelenség. Mi törvény után, szigora törvény után kiáltunk és azt hisszük, hogy a törvény az egyedüli mentő eszközünk, amely minden bajunkra gyógyirt tapaszt és az ütött sebet gyorsan be is hegeszti. Csodálatos, nagy, óriási csalódás ez 1 Mi a törvény ? — Forma, alak, minta, amelybe jó vagy rosz cselekedeteinket beleillesztjük ép ugy, mintegy barlangmenhelyet nyújt az üldözött vagy elfáradt ártatlannak, valamint a gonosz szándékú és útonálló betyárnak. — Amannak, hogy nyugtot, emennek, hogy leshelyet keressen és találjon. Tudjuk pedig azt, hogy rosz szat tenni elég csak akarattal bírni, mig jót tenni akaraton kívül még tehetséget is feltételez. Elitéljük a rosz szivü uzsorást és méltán, aki a kikölcsönzött száz forint helyett -két-három annyit irat a váltóra vagy adóslevélre és mégis mi történik. A törvény szolgájává szegődik a bűnös uzsorásnak és könyörtelenül behaitja, mert behajtania kell, a szegény, megcsalt, ártatlan adóson az égbekiál ó gaztettet, mert a törvény köpenyébe bujt a bün és az által védelmezte magát, ami által tulajdonkép üldöztetnie kellene. Hozzunk-e még fel esetet, ahol a törvény annyira védi, dédelgeti a bont, a gonoszt szemben az igazzal, szemben az ártatlannal, hogy szinte fel kell jajdulnunk, hogy tulajdonkép napjainkban a törvények nem is a jók, mint inkább a rosszak oltalmára vannak működtetve. Innen van az a sajátságos je lenség, hogy sok jó ember irigyli a gonosznak a sorsát, mert, azt védve, magát pedig teljesen elhagyatva látja. Korunk szeret büszkélkedni törvénytudományával, de mikor üli legfényesebb diadalát? Akkor, mikor egy gazembert, egy gonoszt meg tud egy ártatlan ellenében védeni. Látjuk tehát, hogy a tőrvény nem minden, sem az államban, sem a társadalomban. Van, kell ezenfelül még valaminek lenni, ami oda vezeti, oda kényszeríti az embert, hogy abba a törvényszabta formába csak jót, csak igazat, csak becsületes dolgot öntsön, mint tényt és törvény-tartalmat. Ez a valami nem lehet más, mint amit e szép szó és fogalom által fejezünk ki, hogy „morál.* Ha valamikor, most bizonnyal szükségünk van erre, mert rohamosul haladunk azon lejtő felé, a melyre a világ legműveltebb népe, a görög, jutott, hogy utóvégre is az" zal tisztelte meg az utókor, hogy graeca fides, nulla fides, más szóval, görög hűség, semmi hűség. Minálunk is maholnap minden szó csak azért fog ajkainkról elreppenni, hogy valahogy azt kí ne merje fejezni, amit gondolunk, amit érzünk. A magyar nép hálás tanítványa szokott lenni mesterének. A bevándorlóit külföldiek s a velünk nem vérrokon népek megrontották az igazi egyszerű, de oly jóízű magyar morált, hogy áz a szegény falusi nép is majd csak oly raffinirtan tud ma már ferdíteni, ámítani, mintha csak újságból olvasná. Hej pedig az a tisztes magyar homlok hajdanában szembe mert szállni a kimondott becsületszó szentségéért a lélvilággal. Ma legtöbb magyar ember maga az első, aki magának sem hisz és bizony-bizonykrumplivá leszünk, amely • nek, mint tudjuk, az értékes, az élvezhető rész, — a főidben van. A motál áll a törvény fölött és nem a tőrvény a morál fölött, azért tehát nevelésben, államkormányzásban, politikában ki ne irtsuk a népnek szivéből a morált, mert akkor nem lesz soha elég törvény-gyárunk, amely a gaztetteket ellensúlyozni birná és főkép ne irtsuk ezt ki a magyar ember szivéből. Mert ha a magyar ember egyszer botlik rendesen nagyot botlik; ha egyszer sülyed, nagyon, de nagyon nagyot sülyed. A .pikáns* Alig múlt két éve, hogy Irányi Dániel felszólalt az országházbán azok ellen a sikamlós nyelvezetű és érzékcsiklandó darabok ellen, melyek azon időtájt a népszínház deszkáin lámpavilágot láttak. Ó már akkor biztos kézzel mutatott azon fokozatos sülyedésre, melyre ju- TARCZA. Borús az ég köröskörül. nK«k nefolejta, kék nefelejcs Virágzik a tó tükrén.* (dallamára.) Boros az ég, köröskörül..... Bomj vagyok magam is, Sieretnék egy lányt szeretni, Ha nem volna oly hatnia. Hej, de, hacsak rája nézek, Meghal bennem a remény: Nem elég, hogy oly bamís még, A azive is oly kemény. Reménytelen szerelemmel Égek érted atalfs lány, Nem bánom, ha nem sseretsz ís, Caak nynjta reményt, hogy: „talán S ha be sem is váltod soha, Csak igérd meg legalább!..... S én áldani foEtak érte Mind a két életen át. H.tBOsHAIiMI GYULA. Aba Sámuel*) — ÉUtkép. — Mészáros Istvántól. Szinte nem érdemli meg, hogy a társaság megemlékezzék róla. Mert hűtlenül elhagyta, más kompániát keresett, más barátokat választott. Kezdte kerülni, *) Mutatvánj Mészáros István „Köny-nyslm&ek" czimü karácsa, ykor megjelinS kötetéből. Az érdeketkBUtre felhirjnk olvasóink üljelmét. Baerk. felejteni a régit. És mégis, et a megtámadott, megfogyott társaság visszaemlékezik rája jó emlékeséssel, sseretettel. — megemlegetik, visszakívánják. Miért? mert jó fin volt. Igen, de jó fia valamennyi. Épen azért, mert jó fin, érzik, bogy a ssját szivükben egy betöltetlen Ür van, melyet egy eltávozott barát, egy könnyelmű czimbora bagyott hátra. Pe dig tudott í szeretni, tndta szeretni Ők*t, alíg volt képes megélni a társaság nélkül. Meg vagyok győződve, hogy most is sztreti, s hogy mégis elmaradt, elhagyta Őket, ast majd e sorok fogjás: elbesaélni. Vajha ugy el tudnák, amint én érzem. Kezdjük előssör a nevén. Aba Sá mnel. L névnél as ember egy délcs*g, hatalmas alakot képzel, rég elmúlt idők itt felejtett alakját, melynek egy szemvillanása megremegteti a koros utódokat, de képsel mellé egy nagyon is jó szivet, egy hamar ellágyuló szivet és áldott lelket. Már az ember ngy van vele. Aba nem lehet rosz ember, Sámuel nem lehet törpe utód. E képzeletünk azonban menten eloszlik, ha a mi Aba Simnelnnkat meglátjuk. Délczeg magatartás, hatalmas, fejedelmi alak — szó s.ícs róluk. Egy alacsony, mondhhVni apró emberke á.l előttünk, csupasz arozosal, mélyen a szemgödrökbe búvó szemekkel, ártatlsn arczkifejezzéssel, lágy mosoly-lysl. — Nem ilyennek képzeltük mi Aba Sámuelt. De ha megismerjük lelkét, akkor nem tűnik fel az oly kirívóan törpe alak, a leányos aroz s akkor arra gondolánk, hogy a mi Aba Sámuelünk csnpán egy jó fin, jó czimbora, ki teljesen ártatlan abban a merényletben, hogy neki olyan harozias nevet adtak. EzekA pedig a szülei voltak. Atyja egy alföld! megye nek szeretett, tisztelt alispánja, ak gyermekeire ssép birtokot, a melyből azonban már Abának édeskevés jutott : as Ő kiskorúsága alatt ráköltöttek ast a nagykorúakra — ssép nevet és egy csomó könnyelműséget, könnyelmű jó-szivet hagyott Abára a birtok helyett már csak az utóbbi jutott; de ebből astán bőven. Anyja egy szerető, jóságos asszony, a ki első férje ntán Öltött gyász-ruháját még akkor sem cserélte f\'il mással, mikor a körülmények iövotkeztéb&u másodszor is férjhez ment, a mely nap megtörtént az az eset, hogy Aba egy v; deki korcsmában leitta magát. Nem tudni: örömében, vagy bánatában-e. Annyi igas, hogy nem elóssör, de nem is utoljára. Vagyon Aha Sámuelnek egy püspök nagybátyja, ki Őtgasdássnak szánta, de Abában felforrt as Ősi vér: a jogász lett. Jogás* a nélkül, hogy a jogot hall gatta volna, egyetemi polgár a nélkül, hogy átlépte voloa as egyetem küszöbéi. Hég a beiratást is más végeste helyette. Elég, ha indexe volt, a mi hogy Balogba nem került, a zsidók előrelátásának köszönhető, a kik abban az időben, mikor Aba a fővárosba jött. már nem adtak kölcsönt indexre. Igy a mi Abánk egyéb holmiját, értékés apróságait küldözgette a zálogháaba, nagyon csóválva fejét, ha udvari hordárja, a termetes Jakab, a kire jobban ráillett volna as „Aba Sámuel* név, kevés pénzt hozott sálogos hitsorsosa tél. Haragadtak ls rá nagyon. Nem elég volt a püspöki protekcsió a> idősebb Abára, még as ifjabb is igényelje ast?} ba Samu nem vette igénybe a pü-J pöki protekeziót: nem ment, soha sem jelentkezett a vizsgára. Igy a méltóságos püspöknek nem kellett as egyetemi tanároknál fáradoznia, hogy tekintetes Öcscse iránt elnézőek legyenek. Pedig a neve elég varássssal bírt volna a tanárokra. Est egyik példa igasolja. Egykor — ssokáa sserint — egy földijével irattá alá indexét. Akkor már harmad éve volt elaÓ éve* „jogoncs.0 Egy földijének sémita haj fésű orra volt, a kit a jó öreg Wenosel jól szemügyre vett, mert tán gyakran látta az ábrázatját, mig Abának -képére nem tudott em lékssni. A tanár megkérdé, hogy hívták „előbb." Abelesznek, gondola magábsn a jó öreg profesaor. Csak mikor Aba földije —ismerve Aba családjának tőr ténetét — kijelenté, hogy Ő annak as Abának a fia, a ki a forradalom előtt és alatt szép sserepét játszott hazánk történetében, lett tisztába as öreg Wenosel; felállt székéről s igy üdvözölte a heves Aba igénytelen utódját, mire a többi tanár sietett ez ál-Abával kezet az orifani. Aba est az esetet egy korcsmában hallotta meg, mire ismét dicső alkalom ki nálkosott — leinni magái. Mód nélkül szereti a bort s mindenek felett as asszonyokat, a hogy Leár királyban a szegény Tamás mondja. As asszonyok nem ártottak meg neki, mert nem volt reájuk vessedelmes, annál jobban a bor, mert es veszedelmes volt reá nézve. Nem tudva foglalkozást találni, kórhely kompániákba került, a hol borba akarta fojtani bánatát, s később a mámorral óhajtá elűzni ast as unott érzést, mi as egyKedvaségnek, a közönynek szokott ssüloje lenni. És es sikerült neki. De a bor hatása bénitólag hatott érsekeire s ő érezte, hogy a szerveset bomlik. Nem ugyan alapelemeire, hanem bomlik s kizökken a kerékvágásból. Ekkor előfogta a kétségbeesés s e kétségbeesel őrült agyréme súgott neki. Nem tudom hol, nem tudom, mikor támadt lelkében hitté e rögzött sejtelem, hogy 5 meg fog bolondulni. Szentül meg volt győződve, hogy a Lipótmezőn végzi pályafutását, ott leheli ki sokat hányatott lelkét, és már kesdá magát beleélni abbaas életbe, a mit ások a ssánandó álőh ttak folytatnak. Mihelyt egy magánál okosabbnak tartott osimboráját elfoghatta (as a szerénység meg volt benne, hogy minden jó barátját felül - helyezte „csekélységének*) es kérdé tőle: — Te, czimbora 1 Szokótt-c as ember as ivástól megbolondulni? — Nagyon gyakran. Példák mutatják. Itt van . . . — Én is érzem, becsületssavámra érzem, bogy megbolondulok. Tisztára érzem, becsületemre. S már régen főbe lőttem voloa magamat, — becsületemre! — ha nem volna szivemben a szép Mariska. — Astán honnan goadolod az*, hogy meg fogss tébolyodni? — Minden jelből, barátom, becsületemre, minden jelből. — S mi a - n ,minden jel"? — ElŐssör is reggelente, mikor felkelek — (déli egy órakor) — érzem, hogy valami motosskál as agyamban. Mintha valami idegen volna benne, becsületemre 1 Astán az öltözködés alatt, ugy szerelném magam a mosdótálba fuj- HÜSZÖKKBTTfiDIíí iWTOIiYAM Z ajijmll közlös1 tank, ha. gátakról nem gondos kódunk. .. A jó képviselő, urak — még maga Tisza Kálmán is —- sokksl kevesebb komolysággal vették ezt a dolgot ; s a nagy* jóakaratot betudták az - önzetlen hazafi puritán erkölcseinek. A dolog abban maradt. Csakhogy a lej tón lefelé való haladás már az„ ut minőségénél fogva sokkal\' rohamosabb,\'\' mint az ember gondolná. Egymást érték azután a. Ö.zö.nsé gci n 4 1 ó\' darabok. - i< \'¦ .. \', - --------Mikor a Nemzeti színházban a. ,Bagdadi* herczeguő czimü szindara-,bot adták, egyik fővárosi napilap szinirefexense. igen találó megjegyzést tett arra a jelenetre, mikor a bagdadi herczegnó egy férfi elótt letépi öltönyeit s annak karjaiba veti magát. A megjegyzés körül-- belül ez volt:. ,V a. 1 óba a.pompa s a n h a\'í ad n n\'k. fi g y i k jele né sben a szerző a közönség szfiti é lattá ra t é p "e t í 1 e a c z i\'m s z é-r e: p e t j í t s/z o \' n Ő v el ruháit, a köve t k e z m é n y ek iránt f e n m a r a Ő ha f ó \'. k ét s é g" teljes ,k L\'z á r á\'sl v a 1.\' H a ez i ^ y megy tovább nemsoká r a t a* i\'liozni fog 8 z e T z 5, a Tc i ott\'kezd éti a színpadon, ahol i f j. Dumas végezte. És a haladás csakugyan elszomorító. Miért ¦ volna elszomorító — kérheti valaki. Hiszen máskor is csak voltak e térnek mövelói Nem csupán az erkölcsnek, de az erkölcstelenségnek is megvoltak az Ő papjai. Igen ; de á kor inyére az-efféle dolgok most mér mint pikánsságok hatnak ; sokkal több azok száma, kik "hó rzá, mint akik, tőle fordulnak. És ez egyúttal biztos jele annak is, hogy sokkal kevesebb az egészséges ember, mint a beteg. Az egészséges ember gyomra nem szorul pikánssígokra 1 a betegé igen. Azután meg - az egészséges gyomrú, küejlödótt, életerős ember megemészt akárhány adag pikanssá-got, föl sem.: veszi; -míg a beteg idegei lázban égnek tőle; az neki va* lami különös gyönyör, amit c?akis az érezbet, aki ném egészséges. Komákban tagadhatatlanul nagy\' azoknak száma, kik 35—40 éves, korukban minden, creny nélkül letehetik a kolostori fogadalmat ; kik- ből minden kihalt, csupán a kéj ntár. lihegő vágy maradt, meg bec-nök, pokollá -téve létöket a tehetetlenség érzetével. Ezeknek van aza-tán szükségek pikáns dolgokra, midtől egy-egy pillanatra fölliheghet száraz ajkuk. Ily egyének részére szerkesztődik valószínűleg Budapesten a »Pi-kaus Lapok* czimü ajság is ; telve oly dolgokkal, miket vagy egyáta-lán nem vagy csak - rosszul fed a nyelvezet tricot-ja, Szerkesztője:, Bocaccio néven szerepel. Hogy ki ó tnlajdonképen ? —j nem tudjuk; de azon véghetetlenül csudátkozunk, hogy a fővárosi napi sajtó már eddig le nem álezázta. Mi csak \'most kaptuk az első példányt oly kéréssel, hogy ajánljuk olvasóinknak. Már ez a kérés is valóban pikáns! KÖtelességünknelí tartottak olvasóinkat e ,p i k á n s" lap p a 1 mTe g ismertetni s "k i jelenteni, hogy jóravaló c s a 1 á\' d a s z t a 1 á r a a z n e m í.f. , . Ha a magyar sajtó ilyen termékeket megtűr s virágozni enged, akkor az erkölcsi sülyedés azon fokára, melyet Jókai a ,Jövő század regényé\'-ben álmadott, — nem egy század, de egy évtized alatt is \'eljutunk. Hisszük, hogy felszólalásunk nem leend az utolsó! A f. he I3-án tartott városi köz gyűlésből. (A köhségv^téai vita.) 3 óra 15 perczkor a bizottsági tagoknak talán V4-de elfoglalván heiyét, elnök \\ megnyitotta az Ülést. A terem levegője hideg, a hangulat mogorva és a-szónokok hangja a náthától elfojtottan. hangzott fel ;mi-don a költségvetés általánosságban elsezdett tárgyaltatni. Az első,, aki megtámadta a költségvetést, s el nem fogadván, a pénzügyi bizottsághoz vissza utasíttatni indítványozta: Orosz-váry Gyula volt, — az ellenzék jelenlegi vezére, aki erősen-apostro-fálta a költségvetés eszményi voltát, a törzsvagyon megtámadását, s fejtegette,, hogy a jutalmakra rendkívüliekre és napi dijakra szánt -4000 frt, a midőn a tisztviselőknek-tisztességes fizetés biztosíttatik, — fö1 lös a költségvetésben, saíegjegyzé, hogy a polgármester áíj\'ása \'tiszteletbeli állás, s az Ügyész magánügy körrel is bir. Ezután Baboss László képvi-fzetó polgárok, akik kát hétig • iz-selő" emelt szótr - fejtegetve: milyf sadtak a nagy znankábAa önzetlenal; óriási összeg megy fei a tisztvise lök és szolgaszemélyzet -fizetésére, hogy az ma ha a költségvetés ténynyé válik : 41 ezer forintot —-a jutalmakkal és .rendkívüliekkel: 45 ezer forintot, tehát az összes bevételnek majdnem felét teszi, s fölemészti az "Összts ingatlanok bérjövedelmeit. Kijelenti, hogy hsbár elvi álláspontja a fizetés ffiemelés" felé hozza, de a . pénzügyi szempontot.;.- tartja döntő körülménynek, — annál is inkább, minthogy a pénzügyi b. ja-J vaslata a fizetésekre vonatkozólag, nagy m é r y b e,n irány ta-1 a n, i g>Ja z s á g i!a!íf i-n, a szolgaszemélyzet szaporítása és fizetés emelése kivételével — ő sem fogadja el még általánosságban sem a javaslatot." Tudja ő — ngy mond i— hogy 1881-ben a pénzügyi bizottság is más alapon állott, mint ma; mert akkor oj jövedelmi források nyiltától tétetett függővé. 4— T8SÍ-ben a költség vét,es több volt,mrr#J 1884 ben, mert az 1882-ben constev tált 15 ezer frt deficit azóta sem töni el a- béfételekből,\'. á^e^dások. pedig azóta 36 ezer forinttal szaporodtak. Reflektál arra is, hogy a p. ügyi bizottság javaslatának indokolásában foglalt elvek —r nem,nyertek akölt-j ségvetésben a tisztviselők hzetésfeb-emelésénél alkalmazást, azok ab-ban lerakva nincsenek, mert,. a polgármesternek fizetés czimen reAég.120Ö frt (ennyi a szolgabiróé is!) ha Ő represebtálni van hivatva 200 írtból a várost: az arra nem elég — hanem kapjon tiszti pótlék czimen 4— 500 frt, mert ó neki irodai helyiség és.átalány, ugy utazási\' költségekre nincs szüksége. Tégül kifejti, hogy a fizetések nincsenek arányban. A főjegyzőé 1400 frt, a főkapitányé 12Ó0 frt — az alkapitányé ismét 5Q0 írtai van a főkapitányé alatt. Végre azt említi meg, hogyha a pénzügyi bizottságot e javaslat szerkesztésénél a árágaságt és tisztességes megélhetés biztosításának gondolata is vezette volna, a 2000 frt j árvae* nem kímélve fáradságot ós mnnkát s hogy azoknak bizonyára oly- fájdalmas a magas pótlék, mint i kisebb adózónak. Feleli az ellenzéknek, hogy kifogásolni\' könnyű, át tessék fedezetre jobb utat jés mód\'-t nyrtant, "Tárgyalja az erdókérdést, hogy azt, ha lehetne, az leraapfsfeg-jobb, ha kivágnák. — Elmondja a á rendkívüliek és jutalmak: gonesisét. hogy azt napidíjas írnokok.fizetésére fordítják V* részben; — megmondaná a rendkívülieket js, í-efy ezt nCm tudja; csak azt tudja, hogy -az állam is vesz föl — s7 minden IsoTt-" ségvetésben vétetik fel ily tétel czimén bizonyos összege Argumentál a polgármesteri fizetés helyes czi-meit illetőleg. \'Mintán Oroszváry és Babosak jj*tfBbm;s képviselők,\' fejtegetéseire Téazletesen váíaázol.tr \' • LJJKífejtette, hogy a pótlék: esik 6 frtal, a javaslatot ajánlotta elfo-^ Ez alatt a bizottsági tagok száLá eléggé felszaporodott s a javaslat él-vágy el nem fogadása szavazásra- bocsáttatván, az nagy többséggel-elfogadtatott. RÁKÁSZ. A kanizsai járás megy&trfzottságij tápjainak értekezlete H. Kanizsán. á kaníeaai .jácá* megyebisotlsá^f Ugjai, n f. h. 9 éo várewankbaD Urlott ertak\'ezletre. 67-en jaleutok mag a megyei tiasivholÓk oftndldáláia tárgyábac. Eper-j«»y Sándor, bicottáágí tluftfc, ki ú-ts1. ¦DSgoy.itvátt, a kijntólés •> kÓvetkeaÓiez aliapasal.: svasüci BeQÓ t*gjt hapgulag; fójogya^Ür: Gó/ony L*»íló \' 1 n h >4«gy(:. flw$jbejofno;:,bStf -Bt a II. alj.:. Ctukkelter Laioa .. III. alj.-: S^tóy: \'fiftjoSIJíöq liaiti ügy. VarM.;l4*j0« 2.7 vt»avatatlal éa Axváyt. ándtío 27 , Ktr.«kvfit&I:Caakkelti)r Jóxs^:«gyhaoguiag ¦»U*ám7ev..Nagy Sá*dar ,60 «iava*kttal-, Nagy Faronci 1 w . ( 5 Hámor János 1 r 7 , Varsámartyfis. l.i\'i , • péuztáro.: Skabüce Zsig*. -egyhaogulag nlpéostáro.: Borvátb Bálint n föorvoflul: Dr. Mangin Kár. , jutalmazási r o v a t o t, vagy az alantos tisztviselőkre korlátozta volna, vagy drágásági pótlékot, vagy lak-\' bért biztosított volna nékik. J;:\': Erre Pl i h áj Fe r e n c z kelt fel; a pénzügyi bizottság javaslat védelmére s y, óráig tartó beszédben reflektálva az ellenzéki szónoknak, kiemelte többszörösen,hogy a p. ügyi-b. tagjai a legtöbb adót fi-|árvuséki ÍBFEtmni,-r«g7 {frikotöi B»fcg«HWkt az ajtó-kilincsre..Mikor kimegyek ai utcxári. csakúgy tamolygok, miatha. ittas volaék. bsceületemre! As ebéd^alatt oly különösei, ériek minden tál átélnél, a leve* koi-más. abaa állott, a tésila dobos. Még a Biivur sem esilc jól, brcöületemre! Aztán mibor a pinctér felszólít, hogy Siessek, ugy szeretném & kávés csészét a fejéhez vagDi, M4g este is bor mellett, vig ceim-borák körében agyambft villan ez az eszme, hogy őrült leszek, ha már az nem •vagyok. Becsületemre! éo vagyok a világ legszánaodóbb emberre — Eh, ssamár vagy! — Meglehet és kedves barátom, hidd el, hogy egyedül a atép Mariska tartja mftg bennem az életet. . Már erre persze nem volt mit. vá-lassolc.i. fi , , Szerelme? Az ia & furcseBágok eb.r;ii i^gritkáűD példánya. Forróbban, igazabban még nam szeretett senki a ví lagusi. De esiUlenebbüi sero. A józan ésx, az oly körülmények közt azt p«ran c^olná, hogy mondjon le Aba! Nem hozzád való lány. , Szegények vagytok mind a ketten, de í legalább ízép leány, innom vagy semmi. Se vsgyonod, se pályád. Még a remény sí marad szegény íeányoak, hogy várjon reád, mert akkor várhatna az Ítéletnapig. Nem vagy l& bolond, nem vágyta őrült, i&aem gyer-msk vagy ! Mily-en kilátáa«td vanaak a jövfir«, milyen terveid? Legalább egy czélod volna, a melyet elérni volna benned elég lelkierő. Semmi, a«mmi ! üyer ínek vagy Ádám, gyermek buazuunégy évvel. Cs>k ogy eróe tebenned : ]a köcy-nyelmü^ég! ,E* Aba ezzel D6IO vetett számot. ir-Azt biszi, -Jég az, ba Mariakát szereti. Ha sir, mikor Mariska marra is jó ásom el Tet, s mással is szívesen tán- ezoi, vagy ha eppao-valakit-kitÜntnL Dfl[ ilyenkor ugy tör ki belőle a nemesi ön* ertet, hogy leborul az asztalra, elsírja konDyeit, a melyek beléperegnekhorába, iszik hajnalig s hajnalkor odaállítja V bandát imádoitja ablaka elé s elhazatj* il nótáját. Maga pedig azalatt távolabb btüí a eótáDy egyik rozzant lóctájára a fejével veri, a taktust. Ei búsul\' éffesír mód néküí. Legérdekesebb volt a kátonápálya. Akármilyen kis emberke is, beso-rosták bakának. Öokénylea I itt. Nyalka Rodicb baka. Feljött Pejtre, kinyalva, takaroB&D, de Ut megás lett a szerencsétlensége, hogy a Fiiippovichok kosé osztották a Rodich-ecred vörüa hajtókájával. — Mit állt ki, csak a jó isten\' a megmondhatója. Mikor berukkolt, kastárnya-áristomot kapott, mikor kikerült, Öt napi kurta vasra Ítélték. Pedig jó akart lenni. Engedelmes ói pontos, de mit ér, b is elővette rögeszméje. Neki bolondoat kell lennie. Jókor feküdt le, hogy hajnalban idejekorán felkeljen. Egykor lefeküdt\' esti nyolczadfél órakor és felkelt tiz Óra elAit. Felöltözik, kimegy -a kapun. — Nem tűnik fel előtte, Bogy a gázlámpik még égnek, hogy "az utczán nem a haj-oaliközönség jar : a mÜUmárik, pékinasok és az utezaseprők, hanem az \' elÖkelŐ világ-, c«aU siet a kaszárnyába, hogy be ne csukják. C*ak ott tadja meg, hogy hiszen esteli 10 óra van s 5 holnap\' he lyeti ma kélt tel, aludva másfél Óra hoaz szat. Akkor mez boszosahháí, m*"gy,. li sem vetkőzik --^éVfelkel "reggeli kltöncz órakor. Fersse, hogy becaíktak". Vett már ébresztő órát ia. de vagy az tó\'ttént. meg vele, hogy álmában leverte, vagy az óra állt meg. E sorokból Táthátó,bfagy"8 íaá\'hétffc alvók egyike. ; Horváth Bari. 58 aztvaíattal Cst-aanák Sin, 5 ; , árv.üinök,: Zárka2f*ÍgmoQd egyhangúlag Tassy Kristóf , / ° Brahnitein ?i! , Nagy Imre ¦ ¦ - . v. Darás Zsigm. 54 „ f Tersancsky Ö- 10 araszéki I számvevőü\': Csokonyai Job. » árvaszéki II. ezámvevóühRajky L> joa » ----Egykor-, egy. kall»matUn-kitlUifnfai eset ntáo, hazajött délután öt órakor. Aludta á pálinkarészegek álmát harmad-p ebéd után egy óráig, aludt tehát ösazesen negyvennégy órát. Igaá, hogy atÓta nem iszik pálinkát — Pesten. Oda haza nem félhet a rendőröktől egy Aba Sámuel. De a pesti rendőrség nom érti a tréfát, még ha kőbányai ía. Az eset így történt. Aba harmadmagával kiment Kőbányára. Az az, hogy Kőbányáig kisérte Mariskáját, a ki nővérére\'; hoso miny venni járt ¦ fővárosban. Kőb nyán nagy szomorúsággal vál tak el a fiak\'e bementek egy pálinkámé-résbe. Pálinkamóréibe oem átért megy as ember, hogy arómai jogot tanulja. Abáék ia ittak, sót a népet is itatták, Boldog-boldogtalannak fizettek pálÍDkát,eifizettek vagy tiz forintot. A bálás kőbányai fuvarosok erre szép dictióval köszönték meg, s mikor Aba vátüssolt nekik, kifejtve " detnokr&< tikus érzelmeit (pfid>g megcsontosodott arisz\'.okrata^ azok vállaikra emelték i kikiáltották Kőbánya képviselőjelöltje nek. Ez a perez Ab\'a\'btiszknaége. Ekkof tán art ít elfelejté, hogy neki ineg kell-| bolondulnia, De as örömpöhár fenekén keserű ürömcaeppek vol ák rejtve.\' Ast í* kiitta. As Ö"ömmámor, a -lelkesedés a saámli kiegyeuÜtéee után elpárolgott, utána elpárologtak a Ielkea válusj-.tók is,magukra hagyva az elázott öröm- és pálinkamá-morbád üsző képviselőjelölijüket \'élvtár saival együtt. Mikor nngy nebezéB kibotlottmls ít* utczára s helebotlattak tz irokba égy, arra vetfiáó rendőr vette oltalma alá Kő bánya, jövendő képviselőjét s be akarta " isérni a\' képitányságtói.rdo -tígy ^\'-Abiá Sámuel nem mehet agy rendőrrel ogyütt. péaztárnpk.:Mayer jlfcnoa egyhangúlag, ^.rrosrékí köny vívfiül.: Sknblios Artbur B irvasséíci iwbz* v\\vl. jegyzőül: Nagy Lajos % Ezek után a járási ki jéioiés ék következtek KijelŐttettok; »-nagy-kMíi*sai járísb*r aaolgabiróul: SvasiicsK.. egyhEngu\'ug S. ssolg&biróui: ifj. Merkly k . íáráaiorvosnl; Tarsáncsky J. ¦„ k tapolczai járásba: szolgabiróul: Szantmikióai GyL 56 szav. • GyŐrffy Pongrác* .8 v , ¦ 11.\', Kovács Rezső \' egyh. II.s. „ Szaiay Bálint) T.ká<k József) W«»«»v. az egertzegrjar&sjja;;. í »i ÍZ siolgabiróár: Tassy Mikíóí eg^han^alaf .ewlg^biróttl-:-Toma*iq>--S;----- orvosul *. Dr. Háry B a.IrtdvaÍj4tÍB9báií giiVfíflO fí szolgabiróul: Nagy József 2 szavas Zai-kía/M.klós; .62 B a. szolgabiróul: Bertái a q. PaJ, egyh. orvosul : Dr. Király Mór B ¦zo%«bicóul: i tíom f.ongrácz- egyhang. b. bsülgabiró-ul: Fűzik Gyuifc - ¦\'.-_¦:^,A1 orvosol: Dr. Fisohe- a kesztlMly járásba-: -ssoigöüLróui : Góda Lsjos egy hang. a. saolgabirul ; V^rwsy -Sándor egybang. oivo*>ut: Dr» ÍEánpy Ödön *gyhang. apacsal járásba ; . "\'. zsoigubiróul: Gaai Miklós egyhangúlag b. , Fitoa Márton 19 azavanttal , C«sanás..Öd. 9 , , örvoaui : Sipoílmre, egj>hangujag a novai járásba : ¦esőig«b>roui; üoík& F«rstfos egyhangúlag ory«»tti(a: ii. a ifiairkk-JW; egyhangúi ag A Ietenyei járásba. : jjBQJgab^róAi; ;.Érdé[yi György egyh. ls.J p Valentin Gyula, 8 szav. Maiies\'Józaéi 23 , orvosul; dr. Hajós , egyh. áCTkktovnya! Js\\rtól»: \'iH-\' stolga\'biróuti V"ea««áo> Károly \' «gyh. Bac-jvst <*l . egyb. uc-osuí;,- ur. o.r*ao> *wia w a rerlakí j*r*?^a.: --oTg^nífotíl\': KTohy\'áry Kihály egybang. D Koaiyal Feronoz "" » orTpsol: -. ^o>m u » j jL c Közegészségügyi havi jelentésem részletezése november iiönaprüí-. 1 !Elkp97.wámib»É feíeoroíiam, minő kosegészaégügyí rviesony ok voltak se vem ber: hónapban, da felemUtellett flgyatial az; is, hogy, r. nedves időjárás jnifttt.tul-nydinÓÁámbán fordultak elő hurutoa betegek ;Jhelyenfcihfa virhény eV hagymái síörváayésan- mutatkozott-; i érintettem egyúttal ast is, hogy a halálozás arányos-nak.mutatkoiott, a végül, megem.itettem, hogy a\'köirndp megbetegurés \'esétéböc nem igen öasiaál gyÓgyeegélyt. Ér ezek\' azon VÍMonyok, ^melyeket—eauttat-TéeBtetezni L A közegészségügyi viszonyok reszíe- :-::áeiéae...i iy/í-HÍ . Ae s, köztudomású dolog, hogy a vizg^-ártaf túlterhelt^üiíevegtS neoa válik előnyére- as ef^z^aek, \'eraéesyibeu Kocsitparancsolt, a rendőrt a bakra rendelve, "hajtaiolt a kapitányság palo tájába, a hol eisÓ dolga, volt bort. pairan-C3o!m. mit a jósaivü Mihaszna Andrások *!» hot tik s ittak u nxfiakkal, sőt mikor ezek kissé kilehelték svpalin&*gfist1 (a bor gőze csak majd ezután kesda dolgosni) felültették koosirá a hassverees-tetiék. -- -l^ » - így JÖrtánt, hogy. Aba. 44 éráig aludta\'a boldogok sUsnit. Néhány nap múlva - behívták ¦ kóecsendbáboritás miau elitélték öt forintra. MőgfellebbeEték á ebóLb. Kóbánya-jövendő.kópviselíjft\'elv-tárbaivel egy üti mindig hoslsa M út forint büntetéepéuc. E kellemetlea intermezzo azon időközben történt, midőn Abát „betegség" miatt szabadságolták. Mert " meg kell tudnia minden jó hazafinak, hogy Aba három teijsB éven át Bsolgálta aft égy* éves Ónkéaytesi időt. És mikor isssol-gálta idejét, ceíliagii-lan jött hasa. Nem lett „-.ürzaL" De ba köstlegény mJarad ia. legalább mint igazi jött meg es nem mint ¦.titHlár.* ¦ . \'-\' \' ¦ -;-\'\'Ait -i» ió -ieaa megjegyezni, hogy tnár aZ elaó negyedé*ben ssabadBágolni kellett, rtip.rt minditr beteg Tóit nap-p*I. Es ivobn nem skiadáJyosU, hogy o „Fehérkákaa\'-bán ne igya- ie a. maga kéi-három literjét este 7 órától éjfél utá-n 1 óráig. (Mikor ssabadaágol kapott, a melyben áldomást ivott a csimborák-kal, az áldomáson megeíratva bakatnult-jái: hasament. Folytatta a régt-életmódot -avval a-\'kOlÖntbeéirgeL, hagy reggel jött basa-. ,Ad4\'gnmi»tok, káig lehet, ngyia. mogbolofidulok lfi oz volt a jeiszavn. Demár nyáron be kellett rukkolnia. Keserves hónapok, voiuk azok l Kin ée sanyamság,:és-ennél is iöbb: örök. aioba-jubozáa és :w a. «tötr6 érzet, ...ho^y .nem szabad kialudni magát kénye-kedvére. Hát még a hadgyakorietok ! De bármily rémVégeaekneT lüatekTsTei előtte a mint a jövő igazolta, azok is valáoak, Aba Sámuel^ nem hátráítatíák *bban, hogy egyasér-egyszer nagyokat aludva, fénye* regg«l óbredesv»"bomályos szürkület helyetti el ae^kóísók,,Ilyenkor .iögták reá őnkénytés czimbórái ésTt ac eae\'.et: A tábornoki kar teljes díszben várta uralkodóját Ragyoglak a szuronyok, fölcsiliámlottak a veséoylők kardjai : csillogtak a fényes rendjelek. Szép bosszú sorban, gíédában álltak a bakák, fölöttük Össserongyolt zászló foszlányai-lengette a hajnali fuvalom. Fölharsant *. trombita, jaieiilve a legfelsőbb hadúr magérkezését. Ö felség-e megjelent, végig lovagólt a gyönyörű hadsorokban nyugtalan vetve végig szemét a délcség baka* fiakon. Miotha keresettéi nem talált volna valakit.Végre, odaszólt szárny Ságéhoz. .., xt-.i+r Ifi van: már Aba Sámael? — Parancsolatjára, felséges uram, már fölkelt anttáU a második sorbad . — Akkor rendén ran minden s mi megkezdhetjük a gyakorlatot. J Hogy áldotta volna Abát hét e-ter ember, ha nem jelent volna meg as W^rre!&^\'?álfi/tóu a Jó kis Aba: — Jó, jó, eaekosafoijatok ; beismerem, hogy van okotok velem iréfálkotni. En botoaa vagyok, vagy ná nem vagyok hát lessek. BeestrletHavemre\' mondom 0 . volt a. bakák aiegénye, amiot Irigy cisimnorái, a kit nem voltak katonák, mondták, ellentétben a Kakas kompánia másik jellemsetes alakjával, S-ép poréval, a szép tüzérfaadnagygyal, a ki bedig v&ia a. szegények hadnagya- HÜSZONKJmíEDIKBWOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY Hyan által horutoi, gyulsdáscw, rhsusat-tikus betegségek keiitkezcek ét pedig r zövetkesŐ módon : mint e. környező lőve gfiben több —TE.gr kevesebb vízgőz van s bőr és n tudók általi vizel párolgás kisebb vi.gv nagyobb a Így az előbbi etilben a véríessülé* nagyobb fog lenní, de egjszirimisd at elválasztások ís negyob bodnak. A második.eaetben pedig a bór és a tudók általi vískiűrités nagyobb, mi u vérfeezüles csökkenése, nemkülönben aa elválasztások mennyiségének csökkenésével van egybekötve. Etákból következik, bogy a túgerek a levegőnek-.\'\')vis* gótok áltaii nágyo bmérvtl teltsóge esetében több vért,\'a szövetek pedig több nedvességet tartalmáénak, mint ellenkező esetben, mi a betegségek támadásának mngitelesénél miodeukor felhasználandó. Áz alanl járó tartós, eürü ködök, az esőzések, :;\'a talájuak nedvessége elei sorban képesek a levegőt túlterhelni vis- -gózsel ós minthogy a mull hónapban esek nem hiányosiak, könnyes felismerni .sn nak okit, miért halmozódott fel a légzési betegek száma, nátha, tüdíhurut, torok* és tüdőgyojedás rheuma minőségében. 1 . A felemlített ssoVvááyds vörheny és hagymás szinte nem tulajdonítható másnak, mínt a nedvesebb légkörnek, mert a forró bőrkiütéseknek, a vérbomla-dozámak, as ebbÓl keletkező egyéb be tegségek fejlődésének semmi sem oly kedvező, mint a nedves légkör, azért is elégszer lehel tapasztalni - nedves években, hogy a vörheny, a bíbor (skarlát), himlő járványosán is fellép Feltűnő azon körülmény, bogy dacsára a sok betegnek, arányosnak mutatkozott a halálozás. Könnyű ennek okát megfejteni, ha tekintjük, hogy a mult hónapban napos idők. közbet-só erősebb légmozgások körönként * levegő, feime-legi\'ették Ós 8z*r*z*bb* leuék, mely légköri viszony azt okozta, bogy a fellépő betegségek szelídebb lefulyáaaal éa termé- \' szettel b:rván, a végletekig nem fejlőd* hettsk. Hogy a köznép megbet*güréei esetekben nem szók orvosi segélyt igénybe venni, az megszokott tény, sajnos, de ngy van, hogy a köznép nemcsak a keresÓ felek részére nem veszi igénybe az orvosi segélyt, de aftaál kevésbé tesz eleget azon erkölcsi éa törvényes kötelességének,bogy a 7 évnél fiatalabb gyermekeinek keresne orvosi segélyt. L» ba mindezek okát nyomozzuk, megtaláljuk abban,hogy a köznép a népiskolákban nem tanitte-tik egészsége becsének megismerésére, - lelke nem műveltetik abban as irányban, hogy orvost tanulna ismerni és becsülni 2. Az orTOsrendöri viszonyok részle- tezése. A felsorolt három véletlen baleset ré&zletezését a következekben találom szükségednek. Felemlítem, hogy a komuk-komn romi erdőben falsdöatéa alkalmával egy föEdmivelőt ason fának egyikág*, melyet munlta, alá vett, annyira megütötte, hogy ennek folytán .zörnyet ball, E haláleset egyedül véletlenségnek tulajdonitható ugyan, de bessámitbató egyúttal a tudatlanságnak is. Éven át elég hasonló eset fordul elő, sok nem számítva, szert vallja kárát ily eljárásának, tudatlanságának, elbissko dottságának, mórt ilyenekről népiskolákban nem ball semmit,; oktatást nem nyer. Felemlítettem havi jelentésemben, bogy a ralumboki községben egy anya 3 éves leányával mérgesítetett meg szénóleg által belü fűtéssel. Elzárta t. i. a filstve z-tú csövet, s ezáltal as égő parázs, izzó hamu srénélege, szén^őse-e szobában hal mozÓdott Össze, két egyén halálát jkosva. Igaz, hogy .a -eaénaleg és széngóz a a belülfütőtt fatSkészletból halmozódott össze az alvók heí/ieégébea, tzón nec szükséges átkot mondani, a belülfütő kályha k b i szobáinkból kiküszöbölni, a veszély elbáríthatáaa ctéljából elégséges gondolni arra, hogy tisztántartás által kellő légbu\' sattal birjarjtk, . tehát." bogy füstvezetŐ csövük elzárva soha ne.legyen. A belOlfuthötő kályhák egészségi •tcmpontból a kívül, fűlött kályháknál mindig előnyősebbek, előnyösebbek pedig azon oknál fogvs, mert jól hozzák a levegőt, szobából a levegÓ a kályha" száján át iiJ) melegségen megy keresetül, égéazBégelléni termeszeiének megrontása val, megsemmisítésével távosik el. 3. Az orvostorrényazéki Tiszonyok rész- letezése. Felemiitettem, \'miszerint Homok Komáromban agy csavargó a foglárok egyike által üldözés kösben véletlen agyonlövetett. At agyonlőtt szüleit soha t\'aztelni nem tudván, pályáját vesztette, borongott, biztos [tartózkodási hely nélkül csavargott, mellék módon bujkálva \'.artá fenn magát, legkivált a hegyblrto-kosok terhére, mig végre üldöztetvén, fegyverrel iparkodott védekezni, rémle-tes fenyegetŐdzóeek következtében as üldöző- foglárok kezei kösé kerülvén, ahelyett, nogy magát nekik megadta volna, fegyver! ragadott, s as egyik foglár! »gyoolövéz»el fenyegette, s azalatt, mig f»gy»erét mailének szegezte, s .másét foglár fegyverével aat kezóból kiütni tö-J rekedvén.;Jegyvére elsült, a, ss illetői ekeiben véletlenö-I agyonlőtte. \'L szomorú, és \\ eidsssesüeset tanal-tágnl azolgá.hst a könnyelműeknek, kiknek szivéből a szülők iránti szeretet kivess. Megtörtént a felemiitett egyénen, hogy hosszú életű nem lett, mert nem tisztelte sem atyját, sem anyját. Megemlékeztem továbbá bavi jelenlésemben arról is, hogy Homok-Komáromban két női balja ásatott fel, felbon-ezohs^ott mérgezési gyanú következtében. A. mérgesééi/gyanú onnét eredt, mert az özvegy nŐ .beteg lévén, .orvosságot használt, meghalván, visszamaradt urvosságát más használta fel ason csőiből, bogy tőle meggyógyuljon, az orrosságot megitta, mely u :;o állítólag hirie len meghalt. Egy kiskora tanú tette azt a vallomást, .hogy ő látta volna, mídóu aa, ki az orvosságot nekí kézbesítette, valamit ahoz hoxaa kevert, és ez biria az iDeió hallottkémet arra, hogy mérgezési gyaont keltsen a törvónj hatóságnál. Boncaplás alkalmával mérgezésre vonatkozó Biztos kérjelek nem mntatkoa-tak, mégis az özvegy nő tüdőbetegnek lenni találtatott. A hulláknak beiréazei a fennálló szabályok értelmében . összegyűjtetvén, az orsi. központi vegyvizsgáló intézethez küldettek fel, honnét esídeíg vizsgálati eredményről határozat nem érkezett. A felsorolt körülményből kifolyó lag a köVorvos mérgezési gysau alá helyeztette a saóbao levő özvegy asszony férjét, ki ezelőtt kéí évvel rendkívüli kórrobamok közt meghalt. Akkor a kör-orvos, ki őt egyszer meglátogatta, mérgezést nem sejtve, most mondja lehetségesnek, hogy aonak halála is mérgezés áttal történt. Hogy miként fog kibonts kok ni egytka másika; ast ezúttal feltüntetni nem lehet. Forduljon bármely részre is s mérgezési gyanú fejlődése, azt e helyen hangsúlyoznom kell, hogy a mérgek eláruai-tálában oly nagy könnyelműség nyilvánul, mely könnyen lehetővé teszi a véletlen és czélsatoe meg mérgezéseket. A Szabarban tönéol gyilkosság onnét vette keletkezését, bogy jóval mult időben a szabari korcsmában verekedés történt, mely alkalommal némely szabari néhány nagy radai t megvert, A vereséget szenvedett nagy-radaiak eltökélték, hogy alkalmilag e vereségért boacut fogn-k állni, E czéíból indultak néhányan Nagy-Radáról Sza* bárba azon elhatározással, hogy akivel mint Bzabarival találkozni fognak, azonnal agyonverik i úgyis történt, bogy egy igen becsületes, köztissteletben álló, vt-gyonos földmivelót, kivel elsőben találkoztak, fejszével halálra vertek. Hinni és remény leni lehet, hogy ba népiskolákban as egészség és élet biztonsága céljából oktatások tartatnának, ily vad és megbüntetóatérdemlő, bajmeresztő és lélekráekódtató esetek n?m igen merülnének fel. Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. deczember 14 TERSÁNCZKY JÓZSEF, Kanizsa járás orvosa. Vidéki levelek. L Restauratíó. A küsxöbön .evő iiastujitás élénk mozgalmat kelt megyeszerle. Sümegben f. évi decs. 10 én a törvényhatósági bizottság tagjai értekezletet tartottak. Bessenyei Ernő elnök, üdvözölte a számban is tekintélyes bizottsági tagokat, viszont Háczky Kálmán ur elismeréssel ssÓI a tevékeny országgyűlési képviselőről, ki Budapestről közénk fáradni szíves volt és as elnöki tisztséget elvállalta. Jegyzőkönyv vezetésre Surgótb Miksa sümegbi Ügyvéd, hitelesítésre pedig Takács Alajos és ft. Szlraka Gábor b. tagok kérettek föl. A kijelölő értekezlet kezdetén ft. Páli János esperes tudomásra juttatja, bogy jegyzők oly czélból tartottak először titkos taoácskozmányt, miként magukat bizottsági tagoknak beválssztatva, befolyásukat a szigorú ssplgsbirák, sót as alispán ellen is érvényesítsék; e végből egy s jegysók kösött körözött nyomtatványt olvas fel, mely a fennti állítást égess nyíltságában igazolja. Ha a jegyeik ilyetén tervezete sikerülne, megtörténhetnék, miként iodire\'it ís Ók választanák a fölöttük álló tisztviselőket, mely az erélyiyel működő Bzolgabírák hátrányául szolgálhat, miért eiősdó a megye bizottságához indítványt fog beadni, miként a bizottsági tagságra vállalkozó jegyző állásától felmentessék, Eitner Sándor és JHátzky Kálmán bíz. \'tagok — nem hisznek eredményt jegyzőknek növetkexetökből; de szívesen veszik tudomásul, a kötelmüket hanyagul leljtitő jegy*Ók ellen a közigazgatási bizottság teljes szigorát látják szükségesnek javasolni hogy a köznép egyes— mulasztó jegyző által előidézett kártól megóvassék. Esen előzmény ntán áttért az értekezlet a központi és járási tisztviselők jelölésére. Alispán : Svsstios Benó, főjegyző: Gózou László, aljegyző: 3o;fy Lajos, má- sod aljegyző: Csakelter Lajos, harmad aljegyző: Tassy Lajos, fópénstárnpk: Skublits Zsigmond, alpénstárnok í Horváth Bálint, főszámvevő : Csakketter József, Főügyész: Arvay Lajos szótöbbséggel, Varga Lajos 3 szavazattal. Árvaszéki elnökségre 4 jelöltre történt szavasás. Rózsás Lajos 20, Csesznék Sándor 5, Horváth Bertalan 4, Tassy Kristófra egy szavazat esett. Árvaszéki Ülnök állásra: Horváth Bertalan, Tassy Kristóf T*rsztyánszky Ödön, Braunstein Pál, dr. Zárka Zsigmond. Árvaszéki jegyző : Nagy Lajos, számvevő: Cioknyai János, segédszámvevő: Rajki Miklós, pénztárnok: Mayer János. As újonnan\' rendszerest teudŐ számvevőségre Nagy Sándor kapott 13, Farkas Ferenci 7, Vörösmarty íaidor 3 és Stefaics Géza sziutén 3 szavazatot. Sümegh járásban szolgabírói áb-| lásra Barkóczi Károly ügyvéd a jelöltaóg-ről lemondását írásban tudatta ; ennélfogva az erőének ígérkezett küzdelem helyett Soós Pongrácz szolgabíró, Fűzik Gyuia s. Azolgabiró megválasztatásuk egyhangúlag éljenzés kösött kimondatott. Járásorvos kettő óh-.jt leuni. Dr. Fiecher Ignácz és dr. Lukonícu Gábor, a szótöbbség Lukonich Gábor jeles tehetségű fiatal községi orvos mellett nyilvánult. Állatorvosnak a kerület továbbra ís ügyességé ról ismeretes Huszák Mátyást kívánja megtartani.A központ és saját járásunkra a kijelelés egyetér ő véleményben találkozót*; a tapolcxaí járásban segődszolga-biróságért folyamodott "jogvégzett fiatal Taksch Imre, a letenyeibeo pedig Mészáros József —- a bizottság pártfogásába ajánltattsk. Exekután elnök sz értekezletet ál-tslános éljenek között befejezettnek nyilvánította. Rövid időköz multával Mojser József jó hírnévnek Örvendező vendéglőjében látjuk a b. tagok igen nagy részét, hol jő étkek, kttüúŐ bor, pezsgő élveset tnsllett a lelkes felköszöntők nem hiányzottak. Ft. Páli és Sztraka urak Bessenyei ErnŐ orscággyülési képviselőnkre, kit újra magunkénak óhajtunk tartani és a válesstandó szolgabiróinkra mondottak felköszöntőt. Bessenyei Ernő nem nevezi meg a nemesasivü jótevőt, ki e kerületben általa 500 frtot osztatott jótékony czélra kí, mégis mindenki Lázár — szegvári izraelita földbirtokos egészségére ürítette poharát. Közazeretetben levő képviselőnk éltette még dr. Lukonich Gábort is, mint e járás uj orvosát — élénk éljen-séBek követték szavait. A teremben felharsanó zene mellett nem bizottsági tagok is voltak, mint a banquetten nem résztvevők; közülök egy csendesen gyönyörű pezsgőspohárral kézben éltette a szeretet és tiszteletben levő Győmörey Gazsit, valamint ft. Holub János urakat. Amily egyetértően folyt a kijelelés, oly ered-ménydüsan végzódjék a megvá-1 asz ás akkor: gratulálunk 1 X, II. ,Zalai Közlöny" tek. szerkesztőségének Nagy-Kanizsán. Folyó hó 8-án délutáni 5 óra tájban Szt. Mária község lakosságát ünnepi nyugalmából vészharangok kongatása és tüz-lárma riasztá ki békés hajlékaikból. — Csakhamar kilátszottak ezután a templom tornya mögött magasra csapkodó lángok, s mire a segítségre mindenünnen özönlő nép a helyszínére érkezett, már 2 pajta, 1 istálló és 2 sertvés ól lángba borult s így a Bsomszédos épületek a lassan fújdogáló szél segítségévei csakhamar tüzet fogtak s a tűs mérgei lángokkal nyaldosta körül a szegény népnek őszre és télre nehéz verejtékkel összeazersett éleim i szereit és lábas jóseágst, hajlékait Szf.-Mária község egyetlen fecskendője dicséretreméltó gyorsasággal a helyszínén termett ugyan, de a sűrűen beépített, szalmával fedett gazdasági épületek, takarmány rakások és kukoriosa górok tömkelegében a pusztító elem elegendő táplálékot nyervén, jobbra balra gyorsan terjedett. Egyetlen -jragy fecskendÓvel rendelkezvén községünk, tudja Isten, hány családot tett volna tönkre a mindkét oldalra gyorsan elharapódzó tüz, ha szerencsére az Alsó-Vidoveoz és Diáskoveoz községek egyszerre megjelent fecskendői & tűzoltásnál hatalmás támpontul nem szolgáltak volna. A tűzoltásnál mindenkinek felebaráti kötelessége segítségre sietni a veszélyben levőnek, de attól segítséget várni, kivel ellenséges viszonyban állunk, inkább váratlan, mint várható, s inkább meglepőbb, mint bizonytalan. ÁlsÓ-Vido-vecz és Sst.-Máría községe éppen a legutóbbi időben elevenítette fel 50 éves bs* tárvillongási perét egymás ellenében, de azért ez nem szolgált akadályul, bogy Alsó-Vidovecx község közönsége a tűzvész szerencsétlenségével sújtott Sz1.-Mária szomszéd községének segítségére szívvel lélekkel ne siessen I Hisz elsőnek láttak még. elég jókor a véss színhelyéreér-kesni Bsbios Gábor Alsó-vidoveoz község derék jegyzőjét, a fecskendőcsŐ kezelésé- aél kiváilA.ligyeseéget taouaiíott Domi-nios yinoze sísó-vídovecsí lakossal, kjk a fecskendőt a vesz színhelyére áUU-ván, hatalmas segítséget nyújtanak az okáénál. Éppen így Diáskoveoz községe is 6 kilométer távolaágra esvén, tőlünk, 4 JÓ ló ságitségá.vela vidovoesiekkel egy pereiben érkezvén, a legnagyobb szükségben egy helyt oldalt támogathatlak a tüz lokalizáló .működéseket, -r ¦ Itt.tapasztaltam Kobn Ede alö-mi-háiyevfccsi lakos kereskedő kesében s. kést kis fecskendő oly jeselekbeni: nagyon hasznos voltát, midőn a tetősetet belül addig kell védeni, míg a padlásról egyet-, mást megmenteni lehet, Igaz- azonban, hogy a fecskendő is -csak oly busgó emberbarát és önfeláldozó tűzoltó kesében, mutathat föl eredményt, mint minőt e kis fecskendő kezelője Kohn Edének szemében ismerhető fel. .í Bármennyire is esik -nehezemre egyet nyilvánosságra bozoi, a kóicsooöe jÓ barátság daczára mégsem, hallgathatom el ;\'¦ ez\'as, Hogy Alsó-Dbmhoru köz sége szintén 6, kilométer távolságról, dacsára annak." hogy a, perlaki pandúr káplár áital erre figyelmeztetve is voltak á vész helyére sietni, a fecskendőjükkel segítséget nyujiaui fölöslegesnek találták: holott ha Aiső-Vidovczíek a batárvillon-gási per ürügye \'miatt "segítséget nem nyújtanak jó fecskendőjükké!: irtóztató pusztulás képére ébredhettünk volna Szt.-Márián, ba ogyána\'véaz éjjelén aya: {•galomra térni theréjBtojtfipk volna, 5 |\\\\.. Nem akar ez szemrehányás lenni, az aleó-domborut jó szomBsédofcnafc csak figyelmestető ás emlékeztető jel orra, em lekéssenek visssa,. hogy ijsent- Mária község Alsó-Domboru községnek h véss pillanatában segítségére sietni soha el nem mulasztotta. : No de Alsó Domborul még kivágja asért Hirschler testvérektől minden \' sze rencséttenség alkalmával tapasstalt nemes emberbaráti érzelemtől sugait könyö-rületük, kik elsők sietnek a vagyonukból teljesen kipusztított szegények — zord idényben fagyoskodó könnyeit, jó tékony és nagy áldozatok árán felszárítani. — Jutalmazza meg őket a minden\' ható a szenvedő emberiség javára sok szerencsével, mint olyanokat, kik fáradságuk nehéz, de áldásos gyümőcseft a legnemeseb czélokra fordítani soha el nem mulasztják. Végül: midőn a tűznél tapasztalt ssgy zűr-zavar eszembe jut öukénytele-nüí is ázt kérem as egek urától: /=.. .Tűzoltóság! jöjjön el a te országod is!" mert a tapasztalat azt is bebizonyította, hvgy: „többe téfltazel és gyakorlattal, mint erővel." A közügy érdekében kérem ezen soraimnak becses lapjában helyt engedni, aki vagyok: Tekinteses szaraesstőségnek¦ ;. Szt-Márián (n. p. Kottori) 1883. daozemb er ll-án alázatos szolgája LONCSÁRICS LIPÓT körjegyző. Hirsk. — A nagy-kanizsai torna-egylet JÖVŐ évi rendes közgyűlésit 1884. évi január 6>án tart andje níeg.\' Ugyanezen: sé*yisi: üúly számog tagjának buzgó mű-\' ködése ál fal folytonos, gyarapodásban éa virágzásban van; a téli idény folyamában újra disztornászatot fog repdesni-\' Felhívjuk erre a t. közönség" figyelőiét f \' — Pincze feltörés. F.bó i3-iks ós 14-ike között\', éjjelen ismeretlen tettesek Tersancaky József járási orvos, pinocéjét: feltörték s.ott erőszakos károkat téve,— egy kÓzi fecskendőt s még néhány kisebb tárgyat eltolvajolták. Lehet bogy itt az a banda működött, mely ugyanazon éjen rendőrségünk által megug.aasiatoít a hea véd-uteza végén. — Emberkéz knkoriczáből. Sa- játságoc játékát volt alkalmunk ssemlélni a természet .játékának .egy kukoricza-fe-jen. Az egy teljesen k\'fejlŐgtÖtt emberi vidékiek voiiük. Így iüdokcjt írós ló taxa muk daccárt veio megíuUmoCkEak íz mintán a kanizsai .rendőri, niixeriákat, n,s\'m ismerve, ast-hitték, bogy a /2 reudócbó álló őrjárat" csak előőrs,.melyet teljeasxá-mu órcsapat.követ. Ha liszi^b^D ya^jaak as-állapotokkal,\'á*igba ott- nem vesznek rendőreink, — .És még ilyen áliapptgk mellett U találkozott olyan képvUeió, aki a város költségvetésének (negyitatása k^lmávai a rendőrség létaxániicfck e.roe-Ié«s^ll6ff)ttija4t<^j|^ :m;.jtt :\'A ^a — Gyáézhir. Lapunk zártakor ve&axüka hit&JKlQyTtíVMlicjJielybeli kir. alügyésíjmarega^lloJcáxáv. haha találtatott. SzWiüdésVtJW.\' Zálamégye több [fcáí»!Si$?ih*cá1rkl rendezendÓ tátrezvfgalom\'rá, kik meghivftt eddig nem kaptak e reá igényt\'tsfrahfik azíveskedjpnek Vizleodváy Jósséf lurl-Óz fordulni. Lakása magyar-tr>czá. :*í.M — Szép tett Stsbó Miklós, :lnr: táblai elnöknek szellemes leánya; Márís\'ít. s. —\'es év nyarán "MurákÓzbeií,-1Als*ó-Pusztákbneczen időzött. Ez \'alatt á mskre-szen\'györgyi tempíombán\'to\'Tjbsíflf\'meg. fordulván, úgy vélte; Bogy \'fi : ottani ól-tárteritőt óe vánkosokat máé\'nagyon idő-sz-rö volna ajakkai kicserélni, E néséfiét Szabó Emilla ő trsgyrága-vsrf köxöf»-éo, — éretímény^\'asáHlelhatározás lett, bogy a kicserélést ketten .teljesíteni is fogják. Á nemes elhatározás ő nagyságaik részéről ^teljesedésbe m nvén, —\'a szép sislo-mányért\'biyejnimel azf í[dásoí Wsé|ét imádkozzuK le reájok^kérve a "mfbfte-nek alkotóját, hogy nemes tettöket méltón iutalmazz^ meg I — Tüske-Szent* Györgyön, 1883. decz, 12, r r Pécsek György, plébános, .\' \'.<,\'¦• - i — T-I olTasóink síiyea figyelőjét felhivjuk Tersánczky József jeles tollú, veterán-dolgozótársunk mai, Blámunkkran megjeieu*, E nagy "¦gonddal irt közegészségügyi jcsikké>e, Egyuítal felhivjuk az illetékes, korok figyelmét "is, hogy sstveskedJBaek meditálni afölött : minő egészségügyi és erkölcsi haszonba 1 járna az, ha járás\' éa mégyeaierte inrnden hivatalból működő orvos-"ily^stemésen fogná fel hivatását s « .rideg; kötejesség-teljesités mellett az oktaíis cis lelkiismo-retóo feküdnék. " — A „BndapestI HtrUp6^*., melynek előfizetési felhívását lapunk mai számának hirdetési -lívütábaa kozoiiük, a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe. Főszerkeattóje. Csnkássi József, és vezórczikkeit a legelső magyar:publicista Kaas Ivor báró és RikbÁy Jenő irj&k. Iránya minden izében magyar oemzeti s teljes erővel azon-van, bogy a magyarosodást terjesszb/a kflsezellörJJ\' emelésére baeeon. Üdvös mozgalmakat támogúBson és kezdeméoyeaséc. Pártérdekeket nem stolgái^ Téleméoysiabadságál,:a hirjapiró ez egyetlen vagyonát, csonkit a t la nnl meg-őrziiölés le gyárául. Tárczájá változatos. ¦EIsó rangú írók műveit közli, regéoycsar-nokában pedig a fordított és eredeti regényék egymást váltogatják. A többire nézve utaljuk olvasóinkat magára az előfizetési felhívásra. _ - — ifti-^í, A^i<u, kaaissaj czigacy^iakat. pLgf\'\'^SQttiifctM érte Párizsban. Ugyanis az opet^bárizkra sserzödtettek fényes feltételek möJkii. Ha tek Itfterbin veséztük fbosjy m n»g ti aJEts^t és-ben csakviíághirü mestereik jniüL^\'rt»tisz, if\'srbaqb. és ^ótrarjÉisessilteic, — vaipban büszkéu vaznstjuk" mieinknek izoka\'- a dírékíbariis-íukat, kik a magyar esnének oíy nagy" birnevet ós tuztelsrác \'"eze-reztek,akülíöld előtt Adja Is\'.en.bög7 ne-csak hírnévvel,depéniólmtgrakodta-a.terjesek hasal . í. v ii inísr - •* — (Építészek, vállalko-iSCstyí--rosok és kereskedők-n^élmeTJeT^Van szerencsénk Upuqk ¦ igan UaeieK öívasó közönségének a Budapesten megfenő .VáUslkézókJapja\'ffcsiinÚrieti stsWSpot, qaely V. évfolyamábanjelenik ^ne^kü-lönŐs figyelméoa ajánlani. Fent: ü-.-.üiap az építkezések és szállítások terén külön-legosséget képez, s a maga nr;niel-.;n- páratlan, míért is az építészek, vállalkozók, építőmesterek, szállítók, kereskedők\' és kés alakját mutatta. Megvolt a kéztŐ, kézfej és mind az öt ujj, arányos fejlő- iparosok részére OBgy fontosaággai^ bir. déíben. — Csatáját a tnlajdonoá átadta a I Mutatvány-számokkal nevezett JapIJadó helybeli gjmnááinm múzeumának; s¦ottjbivatalsTE ipesí^IV.. tMoWíf-iitcf^ 9, as illető mazem-őr Bzivességéből megte- Bz. \') szívesen sroigái-. kinthető. -LllLl il^^lJTlltfolfáni •TtKTOiíIObfl és Betörési kísérlet. A Csengeri [eseplég&p kezelők szaraara. Á .főidmi-- utcza végén, a Bay féle telek átellenében Jevó, ugy nevezett Bader-féle boltot a 13. és 14. kösti éjjelen irmeretlen tettesek felakarták törni, A -njejdonós azerencsé- jóre as éppen hazatartó Bay, rendórbiztoí ás ss állomástól jövő vasoti kalauzok őket rajtérték; mire azok megugrottak éj H.Sz-Miklóe felé elmenekültek. — A k&Iteleki toiTajok mtírva- \'Szerkezete és kezelése fog tanitta-ni. Ta- lÓBftgos bandává sservesődtek össze váró eunkbaü. A f. hó 13-áról 14-ére átmenő éjjelen a rendőrség éjjeli őrjárata a honvéd utcza végén körülbelül 12 főből álló ily bandára bukkant, mely amint a rood-Őröket,észrevette futásnak ere.de t. Read-.örejnk\'utánuk íőttekfde nem találtak e :yet sem. A tolvajok isvisssalÓttek rendőrein tere, mikor már biztos távolban hitték magukat. Futásukat a gyepmesteri bonezte-íepfelé irányostafcy.s igy valóssinŰL- hogy* veies.-ipar - és kereskedelemügyi mg kir. Minisztérium által a budapesti ál\' a mi középipartanodában a locomobil és cséplő -gépkezelők, számára rendezett -barm.-.dík tanfolyam a jövő l88»±.-iit éyjíjanuá- hó 14 ik nap ján fog msgayiUéiní és ápr.l hó végéig tárt. E-tanfolyamoaia gőzmosdony (lokomobil) és a kűlömböző cséplőgépek nulókul felvétetnek a 20 ik életé- iket betöltött ónálló UkatoBok.kovácsok s:. kűlömböző gépgyárak főbb munkásai javábbá géptulajdonosok,okleveles gazdák valamint oly gazdák is, a kik a természettani tudományokból annyi ismeretté bírnak, bogy & -Uní oly ámít kellő sikerrel halgsthaiják.""— \'A földVrtokosok&ál és ursdalmakban slkalmasott sson kov. csok és géplakatosok, általában azok, —akik már lokomobÜ c*epiőgép- mslisttaieglal- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. z a jlai Könös\'y ÖfeGZEKBEE 16-án 1853. kosták — előnyben részesülnek. A belépőktől kívántatik erkölcsi bizonyítvány, és as, hogy írni \'s ..vásni tudjanak. A beíratások as intését helyÍ6égében"YVTII. bodzáik ulcz* 28 ss.) f. évi -.tjcsember hó 23 ik napján kezdődnek \'s jövő évi **-nuár hó Ü-ik napjáig köznapokoi este 6 órától 8-ig, vaaár-éa ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tarUtnak. Vidékiek a tanfolyam raegkezdéaénak napján bairatáa végett levélben is jelentkezhetnek. As állami közép ipartanoda igazgatósága. — Családi dráma. Baranyavári járás Keő községében f. hó 8-án délelőtti 10 órakor Boli Mihály nevü jómód a gazda Öasseveazet fiával, azt egy fejszecsapás-sal agyonütötte. A dolog igy történt: A fia rakoDCzátlan előéletű és részeges, az apa pedig jóravaló munkás Öreg ember, ki saját ás neje szorgalmából jó módra tett szert és a községben mindenkor köz-beosülésben állott. A fiu ki Örökös tivor-nyázáaok között töltötte idejét részegen hazavetődve, az apaszemrehányásairaveszélyes fenyegetésekkel és ütlegelésekkel válaszolt mindig. Nem is \' ég került ki a bőrtönből apján, sayján, napáján és nején részeg állapotában kásszurás által okozott súlyosabb testi sértések miatt. De a börtön szigora sem javitotlrajta semmit ugyanyira, hogy nevezett napon nejét es napáját ok nélkül irgalmatlanul • \'verte és mi \'-.•;>\'I a szomszédba ment volna, hogy állítása szerint nejének házát felgyújtsa, kést ragadva öreg szüleire ro. hant és Apját jobb karján Bulyoaan megsebesítette. Az apa felbőszült állapotában balkezével fejszét ragadott, — mert jobb keze vértől borítva, aléltan csüngött alá — és ezen szavakkal „hadd üssek én íb rád, hisz spád vagyok!" — egy csapással egyszer s mindenkorra végett vetett a rom-i .ü erkölcsű fiu dühös garázdálkodásainak, Csodálatos hogy az egész falu mintegy fellélegzet az ifjú igazságos halál hírére, ki nyerséé aljas modorával már több közaégbelínek telte türelmét próbára — és kivétel nélkül fájlalja a szegény Öreg apa sorsát, kinek a büntető igazság sújtó keze megtorlását el nem mulasztja. gyám, mit csináljak f" Be kell venni néhány szemet a Brandt-Jéle svájczi labdacsokból s az emésztési zavaroknak azonnal vége lesz. Egy doboz ára a gyógyszertárakban 70 kr. a iái í-i. Lapvézér és kiadó: SZALAY SANDOB Felelős szerkesztő : TASS ALMOS. LaptuíajuoDOs: WAJDITS JÓZSEF. Bekflldetett Általános panasz. Számtalanszor hallható e panasz: „HossztU vagyok, nincs étvá Divatos s értékes karácsonyi ajándékok! Szép választékban, jutányos árak mellett, kaphatók Nagy-Kanizsán Berény József ezelőtt Milboíer S. éüBzeróaznól fíutcsa a városháza átellenében. Dusán felszerelt raktáromban a legnjabb arany-, ezüat- s drágakő-ékszerek, egész ezüst készletek, továbbá eomáocz korall b gránát-ékszerek nagy választékban, legolcsóbb árak mellett találhatók. Tájékozásul néhány tárgyak árait ide jegyzem e pedig kaphatók : 2 írttól felfelé.\'Arany óraláDcz, bölgyek számára 25 frttól felfelé Női arany gyürük Q-yémánt gyürük a valódiság jótállása mellett 10 Férfi arany gyürük Arany jegy-gyürük Gyémánt függők biztonsági zárral ezüstben s aranyban Arany óralánczok urak számára Arany medálliók 5 2\'/a í Arany Remonloir női órák 35 * } Arany keresztek 2 , „ ¦ ; Arany garni\'.arák (broch s íüggő 10 * ¦ Arany karákek 15 „ „ J Arany lemezzel átvont ezüst függő 1 */,., ; Arany lemezzel átvont > ( ezüst medállío 3 - „ p . Arany lemezzel átvont ezüst kereszt 2 - 13 próbás etüst evőkanalak, kávés kanalak, leves- s tejmerők, evószerek dekája 1 frt. Minden egyes, raktáromon levő, arany- vagy ezüst tárgy a m. kir. fémjelző hivatsl ellenőrző próbájával el van látva. II IS! Vidéki megrendeléseket lelkiismeretesen teljesítem, nemtelsző tárgyakat készségesen másokért kicserélem. Jó hirnevemet továbbra is fenntartani, legfőbb igyekezetem, Mindenki kitűnő mi nóségü tárgyakra arany ezüst és flyómántékszerekben julantoBárak melleit számíthat. Berény József ezelőtt Jlllhoter S. ékszerész. Nagy-Kanizsán, fontosa, a városház átellenében. 1104 3-4 5ooo0oc _ooooo oooooq Az ij iMíszertár tiltása i Nagy-Kanizsán. gg Bátorkodom a n. é. közönség szíves tudomá- oo sara hozni, miszerint a „Megváltóhoz\'- ozimzett 25 gyógyszertáramat — az Ebenspanger-féle házban qq főtér 16-ik szám alatt — megnyitottam, illetve a oq közforgalomnak átadtam, melynek esetleg — be- Sq cses pártfogását kérem, <ko ^teljes tisztelettel Qü KIÍtALY FERENCZ\' gő gyógyszerész. oo oöooöoqotoooööoo oüoocmdooooodoöoo Nylltté r,*) Stoteer Vilmosnak. Ha válaszolok e helyütt köszzótett piszkos soraira, korántse gondolja, hogy aljas kifejezései állal, ro-lyekoá! tisztességesebbekre kü\'önben képesnek sohasem tartottam — thlálva éreztem, magam ; — csupán csak azt akarom rágalma ellené *) E rovatban közlöttért som alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a - ¦ Öterk. HIRPJETES ben itt. kijelenteni ; miszerint — bá» L tényállás I eb ete< le őségére távolról semes-küdném meg — amaz állítása, miszerint én Önről igy nyilatkoztam, hogy Ön tadja mennyit elsikkasztott. — egyike megtzo. kott hazugságainak. \' A mi pedig a „gazember* és a más öntől méltó titaloeokat illeti; legyen meggyőződve, hogy azokat öntől hallva, hogy minden tisztességes embee, tti tadni fogja, mit tartson a dolog felől. Strém Jtizsef. E K. BUDAPESTI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP SzerkesstBk és kiadótulajdonosok: Megjelenik mindennap, bútfŐn és ünnep | Csukássi Józs. és Rákosi Jenő. ntani napokon is. ElÓfizetéSi ára: 2gÍBz évre U frt Félévre 7 frt. Neiyed-évre 3 frt 60 kr. Egy hóra t frt 20 kr. | Szerkesztőség ós kiad&.Tatal IV. kcr. kalap-utcta 16. az. A „Budapesti Hirlap" nem pártlap. Pártja —olvasóinak kiterjedt köre. Szolgálatokat nem kíván se kormánynak, se jobb, bo balpártnak tenni, csupán a közönségnek és, a miugyanaz, az országnak. . . Miből állanak ezek a szolgálatok? ElsŐ sorban abból, hogy mindenről a mi az országon belül vagy kivül akár politikai, akár társadalmi, akár művészi, akár tudományos téren felmerül: hiven, pontosan, gyorsan, röviden, de mégis kimerítően és részrehajlás nélkül értesitS9 közönségét. \'E tekintetben egy hazai lap em múlja felül - .BUDAPESTI HIRLAP8-?!. Vannak a nagyobb és drágább lapok, melyek terjedelmesebben tudósítanak, denincs,mely pontosabban és páratlanabba! adná értesítéseit, A .BUDAPESTI HÍRLAP4 olvasó közönságén éa iróin kivül nincsen senkinek e kerek földön lekötelezve, se osztálynak, se pártnak, Be kormánynak, se nyilvános vagy magán társaságoknak: a .BUDA PJiSTI HÍRLAP" a legfüggotUnebb lap Magyarország fővárosában, ahol as egyik lap a pénzvilágnak, a máeik egy-egy hatMlmaB vasútnak a más ily vállalatoknak, a turmadik a kormánynak, a negyedik a zsidóknak, az ötödik egy-egy felekezetnek, a hatodik a szabadkőműveseknek, a hetedik nyolezadik egy-egy pártnak a jármát viseli. A .BUDAPESTI HIRLAPs-nak csak egy hatalmasság parancsol, az díktáktálja vesórczikkeit, az szabja meg magatartását, s e hatalmasság: a nagy közönség és az ország azonos érdeko Ennek tesz szolgálatot, aki a .BUDAPESTI HTRLAP"-ot pártolja. Nekünk nincs kitől féljünk, nincs kitől reméljünk, kivéve olvasó közössegünket, a mely ítél szavaink és cselekedeteink felett. A „Budapesti Hirlap" rendes tartalma a következő: I. Politikai és tártadalmi vezérenkkek. II. Tudományos, ismeretterjesztő és mulattató tárczák, mindennap rendesen kettő. III. Az apró politikai hirek, a fővárosi ügyek, az egyesületek, a művészetek rovata. IV. A fontosabb események bővebb leirása külön czikkekben. V. Távirati tudósítások. Jannár elsőjén megkezdjük VI. Napi események rovata. VII. Közgazdaság. Ezenkívül a mellékleten rendesen egy-egy ve-zérczikk a társadalom valamely osztályának érdekeiről, országgyűlési tttdósitások, tárcza, törvényszék, vidéki hírrovat, önálló ismeretterjesztő, szórakoztató csikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról és állandóan egy-egy regény. gróf TELE KI SÁNDORTÓL: A vén dádé czlmil renőkiTül érdekes cziginy regényt. A ..Budapesti Hirlap" rendes irói: Csukássi József szerkesztő, b. Kaas Ivor, grój Teleki Sándor ezredes, Rákosi Jenő, Balogh Pál Benedek Elek, Berényi László, Eacziány Géza, Rákosi Viktor, Szokolay Kornél, dr. Volf Vilmos. Rendkívüli alkalmakkor lapnak rendes terjedelme, a mely 12 oldalnyi, hol egy fél, hol egy egész ívvel kibővül. Nagyobb ünnepekre ünnepi számokat adunk ki a feldolgozott hírlapi napi anyag mellett becses és érdekes tartalommal. Kiváló események színhelyére külön tudósítókat küldünk, akik ügyességÖK és magbizhatóságnk által .gvaránt lekötelezik a közönséget ás a Bzerkesztöségot. Bécsbsn, Berlinben, Parisban, Londonban rendes tudósítóink vannak, akik közvetlen benyomásaik alapján adnak hírt arról, ami e világvárosok lakóit foglalkoztatja. A „Budapesti Hirlap" a legolcsóbb politikai, szépirodalmi, társadalmi és gazdasági napilap. Előfizetési ára: Fiiérre 7 frt. — Évnegyedre 3 frt 50 kr. — Egy hóra 1 frt 20 kr. ----JQ^srfO*>*:>- ¦SB \' Az előfizetés legegyszerűbben poztaatalvanynyal teiiesithe\'.í e ősimen : -^BJSJ „Budapesti Hírlap\' Biirtapesjkjtiilap-nlcza 16-ik szám alatt. | Tisztelettel ajánljak » „BUDAPESTI HIRLAP\'-ot, atö és rendilhetlen hirdetőjét a magyar 1 j nemzeti illám érdekeinek:, a t. magyar közönség lekötelező figyelmébe. Csukássi József, Rákosi Jenő a „Budapesti Hirlap* kiadó tulajdonoa.i. 3>a:T3.-ta,t-p-aj3.ygzivm c_»t< IzríZ. szívesen atzolgál a. lx±BL>SLi>YxirtTa,tSkí. Legrolcsóttti sorsjegy. MAGYAR VÖRÖSKERESZT-EGYLET SORSJEGYEI 1890-ig évenkint 3 húzás nagy nyereményekkel 1884 ben három főnyeremény, mindegyik igcp- 50,000 forinttal. -«WB A legkisebb nyeremény 6 fortottól 10 forintig emelkedik. Esen sorsjegyek kaphatók A MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ- ÉS PÉNZVÁLTÓ-BANKNÁL BUDAPESTEN valamint minden bank- és váltóháznát as országban. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. jvAtiY-KAiNLgSA, 1883, deczember 20-án. elikrttu ir- XOi-lse sz&ixza. up_/ed ém Egy 10 kr MtROETESEK t búiból petitsorban 7, mssndtxor S ¦ minden totsbbi sorért S kr. HTILTTÉRBEK mimként 10 krért rftotnek tel üticiUri illeték minden etj-es \'-úrit-lésért 30 kr. fiseteudó. Huszonkettedik, éfiolyam. A )tj) zxellemi részét illető kfílemé-¦ nyek t szerkesztőhöz, anyagi résxét illető közlemények -pedig a kiadóhoz bérmentv* intexendők : NAGY-KANIZSA \' \' wlesaioefaáz. HérmenUitlen levelek csak iiiucn mnukatiraaktól fogadtatnak ol. Kéziratok tissxz nem küldetnék. ,Nagy-kanizsai onk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület", a ,nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi 8 iparkamara nagy-kanizsai kűlválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értcsitóje. Heteíikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. dossak. Nyúljon belé, kinek tetszik ; mi nem teszszük, mert az iszapnak az a terméizeté, hogy a tiszta kézre is rátapad, ha közéje jut. Jobb vrtágot, de szelíd béke utján! Ez a mi törekvésünk és ez leend mindenkor vezérelvünk ! Lapunk minden rendelkezésére álló módot fel fog használói arra, hogy a társadalmi életet már szinte tűrhetetlenné tevó bizalmatlanság megszűnjék; hogy a társadalmi osztályok egymáshoz közelebbi viszonyba jussanak ; s az érdekharezok tisztes mederben tartva, ne süssék társadalmunkra minden lépten, nyomon újból a kainbélyeget; hogy a különböző fegyverekkel küzdők egy közös szent czélban: a haza és emberiség jólétének emelésében egyesüljenek! A társadalom egészségesebb alapokra helyezése I Ez a mi czélnnk. Nem egyedül a mienk; minden józan gondolkozású és jóindnlatu em-1>eré is. Ehhez a czélhoz akarunk mi is megint egy év folytán — ha többel nem is — egy lépéssel közelebb jutni. Egyszerre újjáteremteni nagy elmék dolga ; a tni munkánk : le nem térni a kijelölt ólról, niig czélhoz nem értünk. E pályához kérjük a t. olva-kőzőnség és munkatársain*: szives támogatását! Lapunk ezentúl is hetenkint kétszer, t. i. vasárnapon és csütörtökön fog megjelenni. Előfizetési ára: egy évre........8 frt fél érre........* frt negyed évre.......2 frt Az előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalának czimzetten kérjük küldeni! Hazafiai tisztelettel: Szalay Sándor lap.ezer es kiadó. A restauraczié és közigazgatás. (P. M.) Igaz, az ólmosbotok már nem képeznek argumentumot — még a megyei választásodnál sem. Talán az egész iparág elp-isztult végképen, a mióta ama .fcn\'os" eszkőz többé nem szolgál capaczitá-czióra. Mi hasznát is vehetné az ember mai napság. De az ólmosbotok ezen felséges idylljét nem váltotta fel az elvek és a meggyőződések harcza, mint azt e lapok egyik számában a vezérczikk érdemes irója örömtől telten hirdeti Csak a modor változott; finomabb polgárosultabb tormákat öltöt. A küzdelmek tartalma és czélja ugynez maradt, vagy tetemesen alászállt. Mennyi optimizmus, mekkora becsületes jóhiszeműség nyilatkozik azokban a jóravaló sorokban! Mindaz, ami hasztalan reményünket képezi, amin hitünk, bizalmunk felépülhetne — ama czikkben ragyogó valóság gyanánt szerepel, mintha csak az ész és a szellem fölényének, vagy az önzetlen hazafiságnak valóban elhatározó szerep jutna ezen választásoknál . . . Vagy az elvek küzdelmét harsogtatják vissza a választások ? Ne ámitsnk magunkat, a családi hatalom, a befolyás és a — húsos fazekakban való osztozkodás kérdése az egész. Hát ez is elv, — az igaz. De uralma alatt a közigazgatás üres szóvá váliik és az állami kormányzat nélkülözni kénytelen szükséges folytatását és kiegészítését az önkormányzati testek működésében. Az abszolutisztikus korszak, mely még egyszer elébe állott az alkotmányos áramlatnak, hogy azt végső erőmegfeszitéssel megállítsa, több szomorú emlék közt Teánk h»gyta a közigazgatás tevékenységétől való idegenkedést is. És miután ott, hol tiszta fogalmak hiányzanak, mi sem könnyebb , mint az eszmehiányt hangzatos jelszavakkal palástolni, — hát nálunk is a frázisok egész sora emelkedett, melyekkel tullármázták a kor még oly hangos követelményeit is. Gyámkodás, beavatkozás, rendőri állam . . . . ! Es még ezeu csattanós szavakkal elütik a komoly férfiak törekvéseit, addig az állam az egyik feladatot a másik után kiragadja az önkormánmányzati testek gyámoltalan és tehetetlen, kezeiből. Ma-holnap az állam talán csak a — restanracziókat hagyja meg a megyéknek; — miért is rontaná el jó kedvüket A megyék, melyek joggal neveztettek az alkotmány védbástyái-nak, most, hogy alkotmányt védniök nem kell, védbsstyákat képeznek a modern közigazgatás követelményei ellen. Csoda-e, hogy ily körülmények között a kinevezési rendszer híve; mind hangosabban és bátrabban emelik szavukat és hogy e tábor számra és jelentőségre nézve napról napra gyarapszik ? Minden ujabb közigazgatási tőrvény egy-egy darabbal többet morzsol le azokból az önkormányzati jogokból, melyek a megyéij autonómia tartalmát teszik és ha a megfogyatkozásoknak ezen szembe tűnő folyamata még tovább tart, akkor — nos akkor a megyéknek csakugyan nem marad egyebök, mint a —restauraczié és a vele összekötött dinom-dánom. Valóban, ha azon intensiv mozgalmat megfigyeljük, mely most a ti-ztsjitások alkalmából az egész országon végig morajlik és aztán meggondoljuk, hogy a választások szerencsés befejezése után a tekintetet vármegye hat teljes esztendőre megint abba a néma homályba merül, melyben nem bántja a legcsekélyebb kezdemény, a legparányibb- javítási törekvés, — akkor azt kei! hinnünk, hogy az egész megyei autonómia csak egy ezélt ismert: a választásokat. — Benső érdeket ccak ezek keltenek, vagy még legíölebb a nagy politika valamely kédése, melyet egy apró megyei óriás, feltűnési viszketegból, a bizottsági közgyűlésen fölvet, hogy a megyét emelvényül használhassa saját drága személyének olyatén kiemelésére, miszerint azt az egész ország láthassa. A közigazgatás mindennapi sürgető . feladatai e közben elkanyagoltatnak, ami élénken emlékeztet azon .egyleti\' hölgyekre, kik napestig a házon kivül sürögoek-forognak, hogy a mások szükségét enyhítsék, hogy idegen szegény gyermekek- ellátásáról és- nevelteteiéséről gondoskodjanak és ez alatt saját gyermekeiktói megvonják az anyai ápolást és nevelést; férjiket pedig a korcsmai életbe kergetik. Kern ébredünk még annak tudatára, hogy a megyei autonómia és vele a megyei tisztviselők válasz-láss nem czél, hanem csak eszköz, mely ha nem vezet a czélhoz, önmagát — az autonómiát — com-promittálja. Az autonómia nem azonos az önkormányzattal, valamint a .kinevezési rendszer nem zárja ki az önkormányzatot. Angliában, a selt-goveroement e. classikus hazájában, az önkormányzati közegek a kormány által neveztetnek ki és Poroszországnak ujabban létesített .Kreisordnung\'-ja legvilágosabban matatja, hogy az állami kinevezés és az önkormányzat oly fogamlak, melyek nemcsak, hogy nem zárják ki egymás, hanem egy mással teljes őszhangba hozhatók. Az útónom megyének tehát önkormányzati feladatait teljesítenie kell, ha ne.n akar idővel paszta történeti emlékké válni, melyet az utókor csak tiszteletes öregsége kedvért, tart fenn. Felhívás az előfizetésre 1 Lapunk XXIIÍ. évfolyamának küszöbén vau. Szép életkora tanúsítja, hogy elég erős létalapja van ,a szelek mérgét nemesen kiállni.* Mert tagadhatatlan, hogy nagy küzdelemmel és bizonyos körűimé nyek kőzött: áldozattal jár egy vidéki lapot az uralkodó politikai és társadalmi viszonyok között fenntartani. A vjdéití lapok léte majdnem a közönség rokonszonvétől, pártolásától függ. Ahhoz pedig, hogy a közönség rokonszenve általános legyen, okvetlenül minden téren való pártatlanság kell. Ez a mi feltételünk is I Lapunk nem politikai, s így a politikai téren már ennélfogva is a puszta registrálásra vagyunk utalva; olvasóinkra bízván az affölötti politizálást. A magyarnak úgyis vérébén van az ! Mi csupán társadalmi kérdésekkel, c u i t u-rai mozzanatokkal bajlódunk; entet igyeke-kezünk saját szempontunkból — minden befolyástól menten — itél getni, s véleményünket tisztes hangon, teljes tárgyilagossággal elmondani. Ennélfogva semminemű oly közleménynek, mely fölismerhető czél-zatosságiíal — a tárgyilagosság határát átlépve — valamely személy, esetleg testület elien vagy mellett szól, — helyet nem adunk. A társadalmi hajszák árja minket magával soha nem sodor. A féktelen indulatok mederbe szorítása nem a toll, hanem a szurony mes térsége. Ily dolgok megoldásához egyetlen tollvonással sem járulunk. Mindenkor sima képpel nézzük az iszapos hullámokat, melyek békés együtlétüuk várának védfalát nyal- TÁRCZA. A külsőről. A ml egykor miért, miért se, de Majotn-isessslj lepi meg, \'— úesu hit I — Egy gondolat, — s verébnek C-ltösék, Ily toll nyomán szabatva bő rahit- 8 a í=-csasig hogy teljesebb iegjea, Alkalmilag „rlanefli* rolt .ara; Íj ja t igy a madár-fajok kötött, MondTin, hogy ő aaért sasok híve. — - ;¦>; as, de nem rahid, -ercí. 8 annak igy nehéz tokintantink; Tarítd hfin, vagy vedd as ŐaOk jellegét, 8 isó nélkül is tndjnk: ki vagy vs.ank." — Példánk, mesénk mit csélox, mit takar. Mind értheti: as Ő vagy éj magyar ...... HAJGATÓ SiNDOE. .Uczczu peng a sarkantyúiul* Sajnos, hogy a többit is atinc nem énekelhetem. Énekelni iazen: énekelhetném,esik • hogy senki se hinné . el; még magam ¦em. Mert a folytatása annak a nótának ugy ól, hogy „csekély gondom, semmi búmt* Na mar k. olvasóm, est rám nézve a gondviselés* ullramontánjai sem mondhatják. De ahhoz tulajdonképen semmi gondunk, hügy a lolytatása rám illik e. vagy sem 5 elég az, hogy a csimül vett; eort már méltán danolhatom. \' Igen közönséges dolognak köszönhetem én ezt a nagy örömet! Szerényebb esemény volt az a sarkantyúm peogéeénél. Gyűlést tartottak Nagy-Kanizsán a kanizsai járáskor p&edagogusai. Ennek a járáakörnek én vagyok as évenkint 2 di b cs. kir. vert aranynyal honorált nó tanúsa. E minőségemben azután a szelídebb mérgeken kivül 10 drb cs. kir. arany ára mérget kall mejennem a kör pénztárnokával, mi* a járandóságomat kiflié ti. Jaj k. olvasóim, önöknek arról az emberről nem lehet fogalmuk, na isme rik is. A Boronkay Károly barátomról azólok. Ó az! Tetssik ismerni ? Nem ? Na hát majd megmondom én: ki ő, mi Ő ? Hát az egy megtestesült 18. századbeli megyei rendsser, 16. századbeli lassúsággal és i. •isásadbeli lelkiismeretességééi. Egy borzán felkiáltó jel a .d !1 r\'-hangzása és „m o ."-hatású .fizess* alán. Ennek a nyomában jár; ennek az árnyéka. Árnyék természeténél fogra folyvást bujdosik as én n a p* n á 1 fényesebb követelésem elől. Valami hát.-alék iránt interpelláltam őt a legutóbbi ülést megelőzőleg is. Ásón pát.tlan Páros bátyám as igaxhitü tanúm, hogy nekem volt akkor is igazam. Hanem ebben a pénsügyi vitában as valaa legeredményesebb, hogy a Faros bátyám az éo nadrágomon meglátta, volt azt a máafélujjoyi széles oldal-anj-tást. Erre aztán vizsgálta jobbról balról; míg nem szomorúan constatálta, hogy bisony as csak német, mert az alján nincs ott as a hármas csokor; ami legalább ast mutatná hogy magyar viseli. A járáskör elnöke, ki mindezideig nagypénteki ábrásattal járkált a .1 e-mondáiával," — fülön kapta as igéket. .Tudod mit, durussám ? — szólt hozzám — ha as ég akarandja 6* élünk, a tavaszon teljes magyarban járjunk I* „Te moadád! — mondám én — de a sarkantyut-éu el nam engedem." „Jó ! tehát sárkány ty uv»l! Igy állapodtunk meg Hajgatóval. A körülállók mind nagy őrömmol fogadták est as elhatározást, csak a péna-láraok kezdte száfáHni as ujjain, hogy mennyibe fogjterülní ez a hazafiság. A dolog ezután szépen abban maradt. De hiába, van as ember sorsának valami titkos szelleme ; as sohasem aluszik. Körülményeket, viszonyokatteremt, abba as embert belesodorja; s ily módon nem ritkán egy pillanatban teljesen más irányt ad as ember életének. Igy történt a legutóbbi nagy-kanizsai vásárkor is. Délután néhányan találkoftank a .Korona* -ban. Ekkor valahogy szóba hoztuk, hogy a tavaszon magyar ruhában járunk; s pengeni fog a sarkantyúnk. Egyik cdltegánk azt mondta erre, hogy el is visznek bennünket as Őrültek házába. Nem Írom ki a nevét, mert es a mondása ezen a földön, melyet — hála a mindenség urának 1 — nem saöllérképen lakunk, nem válik dicséretére. Jóravaló ozimbora; de as a rossz oldala megvan, hogy mivel kormánypárti, hát minden áron osztráknak akar látszani Síeren-cséjére Tisza Kálmánnal nincs kössíebbt isméretsógben; aligbVmeg nem keresztelné magyarnak. Én asután — nehogy valamiképen azt higyje, miszerint as ó iiavai csütörtököt sem mondhatnak — nyomban kijelentettem, hogy másnap már sarkantyút ütök. És szavamnak ura maradtam 1 Másnap^ hogy megmatassam a magyarság absorbeáló képességét, a nem.; nadrágomra három-három csokrot varrattam és m-ig tettem magyar nad rágnak. \' Hindjárt csináltattam volna teljesen magyar rabat; a németet meg elvetettem volna; c- as én elvem az, hogy ha már nyakunkba vettük a németet, viseljük, míg el nem szakad, a magától le nem foszlik rólunk. Ubbsn a meggyőződéshon lehetnek a kösösügyesek is; akik hiába esküdnének nekem, ol nem hinném, hogy szívesen „foglalkoznak* a német sógorral; de hát csak várják, .míg magától leszakad. Már, hogy ei mikor lesz azután valóvá, a jó Isten tudja.] Annyi bizonyos, hogy as éc sarkantyúm folyton pengeni fog érte. Akik asután csengő szavait nem értik, gúnyosan mondják, hogy „ő r ü 1 t s é gl" Lehet atyámfiai I De ha nem Hc s e n d e 1" is, minden esetre .ártatlan* őrültség! SZÁLAT SÁNDOR, Rablóvilág a Bakonyvidéken. Magyarországot, kiváltkép a Ba-\' kony vidétét ugy ismerte hajdanában a külföld, mint egy assisi vadont, hol min- den bokorból egy gyilkos puskacső mered az utaióra. At igaz, hogy a régi jó időkben közbiztonsági állapotainak nem voltak a legjobbak, mindazonáltal ez a helyzet nem volt privilegizált tulajdona hutánknak, mert valamint nálunk, ugy más országokban ii voltak minden időben égyee rablóbandák, kik egész vidékeket félelem és rettegés közt-tartottak; Hogy ciak néhányat is említsünk, Bajorországnak is például meg volt \'egy időben a hírhedt rablója : Heissel, [a vérszopó Szinder Hanaza, a Gráczban két társával kivégsett Grsazli, Olaszországban a hírhedi í t\\ino es Rinaldo Binal-dini, sőt még azt is merjük állrtani, hogy Schiller Mór Károlyáuak ia vnit valaha történelmi alakja. Hogy Magyarország ia bővelkedett a híres ss]ványokban valaha, as tény, de tény azután az is, hogy míg a külföld harámijátt, bravoi; a kegyetlenség jellemezte, add\'g a - magyar betyár jellemében mindig volt egy vonás, amit talán gavallérságnak ia nevezhetnénk. Az 1848-ikérelőtürablőbaadákuak ép ugy voltak alapszabályai, mint mai napság valami jótékony társulatnak. As igas, hogy azokat az alapszabályokat nem látta el a nádor-ispán a jóváhagyó végzéssel. — Azon rabló azután keservesen meglakolt, ki e szabályokat a legkevésbé ii megsértette. — Különösen a gyil? kolást és rablást illetőleg voltak kemény sssbályaik. Kegyetlenség csak igen ritkán fordult elő Milfai- Ferkó a hírhedt bakonyi oiivány bandája egy alkalommal egy tekintyéiyes úrnőnél tett [látogatást — A rablók egyike durva erőszakkal akarta: lehosni a gyűrűket, midőn HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KOZLÖNT DEOZEMBEB 20ánl?SS. Szépészeti nevelés. Általános a panasz, hogy bizonyos kedélyi fásultság kapott lábra társadalmi köreinken. — Az benső-ség, ártani nem tudó jó kedv, tettetés nélküli szívesség, mely csak két évtized előtt is jellemzője volt táradalmi köreinknek, a mai generatió "előtt jóformán ösmeretlen. Helyébe lépett az érintkezés hideg simasága az etiquette phrazis halmaza. Az emberek magukra öltötték, a társadalmi maszkot, miként Eosseau moo • dauá: Mást mond szivük s más ajkaik, Ahány az érdekközösségi centrum, annyi felé züllen szét a soci-ális élet, s a mi legszomorúbb, auy-nyiféle kast vagy kotteria keletkezik, melyek távol, nagyon távol tartják egymást. A megyebeli gentry önmagáért él. A polgári elem egy részéből, kivált a hivatalnoki osztály, mely bürokratikus begomboltságát és ridegsé-gét a hivatalokon kivül is őrzi. A polgárság a vagyoni különbség se-paralizmusától eltekintve, majd minden városban több csoportba oszlik. Vagy a lelekezetiség 8 nemzetiség bomlasztó ok, vagy politika osztja meg ez elemet, legtöbb esetben pedig a foglalkozás minősége különíti el egymástól polgárainkat. A legmagasabb társadalmi körök herme-tice voltak elzárva, mióta léteznek, azokon tehát nincs mit csodálkoznunk. — Sajnos, bogy a párisi sálon fogalma nálunk sajátos viszonyaink kőzött még ösmeretlen. Még nem vagyunk annyira demokraták, hogy a születési és vagyoni aristoc-ratia magához emelné azt és a munka aristokratiát. Nem kell pessimistának lenni ahhoz, bogy a társadalom kőrtüne-teit észrevegyük, — társas életünk elfogulatlan megfigyelése, egyes markáns jelenségeinek mérlegelése pa-rancsolőlag az elmondottak belátá-tására vezet. De hát a belátás sok nyomozásra indit. Kell lenni okának, miért hidegült el annyira társas éle tünk, miért tünt el családi köreinkből a régi szivélyesség, a tettetés nélküli szíves vendéglátás 8 az érintkezés hímzetten bensősége ? Igaz, hogy á viszonyok igen megváltoztak, s a mai Magyarországra nem ismerne rá még egy Deák Ferencz sem, ba ugy eltudná hagyni csöndes boldog hazáját s visz-szakerillne az ő dunántúli hónába. Az is igaz, hogy a megélhetés ab-sorbealja manap az egész embert, s a megnehezített létérti küzdelem okai kívülünk vannak. . . Mindez azonban csak mentség, nem ok. — A kedélyi fásultságot magával hozza már a nemzedék az — iskolából. Csak eszét mivelik ott, de kedélyét nem. "Különösen hijjával vagyunk az esztétikai nevelésnek. Ta -nulőink lelke fogékony minden mértani szabatosság, kifejezési correkt-ség, históriai s természettudományi rendszerezés irást — de érezni, lelkesülni nem igen tud. Reá nézve, mint Sardou mondja : az életben nincsenek kérdések, csak — állások I Az aestheíikai nevelés mesterei a hellének voltak. Zene plasti-cai művészet oly szükséges volt náluk, mint az ismeretek közlése. Nem tömték tul a görög lelket ezerféle ismerettel, de arra vigyáztak, hogy az érzelem helyes itélő ereje mellett a kedély nemes fogékonysága sem tompuljon el, ész és kedély össz-bangzóan fej leszi essenek. Még a középkori nevelés is súlyt fektelett a szépészeti nevelésre, s ha másutt nem, a gothicus dómok hatalmas iv-csarnokaiban, a templomi ének cho-raralis produktióiban kapott estetikai tápszert az ifjú lelke. Manapság a természetrajz és phizica tanárai skepsit, a histeria tanárai a diplomatiai furfangot csepegtetnek az ifjú tapasztalatlan lelkébe. Ugyan nézzék át, kérem az iskolai tankönyveket s ha látni fogják, mennyi systhema, műszó, the-oria van ősszegyömőszőlve a természettudományi tankönyvekben, mily hidegen, néha gyűlöletesen vannak tárgyúivá a világesemények, mennyi meddő philosophálás, pártszempontból való léha eriticizmus van felhalmozódva ifjak, gyermekek számára készített tankönyveinkben, ha mind-azt látják t. szülők — megtalálják a nyitját, miért fásult, rideg az iskolából kikerült nemzedék, s miért különködik el, ha az iskolában tanult eszmékkel az életbe lép ki. Több ae thetikai nevelést if-jainknak s nemzedékeink megváltoznak. Keltsük fel a sziv érzelmi világát, s nem lesznek többé hideg skeptikusok, túlérett világunt szívtelen önzők. — Fel fog virulni századunkban pangó művészeti irány s vele több bensőség, idealizmus és humanizmus társadalmi köreinkben. Anyák — a szó nemes értelmében mivelt anyák neveljék leányainkat és egész emberei — mint Góthe mondaná — nem tanult félemberek fiainkat! . . CZIEBUSZ GÉZA. Miifait a rablóra rivait ¦ illó udvariasáig gal fosztotta, meg a delnőt ékszereitől. Ugyancsak itt történt, hogy Miifait felkérte a méltóságoc asszonyt, miszerint kísérné ie Ót9i a píncsébe; a. kérést teljesíteni kellett s az udvarias Mi\'lfaií— nehogy bájos kísérőjük meghűljön egy meleg kendővel födte be annak hófehér nyakát. Mondják azután, hogy mikor Mil-faitot akasztani vitték, egy szép ssssony nagyon-nagyon megsiratta. Ugyancsak Milfaitról tudjuk, hogy midőn egy gyáros kirablására indult, a gyárost nem találták otthon. Miifait a gazda távollétében védtelen nejéhez be se ment, hanem áttért bandájával a közeli csárdába, hol néhány embere fosztogatói kezdett. Miifait est nem akarta, szé^t fegyverét e saókkal: „elég legyen legények \\a levágta as asztalra. A fegyver as ütés következtében elsült s a golyó Miifait ezombját keresetül szakította. Hát Beoskereky, Zöld Marcsi s as alföldi Angyal Bandi, Rozsa Sándor s Patkó Fistárói hány oly vonás van fal jegyesre, mely mind arról tanúskodik, hogy es emberekben minden vadságuk mellett marvedt még egy kis hely a szívnek. Mint már előbb említettük, a régi rablóbandáknak voltak bisonyos alap-ssabályaik, melyek megszegéséért a leg kegyetlenebbül bűnhődtek a banda tag-jsí. Ssolgáljoo például « kővetkező történe\'.. As abszolút uralom korában, as &0-es éi a 60 as években a régi jó nemes emberek mind risssavonultak a közpályától s hagyták a tért Bach huszárjainak, Veszprémvármegyének jelenlegi érdemekben megőszült levéltárnoka Ács Rudolf is a kies és róna mesőfőldré vonult. Itt ismerkedett meg tekintetes nemes és nemzetes M. Z. urambátyám mai. ki táblabíró létére arról volt nevezetes, hogy bár már 1789-Ík ^esztendőben meglátta a napvilágot, s így 1863-ban már. 74 esztendőé volt, kivéve pápai diákkorát és pozsonyi philosofuskodlsát soha teljes életében nem volt könyv a kesében. Pozsonyba német szó\' tanulni, küldök öjegei, azonban nem volt renegát, hogy megtanuljon ebből a gyűlölt nyelv* bői csak egy batüt is. A latínból is csak ezt a két szót ismerte: exceutío, portio, A nagy slmáriom tetején ugyan ott állt Mészáros „Cartígám\'-ja, hanem ezt is ugy örökölte valamelyik Ö&öreg* apjától urambátyám. Saját szavai szerint: „Én csak as asszonyokat és jő lovakat szeretem, nó meg a jó futó agarakat, de a könyvet, no ast mfr nem." S valóban 74 éves kora dacsára lelkesült a szép asszonyok- és jó lovakért s neki voltak a mezöföldön a legjobban futó agarai. Mint már előbb emiitettük, .azzal a jó Öreg „Pató Fái" lal ismerkedett meg Ács bátyám az elnyomatás korszakában s köztük a gyakori találkozás folytán a legjobb viszony fejlődütt ki. Az 1863 ik ér körül a on a vidé ken Patkó Pistát keresték a zsandárok b egész haj ló vadászatot rendeztek el lene. M. Z- urambátyám megbotránkozott azon, hogy a szegény futó betyárt ugy üldözik-most, a sóhajtot a régi jó idők után, mídőn a szegénylegény csak azt nem bántotta, aaít nem akart. Ács bátyám azután felvilágosította A méhészet nemzetgazdasági fontossága.*) Elvitázbatlan tény, hogy az álla* moknalc, főként pedig a-kiválólag mezei gazdálkodással foglalkozó hazánknak fő és alaposzlopa a mezei gazdálkodás. A mezei gasdálkodás felvirágzásán és síke-kei-es voltán alapstik — és attól függ as állam jóléte. Azonban a mezei gazdálkodás nemcsak a földmivelésből áll, hanem az ugy képes egy teljes egeszet, hi abban as állattenyésztés is, a kellő kifejlődésben van Da^hiaoyos ss, ha annak bármely csekélynek látszó sserény ága, mint a méhtenyésztés is. oem foglalja el azon tért, mely-az ő részére kijelölve vsn. Hí* ányos az, ha a méhtenyésztés az állattenyésztést kí nrm egészíti, ha as kellőleg fel nem karoltatik, ba az kellőleg nem méltányol tátik. A méhtenyésztés a maga szerénységében egy csekély jelentőségű mellék foglalkozásnak tQeik fel. De micsoda azon csekélység, mely a nemzetgazdaságban a a kellő figyelmet nem érdemelné?! A tudomány terén is bár a legkisebb mozzanatok, nagy eredmények\' tényezői, előmozdítót. Ugy szinté a kereskedelem és as i parterén, a s egy es a p ró réssle tek együttesen képezik a nagykereskedelmet, a. nagy ipart. Azonban bármely sserénynek tűnjék fel a méhészet, a nemzetgasdaaágban való nagy fontossága elvitázhatlan. S a mai viszonyok szerint a midőn a kis ipart nagy tőkék concurrentiája égessen ab-sorbeátta, a főcént mesei gasdssággal foglalkozó hazánkban a méhészet rsn hivatva a háziipart első sorban pótolni, hivatva van a mesei gazdának kisebb ssükségletei fedesésére pótlékul, kiegészíti részül ssolgálni. A méhészet éppen ott nyújt segédkezet a jobblét előmozdítására, a hol arra a legnagyobb ssükség van, a kisebb birtokú mezei gazdánál, a a csekély ffzetésü tanítónál, s a szegény iparosnál. Fontosságát észrevet ék és kellőleg méltatták már as ős idők népei, nemsei-gazdáí. Igy a Hellének nagy költője, tudósa — Homér, Iliáaában a Trója elleni Beruget a mébsereghes hasonlítja, mely kifogyhatatlan és fáradhatatlan. .Valamint a méhek, ugy mond, a munkára szakadatlanul jönuek mennek, ugy a hellén sereg a barbár Trójaiak ellen végtelen és folyton megújuló a lankadatlan." Mily magasztos basouiatl egy világhódító seregnek dicsőségteljes mnnkájához hasonlítani a szerény munkás méhet. Míg az elévQlhetlen s dicsteljrs korszakot alkot, ez fáradhatlan Önzetlen munkájával, zamato: és illatos nektárt gyűjt, s as emberiség boldogitisira, miltiőkban számlálható kincseket halmos. Ismét Virgilius, egy egéss könyvet, Georgíconjának 4-ik könyvéi a méhészet ismertetésére és magasztalására írja meg. Öieink történetében is nagy szerepet játszik a méh. Bppefl hazánk földjének fŐjellemzéseül mondatott as, a mível Ábrahám Ígéret földje jellemestetett, hogy az t. i. tejjel és mézzel folyó Kanaan, E^i nektár volt a vá* *) Mutatvány, az ismert méhészeti vándortanító saerkesatéséban most megjelent 1884. .Méhész naptár\'-ből. Ara. 60 kr. as öreget, hogy ez azért -van, mert az 1848-ik év előtt a paraszt embernek nem volt polgárjoga, s a betyár ugy tekintette, mini aki a vármogye ellen bar-osolva, az ő részén van, s igy a paraszt kötelességének tartotta védeni tőle telhetőleg azt, aki vele egy táborba sorakozik. Azután meg a régi hetyároknakssa-bályaik ís voltak ... — .MegáUj öcséra, kiáltott most fel M. urambátyám, erről a zsivány re-gúláról jut most eszembe egy historia, ami vfUm tőrtént meg:. — Fiatal ember voltam — igy kezdé — szerettem a szép asszonyt, jő lovat, jó futó agarakat, s többnyire lóháton jártam. Egysz r egy kis péasre lett volna szükségem, azért lóhátra ütve, két töltött pisztolyt a nyereg kapába helyesve, elindultam Enyingre. As agarakat is mellém vettem. Enyingen felvéve a pénzt, elindultam a nap nyugtával hasa felé. Jó paripámon, még ha korom sötét lett volna sem féltem volna, Mas töltött pisztolyok voltak nálam. A pénzt pedig bekecsem belső ssebébe helyeslem. Hát öcsém, amint Euyingről kiértem, a szántóföldön egy akkora nyul ugrik fel, mint egy bika hornya! As én két agaram manna, én mog lovammal a két agár után vágtattam tüskén, bokron át letérve a biztos útról. A H—i erdő szelén elfogák agaraim a nyulat, leazáltam tehát lovamról s azt felvéve, nyeregká-pámhos kapcsoltam. Akkor már kezdett sötétedni, as orsságut messze volt, éa ismerve as erdőn át vésető gyalog utat, arra tartottam. A hódos i erdőben ember emlékese- laastottaknak. ígérve as ígéret földén. Mely hogy valósult-e, a történet homályában mosódik el, de hogy as hasánk ban as valósággá vált, bizonyításra nem szorul. Més rs tej folyt e hazában ; e e mai napig is zamatos més, — mely éltet és üdít — egyaránt szolgál megbecsülhet-len élelmi czikkúl, mint csemegéül és gyógysserül. Asonbeo a méhészét a legközelebb múltban lehanyatlott. De a tudomány halad fokról-fokra lassan és megfontolva. Pillanatra elmaradottnak lünik fel, meri tanul, taptsz\'t.Jokat gyűjt és gondolkozik ; de ujrs fellángol, a isméi nyilvánulni kezd. Fellépett a tudomány a tair hészet terén >*, s az eddig zárt könyv, a kösöntéges ka»os méhészet, Dxierxon apó által ma már oyitva áll: sminden tekintő előtt tiszta képét tárja fal azon mérheilen bölcsességü rendszernek, mely a természetnek egyik nem legutolsó remeke. Észleljük es csodáljuk ason bölcs, azon művészi rendszert, mely megszégyeníti csillogva fény!ő politikusainkat; s mely mellett az ő tudományok as ő rendsserök paranyÍBágba tűnik el. Mi emberek fennen dicsekssűnk műveinkkel, s azok — a semmiségbe eltűnő parányiságok— egy legcsekélyebb méhallam berendezése mellett. Mi nyögünk, sopánkodunk as élet terheinek súlya alett ¦ s ott általános boldogságot, megelégedést látunk. Igen, ott azt látjuk, hogy a munka, a kötelesség teljesítés boldogít ; itt minden egyes a munkától oldoskodik, a munkától oldoz-kodik, a munkától irtósik. Cht as ered-mény a boldogság, itt a boldogtalanság. Tanuljunk a méhektől, forduljunk a munkához ; kedveltesaük meg a munkát, s a munka által boldog s megelégedettekké leszei ük embertársainkat. A méhészet terén való* munkálkodás, tövis nélkül! babérokkal, s főként fulánktalan és zamatos nektárral jutalmaz. DÖMÖTÖR LÁSZLÓ. CSARNOK. Szerb közmondások. A kutyák a világ kezdete óta ugatnak. — * As egéss világ csalfaságból és ha-rugaágból áll. A szegénység ellen csak egy orvosság van : amunka. A harcsát a farkánál, az asszonyt p<dig a szavánál fogni egyenlő. * As aggság oly betegség, melyben mindenkinek meg kell halnia.*5 Mit as emberek meg nem jutalmaznak, azt megjutalmazza egykor as Isten. Az ügyvédet {folyvást kenni kell, mint a nyikorgó szekeret. * Ha ellenségeid a bírák, legjobban cselekszel, ha felhagyás a perlekedéssel. * Bármennyit is utassék a szamár, mégis csak szamárnak fog viassatérni. Óta szegény legények szoktak tanyázni, nekem es ekkor eszembe sem jutott volna, hanem amint a sürü köst nyargalok a lovam kantárját egyszerre csak elkapja valaki s rám kiált: „Megálljon as ur 1" Tudod öcsém, én ugy megijedtem, bogy arról is elf Jejtkestem, hogy töltött jrsstoly Ís van a világon I As ismeretten i;. lóról leszállított, s vezetett befelé a sűrűbe. Egyszer csakpásstortüshös hasonló világosságot lá-ok. Amint oda érünk látom azt is, hogy vsgy 10 bekormotott ¦rcsu zsivány ül, egy pedig félre egy fa alatt hátrakötött kezekkel egy birka bőrén térdel. Amint a tűshöz értem a ssivá-nyok mind felugráltak s egy kösülök ast kérdé, ki és mi járatban vagyok ? Megmondtam neki nevemet és azt mondám, bogy nyulászni voltam, (elhallgatva nagy bölcsen, hogy pénzl hozok Ényingröl.) Mikor nevemet megmondtam, az egyik betyár csak nés, csak néz ; asután két könnycsepp csillámlik meg szemében s aszal a kérdéssel, hogy nem ismerem-e őt? zokogva nyakamba borul. Azután elmondja, hogy ifjú korában az éo apámnál kanászként . szolgált. „Isten áldja meg — (monda — még a föld alatt is, jÓ uram voltl hejh, nem jia kerültem volna én erre as életre, ha...... I s sokogás fojts, el ssavaít. — Ha? — kordém, én? .„Ha ei a lány azzá nem less, amivé lett! Hogy ne legyen nyugta a- nyirkos sírban sohasem — sohasem 1* A zsifányok asután odaültettek a tűs mellé s megkínáltak, gulyásbassal, tüzes borral- Ettem a kanalukkal, ittam a csu- A-gaadag akkor essik, mikor kedv6 tartja; a szegény, a mikor van, mi* ennie. * Mindig jobb egy ssamár, mely csendesen hord, mínt egy paripa, mely levet a hátáról. . . * Jobb a lábát, mint anyakát kitörni. * Mindig jobb a becsületesek között utolsónak, mint gazemberek között első .nek lenni. * Jobb semmit, mint félig tudni, * Jobb káron, mint szégyenen okulni. * Jobb szegénynek, de becsületesnek mint gasdagnak, de becstelennek tenni. A bor megrészegíti a bolondot, s azután szerez neki egy rakás verést. Ügyesség többet ér as erőnél. * Egy „láttam" többet ér, mini tis „hallottam." * As asszony többel hord el kötényében a házból, mínt a mennyit a férj telerakott stekérrel bevinni képes. A bortól több bolond halt meg,mínt a mennyi magát a visbe Ölte. * . A szorgalmasnőalegnagyobbkincs Hol a bolondé a szó, ott hallgat a bölcs. * A hol egy krajcsárral beéred, ne használj hármat. * Hol a péns bessél, ott as íg*sság is elnémul. * Két perlekedő között rendesen egy harmadik győz. * Hol a hatalom lakik, ott vége ván az igazságnak. * Hol az egyetértés, ott van a győse lem is. * Hol a szégyen, ott tartózkodik a be csület is. * Fejedet vidd mindigmagaddal,mert est nem kölcsönözheted mástól. * Akinek semmije sincs, ast barátjai is odahagyják. Mai napság a világ tele zsákok és nem leli fők előtt szokott meghajolni. * A leány Jegesebb ruhája: a szemérem. * Jó szomszéd a megbecsülhetetlen kincs, * Míg a szamár has, addig sseretik. « Mig a ssót ki nem ejtetted, addig te vagy as ő ura, asután ő less a tied. tórájukból e beszélgettem velük, mignem éjfél lett. Ekkor felugrik az eltbbeni öreg zsivány s „legények dologra fel!"kiáltására valamennyien talpon vannak, sze-mök a dühtől, fokosuk a tus vörös világatói fénylik, oda robbannak ahhos a társukhoz, kí ott a birka bőrön térdel. A* elhaló, kétségbeesett hangon kegyelemértesdekel, de a könyörtelen sziv megnem indul, a fokos piros vértől lesz piros, s as előbb ép ember darabokra vagdalva adja ki lelkét! Ekkor a vén betyár hozzám fordulva ssólt; Lássa as úrfi nem ö«tk as uraknak, de nekünk is vannak törvényeink, es r* ember, egy szegény asszonyt rabolt ki, átért kellett neki igy meghalnia I öcsém! — igy végsé M. urambátyám beasédét — 74 éves ember vagyok, de as Isten soha meg ne segéljen, ha az amit itt neked elmondtam nem ssórÓl-szóra ígaal A. R. jegyzete: után : MAGYAR GYULA. Aba. Sámuel. - Életkép. — Mészáros Istvántól. (Folytatás ás vége.) D« legssegényebb volt akkor, a mikor végre harmadisben, teljesen lessol-gálva önkénytesi évét, az utolsóelőtti nap a fölötti örömében, hogy még csak holnap kell jelemkesní s aztán elbocsájiják, u.olsó garasát elmulatván, reggel valami csekélység miatt hadnagya besáratta őt napi „egyesre.* Nem volt pénze, hogy magvess\'egosse a profószt, egy csigerét. HUSZONKETTEDIK ftVFOLAMY ZALAI KÖZLÖK Y DECZEBMEE 20 ín 1883. As éj-; reggel követi, ha nem is kukoiikolnak a kakasok. * Bármi szépen is szóljon ss ellenség, mégis rosszul gondolkozik. Asszony, bor és kártya, es a három legnagyobb tolvaj. Asszony- és kályhának otthon a helye. A csalánt csakhamar meglehet is- A nyulat kutyákkal, a bolondot dicsérettel, az asszonyt pedig pénzzel szokás megfogni. * Az irigység t\'jegöli a lelket, mint a rozsda a vasat. * Jaj annak a háznak, amelyben a tyúk kukorékol-és a kakas hallgat. 4i A tolvaj ts becsületesnek tartja magát, ha ajkalma nincs tolvajlásr*, * A bor arra való, hogy az embert fölvidult; de nem arra. hogy belőle disznót csináljon. * A jó barát többet ér édes testvérednél. * A legszebb almában is van néha íéreg. * . Oly >L>mír is van elég, mely nem hord zsákot. * „Volt nekem", szól a szegény; „tudtam", at ostoba. Az okos ember is téved. * A tapasztalat drága oktatás szokott lenni. Ha a róka a farkát csóválja, lud-lopásra gondol. VIZOLY Z. Hírek. — Ügyvédi irodanyltas. Dr. T*r- sánczki Gyula, oki. birú, köz- és váhó-ügyvód. ügyvédi irodát nyitott Perlakon. Sok szerencsét kívánunk kedves munkatársunknak sok küzdelem után kivívott pályétáhos ! — Eöszonet-njil vánitás. Szeretett nagybátyám Tomasich Pál nagy kanissai kir. alügyésznek f, hó 16-án. -öriént te* metése alkalmából a nagyszámú közönségnek, — a gyászoló rokonság báuatát enyhítő, — ssives megjelenéseért, valamint a boldogultnak tisstelŐi és barátai tói kapott részvétnyilatkozatokért kötelességemnek tartom hálás köszönetemet nyilvánítani A rokonság nevében; Bá-nutay Károly, — Vigyázatlanság áldozata lett Msyer Lajos ihárosi fiatal kántor-tanító. Vadászatra indalván, midón a kocsira felült, fegverét kesében tartotta. Ez véletlenül megakadt s oly szerencsétlenül sült el, hegy Mayert halálosan mégse be • sítette.Temetése f. h. 19-én ment végbe; Nflt és gyermeket hagyott maga után. Hangversenyt szándékoznak tar-taraui városunkban. Szabó Bela és István, „melodion"- és citera-müvéssek. Jelenleg Pécset vannak, s nálunk a közeli napokban fognak föllépni.— Felhívjak éájuk a {. közöuség figyelmét 1 — Gyászjelentés. A multszámunk-bin röviden jelzett halálesetről a következő gyászjelentést vettük: „A nagy-kaniz-ai kir. törvényssék, kir. ügyészség é* kir. járásbíróság tagjai fájdalomtelt szívvel tudatják felejthetlen kartárauk-nak Tomasich Pál kir. alügyéas urnák, f. évi decsember hó 15-én reggeli 8 órakor szivszélhüdés következtében életének 40-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei vasárnap f. hó 16-án d. u. 4 ódakor tótettek Htld S. I. nagy kanizsai temetkezési vállalat által a Csengerí-utcsai lakásából -(Szal-mai-féle házj a helybeli rom. kath.- sir kertben Örök nyugalomra. Az engeaetelő szent mise-áldozat pedig f. hó 17-én reggeli 10 órakor mutattatott be a helybeli ssent-ferenezrendi plébánia templomban a Mindenhatónak. Béke lengjen porai lelett I- — Fejedelmek és berezegek szállója.\' Arábiában még ma is mezat számra vannak a szultánok s nagyon terméeiete-son . mindenkinek meg vannak a maga minissterei s meg van udvartartása. Ha valamelyik ilyes fejedelem vagy ennek L.-. vagy minisztere Adenbe érkezett, rendesen as angol kormányzóhoz szállottak. Ez azonban nagy költséggel járt és astán ezek a szultánok, szultánnak és miuissterek nem igen hi rések a tisztaságról. A kormányzó ennélfogva jónak látta egy egészen külön szállót rendezn-be nekik, ahol államköltségen sütnek-fÓsnek a számukra. — Égy aradi zsidó asszony örökbe fogudott két leánykát, kik még e nő életében áttértek a keresztyén vallásra. A örökbe fogadó ásssoy végrendeletében ast az akaratát fejezte ki, hogy a leányok térjenek át a ktreestyén hitről a zsidó vallásra. Ez a végrendelet felment a belügyminiszterhez, aki eldöntötte, hogy a törvény a halott végakaratához képest sem változtatható meg és a keresztyén vallásról a zsidó hitre nálunk visszatérni nem lehet. — Hymen. Zrínyi Károly a csáktornyai községi elemi népiskola egyik derék tanítója a napokban jegyezte el magának BencaákFanny k. a. a csáktornyai m. kir. postamester bájos és kedves leányát. Elévüthetlen boldogság kísérje frigyüket. — A varat es a lovak. A lövői lovak, ugy látszik, még nem igen ismerik a vasutat, mert közülök egy pár, midőn Sopron felé mentek volna, Kagy-Czenk mellett, a hol -a déli vasút átszeli az országutat, a közelgő vonat robogó zajára megbokrosodott, áttörte a leeresztett sorompót s neki rohant a aioeknek épen abbsn a pillanatban, midőn a vonat keresztül robogott s igy az a két lovat és a kocsit posdorjává törte. Szerencsére a kocsis nem ült a ssekérens igy nem veszett el emberélet. — YeszMyes járvány a nagyszom- tát se szívhatott, egy suttyonban hozott tormásvirslit sem ehetett, hanem a ra boa kosztjával kellett buérnie. Termé stetes, hogy folyton ehetett s mikor Aba éhezett, verseket szokott írni. Ekkor is verset irt. mely telve humorral, közvetlenséggel igy hangzik : Parancsba jött és engemai őrmesterem börtönbe tett. .Lakása itt less őt nspig. Addig nyugodtan albztik " Monda — s rám forditá a zárt S kiránt nyugalmas éjsiakát. És én . i . elalszom mit tegyek ? Nem háborgatnak a legyek, S a láncs, ba csörren lábamon, Patkány, egér mint eloson. Meleg sincs itt, — a napsugár E helytől messse-messae jár. A néma csönd, a vaksötét Elhozza bár kísértetet De félni — éc, \'a harca L*? Sehol se ssoktam — nem, aoha ! Szivem bár nem ver rendesen: Mert még szokatlan e helyen. A földi gond se bántja itt Szivem nyíló világait, As éh-halál meg pláne nem; Kissen a prófunt itt terem, Dohányozni— aat nem ssabad, Hoztam bagót sipkám alatt. S ha majd* as álom asáfnyain Ellátogat hozzám Marim, A boldogság teljes lessen, Szivemre sárra kedvesem, A vasba verhetnek nyakig Nem ébredek föl öt napig. E\'vers mulatja, bogy jobb poéta vált yolna belőle, mint katona. De hát verset irni is lusta. Nagy dolognak kell lennie, hogy tollat ne csak azért vegyen a kesébe, hogy pénzért írjon baza, hanem hogy valamit alkosson. Pedig szép tehetsége van. Diák korában mindig ő nyerte el as első díjjal ax önképsőköri pályázaton. E fentebbi vers egyszersmind hattyúdala voit k. to szagának. Rokonai kieszközölték, hogy végleg szabadságolják. Azok a rokonai, kik ezerszer ígérték, hogy leveszik róla kezüket. Es váló ban minden rokona, kezdve nsgybáty-ján, a püspökön, le [égessen legkisebb húgáig, mind szidja őt s Ő ezért mindnyá jukat imádjaj Mosolyog a szí dalmakra és imádja a ssidalmazót. Kell e ennél gyermekiesebb ssiv, gyermekiesebb lélek ? I E gyermeki ssiv mellett igaai nrí vér kering őreiben. Gyermek, és nr, hogy fér meg egy lélekben, az tudja, a ki volt már igazi gyermek — mai napság már nincs ígaxi gyermek, mert vajmi korán felnyitják as ártatlanok szemeit — és volt ur, a ki megőrizte gyermeki hitét és megtarts ufí busskeságét. Abá is igazi ur, gentleman. Hiába nevesték a balták szegényének és hiába van örökké pénzzavarban: mindig ur. A legnagyobb és es idő szerint egyetlen igazi gavallér szülőföldjén. Látogatott a korcsmába fogadj* s nem engedi meg, hogy ások traktálnák, noha mindegyike mellényzsebebó; kiűzetné as egész Abs Sámuelt örökjendő birtokával, temérdek aiósságávsl együtt. Nem főzeti ]e magát. Itatja, rendel a javából, a mit-- kontóra hozat; csigányt megtanítja aj nótákra és ex hus neki barátságból. De minden hásiurkodáaa mellett is azon tépelődik, a mi már régóta emésstí s mihelyt egy jó barátja rándul le hozzá, kit rég nem látott, elpanaszolja neki, hogy Ő meg fog őrülni. baü megyei korházban. A nagysxom-bati megyei kórhízi orvos jelentést telt Possonymcgyegyóuél, bogy a kórház betegei közöli behurczolás következtében küteges hagymás betegség mutatkosik. — A betegség továbbterjedésének megakadályozása b elfojtása tekintetéből a megye alispánja uj betegeknek a kórházba fölvételét bizonylatán időre beszüntette; az esetre pedig, ha mégis jelentkeznek betegük, kiket visssauiásítani nem lehet, akkép intézkedett, ho^cy azok a megye: kórházi alap terhére a városi kórházba fölvétessenek s ott ápolásban rássesüljenek. — Nagyszombat város kösönségének áll első sorban érdekében hogy a baj mielőbb elfojtassék a tovább ne hnrcsoltaasék. — Meghivő. A siófoki önk. tüz-oltó pgylei javára 1883.deczember 22-du a „Bárány" -vendéglő nagytermében táncsozal egybekötött lombola-estólyt rendez B\'umgartner Pál, vendéglős. — YáratLan csata. Amelsiczi erdőben (Trencséomegyénen) a múlt na pok egyiken megyei pandúrok és orvvadászok közt valóságos . u^ata folyt le. Ugyanis hat megy: pandúr, kikhez útközben Szilvainé, nemeslieazkovecsí földbirtokos kocsisa is csatlakozott, a.melsi-esi erdőbe portyázni ment. As erdőbe érve, a bokrok kosul egyszerrecsak egész csapat számra, közel hatvan kopanícrár tört elő s megrohanta a mi rosszat sem sejtő pandnrokat. Hevea harcs köreiké-aelt. A pandúrok erős tüzelése végre hátrálni késstetó a rabló csordát, kik a helyszínén halva maradi hat társukat magukkal ozipelve. az erdő rengetegébe menekültek. —- Melsicz vidékén," különbéi, már évek óta garázdálkodnak as orVva-dássok, s velük — úgyszólván — as egész környék czimborál. Nöm egy utat, nem egy vaJáaztegény lett dühök áldozata. A hatóság mindent megtesz, de a bűnpártolókkal ssemben fáradozása kárba vész. — Szerencsétlen lövés. Vámos Menyjiért vejkei urod. erdőkerülő a mult pénteken ittas állapotban átment Peresz-tegre, hol a malomban kukoricsája volt megőrlés végett. A molnár-legénynyel találkozván, ettől azt kérdésé: „meg vsn-e már a kukoriczám?" Miután ast a választ kapta, hogy nincs, levevé töltött fegyverét válláról s ezen szavakkal: „akkor hát agyonlőlek". elsttté ast b a lövés a molnárlegénynek hasába fúródott. A szerencsétlen áldosat még él, t brutális ember pedig elfogatott. — Vadászat. Nagy hajióvadássat volt N. A iádon Hirsch A. és Maller M. bérletén. Körülbelül negyedfélszáz hajtó és 30 vadász vett részt a vadászatban, kik a legkellemesebben töltötték a napot, mert a vadállomány a szigorú gondozás folytán nagy. Már az első haj\'áshan 126 nyul esett el; délután 3 óráig pedig 336 darabot lőttek, midőn a hideg Bzeles eső leszakadt s a vadáasatot fálbe kellett hagyni. Délben nagy rakás tűsek mellett a vadásztársaság kint ebédelt as erdőben; este pedig a gazdag asztal mellett vidám Órákat töltött a nagy társaság, poh.razva beszélve a nap élményeit, melyet a hási-gasdák szívessége, Pap Sándor ügyvéd szép zongorajátéka csak filsseresett. A társaság éjfél felé oszlott ssét. A vadá- szok követkesŐ szerencsével lődöztek : Hírt kapitány 36 drhot, Kelemen L*jos 27,; Hermán M. 25, Hám J. 25, Babó-ebuy K. 21: Bischof alesredes 20, Kuíler 20, Kemény A. .18, Melicskó 16, Hirsch A, 15, H.rschler 16, Kspocefy J. 13, Ka-posfy B. 12. Foliy J. II. két Malter 19, Fodor Gl 10, Jjnaiker lf>, Rigó 9, Gold-berger 5, Hochr*iiter 6 drb stij.. — Hamisított Kossuth levél. A tisza-eszláii per után a „W. Alig. Z\'g." tudvalevőleg közölt egy Kosaulh-levulet, melytől kitűnt, hogy hamisított. A bécsi belvárosi járásbíróság a napokban tárgyalta est az ügyet, A levélhamiBÍtő egy H".bn nevű 19 éves gimnazista, kí azzal védekezett, hogy a levelet nem rosz aka ratbói irta, hanem csak próbaképen,mert hirlupiró akart lenni. Arra nem is gondolt, hogy ast s levelet kinyomatják. A tanukép kihallgatott dr. Gutlmann Gyula a ,W. Alig. Ztg." vesércsikkirója előadta, hogy ő a levelet eredetinek tartotta. As említett \\ap kiadója dr. Herczka kijelentette, hogy a levél közlése miatt nem voit kára, 25 frtot fizetett ugyan érte, de annyit, mint hamisítvány is megért a lapnak. Ezek után Hahnt felmentették. — Egy magyar püspök és Lather Hfirton. A Luther-ünnepély alkalmából érdekes lesz megemlíteni, bogy a nagy reformátorral Thurzó az akkori boroszlói püspök is összeköttetésben vo\'t. Thnrzó, ki a nagy szerepet vitt magyar főnemes család egyik sarja volt, házi lelkészéi, Sohleunert küldte Wittenbergába, hogy az evangelicus tanokat megismerje és Lutherrel élénk levelezés állott. A Tbnr-eók felsőmagyarországi Árva várában még ma in van sok érdekes adat a refor mátió korából. bakónski 54. az. tjkvben A f 1 forsz. a. 2 frt, 2 sorsa. a. 404 frt, 3 sorsz. a 64 frt, á sorsi. s. 174 frt, 5-sorsz. a. 18 frt, 6 sorss, a. 40 frt, 7 sorsz. a. 258 frt, 8 sorsz. a. 62 frt, 9 jsoras. a. 2 frt, 10 sorsz. a. 171 frtrt becsült ingatlanok, minthogy a 4136/879, ss.-a. végrehajtási zálogjogot nyert Kovács Lajos nagy-kanizsai lakos ügyvéd kérvény esőnek csatlakozása 8222/882. ss. s. eírendeltetettmiodketté-jÜk részéré együttesen minden réssiet birtok külön-külön tekintettel, hogy az A f 1 sorsz. a. ingatlanra 12005/tkv. 871. az. a. előjegyzett Turó Józsefnek tulajdonjogát a Zalsmegye árvatárának 16533/871. ez. «. bekebelezett zálogjoga megelőzi 1883. évi deczember hó 27-ik napján délelőtt 11 órakor Bakónakon a községbiró basánál Kovács Lajos ugy dr. Tuboly Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal as árverezni kívánók tartoznak a fennlí becsárak 10 ssásalékát készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. - 1146 1— 1 Az árverési feltétetek a hivaUlos órák alatt a nagy kanizsai kir. tvszék tlkkvi osztályánál s Bakónak község elöljáróságánál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, a kir. trvszék,mint telekkönyvi hvtóaágnak 1883. évi szeptember hó 28. napján tartott ülésből. Tamás y e. k. elnök. Kise *. k, jegyző, (pb.) Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR Felelős szerkesztő : TASS ALX0S. Laptulajaonos: WAJD1TS JÓZSEF. 3NT ylltté r.*) Nyilatkozat. .-\\ Két napi távollét után tegnap este hasaérkezvén, arról értesültem, hogy távollétem alatt valamely ross nyelvű a zavarosban halássni szurető és\'kóssa hírekből nyerészkedni akaró egyéaiség ason hírt terjesstette el városunkban lakó Ügyfeleim é» ismerőseim kősött, hogy Budapesten kinevestetést nyervén, valamely állásra legközelebb oda tesssm át lakásomat. — Kötelességemnek tarlom essél szemben igen tisztelt Ügyfeleimmel és ismerőseimmel tudatni, hogy\' ezen hir minden alapot nélkülös és nem egyéb a légből kapott tendentiosus hazugságnál és raj\'a leszek, as áskálódások esen ujabb nemének feltalálóját megtudni és a tisztelt közönségnek bemutatni. N.-Kanizsán, 1883. évi decsember hó 18. napján. GARAl BENŐ, ügyvéd. — Bolond vagyok barátom, vagy ha nem vagyok, hát lessek. Becsületszavamra mondom. Nem segit már rajtam semmí, csak a halál, vagy a Lipótmező. Becsületemre. Csak azt a Mariskát ne szeretném olyan igazán nagyon 1 Aztán mosolyog, de e mosolya mellett a meggyőződés hangján aaól: — Bolond vagyok, becsületemre I Ez nem maradhat igy, vetek közbe magakut a rokonok. As édes anyja ve esendő fiát siratja, mostoha apja elveszett fiát kárhoztatja, bátyja megveszett öcs-, csét gúnyolja, nővérei veszni induló bátyjukat könyezik. Jogász soha se lesz belőle, katonaságnál sem volt szerencséje. Legyen gaadáss. Püspök nyagybátyja majd elhelyezi valami jó püspöki uradalomba s néhány ét- alatt nem cserél Samu magával a püspökkel sem. Igy gondolkozott a püspök is és rábeszélte öcs csét, hogy legyen gasdáas. Abs Sámuelnek mindegy volt - már, ha csősznek teszik is. Ma a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója s jövőben isten tudja mi. Legfeljebb boldog ember. Míg mi, a Kakas kompánia többi tagjai ? De ne szóljunk erről. Remélem, hogy as illatos mező, a pázsit bársonyé, (madár dalától . hangos liget iliatos kertek mélye, kalászok aranya, erdők békés magánya Üde hajnalokon, meggyógyítják s kiverik fejéből ast a rögeszme1, mii egy korhely élet álmatlan Téjszakái vertek oda. 8 mi is akkor lássunk legboldogabbak, mikor évek múlva a kedves találkozáskor így szól boszánk : — Se baj fiuk Bolond voltam. Kigyógyultam. Becsületemre. És én hiszem, hogy es ss idő miha marabb bekövetkezik . .\'; * E rovat alatt kSzlSttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelőséget a Saerk Hirdetések. 7218. szám. 1888. Árverédi hirdetmény. Alnlirlkiküldö\'t végrehajtó as 1881 évi LX. t. cs. 102. §-» értelmében ezen nel közhírré teszi, hogy a nsgy-kanízsai kir. járásbíróság 10142/82. számú vég-sése által Vesster Imre és dr. Tuboly Gyuls nagy-kanizsai végrehajtatok javára Keglovits János kerecsenyi lakos ellen 600frt hátr. töke és eddig összesen 26 frt 65 kr. perköltség követelés erejéig el-rendeltkielégitéeí végr. alkalmával bíróilag felülfoglalt és 560 frt 80 krra becsült hordók, ssólőprések, kádak, o*és ujborok s egyebekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 10142/1882. s.. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Kereo-enyben alperes pin-ozéinél leendő eszközlésére 1883. 07 decsember hó 24 ik napjának délután 2 órája határidőül ki\'űzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, as Í88Í. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet, ígérőnek becsáron alul ís eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vétel ára ss 1881. évi LX. t. cs. 108. §-ábac megállapított feltételek szerint less kifizetendő- Kelt Nagy-Kanissán lS83-ik évi decsember hó 9. nspján. 11451—1. FÁBIÁN * • . kir. bír. végrehajtó. 62%. tkv. 883." Árverési hirdetmény. A nagy-kaniasai kir. trvszék tlkkvi osztálya "résséről köshirró létetik, hogy Zalamegye-össsesitett árvatára végrehaj tatónak, Pondolek József és neje Salamon Anna végrehajtást szenvedő bakónaki lakósok elleni 394 frt 46"\'/, kr tőke s járulókai iránti végrebaj áai ügyében a €297. tkv. 1888. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvs«ék telekkönyvi osztálya részéről közbirré tétetik, bogy Zalamegye összesített árva tárának Pap Zsigmond végrehajtást szenvedő kaozorlaki lakos elleni 109 frt 60 kr. tők-: b jár. iránti végrehajtási ügyében .a kaozorlaki 4. bt., tjkvben A -\\ 5 hsssám ingatlanból-Pap Zsigmond tulajdonát képező 243frtra becsült hason fele külön, ugyan a kaczorlaki 118. as. tjkvben A f 511/b hzsz. a. felvett 66 frtra becsült egéss iogallan külön 1883. évi deczember hó 29-ik napján délelőtt 11 Órakor Kiczorlakon a községbiró hasánál dr. Tuboly Gyula felperesi Ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladstni fog, mely alkalommal as árverezni - kívánók tartósnak a fennlí b«caárak 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhes letenni. - Az árverési féllételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. trések tlkkvi osztályánál s Kacsorlak község elöljáróságánál megtekinthetők. A nagy-kanizsai kir. trvszék, mint tlkkvi hatóság 1883. évi szept. hó 28. napján. Tsmásy s. k. elnök. Kíbs s. k. jegyző, (ph.) 500 siíp kifogástalan ssívarkát lehet kásái-te ni az ia, a cs. kir. dohánygyárakban is használt s z1V a r ka TÖLTŐ -GÉPEMMEL raélj érczbSl igen csinosan készítve. 3 kfilöoféle erősségben, véknny, k&sépfaj, vastag, kQlSnbsé^ nélkül, használati Qtasttass&i együtt 65 kr. Csak akkor Valist ka czégsst bele vsa vésve. . Az és szIvarka-BBvelyBlBi, «zintes három erSaaegben, 0Bakii a valódi „Le H»B*FsaB-papirbol (fehér) vagy Ka ksrloza-papirból (sárga) következő" árakon kaphatok : frt Szipka rész nélkül, sima 1000-re" —.80 Szipka rész nélkül elegáns arany- jegjgyel, 1000-re..... 1.80 Szipka részszel, sima 1 kartoo * . öOOdrbbal.......1.05 Szipka résxseel elegáns arany. kék vagy fekete jegygyeí, 1 karton 500 v ;.ibb»l. . . . -1.60 IL resini mlsfiseg, szintén fehér vagy sárga, melyet mások ciső- rendaképen ajánlanak, ára: isipkarész nélkai, sima-, 1000 db, —.50 \' Szipka rész nélkül, elegáns arany- " jegygyei . . . . .. —90 Szipkával, sima, 1000 drb. . 1.80 Szipkával ?3 elegáns araay, kék\' vagy fekete jegygyei, ÍOOO db. 220 KSzSnséges Wsao gépeetke hozzá —.10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vagy az összeg beküldése -mellett Iamételsdók százalékot kapnak: a) Belejegyzett védjegy. Óvási HamiaiiásoktóU megóvások ciéljából minden karton a fenti kercsk. törvényszéki te g bejegyzett gyir-jegygyal van ellátva. Cawley & Henry párisi franczia szivarka" és gépecskók raktára: wiacn Altiért. Bécs, MarÍahilferBtrasse.58. (ezelSit Práter*trsB«e 18.) HUSZONKETTEDIKE VFOLYAM. AÍ4I KÖZLÖNY DECZEMBER 20in 1883. H I R P L TES E_K. 6300. tkv. 1883. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hegy Zalamegye összesített árra-tára vógreha-jtatŐnak Tál János végrehajtást szenvedi hahóti lakó* elleni 40 frt 29 kr tfifce s jár. iránti végrehajtási ügyében a hahóti 103. ss. tjkvben A f 885. hzss. a. /eNett asőlöváltság köteles 272 frtra becsült fekvőség külön, — a 899 hxsr. alatt felvett 46 frtra becsült ssántéfőld külön 1883. évi deczember hó 28. napján délelőtt 11 órakor Habot kösségbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal as árverezni kívánók tartoznak a fenntí becsárak 10 százalékát készpénz-ben vagy óvadékké^es papirban a kikül-dött kezéhez letenni. - As árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. trvszék tlkkvi osztályánál s Hahót község elöljáróságánál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál 1883. évi szeptember hó 28. napja\'t tartort üléséből. Tamási s. k. elnök. Kiss s. k. jegyző. 1148 l-l. 398Í.Í* 5145. Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbiróság, mint (elekkönyvi hatóság részéről ezeu-nel közhírré letetik,Zakál Henrik Ügyvéd által képví&elt Fischer Dávid szt.-máriai lakosnak, Dubovíta Víncze ugyanottani lakÓs ellen 150 frt töke a jár, iránti végrehajtási ügyében, a uagy-kanissai kir. törvényszék területén lévő ezen kir. járásbírósághoz tartozó - szt.-máriai 175. sz. tjkvben A t 2—17, 19—33. 36. 37. sor. as. a, felvett ingatlanokból alperest" illető és az adó alapján 1196 frt 83\'/3 ad krra becsült y3-ad rész.ingatlan birtok, ugyanesen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10% báoaipén ^ .letétele, kötelezettsége mellett a sz\'.-máriaí község házánál 1884 évi január bó 10. napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. - 1142 1 -2 A részletesebb árverési feltételek ezen kir. járásbiróság telekkönyvi osztályánál és a sst.-máriai kÖzségbirÓnál be-tekiothetők. \' A kir. járásbíróság, mint t. lnk-könyvi hatóság Csáktornyán 1883. évi november hó 20-ik n*pjáu. 3603. 83. Árverési hirdetmény. A csákloruyai k!r. járásbíróság,mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Zakál Henrik Ügyvéd által képviselt Neníela Adolf alsó domborui lakosnak, Zvoruik Bertalan perlaki lakos ellen 100 frt tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez tartozó, .ezen kir. járásbiróság területén lé«ő a perlaki 71. számú tjkvben A 1. 514 nzsz. a. Zroroik Bertalan és neje Halek Borbála tulajdooául felvett 467 frtra becsül belsőség a 358 sz Ukházial a közösség megszűnte ése céljából egészben — a* ugyajazon tjkvben A 1 936 1078. 1105. 1860, 1959, 3691 és 3717/49. bzsx: a. ugyanazok talajdonául fölvett ingaila nokból végrehajtást szenvedett Zvuroík Bertalant illető éa 760 frtra becsült fele része — mégis az ugyaoaron községi 1627. számú tjkvben Ar 1844 hzsz a ugyanazok tulajdonául felvett ingatlanból Zvernik Bertalant illető és 2?8 fnr-. becsült fele rész ingatlan birtok a becsár mint kikiáltási ár éa ennek megfelelő 10% bánatpénz leiétele, kőlolexettsógo mellett a\'perlaki községháznál 1884. évi január hó 29-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árveréi i feltételek esen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a perlaki községbirónál b »• tekinthetők. A Kr. •járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság Csáktornyán, 1883.. évi augusztus hó 27-ik napján. 1143 1-1. Legalkalmasabb (Frankfurt 1-ső dij. ÜNNEPI AJÁNDÉK Kiállításokén 3 azor kitüntetett jySnySrBen énekli \' \' \' VALÓDI HABZI KANÁRIMÁDABAK kst.jaatók KLEIN ÖDÖNNÉL B.-CSABÁN. \'_ 4843. 82 Árverési hirdetmény. A csáktornyai \'kir. járásbíróság,, mint telekkönyvi hatóság ré<zéról ezennel kőzbirré tétetik, hogy Z-kál Henrik ügyvéd által képviselt BaJusa Mátyás goricsáni lakosnak, Bibits Mátyás (Ható) goriosáni lakos ellen 60 frt tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy-kani-|zsai kir. törvényesekhez tartozó ezen kir. | járásbíróság tei ületen levő a goriosáni 378. ssámu tjkvben A f 2—8 és f 1 sor szám slatt felvett és az adó alapján 466 írtra becsült ingatlan birtok ugyanezen össseg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10% bánatpénz letétele köteleset<aége mellett a goricáni község hasánál 1884 évi január hó 19 ik aapj n d. <- 10 őrs kor tartandó árverésen eíad*\'ní fóti. A részletesebb árvt-rétti í-Jt-*\' b:«e ezen kir. járásbíróság* tdokfcony j osztályánál és a gorícsáoi kosségbiróual betekinthetik. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, Csáktornyán, 1883. évi május hó 25. napján. 1144 1—1, ..Szétküldés a legmesszebb «6 vidékekre is, az élve megérkezés iránti jótállás U41 1—1 mellett Védjegy 419. és tSo.iaim. Kapbaiá: Nagy-Kanizsái ás Klein. Z a 1 a-K g e r s z e g : Szilágyi fodor József. Keszthely: Poryi J-, Weiss A . Schlrjiffer A-, Wunsch F. Fiié,; József, KoblenezCr Ignácz. Baiato n-F Q r e d: Keller Kiroly. Figyelmeztetés. Az általánoaart ismert, jó hírnévnek örrendS s több old«Julag kiidntetett só*borsze«.z késziiményem — kaleudSaígéuól fogva — sok utánzásnak lévén az utóbbi :i.ő:.l\'r. kitéve, eihatároztam, hogy azokon c imjegyeimet módrsitom z *rra kék nyomatban jaját házam kttls5 a.\'akját veszem fel, bejegyeztetvén azt egyszersmind viHjfgy-kt\'nt a badapesti iparkamaránál. SÓSBORSZESZ gyors enyhítést eszközöl: * \' * ssázos szaQgatás. fagyáé, fog- éi fstfáj da\'ztak, sztssoysageiéfsk, béas ássk, stb stfc e len Fogtisztül szerűi is igen ajánlható, a menojibea a fessak fényét i-lSseg\'ti a fog-bast eröshiti éi a száj tiszta, szagta ss ízt njer a szesz élpáro gása atáu Valamint ajánlatos e sa-r felmosásra is a bajidegek erő.iiéBéie, , fejkorpa képződés megjakadalyo-liUra él uut elitviMilár,. Ara egr m lnm\\ 80 tr., m Useob ütbesI 40 tt. Haaználati nuutaa magyar r«gy német .nyelven, bizományosaim -x-—1 dVn Üveghez ingyen mellékeltetik. Brá-zay gálm An, Budapesten, IV. kerület, Mazenm-kOmt 23. szám. Scbwartzenberg I, Zerkovítz W. és A., RnsenMd A , Pollik és S+ein, Scbwartx F-, Rtrcm ándor, Hubioeiky Adolf, Ho\'Ióay Mihály. C a a r g ó :, Fried Albert CsikSort>ya: e g h : DornerKaj , Wor^barger Jakab. Tipo I ez a: 1141 1—S, érzorával ellátva, min- SS iNFegyedazázadOB «^v^!oir<3.ial?>. Ingyen regéey-melléklet minden azirnhoa és regények kodves-néoy áron. Felhívás előfizetésre a BUDAPESTI BAZÁR leggazdagabb tartalma, legctélsserűbb éi legolcsóbb szépirodalmi div tközlony, melynek minden száma tizenhat oldalon jelenik meg disaessn il\'nstrálva, • minden szám mellett egy pompás, mfivé&zi kiviteli: tShb alako színezett dívatkáp van mellékelve, termátcetfS nagyaágban kivágott szabásmintákkal, izámUlan szabás raj ssal, fehéri^emQek jelzéséhez vi ló menu grammokkal, a családi körBkben meghonoiitott ^ászonmnnkilatokhos sunexett mintarajzokkal. rőnS szerelme\', cslmQ revóoyét, úgyszintén Grandfort stsnoel .Lacis férje" czima regényit, valamint Zaveone Péter .Az sme rikai onokaöcs" czima "regényét — egyenkint 60 60 Mi nem tartunk jubileumot! Pedig baszkén tekinthetőnk vissza arra a huszonöt ívre, mióta l*punk a mQvelt magyar aSlgyek szolgálatában itll Igen, 1884 évi jaouár -e\'sején laponk XXV ivfordalójába láp. OQnepi iv ex\\ránk nézve; de i em csak a mi Qnnepfink, hanem a magyar kölgyeki isjmert a „Bcdapesti Bt-zára az első magyar szépirodalmi Hiv^ap, ne\'iy, midta magjar Irodalom van: ezt aa évet megérte! HajtonkNkival esak a .Vasárnapi .Újság" és a eP**ti Kapld", —. mondhatják el magukról, hogy már jubiláltak! Igen, a „Badapesti Bazár"-ra nézv- a következe év Cnnepí év lesz, s ez arra Ösztönöz minket,, hogy a lelkes magyar hölgykö-zonségnek lapunkhoz való hfitéget, ragaszkodását azzal báláijak meg, miszerint lapunk szépirodalmi részit továbbra is a legkellemesebb olvasmányokkal lássuk el ; divatrészét pedig oda tökéletesítsük, bogy sem az zDgol, sem a franczia, sem a nimet divatlapok fűi ül ne malják a magyar hölgyek kedvencz lapját a .BUDAPESTI BA2ÁR--t Adunk ingyen külön regény-mellékletet is . minden számhos egy tíseahat ordala Ívet, -melybSl t olvazÓnSfnk idővel csinos könyvtárt a-yOjthetaek. J svő évi -ingyenes regény mel -léklettxtk ZACCONE PÉTLB. nirneves Lranczla regisyíró. „A kilenczmilliomos ember* esímEl érdekfesxité regénye !ess # Uj elSfízetónSink exeukiTol Gáboriau Emilnek s .tféregkeve- krirt rendelhetik meg. Igen fontos a vidéki t. clSfi-etőnÓkrc, hogy zxerkezxtSségünk díjt.ianoi ajánlkozik minden nemű oly tárgyak megkUdisére. antik a dit.fi, késimankák is háztartás körébe tartoznak s ismerten a fS*árosi e azaaban foglalkozó legjelesebb és legJQtáiiyoeabb Ősieteket is. ¦¦->,..- , \' BendklrOU nj kedvezmény, személyben a .BUDArPBSTI BAZáll* minden egyes elÓfisatSnSje ríizesölhet! Ijapnnk divatrészét agyanis egy igen hasznos mellékletté bövttjfik ni\'g. áfinden negyedivben adnnk ogy ivet monogramotokkal L¦ him-z-s-ni in tikkal is bogy a monograirmok haasonvehetSk legyenek, saját nevére minden eiófiietőnónek jogában illand monogrammot megrendelni, melyet mf rninttivre elkéssittotonk. Intézkedtünk arról ta, hogy megazefezztlk a Holt bein féle\' szinesett mintarajzokat, melyek az annyira kedtelt ¦ a családi körűt ben meghonosított vászoumojikáiatokhbz, színes kivsr-rásokhoz él hintzisekbes\'alkalmtssaddk, s így lapunk 1884-ik évfolyama ex aj mellék lette; is gazdagodik A Bózsaszis borítékot továbbra Is aTársa)gd-czarnokula esgedjok át kedves olraaónÓ-inknek, az eddig is folytatott kérdésekre és válaszokra. TTo-st norrmilQ7Ó\'i7arlo L«sz 1884. iv januárban, hogy laponk a müveit magyar családok köriben »1 van terjedve. Bálá-¦C,r3J- "^OJ IJU»aSc*LUUa ,,j tekintünk a maltra, bizalommal a jev6be I A mi jatalmnnk nivea teljesitett kötelességünk tudatában sá mővelt, lelkes magyar hölgyek tovább pártolásában van. Ez a ,Kudape*tl Basái" jabileoms 1 Komócsy József, a .Budapesti Bazár" főmunkatársa Kiiily János, a ,f;odapesti Bazár* tulajdonos szeikesztöje. Előfizetési feltételek, A .Budapesti BazirraB ás ingyünes regénymellékl ettél együtt: - Negyedévre : üarnártóí—miresins végéig) S frt 60 kr. — Félévre: (janair- tól jouias—végéig) 5 frL — Három negyedévre: jantrártól—deesember végeig)40 frt; A ..MéregkevorónJ szerelmei" czimü regényért küiön 60 kr. A .Laci" férje" czimfl regényért külCn 60 kr. .As. araeri kai unoka-öcs cz imfl ¦ , regényi-t külön 60 kr^—Boiti ára egy-egy forint. Az eloöxetcsi pinaeket ily czím alatt kérjük beküldeni: ---^-- Király Jánoa szerkesztenek, Bndapeslen, njTllág-nteza 16-ik szkm. - - -- S mm J.-féle ítr Vértisztitó labdacsok SÜÍ\'^rtKL *%L*JS3JL\'L. vei csakugyan al.g létezik betegség, melyben a labdacsok caodis hatásokat eserzze-resen be nem bizonyították rolna. A legmakacsabb esetekben, molyekben minden egjébb szer sikertelenül alkalmaztat tt ezen labdacaok szlmtalansaor is a legrövidebb Íd5 al tt teljes gy Agyú láat eredményeztek, 1 .lobos 15 laJ>daeacsal 21 kr. 1 tekercs 6 dobossal 1 frt o kr. bérmentetles utánvét mellett megküldéssel l frt 10 kr. (1 tekercsűét kevesebb nem küldetik szít.) Postaúton való megküldések 5 forinton alól esakia az Sjssegnek postautalvány melletti beküldésével f-sskösSltetoek, ns-gyobb Összegeknél utánvétel mellett is. Bzámut>n levél érkesstt, melyek írói hálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a legkOlOnfelibe ii legtntyossbb bategségek-ben egészségük h"elyr*állítását köszönik. A ki csak egyiser kisirletet tett velük, tovább ajánlja. A ssámtaUn kOszanC Iratok * " \' \' \'"^;;\'v • - Waidhofer az Tbbi nteíL 1830 sor. 24. Nyilvános köszönet! Tekintetes url ISSS-tSl óta szeaved-tem aranyeres bántslomban 4s bttgyre-kedétben; orvosoltattam is magamat, de minden siker nélkül, bajon mind rotz- \' szalbá vált. ugy, bogy idő multával heves hátfájást is irestem, (a belek összezsugorodása következlíbec); teljes itvágy-tslanság állott be, z mlhelyest csak a legcsekélyebb étket vagy agy korty vizet nyeltem U le, alig bírtam a pztaadás, nehéz zihálás éí fulladosás miatt egyenesen . állni, migasm végre sz 9n, csaknem cso-dálatos hatása vértisztitó labdacsai basz-nálatáhoa folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatásukat, s engemet csaknem gydgyithatlan bajomtól. tOkélcteisn megszabadítottak.\' — Hinek kcWetkssti-ben in a tekintetes árnak vértisztitó labdacsai s más egyéb erSsltÖ gyógyszerééit nem gyffzSm hálám s elismerésemet s!e-gendókipen kifejezni. — Kiváló mily tisztelettel OsíUSgsr János. Tt-kiotetes url Oly szerencséi Toltam véletlen as On vértissütó laMacsSÍhoz juttatni; melyek nálam\' csodákat müveitek! — Érek óta szenvedtem fejfájás is zzélhüdésbcn, egy baritnőni ss Oo kttÜQ.5 Iibdácsáiból áteegocctt nekem 10 darabot s ezen 10 darab.labdsce engem oly teljes tokiletesea helyre illitott, hogy zs valódi csoda. — EóssSnetem mellett kérek még 1 csomagot. Priika, 1881. mérés. 13. Pár Acárái. Bielits, 1874. június 2. Mélyen tisztelt Ps-rhoffer ur 1 Én is sokan máaok. kik as 0n .virtiiztitÓ-piln. Iáinak* egészségünket köszönjük, Írásban fejezzük ki legtaályebb bálánkat. Az \' 0a pitali! sok betegségben mely ellen semnü közül ís. totllékelvs küslonk nébáayat. mi» saar nem használt, a legcsodisabb gyógyer^t tanas ItottikV A nők ^vírfolyáiá-nál, rendetlen havi tisztulásnál hagyrrke-dísnéi, gilizztánil, gyomorgyengegség- és gyomoTgO esnél, szédülésnél és sok egyéb bajnál gyökereién segítettek. Teljes bizalommal kérek még 12 tekercset. Hély tisztelettel KsBdar Kársly. Tekintetes ur! ElSre bocsátva azt, miszerint valóssiaüleg valamennyi gyógy-sz«rB hasoiló jósággal bír, az en WrSS fsajysalzasssávsl, mely családomban tsbb idüi: fsgydsgnak gyorsan v^gatvetett, daczára valamennyi ngynerezett egyetemei saar iránti bíz 1 mat! a óságom nak elhatárol-tasi magamataa Bn virtiiztitÓ labdacsaihoz fotyamodni, nogy esen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég id5 Óta tartott aranyeres bántalmsmat. Egy általában nem restelem Önnek bevallani, mí-«zerint rigl i bsjom négy heti hazznilst atáa teljes tSkiletssen megssünt, s én ezen labdacsokat jzmerSajtm körében a Isgbnz* góbbsn ajiulom. Az ellen níocs e^yálts-liban semmi ellenvetésem, hs 0n ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyiWánoziig eli óhajtja boesájtanL Mély tiszt élettel Béos, 1881. február SO. C V. T- Csency, 1874. mijos 17. Tekintetes sr ! Minthogy ai 5a .vér-tísztitó-pilntii" fslozégemnek, a ki ivek öta idült gyomorbajban s csúzban szenvedett, nsmeazk vissasdták az életét, hanem aj ifjai erLt \'-- Öntöttek belé, m^s hasonió betegségekben szenvedők kérí-sire stég két tekercs otásTétsl me\'letti megküldésére kérem fel. Mély tisztelettel Splaaiok Baliza- Amerikai köszvény-ke-Yi^ínc g7(,ri*« *» biztosan ható, IIUWS, kétiégtetenttllegjobb sser minden köszvényes és csúcsos baj, nevezetesen hátgerincsbaj, tagssagga-táí, görcs, id«g*s fogfájás, fejfájás, fülsz&ggatás stb. stb. ellen 1 frt 20 kr. Csukamáj-olaj, RJ\' ™Z ere-lett, ígea megtitstltva a le kitfl-n5bb mlníaégü. Egy Üreg 1 frt. Por lábbizzadás ellen. Ezen szer eltávolítja a libbízadist s as által kelstkezo kellemetien szagot épen tartja a UbbeUt.-is artslmatlsn sxsrnek van bsbisonynlvs. Egy doboz ára 60 kr. Anatherin száj-viz, Tzab. valódi P«pp Í Ö*tél,általánosan elismert legjob fogfon tartó sser V üvegcse 1 frt 40 kr. George Pate pekto-- • sok év óta elnyálkáio-rtllC Jtt* q[18 köhögés,rckedtsíg, hnrut, mell- éstüdőbajok, gégebántsl-mak ellen legjobb és legkellemesebb segéd szemek általánosan elismerve. 1 doboz ára 60 kr. Szem-essentia, Jí^\'t"8 ríft literö etősitésére és feuUttááárs; eredeti üvegc*ikbee ?2 frt 50 és 1 frt 60 kr. Chinai toilette-szap-Tk a Ti a l*ft0kéletesebb a sssp-P ** u1 psugyartás~t-rőa..Sassuá-iaU ntán a\' bor bársony sima less és igen . kellemes szagot tart meg. Igen aokáig tart iz kinem izárad. Egy . darab 70 kr. Tannochin i n-hajke-T./.rt« Paerfcsftr J-tsl évek éu BOCS, orvotok és laikusok álul valamennyi hajnövesztő e«r köznö a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállított nagy sielenese 2 frt. !?• 1_ „_ _ álulános ismertjeid laser-por, lw hili„er hBrot| rekedtség, gOresBs kChBgé^ stb. ellen, l doboz 35 kr. Egyetemes tapasz, til vágott és síért sebek, mirgss ke-levinyek, és a lább régi idÓtsakon-kdnt fslayíló kelései, makacs mirigykelések, fájó pokolvar, sebes éigvuls-dásos mell, megfagyott tagok, köszvény is hasonló bajok ellen jósak blsonyult. Egy tégely 5\'> krajexár. Fagy-balzsam, RBTiAff toaabb szernek van elismerve mindennemű fágybájok és idaí; sebek stb. ellen. 1 tégely 40 kr. Élet-essenezia (prágai esepek, svéd csép-TlAsT ^ megromlott gyomor ross yV**-%) eméSstés, mindennemű al-* tsáü bajok ellen, kitönő hiziaser. Egy Üvegcse 20 kr. Egyetemes, tisztitó-só Balirles A- W -tét Kitan: hizissar megzavart emitszis minden következményei, úgymint, fejtáiás, szódülé!: gyomorgörcs, gyoniorkéj, aranyér, dugulás stb. ellsn. 1 csomag árs 1 frt. V&lMMnayi franaci. ktUöoiagw^g Tlfj r^rtiron urtatile, vafj kljiamü* ?on- SST PwW Wtmimf* S frt *l>« mraMtmué! snUt íz ftuet M*tK küldése mSea sajysst Snankiil ittmtttM >• sszkSzilistask ^s Wtjdits József kőüjTnyoindijiból Nagy-KJuiiisin. JUur-JLaJSlZSA. 1883. deczember 23-án. EléiiiteLl ár: fíéti frr«...... 8 frt i*j a.rd ...... t , , e } > <i ítí * , K\'Jil H*ám 10 kr HIROETESEK rt hasábot pctiUurban másiHlaxor 6 i minden további sorért fr Irt NV4I.TTLiMiEK soronként 10 krért Tétetnek lm hiuríiiári illetek minden egyes !»:r>i.*-tétért 30 kr. fiartei\'d\'V 102-1K Huszonkettedik éviolvam. .Nagy-kanizsai önt. tűzoltó-egylet*, a ,zalamegyei általános tanítótestület\' A lip szellemi résíét-illelő kf-zlemú-nyek a szerkesztőhöz, wnyaei réazét\'illetö közlemények pmÜg a kiadóhoz bérmnntrn intézenüdk : SA\'GY-KANlZSA RérmenUtlec levelek csak ismer munkatársaktól fogadtatnak o\\. Kéziratok i nem WOldeiuek, „nagy-karizsaí ktsdediiereló egyesület11, % „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet*, a Bsoproni keres-kede,mi 8 iparkamara nagykanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Iletcnkiiri kétszer, vasárnap- s csíilörlököfi megjelenő vegyes íaríalmu lap. Felhívás az előfizetésre! i.apunk XXIII. évfolyamának küszöbén van. Szép életkora tanúsítja, hogy elég erős létalapja van ,a szelek mérget nemesen kiállni.* Mert íagidiutatiin, hogy nagy küzdelemmel és bizonyos körűimé nyek között: áldozattal jár egy vidéki lapot az uralkodó politikai és társadalmi viszonyok között fenntartani. A vidéiti lapok léte majdnem a közönség rokonsíonvétól, pártolásától függ. Ahhoz pedig, hogy \'a közönség rokonszenve általános legyen, okvetlenül minden téren való pártatlanság kell. Ez a mi feltételünk is! _ Lapnak nem politikai, s igy a politikai téren már ennélfogva is a paszta registrálásra vagynnk utalvn; olvasóinkra bízván az affólötti politizálást. A magyarnak n gyis vérébén van az ! Mi csupán társadalmi kérdésekkel, c u 1 tarai mozzanatokkal bajlódunk; ezeket igyeke-kezünk saját szempontunkból — minden befolyástól menten — Ítélgetni, s véleményünket tisztes hangon, teljes tárgyilagosság g a 1 e 1-mondani. Ennélfogva semminemű oly közleménynek, mely fölismerhető czél-zatossággal — a tárgyilagosság határát átlépve — valamely személy, esetleg testület ellen vagy mellett szól, — helyet nem adunk. A társadalmi hajszák árja minket magával soha nem sodor. A féktelen indulatok mederbe szorítása nem a toll, hanem a szurony mes térsége. Ily dolgok megoldásához egyetlen tollvonással sem járulunk. Mindenkor sima képpel nézzük az iszapos hullámokat, melyek békés együtlétünk várának védfaláf. nyal- dossák. Nyaljon belé, kinek tetszik; mi nem teszszük, mert az iszapnak az a termé .zete, hogy a tiszta kézre is rátapad, ha közéje jut. Jobb világot, de szelíd béke utján 1 Ez a mi törekvésünk és ez leend mindenkor vezérelvünk 1 Lapunk minden rendelkezésére álló módot fel fog használni arra, hogy a társadalmi életet már szinte tűrhetetlenné tevő bizalmatlanság megszűnjék; hogy a társadalmi osztályok egymáshoz közelebbi viszonyba jussanak ; s az érdekharezok tisztes mederben tartva, ne süssék társadalmunkra minden lépten, nyomon újból a kainbélyeget; hogy a külöa-bözó fegyverekkel küzdök egy közös szent czélban: a haza és emberiség jólétének emelésében egyesüljenek 1 A társadalom egészségesebb alapokra helyezése ! Ez a mi czélunk. .Nem egyedül á mienk; mindén józan gondolkozású és jóindulatú emberé is. • Ehhez a czélhoz akarunk mi is megint egy év folytán — ha többel nem is — egy lépéssel közelebb jutni. Egyszerre újjáteremteni nagy elmék dolga ; a mi munkánk : le nem térni a kijelölt útról, mig czélhoz nem értünk. E pályához kérjük a t. olva-közönség és munkatársaim: szives támogatását! * Lapunk ezentúl is hetenkint kétszer, t. i. vasárnapon és csütörtökön fog megjelenni. Előfizetési ára: egy évre -.......8 frt fél évre . . .... . . . * frt negyed évre ....... 2 frt Az előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalának czimzetten kérjük küldeni! Hazafiai tisztelettel: Szaiay Sáudor l.p.-ezér éa kiadó. Pauperismus. (V. K.) Mióta napi sajtónk a politikai pártok küzdelmei mellett több ügyet vet a társadalom fejlődésére, ez eddig nálenk ismeretiét;jaó állandóan ott sötétlik a lapok hasábjain. Társadalmunk pusztul és szegényedi*, ar nagyobb rész gyenge megállni a lét harczát és elvesz, a vagyontalanok osztálya félelmesen felszaporodik, 8 a tömeges elszegényedés — melynek tudományos neve páu-j)erismu3 — mind nagyobb és nagyobb arányokban kezd terjedni a hajdan x>ly gazdag magyar társadalomban. - E baj meg van városunkban és vidékén is. A munkát kereső és nem kapó, — meg az éppen dolgozni sem akaró osztályoknak mind nagyobbra nevekedő száma, u pálinkamérések mind jobban való elszaporodása, a koldusoknak már-már legyözhetetlenné vált serege, mind mutatják e Eérságos állapotot, melynek neve pauperízmus. Rákfenéje ez a modern társadalmi fejlődésnek, melynek orvoslásán hasztalan fáradnak a gondolkodók legjobbjai. Társadalmunk e "terjengő kórságot a legkezdetlegesebb gyógyszerrel, a könyörületességgel próbálja eddig orvosolni, de ez az orvosság rosszabb magánál a betegségnél.* A48tnizsna-losztás még, soha és sehol sem győzte le a panperizmust. Az még mindenütt csak az élósdiek osztályát nevelte és példa bizonyítja, hogy a mely arányban nyílnak meg a jótékonyság zsilipjei, éppen abban az arányban nevekszik a nem dolgozók-, másokra szorulóknak serege is. -- .\' Mi nem vagyunk szívtelenek. Mi tudjuk becsülni és gyakorolni az alamizs naosztás keresztény erényét, átérezzük a szenvedők fajdalmait, osztozunk könyeikben és panaszaikban, de az élősdiség és koldnsság iparsrerü gyakorlását utáljuk és nem akarjuk azt; hogy a társadalom rosszul értelmezett vagy helytelenül alkal. ázott emberbaráti szeretete s könyörűletessége jatalmat tűzzön a dologtalanságra. A jótékonyság szép és dicső erény,, de helytelenül alkalmazva valóságos veszedelem. A régi Romában, akkor kezdődött a hanyatlás és pusztulás, mikor a proletárokat a Caesarok jótékonysága fogadta emlőire. Ott van Spanyolország, a természetnek e legdúsabban megáldott és mégis hanyatlóban levő ország;, hol a koldusok serege a társadalom külön szervezett osztályát teszi éa a mnnkakerűlés valóságos, nemzeti veszedelemmé változott. Félő, hogy ez állapotok reánk is elkövetkeznek. A mások keresetéből való élés széles körben harapódzott már el közöttünk. A ploretáriatns minden osztályból sorozza hiveit. Az alsó néposztály koldul és csavarog mig a társadalom felsőbb rétegeinek el-züllött existentiái tehetség és mun knkedv nélkül hivatal ntán kapkodnak, Az a mi lenn az alamizsnaosztás, az oda fenn a nepotizmus, s a végeredmény a nem produkáló osztályok nagyra nevekedése. Ez állapotok igaz, hogy árnyoldalát képezik minden civilizátiónak A világ története mutatja, hogy még minden államnak a vagyon hely te len megoszlása volt veszedelme. A nemzetgazdaság változhatlan törvényénél fogva egyik oldalon kevesek kezébe gyűl fel a nemzet kezében addig megosztva forgott vagyon, mig a másik oldalon a vagyontalan proletariátusok osztálya szaporodik, a középosztály pedig lasankéut megsemmisül. De minálunk ez a fejlődés még korai. Gazdaságunk extensiv, a földterület és a rajta lakók száma közt olyan nagy az aránytalanság, hogy első tekintetre szemünkbe tűnik a munKás kezek hiánya. És ha ennek daczára társadalmunk fejlődése ott kezdődik a hol más társadalmaké végződik, okvetlenül másban kell a bajok gyökerének rejleni. Igen is másban, még pedig a mi legsájno-sabb, nemzeti jellemünkben. Ez a nemzet mely csak a csatamezőkön száz halált tudott halni hazájáért, nem tud érte szorgalmasan dolgozni a békében, s nem tudja iparkodó serény munkájával megvédeni az ősöknek vérrel szerzett őrökét. Nézzünk csak Bzét abban a kicsi börtönben, a melyben élünk és belátju1\' állításaink igazságát. Évről-évre szaporodnak nem dolgozó osztályaink. Koldusaink serege valóságos szervezett testületté kezdi magát kinőni. Egy némelyikük zavartalanul élvezi a családi élet. vagy épp a szabad szerelem örömeit. És itt nincs az emberszerető soci-álista, a kinek szive meg ne keményednék. Annák a ki született, elismerjük, hogy joga. van - fen tartása eszközeihez. A dolgozni képes: mun ¦ kát, a munkaképtelen pedig eltartást követelhet a társadalomtól. Adjuk is meg nekik érdemök szerént. De amihez az ilyeneknek joguk nincs, az az. hogy olyan lényekkel ne szaporítsák az emberiséget, a kiket magok eltartani nem tudnak és csak a mások, terhére esnek. Jótékonysági intézményeink ez irányban eddigelé épp oly kevéssé gyakorolták a felügyeletet mint hatóságaink. Pedig ez a kérdés a szegénügy ren- • deresének egyik sarkpontja." A proletariátus nagyra nevelői más részt a nálunk mind jobban elszaparodó pálinkamérések. A franczia ,e m-0 e r i r t ó n a k* nevezte el a fer-j telmes lebnjokat, melyek bűzös levegője, de még inkább itala évről-évre jobban megmérgezi a társada-; lom munkaerejétt. Ki gyakorol ezekre . felügyeletet ? Senki. Gomba módra szaporodnak, hozzájuk vándorol a napszámos keresete, — meg a koldusok naponként összekoldult fillé-\'reiuck jó része. A pálinka jnér.- TARCZA. Mutatvány Kiss József: .Mese a varrógépről" csimü kötetéből. öien maradtak árvaságra, Midőn anyjuk szemét lezáita Sok évi aaenred.es után ; Serdültcbb egy : Teréz caupáa. Rá hárult a kicsinyek gondja. És Ő hozzá is Játott nyomba,. Meddő bánat nyakára hágott És intéiÓ a kis világot: Anyátlanoknak édes anyja, A paszia háznak: gondos Őre, Mig apjuk — lázas munka rabja — C*ak ntkin tér m^g pihenóro Azúoott tüihely holt üsskóhuz,. Hol többé meleget nem érez. . De alig telt le az év gyásza, Új élet költözött a házba, Mitől Teréz titokba\' rettent S fohászszal kerlelé ás istent, Hogy meg ne engedje soha : Megtörtént — jctt a mostoha. Szép nyalka asszony, özvegy színtón, Enyelgő, nyájas eleintén, Utóbb rideg, kemény, kegyetlen És bostzúáiló. Egy kas gyerek, Vásott, hanczazó, neveletlen, Falánk, nagyétü, mint a veréb; Ennyiből állt a hozománya; Es alig hogy aa óv lejára, - Jött hoczá új : enyém tíédhez Jött a mienk! — Szorult a fészek, Indult a bsjBzal Győző elien Rab földön nem oly kíméletlen, Miként e had volt, safciot róva Az apró szelíd őslakókra, Kik csüggetegen keltek-jártak, Bátortalan lézengő árnyak! Elébb a játék került Borra, Engesztelésül a mogorva, Erőssakos, vad czitnboráknak Könyek között Önkényt ajánlva, Avagy parancsra. Majd a hol Játszink, a drága kis zugoly, A megszokott buvócska hely : Tilalom onnan űzte el. Hol évek éta háldogáltak, Elvették tőlük a kis ágyat, Mit anyagond puhi ott lágyan, Éi idegen hált a kiságyban! M-jd a szekrények féltett a4ra Pattant s avatlan kéz turkáia Vandái gyönyörrel, kegyeletlen A habos fehérnemüekben, Miket úgy őrzött éa agy-féltett Az elköltözött drága lelek, S irigy megjegyzés, durva, ronda Esett mindenre s Hpiszkolts. S elékerültek az ó selymek, Még alig-alig hogy viseltek : A nászritha, még új, bár régi, A mostoha már nem kiméli, Pompázik benne és nem retteg, Hisz alszik, a kit eltemettek ! És igy tovább. Minek leírni? Ez régi nóta, régi bú, Hej, de kinek végig kell sirní, Végig siratni — sanyarú! — Estenden, folyosón, az árnyba\'. Vsgy a sötét cselédszobába\', Hová lassacskán kiszorultak, Az árvák össze-öeszebajtak Teréz köré ; ki átkarolva, Ki térdeire kuporogva, De némán, szótlan mindenik Tán nincs is szó arra, mit érez A gyermekszív, mely titkon vérez, S csak köny, sóhaj mondja el híven Fájdalmát, szenvedéseit? . . . ¦ Egy nyirkos, komor Őszi este, Midőn hosszú Bzálat ereszte A hallgatás pókja, befonva Őket merengő, néma gondba : A legkisebb egy esőké angyal, Kékszemű és araoyos hajjal, Kedvenczrí anyjuknak, mig éle, Odahajolt nénje füléhe\' S titkon ausogta; ,ó Terézem I Tudod, hogy hogy van a mesében ? \'Éjfélkor jő — fátylát lebbenti, Éjfélkor megy — nem hallja senki, És gyermekit csókolja rendre S utána néz, ha minden rtndbe ?...\' - 0 annyi éjen, éjszakákon Lesem anyácskát már és várom-, . . 0 mondd Teréz! egyetlen egyszer Ah, Boha-soha sem jővén ff- el ?\' . . . BBizonynyal, drágám, el fog jöni* Susog Teréz. Aztán elhallgat É-i évődik egy gondolatnak Súlyos terhével, mit rég fergat Ágyán ós nem bírt érlelődni. Im most megért. . . Lehull virágs, VirágesŐ aE ajakára: ^Figyeljetek . . akoczka fordul, És jut nekünk még szebb napokba!, De maguktól ők be sem térnek, Elhozni kell . . . Elmenni értek . .. Azért ha valamikor egyszer Csak arra ébrednétek reggel, Hogy üres, hideg Teréz ágya S ő nincs sehol . . . 0 azért gyászba Ne-boruljon a lelketek 5 . Ti tudjátok, hogy miért mentem,- S imátok fog kísérni engem, Mig ismét visssatérhetek.- Helyettem itt lesz Erzsike, ó varr, fódoz a többire, Éjente a kis lámpa mellett, Ha valamennyien lefeküdtek, S te Margitom tanítod írni. . . . És jÓk lesztek 0 nem fogtok sírni, Míg értetek leszek mejd távol — —r* S másnap Teréz ehünt a uástól. Karácsonyi drámák. Irta: Tass Almos. Ez előtt harminca vagy harmincakét esztendővel karácson vígiliáján irgalmatlan zivataros idő volt. Őszbe csavarodott emberek, akiknek még akkor minden Bzál hajók fekete volt, máig is emlegetik azt a minden élőt rettegtető orkánt. . Ez egyébként semmi befolyással se volt a gazdagok karácsonyjára. Erős, jó meleg lakásban, gondtalan elmével, bo-rutlan szívvel könnyű hallgatni as elemek harczát; még jóisüen mulatni is lehet mellette. Ilyen helyre a atis Jézuati is könnyebb lábbal lép, mint azekba a Bsegány düledező kunyhókba, miket a viharok csak különös, szeszélyes irga lomból hagytak meg fódeleküí az időtépett rongyoknak, a nyomoraszalta elhagyottaknak. De ha a többi zivatar megkímélte. — ez azoknak is neki ment. Hogy a kis Jézuskának valahogy odáig ne kelljen fáradnia, hát eUöpörte az uiból valamennyit, ahol csak egyet talált/Mindegy volt neki, ha magyar, ha tót lakta. Legelsőnek vette a falu éjBzaki ol-daiáo azt a kunyhót, ahol egy szegény árvalány lakott. Azt p dig ugyan megkímélhette volna; az Isten is megáldotta volna érette Nagyon jóravaló leány voltszegény Delinké 1 ő feküdt az alatt a nyomorúságos viskónak ingó bi; \' födele alatt akkor élet és halál között. Sok emlék kötötte ahhos a koldusnak is szegény lakáshoz. Miután édes-apját, ki egy kisebb református ekklezaiz lelkésze volt, elvesztette és beteges anyjával minden nélkül maradott,—\' abba a kis kunyhóba vonult; ast bérelte ki évi 15 forintért ax ottani uraságtól; ott éldegéltek kezeik munkájából. Az anya egy évvel etóbb kiszenvedett; Delinké egyedül maradott. Csak két halandó ssem záródott le örökre : de ez a két szam volt Delinkének világító napja, szerető őre. Anyai rzemek voltak azok; miket — ha becsukódnak, — nem pótol ezernyi nap világs. Az uraság szép fia, ki mindennapos látogató volt Delinkénél a nappali órákban; az anya halála után e látogatási Időt as áj óráiba nyújtotta. Egy ily alkalommal tele sugdosta a szegény szerelmes lánykának fejét csábos szavakkal : kápráza- Mai számúakhoz egy féi iv melléklet van csatolva. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY DECZEMBER 23 áu 1?SS. gező itala ma már munkásaink rendes tápláléka, mi még elszomorítóbb csecsemőiknek is rendes altató itala, Bölcsőházaink nincsenek, s a mezei munkára siető anya ott kinn a mezőn vagy a szőllőhegyen pálinkás kenyérrel csitítja kisded csecsemőjét és. ennek az italnak bódító ereje emészti már a kicsiny gyermek tagjait, hogy hasznavehetetlenekké válnak időnek előtte. Pedig ez az ital nagyban ¦ fogyasztva valí méreg, eltompitója minden nemesebb érzésnek és sorvasztója a munka erőnek. Liebig, a nagy vegyész, irta róla, hogy a pálinka nem más mint 2gy váltó, melyet ivója jövendőbeli életerejére állit ki, de életereje ío-gyása miatt többé beváltani nem bir. Pedig munkás népünk immár egész rabja lett az italnak. Csoda- e ha munka ereje fogytával a munka kerülője^ lesz, — és-lassanként a maga munkája helyett a mások szorgalmából akarja tengetni életét De száz meg száz egyéb utja ís van a szegénységnek s valahányszor egy elzüllött csavargóval, vagy másra szoruló kéregetóvel találkozunk, dúlt vonásai társadalmi fejlődésünknek ezer hibáját és ezer árnyékát juttatják eszünkbe. Maga közgazdasági fejlődésünk is nagyban járult az el-zegényülés terjesztéséhez. Ismerjük a hitelérzés könnyűséget és a könnyűszerrel csinált adósságok rom boló hatását. Ez azt mutatja, hogy népünk még nem volt elég érett az ujabb gazdasági fejlődésre, mely rohamosan köszöntött reánk, midőn a forradalom előtti idők patriarchális termény gazdaságából egyszerre a modern idők pénzgazdaságába zökkentünk. Világért sem akarjuk a régi jobbágyvilág dicsőségét zengeni, hanem csak azt akarjuk megjegyezni, hogy népünk a kellő előkészület nélkül lépett bi belőle. A jobbágynak szabad marhatartása volt földesura legelőjén s az a földmives, kinek nyomorult gebéje mai napság erőtlen az ekevasat a föld felszínénél mélyebben húzni, akkor négy lovon járt, s ha egy évi termése rossz volt, ott volt a könnyűszeren nevelt marhaállomány, melyből minden baj nélkül teremthetett pénzt a jövő aratásig. De az urbériség megszűntével a közlegelők i§ megszűn- tek, szántófölddé lett az egész ha tár és megapadt országszerte i marhaállomány. A statisztikai ki mutatások évről-évre bizonyitják-e szomorú apadást, melynek vészedéi delmes . következménye az, hogy a földmives nem tudja földjét sem jól művelni, sem a belőle évről-évre kizsarolt termő erőt visszaadni. És ha jön az első évi rossz termés, nincs mit eladni. A régi idők forgó tőkéje, a marhaállomány csak volt, de már nincs és csak egy kisegítő eszköz maradt számára : az uzsorások zsebe az ő nagy kamatos pénzével, íme cz is a szegénység utja, elzüllött családok és koldusok nevelője, Iparosaink körében is van elég baj, mely mind az elszegényedésre vezet. Igaz, hogy a külföldi verseny és sajátságos viszonyaink igen apasztják mesterembereink keresetét; de az is igaz, hogy mesterembereink közül kevesen vaneak, a kik tanulnak, a kik ízlésüket kellőleg művelnék, hogy munkájok kiállja a versenyt a tetszés külföldi portékával. Még kevesebben varnak pedig azok, a kik szorgalommal ügyszeretettel vinnék mesterségüket. Iparosaink nagy része ha egy ais tőkét szerez, üzlete helyett szóllőbe vagy földbe fekteti egy nyereggel két lovat megülni nem bírván, lesz belőle rossz földműves, és úrhatnám mesterember. Gyermekét meg éppen úrrá neveli s így iparosaink kőzött BohaBem verhet gyökeret semmiféle erős testületi szellem, s nem fejlődhet náluk semmi állandó műizlés, mely felgyűlt szellemi tőkeképen szállna ivadékról-ivadékra. Csoda-e ezek után ha a külföldi ipar ízlésesebb munkájával iparosaink nem versenyezhetnek és a proletárok százféle fajtájának nagy része éppen az ó körükből kerül ki. De ne folytassuk tovább c szórnom szemlét. Mi csak rá kívántunk mntatni társadalmunk egyik égető sebére és annak szülő okaira. A pauperizmus megvan, s mindinkább terjed mind az a kóros anyag,- mely e társadalmi betegség kísérő jellege, nevezetesen az erkölcsök lazulása és a corruptió. És van-e ennek orvos-? Igen is van. De ez nem az oktalan segedelemnynjtás a -dologtalanság megjutalmazása, hanem a nép erkölcseinek fegyelmezése s a ta- karókosság és szorgalmatosság terjesztése. Azon a nemzedéken, mely immár elpusztult, nincs mit segíteni; sem erkölcse sem sorsa meg nem változtatható. De az uj ifjú nemzedék az a mienk s általa még urai vagyunk a jövőnek. Eszközünk az iskola és a jobbak iparkodásának példaadása szorgalomban és takarékosságban egyaránt Ezt kellene mindenekelőtt meggondolnunk és népnevelőinknek árra kellene törekedniök, hogy a kezükre bizott jövő nemzedékének ne csak ismeretéit és szellemi tehetségeit, hanem erkölcseit is figyelmezzék. Jótékonysági intézeteink pedig azon legyenek, hogy csak a munkaképteleneket segélyezzék, a dolgozni képesek pedig kérlelbetlenü! dologra hajtassanak, nehogy az élŐs-diek serege a nemzet testén elszaporodjék, mert az élösdiek ha elszar porodnak, megrontják és megölik még a legerősebb szervezetet is. A községi élet (L.) Néhány évtized elölt a faluéi élet még igen kellemes élet volt. Ha a városi ember kirándult falura, megtetszett neki az sz idylli élet, mely csak így fsluhelyeo volt otthonos s mely oly kedvessé, felejthetetlenné varázsolta a falusi életnek cseudes tüshelyét. A költő iblett dalokat zengett a falu csendes magányáréi, a vidám és bs rátságos életről, melyben a falusiak egyaránt osztozkodtak. A városiak majdnem irigy szemmel nézek ezt a boldog, családias életet, hol tisztelte, szerette egymást osztály, rangkülönbség nélkül mindenki. As anyagi jóié\', és az általános tisztelet és közbtcsü\'és volt alapja a sokak álul irigyel\', a költők által megénekelt és sz sdóexékutorok által fel nem zaklatott — falast boldog életnek 1 Az utóbbi években azonban. — mintha a népek boldogitására az országgyűlés által kalomszámra gyártott parag-raphu sokkal együtt as ördög hintett voloa konkolyt a falusi, reote — hogy itt is a törvényes kifejezést használjuk : a községi patriarchális élet tiasta busája közé, as anyagi terhek és gondok, miket a bölcs honatyák vállainkra raktak, — a társada\'mi élet kötelékeit meglazították s maott állunk a községekkel, hogy őszin lén beszéljünk — bizony nem sok irigylendő van a községi gyöngy életben. Tekintsünk csak egy kissé körül községi közéletünk színpadán* Sok községnek nagyon sok a t irho, nagyon kevés az állandó és jövedelmező tökeértéke s nagyon nagy a községi pét-sdój*. E körülmény képezi egyik fóokát községeink elszegényedésének. tus mennyet varássolt eléje aranyos ígéretekkel. A lány szédült, ssédült, egyre erósebbt-c; elvesztette eszét; egya lángolt, vére hallámzoit; -- hossza, hosszú önkívületi álomba merült, s mire abból felébredett;....... örvény fenekén volt. — Rettenetes Örvény az, ahova jutóit. Ahhoz csak a gazdagoknak van joguk; a szegényeknek oda nincs utjok; azért ha egyszer belejutottak, ritkán adódik mód a kijutásra. Amaz emlékezetes éj után kilenjz hónapra eljött karácsony, azzal a viharos vigilíaí éjszakával. Delinké éppen akkor feküdt élet és halál kösött, hogy életet adjon egy ma;:1" parányi embernek. Kern volt mellette senki, de senki; csupán egy kínzó óriás: az Önvád. A vihar sziláján rázta az ingó épü ietké:; ajtó, ablak csakúgy zirgett-zőr-gött. A tető már össze-vissza volt tépve; a tetöfák meg tőred ez ve. Must egy rettentó roham jött. Még mértföldekre lehetett, mikor iszonyú Üvöltése felhangzott, — a másik pillanatban már ott termett s egyetlen szárayle gyinléssel lecsapta a kunyhó tetejét; föl -szaggatta a padlás vakolatát: letépte as ajtót,s,2 sblakokat, száriastul. Nagy isten-csodája volt, hogy apaiányi kanyhólmin-.énestül el nem vitte já<ékáoak. A borsssstó ssélrobsmbsnegysserre elk esdettek a harangok határozatlan ütenybea kongani. Olyan fájdalmas hangok voltak azok I Akihez eljutottak, rémülve futott ki az udvarra; hogy talán a másik elem, a tüz is, gazdátlanná lett a szörnyű éjszakában?! Nem ast jaleztéh a harangok bus kongásai! Fajdalmai nyögések voltak ások a harangok ércznyelvéo hallatva. dA vihar letépte a torony ablakát s el keste verni, korbácsolni a harangokat. Eteknek az ütéseknek fájdalma tél rezzentek meg az érczszivek. Mikor a viharsugás kissé csendesült a a harangok bus kongass elnémult, — a födetlen kunyhó szél tépte résein meg a rakoncsátlanul tánczolÓ zivatart. — Egy élettel több volt benn. a nyomor tanyájában. Másnap reggel az. emberek kimentek megnézni a pusztulás-. — a szegények tanyájához. Abban a fedetlen, ajtótlan, ablaktalan faluvégi kunyhóban találtak egy síró gyermeket és egy megdermedt anyát. Az a parányi teremlés olyan, szépen ba volt takargatva! Minden takaró azon volt; minden melegét átadta neki a kiszenvedt anyai szeretet. Hogy a parányi azivecske el ne némuljon, szé-j-penbetakargatta az anyai gondosság, végső küzdelmében. Azután tyit a parányi szívverést hallgatva elaludt szép csendesen .... örökre. Megkönyezték .... eltemetlék. A büsske uraság, mikor észrevette, hogy fia szemében könyek mernek szivárogni egy kol ius varrólány után, — felültette fényes fogatára; kesébe nyomott egy teli erszényt, ¦ aztmond\'.e. neki, hogy élettapasztalatok szerzése végett menjen Párizsba* Mikor majd meg\'a-nulja, hogy ml különbség van a, rongy és i ibor között, akkor jöjjön hasal És ha visszatérve még mindig marad könye egy jeltele-\', gondozatlan sir fölé ...... akkor vegyen tizenegy krajezárért egy marhakőtelet és akasssza föl magát. Azt a parányi jószágot, kit. örökse gül hagyott szegény Ddlinka a Gond viselésnek, — magához vette egy a maga igényei szerint\' mindenben bővelkedő anyóka. Első pillanatra rossz oévou vehetné as ember a Gond viseléstől, hogy igy fogadta as örökséget ; mert Kalóaén?, a vén anyóka, arról va!a" nevezetes, hogy ő adta a legszebb virágokat azokba a házakba, melyek arról nevezetesek, hogy egy-egv oomroŰnálUmot képesnek u át nyöazfirgŐ gyermaks/rás k*czagUltá polygumia tekintetéLen, A községnek, mint ha\'óságnak s mint az állami közigazgatás közegének as utolsó időkben rettenetesen megszaporodott teendője.s ebes képest tisztikara s teendője. Saját tisztikarának és szolga-személyzetének apparátusát a követkeső tekintélyek képesik: jegyző, segódjegyső, Öregbiró, kisbíró, községi vagy körorvos, képviselő tagok, póttagok, két esküdt, közgyám, éjfél előtti és éjfélutáni bskter halottkém, szülésznő s-b. — A községnek jók.srban kell tartania középületeit, atait, hídjait, tüzoltőssereit és egyéb ingóságait. A hol községi iskola van, fenn kell tartania ast is, fizetni tanítóit, gondoskodni az iskolaépületekről, azok fÜtéaéről, tan Éterekről s több efélékröl. Sok terhet ví: sel egyházi csimen is, ha katholikoa, templomaiért, papjaiért, kántorstért, tanítójáért; ha pedig protestáns: mindezeken kívül egyházáért, egyházmegyéiért, egyházkerületéért, magasabb iskoláiért-egész elemi közoktatásáért. Aki a sok §§-zl agyonboldogilOtt és sanyargatott községi élet terheinek viseléséhes hozzájárni, az fizet államadót, kösségi pót adót; le kell szolgálnia a kös-mnnkát állami, megyei és községi utakra és egyéb teendőkre. Iskolsadő, párbér; papnak, tanítónak, egyháznak szerződéses illetménye, születés, halál, házasság keresztelés, jogyügylet. per, bélyeg, illeték, késedelmi kamatok, bírságok, ka-tonabes sáliásol ás, közjegyző, fiskális, vég reb-.j:ó, pásztor, kanáss, őrök, révek, vámok, fogyasztási adók, biztosítások s\'b: mind, mind sok pénsbe kerülnek. Mindez egyenes és görbe uton nem egyéb, mint állami természetű s ahhoz hasonló köste-ber. fia pedig templomot es iskolát, psp és tanítólakot s kösségi hasakat kell építenie : akkor terhe megkéUzeresódik. Ezután jön mindennapi kenyere és ruházata magának és családjs munkaképes vagy neveletlen tagjainak. Jön a betegség s vele együtt as orvos és patika. Jóu a gazdasági felsserelvéoyekbeB fekvő tőkéjének folytonos kiegészítése, házának, épületeinek jó karban tartása, gyermekeinek iskoláztatása s ha ások már munkaképesekké válnak : azoknak a katonasághoz való beadása- Némely községeknek mindezeken felül még rendkívüli kiadásai is vannak, mist példán! telepit-vényi ésBsőlódéssmavállsági evjársdékok vagy sokszoros adóhátralékok ficetési s\'b. A falusi gazdát bizony sok helyen tőnkreteltéa a lelepíivényi és szőlódázt-maváliságok, a kegyetlen adóvégrehajtások, a rosssul kezelt folyamok árvizei és végre a száskarués hydrafejd szörny, a községi élet legnagyobb átka: as uzsora. Vannak emberek, kik üsretszerüleg űzték és a\'fenálió törvéoyek daczára link még most ís embertársaik ssivtelen ki-szivattyúzását s s kiknek fekete lelkét annyi ártatlan család nyomora terheli. As ily gazemberek ellen nem lehet elég ssígora tőrvényt alkotni. Astán s ezopfos idők maradványa: a regalt, jog is egyik tónyesŐ;e a községek elszegéoye- KatÓ anyó nagyon értette a módját kenyérkeresetének. Megvolt neki a szokott járása; mely néhány faluból állott. Három négy fala mindig elég tág tér egy-egy . élet-dráma lejátszódására. Ekkora térségen mindig találkoznak szerencsétlen jóhiszemű lányok, akik szeretnek és e szerelemnek odaadják m i n-den őket; és mindig találkoznak lelketlen férfiak, kik elfogadják a roppant áldozatot és beszenyezik vele az eszményi szerelem oltárai. As ily áldozatok gyümölcseiből élt Káló anyó. A magosait, szerencsétlen leányok elvitték szégyenökea másvilágra. Akkora ereje ritkán van as anyának, hogy gyermekét is megölje; azok itt maradtak. Kató aoyő srokte azokat pártol fogni. És tetszik tudni: mit mondott rá a világ,? \' -Ast, *hogy ha Kaié néninek tíz lelke van, mind a tíz megüdvözül ennyi jóságért. Mert a világ ast már nem Kató néae bűnei koszé számította, hogy a nála nevelkedett lányok abba a bizonyos commun-államba jatottak. Eltudott Ő olyankor sírdogálni napokszám ; panaszkodott fűnek, fának, hogy milyen .hálátlan gyermekeket nevel ő; feláldozza érettök mindenét, s mikor egy kissé gyönyörködhetnék bennők, meg hasznukat is vehetné, akkor itt hagyják a faképnél és meg felül rá szégyent hoznak ősz fejére azzal a gonosz élettel, amit kezdenek. Mig ekképen sírdogált, a lányért járt dijat szépen beleosusstatta a láda fiába. (As európai nagyhatalmak államférfiéi pedig nyugodtan eladtak, hogy Európában niocsen rabszolgák eres ke dós I) Igen természetes, hogy Delinké leányával is hasonló terve volt Kató anyónak El is nézegette osphosssant azokat a gyönyörű szőke fürtöket, mikért valami nabobnő miH\'ókat adottvolna; — ásókat a búzavirág szemeket, melyek csak azért nem voltak, ragyogyóbbak a napos égnél, mert még nem kelt föl bennük a szerelem napja. — örömmel vette észre: miként lesz a gömbölyű áros napról napra tojásdadabbá ; amint a szivben tanyát verlek a szűzi ébredés sóhajai. Látts : mily szobrász: alakot nyernek a nyalánk termet szabályos idomai. — „ Ez less még csak a drágái* — gondolta magában ^g7m^g7 ssakértői szemle után. Még a neve is olyan, hogy majd nem is ktl! neki szebbet fölvenni. (A lány a keresztségben anyja nevét kapU.) Delinkére ugy vigyázott a vén banya, mint a ssetne világára. Ssépan ki is taníttatta. Tudott as olvasni írni, számolni ; késimunkái valóságos remekek voltak. \'Valami nehezebb mankátaz Isten minden kincseért se engedett.volns Kató anyó az ő lánykáinak, szegény ágról szakadt árváknak. - Delinké nagyon kevesethallott hol dogult édes-anyjáról. Ha kérdezősködött utána, csak annyit tudott meg, hogy egy áldott jó teremtés volt; as egész falu szerette; máig is áldatja az alvő porát. Nem találkozott a falában olyan lelketlen lélek, aki a valót megmondta volna. Hz apja után kérdezősködött, ak kor meg kitértek előle ssépen, a jószívű gyöngédség egy-egy lúZug szavával. Arról bizony nem tódnak semmit! Mikor édes-anyja a falában megtelepedett, özvegy volt már — ennyit tudnak — i bogy nemsokara rá szült és meghalt Ez alatt a ssépan fejlődő lányka el-ellátogatott anyja sírhalmához. Minden látogatás ntán egy egy virág- vagy fűszálat vitt hasa amiékül. És ezekkel • szálakkal nőtt lelkében a jóság, as ábránd egy tevékenyélet Után. Egyszer ilyén látogatás ntán holmija kosé nyúlt Dalinké ; nem is egyéb aeándékkal, mint hogy a hazavitt fűszálat a többi közé tegye. Ott a holmik között volt ssegény anyjának összes hagy atóka: egy-egy el rongy ollóit, molyette ruhadarab, rozsdás olló, lyukas gyüsxü, Qóséaak ; a regeié jog teljes lehetetlenné (eszi, hogy a falusi lakosság jó és egészséges italt kaphasson. A ssegény nép ki van szolgáltatva egészen a regale bérlőnek, hogy olyanitalt igyák, mint sminőt annak tartani tetssik s isasa s kosmaola-jos spirítuissss föleresztett pálinkát. Issza a pancsolt, hamisított vagy épen fuxinos kert s fizeti horribilis áron. A szomszéd kösségbs nem mehet el minden korty italért, a saját falujában pedig senki sem csinálhat konkurrencsiát a regale bérlőnek. Ismeretes, hogy a regaie-bórlők mennyire felgazdagod tak országszerte. Mind as italélveső szegény falusi embír pénzéből, annak rovására. De nem csak aa itai dolgában van ily -sebül a falusi ember, hanem mindennel. Akármerre nés, fordul, minden igénybe veszi as igazán véres verejtékkel szerzett keresményét és mindezek fejében járhatatlan utakon kénytelen gabonáját beszállítani — hetivásárra. Városi embernek fogalma nincs arról, hogy minő gyalázatos, rósz alakon kénytelen a ssegény falusi ember lovait, marháit agyon csigázni, olyan utak vannak, hogy egy pár heti esőzés teljesen járhatatlanná pocsékolja s a kőszegek hetekig egészen el vannak aárva a külvilágtól. A községek személy- és vagyonbiztonsági állapota is a lehető leggyarlóbb; egy kóbor esi gány csapat napokig rettegésben tartja a községet. Sok nagyobb és népesebb község vsgyon- és életbiztonságának őre — csak egy gyakran részeg bakter. íme: es a községi életnek és nyomorúságának hű képe; ilyenforma a mi Ssegény falusi községeink él-te, melynek előidézésében as utolsó évtised törvényhozása által hozott visszás és községeinkre káros befolyással haló rengeteg §§ ok nagy mértékben hozsájárultak. Zalamegye tisztújító közgyűléséből. GlavLa Lajos főispán ur a f. évi decs. 17-ére hirdetett megyei tisztújító kőzgyüléit 10 órakor megnyitván,az igazolt és magjelent 460 bizottsági tagot üdvözölte. Miután as ujon választandó tisztikar megalakítása kell, hogy a megy* bizottságának egyik kiváló gondjai közé sorolt eljárása legyen, a most leköszönt tisztikarnak eljárása feletti elismerésének kifejezést adva, a gyűlési megnyitóinak kijelentette, A lelépett tisstikar helyét elhagyván, főispán ur a törvény értelmében a helyetteejegysői éa Ügyészt állásoka , — as.elsőt Ssígethy Antal es utóbbit Herte-lendy Béta személyében rendesvén, — a választáaok megfej\'.ésébez ssükséges bizottságokat alakította meg. A közigazgatást és állandó választmány tagjainak megválasztásra kiküldött bizottság Hácz-ky Kálmán elnöklete mellett, — a kan-dldálás pedig Eperjesy Sándor, Inkey László, Nóvák. Ferencs, Nsgy Károly, Skublies Gyula és Besenyei Ernő, kikül- nehány csomag czérna, egy-egy öesze-gyöcgyölt osomóban saásssinü rongydarabok ; amiknek valamikor foltul szolgálni volt a rendel tetéaük. Delinké oly nagy kegyelettel őriste eseket, hogy soha fel Bem bontotta, Ugy voltak azok, amint szegény boldogult édes-anyja becsomagolta Ez alkalommal valaki mintha azt sngta volna neki, hogy bontsa ki azokat a csomagokat. Megtelt-. As első csomagból mindjárt egy avult fakult könyv hullott ki: Fölnyitotta. As első lapon megsárgult betűkkel volt írva: „Élet naplóm." Tehát előtte feküdt egy élettörténete ; egy nagy titok, melynek szentélyébe eddig nem eresztette őt senki. Mennyi fájdalom alatt roskadozhat as a kii avult könyv I BemegŐ késsel nyitotta fel és olvasta.A napIŐ rettenetes dolgokat bessélt. Egy bukott sngyal subája volt as s vésetett paradicsom után. As után a párad: osom ntán, mít a nőknek a szeplőtelen-ség szent nyugalma nyit meg. Ásókból a halvány, könyökkel áztatott, ressketó kézzel, háborgó lélekkel irt sorokból tudta meg Delinké szárma-sását; ások a fakó sorok mondták el neki anyjának őrületes szerelmét; e szerelem kínjait, gyönyöreit. Mire s nspló végső leveléhez ért, — ss élet nyitott könyvvé lett előtte : a titkok fátyola szétfoszlott ; as ifjúkor vsrássa, as ártatlan, ság, megvolt tépve, le volt szaggat /a ; a 16 éves lányka lelke egy hányatott-csalödott asív kínos tapasztalatai alatt roskadozott. Mindez néhány órs müvo voltl Arczárói eltűnt a szelíd ábránd; fölváltotta ast a kiábrándulás komolyságs ; as a mindenkinek tisztes távolt páran-caoló tskiatet. Még egy levél volt csupán s naplóból, amit nem olvasott; ut is I akarta olvasni. Az egy levél volt melyet a szegény eoya — talán utolsó erósebb pillanaai ban irt leányához. (Vége következik.) HTJ8Z0NKETTEDIKBVP0LYAM. ZALAI KÖZLÖNY DKCZEMBEK 23-án 1883. H I B D E T E S E K. JJegryecidza,zaaoB évtorauiu. 553 Ingjén rejeny.m.l\'.eklet »to4eo nimbo, ?1 rejények kodrerminy aron. . Felhívás előfizetésre a „BUDAPEST I BAZAR leggazdagabb tartalma, legexélixerllbb- ?1 legolcsóbb Biépirodalmi air tközlöny, melynek minden azáma tixenbu oldalon jelenik meg diiieien íllustrálva, B-imaden szám mellett egy pempia, movesti kiviteli! tflbb alakú sainexett divatkáp ttn mei lékelve, termé*tet«>i nagyságban kivágott szabásmintákkal, számtalan szabás raj zzai, febérnamnek jelzésihez való monograzamokkaj, a caaiádi körökben mcplionotitott váoionmnnkálatckboi Etinezett tointarajzokkat Mi nem tartunk jnbileamotl Pedig büszkén tekinthetünk vasta ióta l«pnak & tnfivelt magyar hölgyek siMgálstábtu kW. Igen, 188-4. évi jannár e\'sején lapunk XXV. érfordulójába lép. Ünnepi év ez ránk nézve; de r.em csak & mi ünnepünk, hannm a magyar kölgyeké is; mert a „Budapesti B*-sir" as első magyar szépirodalmi divatlap, mely, miéta magyar irodalom van : ezt as évet megérte ! Sajtónk i-.i-.-u: csak a „Vasárnapi Újság* éa a „Pesti Napié6 — mondhatják el magukról, hogy már jubiláltak 1 igen, a „Budapetii Baxár*»ra nésv*a kö>etkex8 ér ünnepi év less, a ez arra ösztönöz minket, hogy a lelkes magyar hölgykö-tönsígnek lapunkhoz való hőséget, ragtaxkodását azssl háláljuk meg. miszerint lapunk szépirodalmi részét továbbra la a legkellemesebb olvasmány okkal lássuk el ; divatréaxét pedig oda tokéle-Xíitsük, hogy sem az angol, sem a fraaczia, sem a német divatlapok felül ne mnlják & magyar hölgyek kedvencz lapját a .BUDAPESTI BAZÁR\'-* Adunk Ingyen külön regény-mellekletet is minden ¦lámhui egy tizenhat oldala iveL melybS! t olvasínSialc idóvel csinos könyvtárt eyüjthetiiek. J5v5 évi ingyenes regény tneí-Itkletflnk Z\\CCONE PÉT EH hírneves írzneziz regényíró „A kllencsmilllomos ember" :• : le kiéi.....5 regénye leli Oj elSfisetŐnSink ezenkívül Gabonán Emilnek a „Méregkeve ¦ HSn5 szerelme", czlmil regényét, ogyazinten Qrandfort Manoel »Lucie férje" eztmü regényét, valamint Zac-eone Péter .Az amerikai nnokaöej" czimO regényét — egyenkint 60 60 krert rendelhetik meg. Igen fontos a vidéki t. el5fi-et5n5kre, hogy szei>cszt5ségönk dijtilanoi ajsetkozik mindennemű oly tárgyak megküldésre, amik a dint, kézimunkák és háztartás körébe tartóinak s ismerteti a fSvároai e szakban foglalkozó legjelesebb és legjutinyosabl Üzleteket is. Rendkívüli nj kedvezmény, as, melyben a .BUDAPESTI BAZÁR" minden egye* elófitet5nSje részesülhet! Lapunk divatrészét ngyanis egy igen hasznos mellékletté bSvitjOk n>*g. Minden negyedévben aánnk egy ivet mono gramm okkal és bim-xés-mintákkal es hogy & monogrammok haszon ven etSk legyenek, saját nevére minden elöfizetőnónek jogiban állana monogrammot megrendelni, melyet mi minta Ívre elkészíttetünk. Intézkedtünk arról is, hogy megszerettük a Hol bein-féle azineaeU mintarajzokat, melyek az annyira kedvelt a a családi kórokban meghonosított rasconmankilatokboz, szineskivar-rátcfchoz ?1 hímzéeekhet alkalmazandók, 1 igy lapnak 1884-ik évfolyama ez aj melléklettel it gazdagodik A Rózsaszín borítékot továbbra Is BTars»lgo-csamokti í" engedjük át fcodves olvasÓnó-inknek, az eddig U folytatott kardélekre és válaszokra. s7rrrr rs CLCVTTriAatzáv** r\\t* lf*x ^januárban, hogy lapunk a murait magyar családok körében el van terjedve. Hálá- ne&J^UWfictxautí TSJ tekintünk a mattra, bizalommal a jövőbe I A mi jotahzmnk híven teljesített kötetezségítnk tudatában 11 művelt, lelkes magyar hölgyek tovább pártoliiíbac van. Es a „Budapesti Bazár" jabileama 1 Komócsy József, a .Budapesti Bazár" fSmunkatirsa. Király Jánosi a .Budapesti Basát" tulajdonos szerkesztője. Előfizetési feltételek, A .Budapesti Bazárra" »z ingyenes regéaymellékiettei egyölt: Negyedévre: (januáriul —mkrezias végiig) Î frt 50 kr. — Félévre: (január- tói június—végéig) 5 frt — Hirora negyedévre: januártól—íeczember végéig) 10 frt A kléregkeverőaÖ szerelmei" czímü regényért külön 60 kr. A .Lucie férje\' czimü regényért külön 60 kr. bAe amerikai unokaöcs czimü regényért külön 60 kr. — Bolti ára egy-egy forint. Az előfizetési pénzeket ily. cxim alatt kérjük beküldeni : —g—1—1 Király János szerkesztőnek, Budapesten, újvilág utexa 16 ik szám. gagB WEISER J. C. vaskereskedő Olayton és Shuttleworth czég gazdasági gépgyárának fiókrakíára Nagy-Kanizsán. Ajánlja a t. cz. közönségnek dúsan Jelszereit géprakiárát mindennemű gazdasági gépekben eredeti gyáriár mellett és pedig: Legújabb szerkezetű 3 soros ekékeketi kési járgány és gözcséplőgépeket, konkoly választókat (Triear^k) ör!Ő ti= daráló malmokat, daráld éa morzsolé-^épeket, sor ée szórvavetógépeket, répa és szecskavágók at, mindenféle szeleld és oco O OOOOOOOOOOOQOOOOCX300o@C o , . -Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ 1884. 35-dik évfolyamára. Harminosnégy év óta szolgáljak hazánkat. Sokféle kormányt megértünk, sok viszontagságon keresztül híven küldöttünk a nemzettel. Meggyőződésünket bátran vallottuk; neo vnltns instantis tyranni, nec eivimn ardor prava jubentium, mente qaatit solida. A közvéleménynek lapja vagyunk ; a mit a magyar nép müveit osztályai érésnek, annak adunk kifejezést. Bizonyítja azt a nagy közönségnek kitartó pártfogása. Köszönjük el\'-fisaiőinfenek irántunk tanúsított ragaszkodását. Uj esztendő, uj választások következnek. Számot vetettünk múlttal, jövővel: Ellenzék voltunk, ellenzék maradunk l. A jelen kormánynyal szemben okát adjuk bizalmatlanságunknak. Mert nem személyes ellensienv, nem érdek vezeti tollúnkat, hasam kötelesség: kitartani a nemzet nemesebb javaiért való tnaában. L kormánynak múltja dicstelen, jövője remény telén. Mit vártunk tőle és mit ígért e nemzetnek ? Azt vártuk, bogy a közjogi partoskodas megszűnik s Magyarorsság osztatlan erejét a nemzet jogaínak sértetlen megóvásában, érdekeinek megvalósításában, as állam aservssésébes a tekintélye s befolyása magesra emelesé*-ben érvéoyesilendi. S mit tapasztaltunk? Nem bogy Magyarországjogát kiterjesztette, de sót Ausztriával szemben Örökös alkudozásául az 1867-ki kiegyezést rosszabbra magyarázta s. a nemzet önrendelkezési jogát kiasebiteni hagyta; a bosnyák kérdésben a daalizmost megeérté és aláásta: Horvátországgal szemben a végvidék bekeble tédénél, úgyszintén a fiumei kérdésben és a legutóbbi zavargások alkalmival a magyar állam szuverenitását óe közjogát oly gyengén védte, hogy a Dráván tuli részek kapcsolata as anyaországgal veszélyeztetik: mindezek következtében a közjogi párloskodis nem bogy magsiünt volna, de uj tápot nyert. - _„ ígérte a pénzügyek rendezését. Nem rendezte : hanem csinált rengeteg uj adósságot a réginek hegyibe és emeite minden évben a direkt ée indirekt adókat a óg-sőig, az elvíselhetlenségig. ígért rendet az államban s kaptunk rendellenséget: a közigazgatás savat ban, a közbiztonság megingatva, a társadalom felforgatva, hasink reputiczíója megbur-csolva, ime az eredmény ilyen. De szebb jövő reményét nyújtja e ezen kormány ? Mi less belőlünk, ha soká vezeti még az ország politikáját ? Anyagi jólétet keresünk s nem tudja megadni. Níncs semminő közgazdasági programmja, tisztában sincs magával a teendők iránt. A közös váratjrülettei feladta az iparpolitikát, a magas védvámokkal és fogyasztási adókkal a szabad kereskedést, a kereskedelmi ase/Ződ esek kel a mezőgazdaság érdekeit e midőn egyfelől lebetetUnné teszi, ho.-y Magyarországból iparos állam váljék, mely a nagy budgetet elviselhesse, másrészt agrárius politikát sem akar követni, bogy a fóld birtokosait megtartsa és jövedelmeit szaporítsa. JTínanoziáiakat helyrehozni nem fogja soha, mert az inprodnktív kiadásokat, katonaságra s nj hivatalokra mindig felemeli s az adóssigcsinilsj rendszerével nem szakit. Szervesni a: államot nem képes ; est egy pillantis ígszaigsiolgilUtazunk sanyarú állapotára bebisonyifja. A nemzet szellemi és erkölcsi életéi fejleszteni njnos kellő érzéke: a legisomorabb, hogy a közszellem e kormány nyomása alatt mennyire alászállott s a közerkölcsök romlása botrányos perekben látott napvilágot. Magyarország alkotmányos szabadsága kortespolí:í kává fajult éa a kormány azt üsi a legnagyobb erőfeszi téssel. A választások, a parliament, a pártok a kormánynak szolgálnak eszközül s nem s nép közakaratának azon hatalmas tényezői, mint a Deák-ptrl idejében voltak. E kormány fölfelé alázatos, lefelé önkényes, soha róla tudni nem lehet, hogy miféle kalandokba viszi a nemzetet, vagy mily becses jogait és érdekeit áldozza lel. Ezért maradunk ellenzéki - Hogy, mig a sajtó szabad és ha a sajtószabadságot is elvennék a nemsettől, mint mikor még nem volt szabad f a Festi Napló a magyar nemset igazait, érdekeit és magatztos szellemi kincseit védje, hirdesse. Sem-a magyar csimert, sem a nemzeti lobogótel nem ejtjük senki kedvéért. Fegyverünk a szó, erőnk az igazság hatalma. Ha est váljak, szarunk visszhangzik a ssivekben. Eserek, milliók értenek velünk egyet ée még ezen kormány is meghallja a közvélemény hangját. A független közvéleményét, mely nem hise-isg. v Köszönjük a bizalmat a múltban s kérjük z jövőre. A PESTI NAPLÓ megjel«a naponkint kétszer.. s különösen figyelmeztetünk arra, hogy este ts egy egész nagy Íven, teljes lapot adván ki, már esti kiadásunkban nyomatjuk le a teljes tudósítást az országgyűlés üléseiről ós sok egyéb közleményt, melyet más lapo^eaak másnap raggal közölhetnék. Ez a Pesti Napló" olvasóira nézve, az értesülés gyorsasága\' illetőleg, egy egész napt előnyt biztosít. Hétfőn reggel rendkívüli számot adunk ki; vala-bányasor a tárgyhalmaz megkívánja, lapunkhoz mellékletet esatolunk. Folytonosan két regényt közlünk, a legkitűnőbb íróktól. Munkatársaink díszes köre ugyanaz marad, mint eddig volt, politikai vezércsikkeink legnagyobb részét a esiHán ís b. KAAS 1VOR s ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL s fogják írni. o Szóval:\'Mindenben azok marádnnk, akik voltank, | szE véljük, 1884 re is jobb ígéretet nem tehetünk i* olva- J sóinknak. * ¦:- Előfizetési arak. (a reggeli ós esti kiadásra -éa a hétfő reggeli rendkívüli ; számra.) Egész évre.....24 frt Félévre.....12 frt. Évnegyedre .... 6 frt Egy hónapra . : 2 frt. O gü^* az előfizetési árak magukban foglalják a lap díjtalan kézbesítését a postán, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Az esti lap postai külön küldéséért aa-vonkint 30 kr fizetendő. As előfizetéseket korán kérjük megtétetni, hogy as újévi összetorlódás miatt a lsp megküldésében késedelem ne történjék. §pgr* As előfizetések Budapestre n Pesti Napló kiadóhivatalába (Barátok tere, Atheosum-épÜlet)külden-dők.Vidékí megrendelések reapostaí.uUiványokat ajánljak. A Pesti Napid szerkesztősége és siadóMratala. osstályo ó rostákat, Preisen féle arankát kettős gyÜrüs* vas-velőtaligikat, ióber-szénagyüjtőkei, leg-ricza-daTálókat.szál-feCik\'endőket, borsaj. mindenféle kutszi-legkíválóbb minősé-saíjakat. vasb.oronákat, kiválusztó gépeket, beng«rekel,lobermag mag koptató gépet, i2j - bb csutkán kuku-lithaló kis szekrény tÓkat, trágyáié • és vsttyukat valamin t \' gÜ gépolajt és gép- Xrjegyzékek kiYánatra ingyen és bérmentve. 13. Budapestre való átutazás közben .:. ; : lsst~ cfs^a k r ö vid-idór e. "WU Nagy-Kanizsán a főpiaezon megtekinthető FALK nagy. állat- sereglete. Vasárnap nagy megnyitó előadás. Kezdete az l-eőnek d. e. 11 órakor, 2 d. u. 3, 3. d. u. 5, 4. este 7 órakor, SJR Az áilatseregiet 70 nél több példányból áll. 3gL> úgymint: indiai idomított elefánt, zebu, királytigris, különböző fajú oroszlánok, párducsok, foltos és cs-kot hiénák, amarikai-, orosz és indiai, úgyszintén jegesmedvék, óriási kangnrnk, egypupn tevék, lámák, farkasok, petymegok, tüskés dissnók, mosó-medvék, anguíiti, hangyászok és ormányos medvék, különböző fajú kígyók, esek kost egy 20 lábnyi boa constrictor, afrikai s amerikai strucsok, szakállas keselyük, sasok, araras, kakaduk, papagályok, krokodilok, örvös illatok, nemkülönben mafomhiz; itt kiemelendők egy hamadrias kinfltt köpenyes pávián, úgynevezett erdei ember stb. — Igea érdekes egy pár-dnos- és farkascsalád az állatseregi étben ellett kölykeivel. Különösen kiemelendő az indiai elefánt PEPI, még eddig eló nem adott mutatványaival.__ Helyarak: I. hely 40 kr., II hsly 20 kr. — Katonák őrmestertől lefelé és 10 éven aluli gyermekek a fenti áraknak felét fuetík. Hétkősnapckcc mutatványuk tartatpak d. u. 4 és esti 7 órakor, midőn az átlstok idomítása és etetése történik, Tisztelettel alulírott a t. cz. közönséget figyelmezteti, hogy valamennyi fent elősorolt állat a seregiéinek .legszebb példányaiból állanak, mind élők és jól, tisztán tartott állapotban láthatók. Szíves látogatásért esd PALK DIvatoa s ért&kes karácsonyi ajándékok! Sxép rilautókban, jutányos árak mellett, kaphatók Kagy-Kaöítaán Bérén} József ezelőtt Milboíer 8, élTBzeregzziei főutcsa a városháza átellenében. Dusán felszerelt raktáromban a legújabb arany-, ezüst- s drágakó-ékezerek, egésE ezüst készletek, továbbá sománcs "korall s gránát-ékszer \' nagy választékban, legolcsóbb árak mellett találhatók. Tájékozásul néhány tárgyak árait ide jegyzem s pedig kaphatók : 2 írttól felfelé-íArany óraláncz, hölgyek számára 25 frttÓI felfelé Arany Remontoir női órák 35 , Arany keresztek 2 „ „ . Arany garnitúrák (broch síüggő 10 , , Arany karékek . 15 „ n Arany lemezzel átvoot ezüst függő l1/, , Arany lemezzel átvont ezüst medállio 3 , n Női arany gyürük Qyémint gyürük a valÓ- disig jótállása mellett 10 _ Férfi srany gyürük 5 , Arany jegy-gyürük 21/, , Gyémint függők bizton. sági sárral ezüstben s aranyban 18 „ Arany óraláncsok urak ssámára 15 , Arany medálliók 5 „ \\ Arany lemezzel átvont ezüst kereszt 13 próbás ezüst evőkanalak, kávés kanalak, leves- s tojmerŐk, evőszerek dekája 1 frt. Minden egyes, raktáromon levő, arany- vagy ezüst tárgy a m. kir. fémjelső hivatal ellenőrző próbájával el van látva. üKWiös MBijKés staieMas reszietfizetéz tellett is!! Vidéki megrendeléseket lelkiismeretesen teljesítem, nemtetssŐ tárgyakat készségesen másokért kicserélem. Jó hírnevemet továbbra is fenntartani, legfőbb igyekezetem. Mindeakí kitűnő minőségű tárgyakra arany- ezüst és gyémántékszerek jatányos árak mei- 1104 4—4 lelt számíthat, Beréuy József ezelőtt Mlllioíer S. ékszerész. Xajrr-Kanizsán, főutcsa, a városház átellenében , tíCSZONKETTKDIK 6VFÖI.AMY ZALAI KÖZLÖKI DEOZEEMES 23-áa I8s3. HIR fi TE 8 EK. Ezennel kö btrré teszem, bogy Alsó- én FelBo^Gy&ényesegyéfcüit községben (Somogy meg je Csurgó mellett)\'nébai Unger Mór örököseinek tulajdonát képező mindkét korcsma 1884. évi ipril 24-éi5Í hé-rom egymáat\'kövefco évekre bérbe adatik. Bővebb értesülés Gyékényesben alólirottnál ssereshetó. UNGEBSAMU 1151 1—1. jsztragon Mustár szab. caomegolis Schmid Viktor és fisi bécsi különlegességi üzlete, belföldi biteleaitéssel valódi mi* nőségben a gyiri védjegygyei ellitra V, Vs «• Va kilós Üve gekben kaphatók minden fusser-külflnl egességí üzletekben 763 11—26 . Fiúit halol1 1 uvlenose 1 frt 30- kr MG11 Í11M 2 Gseiencss 2 frt — , Speckflunderest nagy 30 db., 1 szalencze ára 2 frt — „ Lazaezhering nagy kövér 30 drb 1 szelenoze 2 frt- „ Ebai halikra (Caviar) uj te jes 1 -kilo ira 2 frt - , Uráli bálikra (Caviar) uj nagy ikrájul Klára Sírt - ( Hollandinagy Hering uj nagy 30 drb egy hordócska ira 1 frt 60 , Kövér Hering uj nagy 30 db hordócskánként 1 frt 60 „ Fr. Tengeri rak 8 adag 3 irt 15 kr.Fr.LasacxSadag 3 frt 45 , Sardina olajban nsgy uj 16. adag 5 frt — , Postán bementre. Nagyobb vásárlóknak olcsóbban l H. Schutz, Altona. Hamburg mellett. 1105,- 3-3 Kapható éi Klein. Za" Tódor József. Flíéí Józset; Védjegy 419 ás 42o.Bzim. N a g y-K a n Figyelmeztetés. Az ilíslinoaan ilir^rt, jé birnévnek örrendö" t több oldíiulag kiiflntetett [áaborszoís kÓaEitjsényem ¦— kulendoV érénél fogva- — sok utáuiáeroL 1< • • ••• az atobbi iriEl-en kitéve, sífcatároziam, bogy azokon oírejegyeimet módosítom s arra kék byomai-bao zaját házam kQU5 a.\'ákját reajem f*l, bejcgjelíotv^c art egjaeersmind vé-íj^y-kint a budapesti íparksraaráni; SOSBORSZESZ gyors enykiteat eizkúsöí: osúios szsDjaUs, fagyas, fej- fii feJfáJBa\'sssk, ttMayaazsiégek, bésu issk, stb. stb. Bllea Fagtjaztltf szcirili is Igen ajánlható, a menayibea a fcgeak fényét elősegíti a fog-kast srísiiti &i a száj tiszta, azasta\'aE ízi nyer z szesz elpárolgisa után Yalammt ajánlatos e szer fslBHSasra & a halldcgek erCriiésére, a fejksrí* képzéoflí aiegak\\Ldéfyc-zására és aaaak ellávaiitásara. * ira egy m ttrael 80 t, m tiiet-b tom\\ 40 &. naaználati utatitáa magyar vagy német nyelven, bizományosaira néVsorával ellátva, min-d>n üreghez ingyen mellékelte tik. Badapeatan, 17. kerölet, saxtseam-k&ntt 23. szám. Schwzrtzenberg I., Zerkovitz W. ss A Rosenfeld A, Pollik, é* Btelo, Sebvertz F., Strem ÍTs-Bteriísi: Szilágyi Sándor, Hubinszky Adolf HolKsy Mihály:, 6 » e r g 0 i Frie* Alba*. «ís á k t o iy a: -_K« s sth e Ív Pnlvi J Wei« A., Schléiffer A., Wonsoh 8 fi a e g h: DoraerKaj , Wurzbarger Jakab. Tipoleia: fsfo\'bJetísr Igná\'cz. Baiato n-F a r e d : Seller -Earoly. 1141 8-8\' Karácsonyi és újévi ajándékul kaphatók gyönyörű csont-, bőr- és bársony bekötésö imakönyvek bámulatos olcsó árért, disz-könyvek, ifjúsági iratok és képeskönyvek. Továbbá finom és egyszerű üdvözlő-kártyák és papírok, diszes levélpapírok. Névjegyek izlésteljes kiállítással öra cflal| olcsó árért készíttetnek el. Meghívók, falragaszok s minden egyéb nyomdai munkák szép feiállitásban a legrövidebb idő alatt állíttatnak ki. Úgyszintén Wajdits József kiadó-köny vkereskedésébea N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható Halljuk a izép szót! Msgyar felköszönte (toasit) könyv, szerkesztették Wajdíts József és Bátorfi Lajos. Harmadik javított és tetemesen bevitelt kizd. A díszes keménykctésu ksnyraek ira 1 frt 80 kr. Kiirt emeljük a.pofaárt? Magyar felköszönte kSnyv. Szerkesztette Hajgat0 Sándor. Ara kemény kötésben, csinos czltntáblával 1 frt. Csokor ét billikom. Magyar köszöntő és felksszSnté lölteményák, irta Vá-rosy Mibály. 0 felsége által :0 araoynyal kitOntetett pályamű. Második tetemesen bővített kiadás. Ara 1 frt 40 kr. Ezjta fiuk vigadjunk! K5skedvességfl darkönyv, ötödik bővített kiadás. 1 ft 80 kr, áUakötésben 2 frt 80 Lr. Rajta fiuk vigadjunk* t Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr Bajts leányok mulaatank I Mulattató kézikönyv, magyar hölgyek iramára-gyűjtötte Wsjdits József. Második kiadás; ara az 500 lspra terjed5 Bzinuyomsta borítékkal ellátott könyvnek 1 frt SO kr. Aranymetazésa diszkiadázaak 2 frt 80 kr. Hajts pirók táncsoljnnk I Lakatos-Sándor tanczk^nyre dJszes eztmboriték- kzl. Eeménykötésa mft ára 1 frt 60 kr. Egy " ostobazág. Hamorlsztikas esamék, ötletek, élezek egyvelege Syfljtötte NevetS Vilmos, több iölfedezetlea tudomány professzora, ára diuesen kötve 1 frt 40 kr. Kebelhsngok. Újévi és névnapi köszöntések. Irta: Hoffmann Mór, dissej nvomatn keménykötésbeo ira 1 frt. "Vedd szivemet szivedérti Szerelmi levelezB könyv, szerelmes párok számára, 8zÍTéIyesitál. Cainos borítékba kötve, ára 1 frt ÍO kr. Leoormand a hint zsigánysSigazaondÓ kártyája, 32 szinesett kártyával magyar alátrászal és ssGveggel, ira 60 kr. Almoskönyv, nsgy legújabb egyptomi, 200 lapra Urjedí, 600 képpel, 60_kr. Ugyanez kOEépkiadáaban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler UÓr. .öomentö11, vénymintákkal mindkét nembeli betegekszázaára, ára 80 kr. Dr. Kriegler Mor. .ás elveszett iuagarSnek visszapótlása" vénymintákkal orvosok és beteg«k számára, ira 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben díszes kiállításban 1 frt 60 kr. Szegénybél less gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos scgitS minden adás ás vovésniI. Ara kötve e díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, deutscher Dichtnng. Magyarország a német költészet tükrében, áiszes kiállításban fflzve 1 frt 80 kr, elegáns disxkötéaben aranyosra 2 frt 80 kr. Dr. jói. SteÍB.bsch, Heimstsklange.Dichtnngeii herrorragendzten nngaríacben Poetes\'mit .eíner Axthang von "Natíonal-VolkjUodern. Preís broschirt 1 fl., e)egant gebunden 1 fl 80 kr. A gyakorlott j vadiss. A fáczán- éa fogolytenyésstés, agy minden vid ismer* tett.se, .irts Nagy-ÖlvedíÖlvedy Károly. Ezen igen disaes s 820 lapra terjed&t ssSaek szinyomatn borítékban és keménykötésben ira 1.80. Az 1879. évi -XZSI. törvécyczikk. Az nj erdőtörvény. Ara ftlzve 40 kr. 4z nj TOÓásziti törvény. Szentesítést nyert |l872-ik évi február hé 18-án Art fokva 10 kr. A kotyik betigségoirSl és azok czélszertl gyégyitáziróí. Irta egy gyakorlott vadászi Ara fűzre 40\' kr. \' Yadásxnaptár. A vadak pircisi ideje es tartóskodiai helye az év minden haviban. Ara iDxve 12 kr. Farsangi fánk, bihakenyér (EngelhnpO ét kétszer sült káizitéai titka. Irta Fonqaet Jaqnes, HL Napóleon udv; .-¦ főszakácsa. Ara eo kr. Dianes r. hath imakőnyvek. Mennyel Mannáskert, 8-réta, fdsve 1 frt. Pélbílrben, tokban I írt 20 kr Lgéss bffrben, tokban flaont áranyinBtuéssel \'¦ Irt 80 kr. Sgész b 5r aianymesasts, csat es kereaattel .2 frt 80 kr. ZargebJrbcn, csat 6\' díszítésééi 4 frt. finomabban klezttve 6 frt. Selyem- vagy bárs.iny-kötáe aranrmetszézsel díszítve 8—10 frt. Menayei Uaanaskert,\\ finom papírra nyomva, 12-réto, bat kitaaS acxél-Odvösség ösvény, í metcsettl képpel. Salnyomatn czímlappal. Negyedik Biztos lelki vezér } kiadás. Ara röave 1 fit. Félbőrben, tokbsn 1 frt 80 krajezir. Egész b5r, &nom aranymetszés és tekban 1 frt 20 kr. AezéUteresst és csattal 2 frt 80 kr. Z<rgebőr dUsitézsel 3 frt 40 kr. Finomabb kiáilltáaszl 5--6 frt Selyem vagy birsonyk&tés dízsit- ménynyel 6—8 frt. Mennyei mannáskert, SS-rétfl, temérdek képpel óisaiire, papirkötéa tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aasélkereext, eaattal 1 frt ZergebRr, dísaeeea 1 frt 60 kr. Selyem .fa áraony dtSKitménynyef 25. Zgyhizi énekköny, kötve 60 kr. Homokkomiromi emlény, kötve 40 kr . Kis Béazáakert, kötve 30 kr, aranymetszéssel 60 kr, kereszttel 80 kr. További mindezen ImzJtÖnyvek franeala bSr, biraony, csont, el. .n-t csont és kTÍstilkötésbeB I írttól 15 írtig. má\\T TT AX»|r.A1X>XJA-3Nr OLCSÓSÁG l Következő 10~ czikk égy diszes dobozb|Q elhelyevze ugj-mint: 1. 50 iv levélpapir. 2. 50 hozzá illó levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5-három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétriaszk. 9. egy törló-granmi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomatta. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán "Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postantaiványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik Minden máshol megjelent vagy hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy V-.^, általam megszerezhető* Fflzértönczjelvépyek (CotilI8ofl-OF^eB> 50Q|0 árleengedés mellett hplialék. Postai rendelések gyorsan es pontosan eszközöltetnek. MAGYAR VÖRÖSKERESZT-EGYLET SORSJEGYEI 1890-ig évenkint -3 hozás nagy nyereményekkel. 1884-ben három főnyeremény, mindegyik ftír 50,000 forinttal K legkisebb ¦ f • r, *• mai; 6 i.o f i « 1111 10 f o ri nt i j i m»i k edik. Eien »9r»j«gy»k kaphatók A PESTI MAGYAR ^KERESKEDELMI BANK VÁLTÓ ÜZLETEBEN BUDAPESTEN Ttifmiat miadan baak- ét vilrébimil at omigban. Wsiáiu József kSpyynyomdájíbij Kagy-Kanizsízi. Melléklet a „Zalai Közlöny" 1883. évi 102. számához. detésa mellett, főispán ur elnöklete alatt foganatosíttatott. A köspomi tiaati állagok betöltése érdemében ei alatt ssavaaatok a kosigazgatási és állandó választmányra beadattak. A candidáió bisuttság Ügykörét be fejesrén, főispán ur az imént íelfüggeas-lett ülést megnyitotta a oanditátió ered-méoyét kihirdette. — As alispáni állásra egyedül Svasties Bbdó jelentkezvén, lel kos és szűnni nem akaró éjjenekkel alispánná választatott; ki is « hivatalos es küt nyomban letévén, ennek megtörtén tével követkézé bessédet mondotta. .Mélyen tisztelt kő-gyüléa! Fogadja a mélyen tisztelt közgyűlés lelkem mélyéből, kitörületlenül élé hálám nyilvánítását irányomban tanúsított kegyessé* geért; ettől teljesen áthatva, érzem is annak kiváló nagy becsét, mit megyénk első tisztviselői állásába helyezni kell valamint jő* tudom astis, hogy feladatainak sikeres és t-iegyénkre üdvös megoldhalása sok tényezőtől függ; azonban,-ami abból a megye érdekeinek híven szentelt kötél ségersetre és lelküsmerettjeljes odaadásra esik, abban én csak vetélytársakat ismerhetek, de olyat, ki felüt málna nem és a mig sst ezen bensőséggel mint eddig Isten éreznem engedi, addig megyénk közönségének mindenek fölé helyesett kegyes bizalma oly rendelkezés leeod reám nésve, melynek tőlem telhetőleg megfelelni létem legfőbb feladatát és igas szóval mondva: egyedüli díesvágyát képesen di. Fogadja a mélyen tisztelt kösgyü lés ismételt bálás köszönetemet és egy szersmind azon osdő kérésemet, hogy szeretett megyénk érdéinek legfőbb, leghat-balosabb és legsikeresebbgyámoláal szol gáló kegyes támogatásában a m egalak i-undó és vesekéaem alatt működendő tisztikart résseaiteni méllostassék I" Mely hathatós beköszöntő besséd dörgő éljenekre és tapsra rsgadta a bisottságot; ennek le-csilapultával első sorban azon állások töltettek be, melyekre csak sgy\'es jelentkező volt.Ilyenek voltak: jegysŐÍ állások FŐjegysővó: Gósony László, I. aljegyzővé: Botfi Lajos, II. aljegyzővé: Csuk-kelter Lajos, III. aljegyzővé Tasy Lajos közfelkiáltással; továbbá főszám weövé Czukkelter Jósa. főpéustárnokká: Sknbllcs Zsigmond alpénstárnokká: Horváth Bálint, főssámvevővé: Dr, Mangin Károly, árvaszéki I. számvővé: Csoknyai János, II. számvevőül: Rsjky Miklós, pénztár-noknak: Mayer János, könyvelőül :Skub-Jics, jegyzőül: Nagy Lajos, közfelkiáltással választattak meg. Tiszti ügyészi állásra: Arjay Lajos és Varga Lajos ügyvéd arak jelentkeztek ; a szavasat 20 bizottsági tag beadott kérelme folytán a kiküldött bizottságok előtt névsserint Bogyai István, Bessenyei Ernő és Sssbó Imre elnöklete mellett fogan atosií látván, nevezetes többséggel Arvay Lajos választatott tissli Ügyészszé, mely választást is lelkes éljonsés köve* tett. Következeti as árvaszéki elnöki állás. — Erre Rózsás Berta — Horváth Berta és Csessuák Sándor pályáztak — és mint győztes Csessnák Sándor választatott. As ülnöki állásra 7 jeleutkesŐ volt, mind a hétre a szavazás egysserre történt meg. Esek voltsk : Horváth Berta, Tasy Kristóf, Braunstein Pál, Nagy Imre, Farkas Zsigmond, Tersánczky Ödön, Darázs Zsigmond. Megválasstatták: Horváth Berta, Tasy Kristóf, Brannstein Pál, Terzancsky Ödön és Farkas Zsigmond, ezzel a központi tisztikar kiegészíttetvén, még csak a nagy-kanizsai kir törvény szék területére rendszeresített tiszteletbeli tissti ügyészi állásra Dr. Taboly Gyula nagy-kaninssí ügyvéd nevestetvéo ki, a már emugy is boaszasan terejdt közgyűlés d. Uj 3"-/2 órakor befejeztetett, másnap a járási tisz ik r megválasztást fogao&to-aittatott. » Másnap főispán ur az ülést 9 órakor megnyitván az előző napi kösgyülés jegyzőkönyve hitelessittetett ezt követte a árási tisztviselők.megválasstáss. Első sorban azon járási tisztviselők választása foganatosíttatott, kik ellenjelelt nélkül állottak, igy meg választatott. A kanizsai járásba Svasüos Károly szolgabírónak — Merkly Antal segéd sz. bírónak és Tersánczky Jősef járás orvosnak. —-Keszthelyi járásba: ssbiró Gőde Lajos — se-gédszolgabiró Vértesy Béla, orvos Dr. Hanny Ödön. — Zalaegerszegi j á rá s b a szolgabiróul Tasy Miklós — segédszolgabiróulTomasics Sándor —; orvos Dr. Háry István, Csáktornyai járásba asolgabiróvá: Vrancsics Károly, i. szol\' gabiróvá : Bölcs Siodor, orvos : Kráso vecE. — E s t k ö v e 11 e a z o n járások rendesése, hol ssavasás történt — a Tapolcaaijárásba a szolga bírói állásra 3 pályázó volt: A dán: József eddigi szolgabíró, Szentmiklóly Gyula eddigi sflgédsiolgabiró és GyŐrfy Pong-rács — miután szavazás kéretett az elrendeltetvén szavazattöbbséggel Szent* miklóziGyalaválasstattott meg — kétae-gédssolgabiró rendszerezittetvén. l-bő segédül Kováts Rezső egyhangúlag, Tskácc pedig szótöbbséggé: Ssaiay Bálint ellenébe válaastatottmeg, orvos Beszedícs, do ¦ ;olgabiróul Sóos Pongrács egyhangúlag segéd Füsik Gyula — Orvosok Dr. Fi scher és Dr. Lukonics — ez utóbb; cse kély szótöbbséggel választatott meg. Pacsai járásba szolgabiróul Gaál Miklós egyhangúlag és Csessnák Ödön segédszol gabiróvá, Fitos Mór ton ellenébe szótöbbséggel választatott el. Novai járásban Bolka F< renez szolgahiróvá egyhsngulag, orvossá Farkas Ferenez egyhangúlag. — Le-tényei járásba szolgabirővá-Erdélyi György egyhangúlag és Valentin szótöbbséggel Málios elleojelelt ellenében, orvos Dr. Hajós. — Perlaki járásba Kónyáry Mihály ssolgabiróvá, Kosty ál segédszolgzbiróvá, orv. Dr. Bőm egyhangúlag lettek elválasztva. Lénára: járásba Zárka Miklós és Nagy József pályáztak a ssolgabirói állásra i 9 szótöbbséggel Nagy Jóssef választatott el. Ezzel a tizztnjitás az erők megfeszítése mellett teljesittetvén, miután válasstott tisstvíselők a meny nyíre jelen voltak a hivatalos esküt i közgyűlés előtt letették a gyűlést érdeklő ezen válasstásokról kifolyó intézkedések igy a központi választmány is megalakit-tatván,valamint rendszeresített három járási barom orvosi állásoknak a legközelebbi közgyűlésben leendő betöltését pályásat kidirdetésérel a közgyűlés eJha-tárosts és főispán urnák tapintatos eljárásáért a megy e-gyűlés jegysőkSnyvi elismerést és köszönetet szavazott, a gyűlés feloszlatva bezáratott. Megemlítem még mikép Csertán Károly bizottsági tagnak felasóllaláaa folytán, hogy megyénk területén legkö-selebb lezajlott forrongások miatt letartóztat ittak érdekében mivel as eaekelbirá-láaára illetékes pesti törvényszék még mindig nem intézkedett felirat határoz ¦ tátott as ígasságügyminiszterhez, as illetők ügyének élintésése tárgyában. Sokaktól lehetett hallani: bárha e választás volna az utolsó, hogy a tisztikarnak rendezése egy más alapon intéz telnék. KOVÁTS. Hírek. — Boldog ünnepeiét kívánunk t. laptársainknak t. olvasókőzöl, ségüuk- nek és kedves dolgozótársainknak ! Földrengés. Városmkbsfl 1. hó 20 án este 9 óra lő pereskor többen fold -rengett érestek. Különösen as emeleti la kasokban volt teljesen észlelhető. De a vidéken még nagyobb mérvben jelentke-sett, amint a beérkezett tudósitások iga-olják. — Lrgrndról írja tudósítónk Tegnap, f. hó 20-án, esti 9 órakor, kelet-nyugati irányú, 12 —15 (?) másodperczig tartó, oly erős lökéssel s morajjal kisért földrengés volt, hogy a szobákban minden bútor ingott; s mindenki ijedtei szaladt a szabtdba, várva a hasak összeomlását.\' — . A.-Dombomról a következő tudósítást vettük: .Esti -/,\' 10 óra tájban nálunk földrengés észleltetett; föld alatti morrajjal ketdődött s reá nyomban egy: fél peresig (?) tartó hullámzó rázkódás következett, ngy, hogy a függő lámpák, képek mozogtak; az almáriomon levő almák legurultak; de hogy a földrengés, mely irányú volt, nem lehetett megállapítani." Vízvárról (Somogym.) e sorokat írja tudósítónk: ,F. hó 20 án este, féltíz óra tájban néhány másodpa czig tartó kisebb mérvű földrengés volt* A csendőrök már N«gy-Kani- ssára is megérkeztek. — Tizennégy fegyveres csavargó tört be f. hó 18-án d. u. 5 órakor Jóni csányi földbirtokos lakásába Ellenszegülés után összeverték és 3000 frt készpénzt, aranyórát, gyűrűket és több ékszert magukkal vittek.— ÖngylI k osság. Vir ag József körülbelül 70 éves földmű vas f. hó 21-én a Patőfi-utcsában levő lakásán a szobapadlás gerendájára - felakasztotta magát. Hogy miért nem tudta a ssvgény öreg a már amúgy is közeli halált bevárni, — nem tudni. — Megugrasztott tolvajbanda. Folyó hó 18 -ról 19-re átmenő-éjjelen a a kiskanizsai rendőrség az éjjeli őrökkel eggyesülve a városi nyugati részén as úgynevezett .Tölös" mellett egy kocsi és 3 ló körül csoportosalva, mintegy 10 emberből álló gyanús csoportot vess észre. Kemény hangon rájuk rivalva; hogy mit keresnek itt, as egész bsndz eszeveszett fatasbsn kerekeit oldott, visszahagyva s kocsit 3 lóval együtt, melyet a rendőrség a városba, hajtott. — Ugyanezen időben lettek elhajtva Jlihalets János hízói ; ki azonban csakhamar észrevette a dolgot, a tolvajok után iramodott \'s rajok is bukkanta temető árokban, hol már az egyik serlés leölve, a másik pedig még élveta láttatott. Itt is a tettesek midőn látták, hogy üldöztetnek prédájukat visszahagyva fntássai menekültek. A lefoglalt kocsi és Iovakéft,nem hisszük, hogysz elfutott tol vaj arak jelenthessenek. — Mivel lepjük meg szerettein fcet és barátainkat a szeretet Ünnepén ? Karácsony napja, a szaretetnek es s nagy egyhangúlag. Sümegi járásba\' ünnepe kőzejg, s nem kis gondot okos so- kaknak az, hogy mivel lepjék meg sze- saj\'óban s jövő évi programja is megra-I évtől kezdve nagyobb elbeszéléseket é. retteteiket," barátaikat esen a nagy na- j gadó alakban e lerekvések jogosultságát j regényeket.ís fog közölni\' és a mely heti_ pon, mert ősidőktől fogva, mindig igaz-j fejti ki. > közlönynek ép ngy, mint a ,Képes\' Nép - Kai számunkhoz mellékelvel1.**\'\'** 1 frt- ügy**" veszik olvasóink a Franklin Társalatki- **^*^*.*W^toyiK*d*BS9 adásában\'megjelenő hírlapok eiőL,et«4si "*k\\"k^fi"l*« hívását, -továbbá fölhívását. Ez usóbiak között a ledrégíbb 1 í FrankjinTársulatköoyvkiadványainak ás ímmár 3l-ik évfolyamát élő .Vasár- |Jfl*7sék4t nak bizonyul, hogy .apró ajándékok tartják fenn a barátságot" tehát az ajándé kozásnk okaés jogcsimemeg van, s a gondot nem is ez okossá, hanem az, hogy mit adjunk ajándéka), mert ezzel nemcsak szeretetünké* és barátságunkat fejeszük ki, hanem egyszersmind -eláruljuk ízlésünket, miáltal es ajándékozott mintegy fogalmat nyer müveltségünü fokozatáról, mert a jó ízlés a valódi műveltségnek hévméője. Míőta gondolatainkat írásban tudjuk kifejezni, figyelmünk mindinkább diszkötésü könyvek, ifjuságu iratok, képeskönyvek, pepir s Írószerekre irányult, annyira, bogy ezek már már a fejlődótt-ségnek oly fokát érték el magyarorazág-ban, hogy már művészeti termékeket látónk bennüki S mit az iparos ügyessége a művész phsntasiája véghez vihetett, sst mind fel találhatjuk Wajdita Jóatef jól berendezett könyv- mÜ hangjegy és pa-pirkereskedésében es \\pedig oly nagy vá-issstékben, hogy valóban zavarna jövünk arra nézve, bogy melyiket válasszak a sok szép tárgy közül, mert teljes joggal gondolatainknak ama hű közvetítőit a Löuyv, papír és exyéb Írószereket jelölhetjük meg legalkalmasabb ajándékul szeretteink és barátaink réssere. Városunk bon Wajdits József könyv- ét pa-pirkerezkedése, egyike a legjobban berendezett üynemü Üzleteknek, hol minden\' izlés kielégítést nyer a legegyszerűbbtől a\' legmsgssabb igényig és elmondhatják, hogy itt mindent megkaphatunk, a mit ezen a téren csak kívánhatunk. A magyar irodalom legújabb termékei, levélpapírok ssinos dombor nyomású betűkkel, -melyek között minden név megfelelőt talál. Ügyezen könyvkereskedés kiadásában megjelent felköszönte-, szavaló és \'.anyakönyveket sstntón bátran ajánlhatják (tekintve a közelgő újév és farsangol) mint czélszerű karácsonyi- és újévi ajándék tárgyakul. Felhívjak ismételve a n..é, közönség figyelmét fenti üzletre. —r—n. — A „Budapest" csimü képes po -litikai lap eddigi szerkesstője Brankovics György visszalépett e lap szerkesstésétől s folyó hő 16-ától kezdve uj képes napi lapot indított meg, melynek .Kitartás" lesz a csíme. A „Pesti Hírlap* előfizetési felhíváséra, mely Irpunk mai számáhos van mellékelve, fölhívjuk olvasóink szíves figyelmét. A .Pesti Hirlsp* a leggazdagabb tartalmú, magyar lap, mely kitűnő írók közreműködésével jel tttk meg. Főszerkesztője Borostyán! Nándor, főmunkatársai Beksícs Gusztáv, Mikszáth Kálmán (as országszerte nagy feltűnést keltő országgyűlési karczolatok írója). Eötvös Károly és Tors Kálmán elsőrendű publiczistáink. A .Pesti Hírlapinak kormánytól és pártoktól teljesen független, réssrehajlatlan politikája, valamint a magyarosodás, haladás és meghsmísilat lsn ssabadelvÜség kérdéseiben való eré lyes magatartása közkedveltségüvé tették esen élénk, napí Újság" mely hagy képes heti lapnak, az olvasó zözőnaóg e kipróbált házi barátjának, jövőre legjobb ajánlása, képeinek évről-évre azsparodó szám\'* és szebb kivitele mellett, kiváló irodalmi erók által kiállított, folyvást növekedő változatos tartalma, mely teljesen fölöslegessé ie*si a. magyar közönségnek hasonló külföldi lapok járatását; mig" társi apja. a .Politikai Újdonságok" a politikai heti események gondos es hü összeállítását adj* s képes gazdasági\' melléklappai van bővítve. — Á „Képe* Néplsp* a legolcsóbb heti 1 p, a kevésbé, vagyonosak vasárnapi njsága, tanulságos.éa mulattató tartalommal, s a politikát tárgyaié rendes rovattal; ezek kiegéssitŐjsa .Világkrónika\' czimü képes melléklap, mely eddigi rovstai mellett uj-. Szerkesztői Ozenetek. — LG. Vízvár, örömest tennák izivas meghívásod írtaiméban : de „befnjta as úlat a hő.\' — Ny. S. lesa. A német s*3vogU iga-solviny eltévedt. — Méz mindig nem- tndon : gySkaret verhet-e itt lábam? Várok és remélek ; lehet boiy eialódora ; megrsokUm már . addig sem válthatom be igéreteout a tudoii-taat illsíMeg. — T. Táti .Hallgatva áll Rákosnak szent határa 1 Ab régett hallgat immár a mi-Cysjr!* — K. A Najy-Attd. Abban as általad odtoznsaá tett peetuiiáiU Ügyben magan-levelei\' Írok. Lapvesér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : VA8S ALMOS. Laptulajqonos : WAJDITS JÓZSEF. 409. tz. V. 1883. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó sz 1881. évi LS. t cs, 102. 103. §-a értelmében ezennel közhírré leszi, hogy s Csáktornyái kir. járásbíróság 3855. és 4076. taá* mn V. 883. végzése állal Roseoberger és társai végrehajtatok javára Nauman lg aács ellen 185 frt 79 kr. és 256 frl 75 kr. tőke és annak járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 515 frtra becsült csípők és paplanokból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elren deltetvén, ennek a helyszínén, vagyis alperes bohí helyiségében Csáktornyán leendő eszközlésére 1883-ík évdeosamber hó 30-ik napjának délelőtt 9 órája határ- időul kitűze ík ós.shhos a vanni száodé kősók szénnel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok eieu árverésen, sz 1881. évi LX. I. cs. 107. §-e. értelmében a legtöbbet ígérőnek becs áron alul ís készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kík elsőbbségi jogoks-t vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy Bsóbeli jelentéseiket az árverés megkez déseig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. As elárremeadő ingóságok vételára as 1881. évi LX. t. oz. 108 §-áb*n meg-állspitott feltétetek szerint lesz kifizetendő. Kelt csák\'oruyán, 1883 ík évi d-csembsr hó 19 napján. M1RKA DOMONKOS, kiküldött bírósági végreha jtó. Látványosság több mint 1ÖO üvegen. Nagy-Kánissa város éa vidéke nagyon tísstelt kösönségét van Bzerencsém értesíteni, hogy látványos műcsarnokom az Ünnepeken keresztül szíves megtekintésre kiállítva marad. Láthatók benne érdekes városok, szintúgy a legújabb kor történelmi képeí, a többek közt: ! ! Uj ! ! III. Sándor oröss czár megkoronáz tatása Moszkva városában, ugyssinlén Tát-ható az isohiai föld rengés-stb A látványoa képek legtöbbik* gSmbölyU k-örbnn van feUUilva és 80 —180 ? Sup. nagyságnak. - Betépti^dij 10 kr. Számos látogatást kér tisztelettel Loibl Károly. Az Ajiatiitrln szajviz köíönös hálása. Popp J. G. CS. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt, Bognergaasa Nr. %. előadva Dr. Jsnell Gyula gyakorló orvos által aib. Megrendelik; Bécsben, a cs. kir. klinikában, Párisbsn,BrüsseIbeaf Amsterdamban, valamint Dr. Opolser tanár ur rector maga. és kir. szász. udv. tanácsos, változatos lapot, mely T j)r, Kletsínsky, Dr. Brants, Dr. Hal 1er, mindennap egész tárházát nyújtja a leg érdekesebb olvasm nynak, — A „Magyarország és a Nagyvilág\' csimü képes és szepirodalmihetilap-nak mai számunkhoz mellékelt előfizetési felhívását melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. A gyönyörű illustrá-csiókkal megjelenő lapot Borostyáni Nándor és Mikszáth Kálmán szerkesztik, a kík a magyar szépirodalom legkitűnőbb Íróit nyerték meg dolgosé társak ul, Bsem-ben a hazánkban elterjedt némi képes lapokkal, valódi hazafias kötelesség pártolni a gazdag tartalmú magyar illostrált lapot, mely nem ismeretlen kezdők szárnypróbálgatásait, hanem elsőrendű írók és költők becses dolgosatait közlí. A többire nézve utaljak szíves olvasóinkat magára as elófisetési felhívásra. — A .Zalai TjuiOgy* czimü tan-közlönyről tett azon kijelentés, hogy a Zala\' czimü politikai lapba olvadott ?Ina, — nem volt jó alapon nyugvó ; mert ugyancsak a nevezett tanköslőny í. é. 24. száma a következőket írja: Lapunk t. közönségéhez! Szó volt, hogy lapunk egymásik lapbaolvadbe,esonbana sok oldalrólnyílvánultmagtisztelőóhajnak engedve, kpank továbbra U önállói ag megjelenik. ö todik évfolyamát uj berendezéssel kézzdi meg: a megyénkben megjelenő 6 más lapnak tanügyi kosiamé nyeirÓl registrál és minden második szám a Zslamegyében működi nevesetesebb tanférfiak életra jzát közlí. Nehogy e közleményekben egyes taoférfiak részrehajlása gyanittassék, lapunk teljesen függet-ldn s szabadelvű szaklap leend. Védi a tanférfiak érdekeit, de hódítani ís igyekszik a tanügynek. E szellemben kérjük a további erkölcsi s anyagi támogatást.a őszinte Örömmel vezsszük a kijelentést és hiszszük, hogy a tanférfiaiok e — tán áldossttal is járó — elhatározást kellően fogják méltányolni. — A „Pesti Napló0 előfizetési felhívása Upunk hirdetéasi között olvasható. A .Pesti Napló\' a legrégibb" mágyarlap, r legtöbb előfizetővel bír. Az ellenzéki törekvéseknek ez idő szerint a .Pesti Napló* a leghatalmasabb előharczos a nspi Dr. Born, Dr. .Sonnenschein\' Berlinben stb. Dr. Hertig tanár berezegi udv. orvos Braunscbweigban, Dr. Gross, Dr. Sohaf-fer lovag, Dr. Fetter "J., Dr. Mayer, Dr. Schüler cs. isnácsos, íürdőorvo*. Egyálulában a fogak tisztítására szolgál. Vegytani tulajdonságainál fogra a nyálkát a fogakon és a fogak kost főMva-stja. Különösen ajánlható annak hass-nálata étkezés urán, mert a fcg^k közt hátramaradt husréssecskék rothadásba átm nvén, a fogak aoyagát fenyegetik és kellemetlen szagot teéjeszteoek assájbao. Még azon esetekben is, midőn a. borkő a fogakra lerakodni kesd, előny-nyet hassnáltatík, minthogy a megkeményedés! akadályozza. Mert ha csak a legkisebb pont ís lepattant valamely fog ról, akkor as ily somáocstól megfosstott > fog csoutaxú által-meglepetik, mind-n esetre tönkre megy és as ép fogakzt is magtámadja. A fogaknak ssép termiszeli sztaö ket ismét visssaadja, minthogy minden idegenszerű lerakodást vegyileg felolvaszt és kimos* Felette haasoosnak bizonyult be a mesterséges fogak tisztántartására. . Fen-tartja azokat eredeti szihökbsn, fenyőkben, t borkő lérakodástgátolja és minden kellemetlen szagtól megóvja. Nemcsak megszünteti a fájdalmat, melyet lyukas és odvas fogak okosnak, hanem a baj tovább.erjedését megaka--j dályosza. Hasonlókép jónak bizonyult be\' as Ansthería szájvíz a foghus rothadása ellen és biztos enyhítő szernek a lyukas fogak fájdalmainál, valamint osúsos fog-fájdalmaknál, as anatherín szájvíz köny-nyen ée minden káros következmények nélkül á legrövidebb idő alatt megszünteti a fájdalmat. Megbecsül hetién szer továbbá as Anatherín ssájvís a leheléi kellemes ssa gának fen tartására,, valamint a kellemet-Un szagú lehelet eltávolítására és elegendő a Bzájnak e viszel naponta tőbb szőri öblögetése. Nem ajánlható eléggé a vérző és fa laza fughusnál.Alíg használtatik as Anat-hsrin ssájvis sssbálysserüleg négy hétig és a b^teg foghus sápadt szine eltűnik és szép rőssassiuüaek enged helyet. Szintén hasonló szolgálatokat tesz sz ingó fogaknál as Anaiheriu ssájviz, mely bsjban a görvélykórosok szoktak szenvedni, valamint áz öregebb korban, midőn a foghas fogyni kesd. Biztos sser végre az Anatherio száj-vis a könnyen vérző foghtunál, az ok itt. a fog véredények gyengeségében rejlik.\' Ily esetben az erős fogkefe ssükségea, mely a foghost meghasítja és uj tevékenységet idéz elő. 1 nazy palaosk 1 frt 40 kr., 1 közép 1 Irt és 1 kiosi 50 krajcsár. \' faZi Növény fogpora rövid használat \' után a fogakat . vaküÓ fehérré teszi, a nélkül, bogy azok ártalmára volna. Ara dobosonkínt 63 kr. \'-, Anatherin fogpaataja üveg-sze-lenozétbenl. frt 22 krral. Ezen késsitmény a lehelet frisses^gét 8 tisztaságát fentartja s a felett a fogaknak hófahérséget" kölcsönős, azokat á romlástól- megóvja és a foghuat erősbíü. oq Illatos fogpastaja a szájüreg és\'a -fognak ápjlása és fentartására* a legkitűnőbb szer, — darabja ¦35 kr. - - Fogolma Íg*u gyakorlati, s a legbiztosabb szer a lyukas fogaknak önótmosáaára. Ara dobozonkíot 2 frt 10- kr. 1070 1—3. POPP orvosi irayszaiea kiváló toiletle sser sömör, bőrkiütés, májfol\' és szeplő ellen s a tíasta bőr fentartáaának előmozdítására s a bőratkák, pattanások, tisstátalsn bőr ée fakt-- dásai ellen. Ára 30 kr. A t. közönség felkéretik világosan POPP oa. kir.udvari fogorvoa-féle -kér asitményeket kérni, s ciak az olyakat fogadui el, melyek Baját védjegyemmel vannak ellátva. . - Kapható: Nagy-Saninán: Belos J^zs. gyógysz. Práger B. gyógy. Fesselhofar Jézsef Sosenóerg F.Bosenfeld A. AlsL-Lendváa Kíts B. gyógysa. Marczalíban\': Kiss István gyógy. sCáraszűmbatban:Ban6czy A. gr. Keastholyeo: Braun P. győgysx. Z.-Egersaegea: Hotlésy gy. Karádoa: Bochüu I. gyógysa. Tapolctán : Glaser J gvágy^s. SOmeghen : Btambörssky L. gy. Perlakon: Sipoa "K.. Bevegye, g/ógysz. Sagy-Atád: Pns\'erer K. gyigys*., Nagy-Baj-emban: Zlacsky H gyógj-as. Csurgón : Plach-ner F. gyugyst. Csáktornyán: OSsca L gyógy. Ketses-Tidos: Kist 1. gyógy. Kaposvárott : AcgasEtic L. gyógy. BabőcbayK. gyógyiz. Szi-getTárottiSsiamoo 1, .gyógysaerészoél. . HUSZONKETTEDIK ÉVFQIíAMY ZALAI K Ö : I. ö S I a fi~,B>JDK.JB T É SE BUDAPESTI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjelelik mindennap, hétfőn és ünnep utáni napokon is. Szerkesztők és kiadótulajdonosok:- Csukássi Jozs. és Rákosi Jene. Llö&xetési ara: I Egész évre 14 frt? Félévre 7 frt. Rejjed-évre 3 frt 50 kr. Fgy hóra 1 frt 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : rv. kcr. kaiap-ntcs* i6- _ A „Budapesti Hírlap" nem pártlap. Partja — olvasóinak kiterjedt köre. Szolgálatokat nem kivan se kormánynak, se jobb, se balp ^itríiytenní\' csnpin a közönségnek és, a tsi ugyanaz, az országnak. MíboJ állanak ezek a szolgálatok? Kit6 sorban abból, hogy mindenre! a mi at országon belül vagy kívül akar politikái, akár társadalmi, akar művészi, akar tudományos táron felmerül: .biven, pontosan, gyorsan, röviden, de mégis kimerítően és részrehajlás nélkül értesítse közönségét. E tekintetben egy bazaí lap em mólja felül a .BUDAPESTI HIRLAPK-ot. Vannak a nagyobb ós drágább iapűk,melyekterjedelmesebben tudósítanak, deninefl.mely pontosabban és páratlanabból adni órtesitóseit, A .BUDAPESTI HÍRLAP\' olvasó közönségén és iróin kivül nincsen senkinek e kerek földön lekötelezve, se osztálynak, se pártnak, se kormánynak, se nyilvános vágy magán társaságoknak: a .BUDAPESTI HIKLAP* a iegfüg^etlénebb lap Magyurorszig fővárosában, ahol az egyik lap a pénzvilágnak, a másik eg7\'eeT hatalmas vasútnak s más ily vállalatoknak, a h. rmadifc a kormánynak, a negyedik a zsidóknak, az Ötödik egy-egy felekezetnek, a hatodik a szabadkőműveseknek, a hetedik nyo.czadik egy-egy pártnak a jármát viseli. A .BUDAPESTI HÍRLAP* nak csak egy hatalmasság parancsol, az diktáktálja vezérczikkeit, az szabja mrg magatartását, s e hatalmasság : a nagy közönség és as ország azonos érdeke. , Ennek tesz szolgálatot, aki a .BUDAPESTI -HISLAP*-ot pártolja. Nekünk nincs kitol féljünk, niacs;.kitól reméljünk, kivéve olvasó közönségünket, a mely ítél..szavaink és cselekedeteink felett A „Budapesti Hírlap\'-\' rendes tartalma a következő: I. Politikai és társadalmi vezérenkkek. II. Tudományos, ismeretterjesztő és mttlattatő tárczák, mindennap rendesen kettő. ¦ III. Az apró politikai hirek, a jővárosi ügyek, az egyesületek, a művészetek rovata. IV. A Jontosabb események bővebb leirása külön czikkekben. V. Távirati tudósítások. Január elsején megkezdjük VI. Napi események rovata. VII. Közgazdaság. Ezenkívül a mellékleten rendesen egy-egy ve-zérczikk a társadalom valamely osztályának érdekeiről, országgyűlési tudósítások, tárcsa, törvényszék, vidéki hírrovat, önálló ismeretterjesztő, szórakoztató czikkek, tudósítások a dioatról, hasznos tudnivalókról és állandóan egy-egy regény. gróf TELEKI SÁNDORTÓL: czlmfi rendkívül érdekes czlginj regényt. A „Budapesti Hírlap" rendes irói: Csukássi József szerkesztő, b. Kaas Ivor, grój Teleki Sándor ezredes,- Rákosi Jenő, Balogh Pál Benedek Elek, Berényi László, Kaaziány Géza, Rákosi VUctor, Szokolay Kornél, dr. Volf Vilmos. Randtitüli alkalmakkor l.punk ranijes terjedelme, - moly 12 oldalnyi, hol egy fél; hol egy egéaz ívvel kibővül. Nagycbb ünnepekre üon.pi számokat .duók ki a feldolgozott hírlapi napi anyag mellett be. es erdekea t&r\'.ftlommHl. Kiviló események színhelyére külön mdó.itókat küldünk, akik ügyességük ee msgbizliatósiguk által egyaránt lekötelezik a közönséget és a szerkesztőséget. Bécsbsn^Berlioben, Parisban, Lonaonban rendes tudósítóink vannak, akik közvetlen benyomásaik al.pján adnak hirt-arról, a mi e világvárosok lakóit foglalkoztatja. A „Budapesti Hirlap" a legolcsóbb politikai, szépirodalmi, társadalmi és gazdasági napilap. \\ Előfizetési ára: Félévre 7 frt. — Évnegyedre 3 frt 50 kr. — ügy hóra 1 frt 20 kr. ---jc*a>íe>=i>*»- > nagT* Az elL6zeles legegyszerűbben poetantalványnyal teljesíthető* e czimen : *^KZ| „Budapesti Hirlap * Budapest, kalap-ulcza 16-ik szám alatt. Tisztelettel Isjánljnk a „BUDAPESTI HIRLiP\'-ot, elaó éa rondílhetlen hirdetőjét a magyar nemzeti állam érdekeméit, a t. magyar közönség lekötelező figyelmébe. Csukássi József, Eákosí Jenő a „Budapesti Hírlap" kiadó tulajdonosai. MatatványüTiiTtlo Tv Írni azlvoaon Bzolgíil a ifciaaólilvataL A legjobb - a szivarka-papiros HOUBLdl Franczia gyártmány. V-^--Utánxásoktól óvaUk. A E rszivarkapapir csak akkor valódi, ? IX ha mindet, lap LE KOUBLON bé- 2 |K lyegzŐtmagánhordjaés minden, kar- \\ tY\'ton az atant látható védjegygyei és N V aláírással van ellátva. 876 21—2S í !i»lo* es gyors hatása a mindenütt nagyra becíűlt éa gyögyerejűnek l-izonynlt H pitxwe gerich növényből kaszait. w (Bonbons.) Scbzaidt Vikíor \'be flaiíói Sec sieti- kiUaés rsksstaéj, t\'ayálkátMtts it tenit •nnt Vá:edl m i o 5 r ég be n c sak a grógytirakbao 1061. 4—11. XXXX1 XXXXXXXXi r , BEBGEB orvosi KATRAN Y-SZA PPANA xxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxx: XX XX XX orvo«i tekintélyek Utal ajánlva, a legtöbb európai államokban a legna-gjobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idült és Bönjörök, rüh, ótvar éB élődi kiütések, ugyszinle veres orr, íagydag, íMj üb, fej- és szakálypikkely, Bérger kitrásyszappaa 40". L- fakitrázyt tarUlmaz és igen elknlönitendít a más - forgalomban lev3 kátrányszappaaoktö!. A csalások elkerülése vég*tt káressék világosan Berger katrány-szappana és figyeltessék az ismert Védjegyre. Makacs bórszenvédeseknél a kátrány-azappan helyett hatással használ-- tátik K Bereer orvosi Wm limum SS l- lton esetben, ba ez szukáéról te tn-, ugy kéressék csakis a Berger , ^¦¦W féle kátrány kén-azappan, mintbogy a külföldi utánzások credményte UK 902 23-24 len készítmények. \' L : MUnt gyengébb kátrány-szappan mellóaésre mindea |s>H tisztátlanság el bőrön, bfir- áa fejkiütásek gyermekeknél, valamint eddig eíi\'rheicilen szépítő ^y^t* mOEsdás és faráó-saappan mindennapi iiaszailatra scolgál SS BERGER SLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A yy mely 35^ Glycerint tartalmaz és finoman van illatosítva. !2**1 ^ Minden fajtának darabja 35 kr. utaaitáasal együtt. 2rf FiaútkBlrJés: KELL 6. gyógyszerésznél Troppákaa. Raktárak: Készletben Van minden európai gyógyszertárban. Főraktár Nagy-Kani-zsa stáiTiára: PKáOEB BÉLá ?1 BLLTJ3 JÓZSEF gyógyszerész éknél. . KKHftstKKXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX vVffyVff?fffTffVVVflfTVT fVl^vTTV VV^VVVVVVVTVyVvVY OOSOODO Az nj gp&rtuT ipyitáüa > Nagy-Kanizsán. Bátorkodom a n. é. közönség szires tudomá-84ra hozni, miszerint a ,,Megváltóhoz\'- czimzett gyógyszertáramat — áz Ebenspanger-féle házban főtér 16-ik szám nluft — megnyitottam, illetve a közforgalomnak átadtam, melynek esetleg — becses pártfogását kérem, teljes tisztelettel KIRÁLY FÉRENCZ gyógyszer ész. oooooo oo 0000000 Eß J.I írdöszertár Bécsben. SlHLertrasse 15, zum .geltl RsJohsapfsI-1 VArtiavtiiA íari/líliaai-alr "eIátt cetemé, labdacsok neve alatt; ez T Cl Ll&*5LiLU laULlclL/oUlv utóbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan alig létezik betegaég, melyben a iahdacsok esodás hatásukat ezerszeresen be nem bizonyították volna, -á Iegmakz,ciabb esetésben, melyekben minden egyébb aaer sikertelenül alkalmaztat itt, ezen labdacaok számtalankor és a legrövidebb idfi, alutt teljes gyógyulást eredményeztek, 1 doboz 15 labdacscsal 21 kr. I tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr. bérmentetlen ntánvét mellett megküldéssel 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem killdetik széL) Postanton való megküldések 5 forinton alul csakis az összegnek postautalvány melletti bekOjdésével eszköaöltetnek, nagyobb Qzsxegeknét otánvétel meilétt ís, Sz^mtüan levél érkezett, melyek irói hálát mondanak a labdacsokért, melyeknek á legkülönfélébb é* legsúlyosabb betegségekben egészségük helyreállítását köszönik. A ki uak egyszer kísérletet tett velük, tovább ajánlja. A számtalan köszSnS iratok közCtl is mellékelve közlünk néhányat Waidhöfer az Ybbs mell. l880.nov. 24. Nyilvános köszönet 1 Tekiutetea url 1862-t61 óta szenvedtem ara nyerés bántalomban ét hngyre-kedéaben; orvosoltattam is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rosz szaLbá vált. ngy, hogy idő multával heves hasfájást ia éreztem, (& belek összezsugorodása, következtében); teljes étvágytalanság; állót, be, a mihelyest csak a legcsekélyebb étket\'vagy *gy korty vizet nyeltem <s le, alig birtitm a puffadá*; nehéz zihálás és fulladozás miatt egyenesen állni, mignem végre.az Ön, csaknem csodálatos hatású vértisztitó labdacsai használatához folyamodtam, melyek oem "tévesztették el hitásukat, 1 engemet csaknem gyógyithatlan bajomtól- tökélcteion megszabadítottak. — Minek következtében én a tekintetes umak vértíaxUtó labdacsai s más egyéb erősítő gyógyszerééit nem győzöm bálám s elismerésemet ele-gendóképen kifejezni..— Kiváló mély tisztelettel. Oeilincer Jáass. Ti-kintetes urt Oly szerencsés voltam véletlen az ön vértisztitó labdacsaihoz juttatni, melyek nálam csodtkat műveltek 1 — Évek óta szenvedtem fejfájás és szélhüdésben, egy barátnőm az ön kitanő labdacsaiból átengedett nekem 10 darabot s ezen 10 darab labdacs engem nly teljes tökéletesen helyreillitott, hogy az valódi csoda. — KösEönetem mellett kérek még 1 csomagot. Prízka, 1881. marcz. 13. Pár András.. Bielitz, 1374. június 3. Mélyen tisztelt Pserboüei nfl Én és sokan mások* kik az ön „vértiiztitó-pilu-láinak* egészségünket köszönjük, Írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. Az ön pilulái sok betegségben mely ellen semmi más szer nem használt, a log&odásabb gyégverőt tanúsították. A nők véiiolyásá-nál, rendetlen bavi tisztnlásnái bngyreke-désnél, gtliiztánil, gyomor^yi-ngegaég- és gyomorgörcsnél, szédülésnél és sok egyéb bajnál gyökeresén segítettek. Teljes bizalommal kérek még 12 .tekercset. Mély tisztelettel Kauder Károly. Tekinietesnr 1 Előre bocsátva azt, miazerint valóaíinülrg valamennyi gyógyszere haaoj ló jósággal bír. az 5n híres fagybaIzssmiYaL mely családomban több idült fagydagnak gyorsan v.\'gatvetett, daczára valamennyi úgynevezett egyetemes ¦ser iránti biz 1 lm at la n tagomnak elhatároz-tam magamat aa ön vértisztitó labdacsaihoz folyamodni, nogy ezen - apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idő óta tartott ar&nyeres bántalmamat. Egy általában nem reatelem önnek, bevallani, miszerint régi bajom négy^ heti használat után teljes tökéletesen megszűnt, s én ezen labdacsokat ismerőseim köriben a leghnz-góbban\'ajánlom. Az ellen-^nincs ecyálta-lábjn semmi ellenvetésem,) ba ön ezen soraimat, — jóllehet, né+alairAs nélkíll — nyilvánosság elé óhajtja bocsájtant. Mély tiazteietftl \' Bécs, 1381. február 20. l- C. v. T. C a e nc y, 18?4. május 17. Teklntetea ur! Minthogy az ön „vér-tiaztitó-pilulái" feleségemnek, a ki évek óta idült gyoraorbajban\'.\' s .csüzban s«en-vedett, nemcsak viszaadtátc az é!etét, hanem nj ifjai erőt is öntöttek belé. más hasonló betegségekben szenvedők kérésére még két tekercs ntihvétel .me\'le ttí megküldésére kérem fel; T Méry tisztelettel Splsslek Balázs. Amerikai köszyény-ke- ¦nnne sTOWáo és biztosao ható, iiUUSí kétaégtelenanegiobb. szer mindfn köszvénye és c&úca-is baj, nevezetesen hátg"\'inczb»j, tagszagga-tás, görcs, idfg-s fogfájás, fejfájás, falazaggatás stb. stb. ellen 1 frt 20 kr. Anatherin száj-viz, valódi Pspp J- 8--tél,általánosan elismert legjob ¦ fogfentaxtó szer 1 üvegcse 1 frt 40 kr. Szem-essentia, ÜSi"". Iáterő erősítésére és feut&>.lksárs-, eredeti üvegcsékben L2 frt 50 és 1 frt 60 kr. Chinai toilette-s zap- TÍ Q TI a le?tökélctesebb a Bzap-P 11, -pangyirtás t-rén. Használata, után a hőr bársony sima lesz ós igen kellemes szagot tart meg. Igen sokáig tart és kim-m szárad. Egy darab 70 kr. ridJáer-pur, les báziszer hnrut, rekedtség, görcsös köhögés stb. ellen, 1 doboz 35 RT. Fagy-balzsam, ^SUS toaabb szemek van elismerve mindennemű fagybtjok és idillt sebek stb. ellen. 1 tégely 40 kr. Élet-essenczia (prágai csépek, svéd esep- —.plj- \\ mogromlort gyomor - ross pt/ix,^ emésztés, mindeanemü al-tezti bajok ellen, kitanőhizlsser. Egy üvegcse 20 kr. * \' - Csukamáj-olaj, Sf°,rí SS eredeti, igen megcmiítva a" le kitűnőbb minőségű. Egy üveg 1. fri._ Por lábbizzadás ellen. Ezen szer eltávolítja a lábbiz&dást s az által keletkező kellemetlen szagotépen tartja a lábbelit,- és ártalmatlan szernek van bebizonyulva. Egy doboz ár* 50 kr. George Pate pekto- __"!_ 10 aolL &v átl eloyálkáso-r&LfS J<*, dis köhögéa.rckedtség, hnrut, mell- és tüdőbajok, gégebántaj-mak ellen legjobb-es legkellemesebb segéií szemek általánosan elismerve. 1 doboz ára 50 kr. _\'_ Tannochinin-hajke- ¦rinna Pserhofer J.-tól évek óta XIU^Sj orvosok és; laikusok által valamennyi hajnöreaztő szer k&zítt a legjobbnak elisroerve. 1 csinosan kiállított nagy aielencze 2 frt._ Egyetemes tapasz, gjj5L tél vágott és aiúrt sebek^^nérges ke-levőnjek, és a libb régi idŐszaknu-kínt felnyíló kelései, makacs" mírigy-kclések, fájó pokolvar, sebesisgyula-dásos mell, megfagyott tagok, köszvény és hasonló bajok \'ellen jónak biaonyult.. Egy tégely 5\'* krzjczár. Egyetemes tlsztitó-só .Ballrlcb á. W -tél KitünŐ bázi«zer megzavan emésztés minden következményei, úgymint fejlá.áa, saó.lülós, gyomorgörcs, gyomorhéj, aranyér, dugulás 8tb. ellen. 1 csomag ira 1 frt. jgiy Vüismennyi iraaczlr. kül&nlegesiég vsgy raktáron tar tátik:, vagy "kívánatra pon-toi«n t a legjutányosabban beszereztetik. "TŰI 1088 8—* f/jr Postai kildesaények 5 frt atoll ssgrssdslésekBél osakis az gsszeo siflltgftB oe-küiöése maiiétL nagyabb Ssszegekaél atáavéttel Is eszkdz&lÜtnek. *W ____ .NAUY-KAjSlZíSA. 1883. deczember 29-én. 1034K Bze.m Huszonkettedik énolyanL Egy szám 10 kr HIRDETÉSEK 1 hasábos peüuorbao 7, másodszor 6 ¦ minden további sorért ÍS kr. Jí V1LTT.ÉRB EK soronként 10 krért vétetnek tai h\'iocatárí illeték minden egyes bírd*-tésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT. A lap szejfemi résxét illető kízlexaé-nynk a srerkpsztöbrtz, anyagi rétxét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézeadók : NAGt-K Ali I Z 3 A iiérmcntatten levelek csak ismérv munkatársaktól fogadtatnak »1. Kéziratok » issza, nem koldetuelc ,Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a „zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kulváJasztmánya", s több megyei és varrni egyesület hivatalos értesítője. IIete(ikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás az előfizetésre! Lapunk XXIII. évfolyamának küszöbén van. Szép életkora tanusitia, hogy elég erős létalapja van „a szelek mérgét nemesen kiállni." Mert tagadhatatlan, hogy nagy küzdelemmel és bizonyos körűimé nyék között: áldozattal jár egy vidéki lapot az uralkodó politikai és társadalmi viszonyok között fenntartani. A vidéüí lapok léte majdnem a közönség rokonszenvétói, pártolásától függ. Ahhoz pedig, hogy a közönség rokonszenve általános legyen, okvetlenül minden téren való pártatlanság kell. Ez a mi feltételünk is! Lapunk nem politikai, s igy a politikai téren már ennélfogva is a puszta rcgistrálásra vagyunk utalva ; olvasóinkra bízván az affólötti politizálást. A magvarnak úgyis vérebén .van az ! Mi csupán társadalmi kérdésekkel, cultural mozzanatokkal bajlódunk; ezeket igyeke-kezünk saját szempontunkból — minden befolyástól menten — Ítélgetni, s véleményünket tisztes hangon, teljes, tárgyilagossággal elmond a n i. Ennélfogva semminemű oly közleménynek, mely fölismerhető czél-zatossággal — a tárgyilagosság határát átlépve — valamely személy, esetleg testület ellen vagy mellett szól, — helyet nem adunk. A társadalmi hajszák árja minket magával soha nem sodor. A féktelen indulatok mederbe szorítása nem a toll, hanem a szurony mestersége. Ily dolgok megoldásához egyetlen tollvonással sem járulunk. Mindeuk or sima képpel nézzük az iszapos h u Hámokat, melyek békés együtlétünk várának védfdát nyal- dossák. Nyúljon belé, kinek tetszik; mi nem teszszük, mert az iszapnak az a természete, hogy a tiszta kézre is rátapad, ha közéje jut. Jobb világot, de szelíd béke utján! Ez a mi törekvésünk és ez leend mindenkor vezérelvünk! Lapunk minden rendelkezésére álló módot fel fog használni arra, hogy a társadalmi életet már szinte tűrhetetlenné tevő bizalmatlanság megszűnjék; bogy a társadalmi osztályok egymáshoz közelebbi viszonyba jussanak ; s az érdekharezok tisztes mederben tartva, ne süssék társadalmunkra minden lépten, nyomon újból a kainbélyeget; hogy a külön* bözó fegyverekkel küzdók egy közös szent czélban: a haza és emberiség jólétének emelésében egyesüljenek 1 A társadalom egészségesebb alapokra helyezése ! Ez a mi czélunk. Nem egyedül a mienk; minden józan gondolkozású és jóindulatú emberé is. Ehhez a czélhoz akarunk mi is megiut egy év folytán — ha többel nem is — egy lépéssel közelebb jutni. Egyszerre újjáteremteni nagy elmék dolga ; a mi munkánk : le nem térni a kijelölt útról, mig czélhoz aem értünk. E pályához kérjük a t. olva-közönség és munkatársaim; szives támogatását 1 * Lapunk ezentúl is hetenkint kétszer, t. i. vasárnapon és csütörtökön fog megjelenni. Előfizetési ára: egy évre .... ... 8 frt fél évre........i frt negyed évre.......2 frt Az előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalának ezimzetten kérjük küldeni I Hazafiúi tisztelettel: Szalay Sándor Lpvezér ós kiadó. A kereszténység és az újkor bölcsészete. Az igazi oo\\t!r-z?: lényeges jellemvonása, hogy érthető legyen, hogy ne támaszszon a leletben gyötrő kételyeket, hanem inkább nyugtatva boldogítson . . . Aki az újkori bölcsészeti iskolák müveit tanulmányozza, az fájdalommal fogja észrevenni, hogy azokban megnyugvást éppen nem találhat, sőt inkább óriási zűrzavart, a legkínosabb ellenmondásotat, gyötrő kételyeket, melyek a kutatni szerető észt nem a megoldás és a felvilágosítás nyilt mezejére vezetik, de inkább a kétkedés sötét útvesztőjén hagyják bolyongni. A legtöbb bölcsész érthetetlen; | tagadnak, de semmit meg nem ol-I danák s kutatásuk végeredménye: ! ismét csak az érthetlenség és taga-!dás. Ismeretes — Hegelnek — a nagy német bölcsésznek — valio-mása: Engem csak egy ember ér-;tett meg, az is félreértett.* Ez ; igazi jellemzése az újkor egész böl-1 csészetnek. Avagy kérdezem, melyik bölcsészeti iskola az. mely tanainak hitelességét biztos alapokon bebizonyítaná? Melyik bölcsészeti isaola mutatott fel eddig oly eredményt, mely a nyugtalankodó észt képes volt volna lecsendesíteni?! A materializmus hívei tanaikat ugyan egyedüli tudománynak nevezik. Azt mondja e tudomány: „Én vagyok az igazság, tegyetek meg egyedüli tudománynak, mert én vagyok az igazság ?!! „S mivel támogatja állításait ? Mivel biztosit, mivel áll jót hitelességéért? Az anyagon kivül egyéb nincs. . Hatvan egy néhány az elem, ami nem ebből van — az nincs. Lélek? Agyrém ! Lélek nem létezik!! A mit érzékelek ¦— az van. — És ezzel talán megtalálták az élet tit- kát, lecsendesítették a szív viharait, megállították az ész bolyongásait ! ! — ? Az emberiség legnagyobb része tiltakozik az ellen. Érzi, hogy van benne valami, a mi nem csupán sí-lány por ; szomorúságai és fájdalmai, örömei által a végtelent keresi. A költészet, mely az anyagel-viségbe merülve önmagát tagadja meg, irtózik e tantól, a művészet kerüli.... az egész emberiség még nagyobb zavarba jő. És fóleg midőn e tan kimondja, hogy csak az létezik, a mit érzékelhetünk s mégis láthatatlan parány részecskéről be szél : önmaga tartbatlanságáról tesz bizonyságtételt! ! „Én vagyok, az igazság, mondják Spinozza, Fichte, Schelling, Hegel — a mindenesités ezen rendit-hetlen bajnokai. Nekünk higyjetek !" S mit állítanak. „Taglójuk az igaz isten létét, az akarat szabadságát, az erkölcsi beszámítást ; minden örökös és szükségképeni befolyás á t-menet és haladás.* Ezek talán mégis nyugalmat Ígérnek? —Ah! Dehogy! Ha csakugyan mindennek vége van,a sírnál sóhajt az emberiség nagy tömege! Akkor ismét nem egyéb az ember, mint darab göröngy, melynek át- és elváltozásban álló pályája kezdődik az anya méhben s tart a sir gödréig, hol a többi földdel összevegyül ! Ha ez igy van, átkozd meg az Istent és halj meg. Nem ! lehetetlen, hogy ez az élet a sírnál végződjék, vagy ha a sírnál végződik — nincs igazság s ha igazság nincs, Isten sincs. Ámde ti az igazságot keresitek. Azt mondjátok ! Én vagyok az igazság, kiált a ratioualismus ! És mivel indokolja állítását. Nézd csak: az ész az isten ! — Az ész föltétlen erővel bir, az önmagának törvényhozója, az emberiség saját erejéből s önként halad. És ez mily kecsegtető. A büszke ész, mily hízelgő ! És e tan győzött is. Az észt istenitették, az ész istnnőjét oltárra helyezték már! Francziaország bizonyítja! S nyugalmat adott!? Megfejtett mindent? Feutartotta a társadalmat .. . ? A vérpatakok, az ártatlan polgárok halála, a társadalmi rend lei-forgatása ... az egész frauezia forradalom másat bizonyítanak. „Mig küzd az ember, téved,* mondja Gőthe „Faust"-.iában ; „Az ész magára hagyatva őrültté tesz" mondja Hugó Vidor (Gőtting 3. 7. c. XXII.) Az emberi ész, hogy nyugvó pontra találjon, hogy a föld-iránti türelmetlenségét fékezni legyen képes... nem csak a tudományra van szüksége. Van valami az emberben, a mit a tudomány nem képes kielégítenie . . egy igazságra vau szükségünk, a mely Istennel hozzon bennünket összeköttetésbe..." („ Paris Amerikában * Laboulaye Ede.) „Nem bírunk eszünkkei megnyugodni — várjunk, mig jó valaki az égből, szól Socrates Platóhoz (Ápol. II. c. 3.) Igy nyilatkoznak, igy bírálják az ész föltétlen erejét a mélyen gondolkozó elmék. Így jönnek reá, hogy az ész önmaga tiltakozik az ő iste-nesitésé ellen. Az ész sok mindenre képes egy bizonyos pontig, de annál a pontnál megáll és segítségre vár. „Egy kevés bölcsészet — mondja Bakó — elvezet Istentől, de a teljes bölcsészet visszavezet hozzá.* Senki nem mondhatja azt, hogy az kielégíthet, csak azok, kiknek érdekükben van, hogy igy legyen. Mit tegyünk tehát ? kinek higy-jünk, melyik tant fogadjuk el, hol az igazság? Mindegyik bölcsészeti iskola magának követeli azt. Egyik a másik bölcsészetét agyrémnek hirdeti ! Kinek higyjünk .. . ? ? Azon időtől kezdve; midőn Krisztus, az isteni igazság megje- TÁRCZÁ. Halotti ének. — Árpád idejéből. — Harcára keltek, harciban estek, Süt éjjel árnya lettek; Sok jó vitéz hús elestét1 Sírja kttrt-aeő: hSt leventék H&xczra keltek, harciban estek. Csillagésís égi kékről Ember hallás hadi népből; Hab, ha locseaan, fű, ha zöldQL Halott sóhaj hősi földbal, Hab, ha locacaan, fa, ha zöjdöl. Virág-kehely harmat-gyana-ve, — Zokogó ég azüzi konya, — Borongd bú sírok dombján Hősi szívnek bús szakadtán, Viiág-kehely barmai-gyöngye. Kard követi, gerely, dárda Sír-virágos szebb világra, Hogy nyugodjon, hogy pihenjen ? Hogy holt szírből, vért eresasaeu ? Kard köpeti, gerely, dárda. Hadak-útjáo caillag kelte Átvonuló szép levente Nyoma ottan, éji kéken, — Arany virág ót középen — Hanak-útján csillag kolte. Lőtt csillagnak áj fatála -Idegen hada nép romlása; Magyar hősnél szebb világon Halott ellen ssolgaaágon, Lőtt csillagnak új futása. SíiTirványos fóayea égben Hadúr trónol bíbor sááken, Körtll ottan szeUsmiárnyai, HSsi lelkűk szép apáknak, Szivárványos fényes égben. Alvó szellem ajra támad Zengósére harsonának, Kard éle les* újra fényes, Új had indul dicsőséges, zéngúaére harsonának. BÁTKY LAJOS. Karácsonyi drámák. Irta: YnSS Álmos. (Folyt, és vége.) levél így szólt: .Drága Gyermekem l Isten tudja: olvasódé valaha e sorokat vagy soha? Ha valamikor kezedbe kerül e könyv a as.ebbe irt szenvedéseket olvasod, emlékezzél ^szegény anyádra, kinek minden b&ne az volt, bogy azegény vol t és szeretett. Oh gyermekem nagy bün es; teljesen elég az elkárho-sáshoz l Midőn e sorokat írom; szivem alatt hordozlak; érzem parányi kedves ezi-vecakét édes dobogását. Ez tartja bennem még as életet. Pedig nagyon, de nagyon sokat szenvedek. A világ előtt eddig rejtegettem létezésedet: de ez már nem sokáig tarthat. És — oh Istenem megszakad szivem e gondolattól 1 — mikor már a te ártatlan ajkad síró szava a világnak tudtára adja kínos gyönyör rel rejtegetett titkomat: én már nem lessek I — Ha as anyává létei fájdalmai meg nem ölnek, — készen van a méreg, melylyel szivemet örökre elnémítom. Irantadí szerelmemnél óriásibb bukásom mardosó tadata, Nem élhetek gyalása-tómmal. — Te talán megmaradsz egyet- lenem, de tartson is meg a jó Isten, hogy jó lelkeddel enyhhbesd szegény anyád bűnét........Ha valamikor pirulnod kell bnkott anyád miatt, bocsáss meg, ne átkoszl Ne átkozd soha apádat! ö nem oka gyalázatomnak. Mindent jóvá akart tenni; de szülei előtt gát volt szegénységem ; el kellett kárhornom. Lehet, hogy valamikor találkozni fogtok síromnál: s akkor egymás karjaiba dőlhettek. Én Istenem, milyen boldogok lesztek akkor! Nem, nem egyedül ti, én ís I Ha van egy szebb élet a síron tul, akkor közeltekben lesz szellemem és eláraaztlak benneteket áldó csókjaimmal. Legyetek boldogok ! Intő példa legyen életedben sokat szenvedeti anyád J tőrtóorite ! Imádkozzál a kísértés rettenetes ¦ óráiban! Szegény anyád szelleme veled l<*sz azirig.* Delinké a levél olvasása közben erősen zokogott. Hikor kőnyeit kisírta, a csomagokat a naplóval együtt újra elrejtette. L közben kihallott azokból egy paráoyi dobozka. Fölnyitotta. Abban volt a méreg; melyre nem volt szükség ; amit annak kellett volna végeznie, elvégeste a víhar és a tél fagyasztó hidege. Delinké a dobost reszkető késsel rejtette keblére. Hátha valamikoi az a parányi méreg fogja őt megmenteni egy Óriási gy alázattól 1 * * * Kató anyó előtt, titok maradt az ok, amért Delinké szép arcsára ült as a komoly vonás, mely nagyon árt a szépségnek; nem bírta kikutatni: mért less hervatagabb napról napra as as éssbó-diló szép arcs I Ennek nem szabad így tartaniI Ée elhatározta, hogy most már Dalinkét is árába bocsájtja. Majd kiderü: arcza 0(t a mindent feledtető gyönyörök karjaiban. Éppen karácsony ünnepe közelgett. Ez nagyon alkalmas, arra, hogy egy nj szépség ;Ó üzletet csináljon egy-egy com-mün-intézet tulajdonosának. Karácsony vigiliáján tehát mézes-mázos szóval indiára adta Delinkének, hogy valami nagy Örömet óhajt szirezni az ő kedves Delinkéjének, mivel mindig olyan jó, olyan istenfélő lányka volt; azért csak készüljön útra. Egy gazdag rokona a közeli városból igen sokszor irt már, hogy mért aem viszi el bemutatni azt a jó és szép nevelt lányát, kinek messze földön híre van! Mutassa már be egyszer, mikor mindnyájan annyira ese* retnék látni; b azután hagyja náluk hosszabb időre; hadd lásson, hadd próbáljon világot I Delinké megszokta az öreg anyó szavainak föltétlenül engedelmeskedni rendelete szerint cselekedett. Ugyanazon napon, tnisor Delinké Kató anyókával a faluból távozott, híre kelt a faluban, hogy az uraság fia megjött. Olyan e sínben van as istenadta, mintha koporsóból jött volna vissza. Ast bizony egy cseppet se gyógyította meg Párizs; de nem is marja ki annak szivéből se Bécs, ée London, még Jeruzsálem se a bánatot. Minél messzebb viszik, an nál közelebb fészkelődik az szive fenekéhez. Elvihetik; bejárathatják vele a kerek világ minden tapasztalati iskoláiát: megtanulni, hogy mi különbség van a bíbor és rongy között; a véleménye min- dig csak as marad, hogy a valódi szerelem egyformán nemes, egyformán égő és múlhatatlan, bíborban ngy, mint rongyokban. Hogy pedig ebbeli bitvallását bebizonyítsa, megtette azt a hallatlan nagyúri ostobaságot, hogy legelsőben is a temetőbe ment szegény Delinké eitjáhox, ahhoz a szegényes sirhoz. Hát nem országos ostobaság as, nem kötni való őrültség : tízenhat esztendeig utazni a világ kábító zajában; kiüríteni fenékig a földi élvek poharát, — s visszatérve oda menni egy árva sirhoz, melyre alig-alig vet világot egy halavány sugár as emlékeset világából! — és ott elsírni azokat a könyeket, miket a szivet slvatagitó orgiák maghagytak! Mi vihette k aoz a sírhoz annyi év után?l Most is szeretne még? Az lehetetlen 1 — Igy tüaődött az apa, és jónak: látta azt a halavány embert távolról szemmel tartani. Szegény Delinké nem is álmodta, hogy ki ment szegény jő anyja sírjához. Este értek a városba. A kápráztató fényben egészen megfeledkezett helyse* térŐl, csendes kis falujáról. Gyermeteg képpel nézte ast a sok fényt, a nyüzsögő embertömeget. Ez még ismeretlen világ volt előtte. Egy félreeső utczába jutva, nem győzte bámulni az ott futkározó, kacsagő fiatal lányokat. Egyik ház előtt megállott a koosí. Azok a sokat emlegetett rokonok nagy örömmel fogadták Őket; fényes terembe HUSZONKETTEDIKE YFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY DECZEMBEB 29-én 1883. lent e földön: a bit és ez-zetavalódi bölcsészet is megjelent itt alant s belépett az emberiség szivébe. Hiába minden erőlködés. Krisztus megoldotta a feladatot, melyet az ész képtelen volt megoldani. Ö adta az emberiség kezébe a valódi és egyetlen bölcsészetet — azon kötjelt, mely az eget és földet ösz szekapcsolja. Az emberi szellem önmaga erejéből sohasem emelkedhetett volna azon eszmékhez, melyek értelmüket bár felülhaladják, de vég telén fénynyel megvilágosítják. Az Ő bölcsészete ad megoldást kételyeinknek, Ó ad magyarázatot szivszaggasztó fájdalmainknak, Ó elégíti ki a végtelenség után vágyó lelkünk epedéseit ... Az Ó általa hirdetett igazság tarthat igényt az általános elismerésre. — Az értelmiség minden fokán létező emberek értik az Ó bölcsészetét, a legnagyobb tudóstól a nép legkevésbé kifejlődött tagjáig. A valódi igazság nem lehet egyeseké, de az egész emberi nemé! Ott, hol a mi eszünk keres, nyugtalankodik, megzavarodik, kétségbeesik : az Ó bölcsészete tud, lát, felvilágosit és mindeneket megold . . És küzdjenek még oly erősen az újkori bölcsészek az emberi észt e meghaladó titokszerüség ellen — kutassanak századokon keresztül s Írjanak össze millió és millió könyvet: valamint meg kell lennünk győződve sok természeti dolog létéről, anélkül, hogy okát látnók: ugy el kell ismernünk, hogy a szellemi világban - bem lehetetlen az még. amit felfogni képtelenek vagyunk. Küzdjenek az ész még oly erős munkájával, a sz. írás — ezen egyedüli igaz bölcseimi könyvvel megmérkőzni képtelenek lesznek. S lesz idő, midőn keservesen kell be-ismerniök azon ismeretes igazságot: ,A bölcsészet keresi, a religió bírja got.\' a. kereszténység nagy ün--nepe ily gondolatokat nyújt az uj elméletek zűrzavarában barangoló emberi észnek, ily gondolatok által csillapítja az újkori bölcsészet által megzavart szív sajgásait. S boldog, ki hisz, mert- az nem fogja érezni kebelében azt a mély ürt, melyet az atheista Dölcsészet maga útán hagy. Boldog, mert az észrefogja venni az ünnep magasztosságában azt, ami a szívhez és észhez szól. Az ismét visszafogja varázsolni azokat a pillanatokat, a melyek ót nyugtatva boldogították, s azon sz. bittel vigasztalták, hogy „ez az élet a híves, s a jövő a látás ideje-!! BODNÁR GÁSPÁR. vezették, s ott a jó rokonok azonnal pompáz ruhával leptók meg Delinkót. Csupa bársony, selyem voft^áT|\\ minót csak a gróf kisasszonyok viselnek, azok is csak a tündér mesékben. Mikor teljes díszbe volt, akkor a jó néni karon fogta s egy másik fényes ter men keresztülvezette. Ott mind merő uh alakok : kisasszonyok Ós urak ültek csevegtek; s mulatoztak a zongora zenéje mellett. A teremből kilépve egy sötétes folyosóba értek, hol — ahogy Delinké észrevette — egy magaatermetü, előkelő ur követte óket. A drága néne a sötét folyosó egyik szobájába vezette Delinkét. Onnét azután valami űrügy alatt távozott, teljesen magára hagyta a megkábult leánykát. Kevés vártatva ugyanazon szobába lépett be azon előkelő külsejű ur, kí előbb óket a sötét folyosón követte. Az ajtót bezárta maga után. Ne kövessük ót 1 Ahol a pokol üli diadalát, oK jó léleknek nincsen tanyája. Hírek. — Lapunk a közbeeső kettős ünnep miatt elkésve jelent meg. Hogy pe dig a következő szám teljes elkészítésé hez a nyomda elég időt nyerjen, ngy intézkedtünk, hogy lapunk ez évi legutolsó száma f, hó 30-án este jelenjék meg. — A polgári egyesület f. hó 26-án tartott közgyűlésen megválasslat-tak szavazattöbbséggel, elnökül: Babó-chay György, alelnökül: Csemics Károly, titkárul: Knortser György, pénz tárnokul: Botfi Károly, köoy vtárnokul: Németh Ignácz; választmányi tagokul: Plihál Ferencz, Kovács Béla, Míltenber-g«r Sándor, Simon Gábor, Ebenspanger Leo, Tapolica József, Hertelendy Béla: Hirscbl Ede, Hugonnay Kálmán gróf, Szeidl János, Darás Zsigmond, Morgen-besser János; — póttagokul: Grünhut Henrik,Salléc Lajos,Trojko Lajos; szám-vizsgúlokul: Jnbász György, Krenauer Lajos, Récsey György. — A nagy-kanizsai fógymn. ifjúság segély- és zene-egylete javára 1884. január 25-án Nagy-Kanizsán a „Szarvas" czimü vendéglő nagytermében tán cz vigalommal egybekötött zártkörű hangversenyt rendes. A rendező bizottmány; Pete Lajos rendező bizottmányi elnök. Bereczk Iván, Eperjesy Géze, Farkas Gábor r. b. pénztárnok, Folly Gyula, G-oda László, Hajós Kálmán,Hertelendy József, Horváth Kálmán, Jonog Béla, Kaan Károly, Kocsis Kálmán, Kohn Samu, Leroh Antal, Matéfy János r. b. ellenőr, Schmidt Zsigmoid r. b. titkár. Steiner Jakab, Tollasita László, Vágner Károly, Weliscb Ignácz, Zerko-vilz Imre. A meghívó másra át nem ruházható és ennek elómatatása mellett névre szóló belép ti jegyek válhatok a Szarvas" vendéglő 1-aŐ emsletén, 18-ík szám alatt január 21, 22 és 23-án d. e. 10—12, d. u. 4—6 óráig és este a pénztárnál. Személy- és karzatjegy 1 frt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és birlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 7 órakor. Műsorosat: 1. „Estiima", Kreut-zer „Éji szállás Granadában0 czimü dalmüvéből. Előadja a főgymn. dalárda. 2. Fantasie", Meyerbeer „Bobért le Di-abtett czimü dalművéből. Özszeállitá Wich\'.l. Hegedűn éa zongorán előadják : Donáth József 3. oszt. és Gaál László 7. oszt. ianuló. 3. .Tréfás népdal egyveleg" Előadja a főgymn. dalárda. 4, .Trió*, Donizetti „LJ Elisir d\' Amore* czimü dalmüvéből hegedűn-, gordonkán- Ós zongorán előadják: Kohn Samu 8. oszt. Goldmann Lipót 8. oszt. és Donáth Lajos 7. osztályú tanulók. 5. „ Haldokló mellett", Tompa Mihály tói. Szavalja: Schveiger Adolf 8. oszt. tanuló. 6. „Rap-sodie Hongroise", Liszttől, zongorán előadja Pete Lajos 8. oszt. tanuló. 7. „Lili keringő\', Bánfy Sándortól Hangszerelte Ven csel Rezső, előadja a főgymn. gyermek-hármas (trio) és zenekar. 8. „Nyitány1, Suppá „Utazás a föld körül0 cs. dalművéből. Hangszerelte Yencsel Rezső. Előadja a főgymn, zenekar. 9. „Bordal", Verdi „Ernaní" czimü dalművéből. Hangszerelte Venczel Besrő.Előadja a főgymn. dalárda és zenekar. Akik véletlenül meghívót nem kaptak s arra igényt tartanak szíveskedjenek jel ntkezni Sahmidt Jó zsef r. b. titkárnál. — A vesztegetésnek egy egészen uj neme tűnt fel városunkban, U. í. e_ szerre 24 korcsmáros zárt be, mivel a regale-jog bérlőjével a mérési illeték iránt túlhajtott követelés miatt — megegyezni nem tudtak. A vesztegetés kosmegegyezés utján — erős szerződésen alapulóiig — áll fenn, nagyobb összegű kissenvedelt. Megtépett ruhával feküdt a pamlagon, mint egy sseplótlensége védelmében megölt angyal. Az a parány: doboz lett csakugyan utolsó menedéke. As orvos mireny-mérgezést cons- tatált. Körülbelül ugyanazon órában pisztoly durranás riasztotta meg a fia után kémkedő atyát. Borzasztó sejtelemmel rohant a temetőbe, egyenesen Delinké sírjához. Későn ért. Egyetlen fiának nem kellett már kötél. A bíbor alatt nem dobogott többé a zaklatott, a boldogtalan szív. A bíbor megpihent örökre az imádott rongyok fölött. Körülbelül negyedóra eltelte után as ismeretlen férfi zilált arczcsal rohant as orgiák termébe. .Rögtön orvosért!8 — kiáltá rémült képpel. Mire az orvos megérkezett, Delinké Mire éjféli misére kondult a h; rang — ha van csakugyan élet ott túlnan — ölelkezett sí apa leányával, és eláraszthatta Őket a szegény anya áldó csókjai val. És as a találkozás szentebb üdvözítőbb lehetett mindén földi gyönyör DÓI! — Az igazán szeplőtlen, Ölelkezés lehetett — as üdvösség trónusánál Istentől megáldva. Ahhoz nem kellett már emberi áldás. kötbér mellett, s igy — ha a bérlő, kinek ez által roppant veszteségei lesznek — nem enged: esen állapot hosszabb ideig fog tartani. Denique az összetartás még as archimedesi csavart ís megállíthatja munkájában I — Haj gáté Sándor, jeles munkatársunk IV. kötet költeményére ezen számunkkal veszik t. olvasóink a megrendelési ivet. A megyénkben általánosan ismert, jónevü költő munkájához — ugy hisszük — bővebb sjánlgatás nem szükséges. — A kritika igen jól fogadta már előbbi köteteit is. További munkásságára as eznttal való pártolás és méltó elismerés minden esetre nagy befolyással leend. \\De hisszük is, hogy e kötettel öt ngy az általános kritika, mint a közönségbuzdité elismerése a tehetségétől méltán elvárható nagyobb szabású munkára hívja ki szerény köréből. Ugy legyen 1 — Zalamegye fiatalságának több tagja 1884. január hő 14-én Nagy-Kanizsán as „Arany Szarvas" disstermében zártkörű táncsvigalmat rendez, Rendesők: Árvay Lajos, Baboss Ármin, Bibo. s László, Bakó Gyula, ifj. Bánó Imre, Ba-ranyay Béla, Botka Ferencz, Csesznyák Miklós, Csesznék Öiön, Farkas Imre, Eitner Zsiga, Grunner Károly, Gntmann László, Hermann Vincze, Hertelendy Feri, Höhn Vilmos, Karcsag István, Kiss István, Kovács Rezső, Lányi Kálmán, Mayer Gyula, Marton György, Marton László, Nagy Dezső, Nunkovics Sándor. Oltsy Gedő, Orossváry Gyula, Pa-taky Andor, Petrí ch Lajos, Soós Pongrács, Stocker Antal, Dr. Szekeres József, Ssi-getby Elemér, TaUbér Kálmán, Tassy Kristóf, Tersánssky Sándor, Urssiny L?1, Vértossy Béla, Vóber Károly, Vislendvay Imre, Vislendvay József, Vislendvay Sándor. A meghívás másra át nem ruház-hotó s annak előmutatása mellett, névre szóló belépti-jegyek válthatók, as „Arany Ssarvas" első emeletén január 6-án és 7-Ón délután 3—7 óráig. Szemólyjegy 3 frt. — Családjegy 6 frt. — Karzatjegy 3 frt. A tiszta jövedelem a megyei szegények segélyezésére fordittatíkt Kezdete 9 órakor. -Öngyilkosság ősimen kösöltünk lapunk 102. ssámában egy hírt; mely az öngyilkos nevét illetőleg téves értesülésen lapult. T. i. nem Virág József, hanem Rövid János volt neve. A névcsere ugy történhetett, hogy Virág Józsefnél lakott és öreg napjaiban az által tartatott. Különben közöttük semmi rokoni összeköttetés nem volt. Virág József Rövid Jánost csupán csak tartotta öregségében egy neki átadott szőlőért; s igy eléggé érthető, hogy öngyilkosságának oka előtte is homályban van. — A nagy-kanizsai kereskedő ifjak önképző egylete helyiségeiben f. hő 29-én szombaton esti 8 és fél órakor Berkes MÓr tanár ur .Quintus Horatius Flao-cusról és viszonyáról a nőkhöz* felolvasást tart,ahol vendégek szívesen láttatnak. Jegyek a dohányfőtőzsben válthatók. — A közelgő ünnepek alkalmából felhívjuk t. olvosótnk figyelmét a mai számunkban vörös-kereest hirdetésre.Ezen sorsjegyek karácsonyi- és újévi ajándékul jeleu\'ékeny nyeremény esélyeik es olcsóságuknál fogva igen alkalmasak miért is legmelegebben ajánlhatjuk. — A kereskedők általában minden oldalról panaazkodaak, hogy az eladást illetőleg rossz karácsonyjuk volt; mindenki csak a legszükségesebbre sso ritkozott. Nem is csoda ilyen szűk világban : — Meghívás. A nagy-kanizsai ált a lános ipartársulat a kebelében alakítandó dalárda szükségleteinek pótlására 1884. január hó 6-Íkáa a Korona termében társasvacsorával egybekötött zártkörű táncsvigalmat rendez. A vigalom kezdete 8 órakor az étkezés 11 órakor estve. Az étkek Ízletességéről Síigritz vendéglős konyhája kezeskedik, a jó kedvet hossa mindenki magával. Belépti díj : személyenként 1 frt 20 kr. Felülfizetések köszönő i tel fogadtatnak. — Rablőgyükosság történt f. hó 22-én Zalamegye Kanizsa járásában Gelsén. Ismeretlen tettesek Mód Mihály 70 éves gelsei lakos és földmivelö házába menvén, éjjel a nevezettet halálra vagdalták, 100 frt készpénzét, nejének néhány ruhadarabját a háznál lévő sertéshússal együtt eltulajdonították. A tűr vényhatósági vizsgálat megejtésével tettesek fel nem jfedestettek. A boocsvizs-gálat alkalmával találtatott a fejen egy sértés, a jobb kar a köny okit ül etében fejszével ugy volt Keresztül vágva, hogy as alkart a felkarral egy kis bőr tartotta össze; a balfelkar csont két helyén volt ketté vágva; as alkaron is volt egy vágás, mely csontot sértett, ezeken kívül fehér ruhája vértől átásva találtatott. A halált elvérzés okozta. Tettesek még nem kerültek ugyan hurokra, de temóny-ieni lehet, hogy elkerülni nem fogják, mert azok a meggyilkoltnak ismerősei lehettek, míre vonatkozólag a közvélemény as, hogy a meggyilkolt a <et;ese ket rablás közben felismerhette, s igy, hogy a feljelentést kikerülhessék, az el- l követett iétekráakódtató merényletet bevégezték. Tudhatták ások, hogy a meggyilkoltnak neje mostanában 100 frtot Örökölt, tudták ázt is, bogy a háznál aertósölés történt. Amennyire sajnálatunkat fejezhetjük ki a megtörtént szomorú esemény felett, azonkép szivünkből kívánjuk, hogy a törvényhatóság sikerrel működjék. — Hymen. Wajdits Imre, a napokban jegyet váltott Mákes Maria úrnővel a varazsdí, „Vademberhez" czimzett szálló tulajdonosával. Kísérje áldás frigyüket ! — Szép állatsereglei idős ez idő szerint városunkban. A forró égövi állatóriások nálunk még as állatseregletekben is ritkán látható egyedei vannak benne szép példányokban képviselve. Ajánljuk a megtekintésre ! — Gyászhír. A kanizsai izr. hitközségnek nyugalmazott és nagy tudományáról országszerte hírneves rabbija Fassl H. B. f. hó 26-án végelgyengülés folytán Örökre elszenderült. Nyugodjanak békén alvó porai! — Alsö Dombomban f, hó 23-án postával egyesített távírói állomás lépett életbe. — Gyilkosság. Bánok-SzL-Győr-gyön a birkásgazdának volt egy csinos lánya, akit néhány hónappal ezelőtt egy német kádár nőül vett; de a házasság nem a szív vonzalmán alapulván, boldogság helyett folytonos ezivódás kisérte együttlétüket. A mnlt héten a férj, ki egyébként szorgalmas fiatal ember volt, as erdőre ment dongafákat készíteni. Mikor munkáját végesve, haza félé indult, három egyén útját állotta. Esek közöl egyik — állítólag saját sógora — hasba lőtte, másik pedig verni kezdte. A megtámadott hatalmasan védte magát s még sok vérvesztés daczára is maradt annyi ereje, hogy haza vánszorgott és Nunkovics letenyei aljárásbirónak gyilkosait megnevezte, akik a menyecskével együtt már fogva vannak. A szerencsétlen ká dár felgyógyulásához nincs remény. — Gönczy Pál vallás- és közökt. miniszteri tanácsos legközelebb három napot töltött Csáktornyán, hogy az állami tanítóképezde uj épületének kérdését végleg tisztázza a várossal. Az építést a tavasz beáltával fogják megkezdeni, — Meghívás. A keszthelyi Önk. tusol tó-egylet műszaki tisztikara folyó évi decsember 31-Ón az „Amazon" szálloda nagy termében sorsjátékkal egybekötött zártkörű sylveesten tánczestélyt rendes. A tiszta jövedelem az egylet ose-relvényei gyarapítására fordittatik. Felülfizetések és a sorsjátékra szánt tárgyak köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A tárgyak Stieder Kálmán ssi-vatty napára ncsnok nrhoz küldendők. Belépti-jegy személyen kint 1 frt. Egy sorsjegy ára 10 kr. Kezdete\' 8 órakor. Jegyek előre válthatók SchleüTer Izidor egyl. pénztárnok urnái. — Csendőr erösbitése k Veszprémmegyeben. A megingatott személy- és gyonbiatonság síke-resb helyreállítása czéljából Veszprém-megye közigazgatást bisottsága aziránt kereste meg a bel- és hadügyminisztériumokat, bogy a nagyvázsonyi, városlŐdi éa devecseri csendőrállomások legénységét 3—3 legónynyel erősbitené. Az indokolt kérelemnek bízvást hely is fog adatni. — Nagy feltűnőét fog kelteni bizonyára aY egész Balatonvidéken, hogy Batonban ismét vannak rákok. Négy év előtt egyszerre kipusztultak a azóta egyetlen egyet sem láttak, A lapok ha-sábssámra faglalkoztak e anjátaágos természeti jelenséggel, de a rejtély megoldatlan marad\'.. Azalmádíi halászok a napokban azonban fogtak ismét agy gyönyörűen kifejlett példányt s ugy megörültek e fogásnak, hogy közös elhatározással s nagy czeremónia mellett ismét a Balatonba eresztették. Hogy „hadd szaporodjék, gyarapodjék.* — Statárium Veszprémmegy ében. A folyton napirenden levő rablások és gyilkosságok ellenében statáriumot kért a közigasgatási bizottság a belügyminiszter iámtól. Hihetőleg legközelebb ki is fog as hirdettetni. — Dij Savanya Józsi fejere. Veszprémmegye közigazgatási bizottsága as iránt irt fel a belügyminisztériumhoz, hogy Savanyu fejéra 1000 forintnyi dijat tűzzön ki. A rettegett rabló jó csalétkük lesz hát a rekrnta zsandár uraknak 1 — LŐTOnatn vasút A köamunka-s közlekedési miniszter Szombathely várostól Szent-Márton községen át a déli vasnt pályaházáig vezetmdő közúti ló-vonata vasatvonalra az előmunkálati engedélyt Thain Márk mérnöknek egy érre megadta. — Rege a jBalatonrói. Lapunk egyik levelezője azon alkalomból, hogy a Balatonban egy aj halfajt födöstek fel, érdekes regét közöl velünk,mely a siófoki halászoknál van elterjedve. Esek állítása azerínt a veszprémi káptalan tulajdonát képező parnássai határban — Siófoktól egy mértföldnyire, — van egy pont, ho-elsülyedt épületek vannak. A halászok esan helyet tAkadó«-nak hívják, mert hálójuk itt gyakran megakad. As Ügy gyei-bajjal fel vonszolt hálóban, ilyenkor aztán malterral öaszeragasstott háromnégy tégla, vasdarab és más épület törmelékek ker&luek a vizszinére.Mindamellett, hogy sokszor kárisaenvednek, mégis szeretnek halásani e helyen, mert ott rendkívül nsgy a hal bőség. Levelezőnk figyelmezteti a régéssette] foglalkozókat, kutatnák ki búvárok segítségével a Balaton esen pontját, ho! talán nagybecsű lelelek nyomosának. — Bogl&ron szőlészeti és borásza:! tanár vett állandó lakást, a kormány intézkedése folytán, ki bármely szfllőmíve-lőnnk szolgál utasításokkal a aaŐlőmive-léa és borkeselés terén, ki csak hozzá fordul. A lakást jól választotta a jeles tanár, mert kőse! van kiváló bortermő ke-lyekhez, s kösel Zalamegye bortermő vidékéhez; tehát őrszemmel kísérheti gazdaságunk es egyik fontos ágát. — Nemes tett. A sz.-fehérvári cis\\ r. fógymossium nagyérdemű tanári karának egyik kiváló tagja, főt. s tudói Ereky Alfons, nemeslelkűségének szép bisooyitványát adá, midőn néhány szegénysorán, jóviseletÜ s szorgalma tanulót malegruhával megajándékozott, Oly szép tett, mely jaU lomra nem asoral 1 — A szív munkája. Egy amerikai tudós kiszámította, mennyi mechanikai erőnek felel meg a szív dobogása. Minden szívdobbanás alkalmával az emberi sser • vezet ssivatytyuja 6 uncaia vért lök kí és ba, mely erő egyenlő 13 fontnyi nyomással egy négyszög hüvelyken. Minthogy a aziv 24 óra alatt 100,800 dobbanást tesz, esen idő alatt snnyi munkát tesz, mintha 1 tonna (20 mázsa) snlyt 120 láb magasságra emelne. Egy 70 évet ember ssive, mely 12 nnczia sulyu ísom-buabűl áll, egész élete alatt átlag 2,500.000,000 dobbanást tesz ó».pedig majdnem teljes szabályossággal, oly helyen, ahol semmiféle javítás és olajozás nem lehetséges. _ Egy derék iskola barát Dégby István, vépi apát-plébános, valódi Me-oaenása a tanuló ifjúságnak: A gyermekeket rendesen iakolakönyvekkel látja el, közelebb pedig a vépi iskola részére tanszermúzeumot szerzett be. A Falk-fó\'e állatsereglet ottléte alkalmából 150 gyermek helyett fiseté a belépti-dijat, hogy as apróságoknak tanulságos mulataágnt szerezzen: — Kikeresztelkedett zsidó. Held Fülöp, « „Preaburgír Zeitung" volt munkatársa, Bécsben áttért a keresztény hitre. — Utalvány ózott esőkok. Egy Znaim melletti kis helységből következő víg históríácskát küldik világgá: Egy kisebbszerü postahivatalba belép egy fiatal csínos parasztieányka és szégyenkező mosolygással közeledik a szintén fiatal postatiszthez, átnyújtva neki egy postai utalványt A postatiszt rendben találja azt és kifiseti a lánynak as utalványozott Összeget, Megkérdezi isonban tőle, míért nem vágta le a szelvényt as utalványról, pedig van rá irva is valami. .Ugy?" monda a lány, „ja, én nem tu dok olvasni; tudja mit, olvasás fel nekem! A postatiszt .fölolvass i: „Küldök ezennel 3 forintot és ezer meg ezer csókot.\' Rátekintett a poetatisst hamarosan a lányra és látta vala, hogy valóban csinos, mire komoly hivatalos hangon ezt mondja: A pénzt már átadtam magának, a csókokat pedig mindjárt kiszolgáltatom." És a mint beszélt, ugy lón. A lány gées lelki gyönyörűséggel vette át a „küldeményt", otthon pedig bé; alva beszélte el: „Na, most már kényelmesen van berendezve a posta; már nemcsak a pénst, hanem a csókokat is atalványon kapja as ember." — Rablóvilág Komáro mm egyében. Négy fegyveres rabló tört be a mult napokban |Szlávik István keazegfalusi, komárommegyei lakos házába az éjjeli órákban. Póast követeltek s a Sslávik Istvánnal együtt lakó Szlranyák András-néra, menekülése kösben rá is lőttek. A lövés sajára a rablók megfutottak s a kávai pasztánál a Vágón igyekeztek menekülni. As átkelés közben azonban a ladik egy ssénás hajó kormányába Ütő dött, felfordalt s a négy rablóból kettő ladikot vezető Varga] Albert gutái lakos a hullámok kost eltűntek. A másik két rablót a szénás hajó emberei mentették ki a vízből s tették szárazra a túlsó parton. E hajósok a rablókat, kik gadóozi pusztai cselédeknek mondták magukat, nem ismerték. As egyik 30, másik 21—22 éves lehetett. Ennek szeme alatt forradás volt. A komáromi törvényszék országszerte körözteti őket. — Oleső karácsonyi ajándék. Egy fővárosi hivatalnok pár hónap Óta észrevette, hogy illatos havanátt, amelyre oly büszke volt, rendszeresen lopják. A cseléd leányra kezdett gyanakodni, m*rt észrevette, hogy szeretője van, Asért a napokban szemlét tartott a konyhában. Az almárium szögletében gondosan Össze pakolva csakugyan talált is egy nagy csomót szivarjaiból. E peresben lépett be a felesége. — Mit csinálsz itt kedves férjem? kordé az urátóL - Es ss átkozott leány tolvaj, asivarjaimat lopkodja a «z«- SasZONKKTTBDIK fiVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY DECZBMBEB 29-én 1883. rétijének : rögtön bejelentem a rendőr-legnel. - Hsgyj békét a ssegény leányok - ó ártatlan. — Hát akko! ki lopkodja a-azivarjaím? — Semmi felelet, de annál nagyobb megzavarodás a menyecske részéről. — lin csak te nem asivarozol ? — Nem, de azért vettem el a szivarokat, hogy ezzel neked, mint min den évben szoktam, |karácsonyra kedveskedjem. — Hamis fogak a temetőben. Hiabsi csak roiz a világ.... még a foga is elromlott, 8 főleg mintha a fogfájás divatba jblt volna, a nőknél oly ijesztő mérveket öltött. A fogorvos több, mint a divatkereskedő ób ha be szabadna io. pódsni & hölgyek, bálőszobájába, majd< nem minden éjjeliszekrényen ott találnák — a hamiB fogakat. Egy túlságos Kalmár szellemi! londoni nőgyűlölő ki-itzámiiotta, bogy nincs messze as az idő, midőn a londoni temetőkből aranybánya lesz, mert a hamís fogak apró kapcsai aranyból vannak és a kegyeletes férj még holt felesége hiúságának is áldozik,akkor Bem engedi fogatlannak lenni és a hamis fogakkai együtt temetteti el. A test el enyészik, de az arany megmarad és összetömörülve, néhány évszázad múlva még aranybányát fog képezni. Gyászjelentés. A következő gyász jelentés vettük: .Alulírottak fájdalmas szívvel jelentik, maguk éa az összes rokonság nevében édes atyjuk Fater Nep. János ügyvédnek, rövid szenvedés után, életének 64-ik érében, a halotti ssentsé-gek ájtatos felvétele után f. hó 21-én délután 5 árakor történ; gyássos kimúl tát, A boldogultnak hűlt tetemei f. hő 23-án délután 3 ée fél órakor szenteltet-tek be és tétettek kaposvári közsirkert ben örök nyugalomra. Aseagesstelőszeat miseáldozat pedig 1884. évi január hó 2-án 9 órakor fog az urnák bemutattatni Áldás poraira. Fater Janka, Fater Her min, Fater Luizs férjezett Krisanich An-dorné, Fater Szeréna, Fater Kálmán, Fater János mint gyermekei. Krisanich Andor, cs. k. főhadnagy, raint vő. A boldogult jeles ügyvéd, a közügyeknek derék, önzetlen bajnoka sjmint ilyen, szép tulajdonainál fogva nagy tekintélyben álló férfiú volt. Elhunytát igen sok tisztelője siratj a, — Kiállítás. A n -atádi gazdasági kör j. évi május hó 18, és 19-en gazdasági állatkiállitást rendez, összekötve gazdasági gépek, eszközök kiállítása és lefuttatással, as egéss megye területére A kiállítás iránt nagy érdeklődés van ¦ ugy a kör elnöke gr Széchenyi Ferencz, mint a kör öassee tagjai azon buzgólkodnak, hogy az eredmény mezőgazdaságunk fokozatos haladását tüntesse elő, minél nagyobb eredményt nyújtson. a kiállítást valószínűleg maga a foldmíve-lési miniszter, gr. Széchenyi Pál ő exeja nyitja meg. ki a gazdasági körnek ma már dúsan termő magjait elhintette és féltékenyen ápolta. A i\'.-atádi gazdasági kor már — mint említettük — egy gépcsarnokot is rendesett be, melyből jutányos áron szerezhetők gépek és egyéb gazdasági eszközök; a polgárság már maga több ezer forint ára gépet vett meg „Szebben beszél szónál a tettI" Üdvözlet a kör Összes tagjainak. — Egy ternó törtenete. Kamauf Ferencz schwechatí földmives évekkel ezelőtt ternót csinált a lutrin. Hétszáz forintot kapott volna, de nem találta meg a lutri-csédulát. Két napi hasztalan keresés után kétségbeesésében agyonlőtte magát. Hat eves árvát hagyott hátra. Midőn hagyatékát elárverezték, a kis fia játékszereit ís elvették. A fiacska dühö< een ellenkezett. A többi íköst volt egy kis asztalkája, midőn fiókjában motoztak, megtalálták a titokzatos reskontót. Hogy jutott bele, senki sem tudja. A nyereséget felvették és kamatoztatták a fia javára. Csak nemrég lett nagykorúvá és meg is kapta a nyeraséget, mely atyja életébe került Hivatalnok volt Bécsben; néhány jó napot akart magának csinálni ét bérelt lovon Schwecbátba lovagolt, A bécsi központi temetőn tul a ló megbokrosodott éa a gyakorlatlan lovast ledobta. A ternó maradékából azután néhány nap múlva temetést kellett rendezni, mivel a szerencsétlen fiatal ember sebeiben meghalt. — A legújabb imádság. As uj esztendő közeledtével a mindennapi imád *ág egy uj mondattal szaporodik : „Ments meg uram a gonosztól ós a jő kívánságoktól !u — A dyphteritis orTossága.Ujabb időben a berlini egyetemi kórodén a roncsoló toroklob leküzdésére többek közt grogot is adnak a betegeknek, hogy gyorsan izzadásba hozzák őket. Bármily különösnek látszik is ez a „gyógymód" a laikus előtt, mégis igen sikeresnek bizonyult az, mert észrevették, hogy azokban as esetekben könnyebb a keselés, melyeknél Ily módon hoszák izzadásba » beteget. — Elvégzés villamosság által.Az Egyetült Államok szövetségi tanácsának eLJ gépesetet mutattak be, melynek segélyével a kivégsés minden előkészület nélk&l kőnynyen hajtható végre Al ogóss sgy elszigetelt ksrssék, mely- nek karjai egy dynsmo-elektrikas géppel vannak Összeköttetésben a a beleülő a villámütéstől rögtön meghal. — A világ legöregebb hajdana alighanem Slatinssky Anna kisasszony Znaimban, akt e hó ll-én töltötte ba 100-ik évét. Friss és ép erőben van, most is kézimunkával foglalkozik 101-ik születésnapját — ha ugyan megéri ünnepélyesen akarja megülni. Megkéri a papot, hogy ekkor misét mondjon s ö fején koszorúval, rokonai és ismerőseivel fog megjelenni a templomban. — Amerikai üzletrend. Közbeszéd tárgya, hogy Amerikában milliókra le het szert tenni ; lapunk egy barátja közi velünk az ottani rendszabályokat, jó leaz azokat jól megolvasni, megszívlelni, de követni is. Az amerikai üzlelrend a kö vetkező: Szerencsédnek magad vagy kovácsa. Bízzál testi és lelki erdőben. Vasér-csillagod önbizalom és önfelelősséged legyen. Ne fogadj el nagyon sok tanácsot hanem állj magad s kormányon. Minden jó alkalmat ragadj meg éa tarts erősen — Elvállalt kötelezettségeidet a legpon toaabban teljesítsd. ¦— Sohase várakoz-.ássad magad. — Üzleti holyiaóged ál\' lando tsrtózkodáai helyed legyen. Igye késsél, hogy az barátságos, egészséges és kellemes legyen. As idő pénz. Hs kiii ügyeid vsnnak, végezd el munkádat gyorsan s ne veastegesd idődet har-sonta-lansággal. A ki korán kel aranyat lel. Ne légy makacs, örisd egészségedet. A mihez nsm értesz, ahhos ne fogj. Vállals-taídban légy kitartó. Szeress magadnak baráti kört, de magadon egyedül segíts Ne ragadtasd el magadat. Alattvalóiddal nemben légy szigorú, de jó akarata. Ne követelj tőlük soha lehetetlent. A legnehezebbet magad végezzed. ígéret adományt vár. De tudj „nem\'-mel is felelni. Üsleti titkaidba mást ne avass. Ne kívánkozzál hamar maggazdagodoi. Szigorúság, szilárd elhatározottság, becsületességgel párosalva képesik a világ emeltyűit Uslethelyiségedben ne igyál, ne dohányozzál, ne hazudjál, ne káromolj senkit és csak akkor nősülj, ha egy nőt el birss tartani. Légy komoly, következetes, bátor, udvarias és nagylelkű. Ol vass hírlapokat. Szerezz magsdnak vagyont és tégy jót. Szeressed felebarátodat, az erényt és igazságot, szeresd hazádat s tiszteld törvényeit, — Ha ezt mind követed csak akkor léss „kerttakedő11 éa „becsületes ember." Es asüale-rend minden üzleti helyiségben kí van függesztve. Tlllamos ekék. Dr. Siemens a ber-lini-Eckert-féle gasdasági gépgyártársulattal sikeres kísérletet tett annak bebizonyítására, hogy a villamosságot a szántásnál is lehet értékesíteni. A villamos asántásnál az a feladat, hogy a locomobi-leket, melyek a gőzszántásnál as ekét kötelek segélyével húzzák ide-oda, dyoa-mogéppel pótolja. Oly birtokon, a hol vizero vsgy gőzmotor áll rendelkezésre, világos, hogy as uj eljárás milyen előnyös. Be kell ugyan szerezni vezető sodronyokat éa villamos gépeket, de viszont nem kell a mezőre vizet éa tüzelőszert szállítani; a viz az erőt úgyszólván ingyen szolgáltatja és as álló gőzgép sokkal olcsóbba., dolgozik, mint a locomobile. — A rövidlátás oka — mondja Havetton a társ. tudományok coagressu-sán — a szemnek túlfeszített használata, amit előidéztek a törpe padok, csekély világítás és hosssas megerőltetés. A rövidlátás lehet örökölt, vagy lehet szerzett, főleg a gyermekkorban a könyv közel-tartása által. Az ember 12 éves korában 20-ig leghajlandóbb a szembajra. A modern nevelés nagyon elősegíti a rövidlátást, mivel olyankor is használatban tartja a ssamet, a mikor as nyugalomra vágyik. E bajon csak czélsserü Üvegek használatával lehet már segíteni, ha még állandóvá nem vált volna. As Ily gyermekek arról panaazkodnak, hogy a betűk összefutnak, vagy, hogy asemgolyó-jok fáj, néha a szemöldök fölött fájdalmat éreznek. Ugyan e betegség as oka gyakori főfájásnak is. Némely tanítónak tapasstalata szerint a varrni tanuló leányok között leggyakoribb a azemfájás, s akár hány eset vsn, a mikor más dolgot jól tud tanulni s ebben nem halad, ami ast matatja, hogy a varrás és kötés légerő sebben\' igénybe veszi a látsservet. Ily esetekben a tanttónak nem szabad erői tetni a tanulót a munkára. — A pápa-keszthelyi vasnt ügyében _ » Union-B*nk egy küldöttége (mérnök és felügyelő ) részint a terv átvizsgálása, résxint a vidék megtekintése végett Tapolczáii volt. A küldöttség oda nyilatkozott,hogy * tervbe vett vasutat kiépíti, ha az érdekelt községek as 1884. évi január hóban bemutatandó követelésnek magfelelnek, illetőleg, ha azokat elfogad ják. A költségvetés kétharmadát a bank magára válalja, a harmadik rész két részletét a pápai éa kesstbelyi grófi nradelonfc valamint a papi uradalom biztosítaná, és csak as egy harmadnak harmadrészét kellene az illető községeknek, — melyeket a vasút érintene — fedezni. A vonal Pá párol Sümegre, Ózorárs, Tapolczára és onnét Keszthelyre vezettetik. A faltételek elfogadása esetén jövő évi márcziní hóban megkezdik a munkát. Agyonverte az inasát — Geíl Üng János pápai szabómester, a műit héten inasát, mivel valamit nem kedvére tett, félholtra verte. — Est látta Geilling, mindjárt Üzent a gyermek szüleinek, hogy fiuk nagy oo beteg. As anyja e) is jött azonnal és ijedve kérdeste fiától, hogy mi baja, mird szegény elmondta as esetet, hogy hogyan bántvele gazdája. — A gyermeket rögtön kórházba szállították, hol 4 uap múlva maghalt — Heiling ellen megindították a viz»gálatott. — A telephon mint időjósló. Tudvalevőleg minden időjárási változást a föld alatt bizonyo- mozgások és rázkód-t utasok előzünk meg, amelyeket azonban mi alig veazűnk észre. Mr. Dafournet angol tudós erre alapiiottaidőjóalÓ telepdonját Kertjében oly mélységre mint egy rendes kut, egymáatól tíz méternyi távolaágra két vas rudat ásatott le, ezeket iso-\'•ált vesétó sodronynyal kötötte össze,a másik végüket pedig a szobájában álló telepbonnal hosta szintén s^dronynyal ossze-köttetéabe. Ha zivatar v-n készülőben a telphonon át durrogó hangokat lehot hal lani, sőt a több mértföldnyi távolságbsn keletkeső menydörgéseket is világosan észlelhetni. As időjárás másváltozatsifissa játsagos megkülömböstethető hangok jelzik. — A távírda jubileuma. Éppen ötven év mult el azóta, hogy dr. Weber göttingai tanár Gaussazal felállító tta as első használható villamos távirdát, mely kezdetben csak néhány ezer lábnyi távolságra terjedt. Az óta a távírdavonalak oly kiterjedést nyertek, hogy sodronyaikkal ötvenszer kőiül lehetne fonni a földgömböt. E vonalakon évenkint mint 170 millió sürgönyt továbbítanak. Dr. Weber még most is él s as Ötven éves jubileum alkalmából a világ minden részéből számos üdvösletet kapott. — A jövő zenéje. Egy uj zenei találmányról van szó, a mi nem egyébb mint a zenélő szivar. A lángeszű feltaláló egyesíteni tudta a szívás prózáját a zene költészetével. Egyszerre gyönyörködteti a füUtés as ioyt. Ezen zenélő szivarok csak egy hangot adnak, ugy hogy nyolca szivarosra van szükség, hogy as egéss skála együtt legyen éa ha seoeszivarzást akarunk hallani félévre (5 füzetre :) 90 kr. egyes füzet áraegy jóképű atyafi a tárgyalás alkalmává 25 kr. — beleértve a fűzetek bermentes beküldését is, Előfizetés a k legczélsserüb-ben postaatalványon a „Magyar Dal-AI-bam* kiadóhivatalához Győrbe intésen-dők. Papírszeletek. fő Katekéta. Helyek kölcsi erények ? Fia: 1. A szántszándék os gyilkosság. 2. A sodomai bűn. 3. A szegények, árvák, özvegyek nyomorgatáaa. 4. A szolgák és munkások bérének elhutása. Elmegy a vásárra komám ? El. Hát kee ? Éa is. Hol találom meg? Csak jöjön a marhavásárba; az Ük-kózt leszek én is. * A falosí templombíró elvesstette egyik perét, melyet bistosan megnyerni remélt. A tárgyalás után fájdalmasan csóválja fejét és ezt mondja : Tekintetes járáabirÓ url szabad e azt mondanom, tekintetes Ssőlősy Károly ellenfelemnek, hogy hun csat, gazember? — Dehogy szabadi Asért, mert külömben megmond tam volnál ^ » * A czigány állt a vádlottak padján, hogy egy gazdánál több dolgot ellopott. Bíró: Gazsi, te kiloptad a káposztás tállal, a dissnóoldalt, midőn a tűzhelyen főtt — Czigány: Hát nem felebaráti kö -talesaég-e a disznót kihajtani a káposztából ? Bíró: Az első szobában egy keresztet loptál 1 Czigány: Kérem tekintetes bíró ur, keressiényi kötelesség szerint kereaztet vettem! Biró: A második szobában egy kalapot loptál le a azegrŐl. Czigány: Hisz minden jóravaló ember kötelessége a kalapot levenni. aslán egyet köhintett és folytatta beszédét — „gondolja." As elnök ezt a goadoljá\'-t egy kissé elkésettnek találván,rákiállt a vádlott atyafira, hogy: — Szaporázza kend a Bzótl * — Színház éa uj kalsp. Hova mentek ma estére Jolán ? — Színházba, Hamlethez. — Nem láttad még? — Láttam a oh mily unalmas 1 — Hát akkor miért nézed meg újra? — Férjem meglepett ma divatos nj kalappal, még eenki sem látta. * — Szerelem és boldogság. Erősen szabadkozik a kis Mariska, hogy ő csak Palit Bzereti. — Akkor tedd őt boldoggá és menj férjhas — máshoz, — mondja az őszinte apja. — Szerkesztői üzenetek. T. laptársainkat kérjük: szíveskedjenek a Hajgató Sándor költeményeire vonatkozó megrendelési ívet k. figyelmökre méltatni. — H. Pistának helyben. Nagyon sajnálom, hogy közleményednek helyet nem adhattunk, de mit Bsólnának akkor azok, kikkel ily hir^k fel nem vétele miatt már kellemetlenségeink voltak?! T. T. helyben. Elvi álláspontunk ily tudósításokat föl nem venni. A közönség már nagyon eltelett az afélók-kel; s miatta a vád egész súlya a szerkesztő! gyomorra esnék, Ny- S. Bécs. Hegkaptam ; köszönöm; Üdvözlöm. megkínálnánk esen csodaszivarral — Érdekes adóslevél. Egy ügyvéd egy iparosnál czipőt vévén, tartozásáról a következő kötelezőt adta: „mai alolirott napon részemre kiszolgál tatot: lábbeliek árából 14 írttal adós maradtam ; es ősséget akkor leszek köteles fizetni ha majd újra vásárolok." Emlékeztet es okirat a következő egyszeri kölcsönszerződésre; „Elismerem, hogy mai napon 500 frtot felkölcsönöztem; tartó zom ezután évi 8% kamatotfélévenkint előre fizetni: ha pedig esen kötelezettségemnek pontosan nem tennék eleget: agy maga a tőke is odavész." Búsuljon as, aki káros, hej! Nagy-Kőrös híres városi — Az állami közép ipartanoda Igazgatóságától. A budapesti állami közép ipartanoda igazgatósága felkéri mindazon gyárosokat, géptalajdonosokat és földbirtokosokat a kiknek vizsgált kazánfűtőkre van szüksége, hogy ilyenek nyerbetóee végett hozzá (VIII. bodzafa-utcza 28. sz ) fordulni szíveskedjenek. — Furcsa szegény. Sármelléken Bogyai Máté földbirtokos házához a kö zeli napok egyikén betért egy afféle kolduló vándorlegény: A szakácsnő maradék káposztafőzeléket, adott neki, mit az visszavágott. Szerencsére a szakácsnő Lebukott s igy az mindenestül a falhoz repült A szakácsnő Lármájára az ur kijővén, az arczátlan csavargót végig vágta pálczájával; — mire az visszavágta. Erre a cselédség alarmiroztat-ván, megfogták; kikeresték. Tőrt és 2 revolvert találtak nála. Bogyay két cselédet állítván melléje, azonnal kisértette Keszthelyre, a szolgabírósághoz. A gonosz csavargó útközben ismét 2 revolvert rántott elő kebléből; s csak nagy nehezen bírták megfékezni. — Igazán dicső szenielybistonsági állapotok 1 Bepörölte a béres gasdáját, hogy pofonütötte. A bölcs falusi biró a bőkezű társaságot kell gMait 5 forintra ítélte el. — Nem volna szíves nemzetes gazd\' uram még egy-két pofont adni, — mondja a tulboldog béres, ki as Öt forintot már a ssebeiben érezte. * Egy zsebmetszőt azon kapta rajta a rendőr, mikor feltörte a kirakatot — Hogy merte ezt tenni? —kérdi a rendőr. — Tudhattam én is azt, ho y kelmed a közelében volt. « Hetvenöt éves ember uU a vádlottak padján. — Nem aségyenli magát, Öreg ember létére csirkét lopni ? — kérdési a biró. — Kérem vissonozza — a vádlott: 15 éves koromban loptam, ast vetették szememre, bogy gyalázat ily fiatal gyerektől. 30 évea koromban lopáson kaptak, azt mondták, bogy férfi létemre, hogy merem est tenni, 45 évea koromban azt hányták szememre, bogy meglett em- j her, most meg öreg ember vagyok ezt is gáncsolják, hát mikor lopjon az ember? „Ném vagyok én olysn gazember, mint a tekintetes törvényszék" — monda Irodalom. (E rovat alatt megemlített mnnkák Nagj-Kanizsán WajÜits József könyvkeresekedésébe kapnátok vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan eszközöltetnek.) — 1000 magyar népdal zongo rára alkalmazva! a „Magyar Dal-Album", mely a magyar népdalok egyetemes gyűjteménye, 1884-ik januártól kezdve ismét megjelenik havi füzetekben. Ez less az ötödik kötet, mely a 801—1000 azámu dallamokat tartaimazandja zongorára alkalmazva. Nemzeti dalaink ezen egyedüli népszerű kiadása a külföldön is sok ezer ée ezer példányban van elterjed ve, hazánkban pedig majdnem minden magyar érzelmű zenekedvelőnek hang-j egy tárában feltalálható. Bővebb ajánl -gátast tehát fölöslegesnek tartjak. As 1884. évi folyam (vagyis as Ötödik kötet) ismét tíz, havonkénti füzetben jelenik meg.maiyek egyenkint 20, tehát összesen 200 magyar népdallamot foglalnak magákban zongorára alkalmazva. Előfizetési ára egy évre (10 füzetre): 1 Lrt 80 fcr. Vasúti menetrend. Érkezik._Reggel._Indul. Ó. p. Ó. P. B. üilelj P. t. 4 8 Pragerhof P. ». 4 48 Badi P. v. i 18 Barca P. 7 6 10 Fiam. Gy.7 5 27 ; Bada Gy.7 6 Pragerhof Gy.v 5 4« ; B. Ujh.Ij V. t. 6 : Bada V. t. 7 15 Délben. Sopron V. t. 12 161 j Bada P. 7. 9 — Pragerhof P.t. 1 151 Pragerhof P. V. 2 45 B.TCi V. 7. 1 41 Sopron y. t 2 55 Buda P.t. 1 5» Barcs v. 3 — ÉjjeL Buda V. t. 9 611 Pragerhof Gv7 10 54 B. Ujhely P. r. 10 23 Fiume Gy.7 11 4 Bada Gj.t 10 38 ; Boda P. 7. 11 50 Pragerhof P. t. 11 191 B. Djh.ly P. 7 12 5 Bar ci P. r. 11 » Lapveaér ét kiadó: SZÁLAT SANDOB. Feleloa eiorkesito : TASS ALHOS. Laptul.jaonoa : WAJPITB JÓZSEF. KTyllttó r-.*) Mindeu rosz akarata hírek kikerülése végett, ezennel bátorkodom a n. é. közönséggel tudatni, bogy a tegnapi gyors olvadás következtében történt sáros éa vizes néző-hely éa az ünnepek miatt nem valék azon helyzetben, hogy ezen reám nézve valóban kellemetlen helyzeten segíthessek, de miután esen dolgon már segítve lett, igy tehát a t. közönség száras lábbal nézheti meg állatseregletemet. Kiváló tisztelettel FALK _ állatsereglet- tulajdonos • E rovat alatt közlottórt sem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelőséget. Saerk. Csak rövid ideig látható. Nagy-Kanizsán a főpiaczon megtekinthető FALK nagy állat-Naponta nyitva van sereglete. d. e. 10 esti 8 óráig. Keidele u 1 sínek d. <J. 11 órakor. 2-diknak d. n. 3 Örskor 3-dikn.k d. u. 5 órakor 4-díknak este 7 órakor. SSS? Az állatsereglat 70 nél több példányból álL 553» ugymínt: indiai idomított elefánt, sebn, királytigris, különböző fajú oroBslánok, párdoczok, foltos éa csíkos hiénák, amaríkai, oross és indiai, úgyszintén jegesmedvék, óriási kanguruk, egypupa tevék, lámák, farkasok, petymegek, tüskés disznók, mosó-medvék, anguitli, hangyászok és ormányos medvék, különböző fajú kígyók, ezek közt egy 20 lábnyi boa constrictor, afrikai s amerikai strucsok, szakállas keselyük, aszok, araraa, kakaduk, pspagályok, krokodilok, örvös állatok, nemkülönben msjomhás; itt kiemelendök egy hamadriss kinőtt köpenyes pávián, úgynevezett erdei ember atb. — Igen érdekes agy párduca- és fsrkascsalád as állatseregletben ellett köiykeivel. Különösen kiemelendő az indiaj elefánt PEPI, még eddig elő nem adott mutatványaivaj.__ Helyarak: I. hely 40 kr., 11 hely 20 kr. — Katonák őrmestertől lefelé éa 10 éven alali gyermekek a fenti áraknak felét fizetik._ Hétköznapokon mutatványok tartatnak d. u. 3 és esti 7 órakor, midőn az állatok idomítása és etetése történik. Tisztelettel alulírott a t. cz. közönséget figyelmezteti, hogy valamennyi fent elősorolt állat a seregiéinek legszebb példányaiból állanak, mind élők és jól, tisztán tartott állapotban láthatók. Szíves látogatásért esd FALK HUSZONKETTEDIK fiVFOLAMT ZALAI KÖZLÖK V DEOZBBMEB 29-éa 1883. HIRTETESEK. Újévi ajándék gyönyörű csont-, bőr- és bársony bekötásü ima-, képeskönyvek, ifjúsági iratok, diszmüvek, a megszabott áron kaphatók. Továbbá névjegyek izlésteljes kiállítással |2 óra alattj legolcsóbban készíttetnek el. Újévi üdvözlő-kártyák és papírok dús választékban igen szép kiállításban a legolcsóbb és leg-jiitányosabb árért kaphatók Wajdits József könyvkereskedésében j NAGY- KANIZSÁN. Meghívók, falragaszok s minden egyéb nyomdai munkák szép kiállításban a legrövidebb idő alatt állíttatnak ki. Úgyszintén Wajdits József kiadó-könyvkereskedésében N.-Kanizsán Halijuk a fkép Bzót! Magyar felköszöntö (íoaszt) könyv, szerkesztették Wajdits József és BitorS Lajos. Harmadik javított és tetemesen bóvi" tett kiad. A diszes keménykötésű könyvnek ára 1 frt 80 kr. Kiért emeljük a pohárt? Magyar felköszöntö könyv. Szerkesztette Hajgató Sándor. Ára kemény kötésben, csinos czimtáblával 1 frt. Csokor és butikom. Magyar köszöntő és felkBszöntó löltemények, irta Vá-fosy Mihály. Ő felsége által 10 aranynyal kitüntetett pályamű. Második tetemesen bővített kiadás. Ára 1 frt 40 kr. Rajta fink vigadjunk! KöakedveaségQ dalkönyv, ötödik bővített kiadás. 1 ft megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: 80 kr, disskötéaben 2 írt 80 kr. Rajta fink vigadjunk ! Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr. Rajta leányok mnlannnk 1 Mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számára: gyűjtötte Wajdits József. Második kiadás ; ára as 500 lapra terjedő, sainnyomatn boritokkal ellátott könyvnek 1 frt diszkiadásnak 2 \\Vt 80 kr. Rajta párok táncsoljank I Ijakatos Sándor tánczkiínyve diszes czimboriték- kal. Keménykötésű \'»G ára 1 frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. JHanorisztikns eszmék, ötletek, élezek egyvelege, íyűi\'^tte Nevető Vilmos, több fölfedexetleo tadominy professzora, ára díszesen kÖtVL^Jzt^40 kr. Aebelhangok. Újévi éa névnapi\\köszöntések. Irta! Hoffmann Mór, disze,] nyomata keményk&tésben ára 1 frt. Vedd szivemet szivedért t Szerelmi levelező könyv, szerelmes párok számára, SzivélyesitéL Csinos borítékba kötve, ára 1 írt 20 kr. Lenormand. a bires csigánynő igazmondó kártyája, 32 színezett kártyával] magyar aláírással és szöveggel, ára öO kr Álmoskönyv, nagy legnjabb egyptomi, 200 lapra terjedi, 600 képpel, 50 kr. Ugyanez kö tép kiadásban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler Mór. „Önmentő", vénymintákkal mindkét nembeli belegek\'axá- mára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. „As elveszet; idegerőnek visszapótlása" vénymintákkal Orvosok és betegek számára, ára 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben díszes kiállitásbao I frt 60 kr. ¦ Szegénybél lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás és vevésnfl. Ára kötve e dissesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, deuttcher Dichtnng. Magyarország a német költéssel tükrében, diszes kiállításban fűzve 1 frt 80 kr, elegáns dísikőtésben aranyoava 2 frt 80 kr. kr, i : .:. .. Dr. Jos. Sietnbach, Heimatsklange.Dichtungen hervorragendaten nngarischen Poeten mit einer Anhang von National-Volkstiedern. Preis broschírt 1 fi., elegaat gebunden 1 fl 80 kr. A. gyakorlott vadász, Á fáczán- és fogolytenyésxtés, ngy minden v&d ismer* tetése, irtz Sagy-ölvedi Ölvedy Károly. Ezen igen díszes s 320 lapra terjedő mfinek szinyomatn borítékban és keménykötésben ára 1.80. Az 1879. évi XXXX törvényezikk. Az nj erdőtörvény. Ara fűzve 40 kr. --- nj vadászati törvény. Szentesítést nyert 1872-ik évi február bfi 18-án Ára főzve 10 kr. A kutyák betegségeiről és azok esélszerü gyógyitaláról Irta egy gyakorlott vadász. Ára fűzve 40 kr. Vadáaznaptár. A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. Ára fűzve 11 jtr. «, Farsangi fánk, bábakenyéí (KogelhnpO és kétszer sült keaziteii titka. Irta. Fouqnet Jaquea, III. Napóleon udvari főszakácsa. Ára 60 kr. IHsxes r. kath imakönyvek. Mennyei Mannáskert, 8-rétÜ, fátva 1 frt. Félbőrben, tokban i frt 20 kr Egész bőrben, tokban finom aranymetszéssel ¦ frt 80 kr. Egész b Sr aranymetszés, csat és kereszttel 2 frt 80 kr. Zargebórbeo, csat é* díszítéssel 4 frt. Finomabban készítve 6 frt Selyem- vagy bársony-kötés aranymstsaéssel díszítve 8—10 frt Mennyei Mannáikért,} finom papírra nyomva, 12-rétü, hat kitüní aeaél-OdvössÓg Öivény, [ metszetű képpel. Szinyomatn czimlappal. Negyedik Bistoi lelki vezér ) kiadás. Ára fűzve 1 fit. FélbSrben, tokban 1 frt 80 krajezár. Egész bőr, finom aranymetszés és tokban 1 frt 20 kr. Aczélkeresst és csattal 2 frt 80 kr. Zargebőr diszitéssel Z\'\\ 40 kr. Finomabb Iriállitással 5-6 frt Selyem vagy bársonykötés díszít- ménynyel 6—8 frt. Mennyei mannáikért, 82-rétü, temérdek képpel dissitve, papirkötés tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczélkereizt, csattal 1 frt ZergebŐr, díszesen 1 frt 60 kr. Selyem-bársony diszitménynye! 25. Egyházi énekköny, kötve 60 kr. Homokkomáromi emlény, kötve 40 kr . Kis Kosziakért, kötve 30 kr, aranymetszéssel 50 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá mindezen imakönyvek francala csont és kris tál kötés ben 8 frttól 15 frtíg. 5r, bársony, csont, elefánt- mW HALiLATLAKT OLCSÓSÁG! ~W§ Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyevze úgymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illó levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlő-gummi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomatta. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postautalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik Minden máshol megjelent vagy hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy _ általam megszerezhető. Füzértánczj elvények L Cotillion-Orden} 50% árleenge- dós mellett kaphatói. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NAttY-KAiNlZSA, 1883. deczember 30-án. El ó til té vl ár: f(Ht ?vre...... 8 frt 104-ik szám ím......2 Egy szám 10 kr HIRDETÉSEK , hanaboi pi\'titforbaa 7, f, • minden további sorért L-r NYII.TTKIUtEK Mimiiként 10 krért vétetnek t.-i ,iur«tmri iÜctek minden egyes u-t\'rt 30 kr. fizetendő. Nagy-kanizsai Önk. tüza.tó-egylet\' Huszonkettedik éyiolyam. A lap szellemi részét iilc-ló kf-zleW-nyelt ft szerkeaztfihoz, •-nyajri rélzét illeti! köxieraenrek jieilia a kiadóhoz bérmentve !ntézendok : N A O Y - K AN I S A Wlaaslosblz. Kérmeotaflesi lefdék csak isme\'. mmtkB.tamaktftl foeailtattiak \'.\'I .zalamegyet általános tanítótestület"-, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. lleUiikittj kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás az előfizetésre: Lapunk XX[II. évfolyamának küszöbén van. Szép életkora tanúsítja, hogy elég erős létalapja van .a szelek-mérget nemesen kiállni." Mert tagadhatatlan, hogy nagy küzdelemmel és bizonyos koraimé nvek kőzött: áldozattal jár egy vidéki lapot az uralkodó politikai és társadalmi viszonyok között fenntartani. A vidéíi lapok léte mtjdnem a közönség rokonszenvétől, pártolásától függ. Ahhoz pedig, hogy a közönség rokonszenve általános legyen, okvetlenül minden téren való pártatlanság kell. Ez a mi feltételünk is ! Lapunk nem politikai, s igy a politikai téren már ennélfogva is a puszta registrálásra vagyunk utalva; olrasóiukra bízván az affölötti politizálást. A magyarnak úgyis vérébén van az! Mi csupán társadalmi kérdésekkel, culta-rai mozzanatokkal bajlódunk; ezeket igyeke-kezünk saját szempontunkból — minden befolyástól menten — Ítélgetni, s véleményünket tisztes hangon, teljes tárgyilagossággal e 1-m o 7~Va n i. Ennélfogva semminemű oly közleménynek, mely fölismerhető czél-zatossággal — a tárgyilagosság határát átlépve — valamely személy, esetleg testület eilen vagy mellett szól, — helyet nem adunk. A társadalmi hajszák árja minket magával soha nem sodor. A féktelen indulatok mederbe szorítása nem a toll, hanem a szurony mes térsége. Ily doigok megoldásához egyetlen tollvonással sem járulunk. Mindenkor sima képpel nézzük az iszapos hullámokat, melyek békés együtlétünk várának védfalát nyal- dossak. Nyúljon belé, kinek tetszik; mi nem teszszttk, mert az iszapnak az a természete, hogy a tiszta kézre is rátapad, ha közéje jut. Jobb világot, de szelíd béke utján 1 Ez a mi törek vésünk és ez leend mindenkor vezérelvünk! Lapunk minden rendelkezésére álló módot fel fog használni arra, hogy a társadalmi életet már szinte tűrhetetlenné tevő bizalmatlanság megszűnjék; hogy a társadalmi osztályok egymáshoz közelebbi viszonyba jussanak; s az érdekharezok tisztes mederben tartva, ne süssék társadalmunkra minden lépteD, nyomon újból a kainbélyeget; hogy a különböző fegyverekkel küzdök egy közös I szent czélban: a haza és emberiség [jólétének emelésében egyesüljenek! A társadalom egészségesebb alapokra helyezése ! Ez a mi czélunk. Nem egyedül a mienk; minden józan gondolkozású és jóindulatú emberé is. Ehhez a czélhoz akarunk mi is megint egy év folytán — ha többel nem is —egy lépéssel közelebb jutni. Egyszerre újjáteremteni nagy elmék dolga ; a mi munkánk : le nem térni a kijelölt útról, míg czélhoz nem értünk. E pályához kérjük a t. olva-közönség és mutikatársainK szíves támogatását! * Lapunk ezentúl is hetenkint kétszer, t. i. vasárnapon és csütörtökön fog megjelenni. Előfizetési ára: egy évre........& frt fél évre........4 frt negyed évre.......2 frt Az előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalának czimzetten kérjük küldeni! Hazafiúi tisztelettel: Szála; Sándor lapvezór és kiadó. Szilveszteri elmélkedés. Szomorú emlékek csatolhatják a társadalmat a lefolyt évhez. Az a hajsza, mely a nemrég mult időben felkorbácsol a & békés együttlétet, ez év folytán hazánkban is megtenné átkos gyümölcseit. Lázas képpel, zilált fürtőkkel kélt ki sírjából a középkor kísértete; s magával ragadta a mai kor szelídebb erkölcsökben nótt gyermekeit; szétszaggatva, megtiporva, marczangolva a felebaráti szeretet isteni tanát, az általános emberi jogokat tisztelő hn-manismust. Ez a borzasztó képpel megjelenő kisértet a f a j g y 0 1 ö-1 e t volt. Az emberiség józan része eleinte mosolygott rajta; később — hogy fanatikus s ennélfogva szörnyű vívódását látta — megremegett tőle; s végre, — mikor a század eszmeit széttépni akaró kézzel sebet vágott magának a nemzetnek élet-erén — gyűlölettől reszkető kézzel emelt ellene fegyvert. Szomorú volt e harcz nagyon. Megrengett tőle a világbékét éltető társadalmi Dyugaloiu. A ne.izet békés polgárai fölajzott idegekkel várták, hogy mikor emelkedik föl a kar, mely a már méhében rettenetes szörnyeteget elnémítsa. Nem jött! Hiába várták ! Az a kéz, mely ereje tudatában bele mert markolni, közéje mert vágni a fajgyűlölet szenvedélyes har-czának — nem érzett teljes eröt a hydrafő széttörésére. Erejéhez képest tennie: kötelessége volt; azon tnl erőlködnie: oktalanság volt volna. A józan okosság megtermé gyümölcseit ; ezt nem tagadhatja senki. A féktelenség legalább mederbe szoríttatott. De mindig él még egy hatalom, mely azt a szörnyeteget, » fajgyűlöletet, karjain ringatja, emlőin neveli, vérével eteti. Ez a hatalom: a sajtó egy töredéke. Míg ez a hatalom szabadon vág végig a társadalmi nyugaimas együttléten, mig — - feledve a haza szentebb érdekeit, az emberiség magasabb-missieját — embervéren akarja megülui diadaltorát : s ennek ellenébe gátat a kormányzói józan belátás és erély nem emel: megszilárdult társadalmi békéhez reményünk nem igen lehet. Mi hiszünk békésebb jövőben! Reméljük, hogy uj vihar közeledtével kormányunk vezérférfia találni fog módot: kivágni, kiégetni azt a fenét, mely társadalmunkon rág. Vajha már a mult évvel véget ért volna mindazon hajsza, mely ellen nekünk — mint a társadalmi béke és rend erkölcsileg hivatott őreinek — fegyvert emelni mindenkor szent és elmulaszthatatlan kötelességünk ! De amit a mult meg nem adott, megadja tán a jövő ? I Talán 1884. év végére megtanuljuk, belátjuk azt — amit annyi józan elme, nemesen érző sziv, belátott — hogy fajt .. gyűlölni nem elég erény ahhoz, mikép nagy hazafiak legyünk! S ha Isten is ugy akarja, — a jövő évtől nem kell oly szomorú, aggódó képpel búcsúznunk, mint ezen évtől, melynek emléke testvéreink, honfiaink — az ártatlan felizgatottak — vérétől ső tét!? Adjon a végtelen sze retec nra igazán békés boldog újévet az embe r i s é g n e k! VASS ÁLMOS. A gyermekek legveszedelmesebb toroKgyuIadasának részleteíése a szülőknek. Á hártyás* és roncaolékoa torok-gyuladás bizonyultak be legveszedelmesebb gyermek-torokgyuladisnak, meny nyiben egyike agy mint másika öldöklő módon pusztitj* a gyermekeket. Es épen e természet tulajdonsága es azon köt ül mény birt e betegségek ehelyent részletezésére, meri .szülök legnagyobb része nem ismervén azoknak lényege* tu Újdonságait, akkor is mulasztásokat kö vetnek el a védekezésben, midőn a beteg megmentése nem épen leheletlen. Évek óta barangol a hazák bu. hol szórványos, bol pedig járványos -¦ . lépésével és amikép tudjuk, a ssüloknek sok keserüiéget, a törvéoyba\'.óaágoao.k pedig sok gondot szeres. Ily a„\'í»-dalmas viszonyok közt szUkségesuek és hasznosnak tartottam e helyen szólni a szülókbös, amikép köveikesik. A roncsolékos torokgyu! adásról (diph\'.beritis) e helyen már megemlékeztem, részleteztem és tárgyaltam akkor, mikor első sörben járásomban tünetkezeti. d« az ország több résttél ssm hagyt. kimé-let nélkül, azért is mostanra a hártyás torokgyik maradt fenn réssletezésül. A hártyás, máskép álhártyás vagy genyülókes torokgyuladáa, torolt gyik (Croup) a gége és légcső gyukdás legmaz-szabb alakjainak egyike, melynél a tolok, gége és a légcsövek nyákhártyáján nyúlós, hartyafóle megalvadt töm-g rakódik le. És van valódi, van ál-cruup A valódi és az ál-croup fellépésekor azonosnak látszik lenni egymással, lényegben azonban igenis eltérők, mert midőn a valódi croup álhártyaképletek képződésével aránylag ritkán gyóg)ul é-aoha 14 — 21 napi időköz előtt, akkor az álcroupálhártyaképletek lerakódása nélkül miot egyszerű légszervi hurut rendisen ás rövidesen [gyógyul. A valódi hártyás torokgyik. A torokgyulladásnak e neme 2 — 7 évi életkor közti gyermeket lepi meg első sorban. Csecsemőket, korosabbakat ritkán bántalmaz. Fellép szórványosan, máskor járványosán. A nedves, a hirtelen változó légkör, a tél, a tavasz eleje szeretik fellép\'.etni, ily viszonyok közt fejlődik és legtőbbuyire a végletig fokozódik. Hogy fertőzéssel terjesskedík-e, mig nincs konstatálva. Megjelenése gyors vagy iasau. lépjen fel azonban bármily gyorsan, ez megelőző kórjelek nélkül nem történik soba. Kórjelei oly jellemzők, melyek utal könnyű ráismerni. Egyszeri látása mindenkorra elegendő. Et miután a gyors felismerése ép oly szükséges, mint a jókor alkalmazott helyes védekezés, azérlis első sorban szükséges a szülőknek megismerkedni a k ó r j e- TARCZA. Móré Lajos kincse. - L-giijsbb gróf TELEKI SÁNDOR-tól. — Végbement az esketés, aztán levették a kis^Tar Kati fejéről a pártát és eltették jó helyre a tulipántos láda fenekére,- jó lesz a jövendő nemzedéknek. A falu lecsendesedett, mint a tenger a vihar után, csak egy-egy ember emlegette a lakodalmat, egy pár *mber irigy elgette a Móré Lajos boldogságit. Nuctuly czi-giny is fóir-lökte a vonót és vályogot vetett a nagy rétes, elábrándozva a to-méa\'.elen ptlink&n, melyet réezben látott, részben elti»gyaszlo.t Miuden a régi maradt, hanem Móré Lajoson nagy változás esett. Házas ember leu ! uril a legszebb lánynak, kit Ő tartozik megvédeni, ellátni s ki az elhullatott ?or*jtókórl hangos kaciagással, forró szerelemmel fizet; as a szerelem meg °\')\'an, hogy ha megmelengeti az embert, egyszerre eltörli a fáradságot, a gondot. Nagy boldogságot adott az Isten Móré Lajosnak ! Mintha a feleségével az áldást hozta volna az udvarba, minden gyarapodott, minden virágzott. Mikor este hazajött a mezőről, ott várta a feléig a kis ajtóban és énekelve kisérte be a Lagv szobifoa bőséges vacsorához; ha rtggei munkába indult, az asszony a falu Tégejg el ment véle. délbe aztán kihozta ai ebédet. Otthon m3g rend, tisztaság; minden ugy ment, mint a karikac3.apt43. Kincs a jó asszonynak párja; olyan miot " édes anya osókja: orvosság minden rossz ellen. Tán oem is volna rósz asszony a világon, ha szép sióval dédelgetnék, szereiéiben fürószlenék, de háí kevesen tudják, hogy oiyan mint a hímes tojás, csínján kell vele bánni. Móré Lajos ugy őrizte feleségét, mint a szeme világát ugy bánt véle, mint a jóféle dajka a csecsemőgyermekkel: az asssony meg olyan volt, mint a betevő falat — Bizony isieo szinte kaczagás, ahogy esek egymást szeretik! szokta mondani az öreg Barta Feri bácsi. Egyszer aztán, mikor senki Bem várta, megtörtént a baj. Hogy akkora fellegből, mint a tenyerem, fergeteg vál-hatik, miért ne lehetne egy-két szóból nagy zivatar? A miot egy Őszi napon Lajos az IsLendombja táján árkot huzo.t, ásója valami keményben akadt meg; azt hitte, hogy kő, hát elővette a csákányt. A mint hoziá vágott, olyan furceiD szólott, hogy szinte megijedt. Ciudálkozva térdelt le melléje és egy nagy vas fazekat pillantott meg. Nagy lassao kimozgaita ós le tette a fttbe, aztán mell. feküdt, ázáséval meg lefeszítette a tetejét. A:ig akart a szemének hinni, az: gondolta, hogy elkáprázott. Amint a déli .?ap beledütött a fazékba, nagy CdomÓ ezüst pénzben törtek meg a sugarak é* viszazacsapódtak a bámuló szemekre. Nyitott s ajjal, merev tekintettel a fazék két fülére támaszkodva, szótlanul bá-mui.a Móré Lajos a csudát. Aztán eszébe jutott az asBiony és ásójít az árokba dobva, a farekat vállára vette; alig tudott vele meoDÍ, pedig nagyon sietett hass. Mikor az embert valami váratlan nagy öröm éri. ugy elgondolkozik, mintha a nagyapja temetése jutott volna eszébe. Azt hallattam, hogy a uagy rrömtőlsirva fakad az ember; ezt már, bocsássanak meg, nem hittem el soha. Hogy ez merő koholmány, erősen bizonyítja az, hogy a Móré gyerek szeme egy csepp vizet ki nem adott magából, hanem inkább szik* rakat vetett. Mikor haza ért, Kati á kis kertben az őszirózsa-magvaka) szedte;- egész tele volt már a köténye. Csudál! :ozva nézett hoi az urára, bol a fazékra. — Mit hozol kedves gazdám? Lajos egy szó: se szólt, csak a fejével intett, hogy jönne be. Bent a nagy tölgyfa asztalra kiöntötte a tenger pénzt. Egy pár darab legurult és az ágy alá bujt. Oda Be nézet. neki. Az asszony szinLe rosszul lett a nagy bámulattól. — Kincs!! Ki adta? kérdó végre magához térve. — A* Isten! — Hátha az ördög adta! monda balkan Kati. Lajos megharagudott Érezte, hogy vére erősebben lüktot, hogy ökle összeszorul, de erőt vett magán, egy szót se szólt, Közmegegyezéssel fölvitték az ura-sághoz a kaatéljba, az elküldte Pestre. Nem telt bele egy hónap, megjött a válasz, a borítékba meg szinte ezer pengő. A levélben az állott, hogy itt van az ára, a rosz pénzért jót küldenek. Azt is mondták, hogy valami kereaz\'es vitézek átutazóban áshatták el a kincset A ki akarta elhitte, a ki nem akarta kaczagott egyet; nem lehet azt bebizonyítani. Sokat mondanak as arak,. a mit szegény ember nem hisz el. De hát annyi szent igaz, h^gy Móré Lajos sok uj bankót kapott az Ócska hatosokért. «• De mi \'.Örtéajék azzal a tenger pónssel ? Lajos megakarta venni a szomszéd eladó telkét, az asssony azt tanácsolta, hogy tegyék félre. Egyik sem engedett, addig czivÓdtat, mig elrepült a boldogság. Az elaeállotí boldogság meg síim olyan, mint a váudor fecske; nem tór az többet vissza az elhagyott fé-Bz ékhez. Az asszony hazament az anyjáho* onnan meg beszegődött a városba. Móré Lajos magába maradt a sok pénzzel. Nagy dolog a pénx! Megvigasz tal minden bajt, elfeledtet mindeo bána tot, Laios ís azt hiv.c, hogy a nagy gazdagságban észre bő veszi, hogy elment az aBszony. Hanem mikor este hazajött a a kis ajtóban nem várta senki, mikor a szo bábán agy talált mindent, a hogy reggel hagyta, megcsóválta a fejét, nagy busán leült » padkára és elgondolkozott. Megunta magát a szokatlan egyedüllétben ; nem volt kihez egy szót szóljon, nem hoeott be senki világot, nem kínálta senki meleg vacsorával. Fölállt es lassan óvatosan, mint ki lopni megy, a kertek alatt a korcsmához került. A tornácson megállt. Be menjen e? Ne menjen ? Aztán eszébe jutott az üres ház, a szomorú szoba.....étre benyitott az ivóháfba. Odabent a hosszú asztalnál a kármentő mellett pálinkát idogál Sánta Ferenc*, a harangozó, meg Ladáoyi Mihály az urasági erdőkerülő. Hindakettó olyan volt, a kit féllábánál fogva rángat az ördög a rotwba. Istenkisértés volna elbe- szélni viselt dolgaikat. Móré hozzájok ült és hallgatta a sok csodát, miket Ladányi katona .korában Taliánországban lá\'.ott. Sánta Ferencinek is sok mondani valója volt. Tizenhét esztendővel ezelőtt Peaten járt a megboldogult tiszttartóval. Móré Lajos minden este visssajfitt s megszerette két társát. Nem voltak azok rosz emberek, csak egy kicsit szerelték az italt; a kártyát meg azért vették elő, hogy akkor kevesebbet iszik ax ember. Igaz, hogy Ladányi hé : borju-lopásért két hónapig ült a vármegyén, de «s a borja agy is megdöglött volna a tavalyi járvány alkalmával. Hétfőn eljártak Somkutra vásárt nézni. Mórénak volt pénze bőven, futotta a költség. Hazajövet a berkesi hegytetőn beszóltak a Nyakigláb zsidóhoz, Re metén a faluvégén megálltak az árendás nál, Szskálioson pihenőt tartottak egy porczió pálinkára, mikor Katalinba értek az hitték, hogy otthon vannak mar, olyan közel van egymáshoz a két falu, hát beül teK a korcsmába. Otthon pusztult minden. Az adv«ri tavasszal nem daraszolta meg senki, fölverte a gyom. A kis kertben nagyot nótt a üú.ük, a magas dadva és minden áron* megakarta fojtani a rőisabokrot, melynek: bimbója alig tudott kifakadni. A szoba rendetlen as ágy vetetlen, az edény piszkosan. A kincs meg elHsiott Egy kr*jczár se maradt belóíe. Csakugyan az ördög adta, de vissza is v-tte mind egy szálig, így lett lassanként Móré Lajosból, első legényből az utolsó as egész faluban, Ha düliöngélve végig ment u nt- HCSZONKfcTTfiDlK ÉVFOLAMY ZALAI KÖUÖN I DECZEM3EE 30-án 1883. lekkel, ezekután pedig a védek eiéiiaagitirtiital. A hártyás torokgyik kórjelei. A hártyás lorokgyiknak kórjelei a bekezdése ós fejlődése szériát módosulnak, . t. i. mikép sz álhártyaképletek szaporulata megnehezíti, felfüggeszti a légzést. A betegség bekezdése, fejlődése és be végzése szerint 3 időszakot lehet raegkü lonböztetni, névleg: bekezdő-, súlyos • és végzetes időszakot! 1. Bekezdő időszaka. Mindig hurutos kórjelekkel lép fel. A gyermek napokon át rosszal érzi magát, nyugtalanul alszik, könnyen air, kissé lázai, néha köhög, vagy orrából erősen nyálzik, sokszor trüsszent, hangja fátyolos, szóval gyanús, néha ugató. E kórjelek után,ha a fejlődésben akadályra nem talál, ugy súlyosbodik és » végletig fejlődik. 2. Súlyos időszaka. Most ha a nyerv tövét evŐkanál- d\\ éllel erősen lenyomjuk, látni fogank sárga, szürke színű lencse, vagy ennél is nagyobb hártyás képletekot a gyuladt m&ndolák vörös éa duzzadt nyákhártyáján. Minthogy pedig e hártyaképle;ek a különben is szük hangrést mindin< kább megszOkitik, azértis a beteg folyton nehezebben vesz lélegzetet, lélegzése fürészelő recsegéssel történik, mely néha sípoló, láza Dövekedjk, kezével szájához orrához kapkod levegőért: nyugtalansága folyton és különböző módon fokozódik, eresen izzad, arczárói verejtékcseppek hul-lauak le, arczbŐre elkékül és ha eközben szünetelés nem áll be, ugy a beteg fulladó által meghal, ellenkező esetben a beteg hártyás, genyülékes tömegeket köp ki, melyre lényeges enyhülés áll be. 3. Végzetes időszaka. Az álbártyák annyira halmozódnak a légutakban, hogy ezek amiatt mindinkább szűkülnek, utóvégre teljesen eldugulnak, hogy ezt köhögése közben sem lehet hallani; nagy fáradtsággal lélegzik, közönként csővesátaku hártyákat is köp ki, s minthogy az agy nyomástól szenved, azértis a beteg aluszókony lesz, arczvonásairól a szenvedő állapot leolvasható, szemei elhományosodnak, végtagjai és körmei elkékülnek, teste hideg lesz, érverése fogy, hátraszegezett fejet idestovr. dobálja, míg végre 2—7 napi időköz alatt a léiegzés megszűntével fuladás, gutaütés, agy hűdéi okoz halált. A védekezési magatartás. Szülők és" orvosok vannak hivatva védekezési magát rtást elfoglalóié vészteljes betegséggel Bzemb^n. 1. A szülők védekezési magatartása. Tudva, ho;y a nedves, a hírtelen változó légkör, a tél, a tavasz bekezdése, a betegség fertőző természete feletti kéteB állapot ugyanannyi hatányok a hártyás torokgyik létrehozatalában, azértis ame lyik szülő gyermekét e betegség ellen óvni akarja, annak első feladata a felső rolt hstány okkal szemben gyermekét Óvni, illetőleg azon hatányokat kitelhető módon hutást* lanitani, eltávolítani. Nedves időben, hirtelen változó ns> pókban, télen, a tavasz bekezdésével óvni kell a gyermeket í meghűléstől, nem kell engedői, bogy alant járó, sűrű ködös napokban, esőben, télen és tavasz elején sárb..c. hóban a nap nagyobb részét \'a szabadban töltse el; jó lábbelivel kell óvni a lábakat a nedves hideg talajtól; ködben tartson s gyermek az orra és szája elé kendőt, mert a kendőn át szü remkede\'t levegő rí\'kébb és melegebb,tehát korántsem olv ellenséges a légszervekre, mint az iménti. Törekedni kell arra íb, bogy az egészséges gyzrmek torokgyíkban szenvedővel ne értn\' kezzék, ily halottakat ne látogasson, lemetőb: ne kisérjea, szükséges ebez még az is, hogy meg be. cg üíési esetükben a szülők se látogassák egymást, feltétlen szükséget) pedig, hogy a lakbfllyíségek tisztán tartassanak, szellőztetve, karbolsavval f-rtőz tétlen Iegyenek.És ha mindezek daczára a \'érmek csakugyan megbetegüln?, ugy a.-, alábbi gondviselésben részeaittodsek. Amint a gyermek rosszul éremé magái, többször köhögne, nála láz jelenségek mutatkoznának, nyugtalanul aludnék, Könnyen airnb, hangja, fátyolos, gyanús lenne, ugy egy pereset sem keli késni az orvosi segély igénybevételével. Nem tanácsos most a véletlentől várni sikert, még kevésbé holmi házi, kontárszerek alkalmazásával m idŐffecsérelni; szóval : a kcdveiő időt elmulasztani, merte bekezdő időszak ta\'tatik legalkal-matosaübnak a beteg megmentésére. És ha esetleg orvos gyorsan megkapható nem vclna, ugy a szülő van utalva megadni az alső segélyt, nehogy az u\'óbb érkezendő orvos kénytelen legyea mondani: k ó e ő ! A beteg gyermeket szobában, agyban tehát melegen kelt tar ..ni, Őiizní a meghűlés és a nsgyobb testi mozgások ellen, mert * kettő csak fokozni képes a betegséget. Hársfavirágforrázatot kell vele patai melegen, hogy könnyedén izzadjon, mert ha s hártyás torokgyiknak oka m \'ghüiés, nedves levegő volt, ugy az izzadás csak előnyére válik ; és ha az izzadás hamarostn jobbra nem fordítaná cz&n, a gyerekek kicsúfolták, megbaji gáliák, az öregek kitértek az útjából, az asszonyok elfutottak előle, Mikor aztán hazaért ée elült puszta, piszkos, düledező házba, eszébe jutottak a ooldog napok, az asszony mosolygó arczával, csengő kaczagásával. Olyankor kivette a pálinkás üveget maga elé tette és a bzurtos asztalra bo rulva fölsóhajtott: — Hej! Nagy kincset ve;zlettem én el! Ily körülmények közt u\'keresebben hánytat a rézgálicz. És vannak orvosok, kik a hánytató borkövet a rézgálicz elé helyezik. A rézgálicz hasmenést nem idéz elő, gyo san, könnyen és biztosan hánytat. Vannak orvosok\', kik a rézgálicznak a báuytatő borkő felett azért adnak előnyt, mert azonkívül, hogy nagyobb adagban biztos és könnyű hánytató, kisebben pedig másító hatással bír; hat a gyuládé? vbszatorlására, az álhártyaképletek tovább képzésénok Megakadályozására. Egyikét ugy, mint másikát egyes adagokban por\'alakban saját nevével utasítási felírattál k-i) kéznél tartani, mert por alakban nem romlandó, tovább tartható, folyadékban romlaodó, tehát elŐ-tótbeni tartásra nt-m alkalmas. Hideget kell a\'kalmazni a gyula dás fejlése, az álhártyaképletek szaporulata ellen, azonnal, amint a gyormnk hangja tompul, fájdalommal nyel. Hideg vízba mártott és kifacsart, vagy jégen hűtött ruhával kell körültekerni a nyakát, azon czálból italul hid«g vizet rendelhetni; apró jégdarabokat keli nyeletui éti jó, ha fagylaltot, hideg, édes tejet es^ik. Székrekedés esetében sós vízzel k-lí klystért adni. Nagy enyhülést szereznek az elvonó szerek, azértis a betegség fokozódásához képeat a kezeket és a lábakatelviselhető, m us árüsztíe 1 kevert meleg vizbi kell tenni. Mustárkovászt vagy tnustáip^pirost lehet feltenni a ezom bokra, szükségből pótolja a mustárt a reszelt torma, a sz-ile tekre felvagdalt csípős vörösh >gyma ! Éi ez egyúttal azon időszak, melyben az iskolás gyermeket az iskolából okvetlen vissza kell tartant. Ezeknél többet tenni orvos vau hivatva-És megtörténhetik, hogy e megelőző védekezés már maga is czélhoz vezet. 2. Az orvosok magatartása. Mindig nagy feUdat azok részről is kedvező sikert biztosítani, mert ami-kép möudám : „ arány lag ritkán gyógyul. nyilatkozatomból kifulyó bizalmas magatartást! részemről a közszolgálati késség hiányozni nem fog. Tisztelettel TERSÁNCZKY JÓZSEF Zalámpgye-Kanizsa járás orvosa. azok az állapotot, sőt a nehéz lélegzés mindin-! h°?J b. válásuknak lé ,k isme réttel kább fokozódnék, ugy minden tétovázás! felelhetnekmeg, megkívánják hegyabete-nálkül 5-10 perczenkéntmeg kell hány-1 8elfejőkor vehessék át, samn a, beteg atni, mert a hánytató hányingeres tulajdonságánál fogva a gyu^adás megtorlására és az idegrendszerre jótékonyan hat. de másrészről a gége és a tüdő nyálkahár-.yájáo lerakódott álhártysképleteket kiüríti, tovább szaporodását korlátolja. Annyival inkább sem Bzabad a hányta-tássál késni, vagy ezt a\'ap\'-fllan aggodalom miatt mellőzni, mert a betegség fordultában nagy szerepet visel. A hánytatót orvos által kel! m-g-rendeltetni, előlétben kéznél tartani legkivált, midőn a hártyás torokgyik ¦¦¦\'kát szórványosan, akár pedig járványosán mutatkozik, megrendeltetik a hí.ny !atÓ-borkövet hánytatógyőkérrel cs, megrendeltetik a rézgáliczo:, hogy mindegyike kéznél Ingyen, mert mindonikenek meg van saját tulajdonsága, m<*lyet az orvoaok figyelem nélkül nem hagynak. i körüiteoni szükségének tartanak ¦ élje iiésében a szülök támogassák. Kendéinek hánytatót, alkalmaznak hideget, forró vízgőzzel árasztják u szobát, belélegzéseket, permeteléa*kat tesznek, cdsík a torok és a gége beteg részeit; másító szereket vetetnek bevételre, elvenákot alk-I m áznak, a hngy a b^te get a faládáktól m« gmenthessék, csöves eszközt tolna k a gégébe, légcsőbe, sót máskor gégemetszést alkalmaznak. É • mi dÖn a betegség *géaz*égre fordul,minden elŐ\'t tapasztalni Iehet,hogy a láz fogy, az álhártyák feloldódnak, kiköpetnek, a lélegzés Felszabadni, nyugodt állupot, nyugodt alvás állnak be a hang javul, a köhögés elfogy és igy ax ejré.-z eég 14 — 21 napi időköz alatt helyre áll. Ajánljuk figyelmébe e soroka\' a gyermekszeretó szülőknek éi legyen szít- Adóügy. Az államok létezése, haladása és hatalma polgárainak adófizetési képességén alapszik, ezért, de különben is mivel minden honpolgárt az adózás legközelebb érdekel — élénk figyelem és megbeszélés tárgyát ké-p ez vöd, kedves kötelességemnek ismerem az njév küszöbén ez ügyben örvendetes szívvel ismertetni meg tisztelt polgártársaimat. Ugyanis a ház- és lakrészek összeírása három megelőző évben egymásután elrendeltetett. Az idei a zalamegyei kir. adófelügyelö urnák f. évi ostóber 11-én 3866. sz. és nov. 8-án 20250. sz. a. kelt rendé lete folytán, — vonatkozva a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztériumnak 1883. évi febr. 26-án 1276. sz. a. magas rendeletére ^ agy-Kanizsa városában 1883. november 19-én megkezdett és deczember 24. befejezett ház- és azok lakrészeinek a helyszínén Jtörtént Összeírásának eredménye a következő: Összeiratott Nagy- és Kis-Eanizsa törvényesen egyesfiit város területén összesen 9087 szoba és...... 337 bolt összesen 9424 lakr. Ebből bérbeadva talált. 4264 szoba és ..... . 246 bolt összesen 4500 lakr. Éhez hozzászámítva a házadóra vonatkozó pénzügyi törvények és szabályok értelmében az uradalmi tisztek, vasúti tisztek és őrök, valamint jogi személyek és magánosok által -szolgáiknak átengedett természetbeli A hánytató borkő könnyen okoz j bad ezúttal a mélyen tisztelt közönségnek gyöngítő hasmenést, tehát e szer husme- j boldog újévet kívánni. Kívánom pedig, néaekre hajlandó, rosszul táplált ós gyönge , hogy soraim elkésve keltsenek figyelmet, gyermekeknek nem adatik. de ha jönni fogna a veszély, ugy kérek I j lakásokban tartalmazott 186 szobát, tesz tehát a bérbeadottab száma (46ö6 lakrészt. Már most ezen 4686 i lakrész az összeirt összes s fent kitüntetett 9424 lakrész feléből, vagy is 4712 lakrészből levonatik, marad még a túlnyomó nem bérbe adott lakrészek száma 26 szoba. Ennélfogva Nagy-Kanizsa városában az 1884. 1883 és 1886. évi házadó tekintettel a közadó kezeléséről szóló 18.83. XLIV. t. cz. I. fejezet 11. §-ra. az 1868. XXII. t. cz. 7. illetőleg 1875. évi XXI1L t. cz. 5. § nak 3 bekezdése értelmében vetendő ki. tehát a bérbeadott lakrészek ntáu a 16%-kos házbéradó, a A kifogástalan gentlemanek. Irta: Balázs Sándor. X. város kaszinójának egy kisebb termében öt-hat személyből álló tárraság unatkozik. Mind csupa ur éa gftidag ember, kinek tehát joga van unatkozni, mert módja van hozzá, b ki magának nem te* bet szemrehányást az idő elpasarlá-sáért. Az unalom a gazdagok kiváltsága. Pamlagokon és zsolyéken fesztelen kényelemmel elterülve szivarosnak es látszólag figyelmesen hallgatják Stefit, kí két nap elítl érkezett Parisból, s ki olyan lassan és vontatottan adja elő élményeit ée uidonságait, hogy a kinek szivarja kiég, \'U őfercz alatt már szundikálni kezd.. . f \\ jfire maga Stofi is elszenderedik a minthogy senkinek BÍncs kedve beszélgetést kezdeni, oly csend áll be, hogy as óra ketyegése is hatlatszik, vastag burkolata daczára. Ez annyira hat Muk i idegeire, hogy felugrik székéről nagyott ásít, s azon kér déssel riasitja, fel a társaságot, hogy nem mennénk színházba? Senki se felel. Nem alszik agyán már senki, de egyik sem érzi a felelet szükségét. Mukí egy máaodperczig vár, kér- dőleg körülhordozza tekintetét, s látva bogy egyik sem mozdul, e felkiáltással, Vigyen el hát az ördög benetekel! kifelé indul. E pillanatban az ajtó feltárul a belép rajta Aladár. Oly hevesen lépett be, bogy majdnem összeütközött Makival, a ki midőn egpíii&ntotta őt, meglepetve felkiáltott : Hát te honnan jösz? ifikor érkeztél s mikor indulsz? Mert hozzád mindig egyszerre kell e három Kérdési intézni. Brüsszelből jövök.-tegnap érkeztem, a holnap indulok Kairóba. Megmondom, mert máskép tovább folytatnád % allata-aaidat. Teringettét! Mind meg vagytok, egy sem halt meg közületek. Hát mit csináltok ? Látod. Még mindig. Na, ez különben ízlés dolga. Ki jön velem Egyiptomba? Megbolondultál? — bordó Imre — hiszen ott most kolera van ! Nos? Hát örökké akarsz élni ? Tudjatok, mért megyek én most Kairóba ? Egyre tizet, bogy egyik sem .találja ki közülelek ? . . Trente el Quarentel Ingyen nem felelek. Egyre tizet, százra ezerét 1 Ki tartja? Én! monda mindegyik, s kéi perez múlva Aladár gazdagabb leaz ezer forinttal, vagy szegényebb tíz ezerrel. De mindenkinek csak egy szavazatja van. Hatan vagytok, ez hat töltevés, egyiketek eltalálhatja! Elfogadjuk! Én megmaradok\' elaŐ föltevésemmellett: Trente et Quarefite Tovább! Asszony ! Tovább I Párbaj 1 Tovább! Vadászati Tovább! - * Tüdő vész! Tovább! Vigyázzatok 1 mert még csak egyetlen szavazatotok van ! Unalom I Vesztettelek ! Egy viperáért megyek E Ab, barátaim ez egész regéoy! Nem az én regényem, ne ijedjelek meg, hanem a Lawaliére asszony regénye, a kivel elhitették, hogy hasonlít axon kép hez, melyre a Louvra igazgatósága azt fogta rá, hogy a Klecpá\'ráé. A azegény Lawaliére asszonyt es a bók rajongóvá tölts. Minden áron ugy akar meghalni, mint az egyiptomi királynő viperamarástól. D i hát ki ez az érdekes L .waliére asszony ? Igaz, hiszen ti nem ismeritek! Lawaliére asszony a legszebb asszony a világon! Férje tongerésí kapitány éa igazi specialitás, valódi unikum! Azon napon, m-iyeu esküvőjét tartotta, tengerre szállt, hogy a világot körül utazza. Ennek már öt éve, még mindig uton van. A fiatal 1 eány pedig várja őt türelemmel. Én nem igyekszik helyettessel vi-gaastalní magát? Ah barátim, ez a fiatal leány tüne\' méoy, oly kivótel.melyhez hasonlót zoha sem látott senki. Onmegsdása csodálatra méltó. Ugy beszél férje távollétéről, mint a legtermészetesebb dologról. Szerencséjét ment megállapítani, s igaza van. Miadketten szegények vagyunk, s vagyon nélkül nincs boldogság, s annak, hogy egyedül hagyott, a nem vitt maga val, nem ő az oka, hanem magam vagyok: féltem a tengeri betegségtől I És aztán még meddig akarja várni a férjét? FéJesztendfig; akkor betelik «s öt év, mit egymásnak ígértek. Mikor az esküvő reggelén, értséfek meg, regg-lén férjét hajósáéra kiaérte, igy szólt hozzá: Járj szerencsével Jonathan és ne Wecdj bogy itthon agy fiatal leilny vár rád, a ki feleséged. Te ast mondod, hogy három év múlva itthon le-szesz. Da éa is ismerem a tengert, szeszélyes az éa haragos. Ki tudja, mily gonosz csínyt követ el ellened. Összetörheti hajódat, e kivethet ismeretlen messzi partokra. Azért én még önkényteseo adok neked két esztendőt az általad kívánt bárom mellé. Ez idő alatt még a kannibálok közül is visz-szatérhetsz. Éa várni foglak hűséggel és szerelemmel. De ne feledd, hogy mához öt évre- pontosan itthon kell lenned, mert tovább egy órával sem fogok rád várakozni. Szabadnak fogom éresnúmagamat. a férjhez megyek, ha megszeretek valakit, vagy megölöm magamat, ha az életet unalmasnak találom. Szóval, oly szabadon fogok magam felett rendelkezni, mint a kinek semmi kötelessége sincs a világon. ö beszélte neked mindest ? ő. S hogy jutottál épen te e megbízáshoz, hogy viperát szerezz számára? Elhitettem, magammal, hogy szerelmes vagyok bele, s ast meg is vallottam neki. Kihallgatott? Ki s azt kérdezte, hogy be ís tud • oám azt neki bizonyítani? Azt feleltem, hogy kívánjon bármit, s én meghalok, hanem teljesíthetem. És mit kívánt? Egy élő vipara párt. Azt mondta, bogy nnm bizonyos bonno, ha nem jön-e kedve meghalni, e est ugy akarja tenni, mint Kleopátra tettet De hát azért hozsak önnek viperát, hogy megölje magát? — kérdem lőle fal háborodva. Nem ; azért hogy bebizonyítsa, hogy szeret, axuíán mi jutalomra uímitha-tok én, ha e szeszélyes kivánsigAt telje-Bitettem ? Oo alkuslik éa azt mondja, hogy nem bérbeadott lakrészek után pedig a III foka hízosztályadő rovandó ki. Már most, ha tekintetbe vesz-8zuk, hogy a fent jelzett 4500 bérbeadott lakrésze 238,802 frt 83 kr bazbérjövedelem után is 16%-kos béradó mellett 26.746 frt 02 kr házbéradó lett 1883. érre kiróva, a nem bérbeadott lakrészek után pedig csak 9842 frt 20 kr bázosz-tály adó vettetett ki, tesz összesen 36,588 frt 22 krt házadót. önként következik tebát, hogy azon esetben, ha Nagy-Kanizsán az általános házbéradó 1884. évre behozható lenne a bérbeadott lakrészekre kinyomozott 238.803 frt 83 kr bérfisszeghez hozzászámítandó volna a nem bérbe adott túlnyomó lakrészek atán pari-ficatio (becslés) utján legalább is még 238.803 frt 83 kr bérösszeg, kitenne tehát eszerint az adóalap 477,607 frt 66 krt és igy ebból leszámítva az 1868. XXII. t. cz. illetőleg 1875. évi XXIII. t. cz. rendeletei szerint adómentesnek engedélyezett 20\'/i-kostatarozasi költséget, a fennmaradó 80%-ra vagyis 382.086 frt 13 kr tiszta jövede-delemre 207,,-kos béradóvei 76.417 frt 23 kr tiszti általános bázbéradó esnék, fizettetik pedig 36.588 frt 22 kr. Eszerint a jelenlegi házadó kulcs és az általános házbéradó kulcs közti különbözet 39.829 trt 01 krt tesz, erre pedig még egyéb közterhek is kirovandófc volnának, melyek szinte jelentékeny összegekre te hetők. Igy Nagy-Kanizsa városára minden esetre elónyös, hogy az általános házbéradó ez idó szerint még behozható ném volt. Nagy-Kanizsa, decz. 25. 1883. OSZESZLY ANTAL. A pikantéria a társadalomban. j Bén. 1883. deci. 24. E becses lapok f. évi 100-ik számában egy . czikk jelep pjroeg a pikantériáról. A tárgy —"nem pedig a pikantéria — ugyanannyira érdekes, bogy talán nem veszi rosz néven a t. olvasó, ha ez ügyben én is kifejezést adok nézetemnek. Még csak a közel mollban volt, hogy a nagy hazafi Kossuth Lajos nagy aggodalmának adott kifejezését a felett, hogy a magyar irodalomban terjedni kezd a Zoláiéle ragályos betegség. Nagyon is alapos volt a halhatatlan száműzött Igaza vao, moodám magamat meghajtva, i egy óra múlva ajir a vasúton ültem. E pillanatban a oaevego társasig egy uj taggal asaporodott. As ajtó megoyilt ét Duzso lépeti a Bzobába. ~V Dezső más fajta ember, mint azok, k:knek egyedüli foglalkosaaa az unatku zae éa az excentrikus kalandok hajhá-aaasa. Más iskolából valtí komoly, tévé-keoy, a házija éa fi közügyek iránt melegen, érdakludo, bár a jelenvoltak szemeiben 6 Bem egyéb különcznél, csak hogy másnemű sportot üz. Nem vadászik medvékre, bánom népszerűségre. Szereti magát üo epei tetői, s örül, .ha as újságírók megdicsérik. Ez a jellemzés nem hü és nem igazságos. Dezső őszinte odaadásnál él a kői-Ügyeknek, a eröa meggyőaödése. hogy ezt téve, kötelességet teljesít. Ast biszi, hogy nemcsak a aemesség, hanem a vagyon is kötelességekkel jár. L mellett komoly, ti karékos, jó gasda és htt férj. Nejét imádja, s gyermekei iránt a leg5nfeláldoxébb szeretett*! viseltetik. Becsvágya, hogy jó h.aafiak.t <ís kitűnő férfiakat nevelt fiaiból. Az. ilyen emb :rek nem ritkák az unatkocok osztályában. Hegjeleaéae megzavarta a társaságot, itzeniélyiBége varásszaal bír, metyoek hatás, azonnal meglátszott. A szeszélyes külöllCZ hangulat biiooyoó látszólag3a komolyságnak adott helyet Még Aladár is elhallgatott. Min-denkc Dezsőre tekintett, mert mindenki tndtp., hogy nem ok nélkül kereste f..l őket, Es igazuk volt. (Vgo következik.) HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY DECZEMBEB 30 -án 1883. mert gyorsan gyökeret vert ott a Zola-féle termék, a! »1 oly igen szeretnek hódolai Offanbacii operettéinek, És ezen, Francziaor-szágból importált specáalitás, erkölcsileg ép oly szemét, , mint Tatár Péter é3: utóda ponyvairodalmi termékei, s c-^-k az a különbség létezik kőztök, bogy ez a franczia gyárt ¦ niánv méreg a társadalomra nézőmig az a „hazai* ponyva önmagába., véve, ha nem is válik az irodalom di .szere; de nem is kell attól tartani, hogy a társadalmat demoralizálni fogja. A „Pikáns Lapok megjelentek ! f- Megvallom, nem ismerem a lapot ; mert még nem is láttam, — de azért cziméból eléggé ismerem és garantirozni mernék, hogy ezen lap-uak a jövője hazánkban jobban van biztosítva, mint bármely más tisztességes lapé ; mert meg fogja venni mindenki, aki csak hozzáférhet. Ha a tisztelt czikkiró ur azon csodálkozik, hogy a fővárosi sajtó a „Boccaccio* névvel takaródzó szerkesztőt még nem álezázta le, — akkor én még inkább azon csudálkozom, hogy illető szerkesztő egyáltalán álnév alatt szerepel, holott korunkban számtalan individunm már szégyennek sem tartja nemcsak\'a legrikitóbb frivoli-tást üzní, hanem még azt sem, ha a legocsmányabb frivolitásből önhasz-nukra csinálnak capitálist. És nagyon is rosszul cselekedett azon honatya, aki a magyar parlamentben afrivolitás túlkapása miatt a kormányt interpellálta. " Azt vagyok bátor kérdezni: mit tehet ezen esetben a kormány? jSemmit! — az én nézetem szerint. A kormánynak,mint ország őrének, ugyan hatalmában áll a társadalom mindazon dudváit kiirtani, méhek hatalmassá válnak s egy nemzet moráljának ássák meg sírját; — de ha a kormány a színházon és most kezdené meg operátióját, akkor bizony nemcsak későn kezdené meg azt, amit már régen meg kellett volna tennie, — hanem bizony nagyon furcsa fényt is \\etne a hazai állapotokra, ha a kormány pressiot gyakorolna egy művészi ínstitatámra. Világos, hogy a művészetnek nem szabad korlátokkal bírnia, szabad legyen \'pályája, mint a költészeté; mert ellenben épugy megcsökönyösö-dik mind a kettő, mint Schiller által oly szépen megénekelt pegasus. íja a kormány interventiőjára van már szükség, ezeo körülmény szomorú jele a még szomorúbb állapotoknak; késő a tűzoltókat akkor hívni, ha a ház már lángokban áll. ott már talán mégis késő lenne az oltás. Az én meggyőződésem szerint sem a kormányt, sem bármely más hatóságot á . tulkapó frivolitás miatt vádolni nem lehet; hanem, ha csakugyan létezik hazánkban ez a szomorú állapot, én ennek forrásául mindaddig, mig engem az ellenkezőről meg nem győznek —¦ a n Ó-emanczipátiót tartó ml A nőt én függetlenségében szeretem látni; gyakorolja jogait, de megíon tol ássál. Barátja vagyok a nóemanczipátiónak; de egyszerre sok jutott ki a jóból és hölgyeink — tisztelet a valóban nagyon csekély kivételnek — tévesen fogták fel magasztos czélokat és jogaikat is téves értelemben gyakorolták. Bizony nem igen régen volt az, hogy mikor a leány-gyere sek a gyerek-czipókből kinőttek és ezen korban már elis olvasták az „ezeregy éj* meséit, — de ezzel a szépirodalmi olvasások ofíiciell" részét be ís fejezték; csak titkon olvasták elrejtett helyeken az egyes remekírók müveit, hogy a „papa" meg a „mama* meg ne lássa, mert különben baj lett volna. Száz között kilenczvenküencz szülő bizonynyal nem engedte meg leánya nak a regényolvasást, vagy ha igen akkor a könyveket nagyon megválogatták és ezen kiválogatott regényeket is csak akkor bocsájtották leányaiknak i olvasmányul át, hogyha töké- letes meggyőződést szereztek arról, h"gy az olvasmány tárgya nem erkölcsrontó és hogy a leány elég érett arra: a könyvből az élettanu-íágot kisajátítani és Bem egyebet. (Végé következik.) Hírek. — Boldog nj evet kívánunk U j*\'<0\' \'¦ Íj** n l. barátainak 1 — Olvasóközönségünknek ig a huaznoa szolgálatot teszünk — sörény véleményütik szerint uzou czikk altul, melyet ,a gyermekek l e g v e-Hieilc ImuBnbb t u r o k g y a U-d á g á u a k részletezésű a szülőknek" uziinen lapunk kedvrlt dolgozótáros., Teraáocsky József, Kani-zsa-járá orvosa, az irodalom íerÓD is szép nevei kivívott jeleB szakférfiú, tollából van szereltedénk jelen számunkban hozni. Tudomásunk szériái u turoklobok ogv is uralkodók; -e így hasznosabb ismertetés-\' sel t. olvasóinknak újévre nem Is k-dves kedhetnénk. — Gyászjelentés. A városunk izr. hii községének ny ugal mázott főrabbija haláláról következő gyászjelentést vettük: „A nagy-kanizsai izrael bilk Őrség bánattelten és a legmélyebb fájdalomtól áthat v« jelenti, hogy érdemekben megőszült felejt he\'len lelki pásztora Főtisztelendő Fassel II r.-i-ii B. nyngaJrmzott főrabbi ur, több tudományos mű szerzője az arany t:rdeinkorcdzt, valamint az osztr. császári, az \'>n>sz császári"és a szász királyi művészet és tudományért adományozott nagy arany érmek birtokosa, f. bó 26"-án éjjel 12 órakor rövid szenvedés után éiet-íuek 83. és hrlybeni müködé^ó-oek 33-ik évében jobb éleire azend-rült. A d^ga elhunyt hült tetemei f. hó 30 áa déluttín 2 órakor tétettük örök nyugalomra. Nagy-Kaniznán, 1883. decztímber 27-én.* A boldogult jeies férfiúnak temetése ritka nagy részvét mellett történt meg. Tetemei fölött jeles magyar- és németnyelvű szónoklatok tartattak. Kitűnő elismeiéseel kell nyilatkoznunk kiválóan az itteni rabbi, dr. Neumann Ede, ma gyar szónoklatáról. — Panoráma. A főpiaezon felálli- to\'t panoráma megtekíiüé-é*. HjHiiljuk közönségünk figyetmébi>.Látható: Párizs, L Sz!.-Pétervár rs Coos\'antínapoly nagyobbszeiu képe. — Somogymegye fiatalsága 1SS4. évi január hó 16-án Kopoavárott a megyeház tnrmeibon zártkörű ré-5zvényes bált rendez. A részvényesek: Dr An-dorka Etek. B-jck Béla, Bicdermann Ot\'.ó, Bogyay Victor, Buronkay Lajos, Bosnyák Géza, B.uk* Antal, Chernél Gyula, Ifj. Fólly József, Freystiidter Vilmos, Heocz László; ll^ucz Gyula, Hertelendy Audor, Inkey Antal. Jankovích Géza, Jankovich Gyula. ifj. jAnkovich László. Jaokovich Tivadar, Jeszenszky Imre, Kacskovics Géza, Kacskovics Gusztáv, Ifj, K> csko- vica Mihály, Kacskovics Zoltán. Ka-pocsfy Bsla, Kizs VilmOB. Lehner Sándor, Markfaivy Géza, D . Marton Gyula, iíj. Ntgy Fermcz, Br. Pai-ta Mihály, iíj. Sárknzy Béla, Sárkozy Jeoö, Somssicli Andor, S\'ephai\'s Pa!, Talián Andor, levely Béla. T^vely Lásrló. Tbassy Elemé-, VéWy L*jos, Véas^y Mihály, gróf Zichy Béla. Kezdete 9 órakor. A meghívó b-^léplijegyül szolgál és másra át nem ruházh*;ó. (Karzatjegy 5 frt; e jótékony czélra tordittatik.) — A Balaton eredete. A föld rajzi társaság megtartott ülésén György Aladár a Balaton eredetéről tartott felolvasást. Geológiai érvekkel mulatta ki, hogy a Balaton nem folyók összeüraléséből, ssm esővízből nem származhatott, de a? 8-rm tehető fel, hogy egykor jégár (Gletechír) ásta volna ki medrét, a mi-n-k a vidéken semmi nyoma s nem képzelhető. — A „Sopron" czimü társadalmi lap szerkesztésétől dr. Baan Endre, megyei tiszti ügyészszé lett megválasztása folytán, hét és háromnegyed évi kitartó, erélyes működés a\'in visszalépett. Helyébe Németh Ferencz lépett szintén ha tározott irányú programmal. — Teszprfemben Szita Géza, a már ott levő két nyomdévai verseny-zendó, nyomdát állított. — Adomány helyes czélra. Adni és ctéltndatosan adni, igen különböző dolog : jó helyre fekf itettoOfrt felér 10.000 frtos bőkezűséggel. Eszterházy István grf, a pozsonyi főispán, példát adott, hogy a földesúr akkor ad egyszer igazán, ha saját falujának adja, tannak a népnek, mely együtt él vele ós javára van neki. A nemes gróf oyíira-ujlaki birtokán. Já-nossy Ji*v*f plébános országgyűlési képviselővel egyakaraton magyar tannyelvű kisded-óvodát szervez as elegyes ajkú nép gyermekeinek. E czélból ingyen tel ket ad. s az építkezés költségekhez 100 frttai járult. nak készletben legalább egy-egy dobuz \' Brandt R\'chárd-féle ivájczi labdacsot, arra az esetre, hogy ha hirtelen változás állna be egéazsógökben, (vértolulás, kÓ-líka, máj- és epebajok atb.) e bizto* és -semmi kellemetlen vagy fájdalmas érzést nem okozó házi szert azonnal haszuálhas-t-ák. Egy doboz ára a gyógyszertárakban 70 kr. Irodalom. (E rumt alatt megemlített maukák Nagy-Kaaiuáu Wajdits József kGnyrkeresekedéaébe kaphatok vagy általa megrendelhetők. Vidéki i ifi.-;.vei\'. )>oata fordultával pontosan csz- kdzöit^tDL\'k.) — Hegjelent a Magyar általános levelező 10 ik füzete (Szerkeszti Koorr Alajos. Kiadja ifj Nagel Ottó.) Budapesten a nemzeti színház bérházában. E füzetben fulytattatik a hirdetések különböző nemeinek ismertetésé, különösen példákat hoz a halálbejelentésekből búcsúbeszédükből stb. példákban ismerteti az üzlet: hirdetéseket, a szolgálat felajánlása, állás elfogadása iránti hirdetéseket, a tőke kölcsönök ajánlására és keresésére vonatkozó hirdetésoket, a 6gyelmeszteté seke\', vissza vonásokat, elveszett vagy talált tárgyakra való hirdetéseket és kü lönféleértesitéseket és felhívásokat. Azután szól a czégekről és czégláblákról, közli a kereftkfdelmi czég szabályait ismerteti a czégtáblák czélját. A czégtáblák után ér- tekezik a reolamokról ismarteti ások kü löoboző nemeit, eszközeit, módját, idejét, irályát, kibocsátásának, közlésének idejét, módját és azok gyakorlati Ismertetése cséljából magyar, német, francsia és angol nyelven példákat közül. Végre értekezik a folyamodványokról,\' előterjesztésekről Panaszokról, hivatalos jelentésekről és szakértői véleményekről a míod ezekből szintén példákat közöl. E tartalmas füzet ára 30 kr. Ugyanezen kiadónál kapható az Ooügyvéd egy kötetben, fél kötetekben és füzetekbeo. LapvezéTéTk^dóY SZlXAY\'SiNDOR" Felelős szerkesztő : TASS ALM.0S-Laptnlajaonos: WAJDITS JÓZSEF. Beküldetett Szózat a vidéken lakókhoz. N-m nj elhatjuk eléggé a vidéken lakóknak, bogy a háznál mindig tarlBa- ÍIIRBETÉSEK. Ingjeu regény-metléklet minden sximfaoa és regénye^ itQííí\'eEa,«n}" áron. Felhívás előfizetésre a „BÜDAP E S TIBÁZÁ R" leKft-azdagabb tarUlmu, legczél*reröbb éa legolcsóbb szépirodalmi div tközlflny, melynek minden zzáma tizenhat oldaton jelenik meg ditaesen illnitrálva, s minden szám mellett egy pompás, művészi kivitelt! több alaka B*inezett divatkép van mel lékelve, terménetea nagyságban kivágott szabás mintákkal, saámtalan azabásrajazal, fehérnemflek jelzéséhez való moaogrammokkal, a esa Iád köreiében meghonosított viasonmtiDkálátokhoz színezett mintarajzokkal. Mi nem tártnak jubileumot! Pedig-ba>*kén tekínthetQnk visasa arra a huaaonitt Ívre, mióta l*pnnk a művelt migyar fafilgyek szolgálatában állt Igen, 1884 évi január c\'sején lapunk XXV évfordulójába lép. Ünnepi év ez ránk nésve; de cem caak a mí ünnepünk, hanem a magyar kfilgyeké is; mert a „Badapestí Bazár* ax elsü magyar szépirodalmi divatlap, mely, mióta magvar irodalom van: ezt aa éret megértei Rajtank kivQl csak a .Vasárnapi Uj»áe- éa a .Pesti Napló" — mondhatják el magukról, hogy már\'jubiláltak! Igen, a .Budapesti Bazár\'-ra néxv* a köveikéit! ér ünnepi év lesz, s ez arra Bsztünöx minket, hogy a lelkes magyar holgykö-y.Gnsi>gnek lapnnkbox való h&<éget, ragaszkodását azzal háláljuk meg, miiizorínt lapnnk isépirodalmi réizét továbbra íi a legkellemesebb olvasmányokkal lá\'auk el ; divatréazét pedig oda tökálf-..-.\'.i-.-iiú. liugy »pm az angol, aem a franczia, sem a német divat-!.-]¦ >.-; f.-]¦.:\', ne mnlják a magyar biilgyek kedvenex lapját a „BUDAPESTI BAZÁR\'-t Adnnk ingyen külön regény-mellekletet is miuden számhoz egy tizenhat oldala ivet, melyből t olvaaónSink idövf I csinos könyvtárt cyujthetoek. J0v5 évi ingyenes regény mel -liklptűnk ZáCCONE PÉTER hírneves franczia regínylrrt „A kHenczmilItomos embpr- cximil érdekfe^shíS regénye lesz. üj el öfi mió női nk itzC"kÍvQl Gaborian Emilnek rőnS szerelme", czimfl regényét, ngyiziatéa Grandfort Manoe aLucte férje" czimü regényét, valamint Za<-cone Péter .Az ame likai anokaöca\' czimü regényét — egyenkint 60 - 60 krért rrfn dőlhetik meg. Igen fontos a vidéki t. elSfi• etSnfikre, bogy szerkesxtSségflnk dijtúanni ajánlkozik mind ennem Q oly tárgyak megkaldésére. amik a div ¦ t. kézimunkák ?a háztartás kSrebe tartoznak s ismerteti a fSrárosi e szakban foglalkozó legjelesebh és legjutányosabb üzleteket ia. Bendkivüli nj kedvezmény, az, melyben a „BUDAPESTI BAZÁR* minden egyes eléfizetSnaje részesülhet! Laponk divatrészét ugyanit egy igen hasznos mellékletté bővítjük meg. Minden negyedévbén adunk egy ivet monogram mokkái és him-z?s-minták kai és bogy a monogrammok haszon vebetSk legyenek, saját nevére minden elöflzetónónek jogában illand monogrammot megrendelni, melyet mí mintaivre elkészitU.-tQnk. Intézkedtnnk arról is, hogy megszerezzük a Hol bein féle szinezett mintarajzokat, melyek az annyira kedvelt a a családi körükh-n meghonosított váazonmonkál átokhoz, színes ki varrásokból éi hímzésekhez alkalmazandók, s így laponk lS84-ík évfolyama ez aj melléklettel is gazdagodik A Rózsaszín borítékot továMira is „Társalgó-caarnokul" engedjük át kedves olvasónő-„Méregkeve I lüknek, az eddig is folytatott kérdésekre és válaszokra. Rp"V TIAO,Vf»íiQ7íí Tííflíi Iesz ^v J*aoárban, hogy lapank a művelt magyar családok körében el van terjedve. Hálá- u5; UCOJ ^u.azia,/,aiAa Pal tekintünk a m.iltra, bizalommal a jövőbe 1 A mi jntalraunk hiven teljesített kötelességünk t\'idatában s a rrmv«-lt, lelkes magyar hölgyek tovább pártolá\'ában vaa. Ez a „Kudapeíti Bazár" jubileuma ! Komócay József, a .Budapesti Bazár" főmunkatársa. Király János, a „ Hadapesti Bazár* tulajdonol szerkesztője. Előfizetési feltételek, A „Budapesti Bazárra8 > ingy>ne*refíénymeliéklettel együtt: Negyedévre: (januártM—máreaias végíí?) 9 frt 50 kr. —Félévre: (januártól jnimis— végéig) 5 frt. — Hiro-n negyedévre: jaucirtól— decsember végéig) 10 frt. A „MéregkeverőoS szerelmei" czimQ regényért külön 60 kr. A . [juci > férje" czimü regényért külön 60 kc. ,Az amerikai nnokaöes czimü regényért külön 60 kr. —Bolti ára egy-egy forfnt. Az előfizetési pénzeket ily czim alatt kérjük beküldeni : ---------- Király János szerkesztenek, Budapesten, njvilág-nteza 16 Ik szám.---l_u_ gxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X Előfizetési felhívás „KITARTÁS" képes politikai napilapra.\'\' Felelős azerkeaztő és Kladó-tulajnonos Braakovies ©ySrgy, a .Budapest* volt szerkesztője. Tisztelt olvasó-közönség! „Ha máskéot nem, Rothachildhos folyamodom s a .Kitartást" mégis megbuktatom.* E szavakkal búcsúsok el tőlem a „Budapest* kiadója. Én Kcthschildhoz nem folyamodhatom, mert nem tartozom fajához, én csak a t. olvasóközönségnek a pártfogását kérem, ason olvasó közönségét, amely testes\'.ől-lelkestől magyar, amely a magywr haza függetlenségéért vélem él ós hal, amely vélem érez, ak-\' kor, midőn a „Kitartás11 a magysr nemzet fensőbbségét biztosítani törekszik; amely helye li, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség ssent elveinek érvényt Bzeresnt iparkodom. Én Rothschild hoz, ha folyamodhatnék is, nem folyamodnám, mert bir tollamat nem véseti sem faj-sem vallásgyütölet: testvéremnek mégis csak azt tekintem, aki nemzetét szerető jó magyar, a kinek ete- méi előtt egyedül a magyar nép jóléte lebeg, aki erejét, idejét, tehetségét egyedül a magyar ipar és keres-aedelem fejlesztésére, a magyar irodalom, művészet s tudományok ápolására, a megyar gazda jogainak s földbirtokának megvédésére szenteli. Est tűzte ki feladatául a „Kitartás* s a tisztelt olvasó kösönség, a mely as igás ssót szereti, az erkölcsöket tissteli, a valódi beosületet támogatja: nem fogja megtagadni a pártfogásáéitól a „Kitartástól*, a melynek proggrammja, az ő érzelmeinek, bitének, elveinek hü tolmácsa és szószólója. Ajánljuk a „Kitartást* minden fűggetlenérselmü polgártársunknak, barátainknak, ismerőseinknek s a szépért, jcért lelkesülő honleányainknak kegyes pártfogásába ! Brankovics György, a „Kitartás" szerkesztője. IV. Gránátos-utcia 6. sz. A .Kitartás" ma a legolcsóbb mag var politikai napilap. BlöftzetÓBi fStxr: Vidéken: Félévre . . . 6 frt. Negyedévre ... 3 frt. Egy hóra Egyes szám vidéken 4 kr. Előfizetések a „Kitirtás* kiadóhivatalához; Budapest, IV., Rostély-nicza, Kirolykawárnya 24. sz. kül-Kitartás* ra minden postshivstalual és miuden nap elő lehet fizetni. — Mutatvány Hámokat ki- Egész évre 12 frt. 1 frt. dendŐk.A váuatra szivesen küldünk.\' Gyűjtőknek tíz előfizető után egy tísateletpéldánynyal szolgálunk. gfsF* Uj előfizetőinknek a regények teljesaegs végett, megelőző számokkal ingyen szolgálunk. A „Kitartás" kiadóhivatala. (Rostély-utcza. Károlykaszárnya.) :XXXXXXX500CX500CXXXXXXXXXXXXXXXXXX>: HUSZONKETTEDIK, ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY DECZEMBES 30-inl883. HIRDETÉSEK. Nagy-Kanizsán. Bátorkodom a n. é. közönség szives tudomására hozni, miszerint a „Megváltóhoz1, czimzett gyógyszertáramat — az Ebenspanger-féle házban főtér 16-ik szám alatt — megnyitottam, illetve a közforgalomnak átadtam, melynek esetleg — becses pártfogását kérem, teljes tisztelettel KIRaLY ferencz gyógy szerezz. íoooüqooocoooqsoqoqoosq )ot5oooooooaojcQoooooooo öö WEISER J. 0. vaskereskedő Clayton és Shuttleworth czég gazdasági gépgyárának fiókraktára Nagy-Kanizsa n. Ajánlja a t. cz. közönségnek dúsan felszerelt gépraktárát mindennemű gazdasági gépekben eredeti gyáriár mellett és pedig; Legújabb aeerkezAtü 3 soros ekékeket, kézi-járgány és gőzCBéplőgépe-ket, konkoly választókat (Trieur.k) őrlő éi daráló malmokat, daráló és morzsoló-gépeket, sor éa szórvavetogópeket, répa és nzecskavágókat, mindenféle Bzelelő és osztályozó rostákat, Pretsch féle arankát ^.-.j^* kettŐB gyűrűs vaa-vetőtaligákat, lóber-Biénagyüjtőket, leg-ricza-darálókat, szálfecskendőket, boraaj\' mindenféle kutszi-legkiválóbb mtnŐBé-azijakat. vasbor onákat, . kiválasztó gépeket. P \' .-.^ hengereket,IÓhermag *i^^tfc~2L, mag koptató gépet, ujabb cautkás kuko lithatő kia szekrény tókat, trágyáié ób vattyukat valamint gü gépolajt és gép- ÁrjegyzékeK kívánatra ingyen és bérmentve. oooooooooooooooooooooooooooo 8 Egy IV— VI. gyran. osztályt végzett o O ifjú egy helybeli gyógyszertárban gyakor- g nokul felvétetik, q Bővebb felvilágosítást lapunk kiadóhi- 2 vatalában. q ^oootooccoooooooooooooooo oo Csak rövid ideig látható. TR| Nagy-Kanizsán a főpiaczon megtekinthető FALK nagy állat-Naponta nyitva van sereglete. d. e. 10 esti 8 óráig. Kezdete az 1 sőnek d. e. 11 órakor, 2-diknak d. u. 3 órakor 3-diknak d. u. 5 órakor 4-diknek este 7 órakor. Az áliatseregleí 70 nél több példányból áll. úgymint: indiai idomitott elefánt, zebu, királytigris, különböző fajú oroszlánok, párduczok, foltos éa cs\'kos hiénák, amarikai, orosz és indiai, úgyszintén jegea-medvék, óriási kanguruk, egypupa terek, lámák, farkasok, pety megek, tüskés disznók, mosó-medvék, anguitti, hangyászok éo ormányoa medvék, különböző fajú kígyók, ezek közt egy 20 lábnyi boa conBtrictor, afrikai s amerikai struczok, szakállas keselyuk, sasok, araras, kakaduk, p&pagályok, krokodilok, örvös állatok, nemkülönben msjomház; itt kiemelendők egy harmadik kinőtt köpenyes pávián, úgynevezett erdei ember stb. — Igen érdekes agy pár-ducz- és farkascsalád az állalseregletben ellett kölykeivel. Különösen kiemelendő az indiai elefánt PEPI, még eddig elö nem adott mutatványaival. Helyar^k: I. "hely 40 kr., H hely 20 kr. — Katonák Őrmestertől lefelé és 10 évea aluli gyermekek a fenti áraknak felét fizetik. HétkÖsnapoicon mutatványok tartatnak d. u. 3 és esti 7 órakor, midőn az állatok idomítása és etetése történik. Tisztelettel alulírott a t. cz. közönséget figyelmezteti, hogy valamennyi fent elősorolt állat a serogletuek legszebb példányaiból állanak, nynd élők és jól, tisztán tartott állapotban láthatók. Szives látogatásért esd FALK BUDAPESTI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep utáni napokon ís. 8xerkeBr,t5k H kiadótulajdonosok: Csukássi Júzs. és Rákosi Jenő. Előfizetési ara": EgéBz évre 14 frt- Félírre 7 frt Neaye>l-évre 3 frt 50 kr. Pgy hóra ! frt 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IV. kor. kalap-ntcitt Í6. az. A „Budapesti Hirlap" nem pártlap. Pártja — olvasóinak kiterjedt köre. Szolgálatokat nem kíván se kormánynak, se jobb, se balpártnak tenni csupán a közönségn-k és, a mi ugyanaz, az országnak: Miből álianak ezek » szolgálatok? Elaő sorban abból, hogy mindenről a mi az országon belül vagy kívül akár politikai, akár társadalmi, akár művészi, akár tudományos téren felmerül: híven, pontosan, gyorsan, röviden, de mégis kimerítően és részrehajlás nélkül értesítse közönségét. E tekintetben egy hazai lap -em múlja felül i .BUDAPESTI HIRLAP^-ot. Vannak a nagyobb éa drágább lapok,mely ek\'erjedelmesebben tudósítanak, de nincs,mely pontosabban és páratlanabbal sdná értesítéseit, A „BUDAPESTI HÍRLAP" olvasó közönségén és íróin kivül nincsen senkinek e kerek földön lekötelezve, se osztálynak, se pártnak, se kormánynak, se nyilvános vagy magán társaságoknak: a „BUDA PESTI HÍRLAP\' a legfügge ti énebb lep Magyarország fóvárosábao, ahol as egyik lap a pénzvilágnak, a másik egy-egy hatalmas vaentnak s más ily vállalatoknak, a h-rmadik a kormánynak, a negyedik a zsidóknak, as ötödik egy-egy felekezetnek, a hatodik i. szabadkőműveseknek, a hetedik nyolezadik egy-egy pártnak a jármát viseli. A „BUDAPESTI HÍRLAP*-nak csak egy hatalmasság parancsol, az diktáktálja vezérczikkeit, az szabja meg magatartását, s e hatalmasság : a nagy közönség és as ország azonos érdeke. Ennek tesz szolgálatot, aki a „BUDAPESTI HIRLAP*-ot pártolja. Nekünk nincs kitől féljünk, nincs kitől reméljünk, kivéve olvasó közönségünket, a mely itél szavaink és cselekedeteink felett. A „Budapesti Hirlap" rendes tartalma a következő: VI. Napi események rovata. VII. Közgazdaság. Ezenkívül a mellékleten rendesen egy-egy ve-zérczikk a társadalom valamely osztályának ér~ H. Politikai és társadalmi vezérczikkek. II. Tudományos, ismeretterjesztő és mulattató tárczák, mindennap rendesen kettő. III. Az apró politikai hírek, a jövárosi ügyek, az egyesületek, a művészetek rovata. IV. A Jontosabb események bővebb leírása külön czikkekben. V. Távirati tudósítások. Január elsején megkezdjük gróf TELEK dekeiröl, országgyűlési tudósítások, tárcza, törvényszék, vidéki hírrovat, Önálló ismeretterjesztő, szórakoztató czikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról és állandóan egy-egy regény. SÁNDORTÓL: czimft rendklTÜl érdekes czJginy regényt A „Budapesti Hirlap" rendes irói: Csukássi József szerkesztő, b. Kaas Ivor, gröj Teleki Sándor ezredes, Rákosi Jenő, Balogh Pál Benedek Elek, Berényi László, Kaeziány Géza, Rákosi Viktor, Szokolay Kornél, dr. Volf Vilmos. Rendkívüli alkalmakkor lapunk rendes terjedalrae, a maly 12 oldalnyi, hol egy fél, hol egy egész ívvel kibővül. Nagyobb ünnepekre ünnepi számokat adunk ki a feldolgozott hírlapi napi anyag mellett bec^ és érdekes tartalommal. Kiváló események színhelyére külön tudósítókat küldünk, akik ügyasségök és magbizha lóságuk által egyaránt lekötelezik a közönséget éa a sierkesztősógot. Bécsben, Berlinben, Parisban, Londonban rendes tudósítóink vannak, akik közvetlen benyomásaik alapjin adnak hír: arról, a mi e világvárosok lakóit foglalkoztatja. A „Budapesti Hirlap" a legolcsóbb politikai, szépirodalmi, társadalmi és gazdasági napilap. Előfizet égiára: Félévre 7 frt. — Évnegyedre 3 frt 50 kr. — Egy hóra 1 frt 20 kr. -.S>5űtíOeí>*5- ^ előfizetés legegyszerűbben poatantalváDynyal teljesíthető1 e cximen : ^ZZS) „Budapesti Hírlap- Budapest, kalap-nícza 16-ik szám alatt. Tisztelettel ajánljuk a „BUDAPESTI EURLAP\'-ot, elaő ée rendíthetlen hirdetőjét a magyar nemzeti állam érdekeinea, a t. magyar közönség lekötelező figyelmébe. Csukássi József, Rákosi Jenő m a „Budapesti Hirlap" kiadó tulajdonosú. W MtttatT7ATi-yBgri,Tn "TrTrn.1 szivesaü szolgál el Stí.ao.óiiíTa\'Eal. Védjegy 119 és 42i>.s*ám. Kapható: N a g y-K a a i % ¦ i Figyelmeztetés. Az általánosan ismert, jó hírnévnek örvendő s- több oldilolag kitüntetett sísborsceiz késiitményem — keleDdőságénél ropva — aok ntánaáanak lévén az utóbbi időben kitéVe, elhatároltam, bogy azokon cwmjegyeimet módosítom s arra kék nyomatban saját házam kulso" aíakját veszem ffl], bejegyeztetvén ast egyssarsmind védjegyként a budapesti iparkamaránál. SOSBORSZESZ gyors enyhítést esxköxöl: .csúzos szaggttas, fagyta, fog- és feifájdamik, S2eingyeiigesegek. béav iMk, stb- stb •Uen. Fsgtleztltó szerit is igen ajánlható, a mennyiben a fogaik fényét elíssgiti a főfalat erosbiti és a szíj tiszta, szagtaiia izi Djer a szesz elparolga.. ntio T.Iamint "jinl.tos t tm felmosásra is a balióegek er5,iiéséz«, a fejkorpa képződés oiegikldilyo-zástri és áznak eltávolitáaira. Ára egy naö ííeiiel 80 b.. eLj lisel üyeoel 40 ír. Használati utasítás magyar .agy német nyelr.n, Oisomaoyoiaica oé\'sorá.al .Hátra, minden av.ghe. ingyen meilékeltetik. Bríizay Kalmá.n, Badaputen, IV. kertiét, «n«nm- ksrnt 23. saam. Sohvrartj.iiberg I., Zerkontz W. és A Eosenfeld A, Pollák é« 8t.In, 8o»»»;u ?,J 8*e" ..............____-tzenberg t, zieraovttz w. ss A noaenteia a , rw» . .,. és Klein. Z i 1 a-K g e rii o g : Ssilágyi Sándor, Hubinssky Adolf Hollésy Mibaly., C s n r g 6 : Fried Alb.rt. Ia * \' , ,. J Tódor Jézset. Xtnlb e ly : Polyi 3., Weiss A., SchleitTer A., Wansch F., 8 a m o g h: Dorn.r Kaj , WSrsbiirger Jaaao. i » i> 3_3 Fliég Jéssef, Koblenczer Igaacz. Balaton-Fared: Kollor KAroly. Wajdite József könyvavomdijából Sagy-Kaiiizsin. |
