Zalai Közlöny 1884 035-043sz május.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	10.6 MB
Keltezés:	2009-11-10 10:53:05

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2584
Megtekintések száma:	7857
Leírás:	Zalai Közlöny 1884 035-043. szám május Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: flAGY-ÍAiüZSA. 1884. máius 1-én. tféu érre...... 8 frt léi e.rt ..... 4 , i.BÉíd étre...... 2 , Egy stám 10 kr HIR0ETÉSEK 5 Latlboi petiuorban 7, mmodstoi 6 i minden további sorért 5 kr XVILTT ÉRBEN soronként 10 krért viUetuek Ibi kincstári illeték minden egyet híre,-, tesén SO kr. fi«»tnrin Huszonharmadik éyiolyam. ZALAI I0ZL0IY. A lap MPllfTni réttét flletf kfVzlem\'-njek t nerkMixtSböx, nyoei részét illető közlemények pedia, kiadóboz bérmentve intéiendök \\ NAGY-KANIZSA WlMllQBb&Z. . BénneaUtlen levelek csak ismén msnkatarsaktól fogadtatnak ti. Kéziratok vissza nem küldetnek ^.aagy-kamzsai .Kereskedelmi Iparbank, ,nagy-kaniisai önk. tűzoltó-egylet\', a „zaUmegyei Altalános tanítótestület, a ,nagy-kar-izsai kisdednevelő egyesület, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmány * hivatalos lapja. Hetenkiol kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az ipar művelői. Tény az. hogy a tömegesb ipart iizó országot okvetlenül a polgáro-sultsig magasabb fokán állónak tekinthetjük. Az iparos foglalkozást a városi elem által gyakoroltnak s némileg műveltségi tényezőnek is kell tartanánk szemben az őstermeléssel. Még inkább annak kell pedig tekintenünk a Wmegesb ipartermelést, vagyis a gyári ipart összehasonlítva a kézműiparral, mély a munkásoknak a vállalkozók irányában nyilvánuló nagy számából következtethető. De nem tagadhatni, hogy az ipart nem csupán az azt űzök lélekszáma szerint szabad megbecsülni, hanem sokkal inkább -számba kell venni az értéket; csakhogy ez jobbára a finomabb múiparra nézve áll, melybe az egyén művészi képzettségét fekteti, s melynek termékei ennek következtében oly becsesek. Nálunk azonban, hol inkább még az egyszerűbb iparágak virágoznak, csakugyan dönt a szám. Dönt pedig annál is inkább, mert összes iparunk, talán a vastermelóst és malomipart kivéve, sokkal inkább kézműves iparosság, mint gyári. Bármikép álljon egyébiránt a viszony, annyi tény, hogy emberi munkaerő nélkül ipar nem űzhető s bármennyire legyen is eltérő belér-tékére nézve az egyes iparágak termeivénye , többé-kevésbé eltérő a kamatnyereség, meiylyel a vállalkozó dolgozik, de az ipar zömét képező, az igazán termelő munkás nem oly annyira eltérő keresetében, hogy nagyjából összehasonlítást, a tömegesebb vagy csekélyebb iparosságra következtetést ne engedne azon százalék, mely összes népesség számából az iparral foglalkozókra esik. Bizonyos, hogy a mely vidéken a lakosság nagyobb százaléka foglalkozik iparral: ott nagyobb is az ipari termelés, azt a vidéket lehet inkább iparosnak nevezni. Ekként tekintve országunkat, csakugyan érdekes végig tekinteni rajta, k.resve és kutatva, melyek hát kiválóan iparos vidékei ? Mindössze négy megyét találunk az úgynevezett felföldön, mely iparosnak nevezhető. E megyék : Abauj Szepés, Gömör és Zólyom, e par excellence vas-, üveg-, papirtermelők stb. A többi megye, épngy a dunántúli megyék legnagyobb része is e tekintetben szegények. Tolna, Fehér. Somogy, Veszprém, Esztergom, Mo-sony iparosb megyéink közé tartozik, amennyiben lakossága közt sürfl iparos népességet tüntetnek föl. Az iparosságra túlnyomó befolyással van a városi elem. Budapest főváros iparos népessége szolgáltatja hazánkban a legnagyobb százalékot az iparban. És mindemellett az iparosok e nagy százaléka vájjon vitte-e összes iparunkat annyira előre, s emelte-e oly fokra, melyen lenni óhajtanánk ? S iparunk nagyrészt szomorú, sokban kezdetleges helyzetét tekintve, mondhatjuk-e egész biztossággal, hogy az csupán a külvi-szonyoknak róvható fel, s nem-e nagy részök vau abban maguknak az iparosoknak, nagy része a közönségnek is? Az önálló vállalkozók és munkások számának aránytalanságából azon meggyőződésre kellett jutnunk, hogy az újkor hatalmasabb ipara sem üdvös eredményeivel, sem sajnos következményeivel sem honosult még meg nagyobb mérvben. Az ipar legszámosabb ágát nálunk még kézművesek gyakorolják; vájjon az övék ezen iparágak legnagyobb termelése is? arra határozott feleletet nem adhatunk. De ha végig tekintünk csak Kanizsa utczáin és a nagyobb, többnyire kereskedelmi boltokban árult iparczikke! sem va- gyunk sokkal sülömben. — azt kell tapasztalnunk, hogy a legtöbb, főleg finomabb iparczikk korán sem hazai gyártmány, hanem importált áru. Ha cv.\'oán kereskedőknél tapasztalnánk ilyet, méltányolni lehetne iparosaink sóhajait az iparszabadság ellen; de ugyanezt teszik nagyrészt maguk az iparosok, az illető termékek gyártói is. Kz nem versenyre kelés, mely olcsóbb és ha lehet hasonló jó minőségű gyártmány által kiküszöbölni iparkodnék közönségünk köréből a külföldi gyártmány iránt való előszeretetet, hanem ápolása e ferde ízlésnek, ápolása azon csekély differentiális nyereség okáért, mely az olcsóbban bevásárolt s drágábban eladott árukból kerül. Még oly iparcziktoknél is, melyek megrendelésre készülnek, melyeknek egynémclyikével efry\'k>másik külföldi kiállításon babérokat aratunk, még annak is oly tetemes alkatrésze, ha nem az egész munka külföldi — nagyrészt bécsi — készítmény, hogy szinte vonakodnunk kell azt hazai terméknek elfogadni. Sőt még oly iparoknál is, mint az építésziét például, melyekről azt hinnők, lehetetlen, hogy másutt mint helyben állíttassanak elö s oly esetben, midőn az illető építési vállalkozó hazafiságból — mint fájdalom, mondani kénytelen — mindent helybeli mesterekkel akar készíttetni, még ott is gyakran azon tapasztalatra jutunk, hogy helyben csak a szerződés készült, de az anyag s feldolgozása mind Bécsből került, a vállalkozó pedig, ki itthon akarja elköltött ezreit a nép közé juttatni, arra ébred, hogy ismét csak az árkülömbözeti haszon ma adt ide bent, pénzének nagy része kiment az országból, az érte kapott áru pedig ha ugyan szerencsére rosszabb minőségű nem volt, legalább jóval későbbre került a megrendelés helyére. A ni szerepe a társadalomban. Lelkünk legüdébb, legmaradan dóbb benyomásai azok, melyeket a család kebelében nyertünk ; az anyának lelki testi tulajdonságai feltalálhatók a gyermek tehetségeiben, az ő hatása, oktatása dönti el azt, hog; a gyermekből derék vagy mindennapi ember válljék. Alig olvashatunk derék férfiú életrajzát, hogy abban ki ne volnának az anya jeles tulajdonai, vagy az t gondos nevelés, melyet fiának adott, a kiváló érdemszerzés alap jául tüntetve. így találjuk ezt gróf Széchenyinél is, aki saját vallomása szerint egy nagyon tökéletlen házi oktatásban részesült, de annál mélyebb volt nagyszivü anyjának hatása vallásos erkölcsi és nemzeti érzéseinek kifejtésére. Anyja a nemes Ees tetich Juliánná grófnő szép példája és nevelói hatása vezérelték Széchenyit egész életén is. Egy 1817-ből ránk maradt kis versben — melyet a már akkor 26 éves ifjú gróf intézett anyjához — következőképen ad kifejezést elismerésének: „Te oktattál, tanácsoltál, te plántáltad szivembe a jót, melyben vagyok es leszek. S a mi kélyt isten uram s hazámért utóbb teszek, a te munkád I" Hasonló példát hozhatunk fel még az ókorból is midőn a száműzött Coriolánus bosznt forralva szivében a Volskok élén szállotta meg Eómát, hogy a szenvedett sérelmekért magának elégtételt szerezzen. A rómaiak készületlen eme hirtelen megtámadásra, hajlandók lettek fennforgó differencziákat békés uton kiegyenlíteni és a megsértett patríciust megkérlelni, mely czélból egy fényes küldöttséget menesztettek Coriolánus táborába, de siker nélkül. Midőn azonban anyja az ősz Yeturai gyászba öltözve jelent meg előtte és ótet meggondolatlan és hazafiatlan tettéért keserű szemrehányásokkal illette — ekkor nyakába borult és fölkiálta: győztél anyám, honom szabad, bár fiad elveszett! S Tarkányi szép balladája szerint,- „tit honja és béke szónokok hiába vitta-nak, engedve hódolt, mint fin, a köny hatalminak.* Ugy Széchenyi, mint Coriolánus példája azt hiszem : elég bizonyíték arra, hogy az anyának hatásai gyermekére nem tűnnek el nyomtalanul, hanem még irányadók is a későbbi korban. És azért ha az anya azt mondaná fiának: gyermekem neked van hazád kit istenként imádj, kik benne laknak testvéreid s köztük sok van, ki egész életén át nyomorog s jogot nem talál: ha ilyet találsz, kelj oltalmára, mert testvéred ő — s nem lenne a hazaszeretet oly mesés érzelem, minőt csak a mythologia mutogat. Ha az anya mondaná fiának: légy becsületes ember, csak a becsületes független, lelked erejét senkinek el ne add, erezz nemesen, s ha lesz, ki megérti érzelmedet ezt szeresd, légy hozzá hű, érzelmed szentségét senkinek el ne addl és nem lenne a becsületesség fehér holló. Ha az anya mondaná fiának : tanalj nélkülözni, ki senkire sem szorul, annak mindene van, de ne halj porba az előtt, ki fölötted áll — és nem támadnának légiói a gyávaság ördögének. Azonban még eme szép tanításnak is csak ugy lehet eredménye, ha a szép és jó példával magunk jámnk elő. — Mivel pedig emberi gyarlóságunknál fogva inkább hajlunk a roszra, mint a jóra, azért sohse mulasszunk el egy alkalmat is anélkül, hogy gyermekeinknek jó példával ne szolgáljunk. Erre pedig leginkább az anya van hivatva, mert ó viszi karjain az életbe a kisded növendéket és ő TARCZA. A jelennek. Voltam éri is boldog egykor Düa reménynyol gazdagon; Homlokomra radSt nem kor 8 tisztei évak tarba vont. JÍrtam ón ia víg- kadólylyel Axt az utat mit ma már Lapu ver fel aiertaazéUyel S hív homok lep, hol kopár. Almadoztam, mint tán más is — Ab! tünö szép álmaim — Zsld lomb között volt riráf la; Fény derén jatt árnyain. Fény, darfl, mit a remények Délibábja rí von, Hogy ne lássam mit a régiét Éjszakává alkot. — Vágyaimnak szárnya nőtt ki ; Kiragadták lelkemet: Megutáltam a mi földi — Szivem eseményt keresett. Láttam is már messze-messze, Ott boronga kod gyanánt; Érte nyaltam, nem értem be; Éretem, mi visszaránt. Test valékcsak: fóldi féreg, Vágyó lelkem börtöne — Lélek ? neve tán az éaznek, Mely u omber ösztöne, Hely sejteti axt a szebbet, An az atzinŐDyt, ideált; Mire a hit, ba felelhet? De szivem hiába Tárt. Tál, a múltban dalos meiök Dajka keblén élhetek, Mig az végig mind be nem tölt A mit reánk mért az ég: Fagyos szél küzd már az ággal, Ifja lelket nyű a gond — Összeillőnk párosával: Pasztáié sziv, puszta lomb . . . BÁTKY LAJOS. Kié lett a Berkyók Naczája? (Elbeszélés a népeiéiből.) (Folyt, és vége.) Amit mondott aat mag is téré Berky aram. Elmondá a jegyzőnek, el az egész tanácsnak, hogy azon éjjel * kutyáját ia agyon verték. Újra elő hivatták tehát A vádlottat: de Ferkó ismételten nem vallott nem ia védekezett, csak any-nyit állított, hogy Ő ártatlan. „Hát a kutyát kiverte agyon? kerdé végre mosolyogva a jegyző. Latod már eit ia tudjuk, lassankint majd csak kiderül minden. .Megkövetem alássan jegyifi:\' uramat, melyik kutyát méltóztatik kérdezni?" Szólott a vádlott. „Háta Bodrit!" vétó oda Berky gazda. „Én nem"---— — — — Nem fejezhette be Ferkó mondókáját, mert az ajtó kopogtatás nélkül felnyílt és a küszöbön egy zilált hajú koldus asszony lépett át jó napot kívánva. Egyik szemére rak volt, arcsa ragyás, ugy látásik h.mlő maradványai. Teste meggörnyedt volt, melyet rongy foszlányok fedtek, lábain majd alig bírt járni. „Mi baj van asszony?* rivalt rá a jegyző. „Hát tisztelt uram, jegyző uram! sz\'szegá a jövevény köhécselve ma hajnal í hasadta vei amint az erdőn kordély ommat keresztül jj\'.tero, hogy a magam falujába kolduljak egy agyon vert véres emberre bukkantam . .. Aligha idi nem való, azért egy zsákkal letakartam el is hoztam ide. Tessék levétetni, mert hát föltenni is nehezemre esett ám. „Jól vant" monda a jegyző, „Hova való kend?" „ide Sebesre, csakhogy tizenöt álló esztendeje nem voltam benne.0 „Hogy hívják? „Döme Erzaók, Egyszer gazdag voltain, de az isten büntetése utolért és földön futó nyomorulttá lett.* Az egész tanács rá ismert as egykori szép ürzsikére, a falu papja kedvesére, kit Peti féltékenységből meg* gyilkolt. Kíváncsiságtól izgatva mindannyian siettek as általa hozott hallát megszemlélni Leemelték a ro zant kordélyon fekvőről a zv.ák szemfödőt és mit láttak? .... Egy emberi alak feküdt azon összefűzött balkéz ét jobb lábbal. Azonnal rá ismertek benne .... Döme Petire a falu bolondjára. Mindenki fejét csóválta és némán bámult a meggyilkoltra, nem tudván elképzelni, kinek volt útjában a szegény bolond. Végre a koldus asszony, Peti felesége szakivá meg a csendet megkérdvén, hogy kit hozott 0 ide. „Kit?" mondák meghatva a körül állók. „Döme Petit, saját férjedet 1" Az asszony ennek hallatára öwaeboraadt, haja szálai égfeló meredtek rut ábrásata lég inkább eltorzult. Erőtlenül borult az enyészetnek indult hullára és halk hangon dadogá; .ÉdesJPetim bocsáss meg II... éa megszűnt élni. — Tahit a bűnös meg- tért halála előtt, isten szívesen látja Őt övéi között. Két halottja és egy tolvaja lett falu házának. Olyan eset, melyre még a legöregebbek sem tudnak emlékezni. Mi tévők legyenek ? Először temetni kell, azután tovább vallatni ebben áilapodának meg mindannyian. A fala orvos- is megjött;\' hogy a halottakat megszemlélje; meg is tette. — Az asszonyra kartan kimoadá, hogy szélütésnek lőn martaléka. Da az ember? az a szegény eszelős! Három szúrást kapott, egyet a síiv a másik kettőt nyakszirt táján. Amint a mély sebet közelről megtekintené as orvos, azt veszi észre, hogy szivére ku\'csolt kezében [valami fényeset rejteget a halott; de hogy mi lehet azt boncsolás nélkül lehetetlen megtudni. Feltaglalta tehát azt az izmos kart, és ime egy nagy ezüst gomb hullott ki az ujjak közül. Egyszerre minden jelenlevő elkiáltá. ... E« a véuCiiszla vajda gombja 1! Igen azé volt a gomb, akkor került oda mikor Peti az utolsót markolta végig a ctigány mellén, ki a gomb hiányt csak másnap reggel vette észre és érte víssza menni nem volt bátorsága. * * * A fentebb történt Ügyek bonyodalmas volta egészen tehetetlenné tevék a falu bölcs tanácsát csupán bíró aram nem veszté el lelkierejét hanem rögtöni intézkedéseket lőn egyrészt a gyanúba esett czigányok elfogatására, másrészt pedig a szolgabírót hlvalá meg gyalogpós-tást menesztvén érette - Lözeli falába. Nemes Tüsszögi Dániel szolgabíró uram szokása ellenére is engedett a meghívás- nak és pitymalatra saját négyes fogatán hajtatott be Sebes faluházának udvarára. Nem mag. jött, kocsisán kívül még zsinóros huszárja is ott ült a bakon ki kent, kifent hegyes bajuszával éa ölében tartá az elmaradbatatlanul szükséges huszonöt mogyorófa suhogőt, mely nélkül a derék szolgabíró ur nem szokott igazságot szolgáltatni. Furcsa egy ember vala Tüsszögi Dániel ur már csak azért is mert elvül azt vállá, hogy igazat vádlott ajakáról addig nam várhatni mig minden kihallgatást meg előzőleg olvasatán tizenötöt nem vernik hegyibe. Még meg sem állott teljesen csésija már is elkezdé az udvar közepén „Bíró ! Jegyzői" teremtette . . . mí újság? Raboltak, gyilkoltak ? Ösazekocz-czant;a csárdabeliek vagy talán tüz ˇoll? Ki gyújtogatott? Hozzátok elibém hadd húsok rajta végig az isten ostorával! Mí közben a kesében levő bikacsékkel nagyott ütött fényes csizmája szárára, így érkezeti el Tüsszögi uram a bíró a jegyző és a tanácj által kisérve egészen azon szoba ajtajáig ahol fegyveres pandúr őrizete alatt valának a vádlotlak Árva Ferkó, Birky uram a kárvallott és as ajtó közvetlen közelében még tanuk gyanánt Ltppants Laciit is Jüdi zsidót is becziiálták hogy annál alőbb kisüljön, aminek agy is ki kell sü\'nie. Tüsszögi uram, neki is vetkőzött azonnal az igazságszolgáltatásnak leveté-bársony bór bélé=ü mentéjét, letörlé homlokáról a nagy rerejtékuseppeket és agy ingajra degradáltan elbődité magát. „Gyurka előre azokat a mogyorófa vess-szóketl" Eközben a bíró háronuzor ii el- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLŐ ií í MÁJUS 1-éa 1884. képes azt egyedül a hazafiságra, a takarékosságra szoktatni. A hazafiságra szoktatni gyermekeit az anya első és legszentebb kötelessége. Ezt teheti pedig azáltal, ha megismerteti gyermekeit a haza történetével, irodalmával, egyes államférfiak ás irók élet és jellemrajzaival ; teheti még azáltal is, ha minden jótékonyczélü és közművelődési intézményt tehetsége szerint pártol és ha azok pártolására gyermekeiket is már korán ösztönözni igyekszik, és végre ha embertársait valláskülönbség nélkül szereti, ha azokat szükség idején támogatja és ha mindezekre gyermekét ia már korán szoktatja. Nem kevésbé fontos a becsületességre való szoktatás, mert a becsület az, ami az ember tekintélyét emeli ús minden szép és magasztosra képesiti. Ismeitessük meg gyermekcinkkel már korán, hogy a tiszta, mocsoktalan kéz, a szeplőtlen jellem tarthat egyedül igényt a tiszteletre, mig jellemtelenre szégyen és megvetés vár csak. Szoktassuk továbbá gyermekeinket ügy, hogy a másét ne bántsák, ne kívánják ; ismerjék meg, továbbá, hogy a vagyonszerzés nem czél, hanem eszkőz, hogy szükség idején embertársainkon segíthessünk és igy elejét vehetjük az Önzésnek, mely sok bajnak kútforrása. A munkára és takarékosságra ösztönözni gyermekeit és nekik e tekintetben is jó példával szolgálni, az anyának annál inkább is kötelessége, mert korunkban bizony csak az élhet meg becsületben és becsületesen, aki munkás, takarékos aki munkájának szerény eredményével beéri. Szoktassuk őket továbbá az egyszerűségre és ugy, hogyRous-seaukint „Island hó mezején ép ugy megélhessenek, mint Málta forró szikláin." Legyenek végre ugy szoktatva, hogy az élet különböző viszontagságai közepett a sors csapásait, melyeket netán a végzet rajok mérne, elviselni zúgolódás nélkül elég erősek legyenek. Ha a nők mindezeket folyton szem előtt tartják — ugy remélem, hogy eljön egy idő, amidőn társadalmi viszonyaink fölött panaszra okunk többé nem leend, — akkor majd nyugodtan tekinthet vissza minden anya múltjára: mert anyai és honleányi kötelességeinek nem csak hogy eleget tett, hanem fényesen mégis felelt. Már pedig Eötvösként ,aki saját nemzete iránt lerótta kötelességét, az lerótta tartozását az egész emberiség iránt. Hogy tehát az anya magaszto missiójának megfelel h essen, hogy a hazának jó hazafiakat és honleányodat, a társadalomnak pedig becsületes, mnnkás, takarékos és a viszonyokhoz alkalmazkodni tudó tagokat nevelhessen : a társadalomnak viszont oda kell törekedni, hogy a nőt erőinek és tehetségeinek összhangzatos kifejtése által hivatására képesítse és és hogy a családi élet szinvonalat a nő miveltségének előmozdításává] emelje, minthogy a családi élet lelke tagadhatlannl a nő. Kiről Jókai hazánk kedvencz költője azt mondja .Minden férfinak van egy védangyalá^ kinek nevétől fellelkesül, kinek emléke az élet ntain vezeti, ki 0\\te és halála felett határoz és ki ót jóvá vagy rosszá teheti. E védangyal nő, a gyermeknek anyja, az ifjúnak kedvese és a férfinak neje.* WURMFÉLD IGNÁCZ. Bécsi levél. (MarhaBgy; Totalíaatenr ; Silberer ; Schonk ?8 tárul) Ha a .béka-egér barez* írója éloe, a legszebb alkalom nyílnék most az osztrák-magyar, vagy „gemeinssme\' mar h a-h a r c z megírásához. A közei múltban jelentékeny szerepet játszottak Európában ai osttrák-magyar marhák ; ilyen senaatiós esemény még talán a berlini congresszusz éta nem volt. A vita borzasztó volt. A közönség pedig j\'ogOE kíváncsisággá] tekintett a jövőbe, mely as egyik, vagy másik marhának Imi a babért n jaj -tsndó. A krízis elinalt, az osztrák marha ezulsl méltó irigységgel nézhette mist koszorúzták meg Pozsonyban tisztelt ol-legájáf. Látom, hogy most már nálunk ia jelentékeny szerep jutott a marhának és Bismarcnak igaza van, hogy a monarchia súlypontja Pesten van; mert Poasinger marhái Tisza Kálmán marháitól tökéletesen leverettek; tehát a fennforgó kérdésben a m a g y ar marhák előnyben réeze-sitteltek. Eddig jól tnent volna és kiki hitte, n°gy * ,marhaügyu befejeztetett; a marhaügynek Pozsonyban azonban egy uja bb irtó-marhajáióka is volt, amennyiben az olt megjelent bácsi mószárosegyeaület elnöke, meghatva míree pártfogástól, melyben a magyar kormány az Ő marháit részesíti, — kérte a magas kormányt részesítse őket ia kegyes pártfogásában, Hogy kik legyenek azok se ók? azt közelebbről nem méltóztatott megjelelni és igy a kérelmezett pártfogás valóazinü a bécsi mészárosokat és osztrák marhákat egyaránt leszen illetendő. Erre n „Wi ner Gemeindrath"-ban .nagy zaj támadt; a Bmíaztr»uenazvotumokB egymást kergették-, a tolvajláaok napirenden voltak; mert, úgymond, az osztrák marhák és mészárosok nem szorulnak a magyar kormány pártfogására és majd az osztrák kezdé. .Könyörgöm alázaioaággal nagy hiiok nehezültek a falara. .Hallgason kend biró I ha én itt vagyok senki se beszéljen! Tndom ha a faluból kihúzom lábamat gyülemlik a gonosz; de majd kiderül röglön minden. Gyurka a zsinóros huszár, is megérkezett az annyira óhajtott auhogókkal útközben még a ^b&tvágást is megfed velők mint huszárkorában szokta a karddal; mit Tusszögi uram az ablakon keresztül meglátván azonnal elemébe zökkent és kiadá ft\\prancsot Jüdi lehúzására. Hiába rimánk_odotta zsidó haszontalanul esküdött Mózes ötkönyvére és apellált Józsua tudományára a régi idők teljhatalmú ura nem adott kegyelmet; csak miután kiállóit tizenkettőt a javából akkor szabadult meg .... a deresről. Tüsssögi Dániel uram pedig visszafordulván az ablaktól magasra emelt fővel kordé, mit vétett ez a Jadás fajta biró uram? Tudtommal semmit tens szolgabíró uram ! csak tanúnak volt beczítálvs. „Ejnyel ejnye! mért nem ssólt ki-gyelmed előbb. De se baj majd jóvá le-szem a hibámat. Monda gondolkozóba esre a Tüszögó szolgabíró mikösben -z óbégató zsidó felé fordul tan kérdé: Ápellálss-e Jüdi?" „Igenis könyörgöm apellálok ?" rimánkodék a kérdéseit. .Na Gyurka akkor adj neki még tizenkettőt, mert az első tizenkettőt vólet-ségből kapta." „Váj mir! sikolt a zsidó sápad tan. — Ne tessék agyún veretni inkább k-i vallok mindent. Elmondom rügthon ki luptha el a tinókat. Thekintse nogyaágoa obram, hodj én caoládos ember vagyok." .Na lám bíbaait zsidaja, ha előbb vallottál volna az sem lenne a tied ami már rajtad van, de igy a caria sem szedi le rólad! Szólott jó itQeket kacz«gva nemes Tüsssögi Dániel arám a feletti örömében, hogy ő újra megmula\'hatla a TÍ< lágaak. hogy a régibb vállalási módszer mennyivel praktikusabb az újnál. Pedig csak ulyformán állott t dolog, hogy a vak véletlenül talál\'a meg a buxa szemet. Jüdi ezutáu ijedtében és félelmében szépen elmesélte a jalen levők előtt, hogy a tinókat Lapp »n le Lacti lopatta el czigányokkal, persze, hogy egy keveset de nagyon keveset, maga ia segitett. Eta-tán a czigányokat fogták hegedűbe. Ez a hegedű ngy~a falu helyen igen gyakorta használt vallató esrkót, mely áll két összecsukható deszka •sáliból: eseken pedig két lak van, melynek egyike a nv kat fogja körül a másikba púdig a két kés jön és igy kényelmesen végig lehet a belekerültél! simogatni, mit a fala kis-bírája hegrdülésntk ások ott gúnyosan nevezni. Perste a czigányok elárul tátva látván magukat, nem sokáig állották vén huszár kenyegetéaét hanem bevallák a lopáson felől még az általuk elkövetett gyilkossági esetet is. Igy astán megfordult a kocaka melynek senki sem örült ugy mint a Berkyék Nacsája aki as ártatlanul szenvedett Arra Ferkóé 15a; mig Lappams Lzozi czinkos társaival egyetemben elkerült oda hol a nap nem aüti az oroaájukat hosszabb s rövidebb időre. Mikor már vége volt a vallatásnak Tüsszögi aram mosolyogva veré meg a biró vállát mondván : Lám nem megmondtam mikor éa itt vagyok akkor senkise besséljen mert látásomkor a bűnös mag szólamlik meg legelsőbb, .agy is tudván, hogy ón keresztül járok aa eszükön. kormány faladata leend az ő marháival elbánni, — ezeket dédelgetni, — asaa: ki-ki vesződjék 3 aj át marháival ! S ebben igazuk is van Tisza Kálmánnak p»drg úgyis elég marhát kell megfékeznie ós igy az osztrák marhákkal nem kell vesződnie. Hiszem, hogy ativeseti mond le ezen elveseiről; elég volt neki akkor, midőn a polgári házassági javaslatot tárgyalták. A lóíir.\'atas ia kezdetét vette és siet ki a pályához sok gazdátlan ló éa (ellovagolt lovatlan gasda; hanem az ugyancsak a .totalisatenr\'-nél az idén sorompót vont oly sok vérmes reménynek, hogy majd nem azt fogják kérdezni, hogy a „bandi cap\'-versenynól ki lova fia győzött? hanem ast, hogy kinek volt meg a helytartó által előirt öt forintja, hogy a ntotalisatear"-néI játszhassak ? 1 Persze, sok vérmes remény less meddő egy-egy helytartói rendelet folytán I De az ily in rendelet nélkül is usak meddő a világon minden, vagy a legtöbb remény! Ugyan azon Süberer Victor, aki légurazáaai által Bécs, Pest és még számos vároa lakóit bámulatba ejté, ó, aki hossássokott mindig fent, a felsőbb regiókban, atazgalai: a legtöbb Bécs városi képviselő választások alkalmával a földön járts ott is maradt! Hiába, hálátlan a világ! Szegény Silberer majd csak szebb időkben kivan ismét .felszállani," — de nsm Bécsben, hanem Bécsen kivül valamely falna. Ki tudja, nem jól cselekszik e? hisz kfion egészségesebb ia a levegő . . . .Sohenk Hugó feUkasstása,\' .Slot-sarek ájuláas,* .az utolsó éj* teasók kérem tensnr megvenni, hiss csak két kraj-csár! Igy kínálgatták a röpiratokat ós nj»gokat a bécsi boulevardon ápril 22-én dél ben. Minden k i újsággal kezében járkált as utakon, as élénk kép a ring-Ssinházi katasztrófára emlékeztetett. Scheak, aki a börtönben sajnálatát onté ki a felett, hogy csak oly kevés szűznek oltá ki életét, — egy órával halála előtt Ünnepélyesen megígérte, hogy többé senkit sem fog meggyilkolni Egy órával ezen .ígéret" után megszűnt élni, és erősen hiszik itt Bécsben, hogy a magába tért büaos ez utolsó igéretét s ünnepélyes esküjét meg fogja tartani. Az örökös börtönre megkegyelmezett Schenk Károly e napákban szállhatott K arthausba. — Egy itteni élc-lap ráfogta, hogy a törvényszék azért ajánlotta a királynak, a m egkegyel me rést, mert az orvosi vélemény sserint Schenk Károly beteges álispjtánál fogva az akasztást nem bírná kiállani ! Valóságos garairozot t 3 pró b ás scbwarsgelb vicsez! NYÁRI SÁNDOR lelő üdét egyének felkéretnek hogy leve lezéseiket ezentúl mindig a consulí híva tálhoz, nem pedig az illető hivatalok vezetőjéhez czimezní szíveskedjenek. Sopron 1884 spríl 20- A. kereskedelmi es Iparkamara A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi és iparkaraarának 1883. évi zárszámadása. Bevétel. 1. Pénztári maradvány as 1882. év végével 6817 frt 787, tr 2. Kletek fejében befolyt 16 313 frt 10 kr. 3 Kamat fejében idŐleg elhelyezett Összegek után 764 Irt 60 kr. 4. A kamarai helyiségek egy-rószéaek albérlete fejében 250 frt. 5. Véd jegy lajstromzáai díj fejében 5 frt. 6. Visszafizet" előleg írjében 230 frt. Öaz-esesen 24,470 Irt 487, kr-Kiadás. 1. Lakbér a kamara helyiségéért 1025 frt. 2. Évi fizetések, lakpónzek éa nxpdi-jakra C864 frt 40 kr. 3. Irodaarerekre 269 frt 12 kr. 4. Nyomtatványokra 1406 frt69kr. 5, Könyvek. hirUpok és könyvkötő munkára 469 frt 97 kr. 6. Fűtésre 182 frt 15 kr. 7. Világításra 38 frt. 57 kr. 8. Postabérre 125 frt. 9. Járulék ipar ós kereskedelmi iskolákra 630 frt. 10. Já rulék a nyugdíjalaphoz 488 frt\'80 kr. 11 Ösztöndij iparos asakoktatást látogató ifjaknak 150 frt. 12. Utazási költségekre 344 frt 84 kr, 13. Hírlapi hirdetésekre 465 frt. Véletlen költségekre 383 Irt 10 kr. Visszafizetés mellett adott előleg 200 frt. 16. Az 1885. bpesti kiállítás ctéljára felmerülő költségek 293 frt 36 kr. Öaz-szesen 14.236 frt. Pénztári maradvány az 1883. óv végével 11,234 ín 487, Sopron, 1883 deczember 31 -én 1435 az. 1884 Hirdetmtny. Ismételten elófordalt, hogy kereskedők és iparosok üzleti levelezéseiket a külföldön székelő consulok személyéhez eaimesték, minek folytán oly esetekben, midőn az illető ügyvivő időközben más állomásra áthelyeztetett vagy szabadsággal távol volt, ezen levelek nj tartózkodási helyére utána küldettek, mi által aa ügy elintézése gyakraa több havi késedelmet szenvedett. Hogy jövőben ily nemű a Consulok roalasaiiaa nélkül előforduló késedelmek elkerülteatenek, aa il- Megyei élet. A megyei állandó választmány m hó 19 én tartolt ülésének kisirÓUgoa tárgyát a megye 1883. évi zárszámadisni-oak megvizsgálása képeste, amely száma* dáaok egyes kitételeinek helyes és szabályszerű igazolványokkal teljesen felszerelt voltáróf aa állandó választmány meggyőződést szerezvén, azokat elfogad-haióknak s ennek folytáo Skublics Zsigmond megyei főpénztárnok arat a szokott óvás fentartása mellett a továbbbi felelősség alól felmentendőnek véleményezte. A betegápolás és a katonabeszállá-solási alap kezelési tekintetében az állandó választmány a következő indítványt ter jeszti a közgyűlés elé : Tekintve, hogy — ugy a bategápo lási mint a katonai beszállásolási alapnál több ezerekre rugó bátralék mutat\' kosik, melynek mielőbb és minél nagyobb összegekben leendő befiselése mindkét alapnak, agy a hivatalos ügyvitel érdekében is felette kívánatos: ennélfogva elrendelendő volna, hogy a betegápolási, aatonebeazállásolási- valamint az átfon-tartási alapokról a megyei számvevőség áltsl elkószitelt a alispáni hivatal által már kiküldött kis könyvecskék alapján külön minden község a névszerinti elő-irást elkészileni és a lerovást pontosan az illető könyvecskébe bejegyezni tartozik, — a hogy e részben semminemű mulasztás elő ne fordulhasson, elrendelendő volna, hogy járási szolgabírák minden községben szabályszerű eljárással vizsgálják meg az előirt tartozások mibenlétét és ast megállapítván, arról jelentéseiket az ösz-szes községekre nézve es év végéig a megye alíszánjához beterjesszék. Közérdekű voltánál fogva szükségesnek tartjuk elóaorolni azon javaslatokat, melyeket az állandó választmány a közmunkaügy readszeres kezelése czéljá-ból terjeszt elfogadása véget a kögyülóa e.é. Aa elfogadás végett ajánlott javaslatok a következők: l\'Ör, A közmankaváltaágí összegeknek pontos befizetése czéljából a megyei számvevőség által elkészíteti köz-monkaváltsági nyilvántartás kivonata 7« évenként oly felhívással voln* a járási szolgabíró uraknak kiadandó, hogy as abban kitüntetett hátralékot a szolgabíró urak közvetlen felelőségük terhe mellett azonnal behajtani és as alispáni hivatal bos fe 1 terjessteni kötelességüknek ismerjék. 2 or. Ulaseras^mok javítására nézve jövőre azon eljárás volna foganatosítandó, hogy a közmunka azolgálmáoyok megkezdene előtt a járási utbistosok kezelése alatt levő alszerssámok a járási szolgabíró útfelügyelő tag arak által meg vizsgái tan saaak s a szükséghez képest mutatkozó helyreállítások elrendeltessenek. 3 or Az utépilés* és közmunkaügy ben felmerülendő teendőkre nézve a szabályos ellenőrsésre rendszeresített járási útfelügyelő tag urak as évenként teljesítendő közmunka Összeírás — közmunka compuLos ós egyéb, as a fen tartás terhére eszközlendő építkezések, illetőleg utmun-káUtok kiadására, felülvizsgálására, s megordott kavics átvételére, szóval as ut épí és éi közmunkáiig}-ben felmerülendő teendőkre * járási szolgabíró urnák, Ps«t-leg a kir. építészeti hivatal által mindenkor meghívandók, a meghívott de meg-ii-m jelenő tagok pedig az eljárásaikai mával felveendő jegyzőkönyvben megne-vuzendók. 4-nzer. Az utrendőrségi szabályok szerint az slladalmi vagy országatakba szakadó mellékutakat, bejárásokat az ut-árkon keresztül vezetni Ujos és ily pornó kon as árkok Kellőleg bebidalandók levén, a járást szolgabíró urak felhivandők volnának hogy azonnali felállítását necsak érdekelt birtokosoknak, hajem as illető községekneknek ís szigora kötelességévé tegyék,ennek poatos foganatosítására fel ügyeljenek s a járási utbtztosokat szigorúan utasítsák, hogy a hol ilynemű hiányokat tapasztalnak, azt a járási szolgabíró urnák azunual bejelentsék, ki is z«n bejelentésekről külön nyilvántanást vezetői, a a hiányt azonnal p Ó t o 1 n i kö teles. 5 ör Az utrendőrségi szabályok szb rint aj építkezéseké:, valami, t javításokat, a keritéaeket és palánkokat is ideértve, csak a töltött ut árkának legkül sőbb szélétől, vagy hol oldal árkok nincsenek, az áttöltés talpától számítandó 2 bécsi ölnyi távolságra szabad rakni és miután tapasztaltatott, hogy a megye néhány utvonala mellett ily gyepük a hivatkozott szabálytól eltérŐleg c<akqgyan létesnek, melyek az atak szerfölöt osgy hátrányára vannak: ennélfogva a járási útfelügyelő tag arak felkérendők volnának, hogy a szakasaakbeli utvonalokéi azonnal megvizsgálván, a tapasztalandó szabálytalanságokat ai illető járási szol-gabiró urnák bejelentsék, ki ís azok eltávolítása iránt rögtön intézkedni köteles. --- Végül felhozatott, hogy a f. évben készpénzért épitéz alá veendő s a nagy költséget igénylő pölöakebaki ut kiépítésének sikeres foganatosithatása czéljából szükséges, hogy az építés folyton szabályos ellenőrzés illetőleg szigorú felügyelet alatt teljesíttessék: ennél fogva sz állandó válasstmáoy részéről tiszteletté] véleményeztetik, hogy az emiitett alvónál kiépítésének felügyeletével az illet; azakaszbelí útfelügyelő arak megbízassanak, a főfelügyelet vezetése pedig Bek ker Antal útfelügyelő ar különösen is megkéressék azzal, hogy a fbganatoai-tandó munkálatokra folyloo felügyelni aaiveakedjék olyzéppen, hogy a jelzeit utvonati az építészeti szabályok szoros megtartásával, s a reá fordítsndó nagy összegnek megfelelő eredménynyel és minden tekintetben kifogástalao állapo\'-ban adasAÓk át a közforgalomnak. 2-e. Jegyzék a nagy-kanizsai kir. törvényszék büntető bíróságnál 1884. május hóban leendő végtárgyalás és ítélet-hirdetésekről. Május 3-án, 942. B/85. Gyermekölés bűntettével vádolt Mészáros Etelka s társai elleni bűnügyben végtárgy. 96Ö. B/84. Magánosok elleni erőszak bűntettével vádolt Major György ¦ társai elleni bűnügyben végiárgy, 958. B/84. Porkó István közokirat hamisítással vádolt elleni bűnügyben vég tárgy. Május 7-én. 773. B/84. Könnyű testi sértéssel vádolt Pasztái Sándor elleoi bűnügyben vég tárgyalás. 957, B/84. Magzat elhajlás bűntettével vádolt Ösv. Molnár Jánoané elleni bűnügyben végtágy. 493. fi/84. Ca..Iárd bukás bűntettével vádolt fierger József elleni bűnügyben vógtárgy. 1085. B/84. László Varga Mihály elleni bűnügyben II. bír. ithird. 1086. B/84. Gerócs- György elleni bűnügyben II. bír. ithird. 1101. B/84. Kalamár József s társ. elleni bűnügyben III. bír. ithird. Majna 10-én. 959. B/87. Súlyos teslisértés vétségével vádolt Horváth József elleni bűn ügyben végtárgyaláa. 960, B/84. Gondatlaneág álul okozóit emberöléssel vádolt Kelloer György elleni bűnügyben végtárgy. 1102. B/84. Jámbor György elleni bűnügyben III. bír. ithird. 1112. B/84. Merny ovecz Teréz ellen i bűnügyben II. bír. ithird. 1125.B/84. Schrancz Márkus elleni bűnügyben II. bir. ithird. Május 14-én. 917. 512. B/84. Lopás bűntettével vádolt Lakatos Mihály s társai elleni bűnügyben végtárgy. 1164. B/84. Dsutsch Izrael elleni bűnügyben II. bír. ithird. 1146. B/84. Beaocs József elleni bűnügyben III. bír. ithird. 1186. B/84. Sébeetéay Zsófi elleni bűnügyben III. bír. ithird. 1188 B/84. Hajda Kozma János elleni bűnügyben III. bír. ithird. Május 17-én. 836 B/84. Gondatlanság által elkövetelt súlyos testi sértés vétségével vádolt Grubics Mihály elesni bűnügyben vég tárgy. 898. 768. B/84. Lupis bűntettének k,Bérletévei vádolt Kovács Pál János elleni bűnügyben végtárgyalás, 999. B/84. Lopás vétségével vádolt Mai ovics Meoyhárd elleni bűnügyben végtárgvalás. 1Í90. B/84. Doklea Mark elleoi bűnügyben II. bir. ithird. 1219. B/84. Tóth Peti György és (áraa elleni bűnügyben 3 ad bírósági itéletbüdaiéa, 1220. B/84 C»eh János a lá\'sa elleni bűnügy b-m 3-sd bír. ithird. 1253. B/84. Vein Samu elUni hüoügyben 3-ad bir. ithird. Május 21-én. 1017 B/84. Szándékos emberöléssel idolt Fodor József elleni bűnügyben vég tárgyalás. 1002. B/84. Csalás bűntettével vádolt Seuk József s neje elleni bűnügyöm végtárgyatás. 1272. B/84. Huszár József elleni bűnügyben III. bir. ithird. 1283. B/84 Pálinkás József elleni bűnügyben 2-od bír, ithird. 1284. B/84. Szakonyi István elleni bűnügyben 2-od bir. ithird. 1285. B/84. Androsecs András és társa elleni bűnügyben 2-od bir. ithird. 1286 B/84. Grünfcld Jakab elleni bűnügyben 3-sd bír. iihird. Májas 24 én. 1003. B/84. Személyes szabads^ megsértésének bűntettével vádolt Németh József elleni bünügyb-o vógtárgy. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 1-én 1884. 1138. B/3-i. Sikkasztás bűntettével vádolt Horváth József s társa elleni bűnügyben végtárgyalás. 1145. B/84. Lopás bűntettével vádolt Botos József s társa elleni bűnügyben vég tárgy. 1256. B/84. Pethő Ferencz elleni bűnügyben büntetés foganatosilás. 1282. B/84. Biszterczky ErnÖ elleni bűnügyben 2-od bir. ithird. \'Í326. B/64. Ör. Benke György s társa elleni bűnügyben 3-ad bir. ithird. 1351. B/84. Bodor Ferencz z tára. rjieni bűnügyben II-od bir. ithird. - &-» Május 28-án. 1157. B/84 Lopás és illetve gyilkosság büokisérlete miatt vádolt Roza József és társai elleni bűnügyben végtár gyalás. Május 31-én. 1175. B/84 Lopás bűntettével vá dolt Hosszú Balázs s társa elleni bűnügy ben végtirgy. 1139. B/84. Hatóság ellesi erőszak bűntettével vádolt Gerencsér Miklós elleni bűuügyben végtárgy. 1304. B/84. Bali Anna s társai elleni bűnügyben 3 ad bir. ithird, 1373. B/84. Németh Mihály s társa elleni bűnügyben 3-ad bir. ithird. Kelt Nagy-Kanizsán a kir. trvtték miut büntetőbíróságnál l&84.april 28-áu. PLANDER GYÖRGY kir, trvszékí kiadó, mint irodatiszt. -tí írek. — A ní-gy-kanizsai kisdedneveló egyesület apríl 27-én tartottá évi rendes közgyűlésé!, melynek legérdekesebb tárgya volt az igazgatósági éa 10 választ, mányi tag megválasztása. Beadatott ösz< azesen Gl érvényes szavazat. Megválása-latiak elnökül :Pliháí Ferencz n é, másod-elnökül: VidorSamu n é, I. alelnökül :Knaunz Boldi z s á r n é, II. alelnökül : d r. S c b r a yer Lajosné úrnők; — I. titkárul: B á t o r f í L aj o b, II. titkárul: Szála y Sándor; pénztárnok ul : Oszeszly Antal, orvosul: d r Scbreyer Lajos, ügyészül : Gyórffy János, gondnokul : U 11-István urak : — választmányi tagokul: Vágner Károlyné, Weizer Józeefnó, R\'izenfeld Adolfné, Szu kit: Nándorné, id. Fesselboffer Józsefné, Gutmano Simonná, Lőwinger Friderika Schertz Albérlőé, Koch Mibályné, Zadu-bánstky Lajosné; pót tagokul: Erdődy Lajosné, Donátb Lvjosoé és ifjú Fessel* hoffer Józsefné uruök. — Bokányi György, népétnek; plébános és czimzetes kanonok ur f. évi april 24.-én ünnepelte 71. névnapját. A dirék ferfiu 1855. évi május hóban ne-vezlolett ki plébáiiosaak, a boldogult Batthyány Fülöp által.Leikészkedéae alatt mindig köztiszteletben álló, s általánosan ss-retett atyja volt fárájának; s kitűnő érdemeket szerzett a népnevelés emelése és a magyarosítás körül. Fáráját horvát éa németajkú nép lakta; ezeket most már szépen megmagyarosította. Nemzeties törekvését még a Bach-korszak idejében is érvényesítette. Nem csuda hát, hogy 71 névnapja alkalmával, nemcsak rokonai, hanem n.-kanizsai ós letenyevídóki tekintélyesegyének is tisztelegtek nála. Jelenvolt: dr Apáthy István letenyekerületi képviselő ur, orvosnövendék fiával. A délutáni órákban községének küldöttsége tisztelgett nála. kik kőzött az ottani evangélikus lelkész ur is volt, ki köszöntő beszédjében különösen hangsúlyozta ünnepeltnek sbbeli érdemét, hogy vele, mint egy más felekezetnek lelkészével, mindig a legjobb egyetértésben ólt i híveit is mindig vallási türe lemre, egyetértésre buzdította. — Szóval rá csak áldást mondhat valláskülönbség nélkül mindenki. A derék férfiúnak közérdemeihes még azon szép és áldott lélekre valló tett is fűződik, hogy 3, tel jesen árvát nem csak fölneveltetett, de azokat igen tisztes állapotra, társadalm állásba ia juttatta — Az ily tettek Cn magukat dicsőilik. — Májusi bnrczolkodás alkalmával ismét figyelmeztetjük a rendőrséget, hogy ne engedje a tükröket befedés nél kül az utczákon hordani, mert a fény visszaverődése vajmi rosszul esik az úgyis portól megkínzott szemnek. — Tirezáját vesztette el a hét elején egy Pest felől utazó nő. A veszteséget csak az itteni pályaudvaron vette észre. Mindent magpróbált; sürgönyöz-letett , keresett, kutatott; de bizony eredménytelenül. Szerencséjére még volt annyi pénze, hogy hazáig válthatott jegyet. — Görjczy Pál miniszteri tanácsos, Zala Égerszöget áprjl 20 án meglátó gatta; s meg tekintet te azon telket, melyet a város a gazdasági és kertészeti szakiskola izámára kijelelt. A polgári fiu- és felső leányiskolát is meglátogatván, megelégedését fejezte ki, s kijelenté, hogy a gaadáesati és kerteszeli szakiskola » jövő tanévre okvstlenül szervezve leend. As ottani lap e látogatásból a polgári iskolának „messie kiható" ered-monyt jósol. — AZ esiteregnyei gyilkosság [atyafi a falutól kÍBaá távol eső szántóföld-ügyiben a következe réstleteket vettük. I jón. Közelit feléje egy ócska köpnyogbe A tettes Dani György nevű egyén, j burkolt idegen b e szavakat intéai hozzá: As áldozat Kovács litván, nevü, 23 éves: .Ugyan kérem, nem tudná nekem még-fiatal ember, kit a t«ttes baltérden alul iőtt! mondani, hogy melyek a tékesi határban meg.Estalán kigyógyult vólnasebéből, ha[ as úgynevezett „öreg szóllők"?— „De kellőleg gyógy kezeltették volna. De ezt! igenis megmondhatom." — volt válasz elmulasztottaké így egyenesen &i elha-1 — s mit akar maga ott8? Némí vonako nyagolás folytán kellett a szerencsétlen dás után, aa idegen a következő orvon-áldozatnak meghalnia.A tett indoka gyÜ-^ detes történetkét kezűé elbeszélni a né- lölködésvolt. — Herczeg Batthyány Stratt-iiiHim ÜdÖn ellen tudvalevőleg a hitbizományi javak nem illetékessége miatt per indíttatott. Ezen pert a Curia nevezett herczeg javára döntötte el. — A farkasfalvl katholikusok hír-szerint átakarnak térni as evang. vallásra. — Katonai bőrökből. A májusi előléptesések alkalmával a 48-ik gyalog ezred itt állomásozó 4 ik zászlóaljánál ós a hadkiegészítő parancsnokságnál a következő előléptetések illetve változások töriéntek: A kezelő főhadnagy: Fodor Rudolf kapitánynyá; a tiszthelyettesek iKriansr Lajos és Zajo-csek Kelemen hadnagyokká neveztetlek ki. Ez utóbbi áthelyezve a 101-ik ezredhez. A\' köztiszteletben álló ezredorvoe, V u k o v a c, áthelyeztetett a 65-jk ezred Boszniában fekvő egyik zászlóaljához. Továbbá a nevezett ezrednek Kanizsán ís jól ismert egyik kapitányát Zurna Károlyt ő felsége előléptetvén őrnagygyár egyszersmind ki nevette szárnysegédévé. — Választási mozgalmak. A kör mendi függetlenség; párt e héten hívja egybe képviselő-jelölési gyűlését. — A választó kerület szabadelvű pártja pedig pril hó 28-án tartotta alakuló közgyűlését. A párt jelöltje Üchtritz báró. — S: Gotthárdon í. april hó 21-én a mérsékelt ellenzék képviselő jelöllül Lóskay bekény nagyfalvai plébánost kiálltotta ki. — A baksai kerületben april hó 27-én a függetlenségi és mérsékelt ellenzéki párt szervezkedési gyűlést tartott. — Egy anarchista izgató elfogatása. M. spril hó 18-án a szt.-gott-hárdi csendőrség a gyanafalvat vasúti lomásuál egy anarchista izgatót fogott el. Megmotozhatván, nála mintegy 10 drb röpirat találtatolt, melyeknek egyik része telv. volt anarchistikus éa állam ellenes izgatással és a nihilizmus és a szláv pro paganda dicsőítésével. Magát egy posztógyár ügynökének adta ki, hololt útlevelében mint díjnok van megnevezve. B-lg rádból érkezett oda és a muraszombati vendéglő helyiségekben kóborolt. A vésett egyén eddigi működéit e személyazonosságának kiderítése iránt —• neve állítólag Bitilek József s kulini csehországi azülelóaü — a legnagyobb mérvben folynak a nyomozások. — Öngyilkosság. Fenék és Keszthely közt tegnap reggel egy 19 éves pék-legény as ui mellett agyon lőtte magát. — A vőlegény orra. A közelebb Berlinben volt sebest-kongresszuson szóba került a rhino-plasztika : a mesterséges orrok csinálásának művészete is Egyik orvos eldicsekedett vele, hogy nemrég egy orratian fiúnak a bomlokbŐr segítségével olyan kitűnő orrot csinált, hogy egész emberi formájs, sőt még hegye is van a hamis orrnak. Az uj orral megajándékozott fin kózrŐ\'-kózve járt fotográfiájában azonban nem nagy gyöny ö-rÜsége tellett a tudós férfiaknak, mert bizony a szegény pacziens elég csúnya volt az ő mesterséges orrával. Csak Lan-genbeck, a nagy sebész mondta, hogy az eredmény igen Szép. Mert lám ő(LBngan-beok) tavaly egy sokkal kerésbbé sik«\' rűlt orrcsinálást végzett, a melytől maga íb elszörnyedt. Ks ima az nj orrú ember néhány hét múlva meghívja Langenbek-ket a — menyegzőjére, mert ő vőlegó-génye egy dúsgazdag és igen szép kisasszonynak, a ki talán ép az orrába szeretett bele 1 — Merénylet Nagy-Mányokról, Tolnamegyében m. h. 15. éjjeli 11 óra tájban hazafelé ballagott Májasra az országúton a mindenütt tiszteletben áiló fiatal lutheránus káplán. Egyszerre találkozik három ismeretlen magyar emberrel. Az egyik — látván, hogy a káplán úr pipázik — dohányt kér tőle. A lelkiatya ad neki egy pipa dohányt. A második is kér, annak is ad. A harmadiknak nem levén pipája, az meg a pipát kérte. A káplán úr nem adta oda. Elakarják tőle venni. Megfogják, földre dobják. Az egyik rátérdelt a lel.\'ész lábaira ¦ a kezeit tartotta, a másik zsabjeít kutatta — persze hiába — , a harmadik lehúzta czípőit, elvették kalapját, kabátját. A káplán egy elszánt lökéssel ledobta magáról az uton-állót, megszabaditámagát l futásnak eredt. A tolvajok — valószínűen pénzt akartak csak — elhányták a csípőt, kalapot, s eltűntek. Másnap megtalálták a ruhadarabokat, de acutonállóknaksshiresehamva. A káplán urnák semmí baja csak a lába fáj, mivel kénytelen volt megtenni kavicsos országúton mezítláb éjjel egy órai gyors sétát. Egy váczl rab rablott kinese. Tó kesén — Baranyamegye — csendesen sorsával megelégedetten szántott a német metnek: „Én három évi fogság után most szabadultam ki a vácsí börtönből. A börtönben megismerkedtem egy híres rablovai, ki a vidéken űzte merész rablásait. Mikor látta, hogy bizonyos az elfogatása, Összeszedte rablott pántét, a bankókat becserélte aranyért s az aranyakat elásta a tékesi öreg szőllők mellett elhazodó nagy árok partján álló legnagyobb diófa tövéhez. Miután ő most élethossziglani fogságra van elitélve, s így kiszab adui á-ához semmi remény, azért megmondta nekem a helyet b én eljöttem, hogy az elásott kincset megkeressem. Ha maga megmutatja nekem az Öreg szol tőket, s segít a pénz kiásásában, én Bzivesen adok önnek ezen fáradságáért 5" darab aranyat. A német atyafi abbahagyta a szántást, hasa kocsizott, ásot, kapát vett s a legszebb reményoyel indultak megkeresni az elásott kincset. Természetes, hogy mikor megutálták az árkot, a fát. az ásáshoz nem fogtak addig, mig be nem esteledett, mig a hold ezüst sugarával nem világitá meg a helyet, hol mindegyik már előre látta as üveget, mely selyemkendővel lekötve magában foglalá Arany János sápadt névrokonait. Vagy két Óra hosszal ástak már, de mindhiába. Ha az egyik elfáradt, ásott a másik, de csak nem akartak se üvegre, se aranyokra. A nemet sógor már-már kesdé reményét vesz teni, s nem akart már ásni. Ekkor az ismeretlen idegen vette késbe as ásót s pár perez múlván mindkettő ajkáról elhangzott az őröm kiáltás, mert íme ott állt egy meglehetős Üveg, lekötve fekete se-lyemkeodóvel. Darabig szótlanul nézték az üveget, mintha attól tarto\'tak volna, hogy ha megérintik, az tán eltűnik ismét b tán Örökre. A német atyafi volt első, ki megBzakitá a csendet mondván az idegenhez: „Megnézem!" — Levette a lyemkendőt ¦ Íme! tele as egész Üveg aranyokkal. Ekkor hirtelen kirámot\'a a német kezéből az idegen az üveget, s ki vett belőle 5 darabot, odaadta a i emelnek s távozni akarl. De a német kÖ.iyörgött, hogy adjon neki többet. Az idegen sok\' kérés után, adn\'t a néme\'nek még ket\'őt, azután pedig így szólt hozzá: „Tudja kend mit sógor I Minden arany megér — hí azen tudja — legalább U 5 frtot. Mii csináljak én ezekkel az aranyokkal. Ha valahová megyek e ezzel akarok fizetői mindjárt felütnő lesz az egész. Befognak, vállainak, s akkor meglehet, hogy tőlem is, kendtől is elszedik. Hanem maga jómódú paraszt, ma^a egyenkint felválthatja, vagy meg is tarthatja. Fizesse meg nekem az aranyok árát s én odaadom mind. még padig olcsón. Megalkudtak. A német adott minden darabért 2 frt 50 kr b kapott összesen 52 darab aranyat s potom 130 frton. Mindegyik meg volt elé gedve. — Pár nappal a történtek után ismét beállít az idegen Maráczr* — Baranya — a kocsmába, s mutogatja talált aranyait. A kocsmárost, ki kérdezte hogy hómét kapta azokat, a fenti históriával traktálta, csakhogy az üveget most meg Hanton — Tolnamegye — találta mikor ott az országút mellett fákat ültetett, Eladott itt is néhány darabot. Alig mult két óra, midőn valaki felismerte, hogy hát ezek tulajdonkép nem is aranyok, hanem csak játékpénz, s egynek ériéke nem is 5 frt, hanem kettőnek az ára vagy 1 krajozár. Jelentettéka csendőrök nek a dolgot, s most az idegen a bűvösben olvasgatja, számlálja aranyait i tán azon töri az eszét, hogy ha majd kikerül, hol seedjen rá valakit. — Választási mozgalmak me gyenkben. A csáktornyai szabadelvű párt m.hó 23 án Perlakon tartott értekei létén dr. Hoffmánn Pal egyetemi tanárt kiáltottak! képvsselŐjeleltnek. Konyáry Mihály <i z\'r.ki felajánlott jelöltséget nem fogadta el. A keszthelyi kerü-1 e t m. hó 14-én keszlhelyen tartott értekezletének határozata érvényre nememé!-kedhetik, mert a követjelöitül fokért gróf, Feetetich Tasziló, a bizalmat megköszönvén, a jelöltséget nem fogadta el Kis-komárom vidéken azonban a mozgalom égessen más irányban indult meg. Az ottani vá\'asztók legnagyobb része minden értekezlet nélkül Tuboly Viktort léptette fel A falvakban Tuboly sássiói már kitüzettek s a nép között Tuboly Viktort, mint a keszthelyi kerület képviselőjeleltját éltető kortes-dalok nagy mennyiségben osztattak ki. — Egy érdekes levél. Ríssperger Erigyes úr (Mombacb, Mains m.) valamelyik hírlapban, a kitűnő síkerei után Újólag nagyon elterjedt dr. Liebauí-féle regeneráló gyógymódról olvasván f. é. ápril 5 ikén következő levetet küldte a közhasznú füzet kiadojáhoc: Én már több óv Óta gyomorbajban szenvedek, lesséké-tem rendetlen, étvágyam gyakran egészen elvesz, majd ismét mohóvá less, fejem21. mellemet nyomasztó vértorlódások bántják, majd meg hideg borzongás futja át tagjaimat, gyomrom táján nehéz nyomást érzek, szóval az Ön müvében az arany-eres bántalmakról irt fejezett, egészen eltalálta as én bajomat, stb. Június 21-én már a gyógymód hsszDát érzi R. úr, s július 15 ikén a kővetkezőket jelenti dr. Líebantnak; örömmel van szerencsém önnel tudatni, hogy a regeneráló módszer teljesen helyreállította egészségemet. Aranyerem, mely ezelőtt minden kigondolható szer használata mellett annyira gyötaötl volt, most teljesen eltűnt. Gyógymódját nom ajánlhatom eléggé minden, e bajben szenvedő embertársamnak s szívesen veszem, ha ez elismerő soraimat mínél szélesebb körben elterjeszt. Dr. Liebaut emiitett füzete kapható Lámpel Róbert könyvkereskedésében Budapest vászi-uteza 12. 30 krért kepható. zavarnak a későn j3vik.De tin tisztes felszólalásnak megteendi ezentulra hatását. BekGIdetett Koszorút az érdemnek 1 Ezt tartja a nép szava, s ez a jogos óhajtás már eléggé találóan be is teljesült a Brandt B. gyógyaztv rész svájezi labdacsainál, midón az orvosi kar legkitűnőbbjei bizonyítványt állítottak ki arról, hogy e labdacsok altesti zavarokban, vértolu-lisban. székrekedésben, aranyeres, stb. biztos és kellemes gyógyszerül használhatók. Miután ily jeles szak-férfiak kimondták e véleményeiket, e labdacsok további ajánlata fölösleges. Egy doboz ára a gyógyszertárakban 70 kr. Színészei A. legntóbbi előadások alkalmával örömmel tapasztaltuk hogy kölöntégfink egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a színi előadások írint. Aradi színtársulata méltán meg is érdemli a pártfogást. Nagy-Kanizsát ritkán látogatja me; ilyen jól szervezett társulat ; s 5ket — a körülményei: tekintetbe vétele meljett — csak a hányiveti nyegleség gáncsolhatja. Mi, s velőnk a közűniég is, czak őszinte megelí-gedóidnket nyilváníthatjuk. Ennél fogva leve-róleg is batott ránk az a hir, hogy Aradi úr, sztntársnlatával 12 előadás ntán tívotm akar. Nem rSrtent meg; őstíntén örvendünk rajta. Hizwsük, hogy eddig — megmagyarázhatatlan okokból — kissé tartózkodó közönségünk a további elSadások folytán fényeién pótolandja malaszt átát. Apríl 26-a óta a 1 .Tót lek nys, .-.„Két árva* és „Faust\' (opsraparódia) cimQ darabokat adták, mindegyiket teli ház elStt; klvóre ax ntoltót, mely itt nem is érdemelt nagyobb közönséget. Az egyez darabokban szerepe 15 színezzek köiS! nagy tetszőiben rJízetattek t Aradi Emília, Aiinytné, Halmi Etel, KBnczOl Lujza, Litzenmayer nŐvórek Molnár Gizsla, Nyilai Ilon,\'Arányi, Herényi, Dá\'noki, Ferencti, Gyöngyi ói Somogyi. A legközelebbi napok is élvezetes estéket ígérnek, mert UjháziEde a nemzeti színházaik országosan ismert nagy jellem komikusa itt veodógaterepel. A színház elSre-láthatólag minden estén ztnfflásíg fog megtelni.— Eszel tartozik ís rirosunk az eliimert nagy mfivésznek, ki látogatásával szerencséi tette. Mi bízunk városunk értelmiségében hízzatok, hogy mindenki tőle telhetőleg iparkodik megcáfol] f azt a rosszakaratú tudósítást, mely az itteni színDgyi állapotokat a legsStétebb színben tüntette fal. Nekünk biztos reményünk van nagy közönséghez minden estére. Éppen azért felkérjük kötönií günket, hogy pontos időben jelenje k meg az élSadásokra. Majdnem minden előadást meg- Magán ügyünk. A „Zalí" ciiü helybeli lap .Tolbegy-gyeJ" cimű rovatába valami rLupuluf- dr írdogál. — Ez a tollhegyen ágaskodó úr — mintán xOldséges piacot, hab rékpirtot, a íSkapitány úr , füstöt kunyhóit1 és a polgármester úr lakóínak .moslékját\' meglábalta — végre velünk ís érintkezni óhajtván, megtámadott bennünket azon azini referadáert, melyben mó-zesvallásu polgárainkat szorgalmas színházlátogatásukért kiemeltük. A támadás oly lapkiadói dologgal és oly modorban van con-menlálva, mely azerkesxtoiégi ügyeinkkel — ha tényen alapú! is — semmi osszefüggézben nincs; ¦ mely eszerint óUaken tanúsítja, hogy az a „Lupáiul" úr, nem csupán a zöldséges piac azépnembeli hadának erényére", ékeskedik, hanem, hogy az általa meglábalt és fenem itett positiok legutolsójában .tolia hegyét\' csakugyan megmártotta. Ennél fogva, — igen természetes ! — hogy direct vele — bármint óhajtotta is — nem érintkezünk ; csupán Varos. Lsjtl úrnoz, a .Zala\' felelSz szerkesztőjéhez van néhány őszinte szónk. Egy id6 óta több oldalról hallottunk panaszt azon modor ellen, melyet a .Zala", külOoCien ,Tollhegyjyel" cimü rovatában tanúsít. Fel is lettünk szólítva, bogy megtorló köziem íny rket hozzunk. Mi ezt nem tsttük, mert nem akartunk talajt adni njabb gyülöl-kfidésnek; — ezentul is elkerüljük, ha csak lehet A kAztünk fenállandó viszony minősége tehát teljesen Varga ur lapjának magatartásától fog függeni. Hiszszuk, hogy a tisztes jóakarat bentte is megvan éi meglesz. Nem tudjak azonban, hogy mennyiben fo!y be lapjának vetélésébe, mivel egészségi állapota a téoyleg«s működést nem engedi ;— s így tagadhatatlan is bogy 2, jelenlegi szerkesztS] irodájával szemben, — nagyon hasonlít a bibliai Bánihoz, ki baikomorzágában Dávidot hivatta magához, hogy bárfájáoak pengetésével vidámítsa. Lehet, bogy 8 Dávidjának, illetőleg hárfájának ,6saa«rfeietti* hangjainál vidámul is most -, de ne feledje, hogy Dávid késSbb Saulnak székébe fiit......Sánl pedig a .saját kardjával" ülte meg magát. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős Bserkessto : TASS ALX0S. Laptulajuouos : WAJDTTS JÓZSEF. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság mint teleki önyvi hatóság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviselt özvegy Mirt Mátyásnéuak, Eutnyák Mátyás és neje Miri Katalin gardinoveczi lakósok elleni 77 frtÖO kr.tŐkes jár.irántia végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. torvéuy* székhez tartozó ezen kir. járásbiróság terQletén levó a gardÍno?eczi 28. és 27. sz. tjkvben A 1. 34. hzaz. alatt felvett 25. sz. lakházból végrehajtást szenvedetteket illető 40 írtra becsült Yt-e(i része, az ugyanazon községi 28> sz. tjkvben 2—16 sor szám. a. felvett ingatlanokból ugyancsak a végrehajtást\' szenvedetteket illető 602 frt 50 krra becsült felerésze, a becsár, mint kikiáltási ár és ennek megfelelő 10% bánatpénz letétele kötelezettsége mellett a gardinoveczi községbíró házánál 1884. éri május hó 30-ik napján dé.előtt 10 órakor tartandó árverésen eladatdi fog. A részletesebb árverési feltételek ezen kir. járásbiróság telekkönyvi osztályánál és a gardinoveczi községbirónál betekinthet ők. A kir.járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1883. évi október hÓ 2-ik napján. TÁRCSA gyógyfürdő Vasmegyében. Szombathely ét Aspang vasúti állomásoktól kocsin 4 óra alatt elérhető. Ásvány vizei Dr. Lodwlg Ernő, a bécsi egyetem vegytan rendes nyil. tauárának ez évben újonnan eszközölt vegyi elemzése szerint szt-nsavas vmseleget s szabad szénsavat tartalmaznak, kitűnő hatású a női nem különféle bántalmalnal, Terszegénységnel, a légzési és emésztési szervek idült hurutjainál stb. A fürdőben postahivatal és távir. rn. Számos ti Ms lakásot. Olcsó- és jo élelmezés - FQrdóorTOs: X»r- Titomaa LaJ oa. A fürdő megnyitása f. é. május 8-an történik 2067 5-6 A fiirdőigazgatóság. International Tilne TRIESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy elsSrendQ gőzösei szabályszerűen mennek NeW-Ysrkba, Chicagóba stb. vesznek fel teherszállitmánvt é) ntazőkat legoletóbb fixetéi és jó ellátás mellett. New-Yorkba indulás Triesztből: Britaaaia. (4300 tonna) májas 8. East AnaÜE. (3400 ionná] június 10. Passage-Cajntte 200 frt, közép fedélzet 60 frt Szállítmányok tárgyában Sflhesker & Cg. czegbes [Károly-kBrut] Badapesten, utazás végett Sohwiasiaef Pál Úrnoz [Dorottva-utcza tessék fordulni Budape»trp, vagy Terkníüe \|.om T/mtbs. 8112 2—3. HUSZONHARMADIK ÉV\'OLYA M Z A K 0 ZX U H MÁJUS 1-én 184. H R D E T E E K. nxxxxxx: X Tőkék biztos elhelyezésére mint elsőrangú befektetési papirt ajánljuk a Magyar Jelzáíoff-IIilefbank 5°(0-os zálogleveleit. Réazvánjtóxe — — — — Bfltiseléa — Jelaaiog biztosított ingutiaook ér:okc Forgalomban levő záloglevele — -<.Jf<»=C«fcCip^--- .0. é. 20 000,000 frt araorban oV 10.300,000 frt , o. é.\'45 384,000 frt , o. 4. 17.600.000 frt , X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A Magyar JclzalOg-Hítelbank. mely ~z 18G9 évben alapitlatott, az alapazabályszerüleg engedélyezett jblzálog-kölciönőic alapján, bemutatóra szóló zMoglereléket bocsát ki. A kibocsátott rálogWIek ..satiságe a záloglevelek biztoBÍtátáról szóló 1876. XXXVI. torvényczikk értelmében alakított biztosító alap 20-szorosát tul nem haladhatja. Az ezúttal kibocsátott záloglevelek o l z t r á k é r t é k U p * p i r f o r i n t r a I z ó I a n a k, i: a f,°/0 ot kamatoznak és a kibocsAtántól számított 40 év alatt, tervszerű, sorsolás utján teljéi mértékben beváltataak. A záloglevelek 100 frt, 500 frt, 1000 frt éa 5000 fríról szóló czímletekbeo vaonak kiállítva. A Magyar Jelzálog-Hitelbank zálogleveleinek biztoaitékául szolgálnak; (alapszabályok 108. § a.) 1. Az összes jelzálogok, melyik a magyar jelzálog-hitelbank részére nyilvánkőoy vileg le van kötve; 2. a társulat részvénytőkéje; 3. a tarTtlekalsp ; * 4. a társulat összes jelzálogos adósai által alkotott egyetemleges biztosító alap. Ezenkívül as 1876. évi XXXVI. törvényezikk értelmében a záloglevelek külön biztositékát képesik: a) A részvénytőkéből a záloglevél-kölcsön üzlet javára elkülönítet: és külön keze\'t biztosító alap. (Jelenleg 1 millió torint.) b) Az Össze* lekötött jelzálogokra, melyeknek alapján záloglevelek bocsáttattak ki, a záloglevéltől-lajdo no soknak nyllvánkönyvileg feljegyzett elsőbbségi joga. A Magyar Jelzálog-Hitelbank záloglevelei az e részben kibocaájtott magy. kir. ministeri rendeletek alapján az összes m. kir. állami hatóságoknál óvadékul — továbbá a ca. kir. közös hadügy-, valamim a magy. kir. honvidelm> ministerium körrendeletei értelmében házassági óvadékul elfogsdtaio.sk, és azokra as Osztrák-Magyar bank Összes bankintézetei kölcsönt nyújtanak. E záloglevelek tehát nyilvános vagy hatósági felügyelet alatt álló intezetek, egyházi és világi alapítványok tőkéinek, továbbá letétek es árvupénzek gyümölcsöző befektetésére különösön ajánlhatók. X E záloglevelek a mindenkori napi árfolyam szarint (jeieníeg 98 frt 75 kr.) jutalék q es díjmentesen kaphatók. Q A kereskedelmi és iparbanknál K ^ 2107 2\'3 Nagy-Kanizsán. ö l^XXXXXXXXXXXXzXXXXXXX^ I Alapíttatott 1858. WALSER FERENCZ első magyar gép- és tüzoltöszereUgykra, harang Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban, elvállal teljes vízvezetékek berende-zéset.varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai és érciönlódéje BUDAPESTEN, Bottenbiller-ntcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és maganfürdűk felszerelésere, szagmentes ürszókek felállítására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 21- 80 Egyetlen belföldi szivattyu-gyar. »XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XX ,/ , BEEGER orvosi KATRANY-SZAPPANA XX «intelr«k ülal ajiolra, a legtöbb eorópai allaraosb.n » lagna arát V 87°bh katnaaal bassnaltatilc XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX mindennemű bőrkiütések ellen, különítsen idillt és somörok, rflh, ót.sr és ólddi ViQtísek, airy.sinte .eres orr, f.gyd.g. Usó l&b, ídj- es maks.lypikk.-ly, Berger kitráiyszappaa 40°/o fakátriayt tartalmaz és ieen elkolöaitendli a mis forgalomban t\\vö kátránysxappan<>któl. A csalások elkerülése .ég.tt keressek silágo- san Berger kátrány-.sappana éa figyeltessek az ismert védjegyre. Makacs bőrszenTedeiekoél a kátrány-szappan helyett hatassál halanal-tatik Bbpop orvosi lútotof in-mnm Bak azon eaathen, ka ez tfl.kaéft eltein, ngy kéressék etaUs a Berger féle kátrány kín-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredméoytv-1092 4 — 12 len készítmények. Mint iryeofrébb kátrány-tzsppan mellőzésre minden t isztatlanaág a, börön, éa fejkiQtéaek eyereketmél, valamiét eddig; elérhetetlen szépítő-\' mozadas ét íürdó-ss^ppau mimie nuapi használatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely S5\\ Glycerint tartalmas finoman van illatositra. Minden fajt inak darabja 3á kr. ntasltissal együtt. FiuetMIMl: Mai 6. gyóayazerisrié; Troppiban Raktárát: Készletben ran minden enrópai gyógyssertárban. Főraktár Nagy-Ksni-¦ \'*»»\'»: KitilT ymacx Priirer B. és Beros J. sryógrazeréaa.ksiél 500.006 márka nyerhető Ez óriási össsege\'. kép-zi esetleg szerencsés körülménye.- közt a kormánylói kiinduló s fs eg^sz állam v agy ounal .biztosított braun-scbweifíi páacsorsjátákaál a főnyeremény. A 1 o 11 e r t a 60.000 nyereményt ártalmas, amelyek 7 réssbeu soroltatnak ki. Az OSSZ C-S sorsjegyek felének kell nyerni. Egy lotteria sem nyújt ily kedvezi nyeremény soroaatot. Különösen ax 50,500 nyeremény következőleg van beosztva: 1 jutalom .\\ 300.000 márka 1 nyeremény á 200X00 » 2 nyeremelny á 100.000 „ I nyeremény á 90.000 , 1 nyeremény a 80 000 „ 2 nyeremény ;t 70.0ŰO » 1 n, eremény !1 60.000 „ 2 nyeremény ii 50 000 „ 1 nyeremény á 30.000 , 5 nyeremény á 20.000 . 3 nyeremény a 15.000 , 26 nyeremény á 10 000 „ 56 nyeremény á 5000 „ 106 oyeremény a 3000 B 253 nyeremény á 2000 „ 6 nyeremény á 1500 „ 515 nyeremény á 1000 „ 1036 nyeremény á 500 v 60 nyeremény á 200 „ 63 uyereméoy k 150 „ 29020 nyeremény á 145 „ 19340 nyeremény á 124, 100, 94, 67, 40 és 20 márka. A sorsjegyek ára hivatalosan és pedig az I. réss ssámára; 1 egész eredeti soraj. ám3 frt 50 kr. o 6. I fél , . , 1 frt 75 kr.o c 1 nefjed , , frt 90 kr. o. é. ben vannak megállapítva. A megrendeléseknél az illető Összeget papírpénzben vagy osstr. ét magyar postahely egek ben kérjük bekUIdani leg-kéoyelmeiebb azonban a páitantálvány-nyali küldés, A xnegraDdelt sorsjegyek beküi-dést-Mifi a hivatalos hazási lajstromot is mellékeljük, ameljbSl minden világosan látható. — Ha valamely elfogadónak a linzási lajstrom nem tetszenék, késsen vágynak a hazát kezdete elStt a sorajegyeket viaazareztni éa az érta fizatett öjszegat visataazOigál tatai. llinilen megrendelSaek nfve lajstromunkba azonnal feljeyyeztettk ét rögtön minden hnzáa atán közvetlen általunk, annélkfll, bog; erre minket bárki is felszéll.tana, minden sorsjegy talajdo-nosnak megkDldelik a hivatalos hOzási lajstrom A uyc remények ktfizate>e állami ellenőrzés mellett mind .-a hazás után történik. CzégQnknek több mint 70 étet fen-álltása óta tobbssöV volt alkalma oaztr. magy. orstágbaa250.000, lOO 000,80000 60.000. 40 000 márkáoyi fjnyera-méuyeket kifizetni a ez által számot, csalál siorencséjét megalapít Itck az oztr. magy. birodalomban. Ezereket fektetnek olykor oly vállalatokba, amelyekben a nyeremény egész bizonytalan, ezért bizonyos, hogy néhány forintot sem kell sajnálni egy tortjegyvételére ejry az államtél kiíndoló és az állam által bixtotitott lőtte riától, amely oly naryi-zvru torozatot nynjt és a mely által esetleg e y nagy tőkét szerezhetni. Tekintettel a jeUntékeny részvételre, amely az állami plozsorsjátékhoz bíztoa kilátásban van, lt érjük a megrendeléseké t mind előbb elküldeni, semmi ételre később mint Sll6 1-2 1884. évi májas 15-ike hogy a megrendeléseket pontosan talje-aitneasflk. A métrend-lést közvetlen hozzánk kérjük cziirezni ISENTUAL&Co., Hamburg. TésJaííár-talajiiiiiosotiiat ajánlom sajÁt gyártmányú gépeimet, góz , ló vagy kézi hajtásra, tégla, zsindely, csÖrek legolcsóbb elidili ására, de különösen ajánlom szakadatlanul mliködö kézi téglagépeimet amelyek minden másnemű, készítéssel, szemben munkamegtakarítás mellett a ozólnak legjobban megfelelne . Ezen gépek haszoála\'a csakis kél embert igór.ye!, akik képea"k a legrövidebb idő alatt 4000 darab klti.no mlnóséga téglát elAálli-taoi, továbbá ezen gépek használhatók járda és tomáczkOvezetek, tűzmentes téglák, mész es cze-mentbomokkövek ké-izitésére, továbbá félszáradtes fálformálttéglák sajtolására. 2030 3—4 Árjegyzékek ingyen. Jager Louis gópgyáros Ehrenfeld-Köln a Rh. Bpflr* Kávé legnagyobb ármérséklés C. Goyerits és társa Hamöoríliól pompáE kávén em eket szállítalak rsadklvi.il oiose irakti szállítási díjmentesen utánvét mellett és pedig: 5 kiló Gyöngy-Mokka ("kiadó) . 290 5 „ Campinas (erós) .... 3.90 5 m Cuba (kitűnő) .... 4.40 5 ¦ ff Ceylon......5.— 5 a arany Meoado (pompás) 5.20 5 . arab Mokka (lüies) . . . 6.— 2110 2 - 5 A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik legzzénsavottbb SAVANYUVIZE melyről Dr. Arokai Antal és Dr. Varp* Ztigmond főorvosok bizonyítványa szerint elismertetett, hogy kitűnő szolgálatot tesz alégaési, emésztési ét vizaiÓ aservek harntoa bántatmainsl, a gyermekek görvély és angol bajában vérszegénység, a gyomor idegr-ndazer bástalmair. ala-palé bajaiban. Borral vegyítve éliüu mm UtH Friss töltésben mindenkor kapbatd Pórsitir: száva úm^üiii Budapesten. IV. ssrkanytus ntexa IS. se. és a többi ftisierkereakedéaben. Felső Hahdton, egy 3 szobából álló lakház, beit, Jinkahaz. 25 hold szántóföld és 6 hold rét, hat egymásután következő évre bérbe adatik. Bővebbet GrQnfeld Sándornál Felső Hahóton. A lakás siantótöld nélkül ls bérbe adatik. lÁwaDTirizel; királya SZÉCHENYI FORRÁS Európa lepd lísabfa tar talán Natroi, Lilbion sava-ayavlzs. ötszörösen vegyelemezve. LfigtítöHőuli asztali Tii. - Orvosi teüstélyettöl Tártai ma: Szécknri fonás Miai KroBflorfi 1 Mókái GiessMMi 97-854 53-534 48-8S8 i 48-094 43-793 Petiin DsrauoBbati kvllat Waidita Jónef kriQvrayoradajiból Nagy -Kan izsin. Raktárak Nagy-Kanizsán: Feaselbofer Jeisef, Strem u Klein ei . Berdin Kirton. 2087 9—* Kltfintetésl Bécs és I-t i e s-t SA6Y-KAfffZ8A, 1884, május 4-én. BMztteu sr erezz érre......8 firt fA évre ..... * , Qt^jed érre......2 , Egy itám 10 kr KIRŰETÉSEK i hasábos petitiorban 7, másodszor 6 i minden tOTibbi torért 5 kr NYILTTÉRBEK soronként 10 krért tétetnek tel A\'iocstári illeték: minden egyet ki-d<^ tésÉrt SO kr. fitetendó ZALAI KÖZLÖNY. Huszonharmadik énolyam. A kp Kelletni rétiét illető kozlemé-Bjek a zzerkezztöhöz, anyagi részét illető közlemények pedifc kiadóhoz bementre .: : l : NAGY-KANIZSA Wlaizlozzaz. BérmenUÜea levelek csak ismert mankatzrzaktól fogadtatnak el. Kéziratok rizzxz nem küldetnek. A aagy-kaaizsai .Kereskedelmi Iparbank-, .nagy-kanimi önk. tüzoltő-egylet-, a .zalamegyei általános tanítótestület\', a ,nagy-kanizsri khdedneveló egyesület\', ..nagy-kanizsai üstó önsegélyző szövetkezet\'.a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kilválasztmány ¦ hiTaUlos lapja. HetenkiPt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Állandó színhazat! — Ajinlr. Plihil Ferenci nrnjüt. — Pusztába kiáltott sió volt eddig minden felszólalásunk, miket az ál landó színház létesítése érdekében lapunkban kézzé bocsátottunk. Mintha azok a jé lelkek, kik annak idején annyi áldozatkészséggel, rajongó szeretettel munkálkodtak azon, hogy a farosunk jövőjére nézve nagy horderejű színház fölépüljön: mind, mind megkövültek volna! Pedig — én Istenem! — akkor készek voltak volna koldulni is, ennek az eszmének létesítéséért És ma? Azok a buzdító szók, miket lapunk ez ügyben hangoztatott, nem érinti óket. Igaz, hegy sok méltatlan sére\' lemnek, gálád megtámádtatásuak kellett a szinűgyi bizottság derék fér-fiait érni, — mig igazi lclkcsültségök lelohadt, sok tekintetben igazolt is áltáspontjok; de magasabb szempontból semmi esetre sem helyeselhető jelenlegi közönyük. Nem is bocsátható meg már csak azért sem- mert ék, kik városunk córrnmpált viszonyait jól ismerték, — \'lelehettek rá készülve, hogy — kiválóan oly alapon, welyen ók a színházat létesíteni akarták — egyértelmű megállapodásra jutni lehetetlen; s ennél fogva számíthattak arra a „magasabb nemű\' insu!tusra, mely annak idején óket bizony-bizony nagyon méltatlanul érte. De ezen insultus — annak idején is megírtuk — nem volt elegendő indok arra, hogy a zászlót, mely mellett már az ideig is szép eredménynyel küzdöttek, — egyszerre elhagyják. Ka de végre ók is csak halandó emberek. Ami másnak fáj, az nekik •s fáj. Az a sérelem pedig csakugyan lérigható volt. Hanem azok a sebek most már talán nem sajognak. A zászló, az eszme pedig most is áU és várja azo kik annak idején megsebzetten elhagyták. Most volna legidőszerűbb újból tömörülni ! Pénzalap már ngy van, csak növeszteni kell, hogy idővel kellő összeggé legyen. A politikai pártmozgalnak ez idő szerint letesznek ugyan minden egyebet a napirendről,. de azért annyi időt lehet szakítani, hogy a színházi bizottság újból megalakuljon oly férfiakból — mint mult alkalommal is — kik a közvéleménynyel szemben az eszme keresztülviteléhez elég erkölcsi és anyagi garanczíával rendelkeznek. Azt a bizonyos .rendkívüli\' közvéleményt, melynek hangja nagy ugyan, de ereje csak az ablaktáblákig ér, teljesen figyel men kívül kell hagyni. A nélkül nagyon könnyű lenne újból fölépíteni Rómát. Ez a megalakulás azért volna czélszerü még a köTetválasztás megtörténte előtt; mert utánna a bizottság azonnal, még melegében, működéshez láthatna a megválasztott képviselővel szemben is. Ha kerületünk oly képviselőt nyer, ki nyilvánosságra, tettre született, ki állásának horderőt képes adni kerületében is: minden esetre oda fog törekedni, hogy városnnk — a kerület egyéb érdekeinek előmozdítása mellett — emelkedjék s fénye legyen vidékének. Ezt méltán, joggal elvárhatja tőle a kerület. A kerületnek is közművelődési és -nemzetiségi szempontból legfőbb érdeke az. hogy egy arra méltó position a nemzeti nyelvnek és szellemnek templom emeltessék. Oly templom, mely nem csupán egy város, de vidéke igényeinek ís megfeleljen. A nemzeti nyelv templomának, a színháznak legalkalmasabb pooitiója pedig e választókerületben Nagy-Kanizsa; tehát annak itt kell fölépülnie I És pedig föl kell épülnie. Hiába húzódik, halasztódik ez a dolog, ez elől Kanizsa nem menekülhet; mert Kanizsa sem kerülheti el sorsát. E városnat küldetése, szép küldetése van itt a Dunántúlon. Lakói nagy részben intelligensek; pénzere-jök is igen nagy; tanügye, kereskedése virágzásnak örvend. Ilyen posi-tióról nincsen visszalépés. Akik az ígéret földjét látták, azoa nem fognak előle visszafordulni, .s ha el nem érik ők, utódjaknak nem fogják azt mondani, hogy „nézzétek* fényt, mely reátok vár, de ne tegyetek feléje egyetlen lépést se 1* Tehát Kakizsának haladnia kell; ez — hogy ugy mondjuk — sorsa. Ezzel a haladással tartozik Kanizsa önmagának, tartozik vidékének. — Ennélfogva, aki haladásában segíti, az a vidék érdekében is tesz. Azért a megválasztandó képviselőnek városunkkal szemben — a kerület érdekénen is — nagy és szép föladata leend. És azt — ha méltó akar lenni e tekintélyes kerületre — be keli töltenie! Ha befolyása lesz, befolyásával ; ha az nem lesz: közvetlen anyagi áldozattal. Ha maga nem áldozhat, gyűjtenie, koldulnia kell; megmozdítania minden követ, hogy e várost és vidékét haladásában segítse a legerősebb és legszebb küldetéssel rendelkező templom, az állandó színház fölállítására. Ezért szeretnők mi, ha a színházi bizottság már most megalakulna! Ss azért egyenesen P 1 i h á I F e r e n c z kir. közjegyző úrhoz fordulunk. Abban a zimankós világban, mikor az állandó színház ügye el- bukott, s mikor mi oly keserűen vagdaltuk e bukást azok szeme közé, kik azt előidézték, — egy színészi banquetten szerencsénk volt Plihál Ferencz úrral néhány bizalmas szót váltani. A közbeszéd és a felköszöntők tárgyát természetesen a szinügy s igy többek között a mi állandó színházunk ügye is képezte. A sok jóakarata, lelkes szó közben azt mondta ó. hogy „ha lapjokban a „Zalai Közlőn y\'-ben semmi egyebet nem tettek volna, minthogy az állandó színház ügyét oly nagy lelkesültséggel fölkarolták legyen, eleget tettek arra, hogy tettük e város emlékezetébea maradjon.* E jóakarata nagyítással tett mondás hova-tovább két esztendeje hangzott el, s íme mi, kik már akkor igen szépen és méltán visszaadhattuk volna azt Plihál Ferencz árnak, — mai napig vártunk. Most adjak vissza ! Tehát: Aa Plihál Ferencz ur soha semmit nem tett volna, mint hogy elnöki tiszteién a színházi bizottság élen oly ritka önzetlenséggel ét áldozatkészséggel munkálkodott a szent ügyért. — ezzel eleget tett volna arra, hogy neve soha Jeledve ne legyen." De hogy ezea emlékkel Pl hál Ferencz ar, tettereje érzetébea, városnnk érdekében beérni nem fogja: ez meggyőződésünk. Hozzá emeljük tehát egyenesen szavunkat! Karolja föl még egyszer ez ügyet, mely városnak történetének mindenkor egyik legfénylőbb pontja leend! Hasson hoaszeielme melegével, ügy buzgalma erejével! Szedje még egyszer össze a bajnokokat! Legyes ezen ügynek azután aapja, ki mellől a csillagok többé szét ae hullhassanak. Néhány szí szarvasmarha-tanyész tésiink érdekében. I. A gabnatermelés napról-napra hálátlanabb eredményeket szülő természete folytán, kényszerülve vagyunk a mezőgazdaság második főágára fordítani figyelmünket az állattenyésztésre. A tengerentúli termelés és behozatal özöne végleg tőnkre tenni látszik a gabnatermelés jövőjét. — Közlekedési eszközeink tökéletesülése bár az emberiség közjólétének emelését elősegíti, mert az árak olcsósága a könnyebb hozzá férhetöségét mozdítja elő; a magyar gazdának ezen haladás mégis könnyen vesztére válik. Az áruk behozatala oly tömeges, hogy e versenynyel a naprólnapra emelkedő előállítási költségek mellett, máris alig mérkőzhetünk. A tudománynak ujabb és ujabb vívmányai napról napra döntik romba azon előnyöket, mit a helyhezkötő tl-ség nyújtani képes volt a termelőnek. E ránk nézve szomorú körülmények közt, örvendetes jelenségnek tűnik fel a szarvasmarhának és a húsáruknak általánosan emelkedő értéke. Alig vagyunk képesek belátni horderejét azon örvendetes [jelenségnek, hogy a szarvasmarha értéke, csak a 10 év előtti á.ak-hoz hasonlítva is, majd 30— 50%-kal emelkedett. És daczára annak, hogy vásárainkra özönével kerül a szarvasmarha, ezen roppant tömegű áru mindig bistos vevőre talál. Ugy a marhahas, miat a vonós állatok oly értéket képviselnek, mint 5—10 évvel azelőtt a magyar gazda álmodni sem merte volna Míg egy ily jelenség előttünk, addig a gazdának jövője felett desperálni nincsen komoly oka, az még egy mentsvár, mely egy ideig menedéket nyajthat a helyzetének TARCZA. Melyik csalfább? Oh férfiak, rosst férfiak ! Megérdemlitek a pansazt, Mely a szép, női arci okon Balrány bánatróz«át fakaszt. Oh férfinem ross férfin, ara! Méltó te ellened i vád. — Ferdült boldogság- átkaként — Mely rémesa kiált reád. A caókra sóvár ajkatok Szerelmet etkflixik ma még, Holnap már ai eika, a Szent fogadás feledve rég. Ba álnok szaraid nyomán Térbe eaík za áldozat; átkos diadallal üli Lakodalmát a kárhozat S ha magesalra, a szerelem Megtört üdvének romjain Búi sóhajban nyög, sir feléd A köny, a fájdalom, a kin : Kaciaj reá feleleted . ¦ . Kaczsgj, kacsagj 1 Van rá okod; \' Megérdemli kaczajodat, A ki neked hinni tudott. Ofe fírfiak, oh férfiak ! Megérd említek a paaust, f«ly z nép nói arcaokon Halvány rósaabisabót fafcarxt- HCÜenaégtejt, ha kedvez a Szerencse, csak nagyobbra n5 Oh csalfább nálad fi .Caak egy lehet: a n 5, a a 6. SZÉKELY GUSZTÁV. Kifütyölt színdarab. (Franc ziibóL) Volt idő, a mikor még én iz színdarabokat irtam. anélkül, hogy magamat tulbecsülném, illitbatom, hogy ama szerzők közé tartozom, akiket legtöbbször kipizzazegtek. Oly erősen szóalak ki fütyölni, hogy darabjaim egyik legrosz-szabbja, makifejezáscei szólva, ezért hozott pénzt a konyhára. Sót arra iz emlékszem, bogy egy alkalommal a színházi pénztáros a nyári érád alatt remegő han gon monda: „ön a mi megmentőnk." Ez a színdarab 5 felvonásos vígjáték volt. Talajdonképen azonban caak 3 felvonásból állott, mert az általános szörnyüködés következtében, mely herei pisszegésben z vad lármában nyilvánult, a függönyt már a harmadik felrónia régén véglegesen le kellett bocsátani, A meetermü czime elad fogalmazásban igy hangzott: „Egy fiatal ember szerencsétlensége két hónapos koriban/ A. darab mezeje mellékes. Azt a tényt azonban meg kell említenem, bogy két hónappá csecsem6 kósröl-kézro adása képezi benne r. cselekményt. Egy cse-ch.emő játszik benne, a kinek atyja, anyja és nagyanyja szintén azzinpadon mozog. A csecsemő kézró.-kézre ádáza különböző qni pro qnokra adott alkalmat, melyeket egy tábornok saenvedett régig. Midőn dolgozó társam és én. a ezen sornál jelentkeztünk, bogy a czenzurált kéziratot vinasakérjük, aczencor, komoly, intő ezóral kijelenté, bogy a bizottság nevében ret-i kell mondani olydarabelleo, melyben a caecae mák orral frirol ós cy-nikus játékot űznek. Dolgozó társam oaa- lidapa volt a távol attól, hogy aranyak közt turkálhatott volna. A cseozor fénye getése elég volt arra, hogy költségvetésé nek halálos döfést adjon. — Nem jarithatxók meg némi változásokkal a darabot? kérdé bátortalanul. — fim! Hm! feleié a cientor gondolkodva. — Ha ön drága tanácsival «egi tene bennünket, nem kételkedem, bogy ez Ügy kielégítő fordulatot vesz — foly-tata tovább dolgozó tiraam. A czenzor egy kissé gondolkodott s azután, min.ha isteni ötlete támadt volna, igy kiáltott fel: — Miért nem tennének önök a csecsemő helyébe egy kie kutyát? A váratlan kérdés oly erősen hatott rám, hogy rísszahaoyattottam karosszékembe. Dolgozó társam azonban — a szegény ördög roppant pénzzavarban volt — z legnagyobb csodálattal adózott ez eszméért és egészen magán kirül rolt a roppant dramaturgiai javaslat hallatira. Magihoz vélte a kéziratot éa megígérte a, csensornak, hogy a darabot az általa javasolt módon fogja átdolgozni. Meg voltam győződre, hogy mihelyt az utciira érünk, rettentő kacza-gázra fog fakadni. D; mily nagy volt csodálkozásom midőn a legkeserűbb komolysággal monda: — Azt hiszem, bogy a kutya valóban sokkal komikueabb hatású less. ; — KomikuBabb hatású? — kiilték. fel elszörnyüködve — mondd inkább, tán sokkal ostobább . . Hogy gondolhatszi erre komolyan? Egy állati De bit ak-i kor mit tegyünk az atyival, az anyival és nagyanyával, akik szintén a színpadon mozognak, z a kiknek épp annyi joguk van aa élethez mint a csecsemőnek? — Ne törődj velük — monda nyugodtan. — Magamra vállalom a dolgot. Kijavítom a darabot és magamra veszem a felelősség terhét. — De ... . gondold meg . .", A hadosztálytábornok ... Mi lesz a sikerült qai pro qaoból, melyben a tábornokot Összetévesztik a csecsemővel ? — A qui pro quo megmarad, s ezáltal a dolog csak komikusabbi válik. Láttam, hogy barátomnál falra hányt borsó minden szó. Abban kezdtem tehát reménykedni, hogy a zzinháa igazgatóságában talán caak lesz annyi érzék és visszaütnitja a mt átdolgozott darabunkat. Csalódtam. — Ki tudhatná mai napság — vé-lekedék a színigazgató fejét hajtogatva — mi történik? Mikor két évvel ezelőtt a mt%. frakkzsebbe tett zongora* czimü gyászos emlékű bohóságot színre hoztuk meg voltunk győződve, hogy az első előadás után lékeli vennünk arepertoireról. Csalódtunk. Háromszáz előadást ért. Ilyen hízelgő biztatásokkal szemben nem mertem szólni. Ezatin sötét arcs-czai azt jegyeztem meg, hogy a „zongora* szerencsés sorsiban a mi darabnak aligha fog részesütni. Barátom hozzáfogott a darab áisíe kitisához. Hogy azt miképen teljesítette, magam is caak az előadás utia való nap tud\'am meg. Barátom csak a sárjelben lérő szavakban tett változást. Iiyformáa e helyett: Lipotka (sir,) ast irta: Li. potka (agat,) különben a teljesen öntudaA tns költő nem változtatott zemmit. Az ft hely, a mikor az Összegyűlt rokonok mellékszobából kihangzó ugató nevetést összetévesztik a hadosztálytábornok köhögésével, az eredetihez híven maradt meg. Csak a darab uj czime igy hangzott: „Szerencsétlen, akar csak egy kutya.\' Hogy mily izgatottak voltunk a premiere napján, nem szükséges elmondanom. A biz igen látogatott volt, a közönség kíváncsisága a lapok reklim-czikkeí következtében igen feszült volt. Az első felvonás kitűnően sikerült, mert a gyermek illetőleg a kutya nem fordult elő benne. A második felvonásban agy Utazott, mintha a közönség valami hirtelen felmerülő hallucsinicziő étlen kűzdene. Est azonban nem tulajdonította a szerző hibájának. Az, a mi a színpadról hangzott oly szokatlan, oly különös volt, hogy mindenki a homlokára ütött és kételkedett, .logy jól halioU-e. Es a kutyaugatás rolt. Az igazi reakezió osak a harmadik felvonásban tört ki. Az explózió annál a jelenetnél törtónt, mikor az anya a kutyává változott csecsemőt a teljes palacxk-kal együtt a kővetkező borzasztó vadat tartalmazó beszéd kíséretében vágja el-osábitőja fejéhez. Hát szakasztott olyan, mint te, hát nem ütött rád? Nem ismerted meg os ő kis árosában saját .vonásaidat? Nyomorult! Nem visz rá a lelkiismeret, hogy teljesítsed köteleaségedet és elismerd a saját véredből való vért a tulajdon hatodból, való húst a magadinak ? HTTSZQNHABMADIK ÍCTOLTAM Z ALAI KÖZLÖK f MÁJUS 4-én 1884. komolyságát kellőleg áttekinti gaz dának. Hogy e szerencsés körülmény n ikor éri régét, az csak idő kérdése lehet. Mert a halad\'ó tudomány nem hogy megállapodnék ott, hogy tengerentúli gabnafélék és maradandó természetű áruk legyenek olcsőn szállíthatók, hanem csakhamar tova fejlődik oda, hol már a szerves életétől megfosztott nyers hús is szállít ható leend. , A hidegnek mesterséges utoni ellőállitása mellőzhetővé teszi a jégtömegnek, mint voluminosus hűtő anyagnak alkalmazását. Áz alacsony hőmérséket ma már előállíthatjuk a nélkül, hogy a hideg fentartásához folyadéknak megfagyasztása volna szükséges. Magának a légnek lehűtése, a 0 fokon alul semmi nehézséggel sem jár, mesterséges nton. Ily fél-hütő készülékek akár termeket képesek 0 fokon aluli légárammal át-ömleszteni. Hogy mikor lép tehát a tengerentúli húspiacz sorompóba a bei-termelés leverésére, az valóban csak idő kérdése lehet. A módok már nem hiányzanak Ezen — a magyar gazdára mindenesetre ijesztő — ténynyel szem ben csak egy módunk marad fenn s menekülésre. Ideje-korán, lehetőleg azonnal hozzáfogni a komoly munka\' hoz, hogy marhatenyésztésünket a virágzás tetőpontjára emeljük, hogy a nagy ellenfelek bennünk hasonlót találjanak. Fegyverkezzünk, mig nem késő; az önsegély az egyedüli mód, mely biztos fegyvert ad kezünkbe. Ha a husmarhának tömeges behozatala elözönli is e continenst, — ebben van tehetség — de az éló vonómarhák és tejelő állatok be nem hozhatók, mert a szükséges tápanyag vele szállítása legalább ugy megdrágítja az importált árut. hogy az alig versenyezhet, és az árakat lenyomni nem képes soha. Még egy baj maradhat fenn, a belföld túltermelése. Ettől azonian kevésbé van okunk tartani, mert sajnos, az általános haladás mindig csigaléptekkel jár. Azon mérsékelt haladás pedig, mit a tényleges fejlődő marhatenyésztés produkál, nem okoz túltermelést, mint ezt a példa mutatja. Végre, hogy mint fog emelkedni hogy ezen törekvés, \'midőn már az ár ellen úszni törekszem, teljesen okadatolt. Ma a marhatenyésztés emelésének úgyszólván egyetlen módja van alkalmazva. Ettől várunk minden jót, ez a vasárnapi gyermek, melyre nem kíméljük az áldozatot, ez a reménysugár, mely a sötét kétségbeesésül! ket még átderengeni képes. És e parancsa az idegen tisztavérü te nyészmarhák behozatali. Mielőtt más módok lehetőségé-gének szerény véleményezésébe belemennénk, e tárgygyal először elmé letileg, aztán néhány szomorú példa illusztrálásával, gyakorlatilag akarunk foglalkozni. Magától Darwintól a világ első rangn és örökre első rangú természetvizsgálójától vesszük kölcsön a távcsövet, melyen keresztül e tárgyat vizsgálni akarjuk. Tesszük ezt azért, mert magából a főfórrásból akarunk meríteni, és azon fényforrással világítani, melynek e téren a többi csak reflexfénye lehet. Tesszük azért, mert Darwinnak a „fajok eredetére* vonatkozó elmélete egy compact láncz, melynek minden szeme egy szilárd elv, igazság, ha egy eltörik, vele megszűnt az összefüggés. Szerencse, hogy e szemek jól egymásba vannak fűzve és ősszetörhetlenek. E láncz nak szemeit, talán a haladó századok tudósai módosítani fogják, de összetörni meg sem kisértendik. Egy ily mű lehet csak vezérfonal eljárásunkban, melytől köteles reformokat és orvoslást reménylünk. Egyetlen munkában sem találhatjuk fel a fajok fejlődéséről szóló elveket oly csalhatlan és meggyőző tudományossággal, mint a ,Fajok eredetében.\' Az elméletben tehát ezen forrást fogadhatjuk el irányadóul, elveit szabályokul. E műben látjuk kifestve az elvet, .hogy a fajok nem egyenként keletkeztek, hanem mint válfajot, valamely más fajból származtak le.* A szarvasmarhafajra ezen tételt alkalmazva találjuk több gazdasági tudóstól (igen szépen kifejtve Pabst-tól, kit talán némileg magunkénak nevezni is van jogunk) különösen a külföld szakirodalmában. Ezúttal ez kevésbé tartozik tárgyunkhoz. Azon lényeges okok közé, mik fajok átváltozását elősegítik, kü gabnaproductiónk az állattenyésztés- löoösen az életviszonyok változását karöltve, azt a legjelesebb gaz dák elméletileg és gyakorlatilag ugy illustrálták, hogy ehhez szólnunk egészen felesleges, Hogy részemről a szarvasmarhatenyésztésnek a mai divatszerü javaslatoktól némileg eltérő módját fogom ajánlani, az bővebb fejtegetés <•\' magyarázatra szorul. Igyekezni fogok azonban minden rendelkezésemre álló módon elmélet és gyakorlat által igazolni azt A közönséget vad düh szállta meg. Tombolt, fátyolt lármázol:. Botokkai és esernyőkkel vertét as üléseket, agy hogy. a rég nem porosolt ülésokko! valóságos porfelhő uálll as égnek. \\ Többen elmereng.jk a látottakon, de a port nem tudták kiállani, mátok oly erősen és hangosan kacsagtak, hogy kicsordultak a kényeik és as, a karzatról patakként folyt a földszintre. As idegesek • kezök ügyebe akadt tárgyakat dobálták a ssinpadra, egy túlságosan megbotránkozott kisasszony lehúzta czipójét és ast bajitolta a játszók f.jéhes. Sokan a költő fejét köreteitek, de az igazgató nem mer\'e ktsaolgáltatni. A függönyt természetesen le kellett bocsátani s a ssinéssek már kilencsed tálórakor vacsorálni mehettek. Milyen megindító dolog volt, milyen hálásan kő-ssönték es szorongatták kezeinket, as irántuk Unusitott jóakaratért. Esedezve kértek bennünket, hogy csák mindig ilyen darabokat írjunk nekik. Mikor kifelé mentem, egy ur, a ki nem tudta, hogy én vagyok a szerzők egyike, megszólított. — Mesés, — kiáltott fel, — adtak-e nat><r ilyen őrületes ostobaságot? Meg sohseem láttam ilyen képtelen, haasonta-lat darabot. Hiss os nem is d a r a b I Nemde? sorolja Darwin. Erre vonatkozólag az< mondja: ,Az életviszonyok változását sokkal gyakrabban szokta követni határozatlan változékonyság, mint határozott.* Vagyis az életviszonyok megváltoztatása által okozott eredmény, határozatlan természetű lévén, ez előre meg nem állapítható. Az életviszonyok leglényegesebb változását bizonnyal az éghajlat váltó tatása képezi. Azon másik fő ok, mit a nagy tudós dom esticátí- ^. Én ca.k annyit mondtam neki, hogy osstom as ő megbotránkozását és nézeteit s aztán bemutattam neki magamat. Kern tudtam, mii cselekszem. Meggondolatlan voltam. Hiss es életembe kerülhetett volns. A közönség sgyon vert volna. Szerencsére egy jé ötletem támadt. Hangosan felkiáltottam: — Igen, es érthetetlen . . . De hát ki is sejthette volna, hogy ilyen hajmeresztő tévedés is előfordulhat Ki sejthette, hegy as igazgató ugy öassehuskodja a jeleneteket a a helyett, hogy a második felvonást játszassa le, a negyediket adatja előbb. — Oh, ha es ügy gy áill! — kiáltották mindenfelé: Háanap megkértem as igazgatót, hogy vegye le a darabot a repertotr erói. Elhalaványodolt és dühtől reszkető hangon sst monda: — Ha ön est á daradot visszavonj., tohs sem adok elő öntől egy sort sem. As ön darabja valóságos kassza-darab, mert mindenki megakarja nézni est aa ostoba iaetlenséget. Harminesssor adták darabunkat egymásután, hasonló szerencsével, végre azonban vesztett a vonzerőből. As igazgató esedezve kért bennünket, írjunk neki még egy hasonló darabot. ónak nevez, természetesen a szarvas \| marhánál, mint már domesticált lény nél, elesik. De tekintetbe veendő I szokás is. A szokás változása lénye gesebb, mint első tekintetre gondol nők. .A szokás változása átörököl hető hatást szokott előidézni.\' Fzen hatás előre meg nem állapitható, de az ivadéknak előnyös nem lehet — legtöbb esetre. ,Az életmód gyökeres megváltozása által az ivadékok erős hajlamot mutatnak visszaütésre, vagy is a tökéletlen őshözi visszafejlődésre.* E pontjai a nagy műnek ¦ tenyészállatok megváltoztatásának kér désében mérhetlen hor derejfiek. Vegyünk sorra e három-négy hétéit. Az életviszonyoknak gyökeresebb változása alig képzelhető teljesebbnek, mint ez a külföldről importált tenyészbaromnál történik. Az éghajlat változása talán még nem volna oly nagy horderejű, bár ez sem mellőzhető egészen, mert climatikns viszonyaink lényegesen mások, mint a hegyvidékeké; már a légnyomás állandó nagyobbodása oly különbség, mely az egész szervezetre, mint állandó ható működvén, ennek változását idézi elő, De ha eltekintenének is a clima változásától, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szokás gyökeres változását. A szarvasmarhatenyésztés kezelése nemcsak külömböző országokban, hanem benn a hazában, sőt egy és ugyanazon községben is erősen változó. Darwin szabályként állítja fel mint említettük .hogy a szokás változása átörökölhető hatást szokott előidézni.* ,És az életmód gyökeres megváltozása által az ivadékok erős hajlamot mntatnak a visszaütésre. * É két tétel illnstrálására oly eclatans példa merült fel, a jelenleg kezelésem alatt álló marhatenyésztésben, mit itt elhallgatnom lehetetlen. Öt hat évvel ezelőtt a gulyán egy oly bika nevelkedett, melynek feje egy sajátszerű görbületet tüntetett, fel. Vagyis, ha a bika fején egy egyenes középvonalt képzelünk áthaladva, mely a fejet hosszirányban kétfelé osztja, ugy a tő balfele szabályos, jobbfele pedig kissé összehúzódott volt, miáltal a fej egy sajátságos ferdeséget nyert. Ezen ferdeség csak a szemközt álló szemle lőnek tűnhetett fel, ami következik abból is, mert a bika többszőri te-nyészképesség-vizsgálatnál, hibátlan nak mondatott ki szakértők által. E bika 3 éven át tenyészállatnak használtatott, és daczára annak hogy évenkint 15 — 20 gnlyabeli tehén adott borjú kat e tenyészállat után, igy összes ivadékai könnyen 50 — 60 darabra tehetők, ezen nagy számú, az apaállattal hasonló keze lésü anyák ivadékainál, monstruozi tás esete nem volt észlelhető, az ivadékok nem vették át az apai torzulatot. ....... Ugyanezen torzult bika a szar-vasmarhaállomány tovatenyésztésére is kiadat. És mily meglepő-eredmény! Az apa állattól merőbe? kü lőmböző anyák ivadékainál a torzu-lat volt észl-lhető. A községi te-nyésztehenek számát alig tehetjük a gulyabelieknek fél számára, melyek ivadékokat hoztak félre e torzult bika után. És e csekély számú, tva déknál három torznlat jött létre Ezek közöl kettő mérsékelt torzult ferde fejjel, melyeket magam is megszem leltem. Egyik ma is megvan egy Herény községi birtokosnál. A harmadik példával a monstruositás fokozódik. Ennek feje, mint tulajdonosától hallottam nem csak ferde, hanem valóban görbe, torzait volt. e természeti örökölt hiba állítólag azt eredményezte, hogy az állat félszegjáró lett, és egyenes irányban járni nem tudott miért is ideje korán eladatott. Ha Darwin téletét ezen esetre alkalmazzuk, ugy ez egy fényes bizonyíték uaeilett, hogy az életmód r\'ltozaza által az ivadék visszaüt a tökéletlen ősre. Ha egy csezély változás az életviszonyokban ily eredményt szül, mit várunk a .gyökeres* változástól, aminek az idegen importalt te-nyészanyag kitéve van? Egy további tennésr,ettörvény az; hogy az oly fajoknál, melyeknél a szervezetnek egy bizonyos részét igen kifejlődve találjuk, ugy vélelmezhetjük, miszerint ama bizonyos szervnek szerfeletti kifejlődése, nagy fontossága ama fajra nézve. Mindamellett azt tapasztaljuk, hogy épen ezen szerfelett kifejlett szerv haj land leginkább a változásra. Ez azon előző tőrvényben leli magyarázatát-, hogy az tvadékban némi hajlam a visszaütésre a tökéletlen őshöz. Alig találunk állatot, melynél egy szerv oly túlfejlesztett volna, mint a tehénnél a tejelő szerv. Bár Darwin maga is azt mondja, hogy ezen küzdelem azaz törekvés a visszacsa-pásra, hossza generatiokon át meg-szűnhetik, de mért segítjük mi azt mesterséges módon elő az ősök életmódjának gyökeres megváltozása által az iyadékokban? (Folytatása követk.) 1303. B/84. S* 1. Korát. István orgazdasággal rádőlt elleni ügyben Il-od bir ithird. 1321. B/84. Ss. 1. Ssép János am. berölésae! rádőlt elleni ügybein Il-od bir. ithird- 1343. B/84. Ss. I. Németh Károly és társai snlyos As könny ü testi sértesse! rádőltek elleni büogyben 11-od bir. it-hirdetés. Z.-Egerzzegen 1884. április 30-án. MUZSIK KÁLMÁN, irodaigazgstó. Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyalások Jegyzéke z.-egerszegi kir. törvényszéknél. 1884. május 1-én. 846. B/84. Let. Felcser Gábor halált okozóit súlyos testi sértéssel vádolt eni ügyben, régárgy. 1063 B/84 Let Kiss Jóssef. halált okosott súlyos testi sértéssel rádolt elleni ügyben régtárgy. - 1147 B/84 Let. M.jor Mihály és társai elleoi ügyben véglirgy. 1149. B/84 Let. Szaiay János halált okosott súlyos testi sértéssel rádolt elleni ügyben régtárgy. 918. B/84. Ivó János magánokirat hamisítással rádőlt elleni ügyben Il-od bir. ithird. 965. B/84. Sz. 1. Büchier János magánokirat hzmiaitásssl rádolt elleni ügyben 111 ad bir. ithird. 990. B/84. Ss. 1. Rigó Feronosné emberölés vétségével rádolt elleni ügyben III ad bir. ithird. 1011. B/84 Ss. I. ör. Horráth Jo-asef és táras súlyos testi sértéssel vádoltak elleoi ügyben IH-ad bir. ithird. 1040. B/84. Horráth István ét társai sikasstisaal rádőlt elleni ügyben III ad bir. ithird. 1096. B/83. Let. Cseh Rozália és társai lopás illetve orgasd aság bűntettévé vádoltak elleai ügyben IH-ad bir. ithi Május 2-án. 1211. B/84 Let. Nátrán György éa lána halált okosott aulyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgy. Májas 7 én. 583. B/84. Ss. I. Fábián Miklós éa társa lopással rádőltek elleoi ügyben régtárgy. 352 B/84. Németh Káplár Dániel és társai hatóság elleni erőszakkal rádől tak elleni ügyb-tn régtárgy. 1004. B/84. Horrálh József és társai lopás illetre orgazdasággal vádoltak elleni ügybeo végtárgy. 1005. B/84. Ss, I, Ohreuslein Ede tüsvéss okozásának rétségével rádolt elleni ügyben végtárgy. 1150. B/84. Fr.jber Mihály és társai lopással vádoltak elleni ügyben rég tárgy. Május 8 án. 1103. B/84 Göncs Miklós és táras lopással vádollak elleni ügyben IÍE-ad bir. ithird. -? 1112. B/84. Csák István és társa lopással vádoltak elleni ügyben Il.od bir. ithird. 1179. B/84. Ss. 1. Májer János snlyos testi sértessél vádolt elleni ügyben \'ég\'-árgy. 1227. B/84. Ss. 1. Cseprcgi J. s tár sai hivatali hatalómmali visszaéléssel rá doltak elleni ügyben végtárgy. Május 15. 1202. 3/94. Sz. 1. Ssüts Pál és tár sai snlyos testi sértéssel rádőltek elírni ügyben IH-ad bir. ithird. 1297. B/84. Letar. Berendiáa Mátyás és tiraai súlyos és könnyű testi sertéssel vádoltak elleni ügyben 11-od bir. ithird. jMájua 29 én. 1191. B/84 Ss. 1.\'Németh György tikkasstáuaJ rádolt elleni ügyben Il-od bir. ithird. CSARNOK. Béke.) N&ceak vessél/ben légy serény. A baka vészesebb. Vörösmarty. Oh magyarok laténál adj nekünk egykor betét, ho*y a magyar caen-dtu tüzalöje körfll szabadon élvezhesse gaadag basájának áldásait. Hozd elfi ég a szabadság béke napji it! a boldog, a diaiea békéi! oem a sir ny agaimat, nem a rettegés némaságát, nem aielssegényü-lés csüggedt tétlenségét; a békét, mely ! él, mely életet lehel, mely munk.il : a békét, mely sebeket gyógyít, nem sebeket t«t, a szeretet békéjét, oem a bozzu ravatalát airi csendé\'vei! Hóid el oh ég, hogy a világ lássa, miként e népet, mely-ti5; bőszülten. visszaborzadoU, szeretni U lehet. , B. Jósika M., Ií. Rákóczy Fer. IV. 140. Keresd, szeresd a hékeségat. Ihász. G. Jobb egy béke ásás hadai]. Km. A békének üres helyét ördög foglalja el. Km. A békét óhajtó embernek süketnek, némának, vaknak kei! lennie. Km. A benső béke oaak harci által éihetó el. Philaíetes, E. d. Liebe. 145. Eleöbjn magadat tártad béke-aégbea, akkor azután képee léai mázó kat iz megbékéltetni. Kempia Tam., Kr. k. ÍI, 3, 1. A békeszerető ember hasznosabb mínt a nagy tudománya. As indulatos ember a jót ii rosszra magyarázza, éa könnyen tees föl mázról rosszat. A békeszerető jó ember mindent jóra fordít. A ki önmagával békében éa szép csen-deaségben van, senkire sem gyanakodik; a ki meddig magában elégedetlenkedik z indulatos, az ezer gyanakodáatól oetro -moltatik: magának nincs nyugta, másoknak sem hagy nyugtot. U. Ja. A békét kiki óhajtja; hanem a mik ai igaz Dékéhea megkívántatnak, asokra nem mindenkinek van gondja. Aa Ur békéje az aláaatosak éa szolid szi-vttekkel van; a te békeségedaek nagy béketűrés az alapja. U. a. in, 25. I. Bókoeég nektek. Alkorán VIÍ, 24. Ha békeaégre hajlanak, te íz hajlandó légy arra. ü. o, VIII, 24. Jobb egy száras falat örömmel, mint vágott barmokbal tele bás »i-ssálykodáesal. . ( Féld. 17, I. Keresd a békét éa kövsd est. ZíoXx. 38, 15. Az igazság és béke megcsókolják egymást. U. o, 84, II. A ki féli a parancsolatot, békeség-bec lézzeo. Péld. 13, 13. As Ur félelme ijes békásé-get ad. a. Sr. I, 22, Nincs békeségök as istenteleneknek, úgymond as Ur. Izai. 48, 22. Boldogok a békeeógesek, mert isten fiatnak hivatnak. Ha\'é 5. 9. Békeaég tegyen köstetek. Márk. 9, 49. Békeség a földön a jóakaratú embereknek. Luk. 2, 14. Békeiégre hívott benőnket ar Ur, l. Knr. 7.25. Béketűrés. A béketűrés csendes és észszerű eltűrése az életben előforduló fájdalmak a bánlalmaknak. Szőlhey, Napló. A sorssal küzd, harozol egéas éltében as ember, S megnyudráesal győa rajta, ha tűrni tanult. Ssentmiklóasy Alajos. Tűrjük el est mig kell, mig Isten akarja. Mert vét as, ki előtte magát megalázni vonakszik, S nem kétlem közelit as idő, mely végzi keservünk, S a leborult éjtől virrad ránk tiszta. verőfény. •) Mutatvány a Drornái Jánoi által aserkezststt .Idásetak Tárából\' HüSZOimAEMADIK ÄVFOLYAM ZALAI K Ó 55 LÖ K Y MÁJUS 4-én lí?84. Pizmindi Horváth Endre, Enyingi Tőrök Bálint nejéhez. Idegen véleményt tiirni kevéz ind; pedig ki tűrni nem tad, hogy kíván türetní? Kölcsey. Hz türetní akarsz, tűrj el te ii másokat. Sokféle tulajdonokra van szükségűnk ez életben, ha bectÜlettel akarunk, azon áthaladni; de esek között talán a Jegoéii li.özheilenebbek egyike a bék-tűrése Jóiika Jolin, Pályavezető 282. A béketűrés erény, azért önmagában érzi jutalmát. Aszaley, Szellemi Omnibuz I, 160. Türelem rózsát terem. Km. Mindent el lehet tűrni ami csak pillanatig tart, de az élet csak pillanatok-bói áll ¦ mire beáll a második, akkor megszűnt az első, lebát as életet és ennek iegterhezb szenvedéseit Ís el lehet tUrni. / Jean Paul. Miként v deiejifi ereja a világtenger r.barábsn, ugy tetasík ki az ember béketűrése a balsorsban. Haug. Az ignz vallásos kebel nem ismer tartós súgolódáat. Minden szenvedés a leghevesebb fájdalmat is megszűnteti a keresztény megadás. Ágnes Ferencz. Balsorsban nem nagy dolog megvetni as életet; bős az, ki nyomorult tud lenni. Martialis Valóban igen nagy szerencséje as embernek, mikor lelkét megnyugtatja es mioél tökéletesebb leend béketürésünk, annál tökéletesebben nyugtatjuk meg szivünket. Az Ur tűrve és szenvedve üd vőziteu bennünket, agy nekünk is a bajok eltűrése és nyomorúságok által kell üdvösségünkét megszereznünk és bizto sitaounk. Sralezi Ferencz, Phil. III, 3. As igaz béketűrő bajáról nem panaszkodik Bem nem kívánja, hogy rajta siránkozzék valaki, szól arról egysserűeu nyíltan, igazán és igy az igazság és béke tűrés közt középen nyugzzik, megvallva baja, ii, ós arról még se panaszkodván. Valamint as a méz, mely a kis, de keserű bal zsaru-fűnek virágából készült legjelesb; ugy az erény ia. mely a leg-•viávalóbb ínségek keserű égével gyakorol.atik, mindenek közt legjelesb. U. o. Akármi oseké\'y okok, melyek a béketűrésre alkalmat nyújtanak, ha sze rátette! tűretnek, az isteni jóság elölt ieg kedvesebbek, mely még egy pohár vízért ís a boldogság tengerét ígérte híveinek. U. o. 111, 35 Ne készülj nagy békére, hanem nagy béketűrésre. U. o. III, 35. 2. Ha azt akarod, bogy mások béke türétsej legyenek hozzád, légy gjo.gad is béketűréssel mások irányában KempuTam., Kr. k. II, 3, 2. Nem mondható igazán béketűrőnek, a ki csak annyit akar tűrni, a mennyi neki tetszik, éa csak attól, a kitől tetszik. U. o. III, 19. 3. Ha nem bírsz örömmel, ssenvedj legalább türelemmel. U. o. III, 57, 2. Mikor valamely elkövetett bűnödért méltán vac.olta.tol ós dorgáltatol, alázd meg legmélyebben magadat és vald meg őszintén, bogy azon korbolást megérdemled ; ba pedig hamisan és méltatlanul vádoltató!, mentsd magadat szelíden, mondván, hogy te azt nem tetted: mert e tisztelettel tartozol as igazságnak éa felebarátod épülésének. Gergely, Ss. F. Phil. III, 3. A béketüréa az igaz férfiú dcsko-ronája és a bűnösnek megigazulási esz köze. Aranyszájú János, Opp. ed. Mocf tom. 3. 1. 574. t A ki lür sok okossággal vezérel, tetik. Péld. 14, 19. Mindent, a mi reád bocsáttatik, fo gadj el, és a fájdalomban tűrj s megaláz-tatásodban békére! .szenvedj. Sirák 2, 4. Béketűrés lek ben bírjátok lelkeiteket. Luk. 12, 19. A béketűrés tökéletességre tíszÍ a cselekedetet. Jak. I. 4. \' A ki pedig mindvégig tűr, üdvösül. Mark. 13, 13. (Vége követk.) mü\'géoyekben a pedanságig kényes,\' as érzéseket oly melegen tolmácsold he-tnlkövetelŐ közönséget annyira meghódi- \' gedü varázsje a közönséget a legkelle-lotia énekmüvéssetének varázsával, ki- j mesebb szórakozásban részesítek, mely is tűm drámai alakító erejével s annyira\'a művészies Öszbarmoniátói indíttatva elbájolta a lebi! lincselő és minduntalan szűnni nem akaró taps-szavaival, magasztalt színpadi megjaloné- viharban tört ki. sérel, hogy a „Walhalla\'-ssin^ásigazga-1 — Választási mozgalom. „Mire e tóságr f. iL szeptember 1-től állandóan sorok nspvilágot látnak — írja levele-szersódtette a nevezett színházhoz. Szí-j ziiok — hihetőleg megtartatott mar a Za-Vünkből fakadt örömmel fttezük mi is la-Szent-Grótbra jelzett szabadelvű pártás elismerés babér leveleit azon koszo-1 értekezlet, máj. 4.-én. E kerületnek Hírek. — Erdósy Eugeni* k. a. városunk jeles szülötte, ki elé jelenleg a hannoveri „Rezideoz* színház deszkáin hullnak a diadal ée elismerés koszorúi, s ki ezáltal nemcsak egyéni, hanem a magyar hírnév fénykorét ia ssétesbili a külföldön, mint a berlini lapokban olvassak mait hónap-ba« a berlini sWalhallau-3ZÍnházban aserepelt\|l2-tseri fellépésével, mely alkalommá! aa összes berlini lapok kritikája egyhangúlag as elragadtatás dicsözflncve! mint határozott művészi tehetséget emeli ki ót. Erdósy k. a. — mint tudjak —egy ízben már volt szersődietve Berlinben, de onnét Hannoverbe hivatott, s moet Berlwben vendégzserpBlvén, ennek a rukba, mikkel a külföld hódol művészetének, s melyek egyszersmind a magyarnak külföldön még mindig meglehetős elfogult idegenkedéssel fogadott nevét ís ékesítik. Fogadja tőlünk a távolból Örömteljes elismerésünk lelkesült tapsait. Örülünk és gratulálunk a kiváló múvóaz-aőnek, városunk büszkeségének e fényes ¦ikeréhez, méltó kitüntetéséhes. Beméljük, hogy nemsokára részesiteod bennünket művészetének élvesbetésében. Szomorú végzetszerű rendeltetése hazánkban azon kiválasztottaknak, kiket a művészet múzsája főlkentjévé avatott, hogy csak akkor akarjuk elismerni művészt híva-tottságukat, mikor már a külföldön — hová a fásu> kösöny, torzsalkodó féltékenység,, kicsiny eskedű irigység, áskálodó hiúság, önző réazlehajláa, személyes ellenszenv és boszu agyarkodásai száműzik őket, az osztatlan elismerés nimbusza övedzi nevűket és aztán még sem röstel kedüak óciároloi óket azért, bogy idegen művészet szentegyházaihoz szegődtek. Az már nálunk ugy szokás, hogy mindig idegen égbolt csillagáért rajongunk, as itthon tündöklőket nem akarjak észrevenni. Vajha E dősy kisasszon/t s mü* vésaot géniusza mielőbb hozzánk vezérelné, bogy művészetének dicsaugaraít nocsak a külföldről lövelje reánk, művészetének necsak visszfényeben gyönyörködhessünk, hanem mienk, a magyar művészeté legyen egészen! — NÓI Szavalatok czimen Waj-díis József kiadáaábaa negjelant egy igen sze\'p kiállítású munka, melyet V á r o s y Mihály szerkesztett, többnyire jeles magyar költők müveiből. A mü kitűnő, válogatott azavalmányokat tartalmaz iskolai használatra is. Eonél fogva a leányiskolákban működő tanférfiaknak a legmelegebben ajánljuk, mint hézagpótló munkát. A mü kapható Nagy-Kanizsáo, W a j d i t s József Löny vki-reskedesáben 80 krórt. — Májas elseje aáluuk — a szép idő mellett Íb — nagyon zajtalan voU. Jobb világban ilyenkor szinte vásári élénkség uralkodott; kocsi kocii után robogott ki a be; szabadba síelők nagy csapatokban mentek vidám kedvvel élvezni a kelő természet örömeit. Műit csakúgy szállingóztak néhányan, mint elkéiett hópelyhek. Hiába, ezzel az élettel minden szebb gyönyörre hamar megvénülünk. — Kórházi épületünk már közel van a befejezéshez. Tornya teljesen elkészült s a keresztet is föltették rá. A Hirscbel-Bachrach vállalkozó cség dicséretére legyen mondva, az épületben semmi külföldi anyag niocien; mindent hazai iparotok készítettek. Ez ugyan nem érdem, csak kötelesség; de korunkban, mikor e kötelesség telj esi lésé ben látunk minden léptan nyomon legnagyobb lazaságot, — mint jó példa elismerést érdemel. — Mindazon ismerőseimnek, kik tői az idő rövidsége miatt személyesen bucsut nem vehettem távozásomkorezen-uttal mondok szívélyes Isten hozzádot éa kérem tartsanak még szíves em\'ékük-ben. WEILLER RÓZA. — Uj ügyvédi íroda. Városunk derék szülötte dr. Neusiedler Antal köz áltó ügyvéd ur körünkbe érkezett és a főtéren, Ujváry-féle házban, irodát nyitott, — Mérgezés. Egy helybeli cseléd szombaton reggel gyufa-oldattal megmérgezte migát, A kórházba szállíttatott. — Örömhír. Nagy-Kanissatól alig néhány mértföldnyire fekvő Ladbrég közeiébea gazdag petróleum forrásra akadtak. Less tehát jövőre olcsó világitásank. — Uj megyei postahivatal. Május hő 1-én Bédios községben kir. postahivatal lépett életbe, mely levél- és kocsipostai küldemények felvétele, továbbítása illetve kézbesítésével fog foglalkozni ¦ összekötletesét a Lenti és A.-Lendva kost közlekedő kocsí küldöncjárat által nyeri s kézbesitéV körét Rédics, Külső-Sird és Dédes községek képezik. — Ötvenéves jubileum. Écsy László, BalatoD-Füréd érdemekben megőszült, köztisztelet- és szeretetnek örvendő fürdőigazgatója, a kinek nevével oly szoros kapcsolatban áll Balaton-Fürednek as utÓbb\' években tapasztalt rohamos emelkedé&e, a kényelemnek minden tekintetben megfelelő berendezése, ez évben fogja meg ülní fürdőigazgatÓaágának 50 éves jubileumai. — Hangverseny Z.-Lgerszegen Apr. hó 28 és 29 este érdekei hangversenyt hallottunk a .Zöldfa* vendéglő nagytermében Stöa&el Jakab hegedű mü-véss e zongoratanár mutatta be kitűnő begedö jaláltát ének kiséret mellett. A cliBeiCrja műsorosat, az alig 10 — 12 éves eddig Bessenyei Ernő, mérsékelt ellenzéki képviselő, volt követe hat éven át; most azonban besem várva beszámoló beszédet, z szent-gróthiak kormánypárti jelöltet óhajtanak minden áron.* — Bismarb berezeg és az Iskolás fin. A drezdai polgári iskola első osztályának egyik 13 éves tanulója már-czíus 31 én, minden különösebb ok nélkül arra a gondolatra jött, hogy a német birodalmi kancsellárt, esületésnapja alkalmából üdvöallje. Egész csendben szeres egy fehér lapo. és ráírja zzépen ki-czirkalmozott betűkkel:\' „Mai születésnapja alkalmából legőszintébb sxerencae-kivánalait küldi (Drezda április 1.) Kir-bach Arno.\' Vett azután evgy levélbori-tékot, megcsimen ilyetén formán : „Bismarck hercseghez Berlinben. Feladó: A polgári iskola egy első osztályú növendéke* selviszi levelét a postára. Április 16-án azatán megérkezett a válasz Ber linböl. a fiatal ur nevére czimesve. A vaskanczellár köszönetét fejezte ki a gra-tuláczióért. — A Szepetk és Zala-Istvánd kő zségek kŐzt a Zala folyón keresztül húzódó bidzt — újabban nyert alapos értesülésünk szerint — as alipáani hivatal rendelete folytán a járási szolgabíró úr, a kir. építészeti hivatal egy kiküldöttével, mindkét község előljáróiágá-nak, valamint Sövegjártó Lajosnak urnák, míntazon ssakaszbeli útfelügyelőnek jelenlétében megvizsgálta. A szakértői vé lemény szerint a közlekedés ugy 6 — 7 heti időtartamra akadálytalanul folyni megengedhetőnek találtatott avval a feltétetlel, hogy nagyobb terheket azon keresztül szállítani vrgy egy vonalban egyszerre több szekérnek rajta átvonulni nem szabad, miért is a jelenvolt községi elöljárók utasíttattak, hogy a hidnálfoly-tonosan őrt állítani felelősség terhe alatt Bzigorú kötelességüknek ismerjék. A híd kijavítása tárgyában a tervezet a megyei kir. építészeti hivatal által már elis ké ezíttetett s a helyreállítás iránti intézke dés a májusi közgyűlésnek egyik tárgyát fogja képezni. — Birka tolvajlás. A telekesi tanítótól april hó 22 -én éjjel 10 drb. juhot ismeretlen let\'eaek eltolvajoltak. — Dühös eb Folyó ápril 23-áo Körmend utozáin dühöt eb j irt hol több ebet megmart. — Király, a ki enni tanai. He- wett angol tengernagy e hó 10 ón hagyta el Maasuah városát, honnan Abeazínaba utazott, és ez ország fejedelmével, János királyijai Makali városkában fog találkozni. És alkalommal átadja az exotí-kus uralkodónak Viktória királyné aa átkezüieg Írt levelét, drága, értékes ajándékok kíséretében. A tengernagy ajándékait, nagyobbrészt íegyvéreket, negyven öszvér szállítja. De Jáoos király ia kiakar tenni magáért. Mindent elkövet, hogy Ünnepélyes legyen a fogadtatás, s : bankeltet ia rendez a tengernagy tiszteletére. Rt ndelt is már kést, villát, tányérokat és egy earÓpai instruktort, ki Ő felségét, minisztereit és tábornokait be fogja avatni a kés-villa kezelés titkaiba, mert Abessziában eddig még csak az öt ujj szerepelt, mint evőeszköz . — A nagy-atádi gazdasági kiállítást rendező bizottság közhírré teszi, miszerinl: 1) A kiállítás f. évi május hó 18-án reggel 9 Órakor fog megnyittani, és 19 én esti 6 órakor bezáratni; 2) a mezőgazdák lóversenye a kiállítás második napján d. a 3 órakor less megtartva; 3) a budapest-pécci vasúttársaság a kiállítás látogatói részére oda-és visszaszóló Vs résszel ieasíUtott menetjegyeket enge-delyesVén, felhívatnak azok, kik ily jegyet igénybe venni óhajtanak, hogy az e cselből szükséges igazolási jegynek reszökre leendő elküldése végett forduljanak a nagy-atádi gazdasági kör titkári hivatalához. — A titkári hivatal egy forint előzetes beküldése mellett, as igazolási jegyet a kiállítás látogatására izollő állandó belépti jegygyei együtt, a kívánt csimre azonnal megkűldendi; 4) a kiállítást látogatni szándékosok elszállásolására és a vasúton érkezőknek Szobból N..Atádra és vissza szállításához szükséges kocsikról gondoskodva iéend: 5) Azok, kik elszállásulásuk iránt előre intézkedni óhajtanak, e végből a rendeső bizottsághoz forduljanak. Jegyzés. Vona térkezóiek N.-Atád Szobba: Zákány felüt reggel 8 óra 30 p., este 6 óakor ; Kaposvár felül reggel 10 óra és este 7 órakor. Kelt N.Atádon 1884, évi april hó 22. A rendező bizottság. — Irodalmi meglepetésben része sült f. é. május elsején a magyar olvasóközönség. ,M agyar Sálon" ősimmel ogyanís egy pompáson k i á I i t o tl c laai^us musorozat, az »ig — ¦ . . , . , . ;níinl* meg, mely magában foglalja irodalmunk legelső kitűnőségeit. Legnagyobb íróink és legkitűnőbb tudósaink aduk egymásnak találkái a „Magyar Sálon* hasábjain. Jókai új regényt kezd meg ,At spja fia" czímmel. Bűvös tollának minden varássa benne vau e rendkívül érdekes regényében, melyhes a költő leánya Jókai Róza kisasszony rajzolt kiválóan sikerült iiiusz-trácsiókat. (A könyv czímlapját szintén Jókai k. a. rajzol la.) — Mikszáth Kálmán kitűnő humoristának pompás életképeket ir „A bol a vis is virágzik" czimmel. Pulssky Ferenci as ötvös mükiállitásról ir kiválóan érdekes csikket. — Vámbéry s harmadikról értekezik. Ssáss Károly és Komócsy Jóssef verseket írnak. — Gróf Zichy JenŐ as országos kiállítás ós as ipartörvény fontosságát fejtegeti. — Szemere Attila japáni útjáról ad jegyzeteket. Ezeken kivftl írtak még a .Magyar Sálon* ba: Borostyám Nándorné, Ssana Tamás, Simonyí Zsigmond, Hevesi József, Hsnnsi István es Hidasy Pál. — Serly Lajos-ló) a népssinbáz karnagyától csinos kis zenemüvet k&söl s „Magyar Sálon.* — Van benne továbbá bŐ irodalmi zsemle is. — A füsetet 30-nál több eredeti illuss\'rácsió disziti. — Jankó János hu moríszitikus ónjával is találkozik itt as olvasó. — Mibszáth Kálmán arcsképót Paczka Ferencz kitűnő festőnk késsitéel. — Sze ml ér Mihály-tól nagy választási képet Utunk. — Dörre Tivadar pedig Mikszáth novelláját illusztrálja. — As apróbb rovatok ís igen érdekesek. A „Ma gyarSalon* közöl divattudósitazt is, valamint az ujabb találmányokról aem feledkezik meg. — Egyszóval a „Magyar Sálon" tartalma a legváltozatosabo es legérdekesebb es mi a legmelegebben ajánlhatják e gyönyörű vállalatot olvasó-közönzégünk figyelmébe. — As elófize tési ár: negyedévre 1 frt 75 kr. Egyes füzet ára 60 kr. — Szerkesztőség és ki-adóhivatal. Budapest VIII. kerepeei-ót 13. sz. Beküldetett A hasai ipar terén nagyszerű hala-dia: s előmenetelt jegyeshetünk annyiban bogy a fiumei első magyar rlzshán-toio 8 rlzskeményitő gyár oly kitűnő minőségű tiszta rizsként ényi tót szolgál tft, mely a külföld készítményeivei nem csak versenyezhet, de ezeket jóval is felülmúlja. Örömmel conatatáljuk, hogy a fiaméi rlzskeményitő páratlan jó minősége által a kült Id készítményeinek hazánkbaní tovább terjedését teljesen meggátolá a legmelegebben ajánlhatjuk tehát a tisztelt háziasszonyoknak figyelmébe. Kapható minden jelen lékecy eb b helybeli tüszerüzletben. tattá azt a nagy alaki to\' ar\'t, melyét bessz as elÖsS előadások folytán bámul teák. Terme-szelei, hogy az 5 jellemző cotaíkuma Inkább as árt el miségre van nagy batázzal ; z galleria nem igen matathat rajta. Cgr volt sx«n alakítással is. Kisebb tehetség keaébsn minden esetre több kocsgás hallatszott volna; csakhogy nem élveahette volna a műértőbb rázz azt t szép éa átgondolt mQTesai alakítást, mely a szerepet megtintitotta, megmentette a bohózatossájrtól. KSnezolLnfza ÍLoniie) Aránrine (Juli.tte) afolnár Gizela (Marie Anne) kiválóan pedig Bere nyi (Jean Rantzan) Ferencz í (Japues Sastzas) ás Somogyi (Georges) tűntek ki la ép és hatást kellS játékkukal. a közönség essa előadások mindegyikére igasáo szép asámtsn jelent meg, ily médoD Qgjekesvén elizmerisát kifejeici a nagy moréit iránt. Dicsére tökre lágyan mondva o)y egyének is Toltak a irinaa-sban, kik vároanckbaa igeo tekintélyes állást foglalnak el, s más alkalommal még őket itt látni szerencsénk aem volt Es igen saén s mindenrlre jó hatással rolL —Igy legalább UjhástEde úr szép vélemínynyel less várrannkról s alkalom adtán minden bizonnyal máskor Is aaÍTeiBQ saerencaéltet bannünket. Piaczi árak. 188. april 25-éo. j Boza 9Ä)—9.-Koss 8.20—8.—Arpa. 8.--7. 50 Zab. 7.20-6 80 Kukoricás. 6A) Burgonya. 4.— Széna. 2.— Bíarhaboe KL 60 kr Borinhaa. KI. 60.—64 kr legjobb asztali- és Oditi ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögéanél, gógebajoknáí, gyomor- és hóiyaghu-rutnál. lattoni Henrik, uam h Sudapwt Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SANBOB. Felelős sserkesztó : TASS ALMOS. Laptnlajaonos : WAJDITS JÓZSEF. Színészet. A hét második felébea Talóbsn élreze-tea estéink voltak; Újházi Ede, a jeles ismmO-vész volt eaténkínt bámulatunk tárgya. April 30 ás .A mínister előnobájában cimii dramolettben lépett fel, Újházi mint b.uábe Earka<, Jeremiás. VaJ&baa meglepő as a mDTészi goud, melyljel S szerepét - leg-kiaebb árnjalatig kidolgosza. Nem röppent el nyomtalanul egyetlen parányi benső motívum sem, mely az 0 remek alkotásában örvényre nem jutott volna. Igazán nagy teremtő erSt Unusit. Közönséges erS alkotáaáTal saemben a nésS képzeletének i-i bóren jut mnnka feledtetni, bogy az eíüite mozgó alak csak ssináaz; as öTérel szemban azonban szinte munkába kerül felociadm, hogy amit láttunk, hallottunk, nem az élet Tolt, hanem annak csupán képe. — Igy voltunk mi az ó alkotásával. — Ugyanes eitén második felronásul adták asaKgyik olyan, miut a másikr cimu Tigjátékot; melyben Litsenmayer P o I d i és 8z i d i máUattatták a fcösönsé^t. Játékokat elevenség éa rfika könnyedség* jel -lemsik. Bármikor lépnek fel, a kOsontéget tapsokra ragadják, ü darabbau asonbau ki-yííú nagy tettsézt arat tak. — K darabot körette harmadik felvonásul aa .„őszi napsugár* cimu 1 felvoaáos vígjáték, melyben Újházi (Bripusnlle) égy Saabé csavarodd araaláot asomá yesitett ritka nagy hűséggel. Mellette Somogyi (Noel) és Kö a cs 5 ; L aj « a (Adriemce) tűntek ki. — A színház zsúfolásig megtelt. Májas l-es „A t-Ura nyomorúság" került szinre. — Lbben Ujhá il Ede Csonu Bálintot játszotta. Mily óriási különbség van cszerep-\| ben az 4 alaaitása, ¦ e szerepnek a vidék zzinpadokoa raegisokott •Ilármáxása között A szerző olyannak álmodhatta minden bi-xonynyal Csornáját, minőnek Djhásitdl láttok. A rányi né (Bella) L itzen m ay cr F o t d i (Hésesné) szépen megálltak helyöket KSn-esOl Lujzának (Kazter) saintén sikerült egy egy jelenete ; de ssép aserepének hatását csökkentette, hogy bizonyos szórakozottság fogta el, mintha valami nagy Eulyljal feküdt volna lelkén, ami nem a szerepkörbe Tágé. ányi (Poprádi) Somogyi (Bálnái) kitűntek. Teli ház. Májas 2-ás ,A Rasstaok- cimu zxinmQ adatott. Ujbazl Ede (Flórencx) ebben ia r..gyog- 31 Ut. 884. Árverési hirdetmény. A nagy kanizsní kir. törvények telekkönyvi osztálya részéről köshirré tétetik, hogy ifjú Takács József és neje Pecsenecs Mari végrehajtstóuak Takács János es Takács István végrehajtástszen-szenvedő fityehásl lakosok elleni 100 frt tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyében a fi:yeházi 1. ss. tjkvben A I. 1-.. sorsz. alatt felvett ingatlanból Takács János és Takács Istvánt illető 69 frt 83 krra becsült Vb ,iziZ- — % ,or"- alattí-bó\' ugyanazokat illető 12 frt 50 krra becsült 3/\| rész, 3 sorsz. alattiból ugyanazokat illető 29 frtra becmlt 2/« rész, 4 sorsz. alattiból ugyanazokat illető 13 frt. 50 krra becsült a/s ró« 1834 évi május hó 13-ik nspján délelőtt 10 órakor fityehás község hasánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal as árverezni kívánók tartósnak a fenti becsárnak 10 százalékát készpénzbon vagy óvadék képes pspirban a kii üldőtt keaébsn lelenni. As árverési feltételek s hivatalos órák alatt, a n.-kanizsai kir. tssek tkvt osztályánál s fityehás község elöljáróságánál megtekinthetők. — A nkanissai kir. tssék. mint tkvt hatóság 1884 évi január hó 25-én Ta-máay sk. elnök. Kiss se. jegyző. Értesítem a t. cz. közönséget, hogy ügyvédi irodámat (fő-uteza, Ujváry-féle ház) épületében megnyitom. J)r. Neusiedler Antal, köz- és váltó-ügyvéd. jsztragon Mustár asab. csomagolás Sebmid Viktor és flai b&esí ktlönlegességl üzlete, belföldi bitele.ite.ul vUódi mi* nőiégbea . gj-lri Tédjfigjgjel ellilv. /, \'/, it \'/, kiló. üf»-gekbeo k.ph.ták miodea fós.er é« különlegüiségi üzletekben, 773 28-26 International Llne TRIESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy clsórendC gózosei szAbálysserQen mennek New-Ysrkha, CmsagskE sib. Tesznek fel tehersaállitmányt ét utazókat legolesóbb fisctéi és jó ellátás mellett. New-Vorkba indulás Triesztből: Britassía, (4200 tonna) majs* 8. East Asflia, (3400 tonna) junins 10. Fssssge-Cajntte SOO frt, kesep fedélzet 60 frt St állítmány ok tárgyában Seásaker k Cl. cséghes [Károly-kBrnt] Bsdapesten, uUaás végett Sohwhasitr Pál úrhoz [Dorottya-ntoxa 8] tsaték fordolni Budapestre, Tagy Tflrkslllt l-hez Tri^sttje. 21lS 3—5, anJSZCí^TH43MÁDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS\'4-én IhÁi. HIRDETÉSEK. Üres fogak kitöltésére nincs b«tályosabb ós jobb szer, mini dr. Popp J. G. udv. fogorvos ur (Béosvá-ros, Bogo.rgaase Nr. 2) fogónja,, melyet mindenki könnyen és tájdaiora nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely sátán, a fogrészekkel és foghusaal teljesen egye-Hü\', a a fogukat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Anatherin-szájviz dr. Popp J. G. es. kir. udvari fogorvostól Bécsben Stadt.BognergasseNr. 2. a legkitűnőbb szer cautios fájdalmak-bau. gyuindáso knái, a foghtts daganatai, és sebeinél; fölolvasstja a létező fogkövet és megakadályozza annak uj képződését : az ingó fogakat a foghus erősítése által Bzilárditja; s midőn a fogakat és foghust minden ártalmas auyagoktól megtÍBEtitja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. 1 nagy palaczk 1 frt -40 r. 1 közép 1 frt és 1 kicsi 50 kr. Anatherin-fogpaszta dr.PoppJ, G. ca. kir. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen készítmény a lehelet frissesé-gét és tisztaságát fentartja, azonkirül a fogaknak hőfebérséget kölcsönöz, azok romlását megakadályozza és a foghust erúsbíti. Ara 1 frt 2-2 kx. Dr. Popp növény logpora. rövid használat után a fogakat vakító fehérékké teszi, anélkül, hogyazok ártalmára volna. Ára dobozonkint 63 kr. Dr. Popp illatos fogpasztája. rövid. has. nálat után vakító fehér fogak, a fogak (lerméstetea ói m ti fogak . ápolására és a fogfájás megsiliatotésére darabja 35 kr. Dr. Popp orvosi növényszappan \| kitűnő pipere szer a sömör, küteg, a májfolt és szeplő ellen, a tiszta Qde arca bŐr előmozdítása éa fentartására, aa atka, ; dersenés, tisztátalan arezbőr kelések elten. Ara 30 kr. A t. cs. közönség felkéretik vi Iá- j -goaan Popp es. kir. udvari fogorvos féle készítményeket kérni, s csak as olyanokat fogadni el, melyek saját védjegyemmel vannak ellátva. Kapható: K.-rTaoizaán: Királyi. Belm Jozz. gyógysz. Práger B. gyógy. Keaselhofer József Rotenberg F. Rosenfeld A- A.-Iendván Kiss B. gyégyts. Marezaliban : Eias latvia gyógy. Muraszombatban: Banóczy A. gj. Keszthelyen Braun P. gyófytz. Z .Égerszögen : Hollósy gy. Earádon: Koehlits I. gyógyaz. Tapolcáin: Glaser J. gyógyiz. SOmeghen; Sramborszky L. gy. Perlakozt: Sipos K. özv. gyógyaa N»gj-Atad; Pfisterer K. gyogysz. Nagy-Bajomban: zlaczky M. gyogytx. Csurgón. Plachner F. gyógy. Csáktornyán: Gsnes L. gy. Kemes-Vidon-. Kiai I. gyógy. Kapoavi. rótt Acgnaztin L gyógy. Babóchay E. gyógyaz. Szigetváron : Salamon 1. gyógyszerésznél. Alapíttatott 1858. WALSER FERENCZ else magyar gP- és tüzoltószereLgyára, harang- és érczönlódéj Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban, elvállal teljes Vízvezetékek berende-zestSt.vArosok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai BUDAPESTEN^ Rotlenblller-utcza 66 alapon ia kedvező feltótelek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdőt felszerelésere, szagmen- tes ürszókek felállítására és minden viz-művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyir. 2023 22- 80 Epilepsziát SL skőrt] éa egyéb tegségeketle-gyógyít Dr. KllllBOk specialista Drerdábau. A számos eredmény miatt a párisi tudós társaságnak aranyérmét nyerte el. 2111 1-4 taf kaaiiiaiiaiiBisaii »a>flgSHSa> st m ¦ » ¦ fcsj-Sj n- a s * a Van «aerencaénk a n. é. kStöoaeg Indomiti!» juttatni, «^^Í$>4^$"$S»$S";Í^&> Teljes I Ssvanvu-Eát STEFANIA Kornnaherczegní forrás! ¦Jí Főraktár: Nagy-Kaainío: Weiss fivéreknél. Kapható: minden « ásványvis kereskedésben, ebédlCkban 8\'b. 20884—26. c=>I á> üzletet megvásároltuk, Teljes # togy««ddig. yfiOlaflást ROSENBERG FERENCZ «^^#^^# czége alatt fenáilott fűszer-, csemege-- festék-, diszmii-. porczellán-. tükör- és mely utóbbi négy szakmából bevásárlási árakon alul végei adást raktárunkból különösen az alább felsorolt czikbeket vagyunk bátrak gyeimébe ajánlani : Porczellán legfinomabb karlsbadi evő-, kávé-, mocca- és mosdó készletek; tíz-, boriikor- és punBch üvegkészletek. Legfinomabb bórnemüek szivar és pénztárczák, fényképalbumok, kantárak nyergeké kézitáskák Bib. rendezünk. Ddsan felszerelt a n. é. közönség becses fi- tbea-, ; sör-, Lámpák ral öd i DIttmär félék nagy készlete a aalon, ebédlő függő lámpáknak és mindennemű asz tal i lámpáknak, arany és fakeretü fali tükrök minden nagyságban. Dohány eszközök, valódi Schiiiing-féU legfinomabb tajték s boroBtyánkőnemÜek, valódi selmeczi s törökpipák, török és bádeni szárakkal. íróeszközök papír és Bpanyol víaszk. Valódi franczla és spanyol likőr és petagft, valamint a legjobb hirnévnek örvendő kul- ée belföldi borok. Dusán felszerelt porczellán- és üregr&ktárunk vendéglők épolyjutány08,mlnt díszes berendezésére kiválóan alkalmas. Fűszer, csemege és festék félékből a raktárt, miután csakis I-sö rangú forrásokkal vagyunk összeköttetésben, a legjobb minőségből kiegészítettük, minek folytán a n. é. közönségnek ezúttal ritka alkalma nyílik, hogy bármely irányú szükségleteit ép oly jutányos áron, mind pedig lefino-mabb minőségben kielégíthesse, miért is rabtárunkat a n. é. közönség legmelegebb pártfogásába ajánljuk. Mély üsztelettel 20 8 2 6-1 ezelőtt i- ROSENBERG FERENCZ. cr=* lAsawiiwek királya. SZÉCHENYI FORRÁS Einipa leodúsabbtar- !taima Natrtt, LUbJon aava-tyuvize. ötszörösen vegy elemezve. liUMI asztali rá. - Orvosi tetintelyettöl ajánlva. * Tartalma: Srécheayi fórrázi PreWani Krondorfi Mohai Giessbibli 97-854 i 53-534 48-888 48-094 43-793 Haktarak Nagy-Kanizsan: Fesselhofer József, Strera es Klein és Berdin Sárton. 2087 10—\' m » » * » m-m mm m m e a ¦ ¦ ¦ a • ¦ ¦ ¦ ¦ mii . m » * ********** K ave legnagyobb Ármérséklés C. Goveriís és társa BndnfHI psnpaa kívénemekst •zállltaaak reídklySU I olcsó trakta siillitásl dlJaeatetM atáavét \' ¦illett és pedig: 5 kiló OySngy-Mokka Ckiadó) . 2 90 I 6 . C.mpin.s (erős) .... 3.90 ! 5 , Cnb. (kitttno\') .... 4.40 : ó . ff Ceylon......6.— 5 . grany Henado (pompa.) 5.20 : 5 . .rab Mokka (lüa.a) . . . 6.— 2110 S—5 XXXXXXXXKXXXXXXXXXKXXXKXXK X X Fagylalt, jegeskávé és híisitő italok. XI X v ~~~~ f Zg i_jzennel van Baereocíém a n, ó. köaönséget érteaiteni, miaierint 4 y ezukrassdámban naponta többféle \| fagylalt, jegeskávé, j J\| Talamint J X tLtisitő italOK \\ Zt ^ SZSF* kis- és nagy adagban kaphatók. "SSSj \| Jí^ Czukráaxdámet a t. közünaégnek ajiniTa ^ X maradiam tiszteiette: 3 S Graff Á. cinkrász. 4 A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hxsánk egyik legszéasarotabb SAVANYUV IZE melyről Dr. Arokal Antal át Dr. Varja Ztlgmoná foorrosok bizonyítványa szerint eliaatertetett, bogy kitűnő szolgálatot tesz alegsásl, emésztési és viselő szerrek bnrstos bántalmaiail, a gyermekek görvély és angol bajában vérszegénység, a gyomor idi-pr^c í szex bántál main alapuló bajaiban. Borral Tetyitre élénken nezsüö adltö Frist töllésben aladtakar kaphaic PJraktir: SZÁVA JÁ\\0S-náI Euüapesten, , rv. wrkanytus utcza ia. sz, és a többi füuerkereskedésben. GsalaUor ralóü ha minden dobozor. ^s7rÍ«sT: » »" ás Mail sokseoro-sitolt czig nyomata Iázható. Ezen porok tartót gydgyhatáta makacs gyomsr- és alteitbsjek, gyomorcfires éi elnyalkásodáa, gyomorégés, rögaört dugoláí,«májbAJ vértslulis, aranyér ia a legkülönfélébb ali betegséflek ellea 30 ér óta folytonosan nörekedő «li«aer en részesai. Egy eredeti doboz használati utasitástal 1 frt. Hamisítványok tírvéayes" HltiBrterBSk, 1LL SEIJTZ-IW Fruncía borszesz és só. -\'- - • .; C4ÚZ, míndennemQ haso-gatás é8 bénnlás fej-, ffll- és fogfájás íikeres grógyi-t&záhoi bedörzsö. ésre-, borogatásnak mindennemű sérQléiek, és sebek, gyoiadások ét daganatok el en. Bensöleu vízzel ke»erre, hirtelen betegedéi hányás éakolika ellen. Kgy Oveg pontot uraaítázssl 80 kr. 2065 7~54 Valódi, Moll védjegyével és nóvaaáiráaával. ..... Moll A. győíys2erési, csaszát királyi ndT. szállító. Bécs, Tuchlauben, Raktárak: N a í y - K a ni z s 1 : B«lu» Jíaaef gyogy.tereax. Ros.nf.ia Ad Feaaclhofer JéareF. Barnt: Dorner S. Csáktornya: G5ne» L. gyógy. Kapatrirttt : Bo\'otícz ad. Keszttely : Wünsch F. Körmenä : Biti lino.. Marezall : itat! Fard Szifletvär : Szalay Józni. Zala-Egerazeo : Hollósy J. E. gyógji.eréaz. Kitűnő minőségű ¦\'.] zongorák, Bnchta (Bósendorfer tanítványa) cs. kir. ndvari szállító és Schreiber zongoragyirából kaphatók NAGYKANIZSÁN Rotenberg Ádámnál, (Tóth Lajos ügyvéd ur házában.) Ugyanott egy átjátszott, régi, de nagyon jó zongora, (gyermekeknek tanulásra nagyon alkalmas) 60 frtórt kapható. «os Wajdíts Jótsef könyvnyomdijiból Nagy-Ktnitsán. NAGY-KANIZSA, 1884. májas 8-án, BitZftáwi ir S frt. •féu éTTC .... :é. évre ..... < , oe^jed érre ...... 2 , HIRDETÉSEK S hasábos petitsorban 7, másodszot L i minden torábbt torért f> kr NY1LTT ÉRBEN .őrönként 10 kxért Tétetnek (el A\':ucttári illeték minden etjét hird.-téiért 50 kr. fizetendfi ZALAI lÖZlÖHT Hnsz^iihamadík énolyam. A lap szellemi rétiét ffletS közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető kózlemínyei pedife kiadóhoz bementre intézendők: N .\'. G Y • K A K I Z S A Wlanloibaz. Bérmentatlan lerelek caak ismén mnnkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok i issza nem ktüdetnek A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitótestfllet, a „nagy-kanizsai kisdedn ereid egyesftlet, a ,nagy-fauiiiwű tiszti Önsegélyző szövetkezet\',a Msoproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kölválasztmány" hivatalos lapja. H-eteiiklní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Az ipar műveiéi. II. Csudálatos tünemény, melylyel egyébiránt más téren is találkozunk, hogy fajunkból kitűnő munkások kerülnek ki — a külföldön. Itthon folytonos a panasz a munkások ellen, kik sem oly tanultak, sem oly józanok, sem oly megbízhatók, mint amott. Bécs, Paris, Berlin, sót London is — Bécset kivéve — nem ugyan kiváló számmal, de legjobb munkásaik közé számítják a magyarokat. Mig mi ellenben nem boldogulhatván velők: cseheket, németeket, olaszokat importáltunk és szintoly kevéssé boldogulunk, mert velők importáljuk egyúttal a social-demokratia éretlen eszméi még éretlenebb szóvivőit. Vájjon nem társadalmi viszo nyaínkban rejlik-e itt a hiba, s nem-e csakugyan a szükségesnél általában jobb s bővebb életmódnak tulajdonitható, hogy a külföldi józan munkás is itt oly könnyen elkorcsosul? Az az egyszerű önmegtagadó, takarékos élet, mely kívül csekélyebb kereset mellett is jobbmóduvá teszi az iparost még inkább, mint munkását — ismét csak a nagy többséget véve s egyes dicséretes kivételeket szívesen elismerve — nálunk nem ige" tapasztalható. A munkás általában többet keres, mint mire okvetlenül szüksége van és sem a takarékossági hajlam, sem a műveltség nem lévén kifejtve, el is költi. Hozzájárul még ehhez ama laza ri-tzony,^mely a munkás és gazdája között beáll ama rendezetlen állapot folytán, melynél fogva a mesterségében nem bizhatván, megbízhatatlanná lesz ígért munkájával a nagy közönség iránt, s igy ezt kénytelen — kelletlen, bármikor meg szerezhető külföldi iparczikkek fogyasztására kapatja, I A közönség ez elkényeztetéséból, illetőleg a hazai iparczikkektől való elszoktatásából s elidegenítéséből ered továbbá az, hogy a műveltebb, tanultabb s kitűnőbb hazai munkás viszont nem lel tért képessége kifejtésére, s ezért még ő szorul a külföldre, hol kiválóbb tulajdonai becsültebbek s s hol ennek megfele-lóleg többet keres, mint^ a középszerűségnek általiban nagyobb keresetet nyújtó Magyarországban. És tagadhatni-c, hogy a megbízhatóság iránt ekként eltompult mester könnyebb vállára veszi a dolgot akkor is, ha szavatartásá nem ütközik lehetetlenségekbe s hogy egy egy szakmabeli néhány ily lelkiismeretlen kézműves becsületesebb osztálytársainak is elrontja hitelét? Vannak kitűnő mestereink egy némely iparágban; vannak kitűnő munkásaink is, de ezek meg nem találják egymást. Van hazafias, lelkes közönségünk is, mely ha nem is buzog épen a hajdani védegylet eszméiért — szivesebben fogyasztana jó hazai gyártmányt, de a:; viszont nem találja meg a jó iparosokat, mert a sok rósz elriasztotta s igy a becsületes verseny, a megbízhatóság, szóval a soliditás hiánya némelyekben, a külföld adózóivá tesz, mely örömmel rakja zsebre azon milliókat, miken ezer meg ezer jóravaló hazai iparos meggazdagodhatnék. Nem szólunk a régi világból fennmaradt tisztes családfőről, ki legényeivel osztozik munkában, ételben, lakásban cgyiránt; sem az ujabb nemzedék törekvő tagjairól, kik szellemi értelmiséggel pótolják a közvetlen kézimunkát. De nézzünk végig iparosaink nagy többségén! vájjon nem-e inkább kávéházban, korcsmában találjuk-e nagy részöket napközben is, hajtva a politika, hívatlanra nézve üres kerekét a helyett, hogy üllőnél, gyalnnál, ollónál töltené napját ? méltó-e akkor a panasz a segédre, ki elrontott valamit, mire mestere délben vagy este valahára a műhelybe is vetődik s igazolt e verője iránt a mentség, ;hogy ezt a sMjéd.Jetté? I Panaszaink nagyon könnyen fakadnak, könnyen is készen vagyunk ! velők : hiszen egész nemzetünk meg-j szokta a régi gravaminalis ország-\| gyűléseken s még ^niaig se tudott leszokni róluk se politikában, se iparban, se a társadalmi életben. Be vájjon .mi magunk teszünk, munkálkodunk, iparkodunk-e eléggé, hogy panaszaink méltányosak legyenek s nem adunk-e okot panaszra mi magnnk ellen is? tanulunk-e eleget, dolgozunk-e eleget, alkalmazzuk-e eléggé a rendelkezésünkre levő segédeszközöket, melyeknek más társadalmak egész jóllétöket köszönik ? Szóval küzdtünk-e eléggé az élettel, s nem vagyunk-e nagyon is hajlandók mihamarább s minél gyakrabban a dolog könnyebb végét fogni, a nehezét pedig másoknak hagyni, kik ha meg se bírják, legalább elég erősek, hogy pa ászaink snbstratn-mát képezzék. Nem állithatni, hogy a magyarnak könnyű lett volna az élete, mióta e hont elfoglalta. Ann.il csodálatosabb, hogy maiglan se edződött eléggé a komoly munkára, az ernyedetlen fáradozásra, a szil ós kitartásra. Bármely térre tekintünk, az elégedetlenek ezreivel találkozunk, pedig a társadalom bármeiy tere elég tág még hazánkban, hogy igazán komoly törekvés mellett e panaszló ezerek legtöbbjének jóllétet biztosítson. Néhány szó szarvasmarha-tenyésztésünk érdekében. II. (Folytatás ) .Az életviszonyok változását sokkal gyakrabban szokta követni határozatlan, mint határozott változékonyság." Vagyis az eredményekkel, mit ily változás okoz, soha sem lehetünk tisztában, az egyéneknek épen individuális természete miatt. Találóan mondja Darwin, hogy még ugyan azon okok is változó eredményt szülnek különböző egyéneknél. A hideg egyiknek náthát, másiknak csúzt vagy gyulladást okoz. Hogyan lehetne most már azon eredményt biztosítani, mit az összes életmód megváltozása idéz elő, nemcsak az egyénben de az ivadékban is. Példák mutatják, hogy a szo kasnak egyedüli megváltozása is átörökölhető hatást szülhet. Különösen hangsúlyozza a nagy tudós azon elvet, hogy: ,a környező viszonyok lényegtelennek látszó változása, különösen a szaporodási szervekre mér-hetlen befolyással van.\' Már pedig a tenyészmarha mégis csak a szaporítás végett tartatik, hogy az elért eredmény igen bizonytalan ne legyen, első és fő feltételnek kellene tárta nunk, hogy esetleg ujonan alkalma zott, tenyészállatainknak életviszonyaiban ne hozzunk létre lényeges változást. Kérdezzük a mai módok mellett lehetséges-e ez ? Alig. Mert ha a berni vagy algaui stb. direkte be hozott tisztavérü marha nagyjában hasonló climát talál is nálunk, de hasonló t plálkozást és istállózási viszonyokat még véletlenből sem találhat. A táplálék, mit mi nyújtani képesek vagyunk, a hegyvidékek illatos füvét soha sem érheti el, legelőnk ha talán nem rosszabb is, de más növényzetből áll. A forrás üde vize helyett a szennyes folyók és selejtes kutak vizét adjuk cserébe. A szabad ég hegyektói szél ellen védett friss levegője helyett, a behozott állat örökös rabságnak, az istállózásnak sorsosa lesz. A domesz-tikált állat njra tűldomesztikált. Vagy a külföldön örökösen istálózott marba szeles hideg éghajlatú legelőre kerül. Hogyan kívánhatnék mind e körülmények között, hogy az ivadékok az ősökkel hasonlóan fejlődjenek, mikor ez homlokegyenest a természet tőrvényeibe ütköznék. Sajnos, hogy bármily szépen codificáltatnak e megváltozhatlan érvényű törvények, azokat még mindig szeretjük ignorálni, pedig ezek vaskézzel uralkodnak felettünk. Darwin a fajok fejlődéséről határozottan kimondja, hogy .bizonyos fajok egyik vidéken sokkal jobban boldogulnak mint a másikon." Hol van most már az erre vonatkozó tapasztalás, mely elénk állítaná, hogy mely vidék szarvason ha faja boldogulna legjobban vidékünkön? Bizonyos szervek használata vagy nem használata lényeges befolyással van az utódok hasonló testrészeinek Az örökösen istálózott ós, mely lábait csak az álldogálásárahas^.áija, hogyan adjon ép, erős és megtermett lábu vonómarhát. Viszont a mindig kint legelő auya. mely fejesre sohasem használtatott, hanem csak saját ivadékát neveli fel, miként adhatna jó tejelő utódokat. A magyar fajú tehénnél épen ezen okból van elsatnyulva a tejelő szerv, mert az alföld rónáin az ősök hosszú évsorokón át csak tovateuyé-szés szoljából kóborolnak. Atőgynek tejkiválasztó képessége elhanyagolta-tott, de annál jobban kifejlődött a láb mert az állat a létfentartás küzdelmében szakadatlanul erre van utalva, hogy táplálékát folytonos vándorlás közben megszerezze. Ezért rossz tejelő a magyar fajú tehén, de páratlan vonó marha a magyar-fajú ökör. A hegyi tarka barom folyton fejesre használtatik, ezáltal a termé- TÁRCZA. Emeső álma. Irta: Bátky Lajos. L Régi mese, régi; régi öreg ének, Újfenn csillogása rég alavó fénynek, Holtak támadása hóét, szentelt földről, léten áldó ú]ja sűrű, nehéz ködből . . . Ébredj öreg Torda! ne aludj oly mélyen! Jelenés, csoda keit, csoda jir aa egén, — Harang vala hajdan csillaghimes éjjel, Rajzó berek alján csoda hívó* néppel. — Ki jő sátorából az agg tálloi: Torda S nyájoe komolysággal lép a bún halomra, Megáll ott mereven, gyökeres nagy arái fa, S néz, néz ihlett arczczal ai égi csudára. Galamb-ősz hajával enyelegve, bújva Játszik saelid szeliők gyenge, meleg ujja; Végig foly szakálla domborodó mellén A vénség hivával tiszteletet keltvén . . . Néz a magas ágén égi jelenésre Néma beaárt ajkksl mély, ssent merengés bo\', Néa vele a nép is, csillapuló tenger, S száll a lélek, száll, száll megbénul as ember. Mint, ba a fold gyomra megkordala mélyen, Végig borzong hangja ide fönn a fényen, Torda csukott ajkát fölnyitotta, szólván, Igy dördule végig hangja a sík rónán: Ki az éjjelt adtad, hogy adj vele álmot Választott népednek s lehunyva pillánkot, Rajta lebegsz áldva, jövőt láttatsz vele... Imádlak Istenem ! magyarok Istene! Ki igaz anyánkul gazdag mezőt adtál, Suttogó szent berket csevegő pataknál, Napfényt, tiszta lángot, hogy szentesül] vele; Imádlak Istenem, magyarok Istene 1 Kinek kese verhet, kinek kese áldhat, Jövendőt jelentni, ki küldesz csudákat, Ihlesd szolgád lelkét, hogy hadd lásson szeme; Imádlak Intenem, magyarok Istene! Imádlak Istenem, magyarok Istenei Mind az egésa népnek szája harsog bele; Közöttük Eme5 epedő bújával, Rezgő ima — ásóján riad ás zúg által. — Föláll borultából s könyező szemével Föltekint az égre néma eadekléssel, S mint, mikor telije túl sok a pohárnak, Zok szóval v\'mle ki szivéből a bánat: Isten, öreg Isten, magyarok Istene! Óh l ne légy örökké fiadnak ellene, Fordalj felém! meddő, bogy ne legyek, átkos; Foganjon a m o n d á s, kit imát a táltos. VcD fiam, van; édes és mégis mostoha, Gyermekem e nép és még sem vagyok anyai Vrdd el ezt mind lőlem s adj helyükbe egyet; De az az egy, aa, azi legyen édes gyermek. Édes fájdalommal, akit magam szülnék; On vérem véréül, akinek Örülnék, Akit én tanítnék hatalmas nevedre, Istenem, IstenemI magyarok Istene! — Körül a magyarság riadozó árja Elsimul las.i\'idan s figyelni kezd rája; Majd néma lesz minden — hallgatag a részvét — S ugy osztják meg véle búja fele részét. Előd is közel ott, boa a király-vajda, Övé is a bánat, Eraesó bús bajjá, Hiába epedett, hosszú évek sorján, Maga mázsát látni felesége sarján. Pedig bvÍA immár csavarodik dérre, tfeki ia az idő, már jócskán kimérte A mi járandó volt. És a mi még járna Kevésnek is kevés: annyi van csak hátra. Ha kevés is hagyján, csak hát volna, aki Segítne örömmel itto\'t megtoldani; Oszt\', ha nekí vége, kezdené azújra, Vágyott, hol elhagyá, a főid alá bújva. Nehéz terek, nehéz, sok is egy emberre. Elpusztulni, mint fa, ki sohasem terme, Gyümölcsöt nem hozva, új ágat nem hajtva, Legalább emléket, a ki róla tartna . . . Azonban a népnek tömege megritkul, S csapatosan vissza sátraiba indul Folytatni vagy talán kezdeni aa álmot Látni a lá\'á-ban a szebbik világot. Előd is Emesót némán kézen fogva Sálrába veseté üditó álomra S csendes ieas az éjjel, csak agg Torda Tárja, Mi lesz a csodából, merőn néze rája. As pedig elrohant, el napnyugat felé S az eget tűzpiros szalaggal átssegé, Azután szú pattant ezernyi csillaggá; Aztán . . . azután a többit ki tudhatná? \' II. Magas dombról szökell fejedelmi sátor, Magasról uralva a közeit s a távolt; Drága, gazdag himme), arany-füsttel fényes, Feszülő ponyvája piros bársony, ékes. — Ott fekszik Emeső; gömbölyű kezére Szerelmesen borúi omló fürti Ójje, Mosolyog megnyilik ajka néha, néha, Mélyen sóhajt olykor osztán minden néma. Aluszik. Álmot lát, talán szép az álom, Mit lélek rajzol szürke, bú- köd vásznon ; Most s szem-: nyílik, de megint lecsukja, Act a varáss lá\'ást, ba láthatná újra? Azonban az égen piros mező lángol, Piros mező arcra hajnalra világol, A nsp Ís fölébred az aranyos lángra S fekete köpennyel le, msgáről, rántja. Leint egy szomm il a földre, mig a másik Gyönyörrel nézi az ég tiszta vonásit, Nincsen rajta felhő, fehér bárány falka, Tissta most a gyakran kod ellepett alja. Fü, fa, virág mozdul szellők leheltére, Könyü ül, Öröm köny, mind n levélkére, Bogár repes, örvend nyári meleg fényen Ég, föld csillog, Úszik, drága arany fényben. Jő a magyar nép is reggeli imára, Áldani az Istent s azt kérni magára, Hallani okos szót, táltosi bölcs mondást Álom megfejtésért ostromlani Tordát Emeső is ottan, as Isten halmibos Közel, egy pár lépést füstölő oltárhoz; S mikor as agg táltos elvégesé módját, Ajka piros kelyhén igy csendité szóját: Lefekttvék Bírva, álmodók nevetve, A ssent Turult láttam felettem lebegve, Csillogott, tündöklött szárnya fehérsége, Fc is volt, le is szállt; mi a jelentése? A madár, szent madár fönn is volt, le is szállt, Olt aludt, fölébredt,csendesen e) is szállt, Szive hév verését, csókja lehellesét Érezem, érezem; mond a jelentését! ? Aluván fölébredt, el ia szállt csendesen, Soká érzem pelyhe melegéi keblemen; Azután elmúlott ez az éd-.s, álom S hömpölygő vérlángot láték nagy határon. Szép piros volt, mint a piros arctú hajnal S suhogó, hömpölygő égő láng-karajjal Mindég messzebb, messzebb boritá a földet, Utóbb vele egy lön; vájjon mit jelentbet? Követem szememmel viasza a menését, Keresem Bikáig honnan eredeté\', HUSZONHARMADIK ÍVFOLYAM Z ALAI KÖZLŐK y MÁJUS S-ia 1884. szeti kiválás miatt, de részben ember általi mesterséges kiválasztás folytán, tökéletesül. \'A folytonos természetes kiválás, és mesterséges kiválasztás folytán az ivadékokban oly különbségek jönnek létre, hogy ezen egy törzsből eredett fajok, válfajoknak lesznek tekinthetők. Sajnos, hogy mai körülmények közt alig van tenyésztő, a ki a kiválás egy irányú létrehozásával megelégedhetnék. Legritkább esetben adhatjuk magunkat akár a tejproduc-tió, akár a vonó marha nevelés kizárólagos fejlesztésére. Kombinált fajra van Bzükségünk, melynél ugy az egyik ivarnál a bő tejelés, mint a másiknál erős termet czéloztatik Ezen czél a keresztezés által magas okban elérhető. Nézzük csak az erre vonatkozó természettörvényeket, mit Darwin így foglal szavakba: „Minden lény magához hasonlót nemz* és „tény, az, hogy a házi állatoknak egyes neménél — pl. a himnél — jelentkező sajátságai csak azon nemre — ez esetben a himre mennek át* (Folytatása köveik.) Válasz a Zalának. A „Zala* f. ó. 20. számáuak szer kesztűi üzenetében Varga Lajos ur, a lap felelős szerkesztője kijelenti, hogy az ellenünk intézett támadóé, vagy —\|»bogy 6 nevezi — „észrevétel* nemcsak tudtával és helyeslésével, hanem egyenesen saját kezdeményezésével látott napvilágot. — Kiad:-: a „megjegyzést" azért, mert a kiadóhivatalunk által kibocsátott „famózus" felhívás szerinte nem egyeztethető össze sem a hírlapirodalom feladatával, sem a hírlapírói tisz less éggel. Mull: válaszunk előtt csak annyit tudtuuk meg a kiadóhivatalban, hogy felhivás csakugyan lett kibocsátva, de uem oly tartalmú, mint a Zalában állítva 7oIt. Egyéb felvilágosítást nem is kértünk.; mert azzal már tisztában voltunk, hogy a Zala tévesen van informálva. Varga ur tett benuünket kíváncsivá a felhivás egész tartalmára. Na ha még Ő sem tartja a hírlapírói tisztességgel megögyeztethetőnek, akkor már csakugyan famózus lehet; meg keli nemünk! Elkértük, olvastuk. S íme mi azt a „famózua, „a hírlapirodalom feladatával össze nem egyeztethető" felhívást egész terjedelmében közöljük. „Felhívás. — A vároiunkst ii érintő", most már félig-meddig lezajlott izgalmak közepette tapasztalhatlak s jelenleg is tapasz-talhatják t. polgártársaink, hogy lapunk mindenkor azon álláspontra helyezkedett éi helyezkedik, melyet a hoapotgári égyenISseg szentesített elve őriz. Tagadhatatlan, hogy a sajté hatalma, befolyása abban a körben, melyet magáénak vallhat — bármily azük legyen Is sz — mindig nagy von; az ma is; az less is. Ezt igazolják azon szórnom társadalmi állasatok, miket itt-ott áldatlan kézzel inicániroz a zavarosban halászni szerető hirlapirdk hada. Amint így kutatám, mindég keskenyebb lett, Átlépte voln1 később egy csecsemő-gyermek. Követem tovább is, keresek forrást is, Csodát láttam bennég egyebet is, mást is, Amint nézem, nézem\'kebelem két halma Látám, hogy kísérnek, szakadtán pirosla, Majd ismét tekintem távozó folyását, Nőtt, özönné nőtt M. p?bflem láttsm mázsát.... Lassacskán a lángok üszőkké hamvadtak, S fekete kormának illő helyet adtak. Eltűnt ez a kép is b dali hadat láték K-\'püini zöld rónán, mint egy fényes árnyék; Harci minden egy láptök, karjuk halál, bárdos---- Mond el jelentését Torda, öreg táltos. Hallgatván EmesŐ beszédes szemével, A szent hslmon Torda oss fejére néz fel; Aggva Iesi, várja ssája mozdulását. Alomul vasasból eredő mosdását. As agg táltos pedig jósoló botjával Harmat a levegőn suhint azzal által S indáinak a ssellők ajaki beszédre, Figyel rá as csendben magába\' beszélve, Nézi as ingását leveles nagy fáknak, ÜdyöstŐ lengését sok picii virágnak, Egi aadár röptét, dala {tengő hangját Érti t sikamló patakok morrajját. As oltár ssent tűsén andalog egy kissé, Hogyan lesz holt Ussdk, hogyan válik füstté, Tudjuk, tisztán látják, tapaas-aljuk mi !¦ minden lépten, nyomon — meg szsrénykOrfl lapunkkal szemben Is — azon fontosságot, melyet a sajtó szelleme magával hord. Épen azért elvül tűztük ki, hogy caak oly elemekkel szövetkezünk, kik az egy estisé* és testvériség zászlaját lot-ogtatra, »«t íallják és azt hirdetik, hogy • véren menett és vérrel őrzött hazának minden fla a ni vérünkből való ver, mi cssstaaksW való osont Azokkal szövetkeztünk a múltban, ásókkal értank egyet ma. aaokkal fogunk küzdeni jövőben is végleheletttnkig, kik e szentelt földon a jó házasakkal szemben Bt* Ismernek fajt. nem vattást nem sestzetltéget; kiket szivén csókolt a nemzet géniusza, hogy szeretetekkel varázsoljanak magyarrá e földön mindenkit Ós mindent. KII énben végleheletünkig kQzdünk szóval, tettel, tollal azok «llen, kik álíbaxafiságból megrázzák a sötét középkor szeli érnének,a faj- s vsl-iasgyülöletaek airját, hogy föltámadrin, vérrel bélyegezze azázaduoka, a szeretet sxsUesteses. századát. K 1 üzdelmünkért van is ellenségünk gen sok; de jó barátunk még több. Hogy kik a mi ellenségeink, eltalálni nem nshéa,\' — Azok a sötétségnek jó barátjai. De a világosságnak mindig több híve volt kezdettől fogva s az lessen örökké. Azért számosabbak a mi jé barátaink. T. polgártársak 1 Működésünk önök előtt foly. Láthatják, bogy mindazt, fenti sorokban irtank, tetteink igazolják. Azéit ha zászlónkat; elveinket, küzdelmünket a 19. század szellemével megegyezőnek tartják, legyenek jó barátainkká, támogassák éa pártolják lapunkat, hogj álláspontján mentül inkább megszilárd nlh ásson. Hazafiúi tisztelettel: A „Zalai KWöif MöMíatala- Olyan tartalma és olyan hanga felhivás es kérem, melyét Varga Lajos ur — kit mí igen szerény embernek ismerünk — az Isten világáért alá nem írna, legalább olyan bátran nem, mint a TollhegygyeÍalritkelángelmétól sugárzó .kedélywkedéseit." A fenti felhivás volt tehát as a szálka, mely laptársunk hírlapírói büszkeségét sértette; eszel hozta összefüggésbe a mi ssinhási referádánkat, melyben a mósesvallásnak ki voltak emelve. Hát kérem es a felhivás — amint megtudtuk — sokkai élőbbről eredett, mint ami ssinhási referádánk és értesül é-ünk szerint: eredménye éppen ellenkező befolyással lehetett volna ránk, ha tollúnkat efféle dolgok befolyásolnák. Kiemel tük a mÓses vall ásna kat ezúttal asért, mert a asinügyp irtoláaért megérdemelték, ők tevéu estéokint mai napig is a közönség háromnegyed részét; pedig mások is tehetnék. Annak idején, mikor visszavonultak, mikor (p. Tóth Béla ittlétekor) alig egy -kettő ssállingósott előadásokra, akkor eleinte serkentettük, buzdítottuk, később ostoroztuk őket. Es\', igen jól tudják Ők maguk; tudják mások is, kik azon időben lapunkat olvasták. És amiként akkor nem vezérelt bennüoket semmi mellékte-kin\'et, a csak a asinügyért tettünk; nem vezérel es úttal sem. Szükségesnek tartottuk ezeket elmondani, mivel nagyértelmü laptársunk abban a hitben van, hogy mí igásnak ismertük el állítását. Esen hit ellenében irtuk a fenti sorokat. Mnlt számunkban is megtettük a tiltakozást. Erre a Zala válassolt; mely választ hogy olvasóink lássák: mily modorban kedélyeskedik — ide igtatank: aA Z. Közlönynek nem tetszenek a rTollhecygyel- kedélyeskedései. Kiismeri ugyan, hogy igaz, smil mondok, de nem szereti, hogy mintán a „füstös kunyhókat* ós a .polgármester ur lakóinak. Merre verik hordják bús fekete hamvát Szellők a hallottdalt rajta hogyan dallják, Majd napba tekint fel s kicsi idő múlva Mély gondolkozóra lassan szemét hunyja, Zöld karikák, sárgák, játszanak szemével, Tán csra kapó kedv vei, szellem keringéssel. Hallgatott osztán még, mint, ha össse-gyüjlné, Ara ért\' a jövendők kebelét megüsé, Akkor pedig vette, szavát elővette S hangsa Ige, Mondás sík mezők\' felette: Megkérdem a szellőt álmod felől, lányom, Meg a kis virágot, levelet a fákon, Csermely csevegését, madár repülését Hunyt izemen át a nap ksrikás lengését: Hald ások kértemre mit és hogyan ssó tak; Megérté aa Isten tegnapi bús szódat, Madarát elküldő\', köseli áldását, Növeli nem meddő méhed származását. Ast jelenti szíved bugyanó patakja, Özönné levésé, láng-fodoros habja, Hogy szived sarjának nagy hatalma lessen, Világ üres telkét megteli egészen. — Megérté a nép s a harsogó Örömtül Tódul a levegő ég, föld bele rendül; Megérti EmesŐ Örvend s tova mégyen S eltűnik sátora ti\'kos letétjében. Aranyat, ezüstöt ott sok drága marhát Szed ölébe seblén illatozó mirhát, Hajából egy fürtöt — egy piosit szájból — S ©lőj6 nevetve sátora beljóbői. Viszi a halomra, viszi ;z oltárra Áldozati tűsül hál* adó imába\' ; moslékát megláboltam, végre annyira kezdem szeretni :. posványos helyeket, hogy Ó belé mártom tollára hegyét Ezt as utolsó körülményt — aaját állítása szerint — annyira dísakralifikálónak tartja reám nézve, hogy velem szóba se áll, hanem a helyett, hogy állításomat megcsáfo\'ná, feszegeti a ,vare-a Lajos ur lapjának1 szerkesztőségi viszonyait. . . . Hat kérem szépen, ez aa a Zalai Közlönynek a „magánügye ?* TJjaág kollegámnak különben le vagyok kötelezve a megtisztelő hasonlatért. Tehát ő szerinte Lupujns hasonlít a bibliai Dávidhoz. Ugyan tisztelt Zalai Közlöny, miért nem méltóztatott a hasonlatot tovább ssSnl? Tetszett volna elmondani ast is, hogy az apró Dávid az St megtámadó aarkaatjuz GÓHátíní egy kis parittyakövel ugy találta homlokon, hogy az óriáS Góüáth rögtön örök időre lemondott mindennemű EBaflánügy\'-ek megirá-¦61. / No de asért, t:aztelt laptára ur, nem ülik mindjárt olyan komolyan felfortyanni s szidni "Szt a borzasztó modort, melyen a „ToUhegy-gyel" irva van. Az igaz, hogy a mi modorunk némileg eltér az önótíl, mi nem hozzuk le az ördögöket a földre és nem leiünk senkire se ébren, se álmosan; mi — ha néha ártatlanul kedélyeskedünk ís, amit csak Ön vesz rosz néven, —nem foglalkozunk azért sárbarán-czigálássa), ,ho^y azután minél mélyebben meghunyászkodhassunk és ajkunkat tiszteletteljes érintkezésbe hozzuk az előbb lerántottak talpával; — lássa, édes laptárs, — nem tehetünk róla, nekünk nincs ilyen modorunk. Tetszik tudni, de gustibus non 0JjL_dÍs-pntandnm.* Hát es bizony nagy szellemre valló stílus. Oh, mi sz ily menyköveket kovácsoló, Pesten praeparált szellemóries elől kénytelenek vagyunk kitérni, Megje-gyeshetnők ugyan laptársunk elsfi ozél-satára, hogy vannak bizonyos zoológiai egyedek, mikkel bajos volna elhitetni, hogy tiszta földön járnak, mikor még magokon érzik élvezett fürdőjük maradékát. De nem jegyezzük meg, mert mi rettegjük a kiijBávidot, ki nagy szerénységében a hárfásás dicsőségét rostelvén, ránk szól, hogy mért nem ssőttük hason latunkat tovább, egész a parittyássá, a kővel dobálás dicsőségéig? Hát aranyos Lcis Dávidkánk, ki ül a mindenható Zala-nak jobbja felül, mi nem akartok at ön hege . . akarjuk mondani: bárfásási nagy talentumát eképen kisebbíteni. Mert lássa könyörgünk — ígas, hogy a parittya Saul idejében (hova-továhb 3000 essten deje) még kiváló vitézi fegyvernem lehetett, .... még korunkban, Kr. u. a 19. ssásadban, nagy Magyarorssagban is az, de caak a köves vidékeken például a veszprémi csapóinasoknál. És — pardon I — önné1 1 Jó volt hát ezt a rendkívüli képességet halhatatlan belükkel inkább saját lapjok haaábjain, Önmagának megörökítenie. S vájjon ki tadja: nem füzött-eöu ez álul iselévÜletlen nagy elteinek koszorújába egy ujabb gyöngyszemet ? \| Nem lehet tudni, hogy atok a rakonczátlan csapóinae-hősök nem fog-k-e a pariUyázáaról nemes szerényen lemondani, megtudván a tisztelt Z tlából, hogy a kŐdobálás egy országosan ismert kitűnőségnek íi mestersége. Ami azt illeti, hogy a .Tollhegy gyei* csimü rovat i általában a Zala modora nekünk nem tetszett és kifogásoltuk, — hát bisooy-bisooy meglehet, hogy mi félreértettük, fölöttünk szédítő migasságban álló laptársnak kedélyeskedéseit ;K mert lelkiismeretesebben meggondolva a dolgot, nem is fakadhat annak tollából kifogásolni való, akt Nagy-Kanizsán egyes egyedül tud arabusul0. Ott megáll; áhitva föltekint aa égre 8 az Öröm ima s. ép\' könyetküld nemébe. — Előd is most, mint, ha nem is E ód volna, Bús, haragos kedve eltüne snnnyogva, As egéss ember egy Örvendő kiáltás . . . Lám egy gyermek a ki, csak less milyen áldás . .. m. Nyár. fisz, tél perdülő as idők rokkáján, Egyik a másiknak, nyomdokira hágván, Lehervadt a zöld lomb, most felpezsdül \' W újra, Rügy a fejét lassan napfényre kifúrja. Iratos mezőkön rajzik gólya, ménes, Ott kolomp-hDg méla, itt nyerítés kényes, Madárdal a berken szellők suttogása, Hegyi tiszta érnek vidám morajlása. Nyílik Emesének kései tavaasssa, öröme rózsái .várandós tavassra, Mikor életének leveletlen Iáján Rügy fakad. Lonb borúi más időknek jártán. Álma fogantára nem vára sokáig, Mikor a legelső gyönge kis virág nyílt, Serkent as övé is, piosi piros bimbó, Erős törzsök ágán, s sori sselletín ingó. Hangos rivalgással jetentette jöttét S haraggal saoritá diónyi kis öklét; Előd pedig fogata, magasan fölkapta: Ni, hogy\' nevet — szólott — a kis istenadta. Bingatá karjain — csiosijja, bubújja, — Csókolá mtnd végig ezerszer is újra Hegint osak eltatá, ismét fölébrasste Almát véré, amint osókjáhan fürósaté Hát bisony nem kellett volna mindjárt felfortyanni nekünk, kiknek modora oly igen igen elütő a „tisztességtudó- ZaláétóI.Igasnk van, drága laptárs, modornak különböző I Mi annak idején erőnkhöz képes teljes odaadással, magánérdekünk tönkie tevésével küzdöttünk agy városi párt érdekében; de a magánélet viszonyai soha nem bolygattuk ; az , itthon" szentély volt előttünk. Akik ellen felszólaltunk, azoknak mindig nyilvános működését bíráltok vagy matattok be, esetleg comicns oldalról. Mikor asotán sok-sok ssimaokós dolog után (miknek emiékél lelkünkbe temettük) a családapának válftsBtHnia kellett a kenyér és toll kőzött: — latin ne vpgye rossz néven tÖIe — a kenyér után nyúlt. Azután többé semmit és senkit nem bolygattunk. Es a rövid története és magyarázata annak a modornak, melylyel előbb irtunk s annak a tartózkodó modorúak, melyet most tanúsítnak, — s melyet Őnűk — a gyöngédség és állhatatosság ragyogó erényeivel ékeskedő nagy tekintetű laptárs — talpcsókol ásnak jellemeznek. Lássák — jó laptárs — mi ezt nem vesszük rossz néven ; mert Önök oly magasságban vannak, hogy lehetetlen rólak feltennünk — bár sasssemeiket bámuljuk és magasztaljuk — a földi dolgok tisstán látását. Más oldalról meg a következményekből okolva, be is kell ismernünk, hogy bisony kár volt oly merev állásponton foglalnánk, mikor ezáltal saját érdekeinket temettük el. Fel kellett volna inkább használni a kedveső alkalmat egyéni combina tiókra. Valami megyéressóló aspiratió jó aairoi hivatalra, milyen p. a tissti ügyészség is lehet. Eonek érdekében kedves, szelíd módom csikkek. Hü, önzetlen küzdelem a szabadéi ü kör mellett. Amennyiben véletlenül aspirálónkról megfeledkezve, kissé gorombáskodtunk volna, sséphsngo, tisztességes bocsánatkérő levelek á lapunk utján hásí pongyolában bematatott muraközi tisztelendő arakhoz, hogy leiedjenek és voksoljanak. Ez mind megjárta volna, mert es kérem, mind sokkal, nagyon sokkal tisztességesebb modora dolog, mint a mienk volt. Mikaron pedig as „aspiratió1 meg-bakot t, jöhettek volna a modor-változás módozatai. A lap homlokának megtiss\'í áss a a meggyülölt firmáktól s azoknak egj hét múlva újból való felrakása. Halálos döfések a ssabsd-elvü körnek. Ás előbb magasstait férfiak máglyára kárhoztatása. As előbb kicsinyelt és megvetett ellenzéki férfiakkal való oonspirálás. Hiss ss mind mind as imádott közvélemény nevében a kösérdekért való küzdelem ; a nagyon, nagyon tisstességee dolog 1 Ha az oppositió sem saooedált volna, hát mi lett volna könnyebb, mint ismét magaastalni azokat, kiket annak előtte magasztaltunk, s csak asatin gyaláztunk ; tékosló fia módjára vissiaérni és vitézkedő tagjává lenni a bünbar- MosoLygott EmesŐ férje-ura kedvén Bar abban neki is Öröme, nsgy, telvén : Előd pedig astán mellé oda tette 8 hír vinni követit magáhos rendelte. Hivatá vendégül mind as egéss népet Ünnepet megülni gyermek izületének, Barmainak nincsen se\' szeri se száma, Kiket akkor vágtak gazdag homlokára. Öaszegyüit a sok nép s hajrá — megy TI"g^gi Puffadó tömlőknek habzó levét isszák Ott van Hunor, Magyar minden ivadéki Hadas kapitány sok táltos verség béli. Előzve azonban buzgón imásának S az istent említve tüzsel áldosának, Irzlók, varázslók s tűz gyújtók segítek Teijesitni Torda táltoai ssent tisztét. Kihozá EmesŐ piosi első szültét, Jövendők reményét, csoda-álom küldtet 8 i evet választanak : Álmos legyen, Á 1 m o s I Álmosra ssentelé Torda, öreg láhoa. Akkor lakosának vidám lakodalmat, Hét egéss nap, széjjel lakozó vigalmat, Tárogató si rí, as apró dob perdül, Öreg kürt, dob böffen ; táoosra a nép lendül. Máglya tüz a búi éjt tessi vidám nappá Hét\' múlva, ha roskad feketéllő hamvvá! Lángja most a népet barom sütni kessti 8 cseppenő bő zsírját serosegve eméesti. Előd pedíg s nője s eleje a népnek Fejedelmi sátor beljébe gyülének 3 hegedősök, oda, kik rendelve voltak, Daliák a jövendőt, mint éa most a multat, lángul tekintett és már egysaar elátkozott szabadelvükőrnek és kacsagní, talp-csókolóknak gúnyolni azokat, kik a napóleoni fordálatokban—nem tanatítanak ily megkapó könnyedséget. Hisz az ilyen modor és csak egyedül as ilyen egyeztethető össze a hírlapirodalom feladatává! és a hirlapírói tisztességei I Ugy-e bár t. Zala r I Bisony-bisony kedves laptársnak ss ilyen tisztesség csak as önök nagyságához volt teljesen mohó.Lehet hogy jobban succedált volns nekünk is; akkor nem kü lönbösnék moot modorunk sem. Talio együtt is kedélyeskednénk ? 1 De így el kel lett önöktől maradnánk; nem követhettük sebnsröptü haladásokban. Most nagy messsseségből áhítattal bámuljuk ast az dríás „feÖSsörükÖvet," melylyela kiaded-nevelŐegyraÜlfltiDŐtagok körmeit köszörül teti, — és várjak várjak: mikor látásik meg vagy egyátalán meglátni k e valamikor uagytekintetü laptársunkon, hogy kössörükóvel is ssokott néha-néha érintkezni ? Mert tetszik tudni, est talán még Önöknek sem vt.e tsz i k tudni!\' CSARNOK. Beszéd. (Folytatás és vége.) Non érez, a ki érés Ssavakksl mondhatót. Vörösmarty A ssó a lélek egyedüli orgánuma. Gr. Széchenyi J. Ki ami szerencsés szerencsétlen, ki egészen ki tudta volna fjsni a mi lelkében vala? Szerencsés, hogy a nyelvnek oly nagy tehetségével bírt; szerencsétlen, hogy oty parányi volt lelkében, a mit még emberi nyelv is idő előtt tudott rebegni. U. a. Egyes hibás (idegen) ss ók külső foltokat ejtenek a nyelven, melyeket as idő végre is kürt, néha azonban túr Is, s így ások lassanként csak egyes s alig észrevehető foltok maradnak, míg as elhalmozó idegen ssótásmód annak szellemi árosát vesztegeti meg. Toldy Fer. Verbőcsy szónoki. 61. Kell, hogy zengjen a lant hasasserte ifja kezekben: Nyelvében nemzet élni — enyéasnt ssokott. Magyaródy Ritkán jut ősiünkbe, mit tessünk beszédeinkkel, maga a nő, melyet gondolatiénál elhintünk, ha néha lejditnök, hová vetettük, s tudnók, hogy sz, mit a pillanat fölgerjédesében kimondánk, fogékony emberi kebelben csíráivá mivé nőhet: eliszonyodnánk. Eötvös. Emberek, mint a vísshang, annyival szótlanabbak, mennyivel köselébb állnak egymáshoz. U. a. As érsések teltségében elnémul a ssáj. Kármán. Virágzó irodalmat, magasabb szellemi fejlődést nem képzelhetni müveit nyelv nélkül. Csengeri Antal, a ohinaíak tudom, müvelti ege. Kicsiny tag as emberben a nyelv, de sok és igen nagy gonoszságokat tud szeresni mind as Isten s niind pegig felebarátunk ell. n, lelkünknek nagy kárával és veszedelmével. Káldi György. Magyar joggal élők á magyar nyelvet kötelesek tudni S testvéri egyezésre van szükség, est egyetemééi tett nyelv szÜlí. Nemseti központú erőt kell kifejteni, ebbe népet csak egy élőnyelv olvasat együvé. Döbröntei Gábor, 18ÜO. orssággy. nov. 3. Teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél, es as első s elenged-hetien feltétel. Meleg sseretettel függj a hon nyelvén I mert a haza, nemset és nyelv, három egymástól elválbailan dolog; a ki ez utolsóért nem basog, a két elsőért áldozatokra késs lenni nehesen fog. Tissteld s tano\'d más müveit népek nyelvét ia, de luhse feledd, mikép idegen nyelveket tudni ssép, a hasait pedig lehetőségig művelni siötelesség. Kölosey Fer,, Parffiaesis. Ha a nyelvet eredeti rendeltetésé-\' hez képest osak ugy tekintjük, mint gondolataink, fogalmaink és óhajtásaink költésének eszközéi, ugy valóban a nemieteknek nincs okok honi nyelvükhöz különösen ragaszkodni, hanem mindet, nem* set ennek mellőzésével válassza ast, mely a gondolatokat leghelyesebben, as eszm\' ket leghatározottabban, a fogalmakat ieg-pontossabban, az óhajtásokat legtisztábban kiteszi. De a nyelvnek nemcsak eszünkkel van baja, annak szivet ssivvel Összekötni, érselmeket gerjwsieai, ss embernek belsejébe hat. í, indulatokat mozgásba hozói is kell, — és épes es as, mit nem tehet as egyes nemzeteknél minden nyelv egyformán; es sz, mi ssükségessé tessi a nyelvek külömbségét a nemzetek kőit Iij, gr. Teleki Jóssef, Akademisi beszéd. Légv ara nyelvednek. -Kisfaludy Kár., Mátyás deák. HUSZONHARMADIK ÍVfOLTAM Z A LAI KÖZLÖNY MiJTJS 8 in l.?84. Oly ártalom nincs fegyverben Nem Us&ngó sebes tüfban, Nino oly méreg szelencéében Mint a fondor gonosz nyelvben. Beuiczky Páter, 1620. BirónyOB, hogy ott történik a leg kevesebb, a hol legtöbbet beisélnek róla mit kellene tenni. Ssóllósty, Napié. Vessedelmes falat a nyelv. K. m A nyelv gonoss fegyver. K. m Apró tag a nyelv, de nagyot moi \'^ithat K, m Hallgass nyelvem nem fáj fejem. K. m. Ha nyelvvel lüsííd rá, karddal se fusstod le. K. m Nyelvében él a nemiét, K. m. Rossa ajak, tSvis nyelv. K. m Nagy a nyelve, kicsi a iiive. K. m A bolond stive náján, s bölcs nyel ve asiien. K. m Sokat hallj, lisi, de keveset isólj K. m / Hallgatva meg nem bollasi. K. m Ember ssara nem Iiten sssva. K. m. A ki fajét akarja megmenteni, annvk nyelvét kell labolásDia. K. Siásstor vesd fontra a mit egyszer nyelvre. K. m. Mocskol besiélgetés erkölcs -vesste getés. K. m. Többen veistek el a nyelvek által, mint a kardok által, K. m. Ssádlian nyelvedet fogságban tartsd, K. m, Embert szaván, ökröt 11 árván. K. m. Ki fulánkját könnyen bocsátja, nyilakat várhat helyébe. K, m. A beszéd kizárólagos tulajdona as embernek mint a lénynek, ki kát világ boi tartozik. A isellemvilágnak nincs ¦lUkaége beasédre, tevékenysége közlésére és erre, minthogy a nyelv vajmi anyagi, nem ti képes, as anyagvilág esz nélkül még kevésbé van képesítve erre, mini hogy sála a isellemi élet hiányzik. Csak az ember e két világ összekötő kap • eia beesel,assollemitérsékitve i as érsekit megszellemitve. Wüllner, Bone Leeebuch. A nemzet nyelvében annak természete nyilatkozik. Jean Pan). Ajkunkról leosusszant 11Ó rajtunk uralkodik, a visszrtartottnak mi vagyunk urai, Rochefoucault. Sohase ellenkezzüok valakinek sza vaival, hacsak as átokkal való egyezésből valami Lün, vagy nagy kár nem következik. Sr. Lajoi kir., Ssal. Fer. Pbil. III. 30. A gondolatok keletkezése fölötti kérdés azonos a nyelv keletkezése iránti kérdéssel ; mert gondolat ás beszéd ciak két basonértelmü szó, minthogy as ósi nem goadolkodhatik a nélkül, hogy ne tudná, miszerint gondolkodik és nem tudhatja, hogy gondolkodik a nélkül, hogy ne beszélne, mert mégis igy kell szólnia önmagához: ,Én tudom\' Maístre gr. Abendstanden v. St. P. 2, párbess. 143 J. A ssó legmélyebb rejtelme létünknek. Matsl Seb., Ssentjris és Természet 53. A nyelv mindenkor és mindent\'* sí ember érzelmeinak leghűbb tüköré, különben nem volar* ss fi nyelve. U. a, 55. A nyelvnek volt kesdete, de nem a bessédnek. Minden külön nyelv a fejlődés bisonyoi neme által ered a nélkül hogy as ember valaha a nyelv nem bírása állapotából a besséd használatához jutott volna. U. a. Sokkal nagyobb tiszteletre gerjesztünk hallgatás mint fecsegés által. Philaletes, Bnob d. L 146. Semmit sem szólni nem nehéz, de mindig csak ast mondani mit a szeretet parancsol, igen nehéz. U. o. 147, Miként as orvosság étellé less, ha ssünet nélkül használjak, s a bor orvosaággá, ha ritkán élünk vele, agy a besséd is. U. o A gondolat nem egyébb, mint belső ssó, és a ssó külső és érsékitett gondolat A nyelv feltalálójának szükségkép gondolkodói, gondolatjának kifej esés t,fel találnia kellett volna, minthogy ő kífejesés nélkül a feltalálás gondola tjdt sem bírhatta Bonald, Ed. Par. p. 148. De l\'ori-giné de langage Tom. I. A nyelv minden értelmi múk&det\' nekssükséges eszköze és minden erkölcsi létnek tényezője. U. o. 144. As orvosok a nyelvnek megtekintéséből as egéssségről nagy ismeretet ás sejtelmet vessnek : igy lelkünk állapotjá-nak igss ismertető jelei as igék. Seller Fer. Pb. III. 26. gsinta csoda, mily beható és vonzó sser legyen ás emberek szírében valamely jő dolognak nyájas és barátságos előadass. U. o. Valamint a testet Ölő méreg a szájon megy be, agy a szivet vessesztŐ méreg « fülön hat be és as sst kibocsátó nyelv gyilkos U. o. 27. Semmi dolog által agy meg nem vsestegettetik ss erkölcs, min\', e gonoss beszédek által. TJ. o, Legyen beszédünk nyájas, nyílt keblű, egyszerű, természetes és hü. U- »• HL 30- Könnyebb égessen hallgatni, mint beszédben módot tartani Kempis T. j. 20, 3. Békességed ne legyen as emberek nyelvén, mert akár jóra, akár rostra magyaráznak egyetmást, te azért nem vagy más ember. ü. a jjj: 28, 2. Mert nagy bölcseség: nem indulni meg a beszéd minden fűvel mára, és nem hallgatni az éde4ed hízelkedéssel csábító ssellsm hitegetésére; mert igy halad as ember a megkezdett ösvényen előbbre. U. a. III. 27. 2. Bestéd as ember lelke, a milyen as ember, olyan a beszéde, Dániel Fasc. ÖT. Bármit mondánk másoknak, előbb mondjak el Önmagunknak. Arístoteles. Bérmit ssóiank vagy beszélünk, a szerint Ítélnek felettünk. Cicero. A nyelvnél misem jobb ás mi ism gonoszabb. Aesop. Tanulj hallgatni I Dstnaec. Ján., ps. j. 19. A besséd ai as értelemnek, a mi a só ss ételnek, miként a tulságjt bsóoó-ság árt ss átélnek, ugy a túlságos ssóbő-sóg as értelmes embernek. Talmud. Ha szólok az, a mit besséltem uralg fölöttem, mig hallgatok án vagyok as ur. U. a. Ha a mit mondass becsületes, igas, világos mint a napvilág ugy beszélj, de ha még nem b\'sonyos a mit gondolat, fékezd nyelvedet. U. a. Szádra csinálj ajtókat és lakatot. Sirák, 28, 28. Lgyen minden ember gyors a hallásra, de késedelmes a szólásra. Jak. i. 19. Arany almaezüst edényben as idején mondott ige. Féld. 25, 11. Tiltsd el nyelvedet a gonosztól és ajkaid ne szóljanak csalárdságot. Zsolt. 34, 14. A itáj a sziv bőségéből ssól. Máté, 12, 34. A ki as életet e- éreti és jó napokat akar látni, tartóstassa meg nyelvét s go-nosstól ás ajkai ne ssóljanak álnokságot. > Póld. 3, 10. Ne ssőlj közbe, hs más beszél. Sirák. n, 8. A ti beszédetek mindenkor kedves seggel, mint sóval legyen meghintve. Kol. 4, 6. Nem as fertőzte ti meg as embert, mí bemegyen szájába, hanem as, mi a szájából jő. Máté, 15, 11. Sokan hullottak e! fegyver álén, de nem mint a mennyien elvesztek nyelvök miatt. J. Sir. 28, 22. Ne hallgasd a gonoss nyelvet U. s. 28, 28. Hírek. — Szlgrltz Róbert, a „Korona" általánosan kedvelt rózsás kedélyű ssál-lodásának emeletes háta, as nj atezában már teljesen fölépült. Mosta belső munkálatok folynak. A ssép épület valóban disse ieend városunknak. A földszinti rész két lakásrezsiéire van osztva 4—4 igen szép kényelmes s-obával. As emeleten van egy nagy udvari, 3 nagy utctai 7 kisebb utosai és udvari s igy Össsesen 1L Bsoba. A padlás és pincse 3 részletre van osstva kitüoő kényelemre, as egáss épületet mint HenosAnUl,jeles műépítészünknek ái\'alában minden müvét — bizonyos méltóság jellegzi. Jól ható nyugalmat sugároznak egyszerű falai; as egészben van Össhang, melyet sehol nem zavar egyetlen bisar-vonái. — örvendünk városunk ssépülésén, emelkedésén és gratulálunk nemcsak a jeles műépítésznek, hsnetn Sztgrits Róbertnek is, ki ily módon iparkodott pótolni azon hiányt, melyet eddig szállóvendégeinknek bizony sokssor kellett érez ni ök városunkban ... Adja Isten, hogy Ssigríts jó példáin másokra is lelkesilóleg hasson. — HeghlvŐ. A nagy-kanizsai jár. tani\'óí kör f. évi májas hó 15-én, reggeli 9 órakor, a kis-kaniaaai iskola helyiségben tzrtaadja rendes tavaszi közgyűlését, melyre a t. tag urak és úrnők, agy * tanügy barátai tiastelettal meghivatnak. Tárgyai lesznek: a) folyó ügyek elintézése, b) as orss. tani tó gyűlésre ajánlandó tétel megvitatása, c) gyakorlati előadások. Kelt Nagy-Kanizsán, májas 6. 1884. Hajgető Sándor, jkörr elnök. — Egy helybeli család farosa módon sáratott ki saját lakából. U. i. ha zulról eltávozván, a szolgálót egyedül hfcfyták. Nemiokára megérkezett a szolgálónak lovagja, bizonyos Barbály Öá-b ír nevű, vendéglői szolga és követelte, hogy a leáey menjen el vele hazulról. Mikor a leány parancsának engedelmeskedni vonakodott, okai adván, begy n hasat üresen nem hagyhatja, — ast erővel kifaosta; as ajtót becsukta s sasai eltávozott. As esetről gyorsan értesített rendőrség azonban csakhamar el csípte az ajtózáró lovagot s kinyitván előtte as illetékes sjtőt, módot adott neki, hogy zárt ajtók mögött elméik ed heasók sz aj-tósárási jognak előtte ismeretlen kérdéséről. — A LoYékfBIe-blz emeletre vételét már megkesdették. Esen ktvttl arról is értesültünk, hogy K s 1 1 e r I g-n á c s, iparosaink egyik tekintélyes, derék tagja szintén emeletes házat építtet Hencs Antallal a FŐ-uton. Igen helyes. — Újházi Ede vendégszereplését nálunk f. hó 4 én fejezte be; s 6-én visszaatasott a fórárosba. — SárkÖal János már elfoglalta prím ás i .állásál\' a Dsráaféle zenekar álén. Mondhatják, hogy Sárkösi méltó utódja Darásnak. Játékát saívre ható melegség ás ritka ssép pr&cisitás jellemzik. És mily szerényen játisik I Egyetlen fogással sem ügyeksiik affectáini s virtou-oik Et as éppej, s mi játékát oly kedvessé, vonsÓvá teszi. — Ennél fogra Sárközit es darák senekarát, mely annyi dicsőséget szerzett a magyar zenének, a legmelegebb pártolásra ajánljak. Estén-kint a Koronában játszanak. — A temető melletti hídról f. hó 4 én a délu\'-áni órákban egy nÖ kis 8 áves gyermeket leejtett as alatta kürülbslül 8—9 ölnyi mély-égben fekvő vaspályára. Kösel nem volt senki, mint egy helybeli szolgáló, s így as iidsgrásó eseménynek as volt egyedüli tanuia Ennek vallomása szerint as előtte ismeretlen nő egyik kezével a hid karfájára támaszkodott, a másikban pedig a gyermeket tartotta, s úgy nézett le a mélységbe. 0 elhaladóit mellette, és ment a temető felé. Már annak kspujáhos ért, mikor nagy zuhanást hallott Rögtőn visszafordult s ekkor látta, hogy as a nő, ki előbb a gyermeket tartotta, sírva fut le a vasúti töltéset-; a lent élettel énül fekvő gyermeket felkapja s futva távozik z Csengery-a-oaa fejé. Rendőrségünk s hír alapján megindította a nyomosait és pedig a lehető legerélye-sebben A törvénytelen gyermekek lajstroma alapján mindén törvénytelen gyermeket előkér. A városi orvosi kart fölhívta, hogy ha esetleg esés következtében való bejt 1—4 áves gyermeknél észlelnének, haladéktalanul jelentést tegyenek. A városi lelkesei hivatalt megkereste, hogy ha kis gyermek halála ott bejelentetik, a rendőrséget azonnal értesítse. A környékbeli körjegysőségsket és szolgabíró, hivatalokat a területükön tartózkodó és nálok lajstromozott törvénytelen gyermekek megvizsgálására fölszólította. D-i sem a nőnek, sem a gyermeknek es ideig hir-, hamva nincsen, Sehonnan je lentés nem erezett Ai egész dolgot homály födi. Meghall-e a gyermek ? Magáé volt-e az illető nőé vagy csak gondjaira bízatott ? Mind ez találgatás tárgya. (Esen szomorú esemény alkalmából jónak lát jak a D ál í vasút helybeli mérnöki hiva tálának figyelmét a szóban levő vasúti hid karfájának alactonyságára fölhívni. Igas, hogy es volt as első esel; de — Isten nesdja — ismétlődhetik, ha meggondoljuk, hogy a karfa alacsony voltát felhasználva, merészebb sihederek rajta végig sétálgatnak. Ha a karfa még egyszer vagy csak félszer akkorára magasit-tatik, mínt aminő jelenleg, igen sok különben bekövetkezhető vessélynek eleje less véve.) — Színházi referidank jelen számunkból a halasztást nem lürő közlemények miatt kiszorult. — Az arany szédelgés, korssakát éljük. Nemrég irtunk lapunkban egy csalóról, ujabban megint egy esetről értesülünk. A legutóbbi kie-komáromi vásáron is jelent meg egy ilyen cialó, ¦ valóban nagy furfangra valló módon járt el. Magával vitt két esimberát ö maga a vásárosok kósé vegyülvén, észrevette, hogy egy földműves ökröket szándékozik venni. Köszöntötte ás kérdezte, hogy mi a szándéka? A földműves minden habeaáa nélkül válaszolta, hogy Ökröket akar venni, ha szerencséje less. — „Szerencse, szerencsel —szólt a csaló. As a szerencsés, aki a komárrárosi állomásnál megtalálta art a csomó aranyat, amit- egy kereskedő elvesztett.\'1 Ezután eltávozott Később ugyanast a földmivest megszólította egy kopott katonaköpenyea ember ¦ elmondta, hogy ót nagy szerencse érte; talált egy csomó aranyat, de nem tudja, miként adjon tal azokon. Most jön Boszniából ás senki eem hinné el, hogy neki annyi aranya lehetne. Kérte a párasától, hogy váltsa ha aranyait, miknek minden darabja 20 forintot ér. Mikor látta, hogy a földműves kételkedik, egész Önérzettel áilitotta^misseríot Ő sem csaló; b hs as aranyokat valódiaknak nem hiszi, hát kérdéssé meg ahhoz értő embertől. (Es volt ss egyik czimbora.) A földműves megindult vele és mentek a vásári bizottság felé. Ut közben egy jó kinézésű orral találkoztak, akit a csimbora azonnal köszöntött és kért, erősen megtekiotetec urazva, hogy nézze meg: aranyjai menynyitérnek. A kérdezett kijelentette, hogy szoknak darabja 20 forintot ér ; s sasai távozott (Es volt z másik czimbora.) A szegény paraszt johissemüleg megvett 150 forint árát s sasai elváltak. Hanem útjában csakhamar felvilágosították, hogy azok nem aranyok, hanem játékpénsek. A megcsalt legnagyobb bisalmat a nagy kanizsai kapitányság iránt erezett s itt tett jelentést. Éber rea d őrségünk a eh like rttltiass illető csalót K tm sssr e Samu ördőghenyei, foglslkosszfl\'^Bfosizhirü egyen személyében elfognflE elŐviss* gálát megajtése után áttétetett a törvss. vizsgálóbíróhoz. — A balpton-füredl felső-sétatár a savanyukat körül csinos korláttal less bekerítve, mely hivatva less a járókelőket megvédeni a kocsiktól, melyek néha S tilalom daczára is egészen a séta\'érre behajtattak. A korlátot kívül-belül gyöp fogja koszorúsai. A maokálatok nagyban folynak, hogy a f, hó második felében leendő megnyitásra minden rendben legyen. Valószínűleg a fÜrdcidény elmultával megkezdik as ó-fürdÓhás építkezését is, melyiyei SS utolsó ódott épület tűnik el s láthatárról. — Savanyu Jóm Sümegben. Mg van, hozzák I Ily féle sürgöny tudósít bennüket f. évi májas hó 5-éu és e hir tengernyi népet csal a aÜmegi határ ás atosákra. E hír nem volt kósza, ugy fél 7 órakor este két csendőr kát megláncsolt betyárt hoz kocsin és velük a helybeli csendőr Isktsnyábs hajtott As ide k sértek egyike s valóságos Savanya Jóssi,me gyeket rettegtető zsivány bandák vezére, a másik: Mogyorósi nevű csín kos társa. Savanya Józsi Tspolczs járás Viodek hegység bozótjában pihent, vaiarntp 4 én midőn a a.-egérszegi csendőr őrmester nyomon találta, észrevévén s csendőröket rögtön az őrmester mellének szegezte fagy vérét Józsi, de as Ügyes osendórőrmester egy bátor ugrással félre Ütötte e reá halált hosandó Öldöklőt és egy lövés nélkül Savanyara relé magát, mely atáa a meg lanoolás természetes következménye el nem maradt Mogyorósi eledelt hozott ; bár piistoly volt nála, Őt könnyen lehetett vesére sorrára juttatni. Mondani sem kell s sümegi lsktanya népes leit s maradt meg a két bandita innen, 6 án, ked-dei Z.-Egerszegre ismét szuronyok éj néptömeg között kísértetett Savanya Jóséi arose borotvált bajussos, vörös borei-rsgos elég tors, hogy az ember első látásra tőle idegenkedjék; — bosszú kabát — általában iparos viselet van rajta, mig társa közönséges jaháss, gstya-, és dolmányban találtatott. Asonkivül különféle rahanemüvel bőven el vannak látva Esenktvűl a fegyverét sem megvetendő: kát díszes Isnoaster puska, revolver, miat egy 300 db saját öntvény ü golyó, három tarisznyában szépen elhelyesetten. Re szelő, p-ca ót viasz petróleum egy kis Üveg b«n puska tisztításra, kulcs quantum sa tis. Volt még náluk egy régibb eserke selü arany óra, melynek ssámjegyaeti lapja mozog körben, nem s muta\'ó, tovább egy arany női óra, késs péot semm: több egy darab kis aranynál. A vacsorát meglehetős kedélylyel fogyasztóiak, ej-jelre rendes őriset alatt nyugton voltak Savanya s csendőröknek be vallotta sso nosságát, de másoknak Komárom-megye inek mondja magát Savanya Józsi illedelmet is tud. f. hó 28 án reggel a sümegit! s. lelkész is belépett őriset helyére ők rögtön felkeltek és Józsi tisztesség la dis jeléül meghajtotta magát. A leikéss szavait és a nekik nyajiott szivert megköszönve foglaltak ismét helyet Mogyoróéi jobbsn latsaik sorsa fölött aggódni, mint Savanya; es b irtatja amazt: ,ue búsulj nem less mindig igy.. Mogyorósi ránosbs sssdi arcsrodóit, s nem igen néz senkire. — Egy derén: isr. hitközség. A som ugy-nagy bajomi isr. hitközség elöl j Írósága a napokban dr. Grünhat Sándor orvostól megvette ennek ssép nagy hasát elhatározta, hogy as iskolát a jövő tanévre sbba helyezi már át. A tantermeken kivül 2 tanítói lakás"less benne, ¦ agy a díszkertéi udvart, mint a nagy konyhai kertet a tanítók, illetőleg as -.kola rendelkezésére bocsátják. Uy áldozatkészség a tanügy emelése körül, különösen egy ily kísebbsscrü hitközség részéről megérdemli a dicséretet követendő példa gyanánt való felemlrtést. Dr. Grünhat, ki Derventbe helyestetett át állami orvosnak, maga is hozzájárult az áldozathoz, midőn azon feltetel mellett, hogy háza i i k o 1 á n s k vétessék meg, s Tételárból tetemes összeget elengedett Most es less s legszebb isr. iskolai épület egész Somogyban. — Kolera nostras. Sárospatakról írják, hogy ott a kolera aoatres valóban aggodalmas mérveket öltött Moll hó 29-ének délutánjáig nyolca ember esett áldozatai a kolera nostrásnak Sárospatakon. Kívánatos volna, ha s hatóság a járvány tovább terjedésének meggátlására minél előbb megtenné a ssükséges óvintézkedéseket, mert ily esetben semmi értelme és haszna ninos a titkolód-sásnak. — Simon Zsigmond tihanyi apát ur fényesen megtartotta névnapját, A kornyékből igen sokan megjelentek, hogy s mindenki álul igen tisztelt és szeretett jó főtisztelendő apát urnák ssó«al kívánjanak hosszú életet A dissespénteki ebédet ékes tosstok fűszerezték. A főpap igea víg kedélyű volt, s sz adott Tála-sasiban mindig a szemelve iránt kifejezett dicséreteket akarta megcsáfblni, i igy humoros megjegysései többször hangos kacsa jr a indították n vendég koszorút. — TÜx emésztette föl Harmadát János nagyrécsei lakos melléképületeit f. hó 3 án este. A lüs zként támadott, hogy egyik \'szomszédjának 6 éves gyermeke az ép Ül etek melletti szalmát — gyufával játszván — meggyújtotta. Megmenteni semmit sem lehetett; minden figyelem a tüs lokalizálásárs volt fordítva. — A Veszprémben időző színtársulat igazgatója, kinek primadonnája a mait bét folyamán megssökött, táviratilag felkérte Pálmai Ilka híres művésznőt háromszori fellépésre, azonban tagadó yá-less érkezett Meglehel ha primadonájával agy nem jár, talán a díva szerencséltette volna Veszprémet, hanem mintán a sző: kési eset egyéb megjegysésekkel van kapcsolatban, a meghívást el nsm fogadbalta. Ugyan ez as igazgató fog a fürdő idény alatt Balatonfüreden is játuanL — Rajta vesztett. Tegnap este lopási szándékból egy lühsnos belopod-sott a Wlasils féle házba, levetette csis-máját és kalapját, de a markos násí szolga által észre vélelett, ki egy nehézkes: bottal Téresre verte. A tolvsj kalapja és csizmája hátrahagyása alán vére* testtel elillant. Most a hatóság által nyomostatik. A budapesti értéktőzsde hetije-lentew. Brsndí Arnold bankházától Budapesten. — 1884 májas Uén. Szakadatlanul esst ax ««0, as ország minden vidékérő\' beérkezett iQrgocjök arról árteaiUoek, hogy a vetések, melyek igen ize-peo álltak, a folytonos esősss behatása alatt a rossda csiráit matatják és mi természetesebb mint: hofj a tőzsde hangulata igen lanyha volt. Berlinben as orosz állam kölcsöne ke-rüU aláírására is ss aláírási napon as or«ss értékek árfolyamai esSkkenUk. A tőzsde ml a -dec reményeit ezen üzletbe helyen., várta bogy BerlinbSl jen a valóéi hauase ?3 családfa jogosult reményaiben tekintetét hazánk át Antstria viszonyaira fordította. Itthon szinten csak kedvezőtlent hallott, kivetkezel ká-pro a játékpapírok úgyszintén állampapírok árfolyamai folytonosan csökkentek és roppant •r6fesz itásekbe tarfiit as árfolyamokat csak némileg is tartani. Jetta végán e bollótaregnak, végre jltt sgy tsép fehér galamb, jatt a drága hírnek meghozója, — bogy Kornfeld Igazgató ur Bécsbe utazott, ott a hitelintézet eonferált és valószínű, ho\|y a 6°[s-os magyar araoyjáradék eonvertiöja igen r5vid idS mnlva, még a választások elóit fog befejeztetni. Esen egy bír okozta hogy a tSzsde színezete gyökeret se változott. Már elSbb ismeretei volt hogy az angol pénzügyminiszter a parliamentnek egy javaslatot terjesztett be, mely adairányti[ a 8t,-ot angol járadékot 2 1, Votra é« 7eosrs coovertálni, most egyszerre bizonyosnak tatszik, bogy az angol tőkepénzesek meg nem elégedhetnek ily rondkivüi alacsony kamatozással ét nagyobb nérrban vásárolni fogják az egész Európában kedvelt 4St-os magyar araayjáradékot mely többet 5/,-nál jövedelmezik. Tegnapelőtt a i"it-0* magyar arBsyjára-áik még csak 91,60 frtoi állott ma Bár 92,-írtot-jegyei éi általánosan el van terjsdve az a nézet bogy árfolyama 33,-írtra fog emelkedni. 1 hitelrézívéDvek már 818,10 frton álltak át emelkedtek 320,60 írtig, a magyar hítelréízTérjyek pedig melyek április bőban mindig 1,-frttal lót 1,70 frttai olcsóbbak voltak as osztrák hitelrésnényeknél most drágábban vásároltatnak aztazoknál. MaglebetSs nagy üzlet fejlődött ki a magjai leszámítoló bank részvényeiben melyek 87,25 trttól 89,60 Írtra javultak ellenben az osztrák államvasút réssvenyi 317,írttól 314.— frtig mentek vissza ál ma 816, — frton állanak. a helyi értéksk agyaltálján majdnem kivétel nélkül emelkedtek ás az egétz hét alatt jelentékeny üzlet tárgyát képeztek. A következő tabella matatja az árfolyamokat ngy amint ezek április 28-án és április 80-án s hivatalos árfolyamlapban jegyezve voltak Árfolyam-tabella. I Ari. if-t, 231?. 6% m.gy. arany jarad » . . . a. , p.pir , t gjtr ior.j^y»k 4b/.hm tifaarClgji Hagy. földteherm. kStr. 4/. oest. arany járadék 5. , papír , Putrik aitalriurenyek Hagy. hitelréasvéoyek . laaiám. bank , Bpsaü baokegy. reszt-. Első magy biat. „ Fonoiore patti bis.. Panpo&ia TÍaaabia. , EUGbpealigősm, . Erssébet gőimol. , Pannónia „ , Viktória , , Déli vauul , Uastr. magy. Taaat . Pesti kfitati vasp. . , b.ui Iák. p. , Gsos-feie H Druche-félí „ Sohlick-HIo „ irt. úr. 30-u. 122 10 122 35 91 60 91 85 88 35 88 55 116 117 - 116 25 116 25 101 25 101 50 101 75 100!75 95 25 9560 32i 40 32025 320 320\|25 87 25 89 25 105 25 105 50 3130 313C — 80 50 81 50 965 — 965 — 1220 — 1220 — 236 — 240 — 1:30 — 1125 — 418 - 420 - 143 50 143 — 317 314 50 576 — 576 — 5090 — 5135 — 930 — 924 — 1\'8 173 — 278 — 273 50 L.pro.r i, kiadó: SZÁLÁT SANDOB. Fal.l6s sisrkauto : TASS ÍLZ08. Ltptalajaono.: W.UDITO JÓZSEF. HUSZONBAEMADIK ÉVF0L\' M ZALAI KÖZLÖNY MAJÜS 8-in 1884. 500.000 márka nyerhető. Ei óriási összegei képesi esetleg szerencsés körülmények kost kormány lói kiinduló s as egész állam vagyonos! biztosított braan scbweigs péaeaorsjátéknil a főnye remény. A 1 o 11 e r i a 50.000 nyereményt tartalmas, amelyek ressbea soroltatnak ki. Az ÜSSzes sorsjegyek felének kell nyerni Egy iotteria sem nyoje ily kedvező nyeremény sorozatot. Különösen az !?0,500 nyeremény következőleg van beosztva: 1 jutalom á 300.000 marki 1 nyeremény a 200.003 , 8 nyeremény alOO.OOO „ 1 nyeremény á 90.000 m 1 nyeremény a 80.000 „ 2 nyeremény á 70.000 . 1 nyeremény k 60.000 , 2 nyeremény á 50 000 , 1 nyeremény á 30.000 , 5 ryeremény á 20.000 „ 3 nyeremény á 15.000 , 26 nyeremény a 10.000 B 56 nyeremény a 5000 „ 106 nyeremény a 3000 , 253 nyeremény á 2000 , 6 nyeremény h 1500 , 515 nyeremény a 1000 „ 1036 nyeremény á 500 F 60 nyeremény á 200 , 63 nyeremény a 150 , 29020 nyeremény á 145 , 19340 nyeremény k 124, 100, 94, 67, 40 és 20 marka. A sorsjegyek ára hivatalosan és pedig az f. rész számira; 1 egész eredeti sorsj. irz3 frt 50 kr. o.i-íól , , ,1 frt75kr.o.é. 1 negyed „ a „— frt 90 kr. o. é. ben rannak megállapítva. A megrendeléseknél az illető ősiségét papírpénzben vagy oiatr. és magjar pdztabélj egek ben kérjük beküldeni legkényelmesebb azonban a posta utal rány-nyali kílldíi, A megrendelt sorsjegyek bekül-aébes a hivatalos hnzási lajstromo-mellékeljak, amelyből minden világosan látható. — Ha valamely elfogadónak a huzási lajstrom nem tetszenék, készen vagyunk a hasis kezdet elStt a sorsjegyeket visszavenni éa az ért* fizetett összeget rissaaszolgíltatni. Miutic-r. megrendelőnek neve lajstro. mnnkba aaonnal fcljeyve-tetik éi rögtőn minden húzás után közvetlen általunk, annélkü], hogy erre minket bárki is felszállítana, minden sorsjegy tulajdo-Doanak megkoldetik a hivatalos húzasi lajstrom. A nyeremények kifizetése állami ellenérzés mellett minden busás után történik. CzégÜnknek több mint 70 irci fen-alllása éta többször rolt alkalma osstr. magy. orsaigban 250.000,100.000,80 000, 60.000, 40 000 márkányi főayers-méoyeket kifizetni a ez által számos család szerencséjét megalapító ttok at osstr. magy. birodalomban. Ezereket fektetnek olykor oly vállalatokba, amelyekben a nyeremény egész bizonytalan, ezért bizonyos, bogy néhány forintot S«B kell sajnálni egy sorsjegyvételére egy as államtél kiinduló és az állam által biztosított lőtteriától, amely oly nagyszerű sorozatot nyújt és a mely álul esetleg e-y nagy t5két szerezhetni. Tekintettel a. jelentékeny részvételre, amely az állami péoarorsjátékhoz biztos kilátásban van, kérjük a megrendeléseké t minél előbb elküldeni, semmi csőire később mint 2116 2 -Ü 1884. évi májas 15-ike hogy a megrendeléseket pontosan teljesíthessük. A megreud-léit közvetlen hozzánk kérjek czímesní ISENTHAL&Co., Hamburg. H I B D ET E S EK. 500 szép kifogástalan azivarkát lehet késn-teni az én, a cs. kir. dohánygyárakban is hasinak szivarba TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely ércrtSI igen csinosan készítve, S különféle erősségben, vék-ny, köaépfaj. rastag, különbség nélkül, használati utasítással együtt 65 kr Csak akkor valódi, ba czégssi bele vaa vésve. Az én azivsrka-hÜTelyelin, azintén hárem erősségben, OSalÜS S Vítódl fraiciia-lillziiltttli ,Ls Hsblss- papírból (fehér) vagy Ka keríoza-papirból (sárga) következő ára* kon kaphatók: frt Szipka rész nélkül, sima 1000-re —.80 Szipka tesz nélkül elegáns arany-jegygyei, 1000-re . . , . . 1.80 Szipka réasssel, sima 1 karton BOOdrbbat ....... 1.05 Szipka részszel elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 1 karton 500 darabbal .... II rendű Minisé- sziatén fehér vagy sárga, melyet mások elsőrendűk épen ajánlanak ára; Szipka rész nélkül, sima, 1000 drh. Szipka rész nélkül, elegáns arany, jegygyei........- »0 Szipkával, sima, 1000 drb. . . 1.80 8sipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jegy gyei, 1000 db. 2.20 KösOnséges tCmÜ gépectke hozzá —10 Levélbeli megrendelések ntántétel lel vagy az összeg: beküldése mellett Ismételadófc százalékot kapnak. 1.50 -.50 3E^ Belejegyzett rédjegy. ÓváEl Hamiaitaaoktóli megóvások czéljából minden karton a fenti keresk törvényazékileg bejegyzett gyár-jegygye Tan ellátva. Cawley & Henry párisi frenesia szirarks és gépecskék raktára: Wlacn Altaert. Bécs, M.ríahilferstraase 58. (eséKti FritenbiM 16) I I í 7642. szám tkv 5 883. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről ezen-í közhírré tétetik, hogy Werly Zsigmond varaadi lakosnak, Jankulia Antal dvoriscsei lakos ellen 110 Irt 80 kr. töke s jár. iránti végrehajtási ügyében ezen kir. törvényszék területén lévő rátkai 242. sz. tjkvben 277 helyssinelési asám alatt felvett váltságköteles 362 írtra be-: caO.lt és 46ő. bsz. szám alatt felvett vált-ságkötelee 366 írtra becsült inga lanok a becsár, mint kikiáltási ár és ennek meg feleié 10% bánatpénz letételé kötelezettsége mellett a rátkai községháznál 1884. évi janina hó 4-ik napján d, e. 10 órakor tartandó nyilvános árverésen el- ¦ adatni fog. A részletesebb árverési feltételek ezen kir. törvstók telekkönyvi osztályánál és a rátkai kösségbirónál be tekinthetők. A kir. törvényssék mint telekkönyvi hatóság. Nagy Kanizsán, 1884. évi február ¦ hó 8-án. 21251-1 Tőkék biztos elhelyezésére mint elsőrangú befektetési papirt ajánljuk a Magyar Jelzálog-Hitelbank 5°j0-os zálogleveleit. RAutínytík. — í—i _> . —, — _ — o. é. 20 000,000 frt aranyban Bífisetée ____-- — ____ — o. é. 10.300,000 frt Jelaálog biato«itott íagatlanos: értéke — — — — — o. é. 45 384,00\' frt , Forgalomban hwó sáloglovelea ______ o. é. 17.500,000 frt , A Magyar Jelzálog-Hitelbank, mely aa 1869. évben alapíttatott, na aiapenabálysserüleg .sngedé-lyeaott jeltálag-kölcsSnoa alapján, bemutatóra szóló zálogleveleket Uooult ki. "* *" A kibocsátott naloglevelek össaesége a aálogle>el«k biztosításáról szóló 1876. XXXVJ. tSrvéoycsikk értelmében alakított biztosító alap 20-ssorosát tul nem haladhatja. Ab Mattal kihozatott záloglevelek o l r. t r ák é r té k Q papirtoríntra s s ó I a D a k, évente 5% ot kamatoznak és a kibocsátástól Baámito\'l 40 év alatt, tervszerű sorsolás utján teljes mértékben beválUtnak. A záloglevelek 100 frt. 500 frt, 1000 frt és 5000 frlról sióló címletekben vannak kiállít?.. Hitelbank zálogleveleinek biztosítékául ) álog-hil>lb&nk részére ayilvánkonyvüeg le van kötve; A Magyar Jelzálog szolgálnak; (alapszabályok 108. § 1. Aa öasses jelzálogok, melyak a magyar jel 2. a társalat részvénytőkéje; 3. a tartalékalap ; 4. a társulat összes jelzálogos adósai által alkotott egyetemleges biztosító alap. Ezenkívül az 1876. évi XXXVI. törvényosikk értelmében a záloglevelek külön biztosítékát képesik: a) A részvénytőkéből a záloglevél-kölcsön üzlet javára elkülönített és külön kezeit biztosító alap. (Jelenleg 1 millió torint.) b) Aa ösazes lekötött jelzálogokra, melyeknek alapján záloglevelek bocsáttattak ki, a zjÜOglevéltü- 1 aj do nos oknak nyUvankonyvHeg feljegyzett elsőbbségi joga. A Magyar Jelzálog-Hitelbank záloglevelei az e részben kibocaájtott magy. kir. ministeri rendeletek alapján as összes m. kir. állami hatóságoknál óvadékul — továbbá a cs. kir. közös hadügy-, valamint a magy. kir. honvódelm> mioisteriam körrendeletei értelmében házassági óvadékul elfogadtatnak, és azokra az Osztrák-Magyar bank Összes bankintézetei kölcsönt nyújtanak. E záloglevelek tehát nyilvános vagy hatósági felügyelet alatt álló intésetek, egyházi ás világi alapítványok tőkéinek, továbbá letétek es árvapéosek gyümölcsöző befektetésére különösen ajánlhatók. X X X E záloglevelek a mindenkori napi árfolyam szerint (jelenleg 38 frt 75 kr.) jutalék és díjmentesen kaphatók. A kereskedelmi és iparbanknál 2107 3-3 Nagy-Kaulzsán. cxxxxxxxxxxxxxxxxS; a iELr>it,tia.i ott, 1858. WALSER FERENCZ első magyar gép- és tüzoltöszerekgyára, harang. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban ós mindennemű szivaty-tyakban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, városok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai és éreiontódéje BUDAPESTEN, EottenblIIer-ntcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magán fürdők felszerelésere, szagmentes ürszékek felállítására én minden viz mtivi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kivánatra díjmentesen küldetnek- Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. 2023 23- 80 ötszörösen vegyelemezve. Lettini», asztali tíz. - ürrai tetiitéljeatfl ajánlra. Tartalma : Szécbenyifor. Preolaui Kioníorfl Molai BimMM 97-854 53-634 48-888 48-094 43-793 Petáicz jBiraizoBiail karllit Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem éa Klein és Berdin Karton. Savanyu-Ejtit STEFANIA KoroiuhntZNiuí forrásT FSraktár: Nagy-K.niasán : Welsa flTereknél. ásványvíz kereskedésbtn, ebédlókben stb. Kapható : minden 2088 5-25. ff I gzssy Kávé legnagyobb ármérséklés C &oisiíts és társa Hailiratiól f«>il kávaaeawket azállltaaak rendkívül •iosi trai» szállítási dljBsat.su stanvtt mellstt es pedi. : 5 kiló Gyöngy-Mokka (kiadó) 5 „ C.mpinas (erős) . . . 5 , Cuba (kitüoS) . . . 5 . ff Ceylon..... 5 . arany Menano (pompa.) b . arab Mokka (ttlses) ...<>.-»110 4-5 290 3.90 i.40 6.-á.2d Megvételre kerestetIK készpénz fizetés aisllttt eny nagyobb nenet\' bírtak, Zala- vajy S.nwpy«ejyében, esti" 2124 l—l aaatájylyál. ¦BT KSzveUHk oljsztataak. Ajánlatok ,Dr. Rlttar rsn HnaeaUaai Wlst III, UanriaMe 59 ¦ címre mietano" Wtjdits Jóüsef kSaj-TOyoradijából Naaj-Kaausán, ¦!lMft-1ÜÁieimtií 1884. májas 11-én. El««tii ár rassz1 Sré .... ¦ i-frt ih sir, ..... « . JCpy «»í»J 10 kr HIROEÚSEK. nilmi jTi-titíunimi .. ;n»>WK< i mimleu tnvál\'bi Sítri-:\' - Vr .WILITKiíUKN " roukMil 10 krért véti-ttuk re. •cári ülotík mimieu i-pyt-i tfi.-rt M kr. Ijzi-triiilí- üuszoiiharmaáik éyiolyam, A lep szellemi részét illető közlemények & ;_--r„c:rcS„::.-. anyagi részét illető közlemények pedij,. kt&dókoz bérmentve intézentlők: NAGY-KANIZSA Wiastlosház. Bérraratstlen levelek esak ismeft munkatársaktól fogadtatnak »1. Kéziratok rluza nem küldetnek A aagy-kanizsai „Kereakedelaii Iparbank", .nagy-kanyssai önt. tűzoltó-egylet, a .zalamegyei általános tanítótestület11, a ^nagy-luiiwasai kisdednevelÓ egyesület8, t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szftvetkezet,a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai krülválasztmány B hivatalos lapja. MMinkhii IvMs/cr. vásítriiap- s csölöríökuii megjelenő vegyes urulniu lap. Nagy Kanizsa szinaázügyeban. (I.) Midón a színészet hazánk ban e század elején hatalmasabb lendületet nyert, oly indokok működtek itt közre, melyek mioden magyar ember szivét sebesrbbeu dobogni és ereiben a Tért nemesebb érzelmek hevében gyorsabban Jüttetni késztetik. > etu lehet tsodá tehát, ha ezen körülmény bájoló hatása alatt Thaliinak csakhamar maradandó csarnokot emelt a nemzet lelkesedése a hon fővárosában, melynek felállítása törül egyesek halhatatlan érdemeket s az utódok méltó elismerésének koszorúját fűzték homlokuk köré. De nem lehet azon sem csodálkozni, ha a lelkesen felkarolt Így meleg érdeklődésben részesült hazánk kisebb városaiban is, azon Tárosokban, melyek a közművelődés ezen ültárára sokszor erejükön felül is áldozni -siettek mert belátták, hogy a színészet pártolása oly kötelessége volt nemzetünknek, melynek elhanya golása méltán lett volna kárhoztató. As. eszme, mely sugaraival fényes jövőbe lövelt, valóban nemes volt, mert nem egyedül a közönség unalmának elűzése, nem mulatni vágy sa, nem is érzékeinek csiklan-dozása vezérelte ót abban, hanem a legszentebb czél volt a méltó az, hogy a hazai nyelv, a szép magyar nyelv terjedjen mentül szélesebb körben és főleg műveltessék. A színház nyilvános deszkáin használt nyelvnek műveltetnie kellett — e nélkül eltemetve leendett a színész jelene s jötője; nem lett volna a nagy művészeknek múltja sem, tehát mindenik törekedett közülők előre és ime Thilia nagy papjai: egy l.endvay, egy Szentpé lery, egy Fáncsy, egy Egressy, egy Sodelné stb. stb, szellemében kitűnt, hogy az eszmét ezek géniusza csókjaival fogadta, mert a magyar nyelv csinosítása és művelése, megkedvel-\| tetőse és terjesztése mellett egy má-jsik, bár már mellékesebb czél is eléretett, t. i. a művészet, s igy termettek nemzeti színpadjainkon hazánkban már akkor oly csillagok, kikre nemzetünk büszke s a külföld méltán irigy lehetett A haza minden előtt. A művészet ugyan csak ott lehet melléke, ahol a haza nyelvéről, mint első rendű kellékről lehet sző, mert más esetben a művészetért feltétlenül kell rajongani azon hivatottaknak, kik nem közönséges szellem szikráival birnak. Két lényeges ok folyt tehát be arra. hogy hazánkban a színészet rövid tdő alatt mondhatni csodákat mivelt. Az egyik lényeges ok, a nemzeti nyelvnek hallása nyilvános he-jlyen, annak terjedése s művelése; ja másik lényeges ok pedig a művész becsérzete volt, hogy magát e téren balhatatlanná tegye. Ily okok, mint hatalmas rugók közreműködése mellett el kellett terjedni a színészetnek nálnnk is és az egyes városok nem vonták meg erejűket annak támogatásától, s ime mai napig alig van hazánkban nagyobb város, melyben habár csak kisebbszerü sziuház ís ne léteznék, mely hirdeti a honfiak áldozatkészségét; s alig van még kisebb hely is, a hol — legalább vándor szinészek — be nem mutatnák nemzeti nyelvünkön művészelüket vagy olykor csak annak zsengéjét is. Hogy a színház tulajdonkénen sok nemes czél elérésének szükséges, azt ngyhiszem egy művelt ember sem fogja.megtagadni, s igy engemet ki külömben sem arra törekszem, jelen soraim áltcl, hogy a azinészetet kedveltessem meg a közönséggel, mely azt úgyis kedveli hanem egészen más irányból indultam ki, s más czélt óhajtok elérni, -¦ mondom hogy engemet felment a színészet sokoldalú előnyei és szükséges voltának elsorolása alól. De ha már felmentetni vélem is magamat a sok nemes czél elérésének felsorolása alól, nem menthetem föl én egészen enmagamat attól, hogy a két fő czél, mely a színészetnek ugyanannyi érdeme s nemzetiségünk előhaladásának fényes tanújele, — felemlités nélkül maradjon. Dr. FABNEK LÁSZLÓ. Néhány szó szarvasmarha tenyésztésünk etilekében. (Folytatá. ) Ha e törvények csak nagyjában és általánosságban állanak is, ugy egy megbecsülhetlen természeti kincs birtokában vagyunk. Mert tetszésünktől függ ivadékokon át a kiválasztott erős és termetes bimek után és jó tejelő, azonkívül megfelelő szép ivadékot adó nőstények után, bámulatos fejlettségű hímeket, mint vonó marhákat és nagy tejelő képességű teheneket nevelni. Ezt, tényleg látjuk, tiszta vérnek éppen nem nevezhető, annyira el-terjedett csira fajunknál, hol mindkét eset özönével fordul elő. Azonban bármelyik iránynak tulfejlesztése a másik iránynak rovására kell, hogy tötténjék. Már Qöthe ismerte ama természettörvényt: ,A természet, hogy egyfelől sokat költhessen, másfelől gazdálkodni kénytelen.\' Ezen törvény különösen a szarvasmarhára igen jól alkalmazható. Ugyanis, ha a bő táplálás állal élőidézett nagyobb nedvképződés valamelyik szerv felé tódul túlnyo-mőlag, ugy ez a többi szervnek rovására történhetik csak. ,Igy pl. — min: Darwin mondja , — igen nehéz oly tehenet ta- lálni, mely sok tejet adva egyszersmind könnyen is hízik.\' A tejelő szerv tulbóven választja ki ez esetben az állat szervezetében ellóallt tápnedveket, az összes többi szerveknek rovására. A természet takarít az összes szervezetben, hoxy pazarolhasson az egyiken. A tenyészmarhák megválasztásában tehát éppen ezen okok miatt sohasem lehetünk elég óvatosak. Az egyszer behozott uj faj, a tizedik ivadéknil is hatást okozhat. Darwin mint meglepő tényt cmliti, .hogy oly jellegek, melyek néha több száz nemzedéksoron át elveszettnek látszottak, njra megjelennek." .Különösen, ha a tényészfaj valamely más tenyészfajjal csat egyszer kereszteződött is, az utód alkalmilag több nemzedéken keresztül fog nyilvánítani az idegen faj jellegére történő vi&szacsapási hajlamot." Erre ismét példával szolgálhatunk. Az előbb emiitett tehenészetbe, a régi kevert csíra faj közé mintegy 10 év előtt, tiszta vérű alagaui bikák hozattak Ezen faj azonban a helyi viszonyoknak meg nem felelvén, kiküszöböltetek;\'\' Az ósök őzszőrüek voltak Eltávolításuk után éveken át fekete tarka borjuk születtek nagy többségben. Most 10 év múlva ta pasztalom, hogy az 1883-ik évben nevelésre szánt 25 darab borjú kőzöl kettő vagy három egészen az algauí ósök őzszinét örökölte, holott ók fe Sete, részben vörös tarka anyáktól származnak. Másik érdekes dolog az is, hogy e gulyán az ősök túlnyomóan feketék voltak, az anyák többsége fekete-tarka és egy zsemlyeszőrü,\' továbbá egy májszin tarka him után, az ivadék tulnyo nóan vörös-torka. És 30 ivadék közül csaz három van fekete-tarka, és ezek a legkevésbbé életrevalók. Itt meg kell említenünk azt is hogy Darwin szerint .a sűn és szervezeti sajátság együtt jár.\' Ez egyenesen a természeti kiválás elvéből magyarázható. Különösen a fekete szín az. mely lényegesen befolyással bír az egyén természetére. Tapasztaljuk, hogy a fekete marha lustább természetű. Magyarázata csakis az lehet, hogy a iekete szin a fényt és hőt egyaránt jol elnyelni képes levén, a fekete állat a nyáríoap hevétől legtöbbet kínoztatik. Ezen elkerülhetlen hőség hatása alatt lnstul, az ósök lustnlésa természeti ki válás által átmegy az ivadékokra, és ezekben inkább fokozódik. Ismertünk magyar gazdát, ki e miatt egy időben fekete szinü vagy tarkázatu tenyészállatait mind kimustrálta és e cselekedet az elmondott okok folytán telje-en igazolható. Darwin a szia és szervezeti sajátság szoros összefüggésének bizonyítására igen érdekes példákat hoz fel. A sárgafekete, fehértarkázatu macska mindig nőnemű. A fehér macska, ha kékszemű akkor egyúttal süket is rendszerint. A magyar-faj marhának gyorsaságát és rugékonyabb természetét hosszú évszázadok alatt a fehér szín is elősegíthette, természeti kiválás folytán. Sajnos, hogy e fényes tulajdonsága mellé a természeti kiválás okozhatta a folytonos elhanyagolt pusztai élet miatt csak a magasabb korban történő kifejlődését is. A természeti kiválás általi válfaj-képzésről kell még egyet-mást felemlítenünk. Magánál ugyan azon jegy fajnál a szarvasmarhánál, egyes válfajok inkább alkalmasak további válfajok képzésére, mint mások. A tarkaféle hegyi válfajok sokkal alkalmasabbak uj válfajok kép- i\'AHCZA. Buest társaimtól. Dir Blume, die ata Bacbeirand. Közéig a válás órája, Fogjunk buosoketet; 8orsn.uk uj küzdelemre hi. Aa eg, as ég felad. A messzeség borúi ködében A szít könnyet Teled; De minket fűzzön egjüvé A hő emlékezet, A bű emlékeaet. KI ettünk a kétes jörS Bizonytalan az út, Egyikre, boldogság kéje vár wáttiak csak tövis jut Ezt felemeli sorsa, akt Sajtja a végezft, De minket fűzzön agyaré A bú emlékesét A bfi emlékezet. SZÉKELY GUSZTÁV. A szemétdomb, királya. Irt.; Városy Mihály „Minden kakaz ar a maga szemét-jé. 1 igy szól a közmondás :S igaza fan. netn csak ara a szemétdombnak, ba oem valóban kéayuri királya. Leg/eoek az udvarban raoaák, galambok, gyöngy tyúkok, ludak, pulykák, z egyéb tollasok: vaUatnennyi fölött titadja vívni aa eíaóség dicsőségét a az egyeduralom hatalmit. Vaa ia e miatt a szemétdomb kírá-iya • a pulykagunár között némi sllsa- azeiiv. A házi szárnyalok, a mese szerint, ataranuaolét tettek magok közt aa udvaron. Reodeeen zsin számra választották ut; éa moatan épen a fehér aainen volt a aor. Enné fogva egy fehér kakáit ért a •favázat. Fennen kezdi ez azonnal a maga paranoaait, begyesen lépdel az udvaron s el mellőzi még bajdani b Tatjait ia. „Oh barátom 1 — mond a pulykagunár neki — ugy Utazik, hogy .elfelejtetted, miszerint c«ak a aor Ütött ¦ az is csupán azipedett. nem magadat.* Büszke a sárkánytua, tarajos ¦ éket tollasam kakaa, mely aa udvar fődiase ¦ a nem « aprójóságnak tekintély ea fejedelme. Igaaán a kakaa született uralkodó; mert rajta még a legcsekélyebb izület ia királyi. Bölcs Salamon zsidó király azt mondja, hogy három állatnak van finom menése: „az oroszlánnak, kornak éa ka< kainak * Ezen u\'olsó laasan. mintegy kimérve eme geti fel egymás után lábait, aaokizor még lépéa közben ia hallogatvia; tüzes ssemeit jobbra-balra irányozza, hogy figyelme mindenre kiterjedjen. Olyan magasztosnak hiszi magát, miszerint, ba egy kapa alatt léptet el, fejét lehajtja, bogy meg ne sérüljön fölséges taréja Az udvar fődisze, aa erdélyieknek e „bakiyakjx" azért is olyan büszke: mivel a vitéz Marának, a régiek hedíste-nének, kedvelt álla\'a volt. SÓt a nevezett hadisten a vigyázatlan Aloktrion Őrt, a hitrege szerint, kakassá változtatta. Büszke szárnyasunk Minervának, a bölcsesség istennőjének is volt szentelve, nemkülönben Aeakalapioanak. a hirea orvoaislennok, Aaért ennek oaimerében mellette olykor kakaa ia állt mint aa éberség jelképe. Inté taláo ezen okot madár vigyázatra Aeakulapioat, ki annak nyelvét megértette, mint a mese szerint Uellg.st Jánoa frank főúr, ki agy füvet nyelt el s azonnal megértette a kakasok nyelvét. Pecsételőére régente viaszét pecsétgyűrű használtatott; ametiszt vagy karneol kőbe vésett kakas, mint as éberlét jelképe, helyettesítette a kulcsot. Az udvar fődisze a lángnak ia jelképe s a tüa istenének kedvelt állata. Sirhat ia a gazda, kinek \|háaa fölébe veres kakaat altot a nemtelen boazo. Bátoraága miatt merész tollasunkat a rómaiak a háború istenének\' szentelték, okosaága miatt pedig a tudományok istennőjének. A görög hősök kőiül Idomeneua Trója város előtt paiasán, mint jelképet, viselte; mint még mostan is a hadakozó népek ezimerei közé tartozik a kakas. Fent hordhatja fejét a szemétdomb királyn; hiszen Jézus nevezetes jövendő léaében őt szerepeltette, midőn előre meg mondotta, hogy szent Páter apostol, mielőtt a kakas kétszer fcukorikol. háromszor tagadja meg isteni mesterét. Ennek emlékére némely református, templom vagy torony tetején érezbő! készült kakas van felállítva, olykor még a kereszt fölön is áll, hogy mint intő a ébresztő aa őr közelében lakjék. Várak a elhagyatott kastélyokról hallatja kísérteties nyikorgását. 8 a bzrezi nép szekérráira helyeste; mert maga büszke madarunk is harcsos. A straaburgi zárda toronyóráján loró-áreakakaa, midóa dálbsa az óra ü- senkettőt "öt, ki terjest! asáarnyait és ka-korikol. Hires a győri vaskakas. Ali török baaa, Győr várnagya, olyan biztosnak hitte magát a várban, bogy többször mondotta: .Előbb megsióial a Tártorony érczkakaaa, mintsem Győr a magyarok kezébe jusson.* Azonban Palfi Miklós él Sohwartzenbore: Adolf magyar vezérek Győrt 1598. márczius 28-án éjjel elfoglalták. A monda szerint a magyar had bevonulásakor háromszor éles kukoriko* lást hallottak m törökök s azt as ércska-kas megszólalásának tárták. Eien hires madár a győri karmelita zárda tetejét 1718. évtől fogva 1872-ig ékezhette, mostan pedig a győri múzeumban Őriztetik, hogy a feledéstől megóvaasék. A babona szerint kalapjáról as ördög kevély szárnyasunk tollát veszi le i azt adja oda szerződést írni azon elszánt embernek, ki lelkét eladja a pokolnak. Hiszi is a babonás egyén, hogy a sátán ssinte tollasunk képében megjelenik. Egy ilyen ördőngösnek gondolt csodálat oj kinézésű kakast gonosz lélek gyanánt 1474-ben a bázeli törvényszék balálra ítélt ^megégetett. Mohamed török próféta ellenben meanyei teremtésnek taríj; fölséges madaraoka\'. Szent elragadtatása sterint a kakas lába as alsó égben foglal helyet, feje pedig fent a hetidik mennyországban ragyog. Meg is parancsolta híveinek Mohamed, hogy hódoljanak magasztos szárnyasunknak, mint órnek, ki as égi ezredeket szolgalatjukra felkölti. Heródes Agrippa zsidó kirá<y éber tollasunknak, midőn éji átázásában egy dákokat küldött. A pogá\' görögök és rómaiak isteni valót = ejtetttss pompás madarunkban. Hiób zsidó prófétája pedig felkiált: ,Ki ád értelmet a kakasnak ?* Szokrates világhírű görög bölcs tanító e\'őtt is drága állal volt as aprójósság fejedelme. E nagy férfiú, midőn gonosz s irigy honfitársai által ártatlanul börtönre éa méregpohár kiivására ítéltetett, élte végpsrcseibsn Istennek kakast áldozta-tott fel. As angoloknál igen divatos és kapós a „kakas viadal, mely színházi mulatság nagy gyönyört szeres a népnek. E népmnlatiág a görög, sőt a perzsa nemzetnél is otthoaos volt. Helian író említi, hogy Themieztok les görög fővezér katonáinak falbuaditá-aára, esek előtt kakas viadalt rendeztetett, mondván : „Ha ezen oktatta állatok végső vércseppig védik Önmagodat: nektek még inkább kell a basáért tenni azt." Mire fellel kos ültek a hadfiak z az ellenségen győztek. Emlékül Tbemisztokles Görögországba a kakasviadal t rendes-tételt. A szemétdomb királyai, mihelyt kettő össsejó, tkár nagyok, akár kicsinyek, már egymással csatáznak. Ezért mondja a dal: .Kenderesen csoda esett, két kis kakas összeveszett. Kakasomat nem hagyhatom; mert a kendé vágta agyon." S a két szomszéd asszony is, a baroíos kakasocekák nr ói, szinte össze marakodott; s a bíró elé került a véres ügy. A magyarok. Tompa Mihály költő [.-szerint, olyanok mint aa ndvar fódiazei: Sarkanyiyat viselnek, olyan büszkék. baráiaágoaait köeaőntölte, drága ajáa- \'-csinosak, vitások, élnek halnak saját HUSZONHARMADIK zWFOLYAM zésre, mar a természeti kiválás folytán, mint a fehér magyar válfaj. a fehér magyar fajnál ezen talajdonságot jelzi annak szívós fennmaradása. Itt a korcsok képződése sokkal nehezebben történik mint a tarka hegyi válfajoknál. Hogy^egyes állatfajok a természeti kiválásnak jobban képesek ellenállani, erre igen szemléltető két állatfajt állit elénk Darwin. Ezen állatfajok a szamár és a lúd. Tényleg a szamárnak csak egy faját ismerjük általánosan elterjedve. Ugy a lúdnái is a tiszta fehér nagytermetű faj az uraik odú. Ezen sajátszerű ellenállás a természet áltah kiválasztás folytán történő uj fajképzés ellen, termesze-tcsen nagyrészt a faj különös sajátsága. De nagyrészt a mesterséges átváltoztatás hiányának is tulajdonítható. Darwin Így adja elő magyarázatát: A szamár többnyire a legszegényebb néposztály házi-állatja. Ezen néposztály többnyíre nem tud, vagy nem akar gondot fordítani arra, hogy em<- háziállatjának esetleg természeti kiválás által létrejövő válfaját felismerve, a keletkezőiéiben levő fajt tova fejteszsze, bizonyos tökéletesedés felé. A Indnál épen az ellenkezőt tapasztaljuk és ez azon körülménynyel fügs Össze, hogy a ludnak nemcsak husa, hanem tollazata lordittatik emberi czélokra. A febér ludak tulnyomósága tehát divat dolog,, ugyanis a fehér tollasat legbecsesebb-1 ~Ík isebb vagy nagyobb mérvétől visszaütés nagyobb vagy Még egy pár sort legyen sza bad Darwintól idéznünk, mielőtt okadatolnánk azt, hogy miért ismertettük a nagy kodifikátor törvényeit, vagy miért hoztak emlékezetébe ezeket azon t olvasóknak, kik azt agy is ismerik. .Jelenleg—igy szól — a jelesebb álattenyésztők bizonyos meghatározott czél szemelőtt tartása mellett, tervszerű kiválogatás által próbálnak alfajokat létrehozni, melyek minden más, azon tartományban levő alfajokat felül múljanak ¦ Az állattenyésztők elé tűzött eme nagy czél, melylyel a természeti kiválás lassú menetét művészi uton óhajtják, gyorsítani, az, mely Lékünk is kezünkbe adta a tollat. K czélt elérni minden magyar gazdának első feladata, mert ez ránézve nem a tökéletesedés magasztos czélja csupán, hanem a mindennapi kenyér biztos megszerzésének komoly kérdése. Fejezzük be tehát Darwin nagy elméletét, az általa adott Összegezéssel : „Ha mir most a házi állatok fajainak eredete felől mondottakat összefoglalni próbáljak, ugy látszik miszerint a megváltozott életviszo nyok fölöttébb nagy jelentőségűek a változások előidézésénél, és pedig ugy az organisatióra közvetlenül mint a szaporodási szervekre közvetve gyakorolt hatás által. Nem valószínű hogy az átváltozás, mint átszálló, s nek tartatik, tehát a folytonos mes térséges kiválasztás által a fehér l.tj létezése mozdíttatik eló, amennyi-bon tenyész anyagul az ilyenek hasz nál tatnak. A természetes és mesterséges1 ?^41«»™. kiválásnak hordereje marhatenyész-\' tésünkben eléggé nem hangsúlyozható, és mégis hány gazda van, ki e törvényeket behatóan nem is isismeri és reájuk mit sem ad. Hogy álszámitás folytán tejét magasabban értékesíthesse, tenyészetének ismert ivadékát ideje korán eladja. És helyette a vásárokra hajtott ezerféle korcs borjut szedi Össze felnevelés végett. Hol itt a tervszerűség? nemzetükért, de egymással is étereinek összetűzni épen mint tv tüzezvérü kakasok. Görögországban gallm(kakas) nevü papok iá voltak, kik községre szamárháton dobszó molett jártak koldulni. Gal-lus (kukás) nevet viselt gy régi nép is, a mai frar<czia nemzet, hona pedig Gall: fsgyis rKnkaaor«ág volt. Vitéz madarunknak hősiessége már kicsiny korában mutatkozik. A kis kak a csirkék közt, aliL négy hetes, már ís megismerhető; mivel ekkor né taréja, 6 — 8 hetes korában kukoríkol s egy év alatt megnő. Midőu akkora még csak mint az öklöm, már ké apró kskas egymással m égve rekedik. S a győztes őwze-vsri szárnyait. Háremét, a tyúkokat, az óiból ki véseti büszke szárnyasunk, a kedvenoz-uek külön fészket kapar, melyben ei sül-kérezhetik vsgy fürdik. Mindeniket kielégíti; egyik nejét sem hanyagolja el,Tha kfgyeuoseit ki is tünteti. Bochanan zsidó rabbi ast mondja: BHa a törvény nem utasított volna, finomságot a kakastél tanulnának, mely izépeleg a tyúknak, bogy megnyerhesse.\' Büszkesége érzetében as udvar fó-diste fel is száll mindig magasabb helyre min\', az aprójÓBzág többi tagja. Feláll szemétdombra, as ól tetejére vagy a kerítésre és, mivel tudományát könyv nélkül tudja, tehát behunyt izemmel, ki nyújtott nyakkal, bátran, hangosan és minden erejéből elkiáltja as ismeretes „kikinkü\'-t, Ezen alkatommal jobb lába a ba\'nak elébe van féve s es félig felhúzva mirsd. Feje és nyaka felegyenesedik, mellű feldagad, szárnyai összecsattannak, hangja pedig bünké, bátor és tiszta. Olykor bizalmasan a konyha ajtajába áll s ott kukonko!. Ekkora babonás nép azt moodja: „Vendég jö a háshoi!\' ti e babonás hit mnál eresebb less, ha azután még esÓr/idében » e-kapufi repbH az aprójótzág fejedelme, melyről igy szó\' a nóta: „Esik ssfl, bagy borékol; azól a tulajdon, minden szerves lénynél, minden körülmény közt megjelenjen, mert az átöröklés kies a kisebb borderejétöl Tfögg, hogy vájjon e változások megmaradnak-e vagy sem? A változékonyság még sok előttünk még ismeretlen törvény által van A szervek használata vagy nem használatának szintén róható fel valami, még pedig valószínűleg jelentékeny befolyás. — Ugyea esetekben az eredetileg különböző fajok keresztezése is valószínűleg lényeges tényező nj nemesült fajaink képződésében * Igy szól a tudós szerző, és minden szava törvény, marhatenyésztés okszerű tovafejlesz-téseben. (Folyt köv.) kakas, kukorékol. Hess le, kakas, a kapuról, igyál 7Íset a lapuról." At eladó leány, a babona szerint, ha meglesi dölyfös madarunkat, as éjnek e biztos élő óráját, uj év hajnalán: mikor e* legelsőt kiál\', akkor mátkáiét arról várhatja, merre a kakas nézett. Pünkösd napján Erdély déli résién fazékba dugatik egy kakas; ¦ a bekötött izornü legényeknek azt kell furkós bottal ellalálnio\'k. Ha reggel bátor izárnyaiunk bekiált a szobába: megb:il abban a házban Valaki. A kukoríko.ő kaket-tyuk nyaka kitekertetík s a fa alá elásatik; mert es átok. Ellenben a fehér kakas a családra oésre áldás. Ha sokat kukoríkol: ugy esŐ leend; ha pedig elütéskor kukoríkol: akkorát idd megváltozik. Mikor karácsony este éjtéli misére ai eliót harangozzák, as eladó lány kimegy a tyúkólhoz és megzörgeti as oldalát. Ha a Htakat ssólel meg; akkor még azon évben férjhez megy a vászon cseléd. Ilyen babonákat csak a« hiss el kínea annyi esze van mint akis kakasnak, mely hajói megaó s elhízik : akkor többé nem kukoríkol, hs pedig még hozzá kosz* ; akkor a bebtaás hit azennt aliól elmegy a hátból minden patkány s egér. A Bajna folyam mellett Dülken falában vau is olyan kakas, mely megfogja és megeszi az egeret. As fu.Sc mendemondának hitelt adó .kakaatejjel" sütött kenyeret essik S „kakasfÜr \' vagy .kakastarój8 növény rÓl ast tartja, hogy azokat dicső mada runk tirmestii Igaznak veszi a mesét ia, mely szerint »s egymással küzd\' két kakát bírón A hitta meg a kányát, es pedig megragad\'a az agyiket és megette s a másik a\'ig monekült meg. Fekete Sándor Tolna megyében Rakasd községben felhnsta fegyverének „kakasa-él s agyon akarta lőni as udvarán furatán kukoríküió. kakast, melyben, sterinte boszorkány lappangott s s helyett agyonlőtte véletlenül saját nejét, ki épsn z a h a_i„-k 0 Z L ö h x Iparkamarai ügyek, legyzákönyv- A soproni kereskedelmi és Ipark marának 1884 marcz. 30.-án tartott rendes közös üléséről. Jelenlevők : a kamarai elnök M(ill"r Paulim u-, m eiŐÜió : a kamarai tagok: Brndl Antal, Barth Tóbiás, Czeke Ági ton, Friedrich Lajos, Gráf Gyula, Hack Károly, Kraasa Károly Otíopil Alajos, Pfeifer Bódog, Bittér Vilmos, Selt-nhofer Frigyes, Weits Jóssef és ZeUl Károly urak, mégis kamarai kültag Freiberger János ur Kismartonból, végre a titkár Schindler Ferenci és a segéd titkár Ve!ser Eodre. At ülés kezdete d. a. 31/, órakor. 42. Mindenek előtt előtt elnök ur a kamarába legújabb időben meghívott ét ma először megjelenő WEISZ JÓZSEF urat üdvözli, őt itíves közreműködésre és a kamara tanácskozásaiban buzgó "éssvé télre felkérvén a mit as tehetsége izerint tenni fogad. 43. Az 1834. évi január 17-én tartott rend-s közön Ülésnek . nyomta\'ásban kamarai tagok kesében levő jegyzőkönyve, mintán elnök ur kérdésére as ellen semmi kifogás nem tétetik, — hitele-sitettnek nyilvániltatik. < 44. A felolvaiott ügyleti jelentés szerint as utoWÓ ülés óta 761 beadvány érkezett és lett tzabályiserÜen elintézve. Közöttük találtatik : 387 bejelemés, 41 árjegyzék élelmi szerekről, 10 vasúti körözvény uj díjszabályok életbeléptetése, a gyors- ö; teheráru forgalomban eszközölt változások és uj vasúti állomások megayltása tátgyában, 4 jegysek a m. kir. vámhivataloknál be- és kivitt árumennyiségről, 18 átirat bejegyzett és törlStt csé-gekrői, 26 átirat kamarai illeték-lejstromok-kai, 5 értesítés kereskedelmi es ipartár-eulatok megalakulásáról, — bizonyítvány kincstári szállításokra vállalkozók megbízhatóságáról és szállítási képességéről, 2 átírat kiállítás tárgyában, — kérvény a katonai kincstár részére szállított csikkekért fölszámított árak helyességének bizonyítása tárgyában, 45. Kamarai illeték fejében befolyt: :fl! MÁJUS 11-ét 1884. - a f.-palysi a kőszegi-a sárvári Ossz- 22 14 4& r 98»/.. éti 616 fn 67 kr. a sümeghi adóhivataltól S tapolczai „ a ssombathalyi B S e.-egérszegi „ a n.-ksnizsai „ a kaposvári , a veszprémi , a n.-kaniasai „ a z.-egerszegi . 7fri8iya kr, 216 , 58 v, , 38 , 02 . 14 . 79 , 3 „ 40 . 17 . Í7Y. 1 247 p 471/, „ 22 „ 05 . H » 78 , „kakaaülŐ\'-ről, palló (kakoricsát) ropog- ekkor lépett le gatott .kakas tatra. Csinos tollasunkban nincs öntés. Ha például ételre bukkant, hangosan stó-litja elő övéit; mert még a legkisebbet is megosttja azokkal. De as egész szárnyas népből a legcsekélyebb szemet se szabad érinteni egyiknek is, mig ó meg nem nyitja a kedélye- vendégséget. Alfénsi Péler papi oktatásaiban igy szól egy papucskormány alatt nyögő férj het: .Fiam I ne legyen nálad erélyesebb a kakas, mely tii feleségét ránozba szedi, te pedig egyetlen egy feleségedet nem vagy képes megfékezni." As éjet reggel követi, ha nem it kukoríknlnaka kakasok,mondja a példabeszéd. Jaj annak a hasnak, hol a tynk kakorikol s a kakas hallgat. .Ülj te a tojás :kra, majd rikoltom én a hajnalt I* igy szólt a tyúk Fáy András iserint a kakasnak. Beá állt a szegény tarajos; de mi lett belőle? A tyak éjfél tájban rikoltotta a hajnalt, a kakas alatt (pedig meglapultak a tojások. Felfordult as a hás, melyben a konty a kalappal sserepet cserél. Hét próbája volt az igazi lovagnak. Az udvar födissének, mint szárnyas lovagnak-, ssíote hét főjellemvonása van: gondos, bölcs, vitéz, becsületes, finom, •sérelmes s uralkodni tudó. Sarkantyút hőiünk Ssamátra és Jáva atigetek erdőiben élő bankivá apró-jÓBiágtól eredt. Ennek taréja, csipkézett nyaktollaí hosszak és tollazata arányos. Ilyen kakasa mondhatta a mese ¦serint a páva: „Mily kevélyen lépdel a kakas! mintha az egész világ csak Övé lenne ; mégis as emberek soha sem mond iák, hogy a kevély kakas, hanem mindig, hogy a kevély páva I Igazság es ?a Mire a tynk felelte: .Ssemee éberségére és férfias jetlemére méltán büttkélkedhe-tik a kakas I De te mire vagy kevély ? Ssép toltaidra óaakl" " \' köveik;)\'--- 46. Idegen kamarák restéről jegy-sÓkönyvek érkeztek, és pedig: s pilseni kamarának 1883 eept. 24. és nov. 16 , a leobeni kamarának 1883. oct. 28 és deos. 13. a brassói kamarának 1883 uov. 26 és decz. 27., ngy 1884. jao. 31. a kolozsvári kamarának 1883 duez. 15. és 1884, jao. 19. a grácti kamarának 1883. december -.17. a salzburgi kamarának j8S3- deci. 1884 j«n. 29. és febr. 12. a bécsi kamarának 1883, deciem- 27., as olmütsi kamarának 1883 dncs, 28 és 1884, jao. 22. a Inteti kamarának 1883. decz, 29. és f gg4. febr 1. a badweíti kamarának 1883. decz. 29. és 1884. jan 7. és 11., a roveretoi kamarának 1883 ja-uár 17., • a kassai kamarának 1883 jan 10 és febr. 9. a cternowi\'ci kamarának 1883 jan 12 és febr. 9., a linzi kamarának 1883 jao 14. a reiebenbergi kamarának 1883. jan. 16. és febr. 15., a pécsi kamarának 1883 jao. 16. as égeri kamarának 1883 jao. 17. a klagenfurti kamarának 1883 ja nuár. 17. a troppaut kamarának 1883 jnu ár 17. a zeuggi kamarának 1883. január 20 az iuabrucki kamarának 1883 január 24. a fiumei kamarának 1883 január 30-, a debreeteni kamarának 1883 feb ruár 2., afeldkírchi kamarának 1883 február 7 és a zágrábi kamarának 1883 febr, 29 napjain tartott üléseiről. 48. A nagyméltóságú m. kir. fűid" sjBvelés-, ipar- és kereskedelemügyi minis tóriumnak f. é. január 17-én 1896. ss. alatt kelt leiratában foglalt scen tudósítás, hogy a román kösarunkaministerium a vasutak számára 80,000 klgrm eltfi minőségű repcseolajoak ssállíiását ajánlati uton bistositani kívánja. 49. A helybeli o. kir. katonai élelmezési raktárnak hirdetménye élelssj sse-reknek biztosítása végett. 50. Ugyanannak hirdetménye, vst-ágyakhoz kir án tatot l vasatlan desskák-? ak s/átlitist végett. (Folyt, kö 47. Egyéb nyomtatvány érkezett: Kosponti értesítő 5—21 ssáma. A kolozsvá\'i tudományos egyelem tanrendje a\'z 1883/4. évre. Bessédek, melyek a kolozsvári egyetem 1883/4 tanév menyíiása alkalmával tartatlak. Morvaország iparstatistikája, I. rész 1—3 ós II. rész 3-4. A földmivelés,- ipar,- és kereeked* lemügyí mioistorium érteiitője 3 — 11, szám. At osst.-magyar papíripar központi l»pj. 1—6 aa. Kiállítási lapok, 1-6 is. Pénzügyi közlöny. 1—11 ss. Navigazione Ausztro-Ungária all estero nel 1882. A bécsi kereskedelmi és iparkamara 1882. főjelenlése.4 A felső-ausztriai Összes iparosok és kereskedők czimkönyve. Találmányok leiráns 1 —5 ts. A temesvári kereskedelmi és iparkaraara 1882. fójelentése. Az Osztrák-Magyarorsaágban 1883 november és déosember havában lajstromozott védjegy jegyzéke. Magyarország áruforgalma Ausztriával ét más országokkal 1883. nov. és deczember havában, J -* Távirászati rendeletek tára 1. és 2. szám. As osztrák-magyar monarchia: valutáiról 1881 évre szóló slalistikai közlemény. Statistikai tavi-irat, X. évlolyam január—márcsias havi füset. \\ Nemzetgazdasági nemin, január es íebruár havi füzet. Emlékirat a belföldi ipar helyzetéről és a kivitelhez való viszonyáról. Asositrák-msgyar monarchia fim törvényei. As osztrák-magyar monarchia vám-rendssabályának és vámkeselésének gyakorlati leiráaa. A würsbergi kereskedelmi iparka marénak fójelentése. A moeikwai 1882. évi nemzeti kiállítás. , . . Altalános vámtarifa, valamennyi áruk be- eV kivitelére. Bosznia, As orsiag népe, Strauss Adolftól.. As ipar ssabadság megssüutetése Mayer Zsigmondtól. As uj (oszt.) iparrend, dr. Geller Lipóttól. Az osztrák-magyar bank kJzgyülé sénk VI. éví Ütése 1884. febr. 5.\' Kereskedelmi jelentós Dél-Amerika beutazásáról, Sachanek Victortól. Navigazione ín Trieate nel 1883. A chicagói császári és királyi osztrák consulstus évi jelentése. Kösse te tett: A szombathelyi kir. ügyeaz mint sajtóügyi közvadiotoí 2915/834 ix a kOretk-zó levél küldetett a tatás körébe tartoi ¦ nem polMkaf lapok sser-keastCaég-elbex : .Saját tapasztal a tons éa\'t hozzám érkezeit érteti lések sseristt «it kerületben megjelenő t politikai lap jogosultságát nélkülöző agy nevezett társadalmi s vegyes tartalma hírlapok több ízben közölnek oly czikkeket vagy levelezéseket, melyeknek tartalma as 1848. évi XVIII. t. os. 60. §-a ellenére politikai tárgyak körül forog t melyekből hatáto-sottan kíolvaaható, hogy egyenesen v a lyamely pártnsk támogatását czélosták. Ha valaha, ugy a jelen idóssakbao midőn as országgyülő* bezárása küssöbon áll, i as uj váWseUsok iráutí mozgalmak már majd mindenült megindultak, felette kényei a helyset, mert ezer nem kitéri figyelemmel a társadalmi lapok eljárását, s a páriákra oszolt kösöaség igen érzékn-nyen vestí, ha a lajió törvény 30. § a által megkötött hírlapok \'örvényes hatáskörüket megtartatlanul lépik át. Kern akarván megnehetiteni as amúgy it tok bajjal küsdö vidéki hírlapirodalom fennállását, más résst as állam közérdekeit páratlanul képviselő kós>ád-lónak komoly kötelességétől hajtva, teljes bizalommal hívom fel a T. szerkesztős égit, bogy lapjának magatartásában a törvény által isabott korlatok megtartá-tára különös figyelmot fordíisoi ativt-kedjék annál inkább, mert ellenkező es-ítre — sajoálatlal bár — de kénytelen leszek minden hasonló visszaélés ellen a törvény egész szigora szerint eljárni. Szombathely 1884. évi majne 1-én. A kisdednevelö egyesíiieti dolgok. Ilyen csim alatt jvlent meg a nZla 20. Bzámábmn egy csikk, melyben esen egyesület közgyűlésének lefoiyása és eredménye erői és roasseló bírálat alá vétetoek. Hamar egy résst örvendünk, hogy a Zala, mint helybeli lap a társadalmi élet egyes mossaaataival foglalkozik és egyattal reméljük, hogy Ígérete szerint előadandó alkalomnál, akárhonnan eredő helytelen eljárást ostorosai fog, mégis szon megjegyzést kocskástatjuk, hogy miután csikkiró ur a közgyűlésnél nom volt jelen : rosszul volt íniormálva és igy bírálata nem volt indokolt. Hogy egy egyesületi tag a felolvasott elnöki jelentésre vonatkozva, a sorsjegy bizottság sárssámadásának előterjesztését kívánta, nem volt.oiy nagy illaiten ség a mint czikkiró magát kifojezé, leg* fölebb sajnálni kell, hogy a lényegébe jogosult kérdés félre magyrásásra adott akot. Ezes kérdést gyanuzhtás»ak tekinteni, hely leien, a mint as egyesület egyik - rdemes tagja helyesen megjegysé S épen oly keresse tekintendő, gyamusi-a mint midőn péosin tétet gyűlésnél egyik vagy másik részvényes az igazgatóság jelentésének^ egyik vagy másik pontja felett felvilágosítást kér. A mi pedig as aj válasstái ered* menyét illeti, az arra mu\'al, hogy as elnökséggel nem voltak megelégedve, és hogy ason férfi, ki UgadhatUoul as óvoda érd-)l -en lókat fáradozott D-m népszerűi a többség bizalmát elvesztette, As itteni közönség nem háládatlan, sőt ok szór túlságossá is türelmes de miután a „Zala" személyekről baisél önkéntelenül de nem szívesen ezen térre kell őt követnünk és azon dolgokat elősorol ni melyek által ezen férfi az egyesületi tagok többségének bizalmát elvesztette. Ü ellenkező véleményt nem türvéu, tóbb esetben saját véleményét az egylet kárára as igasgalóságrr és * álastcmácyra ráerőszakolta. Ezt kö\'ü! menyesen leroi nem tartjuk ezélszerünek, de adatokkal bebiscravit-hstjnk. , ,. Olyan férfi kinek politikai nézetei vároLnnkra nésvo károsak,\' ki minden alkalommal a városi hatóiig és »z intól-" gentta nagy részével szembe szállt: hogj s kildedővó egyesületnek hatzaára lehessen? kétségbe vonom, mnrt at egyesület, a városi hatóság és at iote\'ígoQcia, nem Pedig a nyers tömeg pártolására atoralt. Ö továbbá társadalmi téren bizonyos esztelen áramlatnak hódolva, a titokban lappangó különválást ét egyenetlenségét nyilvánosan érvényesítette \'és\'igy nsss csoda, hogy a visszahatás nem maradt el. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI K ű(ZLÖfi I MÁJUS 11-én 188?, Vagy izivón feküdt az óvodai ügy ióleie és ő állasában tovább ia maradni •kart, vagy pedig nem ? Ha ea utóbbi (?1 tevés helyei, akkor kár volta Zalának érte lándzsát törni —ha pedig aa egye-lílleiben tovább működni kívánt, akkor gondolta volna meg, hogy senki sem hagyja magái buoleleuül megDátisni vagy lealázni, a mint est Ő múlt télen egy nyilvános kizárólagos tánczmulat ság rendezése alkalmával tette. Egyáb-iránt az óvod.i sorsáról ne aggódjék a „Zala* ! L»gyeh meggyőződve arról hogy ann-\' veaetéae jó késekre lett bízva, b-^ ¦akisem pótolhatlan, és hogy ezen egyesület most is ugy fog víiágozui és gyarapodni, mint az már 10 év óta, midőn még az annyira magasztalt egyéniség más város lakója volt — virágzott és gyarapodott. harci, mely az arra járó-kelők vaiarne- I Délben 350 terítékű társas ebéd adatott tyikének f-j-^re név» egyaaer majd nem \' a megjelent vá\'aBitóknak. Este a várta vaiami ketivző eredménycye: lehet. Á i szállt és másnap utazott viasza Bada-kis vitéz-.-k az alsóbb oss\'áiyokból: pestre. — Regi tolvaj. Németh (Pessenye) János csÖrö\'neki illetőségű csavargó már több éven á- folytatta hú és zsír tolyaj- valók. — A teraetóhídról leesett gyermeknek ez ideig sem jött nyomára rendőrségünk. Legvalószínűbb tehát ac a feltevés, nogy a gyermek a gyepes partoldalra esvén, onnét gurult le s egyéb baja az elszédül esnél nem is történt A dolgot azután a dajka eltitkolván, most még az illető szülők sem álmodnak róla, hogy az ő gyermekök forgott oly bor-sass\'ő veszélyben. Csak is igy érthető, hogy nyomot találni egyátaláu nem lehet. — Gyászhír A helybeli községi lását. Ez tudomására jött a csendőrségnek és szemmel kisérte; april hó 25-én éjjel sikerült is nekik kézre keríteni, midőn egy zsák hust és egy véndely zsírt hosoit Németh (Gersei) József házához. A lesben átló csendőrök, midőn a zsákot letette azonnal megfogták és az orgazda-vak együtt bekísérték a jbirósághoa, hol bevallotta, hogy 25 év óta folytatja ezen életmódját. ;- ) \\j ¦ — Kosmata Ferencs cs. kir. udv. népiskola 4. láoyosttályának legkitűnőbb ! íényképész Bpeaten, országszerte, előnyö .őség köréből ) A „Zalai avuzlöny tekJat«tes sier kesztősegenek Ngy-Kaaisaán. Ismerve igazságszeretetét, nem kü Ionban a közjó érdekében minden adao-d<> alkalommal kifejteit buzgalmát, bá-i.trki\'dum a következő épületes dolgot becses tudomására hozni, liszté let teljesen kérvén enuek nyilvánosságra hozatalát Mull L- 29-én a rendes időben berobogott a délutáni posta vonat Szántod állomása, a. Ezen külömben nagyon csen d<-s állomás, es időben meglepő élénk volt Nagy baj történhetett itt, gondola magában bizvaat minden egyes utas, midőn s nagy csődületet látta, melynek kiváló alak ja Krizmauics György állomási főnök ur volt két csendőr közelében. Főnök ur feledve magas hivatalát, nem tekintve az ülem korlátait, teli torokkal szidta a zsidót, ennek Istenét és vájjon mindezt miért? Mert egy nála alkalma zott egyén busvéthó-fő éjji\'ón S einbock Mór köitst-I birtokos kertjéből több drága rózsafát kiásott a kárvallott azonban ezeket április hó 28 áü íőoök ur kertjében felismervén, elég merész volt fizok vjeBza-adáüá< követelni; tudva levén azonban előtte, hogy fúoök ur az udvariasságnak nem épp-u barátja két csendőr kisére é-ben jött. A tolvaj bevallotta ugyan ezen lettét, de főnök ur a helyett, hogy emberét pirongatta volán, jobboak találta a zsidókat szidalmazni, holott ezen vallás Inlekezet biveinek csak egyike voltolyan bátor tulajdonát visszakövetelni, de ez főnök ur szemében zsidó szemtelenség, mig eíle ben a lopás meg sem dorgálandó valami és ennélfogva vonakodott is emberét kiadni, de a csendőrök más nézetben voltak, a lopásban törvényileg megrovandó büntettet láttak és főnök ur emberét magukkal is vitték. A fogoly kérvén azooban Steinbock : bocsájtalná őt szabadoo, mert elzá- a»tében kenyerét vessii. et j-íszivü» .>en is járt és kieszközölte szabadon bi>csájttrtáát és mi természetesebb mint, hogy főnök ur ismét szolgálatába fogadta. Vagy tán azt gondolja t. fónök ur, hogy zsidótól lopni szabad? Ha pediglen foiisiemita az ur, éljen ezen nemes hivatásnak mint magán egyén, nem pediglen mint «>gy előkelő vasúttársaság magas hivatalnoka, kitől egészen más modort követel meg az u\'azó közönség. Ezen 60-riimmtl iwakis azt akartam elérni, hogy ne csak az\'utazó haoem az ulvasóközon ség ia ismerje meg főnök urat ugj, mint ö magái m. \'hő 24-én személyesen be-i \'fltaua. ái. Nagy-Kanirsán/ 1884. május 8. Kiváló ti ezreiét tel EGY UTAZÓ. h i rVstr-: — Egy íankoítem&ny. Wajdits József könyvkereskedő, lapunk tulajdonosa, a következő felhívás közlésére kért fel bennünket: „Sajnosán tapasztaljuk,\' hogy népünknél egy bizonyos íáronko-dás, melynek szülőhelyéül Radát emiege. tik. — éppen ezen helységnevét praedi-catumiul kapván, népünk közölt nagyon elharapódzott; sőt még intelligens egyének ajkán sem ritka „a radai r. ss. s b. egyen meg-féle ki fejesés. Ennélfogva jó szolgalatot óhajtottam tenn:, midő.i megtalál Utasára egy népies hangú tankólteményt tartva legczélrave-zetőbbnek, ennek megirásárá egy lelkese urat fölkértem. A tanköltemény minden «Mtre jó hatással lesz, ha annak szellemében hatni a népvesérek kötelességük-Bek Ismerendik. A költemény már sajtó tól kikerült z könyvkereskedésemben péidányonkinl 2 krórt kapható. Tömeges "^rendelésnél tetemesen olcsóbb. — Wajiits József. ° — GymnasÍEmi tanulók vagy 10—12 en naponkint hadjáratot tartanak előadások után a Szécheny-téren. Egyei kissemelt ellenségekre lesnek, s míkor közelbe jut. megkezdődik a kő* ) L rovat alatt közlöttért, sem alaki iem tartalmi íekiotetbea nem vállal felelosa-•« » Szert növendéke, Kozma Anua, f. hó 8-án hosszabb azenvedés után \\esekorban kimúl\'. A jó leányka szüleinek b >tdog-aága, tanítóinak öröme, tanulótársainak általánosan szeretett barátnőj t volt. Társai részéről a szeretet és ragaszkodás mel-ibizonyos gyermekded tiszte\'etbeo részesült mit szerény komolysága által vívott ki. Ezen szeretetteljes tisztelettől jn díttatva, tanulótársai minden figyelmeztetés nélkül gyűjtést eszközölték és rava tálára egy szép koszorút teltek ily felirattal : „A legkedvesebb tana lflttrtnik a 4. lány osztály növendékei 1884." Temetése f. bó 10-én délután 4 órakor ment végbe, melyen az intézeti növendékek Rács Antal v. orvos tibbeli nyilatkozata alapján hogy ragályos bajban halt el, — részt nem vehettek. — Álmodjék csendben a azép lelkű kedves lányka! — M -teorologiai észleletek, apr. hónapról. Legnagyobb légnyomás 746.3 mm, 13 án raggal 6 órakor. Legkisebb légnyomás 731.3 mm. 19 én reggel 7 rfrakor, Közép légnyomás 740.7 mm. Legmagasabb hőmérséklet 18.9° C. 13-án d. u. 2 órakor. Legalacsonyabb hőmérséklet 1 4° C. 9-én reggel 7 órakor. Közép hő-mérséklat 9 5° C. Közép páranyomás 6.4 mm. Közép nedv<-B>>ég százalékokban 73.8 Közép felhőzet 6.8. Esős napok száma lő, rnelyeabő! 1 ógibáboruval. Csapadékok Összege 66.15 mm. összesen észleltetett 81 szél és 9 szélcsend. B. B. — Azon flezkót, kiről múlt számunkban azt Írtak/ hogy a Wlassics-féle báz udvarába hatolt éjnek idején, sikerült megtalálni, ü. i. RafFay rendőrbiztos a házi szol>a abbeli vallomása alapján, hogy az illető a fÖldmivea osztályhoz tartozott, — K.-Kanizsán kezdett kutatni gyanúsabb házaknál, keresvén egy oly egyént, ki betegen fekasik. Végre egy helyt talált egy bekötött fejű beteget valami A n d r i nevű legéoy képében, ki nem tagadta, hogy sebjei csakugyan a Wlasaics ház udvarán kapott ütésektől származtak. Azonnal a helybeit kórházba szállíttatott ápoiás végett Tettere nézve semmi lényeges vallomást nem teit,osupán annyit, hogy réeseg volt és szándékával maga sincs most tisztában. A vizsgálat felgyógyulása után.fog folyláttatni, — Kár cseresznyét lhet láini piaezunkon. Nem is csoda; az időjárás annyira kedvez a növényzet kifejlődésének, hogy ily körülmények mellett mindenféle termény előbb less betakarítható, mint szokott körülmények között. Csak az áldást elemi csapás tönkre ne tejgye 1 — Meghívás- A „Muraközi tanító kör\' ez^ví tavaszi közgyűlését f. hó 29 én reggel 9 órakor az aisó-domborui elemi népiskola helyiségében fogja meg-(trtani, melyre ugy a tagok, mint a tan-ügybarálok ezennel tiszteletteljesen meghívatnak. A gyűlés fóbb tárgyai : 1. Évi jelenlés, 1, Az .Eötvös alap" gyűjtő bizottságnak jelentése. 3. Pénztár állapota. 4. Tisstajítás. 5. Fegyelemtartás a népiskolában. Előadó: Samu József képezdei íg. 6. Házi-ipar a népiskolában. Előadó : Grézló János gyak. isk. taniió. 7. A népiskola és közegéssségi Agy. Eladó : Gres-kovics János plg. isk. tan. 8. A felnőttek oktatása magyar beszéd elsajátítása érdekében. Előadó: Valló Vilmos plg. isk. igazgató. 9. As ismétlő oktatás. Előadó: Tóth Kálmán hodosání állam: isk. tan. 10. Netánt indítványok. Kelt Csáktor. nyán 1884 májua 4. Jeney Gusztáv korelnök. — Választási mozgalmak A körmendi függetlenségi párt id. vhajtó bizottsága egy lelkes felhívást intézett választókhoz, melyben tudatja, hogy a képviselő jelőltetés májas 12-re tűzetett ki, s báró Prónay Gábort ajánlja jelöltül Ugyanekkor fogja Pásmándy Dénes volt körmendi orszgy. képv. bocsa beszédéi tartani. - .¦ •-,. ¦; y — Űchtncz Zsigmond a l önnendi szabad-elvü párt képv.jelöltje m. hó 27 én érkezett Körmendre.Az indóháznál a párt bizottsága fogadta. S innen a hercsegi várba vonult. Másnap délelőtt megalakult a vhhjió bizottság, mely atán egy kül döttség menesztetett a jelölthöz, ki éljenek közt haladva mént a „Korona0 ven dégiŐbe, hol újólag éljenek közHogadta-lott a megjelent korülbétűl 60oVá1riazlÓ által. Programm beszédét azonban oaak a képviselő ház bezárása atán tartja. Ben i-mert fényirdáját Sebestyén tér 4. . levő saját házába helyezte át, mire felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét, Székesfehérvár ünnepe. A duoántnli ősváros lelkes közönsége e hónap 11 én ünnepli meg Horvát István történetire ssületésének századosévfordu lŐját. Az ország tadomáuyos és irodalmi testületeinek egy része képviselőket küld hazafias Ünnepre, melynek boagó rendezősége a fővárosi sajtót is meghívta vendégéül. Á megállapított programm itt következik: Május ll-én a vendégek fogadtatása a pályaudvarban Ő nagysága Havranek József kir. tanácsos, polgár mester ur által és azok elhelyezése ; dél előtt isteni tisztelet 10—11 ig, megtartva di. Pauer János megyés pöspök által i pttspöai\' székesegyházban. A székesegy házbó! az ünneplő közönség a megyeház hoz vonul, melynek nagytermében i püspök ödvozolvén a vendégeket, meg\' nyitóbeszédet tart. Ez köretí az emlékbeszéd Horvát Istváu élete és működése fölött ; tartja Vas; Bertalan cist. rendi főgimnáziumi tauár. Az emlékbeszéd meghalgatása után az ünneplő közönség Horvát István szülőházához vonul, ott először egy alkalmi dal énekeltetik és azután a polgármeater ur ő nagysága tart beszédet, mire hazánk jeles költője, Komócsy József ar elszavalja alkalmi odájat.JVégÜl a dalárda egy énekrészietet zeng. Ünnepi Ukoma(banket) a „Magyar királyhoz" czimzett vendéglő nagytermében, — Voltaire párhaja- Voltairet egy fiatsl ember kihívta, mert egy csikké által sértve érezte magát. Voltaira visszautasította a párhajt e saavakksl : „Az esélyek nem egyenlők, Ön nagy, én kis ember vagyok, Ön bátor, éa gyáva vagyok. És ön engem mégis meg akar ölni? Jól van, én azt fogom hinni magamról, hogy halott vagyok. Ha pedig azsal elégtétellel sincs megelégedve, akkor menjen az erdőbe és szúrja művészi forgatásához Bzokott kardját egy fába gy egy bokorba. Én nem tartom érdemesnek, véremontani holmi csekélységek miatt. A sors megtanította önt ^& kard, engem a toll forgatásra : a kard öl, a toll csak sebez. Ismétlen tehát, az esélyek nem egyenlők." — Rejtélyes gyilkosság. Kapós — Szökősön (Baranya) a korosmában mulattok a legények. Kőztök volt1 két katona és egy ép most bevált ujonoz. Ezek, mint ilyenkor rendesen történik, összetűztek. Az ajoncz efŐe, markos legény lévén, tisztességesen elpáhol ta Mars fiait Ezzel vége volt látszólag a verekedésnek^ Az ajoncz éjjel haza . ballagott, bement az istállóba .¦¦ lefeküdt. Hajnalban kelteni akarja az »pja, de a fia nem ad feleletet. Oda lép az ágyhoz, s latja,hogy ssólni akar, de nem tudott már. Kérdezte, mi baja? De semmi feleié. Száján vér ömlött ki, s rövid :dó alatt halva volt A megejtett benczoláa kideritte, hogy a legény belső részei összezúzva vannak, mi fojtogo as s erős tiprás fcövetkesmé-nye. A tettesek ismeretlenek. — Egy őrjöngő apa rémtette. Szegeden borzasztó eset történt. Hnnter Károly széles körben ismert rézműves-iparos megőrült ós meggyilkolta egyetlen kis fiát, azatán megöHe önmagát. Gyermekének nyakát egy nagy konyhakésééi elmetszette, azatán a saját torkát vágta el. — Leszállított áru czigarettek. A m. kir. pénzügyminisztérium f. évi február hó 10 én 7961. szám alatt kelt rendelete folytán a Hungária és Starabul szivarkák májas hó I-éíüi kezdve a következő leszállított áron fognak eladatni; A Hangária szivarkák 100 darabonkint az árusok részére 2 frt 80 krron, a fo-gyasstók réssére 3 frton, és darabonkint 3 krron. A Stambul szivarkák 100 darabonkint as árusok részére 2 frt 45 krron, a fogyasztok részére 2 frt 50 krron és darabonkint 21/7 krron. — Menyasszony vagy »Garten- lanbe l E kettő kőzött kellett választani egy kolozamegyei fiatal emoernek, kí beleszeretett megyéje egyik tekintélyes birtokosának szép leányába ée annak kezét meg is kérte. Már az eljegyzéa napja is ki volttüzve, midőn z leány atyja mag-tudta, hogy leendő veje asenvedáTye* olvasója a .Gartenlaube" cs. magyarfaló német folyóiratnak1: Magához hivatta a fiatal embert és tudatta vele, hogy vagy mondjon I* a Gartenlaube-ról, vsgy pedig nem lesz a házasságból aemmi. A fiatal ember természetesen inkább a Garten* laube olvasásával hagyott fel. — Mennyit nő a nap majnsban. Májas 1-én a nap 4. óra 44 perczxor kel és 7 óra 11 perckor nyugszik, z ekkor a nap hossza 14 óra 27 peres; 31-én a nar 4 óra 8 pereikor ke) 7 Óra 48 perczkor nyugszik; amikor tehát a nap hossza 15 óra 45 perez lesz. E szerint a nap májas hóban 1 óra 13 pérozczel nő, az éjjel pedíer, magától érthetőleg, ugyanannyival fogy. — A ki fölött a gondviselés őrködik. A Pozsonyban működő Krecsá-nyi színigazgatónak van egy Ötesztendős, örökbe fogadott közeli kis rokona, Vera. Nagy kékszemű. sÜrÜ gesztenyeszin fürtű, gömbölyű karu, gönyörü eleven gyermek, kifogyhatlan kedélylyel s bámulatos észteheuéggel. Olyan leányka, & kinek csak srárnyacskái hiányzanak, s a templomba lebgt festett vagy faragott angyal helyett helyezni. A kis Verátmult hétfőn déltájban az orvodéból, jókorább vitte bAza a dada, hogy a karmester »Rip van Wiukle" AlieebŐl tanítsa: \'Megjegyeen-dő, hogy Krecsányi a .Zöldfa" vendéglő második emeletén két udvari szobában lakik. Igazgató és nej a a s Váljunk el !„ főpróbáján vannak s a kis Verát a cseléd a lakr.sban egyedül hagyja. A leányka felhasználja as egyedüllétet, a behö szobába megy, egy paffot vonzói as ablakhoz, felmászik rá s kinyitja belső ablaktáblákat. Ezután főlkassik as ablak párkányára, föláll a kilép a külső és belső ablak közt levő fehér vánkosra. Most kinyitja a külső ablakszárny felső fogantyúját. A külső ablaktábla felső része nár enged az öntudatlan kis gyermek kacsója nyomásának s bajlik kifelé. Egy-két másodperc még, az alsó fogantyú is kinyilik s a kis leányka Bzótlocs-csaat fejjel, összezúzott tagokkal hever a vendéglő udvarának nedves kövezetén. A folyvást álló, előre hajlógyermek most megfogja as ablaktábla- alsó fogantyúját . . . hajlitjafdlfelé ... a fogantyú már félig föl van csavarva ... e\'pillanatban lép be Kreosányiné ... az ijedtségtől halálra válva, hang nélkül rohan a leánykához, megragadja hátulról ruháját s emberfölötti erővel rántja le a párkány-zatról. Néhány má&odpercz múlva minden késő lett volna. Nagy szerencse, hogy Váljunk el 1« főpróbája épp tizenkét órakor vépződött, holott a főpróbák máskor fél 1 — 1 óráig szoktak tartani. Ha az jgazgatóné kivetelkép jókor haza bem étkezik, a gyermek menthetienül veszve van. , — Magyar Balon. Mai számukhoz van mellékelve a legújabb írovalmi táí-tálat „Magyar Sálon" megrendelési M-híváia, melyei t. olvasóink figyelmébe ajáolank. Megrendelhető Nagy-kanízsán Wajdits József könyvkereskedésében. — Jegésó. Májas 3 délután négy óra tájban a Kapós felöl jött iszonya jégeső verte el Mekényés " (Baranyában) továbbá Lengyel, Mutata és Apar (Tol-namegye) községek határait. Különösea sok kárt tett a rozsban), mely ez időben ¦xiég gyenge. A busának még nincsen Színészet. Mig üjbási Ede gyönyörködtetett ben-nuaket művészetével igen élvezetes eBtéink voltak. A kösSnség minden napon zsúfolásig megtöltötte a házat. A már említetteken kivtll föllépett még A k61 esőn kert feleséfl* ezimfl vígjátékban, A ssássló11 czimü dramolettben ás az ,Ország-gyűlési szsllil" czimQ Tigjátékban, minden alkalommal rendkívüli nagy hatással. Utolsó föllépése alkalmával gyBnvÖrfl osokrokksJ és egy óriási selyemzalagú babérkoszorúval tüntette őt ki kÖsöniégOnk. Újházi igen jó emlékekkel tározott korunkból. .; Az ő tarozás utáni estéken mind ismert darabok hozattak színre, .nérsseriat a .Míliaári. a ,Farosa habom .Odette" é* „Ha-¦spipikft1\' czimü darabok; melyek előadása alkalmával nagyon megtetszett közönségünkön, hogy már kimerült; a színház félig aem igen volt. Pedig as előadások minden alkalommal Ron j61 sikerültek, tíazy élvezetet nyújtó estékkel állónk ismét szemben ; Prielle -Kornélia itt vendégszerepel. Piaczi arak. 1884 aprii 25-én. " Bnza. 9.20—9.— Ross 8.--7.80 Arpa" 8.---7.50 Zab. 7.40—7.— Knkoricza. 6 50 Burgonya. 4v— Széna. 9.— Marbátíns KI. SO kr Borjúhús KI. 60.—64 kr ... Kiadta : Horváth Boldizsár. kalásza, ebbea tehát nem ekosott annyí rí. Legtöbb kéri szenvedett Mutafa. legjobb asztali- és üdítő itaí, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, tjén?ajoknál, gyomor- és hólyaghö-rutnál. Mattoni Henrik. MM-fc ödaoeá Lapvezér és kiadó : SZALAÍ SAXDOB. Felelős ezerkesztó : VASS ÁLMOS. Laptulajoonos : WAJDITS J0Z8EF. ¦V Kávé legnagyobb ármérséklés C. fifrerits és társa Hassanteoi ponipis kávéasmeket ezillltanak readklvllll oicsá trakaa szilliUal dljaeatesea atáavat aiellatt is pedtg : 5 kiló Gyöngy-Mokka {"kiadó) 5 5 2 90 C.mpÍD.8 (urós) .... 3.90 Cub. (kililnól .... 4.40, ff Ceylon......&.— arany Menado (potnpfta) 5.20 arab Mokka (tüsee) . . . 6.— * 2110 5-5 Epilepszia!. ós[eskórt] te egyéb rélileg gyógyít Dr. __________________ _ KíJliSí-- ^í€CÍ^i<ta Dreidíbui. A Ilánioi eredinéuy miatt a pirÍBÍ tudó. társasignak aranyérmét nyert. el. 2111 S—4 bazánlc egyik legszónsavdtisabb S ^.TT-L^ NTTJVIZE lüanS aaoljUalot-leax főleg az emésztési zavaroknál s a gyomomat az idegrendszer bínUlmiia al»l>u» iaiaib\'an. AllaHban a viz mind azon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szem élet támogatása 6s az idegrendszi r működésének [ullokozása bvánatoa. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. 1883. évben 1-áüllk) paiaczk szállittatott el, Fris töltésben muulenkor kaplurtö - _ air. mr. ^ imsrfSMrfllJiíiil Wisstlis. ügyszintén minden gyégyssertárbse, iWrkereskedés-. ben és vendéglőkben. J L rovat alatt kOzlöttért sem alak- sem tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget & S^erk. Híradás. A Tekintetes csáktornyai TJrodalom 40 darab szám felette .Blexa Neg-retri"\' 3 éves tenyész kost szándékozik eladni igen otínyos irakon. A venni kívánók értekezhetnek Csáktornyán. ¦fc nradalil tisztsés;. ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ Vao szerencaónk a n. t. kCiaSnaógaok kitdDŐ ro oósógll sí5L6ü papritai és Unom szegeil tarhonyái a legj uianyosabb napiárak aterint ajánlani. Keodelmónyek 5 kilótól fölfele a legpontosabban tel-jesitíetnek ee as áru miQÓsé-geéri foleloaség vállallattk. Megbiibató éa tevékeny Ügynökök, kedvezi feltételek alatt stivesen fogadtatnak. Czinner és társa l-l Siegedet HUSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS: űrén 188. HIRDETÉS E K. A laplttar ott 1858. WALSER FEREXCZ elsó magyar gép- és tüaoltósiereki-yitra, harang ós éroönlödéje BUDAPESTEN. Rollenblller oleza 66. Ajánlja gyártmányát, mint magyar kulonle gessóg-et kutakban és mindennemű szivaty-tyakban. elvállal teljes vízvezetékek berenaY- zésL!t,varosok, földbirtokosok, ipartelepek armentesitő tarsalatok és magánzók részéről modern technikai 1 Egyetlen belföldi szivattyú-gyár. alapon és kedvező feltételük mellett ajánlkozik köz- és maganfürdök felszerelésen.\', szagmen - tea ürszékek f\'.eiáili-tására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árl^pok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 24- 80 Savanyu-Kftt STEFANL ötszörösen végi elemezve. tú. - Onosi tetiatélyeltöl ajMya. l\'art a ima: Szecuenyifor. PreMani Knudorí Molai tHesslitltili 97-854 53 534 48 888 48-094 43 793 Fetta I Raktárak Nagy-Kanizsán: jbühíszohikiI Fesselhofer Józser, Strem es Klein es HrSHt Berdln Marton. ilL SE1DLITZ-P0R Csalattor valéál ha mindezt dobozon a gyárje-gy : a sas és 1141 sokszorosított Clég nyomata 1 ithttÓ Ezen porok tartón pégyaílzVa makacs gy sátor- es altestbajak, ^gyomorgörcs és eluyilkáaodit, ev^SsÁrégé\' rohadt iafstif, taÁjbij véftslsiát, aranyér cs a legkülönfélébb nöi öeteQsejet elien 31 ér óu folyt-m ..c\'l nívekpdó flioaerésben réasesOl. Ügy eredeti dub z liaiználati irammal 1 frt Hamisítványok tlrvésysstl ildllteliek, ----.- KözzTéB7l ciáa, mindeDIiem(i halogatás es bénulás Uj; ftl- «a fogfá-ji« «ikert gtó-gji-laiíko. neserzsfi. ásrs; ¦•rajaiéaaak mirtdeunem-\'t ¦"térülitek, és ubek, gvnladárok és daganatok el en. Beflfőlsfl vízzel keverve, hirtelen betegedé bányát éskolika ellen Kpj üvag pontos utaiitit;»l 8Ü kr. 20(3 8-5« Valódi, Moll védjegyével és nóvtOáirásavaL Vratidabomeszésso. Moll gyógyszerész, császár királyi ndv. szállító. Bécs, Tuchlauben, Raktárak: ütiy-llllllt: B.lu. Jiaef gyójy.«ré«x. Kiuanf\'.il Ad FeiMlt>of«r Jói.^j Barai : Doraer S. Caáktaraya : QüoCi h. tjifj. »«i «mrati : Bororíca Ad. ikeaitilily : WOruch F. UrmtHl : Eitz Jino.. HarOZall : l«tl Sliaítvir: Sialaj Jóu.f. Zala-E\|traza,: H..UÓ1J J. E. gyógyitereiz. 2129 1-3 WAJDIT8 ttwtttjg, ssilloda.taiajdooos. OäÖOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOQ EMBER" szálloda. ° Hotel „Wilden Mann" varabdo rxr. aasj Kényelmesen berendeztt szobák, jó étterem, valódi horvát .asztali-, dalmát is jsllrfoldi palaezk borok, -kitunó minóségti reininghausi raárczHtw sör; csinos mulatókért, omnious minden vonathoz, Megbízható- és olcsó bérkocsik minden irányban. Tisztelettel International T.lne TRIESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vtual nagy elsőrendű gőzösei az bályszerden mennek New-Yerkss, ChioagehH stb. visznek tol teherszállítmányt ét utazókat legolcsóbb fizetés és jó ellátás mellett. New-Yorkba indulás Triesztből: Brltasaia, (4200 tonna) májas 15. LaíM»flH- (3400 tonna] június 10. Puzare-Cajutte 200 frt, kflzép fedélzet 60 frt Szállítmány ok tárgyában SohesUr fc Cs [tCar^ly-körnt] Badapeifn, utazás teyett SokwnssrBr Pál úrhoz (Dorottya-uteza 3] w-ák fui dalai Bv.Jap.rtre, ragy TsrksillS i--bex Trieatba. A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik legsténsavo"iltb S AVANYTJ V IZE melyről Dr. Arsksj Antal ét Dr. Varga Zsigmond főorvosok bizonyítvány* sse-rint cl ismer tetet:, hogy kitün& szolgála-tot tesz xlogzési, •menteti ét vizeié szervek liurntoi bántalrniinnl, a gyermekek g&rvély és angol hajában vérszegénység, a gyomor idegr-o íazer hántalmain a"a. puIÓ bajaiban. Borral yenitre élénken mni UHi Frlu töltetben .ndeoktr kaptaM P5raktár: SZÍVA JÁ\\08-nal Budapesten. IV.zs rkauytui ntcza )2. sz. és ¦¦¦ többi filaterkereskedésbeo. KomnahErczagni forrásT Tri atzt 18» an. FOraktár: Nagy-Kaniuaa: Weiss fivéreknél. Kapható: minden aavánvvií k.reikfdíib o, eb^di.\'.kb -n »tb. 2(í8l6-25. ockxx SZÁLAY GYULA, ~ zongorakéazitó es zongora-raktár tulajdonon Sz.-Fehérvárott. rö:ts-itoM. 6 ik száz. Rdchard fele ház. Ajánlja a n. é. közönség becses figyelmébe ujonufu me^uyitott zongrora-r autarö t a hol is folyton nagy választékot tart a híroev-a -;G<>: Crurattier) Willt. Mayer kiviteli (Export) a lóbb jele-b külföldi eyarakbó\', rövid szárny- é* keresrtül horosotl PieCOfó xongorilk k»lletöri és lariÓs hoDggal. eredeti gyári érakon 4 évi jótállássá! készpénz és részletfizetésed rs ie elínyös feltételek mellett. Átjátszott songorékat ujjakkal cserélek, vagy készpénzben vessek, továbbá elfogadok raindea rendfl javítást, roogora átb^lyezésr-ket, hu-ngo!á>t, csomaguRnéseliiiáliitást hely b«n és vidéken . mérsékflt ^ árak mellett a leggyorsabban és Ir^pontoBiibbaQ. \\É B"Cses megrendrlésekrn azoaoai és a 1 gkészség-s-bben szo\'.^ái /V felrüágoíilással. 2126 1—4 X $xx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy 8 Bátorítás és remény a s z envedőknekh Két gyógyjelentés fulladozás és vértorlódások, idült és elhanyagolt tüdöhurnt és emésztési gyeogeségnél, a Hoff János féle maiatakészitmények által HOPP JÁNOE^ urnák, a valédi maláta feltalálója t egyedOli készítőjének, cs. kir. udv. száJlltó stb stb. Bécs, Bráunerstrasse 8- sz. v Több évig sialödtüok asitmábatt, vértorlódáabao és ssérl majd kéiaégbeesltiok. Orvosi laaécara a Hoff fé maláta kivonatokat használtuk éa azóta öröuiaiel Ismerjii- el, inkéletesen egéazségee-ik vagyunk é* ismerceeink, kik- \| kel tnlálkozuok, e fölgyógyuláat valóságos csodának Wrtjék. A ssenvrd&k javár* köteUsségUnkaek tartjuk azt köztudomásra hozni. WEYMELK.4 R , a ss. kir. szsk; stagyar-osztrák áilasnvaspálya társasig féerdésze Ronán-BsgsáB. .Miután ón slz 6a Hu ff Jánoe-fóla m itlátukészi tméoy eit !dU.lt Ai nagyon elhanyagolt tUdohurut ét emésztési gylmgea^gnél a legjobb atker.el ha^zaáltam, annálfogva felkérem önt, sziveskedjék számomra 16 paUcsk malátaki-vooat egesaségi sört, 2 palacsk koocsaotráll-malátakivouaiot és 5 zacskó ma)á<a meilcmko.-kit pottauUavét znellett mielőbb megkaideni. Dr. WILHELM H , községi orvos. CSSBÜ-Psists, 1844. február \'22. , 0 Felsége & dán király HOFF JÁNOS gyirus arra) szárnysegéde által tudatta, miszerint malátakívonatának értékét igeu-igeu nagyra be-csüii, .Én, igy hangáik a kiélyi nyilakozat .őrömmel tapasilallam a H\'iff-féle malátakivona\' j;y iSgy batisát ugy saját magamon, mint udvarom több tagjánál. CSÚZ, KOMÁBOK mellett, 1884. április 23. Az ön kitűnő konczentrált malatakivonata, hála Istennek nékem a legjobb szolgálatokat teszi, szándékozom azt hosszabb időre is használni. Mély tisztelettel ECKFELD B. rabbi. Ára • valódi HOFF JÁNOS-féle malátakivonat egészsTgfsöraek-. 1 p.liok 60 kr 11 palánk 6 frt 28 pal.eik 15 ír\\ 58 pal.oak 30 frt. 11 palánkul Irttiv bérmea,M h\'ihn nalli »»,5, BudapuirSI való atiltitáa •al: 11 p»l.cak 6 60, 28 pal.oak 16, 58 plaoak 32 frt.-FMkilo. malita csokalkd I. 2.40. II. 1 90, HI.: 1 frt. (N>-gyoiib aj.-unjUég.itíi rabat-..) Zjüáta-cznkork&k 1 xacaká 60 k. (rRrl >/3 és Vt tac.kó ík) Hatátaktronat l p.l-ctk 1.12 frt, ki.abb 70 kr. Gyermek malátaltszt l frt Egy jnalátafurdó 80 é. 60 kr 2123 1-6 Fárakur Király Ferencz, „Megváltóhoz1\' czimaett gyógytára Nagy-Kanizsán. 1 IIIS 4-9 Wsjdit« Jóasef kónyvnyaaidijaból Nagy-Kanizain. NMY-KMíM. 1884 má. ElíIzttKi ár ±ftz érre......8 írt. Lö érre ..... «- érre......2 , Kgy swám 10 kr HIRDETÉSEK 5 öjuiboi prtiUorban 7, másodszor 6 i minden további torért 5 kr NYILTTÉBBEN ¦őrönként 10 krért Tétetnek Ipj (íincstári illeték minden egyes biroj-télért 30 kr. fizetendő. HiiSz^iihannadik éviolyam. A Up szellemi rétiét ÍUető közieméinek t szerkesztőből, tnyagi réizéí illető közleménypk pedig, kiidóhos bérmentve intézendők : NAGY-KANIZSA Bérmentetlen levelek csak ismeri manke,társaktol fogadtatnak »1. Kéziratok .Issza nem küldetnek A nagy-^;.pizsai .Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai őnk. ttaoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület", a .nagy-kanizsai kisdeánerelí egyesület\', a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet",a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kfllválasztmány" hivatalos lapja. Hetenklii. kétszer, vasárnap- s csutOrtőkói. megjelenő vegyes tartalmú lap. Nagy Kanizsa azlntiázügyéhen. *, II. Azon két fő czél, mely miatt . színészetet pártolnunk kell, a nemzeti nyelv njüvelése s terjesztésében áll egyfelől, mig másfelől a magyar nemzetnek művészeket teremt. Mindjét czél olyan, melyért sokat, igen sokat kell tennünk, s ha másként nem lehet áldozatot is hozni. Vannak azonban helyek, s ezek között mondhatni első sorban áll Nagy-Kanizsa városa, melyeknek szttk. ségük is van a fentebbi czélok mellett a színészetre. S szükségesség különféle okokban találja megfejtését, melyek leginkább a társadalmi életből erednek, de városnak nem igy áll, s nem is egyedül társadalmi szempontbői kö vetéli meg lakosaitól, hogy színészete legyen, hanem egy sokkal messzebi kiható s mozgató ok az, hogy e város Horvátország határszélén feküdvén, védbástyájául szolgál nemzetiségünknek nemcsak nagyságánál s lakosainak műveltségénél fogva, — hanem azért íb, mert szerencsés fekvése s kereskedelmi fontossága és ezáltal itt a sok idegen ajknaknak szükségképen! gyakori megfordulása a magyar nyelv fogyatkozását vagy legalább is annak korcsosnlását idézi elő, — mi által a magyar nyelv terjedése, de még fentartása is fenyegetve van. Nagy-Kanizsa városnak tehát ,j» ugy saját, valamint országos érde-« e\'iekMl is elkerülhetetlenül azon kell ^.\'tkednie, hogy itt a magyar színészet támogattassék, s ezáltal, mig a gyakrabban betolakodni szokott vándor német sángerek látogatása mind ritkábbá válik, másrészről pedig nemzeti színészeink legjelesebbjei is megfognak minket, mint mű és főleg nemzetiségünket pártoló közönséget gyakrabban látogatni. Hogy azonban ez mind igy legyen, mindenek előtt szükséges, hogy a város értelmi közönsége ennek keresztülvitelére tömörüljön; szükséges, hogy a nemes czél elérése szempontjából egyértelemre jusson, s a már korábban is érzett s érzelmének cselekvésekben is kifejezést adott jóakaratot érvényre emelje. A mozgalom már több ízben megindult, 8 mint koronkint nyári melegekben felmerülő gyenge köd hirtelen elenyészett, elpárolgott, pedig a .Zalai Közlöny" gyakrabban hozott jeles értekezéseket s felhívásokat e tárgyban, de azért senki sem moz dúlt, senki sem szólott ahhoz férfiasan, senki sem felelt azokra ugy, mint kellett volna, — nyiltan, ön-zéstelenül. Önzések mellett közügyet üdvösen keresztül vinni nem lehet s ha a fellobogó láng égő anyagot nem talál, az is elmúlik hamar s hasztalan hordjuk annak elmultával oda az anyagot is, mert csak kihülyt helyet találunk, s újra kell keresnünk a lángot, mely ismételt fellobbanásai közben önerejét is csak emésztgeti. A város közügyeinek élén jeles férfiak s ezek között jó hazafiak is számosan vannak, kiktől sem a munkásságot, sem a jó akaratot megtagadni nem lehet, s igy ha azok erélye a közönséget tettekre buzdi tandja, bizonyára megteremti rövid idő alatt azt, a mi eddig még mindig hiányzott, a nemzeti nyelv érdekében oly nagyon szükséges színház felállítását. Hogy a színház ügy nem elejtett dolog, azt tudom. De hogy azon nemes irány, mely a délzalai takarékpénztárnak csak közelmúltban történt kezdeményezése s a többi pénzintézetek dicséretre méltó versenye által eddig nagyobb eredmény elérve nem lett, azt mindenki beláthatja, holott ha oly kitűnő kezdemé- nyezés oly kevés eredményt mutat fel, mit lehet akkor várni, ha a kezdeményezők maguk is belefáradnak -- mielőtt létesítettek volna? A szinház ügyében tehát újra buzogni kell, s habár, nem kedvező időben pendítettem is meg a dolgot, azt csupán azért tettem, hogy időközben is legyen oly hang, mely mutassa, hogy a szép és szükséges eszme nálunk s közöttünk meghalva s elveszve nincs. De ha színházunk lesz, milyen legyen az? Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ. Néhány szú szarvasmarha-tenyésztésünk érdekében. (Folytatái.) ni. Az eddigiekből eléggé kiviláglott, hogy az életviszonyok változása mily végtelenül bonyolult és legtöbb alig okadatolható módon befolyásolja az ivadékok fejlődését. Felesleges lesz ezen tételeket egyenként példákkal magyarázni, már maga az eredeti szöveg elég világosan és érthetően adja elénk a kérdésben levő természettörvényeket. Most a gyakorlati élet terén előforduló megtörtént esetek közt kell körül tekintenünk. Megvalljuk, ezen részt szivesebben olvasnánk valami tapasztatokban bővelkedő gyakorlati mezőgazdától, hogy azon körülmény felől, mit mi még csak sejtünk, több biztos hozzászólás folytán esetleg megbizonyosodhatnánk. 1883-ik év tavaszán a kezelésem alatt levő gulyának kint a majorban tanyázó részéből léptályogban (an-thrax) egy 3\'/, éves tenyészbika elhullott. Szakférfiak a gulya életmódjának azonnali gyökeres megvál toztatását ajánlották. Az istállóknak teljes megfertőtlenitése mellett, minden gyógyszer mellőzésével, az eddig istállózott állatok azonnal legelőre hajtattak. A veszélyes ragályos baj ezzel itt megszűnt. Ezen első anthrax eset után, mely april elején történt, a major-beli gulyától mintegy 6 kilométernyire fekvő_ másik gulyában, egy Hoch-vraldból 1883. márezT elején behozott tisztavértt bernifaju bika, június 18 léptágolyban elesett. Az istállók itt is desinficiáltatván a marhaállomány legelőre hajtatott és az anthrsx, mely áldozatul két legszebb tenyészállatot követelt, ezzel megszűnt. \' Altalános volt ekkor vidéki gazdatársaim közt azon vélemény, hogy ezen utóbbi eset az egyénnek túlságosan jő táplálkozása miatt fordult elő. Bem késtem azonnal szakemberekhez fordulni, kiktől azon határozott felvilágosítást nyertem, hogy az antrax iránt a jól tartott szarvasmarha legkevésbé fogékony, ha az istállói tisztaságra és szükséges friss levegőre elég gond fordittatik. Sőt ekkor egy hosszú gyakorlattal bíró állatorvostól hallottam, bogy egész praxisa alatt 2 esetet tud, midőn hizó marhák estek e bajnak áldozatni; mindkét esetben oly majorban, hol a léptályog a többi vonó és tejelő állatok közül sürüen szedte áldozatait. Hogy a bacillnsoknak, felvételére és tova tenyészésére, a kevésbé egészséges vér alkalmasabb lehet, ez legalább is valószínű, a jő táplált és teljes életerejénél levő marhánál pedig ugy véljük, a vérnek állapota a legtökéletesebb. Ezen anthraxesetnél az ok akár az előbb elhullott állatnak hónapokon át fennmaradt fertőző bacteriumaiban, akár a vidéken szórványosan előforduló anthrsx esetek véletlen fellépésében keresendő, az végeredményben !nem oly lényeges dolog. De hogy az élet viszonyait megváltoztatott tiszta tenyészmarha, mintegy kihullott a többi közül és a többi minden gyógy- vagy lénye- ges óvszer alkalmazása nélkül mentve maradt, ez ma már nagy fontosságú. Az első pillanatban puszta véletlennek tartottuk, de némileg más színezetben látszik ez feltűnni ma, I midőn Vasmegyének egészen más felében épen egy tisztavérü tenyész-ben, hol ezenkívül fel kell tennünk, hogy az állatok jólétének előmozdítására minden kitelhető eszköz megragadtatott: az anthrax borzasztó pusztítást eszközölt. Lehetetlen gondolkozóba nem esni e komoly tény felett. Vájjon nem hoz-e be nagyobb károkat a tiszta vér, nem terjeszt-e több csapást, mint áldást maga körül, a nem sikerűit acclimatisálás ? Oly kérdés, melyre komolyan ér. melléktekintetek nélkül megfelelni, a szakembereknek csaknem kötelessége volna. A tenyésztő nem lehet elég óvatos a válfaj megválasztásában melylyel tenyészany agát siket ült mó • don keresztezni akarja. Már itt száz meg száz körülményt kell tekintetbe vennünk, melyeket ha mind komolyan latbavetjük is, mégis hibázhatunk. A magában bizonyos czélra páratlanul megfelelő válfaj, tenyésztőnkben néha a keresztezést nem képes előnyösen keresztülvinni. Magam tapasztaltam ezt az algaui fajnál, melynek korcsai a helyi kevert fajok után származó egyénekkel, sem a női ivarnál tejelés, sem a másik ivarnál erős termet dolgában korántsem versenyezhetnek. De ha meg mindéhez csak legparányibb valószínűséggel hozzájárul azon körülmény, hogy az importált vér esetleg kevesebb ellenállást képes gyakorolni az itteni viszonyok között bizonyos ragályoknak; ugy az ingadozás, mely bennünk létre jön az idegen tiszta vér behozatala előtt, kell hogy zárkozottsággá válijék. Mert marhaállományát tökéletesíteni, ezen állomány létének veszélyeztetésével senki sem lehet hajlandó. TARCZA. „Nincs többé gyomorfájás!" (Ccbelráxo történet.) Kezeim reaVaétnek, i a fájdalom nyilai marciangoliák érzékeny szivemet, midőn e megrendítő torok írásához fogok. Oh! mert ne higyjétek kedvee felebarátaim, hogy ez mese, a regék himes virágain ozállingÓ képzelet szüleménye. Nem, Megtörtént valóság egy szerencsétlen ember vihardult életéből, kit üldözött as ádáz tors, aki pedig ezt nem érdemelte meg, mert mintaképe volt az emberi tökélynek. No de nem tengek róla dicrhymnnssokat, nem akarom tanulságos élettörténetét megírni, eat átengedem nálamnál bivatottabbnak; marosak azért is, mert jelen történet hőséhez a rokontág köteléke fűzött, smég majd részrehaj-lóságga! vádoltatnám. — Szegény Gyuri bácsi! Mintha most is előttem lebegne sssnvedó alakja, mintha most it látnám, mint szorongatja a kályha mellett kedvenc pipáját, mintha hallanám, mint dirigálja a cselédséget stentori hangjával, olykor kacskaringós miatyáokban törve ki. — Szegény Gyuri bátyám, ápolja amiékét a kÖsréssTét kegyelete I íme egy gyászkeretü lap egy sors-üldözött ember élotkCnyvébÖl. Olvassátok lodományasomjas Ifja barátaim e ¦stvnemesitő történetet; és — okoljatok rajta.Találjon benne a megcia1 utott, égető fájdalmára vigaszt, gyógyirt. A k — Í erdő déli oldalán egy major szétszórt házikói fehérlenek. Ezek kost kiválik ugy külcainra mint. terjedelemre nézve egy épület, melynek egyik fele bele nyúlik as erdőbe. Itt lakott az én szeretett Gyuri bátyám — kinek emlékére sseotelvék e sorok — még mielőtt a túlvilági ármádiába nem idéz-tetett visitáczíórr-. E ház volt sainhelye azon szikrázó, de épületes történetnek, melyet most elmondandó vagyok. At én Gyuri bátyám itt olyan it-pánféle volt, ki korlátlan hatalommal bírt a majorbeÜ lakosok fölött, kik mind urasági cselédek voltak. Tökéletesen meglett volna elégedve ennek a gyönyörűségéé világnak a folyásával, mert mindene meg volt, arci az életet örömteljeaaé leszi, ha egy körülmény kétségbeesetté nem tette volna. Ha épen valami futólagos bánat érte, ott volt drága bitestárta, ki « bánat könyeit odiadÓ szeretettéi letörül -gette arcairól. Már 15 éve, hogy Örök hűséget esküdtek egymásnak as oltár elélt, azonban családfájuk nem hajtott ki. De ebbe már annyira beletörődtek, hogy nem is érezték a gyermekek hiányát. Sokkal nagyobb csapás volt as, hogy szegény Gyuri bácsi már évek óla roppant gyomorfájásban szenvedett. Ez tette rá nézve at életet keserűvé, mert mihelyt éhségét csillapította, oly hevet gyomorfájása támadt, bogy rnnjd nem bele Örült. Összejárta a vidék minden orvosát, do egyik sem tudott rsjta tegiteni. H» vendégBi jötiek, • fürge éle\'párja fel-terítette at azl"».lt, telerakva ast jobbnál jobb harapni valók knl, nki cHsk néznie volt stabad ttokat tóvAr nemekkel. Bárkitől is bátran merem kétúnai, akinek keblében szenvedő honfitársi, iráni lobog a részvét nemet lángja, nem borsasztÓ, nem türhe len állapot az, nem hasonlít Tantalus kínjaihoz ? Ilyen állapotban kin lódván, nem csoda, hogy olyan eszközben keresőit hs nem is gyógyulást, de legalább pillanatnyi enyhet, vigatzt, mely tok mindenre ráborítja a fátyolát: a boritalban; mert különben gyomorfájása csak akkor volt, ha gyomrának éhes fnríáit elégítette ki. Mint dicséretreméltó tulajdonságát fel keli említenem, hogy szenvedélyes újságolvasó volt. Ha ideje engedte, egész nap legeltette szemeit az újságoknak — gyakran meglehetős zöld — mezején, s híven elmondta feleségének mind,amit olvasott, azon oknál fogva, mert felesége sem as irás, tetn az olvasás, mesterségének titkaiba nem volt bearatva. Történi a többi közt, hogy midőn egyizbsn aa újságot elejétől végig elolvasta, a hirdetési rovatban ezt oivaata: BNiocsen többé gyomorfájás I Ajánljuk gyomorbajban szenvedő embertársainknak Honig S. gyógy-sajtjá\', minek Üdvös hatását szaktekintélyek megpróbálták, a etek áltat melegen ajánltatik. Biztosan gyógyít, mit igazol a mindenfelől beözönlő köszönő levél. S e szernek azou jó tulajdontága is van, bogy nemcsak felülmulhatian gyógyhalással, hanem kitűnő táperóvel it bír, mert e szer ujonan felfedezőit gyógyszerekkel kevert nagyon isletes liptai sajtból áll, minélfogva azok !4 használhatják, akik taiajdonképen gyo-morbajban nam szenvednek \|" Mint mikor a koldus at árokban egy telt erszényt talál, oly loikend-zó Örömmel agrott fel Gyuri bácsi s sorok\' olvasására. Hogy ís ne, hisz van hát a világon mégis olyan szer, mely Őt meggyógyítja, a ai élet rá nézve iámét oly derült, rózsás lesz, mint volt akkor, mikor még nem gyötörte az az átkozott gyomorfájás. Amennyire haragadott ed dig a német „szomszédra," ugy áldotta most. Nem it késett semmit sem, azonnal bement a falubs, ¦ megrendelt egy hordócskával az annyira ajánlott és dicsért gyógyszerből, ami néhány nap múlva meg is érkezett a használati utatitáasal együtt, mely ugy hangzott, hogy ette lefekvés elült dörzsölendő be vele a htj. s reggel tsappannal erősen lemosandó. Ezt a használati utasítást tréfából bizonnyal valamelyik vásott praktikáns gyömöszölte a dobos mellé, bogy Gyuri bácsit bo-aaantta vele. Nyomban lüz martalékává tette az utasítást, nehogy vaiaki még megtalálja nála, t igy gunyfegyverl kovácsoljon belőle Gyuri bácsi ellen, óva tosaa, örömtől remegve lefeszítette a dobos födelét, • oly kellemet, átható illat ütötte meg as orrát, hogy a dobozt egészen orrához emel e, ¦ kábító illatával nem tudott bet-.lni, mohón szívta ast magába. Mindjárt metszett egy d..rab kenyeret, lázas sietséggel kent rá a doboz tartalmából, s mint valami mennyei mannát, agy tömte magába a lurkókat, majd hogy bele nem faüadt. Izét illetőleg nem szólt semmit, de száját, orrát, szemeit forgatta, csavarta ide-oda, mi arra engedett következtetni, hogy nem igen nyerte meg ízlését. No de ha nem is jó, csak hizlaljon: ez a fő, mai napiág sokat meg rest es eltűr as emo -rfiz a haszonért. Midőn Gyuri bácsi javában falato- SOtt a sajtból, kopogtattak as ajtón; ¦ azon nébány ismerőse ;"tt be a köseli faluból, kiknek Gyuri „-esi késttéggel elmondta szerencséjét, t kifejezte alapot reményét, miszerint gyomorbaját nemiokára elhordja as Ördög, mert olyan cso-,\'dalatoi szert hozatott, aminek gyógy hatása biztos. Mégis kínálta vendégeit sorban a sajtból, hanem mindeniknek ugy csavarodott tőle as orra jobbra-balra, mint a szél kakas. — Miféle istentelen komedencsís es, Gyuri, ballod-e, hisz es a sátán lakodalmára való, nem pedig pallérozott embernek — hangzott köröskörül, ¦ a vendégek ttent borzalommal elfojtott lélek -settel bámulták a dobozt, mint a boszorkány üsjtét, melyből valami rémséges azörnyeteg készül kiröppenni. — Még azt mondjátok, hogy ez nem jó? Akkor ti nem tudjátok, hogy mi a jó — felelt Gyuri bácsi méltatlankodva, t állításának bebizonyításául a dobos tarlajmánas: felét elfogyasztotta. — A hétfejű sárkány szaladjon el a oiinátójával minket ne traktálj ilyenfélékkel, ha ízlik, edd meg magad — sagolódtak a vendégek. Gyuri bácsi csak fogyasztotta, egyre fogyasztotta a sajtot, melynek bódító illata megtöltötte a szobit. Szerencsesén el is fogyasztotta égessen, mert egyszeribe akart a gyomorfájástól megszabadulni. A vendégek szótlanul, merev tekintettel fejcsóválva nésték e jelenetet, s abban östzponloiult a közvélemény, hogy ha már Bonifács czímaetet pUtpököt szentté avatták, aroiér: a keraiz\'énytégért martyr baíált szenvedett, akkor. Gyuri bácsi is bisváit megérdemli, hogy mint as el- huszonharmadik: ívfoltam ALaI KÖZLÖK? MÁJUS 15-én 1884c Pedig a felmerült esetek miatt ama valószínűség nem is oly parányi. Nem kell-e tehát félnünk, hogy az nj tisztafajok tisztavérének behozatalával, oly fajokat választónk lei mesterséges kiválik ntján, melyeknél a ragály iránti fogékonyság utóbb a keletkezett ivadéknak faji jellege lesz? Találóan írja megyénk egy nagy mezőgazdája: . Amint a természet minden vidéknek megadta növényzetét mely ott sikerrel díszlik ; ugy vélem, épen ugy gondoskodott állatairól is. Mielőtt tehát egy bizonyos állatfajt a mienkkel keresztezünk, jól meg kell fontolni, vájjon biztosak vagyunk-e abban, hogy a helyi viszonyoknak megfelelőleg jobb vért hozunk-e be, vagy talán rosszabbat.* Talán az újításokat szem elől nem tévesztő gazdatársaim, épen a nevezett ragály elleni védekezés gyanánt a Pasteur-féle védoltást fogják felhozni. j Meglehet, hogy e mindenesetre nagyfontosságú találmány tökéletesülni fog; meglehet, hogy mint igen sok uj dolog, egyenesen elérte tetőpontjai. De hogy addig, mig a feltaláló által, mindenesetre igen jöve-delmezőleg, titokban tárta tik. már csak anyagi szempontbó. sem lehet a gazdák közkincsévé: annyi tény. Ma még semmi esetre sem oly véd szer, mit gondolkozás nélkül széltében alkalmazni lehetne. Midőn ezen irányban a bővebb hozzászólást kerülnők, teszszük ezt azért, mert az eddig felmerült tények még mindig nem helyezik előttünk tisztába azt, ha esetleg nem tévúton haladunk-e? Tü emmel várjuk szak értóink nyilatkozatait, melyek ha ellenkező megvilágításban adják tényeket; mi szerény nézeteinbet a komoly érvek előtt szívesen fogjuk visszavonni. De még egy körülményt nem hagyhatunk hangsúlyozás nélkül. Tapasztaltuk, hogy legtöbb tenyésztő az u. n. vérkeverésnek éréket és szükségességét túlbecsüli. Hogy ezen felfogás mennyire téves, azt mi minden alkalommal szükségesnek tartanok felemeliteni. Gyakorlati megfigyelések után légyen elég egy adatot felemeliteni. Pabst ugyanis habár megjegye ziT hogy kezelése alatt levő tehenészétben, a közel vérrokonok utáni párzás az ivadékban feltűnő változást, a mely satnyulásban je- aiánt hősiesség példányképe, nevét utókor emlékezetének tápltjáról as ide pongyája sohs, de soha le ne tőrülje. Elmúlt egy hét, hanem a remélt javulás nem állt be, sőt gyomorfájása még inkább fokozódott. Egyik délután Gyuri bácsi egy csomagot kapót a postáról. Bécsből érkezett. Töprenkedett, hogy ugyan ki küldte neki, mikor neki Bécsben sémi ismerőse sincs. Felbontja a csomagot. Álmélkodva egy kis hordócskát talált benne, a következő tartalmú levéllel : „Tisztelt uram 1 Bocsánatot kérünk a tévedésért, melyet Ön iránt követtünk el. Ugyanis maitkori becses megrende lése alkalmával nem a kiránt gyógysaj-tot han -m — az általunk Uintén gyártott és felülmulhatlan hatása — hajnövesztő kenőcsöt küldtük el. Sajnálatos botlásunkat ismételt bocsánat kérésünk mellett aazat igyekezünk lehe:őleg jóvá tenni, hogy a gyógy baj tr>: ezennel tisztelettel megküldjük. — Honig S. a gyógyeajt — gyár Üzletvezetője," — -Mikor Gyuri bácsi nagyra meresztett szemekkel ezeket olvasta, tajtékzó dühének oroszlánja elszabadult a láncáról, földhöz vágta a hordócskát, utána a kalapját, ezután pedig a pipáját, s ha felesége he nem toppsnik, valószínűleg az asztalt is utána vágja. Olyan problemati kuz dicséretre fakadt a német sógor fölött, hogy azt nem lett volna tanácsos a 3sógornak" meghallani. Az az egy vigasztalta, hogy mal-heurját nem tudta meg senki (még a felesége sem) kivülem, kinek ezzel együtt még sok mindent elbeszélt életének tarkabarkaságaiból. Bocsásson meg nekem ezen árnyékvilágból elköltözött szelleme, hogy e titkát — nem malicsiából — dobra ver-Item. — Szegény Gyuri bácsi 1 PIRIPÓC3Y BLAZIUS. lenttezet, idézett elő, mégis felemlített egy esetet, hol, a fclein-hóhen-hetmi tenyészében. 40 éven át űzetett beltenyészet, a közelrokonok folytonos párosítást mellett És ezen szigorúan kereaziülvitt beltenyészet semmi észrevehető változást, vagy épen kárt nem okozott. fiz egy kicsit régi adat ugyan, de a természet törvényei, legalább is rohamosan, nem változnak. És hasonló adatokat a legújabb tenyésztők munkáiból is olvashatunk. Sót mi több, ha következtetésünk fonalába egy kicsit tágabb körű széltekintésnek beszövését en-i meg, ugy azt látjuk, hogy az organikus élet legmagasabb képviselőjénél, magánál.az emberi fajnál, a társadalmi fejlődés első kezdetén, ugyanezen jelenséget látjuk, a szervezetre történő karos követ kezmények nélkül. Mint ezt jeles tudósunk Beöthy Leó, „A társadalmi fejlődés első kezdetei" czimü müvében tanulmányozhatjuk. Az analógia is ellen mond tehát ezen feltevésnek, ha a szigorú an vett állatorszag egyik fajáról a másikra következtetni szabad. Készünkről legelhibázottabb eljárásnak tartanok egy olyan beltenyészetbe, mely a gazda ezé Íjainak jól megfelelő ivadékokat képes létrehozni, a vérkeverést alkal mázni. Mert az u. n. vérkeverés által származott korcsok természete és jellege mindig bizonytalan fog maradui. És az esetleg elhibázott tenyésztés á:\'al létrehozott jellegi változást gondosan eltávolítani nehéz dolog leend. hát Et nem ápoljak nyelvünket, legalább kíméljük aztl Ez tán a. legkevesebb, mit joggal várhat e basa minden fiától. VIDÉKI. Iparkamarai ügyek. Jegyzőkönyv. A soproni kereskedelmi és Iparkamarának 1884 marea. 20.-án tartott rendes közös üléséről. Öngyilkosság. Ha megdöbbent bennünket egy-egy Öngyilkosság, mely által valamely reményvesztett — Önkezével — vetett végett boldogtalan életének, agy bizonyára borzadály fogja el a honfikeblet, midőn lépten nyomon tapasztalja, hogy nemsete mártja a gyilkolásai vébe. Igen. öntudatlan ugyan, de öngyilkosság, melybe rohanunk. Mert ha igaz, — pedig igaz — misaerint nyelvében él a nemzet, ngy megbocsálhatlan élhetet-lenséget követ el, mikor önállóan, függetlenül fejlett nyelvét idegen, nyelvficamitÓ kifejezésekkel tarkítja, telíti. , Sajnos ugyan, mikép, — hiányával lővén a nyelvanyag oly bőségének, mely-lyel minden gondolatot, érzetet világosan fejeshetnénk ki — átalva ra gyünk más nyelvből vett kölcsönre; de az már mé gis sérti a dobhártyát, midőn érintkesé beinknél látják, hogy miként vadasának, kapkodnak némely szerencsétlenek idegen sailángok atán ott is, hol erre igen alkalmas s általok is jól ismert tsófik, kifejezésünk van. Tán azt hiszik ez arak, mikép a műveltséget a szerint mérlegelik, hogy ki hány idegen zzót jegyzett meg a Fremdwórlerbuchból? Csalódoak. Nem osztom ugyan azon azélaők nézetét, kik hassfiatlansággal vádolnak mindenkit, ki idegen nyelvet is tud, beesel, de szabadjon azért hinnem, mikép a hazai nyelven kivüi mást el nem sajátít-ható sem mindig barbár. Az idegen nyelvek tudásának szép volta, előnye tagadhatlan; azonban ne használjak a magunkénak rontására. De minek e szörnyű feljajdulás? Mit árt, ha idegen szavakat mondánk társalgás közben? — fogják tán némelyek kérdezni. A feleletet erre a követ ke. ókben vélem megadhatni t Először !s nagyon rossz ízlésre rali. Ez állításomat latsaik igazolni a Borszem Jankó is, melynek állandóan gúnyolt alakjai az éppen így besséltetett csuda bogarak: „Monoklee* és „Kricsi deák." Másodszor pedig illetlenség is, hi zavarba hozunk, pirulni kénytelenilünk valaWt, ki műveltségét illetőleg, — bárhogy értelmezzük is e szót — nem áll alantunk, csakhogy ideje, alkalma, módja nem volt francaié, angol, vagy olazz nyelv elsajátításához. Végezetül mit fog eredményesni a műveltség ily módon való terjedései? Azt, hogy a vidéken élő magyarok, kik a bonneokat, gonvernanteokat (pardon I) csak hírből ismerik, a városba jőve azon fájdalmas tapasztalatot fogják szerezni, hogy Magyarországban — a sok máson kívül még egy nyelv keletkezett, melynek méltó neve ricset leend. Bár szívből óhajtjak a művelődés terjedését, buzgó barátai ragyánk a haladásnak, de ebből mégsem kérünk. (Folytatás.) Elintézett ministeri rendeletek: 51. A nagyméltóságú m. kir. földmívelés,- ipar - és kereskedelemügyi rni-mínisteriumnar- f. é. január 30-án 3663. ss. a. keit rendelete. As evvel leérkezett védjegy-cliche a tulajdonosnak, Neabau-er Károlynak megküldetett. 62. Ugyanannak f. é. febr. 20-án Ö845. sz. a. kelt rendelete, znelylyel a magyarországi basa- és kukoneza-kemé-nyitő gyártásra vonatkozó adatok bekí-váotattak. 53. Ugyanannak f. é. maros. 1-éa 229. eln. ss. a, kelt \'rendelete, a kasafának küldött .Törvénytár" és .Rendeletek táráért" esedékes Össseg befisetése végett. Elintézett megkeresések 54. A londoni osztrák-magyar fŐ-oonsalátasnak átirata, a tőle kért és küldött fel világositásnak a folyamodó magánfél kezéhez, az esedékes díj lefizetése mellett leendő átadás végett. 55. A pozsonyi kir. iparfelügyelő ségask megkeresése, a hássí iparra vonatkozó többnemü adatoknak közlése ié~ gett. 56. Ugyanannak megkeresése s szövéssetnek mint házi iparnak fejlesztése tárgyában, 57. Ugyanannak megkeresése, egy butorszövetgyárnak a bruokmosoayi vagy ebenfurt-soprooí vasatvonalok meutébe szándékolt felállítási tárgyában. 58. Az országos tejgazdasági felügyelőségnek megkeresése, sajtul s vajjal kereskedő cségek közlése végett. 59. 60. 61. Weisz Jónás s.-egerssegi Robinek Sámuel csab-rendeki és Fürst körmendi lakosok megkeresvényei, szeszes italoknak ám hasasa tárgyában. 62. Bettelheím Rafael gráosi lakosnak kérvénye, a magyar nyugati vasat ellen való panaszos ügyének vezetése iránt. 63. Bíringer A. csornai lakosnak kérdése as iránt, vájjon a likőr gyártásra felhasznált czakor a fogyasztási adó alól fel van e mentve. 64. Horváth Ignács győri lakosnak megkeresése, a védjegyek belejatromo-sáaa körül követett elláráa tekintetében 65. Saaer János vedényí lakosnak kérvénye segélyezés végett. Vásár engedélyezések. 66. Ministeri rendeletek értelmeben megengedtetett, hogy vasmegyei Vasvár községben a mározioz 15-éo, május 3-án és augustus 10-én eső országos vásárok ea évben kivételesen márcsias 17-én, májas 5-én és augusztus 11-én; valamint 67. hogy vasmegyei Széplak községben a márcsias 22 ére eső országos vásár szintén kivételesen az idén márcsias 24-én tartassajak. A kamarának tudomásul hozatott. 68. A nagym. m. kir. föidmiveléa,-ipar- és kereskedelemgyí mínisteriamnak mnlthó 27 én 3329 ss. a. kelt leirata, melylyel Györ-Sst.-Márton községnek módosított vásárhely-pénzjegyzékét I küldi. 69. 70. Ugyanannak f. é. január 25 én 3677. és márczius 2-án 8961. sz. a. kelt leiruiaij melyek szerint dr. Ssvetenay Miklós pori-agalliaí consulnak és dr. üli-mann Pál szerb alconsulnak Bpestre kinevezteti. 71. Ugyanannak 1883. deczember 27-én 56393 ss. a. kelt leirata, mely sse-sint Zágráb városa területén a hasaló kereskedés, a hásaláai szabályok 17. §-a értelmében- bizonyos vidékek lakosainak biztosított jogok feontartása mellett, betiltatott. 72. Ugyanannak f. é. február 4 én 4181 be. a, kelt leirata, mely szerint Fajcsák Mátyás kecskeméti sserkovács által javított körtés mérlegek hitelesítésre bocsa j tatnak. 73. Ugyanannak f é. fe ruár 10 én 4994 sz. a; kelt leirata, a Bécsben tartandó negyedik hisóállat-kiállitásra vonatkozó hirdetmény nyel, mely as illető kiállítási bizottságtól nyert közvetlen tudósítás folytán már közzétételt. 74- Ugyanannak február 18-án 7398 sz. a. kelt leirata, mely szerint a ve-tőmagrisagáló állomások ssáma kettőről hátra emeltetett. A kamarai kerületnek összes megyéi a magyar-óvári álioroáahaz tartósnak, kivéve Zalamegyét, mely a keszthelyi állomáshoz tartozik. 76. Ugyanannak f. é. febraár 14»Ón 6643 iz. a. kelt leirata a robbanékony tárgyak vasúti szállítására vonatkozóin, pótrendelet tel. 76. A soproni házi iparegyletnek kössöntóirata a néni adott segélyért. 77. A fővárosi éa vidéki kereskedők körének a m. kir. államvasutak igasgató aágáhos intézett kérvénye, a bérleti jegyekre fennálló szabályok reformja tárgyában. 78. A tepltczi iparegy létnek, átirata az általa rendezett iparkiállitás tárgyában. 79. A n.-kanizsai általáooi ipartár-suíatcak. a veszprémi iparosoknak, as aradi I. általános ipar társul atnak SS SZ aradi kereskedelmi és iparkamarának kérvényei, az ipartör vény módosítása tárgyában. 80. As aradi kereskedelmi és iparkamarának felterjesztése a esessadórÓl szóló 1878. éri XXIV. t. cs. módosítását esélzó törvényjavaslat tárgyában. 81. Ai osztrák-magyar bank győri fiókja váltó bírálói oak névjegyzéke. A napirend tárgyai. L Ministeri leirat, a nyugdíjalap gyarapítására vonatkozó határosat tárgyában. II. Ministeri rendelet, salemegyet Deklessin községnek kérvényével vásárengedély végett. III. Ministeri rendelet, salamegyei A.-Vidovets községnek kérvényével vásárengedély végett. IV. A ki-m ártani íparbizottság kérvénye, a felállítandó ipariskola javára adandó segély végett. V. Az 1883. évi zárszámadás. I. A oméltóságu m. kir. földmívelés, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium f. é febrnár hó 9 én 3991. is. a. kelt le iratával értesíttetik a kamara, miszerint a kamarai hivatalnokok nyugdíjalapjának 3000 frttal rendkivOiíleg való szaporítására von atkoiű határoaata nem hagyatott jóvá, 82. Elhatároztatott, hogy e tárgyban nj\'olag felírassák s ezen felterjesztés behatóan indokoltaasék. II. A nmélt. m. kir. földmívelés,- iparés kereskedelemügyi mloisteriam f. é. február 9-én 5408. sz. a. kelt leirata kapcsán, megküldi Zalamegye kebelezett Deklessin kösségnek egy országos vásár tarthatása iránti folyamodványát, azon utasítással, hogy a kérelem érdemében de különösen arra nézve, hogy a helyí viszonyok folytán nem mutatkoznék e csélsse-rűnek egy kísárőlagos marhavásár engedélyezése, tegyen véleményes jelentést. 83. A Muraköznek igen sok vásárja lévén, azoknak szaporítása egyáltalán nem látásik tanácsosnak. Mintán azonban üzen vidéknek igen nagy mérvben űzött marhetenyásatásé van, éa agy e marakösi lovak mint az igen asép fajin szarvasmarha a körülfekvő vidékekre nézve keresett vasári árut képesnek, sőt előbbiek a külföld által is keresicttnek; csak a [nemzetgazdaság ezen fontos ága forgal-mának megkönnyítését mozdíthatja elő, ha a felhajtást és eladási helyek szaporít tatnak: minek következtében a kamara elbatároasa, hogy a magra ministerium-nál Deklesaín község számára egy kiaá rólagos marhavásár engedély esését fogji javaslatba hosai. (Vége következik,) Hírek. — Falst Miksa. — a>- nayy-kanizsai választókerület szabadelvű-pártjának képviselőjelöltje, amint biztos forrásból értesülünk, június 1-én, a pünkösdi ünnepek alkat/mával Nagy-Kanizsára jö, programm-beszédjének megtartása végett. Elfogadására nagyon jolynak az előkészületek. — A „Korona" vendéglő szép és barátságos kerti helyisége is megnyittatott már. A vendégek látogatják szorgal-maaan; mert tagadhatatlan, hogy csín, tisstaaág, kiszól gálát, étel, ital minősége ott egyaránt vonzó. A ssolgálatkéss, udvarias Imre mosolyog is és e mosolytól napról-napra telik jókedvű prin-csípálísa. — A Keller-fele háznál, melyet mos t emeletre épitet, ásás közben egy csontvázra akadtak, mely a legelső érintésre szétomolt legnagyobb részben. Az ég tudja: minő bűntényt vagy rejtélyes es4l lehetett ezzel annak idején kapcso latban 11 Akik a ezontvásat látták, oda nyilatkoztak, hogy 200 éves is lehel. — Több kis-kanlznaf, folyó bó 12-én ellenszegült a rendőrségnek. U. i. a habarékpárt ott mnlataágot rendezett. A mulatság as éji órákban ís folytatódván, midőn 11 órakor a rendőrség sárórát rendelt, as ott mulatók nem távoztak és kezdték a rendőrséget dobálni. De rendőrségünk erélyes fellépése csal hamar szétugrasztotta ŐKet. Legvitésebb volt az érdemes községi kondás. — Bakaverekedés volt a napokban egyik királyutcsai korcsmában. Mire as értesített rendőrség a helyszínére meu , már a katonai őrjárat megtette kötelességé t ; minden bakát eltisstitott onnan; a tetteseket természetesen illetékes helyökre inportálva. - „Szabadként!reszivarral szolgálhatok?0 — kérdi a napokban egyik tréfás ar a másikat. „Micsoda, már o vak is vannak?" — álmélkodik a másik; valami dinamiton anarohis\'a-ös z esküvésre gondolvs. .Vannak bizony kérem, tessék!- — folytatja a tréfás ar; ¦ elővesz asebjéből egy .dragoderoaz", (drága, de rossz) szivart, kínálva barátját. Ez félénken visszahúzódik. „Ne féljen tőle! Ez szabadkőműves szivar annyiban, ameny* nyiben rendesen ilyet szivnsk a s i a b ad komi vesék.* — A SzsNcheny-ter délkeleti sarkán mellékcsatornát áanaa a Csiglenicse vizét levezeti csatornával kapcsolatosan. — Forró napok uralkodnak ssasi adatlsnul. A meleg egyszerre magas fokra emelkedett s már is szinte kiállhatatlanná vált, különösen nekünk kanizsaiaknak, kik bisony enyhe árnyak hiányában kis mértékbeu ki vagynnk téve Tantalns kínjainak. — A Deák-tért is kongő-tégláz-sák már. Általában az építkezés mindenütt „szépecskén halai." A sok Dontáa, építés láttára szinte Önkéntelenül azon aer:éa-telep elbontására gondol, melynek irgalmatlan fertőző volta miatt szakadat, laml érkeznek be hoaaánk a panaszok ebben a nagy melegben. — Dr- Eele Antal, Ügyvéd, lapunk dolgozótársa, honvéd-hadn«gygyá léptettetett elő. Üdvözöljük! — Lapunk 1884 évi 38-ik - sámát 10 krért viasza váltja a kiadóhivatal Wajdits Jóssef könyvkereskedésében. — Meghívó. A saUmegyei általános tanítótestület központi váiasztmá^;». Sümeghen f. éí május 17-én délután 2-órskor Ülést tart; melyre a t. tagok meghívatnak. Tárgy: 1 folyó ügyek; 2. as ügyvezető szakosztály beadványa, a népoktatási nyugdíj törvényről. 3. Az alsó. lendvai j. kör jelenlése, félévi működésről.4. Indítványok. Sümeg május 5. 1884. Banfy Alajos a nrngyei tantestület elnöke. — „Ünnepélyes jelenet folyt 1« a fővárosi reform, egyhásb a f. hé 11-ón. S s é k e 1 y Gusztáv kisdedoevelő jelölt u. i. az isteni tisztelet s az azsel egybekapcsolt, Kenessey Béla ref. segédlelkész ur által tartott megkapó alkalmi beaaéd után a mózesvallásról a helvét vallásra tért át. Meghaló volt nézni, mint lábadtak örömkönybe az áttért nagy számban megjelent nő pályatársainak szemel, mint siettek a közkedveltségnek örvendő ooMegát gratalácsiakkal elhalmozni. Keresstanya: Dániel Ernő oraz. képviselő neje, C s é r y Szeréna úrhölgy, keresstatya pedig: Dömötör Géza, as orsz. óvóképző intését telkes igazgatója volt. As áttért a ssent keresztségben G é s a nevet vett fel. Jelen voltak a képesdet tanári kar, a ref. theolo-goaok,aprót, árvaház növendéket s as ismerősökön kívül nagyasáma érdeklődő. Este a keresztapánál 60 terítékű vacsora atán a theologosok és pályatársnők vidám táocsra kerekedtek, m-íly közel hajnalig tartott, a mikor a vendég sereg a szép nap kellumes benyomásával távozott el. — Törvényszéki csarnok. A sala-lövői és sala-egerszegi zsidóellenes lázadások tárgyalásra holnap reggel indát a budapesti kir. fenyítő tör vény szók delegált bírósága. As előadó bíró dr. Leaay "ea* a köz vad.oi tisztet pedig Bakos János alttgyéss fogja teljesíteni.-": A ¦ A régi jó Időkből. Egy texasi bevándorlóit a követhető élményét beszélte el .a régi jó időkből „Egysser egy pár csizmáért egy egész mértföldnyi földet k: \'¦.11ak nekem." .És ön nem fogadta el az ajánlatot? Nemi .Nem ért as a föld talán semmit?" „ A lgjobb volt aa egész államban. A fü Öt láb magaa, egy kis patak szelte át s egyik végében rgy még éríntatlen esüstbáoya volt." „Do hát miért nem fogadta el?" Szomorú hangon monda az öreg bevándorlótt: .Mert nsm volt csizmám1 — Furcsa hirdetményt akar kösse tenni egy beÓt lakos, kinek csak egy háza van, de as aj kataszteri adó alapul ssolgáló drágalátos munkálatok alkalmával három hasat irtak a nevére. E házakat most, miután maga nem lak-hatik valamennyiben, ki akarja adni bérbe, s ilyen formán óhajtja a hirdetést közölni: .Három újdonatúj házam bérbe adandó, hogy hol? — megmondja a kataszteri hivatal." — A kedélyes Bismarck. A következő nyilat kosát jár ssájról-saájra Bismarckról. Idegessége miatt agy a szi-varozásról, mint a bori vasról tökéletesen lemondott Bismarck. Est közölte a császárral, ki ugy szóla: Lássa Ön, én egészen más legény vagyok: én önnél ennyivel és ennyivel öregebb vagyok, éi mégís elsstvom a azt varomat és megiszom a pohár boromat és amellett j61 ériem magamat. Igaza van felségednek fe.elt HUBZ05HABMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 15-én 1884. 3.: régi dolog, hogy ». lovsa mindig ÜSb-bet ?11 ki L lónál. — Ki a házassági Egy aggle gény a házasságot következőkép magyarázás. ; A házasság nem egyéb mint egy ártatlan kivégeztetés. As eljegyzés as ítélet kihirdetése, a gratnlácsió napja a siralomház, midőn a deliqnens ki van téve, as esküvés padig a kivégeztetés, még pedig kötél által, mert a vőlegény fehér nyakravalója nem egyéb, mint a kötél, mely által as asszonyt hoszákötöt ték ngy, hogy nincs hatalom, mely tóit azt elvehetne, egyéb mint a legfelsőbb apelláta, t. i. a halál. Aztán hogy vigyáznak, mone ja töb&ek közt egy ilyen meny asszonyra, as anya sir, hogy elviszik a leányát, kit 6 18 évig nevelt és alig bír megválni tőle és elkeseredett szívvel teszi kocáit leánya feje fölé, hogy megáldja. Pedig as csak tetetés, mert próbálja meg valaki a leányt egy hónap malva visszaadni, hogy visszaveszi-e aa anya; nem as, hogy vissza nem veszi, de azok a kesék melyek egy hóval ezelőtt áldást hintettek, sétát is tesznek a szerencsétlen férj árosához. Ilyen dolgok öntudatában ajánlja mindenkinek a — házasságot. — Áthelyezés. Zínkay Lajos veszprémi törvényszéki irodaigasgató, saját kérelmére, a pécsi tör vény ssékhes hely estetett át —. Tanügyi hir. Krób Fái ur, megyénk ügybuzgó kir. tanfelügyelője, iskola látogatási körútja alkalmával f. hó 1. és 2. napját Siridón töltötte, hogy a vallás- és kűzokt. minisster nr által a jövő 1884/& tanév elején megnyittatni engedélyeztetett ráczkanissai, gorisicai és orehovcaáki áll. el. népiskolák helyiségeinek kibérlését, 7a!amtnt a tantermek felszerel te tóflót eszközölje. Ami meg is történt ; i igy végre megtörve látják hatalmukat ason lelkes honfiak, kik makacs ellenszegüléssel már négy év óta késleltetik ez iskolák megoyitnatását. — Uj megyei postahivatalok. F. bó 16 án Sormás és Kerka-Németfalu közaégekben kir. postahivatal lép életbe, melyek levél és 5 kilogr. súlyt meg nem haladó kocsipóstaí küldemények felvétele-, továbbítása- illetve kézbesilósével fognak fogiaikoani. A aormási nak kézbesitő körét Sormás és Eistereg-nye község és Fülöp-major, a kerka-német faluinak fclerka Németfalu, Péntekfalu, Rameosa, Kerka-Kutas, Alsó-Szen\'.-Erzsébet községek képezik. — BOSS tréfa. Egyik ssombalhe-lyi vendéglőben két falusiember iddogált és e közben az egyik atyafinak kedve szottyant pipára gyújtani; mival azonban dohánya nem volt, egy a szomszéd asztal mellett ülő mesterlegénytől kért egy p: pára valót. Ez készségesen szolgált, sőt még arra* is vállalkozott, hogy a pipát megtöltse. A földi mit sem sejtve eregette a füstöt, midőn a pipa hirtelen szétrobbant és a balszemét egy cserép darab annyira megtebzé, hogy azzal alig fog többé látni. A raesterlegény, ki hihetőleg puskaport tömött a dohány közé, a :cbbanáskor persze kereket oldott. — T6gre Sikerült .Ezer kötid net Önnek, hogy egyszerű, józan tanácsadásával immár tűrhetetlenné vált keserves illapotomból, mely egéss életboldogságomat tönkre lotte, kiszabadított 1« — Igy és hasonló modorban hangzan-L\'. aton számtalan hálás levelek kezdő sorai, melyeket ason eokat ssenvedett egyének írnak, kik miután mindentéle karát hasztalanul megpróbálták,végre valamely jő barát vagy ismerős ajánlatára a dr. Liebaut regeneráló gyógymódját használták. S ez aaok fényes eredmény bizonyára nem jöhetett volna létre, ha a Liebaut módszere, nem a legczélszerübb, legter mésseteaebb eljáráat köve\'né. A regeneráló gyógymódnak egéss titka csakis \' abban van, hogy nem félrendszabályokkal igyekszik visszása erezni az elvesztett életerőt a nero a betegség ideiglenes eltávolításával bíbelődik, hanem a beteg vérnek, mint minden betegség főfésskéoek regen-.rálására, njjáteremtésére törekszik — a csélját ss egészség gyökeres helyreállítását, es uton rövid idő alatt el is éri. A dr. Libaut-féle regeneráló gyógymódról irt fosét 30 krért kapható Lampsl Róbert könyvkereskedésében váosi-utcsa 12. sz. — Különös meglepetés, özvegy Wiedemann Jóstefnó, győri előnyösen ismsrt vendéglóanó kapott egy pénzes levelet, melyre kívülről: „tartalma 100 frt" volt irva. A pensee levél egy volt grófi vendégétől jött, ki a neveseit ösz-izeggel tartozott neki. Midőn azonban felbontotta a levelet, meglepetve tapasztalta, hogy a levél — Üres volt. Ugyanakkor Schilling József kávés is kapott ugyancsak ason gróftól adósság fejében egy 80 frtoa levelet, melyjasonbsn szintén üres volt. Mindkét hitelező jelentést tett esen különös esetről a postahivatalban, no! a 100 frtos és mégis üres levelet megmértek s aa 9 grammot nyomott. — Ugjaiieaeti súly roll jelesve a levél borítékján is. Eantán egy ásás forintos bankjegyet tettek a borítékba, melynek súlya igy 11\'/- gramm volt. Midőn így kétségtelenül kiderült, hogy a levelek üresen lettek feladva, értesítettek a dologról a fia\'ai gróf atyját s felvilágosítást kértek tőle. Már most az a kérdés, hogy mikép történhetett as, hogy mindkét levél pénz nélkül lett elküldve. — Nem jó a fegyverrel könnyel műén bánni. _ Fantsik Péter ssilasbai-hási községi őr ipril 30-án házánál rsyor vérrel kutyáját agyonlőtte. Ennek megtörténtével Bsobájába akart menni, honnan felesége 4 hónapos kis gyermekkel kar ján ép kijött. Fantsik a kis gyermeknek enyelegve integetett és nem ügyelt a ke seben levő fegyverre, mely as integetés közben elsült s a golyó felesége ssivébe fúródott, ki azonnal meghalt A boldogtalan férj majdnem kétségbe van esve. — Fák oltalma hernyók ellen. Miseiy fridecki körjegyző az által óvja meg gyümölcsfáit a hernyóktól, bopy a köaönségea erdei vad venyigét, (olematis vitalbát ülteti magas törzsű gyümölcsfái körül. Hogy itt tolsjdonképen a hernyók elmaradását minek lehet tulaj doni tani, ast nehéz megmondani, lehet, hogy a olematis vitaiba a lepkéket távoltartó szagot terjeszt. Mások is utánozták est a kísérletet és szintén sikk érrel, —Adófizetés eskü alapján. Mo-noron (Pestmegyében történt Egy hentes disznót vásárolt egy paraszttól olyan kikötéssel, hogy a paraszt tartozik a dias-nót csütörtökön reggel 4 órára a hentes udvarába hajtani. A parasztnak valami dolga lévén, a feltételnek eleget nem tehetett és a disznót misnap szállította a kikötött helyre. A hentes nem szólt sem mit, a disznót levágts, elárusította. Mikor a fizetési határidő elkövetkezett és a paraszt elment a disznó áráért, a hentes a vételárból kártérísés ősimen 15 frtot leakart fogni azt hozván fel okai, hogy mivel ő ren-lesen csütörtökön szokott vágni és vásárlói szintén e naphoz van nak szokva, ö 15 frtot kereken elvesztett A paraszt nem elégedett meg a kártérítési czimen megindított, megítélt és rövid uton végre is haj:ott per hentesi indokolásával, hanem elment jbirósigbirósághos és bepörölte a hentest Elvesztette a pört. A hentes esküt tett le, hogy ő minden db disznón, melyet rendes időben levág, 15 frtot nyer tisztán. A bíróság as eskü alap ján a henteejek ítélte a 15 frtot. A paraszt káromkodott, a hentes a markába kaczagott. Dn jött nemsokára as adókivetés. A hentes bevallót 100 frt jövedelmet, előiránj ostak 10 frt adót Megtudta ezt a parasst, szintén el ment a tárgyalásra. Hóna alatt volt egy csomó irás, odaadta az elnöknek. Mikor a hentes adójára került a sor, ast kérdezte az elnök tőle, hogy hát a 10 frt adóba belenyugszik e? „Biz\' aa kérem sok egy kissé, de belenyugszom* — volt a felelet. ¦ — „No bál ha csak egy kissé sok, had legyen több\' szóit as elnök. Ekkor elővette az írásokat. As egyik egy kimutis volt mely szerint as illető hentes egy év alatt 100 db diaznÓt vágott le, a másik pedig az eskületételi jegyzőkönyv másolatja, mely zzerint neki minden db disznón 15 frt baszna van. „Ilit melyiket tartja fenn — kérdé az elnök — az adó vallomást, vagy pedig azt az állítását, mire a bíróság előtt is megesküdött? A hentes abbeli félelmében, bogy s kir. ügyész majd hamis eskft miatt indítana ellene keresetett, as utóbbit tartotta fenn és annak alapjár kivetettek rá 1500 frt bevallott és eskü vei erősített jövedelem után 150 frt adót Most már a parasst vigyorog és a hentes káromkodik. — A dhósi csárdába — Kaid és Szent-Kereszt között — egy csavarg\'ó tért ke, ki a korcsmárost támadta meg, pénst követelt tőle. Es is a Savanya bandájából valónak mondta mgát — A korcsmáros izmos, javakorában Tevő, em bor, s csakhamar végzett a csavargóval s jól megkÖtösve magassállitott be Szombathelyre. Beküldetett Köszönetnyilvánítás. .Tekintetes ur í Kötelességem nek tartom önnek s egyszersmind azon ismerőseimnek, kik nekem a svijezi labdacsokat javasolták, hálás köszönetem kifejezni. E labdacsok aranyérben, székrekedésben stb. kitűnő hatásnak, mivel sem fájdalmat, sem semmiféle kellemetlenséget nem okozva gyógyítanak. Tisztelettel Gleissner J. Bettel griüben. Oberleutendorf m. Csehországban. Brandt Kichárd gyógyszerész urnák Zürichben (Svájci.) Egy doboz ára gyógyszertárakban 70 kr. A budapesti értéktőzsde batije-lentése. Brandl Arnold bankházától Bnda pesten. 1984. májas 8-áa. a smitheti tőzsdei javulás huxiaiOBb ideig fenn nem tarthatta magát, mivel a Konverzió hirek melyeket több Ízben már tőzsdei fogassak használta — a esélból, bogy egy ja-vauit hozzanak létre, ez izbáa is ekként használtattak fel. Síivel nagyobb impulzus hiányzott, az árfolyam egyaránt leszállott. Az észak vasnti kérdés ausztriibaa sem használt arra, hogy a tőzsdei piacion kedreaShfa hangulatot töltsön, mivel a lakosig között izgatottságot idézett elS, éa a tőzsdére csak roszabb benyomást hozhatott. Midőr. a londoni Orientalbsxik fizetés képtelensége közhírré lett a játékpepirok azonnal egy nevezetei árcsökkenést szenvedjek és ezen árcsökkenést a csontremine párt axounal arra használta fel, hogy nagyobb terjedelmű hitelrészvényeket * piacára kibocsátott, miáltal az árfolyam 315.30 csökkent. Igen kedvező benyomást gyakorolt ezen nagy hanyatlás közt, a magyar 4* 0-os arany-járadék szilárdsága. Eddig minden nagyobb árcsökkenésnél a járadék !.\'.-l:/t-ot vesztett árfolyamából holott ez idSsssrint a viszsony egészen mtgváltozott ás pedig: a bitalriszve-nyek 4—6 írttal csökkentek, holott a járadék csak is aránylag kis árcsökkenést szenvedett. Nem soká örvendezhet a csontremine párt ezen lanyha hangulatnak, mivel a küliöldi hírek igen jó benyomással voltak tőzsdei piaeznnkra, és midőn Berlini oagyobbmérrfl vásárlásokat magyar í\'/0-om aranyjiradókban esskesölt — S contreminepártnsk hátat fordítottak, és minden egyes értékpapiri ak árfolyamaiban való emelkedése matatja, nogy hogy egy aj javulásnak nézünk elé. A kon-VersíÓ-hirek melyek tegnapelőtt óta minden bizottsággal cairkálnak — a tőzsdének .uj erőt adtak. Osztrák hitelrészvények gyorsan emelkedtek alant illő árfolyamuaból, és a multheti 320.50 árfolyamát elérts. A magyar i százalékos arany;áradék\' melyre fősúlyt fektetnek ma 9! ló áll. á tőzsde igen kedvező bangnlztban és mogt felvehető a magyar 4 százalékos arany járadék végleges conrersiója rSvid időn belül foganatba fog vétetni. Árfolyam-tabella, Színészeink meg e he. végéig zzándé. koznak maradni: azután Kapóévávrz mennek, hol legalább egy kis aratta vin. , i6/» m«y* iin& . pspir -Magyar sorsjegyek 4°/f~oe tiszavölgyi Magy. földteherm. kötv. 4/0 oszt. arany járadék 5„ „ papír , Osztrák hitelréssvéoyek [Magy. hi tel részvények leszám, bank „ JBpesti baokegy. reexv. Első magy bist , Fonciere pesti bis. -Pannónia visssbis. , ElsőbpestígÖsm, _ Erzsébet gŐzmal. „ Pannónia „ , Viktória „ „ Béli vasat „ Usstr. magy. vasút , Pesti közúti vasp. , hasai tak. p. „ .GhiQ-\'fele „ jDrasohe-féle „ Sohlick-féle „ Ári. if r 30-án. 100 75 95\| 320,25! 60 310040 81 bO] 965 1220 —1 2401 112Ö 420 — 143 31450} 576 5135 925 173 273 50 Alt Háj, 91 88 117 116 102 101 96 318 318 rá 105 !314C 79 965 1245 246 1150 425 145 316 587 [5200Í-1 925 175 281 A „Zabj," caimtt njságlap ét annak vitéze, — miután a hírlapiról stádiumról anno 1884. — a piaezi inasok piedeitdüjára lépve, as ö ipeciL«-us természetéből folyólag szájlö-vegekkel ,ráek viharozza dühét,11 — s tűnni vágyé vergődésében^ rendelt esésére aUIct tisztességei zsurnalisztikái apparátusok mindegyikéből kifogyván, ily kifejezésekből: aesfa8af, SSttlSS, aSTSSJSág, hazadlk" ¦ a t fon koszorút ; I a .bsdapetti ¦tgazabb zsarsslfsztikal iskola11 \\ nagy érdemeinek: — végül kijelenti, bogy Írhattak, vilaszólhatunk neki ezentúl akármit többé szibs sssí al! velünk. sterj«e;yzétre sest méltat beasSzket. (Hogy is mondja a „Proletárok" -han az egyik proletár ? Ugy igaz 1 ,Beneze fogadd megvetésemet!\')Persze ez egy kissé eredeti. De 6 azért szak után is nagy súlyt fektet arra, hogy Bpesten preparálták ,alsáttrivi j sőt nhÍSZkS\' reá;— ami egyébként nagyon könnyen el is hihető- Hogy azután az igen tisztelt praaparatoroknak mily adagokban jutaz Ő hírlapírói nagyságából a büszkeség? erre aa itteni t olvasóközönség könnyen magfelelhet; mi azonban jóakarata-lag hallgatunk ; már csak azért is, mert nem vagyunk birtokában annak a fúrt zsurnalisztikái arabos-nyelvnek, melynek szótára a ,BS-taság, otrsasfaasig, hazudik1-féle szóvirágoktól ÜiatoE. Ezt a dicső nyelvet csak a „bndapetti ¦igásabb zsBrsailstlkzJ isksla* büszke növendékei tudják; kik azután mint vidéki szerkesztik nem csak szerkesztik és nyírják, hanem az ó arabus nyelvükön szakadatlanul Írják is a sok kitü»6en eredeti, buzaszem nélkül való .stfxtasi csapsz!tssaet.* 1 Annyi bizonyos, hogy — amint t. olva sóink tapasztalhatják — mégis csak jó vérű nép lehat azok „a boldog pestiek." Kerül abból minden és mindenféfe kiadásban Egyik excentrikus kiadás az is, amelyik amint as őrölt, ki letépte láncait, vágtatott" ellenünk ; .zúgva, bőgve törte it a gitot;" hogy as ember könnyen azt hihette: ,el akarja nyelni a világot" — s mikor azután orrán egy kiskop-pantist erezett, előbb még a piacai inasok piedestáljáról tajtékozó ajakkal ssájlSvégezvén — egyszerre leszúrta kardját. Asszony: Pék orom ! Én önnek süteményével egyáltalán nem vagyok megelégedve. Egy hét óta folytonosan kiszáradt zsemlyéket küldöget. Pék: Azizonyomt Tévedés lehet a dologban; mert én kiszáradt zsemlyéket nem Is szoktam sütni. Vasúti menetrend. Érkezik._Reggel._Indul. ô. P. Ó.IP. n. üjhely P. T. « 8 ; Prajerhof P. T. ¦l -IS Bad. P. y. 4 18 1 Barcs P. V 610 Fíame Qy.T 5 27 I Bad. Gy.v 6 _ Pragerhof Gj.r 5 46 IB. Ujh.lj t. r. 6 15 Bada V.T. I\|l5 Délben. boproQ V.T. 12 16 I Bada P.T. 2 — Pr^erhof P. V. 1 15 Pragerhof P. T. 2 45 Barcs V. r. J H\\ Sopron V.T. 2 55 Bad. P. T. 1 59 1 é I Barca V.T. 8 — Bnda V. » 9 S 51 !el. I Pragerhof Qvt 10 65 B. Ujhely P. T. 10 28 Fiume Gy.v 11 Bud. öy». 10 38 Buda P. 7. 11 50 Pragerhof P. 7. 11 19 B. Ujhely P T 11 Barel P. T 11 3 Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős BserkesstŐ : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos : WAJDIT8 JOZSE F. Ily szemére fördalat után a dolog komolyabb részével — természetelen — nem ís foglalkozhatunk; azt majd jobb alkalomkor megUssi más; mert el nem maradhat csak azért sem, hogy oly különös modorban volt az s sok replieat .tassdoa6 megszerkesztve; fennen hirdetvén, miszerint nem a polgármester aráknál, hanem náluk tdisolt arán Btiser, s bove maiéra." • Nagyon sajnáljuk, hogy a „ZsJl\' vitézkedő toUviadt\'ntjkinek cseh Holubirként .gőgje oly nagy mint alakja11 ily excentrikus módon, a fegyverletétel legkllőnfisebb módjára], fejeste ! be Tagdalkoziza.it. Ugy htstsstlk: e váratlan és szomorú fordolat ntán t olvasóink is be látják, bogy ránk egyéb emberbaráti köteles ség nem vár, minta t. orvos urakhoz fordalva igy szelni : .Uraim, itt Isikre vár s szsmorií koteiesséjl Aláz\' szolgája Színészet. A hét első felét as tette nevei etesse hogy Prlefle Kornélia vendégszerepelt. A kik látták, volt alkalmuk bamalcii ast a rendkívüli művészi erőt, melylyel tetszése szeriét me;;ráz vagy kacaagtat Hátha még meggondoljak, hogy 8 már jubelias művésznő és még mindig a csalódásig hűen személyesíti a 18— SS éves szereplőket : meg kell hajolnánk az ünnepelt múrégznő előtt. Idáig ,A 47-lk eztkk," a .Ml barez,0 a .Halt szív" csimfl darabokban lépett fel 1 EO-zönség-Qnk — daczára annak, hogy Újházi itt létekor jól kimerült, dacaira, hogy az irgalmatlanul szük éa meleg szinterem majdnem fullasztó — minden estén szép számban jelent meg. Bizony aki most megnézi az előadásokat csakugyan részvétet kell éresr.le nemcsak a fulladozó közönség, hanem az ájuldozó színészek iránt is ; s önkéntelenül arra kell gondolnia, hogy jó volna 40 R. foknyi melegben ebbe a kalitka terembe zárni úgy egy órára ásol at, kik Nagy-Kanizsán az állandó színház ügyét megbuktatták. j Papírszeletek — Hallotta már, mily nagy szerencsé^ lenség történt a pápai vasu.on? \\ — Nem. Ui történt az Istenért! — A pipái vonaton jött meg anyósom pünkösdre «089. October 5-án 1838. Árverési hirdetmény. Am-kanizsai kir. tvssék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Friedfeld Mikst légrádi lakos vbsjtató Jandrios István v hajtást szenvedő légrádi lakos elleni 800 frt. tőke 1877. évi de-csember hő 18 napjátéi járó 8%-os kamatok, 30 frt 80 kr per, 10 frt 85 kr vhajtás kérelmi agy ts 5758/883 száma vhajtást ügyben felmerü\'t 25 frt 90 kr per, 10 frt 95 kr vhajtás kérelmi, 12 frt jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti vhajtási Ügyében a fent nevesett kír. tvssék területéhes tartosd légrádi 1155 ss. tkkben f 1 sorsa. a. Jandrícs látván és neje Lejbitő Mária tulajdonául felvett, s a fenti követeléssel terheit, 14S frtra becsült ingatlan 1884. évi május hó 17. napján délelőtt 10 órakor Légrád község hasánál Merkly Antal felperesi ügyvéd vagy holy éttere közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladat-fog. Kikiáltást ár a fennebb kitel becsár. Árverezni kívánók tartoznak becsár lO°/t-át kéaspéuzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 holnap alatt, a másodikat ugyanattól két holnap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 holnap alatt, minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6°/0-os kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghalárosott helyen os módozatok szerint lefizetni. Stszfrösen vegyelemezve. LeitittaMi autali rá, - Ormi teUntäfeHfi] ajMra. Tartalma: siMtiiifor, Príllail ! Kroiiirí Molai (riessiti 97-854 53\'634 1 48-888 48094 43793 Pelane: niraszomtal fcíTÜISt Raktárak Nagy-Kanizsan: Fesselhofer József, Strem ea Klein és Berdin Barton. 2087 13— Eltüntetési Bécs és Trieszt a itaiplttatott 1858. WALSER FBRENCZ első magj-ar gép- és tüMOltösierekgyara, harang Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tynkban. elvállal teljes Vízvezetékek berende- zését, városok, földbirtokosok, ipartelepek, Srmenteaitő társulatok és magánzók részéről modem technikai és érczöntóóéje BUDAPESTEN, Bottenbiller-ntcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- es mag&nfürdők felszerelésere, szagmen-tes nrszékek felállítására és minden viz-művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. • •\' t Egyetlen belföldi szivattyu-gyar. 2023 25- 80 HTJSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 3ÍAJUS Í5-éSn 1884. HIRDETÉSEK. X ^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ SZÁLAY GYULA, g X -zongorakészitó és loneor a-raktár tulajdonos M í Sz.-Fehérvórott. ^ 1 rózsa niczt 6-lk szán Relcáard ftlt aaz- X Ajánlja an. é. közönség becses figyelmébe ujonnsn megoyitolt ^\\ , zongora-ralitarat Q a bol is folyton nagy választékot tart a hírneves (Gottfr. Crammer), /\\ i Willi. Mayer kiviteli (Export) s több jelesb külföldi gyárakból, rövid JC j pzároy- ée keresztül hurozott Ptccoló zongorák kellemes éa tarlóé V \' hanggal. FIA ATINOK eredeti gyári árakon 4 évi jótállással készpénz és részletfizetésekre ís e\'fioyÜB feltételek mellett. Átjátszott zongorákat ujjakkal cserélek, vagy készpénzben veszek, továbbá elfogadok minden rendű javítást, zongora áthelyezés-ket, hangolás\', caornagolásléselstállilást helyben és vidéken, mérsékelt árak mellett a leggyorsabban éa legpontosabban. Becses megrendelésekre azonnal és a legkészségesebben szolgál felvilágosítással. 2126 2—4 2xx XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3 %xxxxxxxxxxxxxxuxxxxxxx* xxxxxxxxxxxnxxxxxxxxxxxxxxxx XX XX JJg BERGEE orvosi ZtSf * KATRANY-8ZA PPANA x\| orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb earópai államokban a legna- >S>\|<> gyobi) hatással használtatik Jas>««s> XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX mindennemű bőrkiütések ellen, kal&uö.tn idalt és sAmörBk, rab, ótvar és élődi kiütések, ugy.sinte .eres orr, isidig, lizé lib, f-.j- é, szakálypiskelj, Berger kátráayszappan 400 (1 fakátrslyt tartalmaz é, iffen elkülöuitend* . mis forgalomban r-vG kátrárjyzzappanoklól. A csalások elkerQIése rég.tt kéressék .Magosán Berger kátránr-irappana és ügyeltessék sz ismert védjegyre. Mskscs bérizenredésekné! s kátrány-szappan helyett hatásssl balsnál-tátik fiener omsi talráiy liummt sak azon e«tben, ha r- ii akiéire] tetiir, ugy kéressek csakis s Berger féle kátrány kén-a/.aminthogy a külföldi atáazások e edményte-1092 5 — 12 len készítmények. Mint gyeacúbb VAlrány-aiappao mellÓaéare minden i leztátlanság a, faörön, hör- ?8 fejkiűtések gyerekeknél, valamint eddig elérhetetlen siépítő-mozsdáa és fllrdó-siappun mindé ciiiapi 1-aszaálatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁN Y-SZ APPANA mely 35% Glycerínt tartalmaz >-a finoman van illatosítva. Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. "¦ Fószétk&idés : Kai fi. gyógyszerésznél Troppábac. Raktárak: Készletben v.in minden eatztpai gyógyníortúrtian Főraktár Sagy-Kani-ia* áramára: Király Ferencz Práf/sr B. és Béka J. tyógyszeréBzeknOI. fis SS XX XX XX XX XX XX XX XX XX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXK wwwv fVf?fVfVfVVf?fVTVWfVWVTWWWWVVWW »»M f» »r XXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXXKKXK Az egészség megbecsülhetetlen. Nemcsak nagyon örvendetes, de a szenvedőknek egyszersmind reményforrását is képezi a Hoff János-féle malátakészitményekről beérkező, folyton szaporodó gyógyjelentések. Zihálás, vértolulás, álmatlanság, köhögés és idült rekedtség meggyógyítva. (A felgyógyultak saját vallomásai.) Hoff János nrnak, feltalálója ós egyedüli gyártója a valódi maiatagyárt-manyoknak, cs. kir. udvari szállítónak stb. stb. Bécs I. Oraben Br ünerstrasae 8 Nésut-BHiil 1884 . Bároziu 29. Több éven át szenvedünk zibáláaban éaa fejnek, irányuló rérfoíniáabac, minek kövalkezlóban közel voltunk . kétségbeesésnek, orvosi tanácsra a Hoff János félemalátakivonatokat használtuk és örömmel elismerjük, hogy moat már teljesen felgyógyultunk, ossstea ismerőseink, a kik bennünket most iátnaíc, ezen gyógyulist valódi ojod.nak .tekintik. Huaoaló szenvedek javára kívánjuk ezt közhírré tenni. B. WEXMELKA, Herdeaz a 01 Ur. izab traztr. msfy Slutatysssl-társsaiénál Reatti-Bafotl. Tisztelt uraim! Nőm, ki már féléve, hogy beteg, az ön Hoff János-féle maláta egészségi sörét használja, mely által gyors és jelentékeny javulás állott be szenvedéseiben. Kérem tehát ismét egy ládával utánvétel mellett küldeni n valódi Hoff János-féle malátakivonafi egészségi sörből, melyet nőm teljes felgyógyulásáig fog használni. Dicsértessék a feltaláló neve. — Léva, 1884. apr. 23. HEGEDŰS SÁNDOR, urasági kert?Sz m, (Közjólét érdekében.) Ezennel kijelentem, hogy heves hurutom és köhögésem a [_iHoff János-féle malátagyártmányok által teljesoJi meggyógyíttatott, miután előbb mindenfélét sikertelenül használtem. Ezekután mindenkinek a legmelegebben ajánlom ezekét. — Budapest, 1884. április 6-án. 7 CSIKASZ JÁNOS, honvédszázados. Ára a valódi HOFF JÁNOS-féle malátak\|vonat-egész9i\'gl sörnek: 1 palacak 60 kr.11 palacak 6 frt 28 palaozk 15 fr-, 58 pal.czk 30 frt, 11 palaczk\'til kezdve bérmen ea házhoz raálücAaaai Budapestről való afállitás- iial: 11 p«Uczlt 6.60, 28 pal.osk 16, 58 p.laoak 31 frt. Felkilo maláta esokolad I. 2.40. II. 1.90, III. 1 frt. (Na-\'gyobb mennyiségnél rab.tt.) Kaláta-czukOrkak 1 tacskó 60 kr (van ya ée zac.kó is.) Malátakívonat 1 p.l.cak 1.12 fri, kisebb 70 kr. Gyermek tápmalátallsit 1 frt. Egy malatafürdó 80 és 50 kr. 21221-6 Főraktár Király FereilCZ a „Megváltóhoz\'\' ezlmiett gjógytara Nagy-Kanizsán. w o 63 =gif s i - N 5« " 1 M ál2 1 0 3S-ja- « í 3 tís 5 ás = t « - <t<S:l - «1 is ! a CD LN- - 2 —I ¦= E6 3»!? f> a -g « i I ti 15 S5i ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦¦¦¦¦ Híradás. A Tekintetes Csáktornyái Uro-dalom 40 darab szim felette .Slexa Negretti 3 éves tenyész kost ajándékozik eladni igen jutányos árakon. A venni kívánók értekezhetnek Csáktornyán. 2130 2-4 Az iraiaiii tisztség- 9 SHB-Bt a ¦ • • ¦ ¦ • ¦ ¦ • ¦ ¦ ¦ ¦ ¦ ¦ ¦ SHS <y»fc#4íí>^\|Nvv\'&$\' Van sserencsénk a n. é. kSaSnaég tudomásár. \'# Teijes \'"grsi eddis» IriElllitlt ROSENBERG FERENCZ czége alatt fenállott (/ fűszer-, csemege-, festék-, diszmü-, porczellán-, tükör- és üvegáru mely ntébbi négy szakmából bevásárlási árakon alul Végeladást rendezünk. Dúsan felszerelt raktárunkból különösen az alább felsorolt czikkeket vagyunk bátrak a n. é. közönség becses fi gyeimébe ajánlani : Porczellán legfinomabb karlsbadi evö-, tbea- iFsulaflás. I üzletet megvásároltuk, Legfinomabb bőrnemüek szivar és péoztárczák, fényképalbumok, kantárak nyergeké kézitáskák s\'b. Lámpák valódi Dlttmár félék oagy készlete a sálon, ebédifi függő lámpáknak és mindennemű asztali lámpáknak, arany és fakerrtü fali tükrök minden nagyságban. Dohány eszközök yalódí Schilling-fele legfioo* mabb tajték s borostjánkAnemfácii, valódi eelmecci s tőrökpipák, török és öádeni szárakkal. kávé-, mocca- és mosdó készletek; viz~, bor-, sör-, likőr- és punech Uvegkészlelek. íróeszközök p«pir és spanyol viaazk. Valódi franczia és spanyol likőr és pezsgfi, valamint a legjobb hírnévnek örvendő kül- és belföldi borok. Dosan felszerelt porczellán- és üregraktárnnk vendéglők Óp oly jutányos.mint díszes b^rend rzéséra kiválóan aJkaímas. Fűszer, csemege és festék félékből a raktárt, miután csakis Isó rangú forrásokkal vagyunk Összeköttetésben, a legjobb minőségből kiegészítettük, minek folytán a d. é. közönségnek ezúttal ritka alkalma nyilik, bogy bármely iránya szükségleteit ép oly jutányos áron, mind pedig lefioo-mabb minőségben kielégíthesse, miért is raktárunkat a é. közönség legmelegebb pártfogásába ajánljuk. \' - Mély tiszteletié! 2083 7-1 ezel&tt ROSENBERG FERENCZ. :Eatematloiial Une T Rl E 3 ZTB ÖL-NEW-YORKBA. r^eo voaaí nr.jy eliSrtrndQ gSzíisel sx^bálysierUen mennek New-Yorkba, ChiOSflÓbs i. vrsznek fel tehersaallítmáDyt és ntazdkat legolesóbb fizetés és jó ellátás mellett. New-Yorkba indulás Triesztből: Brltaaala, (4200 tonus) majns 15. East Asglla, (8400 tonna] jmiiua 10. Paisaffe-Cajatte 200 frt, kflíép fedAE 60 frt Saillltmáojok Urgyábati Solwaktr Co. CE^ghex [Károly-kSrut] Badapestr-n, aUsás végett Sobwlstsier Pál nrhox [Dorottya-ateaa 3] tesa.Sk fordulni Budapestre, vagy Terksllle l-hez Trieatbö. 2112 5—9. TÁRCSA gyógyfürdő Vasraegyében. Szombathely és Aspang vasati állomásoktól kocsin 4 óra alatt elérhető. Ásvány vizei Dr. Ludwig Enió, a bécsi egyetem vegytan rendes nyíl. ta-.árának ez évben újonnan eszközölt vegyi elemzése szerint szénsaras raseleget s szabad szénsavat tartalmasnuk, kiiünó hatása a női nem különféle bántál mainál, vérszegénységnél, a légzési és emésztési szervek Idült hurutjainál stb. A fürdőben postahivatal és táviré van. Számos ís divatos latásot. Olcsó- és jo élelmezés Fürdő orvos: T3r. TH.ona.as Lajos. A furád sneejnyitasa f. é. május 8-án történik 206-6-6 :\\A fúrdőigazgatóság. ¦W&jdits József könyvnyomdAjából Nagy-Kanizsán. JUftY-BüTCZSA, 1884. május 18-án. WtzttKi ár mi 8 frt. «tjTd érre...... En ••> 10 " WMETÉSHt í buiboi petiejorbaa.7, l I i Beáta további torsrt 5 b NYILTTÉBBEK .oronkeut 10 bért Tetettek tel iioesttri illeték mruden in Ura* télért so b. iBBMt A IsfntBaá rétiét rfletí koilemé-nrfck a iserketrtőhií, wiyaii réasét ilieto köileraéorek pecü. tatáihoz bementre intéieiKlók: KAGt-KAKIZSi Wtawlaakát. BémeMetien Ieretek cuk iratért «T»aht«rnktél íojadttlnik .L Kérirttok .luxa nem küldetnek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet\', a .zalamegyei általános tanítótestület-, a ,, nagy-Unizsai kisdedneTeló egyesület-, a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző esöTetkezet\', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztmány1 biTatalos lapja. Heteaklnl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Nagy Kanizsa sztahfefigyében. in. De ha színházunk lesz, milyen legyen az ? Ezen kérdés Tolta legközelebbi számban felvetve, erre akarok én ugyan, mint nem szakértő, csupán tapasztalás és felfogii nyomán egyet-máat elmondani. Hazánkban igen\' kevés állandó színház van, s akkor, midőn jelen közleményemet megkezdettem, mégis ilyenről ábrándoztam. Bátran lehet mondani, hogy csak ábrándoztam, mert egy állandó színháznak építése nem csekély összegbe kerül, hátha még azt fentartani is óhajtják. Ábrándozásom azonban nem tőlem magamtól származott, hanem onnan, hogy már korábban, talán egy-két éve annak, hogy e Tárosban állandó színház építés eszméje jött szőnyegre, s ily szinházlétesitése kórul fáradoztak Tarosunk tevékeny emberei ily szinház létesitésére történtek a pénzgyüjtésak és ajánlatok is. Tehát ábrándom nem a légből kapkodott valami, hanem egy bizonyos, mondhatni általános óhajtás. Ezen kifejezésnél merül föl legtöbb kérdés; ha nem is most,— pedig most lenne annak jó előre ideje, —* hanem majd fog felmeiülni akkor, midőn a közösnek mondható ábránd valósnlásához közelegni fog. Attól tartok, hogy akkor már vagy elkésve lesz ennek megvitatása, vagy elhamarkodva. Ezt óhajtom éa megakadályozni, s ez birt arra, hogy most jó előre közzé tegyem nézetemet, hogy azok, kik ez Qgyben később működni fognak, többeket is kihallgathassanak, mert ha ezt el-mnlasztjnV s idejekorán nem vitatjuk meg, tartani lehet tőle, hogy a nagy ós sokáig tartó hallgatás és csendes készülődés a mesebeli egérkét fogja Kanizsa város számára meg szülni, s követkeihetik. s mint bi- zonynyal következnék ii — ha előrelátás nem fog lenni, — idő, melyben kénytelenek lennénk beismerni, hogy cselekvésünk elhamarkodott, nem pedig [jól és meggondolt eljárás volt, mely ntán egymás szemébe nézve elismerjük : se pénz, se posztó! Hogy tehát igy ne járjunk, körül kell tekintenünk s meg kell állapítani, hogy csakugyan állandó színházat létesitaünk-e, avagy csak egy nagy termet, mely se szinház, se egyéb, — csnpán négy fal — tető alatt — szinház gúnynéven. Városunk műértő és szerető közönségét e téren félreTezetni bün volna, de nem is lehet; annak igényei nagyvárosiasak, követelők. Ha állandó színháza lesz, abban mindent kivan látni, a mi a mai kor következményei szerint színházi szükségletét képezi. Azt hiszem, a közönség Telem együtt ábrándozik és állandó színházat óhajt olyant, a milyent én is óhajtanék, de itt meg kell jegyezni, hogy az ily szinház felállításához nem 30—40,000 frt szükségeltetik, hanem még ha nem valami nagy szinház lenne is, kell, hogy legalább is 150,000 forintja legyen e czélra városunknak, különben kidobott pénz lenne azon 30—40,000 frt, melyen téglából építenénk egy bődét A 150,000 frt előteremtése tehát első szükséglet, s a második az, hogy a színészek is némi biztosítást nyerjenek, s hogy igy a mikor mi óhajtjuk, oly színészeket kapjunk, kiknek tehetségeit ismerjük i kielégítők lesznek, ellenesetben a közönség pártolására számitant nem lehet. Sőt a közönség minden pártolása mellett is szükség leend a segélyre, e nélkül a nagyvárosi színházak sem képesek magukat fentartani ; például feltudnám hozni hazánk valamennyi színházát, ha szükség volna rá, de hiszem, hogy a kik e dologgal bíbelődnek, azok tudják, s kik nem bíbelődnek, azoknak haszta-lannl beszélnék. Ezen segély a 150,000 Irton felül levő tekéből, vagy máskint állitható elő, ezek nélkül állandó színházat ne építsünk, hanem teremtsük előbb elő a pénzerót, addig gyűjtögessünk s a meglevő tőkét öregbítsük, míg elérkezik az idő, melyben 150 ezer forinton felül rendelkezhetünk. De hogy ez mielőbb bekövetkezhessek s a most élők a reményt el ne veszítsék s talán fáradozásunk gyümölcsét is élvezzék, — nem volna czélszerübb mód, mint alakítani egy bizottságot, — pedig sok tekintetben a bizottságokat nem igen kedvelem, a legbefolyásosabb emberekből, kik számszerint nem sokan, de annál tevékenyebben működők lennének, azok szedjék össze az eddig begyült pénzeket, gyümölcsöztessék, szaporításáról gondoskodjanak s mindazon hatás kört elfoglalják, miáltal az állandó színház a legközelebbi jövőben felállítható vá lesz, addig pedig elégedjünk meg a .Szarvas* dísztermévé!. Dr. FÁBNEK LÁSZLÓ A bécsi butorkiállítáH-Bi. A. becsi bútoriparotok act. kir. kertetaegylet termeibe megnyitották negyedik batorki ál Utasakat ét est június végiig nyilra tartják. A közönség \'észéről as érdekifidós annál is inkább nagy a kiállítás iránt; mert a jelenleg nyitva levő műcsarnok nem birja a vágyakat kilégí-teni, minthogy ott jeles mesterek is olyan müveket állítottak ki, melyek valóban bet, sámithatl sn oki A butorkiállítás a műcsarnokra nézve sajátságos omea-nsk nevezhető ; mert érák óta matatja a tapasztalat, hogy ezen igazi vállalat ama művészit mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben iŐval túlszárnyalja Igy volt ez a bécsi nemzetközi mükiálliiás alkalmával is, mikor a műcsarnok tetemes deficittel állott szemben, míg as iparkiáilitásoát egy nap több látogatója volt, mint a műcsarnoknak egy egész hót alatt Fényes bizonyítéka ez ásnak, hogy bácsi művészek akaratához ós törekvéséhez egy harmadik, egy fŐfaetum szükséges ós padig ahtásysó t e he ts ág a esnek hiánya az oka, hogy Bécsből nem lebet műptaezot csinálói. A mait Óvben megtartott bocsi bu-torkiállitás minden tekintetben tikárait volt, csupán as sithetikot talált elég kifogást ellene. A munkák jók, szépek, díszesek ¦ aránylag olcsók voltak. — de á styltu egyformasága miatt a kiállítók a sajtó részéről — ós joggal — megtámadtattak. As akkori -munkák mind német rensissanse-Btylban készültök és igy — bár a rendezés csínos volt — nem volt a kirívó monotonság eltagadható. Ugy látszik, hogy ezen felssóllalás használt; mert a mostani kiállításban nagyon is észlelhető a meglopó éa kellemes változás és a sikerült rendezés. Csakhogy most meg a bécsi iparotok — tisztelet a valóban nagyon csekély kivételnek — ugy látszik, hogy csupán a szeműek dolgoztak. A csin, az iilós, az elegantia meg van, de meg van még as is, aminek totsj-don kópén nem szabadna meglenni s ex as, hogy a bútordarabok keanitésónél az olcsóságra fektettek fősúlyt. Mind szép és olcsó áru, de a tartósság s szilárdság hiányzik. Az ilyen áruknak ai ácsolja, hogy pil anatnyi időre a hatást alÓidós-sék ;de köselebbi meg vakagákat után meggy őiódhetik a BsemlólŐ arról, hogy hoszétabb időre nem lehet e bútordaraboknak hasznát venni. A kiállítás legérdekesebb tárgya a osátsárt p a v i 1 ! o e, amely Feld* e c h a r e k Rudolf tanár ás műépítész terve szári Bt késsült. A pavillon, mely német reneiesancs-stylbeu készült, Táléban meglepő szép. A kerciu hajlású, hason atylu tető négy jón oszlopos pihen, melynek homíeksatán a bejárat felett a császári esimer. mig egy a tutin alkalma* aott alapzaton a gyöngyökkel és drágakövekéi kirakott császári korona díszeleg. A császári esimert két oldalról egy-egy angyal tartja, s esekét egy rÓssaláncz füsi a czimernsz. A négy bejárat díszes szövegekkel Ós gobenilekkol vasi ékesítve; a pavillon belsejébe a középen Hagy, díszes üvegluster lebeg, mely alatt egy vörös plüael bevont gömbölyű arany asztalka foglal helyet • est hason modorban készített f a u t e u i 1 1 e k veszik korai. Kasper fia czég egy\' maha-gom-imttaüót mutatott be egy társalgó terem berendezése által. As egyes fekete darabokon gyönyörűen veszi ki magát a k>;k plűfi dist, mig s faatsui. llek szövetei asistéc kék alapúak, csakhogy az arany nyomát eldnyosebben veszi ki magát rajta mint a tőbbteken, Mig a W e b e r czég esen .geure-ben njat mutat be —, minthogy a bntorssöretek fehér szinü alapját drappssmü dias borítja, — másrészről zöld plüs alapú asztalt dizzit fel kék virággal, — addig a Fist i a r czég nádfonatú ottomáajai, asztalai, görz-ékei és nyngágyai precticus szempontból az igényeknek tökelesssea egfelnek. A K e i tel czég kirakatánál a vadas* sport kedvelői gyönyörköd hétnek as ízletes ós csinos berendezésben. Vadászba torok, szarvas szarvából készült gyönyörű dissitmények, egy fegyvertár, állat fejek, mely utóbbiak kőből és fából készítve kedves szobrászati művek, mind mitssm hagynak kívánni valót hátra, s ha van, ugy bizonnyal es a ezóg állította ki a legszebbet és legjobbat. Bibi asztalos egy troumeaut állított ki, amely magában véve nem volna megemlítésre méltó sem, ha az a különös sajátsága nem lenne, hogy a benne levő hét fiók egy sárral sáratik be. Azaz a kulcsosai a legfelsőt be- vagy felaárjuk s eszel as alatt* levő hat alsó fiók is bezáródik vagy felnyílik. Természete* as egész mechanizmus műve. Tehát a bécsi negyedik bútoripar -kiállítás is ssép, csinos; de lelkiismeretünket megkérdezve mégis csak ast mondja, hogy mind a kiállított bátorok közül — : o! ceó h\'us Ói h íg 1 * NYÁRI SÁNDOR. Az ipar mí3vit5i. III. Hazánk zászlódról, birneres szószólóinkj úgynevezett vexórfórfisink igen gyakran hivatKoznak Angliára, melynek nagyszerű iparé; ni is csudálva tiszteljük. De bit honnan u. miként született amaz ország nagyszerű ipara? talán világ kereskedésétói ? Kern csupán, sót ezen vilig^ereskedéet nagy-részben ipara mozditá eló. Anglia iparát fóurainakj kormányának aagy- TÁRCZA. Az trezkép Hit agy vonás s kése az arcskép . . . Ob I mily hamar ment e munka i Kérni azt a kedves erezet Szivem soha mag ássa unta. Fehér homlok, mit beamyas Fényes ArtOk éjszakája; 8 kék saeaaéban mosolyog as Ártatlanság szende bája. Kedves areaa piros hajnal S p\'rot ajka nyiló rósss; Úgy szeretem, úgy imádom, Kern tehetek többé róla. Fiatal még ea a lányka, Fiatal mág, csaknem gyarmat ... La Istenem mikor nyílik Saíve steg s asareleatnak ? 8 ka kinyílik kl Imi napja, Vagy ki less as éjszakája; Ki lehal! majd as első Édes csókot ajakára ... ? RáTRY LAJOS. Sftttk. Irta: Weitm Julcsa. Nagy iür-aavar volt a háanál. A hasnak ura épen utasásra kassait. Egyik bóröné a másik fölött volt helyesre, és a kiküszöbölt holmik szerteszét hevertek a asofea sarkaiban. Nagy sstmlét tart ő keim öltő-ajLtia. „Es a frakk még ssép, asóla egészen megnyugtatólag magáhos, „ebben csak bármely leánynak is telizhetem.6 Erre a megjegyzésre esek sürög-forog szobájában és annyira siet, hogy hevenyében mindent ferdén rendes. .Istenem ! Isteneji ! hisz ms sem végzek 1 Mennyire izzadok ! Arcsom iz-sadaágával érdemlen már ki magamnak a kedves leányt." Kettőztetett Örömmel folytatta most munkáját. Volt berakás, kirakás a bőröndökbe, mert nem tudta jbisonyosan, melyik öl tűset tüntethetné ót tulajdonképpen szebb fényben a kedves leány szemeiben. A bizonytalanság annyira gondolkozóba ejtette, mig ujjai tói kért tanácsot vájjon es less-e as, vagy amaz; es-e vagy a másik ? Végre a győztesnek még egy kis baja gyűlt meg a fehérnemüekkel, mert as ingek, a frakk Btb, effélék által nem akarták magokat báltérbe szoríttatni, sehogy Öassegyaresssnek. És alig hozta as ingek előnyére az ítéletet, midin kopogtatnak as ajtón. „Hozott Isten kedves barátom! asó-Htá meg a belépő urat, „valahára mágia eljöttél hozzám; hisz csaknem másfél éve, hogy nem láttalaki Hory vagy?\' „A mint látod, megvagyok, felelt as idegen ur." „És te kedves Ákos barátom? Ar-esod s legjobb egészségnek színét árulja el.* „Azt csodálom, mert folytonos sietős dolgaim annyira igénybe versnek, hogy nem igoa engedik a jólét nyomait risesatükrösődni aríisoason." „Hát mi t.z újság nálato!t, barátom?" pMi nem igen elegyedünk most azokba! As aratáa mindnyájunknak annyt dolgot ád.hogy Örülünk, ha este fáradt tagjainkat kipihentetjüfc. Politika, vagy más újdonság parlagon hever elöltünk addig, mig terméseink a csűrben nincsenek. Csak akkor, midőn földünk as eke és borona vágá-saítől kipihenheti magát, csak akkor vesztsük elő a politika és uidonsigok régiségeit, ós azon vagyunk, hogy as aratás rovására tett újdonságok hátralékait minél előbb pótoljak. Most háta Istennek csaknem a jzur vagyunk.* „Magamról est biz nem igen állíthatom; dolgosom, mig ason vettem magamat észre, hogy most is esek ott tartok, a hol még agy ólával ezelőtt tartottam. Hogy mi fene van velem, as ördög todjal Egyik akadálv a másikat gördíti utamba, hogy teljes lehetetlenség valamit elvégeznem." „Hát rák vagy, hogy visszafelé haladás, vagy talán versenyt fatss veit ? Hogyan órthitem ast? Ha én dolgosom, akkor biz munkám végére ia szoktam jönni. Vagy talán férfi Pénelopé vagy, ki annak módjára megsemmisíted máskadat, miután ast elvégezted ? de remélem,- axólkttl, hogy ason kifogással élnél, hogy feleségedet hasa várnád.1 BF--i«iégemet ? feleségemet? mar-mogá Ákos maga eló, és gondolatokba merülve, lahargaastá fejét. Mi? Hogyan? monda ő kevés vártatva, és mohón fölegyenesité magát: és hogy meggyőződést sseressen magának, vájjon arcsa ót el nem áraiá-e, odasietett m tUkör elé. A várandó örömek előéraete Ákost annyira kihozta mindennapi sodrából, hogy barátja igy szólt hozzá : „Ki van veled kedvesem ? Hiss egészen magváltoztál. Mórt nem vsgy őszinte irányomban ? Talán tegitthetnék tettel vagy taaáesostJ ?* .Barátom, a boldogság kapui tárulnak föl előttem I Sietek annak küszöbéi minél előbb átléphetni, hogy meglássam ezen földi angyalt, melyet az ég számomra kiszemelt. Sietek, mert nincs ma* rrdáaom a földi lényeg körében, ason édes remény táplálja lelkemet, hogy üdv és boldogság karöltve jönnek elém, éi siatntk\' unalmas napjaimat földeríteni, stóval: engem isertsetés emberré tenni. Sietek, útra készülők." „Csak ne légy oly türelmetlen barátom. Elérkezik az idő a nélkül is. Egyébbirint nem skarlak tovább tartóztatni, látom, hogy igen türelmetlen vagy, vedd a kulcsokat ét zárd föl a boldogság kapáit mielőbb; dt csak arra figyelmes. . Ütlek, hogy ne oly sietve." Gryörgy ugyanis ígen jól ismerte barátját, tudta, hogy nevelést igen ftrde irányú volt, és hogy esen ferde nevelés által vésődött he elméjébe as, kogy minden ember csalja felé siessen, miáltal cselekedeteiben a jósán megfontolás annyira hiányzott, hogy dolgaiban as arányos középutat bevágni soh\'se tudta, ds mi több, őt valóban Ügyetlenneklebata jellemezni cselekedeteinek végrehajtásában. Az éri meg it bocsítá neki e kis sértést. ss magoknak légyott-ot adva a pályaudvaron, elváltak egymástól. • * • A pályaudvar csaknem fél órányi távolságra volt a várostól. Az elutazni óhajlók, anyagi körülményeikhez mérve , vagy gyalog, vagy kocsía tették az utat mindenki ttem előtt tartva azt, hogy a fekete szörny senkire sem vár. A páíyaudraronmegérkezrf György esős volt, hogy agy málháját, valamint Ön magát biztosságba hotse, megváltván magának a menetjegyet, hogy az elutazásra nyert időt aztán Ákos barátjával zavartalan lölihease. Míg uióbbil tehetné, kis szemlét tartott a perroa-on ós mustrálta tetőtől talpig as elutaztat vári egyéneket, kik réssintegy \|unymosolyt, részint pedig tttttésát vívták ki magoknak. Emitt egy czilíndsres utazó különös kedvét Isié oenne, tsemüvegeeskójéve! kactérkodni. Amott egy vézna testalkata ,Ül looking English lady, ki as étierembe ttelet, egy kit luocb-ői evendő. Egy másik, bisonyára csak rítk án utazó, köpezös alaka, dazzsdt sjka tsz-macska, alig mert elómoadoJni helyéről ast hivéo, nagy őrt kell neki állani as ármány-féle pajtás melleit, meir őt oly gyorssá ss biztosan továbbitandja. Egy kistó isgalia* sétált föl-eiá egy fiatal hátas pár, mely bisonyára nászútra indult. u Mindetek aaemléléte alatt a* idő ssép lassan eljárt ét Gyö\'gy türelmetlenül várta Akot barátja megérkezését. Majd elővett* aa óráját, majd ismét HDSZOSHÁBMÁQIK «TipLTAM Uh?1 KÖZLÖNY Ifi :fíl szeril igenjei, szükségletei szülték. Az angol lordok hon kielégített igényei uj meg nj vívmányokat szül. tek az ipar terén Angliának. Minden uem terem egyszerre. Az emberiség igényei teremtik, növelik, gyarapítják, pallérozzák a szükségelt tárgyakat.. Felette fontos valamely ország iparára nézve midazon tényété ismerete, mely mint nálunk is, falvi-ragozásában gátolja, mert a kellő közlekedési eszközök hiányát, közönségünk csekély fogyasztó képességét, a szerfölötte nyomasztó adózási rendszert, a gyár vállalkozási szellemet, a képzett munkások, még inkább pedig í szükséges tőkék és a könnyű mig kitfcött nagy óflnktt, iparos tágasa- minéaa irásj/fcu rtií eme lését legalább megközelitettük. Sei nem tehetni, egyszerre neu rögtön, de szívós mnnkásság, lanka dalian oréiy és a munkakör okszerű beosztást által Csak & hazai piaczot jirjuk Tisszaszaerezai saját lermelőinknek,efak a belsz&kséget bírjuk foddzni, addig ne is tekintsünk kifelé, és habog; a velünk sokban mostohán bánó nyugattal sikra nem is szállhatunk, tartsunk kelet felé, iparkodjunk köz-v tlen szomszédaink iparszükségét pótolni, ne engedjük ott elfoglalni a tért, és — ,die Cultur nach Osten zu tragen" — az ne legyen hitel raerzás hiányát ipirfilá^nkbó-\|8zé(i!űnk egjeiísw úHtot&. ven érezte. Egy azonban máris bizonyosnak Bt vállvetett munkfaság által h „ ipart 8emmi. könnyebbén megszerezhető a tőke, olcsóbbá és a czélnak megfelelőbb irányú lesz a Közlekedés, ha sikerülni fog az iparos munkásgí: kiké-peztetését, oktatását áitalánosisani ha szellemi műveltség terjesztése által fokoztatni fog a vállalkozó szellem, akkor feladataink legnagyobb része meg lesz oldva. De az iparosnak, a kézműves- nek lelki s testi ereje teljes megfe- : mogatása. nem!1- eszközökkel se készen át nem ültethetjük, se behozatal utján meg nem honosíthatják hazánkban. Az ipart nevelni kell; nevelni oktatás, buzdítás, példák és jó minták álul. Erre pedig szükséges az iparosok vállvetett munkássága, az egyesülésben rejlő erő teljes felhasználása a az összes közönségünk hazafias tá- szitésével kell dolgoznia, bogy az inkább kul- mint belföldi nagy erővel fejlődő gyáripar el nc nyomja mindkét iparosztálynak gondoskodni kell nem csak a termelésről} hanem terménvei eladásiról is, s igy bit ran állithatni, bogy az iparosnak, munkásnak, gyártónak, kereskedőnek kell lenni egy személyben. Ismerni kell a piaczot, melyért gyárt, ismernie a tökéiesitett eszközöket, sok esetben már a gépeket is, ínelyekre gyártmányai előállításánál szüksége van, s melyeket alkalmaznia kell, ha lépésről lépésre hátrálni nem akar és kárára az államnak, vesztére önmagának le nem akar szorulni az ipar teréről. Sokan lehetnek iparosaink között, kik az iparos külföld gyúpont-jain megfordultak; kevesen azonban, kik az iparosság emelésére czélzó intézményeket tanulmányaik tárgyává tették; s ha tették, saját üzletük használatára tették azt. De, hogy az összes hazai iparunk érdekében valaki ezek tanulmányozásával meg lett volna bízva, alig van reá példa. A. mit mi a külföld óriás iparmozgalmairól tndnnk, nagyrészt könyvekből, lapokbői böngésztük ki , de ezekből ép úgy, mint a közvetlen látásból annyit tanultunk, bogy na gyon sokra van szükségünk, hogy sokat kell tennünk, fáradoznunk és soha nem csüggedni és lankadni, Csak mindezen tényező lelkes, ernyedetlen és észszerű közreműkő -dése fog idővel oda segíteni, hova kötelessége, hogy ugyanis ,par ex ros állam egyszerűbb, de milliókat rejtő szerző crimével! Iparkamarai ügyek. Jegyzőkönyv. 1 soproni kereskedelmi és marának 1884 márcz. 20.-án rendes közös üléséről. iparka tartott zsebre dugta azt, csóválva fajét barátja késedelmes megérkezése miatt. Kár megszólalt volt a harang érős ssája először, a zengzetes hanga portás is tele torokkal kláltosá: „Einsteigec, ein-steigen, Station. Glückahafen :e Ákos még mindig nem volt a pályaudvaron. Másodssor, hanasdssor is jel adatott as el utasoknak, hogy foglalja el ki ki helyét; a mozdony vese tó még; kífuty-tyentetta a masina sípját, és kit pillant meg a György a waggonok tovább ro bogas skor? A sietve siető Ákost, ki bisonyára a bódító STÖsméaysk fejében oly soká hosta resdbe magit, míg végre legnagyobb siettében a Tsskocsik hűit helyit találta, Ott állott 6 mosdalatlanul, kétség,-beeeetteo, czílínderjóveí a fején, kis kéri táskájával kesében, mereven a tovarobogó vukoesik után tekintve. Olyan des paratus kinézésű volt, hogy valóban szá nalmat gerjeszt betett volns 1 Arcsa olyan piros volt, mint a pipacs I A bellijében tornyosult fellegek viharkéct törtek ki az árosán. Folyton törölgette as .-sadság cseppsit nyakáréi, árosáról. Végre elérkezett a várva várt idő, midőn a következő vonat vágyainak ne. továbbja felé indult. Isten neki 1 Ott halad Ő gyorsan elóre, teljesen kieogess tolód ve a sorssal as elóbbí kis víssontagság miatt. (Vége követk.) Ebből levonva a kiadásokat. ...... i frt 77 kr. As ?883. óv végével .17,218 frt 80 fer. vagyoni állomány mutatkozik. 86. .Elrendeltetett, hogy a zárszámadás a m. mínissteriumbos fel terjesztessék. Cseke Ágoston pénztárnok urnák pedig bnsgó .fáradozásáért kötsönet ssa-vastatotí. megadatván számára egyidejűleg a felmentvésy is. A napirend tárgyai evvel ki lévén merítve: 87. Weisa J. L. ksmarai tag ur, egy budapesti cség által kisdutt „Adres-seo-Schema für Oestérreich-Ungarn" esi mü mü körül Jésslelt ssámtalsa visszaélésre hívja fel a ksmars figyelmét, kérve as előfizetőkoek, a kiadó zsarolásai ellen leendő megvédését. Felkéretett Weiss ur, hogy e tárgyban indokol, beadrányt nyújtson be a kamarához. Egy ssemélyi Ügy elintézése utio ..\'siratott az ülés. MÜLLEB PAOLIN a. k., elnök, SCEtNDLEB FÉRECZ s. k., titkár. JegynUkönyv. A soproni kereskedelmi és iparkamara 1884. evi április hó 4 én tartott rendkívüli közös üléséről. Jelenlévők: a kamarai eloök, Müller Paalin ur, mint elŐŰlö. A kamarai tagok közül: Bader Gusztáv, Friedrioh Lajos, Gr.f Gyula, Krausz Károly, Marki JÓ- cellence"ÍÖldinTvelő"állam sallangos!^ Ottopál A.l»j«e, Bittér Vilmos, Bass czimét mielőbb felcserélhesse az ipa- J^P Í^SS"" 3 f I L. a ZittI Károly kamarai beltag urak, továbbá Schindler Ferenoz kamarai titkár mint előadó s Kircbknopf Frigyes fogalmaié, mint jegyzőkönyvvezető. As ülés ketdete délutáni 4 Órakor. Elnök ur megoyitván s gyűlést, mindenek előtt felolvastatott a nigymél-=órágu m. kir. föl dm Ívelés-, ipar- és keres-kedeleroögyi minister ur f. 1884. évi márexius hó 18-.U 11,160 stára alatt kelt magas leirata, melyben a kamara felkóreük, hogy — mintán hasi iparosaink anyagi tebetleniégüknél fogva, a kiállításra önmaguk aligha foghalnának tömegesen jelentkezni, e közérdekű csalnak eléréséhes anyagi • erkölcsi támoga tásával s a bási ipar termékeinek as or sságos kiállítás ssámára leendő beszar zése cséljából közvetlenül néhány száz forintnyi adománynyal járulni és azon kívül ily adományoknak társadalmi nton való gyűjtésére kösrehatsi szíveskedjék. 89. Hintán a kamara költségvetésében kiállítási osélokra felvett Össseg, a kamarára káromolván a kiállítási előmunkálatokkal járó Összes kiadások s tőle várván segélyt s kiállítani szándékozó kisebb iparosok nagy része is, már tetemesen igénybe van véve j bár menynyire el ís ismerje s háziipar terv sett kiállításánsk nagy horderejét s nemzetgazdasági fontosságát, es alkalommal nem ssavashtt meg többet e csélra kétszáz forintnál, mely a ssabályszerű nyugta beküldése mellett a kamara péns-i áránál felvehető lessen, A társadalmi uton vató gyűjtéstől a kamara eltekint, miután es uton, tapasztalás szerint, asimol tevÓ eredmény el nem érhető, elienben örvendetes tudomásul veszi Müller Fanlio kamarai elnök ur ason nyilatkosaiát, hogy s kamara által megssayasett 200 frtoyi összeget, a hazafias csélra való tekintetből, sajátjából száz forint o. A Össseggel\' meg toldja, mely szinte a kamara u\'ján less beveendő. Mely határosat és adományról a magas minis tórium értesítendő. Ezután felolvastatja elnök ur a soproni iparoskiállítási helyi bísottság folyamodványát, melynek kérvényeső réssé odairányal, engedélyesne t kamara Kasstner Ignics, soproni törekvő kocsigyárosnak, a kiállításra szánt három disskocsi köhségeioek fedeséséro, Selten hofer Frigyes, jóhirU harangöntő s lüs oltóssergyáros ssemélyes jótállása mellett 2000 frt o. é. kölcsönt, mely 4% ka matosás mellett as országos kiállítás bezárásé, légiesebb 1885, évi decsember bó 31-éig leeud viassaficetendó. 90. A kamara a fentebbi feltételek alatt megszavazza a kért kölcsönt, miről a soproni iparoskiállitásl bizottság értesítendő. Több tárgy nem merülvén fel Ülés besiratott. MÜLLEB PAULIN s. k., elnök. SCHINDLEB FEBENCZ i. k., jegyső. (FolyUtás és vége.) m. A nagymélL m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium f. évi február hó 24-én 7058, ssám a. kelt m. leirata kapcsán, leküldi Zalame-gyébe kebelesett Alsó-Vidovecs községé -nek három országos vásár tart hatása iránt beadott megújított kérelmét, ason utasítással, hogy a kamara as 1880. évi október hÓ 26-án 2208. ss. a. kelt véleményesése ssem előtt, tartásával adjon véle* menyes nyilatkozatot arra nézve, váljon es idő óta nem változtak-e a viszonyok. A kamara a hivatkosott véleményes jelentésben oda nyilatkozott, hogy tekintettel\'ason körülményre, misserínt a Mnrakös országos vásárokkal nagyon is meg van áldva, ezenkívül pedig Alsó-Vidoveos környékén Csáktornya, Perlak, Kottori, Légrád, Alsó-Domboru stb. jelentékeny vásárhelyek fekssenek, miáltal esen vidék forgalma teljesen bistosi-tottnak tekinthető, a vásárok ojabbi ssa-portására semmi ok nem forog fenn. 84. Miután a fenntjelsett körülmények asóta mit som változtak, folyamodó község elutasítása javasol tátik. IV. A kismartoni ipariskolai bísottság folyamodványa, melyben a megyei kÖs> igasgatási bísottság határossta alapján Kis-Martonban létesítendő iparos-tan ni ó-iskola fenntartására, bizonyos évi s^gély-dij engedély esését kérelmezi. 85. As össseg mennyisége felett folytatott hosszabb eszmecsere .után szótöbbséggel végre elhetároztatott, hogy \'a folyó tanévre ezea csélra 50 frt szavas tatík meg. V. A ssámvíssgáló bísottság jelenti, a kamara és a nyugdíjalap 1883. évre ssóló zárszámadását megvizsgálta s helyesnek találta. A ssámsserinti eredmény a következő : L A kamara zárszámadásánál: pénztiri maradváoy 1882. év végén 6817 frt 78 V, kr. bevétel as 1883. évben 17652 frt 70 kr. theater", a birodalmi ssékváros egyik legszebb ssinhása tegoap, f. bó 16-án á. u. 57» órakor teljesen leégett, A réssíe-tekről tudósítónk eddig (17-én dt :.e.) a következőicet tudatja: A tüz ss épület belsejében ütött ki 8/»6 órakor. Ug/an-csak esen időben jelestetett a központi lüsőrségneka keletkesett vész. Akőspont össses oltó felesére!éee ason a a l mozgósít tátott, óriás füsifellegek törnek utat a megrepedt ablak-táblákon kérésziül. — Ekkor megjelenik a tűzoltók első osztálya. A siínhás egyik fiatal tagja t tűs\' keletkezésekor az épület belsejében tartózkodott, ennek segélyével a asinhelyén megjelent tűzoltók bátor és legelső csapata, iparkodik a könnyebben mozdítható tárgyakat megmenteni. 5 órakor, a helyőrség kirendelt századai utat törnék-\| as ezernyi néptömegen keresztül és futólépésben sietnek a véss helyét a környékét elzárni. Roppant akadályul ssolgál a mentési és oltási munkának a tőr ssűke. Épen mínt a végzetes Ringssíohási ca tastrőphánállt A kerület rendőrfőnöke Kupfftrschmied, 5 órs 10 poroskor megjelenik és behatolva a sstöház csarnokába onnan igyekszik az oltási munkálatokat vesényelní.— y26; A lángok siste regve kitörnek as épület tetősetén. As épület menthetetlenül a féktelen elem áldozata. Emberfeletti munkába kerül a ssomsséd házakat a neki vadult lángoktól megóvni. 76-kor a tetőset már beomlott. A véss égésien ugy keletkesett, mint a Btogszinbáauál: a ssinórpadláson. A Iskósságon valóságos rémület vett erőt, kevés híja, hogy a temérdek kíván csian oda tolongó nép kösött szerencsétlenség nem történt. — 6 óra 35 peres: A keletkező széltől élesztve a lángok már a ssomsséd épületek tetőzetét nyaldossák, Óriási rémület. Ujabb sslsadok futó lépésben koseledoek. A kiabálás és gösssivattyn fiityÖlése fokossá a rémletes zűrzavart. A tolófalak kezdenek omolva ledőlni. Két tüsoltó eltűnése aggodalmat kelt, A lángok ssenes üsskeiket a „Psrk ring" ig dobálják," Eldig tudósítónk, mi pedig megdöbbenve állunk a fátum es njabb csapása előtt, melylyel Thália csarnokait üldösoí latsaik, a isivből óhajtjuk hogy as ily eseménynek basánk színhelyül ne szolgáljon. Hirek. Outeten 24,470 ín4S\\/7 kr. ebből levonva a kiadásokat ..... 13.236 frt— kr. marad pénztári maradvány 1883. végén 11,234frt48y,kr. A nyugdíjalapnak vagyoni állománya 1882. év végéve), a meglevő ér-tékpapiroka névleges értékben ssá-mitva tőn . . . 9664 frt 04 kr. Bevétele adományok kamatok és befizetésekből lón...... 7556 frt 53 kr. Osssesen 17.220 frt 57 kr. Színházégés. — Eredeti tudósítás. — Lapunk bécsi tudósítója megdöbbentő hirt kötői velünk. A bécsi .Stadt- — A „nagy-kanizsai tanítói já réskor f. hó 15-én városuk VI. és VII. kerületében félévi rendes ülést megtartotta, melyben a szép ssámban megjelent rendes tagokon kívül Babóchay György, paigármwter, Lengyel Lajos, főjegyső, KovácsJános, ügyvéd árvaszéki tanácsos, K n a u s s Bo Uiliar, tak. pénztári főkönyvelő Ós H ó f e r F e r n c z, városi jagyső, meghívás folytán réssint mínt vendégek, részint mint pártoló tagok résst vettek. As ülés 9 órától 12-ig tartolts kedélyes kösös ebéd követte, melynek folytában talpraesett felkössöntőket lehetett hallani. — Az országos tanitól árvaház alapjának gyfljtőbizottsága a .nagy-Ica niasai tanitŐi járáskor!\' is megkereste gyűjtés eszközlése iránt, mely a f. bó ió-ikl gyűlésen L i s st ne r József nagy-kanisaai tanítóra bisatott.Úgy értesülünk, hugy a gyűjtésnek eddig is szép redinényei vannak. Többi kösött B é-caey Györgyi tanítói kar egyik derék tagja Ötven forintot irt alá. As ily szép tett önmsgát halhatatlanitjq. — Tavaszi vigalom. A nagy-kaoi-ssai bivatalssolgák első temetkezési egylete, f. évi május hó 25 én aaas vasárnap Z\'.-\'du kertben Sárkósy zenekara közreműködésével — saját egylete gyarapítására jótékony cséln polgári lavaszi mulatságot rendes. Belépti jegy a péns-tárnál 40 kr. Előreváltott jegyek,melyet mini a három gyógyss-rtárban lehet váltani 30 kr. Kezdete 5 órakor. — A színtársulat e héten bevégsi működését. Szerdán v. csütörtökön less az u\'olsó előadás. A hátralevő e.. dánok a legérdekesebbeknek Ígérkeznek. Színre kerülnek: A ,Vén kupaca" aj népszínmű a népszínház kedvelt újdonsága. A .véres pénz\' rég hirdetett látványosság. Kedden v. sserdán less Arányi Dezső jutalomjáték, mely aikalommal vagy rgy közked-veltségü operetté, vagy pedig a jutalmazandó álul fordított .Berlini koldosdeák\' kerül ssinre. HisssÜk, hogy kösöoségüok a derék művészt, kit már a fővároai közönség is nagyon Kitüntet tt, es aika lommal méltó elismerésbea fogja részesíteni. Arról értesülünk, hogy szintársula tunk e néhány napi ittmüködése alalt még a „Buborékok", Csiky Gergely legújabb színmüvét ís előadni szándékozik. — Ai üzlet tulajdonos urak figyelmét nem tudjak eléggé felhívni arra, hogy aa nlcsára kirakott nappali minta áraikat estéid kelvén aa idő behordassák ; mért a ssép idők folytán közönség Iába a nyaka smogy is ssük járdáink miatt a nem kevésbé vahY vessélyestelve. Épen tegnap voltunk ssem tan oji, midőn Armuth Náthán ur kin feledett kirakat vasáÖan vesztett egyentnlyiTitá,tf- Különös szerencse, hogy nyskát vagy libát nem t«rt#i s csupán a közönség kacatja közt távozhatott. Ugy Bsintéo a kereskedők üsletei elűK a lelógó áruosikkek ellen ts ki kell kelnünk; sselesidőben a porfellegek kŐst csak félig nyithatjuk ki aseme-ínket s igy minden pillanatban ast vesz-»zük észre, hogy valamely lelógó árucsikk kalapunkat dobja le ; orvoslását kérjük. — Tetten kapott tolvajok. Fi- cher Ferenct boltja elé kitett jó nagy drb kősó annyira siurta a ssemét Landi Márton hahéti- íammrt toí vaj _fiozkócak. hogy ast vállára kapva odább állani akart, azonban nyakon csípték. — Hasonlólsg járt Nagy Gábor szintén hahót! begyakorolt tolvaj, ki Lustig József szabó ut-csai ruhaállványáról egy dolmányt lekapva, ezzel elillanni törekedett, de ett is megcsípték és most mi ad ke: t-n a rendőrségi börtönben búsonghatnak a folett, hogy tanult mesterségük dactára kudarcsot vallottak. — Nagy tÜz. Pénteken délben Lajla-Se\'1.-Miklóson tüz támadt, sajnosán kell értesítenünk, hogy 42 lakház, 30 melléképület, nagy mennyiségű késeié: éa sok házi állat lett a lángok martaléka. — A porrOgí, gróf FesstéucK féle erdőből néhány somogyi atyafi ólíái kocsira rakva Kanizsára hozta árulni, a do log után járó Kovács György utódain; erdős azonban a megbélyegeit fát ielis-rnervón, á rendőrségnél nyombao jelentést téve azt ennek segélyévé! lefoglalták. — A keszthelyi m. k. gazdasági tanintézeti hallgatósága 1884. évi június hó 7-én a „Segély-égy tel* és „Deák Ferencz-kÖny vtár" Javara a hévvisi fürdő helyiségében zártkörű tavaszi táacsmalataágot rendes. Kezdett 6 órakor. Személyjegy 1 frt. Csa-iádjegy 3 frt. A fölü\'fixelóaek köszönettel fogadtatnak és hiriapilsg nyugtésutnak. A kik meghívót lévctTéabol n«m kapák, szíveskedjenek a bizottsághoz fordulni. — Athletikal cinbot akaró k felállitaai Körmenden, melynek megbeszélésére és tervezésére f. hó 15-ére ér e-kezle-. hivatott egyb. — Dax József sábs-ist-mártonl vendéglőinek iBtóosy Gyóső megengedte, hogy vendéglőjét »Ie tócz y-h o í" otí-methesee. Es alkalomba! megnyitási ünnepélyt ssándékosnak a határszél: anfiscemíták rendezni. — Tüzek. Körmenden f. hó 9-én éjfél utání 2 órakor kósép Hodossy Sándor pajtája kigjuU-U, melytől a mailettelevőkét pajta is leégett; sót átcsap.itt egy hasra is, de est a helybeli tűzoltók erélyes feltépése gátolta meg a leégéstől. Ugyan ason éjjel Vas-Nádasdon, hol alig néhány hete, hogy nagy tüs volt; Presinger György hasa gyaladt ki s ettől még négy hás lett a lángok martaléka. — A körmendi kerület függet leosegi pártja f. hó 12-én tartotta kép-viselöjelölő közgyűlését, mely közgyűlésen körülbelül két ezer ember jelent meg. A délelőtti vonattal érkezett meg Pasmindy Dénes kiséretébsn Prónay Gábor képviselő jelölt. Délután 3 órakor nyittatott meg a közgyűlés, melyben Pixmándy Dénes búcsúbeszédét mondta és függetlenségi pártnak Prónay Gábort ajánlotta jelöltül. J&sután Próaay két óra hosszáig tartó hatásos programra beszé dében elfogadta a jelöltséget. Gr. Zichy Hermáco pedig a válasstókatjbusditottak, hogy el ne hagyják magukat tántoritaoi el vöktől. Ezzel a közgyűlés végetért. Este a jelölt gr. Zichy Hermannal Goss-tonyba utazott. — A keszthelyi enk. tűzoltó-egylet pünkösd vasárnapján a városi kőfejtő átellenében levő erdőben .as egyleti szerelvények gyarapítására" sirtkőrü tava sí mulatságot rendes. Belépti dij 50 kr. családjegy 1 frt. Kesdete délután 2 órakor.Hét órakor tréfás kisorsolás tarts-tík. Egy sorsjegy ára 2 kr. Belépti jegyek csak a moghivó elömutatáaa mellett válthatók a pénztárnál. Kedvezőtlen idó esttében pünkösd hétfőjén, esetleg június 8-án fog megtartatni. Vendéglősről gondoskodva leend. — Gyászmise. Mária Anna királynéért Keszthelyen e hó 16-án ünnepélyes gyáiz-isiem tiszteletet tartatott, melyet as összes hatóságok éi tanuló ifjúság jelenlétében Ambrus Mibály spát fényes segédlettel matatott be a Mindenhatónak. —•Tisztújítás. A keszthelyi öuk. tüzolió-ngylet f. ó, közgyűlése május bó 4 én dr. Dpp Vilmos elnöklete alatt tartatott meg,melyen a* alapszabályok értelmében az évr>l évre újra választandó raü ssaki tisztikar\' vá\'asz\'ása következőisg ejtetett m-g: Pölj;s Pál Vfőperáuca-nokká, Hofmann Arnold Steider Kálmán s Beioshl József osztály parancsnokokká, Stegmüllor Károly szertárnokká, dr Síd-ger Bernát orvossá választattak- A tU-zol.ó-egyleti zenekar alakulóban van: s egy pár ló bessersése isssükségesoek ma- egy nŐ olyat botlott, hogy as Oroszlán I tatkösván, eszel a kösgyűlés^a választ vendéglő túlsó sarkáig kapkodott as el- máuyt bista meg. HUSZONHARMADIK SVFOIYAM ÁLáI KÖZLÖNY MÁJUS 18-án 1884. — Unger Alajos a keszthelyi kerület függeileDségi képviselőjelöltje Keert-helyen f- bó 25-éu d. e. 11 órakor a templomtéren, — janiul hó 2-án d. e. 11 órakor Galambokon ¦ ngysntwen nap d. u. 4 őrskor Kís-Komáromban programm beszédet tartand. Hírlik, hogy Nedeciky Jenő ménekéit ellenzéki programmal fel lépni szándékozik. A budapesti értéktőzsde hetije-lentóáe. Brandl Arnold bankhazától Budapesten. 1884 .:• 15-ód. Halt heti tudósitásnnk n).»gjelentéie óu a lieljEtt teljsien változott. Ai ara ayj árad ék con versi ójának befejezése napi renden tsd ét as arre vonatkozó alkudozások a conaortium tagjaival egy résst a msgyar péniOgyroiaue-terrammil bpfpjenttek a mi Matitner urnák st oiatrák bfteüntéset Igazgatójának itt tartózkodása alkalmára! e-octaláltatott. \' . Mint a hírlapok tadóiitiaaiból is é«z-) élhető a 6s/0OS aranyjáradék azon tulajdonosai,..k kiknek darabjai már kisorsoltattak isii) ételtea fog felajánl tat ji kötvényeiknek a 4( ,.(.\'¦ magyar aranyjáradéknak való kicserélése. Tekintetbe jönnek itten ama 22 millió 67«os járadék, melyek kisorsoltuk és 1SS4 Július 1-én viíSEafin-tésrr- kerfltnek a tulajdonosaik a kicserélést nem foganatosítják. A c, :;iortiom azonban arra számit hogy a kiese-rélés eszközöltetik és Így kénytelenek lesznek, minlán nem rendelkeznek elég 4 százalékos kotvénynyel, a kormánytól a hátralékos 126 millió 4 százalékos migyar aranyjáradékot átvenni. Ar. UletS küiük títokbaa tartják váljon eacn nagyszerű pénzagyi vállalat hogyan lesz befejezendő és minden erre vonatkozó combí-natió mciö állítás. Tény azonban ac, hogy a bafrjezés igen rövid idC alatt keres zlfll fog vitetni á», hogy a kibocsátási árfolyam magasabb lesz a mnltkorinál. Az elmúlt bét alatt a járadékok nagyszerűen emelkedtek főleg pedig a 4 százalékos magyar aranyjáradék, mely majdnem egy egész százalékk il emelkedett. Az Qzéahedés tárgyát képezó papírok Ugyan némileg emelkedtek de nemsokára jelen tékenyen visSaa-izotittattak. Kiválóan éléEk űrlet fejlődi It ki belyi-értékbeo melyek folytonosan drágnltak. A magyar leszámítoló iaok részvényei nagy tételekben váiáreltattak és ezekre vonatkozólag azon néaet uralkodik, hogy rövid ídÖ malva 100-O2 felfll jegyezni fognak. Az elsS magy. alt. bizt. társaság, a Scblik íéJs, Draache féle éi a gócmalom részvények emelkedő árak mellett nagyban vásároltattak. A piacs htogulntja tekintettel a vatéaek igen kedveli állására, nagyon szilárd éi további ánolyamenalkedések bittósaq várhatók. Árfolyam-tabella. OrvoU tekintélyek Áltál rese, hugydarn, kösiTeny ós hó lyag bántalmak ellen, további a lé gzó éa emésztési szervek burntos bántalmainál rendelve. SALVATOR - eiTényesTasiratessaramra- ..íi.savdn., intrisa UrtilmE forrás. Borral használva Ifsa kalleaes udito j Italt szolgáltét Kaphat* ásvány vi? kereskedésekben ét\' legtöbb gyógyszerárban. A Salvator forrás Igazgatósága EPERJESEN Budapesten faraktár EDE8K UTX L urnít. 2134 1—20 legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-rutnál. MattOlli HeDrik, karlsbad és budapest és ruházattal ellátási szolgalmi jog ezeké; m°gelőzó\'leg pedig jelzálogos követelés van bekeblezve, ennél fogra csak a szolgalmijog fentartasával 1884. évi május hó 21. napján délelőtt 10 ó.-akor Balaton - Magyarodon a község házánál Győrífi János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilv, árverésen eladatni fog\', de osak úgy, ha megelőző jelzálogos,, követelések fedezésére szükségesnek matatkosás 1500 írtban ezennel megállapított összeget aa egyes ingatlaook árverésen beígért ősszeg vétel ára megüti, amennyiben pedig ezen 1500 J frt be nem ígérteinek, amennyiben az árverés hatálytalanná válikr^az elsorolt ingatlanokból! Ve részlet a szolgalmijog fen tartása nélkül a fennebbi határnapon újból elárvereztetnek. Kikiáltási ár, a fennebb kitett becsir. Árverezni kívánók tvrlotnak a becsár 10% at készpénzben, vagy óva-J dékképes papírban kiküldött kezéhez letenni, , Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsótaz árverés jogerőre emelkedésétől számitan-dó\'egy holnap alatt, a másodlkat ugyanattól két holnap alatt, a harmadikat ugyanattól három holnap alatt; minden egyes részlet atán as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltélelekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. A n.-kanízsat kir. tőrvénysséc mint telekkönyvi hatóság 1884. január hó 18-án. 2136 1 — 1 !G0/o ™Hgy> arany járad. - p«pír -Magyar sorsjegyek 4%,-oa tiazaviiigy i Magy. földteherm. kötv. 4% oszt. arany járadék „ papir , Osztrák hitelrészvéűjek Magy. bitclrésivények , lenzám. bank „ Bp-isti bankegy. reazr. Első magy blzl. F Fonciere pesti biz. , Pannónia visszbiz. „ Első bpesii gőzm, n Erzsébet gőzmal. „ Pannónia „ „ Viktória „ „ Déií vasút , usztr. magy. vasút , Pesti közúti vasp. „ hazai lak. p. „ Ganz-fele „ Drasche-fél a ,, Schlick-fóle Ári. ápr, 30-áa. Arf. Baj i-k 1221251 122 30 91180 92;50 88l75 89!25 Il7;75\| 117 116-50 lOll—! 101Í25 96 — 31840 318;25 88;75\' 105I75; 313Ó;-7921» 965 -124b - 246j 1150 425 145 316 578 5200 925; I 175! — ! 282 boi A 11675) lOliőO) 10176 96 25 32lll0\| 320;-93 109! 334ÜJ 81 990, 1280 260 1195 440 145 —I 318 501 596J 5260i ! 945J 195 -294.- UpTo.ér ós kiadó: SZÁLA Y SÁNDOR. Fololi» aierkciis : VASS ÁLHOS. Laptulajaoao» : WAJDITS JÓZSEF. 302 j.nuir 15-én 18S4. Árverési hirdttmőny. A D.-kaoifúi ktr. trvszék tkkvi OSSiálj a résaérúl küahirré tétetik, hogj ! Ziibrik Ama férj. Bedes Jóaaefnú u..ÍkIod-roagj.rodi lakos végrebajt.tóu.k Zsibrik i Juliánoa végrehajtást ss.nT.d5 balaton-\| magy.rodt lakos ellőni 120 ft líke 1881. i évi apriis hó 17. napjától ssimit.ndó 8% i kamatok, 15 frt per, 6 frt 95 kr .hajtás kérelmi, 9 frt 50. kr 846/883 sí a. 2 frt \| 50 kr 6153/883 ss. a. megállapított 1 frt j 50 kr árverés kérelmi jelenlegi s még fel-merülendó költségek úánti vhajlási ügjé-ben a fent nereaett kir. trvazék terulelé-I bee tartozó balaton magyarodi 141 sz. t tkkvb.Q I. 1—10 sorsa. a. felvett ingatlanokból 45 hrss. beltelek a rajt. levó ház 78 frt — 176 hrst. ssinlófold 16 frt 263 bras, szántóföld 29 frt — 458 brsz. esán\'óföld 6 frt. 529 hrsz. szántóföld 6 frt - 836 hrss. saántófóld 21 frt — 868 hrsz. szántóföld21 frt 925brsz. szántóföld 21 fr! — 1117 hrsz. szántóföld 36 frt — ÍH\'J brsz. szántóföld 40 frtra becsült Zsibrik Juli tul.jdonát képezó :/c része brszámonkénl külöo, külön azon meg. j-.gyaéís.l, hogy mintán Z ibrik Jótset javára holtigUni hsstonélvezet idősb Z.ibrik György és neje Hegyi Katalin javára pedig életfogytiglani lakás, élelem A MOHAI i STEFÁNIA forrás. H«í\\nk egyik legsiénsavosabb SAVANYTJVIZE melyrfil Dr. Arokal Antal éa Dr. Vtrfla Zsigmond főorvosok bizonyítványa se-rint elismertetett, hogy kitűnő szolgálatot tesz alégaési, emésztési és vizelő szervek humtas bántalmaiaál, a gyermekek görvély és angol bajában vérszegénység, a gyomor idegrendszer hintalmair alapuló bajaiban. Teníitít flfjntei mníi MM Friss töltésben mindenkor kaptafa Píraktár: 2119 6-!0 SZÁVA JÁVOS-nál Budapesten. IV. ssrkanytus atua 12. ss. és a többi fűszer kereskedésben. Epilepsziát és[c3kórt] és egyéb idegbetegégőket levél.!** gyógyít Dr. Kllliseh specialista A számos eredmény miatt a párisi Drezdában. tndós társaságnak aranyérmét nyerte el. , 2111 4 zele±tttakttefcj^^ J Híradás. JL A tekintetes Csáktornyái Uradalom 40 darab M szám felette „Elexa Negretti" 3 éves tanyész kost 44 szándékozik eladni igen jutányos árakon. 25 A venni kivánók értekezhetnek Csáktornyán. C/"1 Az aradalmi tisztség. Marshall Sons & Co. Limited angolorieági czég gainsboroughi gasdasági gépgyára cséplőgép-osztályának műszaki vezetőjét bek&ldötte Magyarországba, hogy aa itteni cséptési viszonyokat, a oaápléaek helyszínén alaposan tanulmányozhassa éa mogfigyölhesse. A nevezett gyár művezetője itt szerzett tapasztalatai alapján egy aj alkoiisu, különösen a magyar Alföld gasdasági viszonyainak megfelelő minta cséplőgépet szerkesztett. Ezen cséplőgéppel 1883. november 25-én nagyságos zombori Bönay Ernó nr üís zombori birtokán nyilvánosan próbacséplés tartatott, mely alkalommal annak szerkezete és muntUkepessége, mint az alábbi nyilatkozatokból kitűnik minden tekintetben a legtökéletesebbnek bizonyult. Tekintetes GBAEPEL HUGÓ urnák Budapesten. Mellékelve küldőm a november hó 25-éc nálam Kis Zomboron megejtett próbacséplez eredményéről ai összes jelenlevők megbízásából B-Eak Lajos, mólt. gróf Csekonics Endre asombolysi uradalmi tiszttartója és Bartók Béla nagy szt.-miklósi főldmivelési iskola igazgatója álul kiállított nyilatkozatot: magam is csak gratulálhatok önöknek t a mezőgazdáknak, kiknek érdekében igyekezett az ön által képvisel* gyár olyan eszközt teremteni, mely as igényeknek megfelél. Ezzel1 kapcsolatban el nem mulaszthatom kifejezést adni óhajomnak ; hogy az eddig elért eredmények csak Ösztönzésül szolgáljanak a gépeke még inkább tökéletesíteni, mert a mi nem halad as viassafelé m egy — mert megállás nincs a világon. Kelt Kis-Zomborban, 1883. deczember 6-án. ZOMBOBY RÓNAY ERNŐ ». k. • NYILATKOZAT. Folyó évi november hó 125-én KisZombóron nagyságos Rónai Ernő ar majorján Maribs 11 Sons ósCo. gépgyárosok által kiállított s javításokkal ellátott cséplőgéppel tett próba-munkáról az eredményt kitűnőnek ismerem el. Javításként különösen kiemelem a szalmarázó meghosszabbítását és annak a dob felé eszközölt lejtős elhelyezését, mi álul a szalma nem repülhet ki kellő megrázat ás nélkül. A.z összes rosták jóval hosszabbak és igy sem a törek, sem a ponyvában szem nem maradhat. Továbbá a kis rostán a szelelő szabályozás igen okszerű javiUsban részesült, a kis rosta annyira meg van széloaítve, hogy ott torkolláa alig for-dalhstelő. A több szekér nyirkoz, rézsűén sczatos gabona kíesépiéje tökéletesen végestetett, s a gép munkája semmi kívánni valót nem hagyott hátra. Faasta-Bózíton, 1883. november 27 én. Bezuk Lajos, s. k. Bartók Béla,s. k. mélt. gr. Csekonics Endre nsgy-ast.-miklósi főldmivelési zsomboly.i arad. tiszttartója. . iskola igazgatója. W~ Marshal-féle gösmosdonyokról ós cséplőgépekről képes á-jegyzékfcei. kívánatra ingyen és bérmentve ssolgál GRA.EPEL HUGÓ gépgyáros aiaraliall BOna ÓH Co. Limited 2135 1—6 lSüg-ynöke BUDAPEST, IV. bárány-uteza 16. sz. (Gyár-nteu sarkán.) Ügynök Nagy-Ksnizeán : Steinitz Mór. hu s 2926. 1884. f Hirdetmény. Nagy Kanixga város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a községi fogyasztási pótadó szédhetési jog 1884. évi június hó 30-ik napján reggeli 9 órakor Nagy-Kanizsa város tanácstermében tartandó szó- és írásbeli ajánlatok utján három 9 egymásuUn következő éveire nyilvános árverésen bérbe fog ít* kiadatni. f/r Az árverési feltételek á városi tanácsteremben bete- <t kinthetők. S s Nagy-Kanizsán, 1884. május 3-án. ^ áss i-s . A városi tanács. 5 ötszörör-sn vegyelemezve. leítílüfts asztali r.. - Orvosi tetintélyettil ajánlva. Tartalma: Széclieníifor. PreWani Kroiiorfi Molai GiessMiiü —,—:- 97-854 53 534 48-888 48-094 43793 Raktárak Nagy-Kanizsán : Pesselhofer József, Strem e« Klein és Berdln Márton. Yászon- és retaei-ruilár a „a Ul csiaöioz." Seukségletei beszerzésénéi mindenüemfl és minóségtl rumbuFoi. Irlasdl, bol-iasdi, kreásx, sziléziai és sxéles ágylepedi, vásznak, asztalterKékek 6, !2, 18 és 24 ¦zemélyre, torülkeztík, kávé- és tbea-teritékek, hazai gyártmányn damast ssztslnemilek ét törtsikizik. Fehér és ssiaes uélQ vászon és batist zsebkendők, asinór és piq.aet-barobest, izines Cretin és Oxford, CbllTos, Parki] és Shlrtlsg, flanel takarék; Piqsét brlllaatlc és satin, sima mintázott i áttört; igy- és asztal-takarék, késs fehérnemuek. bclgyek, arak és gyermekek részére, a^yriemöek: harisnyák, himsett szél is betétek, fSggesyök és minden saakmánkba vágó árnezikkekben, ajánljuk árjegyzékünk meghozatalét, melyben a raktárunkon levS összes tárgyak legolcsóbb irainak kimutatása mellett menyasszonyt kelengyék is külőnböaS öisaeállitásban felzorolvák. A kelssMjyék elkéssitését raktánmkon tartott tegnjabb bel- és kalfőldi mintáink atán legjobb anyagbdl, mérték szerint, figyelemmel íz jdl varrva, rfivid alatt CBiköroljük. Bendelt vagy vett és meg nem felelő tárgyak ki cserél let nek, kívánatra a fizetett\' Ssizeg visszaad a! it. A vásznak valódiaágáért és minden czikk jdsága és tirtíJsságáért kezeskedik az 1826-ik év óta fennállá és legjobb hírnévnek Srrendó czég. Árjeiyzifcet kívánatra azonnal bémestvs kQlJ . levélbeli megrendelő ket pontosan éi gyorsan eszkozSl a tinUlettel alulirt caég 2132 1—8 Haris, Zeillinger és Társa 6 cs. kir. fensége József föfaercaag és FüiÖp saász, Cobsrg góthaí berezeg Ő fensége ad vari stállitói. Budapest, Váczi-utcza S. a : kek csillaghoz." HUSZONHAEMADIK évfolyam. ZA\'tAI KÖZLÖNY msm\'ii^in im. H IR D E TE S EK. QOOOOOOOOOOOQQOO § „VAD EMBER" szálloda. IMe!„WIUeo Manó" wm- -v a. h. j>k. s T. o :\\ Kényelmesen berendeztt szobák, jó étterem, valódi horvát asztali-, dalmát és külföldi palaczk borok, kitűnő minőségű reininghausi márcziusi sör; csinos mulatókért, OmnibUS minden vonathoz, Megbízható- és olcsó bérkocsik minden irányban. Tisztelettel WAJD1T8 imhe, sEálloda-\'.uIajdoűOB. JOOOOC Hí {ff I Hl ¦ H IKIi 0 0 ¦ * Mtt.tf .S)S\'St ¦ai • ¦ ¦ ¦ • ai Btl SZALAY GYULA, zongora-készítő es zongo r.a-r akt ár tulajdonos S:.-Fehérvarott. rozfá-ntoza 6-lk szára Reichard fele kiz. Ajánlja a D. é. közönség b-ca\'-s figyelmébe újonnan megnyitott zongora-raKtárát a hol is folyton nagy választékot tart a hírneves (Gottfr. Craramer), Wilh. Mayer kiviteli (Export) b több jelesb külföldi gyárakbői, rövid szárny- és keresztül borozott Piccoló zongorák kellemes és tartós hanggal. I»X-A_Hiri35tTsOS: eredeti gyári árakon 4 évi jótállással készpénz és részletfizetésekre íb eláuyös feltételek mellett. Átjátszott zongorákat ujjakkal cserélek, vagy készpénzben veszek, továbbá elfogadok minden rendű javítást, zongora áthelyezéseket, hangolást, csonaagolástéseiszállitásthelyben és vidéken,mérsékelt árak mellett a leggyorsabban ós legpontosabban. Becses megrendelésekre azonnal és a legkéssségesebbeo szolgál felvilágOBÍtásssl. 2126 3—4 Csat attor raM hs minden dobozon a gyivjegr: a sas éa HqII sokszorosított czég nyomata .átható. Ezen porok tartós gyó^yaatAta malcacs gysssor- és sjtsstbajsk, gyomorgBrcs és elnyálkásodis, gyomorégés, rÜ25lt dagstás, májbsj vertglslás, araoyér és a legkülönfélébb nöl betegségek ellen 3<> <5v óu folytonosan növekedS ".ismerésben resaestü. Egy eredeti doboz használati utasitással 1 frt. Hsmisitváoyok törvényesen Slttllztetack, moll mm-m min4ennema haao-gatás bénnlás !\'1; fal- éa fogfájás -.ll-.zrz: gjógyi. tuibo MirztC. ésrs; borogatásaik mindennemű sérülitek, ír. s.b.k, gynladáiok is daganatok el\'en. Bensöleo viztel keverve, hirtelen betegedét bányái él kol ik» ellen. Kgy üveg pontoi utasítással 80 kr. - \\ 9-52 Framifi botszeszes só. Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. Moll Ä. gyógyszerész, császár királyi udy. szállító. Bécs, Tuchiauben. Raktárak: Nag y-K anlz a a: Belo. Jóítef gyógy.aeréss. Ro.enf.ld Adi Fesselbofer Jórsef. Barna: Dorner S. Csáktornya: Giac» L. gyógy- aap.svar.tt: Borovicz Ad. Kesztttely : WOosch V. Körmend : RI12 «¦">•• aUrezall : tart Ferd Szigetvár : Sraley Jói»ef. Zala-Egerazeg : Hollóiy 1. E. gyógy"\'"- stb. Interaatlonal Uaxe TRIESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy elsőrendű góaösel sisbilysserilen mennek New-Yorkba, CMeaiéba vesznek fel tekeroálutniányt ét utalókat legolcsóbb ázetfa és Jó ellaWmeUett. New-Yorkba Indulás Triesztből: Britaaiía, (4200 tonna) nujas 16. Eaat AstjUa, (34O0 tonna] jnnina 10. ? 1"ít?i,°a! S0°, frt- k5réf f«»fl"\' 60 frt. SsilUtmányok tárgyiban Sebeokeí * a¦ "éghez [Kir.ly.karat] B.daposten, ntazás tégett SoBwbmanr Pál nrboa [DoroKya-oteza ] tessék fordulni Bndapestre, vagy TerknllH 1.-hez Trie»tbe. 2112 6—9 Teljes f> fíl " «feí}5"$í4r"$"#!\'\'^4^\'\' tserencséuk a n. é. közönség tudomásár, juttat «6 Teljes #• hcw"""fc * mmm ferencz ezépe alatt fenállott tílszer, csemeje-. festék-, tíiízmű-, parczeiián , íiikór- és Svegáru üzletet megvásároltuk, mely ntóbbi négy szakmából bevásárlási arakon alul végelaáifjt rendezünk. Dúsan felszerelt raktarnnkból kfltórrísen az alább. felsorolt czikkeket vagyunk bátrak a n. é. közönség becses figyelmébe ajánlani : Porcsellán legfinomabb karlabadi av5-, thaa-, Legfinomabb bóntemüek aaivar a ]iériitaro.»k, fényképalbomok, kantárak nyergek e kéaitáakák aib. Lámpák valódi Dittmár félék o.gy késalote a a.loo, ebédld függi lámpáknak éa mindennemtt aaa-tali lámpáknak, arany ia fakeretii fali tükrök minden nagyságban. Dohanyeazközok valódi Sohilling-féU legfinomabb tajték b boroatyánkdnemfiok, valódi aelrneoai s törőkpipák, török és bádeni aaárakkaj. kávé-, mocca- éa moadó készletek; víz-, boriikör- ős pansch üvegkéealetek. íróeszközök papír éa spanyol viaaik. Valódi franczia és Bpanyol likőr és peasgö, valamint a legjobb birnévnek Örvendi kül- és belföldi borok. Dusán felinrrit porezellin- és üvegraktárHnk vendéglők ápoly jntáítyoa,mint díszes bireodeaéaére kiválóan alkalmas. Püszer, csemege és festék félékből a raktárt, mintán csakis I-sd rangú forrásokkal vagyunk össtekSttetésben, a legjobb minőségből kiegésziteltük, minek folytan a n. é. közönségnek ezúttal ritka alkalma nyílik, hogy bármely irányú szükségleteit ép oly jutányos áron, mind pedig kfino-mabb minőségben kielégitlieBse,,miért is rai tárunkat a n. é. közönség legmelegebb pártfogásába ajánljuk. . Jíély tiMteletlel 208Í 8-1 eaelätt ROSENBERG FERENCZ. 1 a ¦ a • «Ha » m » » » * » » » » * * * »-»»i» ¦ m m m e m m mm»-mm a laplttatott 18138. WALSER FERENCZ első magyar gép- és tuzoltdszerekgy&ra, harang- és érezöntódéje BUDAPESTEN, Eottenblller-nteza 66. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban ós mindennemű szivaty-tyakban, elvállal teljes vízvezetékek berendc-zéaét.városok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyú-gyár. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozók köz- és magánfardők felszerelésere, szagmentes urszékek felállítására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költ. ségtervezetek kivánatra díjmentesen küldetnek. /Í023 26-80 Bátorítás és remény a szenvedőknek! Két gyógyjelentés fulladozás és vórtorlódások. idült ós elhanyagolt tüdőhurut és omésstéai gyengeségnél, a Hoff János féle malátakószitmények által HOFF JÁNOS urnák, a valödi maláta feltalálója s egyedüli készítőjének, es. kir. udv. ¦ szállító stb. stb. Bécs, Bráunerstrasse 8. sz. Memt hBstdái, 1884. aUreztsa 3». Több évig alnlódtünk aaatmában, vérlorlódiabao éa eaért majd kélaégbeestnok. Orvoai tanáoara a Hoff fél. m.Uta.kivonatokat baaenáltuk éa atóta örömmel lamerjlik el, tökéletesen egéaaaégea-k vagyunk éa iameróaeink, kikkel találkotaok, e fölgyógyuláet valóságos csodának tartják. A saenvedók javára kóteleaségankuek tartjak est tudomásra hoani. WETMELKA B, oa. kir. az ab. sazt atagy. aiiaatvatst-taraasái föerdészr Neaut-Bsadaa Mintán éo as ön Hoff Jánoa-féle malátakéasitményeit idolt ét nagyon elhanyagolt tudóhurat ós emeastesi gyengea^gnél a legjobb sikerrel használtam, annálfogva felkérem önt, aaiveakedjék saámomra 16 palaesk malátakí-vonat egéasségi sört, 2 palaesk konose2trált-malátakivonatot és 5 zacskó maláta mellceukorkát poatautánvét mellett mielőbb megkaldeni. Dr. WILHELK H , köáaégi orvos. Csanád-Palota, 188a. február 22. ^ 0 Felsége a dán király HOFF JÁNOS gyáros úrral saá.nysegéde által Indatta, mbserint maláUkivosatának értékét igen-igen nagyra belesüli. .Én", igy bangáik a királyi oyiUtkosat .örömmel tapasataltam a Hoff-féle malátakivonat gyógy hatását agy aaját magamon, mint udvarom több tagjánál. CSÚZ, KÜMÁEOH meUett, 1884. április 2S. Az ön kitűnő konczentrált malatakivonata, hála Istennek nékem a legjobb szolgálatokat teszi, szándékozom azt hosszabb időre is használni. Mély tisztelettel ECKFELD B. rabbi. Főraktár Király FeieilCZ a „Begváltéltoa eilmzett gyógyttra Nagy-KaWlsán. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Eanitsác. NAftY-KATOA., 1884. május 22-én, fJT\': : : : : • i> ...jac erri...... J , \' Ew mám 10 kr HlSOEIÍSa _ s nuiaden tovabni sorért 5 kr NYH.TTÉBBEK soronként IO kiért vétetnek lel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért BO kr. Sietendő Htt87i)Blianfia4ik. éyioiyam. A lap szeussti rsz« illető Mrinat-Bjek a lisskesztokea, carrai. Becsét illett feösleaáEyak pedtl Jntdóijo; bementre 21 A 8 T - KAK IZ S A Wlmttlethiz. Berme stoüec levelek cui Isa» mnnkatarszktól fogadtatnak »1. Kéziratok rissxa nem kaldetnei A QAgy-i^iixsai .Kereakedelmi Iparbank, ,nagr-kt\\öizsai önk. tűzoltó-egylet", & ..zalamegyei általános tanítótestület", a „ oagy-kamzsai kisdedaeveló egyesület, t .Ttagy-kanízaai tiatti önsegélyző szövetkezet, a t soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kaiTálaszttniny" hivatalos lapja. HeteaklDí kétszer, vasárnap- s csö törtök ön megjelenő vegyes UrUlniu lap. ÚngyllkMtág 7 , — Felehetni s hs.onctima cikkre. — Nem tartozom azok közé, kiket „ hazafiatlansággal vádolnak, mert idegen nyelvet tad," — de azok közé sem, kik a nemzeti nyelv föl-virígozásit csak ngy vélik elérhetni aa abba idegen elem nem vegyül Sót azon meggyőződésben élek, hogy idegen elemek, idegen eszmék bejo lyása ttept csak nem hat károsan a nemzet nyelvére és lélére} söt üdvös befolyást gyakorol. Kert én nem merném állítani, hogy nyelvünk önállóan és függetlenül fejlődött. Oly népnél — ha lehet ilyent k é p\'z e 1 n í — mely minden irányban el van zárva idegen befolyás, idegen érintkezés elől, sem lehet a nyelv tisztaságának. azon tokáról beszélni,\' hogy oly önállóan és függetlenül fejlődött: mennyivel kevésbé tehát olyan népnél, mely az érintkezésnek folyton ki volt tére. Mert a népek érintkeztek nemcsak a történeti időkben, de még a történeti tndást megelőzőkben is. És ezen érintkezés oly szoros és éles nyomokat hagyott maga után, hogy az időokinti érintkezések a különböző népekkel ralóságos rétegeket képeznek a nemzet nyelvének testén, inzert mondhatta egy hires nyelvész (Mül ler Miksa), hogy a nyelvtudomány a természettudományok körébe tartozik és pedig legjobban lehet hasonlítania geológiához. A nyelv tisztaságát visszaállítani és \' ugy meghatárolni, hogy rsak nemzeti származású szavakat használjunk, merőben lehetetlen. Erre nézve nem kevesebb kellene, mint a nyelvnek egy nem megvetendő részét kiirtani. Mert ellehet mondani, hogy e tekintélyes rész a latin, német és szláv nyelvek keveréke. Csakhogy ezen belekevert idegen elemek nem szolgáltak a nyelv hátrányára, sőt bővült áltatok a nyelv anyaga, a nyelvkincs, szóval a nyelv gazdagabb lett Igen is, a nyelv körébe jutott idegen szavak gazdagítják azt, de a foltét, melyhez ez a gyarapodás fűződik az, hogy ezek az idegen elemek szerecsen illesztessenek a nyelv testébe, ne legyenek idegenek, hanem polgárosittassának. Ezzel látszólagos érvet szolgáltattam a felszólaló kezébe: .hisz az a baj" — mondhatná — .hogy a most közkézen forgó idegen szavak egész halmaza csak élődik a nyelv testén és nem nyert létjogot. Ez tény. De tény az is, hogy a ma már a nemzet közkincsét képező szárakat valaha — persze évszázadokkal ezelőtt — idegen szók gyanánt használták egyesek. Lekopis, növés, és azon törekvés által — mely egyébként minden népnél megvan — hogy az idegen kiejtésű szót saját beszédszerveinkhez akarjuk idomítani, magyar szó lett belőlük elannyira, hogy ma már csak a nyelvtudomány képes idegen voltukat kimutatni és megállapítani azon rejtett csatornákat vagy nyilt folyókat, melyeknek árja ezen szavakat nemzeti nyelvünkbe ékelte. Ma persze uj szavak, uj fogalmak jöttek létre. De megengedem azt is, hogy oly idegen szavakat, használunk, melyeknek megfelelő fogalmira, saját nyelvünkben is van szó, De ebben öngyilkosságot látni nem tudok. Idegen szók ezek is, de hosszas használat után polgárjogot nyernek majd és ugy leszünk velők mint az elmuit idők idegen szavaival; később azt érjük el velük, hogy egy fogalomra több kifejezésünk is lesz. A bálás utókor majd áldani fogja a kezdeményezőt, mert alkalmat nyújtott neki a nyelvvel szabadabban bánni és kényelmesebb kifejezésekre; a jelenleg élők azt kiáltják: .feszítsd meg!" Az idegen szavak polgárosítása természetesen nem megy egyszerre. Itt tekintély fölszúlalása a használat ellen vagy mellett nem használ. — Császárok és királyok a nyelvtanon a nyelveken nem változtatnak, ,pol gárjogot pedig csak embereknek adhatnak, de ti.em idegen szóknak. ") Amely szót a k<&hasznalat szárnyára kapott, van annak keleté széltében, hosszában és védgátak, akadémiai tiltakozások azt vissza .nem ijesztik Sokszor gyorsan, majd lassan terjed az idegen szó használata, de bizton halad és idő multával tért hódit magának tekintet nélkül a vidéki emberekre, .kik a bonneokat és gou vernanteokat csae hirbői ismerik.\' Kevés az, amit még mondani akarok. Hogy rossz ízlést árul el az idegen szó használata, nem ismerem el; bizonyítékul még a .kricsi dear\'-t sem fogadhatom el. Mert az élczia-pok jellemző tulajdonsága mindenha a túlzás volt és .Mouokles sem nélkülözi azt. Mindenben kellő mértéket kell tartanunk. Ke kerüljük az idegent oly önfejűén, mint keressük lázasan a hazait. Törekedjünk az idegent nemzetes.\'teni és panaszra okunk nem lesz 1 Végre illetlenség elkövetéséről is beszél czikkiró azokkal szemben, kik nem értik az idegen szót és igy •) Est s .?ls.it adta Marcellna Tibe-riua csÍMeroak, midőn og. Ccpitc nevö nyelvésx acaászár egy hiba. kifejezését helyeselte. — Zsigmond császárról pedig az as adoma járj., hogy midóa a kosztníczi zsinaton elnökölt, latin u eszedet intézett aa össse-gynitekb.es, buzdítva Sket, hogy irtaik ki a hnsssit* feleketctet. És a többek köst igy ssdlt: .Videte Pstrea, ut eradlcetii Bcninaam Bossirarani.* Mire égy barit elég ndrariatlannl igy ssólt: .Serenissime Bex, sebisma eat génem neatri.* A császár nem zavarodott meg, hanem igy szólt: .Hogy tudod?" „Alexander Gallui mondja," mondja a nyelvmester." És ki volt as aa Alexander GaUns ?\' kérdé a Csá.xSr .fearit volt," telelt amaz. .No" — szólt Zsigmond — ,éo meg római csássár vagyok és remélem, as én szavamnak less anoyi értéke, mint egy baráténak." — Kétségtelen, hogy a nevetSk a csiszár réssén voltak ; de schiima mindazonáltal nenütun maradt s még egy csiszár sem másíthatta meg nemét vagy végsetét. Mindkét adomát 1. MOller Miksa, • lolvas. a nyelvtnd. 1, 36. 1. ford. Steiner. pirulni kénytelenek, de meg a dobhártyát is igen sérti az ilyen szavak használata, Kincs szerencsém az álnév alá bnjt szerzőt ismerni, de minden ese{re .fölteszem, hogy nem beszé .pro áomo sua;" hogy esik hazafiúi kétségek adták _a_ toilat kezébe. De azoknak, kiknek dobhártyáját sérti az idegen szó. mert nem értik és pirulni kénytelenek, mondom azoknak figyelmébe ajánlom a költő szavait: .Értsd és nem fogja sérteni gyenge füled." —r—s —r. Néhány szí szarvasmarha-tenyésztésünk érdekében, (Folytatás) IV. A jelenleg nagy mértékben divatozó külföldi tisztavértt tenyészbs-rom behozatalhoz nem akarunk tovább hozzászólani. Az eddigieket is csak azért bátorkodtunk t. gazdatársaink figyelmébe ajánlani, hogy e tárgyat mély igen sok szót érdemel, lehető alapossággal tanulmányozzák, mások, a kik e téren az elmélet mellé hosszú gyakorlatot is állithatnak, kellőleg megvitatni szíveskedjenek. De nem habozunk kimondani, hagy mi részünkről marhatenyésztésünk emelésében, törhetlen egyéni munkásság mellett magának az államhatalomnak segítő jobbját is beevatkozni reményijük. A magas kormány marhatenyésztésünk emelésére máris sok gondot fordit. De tekintve a mezőgazda minden irányban nyomott helyzetét, ma ennél sokkal is többet várhatunk. Mi a mezőgazda sorsa ma? Ez egy oly kérdés, melyet meglehetős sötét vonásoEial írhatunk csak körül. Elónye kevés, termései rosz-szak vagy középszerűek. A gazda elsőrendben tartozik azon szerencséi lenek közé, kiket a sors legszebb raményeikért gyakran csak csalódáa-sal fizet. Kiadása kolosszális, a munka drága, a munkás kéz mindig kevéa. A gazdasági kiadás mindig sok, a jövedelem soha- sem sok. Adója nagy és napról-napra emelkedik. Ezen kivül a földbirtok oly nyilvános dolog, mit az adóztatás elől sutba rejteni nem lehet, minden hant megtalálható. A közmunka óriási sok, mert milyen e közmunka? Ka-vicsozás, utcsinálás a hetedik község határában I Mi több a földbirtokon van egy szerencsétlen kavics-ér, ez kisajátitatik, most már a birtokos nemcsak a maga kavicsosat hordja, hanem ama 7 falu szekere lova, közutak kavicsozás cziméu, a iuva-rok ezerével bitangolja jószágát. A másik birtoka „ártér" -e;-.5rt külön adózik. De menjünk továb\' A gyár, malom és vasút kéménye - füstöl, a törvényt nem respektálva vasárnap meg ünnepen is. mert a gőzgép kihűlése az veszteséggel jár. A lóvo-natn vasút ünnepen emberét, állatját kínozza egyiránt, mert ez .haszonnal jár, Csak a gazda látja be egyedül, hogy a munkásnak pihenés, a fáradtaknak nyugalom, az embernek pedig egy kis magábaszáilásra van szüksége. Mig a többi vállalat födél alatt dolgozik, mert ebből haszna van, a gazda gabonája, széuáji renden ázik és e mellett neki csak kára . lehet. De jól van ez igy. A magyar mezőgazda teljesíti súlyos kötelességét, és talán legtöbb esetles szívesen. Ne vegye azonban tőle senki rosz néven, ha e súlyos körülmények közt némi viszonzást kér attól, kinek vagyonával, vérével adózik. És viszonzás elég sok sohasem lehet. Kern tagadhaljuk el, hogy az állam különösen marhatenyésztésünk T ARC ZA. Nópdalek. i. 8.VÓ1 a Iiuue imádságra . . . Haja, a szivem olyan árva ! Harang szive rája kondulj, Hagy éjszaka rája borulj! Lefutott egy fénysz csillag. . . Kié volt az, kit drámák ? ¦Én, i»gj ;fá«><I1j ?47 laerttném; " Mért nem fát le hát ar onyám 1 II. Gölamadár, gólyamadár, Honnao jöttél, hova méaasx el? Hejh repülj ol az éa szivem Búbánatos tzeralmével! Arra madár lett szaréi mem. tysaatadott ríg a párja. Pozzta fészkén, bás azivsmban Saiálmadár tzayát várja. Ha megjöttök kikeltkor, Se karess jó gálya engem Bálái ül majd szerelmemnek ájva fétzkén, búi szivemen. ÍII. Píczi piroi «per Van a szárán; Édes ..c: ezók Hah ám száján. I>elQpnim az epret A asáráról; A aóiot a babám Aj z kárál. Sietek. Irta: Weisz Julcsa. (Folyt, éa vége.) Gyönyörű őszi reggel volt A nap meleg zagarakat lOvelt mindenfdló. A gólyák még nem hagyták el nyaralójukat, mág körünkben tartózkodtak. Itt-ott meg egy főldmivee is volt a réten látható, ki nyári munkáját még nem fejezte be végképpen. Roménytelie-¦en nézett mág a vinczellér a jó flzüret elébe. De senkinek sem nyújtott löbh re-\'; ményt a mai nap, mint Ákosnak I Senki szemében sem ragyogott szebben a nap, mint Ákoséban 1 Hisz neki világítja meg ma azon ntat,msly boldogsága isié balad I Rája lövell legerősebb sugarait, begy olyan fényben és világosságban tüntesse ót fül ma, minőben még sohasem ak-rt föl tüntetve lenni — egy szép oŐ szamaiban, kivel együtt akarja as élet örömeit és fájdalmait oaztani, egy bájos nő szemeiben, kít szerelni ée tisztelni akar teljes sairóbÓl óz lelkéből. . * * * ,Isten hoztál kedves Ákos ur! Üdvözlöm házamban! Már e. reggeli vonatul várUm Öntj hol késett?\'\' Ezen szavakkal fogadta félig nyájas mosolylyal, félig szemrehányólag, »gy szép termetű, nyájas arcza férfiú, kinek megnyerő külseje a tiszteletre méltóság bélyegét hordta magán, as érkezett Ákost] . ,Tessék követni, he álljunk itt a pitvarban, folytatáa házi ur, mivel nem akarnám a meglepetés hatását .ron\'aoL* „Képzelje cSak Uram, elvemhez hiven siettem, igen is siettem, és síé- gyenemet valvt elkéstem,c rebesgetett bocsánatot kérő hangod Ákos ur. nDe Isten szerelmeért hogyan értsem azt az elvhüséget", felelt a hoci ur. E köaban egy tágas terembe nyitottak be, melybe egy nyitány szív-emelŐ dallama a mellékszobából beh&ng-sott. ,Mél(óiteatók holyet foglalni, itt mellettem,,* evvel leült a házi ur egy pamlagra. \' Ákos gépiesen eleget tett a meghívásnak, és egy kis szünet állott be Végra ÁkoB félbeszakitá a anünetot, és a hází úrhoz fordulva, monda: Kedves Szigorú ur — ex volt a háti ur neve — Ha le\'kesidés sürgette elutazásomat, siettem a készületekkel, de előre nem látott akadályok kőebejövetele gátot vetett JÓ akaratomnak." A mellékszobából a dallamok kellemes sengzáse a hanghullámok által Ákos föleihez jutott és kedélyének összhangját helyreállította, mely a sietős rohamok és rohanó indalatok terhe alatt névtelen kínokat szenvedett. Éppen folytatni akará reaiketós hangon bocsánatot kérő beasédjét, midőn az érzoigóe zene megszűnt rezgésba hozni a levegőt, és a mellék szoba ajtaja ki-nylllott, és belépett a miteem sejlő Vilma kisasszony. A zene megsa&nlável Akos kedély i nyugalma is megszűnt. Az indulatok rohamosan váltottak fői egymást gondolatmenetében, melyben lázadás tört ki, midőn Vilma kisasszony belépett. Vilma kisasssony valóbaa szép is volt! Egy bijos nő volt ő a bzo legszorosabb értelmében. GyÖnyöiü testalkatú, szép szőke haja caudálko-sásba ejtó azokat, kik.őt meglátták. Arczának hófehér színe egy világos rózsaszíntől átfutva, ugy tetszett az ember szemeiben, mint a harmatos rózsa, mely-lyel a termé«zet bennünket oly gyakran megörvendeztet. Szemeiben az égboltozatot véltük láthatni, oly szép kékek voltak aaok. Mosolygó rózsás ajkai olykor-olykor megengedek, hogy bámulója még gyöngysor fogait is megláthassa. Szóval egy tökéletes szép nő vult, kit a természet minden áldásával elárasztott . Midőn Ákos Vilma kisasszonyt msgpillantá, már az égben hívó magát. Azt hitte, hogy ő as Isten küldött angyala lehet, mert földi lény ritkán oly tökéletes szép, mint e kisasszony, kinek minden vonása oly szabályos, és mi több, kinél a testi mulandó szépség összhangban állott a szellemi képességgel. Az első szava ós pillantása átvarázsolta ct. Nem tudott szóhoz jatni,zavarából kibontakozni. Végre neki bátorodott és megszólamlott. „Nagyságod aaaratlanul néhány kellemes pereset szerzett nekem ssép játszása álul." „Ha sejtettem volna, hogy magamat szórakoztató aongorásomat idegen fülek figyelemmel hallgatják, talán pre-czizebben játszotUm volna, de így tessék venni, mikép volt," „N\'nca ok a csüggedésre, kedves kisasszony! Mondhatom, hogy kitűnően játszik. Egyébiránt nem vagyok müvázz, ki aa éles bonozkés kritikáját késelheti. Itóiatem csakis tstsiésem kifajezásének szószólója. Késsletekbe nem boosátkos-hatom, mert magam annyi; som értek hozzá.°_ „Ön tehát elnézőbb, mint sok más, ki hivatva véli eresei msgát valami fölött bírálatot hosnt a nélkül, hogy szakértő lenne, és olyan saórszAlhaiogató, hogy igazság helyett nem igeo gyakorol kegyelmet d&ozára, hogy Snmaga még ugy sem tudta, mint elődje aat tette, monda Vilma kis asszony : „At már régi dolog; gáncsolni, könnyebb, mint valamit jobban végezni, jegyzé meg Ákos ur, „Olyan a világ, kedves leányom szólamlott meg as apa; mindenki oaak a könnyebbhez menakűl." y A létértí küzdelem elég súlyosan nehezedik as ember vállaira, hogy biaony örül mindenki, ha valamerre megköny-oyebbitheti az élet terhét," monda Akos or. vUgyhiszem egy : iái el hozása valami fölött a létérti kazdelemnÓlaem nehezít, sem könnyebbít a legparányab-bit sem. Bármennyire is érdeklődjék valaki a közjóért, bármennyire is hordozza valaki szivén s más jóléte iránti érdeklődóst, aa ő saját küzdelmein sem igen könnyebbített az által azokon. \' Nemde atyám ? osztozik nézetemben?" „Á társadalmi élet igényei szellemi, valamint anyagi tekintetben olyan" űe-gyok, hogy biztos lehetsz benne leányom, hogy mindenki csakis ítélet hozáaokkal akarná ezen nngy igények küzdelmeit caSkkentöni, ha lehetne,* HÜSZONHABMADiK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK ! MÁJUS 22-éa 1884. érdelében igen sokat tetű és raj- Szinbázégéí Bécsben, tank sokat segit. De segitségével I — Eredeti tudósítás, sajnos, némileg félúton marad. Vagy ki elégi thet-e bennünk és a mutatott jó szándék mellett nyujt-e komoly hasznot nekünk, azon intézkedés, melyet épen most Tan alkalmunk- élvezhetni. Hivatalos intézkedés történik, hogy az állam behőldi tenyészbikákat szerezhessen. Ezeket megveszi és a magánosoknak egész áron, a községnek 20% olcsóbb kedvezmény mellett ismét eladja. < . A magános különös esetekben 3 részletfizetésre kaphat tenyészállatot, ha a hátralékos összegért rendes kamatokat fizet. Most már el lehet-e képzelni *t, hogy egy magános, ki az államnak ad el, valami jutányos árt köretei tényék barmáért? Alig. Már a nemzetgazdaság ab-céjében tanuljak, hogy az állam, ha kényszert nem alkalmazhat, mindig a legdrágábbért csinál üzletet. Most már az _ ily módon vásárolt bikát, mú&\\&gL!522?»SJEÍ . . , „ / a többi színházak, — molyeknak esetleg minden szedett-vedett tenyész 1 déból vásároltak drágáért, vájjon ki Teszi meg? Aki az ily jószágért drága pénzt ad, melyet maga legalább is ama kedvezményezett 20/,-al olcsóbban megvehetne, az úgysem gazdának való, mert — gyámolatlan. Ezen bikák roszabbak az importált nem aoclimalisálhaíd anyagnál. Ha azonban az állam megyén ként ezereket áldozhat e nemes czél ra, ugy igazán kár félúton maradnia. A czél, melyet igy legfeljebb megközelít, igen könnyen volna elérhető.S ezzel oda jutottunk, hogy számot adjunk róla, miért Toltunk bátrak a t. olvasó türelmét ily hosszadalmas közleménynyel próbára tenni. Két esetet láttunk alkalmazva szarvas mar h&tenyésztésünlt emelésének érdekében. Az egyik a tiszta-vérü tenyészanyag behozatala, a másik az itt benn vásárlás; mely a belföldi fajra — a tiszta magyar-faj tulokra — vonatkozólag teljesen he lyes. Ezen fajt itt benn megtaláljuk tehát csak megszerzését kell igazin megkönnyíteni. A többi kevert fajok megszerzésénél a nyújtott segítség — "nem segítség. Mért is az c helyen szóba sem jöhet. (Vége következik.) cBe jé idík volnáneKasok, jegysé meg Vilma kisasszony. •Van még elég idö éltünk napjait kellemesei tenni. A tudomány ée müvésset néhány év óta olyan lendület nyert,mely min dny áj ónkat csodálkozásba ejt. És b* eesmém v&IóbuI, rsmélem még iok mulasztottathamarább. mint bemar jóvátehetfink válassbla Ákos ur. -Ej, ;! egy aj eesme és hosaá as emberiségnek oly előnyére ssolgáló, kiáltanak (91 apa és leánya egyszerre, tudj\' Isten, milyen isol?áUtot fog On ssaa eesme megvalósnlásávai as emberiségnek még teoni Ákos ur. Elóbb utóbb utat kell magának törnie annak, bogy as emberi kesék által késsített gépeseteknek nem szabad ások terem tejét megsségyenítenie, hanem egyenlő gyorsasággal kell neki baladníok, s villám gős és villanyossággal, monda Ákos. ,Magesstes egyötlet,vslób»n, egyengesse osak utat Ákos or, matassa be < viiágcak első kísérleteit és gyors kiráa dúlásait «s reménylem nemcsak baladni akarunk ason as uton, hanem uemsedé-kefc fogják nevét Örökíteni, Ön balhatatlan leend, monda nyájasan mosolygvs Vilma kissassony, ki elég szelleméé volt Ákoi ur hóbortja első jeleoségeit éssre-vanni. „Be hamar fogják akkor as emberek töldí pályájokat átfutni, ¦ jegysé meg Ssigoru or, sbioay örülök, hogy éa les-sabban szállhatok még a sírba.." aön mindjárt a végsőre, a legsso-morabbra gondol uram, pedig as nem volt szándékom: monda diadalmasan Ákss nr, én nem abban as értelemben gondoltam. A villanyosság 3600 mértföldnyi utat tess agy másodperce alatt. Ssemem előtt lebegett mindig sc a gyorsaság és gondolám, as ember, kiben isallemt erő is vau, miért helyeztesse magát a gépies éri által a háttérbe t A mindeneanspi élet Bécs legszebb s sin hasa ma marosak romban hover; a ssinbáa, mely tisenfcét évi fennállása óta a nagy közönség legmelegebb pártfogásában részesült, — a gyönyörű büszke épület, mely Európa legasebb ssinhásaink volt egyike: — a lángok martaléka lett s mi sem maradt fenn az épületből mint a 8 fő isi, \'0e>gi) melyről a nagy költőknek a fűst által megfeketitett ssotrsi tekintenek a borzasztó elemek 24 órai kegyetlen müvére .... > A Bingssínhásikatasstréfa második kiadásbao I A nagy szerencsétlenség közepette még az a végtelen nagy iserenose hogy a tüz nem este, hsnem pénteken f. hé 16-án délután \\/3b óra tájban ütött ki s igy emberi áldozatot nem kívánt i katasstrófal Pedig, hogy míly kőnyan ismétlődhetett volnaa ringssinhási kateas trófa, annak illusztrálásául szolgáljon i körülmény, hogy minden jegy el volt adva a pénteki előadáshoz; mert Aasen-graber vonsé népszínműve adatott ,D e i Meíneidbauer.0 Az egéss dologban as a legosudál.-tosabb, hogy Bécsnek legnjabb színházai égnek el gyors egymás atánbao, mint * - míg statisztikailag már 3 — 4-sser kellett volns elégniük, most is épen, asas: mint ódon korhadt épületek állanak. A „borzasaié késedelem" a jelen esetben is domináló szerepe játszott; mert a tüc, — mely s tetőn keletkesett — már egy negyed óráig possUtot, mig a tűzoltókat értesítették, és s rövid negyed óra alatt a tus elég időt nyert magát as épületbe tökéletesen befészkelni, {Híre a tusoltok megérkestek, addig már nemoaak a tető égett, hanem a színház egéss belseje egy lángtenger volt és as alkonyatban a lángok az egeket látásának nyaldosni. A tüs híre óriási gyorsasággal tejedéit el as egéss városban és már 6 órakor százezrekre menő nép tömeg gyűlt a tűset környesŐ a Idákban. Esetleges szerencsétlenség elkerülése védett a belvárosi rendőrség mozgóéi Itatott, 3 ezred gyalogság, egy csapat lovsaság és a bécsi mentő társaság alkalmastattak réssínt a mentési segélynél, réssint as utak ás ut-csák elzárásánál. Röviddel 6 óra előtt a színházban alkalmazott I ostor óriási robajjal zuhant a magasból alá, s magával rámolta a padozatot. Ekkor a tus ujabb anyagot kapott, sisteregve és pattogva terjedt mindinkább, s seren esetlenségre a sséi is kedvezett as elemeknek és ekkor már kétséget sem ssenvwdett, hogy a városi asiohás mentheti énül elvess, — tudta mindenki, hogy a gyönyörű ss:nhás: — nincs többé 1 Átláthatlan sűrű füstfelleg boritá a szomszéd utakat, később átcsapott a boa-levard keleti részére és a fojtó elem égessen a Ili. kerületig hatolt. A tűs minden peresben veszélyesebb kesdett lenni. A központi tusolták az összes felszerel vénynyel és három nagy perez malva égető szükségessé vált ujabb bono» ésssövettana* esimfi katosai segélyt kérni és Béo« össsss 10 kerületének, valamint a külvárosra tusol tót t mosgósitani. Asooban néhány percicsel 6 őr, után épugy itt, mial 18SL. deciember 8-án a Eingasinháa égésénél kitűnt, hogy a kifejtett óriási erő csak gyenge bábu a romboló elemekkel szemben. Még a hormadtk és negyedik utcsa palotái is óriásivessély ben voltak,ameny nyiben as épület nemcsak sddig, hanem a boulevarddig, sőt a városligetik szórta belsejéből a tüzes és íáagolé gerenda darabokat. Téti. tettel a vessély és a romboló elem nagyságára, a bécsi rendőrigasgató távirati uton mozgósította a Bécshes közelebb fekvő városok és nyaralók tűsoltóit és gyors egymásutánban jöttek a véss ssinnelyére Heiligenstadl, Weínbans Breitsnsee, Dornbscb, Döbling és Hiet-síng tűzoltói. Ei íme I Alig hinné as ember, hogy annyíjelei erő szinten kevésnek bizonyait a borzasztó elemekkel ssemben; és mégis est bisoayitja e szomorú téoy, — amennyiben as összejött tűzoltóknak nagy erő megfesütéaükb került a tűzet osak looalísálni, — de as oltásról vagy meoléaről szó sem lehetett 1 — A lakások bútorai javában égtek már, s akkor a sokáig dicsőid vascortioa a titkaistó forróságban meghajlott. A láng átcsapott m színpadra, itt aj tápanyagát talált, villám gyorsan csapot fel ss emeletekre, egy pillanat ... és a drága ruhatár, a gyönyörű könyvtár és as ér tékes irattár lángos borult, menthetlenfÜ elveasettl Bukó vicc igssgató, ki a leg* jobb snyagi helysetben volt, ma csak egy tönkrejutott ssegéoy igazgató, ki kés tördelve volt szemtanúja a szomorú ssio-játéknak, — mig a társalat hölgyei a ssomssédos paloták erkélyeiről és „A Magyar Királyhoz* osimsett szálloda sűrűen tömött ablakaiból nésték mint veti as elem elégett drága ruhatáruknak most már csak fossláoyos rongyait. A szomorúan ímposáns kép szombat reggelig megtartotta eredeti képét, és csak akkor kezdetek as elemek borzasztó játékukkal felhagy ni, midőn már a házban nem volt tápanyag. As magos udvar részéről Lajos Károly, Vilmos, éa Jenő fŐhercsegek és Cobarg berezeg a helyszínen rögtön megjelentek. Egy füstös rom áll ms ott, hol kevés nsppal ezelőtt még diadalát Ünnepelte a musss. — Öt is megirigyelte Kaján sors és a seilerstfttteni palota schotteoringi palota sorsára jutott t . . A bécsi ssisbás történet két lapját veszi immár gyáukeret körűi, az egyi ken e felirat: ,1881. decsember 8.," i másikon: .1884. május 16. áll. Vajha ne lenne folytatásai NYÁRI SÁNDOR. munkájával «1,^ ft AjtAT0Sj apáiul kitűzött pályadiiav. ^Mk w iim a tud akadesnU megbízta „A rw^Kmj rák és karosa nj lós rák ii> meséli alakja" csimü munka megírásával, s a ssüksógos tapsastalatok megszerzése végett as orss\'gbsn t«endŐ körntra megfelelő segélyben "részrajiti. A törekvő es tehetséges ifja kitüntető meg bisatásahos őssiote örömmel ssép sikert kiránunk. — Maria Anna királynéért gyásciateoi tissielet Nagy-Kanizsán, f. hé 23-án (pénteken) tartatik a sseut-ferencs rendiek templomában. Hírek. — Sslgethy Károly, orvostan hallgató, a törekedő nsgy-kanisssi ifjak gosssdvattyavsi jelentek meg; de néhány wik derókje, .A f o 1 y.,% m i r á k ¦sás meg esas munkát halmoz as emberre,« akarja az időt, de az Önmagával (as idő mennyire kell neki sietnie, bogy legyőzhesse. Ki csak némiképpen a társadalom hassnos tagjává akar vájni, annak sokat kell e munkarészből csökkenteni. As emberi élet rövid, a teendő pedig sok; a művelődés jelenlegi állása a munka kedvet serkenti, és hs ast akarjuk, hogy as utókor nevűnket hálával említse, nem szabad bátramaradnunk, hanem}!essünk, hogy a felhalmozóit teendőket miué; e Óbb elvégezzük.\' Miután Akos szavait bevégezte, diadal mosoly lyal körűitekintett és végre ¦semét Vilma kisssssony bájos árosán legeltette, ki éppen ajkait nyitotta és gunymosolylyal monda: „Uram, éa megfontolás possta szóvá vált?" ,K.iaaaisony,« felett erre Ákos, eleinte kissé meghökkenve, de később neki bátorodva: .a megfontolás nem egyéDb, mint időpazarlás; és az idő drága kincs." Ákos mutatni akarta, hogy a gyakorlatban a aietéa hitvallásává vált, fölkelt helyéről, előadván, hogy a város bsn még több rendbeli üzleti dolgokat kell végeanie ás távozik ssokott sietségével, visszatérni Ígérvén. eseket I vei) mérsékelni fogja lépteit és mankót fog markába szorítani. Nem tudjak határozottan, hogy Ákos elvégeste-e valóban üzleti dolgait, de annyit tudunk, bogy visszatért még gyorsabban, éa jobban sietve, amint ígérte, míval a leány képe sietve bejárta egéss elméjét. Kesét kérte ünnepélyesen atyjánál, de határozott feleletet nem kapott. Szigorú ur ígérte neki, hogy lerélíleg tudatja vele elhatározását. "~ « As napon még elutazott, türelmet, lenül várta a feleletet, de valószínűleg nem elégítette őt ki. Ott jár ó rohamléptekkel as [atosáa, valószínűleg tulsieini A szemétdomb királya. Irta: Városy Mihály. (Folyt, és vége.) Csinos kakakasokat tartósnak leölni a ssídó férfiak, a thalmad törvénye sserint, as „engesztelés nspjának előestéjén, a zsidó asszonyok pedig agyán akkor lyukokatgyilkolnak le. Esen fara el járás „kapporo11 nak hivatik A kapporo kakasa és tyúkja bármilyen saínü lehet, csak veressainU ne legyen. A kiherélt kakas skappan"-nsk hivatik. As efféle jószág jóval kövérebb less s ízletesebb is a búsa, azért ilyen szárnyasra fájt a foga as egyszeri német katonának szinte, csakhogy elfeledte aa nak nevét Ekképea magyaaráate tehát a csinos menyecskének, kinél esállva volt „Olyan aprómarha, hogy sem nem kakas sem nem tyúk ¦ Mire a magyar asssoay gúnyosan válsasolá: hogy „de abba a fogadnem koppan. „Minthahinosetleltvolne a barcs fia, örömujjongra kiáltá: „As, aa koppan, as kell nekem, koppan bút?* Vencsel német osászár 1383-ban május 1-én elevenen megsütwtetta szakádat, mivel oa könnyelmű ügyetlenség gel egy kappant, melyet már várt a ke-g} étlen s éhes uralkodó megtalált égetni. Newton lazák, a világhírű angol tudóst, Staokley János meglátogatta. A nevezett nagy férfin dolgosé ssobájábaa írt, hová nem engedte bemenői r vendéget az ajtón álló inas, mondván: „Senkit nem ereszthetek Newton úrhoz, mig művét be nem végzi és ki nem jó. Tessék :,.tn as elóesobában Őt kívánni.° Staokley a hires férjfiút már fél-egyig várta. Ekkor as inas eltávozott s gy beborított tálban elÖsaoba assta- —. A helybeli szt-ferenczrendi társbáa templom — padjai elkészítése költségeibe aa «lnl elősorolt nagylelkű adakosók asivesek voltak hozsá járulni; N.-Kanissa város lö frt tai, Babóobay 2 frt, Fiihál F. 3 frt, Kováts J. 50 kr Ossessly 1 frt, Berényi J. 1 frt, Vágosr K. 1 frf, Csemita K. 50 kr, Pál S. 1 frt, Ssmettens F. 2 frt, Zók 5- kr, Pichler 40 kr, Ács I. 1 frt, Lovak E. 50 kr, Mar-kay D. 1 frt, Horváth J. 30 kr, Kilik F. 1 frt, Férnek K. 1 frt, N. N. 50 kr, Stem-mer K. 50 kr, Szigriti l frt. Haaser 1 frt, Tor?ancaky 1 f. t, Tóth L. 2 frt, Waj diu J. 50 kr, id. Fesselhtffer 3 frt, ifjú Fesselboffer 3 tat, Takarékpénstár 10 frt, Neatvich 50 kr, N. N. 1 frt, Berdio M. 1 frt, Zsdobanoky 50 kr, Tóth J. 1 frt, Benézik F. 50 kr, ifj. Dávid 10 kr, Pfsff 50 kr, Horváth Antal 50 kr, Báts A. 1 frt, htarcxsg B J. 20 frt, Knoroser A. 50 kr, Semetke L 2 frt, Botman A. 60. kr, N. N. 30 kr, Ujvsríné 1 frt, BartosSO kr. Hild S. lemetkesési vállalat 3 frt. Heioeselman 1 frt, Oósony S. 50 kr, Mathosné 1 frt, Nuseoz J. 1 frt, Jaháss Gy. 1 frt, P.osser 1 frt, B 1 a u Pal 1 frt, Wiltiager Antal 1 frt, W-ber M 1 frt, Btk F. 30 kr. Ö-v. Horváthné 1 frt, Öst. Pfeiferné-I frt, Ösr Oécsigaé 1 fri, Ösv. Zsomborué 5 frt, Torma I. 1 frt, dr. Farnek L 3 frt, Nóvák F. 50 kr, Kr.pács 20 kr, Zr-nyiaé 50 kr, Ösv. Kra-uzné 20 kr. Uollnár Qv-né 40 kr, Drevea A. 40 kr, Zelenák 40 kr, Porké P. 50 kr, Németh I. 1 frt, Galambos ü. 60 kr, M-y M. 40 kr, Knorlser F. 1 frt, Ösv. Ht-r-váthné 30 kr, Bankegyesulo) I frt, H. H. 20 kr, Gáspár F. 50 kr, Ösv. Kooh M né 50 kr, Pex A 1 frt, Gerstner A. 10 kr, Veis Mari !0 kr. ngys. Varga 1 frt, Grés 1 frt, Thomka E. 50 kr, Svastiti 2 frt, Horváth 10 kr, Hárkorics F né 20 kr., Hodios István 10 kr, Csóka F-né 20 kr., Simon K, 20 kr, VerboveUné 20 kr, Bot-BMBD F. 15 kr, Molnár V. 20 kr, Simon 20 kr, Gödörhási 30 kr, KolongXa J. 10 kr. Herteleody B-né 2 frt, Sebendáné 1 frt, Darássné 20 kr, Granner E-nŐ 1 frt, Vieber H. 1 frt, Berényi 40 kr. Molnár S. 80 kr, N. N. 1 frt, Totola T. 20 kr., Nylíoé 50 kr, Tabik J. 20 kr, Sselig A. 20 kr, Dávid J-né 40 kr, Mantuáno J. 60 kr, N. N. 20 kr, Trojkó J. 10 kr. Ver-bovecs F. 20 kr, Sz vetees 20 kr, Póraö-lioé 20 kr, Ösv. Vajda J-aé 10 kr, Sret-kó T. 20 kr. LŐríncsi P-né 40 kr. Lask F. 20 kr, Utlman Istvánná 90 kr, Soeí Iára sült boppp.nl tett, mondván: „Ee New on ur ebédjei" S eltávozott megiat. Stackley éhes lévén, az asztalhoz ült és megette a sült ssárnyast, a tábla rakta a csontokat b as üres edényt befedte. Vtsesa ment helyére s az inai várta, hogy másik s ültet hosassoo ara ssániárá. De ss inas helyett kilépett NewtoD,kiigy szólt; BHoeott Isten barátom! csak addig várj, mig rövid ebédemet elköltőm.- Ekkor levette a fedőt a tálról, hol meglátván a csontokat, pirulva monda: „Enyje, égessen elfeledtem, hogy már m ege béliem. • A vendég esuláu mosolyogva bevallá a ssérakosott hires Írónak s csíny t. Mtre még egy sült kappan került as asztalra Newtonnak. A kakas a tyúknál nagyobb szebb és fényesebb tollú, bátrabb, taréja széle-sebb, húscafatja és farka hosszabb. Színében mindakettó, végtelenül váltósé. Ételét a magot, begyében megáztatva lágyítja. Szerepel as .advar kiacB a növénytanban is, hol néhány virágfaj róla van elnevezve. Igy vannak: ,kakas láb" és „kekastarég* növények, melyeknek virágai a csimnek megtelelő idomot tűn telnek elÓ. A virágnyelv amaaról igy nyilatkozik. „Váltósainak vagy kitéve, de ssűs vagy mint a nap lénye.9 Emesról pedig as értelem igy hangstk: „Veled talán perlekedjem ? Nincsen arra semmi kedvem.— Létesük továbgkoppanör (arni-osa) növény,mely hegyen, mező a és napos lejtőn vados nő osak kecske legeli Szántott gyökere, levele és virága gyógyiser seb és sérülés ellen, daganat, zúzás és ssoptstásnál, midőn mellgyuUadás van-íme láttuk e rövid váslatben, hogy mennyi is mily nagy szerepet játszik a kakas. Még a nappalról is azt, mondjuk, hogy szent karácsony alán mindenik nap egy kakas, vagy egy tyúklépésaal hoes bb. der F. 50 kr, ÁxentI 50 kr, V. Cs. 30 kr. Sseligman 40 kr, Verboveoa Gy. 20 Ikr. Gábor J-né 20 kr; Ágoston J-ná 10 kr. Beakovios Ist. 10 kr, Ágoston L fclO kr. ou^ Qy# 20 kr, Gonhert J. 10 kr. Horváth s--..l6 kx, Vellák J. 10 kr. Pintér B. 40 kr. Kkj-J Gy. 30 kr, Vígan I. 10 kr, Sánta J. 20 kr, Lilák J. 10 kr, Bohir F. 10 kr. Molnár F. 20 kr7 özv. Sebestyétttté 20 kr, Knauss "20 kr. Bávay 20 kr, Nagy 10 kr. Németh j. 20 kr. Moinarné, 20 kr. Sölét 10 kr, Sailva-iné 20 kr, Coányi Lajos 20 kr, id. Koion-csyné 10 kr, Benedek J-né IC kr, Marti necs J. 20 kr, Magyar j. 10 kr, Eczetes j. 20 kr. Bedének György 20 kr, Gáspár j. 10 kr. Tollár F. 15 kr, Ösv. Lipics J. 10 kr, ösv. Frsnesicsné 50 kr, Msgysr M. 20 kr. ösv. Halvaxué 40 kr, Virágné 20 kr. Topolicené 10 kr, KJamper 40 kr, Zs-dobsnskiné 1 frt, Kovács B. 1 frt. Koltai 40 kr, Haraay Gy. 30 kr, Szépe F. 20 kr, Vokoun A. 1 frt, Zsilaveos 10 kr, Musi-kár 25 kr, Pöröntő Itona 10 kr, ösv. Trvj-kÓné 10 kr, Gregorios B. 20 kr, Nováski 20 kr, ösv. V«s K-né 20 kr. Topiák Gy. 20 kr. Csapári J. 20 kr, Kis J. 10 kr. MikóJ. 10 kr, Sebők Gy. 10 kr, Nagy T. 20 kr, Csapári T. 20 kr, Bajor L. 30 kr, Rózsa F. 10 kr, Jaada 30 kr, Verner U 10 kr, Zdánsskiné 50 kr, N. N. 20 kr., Msár N-né 60 kr, Péntek Ji 25 kr, N. N. 20 kr, Neiusidler 30 kr, Koronya G. 50 kr. N. N 46 kr, N. N. 10 kr, Kocsis 50 kr, Bóssavölgyi 50 kr, ösv. Farkas J-né 50 kr, Fábián 20 kr, Szalmái 20 kr, Ooh-sse E. 50 kr, Hobioka V. 50 kr, Osztrák Msgysr bank 5 frt, Somsios L. 5 frt, Saller L. 1 frt, Kutiné 40 kr, N. N. 10 frt., Begenríder 1 frt, Kreppel 1 frt, Kendi 20 ar, Frindl 2 frt, Bíng P. 50 kr, Bogyay Ö. 1 frt, Kovácené 1 frt, Hobinka 40 kr, ifj. Samu J. 50 kr, Ábr.hám Zs. 60 kr., Sasch S, 20 kr, Kittemé 20 kr, Tinos E. 20 kr, Csigler Julcsa 50 kr, Vorzsák 10 kr, Pelcs L. 10 kr, N. N. 40 kr, S\'srb B. 20 kr, Berdó J. 10 kr, Viola J. 10 kjr., Mesteri J-né, 40 kr, Mólnál Frssébet 10 kr, Khánné 30 kr, Biekhárdt 50 kr, Ösv. Tinosoaaé 40 kr, Bafaiob A. 20 kr, Bern-hard S. 1 frt, Nagy K-né 50 kr, N. N. 20 kr, ösv. Boobgrauberné 40 kr, Beokő F. 50 kr. Pintér S-aé 50 kr. Sioon 10 kr, Horváth 50 kr, Gáspárné 10 kr, Be-rabásné 50 kr, ösv. Kinyorányioé 1 frt., Bognár 50 kr, Ssandveber 18 kr, N. N-20 kr, N. N. 40 kr. Győrfii J. 1 frt, Mes-kő Gy. 40 kr. N. N 18 kr, Lssmanné 10 kr, Takács J. csizmadia ipartársalat elnökétől 1 frt, Takács J 20 kr, MaUsics 20 kr, dr. Szekerei J. 2 frt, n.-kanizsai segély egylet 3 frt, Nusecs J. 50 kr, a n-kxnisssi általános ipartestület 5 frt, özv. Kálcsiosné 1 frt. P a I i n b ó 1 Clemsnt 10 frtot Hofman 40 kr, Váguer I 40 kr., Összesen 218 frt 16 kr. Kiknek a sst, fe-renos rendi tárahás a midőnyiálás köttsö-netét kifejezné, egyszersmind kési nyugtául tekinteni e sorokat — Egj 17 éves, jó csaláiból való leány, ki a késimankábs s a hástartás minden ágában Jártas, árvaságra jutván, egy jó cseládhos őLa\|tana jutni valami minőségben, hol védő szárnyakra lehetve újból. Kikoek tehát háztartásuk körül dolgos késre ssükségök van, bŐvsbb ér-tesitésért fordaljánkk e lap sserkesslő-aéghez. — Színeszeiak tőlünk Kaposvárra mennek, IitlétŐk~alatt kösönsegünk — lehintve a ssinhás hiánya miatti fullssstó melegséget — ssépea ..togatu as elósdá-sokat; s igy hisssük, üogy Aradi ur meg elégedéssel távoiik ép úgy, míly megelégedéssel lehet közönségünk is saintársulatának működésével. Alkalmunk oly erőkkel találkosni, kik a főváros ssinpsd ján is számottevő erőkként szerepelnének Adja Isten, hogy másutt egyenkint és öessesen jobban kinyerjék a méltán megérdemelt kitüntetést. Mi mindenkor is emlékkel gondolánk rájak és örömmel nézünk vissnjöltŰk elé. — Cienent Lipót es Zathureezhy Zsigmond urak — miut bennünket tusM siunak — iámét fényes jelét adták a hasai tanügy iránti meleg érdeklődésüknek. U. i. s keesthelyi gesdsaági felsőbb tanintéaet hallgatói, igaagatójuk és tanáraikkal élükön tanaimányi \'Kirándulások alkalmával s pallíni urodal^st is utjokba ejtették. Itt a 39 tápból átló Urssaág Cle-mentjLipót or által vslódi magyar vendégretettel fogadtatván, az ö személyes ka-lauiolása mellett tekintették meg as egéas gazdaságot. Kiválóan tanalmányo Eási tárgyukká tették as egyes ágakat, a sajtkésaitért és teheoéssatet. Zatkoreosky jósságfelfigyelő ur pedig szíves késsséggel hívta meg őket a pezsgőgyár megtekintésére, melynek ssép berendezése kellemesen lepte meg a szemlélőket. Ugy, ho^ y ezen miatsgssdaságból tapasstalatokban gyarapodva, egy szép nap emlékéről távoztak. Adja Isten, hogy látottakra, valaha basánk javára értékesíthessék. A szive* hasi gasdákst pedig a nemset gszdássat örömese ss Isten sokáig tartsa — Országos vásár Kaniaaán, f. hó 26-án . Negy HUBZOyHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖKY MÁJUS 22 én 1884. — Német színtársulat kétsQ! bír uerint — városunk bt éc a Zöldfa kert hátulján, a barkí réssaa íekví borguny* főidőt, i földi dolgok lepi ácsony ebb pc-siűójtnak «omisidiágáb»n fogja felüts* sátorát. Hit mi nagyon caudátfc-euas:, de nens sunyira a aén*** sswntársálsl maréit gégét, mint a főkapitányi hivatal nagy •ngsdélysdesi kóaaaégen. Már egy isbeu tanulhatott volaa. Nem akarjak kutatni non rugókat, amik as ily dolgokat moi gatr: szokták; történt legyen bármí is-Ltokkal mi roisialjuk Nagy.Kanifaáu, ebben * kiforgatott magyarnyelvű váróiban, hol talán öaasesen 1000 embar lem beszéli tősgyökeresen a magyarnyelvet, fe hal a külömbőső idegen befolyástól meg a köznép: nyalvesetbea U ceatogy hem-sntgnek a germániamiuók — a nemaeti esellem osak is magyar ssiaéssstelt kíván. S a kik ily körülmények között ide német iáin társulatot segítenek, jó m agyar-kenyérevők lehetnek, de ¦¦Ívvel, lélekkel nem magyarok. — Batthyány Ödön harcsegre 70-netkosólag irja bécsi levelesónk: A folyó május bó 17-ée megjelent béosi hívets-los isssébea kösli, hogy Ó os. ás kir. apostoli Felsége a király Batthyány Ödön Mressgá FéméiuSaágát valóságos balaó titkos tanácsossá kegyeskedett kinevesüi. — Rószüokrfi! unnál is inkább örvendünk a legfelsőbb kitüntetés felett, mert ha valaki igy ami berezegünk bisony-nyal érdemes a kitüntetésre, ki Qnsstlan hazafiság, jótékonyaága és bevágásit jílleme által nem a nép hódolatát érdemelte ki, hanem esen jeles erényei miatt a magái-udvarnak nagyon gyakran asi-vesen látott vendége. — Nincs többé dalda! Már rég volt róla ssó. hogy a még létesó tisenegy ahláos-esred t\'egy verseiébe, végkép kive-ssik a dódat. Mát nemzetek, még as oross is, rég eltörölték a dudákat (bizonyos testőr-és kosát-earedeket kivéve) és a helyett az összes lovas esredeket karabélyokkal látták el, a melyekkel gys-Jogharotot is lehet folytatni. Már as osztrák-magyar monarchiában is régóta csak a századok elsó szakadtainak volt dsidája. A többi karabély ly a] van ellátva. Most aztán a dsidát végkép eltörlik és ss osstrák lovasságnak csak sgy fegyverre lasi a kardon és revolveren kivíil: a karabély. — A Csurgó esp. kerületi rom. kaih, laniió egylet, melynek Z> Iában ift. vsn néhány tagja, es éri nagy gyűlés: f. hó 27-ikén tártaodje Bersenczén. — Túi a raautl pályán. Folyó bó 18 ikán a Kaaiasa felöl d. n. l/,6 órakor Vizvarra érhető vegyes vonaton a futó Bélavár és Vízvár kösött a mozdonyból Iflsst husott ki, s ast elég meggondolatlanul a pálya mentén kidobálta. A töltésen lövő fü meggyuladt tőle, s töb helyen jókora darab leégett. Szerencse, hogy a visvári buosaról hazatérő bélaváriak idején észrevették s eloltották, máskülönben as alig pár méternyire álló nagy fahíd fi meniheiienüi á\'dos&tul esett volna. Reméljük, hogy as igaagatóság erélyesen tog intézkedni, nehogy njból hasonlójáé könnyen nagyobb mérvű szerencsétlenség eló ne forduljon. — Hol kall eret ragui ? Fapir szeletnek illenék, ha nem volna megtörtént dolog. „Kukoricáé vetéskor" két aiyafi beszélgetett: „Hát a sógorasssony még most is beteg?" As bisony félre beszél „V-ágattak-e rajta eret? Vágattunk de nenr használt. BHo! váglak eret neki ?" A karján. Hm I nem ott kellett volna. Ottpsrsse hogy nem használ. Tudja mit sógor! a nyelvén vágjanak eret; majd meglátják, hogy nem basáéi felre többet. — Garázdálkodik a DráTa. Vízvár és Bél avar alatt as utóbbi években a Dráva ijesztő mérvben közeledik a fsluhos. Különösen Vízvárait már s belsőségeket Bzakgstjs, i egyet már majd égésiénél is vitt A község 1882-beu folyamodott s kormányhoz, hogy intézkedjék vslamikép 83-bsn lejött a folyam mérnök, i eoustalálta hogy a segély sürgőt. 8-1-bee leérkezett a kormány határozata, mely szerint a kormány „megengedi, hogy a Dráva part ki kövestessék, sói a 120 ezer forintot meghaladó kőit-séglet majd ó ishoaiá járul v s-11 m i r e I." Ennek persze nem örültek mag Visrárott, hanem ujolsg kérték a kormányt eszközölje ő a kikövestetést. Msjd 85-ben njra lejó s folyammérnök, lujrs bsjt constatáit, csakkogy már nagyabbat mint előbb ; 86-ban jó egy uj barit; 87-ben elrendelik a kikovezést. 88-ban megssavaszák rá a költséget ; 89-vsigy 90- ben végremegkasdik a munkát, ha a^ykn less még mit menteni. Akkorra már, kivált ha néhány jó áradás less, könnyen elviszi fél falut a Dfávs. Ki felel msjd érte ? — Hajmeresztő gyilkosáig tör téat f. hó 15-éról 16-árn menő éjjelen * KáftsJsa Tóthi mellett fekvő Bács kös-ség határában, ü. L biaonyosOsákuü Németh Imre, 32 éves, családos ember ottani lakót lement a község határának •gyik vőlgyéb-jo fekvő kuthoi sete 11 kor, hogy lábos józaágjait megit-- A kB-elben fekvő onságulrsU^-vették a vándorcsigányok. » kut körül lo- 7tt r,r-.t.Hrj rAiiík ott maradt a aoveskálIáról ugyanason éjen ellopott 4 lovat őrizni, másik réssök pedig as uj martalékra rontott. A szegény gasdátel-k esdtek titoi, verni, ugy, hogy aa vér tői bontottan és életéért könyörögve, lerogyott; sántán lóra kapva tovább állottak. A véres tettnek egy Tóthiból Mindasen-kállárs menő fia tanuja volt. • oda ment a szerencsétlen emberbe, ki még nevét és lakhe\'yót megbírta mondani. Reggel felé beszállították K.-Tóthiba. A hivatalos bonczoláá megejtetvén, mindkát eaeme fslstt 2 nüvelykoyi sséles ssurás, a homloka kösepén egy 5 ágra menő vágás, a fej hátulján erős szúrások, és vágások, a jobb kés fejés vagy 10 ssuráa találtatott. A halált azonban nem esek, hasén a ssivgyökérnek keresstalssurása okozta. Ez azon rémes tett, mely a környék lakóit izgalomban tartja, ugy, hogy még szólóhegyeikre sem mernek kimenni, Nagy miseriája is közigazgatásunknak hogy nem bírják esekat as slvsdolt gaz embereket kiüldözni. Ugy latsaik s sok b. ministeri és alispáni rendelet csak pia tas mascalue marad. — tornán pasa háremében. Nem rég egy hamburgi nő látogatta meg „plevoai oroszlán" háremét, mely lá tog a tiaáról s következőket írja: Osman pompásan fekvésű villájába ahamburgi hölgy Oiman egyetlen nejének francsis szabó-nőjével ment be. Két szurokfekete eunnch nyitotta ki ss ajtót s nehéz szőnyegekkel gazdagon borított lépcsőkön ss első emeletre vésették, hol egéss sora van a részint keleti, résgint franceia ízlésben bútorozó: t termeknek, melyek . fehünŐleg sok ablskkal bírnak. Es ablakok oly La-rosté.ylyal vannak ellátva, melyeken át lehet agyán nézni, de belátni nem. Mintegy 25, világos szinü ruhába öltözött fehér és fekete rabszolganő volt jelen, Oaman neje meglehelőseu islésés francaia toilette-ben. Vendégét helylyel, kávéval édességekkel és cigarettákkal kínálta meg és nagyon csodálkosott, hogy a hamburgi nő a cigarettát el nem fogadta. A esi garattesés — szerinte — török nők leg nagyobb élvezete Aauián körutat tettek valamennyi szobában, kivéve a mucirét s végre a konyhát nézték meg. Itt alegna-gyobb rendetleniég és tisztátalanság uralkodóit. A török nők naponkint osak kétszer esznek, többnyire főzelékeket és nyalánkságokat. Evés kosban ii fe* esenek. vette át Üss t jót — Báné, v sas prém megye: fala templomostól leégett. Oinp\'o agy kőt hás maradf meg. Vasúti menetrenl \|a)Besnjb-[\| Barcs — Legyek kiirtása zart helyiségekből. Minden falusi gaaga tudja, hogy nyáron a legyek, melyek különösen as istállókat szokták ellepni, kínozva as állatokat, mily sok bsjt és kellemetlen eéget okosnak, As enyves vesszők, az állatoknak könnyű takarókkal való be-Lakarása, a helyiségek sötéten tarláss, as állatoknak bizonyos folyadékkal való be-fecskendéee mind keveset használnak kinsó legyek ellen. Van azonban egy biztos mód is, melylyel ezeket as állatkínzókat kiirtani lehet, es abból áll, hogy ss illetÓ helyiségben, miután as ajtót és ablakokat betettük, rovarport szórunk •sét. E cselre legjobb arra alkalmas fúvó porhintőt alkalmazói, ugy bogy a por as egéss helyiségben szétszóródjék. A szétszórás {után 10 peresre kimegyünk as illető helyiségből. Visszatérvén, a földön earenkint hevernek ss elkábult legyek. A melyek biztosabb helyen voltak, kelőbb estek le. A leg:öbb légy néhány óra muWa ismét magához tér, miért is, hogy est megakadályozzuk, s földön heverő legyeket össsesöpörve azonnal el kall égetni. — Hímen. Nenfeld Jakab ismert bor szerző és kalap-szőcaáru raktáros Sümugben, eljegyeste magának Pápáról Gold Sámuel kereskedőnek kivald szépségű kedves leányát Csili kisasszonyt Boldogság kiiérje a kötendő frigyetI Rövid hírek. Salamon István 24—25 éves kővágó-eőrsi földmive legény, szerelmi bánatból a Balatonba ölte magát. A babok Boglárnál vetették ki, hot el is temettetett. — A Balatonban való fürdés már napok óta tart minden magssskitás nélkül. — A képviselői választások janius 13-tói, 23 ig tsrtő időközben folyn .k le. — Eeszto ányf Kór ssabsd-s ág harcsa ok egyik hőse me.h&It nemeskosztolányi birtokán, 88 éves korában. Áldassanak* porai I — Bogdán Lajos, sala-egerssegi törv. jegyső, s dunaföld-vári járásbírósághoz belyestetett át. — Dobránazlynak egy fővárosi kőnyomata Isp szerint s testvér-egyetem ifjúsága egy feliratét ssándékosik küldeni, melyben ss Ő előadásainak hazafias svei lemével való megelégedését fejes; ki. — A jezsuiták 90 éves generálisa, Bsskz le kössön vén, aa. utódi joggal mellé vá-la iasitott vikárius, Anderley Antonius atya\'adatni fognak Érkezik Indái Il ó. 48 p. KSoproob.) 10 6. 26 p SJ4 6. 8 p. k) Barcs-1 Bécsojh. 11 ii : a)Bpest IPragerk. 11 I 6. 40 p. II ?.26 ». >«- V. Zí: kánybdl. í.Mi \|b)Pracarh. Bp«t fi. 59 p fi 88 p. ?.46. p o o. t&r 6 6. 17 p I 6. 16 p. II fi. 86 p. \|S fi. 16 p\' 12 ó. ö p tsz. r. Zi-kányif) 11 d. 6p hwsi 2 fi. 26 p 5 6, 40 pj bta.9öp.4. 12 ó. iö pJ I6.20 p 5 ó. 20 p 2 6. 45 p. II p. 20 pjj délben este dfilat. este **** reggoS gyoríT déiat.\' íjjal \|fsfiel Lap vezér és kiadó; SZÁLAT SANDOB. Felelőé\' tsarktísstő : TA-SB ALMOS. Lsptulajaooos : WAJDITS JÓZSEF. 474. érk. 1884 jasoár 24-én. 2141 l-l Árverési hirdetmény. A n.-kan issai kir. trvssék tkkvi tálya resséről köshírré tétetik, hogy Horváth Sándor nagyrécseí lakos vhajta-tóo«k Erhetíc* Lajos vbajtást ssenvedó gslamboki lakos elleni 100 frt tőke 1879 évi májas 1-től járó 8% kamatok, 53 frt 17 kr per, 16 frt 45 kr ajabbi per, 8 frt 85 kr vhajtás kérelmi, 9 frt 50 kr jelenlegi i még felmerülendő költségek iránti vhajtási ügyében a fent nevesstt kir. tvssék területéhes tartóié gslsmboki 118 ¦stkvbeo A f 159 hrss. alatti ingatlan 86 népeorss, házzal együtt 332 frt becsértékben külön — 2387 hraz. s. szántóföld 71 frtra becsülve külön végül a galamboki 118 szikből as 547 sttkba átjegysett t 2604/a hrss. váltság köielee 598 frtra becsült szőlő külön — azon megjegyzéssel, hogy vhajtató követelésének zálogjegy bekoblnsésseli 6500/83 ss. slatti, biztosítását megelőző 328/82 ss. a. végsés-sel Erhetics Msrkue és neje Saabé Zsófia galambok* lakósok javára a 159 hrss. a. hasban asabad lakás és a 2387 hrss. ingatlanok életfogytiglani haszonéi véseti ásol gal mi jnga a maga épségében megmarad — 1884 éri június hó 5. napján d. e. 10 órakor Galambokon a községbiró basánál Trojkó Lajos felp, ügyvéd, vagy helyettese közbejöttével mag tartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kilett becsár. Árverezni kívánók tartósnak a becsár 10%-át készpénzbe vagy óvadékképes papírban a kiküldött kesébes letenni. As árverés teljesítésére Fábián Ferenci kir. vhajtó küldetik ki. Kir trvssék mint tkkvi hatóság N.-Kaníssán 1884 febr 15. TAMÁSY elnök, HTM Ff jegy so. 4839 tk. 8SS. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. jbiróság mint tkkvi hatóság resséről köshírré tétetik, miként a n.-kanizssi- kir. tvssék és a csáktornyai kir. jbiróság területén lévő VII. hegy kerületi 298 es. tjkvben A f 934hrss. a. Novinus Ilona, Novinus Anna és\'" kiskora Novinus Margit tulajdonául felvett és 197 írt 50 krra becsült ingatlanok Novilus Ilona vhajtást ssenvedettet illető \'/s réss, továbbá* VII. hegy kerületi 348 be, tjkvben 936, hrss. a. ugysn-asok tulajdonául felvett és 90 frtra becsült mégis a VII. hegykerületi 497 as. tjkvben 961, 944/a 987/b hrss. a. ugyan ások tulajdonánl felvett és 170 frtra becsült, valamint a VII. hegy kerületi 611 be. tjkvben Vurusics György és neje Jal-aoveos Térés ugy Novinus Margit tulajdonául átirt 114 frtra becsült 937 hrss. u ingatlanok a regr, törv. 156 §a értelmében a közösség megesüntetése czéljá-ból egéssben Baijer- Manó msserdahelyi lakosnak 110 frt tőke és járulékai iránti ügyében 1884 évi május 29-én délelőtt 10 órakor VII. hegy kerület kösség hasánál megtsrtandó nyilvános bir. árverésen megállspitott kdkiáltaai áron alul is el- As árverezni ssándékosók tartósnak as ingatlanok kikiáltási árának 10%-át v. 19 frt 75 kr 9 frt - 17 frt — és 11 frt 40 kr. készpénzben vagy as 1881 éri LZ L os. 42 §-ábaa előirt Óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Kelt Csáktornyán a kir. járásbíróság telekkönyvi hatóságánál 1883 évi október 2-án. sztragon Mustár asab. csomagolás Schmid Viktor és fiai bécsi különlegességi üzlete, belföldi hitelesitéMel valódi mi-nfaégbec » gyiri védjogygyel •llátr. 7, V, de »/l kilói UT»-gokbon k.phÁtók minden fUiier ót kalSolegauógi üzletekben, 7T8 Í8-26 Szerencse esetén 500.000 márka. Hasaborc; állama által biitositott nagy aranylottfi, a sorsolásainál elófordaló nyerenéayak >s a legjobban bixtositott pontos nyereményUfisetések miatt a leg-nasyobb kedvaltságnak örvend. A bnzás egy kQlOn vaséris^agstösas; által vezettetik és as egész vállalat fölött as állam őrködik. Pár hfi alatt as elsőtől e hetedik osvtályis; 100,000 sonjetry közül 50.500 Eorsjegy bistosan nyere-mánynyel less kütaavs. — Ezsk kSst L00,000 márkás főnyeremény, továbbá: 300 000 márkás 800.000 100.000 90.000 80.000 70.000 60.000 50.000 30.000 20.000 lí.OOO 26 a 10.000 56 i 6 000 106 i 258 a 6 á 615 k 1036 i 28020 8.000 . 2.000 1.500 1.1)00 000 145 19, 463 k 200, 1 0, 124, 100, 94, 67 40. 20 m. L nyereményekből az első osztályban 4000 sorsoltatik ki, kisorsolás! Ssaxaf 157.000 m. Aa els5 osztály fSnyeremé-nye 50000 m. A második osztályban 60000, s harmadikban 70000, a negyedikben 80,000, aa ötödikben 90,000, a hatodikban lOOOO^a hetedikben 500,000 m. továbbá 800,000. 200,000 stb. Első ositálvu sorsjegyek hozásibo> az árak: Egy egét eredeti sorzjexy 8 frt 50 kr. Egy fél eredet: sorsjegy 1 frt 76 kr. Egy negyed eredeti sorsjegy — frt 90 kr. Esen ossieg beküldése mellett, akar pénzben akár utalvánnyal, akár ntán megrendelések pontosan kiszolgáltatnak. Mindenki megkapja az áÜamcnmerrel •Hatott eredeti sorjeg/et ói egy hivatalos tervezetet, a melyből minden további és pedig a oyeremények, sorshasas ideje stb. meguktotetö. A hoxás után az illetők megkapjak a hivatalos kimutatást. A nyeremények kifizetésiéért as állam kezeskedik. Kívánatra, a sorslási teivezetet ingyen is beküIdjQk. egyQ ttal késsek vagyank azon sorsjegyeket, melyek a megrendelőknek nem volnának Ínyükre, a hozás előtt, keli5 időben vissza venni, fttintan pedig a megrende lések igen sűrűen érkeznek, kérjük a megrendeléseket minél előbb, mindenesetre aaooban 1684. májas 31. Hitt kezeinkhez juttatni. WALENTIN & Co bankháza Hamburgban. Szerencse és véletlen gyakran az emberiéletbec nagy szerepet jászának és az ember ezeknek egy ajtót mindig nyitva hagyhat, ha az — mint itt kényelmes s tiszteztégis uton elérhető. Föbnflismk már korábban is igten saerene«é ek vol ak ésakösSnség erdeke résrünkrSl mindig meg 10c óra Nálunk mindenki azon elSnyben részesül, hogy minden kösve Htss nélkül nyeri az eredeti sorsjegyet ugy a nyereményt is minden kérés nélkül megküldjük a hozás ntán a legrövidebb idő rtinl-¦ ü űs &e eredeti sorsjegyeket minden áremelés nélkül szállitjuk a megrendelSk ke--¦eíhez. 1587 márezias 8-án 1884. 2142 1—1 Árverési hirdetmény. A n.-kanisssi kir. tvssék tkkvi osstálya resséről köshírré tétetik, hogy Horváth Sándorné gslamboki lakos vég-rehajtatónak Béda Jósseí vhajtást ssen vedő gslamboki lakos elleni 100 frt tőke 1878 éVi deosember hó 9-ik napjától járó &ft kamatok, 21 frt 85 kr per, 7 frt 95 kr vhsjtási kérelmi, 9 frt 66 kr ingósági vhsjtás foganatosittási , 11 frt 70 kr ingóság árver-si, 113/888 ss. a. elrendelt árverés kérelmi 9 frt 60 kr, 6 frt 20 kr jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti vhsjtási ügyében s fent nevesstt kir. tvssék területéhes tartósé Csépi 129 ss. tkkben. A f 1 sor 719 hrss. alatt felvett váltság köteles 436 frtra becsült ingatlan minthogy- annak megvevóje as 1883 Július 24-én Káposzta Tóth Ferenoz I galamboki lakos as árvesési feltételeknek \\ eleget nem tett, as 1881 évi 60. t, ct. 158 § a értelmében 1884 évi június hó 24-ik napján délelőtt 10 órakor Csapiban s kosségbiró hasánál Trojkó Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese kösbejőtté-vel megtartandó nyilvános árveréson eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók , tartósnak a Ibecsár 10%-át késspénabon vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni. Vevő köteles a vételárt bárom egyenlő részletben, még pedig: as eleót aa érverés jogerőre emelkedésétől ssámi-tandÓ 15 nsp alatt, a másodikat ugyanattól 30 nsp alatt, a harmadikat agyan-attó! 60 nap alatt minden egyes réssiet után aa árverés napjától ssámitandó 6°/0 kamatokkal együtt as árverési feltételekben meghatározott helyen és módosa-satok szerint lefizetni. A n.-kantasai kir. tvssék mint tkkvi hatóság 1884 maros. 1. TAMÁSI elnök. HIMEI 500.000 márka nyerhető. Es Óriási össseget képezi esetleg szerencsés körülmények köst a kormánytól kiinduló s as egéss állam vagy ónnal biztosított brsun -schweigi pénssorsjátéknál s főnyeremény. A 1 o 11 e r i a 60.000 nyereményt tartalmas, amelyek 7 részben soroltatnak ki. AI összes sorsjegyek felének kell nyerni. Egy lotieris sem nyújt ily kedveső nyeremény sorosától. Különösen as 50,500 nyeremény követkesőleg van beosstvs: 1 jutalom á 300.000 márkfc Ínyeremény á 200.000 , 2 nyeremény álOO-000 . 1 nyeremény a 90.000 „ 1 nyeremény á 80.000 , 2 nyeremény á 70SíOo > 1 n, eremény k 60.000 , 2 nyeremény á 50 000 m 1 nyeremény á 30-000 , 5 nyereméoy á 20_.OO0 , 3 nyeremény á 15 000 „ 26 nyeremény ;i 10000 , 56 nyeremény a 5000 K 106 nyereméoy k 3000 , 253 nyeremény a 2000 . 6 nyeremény a 1500 , 515 nyeremény a 1000 , 1036 nyeremény á 500 t 60 nyeremény a 200 . 63 nyeremény á 150 , 29020 nyeremény á 145 19340 nyeremény á 124, 100, 94, 67, 40 és 20 márka. A sorsjegyek ára hivatalosan és pedig as I. réss számára ; 1 egész eredeti sortj- ara3 frt 50 kr. o. é\' 1 fél . , ,1 frt75kr.oé-1 negyed . . a— frtSOkr. o.é ben vannak megállapítva. A megrendeléseknél asillatö Sssze-get papiroenEben vagy osztr. és magyar pdztabáiyegekbeu kérjük beküldeni legkényelmesebb azonban a postaatalvány-nyali küldés, A megrendelt sorsjegyek beküldéséből a hivatalos hnzási lajstromot is mellékeljük, amelybfil minden világosan látható. — Ha valamely elfogadónak a hozási lajstrom nem tetstenék, késsen vagyunk a hoz ás kezdete elöt a sorsjegyeket visszavenni és az érte fizetett összeget visitaizolgálutni. tfiuden megrendelőnek neve lajstromunkba azonnal feljegyeztetik ú- rögtön minden hazái után közvetlen általnnk, annélkül, bogy erre minket bárki is felszállítana, minden sorsjegy tulajdonosnak megküldetik a hivatalos hnzási lajstrom. A nyeremények kifizetett állami ellenérzés mellett minden búzás ntán történik. CzégÜnknek több mint 70 éves fen-álUáaa öta többször volt alkalma oaztr. magy. országban 250.000,100.000, 80.000 60.000 40.000 márkányi főnyereményeket kifizetni s ez által számos család szerencséjét megalapít ttok Ss ositr. magy. birodalomban. Ezereket fektetnek olykor oly vállalatokba, amelyekben a nyeremény egész bizonytalan, ezért bizonyos, hogy néhány forintot sem kell sajnálni egy sorsjegy-vételére egy az államtél kiíndoló és az állam által biztosított lou.-riától, amely oly nagyszeríl sorozatot cynjt és a mely álul esetleg e y nagy tőkét zselézhetni. Tekintettel a jelentékeny rézvételr», amely az állami pensaorsjátékhos biztos kilátásban van, kérjük a megrendeléseke t minél előbb elküldeni, semmiesetre később mint 2116 1- 2 1884. évi májas 30-ika hogy a megrendeléseket pontosan teljééi thessük. A megrend-lést közvetlen hozzánk kérjük calmezni ISENTHAL&Go., Hamburg. HU8ZONHABMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY MAJ©S«» 1884. H RDETESEK. Az egészség megbeesülhetetjen. Nemcsak nagyon örvendetes, de a szenvedőknek egyszersmind reményforrását is képezi a Hoff János-féle malátakészitmény.ekről beérkező, folyton szaporodó gyógyjelentések. Zihálás, vértolulás, álmatlanság, köhögés és idült rekedtség meggyógyítva. (Á felgyógyultak saját vallomásai.) Hoff János nrnakj feltalálója és egyedüli gyártója a valódi malatagyart-mSnyoknak, cs kir. udvari szállítónak stb. stb. BdesI Graben Branerstrasse 8 MAGYAB0BSZÍ3B6L. Nésurt-Bojtás 1884 Bárom 29 Több éven at szenvedünk libáíásbüa és. í. fejnek iraoyaló vértolnlásban, mineE kövellcesteben kötői vohuuk a keisépbeesésnek. orvosi tanácsra a Hoff Jáuos-féle inalátakivoaatokat használtuk és örömmel elismerjük, hogy most már toljesec felgyógyultunk, összes i.msroseink. a kik bennünket mos\', látnsk, suo gyógyulást valódi csodának tskiotik. Hasonló sse-Dvedok javára kívánjak ezt közhírré tenni. R. WEYMELKA, föerdész a cL kir. szab- oíztr. nagy. Havasst-tarsasaasal Roaán-BofdáB Tisztelt uraim! Nőm, ki már féléve, hogy beteg, az ön Hoff János-féle maláta egészségi1 sörét használja, mely által gyors és jelentékeny javulás állott be szenvedéseiben. Kérem tehát ismét egy ládával utánvétel mellett küldeni a valódi Hoff János-féle malátakivonati egészségi Körből, melyet nőm teljes felgyógyulásáig fog használni. Dicsértessék a feltaláló neve. — Léva, 1884. apr. 23. HEGEDŰS SÁNDOR, urasági kertész. (Közjólét érdekében.) Ezennel kijelentem, hogy heves hurutom és köhögésem a Hoff János-féle malátagyártmányok által teljesen meggyógyíttatott, miután előbb miudenfélét sikertelenül használtéin. Ezekután mindenkinek a legmelegebben ajánlom ezeket. — Budapest, 1884. április 6-án. CSIKASZ JÁNOS, honvédszázados. Ára a valódi HOFF JÁNOS-féle malátaklvonat-egészségi sörnek: 1 palacik 60 kr. 11 palacik 6 frt 28 palacik 15 ín, 58 palaesk 30 frt, 11 palacsktól kezdve bérmen ss háshos asallitasssl Budapestről való „állilas-aal íA1 palaesk 6.60, 28 pal.csk 16, 58 palaesk 32 frt. Félkilo maláta csokolád I. 2.40. II. 1.90, HT. 1 frt. (Nagyobb mennyiségnél rabatt.) Maláta-czokorkák I sacskó 60 kr (van és »/, sacakó is.) Malitakivonat 1 palscsk 1.12 frt, kiaebb 70 kr. Gyermek tapmalátallsit 1 frt. Egy malátafurdó 80 és 50 kr 2123 2-6 Főraktár Király FereUCZ a „Zerráltóhoz" ezimiett gyógjtára Nagy-Kanizsán. SZALAY GYULA, zongora-ké szító es zongora-raktár tulajdonos Sz.-Fehérvárott. rózsE-ctczE. 6-tk szám Relchard-fsle ház. Ajánlja a n. é. közönség becses figyelmébe újonnan megnyitott zongora-ralttárát a hol is folyton nagy választékot tart a hírneves (Gottfr. Crammer), Wílh. Mayer kiviteli (Export) s több jelesb külföldi gyárakbői, rövid Büároy-éa keresztül harosoti PtccolÓ zmxgora.lt kellemet: éa tartós hanggal. eredeti gyári árakon 4 évi jótállással kéazpéni ét részletfizetésekre is előnyös feltételek mellett. Átjátszott zongorákat ujjakkal cserélek, vagy készpénzben veszek, továbbá elfogadok minden rendű javítást, songora áthelyeséáe-ket, hangolást. CBOmagoIistégelsaállitáet helyben és vidéken,mérsékel! árak mellett a leggyorsabban és legpontosabban. . Becses megrendelésekre azonnal éa a legkéasaégesőbben szolgál felvilágosítással. 2126 4—4 P P P P P P Tn tern atlon m Xalzxe TRIESZT B ÖL-NE W-YORKB A. Ezen .vonal nagy elsőrendű r"ir>sei sr .bálysaerBea mennek New-Ytrkka, Cbioagóbs stb. vesznek1 fel teherszállítmányt és utazókat legolcsóbb fizetés és jó ellátás mellett. / New-Yorkba Indulás Triesztből: Éat Anglia, (3400 tonnái Britannia, (4200 tonna) Pasiage-Cajutte 200 frt, közép fedelet 60 frt. SaQUtásaájoK tárgyában Sobeaker & Ci. czéhez\\(Káro,y-köru.] Budapesten, oUá\' .égett Schwhsisser Pál arbox [ Dorottya-utcza 8] tessék foídoi^i-^S\'-^fJapostre, vagy Terkaille 1.-be i Triestbe. 2112 7—9. A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik legszéosavozabb SAVANYU VIZE melyről Dr. Arakai Antal és Dr. Varia Zsigmond főorvosok bizonyítvány* szerint elismertetett, bogy kitűnő szolgálatot te>z alegsesi, •me* tési és vízeló szervek hurntoi báatalmaiaÉ 1, a gyermekek gorvíly és angol bajában vérszegénység, a gyomor idegr-D\'Iazcr .....•.. ala- pu.ó bajaiban. Borral vegliti e élenten pezsie Mii. Frlsz töltésben atMsaksr kipbsto Főraktár: 21196- »0 SZÁVA JÁNOS-nái Budapesten. IV. sarkanytus alesa lü. az. ?. t .iflfebi.faia^^eraake^éab^a. I i 4 t i k a laipltta . ott 1SS8. WALSEH FEftENCZ I első magyar gép- és ttUoltoszerekgykra, harang, és érezöntódéje BUDAPESTEK, Bottenbiller-utcza 66. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű, szivaty-tyakban, elvállal teljes Vízvezetékek berend<-zéeűt.varosok, földbirtokosok, ipartelepek, annentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyar. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésere, szagmentes urszékek felálli-táaára éa minden VÍZ művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költ. ségtervezeíek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 27- 80 mm föiis ítíiSrBsen venyeieinezvr). L6IBW.1 ¦asztali Tlz. - Ormi teBstElyetttl ajánlva. Fartai m»; MeiflOir. Fretlaii EMM louai öiestMtri 9.7-S54 53-534 48 888 48-094 43-798 PeîâHcz Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strera ea Klein es Berdin Márton. ai -, ,.. , . ,\' 2087 IS—• fluttui te té Bets g; ii\'ewt\' Híradás. A tekintetes csáktornyai Uradalom 40 darab szám felette „Elexa Negretti" 3 éves tanyész kout szándéki zik eladni igen jutányos árakon. A venni kivánók értfkezhetnek Csáktornyán. Az arad almi tisztség. 2926. 1884 Hirdetmény. Nagy Kaniz-ta város tanácsa részérói közhírré tétetik, hogy a községi fogyasztási pótadó szedhetéei jog 1884. évi jonias hó 30-ik napján reggeli 9 órákor Nagy-Kanizsa Táros tanácstermében tartandó szó- és írásbeli ajánlatok utján bárom egymásután következő éveire nyilvános árverésen bérbe fog kiadatni. Az árverési feltételek a városi tanácsteremben kiüthetek. bete- ^ Nagy-Kanizsán, 1884. május 3-án. * 2is81-3 A városi tanács. JpOOOOÖOOC 2927. t. 1884, Hirdetmény. Nagy-Kanizsa városa rendezett tanácsa részéről közhírre tétetik, hogy az országos marhavásári ugy a belső piaczi és heti marhavásári helypénzsze-dési jog három egymásután következő évre 1884. évi július hó 1-én reggeli 9 órakor N,a4jy-Kanizsa város tanácstermében tartandó szó- és írásbeli ajánlatok utján nyilvános árverésen bérbe fog kiadatni. Az árverési feltétele!; a városi tanácsteremben betekinthetek. Nagy-Kanizsán, 1884. május 3 ausi-í A városi tanács. cxxxxxxxxxxx: Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kaniiain. 5A.6Y-KAlSfIZSA, 1884 májas 25-én, Elltittiil ir ff«i «rn......s fn. lé ém ......4 , -e^ved ém ....... 3 , SWXJM JO JfcT HIRDETÉSEK falséból petitsorbiE T, rcísodsza: 6 t iniscUs további sorért 5 kr STILTTÉRBEK ,ofoakést 10 krén Tétetnek tel Kiocstiri illeték minden egyet kirde-lésért 30 kr. BietendS mm n I0ZL0NY. Huszonbarmadik éyiolyam. A !tp írellemi részét illeti kozlemA-ajek t izerketxtoTiöi. anyagi rétté, ületí közleteányek pedijt üadóhor búrineaivf iatéjMaidölc : NAGY-KANIZSA Wltlitttl.ll Bérineztetlen levelek ettk Umeri iwn katariaktól fogadtattak »1. Késáratok t Issza aem kaldetnek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagj-kanixsai önk. tttwdtó-egylet. a ,zalamegyei altalános Unitótestfllet, a .ntgj-k^nizaai kisdedaereló egyesttlet, t .oagy-kanixsai tiszt önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmánye hivatalos lapja. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Képviselóifálasztás (-lőtt. ( — Kéjj csikk. — I. Ö felsége * magyar országgyűlést a budai királyi Tár tróntermé-beu májas 20-án bezárta. És ezzel az 1881—4 képviselői manda tumok lejárván, nj választannak ál !nnk küszöbén. A honpolgiri legBzebb jogot gyakorolhatjuk ismét, melylyel szabat\', érzet szabad nyilvanulást nyer. A szabad érzetnek őszintének, s tisztának kell lenni, melyet a híg. gadt gondolkozás, a férfias meggyőződés, ugy észszerű körültekintés által kell megedzeni ; különben ál dás helyett átkot, javulás helyett hanyatlást és öröm helyett ürmöt nyújt. Pedig a roszből úgyis sok van, tehát a jobbért rajong érzetünk, jobblétért eped szivünk. Lapunk helyzeténél fogva m nem szólhatunk a nagy politikáról de igen is saját tűzhelyünknél i jobb, vagy rosszabb állapotot feltüntethetjük, sőt t. közönségünk iránt elodázhatlan kötelességünkké válik ezt alkalomazerflleg cselekedni. Ez idő szerint a nagykanizsai választó kerületben két párt alakult ; egyik az ország publicistái közül a legmunkásabb tagot D r. F a 1 k Miksát, a másik megyénk régi sarjának csendes vissza vonni tságban élő tagját Inkey Lászlót léptette fel Képviselőjelöltül s mint a belügyminiszteri rendelet szól, hogy a kaszálási nagy munkaidőre való tekintettel, ez előtt, vagyis juuins 13—23 közti 10 nap alatt ország- ) Helyet adtunk . közleménynek, mi rel politikád színezete nincsen s estrpin t.lyi és cnltnralii érdekékből foglal állast kerületünk két jelöltjére! szemben. Hoshsttnk « cikket azért i«, mert politikai hit-vslli.ur.kat egy atalin nem érinti. Sserk. szerte, a képviselőválasztás meg ejtetni. Az idő tehát közel van minél közelebb érünk a szép szent jog teljesítéséhez, annál komolyabban és- határozottabban kell meg -fontolnunk a helyzetet, számba venni az állapotot és észazel, szivvel gon dőlni a jövőre. Az Inkey-család Nagy Kanizsa városának tőszomszédságában élte világát; e város egykor nagy birtokai összes- terményének, közelségé nél fogva szerencsés és b íz tos áruhelye, anyagi jólétének hú előmozdítója volt s mégis Nagy és Kis-kanizsa városok polgárai a család részéről teljesen magukra hagyattak. Dunántúl ez egyik legnagyobb kereskedelmi s gazdá&zati forgalma városa saját polgárainak rendkívüli erőmegfeszitése, szívós munkássága s csüggedést nem ismerő szorgalma folytán gyarapodott. A dúsgazdag szomszédoktól elhagyatva, nemcsak önmaga, de e nagy vidék számára is saját erejéből kellé felküzdeeie nemcsak cnlturalis, de önfentartasi szempontból is ama piedestalra, honnan a népszabadság kivívásakor áldást-osztólag működhetett e nagy vidék, sőt mondhatni nyugoti Magyarország [kének jól felfogott lakosainak jólétére, boldogitására. Ne feledjékakerület tiszteltválasztópolgárai, hogy Nagy Kanizsa városának jóléte, saját jólétük biztos forrása ha gyarapodik e város és k orszü kségelte igényei létesíttetnek, bizonyára a legnagyobbra s z a vidék lakosságá-nakjavára esik. És ha eddig az Inkey család, lég szomorúan esik a hideg fog. igazságot felderítenünk és parancsolta időben kimondanunk, semmit sem tett tőszoiaszédságábau -leró is agy Kanizsa vizesáért, isiséért, a közboldogságért, mely kétség kivül, mint fentebb jeleztük, a vidéki összes lakosságának jóléte, boldogsága is, bizonyára most sem tesz,\' mert nem tehet! Oh minő volna e .város fénye mily nagyszerű és magasztos volna társadalmi élete, ha e gazdag magyar családok édesotthont alapítva, mint Pécsett, Kaposvárott Székesfehérvárott, Szombathelyen, Sopronban, Győrött sat. Nigy-Kanizsa-város dísze- és szépítésére emelen-dett palotáikban a társas élet zászlóvivői, a polgárság szószólói, a nép vezérei és tanácsadói lettek volna! Nem, ezt az Inkey család nem tette, pedig tehette volna. K helyen a dúló háioruk után magára hagyatott a forgalom, a munkásság, s mégis ennek gyflmöl csét élvezi messze vidék mini tanintézetei, mind egvébb humánus törekvései által. És most, midőn egy Csengery után ismét szerencsés e kerület D r. Fáikban oly pártfogót nyerhetni, ki nemcsak városunk s vídé-érdekét tudja, bírja és akarja előmozdítani, hanem az ország dísze, a munkásság koszorúzott fennköltje — előáll Inkey Lassló, — — kire aggódva tekint NagyKanizsaváros és vidékének őrangyala s fájó szívvel kiált rá — Te is fiam, Britul\' A vasúti uj menetrendről. Daczára annak hogy az uj-menetrendról szerény tennünk ez ideig tudomást hivatalos toromtól nem nyert, kénytelenitve vagyunk azt olvasó közönségünk kedvéért, különösen a vidéken lakók tájékoztatása végett, egész terjedelmében közzé tenni. Közzé teszszük, de ugyan ekkor nem miá&sztaatjuk el a cs. kir. déli vasút üzletigazgatósága becses figyelmét oda irányitii : rendelné el kőrrendeletileg, hogy a netán beállott változások ne csak a vendéglő és kávéház tulajdonosok, hanem első sorban a szegény vidéki sajtóval is közöltessenek, hogy mi azt a vidéki közönségnek is tudtára adhassak. És mért ne tenné ezt a déli vasuttérsulat igazgatósága mi dón az Alföld fiumei s a többi vasutak ezt, évek óta gyakorolják. Basla Itastzsi és PagtHwf közti (arsjalu. 205 sz. poat v. érk. Budára 4 i. 46 p. reg. \\ , , ind. PrsJ.rh. 5 , 20 , , A 203 .z post. T. érk. Hudáról 1 69. p., d. n. . .... ind- Pragera. 1 . 16 . . A 201 ss. gy. t. érk. Budiról. 10 , 55 p. éj.. . .... ind* Praderii. 11 , 25 „ , A 211 SS V. « érk. Kaníss. 9 „ 50 „ est. A 202 ss gy v érk. Praaerb. . . . a » in- Budára A 204 az post. , érk. Prsgern. ¦ ¦ > ¦ ¦ ind. Budára A 206 sz post V érk. Prsferh • a « . ¦ ind. Budára A 212 sz. vegyest, ind. Badara 6 , 15 , reg 6 . 28 , „ 1 . 15 „ d n , 35 p. r . 16 . , . 30 >i , Kassza. —Barcs SS Barát-Kintzsa klztl fer,. Kanizsáról—Barcsra, indul a 894 as személy r. 6 óra, 45 perc r. »«02 ,. „ „ 2 „ 26 „ tU indal » 601 sz szánéiy r. 11 óra 6 perez éjj. Bsrcsról-Kanizaára érkezik a 605 ss. gyors T. 6 óra 26 p. reg. érkezik » 691 ss. szem. v. 1 óra. 40 p. d n. érkezik a 603 ss. szem. r. 11 6ra 26 p. ests Kaaiiaa Béoi él Bécs-Kanizsa, közű féroaiM., Kanizsáról Bec.be indul a 303 ss szem von 6 óra 86 p reggel . indul a 301 la gyors ron 2 óra 16 p d után indul a 301 as izem von 12 óra 6 p éjjel, Bécsból Sauissirs érkezik a 304 az izem. von 4 óra 8 p. reg. érkezik a 302 ss gyors TOa 1 óra 48 p. d a érkezik a 806 ss posta von 10 óra 20 p. éjj A mikor előttünk fekszik őzen sorrendek mutatója, nem mulaszthatjuk el abbeli nyilatkozatunkat kifejezni, hogy a déli vasuttársnlat ismételten megmutatta miszerint nemcsak akar, hanem tényleg cselekszik is a publikum érdekében. Az újonnan bevezetett Bécs és Barcs felé közlekedő személyvonatok, mint előre látható, a régi vegyes vonatok jövedelmeit nem fogjak födözni és helyekbe kénytelen a társulat teher-vonatokat életbe léptetni. A régi posta vonatok gyorsított menetet követnek és íaezára érmek: a jegy árak ugyanazok maradtak Mindezek olyan argumentumok melyek a közönség bizalmát felkelthetik s kizárják a zsarolásnak még csak árnyékát is. Ugy látszik az a sokak szemében szálkát képző társulat még is nagyon megérté hivatását s lassankint a kor magaslatára tnd emelkedni. Ugyanezen alkalommal megérintjük, hogy nem hivatalosan, de a fővárosi lapok legutóbbi számából tnmásuok van, hogy nj körutazási jegyek lettek életbe léptetve. Nem tudjuk váljon a hivatalos teendők könnyítése vagy a közönség érdekei miatt történt-e? Egyúttal olvasó közönségünk figyelmébe ajánljuk eme löruta-zási jegyeket, melyek az "utazót nagy kényelem és sok kedvezményben részesitik. És ha érdekében fekszik ezen kedvezményeket a kereskedelmi szellemnek kiaknázni, miért ne használhatná fel a privát ember s a vidéki publikum? Vagy tán nem vett tudomást ez ideig ennek czélszerttségéról ? íme adjuk rövid vonásokban. Először: a kőrutazási jegy majdnem \'/,-ad részszel olcsóbb a közönséges menetjegyeknél. Például míg egy,III-ad osztályú kanízsa bécsi jegy oda s vissza körülbelül 15 frt, addig egy III-ad osztályú körutazási jegy Kanizsától, Szombathely Bécsújhelyen át és vissza Grátz, Marburg és Pragerhofon keresztül, még valamivel kevesebbe kerül. Másodszor: a körutazási jej-/ érvényes valamennyi vonatra, mi az utazóknak nem kevés kényelmére szolgálhat. Harmadszor: A körutazási jegy érvényessége 40 napra terjed s igen sok helyen megengedi a ki- T ARC ZA. Ö. H. eizeHáhez. Egyetlen reménye szüleidnek — Akik iid-nsyi áldáit! Mattak 1 — Oh aejted-c már, hogy ex as élet Kérés öröm, de sok búba mélyed. Tele tűi ezerágú veszélyiyel, Amit csík öreg •mbar besiél el. kunt a pókháló, cseLtt 5 véssél tett, bietre keres t eldob, ha fellelt. Sínese átkos s mélyen van a sárba, Hint a halál, aranyja is sárga. Virága szép, pedig csapa méreg, Savát-javát kiszedik a méhek. Amire gondolái, lánykám, hogy édes A legkeserűbb csalódást képes. Miodenfltt küxdés, titkos forrongás. Egyik, a másiknak kora sin át . . . Sejteo. tudod ; ütemeidben latom, Örvendek ;c e szép boldogságon : Hogy Saflléid látják lelked vágyát, Es ismerik a gyermeki hálát-Legyen is nékik nyitott kónjv szívod S virulni fog részedre az élet. Ha valaki, ngy setüSid védnek Oh hís-s ciak is ért«d (érted?) élnek I bAtoüfi. Bmiilkedásdk egy tavaszi reggelen Irta: Twtikel Mihály. Még is csak uáp éa kedves árnak s Uvass. Saámtalaonor megénekelték már, de mégis nyajt mindig ajt»bb ée ajabb anyaago. u énekre. Er oly rejtély, mely öomi-guDkban rejlik ás a Helyet mofftejteai aenkUem képea, letett hatalma örök, alkotásai mindig ujak és ajabb coodáikotiBTásimádáara ragadják abalando embert. Egy aggot láttam a napokban kora reggel kínt a temető mellett, ki elragadtatva hordósa könyfátyolosott pillantásait maga körül. Nem akartam háborgatni, hanem, aaép csendesen elkerülni de <5 megszólított. „Nemde esép a terméssel ifja barátom ?c Kérdé örömtói reesketó hangon. OsadáJkofvatekintettemreáj a farosa kérdés meglepett. „Valóban 1* — mondám. -O igen.- „Akkor meg fog eogem érteni Lássa ifj\'a barátom, ai én fejem felett már nyolcivanhat tavasa repült el. Mint kis gyermek már legörömeetebb játszottam ktlont a esabtd mesén a cöld pássiton virágok kost. Korán reggel már elszöktem hsialrél hogy láthassam a nap felkeltet, a harmatiepte rétet virágaival: hogy el> merüljek a pompás látványban, melyet a h.rmisloseppekben megtörő kelé napsa-gir sí^nk tár ée gyönyörködhessem a fürj ódee hangjáben. Isten e magasstoe templomában végsóm már nyolcavaa tavast, éta naponta r ggelt imámat és higyje meg, aehol sem lehet oly áhítattal imád-i koxni mint itt. önkénteleoill leborulunk jziaMkünk felssá i alkotójához, mi pilla-[ nalra feledünk ée botdogok vagyunk. \\ Sokssor állottam már küsdelemben as élet viszontagságaival ée sokssor meguntam ar életet és haragudtam as egész világra; de ilyenkor mindig megbocUjiot-tam éj kibékültem sorsommal. Nem Öo-hittaégből mondom, de ha mindenki velem gondolkosoék, asemberek boldogab-bt.it Jenőének, sorsaikba könnyebben be-lenyugodnáotk ; a felebaráti sierdiei nem pánti ssé maradna, ha* nem tenyoyé változnék,az öngyilkosságok megsiünnének, a nyomor nem léteznék, mert az emberek karöltve ténykednének a boldogi tásban a ssép és hasznos fel virágoz taiásában. Megismernék, hogy testvérek vagyunk. De hiába a prossiasság megragadta a sziveket, a haszon hajh ászát ördöge erői veti as embereken.Á mű végzet kenyér után fat és kénytelen reclamok-hoa fordulni; a lelki üdvöt pénsért és adományokért áralgatják; as irgsimaaiág lelki cselekedeteit nem gyakorolják^mert a jó tanács pénzbe kerül} ha másokkai jót... cseieksEűnk az; lármával történik, atfíilídenkinek önmaga az Istene, önmagának tömjénez. Igen 1 a mostani id<3 jelszava élv e s níl A l\'sste szereleji pussta szŐ, phrásis a kójenczek szótárában mely csak arra alkalmas, hogy vele as ártatlanságot megdöntsék as erényt, erkölcsöt lerombolják. A szemérem kezd tűnni és a naturalizmus ördöge vigyorogva bontJA szét lobogóját, mely kŐsé ezrek sereglenek. Az emberek egymásra törnek elvekért, melyek nem nyugossnak a tiszta meggyfisédés erős alapján. Önhittség büszkeség s haszon v e i e r 1 i lépteiket. Itt elhallgatott és elmerülve esem-léit a keleten elótöró eisd napsugarakat. á vérpiros ég hasoalitott egy hullámzó i&s tengerhez, mely késsül t eiborittani as égess világot. Néma csend uralkodott, csak fenni abbban as ég kéklő zengeré-bec hangzott a pacsirta krellemee dala. As Öregre tekintettem, e* lehajtott fóvei állt ott hó imát rebegve, Bnig ssemetben könnyek csillogtak, igaz tiszta gyöngyök a nemei elragadtatás által fetisgalt lélek teűgeróból. Boldog öreg gondolám magamban, — csendesen eltávozva — érző kebled birtokában van azon eszköznek, melyet milliók keresnek. — te tudss felejteni, megboosájiani; le képes vagy megnyugodni a sorsba?, mert éraess, mint minden embernek éVesni Kellene Á jó érselem elfojtá a kebledben daló ssenvedélyeket. Neked van Istened, mert hUsess, te képes vagy alkotásaiban felfogni ót. Igazad van; ha mindenki veled gondolkozni, boldogok lennének az emberek : a saenve déiyek harcsa lecsiiapulna és egy örök béke lengene s népek éa nemzetek felett egy örök béke, melyet a hit, a termeszt** keltene bennünk a testvériség tudatában és csak a jóbani ve.álkedéeek buzdítanák a sziveket. 0 mikor fog egy ilyes tavasz fölénk derengeni--— - Tovább lépdelve beértem a temetőbe. A nap már fennt volt a láthatáron ée milliónyi gyöngy csillogott a sírokat fedő söld füvek csúcsain és a virágok kitár: kelyheiben. Mily megfoghatja, érzés fogott el 1 Tavast van, a feltámadás, as újra felébredés ssaks és itt, itt még mindig a halál honol; s mély sírok sötét keblében elporhadt testek nyugszanak és várják ama nagy kikeletet, mely őket is felébreszti as örök álomból. A temető te vasskor egy nem teljesült reményi A ta vass ide is ellátogatott: a sírokat virágok fedik; a szomorú fiU kizöldül és az orok-söld esiprus lereti régi lombját és ujjai váltja tel; de es nem életi hiss a virágok kelha könnyekkel telvék, a fus mély ebre hajtja koronáját és a csipros tömör gályáira! borút vet maga körül és ha egy kis madárka eltéved a temotót kerítő lőni bok közé, csak a magányos kápolna vita-hangossá dalát,a sírok csak nyögve felel -nek és akis madárka ijedten reppen tovább. — Mennyit tanulhatunk itll.— Egy nagy könyvtár es, melynek minden halma.egy-egy kötet és igaz életbölcsésteteti csak itt, — esekból leket taaalni. — Lehet ? de nem 1 — nem lebex, a sírok rejtélyek melyeket csak egy Isten képes megfejteni. Mily jó volna ha est ember >s tódnál .A nagy kereszt mely a sírkert közepén áll, egy befoglalja-az egó-ssst emea értelemben : 5Élj úgy, hogy ae keHjen. félned a balált és boldog lész.-Ds mikép éljünk ? — -Menj a siro,khoa" — mondja tovább — a megfejtés asokba rejlik." jDs hiszen es lehetetlen ." kiált fel a szegény halandó\' — A kereszt hallgat és nyöszörögve bólint korhadt állványán. ríHabt tehát:Boh\'ttem lehetünk bo\'dogok? !* — Egy kis szél /fuvalom repül át a csendes kertea éa a: nagy kereszt apró csengelyüi megszólamlapak — mintha airntiuak, — Tovább, tovább I suLtogja egy hang bensőmben — menj, e baly nem élőknek való. És én sietve távozni akartam, ekkor szemeim egy sirköre ettek, mely e név állott: »M a r % i t* oda rohantam és letérdeltem a nedves hantokon és sírtam — egy elvesstett boldogságot sirattam, egy boldogságot, melyet s végzet elragadott előlem és e sírba tára. Még egy éve siaos és ö ki itt egy hotssu álmot alszik még élt, vidám volt mint egy madárka remény telt szívvel nézett a jövő elé és ime álig. egy áve s ő már porlid. — Szegény Margit! nyugodj, nyugodj te bo- Mai számunkhoz féíív melléklet van csatéivá. HTJ8Z05HABMADIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZ1ÖST MAtTTTS ?5 én 1884. szállás! ami szintén ad több előnyt mint akar a kéjvonatn menet Egyetlen hátrányául szolgál az hogy a 25 kilónyi azibadpodgjaaz, súlyát korlátozza, mely azonban ennyi előny mellett nem szolgálhat okul arra nézve, hogy nisznntra kelek, vagy világot látni óhajtok, ne használjak, annál inkább is mi vei a jegyeket még az olasz földre is helyben megválthatják. Azon reményben, hogy olvasó közönségünk a fentebbieket szívesen vette tudomásul s ez agyben bármikor bizalmasan fordul hozzánk, a déli vasút uj menetrendjét, mely most minden irányban a legjobb gyorsabb csatlakozást léptetett életbe, mi is tisztelettel üdrözöljük. Néhány szú szarvasmarha-teayész-tesünk érdekében. (Folyt, és vége.) A gordiusi csomó megoldására, ngy véljük, csak egy mód gondolható tehát. Miután ugyanis némely külföldi válfajok roppant elónye kétséget nem szenved, miután vannak válfajok melyeknél a természeti és mesterséges kiválás a tökély legmagasabb fokát érte el, és e fajoknak kiváló gaiása és belföldön történő acclima tizálása czélra vezet, ezen módját a tenyésztés emelésének volna üdvös felkarolni. És olyan tenyészdéket állítani fel, hol ezen legjelesebb fajok kellé acclimatisálása több ivadékon át vitetnék. Sajnos, hogy itt egyes, különösen kis- és középbirtokos majdnem semmit sem tehet Az igen nagy birtokok ugyan ellátták magukat régen idegen tisztavérü fajokkal, sót talán itt ott sikerrel acclimatisilták is a behozott tenyészanyagot, de ezek meg ránk nézve hozzáférhetlenek. Amit az egyesek nem tehetnek, könnyen teljesíthetné a mezőgazdák érdekeinek általános emelése végett az állam. Érdekében állana, mert csak az az állam örvendhet jólétnek, melynek lakói is hasonlónak örvendenek. Szerény véleményünk szerint tehát ngy a hazai tekintélyes gazdasági testületeknek, mint az egyeseknek is oda kell hatni, hogy az ország több vidékén aüitUaonak a körülményeknek lehető legjobban megfelelő belföldi tenyéazmarha telepek. dog küsdelmeid megszüntet szellemed örökké korültem leng Emlék esetem hü xneradend hozzád. Nyugodj 1 mig élnem jó a tavssz mely téged U felébreszt: mely egyesíteni fogja iámét esőket, kik szerették egymást. Midőn kiértem e temetőből,előttem teküdt e viroe egy utcsájs. Nehezen váltam meg e Blép természettől, a friss lésrtől — de hiszen minden embernek vannak kötelességei. / A. nep már melegen sütött és es utcsán kezdett e por felszállani eltölteni e léget. Mindenfelé élénk sürgés, forgás uralkodott. As qjonnsa épülő kórháznál serényen dolgozlak a munkások. Egy peresre megállottam szemlélni es aj épületet, mely oly sok ssenvedéeek és fájdalmaknak less tanúja. Vájjon hánynak fogja majd e kis torony órája pereseit el-kongeni ások kösül, kik még most élnek, elvesnek és örülnek létüknek. Es • jövó titka. Midőn tovább haladtam, egyjkoeeit láttam felém köseledni nagy hordóval. As utcait öntözték, egy intésmény, melynek első megpillantásakor egy jó barátom ify esőit hozzám : „Csodálom, hogy es is létesik viro-sankbaa: asek után ítélve miket hallót-tsm, nem hittem volna. Akkor nem sséltao neki, de most eszembe jutottak szavai. Én is csodálkos-tsxn, de nem s fölött, hogy van, hanem hogy bit miért van ? Hisz oly sietve haj tstt az a kocsis, mintha kímélni akarni es uícsáí, hogy meg ne nedv Hűljön. Egy pillanatra ugyan leesiUspol, s por de síig robog rajt egy másik kocsi végig, ss ön-tösésnek nyoma sem látásik. Ismét es előbbi kellemetlenség. Igen, varosunknak is megvannak a maga r o s s s és I e g roinibb oldalai. Förtelmes sár és rettenetei por váltják fel egymásra újra, Vajhs derülne városunk tisztaságira é* csinosítására is egy — kikelet. Hogy ily telepnek az egyes vi dékek tenyésztési irányának megfelelően kellene felállítva lenni, az természetes. Osak egy megyében is nagy változás van a tenyésztett anyagban. Vasmegye ,Kemenesalj-a még a magyar-fajt tenyészti, .Gyöngyös mellék\' .Pinka vidék\' stb. a tarka korcsokat. Kellene tehát többféle telep, különféle tenyésztési belterrezettel, hogy minden vidék czéljainak megfeleld tenyészanyagot feltétlenitl biztos kézből, magától az államtói nyerhesse. E telepekre nem volna bad kímélni semmi áldozatot. Mint már emiitettük, fődolog volna nem magát a behozott tör-zset, hanem ennek lehetőleg acclima-tisált ivadékait közrebocsátani. Oly fajt, mely ezen honositási processuson sikerrel átmenni nem kőnyomban mással kellene fölcserélni, mielőtt abból csak egy darab is kiadatnék. A balsikerü iavdékok irgalom nélkül elpusztitandók volnának. Selejtes ivadék a gazdák kezére nem kerülhetne toha, és a hibás anyag nem tenyészhetnék. De a min az egész dolog megfordul : kapna a kitűnő biztos tenyészanyagot olcsóért. Olcsóért I És az olcsóság ne ab-ban álljon, hogy a gazda részletfizetésre, drága kamatra menjen az adósság csinálásba, hanem inkább készfizetésre jutányosán vásárolhasson A telepek lennének lehetőleg decentralizálva, először, hogy minden vidék drága fuvar nélkül hozzá férjen, másodszor, hogy az állatot, melynek őse a vidékhez már acciimatisá-lódott, e tortúrának újra kitenni ne kelljen. És c decentralisált telepek lehetőleg azon vidéken, melyen a tenyéazmarha, mely belőle származott, elterjedni fog, állítassanak fel: hogy a tenyészállat a clima változását észre ne vegye. A telepek belkexelése természetesen legyen szakszerű. Az állomány rendszeresen nevelt, de nem elpuhult, mely a birtokosnál azután csak kényeskedni tud. Nagy figynlemmel kellene lenni a vidéknek általános marbstenyész-tési és kezelési viszonyaira. Ezekhez legalább fővonásokban alkalmazkodni kellene, hogy a szokásnak legalább gyökeres változása elkerülhetővé tétessék. istáliózás, takarmányozás, legelőviszonyok tanulmányozása és az alkalmazkodás e viszonyokhoz szerintünk nagy szerepet j\'tszanának. Különösen nagy gondot kellene fordítani a tenyészállatok képességeinek feljegyzésére. Egy jó tehén nél bizonynyal tübbeí adunk arra, hogy hány liter tejet ad, mint hogy mily exottkus predikátummal bírtak ősei. Ezen nyilván tartott naplókból a gazda legalább látná mit vesz, és olyant venne, a mi czéljaínas meg Kehezen határoztuk el magunkat, daczára annak, hogy legtekintélyesebb gazdatársainkkal ezen ügyet hósa megfontolás tárgyává tettük, e fontos tárgy megpenditésérl. Csupán a tárgy fontos, sürgés és alkalomszerű természete vitték rá e sorok íróját, hogy minden laitóz-kodás és mellék-tekintet nélkül, nézetét közzé tegye. A ki ez ügybuzgalomban rossz akaratot lát, az dobja ránk az első követ. Gothard Sándor Hírek. — Kréb Pál, Zalemagye kir. tanfelügyelője a mnlt szerdán Keszthelyre érkezett s a polgári iskola növendékei majálisára mely az nep tartátott kirándulást. Tanfelügyelő ur, ki Udvarhelyi Gyula polgiskoiai igazgatóhoz szólt 22-én s tanilóitestületek küldöttségét foga Ite, 23-án e polgári-felsonép-és álsmi iskolákét, 24 én es npics-k iskoláját látogatta meg s még ss nap tovább utazott Tapol-csa felé. TJnger Alajos a kessthelyi vál. ker. képviselőjelöltje 24 én Keszthelyre érkezvén a pályaudvar ben dissee küldöttség által fogadulo\'t; ma 25-án program beszédet tart d. é. 11 órakor e templom téren. Rsbiógy rkossági kísérlet Sop ronből írjak: Tegm-p délután fél hat óra-kor, két, Beck 6i Sandhoffer névü bécsi marhakereek-sdót kik kocsikon jöttek a rákoei országutou hét fegyveres útonálló mogtámsdte és elrabolt tőlünk 700 irtot. A rablók ssoubsn essél nem elégedtek, hanem -álőttek a kereskedőkre és eseket oly súlyosan megsebesítették, hogy most élet-halál kost lebegnek. A szolgabíró azonnal a legerélyesebb nyomozást indította meg. A városban a rablótámadás képesi beszéd tárgyit. Sandhoffert as útonállók baltival főbe ütötték, azután rillő tek; a golyó a has tájin ment be, de osak a ruhákat tárta keresztül. Beck felső combja lágy részeiben sebesült meg golyó által, melyet ár. Füredi mir eltávolított. Gonzalies vbiró ma vette fel a téeyáila-dékot. A gyana több juhászra irányul, étik magyarul rivaltsk ri a mészárosokra. A pacsai ssolgabirósag kissé furcsa jelét adta a népoktatási törvényekben való jártasságinak. U. i. Sebmali Sándor, orosstonyi tanító, ki ott 23 évig működött, elhalván, a községi iskolaszék bölcseségének ugy tetszett határozni, hogy as özvegy,kinek a népokt. törvény 140§-a fél évi tehermentes járandóságot és lakást biztosit, — tartson e járandóságból tanítót. A- özvegy jirutéks oly csekélység, hogy abból egy okleveles Unitot tartania és élnie lehetetlenség volt volna, s így alt megtagadta. Erről a pacsai szolgsbirósag-nál jel entéi tétetvén, as 1470 ss. a. alatt végzést hozott, melyet azután az orosstony iskolaszék as ottani őregbiró által lemásol-tan, as ösvegynek kézbesített. Es a vég sés az iskolaszék határozata helybenhagyja és annak végrehajtására utasítja s községi bírót. A végrehajtás azután olyképen történt meg, hogy az özvegyet s lakiéból kiüldözték s a jirsn dóság k" adásit megtagadták, sőt as ég tudja minő s\'apot nélkülöző követelésekkel nem zaklatják! Ez a meztelen tény. Valami különös kommentár nem is szükséges hozzá. Annyit azonban meg kell jegyesnünk, hogy vsnnak szolgsbirósigok, kiknek igen jóiakola volna 8 v a 11 i es Károly kanizsajárási szolgabíró úr hivatala. Ó mir több isben. de legutóbb a szenti&kabí özvegy tanitónénak s fent felel. Nem járnánk ngy, mint ma ¦iáríko* "Ijeseu hasonló ügyében is meg. .. . . . .. ...... . _ „I rontatta, hnrv miként írnll m.\'ltánvrw- járhstunV, mikor az állam által X-től vásárolt bikát megvesszük, melynek anyai ősei rossz tejelők, az apaiak meg vékony csontnak voltak. Azután ezen uj anyaggal akarjuk jóravaló marhaállományunk , vérét felfrisiteni. Ezen egyszerű, talán nem is költsépes, eljáréssal (mert hiszen az eladásokbél a fentartás nagyrésze mégis csak megkerülne) el lenne érve a ezé!, hogy marhatenyésztésünk óriás mérvben emelkednék. És el volna kerülve a veszély, hogy idegen fajok direct importálásával és szétáraaztá-sával esetleg szétárajztjnk a ragályt, mely marhatenyéeztésünket nem virágzásához, hanem sírjához vezeti. Ezzel letesszük a tollat, mert jelezve van az irány, melytói ezen ügyben sokat remélhetünk. Különben is e tárgyban az egyesek felszólalása eredményeket mm szülhet, Vegyék kezükbe az ügyet azon testületek, melyek magasztos feladatukat bármily irányban, snvót&tartás-sai viszik keresztül. Értjük a gazdasági egyesületeket. mutatta, hogy miként kell méltányosságra tanítani as oly községeket, melyeknek elüljirósiga és iskolaszék feladatival nincs tisztában. A mód tehát megvan; tessék iskolába járni I — Osztrák Phónix Bécsben. Salm-Reífferscheid Hugó gróf igazgatótanácsi elnök elnöklete alatt a os. kir. sssb. Osztrák Pbőnix biztosi tó-társasig Bécsben e hó & én tartotta rendes közgyűlését- As egyes biztosítása ágak üzleti eredményéről 1883-ban, as igazgató tanice által tett jelentés kimutatja, hogy a jégkárbizony ít&s kivételévél, minden üzleti ig jelentékeny nj ereméoyoyel siratott le. A tüzkárbistositis díjbevétele 3.240,097 frt 10 krról 3.585,904 frt 22 krra emelkedett. Ezen üzleti ig összes bevétele 4.334 117 frt 77 krra megy, a kárfizetésekre pedig 1.321,288 frt 5 kr, további a viszontbiztosító dijakra 1.503, 186 frt 47 kr és jutalékért 262, 143 frt 70 kr. tehát össsesen 3. 086,618 frt 22 krt adott ki s a vissontbistoeitók részének levonása után díj. és \'kártartaléknl 864, 665 frt 88 kr vitetett át as uj számlára. A szállítási biztositisi ig 1.023, 676 frt 95 kr bevételt és 766,803 frt 64 kr kiadást tüntet ; fel a jég kár biztositisi ág ellenbea 374,015 frt 87 kr bevételt és 446,446 frt 20 kr kiadást As életbiztosításról szóló jelentésből kiemelendő, hogy as 1883. év végével 7972 kötvény 12. 381,377 frt 92 kr bistositott tőke és 10, 926 frt bistositott évjirsdékksl volt érvényben. Ez üzleti ig bevételei a mu\'.t évről áthozott össsaggel együtt 1.559, 656 frl 83 krra ragnak, a díjtartalék és dijítvitel 2.160,493 Itt 68 krra, a kiadások ellenben 332,496 frt 76 krra, ellenbe* dijlartslékkép, dijilvitel és kár-tar talek 1.806,371 trt 14 kr vstett át nj számlára. A tartaléka iap és a hivatalnokok nyugdijslapjára meghatározott hányadok levonása ulia a réasvényesek kost 600,000 frt maradt felosztandó, ugy, hogy as es évi jövödelem a befisetet réssTénytőke 10 ssisalékának felel meg. — As nj Ipartörvény. A ssente sités végett ooir fölterjeeztelt nj íp törvényt, as iparos osztályra való különös tekintettel, bő megyaráaalokksl és útbaigazító jegyseteükei litta el Qelléri Mór, ss országos iparegyesület titkára; a mü sajtó alatt ven és s legközelebbi héten, azonnal s szentesítése utf\'n megjelenik. Különösen fölhívjuk ipartársula-lataink és iparosaink figyelmet e magva-riaatoe kiadásra, mely as uj ipari szervezettel szemben minden iparosra nézve aélkülöshetlen. As orssigos ipsregyeeület Ipartiraaieti szakosztálya melegen üdvö sölte e mü megjelenését és olcsóságánál fogva is készséggel ajánlja az összes basa; ipr roeok figyelmébe. Igen bő utasításokat és jegyzeteket tartalmas a mü ss psrtes. tőletek alakítására, a segélypénslárak és szövetkezetek létesítésére, a békéltető bi zotttigokra, as iparhatósági teendőkre és ipsrhatósági megbízottak föladataira nézve. A mü minél könnyebb hozzáférhetővé té\'ele szempontjából a kisdók tömegei megrendeléseknél olcsóbb árt szabtak, mivel kívánatos, hagy ast a most fönilló ípartáranlatok ÜSSZes tagjaik számára megrendeljék. Egy példány ára 60 kr., 10 példány 6 Irt, 26 példány 10 frt, 50 példány 17 frt, 100 példiny 32 frt. Ugyezenmunkanémetnyelven Sleínecker Ödön iparkamarai tollvivó és orsz. kép viselő szerkesztésében is megjeleoik i ugysxtily feltélelek alett megrendelhető. Megrendelések Gellért Mér iparegyesületi titkárhoz iniéseodők, Budapest, újvilág-utca 14. sz. — A balatonfüredi fürdő híva talos megnyitása máj, 18 in-megtörtént. A megnyitás előtt nagy mise volt melyen a fúrdíígazgatóság őessses személyzete s hivatalokai jelen voltak és még Dr Hu-rray Isván fürdő főorvos ,DrEogel Gyula tiszt, megyei főorvos, Lonkai Antal,a magyar állam fóeserkestójo Budapestről és a környékbeli inlelligentía. Mise után savanyuvizet ittak, előssör ss igazgató és utána a többi jelenvoltak. Ezután a szaretetház árva növendékei énekeltek néhány népdalt s a megnyitásnak vége lett. Ezúttal as első fürdővendég is megérkezett, Gyomlay Gellért bpesti tekín télyns gyógyszerész képében. Miután a góshajó-köslekedésBslaton-Füred eVSió-fok kosölt f. hó 15-én megkezdődött s közlekedik naponta egyszer június 1-ső után pedig kétszer, a fürdő egész kereskedelmi ssinesetet öltött. Napról-napra ujabb üzletek nyílnak meg, a szállodák s fürdők rendesvék, a meleg s gőzfürdők fűtve vannak, sőt még a Balaton is 18 foknyi melegséggel vonása a fürdő-ven-dégsket. A Dana vise a legnagyobb nyirban alig éri el e hőséget. A fürdő ünnepélyes megnyitása pünkösd napján leend, midőn s Bal. egy], kirándulók is Balaton-Füreden lesznek. — Jókay Mór a mnlt nepokbsn látogatta meg b.-füredi villáját s egy nspi ott léte után elutazott — hír szerint — Zala-Szent Gróthra. — A tótvásSOnyi választókerület 150-es küldöttsége Freyslídtler Vilmos ottani birtokost és kaposvári bérlót kérte fel a képviselőjelöltségre, melyet ss el is fogadott. Megválasztatása valószínű. — Eljegyzés. Vlassics Sándor, nagy-kanizsai törvényszéki jegyző, lapnak dolgozótársa, f. hó 18 án jegyet Váltott a kedves Stocker Vilma kisasz-Bsoziynysl, Busókor Antal kessthelyi kir. jarásbiró úr leányival. Sírig tartó áldás kísérje szent kötésüket 1 — „Legújabb zsidó induló1 ősimen egy ponyvára szánt termek kerüli ki Sógor Györg7 kessthelyi nyomdájából, ily szerzői névvel : „több d u n a-p a t a i polgár." Ebből a népföl világosító tőrmedvóoyből valami 17 darabol rendőrs-günk elkobzott > jelentés kíséretében áttette a vissgálóbiróeighos. — Egy helybeli asszonynak as a különös kedvtöltéee volt, hogy s temetői sírokról a legszebb virágokat ellopd os te. Drasz\'ikus kedvtöltését azonban i:i.eig űzhette, mert rendőrségünk elcsípte s lerótta iránta a rendőrségi kegyeletnek kissé bisony kellemetlen adóját. — Értesítés is felhívás. Nyugoti faja tiszta vért) tenyészbika csak 200— 280 forintért lévén kapható, a ki a t. gazdaközönség körébél vagy valamely község as egyesület által nyújtandó kedvezmények mellett u. m.: é szállítási s átadásig as élelmesééi a gondosáéi költségeknek sz egyesület által viselése, a beszerzési árból ssáaalék leengedés, a vétel árnak előnyös feltételek sserint részletek ben visszafizetésé, ily tenyészbikát átvállalni kivin, az.veskedjék írásbeli sjiala- tit f. 1884. évi május hó 81-ig hossánt Bessenyóbe — a. p. ZsJa-Egereseg _ beküldeni. Kelt Bessenyében 1884-ik éri május bójá-ón. Skubliealstváa m. k. zalamegyei gasd. egyesület megbízott tsgje. — A JSaJUston-Egylet/\'kúráBduláii szakosztálya és a .Magyar tisztviselők országos egyeeülete" a pünkösdi ünnepek alatt bslatonmellóki kirándulást rendes. A kirándulás programmje: Indulás 1884. május 31-éfl szombaton d. u. 3 órakor s déli vaspálya indóházából (Budin.) Megérkezés Siótokra ee\'.i 6 órakor, Balaton-Füredre a .Kisfaludy\' gőzössel 7 órakor. Ismerkedési estély. Vasárnap: Reggel kirándulás Tihanyba gőzhajón a zárdához, a vlszhanghoz és a bslaton-egyleti .Garay"-kunyhóhoz. Visszaérkezés Balaton Füredre délben. Délután kirándulsz a közeli arácsi völgybe és a Péterhegyre. Este táoczvagalom B. Füreden, Hétfő: Déli 12 órakor indulás a ..Kisfaludy" gőzössel Bév Fülöpre. Megérkezés 2\'/] órakor, 3 órakor a rév-fülöpi birtokosok által a kirándulok üsstale. téré rendezendő ebéd. Ebéd ntán indulás kocsikon a Csobáncai várromokhoz Este visszautazás Révfülöpről hajón; Siófoktól vasúton .a fővárosba, Megérke-sés regget V37 órakor. Akik még egy napot Balaton-Füreden szándékosnak maradni, jegyeik a kedden délutáni vonathoz is érvényesek. Reezvélelijegy a Balaton-egylet és Tisztviselők orssigos egyesülete tagjainak 10 frt, nem tagok nak 12 frt. Ezen összegben ss összes utazási költségek vasúton, hajón és kocsin, a .rév-fülöpi ebéd, tincs vígalom, két napi lakis ára és a zene benfoglal-tatik. A kirándulók száma meghatározva lévén, felkéreteek a résstvenni kívánók, hogy mielőbb jelentkezni és jegyeiket legkésőbb május 25 ig átvenni szíveskedjenek, mert a meghatározott szám beleltével tovibbi jelentkezések el nem fogadtatnak. Jelentkezéseket elfogad a tenti rendezőség as irék és müréesek társasága helyiségében (Nemzeti színház bérháza I. em.) naponkint d. u. 2—4-ig és a tisztviselők orssigos egyesülete helyiségében (régi pósts-atcsa 5. sz.) naponként d. u. 5—7-ig. — Az .a német ssinéazdlrektor, ki városunkat akarta meglepni — mint értesülünk nem találta e helyet valami kedvezd talajnak, s így valószínűleg meg fog bennünket kimeiní a nagy megtiszteltetéstől. Mert hiába : igss, hogy a német nekünk hagyományos sógorunk ; éppen ezért nem énünk iránti atyafiságot, — állván.előttünk a magyar pél-dassó, hogy „sógorság, komaság, nem atyafiság.* — Maria Anna királynőért megtartatott 23-án a gyiasísteni tisztelet. Es alkalommal a megjelent tisatvisslőikarok előtt Bock János r. orgonista és polgári-iskolai zenetanár, as általa működtetett polgáriskolai énekkarral ssép jelét adta buzgalmának. — Kozma Sáaanr kir. főügyész városunkba jött. Ugy halljuk, hogy e látogatás ás antiserrita izgatók iránt tartandó végtárgyalás hol és miként leendő megtartásával van kapcsolatban. — Gyászeset. Bogenrieder helybeli derék és szorgalmas vasúti vendéglőst nagy csapás érte. Neje a lipikí fürdőbe utaaott, hova ritka élénk kis 3 éves fiit magávsl vitte. A Wifiu ss utazásnak ellent állt, mintha cssk éreate volna, hogy ez less életének utolsó utja. A vsggonbsn csak csukrocskákkal csalhatott be. Lí-pikbe érve, a szülők nagy tájdalmára torokgyíkba esve, jobb létre szenderült. — Gnmml puskák. Ismételve figyelmeztetjük rendőrségünket valamint az össses tanárokat, hogy a tanulóktól ve-lamint as utcsai sufaaacsoktél, as égy nevezett guxnipuskákat, a melyiyel as utcsákon galambokat, madarakat lődöznek, ablakokat törnek, egyéb karokat okosnak, kobozza el. — Antispiriöste mutatványokat tart városunkban egy magyar-francit an-tíepírilista. Még a mutatványok eredményéről nem vettünk tudomást. Kíváncsiak vagyunk azokra t — Zubovics főhadnagy mint életmento.Sserdin délelőtt 11 óra Újban Zubovics főhad; agy s hietsingi főúton volt, midőn as Újvilág felől egy kocsi elé fogott őrülten rohanó lovat és e mögött a kocsi elején egy fietsi embernek ég felé meredező lábait pillantotta meg. Zubc-vics leugrott a ss ját kocsi járói,, a megvadult lónak rohant, zabláját megragadta, az állat azonban egéss a hietsingi templomig vonszolta magival, míg végre még kél ember segélyével megállította a lovat megmentvén így a saját és fiatal ember életét Ez utöbbi Böhm hietsingi nyergse 14 éves fis, egy könnyű járművön ült, összeütközött egy másik kocáival, a lő mely rosszul is veit befogva, megraunlt, elragadta a kocsit, a fiu pedig fejjel a tengely és rcd kősé esett. Egy hejssálos függött élete. Auyjs könnyes ssemekkel I mondott köszönetet Zubovíonak. J HUSZONHAEMADIK ÉYFOLYÂ.M. ¦»1 Z A t AI ?6 Z t ON ? MAJTJS 25-én 1884. BR i-S i) E T E S E K. ritka nagy iPÄ&a t-,§ b or-, %Âi<0^ ü 1 I IMHIYMaMT mMjßrtok gyönyörű WAJÜITS 30 krlól 12 írtig F könyvkereskedésében -Kanizsán. •Itti A nyereeiB \' u állam fi Mit«- A alttataak. . 0 o<><xx><xx>oo<->oc»o OfiBycraaiffiiy Q tatnec a 500,000 , § ság jj idottH 0 Meghiváa a Hamburg állam álul 0 3 biltoaitott nagy pénzkiaorsoláí Q 0 nyeremény-esélyein 0 Q való részvételre, melyeí&en Q 0 9 millió 620,100 márkán q OfSltU okvetlenül n\'yeretik - A Zzeu clSoySa pétulrisorsölás tervsre-Q rüieg\'Qssseillított iiysreiBÓnjei, melyek Q . q csak 100,000 sorsjegyből álltnak, 0 0 0 0 0 U 0 0 0 : 0 U 0 0 0 0 0 0 s 0 o 3 C 0 c 0 c 0 ¦0 c 0 0 vetkezSk: t. L A legitasyobb esetleg 500000 márka. - dij OTO.OOO 1 őrei. 900 000 na. 2 , 100.000 m. 1 , 90:000 m. 1 „ 80Ö00 m. 2 , 70 000 m. 1 , «0.CO0 m. 2 „ 50,000 m. 1 , 30 000 m. 5 , 20,000 m- 3 , 15 000 m. 6 , 10.000 m, 5.000 3 000. 268nyer. 2000 m. 1500 ., 515 1036 60 1000 . 500 , 200 , 150 , 145 , 124 , 100 . 94 , 67 , 40 , 39020 3450 90 3950 3950 3950 \|3950 ,, 20 m. , egészben 50,500 m. mely nyeremények néhány hónap alatt hét osxtaJyban okvetlen hatatni fognak. As »15 nyeremény hozás hivatalosan 11 é« 12 nip Julit hú állapíttatott mag, melyhez egy e. ered. zorsj. csak 3 frt 60 kr v. 6 m. „ fél ered. „ „ 1 „ 80 ,, „ 3 „ negy.ered. „ ,. —, 90 ,, „ fja,, serül. Ezen az állam által b íztOSÍtOtt trtdttl MrtJttyA (nem pedig tiltott igérvénytk) u átszeg bérmentts beküldést ntlktt ség i Itftivalut vidékre it tuétkSIdtUek áltilam. Minden érdekelt, eredeti sorsjegyek mellett tőlem as állam ezitn erével ellátott eredeti játéktervét dlj nélkül kapja meg, valamint hasát után a hivatalos nyereméovjegyzÉket mlndto felazó-litii nélkül. A atytrtaitBy kiflzttéie ét szétosztás általam k&svetlenal esz-, kösöltetik a rétitvevSkbSa pontosan s a legszigornbb titoktartás mellett. Bármi megrendelés egy egyiaerii postautalványon vagy ajánlat t levéllel tehet-j. Forduljanak tehát megbieisokkal biuvlom teljesen i t 6. Jnnius ll.-öig SÁMUEL HECKSCHER bank és váltó flrietébex Hamburgban. QoooooooooooooQ ¦ Ár vevési hír de tm é n y. Marosa Ferencs taroischai lakói rágrehajtatónak, Zsissek Katalin ösvegy Zsálek Márkné palínai Ukóa végrehaj tást szenvedett elleni végrehajtási ügyébec a kérelem következtében a végrehajtási érvérét — t5ke követeiét ét ennek 1881. évi tagosat. 24. napjilói járó 8% kamatai, 68 Irt hátralékos kamat, 13 frt 30 kr bekobJesési, 15 frt 10 kr perteli, 8 Lri 65 kr végrehajtási, b már megáll api-.ott valamint jelenlegi 11 frt ée a meg felmerülendő költségeknek kielégítése végett as 1881. IX l. ct 144. §-» alapján ós 146. §-a értelmében as alsó-lendva! kir. jbíróság lerüleién levő palini kötaég határában fekvő, a palínai 11. te tkjkben I. 1 — 8 sorsa. a. átalakított ingatlanbél V, részben Zsizsek Katalin, özv. Zsatek Márkné nevén álló, a palínai 212- ss. tjkvben A f 1 aon». a. 7« restben Zsi-asek Katalin, özv, Zaalek Márkné nevén álló — t a patinái 219. s. tjkvben A f 1 torát. a. /t rétsben Ztíssek Katalin özv, Zaálek Márkné nevén álló u az adó alapján 586 frtrs becstilt irjgatlan restekre 586 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Aa árverés megtartására határidőül 1884. évi májat hó 26 ik napjának d. e. 10 órája palina köraégbe a községi biró hasához tűse tik ki. Árveresni szániékozók tartósnak as ingatlanok becsárának 10% át vagyis 58 frt 60 krt kótzpénsben, vagy at 1881. évi LX t. os. 42. §-ábsn jelsett árfolyammal aiámitott és as 1881. éri november 1-én 3383. at. a. kelt m. kir. igaaaágügy-mioissterí rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes papírban a kik&Idfltt k".zé-het letenni, avagy as 1881. évi LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elólegea elhelyesésérfil kiállított szabályszerű elismervényt átssolgál-talnt. VevÓ köteles a vételárt három egyenlő rétsletben ét pedig as elsőt az árverés napjától ; sxámitandó 30 nap alatt, — a másodikat ugyantson naptól asámitandó 60 Bsp alatt, as atólaó részletet pedig ugyanazon naptól BsáÉítandó 90 nap alatt, minden egyet vételari rész- let után as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt, as 1881. évi decsember 6-an 39415/81. sz. alatt kelt rendeletben előirt módon as altó-Iendvai kir. adóhivatalnál, mint bírót letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolaó részletbe fog betsámittatni. Az ezen árverési hirdetmény kibo-caátásávai egyidejUleg megállapított árverési feltételek a bi^aUlos órák alatt osen kir. bíróitg, mint telekkvi hatóságnál Altó-Leadván a paiina kötaégeldljaró-ságánál tekinthetők meg. As elrendelt árverés a fentirt tjkvben feljegyeztetni, esen árverési hirdetmény egy példány a bíróság hirdet ményt táblájára kifuggesstetní: továbbá kiftiggeastéa végett, az árverési feltételek pedig megtekiothelós végett "gy-egy példányban palina község elöljáróságának nemkülönben as árverési hirdetmény egy egy példánya ai Összes körjegyzőségek- í nek a ssomssédos községekben a helybeli ttokás szerint, azonnali körözés végett megkBJdetm és tekintve, hogy a kikiáltási ár 300 frtot meghalad, ezen árverési • hirdetménynek törvényszerű kivonata a Zaia-Egerssegen megjelenő „Zalame-1 gyeE csimü lapból egyszeri közzététel ] végett végrehajtató ügyvédjének kiadatni rendel\'etik, aki utaiittatik, hogy a közzétételt igazoló kppéidáayokat as árverés foganatosítására kiküldöttnek adja át. Esen árverési hirdetmény az egyidejűleg megállapított árverési feltété- \' lekkel együtt as 1881. évi 50. t. os. 1 153 §-* intézkedéaéhes képest a kere- : setre hozott első végzésre előirt szabályok 2153 1 — 1 \' 1. Kelet Gyula felp. ügyvédnek \' ai árv. hirdetményi kivonattal. 2. Marosa Ferenc* tamitchai lakót. 3. Ztíssek Kaialio ösv. Zaalok Márkná palínai la , kós. 4. Ssászi József alsó-lendraí lakÓs \', 5. Fóliák József beilatincsi lakos. 6. Spi-lák Ágosta f. Balaasek Józsefné palínai lakót. 7. Rítt lop Ferencs paiinai lakos. 9. Kovács János ügyvéd alsó-leodvei. 10. Adorján Térés ösv. Ssásti Jóssefné sisó-landvaí. 11. ZsáJek József a. pslinai. 12. Hirschler Dávid "szL-mártoni. 13 As altó-lendvai m. k. adóhivatal. 14. j ZaU-egerstegi kir. adófeiíigyelőaek, 15, A kír. jogügyok igazgatóságának kösbe-sittetnL 16. Palina község elöljáróságának, mint a hol as elárverezend j ingat- lan fekszik. 17. As összes körjegysősé- geknek megkütdetni rendeltetiK. — Kir. jbtróság, takkkÖAyvi hatóság. Álaó-LandváB, 1884. fsbraájL6. rxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^oc; A közelgő pünksodl vasárnap fuiyó óv ^1 ünnepek alkalmával ja d int hŐ 1-én KÉJfONATOK INDULNAK mér.ókeh meoetárak matletl Kanixsáról Bécsbe, tQ7ábbá Kanís3a- ról Cormona, Ala, Fiume, Trlest éa gőzhajón Velencxébe. Kaniaaáról Béo.b« , Cormonaba Fiume vagy Tríaaatba . • Alaba II. ohi, 10.10 — HL ont, 6.80 II. , 14.10. - III. . 10.30 H. , 14.40. II. , 23-IL . vonat.ç Itt III. 10.40 16.- Trleaal ia Vel-ncaoba J \' ^?\'\'«4.90™" °"t\' JJJj 1730 Bővebbet a kimenlä éa mindsnütt látható {alraguiok, további minden vaantáitomáat pbrtianál mfiaoroaatok kaphatok. Schroekl &. eise bécsi otazisi irodája I. Kolowatriaa1 S. ÖC^OOOOOOOÜOCXXXXXXXXXXXXXXÍ ^MOOOOOOOOQQQQOOOQQOOOOQOQOl Cf. kir, uab. déli vaaattáraaaág. 2155 1 -3 F. é. június hó 14-én délelőtti 9 órakor lesznek a helybeli pályaudvari helyiségekben azon tárgyak, melyek 1883. évben a vasúton elhagyatottak és tulajdonosai által\' mostanáig még át nem r ver ez ve. I VJMitn 1 Savanyu Kút STEFÁNIA Koranaherszigní ftarrtiT Főraktár; Nagj-Kahiiaán: Weiss flTéreknél. Kaphaií: minden 4jt ásTányna keraakedátben, ebédlőkben ilb. 2088 7-25. %Fiqqr^)^^ SfflfflI FORRÁS StszSrösen vegyelenezve. LuitiMiiOT asíM tíí. - fliTQii teBstÉlyettéT ajáalra. . ., Tartaiiha: SiéGbeBTifor. Preilmn lokal Wlili 97-854 53-534 48-8c 48-094 43-793 RaktAr&k Nagy-Kanlzsan: Fesselhofer József, Strem ea Klein es Berdln Márton. äOS7 16—* \|KItaatete"i\| Bées ti Trient elléklet a „Zalai Közlöny- 42. mamahm. — 1 jd isten mint a német tani tó! T. megye egy kit községében minap volt az üatiepélyet zárvisagilat t tetnp-Jombtn ttimoc szttlő t uaügybarst jelenlétében. A vizsgálat eredménye taép volt t minden jelenvolt upmeatalhatu. hogy t tasitó a gyermekek neveléa-tí-niuti.t. körűi megtétel a kor kiranalmáaak. Hifiden szöJó, minden gyermek ét tanügy bt rát arcáról le lehetett olv&eai as -jscbÁ-meaysyel raló megelégedést, miga sasát atya trciré! is. A vizsgálat befejestével a saeatatya — séhipy ásót intézett kenet* teijet hangon a swulókhöz, butái trac éket arra, hogy a jövőben ís rendesen küldjék fel a gyermekeket as előadásra, serken* tette a gyermekeket a tsorgalomrs, azután pedig imigyen régsé Tilagraaaóíó szavait: wÉs azt gyermekeim ti mind as úr istetiaek kötsönhetitak, amit tudtok, mert 6 veit az, ki benneteket nevelt, a sok szé\| haiznosra megtaaitott. oeh-i, mint egyedüli oktatónak íte\'tasSök bit a leghálásabb kösiönettai.- — Mindenki ámuit-bámult, mert senki sem akarta binci, hogy egyedül as ur itten tanította ezeket a fiatal honpolgárokat p. inti, olyasai, tenkisem akarta hinni, hogy a tanítónak e tekintetben temmí érdeme, s hogy a gyermekek isten után tanítójuknak éppen semmi köszönetté! nem tarlósnak. Kérdettük l sután t aémet tógeru* kas, hogy hát tulajdohképen mit fizettek-ők a jó istennek, hogy gyermekeiket tanítja, ragy tán a tanító fogadta fel fajt.: költségén segédnek .1 Feleletül kaptuk, hogy hát es csak as idén volt ám így, máskor s tanító volt at érdem oroszlán réssé, de mivel at idén a pap meg a tanító ellenséget viszonyban vannak, hát lelketlenség, hogy a tanítónak rovasiak fel érdemül a gyermekek előmenetele. Egy jelenvolt Prfill Earol/ntS^xiTaó Eöiseg. Tríljing Ferenez nts6 Prága. Öeahart Mór ntt-é 3éc Breyet 2L JseísakwtS B.-Ssú-öjöirgy. FrsítAs; ntaáó Bécs. JaaksvicE földbirtokos MarakOt Dekerzl L-.ataad Bécs. Báró : Deov ct. kir. Táborsok Béot. C. Freíter v. Hipp. d kir ezredes Sopron. J.KrOace. k. foTi adáagT Béc; Berger és neje itareakedS Wells. S. Seres-kc dS Bé&a. SekmJiof 2. Bees. For- rnia Jákob utald Bpesi. Iáerkibe?ger cs E fiSbaAaagr. I-eüffeb utasé Bése. LposL» gynla vsadégiös Bdkahli. Aevafeí 2fL uíásÓ Bén. MarthsJlar Bodolí utazó Zfiri«i- Stotoar József Bajikiűraíabiak Ktane. Kikosa Xatár-orvos Bpest. Natatan J. kertek edí pett. Btraper fstam ker«ked6 BpaK Masrer- József kalapgyári-e B6et. Srbat ídr Jóesef ViergakcdS \' LeoberL Kramzír Kik. a a taxa Győrből. Some-gyi Ago-tor gazdátz Eesxtbeiy. Hirtckler Pírtar kereskedő Pácza. Vasúti aenatrenl L)Béc-nih. Barcs l Közgazdaság. «5 Asslcurationl Generáli, lísi tzáronQk hirdetési rovatában közöljük a trieszti általános biz toaitó-tárásáig (Atsi-cursxioni Generáli) 1883. évi zártsámlá-ját és vagyonkimutatását. Árciat a jeJan-tétból látjuk, ez s jÓ hírnevű bistoaitási : intézett fejlődése a lefolyt évben k jelen-tékenj előbaladájt tett Összes ái j- és U-letméay-bevételei 13,281 391 írt 81 krra ragnak. A még folyamatban leví koci-Iváaatok tartaléka 955.016 frt 82 krral szaporodott.\' Az 1883. és- végével folyamatban levő életosstályi tŐkebístoaitások öatnege 77.246.710 frt 1)4 krt teszen-, tehát kerek tsám 7 millió írttal növekedett Ár. élet bit tosi táti osztály Üzletének c jelentékeny szaporodásé: különösen ki kell emelnünk és ezt at intézet, mint aa a je-k-stésbaa joggal hangtulyoztatik, részbe ama ál talán ot bizalomnak, molylyel a biztosító közflneég irányában viseltetik, r észben s kötvények feltételeiben pár év elistt behozott és a biztosító közönségre nézve nagyon előny öt újításoknak köwÖB-faeti. Az 1883. évben 27. 780 kárért S.Sll.024. frt 38 kr. t Így fenniláaa ót a 516.028 kárért 169,785.742 frt 38 krt fizetett ki a trieszti általános biatositő-tár-sasig, mely öazsegból hasiáakra magára 74 286 kárért öatzeseu 30,022,836 frt ló kr. esik. Ajéghistotitási üzletnélaea-védett jelentékeny vesitetégek dacára 551.419 frt T9 krnyi tiszta nyereség mutatkozik, ét igy minden 315 írttal befizetett részvény utáa 220 frank--88 frtayi osztalék adható.~L lusbittotiteei osztálynak L későbbi években behajtandó dijat feáeftstere adstt dijkö telezők értékének ösasegt : 5.992.103.O2 frtrt, emelkedett ;as intézet ketossági alapja rést vény tőkében é\'faass-pdoztartalékokbau 29.698.824,29 frfe teezaet éc minta vagy oakimu utasból látható, a legnagyobb olŐvigyásattal jó ériekben van elhelyezve. kezik ! Indol 1 ó. 48 p. (Soprenb.) 10Ó. 26p I: 6. is r\\ \|b) Bues u B4cnjb.Ul á. 40 » k>«. t. Zá Un;bdl. 8 S 6. 6! p, IlIUJBpstt tPrt^erh. 1 !1 o. 59 p 12 6. 5 p :¦«. \' Zi-11 í. 5 pjrtfir»1 [10 6. 55 p \|b)Pr^«rb Bp.K lile 4. 17 p 2jl 6. 15 p. 3{ll i. 35 p. S 6. 26 p 5 6. láp. Ideibe, este 2í.25».tír.gf^.ty..: í.- p fi 18 pjl2 a. J5nj erte 6.45. f>t t. t8 plnJK.1 7 6. 20 p 5 ó. 20 p 2 í. 46 pj 11 p. 20 p. délnt. ,t«g7 . érte t.gy.t dílnt. reggel1 erortr delot. \' i \' _ji JJlT^t^^^^,^M^^J>^^^>^^^^^l%,"\|l\|^l,,\'ll\'* Muftiul\'1 \'W1 "Hji Orvosi tekintélyek által rése, faugydars, kössveny és hólyag bántalmak ellen, továbbá a légXŐ ét emésztési Biervek hurutot bántalmainál rendelve. Száilti vendégek névsora. máj. 17-tÜ—20-ig. n8xsrvais r. tebrmsr Bécs PalUr József epi\'é mester Kaposvár Honig Fsreoex keraskedd ka-pot-str J. KenzoaBB ntazo Pécs Schnirte: 8iu nos kenikedS Bee- Ssava J. ataao Bodapes-X. Hecbí atazó BrOn Ooldsuio József kérésiedé kaaisaa Holy József rálalkosó Z.-aeot-Qrot Zae«tt- GyürgT válalkosÓ Laobezt L Hoff aáua kereskedV Bpest\' A: Kerroer kereikedö Bpe« X Bx»eDctrreÍfl kare«kedö Bécs Adolf Areasttili BUaí Bécs "Csapkovíe* Györgr g%z-tUm Kswcb-ly, Aagval \' DezsE gazdi aa Eetzt-haly -Xcmiiz ,lakú getááj- Kezztbelj- Eextca Zsiga jíiadisi Ee-sti-ly Dr Maj-r Igniei Ogj-véd C-ekeav Saűtiov Jfesaf gaadisz Kasstktry Sckk-.:«r Aiadir taidász ie-itoely KrUtor Lajos gasáí.::E Xt-Ktiery Baría-.-. L.ijo- gtatát* Eetat kelr: Bejaas áxpád i\|Tfi%ató Katttbely BarOL • •ak:- teretkedó Pips.:CtmjLik ittvic gasdatr KméíS Avtrij Fersííd gazdaaz Ktstthely. LAaa> 3. gtxiÁMS Kg<- ztbfliy Yaica latrán gd«ií- &«úmíí; HSsnb«g B. kexeskede Bpv KoVtiíi \'CWlte gasdást TtesstlwlT Lássa éaTj&ayes rasieites smintíi "™«á., munr\' UrtÜmo\'fomU. Borral taszoíln igei killeoes QditS Italt srotjiltlt UfkaU iioáqrviz-kernkrtiiikbai él lejtSbi tyifymrtirku. A S«ly.tarfiTr«i %usitdtaei EPERJESEN Budapestenföraktar ÉDESK UTY Ii. until. 2184 1—SO\' POOOQOQOOOOOOOCX tsgjoDfc asztali- és üdítő Kai, kttW hatásúnak bbonyBK kSfegfésíél, gégebajoknil, gyomor- ét iióiyajhu-nrtaál. SatíM Henrik, Mád k l«a«t L.py«ár «s kiadó: SZÁLÁT SANDOE FeWó. .urkMK : VAS8 istOS. Lapíalajaonoe : WAJDITS JÓZSEF. irverési hirdetmtíny. Alalirt kir. bír. i-égrehcjló le 1881. évi LX. t. 01. 102. §-a értőimében n>. nii k5»hirré M, hogy >¦ aM-ltulVu kir. jira.birO.4g 1218 p. 82. «imu rég sése álta! N.n Nilhia korkakilóoifai lakó. végrehajtató javára Balogh Emil éa Simoa Marim ugyanottani lakosok ellen 298 frt töke éa ennek járulékai erőjéig elrsodeJt kielégítési végrehajtás alkalmival biróiiag lefoglalt él 760 frlra beoattlt 4 drb jirmaa-ökör, 2 drb ló, 10 drb borja, 3 drb 0u0 ée 3 drb tehénből illó ingósigok ayilviooi irvere. utjin leeűdú el.datáa. elrendeltetvén, ennek . helyaerinéa ragjii Balogh Emil éa Simon Mari. lakinál Kerkakélócifin leendó uikSileMre 1884. év janim hó 5-ik i.apjin.k dél.lótt 10 órája h.tír-idöiil kirtieetik ée ahboi . venni asindé-koEÓk Mennél oly coegjegyaéa.el bivat-n.k meg, hogy aa érintett lngóaiggk eaen árveréseo, .a 1881. évi LX. t. ca. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becaáron alal U eladatni fognak. As elirveretendó Ingóságok vételim as 1881. <Vi LX. t. ea. 108. §-ib.n megállapított feltételek sserlnt lew kifi-setenSS. Kelt Alad-Lendvaa, 1884 ik éri májas hó 18-ik napján. VBESITS ELEK, kir. bírósági végrehajtó. Knobloeh Frigyes ajtai), magát a helybeli, ugy környékbeli k«««nségn«k, elfogtó mindennemű aserkeaetll songorik, pianinok hangolását, minden javitátt mérsékelt árért eaakSsöi. L.kasa Deák PereBCI-tér (Ax.nti hás), a vároatemplom mellett. jqpyyst»j^rrrVY > I » rVTT"* > Kltöní katáaaad, minden fTÓ&T>s.rtárbsn 01 ^KseTkereikeaesben, fri.s telté - %L i ben kapkati. Tulajdonoeok : Lwr tsstvérsk, BadaMstaa. ST Kitűnő minőségű y] zuflgeráic, BocbU (Bösendorfer taaitványa) cs. Ur. ndv&ri szillitó és Schreiber zongoragvirirJó\'l kaphatók NAGY-KANIZSÁN Reatsaerf Asáawál, (Tóth Lajta Sgyréd nr hi- tüktv.) Ugyanott egy átjátszott, régi,, de nagyon jó (gyermekeknek tarralasra nagyon alkalmas) 60 írtért kapható. ^száuUp^ái.it .r i p p p p forrás. rTfink agyit legstéatavotabb 8AVANYüyiZE meíj.-jl Dr. Ara kai Aotsl és Dr. Vsrg-Zcigmond főorvosok bisonyitránya ase-rlztt oLUiaértetett, hogy kitHnrj azoigaMa-toi tesz alágzéti, owfatlér. és viteló txervsk tvratoi bájUi^ajaii, a gyermekéi: görvély é« angol tajábaa véfS28gétTyséS) a gyomor idagrunriiser híntalmaic aúa-pold bajaibaz. Boitíi íeoitn élénln iazsp iütö italul szollal. Friss tilttabaa atMnkar kaaUtá » Piraktir: 2U9S--20 SZÁVA JÁNOS-Dál IV. Mrketvfc. atoaa 12. aa. és a tSbbi fUsierkereskedésben. I tr k I i I 8?9r«te«« esetén 500.000 márka. Hamburg állama által biztosított nagy aranylóttó, a sorsolásainál előforduló nyereméeyek ss a legjobban biztosított pontos nyeremény ki fizetések . miatt a legnagyobb kedvaltságnak örrocn. A hasis egy külön Tesírigassatóság által vezettetik is az egész vállalat fölött at állani Krkfidik. Pár hó alatt as elsótbl e hetedik osztályig 100,000 sorsjegy közül 50.5ÖÓ sorsjegy biztosan sryere-mony nyel less kihozva. — Ezek közt 500,000 tztárkis «oujetesuauj, iovüdí: 300.000 mirkis 26 í 10.000 56 1 106 a 25? í 5.000 . 3.000 , 9.000 , IA\'10 , 1JJ0Ö . 500 -Ido . 10, 463 a 200, 1 0, ÍM, 100. H, 67, 40, 616 k 1086 i 290S0 á 1 200.000 2 100.000 1 90v000 1 S0.OO0 a 70.000 1 60 000 2 50.000 1 30.000 5 20.000 ,3" 16 000 L rry erezte nyékből az első osztályban 4000 sorzdltatik ki, kisorsolás) Sssaeg 167.000-m. As első osztály főnyereménye 50000 za. A második osztályban 50000, a barmadlkbaa 70000. a negyedikben 80.000, at ötödikben 90,000, a hatodikban ICOOOO, a hetedikben 500,000 m. további 300,000 . 200,000 Btb. Ehó otatáiyn tortjegvek hasásáitoa az árak: Egy egész eredeti sorsjegy 3 frt 50 kr. Egy íil eredeti sorajegy 1 frí 75"kr. Egy negyed eredeti sorsjegy — frt 90 kr. Ezen összeg beküldése mellett, akar pénzben akar ctzlványnyal, akar ntán megrendelések pontosan tiszolgáltatnak. Mindenki megkapja as államezimérrel ellátott eredeti sorjegyp; és egy bivata-loa tervezetet, a melyből minden további ái pedig a nyeremények, aorabszas ideje stb. megtekintetó. A hasis etizt az Illeték megkapjak a hivatalos\' kimutatást. A nyeremények kifizetettéért az illám kezeskedik. Eirinatra a sora lázi teivezetst ingyen is beküldjük, egyu ttal -készek vagyunk azon tortjegyeket, melyek a megrendelőknek nem volnának ínyükre, a hutás elfitt, kellC időben vissza Tenni. Mintán pedig a megreode lések igen tarden érkeznek, kérjük a megrendeléseket minél előbb, mindenesetre azonban 1884. stá\|ss 3í. ttétt kezeinkhez jottatnl. WALESI & Gs. 2145 S—6 btakziizs HambargbEü. Sierencse és véletlen gyakran az eraberié]étben nagy szerepet jászának és at ember ezeknek egy .\'.jtótmic-tüf nyitva hagyhat, ha az — mint itt — kényelmes s tiaztestéfss oton elérhetS. FSboaata ink már korábban is igtec szerencsé ek vol ak él akózönség erdeke réstfinkrő! mindig meg I8n óra ¦ 1(t részben ór. Feaaleg István nevén álló s aa add alapján 378 Írtra becs Hit részre at árverést 378 tribaa esanoel msgálla. pítotí kikaaitású árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt i«ia»ttlaM az 1884. évi májas hé 29-ik aapjáa délelóit: 10 órakor Ssétei Sziget kosaégben a községi bíró feteáaál aegtwtasdd ayiivános árvs-m«ii i mft^állapított kikiáltási áron alul < ki eliaacBti fognak, Árverezni Urasok ! tatnoa^akasiszgatlanok becsáráaak 10/t vagyis 37 frt 80 krt kétrzpéaibez., ragy aa 1881. LX t, cs. 42. §-ábaa fedzett ár-; tolyaiantal asámitott éa 1881. évi no-1 vetaber hé 1-én 3333. ss, alatt keh igaa-ságügyministteri rendelet 8. §-áben ki-I leiöli óvadékképet értékpapír Ml a ki-. küldött koséhet letaaai, avagy as 188L 1 LX. t. ea. 170. §a értca^ébec a bisaat- pénsnek a blroaignál elölegec sibalyesé \| téréi kiállított taabálysaerU eUsatarvifcyv i áta^oia^ltsttaia j. Keit Abí-Landván, 1884. évi február Hó Í9-ik iltpján. ám aisö-lendvai kir. jbiróaag, niint telekkönyvi hatúaág. 2154 1—1 Nilnnk minden ki aaon előoyben részesül, hogy minden k&tvetíles sél-kül nyeri az eredeti sorsjegyet ugy a nyereményt ie minden kérés nél-kül megkeidjut; a önzés ntán & legrövidebb idő maivá és az eredeti sorsjegyeket mia-dee irestele* nét-kOl azillitjak . megrendelők ke-aeihes. 540. sz. tkv. 1834, Árverési hirdetm. kivonat. As siso-leadrai kir. járásbiroaág, mint telekkönyvi batoeág kosbirvé tessí, hogy Kovács József bernyéki lakóé végrehajtat óeak öreg Peazieg litván bernyék. lakot végreizajtáat tsenvedé ellesi 50 frt i6ke követelés éa jár. iránt! végrehajtási ügyében aa also-leadvei kir. jbiróaag területén lévé SsécsÍ-StÍget község hati-rábaa íekvŐ a tsécit-tzigeti 381. ss. tjkvbea f 1 torst. a. íelTas. tngtUaabdl 500.«00 arork nyerhető. Ea óriást összegei képesí etet* ieg szeren esés köralmények köat a kormánytól kiinduló s as égést állam vagyonnal bistoaitott brauc-schweifLÍ pénstorsjátéknál a íŐnye-remény. A lotterii 60.000 nyereményt tarulmaz, amelyek 7 réatben soroltatnak ki. Ax Összes sorsjegyek felének kell nyerni Egy lotteria aem nynjt ily kedt/ecó nyeremény sorozatot. KülósiÖsari az 50^500 nyeremény kdvatkaztlleg van beosztva: 1 jutalom á 300.000 márka 1 nyeremésy á260.000 . 2 nyeremény a 1ÓÖ.Ó00 . 1 nyeremény a 90.000 „ 1 nyeremény a 80,000 , 2 nyeremény á ?0.00ü „ 1 ay •remény á 60.000 . 2 nyeremény a 50 000 , 1 ayaremény a 30..000 , 5 nyeremény a 20.000 „ 3 nyeremény á 15 000 „ 26 Dy<jreinóny á 10000 „ 56 nyeremény a 5000 B 106 nyeremény á S000 , 253 nyeremény á 2000 „ 6 nyeremény á 1500 „ 515 nyeretoény á 1000 „ 1036 ayeremóny á 500 , 60 nyereméiiy a 200 , 63 nyoretnény á 150 , 2902Ö nyeremény a 145 r 19.^40 Byeremény k 124, 100. 94, 67. 40 és 20 márka. A sorsjegyeik kti hívaiatotan ée pe-dirr at í. rész Márnára: i egész eredeti sonsj. irs3 Irt 58 kr. o. é-1 fél . . , 1 fn 75 kr. o. e* 1 negyed . . „—Írt90kr. o>. ben v&nnak megáüapitvs. Á mpjrrfrn dereseknél íz illető is szege: papírpénzben vagy otztr. és mlgyar\' po\'sUbétypgekb.\'ti kérjük hektlldeni leg-kényelaieaebh Bhan a p^itaetalránv-nrali Midét, A mf-jrendelt lorsjegyek htklll-dVsttált a hWtUlot bírziíi lajstromot Ls mellékeljük, amelyből minden világo-\' tiri láthat,1;. — Hs\' vtítmek elfogadónak a boz^si lajstrom nem tetsreník, ketten vagrnnk atmsii kezdete elő: a sorsjegyeket vUtzaTeen! és . at érta fizttett StSteget viLiEzrEolgáítati.: Hiirrrt-i: mefrrendelSnek nerp lajetro-mánkba azonnal fdjeyreztatiké« rögtön minden bnsás u(in közvetlen iltalonk, annélkül, hogy erre minket bárki is ferwéíiit&Ba, mlmlan sdrajegy ttUajdo-notnak megkoldfttik a brvataloe híiziii lajaTtróm. A uy. reményit kifiietsw állami ellenérzás mellett minden bntás ntán teTtafaítTr- CzegÜüknek több mint 70 évei íen-állláta óu többször volt alkalma osttr magy. cvatágbw 350.000,1O0.OOO, 80 000 «0.000, 40.000 ts árk inyi f f aj ere menyeket kifizetni i ea által ¦zámos csali i sseraoeséjA migalspit. ttok at otztr. marj. birodijombsn. Ezereket fektetnek olykor oly vállalatokba, amelyekben a nyeremény egézi bizoDTtilan, •tért bizonyos, hogy néhány forintot sem kell sajnálni egy aortjegyvételére egy aa illámtól küodoló és az állam\' ittál biztoaitoU lottoriától, amely oly nagyszert .orozztol nynjt ét a mely áltrl eaetlef e\'y nagy tőkét tzerezbotnJ. Tekintettel s jelentéfcecy részvételre, amely ax állami péausertjátékhor biztoa kdlitssban van, Vérjttkamegrendtléaaket minél elébb e .küldeni, semmi eaatre később mint 9116 I—I ISS4. évi msja«SO-ik» hogy a megrendeléseket pontos ur telje- , .itbeatflk. A megrand lett közvetíeo hozzásk kérjOk caimezni ISENTHáL & Co: HtJBZOKHAEMADlK ÉVfOLYAM SALAI ÍÓUÖHI MÁJUS 25-én 1884. 2926. 1884. Hirdetmény. Nagy Kanizsa Tiros tanácsa résziről közhírré tétetik, hog;. a községi fogyasztási pótadó szedhetési jog 1884. éri jnnins hó 30-ik napján reggeli 9 órakor Nagy-Kanizsa Táros tanácstermében tartandó szó- és Írásbeli ajánlatok ntján három egymásután kővetkező éveire nyilvános árverésen bérbe fog kiadatni. Az árverési feltételek á városi tanácsteremben betekinthetek. Nagy-Kanizsán, 1884. májas 3-án. A városi tanács. „VAD EMBER" szálloda. Hotel „YVildeii Manó" mmT~ V AR ABDO INT. ~fjfl Kényelmesen berendeztt szobák, jé étterem, valódi horvát asztali-, dalmát és külföldi palaczk borok, kitűnő minőségű reinlnghausi márcziusi sor; csinos mulatókért, OmnibUS minden vonathoz, Megbízható- és olcsó bérkocsik minden irányban. Tisztelettel Csaíattor tíIWI ha, minden doboson » Slárjegy: s sss ás Hol! sokszoro-sitott czég nyomata, látható. Ezen porok tartós pógrhaiits makacs gy«or- és altest baják. gyotaorgBrct és elnyálkásodáa, gyomorégés, r&gzt.t dtflBlás, < májbaj vértslllát, aranyér és a legkülönfélébb mtl betegségek elles 30 ót ót* folytonosan növekedő elismerésben réssesfll. Egy eredeti dobos használati ntssitással i frt. Haailtitvásyek tlrvéayetM ilttertetsek, Köazyéay, csúz, mindennemű bsso-gstáa és bénnlás. fej-, fttl- és fogfájás sikeres gyógyi, tatához benirzse. étre; borogatásnak miadennema sérülések, és sebek, gynladátok es daganatok ellen. Bestéit, vizzel kererve, hirtelen betegedéi hányás éskolika ellen. Egy Öreg pontos utasítással 80 kr. 102063 —52 Y-aódi, Moll védjegy ével és nóvaláirssával. e^rógysieréss, császár királyi ndv. tiKáliltó. Rsktirak : N a \| y • K li!z l a : Belns József gyógytzerést. Rosenfeld Ad Fesselbofer Józaef. Barett: Doroer S, Csáktornya: QSncs L. gyógy. Kaposvárott : Borovicz Ad. Keszthely : WQnseh F. Körmend : Ráts János. sUrezali : Isstl Férd Szigetvar: Ssalay József. Zala-Esertzefl : Holloty J. E. gyógy«eréíz. ML SEIIILITZ-IDR Francia borszesz és só. Moll Á Bécs, Tuchlaoben, Intern n.tlon n.l Iilne TRIESZT B ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy eltörendő, gótOsei sz bálytserflen mennek New-Yorkba, ChJoagóbs vesznek fel teherszá^litmányt ét ntatókat lego,csóbb fizetés és jó ellátás mellett Sew-Iorkbs indttlás Triesitbói: Eatt AjagUa, (8400 tonnái Britaaaia, (4200 tonna) Pastage-Cajntte 200 frt, közép fedélzet 60 frt. SsálUtmányol tárgyában Sobeilksr .ée czégbec [Karoly-kSrat] Badapetten, ctazát végett SohwbaHtr Pál úrhoz [Dorottya-atesa Cl. 8] tették fordulni Budapestre, vagy Terkalllc t-hes Triestbe. 2112 8—9 Vászon- és Murifii-raltár a „a Ifc Szükségletei beszerzés ínéi mindennemű ét minóségü rsstbaPil, Irtaadl, hollandi, kreál, sziléziai és széles ágy leped!, váazaak. atztal terítékek 6, i2, IS ét 2* ¦zamélyre, torfilkezék, kávé- ét mea-teritéksk, kazal gyártmányú damatt asztalaeaüek éa tőrül kézök- Fehér ts szines szeld vászon ét batist zsebkendők, ttlttéf és piquet-barchBBt. azines Cretaa és Oxfatd, Chlffea, Per kai és Sbirtiag, fiaaei takarók; Piqnét brlllaatia ói satin, Bima mintázol- h áttört: agy- és atztal-takarók, kéiz fehéraaatfiek. hölgyek, urak és gyermekek réaiúre, egyneműek, harisnyák, hímzett szél ét betétek, tlgfSaySk és minden aiakmánkbi vágó árnezikkekben, ajánljak árjegyzékünk meghozatalát, melyben « raktárunkon levő ösasea tárgyak legolcsóbb árainak kimutatást mellett sieayaatztayl kelengyék a kutőnbózó összeállításban felBorolvák. A kelengyék elkészítését raktárunkon tartott legújabb bel- és külföldi mintáink után legjobb anyagból, mérték szerint, figyelemmel és jól varrva, rövid idő alatt etakotsljak. Rendelt vagy vett és meg nem felelS tárgyak kicseréltetnek, kívánatra a fizetett Basaeg vistzaadatik. A rásanak valódiságáért éa minden csikk jósága és tartósságáért kezeskedik az 1826-tk év óta fennálló ét legjobb hírnévnek örvendÓ czég. Árjegyzéket kiránatra azonnal kératetrtvi kaid, pontosan éa gyorsan eszközöl a tisztelettel alulirt czég levélbeli megrendeló ssket 2182 2-« Haris, Zeillinger és Társa Ö C kir. fensége Jizwf főherceg ét FfllÖp liátx, Coburg góthfli hereieg S feasége * - odTUi KÜlítÓL Budapest, Váczi-utcza 9., a „kék csillaghoz." oooooooooooooo oooooooooooooo Anatherin szájvíz Dr, POPP J. 6.-tól cs. kir. udvari fogorvos,Bécs, Stadt, Bog. nergasae ,2. rosz szaga lélegzet, taplós könnyen vérző íny ellen. Miután több éren át jelentékeny ssájbajban szenvedtem ¦ minden kísérlet eredménytelen maradt, miközben egész tóges, ép fogaimat mindjobban kezdem veszteni s a még meglevőket nyelvemmel mozgathattam, inyem mindig jobban fogyott ¦ nyelvem érintésére véresni kezdett a a mellett számban rendkívül kellemetlen azaSól terjesztett es utóbbi eset arra ötttÖDtött, hogy as általán kedvelt Anatherin BzJTÍzet haaanáljam. Ét ima annak elad használata útán nemcsak a kellemetlen szagot tapaastsltam enyészni, de tét inyem orősödni kezdett, fogaim j mind szilárdabbak leitek, agy, hogy rövid idő alatt aaámat iámét helyre állnak éreztem. Ifiért is legbensőbb hálából t a ! mások iránti jé hajlamból csennél nyilvá-! noaan kijelentem, hogy a legjobb hírnevű \| szájvizet ai azt megillető" dicséretben ré-: Bzeeitem. 1079 3—3 Bécs, bárt Stenczel József. Kapható: N .-Kanizsán: Király F. Beint Józs. gyógyix- Práger B. gyógy. Fettelhofer József Bosenberg F. Rosenfeld A. A.-I#endváa Kis: B. gyógyír. JíarczaJibtn : Kiss István gyógy. Hurataombatban: Banócsy A. gy Keszthelyen Braun P. gyÓgysx. Z.-Egenzegen: Hollósy gy. Kaxádon: BoebJiU I. gyógy az. Tapolcsás: Olaser J. gyógyít. Sümegben. Stambortsky L. gy. Perlakon: Sipot K. Sav gyógysz. Nagy-Alád: PTitterer K. gyógyít. Kagy-Bajomban: ^laesky M. gyógysz. Csurgón: Plachner F/gyógyz. Csáktornyán: Göncz L. gy. Nefflea-Vidon: Kist I. gyógy. Kapoavá. rott Augusttin L. gyógy. BabÓchay K. gyógysz. Sztgetvárott :Salamon 1. gyógyszerésznél. OOOOOOOOOOOOOO oooooooooooooo mm líiin I II. !11 ili I L 3 5 g S- Í 1 I. 1 5 üt \|; II ¦ Pl 5 i;T;\'!f spij- II m éi\' : ll\'-ií - fBJ fi \|j I : II = f- III\'111 Él i-i S "„„tí\'S" ií síi ss" ili te ; r:-,-. SS 2^ !!"11 \|2\| 3 ss Is L ílll JÜI i ii y Ri ílltllii _§3 SÍT IriiiilSipi i \\ í 5 SpS k ms** t ül 1 -i é iipí !1 I I iliP I j ll 1 Sí •i a I 3 > — ¦a » 15 - u c !«3 1—4 bc e m \| !1II1 I ii ü UilíM i r2 111 3 ii I h 6"» 11 •i!......isi \| 1 « a SS, At .es 1 -a II ?1-5. t) S T-I HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY H I R D E T E S E K, ¦R wá - ¦¦i ¦» ™* —- —\' — — -¦ -— .tt7 f.- .....¦ ¦ ¦ f ¦ ««•»¦¦»•«¦¦ II »«^S.á»« ál ¦»!! 1 ¦« «1 SHS SHS-SUHi •« »>• 4 Teljes & Sféielaflásl ftiszer-, csemeje-. -estek-, mely utóbbi négy szakmából raktárunkból különösen az alább felsorolt czikkeket vagyunk gyeimébe ajánlani : D. é. közfinnég tudomásáré juttatni bogr al pddtL a ROSEffBERG FERENCZ czége alafttfeirállott diszmü-, porczellán , tükör- és üvegáru bevásárlási árakon alul végelattásí. rendezünk bátrak a^n. é. Teljes yfilutalá üzletet megvásároltuk. Dúsan felszerelt becses fi- Legfinomabb böraemüek asivar és pénztárosak, fényképalbumok, kantárak nyergeké kézitáskák stb. Lámpák valódi Dittmitr-félék nagy készlete a saloD, ebédlő függő lámpáknak és minden nemű asztal: lámpáknak, arany és fakeretü fali tükrök minden nagyságban. Dohány eszközök valódi SchilÜDg-féi« legfinomabb tajték e borostyánkőnemttek, valódi Belmeczi a törökpipák, török és bádeni szárakkal. Porczelíán legfinomabb knrlsbadi evő-, tbea-. kávé-, mocca- és mosdó készletek; víz-, bor-, sör-, likőr- és punacb üvegkészletek. íróeszközök papir és Bpanyol viazk. Valódi franczia Ós spanyol likőr éa pezsgő, valamint a legjobb hírnévnek Örvendő kill éa belföldi borok. Dosan felszerelt porczellán- és Üvegraktárunk vendéglők épo!yjutányos,mÍnt diszes b-srendezóséro kiválóan alkalmas. Fűszer, csemege és festék félékből a raktárt, miután csakis I só rangú forrásokkal vagyunk összeköttetésben, a legjobb minőségből kiegészítettük, minek folytán a n. é. közönségnek ezúttal ritka alkalma nyilik, hogy bármely irányú szükségleteit ép oly jutányos áron, mind pedig lefino-mabb minőségben kielégíthesse, miért is raktárunkat a n. é. közönség legmelegebb pártfogasába ajánljuk. Mély tisztelettel 2082 9-1 eselfitt ROSENBERG FERENCZ. t.mimm.n..mmi...i.ii...u Alapíttatott 1858. WALSER FERENCZ elsó magyar gép- és tüaoltdszerekgyara, harang- és érezöntődéje BUDAPESTEN, Eottenbiller-utcza 66, Ajánlja gyártmányát, mint magyar kulönle- » gességet kutakban és mindennemű szivaty-tyakban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, városok, földbirtokosok, ipartelepék, armentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai Isf&Slf Egyetlen belföldi szivattyn-gyár. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- ós maganfürdők felszerelésere, szagmen-tes firszókek felállítására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költ. ségtervezetek kívánatra dij mentesen küldetnek. 2023 28-80 Bátorítás és lemény a szenvedőlinek\\ Két gyógyjelentés fuUadozás és vórtorlódAsok, idült ós elhanyagolt tüdőhurut ós emésztési gyengeségnél, a Hoff János-féle malátakészitmények által HOFF JÁNOS urnák, a valódi-maláta-feltalálója s egyedüli készítőjének, cs. kir. udv. szállító stb. stb. Bécs, Bráunerstrasse 8. sz. Némtk-ttofdás, 1884. ssároztss 29 Több"-évig.BÍnlődt.ttak asztmában, vártorlódásban és ezért majd kétségbeestünk. Orvosi tanácsra a Hoff Féle maláta-kivonatok} hacsnáltak és azóta örömmel ismerjük el, tökéletesen egészségesek vsgynnk és ismerőseink, kikkel találkozunk, eíölgyógyulást valóságos csodának tartják. A szenvedők javára kötelességünknek tartjuk est tudomásra boini. WEYMELKA R, cs, kir. szab- oszt mgy. álianvazut-társasig főerdésze Német-Bogdán. Miuián ón; az ön Hoffjános-féle malátakészitményeit idült és nagyon elhanyagolt tüdőhurut és emésztési gyengeségnél a legjobb sikerrel használtam, annálfogva felkérem önt, szíveskedjék számomra 16 paiacsk malátakivonat egészségi sört, 2 paiacsk konczentrált-matátakivonatot és & zacskó malája mellczukorkát postautánvét mellett mielőbb megküldeni. Dr. WILHELM H., községi orvos. Otasás-PaJtU, 1884. február 22. 0 Felsége a dán király HOFF JÁNOS gyáros árral szárnysegéde által (adatta, miszerint malátakivonatának értékét igen-igen nagyra becsüli. ,Éaa, igy bangáik a királyi nyilatkozat .örömmel tapasztaltam a Hoff-féle malátakivonat gyógyhatiaat agy saját magamon, mint udvarom több tagjánál. CSÚZ. EQMÁR031 mellett, 1834. április 23. Az ön kitűnő konczentrált malatakivonata, hála Istennek nékem a legjobb szolgálatukat teszi, szándékozom azt hosszabb időre is használni. Mély tisztelettel ECKFELD B. rabbi. Főraktár Király Ferencz. „XegTáltohet^ ezlmzett gyógy tára Nagy-Kanizsán Maráall Sons 4 Co. Limiled angoországi ezég garaiboroüghi gazdasági gépgyára csóplőgép-oszlá-lyánbk műszaki vezetőjét beküld^tle Magyarországba, hogy as itteni csépiésiviszooyokat, a o^éplések helyszínén- alaposan tanulmányoz-hasea-éa megfigyelhesse. A nsvesett gyár nrüvssetőjs iit ssersett ta-passteleiaí alapján egy nj alkotása, különösen a magyar Alföld gazdasági viszonyainak megfelelő minta cséplőgépet szerként tett. Essen cséplőgéppel 1883. november 25-én nagyságos zombori Rónay Ei-nó nr kis zombori birtokán nyilvánosan próbacséplés tartatott, mely alkalommal annak szerkezete és munkaképessége, mint az alábbi nyilatkozatokból kitűnik minden tekintetben a legtökéletesebbnek bizonyult. Tekintetes GRAEPEL HUGÓ urnák Budapesten. Mellékelve küldőm a november bó 25-én nálam Kis-Zomboron megejtett próbacséples eredményéről as összes jelenlevők megbizáaából Bezuk Lajos, mélt. gróf Csekonics Endre zsombolyai uradalmi tiszttartója éa Bartók Béla nagy szt.-miklósi földmivelési iskola igazgatója által kiállított nyilatkozatot: magam is csak gratulálhatok önöknek és a mezőgazdáknak, kiknek érdekében igyekezett az Ön által képviselt gyár olyan essköat teremteni, mely az igények nek megfelél. Eszel kapcsolatban el nem mulaszthatom kifejezést adni óhajomnak; hogy az eddig elért eredmények csak ösztönzésül szolgáljanak a gépeket még inkább tökéletesíteni, mert a mi nem halad az visszafelé megy, — mert megállás nincs a világon. Kelt Kis-Zomborbao, 1883. deesember 6-án. ZOMBORT RÓNAY ERNŐ a. k. NYILATKOZAT. Folyó évi november hő 35-én Kis Zomboron nagyságos Rónai Ernő nr majorján Marshall Sons és Co. gépgyárosok által kiállított s javításokkal ellátott cséplőgéppel tett próba-munkáról az eredményt kitűnőnek ismerem el. Javításként különösen kiemelem a szalmarázó meghosszabbítását és annak a dob felé eszközölt lejtős elhelyezését, mi által a asalma nem repülhat ki kellő megrázatáa nélkül. Az összes rosták jóval hosszabbak SS" igy sem a törek, sem a ponyvában szem nem maradhat. Továbbá a kis rostán a szelelő szabályozás igen okszerű javításban részesült, a kis rosta annyira meg van szélesítve, hogy ott torkollás alig fordaihat elő - A több szekér nyirkos, részDen aczatos gabona kicséplése tökéletesen végeztetett, s a gép munkája semmi kívánni valót nem hagyott hátra. Puszta-Bósiton, 1883. november 27 én. Bezuk Lajos, s. k. Bartók Béla, ¦. k. mélt. gr. Csekonics Endre nRgy-szt.-miklósi földmivelési zsomboly-i ursd. tiasttartója. iskola igazgatója. sV Marshal-féle gŐzmozdonyokróí ás cséplőgépekről képes á-jegyzékfcel, kívánatra ingyen és bérmentve szolgál GRA.EPEL HUGÓ gépgyáros Nagy-Kanizsa városa rendezett tanácsa részéről közhírre tétetik, hogy az országos marhavásá ngy a belső piaczi és heti marhavásári helypénzsze-dési jog három egymásután következő évre 1884. évi július hó 1-én reggeli 9 órakor Nagy-Kanizsa város tanácstermében tartandó szó- és írásbeli ajánlatok utján nyilvános árverésen bérbe fog kiadatni. Az árverési feltételek a városi tanácsteremben betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1884. május 3 2148 2-3 A városi tanács. ooooooooooooooooocxxx»cxx»S xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx jj Fagylalt, jegeskávé és hüsitő italok. Csennél van szerencsém an, é.kösöasóget értesíteni, miszerint 3§ czakrásadámbsn naponta többfelé H .fagylalt, j e g é s k á y é, K valamint % üxisitö ItalOK: sK j0f* kis- és nagy adagban kaphatók. ^Hl ^ Csukrássdámat a t. közönségnek ajánlva glg maradiam tisztelettel H Graff A. aikTia. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Wajdits József könyTnyomdájiból Nagy-Kanizsán. KAGf -KÁMZSA, 1884. május 29-én, EMmtltéu ar egész érre......e Eri. » ém ...... 4 , r.<T7iM, érre......2 , E{7j/ -ixám 10 kr HIRÜE1ÉSEK 3 hasábos petiuorbiE 7, másodnoi 6 ¦ minden további sorért kr NYILTTÉBBEK loronként 10 krért vétetnek le, jiioestarí illeték minden egyet hlráí télért 30 kr. Bx«tendn. Huszonharmadik enolyam* ZALAI KÖZLÖNY. A lap BxeDemi részét ületí közlemények a szerkesztőhöz, inyagi réasét illeti közlemények pedrt ki adóhoz bérmentve intézendők : NAGY-KANIZSA WJEiilosbiz. Berneatttlen levelek csak iimer, munkatársaitól fogadtatnak «1 Kéziratok viasza sem kttldetoes. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a ,zalamegyei általános tanítótestület, a ,oagy-lrARÍJaai kisdedneteló egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszt Önsegélyző szövetkezet".a .soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai külyálasztmányc hivatalos lapja. Hetenkioí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Képviselőválasztás előtt. n. Minden egyes egyén arra törekszik, hogy minél gondtalanabb életet biztosítson magának, — egyéni kötelesség; de hogy ezen önmaga iránti kötelességét teljesít hesse, a társadalmi életnek nemcsak rendezett állapotának, de biztosítót tan szilárdnak sajólét előmozdítására szükséges - tényezőkkel biroia kell; különben az egyéni törekvések legtöbbje szárnyszegett madárhoz hasonló él ngyan, de az\'-édes szabadröpkö dés erejétől megfosztva van, sinlődik csak tengeti magát. Emelni kell tehát a társadalmit közös erővel, komoly törekvéssel, hogy a közős jólét magasztos czélját minél kívánatosabb mérvben elérhessük. Helyi viszonyaink számbavételével tagadhatatlanul kiváló haladást észlelhetünk e kerület központján, Nagy Kanizsa városában ; csak a rosszakarat rideg közönye becsméreli, a fásult kebel tompa nyögéséhez hasonló e czéltalan jajgatás. Tenni, dolgozni kell, de többet észszel mint erővel s nem gyalázkodni, uton-ntfélén gáncsoskodni, a levegőbe kiabálni. Ha valamikor van alkalom, ugy az országos képviselő választáskor ad-.tik ez meg : gondolni társad almi életünk-jobb-iá t é n ek e 1 óm o zdi tásá r a, tényleg törekedni arra, hogy köz-óhajunk teljesedést nyerjen miod édes hazánk díszére, nemze\'üok boldogságára, mind kerületür, s igy önmagunk javára ! A szabadelvű párt képviselője töltje kerületünkben : D r. F a 1 k M i k s a, az a férfin, kit nem születési véletlenség, nem vagyon örökölés emelt az ország első em- berei közé, hanem önszorgalma tiszta hazafisága, bölcsesége és tudo- Saját tapasztalatából tudja és hogy a társadalomban egyes egyének buzgó törekvéseiben a jót és nemest, a jóírányt előmozdítani kell, hogy az összes polg\'rság, a nemzet összes zömének társas élete minéi kielégítőbb, minél őrömteljesebb legyen ; egymás iránt, minél őszintébb hévvel nyilatkozzék a figyelem, a testvéries szeretet s a becsérzet kegyeletes vonzalma. És ez ritka tulajdon, kevésnek adatik, annál inkább meg is kell becsülő űrt, Dr. Palk e kevesek közé tar-tozis. Egész odaadással a munkának él és ezért országosan tis z-teltetik: imádásig szereti nemzetét, e sorstépett magyar nemzetet, hisz az ötvenes években egyedüli vigaszt nyújtónk volt, mig mások, a nemzet milliói reményvesztetten tépelődtek, addig ő sasmerész tollával türelemre iuté nemzetét s mint a kelő nap bocsátá tolla hatalmának tündöklő reménysugarait és ezért országosanbecsültetikl Nerfi-e rút hálátlanság volna elfordulni tőle akkor, midőn a mindenség Istene alkalmat nyújt e nemes férfiú iránt hazafias hálánkat nyilvánítva magunkénak nevezhetni 1? Valóban megfoghatatlannak látszik előttünk, hogy lehet azt a -sro-szomom multat feledni I Hogy lehet abból a szomorú múltból fenmaradt vezércsillagunk, akkori egyetlen reményt adó jótevőnk iránt ily figyelmetlennek s mondhatni hálátlannak lenni ! Talán ifjakkal van dolgunk ? Kik felületes odavetiséggel csak a pillanat jelenének élve, nem ismerik a multat, nem törődnek a jövővei, csak egyéni ambíciójuknak tömjénezve hódolnak a gyarló látszatnak! Nem, ellenfele átélte azt az időkort; — meggyőződését ismerjük, de hogy nemzeti nagy jótevőnk iránt hálátlanaágot tannusítson iteni fellépte által, ezt nem hihettük volna soha, s most is olyan álomszerűnek tartjuk. Az az Inkey, ki az ötvenes években annyi gyönyört, hazafias örömet, édes reményt és megnyugtató vigaszt lelt Palk ezikkeiben, — az az Inkey most szövetkezve az ellenzékkel, közös szent érdekünk ellenében működik, —az az Inkey megtagadva nyugodt lelkiismeretét,\' önzetlen hazafisagát, tiszta érzelmét, csendes csaiádí tnsculánumiből szeplőtelen nevét kiengedi rántatni s utczai csőcselék szennyes zajongásá-val ékteleoitve egy Falk megbuktatásán törekszik, válóban Bzomornsá-gos a tapasztalat, keserű ezt látni és megélni. Őszintén sajnálkozunk felette. \| L hálátlanság mellett még a fajgyűlölet vészes üszke is táp erőt nyer. \| De erről jövőre. A korszellem.) Am Go\'de bingt, Blch GoMe. dríogt Docb. Alloa... Acb. 1 Yir ArmenI C-etLo. Mi az a csudálatos, titkos erő, — mely annyi hűsnek és annyi erénynek szülője, forrása? Ha megharsan a szabadság riadó dala és hallatára az ifjú elhagyja jegyesét, a fin anyját, s karddal kezében rohan a dicsőség mezejére : azt mondják, hogy a korszellem adta kezébe a kardot Ha az ifjú belekerül ... érzéki élvek hajha.zaia;a lu a rossz társaságokban rea ragad minden szenny, piszok ; s a korai élvezetek időnap ) A jelesen szerkesztett „Komáromi LapofcB-ból. előtt a sírba görnyesztik: azt mond-jak, hogy a korszellem léhasága ölte meg. Ha a tudós éjeket viraszt és a sötétben egy fénysugárt keres, hogy annak fényével eloszlassa az elmék homályát, ha egy magasabb eszményi czélért szelíd nyugalommal tűr gúnyt, bántalmazást ; ha készebb meghalni, sem hogy az általa meg. ismert igazságot elárulja: azt mond-ják, hogy a korszellem lelkesíti ót. Ha feltámad a reactio sötét szelleme, s vérbe fojtja a szabadsá-got és annak hőseit kínpadra bnr czolja: azt mondják, ez a korszellem műve volt. A korszellem hősöket és zsarnokokat egyaránt teremt; egyszer szenteket, martyrokat nevel, másszor meg az erkölcstelenség fertőjébe dönti az emberiséget... Ha nem sikerűit még senkinek az a merész fogás, hogy megállítsa az idők rohanó kerekét, melyet a korszellem ragad; ha eloszlik az éj homálya, mihelyt a láthatáron felderűi a korszellem hasadó hajnala: akkor azt kell mondanunk, hogy az a csudálatos, titkos erő, melyet mi korszellemnek nevezünk: a legnagyobb hatalmasság e földön. Pényes korszakok küszöbéhez vezeti az emberiséget, majd n olyan történeteket szül, melyekre szégyenpirral gondolunk. Ha vjgig tekintünk azon jeleneteken, melyeket a mai kor szeíler.e teremt, -sak a czivüizáczió rohamos haladását constatálbatjuk. De azt ís ronsta\'á\'.hatjuk, hogy e rohamos haladás sok szemetet, gizgazt a felszínre hozott. Épen ez az oka, hogy mai társadalmunk minden külfénye mellett is beteg. Sokszor fel is sóhajtanak a ni: jó öregeink: ,de nem igy volt ez hajdan!* Jobb idők jártak régen. Igaz, hogy nem éltünk ilyen uri módon. Az egyszerű ruha egyszerű szivet takart; de a kis hajlékban boldog nép lakott. Ma divatos ruhákban, uri szokások mellett elégedetlen és szegény a nép. Korunk szelleme: a modern liberalísmns rohamosan döntötte halomra az évszázados hagyományokat és intézményeket s nem adott helyettük ujakat. A sajtónak burján módra szaporodó termékei kiemelték a népet a szűkebb látkörból, melyben századokig mozgott Elvették tőle a hitet, melynek vigasztaló ereje, eddig biztos támasza volt a csapások között; s megtömték fejét olyan tudománynyal. milyet gyenge elméje nem bír meg. Az volt a jelszó, hogy a népet szabaddá kell tenni, s felszabadították nemcsak a jobbágyság járma alól, hanem az erkölcsi tekintélyek uralma alól is. Elvették tőle a mankót, mielőtt járni tudott volna, s a felszabadított népnek semmi eszközt nem adtak kezébe, melynek segélyével a változott viszonyok közt is boldogulhatolt volna. Megismerte a modern műveltség által nyújtott élvezeteket s ezek után rohanva elprédálta ősi birtokát[; ha maradt volna még valami, azt meg felemésztette az uzsora. Azután az lett az átka, hogy látnia kellett a dúsan teritett asztalt, melyi..;? nem ülhetett többé. Pedig nem keii hozzá kivált-ág vagy el\'jog, hanem csak pénz Ezen pedig már túladott vagy még meg sem szer^ Szegény nép! gyenge fővel, gyermek-észszel oda lökték szabad fejlődés útjára, a hol már annyian lestek ők, hogy zsákmányul ejthessék. Zsákmányul is esett; először saját szenvedélyének, azután a tökének. Ez utóbbinak azután valóságos rabszolgája lett Kétszer annyit dolgozik, mint eddig s felényit sem élvez.\' Csuda-e, ha a munkásosztály TÁRCZA. Paszuihanyás. Malmos Kata p&azalvt hányt az as Etalon" (* Valaki járt mnlt éjjel az asslagoQ — Hányja, hányja, hogy kinézze Hova leae a sok szép kTe ? — P-azanly gördül, paszuly" eördttl: Xagy lynk van.a kerítésbe\'. Hire futott Szeged város határán : A vés Kata, Malmos Kata boszorkány — Kinek eltűnt tyúkja, indja--- A vén bátya mind kitadja, —l Haraazt aem ing ha azél nincsen : ördöge van a pasznlyba\'. Piros Bdaai halovány lett burába ; Elfeledte aki volt a babája — Három napja, Öt-a, hét-e ? Sá se talál a helyére — Káint madár költ az erdőn — Hiába vár a legényre. — A harmadik az igazság —¦ Éjfélre majd olvashatjuk,--- Körülöttünk valamennyi boszorkány Tüs-vonókon, csepu-nyélen tánesot jár. Piros Boszi forgasd, forgasd, Malmos Kata olvasd, olvasd. — Faaznly gördül, paszuly zördüi — Ne te né! fogd meg az ordast. Rózsi lányom 1 ördög, vagy mi, nom tudom, Valami van, hogy nem azél a paazulyom. No de ne bád, mint csuk hagyján, K: fogónk mi még a fattyáa. í — Egyet mondok, ha saót értesz — Kereszt-úton, Szt. György napján.--- Kerrsatnton Szt György napján éjfélen Piros Rózsi évről, évre mcgjeles ; Dalos kedvű, nevet is mő — Ha nem látnák, nem is tionO; — Uram Isten könyörülj rajt — Vőlegényét várja mindég. UAtKY LAJOS. Fürdői levél. nem becses barátságában továbbra is megtart. As európai „békekoncierf fennállásira nézve eziu annyira fontos bevezetést azért bocs áj to tam előre, mert bzőÍő-kosaoratott Badacsonynak eddigelé csak világhírű nektárjáról volt ismeretes, uiébbí időben azonbao mint fürdőhely is kezd ismertebb és elismertebb lenni. Ugyanis a regényes Badacsony hegy alatt, melyről a koszorús koltö éneke is zengett, fürdőhelyiség alakíttatott, moly, hogy eddig még nincs annyira felkapva, mint ast a kor kívánalmainak teljésen megfelelő bérendezeaével és -íragadó fekvésénél fogva megérdemli c-«.kia annak tulajdonítandó, misseriai e fürdőhely lé-tereiéről csakis a környez, béliek bírtak tudomással, miután sem csaptak vele reklámot, azon-tudaiban, hogy: „ jé bornak nem kell czégér.* Még a legutóbbi időkben is itt csak egy rozoga csárdaépület szomorkodott egym-gaban, nézegetve roskatag t-gjait a Balaton csillogó Tükrében, s azért idi ca«k azok jöttek üdülői, akik éppen szerencsések voltak Badasonyban szőlővel birni; de miután itt fürdőhelyiség rendeztetett be, megnyílt esen gyönyörű fekvésű üdülő hely mindenki előtt s már is szép és választékos látogatottságnak örvend, mert berendezd* tekintetében kiállja a versenyt bármely bason-raoga fürdővel, olcsóság tekintetében, felülmaija, ami pedig a vidék bubáját illeti, e tekintetben utolérhotlen. Az egy Füredéi kivéve, — mely legelső rangú fürdők színvonalán áll — oíncs több balatoni fürdő, mely a badacsonyival & hasonlatot bármi tekintetben I is kiállani. Vegyük p. o. Keszthelyi. Es erős-n látogatott fürdő, de ha lehűtöttük magunkat a vízben, nincs egyéb szúrsko-zásuuk, — ha ki nerr randáinak valahová — mint egész üap nyelni a port, ami városi embernek, különösen kanizsainak, ast hiszem, nem valami különös mulatság, mert abból Kanizsán is bőségesen kijut Vagy vegyük p. o. Siófokot. Minő élvezetett nyújt ez a fürdőközönségnek? BUran mondhatjuk, hogy semmit: mert itt nincs egyéb, mintegy elhanyagolt kert — ha lehet annak nevezni — a Balaton partján, tahit aki élvesetet akar maginak szerezni, az a Bárány vendéglőtől elindul, s a nevezett kerten végig haladva elmegy a Balaton partjára, ott leül a padra, vagy megfürdik, azután visszamegy a B-irány vendéglőbe, onnét i:mét — kitéve as égető napsugaraknak — a Balaton partra, onnét vissza a Bi- ráoy vendéglőbe, onnét ismét......és ej igy tart reggeltől estig. E- mindenesetre kissé problematikus szórakozás. Hát ha még megnyílnak as ég csatornái s az utexin akkora sir van, hogy a szó szoros értelmében nem lehet kimenni ! Akkor nincs miit mit tenni mint, — letelepedői a Bárány vendéglőben, s as eső mélabús csurgisiban gyönyörködve — „üdülni.0 S még hoxzi est a furcsa mulatságot is ugy meg kell fizetni, mint bármely elsőrendű fürdőhely élvezeté\'. Különben van itt mis elveset ii, az t. i. ha a városon kivül teszünk egy kis sétát. Hanem est nem ajánlom senkinek, mert itt nincs más, mint kietlen kopárság, még egy fa sem kínál árnyas nyughelyet. Nem hiszem, hogy valaki instálna ebből as élvezetből; a többi ap-ó csépre balatoni fürdőhelyecskék pedig ssóra sem méltók, mert azok még a legszerényebb igényeknek sem képesek megfelalni. Tahit aki balatoni fürdőt akart használni eddigelé, annak két választása volt: vagy Füredre menni, ez pedig oly költséges élveset, hogy abban mm mindenki róssesülbei, vagy pedig oly minden kritikán alóli fürdőbe kellett rándulnia, ahol a pénsét kidobta, de ast sem tudta : miért, mert nem élvezett. Hint régente a hatalmas Velencte as Adriát, ugy uralja jelenleg Füred Balatont. Es nyári gócpontja a nagyvilági elegancsiinak, arisz-tokracziánbk s mindent annyira magihoz ragad, hogy a többi balatoni fürdőnek semmit, de semmit nem hagy. Azonban e baj most már részben orvosolva van azáltal, hogy Badacsony is a fürdók »nraba emeltetett. Itt as árak mérsékelte^-, a fürdőhelyiség kényelmes ,-mindig balzsamos levegőt talimnk; a természet nyájas mosolya fogad és kísér bennünket lépten-nyomon. Itt valódi élvezetes szórakozást szerezhetünk arány lag kevés költséggel, mert itt minden megvan, amit egy jóravaló fürddtöl várunk. Itt minden fát, minden bokrot, minden fűszálat as eletvidoraág andalító derűje ragyog be. Igaz, hogy itt nem ta-liljuk eag a nagyszabású fürdők phisi-ogoomiáját, pompájit, hanem találunk ehelyett közlékeny fessélyiolenséget, egyszerűséget, keresitlenséget, mely itt mindenre ráütí vonzó bélyegé. Gyönyörű kiránduló helyekkel is pazarul megvan áldva. Ott ágaskodik miudjárt a hírneves Badacsony, melynek elragadó panorámája mir annyi költőnek AsSzony-néném Kata oéném, ha látja, Olvasson rá as én szivem bajára, Majd megszakad annyit dobban Csitítanám : mindég jobban — Tele sírtam bábánattai Nyoszolyámon sínesen nyugtám. Fogas astltől felhő borult as éfrv; Banyák mennrk a Seí. Gellért hegyese; Ott vas Kata, meg egy másik Halvány arcra kénnyel isik : — •Jaj az a szál---Ueasze van még.? —Várj csak, várj : nézd ide latszik ---Rézii lányom most a paszolyt e!Sre Borítsd elém; hadd olvasok belőle. — Kettő\', három — nézd a fattyat ! • No.de hagyján ; #xt hagyjak ; •) A .pasmlyhinyis* a szegedi bo-•EOrkiuy pflrökben vád gyanánt említtetik. Badacsony 1884. májas hó. Tek. szerkesztő ur ! Szinte érzem, mini h-j\'ja ábrázatom felületére szemérem pírját azon gondolat, hogy v. oserkesztő ur még fel-leszi rólam, miszerint &zért jöttem ide Badacsonyba, as\' igazi jó bor forrásához, hogy — borban fürődjem. — Pedig hát —- Isten Útja nemes szándékokká! eltelt szivemet 1 — nem azért jöttem ide, hanem azé.\'t, mert drága egészségem egy idŐ óta a.,sal fenyeget, hogy felmondja a barátságot. De néhány napi itt időzésem után — hála a Balaton nymphitnak — örömmel tapasztalom, hogy egéass^gem — méltányolva a rá hosolt áldozatokat, — fenyegető szándékát nem viszi ki, ha- HUSZONHABMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐ Jí május 29 és 1884. g y ü 1 ö i i a rókét, mikor látja, hogy ennek tulajdonosai az 6 véres verejtékén szerzik- meg magoknak a jólétet, melyet a sors szeszélye tóle megtagad. És e gyűlöletnek ha nincs is jogosultsága, de van némileg ment hetö oka. Mert tény az, hogy a szegény ember dolgozik legtöbbet s mégis ö élvez legkevesebbet. Ha a történelmet olvasva,<megszánjuk a szegény nép sorsát, midőn a jobbágyság járma alatt nyögött, — mennyivel szánandóbb most! Akkor a földesúrnak dolgozott, ki csak mnnkájának tizedét szedte; most a tőkének dolgozik, mely mindent elnyel. A munkás őrüljön, ha napjában egyszer jóllakhatik. Ha ilyen nagy hatalom a töke, mely mindent meghódít, nem csuda ha annyian vetették magukat a pénzszerzésre. Pénzt, tökét szerezni minden áron, akármilyen eszközökkel, az anyagi siker mindent kiment! A kinek tőkéje van, az független, korlátlan ur az egész főidőn. — Pénzeért — ha tökfej — lángésznek magasztalják; ha egy fillért dob könyörületből, vagy talán fitog-tatásból az éhezőnek: nagy emberba Mit szólanál hozzá! Szánó mo soly fut át ajkaidon, majd egy nemes harag tüze gyúl ki homlokodon s meggyőződés erejével mondod ki szigorú Ítéletet: A korszellem, mely az idők rohanó árjában a fenékről felszínre hozta a nemes gyöngygyei a salakot is — majd midőn rendes medrébe tér vissza: a szemét, a salak visszasülyed oda, honnan előkerült: a fenékre. Az emberiség történeteit vezérlő világszellem megtűri egy időre az emberi haladás fáján a fattynhaj tusokat, de azt nem türi, hogy fattyuhajtások a nemes ágakat el nyomják; nem türi, hogy az erkölcstelenség ragadja kezébe a civiliaatió zászlaját. Majd teremt a korszellem be csületes gondolkozásmódot, s újra áthatja az emberi társadalmat egy szent felhevülés, melynek melegénél nyiltan bélyegez meg mindent, ami becstelen. Midőn a társadalom az újra ébredt, megtisztult erkölcsi érzület hatalmával ismét a legfőbb bírói szék lesz, mely sajtó Ítéletére) kizárja kebeléből az erkölcstelent, s ugyanakkor koszorút nynjt a nemes rát hirébe jön. Udvarolnak, hízelegnek küzdőnek, a hiven fáradónak. neki. S utóbb maga is elhiszi, haj Vigasztaljuk magunkat azzal, ostobaságot követett el: hogy bölcsen. hogy ha a korszellem volt az, mely cselekedett; ha aljas dologba ártotta\'annyi exberí gyengeséget juttatott magát: erényt gyakorolt. — A mi másnál bün: nála könnyelműség, legfclebb egy kis gyengeség. Mit szólsz hozzá jámbor barátom, te finom lelkületű idealista, kinek lelkében magasabb erkölcsi fogalmak tanyáznak; kinek van hazád, a ki szereted az emberiséget s nagy czéljaiért tudsz küzdeni esflg-gedetlenül.... ugyan mit szóiasz hozzá, ha egy üres fejű, de teli erszényü, a mások zsírján felhjzott ripók pöffeszkedve elmegy előtted 8 magas méltósággal lenéz? Téged a ki szellemkinesekben gazdag vagy, de szegény, fakó ruhában jársz I Mit szólasz hozzá, ha látod, hogy magasan hordja fejét az öntelt gőg és zsebében pénzt csörgetve diktál az erkölcstelen utón felkapott parvenü. S midón neked a szádat sem szabad felnyitni, vagy legfelebb süket füleknek beszélsz, — a pénz embere a társadalomban szerepet visz, s szemöldökének mozdulása irányt ad. Szavaira, mint kútfőre hivatkoznak ; viselete, szokásai, ma-nterja divattá lesz. lantott adott kezébe, hogy profanácsió lenne róla egyebet írnom, mmt a kilátás nagyszerűé-siót pusztán megemlíteni. Amodább hú_..akodik Saigliget, melynek rárrotnjai kesergőárrakkéot dűlnek egy-máa nyakába, a aaon látszanak tűnődni, ha nincs-e jobb aorattk táraaiknak, me lyeket a vihar a mélységbe zaditolt. Szó ve!, bármerre lépjünk itt, mindeütt élv kínálkozik, mindenütt a lezajlott századuk hallgatag, emlékköveivel találkozunk. Innét nincs meaaze Tihan y, Füred atb.. Osssekóboroltazn az egéai Balaton vidéket hanem a bidacsonyinál featobb pontot nem találtam. Ide, a termész-t magasztos templomába zarándokoljatok ti fásult keblű elaggott \'.fjo\'ncsok, bogy életkedveteknek elveaztett ragékonyaigát visszanyerhessétek I Végül, n ehogy az ígazaág mérlegét felbillentettem, egykisgaaztromoniai ész revételt aem hagyhatok el. Ugyanis aa itteni vendéglő minden tekintetben dicséretet érdemel, ami nem csoda, mikor a szakácsművészet nehéz feladatának megoldása „hablioy "-ra van biava, levén .Hablioy" ciime a vendégfogadónak. E fürdőhöz legköaeiebbi állomás Boglár, honnét a hajó naponkint közlekedik Badacsonyba. — — No de azt hiszem, hogy a U szerkesztő ur neki izzadhatott, míg áknm* bákumaimat a tudomány na^v hasznára kiböngáazte, még nekem is melegem van, aietek tehát a csobogó hullámok közé. Magamat ajánlom. VIRASHEGYI J. galambokon, gaíambom, Hogyan ia kezdődik ai én Sanyi barátomnak egyik kallói káronkodáaa 1 felszínre, ismét a korszellem lesz az, mely a munkánál, a becsületnek, a jellemnek hódolni fog. Korunk anyagias irányzatából foly, hogy az emberek értékét nem mindig a szerint határozzák meg, hogy milyen haszonnal tölti be valaki helyét a társadalomban; munkájával és tehetségével mily mértében mozdítja elő a közjót, mert lehet valaki igen értelmes, munkás és becsületes tagja a társadalomnak, de többnyire szegény ördög a neve, ha nincs szerencséje és nincs egyébb vagyona, mint a mit a tiz körmével keres. Mig tx mindig döntő sulylyal esik a mérlegbe, ha valakiről azt mondhatják, hogy pénzes, vagyonos ember. Feltéve, hogy pénzét nem a láda fenekén heverteti, hanem háztartásával és fényűzésével feltűnést kelt Éz aztán imponál. Dicsérik asztalát, magasztalják előkelő, finom Ízlését. Ha ez irányzatnak az volna csak a hibája, hogy az emierekben vágyakat ébresztene és őket az anyagi javak módnélküli gyűjtésére sarkalná, — s fetterejöket az a kecsegtető kilátás fokozná, bogy ezél-hoz jntva ók is étezni fogják mindazon érzéki gyónyöket, s élvezni azon függetlenséget és korlátlan szabadságot, melyet a vagyon birtoka nynjt; ha — mondom — csak ex volna a hiba, akkor ezt a hibát könnyen meg lehetne bocsátani. A nagyobb baj a példa káros hatásában van; mert a pompa látása hódit. Mindenki szeretne uri módon élni. A fényűzés eljutott a társadalom legalsé rétegéig, s meghonosult ott is, a hol nincsenek meg hozzá \|az anyagi eszközök. — A családfő megpróbál egyideig küzdeni az áramlat ellen, de aztán lassanként beadja a derekát, mert ő is átlátja, hogy aki a divattal nem halad, — nem társaságképes. Az álszemérem győz az okosság felett, s belépnek a versenytérre olyanok is. akiknek megjelenése ott szánó mosolyt kelt. Mert sokan bizony valóság helyett látszatot visznek oda. Nézzünk végig egy báltermen. Nem ragyog-e itt minden a pompától? Ha ismeretlen lép egy ilyen fényes társaságba, azt kell hinnie, hogy nálunk igen sok vagyonos jómódú család van. Minden jelenség arra mutat, hogy nyakig úszunk a boldogságban. A beavatottak azonban tudják, hogy a bál vidám alakjai közül többen szomorú alakok oda haza; hogy némelyek, akik nagy mi modort negélyeznes itt, otthon, a családi körben a legprózaibb gon-dok miatt töprenkednek. (Vége következik.) z\'nlirl kamaránál be\'ekinteük éa kívánatra nekik iráiSsli felvilágoeitáa ii szívesen adatik. _ A azeraődeei feltételek éa minták a cnrozou III csendórparencsnokaágnak Budapesten, VII kerület Statio utoza 40 sa. alatt leró hivatalos hclyiaégre-ines megtekinthetők. Sopron, 1884 rnájoa havában. A kereskedelmi éa Iparkamara. hírek. a soproni kereskedelmi ét iparkamara köréből. 15 66/1884. Hirdetmény. A magy. kir. III aaám caendór parancsnokáig Budapesten a nagymélt. magy. kir.\' belügyminisztérium iltal aa ösazee magy. kir. hat csendőr paranoa* ookaig e.imára aa 1885 — 1887 éri időszakban megkivánta\'ó ruházati anyag kellékek, kéazoemüek valamint a fel-aaerelvényi tárgyak biatoaitiziral bízatott meg, mirégből az iráabeli ajánlati el-íáráa kiíratott, az ajanlatoknak a nevezett csendőr parancsnokaághoz raló beküldésére régaó batáridőül 1884 éri július hó 14-ével délelőtti 10 órája tűzetvén ki. A beszerzendő tárgyak első aoi ban hazai gy rakás iparosoknálbiltosilaodók és így igen szép altalom nyílik iparosainknak BSÜHliei képessegüket kitüntetni. A kik a szállításokra versenyezni kivannak, as eredeti hirdetményt az Igaz ! .Poroz világ éa izzó légtömeg! Úgy égek, ah! halálra szomjazom.* Mi, kik az ő nectárját közelebbről ismerjük, el is hiszszük neki, bogy inkább e halálra mint arra szomjizék 1 De ebből most csak annyi tartozik ad rom, hogy a poros világ éa isis légtömeg engemet ia megszomjaztál. Minek at ina pedig Nagy Kanizsán ugj an nagyokat lehet éa néh k o l I iá nyelni; de attól száraz ma rad a lelkiismeret; mi vala természetesebb, minthogy keresni kezdettem legyen Wajdits József úr nagyhírű kalendáriumában azon szentet ki valamelyik közeli községnek azeutegvházát p r 0 t e- Nem találtam ! Hanem találtam egy piroe betűs napot ilyen titulussal „4 1 d o i ó csütörtök" Bravó I Bacau lesz Galambokon 1 milyen pompás neve van ennek a napnak 1 Annyit teas. bogy akkor minden jóravaló ember á 1 d o a h a t valami ce-remonialis sanctio nélkül ia. Ugy ia hívják, hogy „U r a a k mennybe menetele.\' Eí sem rossz! Csak aa a baj, bogy a kiváltságot éppen egy u r a a k adja. Nem volna például aaebb ós repablioann aabb igy mondani: „Uraink menny-b a m o t e 1 e* 11 Najta\' oeatt ha még be is lelnék még egyszer igy többesen : akkor lenne ám Uaoep e világon —- — — — — — % köd menet világnak. De hát ne költögeasük aaásadoa álmaiból Dózaa szellemét ! Egyébiránt is tudvalevő dolog, bogy a XIX. araiad utolsó* negyedében a halandók mariként szoktak meny- b e me n n i. Maradjunk tehát inkább csak amellett, hogy aldoto\'csütörtök. Na ós most már megmondhatom kedves olvasóm, hogy én e napon merd áfdosmtokat hoztam. Ai első nagy áldozat u volt, hogy kocáira mertem ülni két n.-kaniaaat rendőr üss tviselő vei; a második, hogy szembe mertem szállani aszal a tűzzel, melylyel Galamboknak bora menyecskéje teljea leli. Na dó voltam én már csatában ; mért féltem volna? Mentünkben as ország üt mellett megazólli.oltunk egy takaros menyecskét : „Hol lakik, galambom ? „Galambokon, galambom I* — vetette oda, kackiásan pörditvo bokorugró asoknyáján. . „Mi meg éppen Galambokra megyünk, galambom 1 Tartsoa vei (lak 1\' „Minek? kocsin se érnek tovább as uTr-.k, mint éa gyalogszerrel." Tovább nem szíhattak barna menyecskének bogár aseme lángját, égetni ssi üaket, iszitsi velőnket; a kocsi elrobogó lf irgalmatlan asemverő port hagyva nyomában. Tizenöt perez alatt már Galambokon valáok a sátoroknak köze ette. Ssives barauágaukkal a helységnek rom. katb. biten buzgólkodó pstia-go^atát akarván végkimerülésig boldo-ni, — keresltük aa oda vetető utat Dn hát nem mindennapi munka volt as I L1 nem képselhetom : mivel kötelet te le Lajos barátom est az irgalmatlan ¦ok bábost, —ka még annyi volt volna ia — mind ott verte fői sátorát a ptedo-gógusi portáhos vésető utón, ily tisztes módon torlaasolva ast el a b i v a t a I o-t t k, de nem válaastottak ora elől. — Zeilés mise tartatik pünkösd Ünnepek alkalmával mindkét napon a városi (felad) templomban Vonciel Rezső tanár ur vezetése mellett. A magánénekben Donath Jóasef Hí, osztálya taaaló fog fellépni. A miao 8 Óra 30 pereskor kezdődik, — Hamis 50-est ismertük fel a legutóbbi oraságos vásár alkalmával bizonyos Korchmaroa György, pustiassent-lásilói lakosnál, kit rendőrségünk atonnal letartóztatott ; de miután a kihallgatás folytán magát kellően igazolta, szabadon bocsáttatott. Az agyról jelenték teletett a visagál db íróságnak. — Gyászhír. Követk-zó gyászjelentést vették: Ssaley Emília, férj. Bognár Lajosné, Ssalay Károly, agy Ssslay Lajos saját, valamint gyermekeik nevében is fájdalomtelt ativvel jelentik ate-retett anyjuk, illetve nagyanyjnknak, öav. Szalay JÓsaef-né. szül. Jäger Krisztina aaaaonyoak, f. évi májas hó 27 Ón. életének 76-ik évében végelgyengülésben történt gyáesos elhunytát. A boldogoltnak hfl.lt tetemei f. évi ntájos bó 29 én d. u. 4 órakor fognak Caepl:ta látván temetkezési vállalata által a helybeli rom. katb. airkertbe örök nyugalomra tétetni. As eng\'ssteló ssent mise-áldozat f. évi május 30-án d. e, 8 órakor fog a helybeli azt. Ferencirenosrendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Nagy-Ka neje minden lépesére, s ha Ó nem tehette ezt, mással, caelédjeivel őristetce úgy szólván nejét, A szegény beteg pedig csakúgy lest* as alkalmat, melyben egymagára bagyatik, hogy ¦sándékát kivihesse. Vasárnap délután csakugyan ki is fitté aiándókát. A -temetés nagy réaavét mellett ment végbe 20. délután A sseg\'Dy öreg úr vigasstaJbstlsn. — Gyilkosság. Pécsvársdon (Ba-ranysmsgye) májas 19-én egy fiatal, körülbelül 19—20 évet paraastlegény s egy ssép fiatal 1?—18 éves leány dolgoztat künn a .nez\'o. A legénynek meg* tetetett a csinos leány : a leány saonbsa minden kérést s csábitgatássi daczára állhatatos maradt. Mikor a haesoaulan látta, hogy igy nem érheti el aljas csél-ját, botsat forralt. Este felé hamarabb odahagyta • földöt a látszólag basafelé ballagott. Elérve azon dűlőbe, hol a gyalogot a most már ember magasságra megnőtt roison vesét keresztül, a rozsban lesbe alít. A leány rostset nem sejtve, megjött. Iámét aljaa kéVefmeivel ostromolta. A leáoy csak nem hajlott szavaira; ekkor a vadállat kirántotta zsebkését, annak pengéjét a leány nyakába ssurts. jobbról, balról a torok mellett, mire a leány halva összerogyott. — A gazember reggel elhagyta Pécsváradot, a a hidasbonyhádi vatat-állomásra ment azon szándékkal, hogy szökésben keret menedéket. Reggel korán a rozsban megtalálták a leány bulláját, a mivel & legény aebolsem volt található, asemélyleirását sürgő nyileg közölte a ha.óság a kösel kornyéken, ¦ igy történt, hogy midón a gyilkos Bonyhádon be akart szállni a vasúton, a ceendórök felitmerték, elfog ták, megmotozlak t megtalálták véres robaja egy rétzét nála. Átadták a jó ma-darát as illetéket birótágnak. - Jegesó. Májoa 20-án délután jitmét jégeső volt Mekényesen t vidékén I (Baranyában). Ugyanaznap délután Bő\' jseönyben (Tolna) ia volt jégeső. Mmt ér- _-------——_--—- —iy —5* [tasakunk es azonban nagy károkat nem nissa, májat 28-án 1884. Áldás és 0koao;t. poraira. — Kitka vendég érkezett Simeon atya a szent Ferenctrenduek generálta vicarima Rómából kíséretével ide érkf\' eett, a helybeli tsent Ferenctrenduek zárdájában hivatalos teendőket véges, hir szerint több napot Óhajt helyben tölteni. — A tűzoltói zenekar Clement Lipótné úrnőt és Guttmann Vilmos urat névnapjok előestéjén, f. hó 27-én seoével tisztelte meg. — Baleset. Hirsobl Ármin, hely beli kereskedőnek kocsija a napokban egy hidon ment keresztül, mely alkalommal a híd leaaakadt t mindkét ló erősen megsérült. Egyébb baj nem történt, — Öngyilkos papné. Snlyoa csapat érte májas hó 18-án délután t. Berg-mann Lajos izményi (Tolnamegye) ág, evang. lelkészt és családját at által, hegy neje aton nap délután felakaas-totta magát és ezáltal vetett végeit szomorú életének. Ssomora volt élete azért, mert már hazamotabb időn át ai elme-háborodát atomóra tüneményei mutatkoztak rajta. A köz tisztel étben álló öreg úr — már 77 éves — azért vigyázott ia Valahogy azonban bevergődtünk —--\'— as őszinte, baráti vendégsze- tet tür hely éhes. Najss\' kellettek volna oda, ahhoz a torkig boldogító vendégaseretethes nem közönséges orgánumok éa sem egy-egy hauem mentül rend ki v Aliebben bővíteti kiadásban, mentül nagyobb asámban. Ágh komám a megmondhalóji hogy akkora vendégszeretet alatt, még a legvastagabb ág is meging-h«.tott. Ujj arra ( de Kart avar ) nem merek hivatkosní, mert szemüveget viselt ét igy aa önmaga által kitett ciégér alapján ell kell fogadnánk, hogy rövid Utó. Ebéd atáu kesdetét vette as úgy nevezett búosni csatsngolásvagyia meglátogatása atoo tisztességes helyeknek, ahova csak hivataloa ta ember, de ahol nem választott. Eltó helyre tettük mi sserencaétlen-ségünkre at érdemet nótárius úr hajlékját. Aaért mondom, hogy szerencsétlenségünkre, mert ott olyan páratlan vendegat-iretettel lettflok fogadva, hogy tatai illett volna megkoronázni a galamboki vendégszeretet eml ket; ast kellett volna 1 a g a t o 1 j á r a hagyni. Állat, ember egyforma melegséggel fogadott beonünket. A ház érdemekben megaggult komondora farkcsóválva, é demekre törekedő fiatal ara pedig első .....akarom mondani: jobb kesét már messziről kézszoritáara nyojtva közeledett felénk. Igazán megható jelenet volt. A félig nyitva maradt asobaejtóa át lehetett látni ragyogó szemeket, melyekben etpaláatolhstatUn Öröm köayei rezegtek. Ott volt valami „Kálmán ura-tág\' is Sárscegről. Egyébb nevével nem tsolgálhatok, meri kérésemre igy matatta be őt ... . kocsisa. Ritka kiadás — Választási mozgalmak. Sisko-vica Tamáa, a hegyháti járás (Baranya) képviselője, ki már 15 éven át egy hasamban volt e járás képviselője, ismét fellépett, s 25 26-án testi meg rendes körútját a kerületben. Mint értesültünk, agy aa idén, ellenjelöltje akad majd a pedig antiaemitát szándékszik felléptetni aa ellenpárt. — A asakcsi kerületben ismét fellépett Dóry Béla, a járáa volt képviselője, kinek ellenében as utolsó választáskor megbukott Nentvioh. Itt ismét felléptet as ellenpárt egy antite* mi tát. Nem tudjuk még mekkora as an* titemita-párt nálunk, de mint értesülünk agy a ssakcsi kerületben es volna s túlnyomó. — Megható esketési jelenet volt f. hó 25-éu a kottorü kath. szentegyházban. As ottani köztiszteletben álló Rózsai Mór kór- éa vasutorvos bájos es müveit leányát Sselinát, mintán ez s kt-retstény vsllátra tért át, oltárhoz vese la Kele György KoUorí köstég derék jegyzője. As étket éti szertartásnál, melyen Csizmadia Máthé kottoril plébános megható magyar tsónoklatot tartott, jelen voltak B ly látván mura-keressturi apát a hallgatag nagy politikusokból...... geotry-kabáiban. Saerény, ie .önértelet ; tartózkodó, de udvarias a esetlenségig ; — érzi, hogy pár asáz hold földje van,, de iid v s 1 senkinek sem mondiavsfleg. Önfeledt pillanataiban erc«á«6T jólét, homlokáról gondolata él kaláarfg mosolyog. Minden tekintetben ere-aVi és jó kép. Most it tajnáieTn, hogy körében tovább nem folytathattam tanulmányaimat. A múmiák engem g geo\'-ry-kabátbao it érdekelnek, ha nem emlékes-tétnek a XIX. teásad a\'oloó negyedére. Hanem hát a búcsúi csatangolás mát positiórs asóllitott bennünket s bármiként marasztott is esdeklő szavával a hasi gazda, — tovább mentünk. El, as Urnák szőlejébe, hol a halát s-a postolok egyik utóda ; H,S>láss Imre tiszteletet uram, halász vala a bornak lecsendesült tengerében. Edei jÓ peresek voltak azok ott I Eszem a kátomiata lelkét, meg annak a kedvesen mosolygó kis fele — — — — vagy (pardon !) nem igy akartam mondani] Azt akartam kérem mondani, hogy essem annak a kedves -n mosolygó kia felséges báránynak a derekát, akit as éa derék tiszteletéé aram ritualia g- y i 1-kottággal végestetett ki, hogy en-aénkéshinnéak abban. De hát — fájdalom I — „este lett már, besötétült aa utoza," — a rendőrtisztviselő arak zár órát parancsol-ak; vége lón a mulatságnak Galambokon, galambom. Vége at én karezolatomnak is. Folytatása következik mindkettőnek -----------a komárvárosi állomásnál. VASS ÁLMOS. htj8z0nhaemad:k ÉVTOLYaM ALAI KÓZLÖHY MÁJUS 29-én 1884. és valláskülönbség nélkül Muraköz ditsei majdnem telje* számban. A nj háaazpir mely a népnek kedvencse eien oldalról rendkívüli ovácsiókbsu részejsült. Mi i* a néppel tártnak ét visshangoztatjuk ennek kíí-ánatát: Isten áldáaa legyen e »iép frigyen I — Szerény orvos. A patieas au-lyos bstegaégébó! felépülve először megy as ntesara ét találkozik orvosával. Háj* ¦ tan eaOrij-Lgatja ketét. A míg élek, soha-¦em fogom elfelejteni! Egy élettel tartó som önnek 1 — Ugyan ne túlosson — mondja a doktor — ön csak hass látogatásért 60 ínul tartozik nekeai ét, én remélem, hogy mindenekelőtt est nem fogja elfelejteni. — Öngyilkosság. A kraljovecti postamester a napokban forgópisxtolylyal vetett véget életéok. — Tanfigvi jelentés. A pécsi tankertiét kir. íúigazg a tójának, uságos Mészáros Nádor/kir. taoácsos árnak, f. hó 85-én kelt átirata értelmében a n.-kanizsai kath. főyymnásiumban ai éreüségi vizs-gáJatak szóbeli réssé jaa. 16-án reggeli 8 órakor veszi kesdetét, miról es érdekeltek ezennel érteaitelnek. N. Kamatán, 1884 mij. 28 ás. As igaagatóeág. — Meghinsnlt tolrajlás Mara- kösbeo egy özvegyasszony eladta teheneit s ai értök Kapott péntt nem tartotta magánál, hanem átadta fiának. Szerencséjére mert éjjel csakugyan tolvajok mentek hátába, kik ládáját öczxe-viesza¦ kutatták, de — természetesen 1 — eredménytelenül, A tolvaj úréknak hossza orral kellé távosniok. — Rablás. Harócxon (Baranyám.) egy meréas gasember bement M»ch Alajos urodalmi ispán irodájába májas 24. reggel 3 és fél 4 óra között s feltörte valami vétÓformáju essköszel as íróasztalt elrabolt abból egy pénztárosát az abban levő 53 frt készpénzzel; azután öasse sxrdie az ispánnak a fogason leró ruháját i nyomtalanul eltűnt. Ha tekintetbe vesiiük azt, h"gy az ispán a cselédek, béresek után nézett az istálókban, tehát az egész cselédség talpon roltmár, továbbá azt, hogy az ispán szolgálóján konyhában, mely mellett a folyosó húzódik el, a melyen a szobába kell menni, kenyeret dagasetott, as iroda melletti szobában meg az ispán anyja s testvérje aludtak,kik minden pillanatban, óasrevéve a sajt, bejöhettek a szobába; akkor elmondhatják, bogy es azatán merész egy gazember lehetett. A .csendőrök" rögtön tudósítva, persze nem háborgatták eddig még a jómadár „csendjét." — Órftlt peitxugyór. Polányi Jó-ssef körmendi illetőségű m. kir. pénzügyőr, kin már töDb hónapok óta nagy őrültség mutatkozik, melyet hallomás szerint tífuszban kapót, május hó 2i-ón ismét nagymérvben kitilöt: rajt. De ekkor már az intézkedések megtétettek a pénaügyórí igazgatóságnál s május 22. midón Budapestre akarták vinni gyógykezelés végett s amikor a bérkocsi az indóházhoz ért, melyen őt vitték, leugrott és elakart szaladni, de a vele küldött két péosüAyőr megfogta és elazalii-lotlák Budapestre. 0 agyán s szombathelyt kórházban is volt gyógykezelés alatt, de mind eredménytelenül. — Besenyőt Ernő a mértékeit ellenzéki párthoz tartozó ország gyűlési képviselő igen számos hallgatóság jelenlétében f. é. május 24-én, Sümeghen 25-én Szt. Öró.hoa beszámoló beszédet tarts ÍL ó a jelöltséget ismét elvállalta. Visi Imre kormánypárti jelöltnek Szt. GrrdU boa csak lobogóit, de kevés hívét láttak. Győzelem Besenyey részére bistosnuk mutatkozik; Visi, mint hírlik visszalép, BaoqaetUken jeles íelköasöntőkben nem Tolt hiány, a királyra, Besenyeyre, Eii-ner Sándor párt elnökre. Szliu István ur Csernél Olivér ur. Páir István ur toasatja sikerült volt, — Hók mint Tasn ti kalauzok. Chileben a nőket mint vasúti kalauzokat kezdik alkalmazni. Minthogy a kalauz-uők legnagyobb része csinos és fiatal hölgyekből kerül kies as utasokkal szemben igen udvariasak, a chileiek oagy megelé\' gedassel beesélnek az ajitasróli — Komnk és ennek bajai. Ki tagadhatná as előhaladó művelődés áldásait az emberiségre nézve? De valamint mindennek e világon két oldala van ugy a jelenkori erivilixácziónak is meg van a maga fény és árnyoldala. Sok van e vívmányokban, melyek javunkra épen nem válnak ; ilyen például az úgynevezett finomabb életmód, melynek knéreté-eba többféle, eddig alig ismert baj ütötte föl köztünk sáterát. Be van bizonyítva, hogy az emberiség jelen életmódja, mely a régibbtől lényegesen eltérő, sok olyan testi bajnak a szülő anyja, melyet elődeink síig, vagy épen nem is ismertek s a melyek — fájdalom — most széítiben el vannak terjedve. Igy a többek fcöst, a sápkór s vérssegénység és az ebből eredő betegségek egész serege, a legkülönfélébb okok bahatása által előidézett hibás vérképződésre vihető vissza. Manapság nemit a ritkaságok közé számitható, hogy viruló hajadonok s asszonyok hirtelen hervadni kezdenek. A még kevéssel az előtt rózsát arezokat sajátságos sápadság szállja meg, az életvidorság, üdetég eltűnik s ideget ingerültségnek ád helyei, az emésztet rendetlen, mi felbüfögésben szorulásban, melltzdkölésben nehéz lÓIeg séaben stb. jelentkezik. Leggyakrabban e tüneteket a gyors növés rovására szokás magyarásni s nem sokat törődnek velók csak midőn a baj immár általános elgyengüléabsn, gyakori színváltozásban, undor- t hányásban, heves szívdobogás-ban, lázr^bamokban, ájalásokban ttb nyilatkozik kapkodnak aegittégégért. É ex nagy hiba, mert mihelyt a sápkór s vérszegénység első tünetei matatkos ak, azonnal k-llő rendszabályokról kellene gond\'iskodm , mert a baj első stádiumában tokkal kOnyebben t gyorsabban orvosolható, mint a midőn már gyökeret vert — Dr. Laibaut hires kórházi főorvos könyvecskéje, mely könnyen érthető előadásban a legjobb tanácsokkal szolgál mindenkinek, * melynek elolvasását alkalmilag nem ajánlhatjuk e\'éggó, a fön-nebb emiitett esetekre nézve is a legjobb utasításokat tartalmazta, molyeknek szoros megtartásával rövid idő alatt, egy-szerű, terméssetes uton mind e bajoktói telj-ssen megszabadni hatunk. Dr. L ebauí ,A regeneráló gyógymód rtb- cz. könyvecskéje 30 kiért. Kapha-Ó L-mp-l Ró bért kóny v kereskedésében Budapesten vácsi nicsan 12 megszerezhető. tott Holl-féle Sxálitz-por sár alá vétettek. — A vizsgálat kidsrite+t», bogy esek gyár-mányai egy pesti őségnek, mely ozég tulajdonosai Stern Mór és Steinbaoh Arnold, a hamisított védjegygyei ellátott állítólagos Holl-féle Seidlits-porok a legnagyobb mérvben hozattak forgalomba. A beadott per eszel végződött hory Stern Mór a bpesti kir. ügyészség által 2 havi börtönre és 700 forint pénzbüntetésre Ítéltetett, azon esetben, ha a pénzbeli büntetésnek eleget nem tenne, agy további 70 napi fogságra ítéltetett. A megszökött Steiobach Arnold ellen megtétetett a hatósági kutatás és as elfogatási parancs. Az elárusítók, kik a hamí sitott tárgyak elárusilázával bűnössé váltak a megy. bünt. törvénykönyv -Í13. §. értelmében 3 havi fogságra éa lOOOfrtyni péosbireágra ítéltettek as elárusítók beható kérelmük folytán Moll A- cség kivételképen lemondott. Bekflldetett Soha se k i«ö! Egy új s észszerű gyógymódhoz folyamodnunk még akkor se, midón már sokféle orvosi szert baaz; talannl megpróbáltunk. Minden betegséget, a mely tisztátalan, romlott Tárból származik, gyorsan, biztosan, s fájdalom nélkai meg lehet gyógyítani Brandt B. gyógysaerész hires svájezi labdacsaival. Egy doboz ára a gyógyszertárakban 70 kr, A vételkor figyelni kell arra, hogy a dobozon rajta Tan-e a fehér kereszt vörös mezőben és Brandt Richárd gyógyszerész névaláírása, r,°l7 roppant niítaiíiaüx for kerülni • ítitai qaot halTreilüíxni. A toasáe haajpiUte if es Um y h* ki ir. folyamok foljtOBOian Klibbtzáliuk ea olöre-latnatólaí miff további caSkkaaéaeket foffaak ¦atmlal. Árfolyamtabella. tói ÚJ M máj. 114 " U-éa. 6% magy, arany járad. 122 40 122 30 k. . . . 92 — 92 50 tó , , pipir , Magyar aorajogyek 88 89 25 116 25 117 _ 4%-<w tiaiarölg/i 114 50 116 75 Magy. ÍSldteharm. k5tr. 101 75 101 50 4% Mlít* arany járadék 101 70 101 75 5. . papír , Oiitrák hi telrtta r«ny ek 95 90 96 25 315 60 321 10 Magy. bitelréeirények 316 25 320 _ . lessim. bank . 91 50 93 — Bpesti bankegy. reazv. 109 75 109 50 Első magy biit. . 3350 337C _ Fonciere peati bil. . 84 — 81 — Faaoonia visaabiz. . 990 — 990 — Eií5 bpeati gSsm, „ 1280 1280 — Eraaébet góimal. . 253 — 260 — Pannoni t . . 1190 1195 — Viktória , . 438 440 Dali Taaat . 14S — 145 — usítr. magy. vuat . 316 50 318 50 Peati k&aati vasp. . 595 — 596 — „ haaai tak. p. , 5300 5260 — G-SOF fele „ 948 — 945 - Draache-fdl s „ 292 — 294 - \|Seblick-f«l. „ 191 75 195 - Vasúti menetrend. Fon. ír- ,>Bécsnjl: Barcs l ó. 48 p.\|2 Ó. 16 p\' ikSop ronb.\' \|b) Baro-BcKamjklj :IIla)Bpest (Pragerb- 1 ah) bJPrajerb Bpeat 1 Érkezik ! Indul 10 6. 26p 4 6. 8 p. 12 ó. 5 p (sz. v.Zá. kánjig) 11 6. öp. 1 6. 40 p ,1 6. Sí p (sz. v. Zákányból, ló 52 : !1 ó. 59 p \' 6 88 p Ő.45. p ^.0 ó. 65 p i.6 Ó. 17 p 6. 15 p. gli 6. 35 p. dél ut. este \|2 ó. 26 p .5 ó. 45 pj ;2ó.25p.d. 2 ó. — p. 12 Ó.15p. 6 6. 28 p, 7 6. 20 p 5 ó. 20 p 2 6. 45 p, 11 p. 20 p vegy.v. vegy.v, délben este regfel YezT-T. vegy.v. díiut. ; este i regzel! reggel I reggel gyorsvj délnt i sz. v. éjjel , v. reggel; vegy.v Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR Feletói szerkesztő : TASS ALMOS. Laptulajaonoa: WAJDITS JÓZSEF. Törvényszéki csarnok. Budapest, május hó. (Moll-féle Seidiits-porok hsmisi-tása.) Mult év májas havában — Moll a bécsi cség feljelentése folytán — több bpesti meg nem bizható droquistáknál a kir. ügyüaztég által hásmo\'osas tartatott és egy nagyobb mennyiségű hamisi- A budapesti értéktőzsde hetije-lentése. BrandI Arnold bankházától Budapesten. 1884. májas 23-én. Mikor legatoUé hetijelentéítln ket eli-üld-tak a tőzsde egy el5készületben levő nagyszerű Hanssenak képét nyújtotta Már botsam hónapok éta nem volt a tOstds hangulata oly nagyon szilárd mint éppen akkor, a 4fd-ot magyar aranyjáraiók foiytnnosao emelkedett és már oly magasságét ért el hogy a járadék-converti<5 befejesése nemcsak biztos kilátásban volt de annak oly sikert Uhetett jósolni, aminSt a co naorb iámnak eddigelé elérni egyáltalán nem sikerűit. Ekkor beérkezett Nevr-Torkból egy igénytelen egyszerű sOrgSoy, hogy a Metropolitan bank fizetésképtelenné vált, A izárazfoldi tőzsdék Londonból vártik iráayadé tudósításokat de a City mint ha nem történt volna semmi oly higgadt és Oly szilárd maradt hangulata. De minden ára uj bzetésb esz űntetéa eket hozott Nev-Yorkból, a kabelsűrgSnvOk egy-szermind arról is értesítették, hogy "a amerikai vasúti részvények és elsóbbsegi kötvények rohamason alábbsxállnak és midón végre még ama ház it, melynek főnöke ezy<z\'mÍDd a newyorki tőzsde eir-.okc, flzetéi-i: be- <i tPtte, i akkor á katasztrófa, kiifirt é> s taui^ue tetőpontját ?11« el Ei-ilt : as -nr .(iái tScadéken a ba&gu-la.t gyBkerusen vá.tozott, bitelréazvények 323 — írttal \'Ji.95 frtra mentek vissza. ás egyesűit áliámok pénzügyi állam titkárja egyet értve a eleariog-honae-al és néhány bankkal ugyan óriási erőfeszítéseket tettek, hogy a ezisitnek vége vettessék és sikerűit és nekik a kamatl&bot, mely New-Yorkban l/«~ra egy — egy napra tehát 36>J százalékra emelkedett volt, megint 6 századokra pro anno leazoritani, de mindennek daczára egy hisszük, hogy ezen criii.nek következményei még hosszú idór át leesnek érezhetőre és 185. tk. 1&84. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái k ír. járásbíróság, miot telekkönyvi hatóság által közhirré tétetik, hogy ösv. Gortcsanecz Ivánoé rabeltcaáni lakosnak Hamar György és nejs Lajtman Magdolna rabeltcaáni lakótok elleni 100 frt tóke és járulékai iránti ügyében a nagy kanizsai királyi tórvényssék és Csáktornyái kir. jbiroaág területéi levó VI. hegykerület községi 391. ». tjkvben 1347.1348, 1354, 1355, 2102. brss. a. felvett és 330 frtra becsült ingatlanok és tartozékai 1884. évi június hó 10. napjának d. e. 10 órakor a VI. hegy kerület Rabeltcsán községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok kikiáltási árának 10%-át vagyis 33 frlot késspénxben vagv as 1881. évi LX. t. cs. 42-Ík §-ában előirt óvadókképes papírban a kiküldött kezé kes letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők. A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1884. évi febr. 8-án. 2157 1 — 1 Posta XXXXXXXXXXXXXX7I Távírda. ÓMrú kénesfürdö, VARASD-TEPLITZ (HorTátország.) A déli vaspálya caiktornyai állomásától 2 • fái Órai távolságra. Magányos és közös bérkocsik a vaspályától. A 45° R. melegségü forrásoknak és a kénes iszapnak fe-Iülmulíiatlan hatása van csúz, köszvény, Ízület-bajoknál stb. Ivó-kúra mellbetegek számára. A gyógyintézet a legnagyobb kényelemmel rendelkezik. Orvod felvilágosítással szolgál dr. Fodor A. 09" Leiríat kívánatra ingyen küld. ,1M ,_6 a fürdő-igazgatóság- íxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxS Pünkösdi ajándékul ritka nagy választékban kaphatók gyönyörű csont-, bör-, és. bársony bekötésü 30 krtól 12 írtig WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében HUSZONHARMADIK ÉVfOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 29~én 1884. HIRDETÉSEK. Az egészség megbecsülhetetlen. Nemcsak nagyon örvendetes, de a szenvedőknek egyszersmind reményforrását is képezi a Iloff János-féle malátakészitményekröl beérkező, folyton szaporodó győgyjelentések. Zihálás, vértolulás, álmatlanság, köhögés és idült rekedtség meggyógyítva. (A felgyógyultak saját vallomásai.) Hoff János urnák, feltalálója és egyedüli gyártója a valód! malátagyárt-mányoknak, cs kir. udvari szállítónak stb stb. bécsi GrabenBránerstrasse8 magtsvborsiáqb^l. Néaet-Bogsán 1884. marcíius 29. Több e-fn -\' szenrrdüfik jihál\'íiibxn iea f-jnek iráriyu\'ő véVoluUsban, miaek köv tkezt\'b-n kbtn\\ .oltunk a kétségbeesésnek, orvosi Lrjítcara a Hoff Jinoa-féie malátakivon.tokát hascoiltuk és örőmmsl elismerjük, hogy mis. már l.ljeseo fölgyógyultunk, össaes i.naerfiseÍDk, a kik bennünket most Ifttna\'-c, .i»n eyóeyuUst vslóHi oboáknak tekintik. Hasonló sienredők javára kívánjuk ezt közhírre tenni. R WEYMELKA. foerdész a os kir. azab osztr ajagy. aüamvasut-társaságnál Romár Bogdán Tisztult uraim! Nőm, ki már féléve, lio,\'7 beteg, nr. öu FIofT János-féle maláta egészségi sörét használja, mely által gyors és jelentékeny javulás állott be szenvedéseiben. Kérem tehát ismét egy ládával utánvétel mellett küldeni a valód: Hoff János-féle malátakivonati egészségi sörből, melyet nőm teljes felgyógyulásáig fog használni. Dicsértessék a feltaláló neve. — Léva, 1884. apr. 23. HEGEDŰS SÁNDOR, urasági keriész (Közjólét érdekében.) Ezennel kijelentem, hogy heves hurutom és köhögésem a Hoff János-féle malátagyártmányok által teljesen meggyógyíttatott, miután előbb mindenfélét sikertelenül használtem. Ezekután mindenkinek a legmelegebben ajánlom ezeket. — Budapest, 1884. április 6-án. CSIKASZ JÁNOS, honvédszázados Ára a valódi HOFF JÁNOS-féle malátaklronat egészségi sörnek: 1 pal.csk 60 kr 1! palaczk 6 frt 28 palaczk 15 frt, 58 palsezk 30 frt. 11 palaczktól kezdv. bernien es hiahrs szállítással Budapesirol való szállítás, sal: 11 pti.tzk 6.60, 28 palsezk 16, 58 palaoak 32 frt. Félkilo maláta csokolád I. 2.40. II. 1 90, III. 1 frt. (Nagyobb mmnyiségnél rabatt.) Maláta-eznkOrkák 1 zacskó 60 kr (van y, és V, zacskó is.) Malátaklronat 1 palaczk 1.12 frt, kisebb 70 kr. Gyermek tápmalátallszt 1 frt. Egy malátafurdo 80 ét 50 kr 2123 3-6 Főraktár KífUly feröilcz a „Megváltéhoz" czimiett gyógytára Nagy-Kanizsán Alapíttatott 18S8. WALSER FERENCZ elsó magyar gép- és tüzoltöszeretgyára, harang Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty- tyukban, elvállal teljes vízvezetékek berondc-zését.varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai és érczöntódáje BUDAPESTEN, Kottenbiller-nteza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésere, szagmen-tes urszékek felállítására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 29- 80 Egyetlen belföldi szivattyu-gy&r. International une TRIESZJB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy eliSrenüa g$zó>el szabályszerűen mennek New-Yorkba., Chicaüóba b. vesznek fel teherszállítmányt és ntazőkat legolcsóbb fizetés ét jő ellátás mellett. New-Yorkba Indul.is Triesitböl: East AugiK (3400 tonna] Brltauil, (4200 tonna) Paisage-Cajutte 20n frt, közép fedüzet 60 frt. SsilUtmámoV tárgyában Schen\'-.E- k I. czégbez (Kiroly-körutJ Baáapestcn, utazás védett Schwimwer Pál úrhoz [Dorottya-utcsa ; tessék fordulni Budapeatre, vagy TarksJlle l-hez Trieatbe 2112 9—9 P P P P P P ötszörösen veg>elemezve. letutttíh asztali tíz. - ormi teliatélyehó! ajaato. rartalma: SzéBBenylfor.! PreMani Krojiort Hobai Gisssnllili 97-854 \| 53 534 48 888 \| 48-094 \| .13 793 Petáncz laraszomlia; ksrilat Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer Jóisef, Strem &s Klein í-s Berciin Márton. 2087 17—- A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik legízénsavosabb SAVANYTJVIZE melyről Dr. Arokai Aotal íi Dr. Varja Zniginond főorvosok bizonyítványa sxe-rínt elismertetett, bogy kitűnő szolgila-tol tesz alegaesí, eméBstéai és vizelő iz< rvek borntoa bástalmaimiI, a gyermekek görvóly és angol bajiban vérszegénység. 2, t.o: idegr»ndzxer bánUlmaii. alapú 6 bajaiban. Borral nnifít éiéateii pezsLó iütö italai szolgál. Friss töltésben mindenkor kaphat Fórakttr: 2119 7-20 SZÁVA JÁXOS-nál Budapesten. tv. urksnytn* utcaa IS. ir.. cs a tObbi fiúaerkereskedeaberj. — i t i i fc I I Szerencse esetén 50Ö.ÖÖÖ márka. Hamburg á lama által biatoiitott nagy aranyloüó, a. joraoláEsinal előforduló nyerernrcyelt >» a legjobban biztosiL>tt pontos nyereményki fizetések miatt a Ieg.:pgyobb kedvelti\'g nek örvend. A hnJiás egy külön vezérigazgató*** által Teaettetik t* as egész vállalat fölött az állam őrködik. Pár ló alatt as cUÓ\'.ól e hetedik oastAlyig 100,000 sorsjegy közül 50 500 sorsjegy butütan nyere-rnunynyel leia kihozva. — Ezek Icönt 50<l,000 márkás fÖDywiemény, további: 1 300(100 márkásl 26 k 10.000 in. 1 200 000 . t 56 k 5.000 , •2 100.000 . ! 10C i 3.000 . 1 90 000 . 253 i 2 000 . 1 ~.t.U,;ü , 6 k J 5 0 , 2 70.000 . 515 a 1.000 . 1 60 000 . 1036 1 500 „ 2 60.000 , 20020 k 145 , 1 80.000 . 10, 463 i 200, 1 0, 5 20.000 , 124, 100, 94, 67, 40, 3 15 00» „ 20 m. E r.\\^reményekből ax elió osatáijbaa 4000 Borsoltatik ki, kísorsolási ösaseg 167000 m As el 5 o«ztály fSoyeremé-iiye 60000 m. A második osztályban 60000, a harmadikban 70000, a n-gve-dikbrn 80,000, as ötödikben \'Ji\'.uo \'. a h-t.>dikl>an ldOOOO.a hetedikben 5oO,0.0 m. továbbá 300,000 200,000 stb. Eis-\'i osatílvu sorsjegyek hasásáhoa az árak: Efjy egétt eredeti so-gjejy 3 frt 50 kr. Egy fél eredeti sorsjegy 1 f>t 7$ kr. Egy negyed eredeti torsjegy — frt 90 kr. Esen összeg beküldése m-\'llett, akar pénabeu akár atalványayal, ákLr után niegr.\'ndeló. k pontosan kissolgáltatnak. Mindenki megkapja az állEtnccimerrel ellátott eredeti Borjegyt-t éi egy hivatalos tervezetet, a melyből minden további éi pedig a nyeremények, sorshnzaa ideje stb. megtekintető. A bncái után aa illetők megkapjak a hivatalos kimu-tat-st a nyeremények krfite\'éjseér- az állam keieske<iik. Eivánaua a sorilást toivei-t-t ingjén is bekflldJQk, egyúttal készek vágyónk ason sorsjegyeket, melyek a migrendelSknek nem vol Anak ioyukro, a húzás elStt, kellS időben Vtíiaa Tenni. Mintán pedig a mrgrende lések igen sQrüec érkezn-k, k< rjQk a megreod el ezeket minél ^ISbb, miaden-e:etre asonbao 1884. slijaa 31. elölt késeinkhez juttatni. WALENTIN & Co. s eeeoggggggggg OOOÖO ÖFfinyeríaéDy ű esetleo, q 500.000 q márka 0 M-Ki.iva- JLIdO o A nyereme 0 Byekazaiiia fs «"»t hUta- x sittetnsk q 2145 4-5 bankban Hamburgban. Szerencse és ve-letli n gyakran az emberi él étben nagy szerepet jásxuak és az ember oxek-nek egy ajtötmín-dig nyitva hagyhat, ha az — mint itt — kényelmes s tisztességes Utón elérhető. FŐhnzása ink már korábban is igten gserencé ek vol ak ésakösÖRsőg eriieke résaflnkrSl mindig meg ISo óva Nálunk m>sden> kí ason előnyben résxesdl, hogy minden köxvetíteanél-kOl nyeri az eredeti sorsjegyet ngy a nyereményt is minden kérés nélkül megküldjük a hozás után a legrövidebb ido múlva és aa eredeti aorajegyiket minden árem> lés né -kai szállítjuk a megrendelők kezeihez. H.mburg állam sVal Q i,iz\'0iinit n-igy péozkiaoraoíáa Q 0 nyeremény-esélyein 0 f\\ raló részvételre, rnelyekben Q q 9 millió 620,100 márkán q. V fölül okvetlenül nyeretík. A y Ezen ,yú-. péazkisorsolas terraza- v r,. i-c öaszeállitott nyereményei, melyek Q csak 100,000 sorsjegyből állanak, a kö- " vetkezfik: t i A itípnagyohb esetleg 500000 márka 1 dij 300000 m. \| 253nyer. 2000 m. 0 0 0 0 0 0 J 0 0 0 . 0 "" c 0 0 0 0 0 0 0 1 nyer 200 000 100 000 SO (X) 6 515 1036 60 1500 , 1000 500 , 200 , 150 , 56 80 600 tn "0 000 DL 60.\' 00 m. 29020 50.(100 m \' 3450 \'„ 124 „ 30 000 m. \' 90 „ 100 ,. 20 000 m. \| 3950 „ 94 „ 15 000 m 1 3950 a 67-w 10.000 m ; 3950 40 „ 5.000 m. J8950 „ " 20 m. 3.000 m jegészben 50 500 m. mely nyeremények néhány hónap alatt bét osztályban okve\'ltrn hnaatui f-goak. Az első nyreményhnzás hivatalosan 11 és 12 nap Junlfls he ál\'apit-UtoU meg, melyhez egy e. ered. sonj csak 3 frt 60 kr v. 6 m. „ fél ered. ., ., I . 80 .... 3 a. „ negy.ered. „ ,. — , 90 ,, „Ifi,, korai. Esőn az állam által hlrtoaitolt eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott igén ények) az összeg bérmentes békül -^ dése mellett még a legtávolabb vidékre Is 0 szetküidetnek altaiam 0 Uindcn érdekelt, eredeti sorsjegyek melleit tőlem as állam csimerére) ellátott eredeti játéktervét dij nélkül kapja meg, valamint búzás után a biva-talos nyereményjegyzéket míaden filsző-litás nélkül. A nyeremény kifizetése és azét-osztása általam hosvetlenQl esz közöltetik a résztvevökhöz pontosan s a legszigorúbb titoktartás mellett. Bármi megrendelés egy egysavríl postautalványon vagy ajánlott leféllel tehető. Forduljanak tebát megbízásokkal bisalomUljesen f. é junitis ll.-éig 0 SÁMUEL HEC&SCHER «e«.. q bank és Tálto Osletúb. z üambarzbaii. oooooooo oooooqv m^\'.v 600 frt értékben egy nagj kanjzsk>t házra adatott, a kOvetelés legbistOBabb ós já. Saivea ajánlatok L Z. 45800 Ha-Beasteio & Vogler (Oltó Maasv) Wien czim alatt kéretnek. 2156 1—1 r:xxx: x X 2927. t. 1884, Hirdetmény, Nagy-Kanizsa városa rendezett tanácsa részelj ről közhírre tétetik, hogy az országos marhavásári q ugy a belső piaozi és heti marhavásár! helypénzsze-dési jog három egymásután következő évre 1884. X évi július hó 1-én reggelt 9 órakor Nagy-Kanizsa X váro3 tanácstermében tartandó szó- és Írásbeli aján-X latok utján nyilvános árverésen bérbe fog kiadatni. X Az árverési feltételek a városi tanácsteremben q betekinthetök. C Nagy-Kanizsán, 1884. május 3 X ^< 2H3 8-3 A városi tanács. ooooooooooooooocooocxxxxxxk3 0(x)ooooqoo oooooooooo o Q Cs. kir, szab. déli vasutsán o a ? o 2155 2 -3 8 F. é. június hó 14-én délelőtti 9 órakor lesznek a helybeli pályaudvari helyiségekben azon tárgyak, melyek 1883. évben a vastlton elhagya toltak és tulajdonosai által mostanáig még át aem vetéltek, elárverezve. " Way! i- J íwf kdtij¦nivouidijíl).\'-! Kagy-Katii.-íiu.