* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 9.94 MB | |
| 2009-11-12 08:12:12 | |
 | |||||||
Nyilvános  2153 | 8274 | Zalai Közlöny 1884 044-052. szám június | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1884. június 1-én. ELfflaféü ár *tw...... i ért. íft ém ..... 4 , oejtred érre...... 2 , JQpy sssésn 70 Acr HIRDETÉSEK 5 basaboa petitsorban 7, másodszor 6 i minden totábbi torén 5 kr NYILTTÉRBEK joroniétit 10 krért Tétetnek lel xiocstiri illeték minden egye* aird*-tésArt SO kr. fileteado. Hnszonharmadik enolyam. ZALAI KÖZLÖNY. A Up ixeUeai résxét illető késiemé-nyék a szerkesztő nör. anyagi részét illető közlemények pedí» kiadóhoz bérmeatTe intezendik: NAGY- K AK I Z 8 A Wíssslflináx Bérzaentetlen terelek csak inner» munkatársaktól fogadtatnak tl. Kéziratok riitxa nem xßldetne« A n&gy-k»niisai .Kereskedelmi Iparbank\', ,Dagy-k»nizsai 8nk. tttzoltó-egylef, a .zalamegj-ei általános tanítótestület\', a ,nagy-kanizsai kisdednereli egyesület\', a ,nagy-kanizsai tiszt önsegélyző saövetkezet\',a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külrilasztmány\' hiratalos lapja. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csOtOrtflkOn megjelenő vegyes tartalma lap. Képviselőválasztás előtt. HL Tény, hogy a jelenlegi képviselőválasztás! mozgalomban az elsó határozatot a szabadelvűpárt hozta és népies értekezletén egyhangúlag Dr. Falk felkérését határozta, hogy a nagy-kanizsai választókerület képviselojelíltségét elfogadni szíveskedjék és csak mikor ez ténynyé vált, egyesült a két nevü ellenzék s Inkey híszli felléptetésében nyilvánult. Az elsőség dicsősége a szabad-elvü-párté levén, az egyesűit ellenzék váratlan e!ó& tarozása minden komoly és higgadt gondolkozású választő polgár előtt sajátságosnak tűnik fel. Nincs határozott irány, nincs biztos alap, — csak törni kívánnak minden árún a város és vidékének érdeke és a létező magyar kormány férfiai ellen, hogy örökös személyváltozás által egyéni rideg ambitióknak tömjénezhessenek. Eltekintve azonban e körülménytől, \'mélyet a \' fentebbiekben felemlíteni azért kellett, hogy az alább mondandókat megérthessük, legrajnálatosabb az ellenzékiek azon helytelen társadalmi , úgynevezett kortesfógasuk, hogy hitet és\'fajt emlegetni nem szegy elitnek! Hát nem gondolják meg, hogy országonk polyglott ország, melyben nemcsak nevetséges, de boszantő, sőt határozottan káros irányú akár nemzetiséget, akár hitet, vagy plane fajt emlegetni, mely alkalomadtán njabb Dózsaféle időszakot idézhet elő. A hiszékeny népet szélsőségek emlegetésével könnyű eltántorítani, de ezerszeres büo a következmény, melyet meggondolatlan hévvel eszkö- zölt romok felett akarnak gyászos diadalra vinni. És ebben a törvény nem tisztelésének átkos csirája is bennfoglalva van, mert az országgyűlés által alkotott és a koronás király által szentesitett egyenjogositó törvény védi a különféle vallása és ha már használják, tehát mi is mondjak: különféle faja honpolgárokat. A béke áldása koczkáztatva van ; ha nem tiszteljük mások csendes, becsületes munkásságát pedig a közmondás is azt tartja: ne cselekedd másnak, mit nem kívánsz magadnak 1 A fajgyűlölet szitásának vészes hatalma rombol igazat, szépet, jót és nemest és ezek ellenkezőjét egyaránt. Ártatlanok keserve pedig bo-szuért kiált az ég Urához! Csak a közelmúltban is láttuk a fajgyűlölet egy-egy szikrájának fellobbanását s mi iett az eredmény ? Szégyen és gyalázat a honfi erényekben tündöklő magyar nemzetre, andorrai fordult el a törvénytisztelő józan ember s a hatalom erejét kellé igénybe venni, hogy a vész üvöltéssé re fajuljon s a nemzet szégyene eltakartassék, az ütött seb behe- Egyébként határozottan tiltakozunk a megsértett társadalom nevében, hogy a szabadelvű párt országosan tisztelt képviselőjelöltjét nem pirulnak egyesok hit- és faj emlegetésével becsmérelni. Tisztelve becsült képviselőjelöltünk sokkal magasabban áll ugyan nemes érzelmével, fennkölt szelleme-és széplelke erejével, hogysem ez alacsony és rágalommal telt fegyver durrogtatására valamit adjon , legfeljebb szánalmas mosoly lebben el ajakán. Szúnyog csípések ugyan ezek a piramison, de nekünk helyzetűnk és körülményeinknél fogva elhallgat- nunk nem lehet, nem szabad; mert a jó magyar népet óvnunk kell a vihartól, figyelmeztetni jóakarólag a veszélyre s felvilágosítani ama bűnös áramlat ellenében, mely hit- és faj emlegetésével szítja a . békétlenség átkos tűzét. S miért használtatik e nemtelen fegyver izraelita vallású polgártársaink ellen ? Könnyű a felelet. A munkásság, a szorgalom az ő édes gyermekek és e két nemes tulajdonnak gyümölcse a vagyonszerzés, tehát gazdagodnak. Édes istenem, nézzünk bárkit bármilyen vallásét, ha munka és szorgalom s nem henyeség öleli életét, — bizonyára gyarapodik va-gyonilag s következéskép nemesedik érzete is. Nem tékozol, de szerez és ezért üldözést érdemel? — Csak tegyük kezünket szivünkre édes atyámfiai s érezni fogjuk, hogy a hiba édes hazánknak nem munkás és szorgalmas polgáraiban, hanem zavarosban halászni szerető tétlen tunya és henye osztályában van s látni fogjuk végre tiszta szemmel, hogy a szerzés nem bűn. Ébredjünk ősi álmainkból, mert a kor halad, nekünk is lépést kell tartanánk, különben hátramaradónk. Ne hallgasson senki a hit- és fajgyűlölet emlegetőire, lelketlen ámításaira, hiszen ott ragyog a legszebb emberérzet magasztos három szava 1848-ki nagy vívmányaink homlokán: „Szabadság, egyenlőiig, testvériség.\'! B háromság áldja meg a jobb sorsa érdemes magyar népet! A korszellem. (FolyUtii éi rif.) A fényűzésben nem akarunk határt ismerni, — és a mi rencsétlenebb irány — legtöbb esetben nem vagyoni állasunk, — nem jövedelmünkhöz szabjuk kiadásainkat, hanem azon véleményhez, melyet mások felőlünk táplálnak. Nagy gyengeségnek tartanánk bevallani, hogy ezt vagy amazt utáncsinilni: anyagi erőnket f Jülmulja. Nem akarunk visszamaradni a versenyben, ha szertelen nagy áldozatba kerül is- Ha az éa- az áldozattól visszariad, előáll a hiúság és azt mondja, hogy a rang követeli. Ez a hiúság, ez a nsgyralátás ölte meg ezt a kedélyes társaséletet, mely azelőtt úgyszólván iölöslegessé tette a nyilvános összejöveteleket; mert a családok minél sűrűbb érintkezését mi sem feszélyezte. Ma már az érintkezés sok czeremóniával jár és sok költségbe kerül. Aki erre nem képes magát elszánni, mit tehetne egyebet — minthogy a társasélettől visszavonul. De hányadikban van erre az elhatározásra elég akaraterő? A felköltött igények, a kielégítetlen vágyak szomja űzi az embereket, i midőn saját Vagyonuk a fényűzés oltárán elfűstölgött, gondtalanul keverik bele magukat az adósságok hínárjába egész a vergődésig, melyből alig mutatkozik más menekvés, mint valami szerencsés véletlennek messze pislogó reménysugara. Dehogy gondolnak arra sokan, iTiogy egy meggondolatlan lépés, melylyel az első adósságot csinálták, mennyi szomorúságnak, boldogtalan, ságnak válik forrásivá. A mosolygó jelen után sivár jövő következik, s megjön a bűnhődés. S ha a bűnhődés mindig csak azt sújtaná, aki azt felidézte. De lakolni kell a csalid ártatlan tagjainak: a gyermekeknek is, kiknek jövőjét maga a boldogtalan csalidapa temeti el. S különös, hogy midőn az élet szinpadán annyiszor voltunk már tanúi annak a megrázó jelenetnek, mikor a sors kérlelhetetlen igazságszolgáltatása, kezébe adja a gyilkol annak a szerencsétlennek, kit a szégyen és nyomor halálba kerget, s a függöny egy szomorúan végződött dráma fölött gördül le; mikor azt lehetne várnunk, hogy egy ilyen szomorú példának látása magába szállásra inti és önuralomra serkenti az embereket: azt kell tapasztalnunk, hogy az áldozat mellett megilletődés nélkül mennek el s tovább folytatják a felvett irányt. Hit azt mily kevesen gondolják meg, hogy a ki jövedelmén tul költekezik, az nem a magáét, hanem a másét költi. Hányan fizették meg már munkás, takarékos emberek másoknak nrizálását — annak isten a megmondhatója! Ez az, amit, mint erkölcstelent meg kell bélyegeznünk. Hányan vesznek fel ngy kölcsönt, hogy visszafizetésére nem is gondolnak, S akiben nincs akarat, vagy nincs tehetség a kölcsön visszafizetésére és mégis kölcsönöz: az alább való az átszeli zsiványnál; mert ez legalább bőrét koczkáztatja azért, hogy pénzhez jusson és erőszakot használ, mely ellen védekezni lehet; de amaz bizalmamat megnyerve; szép szerével és a tisztesség takarója alatt zsebel ki, ami ellen nem vé-dekezhetem. Ám a pénz arra való, hogy forgalomba jöjjön. — Akinek pénze van: hadd költse. — De akinek szerény jövedelme van, annak igényei is legyenek szerények; az ne kívánjon fényleni, pompázni; és ne kívánja utánozni a gyengébb a tehetősét, mert ez csak olyan hiábavaló kísérlet, mint viz nélkül aszni akarni. S hogy ez a hiu kísérlet mégis annyi család tönkrejutásának volt okozója, — minek lehetne egyébnek betudni, mint korunk azon anyagiam irányzatinak, mely egyedül az anyagj TÁR.CZA. . A színész alanyiassága. (* Irta: Rakodcuay Pál. .Láttam én sokszor alakosokat éVsxi-?eszeket valamely igen gyászol szerep elját-/szása a tán sírva hazatérni." QaíztMian. 71.2 .A dagályos a fenségesnél is feneége-¦¦ eebb kirán\' lenni.- Longiotu: a fenségesről.* IIT ;Melegíóf ott, hol melegségre szükség nincs, ét tazeaség ott, hol ciak meleglég kívántatik." Ugyanaz. \' * .Nem kicsinylem az úgynevezett geni-áaii\'Ötleteket; bár hiszem .& genia sokkal in-kibb ax Önuralomban, semmint némely fenkölt, de OssaefQggéa nélküli kitörésben nyilvánul. Egyébiránt misem biztosítja inkább a szinpad i ihletet, mint a derekas előkészületCoquelin l\'art et. le comedien. A tzinóss, mint művész, mint ah küíó — »I*ny, alkotása tárgya — a zze-,rep. A színész alanyiassága alatt természetid] nyert ihletét ertjük, vagyis ut, mennyire képes szerepét átérezni. Alanyiasság a színész érzelmi anyaga,, hamisítatlan tehetsége, melynek, még mielőtt tanait volna valamit, okvetlen meg kell benne lenni. A asinéss vele ssületett tulajdonsága ez, — az, amit fluidomnak nevesnek: tüz kedély, humor, vérmérséklet, szinészi furfang, ntáozókópesség. Ez rk fluidum\'ai, melynél fogva némely, kevésbé csirkalmozó színészek íb át tudják (•¦Mtttatráay izizészet readszere\'- csimú ?2 L-re- »sthetikai mfibol, melyre 1 fxt SOstojával eiSfisetnstoi srarránéi Bndapeeten BűttanbUler n. 38 tx. küzdeni as estét, a nélkül, hogy egy pillanatot is üresen hagynának a néző számára. A többség kizárólag veleszületett tehetségével, alanyiassigáral járul a szerephez, a nélkül, hogy alanyiasaágán mü-doiilana valamit. Ezek a naturalisták, a folyton Qmagukat játszók. Fő gondjuk az hogy szerepeiket mentül jobban átérezzék, kritika nélkül, hol, minó* mennyiségű érzelmet kíván a szerep. Ezért aztán előadásuk örökösen eltér a feladattól és szerepkörük szűk, mert kevés oly szerepet találnak, mely kevesebb alkalmazkodást kíván, i ha igen, ngy e sserepek könnyű fejlódesüek. felületes kedélyüek. Megjegyzendő, hogy ily irányban s ily sserepkörben is, ha nem a legnagyobbat, de viszony Iagnagyot, jelest alkothat ni,Színészetünk múltjában ily könnyű fegyver* zetü jelesek voltak: László, Szerdahelyi. Telepi, Kéthy, Halmi, Hegedüaué, id. Lendvayné. Jilenleg: a 2 Szigeti, Feleki, Újházi, Nádai, Ssatmárinó, Molnárné, Tamási, Horváth V., Tihanyi, Gratányi, — mint a kik nem nagyszabású, de többé kevésbé mély kedélyű alkotók és jgy egy szakmát fényesen bed Itenek. Ellenben az egyéniségüket megtagadok a múlt ban : Megyery, Ssentpéteri, Egressy, Lendvai, Fáncsi, Tóth J_ Komáromi S„ Kantomé, — kik akaraterejük, ambiezd-ójak folytán maguk teremtettek maguknak helyet úgy a vígjátéki; a, miot tragédiában. Sajátságos tüneaény, hogy mostanság az igarí önegyéniiéget alárendelő tárgyilagos művészetet két nő képviseli, — holott a nő már természeténél fogra hajlik as alanjíawág felé — Pri-elle Kornélia és Játsay Mari. Csak az kár, hogy az előbbi üres diktióju, könnyű feladatokban fejté ki önmegtagadó, tárgyias irányú elveit. A nemzeti színház Dumát, Augier, Sardou költőieden prózáját vágatja veié, ki a Theatre francait ünnepelt Phaedrája, Celiméoeje Elarreje a Drory Laae-nak lady Mac^e\'lja, Vo-lumniája, G-ertrudj*. C«d ...ja, Imo-géuje leeodau tu fr*acx. .u*<, illetőleg ha angolnak ssületia. Ha Prielle annyi gonddal és oly .elrag dó finom képzelem\' mel nem alakít.oá felületes szerepeit, a nem kevésbé asámitó Jászai Karit föléje kellene helyesnünk. Mert mig amannál minden izében kerek, teljes a kidolgozás, emennél a jól tervelt egészet nem önti el az a folyton mozgó kedély; e helyett aztán Jászainál a vállalkozás nagyobb, c ha színházunk nem „idegonnők*-bee. „Bo-sóti Márták°-ban pazaroltatná oí \'fényes tehetségét, hanem évenkint pár«sor megismételtetné BPhsedra"-ját, #Roxane*-ját, ,Eduá"-jál, „Borgia LukréiiáB-játl alb. alanyiaaaága is oly bátor Isnne, s oly közvetlen, miot a mily biztos Btámítása. Voltak és vannak színészeink, kik e két szmészi álláspont: alanyiasság és tárgyi-aaság közt ingadozva, feltételesen nagyot alkotnak. Ilyen volt a született tragikus Bartha, ki mégis mint genre-aiinész kallódott el. Képielme buzgóbb volt, mint számító hajlama és fárad*"\' munkássága. Ilyen lehetett Jókainé is. Mit: módé Kantomé, önmaga fölöst urslkod va kép-i volt a hideg Erzsébetet választani Stuart Máriában és képes volt bucsufölléptén is mindenkit elragadni: Jókainét a mükri-tika föltétlen nem magasztalta soha, pályája végén pedig modorossága bisonyitá, hogy játékát as alanyiasság véletlen sugallna irásyosta. Ma ilyen művészeink Kovács és Molnár, Kovács ábrándos kedélye, lágysága nem képss egyes bonyo-lodottabb jellemek fölé kerekedni. A hideg Konstantinban Grittíben egyformáit ézeleg; minden képzelem hián. Váratlanul meglepő astán Learben — nem azért mintha a jellem alapelemeit szétszedte volna, hanem mert a maga kedélye, a szerep bizonyos jellemvonásával oly szaron esésen azonosul, hogy készségesen mondunk le athaksperei Learről és tapsolunk Kovács végtelenül nemes, költói részvétteljes sggastyánanak, mely egymaga legmagasabb színészeink kösé emeli e mindenek fölött lírai színészünket. Kovács legjobb szerepeiben sem oly stílszerű, mint Molnár, ki jellemeit igen érdekeien exponálja. Elmélete, amint könyveiben és játékában is feltűnteti, kutató szellemre vall. De inkább s száras következetességre, mint a teremtő kiegészítésre ad súlyt. Molnár folyton művészetén töri fejét és kiváló szellemmel bonczoljs Sbakspere alakjait, — de inkább elméletileg mint kivitelben. Eleitől végig ad belyenkint ihlett nagy mozzanatokat — de özek rögtönzött jellegűek. A tragikai jellem fej leütésében mindig mozdulatlanabbá, késlekedőbbé válik, ü, a nagy gondolkozó egész veraszakokat, hosszú beszédeket tagolatlanul, jóhíazemüleg keresgélve a kifejezést, mond el, ugy hogy sokszor démoníassn kigondolt éa megkezdett jellemeit elerótlenitve, ellágyitva fejezi be; föladja tárgyilagosságát éa akaratlanul ösztöniesse, alanyiastei. válik, mert ugy latsaik otthon nem gyakorolja részletesen szerepét, csak a színpadon. Elgondolja a jellem átaiános tulajdonságát, de miután nem keresett hassá egyéni naDguu&nceokat raindoo moodatálns és apróbb mozdulatokat: as általánost a részletekben a tragikai jeliéin asokásos szenvedélyes fejlődésénél már nem képes rögtönözve alkalmazni — csak i. nyugalmasabbakban. Ezért Molnár shaksperei jellemei as indulat tetősésótól kezdve hirtelen lankadnak és előadása lassú, hézagos, szünetei nem átmeneteket, hanem keresgélő mozdulatokat mutatnak. E lehangoló benyomást azonban M. osakis a nehéz shaksperei nserepeknél kelti; sőt ezekben is sinlitett szellemes exposiüőja, továbbá felfogásának egyes hatalmas kitörésekben, avagy gyújtó gyöngédségben nyil&tkosC megjelölése által- a vázla\'.^s alkotást imponáló stil külömbösteti meg mások találomra átérsett alakjaitól. T»r-tnffe az 6 bonezoló hajlama számára könnyebb feladat, tragikai fejlőd ;s nél kül: ebbe csendesen elgondolt fölfogása, a színpadi rögtönzésben is .. jüag\'alanúl megtestesíthette. Molnár es alakban nagyot ad éa mint Kovácsot az egy Lear, ót as egy Tartuife emeli a jelesek kösé Sajnos, hogy míg vidéken Orgon nélkül élvezhetjük e remek Tartufféőt, itt a nemzeti színházban folyton Tárluffe nélkül claasikei Orgonunk (Szigeti) élvezetére vagyunk utalva. Az lenne ám csak a moltére-i este : Orgon — Szigeti, Élőire — Prielle Cornálía, Tartuffe — Molnár ! . .. Kovács és Mólnál nem vehetők kizárólag alanyias számba, mert játékukban szemmel látható a tárgyilagos isten* tiő- Azért ha nem agy b-n. másban magasabb müegészre is képesek. De a ki csupán alányiasságára hagyja magát,\'bonyo-lodottabb feladatokkal nem boldogul Pl. Nagy Imre {mint elődje ifj. Lendvai is) nagy\'ttlb tehetségű mint Nádsy vagy HUSZONHARMADIK ÍTOOLYAM ÍALATKÓaiÖHÍ JÚNIUS í-étt 1884, sikerekért rajong, csak azokat tapsolja meg, kik anyagilag fényleni, brillírozni tudnak. Azok pedig, akis a látszatnál magasabbra becsüli k a lényeget. 8 bölcs mérséklettel vagyoni függetlenségüket megőrizték, boldogok azon tudatban, hogy az adósságtól ment ember bármilyen szegény is: a aza-öadság fia, s szintoly független, mint akit nagy vagyon tett azzá. Boldog, kit a fényűzés és divat csábító hangja meg nem tántorít elhatározásában; ki nem tartja szégyennek a szegénységet és vágyait jövedelméhez méri; ki a jövő boldogság árán nem kivan ideig-óráig tündökölni, hanem önuralommal és akarat erővel fékezi meg azon túlszárnyaló vágyakat, melyek ellen-állhatlan erővel ragadják az élet hatóját a feneketlen örvény felé, A termények állapotáról. L Eredeti fidósitáa Somogy délnyugati réuébSI.) Május, 28-in. As őszi gabonafélék — dicsára a száraz u egyik szélsóségból a másikba átcipó időjárásnak — még as ideig kielé gitéoek sőt nagyobb részt jdnaíi mondbe tók. A tavasziak ellenben, különösen as árpák igen megcsöktsk. Árpákból - legkedvezőbb időjárás mellett sem ?árha-tuak középszerű termést. De a ma r< geii hóbarmat, mely még a hegyeken nagy mértékben látszott, ba egészben nem is, de nagy rétiben tönkre tette agy is szegényül illó vetéseinket. A lapályOB helysken még a burgonya és kukoricáiban n kart okozott. A kar majd pár nap múlva len cisk látható. A szőlőhegyen a Aíóióben tett-e kirt és mennyire, még nem tudhatni, de igen hihető, hogy a gyenge szólőbajtisok is érezni fogják a ma reggeli hideget. Gyümölcsféléknek ¦nnyira tán nem irtott, mert a növésében mir jó elóre haladott lombosat megvédte a fejlődésben levő gyümölcsöt. Gyümölcsfélék köft a körte látszik legjobban; alma mir kevesebb, szilva még kevesebb, cseresznye pedig úgyszólván — semmi. Igen ssépen virágostak, de afuvirágzás-kor lajt delijszelek lefonoyustottik. Különös időjárás. Nappal majdnem tikkaastó bőség, éjjel pedig a serusig leszáll hőmérsék. Ki tudni est megmagya-rázni, vagy rajta eligazodni ? Mit várhatunk ilyen időjárástól, ba már is annyit szenvedtek vetéseink ? Hit ha még a májusi hideget majd junioa és juliaai forrósig fogja követni. Bizony nem ok nélkül néz aggódva a szegény fóldmives-nép a jövőbe, mert legnagyobb rémei: a szükséges drágasága küszöbön állanak. Szomoritó és kétségbeejtő körülmények a nép figyelmét minden más egyéb dologtól elfordítják. Adja as ég, hogy legközelebbi tudósításom vigasztalóbb állapot ról ssóljsnek. * P. G, Hírek. — Tj ipartörvények. Most kerül tek ki a sajtóból, melyek megssersését minden iparosnak melegén ajánljak. — Árt. 1 — 1 példánynak 40 kr; a fontosabb rendeletekkel és tárgymutatóval ellátva 60 ar. Náunk kapható: Wajdifs József könyvkereskedésében. — "Választási mozgalmak. Egyszer már jelentettük, hogy a hegyháti járásban (Baranyamegye) ismét fellépett Siikovits Tamás a járásnak már 15 évan át volt képviselője. 26-án mejrteite körútját Szászvár vidékén Szili László űr kíséretében, ki mint a járás volt főbírája, még most is köztiszteletnek örvend, bár néhány éve már, hogy tőlünk bucsat vett akkor, mikor s dárdai kerületben meg választatott képviselőnek. Nevezett urak mindenütt igen szívélyesen fogad tatlak, különösen Mekéoyesen ós Saász-váron. — Siskovits ellen fellépett csakugyan Ssitár Dénes budapesti ügyvéd, mint Istóosy által ajánlott képviselője lölt. Néhány kortese 24- tette meg * első körutat e párt résziről, mindenütt zászlókat osztogatva. Mint hírlik, hát 27. vagy 28. teszi ntg körútját Istócsy tÓI kisérve, akkor megtudjuk, milyen aa általános hangulat s nem késünk a közönséget értesitní. A válasatás napjául június 13. van kilátásba helyezve. — A tótvázsonyi választók írület ssabadelvü képv, jelöltje Freystádtler Vilmos f. hó 26 ós 27-én járta be kerületét. Mindenütt impozáns fogadtatásban részesült; bandérium ment elébe, a helységekben pedig fehérbe öltözött leánykák csokrokkal és koszorúkkal várták. Beszédét szűnni nem akaró éljennel tüntet ték ki pánh.vei. Megvitass tatása bizonyos. — A Csáktornyái vil. kerület májas 20 én ismerkedett meg szabadelvÜ-párti képviselőjelöltjével, Dr. Hoffmenn Pál egyetemi tanárral ; s es ismerkedés a kedélyekre a legkedvezőbb benyomást tette. Hoffmtnn igen rokonszenves férfiú. Képességei mel I ett késs mait ja szól. Csáktornyán fényes fogadtatás várta, mintegy 100 kocsi, banderiam és roppant néptömeg kísérte. A város szélén Dr. Lázár Gyula képesdei tanár üdvözölte: A programmbesiédet százakra menő választók tetszése kisérte. Este a Hattyú vendéglőben 200 teriléki panquett volt. A párt kilátásai kielégítők. — Savanyó Józsi hírhedett betyár arczképe Wajdita József könyvkereskedésében 20 kron megszerezhető. — Tolvajlis. Hahótoa egy hasas pár 500 forintot örökölvén, ast a láda fenekére tette ¦ azután gondtalanul mentek ki a mezőre kapálni. Távoliétökben egy eddig el nem csípett, ümerellen tolvaj a házba hatolt s a pénzt ellopta. — Jótékony alapítványok, örömmel jegyezzük fel, hogy Körmenden az alapítványok már szép Összeget képesnek, a. m. Városi szegények alapja 1137 trt 67 kr, Pásmándy Dénes kórház alapítványa 1000 frt, z Udvardy Ferencz jótékony alapítványa 1001 frt 40 krt tesz ki. HeghiváS. A .zalamegyei ált. tan testület" keasthelyi jirisköre f. é. jun.hó 4-én d.e. 9 órakor Keszthelyen, a községi fiúiskola 1-só osztálya termében közgyíi mis a fentebbiek közül s még sem képes hozzájuk hasonló teljes, kerek egészet adni. Mert az övókósél nehezebb feladatokra vállalkozik s még is megmarad azon az alany iu; állásponton, mely nekik ele geödő léket, de neki a tragikusnak nem elég. Ö örökösen, még legjobb szerepeiben , is csak epizód sikereket arat, mert lényét semmikép sem módosítja és most, midőn tehetségénél fogva fiatal szakmára volna utalva, kezdik tőle elvenni ifjabb szerepei*- Mert ifjúsága nem a művészeté, hanem u koré. Magatartását sohasem, módosította s így as trrmóeselesen feszessé vált s most virágzó férfikorában a meglett szerepekre utalja. Ne a kor uralkodv jék a színészek, hanem a színész a koron. Megmatatták est id. Lendvai, Dev-rient Emi!, Sonnenthal. De a többség, mint eleve megjegyeztem, zzon van, hogy minden alka lommal egészen kitárja alanyiságát. A következés as, hogy az ilyenek maguknál sem öregebbek, sem fiatalabbak, sem jobbak sem rosssabbak közönséges álla* petáknál, sem vígabbak sem szomoruab-bak nem tadnak lenni. A szerephez al-kalmsakodás részleteivel nem bíbelődnek s ss előadás heverő bissák magukat — jó ÖezUinükre. Ámde csak egyféle ösztönünk van. A ki a próbán zsebébe tette kesét, ss elósdáskor nem valami compli-oált egyént mozdulatot fog kitalálni, hanem afféle hézagpótlót, hogy ügyetlennek ne lá&sék ; ez tehát közönséges napi mozdulat less, a aspi mozdulatok pedig meglehetős egyformán ismétlődnek. Innen van, hogy asalanyias isiaéssek zsin-p.di és színpadon kívüli magatartása köst alig vsa különbség s a közéletben csakúgy következtethetünk megjelenésükből arra, minő saínéssek, mint a az in-padon arra ; tnínö emberek lehetnek s köséletben. Halmi pl. a színpadon sohazair adott változatosabb és egyénibb mozdulatokat, mint a milyenekkel nappal élt. Azért is egyoldsla színész volt s csak rendkívüli élese volt képes esiránt elaé-zővé tenni. De még így sem mindenkor, A színész alakító anyaga önmaga, ban van. Hint minden máz művésznek, neki is képzelme segélyével es anyagot (érzelmet) tárgyán az, a szerephez kell idomitanis. Beszélnék ,rászabott sserep*-ekról — de es csak szólásmód, mert a a szerep soha sem lehet azonos a zzinézz egyéniségével — más lévén ennek is sn oak is érzelem vil ága, erkölcsi indítékai múltja, jelene : köitött, idegen eszme a szerep a színész számára. Ő tehát egyé uizégét ugy, a mint van sohasem illeszt heti a sxerepbe — aminthogy a festő is eszméjéhes töri élelenésetét, érsek is gét, ha egy egy alakot ábrázolni szándékszik. Bármily tisztán általános érzelmekből álljon is asserep (mint némely chabloa sserü \'sérelmes, bon vi van t-sser epek) a ssinész a maga érzelmét nem annyira használót, mint inkább fékesni, lesz kény-telén. A színészi gyakorlat matatja, hogy a \\ .:. a nagyobb Önmrglagadást igénylő átalakításon akpu\'ó cselszövő, Öreg vagy m sffele sserepeken kezdték pííyij.ukat, hamarább váltak tárgyilagos jellemssioé-•sekké, mint azok, akik ki&árólsg-ifjai érzelmes txerepskben gyakorolták magukat eleinte. Az utóbbiak megszokták teljes érselemme! játszani s így akaratiénál és folyton Önmagákat ji tasak asoa tol. Igás, egy ponton kell, hogy a legssámi-tóbb jellemszinész is alanyiassá váljék éz nagy áltsjánosságban Lear vagy Borneóban egyaránt Önmagát ismételje. Ez oly mozzanatoknál lehet, sőt keli, hogy agy legyen, ahol as érzelem kisáróUgoas* »á lést tart, melyre a kör tagjai és tanügy barátok tiasteMtel meghívatnak. Tárgysorozat : 1. Elnöki jelentés. 2. A mutt közgyűlés jkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. As országos árvaház ügye. 4. A jköri segély egylet megalakítása. 5. A tsgdij hátralékok ügyében tett elnöki intézkedésről jelentés s a további teendők tárgyalása. 6 Értekezések : a/. A népiskola és közegészségi ügy. b/. A felnőttek oktatása és a magyar beszéd elsajátítása érdekében, c/. Ismétlő oktatás 7. A f. é. ángasstos hóba. Kessthelyen tartandó tan. testületi közgyűlés vhajtó bizottságának megalakítása. 8. A jövő évi közgyűlés helyének és idejének megállapítása. 9. Indítványok. Kessthelyen, 1884. májas hó 25 én. Pöltz Pál jköri elnök. — Uj egylet Körmenden. Lapunk mait 40-ík számában már közzétett „Athletikai club* alakítására vonatkozó értekezlet alkalmával megválasztott ideiglenes bizottitg a tagok gyűjtésének módosatait meghatározván, az aláírási ivek is má> kibocsátanak, még pedig oly fényes eredménynyel, hogy ss első napon csnpán egy íven üzen alapító tago-kul és tiseanyolcsan rendes tagokai jelen ikes tek. Az alapító tag az elsó évben 10 forintot fizet két részletben. As első 5 forintot az aláíráskor azonnal, vagy legkésőbb 1 hó alatt, a másodikat tél év alatt köteles as ideiglenes pénztáraoknál esetleg a gyűjtőnek is megfizetni. További években már osak a rendes tagdíjat, mely éreokiot 4 forintot teáz és év-negyedenkint előrefizetendö. Jogokra nézve az alapító és rendes tagok közt csupán azon különbség van : hogy as alapitótag as egyesületi vagyon föleit ssavasati joggal bir. Mihelyt 20 alapító tag jelentkezik azonnal ideiglenes bódé építtetik és a tornácai közök beszereztetnek. Részünkről ezen kétségtelenül hasz nos egyesület megalakulása elé a legszebb reményekkel tekintünk. Ss. B. — Csigany-statistlka es valami Magyarorsság s Erdélyben 76,000 czi gány között van 23,000 egyesült görög, 21,529 nem egyesült,9000 helvét és 1600 /gostai valiáeu; nevezetes tünemény as is, hogy köztük 40 felekezet nélküli és 3 zsidó is találtatik. Tebát a csigányfajoál nem a vallás as egyenlő kapocs hanem a — nyelv. Mikor ugyaois vándor-czigány társsságok találkoznak egymással, e kérdést intézik egymáshoz : Hcn dume Rom mtüsohsl! Kóma gyermekei vagytok ? s erre öröm-tanotokkal ünneplik meg a találkozás boldog érzetét. — Gyászhír. Kövstkszógyássjelen-test vettük iTieff János a maga, valamint gyermekei, ugy as Összes rokonság nevében is bánatua szívvel jelenti sserelett neje, anyjuk, illetve rokonoknak, Tieff Jánosné, szül, Bakosa Constan tiának, élte 47. évében, hosszas és súlyos szenvedés után f. évi május 29 én történt gyá-ssos elhunytát. A boldogalt hűlt tetemei f. évi májas 30-án d. u. 1» Órakor tétet-tet Hild S. I, nagy-kanizsai temetkezési vállala\'a állal Csengery-ntosa, 38. ss, hasból a helybeli rom. kath. sírkertbe Örök nyugalomra. Az engeszteld szent mise áldozati, éví jonioz 3-án d. e. IC órakor fog a helybeli szent Farenosres-diek templomában a Mindenhatónak be lik, A leptagyobb tragikusok is a lagma giiaabb foka kitöréseket meglehetős hasonlósággal adják — mert hiss végre is Ők csak addig ejthetik csalódásba a nézőt, mig legkösvetlenebb^egbensd érzelmükre nem jat a sor és ilyen a színésznek, a ki még oly művészete dsoz^ra is ember marad, csak egy van. As egyénítés nem is a hang el váltóst a tanában áll, hanem abban, hogy ugyanaz a hang más meg más tem pof, erőt matasson. Náday mist Mancs („Boaóti Márta") remekül •Ivallostaija hangját, midőn ugy beszél, min\', mikor a pulyka öblöget és masskja bovtajárullá-val asinte /öBamerhaíetlenné vélik. De ezt csak íz ily epizódjellemnél teheti, mely nem lép föl elhatározólag, csak mellékesen, nyugodt, phlegmatikus állapotban. Ha Mancs teljes erővel törne ki. Náday nem tarthatná meg ama hangot s a magáén volna kénytelen megszólaltatni as érzelmet. Ujhásy Knabet fogatlan beszéddel kezdi és végzi épfogu beszédmodorra}. Az itt érintett kivételes alkalmakat nem számítva,, s ssinész személyének alanya mindenütt csak aa assme tárgyához alkalmazkodva érvényesülhet. Azért a színművészet ritka, tetőző pillanata as, ha as előadó szigorúan annak látszatába,\' miotha a tárgynak, a helyietek ssolgá-laiába reodelte-voloa alá egyéniségét, a maga embsrí alanyiasssgit korlátlanul előtörni engedi. Ily fenköit, renkivuli alanyiaazigit bámultak Rózsinak Coriols&ai-bas, mi-dón as előtte térdelő Volamnía kónyörgé-sének végeztekor hírtelen mint a gyér mek keservéé zokogásban tört ki, arctan valósággá: a könnyek árja patakzott végig, minths leöntötték volna. Sokan — nem bírva slanyiasaága-kun uralkodni — ha kell, ha nem kell mntattetui. Béke L sokat szenvedett poraira ! — Nemcsak a tudomány tekintélye, de tanúsítja minién egyes embernek tapasstalása ;s, hogy a száj és fogak naponkénti tisztántartása azok egészségének föctartására nagyon szüksége* s elejét vessi ép ugy ssok betegségeinek, min* szintén minden osorrás és ideges fajdalmainak. L óéinak legmegfelelőbb éz legbiztosabb szerül van elismerve dr. POPP J. G. c*. kir. udv. fogorvosnak Anatherin-szájvis, Bécsben, Sladt, Bog-nergasse Nr. 2. Főlűlmulbatlan hatása s c úzob és höaf vénye-E fog fájdalmakban, könnyen vérző taplós éa lobos . fogháznál annak porhanyó és sssányossága ellen, különösen as előrehaladt korban a sűiy és csontsca ellen ; eltávolítja a mesterséges vsgy lyukas fogak, vagy a dohányosai által kifejlődő rósz saagog s a csajnak kellemes üdeséget, mint szintén tíssta ízlést kölcsönös. Számtalan íratok biso-uyiiják az aredméoydús hatásokat. — A fatty mint szépítő-saer. A nevr-yorkí zalonokban egy idő ótá sajit-aágos dívát honosult meg. A hölgyek versenyt fütyülnek as ntozai snhancsokkal. L sajátságos modort azért kapták felmert egy bires orvos állítása szerint a fütyülés & ssájt lkisebbití és a legnagyobb ssáj is a gyakorsa által igy szép kicsiny less. — Mulatságos torvénysaéxl jelenet. Lgy kényes ügy van most folya-matbaan a berlioí tvssék előtt Leányok vádoltak egy bizonyos fiatal embert, aki váltig tagadta, hogy ő lenne a tettes. A vizsgáló biró elhatározta, hogy a személy azonosságra nézve csattanós bizonyítékkal szolgál. L végbél több a vádlotthoz egy kissé hasonló férfi ni, hasonló ruhában Ültetett a bünöe mellé. Aztán bevésettek a leányokat, s rájak bízták, jelöljék meg a tettest. A négy leány közül mindegyik más embert jelölt meg, végre as ötödik egyenesen a vádlott mellett álló Ügyészhez ment b rá matatva, hangos ssó* ial monda; es as l Képzelhetni z derültséget, mely a helyset homolyiága daosára a jelsnlevók köst kitört. — A senki. Aradon nemrég egy fiatal ember jelentkezett a lelkészi hivatalnál, kézenfogva vezetvén egy csinos leányzót. A lelkézinek előadták, hogy házasságra akarnak lépni. — „Mi as ön neve?" kérdé a leikéss. — rJános*, Mell az ifja. — „Hát a másik." — „Nincs másik, én legalább nem tudom és soha se is tudtam." — „Hány éves?\' — „Mikor iskolába jártam, ast mondták a gyerekek, hogy 13 éves lenetek, annak; már van ragy 15 esstendejs.0 — „Hát hol járt az iskolába ? — „Ha éa ast tud-nám?" — „Milyen vallása van Önnek?" „Hát én ast sem tadom I* — „Volt Ön a vallása sserínli templomban valaha?"--»Igen." — „Volt e abban keresst és ohár?" — „Volt a manót, nem Tolt ott I* — „Hát mi volt t* — Nem volt ott egyéb, mint egy kis aastal leterítve ssépen." — „Nohát református?" — „Az meglehet." — „De hát hogy tndjuk meg, hogy kic sods Ön ?" — -Hogy farosa, hát meg kell kérdezői a tisztelendő araktól a klastromban.* — „Hol ?, — Hát Kolozsváron." Igen, de ki felől tudakozódjunk ott? — „Hát a János felől; én voltam a hetes, ki a tisztelendő arak csizmáiI áuosorálta, nekik osak kei tudniok, hogy ki puczolts a csísmájakst ! A budapesti értéktteste fuiíije-leütése- Brandi Arnold bankhásátá! Baűe. pesten. 1834 májas 2S-6c St,a * JáradékkattTanlŐ bei íjazásé sem a berlini adőtörrányjavaalat, aaoeta a fisetei káptaJecaáff^vsna^BapirMé\'en. AsttV-jorÜ krízis más; vegslt nem ért mart daczára a legnagyobb bankházak usstésbeszontsíézáröt DJol&g hírt aéni. As itteni piacs wt maradbatott tokáit meg kiméivé e kortól mert az áríolvantok ru -hantos esökkeness folytán aspfányrs került « nsgymárvbeni tnlasérkadéa l* sok zvettss OzérkedS képtelen volt kBtolezettiéieLoak eleget tenni. A pesti kerezkoéViaii bsnk, a jeleatékanjebb alkazaok és bsnkházak már aa utolsó peresben. ogyaMÓgre íáptek hogy a fizetésképtelen Qzérfcedőlt&T átvaszik.a kststt Ozletaket ét az hatott mart ha ezen egyezség létre nem jön, attól keUeU tartani, hogj aa árfolyamok kUvánvosoíi mérrban czUkkanak és ennek milyen ző retkes ménjei lettsz. voloa arra goadolní sem merünk. A bltalréssvanjek 810 írttól robaaaoaaa , 806 Értig csokkeaWk volt és az egvaaség kad-1 vssö hatása alatt Siá.20 frtig emslkeduk. A piaca hangalata aUg hogy javult, kSaiodo-zzásra jön hogy Béeaban négy jelentékeny bőr négr koreakedö biz flzetévképt*lenné vilt és az árfol/anHik mindnntalsn esskkenek. Sgy rosx hír a másikat valtja fel, mindenki veszteségeket azenvsd esak Berlin n«m mert esen piaesoo z Cootremisa orzikoáik éa aa folyvást elaááaokat tejjuéttat. A.mintmag-bishaté forrásból tadjak z Berlini házak itten körülbelül 60.000 firb. hltalréasrénvekat ad\' tak ei. Berlin arra azimit hogy a nyár oslet-teiec lesz, ss aslettelanség pedig árfolyam-csökkanésaket fog assisi éa hogy a rentekoa-verstő aa Sssig fog alhaUsatztni. Nem va-gynnk préféták ét azért nem is akarnak jósolni, de kiemelnank kell azt, hogy a mai körftlménytk kfiaött azon a*h«lo«*gel li kall számítani, bogy egy kedraző hír ha aa aa árfolyamokat bafolyisolyz, még sat la sred-ményazhstí, hogy a contremine eladott darabjait fadesl és akkor contrsnune nagyssertl árfolyamemelksdésekaak lesz okozója. A vetések állása nagyban befolyásolják as árfolyamokat. A bsérkezett todósitások saariot atébbl IdSkbea a termés sokat zzenv*~ iett és ezen kOrfiimény a bslyi artékpapirok irfolyamait Is leszorítja. Árfolyftm-tabellei, el-elpitjerednek mioden alkalommal. R\'iesi ellenben itt «gj, zilinvan jitssé Volamnia lelketlen szavait egjsseroen végig halgatva, egv perczosel sem előbb sem később, mint midőn végszavát elmondta, ő as idős tapasztalt férfi és művész, ki magánéletében bizonyára rég tul volt a gyermeki otlágynUson: pusstán akarata, nem pedig akarat\'aa ellágyulás folytán, gyermekmódra sírva fakadt — még pedig oly heves mértékben, bogy a nagy Sarah Bernhardt (mint Gauthier Margit) nő létére nem érte ebben utol, mert egyssertian csak könnye* gyűltek szemeibe. Ez aa alaoyiasság tehát voltakép a tárgyilagosság, as Öakéoytelent Önkényesen megteremtő mű vésse t legmagasabb foka,. A stiuész lyrsisága csakis ily föltétellel érvényesülhet. Csakis igy bizonyítja be a szioéss azt,hogy más mÜvéssek-bez haiontó önállósággal teremt A színész a esinmütróhos nem áll oly isolgsí viszonyban, hogy a részére Írt szerepet kritika és öamonkásság nélkül átérésbe né. A szerep as Ő részére osak a mfl tárgy» egy elvont eszme, mely aa ő ér-selmében nyer alakot. Es alaknak keli, bogy tőle, as alkotótól független mfioek lássák. mint a kép a testűtől idegen. A színész képzőimétől, belátásától függ, meonyít adjon oda ssját alanyíasságából, vagy esnek mely akaratlan alő.Örő elemeit fékezze meg ée íartea vissza. Ha ast etólegesen nem tessi, vége a m&véest Iát-ssalnak. Mert as alaav?^szagnak csak egy árnyalatnyi megtagadáaa vagy módosítása képes csal ódás ba ejteni a nesót az iráni, hogy X. ssinésáben aem as ut-csán járókelő X-et, hanem egy fölvett alakot lát. (Folyt köy.) p/a nagy. arany járad, m 9 \' m . psp» , Magyar sorsjegyek 4%-os tiszávölgyi Hagy. földteherm. kötv. 4% ós*** srany jirzdék 5, , papír , Osztrák hítelrészréByek Hagy. hitetréssvéayek lessám. bsnk -Bpeeti bankegy. roszv. Elsó magy bist , Poociera pesti bís. w Pannónia visssbis. -Elsóbpestigózm, -Erzsébet gozmsl.\' r Pannónia ~ „ Viktória \' „ » Déli vasnt usstr. magy. vasat -Pesti kösati vssp. , hazai tak. p. n iGaűc fele „ IDraschs-fél* „ ISohlíck-fsMs irf. aáj.lirf.4 21-ét. H4l 122 40 1S2 30 92 -— 91 50 88 90 88 25 1X6 25 116 — 114 50 114 75 101 75 101 50 101 70 102 75 95 90 95 25 316 60 310 10 316 25 312 — 91 50 90 — 109 75 109 60 3350 3175 — 84 _ 84 - 990 980 — 1280 1280 253 _ 257 - - 1190 _ 1180 438 — 443 - 143 — 143 — 316 50 316 50 595 — 588 — 5300 &300 948 — 939 191 76 185 - 292 — 290 Piteli arak. 1881. »pril n-ia. Beu. 9.40—9. — Bau 8.——-.—Axft. 8.--7 60 Z«b. 7.60—7— Kokorict». 6 50 BargoBja. 4.— Scése. 3.— MirUluu Kl. 60 kr. Borjolttu El. 60.—. kz S.rtésba. 66—60 kr. Z.lr 84-96 kr. Ki.dU : Korrith Buldiwir. Onori tekintUyek Miai Tese, kngjdan, kosireny <• hd- IJ*g biDUlmuk eileo, toribbi • légzó é. emésitéfll uorrek huruto. biauLmaiail rendaive. SALVATOR - ipimi TMHBites sarajtrii - ainnudu.. IHMmi Urtalma farri.. torni tosMiiv» 1»m ktilmm Miti lU\'t u.hjiltit Ufkttt uruyr: UrcikMtlKW* il iegtBht lyifyuirlirku. * S.!..l.r f.rrti IfUftbiiiél EPERJESEN. Budapestmfiraktar E DESK VTT L unii. »184 »-»0 HÜBZONHABMADIK ÄTFOLTAM I 1 L il K 0 Z LÖ K Y JtTNIUS 1-ín 1884. legjobb asztali- és Oditi Hal, kitünó hatá»imak bizonyult köbögéinéi, íaoabajokjtil, gyomor- éa Mlyagbo- r írtnál. Mattoni Henri», Wik* t. Bi.i-.at Lepreeér ée kiadó: SZÁLAT SANDOB Folelia aierkeeilo : TASS ALMOS. Lnptalajaono.: WAJDITS JÓZSEF. íTSHSrisd. Árverési hirdetmény. A n..k*nieeai kir. truék tkkri oes-tályi réeserol köshirré létetik, hogj Bedének Jóesefné rbtjtatónsk, Odrosics Mibilyné ufil. Horváth Jalien-ja rhaj- I tiet aaanreiS {diai jakot tiluú 40 forint Itíke 1877 éri mi™. S.-ik napjától járó 87,-oa kamatai Ifi frt 10 kr per, 18 frt 85 kr r hajtás kérelmi, 29 frt 67 kr arra-rési, 4 frt 60 kr jelenlegi a mag felmero-leadó költségek iránti rbajtáti ügyében a fant nereaett kir. tvtsék területében tar-Itoaó a geleei 299 aa tjkvben A f 908 hr ... a. Odrorioa Mihály né tulajuunáui fel -| vett 81 frtra baoafllt ingatlan 1884 éri jjanina hó 13. napján d. a. 10 órakor Gelne kSnég hasánál Faioa Lsjot felperesi Qgyvéd r, helyettese köebéjöttérel megtartandó nyUráaoe arreróaen eladatni <H, Kikiáltási a fennebb kitett beoaár. Vart köteléé a rétéiért három egyen ló réestetban, mag pedig aa eiaót aa arra. róa jogerőre emelkedéséül eaamitandó egy holnap alatt a masodikat ugyanattól két holnap alatt, a harmadikat ugyanattól barom holnap alatt, — minden egyea réealet után aa árrerée napjatói .limitál dó 6% oa kamatokkal együtt aa árra-réei fel tó telekben maghatíroaoti helyen óa módoaatok aaeriat lefieetni. Nagy-Kaaianáa a kir. Urrenynek telekkönyvi oaatalya eóaaeról 1884. évi f ebruer 22. TAMA8Y KISS elnök. jegyed. L termétttttt iaráDjvii elismert, mint a tartalomdneabb éí legnatitelo badai ktttrüvls, orrori tekiDtelrektSl a legjobban ajanlra. Friia töltetben kapható minden aBrinyriskereakedeaben él a tártabb gvigytánkhan. Tulajdonotok: Laser testvérek, Baaiaaataa. Cl. kir. iaab. dóli vesuttárlaeág. 2166 í-3 F. é. június hó 14-én délelőtti 9 órakor lesznek a helybeli pályaudvari helyiségekben azon tárgyak, melyek 1883. évben a vasúton elhagyatottak és tulajdonosai által mostanáig még át nem vétettek, elárverezve. Az üzletigazgatóság. totaüor raliil b« minden dobozon a gyárjegy: a sas Mali sokssoro-zitott czég nyomató, látható. Esen porok tartós gyógyhatáiz makacs lyoatur- éa altlltkajak, gyomorgírea és •Inyálkasodás, gyomoré-jéi, ropott \'jggtiit, \'májba; rértalliál, aranyer is a legkülönfélébb óéi tettfaafek, ellen 30 ér óu folytonosan növekedő -lisaerézbaa rfs*aattl. Lgy eredeti doboz használati utxsitiszai l frt. HaJsizJ frányák ttrvéayem liifatetazk, MOLL SEIRLITZ-IM Francia borszesz étm nündennema haso-fitaa <t banális. f«J-, fai- é* logft-jáa sikeres grógyl -\'asahot Maii-Mi ser.; barstaUiaak mindennemű aernleuk, ?1 stbek, gynlidisok ím daganatok el\'en. BsaiSlta rinel kertrre, hirtelen betegedéi hányás ét kolika ellen. Egy nrtg pontot ntattttnal 80 kr. 2066 11—61 Ynlódi, Moll rédjegyerel és névaláírásával. Moll k. gsg, Bécsjuchlanben. Raktárak Ml||f lllll la Baltu Jdtaef gydgTiaeréss. Roatnitld ad Featelnofar József. Barcs. Dorner S. Claktarayi Gönci L. irigy. Kapaarararí : Bororiea Ad. Keszthely: Wlnteh F. Karmsad: Bátx Jeoot. Barátai! : lsrtl Férd Btajatvir: Sialay Joit.f. Zala Ejerues . Hollós; J. L. g,ógjt.s:4u. 9BF KATONAI TANODA fjf EGYÉVES ÖNKÉNTES TANFOLTAM. Biaaaastaa, aajykareai ataza 13 aa. Lsan tanfolyam ilr datálok ssámira fennáll, kik katonai Hteleiartiegnknak mint tgjarea «nkéntaaek eleget tenni dhajtanik, de ehhei egy ringat le. inni köta-laaaak. Ezaa tufetyln 1884 jallal I éa reati katdetét z hat őriig tart, naponta bilim etti elS*disi drdraj, hogy a raastrarók nappal polgiri foglalkotict tat arréfea-heatek. A Tinga nimat, magrar ngy horrit nyalren ietehetí, k nOrendakak kirá-áatra taillaat as allalist nyerhetnek as Uttaietben. Sciretisok naponta ai igaagatd-sigi irodában. Prograermok kiranatni lafyaa ileo i-» Az lgasgsiósAg. AlaSLUlttÄtOtt, U3BB, WALSER FERENCZ elaí magyar gép- és tflioltdaierekgykra, harang- éa órejflaUdéJe BUDAPESTEN, Bottenbtlier-stcxa 66. Ajánlja gyártmányát, miut magyar ktilönle-gességst kutakban és mindennemű szivaty-tyokban, elvállal teljes Vízvezetékek berendezésé t, var osok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitö társulatok éa magánzók részéről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyn-gyar. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és maganfordök felszerelésere, szagmentes Orszékek felállítására és minden viz-művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kivánatra díjmentesen küldetnek. 2028 30-80 Meghiraa a Hamburg állam írtai bialoaitott nagy pioikieoreorái nyeremény - esélyein rali riaaritaíra, melyekben 9 stilili 620400 márkán falni okretlenal aytrattk. Eaan aldnyat péneHsoraolai térnie- fi rdleg Ottieillitou „reremearai, meljak J csak 100,000 sonjegjbS! t\'i.-.t a ki- 0 retkesei: t 1. A A leaaafraaa .mleg 509000 marka. J 1 dlj 800 000 m. I 2a^Iyar.^X»m. 0 1 nyer. 300 000 m. \' 100.000 90.000 m. 60600 m. 70 000 m. ao.ooo m. 50,000 m. 80000 m. 20.000 m. 16 000 m. 10.000 m. 5.000 m. 8.000 6 » ili „ 1086 „ 60 „ , «8 ,- Iswao „ aüo 90 . 6950 ,. saio „ 8960 ,. 8850 1600 , 1000 . 600 , 200 , ito , Idi , IM . ioc ; *4 , 8t , <0 , SO 1 8 ¦ 98 86 106 . 8.000 m lacéaeban 80,600 ja. mely nyereniojak nahiay hónap alatt hit oeetélyban okretlao bnaatni fognak. aa elei nyarasnanyhaaia hlrau-loaan 11 ée 12 aa* raajaa hé állapíttatott meg, aiarrhea egy e. ered. sorij. caak 3 frt 80 kr v. Sm. „ fit ered. „ „ I „ 80 . , 3 av „ oegy-ered. ,, ,. — ,80 ,, „ l^tn karai Eaan as Ulam által kbTtaaftafi ariélll Mrajagyak (nem padig Ultott igérrterak) az aaaitf kétaaaataa kakil-diaeaUhrH ¦éf aamttraéaiÉ rléekra It ¦ illllHilaak áttakaai. Minden erdekeit, eredeti loraje-gyek mellett tőlem aa állam esimereTel ellátott eredeti Jitiktarrat dlj nBktU kapja meg, ratamiat hnaáa oráa a hira-talot nyaremanyjagraaket minden felssi-Utáa nélkfll. A aytreaieaj kllzttéat éa Kit-otttáaa általam kiaretlenBl eaa-kötöltetik a réastrerSkhia pontosan a a legtxigornbb títok tartáa mellett. Bármi megrendelés egy egyieerű postantalránTOa ragy tjinlett lerailal teheti. Forduljanak tehát megbiaasokkal bitiiomteljeaen f. é. Június lL-éig SÁMUEL HECKSCHER —« e és Táltó Oaletébez Bambsrfban. P P P P P P A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik IftgszóoaaTOaabb SAVANYUVIZB melyről Dr. Arakai Antal ás Dr. Varga Zsigmond főorvosok biu«iyÍtTÍirya aaeriat elismertetett, kogy kitüsö szol gálától teáz alegtési, omósjtéal éa riieió szervek borutos haiztalmatnál, a fytr-mekék gSrvély éa angol bajában a gyomor iáegrsndsxar bántahstaio alapuló bajaiban. Borral raoltre tMsi iezuO Mltft italai íislilL Friaa tartaaeaa anadeakar keféméi Faraktár: 31198-20 SZÁVA JÁNOS-Báf Buaapeatan. IV. aarkanytaa nteaa 13. tt. óa a tdkbi fnaaerkereakedeabeD. jMLg| píaiiiol Miplasa és wki » aa Knobloch Frigyes ajánlja magát a helybeli, ngy környékbeli köeöaeógnek, elfogad mindennemű \' uerkeeeta aangorák, pianinok hangoláaát, minden jaritast miraekeit árért eaakoaól. 2160 3—6 Lakáig. Deák Fereaex-tér (Axenti báa), a rároatemplom mellett. >öocxjooöCr00ooooooooe*3 SAKKANY 5 BIZOMÁNYI BÚTOR-CSARNOKA (Honi ryártminy) BÜDAPKSTEN. eizellatér 3. it L emelet, a Deat-Fereiiez-utcia tártai ajánlja e magai uraságoknak és aagyórdemfi köaönaógnak csarnokában elad rendt hasal Uftaloa és kárpitoa mesterek közre mákodé-seikkel nagygierlirálasitekb&E elhelyeiett^^eleganssilón-, ebédló , kiló éa fogadó-termek bátorait, ngyaaintén polgári klhazaa tanokra keaaitett egyaiert, de sulid asztalos és kárpitos bátorokat. — Nagy kétsiet legújabb dirata ialéeteijeeen kiállított BxalOn-garnihirákbol atlasz, selyem, bársony, barett, erepp, siatin és jnttesiöretokből readkirflü oioaó ár mellett. Képes árjegyzékek: togyas és sérssMtve UlldetoeK. - Vidéki megrendelitek 10"/, előleg beküldése mellett teljééit-laiaek. Caomagoláaért 47,. "fJS| íXXttXJtZtZt r eés^S" ^r^F^Baa^aeBaasaa^Baaayi kátránySzappana orvosi téjkiotélyak által aiáulTa, a legtöbb earápai államokban a legnagyobb lutissal haaanáhattk mindennemű bőrkiütések ellen, különösen Idült U sömöröfc, rab, ótvar ée Í16di kiütések, ugysziztto vérez orr, fagydag. Izzó láb, fej- és ssakilypikkely, Burfar kátráaZyfcíapaaB 40°/c ftakAtTstay\' tarUlmaj. és Igen elkülönitendB a máz forgalomban fevö kátránysxappacoktól. A csalások elkerülése vegstt káreasék Tilago- aan Berger kátrány-siappanx. ás Ügyeltetsék áz Umert véSdjegyre. Kak&cE bőresonTeíáseknél a kátrány-izappan helyett bataazai haamll-tatik iák aaoa azatban, ka aa szikség éltetne, agy kéressek «sakJfi • B«rgaf> fett kátraay kán-aaappan, miatbájgj a kaiaidi atanaiaok eredményt?-10W6-13 laa kéaaitményai:. Min*, gyengébb kátriny-saappao laialióaésrc minden t%.mx%Éi,tXmjx»ékm » bőrön, bőr- és fejkiütázek gyerekeknél, vaiassiat addig eUrbtrtetlen izépitó-mozsdáa *> fflrdé5-szappao mindennapi baianálatra szolgál BERGER 6LYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely 85% Glyoerint tartalmaz 6s finoman vas illatosítva. aeo Minden fajtának darabja SS kr. utasítással együtt. FaSétUlaaa: KELL 8. tyémnrészaél Trapelai, Raktárak Eétzletbec rau minden tori pai gyigyaaart árban. Firaktár Kagy-Ktni-saa taámara: Király farenel Práfar B. él Barei J. gyógyneréaieknil. un x* im XX XX XX I HÜSZORHAEMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZ LÖH JUNTOS 1 fia 1884. HIRDETÉS E K. /Bátorítás és remény a szenvedőknek! Két gyógyjelentés fulladozás és vórtorlódasok, idült és elhanyagolt tttdőhurnt és emésrtósi gyengeségnél, a Hoff János fele malatakészitmények által. HOFF JÁNOS stb. Bécs, urnák, a valódi maláta feltaláléja 8 egyedüli készítőjének, cg. kir. odv. szatUté ett Braunérttraase 8. az. NéjMtfc-BojiUi, I8SV. aUrcrJaa 39. Több évig ninlMtüok aealmábso, vértorlódiaban éa eaért majd kétaégbeertank. Orron taofteara a Hoff féle malata-kironaloka\'. hwanáHuk éa asóia örömmel ismerjük el, tökéleteaen egéeaaégeaok, vagyunk éa Iameríseink, kik-kel tuláikoiunk, e fölgyógyultál valóeigos csodának tartják. A aienvodók jártra kölelenegflnkoek tartjuk rat tudomásra hosnl. WKTZKLKA B , OS, kir. ính oizt. aufy. ÉHaBiralirt-tAraaaáe tUrihm Maet-Bafttl. Miután én aa ön Hoff Jánoa-féle malátakéasitményeit idült éa nagyon elhanyagolt lüdőburut éa eméaatéai gyengeségnél a legjobb sikerrel ha™ná]tam, annálfogva felkérem önt, ssiveakedjék aaimomra 16 p.lecsk malátaki-vooat egéaraégi söre, 2 palacak koncsenlrált-malátakivonatot éa 5 aacakó maláta meljosukorkát postautánrét mellett mielőbb megküldeni. " Dr. WILHEUf H., kflaégi orvoa. Ciaiuut-Pal.tl, 188«. február 22. Ó Felsége a dán király 5122 4-S HOFF JÁNOS gyáro. úrral asárnyeogéde által tudatta, miaaerint malátakironatáoak értékét igen-igen nagyra b«-oaüli. ,Én\', igy bangáik a királyi uyilatkoaat „őrömmel tapaaataltam a Hoff-féle malátakirosat gyógyhatiaát ugy Baji; magamon, mint udvarom tabb tagjánál. . C8TJZ, KOMÁHOZ mellett, 1884, április 23. Az ön kitünö konczentrált mai atakivonata, hála letennék nékem a legjobb szolgálatokat teszi, szándékozom azt hosszabb időre is használni. Mély tisztelettel ECKFELD B. rabbi. Fóraktír Király Ferencz « „ategraltóhoi* czlmzett gyógytára Sagy-Kantzsan Szerencse esetén 500.000 Bárka. Hamburg állama által bÍEtoiított nagy aranylóttó, a soraolisaiuai előforáolŐ nyeremények >s a legjobban biztosított pontos nyeremónykifizetések miatt a legnagyobb kedvoltségnek örvend. A huzÁs egy kQlon vei 6 riga igatóság által vezettetik í* az egész vállalat fölött az állam firköJit. Pár hó alatt az eUótSl e heiedik osztályig 100,000 torzjegy kosul. 50.500 s ortjegy blatozan nyere-méoynyel lesa kihuiva. — Szak közt 500,000 márkás főnyeremény, továbbá : 000 márkás: 26 i 10.000 56 « 106 a 253 í 6 í &15 a 1036 k S9020 i-10, 463 5.000 3.000 2.0W 1-61*0 1.000 500 145 200, 1 0, 184, 100, 94, 67, *n, 1 200.000 2 100.000 1 90 000 1 80.000 2 70.000 1 60 000 2 50.000 1 30.000 5 20.000 8 16.000 E nruremenyekból az első osztályban 4000 sorsoltatok ki, kisorsolás, összeg 157-000 m. As első oiztily főnyereménye 60000 m. A második osztályban 60000, a harmadikban 70000, a negyedikben 80,000, az ötödikben 90,000, a hatodikban ICOOOO.a hetedikben 500,0(j0 m. toTibbi.800,000. 200,000 stb. Első T-jstálva sorsjegyek huzásáhoc U árak: Egy egész eredeti sorsjegy 3 frt 50 kr. Egy fé! eredoa cr; i írt 75 kz. Egy negyed eredeti sorsjegy—frt 90.kr. Ezen átszeg beküldése mellett, pénzben staívinynyal, akár bélyegekben megrendelések pontosan kiszolgáltatnak. Mindenki megkapja az áll tó csira erre! állatott eredeti sor jegyet éi egy hivatalos tervezetet, a melyból minden további éi pedig a nyeremények, sorshúzás idei* itb. megtekintetó. hetis etán aa illetik megkapjak a hivatalos kime-utást. i nyeremények kifizeiéiieérL ax állam kezeskedik. Kívánatra a sorslási \'¦a:.-esetet ingyen ii beküldjak, egyúttal kéczek Vágynak axon sorsjegyeket, oe-lyek a megrendelőknek nem volnának inyakxe,. a hozás elStt, kellE időben visxza venni. MiuUn pedig a megrende lések igen sttr&en érkeinek, kérjük a megrendeléseket minél előbb, minden-esésre azonban !884. |ssill (1. előtt kezeinkhez juttatni. WALENTIN & Ce. 2H5 4—5 baiikháxa Hamburgban. Marsba!! Sons & Co. Limited angolorusági czég gainaboroaghi gszdazági gépgyára csépiŐgép*osztályának müaezki vezetőjét baktuldötte Magyarországba, hogy as itteni osépí&í Tissooyokst, a cséplések helyssioéD alaposan tsDalmányoz-hsssa és megfigyelhesse. A nevezett gyár művezetője itt szerzett ta-pasztalatai alapján egy nj alkotása, különösen s magyar Alföld gazdasági viszonyainak megfelelő minta cséplőgépet szerkesztett. Ezen cséplőgéppel 1883. mneraber 25-é-n nagyságos zomborí Rónay "Ernő nr kis zomborl birtokán nyilvánosan próbacséplés tartatott, mely alkalommal annak szerkezete és munkaképessége, mint az alábbi nyilatkozatokból kitűnik minden tekintetben a legtökéletesebbnek bizonyult. Tekintetes GRAEPEL HUGÓ urnák Budapesten. - Mellékelve küldöm s november hó 25-én nálam Kis Zomboroc megejtett pnSbscseples eredményéről ss összes jelenlevők megbizásából Besak Lajos. mélt. gróf Csekonios Endre zsombolyai uradalmi tiszttartója és Bartók Béla nagy zzt.-miklósi. főldmiveiósi iskola igazgatója által kiállított nyilatkozatot: magsai ts cssk gratulálhatok önöknek ée s mesögasdákn&k. kikuek érdekében igyekezett az Ön által képviselt gyár olyan eszközt teremteni, mely az igényelnek megfelel. Ezzel kapcsolatban ei nem mulaszthatom kifejezést adni óhajomnak ; hogy sz eddig elért eredméeyek csak ösztönzésül szolgáljanak a gépeket még inkább tökéletesíteni, mert a mi nem halad Sz visszafelé megy, —- mert megállás nínos & világoD. Kelt Kis-Zbmborban, 1883. úeczember 6*ájr.v \' ZOMBORY RÓNAY ERNŐ i . k. NYILATKOZAT. Szerencse éa ve-leües gyakran - az ¦rsberiéletben nagy szerepet jáizanak ét az ember ezeknek »gy ajtótmin-dig nyitva hagyhat, ha ac — mint itt — kényelmes a tisztesség «.s nton elérhető. Főhnziíiinkmir korábban ia ígten szerencsé ei vol ak és a közönség erdeke réi»Oakr6I tnin> dig meg lőn ŐTa Nálonk mindenki előnyben résjesCl,-hogy minden közvetít be nélkül nyeri az eredeti sorsjegyet agy a nyereményt^ ia minden kérés nélkül megküldjük a hnzáa után a legrövidebb idő utalva éa ac eredeti sortjegyeket minden ár emelés nélkül szállítják a megrendelők kezeihez. Folyó évi november hó Sfc-óo Kie Zomboron nagyz-i *oa Rónai Ernő nr majorján Marshall Sons ésCo. gépgyárosok, által kiállított s javításokkal ellátott cséplőgéppel tett próba-munkáról sz eredményt kitűnőnek ismerem el. Javítás Ként kűrösösen kiemelem a ssalmarázÓ meghoaszabbítását es annál9: % dob felé eszközölt lejtős elhelyezését, mi általa szalma nem repülhM ki kellő megriaa\'ás nélkül. Az összes rosták jóval hosszabbak és igy sem a törek, sem a ponyvában szem som maradhat. Továbbá a kis rostán a szelelő szabályozás ígea. okszerű javításban részesült, a kis rosta *snnyira meg van szélesítve, hogy ott torkollás alig fordulhat el6\' A több szekér nyirkos, részDes ausatos gabona kícsépléee tökéletesen végeztetett, i a gép munkája semmi kívánói valót nem hagyott hátra. Pu SBtz-Bósiton, 1883. november 27 ón. Beznk Lajos, s. k. Bartók Béla,:, k. mélt. gr. Csekontos Endre ?agy\'sst.-miklósi földmivelési zsomboiy-i arad. tissttzrtójz. iskola igazgatója. Msrahaí-féle gőzmozdonyokról és cséplő-gépekről képes á-jegyzékkel, kívánatra -egyen és bérmentve BzoJgál . ^ ... GHAEIPBUi HUGÓ gópgyiros JVlEiarsíiail SOzxji é>n Oo. Xalzx^ltecl 2135 3 —6 fSügynÖke BUBAREST- IV. báráíiy-utcza 16.- sz. (Gyar-utcza sarkán.) Ügyoölt Kagy-Kanizsán : Steinitz Mór. A nummi királya. SZÉCHENYI FORRÁS Ileatliisaeb tar tajras Satrao, UtUn aa«a ötszörösen vegyalemezve. asztali viz. - Orvosi tettitelietlöl ajaBlra. Tartalma: Preblaui KroEiorí | Mai 1 MíssMíII ] 97-854 53-534 48-8Ö8 48-0S4 43793 Raktárak Nagy:Kanizsan : Fesselhofer Jöisef, Streni e« Klein és Berdin Karton. 208! 18—» KifOntetésI Bécs és Tifiti Szükségletei beszerzésénél mindennemű és mitxős^gü roBtbBr|(, Irlszdí, bel-fsad], kreás7, sziléziai én széles ágyiepetli, vásznak, asztal terítékek 8, i2, 18 ét *:¦; •zemélyre, törülkezSk. kávé- es thea-térit ékek, hszal gyártmányú damazt szztslsssatiek éa torfilkSzák. Fehér éa sxines szélQ vAsr.oa és bztist ZMkkeSSlSSk aahiőr és piqaot-... -izínes Cretss ét Oxford. Cbiffjo, PerfcU és Shirting, flanel tsksréfc; Piqaét bríilsstJn és satin, sima mintázott ?5 áttört; ágy- éa asztal-takarék, ké*z fehérsesiflek, hölgyek, arak és gyermekek részére, á^yneoiöele, karlstyák, himactt\'azél és sctétsfc, fÖüBSnyÖk és minden szakmánkba vágó ár a csikkekben, ajánljak árjegyzékünk meghozatalát, melyben * raktárunkon EevS Ösrzei tárgyak legolcsóbb STainzav kimdutása mellett Eienyasszoayi keiessjyék U kaiónbŐaS ötaseáUitásban felsorolvák. A kelengyék, elkészítését raktárunkon tartott íegnjabb bel- és külföldi mintáink után legjobb anyagból, mérték szerint, figyelemmel és jól varrva, rövid idő alatt etík* "*jak. Kiir. . \' vagy vett éí meg nem felelu tárgyak kicseréltetnek, kívánatra z. űzetett összeg tijsz&adatik. A visaaak valódisígáúrt és minden csikk jósága és tartóziigáért kezeskedik sz 1826-ik év óta fennálló és legjobb hírnévnek t-rvendŐ czég. Árjegyzéket kiván&tra azonnal bénseEtvs kau. levélbeli megrendeléseket pontosan és gyonan eszközöl a tisztelettel alulirt czég 2132" 3—8 Haris, Zeillinger és Társa Ü ci. kir. fensége Józaef fSbercseg és FilSp sassz, Coímrj gőtbai berezeg 5 fensége advsri szállítói. Budapest, Vácri-irtcza 9., a „kék csillagiiiu." .. i TÁRCSA gyógyfürdő Vasmegyében. Szombathely éa Aapang rasati állomásoklói kocsin 4-4ra alatt elérhető. Áerány riaei Dr. Ludwlg Ernő, a bécaí egyetem vegytan rendes nyíl. tauárioak ez érben újonnan essközülí Tegyi elemtéae atérint szénsavas yaseleget e szabad szénsaiít tartalmasnak, kitünö hataeu a nól nem különféle bantalmalnál, Térszegénysígíél, a légzési és emésztési szenet idült hnrntjainkl stb. A íttrdóben goatahivatai éa íiviró Tan. saios ft fiTolo.: laöSBt. Bktii- és jó üelBerts: Fürdő ónos: X>r. Tliomai Laíos. A fTJrtlé nejnyltása f. é. május 8-án történik jós? 6-6 A fürdőigazgatóság. Wajdits József könyTByomd4j4bái Nígy-Kmizsin. NAftY-KANIZSA, 1884. jmiiis 5 én_ 4B-Z1C mu em ce;r>ü errt . X9V t HuszoiAarmaáík enolyim H1R0E7ESEK 5 huibot petitsorbsa 7, msodssor 6 ¦ BÚBdeii további sorért 5 kr ZíYILTT ÉRBEN »oranr*nt 10 krért Tétetnek lel a\'iDf*t4ri illeték minden egyes nirdo-:et(-n 80 kr. flaetendö. I0ZL0II. k lm smQemí réssit iBető k&sltmé-BOTek a zszzzwzS&ős, aayagi részét IHető kozísmésyete pedi^. kisdobos bérEseatré tsrtésezHÍ6k : . W1SII.ISSS.T . \' Bermentetlea levelek essk Utasa mojikztirisktél fogadtatnak et Kéziratos riassz i A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank*, „nagy-bsnízsai Guk. tűzoltó-egylet*. » .zalamegyei általános tanítótestület^ t n ü&gy-k&Disa&i kisdedaoTeiő egyesület0 önsegélyzó szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsíi kt*lvál*8ztininy* hrrataloB lapja. a « nagy-kanizsai tiszt HetenkiQ. kétszer, vasárnap- s esütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A harcz keidete Nem valami két vagy több állam közötti harczról, hanem azon kisebb szabása, de magában vére a mai kort erkölcsi tekintetben/ terjesen feltünteti és nagy sülyedést igazoló harczről akarok szólani, mely immár kerületünkben a képviselőválasztás alkalmából megindult; azon harezrőt, mely talán következményeiben túlszárnyalhatná a valóságos háborút is, mert a mellett, hogy emberélet is veszélynak van* általa kitéve, tekintve, hogy tv szomszédos népek önmaguk ellen keserítik egymást, társadalmilag, a 19-ik század utolsó negyedében, a cztvilizatio nagy elhaladásának csúfjára s ganyjára az erkölcsi kritikán alól állóvá teszi annak elkövetőit, s megbélyegzi a társadalom megvetése által azokat is, kik az ilyeneknek vezetői,, s kihat arra is, kinek érdekében ezek működnek. A nagy-kanizsai szabadelvO párt oly imposans tömegben rándult ki pünkösd hétfőjén Pacsira, melynek a nemesebb gondolkozásunkat csak meghódítani lehetett, de koránt sem oly módon, hogy azáltal az ellenpárt embereit sértette vagy sérteni szándéka is lehetett volna. N.-Kanizsáról kiindulva, a szabadéivá pártiak mintegy 40 kocsival a végrehajtó bizottság által választott s kiküldött tagokkal, kisérvén azok a nagy nevű és még nagyobb érdemű képviselő jelöltjüket Dr. Falk Miksát, Paesára szándékoztak menni, s a kis menet a vidék lelkesült párt-híveinek csatlakozása folytán Felső-Rajkig már oly nagyra nőtt, hogy a menet ké tszasz kocsit és szekeret meghaladó számban volt, melyek a választók sokasága által túlterheltek voltak, s bátran mondható, hogy a képviselő legalább 800 szavazó kíséretében érkezeti Faesára, oly kiséret volt tehát ez, minőt egyetlen al- kalommal sem volt még módjában Zalamegyének látni. Azon falvak lakói, melyeken ez óriási vonat áthúzódott, nagy lelkesedésben adtak jelt honfiúi érzelmeiknek, s csupán egy pár községnek — melyeket kíméletből megnevezni nem akarok — suhanczai nem átallották botrányos tüntetést kezdeményezni, s vágyaik hajótörést abban találtak, hogy a lelkesült szabadelvű választók, tekintettel óriási számukra is, megvetéssel tekintették az útfélen álló s kurjongató törpe kisebbséget, kik között azonban fájdalom, oly egyének is állottak, kik magukat az urí rendhez számítani szeretnék. Meg kell említenem, hogy Felső Rajkon a húzódó kocsik egyikén ülőkre tövekkel dol rik, s egy választó halántékán bőrt aiszakitó sérülést is szenvedett, s ha a lelkesült 800-ra menő szabadelvű pártiak a higgadtság s komoly méltóság által nem korlátoltatnak, s helyzetüket felhasználni akarták volna, bizonyára az egész falut szétdnlhatták volna; hanem a mérséklet győzött, megbélyegezni ünnepélyüket nem akarták, s ezenfelül sokkal nagyobb tisztelettel viseltettek szeretett képviselő jelöltjükhöz is, hogy sem a megkezdett harezban kidobott ocsmány kesztyűt felvegyék s ezáltal e választó kerületet beszennyezzék, a történt eseményre megvetéssel feleltek a nyugodtan tovább távoztak. Azonban ezen elnézés által a csőcselék — mert az ilyeneket tevők csak ezen sorában nevezhetők — talán vérszemet kapva s talán valakik által biztatva is, a már kisebb csoportokban visszatérőket nagyobb bátorsággal merészelték megtámadni, s valóban útonálló módon viselkedtek, s merészségük nemcsak odáig ment, hogy egyedül haladó kocsit is megtámadtak, s az ott levő zászlót erővel elvenni akarták, de mert a zászlótartó lelkesült erővel küzdött annak megtartásaért, tehát a zászló rudjit törték el dulakodás közben, hmem a későbben mintegy harmincz szekérrel visszajövőket is, ár est homályát felhasználva, egy, másik falunak némely lakosai meghajigáit&fc í botokkal fegyverkezve, a békés utasokra ütéseket ie mértek. Hogy mire fog vezetni az ily fellépés, most még tartózkodom kimondani, de azt nyíltan elmondom, hogy ha ily viseletű elemeknek lennék én, mint szerény ügyvéd képviselő jelöltje, szavamra állítom, hogy megvetéssel fordulnék iőlfik el, mert a kihívott tístvérharesot folytatni felette veszedelmes dolog levén, a nemes választókat oda utasítanám, hogy maguknak egyszersmind hasonló elemű képviselőt keressenek ¦ ha ugyan találhatnának — de testvérvér folyása mellett megválasztott képviselő nem lennék soha! dr. farsek lászló. Vttzonválasz r- araak- Azon védiratra, melylyel az idegen szók és kifejezések mellett síkra száll, elégségesnek tartanám Önt megkérni, miszerint e lapok 39. számának hasábjain megjelent felszólalásomat figyelemmel tessék átolvasni 1 Ha ezt teszt, ügy bizonyára belátja, hogy válaszával fölösleges munkát végzett, mert az én szavaimból nem látszik azon olthatlan gyűlölet, melynek hatása alatt .feszítsd meg"-et kiáltanék minden idegenszerire. Az általam elmondottakbői csak bizonyos neheztelés látszik azon túlhajtás ellen, mely az idegen szókkal való éléssel elkövettetik. Hogy azonban példákkal is feltüntessem azokat, melyekre czéloztam, álljanak itt a sok közül e néhány szemenszedettek : Sokba került az eqnipirozás; nagyszerűen amusirozta magát; az ember nincs biztosítva a médisance ellen; ma a Koronába megyünk sou-pirozni ;ne oda, mert ott nagyon paure néz ki; lesz kegyes a mamánál értem plaidirozni ? ez képezi talajdonképpen a pointejét; \'ott bizonyos sufSsance látszott rajta : most kis siestát fogok tartani; az elnöknél ma nagyszerű repas volt; nekem tetszett téie az a prevenanee stb. stb. Miért volna több joga a fran-czia és angol nyelvnek a németnél? Ián megengedhetőnek tart a czikkiró úr ilyest \'is, hogy a mai előadás nagy Beifallt erregolt 1 Ha ezek megfelelnek szépérzékének, úgy bizonyára elegánsnak fogja mondani az utczasarkon álló Dini prímást a következő ruházatban: lábait sárga szattyánnal besetzt lakktopánok fedik; nadrágja hamvas, mellénye kék, kabátja fekete, nyakravalója zöld, kalapjában hosszú toll díszeleg; szivarzsebből kék kendő kandikál s hogy mi se hiányozzék a teljes díszből, balkeze piros keztyűbe vagyon szorítva. De most jut eszembe, hogy én is csaknem félreértettem Önt, ki ez idegen szók és kifejezésektől magyar szókincsgyarapulást, magyar nyelvgsz-dsgodást vár. - Én valamint meg nem hajlóm a lopott, nem tisztességes úton szerzett vagyon birtokosa előtt, éppúgy nem helyeslem az ily nyelvgazdagi-tást, mely a nyelv szellemének, eredetiségének meg nem felel s mely nyelvünket bizonyára elkorcsositná. Azon állításra, hogy ez idegen siókat felkapják s széltében-hosszában elfogadják, megjegyzem, mikép ennek örülni nem tudok; kívánalma csak az, bogy beszédszerveinkhez legyenek idomítva, szervesen illesztessenek a nyelvbe. íme egy csomó példa, melyeken óhajtása már teljesült: kalázli, tislér, forma, firhang, pruszli, strázsa, grádicsony, plajbász, masina, stempli, pántlika, krabátli, czeiger, salugater, srőf, spájz, ezuspajz, smakkol stb, nekem ugyan nem smakkol. Nem ám. máinak sem. Mert mit kellett ezekkel tennünk?. Összeültek a nemzet jelesei, megannyi buzgó, aűggndrtlen bajnokok s alkottak kiazori tárakra czikkiró által bizonyára ismert és hasznait szókat Nyereségnek tekinti azt, hogy most az elsoroltak ia megvannak s nemcsak pohárból, hanem kalázliból is ihatunk? Ha igen, akkor szabad legyen figyelmeztetnem, miként a uyelv gazdagságának nem annyira a Gzómennyiség, mint inkább a szóké-ipezhetoség a mérve. E tekintetben pedig nincs okunk a panaszra. Kit gondol továbbá a rézöntésre illetékesnek ? Én C3ak a magyar tudós társaságot. Mert: na nem ez végzi e munkát úgy megeshetik, hogy egyikünk beszédszerve így igényli, másiké úgy, harmadiké emígy, míg másé amúgy. Ha most már erre sikerűi az akadémiát megnyerni, ugy viseltetem iránta ennyi bizalommal bizonyosra veszem, miként az ön által javasolt világszellemet elvetve, nemzeti szellemben fog eljárni ¦ megteszi, mi hallhatatlanná tette dicső emlékű Révainkat, hogy lehatol a nyelv aknáiba s ezekből a magunk. rejtett kincsét hozza fel még ki nem fejezhető fogalmainkra s eszméinkre. Ne feledje ursm azt sem, hogy Kazinczynak is tévedésül róják fel némely idegen sző meghagyását, szolgai elfogadását. * * * Három tekintetben kifogásoltam az érintettem túlkapást. 1. Illetlennel: mondtam, ön ezt egyszerűen tagadja, minek ellenében még egyszer kimondom, hogy aki mást ezáltal szándékosan akar zavarba hozni, pirítani, sz az illemnek legelemibb követelményeivel sincs tisztában. T Á RCZL A «zinesz alanjfiatsága. irts: liakotlotay jpál. (Folytatás.) Á. asimítű" jsllomszínészt, ba színpadon Tan, szonnal megismerjük hangjáról alakjáról (hias nem ördög, hogy e "külsőségeit airáltoztsssa) s mégis be* ezédmodora. magatartása Un csekély módosulással \'elráltotra teljesen idegennek-átintetik fel fit éa nem ragyánk hajlan dók rágondolni, hogy ez sz ss egyén, síréi tán kéréssel elébb ss ntosán kesét szorítottunk. As egyéniség el változtatása, agyú csak árnya.atokig lehetséges; mivel as árnyelaiarányok kiszámítása bonyolódott, képzelmet igénylő, sokszor nem ia épen magát kifiietö munka, azért tsb annyi alanyía* ssioess, ki inkább kritika nélkül úgy adja magát a szerephes a mint ran. Mire! pedig as embernek csak egy alanyisága ran, ha ast a színész nem módosítja beiásása Msrint. feltűnőre teszi tétlen egyéniségének eltérőségét a kilfi-söit íeladaitól s ennek csakhamar alája kerül. Mert nem ott csinál hatást, a bol 6 akarná, hanem ahol véletlenül a tárgyalt sssrop egy-egy momeBtB.ma.as 6 kedélyé-rsl rákost tünetet mutat. Ezért Fan, hogy pl. Nagy Imre bármily ssakmáju szerepben csak ott.arat sikert, sbol as ó sajátságos ifjúi, igazságtalaflség eilen nemesen íelbóssűifi iüre helyén ran. De legyen a szerep fejlődésében még oly elütő as e Bstmű, szenvedélytől, mégis 6 folyton itt érintntt «mim«T«í sd kifejezést a Marák- oak. örökösen az fi gyengesége áll előtérben a a fölvett alak róla mindenkép lerí : egy és ugyanaz mmdig. As-alanyías szí-nésrek egysserre kitárrin énjüket, hamar megismertetik egéss valójukat. A legfelső fokon kezdik s Így régül kimerültöknek, szegény veknek látszanak — mert oincs tObbé egy olyan hangjuk sem, mely ujsag tehetne a nézfi számára. Ellenben a szerepek fölött uralkodó jellemszíaéss azzal ssekott imponálni, hogy nem engedi magát kritika nélkül bármely kínálkozó érzelme* szó, avagy helyzet által megindittatni z pblsgmatikas marad ott, ahol mások már dühöngepek ragy siránkoznak. Tudja A h°gy aszinéss nem átér aő, hanem teremtő mfivéss, kinek nem föltétlen kötelme kedélyét a szerepnek alá rendelni, • hanem joga ran szellemét a sserep fölé hely esni. A leg* alanyiasabb száosjssek: a naivak — ritkán jutnak el ss obieotir állázpontig. Nagy ritkaság egy Prielle rsgy Molnár-né elfikoifi kimértség", derült közönyössége. Legtöbben ss alsnyisszág legssan-vedőlegesebb végleteiben: a kaozsgórig-ságbsnes siránkozó caüggedésbec jellem zik a nair leánykát. A színésznek a régietekben legnehezebb mindig ajat adnia. As obiectir ssiaéss előbb szelleme mélyé-, re bocsájtjs e végletek/, s ott vizsgálja, élhet-e relök minden alkalom mai. De a nairak többsége netc a szellőm mélyét, hanem a kedélyét réJi elsfibboek. Beéri azzal, hogy Beír leánykája minduntalan felkacsagjon, sseleskedjék, köiénye csücs-kéjétmorzwlja icedrea bsmbasággal — ragy pedig komikus páthossal féltékeny* kedjék, sirrafaksdjon. A kedély nyoma.-tákát keresi, asm s szellemét. A gyer- mekben s gyámolatlsnságot keresi, nem as élezet, iróniát — asŐral a szellemet alárendeli a kedélynek. Azért mi érek óts sem látunk más naivat, mint Grillne-ét (Csillag T.) pedig elég nair iserepet adott eddig. Hogy s aaíritss nemcsak as érsés véglete, hsnem bisooyos dérült pblegma is, mint a gyermeké, ki alig indul meg valamin — azt a bécsi Hofman k. a. fényesen megmutatta Viriers Suzsn-ne jában, mely sokkal természetesebb örülné •:rselgcsalkitásánál(Réssletes párhuzamomat ]. „A hol unatkosnsk" czik* kémben. Alföld 1882. érf. 62.62-ikszám. Eleinte terméssetes volt g-né e régletes-séga, sót elragadott rele; most már ismerjük, s ha nem frissíti föl némi módosítássá], e sajátsága el fog épülni és közönyössé válik asámunkre, mint annyi más nairs egyénisége. A tétlen egyéniség el-érül, a terókeny örökké ifjú msrsd. As alanyiasság s két végletét azonban mindkét nembeli estnpadi lyrikusok közösen oultirálják. A neretgólés éz siránkozás és as eseket előidéző, kisérő hatások (őröm, Tigság, megadó, sopánkodó tájdalon) kiaknázásábad erőlködik a ssn-aóaset, E hatásokat a drámában királó-isg.as embert külsőleg érintő, megrázó* benyomások keltik. A mély kedély shak-perei drámában a színész egészen magára ran utalva. Sokszor egy helytt, mozdulatlan állva, magába merülve kénytelen tázbe jönni, ragy könnyekre fakadni, A gyenge tüdejü modern költéssst nem képes ily hosssu lélekzetü ssenredélyekrs. As ember peresre tUos magára hagyva, nem is tehet magától semmit: psssir egyéoi A modern dráma osupa Olelkezés-ből, lemondásból, búo*utasból, rissonlá- tásból áll s as eléraékenyülést, föidOhö-dést legalább ís ketten régzík. A modern drámai patbos a „Fourchambault" Bar-Danijában éri el felső fokát, midőn pofon ültetrón, kikel önmagából. Láttam egy igen gyztra mükedrelőt, ki e jelenetben, mint Bemard rért fagyasztott. Miért? Mert e tettlegesség réssérs a tsinp&dot valóra varázsolta és Bemard helyett vélt érezni, midőn pofon ütötte Leopolc. L külső körülmény asonnsl belesegítette Őt a helysstbe, melyet e jelesetig ss egész darsbben hasztalan próbálgatott. Ily köay nyü ason pítyergők fölidata, kik apjukat vagy leányukat riszoot ölelik. A meleg test közelléte, görcsös osorongstása as élet látszatára! segíti a stíséss hangulatát és nem láttam még oly gyenge színészt ragy színésznőt, ki ily jelenetben könnyekre ne fakadt rolns. As utókor uíuésskate-tőja roppant téresen less imformálva, mi dőn lapjainkból G.-né, P. Márkus E, Hel-rey Laura ,megható¦ mftréasetéről fog olrssni, mert a mi kritikánk aem tudja aa^főliamsrai: mikor segíti azt aszínészt a kellő hangulatba és mikor tüseli 3 önmaga abba belé magát Csakis aa utóbbi módon kifejezett alanyiasság veheti alkotó művássst-számba s igj as említettek ms-lodrmmatikus sikerei nem tsxálhztók oly msgssrs, mint as obiectir alkotókéi, ragy üiint néha (pI.\'Nagy I. magasztos Ádámja kivált Kepler monológban és feakölt ha[> d kiáss „as ál ha tatot fejedelem*-ben) sa* ját ssórványoi egyéni jellegű mosss* natsik. Izméteiteu ki kell műndanuok,hogy szinpsdon csakis az as sJ&nyi&sság mú-réssi jellegű, melyet a sziaésE ssámitás" teremtett meg. Ei se aíaByiasság sob&Bss, less ingadozó, bizonytalan — meri minden fokozatában kitervelt, kési i a ssinész nem találgatja, csak elismétli. Mint technikai művelet sem a nézőre, sem a tzlnéasre nézre nem 1 ebet oly kínos be-nyomásu, mint a rögtönzött alanyiasság. Hogy az illető helyen álljon elő, a as!-náss est kénytelen előre résstetesen begyakorolni — mialatt hangját\' szervezetét is cragedzi z fölindulzskos és nem fog berekedni,vsgy túlságosan kifáradni. Továbbá megtévén a kellő pontos felosztás, a zs-\'néss erőre tudja e* illető szüneteké, ragy nyugalmasabb helyeket, hol • réseit kipihenheti és erőt gyűjthet a következő alkalmakra. Ez. az oka, hogy as iczipincsi Raan, Lewinsky, a korlátolt pbysikamu Egresey oly sokat kibírtak — holott igen drabálís bl >itivisták esaké-lyebb srfifessitésre is Idmerülnek, Es as oks továbbá ama jelenségnek, melyet a kitünfi színész Coqnelin oly igazán jellemez, hogy : Bralódí sslaésznek soha sem kell késsülódnie. Barmikor belekeadhet szerepébe s előidézi a kellő hatást6 — tapasztalásból beszélre nozzátebetem, hogy a közepén, régén is félbeseakithztjs meg ujrs belekezdhet t beletalálja magát bár-mely ssakaza ragy szó hangulatába. sNb-retése, boraadálya, könnyűi — úgymond C. — hatalmában vannak; nem keil Tárnia, míg maga is meghatódik* . . , Talmiról mondják, bogy Hamletet játsaraa, végszavát Tárása közben sssia-fsiak köst agy barátjára!. &z ügyelő Ut--¦; Talma gosdatlan állapotát, űgyelmez-teté, hogy jön a régzsó. (Vége k5r.) HÜSZONHASMAXUK EV70LYAM ZALAI KÖZLÖNY JÜNITJB 6 és^lSS*. 2. Bosz ízlés bélyegét sutíttera rá, mi öo által szintén tsgadtatik. Mintán még nem sikerült a szép kellékeivel teljesen tisztába jönnünk, megjegyezve csak azt, miszerint a nyelv szépségének tán az egységesség ily kelléke volna, e latin közmondással felelek: „De gnstibns non est dispatandnm." 8. Veszélyesnek mondtam. Ezt visszavonom, mert nyelvünk fejlödé sének története elég biztosítékot nynjt aziránt, hogy majd támadnak arra hivatottak, kik a nemzetet, mely e kincsére kell hogy féltékeny legyen, figyelmeztetik, felrázzák, na a ragály majd nagyobb mérvben pusztít s az inas és szobalány bon jourt és bon nnit kirángatnak egymásnak. De bisz ekkor különben is divatját múlja majd, hogy miért ? Találja ki, czikkiró úr! Midőn ezek után a csatát részemről befejezettnek tekinthetem, még csak Bajzának eme szavait idézem : „Minden kelleténél nagyobb ve gyűlés közönyösséget, tngaUgságoi s jellemtelenséget szül; oly középlényeket teremt, kik sem szeretni sem gyűlölni nem tndnsk, milyeneknek száma úgynevezett műveltebb osztályainkban végetlen." vidíki. FA Mi MIRSA beszéde a. c-kEEiziai kerület választó polgáraihoz. 1884. joniui 1. TISZTELT URAIM 1 Miután Önök szívesen voltak oagy-kanisssi bzbbttáei.u párt nevében engem a jelöltséggel megkínálni, ¦ én kitüntető b\'aaimakat megköszönve, kéez-nek nyilatkoztam ezen jelöltség el.oga-\' dáaára; tatán még Öoök kőit U lehetlek többen, kik azt hitték rólam, hogy vagy elég rövidlátó vagyok ai elvállalt feladat nehézségeit fel nem ismerni, vagy elég könnyelmű., azoknak súlyát kicsinylein Legyenek meggyőződve, hogy aem ai egyik, aem a másik föltevés nem áll Én ugyanis teljes terjedelműkben isnie-ren a néhéi légeket, melyekkel itt egy kormánypárti jelöltnek aaembe kellszáll-ni ée hogy est bebisonyitsam, azonnal in magam fogom ezen nehézségeket megismertetni , — de érett megfontolás után ngy találtam, hogy a küzdelmet önök támogatása mellett magamra vállalni nem csak kötelességem, hanem, hogy e küzdelem, mióta a ssavadelvü zászló hivei itt oly Örvendetes mértékben megszaporodtak és tekintélyes párttá összeforrtak, egyáltalában nem reménytelen. A mí a nehézségeket illeti, ssok kétféle természetűek: először ugyanis tudom, hogy esen kerületben a független* ségi pártnak trendig számos híve volt. a minek bizonyságául szolgál ason tény, hogy a nagy-kanissai kerület két orssig gyűlésen át épen esen függallenssgi pártnak egyik igen t. tagja iltal volt képviselve. A máaík nehézség pedig abban áll, hogy kedvez hazánkban csakugyan még igen sok baj van, mely orvoslást igényel és igy nem is valami nagyon élénk agita-tiórs van szükség, hogy a kedélyekben as el-jgületlenség érzete ébren tarUasék s új meg új tiplálékot nyerjen, főieg miután az emberi természet ugy hozza magával, hogy a ki v .Uamely fájdalmat ér. ¦ nem igen hajlandó nyugodt elmélkedésbi bocsátkosni bajainak milyenben fekvő okai fölött, hanem legkényelmesebbnek találja a legközelebb fekvő okot előrántani és igy a jelen esetben minden bajirt a kormányt és annak pártját felelőssé tenni, miként a beteg is szenvedéseinek valódi forrását nem ismervén, vagy annak felismerésén fejét törni nem akarván, as orvost vádolja, meg nem gondolván azt, hogy vannak oly bajok, a melyek az organizmus természetei fejlődésétől eNá-iassthatlanok is melyeket as orvos v.gy épen nem, vagy csak igen lassan meggyé-gyi.ani képes, de a melyek nagy részben a fej Sdés előhaladta vsi maguktól is eltűnnek. Szóljunk mindenekelőtt az emiitett nehézségek elsejéről, melylyel a szabad elvű párt jelöltjének itt meg kell küzdeni, tudniillik : a függetlenségi párt híveinek tetemes számáról. Itt mindenekelőtt meg kell jegyeznem, bogy én a függetlenségi pártnak létezésit Lazánkban, nem csak hogy szerencsét le tségnsk nem tartom hanem épen ellenkezőleg szerencsétlenségnek tartanám azt, ha e párt akár esed akar más elnevezés alatt köztünk létezni megszűnnék. Pillantsunk végig hazánknak negyed félszázados történetén, — értem azt az időt, a mióta Magyar ország s babsbur^i dynasüa uralma alatt áll, — és azt fogjuk találdi, hogy Z\'.pólyától Kossuth Lajosig ilyen irányú párt mindenkor is minden körftlmiayek kösött létesett. Magyarország nem meghódított tartománya eseadynastiáoak, banem szerződésileg ruhást* arra szent István koro náját, kikötvén magának az alkotmányos jogohnak bizonyos összegét. De már akkor is, midőn s szerződés legelső alakjában létrejött, voltak sokan e hasábsn is ezek kösött igen joles hazafiak, — a kik egyáltalában nem helyeselték esen szerződést és as országnak teljes önálló ságát és függetlenségét megtartani óhajtották is megtarthatni hitték. Ezek kisebbséget képestek, valshányssor a trónon oly uralkodók ültek, kik Magyarországnak jogsit tiszteletben tartották ; de többségre jutottak azonnal, mihelyt a kétoldalú szirsódés a dynasiia résziről egy. oldslusn meg lett szegve. Ilyenkor aztán mindannyiszor sz ő táborukban volt a valódi hazafiak túlnyomó többségéé* esek nem egyszer fegyveres késsel is védelmezték a nemiéinek elidegenithetl«n jogait. L küzdelmek megujultak különféle időkben, de, és ez igen nevezetes tünemény, melyet Önök figyelmébe ajánlok — sohasem vezettek as országnak tel j e s elesek adására, a nemzet és a dynaa tia közt kötött szerződés végleges felbontására, hanem —mindkét réss érez vén, mennyire szorul egymásra — as ily küzdelmek mindannyiszor új békeszerző dést eredményeztek, a mely azután bizonyos időre ismét bístositotta a nemzet számára alkotmányos jogainak háborítatlan élvesetét. (Folyt, kör.) Jegyzőkönyv. A Rnagy-kanissai tanítói járáskor" 1884. májas 15-én tartott, félévi rendes filé séröl. Jelenlevők : A kör tagjai határosatképes számban ; Bsbóchsy György, nagy-kanizsai polgármester; Lengyel Lajos, nagy-kani zszi főjegyző ; Krauss Boldizsár, takarék pénztári főkönyvelő urak mint vendégek. Elnök: Hajgató Sándor. Jegyző: Szalay Sándor. Tárgy: A) folyó ügyek elintézése, 2) orsaá gos tanítói gyűlésnek sjánlsndó tétel meg vitatása, 3) gyakorlati előadások, 4) indítványok. Rand: 1. As 1883- november 22-én tartott félévi rendes ülés jegysőköny ve felolvastatván, hitelesíttetik. 2. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésé vei Msgasi József is Kemény Mór bisatnak meg. 3. Kondor József engedélyt kér. indítványát — kegyeletbsli fontosságánál fogva ss ülésrendjétől eltérőleg e hsiyen tehesse meg indítványai. Asl megnyerve, indítványozza, miszerint Horváth Fái, volt nagy-kanissai népiskolai igazgató tanító, veterán tagtárs elhányta fölötti fájdalmát a g^filés jegy sö könyvi leg fejezi kí ésörökité meg. As indítvány egyhangúlag elfogadtatván, gyűlés a mélyen érzett veszteség emlékének szomorúan adósik. 4. Uj pártoló tagokul bejei intetnek: Hegyi Bálint, Zaihareoaky Zsigmond. WsjdiU Jóssef és Hófer Ferenci urak. Örvendetes tudomásul szolgál. 5. Gyakorlati előadást tar: Dolmányos Ferencs s^.sAmnévről (m. nyelvi.) Vajda Ferencs a tatár járásról (tört. o.)-A részletes birálat megtétele után haia.ro sattá lesz, miszerint az eddig szokásban volt mód, hogy gyakorlati tanitásraanyagul mindig egy-egy teljes leczkttkör vétetett legyen, csélraveaetőnek nem lapass taltfctván : ezentúl mindig cax egy-egy lecske less felveendő a fellépők által. 6. A legközelebbi rendes ülés sikál mával gyakorlati előadást tartani vállalkoznak : Hoffmann Mór és Pongra.cz Adolf. — Tudomásul ssolgál. 7. A Budapesten, 1885-ben tartandó országos kiállítás rendeső bizottsága felhívást iotésett tárgyak beküldése iránt — Azon hitben, hogy s megyei tsniser-múzeumi bísottság e tekintetben már ugy is elegei lett ebbeli feladatának s megyénk állata eléggé representálvs teend, — egyszerűen tudomásul ssolgál. 8. Olvastatik a központi választmány 1884. február 9-én tartott ülése jegyzőkönyvének 7. pontja, mely as or sságos képviseleti tanitoi gyűlésnek sján lőtt tételeket tárgyalván, felhívja a járási köröket, hogy azokra elŐsdókat jelöljön ki. Á tételek két részre lévén osztva, eisőréssül: 1.) ,A népiskola és s köz-egészségi ügy,\' 2.) „A felnőttek oktatása a magyar beszéd elsajátítása érdekében." 3.) „As ismétlő oktatás;° — második részül pedig lj ,As olvasókönyv-, 2.) „Milyen legyen as ismétlő iskolások könyve falon, — milyen városon ?• 3.) „A törtek tanítása.* 4.) „A termééin rajz tanítása, snysgs és mód szere s népiskolában\' ciirnü tételek vétettek. — As alsó rész tételeire, valamint a második réss 3. íitalére előadóul Altmann tagtárs vállalkozott; — második réss 1. és 2. tételének kidolgozásával megbízattak: Ram sxanek Simon, Sáringer Károly, Aoders Károly, Sohmidt József és Papp Mihály tagtársak; — i méiolik rész 3. tetejének előadójául pedig Kemény Mór tagtárs jelöltetett ki. A köspoot által kijelölt tételeken kívül Hofmann Mór lag társ a kővetkező tételt ajánlja az egyetemes képv. gyüléj elé terjessteodónek : „A tolterhelletésrŐl és annak képzelt óa vslódi okairól"; — mely a fennti tételekkel kapcsolatosan a központ figyelmébe ajánltatik. A tételt ajánld maga fogja kidolgozni. 9. Olvastatik ss elnöki felhiv/s, mely véleményt kér as iránt: „nem volna cséUserÜ, bs s központba küldött !/s tagdíjból a salam egyei ált. tantestület as országos tanítói árvaház alapító tagjai so rábs lépve ?\' — Gyűlés nagyon is őhaj tudónak tsrtja as sUpító taggá teteit s e vélelme kapcsán saját pénztárából külön 5 forintot kiutal, továbbá Lissinek Jóssef tagtársat megbísts a tágabbkörü gyűjtés eszközlésével. 10. A salamegyei tanssermuseutni bizottság felhívására, bogy részére természeti egyedek küldessenek — válsas : küldjön s bizottság a msr meglevőkről jegysiket tájékozás végett. 11. Miután az Eötvös alspra történő befisetésék gyűjtés utján nem eredményestek kellő sikert, határozat, misserint a tagok esental befizetéseiket egyenesen Budapestre küldjék. 12.Indítvány, hogy KrÓb Pál, megyénk általánosan sseretett tanfelügyelője, váJasstsssék meg megyei tu testű* le-ünk tiszteletbeli tagjává. — Miután tanfelügyelőnk a .salamegyei általános tantestület*-nek ex off.cio már ugy is tagja, gyűlés őt a tiszteletbeli elnökségre! óhajtja megtiszteld a est inditvány-ként s köspont elé terjeszti. 13. Bumssaaer Simon gelsei tagtárs jelentést tesz egy jellemző incidensről, mely vele községében — mivel a harangosásról és as azzal járó dijasasról is lekössön*. —. a közelmúltban tör.ént. Okmányokkal igasoljst miként tartottak ott csődületet, melyből jegyzőkönyvi határozatul kapta, misserint vagy tartsa kötelességének a haraegosást as eddigi dijasás rueil-\'t teljesítési vagy mondjon 1* állmsitrol. A\'után felolvassa ason vég-*-ai, melyet Svastics Károly Kanizsa járási szolgabíró ur az ő jelentésére és kérvényére hozott; mely ót a haraagosás terhétől felmentvén, akösségi elöljáróságot erélyesen ut» altja harangozó fogadására intve ss elöljáróságot, hogy jövőre efféle ¦ i n s a 1 t a s megtételétől ssigorusn óvakodjék. — Gyűlés esen, a tanítói tekintélyt mélyen sértő esetről szomorúan vess tudomást, s egy-felüt sffölötti megbolrénykosását fejezvén másfelől Svastics Károly szolgabíró urnák — eltekintve, hogy ámít tett, kötelességből tette — mint a ianférfiekigen tiastelt barátjainak és őszinte jóakarójának as alkalomból jegvsőkönvri meleg köszönetét nyilvánítja. Esek után ss ülést végesték. HAJGATÓ SÁNDOR jkörí elnök. Hitelesítjük: MAGASI JÓZSEF KEMÉNY MÓR. Jegyzett*: SZALAY 3ANDOR jköri j«gyaő. Hírek. — Dr. Falk Miksa mint keresztet} a. Egy Bihari menyecske pünkösd napján hadgyakorlaton Kanizsán időrÓ f rjét meglátogatandó, kocsira ült a s jó reményben levő asasonyl csakhamsr szülési fájdalmak értik utó!, szerencsire Stampfol Sudónia okleveles és városi ssüléesoŐ gyors segélye folytán minden komoly baj.nélkül a fia gyermek akkor ssületett még, mikor Dr. Faik Miksa ssabadetvü párti képviselőjelöltünk disz bevonulása történt. Esnek emlékesetire másnap reggel általánosan tiastelt s szeretett képviselőjelöltünk felkőretet, hogy az újszülöttnél a keresztapaságot elfogadni kegyeskednék ismert jószívűsége folytán a legnagyobb örömmel fogadta a jó ma gyar nip egyik családjának bizalmas fel hívását, meghagyván, hogy megválasztatása esetében Kaníssára juve kis ki ressifiát látni kívánja. A keresztelő emlék igy szól: M i k s a, Dosi Tóth István és Hajdú kaulin gyermeke fölvette a ke resttség esenlságét nagykanizsai jsentfe-reiicsiek plébánia ternplomábsn 1884. jomu8 2-án Pában Gyula mk. keressteló. K- resztelők : Dr. Faik Miksa és Polgár Anna rómsi kathoiikuick. Midőn e ssép s jellemes ténykedés felett örömünket fe jessflk ki, óhajtjuk, hogy a keresstspá nak ogykor sok öröme teljék e vidéki ke-resstfiábaa! — A habarék! dicsőségnek ál dozott bizonyos Pspesnyák nevű, helybeli kómivss is oly módon, hogy Nagy Anna nevű napcaámosnőt, mivel es Falkot éltette, előbb fejbe vag- dalta, azután főidre teperve, olt rugdalni, verni kezdette, ngy hogy több helye* megsebesült. A lelkes bajnok s rendőrség elé vesettetvén, azt vallotta, hogy ő sem mire sem emlékssik, mert teljesen bessá mithatlan állapotban volt Egyébként már egy isben 2 évig börtönben ült sin beröiés vétsége miatt. — Nagy csődület volt észlelhető pünkösdi ünnepek estéin. Kenu őrségünk éberségének köszönhető, bogy a szent napok örömére hajbakapások nem történtek. — Azon napon, midőn F^Ik követjelölt, kíséretével Pacsára volt. B á f-f a y rendőrbiztost nagy veszély fenyegette. A magyar-utszán a. i. egy 200 fő ?yi csődületet szétoszlatni akarván, a tömeg kösé ment. Ugyanasocpillsnatban egyik suhanó követ ragadott és Rsffsy fejének sújtotta. Ha gyors mozdulattal félre nem ugrik, a roppant nagysága kő mentien össsesozsa fejét. — Krób Pál. kir. tanfelügyelő látagatáásal szerencséttette a sümegh: iskolákat f. évi 28-ikán részt vett s járáskor! tanító gyűlésen, hot a gyűlés őt egyhsogoiag tiszteletbeli taggá vá* iaszta, akként, hogy a hivatalos irat Keszthelyen megtartandó megyei tanító gyűlésen oyujlasiék át a megtisztelt, kös szeretetben levő tanférfianak. Kitartó egésséget kívánónk a kiváló sssk embernek — Dr. Falk Miksa, szabsdelvüpárti követjelölt, pünkösd napján szerencséltette városunkat. A vasúti lodóháshos d. o. 1 órakor vonóit ki a fogadók fényes serege. — A vonat 2 órakor jött. A megél kezelt nagy férfiút E per je s s y Sándor, a párt elnöke fogadta szép btaséddel. Azután megindult a féayee menet, minőt egyhamar nem volt alkalma látni városunk lakóinak. Kürülbeiüi 150 sásslós kocsi és mintegy 30 bsnderísts képezte ast4 As ünnepel- követjelöltet mindenütt lelkes éljenekkel fogadták. Némi pihenés után, 4 órakor tartotta program m beesettét nagyssámo hallgatóság előtt, a délsalai tak. pénztár palotájának I. udvarán, egy valóban ssép Üléssel álllitott piedesúlról. A gyönyörű beszédet lapunkban más helyen közöljük is. — Másnap a kovotjelöl-Pacsára ment. Ksnizsáról 20 kocsi indáit s mire Pacsára értek, a kocsik száma 200 ra nőtt. Falkot a ridék is lelkesülten fogadta s beszédje rendkívüli nagy hatást keltelt ásóknál is, kik nem valami jóindulata füleket vittek annak meghallga tására. Általában gyors köralja valódi diadalmenet volt, mely. határosottan ményt ad megválasztásihoz, — Hírük, hogy a várva várt gróf Aponyi Aibert, valamint Szilágyi Dezső vasárnapi megérkezésük elmaradt. — Tanftgyl jelentés. A n.-kani sasi kath. fogymnasiómban as l883|4-ik tanár végén s nyilvános és magánvizsgálatok kővetkező sorrendben fognak meg tartatni: jun. 5-én hittan mind a 7 osztályban ; 7-én francaié ny. 9-éa 7. osst. latin ny. német ny. 6. osst. történet, ter-méssetrsjs, mennyiségtan, 4. osst. latin ny. magyar ny.; 10-én 5. osst. magyar ny. német ny. 3. osst. német ny. számtan, mértani rajz, 1 osst. latin ny. magyar ny. 1 l-én 7? osst. görög ny. magyar ny. 6. osst latin ny. görög ny, 3. osst. latin ny magyar ny. 13-án 5. osst. latin sy. görög ny. 4. osst számtan, mértani rajz, 3. osst történet, földrajz. 15-én gyorsírás és hittan as izr. tan. 20-án 7. oszt. történet, természettan, mennyiségtan, 8. osst magyar ny. német ny. 3. oszt. latin ny. magyar ny. 1. osst földrajz, számtan, mértan, rajs, 21-én 5. oszt. terméssétrsjs, történet, mennyiségtan, 4. osst. német ny. történet, természet rajs, 2. osst, földrajs, izámtam, mértani rajs; 23, 24, és 25-én magán-vizsgálatok: 29 én „Te Doum" ós bizonyítvány kiosstis. Kelt N.-Kaoizaán. 1884. jun. 3-án. As igazgatóság. — PűnkoftdnapjáB városunkban majdnem minden bolti helyiség nyitva volt, dudáljuk. Más tekintetben rendőrségünk elég éberséget tanosit minden* kor, elképfélhetetlen, hogy ez úttal miért hunyt szemet ? — A sümeg vidéki fiatalság 1884.. éri junias hó lb-én a sarvali erdőben sártkörü tavasai Uncsnnlstságot rendes. Kezdete d- o. 3 órakon Ross idő ssetéa a tancsteremben tartatik meg. — Az eszteregényel erdoór májas 31-én két gyermeket látott as erdőn, kik csalánt ssedtek. As őt* láttára a gyermekek megfutamodtak ; as őr alánok lőtt a mindkettőt megsebeeite;.*. As egyik gyermek életveszélyes sebet kapott. — Megtömi s közönség közönyét ss irodalom iránt van hivatva a .Magyar Sálon", melyről ? fővárosi sajtó egyhangasn kimondo.vá, hogy .páratla-nuí áll irodalmunkban* s hogy irodalmunk ilyen szemlével még nem dicsekedhetett. Magunkról részint mondhatják, hogy a „Magyar Sálon" valósággal irodalmi esemény és hs valaha, agy most érkezett el ss idő, hogy a magyar kösöo-ség bebizonyítsa, mikip képes fentartani érdeklődése által oly irodalmi váltalatot, mely a legjobb külföldi vállalatokkal is kiáltván a versenyt, hivatva van olcsósága álul is a külföldről importált hon. talon idegen folyóiratot kissxswtaui. & Magyar Sálon körűi irodalmunk .** san-véssetünk legkitűnőbb képviselői csopo:. to.uit-k és a 2-ik furat valósággal pasa. ral van kiállítva. Tartalma oly gssdsg, hogy egy egéss hasából foglalna el. ha as. egeszén fel akarnók sorotai. Legyes, tehát elég felemlítenünk Jókai Mór ffApja fia* ez. uj regényét, Kiss Jóssef gyönyörű költeményét, Klapka tábornok életuéze. test, egy főor elbeszélését a tré*s«rokfisról. Benicski-Bsjaa Lenke kitűnő el beesel ését: „A nők hatalma" P. Ssathmáry Károly aoethetiksi polémiáját, Korosty?ai Nándor idegfeszítő regényét, melynek ősire• .Utazás a Duna jegén"\', Kürthy kedves csevegését Blsha Lujzánál tett látogatásáról, Hevesi Jóssef és Torkos Lissló ssép verseit, Fekite Jóssef érdekes remi-nisoeniáját, Msressli Henrik kitűnő történelmi dolgozatát stb. stb. és azt s tömérdek szebbnél szebb eredeti képeket (számra nézve vagy 35 öt) melyek paaa-rol dissitik e gyönyörű vállalatot A ki-sdó-saerkesstŐk, kik tömérdek áldosstot hoznak ss irodalomnak, megérdemlik:, y a közönség is pártolja nagyMarbsísa vállalatokat A Magyar Sálon előfizeted ára negyedévre 1 frt 75 kr. félévre 3 frt bú kr. SserkesstŐsége és kisdóbivstala Budapest, VIII , kerepeei-ttt 13. se. — Hisssstik, bogy olvasóink küsÚi tömege-sen fogják támogatei e kitünó irodalmi ssemlét úsosloa. (L Mtasalattmnaűiaittanukáfc Sttj Bjuluio WtjdiU jiwf kOBTTkwMk^Mb. kaphatót ngj általa noLrendelhot5k. Vidék m^readeléaek porta fordultával postoiwa tsje-aitflttaak. — A. „Vasárnapi üjsag" jnSiiu l-l SKáma . kOvatkuA tartalommal jelent mag: SimÓD Vincsa. Névy Láaslótól. — Maao a dacos királyleáoyróL kóhemiay Bodóbáai Janoalól. — Kaman; Jadit Tórláoelmi bosseiy.Irta F. Saatmáry Károly.—.a OBOraai prepoataág asékhiaa.— Ai aj királyi palota Bolgridbaa. — A Namaoti Kór. Egy lap a 40-aa ások tör-táoateból. I. Vaoaoraaó társaság Laaaaaa- Dal. A cigiban. A nemaeli kór megalakulása. II. A kór mint ma.re.aat óa irodalom pártolója. Nemet Pál. Patófi Sándor óa vonoioak elaó kötele. írta Baróti Lajos. — Uti jogysetok a asomasód keletről. Irta Da Oeraado Attila. { — As oroai trónörökös. — Egyveleg, .— Aa őrök éj honiból. Kópék a vakok intéae-tébíl. Várnai B. Sándortól. — A bóóai Sladttheator égése. — Korfui <t!mÓEJek. Eredeti loval. — irodalom aa m:. -¦ iísta-.u — KSaintóaatak. — Mi ltjáig? —: üúi-loaiaok. — Sserkeastói mondanivaló. .— Sakkjáték. - Heti naptár. Képet : Simon Vincse. — Kópék a vakok intisató. ból. 1. Kefekótó ipar. 2. Saákfonó. S. Pa-doboakiazitó. 4. Vakok aa atoaia. B. Vi-ligtalan mint oastargilyoa. 6. Koairkóló vakok. 7. Fólvételre jolentkesó rak. 8. Ébenfa mankii vak. — A csornai prépostság ssékhelye. Fénykép után. — Aa aj kirityi palotát Belgrádban. — AUxaa-drovioa Miklói nagyheroseg, aa oroaa trónórókSa. — A leégett bécsi Stadt-theeter. — A „Vasárnapi ujsag" eióüaa-tóai ára negyedévre 2 forlat, a .Politikai. Ujdonaágok\'-kal együtt 3 forint. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem atosa 4. ;.) megrendelhető a „Képet Néplap* l.golcaóbb ujaág a magyar nép iiimira, félévre 1 frt. — A „JogtadomátLyl Közlaay\' májat 30iki (22-ikj atimt kóvetkató tartalommal jelest meg: hí uj orott büntetó- törvén vjavaalat dr. Wlaaaioa Syaia kir. tlOgyéastóI. — Külföldi jogélet. Olaac jogirodalom Dr. Dall\'Adami Riaaó badtpatti Bgyveatól. — Törvény-ketósi Btemle: A vegrehtjtáti törvén r 180. óa 192. § iboa. Pauluslü, — At iraatadatlanok riiloképeategenat. Dr. Fleitchner Samu ügyvádtól. A fegyelmi biráakodia koréból — A ttegedl honosat. — KlÜönfélék. Melléklet :. Curiai batarotatok. — A in. kir. péntügyi köa-igaagatiai bíróság dönt vén vei. —\' Kiv\'o* nat a Budapesti Köalönybói, A sJogtu-dominyi KSslöny\' elófiaeléci ira félévre 6 fri, negyedévre 3 frt. Bűnügyi tárgyalások jegyavéke. Z..eaartzafl kir. tSrvéayutkael. 18S4 jucíuí 4-én. 699 B/84. Sa. I. Marton imr. a* társai magánosok elleni arteakkai vádollak eileni fagyban vdrtirgy. 1236 B/84. Sa. I. Kovác Ignác, ia tártai lapáttal vádoltak ellen, ttgyban vágtirgy. 1369 B/84. 8t.l.Piaper György óa tártai súlyos tat ti tértáttel vádol tak álltai ügyben vegtargy. Junias 5-ée, 1407 B/84. Sa. i. Tüske Jiaat it tanai lopattál vádoltak ellen; agyban S-ad bir. ithird. 2484 B/84. Sa. I. Otnri U—Í»i-lyoa taati tértitMl vádolt a4io»i ügy btn 2-od bir. ithird. HUSZONHARMADIK RVTOLYAM .ZALAI KÖZLÖNY JÚNIUS ó-éa 1884. 1488 B/84. Vsdierti Fennot ét társai magánosok elleni eróasekka! rl doltak elleni ügyben 2-od bírósági itélei hirdetés. 1493 B/S4. Let Ssejki Anna tsén-dékoe emberölésiéi Tidolt elleni ügyben vegtergy. Janiul 8-in. 26 fegy./84. Kováti Vilmos és Stef fenioe Jinoe eileni fegyelmi ügyben tárgyalás. 1426 B/84. Let. Feloeer Gábor h-ialt okoeott eúlyoe testi aljáméi vádon elleni ügyben vógtárgy, Junias 11-én. 1207 B/84. Németb Lőrinci topáéul rádőlt elleni ügyben regtárgy. 1210 B/84. Se. I. Simon Jósief ée tini aüljoa testi aéruéeiel rádőltek elleni ügyben régtárgy, 12S3 B/84. Ss. I. Németh Jósief súlyos teeti sertéssel rádőlt elleni ügyben régtárgy. Jttnios 18-án. 167, 238 B/84. Bs. 1. Tóth János súlyos testi sértéssel rádolt ellejti Ügybe\' régtérgy. 1260 B/84. Ss I. Hittsller János és társi sikkiestágisl rédoltik elleni ügyben végtárgy. Június 19-én. 1252 S/84. Ss. 1. Márkus Gyórgy és tánii hatóság elleni eróssskkal rádol-tik elleni ügyben végtárgy. 1487 B/84. Sí. 1. Horrálh Ciigány Gyórgy halált okoeott súlyos testi eérléi-sei rádolt elleni ügyben végtárgy. 1526 B/84. Sa. I. Megysr Gynli és társi súlyos teeti sértéssel rádőltek elleni ügy ben 2-od bir. ithird. 1544 B/84. Sí. 1. Ziko Ádám lopással rádolt ellesi ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés. 1575 B/84. Ss. I. Hegedűs Jósaef emberöléssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithird. 1576 B/84. Let. Dómján István és társai lopáeaal vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithird. 1683 B/84. Let. Dömötör Ferenci éa társai lopással Wdoltak ellem ügyben 2 od bir ithird. Joniai 26-án. 1611 B/84. Si. 1. Horváth János bamis eskü miatt rádolt elleni ügyben 3-ed bir. ithird. 1682 B/84. Sí. I. Non Náthán be-mis eskü miatt rádolt eileni ügyben 2-od bir. ithird. Z -Egersregen, 1884. május 80. MUZSIK KÁT.MÁN Irodaigazgató. Bekűldetett — Mindenkit érdekel. — Midőn a természet hosszú téli álma után új életre ébred, erdőn-mezőn duzzad a fák nedve s a zSld bimbók a bájos tavasz közeledtét hirdetik, akkor egy komoly intő sző zat azt súgja nekünk is, hogy a természetnek ezen örökös körforgását melynek mi is, mint minden egyéb teremtmény alá vagyunk vet ve, ne hagyjak ügyelőm nélkül. Egész éven át a vér folyvást használhatatlan anyagokat választ ki, a melyek, bs idejekorán nem távolittatnak el a tesből, különféle súlyos betegségeket okozhatnak. Ta vasakor és ősszel van arravaló idő. hogy az év folytán testünkben lerakodott fölösleges és az egyes szervek működését akadályozó anyagokat s nedveket (epe és nyálka) egy szabályszerű, a testet nem rongáló, tisz titó gyógymóddal eltávolítsuk és ez által más súlyos bajoknak elejét vegyük. Nemcsak azoknak, kik emésztési zavarokban, székrekedésben, kólikában, borkiütésekben, vértorló áásokbEE, szédülésben, a tagok el-asibtaoasábao. hysteriában, aranyerei bántalmakban, gyomor-, máj-, bél stb. bajokban szenvednek, hanem az szségeseknek, vagy a magukat egészségeseknek tartóknak is sürgősen ajánlanunk kell, hogy azt a drága piros életnedvet, mely ereinkben koring, igyekezzenek a maga teljes tisztaságában és működésének erejében czélszerü és óvatos gyógymóddal fön-tartani. Erre nézve mint legjelesebb szert, a Brandt R.-féle svájczi labdacsokat, melyeket legtekintélyesebb orvosaink is, úgy kitünó hátasak, mint teljesen ártalmatlan voltuknál fogva, melegen ajánlanak - legjobb meggyő ződéssel ajánljuk. Kaphatók a gyógyszertárakban 70 krért ; mellékelt utasítás az orvosi bizonylatokkal együtt ingyen adatik. 1145. 1 — 1. Hirdetések. Egy jó házból származó fin, ki az irás és olvasásban gyakorlott, felvétetik. Bővebbet a kiadóhivatal. !1280 1 — 1 Lapresér éa kiadó: SZÁLA V SANDOB Felelős aserkeastó : TASS ÁLMOS. Laptulejaonos: WAJDIT8 JÓZSEF. ltj»s*nt*ibb^ SZÁLLÍTHATÓ és nem szállítható szegecs rendszerű Jáxgány cséplőgépeket tisztító készülékkel vagy anélkül, úgymint BACKER-fele gabona tisztító rostákat tart él •• leakttieéih klrtteliee szállít at BchHck-féle vasOntMe és gépgyár rénvény-társaéág gazdasági gépon-2172 1—6 táiya Buiajest, Ticií-Iürst 51. u. Kiir: Ticü-tl 1696-1699. p Képes árjegyzékek Ingyen és bérmentve |k01detlk. ¦»4* mm r\'nrron oo oooooooooooooooaaoooooooooooA a i ..........y Flayersmteny esetlee 500,000 Bárka jelentés. ¦yeremé- fyekai állam Itat blzte-ztttaüuk. Meghívás a Hamburg illám ina\' biztosított nagy póozkiaoraolái nyeremény - esélyein való" resxTÓtelre, melyekben 9 millió 620,100 márkán fBIfll okvetleaal nyeretik. E*en ellSnyös péoskiiorsoláa tenrese-rüleg össteillitott nyereményei, melyek csiüt 100,000 sorsjegybót állanak, a következük : t. i. A leoacgyebt. esetleg 500000 márka. 1 díj legaagyeb dij 300 000 1 nyer. 200 000 m. 100.000 m. 90.000 m. 80 600 m. 70 000 m. 60.C00 m. 60,000 m. 30.000 m. 20,000 m. 15 000 m. 10.000 m. fi .000 253nyer. 2000 n 1500 , 66 106 , 515 1036 60 63 29020 8450 90 3950 3950 3950 3950 1000 . 500 , 200 , 160 , 145 , 124 , 100 , 94 , 67 , 40 , 3 000 m legésabeu 50.500 m. mely nyeremények néhány hónap alatt bét osztályban okvetlen hnsatni fognak. Az rls5 nyeremányh^is hivatalosan 11 és 12 nap Iculas hú állapit-tátott meg, melyhez egy e. ered. torsj.czak 3 frt 60 kr Y 6 m. „ fél ered. „ I „ 80 „ „ 3 m. „ negy.ered. „ ,. —, 90 ,, ni%, kerül. Esen az állam által klzttzitott eredeti zorijesyek (nem pedig tiltott ígérvények) az aszzeg bérzteates bekii-öese mellett még aiafUvtlafck vidékre !• srétküldetaek általam. Minden érdekelt, eredeti sorajegyek mellett tó\\em aa állam e*í merevei ellátott eredeti játéktervét dlj nélkfll kapja meg, valamint hú sás ntáő a hivatalos nyereményjegyseket minden felszó-litás nélkül. A nyeremény kifizetése éz szétosztása általam közvetlenül ess¦ közöltetil: a rézztvevSkbSz pontosan s a legazigorabb titoktartás mellett. Bármi mty "delét *ü egytv-erfl poitanUlváztyoo .,/ ajánlott levéllel tehető. Fordnljanak tehát megbízásokkal bitalomteljesen f. 6- június ll.-éig SÁMUEL HECKSCHER «on bank éa ráltó flsletehes Hamburgban. elsó magyar gép- és tasoltószerekgyára, Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, varosok, főldbir tokosok, ipartelepek, ármenteaitő társulatok és magánzók részéről modern technikai Alapíttatott 18B8. WALSER FERENCZ harang, és érezöntódéje BUDAPESTEN, Kottenbffler-uteza 66. "1 Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és maganfurdők felszerelésere, szagmen-tes urszékek felállítására és minden víz-művi munkalat gyors éB pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 30-80 QQOOO IMAKÖNYVEK NAGY RAKTÁRA. pp** Ritka nagy választékban kaphatók gyönyörű csont-, bor-, és bársony bekötésü •ssssssstsssssssst sETsssssarsfm .asssssssssszs zZsssW I s*»iJts^r^Ha. iayssssssssr sssssssssK sssssssZZZE tsssscnssev sszsztiBfsZt sssZsssssZZtssssssssssssK sssasZZZZH ZHsW: a S\\rfl. -aC^la- C Z !RX jtv "^sv 3E3IK 30 krtól 12 fiiig WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. 843970 HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNT JtfNTDB 5-éa 1884. Az egészség megbecsülhetetlen. Nemcsak nagyon örvendetes, de a szenvedőknek egyszersmind reményforrását is képezi a Hoff János-féle malátakészitményekről beérkező, folyton szaporodó gyógyjelentések. Zihálás, vértolulás, álmatlanság, köhögés és idült rekedtség meggyógyítva. (Á felgyógyultak saját vallomásai.) < Hoff János urnák, feltalálója és egyedali gyártója a valódi malatagyárt-m&nyoknak, cs. kir. udvari sz allitónak stb. stb. Bécs I. Graben Branerstrasse 8 Né»et-Bofl8ác 1884- BáruUrs 29 Több évtu il sienvediink sihalaaban es a fejnek irÁDyuló vér\'olalasban, minek kQvetkextébeo közel ToUuuk a kétségbeesésnek, orvosi UDácsra a Hoff Jáuoa-féle malitakironatokat hassnaltuk ée örömmel elismerjük, bog; most már telje.su íVgvi\'jgyuItuok. ouve. ismerőseink, a kik bennünket most látnak, esen gTÓgruHst valódi c.ud.n.k tekintik. Hasonló szenredók jakira kívánjak est küsbirré tenni. E. WEYIiELKA. féerdétz ¦ os. kir. trab .utr. siasy. államvasat-tarsaságHál Romát Bogdán Tisztelt uraim! Nöm, ki már féléve, hogy beteg, az ön Hoff János-féle maláta egészségi sörét használja, mely által gyors és jelentékeny javulás állott be szenvedéseiben. Kérem tehát ismét egy ládával utánvétel mellett küldeni a valódi Hoff János-féle malátakivonati egészaégi Rörből, melyet nőm teljes felgyógyulásáig fog használni. Dicsértessék a feltaláló neve. — Léva, 1884. apr. 23. HEGEDŰS SÁNDOR, uraségi kertész. (Közjólét érdekében.) Ezennel kijelentem, hogy heves hurutom és köhögésem a Hoff János-féle malátagyártmányok által teljesen meggyógyíttatott, miután előbb mindenfélét sikertelenül használtéin. Ezekután mindenkinek a legmelegebben ajánlom ezeket. — Budapest, 1884. április 6-án. CSIKASZ JÁNOS, honvédszázados -irs t valódi HOFF JÁSOS-féle malátskironst-egeszsegi sörnek: 1 palaoik 60 kr 11 palacsk 6 frt 28 palack 15 frt, 58 palack 30 frt, 11 palacktól keidre bérmen\'es háshoi uallitaaa.1. Budapeatról való ssallitáa-sal: 11 palack 6.60. 28 palack 16, 68 palack 32 frt. Fílkilo malita esokolad I. 2.40. II. 1 90, III. 1 frt. (Nagyobb mennyiségnél rabatt.) Maláta-eznkorfcák 1 aaokó 60 kr (van és \'/, .soakó is.) Malátaklronat 1 p.lack 1.12 frt, kisebb 70 kr. Gyermek tápmaiátaUszt 1 frt. Egj malátafördó 80 és 50 kr 2123 4 - 6 Főraktár Király FereilCZ a „Megraltóh oz" czimzett gyógytára Nagy-Kanizsán. Szerencse esetén 500.000 márka. !124, 100, 94, 67, 40, Hambarg állama áltat biztosított nagy araaylotto, a sorsolásainál előforduló nyeremények Is a legjobban biztosított pontos cy e r cm íny ki fizetések miatt a legnagyobb kedrol\'jegcek firranrL A huzat egy kOlOn veióngazgattieác által verettetik i* aa egész vállalat fölött az állam őrködik. Pár hó alatt as elsőtől e hetedik osetályig 100,000 sorsjegy közül 50.500 sorsjegy biztosan nyere-ménynyel lej a kihatva. — Ezek köat 500,000 márkás főnyeremény, továbbá: 1 300 000 markaa\' 26 k 10.000 m, 1 200.000 . 56 k 5.000 , 2 100.000 , 106 k 3.000 . 1 90.000 , 253 i 2.000 . 1 80.000 - 6 a 1.6*0 . 2 70.000 . | 515 á 1.000 , 1 60.000 , t 1086 á 500 „ 2 50.000 . |2»020 * 145 „ 1 SÜ.OOO - 110, 463 á 280, 10, 5 20.000 3 15,00" E nyereményekbe\' nlsfi osztályban 4000 scrsoltatik ki, kisorsoiási Osj=eg 157.000 m. Aa első osztály főnyereménye 50000 m. A. miiodik osztályban 60000, a harmadikban 70000, a negyedikben L0,000, az ötödikben »0,000, a hatodikban 100000.& hetedikben 500,000 m. toyábbi 300,000 . 200,000 stb. Első oiztályn sortjegyek hntáiáho* aa árak: Egy e^ítz eredeti sortjegy 3 frt 50 kr. Egy fél eredeti torsjegy 1 frt 75 kr. Egy negyed eredeti lorsjagy — frt 90 kr. Es«n összeg beküldése mellett, pénzben ntalványnyal , akár bélyegekbe;: megrendelések pontosan kiszolgáltatnak. Mindenki megkapja as áll&mczimerrel ellátott eredeti sörjegyet ás agy birata-los tervezetet, a melybői minden további és pedig a nycremi\'nvek, aorshnzás ideje stb. megtekintető. A hozás után as illetők megkapjak a hivatalos kimutatást. A nyeremények kinteiétaeért as állam kezeskedik. Kívánatra a aorslási tervezet ct ingyen is beküidjük. egyn ttal késsek vagynnk a ion sorsjegy eket, melyek a megrendelőknek nem volnának ínyükre, a hozás elStt, kellő tdőhen ix Tenni, alinlan pedig a megrende ií\'ser igep sQrden érkeznek, kérjük a megrendeléseket minél előbb, mindenesetre azonban f8&4 JzbíOS II. sTStt keaeíülfhez juttatni. WALENTIN & 6o. 2145 5—5 barikbÁxa Hambiirgbau. Szerencse esve- I Nálunk mioden . Ü.:. gyakran as [ ki aaon előnyben enberiéletbennagy | részesül, hogy mic-Eaerapet jászának : den köxvetitesnéi-éi az ember ex ok- | kitt nyeri az erének egy iiiót mi::- dall ioraj«*gy*t ugy. dig nyitva, hagyhat,. * nyereményt ha az — mint itt kényelmes i tisztest égi i uton elérhető. Főhuxáaaink már korábban li igten rencré ek vol ak ét a koaenaég erdeke résaünkrőt miu-dig meg 15a úva * VARASD-TEPLITZ (Horvátország.) A déli vaspálya csáktornyai állomásától 2 és fél órai távolságra. Magányos és közős bérkocsik a vaspályától. A 45\' R. melegségil forrásoknak és a kénes iszapnak felülmúl ItaUan hatása van csúz, köszvény. izület-bsjeknál stb. Ivókúra mellbetegek számára A gyógyintézet a legnagyobb kényelemmel rendelkezik. Orvosi felvilágosítással szolgál dr. Fodor A. SaV Leírást kívánatra ingyen kaid. , 2-6 a fürdő-igazgatóság. xxxx; den kérés nélkül megküldjük a htutái után a legrövidebb idS malva és aa eredeti sorsjegyeket minden áremelés nélkül azillitjuk a megrendelők keséihez. SEHMI MAS ísíebb Katrss, Llthlss aars-¦ysvlze ötszörösen vegyalemezve. Lt^UttBlll. asztali tíz. - Orrosi tekiatélyettöl ajÉnlTa. Tartalma: Szécienjifor.j Preulaiii Kroiíorfi loliai Ül 97-854 í 53-534 48-888 48-094 43-793 p3tajs; I Mrasiümfesil kerület I Raktfer&k Nagy-Kanizsán: \'esselhofer JÓ2sef. Strem es Klein es Berdin Márton. 2087 18—* Kitüntetési Bécs és Trieszt mtemationsi T.me TRIESZTBÖL-N E W-Y 0 R KB A. Ezen ventU nagy eltőrendtl gSxötel szabá\'yueraen mennek New-Verkba, Chi Galiba .esznek fel tehereaállitmáByt- éi ntaaókat legolesóbb fizeté* és jó eltátát mellett. Sew-Torkbs Isdnlás Tiiesitböl: Ea«t ABfUa, (3400 tonna] BrltasBíE. (4200 torma) Paasage-CijQtte 200 írt, közép fedélzet 60 frt. Sz állítmány ok tárgyában Scbeakar & czéghee [Károly-ksrat] Badapeaten, ntaaát Tégett Schwiaiissr Pál urhos [Dorotaja-otosa csíék fnrdnliíi Bu.Iapestrp; vavy Terknlile 1-bet Trieitb.í SllS 1—6 500.000 már nyerhető. Et óriási összeget képezi eset\' leg szerencsés kórülmönyek. köat a kormány tói kiinduló s as égess államvagjosnal bístositott braun-scbweit;i pénesorsjátéknál a fícye-renaenv. A 1 o t t e r i a 50.500 nyereményt í ártalmas, amelyek 7 részben soroltainak ki. ÁZ Ö9SZ68 sorsjegyek felének keil nyerni. Egy Jotteria sem Dyujt ily kedvesö nyeremény sorozató\'.. KölönÖBen SS L0,500 nyeremény kOvetkestoleg van beosztva : 1 jutalom a 300.000 mirks 1 nyeremény a200.003 , 8 nyeremény á 100.000 B 1 nyeremény a 90.000 „ 1 nyeremény á 80.000 „ 2 nyeremény a 70.00o * 1 n" eremény á 60.000 , 2 nyeremény a 50 000 m 1 nyeremény á 30.000 B 5 nyeremény a 20.000 , 3 nyeremény a 15.000 „ 26 nyeremény á 10 000 m 56 nyeremény á 5000 „ 106 nyeremény a 3000 „ 253 nyeremény á 2000 „ 6 nyeremény á 1500 , 615 nyeremény á 1000 , 1036 nyeremény á 500 , 60 nyeremény a 200 m 63 nyeremény a 150 B 29020 nyeremény á 145 , 19340 nyeremény á 124, 100, 94, 67, 40 és 20 márka. A sorsjegyek ára hivatalosan éa pedig at I. réas számira: 1 egé« eredeti aorsj. ira3 frt 50 kr. o. í. 1 fél , B 1 frt75kr.o é. 1 negyed , , „— frt9Dkr o.é. ben vannak megállapítva. A moréna éléseknél az illető Oissa-gft papirpénzbet) vagy osatr. ée magyar postabélyeg ékben kérjQk beküldeni legkényelmesebb azonban a postautalvány-nyalt kfildés, A megrendelt sorsjegyek bekfll-déaébes a hivatalos hnaáií lajetromot is mellékeljük, amelyből minden világosan látható. — Ua valamely elfogadónak a hazáti lajstrom nem tetsaenák, készen vagyunk a hnzás kezdete előt a sorajegyeket visszavenni ét az érte fizetett Összeget Tisnaszolgáltatni. Mindéit megrendelőnek neve lajstromunkba azonnal fcljeyyeztattk éa rögtön minden hatás alán közvetlen általunk, annélkül, hogy erre minket bárki is felaidlhtasa, minden sorsjegy tulajdonosnak megkQldelik a hivatalos bűxáii lajstrom. A nyeremúayek kifizetése állami tllenőrzés mellett minden hnzát után történik. CzégQnknek több mint 70 évei fen-áJlláaa óta tobba«dr volt slkalms oastr magy. orsrágbaa 250.000,100.000, 80.000 60.000, 40.000 márkányi főnyera menyeket kifizetni a es által számos csali I aiereacsejét megalapít. ttok aa oaatr. mzgy. birodalomban. Ezereket fektetnek olykor oly vállalatokba, amelyekben a nyeremény egész bizonytalan, | ezért bizonyos, hogy néhány forintot sem kell sajnálni egy sorsjegyvételére egy aa államtál kiinduló és as állam által biztosított lottó riátói, amely oly nagyszert! trösztöt nyújt és \'a mely által esetleg cy nagy tSkét szerezhetni. Tekintettel a jelentékeny réaavételre, amely az állami pénzsorsjátékfaoz bixio* kitátiaban van, kérjük a megrendeléaaket minél előbb elküldeni, semmiét étre később mint 2l71 1- 8 1884. évi június 11-ike hogy a megrendeléieket pontosan telje-¦itbeitfik. A mogreud léit koaretlen hozzánk kérjBk csimetní ISENTHAL & Co. Hamburg. A. MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik legszénaavoaabh SAVANYUVIZfi melyről Dr. Ar&i&l Antal és Dr. Varga Zsigmond fCoreotok bizonyítványa szerint elismertetett, hogy kitűnő szolgálatot tesz alégaési, emésztési és vizelő szervek hoxntoi báatafanainál, a gyermekek gorvály Aa angol bajában vérszegénység- a gyomor idegrenáizer bántalmain alapú.ó bajaiban. Borral TeiTítTt iM& pezsiií Uitö italul tzolial. Frlii töltési en .Ulsklr kssaaté Fíraktir: 21199-JO SZÁVA. JÍNOS-Dál Budapeiten, IV, sarkanytus atcaa V2. sz. és a többi fti*serkereskedésben. 844/tkv. 884. Árverési hirdetmény. A D.-kaníssai kir. tvesék Ulekkvi osstilya réasérél közhírré tétetik, boej B a Pál és Boros György pftösai lakoe rhajLa.>óstak Psvesay öyőt-gy 4« neje Sab ján KotáÜa vhajtást asenredé póírotei U-kosok eiieni 502 frt 32 kr uíke a jár. iráaíi vhajtáai agfébett « pútrét-si 53 at. tjkvbett A III. 1. 2. twc. a. feivott ingtu lanokbél Paosay György éa aejét Sabján Rozit illeti 436 Írtra becsült hason fele azon megjegyseaeel, hogy ¦ holiiglaoi lakás, élelem s rahiaattali alletás U tioetee-Ségés eltakariláebél illó SsolgshWilag megelósóleg léréa bekebelesve & kérvény csók ja várai bakobiesett sailog jogmsk ss 1881 éri 60. t. om. 168. §-» órtelmé-ben a« t. i. a sswlgsbirosAg a ne aga éfti-gébeo megmarad 1884 éri Junioa hó 6. napján d.e.10 ó. apötrétei község bíró hasánál dr. Tnbo-y Üynle felpvesi Ogyvéd vagy helyettese kösbejöttérel megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal as árverezni kivinek tartoznak a festi becaárak 10 százalékát késs. pénsbon vagy óvadéfckópea papírban a kiküldött kezéhez letenni. As árverési feltételek a hivat&lo-: órák alatt s n.-kanisasi kir. t vasét tkkvi ossUlyánsi sPöbéte község elöljárósága sál megtekifithetók. A n.-kaniaaai kir. t vas ék mint tkkvi hatóság 1884 február 15. 2i7 41- r \' 628 tk. 84. KHc marea. tő. Árverési hirdetmény. A keszthelyi kir. jbíróság mint tkkvi hatóság rozséról köáhirré étetik, hogy Matyi Józaet-sármelléki lakos vhsjtató-nak, Herczeg Rozália ogyanottanj (akós vhajtást szenvedett elleni vbsjtáai ügyében 125 irt 19 kr követelési és járulékainak kielégítése végett a n.-kaaissrJ kir. tvszék, illetőleg a kessthelyi kir, jbiró-ság területén levó és a sármelléki 246 az. tjkvbea A f 636 hns. a. í el vett ajhegyí szántóföld 6 frt 50 kr továbbá ngyanasoe tjkvben A f 662 hrts. a. felvett újhegyi h*gy vámos ezőllŐ, rét és ssép his 144 il-. végiií a sst. györgy vári 82 ssámu jkvban A f 328 srss. s. felrett begyvámos öreg hegyi szóló rét és ezáotóföld 408 írt megállapított kikiáltási mint beciá.-bzn éc aa alalirott bíróságnál mégis a zArmelltlkt és sst. györgy vári elöljáróságnál íe m-g^le-kinthetó feltételek melleft es pedig a sármelléki ingatlanok 1884. ért jaoíus hó 20-ik napján d. e. 10 órakor sármelléken a kőszeg basánál, mégis a sst györgy vári ingatlanok 1884 évi janim hó 2l-ik nap-ján d. e. 10 Órakor sst györgyvárott a község basánál megtarlsníáó nyilvános árverésen a szükségbe*; képest kikiáltási, mint beoaáros sluí is eladatni fognak. Árverezni kívánók a kikiáltási ár 10%-át késspéoüben vagy a törvény ál tal ovsd ék képesnek nyilvánított értékpa-pirokbao bánat pénaül a kiküldött kesé-hes letenni, avagy há es a bíróságnál elítélésen már megtörtéot volna ss attól kiállított acsbálysserü elismervényt ugyanannak azt szolgáltatni. A kir. bíróság, mint telekkfi Ía- ió«g. Keszthely 1884. május 20. 2174 1—1 BsBBsBafSSBsflBI 173 az. 1884. 2i69 1—I Árverési hirdetmény, AloJirt kír. bir vhajtó as 1881 éri LX t cc 102 §-a értolmébsn osonnál kfishirré teszi, hogy stz alsó lendvai kír. jbiróság 3965 asáinu végzése által osv Kopriveos Andrásáé hotitai lakos vhaj-tató javára Hozián Áodrás és társai botsai lakosok ellen 250 írt toka és •naec járulékai erejéig elrendelt kiel égltésl rir ¦ ráhajtás alkalmával birúilag lefoglalt éa Hozián Andrásnál 350 frtra becsüli \\. k&nczaló, egy csikó, két tehén és két o$H< kér, Horváth Iván es Józsefnél 229 becsüU:; kanosaió, 2 tehén, 1 borjú. 10 sertés, 2 síékér és széna, — Laiskovics ívánnál 200 frt, — Kolmao Hártonaáí pedig 100 írt követelésekből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő els-datááa sirendelt**;vén, ennek a balyssi-aén vagyis fent neveseitek lakánál Hot: sán leendő eszközlésére 1884, évi jucic. hó 11-ik napján á. e. 10 órája határidőn kitüxetik éa ahtoz a venni ssándékozód oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy %\\ érintett ingóaágOE eseo árverésen, tíl~c! évi LX t.cs. 107 i-a értelmébeit a legtöbbet ígérőnek bec«Íron alttl ia.eladain-fognak. As elárveresendő ingóságok vételára as 1881. évi LX t cs. 108. § ábac megállapított feltételek sterint less kifizetendő. Keit Alec-Lendván, 1884. májas 27-ik napján. VRESITS ELEK kír\' Ur: vfü^tó. W&jdite Jóssei könyvnyomdájából Kagy-K&siz&sn. „AJ N A9Y*fclMZSA, 1884. június 8-án. i 10 , EMjltéü u ne.7ed «m . HIRDETÉSE* s jLMftboa petiuorbui 7, miioduor 6 i minden tOTtbbi torén 5 fa- NmTTÍEBEN icruoáeal 10 krert Tétetnek tel gioctirí illeték minden epei kiráV teiért 30 kf. fizetendő1. Hnszonharmadik eviolyam. ZALAI IÖZL0IT A lap szellemi réwét Öleti kóilemé-njek t szerkesztőhöz, tnyagi rétiét illeti közleményt peditr. Jdiűóhor. bementre :.- adóz : . .. v • :; : .. • . witi»ía»i.áx. BérmenUtlen levelek csak ismén munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok viasza nem küldetnek. A nagj-luiaitsai .Kereskedelmi Iparbank*. , nagy-kanizsai Önk. tazoltó-egylet*. a ,zalamegyei általános tanítótestület*, a a nagy-kanizsai kisdedneveló egyesllet", t ,nagy-kanizsai tiszt Önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai kolviiaszüxiAny" hivatalos lapja. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. KépvIseKvalasztát etött IV. iíielótt ez idő szerint vunkat e tárgyban kinyilatkoztatnék, szükségesnek látják kijelenteni, mi-uerint a nagy-kanizsai kerület szabadelvű pártjának országos érdemű képviselőjelöltje, Dr. Falk Miksa úr római- katholikns vallása levén, az ellenzék ebbeli kortesfogása nem egyéb roszakdratu izgatásnál. A jóhiszemű nép ily alaptalan rafogással iávutra vezettetik, ez pedig nem jellemes dolog ; megingatja a közbizalmat és ez által veszély fenyegeti az erkölcsös közérzületet. — Eddigi nyilatkozatunk őszintén feltárta azon társadalmi bajokat, melyet a jelenlegi beljzet máris előidézett ; jeleztük ama fájt sebeket, mely az ellenzék netáni győzelmével nőt-tön-nó; tényleg bebizonyítottuk, hogy a függetlenségi párt elv/eladásával1 alakult mérsékelt ellenzék képviselőjelöltje Inkey László úr mostoha gyermeke Nagy-Kanizsa városának éa vidének. Amit mond, az szépen hangzó ábránd, andalító képzelem, erőltetett szépelgés, magyarán mondva: mízes madzag, melyet a récsei kastély rég zárra tartott s csak most kinyitott éléskamrájában s pinczéjében kentek be\' Inkey Lászlót, mint ifjn kora óta csendes nyugalomban élt földbirtokost ismertük, ismerjük e vidéken ; hatalmas ember is lehetne körünkben, megyénkben, de nem az országban. Itt pedig most arról van szó, hogy a törvényalkotás nem köznapi munkájában jártas, befolyásos, országosan, sőt világszerte ismert egyén képviseljen berniünket. Nek&nk nem egy köztünk született szavazógépre, hanem önáüö tevékenységben áldásosán működő s tudományos jöre, kapacitásra, tekintélyre van szükségünk, mert haladni, fejlődni akarók vagyunk s nem a tespedésben, maradiságban megnyugvók. Ugyan mutassanak valamit fel az ellenzékiek nagyhangú szép szavaik mellett képviselőjelöltjüknek itthon viselt dolgaiból, mi e vidéknek, e megyének, de különösen városunknak bármi tekintetben díszt, dicsőséget nyújtott volna, semmit egyebet nem tudnak, nem tudhatnak felhozni, minthogy gazdálkodott a nemes ur — magának, és ha gondolni merészelné valaki, hogy ezután másnak is fog gazdálkodni, keserűen csalódik, mert a vén fa nem hozhat már oly gyümölcsöt, minőt ifjú korában beoltás folytán hozhatott volna. Nem szégyenlik a ,ketrecz-.t" emlegetni, mely ugyan emberlakóhely, de onnan még ólat sem említhetünk, melybe legalább tyúkokat helyeznének el. Ily gyerekes módon akarnak érvelni. Nemes tettekben bizony semmitsem matathatnak fel, pedig ez a fődolog. Nem elég ma már a sok szó, az ígéret, hanem tettekben, cselekedetekben nyilvánuljon a jóakarat, a jószándék. Ellenben a szabadelvű párt nagy-tndományu, páratlan befolyású, álta-1 lantsán ismert munkásságú képviselőjelöltje nem magamagának dolgozott sohasem, Jhanem Magyarország dicsőségére, a magyar nemzet javára és igy közvetve a mi dicsőségünkre, a mi javunkra is. Ezt mi napnál világosabban, Isten és ember előtt nyíltan, nemes büszkeséggel felmutathatjuk! Már most józan észszel, okos gondolkozással hasonlítsátok össze kerületünk választópolgárai e két jelöltet és — válaszszatok! — Fásult sziv, ittas ész kell ahoz, hogy a jobbhoz ne nyúljunk, ki javunkat akarja és tudja tenni. Ujabb megbánás kiséri majd az elmulasztott alkalom nem helyes felhasználásit, de cső után késő lesz a köpönyeg. Nekünk vidékünk érdekeiért is országos ember kei!, a gátra, hogy bú képviselője legyen ügyünknek minden bajunkban segítőnk és tapasztalt tanácsadónk legyen ; nem pedig országosan nem, csak szerény kör; ben ismert uj ember, kisek u.ég magának is szüksége van segttőre, tanácsadóra; kitől majd -ha tanácsot kérnénk, azt felelné : várjatok, előbb megkérdezem Apponyi grófot, vagy Szilágyi Dezsőt, azután majd megmondom, ha el nem feledem... Már édes atyámfiai, tisztelt választó polgárok, ez az Apponyi gr., meg Szilágyi Dezső ur is derék, becsületes honpolgárok ugyan, de se minket, se viszonyainkat nem ismerik, megvan azoknak a maguk baja; hogyan és minő tanácsot adhatnának nekünk ? — Bizony abban nem lenne köszönet. Ellenben forduljunk Fáikhoz, az nem kérdez előbb meg mást, hanem a maga által hosszú évek során át szerzett bőséges tapasztalatok tárházából azonnal intézkedik. Nem L kér, hanem ő tőle kérnek tanácsot alulról is, felülről is és ez nagyon helyes és biztos, mert jó és igaz 1 Ezek után a magunk jó volta, vidékünk és városunk dicsősége, ha zánk disze és nemzetünk hasznára egy szívvel egy lélekkel óhajtjak, hogy a nagy-kanizsai választókerület országgyűlési képviselője: Dr. Falk Miksa úr, éljen! A haszontalan fényűzésről *j. Különös, de igaz, hogy van hasznos, sőt szükséges fényűzés is. Azonban napjainkban erről nemcsak mélyen hallgatnunk kell, hanem lépten-nyomon a szerte dívó fényűzés haszontalanságát kell prédikálni; szószéken, sajtóban és háztartásban egyaránt. A fényűzés nem más, mint nagyobb vagyonosság fitogtatása; majd másként akkép is lehet ezt mégha tározni, hogy hasznot nem hajtó fogyasztása oly vagyonnak, melyet *)A. .Esztergomi KoxlODY\'-b81. viszonyainknál fogva többé-kevésbbé nélkülözhettünk volna; a fényűzés végül még fogyasztási oly vagyonnak, melynek megszerzési költségei nem állanak helyet arányban vagyoni viszonyainkkal. Láthatni tehát, hogy a fényűzés fogalmát bármiként forgassak is, mái nyomott gazdászati viszonyainkban annak gyakorlása egyaránt káros. — Vegyük éhez még azt a tapasztalatot, hogy valamely nemzet minél alacsonyabb fokán áll a gazdászati műveltségnek és minél [zsarnokibb kor-mányforma alatt nyög, ott a haszontalan fényű-és annál nagyobb mértékben uralkodik s fényűzése leginkább az érzéki örömek túlságos hajhásza-tlban és a ruházatban hiu külcsülogás káros pompájában nyilvánul; igy minden komoly gondolkodó szomorú fogalmat szerezhet magának nemzetünk gazdászati viszonyának fejletlenségérői ; és látva társadalmunkban az érzéki örömök mohó hajhászatát, a ruházatban egymást mindem áron tul-Liczitálni erőlködő viszketegséget, szórnom fogalmat szerezhet magának arról is, hogy a haszontalan, káros fényűzés, mennyire áthatja már társadal unk minden rétegét. Hasznos, sőt szükséges ott a fényűzés, hol a jövedelem feleslegéből félretett tartaléktökén tul felmaradt összeg, kényelmünk előmozdítására áll rendelkezésünkre; de ez is csak akkor, ha lehetőleg hasznos vásárlásokra fordittatik, ha általa az ipar és művészet mozdíttatik elő és ha általa a hazai iparczikkeknek nagyobb kelendőség szereztetik. Ekként most már tisztán láthatjuk, mi a hasznos és mi a haszontalan fényűzés , e kétféle kalei doscopon nézzük tehát az életet, agy a mint van. Általában szólva, az uri rend, mintha hiányában volni a gazdászati műveltségnek, s készakarva mellőzné a háztartásban! takarékos számítást; számítás nélkül rohan máról a fény úzés lejtőjén a holnapba, hogy holnapután vagy azután a nyomor állana-társáv\' szegődjék, mely azután vió csorgó fogaivá! letépi fényes ruháit-jeliemét s eloszlatja azon álnimbust, mellyyela haszoLtalan fényűzés hiu csillogásával vélte magát kőrfllövedzni. Igen kevés kivétellel, mindnyájan többé-kevésbé a nagyzás hóbortjába nszenvedűnk s kiskorunktól fogva folyton azt tanuljuk, miként kell a pénzt elkölteni, a meglevő vagyont elpusztítani, de fogalmuk sincs arról hogy kell pénzt csinálni és vagyont Buerezni ; ezért aztán mainapság a szegénység már bűnnek tartatik. A konyha és ruházat, ez a két főcsatorna, melyen a magyar ember pénze, minden vagyona, sokszor becsülete is elfolyik. Ma már nem számithat a hajdani hálás köszönetre a legelőzékenyebb szívesség sem, ha csak kenyeret és sót nyújthat vendégének, míg ellenben a balatoni fogas és szepesi pisztráng, továbbá a franczia kotyvalékok egész sorozata ma már nemcsak ebédeken mindennapos, hanem még ozscnnákról sem * maradhat el, s igy aztán a nagyzás-nak is elég van téve, az elismerés is meg van szemben, de elmaradbat-lan következménye is megjő, a meg-szólás, kinevetés és a pénztár üressége. Megjön még ebez az is, hogy az emberek kőzött nem fejlődhetik ki az igazán szívélyes, benső társas érintkezés s e miatt elszigeteljük magunkat egymástól, mert ki hódolói nem akar a nagyzás hóbortjainak, nem is akarja magát kitenni a megszólás és kinevetésnek. Avagy melyik családapának ne lenne lépten-nyomon kellemetlensége a női pipere miatt ? Hiszen neje csak nem öltözködhetik agy, mint N. N. iparos neje, kinek még csak legénye sincs, egyedül dolgozik? Avagy az irnok ur neje nem szégyenkezhetik TARCZÁ. Álldogálok . . . Álldogálok ftf ár partján Zöld bársony merőben ; Focw ax égőn a nap *P*° Most van lemenBban. 8*0116 lebben, virág hajlong Sir a eaaloginydal . . . Fényes csillag hali la sóba Éjbe haló lánggaL Késem, nézem, honnan jött fal S kova lett as égről? — Miért is laaa sötét korom A mosolygó fényből B fölébredve méla búval Tova, tova szállok, Mlg nyájasan intnek felém A nyüó virágok. Fehér rózsát, piros rónát Áfáról letépek ; 8 kossorúba fonom búsan .... A te aaáp emléked. BÁTKT LAJOS. A azinéaz aianyiassága. irt*: BakodcMay Pál; (Fo)iUlAi tWuvege.) Talma-ícvább csevegett addig, míg E végazó elhangzott, a mikor is barátjával ketet szorítva-— még mosolyíyaJ ajkán kezdé meg egy batalmás bestédét — ágy, bogy jó barát rémülten bátrait a a köaöaaéiget ia hasonlóan lepte meg. De-viaonról — ki amily nagy mÜveast, szint\' oly nagy pénsvágyó volt — masniik, hogy mint Olhello a harmadik felvonás nagy jelenetében megolvasta ai üres páholyokat úgy, hogy midőn a pénztárnok két páholy Arival megakarta csalni, est rajta g vehette. Maga Cuquelin keservesen bebizonyította fönnebbi állítása igazságát, midőn nálunk veudégsaerepelva a brutális véletlen folytan majd a dutyiba került, i egy félórával e kelleme* előzmény után elragadó humorral tudta szavalni monológjait — mintha oaak a mi kedvünkért tanulta volna be azokat. A ezínéo esen önmaga fölölte uralma, kitervelt művének mindenkor késs, bislos sikere eloszlathatja az arra vonatkoaó kételyeket: valóban átérei-e a ssioaex vigaágát, fájdalmát vagy sem ? igazán szivbői kacsag- és sir-o avagy csak látszólag? Didero: (a „parado xeaur le comedien\'-ben) igy nyilatkozik : A szerep a színész Mellemét ibieüen hagyja t egyedüli uóhttáaa, bogy kifarAsstja vagy pihenni kényszerűi; lelkében nem faagy zavaros nyomot vagy fájda!ra»t,me lábú\'. Mi nézők ereszük, e benyomásokat. A síi o ész oaak fáradt, mi pedig azo- Eoruak vagyunk .. ." Diderotnek e as*> libán mély igazság rejlik, mert hiss a íoészaek kívülről kell befelé terelni aa állapotokat molyok aa életben belülról indáinak kifelé az emberi kedélybői. A isinéss idegrendszerét rázza meg bogy az állapot előálljon, holott a termeszeiben ilőöb van aa állapota ez riakódtatja meg is idegrendszert. Azért könnyebb sírni, dühöngeni, boswankodni annak, akit apja anyja, imádója fogdos, ölelget, ellene Aegtámad stb., szóval, kinek teatét ki-, tűiről hatás éri, mint annak, ki önmagát j tüzeli belé az állapotokba, sokszor egy helyben, mozdulatlanul. A nagy művészek néha el is árulják azt, hogy testük valamely részén ráaxák magukba a szenvedélyt. Koszi ama siráaánál ssékén idé s fova forgott, ssükölt, Sonnanthal néba feltűnően görcsösen rázza egyik ökölre szorított kezét, Jászai Maxi leszorítja ajkait, felhusza ssemöldeit s fejét párszor kevéssé jobbra-balra rázza. Mindez perese alig észrevehető l azonosul a szenvedély ly el, melyet oly közvetlenséggel ábrázolnak. A mozdulatok kevésre megsso-rítása is éppen azért oly előnyös a benső tűzre nézve, mert ha karjainkkal hadonázunk, vagy ha túlsókat, járunk-: e mozgásban a végtagok elvonják a Benső tüzet a belső szervektől. Ellenkezőleg azonban a tüz visszaszorítva, lekötve marad s annál koncaentráltabb tömörséggel ke-rea utat a test által összeszorított hangban • egy két hirtelen mozdulatban. L körülményből látható, hogy ba a színészt még ngy meghatja ia a tárgyalt ogyén sorsa, mire mü Tévéijei készül, com-bmatiói, a begyakorlás teljesen közönyösé teázik éraelmét, ngy, hogy előadáskor szinte kévést) < van meghatva, mint midőn szerepe eleinte egészen uj volt Márnára. Sőt aa ember akkor igazán közvetlen s akkor tud Bírni, ha aa illető momentumot egyszerre túlságosan sokszor egymásután nem gyakorolja: szóval, ha aj szerűvé teszi. As elkeseredés közvet-ségének tüzetes ismételgetése már nem teszi oly kooskára a sikert — mert ez kiválóan éssbeli ok-okozatból combioált indulat. Hogy némelyek szinte igasin sírnak azt a legmagasabb tárgyilagosságban látom megfej tettnek. Azon tárgyilagos- ságban, mely elŐadis alkalmával tulvan minden aggságoakodáson s melynél a megalkotott szerep masinériája annyira begyakorlott aszinéizné), technikája oly véréré vált, hogy gépileg ismétli a megállapított mozzanatokat, mind\'g egyformán bárbányasor b csak át kell éreznie. Ka a betanult form/k oly Önkéuytelenekké váltak, bogy azok főntartására, eltalálására, még az öntudat résen állása sem szükséges úgy a művész átadja magát érzelmének, anélkül, hogy túlzástól kellene tartania. As illett? ilyenkor már nem is gondolhatja el helyenkint, hogy most mit fog csí náloi, hanem teszi mintha az a mit hozzá mondanak, egészen ő\' illetné — mint ha az részére egészen uj volna. A nagy színészek a hallgatásban ép oly erősek mint ha előadnak és a hallgatást arra használják, hogy az érzelmet előkészítsék. Igenis, a s/iuéas átérzi szerepét, de — a mit nem Szabad felednünk — érzelmében főrésze as idegekben van, tudja előre miféle rángásokat kelj ekkor meg ekkor erőltetnie és ha még ugy meghatja is i5t öoké nytelenül as, a mit előad, vagy amit játszani lát, folyton résen van abbeli töríkvóstí.önkritikája, hogy meghatottnak lásíók — a mi a természetes szenvedély emberének állapotában nem lehet vezérlő indát. Vannak kik a teljes á\'.érzést ellenzik, mert elfojtja a hangot stb. A tisztán alanyiaa izinésaek csakugyan sok hebehurgyaságot követnek el felháborodott nevetős, síró, dühőogő állapotban — de a szerepét minden izében előkészített művészt nem kell félteni, mert ha még ugy áthztódoék is, eaját egyéniiége nem vesz részt az állapotban, legfeljebb rokonszenvez vele. Lear előadója nem azért sir iga-aán, mert átérzi at el\'ene elkövetett méltatlanságokat, hanem mert rávitt.; a sajnálat, a bámulat, szeretet az ábrázolt éa magáévá tett Leár iránt; tetszeleg önmü-vében éa ha eltalálta a sírást, e diadala éraete annyira inspirálja, hogy még jobban tudja fokozni as ellágyaláat. L fokozó képesség csakugyan olyankor nem szokott beá\'lani, ha kezdetben nem találjak el mindjárt a könnycsatornát; ilyenkor a levertség még inkább meglankaaztja .as idegeket s a hatás elmarad. Mindenesetre a teljes sírás legnagyobb problémája a •sín mű veszetnek. Hogy egész önkényes okból lehetséges, az bizony..:. Sokan kezdetben épen nem, később magú. tudtak sírní. Az idegek technikai begyakorlástól készségétől sok függ. Továbbáaszinészt a körltie történő játék, minta zene, különösebb ok nélkül is meghatja. Ez és az idegek megfeszített mesterséges főigerjesztése ugy látszik képesek annyira megrázkódtatni a színész physikumát, bogy ezután nincs ia szükség a könnyek igazi varázslójára: a személyei érdekellaégre és megerednek maguktól is, A tudomány, úgyis bizonytalan arra nézve, a fizikai működés oka o a lelki tüneteknek, vagy megfordítva? Talán nem csal sejtelmem, ha a színpad e ritka tüneményénél a senéhez hasonló hatást látok jelentkezni. A zene kiválóan eszmetáraíó I emlékeinket, vágyainkat juttatja eszünkbe, midőn meg-Índít - más művészet eat nem teszi, mert egyik sem oly névtelen, félig kifejezett izgalmat okozó I inkább as értelmet világítja meg, a mit viszont s, zene nem L nUSZOMHAEMADIK ÜVTOLYAM ALAI KÖZIiÖNT az albiró ur nejétől, ha hozzá látogatóba akar menni? Mert ma már mindenben a külsőség, a látszat az irányadó, a fódolog a takarékosság szelleme kihalt az em berekből, s ha a konyháról és pin czéről van szó, akkor nem ismernek határt és nem is ismerik még azt sem, hogy^ ,.nem telik" — erre lenni kell, ha utánna hónapokig megkop lalják is. Igy vagyunk ma már a gyermekek túlságos, egészségtelen és mélyen szemérmet sértő piperézésével is ; igy vagyunk a divatossá vált, de rendesen szükségtelen Inrdőkbe utaz gátassal. Mind kikeresett eszközei i haszontalan fényűzésnek, mely elöli a takarékosságot. Az arany egyszerűségben tündökölni senki sem akar; a takarékosság csak igen keveseknek erénye és sehol sem láthatni a józan vállalatokban! versenyt, az észszerű gazdálkodást, a pénzcsinálást; és arany ember ma már csak a 200 ezer forintos lutrihuzása napján létezik. Van még a férfiaknak egy nemes szenvedélye is, melyről a haszontalan luxusról helyén van szóllani. Ez a kártyázás. Ez a legtöbb ember nemes szórakozása, pedig tulajdonképen nem más, mint a szellem nagyfokú hiányának nyilvánulása, mely butasága mellett megrontja a szivet, I moerr holiú fű! nt,„-í * ; a . -----1__1:. meg: iboljá felebarátját, megrabolja ennek és saját családjának boldogságát, megrabolja saját és est édja vagyonát és gyakran becsül\'.ut is. hogy mindezt buta könnyelműségében egy perez alatt feltegye egy darab festett papírra. A, zsidóság évezredek óta minden szellemi képességét a vagyonszerzés és takarékosság egyoldalúságában művelte ki, s látnunk kell, hogy mily tökélyre vitte, mennyire felettünk áll e tét erényben. Pedig ez erény! s ha az, hát akkor ne csak szidni, hanem tanuljuk mi is tőle e két erényt, tündököljünk a vagyonszerzésben, mely munkásságot, okosságot igényel és kitartást, s tündököljünk a tAkarétrosságban; mely étkezésben, ruházatban arany egyszerűséget követel és esztelen szenvedélyeinket megzabolázza s az egyéni és családi boldogságnak nemzedékekre kihatólag tág kaput nyit. Vannak továbbá oly haszontalan fényűzések, melyek minden vagyoni körülmények között feltétlenül haszontalanok s czéltalanok. Általánosságban szólva álljon itt néhány példa: 1. Borravalót adni a pinczérnek. 2. Barátunk szíves vendéglátását azzal hálálni meg, hogy cselédjét ajándékozzuk meg. 3. Nős embernek kávéházba járni. 4. Dohányozni, mint feltétlenül haszontalan fémúzés s a nagyobb mérvű vagyonosság mellett is csak a józan takarékosság elvénél fogva, mint bármely más vad szenvedély. De tekintsünk csak a társadalom alsóbb rétegére, a földmives osztályra is. Alig hinné az ember, ha Igaz, hogy általán véve a ru házatban csakis a parasztasszonyok hivalkodnak, de ezek sem oly eszte lenül, mint az m-i rend ; hanem aztán annál jobban túltesznek a kor követelményeinek kielégítésében az uri renden. Mint műveletlen tömeg ki zárólag az érzéki örömek uralma alatt áll, annak rabja. Egyedüli bolha tele a has és tele\'afej. E kettő kielégítéséért él, dolgozik és szenved. A vagyonosodás, takaré kosság, egyéni és családi boldogság mind alárendelt szerepre van nála kárhoztatva. Innen van aztán, hogy minden egyes alkalmat, vásárlást, ünnepnapot, keresztelés!, lakodalmat, temetést és névnapot a lehető legtnl-ságosabb mértékben iparkodik kizsákmányolni jó alkalmul az eszem-iazomra, innen van, hogy minden ilyen alkalom másnak hoz hasznot, hogy ily alkalmak csinálják az uzsorát, s teszik tönkre egy ál talján a népet és hozzák virágzásba s kétségbeejtő szaporodásba a szeszgyárakat és korcsmákat Tudunk rá esetet, hogy a menyasszony vagyona 200 frtot ért lakodalomra elköltöttt 300frtot; megtörténik széltében, hogy nincs Kenyér a háznál, de a keresztelest oly túlterhelt asztala lakomával ülik milyen tizannyi vagyonú embernek is sok volna. Ily tulajdonságok mellett az ósi erény: a munkásság, rendszeretet vagyonosságra törekvés, takarékosság, lassanként kihal a köznépből is, és ez uton a galicziai rnthének sorsára jut biztosan. De hát nagyon tudós és tisztelendő lelkész uraim és az igen tisztelt és állásuk fontosságánál fogva igen magasztalt és dédelgetett néptanító urak! Nem észlelik a nép kfizt a nép erkölcsi halálát? Működésük a haladás helyett erkölcsi halálba engedi dönteni a népet ? Nincs hatalmuk a lélek felett, hogy megmentsék ezt és vele a testet az elbukástól? Vagy nem tartják hivatásuknak ily irányban működni? s nem érzik-e, hogy a nép e romlottsága első sorban reájuk nyomja a szegénységi bizonyítvány égető bélyegét? „Jaj a botránykozőnak, de jajabb a botránkoztatónak" mondja a szentírás s mi e hasonlat mintájára azt mondjuk, hogy: Jaj az elromlott népnek, de jajabb vezetőinek és tanítóinak, kik ugy vezetnek és oktatnak, hogy erkölcsi pokolba sülyesz-tik a népet 1" Ezer éve, hogy a nép oktatása kezükben van, s ezer év óta nem tudták a népet írásra és olvasásra megtanítani. Hát még a számolás, hazai történet, köz- és magánjog és gazdaságtan ismeretei hol vannak, mikor fogja ezt a nép tudni 1 ? Pedig a mai kor már ennyit követel a néptől, hogy helyt állhasson a rohamos haladásban és e! ne tiportassák. Csakis a minden ismeretek hiánya az oka, hogy a nép csupán illatias érzéki örömeknek él; de aztán csakhamar ki is töröltetik az élők sorából érdeme szerint; pedig Ha minket elfú aa idők zivatarja éa ellenzi meg ni is, a mi azonban aem gátolhatta azt , heg/ a eaeraódés meg most is teljét .érvényben áll, ea akármit mosdjanak ellene, Magyaroreiágoak ugy anyagi, mint szellemi jólétéi \'etemaeen előmozdította. De axért mégis jó, hogy a függetlenségi párt még ma ia letetik éa nem engedi feledéibe merülni ttt, hogy Magyarországnak lalajdonképen at önállóság ét függetlenségnek a mostaninál nagyobb mértékére van jogigénye, ennek egy részét atoobao Önkényt feláldozta ttokért aa előnyókért, a melyeket neki a monarchia máaik felével való együttlét nyújt, de caakia axon fallflel alatt áldotta fel, hogy ő eteu előnyökben ée jogokban caonkitaa nélkül réezeaül. Ha ma megszűnnék lenni a füügetlouségi pírt, akkora szabadelvű párt képezné t legszélső bal axárnyat ét akkor, arról biatoaak lehelünk, nem sokára ketelketnék, aót a mennyiben at alattomban most ia lé oz- gazdasága van, mely nemcsak a kezelési költséget fedeti, hanem még évenként bi tonyot fOlotleget ia szolgáltat, tkkor etaa\' birtokot it kénytelen ugyan, ha nem bogy az illám ma 3Í50 km. Mattai rendelkezik, 1 legújabb államosítások aliai pedig ezen hálósat folyó é» végeit már a 4000 kmt i. meg fogj. h.Udni teléaeket teno: de eteknek fedezésére ott van a fölösleg ét legrosszabb esetben egyik vagy másik kedvetótlen évben raegttoritjt tájit háti kiadásán. A k azonban jószágot akar rendezni, mely évek hosszú torán át teljesen el lett hanyagolva, a hol nem csak hogy semmi sem lórtént a jövedelem emelésre, bauero mesterséges atou minden elkövettetett, a mi hátrányára válhatik. aocál a dolog mátképen ill ; aonak szüksége van agy erélyes elhatározásra, reodkirüli erófeati-téare, annak kOlcaön kell venni a megkívántató pénzt, még pedig t dolog \'érmé saete szerint, eleinte nem épen olcsó kamat mellett; de ha azután a birtokol at nék, nyíltan éa bátran ütné fel fejét ttj igy fölvett péntt csélaaerüen felhasználja, mely még at 1867-iki ki-j ha ildomosán g. tdálkodik vele, évról akarja jólvigit elhanyagolni, minden nem rsólva ami felügyeleti jogról," ma esztendőben javításokra bizonyos befek- iyet ti állam t msgánvtzutekhal ___... , . 1 —, ria minuet enu az 1Q0K zivatarja, nem latna, nogy a durva munka, tett N em lesz ac Is.ennek soha több magyarja és szó emberei mennyire h&sonlitntk az úgynevezett müveit oszUlyhoz a haszontalan fényűzést illetőleg. tehet Hátha Eoeai ée a választottuk a Kiapadó q képesek hasonló essm etárai tásra gyúlni a besséd és mozgás folytán, mint egyéb halandók csupán a névtelen vágyu sene által gyulassiainak ? 1 . . . Hiss ss sntik ssinpadon, Polos ssioéss fis ham vedrét hozatta ssiopidra, hogy igasán köny-nyeshessea .. . Ki tudja, Egrossy nem gondolt-e valamely gyógyithatlan osspásra, vagy valamely soha be aem tölthető vágyára astán egy peresre Lear szerepe átlépte asivs közepét, ember lett s e pereiben a bolond (Szerdahelyi, írja Moflnár emlékiratában) könnyű, triooján át forró köny-nysket érsett lábára hallani?.... K-tudja nem feledte-e el egy peresre Bran-kovicsban est, hogy fia ossk játékból és nem igssán vsn megvakítva — ie peresben nagy aeíve megszakadti [Arany.j CSERHÁTI KÁROLY FALK MIKSA beszéde a nagy-kani taai kerület választó poljráraihoz. 1884. június 1. Az a mit 1867-iki kiegyezésnek neveznek, sem volt egyéb, mint ily békekötés a nemzet és a dyoaatia közt. 1848-ban és 1849-ben ngyaois a nemzet ismét kéaytelon volt jogsinak és szabadságának fegyveres védelmére kelni; küzdelme reá nézve kedvezőtlenül végződött és következett reá s jogiiprásnak és jognélküli-ségnek kinos korszaka; de a sajnos ta-passtálatoknak igen hossza sors végre arról gyóste meg a dyhastiát, hogy mí d6n Magyarországul gyöngíteni, vagy épen tönkreteni törekedett. Önmagát gyöngítette és tette tönkre s igy 1867-ben egy aj kéloldala ssersódés keletkésett, mely — es el nem tagadható lény — J nyomják éa melyek valóban igen nagyok, mind es óráig mindkét részérói lelkiieme-j hanem vegyük figyelembe ss előnyöket rétesen meg is tett tartva. Es aj ssersó-fis, melyeket ezen terhek árán megvásá-dést a függetlenségi párt elleneste akkor Iroltank. Hu valakinek jó! berendezett {•olyan irány^ _ egyeséénél is kevesebbel beérné ét as ország önállóságánsk még nagyobb ré-ssét feláldozni késs volna. Nem árt tehát, ha Bécsben tudják és látják, hogy itt minálunk van egy tábor, a mely ma kisebbséget képes ugyan, de mely szonnal többséggé növekednék, ha valahj az a szándék merülne föl: a szabadság és önállóság még ama mértékét is csonkíani, melyet számunkra ss 1SG7-iki kiegyesés biztosított. Én tehát nemcsak, hogy függetlenségi párt egyes tagjaínak hasa-fiasságában és pártállásuk jogosa!ts^gá-ban nem kétkedem, hanem szükséges el lensulyt látok e pártban arra, hogy a sza badságnak és önállóságnak legalább ama mértékét biztosítsuk magánknak, melyet jelenleg élvezünk. De mintáo másfélül esen mértékét a mai körülmények kost elégségesnek tartom arra, hogy Magyarországnak anyagi és erkölcsi ereje kellően fejlődjék, nem kivánom, hogy a füg getlenségí párt ez idő szerint többségre emelkedjék, hanem igenis, bogy folytassa ezentúl is sz alkoimáoyoe ellenőrzést, me lyet ő az 1867-ikí alapon álló kormánynyal és annak pártjával szemben gyakorolni jogosítva és hivatva van és azért ?em vonakodtam ezen kerületben aem habár itt ez idő ezerint nem saját lobogója alatt vitorláz, felvenni ellenében nem a személyes, hanem a politikai küzdelmet, minden törvényes eszközzel arra törekedvén, hogy az itt 3 év óta tetemesen megszaporodott szabadelvű pártot többségre segítsem. A másik nehézséget, melylyel egy szabadelvű párti, vsgy mondjuk rövid»b ben, egy kormánypárti jelölt ezen kerületben ssemben áll, as uraságnak általa nos helysete képzi. Ami es általános helysetet illeti, én annak minden viszás-aágait, bajaink egéss Összegét jói ismerem, de távol vagyok attól és nem is tartanám valami hasafi.s vállalatnak esen helyzetet még a valódinál is sötétebbnek í*s teni ée magában a nemzetben táplálni az elcsüggedek érzelmét, a külföld előtt pedig anyagi ó* erkölcsi hitelünket min-d«o ok ós szükség nélkül leezállium. Voltak a mostaniaknál sokkal sanyarúbb idők, a midőn nemcssk arról folyt a vita, vájjon alkotmányos jogainknak nagyobb vagy kisebb mértéket élvezsük-e, hanem midőn ily jogokról egyáltalában nem volt ssó és eilenünkbea az a megsemmisíti ítélet mondatott ki, hogy alkotmá-nyank végleg el van játszva. Akkor ís, midőn köröskörül sötét éjszaka vo.t és alig egy egy perezre tttnt fel egy halvány reményosillagocskm as égen, akkor én — as idősebbek Önök közt erre mg viasza fognak emlékezni — caikéiy erőmnek minden működését oda irányoztam, hogy a nemzetet a kétségbeeséstől megóvjam ; nem engedtem kialudni keblében a reményének szikráját és miként as éji lovag as ellálhatatlan arabs sivatagon, midőn köröskörül a végtelen posstaságon min den élet kihalva látszik és már Ő maga ii alig-alig hiszi utjának czélját elérhetni, a fölötte tündöklő Syrius csillagra testűivé szemét, bátran folytatja otját a vadonban, ugy sokszor, midőn már magam is alig mertem remélni, mégis a jobb jövő lehetőségébe való hitet iparkodtam hazánkfiaiban fentartani, jól tudván, hogy a mely nemzet saját jövőjében hinni meg. etUnt, az a jelent is elveszti, holott másfelől nincs oly óriási nehézség, a melyet egy éle revalÓ nomzetnek egyesült ereje legyőzni képes nem volns, ha saját mis-sójában hisz és e missió teljesítésén ok lehetősége fölött kétségbe nem esik. Ns higyjQk tehát azt, hogy helyzetünk oly szomorú, a milyennek ast sokan, talán saját meggyőződésük ellenére festőn akarják A pessimismus csak agy meg. bénítja as erőt mint az opiiousmos, a he iyes ír pedig közepett fekszik és abban áll. hogy felismerve a vsldban lélesó sebességeket, komoly akarattal nekí menjünk azok legyőzésének, hogy pedig erre bátoiaágot és erőt nyerjünk, ne csak azokat a terheket lássuk, melyek vállainkat évre emelkedni fog jószágának jövedelme, idővel maradni fog mindinkább nagyobbodó fölösleg adósságai visssafizetésére és as elhanyagolt jósságból lassanként virágzó birtok lesz, bár igaz, bogy as átmeneti időben roppant áldozatokra és sanyarú nélkülözésekre van szükség. Ily helyzetben vagyunk mí. Az 1848 és 1849-iki események még kevésbé voltak alkalmasak srrs, hogy ezen bajon segítsenek, mert s nemset, mely a lételeért és alkotmányos szabadságaért küzdött, sem időt, sem gondot nem fordíthatott anyagi érdekeinek előmozdítására. A izababeág harcz szerencsétlen kimenetele után állami gazdaságunk veselese elleneink kezébe került, a kik késsakarva ha. yagol-\'ák el Magyarország érdekeit és csak 1867-ben, midőn ismét magunk rendelkezhettünk as ország sorsa fölött, kezdődött a javulás korszaka. Nem akarok ásóknak részletezésébe bocsátkozni, melyek e tekintetben asó\'a történtek, mert ez nagyon hozssadalmas volna és különben is eléggé ismeretes, de arra kérem az urakat, vegyenek elő eg} 20 év előtt késsült mappát, vagy az akkori időből asármaző könyvet, mely Magyarország atatistikai leir&sát tartalmazza, vsgy képzeljék csak a^y pillsnatra azt, hogy — csak egy dolgot emlitve — miod es a sok közlekedési eszköz, vasút, posta, távirda stb. egyszerre eltűnnék és gondolják meg, milyen volna akkor Magyarország helyzete. Ast mondják Önöknek folyvást, hogy ennyi meg ennyi ssásmillióval szaporodott as államsdósság, ennyivel meg ennyivel magasabb as adó, de tessék eszel szembsáliitsni azokat a té yesőket is, melyek asőta meglettek alkotva éa melyek hathatósan segítik elő Megyar-ország fel virágzását. Nem szeretném Önöket a száras számié.elek hslmaaával untatni, de midőn as ellenzék ast mondja, bogy a terhek rendkívüli asaporodssadaczára as államháztartás még sem tendes-leiett, as országnak anyagi jóléte még sem mosdittatolt elO, mégis kénytelen vagyok felhozni egy pár adaiott, még pedig számokat, hiteles számokat, a melyeket semmiféle álokoskodással megdönteni nem lehet. Vugyük csak a vasutakat. Ö. év alatt, ugy: *iis lSUH-től 1873-ig nem kevetebb mint 3300 km. uj vasat épült Magyarországon, ugy hogy 1873-ban volt a kösös vasutaknak Magyarországra jutó része 2800, a tisztán magyarországi vasutak hossz* pedig 3600, tehát összesen 6400 km., asas majdnem essr mértföld. Hát ast gondolja valaki, hogy ezeket nekünk ingyen épiük ? Megengedem, bogy sok hiba történt egyes vasutak irányára nézve; megengedem, hogy as esen vasúti építk esésekre megkívántató péast, melynek kamatait as állam gsraj-ti rosta, helylyel-kössel drága kamat mellett kellett fölvenni, de elvégre Magyarország legfiatalabb tagja volt az európtu államoknak, melynek itthon kevés ta passtalata, künn kevés hitele volt, és utóvégre még\' a drágán épített vasutak is mégis megvannak és megtették jótékony hatásokat közvetlenül mindazokra a vidékekre nésve, a melyeket érintenek és kösvetve as egéss országra nésve. Hanem persze, hogy mennyivel emelkedett mindazon föld- és hásbirtok értéke, mely többé kevéebbé a vasutak köselében fékezik, mennyivel többet nyert a kereskedő, midőn áruit gyorsabban és olcsóbban to vábbuhatija, ásóval mindezen közvetett, de óriási előnyöket számokban kifejesni és a növekedett terhekkel szembe Ali tani, — arra a lisstsli ellenzék n«ratudja magát elhatározni. Menjünk tovább 1 1873 tói 1883-ig, tehát 10 esstendó alatt a tisstán magyarországi vasutaknak hosssa fölemelkedett 5250 kilométerre, ngy hogy ma az Összes rr^gyarorssági vasutak hosssa 8000 km., tehát ismét 1600 kilométerrel több, esek köst pedig — és est méltóztassék figyelembevonni mert ez egyik főforrása volt az államadósság emelkedésének és a terhek fokozódásának — esek közt, mondom, volt Állami vasút mely 1873-ban csak 900 kmt tett, 1883 ban 2927 km, a mihez még hoszájámlnak az állami ke*e]é« a.att álló vasutak 223 kmtrrel. agy ben gyakorol és nem szólva sa agy kiesem mindnyájunk által helyeselt törekvésről, hogy as állam a vasutak tarífáir-menuél nagyobb befolyást biztosítson magának. Már csak esen egy kimutstái megmi-gyarázzs sst,hogy akösterheknek ezen idő alatt -sndkivüi; mértékben kellett szaporodni. Be ec csak egy ága a közigasgatási tevékenységnek. Háoy Iskola, hány közintézet, hány egyéb kösér-dekü intézmény lett ez idő alatt megalkotva ? Mind erre, uraim, péas kell, még pedig sok pénz, Hogy ily körülmények közt, midőn a jelenlegi kormánynak nemcsak roppant terheset kellett átvenni a műitől, hsnem asokat még nem csekély mértékben ssaporitaní ia a megkwdett munka kiegészítése cséljáoó., hogy, mondom, s jelenlegi kormány mind es óráig ss átlamhástartást tejesen nem rendezhette, az terméssetes ; de nem íz az a kérdés és nem-is as s döntő, vájjon 10 vagy 12 évi kormánynál alatt sikerült-e as államháztartás rendesése és as egyssv suly helyreállítása, hanem, as vájjon javalt-e esen idő alatt és javul-e folyvást ás állsmfinanesiák mérlege, vájjon javait-e áltsJánossÁgban as ország anyagi helyzete és esen kérdésre, agy kissem, részrehajlás nélkül határozott igennel kell felelni. A deficit évről évre alább szállott, hs pedig egyedül a rendes ki-adásokat tekintjük, nem igen messse vagyunk as egyensúlytól, sót ac utolsó adó-tóiemelés és a szesz adó .átalávkitása következtében nemsokára talán el is érjük. Amaz urak, a kik oly keserű szemrehányásokat teáznék a kormánynak, hogy az állam háztartását eddigelé teljesen nem rendezte, agy látszik megfeledkeztek arról, hogy saját soraikban vannak olyanok, a kik már a kormányon voltak es a kiknek e szerint alkalmuk lett vo\'-na államférfiúi lángessöket tündököltetni. Miért nem éltek akkor esen slkaiommal? És hol vannak a*ok a fényes tettek, a melyek arra jogosítanák őket, hogy utódaiknak szemrehányást tegyenek a miatt, a mivel esek, habár nagyon sokat tettek, de még nem tehették meg mind azt, a mire ssükség van, hanem megtették legalább annak nsgy réesét és minden esetre többet, mint elődjeik. Vsgy talán megfeled késtek ama i 53 milliós kölcsönről, a melyet nem a mostani kormány kötött, de a melyet neki szórnom Örökség gyanánt át kellett venni ss a mely azonkívül, hogy majdnem nyolca azázaléknyi kamatot kellett érte fizetni, még megszégyenítő, megalázó is volt any-nyibsn, amennyiben csak rövid néhány esztendőre ós igy is cssk jelsálog mállott adatott? Vájjon nem a mostani kormány volt-e as, amely ezen drága és amellett megszégyenítő üsUel megszüntette?mely ennek helyébe először s6e/9-os arány járadékot léptette és igy legalább Ja tőketör-lesstés terhétől mentett meg bennünket, utóbb pedig essdöja/g-os rentét átváltostatts 4°/ -ra, a mi a tökének névleges fölemelésével jár ugyan, — annak a tv kének melyet járadék kölcsönnél ugy-sem fiisetünk t>o-ha.detóbb mint két millió val leszálltja as évi kamatnak terhét, ama kamatét, melyet cavakugyan minden aszleadőben naag keü fizetni? (Folyt. kö».) Hírek. — Sajtóhiba. A lapunk mult számában közölt „nagy kamínsaí tanítói ja-rásköri* jegyzőkönyvből kimaradt, -hogy központi választmány által az országos képviseleti tanító gyűlésnek ajánlott tételek második részének 4 .pontja: „A terméssel rajz tanítása, anyaga és módszere a népiskolában* a járásköri gyűlés felkereső foltán Weber Antal ur által fogkidslgos-tatni. Mít ezennel esivee tudomásai honok. — Értesítés. A nagy-kanissai polgári fin iskolában aa 1883—84. évi rea-dos vizsgálatok június hó 16 tói 22 ig bezárólag fognak inegurtatni; junias 23-ika magánvizsgálatok tartására f ordít ta tik. Ének-, zene- és szavalatul összekötött sárüuoepély napjául junias 24-iks tűzetett kii Végül 28-án a tanév ünnepélyes hálaadó istenitisslelettel sáratik be. Mindezekről as érdekelteket s a tanügy barátait tisslelettel érteoiti. Az igazgatóság. — A nagy-kanizsai hirstalssolgák „Temetkesást egyletének11 folyó évi május hó 25 ikén megtartott tavasai malatságio befolyt össsssen 76 forint 70 kr. felülfi-. settek. Torma Imre 1 frt, Lívinger N-20 kr., N. H. 10 kr., Kreoáuer Lajos fiO kr., M. N. 60 kr., Dr. Kele Antal 60 kr. N. N. 10 kr., Ssommer József 60 kr Waj-dica József 1 lorüti. Melyérta t. araknak ugy a jelen volt n.-é. közönségnek szíves -látogatásakort s legmélyebbkössőoetemet fejesem ki. As egylet nevében Pels Lakács egyleti elnök. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JÚNIUS 8-án 1884. — A n&gy-kslxúmal kön égi aép-?1 Maő népiskolákban az ári airviasgáU-tok június hó kövétkezi napjain tartatnak meg: június 16-án délelőtt I. felaő-ieány-osstály, III. fi-oMtálj; délután I. felaő leánrbMtálr, IV. et IX fi-oawtály; 17-én d. e. ii. felaő leány-osztály, pk. II. fi- és 1. fi osstály; d. u. II. felaő leány-oattály. IV és III- leányoiitály ; 18-án d. e. If. leány- I. leány- ós pb. I. leányozaiályok, d. u.asünet; 19-ikén d. e. Teleky-, P«-tVfi- éa Magyar-\'u&sai I. fioeztályok; d u. pb. II. leány-, Petőfi és Teleky-utcsai I. leány oaatály ok; 20 íkán d. e. Magyar -utcsai I. leáoy-oii\'ály, d. u. tornászat; 2l-\'kén d. e. VI. és VII. kerületi fi. és leányotztályok, d. u. szünet; 22—23 ikán oői kézimunka kíállitáe; 24 ikén d. c. magánvizsgálatok, d. u. szünet: 28-ikán hálaadó isteniiiastelei és as érdeiosoroza-tuk kiosztása. A vizsgálatok reggei 8-, délután 2 órakor kezdetnek. Nagy-Kani-aaán, 1884. június 11-ikón. As igaaga tóság. — Levélpapírok egyszerű ét finom k Kiutasban nagy választékban dobosban éa anélkül igen olcsó árért kapható Vaj-díts József könyv- és paptrkereakedéaébeo Nagy-Kaniaaán. irt. laj. 28-as. AitjUl, 4-éi. 122 30 122\' 65 9! 95 9l!65 88 :o 88 50 116 50 115 25 114 75 115 25 101 50 101 50 102 — 102 — 95 75 95 75 310 70 308 30 312 50 309 25 90 25 90 50 109 — 109 — 3275 — 3300 — 84 50 84 50 980 — 980 — 1280 — 1280 257 — 251 1130 _ 1170 — 433 — 433 — 143 — 142 — 316 75 317 — 588 - 584 — 5300 5275 — 939 - 935 — 185 50 184 — 29CÍ-- 287 — A budapesti értéktőzsde hetijelentése. Brandl Árnol bankházától Budapesten. ^ 1884 június 5-éo. Teljes Baltái pangás uralkodik. Az á>-tul vamok igen csekély balláHízásoknak vannak alávetve és alábbszlllnak vagy emelkednek aszerint amint a tőzsde termekben a bőség ^agyob0 avagy csekélyebb. Már aa ünnepek-el5tt ia pangott aa ilz-Ift de sokan azon várakoaáaban Toltak, hogy a rotnacbild csoport által birdetett conversio nj életit fog a lözsdei üzletnek kOtcaGnOani. Csalódtak mert «aen oonversió csak formailag hjánlutik, a 22 millió B\'/0-o» aranjjáradék to-Jíjdonüsoíaak ajánltatik pedig azért hogy a törvény saoiaeriati szövegének elégtétcssék. Mert tény az bogy a csoport nem ia scándékoaik a jelenlegi ngyan sem alacsony árfolyamnál a 4°|«-oa aracyjAradékon túladni. kzt>a árfolyam nem hoaaza iáó előtt talmagas-nak tartatott volna most már a esopoit igényeinek nem felel meg. E*en szempontból kiindulva oly feltételeket saabott a kicserélésre, hogy ti *télim: voltak magákkal a felett miszerint senki a kicserélést a kBsaétott falté* telak mellett foganatosítani nem fogja. A csoport büszke ét elbizakodott lett Bilik abban, hogy ö.xszel a 4 százalék tji*íjar aranyjáradékot aokka] magasabb ár folyamnál fogja eladhatni és azért majdnem bi-conyosaigel előre mondható, hogy most a aai-sun mortobebatáaa alatt ngyan a« árfolyamok csekély változásoknak Jennek alávetve de a nyár elmultával igen élénk üzlet fog kiíejISd-ul és az árfolyamok igen jelentékenyon fognak emelkedni. A helyi értékekbea szinten pangott aa flalet aa árfolyamok a múltbeliekhez képest alacsooyabbak csak a magyar leszámítoló baok i*:z ei.yeknuk árfolyama valamivel javnlt. p*/o ™-gy- »rany JAr*d . papir , Magyar sorsjegyek J4%-°« tiszavölgyi Megy. földteberm. kötv. ]4°/0 osz\'. arany járadék E „ „ papir 9 Osztrák bitnlréasvények jMagy. hitelrészvónyek leszám. bank , [Bpesti bankegy. reazv. EIbŐ magy bizt. „ Fonciere pesti biz. „ Pannónia visasbia. , LEI bő bpesti gőam, B Erzsébet gőzmal. „ Pannónia „ r Viktória „ , Déli vasút „ Uaztr. magy. vasút , Pesti közúti vasp. „ „hazai tak. p. , [Gans fele iDrasche-fóle ISchlick-féla orvosi tekintélyek dltal vese, hngydára, köszvény éa hólyag bántalmak ellen, továbbá a légZÓ és emésztési szervek hurutos dnáeoí Ír bántalmaelve. SALVATOR - ézTBif es vasmeites sarayífiz - «én...dá«. lltbin. Urtalrau forri.. Borral használva ige. kellenes üditó Italt szolgáltat Kapható ásványvíz-kereskedésekben ét legtöbb gyégyuenárbu. A Salv.torforrái ifugatósága EPERJESEN budapesten fíraktar éldeskuty L. urníd. Í1S4 4—20 Kapható Bosenfeld Adolfnál, Nagy-Kanizsán. L.pveeer S kiadó: SZÁLA Y KANDÓK Feleli, »erke.it« : VASS ÁLH0S. L.ptaUioooo\' WAJDITS JÓZSEF. Nvilttér. »1 iiaianlr. együ logsienaavdusaib s j^tj^ 3sr -sr -cr i z e litrmS sroujilatol len füles ez; eméeztta ravtrokoál r. sromoSk az idegrendszer »WÍ Liaiban íttalaban a via nimd eion kórotaiil kiyíló ivíSroíi érdemeTioelyelbeo . «ervi élet *m*p&. efnTdegrSdW mükW.ek fallokoxáe* tartoto.. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. 1883 éTben 1 millió oalaczlt szállíttatott el. Fris töltésben mindenkor k.ph»to Édes] ktr. *0v. Instrflwríllitíiíl fatistrl»». Ugvatintén minden gyógyszertárban, ftorkeresiedse-ben éa vendéglőiben. 500.000 márka nyerhető. Ez óriási összeget képezi eset-lfl); szerencsés körülmények közt a kormánytól kiinduló a as égess államvagyonnal bistusitott braun-achweigi pénsaorsjátékoál a főnyeremény. A lotterii 50.500 nyereményt "ártalmas, amelyek 7 részben soroltatnak ki. Az összes sorsjegyek felének kell nyerni. Egy lottería sem nyújt ily kedvező nyeremény sorozatot. Különösen az ?0,500 nyeremény következőleg van beosztva : 1 jutalom a 300.000 márka 1 nyeremény a 200.000 . 2 nyeremény á 100.000 , 1 nyeremény a 90.000 , 1 nyeremény a 80.000 , 2 nyerenény á 70.000 » 1 ny eremé: v á 60.000 , 2 nyeremény a 50 000 , 1 nyeremény k 30-000 „ 5 nyeremény á 20.000 . 3 nyeremény á 15.000 , 26 nyeremény á 10 000 „ 56 nyeremény k 5000 „ 106 nyereméoy á 3000 . 253 nyeremény.á 2000 , 6 nyeremény á 1500 , 515 nyeremény á 1000 „ 1036 nyeremény a 500 , 60 Dynremény á 200 , 63 nyeremény k 150 r 29020 nyeremény k 145 , 19340 nyeremény & 124, 100, 94, 67, 40 és 20 má--ka. A sorsjegyek ára hiv-is\'oj-an éa pedig az i. réec számára; a főraktár: Nagy-K.ni.zJlo: Welss;fiTerekiiél. Kapható : minden iavan/vú k-re.kede.ben, ebédiókbsn stb. 2088 10-25. 1 egész eredeti soraj. ára3 írt 50 kr. o.é. 1 fél , . , 1 frt 7Skr.o A I Degyed . „ frt90 kr o. é. ben vanoak mefi,!lapítva. A megrendeléseknél ax illető Összeget papirpénaben vagy oaatr. éa magyar pdstabéJy egek ben kérjük beküldeni legkényelmesebb axonbana pőstaatalrány-nyali küldés, A megrendelt sorajogyek beküldésébe: a hivatalos haaáai lajstromot is mellékeljdk, amelyből minden világosan látható. — Ha valamely elfogadónak a linxisi lajstrom nem tetasenék hi\'-zci. vagyunk a hatás kezdete elöl a aorsjtjcyeket visszavenni és az érte Gzstett összeget viasKaaaolgáltatni iíiiiJei: megrendolónek nevclajstro. munkba asoanal feljeyyeztetik és rögtön minden huxás után közvetlen általunk, annélkül, bogy erre minket bárki ia felázó H\'tan a, minién sorsjegy tulajdonosnak megkalJe ik a hivatalos hozási lajstrom A nyeremények kifizetése állami ellenóraés mellett minden hatás atán történik. CzégQnknek több mint 70 éves fen-álllása óta. tfibbssfir volt alkalma oratr. magy. ors.ágban 250.000, iOO.OOO, 80 000 60.000 , 40 000 márkányi fónyera menyeket kifizetni s ea álul számos CSalí. 1 szerencséjét megalapít, ttok as osxtr. magy. birodalomban. Ezereket fektetnek olykor oly vállalatokba, amelyekben a nyeremény egész bizonyt ilan, étért bizonyos, hogy néhány forintot sem kell sajnálni egy sorsjegy vételére egy aa államtól kiinduló és az állam által biztosított lőtte riától, amely oly nagysasra sorozatot nyújt és a mely által mefleg c j nagy tSkét szerezhetni. Tekintettel a jelentékeny részvételre, amely az állami péoxsorzjátékhoz biztos kilátásban van, kérjnkamegrendelés*ket minél elSbb elküldeni, semmiesetre később mint 2.71 2 2 1884. évi junias 11-ike hogy a megrendeléseket pontosan telje-sitheasük. A megrend-Iétt kötvetlen hozzánk kérjfik cajmeani ISENTHAL & Co. Hamburg. -r-=-ss- .í| I l|» *Al w -ib u ím ¦s O i—i ?2 O a 817-818|1884. Arlejtési hirdetmény I-ör. A pozsooy varasdi államuton levő 205, — 206, — lés 217 az. fahidak helyreállítását a nméltóságn közmunka és közlekedési magy. kir. minisztérium f. é. május hó 28-áu 11901 sz mngas rendelettível 5074 frt 83 krnyi összeggel engedélyezte. Il-or. Ugyan azon állam uton 211—236 kim. között szüksé-Jséges kerékvetők felállítását a nagym. közm. és közlek i magy. kir. minisztérium s 1884 évi május hó 27-én kelt 15234 számú magas rendeletével 1039 frt összeggel engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből alól irt hivatal irodájában folyó 1884 évi Június hó 16-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók |azzal hivatnak meg, hogy az ári ejtésbeni résztvevés esetére, magukat a fent kitett összeg 5oJ -val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10°|o biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órája fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztól; elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10 °|o-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, mííszerelvények és feltételek alólirt híva-jtalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1884 évi május hó 31-én. Zalamegyei m, k. építészeti hivatal. 2173 1—2 fc=J) •a a =° « = ¦"3 T |-S i 3 ¦« 3 — \'-g a "fi 5 S î-S H •s — M S a t?s = ~ S: s b » M " « Kg ^ S Marshall Sons & Co. Limited r.ngolorasági őség gaínaboronghi gazdaaági gépgyára cséplőgép-osztályának müizaki vesetőjét beküldölte Magyarországba, hogy az itteni cséplésj viszonyokat, a c^épléaek helyszínén alaposan tannlmáoyoz-hassa és meg figyelhesse. A nevezett gyár művezetője itt szerzett tapasztalatai alapján egy nj alkotású, különösen a magyar Alföld gazdasági viszonyainak megfelelő minta cséplőgépet szerkeastett. Ezen cséplőgéppel 1883. november 25-én nagyságos zomborl Rónay Ernő nr kis zomborl birtokán nyilvánosan próbacséplés tartatott, mely alkalommal annak szerkezete és munkaképessége, mint az alábbi nyilatkozatokból kitűnik minden tekintetben a legtökéletesebbnek bizonyult. tekintetéé qbaepbl rugó urnák budapesten. Mellékelve küldöm a november hé 25-én nálam Kis Zomboron megejtett próbacaéptos eredményéről as Összes jelenlevők megbízásából Besuk LvJűe, mélt. gróf Caekonict Endre zsombolyai uradalmi tiszttartója éa Bartók Béla nagy azt.-míklóai főldmivelésí iskola igazgatója által kiállított nyilatkozatot: magam ia csak gratulálhatok önöknek és a mezőgazdáknak, kiknek érdekében igyekezett az ön által képviselt gyár olyan eszközt teremteni, mely as igényel nek megfelél. Ezzel kapcsolatban el nem mulaszthatom kiíejesóat adni óhajomnak; hogy az eddig elért eredmények csak Ösztönzésül szolgáljanak a gépeket még inkább tökéletesíteni, mert a mi nem halad az visszafelé megy, — mert megállás nincs a világon. Kelt Kia-Zomborban, 1883. deczember 6-án. ZOMBORY RÓNAY flRNÖ a. k. NYILATKOZAT. Folyó évi noveenboí hó qő-éa Kis Zomboron nagyságos Rónai Ernő ur majorján Harshall Sons ésCo. gépgyárosok által kiállított a javításokkal ellátott cséplőgéppel lett próba-munkáról az eredményt kitűnőnek ismerem el, -» Javításként különösen kiemelem a ssalmaráaó meghosszabbítását éa annak a dob felé eszközölt lejtős elhelyesését, mi által a szalma nem repülhet ki kellő megrázaiás nélkül. Az összes rosták jóval hosszabbak és igy sem a törek, aem a ponyvában azem nem maradhat. Továbbá a kía rostán a szelelő szabályozás igen okazerÜ javításban részesült, a kis rosta ennyire meg van azéleeitve, hogy ott - kollas alig fordulhat el&* A több szekér nyirkos, résiDen acaatoa gabona kioaépléae tökéletesen végeztetett, a a gép munkája semmi kívánni valót nem hagyott hátra. Pusata-Bósiton, iö83. november 27 én. Bezuk Lajos, a. k. Bánók Béla, B. k. mélt. gr. Csekonics Endre nagy-szt.-mikiósi földmivelési seoboly-i urad. tiszttartója. iskola igazgatója. fJLV*Marshal-féle gö smosdonyokról éá oaéplŐ-g épekről képes á-jegysékkel, kívánatra iogyen és bérmentve szolga GRAFsPEL HUGÓ hoiajrnaxeklx BOub &h OO. limited. 2135 5—6 f6ÜgynÖke BUDAPEST, IV. bárány-uteza 16. SZ. (Qyar-ntcza sarkán.) Ügynök Nagy-Kanizsán ; Stelnítz Mór. HUSZONHÁRMAD K ÍTVFOLTAM ZALaI KÓZLÖ H I JUNIUS 5.-én 1884. Bátorítás* és remény a szenvedőknek! JKét gyógyjelentés fulladozás és vértorlód ások, idült és elhanyagolt tüdőharnt és emésztési gyengeségnél, a Hoff János-féle uialatakészitmények által HOfF JÁ N OS urnák, a valódi maláta-feltalálója s egyedüli készítőjének, cs. kir. udv. szállító stb. stb. Bécs, Bráunerstrasse 8. sz. Né«eib Batdáii, 1884. márcilus 29 Több évig einlodlünk asztmában, vér tori óda* ban és ezért majd kéuégb-estüak. Orvosi tanácsra a Hoff félti msláta-kivonatokat használtuk és azóta örömmel ismerjük el, tökéletesen egészséges-ik vagyunk és ismerőseink, kik\' kel találkozunk, o fülgyógyulást valóságos csodának tartják. A szenvedők javára kötelességünknek tartjuk est tudomásra hozni. WEIEELKA R , cs. kir. szab- oszt. ssagy. államvasút-társaság rserdésze Néraet Bogdán Miután én az ön Hoff János-féle malátakóssitményeit idült és nagyon elhanyagolt tüdöhurut és ntnésstéei gyengeségnél a legjobb sikerrel használtam, annálfogva felkérem önt, szíveskedjék számomra 16 palacsk malátakivonat egészségi sört, 2 palaczk konczentráll-m&láiakivonatot ée 5 zacskó maláta mellczukorkát postautánvét mellett mielőbb megküldeni. Dr. WILHELM H , községi orvos. Cssnád-PsJsU, 1884. február 22. , 2122 6 -6 0 Felsége a dán király HOFF JÁNOS gyáros úrral szárnysegéde által tudatta, miszerint m*látakivonatának értékét igen-igen nagyra becsüli. „ Én*, igy hangzik a királyi nyilatkozat „örömmel tapasztaltam a Hoff-féle maláta ki vonat gyógyhetáaát ugy suját magamon, mint udvarom több tagjánál. CStZ, KOMAROM mellett, 1884. április 2S. Az ön kitűnő konczentrált maláták .vonata, hála Istennek nékem a legjobb szolgálatokat teszi, szándékozom azt hosszabb időre is használni. Mély tisztelettel ECKFELD B. rabbi. Főraktár Kirilly FereilCZ a „Megváltóhoz" czlmzett gyógytára Nagy-Kan Izgin Alapíttatott 1858. WALSER FERENCZ első magyar gíp- és tüzoltöszerekgyára, harang. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tynkban, elvállal teljes Vízvezetékek berendezésűt, városok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai éa érczöntódéje BUDAPESTEN, Bottenblller-uteza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik^ köz- és magánfürdők felszerelésére, szagmentes ÜrSZékek felállítására és minden viz-müvi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. 2023 31-80 BUDAI\'KESERÜVIZ E természetes asvinyvia elismert, mint a tartalomd ueabb éi leghati-• osb budai k.i.rari., orrosi tokintíljektSl > legjobb.ii ajánl™. i ^ . 8 toIté»ben *apnaló\\ minden isTányvisk.reskedeiben és . legtöbb gyógytárakbao. ffflijdíi&iok: L.ur testvérek, Budapesten. ötszörösen vegyelemezve. LcftitnA. asztali tíz. - OFvosi tekiBtlzyettőJ ajánlva. Tartalma: Szechenyifor. Freblani Kroadorfi i Mohai GicssUíli 97-854 53 534 48 888 ! 48-094 43-793 I Raktárak Nagy-Kanizsán. Fesselhofer Wzsef, Strera ea Klein is Berdln Karton. 208? 18—» Kitüntetési Bécs és Trieszt A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik legrsénsavosabb SAVANYÚVÍZ L melyről Dr. AroksI Antal és Dr. Varn« Ziigioond főorvosok bizonyítvány.-, szerint elismertetett, hogy kitünó szolgála-tot t.c-s~ alégsési, esséa*tési él vizelő szervek burntos báctaJjnainil, a gyermekek gőrvíly és angol bajában vérszegénység, a gyomor idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Borral retyitre éMeii jezsp miiü italai szolgai. Friss töl lésben sslndenkor kapható Főraktár: 211910-80 SZAVA JMOS-nái Budapesten. IV. esrkanyuu utca. 12. ss. ?4 a többi fiiiS\'jr k°reskedéib ic. f4 nyeremény esetleg ¦sarka o ccoc 0 0 0 0 0 0 0 0 ü 0 0 0 0 0 0 0 0 jelentés. IA nyeresaé-Isyek alalia* által blzts-srttatnak. Meghívás a Hamburg állam áua oístositott nagy péo aki sorsolás nyeremény - esélyein való részvételre, melyekben 9 millió 620,100 márkán főltll okvetlenül ny éretik. E*en clSoyö* pénskiioriolás t.irsse-rtileg osszeállitott áijSTSSSSaját, melyek csak 100,000 sorsjegyből állanak, a következők : t. L A legnseyobn oaeüer; 500000 márka. \' 253 nyer. 2000 m. 1 dij 300.000 3 nyer. 200 00O \'m. 9 . 100.000 m. I , 90.000 m. 1 - 80 600 m. 2 , 70 000 m. 1 , «0.000 ta. 2 . 50,000 m. 1 . 30.UO0 m. 6 . 20,000 m. 15 000 m. 10.000 m. 5.000 m. 3 000 m 2fi ¦ 56 106 . 1036 60 29020 3450 5950 3950 1500 , 1000 ., 500 „ 200 „ 150 ,. 145 , 124 „ 100 ,. 94 „ 67 „ 40 „ 20 m. egészben 50,500 : mely nyeremények néhány hónap slhíi hét osztályban okvetlen husatnl fi.gnak. az •!»L nvereményhasis hivatt-losan II és 12 **» fuilBS M áliapit-tatott meg, melybe* egy a. ersd. sarsj.esak 3 IrtBOtr v. 8 ss. „ fél ered. „ I n 80 „ „ 3 ,, negy.ered. „ \' — , 90 ,,„llh„ k„rül. Ksan as állass által felitssitstt. eredet! sert] egyek teem pedig tiltott, ifrérriiiyek) zz dsszeg ijérattstoE áekfi;-áése aeUsil-oéu a usjtávsiesb vüékre U szátküldetiek aJUIssi Minden\' értiekslt. eredeti sorsjegyek mellett\' tóié cs as allsra csikar ár el ellátóit eredeti játéktervét dij nélkül kapja meg. valamint husii ntáa a niva- -talos nyereményj egyseket minden íc-ssó-litÁs nélkol. A sysrszteay klflretésc es szétosztása általam kösv?UentU in kosfiltetík a réastvo7&kh\'iE pontosan ¦ a -^*zigombb titoktartás mellett. Bármi megrcndi\'J.\'-s egy egjixeri postán talványon fagy ajánlati leválUt senese. Forduljanak tehát megbisisokkal b ital om teljesen f. é junias ll.-éig SÁMUEL HECKSCHER ~n bank és váltó fisleléhee Hamburgban. |f KATONAI TANODA "VI EGYÉVES ÖNKÉNTES TANFOLYAM. Bndspesten, asiyksrsss iteza 13. ax. Ezsii tanfolyam ily fiatalok számára fennáll, kik katonai ¦ kötelesotuégüknek mint egyéves önkéntesek eleget tenni óhajtanak, de ehhez egy vizsgát letenni köte-lessek. Ezen tanfolyam 1884. JKÜll lés vesai kezdetét ¦ hat oráigttsrt, naponta hárem esti el&adási drávai, hogy a réaztrsvSk nappal polgári ^gfa^fysnrnlrst •lvéges-hessék. A vizsga német, roagrár vagy horvát nyelven leteheti, A növendékek\' kívánatra asállást és ellátást riyerhetnak az intéseiben. Bciratisok naponu aa igaxgató-sági irodában. Pro grammok kívánatra Isfyes- 2160 s-4 Ab !gazgatósá>ge MOLL SEIWJTZ-POR Cotast ralóü ha minden doboson » STárjegy: a sas és síeli sokszorosított cxéf nyomata látható. Eren porok tartós gydrybatita makacs lyester- és titsitbsjsk, gyomorgörcs és elnyilkisodás, zyomorégéi, rCgaott dzgslás, májbsj vértshslás, arai.y*r ás a letka-lOnfélébb nél beteosegek elíea 30 év ót* folytonosan növekedi elísm^osban résaesnl. Egy eredeti dobos használati utasítanál 1 frt. Hamisítványok torvésysíss Bidiztstsek, ---Köisvéoy, osás, miadeanstafl haso-gatas és bénulás f.j-, fal- és fogfá-já» sikeres gyogyi. tasáhos fcsesnrf. ésre; borooatásnak mindennemű sérülések, és ssbek, gyaladások és daganatok ellsn. Benseleg vizsel keverve, hirtelen betegedét hinyis éskolika ellen. Kgy üveg pontot utasítással 80 kr. »063 t8-5í Valódi, Moll védjegyével éa nÓvsaUiráeával. Tanaaborszeszessa Moll A. gj-6-yazerési, császár királyi ndT. szállító. Bécs. Tuchlaubeo. Raktárak:Na|y-Kaalisa: gjófjwrin. Fes.elhofer Jóas.f. Baroí : Dorner S. Csakt.mya : QSne. L. gyógy. aapMrtratl.. Borovica Ad. Keszthely : Wansch F. Mrmead : Bite J"»1 SlkjaMr: Sialay J6a.«f. Za.Ege rszei : Ho U6sy J. Egyógj""\'4"- ¦areza! :Uatl F.rd Co c • 13 t OCK300QOOOOOOOOOOOOOOOOO I SÁRKÁNY \' BIZOMÁNYI BÚTOR-CSARNOKA (Honi gyártmány) BDDAPKSTES. Sizellatér 3, sz. I. emelet, a Deát-Ferencz-Btcza lartii ti inasai* a>iii«t legjobb asztali- és üdítő Kai, kttünö hatásúnak bizonyult köhöjésnél, géoebajoknál. gyomor- él hólyaghu-r útnál. MattOni Henrik, karisbad és Badapesi Xzi.ter-xiLi.tloxu3>>l T.lne TRIESZTB ÖL-NEW-YORKBA; Ezen vonal nagy .isSrendü Közősei ar.-.bi\'yitoriler. mennek New-YerkBi--\'íjíOHéba Tcaxnek fel tehersaillitmanyt és utazókat legoesóbb ázetí. és jó ellitis me«jtt. New-Yorkba Indulás Trlesatbíl: Eaat Anglia, (3400 tonna] 5 Jnli Brltanaia, (4»> tonna) 20 jnli Passage-Cajatt. 200 rt, kósép fedilxtó 60 frt. Saillitminjoa tirgyíban Saboakar 4 téghet [Karoly-kórut] Badapeaten, nta.as tégett SotawÍMar Pil urhos [Dorottya-Utasa ¦esik fordulni Budapestre, -ragy Terknllle l.-hea TriMtbe. S112 í—6. .janija a magas ansaágokaak ós Dagyérdsmü kösönaégnek carnoká-ban eleirendü hazai asztalos és kárpitos mesterek közremnködé-selkkelnagyszerüTálasztékbanelhelyezett elegáns sálon-, ebédló , hálö és fogadó termek bntoralt, ugyssintón polgári kiháaasitá-sokra ké.sitet\' egyszerű, de szolid asztalos es kárpitos bátorokat. — Nagy ké.alet legújabb dir.tn islés-.eljesec kiállított gzalon- garnitnrákból atlaaz, selyem, bársony, barett, erepp, azatln és jntteszÖTetekból rendkívüli olcsó ár mellett. Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve kOldetneK. Vidéki megrendelések i0°/0 előleg beküldése mellett teljeait-telnek. Ceomagolae^rt 4*/o- ^sj Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. >oooL NAGY-KANIZSA, 1884. janira 12-én, -3:7-llL szám. Huszonharmadik eyiolyam. tgeez em......° ífi t\\Tt ..... * » oejryed erre ..¦••* ¦ * Egy tnam 10 kr HIRŰETESEK 6 hasábos petiuorban 7, msjodszot 6 ¦ micdeo további sorért 5 kr NTTLTTÉBBEK soronként 10 krért Tétetnek lel KiufitAri illetéh minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALÁI KÖZLŐIT A lap szellemi réssét iHetfi kozlemé-nyek a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedik, kiadóhoz bérmentTe intézendök : NAGY-KANIZSA X Wiaislcsbiz. BérmeoWtlen levelek csak ismer, munkatársaktól fogadtatnak ol. Kéziratok TÍstsa nem knldetuok. A nagy-kaűizsai , Kereskedelmi Iparbank*, anagy-kaniz&ai Őnk. tűzoltó-egylet*, a „zalamegyei általános tanítótestület", a „nagj-á^izsai aúsdedneveló egyesület6, &,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi $ iparkamara nagykanizsai kölvalasztmány * hivatalos lapja. Heteokiot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A képviselőválasztás kaszabén. Június 14-ikén, szombaton lesz az a nevezetes nap, mikor kerületünk honpolgárai az úgynevezett ^legszebb polgári jogukat," az országos képviseld választásinak jogát, gyakorolni fogják. Ez a jog a maga szeplótlensé-gében csakugyan szép és méltóságos. A legszebb fénypontja alkotmányos életünknek. Éppen azért óriási is az árny, mely kisérni szokta. Népünk tekintélyes része már kinótt kiskorúságából, s ez körülbelül tudatával van \'taon fontosságnak, mely ily alkalommal minden szavazó polgár szavazatához fúzódik. De van egy másik rész, — s fájdalom: ez a nagyobb — mely a „legszebb" jog gyakorlatának idejét és alkalmit, -lelketlen izgatóktól bujtogatottan — privát gyűlöletének féktelenkedésével megszentségteleníteni is hajlandó. íme az árny! Nem akarunk itt azokra a nyilatkozatokra reflectálni, miket uton, útfélen már is h-Hani lehet. Hanem egyfelül szavunfcut emeljük a nép vezetőihez, figyc* jeztetvén óket amaz óriási felelősségre, mely vállaikra nehezül ; más felül pedig intjük a népet, hogy ne hallgasson lelketlen izgatókra s viselkedjék úgy, amint a jóravaló magyar név becsülete követeli. A nép magatartását illetőleg mindenről a pártvezérek felelősek a közvélemény előtt. Ha ők a néppel megértetik, beláttatják gyakorlandó joguk méltóságát; s figyelmeztetik arra, bogy az elv és az érte való tisztességes küzdelem minden emberben becsülend s annak érvényre juttatására való -irekvés szent és sérthetetlen jog :. ngy gyűlölködésnek, ingerkedésnek vagy elkeseredettségnek talajt nem Jyujt a képviselőválasztás. És tafc* eg kell tenniők, mert a nép kőzött igen sok olyan izgató van, kiknek már nincs mit veszteniük, kiknek egyetlen elemük ennélfogva csak a zavaros, ahol halászni lehet. Ezeket kell kiválóan figyelemmel kisérni és féken tartani. Az a szegény jó nép magától sohasem csinál botrányt, hajszát: hanem csinálják azok a nagyhangú népboldogitók, kik izgatásukkal hullámot vernek indulatain; a meglevő bajokat megsokasítják a képzelt bajok ezreivel, s igy akarják a saját bomlott elméjük maszlagával meghódított nép által véres fejekkel juttatni érvényre a népfenséget. De mi bízunk a vezérférfuk jóakaratában, értelmiségében és a vá lasztő polgárok józanságában, habár nem vagyunk mentek némi aggódás tói sem. Két választást értünk meg gyors egymásutánban. Mind kétszer a függetlenség zászlója emelkedett fel diadallal. Mind kétszer bár elég izgalommal, de nemesen folyt a Küzdelem mindkét párt részéről. A győztes függetlenségi párt zászlóit egy alkalommal sem érte a legparányibb sé relém a vesztes párt részéről, valamint a szaljadelvüpártnak zászlói is sértetlenül maradtak. A nemesen küzdött két tábor az elvharcz végeztével méltósággal vonult vissza. Ez idő szerint a szabadelvű párt zászlóival nem függetlenségi, hanem mérsékelt-ellenzéki zászlók állanak szemben. A szabadelvüpárt ez idő szerint is méltósággal küzd; de a mérsékelt ellenzéki zászlókra már vércseppek tapadtak. Éppen azért a küszöbön levő követválasztás elé már némi aggódással nézünk. Aggódunk, hogy az a nap — ha a népakarat nyilvánulása mederben nem lesz tartva — a népfenség sárbatiprásának szomorú napja leend. Egyedül a pártvezérek jóakarata és a választó polgárok józanságától várjok a béke fennmaradását. Annál inkább is óhajtanok, ha len minden tőle telhető erővel és a választás példás csendben és rend- eszközzel harczoljon. ben folyna le, mert tudjuk, hogy azl Mindenekelőtt meg kell ezáfol ily alkalommal fenálló szigorú rend- nunk ama hazugságokat, melyeket a ¦szabályok érvényesítése legtöbbnyíre\'pálinkaivás mellett azok hoznak fel, áldozattal jár. S v»jion hol van az kik e testet és lelket megölő méreg a pártvezér, vagy hol van az a készítésével, elirusitásával foglalkoz-lelketlen izgató, ki az áldozatot csa-! Dak, vagy más közvetett úton ebből ládjának pótolhatná?! ianyagi hasznot húznak; le kell küz- Könnyú a szegény népet lángra denünk azon előítéleteket, melyekkel gyújtani, felizgatni; tüzet támasztani ]e méreg élvezői azt használják. a tudatlan gyermek is tud; de a lángok leküzdése, a mérsékelés, az oltás már csak érett férfiak munkája lehet. A június 14-iki képviselőválasztás alkalmával mutassák meg te-| kintélyes kerületünk választópolgárai, hogy tudnak nemesen küzdeni, s tisz teletben tudják tartani az elvi meggyőződést. E napon a mérsékelt ellenzékieknek igen szép és kedvező alkalmuk lesz higgadt, méltóságos, férfias magatartással zászlójokból i tcstvérvér cseppjeit kitörölni. Legyen nemes küzdelem, — az után béke ! Szózat a nép valódi barátaihoz! A népnek nincs nagyobb ellensége, nincs rosszabb és ragályosabb járvány, nincs rettentőbb átok népünk életében, mint az n. u. pálinkaivási járvány. Embertársaink ezrei züllenek el évenkínt testileg és lelkileg a pálinkaivás miatt, s ugyan e szenvedély feldúlója számos családi élet boldogságának. A pálinka az, a mely sok embernek sírját megássa, a börtönöket s tébolydákat megtölti és számtalan öngyilkos kezébe fegyvert szolgáltat. Épen azért szent kötelessége minden — még érző szívvel és tiszta lelkiismerettel biró e bérnek, hogy ily nyomor láttára hideg és közönyös ne maradjon, hanem a pálinka — mint népünk leggonoszabb ellensége — el- Azt állítják először, hogy a pálinka a szegényebb osztály élelmi szerét pótolja. Minden értelmes orvos azonban oda nyilatkozik, hogy a legjobb pálinka sem tartalmaz olyan tápanyagot, melyből a munkás kitartó munkára erőt nyerhetne, hanem csak rövid idői a izgalomba hoz, hogy annál nagyobb legyen utánna az elgyengülés, s olyan formán hat az emberre, mint a kifáradt teherdó állatra az őstörés sarkantyú. Licbig, a hires természetbúvár írja; ,,A munkás a pálinka élvezése által kamatok helyett tőkéjét emészti, miért is testének tönkrejutása címaradhatatlan-\' és Dr. Baer — aj szakmában kimagasló iró — azt állítja, hogy „a szesz nem takarék pör-selye a munkaerőnek, sőt ezt idővel tökéletesen megsemmisíti." Minden olyan ember, a ki az előtt korhely volt es ezen szenvedélyéről lemondott, elismeri, hogy a pálinka élvezetének abban hagyása óta ereje nem csőkkent volna, sőt gyarapodott. Másodszor hazugság azon állítás, hogy a pálinka óvszer a hideg ellen. Igaz ugyan, hogy közvetlen a nálinka élvezése után — mivel annak izgató hatása vari a gyomoridegekre gyorsított vérkeringést iíéz elő — érez az ember bizonyos fokú meleg-ezt azonban nemsokára annál érzékenyebb hideg váltja fel; és így nagyon csalódnak azok a szegények, a kik dermedt tagjaikat pálinkaivás által hiszik felmelegíteni s megedzeni. A test ugyanis magától képes kifejteni és fejt is ki annyi meleget, a mennyi a levegő hidegségét a szervezetre elviselhetővé teszi és igy azoknak eljárása, a kik a pálinkaivás által mintegy mesterségesen igyekeznek a test melegségét fokozni, az idegrendszer megrongálására s rövid idő alatt annak teljes felbomlására vezet. Hány korhely hal el évenkínt ily nyomorúságos és kétségbeejtő ál-potban! Ha a pálinkát gyógyszernek és ¦ betegségek elleni óvszernek Télik, ez a harmadik hazugság. A pálinka semmiféle gyógy-csakis káros hatást gyakorol a szervezetre, kivéve azon csekély számú esetet, midőn orvost rendelet teszi szükségessé, miért is a pálinka, illetőleg a borszesz csakis a gyógyszertárakba utalandó, honnan azt a 30 éves háború alkalmával a harczoló vad csordák erőszakkal kerítették kézre s mint romboló és kórhatásu ital először jött forgalomba. Tagadhatatlan tény az, hogy az iszákosoknak sokkal nagyobb hajlamuk van a megbetegedésre, mint a nem ivóknak, mivel a borszesz élve zete által az emésztés és vérkeringés, a légző és érző szervek, mindenekfelett pedig az idegrendszer szenved. Számosan halnak el a pálinka használói közül szélhüdésben, mi az agy véredényeinek túltelitése által következik be; de a legborzasztóbb, a legundoritóbb következménye az u. n. idegremegés (dellirium tremens), midőn az ember, férfi, sőt ifjú kora delén oly tehetetlen lesz, mint a 80 éves agg, aki enni sem képes, annál kevésbé munkálkodni: remeg minden testrésze, mint a nyárfalevél és nem hogy szánalmat keltene, hanem min- TARCZA. Csendes ja éjszakát Az utolsó hant is lehullott Nyirkos, hideg & sir/fenék LenyogoTék az év, a múlt ott Ntnes benn világ a mécs nem ég. Letűnt, mit a remény nyújtott neki Fukar kezekkel mérve fonalát; Most adna, de hiába kelleti . . . Szép álmokat! csendes jó éjszakát! Boldog ki élt, bár veszteséggel. Legalább volt mit veszetni még, De én semmit se veszthetek el Esély bár lett voln\' rá eléjr, Bég puszta rom saebb jobb felem A hit Csendes világa szürke hamv, szarát ; Csalódni nap, ér, másra nem Unit .. . Szép álmokat 1 csendes jó éjszakát ! Enyém egy szív kedves világa; Érzem, tndom ; de nem \'. I Remegve néz lelkem reája — Olyan hideg, olyan hideg. Fáj, bánt, midSn a szende szép remény Rezeg, zsibong, földnit valómon át, Nálam a bú szerette érzemény . . . Szép álmokatI csendes jóéjszakát : Vártam tavaszt, ettől Tirág-ot, ósz Tolt, tél volt; ködös, hideg, S a kép, leikent a melyre vágyott, Oly bánatos, olyan rideg. Halvány levél, tarlott súgó berek — Mind, mind, mit a vágyó lélek talált, -S vihar-dalt keblű lázas éjjelek . . . Szép álmokat, csendes jó éjszakát I SÖtet &z éj. Csillag, sugár nincs, Mely utanon vezetne majd. Egy eszme gyér világa már kincs, B ez is hová és merre ha.tr S ha félúton kialszik csendesen, Fölemésztvén lángjában önmagát. Hov jutok . .. ? csitt most már csendesen Szép álmokat! csendes jó éjszakát I BÁTKY LAJOS. A nőkről, a nőknek. ,A lányoknak megtiltani nem lehet, Hogy ne lakjék keblökbe a képzelet Képzelet a lány világa, mindene Eanek szárnyán száll a földről fölfele." Igen, mioden nő egy angyal I Ke pül a képzelet fényes szárnyán magaara fel a mennyekbe a csak akkor áll meg mikor a csillagok hónához érvén lehull és lesz belőle hullott csillag. — Pardon 1 Minden lány építő mester, még pedig ígen ügyes és szorgalmatos. Egész világot, csinos honnt — as absur-dumok bonát — késünk ók önmaguknak, miként a méh a sejteket. A lány építészeti tehetségét három someateren át ti ogtatja n. m. bimbókorában légvárakai elköt, melynek lakói bárók, grófok éa mágnások. Van a várnak nagy parkja tekervényes utakkal, csörgedező patak szeli közepét, mely arany halak hónába, a fényez tukrü tóba ömlik belé. A messze lá\'.ő tornyos kastély táját fenséges tölgyek *orusaák, melyben hangáik a vadasak - * vad után üget as egybegyűlt vendégsereg. Fényes fogat várja a képselgöi uton-uifélen, csak helyet kell ben: 3 foglalni. És valóban — bele is csücsül,bele is lép —a rózsa korba. Ekkor aitán újra épít, de nem légvárakat, hanem ennél sokkal tartósabbat, sokkal erŐsebbet----— kártya hasat. Itt nincsen olyan mennyei élet, itt már alakjai földön járók. Van síép elfogadó tfrem, ebédlő, tongora, ebéi után dal és édes semmittevés — é a pompás álomra ébredés következik. Mikor a szem felnyílik, a kártya ház is bedól és előtte fekszik a tenyér kopaszsága való, vállait pedig nyomja, nyomja--- nyomja---másfél csárdab síi asz tálnak három lába,--atas — azstz — — három X. Mi követi est? Ha az épiiűmester egy háaat már befejezett, megkezdi a másodikat. A lány pedig a három X-nél kezdi a harmadikat — — — a családi honnt építeni. Csendes, solid férjet képzel, egysze rfi szobába, melyben a kandalló tüze mai" lett elmerengve bsllgatná a biblia ezen* sorait s örvendene ha tord magányából valaki kiszabadítaná! De ha nem jő a megszabadító, azért többé nen épít már, hanem abban a házban keres megnyugvást a melyet más építőmesterek késsitettes, a megtérik és buzgó kodók számára — — — as egyházba.u Ilyenkor mindig se elbukott képvi selŐválasstók vannak szemeim elölt, kik lobogóikat nem lengetik többé ki a ház csucslyukán,hanem bevonják azt, sót még szavazati jogukat is letagadják. Róza 1 Rósal Ha eszembe jut az elmúlt szép idő. Ha fantasiám elé idézem gyöngy alakodat, ha látom tengeré] für-teidet, akkor ast hiszem, hogy hangodat is mintha hallanám, melynek minden betűje a esalfaaág compositiója vala. Pedig éu Istenem I de tudtalak szeretni, s minő boldoggá tettél volna te is engemet. De haj ! „a képselet magas röptű sas.* Én hittem, éa reménylettem, s te ügyeosc ámítottál. Jó ssinéssnŐ voltál, mint nemednek mindannyja. Szerepedet nem csak jól betanultad, hanem Ügyesen le is játszád. — Ott volt abban a kedves kis azo-bácskf bao, ahol mi kettecskén olyan fényes jövőről bessélgettüak, í»kár hányszor"] as édes jelenbea. Ott volt, abban a ezekben Ült a képviaelő ur is, amelybea éa ssoktam pihenni. És te---ós te — éppen olyan szépen pihentél — — — — a képviselő ur — — — kebelén, mint aa enyémen. Sattogtál fülébe épen olyan -----hazug szerelmet, mint as enyémbe. És mikor nekem est látnom kellé, ereimben a vér erősen lüktetett, szivem hangosan dobogott, isgatottaágom tetőpontjára hágott. Sokáig állottam mozdulatlanul és benéztem ablakodon, nem tudván mitévő legyek; sirjak-e vagy nevessek. Végre elhatároztam magamat. Akkorát kacssgtam rajtad és a kép viselő uron, hogy még az ablak Üvegje is csillagba repedezett; azután megfordultam sarkamon, elmentem és elfújtam mint tndtam olyan szépen azt a nótát; „Csalfa a lány zúzza, mája Szegény legény ne nézz rája; Ma azt mondja, hogy szeret, Holnap reggel kinevet.* * * « Azóta már édes Rózám I sokszor visszatért a fecske, a gólya is megjött. Azóta már a képviselő ur kétszer is megnősült, anélkül, hogy tőled 0**.k egyszer ít elvált volna. Én psdig gyakran gondolkodom ró-iad es valahányszor eszembe jutsz mindig eszembe jut, hogy ,1 képselet magas röp -tü sas,* mely után te is repültél, de el nem érted. Összedőlt a lég -ár, a kártyaház, te pedig esendőién eljárogatss közvetlen elüljáród és kedves férjed, tettes Kergeti Tibor tiszteletbeli segédfogalmasó urnák karjába csimpaszkodva az — — as — — egyházba. Ö pedig elhagyván téged a boldogságos szűz-képénél, elm-jgyen és jókat ma-lat, ssép hosományod kontójára. Nem csodál ö fiatal s téged harmadfél caárdabeli asztalnak a lába, a három X is tíz éve, — — — — hogy elhagyott, BLÁXITZ LAJOS. A ,potyli" maiamban. (fvarcsolat.) Minden rossznak van jÓ oldala Még ennek a most -uralkodó höséguek is és pedig a többi közt az, bogy a szenvedő emberiség javára megnyílt a — Potyli malom fürdő. De hát a földnek tuiajdoa-képen melyik r é s s é t is díszen ti es as úgynevezett potyli .malom, s a balne-ologiában minő helyet foglal el ? Nem hiszem, hogy sokan vitték volna annyira a földrajz tudományában, miszerint esen fürdőhelyiség létezéséről tudomással bírnának. Pedig megérdemli, hogy zengedezzen róla la ének, mert Kanizsának ez legalsó fürdőhelye, mely erös konkurren-cziát csinál a kan ál iának és a — czigle-nioséoek,! mindinkább kezd hírnévre szart HUSZONHARMADIK EWOLYAM ALAI KÖZLÖNY JÜNTUS 12 én 1884. denki előtt csak megvettetésre számithat. Az iszákosnál miuden idült betegség, minden sérülés és minden műtét a borszesz élvezete követkéz tében végzetteljessé válik. Az iszá kos nemcsak saját életét teszi tőnkre hanem utódjaiét is, mert rettenetes átok száll át az iszákos szülék gyermekeire és unokáira. Franczia orvo sok ezer esetbea bebizonyították, hogy nemcsak betegségekre való hajlam, hanem hiányos éltelem, butaság, erkölcsi gyengeség, kegyetlenséghez való vonzódás s gonoszság, ming meg ann nyi szomorú örökség, mely a palin kát élvezők utódaira száll. (Folyt. ke».) FALK MIKSA beszé\' a nagy-kanizsai kerület válazztó polgáraihoz. 1884. janim 1. (Folytatás ea vége. D-. az ellenzék szemrehányásaival szemben még egy kérdés merül fel óses a következő: hiszen az országos költségvetés minden esztendőben hosszú tanácskozás tárgyát képezi a parlamentben éa mintán az államháztartás egyensúlyának be<yi-állitása mégis csak két modor: kép* Kelhető, (udnillik a kiadások leszállítása és a \'levételek szaporodása által; vájjon miért nem mondja meg as ellenzék ezen tárgyalások alkalmával, bogy minő kiadási tételek azok, amelyek luxus-csikket képeznek és a melyeket ismét el lehet hagyni éa ha az adók fölemelését perhor-rescálják, hol vannak amai egyéb forrá-rok, a melyekből a hiányt fedezni lehetne? Éa eddigelé ilyet nem hallottam, sőt nem egy alkalommal az ellenzék soraiból merült fel egy-egy, megengedem magában véve teljesen jogosult, de mégis csak helyt és vidéki érdekek által indokolt indítvány, melyek egyik vagy másik kiadási tételnek fölemelését csélosta és midőn egyik vagy -másik befektetésre néave egyesek restére!-wz a nézet nyilvánított, hogy ez magában véve hasznos lehet ugyan, de az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében teláa egy pár évre elhalása* tan dó, akkor az a többség, a mely ezen tetemes kiadásokat annak daczára is megszavazta, korántsem kizárólag kormánypárti, hanem ellenzcki képviselŐk-állott. Más Bzemrehányáaok is tétettek kormánynak, mint a szabadelvű pártnak: nevezetesen azt mondták róluk — és ez is az anyagi kérdések körébe tartozik — hogy rosszul csinálták meg a kiegyezést Ausztriával, hogy meg kell buktatni ezt a kormányt és helyébe tenni olyat, mely a legközelebbi kiegyezésnél jobban fogja megóvni Magyarország érdekeit. E kérdéshez nemcsak jósom vau hozzászólni, mint bárki másnak, de kötelességem is, mert én az 1878 ki regnicolarís depútatíók tárgyalásainak alkalmival a magyar depulatin előadója voltam. Nem akarok kiterjeszkedni ezen hosssadalmas alkudozások részleteire, sem arrra a sok és nem mindig ízelid üzenetre, melyek köztünk és az osztrákok közt váltattak, csak as eredményt akarom bői ugy ( teuní különösen asonídyli jelenetek miatt, melyeknek e hely szintere szokott lenni. Ugyanis bájos át báj alan szobsesiezusok szabadságolt szakácsnék, oldalaikon a lovagló sport korbícaoB hőseivel, az ipar sokféle ágának nyalttá képviselőivel, mint fontos uemzetgazdászát tényezőkkel a hadászat marezona bajnokaival, ide szoktak ünnepnaponként tányérmosogatás hivatásuk betöltése átán kiindulni, részint, hogy a fÓsőkanalak, seprűk és Jéisákn»k egy heti forgatása után itt a víz hÜsében kárpótlást szerezzenek, részint p*>díg, vegé a virányos mező madarainak cse hogy seibengyönyörködjenek. Aki a eseatgyörgyvári begy nyugati lejtőjén Bsétlöveli szsmsagarait, as a kies völgyben egy csöndes malmot pillant meg, mellette egy kís terjedelmű tavai, odább egy zsuppos házikót, melynek bel sejében a molnár hallatja életének cseppjeit az idő feneketlen tengerébe. Es azon geographiai fogalom, melynek .Potyli malom" a neve. Mikor e helyiség küszöbét, átlépjük sselőzékeny házi gazda, a molnár üdvözöl bennünket. A hőségtől eltikkadva helyet foglalunk az „urak" és,hölgyek" számára készített asztalok egyikénél, ami nem épen könnyű föladat, mert annyira okku-pálva van minden hely, hogy ha egy pu fitos, akarom mondani egy telt arczusxo bacsictus lokötelezőieg helyet nem csinálna, s azon nagy áldozatot nem hozná, miszerint kJterpesztett napernyőjét össze rántja, le sem Ülhetnénk, Jelenléted észrevehető zavarnak kútforrása, mert a beszéd csörgedező patakja egyszerre elakad s minden oldalról oly szúrós tekintetek nyilai röpdösnek feléd, melyet nem nagy rokonszenvről tesznek tanúságot. •— Mit te\'szenek ossoaázQi? ereszti két szóval vázolni. Nincs az új" kiegyezésben egyetlen egy pont, mely reánk nézve kedvesóttenebb volna, mint as. a melyet Deák Ferencz és Andrássy Gyula gróf aegise alatt Magyarország 1887-ban Ausztriával^ kötött, de igenis meg lett szüntetve egy kiáltó igazságtalanság, a mely Magyarországot évenkiot 3 — 4 millióval károsította. A quota és a vám- és kereskedelmi szövetség- egyes határozmá-nyai változatlanok maraduli, de igenis megváltoztattuk a resti u-io elvé;. Méltóztatnak tudni, Ingy a ezukor-, sör- és szeszkivitelnél a fogyasztást adó visszatéríttetik. Ezen visszatérítés a régibb kiegyezés szerint a vámjövedelmekbőt födöstetett és miután e vámjövedelmek a közös kiadások fedezésére fordíttatnak, minden megrövidítésből, mely a vámjövedelmet éri, Magyarországra 30% esik ; ha tehát as adóreatítatio a vámjővédelemből fedestetik, akkor ezen restítutióbos Magyarország 30%-ot fizet faossá. Ha már most Magyarország és annak idején fizetett és ily uton vissza téri tett fogyasztási adóból egyre másra szintén 30%-ot élvesett volna, akkor nem lettvoina semmi baj, tényleg azonban ugy állott a dolog, hogy Magyarország- fogyasztási adó fejében sókkal kisebbl) Összeget vett be, de snnál nanyobb folyt ss osztrák állami pénztárba, mi tehát olyasmi: voltunk kénytelenek visszatéríteni, a mit nem kaptunk, hanem mit az osatrákok bevettek. Ez igazságtalanságot sikerült reparálnnnk és épen az uj kiegyezés óta az adÓrestitutio már nem a quota arányában, hanem a tényleges bevételeknek megfelelő arányban és a két állam közti leszámolás utján történik, a mi Magyarországnak — a mint mondám — évenként 3—4 millió bevételi töbietett hoz. Ugy gondolom, hogy e váltós tatásért az utóbbi kiegyezés megalkotóit szemrehányás nem érheti. De a kiegyezés alkalmával rendbe-hostunk még egy dolgot, a miről a t. ellenzék bölcsen hallgat. Méltóztatnak tudni, mennyi secaturának voltunk kitéve az osztrák nemzeti bank részéről mindaddig, míg a viszony e bank és Magyarország közt jogilag rendezve nem lett. A bank akkor szándékosan tett lehetőleg sok nehézséget, hogy bennünket <s viszony rendesésére kénysseritsen. Önök \\. Uraim, a kik közt annyi kereskedő van, bizonyosan még oly jól emlékeznek as akkori állapotokra, hogy asokat Ieirni teljesen szükségtelen. Én akkor a képviselőházban is hosaásaóltam ezen tárgyhoz és ki-fejesést adtam abbeli meggyósödésem-nek, hogy ha egyszer a Magy;..-ország és a nemseti bank közti viaaooy jogi alapra less fektetve, a banknak minden mali-tiája meg fog szűnni, mert hiszen as Ő törekvése as, hogy üzletet csináljon és akkor ő Magyarországnak annnyi pénzt fog adní, a mennyit itt solid módon elhelyezni lehet és annyi fiókot fog állítani, a mennyi a szükségletnek megfelel. Az ellenzék ezt hangosan tagadta. Már most kérem Önöket t. Uraim, mondják meg önök, kinek volt igasa ? Hiszen Önök maguk is kaptak bank-fiókot és igy szóljanak hát, megvannak-e elégedve az osztrák-magyar bank működésével ? Nem teljesült-e az, a mit akkor előre mondtam ? Az utolsó évi kiinatatáa szerint a nagy-kanizsai fióknál 1883-ban a hilyi váltók, knldéoyek és értékpapírok leszámítolása fölment 6000 darabra S1/, millió értékkel, e fiók aajtes műveletei pedig lO\'/s milliót tettest. És tudják-e az urak. mennyi volt ebből a nyers jövedelem ? Az mindössze 77,000 frtot tett éi miután a késelési költség 30,000 írtra rúgott, a 10:/3 milliónyi forgalom után a banknak maradt 47,000 frt tiszta jövedelem. Vájjon ast gondolják önök, bogy egy Önálló magyar bank est olcsóbban csinálhatta, vagy bogy as agy ily csekély jövedelemmel megelég\' det-betett volna? Hanem azt mondják, hogy áldozatot is hoztunk, mert a 80 mii liós bankadóeságnsk 30%-át magunkra vállaltuk. Igen, csakhogy nem mi fisetjük est as adósságot, hanem fisettetik as oly pénzből, a melyhez nekünk azelőtt soha semmi jogunk nem volt; tudniillik a bank arra köteleste magát bogy ha évi tiszta jövedelme n 7%-ot meghaladja, akkor a többletnek csak fele részét adja ki részvényeseinek, másik felét pedig ama 80 milliós adósság törlesztésére fordítja, és igy ast as adósságot & m»g« fizeti m\'egának vissza. No I meg a molnár a beszéd zsilipjét egy szakasz tó véka nagyságú, penzióra érdemes kalap alól, mely fejét borítja. — Mit esznek kisasszonyok? — tá í8,1 ja fel a kérdést a lövéssi piros bojttá; felékea.\'.ott káplár as őt körülfonó szoba-csiezus és ssakácsné róssabokrétának, melynek minden virágssála egy-egy legyesót mosgat serényen kétes fehérségű kacsójában. A kissasFonyok szsmérmetes szemlesütéssel fejezik ki abbeli gondolatukat, hogy nekik mindegy, akármi. — az tán mi volna vatamí jófé.e ? — kérdési a hadfi. — Vaj, túró, telful, aludttej, sajt. A kisasszonyok fi ymáló ajkbigy- gyeastéasel néznek össze, mintha mondanák, kogy esek bizony mind igen vékonyka eledelek. — Tehát mit méltóztatik parancsolni? — intézi a hadfi interpallacaióját az nigen tisztelt-\' hölgy koszorúhoz, mert ma Ő akar hölgyeinek szivében maga részére numentális emlékoszlopot felállítani, mireakiaaassonyok egyhangúlag írni va-pirulva fejesik ki azon szerény kívánságukat, misaerínl rántott csirkét óhajtanának, ha ugyan ..... Katonának nem dicsőség megro-tirálni. Alkalmaaintigy okoskodott a mi tüs közé szorult hadfink is, mert késznek nyilatkozott a kisasszonyok kívánságát teljesíteni, ily önfeláldozó módon akarván lángoló szíva határtalan vonzalmát tolmácsolni. — Megengedik nssságtok, hogy rágyújthassak? — kért engedelmet a káplár,* egy vasárnapról megmar.d\'. Virginia darabra gyújtott. (Vége kör.) - dön lehetne leront, akkor csakugyan gratulálhatnánk magunkat, Talán nagyon ia soká vettem igénybe önöknek figyelmét, de as ember ön kénytelenül is bő be beszédövé lesz, ha oly kérdésekről van szó, melyek éveken, majdnem azt mondhatnám, évtizedeken át érett megfontolásának és elmélkedésének tárgyát képesték. Még csak egy dologról szeretnék, még pedig lehetőleg röviden szólni és ez az a szemrehányás, mely a. kormánynak a közigazgatás dolgában tétetett. Igenis, én voltam egyike az elsőknek, akik azonnal as alkotmány visszaállítása után és azóta folyvást ast hangoztatlak, hogy közigazgatásunk ross és hogy es képezi as ország bajainak egyik legfőbb forrását. De míg a mérsékelt ellenzék a választási mozgalom megindulásakor kiadott nyÜatkosványában e bajért inkább az embereket teszi felelősökké, én annak kútfejét a rendszerben találom. Hissen itt Zalarármegyében, a melyről ország, világ tudja, hogy valóban példás közigazgatásnak örvend, itl nyíltan lehet szólni a dologról. As elleosék ast mondja, hogy ra közigazgatási kösegek nem fejezik ki as állameszme fenségét, nem as állami akarat magas pártatlanságát, hanem as maik-dó párt hátaim*, érdekeit szolgáljak és ezen szempontból kedvesnek vagy ü-djznek; sok helyen a tisstviee-sót nem a hivatás lelkiismeretes betöltése, hanem a ha\'alomnak telt politikai ssol-gálatok szerint ítélik m->g, és as utóbbiak fejében gyakran emézéa gyakoroltatik nyilván való erkölcsi fogyatkozásokkal szemben is." Erre en azt mondom, — a mi első pillanatra talán furoaán hangzik — hogy örvendetes volna, ha a baj csak es vélne; mert ha a hiba csak abban van, hogy a kösigatási közegek nagyon is alávetik magukat a kormány akaratának, vagy hogy a kormány jogosultan befolyást gyakorol e kösegek működésére, akkor igen egyszerű volüa a dolgon segíteni és ha vagy a közigazgatási tiszt-viselők, vagy a kormány személyei váltósnak, a baj el volna hárítva. Hanem, fájdalom, nem igy áll a dolog, mert is métlem, a hiba a rendsserben van és nem as emberekben. Én, a ki másfél évtised óta a közigazgatást hivatalnokok kinevezése mellett küzdök, soha sem voltam esslodásban ás. Iránt, hogy a kinevezett tisztviselő k, aránylag kevés kivétellel ugyanazok lesznek, a kik most válasstott tisztviselők működnek, de megvagyok győződve, hegy esek közt más szellem fog azután uralkodni és hogy másképen fognak eljárni köteleaségök teijeailésébeu. Nem az a baj, bogy a közigazgatási köse gek ma nagyon is engedékenyek a kormány hatalommal szemben, hanem épen megfordítva : hogy a felelős kormánynak nagyon kevés hatalma van a válasstott tisztviselők felett és ott, ahol csakugyan as ált ezekről, a mit az ellenzék rólak mond, hogy nem teljesítik réesrehajlatla-nul kötelességüket, hanem bizonyos személyes tekintetek által vezéreltetnek, ott nem a kormány-hatalom az, a mely előtt meghajtanak, hanem inkább ások a megyei klikkek, melyek a rest aura tíóksál döntő befolyással bírnak, és a melyektől a válaastott tisstviselőnek sorsa függ. FT a azonban a mrroíczipál\'s tisztviselők — a mit én épen nem hitsek, de amit as ellenzék manífnatuma állitt — legalább nagy részben oly kevés önállósággal és lelkiismeretességgel bírnának, hogy a kormány-hatalom kénye kedve aaerint deponálhatna velők, hiszen akkor furcsán hangzik, ha as ellenzék másfelől ebből azt következteti; miszerint a kost-igaig.itán javításának érdekében a raoi-Uni kormánynak nem szabad tovább vinni Magyarorsság ügyeit; mert ezek a kevéssé ónálló ós kevéssé lelkíiBmere tes tisstviselők egy másik kormánynyat wemben épen oly engedékenyek és ép oly kevéssé sorupalosusuk lesznek és igy a bajon kormány változás által segítve nem volna, ha csak abból a föltevésből nem akarunk kiindulni, h-g csak a mostani kormány áll as oly fe- t as ellenzék sem tehetne éd ha ő többet kelének feslett ördögökből, as pedig, j ígérne, akkor jogosult volna sTon gyann, melyet a mérsékelt ellenzék helyébe I bogy nem is fi akar segíteni a hivstalno-igyaJokat fog ül-\'kokon, hanen: tenni kivan, csupa angyalokat fog telni a mínialerí bársonyszékekre. De assal, hogy a lisslviselfik nem választatnak, hanem kinevettetnek, ¦ kérdés még koránt sincs megoldva, mer nem csekélyebb fontossága a hivatalnokok fizetésiének kérdése, mely égetővé vált azon hivatalnokokra nézve is, kik már jelenleg is kineveztetnek. Ma minden ember as anyagi jólétnek oly mértékét igényli, még pedig jogosan igényli, mely tehetségének, miveltségéoek, szorgalmának megfelel. Az államhivatalnokok a jólét ezen\' mértékét a legtöbb esetben nem elvetik; megmtridt a csekély fizetés régi időből, de nem maiadt meg azon nimbuz, mely ama régi időben as állam hivatalnokok állását környeste ; a vitu-los ma is sovány, de még most a titalne is ast Hallom, hogy példáal itt Kanizsán egyik-másik hivatalnok, a kinek uaját háza nincs (pedig fizetéséből egy sem sse reshetett ilyet}, kénytelen a város távol-eső réssébeu lakást keresői, mely nagyon Ür»im, h> minden adósaágunkat ily mó-jszerény, sokssor asonkivül még egésseég- teien is és mind a mellett kétszer any nyiba kerül, mint a mennyit as illetőnek lakbérilletménye .tesz. És ettől az embertői ast kívánják, bogy jó kedvvel, jöjjön hivatalába, ott egéss passióval neki feküdjék a munkának, ha a kísértét közeledik feléje, mint Ulyases útitársával tette, ólommal tömje be fülét, szóval, hogy anyagilag és erkölcsileg fi adja as államnak mindenét, míg as állam neki oly keveset ád, hogy abból as élet legprimitívebb szükségleteit sem fedetheti. Ezt én tarthatatlan állapotnak tekintem. Ha agy találja a kormány vagy o- szággyülés, hogy as az apparátus, melyet 1867 óta berendeztünk, nagyon is luxuriosus és költséges — jó, hussuk össze lassanként; ne csorbítsuk azon hivatalnokok jogait, kik már alkalmazva vannak, de ne töltsük be az előléptetés által megürült alsóbb helyeket; _ hanem akik már szolgálatban vannak, azoknak adjunk mívelt emberekhez méltó existentiát 1 Tudom, hogy es sok pénsbe kerül, d« hát azért mégis meg kell lennie 1 Es okból önök as éa beszédemben megtakarításról sehol egy szót nem fognak találni éa a ki Önöknek oly programmot terjeszt elfi, mely egyfelől a hivatalnokok anyagi helyzetének javitáaáról, másfelől pedig as államkiadásoknál teendő megtakarításokról szól , annak szemébe mondhatják, hogy nem őszinte, hogy vagy as egyiket, vagy a másikat nem akarja komolyan. Én ebben a tekintetben minden tarlós-kodás nélkül kimondom nézetemet. Én a legnagyobb súlyt fektetem rá, hogy a rendes államhás\'artáaban mielőbb helyre-álliitassék as egyensaly és örömmel con-statáltam már elébb, hogy erre már a kösel jövőben kilátásunk vsn, de ha arról van ssó, hogy a hivatalnokok anyagi helysetén legalább vaiamiuakét segítsünk, én szívesen várok egykéi évvel tovább az egyensaly hely reál Utasára. Mert csak ia egy pár évről lehet ssó, feltéve, hogy egyéb tekintetben as eddigi takarékosság elvét el nem ejtjük, mert ha ma a ren-1 des államhástartásban csak azért még nem áll helyre az egyensaly, mert a hivatalnokok illetmény oinok javítására 1—2 milliót kell fordítanunk, u ország jövedelmeinek természetszerű fokosódása ehány év múlva ezen I—2 milliót fedezni fogja. Én megszavaztam as uj parlamenti épület szamara kívánt költségei és nem scoeptáliam azon okoskodást, hogy mivel eddig a hivatalnokok érdekében nem történt semmi, tehát ne épüljön as a parlamenti palota sem ; de most már megfordítom a dolgot és ast mondom: a péuaügyminiszier igen ssépen kieair-halmotta, hogy a legújabb adóemelés és a szeszadó átalakítása épen rányit fog jövedelmezni, hogy a rendes államhás társasban még mutatkozó 6 millió defiicit eltűnjék, de annak daczára ia magára vette as uj parlamenti épület költségeit, a mi évenként 7 — 800,000 frtot fog tenni, ás igy ismét valamivel távolabbra helyeai as egyensúly hely reál Utasát; vegye tehát magára ast a költséget is, a mely hivatalnokok anyagi helysetének legalább némi enyhítésére szükséges és én nem bánom, ha a rendes államháztartásban as egyen-auly nem rögtön, sőt talán nem is, 1—2, hanem c*ak 3—4 áv malva fog helyre-áHittstui- Ssjaáisss- fogom e halasztási, de midőn két b-j közt valaastanom kell, választom ezen halasztást, melyet kisebb bajnak tekintek, mintha tovább tartana Mf.oti már nem is „czifra" nyomorúság, melyben ma főleg a kisebb hivatalnoknak nagy réese vergődik. A kezdeményezést természetűén nekik magoknak kell megragadniuk; én részemről eseté\'*, erőmmel ugy törvényhozási teremben, mint a sajtó terén ssiveeen fogom támogatni ebbeli törekvéseiket, s meddig ások a méltányosság határain belül maradnak, de a mi esen határon belül megtehető as meg fog történni; megteendtast kormány saját belátásából is és hs a pénzügyi helyééire való tekintet talán némileg félénkké tenné, pártja részéről a ykellő bátorilás nem fog hiányozni. Tóbb/jMt amennyire C.ak lehet támogatni M nem ast akarja, hogy a hivatalnokok őt segítsék a jelenlegi kormány megbuktatásában. És itt érintettem azt a pontot, a mely ellenzék; programm velejét képezi, meri ez ellenzék, midőn a fiaanczialis bajokról szól, egy ssóval sem mondja meg, mikép fogná ő eseket orvosolni ; midőn asr Ausztriával fenáiló viszonyunkat kritizálja, egy szóval sem mondja meg, mily irányban kívánja est átalakítani; midőn a vámkösösaéget csak föltételesen akarja fentartani, egyszóval sem mondja meg, miben állanak as általa felállítandó föltételek; midőn a közigazgatás jelen állapota ellen súlyos szemrehányásokat emel, egy szóval sem mondja meg, vájjon ki-vánja-e a mostani municsipalis rendesért és assal járó tisztviselői választásokat fentarUni, vagy pedig a kinevezési rendszert elfogadni, ha pedig a mostani rendesért meg akarja tartani, mi módon hiszi létesithe tőnek ast, hogy e választott tisztviselők a municípiumban nagyobb befolyással bíró váiasstókiól függetlenekké tétessenek. Mindesekről as ellenzéki programm egy szót sem tartalmaz, hanem örökös refrainje as, hogy : „Csrthaginem esse delendam*, „Tisza kormányt meg kell buktatni" és ngy hiszem, bogy as ellenzéki hitvallásbsn mindeaekelfitt e dogma létesett és csak azután kereslek Össae ugy a hogy, az ennek igazolására szojgálható okokat Én t. Uraim, semminemű kormánynak személyeibe nem vagyok szere1 mes, de épen oly távol áll tőlem as ások elleni gyűlölet. Én soha rendszeres oppostiót nem csináltam és nem fogok csinálni oly alkotmányos kormánynyal szemben, a mely két feltételnek megfelel, tudniillik elfissör : hogy aa 1867-ben megalkotott kiegyezés etapjára áll s ennek elveit óssintén elfogadja ; és másodszor: hogy aa ország intézményeit szabadelvű irányban tovább fejleszteni hajlandó. A mely kormány • két jólléteinek megfelel, annak megbuktatására én részemről okot nem látok, a mi nem sarja ki azt, hogy egyes kérdésekben, még pedig fontosakban is, a kormánytól eltérő nézeten lehetek, a mint vultam is több izben és fogok alkalmasint lenni esentúl is, Ily esetekben nézetemnek nyüt kimondására is meg volt kellő bátorságom. De midőn válságos kérdésekkel állnak szemben, mindig meggondoltam aat, vájjon mi történik, ha a kormány megbukik; mert a szenvedély és éJfoguitaág vára hallgathatunk ugyan magánügyeinkben, minthogy essél akkor magunknak ártunk és senki másnak,, de midőn az ország ügyeiről van szó, nem elég azt mondani: csak es a mostani kormány távoliitassék el, a többi azután majd magától jön, hiszen ninos eset rá, hogy valamely orsságban, midfia a mi-, nissteriam megbukott, nem akadtak volna emberek, a kik mást alakítani se tudtak volna. Igas és nálunk is fognának akadni, csak as a kérdés, hogy jobbak volnának-e mostaniaknál és vájjon a változásnak volna-e más csélja és eredménye, mint as, hogy egy pár embernek réesben jogosult, de részben talán még jogosultnak sem mondható aapiretíóját kielégiihatna, as orsságot pedig oly állapotba sodorna, a mely nemcsak a mosta, nínak miuden hátrányaival bírna, hanem ennek előnyeit is nélkülöfttetné velünk. Pedig as én nésetem szerint csakis ily eredménye volna s kormány változásnak > melyet aa ellenzék előidézni ki»*n éa szórt éa részemről, as általam jel. .1 határok közt, a mostani kormány fon tartsa* mellett küzdök mindaddig, a míg es általam említett két fellételnek megfelel. Ast hiszem, hogy e tekintetben e kerület szabadelvű pártja velem egyetért, s * maga részérói sem less hajlandó többé\' kevésbé tieateietremél ó, de jobbadán mé« gis csak személyes indokok által vezérek politikát támogatni. Azonkívül — ámbár a helyi érdekek egy magok ily kérdésekben nem döntők — mégis ason nézetben vagyok, bogy épen a nagy-kanizsai kerületéé Nagy-Kanizsa városa ugy az ország, mint a maga érdekében caelekaaik, ha a kormányt támogatásában részesíti. Tudom, hogy Kanizsának külön bajai is vannak, melyeket tulajdonképen senki sem okozott, hanem melyek mintegy tűr-lénelnúleg fejlődtek as által, hogy e város, sem s megyében, sem pedig ennek következtében *z etaságben nem vergód-hnieít fel arra a jelentőségre, a mely lakosai számának, wtelmiségéaek, szorgalmának és vagyonának megfelel. Ennek oka pedig főleg abbban keresendő, hogy ama termékeny csirák, a melyek itt két-tégtelenül megvannak, aem részesültek a megtelelő gondozásban és igy nem is f*j-lődketnek oly gyorsan és oly dúsan, a mint as kívánatos lett volns ; estem pedig meddő politikai vivák, pártküsdelmek, kormány buktatások által segíteni nem lehet. A kezdemény első sorban Ősöket illeti t. Uraim, de vissonta kormány kötelessége, a mennyiben aa ország érdekeinek károsítása nélkül lehetséges, üio-ket ilyen kezdemény esésre fel bátort tani. HUSZONHARMADIK AVTOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y ígj egyesült erővel ez életrevaló várói felvirágoztatását eWrooiditanI.Eittgyb»n ü közvetítés elírj torban Ooök orttággyü-iési képviialójét illstl ét ha szerencsém lenne Önök bizalm* által megválasztani, iparkodni fognák a mennyire gyenge erőm engedi, e ítép felidatnak megfelelni ; ét mintán a Tárosnak es a kerületnek érdeke es jóléte, egyen lakosoknak érdekétol es jólététől elválassibatlan, a hol essz lehet ssivesen fogok ssolgálatára lenni es ?L7es választó polgároknak; U, a kik Ügyeikben hozzám fordulnak. Elégedjenek meg ezzel ai egyssorü ígérettel, melynek talán némi érteket ad as a tény, bogy 15 etetendő alatt, mert annyi ideig voltam országgyűlési képviselő, csak két kerflleletet képviseltem, 6 évig a kőszegit és 9 évig a keszthelyit, es bs elbisakodás nélkül mondhatom, hogy nem épen roes emlékezet az, a melyet e kerületekben hátrahagy tam, ez Önöknek it némi biztosítékot nyújthat arra nézve, bogy talán azon harmadik kerületnek, a mely engem a jövL orasággyülésre megváiasstans, Lem fognék tségyenére válni. Hírek. — Körrendelet A választási mozgalmak izgatottsága as utóbbi napokban az ország nem egy vidékén alegsajooaabb jelenetekben, a személy és éietbistonságot súlyosan megtámadó kitörésekben nyilvánult. Felesleges mondanom, hogy mily mélyen elssomoritó és lealázó érzet volna as, ha ismétlődnének az oly esetek, midőn JUNIUS 12-én 1884. a polgárok kÖtjogaik legszebbikét a vá-laiftÓ, jogot nem gyakorolhatnák anélkül, bogy személy és éle:biitonságak a felszított pártszenvedéiy bántalmazásainak,bűnös megtámadásainak kitéve lenne. A választói jogok gyakorlásának aatr\\dzága bármely irányból fenyegethető megtámadások ellenében országos törvényeink intézkedéseinek szigorú védpaizaa alá van helyesve. Ki kell jelentenem tehát, bogy a hatóság elengedhetlen kötelességéül tekintem, misserint a polgárok személye és vagy unt, s a választói s as esnél egy bekötött jogok szabadsága pártkDiönbség nélkül meg védesse a es: bárkinek jogtalan megtámadásai ellen. Ugyanazért, tekintve, bogy k^ztap assisi ás szerint as izgalmak a választási határnap közeledtével nagyobb mérvet szoktak ölteni, figyelmeztetem az Összes járási zsolgabirákat és községi elÓljáróságokst, egyszersmind személyes felelősséggel járó kötelességükké teszem, bogy oly mozgalmakat, csoportosulásokat, amelyek czélja a bármely pártbeli választók bántalmazása, s ezeknek meggyőződésük szabad nyilvánításától való elrettentése, mii den rendel késésükre álló törvényes eszközzel megakadályozzanak; különösen pedig felhívom a járási ssolgabirő arakat és Nagy- Kanizsa város tanáciát, bogy amennyiben ily nemű vétségek vagy bűntény sir a hatósági intézkedések dácsára is elkövettetnének, a legszigorúbb vizsgálatot agy a tettesek, mí t esetleg felbujtóik irányában személy különbség nélkül röglön folyamatba tegyék. Elvárom a fent megnevezett Összes hstó- jsági közegektől, hogy —en rendeletemet : úgy a közérdek tekintetéből, mint saját felelősségűt értelében is a legpontosab- | ban foganatosítsák. Z.-Egeneegen, í 884. \'janinshó5-éo. 8VASTITS BENŐ i ír-alispán. — Inkey LiSllÓ mértékeit-ellenzéki követjelö!t díszvonulást akart a kerület néhány községében s különösen pedig Kis-Kaniatán tartani; a mindent intézi ur azonban beleszólt az emberi munkába egy kis menydÖrgÓs zivatarral; t igy a terv nem füstbe,- hsnem sárba ment — Érdekes szóváltás, amiből komoly választó polgárok it meríthetnek tanulságot. Egyik inss-gyerek (habsréki zöldtollas) pecsenyét és kenyeret eszik; arra megy egy másik inat; (saabadfivit, pirostollas) s megzsólitja a falatozót: f?tlit essöl?\' .Pecsenyét, láthatod í" „Adj nekem is egy falatot!* „Ha balpárti Wző, adok." „Akkor edd meg magad, nekem nem köll." Azután büszkén lépdelt tovább a megvesstegethetlen. Ez nem Aeeopoe mese, de azért nagyon tanulságos. — Egy gyakornak a Belus gyógy. ssertárban azonnal fölvétetik. — Üngyilkosságot akart elkövetni bizonyos Viseli navü helybeli kómivea-legény, a kapitányság! börtönben. Oda pedig agy jutott, hogy a Vajdíta-féle könyv kereskedés előtti téren — habar ki érzelmeitől lelkesittetvén — egy arra menő jobbpárti tollas fiúnak kalapjáról a tollat tépui kezdte, t midőn e tettérd vmlakt a köteli boltban azt a megjegyzést tette, hogy as már még sem szép : skkor feldü- hödtél szidni kezdte a zsidókat. ítélte azokat akasztófára s kijelentette, hogy azoknak agy tői egyig vérét kellene venni. J lantét tételre a kapitányság letartóztatta, a börtön helyiaógbei kát ízben ie megakarta magát fojtani, de idejébeE észrs-vétetTéo, vitézi szándékánsk kereettülvi-telére minden bűnre szolgáló alkalmatos* aág eltávolíttatott és stigorn fel ügyelet alá helyet te tett. — Hedard-napj én roppant nagy esőzés volt. Ebből a retri öregek azt következtetik, hogy most 40 napig minden napon kell egy kis esőnek lennie. Eddig agy is volt. Ha tovább igy folytatódik, nem számitbalunk valami kellemes aratásra ét bő ss uretre. A nk. &r. faatosttálya fia és leányiskolában, valamint as eszel egybekötött kereskedelmi iskolában, at évi aárvixagá-latok következő rendben tartatnak Június hó 19. és 30.-án d. e. ét d. u; t kereskedelme iskola 21-éa tormászat 22-én d.e; 1. leányoastály d. o; 1. fioestály 23-án d. 2. ét 3. leányoastály d. n: 2. fiúosztály 24-én d. e; 4. b. leányoastály d. n; 3. fiaotstály 25 én d. e; 6. leány -osztály ét a leányoastály ok ének vizsgáit d. a; fiúosztály 26-án d. e. 5. ^fiúosztály d. u. 6. fiúosztályok ét a fiaotstályok énekvíssgája, 28-án kézimunka kiállítás Jegyzet: A vizsgák délelőtt9 órakor, délután 3 órakor veszik kesdetöket. Nagy-Kanizsán 1884. évi június havában. At igazgatóság. Lapvesér ét kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős sserketttő : TASS ÁLKOS. LaptaUjnonot : WAJDÍTS JÓZSEF. A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik legsxéntavosabb S AVANYU V IZE melyről Dr. Artkal Antal ás Dr. Varja Zsigmond főorvosok bisonyitványa ase-rint elismertetett, bogy kitűnő szolgálatot ten alegzest, emesstéíi ér vizeld szervek bomtos báatalmainál, a gyermekek gftrvely ás angol bajában vsrszsflónysój, a gyomor idegrendszer bántalmaic alapuló bajaiban. Boml veiTitTE eléolBn jezsic üiitó italul sioiíái. Friu Akta ¦ Intéskor kaptat* Főraktár: 211910-í.O SZÁVA JÁIVOS-nál Budapesten. IV.asrkanytm ntcaa IS. ta. és a \'Öbbi fos kereskedés b en. **U**X%KXXXX**1Mt*X*XintX**UM%UM XXXUXXXXXXXL * Ruston, Proctor ós társa •» Budapest, Nádor-utcza 39 és 41. tűim H ajánlják * legelső dijakkal kitüntetett 2 1 gőzmozdonyaikai ^jp|§P|P^ sozcsbeIueóbbii * X szabad, szalmafütu IsSt^É^ Btl °SZÖGTISZTIT0 tószÜLeKET KOZmoadoiiyailcat ^^^SSKtBBISSlHStStSlSmSSSe» msgválestló hengerrel. Hoffher-féle egyszeri! es tisztító csépISkészleteket járganyhajtásra. 2 Nemkülönben mindennemű gatdaaági gépeket éi esiköróket. L ArjesryasólsieU: bérmentve JztUcaotrielt XXXXXXXXXXXXXXXKXMKKXKitKliKXXX XXXXXXXXXXXXX •V ffffffffff ff ff f^rTTf^^FTf^f^S* ¦/ˇS^WttS\'S f^s*^P^rV^pv^a^p*^^p>^s.f^f^B> f^Sf^FW ffffVfff f ffffff f f f ff ff f w w w Pályázat. A veszprémi egyházmegye csurgói alesperességéhez tartozol Iharos (Somogymegye) anyaközségben a kintortanitói állomás Orese-| désbe jővén, annak betöltésére ezennel pályázat hirdettetik. Jövedelmei: Hat hold kitünó minőségű szintólöld...... 72 A temetői széna értéke.......... 15 Két hold és 179 négyszög öl kert...... 50 Hét hold erdő és legeld.......... 7 Tandíj körülbelül.......K...... 90 A segédtanitószoba s két tanterem fűtéséért ... 10 Ismétlő iskolások tanításiért........ 12 Tiz öl tűzifa............ . 60 A segédtanitószoba s két tanterem tisztogatásáért . . 12 Egyházi alapítványból.......... 8 Körülbelül 40 mérő lélekgabona (fele bnzs, fele rozs) . 160 Lálek pénz.............. 16 Sloláris illeték körülbelül......... 100 Mintegy 20 akó kollekta bor........ 80 Két darab sertés makkoltatás........ 4 Tiz szekér trágya............ 10 Lakás bérértéke............ 100 Segédtanító élelmezéséért......... 150 Szolgálmányok értéke........... 50 A segédtanitószoba s két tanterem fűtésére 8 dl ta . 48 frt. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. |20. összesen 1054 frtj Pályázatok az ihárosi római katb. iskolaszékre czimzett — keresztlevéllel, tanképesitó okmánynyal, erkölcsi-, esetleg szolgálati bizonyítványokkal ellátott, saját kezűleg irt — folyamodványaikat! főtisztelendő Papp János csurgó-kerületi helyettes alesperes urnáig Hibáidon (Somogymegye) legkésőbb folyó évi jnlins 31-ig nyújtsák; be. E határidőn túl folyamodványok nem fogadtatnak el A választás folyó évi augusztus 22-ikén Iharosban, a római katb. népiskola nagytermében tartatik meg, mely napon reggeli f órára az összes pályázók személyesen kéretnek megjelenni. Személye sen meg nem jelenő* folyamodványa figyelembe nem vétetik. Tani-I tási nyelv magyar. Az ?1011148 folyó éri szeptember 1-én lesz elfog-I lalandó. Ibíroi, 1884. jnnins 7. 2178 l-l KÁÜZLI DliZSÖ, íikolMiáki elaök 237/1884. Árverési hirdetmény. A nagy-kanitsai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatosig részéről esen* nel közhírré tétetik: hogy Kosenbarger Zsigmond, Molnár ráül. Svorda Mária ét Kotlik Jinoan.k Zárna látván, dek&no-veoti l.koa ellen 70 forint 10 kr. — 50 forint, 134 forint 70 kr. toké ¦ jár. iránti végrehajtat! ügyében esen kir. törvénynek területén lévő Ctornyefüldi 187. atá-mn tjkv.-ben itl toruám ajmtt Zerna litván tal.jdonánl felvett váltáig kot. 646 forintra becsült atollő birtok, ugyanoten ¦ öatteg kikiáltáti ár ét ennek megtelelő , 10% bán.tpéai letétele koteleMttaége ; mellett, . ctórnyeföldi kőtBégháiníll884. év tseptember 2-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A réstletesebb árverési feltételek esen kir. törvénysrók telekkönyvi osstá-lyánál és a osörnyeföldi ksúegbirónál betekialheték. Á királyi tSrvéoyiiék mint telekkönyvi h.tóaág. Kagy-Ktnizián, 1884 áprilU l8in. 2179. l-l. 6315 tka 1S83 . 3178 1—1 Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. jbirótág mint telekkönyvi hatóság restéről etennel köt-hirré tétetek, hogy Zti.megye öttteeitetl árv.tár. végrehejuténtvk CsvetkoTÍcs Jóitefné Csáktornyái lakoa végrehajtátt rtenved! ellen 200 ée 63 frt 36 kr. tőke t jár. iránti végrehaj" tási ügyében a oeák-tornyai 114 at. tjkvben BUeeice Mária férj. Siverkovic Jótteefné Csáktornyái lakosi tulajdonául felvett 251 hm. 123 frtra, 335 hm. 94 f-t 50 krra b;ctttlt ingatlanok 1884.évi jcnitu 13-án aoták-tornyán kir. járásbíróság, mint tkvl hsló-tág hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános, árverésen eladatni fognak, mely alkalommal as árvéretni kívánok tartósnak a fenti béctarok 10 asáuiékét kesi pél sben vagy óvadék képm papirbftE a kiküldött keséhes letenni. At árverési feltételek a hivatalos órák alatt a Csáktornyái kir. jbirótág tkvi hatóságnál s Csáktornya városházánál megtekinthetik. Kelt Csáktornyán a kir. |árátbiró tág mint tkvi hatóság 1882 deoiamber hó 11 ia. 1884 Arlejtési hirdetmény. Zalamegye területén átvonuld államutakon építendő műtárgyak közüli munkák biztosítása iránt és pedig: 1884 évi Janlu8 hó 23-Sn 1. A nagymságu közmunka és közlekedési m. kir. Ministeriumnak f. é. 11903 ez. randelete alapján a budapest-grátzi államut 153 — 154 klmeter közti 59 sz. köhid 811 frt 12 kr költségösszeggel. 2. F. é. 11905 sz. rendelet alapján a Budapest 146 —147 klmtr közti szakaszán építendő támfal 1304 frt 85 krnyi költségösszeggel, 3. F. é. 8048 sz. rendelet alapján a Tapol-cza-nagy-kanizsai államuton 71—73 klmtr szakaszán njbol építendő 83 és 85 sz. kőhidak 1618 frt költségösszeggel és végre: 4. F. é. 8059 sz. rendelet alapján a Tapolcza nagy-kanizsai államut 8—9 klmtr szakaszán újból építendő 8 sz. kőhid 875 frt 83 krnyi költségösz-szeggel. 1884 évi június 24-én 5. F. é. 8046 sz. rendelet alapján a pécsvaras di államut 147 — 148 km. szakaszán levő 229 sz kőhid újból építése 997 frt 91 kr költségösszeggel. 6. F. é. 8047 sz. rendelet alapján a pécsva-rasdi államuton levő 254, 255 és 257 sz. fahidak építése 2428 frt 23 kr építési költséggel és végre : 7. F. é. 8060 ss rendelet alapján a pécsvarasdi államuton levő 252 és 253 sz. fakidak helyr eállitáaa 2695 frt 75 kr építési költséggel Ezen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában fent kitett napokon reggeli 10 órakor kezdve írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni,melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeai résztvevős esetére, magukat a fent kitett összeg 5°^-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10°^ biztosítékra lesz kiegészi. tengő. írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan \'-.iteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10°^-ja készpénz v. elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszereivények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Eegerszegen 1884 évi június 6. Zalamegyei m. k, ópltósseti hivatali m m & » i « m HÜSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JTJNIÜS 12-én 1884. Az egészség megbecsülhetetlen. Nemcsak nagyon örvendetes, de a szenvedőknek egyszersmind ve-ményforrását is képezi a Hoff János-féle malátakészitményekről beérkező, folyton szaporodó győgyjelentések. Zihálás, vértolulás, álmatlanság, köhögés és idült rekedtség meggyógyítva. (Á felgyógyultak saját vallomásai.) Hoff János árnak, feltalálója és egyedüli gyártója a valódi malátagyártmányoknak, cs kir. udvari szállítónak stb. stb. Bécs I. Graben Briinerstrasse 8 MA(SYAE@ESIÍSBéL. Némei-eocsár. 1884. nározius 29. Több éven át szenvedünk zihálásban és a fejnek irányuló vér\'oluláeban, minek következtében kosát Toltunk . kétségbeesésnek orvosi tanácsra a Hoff János-féle malátakivonatokat használtuk és örömmel elismerjük, hogy mosi már teljeaeD felgyógyultunk, összes ismerőseink, . kik bennünket most látnak, ezen evíirvulást valódi csodának tekintik. Hasonló szenvedik javára kívánjuk ezt közhírré lenni. B. WETXELKA. f.erdész s os. kir. szab osztr. sstfy- aflajsvasst-társasájsál Rónán BsftUi Tisztelt uraim! Nőm, ki már féléve, hogy beteg, az ön Hoff János-féle maláta egészségi sörét használja, mely által gyors és jelentékeny javulás állott be szenvedéseiben. Kérem tehát ismét egy ládával utánvétel mellett küldeni a valódi Hoff János-féle malátakivonati egészségi sörből, melyet nőm teljes felgyógyulásáig fog használni. Dicsértessék a feltaláló neve. — Léva, 1884. apr. 23. HEGEDŰS SÁNDOR, urasági kertész. (Közjólét érdekében.) Ezennel kijelentem, hogy heves hurutom és köhögésem a Hoff János-féle malátagyártmányok által teljesen meggyógyíttatott, miután előbb mindenfélét sikertelenül használtéin. Ezekután mindenkinek a legmelegebben ajánlom ezeket. — Budapest, 1884. április 6-án. CSIKASZ JÁNOS, honvédszázados. Ara a valódi HOFF JANOS-féle malátakítonat-egészsegí sörnek: 1 palack 60 kr. 11 palaczk 6 frt 28 palaczk 15 frt, 58 palaczk 30 frt, 11 palaczktól kezdve bérmen es házhoz asállitásial. Budapestről való szállítással: 11 p.Iacsk 6.60, 28 palaczk 16, 58 palacsk 32 frt. Félkilo maláta csokolad I. 2.40. II. 1.90, III. 1 frt. (Nagyobb mennyiségnél rabatt.) laláta-eznkorkak 1 sscskó 60 kr (»an \'/, éa \'/, sscskó is.) Malátaklronat 1 paUcsk 1.12 frt, kisebb 70 kr. Gyermek tápmalátallszt 1 frt. Egy malátaflrdö 80 és 50 kr. 2123 5-6 Főraktár Király Ferencz a „Megváltóhoz" czlmiett győgytára Nagy-Kanizsán. Posta. Óblrü kénesfürdő, Táyirda. VARASD-TEPLITZ (Horvátország.) A déli vaspálya csáktornyai állc-rnásától 2 ás fél órai távolságra. Magányos és közös bérkocsik a vaspályától. A 45° R. melegségü forrásoknak és a kénes Iszapnak fe-lülmüihatlan hatása van csúz, köszvény, izülsí-bsjsknál stb. Ivó-kúra mellbetegek számára. A gyógyintézet a legnagyobb kényelemmel rendelkezik. Orvosi felvilágosítással szolgál dr. Fodor A. fZsBT* Leírást kivánstra ingyen küld. .„^ *_« a fürdő-igazgatóság. cxxxxxjooooooocoooocxxxS ocxxxx: ötszörösen vegyeiemezve. asztali rii. - Orrosl teMzjeBíl ajanlra. Tartalma: SzéGhenyifor. PreWani Kroiidorl Hónai (Hessnllbli 97-854 53534 | 48888 48-094 43-793 Pntancz imuraszomba kerület Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem és Klein I Berdln Márton. 2081 21 — ¦ Eltüntetést Trieszt Internatloiial m»e TRIESZT B ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nag-y .Isörendö gőzösei szabályszerűen mennek Kew-Yortha,1 Chioafloba itb. vesznek fel teberszáUitmányt és ntazékat legolcsóbb fizetés és jó ellátás mellett. New-Yorkba indulás Triesztből: Eist AstHs, (3100 tonna] 5 Joli Britannia, (4200 tonna) 2o joH Passage-Csjutte 200 rt, közép fedélzet 60 frt Ssállitmáoyok tárgyában Scbenker 4! Kis. czégbez [Károly-körnt] Bsdapesten, ntaxás -égett SobwÍBlBtcr Pál úrhoz [Dorottya-otcma Í3 tessék fordulni Budapestre, vagy Terknllle l.-bes Tri..tbe. 2112 3—6 817-818|1884. Arlejtési hirdetmény I-ür. A pozsony varasdi államuton levő 205, — 206, — és 217 szí. fahidak helyreállítását a nméltóságu közmunka és közlekedési magy. kir. minisztérium f. é. május hó 28-áu 11901 sz. magas rendeletével 5074 frt 83 krnyi összeggel engedélyezte. Il-or. Ugyan azon állam uton 211—236 kim. között szüksé-seges kerékvetők felállítását a nagym. közm. éa. közieké magy. kir. minisztérium s 1884 évi május hó 27-én kelt 15234 számú magas rendeletével 1039 frt összeggel engedélyezte, a- i Ezen munka biztosítása tekintetéből alól irt hivatal irodájában folyó 1884 évi Június hó 16-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok e\'f gadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg:, hogy az ár. ejtésbeni résztvevés esetére, magukat a fent kitett összeg 5°||,-val mini bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében lOj0 biztosítékra lesz kiegé-szitendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órája fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmalés szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10 J° -ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó A tervezetek, műszerelvéuyek és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1884 évi május hó 3i-én. Zalamegyei m, k. építészeti hivatal. \': 2173 2—2 SZÍLLITHÁTÓ ÉS NEM SZáLLITHÁTÓ szegecs rendszerű Járgány cséplőgépeket tisztító készülékkel vagy anélkül, úgymint BAOKER-féle gabona tisztító rostákat tartás és Isjkitü.íbb kivitelben szállít s Schlick-féle vasöntöde és gépgyár részvény társaság gazdasági géposx ¦ 2172 2—6 talya Baiapest, Táczi-ísrit 51 sz, már: Ticzi-fit 1696-1699. sz.] Képes árjegyzékek Ingyen és bérmentve küldetik. a lajpittiarott 1858. WALSER FERENCZ elsó magyar gép- és tűzoltoszerekgyara, haratig Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban, elvállal teljes Vízvezetékek berende- zését.városok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai érczöntódéje BUDAPESTEN, Rottenblller-utcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik kOz- ós magánfürdők felszerelésere, szagmen-tes ürszókek felállítására és minden viz-művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek- Egyetlen belföldi szivattyu-gyar. 2023 33-80 Wujdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA, 1884. juains 15-én, 48^ tamébm. egtií évre...... 6 frí tel ívre ..... * , oe^jed évre......í , JTf7V jtwitíi /0 tori ÍR 0ETE3EIC S bMaboi petiunrban 7, misodisor 6 i minden toTábbi sorért 5 kr NVÍLTTÉRBKK soronként 10 krért Tétetnek \\*\\ tüuritan: illeték minden egyet kírd*-ifi-tín SC kr, fiietendS. HüSzoiiliarm<ük eyiolyam. ZALAI 102 m. a lep ueiltsrí r*ss*t illető koxiemí-! njek a sx*rktJsstobn*, anyagi réutH ül**tÖ köslemicyek pwüt kiadóból: bérmeutve intéiendÖk : N A fl Y - K AN I 2 B A . ; Wlinlotháx. Bénseotetlen letelek esik ísostn munkatársaktól fogadtatnak sl. Kéziratok tlnzs nem küldetnek. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet\', a „zalamegyei általános tanítótestület*, a nnagy-kauizsai kisdedneveló egyesület* - »o. önsegélyzó szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kűlválasztmány* hivatalos lapja. 1 .nagy-kanizsai tiszti HetenklDí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felelet Vidéki ur viszonvilaszara. Vidéki űr visznnválaszában néhány szót és szóláamődot hoz fel azon nézeteinek bizonyítására, me-lyeketaz „öngyilkosság" czimü czikke tartalmaz. Fölszólalása ntán elmondottam nézeteimet az idegen elemek befolyásáról a nyelvre és az akkor mondottakat V. úr mai felszólalása sem dönti meg; és annál kevésbé, mivel az ilyen szók és szólamok létezését és tengődését coneedáltam. Vidéki úr ezen válasza njabb támadást nézeteim ellen\'nem foglal magában — legalább a dolog lényegét illetőleg, amiért is már bátran meg-nyughatnám. Azonban ezen „viszon^ válasz" olyan tévedést foglal magában, mely ba helyes volna, alterál-hatná az én általam felhozotukat és igy kénytelen vagyok a feleletet a köretkezóben megadni. Hogy sok oly szó van, mely éledik a nyelven, nem akartam tagadni, de Kimutattam, hogy ezek a nyelv nemzeti alapon való fejlődését nem akadályozzák. Meg is mondottam, hogy micsoda feltételekhez van ez fűzve. De V. úr figyelmeztet arra, hogy a nyelv gazdagsága nem a szavak számától, hanem azok képezhetőségétői függ. Ez igaz; de két megjegyzést mégis kell tennem. 1. Csekély szókincscsel oda jutnánk, hogy egy szónak több fogalom kifejezésére kellene szolgálnia és én azt hiszem, hogy az ilyen nyelv szegény kincsekben és kell, hogy ezt, ha a maga aknái nem elégségesek, mások szerzeményéből egészítsük ki. Persze, hogy késő volna akkor a tudós társasághoz fordulni szóért, mikor arra égető szükség van, hogy tessék nekem már most olyan szót faragni, milyen nekem az én fogalmam megtestesitésére szükséges. Ott vesszük a kifejezéseket, ahol érjük és ugy honosítjuk óket meg, ahogyan tudjuk. Az akadémia feladatát nem lehet kétségbe vonni, de az nem lehet praeventiv természetű. 2. A nyelv tisztaságának mérvfokául a szókincs származását nem lehet venni. Mert akkor önálló nyelv, nemzeti nyelv nem volna. Ha pl. az áEgolt veszszük tekintetbe, azt találjuk, hogy a világnak ilyen kevert nyelve nincs és alig van nyelv, mely az angol szótár készítéséhez ne járult volna. És daczára annak, hogy a 43,566 szóé tevő angol nyelvkincs-Mi a felénél több — 29,853 — román és csak 13,230 germán, mig a többi mind vegyes forrásból ered, az angol nem a román, hanem a germán nyelvcsaládba osztatik. Nem a szókincs tehát a döntő. Pnsztán és egyedül a nyelvtan határoz.*) Hanem máson fordnl meg a dolog. V. úr is látszik érezni ezt, mert azon állításomra: „lekopás, növés és azon törekvés által — mely egyébként minden népnél megvan — hogy az idegen szót saját beszédszerveinkhez akarjuk idomítani stb." azt fe leli: „megeshetik, hogy egyiknek beszédszerve igy igényli, másiké úgy, harmadiké emigy, mig másé amúgy." Hát ez megtört- ;k és nem oly rettenetes csapás; tízei csak a nyelvjárás gazdagodik, mely mindig gaz-| dag tárháza volt az irodalmi nyelvnek. Itt a dolog bunkója, itt kell, hogy egy kissé tovább időzzünk. Amilyen bizonyos az, hogy egy némely hangok egy némely nép nyelvében előfordulnak, mig amazokéban hiányzanak és igy egyik nyelv abó-ezójét a másikéhoz viszonyítva szegénynek vagy gazdagnak lehet mondani, ép oly természetes az is, hogy vannak hangok, melyeket egy nép használ, mig a másik nem tudja azokat kiejteni**}. És igy történik meg, hogy a ránézve nehezen kiejthető hangot másként iparkodik kiki pótolni és mindig úgy, hogy nyelvének izomműködését lehetőleg kimélje; igy történik, hogy ugyanazon szót többen többfélekepen ejtik ki, mig végre az irodalmi nyelv a szó használatit végleg megállapítja. Mert az izomerő működésétől függ az idegen szó aj alakja. „Léteznek"—mondja Bartel— hangtani változások, melyek egy és ugyanazon nyelven belül vagy nyelvcsalád táj nyelvében jónek elő és valóságban esak az ejtésbeli kényelem eredményei. ... A hangok elfajulásának oka abban keresendő, hogy a beszélők hajlandók a nehezebb ejtesd mássalhangzók határozott izűléseit elhanyagolni. Ezen elfajulás áll be, ha hehezet ük és izom tevékenységükkel takarékoskodnak. Az is igaz, hogy gyakorlati czélokra a szó, föltéve, hogy a teljes jelentést magában hordja, annál használatosabb, minél rövidebb és kényelmesebb ejtésü**). És igy nem fogunk csodálkozni, ha azt tapasztaljuk, hogy a könnyebb kiejtés czéljából a szók nemcsak kopnak és rövidülnek, sőt ellenkezőleg nőnek is, vagyis bizonyos nehéz ejtéstt szavakhoz uj járulékok füzetnek. A székely Imre helyett Imbrét mond*) a latin numerus = no bre ; a görög aneres =andres,amrosia«=ambrosia, a szláv sporn = magy. szapora, gnnsu=go-nosz, prostu=paraszt, kvas=kovász, a német 8chnur=zsinór, stab=istáp, a szerb eatrna—csatorna stb**). Igy és ennyi módon foly be az izom tevékenységének elmélete a nyelv alakulására. Veszélyt ez nem involvál.-! Majd az irodalmi nyelv végre is állandóvá teszi ezen a fölszinen úszkáló alakokat. Ha nem, majd elpusztulnak. Jele, hogy nem voltak életképes elemek. Az, hogy különböző alakokat is ölthetnek az ilyen idegenek, ne nyugtalanítson bennünket. Ki tudja, hány változáson mentek át a ma már megállapodott szók ? Ha majd a nyelvtörténeti szótár, mely a végső szerkesztésen most megy át — elkészült, ezen kérdésre majd ad bővebb felvilágosítást. Az elmondottakkal nemcsak a tények helyes felfogására akartam hatni, hanem egyúttal meg is mutatni, mikép illeszkednek az uj elemek a nyelvbe, ugy, hogy annak testéből való testté válhatnak. Lehetne még sokat, ilyeneket felhozni, szót szóra halmozni álláspontom helyes voltának kimutatására; de kevés kedvet érzek szótárunk jó részének lemásolására. Nyugodjunk meg ezekben és ha tudunk, kutassuk az okokat, melyek * nyers, még föl nem emésztett elemeket importálják; és azt tapasztaljuk, hogy a franczia „chérchez la femme"-nak jogosultsága ott is meg van. íme V. úr maga ugy tapasz tálja, hogy a corsón, tehát női társaságban leginkább hallhatók a még nem aulimatizált kifejezések. A nő természetében fekszik, hogy a merész, az nj tetszik neki és ha egyszer valamit fölkapott, tnd ép oly kitartással conservativ lenni, mint a milyen hévvel karolta föl az ujat. A nők ezen vonását észlelhetjük a nyelvek tanulásánál, a divatban. Bár divatjukat sokszor változtatják, de hogy divat legyen, már ebben conserva-tivek. De az idegen nyelvek tanulása képezi náluk azt a kimeríthetetlen aknát, a honnan az idegen elemeket importálják; és az a conservativ érzés diktálja nekik, hogy azokhoz ragaszkodjanak*). Náluk a jövő nemzedék hivatott nevelőjénél letéteményben van ezen elem, mely átmegy a jövő kor nyelvébe. Ne bántsuk az életképes csirákat, melyekből majdan diszes és gyümölcstermő növények származnak. A fogalmakkal a külföld culturája ís átszármazik hozzánk és nekünk ezen jövevényeket dédelgetnünk kell, mert ezekből fog és ezeken kicsírázni és alapulni a nemzeti művelődésnek 1 —s. — r. **).L. chloaitk ábc-je az r belü nem iameri. Átért náluk Krisztus = Kit letwe+tu; Európa— Euflofpa; Amerika =Jef mef lifka att. Miért mond az oláh mindenüt p betfil, ahol a latin nyelvben qa v»s ? pl. ao.nan.apa; quattuorszpatro etb. Sót egy ez ugyanazon, nyelvben ugyanazon azé különböző alakban fordul elő pl. .\'magyarban; taUWtanál, raárwK min ; passuíy= paszúr. otekály =í csikar, borbély r= barbér, tücsök = pücsök — prü-csttk ,= tracsök = ptrücsSk stb. L. MUIer m. a. i. b. H. 204. 1. ét Bartal, görög lat. hangtan. Budapest, 1876. 18. §. *) Bartal. Hangtan, 5. §. **) Álljon itt néhány példa a mondottak igazolására. A görög ayx — S latin nox, - a némst caeht = as angol night (olv. neit). A latin páter, mater — francia pere, mére. A görög thygeter — német lochter :=ang. daughter (olv. daeter). E példákat egybevetve határozott ejtésbeli kőnnyebbülést lehet konstatálni. Néhány példát a magyar nyelv köréből is. a szláv pivBÍea ™ msgy.pinose „ jsrioa — , jércze brala = , hála s aém.schtrager = a sógor , achatfner s= „ sáfár z latin tegula = „ tégla registrum = ~ lajstrom a franegendarme r= „ zsandár. L. Müller id. helyen II. 198. I. *) Kriza, Vadrózsák. I. 117. "} Müller, id. h.U. 199. 200 I. *) V. ö. Cicero, Brutus, !)8, 210. Nagyon sok függ áltól, hogy kit hallunk otthon mindennap beszélni, hogy kivel társalgánk kiskorunkban és hogyan beszél atyánk, nevelőnk vagy anyánk. 01* vássuk Coraeliinak, a Grachtuok anyjának leveleit ét látjuk belőlük, hogy fiai nem ölében, hanem ú^ytsólvá-t, beszélgetéseiben nevelkedtek aayjoknak. *)Müiler Miksa, felolvasás a nyelv-tudom, ford, Steiner. I ? 72. 73. lap. Szózat a nép valedi barátaiüoz Folytatás Ls vege. Miután e három irányú mente-getódzés — amelylyel a szegény nép elámittatik, s melylyel a műveltebb osztály ezrei is önmagukat ámitják, hogy ezáltal lelkiismeretüket némileg megnyugtassák, azon megtámadás ellen, hogy az ily emberölő italok el-árnsitását elősegítik — mint valóságos ördögi hazugság tűnik fel, azon kérdés áll elő; TÁJRCZA. Hsjoatö Sándor — emlékkönyvébe — Daloltál ét és hallgattalak Figyelmeién ; Mint aura subád madárnat Erdólesen, — Hol a fú, falevél, virág Caendea susogasra: tovább ! . . . Kikeletről uj kikeletre Zengett dalod ; i Szerelemről honixerotétre Váltakozott, Ahol a beit visszhangot ád Ihlett dalnokának : tovább 1 . . . Lj kitárnlt a dalos meaÖ Varázs kéjjel, Hogy benne a sok járó-kelS Teljék mézzel 8 hogy halld a aord élet sxavát Édes ajkakról: tovább í. .. 8 most ssep lelked Dalos Ligetét Adád nekünk ... A teroiátset ily sieut örökét MohÓn veszünk. — Báiánl érted ieng imát Ajknak ét kérve-kér : tovább ! . . . bátorfi. Azok a szép szemek ... — L.-J. emlékkönyvébe — Láttam szemednek fényes éjét, Láttam melyében as eget, As ilyen mennyből aakmüsetnij süly vágbetetl«a;kín l«k«t... Itattam szemednek sötét lángját, S pokoli kiflórtoMf ; Ilyen pokolban elkárboEiti, Mily véghetetlen kéj lehet. .. kárpáti maxó. A „potyli\' malomban. (Karaolat.) (FoljUtás ás vége.) Mig esek történtek, egéss várstls-nul egy Üveg esett ass-alukra. Ugy került ide es Üveg, bogy t» hol a tudomány, mű-vésset, irodalom, politika és égetÖ társadalmi kérdések köréből tartattak elmefuttatások és szónoklatok Szomszéd SBZtaloál különben s társadalmi jólételömotdításás lábbelik készítésévé, fáradosd fiatal ember s mellette ülő szende szakácsné paderos arcsára nyiltso csókot nyomott, mit as illető Bsakácanó, régi széptevője észrevévén, a lovagiasság követelménye sserint egy literes üveget dobott feléje, de ss — eltévesztvén az irányt — mintán előbb a káplár fejét útba ejtette, a szomszéd asztalnál állapodott meg. Lzen Önbat&Jmi igazságszolgáltatás megbiuaults után i régi sséptevő oda Ugrott a vakmerő fiatal emberhes, beieka-paazkodott ballásra rendelt szerveinek tisstosséges terjedelmű kagylóiba, s ásókat — szinte a lovagiasság követelménye szerint — addig rásogotta, míg bele nem fáradt, Lz í\'laláno* felháborodást szült, s a társaság tagjai azonnal különféle pártokra oszoltak. Voltak köztük fOgeÜenségi-ek, Kik a teljes elszakadás el /ót vallottak ; — konzervatívok, kik a „ttatusqao* fen-tartásának tuükaégét bangsuiyosták; — mások p&d\'g mérsékelt ellenzéki elvek mellett kardoskodtak, kik e két párt ellentétes politikai nézeteit akarták kie-gyenüteni. Hanem mégis a függetlenségiek elve jutott diadalra, kik siettek poharakkal, tányérakkal, karókkais egyébb mozgatható tárgyakkal érvényt szerezni elveiknek. A kedélyek ily végzetes forrongásának véget vetendő, ami —¦ o sorok folyamában már több isben tisztelt — hadfiak társaságának egyik hervatag szépségű iŐtagja vette kezébe a béke alapját, magára vállalta a „kiegyező" kereszt ül vitelét. Bájaínak varázsa által (mert valóban bájos volt; hanem ha virító arczáQakpir05ságábs nyomulnánk bizonyára a „Hegváltó" gyógyszertárba jutnánk) szándékozott a dulakodókat lecsillapítani, ámde a nemeskeblü kisass-szonyn\'ak is azoá tragikus sors jutott oss tályrószüi, mist a mi már igen sok szent Ügy apostolának jutott a — félreismerés átka. —-Mert — oh szörnyű vandalizmus! — azon vette magát észre, hogy egy kegyetlen lökés következtében lólekzete kezd akadozni, a világ sebesen forog körülötte, s a másik pillanatban egész hotz-vában ortt nyújtózkodott a csakorborsó ültetvény közt és segítségért kiabált. Mi-után békekösvetitési szándéka zátonyra jutott, ds meg különben is veszélyben forgott, a káplár vértasomjuhozÓ tigrisként rohant a még egymást ember barátilag agyabugyálók közé, s bogy elégtételt szerezzen a megsértett ártatlanságnak, s bogy respektosának nymbtuzára árnyék ne essék, minden előlegei diplomacsiai jegyzékvállas nélkül elkövette ason hallatlan nemsetközi sérelmet, hogy öt vaskos ujjának nyomát gyöngéden oda ta-paaatotts mindén ábrásaira melyet e\'őrt. Azonban e hőstett után, látván az előnyomulás veszélyét, mint a stratégiában jártas vitéz férfinhoz itlik, megretirálr. Ki tudja, mikor gördül le a függöny ezen „életképre,0 s mi lett volna annak második felvonása, ha szerencsére egy hórihorgas ssabÓIegény, karján a koayhászat nak egy sok tavaszt élt felkent bajneká val déiezeg léptekkel ide nem érkezik. Ugyanitt es, miután egy dörgedelmes hu-isármiatyánkja eredménytelenül hangzott el, felkapott egy parlamentáris csillapító eszközt, egy bunkós végű karról, s aszal annyira lecsendesítette a háborgó kodé Iyeket, hogy as egymást simogató bsj társak csakhamar „broderschaf." pohárral erősite.ték meg a helyresökkent barátságnak többé soha el nem szakadó selyemszálát. A kisasszony a káplár lovagias se gőlynyujtásával csak most tápászkodott fel nyögdécselve a ezukorborsó ágyról, mely s molnár nem kis Örömére, agy nézett ki, mintha legalább is egy század lovasság tartott volna rajta gyakorlatot. Megvető tekintettel sújtva ezt a „snaiss" kompániát, lovagias cselekedetének büszke öntudatában kidomborított mellel ballagott viasza, karján a pórul járt kisass-¦sonnyal as asztalhoz, hol a hölgyek foghagymás tejfölös túró fogyasztással morzsolták a drága időt. — Ej de sokára hozzák azt a kirántott csirkét — kezdett bomladosní a káplár türelmének fonala, mire hatás teljes mosolyok kíséretében ason örvendetes választ nyerte a kiiaassonytói, hogy mig a hasban dühöngött, aialatt ók a csirkét elfogy aii-tották, A kápfár ur himetét — bámoiái nélkül ason „szerény\' rólemónyét koos-jkáatatta, hogy — DKissaaonyok ebugattát, ea már mégis di*««iWg l* Noha a káplár ur mellén ott ékeskedett az a piros sainor, annak jeléül, hogy jó lövő, hanem azért most az egyszer mégis elhibázta átosontrumot. Ezután pedig a kisasszonyok farci eni Óhaj tottak, tehát a szolgálatkész; káp -lár ki akarta ssaiasatnai arisbols.lub.es-koió tömérdek gyerkőosöt, de est megtette helyette egy felbőszült bivaly, mely elöl a káplár tanácsosnak tartotta a remegő hölgyek védsaárnyait igénybe venni, s a nagy ijedtségre egy Öblös Üveg tartalmát egy szuszra felhajtani, ami — tekintve, hogy as acentgyörgy vári termés volt — méltán találkozott a bámulat kifejezésével Mikor a bivaly megelégelte a fürdőt, a kisasszonyok foglalták el a tíz körüli pázsitot; a tóka iszapos partjáról bsíz meg ssás béka ugrott egymásalán a mocskos vízbe. K látványra a gyönge idegzetű nnigyek rémülten sikoltozva ssé-fatottak, lemondtak fürdési — szándékukról, s vissza mentek as asztalhoz, hol a molnár egy csitera nem annyira kesergő, mint inkább keservéé hangjaival fogadta őket, s újra kwdódött a mulatság, melynek azonban szemtanm nem vonunk, mert a hullámzó vetések közt bujkáló ösvényén, zizegő szúnyogok kellemes társaságában hasrefeíé jrányos-tuk lépteinket. Uy lélekemelő ünnepélyességgel nyílt meg e fürdő as idén. Virághegyi %T. HUSZONHAEMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JTTNTUS 15 én 1884. Váljon nemzetgazdiszati szempontból igazolható-e ezen italnak fogyasztása? Bár sajnos, hogy jelenleg is akadnak még számosan a nép vezetésére és érdekeinek képviseletére hivatottak közül, kik lelkiismeretők-kel megegyeztetheíónek tartják rendszabályok javaslatba hozatalit, melyek által ezen\' ital fogyasztása még emelkedni fog. Ha a pálinkának már éli elsorolt romboló hatása tekintetében — mely a sinlödést folytonosan gya rapitja a termelő néposztálynál, különösen a gyermekeknél s azok nagy mérvű halandóságában nyilvánul minc nem bir elég nyomatékossággal, vessünk egy tekintetet Európa azon orszí , ra, melyekben a pálinkaivás meghonosodott, s ez elégséges lesz arra, b"gy mindenkit, még a legalá nyiasabb gondolkozót is meggyőzze arról, hogy ezen országokban a tömeges elszegényedés legkomolyabb következményeivel együtt rettentő haladást tesz s az emberi élet alapköve, a vallás és erkölcsiség mélyen megvannak rendülve. Más országok gon dosan összeállított statistikája kimu tatja, hogy a gonosztevőknek 30°/. — 40%-kát adják az i.zákosok. A pálinka felszabadítja az emberben az állatot, megöl minden nemesebb törekvést, elfojt minden szépet, családokat tesz tönkre, s egész községeket szegénységbe, erkölcstelenségbe, tudatlanságba sülyeszt, bűntényre és öngyilkosságra vezet. Más ország népeinek nemesbjei ezt már régen felismerték s egyleteket alapítottak, hogy ezen ragályos járvány meggátoltassák; léteznek mértékletességi egyletek, levest-osztó intézetek állíttatnak fel s a legújabb időben igen jó eredménynyel foglalkoznak azzal, hogy a pálinkamérések mellé a szegényebb nép számára kávéházakát rendeznek be. Más államokban a pálinka elárusitását a legcsekélyebb mértékre korlátolják s igen súlyosan megadóztatják, a részegség pedig szigorúan büntettetik, mely rendszabáiyozások alkalmazása által Norvégország, hol azelőtt az iszákosság honos volt, anynyíra átalakult, hogy most már köznépe Európa leg-józanabbjai közé sorolható. Hogy mily mértékben terjed azonban e járvány hazánkban,eléggé látható abból, miszerint a fővárosban is a pálinkamérések száma napról-napra növekedik, hogy azok tulajdonosai — daczára megadóztatásuknak — rövid idő alatt megvagyonosod-nak, mig áldozatjaik — sajnos! lelkileg és testileg nyomorultakká lesznek és a nap minden órájában láthatunk ily áldozatokat a pálinkás bolt ajtaja előtt henteregni. A legkülönfélébb egyletek meg alakulását megértük már: igy alakult nem rég az állatvédő egylet, mely nek dicséretes működése oda irányul, hogy a szegény állatokat az emberiségnek folyton növekedő durvaságától megóvja, de az erkölcsök az elvadu-lasának főokozója, az iszákosság meg-gátlására úgyszólván^emaűsem történik s szomorúan kell tapasztalni, hogy a hazánkban még pár év előtt fennálló mértékletességi egyletek — a vagyonosabb osztály közönye s részben-nyerészkedési vágya következtében — lassanként enyészetnek indulnak 8 tudtunkkal csak szórványosan van még néhány lelkész, kiben any-nyi kötelességérzet és bátorság lakik, hogy befolyását több kevesebb eredménynyel hívei megmentésére érvényesiti. Nincs azonban szándékunkban mások ellen vádakat emelni, hanem ezen felhívással csak is azon tényekre kívánunk utalni, melyek népéletünket legközelebb érintik s melyek ellenében ekkorig mindannyian oly közömbösek valánk, nem azért, mivel azok snjto hatását eléggé nem észlelt k, hanem inkább azért, mert ezek e-aében magunkat nagyon is gyengéknek éreztük. Hiszazük azonban hogy csak egy kis figyelmez\'etés sz hazánkban is találkozni fognak hon fiak, kik a nép nyomorát szivükön hordva, indíttatva érzendik magukat arra, miszerint szóval és tettel oly intézmények létesítésén iparkodnak melyek elégségesek lesznek nálunk is a már elharapódzott baj tovább terjedését megakadályozni. Végül azon reményünknek adunk kifejezés,t hogy az összes valóban szabadelvű sajtó — melynek első s legszentebb kötelessége a nép érdekében intő szavát hangoztatni s a nép nemesítésén fáradozni — ezen sorok felvételét nem fogja megtagadni.*) TÖBB NKPBJLBÁl *} E ,8sózt\'.\' terjesztés legati m egizi rezhetS : Homyinzzky Viktor könyvnyomdájában Budapesten, a m. ind. akadémia épület eben. (honnan köziét végett hozzánk beküldetett.) Art : JBO darab 1-, 10J darab 75-, 60 db. 40 Vidéki levél. B. Füred, 1881. jun. hó 10. Leiekéinek\' ünnepélynek volt ssio helye a napúkban a Balaton kiet partja Ugyanit Kovács Zsigmond veszprémi püspök ó nagyméltósága csopaki szülőjében a veszprémi orssagut mellett, igen disset kereastet állíttatott, melynek felszentelése janiut 8-án ssenlháromság va aárnapján délelőtt folyt le nagy ünnepé, lyeeséggel. A mintegy órányira fekvó palaanaki plébánia templomból és a b.-füredi róm. kath. templomból, előbbiből zkledányi József, utóbbiból Falzovics Aladár plébános urak vezetése alstt kiindult két impozáns körmenet 3/i 10 órs-or egysserre érkezett as ünnepély színhelyére. Font 10 órakor vette kezdetet a ssertartás a b.-türedi sserelethás növendékeinek egy latin szövegű alkalmi énekével, mely után Kovács Zsigmond püspök fényes segédlettel felszentelte a keresztet. Ezután ismét a sseretethási növendékek énekkara mondott egy magyar szövegű alkalmi éneket, mire dr. Redey Gyula püspöki titkár 1 pett a szószékre kitünó szónoki tehetséggel gyönyörű egyházi szónoklstot tartott. Most ismét a püspök lépett a kereszt elé s rövid ima után megáldva a híveket, felkoszorúzott fehérbe öltözött 12 kis leánykától ki-sérve környezetével visszavonul!. A püspök ssép erőteljes, csengő hangon végeste szertartást, melyet népies egyházi ének sárt be, mire mindkét körmenet vits-Itatért. As ünnepély elokétsíléee s rendezess körül igen nagy busgósággal fára-dosttl a palaanaki derék plébános és Rálh kormányzónak igazán dicsérelére váll. As árnyékos gyümölcsösben s püspök és kíséretére rossére gyönyörű lomlsálor essél ssemben a ssónok ssámára csinos ssótsék volt felállítva, lombokkal ét táasal ízlésesen dissitve. A ssóssék mögött jobbra sseretethási növendékek s az intését összes személyzete as igazgató vezetése alatt foglaltak helyet külön páholyban ; püspöki sátortól jobbra pedig a közönség réssére voltak hosszú padsorok elne lyesve. As egéts tért virág-öson borította, kereszt pedig dissss kosscrukkal volt megrakva, melyek közt kiválóan ssép volt a sseretetházé. E mtgssstos ünnepély féoyét nagyban emeltes általános feltűnést keltett a sseretetházi árva növendékek megható karéneke, s as alkalmi azőnok remeksza-básuszónoklata; továbbáamintegy 4000-nyi mindenféle rangú és felekezetű náp, mely es ünnepélyen résst vett. — 0;t láttuk Káilsy Béni közös péuzügymi-nitter nejét 8 gyermekeit, kik most mint fürdővendégek Balaton Füreden idősnek. Ott voltak Simon Zsigmond tihanyi apát, Köves Jánot feltő-eőrsi prépost, Talltan, Palotai, Vogronict. és Jánossy ksnonok Veszprémből, Ecty Láttló fürdőigazgató B Füredről, Ssabó Imre és családja Veszprémből s még igen tzámotan a vidéki előkelő közönségből. Délben dissbesaéd volt a püspöknél, melyen a püspök, kőroyetelén kívül résstvettek: Simon Ziigmond spat, Kövöe János prépost, T.llián, Palolay, Vogronict ét Janotty ksnonok, Écty Lsss\'ó lürdőigasgató, Káth kormányzó, Falsovios Aladár tavanyuvisi, Szkladányi palaanaki plébánosok és Nagy Áron szere tetbási igazgató, jxt első pohárköszöntőt s püspök mondotta Simon Zsigmond tihanyi apátra s lobbi vendegeire, azután Simon Zsigmond és Écty Láttló emellek poharat a püspökre s es ismét a mindig ifjú lelkű s kedélyű Bctyre, B.-Fűred 00 évet fürdóigasgstójára. 3 óra után oszlott azét a tártaság. , X. y. H I rek. — A nagy-tauüisai választó kerületbea Iakev Lascio babarókpárti 161 Ezótübbsegge, megvála«ziatoU, — Talasztíísi mozgalmak. A kör-mond. fuggeilooségi pár", képvisel\'jelöltje báró P r ó ti a y Gábor több belyen való falléptetése folytan jelöltségéről viaszaié pett s helyette Ssecsédy Kálmán egy hizas-szeesúdi nagybirtokos kiáltatott ki ki programmbestédét Körmenden több ssásra menÖ választó" előtt csütörtoko mondta. Ssecaödy mait vasárnap indul el körútra nagy banderiummals látogatti meg Őrséget s Öriizt-Péteren mait vasár osp tartotta körülbelül 2500-ra menokÖ lönség előtt programon beszédét, hol nsgy lelkesedéssel fogadták. Zspáokóbso és Ho dóson nagy diadalkapuomeltetett tisstele tere. Onnan pedig a közel fekvő falvakat látogatta mgg, hol szintéo nagy megtisztel telesben re»sosÜit. Ss. B. — BaUton-Föreden folyó hó 8 á urtotts programmbessé dét Vadnay An dor független antiszemita képviselő felölt Higgadtan elmondts elveit, melyek őt vezérlik; egyes megjegyzéseit derült kacza-gással kísérte a hallgató közönség. Hintán ellenjelöltje nincs, megválasztatásé, biz-tosra vehető. — A Budapesti Hírlap ¦ ot mely nek előfizetési felhívását lapunk mai ssémá nak hirdetési rovatibse kösöljük.a legme-legebben ajánljak olvasóink figyelmébe. Iránya minden izében magyar nemzeti, pártérdekeket aem szolgál, véleméayssa bsdaágát, a hírlapíró es egyetlen vagyo iiát, csonkitatlanal megőrzi föl és le egyaránt. —Eépiiselöválasztás. Uager Ala- joe függetlenségi a keszthelyi választókerület orssággyülési képviselőjévé 2000 választó áltsl óriási lelkesedés mellett országgyűlési képviselővé megválssstatotts Nedecsky Jenő mérsékelt ellenséki jelelt látván törpe kisebbségét, a jelöltségtől visszalépett, mit as „Egyetértés" 162-ik számában saját neve aláírásával beküldött távirati értesítésében sasai indokolt „Miután sokak existencsíája függ a szavaz áa tói, a jelöltségről visasalépek."Lme réaz állítással isemben meg kell jegyes nünk, bogy a keszthelyi kerületben s ssavasástól ss idő szerint senki existenti-ája nem függ; « kerület válssstói teljesen függetlenül gyakorolhatták választási jogaikat, s a visszalépésre nem as általi hangoztatott exiateatia, hanem előrelátható óriási bakása volt as indító ok. Ext a nyilvánosság terén tettfen\'ebbi a kerü létünk válasstóit illető váddal ssemben kijelenteni kötelességünknek tartottuk. — Tegnap f. hó 12 én este Odea- calchy hercseg a t-poicsai vaiaaa tó területben koraiját járta be és programmbe-ssédet tartott. Mindenütt tűrhetően és csendben fogadlak, de amint Felső-Örsre érkeztek, ott a helység végen vsgy 200-r a tehető ember várakozott a jelöltre s ki-Béreiére, kiket kövekkel és dorongokkal megtámadtak.Súlyosan megsérült Győr filmre függőtlerjparti pártelnök. A többiek, kik a jelölt kíséretében voltak aserencsé-¦en elmenekültek és pediggyalog Füredre, hol asonnai jelentést tettek a csendőrségnek, kik a jarásbiróval asonnai a tett ssinhelyére siettek, de még eddig vissza nem tértek. Annyit azonban megiadtank, hogy a za.vt.rgok közül egyet elfogtak, ki a dulakodás kosben megsérült s vérben fetrengve találták. A barom kocsit me lyen a jelölt kisöroiével bevoault, darabokra törték a savargok. A szolgabíró s a csendőrök este tértek viasza Felső-órtrő), hol számos letartóztatás és elfogatás történt; sí antiszemiták tolyton zavarognak a valósciuüleg Vadnayt fogják diadalra emelni. — Hercieg Battyány — Stratt-mann Ödön úr ö {őméltósága, a kanissai hitbizományi uradalmak jelenlegi talajdo-nosa ujabb jelét adu nemes érzelmének, midőn anagy-kaniasaikisdddnevelŐ egyesület aiapuó tagjai kösé lépett, A lettes főúr ritka barátja as alapnevelésnek.Távirati értesítése igy ssól: N.gyiágosPiihál Ferenciné úrnőnek. FŐméltóságn Hercieg Battyány—Strattmann Ödön ur a nagy-kaaiasai kisdedneveiŐ egyesület alapító tagjai kösé belép s e osélra 200 írt nagyságodnak legköselebb megkütdetik. Berezeg Batthyány—Stratimaqn.ödön leij-hstalmaaotLja: Todeeco. — Értesítés. Át aUó-lendva állami segélylyol t\'entartott poigán fiu-iskola- bsn a folyó tanévet bezáró kösvissgálatok juniui 23 tói 28-ig bssáróiag tartatnak meg, június 29-en reggel pedig as isk. év ünnepélyes bezárása less. Ezen nyilvános kösviasgálatokra a t. cs. ssülőket,tanügy-békátokat ésérdeklódóket tisztelettel meghívja. As igasgatóeág. — Ai aracsi szóllóhegyben Kovács Zsigmond veszprémi püspök, ssemben villájával ss országút sséiéa pompás kőkerosatet emelt, melynek ünnepélyei felszentelése nagy pompával tegnap ment végbe. Lelkes besaedet Rédey I.. a püspök titkárja tartott, — A ..Budapesti Közlönyből," a következő sorokat vesszük át: „A bol-ugyminisstériua vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesstésére megdjgedem, hogy Djrner Kajetán sümegi lakos, saját, valamint Károly. Béla, József, István, Grésa, Kalmao, Kajetán, Anna és Liiqiu«, Joseia nevü gyermekei vesetéknwet, a magyar nemesség épségben tartása mellett, Darnay-ra változ- tathassa át és astki. valamint törvényes utódainak a „sseotmártoni *lelőnevet adományozom. Kel*, Budspesteo, 1884. évi májai hó 22 ikén. Farenos Jóxset s. k. Tissa Kálmán s. k." A jó hírnévnek örvendező Dorner kereskedő úrnak aj mi gysros név alatt Kitartó egésraéget kivá-aok! Lelje továbbra is örömét családjában. Virágossék a díszes Ósnemes D. nay név igen zoká! — A lazsnak! csárdában f. hó 8-án este mulattak köztük voltak idegen arciuak is Egyssercsak beköszöntött egy marcona képű alak és bássártoias mulatni kezdve, végre oiy forma célzatokat tees, mintha Ő Savanyú Jó «tí bandájából Taló volca s hogy ott ma még vérnek kell folynia. A csárdáa rögtön fogatott s lóhal-lsl nyargalt be Kanizsára, hogy jelentést tegyen. A csendőrök tanyájáa azonban egy Isiket sem találván, rendőrségünk-hős fordalt; mert nem mert haza menni. Rendőrségünkből -•azonnal önként vállal kosott. E kökben megérkezett 2 csendőr mire ciak 2 rendőr ment ki; t- i. g két csendőr mellé segítségül. Mire kiér\' tek, a maiatok szétoszoltak, i a Savanyú bandiatasággal kérkedő legény jóisüen aludta ss igásak álmát, hozván a sziját irgalmatlanul. Fölkeltetvén, bevallotta, •hogy ő gelsei arató-legénv. Mindamellett állításának beigaaalásáig letartóztatták. - Gyászhír. A következő gyászjelen tóit vettük: „ A luiirottsa ssomoro dott szívvel jelentik szeretett atyjuk, nagy-atyjuk illetve ipjuk Hegedű* Jó-asef-nok, gr. Festetics György csáktor-nysi uradalma nyugalmazott főügyéssé-nek élete 87 ik özvegységének 17-ikóvé-ben, a halotti saentségek aj atoa felvétele után végelgyengülés következtében 1884, év június hó 8-án déli 12 órakor történt gyászos elhánytál. A boldogultnak hült tetemei e hé 10-én d. u. 5 órakor a zn hovljáni sírkertbe Örök nyugalomra t tettek ás engesztelő sst. mise-áldozat p dig 11-én reg. 10 órakor a helybeli szent Ferencs-rendi templombau a Mindenha-bemutátott, Csáktornyán, 1884. évi junios hó 8-án. Áldás éa béke hamvainak ! Etelka férj. Molnár Elekné, Gósa, Béla, Hermina térj. Z«kálHenr1koé,JenŐ, írén, férj. Konyáry Mihályné, Aranka férj. S tet s i cs Richárdné, gyermekei. Maehne Anna öav.Hedegüs Gyuláuá, Pesthy Etelka férj. Hegedűs Béláné, Zlaiárovics Anna térj. Hegedús Jenóné, menyei. Molnár Elek, Zikál Henrik, Konyán Mihály, Siefaica Richárd, vői. Hegedűs Jóssef, Gyula. Ada; Molnár Dezső, Jolán, Elek, János; Zskál Teréz, Kornélia, Lajos, Margit, Hegedűs Janka, Irma; Stefatcs Anna, Malvin, Aranka, Elvira, Aladár Etelka, Elek, Hermina, unokái. — Gonosz örökség. Hányszor altja aa em jer, ha egyik vagy másik ii-merősrŐJ, rokonról, barátról van szó „no es se viszi már sokáigl neszetek cesk beesett szemeit, hallgassátok meg kohécee-eset, rekedt hangját, apja, anyja ii ilyen csútsó-mássó betegségben halt el, bizonyosan tőlükörökölte stb." Ilyenkor azonban as volna a felebaráti kötelesség,hogy as ilyen betegeket, kik többnyire saját zaomoru állapotuk iránt csalódásban ringatják magokat, s nem is sejtik, hogy ssalőik vagy elődeik betegségét, a *.üdú-ajt, görvőlyt vagy bujakórt örökségül kapták — felvilágosítsuk valódi helyzetikről b egyszersmind figyelmeztessük arra as új gyógymódra, mely as áltsla eszközölt meglepően kedvező gyógyered-mények Lt4n, méltán megérdemli a közfigyelmei. Dr. Libeaut regeneráló gyógy-ódját értjük itt, mely 40 éves tapasztaltjából kiindulva, azt közte ki osélul, hogy a vérben lappangó méreg — legtöbb esetben fóoka minden bajnak — természetes úton-módon eltávolíttassák onnét s Tér ujjakópsóse által egészséges, rendes vért nyerve, magvessük biztos alapját a eljes egészségnek. A többire nézve kellő laaitáa Utálható a jelenleg 12-ik k adást ért közhasznú könyvecskében, melynek cstme; „AregeneráJÓ gyógymód stb,_" dr, Ltebaotviól ; amelyből egyssersmind megtudhatjuk sok olyan egyén teljes cs imei iakheiyél is, kik e kúrát már likeresen hasanáiták, s akik as erre vonaikosó tudakozódásokra isi vesén szolgálnak kóse-bbi értesítéssel. As említett túzet ára 30 kr., s megt ser eshető Lampel Róbert könyvkereskedésében, Vacsi körút ií-ik szám. a converslérol beszélőnk nelysek vé«í*fts.té-Bére az egáss világ vár. Becsben a Botbacbild csoport a»«xe-tagjaí bárom napon átfolvtonoian coofariltaks a converu) végit jeelteie felett Kddigelé ojjac még titok, ma volt ezen taeá^iktjzáaokoak eredménye, de ha lapok éi pediga csoport-hoz igen köioi álló lapok kSaleménjei valésá gno slapalnxJi, akkor csak Igen rövid időtártam válásit el benn&oket ezen nagyszerű páas> ügyi mQvelet befejesésélSI. A troadessédben Bags ő felesége kilátásba helyezte a conver-SÍ6 mielőbbi véglegesítését kéáfibb még baa-pary gróf megerősítette • birt ba mar nőst tekintetbe veaznk hogy a magyar koimány sxersSdéie a csoporttal szentemben lejár, na tekintetbe vontok julios es augusatns hóban a a forróság o hónapjaiban nagy műveletek sikeres keresatfllviteléről méj beatéin! sem szokás akkor minden vslészinaség a mellett ssól, hogy a convarsié még i folyó hónap vége elüt t fog bsfejeztetoi. A sierb-polgár oiszedtkSséa egy Ideig ugyan kellemetlen benyomást tett és s tőxade koretkesméoyaktéi rozzat tartva as árfolyamokat lestoritotta. De régre mégis belátta hogy ezen eset keied kérdést nem riasztja fel sem az európai nagyhatalmakat nem hoaaá egymásai] ellentétbe. Várja a Eotnscbild csoport által adandó jelszót a tőzsde, kézi nsgyszertl árfolyam emelkedéseket bevezeti. -Ari. 28-a m i. Arf.ina. M. 6% magy. arany járad. 122 60 122 50 4 91 95 91 75 ő , , papir . 88 70 88 60 Magyar sorsjegyek 116 50 115 50 4%-oe titssvfilgyi 114 75 115 25 Magy. füldteherm. kötv. 101 50 101 50 4% o««l. arany járadék 102 — 101 75 5 . , papir , Osstrák hilelréasv\'ények 95 75 95 75 310 70 306 80 Msgy. hitelrészvények 312 50 307 _ b lessám. bsnk , 90 25 90 50 Bpesti bankegy. ressv. 109 _ 109 Első magy bist. , 3275 3330 _ Fondere pesti bis. „ 84 60 82 _ Pannónia visssbis. , 980 980 _ Első bpesti gósm, . 1280 _ 1280 _ Erzsébet gósmsj. ff 257 _ 252 _ Psnnonia r . 1180 __ 1170 _ Viktória „ , 433 _ 433 _ Déli vasút . 143 _ 150 _ Usstr. magy. vasút , 316 75 317 _ Pesti közúti vasp. , 588 584 50 shasai lak. p. , 5300 — 5240 _ Gtaoz fele „ 939 _ 935 _ Drasche-féls „ 185 50 192 _ Sohlick-féle „ 290 — 281 - ItjUirtsl* ítvesj" SMMPTO-\'KJJT legjobb asztali- és üdítő Ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajckiiál, gyomor- éa hólyaghu-rutnál. Jlattoni Henrik, Uzn. a Bnájpeit Lapvezér ét kiadót SZÁLAT SANDOB. Felelőt iserkeesté : TASS ÁLMOS. Ltptulajuoaoa: W.ÜDÍTS J0"SEF. !í!RI>ETESEl?, budapesti értéktőzsde leírté se. Brandi irnol bankházától pesten. hetije- Bada- 1S81 Junitu 12- ín. A-zttsauei visson/ok javultak é. kellé mezebb beujoiaást teszn.k moss mint a ssul bélen. H papírok árfolyamai, melyek aa utolsó napokban jelentékenyen apadtak volt, tegnap meglehetossn emelkedtek éa pedig az osstr. hit Iressvények 311 írttól 80e írtra alábbtzál-»a ma mef int 30d.80 frtis; J avaitak. ilseu javulást előidézte *fj bir. mel) daczára annak bog; m*r arak eta batanálta-tik, báverajst a tőzsdei viszonyokra még nem TeaaUotte el. A ,. olvasó moat már tudja hop A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik legsaéasavotabb SAVANYÚVÍZ E melyrSl Dr. Arska! Antal ét Dr. Varia Zsigmond főorvosok bÍtonyitvÍDya iae-rint elismertetett, hogy kitűnő szolgálatot te** alttfttéai, emttiltási áa--v*Zá>tá szervek hnrotoa biuta lm zi ail, a gyermekek g&rvély és angol bajában vérszegénység, a gyomor idegTundszer bántalmsio ala\'* pu.ó bajaiban. Borral renyitve elsutsE ww Olitó italul szolial. Friss töltésűén mlzoenkor kapható Főraktárt S119ia-!0 SZÁVA JÁiXOSnál Budapesten. ly.urkaoytut utcza 1I1. izét a több foiserkereskedésben. Leány-nevelő intézet. S osztályú iskola ts művelődési osztály THILO AMÁLIA, BéCt- I. Hohenstaufengasse 12. Növendékek felvétele mindenkorul HUSZONHARMADIK «VFOTTAM ZALAI KÖZLÖK V JONIUS 15-én 1884. BUDAPESTI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Mtgjileriík anlod*iin»íi, bítíön 6« uutp utAs í SzerkeartSk és kiadótulajdonosba. ; CSUKASI JÓZSEF és RÁKOSI JENŐ" A „Budapesti Hírlap" nem pártlap. Pártja — olvasóinak kiterjedt köre. Szolgálatokat nem kíván se kormánynak, se jobb, se balpártnak tenni, csupán a közönségnek, és ami ugyanas, as uraságnak. MibÖl állnak ezek a szolgálatok? Elsí sorban abból, hogy mindenről * mi as országon belül vagy kívül akár politikai, akár társadalmi, akár művészi, akár tudományos tárén felmerül: híven, pontosan, gyorsan, röviden, de mégis klmerl\'óen és részrehajlás nélkül értesítse a közönséget. E tekintetben egy hasai lap sem múlja felül a „BUDAPESTI HÍRLAP- ot. Vannak a nagyobb es drágább lapok, melyek terjedelmesebben tudrfsí\'aoak de nincs, mely pontosabban és paratlanabbnl adná értesítéseit A .BUDAPESTI HÍRLAP" olvasó közönségén és íróin kívül nincsen senkinek e kerekföldön lekötelezve, se osztálynak, se pártnak, se kormánynak, se nyilvános vagy magán társaságnak: A „Budapesti Hirlap"-nak csak egy hatalmasság parancsol, az diktálja vezérczikkeit, az szabja meg magatartását, se hatalmasság: l sjssr* a nagy közönség és az ország azonos érdeke. \'"SSjsjj Eonok tej. aiolgitatot, aki a .BUDAPESTI HIRLAP\'-ot pártolja. Nekünk aiocs kilAI faljunk, nincs kitől reméljünk, ki.áve. olvasd közönségünket, s mely ítél szavaink ás cselekedeteink felelt. A JMapesti Mrtap" rmiw tartsMa & k5v©tkei6: l.:^^^6^^:!:^^\' tikai hírek, a fővárosi ügyek, az egyesületek, a művészetek rovata. IV. A fontosabb események bővebb leírása külön csikkekben. V. Távirati tudósítások. VI. Napi eaeméoyek rovata. VII. Közgazdaság. — Ezenkívül a mellékleten rendesen egy-egy vesércstkk a társadalom valamely osztályának érdekeiről, országgyűlési tudósítások, tárcsa, törvényszék, vidéki hírrovat, önálló ismeretterjesztő, szórakoztató csikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról és állandóan egy regény. A „BUDAPEST! HÍRLAP" RENDES IRÚI: CSUKÁSI JÓZSEF szerkesztő, báró KAAS IVOR, grőf TELEKI SÁNDOR ezredes, RÁKOSI JENŐ, BALOGH PÁL, BENEDEK ELEK, BERÉNYI LÁSZLÓ, dr. CSAPODI ISTVÁN, KACZIÁNY GÉZA, MOLNÁR LÁSZLÓ RÁKOSI VIKTOR, SZOKOLYAI KORNÉL, dr. VOLF VILMOS. Rendkivüli alkalomkor lapunk rendes terjedelme, a mely 12 oldalnyi, hol egy fél, hol egy egész ivvel kibővül. Nagyobb ünnepekre ünnepi számokat adnnk ki a feldolgozott hirlapi napi anyag mellett becses és érdekes tartalommal. Kiváló események színhelyére külön tudósítókat küldünk, akik ügyességük és megbízhatóságuk által egyaránt lekötelezik a közönséget és a szerkesztőséget. Bécsben, Berlinben, Parisban és Londonban rendes tudósítóink vannak, akik közvetlen benyomásaik alapján adnak hirt arról, ami e világvárosok lakóit foglalkoztatja. A .BUDAPETI HÍRLAP" a legolcsóbb politikai, szépirodalmi, társadalmi és gazdasági napilap. Előfizetési ára: Félévre 7 frt — Évnegyedre 3 frt 50 kr. - Egy bóra I frt 20 kr. Az előfizetés legegyszerűbben postautalvánnyal teljesíthető e czimen: „BUDAPESTI HÍRLAP" Budapest, Kalap-nteza 16-ik sz, alatt ..... ~ ~ " Tisstelettel ajánljuk a „BUDAPESTI HIRLAP\'-ot, első és rendilhet.on hirdetőjét a magyar nemiét államérdekeinek, s t. magyar kösöa aég lekötelező figyelmébe. (Ssvifeássí Jéxsef, Eé&ass lead, a „Budapesti Mtrlap" kiadi-ttüajd<mosat. ¦SSv MUTATVÁNYSZÁMOKKAL SZÍVESEN SZOLGÁL A KIADÓHIVATAL TSf ötszörösen vegyelemezve. htiWMW asztali ?u. - Orrei tetintélyektöl ajánlva. Tartalma: SíÉciíafifer. Prellani Kroníoil Mollai ! G-iessbnnii | 97-854 j 53534 48 888 48-094 | 43 793 Raktárak Nagy-Kanizsán: ¦n*5j*t.<1 imuraSIOmíiatl Fesselhofer József, Strem ea Klein es I Dc" lUlUldMUIllUúli Beróin Karton. ¦ TrlfiSZt 2087 22-" A lüTplttjatOtt 1858 WALSER FERENCZ első magyar gép- és tüioltöszereU gyára, Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tynkban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, városok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai Egyetlen harang- és éreznntódéje BUDAPESTEN, Bottenblller-oteza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésére, szagmentes ürszékek felállítására és minden viz-művi munkálat gyors és pontos kivitelére képea árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra belföldi szivattyu-gyár díjmentesen küldetnek. Itt SEIÜI-if Coíast valódi ha minden dobozon S S7árjes-t : a SAS ós Soll soliiOro-sitOtt Ctég nyomata latható. Eaen porok tartói gyógyhatáia makacs gyosior- és stettbajefc, gyomorgörcs éa elnyalkásodás, gyomorégés, rügaert dagaltU, májbsj vértalulis, aranyér Ós a legkülönfélébb női betegsiuek ellen 30 év óta folytonosan nevekedő *l.<nier«sbon róasesat. Egy eredeti doboz hfianilati utasiUasal 1 frt. Hamisítványok tírvényesen öidíitatssfc. SavTUiyu-Ktít STEFANIA Koronaherczfignő forrás? risazi 188} ara m. Francia Imnzeszés só. K5sEfény, csús, nindíjDnemU baso-I gátas éi bénnlis j f6j-, föl- éa íogfá-f jas sikeres íyögyi-¦ tasihos bedőrzec. ésre; borogatásnak minld\'.rHoiA sóroiósek, és s»bek, gynladások ét daganatok el\'en. Bensőién vixsel keverve, kuMiea betegedés hányás éskolika ellen. Ügy ttreg pontos utasitással 80 kr. 3068 l3-6x Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. ili A. Főraktár: Nagy-Kanisaáo : WeiSSlflTereknél. Kapható : roiodsn Jf iavinyvit k-reskedísboD, obédHkb;n i\'b. 208^ 11 — 25. Jfr gyógyszerész, császár királyi udv. szállító. Bécs, Tíichlauben. Raktárak : Nagy-Kanizsa: Bolus Jóasef gyógyiaerész. Roseofeld Ad Fewelhofer József. Barcs: Domer S, Csáktonya: "Gönca L. gyógy. PUpOSfárstt : Po cv\'irz Ad. KBSlUlely : Wilnv-h V. KSrjiesd : Ri\'2 Jáno*. sHrQZaJ : Int] Ferd S2.5et.Yir : S»u*yJ-5s«-< 2u Éiiersisfl: H-tllóiy J. BgyŐgysierésg. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JÜNIÜS 15 én lt&L - 1 I ü ü ff Vív sí 848, S49 850. 851. 852 853, 854. ez. 1884 Arlejtési hirdetmény. Zalamcfrye területin átvonuló jíllnmutnk• >n építendő niűtárgvnk kiíp.iil! munkák biz:ot;iliÍRn iránt és pedig: 1884 évi Június hó 23 6n 1. A uagymságu közmunka és közlekedési m. kir. Miiiisteriumiialc f é. 11903 sz. rendelete alnp-ján a budapest-grátzi államut 153 — 154 klmeter közti 5\'J sz. kfiliid 811 frt 12 kr költségösszeggel. 2. F. é. 11905 sz. rendelet alapján a Budapest 146—147 klmtr közti szakaszán építendő támfal 1304 frt 85 krnyi költségösszeggel. 3. F. é. 8048 sz rendelet alapján a Tápul-cza-uagy-kanizsai állauiutou 71—73 klmtr Bzaka-száu újból építendő 83 és 85 sz. kőhidak 1618 frt költségösszeggel és végre: 4. F. é. 8059 sz. rendelet alapján a Tapolcza nagy-kanizsai államut 8 — 9 klmtr szakaszán újból építendő 8 sz. kőhid 875 frt 83 krnyi költségösz-szeggel. 1884 évi június 24 én 5. F. é. 8Ü46 sz. rendelet alapján a péesvarasdi államut 147 —148 km szakaszán levő 229 sz kőhid újból építése 997 frf 91 kr köllségösszeggel. 6. F. é. 8047 íz. rendelet alapján a péesvarasdi államuton levő 254, 255 és 257 sz. fahidak építése 2428 frt 23 kr építési költséggel és végre: 7. F. é. 8060 sz rendelet alapján a péesvarasdi államuton levő 252 és 253 sz. fakidak helyreállítása 2595 frt 75 kr építési költséggel. Ezen nwnka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában fent kitett napokon reggeli 10 óra-kur kezdve Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni,melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevés esetére, magukat a fent kitett összeg y^-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében ÍO\'^ biztosítékra lesz kiegészi. tengő. írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendö, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni Bzáudéko-zik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálalokat és feltételek tanaimat isineri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg lO^-ja készpénz v. elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, raüszerelvények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Eegerszegeri TgSTévi június 6. Zalamegyei m. k, építészeti hivatal. » BUDAI KESERŰVÍZ E termijére, ásványvis elismert, rniat a tartalom dúsabb ói logh&ti-sosb Duda! keserűvíz, orvosi tekintélyektől a legjobbau ajánlva. friss töltésben kapb&tó minden ŰTanyviskereikvdéaben. ét a ti-gtőbb gyógytarakbao. Tulajdonosok : Loser testvérek, Budapesten. WrW KATONAI TANODA ~N EGYÉVES ÖNKÉNTES TANFOLYAM. Bsdapesteo, aaayksreaa atnxa 13. az Ezen tanfolyam Üy fiatalok számára fennáll, kik katonai k a tel eietts egüknek Ulint egyéves önkéntesek eleget tenni óhajtanak, de ehbei egj vtupit leteeni kötelessel. Exta Usfslyaat 1884 jaIIis I én »es*i kesdetét ¦ hat oraig tart, naponta három gjti előadást árával, bogy a résif.erök nappal polgári fozlalkozi«nkat elvéges-hess\'i a vizsga német, njagrar ragy hurrát nyelven letehető, a növendékek kívánatra oxáüáat ée ellátást nyerhetnek az intézetben. Bciralások naponU as igazgatósági irodában. Programotok kívánatra ÍSgyei- Az fgazgnrós&g. Az egészség megbecsül hetetlen. Nemcsak nagyon örvendetes, de a szenvedőknek egyszersmind reményforrását is képezi a Hoff János-féle malátakészitményekról beérkező, folyton szaporodó gyógy jelentések. Zihálás, vértolulás, álmatlanság, köhögés és idült rekedtség meggyógyítva. (A felgyógyultak saját vallomásai.) Hoff János urnák, feltalálója ós egyedüli gyártója a valódi malátagyártmányoknak, cs kir. udvari szállítónak stb. stb. Bécsi Graben Branerstrasse 8 hagyafio&ssiqból. Nint-Btatii 1884 ¦áruin 29. Több éven át szenvedünk ziháláaban éa a fejnek irányuló v<-r\'oiu]asban, minek következtében kbse! voltunk a kéiségbeesésnek. orvosi tanácsra a Hoff János-féle malitakivonalokat használtuk éa orommal elismerjük, hogy mott már taljeaen feipyügyultünk, összes ismerőseink, a kik bennünket moat látnak, ezen gyógyaláat valódi csodának tekintik. Haaonld szenvedők javára kívánjak eit kőihirré lenni. B. WEYMELKA, fíe-úei; a aa. kir. szak eaztr. ugy. illuviai!-tarsaságnal Roaiin Bogdán Tisztelt uraim! N/im, ki már féléve, hogy beteg, az ön Hofl\' János-féle maláta egészségi sörét használja, mely által gyors és jelentékeny javulás állott be szenvedéseiben. Kérem tehát ismét egy ládával utánvétel mellett küldeni a valódi Hoff János-féle malátakivonati egészségi sörből, melyet nőm teljes felgyógyulásáig fog használni. Dicsértessék a feltaláló neve. — Léva, 1884. apr. 23. HEGEDŰS SÁNDOR, urasági kertész. (Közjólét érdekében.) Ezennel kijelentem, hogy heves hurutom és köhögésem a Hoff János-féle malátagyártmányok által teljesen meggyógyíttatott, miután előbb mindenfélét sikertelenül használtem. Ezekután mindenkinek a legmelegebben ajánlom ezeket. — Budapest, 1884. április 6-án. CSIKASZ JÁNOS, honvédszázados. Ára a valódi HOFF J.VNOS-fele malataklvonat egíszségl sörnek: 1 palacik 60 kr 11 palack 6 frt 28 pelsetk 15 frt, 58 palacik 30 frl, II palacik\'dl kérdve bérmenea hírhez aiálli\'áeaal, Budapestről va!6 szállítás, aal: 11 palacik 6 60, 28 palacik 16, 58 palacik 32 frt. Félkilo maláta csókol ad I. 2.40. II. 1 90, III. 1 frt. (Nagyobb mennyiségnél rabatt.) Maliía-eznkorkitk 1 lacakd 60 kr (van \'/, éa V, aackd la.) HalátaliTOtMt 1 palacik 1.12 frt, kisebb 70 kr. Gyermek ttSpmalátallszt 1 frt. Egy malatafOrdó 80 és 50 kr 2123 6-6 Főraktár király ferencz. „Megváltóhoz" czimzett gyógytára Nagy-Kanizsan. m Marshall Sons & Co. Limited angol orssági czég gaineboronghi gazdasági gépgyára cséplőgép-nsztá-lyán^ak mü\'zaiti vezetőjét beklildötle Magyarországba, hogy a< itteni csép\'ési viszonyokat, a Otépléaek beívssinén alapoaan tanulmányozhassa és megfigyelhesse. A nevezett gyár mü.vesetftje itt asersett tapasztalatai alapj-in egy aj alkotása, különösen a magyar Alföld gasda-tági viszonyainak megfeleli minta cséplőgépet szerkesztett. Ezen cséplőgéppel 1883. november 25-én nagyságos zomborl Rónay Ernő ur kis zomborl birtokán nyilvánosan próbacséplés tartatott, mely alkalommal annak szerkezete és munkaképessége, mint az alábbi nyilatkozatokból kitűnik minden tekintetben a legtökéletesebbnek bizonyult. Tekintetes GJ2A&PEL HUGÓ urnák Budapesten, Mellékelve küldöm a november hó 25-én nálam Kis Zomboron megejtett próbxcaépies eredményéről as összes jelenlevők megbízásából B\'snk Ltjns, méh. gróf Csekoaics Endre zsombolyai uradalmi tiszt-Urtója és Bartók Béla nagy BZt.-miklósi fóldmivelési iakoia igazgatója álial kiállított nyilatkozatot: m,^sm ia caak gratulálhatok önöknek ée a mezőgazdáknak, kiknek érdekében igyekezett as ön által képviselt gyár olyan eezköst teremteni, mely a* igényelnek megfelel. Easel kapcsolatban el nem mstassthatom kifejeséat adni óhajomnak ; hogy aa eddig elért eredmények csak Ösztönzésül szolgáljanak a gépeket még iokább tökéletesíteni, mert a mi nem halad as viaasafelé megy, — mert megállás nincs a világon. Kelt SU-Zomborban, 1883. decsember 6-án. ZOMBORY RÓNAY ERNŐ a. k. NYILATKOZAT. Folyó évi november bó 25-én Kis Zomboron aagyságovRónai EroÓ ur majorján Maraha.II Sona éeCo. gépgyárosok által kiállított s javításokkal ellátót ciéplógéppel tett próba-munkáról áz eredményt kitűnőnek ismerem el. Javításként kulönöseo kiemelem a szalraaráió tnegbostasabbitását éa annak a dob felé easkösolt lejtós elbelyetését, mi által a szalma nem repülhet kí -kolló megráxa\'ás nélkül. As összes rosták jóval hosszabbak és igy sem a törek, sem a ponyvában ssem nem maradhat. Továbbá a kis rostán a aselelö asabályozái igen okszerű javításban részesült, a kis rosta «onyira meg ran asélesitve, bogy ott torkollás alig fordaihat e UV A több szekér nyirkos, réssDea atisatos gabona kiosépláse tökéletesen végestetett, s a gép munkája semmi kívánói valót nem ba> gyott hátra. PuBzta-Bóziton, 1883. november 27 én. Be/.uk Lajos, s. k. Bari ók Béla, a. k. mólt. gr. Cíokonica Endre nagy-eLt.-miklósi fOldmivelési saoboly i arad. tiszttartója. iakoia igazgatója. fj^p"Marsbal-féle gö zmozdonyokról és oaépiA-gépekről képes á-jegyzékkel, kívánatra ingyen és bérmentve asolgá GRAEPSL HUGÓ gépgynros y AdCa^slXEbll BOhb ÓB Oo. T.tTTtlted. 2135 6—6 foügynöke BUDAPEST, IV. bárány-uteza !6. 82. (Gyár-utcza sarkán.) Ügynök Nagy-Kanizsán : Stelnltz Mór. leghírnereistifa orros rendeli és ajánlja a Po ppréle fogasért, mint a fugák ét a száj részére a lélesSk I«gjobbikát! Anatherin száj- és fogviz Dr. Popp J. G.-tSl cs. kir. adv. fogorvos Béesbsa, I. BogneT(ass« 3. QyOkeres ST^gytw mindennemű fogfájás ellen, min*, szintén asaájOres; *s a foghus mindennema betagségo ellan. Megkönnyíti a gyermekek fog-sisát t nélkaiSzbetlen az ásvánr-vixsk buanálatanál. J5nak bisoajult ubiogetó via ax idült, torokbajoknál és a roncsoló torokbajokoál 1 nagy palaeak 1 frt 10 kr. ) köxép 1 frt és 1 k\'csi 50 kr. Növényi fogpor a fogakat vakito f bérekké teszi anélkül, hogy azok ártalmára volna. Ára dobozonkint 6S Ikrajeaar, Aaatherln fsgpaata, a fogak tissii< tása és épenLnrtáaára, a kelUtnetlan bűz és a fogko elborítására Ára avegaaelencsékbeo 1 frt 22 kr. Popp illatos foapsstaja. Söritihsaa-nálat ntán rn.ii, feüér fogak A. fogak (,terniészetea és xGfogak) ápolására és a fogfájás nagintOnteÚrére. Ü arabja 3ö kr. Fofl ólom, igen gyakorlati s a legbiztosabb ater a fogaknak 5ndlmo-zására. Ára dobozonkint 3 frt 10 kr Popp féle novényazapps-B. 3f*\' !S éve a legnagyobb sikensl baJtaáUa mindennemű borküiegek ;ülöc3isr. a bórvisxketeg, sOmor, kuaa, faj- és saakál-koipa, figydag, lábixaadás és varak ellsn. Ára 30 kr. Utánzások ellen óvatik, melybez dtmcly gyáros foljaaodik, amennyi\'•en olyan cségjegyiéseket vesznek föl. mely az enyémet csak-nem megközelít;, a gyártmányaikat aUlsSleg az enyémkes majdnem b«-jsontóan állítják ki. Minden tárgymag-vétalánél kéretik a cségre pontosan ügyelni. — Becsben és. Insbruckbao legutóbb is tsbb ntánzó ás elánuitá ligen irtékeuv pénsbiraágra lett a tör-Uéoy álul tútilve. 2161 S—8 OrvoH tekintélyek ctltal Tese, hngydara, köszvény és hó-lyftjg bántalmak ellen, továbbá a lt-gzó és emésztési eiervekhumtos dnáeni ír bántalmaelve. SALVATOR - ipimi Tamntes ütnnrii - szcu.ardús, lltkiam tartalma forrás, (árral haanal.a Igta kallasm Mti Itali <z igaitat Xaphcté isvanyvizkoreskeoeeekbeE éa leoteib fyetyanrtartu. A Salvararfarria Ifarlataaáaa EPERJESEN Budapesten főraktár ÉDR8KUTY L. urn/d. Í1M 6—JO Kapható Kosenfeld Adolfnál, Xagy-Kanizsin. Wajdito Jóaef köDyvnyomáajiból NagyKaaizsin, 55 NA6Y-KAKIZSA; 1884 janms 19m Huszonharmadik e folyam. 10 kr Eilizsttü ar «w évre fél *\\Tt .... eegrsd erre HIRDETÉSEK 8 hasábot petitsorban 7, atasodixor 6 i miDíien toribbi sorért S kr NYILTTfiRBEN soronként 10 krért Tétetnek lei Kincstári illeték minden egyes hirae-tésért 30 kr. fizetendő. KÖZLŐIT. A lap sxelle&ü réssét illető k&zletaé-avek a srerkesztöhéK, »rrjap" rési^t illető közlemények pedifc kísdóaez Wmeatte . intéxendők ; K A6Y-KiííIZS A Wlassfosiiiz. Bérmentetlen levelek csak ismeri mookatarsaktél fosadtatnak «>I. Kéxtratok rissza nem küldetnek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai önk. tft»ltó-egyleí*. a .Miamegyei általános UnilóteatQlef, a . Bagr-kaiúzsai kisdedneveló egyesület" önsegélyző »ÖTetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmány " hivatalos lapja. a .nagy-kanizsai tiszti Hetenklo! kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Képviselőválasztás- után. A legizgalmasabb napot: egyike városunkban is lezajlott, amint mar mait azimunkbaa is röviden jeleztük a mandátumot Inkey László nyerte el 151 szavazattöbbségei, Falk Miksa ellenében. A lefolyt koretváiasztás esemonyéiról, az egyes azomoritó ragy nevetséges tünetekről igen sokat tudnánk irni; de nincs szándékunkban a különben is,,nagyon izzó hangulat közé üszköt vetni. A képviselőválasztást aegelűző czikkünk végsorához akarunk hívek maradni. Ott azt mondtak, bogy „légy a. nemet küzdelem, azután béke."\' A küzdelem véget ért. Hogy minő volt?—azt fejtegetni egyenlő volna kifejezett béke-ohajunk visszavonásával. Tehát nem teszszük. Hogy Falk Miksa elejtésével mit vesztett e kerüiet és kiválóan Nagy-Kanizsa város, ahhoz nem kellenek ünnep ntán ékeskedő frázisok. Azt a közeljövőben valószínűleg tények fogják beigazolni. Hogy pedig Inkey Lászlóval mit nyert a kerület, igen csekély prófétai képességgel is látható; de mi a profécziáknak sem vagynnkba-rátjai, különösen ünnep után. A választópolgárok többségének bizalma kezébe adta a mandátumot, most már teljesen töle függ e bizalom értéké*, emelni vagy csökkenteni. Mi helyi és közművelődé dekekből szívvel, lélekkel 7 J?t o t óhajtottuk, mert múltja é- áGíne egyaránt garantia volt a- yfözye, hogy városunkat missiójál^f segíteni képessége és akara\'.a í& van. Óhajunk nent teijesclt. De e nem teljesülésééi nem multak el vá gyaink, yja/törekvéseink, sem jogos kivánajimaink városnnk éa vidékének emel\'dAÍese érdekében. /& vágyakat, e törekvéseket, e <Ví>s kívánalmakat bizonyiiyal isme- ri, ismernie kell a megválasztott képviselőnek, Inkey Lászlónak is. És éppen ezért nagy eröérzete lehet, bogy a mandátumot nyugodt öntudattal elfogadta. Ha az elfogadás — amint tisztelettel fel kell tennünk — csakugyan teljesen öntudatos volt, ngy bizonyos, hogy Inkey László e kerület óhajainak keresztülviteléhez küldetést erezett magában. Mert azt nem mondhatja, hogy miat képviselőnek nem kötelessége a kerület magán-, csak is politikai érdekeit képviselni. Ezt nem mondhatja, mivel ennek ellenkezőjét a szokás, valamint a képviselő éa kerülete között fenálió viszony, nem különben azon kedvező körülmény, bogy a képviselők állasaknál fogva az intéző körökkel közvetlenül érintkezhetnek, már régtől óta természetszerűleg szentesitették. Olyan választókerületben igen is, bol esetleg magánérdekek egyá-talán nem forognak fenn, ott csupán a mandátumhoz való rendületlen ragaszkodás a képviselői kötelesség; de ez azután szoros kötelesség. Hol azonban a kerület emelkedése, a poja&ok jóléte a mandátum szigorú betartásán felül egyéb köte-lessé/vgj^is föltételez, ott magán is tenni kell.\'Ez is kötelesség, hogy csak erkölcsi kötelesség ; azért kell hozzá tetterősebb lélek, a küldetés iránti tisztultabb érzék és emelkedettebb szellem, mint a szoros, a megszabott kötelesség teljesítéséhez. Inkey Lászlónak ezen tulajdonokat éreznie kellett magában, midőn e kerület politikai és egyéb nagyhorderejű érdekeinek előmozdítására vállalkozott. Mert igaz, hogy politikailag ő tnlajdonképen az ellenzék mandata-rínsa, de társadalmi, közművelődési szempontból mandatariusa mindnyájunknak ; mandatariusa az ellene küz- dött szabadelvüpártiaknak; az ő a mérsékelt ellenzékkel nem szövetkezett függetlenségieknek is. Azt sem mondhatja tehát, hogy mit akartok tőlem ti, akik ellenem harczoltatok i akik engem nem vá-lasztottatoí ?!. Nem mondhatja 1 Mert valamiképen a kisebbségnek ót most már e kerülesj. képviselőjéül kell elismernie és tisztelnie: aképen kell neki is a kisebbség jogos óhajait magáénak tekintenie és azoknak teljesedésén buzgólkodnia. Ha ezen állaspontra lesz képes helyezkedni, ügy mindenkor számithat politikai ellenfeleinek tiszteletére La. Az ő békés, a választópolgárokkal szemben tanúsítandó pártatlan álláspontjának kell a kerületben ve-zéraövétnökűl világolnia, mely a fék-felenkedéare hajlókat a béke, a testvéri szeretet oltárához vezesse. Részünkről nagy érdeklődéssel fogjak kísérni az ó lépteit 8 valamint egyetlen szép tettétől nem fogjuk az .elismerést megtagadni, ugy sohasem hagyjak figyelmen kívül az esetleg fenforgó mulasztásokat. Bennünket politikai érdekek nem vezérelnek, nem vezéreltek eddig sem; csupán városunk és vidékének közművelődési érdekei. L nagy érdekek keresztülvitelének reményét kötöttük Falk megválasztatásához ; e remény maradott jogos igényül nekünk — pártkülönbség nélkül — Inkey László megválasztott képviselő irányában. Mi nem keressük: tud-e nagyszabású országgyűlési beszédeket tartani? le bírja-e szállítani az adót? mit bír keresztülvinni vagy vitetni pártszempontokból ? Ezek politikai lap feladatát képezhetik ; minket cultu-raiis ügyeink érdekelnek. Inkey Lászlónak, a nagy-kanizsai kerület országgyűlési képviselőjének viselendő dolgait is pártatlan s közérdekű ügyeink szempontjából fogjak bírálni, egyik kezünkben tollal, már síkban a béke olajágával. A hiúság*). Latinul: vanitas. Van itt az ; tehát van mit csépelnünk. Miattunk lehetne akármenynyi, kisebb gondunk is nagyobb volna, hogysem annak az üres szalmának eséplésére vesztegetnék időnket, ha csak komolyabb erkölcsi okok nem kény szeri tőének rá; minthogy pedig érdemesebb tollak nem akarnak a szuroktenger sötéten habzó hallámaiba merülni, meglehet, csupa hiúságból ; mi vagyunk kénytelenek a társadalom testén soha nagyobb alakban nem mutatkozott kórságos daganatot: a hiúságot, tollonk"hegyével egy kissé megérinteni, mert szerintünk minden gonosznak ez a gyökere. Azt hisszük, tudományos, lélektani definitióját e kórságnak bátran elhagyhatjuk, mert a bölcsőtől a koporsóig ott találjuk az ember minden lépésénél, tehát nem ismeretlen. Mindenütt látjuk, csak önmagunkon nem. Különben e kancsal álvakság jobb is, mert sokan elundorodnának maguktól, ha azt az ürességet látnák, mely a különféle aranyos keretek és ragyogó czafrangok közepén a bálványozott én indentítására vallana. A hiúság oly erős gyökeret vert az e . berek vérében, hogy már a tudósokat is megvesztegette s kezdtek pártokra szakadni s akadtak oly hiu tudósok is, kik a hiúságnak védelmére kardot, akarjuk mondani tollat rántottak s habár magát, mint olyant utálatosnak nyilatkoztatták is, de következményeiben magasztalták, állit *) A „Korunk" czimú társadalmi lapból. L jelesed sserkeezteu heti lapr. felhívjak olvasóink \\fig,elmét. \'Elöfiset berni ri Budapesten, IX kerület. S.arka-utcsa 5. ss. alatt. K.dor Sándor szerkesztő ós kiadótulajdonosnál. . ván, hogy legtöbb és legnemesebb erénynek rugója s igy nemcsak nem szabad fölötte pálezát törni, sót kíméletet, ápolást és dédelgetést érdemel, mert ntilitaris szempontból a dolgoknak csak végeredménye az, mit a latba lehet vetni. Mi azonban nem csavargónk a modem tudósok fényes utján, hol a hiúság vakitás nélkül még egy athlé-tát sem hagyott, hanem inkább ha-ladunc a lelki szegények szerény ösvényén, hol a borongó sötétségben sem a tengelyén megfordult agy kihulló meteorjai, sem a modern pogányság által kővé vált sziveknek a sorolás által örökké pattogó önzésszikrái meg nem kápráztatnak, egyedül csak a szerénység szende világa vezet. Melléttünk sokan elröpülnek a hiúság szárnyain, evező tolláíkat jól bele mártva a korszellem aetherébe s a fejszéditő magaslatok tetején a jól felfogott érdekek fényében ragyogtatják magukat szánakozó mosolylyal pillantva le a korszellem iránt semmi fogékonysággal nem biró lelki szegényekre, kik egy-egy világra szóló repedt agy gázvilágánál még nem sorakoztunk az erkölcsi barmok üdvözítő modern zászlai alá. .E dicsőségesen lengő zászló alatt látjuk a hiú bölcseket, kik má csak azért is hoznak ki agy velejükből, a nagy semmiségből uj rendszereket, mert hiúságukat sértené, ha valami módon nem tudnának nevezetességre szert tenni. Capite foetet piscís. Ha még azok is képesek áldozni hiúságnak, kiknek a kegyes Alkotó talentumot adott, s ha e talentumot csupa hiúságból üzérkedő- kufárkodás-sal magának a Teremtőnek amorit-zátiójára fordítják, képzelhetjük, hogy miként kufárkodnak azok, kiknek ösz-szes vagyonuk csak a külső figura. Amazoknak delejtüje a gőg, emezeké pedig a divat. Mindkettejük TÁR_CZA. Az arczkóp. Irta: lunkei Mihály. .Végem vanl" monda egyik szép májusi délután. Lmő barátom minden bevesetés nélkül és karon fogva lakására vonssolt, „Nos mi bajod van ? — kérdésem és megvallom egy kissé meg is ijedtem. Játva feldűlt vonásait és tekintetének te-továtÓ kifejezését. .Ne is kérdesd ; — legjobb lenne ugy hiszem ha meghalnék „No, not bisonnyal rnsgint lulsol, Tissonsám mikor lakására érre egy pamlagra leültünk. Ismertem terméssetét, & jé fia volt; víg, kedélyes, de e\'mellett bor asjstóen érzelgős & legcsekélyebb pbischo logisi tünemény is extázisba volt képes hosni. ó szeretett, nnokabogát szerette, kit as igss ezelőtt mintegy négy évvel látott utolján és akivel már aksor elje-gyesietett. Esett házasságot a ssülők, jobban mondva egy agglegény nagybátyja mér előre tervesték, es utóbbi feltételül iiiiahta est Ernőnek, hogy egykori örököse legyen s rengeteg vagyonnak, melylyel birt. Ernő ne= habozott, inert Julcis már akkor is ssép volt ós reményiem en-jredé, hogy egykor- kiváló szépséggé fog fejlődni. Képzeletében ErnŐ már kifesté magának a képet jegyese felöl és mindig; felőle ábrándozott. Levelestek egymással be ez még csak ssititotta a lángot Ernó keblében. Boldog volt a a tó szoros érlel-toébsn ét alig rárts ast as időt, midin le- téve as orvosi szigorlatot, elmehessen jegyesét végkép magáévá tenni. S ime I most itt volt as idő ós barátom egyszerre Öngyilkossági eszmékkel tépelődött. Vajmi lelte? kíváncsi voltam. „De hát mond el okát kétségbeesésednek — mondám — tán birok valamit jon tanácsolni." .Tanácsolni ? lehetetlen, itt nincs segítség, legfeljebb egy jó, könnyű és bis-tos halálnemet tsnácsolhatsz — monda felsóhajtva. Nevetnem kellett. „Valóban gyermek vagy barátom, mondám megfogva kesét. Hogy lehet a te helyzetedben ilyen — bocsáss meg — ostobsságra gondolni? Csélodat, melyért első isben törekedtél elérted: doktori vizsgád fényesen sikerült és ezáltal boldogságod, melyről annyit álmodtál és amelyet oly annyira óhajtottál előtted van, csak érte kell nyalnod. Egy ssép sseretett nő, egy nábob nagybácsi öröksége--— „Ne további — bah!—csak erről nel — es as mi kétségbe ejt — esek ssa vaimba Ernő, fe ugorva helyéről,.soh\'sem lessek boldog] — as kit sr-erettem, nem birom többé sseretu i, mert — ábrándosa-ssim megcsaltak. — Barátom, én vagyok a legboldogtalanabb ember a világon. E szavak után ledüit a pamlagra és elíödé mindkét kezével arczát. Én hozzá léptem és gyengéden megfogva kesét, igy szóltam hozzája: „Te Ernői légy nyugodt! előbb tanácsomat kérted. Te orvos vagy és tudod, bogy a betegen csak akkor segíthetünk, ha ismerjük a körülményeket — lásd én is agy tekinti *k mint egy beteget nehogy segíteni tudjak, szükséges, hogy elmondj mindent, ml lelkedet nyomja. Hisz eddig sem volt titkod előttem, minden esetben, bizalommal voltál irántam és épen most akartad azl tőlem megvonni? Ernő felegyenesedve kesét nyujtá mondván: — .Igazad van barátom, tehát hallgass meg és i élj, vájjon nem vagyok-e boldogtalan. Te ismered vissonysimat unokahúgommal, kinek szülei azelőtt öt évvel egymásután elhaltak ós akit szüle* im magukhoz veitek, — továbbá nagy bátyám fel te.eleit. Ea utóbbi reám nézve csekélység, mert sohasem óhajtottam pén-sét, én anélkül is szerettem Julcsa:. 0 14 éves volt midőn ezelőtt majdnem 4 évvel — tt\'olján láttam, de már akkor is oly szépséggel birt, mely bármily kőszívű agglegényt is szerelemre ébresstett volna, nem csak egy 19 éves ifja\'; — mint magam valék. Julcsa viszont szeretett, szüleim és nagy bstyim örömmel látták afej lődő viszonyt, különösen as utóbbi, kinek végre rögeszméjévé vált, hogy nekünk egy párnak kell lenni. En elhatároztam as orvosi pályára lépni és el is Jöttem Pestre tanulmányaim végett. Házasságom Julcsival akként lett megállapítva, hogy mihelyt letettem sz orvosi szigor latolt, Julcsi azonnal nőmmé lesz. Alig vártam ezen végzetes időt, szorgalmasan tanultam éa mindenkép igyekeztem cselt érni. En mindig Jo les ára gondoltam, könnytelt szemei, melyekkel elválásunkkor reám .ekintett, folyton előttem lebeg* tek. Oh í én ércem, hogy sobsse&Tfogom őt eifoiejtsai és mégis — — mégis 1-- Itt egy darabig elhalgatott és gondolataiba mélyedve tekintet; mags alá. Egy kis szünet malva felállt és íróasztalához lépett melyből egy levélbét veti elő. Nézd monda, ezelőtt mintegy nyolca nappel kaptam levelet hazulról. Nagybátyám szerencse ki vinati.* küldi vissgám jó sikere felett és Julcsa is mellékelt nossa egy levélkét arcs képével együtt. — íme itt a levél. És ezzel átnyajtá azt; én a következőket olvastam : Sseretett Ernőm 1 Én sem mnlassl-hsttam el, hogy szerencse kiváoatommal meg ne látogassalak; de es nemcsak neked szól, banem.msgamoak is, mert hisz most itt van a pillanat, mely egyesíteni fog. Tudom, hogy te is szeretsz és e tudat oly végtelen buldoggá teszi Arczk epedet, megkaptam ime, idemellékelve én is elküldöm as enyimet. Ügy-e bár rossza! nézek ki, de lásd oly b e-t e g voltam.. Effelől nem is tadss te semmit, mert nem engedtem, hogy tudósítsanak, attól félve, hogy fajdalmát okosand. — Ds most már egészséges vagyok és oly nehezen várom azou pillanatot melyben ismét láthatlak. A nagybácsi kikérte maginak, hogy lakodalmunk ő nála legyen és — de nem áru lok el többet — majd — igen — Isten veled Szerető Julcsa. Nos? — mondám nevelve és ezen levél tesz boldogtalanná? — Hát nem-e rég óhajtott boldogságodat előhírnökön es ? - Nem t — mondi Ernó — mint egy őt nappal ezelőtt írtam hsza e levélkét válaszú!, hogy nem fogok megnősülni. — Hogy Jalosát nem birom szeretni többe — mert csalódtam — mert megcsaltak mindnyájan, különösen nagybátyám ki — tudom már — nagy vagyonát unoka-hugára akasztóUa, hogy vele együtt ai én nyakamba akaszthassa. De soha 1 —soha I éo nem vagyok megvásárolható. Nem értelek — mondám. Mindjárt megfogod érteni. Jól tudod, bogy képzeletemben Julc*át mindig mint egy angyalt láttam, melynek szépsége oivakitja a reá tekiútőt és neki valóban ilyennek is kellene leunie ; de csalódtam. Hal ha ha az az átkozott betegség, melyről Ír, —* de ime ! győsődj meg magad jegyesem vaki\'-ó szépsége felőle — monda keserű g\'inyayat átnyújtva as arc-képet. Az ablakhoz léptem, hogy hogyjob-ban láthassak, de alig vetettem a képre egy pillantást midőn visszaszöktem, Nem csodálkoztam többé barátom magaviselete felelt, mert a kép — valóban — éppenséggel rnt volt. Mintegy 20 éves, magas szikár női alakot ábrázolt, hosszú beesett aiczczal, apró szemekkel — egyáltaljában mely eléggé képes volt egy ábrándokban magát ringató ifjút — ha id.iiij* arcz-képe nem va:ósui kétségbe^jtdni. Sajnállak barátom — mondám — de nem csodálkozom több-5. Eljárásodat, hogy megírtad miszerint nem akarsz meg nősülni stb. osak helyeselhetem. . „Én nemi" szólalt meg e pillanatban egy dörgő hang az ajtó küssöbéröl. Ijedten turdultunk hátra. „Szent Isten — kiáltott Ernó — k nagybácsi I .Igen a nagybácsi — monda az — ki eljött, hogy egy könnyelmű öcscsétől magyarázató; követeljen unokahugának — egy angyali teremtenek ily hossza: időn at boiondá tartása miatt, tK»dvet Nagybátyám ! — monda HU8Z0NHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JTJNTÜS 19-én 1884. egy fiin terem. Illatuk egy: amaz szédít, emex bódít, mindkettő megveszteget ; mindkettő kórság, mindkettő métely; kort egyik sem ismer, de amaz mégis inkább a régi, porhanyó talajt, emez pedig az ifja parlagot kedveli inkább. Ha az a szerencsétlenség fordul eló, hogy egy talajon virul mindkettő, akkor teremnek a He rostratusok, Heródesek, Nérók, Caligulák stb. Az álbölcsek a legszebb tettek rugójául magasztalják a hiúságot s jgazuk is van, mert csakugyan semmi sem rúg nagyobbat az erényen, mint a tnusag. A valódi erényt korunk vaksága miatt kevesen veszik észre, mert ez ibolyaként a legszeiényebb helyeken sarjadok s nem is nagy bőségben; ellenben az imitált aranyat könnyebben lehet észrevenni, mert a rafiné- j ria gyárából Özönnel kerül az ki s a híg velejüek azzal tömik meg erszényüket, a mivel lehet. Minél erkölcstelenebb a kor, a pénz annál nagyobb forgalomnak örvend, tehát annál jobban mellőzik, annál jobban rúgjak, taszítják az igazat, minél job ban lábrakaphat amaz. Valaki azt kérdezhetné, hogy hány faja van a hiúságnak. Ezt bajos volna meghatározni; legalább is annyi, mint a hány csép ver van az emberekben. Ott megy pl. egy tudós, ki három ivre terjedő értekezéssel gazdagítván valamelyik lipcsei antiquaria-tus segítségével a tudományos világ fiukthezaurusát, már a doktori köpenybe burkolódzik s onnét famígálja » szamár világot, mely nem talál magara egy -aitaianos villámhárítót, pedig nincs jobb villámhárító a szamai tűinél. Emut bycikliznek az uj világ haroiuuegye<í_rész istenei, kiknek feje Dizouyoaan a hetedik* eget dörzsöli, labuki útiig kilóg a földi légkörbe; \' an. de igy legalább észreveszik s koszorúkat gyömiazölnek rájuk u földi nimfák s igy legalább ezeket; is észreveszik. .Ügy csapásra két legyet 1 Amott simul a 7áczi-utcza felé egy fiatal ur, kezében lógatva a sárga prágai kutyabórt, fején f<omycsitva a műveltség elengedhetetlen jelvényét: a köcsögöt, a bal szemét üresen, a jobbikat pedig egy kerek üvegdarab alá bújtaiva forgatja jobbra- balra, azt hinnék, hogy szemetlen. pedig fordítva. Azt hinnék, hogy valami jóképű jogász, pedig ez idén még csak a 8-ik gimnáziumot végzi, lé- vén mindenben és mindenütt állhatatlan, csak az egy tánezban nem: ennek a magas művészetnek gyámolító erején tanezol át minden hónapban más gimniziiimba, míg végre a gimnáziumok gimnáziumába, a jóképű jogászgyerekek társasagába kerül,-melynek különben is kegész iskolai élete alatt levelező tagja volt, most pedig virágzó tagja lesz a váczi-ut-czában. A túlsó sarkon valami udvarias hangú nagysád inti türelmes várakozásra a cznkrászsegéáet, hogy a 60 portio fagylalt árát most ugyan nem fizeti meg, de azért csak szállítsa pontosan, mert addig is, mig férje a sikkasztás gyanúja alól tisztán kiléphet, ó és családja nem ehetik mást, mert már késő volna más czégnélj kezdeni. És igy tovább. A szép nemnél hiúság volna időznünk, mert az irigy szem hamar észrevenné, hogy magunknak akarunk tömjént gyújtani, ha az ő hiúságukat vagdalnók, holott ebben minden fej sze kicsorbul. Pedig az volna ránk nézve a hiúság, ha ki nem csorbulna. Ha egykoron megvalósul Plató aristokratiája a társadalomban, akkor a hiúságot mindenki rúgni fogja, mint az erdőn járó a bolond gombát, mert ott a hiu emberekre nem vár semmi szerep, se elnökség, se titkárság, se semmiféle czafrang, mert ott csak a legjobbak fognak fölülkerekedni minden szerénységük daczára s ott a hitvány, üres ambitio nem lesz az erénynek rugója, hanem a valódi erkölcsök lesznek a rugók, s a modern félistenek a rugottak. Ott koszom sem kell; minek az érdemnek ? Dobd e hitvány lomot a byciklizóknek 1 Kozáry József ugyanéi évi epri! hó 4-éo tartott rendkívüli kösfts üléeról felvett s ki ki keeén lévő jegyzőkönyvek ellen kifogása? Kifogás nem tétetvén, ezen jegyzőkönyvek hitelesítetteknek tekintetnek. 92, As eaután felolvasott üsleti jelentél szerint as utolsó rendes kosos üi?s, vagyis í. évi évi márcsius 20-ka óta, 736 beadvány érkesett as iktatóba s nyert szabálysserü elintézést, Ezek között van: 432 átirat iparbejeleatésekkel; 37 árjegséfc élelmi szerekről; 9 vaaaü körözvény uj díjszabályok életbeléptetése, a gyors és teheráru forgalomban eezkösőlt válasstások és uj vasati állomások megoyitáaa tárgyában ; 4 jegyzék a m. kir. vámhivatalok oá! be- ét kivitt árumennyiségekről" 23 átírat bejegyaeit éa törölt czégekről; 11 áűrat kamarai illetéklajsiromokkal; 1 értesítés kereskedői s ipartanaiatok megalakulásáról ; — bizonyítvány kincstári szállításokra vállalkozó cségek megbishatóságáról és szállítási képességéről; 4 átirat kiáilitáaok tárgyában} — megkeresések a katonai kincstár restére szállított csirkékért felszámított árak helyességénekBizonyítása tárgyában ; 93. Kamarai illetékekben befolyt, a z.-egerszegi adóhivataltól 8 ft 70 Ya kr. a n.-kanizsai adóhivataltól 1 B 95 kr. a kapuvári „ 32 „ 76 kr. a szombathelyi „ 19 „ 39 kr. a körmendi „ 280 B 88 kr. a n. kanizsai „ — n 40 kr. a kapuvári „ 141 - 82!/,kr. a kőszegi „ 27 „ 94 kr. a z.-egerszegí n 10 „ 87\'/a kr. a soproni „ 90 „ 10. kr. A soproni keresk. ós iparkamara köréből, ieuyzokbnyv. e. soproni keieszedeimi és iparkamaránwk 1384. évi május hó 15-én tartott rendes kosos üléséről. Jelenlevők : Muller P.ulin kamarai elnök ar, mint elóÜlő; a kamarai tagok közül: Brandl Antal, Fnednoh Lajos, Hacsky Károly, Krauss Károly, Kugler Kenhk (alelnök), Ruter Vilmos, Ruaa N. János, Weísz József E.L., éeZeit Karoly urak továbbá as iroda részéről Schind-ler Ferencz titkár, Wotaer András segéd-titkár s Kircfaknopf Frigyéé fogalmazó. Az ülés kesdele d. u, 31/, órakor. 91. Elnök ur megnyitván as ülést, azon kérdést veti fel, van-e valakinek & f. évi Márcsius hó 20-án tartott rendes s Ernő magához térve büszkén — amit tettem megfontolva titlem. Ereztem miszerint Joicsával sohasem leltem volna boldog. É» miért, ba szabad kérdesnem? M\'n — mert — de tegyen szíves kedves nagybátyám előbb helyet foglalni. Köszönöm, nem ülök le. — Előbb kérdésemre telelatet várok: mit jelentsen legalább leveled ? Már elmondtam nagybátyám, hogy belátom, miszerint agy sem tugunk boldogok ehetni. Hah 1 te mast aseretss akkor. Eskussom, hogy senkit. Julcaal aseretlem akkor ú y, utmt eaak képes voltam sseretui. És mos; ? Mar nem szeretem többé, nem birom ssteremi. — Mindig arról álmodoztam, hogy ha majd letelik a négy év, ismét azon Julcsa t logum találni, anól elvaltam ; de midőn megkaptam as arcakepei éa meg le a in lém vonásait, őssmien megválva — égessen masaep néz ki — mini amint én gondoltam és —i —- Kát hogyan nézne ki máskép? egy kttsé h»lváoy as ig*z, mondtam is neki, hogy ne vetesse lo magát ily állapotban de ó n«m hagyta magát lebtwseini, ó val. tig erösite, hogy igy majd meg jot>b«u fog neked lataswai. De hat moud osak ócaem mi kifogásod Tan ellene? Mindent akarok tudni. Kedves nagybátyám — moodá Ernő — jo. tudom, ba ön nem is nősült meg de megtudja bírálni a.Jói szépséget, aőt szerelmes is volt egykor, as ig«s regen. Ke beszélj erről ÖOsém, — feleli ai megindul\' hangon.Atedoígoorói besséiüok most A ssegény leány, »"dön megk..p Um leveledet és tudattam relé elhatárolásodat, azt hittem hogy azonnal maghal 9Valóban sajnálom Julcsat de — „Semmi de, hanem te nőül fogod venni, vagy kitagadlak — viasonsa as öreg dörgő\' hangon. E pillanatban ismét kinyílott az ajtó ós egy igéső ssépségü ifja hölgy jelent meg a küszöbön, özeméiben konyak csillogtak, midÓo odalépett as öreghez meglógván annak karját éa igy ssóh: Jer kedves nagybácsi. Eroó nem szerel utbbe, szánalmat meg semmi esetre aem akarom kivívni — és eszel bü>zkéu lávusni akart, ds Ernó feléje rohant. ,Kia»sssonyI Julcsa! kiáhá öröm mel, ne tavossek. Hahl én boldoglsl&G, bogy előbb nem gondoltam erre, hogy es is lehetséges, lit egy borsasató.féireertés történt. E szavak után hozzám rohanva kirauta a kepei kesémből és odalépett ».s ámalvatekiniö nagybácsihoz Mondják — kit ábrázol e kép? As öreg — alig hogy kesébe vette, hangosan felkscsagoll és udanyujtá a pi-ru»ó hölgynek. Hogyan ss ördögbe került ez a kép hozzad öcsim.1 kérde&é. Huz Jalosa küldte así Írván, hogy «z Ő arczkípe Hah hu ha \\ most már nem csodái-Kosom kedves öcsém. E kép Euíáliát, egyik távoli rokonunkat ábrázolja. Julcsa ssintéD nevetett éa pirulva valta meg, hogy--hogy agy el volt togi»ivc érzelmeitől, misserint s képeket elcserélte. Még most is habozol te rossz fia ? kordé «s oreg. A világért sem kedves bácsikám — mooda örömmel Ernő, mialatt keblére Ölelte boldogan mosolygó szép menyasszonyát. Összesen 614 frt 36\'/» ar 94. Idegen kamarák r szérűi jegyzökönyvek érkeztek és pedig; a bécsi kamarának 1894. jauuar 16., feb. 6., márcz. 12. és ápr. 9.; a miskolczi kamarának 1884. inárcz. 6.; a fiumei kamarának 1884. márcsios 13. és ápril 25., as égeri kamarának 1884. márcsios 6., és májas L, s senggi kamarának 1884- márcrJuz 5., a trieszti kamarának 1884. február 8., a klagenfurti kamarának 1884. mércs. 2., s kolozsvári kamarának 1884. márczins 4., 6. Ós 24., a boxeai kamarának 1384. február 14. és ápril 1., a ruvere\'.oi kamarának 1884. maros. 26. a prágai kamaránrk 1283. maj. 10., jui. i3. é# október 12., a pozsonyi kamarának- 1S84. február 27., a salzburgi kamarának 1884. február 26., msrczios 26., a pécsi kamarának 1884. márcsius 21. és aprü 11., a graczi kamarának 1884. márcz. 18., s troppaai kamarának 1884. márcz, 10., as insbruoki kamarának 1884. már. 28. s lioczi kamarának 1884. márcsius 21, és ápril la., a zágrábi kamarának 1884. iná.-cz. 24., as aradi kamsráüak J883. márcs. 21., májas 31., június 21., ssept. 13-, okt 30., d-cz. 20. és 1884. január 8., s feldkirchí kamarának 1884. ápr. 2., a pilseni kamarának 1884. márcsios 3., és ápril 3., as oimützi kamarának 1884. ápril 18., a reichenbergi kamarának 1884 ápr. 23., a csernovicsi kamarának 1&84, spr. 19 -ea tartott üléséről. 95. Egyéb nyomtatvány érkesett. Központi értesítő 21—37 szám. Postai rendeletek tára 14—25 ss. Kosg»sd*sági értesítő 11—18 ssan A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniasteriom értesítője ll— 19 szám. Pénzügyi Közlöny 11 — 17 szám. Távirati rendeletek tára 3—4 ss. Találmányok leirása 5—8 szám. Kiállítási lapok 7—10 szám. NemsetgazdMagi szemle 1884. marosion: éa áprilisi íuzet. Magyarországi rendeletek tára 1884. I. füzet. Msgyarorassg áruforgalma Ausztriát rl és más otsság okkal 1884. február hónap. A nagyszebeni polgári ée iparegyle évi jelentése az 1883. évre. Éizrevélelek a kósgasdaaági bízott-ság állal szövegezel\', ipar törvény javaa-la.ra. Eise TecbooiogiederDrecbslerkunsL Hanauser Ede bécsi tanár lói. A métermérték behozatal ár* és m érté khitel esi lésre vonalközé t&véúyek éa rendeletek 1874-1883. Jelentés Magyarország selyemiparának állásáról és fejlődéséről 1882—1883. L«gerhaasberichl der Stadi Wien márcaius és április 1884. Gewerbegesetzeniwurí sammt Maiié ven berwhi. titeiaacker Ödöntől. S.atisuk der Industrie Máhrens. L kÖlet 9-10 iiisei. I^ndeagesetsssmmluag tur daajahr 1884.1. füset. Commericio dl Tries\'.e hsI 1883, Statistiíche Moostschrift X. évfolyam. Áprilisi füset. Uebersicht der gevrerbliobeo Markén. 1884. HL füzet- Zen tral blatt fttr die oestarreichisoh-ungarische Papiéiinduatrie, 7—9. szám. Kössétételek : 96. A : i. földmivelés,- ipar- ós ke-reakedelok>>;yi miniaterium f. évi ápril hó 4-én lí>, 125, szám alatt kelt köriratában foglalt azon ntasilás, hogy keaedsi-mek elkerülése végett, a leveleaéaek mindig a consuti hivatalhoz, nem padig as egyes conaulok nevére ccimesendők. 97. A budapesti Ili. számú caund-órparancsnokság megkeresése,^ as Össses hat csendőrparancsnukaág számár 1885— l887.éviidLSZakban megkívántató ruházati any ng kel lékek biztosítás* tárgyában. Elintézett minieteri leiratok: 98. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisierium 1884. évi marczius hó 18-án 11,160. ssám alatt kelt leirata, a jövő. évi háziipar kiállítás anyagi s erkölcsi támogatása érdekeben, 99. Ugyanezen miníssienom 1884. ápril 1-én 14.&67 ssám alatt kelt leirata, melynek kapcsán as. kir. Sopron városának további négy lóvásár tsrtha;ása iránti folyamodványa véleményadás végett küldetett. 100. Ugyanezen minisztérium i. 1884. évi ápril hó 22 én 17,989 ssám alall kelt leirata HorváÜi ignács, győri lakos, véd jegy Lsjstromosáaa tárgyában. 101. Ugyanezen minisierium 1884. április 20-án 18,915. szám alatt keit leirata, melynek kapcsán a lalajdonosnő-?ek leendő kézbesítés végett leküldi Bog-dányi Fanny védjegy-chiichejét. 102. Ugyanezen minissteriam 1884. évi május 2-án ad 2322 ssám alatt kelt leirata, a Sopronba behozott bor után fizetendő adó tárgyában. 103. Ugyanezen minisierium f. 1884. évi május hó 6-án 16,121 szám alatt kelt leirata, a kamara által a házi ipar-kiállításra megszavazott 200 — s ugyan-e csélra kamarai elnök ur által felajánlott 100 frt beküldése iránt. Elintézett megkeresések: 104. A pozsonyi kir. ipari felügyelőség megkeresése, egy Vasmegyében létesítendő szövéssé ti tanfolyam tárgyában. 105. A budapesti kereskedelmi s parkamara elnökségéuek megkeresése, kamarakerületüak csakoripsrárs vonatkozó adatokért. 106. A soproni m. kir. pénzügy igazgatóság kétrendbeli megkeresése, melyekben a Sopron-, Qyőr-, Vas-, Ztlaés Vess-prém-megyék egyes kőszegeiben alakítandó adókivető bizottságok boa egy-egy tagot .és póttagul, ugy s tannü megyét székhelyen, továbbá Sopron ás Győr ss. kir. városokban alakítandó sdÓfelssólam-laai bizottságokba ssinte egy égy bisslm férfiút és póttagot kér válsaslani. 107. Hoffmano Ede, azt.-gotthárdi kereskedő megkeresése, a csukornak nagy b«n való eladása érdemében. 108. Az orssagoa iparegyesület átirata Degruvits József találmánya tárgyában. 109. Spiegel testvérek, Isjtafalu kereskedő megkeresése, esen czég táras dalmi sserződése iránt. 110. Stern és táras, ssla-egerasegi kereskedő cség megkeresése, a gabonakereskedésbe i dívó aruüsletisaokások hi vatalosbizonyítása tárgyában. 111. Sa. kir. Sopron városa polgár teri hivatalának átirata, a Prágában elhunyt Mária Anna császárné és királyné ó felsége halála alkalmából tartandógyáss isteni tisztelet tárgyában. 112. Frtedrich Jakab sst.-golthárdi lskos megkeresése, kereskedelmi ajánlatok visszavonása érdemeben. Bejegyzett áravédjegyek. 113. Horváth Igoáo győri kereskedő javára, saját gyártmánya likőrjén alkalmazandó két darab védjegy jegyeztetett be. Váaárengedélyezéeek: 114. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium í\'. évi márcsius hó 22-én 12.002. szám alatt kelt rendeleiével, Vasmegyébe kebelezett Kis-Czell községnek megenged teleli, hogy f. évi maros, hó 10. esett, de betiltott országos vasárja helyett f. évi április hó 21-ón pótvásárt tarthasson. A közös ü:és tudomására hozatott: 115. A aa. kir. földmivelés , ipar és. kereikedűiemügyi miniasteriom f. évi márcsius hó 18-án 12.22\';. ssam alatt kelt leírMts, a kamarának m. évi november hó 22-én 3409. ssám alatt kelt ¦ a megtöltés végett s határon át jőró aaákok j megvámolása ellen irányuló fej teri ess tésé-i nek eliutésésével. Tiidomssul vétetett. 116. Ugyanezen minisztériumnak f. évi márcsius 22-én 13,211 ssám alatt kelt leirata, a kamarának m. évi November bó 7-én 3347 szám alatt, a asÜrpossió uw a román hstarssálett asedett beviteli fdmuiefc ellei irányult feltarjesstés«_ el-t. tésésévei. Tudomásul szolgái. 11*7- Ugyanezen minisztérium f. ért márcsius hó 15-én 2368. ssám alatt kait leirata, melynek kapcsán % , kereskedelmi s iparkamarák vissonyaioak megismer-letése* ctímü röpirat 60 példányát megküldi a kamarának, A kamarai tagok között ssétosz-Undó, 118. Ugyanezen minist srinmnak f. évi ápril hó 13 án 15,423. ssám alatt kelt leirata, egy hason szám alatt valamennyi veastegintézet igazgatóságának éa veas-tegállomás vezetőségének megküldött a a romániai határforgalomra vgnatkosó rendelet másolatával. Tudomásul szolgál. 119. Ugyanezen ministeriamnak f. éví márcsius 1-én 9532. ssám alatt kelt leirata, melynek kapcsán a kamarának Vaflvl. megye Közoktatásügyi viszonyai tárgyában benyújtott felterjesztése elintézéséül, leküldi a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisierium e tárgyra vonatkozó átiratának a Vasvármegye tanfelügyelője vonatkozó jelentésének másolatát. Tudomásai szolgái. 120. As osztrák-msgyar bank soproni fiókjának átirata, az újonnan válasstott soproni váltóbiraiók jegysékével. Tudomásul szolgál. 121. As oimützi kereskedelmi s park am arának a ,Kaiser- Ferdinánd-Nordbahn" szabadalma tárgyában, a birodalmi tanács mindkél házhoz benyújtott folyamodványé. 122. 123. A budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnöke Baih Karoly röpirata: „észrevételek a közgazdasági bizottság állal szövegezett ipar túr vény javaslatra* s as ojvidéki általános ipártársulat esen törvényjavaslatra vonatkosó beadványa. Tudomásul szolgáinak. 124. Az osztrák-magyar kiviteli egyesület megkeresése, melynek kapcsán megküldi a Nevr-Orlesnoau rendezendő viiagipari s gyapotkiállitás érdemében kibocsátott felhívásának e^y példányát Tudomásul szolgál. 126. Pozsony ss. kir. városa polgármesteri hivatalának, a héttőnkint olt megtartandó marhavásár tárgyában Kibocsátott hirdetménye. Tudomásul ssolgál. 126. A kismartoni iparos-iskolai választmány elnökének köszönő irata a kamara által engedélyezett 50 frtnyi segélyért. Tudomásul szolgál, 127. Steiner Ede soproni kertész-k, a helybeli gyümölcsárusok által gyakorolt virág es paláata-árusitás a,\'a cserépben lévő virágokkal való házalásra vonatkosó beadványa. Az elnökség által, s törvényes rendelkezések figyelembevétele mellett, elintézendő. 128. Bermuth Lajos megkeresése, melynek kaposssi „Westungaru zwischen Donaa und Drau,~aud die Mutel sa des-sea wirthsohaftlicher Hebung" czimü röpiratát, véleményezés végett beterjeszti a kamarához. Kiadatík az irodának. 129. Az utolsó rendes közös ülés óta f. évi ápril hó 25-én egy kosos bizottsági ülés tartatott. 130. Evvel ki levén merítve as előadandó tárgyak sora, elnök ur felolvastatja Lenek Emil kamarai alelnök ur levőiét, melyben utalva másoldslu bokros teendőire, ezen tiszttől való felmentését kéri. A kamara alelnök ur visszalépését sajnálattal vessi tudomásai s egyúttal elrendeli, hogy as elnÖkvátasstas & legközelebbi ülés napirendjére tüsendő. A uapirendtárgyai L A kosos bizottság jegyzőkönyve, a Sopron ss. kir. városába behozott idegen borok után fizetendő adónak basse-déae tárgyában. II. Ugy\'anaaon bizottság j.-könyve, Sopron »s. kir. városa mar ha vásárjának rendje tárgyában. Hl. Jelentés a Sopronban felállítandó kereskedelmi köséptanoda segélyezése tárgyában. IV. A miskolczi gabnsossrnok beadványa, a jövedelmi adó megszabása tárgyában. V. Soproni lakóé Steiuer Sama beadványa, a Bajorországba való kivitelnél alkalmazott kivételes díjszabás iránt, VI. Ssombsthelyi kamarai tag Un-ger Zsigmondnak beadványa, vasúti vitel béreknél felmerülő visszatéri tee kifise-lése végett. Vii. VIIX Ugyanannak két rendbeli beadványa Ösztöndijak engedély sf-ése végett. IX Zalalövót Kohn S. lamon kérvénye segély végett. X. Elnöki indítvány, Sopronba való sertés szállítmányokra . nézve kivételes díjszabásnak felállítása végett. Esen ügy tárgyalásánál mindenekelőtt a közös bizottság jegyzőkönyvének vonatkozó része, illeive a kamarai titkár jelentése s a bizottságnak erre alapított indítványa olvastatott fel. \'Esek következők: „A m. kir, főldraivelés-.ijur* 4« k* HUBZONHAEMADIK ÍVfOLYAM ZALAI KÖZLÖNT JÜNIUS 19 én 1884. rMkedeiemügyÍ miniszteriam t. éri március hó 18-.tn 12,322. itám alatt Budapesten kelt leirata kíséretében, vélem é-uyes jelentéstétel végett leküldte Sopron ss. kir, városa unácsának 1883. évi de* ctember hó 13 in 3300 szám slatt kelt s Győr: Károlynak borbehoiatali illeték eddigelé gyakorolt besaedési módoxata étlen benyújtott felebbezésre vonatkozólag, a m. kir. beliigyminiíteriumhoz tett jelentését. Ajelentéshes csatolt Ügyiratokból kitűnik, hogy be. k, Sopron városinak képviselő testülete 1882. deosember 12-én 6872. szám alatt keit határozatával utasította a tanácsot, hogy as eddigelé divott eljárás szerint, a fizetendő behozatali illetékre nézve, kössön váltási szerződés; a helybeli borkereskedőkkel. E ellen irányul GyŐrj Károly urnák lelfolyarnodása, még pedig azon fel-levésbó! kiindulva, hogy a beváltási eljárásra nézve megszorításnak van helye, a mennyiben ax csak teljesen megbízható ősegekkel köthető. Ezen eljárás ellen fal folyamodó kövelközőleg nyilatkozik: „A. borbehozatali illeték vagy ártalmas, eltörlendŐ, ha nem, minden borkereskedőre egyformán alkalmazandó. Azt vitatják, hogy a borbehozatali illeték beváltisi eljárás nélkül vessélyestetné a a borkereskedés!, mert az örökös zaklatásnak volna kitéve. Ez nem il), mert a város, mely jogosítva van a borbehozatali illetéket szedni s a fogyasztási adot ie bérben birja, már aaját jogai megóvása czéljából is kénytelun a vámsorompókon behozott bor ellenőrzésével. Mintán pedig a fogyasztási adó, hírneves pénzügyi szaktekintélyeknyilatkozata szerint a legigazságosabb adónem, as ea irányban gyakorolt ellenőrzés nem tekin heti zaklatásnak. Ha ilyen mégis elófordul okozói a végrehajtó közegek a ezen tanács van hivatva segíteni. A beváltás fel tétéi «s engedélyezése nyilván néhány helybeli nagy czég prote-gálása a városi péBzlács az adófizetők ro-vá&ára. — Mert jogi szempontból tekintve az ügyet, megbízható\' czégektől nem tételezhető1 fel, hogy polgártársaik rovására megakarjanak gazdagodni a több visszatérítést igényeljenek mint a mennyit fi settek, ha ezt mégis megteszik, eljátszották megbízhatóságukat. Már pedig ezen megbízható czégek oly keveset fizetnek illetékben, hogy ellenérzés esetén tízszeresét kellene fizetniük ; ezenkívül a beváltási eljárásból kizárt kereskedők, viz vagy más folyadék hozzákeverésé által több viaszaléri-tóst követelhetnek kiszállított borokért, mint a mennyit benzállilottakért fizettek. EonéitogVa a kétféle keselés nem igazolt, A jogok él rezeiének: egyenlőnek kell lenni, a mint egyeseknek kedvezmények nyújtatnak, es as öaazeség rovására történik. A borbehozatali illeték a város jövedelméül szolgál s e tekintetben senki sem oszthat kedvezményeket. Hogy különben a borbehozatali il-letek a borkereskedésra nézve nem lehet veszélyes, már abból is kitűnik, hogy a behozott borok meg mindig versenyez hétnek a soproni borral. Megjegyzendőnek tartjuk még, hogy 4—5 nagykereskedő bormóróssel is foglalkozik, esek előny b-n vannak a termelőkkel szemben, mert mennél jobban niegkönnyittetik\'a behozatal, annál kevésbé versenyezhetnek termelőink.Menynyire hátrányos ezekre nézve a körülmény, mutatja elszegényedésük. A meg-felebbzett határozat a város pénstárára nézve is káros hatású, mert ugyanezen késelési költségekkel tízszeres eredmény volna elérhető. Végül a ásóban lévő felfolyamodás ball megemlíttetik, hogy a ministerjum 3869. évi 4080 számuleiraU, ss ittoralgó kivételes állapotot nem helyesli i a varost Dtslitjs, hogy ezen álla. pótot, t. i a beváltisi eljárást as esetben, ha a borbehozatali illeték beszedését saját kezelésébe venné, szüotesaa be. — Most midőn saját maga kezeli, a hivatko aott leirat végrehajtandó lett volnn. A felfolyamodás kérelmező részére a beváltási eljárás beszüntetését kéri A mi már mos: felfolyamodó Győri Karoly ur azon fellevését, hogy * bevil-tási eljárásnál annyiban megszorításnak van helye, hogy az Osak teljesen megbis ható cségekkei kSthető — illeti, Sopron ss. kir. varosa tanicsánsk 1883. évi april hó 18-án 1336. saim alatt kelt s a m. kir. bel ügy minis tóriumhoz intézett jelentéséből kivehető, hogy ezen feltevés tévedésen alapul, miután a fizetendő borbehozatali illetékre nézve valamennyi helybeli il-Jandó borkereskedő vei köttetett egyezkedés. H a mint ezen jelentésből további kitüoik. az egyes kereskedőkkel való ki. •gyeaés, a varos\': rénztárra nósve felette kedvező erredményre vezetett. A városi fogyasztási adóhivatal lajstromaiból ugya-eíb kitűnik, hogy a borbehozatali illeték hivatalos ellenőrzése s besstdésa esetén az 1883. érben as összes borkereskedők il al 1011 ín öasség fizettetett volna be fogyasztási adó ősimén, míg az iltalinyo sás utján 1825 frt, vagyis 814 frttal több eredményezhetett. Ezen előadás alapján .hosszasabb vita keletkezett, melyben valamennyi je-lenlévóbizottsigi tag ismételten részt vett. Végül s tárgy a láz oredménye előülő által következőkben Ssszegeitetett: Tekiütetteí arra, hogy felfolyámo dónak a borbehozatali illeték beváltási ljárás utján való beszedése ellen felhozott indokai meg nem állanak, hogy ne t*z-?ie*ea tévedésen alapul azon nézet, mintha a beváltási eljárás csak néhány kedvezményben részesülő czégre terjesztetett volna ki, miután városunk valamennyi borkereskedő caégje es uton egyezett ki a fizetendő borbehozatali illetékre nézve; mintán további ugy a váróé közönségének jelentése, mint a jelenlévő szakértők nyilatkozatai oda irányúinak, hogy a beváltási eljárás által a városi pénztár nemcsak, hogy nem károsul, sőt nagyobb bevételre tesz szert, mivel oly ellenőrzés berendezése ¦ keselése, mely a borkereskedést nem akadályozná, a belőle nyerhető összes bevételt felemésztené miután végre ily természetű községi adó megbirálásánál nemcsak a termelő, hanem a kereskedő és fogyasztó érdekei, mint a többség érdekei is tekintetbe veendők, esek pedig a boráraknak zaklató ellenőrzési rendeletek által leendő mesterséges felcsigásása ellen szólnak : a kosos bizottság elhatározza, hogy a tekintetes kamara elé azon inditváonyal jiro-land, szíveskedjék a m. ministeriumnál, a íeziufurgó telfoiyamodás elutasítását s az évek óta szokásban lévő beváltási eljárás helybenhagyását javasolni." 131. A kamara egész terjedelmében magáévá teszi a közös bizottság tennli b lő teljesítését s ily értelemben intézendő a magas minisztérium bekesdőleg hivatkozott leirata. II. A nagyméltóságú m. kir. foldmive-lóa,- ipar- es kereskedelemügyi miuiaie-rium f. 1884. évi ápril hó 13-án, 16,599. szám alatt kelt m. leirata kapcsán, mielőbbi indokolt véleményadás végett leküldi Sopron sz. kir. városának képviselőtestülete által már helybenhagyott,szabályszerűen közhírré tett és senki által meg nem támadott szabályrendeletét, a Boproni szarvasmarhavásár rendezése tárgyában. A közös bizottság a kérdésben lévó szabályrendeletet pontról-pontra megitatván, azon inQiivanyny.il járul á ka-útra közős ülése elé: asive\'.kedjék, tekintetbe vételével annak, hogy a kérdéses szabályrendelet a soproni szarvasmarha vásár tényleges viszonyainak teljesen m-gfelel, a m. minissteriumnát, annak helybenhagyását javasolni. 132. A kamara elfogadja a közös bizottság fenati indítványát, mihez képest elintézendő a fennhivatkozott m. leirat. E tárgyban Cseke Ágoston or és Schiiidler Fereocz titkár ur, mint a kamara küldöttei, kővetkező jelentést terjesztik a kamara ele : Mult évi november hó 9-én 6 8. szim alatt Szabó Károly ur, Sopronmegye kir. tanfelügyelője, arról tVleailé a kamara elnöksegél, hogy a vallás és közoktatásügyi mintatér ur Ő nagyméltósága, Sopronban létesítendő háromosztályú kereskedelmi középiskola felállítására vonalközé előtérj ess léceket elvben elfogadta s a felállítást elkészítő terv kidolgozása, illetve czélsserü előterjesztések megtétele cséljából, egy vegyes értekezel egy behívását rendolte el. Egyúttal arra kéré fel tanfelügyelő ur a kamarát, ssiveskedjék ezen bizotttságba két tagot kiküldeni. A tekintetes kereskedelmi s iparkamara elnöksége mult évi november hó 11-én 3375. szám alatt kelt végzésével, alulirodtakat küldte ki ezen vegyes bi tottságba. A tanáoskozmány mult évi no vem hó 28. Buzogány Áron osztálytanácsos ur alnöklate aiatt meg is tartott s abban Sopron város közönségének, a kereskedelmi testületnek küldöttei, további a kir. tanfelügyelő ur vettek reszt. A bizottság elnöke Buzogány Aron osztálytenácsos ur kijelenté, hogy az esetben, ka Sopron sz. kir. város közönsége részéről az első évben, 600 fn., a a második évben 800 frt., sa harmadik i e reá kővetkező evekben 1000 frtnyi segély s a szükséges helyiségek — ; a kereskedelmi s ip rkama-a részéről az első évben 1000 frt, a második évben 1200 frt, a a harmadik b a következő években 1500 frtnyi segély biztosíttatnának, S nagyméltósága, a közoktatásügyi mi-a isler ur, tán hajlandónak mutatkoznék arra, hogy Sopronban egy kereskedelmi középiskolát létesítsen. (Vége kör.) ző-, tuzó* és galamblövésseti nemzetközi a mataur-verseny programra ja: * Versenybizottság-Balogh Kálmán, Eszterhásy Mihály gróf, dr. Fenyvessy Ferenci, (Hál Ödön, Mihálkovic-. Tivadar, Nádasdy Ferencz gróf, Salamon Ádám, Szalay Imre, Ssar-vassy Sándor, Thaisz Elek, Vécsey József báró, Youug Richárd és a versenyző evező egyletek egy-egy küldöttje. I. Yitorla-Terseny. 1. 5 tonnán felüli yaebtok. Pálya 10 kmter háromszögbea. Tét: 5 arany. Gy steenek emlékérem 50 frt értékben. 2. 5 tonnán alóli yachtok. Pálya 10 klmter háromszögben. Tét: 3 arany. Díj : emlékérem 50 frt értékben. 3. Yachtok 6 méter hosssuaigig. Pilya 5 klmter háromszögben. Tét: 1 a. Díj : emlékérem 50 frt értékben. Minden számnál két indnlás, vagy nincs .verseny. II. Evező-verseny 1. Saodolia verseny. Nyitva áll mindenkinek és bármely méreiü és építési idoma kettős lapátú evezővel szabadon hajtott hajó számára. Tiszteletdíj: 30 frt értékben. A győző ezen kívül arany emlékérmet nyer. A második — ha legalább 5-en indulnak — ezüst, a harmadik —- ba legalább 8-ao lódulnak — brons érmet kap. Pálya 500 méter fordn-lás nélkül. 2. Négy evezős belső villás, küllőre épített pt\'ánkos hajók versenye kormányossal. Legkisebb szélesség 90 cmtr. Fedeti hajók megengedve. Csak magyar* hon: egyletek számára. Pálya 2500 mtr. fordulás nélkül. Tét: 2 arany. Tiszteletdíj 80 frt értékben. A győzők 5 emlékérmet kapnak. 3. Negyevezős külső villás, legjobb hajók versenye kormányos nélkül. Vándordíj 250 frt értékben. Védi: a nemzeti hajós-egylet 4 tagj.. A dij csak 3 egy-másutáai évben való megnyerés után megy át a győzők tulajdonába. Tét: 2 arany .A győzők 4 emlék érmet nyernek Pálya 2500 méter toidulás nélkül. 4. Yaebtok gig-versenye ezek legénysége szamára. PárevesŐ kormányos nélkül. A versenyben csak a Balatonon levő yachtok gígjei és ezek legénysége vehet részt. Dij as elsőnek — ha legalább ketten indulnak — 20 frt, a másodiknak —- ha legalább 3 an indulnak — 10 frt, a 3-nak — ha legalább 5 eb indulnak 5 frt. Pálya 500 mtr. 5. Balatoni halászok, molnárok, ré vészek és kertészek versenye két alosztály ban. a) 10 evezős hajók versenye kor mányossal. PAlya 800 mtr. Első dij 30 frt — ha legalább ketten indulnak; dódik. Folytatásai a helyszínén kihirdettetnek. A versenyek egymásutánjának a viszonyok szerinti meghatározását a bizottság fentartja magának. Plsque ára 5 frt, női uszodai hely ára 1 frt, férfi ussodai hely ára 50 kr, esplanade-i illó hely ara 20 kr, A megváltott jegy az evező,- vitorla- és úszóverseny megtekintésére jogosit A rendező bizottság megbízásából: Budapesten 1884- május 12. mjmAlkotics ti vadas. Balatoni versenyek. A B Jaton-egylet sport-szakosztálya által B.-Füreden 1884 évi július hó 19. és 20 il; napjain rendezendő vitorla-, eve- 2-ik dij 20 frt — ha legalább 3-an indul nak — 3 ik díj 10 frt — ha legalább 5-en indulnak. b) egyes pár evezős hajók versenye kormányossal. PálysÖOü mtr. Első dij 15 frt — ha legalább 2-en indulnak ; 2-dik dij 10 dij 10 frt — ha legalább 3-an dúlnak ; — 3-ik 5 frt — ha legalább 5 en indulnak. As 1„ 4: és 5. számra tét níncs-b nevezések a verseny első napján, a versenyt előzőleg 1 órával a titkárságnál fo gadtatnak el. III. Úszó-verseny. 1. Sík-versany. Táv 2000 méter. A győző disses arany emlék érmet nyer. A 2-ik — ba legalább 5-en indulnak — arany érmet, a 3 ik — ha legalább 8-an indulnak — ezüst érmet kap. Két indulás vagy niucs verseny. Tét: 1 frt. Akadály-verseny. Táv l/j klmtr 3 akadálylyal. A győző díszes arany emlék] érmet kap. A 2«ik —. ha ,egaláub 5-en . indulnak — ezüst érmet, a harmadik — ha legalább 8-au indulnak — brons érmet nyer. Két indulás vagy nincs verseny. Tót: 1 frt " YI. Galamblövő-verseny. Programmja utóbb fog közhírré tételű1- A vitorla- és amateur, evező és ú«ó-verseoy nevezések í. é. július bó 5. nap-jának éjj\'-"\'1 1- óráig Mihálkovics Tivadar sporusakosztályi titkár úrhoz küldendők Győrbe, zárt levélben a tét kíséretében, kívül e felirattal: .Nevezés a b füredi versenyre,\' A fennebbi határidőn tol érkező nevezések érvénytelenek. A vitola verseny nevezésnek magában kell foglalnia a hajó nevét, minőségét tonnatarulmát, illetve hosszát, kikötőjét, a tulajdonos nevét és a verseny-zászló leírását, illetve festményét ; as evező verseny neveséinek a hajö nevét, tulajdonosát, sássiója leírásit, illetve festményét, a legénysége, illetve potlegény-ség nevét és az egylet nevét, molyhos tartósnak, úgy as egyenruha szabatos le irtait, Az úszo-verseuy nevezésnek magiban kell foglalni a versenyző nevét, a használandó sipka asioét és as akadály versenynél használandó nadrág sziaéí is. A Vitorla verseny as első napon tárta tik meg. A verseay 19 óo d. u. 2 órakor ke*- Irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák A\'zf j Kaaissan Wajdits Jéasef könyvkereskedésébe kaphatók vagy általa megrendel hatok. Vidék megrendelések posta fordaltával pontosan teje-sitettnek. — A „Magyar Háziasszony.1, As e czim alatt Jttposten megjelenő háztartási gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hivatalos közlönye,— előfizetési árt egy évre ő frt, fél évre 3 forint, negyed évre 1 forint 50 kr. Előfizethetni legczelazerübben postautalvány álul a .Magyar háwasezony* kiadóhivatalához Budapesten Váczi-körut 20. — MuUl-ványssámok ingyen küldetnek, mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért— legcsélszerübben levelezőlappal —fordulnak. A legujabbi szám változatos tartalommal jelent meg. 920 magyar népdal zongorára alkalmazva 1 A „Magyar Dal-Album\'\'\'czi-mü egyetemes magyar népdalgyűjtemény V. kötetéből most jelent meg a 6. füzet a 901—920. számú, következő dallamokkal : 1. Illik emlékeznünk régi ó-törvényről 2. Isten hozzád édes Lóra 1 3. Isten tudja, hogyan lehet. 4. Jaj be búsan harangoznak. Tarjánba. 5. Jaj be nagy hal terem a Balatonba.6. Jaj Istenem, de ba jos a szegénynek. Jáczi határ, jacsi határ szélén. 8. Jár a kis lány a mezőre. 9Járjatok be minden főidet 10. Jó estét, jó estét. 11. Jön a tavasz, kezd a bó elmenni. 12. Juháss a hegy oldalán. 13. Kálón történt meg. 14. Keservesen könyesik as én szemem. 15. Kék nefelejcs, kék nefelejcs virágzik. 16. Kifejlett a rózsabimbó levele. 18. Elhajlott a rózsabokor, bimbót hajt. 18. Kiskertemben kinyílott a rózsafa. 19. Kiszáradt a tóban mind. a sár, 20. Kivirágzott a szegedi temető. — A zongorára alkalmazott 1000 magyar népdal ára együttvéve 7 forint 80 kr. A f. évi ötödik évfolyam,vagyÍ8 a 801—1000. száma dallamok előfizetési ára bérmealea szétküldéssel: 10 hóra- (10 füzetre, 200 dallammal): 1 forint 80 kr-; 5 hóra (5 füzetre, 10 dallammal) 90 kr.; egy-egy fásat ára (20 dallammai) 25 kr. — Előfizetések posuutalványon a „Magyar Dal-Album" ti adóhivatal a hoz Győrbe intézendő* k. Ifjú Nagel Ottó köjyvkereakedésé-seben Budapesten a nemzeti színház bér házában megjelent a Magyar általános levelező iS ik füzeié. Szerkeszti Knorr Alajos. E tüzet folytatása hozza a kocsi-posiaí közlekedésnek Svédország, Szerbia és Törökország közt, továbbá Ázsia, Aíri ka, Amerika és Ausztrália nevezetesebb helyeire. Azután ismerteti a szerző a pos tai megbísáaok szabályait, közli a távírás szabályait, szól szavak számításáról, a külön lap táviratokról, a dijak felvételérői,a táviratok kézbesítéséről es a dijak visszafizetéséről közli a különféle díjtáblázatokat és pedig legelöl a belföldi díjtáblázatot, mely Ausstría-Magyarország és Lich-tenstein herczegség, Bosznia és Hercsego-v-jna területére érvényei, asután hozza a j külföldi díjtáblázatot és pedig : Algír és Tunis, továbbá Amerika, Arábia, Auss trilia, Belgium, Bulgária, Cbioa, Cochin-Cbina, Dánia, Délafrika, Egyptom, Frau-osiaország, Gibraltár, Görögország, Helgo-land, Hollandia, Jappán, Java, Szamaira, Keletíndia, Ceylon. Loxenburg,Madeírs, [San-Viccentt, Malucca, Pennang, Singa-pore, Málta, Montenegró, Nagy-Britannia, La manche csatorna szigeteire, Né metország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Philippiní szigetek, Portugália, Románia, Spanyolország, Svaicz, Svédország, Szerbia, Törökország területére, azután áttér a vasúti köslekedés ismertetésére és szól & ssemélysaállitásról. Ezen tartalomdus füzet ára 30 kr. Ugyan őzen szerzőnél kapható az Öuügyvéd czimü közhasznú mű füzetekben, félkötetekben és egész kötetekben,füzveés díszkőtésben. Hírek, — Hlíd László, a helybeli Híld S. temetkezési őség ügyvivője, e hó 14-ón Cserezola Jakab nevü kóJaragósegéd boncsolásánil, ennek derekán egy rongy darabot talált, amely roogy darab 100 fo riniot tartalmazott, mit a becsületes találó as elhunyt nejének átadott. — Négyéves czimbalom-művész tartózkodik .városunkban s az egyes vendéglőkben játszik esténkint. A kis csodagyermek neve Kovács Dezső, pápai szü letéeü, Ilka nevű ^Óvere szintén igen szépen játiiik Qsúnb*lm.oa; p?dig még ó U csak parányi. A nagy j\'jvő elé néző kis művészt melegen ajánljuk a meghallgatásra. — Gyászhír. A következő gyászjelentést vettük: Révaí Miksa, kessthelyi községi tanító, a ..Keszthely" szerkesztője és neje szül. Kirsner Zsófi, ugy gyermekei Zsiga, Richárd Olga, Ilona kesergő szívvel jelentik forrón szeretett és felejthetetlen kisded fiuk, illetőleg öcsc,ük Ré vaí Ernőnek l h. 1 2-én délelőtt 9 órakor 7 éves korában bekövetkezett gyászos halálát. A kedves drága halottnak hült porai f. fa. 13-án d. u. 4 órakor a keszthelyi iar. sírkertben az Örök nyugalomnak áUdatUk. Aldas és béke a korán elköltözött drága poraira t — A sümegbi fiatalság álul f. évi június 15-ikén rendezet: Uvassi mulatság, a veszprémi uradalomnak sarva-lyi erdőhelyén megUrtatott, bár az eső kissé zavarni kezdett, a vigalom még ía éjjeli 12 óráig a legkedélyesebben folyt. Jelen volt Beesenyey Ernő köztiszteletben és szeretetben illó országgyűlési képviselőn kívül több intelligens család a vidékről és SümeghrŐl. A mulatság követválasztás mis nspján — láttuk itt együtt vigadni a kormány-ellenzéki tábor híveit, tegnap elvben ellen — ma a társaságban ismét jó barát.így legyen széles Magyarországon mindenütt. — A követválasztási mozgalomnak még itt-ott van némi utójátéka ; de a nagyobb bajnak mindenütt útját állja rendőrségünk. Különösen ki kell emelnünk a rendőr tisztviselőket, kik a követválasztást követő napok éjeit mind ébren, as élet- és vagyonbiztonság felett őrködve •öltötték. — Báró Uchtritz Zsigmond a körmendi kerület szabadelvű pártjának jelöltje, ki most mint vendég időz a herczeg Batthiny kastélyában, kirándulásokat tesz egyes vidékekre, hogy választóit saját otthonjukban felkeresse. Pünkösd hétfőn indult el először körútra az Őrségbe. Legújabban pedig hétfőn ismét eliodult bandériummal, hogy választóit buzditBi.Sz.B. — Választás. Az ellenzék Szent-Gróthon folyó év június 14-én fényes diadalt aratott, Bessenyey Ernő 627 szótöbbséggel harmadízben országgyűlési képviselőnek meg lett választva. Beadatott 1853 szavazat ; ebbÓl Visi Imre kor mánypárti jelöltre esett. 653, Bessenyey Ernő mérsékelt ellonsékire pedig 1240. A győzelem öröme leírhatatlan ; a fényes diadalt emelte a zala ezent-gróthi honleányok cselekménye, ók már az ellenzéki kocsikba reggel virágot hintettek; képviselő Bessenyey urat érkeztekor virággal, koszorú csokorral ősöalötték el. — Képviselőválasztások, .A kör-meudi kerületben leszavazott összesen 3335 választó, ebből esett Szecsődy Kálmán függetlenségi jelöitre 1527, báró Úchtricz Zsigmond kormánypárti jelöltre 1809 B&avazat; igy báró Uchtrttc Zsigmond 282 szave^attöbbséggel a körmendi keéület képviselőjévé választatott. A választás éjfél után \\\\2 órakor ért véget. — Szent Gótthárdon Helfi Ignácz függetlenségi kapott 922, Fackh Károly kormánypárti 755éaLósk»y Bekény mérsékelt ellenzéki 352 szavazatot. He.fy és Fackh közt aj választás lesz. — Szombathelyen dr/Kuncz Adolf kp. győzött Pázmándy Dénes függei!. kp. ellenében, Németh-Ujvárott dr Gréf József fög-getl. kp. választatott meg nagy szótöbbséggel. Rohrer Viktor kp. d. u. Ü órakor visszalépett. — Huniban majdnem egyhangúlag Istőczy Győző választatott meg, báró Mikos Jáuoi kp. ellenében. — (Beküldetett.) Egy magyarfaló r magyar parlamentben. Letenyéról írják június 16-iki kelettel; .Kerületünkben Apáthy István 749 szóval győzött Molnár Antal helyettes esperes és perlaki plébános tólött,- ki csak az utolsó előtti nap lépett fel a választók annál nagyobb álmólkoda&ára, mert neki a csáktornyai kerül tben, miután a Bsoboticzai esperes plébános kinek erős kortese volt, visszalépett. Hoffmann Pál ellen caakugyan meg ia választatott. Eljárására jellemző, hogy elóbb az esperesi kerületben, levő papságot buzditotu, hogy Apáthyra szavazzanak, sőt azt is monda, hogy azon tpap, a ki Apáthyra nem szavaz, mínd g . . e . . r ; de azután maga is rá szánta magát a ean-didátiora és az utolsó éijel nyakra-főre küldte szét leveleit a papsághoz, tudatván fellépését és kérte támogatásukat. De hasztalanul, mert a kik azavazUk, mind Apáthyra szavaztak. Ezzel tehát felsült a jó ember, aki magyar hangzású neve es születése daczára, .dühös magyar faló!" Többek köst azt is beszélik róla, hogy domborui plébános koriban egy ottani polgárnak, ki fiát egy akkoriban ott létezett magyar iskolába adu, hol a gyermekek magyar nyelveo tanultak, azt mondta: vIokabb ugatni unittassa fiit, míat magyar nyelvre." Mentié Isten a magyar parlamentet több ilyen képviselőtől ; ha már ez, a nem dicséretére vált megválása* Utis után, oda meri tolni taagát.41 — Magyar nyelvi póttanfolyam Csáktornyán. A nagyméltósága vallás és köiokutifli magyar kir. mioiiitec ar í, IJUSZOITHASSIADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK V JUNIUS ia-én 1884. évi jarjine 4-én 19476. sz. a. kelt migis rondeluxé el Csáktornyán magyar nyelvi poitnotolvam tartását rendelte el, a pót-i»ufoly»m folyó évi jalios hó 14 én veen-dí ketdeiét. A kitűzői határideig akár a királyi t>of«lügyeIÖ*égnél Z*la-Egorsze-gen. akár »z állami ratiitókép-rdei igasga-tós*goál Csáktornyán jelentkezhetnek oly»n tényleg működő néptanítók, kik a magyarnyelvben vagy egé*zeojáratlanok vagy kévéssé jártasak.Minden tanító kap a pótianfolyam tartama alatt 70 krnyi napi dijat. Ingyenes elszállásolásról gondoskodva leend. A póttanfolyamra menő unitok ntikölteégeiaek megtérítése iránt\' hivatalból fognak megtételei a szükséges ; intézkedések. Mindazon tanítók, kik a póttanfolyamra jelentkeznek, s a póttanfolyamon megkezdésének határidejéig e réssbeni kérvényük viasza nem küldetik, magukat k póttanfolyamra felvetteknek tekinthetik, s nem várva be ujabb értesítést a kitűzött batáridőre Csáktornyán az állami tanító képezde igazgatóságanál jelentkezzenek. Kelt Z.-Egerszegen. 1884. janins 15-ikén. Krób Fái, királyi tanfel-Ügyeló. Beköldetett Egr biraiata. Bártaszék, (Tolnamegye) április hó 29-én 1884. Tekintete* úri — A nekem beküldött Brandt B. gyógyszerész-féle s vajai labdacsokat, — gyomorbajos, de különösen gyomor-barát ellen, — mint n n i c u mot ajánlhatok mindekioek., E labdacsok 8 oapi használata után gyomorbajom teljesen eltűnt. Fogadja legbensóDb köszönetemet. Mészáros János jegyző. — Egy. valódi Braudt R. gyógyszerész-féle labdacsok 70 krért kapható a gyógyszertárakban. Ozimjelrényök: fehér kereszt vörös mezőben s Brandt B. névaláírása. — Főraktár egész Magyarország részére Török József gyógyszerésznél Budapesten. Hirdetések. IXXXXXXXXXX* I Riiston, Proctor és társa I xxxxxxxxxMxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxoxxxxnxnxxxxx X — „^ .. ¦ \\ If I.apveiér és kiadó: SZÁLAI SANDOB. FMU lurkmité : tass almos. Laptul.jaono.: wajdits józsef. Budastest, Nádor-titcza 39. és 41. szám. ajánlják .-, legelső dijakkal kitüntetett pzmozdonyaikaí fa és szénfűtésre, PZCSI dobmentő OSZÖGTISZTITO KÉSZÜLÉKET X szabályozható O magválabztó hengerrel. *L x szabad, szalmaiütő X «^ gözmozcionyal tcee,* X Hoffner-féle egyszeri! és tisztító csépifikészleteket jarganyhajtásra. 8 g Nemkülönben mindennemű gasdaaági gépeket él aaiköiöket. 2160 2—10 W jg -A-r-JOBry-aseüo^ öermentve j$.til<a©trieU: g XXUXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOXXXXXXXXXXMMM Alapíttatott 13158. WALSER FERENCZ első magyar gép- és tazoltöszerek gyára, harang, és érciöntódéje BUDAPESTEN, BottenbiHer-nteza 66 *m Ajánlja gyártmányát, , alapon és kedvező fel- s^ S mint magyar különle- & tételek mellett ajánlkozik 5, gességet kutakban és 2 mindennemű szivaty-% tyúkban, elvállal teljes S vízvezetékek berende- zését.városok, főldbir-,* tokosok, ipartelepek, iL armentesitő társulása tok es magánzók ré köz- és magánfürdőt *m felszerelésére, szagmen- % tes űrszókek felálli- N tására és minden Viz sy művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes L árlapok és részletes költ- ¦L ségtervezetek kívánatra Ji j í\'széről modern technikai Egyetlen belföldi szívattyu-gyár, díjmentesen küldetnek. ^ Tizet királya. SZÉCHENYI MMS Etrója lenttúiabb tartusa natroa, ¦utbioc uva-ayavtze. ötszörösen vegyelemezve. ; tiűMM asztali tíz. - Orrosi tetíntélyektől ajtóra. Tartalma: Széekeirifor. PreWaii KmM Mai 97-854 53534 48-888 48-094 43-793 PítSici kuraszointial kerület Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem é« Klein es Berdin Karton. 2087 2S—» ***xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx , , BERGEB orvoai ** KATRAN Y-SZA PPANA XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX *x XX XX XX XX XX XX orvoaí tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai lllamokbaa a legnagyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idolt é* sömörök, rOh, ótvar és élődi kiütések, uzyszínte veres orr. fxgyd-tg. Utó láb, fej- én saakálypikkely, Berger kátrányszappan 40°/o fakátriayt tartalmaz 21 igen etkBlBniteada a .mi* forgalomban leró kátránysiu.ppanoVtél. A csalások elkerulé*-. véj-tt kéressék világosan Berger kátrány-szappana és Qeyeltessék az ismert védjegyre. Makacs bórszenTedéieknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik Mm orvosi kátráEy ksn-szapana rsak aton esetben, ha ez ísüksé*;eltem-, ngy kéressék csakis a Berger féle kátrány kés-szappan, minthogy a külföldi utániatok are^n>ényte-1092 8—12- len késsitmenyek. Mint gyengébb kátrány-szappan mellőzésre minden isztátlanbág a. bőrön, bör- éa fejkiütések gyerekeknél, .valamint eddig elérhetetlen ssépító-mozsdág él fürdő-szappan mindé nuapi használatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRANY-SZAPPANA mely 35*1, Glyceriot tartalmaz és finomsn van illatosítva. Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. *9m Feszétklláés! HELL 6. |yégyszerészsál Trappánan. Raktárak: Készletben v.m minden oarópai gyógyszertárban. Főraktár Nagy-Kanizsa számáia: Király Kerencz Príger ü. és Belus J. gyógyszerészeknél. XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX ST01? — CB N fB ~t trr- 3- ^ hi R-r i & 2 N S O - B I S to J5 rs 8ZÍLLITHA.TÓ ÉS NEM SZÁLLÍTHATÓ szegecs rendszerű Járgány cséplőgépeket tisztító készülékkel iagy anélkül, úgymint BACKER-féle gabona tisztító rostákat tartós és Iegkitün6bb kivitelben Síálllt a Sclúick-télc vazfauöde és gépgyár részvény-társaság gazdasági géposz-2172 3—6 tálya BuóapesUáczi-lMt 51 sz. [fjtr: íáczi-it 1696 -1693. sz.] c Képes árjegyzékek Ingyen és bérmentve küldetik, C OOOOOOCKSOOOOOOOOOOOOOOOOOCOO I SÁRKÁNY if BUTOR-CSARHOKA g (Honi gyártmány) BDDAPES1ES. Q mwt l sz. L emelet, a Deai-Ferencz atcza sartác Q BIZOMÁNYI *** xxxxxxxxxxxwxxxxxxxxxx^xx /sxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxx: $ Posta. Óblrű kónesfűrdő. Távirda. VARASD-TEPLITZ (Horvátország.) » A déli vaspálya csáktornyai állomásától 2 és fél i Órai távolságra. Magányos és közös bérkocsik a vaspályától. ) A 45° R. melegsógli forrásoknak és a kénes iszapnak fe- ( liilmui atlan hatása van csúz, köszvény, izület-bioktiál stb. ) lvé-kú-a mellbetegek számára A gyógyintézet a legnagyobb i itéDyelemmel rendelkezik. Orvosi felrilágositiasal szolgál Úr. 1 Fodor A. ^ BSSr* Leírást kívánatra ingyen kflld. ) 14_& a fürdő-igazgatóság. j :>oooooooocx>oot3oooooocxxxxx: Wajda- J.ascf kftnyvojon>d4jáV>l Nagy-K«nlMÍo, ajánlja a maa;aa araaágokoak és oagyérdemü höat)dségn«k caarnoki- bao alsSrandü hazai asztalos és kárpitos m»sterek közremnködé-seikkelnagyazerü választékban elhelyezett elegaasaaioD-, ebédlő , háló és fogadó termek bátorait, ugyaiintéa polgári klhazas tá-sokra ké<aiustt egyszerű, de szolid asztalos és kárpitos bátorokat. — NaL7 ké*slnt legojabb divata ialéataljaaeo kiállított szalon-garnitnrákból atlasz, selyem, bársony, bnret >, crepp, aaatln és jutteszövetekból-riddtivüü olcsó ar mállott. Képes árjegyzékek Ingyen és bérmentve küldetneK. MF* Vidéki magreDdeléaak 10*/. előlea úekaldéao mellett teijeail-tetoek. Caomagoiaaert 4°/g. ~&k$. A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik Legshénsavosabb SAVANYUVIZE melyről Dr. Arakal AnUl éi Dr. Varsa Zsigmond főorvosok bisonyitványa szerint elismertetett, hogy kitűnő szolgálatot tesz alégzési, emésités; és vizeló szervek hnrntos báetalmainál, a gyor-makék görvély és-angol bajában vérszegénység, a gyomor idegr-nlizer bánt almain alapú 6 bajaiban. Borral Teiyitrs éleatea pezsió Ulti italai szollal. F-in tülthbee a,,adi«kor kapaaü Póralrtár: 21191«-» SZÁVA JÁNOS-nál Budapesten. IV, atikaajtos utcaa la. la. éa a tobb flisaerkereakedeabell. •KXOX* NAGY-KANIZSA; 1884, június 22m Elitiste,.! ar egész tire ... . . :é: evri ..... ngyed évre 70 kr HIRDETÉSEK i hasábos petítaorhan 7, atlodw 6 • »ind.ee ta^tfchi torért f> ar NVILTTÉRBEN\' .őrönként 10 krért Tétetnek lei Kincstári illeték ininden egyez hird*-téa^rt 3ű kr. fizetendő. Huszonharmadik eviolyam. A las szellemi részét flletS közlesss-njek a tzerkeaxtSbos, tnyagi részét ihlető közlemények ppoit kiadóhoz bérmentte NAGT-KANIZSA Wlstsleskar. Béroentetlen letelek czak ismer, monkatáraalrtól fogadtatnak »1. K^tirmok «rssza nem küldetnek. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai önk. tüxolté-egyletv a .zalamegyei áltaiáoos tanitótestölef, a „nagy-kamzsai kisdedneveló egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti N : , önsegélyző szövetkezet*^ .soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy -kanizsai kaWalasztmány* hivatalos lapja. \\, Heíenkíní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A tanév végén. Néhány nap maira vége lesz a tanévnek. Mennyi öröm, mennyi ke serüség fog ebhez fűződni! Hány szülő fog szomorúan visszatekinteni a lefolyt tanérre, mely szizait nyelte el, megfelelő haszon néikül. De mindennek a megírást inkább a tárczairó feladata ; foglalkozzunk mi\'4 tanév régével gyakorla ti oldaláról. Ez az időszak vagy mondjak időpont az, mikor minden szülő számot szokott vetni : rajjon a gyermekére fordított anyagi kiadás arány ban áll-e az erkölcsi eredménynyel vagyis : a gyermeknek hozott áldó zatok gyümölcsöztek-e, nyujtottak-e — hacsak csekély anyagot is — azon alaphoz, melyen jövőjének kellend épülnie ? Amely szülő ezt nem teszi, az ellensége önmagának, ellensége gyermekének is. A rossz gazdát, ki földjeit, gazdaságát hanyagai részi, a béreiéiben és kiadásban egyensúlyra nem törekszik, szóval biggadt, józan elmével nem számit, s csak él, uralkodik ahogy lehet, ahogy kerül: az ilyen gazdát megszoktak ítélni, s ha különben vagyonának nagysága biztos anyagi, alapot nyújt is neki, azt mondjak, hogy „beh szerencsétlen fráter; más már ezereket rakott volna félre, s ő csak tengődik.\'* Igy szokás beszélni a rossz, a hanyag gazdáról. Vagy mit mondanánk az oly gazdáról, ki esetleg gyümölcsfákat akarván tenyészteni, valamely főid-talajt kiválasztana é; oda pl. körte-csemetéket ültetne; a talaj s egyéb viszonyok azonban a csemetéket nem növelnék s gyümölcstelenül hagynák; de a gazda ezzel mit sem törődve, tovább is ugyanazon talajban hagyná csemetéit s mintegy barczra hiván a természetet az mondva: ,.Éa \'ngy akarom, hogy e csemeték itt nójje- nek fává ? I" Már az ilyen atyafi iránt nem táplálnánk valami kedvező véleményt. Most már azt kérdjük: nem hasonló-e a nerelés országa is egy külőnbözókápen berendezett gazdasághoz? Igen. Ezen földnek is vannak gazdálkodói (a szülők) csemetéi, virágjai (a gyermekek.) A csemetéket, a virágokat minden gazda iskolába adja, ahol a hasonló növelési viszonyt, körülményeket igénylő cse-mcték külon-fcüiön osztályokban műveltetnek gondos kertészek (tanítók) által. Minden ér régén relatiot kap minden gazda szakértő kertészektől arra nézre, hogy a t&laji s egyéb viszonyok mennyit növesztettek a csemetén ? Ebből azután az oly gazda, ki csemetéiből életerős fákat óhajt és akar, azonnal következtetést vonhat, hogy kedrező-e csemetéjére a talaj, Tsgy megfordítva elég fogékony-e csemetéje a talaj nöresztő hatása iránt ? Mihelyt kedrezőtlen eré3-ményt tapasztal, a jó gazda azonnal talajváltoztatást próbál. Mindén szülő megkapja év végével gyermeke bizonyítványát, mely élénk tanúságot tesz arról, bogy minő növelési viszonyokat óhajt vagy bir el gyermeke. A gondos, okos szülő, ha azt látja, hogy gyermeke határozottan tudományos pályára van hivatással, akkor nem kíméli a költekezést ; megmozdít minden követ, hogy gyermekét jövője alapjának le rakására segitse. Ha azonban a szakértő kertészek, a tanítók,, relatioja olyan, hogy a gyermeknek a tudomány talaján jövőt nem igér, akkor legjobb oda hatni, hogy meglevő tehetségét más irányban érvényesíthesse. Hazánkban sok szomorú állapot van, ami egyenesen ide. a szülőknek, hogy ngy mondjuk: természet elleni daczolására vezethető vissza. Sok szülő nem hogy komolyan gondolkoznék módról gyermeke tehet- ségeinek és hajlamainak megfelelő teret szerezni; ellenkezőleg hajlamait erőszakkal kiölni igyekezvén, oly térre szorítja, melyen otthonát sohasem találja meg, melynek viszonyai megölik benne az önérzetes embert. \' Hazánkban az ipar pang, a kereskedelem majdnem kizárólag egy osztály kezébe ran létére; a tudományos pályán rengeteg a concur-rentia, kétségbeejtő az élhetetlenség. Miért? Méi* nagy az urhatnámság. Ezt az urhatnámságot szirja magiba a gyermek szülói házában és az iskolában egyaránt. Hallgassuk csak meg: miként nyilatkozik egyik, másik szülő a tisztességes iparosság egyes ágairól?! „Szurkos csizmadia akarsz lenni ?" „Majd odaadlak N. N. tislér majsz-tramhoz ; kererheted a piszkos enyvet." „Nagyon szép dolog lesz, ba vendégeim lesznek, azután te rcint kovácslegény beállítasz szenes kézzel, ! szenes képpel.\'\' Igy szoktak a szülök gyermekeik előtt azokról a tisztes foglalkozásokról nyilatkozni, melyek nek ralamelyikéhez tán éppen ked ret és erőt érez magában azoknak egyike vagy másika. A szülői nyilatkozatok folyta tódnak az iskolában; ahol is a U nitók némelyike a helyett, hogy a tisztességes kézimunka által való kenyérkereset tisztes voltáról s legtöbb esetben szép eredményeiről szólna tanítványaihoz s azokat, kikben a tudományos pályára hivatottságot nem lát, iparos pályára buzdítaná : legtöbbnyire mumusként hozza fel az iparosság egyik, másik ágát, hogy az által tanítványait tanulásra serkentse vagy inkább ijesztgesse. Igy aztán oda- jutunk, hogy iparos pályára legtöbbnyire az iskolák, s hozzá csak is az elemi iskolák szemetjei jutnak. Amely gyermek már egy-két gimnáziumi ragy polgári iskolát végezett, az már ú r akar lenni, olyan úr, aminőnek otthona és iskolában avalódiurat előtte festették, aki aféle durva munkával nem piszkítja sima, febér kezét. Azért ha a rossz tanulás miatt kimarad is, képes 8 —10 forint havi fizetésért bármely irodában reggeltől napestig a biztos jövő minden kilátása nélkül görnyedve másolni, hogy sem tisztes existentiát nyújtó és jövőt biztosító iparos pályára lépne. Az iparos pálya határozottan nyerne egyikkel, másikkal, ha az ál-büszkeség attól vissza nem tartaná. Nagy ritkán történik, hogy, egy-egy, a gimnáziumi osztályok néhányát végezett tanuló pl. kereskedővé lesz. Igen, de e pályára1:\'\' meg jobb anyagi körülmények között él mint egyik, másik honoratior, beláttatván velők, hogy a törekvő tehetségnek ott is nyilik tér magát kitüntetni, sőt halhatatlanitani is. Ha szülők és tanitók ez irányban egyaránt hatni ügyekéinek, úgy nyerni fogunk több, anyagilag is jói-álló iparost és kevesebb lesz a félig iskolázott, élősdi proletár. (Vt.) Az elmúlt tél egyik napján következő párbeszédnek voltnak tanúi: — •\'/\' Uri-ruha eladó: ,Az üzletek mncseieg nMUMgtt. Mert nagyon idén Tal(iban nagyon rosszul men- téved az, ki azt hiszi, hogy a kereskedői pályához elég egy-két gimnáziumi vagy polgári osztály. Oda határozott, bevégzett készültség kell; ellenkezőleg nagyobb szabása üzletet sitérrel soha nem tarthat fenn. Szomorú példák igazolják, hogy a kereskedői pályán kellő qaalificatio nélkül önállóságra vergődött, különben takarékos egyéneknek miként kellett elbokniok. Ahhoz, hogy valaki tisztességes, számítani, okosan élni tndó iparos legyen, elég négy gimnáziumi, reálvagy polgári osztály; de a kereskedelemhez az alapiskolán kívül még szakiskola is szükséges; csak is ily módon állhatjuk ki a versenyt a külfölddel. És ily készültségi iparosokra és kereskedőkre bizoay-bizony óriási szüksége van hazánknak: AzértNtdvösebb dolgot nem tehetnek ezen időpontban sem a szülők, sem a tanitók, mintha a tudományos pályára határozott hivatást nem tanasitó gyermekekel tehetségeiknek és hajlamaiknak megfelelő ipa rospálya választására buzdítják, bc-láttatváu velők, hogy a munkás, szorgalmas, józanéletü ember ott is boldogul, sőt a legtöbb határozottan Üzleti pangás. nek." Vevő: .Hogyan, ;>ikép, mi ennek oka?\' Eladó : .Részben az enyhe tél, részben a vételképtelenség, mindenki meghozza magát." Vevő : .Lehetetlen, hogy eny-nyire volnánk I" Eladó : , Mégis ugy van, amint mondtam." Ez igénytelen kis párbeszéd kulcsot szolgáltat egész nemzetgazdasági és socziális életünkhöz s annak állapotaihoz. Odáig jutottunk, hogy a munka bárminemű, nem szolgáltat többé elegendő eszközt magasbb életrang, életmód — standarf of life — folytatására, hanem csak a munkanélküli nyereség. Már magában véve nagyon aggasztó, bogy a manka nem teremti meg, nem adja ki az eszközöket finomabb és szolid oxiczikkek megvételére; de még sokkal aggasztóbb, sokkal veszedelmesebb jelenség, hogy az alsóbb néposztályoknak nem teremti meg, nem adja ki az egészséges élelem, ruházkodás, lakás, gyermeknevelés eszközeit. Az emberek tulprodukezióról, mnnkahiányról panaszkodnak s ezeket mondják a mindennemű üzleti TARCZA. Utolsó vágy- Ha majd ingd fűtek hajladozd lombja Ki* csacsogó ráemelj vad virágos parjan; Altató-dalt sugdos 3rök nyugalomra HÖlt, porié át!vemnek vimló sirhaltnán ; Éltemért zokogó lelkednek keserve Ke vonjon kSony-sYt/olt gyön} örü szemedre. Elhervad a könnjtől arctodoc a rótsa, Ok I a könny nem ír, már lassan 6ló méreg. Neked a sír lly-n ifjan minek volna, Mikor olyan kedvei ez a földi élet. Ha -olykor ram gondolsz mélyen elmerengve Ke vonjon konny-fátyolt gyönyörű szemedre. Nyíló ririgos kert, ez a mí világunk 8 a királynő benne te vagy barna lányka, Mi többiek sokan, mind eaak arra vágyónk: Örök legyen, kedves saived boldogsága. Ha vágyók száma velem kevesb lenune. Ke vonjon köüny-fátyoJt gvönyörü Ezemed.e. Csak mosolyogj mintha misem törtem volna, Meglásd a többi ia ngy teazen majd vélem; Akár, na köztetek aoh\'aem lettem volna, Olyan kévék lezsert egykor as emlékem. Ha a mégis egy sóhajt szentelsz emlékemre, Ke vonjon kOnny-latyott gyönyörű szemedro , hálómnak majd csalfa udvaroncaik. Kiknek ké:- j gazdagság Ietzen minden vágyok Dobj közéjek\' olykor egy-egy silány* onezot Es nem zavarják mag keser édes álmodat b ba érzed hiányom agyadul létedbe\' No vonjon könoy-fátyolt gyönyörű szemedre. Itt leiken melletted hazajáró lelkem, Jo pajzs az, nem fog rajt halandó gazsága: Itt élsz te közöttük, magadban sértetlen B ami megvéd, azt még tan szemed sem lájts. Képzelt egyedüllét nehéz, klxoi terhe Ne vonjon köony-fátyoit gyönyörű szemedre. BÁTKI LAJOS. AZ... kerttől hazáig. A sene elhangzott. A kösöneég kezdett széledni és kiki aietelt hazafelé. Alig vettem észre és s kert már ürea volt, s lámpásokat eloltották és cssk a. pár pil lanat előtt még felhangzó zenél éa s séta\' ló k i a és a flörfizó nagy közönség élénk zaját síri caend váltotta fel. Siettem én is kifelé, nehogy benntrekedjem. A ker.bői kilepve ia. san ballagtam hasafelé. Nem gondoltam semmire, pedig oly aok mindenféle forrongott agyamban, tán a hazament közönség hangos beszéde zavart? körülnéztem senkit sem láttam — vagy tán a német-utasából sa éj csendjében felhangzó Caicaó né édes dallama vonta magára figyelmemet? — Semmi 1 — aemmi! — Kedvetlen voltam éi tiet-lem haza; — olykor—olykor feltekintve az égre. Ott oly szépen ragyoguk a csij. lagok hogy öröm volt nézni éa oly élénken pislogtak le as utcsákra, hogy szinte feltűnt; ecnek okának kell lenni, gondoltam magamban, aha! tudom már. A ok a csillagok oda fecnt b.zony Itten valami tulaserény testvéreknek nézik ezeket s lámpásokat ideleont és biztatják, hogy ók is világítanak egy kissé jobban. De esek bizony legkevésbé sem hajlottak s biztatásra és égtek, világítottak tovább smint nekik tetszett: szerényen alkalmat nyújtva homályos világítással homályos tetteknek. Ho! de mit törődöm én a lámpásokkal, majd oaak basasietek valahogy, meg-külömben is ennek a rossznak szintén megvan a maga JÓ oldala, bizonyítják «st -a hiboritlanul kóborló szerelmes pároké - „Jajj, jajj! K......bácsi 1 — N?m látta a mamámat?" ^/ „Ki as Ör. .. szólít engem l Háti tekintek éa ime: egy kis, mintegyjötóves leányka szaladt utánam. „Hit kérdeztél gyermekem? „Hát hogy a mamámat nem lál-la-e ?" „Én? — a te mamádat? hisz nem ás ismerem. „Szép piros ruha volt rajta — fojy ¦ tata továbD a kis leány. Ha vette rá eló-ssör. — „Uram fia! Mennyi uj piros ruhát lá\'.tam éu ma már. Nem ismerem mamádat gyermekem. „Jaj Istenem úgy lélek! „No cink ne sirj leány kim. Majd hazavezetlek. Hol laktok? .Arra — a — egy picsiny hasban. „Nohát csak gyere. — Együtt menve végre elértünk városunk legfényesebb pontjára, ahol még asfalt ia van és ime s kii gyermek csak elszalad ám tőlem és „Hatna! mama! — kiáltással rohant egy kapa aljáhos, hol az ö mamája vslami úrfélével enyelgett. A gyermek kiáltására visszafordult, míg lovagja a kapa aljába vonult — és s következő gyöngéd anyai szavakkal fogadá gyermekét: „Átkosott poronyt I hit nem tudtál ott megvárni ahová álHlottalak L A kis gyermek esen legkevésbé sem megnyerő hangon kiejtett anyai asa-vakra ismét sirva fakadt. „Jujj mikor agy féltem — „Vitt volna el as ördögi — mondja aa snya boaattaan és magához ráatván magzatát, odavezeté egy szegletkőhöz és leü.teié, maga pedig viasament a férfiúhoz.— Szegény gyermek, gondolám magamban — neked is jobb lett volna nem születni 1 — Ily példával szemeid előtt mi fog belőled válni? — Egy erkölcstelen anya mikép vezethesse gyermekét a jó aton? Ö, ki őrangyalának lenni van hivatva gyermekének, ha megfeledkezik magáról ás kötelességeit sárbat aposva az elfajultsá^ba hagyja sülyedni as Istentől reá bízott gyermeket éa ezáltal meggyilkolja leikét és a társadalomnak fekélyt nevel. — Vájjon az ember ilyesmit látva — csodálkoshatik e a mostani erkölcstelenség rohamos terjedésén ? Szerettem volna a kötelességéről megfeledkezett anyát kérdőre vonni, de eszembe jutott fogadásom, melyet s napokban te\'.tem u. í. hogy nem avatkozom mázok dolgába. Öaök kedvea olvasóim bizonyosan kíváncsiak, hogy mi késztetett $zen foga dalomra. Hát bizony ez is éjjeli vándorlásaim eredménye, U. i. egyszer a X. . . . kertben két kisasszony (?) összeveszett egy fiatal emberrei, mert as — már nem tudom micsoda — hanem másoktól hallottam, hogy igaz megjegyzést tőn reájuk. A hölgyek fogtak magáknak egy lovagot, ki aztán az ifjat kérdőre vonta, mirenem épen csendes szóvitába elegyedtek, minek as ifja egy — mindenesetre nem desiütíksi megjegyzése oly fordulatot adott, mit agynevesnek, bogy: Ütlegel é a. A párdúcsos ősök heves vérű unokáinak ezen lovagiaa recontráját azonban megsavará egy hsnisknecht erélyes fellépése. De tud-e egy büeika kebfll megnyugodni, ha rajta sértés kővettetett el. Bizonnyal nemi Botsat forralva varia ifjúnk a hölgyek lovagját éa midőn vele, — persze még azon éjjel — találkozott, a viadal ajra kesdődött. Rendőr termé- \' szétessen még Iőtávolban sem mutatkozott, assz bogy ott szundikált egy s városház-kapuja előtt — tehát egy harmadik aze- ¦ mély veté magát a hevesen vére . . . azas küzdők kőzé azon jó szándékksl, hogy * kibékítse őket, de \'iszen megjárta, mert a harcs hevétől elragadt küzdők nem véve tekintetbe jó szándékát beütötték a fejét. Igy aztán svatkozzék as ember másnak, illetve a rendőrök dolgába. Ez s kis eset jutott most is eszembe és bírt azon elhatározásra, hogy a kis gyermeket ajánlva as isteni gondviselésbe lassan eltávoztam.— „áljen Inkey!« „HalgasB te p i m a a s! nekem a majszt\'rom azt mondta, hagy minden becsületes hazafi azt k\'áltozsa, hogy a Falk éljen. „Dejtzen te csiriz a te ,*nejizi\'rod szamár. As enyém többet ért s politikából, as meg szt mondta, hogy Inkeyt kell éltetni." „Hol megállj csak, majd adok éa neked. Inkeyt! éa a reményteljes hazafi nüven aek neki rohant az ellenvéleményt hangoztatni merő kollegának és elkezdi csibálni, mivel persze aa sem maradt adós és keletkezett abból egy rendes verekedés — [Ezt látva a Seifensteiner Salamon bizonyosan ast képzeli magától, hogy aa ország hásbanvan] Hit nem boldog-e es a mi édaj ha« HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK i JUNIUS i2-én 1884. pangások. okainak. Be mi az oka tnlprodnkczionak (midőn a kínálat aránytalanul nagyobb a keresletnél ?) Ez ok : a munka által nyert és teremtett értékeknek igazságtalan és aránytalan szétosztása. Stöpel Ferenc éles elméjű német nemzetgazdász v, ezeket mondja „Sociale Reform"-já ban: ,Áz állítólagos tollprodukczió-nak valódi ofca nem másban keresendő, mint a hathatós kereset hiá nyában, abban, hogy a dolgozó népesség igen nagy része vagy teljesen foglal kozastalan s igy vétel képtelen, vagy oly alacsony bért kap, hogy igen keveset vásárolhat. Más szavakkal: igazi oka a látszólagos tollproduk-czíónak egyrészről s a munkahiány nak másrészről, a munka által teremtett érték igazságtalan fölosztásában van. Napjainkban a kínálat túlságos aránytalansággal múlja felül a keresletet. De a társadalom legfontosabb érdekei tagadhatatlanul a termelési eredmények egyenletes és aránylagos kiterjesztését követelik a társadalmi osztályokra, mely kiterjesztés minden társadalmi tagnak megfelelő nemzetgazdasági szolgálat fejében lehetővé tegye, nemcsak állati, banem magasb szellemi szükségleteiknek is kielégítését. Minél inkább zavartatifc meg e helyes ki-terjeszkedési arány, annál egészség-telenebbü! alakul a nemzetgazdasági léka, mely egyenlő a főváros lakosságával, állandóan & legnagyobb nyomorban és Ínségben vergődik." Sürgeti tehát a minisztsr, hogy azoknak, kik a nemzeti gazdaságot megteremtik, nagyobb rész biztosit-tassék munkájok gyümölcseiből. Más (szavakkal, fogyasztásra képes középoszt ily helyreállítását sürgeti. Ez által nemcsak a czikkünk elején emiitett eladónak panaszain volna segítve, hanem az egé z most uralkodó nyomasztó üzletpaogásoo, nemcsak az e baj által már nagyban sújtott külföldön, hanem nálunk is, kik még e bajnak csak elején vagyunk, a mennyiben a gyári munka nálunk csak kezdetleges s a manchester-iskola elmélete bennünket még teljesen ki nem fosztott. A- külföld, Fianczia- és Angolja, bajon jelenleg gyarmatpolitikájuk által segítenek. Tudjuk, hogy jelenleg kivált Francziaorszag szenved ily üzleti pangás alatt, mely kadalisztikus iudusztralismusnak mindig következménye. E rendszer, régen tudjuk, nem a fogyasztási czik-kek szükségleteinek fedezése ciéljá bó! dolgozik, hanem a tiszta haszon é:t, mely az előállítási költségek és az eladási ár köz\'i differencziaból származik. Hogy e tiszta haszon folyóvá tétessék, az eladásnak mindig emelkedőnek és biztosnak kell lenni. Mivel azonban a tiszta haszon nagyobbá tételére a muukást lehető és társadalmi élet. E helyes kitér-1 csekély igényűvé kell tenni, mivel a jesztési arány akadályait kell tehát roppant adóteher alatt nyögő fran-mindenkép az útból elmozdítani." Iczia paraszt szintén csekély igényű, Ez akadályok egyik legnagyob-1 mivel az uralkodó nemzetgazdaság bikát találja Stopéi a mtteka által j mellett az összes európai középosz-létesitett értékek aránytalan és igaz-j talyok rohnmosan lefelé mennek, a ságtalan szétosztásában, mely a né-\' pénzeres .osztályok egyedül pedig az pesség igen nagy százalékát egészen j indusztriális tömegtermelésnek csak vétel képtelenné teszi. Mily fogyasz ¦ j gyönge fogyasztói; tehát az eladást tásra volna képes egy gyármunkás, kifelé kel.\' létesíteni. Ezért adja el két-háromszáz forint évi bevétellel,\' Anglia portékáit Indiában és afri-melyböl csaladot, is kell eltartania?\'Lábán s ezéit keres hódításokat a S a parasztosztály, melynek tiszta j népes és művelt Khinában Franczia jövedelme tisztán hypothekalis kamatokra és adóra megy el ? Lord Chamberlain angol kereskedelmi miniszter nemrég igy szólt: „A nemzet évi jövedelmének szaporodása az utolsó busz év alatt hatszáz millióra becsültetik. És mégis, még mindig közel egy millió ember segélyeztetik a községek által, mig számtalan mások közel vannak hozzá, hogy e segítségre szoruljanak. A rendkívüli gazdagság, melyet a .modern haladás teremtett, néhány zsebben gyűlt Össze; egyes osztályok és egyének gazdagabbak lettek,mint a legféktelenebb kjucsvágy álmodhatta volna; s azon fáradoznak, hogy módok jussanak e azok be, azon pénzüket értékesíteni, melyet magukra nem fordíthatnak. De az ezen értékeket létrehozok túlnyomó nagy száma nem kapott arányos részt azon jólétből, melyet létesíteni segítettek, mig az összes népesség oly száza- záokl őseink megdicsőült szellemei örömmel tekinthetőek Is reánk, mikor már a tizenkét éves inss kebleket ie lelkesíti ss alkotmány, sőt elreikórt még küzdelemre is ragadja? Ezalatt, — a kürdők észre sem revek — közelgett s Tégset egy rétet lenül arra jövő — rendőr képében — ki esen elvtől vezérelve hogy ha.: röod-nek moesáj Jönoyi — odalépett a derek állampolgárok köz* és reájuk téve a ren* det fenntartó kezet, végei vetett a küzdelemnek. MeghuDDyásskodva állt ott a kél derék és e pillánkban mindegyikük megesküdött volna, hogy ha; ón. cs*k ugy tréfából b.rkósiak es örömmel hajlottak meg a hatalomnak véleménye előtt mely nem volt más, minthogy: .sí ars halai* „Wie die Altén brummen, Summeo sebon die Jungen.1\' — As óra szomorúan kongta az éjfélt éa egy hirtelen keletkezett szói kezdi felkavarni as a czákat ellepő hüvelknyi vaslsgaága porfelleget. De hála ss égnek már hazaértem. Siettem lefeküdni es így félóra múlva a látcltak és hallottak feletti e!&«->.s-edéa kÖzt elaludtam-- Tünket Mihály. ország. Igy befolyásolja magát a nemzetek külpolitikáját az uralkodó nem zetgazdasági válság. Csakhogy nem minden európai népnek van Indiája vagy Komája s magára Angoi- és Francziaorszagra nézve ez eljárás nem gyógyszer, hanem tapasz a sebre, melyet gyökeresen kellene gyógyítani. („E. &.*) A soproni keresk. ós iparkamara kör-öböl. Jegyzőkönyv. a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1884. évi május hó 15-eu tartott rendee közös Üléséről. (Folytatás és vége.) Alulírottak, a tekintetes ksmarajóváhagyásának határozott fenntartása mellett, különösen aa okból, mivel egy kereskedelmi középiskolának Sopronban, miat egyik nevezetes kereskeaeimi gyúponton leendő felállítása, ugy nemaetgasdaaági, mint közművelődési szempontból telette fontosnak jelzeodö; mivel továbbá a tekintetes kamara, egy ilyen in ecetnek Sopronba leendő feiailítasát már évek hosszú során at ugy följelentései kereteben, iniui ouállú fc-lterjossléaek alfl ismételten mt-kjsürgete; miután végül h&- •onjelentőségű varosokban mini Kolos*--va.ro t, Debrecsenben, Pozsony ban stb. ily intézetek tetemes aoiueggel mar letesi-.-teitekis: azon feltetel alatt nuzsaj rul.uuk előUlö ur eiöierjoeziesen-jr, bt & Sopronban létesítendő kereskedelmi kosepiea.oU aa alUm af.nl allitta-ik fel, e sseiint állami intéseinek tekiateuk s mint ilyen azon joggal ruhaaiauk lei, hogy a ezen né«.e let jó sikerrel látogatott tanulok, aa egy éves öukóntes katonai szolgalat kedves menyében részesít tétnek. Az ügy jelenleg még függőben v-n, egy ujaobi isiiacskosmwby b»u azonban a kosoktaiásügyt miBÍaienau. képv.s-.-ii je azon óhajának sdoit kifejezést, miszerint nyilatkoztassa ki a kamara, váljon hajlandó-e az esetre, ha Sopronban egy háromosztályú kereskedelmi középiskola felállíttatnék, a a áheluna fena.artaaahos feltételesen beígért segélyt éa pedig: as első évre 1000. ín, a második évre 1200 frt s a harmadik és eit követő évear-1000 frtot megszavazni, illetve esen 6sz szegeket költségvetésbe felvenni, a miért is tisztelettel alulírott kiküldöttek esedezünk, hogy es irányban a legközelebb\' ksmaraí ülésen unáctkosbi s határom méltóztassék." 133. Hosszabb esimecsere után, mt-lynek folyamán több kamarai tag bírálat alá vevé a folyton növekvő követeléseket, melyek iskolai czélok ősimén iá-maszta nak s még oly intéseteax^izlmára is érvényesíttetnek, melyeknek feTáliiiása as állam elodáshatlan kötelessége volna, szavazat többséggel elhatároztatott, hogy tekintettel a kereskedelmi középiskolák felette nagy fontosságra, as esetre, ha a m. ministerinm megengedi fenn ti Összegeknek a kamara költségvetésébe való tel vételét, a kamara kész egy Sopronban létesítendő állami\' kereskedelmi köaégis-kola fenntartásához az első évben 1000 frt a második évben 1200 s a harmadik s ezt követő években 1500 írttal hoszá-járulni. A „miskolcsi termény csarnok" bosz zabb a b-jhalÓan indokolt beadvánnyal jájult a-m. kir. íötdmivoiós, ipar és ke-reskt delemügyi ministerinm elé, melyben különösen az államközegeknek, a ter-kereskedők jövedelmi adójának kivetése kurüi követeti, gyakran panaszolt eljárása elteu foglal állást s ennek orvoatá-sáérl •tedMikftfS",^. \'m Nevezett testület ezen folyamod vány másolatát azon kérelem kapcsán terjeszt*" a kamara elé, stiveakedjók azt, helyeslés ese.én, hasonazellemü felirattal pártolni. Az átküldött beadvány, leginkább as állami közegek azon eljárása ellen irányul, hogy azok, a terménykereskedők jövedelmét, az elszállított kocsira kmá-nyok után, ugy látásik waggononkéot 20 frttal, állapítják meg s ezáltal aránytalanul magas adóalapot teremtenek. Nem valamely uj eljárás as, melyre ezen beadvány irányul hisz a kamara már 1883. évi június hó 21-én tartott rendes közös üléséből, hivatkozással egy akkor napirenden lévő ily esetre, panaszt emelt *zen, termény kereskedésünket alapjában megingató eljárás ellen. Ennélfogva ujabbi, beható tárgya-láa szüksége nem forog fenő. 134. Miután azonban a kamara hivatkozott fel térj eszi ése nem vesetett a kívánt eredményre, miután továbbá a neheztelt eljárás, valamint a folyamodó testület beadványából kitűnik, nem szorítkozik egyes esetekre, hanem látszólag as ország minden részében divatos: a kamara elhatározza, hogy csatlakozva a miakolosí termény csarnok beadványához, hesonérielt-mben fog a m. ministerium-hoz felírni, ttteiner Sámuel,- soproni termóny-kereakedÖ, azon kérelemmel fordult a kamarához, szíveskedjék odahatni, hogy a bsjor-ossirak-magyar áruforgalomban az 1&79. évi\'ss p.emDar hó\'15. kibocsátott kivételes dij szabásra vonatkozó 1883. évi augusztus hó 25-éo kelt IV. pótlék III. részének 1. díjszabási füzete, — «Z löSI. szeptember nó 1. kelt II. pótlék s w 1883. evi decsember hó 10. kell VL pótléknak a bajor kir. állam vaspályák usase* állomásaira vonatkozó rendelkezésével, Vugy azonnal, okvetlen pndig az uj gabunakereskedesi éved bekövetkezte előtt egyenlővé s esen intézkedés közhírre tétessek. 135. Ezen beadvány azon utastiáe-aal adatik ki egy Cseke Ágoston, lieller Ala.au és Sleincr lgnácz kamarai tagokból álló bizottságnak, hogy ez ügyben folyamodó közbevonásával, adjanak véleményt s tegyenek indítványt, mely vélemény s indítványhoz képest a szükségéé teendők az elnökség által leesnek eszközlen dők. Uogar Zsigmond szombathelyi kamara tag ur, hosszabb beadványban panaszt emel az ellen, hogy a telek, a vasutaknál túlfizetések eseten, nem értesíttetnek errói szinte azon módon, mint as eaetban, ha a vasutaknak van utánköve-lelésük e kéri a kamarát, hatna oda, hogy a közlekedési vállalatok a szállító feleket a ao\'-ani .aifissiéiekról s azok telváielé-nok modoaauiról setnie irásbelileg értést izék. E tárgyban illetékes helyről felv*-lágoai.ás keretvóo, kitűnt, hogy a felek kovewteaejről havonsint kiadatni szokott j\' gyzdi" » vasún helyiségekben kltüggess icus., eseukivüi oedig valamennyi kipu-h*loih*tú fél erről aaonnal 14 er te* •itloUK. 13ö. Miután eszerint a paoaas alapja elesik, loiy«mudó beadványa elintézéséül , fenn szokásos eljárásról erses.- t:Udó. VII. VIII. Uogar Zsigmond saombstbelyi kamarai ug ur, bdierjesctve beledl GííC damuel ereitsegi bizonyítványát, esen itju szamara, orvostudományi, isnulina-bntejazéseig, bisonyos ösátoudijat ker megssavasai} beterjesztvén továbbá scOm-batnslyi Pollak pfti bisuoynvanyat s többrendbeli rajzát, kéri a kamarát, bogy ezL is valamely aege-yiyei gyamoliisa rajslanulmauyai foiy tatásban, vagy a badapes.i akadémiában azerszsen számára helyet. 137. 138. Miután a kamar* ily hatás- és erdeakörén teljesen ku-ülesó tanulmányok segélyezésére mi öses^ggei sem rendeltetik j as okiatásagyi cseMofcra koitség vetésé ben t^iv.-a üssseg pétiig, a kamara-kerületben fennálló kereskedelmi s ipar-iskolák, ugy iparos segélydijak ál tal teljesen igénybe van véve: kamarai tag ur kérelmének hely nem adható, mi rŐl a bek ..\'a >tt b.sooyitványok s rajzok vlsszazáráw mellett értesítendő. Kohn Salamon, volt zalaiűvŐi ke ceskedó, azon kérelemmel fordul akarna rához, ssiveskedjék néki, as 1883. évi augusztus bó 27-én Zalalövón előfordult zavargások alkalmával szenvedett kára megtérítéséül, legkevesebb kétezer f&rio tol megszavazni. 139 Miután a kamara semminemű ily cselre, felhasználható össsegekkel nem re&colkesik, folyamodó keresetével elutaiittatik ; egyutt&l azonban, tekintettel arra, hogy állítólag nagy sérelmei bzeovedett, elhatároziatik, hogy folyamodványa azon kérelem kapcsán terjesztendő a m. elöljáró ministerinm elé: ke gyeskedjék a m. kit\', be!-, illetve igazság ügyi minisztériummal egyeiérlÓleg s kel ő lépéseket megtenni, hogy íolyamo dónak vagyonában álliólag szenvedett kára megáll api ttasoék s meg téríttessék. X A felolvasott elnöki indítvány következő: „Tekintetes kamarai A Buda uj szönyi va-ut-vooal megnyitása 2—3 hó leforgása alatt várható, a mikoron Sopron a győr-soprobi, gyŐr-budai s a simo-ayí államvaspálya által "Szerbiával, az alföld fiumei a pécs-kelen földi vaspálya által pedig Boasniával egyenes összeköttetésbe lép. Bátorkodom a tekintetes kamarát ezen közel jövőben beállandó eseményre már most figyelmessé tenni, mertoézet.m szerint, sertés vásárunk kérdése evvel uj s reánk nézve nem kedvezőtlen stádiumba lép, miután a soproni piacz ezen, Szerbia ós Bosznia felé megnyíló uj forgalmi vonalok által, felszabadul a déli vaspálya behatása alul s remélhető, hogy kedvező díjszabások alkalmazása esetén, melyek áltat Sopronnak Nenfelddel szemben némi előnyök biztosíttatnának, a kedvezőtlen víazooyok közrehatása következtében elveszett sertésvásár, ismét visszahódítható leszen. Nem lehet ezen indítványom ozélja hogy bővebben is kifejtsem, miként volna ez keresztülvihető, szándékom ez alkalommal csak oda terjedvén, .hogy a m. minisztérium ekörölményre figyelmeztessék s felkéressék ; méltóztatnék nagy befolyásával a díjszabások megállapítása alkalmával oda hatni, hogy Sopron azok által annyi kedvezményben r^zesittessék, hogy a Bécsújhely melletti SteinfeJdre átköltözött sertésvásár viasz a hódítása lehetővé tétessék. 140. a kamara fenati indítványt egész terjedelmében magáévá téve, as értelemben less a m. földmiveléa ipar- és kereskedelemügyi miaisteriumbos felírandó. . Evvel az ülés bezáratott. As elnök: MÜLLER PAULIN. A titkár: SCHINDLER FERENCZ. Pusztaiunk-e ? Veszünk-e? — Egy kis statisztikai igazság. — Aszal a keserves jajgatással acem-ben, melyet a magyar ember örökké hall, hadd álljon itt ssembeo egy elfogulatlan ludós statiastikai kimutatása, ki távol áll a partviszonyoktól, s tisztán as igazság esamüvegén. ál nézi hasai állapotai okai. Keleti Károly nagybecsű felolvasását értjük, mely a magyar tudományos akadémia idei nagygyűlésének^vasáru»p június 8) egyik kiváló pontja volt. Nagy ellentét es as értekezés azok mellett aa elbúsult programmbessedek mellett, melyek Magyarorssagut adö és adósságok alatt hanyatló, bukás szélére jutott államnak hirdetik. Keleti Károly arra bisiatoit: ne hasaljunk, magyar ho ounk nem áll csehül. Hazánk — ugy mond — 322,000 négyszög kilométer te rulettel s 10.700,000 lakossal bír, s e számoknak megfelelő helyet követelhet magának sok tekintetben a huszoukét euró pai állam kosott. Területre a hatodik, népességre a uyolcsadik köstÜk.Tiseakét olyan uraság van, mely nem haladja tal a mi népességünk kétharmad *l S mégis kis államnak, kis országnak nevezik, továbbá fiatalnak, pedig csak müreliaégre „ifjú,1\' (inert hát a hadjáratok akadály os iák a műveltség elaajalilásaban), mig ellenben (iorog- ós Olassoraságot kivéve egy állam sem viheti oly meassire keletkezését, mint Magyarország, mely eredeti íoldrajfi határait Ós politikai helyzetét a legérratetleaebbül megtartotta. Azt a véleményt U, hogy hazánk földbirtokai az adó terhe alatt elpusatul-nai, Ke-íeti Károly túlzottnak Av\'tja. Ná lünk egy négyszög kilométernyi szántó-tőidre 285 forint földadó esik; Olaszországban 458, Hollandiában 1024 frt. A ?isszabályosások nálunk oagyoa megasa-puntak * szántóföldet: de termelésünk egyo.dala, főleg busa termelés; a verseny Ktoabaa nálunk is terjeszti as éUlrav»ló- ságot, hogy a busát lisztben, as árpir szeszben, a kukoricsát sertésben értékesítsük. Keleti szólt as agrár mozgalom ellen is, továbbá a ídldbirtok jelsi\'ogi megier-haUetésérŐl, melyből nálank egy négyszög kilométerre ötezer teher (adóaság) esik. Áilamunk ma megbír háromr\'ás millió költségvetést, mig a negyvenes években nagy venöt millió volt as adó. A kereskedelmi forgalomban helyünk még elég sserény as európai államok kost, mert egy évi áruforgalmunk 930 milliónál többre nem tehető. Közlekedés dolgában a nyo!cs*dik helyen állunk; kösvetlen előttünk van a sorban Olassorsság s utánunk Spanyolország ; Oroszország szintéu mögöttünk áll-D« csak vasutaink jöhetnek tekintetbe, mert vizeink még nincsenek teljesen ssabátyosva p tengerünk ce*k fiúménál vas. As állam évi költségére nézve Francziaorszag áll elől, mienk a kileooio-dik hely. De államadóssága is Franesia-országoak van legtöbb: 9200 millió. Magyarország magában a nyolcitdik, as osstrák-msgyar monarchiáv*l együtt negyedik asorosatbao államsdósság tekintetében. Fejenkint véve, as államadósaig-ból egy spanyolra 229 frt, egy magyorra pedig 72 frt jut. Ip»runk nem áll ri-ágsó tokon, mert bár az állam, a kormány megless mindent, amit tehet, de magsa némáét a külföldi ipart dédelgeti a magunké, nak rovására. Népesedésre nézve is ross-ssul állunk, mert a köznép nem viseli gondját a gyeimeknek, s a szülési esetekre nésve szintén vele versenysűuk. A kivándorlás — as értekező sserínt — nem oly szerfölötti baj, amint hirdetik mert a tótok Amerikából, a székelyek Romániából nagyobbra visszatérnek. Kulturális viszonyaink javultak s iskolalátogatás dolgában elébb vagyunk Ausztriánál. De töiekednünk kell folyvást, bár hazánk ss európai államok közepes atlagán mindenesetre fölül áll. A külföldieknek nemcsak borainkról, czigányainkról kelleon hóbortos könyveket írni; megláthatnák sut :í. hogy nyugotí nép vagyunk, mely a ad veltséget védi a keleti es éssakkeleti barbárság ellen. Hírek. — Csütörtökre, tulhalmouott nyomdai munkák miatt nem adhatunk lapot. E*en elmaradó sx<% mot a jövő vasárnapon megjelenő saramban fogjuk be olvasstani, mikor is két iven Jelentetjük meg. E mulasMtásért, illetve késedelemért sxívex elnézést kérünk t. olvaud közönségünktől. — Molnár Ferencz, helybeli ma kertész ssját keselésü kertjét volt alkalmunk látni, s őasintea mondhatjuk, hogy úgy berendesését, valamint a legszebb csemetékben, üi te i vény ékben, véleményekben és virágokban való gasdagaágát ille-Óleg ritkítja párját. A derék szorgalmas mfikertesst és szép kertjét ajáaljuk olvasóink figyelmébe! —Körmenden alakuló^ataletíkai club alapító tagjai f. 1884 évi július b-én a v.-nádasdi hegyben levő fürdőhás-nál saját alaptőkéjének gyarapítása osél-jából zártkörű táncsvigalmat rendes, Kezdete d. u. 4 órakor. Személyjegy 80 kr, casládjegy 1 frt 20 kr. -—Halálozás. Ssvetics János (körmendi illetőségű) a bpeslí .Pannónia* szálló volt tulajdonosa, f. hó 16-án életének 50-ik évében Bpejtea elhunyt. Béka hamvaira t — Kovács Dez-ió, a kis 4 éves esimbalom művész, mar tobb helyen csudáiéira ragadta a hallgatóságot; a helybeli népiskolai- és óvodai növendékek előtt is játszott. Különösen a játékát kedves éneklésokkel kísérő óvodai növendékek között jól mulatozott a kis müvééi Valóban bámulatot keltő as a rendkívüli tehe aeg, mely a kis pösze apróságnál nyilvánul. Megáll as ész, hogy bol van abban a parányi fejben az a roppant memória, mely a legoomplicáltabb dallamokat legnagyobb könnyedséggel kénes rs-prodttcálni. Egyes indulókat, p. as erós teohnikaju „Rákóc-y induló"-;, nagy va-ratioju operetté-töredék éket a esd- szoros értelmében úgyjátasa. ö az 6 játékát, nagy aikerét egyálalán nem veszi komoly an ; neki mindaz csak játék. És mily egyaserü körülmény adott tápot e kis gémének! — Atyja Pápán egy kis borúié* rést nyitott, hova egy czímbalmoo járt el es.enkint játszani. Akt Dezső lelkét megragadták a czimbalom szomorú-.n zengő hangjai s engedelemmel próbálgatta asoa a hallott és lelkéhez tapsdt dallamokat. Később a kis gyermeket szerető ozimbal-mos csinált neki madsaghúru oaimbalmot ezen kesdett játszani. Igen természetes, hogy es alkalommal a iantasia fejlődé" is nagyban elósegitteiett, mivel játssás kösben a dallamokat a madzag-húr nem sengte; hanem annál jobban sengtsk-bongtak ások minden bizonnyal a kis Dezsőké Jelkében. Mikor később atyja „kriastkindli* gyanánt egy igasi\' c*tna-balmol vett neki, akkor egyszerre bámulatot keltő haladást tett. Három évss korában Pápán ha g.--r«eu;- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JTTNTUS 22 éa 1884. tsnyeaett jótékony czílre. Nagy föltűnést k.livén uskértoi körökbon, több oldalról jövő biztatásra édsa-ntyja felvitte a íórarosi conservatoriumbs bem a tatás végett. — Ott rendkívüli bimulatot keltett, s sz atyát assal a biztatássá* bocsátották el vele, bogy „csak hagyja még a fiat játszani, mert es a zenélés neki még csak játék; majd 3—4 év múlva hozza fel, akkor átvsssik s kiképzik ők, de nem ciimbalmozásra, hanem a songora és hegedű-játékban; mert belőle lehet mé a magyar „Mozart". Igy nyilatkostak * kis Dezsőkéről a cooservatorinm na«?y uiővészei. Hogy mily igazat mondtak, arról itt ia meggyőződhetett mindenki. Öasinlón szeretnők, ha mindig köztünk . volna e kii nagysága a jövőnek ; de neki mennie kell továbh, tovább, játszani ... a művészt. Tőlünk Zsls-Egerssegre távozott Kisérje útjában a Legnagyobbnak szeme, kínok isikéből paLlaOt. — A következő gyászjelentéseket retlük: Küluer Alajos könyvelő s niags, ugy gyermekei: Josefa, férj.Moitt, Anna, Berta és Aladár, valamint as Ösz ízes rokonság nevében, fájdalomtelt sziv-vel jelenlik szeretett fis, illetve fivérük és rokonuknak Kóhler Kálmán, m. kir. pénzügyőri ssamtiastnek, f. hó 19-én d. u. 2% órakor, hosssas szenvedés után, életének 25-ik évében történt gyászos elhunytát. A drágahalott bült tetemei szombaton, f. hó 21-én, d. u. 5 órakor fognak Teleky-atcsa 10 száma házból Hild S. első nagy-kanizsai temetkezési válalata által, a helybeli római katb. sírkertben örök nyugalomra tétetni. As engesztelő szent mise áldozat f. bó 24. d. e. 8 órakor fog a ss. Ferenczrendi plébánia templomban a mindenhatónak be-muUttatni. Nagy-Kanizsa, június 19-ikén. 1884;. Áldás és báke ham v ainl — Alulírottak szomorodott szívvel Jelentik szeretett leányuk, illetve nővére unokája és rokona Sanveber Ilonának, f. é. június hÓ 20-án d. e. 9 órakor, életének 13 ík éYében, hosszas ssenvedes után tortént gyászos elhunytát. A boldogaltnak hült tetemei szombaton, június hó 21 én, d. u. 4 ó.-akor fognak tízemére utcsa 7-ik ¦s. házból Hild S. első n.-kanizsai temetkezési vállalata által, -a helybeli rom. k ath. alkertben örök nyugalomra tétetni, resstelő szeut-miae áldozat kedden, .s hó 24óo,d. u 10 órakor foga . belí sz. Ferenczrendi plébánia tempóban a mindenhatónak bemutattatni. Nagy Kanizsa, június 20 áo 1884. Béke lengjen a korán elhunyt hamvai felett I ^arks* József, ny. azázadoi, mint atyja. Teréz, férj. Farkas Józsefié mint Ifj. Sanr*bcr József, mint fivére. . ritnvaber József, miut nagyatyja. — Felakasztotta magát. F. h. 5. esti 7—8 óra között Kottori községben egy szökevény huszár lett elfogva a a község ¦•órtönbe zárva, a hol ő — a kihallgat; •\'"¦ott alig fél óra múlva belépő körjegyző — feiakaastva találtatolt. A kör iő a f alak asz tásnál^ használt nadrág szíjat rögtön levágta, de az általa és ké sóbb a körorvos által alkalmazott felóleaz-tésí kísérletek eredménytelenek voltak. A huszár neve Gajd ár ^Miklós, aki aVarszs-don állomásosé cs. és kir. huszárssásadiÓi szökött meg, — Szlnházegesek ata tisztik áj &. az eddigi ismeretessé váll nagyobb szioház-égesek száma 571, a mely közül 290 jut as utóbbi 25 évre. A leégett színházak 28 százaléka csak 5 évig állott fenn, 13u/0 Ö - 10 évig, l8*/t-a 11—20 éFig, és lü e/#-s 21—30 evig. A leégett színházak közép fennállási ideje 22 év.. Az utolaó 25 év aíalt leégett asiuhasak által szenvedett kár 75 millió forintot teez és 10,000 ember esett szoknsk áldozatul. — Béka van a gyomrában. Egy szegény, képzelgő beteg napsaim osu őt szállítottak be a Kókus kórházba Azt hi-esi, hogy béka van a gyomrában, melyet Állítass szerint egy év előtt vízben ivott meg. Eleinte kuruttyolt is, de aszsl később felhagyott. Mint mondjs, már több isben próbálta megölni oly módon, hogy nehéz köveket rakott a hasára oly végből, hogy a benne leró békát agyonnyomja, de nem sikerült, asért meni végre, be a só básba. Neve Hegedűs, szül. ElŐházi Kati, 47 éves, özvegy nspssá-mosnŐ s Sár^tevesmegyei községben lakik. — Csodálatos szenvedély kerítette hatalmába egy párisi előkelő család egyetlen gyermekét, C.Luciekisasssonyt. A szép éa eszes leányon, ki csak tavaly került ki a nevelóintésetbŐl, s házbeiiek egy idő óta igen különös jelenségéket észleltek. Többnyire a reggeli órákban, csak nem naponkint olyan hevült állapotba jött, mint a kinek láss ,vao; s homloka rgett, ss árosa majd ki csat unt, e mellett alig állt a lábán és sokat beszélt, dalolt igen hangosan. E paroxysmos rendesen mély álommal végződött, mely bői a leány mindig nagyon rossz kedvvel ébredt föl es nagyon kiránts a hideg vitet. A család semmikép sem tudta kimagyarázni, mi is heti gyermekükéi. A Lucaie kisasszony Í»srohsmai pedig gynkoriabbak lettek s egyszer egy villásreggelin sszegény gyermeket oly erővel fogta el baja, hogy ősz-ssesusts az egész terítéket s egy lébe fojtott pástétomot a fejére borított a nagynénjének. Ugy kellett szobájába kisérni a csodálatos beteget és lefektetni. Senki nem képzelhette el, bogy mi baja van. Csak a nagybácsi, a ki nyugalmazott huszárőrnagy mondott annyit: „Én vén ka tona vagyok, sokat láttam már világ életemben és megmernék rá esküdni, bogy ss a gyermek felöntött a garatra,\'1 Persze mindenki képtelenségnek tartotta as öreg ur bestédét; hiszen Luczie soha sem nyalt semmi sse&ses italhoz s ss asztalnál is mindig agyonöntöste viszel a vörösbort, a mit s frsncsia családoknál a nők is isznak. Legutóbb a leány baja oly alakot öltött, bogy végre orvost hivatott a család. A leány magába vonult lett, tekintete merev, arcsán vörös foltok mutatkoztak ás kezei folyton remegtek. As orvos hosszas vizsgálat után kijelentette, hogy s kisasszony delírium tremensben,\' az as iszákosok essörnyü betegségében szenved. ,, Le be tétlenségnek látszik, a mit mondok," tette hozzá az orvos, „de diagnózisom nem csalhat. A kisasszonyt szoros felügyelet alá kell venni és meglesni, hol szerzi as alkoholt: mert hogy aszal él és nagy mértékben, az világos." A mélyen megdöbbent anya, ki még mindig nem akart hinni, maga vállalkozott a kémtserepre és im már első nap észrevette, a mint lánya a hálószobába osonva, az öl tözőaaztalról felkapta a kölni-vizes palaczkot és — nagyot húzott belőle. As snya eUtt egyszerre világot lett minden. Mott értelte meg. mértfogy házánál egyre oly tömérdek illatsser; e jelenség már régóta feltűnt neki, de hogy tudta volna megtalálni az Összefüggést a parfumeuse busás számlái és leánya „lázai" kost? A szerencsétlen gyermek sz Alkohol démon karjaiba dobva magát, Üvegszámrs itta a legkülönbösőbb parfümöket, ss Opopo-naxlól éa Ckipretől kezdve as Esu de Co-logneig, a melyek tudvalevőleg mind a leg-isztább spirituszban feloldott egy-két csepp illatos olajból állanak ; tehát több benuÖk a szesztartalom, mint a csapszékek leggonoszabu pálijsájában. Nem csoda, hogy nagymérvű alkoboUm rgesés Ütött ki rajta. As orvosok gondos gyógykezelés alá vették s szegény teremtést s moit sprá nktnt szoktatják le s tzerzról, mert a i tervezettől nem lehet megvonni as annyira m-gszokott folyadékot. Remélhető azenbao, hogy egy év alatt a leány teljesen m*g less mentve és szomorú szenvedély éból nem marad egyébb, min: egy meglepő és tanulságos lap as orvostudomány évkönyveiben. — Kántortanító választás. As ibárosi rom. kath. kántortanító! javadalom — nem, mint lapunk folyó évi 47-ik számában hibásan közölve volt, augusztus 22-én, hanem — augusztus 12-én fog pályázat utján betöltetni. — Vizsgalat az nj magyar gyorsírásból. A helybeli pulg. iskola azon növendékei, kik gyorsírásom két első részét rövid idŐ al\'stt elsajátították, ebből f. évi janius hő 25-én d. e. 8\'/j órakor, s polg. iskola helyiségében vizsgálatot tesznek, melyre ugy s tanügy barátait, mint különösen a gyorsírás iránt érdeklődőket tisztelettel meghivom. N.-Kanizsán, 1884. jun. hó 19 én. Dr. Kele Antal. — Gyilkosság. F. hó 9-én délurán 3 óra tájban a Bouctódföldhüc tartozó úgynevezett Újhegyen Lukáta József bonczódföldi lakost agyonlőve találták. A megejtett orvosrendóri vizsgálst szerint s lövés nevesett egyént jobb nyakán súrolva találta s s beállott nagyobb mérvű versét folytán halt meg. A fojtásból egy darabot nyakában találtak, de tőrét, vagy golyóra nem akadtak. A gyanú Fábián József újhegyi tzőtópásstorra van, ki is elfogatott t as illetékes hatóságnak átadott, — Uj megyei postahivatalok. F. hó 6-án Talián-DörÖgd és II-én Kis-Grörbő községekben kir. postahivatal lépett életbe. A talián-dörögd in ek kézbesítő kerületét Talián-Dőrőgd és Fokssod község, továbbá Rátkó éa Dabos paszta, s kis-görbŐinek pedig Kis Grörbő, Nsgy-Grörbó és Döbrőcze községek képezik. — Balatonba dobtak társukat. F. hó 3-án Visli Gábor csopaki éa Vtn-dics József b.-kövesdi halászok Sípos István akali halász társukat Kövesdre való menetelük közben s Balatonba dobták Hajójuk: a t Kovács Rezső tapolcsai- segéd-tzolgabiró a füredi fürdóbistos ur a Balatonon a hullámok által ide s tova látván hányattató*, egy matróz ós egy evezős kíséretében megmentésükre ment; hajó* jukbot érvén, nevesett két halászt részeg álllápotban találta, Vindiot alig tudott ittassága miatt beszelni s mWú feje verselt, társát a fflrdóbiitoa kérdőre vonván, azon feleletet nyerte, hogy Vindioa részegségében a hajóban elesvén, fejét beütötte. Másnap derült ki, hogy e két halász, harmadik társukat a vízbe dobták, miért ia s teltetek a csendőrök által nyomban elfogattak t a b, füredi járásbíróságnak átadattak, hol h tettüket beismerték) — filneveíéí A m. kir. igssságÜgy-mioíiiter Horváth Pál nsgy-kaniz*ai tör- vényszéki dijnokot a Csáktornyái kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. — Óriást katasztrófa híre érkezik Tífuszból a távíró utján. A Kavaksz szerint e hó elsején éjjel s perss öbölbea fekvő Kisem szigetén főld\'-engés volt. Mintegy tizenkét fslabsn s hasak romba dőltek; kétszáz ember életét veszté ; számosan sérülést szenvedtek. — Hirtelen halál. A dekenovecii körjegyzőnek téglavetői közül egy f. bő 2-án reggel muokakösben hírtelen maghalt. A megejtett orvos rendőri vizsgálst agy gntaütést állapított meg. Az ismeretlen nevü ét állítólag a Csáktornyái járásból való egyén kilétének kipuhatolása érdemében s hatóság részéről a lépések megtétettek. legjobb asztali- és üdítő Hal, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- ót hólyaghu- rutnál. Mattoni Henrik, MsWes Bt^ut OrvoH tekintélyek dllal vese, hagyásra, kösitény és hólyag bántalmak ellen, további s légió ét emésztési sservek hurutos Goáeni Ír bántslmaelve. SALVÁTOR - erényes rasmestes saraiiwii - ¦zénaavdns, Itassa, tártaim ? forrás. Borral luszsilva láss ksUetMt Bdiic Italt tzslsáltit Kapható ásványvii-keretkedél frkbes él legtöbb p, y ás y 82 er társas. k SalvatBr-forrit IfUftttsáe EPERJESEM Budapesten föra&ür EDESKUTX L. urnát. . 2JM .6—20 Kapható Kosenfeld Adolfnál, Nagy-Kanizsán. 2XTyllt Nyilatkozat A folyó hó 14-én tartott képviselő v ál ásatás slkaiméval midőn aaoa asjnos eset tör-tést, hogy tisztelt Ráta Kálmán gyakorló orvos ursta felizgatott párt egyik töredéke sajnosán bár, de jogtalan és indoktalan módon megtámadta, asoa hír terjedtett a városban, hogy én, —. alulírott lettem volna azon méltatlan sértéséknek okozója.— Ennek ellenébén becsületbeli kötelességem a történteket ami saját személyemet illeti s következőleg előadni: Midőn s tömeg ízgatotságát előttem ismeretlen okból láttam és halottam közel levén dr Ráts Kálmán úrhoz, őtis .további veszély kikerülése végett s rögtöni távozásra felázó Ili toltam, Es volt sgéss cselekvésem. Ünne pély sí k ij elen tése m. ~^fcs*l hogy alulírott általam igen tiszteli dr. Rátz Kálmáű orvos urat megsérteni sem ¦ jogom, som okom nem volt és ó neki midőn ezen tisztelet nyilvánítással tastosom ezúttal sajnálatomat fejeshetem kí as in doklatlan esély ellenében. Hogy pedig teljes szívből és ószintej lérsetb 1 a fentebbinek valóságát elismerem s még hossá teszem, hogy dr. Ráta! Kálmán orvos ur s városban hoshirré terjedt rágalmazó hírek ellenében álta- té r. *) nasank: egyik legaxénsavdus&kib S -*2a,^7*-La, kHQnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál z a gyomornak as idegrendszer bánts Imáin alapuló bajaiban. Általában a viz mind azon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása él az idegrendszer működésének föl/okozása kívánatos. Borral használva kiterjedt kedveítségnek örvend. 1883. éYben i millió palaczk szállittato-tt el Fris töltésben mindenkor kapható Edes B. Ht. ttr. ími^-slilSiíiil MirBln. UgynúiteB minden gyógyssertárban, rfcMerkereikedéa-ben ét Tendeglokben. l»m magiérlve érmé magit tőle Mtvem mélyéből eaeraaer bocain.tot kérek. Eme! tartozom sejit lelkiiamere-lemnek és dr Ritx Kilmia orvot ur ttai teletelek. Nagy-Kaniiíán 1884. juniu, 18. ElSttOnk: YABGA IMRE KOYACS LAJOS. tkm HENRIK. •) E rorat alatt köilottekért semmi tekintetben nem falai feleliuéget a Sierkeiztí. Hirdetések, -i.apve.er ét kiadó: 8ZAXAY SÁNDOR. Feleié, aierkeeité : YASS ALMOS. Laptulajaooo.: WAJDITS J02SEF. ötszörösen vegyelenezve. LntBUtll asztali rá. - OttosI tBiintöíBltöl ajáilra. Tartalma: SíéoteijSísr. PrBílani KruEiort loial SíesiMl 97-854 &3-534 48-888 48094 43-793 Petáücz Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem éa Klein és Berdln Márton. / 2087 2»— • Az egészség megbecsülhetetlen. Nemcsak nagyon örvendetes, de a szenvedőknek egyszersmind reményforrását is képezi a Hoff János-féle malátakészitményekról beérkező, folyton szaporodó gyógyjelentések. Zihálás, vértolulás, álmatlanság, köhögés és idült rekedtség meggyógyítva. k (A felgyógyultak saját vallomásai.) Hoff János árnak, feltalálója ás egyedali gyártója a valódi malátagyárt-manyoknak, cb. kir. udvari szállítónak stb. stb. Bécs I. Oraben Bránerstrasse 8 NtntBllltE 1884. Btroál, 29. Több éren it asenTedunk aihaliabmn és. fejnek irányuló vér>olalilban, minek kóretkestébea kbiei .oltunk a kóiaégboeaóenek. orvosi tanicr. a Hoff Jiuos-íále malitakivon.tokát baamaltut ét örömmel elismerjük, bogy moit már teljesen felgyógyultunk, ösmos ismeroaetnk, a kik bennünket moat látnak, esen gyógyulást valódi csodának tekintik. Hasonló asenredók javára kívánjuk est köshirré tenni. &. Yi\'EYKELKA, féerdésr a aa. Ur. szab. osztr. auiy. éJIsjnvssüt-tárauáfiil Ressai Bogdar, Tisztelt uraim! Nőm, ki már féléve, hogy beteg, az ön Hoff János-féle maláta egészségi sörét használja, mely által gyors és jelentékeny javulás állott be szenvedéseiben. Kérem tehát ismét egy ládával utánvétel mellett küldeni a valódi Hoff János-féle malátakivonati egészségi sörből, melyet nőm teljes felgyógyulásáig fog használni. Dicsértessék a feltaláló neve. — Léva, 1884. apr. 23. HEGEDŰS SÁNDOR, urasági kertész. (Közjólét érdekében.) Ezennel kijelentem, hogy heves hurutom és köhögésem a miff János-féle maiátagyártmáuyok álcal teljesen meggyógyíttatott, miután előbb ezndenfélét sikertelenül használtem. Ezekután mindenkinek a legmelegebben ajánlom eket. — Budapest, 1884. április 6-án. CSD2ÁSZ JÁNOS, honvódazázados. Ara a mlMl HOFF JÁNOS-féle maJátaUronat-egészségi sörnek: 1 palaoak 60 kr. 11 palaosk 6 frt i palaoak 15 frt, ÓS palaoak 30 frt, 11 palacaklól keadve bérmemea hashos aaállitiaaal, Budapestre! való sailliuU-aal: 11 palaoak 6.60, 28 palaoak 16, 58 palaoak 32 frt. Feikilo maláta etokoIU í ?-40. II. 1.90, III. 1 frt. (Nagyobb mennyiségűé, rabatt.) Maláta-ezuKOrkák 1 saoakó 60 kr (van \'/s és Vt aaoskó ia.) Kalátakironat 1 palacsk 1.12 frt, kuebb 70 kr. Gyermek tápmalátaUszt 1 ír- Zgj malátafardó 80 és 50 kr. 2123 6-6 Főraktár Király Fereucz s „MegTáltőhOí" talmiett gyógytára Nagy-Kanlzsin. HUSZOK HAKMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐ E JUNIUS 22 én\' 1884 BUDAPESTI HÍRLAP POLITIKAI KIPII/aP. Szt>rke<Kt5k és kiadótulajdonosok ; CSUKÁSÉ JÓZSEF és RASI JENŐ Előfizetési Ara: gr» 1* írt. ?61*rn, .Tt. K<rjsT»tl<lTr« S írt. 60 kr. Sffj nói» 1 frt 30 kr. Szerkesztőség és kUidohivalul ; TV. kéri kal»p-ntci* 16. «*- Dr. Popp A „Budapesti Hírlap1- nem pártlap. Pártja — olvasóinak kiterjedt köre. Szolgálatokat nem kivan se kormánynak, sn jobb, se balpárLoak tenni, csupáo a közönségnek, es ami ugyanaz, az országnak. /— Miből állnak ezek a szolgáimtok? \\ Első sorban abból, bogy mindenről a mi az országon belül vagy kívül akár politikai, akár társadalmi, akár művészi, akár tudományos téren felmerül: híven, pontosan, gyorsan, röviden, de mégis kimeri óen és részrehajlás nélkül értesítse a közönséget. E tekintetben egy hazai lap sem múlja felül a „BUDAPESTI HÍRLAP" ot. Vannak a nagyobb ée drágább Irpok, melyek terjedelmeaeb beo tudósi auak de nincs, mely pontosabban és páratlanabbal adná értesítéseit A .BUDAPESTI HÍRLAP" olvasó közönségén és íróin kívül nincsen senkinek e krrekfóldöo lekötelezve, s« osztálynak, se pártnak, se kormánynak, »e nyilvános v*gy magán társaságnak: A .Budapesti Hírlap\'-nak csak egy hatalmasság parancsol, az diktálja vezérczikkeit, az szabja meg magatartásit, s e hatalmasság: a nagy közönség és az ország azonos érdeke. "^SjBJ Ennek lesz stolgal.lot. aki a .BUDAPESTI HIRLAP\'-ot pártolja. Neküuk bincs kitAI féljünk, nincs kitől reméljünk, kivéve olvasó közönségünket, a mely itól Káváink ea cselekedeteink felett. A „BMapsti Hírlap" Taadea tartalma a pvetkezSs ll^^^:;:"^km:l:^°: tík\'aí birA, a fővárosi ügyek, az egyesültek, a müvészstek rovata. IV. A funtoaabb események bővebb leírása külön csikkekben. V. Távirati tudósítások. VI Napi eaimények rovata. VII. Közgazdaság. — Ezenkívül a mellékleten rendesen egy-egy vezércsikk a társadalom valamely osztályának érdekeiről, országgyü^éjti\' tudósítások, tarosa,\' törvényszék, yidéki hírrovat, önálló ísmeretterj-sztő, szórakoztató ozikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról éa allimdyao egy regény. A „BUDAPESTI HÍRLAP" RENDES ÍRÓI: CSUKÁS! .JÓZSEF szerkeszlő. báró fCAAS IVOR, prof TELEKI SÁNDOR ezredes, RÁKOSI JENŐ. BALOGH PÁL, BENEDEK ELEK, BEKÉNYJ .LÁSZLÓ; dr. CSAPODI ISTVÁN, KAOZIÁNY GÉZA, MOLNÁR LÁSZLÓ RÁKOSI VIKTOR, SZOKOLYAI KORNÉL, dr. VOLF VILMOS. Rendkívüli alkalomkor lapnak rendes terjedelme, a mely 12 oldalnyi, hol *ST fél, hol egy egész ívvel kibővül. Nagyobb üunepcare ünnepi számokat adunk l.i a feldolgozott hírlapi napi anyag mellett becses és érdekes tartalommal. Kiváló események színhelyére külön tudósítókat küldünk, akÍK ügyességük és megbízhatóságuk által egyaránt lekötelezik a közönséget és s szerkesztőséget. Bécsben Berlmbsn, Parisban és Londonban rendes tudósítóink vannak, akik közvetlen benyomásaik alapján adnak birt arról. ,ámi e világvárosok lakóit .foglalkoztatja. * A .BUDAPESTI HÍRLAP" aJagolCMbn politikai, szépirodalmi, társadalmi és gazdasági napilap. Előfizetési ára: Félig évre 7 frt — Évnegyedre 3 frt 50 kr. — Egy bóra I frt 20 kr. Az előfizetés legegyszerűbben postautalvánnyal teljesítheti e czimec : „BUDAPESTI HÍRLAP" Budapest, Kalap-utcza lrj-ik sz, alatt Tisztelettel ajaulhlk a „BUDAPESTI HÍRLAP *-otf eisÖ ói rendithesleu hirdetőjét a marryar némtet államérdekeinek, a U magyar közön-BÓg lek öl élező figyelmébe. a „Budapesti Hírlap" kiadó tulajdonosai. mmmmmmui szívesem szolgál a kiadóhivütál cs. kir. udvari fogorvos Aiateii íot- es szájra.. pvt i, btpftftasei Ur. -2. Ea a Popp-fele Anatherin szájvizet betegeim nagy számánál kitűnő JÓ Sikerrel alkalmaztam a száj- és fog-b^tegse^ekben, miután annak vegyi tiszta voltáról tuljesen m«g vagyok győződve. Még az idült hnrntnM is a legsikeresebb hatással van a száj, gége éa torok megtámadott részeinek a POPP-féle Anatherin - szájvízzel valő érintése. Dr. KAINZBAUER cs tanácsos, SrdernlUt drofessor. 2162 1-3 Kapható: X-Kamuin: Királyi". Belus Józa. gyógyaz. Práter ti. gyógy, rasselhofer J-ia»eí Rotenberg F. Roeeufeid A. A.-Lendrán Kiss B. gTÓgyni. Marczaliban : Ki»i Itt rác gyóey. Murasiombaibau: Banócay A. gjt Keszthelyen Braun P\' gyózyiz. Z-EgerB*egen. Holldsy gy- Karádoo : RochliU I. gy^gvtt Tapolcxán: Gl«awr J. gy6gy<z. SOmt-gUo. Stamborazky L. gy. Perlakon: 8ipoi K ö»t (rvótryia Ktgy-Atád: PfiStererK. gyögyis. /iagy-Bajomban : zlaczky M. gyógyta. Csurgón; Plachner F. gyógy*. Csáktornyán: Gönci L. gy. Nemes-Vidon : Kiss I. gyógy. Kapotvt. rott Aagosztin L. gyógy. BabochayK. gyógyít. Saigvtvárott : Salamon I. gyógyszerésznél. A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik legsténsarosabb S AV ANYUVIZE melyről Dr.- Arekal Antal ás Dr. Vsrg« Zsigmond főorvosok bizonyítványa szerint elumerteiet:, hogy kitUnS szolgálatot teaa alégaéii, oinés ttétí ét vizeló ¦zerret hurutos báptaimaiDftl, a gyermekek görvóiy éa angol bajában vérszegénység, a gyomor idegrendszer bintalmaiu ala-pu ó bajaibíti. Borral iwiin élBuá jezsfö ClS Friss töltésben «l.desktrr kiptuta Főraktár: 211916-80 a. SZÁVA JÁN0S>nál! Budapestért, r IV. sarkanytui ntcaa IM. Bz. és a több füazerkereskedéaben. Leány-nevelő intézet. 8 osztályú iskola és művelődési osztály THILO AMÁLIA. . BéCS. I. Hohenstaafengaase 11—»\' Növendékek felvétele mindenkp Alapíttatott 1858. WALSER FERENCZ 1 : % első magyar gép- és tüzoltoszerek gyára, harang és érezöntódéje BCDAPESTEfí Eottenblller-ntcza 66 I S széről modurii techuikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyar, áíjmKntesen küldettiek Ajánlja c}•ártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban elvállal teljes vízvezetékek bereride-i ztstít,varosok, főldbir-1 tokosok, ipartelepek. ! armentesitő tarsalatok es magánzók ré- alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és maganfardök felszerelésére, sz&gmen- tes Crszékek feiálli-tására és minden, viz a, művi munkalat gyors > és pontos kivitelére képes i árlapok és részletes költ-ségter-\'ezetek kívánatra 1 IS SC« i. s s 03 tS ü cd — ! Si-cil !3 «1« be 1 « r* >,~a 00 . f 55 -o 8 -o 5 ^ » §1 S L A .5 % t -ja. ph ^*^Ty fa i 03 ,2.\'« * f^-íö 1 > eS * _ I ^sa^ ™. -C. -™ -íüs*. savhnyukűt STEFANIA Kcranatierczsgnff forrás: Föraktr: Nagy Kanlnáo: W elsa fivéreknél. Kapható: mindon inv.iiyvi« kereskedéab.D, ebédlíkbon «tb. 2088 11—25. 12 g S I 1 I *s 5a n Colasi yaluil * ha minden dobozon*\'-s gyár-jegy : a zaa.« ój Moll loksaoro-¦iiott rz*^ nyomata látható Ezen porok tartós gyógyhatiia makacs fysSltr- éa stezttsjek, gyomoreö rci é« elnylákáaodás, cyotnorégés, rögaCtt dsgalái, saájM kártalaiU, aranyér i* a legkQ-lOnféiébb ni! betegséflek ellen 3Í) ép óta folytonosan uóvek-MÍÖ •U<m<w*sh sn r*lM8nl. Egy eredeti dob^.z baszoálati ntaiitássai l frt. Hsjalsltvázyek tirveayaaai aioaztetzek, MOLL SEIÍILITMW franriahoivizeszaso. Köszvény, ezós; míudüniiemB halogatás éV-liénntái, fej-, fnl- éa fogfájás aikeres gyógyi-tasáhoa bedirziB- ssri-.bsroflatásnak raindeonema lérHiések, é. ssbsk, gyuládisolré* daganatok el en Benzoico vízzel keverve, hirtelen betegedéi bányái és koJ ika ellen. K»T P00"\' utasítással 80 kr. SOt>8 14 ~°* Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. A. csáaxár királyi ndv. szállító- Raktárak : Naay-Kaaiza\'a: Belua Jórsef gyégyzzeréaz. Rnaenf-ld Aa Feaaelhofer Józtef. Báréi : Dorner S. Cssktsrsys : Göncs L. gyógy. Kapesvárstt ito otícz Ad. Keszthely : \\Yu>sch F. XSrmeid : Kátz Jánoí. MarozsJ : isstl SliflStvar : 8zalay József Zaa-Eg«rsZSf : Hóllóay J.. Egyógyaserátz. ^ Férd WLW -Kl^\'X;01>kTA.I TANODA ~9f EGTÉTE8 ÖííKÉNTfcS TAJíFOLTAst. Badanettsa, asavkarsaa^toza 13. sz. Kzen tanfolyam ily fiatalok számára fennáll, kik katonai cötcIetsttaégüknBk mint egyéves flnkdnUssek elegei tenni óhajtanak, de ehhez egy vizagát letewii kóte-lt«sk. Elea taafeiyaM 1884. jsUas lés vezai keadetét a hat őriig tart, naponta bárom e*U előadási órával, hogy a réwlTeTÖk nappal polgári foglalkosáaokai elvéget-bessék A vizsga német, magyar vagy horvát nyelven leteheti, A növendékek kívánatra .xálrázt és ellátást ^.yerbetnek az intézetben. Eeiratisok naponta as tgssgató* ¦ági Irodában. Programotok kívánatra lafyes. 2iso i-t A2 Igasgatíwias. Wajeiu József kőnyynyomclAjából Nagy-K&iiissiii. NAGY-MIZSA, 1884, junms 28-án, Huszonharmadik .éyiolyam, öoIíííéí.; sr erezz erre . . • • s frt lel e.re ..... 4, , "•k/ed erre . . 3 , JCjry mim JO fcr HIRDETÉSEK 5 baszboi petitaorban 7. auodirm 6 i mifcden további sorért í kr NTILTT ÉRBEN toronként.10 krért Tétetnek fei Moestán illeték minden egyes íini*-lézéri 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT. .-. lae szellemi részét illető közien A. nyei a zxerkesztőböz, > inra.fi részét illető közleményei pedia, kiadóhoz bérmentve iatésendők : NAGY-KANIZSA Winslcsbar. Bérmentetlen ie»elek csak ismén mnnkatiriaktől fogadtatnak el. Kiíratok tímxs nem küldetnek, Á nagy-kanizsai Kereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet*, a „zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesölet«, t ,nagy-kauizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ^soproni kereskedelmi a iparkamara nagy-kanizsai kulválasztminy " hivatalos lapja. csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 11 e 1 eiikiiil kétszer, vasárnap- s Fclhivás előfizetésre Az év második felével ismét félté rjük lapunk pártolóit, bogy előfizetéseiket meg&jitani s lapunkat ter-] eszteni szíveskedjenek. Mi — amennyiben csat tehetségünk bengáli — igyekezni fognnk t. olvasóinknak egy vidéki társadalmi lappal szemben formált igényeit kielégíteni. Hogy pedig ez Ígéretünket mentől inkább beválthassuk, . kérjük dolgozótársainkat is, hogy szerény lapunkat — becses ígéretükhöz híven — továbbra is támogatni szíveskedjenek. Igy hiszszük, hogy nehéz, de szép feladatunkat megoldhatjuk-. Lapunk előfizetési ára: Félévre (jul. — decz.) 4 forint. Kegyedévre (jul.—okt.) 2 forint. Hazafiúi tisztelettel: A kiadóhivatal Harcz a megyében. . 8parta. Az úDfc junii> °*Jj Komolyan megfontolva a jelen-iorv<;g folyó politikai és társadalmi küzdelmeket, el kell ismernünk, hogy Jókai Mór , Jövő század regényó*-nek ojj^ \' része : az „örök harcz* nem köi-*BJÍÍ- .lom, hanem komoly tényeken ala-1 "pulu jóslat, mely .sokkal közelebb van a megvalósuláshoz, mint azt a korúak helyzetét és viszonyait közönyös szemmel vagy rózsás szemüvegen nézők ni nék. «o Nem hódolunk sötét világnéze-iáek. nem elemünk az oknélküli ánkozás, a desparatiotól meg éppen ivol vagyunk , s igy az előttünk folyó események megítélésébe teljes higgadt .\'Aggal, komoly tárgyilagossággal bo->.sát a\'ózhatunk. Elismerjük, tudjuk ugyan, hogy a közvetlenül bennünket érintő dolgok bonczolgatása kényes dolog, darázsfészekbe való markolás; és kényelmesebb is volna azoknak minden megjegyzés nélkül szabad folyást engedni ; de a hírlapírói kötelesség kezünkbe adja a tollat, s azt félredobni a közérdek és Önmagunk ellen való vétek volna. Országos bajokkal bíbelődni nincs szándékunkban ; csupán a megyénkben folyó küzdelmek felett akarunk egy kissé meditálni. Hisz talán egy megyében s«m jutottak még oly közel Jókai „örök harczá"-hoz, mint nálunk 1 Szomorú társadalmi és pártharcz lassítja megyei életünk emelkedését, mely folytonosan elkeseredettebbé fejlődvén, lehetetlenné teszi megyénk virágzását. L harcz nak spcczi&lis indító okai vannak; s mindezen indító okoknak fő-fó és úgyszólván egyedüli forrása : amelyei székhely. Mióta Nagy- Kan izsa geogra fiai előnyös fekvésénél fogva a kereskedelemnek gyupontja lett s rohamos emelkedéssel a dunántúli városok legtekintélyesebbjei közé sorakozott, folytonosan felszínen van az a kérdés, vájjon megyénkre és annak közönségére nem volna-e e/őcyösebb, ha a székhely Zala-Egerszegról JN agy Kanizsára tétetnék át ? Egerszeg ngyanis annyira távol-es:k a vasúti állomástól, hogy oda gyűlésekre csak nagy üggyel-bajjal juthatnak el a meszszebb lakó megyei bizottsági tagok, s azon kivül nyilvános szállók dolgában meg oly szegény, hogy a nagygyűlések alkalmával ott tartózkodó vidékieknek szállás tekintetében valóságos marty-riumot kell kiállaniok. Nagy-Kanizsára ellenben a megye legtöbb tájáról vonaton juthatni el, s különösen, ha a Keszthelyt, Tapolczát, Devecsert, Pápát érintő szárnyvasut létesül, talán az egy Gö- A tizenkettedik évfordulóra. T. V. nek. Ing as óra lazac porcaegéisal Percére peres mnl\' halkan, csendesen; Mozdul karja mély elmélkedéssé 8 mér kévéikét mérhetetlenen — Tizenkettő már régig lejara Td.no arnyát nj derűre váltra . .. Méla búgon éjfélt cieng as őr*, álmodj népet, érek álmod.ja! álmodj zzépet s bár molaodd légyén Mit megtagad a való talán; Csüngj te rajt az édes bit nevében Lá ihatod megteljesol re tán. É* saonredést türre nénin, saépen, Higyj, a hittel a remény nejében... Méta hangon éjfélt eseng as óra: Almod; ssépet érek álmoöéjal Térd, na szenredsz életed keresztjét, Í\'*Í> **J0K Dtr lenn, a szírbe\' lenn bzent zálog •\' szebb jövóre lesz még Ott ran már a rejtett könnyeken. .. Tizenkét ér nem tanított erre ?edig már a mait borong felette. Uéla hangon éjféli cseng az óra: Álmodj «zópet, óvok álmodója. I Ab! mert ós boldogság az élet biearedve íz, még álmodhatunk Még az elmúlt « jöTondö érek Nyomait nem hordja komlóknak, kiig szirtinkben képek képet érnek: Előleg a szende rsménynsk. Uéla hangján éjfélt eseog az éra ; álmodj szépet, érek álmodójal Bátki L csejt kivéve, nem lesz a megyének egyetlen pontja, honnan kényelmesen és könnyű szerrel ne lehetne Kanizsára jönni. Szállás dolgában pedig most már a legkényesebb igényeket is könnyen kielégítheti. Meg e reális okokon kivül száz és egy más ok forog fenn, a mi a székhely Kérdésének fontolgatásakor a mérleget Nagy-Kanizsa részére billenti. ZaU-iigerszeg is tudja mindezt, de azért fél és küzd, hogy ne veszítsen. Hiába: nagy igazság rejlik abban, hogy a történelmi tények kisebb-nagyobb mérvben ismétlődnek. Az ó-korban két kiváló város küzdött a hegemóniáért: Athén és Sparta, Lakói: a ionok és dórok, testvérek, a közös hazának gyermekei. Az átkos versenygésból 27 évig tartó, az úgynevezett peloponnezusi testvérharcz keletkezett. És mi lett ennek következése ? Az, hogy Görögországnak ereje veszett s a régi egység meglazulván, előkészíttetett a i\'tnacedoniai uralom. Ezen történelmi tény ismétlődik megyénkben, ebben a kis magyarországi államban, melynek Athénje Nagy-Kanizsa, Spartája Zala-Egerszeg. Valóságos. hadjárat van e két derék város között, elszomorító minden, komolyan és higgadtan gondolkozó főre nézve. Az erőarány itt rs ugyanaz, mint a peloponnezusi háborúnál. Athénnek volt pénze, virágzása, Spártának harczedzett hadserege. Kanizsának van virágzó kereskedelme, roppant nagy forgalma, kiváló értelmisége, anyagi áldozatokra képes lakossága ; Zala-Egerszeg szívós hadtesttel rendelkezik, mely részére a mult idók árva reliquiaját, a megyei székhelyet rendületlenül védi, s e czélból minden áldozatra kész. Hisz csak is a megyei székhelynek e féltve Őrzése ad magyarázatot azon körülménynek, hogy Zala-Egerszeg és vidéke argusi szemekkel ügyel fel, nehogy Kanizsa befolyásos országgyűlési képviselőt nyerjen. Ez ad magyarázatot azon körülménynek, ami Jókai Mór jelöltsége alkal mával előfordult, hogy egerszeg-mel-léki intelligens ariemberek átjöttek választókerületünkbe a függetlenségre hiveket nyerni s haza menvén, nyugodt lelkiismerettel szavaztak a kormánypártra, Ugyanily jelenségek mutatkoztak Falk irányában is. Ez utóbbi alkalommal azután szinte általánossá lett a küzdelem, s Egerszeg érdekei mellé csatlakózott a megyei birtokos osztály tekintélyes része. Azt is hallottuk, hogy megyei irányadó körökben határozott föltevés Nagy-Kanizsa városának befolyását a megyével szemben teljesen erőtlenné tenni, s mindent elkövetni Zala-Egerszeg érdekében. Bizony-bizony pedig nagyon kAr ily kicsinyes boszuállásra vesztegetni időt és erőt. Mintha bizony Nagy-Kanizsa városa valami nagyon óhajtoznék Zala-Fgerszeget reliquiájától megfosztani; s mintha akkor, midőn e kerületnek tekintélyes követet óhajt, más nem is forogna eszében, csak, hogy mi-képen lehetne azt a szegény Egerszeget a székből kiütni. Ami történik itt más szempontokból és messzebbható czélokból történik. Mi örömmel látjuk mindenkor Egerszeg emelkedését; örömmel észleljük a haladásra való őszinte hajlamot és törekvést; szívesen \' is adnánk neki azon módokból és eszközökből, melyekkel mi az emelkedésre bőven rendelkezünk, s melyeknek ő hiányával van. De Egerszeg bárminő eszközök- kel és módokkal sem emelkedhetnék most már Dunántúl tekintélyes városainak sorába, mivel sem fekvése, sem egyéb viszonyai a haladásnak j kedvező talajt nem nyújtanak. Hogy ilyen Áldatlan földért mért folytat lakossága oly elkeseredett küzdelmet, nem tudjuk. Annyira, ameny-nyire a kor és a közvetlen helyi viszonyok és érdekek megkívánják, Egerszeg is mindenkor haladni fog; de attól a villamos haladástól, melyet egy megye vezérvárosától Várni szokás, távolmarad ezentúl is. Mig ellenben Nagy-Kanizsának — akár akarják lakói, akár nem — rohamosan kell haladnia; mert ngy kívánják geográfiai fekvései és a beözönlő idegenek, kik a szélrózsa minden irányából berobogó gőz kocsi kon ide rajzanak nagyszabású üzleteket kölni. Igy szaporodik és van örökös pezsgésben a város; igy támadnak szakadottanul haladást föltételező igények. Nagy-Kanizsát tehát haladásában megakasztani vagy lakóinak befolyását, tönkretenni lehetetlen. Az iránta folyó harcz mindenkor meddő leszen. Sokkal áldásosabb volna ennélfogva, ha megyénk széthúzó elemei tömörülnének természettől nyújtott •előnyeink érvényesítésére, s azon munkálódnának: miként lehetne a közöttünk és bennünk rejlő anyagi erőt erkölcsi czélok elérésére felhasználni? Erre nézve pedig — minden elfogulatlanul gondolkozónak el kell ismernie — Nagy-Kanizsában óriási erő rejlik. Mire való törekvés hat mellőzéssel, faj- vagy pártgyülöletbol eredő ellenségeskedéssel éppen a megyére legüdvösebben felhasználható positiót akarta megfosztani a tetteknek ót megillető helyétől?! Az ily folytonos harezok után (Spártáé) Egerszegé maradhat ugyan megváltozhatlanul a megyei szék, a hegemónia; de (Atthen) Nagy-Kanizsa, hoyatovádb könnyen fölépit- A csipkerózsa. Zöldbáfionynyal takart pad kinálko-¦lka nagy bükkfa tévében: ilíjmellétu, kí pöikóos, idea puha mohára, A napsugarak a finom azalakroí mar lecsókolák a rezgő barma tcseppeket. Liad odafönn mint lenged a fakadó lombot a szellő; lágy suttogásahoazánk im lehat. Hallod a csattogó csalogányt? Nem rég jött meg messze íöldről: tiszta szívből hálát ad as égnek a verőfény ért, a tavasz ért, az újra születő szerelemért. De szavát még te Bem érted; és érteni még most ne kívánd. Előttünk friasen zöldéi ó pasait terül, sárga éa piros virággal tarkára hi meive. Ü.dait a bokorban, ibolya nyílik; a pillangó elröpül fölötte, de a méh vidá mun döogiosélve fölkeresi és remegő kebelén örömtől ittasúlian szivja a mézet Mint örül minden a létnek! Végtelen gyönyör árad el a világon. Szeretőéi ugyebár, miként ágról ágra a pintyőke, ssőkdé-cselniarétensa lenge pillangót kipirult ar czaval, kacaagva Űzni. Megfognád, de megszánnád foglyodat; elboosátanád csak hamar. Oh! dekésőnsaegénynek. Asőszár-nyaihosate kicsiny ujjaid ia durvák. Oss-szeiörve csonkán csak vergődnék a fflstá-ia.fi kőzött, föl a magasba, a tiszta verő-fényresoha többé nem röpülne. Ne bántsd szegényt, Örüljön ő is zavartalanul. Uij ide inkább mellém a mohára, függeszd reám állattanai pajkos szemedet és hallgasd e kis. mesét: Pázsitos t artao, magányosan áll egy ágaa-bogas, tövises csipkebokor, Ősszel megrakva pirosló bogyóval, tavasszal ró ssaszínü ssirmu, halovány virágokkal. Elélte meassire mosolygó rét terül; arassalak és nefelejtaek kozt rejtve bujdosó osermeiyek- Öntdsik. Mihelyt eltűnik a hó, • p-«aajrtáral együtt évről évre m^gjó a rét lüudóréis. Oyermtkí kedvvel fut-kérői kerasilül\'kuul a réten; rni.it te, ő ii kaoMgva üti a fürge lepkéi, Ha elfogta, keblére szorítja, megcsókolja ós njra szárnyra ereszti. Éi csókjától a gyöngéd siárnyak csak szebben tündökölnek^kacsájából dalt tauul a pacairta, piczi lába nyomán illatosé virágok nyílnak: itt fehér, ott piros, majd kék avagy aá\'ga. Mikor a csipkebokor megnőtt és levele kiterült, egy langyos májusi reggelen a tüodér épen egy igénytelen, fehér pillangót fogott, bogy azurarint varázsoljon szárnyaira\' D<3 üsés közben messze lengő fátyolé a bokorban fonakadt és tövisein ssás meg száz foszlányra szakadt. Mindenik egy-egy csipkerózsának adott könnyű, illatos szirmokat, szebbeket, mint bármely más virágé. A tündér észre se vette veszteségét, hanem csak űzte a pillangókat as egéss tavaszon, aa egész boldog nyáron át. Ámde eljött aa őss s az Őszi hideg szél, éa a tündér sirva kereste takaró fátyolát Kereste mindenütt a réte, kereste a csipkebokron is, de itt se találta: még a tavaszi szellő tovahordta, ki tudja merre? H.dba voltak a könyek, hiába ontottak az irigy tövisek vérciÖppöket a kereső ujjaiból. A tüodér as elveszett helyett ss ökörnyál ezüstös fonalából szőtt magának aj fátyolt és a költöző madarakkal elköltözött ő is, a lombok zöldjét, a virágok illatát, színét elvivé magával, A réten mi sem maradt a nyári díszből, csak itt-ott hervadozott néhány kikfros, oaak a csipkebokor ágain csillogtak a vér-oaöppők, a piros bogyók késő, szórnom őszig . .. Es a csipkebokor meséje. Ezóta mindé ? évben újra meg újra ielölti tündértől rablott ékességeit, csakhogy a bájos szirmukat tavasa utójáig féltve rejtegeti bimbóiban. Volt egyezer egy, siáz kötött a legszebb, legnagyobb, amely megunta a Huonjadoaást ós idő előtt kinyílni vá- gyott. A hóvirág a nap melegebb sug>rá-tói már rég elfonnyadott, ibolyaillattal megrakodva a szellő, miként himporral a méh, már més vidékre esáilt, kinyílt a gyöngyike s a réten annyi más virág: midőn a kis csipkeróssát még kemény, zóid levelek zártak el a világtól. Csupán a napsugarakból ssürődött be hozzá néhány, fölkeltve benne a vágyat a csép pillangók atán, amelyek a kinyílt virágot boldogítják, b a melyek reá, nem ís feslő söld bimbóra, még csak rá se néstek. Ezért a bimbó szomorú volt. Kérve kérte anyját a csipkebokrot, kérte a napsugarat, hadd nyíljék ki a többinél hamarébb, hadd enyelegjen szirma a szellővel, hadd ringathassa keblén a pillangót. És ime, használt a kérés, a hossza sóvirgás, rózsává nyílt a bimbó, de fájdalom, minő róssává! Szirmai még ki nem fejlédhetének, kicsinyek,satnyák valának és ülatoélkühek, kelyhébe méz se gyűlt még, pillangót csalogatni. Ott volt a balgatag virág, már nem bimbó, de még nem is róssa. A pillangók csak megvetőleg tekintenek reá, még a legutolsó se tariá érdemesnekjhogy keblére szálljon, inkább a pitypangot választotta as is. Most már látta is, ssegéoy csipkerózsa, mint csügg más virágon a pillangó meg a méh és most volt csak igazán boldogtalan. As első hajnal hűvös szellője, iiditő a többire, aa ő gyenge szirmaira halált hosotULeperzael-ten, élettelenül hajlott le aa anyaágról, midőn testvérei néhány nap múlva teljes pompával kinyíltak és sserte hintek illatukat, száz pillangótól, máhtől ostromolva, végtelenül boldogan . . , Látod kicsikém! csipkerózsám, olyan bimbó vagy te is, mint aminő volt as a szegény, mielőtt oktalanul kinyílni vá- gyott. No ne fordítsd el, durczásan fejedet, ne tépd ext az ártatlan mohát! Hiszen szép a bimbó, ha még zöld levél borítja is, ba a léha pillangó még nem is ügyel reá. Ne haragudj arra, aki ilyennek mond : csak addig vagy igazán boldog, amíg reád illik e mondás. Oh! ne akarj oly nagyon rózsa lenni, ne bánd, ha a lepke még most másfele ssáli is. Ne higyj as álnok napsugárnak, a kinyílást ayomban éri a her-vadás és — ugy lehet — elhagy a pillangó, a ki néked hűséget esküdött, vagy föl se keres, a kit bimbókorodban te kívántál és akt után akkor majd nem szaladhatsz, Menj, menj, kergesd a csapodár szárnyast most még a réten és adja Isten, hogy sokáig megmaradj\', ami vagy, még ZÖld leveles bimbó, kis csipkerózsám! Tót-Sierdahely, 1884. spríl 22. Ifj. APÁTHY ISTVÁN. Otthon. Itt a tanév vége $ megyünk hasa! Hasa! mily édea>varás*t gyakoro* esen egysserű ssó as ifjúra, midőn hosszú távollét után szeretteitől a robogó vonaton ülve gondolataiban előre elrepül — hasa. Szárnyat óhajtana ennek a dübörgő, prüszkölő fekete szörnynek, hogy gyorsabban mint a villám repítse Őt as édes,otthonba, hol a szerető szülők, testvérek, gyermekkori játszótársak várnak reá kitárt karokkal,hogy keblükre ölelhessek, különöasen ha azon büszke Öntudattal képes odalépni eléjok hogy hát: érett vagyok. Mily sokan a régi bajtársak közül nem ismernek reá! Hja, as emberek megváltoztak, mert ezek legjobban alá vannak vetve as édes anyatermészet romboló hatalmának, mig a-as ezerféle ismerős tárgy még mindig HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JÚNIUS 28-in 1884. heti azt az elválasztó falat, mely ebben a kis magyarországi illámban is állammá teszi ót Ez pedig a megyére sem anyagi, sem erkölcsi tekintetben nem lesz valami kedvezó fordnlat. A munka. CziTiliza.lt századunk, mai modern világunk egyik fattyuhajtását,aggasztó kórtünetét képezi sok embernek, sót nem ritkán egész osztályoknak azon lázas törekvése, komoly, becsületes munka, jóravaló igyekezet nélkül jólétre, gazdagságra szert tenni, hogy igy aztán gondnélküli semmittevésben és az élet különféle gyönyöreinek kiaknázásában tölthessék napjaikat. De igaz levén az a magyar közmondás, hogy .henyélés szegénység:* ritka azen kajandók száma, kiket a vak szerencse annyira tenyerén hordana, hogy ölükbe hullassa a jólét és gazdagság gyümölcseit. Igy aztán csakhamar eljönnek a szűkölködés és nyomor napjai és mivel az ily emberek a becsületes munkától irtóznak : vagy könnyelmüségökben a bún lejtős útjára térnek, ahol csakhamar, utoléri őket a büntető igazság szigora keze; vagy kétségbeesést a komoly süzdés napvilágát önként cserélik fel a halál nyugalmának éj jelével, kezet emelnek önmaguk ellen és öngyilkos kézzel vetnek véget életüknek, a legnagyobb nyomorban hagyván hátra családjaikat. És ismét hány olyan erőteljes ember van, ki a munkára nevelve és arra kezdettől utalva, egyszerre elveszti munkakedvét; mint valami rosz daemon megszállja őt az élvhajhászat és elűzi 3 munkától be a mosolygó, könnyelmű világba; a nap munkaidejét elfecsérli, az éjeket dorbézolással tölti, a helyett hogy valamit meggazdálkodnék, a meglevőt is eltékozolja ; ahelyett, hogy tekintélye növekednék, a becsület is elvész; ahelyett, hogy öreg napjaira valamit félretenne, adósságot adósságra h?l-moz; a helyeit, hogy az államnak hasznos polgára lenne, növeli a csavargók számát; a helyett, hogy magának boldog otthont alapítana, még örülhet, ha öreg napjaiban a kórházban talál menhelyet És mind ezen inség, nyomor és szégyen onnan van, mert nincsen kedve a munkához ! Egyedül a munkakedv és józanul a régi formában tárul mélázó szemei elé. Különösen midío odaérve megpillantja azt a kie caeodea sürü fáktól környezett fehér bajlókot, mely éj.pen semmit sem változott ós még m\'i dig oly barátságosan néz ki: édes borzongás futja ál tagjait éa önkéntelenül kunvek tolulnak szemeibe. Eszébe jut ama Kor, midőn njo\'ct-évvel ezelőtt elóssör vitték el, — mint gyerkeket — hogy megkezdje a létérti rn 5t és most, — most mint érett tértin lép ismét as udvarba. De, oi, ni, mi riaszija fel merengó.eiből? — A hü bodri as a véu házörsó eb, a melylyel még a kis gyermek játsxodosott, enyelgett, as elad, mely a hazatérő itjut üdvözli. Oly rég óta nem látta és mégis megismeri I felugrik reá és nyaldossa arcsát kesét, aatán elssalad tóle a háztele mintegy óröm-ugattsaai jelentve be a megórkesöt. Csakúgy sagársik az orom as okos állat hűséges szemeiből, midőn ismét visssatérve farkát csóválva és körülugrándosva kiséri be as ifjat a bál ajtaja felé, melynek kü-ssöbén a jó édes anya átl kitárt karokkal, örömtói sugárzó arcsal ós a ki alig hogy megpillantja bekiált a hasba: megjött] megjött! aztán siet eléje, hogy elaó lehessen ki a szeretett gyermeket keblére zárja. 0, as anyai) ezeretet önzó szokott lenni. L>e a jó anya felkiáltása nem maradt ám eredménytelen, sa atya, ki o\'.t-bennt karosszékében üldögélve olvasott, gyorsan letesii pipaasemeit, sarokba tá-masitjs kedves pipáját ós siet ki, üdvözölni a gyereket — ki alig veszi éasre, hogy egyik karból a másikba kerül mig végre ottbenn találja magát a szobában, — a ssobában, hol minden egyes -tárgy édes érzelme ke i támaszt kebleben : ott van a sarok, hol a gyermek játékszereivel mulatott; ott amaz ablaknál állt as ifja íróasztala ós könyvszekrénye, az ágy, a székek: de minden, minden oly kedvesnek\' tűnik íel előtte és oly állapotba orosza, midón szeretnők as egész világot megölelni. berendezett háztartáson alapuló rend szeres munkásság a jólétnek áldásos forrása. Egyedül a becsületes munka — legyen ez akár a legdurvább kézimunka — teszi az embert emberré s a társadalom hasznos tagjává. Mert elmúlt már a vak előítéletek az a kora, midőn még a munkát a becstelenség egy nemének, a szolgaság jelének tartották. Manapság — hála az uralkodó felvilágosultság és humanitás szellemének — a munka mindinkább emelkedik becsben; a munka ma az em ber főkötelessége,és fóérdeme. Ma a tőrvény előtt mindenki egyenlő, legyen az akár szegény mun kás vagy gazdag főúr, — egyszerű kézműves vagy milliomos tökepénzes. Ma a darócz ruhában járó munkásnak és finoman öltözött uracsnak, a tudósnak és napszámosnak, mindenkinek, aki munkálkodni tnd és akar, egyformán igénye van a társadalom becsülésére és elismerésére. Igaz ugyan, hogy a mi viszonyaink közt e tekintetben még sok kívánni való maradt fenn. De az nj világ ebben is sokkal előrébb van, mint mi. Ott mindenkinek, hacsak a közvéleményre valamit is ad, valamely hivatást .kell választania. Légy a mi akarsz: főidmives, ökörhajcsár, napszámos, ügyvéd; vagy állj szolgálatba. Mindegy ! Légy ez vagy amaz : csak légy ember, vagyis dolgozzál, munkálkodjál és a társadalomnak oly hasznos és becsült tagja vagy, mint bárki más. Egy amerikai tábornok hazatér a győzede\'mesen kivívott csatából. A diad&lkoszoruzott hős kalmárüzletet nyit, kénfonallal kereskedik és meg van győződve,, hogy ez által nem tesz olyat, mi méltóságán aluii volna. De ez még nem mind! Az őserdőben egy favágó vigan fütyörész. És mit gondolsz, fejszével széles vállán minek megy elébe ? A köztársaság elnöki székének; és senkinek sem fog eszébe jútui, a favágó tenyerén levő bőrkérgek ?zámát megolvasni. Jöhet az óra, és ezen emberfia a feld leghatalmasabb embereinek egyike lehet és a demokraczia dicscsarnokában Washington melleit becsülettel töltheti be helyét. Mindezeket csak azért hoztuk fel, miszerint lássák olvasóink, hogy az uj világban miként becsülik a munka emberét; és ba minálunk ez talán nincsen is egészen igy, mégis be kel! látnunk, hogy ott, hol a felvilágosodás jótékony szelleme üli uralmát, elismert dolog, miszerint a becsületes munka, a kitartó szorgalom teszi az embert igazán emberré és csak a munkás ember lehet a társadalom haszaos tagja; mert egyedül munkásságon alapszik az egyén, a család és igy as egész haza jóléte, gazdagsága. Tehát félre a henyéléssel és fel a munkára! Mert a munka nem teher, hanem annak, ki belőle családját tartja, csak öröm és gyönyör; a munka a szerencse és megelégedés forrása; a munka a gát, mely azon magyar közmondáshoz képest: .a szorgalom gazdagság, a henyélés szegénység* — minket a szegénység és inség csapdosó hullámai ellen megvéd; a munka a legszebb polgári érdemko-szoru, melyet tisztelet és becsülés környez. M. V. f Krób Pál 1826—1384. Mig as ifjú igy elgondolkozik nem is vessi észre, hogy a jó anya már elragadta tőle boiját, bőröndjei és bogy a szeretett nővér már köpenyét is levette vállairól, mig a kis öcscs\' szorgalmasan kutatja ssebei; egyre azt kér-d.etve: mit hoztál nekem V Alig bír as ezer kérdésekre felelni, melyeketa jó szülők a legőssislébb réss-véttól serkentve hotzá intéznek. De as álUláűDs Öröm eléri csakhamar a legmagasabb fokot, midőn előmutatja bizonyítványát a tanároktól kiállított elismerő levél mellett; a jó öreg aoyira megörül, bogy égessen megftiled késik a gyerekről és örömében odanyújtja neki a frissen megtömött ked-yencz pipát mondván: aewze gyújts rá! Ezalatt as anya behozza fiának, hirtelenében elkészített kedvencz étkeit. Mily jol esik ea neki I hisz as anyai szeretet fűszerezte asi I Artán kilép as udvarra, hogy egy kissé körültekintsen. Itt is esertéle ismerős tárgy üdvözli ót: mintmegaunyi tanúi gyermekségének. A kertben o t virulnak as anya és nővér kedvenos virágai; ott van a kis kertihás az atya legkedvesebb helye és oil-ott a fasorok közt lát egy hasodló hasat mint az övék és az ifjú Bsemui élénkebben ragyognak, midőn odatekidt, jól tudja ó, bo_:y ama kis hasban egy lény létesik, ki dobogó ssivvei varia e mai napot. Ott isadják már. hogy Ő megjött, hies a jó anya nem bírta volna szivébe rejteni a« Örömöt és sietett a szóm azédbs, hogy barátnőjével közölje az örvendetes hírt és a barátnő cain:t.ian moaolylyal tekint az ablckban hímzéssel elfoglalt leánykára. Ez pirulva hajol le munkájára, mintha semmit sem hallott volna, pedig egy szó sem kerülte el fi gyeimét. As anyák suttogtak, Ó pedig ábrándozott: ujjacskái csak gépiesen savarog- E derék férfiúnak váratlanul beállott, s bennünket is megrendítő halála alkalmából olvasóinkat értesítendő, laptársnak, a „Zalamfgye" ezen esetre irt tudósítását, mint leghitelesebbet átveszssük. .Mély megilletődéssel vettük a megdöbbentő és lesújtó hírt, hogy Krób Pál, Z-ilamegye ügybuzgó és fára ti hullán munkásságú tanfelügyelője f. hó ü7-éu este 9 Órakor szélhűdés folytán hirtelen elhunyt. Bsnne egyike veszett el ason tanfelügyelőknek, ki mint a népnevelés terén evtisedeken kérésziül működött tanfórfiu. igazi hivatotiaággal, Unkadást nem ismerő buzgalommal működött tanlel-ügyelői állásában. A tanítóknak valóná-goe atyja vala. Kítka becsületesség, páratlan igaaságszeretet honolt nemes szivében, típánai egyszarüaég, igazi nyill-B&ivÜ&ég jellemzék. Hü férj, gyengéden szerető atya vala. Életrajzi adataiból közöljük a következőket: Született 182(5. évi deczem-ber hó li-én Uj Várhasson Bácsmogye-ben, hol atyja belv. hitvallása néptanító Tolt. l84s/s. tanévben segédtanító lett atyja mellett s mindjárt tanítóskodásának második évében a tisztán németajkú tanulókkal elkezdte a magyar nyelv oktatását és szép sikert mutatott fel e téren. 1847. ev tavaszán Uj-Verbászon rendes tanítónak lelt megválasztva, hon nan 1843-ban a nagy-harsáoyi reform, magyar egyház e\'őljarói hívták meg tanítónak, ahonnan 1871. évi decsember hó 7-én Zalavármegye segédlanfelügye-lőjévé, az 1876. évi szervezés alkalmával pedig kir. tanfelügyelóvé lett kinevezve. tak. Aalán felkel és siet kí a kertbe, mert a szobában oly fojtó lég uralkodik! Nem _gondol ó semmire dehogy I csak lépked a virágágyak köst ílt utt egy-egy virágot Leszakasztva. Vájjon mit zuttog ilyenkor? — mit jelentsenek esek a rej teles szavak: „es is kedvencs virága, meg es is" — és igy tovább (a különös, éppen az ily virágokból vau legtöbb ebben a kis kertben!) — végre egy kis csokorba köli a virágokat és lépked tovább, mig oda nem ér a ssom-szed kerthez, mely az övékkel össsekoi-leiésben áll. Onnan pedig — egy sürü lugasból két ragyogó szem lesí a gyö syörÜ .leány*- Végre a bokor megmozdul és a kai ragyogó\' szem tulajdonosa — itjack — áll a boldog meglepetéstől felsikoltó lányka előtt. „MogijtMstetlem agy-e bár Milike?" „AM Ön as, Ferber urV — Majd nem megijeszted. Hogy is ne, mikor olyan nagy szakált hozott onnan abból a oouoya varosból! As ember meg sem ismeri." És e ssakál as oka tán, hogy Ferber urnák neves? Milike! — nem vagyok-e én többé as ön Jóskája? — Aa ifjú megfogja a lányka kesét és ajkához vonja, azután — elsem éress ti többé, — a lányka pedig elpirul ás — nem is vonja el tőle. — „Jaj a ssegény virágok — mondjs végre a lányka és leakar hajolni, hogy felvegye; de aa ifjú megelőzte őt és mélyen tekint az ifjú lány szemeibe. „Mondja csak Milike kérdezd — kinek szánta e csokrot?" — „üat nézze meg csak jÓl Jóska, micsoda virágokból van kö\'.ve? — kérdezé csintalan mosolyiyel:" —" „Ah — itt egy viola, emitt meg szekfü, ezután meg ihes rossz, — hies eaek az én legkedvesebb virágaim — Milike I tán csak nem" — — „Igen, igen kegyednek kötöttem,* esik ea szavába. Miot nsgy-harsányi tanító élénk részt vett a tanító egyletek működésében, egy időben a .Pécsi Taaitó-Egylef-nek el-no ke, as asoji iőben fennállott megyei iskolatanácsa.-- a tanítók képviselője volt. Kiváló figyelmet fordított községe művelődésének elŐmtwditatársj mi végből ott olvasó kört és dalárdát alakított, mely egyletek mindegyike gazdag könyvtarral rendelkezett. A vezetése alatti dalárda a négyhangsatos éneklésben oly szabatosságra vitte, hogy Harkányban a fürdóévad alatt hangversenyt rendes-hattek ar egylet könyvtára javára, moly alkalommal a üssUn töldmivesekből álló dalárda által alÖadoU szavalatokat és dalokat a kösönaég a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta és teljes elismerését fe-te ki. As 1868. évi XXXVIII. t. cz. életbe lépte után a nagy-harsAnyi iskola kös-égivé nyilváníttatván, addig élvesett fizetését a törvény félremagyarázása foly táu reducální akarták, mely tőrvényelle nes eljárás ellen a boldogult férfias nyílt\' sággal, szívós kitarlással küzdött, s ebből származott az 1870 — 71. évben oly nagy port vert „Magy-harsányi Ügy", mely as országgyűlésen is megfordnlt. Kitartásának sikerült az igazságot győzelemre juttatni és néhány fondorkodó ellenségét elnémittatni. A család által kiadót tgyássjoIeQ.és „Alulírottakmélyen ssomorodott ssivvei jelentik felejtheüen férje-, illetve tea t-vérjük-, atyjuk-, nagyatyjuk és ípjuk-nak, Krób Pálnak Zalamegye kir. tanfelügyelőjének, f. hó 27-én esti 9 órakor életének 58, boldog házasságának 37 évében, szélhűdés következtében történt rögtöni gyássos elhunytát. A boldogultnak bült tetemei f. ho 29-én délután 6 Órakor fognak a helr. hitvallás szertartásai szerint a helybeli rom. kalh. temetőbe örök nyugalomra tétetni. Zala-Egerssegen 1884. juaiua hó 28-án. Áldás és béke lengjen a dicsőült porai felett! 1 Özv. Krób Páloé szül. Theisz Kri z-tioa mint n:»j«, Zsófia férj. Sauer Ká-rolyné, Korbai (Krób) Karoly, Ko*alia férj. Jauss Frigyesné leavérei. Bajó Sándor, Katona Pál vejeí. Krób Z-mz-tánna férj. Bajó Sándorné Róza térj. Katona Páloé. Lajos, Pal, Gyula, Tmka, József, Károly, Vilma, Matild. Ddssó, Gusztáv gyermekei. Bajó Jánor, Ilona, István, Kóza, Katona Jenő, Z >lián, Ilona unokái." A helybeli népiskolák tantestületei mindjárt a lesújtó hír vétele után közös tanácskozást tartattak, bogy testttleiilog kifejezést adjanak a megye tanítóit ért veszteség felett s egyúttal a részvétük ki tejezéeét czéltó intézkedéseket egyöntetűen foganatosítsák. A népoktatási in ésdteken gyásslo-bogó hirdeti, hogy a tanügynek megyóufc-ben halottja van. Legyen könnyű a fold sirja felettósa kiküzdött földi lé\', után nyerje ott fenn az egek honában méltó jutalmát !" A polgáriískolaí zárünnepóiy. A hely Oeli polgári iskolában m. hó 24. „O köazönot, ezer köszönet, es-édes bizonyíték, hogy gondolt reám." „És ön kételstedati?0 — „Nem, nem; de hát — igen mondja meg hát őszintén, sokszor gondolt-e reám? — A lányka telt melte hozzá tiszta nagy tizeméit éa őszinte komolysággal monda „Igen Jóska, nagyon sokszor gondol tam Önre." — És — és mondja csak Milike — folyialá az ifjú: a lányka kis fehér kezecskéjét simogatva — vájjon miként gondolt reám, csak mint egyszerűen barátira? — egykori játszótársára? — A lányka elpirult és lehajiá fejecskéjét;.de as ifjú köselebb hajólt hozzá és suttogva kére, hogy feleljen — ason ban Milike nem bírt szóhoz jutni és sseretett volna elszaladni vagy elbújni valahová. Végre talált is helyet és el dugta ast a kedves, piruló kis arezot, — as ifjúnak Örömtől és boldogságtól dagadozó keblére. — — „Milike I — monda es, igaz?" — tudna Ön szeretni? — Es itt átfogá a lányka karcsú dere-kát s keblére ezoríU. Végre es felemelte fejecskéjét és feliekintett as ifjúra mig szemeiben köuyek, a boldogság kÖoyei csillogtat... plgea Jóska — monda — én szeretem őnl> — Es nem szólt hanem lehajolt hozta és egy forró caók erósité meg a kői csönos vallomást. gBi-avo! hangsott e pillanatban a szomsxédkerből, nem csekély meglepetésére a boldog párnak. — [Bravó! most latom oaak fiam, hogy igazán érett ember vegyi — — TUNKEL MIHÁLY. ! tartatott meg a tanév sárünnepélye. A ssép ssámu közönség élénk érdeklődéssel hallgatta végigaz érdekes programri minden számát. — Az énekkar aránylag kevés mintegy 25. tagból áll, de annál inkább meglepte a hallgatóságot as a- isHIásott, erőteljes hang, as a könnyedség és prae, csisitás, ame ylyel as egyes darabokat előadta. A polgári iskola 12. zárünnepélye volt a maí s mi ép oly elismeréssel, mint elfogulatlanul állíthatjuk, hogy ének tekintetében e vizsgánál jobbat és sikerültebbet á polgári iskola ez ideig nem produkál! Hock uitói, as intézet énektanarától, a növendékek élienséasel váltak el, A ssavalatok is jól sikerültek. Ha nem a senekar nem volt képes oly eredményt felmutatni, mint a régi Berecs iskola. Enaek oka részben a hibás hangszerelés, részben a p odukált \'éves darabok ki választásában keresendő; mert amig egyrészről az első hegedüknek 4. 5 appli-caiourban kelt játszaniuk (ami csak a kiváló tehetségü^haladotthegedüiöknélaike-rülhet) a kíséret meg alig változtat hangzatot: addig másrészről az előadott zane-müvekhök. — esek nehéz szerkezeténél fogva — aokkal több theoriai ismeret s technikai jártasság kívántatik, mint a mennyivel a növendékek bírnak. Különben Knobloch urat, mint a zenekar vezetőjét is megéljenezte az ifjuaíg. — A műsor a következő pieceekböl állt: 1. Hymnus. Erkeltől; előadta as énekkar." 2. Képdalok; előadta á zenekkar. 3. A véu czigáuy, Vörósmartytól;ssa-valta Tomesz J. V. oszt. tan. 4- Étlap, Zöllnertől; előadta as énekkar. (Zajos taps után ismételtetett.) !). Négyes, Knobloch F-től; eióadta a zenekar. 6. Művelődünk, Torkos L tói; szavalta Wajdits J. V. oszt. tan. 7. Népdal egyveleg, előadta as énnekkar 8. Induló; előadta a zenekar. A műsor utolsó száma előtt Nucsecs J. skolaszéki alelnök ur néhány elismerő szótintézett az egybegyűlt ifjúsághoz, ami után a jobb tanulók megjutalmaztalak. Kiosztatott a Talián-téle lOOO frtos alapítvány 60 frt kamatjakét 30frtos r.óssek-ben; 30 ezüit frt mint a t. vároáí tanács ajándéka a templomi énekben segédkező iljuaag megjutalmazására; 1 drb. araoy Ebenspanger Lipót ur szokott ajándéka a számtanban legnagyobb előmenetelt telt tanulónak; Fischel Fülöp ur 5 s a t. iskolaszék állal ajándékuaott 12 drb. diszkötéeü könyv. Végre as alelnök éltetvén a polgári\' iskola derék tantestületét, amiben a jelen volt dísses közönség ís elismerő kószaéggel résst vett: a felharsanó Klapka Induló hangjai melleit a vendágkossoru s^ét-osclott. A szerzői jogról. As 1884. évi XVI. tőrvéoyosikk a ssinpadi müvek ssersői jogára nésve es»> kei határossá; 1. A nyilvános előadás joga kizárólag a szerzőt illeti (49. §.), va?y örököseit, vagy a kiresserzódéeileg átruházta. (3.§.) 2. A színmüvet engedély nélkül akkor sem ssabad előadni, ha nyomtatás-ban megjelent. (50. §) , 3 A színmű jogosult fordítója épen oly védelemben részesül, mint az eredeti szerző. (53. §.) 4. A ki a színművet engedély nélkül előadja, ezer forint g .erjedhető pénzbírsággal, vagy ennek megfelelő fogházzal büntettetik. A fogság egy naptól aaas napig terjedhet. (19. §.) Ezenkívül kártérítésül megfizeti az egéss jövedelmet, mely a jogosulatlan elŐardasból befolyt, a költségek levonása nélkül. (58. §.) 5. A asinmüveka ssersö halálán túl még Ötven évig réssesülnek védelemben s jogosulstlan előadás ellen. (55. §.) 6. Lsen törvény 1884. évi jalma 1-sŐ napján lép hatályba. Védelme asonbau kiierjed ason színmüvekre is, melyek ez idő előtt jelentek meg. Kősseiettük a ssersői jogról szóló törvény ezen tetteiéit, mivel itt-ott olvasóink körében ís redestetik egy-egy műkedvelői élősdás; s ily alkalomra nagyon jó mindeseket tudni. Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyaiások jegyzéke rala-egerssegi kir. törv ényssóknél 1884. Július 3-án. 187ó. B/84. tíz. 1. Sssbó János suiyoa testiserléssel vádolt elleni ügyben 3-ad bír. iihirdetés, 1946. fi/84. Sz. 1. Szabó Ferenci és társai lopással vádoltak ell»ni ügy boa. 3-ad bír. ithírd. Július 10-én. 1922. B/84. Ss. 1. Szabó Ferenea culyos testi sértéssel vádolt elleni Ügyben 2-od bir. ithird. 1946. B/84. Sz. 1. Török Lajos súlyos és konnyü . tesüsé>tissel vádolt elleni Ügyben 3-ad biróiági italét hirdetés, g\' Július i6-án. 1928. B/84. Lat, Artaer Péter HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JÚNIUS 28-án. 1884. tártai lopassa! vádoltak elleni ügyben véglárgyslás. 1947. B/84. Let. Horváth Csecs Jó-¦sef. súlyos testisértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Jnlius 17-én. 11G8. B/84. Let. Tóth Kása Jótseí i társai súlyos testisértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgy. 1937. B/84. 8a. I. Mészáros Jósaef s társai bitóság elleni erőszak bűntettével vádoltak elleni ügyben 2-od bírósági i< hirdetés. 2u41. B/84. Let. Fakó Ferencs és társai iopisssl vádjuk elluui ügyben 2-od bir. ithird. Julias 23-áo. 1802. 1934. B/84. L*t. Berkes Ferencs és társai lopással vádoltak elleni ügyben vógtárgyalás. Z»la-Egerszegen, 1884. június 30-án. MUZSIK KÁLMÁN iroda igasga tó. Felköszön tő. Iokey Láeslú nay-kanizsai kerületi ors«ággyülé«i képviselő névünnepén f. é. juoius bó 27-én Bécsén tartott lakoma alkalmával T u b o | y Viktor s kö v étkező verses felköszöntőt mondotta; a Megyénk egyik ősi jaja Az Inkey család Számos tagja jól és híven Szolgálta e hazát. Azok között híres vaía János kurucz vezér; Labanczokat gyakran érte Miatp&nagy veszély . . . S im, ma is egyik utódja Legyőzte a pártot, Mely hazánknak kilencz évig Olyan sokai ártott. Győzze is le a németet Azért volt ö honvéd, S térjen vissza dicsőséggel Hová küldtükt onnét! Térjen vissza ugy körünkbe Mához három évre ; Hogy hazánknak boldogsága Eljusson a révbe ..... S még büszkébben lengjen akkor A balpárti zászló — Éljen derék képviselőnk Az Inkey László I Az elmaradt lapszamokat egymás után pótolni fogjak. HÍREK. — TlSTJt Kálmán miniszterelnök ju nius 29-én utason.át városunkon. In nét Tamássy Béla törv. elnök Zákányig . kisérie. A légrádi állomásnál Légrád városának küldöttsége fogadta, a város\' biröval élén. Zákánybar Somogy megye intetligentiája várt rá, e as alispán ]L6-gadta szép beszéddel, mire Tisza is vá laszolt. Kapósba utazott. — Á nagykanizsai iparossegédek „Betegség élyzó-egylete" július hó 13-áo Sárközi János jeles zenekara kösremükö désével a „Zöldfákért ben" jótékony czélu. nyári tánczmulatságot rendez. Szíves pártfogása annál ia inkább kéretik, minthogy . a tissta jövedelem a fentceveiett egyleti alsp javára forditta tik. Belépti-díj: előre váltott jegy 30 kr., este a pénztárnál 40 kr. Jegyek előre válthatók Belus József és Práger Béls drsk gyógyszertárában. Felülfizetéeek köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáslatnak. Kezdete esteli 8 órakor. Kellemetlen idő esetén a táncsmulatság 8 nappal később tartatík meg. Az alsó- és felső népiskolai női késimunkák kiállítását volt alkalmunk megtekinteni; s részünkről csak elismeréssel adósunk Raan Irma, Nóvák Lujza, Novinszka Földi, Pránger Lujza, Rózsavölgyi Paula és Özv. Vágnernő Lujza úrhölgyeknek, kik oly szép buzgalmat ta-nutitoítak. A tananyag megválasztásában különösen a praktikus irányt ügyekestek érvényre juttatói; s es as amiért mi őket kiválóan méltatni óhajtottuk. A SZÓdagyárOS urakat figyelmeztetjük, hogy tartsák tisztábban a szódás-üvegeket. Még a központi vendéglőkbe adott üvegek csak megjárják, hanem ¦ kis korcsmákba adottak botrányosan piszkosak. Erről nemcsak a közönség, de Önmaguk érdekében is jó volna tenniük. — Tttbolf VIctor ur — amint bennünket értesítenek — nagyban hangoz* tattá, hogy megsemm ifit teli a leteoyeí Választást, mivel as elnök reá sssvasni nem engedett azért, hogy választói jogát nem igazolt*. Megbisbató forrásból nyert értesülés szerint s valóság as, hogy Tuboly Viktor részére szavasást kértek 10 aláírással, kik közöl azonban cssk 7 voii ráJssitó- Ez nem lett volna baj. mert a másik két jelöltre szavazás ké retet\', szabályszerűen; de az már baj volt, hogy Tubolyra egy választó sem szavazott. Ez a tényt jegysőkönyv végén coostatálva van. — A polgári Ukola ifjnságs által rend esett hangverseny s kedvezőtlen idő miatt a Korona vendéglő éttér aiében tartatott meg. As ének-részek igen jól sikerültek, s zenei réssről 1: punk más helyén mondtuk el indokolt véleményünket. A kedv általános-, i tiazta jövedelem kielégítő volt. — Szigritz Róbert ur kabátja különösen fatumokon ment keresetűi. Egy zöldségárus asszony elcsente, ez eladta egy ssibárusnónek, a zsibáruanó pedig egy helybeli szabómesternek. — A ki báton azonban a szabó nem birt luladn mert mindenki elveszett benne. Végr megtalálta gondolatában a kabát belső világosságának betöltésére szükséges testterimét Szigritz ur poczakjábac. Elvitte hát azonnal és kínálta megvételre; d Szigritz ur azoa megjegyzéssel, hogy neki ugy is van egy éppen ilyen kabátja, elutasította. Á ssabó visszament másodszor ia. Ekkor már Sz. ur meg akarta neki mutatni, hogy csakugyan van olyan kabátja; de legnagyobb bámulatára csak a nadrágot és mellényt találta, íme, az ember nem tudja: mire nem jő, ha csak önmagának jó a kabátja. — Zsebkendő szédelgés. Már ilyen is van. Városunkban házról házra, szobáról ssobárs járnak budapesti és bécsi ügynökök hallhatatlan rósz zsebkendőikéi kioálva megvételre. IIa akad ki a lépre mBgy, annak nagy és sok - oka van a pagaasra; de akik nem vásárolnak, azok ellenében az igen tisztelt czé-gek mégtiszteltebb Ügynökei határozott gorombáékodással lépnek fel. A nálunk ez i.-ánt már több oldalról emelt panasz folytán felkérjük a hatóságot e szédelgés meggátlásárs. — Uj megyei kir. postahivatal. F. évi jnlius 1 én Nemes-Apáti községben kir. postahivatal lép életbe, mely levél és 5 kilogramm súlyt megnem haladó kocsipóslai küldemények felvétele, továbbítása- illetve kézbesítésével\'fog fog. Jaikozni, összeköttetését Nemes-Apáti és Zala-Szent-Iván közt ¦ berendezett gy Jogjárlat által nyeri és kézbesítő körét Nemes Apáti és Vöczkőnd község képesi. — Az erdőkerülő boszoja. Tspol-czáról írják műit hó 19-íki kelettel: Szörnyű eset történt ma reggel 6 órakor a biliegei szeszgyár mellett. Arra felé jött Tapolczára kocsijával egy Szűcs Lajos nevü molnár, általánosan kedvelt molnár, általánosan kedvelt ember, midőn egyBser a gyárból lövés dördült el. A golyó Szűcs szemén keresztül agy velejébe fúródott és a szerencsétlen azonnal halva rogyott le a kocsiról. As arra jövők rémülve siettek be Tapolczára as esetet hírül vinni és a hatóság rögtön kiment a tett színhelyére. A tettest nem kellett soká keresni. Egy erdőkerülő feljelentette magát, hogy ő a gyilkos. Tettének okául azt hozta fül, hogy Szűcsöt megrerte, a miért ő tilosban járó ludait agyonlőtte-A kapott ütegeket boszulta hát meg, mikor a molnár agyába golyót röpített. — Jubileum. Samu József, a m. kir. állami Uépezde igazgatója m. hó 15 én Ülte 30 évi működésének jubileumát. A deres: lanféríiu a népiskolában kesdte meg áldásos működését, a azóta a szakadatlanul a népnevelés magasztos feladatának él szívvel, lélekkel. Zalában még csak két éve üdvösölhetjük, de máris igen előnyös nevet biztosított magának , kartársainak valódi édes testvére, minden nemes és igaznak jó barátja. Számtalan derék tanitót adott már a basának, lévén már annakelőtte a bajai, majd a félegyházi áll. tanítóképezde igazgatója is.\' Volt növendékei nagyszerű dissaibummal és ssámtalan arosképpel tisztelték meg ez alkalomból. Jelenlegi növendékei pedig a tisztelet, szereiét és hála több jelével halmosták el. 15-én reggel isteni tisztelet volt a Zrinyívár kápolnájában, ezt követték az üdvözlések és tisztelgések, i szeretet és tisztelet igen sok jelével. Másnap fényes baoquette tartatott, melyen a város értelmiségéből sokan vettek részt, a hol classicus szépségű toastokat lehetett hallani a jubilánsra. Éljei igen sok boldog évet édes magyar hasán k javára 1 — Víziszony. NiesI Ferencs gya-nafalvai kádárt május 25-én egy kutya orrán megmarta, hol egy kis seb támadt, j u u i u s 7-én b e t e g 1 e t i mig végre juo. 13-án el mesa varadott-ságot lehetett raft észrevenni. Dr. Ro-ger nevü orvos a víziszony kitörését észlelte rajt, s mikor megkiséríette neki víset adni a legnagyobb görcsöket kapta és pár óra muiva meghalt. — Sok a jóból is megárt. Puss-karits Gábor felső-berki-i (körmendi j.) lakos, a válaaztásoj 7 porcziő pecsenyét megevett, mely annyira megártott neki, hogy belehalt. — A körmendi választásnál előforduló visszaélések folytán, amint hir- lik, ¦ választás ellen aa ors taggyűlés- hes petitionální fognak. — Értesítés. A Balaton-egylet tit karságs tisztelettel értesiti a t. cs. fürdő közönséget, hogy a B.-Füredröl a Kisfaludy -gősksjóval rendezendő kiránduiá-sok sorrendjét követkesŐleg állapította meg: I) ..Hetenkint egyszer, és pedig minden pénteken a Balatonpart távolabb fekvő pontjaira, Badacsonyba, Kessthely-re, Rév-Fülöpre. A kirándulás helye esetről esetre határostaiJk meg. A hajó mindenkor d. u. 1 l/a órákor indul. Részvét! jegy ssemélyenkint oda és visssa (senét beleértve) 3 frt. A kirándulás megtartására legalább negyven jelentkező szükséges. 2) Hetenkint kétszer, nevezetesen kedden és szombaton délelőtt Tihanyba. Indulás reggel -81/* órakor, visszatérés délben 12 órakor. Réssvéti jegy személyenkint ods és vissza 70 kr. E kirándulásra legalább 30 részvevőnek kell jelentkesnie. 3) Nsponkint (ssombat kivételével) este séta a tavon, a gósha-jónnk Siófokról valé megérkezése után, 7 órától kezdve 9 óráig,, felváltva: Almádi, Kenése telé, Tihany körül stb. Réssvéti jegy (senét beleértve) ssemélyenkint 1 frt A sétára legalább 40 részvevő jelentkesóie ssükséges. Jelent-késéseket elfogad a titkárság (Nagy vendéglő) és a fürdőigazgatóság; jegyek válthatók a titkárságnál, valamint a fürdóigazgatósági irodában. Ha kedvesőtlen időjárás vagy a jelentkezők csekély száma miatt a kirándulás megtartható nem volna, ások, a kik jegyüket megváltották, annak árát visszakapják. B.-Füred, június hóban. Dr. Ssiklay János, titkár. — hetidig tnd koplalni a pulyka! Berekaljai ssuppot raktak be egy pajtába s nem vették észre, hogy as épület egyik ssrkában tojásain ül a pulyka. 15 nap múlva eltávolították ismét a zsuppot s nagy meglepetésre ott találták nem cssk az elveszettnek hitt pulykát, de az időközben kiköltött kis pulykáit is. A szegény kotló tehát 15 napig nem evett és nem ivott semmit. — Gyilkos apa. Vánkos Imre ta-polczafói lakos mult vasárnap ittas állapotban menvén hass, a vele vadhásss ságban él - Horváth Katalinnak 1 hónapos törvénytelen gyermekét, mikor a nő a szobából kiment, megfojtotta. — A ssolgabiró a községi elöljáróság jelentése folytán as eiőnyomozáat teljesítette b ss spát letartóztatta. Vánkos először hi roaottan tagadta borzasa tó tettét, mig végre a felmerült gyanúsító körülmények batáaa alatt töredelmes vallomást tett. Tettes átadatott a kin járásbíróságnak — Katona király. Igy hívták a poroszok 1. Frigyes Vilmos királyt, ki, midőn halálos ágyán feküdt, megkérdezte gyóntatéját, bogy a menyországba juthatashoz okvetlenül ssükséges e, mi szerint as ember minden ellenségének megbocsásson. A gyóntató igeuiő válaszára e ssavakat intézte oejéh-s: írd meg tehát fivérednek (11. György angol ki rály,) hogy én megbocsátok neki, de — teré hossa rövid pihenés után ssilárdban gon — cssk akkor írd meg, hs éa már meghaltam I — Alapos indok. Egy kikötő városban egyik vagyonos hálása leánya össsetüsatt vőlegényével azért, mert ea uj hajóját menyasszonya nevével akarts ellátni. ,Ua hát mi kifogásod vsn el lene?* kérdi as apa. — »Ugy *** hiszed tán kellemes less rám nésve néhány hét múlva hallani: Slocum Matild megrepedt és jelenleg kijavítás alatt van vagy pedig Slocum Matild egyik dissét elveszítette. " nyen lefognak szoríttatni. Azonban. Toulonból ea Parisból beérkezett távír tok szerint a halilesetek csökkentek és konstatálták, hogy Touionbao aesk ástiai cholera, hanem as úgynevezett cholera nostrss .grsazssál és bizonyosnak állították, hogy as epidemis nem fog a városon tul is kiterjedni. Es némileg megnyugtatta si Üzérkedést — mely papírjainak nsgy részét már eladva — lassankint azokst visssavásái olta.Frank-fart és Parisban szintén javalt s hsn gulat és nem tartott soká, nálunk ii nemcsak as irányzat megszilárdult, de SS árfolyamok is jelentékenyen emelkedtek. Osstrák hitelrész vények emelkedtek megint 301\'30-ra és most 303*at j< gyesnek. Nsgyon is kérdéses ugyan, váljon esen javulás maradandó-e es első sorban attól függ, minő hírek fognak Toulonból beérkezni és hogy sikerül-e a cholera kiterjedését meggátolni. Ezen psnique következtében a helyi értékpiaca ís moigásba jött és az árfolyamok majdnem kivétel nélkül csökkentek, daczára snnak. hogy csak cse kély üzlet volt. De esen körülménynek köszönhető egyszersmind as, hogy nem sikerült as árfolyamokat leszorítani,mert annak tudatában, hogy vevőkre ngysem akadnak, a papírok eladása még sem kisértetett. Árfolyam tabella. A budapesti értéktőzsde heti tudósítása Brandi Arnold bankházától B.-Pesten 1864, JsnfBSjSO-ikáa, A Toulouból érkezeit hírek, hogy ott s cholera kitört, a tőzsdét a legnagyobb ijedelemmel tölte el, olyannyira, hogy mindenki sietett papírjait minden áron eladni. Eunek folytán csakhamar bekfivet-kesett az, mit muliheti jelentésünkben valószínűnek és kilátásban lévőnek jelestünk; az árfolyamok rohamosan csökkentek és as értékpapírok dacsára alacsony árfolyamuknak, nem akadtak vevőkre. Osztrák hitelrész vények mult heti árfolyamuktól 307*80 frtról rohamosan 303-30-rs estek, de itt sem állapodhattak meg, hanem tovább is csökkentek 297\'75 forintig. A 4%-os magyar srany-jaradek majdnem egy egész Bsásalékot veszített, mult heti árfolyamából és legalacsonyabb árfolyamánál sem akadt igen vevőre. A tőzsde állapota ekkor igen szomorú volt, mert nem volt kilátás, hogy s viszonyok egyhamar javulnak. Az üzérkedés további veszteségektől tartva, tö rekedett papírjain minden áron tul adni és nagyrészt tol is adott ée miodenki félt, hog^ az árfolyamok a contremina-eladások következtében meg jilauléke- irt JU. irtja 18-41. 25-k 6% m*gy. arany járad. 122 30 122 30 *„.... 91 80 91 25 5 , . papir . 88 90 88 10 Magyar aorajegyek 115 — 114 50 4*/,-0. tiasa.ölgyi 115 25 115 — Magy. földteherm. kötv. 101 50 101 50 4% oeit. arany járadék 102 — 102 — 5. , papír , O.strák hitelr&avéoyek 95 75 95 50 307 80 300 70 Magy. bitelréssvónyek 307 50 299 75 . Isssám, bank . Bpaati bankegy. reezr. 90 25 88 50 109 _ 108 _ Elsó magy bist. . 3300 _ 3225 _ Foncierepestibis. , 82 _ 81 _ Pannónia viassbis. . 980 _ 980 _ Elaobpeatigősoi, . 1280 _ 1275 _ Erzsébet gozmal. „ 251 — 245 _ Pannónia . , 433 _ 433 _ Viktória „ , 1170 _ 1170 _ Dáli raaut . 316 25 314 Uaatr. magy. vaaut . 148 — 144 50 Pesti közúti raap. . 5210 _ 5230 _ j. hasai tak. p. T 583 _ 574 _ Ghuu fele n 932 _ 930 _ Draacbe.féis „ 280 _ 278 _ Schlick-félo „ 192 — 192 _ Vasúti menetrend; Értezil Marii — Mai M11M. Reggel. Bécsújhely 4 óra 8 pereskor postavonat gyorsvonat gyorsvonat gyorsvonat postavonat postavonat gyorsvonat kevertvon. keverivon. Budapest 4 óra 45 Fiume \\6 Óra 52 Pragerhof 6 óra vi Pragerhof 5 óra 20 Barcs 5 óra 45 Budapest . 6 óra, 28 Bécsújhely 6 órá 35 Budapest 9 óra 20 Délben. Sopron 1 óra 48 pereskor kevertvon. postavonat kevertvon, postavonat postavonat postavonat kevertvon. kevertvon. Pragerhof 1 óra 15 Barcs Budapest Budapest Pragerhof Sopron Barcs Horváth István nevén -álló as adó alap ján 923 írtra becsült ingatlanokra az árverést; 923 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok as 1834. évi július hó 11. nspján dél előtt 10 őrskor Humor községben a kösségbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron ulul is eladatni fognak. * Árverezni kívánók tartósnak az ingatlanok becsárának 10%-il vagyis 92 frt 30 krt kész pénzben, vsgy az 1881 LX t. ez. 42 §-ban jelzettt árfolyammal számított és az 1881 november hó 1-én 3333 ss. a. kelt igazságügy m[ini tzter rendelet 8,§ ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy as 1881 LX,. t. cz. 170. %n% értelmében s bánatpéosnek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállitdtt szabályszerű elismervéoyt átszőIgáltatnu Kelt Alsó Lendván, 1884. évi áprí hó 29. napján.. ; . As alsó Iendvai kir. jbiróság mint tkkvi hatóság. 4424|p 884 r 8100 1 —I Árverési Mám. Alulirt kiküldött bir. vhajióaz 1881 évi 60. t. cs 102 § a értelmében ezennel közhírre te*zi, hogy a n.-kaniznai kir. jbiróssg 8245, 9332. 974178&3, 2616, 2743, 2744, 3188. 3284, 3622, és 3754/84 esámü végzés folytán Weisa Isrsel, Msrkbreiter és Ssamek, Krauss Lipót, — Seben Englünder, Dobrín Benő, Rosenberg & Welisch Naskó Lajos, Fslk és Gutlmann és Goldschmird Sámuel vhajtatók javára 200 frt, 255 frt 85 kr 150 frt 46 frt 05 kr — 314 frt21 kr,189f.62k. 111 frt43 kr 198 frt 69 kr ée 750 írt tőke követelések s jár. erejéig eirendelt kielégítési és biztosítási vhajtások alkalmával bíróilag le és felül foglalt 1809 frt 40 krra becsült különb-féle bolti áruk — nevezetesen ezukor, kávé, só, festék, bór, bolti díványok, Bsoba bútorok s egyebekből álló ingóságok nyilyános árverés utj^n el-adatnsk. Mely árverésnek az 1881. évi GO. t.cs. 120. §-a értelmében együtteseni teljesítésére a helyszínén vagyis Légrádon végrehajtást szenvedett lakásán leendő eszközlésére határ \'időül 1884 évi július kó 6. napjának d. e. 9 órája tüzelik ki ép uh-hosavenni szándékozók oly megjegyzé>-sel hivatnak meg, miszeriut az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881 éri 60. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőknek beejáron alul is el lógnak di.tni. Av elárverezendő ingóságok vételére as 1881 évi 60 t. cs. 108 § ábau megál -lapított feltételek ssdrinl lesz kifizetendő. Kelt N.-Kiuizsán, 1884 évi jun. 26. i Fábián. bir. vhajtu. 12S8 tkv 884 2189 1—1 Budapest Bécsujh. 10 óra 26 Budapest 10 óra 55 Pragerhof 11 óra 35 Barcs \' H óra 25 Pragerhof 11 óra 20 Fiume 11 óra 5 Budapest 12 óra 15 Bécsujh. 12 óra 5 1 óra 40 1 óra 59 2 óra 2 óra 44 2 óra 15 2 óra 25 Este. 9 óra 50 pereskor kevertvon, postavonat gyorsvonat postavonat postavonat gyorsvonat gyorsvonat postavonat postavonat Lap vezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS, Laptulajuonos: WAJDITS JÓZSEF. Hirdetések. 291 L 831. 1U81 l—l Árverési hird. kivonat Az alsó iendvai kir. jbiróság mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy Kovács János alsó Iendvai lakos ügyvéd vhajtatónak ifj. Horváth István mumo-ríi lakos vhajtást szenvedő elleni 40 frt tőke követelés és járuléka iránti vhaj-.ási ügyében az alsó Iendvai kir. jbiróság területén levő Humor kösség határában fekvő mumori 3 is. tjkben Aj I 5 uraz. a, felvett ss fele részben ifj, A n.-kanizsai kir. tvssek tkkvi oszt. részéről köshirré tétetik, kogy\'Zalame-gye Összesitett árvatára vhajtatonak Tóth Gergely Dávid, Tóth Gergely rerencz, Tóth Gergely József vhajtást szenvedő Galamboki lakosok elleni 1000 frt tőke s járulékai iránti vhaítási ügyébenagalaa.-bokí 182 sz. tjkvbon A I. 241 braz. a. 52 h tra becsüh egész ingatlan külön ason tjkvi 699, 975/*. 1281, 1329, 1389 1689, 2221 braz, 525 frtra becsült egész ingatlanok külön 1884. évi juqíub hó 30. nspján d. e. 10 órakor Galambokon — a csapi 221 bz tjkvben A f 666 668 hrss. a. váltság köteles 270 frtra becsült fekvősógek külön azzal, hogy a galamboki 182 ss. tjkvben felvett 1. 1—8 srtz. a. ingatlsnok Darab Zsuzsanna özv. Tóth Gergely Jánosnő javára bekeblesett holiiglani lak;; szolgalmával illetőleg ennek épségében maradása-, val — adatnak el — továbbá bogy a galamboki 182 bz. tjkví A 1,1—8, csapi 221 f 1 2. Braz. a külön külön árverezendő tkvi jóaság testek az azokra Darab Zmzsánna ösv. Tóth Gergely Jánosnő javára egyetemleg bekeblesett 1 mérő busa, 2 mérő rozs, 1 mérő kukoricás évenkint ki szolgál tatásából álló kikötménynyei színién egy ott. adatnak ugyan el, — azonban az arány melyben az árverési vevők ezen kikötményt kissolgálni kötelesek leendenek as egyes jósságtestek vételárához arányosítva a megtartandó tossondí tárgyalásnál fog megálUpitatni, 1884 évi június hó 30. nspján délután 2 órakor Csapi ban a községek bírái házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal as árveresni kivanók tartósnak a fentei becsárak lOo/\'0-&i készpénzben vagy óvadék képes^pspírban a kiküldött keiéhez letenni, v Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a n.-kanizsai kir. tvssék tkkvi osstályánál s s galamboki ós csapii kbzL ség elöljáróságánál megtekinthetők. Nsgy-Kanizsán a kir tvazék mirt tkkvi hatóságnak 1884 évi február hó 29, napján tartott Qlásébő!. HUSZOKHAKMADIX ÉVFOLYAM ZALAI K 0 Zi _.Ö:.H T JÜNIÜS Í8 in 1884 Nádor utcza 39, es 41. szám. le;c|m\'i ri i j a k k :i I kitüntetett .-.7\'--\'-" XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X ií X X X X X X Ruston, Prootor és társa Budapest ajánlják a pzfiioxdoiiyaikiil Posta Óhlrü kénesfűrdő. Távírda. fa és szénfűtésre, szabad, szalmaiütő gdzriaoadonyal Beat Hefftier-féle egyszsril és tisztító cséplikészleteket járgányhajtásra dobmentő QSZÖGTISZTITO KÉSZÜLÉKET zza bály ózható ¦iUhzzid heagirro -10 -> *; Nemkü\'önbrn rnindeDnuroü gazdasági gepaket éa eszközöket. 2160 3- Arjearyzéliols: bérmentve _;i__c__t,ix_l_ ^ XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXiXXXXXXn í Alapíttatott 185S. WALSER FERENCZ olsó magyar gí.p- éa tüzoltdszerek gyára, harang és érczöntödéje BUDAPESTEN Rottenblller-uteza 66. % Ajánlja gyártmányát, alapon és kedvező fel- mint magyar kOlönle- jk tételek mellett ajánlkozik 3" gessóget kutakban és ¦ J^j^jU. ___m köz- és magánfürdők nB mindennemű szivaty- ^W^g^ii liBSr**^\' felszerelésére, szagmön- B. tyúkban clváll«lteljes ^a^jmaaaaa^^^^tö\\^^\' tes ftrszékek felálli- vizvezetékek bi-rumlf- \' a__a___S_í\'" tására t;* minden viz *m xését.varosok, főldbir- ! a* művi munkálat gyors tokosok, ipartelepek. ^cxatsf U^ggjf^f^^ és pontos kivitelére képes B« armentesitő tarsula- _^tJz|^^^^^^wb33bjjsbb*> árlapok és részletes költ- .«_ tok es magánzók ré- ~-F . rirrVw* __—_, ségtervt-zetek kívánatra % szérííl modwrii technikai Egyetlen belföldi szivattyugyar, díjmentesen küldetnek. 2203 37_80 _ VARASD-TEPLITZ (Horvátország.) A déli vaspálya Csáktornyái állomásától 2 ég fél árai távolságra Magányos és közös bárkocsik a vaspályától. A 45° R. melegségü forrásoknak és a kénes iszapnak fe-lülmuliiatlan hatása van csúz, köszvény, Ízület-bajoknál stb. Ivókúra mellbetegek számira. A gyógyintézet a legnagyobb kényelemmel rendelkezik. Orvosi felvilágosítással szolgál dr. Tódor A. W* Leírás; kívánatra ingyen küld. PÉTER 3P I_ Ünnepnap alkalmából vasárnap ez évi június hó 29-én k éj vonat indul különösen leszállított menetjegyekkel Kanizsáról Bécsbe, valamint Fiume, Trieszt e\'s vasúton Corueous-,, felé Velenczóbe Az elindulás Kanizsáról Bécsbe 12 óra 5 perczkor reggel; Fiume, Trieszt és Velencze-felé 5 óra 20 perczkor reggel. A menetarak 14 napi érvényes visszautazást jegygyei: Rauizaaról Bicébe Fiamé vagy Trieaztbe Triezt ée Vnlenczdbe II. o»zt. 10.10 kr. 14.40 26 40 III. 6.80 kr. 10.30 , 18.80 , Minden bővebbet a falragaszok tartalmaznak, és a programmok, melyeit miuden vasatállomás portásánál ingyen kaphatók. Schroeckl G. I. Kéeai utazási irodája, Béos, Stadt Kelowratrie, Na. 3. S187 1—1 A MOHAI STEFÁNIA forrás. Hazánk egyik l--gs*éngivc*abb SAVANYUVIZfi melyrffl Dr. Arftkai Antal éi Dr. Var** Zsigmond f&orroaok biaonyit*áuya aie-rivi eliamertetftt, hogy kittlno azolgála-tot teáz alegzáii, eoeiatélí éa \'ixeló ¦zerri-k barato.*- bintalmaio». 1, a gyermekek gorvélj éa angol bajábsu vérszegénység, a gyomor idepr-nd «zer bzctalmain ala-po d bajaiban. borral renili» dentei pezsgő udito Friss 15 Ití Eb en mlídBnkor kaphat d. íorakttr: 2H91S-SO SZÁVA JÁXOS-nál Budapesten. IV. urkanytux uwxa az. és a több fü\'.zerfcfreskedftsbrirj. szállítható és nem szállítható szegecs rendszerű cséplőgépeket 2172 4—6 tisztító készülékkel vagy anélkül, úgymint BACKER-féle gabona tisztító rostákat tartéz as legkitűnőbb kivitelbe* azallht ¦K a Schtck-téle vasöntöde és gépgyár részvény társaság gazdasági géposztálya 2 BBflanest, yáczi-törnt 57, sz, lm: Tácíi-ftt 1696-1699. sz.] Képes árjegyzékek Ingyeu és bérmentve küldetnek. 5+ Nagy-Kanizsán a „M e g v á 11 ó"-hoz czimzett gyógytárban egy ifjú, ki legalább 5 — 6 gyimnasiális osztályt végzett gyakornokul elfogadtatik, a feltételek iránt értekezhetni a tulajdonossal a gyógytárban. Főtér 16-ik szám. Ebenspanger-féle ház. SZÉCHENYI FORRÁS legdaaabb taitzlmn Na-trae, Utálat tavaayavlze ötszttrisen vegyelemezve. LeiBtlnóia asztali tíz. - arresi t.üntél?«p ajimira. l\'art u im ii : SzMeirifor, PrsWani Kraniorfi Molai fenili 97-854 53 534 48 8S8 48094 \\ 43 793 Petäicz iiraszombail kn-axt Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem éa Klein éa Berdin Márton. srv^^j\'^arvj\'/v. j"twwavaf Cs. k. szab. déli vasúttársaság folyó évi július hó 4-ikén délután 3 órakor a helybem pályaudvari teherkiadó helyiségben 12 zsák 877 kg. sulyu búza és egy ihordó 19&kg. sulyu gép. kenőolaj elárvereztetik. Az állomási főnökség, 2183 2-3 í TRIESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen Toazl aaaj ala5 reudfi ydzo.ei »aai,iij.z«rlleQ mennek New-Yorkba. Cbicagúbt ítb, rezznak fal tetaerzzallltminytés nuaókat lego.eabbb fizetés éa jó eHAtia mtlletL \' New-Iorkba Indulás Trleaitböl: Eatt Aagla (moo ioiw 15 j«ii Gennania, (4200 toanaj SO. joliBa Paaaz{« CaJntU !00 frt, kbzép fedílzpt 6Ü írt, Saillllmjiojok tiríriban Sobeaker i Cl. eaáihez [Stiroljr kSntl) Budapeaten, utazás <égett Stcretinar Pál úthoz [Dotot-.ja-ulcaa B.J taaeik foTdolni Bndap«atta, ratj TtritUIH l-hez Triettba. Árlejtést hirdetmény. Vagyonbnkott Stfiger Lipót perlaki kereskedő csód-vála^ztmányának 1884. évi július 1-én hozott határozata folytai a leltár 19 - 921 f. szám alatt felvett és 5617 frt 30 krra becsült rSffS-, kézafi , fűszer-árak és bolti felszerel-vények ajánlati (offert) árlejtés utján eladatnak. A zárt ajánlatok 600 frt bánatpénzzel eUátva f, évi július ho 12 én déli !2 óráig alulírottnak adandók át, — a kinél a leltár betekinthető ás a bözeiebii föltételek meg-tuJhatok. 2í:g;.-Kanizsán- 1884. óvi július hó 2-án. Dr. Rothschild Samu Qgyved, OaSdíáluatrmltiyi jogyaí, Hólyag (Pergament) papiros a legjobb minőségben kapható Wajdits József könyv-és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán. Ara: iveukiut — — — — — — — &kr, 1 méter _______ 20, 1 csomag zsinef bólyagpapirral egylitt — 10 .: Az ihárosi rom. kath. kántortanltói állomás — az egyházi hatóság legújabban kibocsátott intézkedése értelmé ben, nem angusztus 13-én, hanem julint 3-án fog választás utján betöltetni. -:;s= í—í 40-szeres eczet ütomí (essoicnia) vegytanilag tiszta. Legnagyobb jótállás tisztaságáért; legolcsóbb; nem penészeskedik soba meg; egyszerű használat. Egyliter eczet-kivonat 39 liter vizzel vegyítve ad 40 liter kitűnő asztali 2183 i_i G C Z G t G t» Becsinálási ezélra 2 liter kivonat ugyanannyi vizzel vegyítendő. __rj_ 1 üvegnek 10 Teaolieuben: liter tartalommal ... 12 frt, 1 , 25 , , ... 25 , 1 50 , , ... 45 , csomagolással a pénz elóleges beküldése _°U«ti. Próbára küldök 2 egy literes üveget 3\'A írtért postautánvét mellett bérmentve mindon postaállomásra. jittiag rudolf tescttenben, osztr. Schlesi*. Wajdits József könyvnyomdájából Kagy-Ktnizsia. NJiflY\'KA-nZSA, I88C junios g9-étt, 52-11- s&EiéuxxL Huszonharmadik éyiolyam. tel e-.r A ÍLe- Kellemi részét illető kPxIem*-njek t »rerke«ztóhór, a-iyajfi részét illető küzlf.n~im>k pr-díji, kiadóhoz bérmentve intézentlok : NAGY-KANIZSA Wlaialoshai Bérmenutlen levelek cs^tV ismer, raunkatáraaktol fogiultatnak ol. Kéziratok viasza nem kaldetnek HIRDETÉSEK ¦ ha_*boE petiUorbzn 7, BUodzst-S • cindec toribbi sorért 5 kr SYILTTÉXBEK taronként 10 fcrezt tétetnek tel Mncstári illeték mindé- egyez bírd*-léiért 30 kr. Aaetendo. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai önk. tttzoltó-egylet*. a „zalamegyei általános tanitótestalef, a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesttlet", a Mnagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet*,a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttWálasztmány" hiratalos lapja. Hetenklnl kétszer, vasárnap- s csOtörtOfeünjnegjelená vegyes tartalmú lap. Fölhívás előfizetésre! Az ér második felére! ismét felkarjuk: lapunk pártotok, hagy előfizetéseiket megsjitani s lápunkat ter-jeszteni szireskedjenek. Mi — amennyiben csak tehetségünkben áll — igyekezni fogunk t. olrasóioknak egy vidéki társadalmi lappal szemben formált igényeit kielégíteni. Hogy pedig ez ígéretünket mentül inkább beválthassuk, kérjük dolgozótársainkat is, hogy szerény lapunkat — becses ígéretükhöz híven — továbbra is támogatni szíveskedjenek. Igy hiszszük, hogy nehéz, de szép feladatunkat megoldhatjuk. Lapunk előfizetési ára: Félérre (jul.—decz.) 4 forint. Negyedérre (jul.—okt.) 2 forint Hazafiúi tisztelettel: A kiadóhivatal. A lutri káros hatása. Ternó! Csák ezt lehet a fővárosi lapok hirdetményi rovataiban olvasni, anélkül, hogy az elvakított lutri-játékosok észretérre átlátnák, hogy az egész hirdetés nem egyéb, mint szé delgés, mely ritkitja párját a maga nemében éa csak azon ré-ze — ezen nem legtisztább üzletnek — homályos, mely a lntri-jöredelemre vonatkozik és itt azon kérdés merül fel, bogy ran-e tudomása róla a magas kormánynak, aragy nincsen. Erre tollam nem válaszol — válaszoljon rá maga a magas kormány, tisztítva eme borult láthatárt, mely naponta százakat tesz tönkre, s kik mégis pénzüket — sótaz utolsó betevő falatra ralót is — folytonosan a kislutriba rákra, keresik szerencséjüket, ahelyett, hogy azt ügyes kézzel és számítással teremtenék meg. Igen sokan azt a kérdést vetették fel, hogy tehát miért vesznek olyas valamit a lapok hirdetményi rovatukba, mi a közönséget félrevezeti, sót anyagilag tönkrejutással fenyegeti. Erre a kérdésre könnyű a felelet — A hirdetményi rovat ngy a laptulajdonosnak, mint a kormánynak egyik jövedelmező kútforrása, az első nem lehet hivatva arra, bogy meggyőződést szerezzen magának arról, hogy vájjon miuden egyes lapjában megjelenő hirdetmény valódi-e és nem közveszély ellenes cselekményt rejt e magába ; — a másik, illetve a magas kormány, ez ügyben szintén nem tehet semmit, mert ha bele iratkozik, sérti a sajtószabadságot és akkor jaj neki. Erre tehát a t. olvasó közönség megint azt iogja mondani, hogy tehát, ki van arra hiratra, hogy ily ntoni zsebmetszéjeknek elejét vegye? Ki más, mint maga a közönség van arra hiratra, hogy őrködjék ugy maga, mint szegényebb sorsú és alantan álló embertársai felett, s ha ezt megteszi, s többször a nyilvánosság eleibe bocsájtja adatszerzési eredményét, akkor valamennyi lutri-jósnő és efféle hazugság, mert először játéktervet egyik sem ád ingyen, hanem még mielőtt csak szóba is állna a számok mennyisége szerint 3-tól egész 20 frtig előre le kell fizetni és másodszor minden játszó kötelezi magát a nyereménynek 10 \'/,-it a jósnak a nyeremény után azonnal kifizetni. Van ugyan vakszerencse, mely talán egyik vagy másik játszónak kedves, de a lutriba, előleges kiszámítás után nyeremény nem létezik, mert minden húzásnál az összes 90 szám egy polgári bizottság jelenlétében, egy forgódobba beleolvastatik, és egy bekötött .szemű kis gyermek azt jól össze-vissza forgatja és azután belenyúlva, azt kezében tartja és át adja a huzási elnöknek, ki azt meg nézre, fenhangon kihirdeti és azután a bizottsági tagok is. egyenkint meg győződnek a szám valódiságáról. Igy folyik ez, mig mind az öt szám kihuzra nincsen ; no már most mondja meg nekem valaki, hogy lehetséges-e ezen műveletet nem csak laikus lutri-jósnak, hanem bármely bölcs meuyiség-tndornak előre kiszá mitani, hogy a 90 számból épen azok jöjjenek ki, a melyeket ő akar AKKUI Tiwunuuji ¦*»*.!-«. —----.J-Jrf----—. . - mennyiség-tudorok vagy le lesznek\'ez lehetetlen és aki ily absurdnmot álezázra 8 megszűnnek egyszer s mindenkorra a buta osztályú közönséget fosztogatni, vagy az illető városi rendőrség oda fog törekedni, hogy az ilyenféle fosztogató, zsarolási keresetét beszüntesse. Majdnem minden fővárosi lap hirdetményi rovatában azt lehet olvasni, hogy az egyik meny-nyiségludor bölcs kiszámítása folytán ebben és ebben a hutásban, 500-nál több ambó, — 300-nál több ternó — éi 900 nál több szeko nyereményt csináltak, még a másik lutri-jós a tett nyereményeket tetemesen alá szállítja - de mindegyik «— csak tiszta emberbaráti szeretetből teszi ezt, mit sem kívánva a félrevezetett rakhitütől, csak birom 5 kros posta bélyeget a levelezésre, pedig ez is állit, nem érdemes az „emberi* tísz tességes névre. De ran egy másik eset is, mely a fiaskót előre jelzi és ez az, hogy némely számok tulterheltetésénél a 90 szám közt rak szám is létezik mi szintén lehetetlenné teszi az előrei meghatározást. A harmadik eset az mit talán nagyobb része a lutri ját szóknak maga sem t ud hogy minden e-ryes számnak egy bizonyos alaptőkéje ran, mely ha fölemésztetett és a húzott számok közt mint nyerő is szerepel, a nyereményt alap hiánya miatt ki sem fizetik, hanem az egyszerű betétet visszatérítik a játszónak és akkor ismét „adje" ter no. És most elmondok egy valódi történetet, mit okmányokkal, — me- lyek a „Veszprém" tek. szerkesztőségénél i hétre letétben vannak — igazolok. As idei április havában, Budán a fóutezán sétálgatva., egy jobb napokat iátott s java korban levő asz-szony két gyermekkel a karján, tőlem alamizsnát kért Megszánva őt, adtam, mennyit, magam sem tudóm, — azt gondolra, hogy ez a nő szédelgő angyalcsináló, akikben Budapesten hiány nincsen, táróiról kórettem, egész este 6 óráig — mig végre terézvárosi lakához ért, én nyomon köretre csakhamar a lakában voltam a honnan a nyomor a ralót hirdette mert honn még három gyermek rolt, a legidősb 6 éves múlt, a szoba üres rolt, a földön szalma és. néhány rongy takaró — és az éhező gyermek sereg. Az asszony az egész napot koldulva töltötte az utczán és összesen 35 krt kapott, mi kenyérre is alig rolt elég. Most a nó elmon-dá, hogy férje gépész, jó módúak is Toltak, mig a lutri ördöge férjébe nem bujt, de mióta egy jőselbolon-ditotta, azóta fizetését mind a kis-lutrira rakja és soha sem nyer, s ezzel egy csomó betéti jegyet, néhány hirdetményt és egy iratot mutatott elő, melyet meglátva, azonnal tudtam, hogy ezen józan ember, ki a tisztesség határán belül gond nélkül megélhet keze munkája után, egy oly szédelgő karmai közé jutott, ki őt egyhamar el nem bocsájtja,— A nőrel megegyeztem, "8 a mellékelt iratokat pénzért megretteni és férjét, kinek megígértem, hogy nerét közzé nem bocsájtom, a lutri játszmái nyavalyájából kigyógyítottam és rissza-sdtam a munkásságnak s családjának ; s mint hallom, az ég áldása újból lassan-lassan kozzájnkbeköszönt, Tanuljunk másnak a kárán, s hagyjuk * lutri játszmát, nem szé gény embernek való ez, ahol tízezer közt minden 20 érben csak egy csinál ternót, a többi hiába rakta be filléreit, melyet ha minden heten félretesz — legalább is évente 5—10 forintot takaríthat meg — mi bi zouuysl több áldást fog hozni, mint a lutri, mely csak az állam pénztárát gyarapítja, mig a játszóét pusztítja. Ke adjanak hitelt a .hirdetményeknek, és mellőzzék eme szédelgőket, kik mások véres verejtékéé szerzett fillérből akarnak meggazdagodni, s |ha valaki mégis kísértetbe vezettetik, akkor kérdezze meg önmagát,— hogy hát ha ez a híres bölcs olyan jól kitudja számítani azt, bogy minden húzásnál ezeknek és ezeknek a számoknak kell kijönni, akkor miért nem teszi be 6 maga, hisz 4—5 búzásnál milliomos lenne s minden lutrit tönkre tenne ugy, hogy ő utána többé senki sem játszhatnék, hanem ő okosabb, mert minden tőle kért sorszámért neki 3 forint jár és ez biztos nyereség, a betevő pedig lássa, hol kap ternót. Juszszuf. KlsdednavalS-egyesiiieti dolgok. Azon alkalommal, midőn a kis-dednevelö-egyesüteti választás megejtetett, — direkt mi nem szólottunk hozzá. „Zala" laptársunk már akkor hosszasan szólott a dologhoz s csak azután erre küldetett be hozzánk egy czikk válaszul, mely alapjában nézetűnkkel találkozván, azt közzé is "tettük. Azóta szintén történtek olyan dolgok — a tagságról való sereges lemondás képében — melyek fölött lehetett volna hírlapi czíkkbeu is meditálni, de nem akartuk a különben is izgó kedélyeket tüzelni. Ujabban azonban oly ügy került felszínre, illetőleg tétetett felszín alá, mely az óvoda érdekében kötelességünkké teszi a felszólalást. A ,Kixkdnevelő-Egyesület\' választmányának július 1-én tartott gyűlése u. i. elhatározta, liogy ez év- tíbcsa. Boldog voltál .... Boldog Toltil relém egj-kor Én il Toltam U velőd — Miért bOlt ki a két zsír, ha Oly melegen z*erátett. Te öleltél, te csókoltat; Éa csak törtem o*endei«n, Ugy azeretiQnk. ngy reméltünk Úgy Örflltflnk kedvezem. 8 az a reméoy balgatag rolt. Álmaink, a aaeretet. Honnan jOttak, bori lettek, Mórt toltak, ki mondja meg ? HÁTKY LAJOS. Táncsics Mihály.*) — 179ft—1884. — Táncsics Mihály meghalt 1 A nagy idők egyík tanúja dőlt ki vele az élűk sorából; nevéhez a magyar nemzet lör\'á-Batének legszebb emiékei füsŐdoek. Évtizedeken it, valahányszor marczius 15-éuek nagy napját ünnepelte a nemzet, őtet íe ünnepelte, mert mikor a nemzet leritw magáról biliooseit, fölnyitotta Táncsics börtönéi U ál diadallal hordozta körű! a nemzeti jogok vádelméért börtönbe taszított derék férfiút. Nyomorúságban ált ác nyonao\' óságban balt meg, *) A jelet farfia baüia alkalmából e csikket as „Egyewrt*V\'-b61 veszaiük at, atlrel elég kimarítölag közli &z életrajzi adatokat. Bzerk. a nemzet alamizsnáiból tengette életét, 0, kinek a mig dolgozni tudott, egyetlen gondolat feasitette izmait, hevítette agyát, dobogtatta keblét: a nemzet szabadságának át jogainak védelme. Halálának híre nem ér váratlanul senkit*, hiszen érek óla gyötró már a betegség, melyet meg kinzobbá tett a nagy szegénység. Táncsicsnak nevét országszerte lelkesedéssel emlegették, pohárköszöntőkben éltették, s as ünnepelt férfin ott feküdt nyomorúságos hajlékában, nehéz betegen, egyetlen ápolója as s jóságos lelkű öreg asszony, ss ő felsége, a ki megosztotta vele híven viaaontagsággal, hányattatással, gyötrődéssel tejes életének esernyi fájdalmát és marokr-yi Örömét. Nyolczvanöt esztendő! Ennyi as a nagy idő, amelyet Táncsics átélt! Mennyi minden történt es alatt esen a sáros földtekén, hol emberek állnak szemben emberekkel, hol Örökös harezot viselnek egymással a nemes easmék és alávaló tó" rekvések ! Táncsics egész életében a de mokratikus eszmék mellett hsresolt és.i harcisban sohasem veti rajta erőt a csüggedés. Ritka erélylyel, férfias bátorsággal terjesztette á demokrata-tanokat, a melyeknek megőrizte mindig hamisítatlan tisztaságukat. Soha cam élvezte munkálkodásának sikerét, mert mindig as elnyomstás kegyetlensége üldözte, és a mikor ss általa egykor hirdetett eszmék egyre inkább népsserüségre kezdtek ju\'-ni, Táncsics már ott feküdt betegen, vakon, tehetetlenül kicsike szobájában. Kern hatott el hozzá a társadalmi mozgalmaknak ss a waja, melyből as ő eszméi kiváltak s pillanatig sem élvezhette ast At örömet, melyet e mester érés, ha látja, hogy tanai követőkre találtak. Szomorú egy pályafutás! A hosszú fáradozás jutalmát alamizsnaképen kapta éa ez az ala-miasna olyan csekély volt, bogy as agg férfiú késő vénségében folyvást nyomorasággal küzkódött. Most már kiszen védett, befejezte pályafutását; a történelem, ha megállapodik nevénél, csak jót mondhat róla. Halála után emléke részesülni fog sok jóban, egéss életén át csak a ssenve déenek volt részese. Halálának híre bár nem jő váratlanul, fájdalmasan érinthet mindenkit, mert fel költi szenvedéseinek emlékeit és e szenvedéseknek gondolata bizonyára fájó sajgást ébreszt mindenkinek asivében. És most elmondunk egyetmást életéből. A derék férfi e tekintetben is segítségünkre van ; megírta életrajzát híven saját maga. ő maga 1848. évi ápril hóban „Munkások Újsága- csim slstt megindított hetilapjának első számában nevének Staicsiosról Táncsicsra vaió változtatását Így indokolja: Mindenekelőtt szükségesnek látom újságomnak első számában és kötelességem is ss olvasókat felvilágosítani, miért módositám a „Staocsics\' nevet „Táncsicsra. " „Születésem helyén as égess község „Táncsicsának hi. Ezért azonban nem módosittom rajta, hanem mirel két nagyobb gyermekem, kivált pedig a leg idősebb, kinél csak a hasát tudom jobban Imádni, szinte Így hitt mindig, ennek emlékére meghagyom — agy, miként Ő engem neveseit* E kevés sorból világos és félreérthet-lenül előliünk ran e férfi jelleme, Táncsics vagyis StancsicsMihály született Veszprémmegyében, Ács-Tesséren, 1799 ben. Atyja egéss telkes jobbágy-gasda volt, de asereocaétlen háscsere következtében, mikor a kis Misks még alig 4 éves volt, végkép kipusztult mindenéből, a erre csakhamar meg is halt. Tán-I ciis e szomorú eseményre keserű guny-nyal jegyzi meg: 0A sok csere-bere után végre mindenből kicseréli magát as ember." Saját maga irta meg életrajzát az 1842-ben megjelent .NépkŐnyvá\'-bea, többek közt igy ir saját magáról: .Télen néhány hónapig iskolába jártam, tavaszkor mindig megszűnt as iskola. Mi elszéledtünk libákat t\'rini. De ha néha felmentem is ss iskolába nyáron át a mester vsgy 1 vadászatra, vagy dolgai után járt, ¦ minket felesége as ndaron aillabi-sáltstott. Igy telt el egy essteodő a másik után, mig aunyira nőttem, hogy már szégyen voll iskolába járni, tehát otthon ¦ z édes anyámnál maradtam, ¦ a mi keveset tanultam, lasssnkint ismét elfeledtem. Minthogy anyámnak nem volt gmsdasága, másokhoz szolgálatba állottam ¦ s foldmive és vals foglala\'oaságom." Es állapotban azonban Táncsics nem msradt sokáig. Egy szerencsétlen mesei kaland, mely alkalommal as arstági hajdút kegyetlenül eldoroogolta, megutáltatta vele a földmivelést s ő a takácsmesterségre adta magát és másfél éves insakodás után ssbrenctésen fel is azsbs-dult takáoslegénynek. Most mint legénynek — irjs tovább — több ssabad időm vala; vasárnap és ünnepeken a nngy részint elfeledett olva sást gyakorolni fcesdettem, •mindinkább kedvem jött ahhoz, A mi imádságos könyvek falon lenni szoktak, át meg átolvastam. Később kesémbe akadtak Stielfried ós Brunsvik históriája, a miket nagy kedvvel olvastam. Mint t»zoká=. búcsúra eljártam Bodzákra, Jáedra, hol olyanféle sok világi éneket vettem, melyeken es szokott állani: „nyomtatott ebben az esztendőben.c Ssületése helyén Acs-Teszéren vegyesen laknak magyarok és németek. Emesék, mint vagyonosabb gazdák, lassankint kiszorították amazokat, miből idővel egy hasi súrlódások is fejlődtek ki, a ezek a takácslegénynek igen nehezére eBtek, s a tudásvágy sunyira erőt vett rajta, bogy ismereteket szerzendő, elindult a nagyvilágba. As ezután következőkről igy ír Táncsics: .Ismerős és pártfogó nélkül tévelyegtem, hányódtam, mig végre több próbák után Budán a praeparándját igen dicséretesen végeztem. Most már az itt kapott bizonyság-levéllel kéjz falusi mester lehettem, de kedvem időközben elment ettől, mert untam mindig a plébánián lesni, mikor parancsol a tisstelendŐ ur baran-gozni; mát kellemetlenségek is adták elő magukat, melyeket azonban itt elhallgatok. A praeparandiában sok oly tanuló-társam voh, kik diákul tudtak, s gyakran egymással beszéltek. Éa a világén legboldogabb ifjúnak éreztem volna magamat, ha őket értettem volna. Hányszor fohászkodtam: bárcsak én a papot, midőn misét mond, érthetném! Végezve a praeparándiát, nem állhattam azon vágyamnak ellene, hogy én diákul szeret-, nék tudni. A direktort kértem Budán, BUSZON HARMADIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY JTJNIÜS 29 én 1884 ben nem tartja meg szokásos zár ünnepélyét. L határozatot halira, azonnal megütköztünk; benne, mivel tudomásunk szerint ebből, a szokás által is szentesitett ünnepély megtartásából befolyó összeg — ha jól emlékezünk — 100 forint erejéig az éri költségvetés tervezetében, mint tétel szerepel, — s igy a kisdednevelő-egyesületi közgyűlés által elfogadott és minden tételében szentesitett költ ségvetési tervezet tudatos megsértése vagy ignorálása nélkül a zárünnepély el nem ejthető. Más oldalról tudva azt, hogy a .Kisdednevelő-Egyesület" élét? ez idő szerint oly egyének állanak, kik a nyilt ügyvitelnek ha tározottan barátjai s egyátalán nem szeretnek és nem akarnak kuliszszák mögött munkálkodni a szent czél érdekében: mint a nyilvánosságnak, a helyi sajtónak egyrészről képviselői, kőteles-ségszerüleg illetékes forrást kerestünk, megtudandó a zárünnepély elejtésének okát. Illetékes helyen azután megtudtuk, hogy mindez azért történt, mert biztos értesülés szerint Somssich Lö-rincz úr aként tervezget, hogy a rajta elkövetett sértést és elejtetését megbosztdandó, a zárünnepély napján — ennek megbuktatására — szintén mulatságot rendetend. Na hát nekünk Somssich úrhoz és az ő privát paszszióihoz semmi kőzünk. Mi a reactio terén nem tekintjük, de nem is tekinthetjük olyan félistenül, amint igen sokan tekinteni szokták és szeretik. Mi róla annyit tudunk, hogy egyszer csak betoppant városunkba és itt tanyát ütött. Missióját eleinte nehéz lett volna eltalálni. Később, midőn a „Kisdedneveló-Egyesület* által gondnokul megválasztatott, s ezen tisztjében tagadhatatlanul sokat tett, sokat fáradott és nem is eredmény nélkül: akkor mindenki öröc-mel nézte lelkes működését, és úgy hittük, hogy benne városunk egy tevékeny, buzgó, párutlan férfiút nyert, ki a jótékony czéluk elérésében jelentékeny szerepet fog játszani. Mindenki szívesen azt hihette, hogy neki Nagy-Kanizsán ezen szereplés lesz missioja. Hanem azután egyszer csak el kezdett maga körül magánjellegű aniisemita-klubbot szervezni. megkezdte az antiszemita ¦ farsangolást, rendezett antisemita bálokat. S mikor e ténykedésében az ó tulajdon-képeni küldetése felismertetvén, ellen-hatásúi a kisdedneveló-egyesületi közülés kellemetlen incidense lefolyt s azugyanakkor történ t választás alkal- mával a gondnokságtél elesett: ne higyje senki, hogy ő azért önakara tábóla .Kisdedneveló-Egyesület* nemes czéljaiért. mint egyszerű tag is, ne buzgólkodott volna! Yolt alkalmunk az ő akkori nyilatkozatáról értesülni, amit az am-bitiójokban sértett nrnőknek mondott. „3/: azzal, ha az Egyesület kebeléből kilépünk, nem szerzünk mngttnk-nak elégtételt, csak az ügyön állunk boszitt; ezt pedig nem szabad tenni!* Ezek voltak az ó szavai. Hogy azután még is másként történt, arról ő nem tehet, mert arról sem tehet, hogy sors : a nÖ ! Hanem azért, ha \' még annyira sors is a nő, nem akarjuk hinni, hogy a sors őt. ily különösen jellemző kicsi nyes sedésre ragadná s az óvoda zár ünnepély ének megbuktatásán akár közvetve, akár közvetlenül buzgólkodnék. És ba mégis másként történik, — annak idején leszámolnnk a ténynyel; de egyáltalán nem tartjnk — ha szilárd elhatározáson nyűg tó dolog gyanánt forog is az fenn — oly mumusnak, minőnek a „Kisdednevelő -Egyesület választmánya tartotta, mivel — mint fenébb is mondók — mi Somssich urat a reactio terén nem tekintjük, de nem is tekinthetjük olyan félistenül, amint igen sokan tekinteui szokták és szeretik. Éppen azért nem értjük, hogy miért kellene pictns masculus miatt rémületbe esni és elejteni vagy 100 —150 forint jövedelmet, mivel Somssich nrnak esetleg azt méltóztatott mondani, bogy az óvodai zárünnepélyt meg fogja buktatni. Ha mondotta is — ámbár nem akarjuk hinni — ez lehet az ő privát sportja, amire — ha paszszioja van hozzá — ezereket elkőlthet;de a „Kisdedneveló-Egyesület* választmánya azért, mert tagjai — mint privát egyének — esetleg Somssich úr reactioját respectálják, ebből fo lyólag nem törülhet ki a közgyűlés által elfogadott költségvetési tervezetből alapos Indító ok nélkül 100 forintot. Ennélfogva mi e helyen a nemes czélokért önzetlenül és pártatlanul buzogó közvélemény nevében felkérjük Plihál Ferenczné úrnő ó nagyságát, miszerint haladéktalanul egy új választmányi ülést szíveskedjék ősz-szehivni, oly megjegyzés kíséretében, hogy a választmányi tagok az Egyesület reputatíoja érdekében és bei-erejének növelése czéljából azon ülésen megjelenni szigorú morális kőte lességöküi tekintsék. Vau városunknak, a kisdedóvó ¦ intézet mellett lelkesülő olyan tekin j télies, anyagi és erkölcsi erővel egyaránt rendelkező publikuma, mely ea alkalommal éppen szoros kötelességének fogja tekinteni a lelkes pártolást Tehát a zárünnepély megbnkásáté! nem lehet és nem kell tartani. Mi — őszintén megvalljuk: az egész dologban bizonyos klikk által köbölt hirt látunk, merj egyenesen a „Kisdedneveló-Egyesület\' választmányának megrémitésére bocsáttatott világgá, hogy a czél eléretvén, kaczag-va legyen mondható: „ime, nincs köztetek Somssich;még zárünnepélyt sem bírtatok és mertetek tartani!u A zárünnepélyt elejteni tehát az Egyesület repntatiója érdekében nem szabad; mert ba ily biztosan sikerülni ígérkező dologgal szemben is már lankad a tetterő és irányadóvá ieszen az idegen befolyás: hovatovább megérjük, hogy az Egyesület Ügyeit árkon túl székelő hegymesterek, óriásul hirdetett pictus masculusok fogják intézni reaotiok utján. Mi bízunk az Egyesület derék elnöknőjében éa buzgó választmányában; hiszszük, hogy a zárünnepély ügye uj bői tárgy altatván, arnak nyilvános kertben leendő megtartása határozottá leszen és mi nem leszünk kénytelenek ez iránt hírlapírói kötelességből a közvélemény nevében tollat ragadni, hogy akára„Kísdednevelő-Egyesület* választmányának mulasztása, akár a részünkről koholtnak tartott hir való-sulása felett, szigorú véleményünket nyilvánosságra hozzuk. bogy tegyen be as elaó diikiltolába; ii* kertelenül. Innét Gyöngyösre mentem ¦tintán ason csélból, és nintén sikertelenül. Kecskemétencsélomatértem; storgal-msm a Viseletem a többieknek például e nlegették, de mivel a direktor kendoek ¦sóliiott mindig, est restelve, továbbmentem. Igy as iskolák meg voltak L-.ezdve; ekkor 24 éres lehettem. Nyitrára mentem, bogy egyúttal a tót nyelvet is meg tanulj ero, s hol Kluch püspök sok jótékonyságban féetesilé a tanulókat. Nyit-rán kellemetlenségeim voltak a tanulókkal, a kik a magyar nyelvet gyalásták, s ezért Nyitrát odahagytam. Pestre jöttem, a külvárosnsk legasélén vontam meg magamat; minden hétre egy hussaaos kenyér volt kosstom, főtt é:el nagyon ritkán. A hstodik iskolábsn ctoiso eminens lotti-tn szórt, hogy as ikes igéket jobban akartam tudni a tanitómoál. Kölönbeu Urssim legalább a magyar nyelvben elsfi helyre érdemeinek tartottak,\' Sok hasonló kaland es vissontsgság kösl tolytaita és végeste pályáját. Tánese* sokat gondolkozott és sokat irt. Esz menye volt egy Önállólag gondolkozó és önáliólag cselekvő nép, mely kibonta kosra minden erkölcsi és társsdalmi, val lási előítéletből, érsi ismeri es ésts.eruleg hsssnálja mind erkölcsi, mind anyagi erejét. Ilyen néppé idomítani a magyar jobbágy népét, rolt életének legforróbb vágya, de es volt egyssersmind a nagy botránykő, melybe minden lépten beleüt komié kellett, a mely aseavedési legne gyobb restének okozója ia volt, Ssámos ellensége volt, s még ss Athenaeum is a /•nagyér írók legu>ohóbb:kánek nevette el. Voltak sokan olyanok, a kik Táncsics erkölosi becsét teljesen felfogiák és méltányolták törekvéseit. Esek kosé tartozott maga Kossuih, asután Tukorics Sebő síb. A iokonss*nv a politikai körökben nagyobb volt iránta, mint as irodalmaiban s Komárom- és Bi-barmegyék érdemei elism-rsseül Ublabl-ráik kósó választották. Már írói pályája kezdeén J 821-ben as a kiiüntetéáérte, hogy .Magyar nyelv cxiinfl nyelvészeti munkájával a kitűzött pályadíjat 5 nyerte aj. Ez időtájban több nyelvészeti és politikai munkát irt, csak hogy e munkákat nagyobb részben tönkretattte o kegyetlen csensurs, vagy pedig a budai orsságos hatóságok temet\' lók el a feledés ólomkamráibs. Sok csalódás után nevelői .pályát választott. Az 1836-ik é^ben Erdélybe ment gróf Teleki Jáooshos a nevelője volt gróf Teleki Sándornak. Es idő alatt irta Passrdi osimü gunyregényét, mely Kolozsváron jelent meg; a könyvet a kolozsvári esen-zurs lefoglalta es elkobozta. E^y érrel ké*<<bb Tái-csics Buda pestre jöit, s itt szándékozott letelepedni E végből azOczy-féle népkert háta mö gött telket is vett magának a egy ferencs-városi polgári hásbsn Táncsics terjest-teoi kezdte ai nj demokrsvta-\'aaokat, ¦ itt volt a főhsdi tsálláp, melyből Táncsics elveit a nemset alsóbb ás legalsóbb ré\'e-geí kőit terjnss\'ette, s lassankint ss értelmi torrongás egyre nagyobb tért hódi tett a misera pleba oontribuent toraiban — égess országszerte. L asellemi mozgalom csakhamar magára ronta a hatalom figyelmét. Ekkor Táocsícsot örökösen rendőrség kísérgette, A soproni keresk. és iparkamara köréből. 2104. 1884. 1) H i r d e t m én y. At orsságos borássati kormánybiztos megkereséséhez képest, felhívjuk miud-ason bortermelők, kik as oraságoa központi mintspíncze intézmény előnyeit elvetni és borkészletüket beküldeni hajlandók, hogy a borminták restére már régebben megállapított l\'/i deciliteréé fehérszínű palacskokat használják ¦ mindegyik fajú ée sniaóségU borból leg alább 2—2 mintát czimlsppal ellátva — melyen megjelölendő a bortermelő neve, lakása, utolsó postája, a termelés éve s a borkéssiet mennyisége — küldjenek be. Ily palaczk ok Budapesten Kossucb János üveggyáros ozógtől (vámbáskörut 6. pz.) darabonként dugóval együtt 5 krajcsárjával kaphatók. Sopronban, 1884. június havában. 22.7. 1884. 2) Hirdetmény. A Sopronban, Bánfalván, Nagy-Kanizsán, Kőszegen, Boboncson és Keszthelyen állomcsusó csáss. és kir. közös hadseregbeli ugy hoav^dcíapatok számira 1884. szeptember 1-tői 1885. augaciius 30 ig szükségieudő kenyérnek, ssbnak, ssénánsk és alomnslmánsk írásbeli ajánlatok utján leendő biztoaitásárs. f. é. jullns hő 7-én s soproni caázz. kir élelmesééi rab tárnái tárgyalás fog tartatni. Miről as illetők ason hozzáadással értesíttetnek, bogy as ajánlatok, a megtelelő bánatpénssel ellátva, a nevesett napnak d. e. 10 óráig a tárgyalási bizottsághoz mulhatlanul beküldendők. Sopron, 1884. július 1-éo. A kereskedelmi és Iparkamara A balatonvidék, -őr alapszabályai. , I. fejezet. Csim éa pecsét. 1. §. A kör csime: .Balaloovidéki kör", pecsétje: „Bslatonvidéki kór Budapesten, 1883.* Székhely. 2. §. Székhelye: Budapest. C/él. 3. §. As önművelődésnek msgy*ros ssellemben való előraosditáss. Eszközök. 4. §. a) óreltemi eszközök: 1. Szavalatokkal egybekö ölt felalva •ások, lapok olraaiaa, könyvtár hasznalata, és eszmecsere, a politikai, valamint a vallási kérdések kizárásával. 2. Mulatságok és kirándulások rendesése. b) Anyagi essközök: 1. A tagok által befizetett dijak. 2. Rendezendő mulauágokből saár-masó jövedelmek. 3. Adományok. 4. Egyéb b\\ivételek. II. fej eset. A tagok. 5. §. A tagok ötfélék: rendes, tiszteletbeli, alspitó, pártoló és kültsgok. Rendes tsg lehet minden a fővárosban tartózkodó Zala-, Somogy- éa Vrsrprém-megyéból származó fedhellen jellemű egyén, a középtanodai tanulók kisárásá-rai és tekintettel as ide vonatkosó miniszteri rendszabályokra. Más megyebelit azonban egy rendes tsg ajánlatára osak a közgyűlés utólsgos jóváhagyása mellett fogadhat he a választmány. - Tiasteletbeli lagja a kürtiek azon egyóo, kit a körgyü\'és a válasz.mány ajánlatára érdememéi fogva annak meg választ Alapító tsg lehet at, ki a kör pénztárát egysser s mindenkorra legalább is 15 (tisenöt) forinttal gyarapítja. Pártoló tag lehet azon egyén, ki évenkínt 4 (négy) forint tagsági d\'jat fizet. Kültag lehet minden Zala-, Somogy -éa Veszprémmegyében tartózkodó fedbel-len jellemű egyén, kit két rendes tag ajánlatára a válasslmáoy elfogad. A tsgok joga és kötelességei. 6. §. Minden rendes tsg: . 1. válaasió ée válaaatha.10; 2. A választmányhoz írásbeli javaslatot adhat be, melynek a legközelebbi kötgyülés\'elé való terjesstését kívánhatja, ha esen javaslatot legalább is 10 rendes tag alájegysi; 3. előadásokat tarthat, (ha as előadás tárgyát, as előadás napját megelősÖ 10 nappal a bíráló bizottsággal tudatja s es ssi s fe!olvaaátra érdemesnek nyilvá-\' oit)a) véleményét nyilváníthatja, szavazóul és interpellálhat: 4) vendégeket a kör helyiségébe vésethet, 6. s kör könyvtárát, oirasőterxnét díjtalanul használhatja éa mindazon kedvez-ményekben részesül, melyeket a kör nyújthat; 6. 50 kr. beiratásí és két forint tagsági dijat — előlegesen féléven\'tinii sgy trtos részletekben — fisét. Minden pártoló tag 1. két évi tagaágí időtartamra kötelez: magát; 2. mindazon jogokban részesül, mint a rendre tsg, azonban Bem szavazat; joggal sem cselekvő sem szenvedő válasstási képességgel nem bír. « Tiszteletbeli tagok semmiféle pénr\'á-rulékra sem kötelesvék, még a rendes tagok jogait é vethetik. Az alapító tagok jogai a rendes tagok jogaival asonotak. A kültagok jogai a kör könyvtárának használását kivéve azonosak\' a pártoló tagok jogaival. -------.w A tagság tnegaattBÓae. 7. § A tagság megssünik a) rendes körülmények kötött: 1. haláioaás esetében* midőn a kör iránti kötelesettségeí is mcgstQonek. 2. ba a rendes tag a félévi díj illetékeket a félév első felében befizetni elmulasztja, i a választmány áltsi e mulasztás pótlására felszóllittatifc, és hs e felszólítástól számított, egy további hónap alatt köteleaségét nem teljesíti, tagsági jogsi megszűnnek, illetőleg a tagok névsorából kitöröltetik. 3. Önkéntes kilépés által, melyet 30 UNppal előbb a titkárhoz Írásbeli bejelentésnek kell megélŐsnie. b) rendkívüli körülmények kötött: I. kizárás által, ha legalább 10rendes tag érvekkel támogatott indítványban követeli ast és s legközelebbi válassttná-nyt Ülésben s jelenlevők két harmada as érveket alaposoknak találja és ss indítványt határozattá emeli. As illetőnek joga van a határosat ellen a legközelebbi közgyűléshez feleb-bezni, mely esen ügyben végérvényesen határos. (Vége következik.) HÍREK. s folyvást üldöttek. Népkönyv czimö fü-zetsorosatát> 1842 ben indította meg, de ebbŐl csak háiom fiisal jelent meg, később nem talált arra kiadót. Külföldre utazott, ott nyomatta ki a „Népkönyv* folytatását, s a „Hunnia függetlensége" csimü munkáját. Ekkor «s Apponyi György-féle komáuyslstt 1847 ben elfogták Horvátországbas, hová Kossuth tanácsára félrevonult. Majd Budára hoztak, honnét 1848. marczius 15 én svába ditotta ki a márcsius lő-tki ifjúság. Táncsics mindjárt ápril 2 án megin-dÍto:t*a „Munkások Újsága" csimü biti-lapját. A julíus elejére össsehivoU oraság-gytilésre a békésvár si és sí klós baranyai kerületek választották meg képviselőül^ A vüigosí fegyverletételei után ő ia bujdosni volt kénytelen s mijd Biharban, majd Pesten rejtőzködött. Bojdokoiása alatt irta „ifjú barátaim", „Forradslmi katekizmus" éa a „Hát nemsetség szövetsége* csimü munkákat. 1860. évi márcsius lö-én e munkákért újra elfogták s 15 évi börtönre ítélték. Börtönében mag 1860 ban megvakult s e csapáshos járult, hogy idősb leánya lS64-ben meghall. 1867. évi márcsius 13-án gr. Andrássy Gyula közbenjárására Táncsicsot ssabadon bocsátották. Soroksár magyarosodása kérdésében czikket tett közzé ss „Igasmondó"-ban (1868. márcams 8-án.) Ugyanebben az óv ben oroahást kerület orss. képviselőnek válsMto&ta meg. Ezután még sser-k esz lett néplapokat, részt vett mankáx-gyüiéseken, de pír év múlva csöndes emberré lett, nem szerepek többé. Táncsics évek óta feksiik betegen. Már két évvel eselőtt olyan állapotban volt, bogy heteken át küzdött a halállal, de asután magáhos tért, habár aa ágyból nem kelhetett íöl többé. Sorsa írant leginkább a munkáskörök érdeklődtek es kegyelettel frissítették fél em létezelét minden lehető alkalommal. Gyüj\'éseket rendeztek javára, e lehetőleg enyhíteni igyekeztek nyomorát, ugy hogy as utóbbi időkbea nem is volt kénytelen nagyobb* aoyegi szükséget ¦souredni. Pár hónappal ezelőtt a beteg állapota újra rosszabbra fordult, a végre mull este 8 órakor kisseavedett. Halála csöndes, fájdalom nélkül való volt. Eleget ssenvttdsu egéss életén át; a ter-i\'móatet megkönyörült rajta s nem telte fájdalmassá kimúlását. Ott gyászol as elhunyt ágyánál páratlan hüségü hitvese, annyi kínban ée ssenvedésben egyetlen . pályatársa, ¦ nyomorbsn vigasstalója, betegségben ápolója, őrangyala, Szegény, kit a sok éjjelesés mar úgyis annyira megviselt, most égessen meg vau törve, A boldogult osft törtökön beszélt utoljára hozzá. Még egy sser tiastán csendült meg hangja; bucout vett hitvesétől és lelkére kőié hátrahc gyott emlékiratait, Asután elfordult és köoyek perégtek le mélyen barázdált arczáin, Azóta többé n9tn stólott, pedig Öotndúlnál volt, amint fel-lelviiUnó beszedőé asemeíból látszott. De s gyöngeség végkép megfősztá bessélő képességétől. Utolj\'ár* csütörtökön érte el a borsasitó cauklás és atóta rohamosan sü\'ysdt éloterejs. Beállott a végző agónia. — A kisded nevelő-egyesület újonnan belépett tagjai: alapító 200 Írttal Herozeg Batthyány Strattmann Ödön, rendes tagjaivá: Babochay György só, Hertelendy Béla, Juháss György né, Mat-totch Jóssefaé,Rothschild Samuné. Saller JLajoené, Smettana Ferencz, Trojkó ¦ L— jos, Weiai Manó; — pártoló tagságból rendes tagságba léptek : Eben-panger Lipót, Hertelendy Bálán* és W*iss Mina; — pártoló tagokká lettek : Pflancseroé-Pfeiffer Irma és Svastios Károlyné, — At óvodai zárünnepély juj. 27-én vasárnap délután tartatik meg aa egyesület oádor-utcsai helyiségében belépti dif nélkül, mire s szülők s népnevelés barátai tisstelettel meghivatnast. Rendkívüli közgyűlést ssept. 8 án tart. — A pallíni Iskola vizsgalatja június 30-án tartaiott meg, mely alkalommal a helybeli intelligentia is jelenvolt s őssinte megelégedését fejezte ki Ma-gasy Jóssef ottani tanító urnák, ki d acz ára, hogy a gyermekek — kik többnyire cselédeké — időkösben jő-nek, mennek, változnék — igasán s ép eredményt mutatott fel. Kívánjuk hogy a ssépbuzgalmu tanító nr a tanügy hasznára sokáig éljen I — NjIIvanos köszönet. A hely bili polgárt iak. ifjúság által folyó évi juu. hó 28-án rendeseit hangversenynek Öss-sses jövedelme volt 191 frt 65 kr., ide esámitva a faiul fizetés--ka t is; levonva a 102 forint 39 krnys köMtaégekel, m.r-dt tiatta jövedelem 89 forint 47 kr., m-íy Összeg a takarékpénztárba él hely estetett. Felölfitettek: W- T. 2 frt, Pap János 3 frt, Sskáls Nándor 50 kr*, BujkBéa 50 krt, HArteUndy Béla 1 frt 50 krt, BUu Béla 20 krt, Hein Mihály bOkrt, Morgenb\'wer János 2 frt, Á. K. 10 krt, Ro h Arnold 20 krt, Deatsch Araold 30 krt, Hoffmann Mór 1 frt, Roth N. 50 krt. Ks|perl Samu 20 krt, Geiger N. 10 krt, Tó h János 50 krt. Ksster Miksa 30 krt, Weíss N. 20. krt, Sobó N. 50 krt, dr. Neusírdler Antal 50krt, Krnisay Ágoston 50 krt, Hobínka Vilmos 50 krt, Kugler Anul 10 krajcárt, Oiseásly Antal 1 frt 50 krt, dr. Láng Jánoa 40 krt ifjú Feeselhoffer József 50 krt, Petri N. 50 krt.-ECoauss Boldizsár 1 Ért, N. N. 50 krt, összesen 20 frt 10 kr. Van szerencsém etennel leghálásabb, meleg köszönetnme: nyilvánítani ugy a ssives felttlfisetóknek,\' valamint mindazoknak, kik megjelenésűkkel s szegény tanulók javára szánt összeget növelni szíveskedtek. Nagy- Kanizsán, 1884. julinsbó 4-én.Morg*nbesser János polg. ísk. igazgató. — Furcsa kölcsön. Német Győf«y-né helybeli lakot, egy Stopeos Mari nevü, helyéről elbocsátott szakácsnénak ideiglenes átállást adott. Míg ő » kertben foglalatoskodott, uj lakója ason sssk-rényt vette stemügy alá, melyben 35 frtot talált Ebbé! 15 forintot magához vett és a rajt* leladett kulcsosa} i"1*1 HII8Z0NHABMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JUNIUS 29 én 1884. besirU. A 35 forintot Német György né egy általa Tett serlós árának kifizetésé^ szánta, de még ehhsz 10 frtot kellet\' olna tenni, mert a dUsné ára 45 forint ,olt. Kérdezvén a ssskácsnét! nem tudna e neki 10 frntot kölcsön adni ? Ei a legnagyobb készséggel átadott 10 irtot, persze a lopott lő forintból. Német Győrgyoé 35 forintját kiegészítve, et megolvasta és most csak 30 forintot talált. Gysnuja azonnal a jóssivü kölcsön adóra eiett, ki ellen a rendőrség megindított* á vizsgálatot, es tettét csakn--mar beismerte. — Hirtelen halai vasúton. Folyó hó 2-ára reggel a Budapestről érkező vonaton egy Udine kerületi olasz munkás érkezett a kanizsai állomásra s innét még tovább utazni akart Kormonsba Közvetlen a vonat elindulása előtt észrevették, bogy haldoklik, azonnal hozzáfogtak kirakásához, de a kocsiból történt kiemelése alatt meghalt. A kórházba boszslIiEtatván, as orvosi bonczolás szívbajban történt hirtelen halált konstatált. — B- FüredrÓl. A Balaton-egylet állal újonnan megnyitott sétautak, melyek a Tamás és Péterhegyre, Barátla-káahoz, Koiosskába (arácsi völgy) és Nosztón völgybe vezetnek, ünnepélyes fölavatása július 1-én ment végbe Kállay Béniné — gr. Bethlen Vilma jelenléte-bnu, ki az első pihenőnek, a péierhrgyi-uek nevét adta. Mintegy ötven fürdővendég ment ki kocsin a Péterhegy derekáig honnan as egyleti zásslók alatt csigány-t<!oével gyalog ment a társaság oromra. A pihenőnél megáJlva, dr. Ssiklay János egyleti titkár melegen üdvözölte a mi-i.Íssterné%\\kérvéu, hogy a pihenőnek nevét adói, s azt felavatni kegyeskedjék, átadván neki egyszersmind az elnevezésről heÓIÓ okiratot. Kállay né meghatva moudott köszönetet, kívánva, hogy aa rgylet felvirágozzék és ezentúl mentől szélesebb körben fejthease ki áldásos működését. Ezután dr. n.ngel Gyula a lürdőiniezet nevében üdvözölte a grófnét, ki Deeretetreméltóságával az ösdsea fürdővendégek mély rokonszenvét s ragasz-kt-dó tiszteletét megszerezte. A hely megkeresztelése essél végbe ment. A k piramis közepében emelkedő ár bocs most már „Péter-begy Vilma-piheuŐ" feliratos táblát viseli. Kedélyes ossonna köveitea felavatást. Meglepetésül a szere le thási gyermekek is felvonullak a hogy meredek déli oldalán Nagy Áron igazgató vezetése alatt. A grót\'nŐ megvendégel-tol le őket, mit a gyermekek csinos karénekükkel köszönlek mng. A bölgyven-dégek koszorúja: Kállay né Bethlen Vilma grótnö Márta és Erzsike leányaival, Ks-gáfyinö, Máriáasyné, Rónayne, Rónay v. Csoográdból tőispán özvegye, Faynó, Kör nyomé, Forsterűé, Kristűnné, Szar-vasyné Ida és Margit leányaival, Ku-binyi Márta és Ilka, Weisz Annoska. Msngold Flóra, ott voltak Kriszton go-mörmegyei főpénztárnok, Jalsovica Ala dár, a fürdőin léset lelkésze, dr. Mau-gold Henrik, Kovács R;zaő s. szjlga-biró, Környei János (Budapestről) síb. A társaság annyira el volt merülve nemcssk a mulatozásban, hanem a gyö nyörü tájkép szemléletében is, nogy már a nap nyugodni tért, mikor visz-szaiudult. A szép nap megkoronázásául este a Nagyvendéglőben közvaesora és táncz volt, melyen Kállay aó elnököli. — Szivtelen anya. Mult hó 17 éh a délelőtti órákban Ózdon a legelőn jovó e^yik Coorda-kutból egy — idő előli ízületeit — csecsemő bulláját húzta ki a kondás. A ruhadarabokba burkolt kis holttest már eLyéesetnek indult, aoy-nyirs, hogy a tej már külön válva von e lest.ól. A kondás szavára a kut kóré gyűlt falubeliek, többnyire asssonyok, kosul némelyek előtt ismerősnek lüuiek fel a ruhadarabok, melyekbe a kiahuiia göngyölve volt, mely ruhadarabok kózül különösen egy kis leánynak való fel öltő, mint bűnjel a helybeli bírónál le létetelt. Egy telkes polgár neje volt gyaMiban s nem is alaptalanul, mert in:nl a másnap megejtett vizsgálatbúi kitűnt, az illető néhány hétlel ezelőtt még boldog állapotban volt, minek ma már oyoma sincs. Ea i különösen a bűnjelül félre tett felső ruhadarab egészen a bűnös ssssony nyomára vozoits a bakssi csendőrség es időre ide ért ké. szemé yét, kiknek sikerült is az asszonyi vallomásra birni, a ki bevallván mindent, ss illető csendőrök kiséreiébeo indult bűnréssesének — ki e bünt eló-segité — felkeresésére; Sumonyba, hun sét még as éjjel meghoztak s vétkez nőt s innét elkísérték Őket oda, a hol a bÜn elnyeri büntetését. Megemlítendő, hogy a< illető asszony férjének harmadik neje volt, a ki vele a lehető \' durvábban bánt, különösen — mioi mondják — azért, mert majd minden évben újszülöttel ajándékozá meg ót, mi több ; ez utóbbi boldog állapotában fejszét foget a durva ember, hogy nejéi Jevágja. Két kis neveletlen gyermek sir ai édes anys után. — Amért Tisza Kálmánt, Kgpos- várra utaztában városi halóságunk ünnepélyességgel n-m fogadta, több oldal. ról fel lettünk szólítva, hogy e mulasztást hirlapilag rójjuk meg. Mi a közvéle tnéay hangulatának mindenkor szívesen hódolunk, ha igazságos és méltányos alapokra helyezkedik. De ezúttal róla zi nem mondhatjuk; mert mielőtt ve-iakí e tekintetben városi hatóságunkat mulasztássá] vádolná, tudnia kell, hogy Tissa Kálmán tulajdonképen most nem mint miniszterelnök, hsnem miot dunántúli ref. egyház világi főgondnoki utazritt a Kaposvárott tartandó conventre, tehát utazásának semminemű hivatalos jellege nem levén, ünnepélyes fogadtatása iránt a megyei hatóság sem intézkedett hivatalosao, sőt főispánunk éppen es ok miatt nem is jelent meg tisztele téré. Tudni kell továbbá azt is, hogy Ő talajdonképen Somogy megyének volt es alkalommal vendége, a igy annak jutott osztályrészül és kötelességül hódolat-kifejezés. Somogy megye meg is telte kötelességét; ott msjdnem minden vasúti állomásnál küldöttség fo gadta és üdvözölte. Most már szeretnők tudni; mikéül érezte volna magát So-mogymegyébe érve Tisza Kálmán, ba utaztában, minden megyében és minden állomásnál ugynaason szertartásosság várt volna rá? Ott mára sok éljenzés helyett aligha rögtön nyngágyat nem kért volna .... Ez alkalommal a sserencse Somogyot érte, asé volt a kötelesség is. Ha bennünket érne efféle szerencse, bi- zony nyal tudná vártai b. lóságunk is kötelesség/\' ; Ámbár sz oly faj\'a tisz-telkedések iránt, miuőt legújabban Nagy-Kanizsán divatba hozni többen igyekeznek, — sem kedvet nem érez magában, sem a hozzá szükséges vastagbőr ü, karbonári köpönyeges alázatos-sággal nem rendelkezik ; de ne is rendelkezzék sohsl Ily szempontból kell a városi hatóságnak magatartását megítélni. Piacz! árak. Baza 9\'0-9 Rozi 8-.7 o0. árpa 7. -Zab 7.50—7. Kukorica* 7—SO Marhab tu kilo 60—54. Borjnhas kilo.60—56. Diwnéfans kilo 56—60. Disznőzsir kilo 96—80. Vasúti menetrend. Intal Kanizsáról. Béggel. Pragerhoí 5 óra 20 p postavonat Barcs Ö Óra 45 n . postavonat Budapest 6 óra 28 a gyorsvonat Bécsújhely 6 óra 35 kevertvon. Budapest 9 óra 20 > kevertvon. Délben Budapest 2 óra m poitavonat Pragerhof 2 Óra 44 , postavonat Sopron 2 óra 15 m kevertvon. Barcs 2 óra 25 m keverlvoD. Este. Prsgerhof 11 óra 20 , gyorsvonat Fiume 11 óra O a gyorsvonat Budapest 12 óra 15 s postavonat Bécsujh, 12 óra 5 m postavonst. Szerkesztői üzenetek. D. J. belyhH. Koaűlhetien. — Mondja el a plexikének pnzábanl Sokkal több hatása lesz. -r B. A Ik. Bsréay. Nem üti mer a mértéket. P- 8. Taia Levelet irtani. L. 6- Vizvár. Megüzenem: jövő szerdán e-tére- Ny- S. Beos Látom, hogy most kiteszesz rajtam is s hallgatásban. legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- is hólyaghu-rutnát. lattoni Henrik, Karlsbad M Budapest Orvosi tekintélyeié által vese, hngydara- iöRn-ény e« hólyag báutalmat ellen, továbbá • légió se emésztési uervek hurutot báatmlm*mál rendelve. SALVATOR ínamra*- íTL-ní&vdÚs, littliim Urttlmc forrás. Sarril aaazailya lg«« kllleaei üti Italt ezoijáltat Kapható ásvaayvlz-kereakfdéaekbei ét legtöbb Byáflyarertárbac-A Salvator-forráa lp,azoatóaáo,L EPERJESEM. Budapesten főraktár EDESK UTI\' L. urnái. 2134 6—20 Kapható Kosenfeld Adolfnál. LapvweV ea kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. FeleISs aaerke.lt« : YASS ÁLMOS. LaptuUjaonoa : WAJDITS JÓZSEF. A saranyn-rizBt királya. SZÉCHENYI FHAS ötszörösen vegyelemezve. LeititUBöDi asztali tíz. - Orrosi teiintélvettöl ajánlva. Tartalma: Szecneflyifor. PreMaai KroMorfl Mohai SiessBüMi 97-854 53534 48 888 48-094 43793 Petaacz iQiüraszDiDba. kerllat Raktárait Nagy-KanizsAn : Feaselhofer József, Strem es Klein fcs Berdln Márton. Kitüntetés! Bécs és Trieszt Coafe" valódi ha minden dobozon a gyárjegy : a sas es Hall sokszorosított czég nyomata látható. OEzen porok tartós gyógyhatáia makacs gyomor- és alteitbajok, gyomorgörcs és elnylákásodás, gyomorégés, rögsött dugulás, májbaj vértelslás, aranyér ús a lugka-q Jófélébb női betegségek ellen 30 év óta folytonoaan növek«d5 *li«aeresbBa rounsai q Egy eredeti doboz haiználati utasítással 1 frt. Hamisítványok tSrvéayeses üldöztetnek. 0 q 0 0 c Francia borszesz és só. Q lésre; borogatásnak mindeonema sértlléiek, éa asbslc, gynladások q BenSÖleg vizael keverve, hirtelen betegedéa hányás ákóiika ellen. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Köazvány-, c»úi-; a mitidenneraü baso. V gatás és bénnláa, q f0j-, ffll- és fogfá- a ját aikerea győgyi- !? u..:V.-... hedarztö utasítással 81) kr. daganatok ellen Kgy Qveg pontoa 2063 15-52 Valódi, Moll védjegyével es navalárrásé val. o Moll A. 0 gyoiçyszeçész, császár királyi udv. szállító. Bécs, Tuchlaubeo 0Raktárak : Nagy-Kanizsa: Beius Jézsef gy<ÍgyiEeré*z. Ronenfold Ad Feiaelhofor JÓZiof. BsrOS: Dorn\'er 8. Csáktornya: G5nc* L. gyégy. Kaposvárott: q Borovícs Ad. Keszthely : Wunsch F. k5rmead : Ritz Jáaoa, tlsrezall : lazti Ford. q Szigetvár: Szalay József. Zsls-Egerszeg : Hellosy J. gyógysaeróiz. o o o o o o o o. o c o o Cs. k. szab. déli vasúttársaság folyó évi július hó 4-ikén délután 3 órakor a helybeli pályaudvari teherkiadó helyiségben 12 zsák 877 kg. sulyu buza és egy hordó 198 kg. sulyu gép. kenőolaj elárvereztetik. Az állomási főnökség, 2183 3-3 ¦¦WaWrVyWiVrVrVWiW S j G >—< un* c ¦L >-i \' S3 * M HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JÚNIUS í9-én. 1884. BUDAPESTI HÍRLAP Stefánia POLITIKAI NAPILAP. SzerkesstSk ét kiadotuI.tMoi.oaok ; CSUKASI JÓZSEF és RÁKOSI JENŐ Előfizetisi ára: g*V 1« trt Filém 7 frt. Negjodírrc 3 bt. 50 kr. Ugr 1 fit 10 kr. - Tkesztóség és kiadóhivatal: IV. kar. kalap-utca* Ifi. «". A „Budapesti Hírlap- nem pártlap. Pártja — olvasóinak kiterjedt köre.\' Szolgálatokat n«m kíván ae kormánynak, as jobb, ee bal pártnak tenni, csupán a kőxöDiégnek, és ami ugjanai, aa országnak. Miből állnak esek a szolgálatok? Első sorban abból, hogy mindenről a mi az országon belül vajjv kívül akár politikai, akár társadalmi, akár mÜvéssi, akar tudományos téren felmerül: híven, pontosan, gyorsan, röviden, de mrgU kimeri óen és részrehajlás nélkül értesítse a közönséget. L tekintetben egy hazai lap sem múlja felül a „BUDAPESTI HÍRLAP* ot. Vannak a nagyobb ée drágább Ispok, melyek terjedelmesebben tudósi aoak de nincs, mely pontosabban és páratlanabbal adná értesítéseit. A „BUDAPESTI HÍRLAP" olvaső közönségén és íróin kivül nincsen Bwnkinek e krrekfuld >n lekötelezve, ¦» osztálynak, se pártnak, se kormánynak, se nyilvános vagy magán társaságnak: A „Budapesti Hírlap" a legfflggHlenebb lap Magyarországjává^^ A „Budapesti Hirlap"-nak csak egy hatalmasság parancsol, az diktálja vezórczikkeit, az szabja meg magatartását, s e hatalmasság: fjZjr* a nagy közönség és az ország azonos érdeke. ~9aH Ennek lese arolgilatnt. aki a .BUDAPESTI HIRLAP"-ot pártolja. Nekünk njoce kitől féljünk, nincs kitől reméljünk:, kivéve olvasó kiiaöaaégünket, a mely ítél aaavaiok éa uaslekedeteink felett. A „Mapesti Hírlap" rmim tartatea a kovetkezS: ].^^^:"l:^m:I:^: tikai hírek, a fővárosi Ügyek, az egyesületeit, a művészetek rovata. IV. A fontosabb események bővebb leiráaa külön csikkekben. V. Távirati tudósítások. VI Kapi események rovata. VII. Közgazdáéig. — E»»nkivül a mellékleten rendesen egy-egy vesércsikk a társadalom valamely osslályának érdekeiről, országgyűlési tudósítások, tárcsa, törvényszék, vidéki hírrovat, önálló ismeretterjesztő, szórakoztató csikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról ós állandóan egy regény. A „BUDAPESTI HÍRLAP" RENDES IRÓI: CSUKÁSI JÓZSEF szerkesztő, báró KAAS IVOR, prof TELKKI SÁNDOR ezredes, RÁKOSI JENŐ, BALOGH PÁL, BENEDEK ELEK, BERÉNYI LÁSZLÓ, dr. CSAPODI ISTVÁN, KACZIÁNY GÉZA, MOLNÁR LÁSZLÓ RÁKOSI VIKTOR, SZOKOLYAI KORNÉL, dr. VOLF VILMOS. Rendkívüli alkalomkor lapnak rendes terjedelme, a mely 12 oldalnyi, bol egy fél. hol egy egész ivvel kibővül. Nagyobb ünnepekre ünnepi számokat adunk ki a feldolgozott hirlapi napi anyag mellett becses és érdekes tartalommal. Kiváló események színhelyére külön tudósítókat küldünk, akic ügyességük és megbízhatóságuk által egyaránt lekötelezik a közönséget és a szerkesztőséget. Bécsbsn, Berlinben, Parisban és Londonban rendes tudósítóink vannak, akik közvetlen benyomásaik alapján adnak bírt arról, ami e világvárosok lakóit foglalkoztatja. A .BUDAPESTI HÍRLAP" a legolcsébn politikai, szépirodalmi, társadalmi és gazdasági napilap. Előfizetési ára: Félévre 7 frt — Évnegyedre 3 frt 50 kr. — Egy hóra I frt 20 kr. Az előfizetés legegyszerűbben postautalvánnyal teljesíthető e czimen: „BUDAPESTI HÍRLAP" Budapest, Kalap-utcza 16-ik sz. alatt. Tisztelettel ajánljuk a .BUDAPESTI HIRLAP\'-ot, első éa reudilhetleo hirdetőjét * magyar nemiét államérdekeinek, a t. magyar közönség lekötelező ügyeimébe. / a „Budapesti Hirlap" kiadó-tulajdonosai. MUTATVÁNYSZÁMOKKAL SZÍVESEN SZOLGÁL A KIADÓHIVATAL fZtJ A MOHAI forrás, Hazánk cg; \'k lfjrsxéasavo*abb SAVA NYU VIZE1 melyről Dr. Arokzl Antal és Dr. Varga. Zsigmond főorvosak bizonyítványa s«e-rint elismertetett, hogy kitűnő szolgálatot tesz alégzési, emésztési és vizelfi-szerrek bartttos bántelsasiná I, a gyermekek görvóly és angol bajában vérszegénység, a gyomor idegrendszer báatalmaio alapit 6 bajaiban. Borral Tez itre élemen jeisLö liitü Frlai tiütsabanBiideikorkapkata. Wraktf^j- SU917-Í0 SZÁVA .lÁXüS-nál | Budapesten, IV. zsrkanytus ntcsa 12. sz. ós a több füaserkereskedósbeu. txx X X X X X X X X X X X X X X m X X X X s * X X X\' X X W m ????? .sij* i —« 5 > - **• ~. s — 5. m S- ásK! 0 -os» 2,/\' F PÁ 5 fifi "xxxxxxxxxxxxx n a- X X X §f X X m m X X K m 3C W. X lí m v-n\' m a-a-^^^sTsr\'^^srV^^sí\'sr\'^ XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX r BE j XX «2 % A leijpltt.at.0tt 1B58. h- 1 XX , , BEEGEE orvoei XX 5 W iIKI.I1 ITIUAI / ÍM KATRANY-SZAPPANA SJ \\ első magyar síp- és íüzoltöszerek gyarx, harang- és érczöntődéje BUDAPESTEN, Rottenbiller-rtcza 66. bt Ajáulja gyártmányát, mint magyar különle-gességet kutakban és % mindennemű szivaty-*m tyúkban, elvállal teljes V vízvezetékek berendu-Jj ^éstSt,varosok, földbir-^ tokosok, ipartelepek, Srmentesitő társuta-\\ tok es magánzók ré I on éh kedvező fel- af* tételek mellett ajánlkozik *^ köz- és maganfflrdők ^ felszerelésere, szagmon- gf* tes urszékek feláili- gf" táaára és minden víz Sf" művi munkalat gyors í i~ iokosok, iparieiepeK, .VrfUsr^ i és pontos kivitelére képee armentesltö társula- -m3XY J^^^^^BUSg^ árlapok és részletes költ- Jü tok és magánzók ré- "~ * \'" ségtervezetek kívánatra f *i széről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. díjmentesen küldetnek, wf ¦ü sf . 2203 33—80 ^ ¦"aF^krWsTkryiiyaWsf^ i Ruston, Proctor ós társa í Budapest, Nádor-utcza 33, és 4!. szám. ajánlják a legelső dijakkal kitüntetett pzfflozdonjaikaí fa és azénfűtésre, szabad, szaimaíütő mmmí dobmentő \\ éa ÜSZÖ6T1SZTIT0 KÉSZOLÉKST szabályoz ha 16 magválssziő hengerrel. XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtflbb aor-^pai államokban a legnagyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, kOlBnöaea idült és sömürök, rüh, ótvar és élSdi kiötéaek, agyszinta varsa orr, fagydag. lazé láb, fej- és a zakály pikkely, Benjer kátrány szappan 407o fakitráayt tutalmaz és igen elkfllSuitendt a más fórgalombao Sev6 kátrán/zssppanoktöl. A csalások elkerfllése Tégett kéressék világosan Berger kitrány-azappana és ögyeltessék az ismert védjegyre. Makacs bórssenvedéiekníl a kátrány-szappao belyett hatással használtatik BoregT flPTOni tótrílEy tín-siaiiiua csak azou aaatben, ha es szükségeltem a, ugy kéressék csakis a Berger féle kátrány kan-szappan, minthogy a kttlfóldí utáosások eredményte-1092 9—12 len késaitménrek. liint gyengébb k\'átránj-ssappan mellőaésre mindeo tlfztátlanaáa; a, toőrön, bSr- ét fejkidtéisk gyerekeknél, valamint eddig elérhetetlen aiépité-mozsdás \'éa fürdó-stappan mindeniiapi használatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely Zt>% Glycerint tartalmaz és finoman van illatosítva. Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. FsazitkÜáés: HELL 6. lysfyszerésrséi Troppábss. Raktárak: Készletb\'-n van minden earépaí gyégyuertárbsa. Faraktár Magy-Kani-ssa számára: KifáU Ferencz Prág*r B. és Belos J. gyógyazsr^seknél. ** XX XX & XX XX XX XX %* XX ii ii ii ii I X XXXXXXXXXXXXXX kXXXXXXXXXXXK^ I 8 Hólyag (Pergament) papiros °- x! o Hoffher-féle egyszerű és tisztító cséplőkészleteket járgánybajtásra. Nemkülöoben miaddintema gazdaaagi gépeket éa eeaközSket. 2160 4- -&-rJ©^yzóis.€9lL laénaaentve ütildetnolí;. to X X x x ^3 o o o a legjobb minőségben kapható W a j d its József könyv- és papirkereskedésében fiagy-Kanizsán. X|ü Árat ivenkint — — — — — — 1 roóter — — — — — — 1 bsomag zsineg hólyagpapirral együtt 5 kr. SO , 10 - ¦Jl^toJ0**6* ^ösyviiyo»4a\\jébój H^-KftaiaséB, |
