Zalai Közlöny 1884 062-070sz augusztus.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	9.63 MB
Keltezés:	2009-11-12 08:21:59

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	3936
Megtekintések száma:	8666
Leírás:	Zalai Közlöny 1884 062-070. szám augusztus Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1884. aggasztja ElitTttHi sr e^ett 6tt«......8 frt. tél évre...... 4 jeo"e(í fiTre......2 , Egy ssám 20 kr HIRDETÉSEK 4 hasábos petitsorban 7, masodszot 6 i minden további tarén 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek tel Kincstári illeték minden egyem hirdí-tésért SO kr, fizetendS. Huszonharmadik éyiolyain. KÖZLÖNY. A !ao szellemi rizsét illető közlema-njek a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedi]-. kiadóhoz bérmentve intézendök: N A G Y • K ÁS I Z S A Wisssloskáz. Űénaentítlen levelek csak iimer\\ aonkatár-\'akíol fogadtatnak «1. Kéziratok túsza nem küldetnek. A nagy-kanizsai ,Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanítótestület, a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", a „nagy-kanizsai tisz önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmány6 hivatalos lapja. Hetenklní kétszer, vasárnap- s .csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap, 1 Kolera M maoráata. Azon meggyőződésre jutottam, hogy sokan nem ismerik a kolera és a k o 1 e r i n közti különbséget és ebből kifolyólag nctáni síttkség esetén nem lesznek képesek biztos védelmi állást elfoglalni sem egyikben, sem másikban és félnek, mikor nincs okuk, megszokva azoknélküli félelmet, utóbb pedig nem félnek, mikor alapos okuk volna félni. Következő felvilágosítás szolgáljon a nevezett különbség magyarázatául. 3-féle betegséget neveznek kolerának, ezek: az ázsiai-, a honos- és a kórjeles kolera. I. Az ázsiai kolera. Az ázsiai kolera (cholera asiatica). Kelet-Indiában honos járvány beteg-j ség, mely önszármazásilag Európában j soha sem keletkezik, hanem mindig i csak más területről hozatik be. Faj-[ lagos méregtermészeténél és szaporo- j dási képességénél fogva képes az egész világot bebarangolni, nem is a lég-\' áramlat, mint inkább az emberi: közlekedés által; inert az erős lég-! áramlat sem viszi messze, hanem, csak közöli helyekre hordja. Levegő által hat leginkább az; emberi szervezetbe, mégis mindazon tárgyakhoz makacson tapad, melyekkel ezen nyavalyában szenvedő emberek érintkeznek és ha az emberi szervezetbe hat — rizsléhez hasonló nyákos, fehérnyés czafatokat tartalmazó savóféle hányást, hasmenést, görcsöket, égető szomjst, hugyapadást, vizelési feaakadást, fagyosságot, hangelvesztést, nehéz légzést, elkékülést okoz, meiynek vége legtöbb esetbea végzetes. A betegnek hány-, székürülékeiben fellelhető a .fajlagos cholera méreg szaporodási képességgel," mely! ha poshadó bomlásban levő szerves anyagodhoz jut, (legkivált árnyékszékekben,) ngy rémületesen fokozódik szaporodási hatása, éleszt közveszélyt. Ez tehát azon neme a kolerának, mely jelenleg járványosán uralg Fraacziaországban, mely igen tüzetesen foglalkoztatja az európai hatalmakat, ugy kormányunkat összes közigazgatási törvényhatóságainkkal együtt. 2. Á honos kolera. A honos kolera (cholera nostras, cholerina) hazánkban szokott mutatkozni szórványosan, némely viszonyok közt járványosán is és bárha kttlmeg-jelenésére az ázsiai kolerával sokban megegyezóüek mutatkozik, lényegére még sem az, sót igen is különbözik amattól. Nem okozza ezt sem .fajlagos kolera méreg, sem fertőzés, s bárha némely eset halállal végző dik, átlag mégis sokkal kevesebb áldozatot vesz az ázsiai koleránál. Rendesen meleg -nyári hónapokban szokott fellépni, és életrendi hibák, p •Iáiul. sok, nehezen emészthető étel (savanya, vagy éretlen gyümölcs, dinDye, ugorka) élvezése, továbbá sok hideg ital, nevezetesen : rossz, fiatal sör ivása. meghűlés, továbbá forró uapokbao hideg éjszakákkal való váltakozás folytán keletkezik. Megjegyzendő, hogy a beteg ürülékei szinesek és igen ritkán egészen színtelenek, nincs ezekben fajlagos kolera méreg, nem is bírnak fertőzés ntján szaporodási képességgel. Ez azon neme a a kolerának, mely kolerina (cholera nostras) nevet visel, s melyet a törvényhatóságok azért kisérnek éber figyelemmel, nehogy tévedésből az ázsiai kolera honos kolerának, a honos kolera pedig ázsiai koierának határoztassék, s igy a szükséges komolyabb óvintézkedésekben pótolhat-lan késlekedés történjék. 3. A kárjeles kolera. Kórjeles kolerának (cholera symptomatica) nevezzük azon betegséget, mely hányszékelés és görcsök kíséretében lép fel, minő: az agy-, a hashártyagyulladás, az epeláz, a heveny, gyomor- és bélhurut. Egyébként az idézett ázsiai és a honos kolerának jellegével nem bír. Ilykép különböztetendő meg a kolera" és eszerint t\'eíi ezek természetéhez képest védelmi álláspontot elfoglalni. Könnyű pedig e készletezésből megérteni a kormányi és törvényhatósági óvintézkedések fontosságának, erélyességének okát, czélját és szükségességét, melyek nemcsak törvényszerüleg, hanem erkölcsileg is kötelezők mindnyájunkra. Amily szívesen hoztam e felvilágosító rövid, de eléggé megérthető részletezést, oly tüzetesen ajánlom a t. cz. közönség figyelmébe, felkérném egyszersmind az értelmiséget, legyen szíves a kevésbé felvilágosodott, esetleg elfogult népnek a kérdéses ügyben nton-utfélen felvilágosítást adni, figyelmeztetvén arra. hogy a törvényhatóságok által kibocsájtott és kibocsátandó óvintézkedéseknek eleget tenni iparkodjék, mert ha van mód a veszélytől még jókor menekülni, az csakis a kiadott óvintézkedések, elkikmeretes megtartása által lehetséges. Igaz, hogy még eddigelé ment-tek vagyunk a Francziaországból fe-nyegetődző veszélytől, a* ott járványosán dühöngő kolerától, de ki állhat jót azért, hogy a legszigornbb óvintézkedések daczára is véletlen nem részesülendünk-e abban, mert utóvégre az emberi közlekedést any-nyira meggátolni teljes lehetetlenség, hogy a már netán felvett fajlagos kolera méreg által fertőzött, lappangó betegek egyike-másika közibénk ne vetődjék és első sorban az árnyékszékek megfertőztetése által kolerát, közveszélyt ne keltsen. A körülmény birta törvényhatóságunkat óvintézkedéseinek megtételére, hogy mindenki figyelmet fordítson arra, mielőtt a járvány kitörne, hogy a házakban és azok környékén felhalmozott szervi anyagokat el- és kitakarítsa, az árnyékszékeket pedig vasgáliczczal, karbolsavval szorgalmasan fertőtlenítse, mert sajnos, de ugy van, hogy a járvány felléptével a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet kellő biztonságot szerezni a közönségnek. Kövessünk el azért mindent, ne-hogy véletlen veszély érjen, nehogy saját málasztásnnk folytán a veszélyt kormányunknak, hatósági közegeinknek tulajdonítsuk, avagy mellünket verve, könyes szemekkel legyünk kénytelenek mondani: .én vétkem, én vétkem, én cselekedtem 1* TERSÁNCZKY JÓZSEF, Kauissa járás orvosa. Fölhívás és kérelem a „Szt. Istvánnapi" nemzeti ünnep érdekében ! A magyar állam ezredéves politikai egységét, s a magyar nemzet uralmát hirdető általános nemzeti ünnepnek mielőbb való létesítése nagy fontosságú. E nemzeti ünne ül országszerte szt. István napját fogadták el, s kívánatos, hogy Nagy-Kanizsa város és vidékének polgársága is hozzá járuljon ezen nemes eszméhez s ezen csatlakozásnak tényleg jelét is adja. A múlt évben először,. — s ngy hiszem nem utoljára -r tartatott meg vallás, nemzetiség- és pártkülönbség nélkül itt Nagy-Kanizsán mindenki megelégedésére a szt. István napi ünnep. Nagy Kanizsa város és vidékének hazafias polgárságától függ: vájjon e nemzeti ünnep megtartható lesz e, vagy sem ez évben is? Én azt hiszem: igen s még, imposánsab-ban, mint tavaly. Hetekkel ez előtt bátor voltam a .Zala* czimü helybeli iapban ez ünnepre felhívni a n. é. közönség figyelmét és érdeklődését. Azóta többen biztatóíag fordultak hozzám, óhajtván annak megtartását. Mielőtt azonban ezen ünnep rendezése ügyében egy nagyobb értekezlet összehivatnék, nehogy az ünnep síkere koczkáztassék, kettőről kell meggyőződést szerezni: I-ör. Megvan-e a közönségben az ily ünnep rendezéséhez megkívántató áldozatkészség, érdeklődés és lel- Dalek. Piroi rózia voltál, Fehér rózsa lettél — Én tudom cik senki mii, hogy Ilyennek ízülettel. ÉgŐ volt szerelmed. Mint a napiagara Az TariiBolt piroi rózsát Haloviny arezodra. Szerelmedből bú lett: Holdvilágot éjj«l S ez de szépen befeité a Piroisat fehérrel. II. Levelos a fa tavasusai S 5sz felé •Urml: Halvány levél, sárga levél. Lesóhajt ax ágral. Szerelmemnek lombja is mir Halováayul régen S buli, csak hull. mig egyner én Íi Mellé fekszem szépen. BATST LAJOS. Hogyan jött Kornél Siófokra. KánitM Zajostól. Hősök és bolondok !... Ez amiben a jelenkor bővelkedik. Vau ssájhós, sporthős, és kártyabős. Van madár bolond, virág bolond, könyv-bolond, meg untán .... izé .... legtöbb van olyan\'aki .... már csak megmondom, asiiony bolondja. Be akarok egyet a tok közül matatni. — Ztengefi Kornél ugy véd-bojtár, nem péfj, vagy tii álló esztendeje dolgozik, ko váasoi a maga szerencséjén mások irodájában. De haji még eddig s^m végette el, pedig épin annyit fáradozik ezen. mint az „alkalmi költészet0 tág, de hálátlan metején. Sok Ábrahám kebelébe visszatérőnek megírta ő már végrendeletét, még többnek adás-vevési szerződését; de ez mind „nifii6 ahhoz, ahány férjhez mentnek és hajadonnak lerajzolta báját, szépségét. Sajuos! Siket a világ. Nem hallja a szép szét, nem ludja mi a magasztos; b rendesen sirjokbsn dicsőítik a ntgy embereket. Éi nem csak valószínű, de bizonyos, hogy Koroel ís igy jár. Koméi legény, akarom mondani ember a talpán, mert hát közel jár a negyvenhez és mégis---— — nőtlen. Oh pedig! neki látni kell a nő;, szíve márjs érez, szive már is fáj utána; legalább is úgy mintha csípő talpalásért 50 osslrákot kell fizetnie. Es ha szivén ujjak lennének, bizonyosan ezek skandálnák a lábakat. Kár, hogy szive nem ilyec mi-nikum és kézbeli ujjain billeget még \'jártában keltében is. Nem csoda tehát, ha igy elmerülvén az ideális művészet tengerébe, Zsengén* Kornél még ast is feltalálta: bogy „ere.ízt, mereszt, cereszt," „aruBzt, p araszt, haraszt* rímek, még pedig igenje rímek. Amely következtetésének biztosan az lessen ered menye, hogy megnyeri vala az akade miai nagy pálya dijját —--ha ki tusiéi: volna. Jeles gyerek ő, csak egy hibája van, aias inkább baja, nem tud megbarátkozni ss utolsó ... viasga eszméjével; meg aztán igen-igen nagy bolondja.,, ai asi-Bionynak ; valóságos hasonmása a többi fiatalembereknek. Épen a Spangát kergető korszakban volt. Sokan keresték r«* országbíró gyilkosát, hogy e fejére kitűzött dijjat elnyerhessék. Ebben az időtájban volt, midőn Zsen-gefi barátommal a budai Vérmezőn össze-találkoztam, asas hogy ó engem oly gyorsan kikerüli,mint egyik fecske a másikat, annélkül, hogy és?re vett volas. Rögtön gondoltam, hogy szerelmi vágysk üldözik s vakítják, ilyenkor pedig érdekes ssokott lenni. Azért\'- nem állhatván ki az Ő irántam tanúsított mellőzesét, tele torokkal kiáltva kérdem tőle: „Hova olyan szaporán Kornél ?* ö összerezzent s ijedtében beszüntette ujjaioak biJIegetését, ez annyit jelent, hogy megszűnt gondolkodni--azaz leszállott a Pegazusról. „Na lám! Na lám!" mosolygott Kornél „észre sem vettelek édes pajtás."I\'ye-nek Vkgynnk mi költők, se látunk, ae hallunk mikor szív ügyében járunk. Megyek telkem a budai indóházhoz, kísérek egy szép hölgyet, ast hissem most utoljára, mert ha as ég úgy akarj f. mint én, akkor rövidesen egymáséi leszünk. Mert hidd el nekem, most megtaláltam ami után oly epedve vágytam. Mott elmegyek utána, bár a világ végére, de megkérem s elveszem. Úgy hissem földbirtokos as apja, mert as öreg Csernyóe-család-dal ült tegnap egy páholyban, «s láttad vón\' csak, minő pillantásokat lövell felém, mily megelégedetten mosolygott reám. Hiába lelkem I szemmel is lehet szivet cseréiül. S mi cseréltünk, mi ismerjük egymást. De ez mind mellékes, az a szépség, as a gyöngy alak; olyan fogak, olyan szemek, picamke kezek, aranyos lábak, minden van pajtás 1 Versben io szóltam hozzá, még az éjjel s holnap már megjelen a „Holdvilágban." „Paj\'áa!" vágtam közbe „megbukott.* „Az nem baj, van még más lap isPoe-ten, vagy ott ahol Ö lakik:* folytstá egy szuszra Kornél. „Hallgasd meg édesem, majd elolvasom." Erre kirántott egv akkora papir darabocskát, mint egy nagyobb szanáau vidéki lap s eikezdé: „Epret mikor essem, Ajkadon az eszem. Két szemednek párja Szívemet átjárja stb. stb. e:b. Igy ment ez vagy tli peresig, mig a végén azzal nem csattant as ostor; Oh jer! oh jer 1 gyöngyalak, Másamhoz had ronpintaalak.* „Na pj<ás, ez legújabb versalak, úgy . hia-em es a pioach-alak- Sőt hamarja-j ban még ast is megkérdem tőle: Kornél, sem tudod hcl a LipoimeBŐ," Mire ó teljes megvetéssel szúrt le engem, tétovázó tekintetével. Na, gocdolá-a. magamban, ennek minden apintussa ieáoynésőbe jár. Végre nsgy ügygyei, bajjal, ki csikar um belőle, hogy ó szinhát után ismeretséget kötvén egy ari hölgygyei, a most klak, frak ea glaoe-banaat kísérgeti, mig kévéi pénz készségének nyakára nem há gott; vsgy kudaroaot nom vall. Budáról indultunk. Én Siófokra, Kornél c-sak Fehérvarig ssáodékosott. Jegyet vaJtáok; mely operaosió alatt sas szemeivel imádottját azonnal fellelte, kit sk öreg Csernyés bácsi kisért el egész ai indóházig. Mihelyt as öreg urat megpillantani, azonnal tudtam, hogy megint II or. Lesznek-e elegen,\' kik hajlandók nagy végrehajtó-bizottságba belépni oly kötelezettséggel, hogy az előre nem látható esetleges deficzitnek I aránylagos részét fedezik. Ezért azon tiszteletteljes kéréssel fordulok t polgártá rsaimiioz, hogy mindazok, kik ezen ünnepélynek vallás-, nemzetiség- és^pirtkülönbség nélkül való megtartását óhajtják: tetszésszerinti összeget aláírni méltóztassanak. Bármily csekély Összeget az ügy érdekében köszönettel fogadok. Egyesített erővel sok kicsi sokra megy! Az aláirt összeg a közgyűlés utáni napon a megválasztandó pénztárnoknak fizetendő le. A befizetés után a szíves adakozások mindkét helybeli lapban nyilvánosan nyugtáz tatnak. Fölkérem továbbá mindazokat, kik a nagy végrehajtó-bizottságba a föntebb emiitett kötelezettség \'mellett belépni akarnak: ezt. az ezen iven megjelölt helyen aláírásukkal tanúsítani szíveskedjenek, hogy a közgyűlésre meghívhatok legyenek. Végül kérem a tisztelt ivtartó urakat, hogy ezen aláírási ivet minél szélesebb körben terjeszteni, s akár történtek rajta aláírások, akár nem, hozzám legkésőbb folyó hó 30-ig beküldeni szíveskedjenek. Az aláírást a föntebbi czélra egy forinttal ezennel megnyitom. Hazafiúi tisztelettel vagyok N.-Kanizsán, 1884. jul. hó 23. Dr. KE LE AJSTAL, ügyvéd. valami furcsa komédián t5ri _az eszét s eltaláltam, hogy most éppen Kornél less a bűnbak. Kornél rögtön ott termett az öreg ur oldalánál, mély bessédbe bocsátkozott vele és emez jelentésteli mozdulatokkal igyekezett Zesngefiack szája bt rágni, amit az esse fel nem lóghatott. Másodszor csengettek. Kornél szerelme is ennójét felsegíié egy kocsiba, ő is utána lépett s becsapta maga mögött az ajtót, engem természetesen már egy negyed órával előbb a faképnél hagyván. Mikor már bennt volt az „alkalmi költess", boldogsága óljában, az öreg Csernyés bácsi jó isüet kaczagott s felem jóvén ennyit mondott: „Öcsém uram! ezt megtréfálnm úgy, bogy n»l" Én köszöntem a bácsinak, kezet szorítottam vele és Kornél kucsijánsk szomszédos szeletébe ugrottam bü, hogy azem-mei kisérbessem a következő dolgokat. „Trara!* szólt a kalauz trombitája. Egy éles fütty és a vonat mozgásba jő. Éppen ebben a pillanatban nyílik meg Kornél kocsi szeletének ajtaja s rajta SpaogAnak nagyon megközelített zsebkiadása lép be. Nvl gondolám magamban „ha lud, hát legyen kövér." Segítsük asöreg Cser-lyés bácsit, hogy as általa koholt heczes még nagyobb legyen. Kocsim teljesen el volt különítve Kornélétól, csupán a kaly-baközné! lehetett belátnom és hallgatód-nom. Mikor a legutóbb említett alak mogorva árosa, zilált bajjal és fulladozó lé lekzettel helyét elfoglalta, a hályhanyi-láahoz mentem ós Kornélt is oda hirám egy szóra s csendesen annyit súgtam tűiébe: „E* Spanga!" HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. AUGUSZTUS 3-án. 1884. 2195/1884. A Soproni kereok és Iparkamara fceVéMl. Hirdetmény. A m. kir. fuidmivelés, ipar ét keres k<tdelemügyi Mioiaterium f. é. június hí 19-én kelt 26.094 az. értesítése szerint kívánatos, hogy a külföldi czégek hitelképessége iránt az o<3irák-magyar konzulátusokhoz ÍQtésett megkeresések a belhoni kereskedők által a kereskedelmi • ipar kamaráuak és kereskedelmi testületek közvetítésével juttassanak as illető kon-zutáiuaokhoz, Ezen megkeresésekhez, & feleletért járó püBfaviieldij esetleg egyenértékű levéljegyekben melléklendő. Amt ezennel érdekelt korok tudomására hozatik. A soproni kereskedelmi s iparkamarának 1884 június 26-in tartott rendes közös üléséből. 2566/1884. Hirdetmény, A DV kir. földmivelés,- ipar és kereskedelmi Mioiaterium Budapesten í. é. szeptember hó 20, 21 és 22. nspján dijjasással és gazdasági gépvásárral egy-bekölött aiarvaamarha- és aertéstenyész állat vásárt rendez. A vásárra bocsájtatnak a korra való tekintet nélkül Szarvasmarha: bika, bikaborju. üiiő é« üssőborjuk és pedig magyar ét cvu-go i fajták. Serlés: kan, kocaa éspedig magyar és nyugati fajták. Hizlalt vagy tenyóss képtelenné tett, vsgy egyéb okból tenyéssiési csélokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsájtatnak. .A vásárra a bejelentések a vásárrendező bizottságtól nyerhető bejelentési minták felhasználásával legkésőbb ang. 27-ig bezárólag a vásárrendező bizottsághoz czimezve, 6 köztelekre küldendők. Mi ezennel oly megjegyzéssel hoza-tik köztudomásra, hogy as alulír: kereskedelmi és iparkamara közelebbi felvilágosítással szolgál. Sopron, 1884 jul. 3l-én. A kereskedelmi és iparkamara. Bűnügyi tárgyaiások jegyzéke. Z-egerszegi kir. törvényszéktől. 1884. évi aug. 7-én. 2098 B/84 Let. Torma József és tár-sai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bír. ithird. 2115 B/84 dl. I. Steiner Mátyás sik-kasaiásssl vádolt elleni ügyben. bír. ithird. 2132 B/84 Ss. 1. Hajer János.saiyos testi sértéssel vadolt elleni ügyben 2-od bir. ithird. 2164 B/84 Sz. 1. Hermán Ferenci és társai lopással vádoltak elleni Ügyben 2-od bir. ithird. 2233 B/84 Let Kezeli Károly lopással vádolt elleni ügyben végtárgy. Uraim, aki Kornélt ebben a pillanatban nem látta, az még nem olvasott alkalmi ódátl Ereiben a vér mintha megdermedt volna, homlokáréi, mely viasz-szint öltött, nagy verejték gyöngyök peregtek alá, teste remegett mint a miskol-czi kocsonya. Nekem ennyi ebből elég volt, tehát egész kényelemmel végig nyuj-tóikodva a pamlagon, hármójokat érzelmeiknek engedve át, néztem és hallgattam. A szép nő — mert vat ban az volt — törte meg legelsőben a néma csendet, így szólván Koráéihoz: Uram ön nemde ross-azul érzi magát? „Was wünscht die Gnädige? Ich verstehe nicht ungarisch." Ké di Spangs. Kornélnak sem kellett egyébb; ez még inkább azon gondolatra hoaá, hogy ei bizonyosan Spanga s csak tagadja, hogy magysral nem tud. Ijedtében csak annyit válaszolt a kérdésre: «Igen kisasszonyom! rosszul vagyoa, nagyon rosz-liul." S mutató ujjara! keresztet vont ajkára, as: akarván mondani, hogy csend legyen, t A ziép aasiony csak ámult, bámult s nem tuda a dolgot mire vélni, de azért hallgatott. aTétény, egy percr I" kiáltá a kalauz. A vonat megállott és Spanga felkapván kis kéli táskáját, hirtelen kiugrott. „Kisazssony I — kiiltá Kornél — ez Spanga volt!\' Ennek hallatára a szép lány is össze-rezzent és közelebb husódott Kornélhoz. M4g fel um ocsúdott meglepetéséből, Spangs ismét a kocsiban voll. Na araim í Ilyen látvány nem min desaioek fut osztályrészül. Már szinte sajnáltam az angyali szép nőt, már szinte asfcsin ii tájt a agy félelme. De főleg ast 2278 B/84 Szálí Ambrus lopással vádolt elleni ügyben. Végtárgy. Augusztus 14én. 2066 B/84 Sz. 1. Saller Lajos súlyos testi Bérléssel vádolt ellőni ügyben. 2 od bir. í\'hird. 2077 B/84 Sz. I. Széli József lopással vádolt elleni Ügyben. 1-od bírósági ithird. 2092 B/84 Kolier János és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügybe\'. 2-od bir. ithird. 2133 B/84 Sz. 1. László József és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni Ügyben 2-od bir. ithird. Z. egerssegen, 1884 jul. 31-én. Muzsik Kálmán, irodaigaxg-itú. .Többet átszel mint érövei. — Perenfz bácsi értekt-zéae, a kisbirtokotok tüí ónjaikhoz alkalmazott mezei gazdálkodásáról. — Irta: Pataky Géza. Forró nyári meleg volt. Egyik vasár, nap délutánján a délesti templomi ssolgá lat után öblös pipámat társalkodóul véve\' hogy a szoba rekkent melegétől menekül jek, az udvaron levő diófa árnyába ültem élvezni az üdítő friss lerrgőt. S Így a pipámból eredő bodor füst szüntelen változó alakjain elmerengve, szőttem ifjúkorom szebbnél szebb terveit. Többekköiöit mi-kép fogom községem népének jólétét előmozdítani, mi uton és mily eszközökkel, — hogy majd midőn megfa\'ván pályámat, elértem a czélhoz, — ama vigasztaló öntudatot vihesiem magammal, hogy helyesen oldottam meg as élet nagy problémáját (feladványát,) a még as élet alkony atáoak végei perczeiben is örömmel s nyugodt megelégedéssel tekinthessek vits-ua lefolyt életemre. — Terv tervet ért agyamban, s egyiket a másik után vetettem el, végre is abban állapodtam meg, hogy a háziiphrok keiül a kosárfonással egyesitett kosárfuz termeszlés és a selyem-tenyésztést fogom községem szegény népe között meghonosítani. Szinte előre örültem annak a gondolatnak, hogy majd az általam nyitandó jövödelem forrás segélyével jólétnek Örvendő nép által, menynyire fogok beosültetni és szerettetni. De ekkor meg eszembe jutott boldogalt atyámnak aiker nélküli sok küzdelme s kárba veszett buzgalma és fáradsága, ki buzgalommal és jó akarattal igyekezett községe népét vagyonossá tenni, s mivel az eszközök és módok melyeket stjám cséljának elérésére választott — a nép előtt szokatlan volt, — oktatásai tanáosai a pusstában viasshangra nem találó kiáltó szók voltak. S atyámnak e sikeroél-k ül i küzdelmének elmémben forgatása azon meggyőződést érlelte meg bennem, ho^y a népnevelőnak nem elóg a paszta elméleti tudomány, jó szándék és buzgalom, hanem a jó szándék s igyekezet mellé még szükséges a bő szakismerettel párosalt gyakorlat és Ügyesség. Beláttam ast is, hogy azon tudományok és szakismeretek, melyekre as életben szükségem leend — nem szerelhetők mind meg pusstáo könyvekböli tanulás utján, hanem nagy részét csau isazéletbeni folytonos figyelés, tapasztalás, próbálgatás által lehet sajátunkká tenni, s hogy mindenkor helyes bántam, hogy Kornélnak még szerelmi spezedését sem volt bátorsága előadni, hanem mind a ketten osak óráikat nézegették, várván : mikor ül a megváltás órája, Egyster cak kihassa Kornél antik óráját, mely az atyai jusnak utolsó emléke vala, midőn Spanga is megszóltál él-kes nyelvén : „Meín Herr könut ich die pracht seböne Uhr ausebanen." A szép leány gyengéd oldal szúrással tanitotlta engedékenységre Kornélt, ki oda adólag bár, de nem örömmel engedett imádottja intelmének. Spanga csak forgatta, csak nézegette a nagyszerű mester-művet, s annyira is belemélyedt, hogy mikor a vonat Márton vásárnál megállott, magánál feledve <tz órát eltávozott s visz-sza sem tért. i „Jézus Mária szent József — kiált az elhalaványult nŐ — oda van az órája." .Nem bánom kisasszony I csakhogy mogezabidul\'unk lóle. Eennyi balszerencse, ily sok viazoDtagság után, melynek órám is áldozatul esett, végre szóhoz juthatok, kiönlhelem keblem öu által bennem ébresztett uou epedő érzelmeit, mely egyedül Kegyedért él és Kegyedben találhatja fel boldogságát. Ön at, ki as Ón czéltaian boldogságomat virányossá és áldásossá tehetné. Kegyed as, kiért a mai nap félelmét iönnyüség és férfi eu megvetéssel állottam ki és sai votíu áldozom érette lábra kell Órámat." ,Na gomdolám, útban van Kornél, mikor fog m.gasüoni parikat eszme köp* ködéaeível ékeskedni. nÚram ez mind igen szép I Eo le vagyok örökre On iránt kötelezve s mind ast amit eddig mondott jól megjegyeztem magamnak, s ba otthon megérkeztünk ami példsszó: ,hogy az élet és gyakorlat a legjobb mester, hogy százszori olvasásnál többet ér az egyszeri látás és próbál-kozá. Föltettem tehát, hogy tanulni fogok, még pedig a gyakorlati élet iskolája-bsn. Éppen midőn «son gondolkodtam, hogy kit v&sszszak az életben a gazdasági \'ismeretek megszerzésében iskola mesteremül, — mentek el hasam előtt néhány ifjú gafdák élénk bezzélgetés közben, kik mult vasárnapi Összebeszélő lünk folytán,Ferencz bácsi által a mezei gazdálkodásról tartandó értekezletre siettél:. Megvan í szóllék magamhoz, — Ferenci bácsi lesz a gyakorlati életben a gazdasági teendők körében a mesterem, vagy legalább — kalauzom. Igaz bizony kissé restellettem, mert hiúságommal Összeférő nem volt az, hogy én, ki népta-ni ónak tartam magam, egy szűrös atyafitól tanuljak. De félre téve a restelkedést én is amaz ifjú gazdik társaságához csatlakozva mentem Ferencz bácsi hasához, kí már a hársfa alatt üldögélve várt bennünket, mi pedig a szíves kölcsönös köszöntések irán Ferencz bácsi köré le\'e-lepedtünk az árnyékba számunkra oda késeitek padra, s kinek ott hely nem került a zolci pázsitra. Nagyon Örülök, — kesdé Ferencz bácsi, — hogy igéretöket megtartották, s engemet becse? látogatásukkal megtiszteltek, de leginkább örülök annak, hogy kedves öcsém uramék komolyan kezdenek gondolkodni jövő szerencséjök megalapításáról Nem Ígérhetem ugyan, hogy mindent a mire az éleibon szükségek lesz tőlem megtanulhatnak, de igyekezni fogok mennyire tőlem telük, hogy várako-sásuknak megtelelhessek. Múltkori igére-\' tem szerint tehát jelen gyarló előadásom a mesei gazdálkodás czéiszerü beoaztásá-ról fog szólni, mikep kelljen egy oly kis gazdaságot milyen egy nyolciad jobbágyi telek — beosztani, hogy annak terméséből egy csalid megélhessen s fentarthasss magát. — Helyesen teszi Fereucz bátyám — szólt egyik az ott lévő ifjú gazdák közül, — mert nagyon kíváncsi vagyok tudni, mikép osszam be egy nyolezad telekből álló birtokomat, hogy abból Ölöd magamat fentarthaesam. Biz ez nagy feladvány — szóltok én ís közbe, ha est Ferencz bátyja megoldja, Archímédessel, aa ő világ legnagyobb tudósával ő is felkiálthatná: .Heuréka", ,u as kitaláltam. A mostani nagyhírű kitalálók milyen a nagyhírű Edison és ilyenen törnék tudós elméjöket, még inkább számíthatnának az emberiség hála-fára, — Igaz bizony! bizonyítják mindnyájan. — Nagy feladat bizony — monda Ferencz bácsi, de nem lehetetlen dolog, &0&J °gJ 4—5 tagból álló kis caalád egy nyolcsad telekből fentarthaass magát. — Csak hogy bizony as embernek mind erejét, mind essét meg kell vetnie. Atallában ei öt fódologra terjedjen ki a gazdának figyelme mint; jó föld, jó munka, jó vetőmag, jó idő és jó Irágy. Ez öt fődolog közül 4 az ember hatalmában van, egy pedig azok közül Jkt idő már ama legfelsőbb lény ai Isten hatul mában van. azonnal előfogom terjeszteni ásóknak, kik kettőnkön kívül még beleszólással bírnak ügyünk oldöntéaébe, mind ason által figyelmestetem önt, hogy ne mulassza el óráját távirati uton Spangával egyelőmben kerestetni. Mert annyi bizonyos, hogy os ő volt s Márton vásárolt kiszált., „Édes kisasszony, hagyjuk az órát: Csak ast as egyet szeretném tudni, ne-kam Zsengefi Kornél Ügyvéd jelöltnek, ki maholnap saját irodával fog bírni, kinek jo hírnevén kívül egy kis fekvősé-gem is van, (a zálogházban) lehet-e, szabad-e reménylenem, hogy érzelmeim vi-fzoaosva le inek ? Mert azt hiszem a szerelem viszonzásához nem kel 1 szülői engedély, minthogy ilyenről a Corpus juráiban nincs szó." „Uram hagyjuk ezt, míg haza nem érünk,\' szólt kitéröleg a hölgy. Egy éles fütty 1 a gyors vonat a fe hérvárí pályaudvarban megállott. Ha látták vuloa hölgyeim, Korné\'míly elő sékeuységgel emelte le imádott hölgyét, milyen vigyázattal adogatta ki uti pod gyáazán rögtón csókot nyomtak volna ajkaira. De még egészen ki sem adogatta, mídőn Spanga nagy meglepetésükre előttük állván, ilyet mondott élkes német nyelveo; .Bocsánat uram 1 nem volt ídŐm Mar-toovásáron újra beszállani. Nevem Pschiachtersooyi János, foglalkozásom; harangfeivigyásó, mesterségem: órás 1 Úram, órája remek mű. Ajánlom magamat l" Igen uraim, ilyen derék legény Z«n-geS Kornél, aki még a vasúti harangiéi vigyásóra is képes ráfogni, hogy Spanga és nem más. Kornél a bemutatás után osak állott és bámult, miot a puszták magányos fája — Igaza van Ferencz bátyám —szólt egyikünk a társaságból. — El öt fődolog-tól függ minden a mesei gazdálkodásban, — de én az Őt közül a jó vetőmagnak adtam volna az elsőséget. Mily nagy fontos sága van a vetőmagnak ezt magam tapasz tálasából tudom. Ugyanis jól tudja Ferencz bátyám, hogy folytonosan minden évben i búzám csörmölös volt; s midőn e miatt Ferencz bátyámnak panaszkodtam — tanácsolta, hogy jobb vetőmagra tegyek szert, egyúttal felajánlotta, hogy kész vetésre szánt msgbuzájából kölcsönözni, s adott is, mí; én elvetve, s vetés körüli tanácsát követve azóta mindig tiszta csörmőtŐI ment busát aratok. Hogy tárgyamtól messze ne térjek — szólt Ferenci bácsi — mostani mag jegy lésére, most ez úttal nemfelelek, lesz még alkalmam az értekezés közben is e do logra felelni. Tárgy ónkhoz \'visszatérve láasuk\'meg mit és mennyit termelhetni középszerű viszonyok között egy nyolciad telken ? Elég-e a termés egy család élelmére ruházatára és adójára? vagy hiány fog mutatkozni, s e hiány miből pótolható ? Egy volt úrbéri nyolcsad telek tartosmánya 3 hold aiántófőld, Ya hold rét, 72 hold belső telek, l1/, hold legelő. A legelők több yire mint nálunk is közösen legelőül használtatnak, s azért csak 4 holdunk van mi felett váltó gaadasági-lag rendelkezne.ünk. Az égy tagban levő 3 hold szántóföldünket felosztjuk 6 egyenlő részre, egy egy parcsellara fél hold föld fog esni, a a parczellákat I, II, III, IV, V, VI. számokkal nevezzük meg. Váltó rendszer szerint ezen 6 részlet mindenikébe más más gazdasági növény kerül/ da minden évben úly sorrendet követve, hogy a miféle, vetemény volt egyikébe a 6 részlet közül például a VI dikban az első évben, a rá követkeső évben ugyan azon vetemény már as V-ik számú részletbe kerüljön. Ügy hogy a 6-dik évben a VI. siámu részletbe epen az a vetemény kerül, mely volt ai V. ¦sánta részletben az első évben, — A 7 dik évben ugyan azon sort ismét elől kezdjük. A sorrendbe pedig ugy vegyük fel a gazdasági növényeket, hogy két egymásra következő évben ugyanazon számú részletbe, ugyanazon növényre jöjjön. Kétszer vagy épen háromszor ís egymásután ugyanazon földbe liszt tartalmú növény a földet nagyon kihúzná, azért közbe mindig takarmány félét bükkönyt lóher), vagy más efélét, vessünk. Esen változtatással ast érjük el, hogy a földel nem hevertetjük, mégis megmarad termő erejében. Mert például ha rozs, vagy buza előtt bükkönyt, lencsét, vagy lókért termesztettünk, ezzel nem csak hogy nem húztuk meg a földet, — s nem ártottunk a buza termésnek, sőt n véltük termő erejét, olybá tekinthetjük, mint ha a helyett ugyanazt a földet megugaroltuk volna, sőt még többet, mert tudvH levő dolog, hogy bükköny lóher stb. effélék árnyékában a föld sokkal jobban fellazul, mintegy megkel mint a maguKrodás által, b a növénynek lehulló levele, felszámítandó tarlója s gyökérzete pedig kiesebb mértékű trágyázáa helyett szolgálnak. Hogy világosabb legyen öcsém uramék előtt a váltó vetés for-gásroli értekezesemime itt van egy váltó vetés forgatási terv 6 évre, melynek figyelmes áttekintetéből azonnal belátjuk ét észre sem Tette, hogy imádottja egy uri ember nyakán csüggve édes csókkal hinti be annak ajkait. Csak akkor vette észre, midón ujrá elébe lépett egy honvéd kapitány karján a így szólott: „Van szerencsém bematatni Tenyéri Zjltan honvéd saazadojt, mint kedves férjemet. El pedig Zdengefi Kornél ur bpesti ügyvéd, ki s.ivea volt Cseruyés bátyád aérehnére Budától idáig elkísérni." Kornél most még inkább bámult, savarában szóhoz sem tudott jönni, de meg annyit sem mondott, hogy : „örülök a szeren ősének 1" Tovább nem lehetett tűraöm a baráti kebelnek ílyetéu présbe csavarását: siet-tem ben váilára Ütögetni s mondám: .Kornél, ha ezzel a vonattal van aiánde-kod Siófokra jönni, üíj be, mert masodikat csengettek." Erre kézszorítás nélkül ajánlotta m.-gát, beün velem egy kocsiba és jött akaratán kívül Siófokra. Az mou aztán elmesélte, hogy mind ezt Csernyéa bácsinak köszönheti, aki azt mondotta neki, hogy a ssásodosué meg leány és iránta különös rokonszenvet latszik mutatni stb. stb.--ö pedig megfogadta, hogy soha sem fog nósuini, É* valóban Z tengeti még most ia nőtlen. Ama végzetes órának ketyégését, mely Spanga kesében volt, most is gyakran hallgatja, h* megáll —— — a salog bás ajtajában. tí ha búskomorasgából, vagy a pce i kai rajztáblától as etnbjr felakarja sk-lEiai, csak azt kell tőle kérdezni; .Pajtás mikor láttad Spangát? Én gyakran latom Pschtsch:erschyl urat, mert még most is él. mtképen vándorol mindenik vetemény évről évre egyik részletből a másikba az I-ből a Vl-dikba ebből a V-dikbe a mire a 6-dik évre kerül ugyan ason növény már 11-dik részletbe kerül. Innét a 7-dik évben már megint ai I, számú részletbe megy, hol a sor ajra ismétlődik. Egy 6-tos vetés forgási terv, agya-gos és agyag földre alkalmazható. . 1-sŐ év, egy fél hold roas, utánna a tarlóba takarmány kukoricza, egy fél hold kukoricsa, egy fél hold felébe árpa, felébe bükköny, egy fél hold krumpli, egy fél hold buza, egy fél hold lóher. 2-dÍk óv, egy fél hold kukorica egéz trágyázásba, egy fél hold fele bükköny fele árpa, egy fél hold krumpli, egy .fél hold buza, egy fél hold lóhnr, egy fél hold rozs. 3-dik év, egy fél rész bükköny, egy fél rész árpa, egy fél hold krumpli, egy fél hold busa, egy fél hold lóher. egy fél höld roz= egv fél hold kukorícza. 4-ik év, krumpü egész, trágyázásban, egy fél hold buza, egy fél hold lóher, fél hold rozs, fél hold kukorícza, fél hold felébe bükköny, felébe árpa. 2 ik év, baza lóherrel, fél hold lóher, fél hold rozs, fél hold kukoricsa, fél hold felébe bükköny, felébe árps, fél hold krumpli. 6-ik év, fél hold lóher, fél hold rezs, fél hold kukorícza, fél hold felibe bükköny, felibe árpa, fél hold krumpli, fél hol buza. (Folyt.követkesik.) Nyílt levél. Dr. Bosnyák Zoltán nrhos barátilag Xagy-Kanizsán. Kedves barátom 1 Örvendetes tudomásomra szolgált a tóvárosi napi lapok utján értesülni arról, hogy a kik 5 évvel ezelőtt a nagy-kanizsai fógymnásiamban érettségi vizsgálatot tettünk ott f. évi augusztus 8-án megjelenjünk állítólag , közös megállapodásunk értei -mébeii. ¦ Mert az ily találkozásoknak mindig meleg barátja voltam, vagyok és leszek, de több más oknál fogra is I Lelkemből óhajtom viszontlátni azon tanulótársaimat, kikkel 8 éven át akár barátilag összetartva akár eltérő nézetek által szerte-huzYa mindenkor egyetértettem abban, hogy .közös megállapodasunt érteimétien eljárni és cselekedni szent kötelesség; képzelheted tehát mily keservesen fáj lelkemnek tudatni azt, hogy ez idöszerint köztetek — ,nem kapván engedélyt" hivatalos állásomnál fogva — meg nem jelenhetek. Ámbár tudom ugyan azt, hogy csekélységem hiányzása nem fog nagy ürt előidézni, mégis engedjétek reménylenem, hogy tán megemlékeztek arról a collegátokról, kit bárhova versen is a sors keze, utolsó lehelletéig társait elfelejteni nem fogja soha. Legyen szabad tartózkodás és vonakodás nélkül fölemlíteni azt, hogy emlékezetem, valamint az épen általad szerkesztett „bucsu levél\'* szerint is, melyet mindnyájan egymásnak sajátkezüleg aláirtunk s melyet én pietással őrzök és g^yakran el-elolvasok is, nem 5, hanem 10 ér volt akkoron megállapítva és kitűzve a találkozásra; különben én ezt most nem vitatom, mert lehet tollúiba is, csak azért kívántam e „bucsu levelet* megemlíteni, mert ha névsoraitokon végig pillantok, ugy találom, hogy ily rövid idő lefolyása alatt közülünk már többen kikötöttek azon a csendes parton, a hová az élet hullámcsapása többé el nem hat és a hol a földi életpálya végződik; ugyanis Károly (a Miklós,) — Pista (a Nagy,) Kálmán (a Köhler) már ily korán lerázták a lét nebéz bilincseit, kiknek frís sírhantjára kérlek bennetekat, tegyük le reszkető kézzel baráti szeretetünk hervadhatlan ko-szoráját s ez legyen a kegyeletes megemlékezés. Megbocsássatok, hogy e fájdalmas reminiscentiával ürmöt kevertem a viszontlátás örömeinek isségébe, de nem tehetek róla, a mennyiben nem szabad és nem lehet megfeledkezni az élet rózsás hajnalán elhunyt szeretett barátainkról; valamint hálás elismeréssel tartozunk tanurainknak is, kik közül mint világító torony tündöklik főtisztelendő Berzay rector ur, kitől nyolez éven keresztül HÜSZONHAEMADIK fiVPOLTAM ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 3-án 1884. évenként csak egy, de azt a tárgyat tanultuk, melyre fóleg a mai időben nagy szükség van s ez a r e-1 i g i ó, a mi ugyanaz a lélekre nézve, ami a testnek az üde levegő, mely nélkül nem képes erösSdni és fejlődni; tehát a multaknál fogva hatványozva fokozatos mértékben hárul ránk a kötelesség, adandó alka lommal tisztelegni azon tanférfm előtt, kinek drága életét a haza, az egyház és az ifjnság javára a jó Is-tan sokáig megtartsa. És most levelem határpontjánál újólag esedezem hivatalosan megakadályozott haza utazásom elnézéseért s fogadd és légy szíves átadni kedves társaimnak szívélyes üdvözlete-temet azon biztosítással, hogy nem történhetik olyasmi soha, ami baráti ragaszkodásomat lelkemhól kiolthatná s igy voltam, vagyok és maradok régi barátságban Bpesten (vár) 1884 aug. 5. eierető tanulótáraad: Wéber Pál, jogász él kir. pti.tt. H i r § k. — Moncsilovics Emil főhadnagyot kinek m^grenditŐ öngyilkossági eBeló- rőí mult számukban rövid tudósitast hoztuk — július 31-en tették örök nyugalomra a görögkeletiek airkertjábe. A te-metéseD nagy uép.Őmeg volt joien, — as elhunytkartáraam a a honvédtÍBStikarou KWttl. Általában kedveli és tisztelt férfiú volt úgy katonai mint polgári körökben. Jelben képzett kaionauak, sokoldalú és kedélyes társadalmi egyénnek, önzetlen barátnak ismerték azok kik vele többször ériutkeztek. — Megrendített mindenkit tette, mert váratlanul jött. Ki gondolt volrs arra, hogy abban a humoros lélekben ily söté; gondo.it is megérhessék?! Még ezt a gondolatot is humora kísérte. Egy névjegyén ezt írtt németül: ,E 1-s ül a revolverem; engem talált; bel» holtam. Te m essetek el. A t r é fán a k váge." Szomorú tettét s. várostól távoleaő helyen egy kukorica föl-döo hajtotta végre. Hulláját csak tette elkövetése utáni napon találták meg. Tobb keze mellett revolvere feküdt, balkezével pedig fügét mutatott. -• Mily megrendítő gúuy ez egy bavégzetlen, erőszakkal eltépett életuak utolsó pillanatában i Egy üaial, jeles erő ,ki élt, szeretett, remélt, nagyra tort, — mikor véletlenül a sors keiepczéjébe jut, — nem gondol, nem eszmél, nem tervez, hanem megrendítő, gúnyos nyugalommal fügét mutat a világnak a azt mondja; „n e m j át sz u n k t o-vább;végeatréláaak!" — Uio lsó óhajához biven a 48. ezred tisztikara is temettette el még pedig valóban BÜcsére-tet óe eÜBmerést érdemlő féuynyel. — A kiadott gyászjelentés igy szól, németből magyarra fordítva: „A 48. gyalogezred tisztikara adja a mélyen szomoritő hírt igen tisztelt barátjoknak Moncsilovics. Emil urnák haláláról, ki f. hó 30-án, életének 29. évében elhunyt «z úrban! A boldogult bült tetemei július hó 31 én té-liHtek a gosögkeletiek szertartása szerint Örök nyugalomra. Az engesztelő szent roiee áldozat aug. hó 2-au d, e. 9 órakor tartatott a görögkeletiek imaházában Béke hamvain i — Hirtelen halál. Horvát Juli, teleky-utczai napszámosnő,ki Kalamár Jánossal vadházasságban^!!, f. óv július hó 31 én este rosszul lett óVauguastus 1 én virradóra meghalt. — A reggel megejtett, orvosi kütvizsgálatnál a halál oka határozottan megállapítható nem volt, sígy a bul-la urvoarendŐri bonczolás végett a kórházba szállíttatott . — Hugy forog-e itt fenn bűntény, vagy caak természetes hirtelen halál állt b«? azt majd a bonczolás fogja kideríteni; melynek eredményerői értesü-léat még nem nyerhet.ück. — Rémes jelenet Zágrábból jelentik, bogy Pakupeóban az erőaen látogatóit vásár alatt egy veszet disznó nagy zavart ukozott emberek és állatok között. A díss-nó megtámadta és megmarta az embereket és állatokat. Es utóbbiak magbokro-sodtak, elszabadullak és őrülten vági&tlak a stük utczábao, a hol borzasztó tolongás támadt. Ht férfit ós egy asszonyt agyon-tiportak, ?9 darab marha kiadta a páráját, ¦záuioa ember és barom megsebesült. A sertést végre ís sikerült elfogni és megfigyelés alá helyeini. — Ifjfl Savanyu JótSl A szombathelyi fogházban nemcsak a híres haramia képviseli a Savanyu nevet, hanem edicsőséget kénytelen megosztani egy tizennégy évee fiúval, aki aziu\'én e nagy nevet viseli. A fickó múltja keseskedik különben, hogy idővel mléiÓ lesz névrokonához, mert ifjúsága daczára többször „ült mar. Először csak családja rovására értékesítette tehet aégeit. Később azonban asélyesebb körben ^iyüjtot-U ki hosszú ujjait, Inainak adták, ü azonban elönyö»ebbnek találta mesterét szép ősszeggel megkönnyíteni, minU acsü-leteseu tanulói. — Halált hozó légycsípés. Bertók Féter kiszxenyeí korcsmáros b Itesét e bó 21 én megcsip:e egy lég?. Eleinte semmibe sem vette a légyesipé . caakba mar azonban rosszul érette m igát és láza lett. Így ment ez négy napig: a csípés he lyén azalatt daganat keletkezett és kifakadt; negyednapra aztán a szeren esetlen bnlhu!t A csípést valószínűleg oly lég; idézte elő, mely rothadáanak indult húson volt azelőtt és igy a korcsmáros hullamér-gezésnek esett áldozatul. — A pftpa nrckepe. Mint Rómából írják m hó 2s árÓl, egy müncheni katho-likus egylet, mely tagjai közé Bzámíija Bajorország összes katholikus előkelŐBége-ítt, s szentBzéki bajor követ,Cetto báró közbenjárásával felkérte a pápát, hogy Len-bseh ismert featú által engedje arcképét le festeni az egylet számára. A pápa szívesen rngedett a kérelemnek s közelebb ült a festőnek, ki ezúttal a pápa fényképét is elkészítette, hogy ezt az arcképfestésnél felhasználhassa. — Kínai színeszek. A mennyel bi rodalomban nem a legjobb dolguk lehet a színészeknek, kik ott valósággal ki vannak zárva a társadalomból. A színészek, borbélyok és rabszolgák gyermekei nem vehetnek részt nyilvános vizsgálatokon. A birodalom négy millió lakosai közül ők az egyedüllét, kik nem viselhetnek nyilvános hivatalt, holott minden más kínai elérhnt bármily magas rangot Állami hivatalnokoknak, katonáknak a törvény tiltja, hogy színésznőt nem vehetnek feleségül; a ki a törvényt meg\' szegi, hatvan bambussnád-ütést kap, a házasságot pedig érvénytelennek nyilvánítják. Hogy valaki színész, az nemcsak önmagára nézve megszégyenítő dolog, hanem foltét vet atyjára, nagyatyjára, családjára, összes őseire és egéez JÖVŐ nemzedékére. Még a legnyomorultabb kuli is \'negvetéssel uézi a színészt. Ha milliói volnának, akkor se.n ennék vele rizst egy tálból sxolgája. — Mérgezés maszlagos redőszl- rom által. Fiakon m. hó 18-én este, hárem egymás szomszédságában lakó föld-mives család gyermekei játszadoztak együtt. Otec voltak, két évestől nyolcsig. Kllencz óra tájban egyszerre rosszul lett mind sz öt gyermek. Kínos görcsök jelentkeztek, jQ«ijd erős hányás inger veit erőt az apró szenvedőkön. A játa ó társak legkisebbiké, a két éves kis leány, 2 órai gyötrelem után kiszenvedett. A többiek is kisebb nagyobb mértékben küzdöttek a haláiUl, de a reggelt csakugyan megérték; a mikor a kihozatott orvoanuk, csillapító szereknek rögtöni alkalmazásával sikerüli a betegek állapotán enyhíteni, de a bajt az orvos sem ismerte föl. Az egész falu megrémült. A legtöbben kolerát gyanúsítottak. Végre apiskói lelkész puhaioiódá-aa folytán kidarült, hogy a szerencsétlen gyermekek maszlagos redŐBzirom mag-<artójaval játszottak. A Dyoiczévea leány volt a gazdansszouy, ő főzött és tálalt * többijek, — a mint íllikjó gazdaaMzony-hoz, Ő maga legkevesebbet evett, de annál tobtet szedeti magába az a szegénykét J éves, a ki két óra múlva Örökre befrjezte [játékait e földön. — Örvendetes temetés. A magyaróvári gazdasági tanintézetben m. hó 26-án temették el a német tanfolyamot. Az intézet néhány külföldi és néhány Bzáss cür-eudéke meg is tartotta a halotti tort, nagy murit csapva. Jövőre as oktatási nyelv kizárólag csak magyar less. — Örömében megőrült. A tnrini kiállüas megtekintésére a Vörös tenger melletti Assabb ne?Ü olasz gyarmatból egy arab törzsfőnök is feljött felebégével Cbadigávai nagy kíséretével együtt. A muithótena törzsfőnök feleségével együtt. Rómába utazott Tarinból s as olasz királyi pár elé is vezettettek; az uralkodó pár leereszkedő barátsággal fogadta as arabokat s gazdagon meg is ajándékozta őket. Olaszország uralkodójának barátságos fogadtatása a az értékes ajándékok cly nagy örömet Bzerestek as arab &ss-zzonynak, hogy ugy Utazik, elméjét ia megzavarta as öröm. Néhány nap múlva a tébolyodóttság jelei annyira látszottak rajts, hogy meg kellett vele ismertetni as ernpai civilizáció legszomorúbb intézetét ia, az őrültek házát. Gyilkosság és öngyilkosság. A pilseni börtöoból nemreg ereezvettek ki egy Cnerny Ferencz nevü molnárlegényt. Cserny haza ment Níkiovics faluba, a hol családostél lakott. Alig volt azonban otthon egy-két napig, féltékenység kezdte gyötreni, gyanakodván, hogy a felesége a meddig Ő raboskodott, hűtlen lett hozzá. Mait vasárnap annyira felbosiité, hogy agyonlőtte feleségét, aiután tíz éves fiát is megakarta ölni • végre a saját agyába ro ptteti golyót. — A czár keze külföldön. A porosz rendőrség rendszabályai a Beriiobea lakó oroszok ellen nagy mérveket öltenek. Egy berlini magán távirat szerint ezrekre rug már a Berlinből kiutasított oroszok szama, Egyaránt kiutasítanak kereastéoyeket ós zsidókat, férfiakat és nőket, szegényeket és gazdagokat, tanulókat, kereadedőket és kézmUv»8eknf, akik már busz éve laknak Berlinben, német nőket veitek el, s akiknek vannak Bsrhnben született gyermekeik, kiutasítanak olyanokat is, kiknek rendes útlevelük van. A kiutasítás, rendeletek egész családokra is szólnak. — Egy krajnai SchenkHngö. Július hó 18-án este 6 óra felé — mint Lai-bachból írjak — Dernovséh József iskolai szolga a Media patakban Unter Istak közelében egy női holttestet wlált, a hullában a június 25.ikeótaeltüot 34 éves islaki lakosnőtRozics Máriát ismerték fel. A gyilkos oyomát teljes homály fedte, de folyó hó 23-á n I n t í h á r, Mátyás csendőr-Őrmesternek mégis sikerült a gyilkost Vozelj Ferencz csizmadia személyében elfogni. Vozelj vallomásából kitűnik, hogy ő Rozics Máriát aszal bíztatva, hogy nőül veszi, rábírta, hogy 350 frfnyi megtakarított pénzét vegye kí a laibachi takarékpénztárból. Azután kicsalta őt az említett patakhoz, s miután ott egy tdeíg enyelgett vele, megragadta, a patakba hurcsolta, s fejét mindaddig tartotta a vis alá, mig a sserenosátien né bele nem fulladt. A pénzt aztán magához vette e megszökött. A 350 írtból 209 Ért, 43 krt találtak a gyilkosnál, kit a laibachi törvényszéknek adtak ár. — A repülő mahdi. A doagolei mudír, a khedtve kabinetjéhez intézett táviratban a következőket jelenti: A Darturból viaszaérkezett emisBsáriuB arrét értesi, hogy ott van egy ember, ki mah-dioak adja ki magát éa egy ankariban (szudáni ády) felemelkedik és a levegőben repül. Ez uj mahdi azt hirdeii, hogy Mohamed Achmed csak egyike azt ő derviseinek. Az említett amisssárius azt ia jelenti, hogy Mohamed Achmed csapatokat küldött az uj mahdi ellen, a katonák azonban midőn meglátták anka-ribján, annyira megijedtek, hogy mind elszaladtak. Most az uj mahdinak is vao serege, mert számos kerület lakosságát megnyerte. — Ujabb földrengés Ischla szigetén. Iachía szigetén ismét erős földrengést éreztek. A sziget lakosai, kík nagyon ia ainylik még a tavalyi földrengés borzasztó következményeit, nagy aggodalommal vaunak a sziget jövője iránt s attól télnek, hogy as a tavalyi földrengés csak előjele volt a gyönyörű sziget teljes elpusztulásának. — A Gugitollo áldást hozó forrását, melynek forró vize azelőtt annyi rheumásnak, köszvényeauek stb. nyújtott enyhülést, moit alig látogatja egynehány idegen s általában az egész sziget a pusztulás bépét viseli magán. — Szivarozó öszvérek Az öszvérek, melyeket Dél-Afrikában személyszállításra és teherhordásra használnak, a dohos tengeri emésztése állal gyakran szenvednek hasmenésben. A mintaboer vagy a haicsárul szolgáló kt.ffr hetten-tot észreveszi, hogy valameíyik állatt e bajban szenved egy poaztódabarot sri-vuralikura göngyölít az Öszvér orrába dugja éa rágyújt, mialatt az állat száját kezével befogja. As áliat kénytelen a maró füstöt belélekzeni, a mi által a betegség elmúlik. — Ha igáaökor betegszik meg, a pareszt pálinkával gyógyítja kí, melyet jó felmelegítve, törölt borssal keverve ad be. iá kirak. Pórlázadás volt Macsova nevü kraa-aószörónymegyei községben, egy ottani, Litsek nevü földbirtokos ellen. — Bnrnc Róbert szobrát július 26.-án leplezték le Londonban. —Egy halevö nővónyt fede-setl fel legközeiobb egy \'oxfordi tanár — Orosz katonaszökevény tartóskodtk álnévvel Aradon. Kiléte megludstván az orosz kormányhoz kérdés tetetett; kiván-ja-e kiadását vagy sem? Hs^ nem, úgy folytatja tovább nepssámoskndáeát nálunk. — Besztercebányán rövid negyed-év alatt 8—10 öngyilkosság fordul; elő. Hja ea :s játvány, ex is cholera; nem íb ázsiai, hanem ec az igtzán belföldi ez a nostras — Pestis pusziit kösepsö Ázsiában. Máruziuatól májusig 700 áldozata volt. — A franczia elválasi törvény életbe lépéeélól as igazságügyi palotában már rettegnek, mert mar az első hétre 2—3000 válókeresetet kell eldönteni. Szó van róla, bogy külön bíróságot delegálnak e célra. — Az állampenxtár megint 30.000 forinttal károsodott. Bécsből küldetett Pestre s helyét újságpapírba gön gyoli téglák pótolták. — Zagroczky Tivadar, a szombathelyi köss. iskola igaz-g»u>jft nőül vette Schuszter Roza kis asszonyt ugyanonnan.. — Az ujabb orosz összeesküvés szálai Berlinbe vezettek. — Siófokon annyi a fürdővendég, hogy as utóbbi idúboc oda érkezek mar kénytelenek voltak Tisszautaani. — Balaton Füreden a legutóbbi kimutatás »se riat 1741 as állandó vendégek lóiazásna. — A magyaróvári gasd. tanintézet tannyelve jövőre Kizárólag magyar lesz. — Hadsl Loja az ismert bosnyák felkelő vezér nemsokára kiszabadul börtönébúi, hu ej n be hazájába viszik. — A aaerke?- •.j küldi kis leányát este felé z udvarra, hogy ott játnak. „Nem megyét ti papa — szól a pösze apróság — eb ejt mettapom a kojjek-tuját* (Gorrekturát.) Értsd: a kolerát! * — »Bizony, komám asszony — szól sz egyik matróna társához — nem kerülhetjük ki; minket is m»gsátoga< a kolera." — ,Eh dehogy! Iszeu tegnap volt nálunk a Tersancsky doktor ur, as mondta, hogy ami itt minálunk eddig előfordult, íz osak kiről in." Értendő, hogy Kolerín. * Egy kisasszony udvarlójával as ablakban ül. Arra megy egy papi alak. „Kispap ez a fiatal embert" kérdé a kisasszony. ,Nem, — Benedictinus áldozár lc — felel as udvarló. „Ejuy — ssól a rosszul értő kisass- szony — ennek a ssersetnek nevét még nem is hallottam. Milyen furcsa név Bedenekinas. * Bók. Férfi: jjÖn, nagysád valóban mindig páratlan volt. M ő „Köszönöm, uram, az ilyen bó kot, mikor már két gyermeket ringat\' tam." • Férj és íelesóg. A mikor kettőt látsz egymás melett menni: egy urat meg egy nőt s az előbbi komoran szót\' laaul maga elé néz — akkor mérget vehetsz rá, hogy e kettő férj és feleség. • A mikor as ur a hölgy felé hajlik vele élénken társalog, bizonyoi; hogy kettő nem férj és feleeég. — Ha bsío-házban ax ur földszint egy nő mellett ül s az alatt az erkélyeket s páholyo kat vizsgálgatja, bizonyos hogy kásás-társak ők. — A mikor az ur félig a nő felé fordul s rá ép annyit tekint, miut a színpadra, úgy nem házastársak ők. — A mikor a hölgy keztyüjét véletlenül elejtvén, a melette ülő ur boazus arczcsal s nem valami gyorsan emeli ast fel, férj és tőséggel van dolgod. H pedig villámgyorsasággal kapja fel, bizonyosnak veheted, hogy nem férj és feleség. — Ha az ur egy nővel kocsikázik s ezenkötben szivarozva a vidék Bzépságeí iránt mutat különös érzéket, úgy ők bizonyosan házastársak. Ha ellenben a tájkép iránt kevésbé, ssom-ssédnője iránt azonban annál inkább látszik érdekkel viaeltesni, úgy ők bizonnyal nam házastársak. — Énekel, vagy zongorázik a hőig; anélkül, hogy az ur a hangjegyek forgatásával nagy sietne, akkor as illetők házastársak. Ha I of-naég\' \'annak ideje előtt forgatja aj lapokat, úgy nem házas társak kai van GuíguÉ:. — Ha divatárukereskedéabe látsz , egy hölgyet belépni egy ur kísér etében j b az utóbbi azt mondja, hogy ily tárgyak a legközelebbi vásár alkalmával sokkal olcsóbban haphatók, akkor ők miuden ételre férj éa felsaég. Ha ellenben azt módja az ur: „Ejnye be csinos 1" Vigy: .ih ba elegáns i* akkor bizonyo-an nem férj és feleség. kr. Sertéshús 1 klo 60 kr. Se-tószsir 1 klo 80 kr. Szerkeztűi Szenetek. Bekeá Elek írnak, Zala Koppány. Eirde-téialaka közlemények felvételére a szerkesztőség nem jogotítot. Tessék a kiadÓ-liívatsi-nak küldeni: Ha az felvaszi dijtalannl, a szerkesztőségnek semmi oka sem leszen ell ene kifogást ír-e:. — P. S. Tófű. A kősziklák nem mérkőzhetnek szíreddel. A ,Zala" t eie^tsartéségéBBk. Hihez tartás végdtt sziveskedjanek tudtunkra adni : miért nem kapjuk a cserepéldányt? Ha jól vmlákezünk. már 3 szám maradt el. Vasúti menetrend. Reggel. 5 óra 20 pereskor postavonat 5 óra 45 „ postavonat 6 óra 28 P gyorsvonat 7 óra 20 „ kevertvon. Bécsújhely 6 óra 35 „ postavonat Délben. 2 óra — pereskor pojtavonat 2 óra 45 „ postavonat 2 óra 15 - postavonat 2 óra 25 , postavonat Este. Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 Óra 5 „ postavonat 12 óra 15 „ postavonat 12 óra 5 .. postavonat Pragerhof Barcs Budapest Budapest Budapest Pragerhof Sopron Barcs Budapest Bécsujh. Érteni Kardzsara. Béggel} Bécsújhely 4 óra 8 perczkor postavonat Budapest 4 óra4p . postavonat Fiume 5 óraTu2 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 „ gyorsvonat Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 \\ postavonat Barcs 1 óra 40 _ postavonat Budapest 1 őra 59 , postavonat Este. 9 óra 50 perczkor kevertvon. Budapest Bécsujh. 10 óra 26 Budapest 10 óra 55 Pragerhof 11 óra 35 Barcs 11 óra 25 postavonat gyorsvonat po&tavooat postavonat. Hivatalos piaczi árak. 1884. ii\\ jui. hó 30-án. 100 klgrjival. Bon 8.50-8.— Rom 7.20-7-Arp» 8.50-7.— Z.b 7.—6.50. Kuk. rioi. 7.Ü0. Síén. ü.— Marh.ho. I kle I ----~.-----"w/inría t7.7J]BC 64.60-56.52. Borjába. 1 klo 7n-60j L.plul.jaono.: WAJDITS JO^iSh. Orvosi tekintélyek által veae, hugydara, köszY4nj éa hólyag bántalmak ellen, tovább, a légió éi emésztési ..ervekfanratos báalalmainál rendelve. salvator - éLTÉí?es yasmentes saranjnríz - ¦séiiaardús, lithium tartalma forrás. Borral használva igen kellemes üditó Italt szolgaitat Kapotté ásványviz-keresrédesekben éa legtöbb gyóayezertarban. A Salvator-fonás Igazgatósága EPERJESEN. Budapesten főraktár ÉDESKUTT L. urtuU. 2134 11—20 Kapható Kosenfeld Adolfnál. Lapveier e» kiadó\': SZÁLAI SÁNDOR. Felelőt eierkeattó : TASS ÁLSÜS. 2NT ~ST I»Xa T T\|L3 H.) Á\'MOHAI hazán ogyifc legazónMvdaaalJb savanttrvize kit0n6 siolgáktot tett ISIe. at e a gyomornak u idearenofter ntnlatoam aMO bajaiban. Általában a íit mad ""on.""^"™ "rietaet érdenrel, melyekben a Kern élet ttoopüto ét ti idegrendtter muk6désénei.t5Uokr»áia taranatoa. Borral használya kiterjedt kedVeltségnek örvend. 1883. évben 1 milliópalaezt srillittatott el. 1 Fris töltésben reita e-io- ka^&feató^ -^é^kmttlhéail witpttrii. . ». ...___V. )í. C^vtiintén minden gyógTtiertátbaa, »»«itenatoä«-ben ét t«ndégl»kb»n. : • Nyilatkozat. Melynél fogva alnlirott F a r m a d községi elöljáróság részérói elismertetik-, miként 1884. évi julins hó 22-én történt tűzvész által károsultak, számra 38 harmincznyol-c z a n, kik eredetileg a .Tisza\' biztosító társaságnál voltak biztosítva, kinek tűzbiztosításaiért a szavatosságot tudvalevőleg időközben a i S ro«l alatt MaUKtkért\' tem .laki, « tartalmi tekmt.tb.« t« vállal fele" lotterei » HUaZONHAEMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 3 in 1884. Phőnix biztosító társaság vállalta magira, a tüzeset rendszeres bejelentése után Phönix biztosító társaság kiküldöttei, már f o 1 y 6 hó 27-é n községünkben megjelenvén, kik a kárt méltányosan felvették és előttünk azonnal készpénzben ki is Szettek. APbőnix biztosító társasig ezen gyors és méltányos eljárással, ngy a biztosított felek, minta felvételnél közreműködött elöljárók teljes elismerését méltán kiér demelte. Kelt Farinadon, 1884. julim hó 2vio. Farkas Alajos ¦. k. jegjíű. Varga Pál». k 2119 i-i bíró. OOOOOOOOO OCX300 (Mazáiít, szeszfőzdét, íózftrtszet stb, be rendesésére. Uti vashidak készítése. Gőzkazánok:. Beservoirolc. Szí vályúk. Csigák. Horgonyok és hajóláncsok, ugysriulén miodeo a gépezakmába vágó munkák és javításokra ajánlj* magát 2121 1—5 a prágai gépépítő részvény társulat fiókja BVDAPESTEA\'. <Z>OOC>C>C>C>C>C}OOC>«C>C> Uralkodó epidémiáknál legmelegebben ajánln-té egészségi ital T I S 224t. érk. 1884. április 5-én. A nagy-kanizsai kír. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Beznicza Oyörgyoé szülét, Acs Juli nagy-kanizsai lakos végrehajtatónak Lőrincs János és neje Sülé Katalin végrehajtást szenvedi) nagy ktnissai lakos elleni 30 frt teke, 8 írt 60 kr per, 5 frt 80 kr végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. árverés kérelmi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. trvssék területéhez tartozó, a nagy kanizsai 3400 sz. tkvben Af 1 sorsz. 408. hraz. alatt felvett Lórincz János és neje Süle Katalin tulajdonai képeső a rajta lakházzal együtt 1101 frtra becsült ingatlan 1884. éri szeptember, hő i)-áo délelőtt 10 órakor eseo kír. trvszék helyiségében dr. Tripamer Ressfi felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen el adatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár lOszázalékát\'készpénzbea v. óvsdékképes pspirbiin s kiküldött kezéhez letenni. Kit trvszék, mint tlkvi hatóság-Nagy-Kaaízsán, 1884. április hó 11-ik napján. ,\\ STOKKEfi ANTAL, TAMASSY. jigyzí. elnök. legnagyobb ármérséklés C, fioierits és társa Hamburgból pompás kávénemeket szállítana, rendkívüli olcsó arakai dijmentesec utánvét mellett él pedig: 5 kiló Gyöngy-Mokka fkiadó) . 2 85 5 , J.va (.eröa) .... 3.90 6 , Cub- (kilünSl .... 4.40 5 , Lf Coyico.....r 5.— 5 „ arab Mokka (tüze.) . . . 6.80 S2H (-5 _ vOOCíOOOOOOOOOOOOOOOOC, Hirdetés. legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, oégebajeknál, gyomor- é bölyaiihu-rutnál. % Mattom Henrik, hAM ét hfcfs4 BUDAPESTI TÁBSAS POL&ÁRI ÉS KERESKEDELMI ISKOLA (előbb HAMPEL aNTAL) Budapest, V. Nagykorona utcza 13. szám Ezen tanoda, aeiyt: ezelótt 50 evvel Hampel Autai ur alapított és mi azt már 18 év óta fenaUó tanodánkkal egyesítettek — minden tőreitvésünk oda irányul, hogy éledünk jó hírnevet toegGrizve, a reánk bízott növendékeket alaposan képzett egjénekké neveljük. Hogy kitűzőt: ezélnnkat biztosan elérjük. iparkodtunk ismert jeles tanárok alkalmasása által kituzStt ezélnnkat biztosítani Tanodánkkal táp- és nevelőintézet Is van egybekötve, melyben a növendékek teljes ellátáson kjvtil szeretettel jen hánámódban részesülnek és tanulmányaikban gondos felügyelet alatt állanak. Tanítványainkat sz egyéves 3skéstssi vizs falat letételére elökésxitjak. Értesítőt kívánatra ingyen küldünk. BeJratássk a J3v< 1884/5-Ík tanévre aagnsttus 27-én vessik kezdőtöket. 2122 1—6. AZ IGAZGATÓSÁG: Prasttzer József igazgató. Gross Gyula. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO O 4442/84, f> o o o A csurgói és taranyi urodalml erdészeti tisztség részéréi közhírré tétetik, hogy a fent nevezett nrodalmakboz tartozó, n. m. csurgói, szentai, kétnyári, taranyi és agarévi fóerdészi kerületekben levó ez idei gubacstermések folyó évi augusztus hó 14-én délelőtt 9 órakor, zárt ajánlatok utján a berzenczei nrod. irodában el fognak adatni. Vevők figyelmeztetnek, hogy ajánlataikban határozottan minden fóerdészi kerületben tevő gubacsért külön-külön ige-retet tegyenek. A zárt ajánlatok legkésőbb augusztus hó 13-ig három száz forint bánatpénzzel ellátva a főerdészeti hivatalnak czi-mezve Berzenczére beküldendők. Ajánlatok egyes kerületekről is szólhatnak. Becsáron alul nem adatik el semmi. Berzencze, 1884. július hó 30, !120 1—i 3. JU11UO uu uv, Erdészeti\' tisztség. «¦ Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhíré téterik, hogy a Telekati téglagyár 1884. évi szeptember hé 1-ső napján a városi tanácsteremben reggeli 9 órakor a legtöbbet Ígérőnek 1885. évi január hó 1-től számítandó 6 évre bérbe adatik. Az árverési feltételek a város tanács termébe betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1884. július 19-én. 2216 2-3 A városi tanács. O O o o o o oooooooooooooooooooonooooooS moll mm-m Csat Talóü ba minden dobozon a gvárjegy : a sas és Moll sokszorosított czég nyoma* látható Ezen porok tartó- gyógyhAtáia makacs flyomsr- és altestbajok, gyomorgörcs és elnylakásodás, gyomorégés, rüi!»oit dugulás,- máj baj vértalaiás, aranyér i% a lt-gktt-lönfélébb nöl betegségek ellen 3<l év óta folytonosan növekedő -h«merésb«n rószesfll. Egy eredeti dottpz használati utasítással 1 frt. Hamisítványok törvényesen uldöztetaek. Francia borszesz és só. Köszvéuy , e»us-, niiiidonnenift haso-gztás és bénulás, Uy, fül- és fogfá-jás sikeres gyógyításához taedorzBQ. lésre; borogatásnak mindennemű .sérülések, és sebek, gynladások és daganatok el en Bensoleg viz«el keverve, hirtaleu betegedé* _háitvás és kól ika ellen, tgy ftveg pontot Btasításaal 80 krl 206s »fi-52 Valödi, Moll védjegyével es névaláírásával. Moll Á. gyógyszerész, császár királyi udY. szállító. Bécs, Tuchlauben Raktárak: Nagy-Kanizsa: B«lu« Jóisef győgyueréiz. Ro.enWd Ad Fes.elhofer Józnef. Baroa: Doruer S. Csáktornya: L5uc* L. gyógy. Kaposvárott: Bo-ovlct Ad. Keszthely: WQosch F. KSrmend : tíitz Jino.. Martaall : Isztl bari. Szigetvár: Szalay Józ..f. Zala-Egerszeg: HollósyJ. gyógy».eré.z. ötszörösen vegyelemezve. Lsítinuiili asztali tíz. - Orras teKntéüetlöl ajáBlra. Tartalma: Széciieiiíifor. Prillali Kroniorfi Molai GiessUtli 97-854 53534 48-888 48-094 43-793 Petiicz Imiraszomtaf kerület Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strem ea Kiéin es Berdln Márton. 2087 35—* Kitüntetési BíCS ÉS Trieszt Bizonyítvány. Az alulírottak egy últalnk eszközölt szoros vizsgálat alapján kijelentik, hogy ,a párisi Cawiey és Henrj/ nrak franczia szivarkapa-pir-gj-árából származó „LiE HOl\'BLiOX" szivarkapapirt kitűnő minőségűnek, minden idegen alkatrésztől különösen minden az egészségnek ártalmas anyagoktól is mentnek találták. Bécsben, 1884.-i májas 24.-én. -i: Dr. Pohí i. J. á t«j-j1 utbnoloiU oytlo. roulw Uuir« sii Dr. Ludwig E. roar! v!.--.!: es. k. njll«. : i ¦-a. tMol ct7ol«3«o. ai.: Dr. üppmann E. ;Ff = tf ibi tlilrzUok tc Wei.tge Dr. HOBÉJUJB J. miit, air. J«trji3 ar át.) Bícatxn bíionjlttitott. Fentebbi blioaritrítiT alairatott a caiai. klr. kaiOfTBilnisteriOBi fi a Meal íruiciU k5»««z iltal 1SS4.-1 májas S8--<n. FELE MATKOVICS HÍRES gyomorlikor Bölülmulhatlan és különféle betegségben kitüüő hatásúnak elismert gyógyital; dinári alpeseken szedett gyógyfűböl készité MATKOVICS Q. M. Káinban (Dalmáczia). Kapható Nagy-Kanizsán: Práger Béla gyógyszerésznél, Fiaméban Jekel Ferencznél. 2i99 5_u SJZST Egy üveg á,ra 70 lacr. ~WQ Csomagolás és elküldés a megrendelő költségén történik. Főraktár : NagyKam*áo : Weiss fivéreknél. Kapható : miodeo isvioyviz kBreakedéabsn, ebédtókbuo a;b. 2088 20-25. ^ Alapíttatott 1858. S í WALSER FERENCZ % első magyar góp- és tüzoltöszerek gyára, harang, és érczöntódéje BUDAPESTEN Rotlenblller ntcza 66. 5 Ajéulja gyártmányát, alapon és kedvező fel- mini. magyar különle- fi tételek mellett ajánlkozik ¦L geaséget kutakban es " i \'"f koz" és magánfürdőt , mindennemű szivaty- (elszerelésére,szagmen- ^ », tynkban, elvállal teljes M^^L^MMUjgEtT\' tes ürszókek felállt- Ji b vízvezetékek berende- ^B, .. -^^^gffc^^jjr^ tására és minden viz-V zését,varosok,főldbir- ^SKS^STTBmk^0 müvi munkalat SY0K tokosok, ipartelepek, -J>«Í^^Q^-^B«ZSZlSZZi 3 és Pontos kivitelére képes ¦B ármentesitő társala- \\_jjgg^^^^^rmnm^t\' árlapok és részletes költ-¦„ tok 68 magánzók ré- ^—--^^wTlsW\'^tjr— a— ségtervezetek kívánatra E" - t széről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. díjmentesen küldetnek ^^^ArVSrWWWaWArV sWsWs^íiVsVsViV Wsjdíts József könyTnyoradijihól Nagy-Kaaizain. iNAQY-KANiZSA, 1884. augusztus Lle first éti ar pvreaz evre....... 8 fin lei e.re ..... í , ae /ed ?vre .... 5 , L{71/ «fl» Hi kr HIROETEOEIK 5 nasahos petitEorb&n 7, cäsodszoi 6 i tnindeB további zorér; \' kr NYILTTERBEK so wokeut 10 krért vétetnek tei 6im«lari ilipték uiindeu egyes "ü:rJ>-téeért 30 kr ti i e tendo. Huszonharmadik eyiolyam. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőnőt, tavAffi részét illető közleményét pedi, kiadóhoz bérmentve )ntézeiif3^t : ÍÍA.QÍ.KANI.ZSA Wlscsiesház. Sérmenutlen.levelek csak ismert a. an katariaktól fotradtatnak cl. Kéziratok vlusza n.r-rri knldetaek A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet". * .zalamegyei általános tanítótestület-, a „nagy-kanizsai kisdedueveló egyesület, i , nagy-kanizsai cisz önsegéljzó szöveikezet Il e t e il k i il í \' k é t s z e r, soproai kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai kalválasztmány" hivatalos lapja. vasárnap- s csütörtökön ni eljelenő vegyes tartalmú lap. Hibák az ifjúságban. — Különös tekintettel a leányuüvendékekre.— Sajátságos eszmeáramlat uralkodik ez idő szerint az embereken nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte. — Azon legkiválóbb és hatásaik tekintetében legfontosabb intézkedések megtételét, melyek nemcsak hogy a társadalom javára czéloznak, de legbiztosabban és legteljesebben épen maga a társadalom által valósithatók meg, majd mindenki mástól, rendszerint a hatóságoktól és kormánytól várja Ha az élhetetlenek, dologtalanok, pazarlók tönkre mennek, annak mindenki és minden lehet az oka, csak épen az illetők nem, s a felelősség is az ilyen szerencsétlenekén (!) mindenki mást terhelhet, csak önmagukat nem. Ha valahol baj van a társadalomban, nagy hangon panaszkodunk, de nem csinálunk semmit; íelelóssé teszünk mást, talán épen a kormányt, s elvárjuk, hogy tegyen, segítsen az. Valóban ezek olyan felfogás tünetei, mintha a ,segits magadon, Isten is megsegif-féle elv már teljesen kiment volna a divatból, vagy arra napjainkban nem is volna szükség. Igaz, hogy a ,sültgalamb-vásár politikája igen kényelmes s ugy latszik, hova-tovább minden téren altalánossá is lesz. De mit tartoznak mindezek ide ? Hát Caak azért, mert a nevelés terén is mindent mástól vár a társadalom, másra hárítja a felelősséget. A legtöbb család, még a műveltebb közönségből is, megelégszik avval, hogy gyermekeit föladta az iskolába, s teljében meg van nyugodva, hogy evvel megtette szülei kötelességét. Meg is várja azután az iskolától, hogy a gyermekből ue csak tanult, de jól nevelt és erkölcsös embert is faragjon. S ha ez nem mindig -és nem "¦minden növendékkel sikerüljaj neked (iskola! Rossz a rendszer, tudatlanok, neveletlenek a tanítók, sem nem értik, sem nem teljesitik hivatásukat! Arról persze nem szól a krónika, hogy otthon a családban minő káros befolyásoknak volt talán épi.n szülök, vagy a környezet részéről kitéve a növendék, s hogy ugy ezen káros befolyások, mint esetleg egyéb társadalmi érintkezései is a növen déknek azt eredményezik, hogy a; iskola által vetett nevelési folt még az nap kilyukadjon vagy kiszakadjon Pedig a tauitást ilietóleg sokat, igen sokat tehet az iskola (bár kellő alap nélkül itt sem haladhat), de nevelésben iikább csak a foltozás szerepe jut neki; mert s ezt ismételve állnom, a nevelésben a család mindent pótolhat, (le a jó családi nevelést nem pótolhatja semmi, Minthogy pedig csaiád és iskola együtt végezik, s egészen jól csak egyetértve végezhetik a nevelés nagy és nehéz munkáját: nem fölösleges vizsga lattar gyáva tenni az ifjúságban fe: feltünedező gyakoribb hibákat, s ösziutén rámutatni ezen hibák okaira. Egyike azon hibáknak, melyek a mai tannló ifjúságon napról-napra nagyobb mérvben észlelhetők, a tul-korai érettség. Értem ezalatt azon természetellenes állapotot, midőn az ifjú gondolatai, \\ág;.ai s ezekhez képest időtöltései, kedvencz foglalkozásai nincsenek összhangban életkorával és testének fejlődési állapotával, szóval, midún a lélek évekkel öregebb a testnél. Ugyan megvau-e a tanuló ifjúság egy jelentékeny részónéi azon igazi gyermekes kedély- és midőn a léleknek nincsenek más, mint rögtön elérhető vágyai, s azért nincs komorság, nfnes tartós lehan goltság, de van vidor, pezsgő élet, mely alatt az ifjú mohón élvezvén a szabad természete által nyújtott s a hasonló komák társaságából szár mazó gyermeki örömeket, lelkében észrevétlenül megfog&mzanak és gyökeret vernek a legszebb társadalmi erények. Egy tekintet 12 — 16 éves gyermekek, vagy ha tetszik, ifjak arczára, azokra a beesett szemekre; egy kis figyelem arra, hogy mivel töltik ezek szabad idejüket, miben találják örömüket és mulatságukat: egy kis meghallgatása beszélgetéseiknek : s fájdalommal győződünk meg, hogy eieknél már vége azon gyermeki naivságnak és üde kedélyállapotnak, mely ezen korban egyedül természetes; s hogy a test ugyan fiatal még, de a lélek már megaszalódott. És ne higyjük, hogy a baj csak a fiuk között fordul elő ; fájdalom, megvan biz az a leányoknál is, bár tagadhatatlanul csekélyebb mértékben, mint a fiuknál. Azok, kik leányne-veléssei foglalkoznak, nem egy keserves tapasztalatot szerezhetnek erre nézve. Azok az idöelöiti sejtelmek fogalmak, időelőtti gondolatok és vágyak, melyek a lelket az ó természetes fejlődésében akadályozzák, melyek a kedélyt már eleve megmérgezik és melyek a testet is idő előtt megőregitik, nem egy 10—14 éves leánykában vannak meg napjainkban. Nézzünk csak szét! Akárhány olyan kis leányt foguuk találni a „jobb" társaságokban is, kik nemcsak természetesnek találják , de sót elvárják, hogy a fiatal emberek nekik udvaroljanak, s általában a felnőttek ugy lélekállapot, azon igazi élet-tavasz, » bánjanak velők, mint nagy lányokkal midőn a legapróbb örömek is tengernyi boldogsággal árasztják el a lelket, midőn a legapróbb kötelességek viiágfoutosságu uknak tetszenek, Uram Isten! Hol van az ilyeneknél az ezen korban egyedül természetes naiv ártatlanság, mely elpirul, elszalad, ha nem mint gyermekkel társal- gánk vele? A ki már látott igazi gyermekies kedélylyel és lélekkel bíró leánykát, s mellette egy hasonlókorú „altklug"-ot, az tudja, mi a kettő kőzött a különbség, s egy pillanat alatt belátja, hogy a valódi gyermekies lélek megbecsülhetetlen kincs egy leánykában. Nevezzék bar némelyek az ilyen ártatlanságában naiv leánykát libának, én meggyőződéssel állítom, hogy a családi élet szentségének és boldogságának alapját képező igazi nők csak az ilyenekből lesznek. Ha a korán-érettség fentebb lefestett állapota igen nagy akadályt gördit a fiuknál a test és lélek össz-hangzatos és természetes fejlődése elé, s igy helyes neveltetésük elé is: kétszeresen káros az minden tekintetben a leányoknál. — Hogy miért? Annak kifejtése nem egészen e helyre vaió; de különben is minden gondolkodó s az emberi életet figyelemmel kisérő előtt világos az. Keressük inkább a baj okát. Az iskolát, legalább azt, melyben a nevelói hivatást értő és ezt lelkiismeretesen vevő tanítónők, tanítók vagy tanárok vannak alkal mázva, a szóban forgó hibáért nem érheti alapos vád. Az iskola mindenkor kíméli a leánykában a nőiességet, s legfőbb gondját fordítja árra, hogy mig egyfelől a lelket és kedélyt mÍveli, addig másfelől az ártatlanság és naivság azoTT^zománczát, mely a nevelésnek is egyik legbiztosabb alapja és támogatója, le ne törölje a leánykák lelkéről. A nőnevelés ellenségei között, azok között, kik elégnek tartják, ha a nő >ütni, főzni és varrni tud, s kik minden egyéb ismeretet veszedelmesnek tartanak a nőre nézve, vannak ugyan olyanok, kik a fent emiitett bajnak okát épen azon ismeretekben találjak, melyeket a leányok az iskolában szereznek. Azonban az elfogultak ezen álláspontja tarthatatlan. Az igaz ismeret épen mert ismeret s mert a lélek legtermészetesebb s legfőbb tápláléka, sohasem lehet veszedelmes az erkölcsi életre akkor, ha a maga idején s á kellő odorban közöltetik a növendékkel, miként ez az iskolában tör-, ténik. S hogy ez igy van, legfényesebben bizonyítja az, miszerint a népiskolánál magasabb iskolákat látogató növendékek között is nagy számmal vannak az olyan leánykák, kiknek szivük, lelkük és kedélyük teljesen helyén van. s kiket a korai érettség aszaló heve közelről sem érintett. Mig elleuben a mindennapi tapasztalás szerint épen azon leánykákon, kik a népiskolákon tul semmiféle iskolába nem áfrrnak, pedig körülményeiknél fogva járhatnának, vagy kik minden igaz ok nélkül az iskolázást abban hagyják, tapasztalható rendszerint a szóban forgó tul-korai érettség, sőt sokszor ez épen az iskolakerülés indoka. És most nézzünk szét egy kicsit a családi viszonyok és szokások terén. Kzt annálinkább meg kell tennünk, mert a nevelés a családban kezdődik, s az egész nevelésnek oroszlánrésze épen a családra nehezedik; de meg, a ki a bajt orvosolni akarja, annak az okok után is kutatói keli. A figyelmes szemlélőnek csakhamar szemébe Ötlik, hogy aránytalanul nagyobb az „anyátlan" leánykák száma, mint az árváké. Az anya él, talán szerepel is és divatosan öltözik, de azért a gyermekek valóban aujutlanul nőnek fel. A dajkák, cselédek viszik, majd vezetik a kis leánykákat erre-aTa, g hogy baka s más e fajta kísérők mindjárt akadnak, az egészen természetes. A leányka növekszik, de azért legtöbb idejét nem az édes anya, hanem a cselédség körében tölti, s lassan-lassan ugy megszokja ezt azt állapotot, hogy ezen körben találja magát legjobban. S azt h;sz-szük, hogy azok a trágár beszédek, az. erkölcsi süly édesnek azon szemen Az ,ón* fiam. Irta: Lh- Csillag Sándor. Megérkezett végre a nagy nap; Linz évi fáradozás jutalroa,melyet elérni eleiem czáljaú! iüz<em ki: az orvosi kar dékánja egy szép hidfg deciemberi osp déli óra\' jab n fogta meg kezemet c szót kíeéreó-b-n: „Tudorra fogadom.- A iiemea önfel-m.duzaz, a kötelesség buzgó teljen lese, imz&m iránti önzetlen odaadás fogadását tettem azon pillanatban, és már szinte lát\' tam magam előtt a boldog családi kört. melynek feje éo voltam volna Az első barom fogadás teljesítésére nézve öntudatom nyugodt, de az álmodott szép kép íoeg nem valóaúlbatoit! Nem paoaaskép mondom ezt, meri erre nincs okom, oöt vétkezném is az ég ellen ; meri nem kárpótolta e a családot kellőkép bZuretett Pistám V Hirsen ő benue osszpuntoaúl: szivem minden órzemónye; belőle emberi nevelni képesé később vagyaimnak netovábbját. Hogy mikép jutott hozzám Pista, azt »ltarom jelen soraimban anyajasolva sónak elmondani. A tudorrá avatás estéjéi legjobb barátaim körében töilém. Ö-tsseseu uyolcxao voltunk, kjziíjk ketten újdonsült doktorok ; egymás követte a sok. élez, pohar-kösEdntés, és minthogy a világ majd \'minden emberére kUiön poharat Ürítenünk, a kedélyes est befejezésekor a legrócsásabb Bemben váltunk el egymástól. Amint a hideg levegőre kiléptam, átláttam, hogy a i magam emberségéből talán haza tudnék találni, da mii ssólo&nsk a leendő pacsi-\' ensek, ba esetleg nagyon is rózsás ked vemben velem találkoznának. Magamhoz intettem tehát egy bérkocsit, megmon dam neki 1 ásásomat és elrooogtapk. A-mint a kocsi utcsám sarkán befordult, egyarerre csak érzem, hogy a kocsis a lovakat hirtelen viaszarántja, s azok meg-állanak. — Nem vagyok még otthon szóltam ki a kocsisnak, hissen mondtam, hogy 42-ik szám. — Tudom kérem, hangzott a bakról a válasz, de nézze csak uram, egy gyér mek fekszik, itt az út közepén, bizonyosan megfagyott már szegényke. E perezben telj«een kijózanodtam, fel ébredi bennem az orvos, és eszem jutott ama tett fogadás ; kiugróm tehát a kocsi bői, felkapom gyermeket karjaimba, éi a kocsi lámpa ala viszem. Mintegy 2 — 3 esztendős fiuoaka lehetett. Tagját hidegtől meg voltak merevedve, a mi uem is voil csoda, biBz az a uéuauy rongy, mely kis les.et lcd:c. még nyáron sem lelt volna elég arra, hogy az éjjelt a sssbad ég alatt tűllse benne, hát még esen csikorgó deci emberi éjjelen. Felébredt bennem a vágy, hogy eh legyek e kis féregnek má-udiü életadója, hatba siketül öl éleire hoznom! Gyorsan bevittem magammal a kocsiba, és meghagy tam a kocsisnak, hogy siessen, hogy mioel előbb haza érjek. Néhány peres múlva honn voltunk, inasom alig tudott almos bámu\'atából magához lórní, midőn megparancsoltam neki, hogy az udvarban felhalmozott nagy hórakás-ból azonnal hozzon fel egy jó nagy sajtárral. Látván aaonban, hogy oem tréfálok, sietve lett eleget akaratomnak. Jó fél órai hóval való dörzsölés e< mesterségei légies alkalmazása után elértem csalómat, s a megmentett gyermeket, ki mély álom merült, jó meleg ágyamba fektettem, éti pedig a pamlagra Teleltem magamat. Nens-voltam képea elaludni; annyira megrendített esetem, hogy dacsára a sok C>iquntnak nem tudtam szememet lehunyni. Minden negyeié rábai felkeltem a gyermeket megnézni : alma nyugodt e* mély, lelekzete rendes volt. Gondolkozni kezdetem a további leeodökóo és azon: mikép juthatott a szegény, gyermek a szomorú nursra, mely nélkülem ót menthetetlenül elveszít. Szülei bizonyára nem fordítottak reá gondot, legalább e melleit tanús, kod k a testét fedő néhány darab rongy, vagy saándékosan tették őt ki as utasára, hogy a „kellemetlen tehertől" szabaduljanak. Mindkét őseiben előny leiz szegénykének, ha magamnál tartom. Magamnál? Eső parezben elmosolyodtam eme határozatomoa, ugyan mihea fogjak én e kis íiu.-a.V \'J.; hat átadjam végletének, s putZLÚiui hagyjam, mieiótt még tudna magáról valamit V Vagy arendőr-aégaek kttidjem be, honn-q esetleg, oem találván vagy nem jelentkezvén hozzátartozója, valami durva házmester keséibe kerüljön államköltségen való neveltetésre? Nem es ssásszor nemi Inkább magamnál tartom. Alig jutottam e szilárd elhatározásra, midőn kopogást hallok ajiómon. Nos mi baj ? mi ai? kiálltam izgatót-tan ugorva fel a pamlagról. — Én vagyok, kérem alásas, a Já-uos, haogaék inssom baogja, lessék csak kinyitni as ajtót. Kinyitottam ajtómat, valóban János állt oda künn. levelet tsrtrt keiében, azonnal át is szolgáltatott nekem a kövelkeaó magyarázattal: A házmester hozta ép most. A mint tekintetes uram után a kapat bezárta, ismét csengetett valaki, ő viaesafordúl kinyitja a kapát, a egy nÓ esen levetet adta neki azon téréssé;, hogy azonnal juttassa azon úr kesébe, ti előtte néhány pereseiéi jött ezen házba. A házmester tehát most hozta fel. — Hogy néchet kí ama nő ? kordém égessen elmerülve gondolataimban, mig a levetet még mindig telboutatlaoúl tartottam kesémben. — Assal nem szolgálhatok, mert nem láttam, volt a válass, a János jó éjt kívánva magamra hagyott. Amint ar. ajtó mögötte bezáródott, vizsgálni késnem a levelet; ki írhat c.ü-kem ily kétdn? As után, ami velem nápoo történt, nem is tűnt fel oly különösnek a levél, melyen semmi crim sem rolt. Talán összefüggés van köita és a talált gyermek között? ifi\'iöl meggyőződést sser-sendő, óvatosáé bontottam fel. Semmi meguzólitás! Végig olvastam a levelet; egy égess étetnek tragédiája volt ez, s tar talma még inkább megérteié benoem ason korábbi elhatározásomat, hogy a kis fiút magamnál tartom. Egy halni meaű anya levele volt az, mely keblemet mély fájdalommal tölié el. Megnéztem még egyszer a nyugodtan alvó gyermeket, s sántán megkönnyebbül.t lélekkel feküdtem pamlagomr. — JÉdes anyám, Pista éhes! e szavakra ébredtem fel másnap ; gyorsan ug róttam fel, s as ágybos futottam. Kedvesen mosolygó gyermekarcs,ssép, óitelmei ssemekkel tekiate meglehetős bisslmat- lanül rám. Jó indulatát megnyerendő odaültem melléje as agyra, a vidám hangon kesdém a társalgást „nam^-naa szólítva öt: — Jó reggeli Fistika; mi ssépet álmodtál? Littál-e sok angyalkát almodban? Ugy-o éhes vagy? No mindjárt kapaa jó reggelit, jó édes tejecsaet, tries kal&cecial. Látod a Bp»pa siet, mindjárt hoz, csak maradj Csendesen. Oly furcsán eaell e saót ,ppau kimondanom, hogy hangosan felkaesagtam utána. Pista Kíváncsian, sót bámészkodva nézte, bizonyossá azon törte fejét, mikép nevethetek eu ulyan jó izüé\', mikor ö ebes! Kiszóltam J mosnak, s ö néhány perci mú.va hosta tíata~ reggelijét. A gyermek jó ét-vágygytl, hogy ne mondjam: mohón költötte él, s csak midőn bevégeste jtttt ajkaira azon kérdés, melytől annyira féltem: — H<-1 van az édes anyám ? Első peresben meghökkentem, pedig in ár vá.\'iKirt e kérdést; de astau összeszed vén magam, nyugtatni és csitítani kesdém, hogy mindjárt jón, csak rubat, jó melfg ruhát ment venni, nyugtalan. Eiek aten, hogy a puszta Ígéretnél ne maradjak, elküldtem nugbishaló legényemet, hogy sB-resze be mindezen dolgokat-, i d-dig aug ó visszatér, talán sikerülni fog a kiosit viassatariaoom as ágyban. Jauos csakhamar jól megrakodva tért vissa. A gyermeaet oly öröm fogta el a játékok láttára, es oly buegaWmmal látott azonnal a játssáahos, hogy rábízhattam addig Jánosra, míg én egyet-mast elvégzek. Mindenekelőtt s rendőrségre mentem, és a formalitás kedvéért bejelentem az csalót; d-i egyszersmind nsoo kívánságom- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. AUGUSZTUS 7-én. 1884. szedett kifejezései, azok az illetlen, minden szemérmet nélkülöző cselekedetek, melyek fájdalom, a mai cselédség körében általánosok, semmi nyomot sem hagynak maguk után a kis leányka lelkében? Oh bár ngy volna! í)e a ki tudja, hogy a gyermeki lélek minden iránt a legfogékonyabb, s hogy az első benyomások a legállandóbbak, az azt ia tudja, hogy az ily szerencsétlen viszonyok között növekedő leánykák szive és lelke méreggel szivja tele magát, m^gmetelyeztetik, még mielőtt egészségesen fejlődött volna. Az ilyenekből lesznek azután az olyan leánykák, kik előtt 10 — 14 éves korukban alig lehet beszélni, mert a legártatlanabb szóból is tud kicsavart észjárásuk valami különöset kimagyarázni, s kiknek ^arczát éppen azért lépten-nyomon elfutja a kétértelmű mosoly, s kik kőzött a jelentós tekintet-váltások oly gyakoriak. Mérget szívnak ezek még a szinméz-böl is. Oh, ha az anyák ugy belátnák, mily sok kárt tesznek leányaiknak a rossz cselédek: jobban vigyáznának ! De túloznánk, ha azt állitanók, hogy a most lefestettem viszonyok-általánosok, vagy esak igen gyakoriak is. Hála Isten! nálunk az anyák túlnyomó része gondosabb, hogysem igy lehetne ; d> tagadhatatlan, hogy ilyen viszonyok is nem egy családban fordulnak elő. Nézzünk másfelé. Találunk családokat, melyekben, a 10-14 éves leányokat egész raja a tanuló ifjaknak, vagy hogy meg ne sértsem óket, fiatal embereknek (!) veszi körül a kedves mama legnagyobb örömére, ki bizonyára már leánya jövendőjéről is álmodik ilyenkor boldog álmokat. És talán játszanak a mama felügyelete alatí, a mint gyermekekhez illik? Nem, hanem folyik az udvarlás, sokszor egész komolyan. Bizony komikus volna, ha szomorú vem volna! Azok a nóietlen vonások, melyeket .suhaueztempóknak szoktunk nevezni, ilyenkor és ilyen leányoknál burjánoznak tel. Tessék megfigyelni! Bizony pedig nem válnak díszére egy leánykának sem. A iK-.k adtam kifejozóst, hogy szeretnem a gyermeket magamnál tartani. Majd megcsókoltak érte, úgy örültek. Szegény Pista! Milyen lett volna sorsod, ha én meg nem talállak! Csatán bejártam a kórházakat és halottas kamrákat aion czélból, nem-e Piálok egy Öngyilkos vagy öogyilkoajelölt nőben Pisla anyjára; mindenütt több női hullát mutattak, kik es éjjel Ölték meg magukat, de a házmesterem által adott gyeDge jelet: a piros és fekete aoczkás rongyos kendőt sehol sem találtam fel. Enyém volt tehái jogszerü-leg a gyermek, és én már most azon törtem fejemet, mikép teljesítsem legjobban a magamra vállalt nagy feladatot. Pista mellé behívtam pusztánkról öreg dajkánkat, ki engem születésemtólfogva gondozott, és akihez igaz hála kötött; a jó Öreg sietett eleget tenni kívánságomnak, és igy szersstem benne a fiúnak egy vidám kedélyű, s gyengéd érzelmű nő-azivef, ki a szerencsétlen anya helyét tőle kiielhetőleg iparkodott pótolni. Csakhamar annyira megszerették egymást, hogy Pista csak lÖle akarta as ételt elfogadui, csak neki volt szabad ól lefektetni, és csakis a jó Zsuzsi nénivel szereteti játszani. Az in dolgaim később nagyon felszaporodtak, és kis családom körében csu pán az et-tt órákat tölthetem, de esen együttlétek elegendők voltak arra, hogy fitm teljes vonzódását »« ragaszkodását megnyerjem. Vidám kedélyem, melyet úgyszólván szüleimtől Örököltem, épen es időben szenvedett egy nagy csapást, mely rám nézve oly lesújtó volt, bogy életemnek égessen más irányt adott. Szüleim hasában, agyszólváo velem együtt oótt fel Babos Juliska, távoli rokonunk, szegény árva leányka. Nálamnál három évvel volt fiatalabb. A folytonos együttlét akti ugy megszoktuk egymást, hogy elhatároztuk össaokelni, mihelyt belőlem kész ember less. Szüleim halála után Juliskát egy nénje vette magához, kinél az én mátkám jól el volt helyeive. Már komolyan hozzáláttam a ház sságbos szükséges okmányok beszerséséhes, nsgy örömmel láttam éltem csélját a megvalósulás felé köseledni, annál nagyobb örömmel, mert Ju iske megígért, hogy Piatát ó is fiának fogja tekin társas együttlét, annak Örömei, nemcsak nem veszedelmesek, de sót szükségesek; csakhogy ezen örömek legyenek természetesek, a gyermekek korához és fejlettségéhez mértek. Ugyan mi lesz azon .nagysádokkal, kik még kis leányok, 8 azon .fiatal emberekből, kik még gyermekek sem voltak? Ezekből lesznek a blazírt lények, kiknek csak vágyaik vannak kötelességek nélkül, s kik, ha egy vágyuk nem teljesül, már életuntak s talán még az öngyilkosságot is forgatják fejükben. Vegyük ezekhez a táneztanilást ugy, a mint az nálunk szokásban van, olyan tánczmesterekkel s olyan viszonyok kőzött, mint a mieink. Erre nézve annak megjegyzése mellett, hogy én a táneztanitást társadalmilag szükségesnek, s ha keliő módon és időben történik, a nevelés szempontjából hasznosnak tartom, csak azt mondom, a mit egy német nő mond: ,Seholsem szűnnek meg annyira a gyermekek gyermekek lenni, mint a tánczUnitásnál. Ha itt nem bánnak velők, mint gyermekekkel, ha ártatlanságukat és elfogulatlanságukat itt nem respektálják, ugy gyakran néhány óra alatt vesztjük el 11—12 évi gondosságunk diját. Még gyakoribb családjainkban azazeset, hogy a gyermekek, fiuk és leányok egyaránt, mindenütt ott vannak, a hol a felnőttek; sokszor részt vesznek a társalgásban is, de a családban történő mulatságokat és társas összejöveteleket mindenesetre végig kell éhezniük. Ez magában nem volna baj, ha ideg- és egészsógrontÓ éjjélezésekkel nem járna, s ha egy kis pletyka, másoknak megkritizálása s olyatén beszélgetések elö nem fordulnának, melyek egyátalán nem valók gyermekek elé, Hát a színházban mi mindent hallanak és látnak, s a hírlapokból, melyek ma már minden házban otthonosok, mi mindent olvashatnak és olvasnak is kis leányaink ? Ha az elmondottakat mérlegeljük, kénytelenek leszünk bevallani, hogy a leányoknál is egyre jobban fel-feltüne-dezó tulkorai érettségnek, vagy, hogy ugy mondjam, korai felvilágosodásnak oka legfóképen, mondhatnám egyedül a családi és társadalmi viszonyokban és szokásokban van. A ki tehát a bajt orvosolni akarja, az ne az iskolán kezdje, mert azon e tekin tétben nem igen van javítani való, hanem forduljon a családhoz és társadalomhoz. Különben is, a milyen a család, olyan annak neveltje. És most térjünk át ifjúságunknak egy másik, ma már szintén igen elterjedt hibájára. A kötelességérzet hiányos volta ez, sót sokakban annak teljes hiánya. Pedig a mint az emberiség egyre előre törekszik és halad ; a mint a megélhetés nehézségei, természetszerűleg, egyre fokozódnak: Önmagunk, családunk, a társadalom és hazánk iránti kötelességeink is nemhogy fogynának, de sőt szaporodnak. 8 bizony, aggodalommal gondolhatunk nemzetünk jövőjére, na a .jövő reményeiben", az ifjúságban meg a kötelességérzet hanyatlóban van. Az iskolát ebben a tekintetben ismét alig -érheti panasz, mert hiszen az iskoia mindent elkövet, hogy növendékeiben a kötelességérzetet ki-fejlesrsze, s nem hagyja figyelmen kívül a legkisebb kötelesség elmulasztását sem. És vájjon a család?! Vájjon támogatja-e az iskolát ebbeli munkájában Hála Ist -n! vau sok, a melyik támogatja, de vau talán éppen annyi, a melyik éppen ellene dolgozik. Lássunk csak példákat. A kis I leány sietne az iskolába, hogy el ne késsék; sir, rimánkodik, hogy reggelijét megkapja. Igen ám, de ez a mamának, vagy talán az illető cselédnek, korán van, alkalmatlan! A kis leány azért, mert kötelességérzetének kifejezést adott, pirongatást, sót talán egyebet is kap. — A leányka tanulna, feladatát imá, vagy egyéb iskolai kötelességét végezné; igen. de a családnak ez épen terhére van, talán látogatóba akar menni, vagy bármi más okból a kis leány útban van, avagy a család megijed, bogy a leányka agyontanulja magát. Kész a beszéd, a vigasztalás, a kötelességmulasztásra ösztönzés: ugyan ne tanulj mindig, hisz nem lesz te belőled sem ügyvéd, sem orvos; vagy leni, s igy nem lessek kénytelen a kedves gyermektől megválni. Ekkor egy napon sürgönyt kapok, melyben egy kartársam felszólít, hogy, ba mátkámat még élve akarom látni, siessek hossá, mert egy gyorsan lefolyó hagymás fenyegeti életét. Épen jókor érkeztem, hogy végső tehelJeté t érssheitem arezomon, s megtörve a fájdalomtól roskadtam össze agya mellett, midőn jéghideg keze egyszerre lehanyatlott, s 6 megszűnt élni. E csapással csak ssoa fájdalom mérkőzhetett, melyet akkor érsek, midőn elveszítem. Halasa oly Dsgy volt reám, hogy eltökéltem, miszerint sohs meg nem nősülök. Csendesen elvonulva a társaságtól, csak betegeimet gondosva éltünk, egymásban találva boldogságunkat, melynek egét most más felhő nem taki.ru. Hat éves volt Pista, midőn isko-lábs adtam- Ekkor azután nevemet is reá rubáztzm, s Ő es időtől forma szerint ii az én fiam lett. Ssép értelmes és jószivü fiú volt, szeretett tanulni, s midőn as iskolából hazajött, azonnal tanítani kesdé Zsuzsi nénit mindarra, mit ő ott hallott, s amit tanult. Midőn a négy elemi osztályt elvégezte jeles eredménynyel, elhatároztam, hogy Zsuzsi nénit elbocsátom; de hogy a has nélküle oly hirtelen ne látssassék Üresnek Pista alÓtt, a szünidőre elküldtem őt Zsussi nénivel tanyánkra, elvessék ott még aét hónapig egymás boldogságát, és szokják meg lassan as elválás gondolatát. Magam is több isben rándultam le hosxájok egy-két napra, amikor aztán Pistával a szomszédos vidékekre kirándulásokat tettem. Ilyenkor iparkodtam neki kifejten, hogy hiszen n<-m l"g Wg kép elválni Xmzsi nénitől, ki majd minden nagyobb ünnepet nálunk fog tölteni Budapesten. Písta órdelmes gyermek volt, átlátta, hogy eon»k utóvégre is be kell köveikesn\', még ő vigasztalts — igaz ugyan, hogy sírva, — Z,uzsi nénit, midőn a szünidő elteltével felültünk a kocsira, és visszamentünk Budapestre. Barátaim, kik már mind nős emberek voltak, folyton nógattak, hogy lépjek én is a „ttssteeségee emberek sorába", azaz nŐ&Aljek meg; de bennem meg volt már as elhatározás, melyet mátkám ravatala lelőtt tettem; de meg nem is nkartsm a gyengéd érzésű fiút mostoha anya keséire bízni, kí vele talán már az eiŐitélét miatt sem rokonssenvesne. Magam folytattam tehát Pista nevelését és beadtam a gym-názíumba. Délelőtt, midőn iskolában volt, dolgaim u:áu jártam, de adélutánt ó vele töltöttem.: együtt tanultunk, együtt mentünk szórakozni, éa együtt írogattunk minden héten levelet Zmssi néninek, kit Pista sietett tudósítani mindenről, amit csak tanult, vagy ami szórakozásba róssesült. A szünidőkben nagyobb utazásokat tettem vele. Előbb Magyarorsaágot utaztuk keresztül-kasul, utóbb a külföldre mentünk. Deminden szünidőből egy vagy két hetet a pusstán, Zsussi néni társságában töltöttünk, amidón Pista gazdaság gal foglalkozott és pedig különös előszeretettel. Midőn ss őt .kitűnően érettnek" kijelentő bizonyítványt átadták Pistának, nem állhattam meg, hogy sírva ne öleljem magamhoz fiamat, s e peresben élén-aen felelevenültek előttem a mú t képei, láttam magam előtt a rongyokba félig megfagyott gyermeket, s most érett ifjú aJl előttem, kinek én vagyok as .apja". Legyőzve meghatottságomat, kifejeztem örömömet a felett, hogy iskoláit ily ssép eredméoynyel végeste, s tudakoltam tőle : minő pályára van hajlama. Igyekezetemet tanulásánál főleg arra fektettem, hogy a fiú a lehető legnagyobbkörü általános ismereteket szerezze meg magának, s ezt el is értem ; most tehát szabad belátására bistam as életpálya választása\', hogy kiváló eszel és aselleiuét tovább művelhesse as egyetemen, ö a jogi pályát választotta. — Jól van, kedves fim, légy jogász, de ast megkívánom, ámbár tudom, hogy nem csalódom benned ezentúl sem, hogy a m 6kezdett szép uton tovább is haladj, oterl van tehetséged arra, bogy a középesei ű emberek sorából kiemelkedve, ki váló helyet foglalj el a társadalomban. — Igen, édes. atyám, elvárhatod tőlem mindazt, amit képes lessek tenni, mert minden erőmet és tehetségemet fel fogom használni arra, hogy szeretetedet magamnak továbbra is biatost-sam. Ko moly ígéret ez, a nem hissem, hogy erre valaha figyelmeztetned kellene engem. — Köszönöm fiam, eme férfias igére tcd\'t, és megvallom nagyon megoyug. ugyan hagyd el, most az egyszer ha nem tudod is a leczkédet, nem olyan nagy baj az. Hát hiszen, ha a család ügyel arra, hogy a kis leány a maga munkáját kellőkép beoszsza s ne egyszerre akarjon mindent elvégezni, ezt okosan teszi. De a ki gyermekét kötelességének, ba mindjárt a legkisebbnek is, elmulasztására vagy könnyen-vevésére Ösztönzi: az kiöli gyermekében a kötelességérzetet, s annak nincs joga az iskolától semmit sem kívánni, de sőt saját gyermekétől sem. Mert annak a gyermeknek a négy sor feladat leírása, vagy az iskolában való pontos megjelenés stb. épen olyan fontos kötelesség, mint a pénztárnoknak a milliók hűséges kezelése. Vagy hü lesz az nagyban, a ki kicsinyben hütelen volt s megszokta az lenni?! Ilyen módon szokja meg a gyermek azt, hogy a kötelességet csak addig kell teljesíteni, mig az nem alkalmatlan, nem terhes, különben pedig el i* lehet hagyni;- és eleinte még a felszólaló lelkiismeret is meg lesz nyugtatva, mert hisz a papa vagy mama tanácsolta. Igy fejlődik egy olyan nemzedék, mely kötelességeket nem akar ismerni, csak jogokat és élvezeteket: és a tapasztalás bizonyítja, hogy a kötelességérzet hiányával együtt fejlődik az élve.et-vágy mohósága is. És hogy a kötelességérzet épsége mily fontos, kitűnik abból, hogy a mint növekszünk, kötelességeink nem hogy fogynának és kisebbednének, de sőt azon mértékben szaporodnak és nőnek és hogy a földi élet Örök törvénye szerint egy igaz örömre és élvezetre tiz kötelesség is jut. Ne játszunk tehát könnyelműen a kötelességérzettel: e nélkül-nincs valódi boldogság, megelégedés a földön! Szóljak-e végül a mai ifjúságnak a felnőttek iránti tiszteletlenségéről, udvariatlanságáról, a szolgálatkészség hiányairól ? Mert nem a kézesókolás-bau vagy annak mondásában s a conventionalis bókolásban van ám az udvariasság lényege, hanem az igazi szolgálatkészségben s a belső tiszteletben! No de, ha az ifjúság ilyen jne csodálkozzunk rajta. Hisz a hírlapokból mindennap azt tanulja, hogyan kell lepiszkolni mindenkit, — legjobban pedig épen a legkiválóbb fárfiakat. E helyett inkább tekintsünk meg egy nagyobb összejövetelt. A kis leányok, gyermekek Ülnek, a felnőttek állanak, s ha egy gyermeket felszólítasz a helyéről, a mamáját Örök ellenségeddé tetted. Ez csak kis dolog, de jellemző; ne is szóljunk erről többet, mert a példák gyűlöletesek ! Ifjúságunk mindezen hibáit nem én találtam ki; tudja, látja mindenki, a ki társadalmunkban nyitott szemmel jár. És minthogy^ azon nehézségeket, melyeket ezen íeisorolt hibák, erkölcsi fogyatkozások a helyes nevelés, sót a tanítás elé is gördítenek, legjobban azok érzik, kik hivatva vannak az ifjúság nevelésére és tanítására : azért az iskola meg ia tenne, meg is tesz minden tőle telhetőt e tekintetben a viszonyok javítására. — Ámde a családban és a társadalomban, ennek különféle tényezőiben levén a szóban forgó erkölcsi fogyatkozásoknak tulajdonképen i oka, az iskola alig tehet ellenök hathatósan valamit, neki inkább csak az erkölcsi foltozás szerepe jut ebben is, mint általában a többi szorosan vett nevelési teendőkben. De azért vétkeznék az az iskola, mely a küzdelemnebézségén és sokszor eredménytelenségén kifáradva, elcsüggedve, elkedvetlenednék, és nevelői kötelességéit elhanyagolva, puszláu tanítana. Nem is fogja tenni egy jóravaló iskola\' sem. De a családnaK is megvannak, sőt különösen annak vannak meg e tekintetben az ő el halasz t-hatatlan, másra át ruházhat lan kötelességei. Éu itt is kiváltkép a leányokat veszem figyelembe. Legyen a család, kivált anya, körültekintő; igyekezzék leányát kellőkép és óvatosan elfoglalni, s minél tovább kis leányul megőrizni, óvja meg a káros befolyású körülményektől és társaságoktól ; szabjon csak olyan kötelességedet a kis leányra, melyeket az koránál fogva elvégezhet, de azután a kiszabott kötelességekből ne engedjen el semmit; az iskolai teendőket, iskolai rendet ne kicsinyelje, s azok ellen a leányka előtt soha ne tat e helyes gondolkozásmódod. Most p< dig ilt van a péns, menj és iratkossál be as egyetemen. Tot-.b ízben levén dolgom egyík-má sik jogi karbeli tanárral, azok mindig ssereúcsét kívántak nekem szorgalmas ós tehetséges fiamhoz. Társai is ssere ték ; beValaaaiouák segély só egyesületük és balbisotiságukbs, mit annál szivesebben engedtem meg neki, hogy a sok tanulás mellett szórakozása legyen, és különféh előbbkelő kötökben forogván, izőgletes Bég nélküli s határosott féllépéssel lépjen a uagy világba. örömem oly nagy volt Pistában, bogy alig vettem észre as idó múlását, s jóformán csak akkor eszméltem fel, midőn jogiudori diplomáját nyujta elém. Ö>öm ittasan ssoritám keblemre;, végre tehát embert neveltem belőle. Te szegény anya, kit a nyomotúisg vitt arra, hogy fiadat idegen kézre bizsad, onnan a magasból kísérd figyelemmel gyermeked jövőjét megnyugodva élvezheted a másvilág oroméit, mert fiad eléri oda, hova csupau a kiválaastottak jutnak el, a társadalom egyik ssép polcsara, ember vált belőle. Soha életemben nem sírtam annyi\', mint azon estén, midőn szeretett fi .mai avatták tudorrá. Egy életpálya tüut fel lelki szemeim előtt, es szinte fajt, midőn ábrándozásomból felvertek. Pistában valóban uem csalódtam. Csakhamar egyike lelt Bud-pest legjelesebb ügyvédeinek, majd fölléptetlek Képviselőjelöltnek, mit ó eleinte ugyan szerénységből nem akart elfogadni, de utóbb határozott kívánságomra mégis elfogadta. Pisla ekkor huszonnyolcé éves volt. Már hossiabb idő óla vettem rajta észre, hogy néha elmélázik, gondolatai messze kalandoznak. Felismertem azon szép és nemes orsóst, mely lelkét eltölté. Azon előkelő körökbea, melyekben báli iame-reteégei következtében sokat forgolódott, nem egy lányos háznál ssívesen látott vendég volt. Egy kedves, jó indulatú, és szép miveltsógtt leánykát válssatott ki magának, éa tudtam est, de nem akartam elárulni, hogy szivébe látok. Egy napon asntán e szavakkal lépett elém: — Kedvei atyám; neked köszönöm, hogy emberré lettem; ma új fordula állott be életemben. A legfontosabb, mely hi\\ atva van boldogságom felett határozni. Nősülni akarok. Válaastottamat bizonyára ismered, ha megmondom, hogyan hívják. Nem szóltam eddig szándékomról, mert ő csak ma boldogított annak kijelentésével, hogy nem utasítja vissza vooselma-mamat. Párkányi Mariska lesz hitvesem, s én arra kérlek, add beleegyesésedet, e boldogíts minket áldásoddal. Régen féltem e pillanattól, mely egy-ssersmind oly felvilágosításokat leesésük-ségesekké, melyek Pistára ok vétlenül nagy hatassa! leendőitek. A házasság megkötése bísonyoa formalitásokkal jár, melyek feifedesik Pisla előtt életének titkát. O látta felindulásomat, s azon meglepetésnek tulajdoníti, melyet nyilatkozata tett reám.Arezomon éssrevettea fajdalom kifejezését, látta ssemeím elborulását, s ast hívé, ellenzem házasságit. Reszketeg haogun kérdé, vájjon választása nem találkozik e tetszésemmel? — Nem édes fim, nem es as, mondám neki, sőt ellenkezőleg, igen örülök, hogy Mariskái választottad. 0 derék, jó leány, kí életedet boldoggá fogja tenni. De kénytelen vagyok egy titkot fellebbentem, mely eleiedet borítja. Hallgass meg oyngodtsn. Erre asután elmondám neki, mikepan jutott hossám. As ifjú majd sápadozva, majd kipirulva tekiu\'eti reám, s végre felugrott, átölelt, ós indulattól remegő hangon kiálts fel: ó, azért még inkább szerellek, mint atyámat, mert még nemesebb kötelék as, mely hozzád csatol. Nekem adtad nevedet, szeretettel neveltél fel, emberré tettel; vájjon tehettél volna ennél többet, még ha vér sseriot ia a te fiad lennék ? De kérlek, most mar ne titkold előttem a valót, Hagyd látnom azon szegényes emlékeket, melyek ssüleimiól egyedüli ereklyéim. Erre előadtam neki azon apró rongyokat, melyek dermedt testet fedek ama végzete éjen ; odaadtam keresztelő lehelét, melyben igazi neve : Veres István volt olvasható. Odaadtam a levelet is, melyet gondosan rejtegetem egéss mostanig. Szive láthatólag elszorult, midőn ast o--tvasá. oBá.ki legyen, ki c k\':d-di: m.g HTJSZONHABMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 7-éu 1384. beszéljen; példákban mutassa meg, hogy a nő sem mulatságra és szórakozásra van teremtve, hanem igeu komoly kötelességekre; szavai, példája vezessék a kis leányt a felnőttek iránti tiszteletre. Mindezek mellett a jó eredmény biztos lesz. kivált ha a szü. lók mindig szem előtt tartják azt, mit Szemere Bertalan ir atyjáról: ,Ne künk, gyermekeinek, sohasem tartott atyánk hosszú erkölcsi és intó beszédeket, mik a gyermekekre nézve oly meddők és oly unalmasak ; tette, mi jó, tisztességes és nemes; és mi azt látván, követtük, mert a gyermek mindent, jót és nem jót, utánozni szeret.u PÁSTHY KÁROLY. .Többet Ó88szel mint erővel. — Ferencz bácti értekezése, a ktlbixtokoiok viszonyaihoz alkalmazott mezei eardalko-dáiról. — Irta: Pataky Géza. (Foly tatát.) üe lássuk meg aorban mivel vaonak a 6 fél-fél holdas részletek (parczellák) elfoglalva éc mi as ezekrúl várható termény mennyiség. As I-tő részletben t»d ross, aratás után mindjárt felszántva elvettetik még tts évben takarmánynak kukoricaával, as első részletről léhát várható 5, jó termése tj hektó ross, 6 — 7 méter mázsa szalma, 109 mássá nyers takarmány kukoricsa. A II ik restiéiben kukoricsa vau egész trágyázáson mint kapás növéuy, erről is várható kedvesé évben 6 hektó szemes kukoricsa, 7—8 métermást* kuk^ricsa-szár mely takarmánykép hassnálhaté. A UI-ik részletben i.-Áéh\'.u bükköny zöld takarmányul, fc\'ében padig árpa. Miután a bükköny még zölden lekaszál-tatik, még uláncú, abban »« évben hajdi iiái termelhetni hajó az őb* és megérik mint eleség, na pedig a korai derek ártanának neki takarmányul használható. Erről a részletről vártaté 3 hektó sasmes árpa, 4 hektó hajdina (tat-fka), 4—5 mmázsa jó árpaasalma takarmányul használható 20 — 30 mmázsa zölden lekaszált s meg\' szárogatott bükkönyt, 8 — 9 mmázsa hajdina szalmát, mely jó esetben már csak alo <mak használható, de akkor még remélhető 5 hektó hajdina. A IV. rétzlelben egész vagyis széliében! trágyázásba, mint kapás oövéay krumpli van s középszer Q termóaael25 — 30 hektó krumpli varbalé. A krumpli-faj mindi;1 ugy választandó a korábban érók közöl, hogy bőven és liszteset teremjen, iiiefy még nzeptemb.;t hónap elsú telében kiásandó, hogy időben elvethető legyen a fold őszi busával. Az V-ik réealetbe busa van, mely jó tertnéssul meg ad 5 vagy 6 hektó sze-m.it 6— 7 mmássa fsaimat, mit Htsénáv* keverve takarmányul etethettük marháinkkal A basa tarlót mindjárt aa aratás után nem tokára minek elótte a lóher, mely mérjél felnétt, elvirágzanaiekaasál-juk, hogy még egyszer késé Ősszel megk* csalhassuk. A VI ik részletbe vagy szakaszba 16-uor vo, mely a másodszori kaasáláa után asonnal keverőre felszántatik, hogy még egyszer vető alá megszántani elég időnk legyen. Ezen a szakaszon kétszeri kaszálásra várhatunk 10—15 metermasza száras lobért. Harmadik évre mar nem hagyjuk meg mert 6 tos vetés forgásunk nem engedi meg as aranka és (kos) a harmadik évben igen elszokott terjedői. Megbeszélve a részletekéi egyenkint, mivel van mindenik elfoglalva s mennyit várhatunk rulok termést, a termény táb lázatot is összeállíthatjuk, hogy tudhassuk mennyi eleség, mennyi takarmányt meny\' nyi alomszalmát, mennyi ssénát termel tünk Összesen. Termény táblásatankba beleszámítjuk a réten termett ssénát Bárját és a bstső telken termett luczernát, konyha-növényeinket már ki hagyjuk a táblázatból. I-sö rész. Ossi rozs termett 6 hekt. szem. 7 mm. alom szalma. II. rész. Kukoricia termett, 6 hekt. szem. 2.5 mm takarmány széuaértékben. Hl. rész Bükköny széuának 18 6 mm. takarmány széna értékben. Árpa 3 bekt. szem. 2 5 mm. takarmány azéu-t értékben. Hajdina vagy tatárka 4 hekt. aiem. 9 mm. alom szalmH. IV. Krumpli (burgonya), 25 hekt. gumós. V. Buza (asalmát alommal), 6 hekt-szem. 8 mm. alom sztlma. Busa tarlés lóher 6 mm. takarmány széna értékben. VI. Lóher, két kaszálás 15 mm. takarmány széna értékben. R4ien. R4ti széna 10 mm. Kertben, luci-rna zöld takarmány 8 mm. Oisteaeu: 25 hekt. gumós. 25 heks. szem. 62 6 mm. takarmány széna érték-hun 23 mmázsa alomssalm. (Folyt, következik.) különösen fehér vagy sárgát selyemala poa virágodat, bimbókat, gyümölcsfélét tarka med\'.rakkal, pávákksl, paradicsommadarakká, és -ffílétkel. A tollasainak fényét, a váltakozó ssinpempit selyemben, as íredetinek hötégó\'el és tökéletességével tudjájt visosaadni. Valóban: a legmagasabb és legoagysserübb es-amit a hímzés eddig as égést világon étrehozni képes volt, — Csók statisztika. Egy nemrég elhalt különcz siatisstikát készített. Fel-jegyeste, hogy nejével 20 év alatt hányszor csókolóztak. Az első évben a csókok száma 26,500-ra rúgott s igy minden napra 100 oók esik. — A második évben e szám feléré apadt, a harmadikban as átlag már csak napo&kint 10 csók, 5 év múlva csak ketté: — reggel és este. Kesébb itt ott még néha jutott egy csók. — Melyik leglszákosabb nemzet Európában? Mindedd g a schveitzi volt ennek ismertetve. De rootl a Belga hivatalos statitstika főnöke Conet kimutatása aserint a Belgiaiak nyerték ei e dicsőséget. Sserinte Belgiumba* 1330. óta ötször annyi szeszes ital fogyasztatik el, ugy, hogy jelenleg minden felnőtt férfira 40 liter szeszes ital esik. Egy és egy negyed-milió emberre nem több mint 102,000 korcsma jut vagy is minden 12 személyre 1 korcsma. A brüsseli korházak orvosai állítása, szerint 100 halálos kimenetelű betegség hözül 80 nak a szesses italok mértéktelen élvezete as okozója. S hogy jelenleg háromszor annyi az örültek szá-ma Belgiumban mint volt 30 évvel ez dióit, Bommi másnak mtnt éppen aszettes italok tultágoB élvezetének róható fel — Vendéglő öngyilkosok számára. A legújabb amerikai easme: vendéglő Öngyilkosok számára, A vendéglő alapítója urak és hölgyek számára, kik bucsut akarnak mondani a világnál, szobák akar bérbeadnt, s aa öngyilkosságot le-\| hetőleg megköonyí.eni. Minden ssobábsn \' gazdagon díszített csinos bronz togat less, melyre a vendég magát .kényelmesen fölakaszthatja. A biüíard szobában pisztolyok (vízzel és golyóval töltvn) míndig kósaon lesznek, valamint egyes szobában a ciankali és kéksav. A vendég-lós természetesen kiköti magának, hogy a ssobabér stb. elére Siettessék ki. találja, as isten irgalmára kérem, ne vcbbü el magától. Szegény özvegy vagyok. Férjem egy gyárban volt alkalmasva mint felügyelő. A kerék elkapta, össze-roncsolá. Én ké; esztendő óta KÜzdók az élettel, egyedül, elhagyatva mindenkitől csak a legbúlyosabb munkával keresve kenyeremet. Erőim elhagytak; beteg vagyok, nem bírok, dolgozni, nincs ki segi tene, tudom, hogy a tél hidege elveaz-tens. Ha veszni kell, vessssek magam, ártatlan gyermekemen igy talán elébb megkönyörül valaki. Engem ne keressenek; talán valahol egy árokban fognak megfagyva találni. Nevem Veres And rásná. Fiam keresztlevele, bizonyítja ki-Jetét. Mégegyszer, esedezem, könyörüljenek gyermekemen." Mondanom se kell, mennyire mégha totta Pistát e levél olvasása. L csendé* sülvén felindulása és meghatottsága, kért : mondtnám el még rétsletesebben ast. ¦ mit malijából tudok. Nemiokára azután nőül vette Mariska, kiben én ugyan eleinte vetélytársat láttam, minthogy Pistám szeretetéi vele kellé megosztanom, de a soh nyájasság és szeretetreméltóság, melylyel engem elhal mostak, csakhamar oly kedvessé tették fit. hogy mindig ast kérdésem magam ban, váljon Mariakát is nem én nevel tem-e fel? Midén ezen sorokat írom, vígan szö kik fél ölembe egy kedves szőke kis angyalka, ki a jó öreg Zsuzsi nói.itŐl már minduntalan megszökik : — Nagypapa meséijeni Mit kell hát tennem? Elkezdem bogy : ,Hol voll, hol nem volt, még aa éperen-cziaa tengeren iú! ia, volt egyszer . . . . s addig tartom, mig végre el nem anja a mesét, b ssalad dicsekedni anyjának, hogv nagypspa asépet mesélt Laciikénak Elvesem tehát én is a boldogságot gyermekeimben és kis unokámban Zavartalanul; csupán egy napja Tan as évnek, deczember 19-ike, midén szobámba zárkózom és előveszem azon kis rongyokat, melyek egykor a félig megfagyott gyermeket födték, s a reszkető késsel irt Jsvelet, melyeket szoros sár alatt őriztem! aon és a legutóbb vitt hamu tüses lévén, meggyuladt a tetőset, mel .cseréppel vala fedve, tehát a lángok nem törhettek hamarosan axon kereszt ül elő, igy mire észrevették, már lehetetlen volt eloltani, vagy valamit a padlásról megmenteni. Fokossá a cselédség szerencsétlenségét asoa körülmény, hogy kamarájuk nem lévén, seir-jukat, lisztjüket; kenyerüket egy szóval minden élelmiszerüket a padláson tartót ták, mely mind a pu»z itó elem martaléka lett. D* viszont enyhíti bajukat és nyomorukat ason körülmények, hogy a hadáasi ispán :Fáy Adolf s áldott lelkű neje : Go-dina Róza as első kétségbeesést nsgy mérvű liszt,kenyér, ssir és egyéb él»!em mel enyhiteték; meg a kis gyermekeik ís, látva a ssülék jótékonyságit — falatjukat, gyümölcsüket megosztottak as égettek gyermekeivel. Az ilyen cselekedetek magukban hordják aa elismerést!Az Isten éltaten ilyen gazdatissti családot 1 — Faldöntó vihar. A múlt pé iteki har a körmendi urodalomhoz tartozó mactfai-major pajtája falár mintegy 15 Öl hosszúságban bédöntötte, a leomlott fal egy ostoroa fin lábát eltörte és a sárült iá bat amputálni kellett, sőt a fiu életéhes is kevés a remény ; a fiún kívül megsérült még négy ökör is, agyannyira hogy hármat Is kellett vágni Sok gabns is a romok alá temettetett. — Berky József, csurgói esperes plé bános ur a veszprémi kath. tŐgymnázium alapjára 50 forintot adományozott. — ElfOgOtt gyújtogató. Pápáról irja levelezőnk: Háokl József közjegyzői írnok július 25—26-ika közti éjjel a Lüzoltó-őr-tanyáhos átellenben lévő házak egyikét fel akarta gyújtani, de mivel a has teteje vizes volt, as nem sikerült neki. Innen tovább ment, s útjában egy pajtánál tett kísérletet, de ott sem boldogult. Jiját as árok-titosában folytatva, ott Szenté Z»g-mond házát gyújtotta fal; a hás már elkezdett égni, de Háckli kiáltásaira többen a hely színére jöttek, s eloltották. Mikor mindenki hazatakarodott, a mellette levő házat akarta felgynjtani, de három ember ép akkor jött arra, kik Háoklit tetten kapva, elfogták, s átsdták as éjjeli őrjáratnak. A bíróság előtt Háckli tettét beismerte. Most a börtönben várja megérdemlőit büntetését. Hírek. Vonatok Összeütközése. Jjliua 27-én éjjeli 1 óra ?4 percekor a Tatából jövő 2. számú személyvonat, amint pályaudvarba beérkezendő voll, 441. számmal jelzett mozdony által vont tehervo\' natlal összeütközött. Utóbbi vonatnak nem lett semmi baja, csupán a mozdonya sérült meg jelenték tejenül. A személy vonat asonban lényeget sérüléseket szenvedett. A. 209. Bzámu mozdony poufferjei betolattak a mozdony testbe, melynek eléréssé összeromboltatott; a posta-és szerkocsi forgácsokra hullott szét ée több kocsi a vágányból kiugrott. A* össieüt-közéi oly hevet volt, hogy a detonaiiót a dalárda-kertben is — a hol épen a női ipariskola növendékei által rendezett mu-laiság javában folyt — hallották. Szerencsére emberélet nem esett áldozatul, csupán a személy vonat mozdonyvezetője szenvedett karján jelentékeny sérülést; a postakocsiban Ülő személyzet pedig valóságos csoda által menekült. A többi ala sok—kik között volt gróf Khuen-Hé-derváry horvát bán is, ütközésen és az ijedségen kívül egyéb bajról nem panaszkodhatnak. Az Ütközés okiul azt hozzák fel, hogy a teher-vonat kocsimestere a vonatot össze akarta állítani, mielőtt s asemély vonat a pálysudvarba beérkezik; s jóllehet, hogy már a vonat érkezése je lesve volt, mégis felhatolt azon vonalra, melyen a személyvonat volt beérkezendő ; mikor a kocsivezető észrevette a bajt. visszafelé kezdte a vonatos irányítani, de már nem volt annyi ideje, bogy a saját vágányára befuthasson, épen a válténál történt meg az összeüt közei ; tehát nem egyenes vonalban. A megtörtént szeren esetlenségért a felelősség — a mint üzemtanuk állítják — egyedül a tehervonat kocsimesterét ill«:i, ** — Körmendtől Budapestig csónakon. A körmendi athletícaí club négy tagjai, nevezetesen, Diskay Kálmán ügy véd, Horváth Ferencz jb. aljegyző, Sá-ghí Gyula honv. főhadnagy éa JSőry Ljos közjegyző Körmendtől Budapestig evezaek csónakon. És pedig a körmén di Rába-hidiél végig a Bábán mennek Győrig, Győrtél pedig Budapestre aDu nán evesnek. As oda hajózási idő, te kintve a közbeeső akadályokat (mintegy 30 malom gáton kell a Bábán áthaladtok) 4—5 napra van tervesve. A derék vállalkozók ma aug. 7 én reggel 4 órakor indaluk nagy utjokra. Kitár tást a szerencsés utat kívánunk nekik 1 I — Ügyes hímzők. A hímzésnek van egy neme: az u. n. lapos öltés. E mű. nemben, mely a rajznak körvonalait, va iamint a színeknek leggyengébb árnya latsit is a leghívebbén visszaadj, & khí oaitk valódi remekmüveket alkotnak; — Betegápoló betanítása. Tatáról. azon valóban ritka humánus és hatsoos eljárásról értesítenek, hogy as ottani azürke-nének tekintve as eshetŐleges veszély t mi a kolera járvány alkalmával a közegészséget érhetné, arra a nemes cselekedetre szánták el magnkat, bogy naponta tis-tizenöt cőazemélyt oktatnak a kolerabetegek ápolásánál megkívántaié, eljárásra s ismertetik a járvány meggátlá-sának módozatait. D.cséreiünk kifejezése mellett említjük fel, hogy a kegyes testvérek nemejak minden díj nélkül végsik as emberszerető munkát, de még 50kraj-cárnyi dijat is osztanak ki siegényebb hallga;óik közi előadások után. A hatóságok követhetnék a derék ssürke nénék példáját mindenütt! — A zlrczl apát a tanügyért. Supk* Jeromos zirczi apat ur fényes jelét adta annak: mennyire szivén hordja híveinek tanügyét. — A tósokberéndi iskolát melybe a tésoki kath. gyermekek is járnak, helyreállította, a kántortanító laka sát egy szobával bővítette, a segédtanító számára egy ssobát éa a gyermekek számára egy külön tantermet építtetett, eét as u\| segédtanító számára konveotiét-is helyeseit kilátásba. Yeaspcémmegye kös-igangatáei bísottsága ezért a anmetssivÜ fópapnak jegyzőkönyvi elismerést^ és köszönetet ssavasott. Éljen! — A balatoni haltenyesztea érdekében fontos mozgalom indult meg e napokban Balaton-Fuaedec. E osélbó! Széchenyi Imre gr. Somogy megye íárad-hatian kösgasdaaagi Mosdója, szűkebb körű bisottságut hívott Össse, melynek ülésen a kormány is képviseltette magát. A bísottság Fenyvessy Ferenot orss. képviselő indítványát, fogadta el, melynek értelmében es Ügyre vonatkozólag memorandum tog kidől gostat ni, továbbá a jövő hóban as összes balatoni birtosok és bérlők nagy közgyűlésre fogfognak meghívatni. — Az óvatosság sohasem fölösleges. A koleca-veaxely kúaeledtévei most mindenféle fertőtlenítő sserek vannak alkalmasáéban. Esek Bsáraz ugy mint folyó alakban többé-kevésbbé mérgesek, köret-kezéfkép a legnagyobb vigyázat igényeltetik, hogy különösen, kie gyermekek vagy Ügyetlen cselédek azokkal akár akaiva, akár akaratlanul vi.asa ne éljenek. A folyó állapotban, tehát palacskban levő fertótlenitÖ szereket jé méreg, halál, Tagy kereszt jellel, Vagy vigyázz felirattal ellátni, a száraz, por alakban elhintettél pedig a kis gyermekeket gondosan távoltartani. — Tűz.„Tűz van!" kiáltás ébreszd fel mait juliuVnó 2ö ikére virradóra Gróf Fes-tetích Tsssiló tulajdonát képező „ nagy miidói major\' lakosait. Egy cseléd asszony — agy mondják — hamut tartott apadlá- — Egy derék életmentő. Kínos jelenetnek voltak tanúi Esztergomban, a szigeti sétálók csütörtökön délelőtti 11 óra előtt. As utsoda átellenében lévő festő talpon mosott egy jól megtermett szolgáló s a megáradt Duna rohanó vize\' kikapott egy darab ruhát a kezéből, a mikor a leány utána nyúlt, egyensu.lt vesztve a vízbe esett. Kiáltozásaira jé ideig semmi se géiy nemrérkésett, mig végre egy holtai jött Kertész Pál belvárosi iskoiaszolga, ki a meredek parton éleiének nem csekély veszélyeztetésével nyújtott segélyt. Már mielőt oda ért a segítő, bíztatta a leáoyt az önfentartásra s csak is igy volt lehetős már-már veszni induló életet a derék em bérnek megmentenie. Emberbaráti csele k^dete dicséretnél többet érdemel. — Egy francia orvos, ki hossza iu« jg lartóskudoti Japánbin, az ottani nőkről követkesőleg nyilatkozik: „A j\'páai nők gyenge testalkataink dacára, a legjobb dajkák a világon, mert gyermskeiket 6 évig szoptatják. A nők nehéz feladata az apáknak azon móoasere által könoyitteiik meg, — hogy sz uiolsó 2 évben ezek a gyermekeket pipázni tanítják, minek következtében azok elrontják gyomrukat s az anyákat nem háborgatják oly sokszor a tejért". Egy, aki akarta ellenére jóté konySkgOt gjakorol. N. komáromi lakot, ki as esztergomi főszentszék előtt felesége elian válópert folytat, a nspokban a főazentssék egyik hivatalnokára czim-sett levélben két darab aranyat küldött, a mit esa főssentszékn^k egyik legutóbbi ülésén bejelentvén, as egyházi bíróság a ?agylelkű, adakozót (?) bíróilag megdorgálta, a két darab aranyat pedig a komáromi rém. kath. népiskolára rendelte fordíttatni, melynek nevetett ilyformán íkaratáu kivül jótevőjévé vált. — Miért hívják nálunk a nőket szép-Demr:!-. ? kordé egy helybeli házasulandó fiatal ember barátjától. Azér«,\'r- mon dá as, — mert szépeink, ha férjhez mennek, férjeik parancsára rendesen .oem\'-el felelnek. képsettségről szóló bizonyitváoy,mennyi* a megjelölt korban minden művelt ifjútól megvárhatni. Azok, kik nem szülőik agy gyámjaik kiaéretében jönnek, a szülők *Bgy gyámok Írásbeli beleegyezését tartoznak magukkal hozni. A jelentkező növendékek csak törvényes családi Cdvükön irathatják be magukat. Arra pedig előre is figyelmeztet az igaz-galófág mindenkit bogy a beiratási és fölvételi díj 6 írt, a beiratásnál azonnal lefizetendő, tölvétel esetén pedigéri SOfrlnyí tandíj első részlete, 10 frt; melynek fizetésű alél első évna növendék föl nem mentetik. Végül szükséges megjegyeznünk, hogy az operai szakra csak oly jelentkezőket veszünk föl, kik a m. k. zeneakadémia magánének tanfolyamának elvégzéséről (legalább 1. II. oszt.) bizonyítványt, vagy annyi készültséget mutathat fel, mennyi ezen osztályokban magkivánlatik, mely esetben a m. kir. zeneakadémiában magán vizsgálatot tehet, s az ennek folytán nyert bizonyítvány alapján az orszdgOB szinéazeti tanoda I-ső operai osztályába fölvétethetik. — HfiSitŐ. igen jó minőségű és olcaó hdsitŐ vizet lehet készíteni a köv<tkező módon : Egy liter kútvízhez egy kia kávéskanyálni finom ezódapOrt adunk, ebbe pedig egy kís mogyoréoagyságu czitrom savat tessuuk és az üveget bedugaszoljuk. A czitromaav néhány másodperec múlva gyöngyözve, pezsegve elolvad éa kész a kellemes és pompásan pezsgő víz, mely borral igen jó hűsítő talt szolgáltat. — Olvasóink bátran kísérletet tehetuek, sokba nem kerül. Országos vásár. !«az Nagy Kanizsán aug. 11-én, hétfőn. — A négy élet-Szak. Az ember élein, születéaéiől haldiáig különböző epo chákou megy keresztül és ezek ugy fizikai, mint szellemi tekínlben igen jellemzők az illető életkorra nézve. Nem ross hasonlat az, a midőn az ember életének négy periódusát: a gyermekkort, ifjú-, féi tiu- és aggkort párhuzamba helyezzük az évnek negy egymástól oly különböző és jól jellemzett szakával. Miodkét esetben a gyenge, fejlődő bimbóval kezdődik az élet és a hervadáB-sal fejeződik be. S e négy éietszak alatt az ember a megfelelő szellemi, lelki sajátságoknak, tetteknek hü tüköré tiszta képmása. — A gyermeknek időre van szüksége, mig a születése óta megpillantott nagy világban a kö -rülölte levő tárgyakat meg tudja különböztetni. Legelőször tanulja ösrnerní anyját B eleinte csak érzéki benyomásokat nyújt, melynek valószínűleg ily sorrendben: érzés, látás, hallás éa ssaglálá\' — h\'t\'nak a fejl<"Jő gyermekekre. Csak későbben fejlődik ki a gyermek szellemi képessége és ekkor kezd me/külőaböztetai, a látottak telett gondolkodói. Ilyenkor legerősebb az emlékező kép\'-sség. — A fiatal kort jellemzi az élénk érzés, tüzes kepzelődés, felhevülő lázas buzgalom vaUm-lv tárgy iránt — mely azonban röcid tartamú s bemar meg züník. E korban virul a szerelem s a természet feleztezomázza kegyeltjeit ilyenkor épugy, mint az erdő magányosan élő virágait. A szerein m kiapadhatlan Örök forrás gyanánt tűnik elő, mely ha boldog lefolyású: a legne-mesb tettekre vezérel s serkent; mig ha boldogtalan : a legrémaégeBebb, legszörnyűbb kérdésekre késztet. — A férfi korban as ember komoly, nyugodt, bár kedélyes színezetű arezban jelentkezik, ez as érettség kortzaka. A könnyelmii hevesség helyébe a nyugodt megfon olás a működést nem gyorsaság, hanem mérsékelt biztos munkálkodás jellemzi. A gyűjtőit tapasztalatok alapján as ítélő te-— hetség erősbül, kiválik. A test fejlettségének legnagyobb fokát elórvén.gyengül, hervad, — As orsz. színészet! tanodában a beiratkozások f. é. szeptember bó 6-án, szombaton d, u 3 órakor kezdődnek,) s három napon át, minden dálu án 3 —5-ig, bezárólagftseptember 8-án fejeztetnek be, Á jelentkező növendékek fölvételi vizsgál\'. szept. 9-éo, kedden d. u. 3 órakor tartatik, ugyancsak a tanoda helyiségébea, keropesi ut, nemz. saínhás bérhási 111. emelet. A felvételi kellékek: Bzio* P<iáias, osittOB alak, tiszta kiejtésű csen* göhang s kifejlett leati alkotás mellett, (melyről a fÖIv. vizsgálaton jelenlevő or vosád véleményt) legalább 18 éves kora férfiaknál, s betöltött 15 év a leányoknál, mí hiteles okirattal bizonyítandó. Ssük séget további annyi műveltség ee iskolai de ép ily irányban gyarapodik az elme-irág, as ismeretek tára ssaporodik. — Végül agg-kórbac fogy a test épsége és a elki tehetség ereje. Elhagyja az agg embert sz r-mlékezö tehetség; niocs semmi, mi moeulyra késztetné redődua arozát, ő mindent egykedvűen fogad. Lelki vi-ága elkomorodik; mig ei nem jut ama helyre, hol örök a nyugalom. S. K. A kanári madarak éneke egyedül a tápláléktól és bánásmódtól függ. Eiőaegiti a szép éneket, ha a kanári madár vizes edényéhez egy kis darabka füstölt szalonnát akasztunk; — a szalonna elősegíti az emésztést és év min* den betegségtől. — Továbbá a nagyon sok olajat tartalmazó kendermag helyett inkább lenmagot vagy repezemagot adjunk a madárnak. — A zöldséggel való nagyon gyakori etetés nem egáességes, ugy a sütemény és czukorfélek etetéee sem, csakia ha rekedsége van a madár-\' kának, jó egy kis csnkor. — Tanácsos a gyakori tiszta víz. — Huavét táján á hím es nőstény madár egy kalitkába zárandó éa a kalitka egyik sötétre csinált sarkába tépessél bélelt fészket helyezünk. — A mint kis madarak a tojásból kikeltek, az öregek tápláléka leginkább keményre főtt tojás vagdalék legyen, de a szalonna darabka sobo se hiány ózták. nUSZONHAEMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 7 éa 1884. — CzárI hála. Nem mindenki mond ba-j* el magiról a\', a mit aa öreg TilofL Sergiuaz oroai alatvuió, hogí I. Miklós czár éleiét két izbcu megmentette. S ne iu»s lettének jutalma? - . . . Aa öreg m.»Bt Ünnepli 50 évet jubileumát mint templomszolga. [E rovat alatt megem ített mfirek Wajditi J. ziff kcnyvkereakedésében kaphatok ál- tala meffisereahetSk.) — A magyar zenekedvelőinek figyelmébe! A „Magyar Dalalbum" csímü egyeteme* magyar népdalgyűjtemény V. kötetéből moat jelent meg a 8. füzet a 941 —960. számú, követkézé dallamokkal: l.Nem butulok többé. 2. Nem kell tiekt-m tenki vize. 3. Néma hölgy fat a nagy éjezakán. 4. Nincten kedvem, nincsen kedvem. 5. Ni, ni ! mi az atzerelem! 6. Oh milyen eokazorhallottam. 7. Oh te aldull Kánaán. 8. Oszlik, bomlik a gond. 9. Olt a réten egy almafa. 10. Őregbiró kiibiróttól. 11. Örül a lány ha farsang jön. 12. Öjezejöttek a banyák; 13 Ötazel hervad, Ősszel hull »1 . • Pej papi ram patkóazege. 15. Puszta ez az egéaz vidék, lö. Puaztán atülettem . . . 17. Kid aem gondolok ezután. lí>. R-iten. réten, réten jártam. 19. Rózaa rczas piroi lózaa. 20. Riiisát kaptam, pir\'ia rózaát. A telj-s gyűjtemény, vagyia a zongorára alkalmazott 1000 magyar népdal ára együ:\'-véve 7 írt 80 kr. A févi ölödik évfolyam vagyis a 801 — lOOO-ik azámu dallamok előíizestéai ára bermvntea azétküldésael: (10 füzetre, 200 dallammal) 1 frt 80 kr; 5 bóra (5 füzetre, lOOdallammal) 60 kr ; egy-egy tüzet ára (daliámmal) 25 kr. — Li<nzetéaek pos\'auialványon a „Magyar Üi-Álbum" kiadóhivatalához Győrbe lutézeodők. gBT~ Kávé " 4BJ legnagyobb ármérséklés C. Goverits és társa BailDnlói pampái kávénemeket szállítanak rendkívüli oicsü árakon díjmeniesen utánvét mellett éa pedig : 5 kiló Gyöngy-Mokka (kiadó) 2 85 5 , Java (erői) .... 3.90 5 „ Cuba (kitűnő) .... 4.40 5 „ ff Ceylon......5.— 5 , arab Mukká (tüzei) . . . 5.80 8214 6—fi — A ^Ország Világ 31 ik zzáma megmuta\'ja azt, hogy a jó írók caoporlosi láza, a közönség izlétén-k kielégítése melleit jé lapot lehet adni. Ki keli emelnünk ezúttal az .Oraeig-Világ- nak buzgalmát, islésér, melylyel nevezetesebb írók müveit Ís megválogatja. A széptaní törvények a a közönség ezek, a melyeket figyelembe vesz. D.csereire méltóan kizár miuden pajtasko-dáet, D\'n kápráztat irodalmi divatos ezé* gekkel, a régiekkel tebetaégea ujakat is vesét be. Ebben a számbon Bartay Ed\' életrajzát Nagy István, a Fauat jeles fordítója irta, az arckép közlése alkalomszerű éa elismerés a dalárüonepélylyel szemben. Prém Józsefnek aZajo* napotban" cziinü ssép verse érdemes volna, hogy idegen oyelvre ia lefordiilaasék. „A Falun", egy gyönyörű vers ill uatratióval, szerzője S. Szabó Józs ¦{ az irodalmi világba először lép be, és azonnal helyei foglal. Mindenkit meghat a költemény nem mindennapi és nemes hangja. Szakáll István verse, a „Három rózsa", egy igazi családi költemény. P. Ssatbmári Károly jeles regény-Írónk közli ,A havasok királynéja" cximü regényé\', mely az olvasót elragadja. Balázs Sándor kitűnő beszélyirónk, régen nem irt olyan szépei, mint , A f»hérrórsás le-any. Majthényi Flóra .Az ábránd utjai" elbeszélése csattanós végéhez közeledik. Eredeti képei közül kiemeljük a Tegethcff-féle háromszögű hadállás ét aLikava vára czimüeket. Diderot emlékét is közli a kitűnő lap a nagy író halálának évszázados fordulása alkalmáoÓI. Az eső Indiába nagyon tanulságos közlemény. A rovatok élénkek és változatosak.Irodalmi méltatása figyelmet gerjesztő. Vegyes hirei nagy-ré st eredeti értesülések. Mutatványszámok ingyen és bérmentve küldetnek. Előfizetési ára egy évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Kiadja a jó nevü „PALLAS" irodalmi rész vény társaiág, Budapest, Koronaherczeg-ulcsa 3. szám. 1 E I I T I SI I. Vasúti menetrend. Lanz Ueinrik Budapest Präger hitf Sopron Barcs Reggel. Pragerhof \' 5 óra 20 pertukor poatavoiíat Baict 5 óra 45 „ pustavonti Budapest 6 óra 28 „ gyorsvonat Budapest 7 éra 20 „ kevertvon. Bécsújhely 6 óra 35 „ postavonat Délben. 2 óra — perczkor poitavonat 2 éra 45 postavonat 2 Óra 15 B postavonat 2 óra 25 „ postavonat Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány II óra 5 B poutavouat Budapest 12 óra 15 - postavonat Bécsujh. 12 óra 5 „ pcstavonat Érkezit Kauizsira. Reggel. Bécsújhely 4 Óra 8 pereikor postavonat Budapest 4 óra 45 a postavonat Fiume 5 óra 52 , postavonat Pragerhof 6 óra 17 n gyorsvonat Délben. 1 óra 48 pírczkor postavonat 1 óra 15 , postavonat 1 óra 40 n poatavonat 1 óra 59 „ postavonat Este. 9 óra 50 perczkor kevertvon. 10 óra 26 a postavonat 10 Óra 55 „ gyorsvonat postavo iát postavonat Bécs x X x. x X X X SO I X X X X III. Hintere Zollamstrasse 13 a. Morgonjok és gözc^plSgépek raindeu nagyságban. Cséplőgépek két., ló- é.s viabajtásra, Szecskavigék, répavígók. Legújabb szerkezetek, legjobb renasipr. jíUHii, olcsóink. 320) 4-6. Eddij 100,000 gépnél több adatott el. >. 2 SSS~ Képen árjegyzék ingyen és bérmentve, fjpj FGképviselóség : KÁLLAI" NÁNDORNÁL, 3>»gj- K.-inissin. ÍL^^«íO0ODOÍ;OÖOÍí X i X X X Sopron Pragerhof Barcs Budapest Budapest Bécaujb. Budapest Pragerhof 11 óra 35 Barcs 11 óra 25 \| BUDAPESTI TÁRSÁS POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ISKOU (előbb HAMPEL jkNTAL) Uudapeat, V- Sírntykorniia utczn 13. szám I Ezen tanoda, melyet esetett 50 evvel Hampel Aulai ur alapított éa mi azt már 13 i» I óla fenlUó tanodánkkal egyesítettük — minden törekvésünk odt irányul, hogy elődünk jSS ; hírnevét megőrizve, a reánk bizott növendékeket alaposan késett egj-éiirkké nevfljdk. ¦ Hogy kitűzőit ezülunaat biztosan elérjQk, iparkodtunk ismert jeles tanárok al kai marás a álul kitűzött czélnukat biztasi\'n. Tanodánkkal táp- es nevelőintézet is van egybekötve, j melyben a növendékek teljes ellátáson kivfll szeretettelje bánámódban rízealu«k éi ta-\' iiulinányaikbau gondos felügyelet alatt állanak. Ta:\'itvarya ick.-.t sz egyéves önkéntesi VJZS-1 gálát It-tételáre előkétzitjük. Értesítőt ktvánalra ingyen küldünk. Belratások a JSvé 1881/5 ik I tanévre tugusatu* ^7-én veszik kezdeteket. Í1ÍS 2-6. AZ IGAZGATÓSÁG: Lapveier es kiadó: SZÁLA Y SÁNDOR. Felelős szerkeszt* : VASS ÁLMOS. Laptulajnotioa: WAJDITS JUZSEP. International Line TR IESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Kxen vonal nagy olsőrendtt gőz5«ei szabályszerHen mennek New-Yorkba, vesznek fol teherszállítmányt és utaaókat tegoicsóbb fíeeces ét jó ellátás mellet;. New-Yorkba indulás Triesztből: Brittaaia (4200 toona) körülbelül szeptember 3-án. Sermanla. (4200 tonna.) Passage Cajutte 200 frt, közép fedílit-t 60 frt, Brasilia-Santssba sa.-felé. Teutonia cSzhajä 3100 tonna, indulás aug. .0<án, Patfage közéj fedélset frt 80. Utazás végett Tsrkalle l-bez ntazáji vezérügrnök, Via deli1 Arsenais 13. Testre lomnnele Trieat. SsálUt-máuyoa. tárgyában Schenker & Cs. Zelinka-Gksse Wien. Frasfizer József igiugató. Gross Gyula. OOOOOOOCXSOOOOOOOOOOOOOOOOOOO a a a o a a a a a o a a a a o a 4442/84. Il î r d e í in é il} • Nagy-Kanizsa váro3 reudezett tanácsa részéről közhíré tétetik, hogy a Telekuti téglagyár . 1884. év\\ szeptember hó 1-sü napján a városi tanácsteremben reggeli 9 órakor a legtöbbet Ígérőnek 1885. évi január hó 1 -tői számítandó 6 évre bérbe adatik. Az árverési feltótelek a város tanács termébe betekinthetők. o o ? ű o a a 2216 3-3 Nagy-Kanizsán, 1884. július 19-én. A városi tanács. O o o o o o o o ooocxxsoooooooooooooonooooooo elsó magjsr gép- és tüioltdsierek gyára, harang- i iá ltajplttEl/LOtt 1858, WALSER FERENCZ 6« Ajáulja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és bJJ mindennemű szivaty-a^ tyakban, elvállal teljes ¦a vizvezetekek berendc-a zését,varosok, főldbir-tokosok, ipartelepek. »¦ armentesitő tarsala- érczöntődéje BUDAPESTEX Kottenbiller-ntcza 66. pf alapon és kedvező fel- JC tételek mellett ajánlkozik ft köz- és magánfűrdők . felszerelésere, szagmen- js tes ürszékek felálli- ^ tására és minden viz J1 művi munkalat gyors sT és pontos kivitelére képes Í árlapok és részletes költ-ségtervezetek kívánatra jt tok és magánzók ré- »2 széről moderu technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár, díjmentesen küld.-ttiek. Jt j a^ 2023 .9 - 80 ^ L ötszörösen vegyelemezve. LittjiWa asztali tíl --- Oryos tetlutelyettől ajanlra. Tartalma: SzeGítenyiTor. PreMaai Kroníorfi Mai 97-854 53534 48 888 48-094 43-793 Raktárak Nagy-Kanizsan : iKitontetési Fesselhofer József, Strem e> Elein es I BÉCS GS Berdln Marten. I qipll,.jt 2087 36— B IIIB5XL Ruston, Proctor és társa x X X K 3€ X X X X X X X % X X X X m X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx gőzmozdonyalkaí fa és szánfűtésre, szabad, szalmatütő Budapest, Nádor-utcza 39, és 41. szám. ajánlják & legelső dijakkal kitüntetett LÖZGSBDlŰEB dobmentő ÚSZÖGT1SZTIT0 KÉSZÜLÉKET azabáljozbató gr»7:rvi,OZ^ nn y>VlTr^f- ^^sl^tfst1s^^^t1slssBstja,sssssBs»Bat1aBsBsta,s^B» magválaszió heDgirrel. HofFher-fcia egyszerű és tisztító cséplokészleteket jarganybajtasra. NemkÜlötiben mindeuuemü gazdasági gépekel és esskösöket. 2160 10- 10 NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és g)\'enge gyermekeknek. atST Egy doboz 9 O ür. ~~&í 21944-10 Disz ok-levél. AKAKY- «- v Számtalan É KAI EK jllÉé2 bizonylatok többféle \\jfiáS&&HlF elsőrangú or^o^i kiállításból. 1\' tekintélyektől. .1 staiT W tt&y dotooz SO ltx. "pf Főraktár Osztr.-Magyarország részére; BE 3FÍ LY AK F. Nagy-Kan Izsáa = Fesselhofer Jotsef és Rosenfeld Adolf kereskedókcél és Magyarorízág össr-ea gy6g)\'-iEertáraibaii. Wajdits Jóxseí köQyrnyomdij&ból Nagy-Kaniisan. JAQY-KANlZSá, im. afesztus 10% ElítiliSU ír egész erre ........ 8 frt fé» «\\t« ... . . \' . , aejred erre . . 3 /, K^y mm JO kr. HIRŰETE3EK fi btiaboi petitsorban 7, másodszor 6 i minden további soréri * bt - NYÍLTT ÉRBEN io oukeut 10 krért vétetnek lei Muint&n illeték minden egyes hirüs-létért-SOkr. Sietendő. Httéz<mharmaiiik éviolyam. KÖZLŐIT. .A lap szellemi részét illető k&zlexc-njek t szerkesztőből, anyagi részét illető közleményét pedí kiadóhoz bérmentva intézeuuok : NAO Y - K AN I Z S Á Wfasstossár Brrtaeatff&en levelek csak ismén munkatársaktól fogadtatnak ol. . Kéziratok vissza nem küldetünk A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai Önt. tÖzöHó-egylet Hetenkin. .zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület, a „nagy-kanizsai tisz önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai kttl választmány" hivatalos lapja. kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A természeti, erkölcsi és társadalmi törvények s azoknak tiszte-letten tartása. III. A társadalom, melynek tagjai az igazság keresésében tévelyegnek : nem haladhat elóre. Az egyesek .boldogságán alapszik az összes emberiség boldogsága. A hol az igazság bekötött szemmel jár, vagy egyáltalában ösmeretlen: olt a nemesebb érzelmek is (ismeretlenek; a hol pedig a szivet az emberség javáért lángoló lelkesedés ¦— mely a nemesebb érzelmek szülöttje — nem lobogtatja, ott elöhaladásról szó sem lehet. •- Ahol igazság nincs : ott a hitetlenség sötét országának félelmes árnyai tanyáznak s az éj koromfekete leplébe burkolódzott gonosz baglyok rémletes huhogásai töltik meg a levegőt s ijesztik el a különben lelkesedésre mindig kész bajnokait a jónak. Ahol igazság nincs: ott az erény, a becsületesség, a józan, jámbor élet, a tiszta erkölcs helyéi álnokság, gyűlölet, harag, visszavonás, aljas erkölcstelenség foglalta el s a teremtés koronája az ember : a legnagyobb szánalomra méltó, hitvány féreggé aijasnl, abban keresve az életczélt, hogy az eresebb a gyöngén, a hatalmas az alárendelteken uralkodjék s önnön becses személyét hízelgők rajával vétesse körül. Ahol igazság nincs: ott a munka semhogy megérdemlett jutalmazásban, de még elismerésben sem részesfii 1 az erény féireösmertetik, a nyíltság, az őszinteség vakmerőségnek, tolakodásnak bélyegeztetik ; ellenben, a munkátlan, az erénytől iszonyodó, a zárkózott, a kétszintt, ha hízelegni tud, ha a hatalom polczára vágya-kozónak lépcsőül szolgál : aranynyal jutalmaztad:: kitüntetésben részesül. Ilyen volt az ember kezdettől fogva s ki tudja meddig lesz még ilyen! ? . Ha minden ember keblét az igazság melengetné s lelkiismeretére hallgatva csak a jót követné: nem Volna szüksége az cmbeiiségnek a társadalmi törvényekre, mert a természeti és erkölcsi törvények együttes működésé megóvná ét- az- elbukástól s képessé tenné mindarra, a miknek teljesítése okvetlenül megkívántatik ugy az egyéni, mint a társadalmi élet boldogságára. - Ha az emberiség minden egyes tigja a lelkébe oltott irányt megtartva, csak nemes tettekben lelné gyönyörűséget: nem volna szükség a hatalom parancs-szavára\'; mert mint a nag/ természetben minden egyes parány a teremtéskor elibe irt törvény szerint mozog s halad a tökéletesedés felé : ngy az emberiság nagy családjának1 minden tagja, mint a legtökéletesebb teremtmény, mint az istenséghez legközelebbi lény, fel-tartóztathatianul haladna a teremtő által elébe irt nemes czél felé, már e földön megalkotná magának és környezetének a mennyországot, — mely után az. istenséggel rokoniélek vágyva-vágy — mig a földből alkotott s a földhöz tapadt anyagi ember pokollá változtatja mind magának, mind övéinek a földi s a hit által megígért túlvilági életet is. . Ha az ember hiúságától elragadtatva nem fordítana hátat, nem dugná be füleit, nem zárná be kebelének ajtaját az igazság lelke előtt, nem volna szükség az emberi véges ész által napról-napra alkotott és a gyakorlati életben — talán a rosszul alkalmazás miatt — többnyire hiányos törvényekre. Azonban az ember, — daczára, hogy a legnemesebb teremtmény — a leggyarlóbb, a legkönnyebben félrevezethető, magáról és kötelmeiről gyakran megfeledkezőolyan teremtmény akinek örökös gyámkodásra van szüksége. Mutatják s bizonyítják .ezt a legrégibb történetek, Mózesnek a teremtésről s az első cmhetgSBtol fülmartőt jegyzetei, melyek szomorú de mégis tagadhatlan bizonyság levelei az ember telhetetlenségének, roszravak) hajlamának ; mely kárbo-zatos gyümölcsöket termő gyöngeségei részben, hogy fékeztessenek : szüksége volt és van nemcsak a gondviselés által kebelébe irt természeti s s a kijelentett erkölcsi, de a legszi gorabb társadalmi törvényekre is. E szükséget belátták már a legrégibb korban s az emberi természet kicsapongásainak fékezésére szigorú törvényeket hoztak. Különösén fő-gondot fordítottak az erkölcsi élet tisztaságára s az éz ellen vétőt irgalmatlanul sújtotta a törvény szigora. És a történelem tanúsága szerint az egymást felváltó nemzetek csak addig tarthatták fenn magákat, mig erkölcseik tisztaságához semmi szeunyfolt nem ragadt. Mihelyt az erkölcs hanyatlott: a hatalom 1 is elvesztette erejét s mint kártyavár omlott össze a félvilágnak törvényt diktáló s a népességre nézve nálánál sokkal nagyobb nemzeteket rettegésben tartó római birodalom is. Hogy a társadalmi. törvények az emberiség művelődésével hova-tovább szelídültek, az nagyon természetes; de vájjon az emberiség nagy zöme javult-e azon arányban, amint a tőrvények szelídültek: az már más kérdés, melyre nemcsak a történet lapjait forgató s a nemzetek elötia-ladásat, avagy hanyatlását, de a mindennapi életet figyelemmel kísérő ís megadhatja önmagának a feleletet. És e felelet aligha leend kedvező. Korunkban is nem egészen alaptalan azon mind sűrűbben leihangzó panasz, hogy az- erkölcsök tisztaságát komoly veszély fenyegeti; hogy igazságot hasztalan keresünk az embereknél; bogy a hitetlenség, az istentagadástól sem irtódzó vallástalanság tanyát ütött a társadalomban, s alattomos ellenség gyanánt lassú mérget csepegtet az emberiség szivébe, hogy megölje abban az isteni képet, hogy sárba tiporja mindazt, ami szent, hogy vadállattá aljasitsa az embert s felforgattassa vele a legnemesebb czéln intézményeket s megásassa sírját önnönkezével a tár sadalomnak, a nemzetnek azt a sírt, melyből nincs feltámadás, melynek éjjelét nem követi a felébredés reggele: az erkölcsi halálban kimúltak feneketlen sírját. Igen, a természeti, erkölcsi és társadalmi törvényeket lábbal taposó az igazságot nem ismerő s annak keresésében tévelygő emberiséget erkölcsi halál sújtja. Az erkölcsi halálból nincs felébredés, annak természetes következménye az anyagi bukás, a végfeloszlás. Hogy e szomorú sors ne következzék a társadalomra: szent kötelessége minden egyes tagnak a bajok felismerése után a fegjobb és biztos sikerrel kecsegtető gyógyszerek alkal mázasa, ba szükséges a romlott tagoknak lemetszése, eltávolítása, nehogy a még ép, egészséges részek ís megromoljanak. A társadalomnak — ezen a testén rágódó s felébb elősorolt veszélyes betegségeknek eltávolítása végett — gyógyszerre, még pedig gyorsan ható gyógyszerre van szüksége, s e mellett lelkiismeretes gyógykezelőkre, kik a haíáltaozó baj forrását kikutatva: haladéktalanul, fáradságot nem ismerő gyorsasággal, személyválogatás nélkül alkalmazzák a szükséges és jónak bizonyult knrát. A haszonnal alkalmazható és a legnagyobb sikert biztositható gyógyszerek szerény véleményem szerint — \'.az emberiségnek vallás-erkölcsi nevelése, az erényes életnek példaadás általi megkedveltetése. Ezen gyógyszerek alkalmazását a családi életben, ísaknem áz anya emlőjén kell kezdeni, az erényes életnek ott kell alapját megvetni, hogy a társadalom közművelődését munkáló közegek biztosan építhessenek a jó alapon tovább. Mert hasztalan minden törvény, ha a sziv nemes érzelmei nincsenek kifejlesztve, vagy a kifejlődés közben a rosz példák által örökre meglettek mételyezve. Hová tűntek azok a régi s oly gyakran emlegetett jó idők, mikor a családi élet szentélyében az apa és anya, mint a szent erkölcs" hirdetői maguk köré gyűjtötték^,a család apraját, nagyját s az ég hatalmas urát dicsőítő zsolozsma után bnzgo ima kelt az apa, vagy valamelyik felnőtt gyermek ajkán, hálát rebegve a napi foglalkozás után az erőért s kérve továbbra is a mindenható segedelmét ? A valláserkölcsi nevelésben részesült kegyes öregekkel elmultak s mamár, ha találkozna. ís elvétve eKfegy buzgó lélek, mely családjában megkísérlésé a házi . isteni tisztelet gyakorlását: a modern nevelésben részesült ifjú nemzedék mosolyogna felette, szentesiedének bélyegezné. Azért van aztán, hogyha csapás csapásra jó, a vallás vigasztalását nem ismerő kétségbe esik s avatatlan kezekkel az istenség jogába nyúl, hitványnak nevezi az életet s mint hasznavehetetlen rongyot eldobja magától. Azért van, hogy sz erkölcsi és társadalmi törvények mellőzésével, él csupán a testnek s mig az urnák szent háza ürességtől kong és a részvétlenség miatt sok helyen dűlőfélben áll: addig a mulató helyek a legnagyobb diszszel, gomba-módra nőnek s a mulatók ezreinek hivalkodó danájától tömör falai megreszketnek. Hogy tehát a természeti, erkölcsi és társadalmi törvények a kellő A tékozló. Dúsgazdag volt, mint Dactus: Palotája tömve kincsesei . . . 8 marokssámra szórta a pénzt, ¦ AH hitte, hegy soh\'ae fogy el. Volt sgy öreg, csonka koldus, hí apránként összerakta Mfn-iazt, a mit hetyke döl) rT-I Dobott neki a düsgaz da. A tékozló tönkre jutott, A sori pálesát tört felette; Zápor mosta, vihar vágta, lugég, nyomor emésztett. A vén koldoi most megjelent 8 kire a sors aaás caapást rőt — - A s\'ásalom fillérein Megvallotta a tékozlót. Aztán igyixólt mintha égi Szellem lakott volna benne : pVíJ élj mintha ma meglialuál a rumiba elled örök lenne!\' Várudy Ferenc. Hegyen-völgytwn. - Idyl —; Irta: Tankel Mihály. A völgy csendes öttben édes dallamokat csal ki az ifjú pásator furulyájából és faunt a bérezek zord ormtia vidám dalt Bgy pisstorleAny. As ifjú leteszi hangszeréi es sóvárogva tekint fel a méress lánykából, ki a szédítő magas ssiklák csúcsain lépdel szilárd tépésekkel és a lányka örömmel szemléli a völgyben virágok kőit beverő ssép pasztorfiut. Az ifjú végre szél; „Jer lemossam begyek szép tündére, — jer lehozzam, — nézd mily szép a völgy; ezer színben pompázik itt a viráglepel-, * 1 gel édes illet tölti el.- Jer szedjünk virágot, és kössünk koszorút neked.-\' — A lányka felkaczag-éa igy felel: .Jer lel — szebb itt a hegyek ürmein I es örök hóbaa megtörő napsugsraa féaypompáji felér szende virágaid sziopompájával. Itt a virág bár gyér és Ciak a merésznek jutalma; de édesb a küzdelem bére. — Jerl hsdd LÜesek kebledre havasi rózsát." ¦ „Hozzám a nap melegebb sugarakat küld, a csermely vize halk csörgése édes xpiiti és a kis halacskák fürge játékát oly keliemes nézni I" .A nap bár nem küld- meleg augárt, de csermelyed csörgésénél ezerszerte sz«bb a bérezek hasadékai közt rohanó hegy ár és a tiszta hegyi forrásban éti is gyönyörködhetem a pisztrángok játékában." - .Tekints csajt szét a völgyre, látod e az eser hófehér, bárány kákát virágok közt j&Uzva legelni? — nem c«al er- téged? — harangjuk csengése nem hangzik esibasán taréul be ?• — .\'„Nézd kiálló szikláin a zergét merészen ugrálni — éseaebbl kecskéim egyszerű harangja. ,niLem. jubban tetszik, — hófehér baraaykáim., is vannak ott fonal as égőn is szemlélhetem óket holdvilágos éjjeleken. -rr i „De lásd itt kellemesebb, itt a ssép természetet jobban élvezheted és Istenedet jjboan imádhatod. Olt a magas szirteken nem adnak * fák süxü lombjai neked hűvös árnyat, édea^ madárdal: nem hallgathat*; csalogány nálad meg uem élhet, ve.-engző sasok lebegnea körülöl- ábrándokban, megkostörusv a tiszta, a valódi boldogság rózsafüzóróvel." .0 a szerelmet kimondani uem, csak ,éresni lehet,* B0 mily. szép lehat ez, — mondja a lányka és\' arca kipirul, szemei csillogunk, leste remeg és lassan mindinkább fcöse-lebb jő, Da itt hirtelen megáll, s töiülte-kin ive felkiált: Hah! mikép kerültem ide 1 Elbagyám béreseimet? — ltja te lecsaliál, éo gyűlöllek." E saavak után szemei villámokat lövettek. Vájjon a harag villámai-e ezek? — Azután könnybe lábadtak. Vájjon L düh könnyei e ezek ? — „Nem tartlak vissza tündér, távoss cak icmét «soid szikláidra!" Áz ifjú mo solyogva taoi igy. A íáo\\ ka -c. udez. — Nem ! — monda l, végre, még nem megyek,. — előbb beszélj még ama virágról, a szerelemről." — És sz ifjú megfogva kezecskéjét, beszél neki — sokat, auks, és a lányka halt gátja figyelmesen azó\'Jaoul és követi mindig beljebb, beljebb a völgybe. A virágok édes béditó il slot hintenek kö>üto és meghajtva fejecahéjőket üdvözlik Okét, a báránykák hússá közelednek és kíváncsian nésik tiszt, nagy szemeikkel, egy kis cssiogány pedig hangosau dalol a virágos ioaiboK kost. A lanyks, mindinkább mélyebben pirul ve hallgatja as ifjú sitt* togó bestédet. V, Végre a&óli.Igassd van ifjú; a völgy, ben saebb; en nálad maradok. — Astan uáüomliii as ifjú karjaiba, kí Ót boldogan keblére öleli. — . , ted: lányka en féltelek tőlük!" — „Tévedsz! magasztosabb a bércsok égbe nyalt ormain. Istenemhez köxelabb-j vagyok és jobban ismerem mint te. A ve-esély mely.lépten nyomon fejem felett lebeg imára kesstet A felkelő usp.raeiy első sugaraival megaranyozta az örök jéggel fedett ormokatleborulni kényszerít, mert Isten csodás alkotásaittárja eléms görgetegek tompa moraja hatalmára emlékestet. Csak itt, itt lehel ístent\'íinádni; hatalma ceak itt nyilvánul. Te féltess ifjú? Ei mosolyra késztet: a sasok engem nem bán lauak, Ők jó barátim, miut neked csalogányaid, dalolni bár nem bírnak." „0 pedig ha hallanád a oiallogányt mini dalol a sürü virágos lombok kQst édes saerelmi dallok.; Szerelmi daliokai\'/l — és a.Iányka köselebb jö — ü ELW to ezt nem ismered lányka ugye u.irV" — ,As is virág? .íg«n virág — de uem\'a béro-rak lió fedett Csúcsain, nem a tompa morajjal hömpölygő görgetegek közt, oem aszik\'Iák hasadékai kösizugó áradat teteit, —: nem ! — itt lenat a vólgybm, oseudes virányoson, a rét zold ölében, a virágok kóai el osonó patakocska felett, as édes madár dalokkal telt ligetekben, iit-ftt keletkezik ós a szivekben virul." ... -i. A szivek bei* virul." és a lányka önkénytelenül kebiébes kap eV közelebb as édes csókok csattanáéit, lombok közt\' a kis hófehér báráoykák pedig ide a-,tav* futkosva keresik ifjú pásztorukat — Csak akis csermely osóalik egyhangú csacsog ássál tovább — tovább.---— o a esivakben virul, aaokatégygyé- A cssíogáay felreppen asürtt lombok kütTe, bűbájos értelemben egyesítve édes t&zűl és tova szál; de oem daltrl, iwllgatjs. A vörös kocsi. — Fraucia norellett. — 1849 ben történt, egy májusi nspon ; saakadt as eső, as ár mosta az msséli kuoyhóknt ée a vit lefolyt as ólomkeretd áerek kblakokon; as esőcseppek nagyokat ugrottak a majorok előtt levő csorgakban, a gyúinulcsös kertesben egéss tenger terült el, az alma- éi körtefák virágzásuk teljes pompájával tükröződtek benne. A tavasz bájaira és\' az eseményekre gondoltam, a melyek elé néztünk; a vér-psd és a tömeges kivégzések a zöldelő yir\'áoy köxepelte! Híre járt, hogy Németorság lángokban Ül éa en a K.jua teje irányostam léy leimet, hogy tanúja legyek az ssemények-nek; Baléban aker.aiu megállapodni, a hová már számos badeni család menekült; egv Öreg rokonomnak találkát adtam a .Három király \'-szállóban, hogy Frsn-cziairsságba kísérjem őt. Lóháton, lépésben haladtam ; előttem as ut a végtelenségig húzódva, a sártól folyton rosszabb len; ast a kényelmetlenséget kesdtem érezni, melyet as eső ekos ha bőrünkig hatol, midőn m&gam előtt egy. ssekeret pillantottam meg, mely bá rum abronoscsal és vörös viaszos vásson-nal volt fűdre; ugy néaett ki, mint kerekekre rakott bölcsé. A szekeret saóreha-* gyott, nyavalyás ssamir busta, a szama-raj suobooyoa öreg psrtut hajtotta, HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY. AUGUSZTUS 10-én. 1884. tis \'teletben tartassanak : vissza kell varázsolnunk azokat a mindnyájunk által sóhajtva emlegetett régi jó időket. Hogy pedig ez megtörténhessék : meg kell változnunk magunknak is, de meg változnia különösen az emberiség nevelési rendszerének s az anyagi ember mellet* a lelki emberről sem szabad megfeledkeznünk. Legyen azért főtörekvése az államnak, a törvényhozó testületnek, az erkölcsi élet őreinek, bogy a nép vallás-erkölcsi nevelésben részesül jön s a czél megvalósítása érdekében hozza meg tehetsége szerint minden tagja a társadalomnak a szükséges anyagi és erkölcsi áldozatot. Nem szabad felednünk, hogy csak addig boldog a nép, mig hite van, mig a vallásoshitélet.templommá szenteli a kebleket. Adjátok vissza a népnek a hitet: erkölcse javulni fog; a természeti, erkölcsi és társadalmi tőrvényeket tiszteletben tartja, az igazságot meg ösmeri, annak u ait követi s nem félhetünk, hogy talán a közel jövő megássa erkölcsi életünk sírját, melyből nincs feltámadás, melyet a végpusztulás követ. F1LEP. ENDRE. — s nem egyszersmind a józan társadalmi szellem s a megye kö és társadalmi vitális érdekelt érintő reformok megvitatására lenne e czíl k-sorozatnak főczéljá irányozva, sgy mintem a lojális érzelmeiről ismert szerkesztő becses lapját dilemmába hozzam, inkább lemondanék ezúttal az írásról ; de miután tóleg megyei, lokális és nem országos politikai irányú czikket akarok irni, — a ,Zalai Közlöny* pedig — melynek 22 év óta mnnkatársa lenni szerencsés vagyok, s a mely társadalmi irányánál fogva Zalamegye helyi érdekeit, köz- és társadalmi ügyeit hosszú évek során keresztül becsülettel képviselte, minden esetre hivatva van arra, liojy oly nagy fontosságú társadalmi mozzanatnál, mint ..zalamegyei ellenzéki körnek" — czélbavett s f. augusztus hó 28-án befejezendett végleges megalakulása — tért engedjen arra nézve, hogy aboz, mint határozottan megyei, illetve helyi érdekű és ép ez idő szerinti dologhoz e megyének minden polgára, pártkülönbség nélkül hozzászólhasson, s a megyének ezen 22 év óta fennálló irodalmi orgánuma utján a fölött tisztán a közönség érdekében; s igy részlehajlanul eszmét cserélhessen, magában értetik azonban, hogy én mindenekelőtt csakis 12605. ni. 1884. Zalamegye alispánjatol. A íolyó évi aieptemnet hó ü éa tar-tnodó lörvéavbató ági bizouaági köxgvú léare as 188Ó. évi megyei költaégvetéa megállapítása tárgyában teendő véleményéé jelentéé elkéati-éaa végett ac állaüdó . válaacimáay ü\'eae folyó évi augusttue hó j mely szükség, hogy minden pártnak 25 én ugyan a f.Dt kii.ii közgy(itó,eo ¦ a megyében egyúttal jól felfogott .elveendő .gyéb lörv.nyh.id.ág, ítgy.k köz8s társadalmi ügyévé és kérdésévé kozsyulesi tárgyalásának előkészítése veget pndig st állandó választmányi ülés a haza jólétére törekedni A kiindulási alap tehát: többségre jntni i megyében nemcsak politikailag, de társadalmiig ós oly egészséges elemek áltai, melyek a társadalmat is befolyásoló rendszert kellőkép mederben tartani képesek. A megyei ellenzék- a most mnlt országos képrisalő-választások, alatt a megye kilenez választó kerületéből nyolez kerületben diadalra jutott kétségtelen, hogy ezen nevezetes politikai majoritásnál fogva jogosultnak érzi magát arra, hogy a megye közigazgatási kormányzatának s álta Iában a közdolgoknak szigorú ellen Őrzése végett is sorakozzék — és társulás utján azért alakuljon testületté, hogy első sorban a megyei közönség érdekeinek és azzal kapcsolatosan saját pártái\'-ásáoak is hű és hazafiúi szolgálatot técessen. Az a többség, melynek ereje elszórva, szétforgácsolva egyesek absolut intézkedéseinek van kitéve — és csupán a hangulatból s nem tettekből áll, — szórványosan és nem tömörülve jelentkezik, azon többség c&ak az idealismus és nem a realitás terén mozog, s előbb-utóbb megszűnik minden jelentősége, — s tulajdonképeni többségnek — bármily nagy számmal rendelkeznék is, mindaddig nem nevezhető, mig szervesen saját pártállásomra helyezkedve szól J Összefüggő testületet — saját társn hatok az Ügyhez, de természetesen mint olyan politico-socialís kérdéshez, f. évi szeptember hé 4 éo mit>d -nkor dél -e lotti 9 Órakor Zila-EgTazegen a megyei szállásnál termében fog megtartató\'. Zala-E^trscegen, 1884. aug. hó 4-én. SVASTITS BENO m. k. aüspán, i állandó választmányi elnök. Megyei ellenzéki kör., Ha ezzel a mottóval tisztán politicai álláspontról akarnánk ért-kezni, is váljon. A .megyei ellenzéki kör nem lása által nem képez. Minden sociatis, minden politikai egységi törekvésnek egyedüti morális alapja a — társulás. A hatalmas, amerikai köztársaság egységes oagy állami törekvése a társulás eszméje. Az Athénét nagy és bámulatossá i M.vel majvd ellenzéki kor megaU -.6 tekintetekből,. be.jet egyik pártn&J élénk ae érdeklődéi, satunk e erikkoek, egyúttal kijelentTín, hogy e tárgyra vooatkoaű tilstes sszmecasrének Síi-résen nyitunk tért lapunkban és csikkeket névtelenül is ködünk, de névtelenül el nem fogarinok. A magánk részéről e tárgyban egy "toré n-mUgea állást foglalunk, fentartván nézetünk nyÜTánitását kesébbre. Szerk. azért alakul meg, hogy minden ároujtevó demokrátia alapeszméje a tár-ellenzékeskedjék, vagy pártoskodjék,\'sulás volt. Lykurg — midÖnaSpar- tába behozandó demokrátia i ránt interpellál ónak azt feleié, hogy „hozza be azt a kérdező előbb családi körében,* elismerte a csalid, társulást, mág a democratia alapjául is. Á zalamegyében ez idö szerint tagadhatlan többségben levó ellenzék is csak társulás által véli elérhetőnek azon magasztos czélt, melyet j maga elé tűzött Sorakozni fog azért, hogy az Ősi megyei intézményből kifolyó közszellem — a ma már csupán csonka falával álló, hajdan erős várat képező hanem azért, mert a megye jelenlegi politikai, administrationalis és társadalmi életére nézve annak megala kulása szükséges. A politikai szempontokat tekintve, minden párt programmjának vég-czélja a többségre törekvés. És ép ezen végczélt tekintve, a megyei r^nt, küiöa\'böro tekintetekből, mind- ] ellenzék politikai pártállásának legfőbb feladata annak Örülni, ha hivei az ellentáborból is körüle mentül jobban fognak csoportosulni, s politikai és társadalmi egyetértés által tiszta hazafiságból fognak a megye és igy Megkérdeztem, nincs-e egy kis pálinkája, hogy megmelegedjem; odanyújtotta kulacsát. Nagyot húztam belőle és megköszöntem : folytatni akartam utamat, de abban a pillanatban a vörös szekér belsejéből olyan fájdalmas nyöszörgés hallatszott, hogy hirtelen megálltam. — Menjen uijára uram — igy szólt a paraaxt megdöbDentő szomorúsággal — nem as ön dolga. Igaza volt és én távoztam 1 \|De alig .haladtam néhány lépésnyire a jajgatás és nyöstörgéa kétszeres erővel ismétlődött; megfordítottam lovamat és a ssekérbes közeledtem. — Valaki van itt, aki szenved, — igy szóltam ; tudni akarom, nem segitb-uek-e rajta; fiatal és erőt vagyok: — folytatál fenyegető mozdulattal. Az dreg vállat vont és szó nélkül eloldván a kötelet a viaszos vásznon, egyik sarkát fölemelte. A ssalmán fiatal leányt láttam kucioroguí. Kii macskával jitasjntl. Viaszfehér arcsa, roppant nagy, kék, té tova szeme kísérteties kinézést kölcsön-zött néki. Lerontott szőke hsjávsl betakarta a kis macskát, nevetett mialatt nagy konycseppek hullottak kif-jexéa nélküli szeméből; koronkint ast a kínos nyö-azörgéflt hallatta, mely anyira megzavart. Midőn eugem megpillantó\'!, föl egyenesedett és arczát a parust keblébs rejtette — Csöndesen, leányom, ne félj; es ss ur jó barát, feküdjél le, nagyon esik ss eső, mindjárt oda érünk. Ezzel leoldott a nyakáról egy kendí. melylyel bekötötte as örült leány fejét, lábára p\'okrócsot teritett és hatkan énekelni kezdet\', mig a gyermek szeme le nem csukódott; ssután ismét leeresztette a viaszos rássnat és a szakér tovább indult. A paraszt össeevont szemfilddel felém forduh, — Nos, — moodi — mit szól éhez? — Bocsásson meg — felelém — és \' annak jeléül, hogy nem neheztel, mondjs él a történetét. A paraszt némi habossá után igy szólt — Legyen; elmondom a történetét. — As igás, bogy nem valami vig, de de nem asart vagyunk a világon, hogy örökké nevessünk; ugye bar? Tehát k esdem: Foldmivea vagyok odaát — és essél Neuchatel felé mutatott. Egyedül élez, mert feleségem régen meghalt. Egy napon egy fiatal subaacs és egy leány jött hozzám; a fiu huszonegy, a leány tizenhét éves volt; mind a kettő szép, mint a mosolygó nap, és víg, pedig nem volt okuk reá, mert a fiu megszökött a katonaságtól, hogy meglátogassa kedvesét; fiatslok voltak, nem tudtak, mit tesznek, azután a fiu vissxaakart térni ezredéhes, hogy elmondja a parancsnoknak, hogy csak szeretőjét akarta megölelni. Reggel óta utón voltak, és kiéhezve, szállást kértek nálam. X fid must sírt, belátta, hogy meg fogják bUntetni, a kis leány ijedtében mindent elmondott nekem. Elképzelheti, hogy megleczkéstettero őket; de hat olyan kedvesek voltak, oly gyöngéden ölelték meg egymást; mit tehettem ? Azután a fiu megígérte, bogy másnap visszatér esrdéhez. de még ugyan az nap este a csendőrök oiajöltek, a fiút elfogtak, a leány ellenkezése dacsara, a ki bel -csimpasíkodott kedvesébe és megharapta a katonákat. A fiút elhur-cxouák, en ped\'g igyekeztem a leányt vigasztalni, aki fejével a falnak ak; menni. Mind jn kigindo! hatót elmondtam neki, hogy meg nyugtassam, de jót tudtam, hogy rossz vége lesz a dolognak. Minden reggel megkaptam as újságot és egysser csak ast olvasom benn", bogy a fiút másnap tőbolővik. Kidugtam ss újságot esa varosba futottam, hogy megtudjam, való e a bír. Tévedés volta dologban. Mar elótte való napon leszámoltak vele. Háborús időben nem sokat teketóriáznak a katona szökevény jyol. Midőn hazaértem, a leányt b irzaezló állapobm találtam; elővigyázatom da csara megtudta a falóban a hírt, a mint szédüli arezomat meglátta, mindent kitalált. Nagyot sikoltott éa élettelenül a földre rogyott. As orvos, a kit bívvttam, mondta, hogy megőrült. Reá nésve ez sserencie volt, ugy-e bár? nem beszélt semmit, csak sóhajtott időnkint és a fejét fogta, azt mondváo, hogy ólom van benne. De nagyon szelíd és sseret engem, minths csakugyan leányom volna. — És magánál tartotta as őrült leányt? — Különös kérdés — vissonsá nevetve a p.rasz ; — hát ki vette volna msgáhos? Családja egy lépést sem tett hogy reá kapjon; azután talán a tébotydáha adnák, a bol bele halna; Baléba mdgyek ta nácsot kérni egy híres orvostél, a ki talán kigyógyítja. Hiszi-e ön uram? Nem bírtam felelni nagyon megvoltam indulva, csak megtsórítottsm a kesét. Kevés vártatva visszafordultam ét oda kíál tottam : — Ön derék emberi A paraszt osgyut nevetett, megrázta síürkc bajuszát, melyről az eső csöpögött és én nem láttam többé a vörös ssnkeret, szomorú u\'asaival. Sok időre reá — a császárság alatt volt — Parisban egy kávéhásban ültem egy fiatal emberrel, a kit Baléból ismertem. Nem tudom miért: ea as emlék fel-meiólt képzeletemben és elmondtam neki as őrült leány és a vörös srekér történetét, — Patvarba! — i^y szólt — én ia találkoztam velők ?9 elmondhatom Önnek kalandjának végé\'; a paraszt gólját ka patt a testébe, sns-ry neki volt szánva, a i-ány pedig bárom nappal kés, bb meghalt as örültek basában. — Ast elhiszem — ktáltám —elveszítette ast, a ki nálaaiatyabtlyéipótolta. — Ah! ah! de naiv ön — acélt ne vetve a fiatal ember. Ssép egy apai Ismerjük as ilyen szeretetni. A leány esi •os és as öregnek jé ízlése volt. Kifiseltem számlámat ét egyedül távoztam. autonómia iránti honfiúi érdeklődés, a hazai közügyek iránti már-már lankadni indult húzgálom el ne alu-gyék közöttünk — hogy ébren legyünk a megyénket érdeklő legkisebb köz, vagy magán ügynek elintézésénéi ! & midőn a megyei ellenzék első sorban is ily üdvös czé-lokra egyesül: nem kételkedünk azon, hogy a megye miodon polgára öiöm-mel fogja üdvözölni egyesülésünket. De olyan megyében, mint Zalamegye, hol 1872 óta — tehát isten kedvező kegyelméből már tizen két éve — a kormányzat pálezáját szakadatlanul a létező hatalom mel letli párt tartá kezében — nem tehet csodálni, hogy az ellenzék ezen megyeszertc kezdeményezett tömeges fellépése mintegy hihetetlen, csodás dolognak, egy hirtelen beállott fel tünő metamorphosisnak tetszik -sok ember szemeiben! (Folyt, köveikesik.) „Többet éti szel mint erével. Kereocz bácsi vissonyaiboz ai értekezése, al mázott diáról. — a kisbirtokosok necei gaxdátko írta: Patak)- Géza. (Folytatás.) A föntebbi terményUbblásatból tUnik h»gy van; 25 hektó atomos gabo iánk, melyből 6 hektó busa 19 kenyérnek való vegyes, a mag leszámítása után arad még ő\'/i hektó busa 16 hektó vegyes kenyérnek való, ó mértékben 27 mérő kenyérnek való és 9 mérő busa. Van további 25 hektó burgonyánk, 62 métermázsa sséna értekkel egyenlő értékű takarmányunk, és 23 métermázsa alom-sialmánk. Megvártam Ferencz bácsi -- szólt egyike as előbb is közbe szóltak kínul — hogy elvégre micsoda eredményt his kí számadásából, azért nem vágtam szavába; de most midőn as eredményt kihosta szabadjon megjegyséstmet megtenni (Hall juk, szóltak többen) Ugyanis a 27 mérő kenyérnek valóból ós 9 mérő busából meg a pásztoruknak, egy ház.aknák, ugy papnak, mesternek a magajárandé-sigál még kiadva alig- marad jól megros tálva 20 mérő kenyérnek v-alo és 6 mérő busa. — Mar p:dig ennyi eleségbŐI egy Iádnak egy egéss esztendőn keresstQI j megélni igen szűkösen lőhet. — Hej! de sokasor hozzá kell ahhoz"as istenadta kenyérhez nyúlni, ha csak ugy nésse is ss ember még Ís elfogyna, De bol van még sórp, világitóssarre, ruhára, adóra és még egy kicsiny dobáoyra ís. Bizony, lá\'ji kegyelmed is Ferenci bácsi, hogy euyiból kijönni egy családnak sehogy sem lehe. Eladni ennyi gabonából arról szólói sem lehet, hol vegyen tehát a ssegény családos atya adóra, sóra, ruhára, hát a kis gyermekek-bek lábra valóra, hogy iskolába járhassanak ; erről hallgat kedves Ferjucz báOÍ. Mindezekre még reá kerül a BOrbessé-dimben, de megelőzőleg belevágott szavamba öcsém uram s így nem szólhattam esekről. Most szonhan kérném, ha addig közbe nem isólna, mig nagyjában késsen nem-lessek ssámiláaimmal. Ugyauis a páesturoknak egyháziaknak Hintésére épen 10 mérőt vont le; as összes gabona mennyiség negyedrészénél többet, holott as én számításom szerint egy hatod réss levonás is megtessi. 5 még is marad 24 mérő kenyérnek való 6 mérő busa, összesen 30 mérő, mely 5 tagból illó családnak élelmire szűkösen elég. Szokták pedig mondani hot 5 jóllakik, meg él még a 6 ík is. Többi kiadá- okát, hogy miből fedessük, majd ast is megmondom de előssör számítsuk ösase. & család tagnak lábbelijére, fejelés csizmákat értve: 20 forint, külső ruhára számítok 1& forintot, takácsnak 50 rőf vássonért 5 forintod Össses adója egy nyoi casd telkesnek tehető 16 forintra, sóra egész éven át 13 forint, világítósserre 5 forint össsesen 74 forintr. Ez bizony nagy Összeg pedig meg nagyobb lenne ha mint Öcsém uram említette dohány csimén pálinka, bor, sör még talán a barna gyerekeknek hurrssámadásért egy t-temes Összeggel megtoldanám.de ezt nem teázom, mert kegyelmednek i em ssabad a dohány csimén ezekre költeni csak is a ssüksége-seket vegsük ssámba, de a többiekkel, dobinynyal borral stb. Ugy kell nyújtózkodni hogyan a takaró ér. Hát most meg én kérdem öcsém iram miért h 11-gatolt el a 62 méter mássá sséna értékkel egyenlő takarmányról, meg a 23 mázsa Bsalmirél 25 hektó burgonyáról. Igas, hogy eieket piacára vinni nem hosná be, de marha és sertés tenyésztés által érte kwtthetjük, ugy hogy a hiányul mutatkozó 74 forintot is kifogja futári. Lissuk csak köselebbről a dolgot. Bgy nyo\'.cisd telkes gasda tart két oly tanyésatésre is [alkalmas tehenet, melyeken közöurégesao szántogathat, és betakarulhat, mert egy nyolcsad t lek szántását és egyébb laka-rulási vonós munkáját két jó erős magyar fajta tehénnel végesheti, s minden évben egy pár szép borjut is nevelhet melyekért két három éves korukban egy pár "sással is ellehet. Azután a sertvél tenyésztésből ís csak egy anya göbét ¦simítva két darab serlvést eladhat közép számítással 30 — 40 forintot esekért is ss bre tehet. Dj nem ősig ázom fel saámi-táaomat s lehető migaiságrn, hanem megmaradok a k3aép fokon, azt már kegyel-med sem vonhatja kétségbe öcsém uram! hogy jí) két nevendék borjúért esztendős korában 70 vagy 80 forintot k&nyen kaphatni. Ha két serlvés he\'yett csak egyet adok et, fél kövéren 20 forintért már meg vsn a 100 forint. S igy múlhatatlan kiadásainkat fedeztük, ¦ még maradt is. Bizonyos igaz, hogy lótartáat egy nyol-otad telkes polgár nem ushgit hsssonnal ; kivált a mostani időben, midőn a- fuvarozásoknak a vaspálya végét szakasztotta nem hozná be a lótsrtás és marhatenyéss-tés ís\' nsak ugy a mint föntebb mondottam. Ökröket egy nyolcsad telkes már nem tarthat legfölebb tinó ökröket melyeknek áruk még emelkedik, s mihelyt megállapodtak azonnal túladni rajtok, igaz hogy még szokatlan a magyar gazdiknál tehénnel szántani, de meg kell ezokni mert csakis igy jöhet kí valahogy a kisbirtokos. Okosan teszi a marhatenyésztő gazda, ha azon igyekszik, hngv mindig 4 darab nevendék marhája Ügyen a két anya tehénen kívül, hogy sson esetben ha egyik vagy misik a tehenei közül elmeddösoék, ki ne fogyjon a nav^n-dék marhából. De sokat is szóltam mir a marha tenyésztésről pedig még más jövedelmi források is kíoilkosnak melyeket fel kell keresnünk. Ilyenek a bsromii-mébtenyéwtés, sőt még a gyümölcste-nyésstés is. Lássák uram öctémék, Sípos Péter komimnak egy körtefája van as udvarán, nem olyan igen régen, talán nem több 35 enstendejéné1, hogy ültette, s ritka esztendő-, hogy esen fán termett körteért 10 — 15 forintot be oem vásárol. Három négy ily termő körtefa a ház.kiürül már megtermi as adóra és sóra. Miután a marhateuyétslés \|\|égelt egyik házbeli cselédnek például a, gazdaasszonynak jobbára otthon körül kell tartózkodni ; zért a marha és sert vés-teny észté ni ellett még igen könnyei, megfelelheti [baromfi-és méirenyészlésnek is. A kismá-hek egyedül azok illatok, melyek magok keresik meg élelmüket, egyebet nem igényelnek miot gondos kezeié^:, métg -is évenkint kedvesö idűjireutal 30 .orim hasznot is hajianak. További a tiJbó.l ie-lehet egy keveset gazdálkodni, abk°r midőn a borjuk el vannak a csecstől \'választva, da as ebből szerzett pénst bizony keveset litja a gazda /mert a tejhaason a gazdasszonyt illeti, s-as ís nyereség már a gazdára, ha a gazdasszony aprólékos kiadásait maga tárcsájából fedezheti. JÓ, jó szólt! — szólt ismét a már többször közbe ssóló, de esen mellékes jövedelmek nem a mezei gazdaság köréből valók, jobban a belső, gazdálkodás kóré bez tartozéka Én pedig csupán a mezei gazdálkodás terén szeretném a csomót megoldva látni. Várj sorira öcsém 1 — utasiti rendre Ferencs bácsi as előbb szólót, árra is rákentem a sort, különben a msrhalenyész-lést s vele együtt a tejhassnot ís nem lehet külön választani a mesei gszdaságtiU, mert e kettő Bgy mással aaróltve jár. De hogy a feladatnak megfeleljek, b kimondott jelssómhos „többet észszel mint erővel" hü maradjak hozzá fogok tehát a csomó megoldásáhos. Imént jegyeste meg József öcsém, hogy a jó vetőmag illette volna as öt fődolog közül az első helyet ; sokban igaza volt. Nem is h szik Öcsém uraméi, hogy a jó vető mag mily csodás hatással van. Sok jeles gasdiss észleltek aaár est és azon voltak, hogy minél jotto vető magra szert Legyenek, mert először aj<i vetőmagról több a termés hozam, másodszor jobb minőségű, s nstvel jobb miaóségű jobb áron elárusítható ís, igy JÓ vető maggal ugyae akkora és ugyan olyan mi-idségű földön többet és jobbat termelhetek. S ha elárusítom több a jövedelmem is. Ezen előny arra vezette a gondolkodni szerető mezei gazdikat, hogy a vevómagr* oem cak hogy különös gondot fordítottak, hanem a gabooafajokat nemesítés által oly magas termőképességüvé emelték, melynek magjával elvetett föld, majdnem kétszerte nagyobb és jobb minőségű termést hozott, de as a baj van anemesilitt gabonafajjal, hogy hosszabb idö múlva ismét leszáll elóbbani közönséges állapotára. — • (Folytatást, következik.) — . Hamis lölevelek kiaéretében adott el egy par lovat a f bó Cin tartott hetivásár alkalmival egy idegen paraszt ember. As illető jól tudhatta, hagy a lóle-vél hamisított; úgy lehet: saját gyirlma-oya is volt, mert a lovakat nem állította ki a szokásos helyre árulni, hanem csak HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 10 én 1834. j úgy suttyomban árutgatta as .Oroaslán ¦lilló udvario. Egy vidéki atyafi telü! neki; Ja lovakat megvette 120 forinton a vételárt kifitette s a lóleveleket átvette. Mikor azonban átíratás végett a vásárbi-zottsági bódéba ment, ott a levelek bamis voltát rögtön éasrevették s intézkedtek as eladó kézrekeritáss iránt. De annak már csak bült helye volt. Még kocsiját is telrekts valamelyik cinkosának kocsijára s \\igy bujtottak el. A lócsissár ur nyomait valószínűleg biába fogja* ütni. — Nagy vihar volt vároinnkban é» vidékén f. hó 8-áo virradóra. Körül-belül 5 óra fulyásig szakadt a zápor éa csatio-gott jobbra balra a villám. A nagy esőzés miatt a Cziglelicze lefolyása oly rohamos volt, bogy a Deáktéren — bol a csatornát mélyit-ik — az utcai járót ia teljesen meg rongálta. — A zalamegyei ált tanító testület évi közgyűlései aug. 26 — 27-én fogjatar-tani Keszthelyen, — mint a közpooü választmány jegyzőkönyvéből olvassuk. Az érdekeltek egyelőre ei uton is tudomásul vehetik. — A helybeli fógyniuaslnra 1879-btii óreiiség vizsgálatot tett tanulói Dr. Bosnyák Zoltán által — amint es lapuokban mar jelezve volt — e hó 7-ére hivattak egybe, hogy as iskola falainak öt évi elhagyása után ismét mint régi oaztilytársak „megállapodásuk szerint" egy kedélyes estét körösen töltsenek el. Megjelentek: Greiszl Miksa, Stauser János, Szigeti Elemér ás Vajda György urak. Aa ösazejÓVetel elnöke, Dr. Boanyák Zoltán ur, fivére által képviselteié magát. Az ujüE-jűíctel elég kedélyes volt. — A csurgói fögyrunaziuui meg nyittatván, már ia szép virágsásnak ör vend. Az intézet ig.zg&tasa erélyes ke zekben vau ; a tanári kar kítüoŐ a többnyire iamert jónevU erJkból van azervez-ve. így természetes, hogy a bizalom egyszerre uagy lŐn as imént iránt, a mitel már jövője biztos alapju tokasik Ennek igazolásául, Hé j ar Pá 1 n a ti az intézet azépnét u igazgatójának évi záró beszédje\' bői közzé teazlztik a következőket: „A veszély elmúlt, uinci többé egy időre mitől tartanunk, nyíltan beszélek. Csaknem minden segédforráat fel kt>lle kutatnunk, fel kellett haaználnunk. Az utolsó krajczárig fel kellett használni bevételeinket, hdgy a kiadások fedeztessenek. De fedeztettek, jutott ia, maradt ia. Hálás köszönet a támogatáiért a főgymnaaiu-inunk iránt érdeklődött össses helybeli és vidéki, mondhatna, ai országos, minden fnlekeiít- s rsjngbeli közönségnek 1 ivekre menne námi azon kegyes jóltevőkaek, kik 1880 óta áldoztak a csélra, bogy e gymuasium ffigymnaaiummá sgéeiittessék ki. Pozsonytól ki Máramaros Szigetig, Kézamárktól le az aldúnáig, 1000 frt adomány tői le 10 krajciarig, dúigazdag éa azegény Bietett lerakni az oltárra adományát, — ugy. hogy a mai napig tett ad közáa megközelíti a 40,000 Ihol. — Nem csoda, hiaz as ügy élén állt fáradhat]KD buagalmuesperesünk : m. Körmendy Sándor ur, s vá). ke: üleiünk orss. képviselője nm. Somasicb. Pál ur fi Excjal Csak a főbbeket említem meg. Legelöl, áll Csurgó város ÖUÚO frtnyi alspitványával. Qf. Festeiicb Tasziló ur évenként. élte fogytáig adai igén 300 írtjával, de meliet legközelebb megfelelő tőkével igertbevál-tani, ami 6°/u al szintén 5000 Irinák folel meg. Csurgó városa egyes polgárai 4000 frtnyi, kóielezvónynyel kicserélt aláírás aal.Somssich Pál .1000, Kójmendy Sándor esperes 1000, Freyatüdiler Viiaioa 1000. gr. Somsaich lenre 1000, Soltra Alajos, Tolt csurgói tanuló most lelkész évenként 50 frtnyi adománynysl mi kamattal, szintén 1000 frtoak felei meg.A dunántúli ref. egyházkerület évenkénti 500 frtnyi-adomanyaval, mi 10,000 írtnak felel meg. Szóval a mai biztos és \'?00 tanuló mellett, 12000 frtnyi állandó bevétel 6% kamat mellett 200,000 frtnyi. alap őkének felel meg, mnlytyei a csurgói főgymnasrum jövője ast bissem, bistos alapra van fektetve." Mi is szivünkből szép jövőt kívánunk a jeles tanintézetnek. — E hó 15 iki ünnepnap alkalmával kéjvonat indul Kanizsáról, Báca. Triest; Fiume és Velencéébe mérsékelt menet árakkal.Bóvebben értesülhetni lapunk hirdetési rovatiból.\' — Szerencsétlenség. Keszthelyről írják nekünk: E hó 5 én Trs.tyánszki Lajos ügyvéd helybeli pinczéjében bor-leeresstés alkalmival nagy assetc»ítT3u-ség törónt. Ugjasaar midőn egy 15 akós bsássssHill Bordót kötélen leereszteni akartak a lépcsfin, a borjeeresstó kötél elszakadt, a bordó két mtiakásembert elgázolt, as egyik: Tili Mihály azonnal szörnyet hah, a másik munkáinak pedig mindkét lábit eltörte a hordó. A bíróság vissgála-totrendelt el. — Kérelem a szépnemhez. Ellinger IlMs ur, ki a „m agyar népek sunk és megyénk szépeit, hogy címeiket azerVsztőaégftnkkel mieióbb tudatni szí veakedjenek! — Áttérés. Ritka eset történt a mult bé en Szegszárdon. Gebhart Károly volt baranyamegyei, vókáo^i plébinos (a bi-rea budapesti orvos tanár Ocso.se) hivataláról ünnepélyesen lemondván, állandó lakosul Szegszárdra költözött s áttért a reformált vallásra, Gebhart ur most bajuszt és szakált ereszt a a jövő hóban történő1 bizasodáaa alkalmával már alig less valami ovo.na rajta a volt plébánosnak. —\'Ázsiai kolera. Egy pozsonyi közlekedési vállalat hivatalnoka Zsolnára menendő a vágvöigyi vasútra ül. A kou-péban hoFszufüriü lengyel atyafiak nagy számmal vannak jelen, s hivatalnokunk alig kap helye\'. De azért N.-Szombatig csak mentek valahogy. Itt azonban erab rüok roaazul lesz, csuklik, nyöszörög és hasát fogja. — Az atyafiak összenéznek, de uem szólnak semmit. — Eközben benéz a kondukteur a jegyekért. „Konduk-teur ur, nincs egy orvos a vonaton — nyögi keserves képpel a hivatalnok — mert én nagyon nagyon rosszul vagyok." Mi baja ?" — „A hasam fáj, fejem szédül, aztán hányhatnám ia — alkalmasint kolera... „A kodukteur elsápad, a foghagymás hadsereg meg felordít és felugrik, m.\'niha tüzes taplót dugtak volna a kaftinjokba, s a legközelebbi állomáson mind iUsáltak más kocáiba. A hivatalnok pedig kényelmesen elnyújtózott a ruganyos párnákon és aludt Zsolnáig nyugalmasan. — A mai kolerás világban igy lehet aludni vasúti kocsiban — ha ugyan ki nem dobják belőle az embert. — A hadsereg fegyvereinek áta- Robbnnó bombákat találtak Parisban Rozieres munkásnál, minek folytán számos elfogatás történt. — Varsó ostromállapotban. Varaóból jelentik, hogy a város tormaszerü ostrom állapotban van Este az utcsák hemzsegnek a rendőröktől és éjjeli öröktől. A házak éa lakosaik fe latti őrködést fokozták. E rendkivú\'i intézkedések a czár utazásával állanak Öez-azeköttetéaben. — KUenczTen éves huszárkapitány. Tatán halt még Gyurko-vics János, kí a városnak egyik eredeti alakja volt az évszázad elaő tizedéből való egyenr uhájával. Mint fiatal kapitányt lakiláaa. Bécabll jelenük, hogy a legkö I nyugdíjaztak s erre okot állítólag egy az zelebbi időben négy gyalog ezredet és több udvarhoz tartozó magas állású bogygyel \' kötött szerelmi viazonya szolgáltatott; nyugdíjaztatása óta folytonosan Tatán élt, vetkező királyi késiratot közli: Kedves gr. Kálnoky I Jóváhagyva óonek ké» min-ez terelnökömmel egyétónŐleg tett rIhatáros tam, hogy Sst. István-, Lipót- s Vaskorona rendeim alapszabályainak azon határoznia-nyai érvényen kivül helyeztessenek, melyek as egyes rendfokozatokkal rangé-rneléere vagy a belaŐ titkoB t»nácoai méltóságnak köteles adományozására való igényt kötnek össze. Ennélfogva a Szent-ístvinrnnd alapszabályainak tieithetedík fejezete, a Lipótrend alapaxsbályaíuak huszonharmadik szakasza éa a Vaskoronarend alapszabályaink huazooegyadik Baa kasza jövőre mellőzendő. Ezen rendeletemről önt, a végrehajtás tekintetében, szükséges további intézkedések megtétele végett oly hozzáadással értesítem, bogy ezt egyidejűleg szóban levő rendeimnek kanczellarjaival ia.tudatom Kelt Ischlben 1884- évi július hó 18-én. Ferencz József, a. k. urti dásr-azázadut isme lő szerkesettel ellá tott nj Werodl\'fegyverekke! fognak felszerelni, az igy átalakított fegyver gya korlati kipróbálása czéljából. A szerkezetet Krnka Károly 36. gyalcgezredbeli hadnagy találta fel ée az olyan, hogy köny-nyou illeszthető rá a most használatban leró Werndl fegyverre. A töllvéoylár aczélpléhbŐl van készítve és tiz töltényt képes befogadni, A szerkezet kipróbálására katona: műszaki bizottság küldetett ki; a lóvén iskola tett kísérletek kielégítő eredméuynyel végződtek. — Élethalál bar cz egy vadmacska és rókafiak között. — Tasroja voltam írja Nagy kőrösről G. J. ba jnalpirkadctkor egy nagy vadmacska ét aif felnagyságon felül felserdült fiatal rókák között vivoit élethalál-harcának, mely égy magasabb homokdomb oldaliba váj: rókalyukban jó télóriig tartott, és azzal tégződött, bogy egy fiatal róka torkának felezakitá sa, és fejének majdnem teljes leválasztása, a második pedig me lének es belének szét-marczagolisa által mult ki, mindkettőt pedig a nagy kandúr a rókavár nyilasa elé hurcsotta. oly ügyesen, hogy e második fordulónál neki szánt lövéseinket is ki érülte, kifüstölni, vagy kiásatni egyrészt azért nem akartam, meita lyuk-mé lyedések ezen homokoa talajban roppant mélyek éa elágazók, másrészt megtuduí kívántam, váljon nem-e Bajai számára vívta ki amacskaemejó lakhelyet családalapításra ? De leselkedésünk czélnélküli volt, mert toob reggeli és estéli kintlétei után sem láttuk többé, sem a macskát, aem az öreg rókákat, és a vár elolt nagyobb esők után sem látható egy nyom sem, s e szerint a róka-családot elpuBZtitottnak, a gyilkos kandúrt pedig elköltözöttnek kell tekintenem. Azt hisxem azonban; hogyha lövéseink el nem riasztják a macskát, a rókavárat bizonyára a macska-család foglalta volna el véglegesen. Különösen sajnálom ezen esetnél ast, bogy ki nem fürkészhettem az öreg rókákkal mi történt? mert a vár előtt róka nyomot nem vettünk: észre, azt meg fel nem tehetem, hogy a macska egymaga pusztította volna el az egész róka-cssládot. Bármiként volt hol általánoi kedvekségoek Örven dett, A kik nem bírnak Ítélni. Az ügyvédek Lapja egy vidéki vál óeaetet közöl kuriózum gyenánt. Egyik törvényszék előtt 350 frtos váltó feküdi minden kellékekkel tolsz:relve, de nem lehetet: benne Ítélni, mert az elnöklő bíró az alperes ipa vol\', az előadó biró alperes apja, « szavazó bíró alperes girálója, a jegyző maga jiedig az alperes. — DoUrakerült allasereglet. Liverpoolbsn kedden kezdték meg a Wonbvell állatsereglet irvere\'ését. Az állatok nagy részét Hagenback vette meg, ki moat a szingálokat hurosolja városrólvarosra.— Nagy tüz volt Budán. A katonai élelmiszer raktár égett le. A kiuca-tár kára igen nagy. — Elkésett szülői áldás. Genua mellett egy 22 éves íia\'.al ember és szép fiatal leány Öngyilkosságot követett el, mert a férfi szülői nem egyes lek bele egybekeléiökbe. A tett elkövetése után pár órára a fiatal ember czimére sürgöny érkezett, mely a szülők beleegyezését tartalmazta: de már későn volt. — HAdsi Lója, a boBnyák fölkelők vezére felől ss a bir járta hogy öt évi-fogságát kitoltvén, már elbocsátották a theresien-stadli várból. Most egy leitmeritsí lap megcsáfolja ezt. Hadsi Lója még mindeo fogaágban van. A király Aradon. A király hivatalos értesítés szerint augusstus 29-én fogja meglátogadni Aradot. A király klBéretében mintegy 130 személy leez, kik részint a városház, réassnt a megyeház belyiaégeiben lesznek elszállásolva. Temésmegye, Temesvár, Versecs és Pancaova városok, továbbá Toron tál-ée Krassó • Ssörénymegyék küldöttségeket fognak meneszteni Aradra a király ott idósése alkalmával. — Lailbe Henrik, f kiváló német színműíró ói ismeri dráma turg, Bécsben elhunyt, — GySngyös mellett t solymosi esolők ala\'tPtiBkóa Pal erdésssegéd. boldogtalan szerelem miatt agyonlőtte magit — Oobslnún lopáson ének a csendőrség őrsvezetőjét — A ham é laí psikányfogó mondáját az idén fényes történelmi menettel ünnspelték fiaméi* szászországi városban és nemsokara nagy ünnepek lesznek Negy-tixebenbenis, mert Lónyay Béla grÓf. Sétaközbtn egy félre eső völgyben vasoxydulos sarat talált, olyant, min fransensbadt gyógyító erejéről híres iasap(Moorschlamu)tcsakhogy ez a ssiláCM még 20 —25 százalékkal dúsabb vasoxydul-tartalmu, rointafranzeDs-badi. Lónyay gróf hosszabb időre bis\'OBÍ-tot\'.a magénak a Vüaoxydulo: aár icibaaz-nálásának kizárólagos jogát. — A tlsza-eszlárl zsidótemplomot, m"lyet tavaly e bünper folyama alatt nagyon megrongálták, most teljesen, helyreállítják. Brassó-menye ffiiapánja a megyei tisztviselők létesítendő nyugdíjalapja réasére 800 forintot adományozott. — Küzdelem a hóhérral. Mult kedden végezték ki Kremsben Baumgartner Ferdinándot, a kí Geiaer András fogbásfelügyelótúrozva meggyilkolta. A bitófa alatt az elitélt dulakodni kezdett a pribékekkel s csak őt perczig tartó küzdelem után sikerült légy ürni és megkötözni, hogy Willenba-cber hóhér végrehajihaaaa rajta as exe-kucziót. — Mlgllcz abauj-turna megyei községben a mult héten h\'íe wolty mely nyolez házat éa több melléképütetet hamvusztott el. — Kikeresztelkedes. Sterényí Bertalan újpesti polgár az odavaló rabbi hazaidóvallásábÓI áttért a rom. katholikus hitre. — Nagy jégeső puazti-tott az aradi hegy alján. Pankotán tojáa-nsgyságu jégdarabok estek. Miután a.on ban a jeg esővel vegyest hullott, az hiszik, nagyobb károkat nem tett. — Ausztriában nagy a ka\'.holikus papok hiánya, bár a ünczi egyházkerületben 113 lelkészi állás betöltetlen a szemináriumból idén mégis csak 17 pap jött ki, oka enuek az. hogy az illető plébániák igen szűken vannak javadalmazva. — Féltékenységből megölte a feleségét ZnaimbanCserny Ferencz molnár legény, kí caak nem rég szabadult ki a pilseni törvényszék börtönéből a azt hitte, mig Ő raboskosko-dott, neje hfitelen lett bozzá. — Budapesten építendő uj országház földtaun-kálatait még ez évben meg fogják kez deni. — Meh.-idiiin e hó 23-ig 2570. Szliácaon 857, Bánfán 1050. Balaton-Füreden 1371, Koritniczán 654 fürdő ven dégvolt. —Flumébau földrengést éreztek, mely megrázta ugyan a bútorukat, de nem volt eróa. Uralkodó epidémiák mii legmelegebben ajánlható egészségi legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, génebajokiiál, gyomor- és hólyaghu-rutnál. Mattom" Henrik, fcdsy és Budapest A kölyök. A kit Oszkár torkaszakadtából ordít. Anyja kérdezi: „Mi bsjod? Enni akarsz?" — „N\'e\'&i!" — „Inni\':" — ,Nem!\' — .Hát mit akarsz? — Aludni?\' —.„Sem!1 — „Hát mit akarsa?--— „Kiabálni-!» A-T^nazto. moncbí toi Nagy büszkén lépdegél végig a párisi bonlerarde-on a tanclók zá«ziáatjá\\ A közönség köréből egy-seí - csak odakiált gjongód 6gyelmcztetésael egy acyíha az ^gyik legbüszkébb .stároyem-bw^-nek: Augntzte, mouche toi! [Guszti tö-rílJ meg aa orrod !] anyám, aaok nekeu — .Ogyn mit éde azt a kalácsot mele- .10 i.: !1 aes. \'„KJes egy ig&zán jó ^nácsot." kis 6am ?! — .Együk gibe." Színei tefSzéü. .Na gyere közel bez-zám" — incaei edett egy fiatal ember unoka nővéréve], akinek veres baja volt — ;mert megtalálok gyúladui." — ,0h ne félj" — replikáxott viasza aa nookanövér ; .nem gyuladhatsz te meg, mert még nagyon — z C I d vaay ahhoz." «sonban, annyi kétségtelen, hogy ki-1 ... , . . "ti" aehb düvad.ínk is ólethalálharczof^loly- " Z}7\' "Mok tud"UvöJIeS a Hftmé\' )11 n í1\'*1 allttnt gyermekek ivadekainak lart- 1 b U m á\'-t óhajtja öasseállitani," fel- tatnak a létérti küzdelemben egymás ellen — Megtörtént. Egy elsőrendű ssin-igargatöho, nemrég beállított egy snsz-terlegény a ki ssinész akart lenni s köztük a következő párbeszéd fotyt le: Igazgató úr l\'gysa szíves engem társulatához fogadni. — Azt moat tehetem, — vilassolá az igazgaló, — naev* k»r-asemélyzalesB Mrtjea és igy nem szaporíthatom, már pedig Önnek, mint ketdó npk, előbb a karban kell kezdenie. — Hiszen ha már a kórusba meg nem fogadhat igazgató ur — monda, a suasterlegény sertett önérzettel, — ugy fogadjon .1 legalább komikusnak, megállom én a helyemet ott is. Tablói . — A Tkiífűzó áldozata. A majae-frankfurti operaházban egy színházi tag 6alsl nje egyszerre elájult. Híg tön kocsiba tették, hazavitték, de mire lakására ért, már meg volt halva, orvosok konstatálták. -be hozzá melynek al.pjin fi bíuUq kü. 16n küitti szót névre szóló meghivóít.Kb- A rendjelek és a rangemelés. bÖl íolyólag tisztelettel megkérjük váró-1A Budapesti Közi, legutóbbi ssámaa kó- I ják magukat. — PolacSOk Dávid nagy károlyi kereskedőt csalaa és csslárd hukáB miatt letartóztattak és a szatmári kir. lörvényszékh-rz kisérték. —127 éves egy örmény születésű Skutárii lakos. Mar hat trónváltozásl ért meg. Megás életkora dacsára jó teeti egészségnek éa szellemi fria-seségnek örvend. — Miekolczon revolverrel játszott Kis Károly hentes; a pisztoly véletlenül elsült s á golyó mellébe forródott, de kivették. — A b utya-házi kincetári füréasgyar egyike ez országban legnagyobb hasonnemú vállalatoknak leégett, OdaégLek a gépek is. A kar 80 ezer frU — tiÖdÖHÓ meeőviroB pénztarából ismeretleu lettesek hat darab egyenkint 50 frt névértékű a 1870. július 1-éo kiooosátott m. kir. nyeremény-köl csön résslet-sorsjegyet loptak el. — Szolnokon a aLloyd" kávéház vendégei .Fisess német!" ciimmel asztaltársaságot alapítottan, melynek tagjai minden kiejtett idegen szóért egy krajcaárt öletnek a ssegény tanulók segítő egyesülete javára. — Vasas Iszaptelep Magyarországon. Fontos fölfedeaétt tott nemrég Stliácson Vasuti menetrend. Pragerhof Barcs Budapest Budapest Reggel. 5 óra 20 pereskor postavonat 5 óra 45 „ postavonat 6 óra 28 7 óra 20 Bécsújhely 6 óra 35 Bélben. gyorsvonat kevtrtvon. postavonat Budapest 2 óra — pereskor poniavonal Pragerhof 2 óra 45 „ postavonal Sopron 2 óra 15 „ postavonat lÍL-.-riy, 2 óra 25 „ postavon Este. i\' t Pragerlio 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákáoy 11 óra 5 B poatavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat 12 óra 5 p postavonat Éríuill KaBÍ2SüT3. Reggel. Bécsújhely 4 óra 8 pereskor postsvonat Budapest óra 45 . postavonat Fiume 5 óra 52 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 „ gyorsvonat Délben. Sopron 1 óra 48 pereskor postavonat Pragerhof 1 óra iö , postavonat B<rca 1 óra 40 „ postavonat Budapes; 1 óra 59 m postavooai Este. 9 óra 50 pereskor kevertvon. Orvosi tekintélyek által vese, hugydara, köszvény éa hólyag bántalmak ellen, továbbá a Iégíö éa emésztési szerv ek liurtitoa báutalmainál rendelve. salvator - eEvenyes vasmenles iimm\\ - Bzánsavdua, lithium tartalmú forrás. Barrii használva igen kellemes üdítő Halt szolgáttat Kapható ásványvíz kereskedésekben es legtöbb gyógyszertárban. A Salvalor-forras igazgatósága EPER1ESEN BuOupeslenforatinir EUESR t \'71\' íj. urnát. 2131 11—20 Kapható liosenfeíd Adolfnál. Lapvezér es kiadó; SZÁLAY NA^DOK. Felolós szerkesztő : VASS ÁLMOS-Laptulajoonos : WAJD1TS JÓZSEF. Mérési A csáktornyai kir. Járásbíróság telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy L o v r e c z Pal nedaliczi lakos végrehajtatónak néhai Horváth Iván hagyatéka elleni 30 ft. tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a n.-kauiuai kir törvényszék és Csáktornyái kir. járás-biróaág területén levő Nedelicz községi 180 számú tijkvben 263. hraz. alatt Horváth Jván tulajdonául fölvett ingatlanuk és az azon épület 80 szám.; 4S5 trtra becsült lakház Nedelicz községházánál 1884. évi augusztus hó 2!)-éa deieJőtii lU órakor megtartandó nyilvános bírói árverésen eladatni fognak. Kikiáltást ár a fennebb kitelt becsár. Árverezni kívánok tartoznak a becsár ÍO"^"1 vagyis 48 ft 50 kr. készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, egyebu feltételek a jelzett községnél és aluurt kir. járás bíróságnál megtekinthetők. A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi batóuágnál 1884. évi január 29-én. 2127 l-l Budapest Bécsnjb. Budapest Pragerhof 1! óra 85 ¦ Baroe 11 óra 25 10 óra 26 10 óra 55 postavonat gyors-vonat postavo ol; pOBtfeTOD&i 106. tk. 1384. Aryerési íiíiéiy, A csakiornyai kir. járásbíróság telekkönyvi OBztálya részéről közhírré tétetik, hogy Mészáros-Kemus beliczai lakos végrehajtatónak, néhai Nóvák Imre beliczai volt lakóa hagyatéka elleni 141 frt 9lí kr. tőke éa járulékai ezíránti végrehajtási ügyében a n.-kanizeaí kir. törvényszék ea Csáktornyái kir. járásbíróság terűié lén levő beliczai 62. azámu tjkvben A1. í—9 éa y 1 sor szám alatt Nóvák Márton éa Nóvák Imre tulajdonául felvett ingatlanokból . eV azokhoz tartozó jgelő- es erdő illetményből Nóvák Imrét lető és 1040 frtra becsült felerész 1884. evi augusztus 30-án délelőtti 10 Órakor Belicza községházánál megtartandó nyilvános bírót árverésen ci&dalni fognak. " Kikiáltási ár a fenuebo kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10 százalékát, vagyis 104 trtot készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldolt kezéhez letenni; egyéb feltételek a jelkett községnél éa aluurt kir. járásbíróságnál megtekinthetők, A Csáktornyái kir. járásbíróság, mini telekkönyvi baióaágnál 1884. evi január 29 én. " Ü128 1 — 1- Szab. gs. kir. déli vasút társaság. F. bú 14-én délelőtt 10 óra-_ kor a helybeli teherkiadó raktárb&u 2 drb. varrógép tlárvéreztetik, ba addig a feladó küldeménye felett nem rendelkeznék. Az állomási főnök; Markó. nUSZONHAEMADIK ÉVFOLYAM. Z AL AI KÖZLÖNY AUGUSZTUS lO-én 1884. ITISI OOOOOOC>OOOOOOOOOOOOCOOOOOOC)0 BUDAPESTI TÁRSAS POL&Áfíl ÉS KERESKEDELMI ISKOLA (előbb HAMPEL ANTAL) Budapest, V. \\.i\|í) korona tUexa 13 Hinni Ezen tanod, melyet ezelőtt 50 evvel Hampel Antal ur alapitolt és mi azt mir 18 év Óta fenálln tanodánkkal egyesítettük — mtoden törekvésünk oda irányul, hogy elődünk Jó hiruevét megőrizve, s reánk bízott növendékeket alaposan képzett egyénekké neveljük. \\ Hogy kttüzf>tt czélunkat biztosan elérjflk, iparkodtunk ismert jeles tanárok alkalmazása! álul kitiltott czelankat biitoaiiani. Taaastásaksl tán- és neveli Istezef Is vsi enybekölve,; melyben a növendékek teljes ellátáson ktvül szeretetteljes báoámódban réazeidlnek és ta- ! nulmínyaikban gondos felügyelet alatt állanak, Tanítványainkat az egyéves önkéntesi vizs-jálat letételére elökészitjok. ÉrtesitSt kirinatrs ingyen küldünk. Bdratásofc s jövL 1 si t/5-ik taüévro augusztus 27-én veszik kezdetöket- 2122 3 —C. AZ IGAZGATÓSÁG: Pr.aR»zer József igazgató. " Grosx Gyula.. . OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO1 (& A LEGJOBB CZIGrARETTA-PAPIR a valódi LE HOUBLON franczia gyártmány. Cáwley és Henry-töl Párizsban. Utánzásoktól mindenki óvatik. i/ A czigarf-tta-papir csak akkor valódi, \\e /L havminden egyes lap J\\ f LE HOUBLON bélyeggel és J\| \\r mindenik boríték az allant álló véd- TÍ ri jeggyel és s Iái vassal el van látva, jh 5 0 0 jfEL\'lLLÜJI FFORMAj/ rac-Simüe de l\'Etiquette IMiu tintpt i NEU Ad. 4215/84 Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa által közhírré Sí tétetik, hogy a város tulajdonát képező 14 660 forint H 5! becsértékü, a nagy-kanizsai G6. sz. tjkvbcn 863. hrsz. alatt <T X felvett ingatlan tartozékaival együtt (régi kórház) f. évi szép- X K tember hó 9-én reggeli 10 órakor a városház tanácstermében ÍT j> nyilvános árverésen el fog adatni. ^ X As árvprezni kívánók értesíttetnek, hogy árverelni caak a S becsár 10 százalékának bánatpénzül letétele mellett lehet. T -Jr . A többi feltételek a város tanácstermében a. hivatalos órák ^ s> alatt a v. levéltárnoknál betekinthetúlc. <T ^ Nagy-Kanizsán. 1884. évi augusztus hé 2-án. JT \| 21!4 ,_s A városi tanács. * , M ATKOVICS-fLle HIRES GYOMORLIKÖR Ft\'iltilmulhatlan és különféle betegségben kitűnő hatásúnak elismert gyógyital; dinári alpeseken szedett gvógvfűböi készité MATKOVICS G. M. Káinban (Dalraáczia). Kapható Nagy-Kanizsán: Prager Béla gyógyszerésznél, Flllnit-biill Jeltel Ferencinél. 2199 6-12 ¦BF* Egy üveg- ára 70 ltr. fZSj Csomagolás és elküldés a megrendelő költségén történik. legdúsabb tartalma Natron. UtbiM savaayuvize ötszörösen vegyelemezve. LettltliüU asztali tíz. - Orvos leHitaiatlöl ajánlva. Fartalma: Szécheayifor.: Prellaul Kmniorfi Mohai 48-094 aiessUlli 97854 ! 53 634 \| 48 888 43793 Raktárak Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József, Strero es Klein es Berdln Márton. 20S7 38—* International T.lnn TRIES^TB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy «liórendO gózSieí szabályszerűen mennek New-Yorkba, vesznek fel teherszállítmányt és utatokat legolcsóbb fizeté* és jó ellátás mellett. New -Yorkba Indulás Triesztből: Britiania gősöi {4200 tonna) szeptember hó 10-én. Germania, ?4200 tonna.) l\'smtage Cajatte L00 frt, közép fedéle CO frt, Brasilia Santssba stb.-fele TeuLr.ia gfixhajó .\'.Ino Ioana, indulás aug. :0-án, Pasuge közé* fedéixet f.t 80. Utaaái végett TerkRÜe l-bez utazási vezérügynök. Via dall\' Arsenale 13. Teatro somniieie Tríeit. Saallit-máoyoa tárgyában SoheikSf * Ct Zelinka-Gssse Wien. 9000 - legbiresebb orvook által, mint egyedül jónak bizonyítotté rendelt dr.FOPP FOGGYÓGYSZERE Számos bizor,vitvsny Érden érmek, a lejelsó arvesl te- különböző klilll-klptélyaklöl. tá.sakrál Határozott óvás hamisítás ellen! 37 éven át kipróbálva. 1 Dr. POPP J. G. cs kír. udvari fogorvos {Bécsbon, Bogoerg. 2) AHATHERIH-PfiiPAEATÜIAI. Üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb «er, mint fogónja, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül b-le helyezhet odvas fogaiba, mely aztán a fogrémekkel és fogbusial teljesen egyeiül « a fogakat a további elromlástól óvja, s a fájdalmat csillapítja. Aoatherla szájvíz a legkitűnőbb szer csúzos fogfájdalmakban, gyulladásoknál, a foghns daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza annak ni -képződését: az i-pri fogakat a fcglius eróiitéfe állal «zilarditja: s Dsid&n * fogakat és foghnst mindnn ártalmas anyagtól megtíxrtítjs, a májnak kelleme* frissi\'ség.-: kolcsBnSi én már rövid használat mán eltávolítja a kellemntlen sxagot. 1 nagy p.-üank 1 frt 40 kr, 1 közép 1 frt és 1 ki<-ii &0 kr. Aiintlierin fogpaszta. Ezen késaitmény a lehelet frisseiégét én tisztaságát fenUrtja, aumkivül a fogaknak bófebérséget kölcifiuöz, azok romlását megakadályozás é a foghnst eroibiti. Ára 1 frt 23 kr. 2165 1—3. Dr. Popp J. G növény fogpora. A fogakat olyan szépen tisatitja, hogy annak naponkénti használata által nemcsak a kö^önsé/os fogkfi eltivolittaik, hanem a fogak sománexs is mindinkább tökéletesbal. Egy dobon ára M kr. o. é. Popp aromatikns fogpasztája. 8ok év óta a legbiztosabb ÓVBzen<r>k fogfájás ellen és a legkltttnŐüb szemek van elismerve a BzájUreg és a fogak ápolásárr én fentartására. Kgy drb ára 35 kr. POPP gj ügyszeres nörenyszappaua. kitűnő toiletuier pattanások, kiütések, májfoltok és szeptÓ \'-i len, ngyszintén minden srczbSr kiütések elles, a bSr vilá>os és tisztán tartására. Ára 30 kr. A t CZ. közönség felkéretik világosan Popp es. klr. udvari fogorvos fele készitmé syaket kérni, s cssk az e yskat elfog adni. melyek ssj at védjegyemmé! vannak eüatva. Kapható : N.-Kanisáa:/Király I\'er. gyógy SZ. Belus József flJ\'ógyBZ. Prager B. gyógy. Kesselhufer József Ittenberg F. Kosen féld A A.-Lend-ván Kiss B. gyúgysz. Marczaliban ; Kiss látván gyógy. Muraszombatban : Bánócsy A. gy- Kesatbelyea : Brann P. gyógysz. Z -Eger8zegen: Hollósy gy. Karádon : Rocblíts I. gyógysz. Tapolczán: Glaser J. gyógyz. 80-meghen: Stamborszky L. gy. Perlakon: Sipoa K. özv. gyógy«x. Nagyatád: Pfisterer K. gyogysz. Nagy-Bsjomban : Zlaezky M gyst. uraknál. <>ooc>ooo<>oooooooooooooooooooo o nrrraP\'Lk i.....wef^wiw^ ^im l f\\ ¦ 1 f I 1 B bbb ml M III I U liáT sssssBi I T I a I ¦ h:i iaiiid«;n tiubuzou a á. 91 i I 8 % \|Hk Tg fi I i \| I Mf W\| 11 I I fJM a gyárjegy : a sas V 0 II 11] ff RH%\| rl 111 Pl I Wtuumm R IJ 11 é" WoH rok"c>"- 0 Y Ezen porok tartón gyó^yhatáta makacs gyomor- (:•> aitestbajok, gyomorgörcs és V V elnylákásodás, zyomorégés, rog^Ctt dugulás, máj baj vértolulss, aranyér és a legkü- Q Q Ifinfélébb női betegségek ellen 3D év óta folytonosan növekedő aliKinerésben résaesal. ft q Egy eredeti aoboz használati ntasitássai 1 frt. Hamisítványok törvényesen üldöztetnek. V 0 _ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Franeidborsmzéssó. Köszvény , aiti-, a mindennemű haso- v gai ás éa bénulás, Q foj-, fül- és fogfáí jás sikeres gvógyi-tasáhox bedbrzBQ lésre; borogatásnak mindeunem\'t sérülések, és sehek, gyuladások és daganatok el en BenSÖfeg víziéi ¦ keverve, hirteleu betegedé^ hányás és.kóJika ellen. Egy Qveg pontos ntasitássai SU kr. 2üó3 21-62 Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. Moll A. gyógyszerész, császár királyi mlV. szátlitó. Bécs, Tuchlaubeo Raktárak : Nagy-Kaniz ss !"-R,.ln Jiíisef gyvgyizerész. Rosenf^ld Ad tésellinfer József. Barcs Uoracr S. Csáktornya: GCnca L. gyógy. Kapssvárott: lio.ovicz Ad. Keszthely: Wünsch F. Körmend : Káiz Jáno. starczaü : laztl Ferd. Szigetvár: Szalay J0z»-f. Zals-Egerszeg : Hollósy J. gyógyszerész. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o /Dcoocxxxxxxxxxxxxxxxocscxxxxrv X X X X X X X X X X X X X X X A X X X IX !x X x B l^sgyboldogasszony ünnep napján azaz folyó évi augusztns\\hó lő en k é J vo n a t indul mérsékelt raenetárak mellett Kanizsáról Bécsbe, továbbá Fiamé, Triest ós Velencze felé. Menetárak (oda ?8 vissza.) Kanizsáról Bécsbe II. osat. 1U.1U. kr. III. oszt. G.SÜ kr. p Fiume V. Triesztbe II. uost. 14.40 kr. III. osz\'. 10.30 kr. „ TrieBrl s Velencze II. osa\'. 20.40 kr. III. oszt. 18 80 kr. Inaulás KTagy Kanizsáról: Bécsbe augusztus l\'i-éa 12 óra h pert,z reggel. \'— Fiume, Triest és Veleocze ugyanakkor 12 óra 20 perczkor reggel. 2125 1 — 1 Minden bővebbi a fairagaszokon olvasható és a lap kiadóhivatalában lévő programotokban. tocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: », Alapíttatott 1858, í WALSER FEREIXCZ ¦tj elsó magjar gép- és tOxoKosierek ayara, harang-_V Ajánlja gyártmányát, J" mint magyar különle-b> gességet kutakban és Bj, mindennemű szivaty-Sj, tyni-ban, elvállal teljes m Vízvezetékek berende-a zesét,varosok, főldbir-S tokosok, ipartelepek, J ármentesitő tarsula-a« tok és magánzók ré- — ¦ __\'/ ]__j___ . i___r i__: ____ érezönlódéje BUDAPESTEN Rottenblller ntcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magáTifürdők a" a" a" xp±±±±±iak±*.±±± ********** felszerelésere, szagmen-tes ürszékek felálli- 3j tására és minden viz- J* művi munkalat gyors 5s és pontos kivitelére képes JS árla\'pok és részletes költ- Tj ségtervezetek kiváDatra ji C széről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyar, díjmentesen küldetuek. 2023 50—80 aj" « fi * inri I ¦ ¦ír Savanyu-Kút STEFANIA Főraktár: NagvKaniniti : Weiss fivéreknél. ásváajvia kereakedésbun, ebédlőkben stb. Kapható : minden 2088 21-25. ÍJ Wajdits József kónyvnyomdaiából Nagv-Kanizsin. NAUY-KaNIZSA; 1884, augusztus 14-én. 65-lte szam ElöBiBtéti ar HIRDETÉSEK nit, [ictitsoritao T. manntisj iiik;Íi\'ii további sornr. * k. SVII.ri\'ÉrlHKN k.-iit 10 krért vétfUiHc, r. ílli-t.\'k miiLiii\'ii eeve* \'¦>:" Huszonharmadik éviolyam. I«n szellemi részét illető köziemé nyí-k a f. ize rkpKz tőhöz, «.riyAgi ré.-..^ i Vtn közlemény [ipiíÍK ¦ kiadóhoz \'WriritMitv i inti¦/¦¦;: iők ;. , NA (! Y ! K aX\'I 7.S . Wlasaloshaz K^rmetitvtí.\'u levelek rsíik ismer, munkai aránk tol fnc:.\'! tatnak Kéziratok vissza nem knlllftw A iiagy-kani2sai .Kereskedelmi Ipariunk", , nagy-kanizsai önk. tuzoltö-egylet. a .zalamegyei általános taniiórestület\', a . nagy-kanizsai kisdedm-ve^ egyesület", a ,nagy-kauizsai tisz önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai külváSasztmány c hivatalos lapja. ^ tlctriikiin kétszer. vasárnap- s csölörfökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Megyei ellenzéki kör. (Foly tatás.) Zalamegyében — mint említem — tizenkét év óta szakadatlanul a fennálló kormányhatalom, pártja bc folvásolta a helyzetet. Uralta a \|ársadalmat is ép ugy, mint a politikát. Uralta azt a megyei tisztuji-tástól kezdve a mandátum lejártáig. És igy az alispántól kezdve a kis-biróig terjedő hatalomnak egyedüli részese, faktora ő vala! És ilyen körülmenyek között — egy sic volo. sic jubeo-féle már-már veszélyessé vált többséggel szemben — csuda-e, hogy az ellenzék lérfiai — negatív álláspontot foglalva, vagy a terhek súlya alatt mintegy leroskadva, néma önmegtagadással nézték a történteket. És legfelebb egy jobb jövő reményével táplálták fájdalommal telt honííV.eblüket. — És csuda-e, hogy azután most, midőn ütött az óra és alkalom mérlegbe vetni tevékenységük elejét, hogy most any-nyian találkoznak, kikre nézve a megye ellenzéki férfiainak actióba lépése váratlanul érkezeit villámcsapás gyanánt jelentkezik, vagy ugy vannak vele sokan, mint a kinek szemeiről hályog esett le ! Délibáb ként tűnik fel előttük az egész rendkívüli tünemény és a valóságról csak akkor fognak meggyőződni, ha el lesz érve a — kitűzött czél. De nem is lehet ez máskép. Még saját pártuukban, az ellenzék között is találkozik sok olyan, kiket „Tamássá* tettek a kérlelbetlen viszonyok a rosz idők, á nyomás, mely alatt hosszú évek során keresztül szenvedtek és kik ennélfogva — a megyei — csakis kisebbségben sin-lódött ellenzék jcleiiKgi .hatályos* egyesülésében még most sem bíznak ! s nem egyébnek mint piám deside-riumnak tartják törekvéseinket! Azokról még természeiesen em- utól sem akarok tenni, kik csupán sajá* érdekeik után nyargalva, és attól tartva, hogy a talaj lábaik alól elrugatík — nem is saját pártjuk szempontjából — hanem egyedül kenyérkeresetből — kigyót, bókát kiáltanak minden olyan oppositiona-lis mozzanatra, melylycl szemben féltékenyek saját — fenyegetettnek hitt subventiójukra — valamint nem érdemes azon mámelukokra sem reflektálni, kik minden haladást, minden ellenőrzést, minden liberális actiót váltig gyűlölve szívesen mondatnának még öreg misét is, csak az ellenzéki kör létrehozása ne sikerüljön! j Minden véleményárnyalatnak jazonban egyben consentiálni kell. És (ez az: hogy minden kormányzatnak \'a, világon, szüksége van egy egészséges elemekből álló ellenzékre. ! Ezt legelkeseredettebb ellenfeleink) a ieghírkedtebb pecsovicsok sem fogyják tagadni. Ezt érezni és tudniok kell. Ha kívül nem us, legalább belül!. j De bárminők legyenek is a ! szétágazó vélemények, azokat már a tények túlszárnyalták. Mert a megyei ellenzéki kör Zala-Eger szegen f. augusztns hó 28 áa meg fog alakulni. Most már csak az a kérdés, hogy minő körülmények kőzött fog\' az létrejönni ? és hogy mit fog tenni az ellenzéki kör arra nézve, bogy a megye közönségének benne helyezett bizalmát polgári kötelességéhez híven kielégítse. Mielőtt erre a fontos kérdésre a feleletet megadnók, ismételve hangsúlyozzuk, hogy: a megyei ellenzéki 1 kor alakulása országos poli ikai párt- czélok nélkül történik. ; t \| A megyei ellenzéki körnek léte- ( sitését a megye függetlenségi és mérsékelt ellenzéki férSai többen, közösen határozták el. Ebből látha tólag már maga a- kiindulási pont olyan, hogy annak országos politikai végczélja nem is lehet. Mert a két eilénzék, midőn a szükség ugy hozza\' magával, egyesülhet egy közös actióra a fennálló hatalom visszaélései ellen igenis és egyesülhet még inkább társadalmi czélokra is, vagy esetleg egyes személyi vagy választási kérdések eldöntésénél — de nem egyesülhet országos pártállási szempontból ! És ép ez azon döntő ténykörülmény, mely a két ellenzéki tábort — eltérő politikai nézetük daczára is a megye politiko-socialis viszonyainak ellenőrzése végett összehozta. Ez azon körülmény, mely a két ellenzék egyesülése kezdeményezőinek szeme előtt lebegett. É< ugyanazért kí is fogja alakulásakor mondani, hogy a megyei ellenzéki kör mindkét pártbeli bármely tagjának azon polgári joga, melyet egy bárhol előfordulandó országos képviselőválasztásnál saját pártállására való tekintettel követni akar: érintetlen hagyatik, szabadságában állván saját országos politikai nézetének bármely politikai kürülmények közötti latbavetése. Midőn tehát a megyei ellenzéki kör ^ ily körülmények között fog megalakulni : senki nem mondhatja, hogy annak első sorbani intentiói nem tisztán administrationalis és társadalmi czélokból származnak. S mi aztán magukat a politikai netán felmerülhető kérdéseket illeti, igen természetes, hogy a fenti (alapon egyesült két ellenzéknek azért egyik tagja sem fogja hivatva érezni magát arra, hogy oly politikát kövessen, mely a kormánypártnak szekere rúdját tolja előre, sőt • slienke-. zóleg előfordulható eseteknél polgári kötelességének tartja odatörekedni, hogy akár külön, akár pedig szükség esetében vállvetve kifejtstt ereje által a kormánynak politikai pártállása gyengittessék. Minthogy azonban a megyei ad-ministrationak a politiiikahoz egyáltalán semmi köze, tehát a megyei ellenzéki körnek sincs és nem is lehet, ez idő szerint a politikai actió-hoz megkívántató működési tere, s ugyanazért teljesen consequens marad fennebb emiitettem intentióihoz, ha egyelőre tisztán administrationalis és társadalmi hivatásának kellően megfelelni fog, ezt pedig ugy véli elérhetőnek, ha mindenekelöt; a ké; oppo-sitionalis párt férfiainak az egyesülésre törekvő őszinte lelkesülésére számithat. És ebben nincs okunk kétkedni akkor, ha széttekintünk a megye kilencz kerületébe és azoknak oly számos tekintélyes polgárát, a főld-birtokososztály főbbjeit már is az ügy buzgó hivei és apostolai közé számithatjuk. És há látjuk, hogy a f. augusztns hó 28-ife napjára összehívott alakuló gyűlésre szóló meghívón oly ntrfek állanak, kik szellemi és anyagi garantiat is képesek nyújtani megyei közigazgatási és társadalmi életüok \' egy szebb jövője előkészítéséhez. (Folyt, következik.) TUBOLY VIKTOR. Ártatlan áldozatok. Közelebbről fordult elő felső Magyarországon az a különös és megdöbbentő eset, hogy egy hét éves koldus vak leányka kéregetés közben égy vén koldusasszony társaságában olyan faluba került, hol tulajdon édes anyja elé jutott koldulni. Hangja után megismervén öt. ezt kérdé: „Hát maga édes anyám nem ád nekem semmit?* Képzelhetni a szerencsétlen anya borzasztó meglepetését, mert & dolog nyitja ez: A kis leácykát szörnyeteg lelkű koldusok elrabolták három éves ko- rában a szülői házból; elvitték messze földre, s ott a hiénák kiszúrták a szemeit, hogy eszközük legyen a szerenesétlen gyermekben, melynek segedelmével könyörületességre bir-\|ják az embereket, s c rettentő uton juthassanak a mindennapi kenyérhez !... Ez az eset túltesz minden vérengző rablógyilkos tettén, habár 4 — 5 élet esik is áldozatul a zsiványok mániájának, mert azt az utolsó kapezabetyár sem teszi meg. hogy ártatlan csecsemők megcsonkításával piszkítsa be lelkét, s ezeket használja fel alávaló czéljaira ; mert ha ,útban van* vérengzésénél a gyermek, egyszerűen .leüti," s ezzel vége! Kínzásra nem is gondol soha ! Ily megdöbbentő eset hallatára már a középkorban fölháborodott az j ébredező huniahismus, amikor pedig I az egyéni szabadság nem kerüli még a moders^czivilizáczió védő szárnyai ¦¦alá! Kzv embertelen eszme már akkor is ismeretes volt, mystikus re-ék \'maradtak ránk elrablott gyermekekről, kiket a szülők a csecsemő bőidére sütött, s akkor igen divatos jelek nyomán ismertek meg 15—20 év múlva az elrablás után. (Amint ezt gyakran sentimentalis drámákban is látjuk!) A vandal szivtcíenség akkor is felhasználta már az ártatlan csecsemőket efféle monstruosus vivisectióra, de nem az orvosi tudomány kedvéért, hanem a könnyű megélhetés, henyeség és koldulás szempontjából. Es e barbár szivtelen-ség, e nemtelen és alávaló kivetkőzés az Isten képére teremtett „ember" alakjából, ma is kisért még, mint egy sötét maradványa a rajongó időknek, mint átkos szemetje és piszkos férge a cziviüzált gonoszság undok fertőjének! Elborzad a nemesebb érzés, eliszonyodik a sziv tiszta felebaráti szeretete, mely az embereket hozza Rám tekintél. Hám -lekiulél, s bele néztem Sietned teljéi mélyébe. Olt derengett Iáugs-.erel-iu\'m Kóaaaaxinfi reniéuye. Két ábrándos Sülét szemed Imádni megtanított, Miudon szikra-mely benu égett Szivem mélyébe hatott. K\'zén szemei villámait. Mindegyike gyilok yolt; Krxem most is miként sújtasz S mint bünteted naiv-rabod. i-\'c tataita el, ne snjtt, kórlek, — Add a remény sugarát, * Hadd é\|e r.ize lángszerelmem . Ki nem haló fáklyáját. .Szemeidben láttam egykor Reményi mnek kék egét, S most?____ a j édes remény helyit Látok ltcnutlk: tört reményt. Óh, csak egyszer nézhessek még Idröxitíí szemedbe: — S baljak én is miként kiliak Szíved meleg azerelraV Jfyári Sándor. A feledós vize.) A fegyverekkel, sz-rv.aa^ancíok kai és kitóioöt. madarakkal disz.tett ke rak torony azobábao egy fiatal ember ül, vigan énekelve, miközben íját igazgatta. Ruházata után Ítélve vadáaz volt; rövidre nyírt haja pedig "azt matatá, hogy a ks- cz.mü könyvéből. Lipcse 1881. Lieboskind II kiadás. tély szolgaszemélyzete közé tartozott, neve Iieínz volt. Feje fölött a padláson egy mozgó ab-rinc lóggo\'t, melyben lekötött szárnyakkal és befödött szemekkel ült egy sólyom. Néha raegazakiiá munkáját a vadász, és a Uesuan mozgó abriucsot meglendítette. Es a aólyom ébren tartása végett történt, mer; még listai volt és vadáazaólymot k-1 lett beliíle képezni; kiképzése pedig azzal kezdődik, hogy éhség és álmatlanság által idomithatóvá teszik. Heiuz a gróf sólymára colt éa az Öreg ő> elegei használta épen minőségében. I>< most nyugodt napjai voltak, mert egy öreg gróf nem vadászott többet, mert egy év- óta caendes-nyugoc\'iao alszik czime rekkel ékített kŐkoporpójában, és Özvegye Adelhaid asszony — egész nap a káplánnal ült éa nem gondolt a vadászatra. Ma azonban megunhatta az imádko zást, mert odaha. yta termeit éa a kastélyban járt kelt. A fiatal vadász éneke kellemes változatosságot nyújthatott neki a káplán mormogó psalmusai után : a hang után indult és a torony szobába lépett. Heinz nagyon elcsodálkozott, mikor a büszke asazonyt gyász fátyollal és szürke ruhával belépni lattá; Fölállt es alázatta! hajolt meg Adelheid asszony fényes te kinietel vetett a vadasa karcsú alakjára, kegyesen mosolygott, és a fiatal embernek úgy tűnt föl, mint tavaszi napfény lett volna a mosolygás. A hölgy aoaat kérdezősködött vadásaatról ós mikor eltávozott oly sajátságos pillantást vetett az ifjúra, hogy az félre fordi á arczát akár egy 14 éves leány. Néhány nap mulián azután megtörténi, hogy Adelheid asszony botehér pa- ripán a zold erdőbe lovagolt. De nem viselt többé szürke ruhát, hanem zöldbársonyba colt öltözve és az Özvegyi fá\'yo! helyett lengő tollú ezoboly menyét »üve> get viselt Mögötte lovagolt Heine- a fi** tal vadász, vigan tekintgetve kekszeméivel. Már jó darabot lovagoltak és a kastély tornyai rég el untak a tereb Sível tölgyek mögött. Akicor Adelheid asszony vissza fordult éa mondá;_JjOVflgolj mellettem, Heinz.* Es Heinz úgy tett, a mint a hölgy megparancsolá. Az erdei út szük volt éa a 11 ú ruhája a vadas/ térdeit érinté. Igy lovagoltak «vább. A fák suttogtak, a madarak énekeltek és némelykor egy vad rohant keresztül az uton. Közbe-közbe recsegett az erdÓ az eltörött ágaktól, mikor a felijesztett vad az erdőnek rohant, VKgy ^gy-fgy megijedő madár lármázva röppent tói, és aztán mély csend borult az erdőre. És az urnő ismét a vadászhoz fordult é* nevető ajakkal monda: .Hadd lam, Heinz,okos vadász vagv-e: Mod meg nekem bátor szókkal, Mi versenyez a sólymokkal?" Et gondolkádásnél ül válaszoltHeío«-„Bár magasan száll s sólyom: Sashoz mérve röpte ólom." Ei újra kérdé Adelheid Asszony: „Kedves vadász mond meg bátran, S-snál: mi száll magasabban? A vadász pár per^znyi gondolkozás után igy sióit: Magasabban, mint madárság, A fénylő napgolyő fölhág." A grófnénak tetszett a válasz és harmadszor is kérdezett: „K^dv\'-a ifja el ne titkold, Mi száll fel jobb, mint napésholá?* Itt azulán véget ért a vadász bölcse sége, A tölgyek koronájára nézett föl, mintha onnan várna segélyt, azután nyergére nézetí és nem szólt. Ekkor Adelheid asszony megállttá lovát, oda hajlott a vadászhor és igy szólt: .Magasra hág bár hold éa nap: Titkos vágy röpte magasabb." Monda és fehér karjaival átfogta az \' ifjú nyakát és megcsókolta barna arczát. Két madár röppent ki aközeli bokorból és kiabálva szálltak tova, bogy a látottakat eibestéljék a másnap a kastélyban fészkelő versbek azt csiripelték, hogy: A szép asszony A szép vadászt Szereti Oh, ezek szép idők voltak a fiatal vadászra. Haját megnőveszté, hogy sárga fürtéi vállait rer\'.ék. ezüst sarkantyút viselt és hosszú tollat hordott kalapjában, varakat épített a levegőbe, egyiket csillogóbban 1 másiknál. Várat bár ne.rn kapott, de sz^p vadászház jutott neki, szarvasagancsCBal a párkányzaton, és mező i» rét, hogy megélhessem. Ott élt mint főerdésa es ha ur-iiÁj-j hozzá kilovagolt, a vadászbáz előtt álíf és már távolra omelgette süvegét, leemelte Adelheid asszonyt a nyeregr-ől, kenyérrel, tejjel és mézzel vendégelte meg. így mult el a nyár, ősz és a lé! egy része és a farsang megérkezett. A szomszédból sok látogató érkezett és a grófi lak ugy nézett ki, mint egy szálló. Heinz pedig magában üldögélt lakában és csak ritkán jutott el heasi a hangos dinom-dá-nom hire. Végre olyasmit tudott meg ami * szegény ifjúra nem volt örvendetes. Adelheid asszony megint férjhez megy ; igy Bkólt a bír, mely ugy hangzott a szegény vadász fülébe, mint a lélekharang. Erre bezárta lakának ajtaját, a grófi lak felé indult és olyasmit mormogott, a mi imádságboz legkevésbé haexonlitott. Mikor a fcaatély aljához érkezett, a hol . az ui a hegynek fölvezetett, lovag dobo-\| gását hallá és csengő nevetést, mely mint kétélű kard járta át szívét, és a hegyről ielovagolt a szép asszony hófehér paripán mellette szép. szürkén lovagolt egy gazdag, ruházatú úr, csiio^ó szemekkel nézett a mellette ügető szép asszonyra. Mintha szive akart volna a Bzép ifjú vadásznak megrepedni, de uralkodott magán; leült egy kőre és mikor a szép pár közelébe érkezett, igy énekelt : .MagaBra hág bár hold és nap: Titkos vágy röpte magasabb.* A büszke lovag me^-állitá lovát, ostorával a vadász felé mutato\'t e« azt kérdé kísérőjétől: .Mit jelentsen ez? Ki ez az ember? A grófné elhalaványodott, de magához tért hamar és szóit; „Egy őrült vadász. Gy»-ünk tovább. Félek jelenlétében.* A lovag pedig kinyítá erszényét éa egy pénzdarabot vetttt az u\'-zé en ülő embernek Heinz feljajdalt, ö> arczával borult a földnek. A pár azonban megsarkantyúzta lovát és sietve tovább rohant. A patkók dobogása már rég elhangzott, mikor a szerencsétlen fölkelt a földről. — Letörte arczárói a port. fejébe nyomta süvegét éa az erdőnek inault. Járatlan utakon ment tova, mig beesteledett Akkor azu\'án egy fa alá feküdt, kopó- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. z)a lai közlöny. augusztus 14-én. 1884. közelebb egymáshoz, ennek hallatára is undorral fordul el a könyörüle tesség szánalom érzete azon tigrisek\' tői, kikben a vadság oly gyökeret tudott verni, hogy ki tudják szúrni az ártatlan gyermek szemeit, hogy vele koldulni járjanak ! Megjelennek a tisztességes emberek közt, hogy részvétüket igénybe vegyék; ki merik mondani arczpirulás és lelkiismeret furdalás nélkül az Isten szent nevét, hogy emlékeztessenek bennünket a nyomorultakra, s a rongyokba takart béna gyermekekre hívják föl ligyelmünket. Megjelennek nyilvános helyeken, hazudnak szörnyű dolgokat, mesélnek hihetetlen regéket arról, kogy mint lett c gyermekből púpos, sánta, vak. süket vagy nyomorék? Vásárokon, búcsúkon és sátoros ünnepek alkalmávaT^százával bújnak elő, úgyszólván a főidből e nyomorék alakok, kiket szintén nndort keltő módon eltorzított vén koldusok vezetnek a járó-kelők elé siralmas panaszok közt: alamizsnáért esdekelve. El kell rémülnünk ennyi nyomorék láttára, s ami még fájdalmasabban esik, föl kell háborodnunk az ember-telenségen. mely annyi nyomorékot adott a társadalomnak, mert e támolygó alakóknak J/3át bizonyosan emberi Kéz tette készakarva bénává egészséges gyermekekből! Igazán különös, hogy ezekre nem gondolnak a hatóságok, pedig ha szorgalmasan utána néznének és elővennék a vén gonosztevőket, hogy kivallassák és igazoltassák velük, hol vették a sok béna gyermeket, hogyan tőrtént kezük-lábuk eltörése, szemük fényének elvesztése: bizonyára borzasztó dolgoknak és vandal kegyetlenséggel végrehajtott bűnöknek jönnének nyomára. Hányszor olvassuk a lapokban, hogy 2—3 éves gyermekek tűnnek el nyomtalanul és sohasem kerü\'nek elő Az ily gyermekeket rendesen c szörnyetegek rabolják el és csonkítják meg, hogy legyen mivel keresni kenyerüket. Minden ilyen eltorzitott gyermeket vezető koldust szigorú vallatás alá kellene venni, s addig kutatni a gyermek múltját, mig kide rülne, vájjon csakugyan az ö gyermeke e az, nem bűnös erószae miatt lett-e ily nyomorékká ? Vájjon hány embertelen szörnye teggel szaporodnának börtöneink, s vájjon hány tudná- igazolni, hogy a béna koldusgyermek nem valamely epedő szülő egyetlen megcsonkított magzata-e, ki után még most it hullanak az édes anya keserű kőnyei? Dr. ETHIKUS Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1884. évi június 26-án tartott rendes és junms 27-én tartott rendkívüli közös üléséről. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi úb purkamarának ISS-Í évi június hó 2fi án i ártott rendes közös üléséről. nyegébe burkolózott és a fáradt ember tagjaira leszállt az álom. Alom nélküli álmot aludt egész éjjel, mig a reggeli hideg fölkelte, de akkor egész baja előtte állott és ördögi arczát tnutopatá felé. rOb, ha feledni tudnék; — szólt — „ha feledni tudnék. Van egy forrás, melynek vizéből ha inunk, minden multnsk emléke ki vesz, leikunk ból. Ki mutatja meg nekem a forráshos vezető utat? „Hohó! —szólt melletteegy hang" — azt a vizet, mely feledtet, ismerem és tudásommal szívesen rendelkezésedre állok." Heinz a hang felé tekintett, egy kopott öltözetű fiatal embert látott. Saruiból kiváncsian tekintettek ki lábujjai. A fiatal ember mint utazó tanuló mutatta be magát és folytatá: „A feledés vizének neve L^tbe és Görögországban ered.Oda kell hát utaznod és helyssinén a továbbit ki lehet tudnod. De ha könnyebben akarsz boldogulni, kövess a „kék szÓll^fc.-tu-be. Nem messze van. Ott majd a korcsmárosné ád a feledés vizébőí, feltéve, hogy erszényed nem oly lapos miát az enyém. Igy az utas. Heinz felkelt és követte az erdei korcsmába. Ott elittak kettecskén egy egész nap és fél éjjel és mikor éjféltájt egy nádra dűltek. Heinz elfe ledte a \'mi szivét nyomta. Hanem a felkelő napvilág meghozta a kinzó emlékezetet, még főfájást Ís hozzá. Akkor azután kiűzette, a mit elköltöttek, elbúcsúzott a deáktői és tovább ment. „Oh, ha feledni tudnék" — sólt me net közben éa öklével csapkodta homlokát. — -Meg kell a forrást lelnem, vagy megőrülök". Jelenlevők : Müller Paulin kamarai elnök ur, mint elóüló; a kamarai tagok közül: Bader Gusztáv. Barth Tóbiás, Cseke Ágoston, Friedrich Lajos, Gallauuer Antal, Krauaz Károly, Kugler Henrik (alelnök), L-nck Gyula, MarkiJóssef,Meller Manó, Ottopál Alajor, Kitter Vilmos, Schsffer Antal, Schne;der Márton, Sel-tenhofer Frigyes, Thieriog Lajos, Weiss Józs. E. L., Zsttí Károly soproniak, Frei-berger János kismartoni s az iroda réssé rŐl: Scbiod !er Ferenci titkár, Wetser Antal segédtitkár és Kirchknopf Frigyes fogalmazó. Az ülés kezdete 3\'/, órakor. 142. Megnyitván a gyűlést, elnök ur mindenekelőtt as utolsó rendkívüli gyűlésben választott hódoló küldöttségnek ó cs és spostoli királyi Felsége által történt fogadtatásáról tőn j-lentést. O os. és apostoli királyi felsége hamara képviselőit f. évi májas hó 31-én Sopronban való legmagasabb időaése alkalmsából, legkegyelmesebben el fogadá s a küHötlség szónokának hódoló szavait következő beszédben kegyeskedett feleletre méltatni. „Síirésen látom az urakat, miután megelégedéssel hallottam, hogy as ipar, különösen annak némely ága, ezen kerü-letbeu virágzó fejlődésnek örvend. Keminylem és óhaj\'om, hogy a Irg-ujabb időben létrejött ipartörvény esen ft-jlód^st méginkább előmozdítandja, a mint azt a becsületes munka megérdemli s az egész orsság java megkívánj i.* A kamara tennti, valóban királyi szavakat lelkes éljenzéssel hódolatteljesen tudomásul vette 143. Ezután elnök ur azon kérdést veti fel: van-e valakinek a t. évi május hó Io-én tartott rendes s ugyanez évi május bő 26-án tartott rendkim i közös ülésről felvett s kíki kezén levő jngyzö-könyvek ellen kifogása. Kifogás nem tétetvén, esen jegyzőkönyvek hitelesítetteknek tekínte\'nk. 144. A most már felolvasott ügyforgalmi jelentés szerint, az utolsó rendes közös ülés vagyis f. évi május hó 15-ke óta 425 beadvány érkesett az iktatóba a nyert szabályszerű elintézést. 205 átirat iparbejelentésekkel; 61 árjegyzék élelmi sserekrŐl; 2 vasat! körözvény uj díjszabályok életbeléptetése, a gyors és teheráru forgalomban eszközölt változísok és uj vjsuti állomások megnyitása tárgyában; 2 jegyzék a magy. kír. vámhivataloknál be- és kivitt árumennyiségekről; 17 átírat bejegyzett és törölt ősegekről; 7 átirat kamarai illetéklajstromokkal; — értesítés kereskedő és ipartársu latok megalakulásáról; — bizonyítvány kincstári szállításokra vállalkozó ceége\'k^megbisb a lósága ró! ée száll: ási képességéről; 1 átirat kiállítások tárgyában; 1 megkeresése, a katonai kincstár részére szálli ott czíkkekért felszámi\'ott árak helyességének bizoQyjtáaatárgy»bn (Folytatása következik.) Az uton egy vén, félig kihalt fűzfa állott a fűzfán pedig egy holló. Ez a ma-gátus vándor felé tekintett és figyelmezett rá. „Te világlátott madár" — szólt a vadász a hollóhoz, te tudsz mindent, ami a földön történik. Mónd meg, hol a feledés vise ? „Ast már magam is szeretném tudni," — ssólt a holló — ahogy én is ihatnám belőle. — Tudtam egy fészket, melyben két kövér fióka volt ; és amint tegnap meg akartam némi, hogy a kedves kicsikék mit csinálnak, hát arra már a menyét ellopta a fészket tartalmastul és nekem semmit sem bag\\ ott. S most veszteségemre kell gondolnom, akár m-rre járok. De ha feledés vizét tudnám! Hanem tudod mit ? Menj az erdei asszonyhoz, as többet tud, mint más ember és talán a feledés vizét is" Akkor aztán teirta az utat. Heinz meg köszön\'e ós tovább ment. As erdei asszony honn volt, konyhója előtt ült és font és bÓIiotgatot; őaz fejével. Mellette szürke, zöld szemű macskája volt, mely lábait nyalogatta és dorombolt. Heins as öreghez lépett, tisztel etelje-sen köszöntött év elŐsdá kérelmét. „A feledés vizét ismerem", — szólt «a erdei aaszony ; „és nem is akarlak — jaegéay fiú — a forrástól távol tartani. Hanem ingyen a Krisztus koporsóját aura őrzik. Ha azon értékes folyadékból egy pohárra! akarsz, előbb három munkát koll végesned. Akarsz-e V" „Ha tudom." „Nem kivánok lehetetlent tőled. Először vágd ki a házam mögötti erdőt. Es az «lsŐ dolog.- Az ifjú beleegyezett. As asszony fejszét nyomott kesébe és a dolog helyére .Többet észszel mint erővel. — Ferenex bácsi értekezése, » kisbirtokosok viszonyaihoz alkalmazott mezei frnzdálko-disrol. — Irta: Pataky Géza. Ily gabonatajt tehát folytonosan ker-tileg kell mívelni sorba vetve többször kapálni, a már megért gabona kalászok bői a legszebbeket mindig -kiválogatva újra nemesítés vetett elvetni a többit ptdig vetőmagnak a hpsönséges mivelés-hez elvetni. Ha tehát egy nyolcsad tel kss gazda reá szánja magát, bogy fél hold búzaföldjében nemesített buzafajt termeszt, ez által azt nyeri, hogy fél hold földjén annyi terem mint másnak \'gési hold földién, továbbá a mivel az ilyen nemesített busát vető magul nagyobb birtokú gazdák a-étszeres áron is örömest megvesznek, vagy kétszer annyit adva a közönséges busából érte kicserélik, s igy a fél holdnál annyit kapott mint más két holdról. — Szorgalmas és eszes gazda is elmondhatja, ha kicsiny a földem megtoldom szorgalommal. Továbbá még más uton Ís megtoldhatjuk földeinket, csakhogy félre ne értsenek ám azon b-m Öcsém uramék, nem ugy értem a föld megtoldsat, mint Ka-pardi Gábor uram értette ki ugy toldotia meg, hogy szomszédja földjéből jó darabot elsz&ntott. As én föld megtoldásom igaz uton ódon alapult ugyanis tudják kegyelmetek, hogy mezei földeinkben a kuko-rtcza szeret teremni, mert mezőnkön ke resztül folyó patak vise a levegőt hunit; és sok vis párával telni, mely as éjjé lenkinti harmattal a kukoricza tövéhez szivárog. Ha mi a aukoricsa sorokat kevéssel ritkábban bagyoők és minden kukoricza sor között egy sor káposztát termesztenénk azt tartom semmivel sem teremne kevesebb kukoriczánk mint kissé sűrűbb sorokkal mert annál szebb fejeket hozna a kukoricza, Hát a sorok között termesztett káposztából míly szépen pénzelhemóol, fáradság s munka pedig Ceak kevéssel volna igy több mint káposzta termesztés nélkül. E végre nem kellene egyebet tennünk mint minden gazda kinek a patak mentében van tagja egy visvezetó csatornát késsitene, melyen vizet a patakból kivezethetné öntözés égett szárazság idején földjére. Továbbá a kukoricás között lehetne még egy dalt területen ezukor és seprű csirokot is termeszteni, melyet magjától megtisztítva léire eltéve, télen csinos seprűknek elkészítve sziate jó pénzért árusíthatnánk e\'. vezette, Heinz nyújtózott egyet és megforgatta a fejszét, és minden csapásnál, melyet áfákra mért, ast gondolta, hogy vetélytársára vág, és a fak recsegve hullottak le \'erőteljes csapásai alatt, éa az a recsegés jó hatással volt a szegény ifjúra. Igy érkezett meg as est és Heinz étek után nézett, mert nagyon éhes volt. Nem is kellett soká várnia, mert as erdei asz-ssony házából egy női személy közeledett, ki egy kosarat tett az éhes favágó elé. A mint Heins körültekintett, egy gyö nyőrü, szőke teremtést látott maga előtt, kinek haján a lenyugvó napvégsugarai játszadoztak. Az erdei nő leánya volt. Szelíd szemekkel nézett az ífju, sötét tekintetű vadászra, és egy ideig megállt előtte. De mikor az nem szólt semmit, ismét eltávo aott. Heins evett és ivott. Azután tenyű-ágakból és mohából ágyat készített magának, lefeküdt és álom nélküli álmot aludt. De mikor a aap felkelt, bánata ia felébredt. Akkor azután fejszéjéhez nyalt és neki rontott a fáknak, hogy egy órányira hangsott as erdő erőteljes csapásaitól. És mikor este a szép\'leány as étellel megjött, Heins már nem nézett oly sötéten, mint előtte való n p. és mivel érezte, hogy valamit mégis k llene mondani, így szólt: Szép időnk van ma." Mire a leány szt mondta: .Igen, nagyon szép időnk van;" azután intett fejével és haza indult. Igy mult el hét usp egyik ugy mint a másik és a hetediken az utolsó fa íb le-dűlt már. Az erdei asszony eljött és szt monda: — .Most a második dolog következik". Akkor azután a fagyökereket kellati a vadásznak kiirtani, a földet fölásni, magot vetni és palántát ültetni Ehes két Ekkor már nem állhattam tovább — l lelkesülten fnlkiáll\'ék. Éljen! Fereno bácsi sokáig! Ón még is csak megoldotta a gordiusi csomót, S kesét szorítottunk vele többen. De ó tagadólag intett fejével s monda: „még nem egészen oidot -tam meg mert még a kivitelről nem szóllottam". Föntebb már ció volt a jó vető mag ról és a jő földrőt ií. Sok fiatal tapasztalatlan gazda ast hiszi, hogy ha földjét jó vastagon megterítette trágyával — eleget tett gazdui kőteleségének, t a jó termésnek már meg van az alapja vetve. Oh még korántsem. Sőt a trágyávalJgen meggyőzött szántóföld többnyire gazos szemetes és laza terraéat U>* hozni. Ugy jár az gabnaféle veteménye a túlságos légeoy tartalma tápanyagot tartalmazó trágyával, mint ha valakit folyton csak krumpli-féle eledellel tartanának, mindamellett elegendő jó hasban volna és jól nézni ki * ereje még sem volna a munkához. Hogy a növény a földben levő tápanyagokat feldolgozhassa szüksége van a földbea levő némely savakra és sókra is; a mit as igen megtrágyázott föld nem bír neki kellő mennyiségben szolgáltatni. Mit tegyünk hát ily esetben, ha bővében vagyunk a trágyának a szeretnénk szántóföldünket bőven megtrágyázni, de félünk a gabonánk megdülésétöl. Ezen édes ifjú barátaim agy segítünk, hogy fokonként mélyebb és mélyebb szán tást adunk földünknek. De egyszerre ootn szabad sokat altalajból as ekével félvetetnünk, csak annyit menyit a tőidben levő trágya felgyős nyelni. Ha már annyira meggyőztük földünket trágyával, hogy az ekével a termő földréteg oem bírjak- elegendő mélyen felszántani, ekkor ugy segítünk magánkon, hogy egy mélyítő nkével, melynek kormánya helyett egy vas nyélen álló hegyes kapa forma lapos vasa van, as előtte járó kö zönséges vasekével húzott barázdának fenekét még feltaratjuk, vagyis megla zitjuk s as igy meglazult alsó réteg is eltelik a -trágyából az esővizével alá -mosandó tápanyagokkal. S as ily mélyen felporhanyított földdel két félét értünk el. Először is a gyökerak mélyebben halhatván le a tápanyagokkal bővel kedő tág földbe, a gyökérzet nagyobb felülettel érintkezik s növényi tápaoya gokat képező sókkal és korhanynyal, tehát többet képes is felvinni ezekből, mi a buja tenyészetet fogja elősegíteni, másodszor a mélyen felporhanyított föld több esőt képes elnyelői,s az elnyelt visel pedig miután a laza földben a haj-szálcső vonzás meg van szüntetve, nem párolog el oly hamar mint egyébbként s a növény gyökere még tartós szárazság után ís találna a földben elegendő nedvességet. (Folytatása következik.) ¦ Hármas öngyilkosság. Kínos megdöbbenést keltett városunkban — Írja a .Pozsony vidéki Lapok" — pénteken reggel as a hir, bogy a megelőző éjjel 2 katona és az egyiknek neje golyó által vetettek végett életüknek— Azöngyil-kosok nevei: Hofer Igoács 102. esredbeli kapitány és neje, továbbá Glück Mórica hét kellett. Minden este megjött as erdei asszony leánya a bevégzett napi maoka után, elhozta az enni valót és leült melléje egy fatörzsökre éa hallgatta i mit beszélt Heinz a világ folyásáról és mikor vége volt az elbes élésnek, kis kezét nyújtó Ltaa mesélŐnsk s ast mondta: „Jó éjt, kedves Heins.1 Akkor azután visszament > házikóba, a vadáss pedig ágyába ment és csakhamar elaludt. Mikor a két hét letelt, megint eljött az erdei asszony, megnézne a munkát, megdícséite a szorgalmas ifjút és szólt: Most a harmadik dolog következik. Egy hasat építs a levágot fából, két szoba" val, éa ha majd ast is elvégezted, meg kapod a feledés visét és azután mehetsz, ahová akarsz." Ács lett tehát Heins és ssép házat épített a füréasazei és fejszével. Csak lassan haladhatott a dolog, mert legénye nem volt a mesternek, de es tetszett neki, mert nem volt kedve ellenére a zöld erdőben való tartózkodás, és legszívesebben as erdei asszonynál maradott volna. Régi bujára gondolt még helylyel-kössel, de csak úgy, mint valaki, kinek goooss álma volt és másnap örvend, hogy felébredett. Minden este eljött as erdei ass szony leánya, és akkor aztán majd vi dám vsdászdalokat énekeltek, majd a válás és vissontlálas dalait. Igy mult el két hónap. A ház késs volt tetőtől-talpig. A tetőt fiatal fenyőt tűzött Heins, a lány pedig fen} ÜbŐl készült koszorút tett rá Ós díszítette fel a falakat. As öreg asszony oda jött mankóján, hogy a késs munkát megszemlélje. Igen ünnepélyes forma volt és a faragott kehely volt kesében, benne a feledéi vise. 102. esredbeli közlegény as 1 ső századból. — Sokan e két öngyilkosságot össse* függésbe bosták. Es a combina\'io azonban égessen alaptalan. Mí teljesen meÜbizható forrásból a következő értesítéseket vettük : Glück Móricz Öngyilkossága egészen különálló dolog, ¦ nevezett közlegény szigora fegyelmi büntetéstől való féltébén követte el azt. — A másik eselre térve Hofer kapitány egy idő óta zavart anyagi viszonyokkal küzdött. Es képezi az öngyilkosság alapokat. Ugyanis fi reá volt bisva a legénység élelmezése, ¦ e czélra nagyobb előlegeket kapott, bogy az élelmezésről 10 napra mind\'g elírw gondolkodjék. — Legutóbb azonban a szokásos Összeget, a mely különben oein volt épen nagy, nem fisette ki, a mirót az ezredesnek azonnal jelentés tétetett. — As esetről a tisztikar is értesülvén, atolsó este felszólította Hofert, bogy mondjon le kapitányi rangjáról, akkor lefizetik helyette a hiányzó összeget. — Hofer meggondolásí időt kárt és eltávozott. Hasamenvc nejét is értesitette a dologró1 és együ\'.t tanáea-kostak. — Rövid idő múlva ssolgáját ip-jira Dísdar Gábor petriojei kereskedőre csimzett két c orosg és egy sürgöny feladásával, és e?y Schlaucb Karolin úrnőre, neje barátnőjére csimzett letelnek reg. geli 5 órakor leendő átadásával bízta meg, a "Zsigának pedig egész éjjelre szabadságot adott, a mit ez nem is késett felhasználni.Igj maradtakegyedül as öngyilkosság pillanatára, melyre hogy előkésvü -tek axounsn is világos, hogy Hoferné még as este egy hely beit kereskedésben finom csipkéket és egy revolvert vásárolt val. Odahaza aztán több levelet írtak, mikből as egyik Stankovits ezredesre a többi ismerőseire volt csimesve. — Hoferné ezután levetköve felöltötte legszebb háló-köntösét és lefeküdt az ágyra. — Ekkor férje egy jól csélzott revolverlővéssel agyonlőtte. — A lövés a ssiv kőaepébe talált, úgy hogy a nő rögtön meghal.. — Férje ezután a halott szemeit lezárta, a ruha ránozait szépen elegyengette, azután önmagát lőtte agyon. — As inas reggeli yjB órakor tért vissza a nagy Vödrícz utcsa 5 szám alatt levő lakásra Ast hive, \' hogy még alusznak, gyanútlanul távozott éa el vi\' te a már emiitett levelet Schlauch Úrnőnek. — Nevezett uroő a Hoferné által irt le-eletfelbontva, legnagyobb rémületére azt olvasta, hogy a kapitány caneje éjjelre öngyilkosságot lerv-slek és kérik Ő\',h«gy 6 éves lánykájukat vegye gou-dosása alá addjgra, mig annak nagyapja megérkezik. — Rfgtöo közölte az esetet egy ismerős tiszttel és lányával, s aztán hárman együtt Hofer lakására s«ettek, hol a még minden gyanú.Ián inasra zárt ajtókra akadtak. Az ajtót lakatossal kinyittatták és borzassió látvány tárult nemeik elé. A gyertya még égett. Az ajtóhoz közel egy matraezon heverve háló ruhában találtak a tapi ányt és nejét, mindkettőt átlőlt mellel. — Vérzésnek nyoma alig volt, arczaikrol inkább nyugalmat, mint erős halálküzdelmet lehetett leolvasni. Hofer kezéban eg\\ revolvert tartott, neje pedig kis leánya arczké-pét A kís Tiniké mitsem sejtve, aludt ágyában. — A házastársak ágyai az egyiket kivéve érintetlenek voltak: az egyikről as a matract hiányzott, a mely a túl-dfln feküdt. Az asztalon mint már említettük, hat levél feküdt. A levelekben el „Te a három munkát, melyet rád róttam", monda, elvégezted és most vedd el jutalmadat. Vedd esen kebelyt és ha atolsó oseppig kiürítetted tsrtalmál, akkor ámult emléke meghalt lelkedben". A vadász habosva nyujtá kezét a kehely után. .Igyál,mondáaz erdeiasszony és feledj mindent." .Mindent?" .Igen mindent, előbbi bánatodat, engem éa — — — — .És engem is", monda a szép leány s kezeit szemei elé tarlá, hogy könyei-nek folyását meggátolja. Akkor azután az ifjú megragadá a kt-helyt, erősen földhös csapta, hogy as it.; ezernyi cseppekben hullott szét a fűben és ast monda; .Anyám én nálad maradok !* És mielőtt számot adhatott volna magának hogy miként történt, as ifjú leány keblén feküdt és a boldogság ki>-nyeít bnllatá. És a ták su\'togtak, a vetések meghajlottak a lágy szélben, a madarak énekeltek a galyak között, és a kandúr dorombolva járt a boldog pár körűi. A legkisebb fáradság nélkül változtathatnám as öreg erdei asszonyt egy ssép tündérré, leáuyát herczegnŐvé és as ajionoan épült hasat csillámló fényes palotává. De bát marsdjune meg a valóságnál, hadd maradjon miden a rég ínéi. Valami csodálatos dolog asonban mégis történt. Ott, bol a feledés vizének egy cseppje a földre lehullott, ott egy kis virág nőtt ki a földből égkékssinü szemekkel. A virág elterjedőit későbben az as egees országban, és aki nem tudja e virágot hogy hívják, annak nem Íratott es a kín történet. — ¦. — r." HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY augusztus 14-én 1884. uéiéat kér teltéért ée hangsúlyozza, hogy nejévei együtt örömest halnak meg és -vermeké számára atives gondosáat kér. — Sztankovics ezredest pedig megkérte, hogy a temetésről gondoskodjék. A helyszínére hívott orvos. dr. Stern, mar csak a beállott halált konstatálta. A helyssinén csakhamar egy Lerch őrnagyból, Köetös haduirából és S tisztből álló bi zoltóág jelent meg, kik az esetről jegyzökönyvet vettek fel >k kisleányt iskolába küldtek.a lakást pedig bíróilag lezárulták. 10 órakor a hullákat a kitonakórhaz bonczkamrájiba szállították hol a hivatalos bonczoláa in ege j letett. A szerencsétlen házastársak temetése ma délután ment végbe a Szt. Aodrás teme.iő hallotUB házából fényes katonai diszssel. A 102. ezred és zenekara nem különben a tisztikar éa nagyszámú közönség képezte a kíséretet. Hofer különben remi-- életit ember volt, de a szerény tiz«tédböl (nejénrk nem voli kauczíója)csak nehezen vihetett rangjának megfelelő háztartást. — A kis leánykát. Schlaueh urnfi magához vette. Jővöjéi különben már az is biztosítja, hogy ezertn-csétlen anyjának (házassági óvadék he lyett) különös kegyből a Ferencs József özvegy alapból 600 Irt évi járadék lett engedélyezve, melyből a kisleány 1^ évéig évi 300 Írtban fog részülni — Tiz ev nullra. Valóban megható ünnepély tolyt le városunk falai közt, t. hó 3-án — olvassuk „ Veszprém\' laptársunkban. — E napon adtak egymásnak találkát a veszprémi gymnáziamnak 18"3/\| évbeli növendékei, hogy eztel beváltsák tiz év előtt tett fogadásukat .... Mily nemeflen érző, nagy szive lehetett annak, a ki nem tudott megbarátkozni az elválás rideg gonodolatával a nem tudta addig szorongó szivének lázas dobogását lecsöndesíteni, míg társakat nem gyűjtött maga köré. társakat, kiknek szivét szintén a baráti szeretet dobogtatta^ társakat, kik megfogadták, hogy, hacsak szivük meg nem szűnik dobogói, tiz év múlva viszont k egymást ! .. . A kitűzött nap »!érk-7elt s a volt tanuló társak közül Sít et hozott ösBze a baráti szeretet és a buldog ifjúkor eroléae iránti kegyele. Reggel V3IO órakor a piaristák templomában hála-is.e^tisztelet tartatott, melyen Ugy a miséző pap, (Dr. Békcffy Kernig) roiot a mínistraosok, (Dr (_) .áry F. éa Köszeghy József) meg az orgonista és kántus is az ünneplik eorából ksrült ki. Délben 1 órakor baukett volta .Korona" szálló nagytermében, melyre a volt lanu-Ictarsafcon kívül, Lévay Imre főgyraná- ni. igaiga\'ó, a . Veszprémi Közlöny u — é-» Hegedűs János, a , Veszprém "azer-keezLője ís hivatalosak voltak. Pompás másztok ban nem volt hiány. Az elsőt Lévay Imre tartotta. Megható szép szavai, igazán szívhez szóltak. Dr. Mígyarási Inczét éltette, mint a veszprémi gymnáziura időkort igazgatóját. Szóltak még Dr óváry Ferencé. Dr Bék«-ffy Rémig, Katz Lajos, Steiner József, Köszeghy József, ki csaknem egy óráig tartó humoros felkoszön-töjüben, a diák elet kedélyes epizódjait elevenítette föl s általános derültségben tartotta az egész táraságot; végül Lej-tényi Sándor (Lévayra)éa Hegedűs János az ünneplőkre mondottak toasztokat. Dr. liékeffy indítványára gyűjtés is eszközöltetett, mely 70 frtot eredményezett. Ezen összeg 10 évig a veszprémi takarékpén-tárban tokéaittetik s tiz év múlva, vagyis 1S94. évi augusztus haviban tartandó ujabb Összejövetel alkalmával, melyre a (Rostás).Holczinger Imre, tanár (Tata,) Kenessey A\'adár, joggyakornok (Veszprém), Lakat János, földbirtokos (Vflo-nya). Köszeghy József, joggyakornok (Veszprém). Dukavits István, joggyakornok (Vearprém).-Sleiner József, joggyakornok (Veszprém). Dr. Ováry Ferencs, ügyvéd, (Veszprém) Kals Lajos, segédlelkész (P. -Teszér). Hindler Károly, gazdatiszt (P.-Sárosa). Hooz Lajos, városi hivatalnok (Veszprém). Závodník Mihály, tanár (Pécs). Závodník Ede, gyógyszerész (Veszprém). Weisz Sándor, tanár (Veszprém). Pongrácz Béla. gyógyszerész, (Budapest). Lnjiéuyí Sándor, tanár (Budapest). Meíssuer Lipót kereskedő (Veszprém). Megyesi Imre építész (Veszprém) — Baleset. F. hó 3-án a Hévíz caa tornának azon részében, mely szegények számáraingyen fürdőül szolgál Tóth Anna 18 éves bajádon d. u. 3\'/a órakor fürödvén, ott a többi fürdő szegények által pár óra :nulva a korpába betapadva halva találtatott. A helyszínén teljesített vizsgálatból kiderült, hogy a leányt édeaany javittea Hévizre,a fürdőbe iaŐ kiaért«be, azonban fél ora múlva ott hagyta s Vöra-re haza távozóit, alig ért asonban Cs. Tomajig s ott egy ismerőséhez betért, mi-dón leányának szerencsétlenségéről Őrlésűivé visszamnn\'. — A megejtett orvos rendőri vizsgálat szerint a leány gyomra péppel tuleágosan tele találtatott s a halál okául az állapíttatott meg, bogy a leány nagyon tele gyomorral menvéo fürödni, a vízben elalélt a eszméletlen állapotban sülyedt a víz alá anélkül, hogy a tőle alig 0—7 lépésnyi távolban fürdőket segítségül hívhatta, vagy azok a beleesetet észrevették volna. — Yelenczci ej Balaton-Füreden. — Bala on-Fűreden f. hó 5-én féDyes velen-czei éjt rendezett dr. Szíklay a Balaton egylet titkára. Ily élvezetben már rég^n nem részesült a íürdőközönaég. Az idő ia remek volt, a ló !ükörsima, az ég teljesen tiszta, a hold által ragyogóvá varázsolt víztükör, melynek nem látszik as égi vi lágitásban a tulsÓ partja, ugy hogy valóságos teugeri képet nyújt, már maga varázserőt gyakorolt. Este kilencz órakor indult e! a lamp.onnal .feldiszitett 14 csó nak, elől egő csónakon a czigányzenével Az andalgó zene mellett mintegy 1500 lépésnyire mentek a hajók folyton félkörbe baladvá. Tündéri látvány volt. Félórai hajózás után a csónakok megfordultak ; a parto^ egszerre felszálltak a röp< pentyük, majd ¦ napok, csillagok és a tűzeső kápráztató fénye, a színes bombák durrogása, mely viezhangsott a hegyekről elragadtatással tölte el a közönséget, mely\' nek csekély része a gőzhajó hídján foglalt helyet, nagy része azonbao a parton okozott nem éppen kellemes tolongást. A ¦üiijá\'ék fénybe burkolta a Balaton-partot. A csónakok közt több bátor hölgy standolinon siklott ide s lova. Tizenegy órakor még mindig népes volt a part, — MeghlvÓ. A zaiamegyei általános tanítói testület rendes nagy gyűlése í évi aug. hó 2 j és 27-ikén Keszthelyen fog megtartatni, melyre a tagok és tanügypártolok liaztelettek megbivatnaú. Az előér\'.ekezlet délutáo 6 urakor, a közgyűlés \'27-ikén -éggel 8 Órakor az elem: fiu iskolában veszi kezdetét. Tárgyak. 1 A gyűlés megnyitása. 2 Elnöki jelentés, a tantestület évi működéséről. 3. Emlékbeszéd, Któb Pal Zalamegye néhai tantelü állomásaitól Keszthelyig és vissza f, év aug. 24-tő! 30 jg Igazolási jegyért a köz ponti elnök böz Sümegre kell fvrduioi. A bol tehet, czél&zerü lenne ha jelentkezés jköri elnökök utján együttesen történnék. Keszthelyre érkezők, az elemi iskola helyiségénél száilásolási jegygyei fognak elláttatni. Ismerkedési es\'ély Níeszner vendéglőjeben, ebéd ugyan ott iesz. A viszontlátásig üdvözlettel: Süroegh aug. 9. 1884. BáoÜ Alajos a megyei \'anlestÜ-let elnöke. — Nagy zivatar és jégesó. Üszö-ghön és ettől keleti irányban iszonyú zivatar duit. A rohamosa < hömpölygő nagy víztömeg as űszöghi vasúti állomáson a síneket némely helyen egész gy lábnyi magasságban b-üszap-ilta. A mint aztán a sötét fellegek Fazekas-Boda, Püspök Lak, Geresd stb. községek határai fölött elvonultak, eaő helyett oly bőségben és nagyságban hullottak alá a jégdarabok, hogy e zivatar közben a kocsin való közlekedés ís teljesen leheletlen volt. Mondanunk sem kell, hogy a eég sz illető községek határaiban a sző-jőterméai tönkre tette. Hai szamunkhoz van mellékelve jelenlevők szerződésileg kötelezték magú-I gy élője fölött; Udvardy Ignács ur, polg. kai, egy szegény sorsú, jó tanuló, 6-ik \' igszgatólól.(Zla Egerszeg.) 4 A me —»-n— -i- -¦- • \'gyei tanszermúzeum elnöke gróf Feste ticb Benő ar jeieatésé. 5. A népiskola és a köz-gészaégt úgy, előadó Nóvák M. hály ur, szepetki tanitó. 6. A felnőttek oktatása a magyar beszéd érdekében eiő adja Valló Vilm s ur polg. isk. igazgató (Csáktornya). 7. A tulterhéltetésről, an nak képselt és valódi okairól Hoffmaon Mór úr, n.-kanissai tanítótól. 3. As országos tanítói árvaház és egyébre vonatkozó indítványok, 9. Két képviselő választás; az 1885 évi országos tanítói gyűlésre. Délután 3 órakor Békéi Ignácz ur, polg. isk. tan. bemutatja és ismerteti, az országos tanszermúzeum bizottságtól az elemi iskolák részére egybe állított hármas gyűjtemény, ásvány-, vegy- és tirméazctani szereit — Ennek végeztévé a gazdasági tanintézet,helyiségeinek meg tekintése. 1 Minden jogosait tsg láttassék el elnökök által a jaráskörí bélyegsővel jelzett üres lappal, melyre as illető tag, képviselő jelöltek közül ssok neveit ír ja kikre szavazatát atlja. A szavazatot szedő bizottság járáskörönkint fogja a ta gokat szavazásra szólitaoi, — ekként az urnánál csakis név felhívásra lehet szavazó osztályt végzett ifjúnak fog kiadatni. Ud vözlö sürgöny ís érkezett Dr. Pap Gyulától, Siófokról. Majd fölolvastattak azon volt tanulótársak leveieLkik Bzemélyeseri nem jelenhettek meg, ped g az egyik nagyon szeretett volna a családi gondoktól, habár rövid időre is, megmenekülni! (Elénk derültség;) Szalay Sándor , a .Zalai Közlöny" szerkesztője Bzinlén nem jöhetett el, hanem egy remek levelet küldött melyben oly megragadóan ecseteli caaládi boldogságát, hogy valóságos eksztázisba hozta az egézs társaságot, lévén valameny ien legény emberek. Üdvözlő, sürgönyök küldettek Dr. Magyaráas Inczé-? ek és az időkori tanároknak s szakköri néps^nrü kurátornak Nagy FerkÓ-nak. A pezsgő és a jó czigányzene olyan virágos kedvr* hangolta a vidám társaságot, h.)gy a kedélyes banké t ciak este felé ért véget. A derék vendéglőst is meg kell dioérmitik ss elegáns kiszolgálásért. A bankett urán kirándulás volt Almádiba s a részvény társaság vendéglőjében kedélyes tánczniulatságot rögtönöztek, melyen részt vettek : Thaly Láss óné, Lakat Mi-bályoé.Patzel Jenőné, Polyoody Elemér- né,Prokes Jions\'oéV^ L 8"mél?eieD % úrnők, - Lakat Mariska, Patzel Ottilia. Potyondy Mimiké stb. kisasszonyok. Azon óhajtással zárjuk be, kissé hosszura ís nyúlt leírásunkat ; eugedje a Gondviselés, h^gy tí* óv múlva, mint boldog csvlád-spák üdvözölhessék egymást o nemes ifjak, kiknek már kora ifjúságukban oly nemesen érző szívük volt! Mem lesz érdektelen, ha ide ig tatjuk a találkán megje leölelt névsorát: Dr. Békefíy Kernig, ta Akik 1—2 napra, a keasihelyí közönség által tiszteletből felajánlott szállást igénybe akarják venni jelentsék be minél előbb közvetlenül Csathó Alajos ur, rendező bizottsági elnöknél. Tudassak ast is, hány órai vonattal érkeznek a Szent-györgy-keszthelyi állomáshoz, — es esetben a tagok költségeire kocsikról intézkedés tétetik. 3. A cs. kír. déli vas-pályatársaiig 6119 sz. a árkedvezményt nár (Zircz). Nagy látván, földbirtokos \\ engedélyezett; igénybe vehető Zalamegye kál,\'valószínű,. ;.ogy sz ügyes csalók ssép össseget dugj % zsebre. — Nyári mulatság A hanyadmegyei tutoltószövetség aug. 20-án szövetségi gyűlése alkalmából Pujon táncvigalmat rendes. — Avlhnyel ffirdőbeu július 31-ig a beküldött kimutatás szerint 669 fürdővendég volt. Hamis forintosok Boszniában. Mint Szerajevoból irják, a bosim-brÓdi csendőrség e hó elsején egy Takács Antal és Talián János nevű embert elfogott amin1 hamis ezüst forintosokatadtak ki s midőn átvizsgálták őket, még 23 darab hamis forintost találtak náluk. — Öngyilkok-sag. Takács Ferencz rátőlí születésű fia. tal pincéi Szombathelyen Széchenyi vendéglő éttermében agyonlőtte magát. — Varsóban esténként most már nem igen fordulnak elő rendellenségek, miután az ulczák őrökkel vannak elárasztva. — Asszonyanarachistát fogtak el Parisban; neve Boziere. Lakásában vető-bombákat találtak. — Tanulmányi kirándulás. A budapesti kereskedő ifjak társulata Kassára tervesett tanulmányi és ismerkedési kirándulását szeptember hő közepe táján tartja meg. — A párisi igasgasigügyi palotában levő köztársasá- Kirner József cs. k. udvari pu^kaművos . gi aaoborra rá lőtt egy ember; revolvere árjegyzéke, amelyet olvasóközönségünk vak töltéssel volt töltve és igy a szobor szíves figyelmébe ajánlunk ! bsn nem csinált kárt. Mikor elfogták as — Kinevezés. A vallás és közökta- vallotta, hogy megakarta ölni a köztársa tásűgyi m. kír. minisztérium Valló Vil- ságot: alkalmasint az örül t-k házába ke-mos esáktort yái polgári iskolai igazgatót rúlt. — Éjjeli rablótámadás. Hencs a temesvári felsőbb leányiskola igazgató-j Dániel volt tébolydai ápolót három isme-jává, Pálya Mihály csáktornyai polgári\' rétien egyén a Bszeredi uiczában megtá iskolai rendes tanítót ugyanazon taninté-i madta, pénztárcáját elrabolta és véresre zethez igazgatóvá s az igy üresedésbe jött j összeverve, ott hagyta as uicza köveze-tanitói állásra Bauer István okleveles kö-{ tén. — Kómocsy József jeles költőnk, a sépiskolaí tanárt kinevezte. — — A lopás művészeinek lehet való aággal nevezni a párizsi tolvajokat; alig Petőfi-társaság alelnöke, a terézvárosi templomban tartotta egész csendben esküvőjét R tssner Adél kisasszonnyal, — séget. A franczia tolvajok legújabb találmánya a — légy felhasználása a lopás ban. Egy fiatal szép asssony sétálta bou levárdon gyönyörűen felcziczotDázolt gyermekével. Egyszerre egy előkelő külsejű férfi lép hozzá, e megemelintvén kalapját, udvanaBan figyelmezteti hogy bébéjának kalapján egy mérgesnek látszó légy van. Az anya ijedten nyul zsebkendője után, hogy elverje a legyei. A férfi Biet keztyüjével Begédkezni s mialatt sz asszony egy légy zúmögését hallj>,a férfi keztyüjével hol a vállára, hol a toarnurere, hol a hátára üt az aszazonynak csak bogy a legyet elkergesse. S végre disdatlaf mutatja ujjai között az elfő gott alkalmatlan állatot. S eszel mege melve kalapját, távozik. Az asszony azonban megrémülve veszi é&zr* pir pillanat mu\'va, hogy a „mérges légy" elvitte arany óráját és lánczát is. Beküldet&tt. De hit miért jobbak í Hogy miért jobbak mint más szerek ? Erre a kérdésre, meíyct már oly gyakran hallottunk, midőn a Brandt-féle svájezi labdacsokról volt szó, ez a válaszunk : Hát egyszerűen azért, mert nem mint a keseruvizek, sók, mixtúrák és piluiák rögtön s erőszakosan hatnak, a beleket gyöngítve s ez által még később nagyobb székrekedést okozva, — hanem azért mert a svájezi labdacsok, kelleténél jobban nem izgatják a beleket, az izmokat erősitik és lassankint minden orvosi szer használatát általában fölöslegessé teszi k. Dobozonkín t 7 0 krjával minden ismertebb gyógyszertárban kaphatók. . Vételekor különösen ügyelni kell arra} hogy minden dobozon rajta legyen a fthér kereszt vörös mezőben, mint jelvény s Brand Richárd névaláírása. malíkel hét, hogy a lopás valami uj ne-1 Nagy tűzvész pusztított Nagy-Szálokon mével ne örvendeztetnék meg a rendőr-1 Tátra Füred mellett. Gyermekek vigyá- \' zatlansága folytán 5 ház éa melléképületei égtek el. — Radvánszky Károly gö-mörmegyei sztárnyai földbirtokos, a Rimaszombaton ez év őszén megnyitandó állami földmiveléii iskolában kiképezendő egy növendék ingyenes ellátására, négy éven át fizetendő 150 frtos alapítványt létesített. — Botfáin mellett a megáradt patak vízéből Maachauer Frigyes huszárkapitány es Klein János községi bíró ssját életök veszélyeztetésével kimentettek egy részeg fővei a padlóról leesett legényt. — Dóczy Lajos kitűnően sikerült gyermek bált rendezett, melyen Ró-aav Jácsint pozsonyi nagyprépost is jelen volt."— A hOlt évad. A Wiener Alig. Zeitung a legnagyobb bécsi újság, ugyancsak meg lehet hírek dolgában szorulva a holt évadban, a mít bizonyít, az hogy egész komolyan újságolja, hogy a bécsi érsek egy lálszerejznél járt szemüveget vásárolni. — Veszett eb marta meg Kiss Lfcjoa zilahi ügyvedet; a szerencsétlenen már annyira kiü\'ött a téboly, hogy as j orvosok teljesen megmenthetitek mond-i ják. Egy rohama alatt két embert meg is sebestlett, de ezek rögtön gondoskodtak sebek kíégetésóről. —Egy gyei kevesebb. Gáspár András 1848—49-ki honvédtábornok e bő 5-én, Bihar községben, élte S1 - iát évében jobb létre szenderült. Adjon neki nyugalmat az anyaföld, melynek szabadságáért küzdött. — Földrengés. Rómában, Frascatiban éa Albánéban két izben földrengés volt. A lakosságot nagy ijedelem fogta el,* kár asonban nem törtónt. — Egy híres futó ló balesete\' Stronsián. Eszterházy Miklós gróf híres futólova megsántult, miért is gazdája a bsdeni janileam díjra bánatot jelentett, e a bécsi őszi lóversenyre történt nevezését visszavonta. A mén balesete kellemetlenül hat a aportkörökre, mert már ia számos fogadás tör;ént rá. — Elvégzett aBárbista.Wiüenbscher bécsi hóhér nagy titokban hajtotta végre a halálos ítéletet as orsságos törvényszék udvarán, Stell-macher anarchistán. A bünöf mindvf\' * megőrizte daezosságát. — A dsIdáSOb be fognak vonatni a dragonyos, illetőleg a huszárezredekbe. A kilencz gácaorssági daidás esred dragonyos- és a két horvát* szlavón dsidás esred huszárezredekké alakíttatnak at. Az osztrák-magyarsorlovas-aág e szerint 23 dragonyos éa 13 huszárezredből fog állani. — Gyilkos kisbíró. Kapos-Ujlakon & bíró fiát i* kisbíró agyonverte. A véres lett összeszólalkozásból eredt. A kiabirót rögtön elfogták a aviss-gátatot megindították. — A borzasztó szokás, hogy az asszonyoknakai orrát levágják, most igen közönséges Bombay ban ugyi hogy — mint a .Times of India" irja — igen szigorú büntetés mellett el kellett tiltani. Da semmisem fog használni csak a kilencságu korbács (macska). Az utolsó törvényssék ülésszak alatt őt ily -iset fordul\' elő s a gonosztevők három évre ítéltettek el. — A marosvásárhe. iyl törvényhatósági közgyűlés elhatározta, hogy Kosau\'.h Lajos életnagysága mellképe a közgyűlési terem számára megsse reztessók. — Vilmos fŐhercseg pénteken érkezott Gy.-Fehérvárra. As ágyutelepe-keí és a tüzérséget megvizsgálván, megelégedését fejeste ki. Délben a tisstisiart megvendégelte. — Az Iskolás gyermekek szemének ápolása végett a bajor kor mány elrendelte, hogy a ssámtanitásnál astid MrelL Ötven évig falusi jegyző. Id. Turgo-nyi Lajos, a t -agi köztisztele\'ben és szeretetben álló jegyző, f. hó 25-íkén fogja jegyzőt müködésénenek 50-ik évét betölteni. A derék jegyző ez alkalomból méltán megérdemlett kitüntetésben fogrésze-süfni a hatóságok és kartársai részéről. — Uj lap Zágrabbap. Mint Zágrábból távirják, a függe\'.len nemzeti párt elhatárolta, hogy DerencBin szerkesztésében szeptember 1-től „Südalavieche Zeitung" czimmel uj német lspot sd ki. — Nyoma veszett. Farkas János Bzeotgáli napszámos julíus hó vége felé nejét és három gyermekéi hátra hagyva, eltávozott falujából azzal, hogy Budapestre utasik munkát keresendő; éa mivel mindeddig nem adott életjelt magáról, körözik. — Uj faj ta csalást talált ki a nápolyi élelmesség. Altáviró szolgák vitték a hamis távsürgönyeket a nyaralókba s miután a távírókért a város vonalain kívül egy hr da- azelőtt azéltére használt vonatozott skocz-kázott fűzetek s táblák Bzigoruan eltil-tsndók, mivel ezek a rövrdlátóaágot elő-morditják, különSaen, ha a vonalok voröa színűek. — ASZtngálokcsütörtökön utaz tak el a fővárosból Drezdába. — Atndo-sok életkora. Lanoaster Albert kiszámította hogy a csillagászok átlsg 71 évet rtek el. Hsaouló életkorral csak a bölcsészek dicsekedhetnek, átlagos koruk73év-ug. A hírneves írók 65 és a művészek 59 évet érnek átlag.— A Sümegi zsidó te metóben három sirkövet darabokra zúztak; a tetemő kapuját pedig Összetörték.* — Vilmos császár Rudolf trónörököst* meghívta az október havában, a kelet-frieevídéken tartandó jávorszarvas vadászatokra. A trónörökös október közepén megyén Berlinbe és onnét a berlini udvarral együtt az Északi tenger vidékére utazik. — Borkivitel- Szarvasi gazdákból alakult társaság iámét földet vásárolt és pedig ezúttal Harkányi Károly nagybirtokosnak puszta-pereaí H50 holdas birtokát vette meg 140,000 írtért. Ez a harmadik nagyobbszabásu földvétel, melybe a szarvasi földmíves gazdák rövid három év alatt bocsátkoztak. — A kassai székes egyházi javítási munkálatainál egy hármas koporsóba sárt, valószínűleg a tizenhatodik század elejéről való térfiholttest maradványait találták, bíborbársony ruhába öltöztetve. —Mohamedán ügyvéd. Fili-povícsjuaszuf bégetSzerajevóbaoügyvéddé nevezték ki as okkupált tartományok számára. A bég az első mohamedán ügyvéd e tartományokban. — Mátyás király — Oláh. Ezt fodözí fel a Gazett Transylvantei nemzetisége lap legújabb számában. „Kolozsvár városa, agymond, szobrot akar emelni Mátyáenak, Magyarország királyának. A szoborbizottság megállapította a végrehajtsa módozatait. A hol a románok inzultálva voltak,ott szobrot emelnek egy románnak - — Nagy áldás. Mesei Mátéira kolozsvári lakos neje. szül. Dudái Eszter a napokban három egészséges leánygyermeket szült. — SzP- rencsétlensega tengeren. Az .Amsterdam" németalföldi gőzös Sable Izland közelében elmerült. Kétszázhuszonnégy utas és az 59 ÍŐre rugó hajószemélyzet közül három férfi és egy nő fult a vízbe ; a többiek vatamenyien szerencsésen megmenekültek. — Anarchista hajsza. A brünni rendőrség Chouna anarchistát erélyesen nyomozta. Jelenleg, a nyomozó ie-vél szerint, sgitáczíonália utazáson van Csehországon. Chounánát hír azerint anyagok is vannak. — Belgrádban, Jovano-vics tábornok elnöklete alatt bizottság alakult, mely előkéazüleleket teáz a romániai király fogadtatására. Károly király fényes kíséretében ott lesz a román hadügyminiszter is. Felvétel végett e hónap 24 dikén érkezik Oraovára a Ste-fao cel Mare királyi yaebt és a Grivícxa ágyúnaszád. — A gallczlal árvízkárosultak felaegélyezésére as osztrák kormány 800,000 foríaiot tett folyóvá, mely összeg egy része vissza nem fizetendő segélykép, egy része pedig ü év alatt vissza-térítendő kamatmentes kölcaönkép obz-tatík ki a segélyre szorultak közt. V asuti menetrend. íiilul Kanizsáról. - Reggel. Pragerhof 5 óra 20 pereskor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 2S „ gyorsvonat Budapest 7 óra 20 » kevertvon. Bécsújhely 6 Óra 35 , poBtavonat Délben. Budapest 2 óra — perczkor poitavonat Pragerhof 2 őra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 „ postavonat Barcs 2 óra 25 - pOBtavonat Este. Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ poatavooat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujh. \' 12 óra 5 „ postavonat Merik Kanizsára. Reggel. Bécsújhely 4 Óra 8 perczkor postavonat Budapest 4 óra 45 „ postavonat Fiume 5 Őra 52 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 - gyorsvonat Délben. Sopron 1 óra 48 pereskor postavonat Pragerhof 1 óra 15 , postavonat Barcs 1 óra 40 „ postavonat Budapest 1 Óra 59 „ postavonat Este. Budapest 9 órs 50 perczkor kevertvon. Bócaujb. 10 óra 26 „ postavonat Budapest 10 óra 55 , gyorsvonat Pragerhof II Óra 35 -, postavonat Barcs 11 óra 25 . postavonat Lapvezér és kiadó: SZÁLAt SANDOB Feleifi. tzeríesni : VASS ÁLSOS. L.ptul.jaoDQ.: WAJDITS JÓZSEF. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 14-én 1884. 1050. sz. tk. 1884 . Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Zakál Henrik Ügyvéd állal képviselt M-yer testvérek kereskedő czégnek, H-rjavecz Ferencz ée nije Rozsra Alojzi csák\'ornysi lakosok ellen U7 trt 76 kr. tőke b jár. iránti végrehajtási Ügyében a nagy-kanizsai királyi törvényszék bei tartozó ezen kir. járásbíróság területén levő. a Csáktornya: 596. az. tjkvbsn A f 13G/a. helysxineléei sz. a. felvett es az adó alapján 840 forintra becsült ingatlan birtok, ugyan eset. összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10 százalék bánatpénz letétele kötelezettsége mellett, ezen kir. járásbíróság teiekkr, osztályánál 1884-ík év szeptember hó 20-ik napján d ¦. 10 órákor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebbárverési feltótelek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a csákiornyai község bírónál bn\'e-kínthetők. A kir. járásb mint tikkönyvi halóság. Csáktornyán. 1884-ik évi márczius 15-én. 2232 l-l :.\'U. sz. tk. SiT 2233 l — l. árverési hirdetmény. rt csáktornyai kir. jírasbiróaág. mint t-Iekkönyvi hatóság részérő! ezennel közhírré tétetik, hogy Szy Sándor ügj véd által képviselt Nóvák G\'bor és neje martinisoveczi lakósoknak Kercsar Gy. pernyaki II. hegykerüeti lakósok ellen 100 írt tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy kanizsai kir. törvényszékhez tartozó, ezen királyi járásbíróság területén levő, a Ií-ik begykerületi 31. sz, tjkvben A f 62. és 67 h. rj. sz. a. felvett és az adó alapján 1513 Írtra becsült ingatlan vagyon, ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10 százalék bánatpén letétele kötelezettsége mellett a második hegy kerületi községbíró házánál folyó 18S4-ik évi szeptember hó 4-ik napján d. e. 11 órakor árverésen ilada\'ni fog. A részletesebb árverési feltételek ezen ktr. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és \'a II-ik hegy kerület kösségbirájánál betekinthetek. A kir.járásb. mint llköny vi hatóság. Csáktornyán, 1884. évi már-o.t\'iuB hó 12-én. ütiSO. sz. Ibtíi. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. éví LX. t. cz. 102. § a ér elmében ezennel közhírré teszi, h<>gy a oagy-kanízsai kir. járásbíróság 5650/84. számú végzése által Lőriüczy Ida, férj. Pám Jánosné nugy-kan\'csai lakos végrehajtató javára, Paulusz György kis-kanizsai lakos ellen iS8 frt 7!) kr. tőke, ennek 1883. év július hó T-ik napjától Bzámitandó 0 százalékos kamatai éa eddig összesen 43 frt 45 kr jnr költség követelés erejé\'g elrendelt biztosi táai végrebaj\'ás alkalmával bíróilag lefoglalt és 2400 frtra becsült 1 darab Marscbal-féle gőzmozdony és 1 darab .Sebulleworlh-féle cséplőgépből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 5650/84. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Kis-Kanizsán alperes lakásánál leendő észközlésére 1884. évi aug. hó23-ik napjának délelő\'.t 9 Órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. óvj LX. t. cz. 107. S; a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni foguak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ct. 108. § ában megállapított l feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt N.-Kanizsán, 1884. aug. hó 12 én BAKTS GYÖKGY, kir. birÓB. végrehajtó. I I I I I I I I I I I I I M-M I I I I I I I I II Borkereskedőknek. X T Egy SchweiUb.D Jakő ét a k.reakedökuél előnyösen ismert ^ \' iU mSkSái ngj illik nskiutólyes ét nagy oiég^^vMolfijínsk ajanlko- - J «ik, kitUnó bizonyítványokkal. . í ^ j Ajanlatok "T 817. sz. alatt: i Bndolf Mo.se, Zürich iotézentiok 2231 S intezendoK. - ^ Ti 111111111 ¦¦¦¦4^ft»t++++« \\ - Guöacs eladás A sormási község erdejéből a gubaes szombat azaz e hó 16-án 8 órakor fog a bíró házánál a legtöbbet ígérőnek eladatni. ocxxxxxxxxx X X Gubacs-eladás. (iróf Zichy Nep. János nr vrasztői erdészeiéhez tartozó összes s/.alasenlökbeii ez évi gubacstermés árverés utján fog eladatni. Az árverés folyó hó 17 én délután 3 órakor fog az uradalmi irodában megtartatni. ¦ Vríiszló. 1884. augu.xlua 10 én. \\e Bauer Henrik, X 222Í1 1 -2 kör.«dasz. V^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXÍJ gbooooooooooooooooooooooooog Q Szab. es. kir. déli vasút társaság. Q q F. hó 14-én délelőtt 10 órakor a helybeli teher- q q kiadó raktárban q 2 darab varrógép Ö dárvereztetik, rendelkeznék. 2126 2—2 ha addig a feladó küldeménye felett nem Az állomási főnök : jva A- Fi- ü O. OOOOOOOOOOOOOOL OOOOOOOOOOOOO S Ad. 4215/84 \|J \| Árverési hirdetmény. T> Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa által közhírré S tétetik, hogy a város tulajdonát képező 14G60 forint o, becsértékü, a nagy-kanizsai 06. sz. tjkvben 863. hrsz. alatt 3 felvett ingatlan tartozékaival együtt (régi kórház) f. évi szep- j> tember hő 9-én reggeli 10 órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen el fog adatni. i> Az árverezői kívánók értesíttetnek, hogy irverelní cs ;k a R becsar 10 Biás.iékának bánatpénzül leté\'ele mellt-tt lehet. Ti A többi feltételek a város tanácstermében a hivatalos órák S alatt a v. levél<arnoknal betekinthetik. ^ nagy-kanizsán. 1884. évi augusztus hó 2-án. c 91«. 9_o A városi tanács. BÉRŰEK orvoai KÁTRANT-SZA PPANA orvosi t-kíntélyek által ajánlva, a legtöbb enrópai áll mokban a legnagyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, a 8 p !5 XX 1 XX w* XX XX XX 2* XX XX XX XX XX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX W V W w WV WVWW ww WWW WWW WW ff » V II bt fffVf WW ??TVT^f?fVfffffffV X X X knlrínfiaen idillt éa aömörök. rQh, ótar és élődi kiütének, tigy«zinle verea orr, fagydag. iaző láb, fej- és szakálypikkely, Berger káIráiyszappan 40" „ fakátrinyt tartalmaz és igen elktllSuitendR a más forgalomban leró kátrányazappanoktól. A csalások elkerülése vég-tt ki\'ressík világosan Berger kátrany-azappana ás Ogyelteasék az ismert védjegyie. Makacs bőrzenvedéiekn«l a kátrány-szappan helyett hatással hazzztál- s tátik Berier oryosí KátráBy \\\\\\-iwm rsak azon eaatben, ha ez-izOkséieltetna, ugy keresnék CStkll a Berfler féle káfány kén-szappan, minthogy a kalfőldí utánzások eredményte-1092 10—12 len készítmények. Hint gyengébb kátrány-szappan mellőzésre minden i lsztatlanaag ct bőrön, bSr- éa fejkitltásak gyerekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépitő-mozadás és fürdő-szappan mindennapi baszuálatra sanlgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely 30% Glycerint tartalmaz éa finoman van illatosítva. minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. FiazéUBldás: HELL 6. gyógyszereszne. Trsppábai. Raktárak: Készletbfti van minden enrópai gyógyszertárban. Főraktár Nagy-Kanizsa számára: Király Ferencz Práger B. ét Belns J. gyógyszerészeknél. yt III. Hintere Zollamslrosse {?, a. w Mozgonyok ás gőzc=épI5gé;ek minden naiyságban. A CnépISgépek tíz-. IÓ- éa vizhajtisra, m W Szei-skavágók, rc^avágők. Legújabb azerkezetek, legjobb rendszer, jőtállás, w olcsó árak. 220 J 5—6- Q Eddia 100,000 gépiéi több adatott el. * X Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. ~Ü>4 X X Főképviselőség : KÁLLAY NÁNDORNÁL, Nagy Eamulá International T.Itio TRIES2TB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy «laőrendü gőzösei ssabályszerűen mennek New-Yorkba, vesznek fel tpherszállitrcányt ég uUzókat lego!esóbb fizetés és jó elláta* mellett. New-Yorkba Indulás Triesztből: Bríttaila gőzös (4200 tonna), szeptember hó IO-én. Germania, (4200 tonna.) Paaaage Cajutte 200 frt. közép fedélzet 60 frt, Brasiiia-Santosbe stb.-felé. Teil.ali efíshajó 3100 tonna, indnlás ang. UO-án, Pasaage közé. fedélzet f-t 80. Utzaáa veget\' Terkuilt i-hez ntazáii vezérügynílk, Via dklV Arsenate 13. Teatrc aomnnele Trrest Sa ti Utas ányoh tárgyában Scheaker 4 Ca 2elinka-Gasse Wien. ¦a "a % ¦a >. % V •m Alapíttatott 18s8. WALSER FERENCZ fisé magyar gép- és tuzoltdszorek gyára, harang, és érczöntódéje BUDAPESTEN. Bottenbiller-Titcza 66. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindeD.nemü szivaty-tyukbán, elvállal teljes Vízvezetékek berende-zést!t,varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók résziről modem technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. alapon és kedvező fel- IC tételek mellett ajánlkozik ~ köz- és maganfordők \\ felszerélésere, szagmen- JC tes Qrszékek felálli- ^ tására és minden viz J1 művi munkalat gyors és pon tos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 51—80 ötszörösen vegyelemezve. ¦ Leiti\|tift« asztali .tíz. - Ónos teHntél?eltól ajánlia. 1 1\'artalma: SzéctaíifoT. PreWani Kroiiaorfi Mai filCSSilílíli 97-854 53534 48-888 48-094 43-793 Petáucz irazoiial kerDlet Raktárak Nagy-KanizsSn: Fesselhofer József, Strem éa Klein és Berdin Karton. 2087 39— kitüntetési Bécs cs Trlesz BUDAPESTI TÁRSAS PöL&ÁRI ÉS KERESKEDELMI ISKOLA (előbb HA3IjPJ-:L ANTAL) Budapest, V. KAgykorona utcán 13. sxáni Ezen tanoda, melyet, ezelőtt 50 evvel Hampel Antal ur alapított és mi azt már 18 ér óta fenálló tanodánkkal egyesítettük — minden tSrekvésuak odt irányul, hogy elődllnk jó hírnevét megSrizre, a reánk bízott növendékeket alaposan képzett egyénekké neveljük. Hogy kitűzött czélunkat biztoaan elérjük, iparkodtunk ismert jeles tanárok alkalmaaáia álul kitütütt czélunkat biztnsi>am Tanodáakkal táp- es nevelőintézet la van egybekötve, melyben a növendékek teljes ellátáson kivíil sseretetteljea bánámódl>au réazoaQlnek és ta-nulmányaikban gondos feingyelet alaU állanak. Taaltvaryalakat az egyévea kakéatesl vlzs-gálat letételére előkészítjük. ÉrteattSt kivánatra ingyen küldünk. Beiratások a jövő 1884/5-ik tanévre augusztus 27-én veszik kezdetűket. 211ÍÍÍ 4—6. AZ IGAZGATÓSÁG: PraBSter József igaagató. Gross Gyula. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanixgin. árjegyzék kirater józsef csász. kir. udvari puskaműves, az olasz kir. Ó Felségének udvari szállítója Kitüntetései:: Aranykoronás érdemkereszt, Ezüstérem Pest 1842. Aranyérem Pest 1846. London érem 1851. A magy. orsz. Iparé gyesi. let ezüst dlszérme. BUDAPEST IKitüntetések Haladási éren Bécs 1873. Aranyéren Székesfehérvár 1879. Díszoklevél Székesfehérvár 1879. Aranyérem Trieszt 1882. RAKTÁRA: IV. kerület, Szervitatér 2. szám. - GYÁRA: VII. kerület, Király-utcza 67. szám. Árak készpénzben százalék-levonás nélkül vagy,utánvétellel. Kétcsövű Lefaucheux-íegyverek a kiii- és belföld legjelesebb gyáraiból, pontosan szabályozva. Sodrony-csövekkel, 12 vagy 16 öblüek, hosszú kulcsos-rendszer, minden része vésetes, hozzávalóival . ......... Damaszk csövekkel, 12 vagy 16 öblüek, hosszú kulcsos-rendszer, minden része vésetes, hozzávalóival......... Kétcsövű Leíanchenx-fegyverek saját készítmény. Csak megrendelésre készíttetnek, és pedig minden öblű sodrony* vagy damaszk-csővekkel, különféle rendszerekben és kiállításban ................... Kétcsövű központtüzű (Lancaster) fegyverek a kül* és belföld legjelesebb gyáraiból, pontosan szabályozva. Sodrony-csövekkel 12 vagy 16 übiüek, hosszú kulcsos-rendszer, minden része vésetes, hozzávalóival......... ] >aniaszk-csővekkel 12 vagy 16 öblüek, h< sszu kulcsos-rendszer, minden része vésetes, hozzávalóival......... 1 lamaszkcsövekkel 12 va^y 16 öblüik, különféle rendszerek, a bal csö Choke-bore, a jobb csöve közönséges furásu, vagy miüd a két csö Choke-bore furásu, pontosan belőve, angol modorú vcsíssel és töltöszerekkel......... frttól J frtig Kétcsövű központtüzű (Lancaster) fegyverek saját készítmény, hosszt: kulcsos-rendszer. Finom damaszk-csővekkel 12, 16, 20 vágy 24 öblüek, Choke-bore vagy közönséges furásu, hosszú kulcsos-rendszer, finom szerszámokkal, előrésze reteszszel, vagy kis kulcscsal levehető, különféle kiálli.ásuak............i Finom damaszk-csővekkel 12, 16, 20 vagy 24 Öblüek. Choke- \' bore vagy közönséges fcrásu, hosszú kulcsos-rendszer, finom szerszámokkal, előrésze Armand rendszere szerint, könnyen szétszedhető, különféle kiállításnak........., Ezekhez 1 pár felváltható 10, 20, 24 vagy 28 üblü golyóscső . Kétcsövű központtüzű (Lancaster) fegyverek Double.grlp-rendszer a kengyel körül fekvő kulcscsal. A -Double-grip- rendszer solid és tartós szerkezeténé] lógva, könnyen kezelhető és golyós fegyverekhez legalkalmasabb; :i zaroio es a kulcs eirv darabból var, készitve • « «,-d;ó „ fi.™. cs egy darabból van készítve; a zárdió a fegyver lezárásánál, a csövön levü kettős zárhorgokat két helyen szorítja le, mmel fogva a zárlat nem tágul. ¦-.nom damaszk-csővekkel; 12, 16, 20 vagy 24 öblttek, Choke-bore vagy közönséges furásu, Double-grip angol rendszer szerint a kengyel körül fekvő kulescaal, előrésze reteszszel, finom szerszámokkal, különféle kiállításnak, hozzávalóival . Legfinomabb damaszk-csővekkel, 12 vagy 16 öblttek, Choke-bore vagy közöcséges furásu, Double-grip rendszer, előrésze kis kulcscsal vagy nyomóreteszszel, egész finom szerszámokkal, különféle kiállitásuak, hozzávalóival Eredeti angol damaszk-csővekkel, 12 vagy 16 öblüek, Choke. bore vagy közönséges furásu, Double-grip rendszer, egyéb kent mint az előbbiek, hozzávalóival Ezekhez 1 pár felváltható 16, 20, 24 vagy 28 \'öbiü goíyóscsö Kétcsövű központtüzű (Lancaster) fegyverek Top-Lever rendszer, kettős zárasa, a sárkányok közül fekvő kulcscsa!. Finom damaszk-csővekkel 12, 16, 20 vagy 24 öblttek, Choke-bore vagy közönséges furásu, kettős zárásnak, finom visszaugró viszszerszámokkal, előrésze reteszszel, különféle kiállitásuak, hozzávalóival............... Finom damaszk-csővekkel, \'12, 16, 20 vagy 24 öblüek, Choke-bore vagy közönséges furásu, kettős zárásnak, előrésze kis kulcscsal vagy nyomóreteszszel, finom visszaagró viszszerszámokkal, különféle kiállitásuak, hozzávalóival . . . : Legfinomabb damaszk-csővekkel, 12 vagy 16 öblttek, Choke-bore vagy közönséges furásu, kettős zárásnak, összefüggő vagy független előrészszel, finom visszaugró, a zavarba beillesztett oldalfekvő szerszámokkal, igen elegáns és szabatos szerkezet, különféle kiállitásuak. hozzávalóival..... Ml 200 150 70 115 130 •2-2U 12" 160 180 200 70 170 180 250 200 20 260 120 225 250 370 Kétcsövű központtüzű (Lancaster) fegyverek Triplex rendszer, hármas zárása, a sárkányok közül fekvő kulcsosa!. A hármas zárásu rendszer „ Triplex" könnyű kezelése miatt vadászfegyvereknél a legkedveltebb ; ezen zárlat az alsó kettős ékből, és a csővön lévő hosszabbított felső sínből áll; a kettős ék a csővek alsó horogjaiban két helyen ékkel, és a felső sin, melynek hosszabbított része a závár felső színezetébe beillesztve van, a kulcs kampója által le lesz szorítva, mi által ezen zárlat a legerősebb portöltést kiállja. Finom damaszk-csővekkel 12 vagy 16 öblüek, Choke-bore vagy közönséges furásu, hármas zárásu, összefüggő előrésze, retesz- II szel, finom, a zavarba illesztett oldalfekvő szerszámokkal, 1 minden alkatrésze szegélyezve, elegáns szabatos szerkezetűek, hozzávalóival........I 270 Finom damaszk-csővekkel, 12 vagy 16 öblílek, Choke-bore vagy közönséges furásu, hármas zárásu, összefüggő előrésze kis !¦ kulcscsal ellátva és könnyen levehető, finom, a zavarba illesztett, visszaugró oldalfekvő szerszámokkal, minden alkatrésze szegélyezéssel vagy arabeszkokkal különféle kiállításban vésve, elegáns szabatos szerkezet, hozzávalóival . . . . Ü 300 Legfinomabb damaszk-csővekkel, 12 vagy 16 öblüek, Choke-bore vagy közönséges furásu, hármas zárásu, független előrésze kis kulcscsal. nyomóreteszszel vagy nyomólemezzel, könnyen levehető, legfinomabb a zavarba illesztett visszaugró oldal- \|\| fekvő szerszámokkal, finom elegáns szerkezet, minden ujabb tökéletesítéssel ellátva, a legfinomabb véséssel, különféle kiál-Ittasban hozzávalóival..............320 Express-Riflek központtüzű kétcsövű golyós- fegyverék.^^ Finom aczél- vagy damaszk-csövekkel 4Ő0 vagy 500 öblüek, a golyó röppályája 200 lépésig tökéletesen vízszintes, 400 lépésig pontosan belőve, hossza kulcsos-rendszer különféle kiállitásuak, hozzávalóival..........t . Finom aczél- vagy damaszk-csővekkel, 450 500 vagy 577 öblüek, a golyó röppályája 200 lépésig tökéletesen vízszintes, 400 lépésig pontosan belőve, „Double-grip\'* rendszer, finom szerszámokkal, rögtönzővel, vagy anélkül, különféle kiállitásuak, hozzávalóival................. Finom aczél- vagy damaszk-csővekkel, a jobb cső golyóra Express-Rifle 450, 500 vagy 577 öblű, melynek golyó röppályája 200 lépésig tökéletesen vízszintes, 400 lépésig pontosan belőve ; a bal cső serétre 16 öblű, közönséges furásu vagy Choke-bore, hosszú kulcsos rendszer, rögtönzővel vagy anélkül, különféle kiállitásuak, hozzávalóival ......... Finom aczél- vagy damaszk-csővekkel, a jobb csö golyóra Express-Rifle 450, 500 vagy 577 öbiü, a bal cső serétre 16 öblü. közönséges "furásu yagy Choke-bore, angol Double-grip-rendftzer, a kengyej/körül fekvő kulcscsal finom szerszámokkal, zárakká!, kiiiünféle kiállitásuak. hozzávalóival . Express-Rifle cserkész knrtályok. Finom aczélcsővel 450 vagy 500 öblü, a golyó röppályája 200 lopásig tökéletesen vízszintes, 400 lépésig pontosan belőve, hosszú kulcsos rendszer, különféle kiállitásuak, hozzávalóival . . Finom aczóicsővel 450, 500 vagy 577 öblüek, Double-grip-rendszer, különféle kiállitásuak, egyébként mint az előbbiek hozzávalóival................. Czéllő-fegyverek. Öntött aczél csővel (hátultöltő). WerndI rendszere szerint pontosan belőve, hozzávalóival............ Cserkész-kmfályok. Aczél csőveL réztöltényekre "Wernd! rendszer, pontosan belőve, hozzávalóival................. "Winchester rendszerű amerikai ismétlő fegyverek, pontosan belőve Kropatschek-féle-.isrjétlő karabélyok pentosan belőve .... Minden fegyvernek pontos löképességeért különösen kezeskedem, nemtetszés esetében 14 nap alatt kicserélhető. — Serétes fegyvereknél amerikai tnrásc (Choke-Bore) csövekkel 5-10 írttal tSbbet azámitofc. SaloD-pisztolyok és fegyverek. Salon-pisztoly, Flobert-rendszer, 6 m/m öblü, a vont csöve angolkék, különféle kiállításban, pontosan belőve mosóvesszővel . Salon-fagyver, Flobert-rendszer, 6 m/m öblü, a vont csöve angolkék, szép ágyazattal, különféle kiállításban, pontosan belőve, szabatos szerkezet, mosóvesszővel......... ,\'170 180 160 3fii.) 350 38U 250 40U 260 180 , 280 160 I 200 180 I 240 90 I 160 150 150 55 12 I 18 Salon-fegyver, Remington vagy Warnant-rendszer,1 6 m/m vagy 9 mm öblü, vont csövei, szép ágyazat különféle kiállításban pontosan belőve, szabatos szerkezet, mosóvesszővel . Minden salon-pisztoly és fegyver saját gyáramban szabályozva, vonva és belőve lesz, melynek pontos löképességeért különösen kezeskedem. \\ Czélló-pisztolyok. Egy pár ezéllő-pisztoly (hátultöltő) Lefaucheux- vagy központtüzű rendszer, öntött aczél-csővel, igen szabatos szerkezet, pontosan belőve, hozzávalóival, elegáns szekrényben, különféle kiállításban..........\'...... Egy darab czéllő pisztoly (hátultöltő) Remington-rendszer, öntött aczél-csővel, 7 m/m öblü, pontosan belőve, hozzávalóival szekrényben . ................ . Egy darab czéllö-pisztoly (hátultöltő) 9 m/m öblü aczélcsövel, 100, 200 és 300 lépésre pontosan belövei különféle rendszer, különféle kiállításnak, hozzávalóival, szekrény nélkül................ frtt?lj:_früc 16 120 60 i 25 300 80 160 Lancaster-töltény prágai gyártmány. angol minta szerint készítve, biztosan sülő szabatos szerkezet 12 16 öblüek \' 18 frt 16 frt ezre. Fojtások. Nemez-fojtások Gevelöttól Parisban. 10 12 14 16 20 24 18 öblttek Forgó-pisztolyok (Revolverek). Lefaucheux-revolverek, 7 m/m öblü vont csővel, hatlövetűek, kettős mozgásaak, különféle alakban és kiállításban . . . Lefaucheux revolverek, 9 m/m öblüek, egyébként mint az előbbiek Lefaucheux-revolverek, 12 m/m{5blüek, egyébkéntmíntaz előbbiek I Központtüzű (Lancaster) revolverek 9 m/m vagy 12 m/m öblüek, \' vont csővel, különféle alakban és kiállításban..... Miniatur-buildog zseb-revolverek 6 m/m öblü vont csővel, különféle alakban és kiállításban..... , Küzponttüzü-bulldog-revolver 7 m/m vagy 9 mm öblü vont csővel, igen kedvelt alakban, éles lőképességgel különféle kiállitásban \|j Smith és Wesson, amerikai revolver 38 ü: öblü vont csövei, magán niüküdö töltény-kihuzóval, öt lövetű, pontosan belőve, igen finoman álanyozva........ . Gyalogsági tiszti revolverek különféle kiállitásban..... Lovassági tiszti revolverek........... . Slagy. kir. csendőrségi forgópisztolyok......... 1 mosóvessző és csavarkulcs hozzá.......50 kr. Vadász- és tarkókések. Legjobb pengékkel, különféle nagyságban és kiállitásban . . , Lefanchenx-töltények Gevelöttól Parisban. _10_12__14_ 16 20 24 28 öblüek Zöld 32 frt " 26 frt 20 frt , , 12 16 öblüek bzürke 2 frt 1 frt 50 kr. ezre. Angol faggyúzott porravaló fojtások, 12 ós 16 öblüek, zacskókban pr. l/t angol font 1 frt 40 kr. Angol faggyúzott gyöbecsre való fojtások, 12 és 16 öblüek, zacskókban pr. 500 darab 1 frt 30 kr. , nli.tssjj.«w 10 12 és 14 16 20 és 24 öblttek Bourres & Culot 100 drb töltényre ^^-^-00 kr. pr. doboz— Flobert-féle lőknpakok. 6 m/m öblüek golyóval S. K. jellel 4 frt ezre 6 m/m „ gőbecsfcsel S. K. „ 12 .. „ 6 m/m „ golyóval S. K. „ \\o „ „ 9 m/m „ göbecacsel S. K. „ 20 , „ Lefaucheux lőkupakok 2 frt ezre. Lancaster „ Eley testvérektől Londonban 4 frt ezre. Legfinomabb fajtája töltött revolver-töltények. 5 m/m_ 7 m/m 9 m/m 12 m/m öblttek 3.50 20 5 30 6 35 9 45 14 24 7 20 40 45 16 27 20 28 16 30 6 1 frt 40 kr. 7 m/m 1 frt 80 kr. 7 m/m 1 frt ?0 kr. 9 m/m 2 frt 30 kr 9 m/m _12_ 1 frt 80 kr. 2 frt 2Ö~kr. pr. 10ITdrb7 _12 m/m 100 drb. 2 frt 70 kr. pr. 12m/m öblüek "22 frt 22 frt 22 frt 22 frt ezre. 18 frt 14 frt ezre. Lancaster-töltények Eley testvérektől Londonban. 1. rendűek, zöldek, légmentesek csak a legjobb minőségű eredeti angol lőporral és fagygyusfojtással töltve, 12 vagy 16 öblüek göbecs nélkül frt 7.50, göbecscsel frt 9.— 100 drb. (Kevesebb mint 100 darab nem adatnak). I. rendűek zöld vagy vörösek, légmentesek, üresek 10 12 14 16 20 24 28 12 m/m 9 mm öblüek frt "38"frt 32 frt 32 frt 30 frt 30 frt 30 frt 30 frt 12 16 öblüek II. rendek szürke -^-f--^ frt — » frt 25 frt ezre. Lafaucheux Központtttztt Központtttztt angol httvely 3 frt 20 kr. 3 frtWkr. 4 frt pr. 100 drb. Gyalogsági tiszti revolver-töltények pr. 100 drb 4 frt — kr. Lovassági „ r „ pr. 1Q0 „ 4 „ 50 , Werndl-féle karabély-töltények pr. 100 „ 5 „ — , Peremtttztt angol revolver-töltények 5 m/m öblttek pr. 100 drb 2 Express-Riflehez való töltények 450 öblttek. töltve pr. 100 „ 10 „ n -r, 500 „ „ , 100 „ 12 , Newark\'B-Prepftratioil legfinomabb angol fegyver-olaj, a csövek takarítására és a szerszámok kenésére pr. ttveg 80 kr. Roth György-féle __- Lancaster érc-töltényeinek raktára. Göbecs-fegyverekhez a legolcsóbb töltény, minthogy egészben egy darabból való, s feneke erősebb és teljesen szilárd, s ennélfogva a töltény ellenállási képessége fokozottabb lóvén, sokszoros ismételt használatra alkalmaB. Kíüsztázásánál semmi réz-zöld sem lepi el a belől sima töltényt, s mert kemény, nagyon ki nem tágulhat; mindezeknél fogva sokkal jobb m_int a hasonló angol töltények. 100 drb 12-es öblü Lancaster érc-töltények ára 3 frt — kr. 100 n 16 os „ „ , „ 2 „ 80 „ Hozzá való 1000 drb kupacs.....„ 2 , — „ Befodoritók 12 vagy 16 öblüek darabja . . „ 1 „ — \'„ Ezen itt elősorolt tárgyakon kivül vannak ínég: töltény és vadásztáskák, revolvertáskák, fegyverburkok, fegyverszijjak, vadászszékek, vadászknlacsok, ebzsinórok, ebsipok, ebostorok, ebnyakravalók, idomító nyakravalók, jeladók, töltény becsavarok, Lefaucheux és llancas ter-töltény húzók, mosóvesszök, Lafaucheux és Lancaster-lökupak-rakók, fegyverolaj és czéltáblák salon-pisztolyokhoz, a legjutónyosb árakon. A. magyar csendőrségi forgó-pisztoly. A magyar kir. lovascsendörség oly czél- -szerű s biztosan lövő forgópisztolylyal fegyvereztetek fül, mely nemcsak a lovasra nézve bir igen sok előnynyel, hanem magánosok által is kitűnő, minden tekintetben megbízható, és jól találó védőfegyverül használható. Ezen hatlövetű forgópisztoly, a 9 ^ milliméteres \' gyalogtiszti forgópisztoly-tölténynek megfelelőleg van berendezve, és 50 lépésre is ritka szabatossággal hord. Ezen forgópisztolynak fő-előnyét igen gyakorlatias, s mind a mellett egyszerű szerkezete képezi. E lőfegyvernek belmúvezete, csak négy elmésen szerkezteit részből áll, melyek ojy biztosan működnek, hogy megrongálásuk úgyszólván elő sem fordulhat. Ezen forgó-pisztolynak kakasa minden lövés után az első nvugaszba magától ugrik vissza, mi által itt a váratlanul való elsülések merőben lehetetlenek. A töltőcsapó akként állítja be szorosan minden forgatás után a pisztoly hengerét, hogy a töltény a hengerbe _¦ még sötétben s lóháton is — a lehető leggyorsabban s igen könnyen tolható be. A forgópisztoly baloldalán lévő tengelyzárnak egyszerű forgatásával a tengely, az üritővessző s a henger kivehető a nélkül, hogy mindennél csavarhuzóra szorulnánk, mely körülmény a gyors és könnyű tisztogatás szempontjából nagyon előnyös. A forgópisztoly aczél^kja egy darabból készült s az igen szép huzagokkal biró cső, körülbelől 40 járatú csavarmetszettel van a tokba bekavarva, mrhez képest a cső a lövésnél alig van — a találás szabatosságát csökkentő _ rezgésnek kitéve minél fogva itt a lövés sokkal biztosabb, mint bármely más rendszernél, melynél a cső egyszerűen csak a tokra van dugva A jó fegyver jó lőszert is megkíván; minélfogva az ezen pisztolyhoz szükséges gyalogtiszti forgópisztoly-töltény eket ijaiát műtermemben a legfinomabb gömbszemcséjü tárcsalóporral töltetem meg, mely hajtóanyag nemcsak igen egyenletes és erőtel jes lövést ad, hanem sokkal kevesebb lőpormaradványt (mocskot) is idéz elő, minélfogva ezen forgópisztoly mó? 18 lövés után ís használható állapotban van, s a hengernek forgatása nem oly hamar akad meg. Minthogy én ezen forgópisztolyok egyedárulésát vállaltam el, bátor vagyok a t. cz. Uraságokat ily forgópisztolyok megvásárlására tisztelettel fölhívni, s egyúttal az árakat is megnevezni. . Központtüzű gyujtványú, hatlövetű kettős mozgású c s en d őr s eg i forgópisztoly diófa-ágy részekkel a fémfölszin mindenütt feketére készítve, (nem kékre, mert az gyorsabban rozsdásodik) lődözéssel pontosak kipróbálva . 16 frt — kr 1 tisztitóveBSző fából és 1 nyeles csavarhúzó................. " 100 darab teljesen elkészített töltény.................... .....^ * " Magyarország egyedüli raktára a Lttttiehi If anafactun Liégeoise d\'Armes a fan mechanikai műhelyeiben amerikai modorban előállított The celebrated Matchless nevezett kétcsövű vadászfegyvernek. Jó és tartós damaszk csövekkel. 12 vagy 16 öblüek, a bal csöve Choke-bore, jobb csöve közönséges furásu, hármas zárásn, visz-szaugró és oldalfekvő szerszámokkal, pisztolyfogantyus agy, az ; Ízléses amerikai agytalppal, pontosan belőve . . . 100 frt. NAGY-KANfZM; 1884, Bltztttvt te pgeu évre 8 ín tel «vre ..... 4 , w. >t-d erre ... í . ü^t- xsAm 70 kr HIROETESEI. i basaboi petitsorban 7, buihIim-6 i minden lotáhbi iorr. =¦ kr XVILTTKRKEN loruDfceut 10 krért vitetnek !c. MurniK illeték minden egyei liir^ téten, 30 kr fitftteitrtn 66-llc 82sam ís gg Huszonharmadik énolyam; KOZLOIY. A tan iei1pi részét illeti ht1«A-nypfc t a):prkeastrthrtE, , anyagi réwAt illetfi kftaieraAnr"\'\' pwiit, kiadóhoz bémuMit* intéxeitdök \'. NAflY-KANIZsi Wlatslosbaz . HArtnenUt\|en ^hWPÍek «ak i-tuert ¦ tinkatimaVtót frifarfaattiak ut KAtiratiík rtaaxa uem nhleiu«a A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet, a .zalainegyei általános tanítótestület, a .nagy-kanjzsai kisdedtieveló egyesalei", % „nagy-kauizaai tiazti önsegélyző szövetkezet,a .soproni kerestedelmi s iparkamara nagy-kanizsai küiválasztmány¦ hivatalos lapja. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökóii megjelenő vegyes UrUtiiiii lap. Megyei ellenzéki kör. (Foljt.ií..) Hogy a zalamegyei ellenzéki kör társas életi eszméje minő körülmények tózött született meg, s minő opporlunus indokok szolgáltak annak kezdeményezése, s létesítéséhez azt a fentebbiek által azt hiszszük kellőleg kifejteni törekedtünk. És mielőtt azon másik fontosabb kérdésrr, hogy mik lesznek azon teendők, melyekkel a megye közönsége várakozásának megfelelni akarnok, áttérnék ; nem lesz tán fölösleges egy kis visszapillantást vttni, a megye legutóbbi két évtized alatti közéletérc. A hazánk történelmében örökké gyász emlékezetű Bach-korszak zsarnok uralmának szárnyát szegett oc-toberi diploma után csaknamar bekövetkező 1861 -iki valódi alkotmányos mozgalom Zalamegye közéletére nézve is sötét fellegekből előtűnt, de csak pillanatnyi napsugár volt. A megyéknek a parlamenti felelős kormány által bekövetkezett uj korszoka óta ez az egy 1861-iki év elég tanosigoi adott az uj nemzedéknek arra, hogy Magyarországon a valódi őst nemzeti közszellem forrása\' nem a főváros clubbjaiban, hanem még mindig a megyék alkotmányos sáuczai között keresendő és található fel. Ks ha 1861 novemberben gróf Forgách cancellár a municipiumokat egy tollvonással el nem törli; s nem váltja fel azokat fínáncz és zsandár uralom és katonai exe-cutió,\' — egy a martialis törvényhez mindenben hasonló állapot az alkotmány jótékony levegője helyet:, — 8 fejlődhetik az alkotmányos élet aj acrája tnvább — és ugy a mint azt hazánk törvényei részünkre biztosíték, — akkor az 1861 iki év nem csak tanúságot teende a megyei constitutió életre valóságáról, hanem uj és egyszersmind üdvös korszakot is alkotott volna a megyék, s igy Zalamegye közéietében is. Minthogy azonban a sors azt máskép rendelé, az egymást gyorsan felváltó provisoriumok és beamter főispánok sphaerájával pedig megbarátkozni senki nem tudott; Zalamegye legéleterósebb tagjai is visszavonultak családi magányukba ; mig végre ismét az 1861 előtti neutrális szellem közönyébe, majd egy csendes lethargiába sülyedve sinlódött politicai és társas élet egyaránt. Ez a lethargia, ez a tehetetlen, semmit tevő, veszélyes közöny kisebb, nagyobb mértékben máig is járvány gyanánt emészti irtó betegségképen Zalamegyo közszellemét! Az interregnum alatt a politicai és társas életnek ez a valóban szomorú képe az akkori viszonyok sötét vonásai mellett indokolt volt, sőt jogosultsággal is birt, hanem már az az állapot, mely az IS67-iki alkotmány életbe lépte óta Zalamegye köz és társas életére átok gyanánt nehezedek, méltán aggodalommal töltheti el megyénk azon kiváló fér-fiainak honfi keblét, kik megyénk közéletének sorsát mindenkor szivükön hordozni szokták!----. Hogy a megyei élet nálunk..— ma holnap minden centralisatió nélkül is teljesen kihalni készül ; arra nem elég indok az, hogy a megyéknek nem léteznek többé régi-jogai, s hogy ennélfogva annak élstereibe befolynunk nem bir többé semmi értelemmel, hogy nincs felirati joga a gravámenokért, nem repraescntálbat, nem adhat utasításokat képviselőinek az országgyűlésre — és hogy megszűnvén, s elhallgatván a ..status et ordíner" drágaköves kardjainak, s fényes fogatainak csőrtetése; megszűnt, azokkal együtt a megyének jelentósége is. 5 Ez az okoskodás sophisma. És ezzel az okoskodással leveretik a társadalmi közszellem is. Oly átmeneti korszakban, mint a minő 1848 óta hazánk statusjogi közeletére nézve beállott, nem szabad egy nemzetnek zsebre dugott kezekkel nézni, a viszonyokat; hanem- vele haladva a korral, s megőrizve híven a még létező jogokat — egy jobb jóvö alkotását tűzni ki czélul: lehet egyedüli, s el oem odázható köte- De másrészről nem is áll az, hogy a megyei életnek hazánkban még ez idő szerint is jelentősége ne lenne. Hanem természetes dolog, hogy ha már mi magunk nem tulajdonítunk neki jelentőséget, fontosságot; más bizonnyára még kevesebbet ad reá. Ugy játunk vele mint az egy szeri gazda, ki gazdaságát azért hanyagolta el, mert keveselte, s utóbb mikor már gazdasága elpusztult; ak kor a kevéssel is megelégedett volna szívesen. Vagy olyanok, akik a jelenlegi megyei rendszer helyett va lami más, még ismeretlen regióban lévő kinevezés, vagy centralisatió utáni dolgokra néznek, ugy járhatnak még meglevő me-gyei ősi intézményünk ignorantiájával mint a hogy Aesopus kutyája járt, midőn a viz partról a szájában iévó húsdarab árnyékát látva a vizben ezen njabbi képzelt fdat után áhítozva — az árnyéknak ntánna a vízbe ugrott, s ugrása közben a szájában lévő falatot is elveszte! Van igenis a megyei életnek jelentősége hazánkban még maíg is És kell is, hogy legyen! A megyék törvényhatósága mint jogitestület ujabb hazai törvényeinek alapján is számos oly jogokkal bír és rendelkezik, melyek politicai létjogosultságát határozottan biztosítják, üzen jogokról lemondanunk annyi lenne, mint eltérői ép e megye egyik legnagyobb ságát, 8 a most mír minden lépten fia Deák Ferencznek arany mondatától, melylyel jelzé, hogy azt a jogot, melyról az ember önkényt lemond ; visszaszerezni többé nem lehet! Politicai és társadalmi bünt követnénk el tehát megyei életünk vitális érdekei ellen annak nyilvánvaló elhanyagolásával. Saját pnblicus életünk elleni öngyilkosság lenne az, mely méltán magára vonná az utókor átkát. Azt hiszszük, nem szűkség a megyéknek még fentálló administrativ jogait részleteznünk, mert hisz mindenki tudja, hogy Zalamegyének máig is megvan régi területi épsége, integ ritása, — s hogy az absolut hatalom alatt tőlünk elszakított Marakéz 1861-ben visszacsatoltatván — ezen annexió Zalamegye egyik járását ké pezi, — hogy vannak saját épületeink bérházaink, hogy van a me gyének saját házi pénztára, a pol gárok személy és vagyonbiztonsága feletti őrködési joga, a Zalamegyé ben különösen fontos vizszabályozás az utak és hidak, közlekedési eszközük, a közgazdászat s kozrendórí teendők feletti — intézkedési jogosultsága, — a közegészség, a kereskedelem, a hitelügy, s más számos közérdekű — intézmények, feletti rendelkezési és szavazati joga, — s végre még szabad választási joga is. De ha mind ebbe a házi és csiládi tűzhelyeinket oly közelről érintő dolgokba bele nem avatkozunk, s azokat a maguk levében hagyjuk: akkor rólunk, nélkülünk — „sinenobis, de nobis* — rendelkeznek; — a mint már számos példa megmutatta. És az ilyen közügyek intézése iránti semlegesség magával rántja as örvénybe — visszatarthatlanul a társaséletet is. Méhében hordja ez az embereknek egymáshozi bizalmatlan- nyomon fenyegető corruptiőt. A megyei közigazgatási jogok intézéseit befolyásoló ffiggeilen állású tekintélyes férfiak ezen jogoknak személyes, tényleges gyakorlata áltat-A.— megye társadalmi életének ís önként bekövetkező lendületet adnak. Mig ellenkező esetben azon szomorú anarchikus állapotra van kilátás, hogy a megyei, általunk megválasztott tisztikar csak a minister és saját akaratját hajtja végre. Egyszerűen postahivatalává sülyed a megye — a megyei bizottság ellenőrzése nélkül — a belügyministernek s ugy felülről lefelé, mint alulról felfelé egymást érthetik t hivatalos visszaélések és törvénytelenségek egész lánczolatai. TUBOLY VIKTOR. (Folv^rtaa. köVetkasik.) A gyermekjáték otthen. Azt hiszszük, nem szorul bővebb bizonyításra azon minden komolyan gondolkozó ember által elismert tétel, hogy a társadalom és általában az emberiség jólétének alapköve a jó és helyes nevelés. Azonban nagyon tévednek azok, kik azon véleményben vonnak, hogy a nevelés csak az iskolában, vagyis a gyermek amaz életkorában kezdődik, midőn annak értelme már any-nyira kifejlődött, begy az első elemi ismeretek megemésztésére képes. Psichologiailag bebizonyított tény, hogy nagy befolyással vannak az ember későbbi életére^jellemére azon benyomások, melyeket kedélye már legelső gyermekéveibea befogad és melyeket nem ritkán gyaeorol leikért az, bogy otthon mit és mikéne játszik ? Miután tehát e felvetett kérdés a gyermek nevelése tekintetében nem épen csekély fontosságú, legyen szabad erre nézve néhány rövid megjegyzést tennünk. A. hutz év után. ifja vagyok: htsr homú 5« ííervadását már megértem. Hdib terhei-ér.. I ép istenem! Be aok keaerr a alig éltem. llinden egy év életfámon Egy-«Í7 tö-ia, egy-egy átok ; Zöld Uvelet rügjedieui Kivétve i: sohnera látok. RDohodöm tíc z vaj\|0ti miéit? Nem vétkeséén senki a\'lan Vagy bűn, bogy mint má< akárki Akaratlan megszülettem.!\':\' Vétkesem, bogy akárki b n Binoi tudtam tiuta Ssívrsl, S mii t újára fonog ttatn Boldogságot reménj-bimmal?! S se™, ˇá-jfódám dÍeso«gr«: Fíoy l hírnév, bangm érdem bobaaem vol\'.; nem ia k Holt, 8 hogy valahi len is: kéti n. — Volt nekem it boldogságom; Kgy klnsiny kftr: aaölő, testvér — Ott! abba a kicsiny korba Xeuuyi dica, tény, szeretet fér Tolt zajos boMog.»t{ az; LEÍ ttegvoon t ¦tépeti félre ö nem bántott meg, tudva. «ínkit Nem állt nyeglén as üt fair. égig Mégis ep«««r... Befalt vef Nem nőhetett hál haoy.t\'ék. Vary talán « álon volt eak B ac iga i hátra Tan mig? Felébredt lelkiismeret. Kgy vjugálŐ biró papírjaiból. — Német utáü. — Tankel M Ihály. Xéme\'urBEfi" "gyík ^ia falujában a zad elején egy haza?pár élt. Jó módú paraszt ciaUd volt, melynek minden örömét két 6ú képezte, kik közül egyik huszonnégy « másik húsz évet számláit. Komoly idők jártak akkoriban. I.Napóleon császárt ép akkor ért; el latén keze Oroazoraságban, honnét megverve futott haza éa Németország, melyet oly zsarno-kilag leigázolt készült szabadságát viaz-ezaaze.\'ezni: 111. ik Vilmos porosa király .népéhez" egy felliivást intézett éa e»ren meg ezren, as ország minden részé-bői. — ifjú s öreg a zászlók alá, készen az ellennel megküzdeni. Az említett k>« faluba Ís uljutott a ki-rily szava. Az öreg, beteges családatya egyik este igy szólt fiaihoz: „Ha csak ué-mémileg is tudnám esak egyileknt 1b nél külözoi. sziveaen elereszteném, de a gazdaság aokVal nsgyobb, semhogy egy ember képes volna ast kezelői én pedig öreg és bett-gBB vagyok. Maioap azonban a/, ifjak azobájában agy levelet találtak az öregebbik sú ói, melyben az bucsat vesz a szülők: ól éa öcsé ől; mert ő a királyhoz sietett min: az kötelessége minden derék ha zafiuak. — Leltet gondolni, mily fájdalmasan hatot esen h r a szülőkre 1 Napóleon megveretett és a győatea azövfllaégnsak bevonultak Parisba. A kis faluban két szülői sxiv várt a kedves Búra : de nem jött. Napóleon ismét viaszatért Elba szigetéről megkísérlem a győzelmet még egyszer zászlóihoz csatolni, Waterloonál újra legyőzetett. IbilőI várta a két/hü asüíői kebel a moat biztosan bazptdfŐ fiút; de nem jött. Most már bisooyoenak vették, hogy a szeretett fia halálát lelte a hazáért éa fajdalmukban csakharcp: elhaltak mint-ketten egymásután. Ár egyetlen fiú elfoglald a gazdag Örökséget, feleségül vett egy jó modu leányt é* midőn két kedves gyermeket ölethetett keblére, a legboldogabb embernek képzelé msgát. De nem sokáig tartott boldogsága, mert legifjabb gyermeke, kimondhfttlao fájdalmára hirtelen maghalt. Rövid időre rá el kezdett felesége ia betegeskedni és alig egy év múlva ö ifl a ravatalon feküdt. Sötéten és megdermedve nésett a boldogtalan férfiú a sir sötét Ölébe. Moat már csak egy gyermeke volt még; szép mint a nyíló rózsa. Ezen csüggött atyai szive minden erejébCl j de kevés hóoap muiva ezen gyermeke ia követé anyját és önmaga maradt, mag& gas dálkodott tömérdek i\'irtokán cselédjeivel. Ő szorgalmas volt, nem ivott, zem nem játszott, .nindenbeo pontosságot tartott és mégis mindenfelé ast sugdosták, hogy gazdálkodásával miudiokább lefelé halad. As emberek fel nem foghatták, hogy hova, jut a szerencsétlen férfin tömérdek vagyona! Egymásután volt kénytelen majd egy-egy darab földet, majd lovait, ökreit eladni, tehenei megbetegedtek és elvesz* tek; végre bevételei nemftdezték & dadátokat és kénytelen volt pénzt kikölcsönözni, majd nagyobb és nagyobb összegeket, mig végre nem birta fisetní a ka-maloaat. Mint egy gép-dolgozott reggeltől estig, eem sóhajt, sem paoaszt nem lehetett tőle hallani, mintha ekkép kellet volna mindennek történnie. Megmaradt gazdaságát végre elárverezték és midőn a hitelesők ki let\'.ek elégítve, egykori nagy gazdsgságáből nem maradt többje egy csekély ösasegoél. Más emberekhez ment lakni, mígnem «gyik éjjel utolsóját is ellopták és as egykor gazdag ember koldussá lett. Cselédül ssegődött mas emberekhez és igy vonszolta tovább nyomorult [életét. Magába sár\', mogorva, szótalan Tolt mindig. Igy folyt ez 1850 május haváig. As egykor erőteljes férfiúból tehe-tet\'nD, megtört agg lett. Egyik, napon bir telén megjelent a bíróságnál éa egy négyszemközti kihallgatásért könyörgöm, mit meg ia adtak neki. „Nos öreg mit kiváu? kérdési a biró. Ekkor az agg feleme\'é két kesét as égre; velőt rázó hangon igy kiáltott le]: „Biró ur fogaasoz »!, én gyilkos vagyok 1" megöltem bátyámat! E két kezemmel temettem el a pajtában. Vére boasréri kiállt, kérsra fogasson el !u — Ijed tenlópett hátra a biró, kí azt hivn, hogy őrülttel áll szemben. „Bis-jnyotun beteg, ör g ? — monda ssá-a alommal. ,Biró ur én nem vagyok beteg, jüjjci «1 velem szülői házamba és megfogom mutatói a helyet, hogy hova temettem el szerencsétlen bátyámat. ítéljen el, máskép nincs nyugtom." a biró végre bellátta, hogy a dolognak kel- alapjának lennie, magahoz vevé írnokát s kísérve az öregtől, elmentek ennek előbbi lakásához. Egy ásóval felástak as öreg által meg jelölt helyen a földet s ime alig fél óramunka után egy betűzött koponya, óeaze-dólt csontváz feküdt as eliszonyodott tanuk előtt. Az öreg pedig elkezdett sírni és Istenhez bocsánatért esedesni. A biró mélyen megtörve ny.lváoittá, foglyául ai öreget és egy rendőrt hozatott, ki as Öreg gyilkost elkiséré. Könnyedén mint egy nagy tehertől asabsdult volna meg, lépdelt es börtönébe, A vizsgálat »iat; bevaliá, hogy már a legkorábbi ifjúságában irigyló bátyjától a nagy Ö\'ökséget éa nem egyszer gondol-kosott módról, azt megtarthatni. Hőst jött a király felhívása a német sereghesí csatlakozásra és erre épitté tervét. A rég-setes éjjel egy ütéssel agyonütötte bátyját éa a bívérezett ruhákat a holttesttel együtt eltemeté a pajta egyik zugába. E borzasztó tett eleintén oem igen bántotta, de midőn neje, gyermekei meghaltak, gazdasága pedig megáll .podát nélkül a vég-romlásoak indul\', belálá, hogy őt Isten elhagyá mint Káint és azért, kösCayösen viselt el mindent, a mi érte. Vé~re azon gondolatra jutott, bogy Isten tan ezen borzasztó módon akarta őt a magjavuláa és törödelmeaség útjára vésetni. Asárt je-lentkesett önként, bogy ekép tán még remélhet Istentől bocsánatot nyomorult lettéért. As iratok csakhamar lezárattak es as ügy a bíróéig elé helyestetett. A kihallgatás 1850 jaliue hó 16 án tartatott meg. A terem .Öave volt. Én ís ott voltam — vÓgsé be az elbeszélő — és habár több mint 30 év mu\'ott el ason eset óta, — Ő még ma is oly tisztin látja mint akkor látta as öreget őts hajával a korlát előtt állán HUSZONHARMADIK, ÉVFOLYAM. ZALAI k-ö Z L Ö K Y. AUGUSZTUS 17rfn. 1884. Nagyon eltérők a vélemények, midün a gyermek játékáról van szó. .Némelyek rendszeres törvényeket szeretnéDek erre nézve alkotni és a játékot a hadgyakorlati szabályzathoz hasonlóan berendezni, míg mások a kellemest a hasznossal óhajtván ösz-szekötni, egy alkalmat sem" mulasztanak el, hogy a játékot a tanítással össze ne kapcsolnák. Különösen az utóbbiak utalnak e tekintetben a -gyermekkertekre, hol a játék bizonyos rendízer szerint történik. Azonban a gyermek, ha az iskolában (óvodában, gyermekkertben) a szabályozott játék neki móg oly nagyon tetszik is, ritkán találja kedvét abban, ha játékában otthon is bizoDyos szabályok megtartására lesz erőltetve. Sőt az utóbbi körülmény egyenesen káros hatással lenne a gyermekre, képzelő tehetségűnek fejlődése megakadályoztatnék és egy önállóan gondolkodó kópzelemdús,, ember helyett pedánst uevclnénk. Ugyanis a gyermek játékaiban öntudatlanul saját élményeit adja vissza, melyeket ő gyermekies naiv módon, mintegy költőileg átidomít, t) a játékban él és a játékban látja i az eletet ábrázolva. Ugyanazért a gyermek játéka tisztán egyéni, saját. képzeletéből, saját érzelméből fakadó. I Ha a leány bábujával játsza- { dozva azt ölelgeti és csókolgatja,\' mintka saját gyermeke lenne-j ha a\' fitt sisak- és karddal fölékesítve\' a siombatbely vesszőparipáját gyors ügetésre ser-\' kenti, mintha a harezmezöre csatába indulna: ezek a kedély oly invidu-ális nyílvánnlásai, miket a kedélyre : R való káros hatás nflkül elnyomni ] . griCri nem szabad. ¦ •- , :- & br.ssúi Némely szülök-azon téves felfo- « pozsonyi gást is táplálják, hogy a gyermeket f""!".\'\'\' lehetőleg minél korábban kell elvonni i" -, tt- \' s»l.burgi a játéktól. Hiszen a gyermek, mint\' minden más dologban, ugy a játékban is szellemilegfoiyvást előrehalad. ¦ Ha négy éves koráig egy ugrán-dozfT\'bohócz (bábú) és nyávogó macska óhajainak ne továbbja volt, ngy két évvel későbben e tárgyak rá nézve már alig birnak többé valami értékkel .A macskából lesz különféle állatokból álló egész nyáj és a gyermek\' most-már nem elégszik meg a tárgyak puszta¦• szemlélésével, hanem összehasonlításokat ¦ tesz és játékszereivel különféle mozdulatokat visz véghez, melyek bár gyermekies, de mindazon által rendszeres gondolkodásról tesznek tanúságot. Nyolcz-tiz. éves-korában a leány babájának már. harisnyát köt és a baba-szobát bizonyos kényelemmel iparkodik berendezni, a mint ö azt mindig szeme előtt látja. A fiu e korban templomokat és svájezi házakat épit, városokat, erdőket és állatokat rajzol, ólom-katonáit csatarendbe állítja és ütközetbe viszi, ugy a mint e dolgok képzeletében valóban élnek. Ha tehát a szülők akármi okból gyermekeiket kelleténél korábban elvonják a játéktói: ez által megfosztják őket léteink szebb részétől és idő előtt elfojtanak bennük minden vidám érzést, minden gyermekies humort, melynek helyét csak a más, szerenc.ésebb helyzetben levő gyermekek iránti irigység foglalja el. Azon ellenvetés, hogy a játék tanulás hátrányára van, nincsen helyén; mert nem azt mondjuk, hogy a gyermek mindig játékkal foglalkozzék, — elismerjük, hogy nem szüntelenül kell és szabad játszania, de kell, hogy a gyermeknek legyen\' elég ideje a szórakozásra és kedv-töltésre, tehát a játékra. (M. és V.) Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi és iparkamarának 18S4. évi junhis 2fí-án tartott rendes és junius 21-én tartott rendkívüli közös üléséről. (Folytitas.) 14;"). K«m> ai illetékben befolyt: a BÜmeghi adóhivatalié!: 1 frt 82 kr. asarvári r 31 , 2/. . 27 „ 60 „ összesen 00 Irt -1 iKr 1 4G. Idegen kamarák részé, ől jegyzökönyvek érkeztek és pedig: zeoggi kamarának 1884 apr. 27. máj. 11. 29. , !!7. 8. S.mij 12. 30 9 mire 8 18. 22. 21 máj 19, 29. 29 ipr, 8. 3 „ 18. 29. 8. 1G. lar- a klagenfurti a leobeni a laibucti! a tri-ati u üncnei a bozem a miskolczi , jan. márc. , máj. és még most is bajija a .vétke b" sza vat, melyet az esküdtek, rövid tanácsko zás után kimondták. És midőn az elnök az é 1 e t b o s z-Btiglini fogságra szóló ítéletet ki* hirdette s kérdezé sz Öreget van e valami ellénvatése — ez felkiáltott: ^ .Nincs, nihea ! — Köszönöm az Íteletet! — igazságosan Van Ítélve. Bátyám vére boszuért kíált. Még az élelben\'kel-lett bűnhődnöm, mert csak így" réméibe\' tek Istentől is bocsánatot\'. Mélyeu meghatva hagyta el a közönség a termet. Az öreg nem no teáig élt börtönében, pár hónap múlva a megbánás minden je-lével halt meg r-móiye az isteni irgalmasságban. ; s\' Résztvevőén. Résztvevőén né«ez reám S mosolyodsz is jó leányka Tán érdekli szivedet -Szomorx arcz bilránys\'á^i ! Ne irigyel\'! te ast tőlem ; Ji»idog«iguil az sem támad, Fekete bár, .tsiat az éjjel j Flaloványnyá te sí ,1 bánat 11. emlékkönyvébe. 1883. Széf t: 14. Sírj. ha bn fájdalom Setíten rá.l borai, Sirj s bálvány arcsodon A rózsa felvirul; S: ne füistd el a könyed, Ha indnlt folyásnak : Ah! •-.erszer fijőbjb A taóíüiyeó bánat. tolt üléséről. \|-1S. Egyéb nyomtatvány érkezett: Központi értesítő 28—50 szára. PÓVai rendeletek iára 25-29. sr. Közgazdasági értesítő 20 - 25 az. A lölpnnveléa iparés kereskedelemügyi ministerium értesítője 20—25 sz. Pénzügyi közlöny 20—21 sr. Távirászati rendeletek tára 5 az. Találmányok leírása 9 —11 sz. Kiállítási lapok 11 — 13 sz. Nemzetgazdasági szemle. Május éa júniusi füzet 1884- Az 18S4. évi országos Törvénytár XVi.-XXV. i. cz. Magyarországi rende\'e ek tár. II. III. füzet. Laodeagesetzammlung 1884 II. tüze\'. Uebersicht der gewerbücbeu Marken 1884. IV. V. füzet. Z-inlralbUtt der östereichishc-ung P;:pier industrie 10—11 sz. 0 sterr. ungr. Industrie und Export zeilung 1. s 2. sz L irigerbausberícht der S\'adt Wien 1884 jjíjuai ^zet. S atistische Mona\'sshriíl X- évfolyam VI. füzet. , ¦ G\'-neralveramm\'u; g der Bodencre-dit-Autiiali in Wien pro 1883. HadferiigkeitsuDterricht und Haasín-dustrie. Röpirat dr. Wolff Károlytól\' Mittheilungeo des oest. ung Exporl-voreines, a ca. kir osztrák-magyar konzulátusuk áttekintő táblázatával. Statistikaí évkönyv. XII. évfolyam I, II, íliz-ít. A cs. kir. dólivaspályatrásaság XXXIII rendea-közgyüléso. XVI. Geaetzartikel vom Jahre 1884 Gtwerbegesezt. Fri\'a Pétertől. A muokaBegeiyezés Ügye Magyarországon tekintettel a tnurtkabiztositás kérdésére. Ecaey Lajostól. A magy. nyug. vasút j-len\'ése és zár számadása az 1883 évre. A sop.oni m. kir. felsőbb leányiskola 1883/4 évi seleu\'-ése. A m. kir. technológiai múzeum közleményei. Második évfolyam 1. sz. Ötatiatík der Industrís Miihrens II. k^tet IV. füzet. Közhírré\'ételek : 148. Aa országos borászati kormánybiztos átirata, az országos mintapiDczébe ezánt borok máBtráinak beküldési módozatai tárgyában. Elintézett ministeri leiratok. 149, A magy. kir. földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi ministeriám 1R84. évi május bő 3-án 24,463 sz a. kelt leirata, as első fokú iparhatóságok székhelyein lakó iparosok száma s az általuk ti zeteit Hl. osztályú kereseti adó kimutatása tárgyában. 150. Ugyanazon ministeriumnak 1884 évi juniua hó 14-én 24,997 az, a. kelt leirata, a köriafa árviszonyai, méretei,beszerzési forrásai ;-:b íránt. Elintézett megkeresések: 151. Králj Balázs, kroppí lakos megkeresése, vaskereskedő cxégek czimeinek közlése iránt.1- 152. Schwaz- Sámuel kamarai leve-lefó tag ur, dnvecseri lakna megkeresésre az otíani országoa vásárok i-z«poritása tár. gyában. 153/4. A. Boproní m. kir. pénzögy-igasgatóság kétrendbeli átírat, ra«lyek ben a kőszegi és győri ezukor- é nörudó kivető bizottságba egy-egy uj lag válasz tását kéri. 155. A kóaaegi poaztóipartársulat meg keresése, a fa pesti caendőrparaacnokság által kürt pályázat közelebbi felléielei-nek közlése íránt. íJjCi A II. cs. kir. vadáHazáailóalj megkeresése, egy utazási számla helyej-bitésn iránt. 157. Epttein Vilmos sümeghi kereskedő megkeresne, sajittermérü borának lepecsételt üvegekben való el árusítása tárgyában. 158. A soproni pénzügsőri bizottság megkéréseié, Andrescb József lajtba-szt-. mikiősi fügekáv i gy ártó czégj>gyzéí« tárgrrában. 159. Schmal Józs-f puazta- sít.-hályi táraulati elnök megkeresése, melyben ax uj ipartörvény ér\'e!méb-n szervezendő iptiriestületek és \'ársulttiokra uéz ve felvilágosítást kér. Vásárengedélyezések : 160 A \'nagy. kir. földmiveléi,- ipar és kereskedelemügyi ministerium f. évi május hó 19-én 16,598 sz, a. kell leiratával megengedte, hogy Soprou sz, k. városa éveokint február; április, jáoius és okróber hónapok első hétfőjén külön kizárólagos lóvásárt tarthasson. 161. Ugyanazon mtniatéríum f é. m«j. hó 18-án 21,907 bz. a. kelt rendeletév.1 megengedte, hogy zalamegye térületébes tartozó Alsó-Vídoreci községe, évenkint a juDÍns hó 15 e utáni héttón és október hó- 18-án, (azon esetben pedig, ha as utóbbi nap vasár-vagy ünnepnapra esik a következő hétfőn) országos vásárt tarthasson. (folytatása köv.) „Többet észszel mint erővel. Ferencz hársi értekezése, a ki tctmyaihoz alkalmazott meiei diáról, — Irta birtokosok Caxd^lko- Palaky tiízn. (Folytatás.) A porhanyó fold még a levegőből is tud nedvességet nyerni; mert a felső föld réteg éjjil a kisugárzás által a nappali nyert melegét elbocsátotta; az alatta levő fold melege a rosz hővezetés miatt nem adhatván felmagát a kihűlt lolaő réteg a levegőben levő visgŐzöket barmatkép lecsapja éa elnyeli. Ezért van as, hogy a porhanyó s jómegmuukált földben a kapás növények sokkal jobban díszlenek mint a caraboe és göröngyös fóldbfti. Tehát azánUatok mélyen, Kapás növényeiteket pedig minél többször porháljátok meg. Hiszen ti is hallottá\'ok aa egyszeri öreg asántó velő embernek meséjét, ki fiainak haldokló perczeibeo azt mondotta, hogy kincsét a szántó földjében ásta el nem mélyen csak egy ásó nyom mélységre, a helyet nem jelölte meg s igy nem tudja megmondani, hogy szántó foldj- mely részében van, hanem szántsatok mélyen éa megtaláljátok. A tiuk csak ngyan mélyen szántottuk ugy hogy mások kinevették, de ők azzal ne-n törődtek csak a kincse: találhassák meg. De bizony - az elrejtet\', kincset ugy mint ők hitték csak nem találták meg, han-ra meg talált tk máskép; meg tvláliák a gazdagabb termésben. Több évi hasztalan keresés után észrejöttek a fiuk, a elértették atyjoknak hagyományos intését, „ssántsátok mélyen s megtaláljátok az elrejtett kincset-" és azután is mindig atyjok taná.-sa szerint méUen szántottak; de ahoz képest bőven trágyásták is ám szántóföldjüké\'. Továbbá ti is jól tudjátok még < gy másik hagyományos példa stót : „ egy szántás egy kenyér" „három szántás három ke nyer" s azt is tudjátok mit akar eiael a asántó vető ember kifejezni: — Nem de ezt? hogy munka által jóvá tett földről várhat az embsr jő aratást. Szent írásban ía Így van megirva: .hogy a jó földbe hallott mag tirmett jó gyümölcsön, némely hatvan anyit, némely harmincz annyit." E szerint — szólott közbe József gazda-— nem aratna ha as ember a asántó földjét is rigolirozná, mint Ferencz bácsi a szŐUejében az ültetés alá, és othon s gyümölcsöseit minek előtte beplántálta volna előbb két lábnál ta mélyebben fel forgattatta. Bizony öcsém szólsz valamU^sak hogy szántó földjeinket nem volna tanácson egy lábnál mélyebben forgatni, meg az egy láb mélységet és eleintén mag stny lenek növényeink; de mihelyt as alulról felhozott nyera föld a levegő és napfénye behatása által termöképessó vált azonnal fognál a mély szántainak, nyomai előtünedesni. A nemesített busa esik ilyen mélyen munkált földben teremne ám coik hatalmasaan. Jo munkáról szólván isin hagyhatjuk a vetést, hordozást vagy is boronáláat szó nélkül. A jól meg munkált felssántott fűidbe a jól megtisztított jó minőségű magot. A mag alatt itt busát érleltünk mert a rozs vetőmagját felesleges csáváznunk, minek előtte elvetnénk kék gáiíczoa viszel még is locsolják a jól Össze s vissza la pátolják egy éjszakai izás után reggel pedig felmervén zsákokba a szép apró magházakra meg szántott földbe se nem sűrűen a» nem ritkán elvetjük a ezután vhb fogú boronaval jól behordozzuk, bogy a szem a földön felül ne maradjon. Vető géppel egy oyolczadtelkesnek vetni a gabonát igen n«vetségQS volna. Ki azon-bab sz«reti a soros vetést nemesítve termelésnél a soros vetés szükséges is megtebotni ezt késsel is, szépen a mag tárakba bele pergeti a magot. Igy lassan megy a vetés minta somogyi ember mondja Bzaporátlan munka, na de had legyen szaporátlan csak jó legyen. A vetőnek különösen arra kell Ügyelni, hogy a mag 2 hüvelyknél se mélyebben ae föliebb ne kerüljön a földbe. Ha ennek czeUzeru-sé.éról meg akar -gyÖsŐdn! valaki csak vizsgálja meg több bokor búzának ¦ j gyökereit u. földben tapasztalni fogj hogy az oldal gyökerek kiágazásai mind a föld színétől 2 hüvelyk mélyre eBnrek. A mélyebb vagy föntebb került b kikelt magnak fel vagy le kell mxg\'át küzdeni a kellő mélységre s csak azután gyökere sedhet szélyel : Na de azért az sem sokat határoz föntebb vagy alantabb került a a mag a földbe, a git az maga magán is, mert a természet a legnagyobb mester. Még a jó trágyáról s ennek kezeléséről kell szólnom. Mert nag<? külömbség van ám a jó és rosz trágyával trágyázott* földön termett termény mennyiségek között. Jó vagy kövér trágyának ítéli a gazda az olyan trágyát a mely az erjedésnek nagyon átesett ugyan, de még a szalma szálak a trágyában felismerhetők: a rot-badások egészen túlesett trágya már a földnek nem sokat használ hamar földé vál s a növény tenyésztés csak kis -mértékben mozdítja elő valamint a friss trágya sem sokat lendít a növény növésén az első évben, hanem annál több hatása mutatkozik a rá következő évben, a tul érett trágya pedig mindjárt az első évben ki adja erejét. Legjobb tehát a trágyát fél érett állapoiáoban a főidre\' hordani s ottan elteriivo minek előtte ki száradna, alá szántani. Az igen sokáig levegőnek kitett s kiszáradt trágya erejéből a jóságából sokat veszít mert sok illékony részek mint ammóniák legény a levegővel egyesülve ellillantak minek különben a növény diazletet kellett volna elŐmozdí\'ani. A tragyadonabra a jó gazdának mindig kellő goudoit keli fordít-tani hogy minél több trágya erővél bíró jo mioŐKÓgü trágyát nyerjen. Még as árnyékszékben és trágya gödrökben s falusi helyen a ház háta mögötti emb-r trágyát is. földel elvegyítve a trágya dombra teríti ;* hogy a kellemetlen bűz a levegőbe ue terjedjen időnként vasgá-HcioB\'vízzel a trágya halmazt meg meg öntözi vagy Öntösteti. mi által nem csak azt éri el az eszet gazda, hogy a levegő minden marad minden tisztátalan gőzöktől hanem azt is, hogy a trágyája értékében ez által sokat nyer, mert as illókeny légnemű részeket ammóniák .0 — 9 1 a vaBgáliczos víz lecölvé fogja j tartani; hogy egy könnyen el nem Bzók-hetik. Miután a trágya értéket igen minő-veli az Ín ha a trágyában lévő különbfé. lék sok melyek a növé yek főtápazprót képezik a trágyáiéval együtt a trágyi domb alatt levó földbe le nem szivároghat, mert a földbe ^szivárgott különféle sok már elveszet a gazdára nézve. Hogy tehát á trágyában annyira szükségessé lenne szöktessék a főidbe. Kívánatos, hogy a garda a trágya telepit ugy készítse élj hogy a trágyából a lé a földbe le ne szűrenkedhessen. E végett a trágya gödör fenekét oldalait téglá/al vagy kővel kirakja, a a köröket pedig cementéi be-önli mely azután meg keményedve a vtset s nedvet át nem ereszti. A cementből ugy készíti amaltert. hogy száraz állapotban összekever a cement porral mindig kétszer anoyí jó éles homokot, ezt azután viszi! igen hígra feleresztve, a már előbb viszel megáztatott s lerakott kövezetre v-gy téglásaira rá önti s szó pen elegyengeti, hogy minden kisközök hoteljének. A trágya telepnek mely egy nyolcsad telkea polgár gazdaságaiban 4 vagy 6 négyszög öl területű ichet egyik szeglete felé lejteni kell s eaen sarokban pedig egy mélyebb gödörnek kell lenni as oda szivárgó trágya lé száradra, mely nek szinte mint a trágya telep feneke i oldal fala téglával v-gy kóral kirakva és czimenttel beöntve legyen. Ea a kut-forma gödör a trágy teleppel kapcsolatban arra való, bogy a benne Öaazegyü-lendó trágyalével a trágya halmát időnkint meg megöntözni lehessen. A trágya halmazra rétegenként egy egy agy réteg főidet is lehet teríteni mi a trágya JisvJ-mainak kiszáradását, ebből kifejlődő s elillan i siető gázoknak viasz* tartási t nagvban fogja elősegiteni. (Vég. köv.; Híreit. — A placzl aglotage ellen már trlbh alkalommal történt felszólalás városunkban is; de es id"tg semmi aeno történt a közönség érdekéi»en. Bisony, pedig leheteti volna t-n ni. Más városokban is történnek és történtek eféle dolgok, de * rendőrség moat már a legtöbb helyen meg tettei koieletnégszerü intézkedést. így p. * Gy. K. ben olvassuk: — .Rendőrségünk erélyes intézkedése folytán végre a piaexi ágíotagenak vége less. Most már a kofák s egyéb nynréazlj^dők nem ragadhatják .el* vidéki árusok kezeiből a piacai árukat, mert b fogyasztó közönség 9 óráig míg a nyerészkedők osak azon tul vásárolhatnak. Több kofa, ki ezen üdvös intézkedési nem respektálta, féjeokínt 5 írttal megbirsi -go!t»ion.u — Jó volna, ha rendőrségünknek győri collegájok eljárása, megte\'sse-nék éa tenne valamit már itt ia végre, vxUhára cs érdemben. Híszasük, hogy fog ia tenni. — A Szent István napi néptttroe- pMy ügyében Bíbochay György polgármesterünk elnöklete mellett f.>ó 14 én a városházi nagy laiiácsterémbeír biaoll* sági ülés tartatván, ez alkalommal egy 20 tagu rendező bizol\'eág választatott, mely ez ünnepély sorrendjét, kiviteli módozatait dolgozza ki. — Öngyilkosjelölt. Bizonypa We-ber Muki pinczér, ki azonban pinczéri éveinek javát üzleten kívül töltötte el, a napokban eljó\'tuek hitté as időt arra, hogy az ilyféle életnek srokásos záróÜn-nepélyét, aa öngyilkosságot, eev rozsdás bicsak segélyévé1, megtartsa. D.a nem ai-. került neki. Csak kia»é sebeaült meg. Kérházba szállították, de onnan másnap Önként távozott valószínűleg azért, hogy tovább praeparárja magát egy atkeresebb és hatásosabb záró \'\'ünnepelj, megtartására. — Egy intelligens család jó családból való. tanulókat teljes ellátásra elfogad. Bővebb értesülést szerezhetni aierkeaztő-BÓgflnkben. .— Érdekes párbajról hosiud.\'.aitást a Győri:Közlöny ".Két győri úriember egyik estén Arany . Toldy szerelmi" fölött olv heves aeslhetikai vitába bocaátkózott, hogy a vége kihtváB \'etfc A felkért segédek, Rssse-sen négyeu.ejjj ötödik egy éueinökleue melleit abban állapodtak meg, hogy * í-lek egy közös tbemáról irjtnak verset a akié jobb less, az fog győztesnek nyilváníttatni. A párbaj-mániában erenvedök legalább\' már annyira vergődhetnének, hogy as ily\' praktikus párbaj recipékből néhányat meg-szerezhetnének. Csakhogy persze azoknak a minden áron párbajozó araknak aa eféle párbaj m rtyrium plna, mert inkább mt-g-verekesznek kílencz helység bikájával, mintsem egy strófáért éjszakákon át izz, ríjanak. ; — Ora tolvaj. Bizonyos \' Linzer And rás nev" egyébnek órája elveszett Erről a rendőrségnél j\'len\'éít tevén, as a tettest Tamás János orn3zláaazállóí kocsisban késrekerítette. As órát oála még megtalálták. — Husz év múlva. Kát vidéki jómódú paraszt ember álldogált aa ulcza azögleten. Egy ideig a piaezon nyüzsgő sokaság szemlélésébe merültek, majd távozói akartak, midőn az egyik\'a falra ragasztott azínkörí hí datéat pillantotta meg. _ N« ezt csak elolvassuk ! — ssól jlz atyafi — hátha jót mond, akkor elmagyiink a tbeátrumba ! Jó is lesz kV a 1 — ulul a másik és a ,Rp K pu ről kiadott ¦ i>zinla-pot kezdték olvasgatni. V, ¦ érdekea ciime-sése vagyon : „Rip Kp" : Már est a ripé-ső darabot csak megnézzük ám ! — Liái t fel majdnem egyidejűleg raied a kettő Ae. egyik atyafi rar-gelég dalt a cziru olvasásával, a másik szolnu tovább olvasgatott. Egyszerre nagy maglepetéisel felkiált Thü akí teremtette, a 3 ik felvonást 20év múlva adják; no akkor nem megyünk ám a theátrumba, mert 20 év múlva ki tudja, hogy a világnak raelyjksarkában lessünk !" i as atyafiak csakugyan annyiraj visszariadtak éltől, hogy nem mentek el a színházba. — A cseledfogadással ig.m jó vi-gyásni és óvatosan eljárni. Nálunk Nagy Kanizsán különösen as, a téves hiedelem uralkodik, hogy jó, erkölcsös c.el id-ítj eak faluról kapní- E hiedelmével jól felült legközelebb egy helybeli ú. Csalódra lé vén szüksége, smint bisonyos Kopács Treszka nevü, éppen faluról érkezett lányt meglátott, — azonnal fel is fogadta. Később a lány gyamusnak tfinvŐ.i lel,orvosi vizsgálat alá bocsátotta s kilüut, hogy n«gy mérvű sifilisben szenved. Kög\'ön kórházba ¦•állit atott. Másnap azután egy vidéki föidmives ember beállít a kapitányi hivatalba éa keres bi«ouyo* KovácsTresa- HÜSZOKHAEMADIK ÄVfOLYIM ZALAI KÖZLÖNY augusztus 17-én 1884. ka nevű leányt i egy úttal elpanaszolja, ?ogy a nevezett leány Lentiből jővén, n i Iz éjjeli szállást kért s kapott Is. Reggel ők templomba mentek a a leány egyedül maradi otthon. Mire visatsmentek, a leánynak és vele több egészin uj ruhafélének a-i hire.ae hamva. E panaszsxa! izein • -ben a leány i* kihalgattatván, a lopást bevallotta a a lopottak egy ré«ét azonnal átadta. Több darab különböző helyeken volt; (i- a tulajdonos azokhoz is hozsájti tolt. Igen tanulságom eset azoknak kiknek "kuk van belőle tanulni. — A.legkisebb nó. A közönig figyel mébe >.jánljuk aaon érdekes kis vendég megtekintését, ki jelenleg városunkban idős; személyesen is volt alkalmunk megtekinteni akin teremtést. KülönöBfin érde kes, hogy ez a kicaiaég, ki még két évvel ezelőtt Bgy árva szót aera tudott magyarul, most immár folyékonyan éB szépen beszél. Látható a délzalaí-lakarék-pénztári bazár épuMb-m reggel 8 órától estig. — .Bizonyítvánj! Alulirt kőzeég elöljáróság ahal bebizonjaiatík hogy Ge\'t-ncrtus János Nagy Baronjiszüleloa 1866\' évbe születet romai katolikuB valana 18 Eves kora maga Pulaijáráa maga szükségre utazaa által tovább mag* kenjea ín rartet a világhul tovább próbálni ezenfe!tálal ez a líiinnjitcárj adatik hogy roga-miudig igen jó és rendesen visalte : Azért mindeo ember felkire ik ezeu névszeriot elhocaatotót utoBt minden akadal nélkül as ü utján rendesen éa akadálj nelküi tot vaba elbocsátani méltosztaaaék. Kelt C\'ep-regh auíuaztua hó 3-án 1884 Évben kőnek a másnak Foglalkozása Komédia. Wagner János kozoég jegyző."— E» epén ez a buonyitvány voll akadály a a komédiás íovábbi utazásának, mivel a kőszegi rendőrség előtt gvanunnak tünt fel a bizonyít vány furcsa szerkeaz\'éíe, a letartóttau\'.ta, és járásbíróságnál hamia útlevél szerfcwsi-téae » használása miatt 4 upi elzárásra Ítélte\'ett. — [j találmány. A be\'ü-sz-.dőkhatalmas vetély- és verseny társat k»ptak a betűszedő-gépben, melyet Brakelnberg W. E. tatáit fel Hagenben, ahol a hivatalos kerületi Kpnak egy részét már ezen gépa\'.\\dí. Most még caak szerki-sitó gépre v Hiy szükségünk: aki ezt feltalálja, anck kell azután Bzobrot emelni! — PeS\'ifí. Oroszc-szágban az ugy-ko ezett szibériai peatis dühöng, mely-uek leginkább illatok esnek áldozatul, 1.\' emberek ia, mert az elhullóit álla-¦ikra legyek szállnak, ez«k meg az em-j«mkre és igy már sokan elhaltak. — l\'sókaltal megmérgezve. Igy hangzott a diagnózis egy a bécsi poly-kíitiikán megvizsgált, magyarországi tör-vény széki bíróról, ki izomzati rezgéibm, ^ég\'ieg^iéaben, gyakori lázakban éa ból-katarruira Vaií hajlandóságban azenva de\'l A beteg nyála higany tartalmú volt .:.-> kitűnt, hogy a higany a nejével való ciókolódzaa következtében ju\'ott testéhez. Nej-; ugyanis arcát egy Parisból hozatott szépítő szerrel Bzokta brkenni, mely tetems mennyiségű higanyt ia tartalmazott. Miu:iín ez\'esetből kitetszőleg tehála. lilkosazépitŐBzerek ártalmasak,sőt veszedelmesek is lehetnek, ugyanazért legjobb ?ak tartjuk, ha a nők Bemmiféle szépítőszert sem használnak, mert ezektől sem les* szép. a ki nem szép. A férfiak pedig óvakodjanak a nejeikkel való csókolód-lástól, haezek eléggyengék, hogy ily esetek tudomásának dacára továbra ia kenik éa festik arcukat. \\ —. Az állatkertben minden intézkedések megletettek arra, hogy a Szt-Iat-ván napi or-zágoa üncep alkalmábóla fővárosba ránduló vidéki közönség azon idejét, a melyei az állalkert megtekintéséi b fordít, élvezettel tölthesse el. Ai ez év folyamán nagyobb számban beszerzett ritkább; értékeaobb állatokhoz néhány ér-dekea példányt legutóbb az állatkertben tartózkodott SziDgáloktól ia átvett az igaz KalóaAg. Kiláiáa v«n arra is, hogy a főváron közönség által annyira csodált éj kndv^Il Spellerihi ia befogja magái mutatni a közönaéíroek.í G;vaeóink közöl azok a kik az országos ünnepre felráu-duluak a fővárosba, bizonyára nem mulasztják el megtekinleni az állatkertben. méter hoaszu, lecsapott hogyű, 8mm. ezé* ea Vétélú kard. Felirat nincsen rajta, de azért érdekes régiség. Valóazinuleg as r dé y i múzeum fogja megkapni. — Boszniában a Drina mellett, Gorazda felé 2 óra 1 perczkor földrengést éreztek, a lökések 3 másodpereiig tartottak — Bécsben a neulerchenteldi réssben, Mülloer kiskereskedő pinczéjében meggyuiadt a petróleum és Müllner olyan sebeket azeovedetl a tus k\'i/.t. hogy p\'.r óra múlva meghalt, C<izk György h:iziszolgája pedig, a ki ura segítségére sietett, reménytelen állapotban fekszik \| Müllner egyik leánya is smyoaan megsérült. — HajÓÖS-SzefitkÖ-ZÓS Gravpseudnél két angol közös összeütközött. Az egyik elaülyedi, tiz matróz éa két utaz vizbe fult. — Z Haliról Kíb Lajos ügyvéd alaptalannak nyilvánítja a kolozsvári E — k után a lapokba került ama hirt, mintha viziazony tort volna ki rajta. — Londonhnn egy lepke-gyűjteményt árvereztetett el legközelebb. Egyes lepkékért óriási üsszegekat fizettek. Pld. egy Bistoti lapponariés 1G8 írton kelt el. — A nt>niet nyolezadik czéllővő üonep de-ficzitje öO ezer márkára rug, mely öasze-, get Lipcse városának és a lipcsei lövess-társaaágnak kell megtérítenie, a városnak e czélra 170,000, a társaságnak pedig 30 ezer mark> biztosítéki alapja van. —Heg-egetíeáliy. Bécs melleit Mödlingbeu 0:i-enfeld Júlia varrógépjéről feldöntötte a petróleum lámpát ás ugy összeégette magát, hogy felgyógyulásához nincs remény. — Csaló ZSldÓ A m. szálkai járásbíróság agy Klein Fülöo álnév alatt utazó hamis bntorszátlitó ügynökre hívja fel a hatóságok éa a közönség figyelmét. Klein FűlÖp 1877 ó:a követ el ily minőségben csalásokat. 2G—28 évei, úrias ruhát visel a vastag aranyozott óraláocza van. 1877 óta folyton körözik, d>: mai napig nem sikerült kézrekeriteni. — A szívtelen. Mick Jakab rékáaí lakoBpelrovics György I nevfi szolgáját azzal büntette meg egy j vétségéért, hogy a legnagyobb hőségben j kikötöite őt a tornáczfához. A szegény \' esőig* a napszúrás következtében meghalt. J A gazda letartóziattatott.— Kls-Zsenyén Vasnoegyében, Bertók Péter korcsmáros egy kezén \|r-gycaipéa fjlytán támadt j lentéktelen seb következtében meghalt.-Szakáiháza temtemegyei falu mellett, a hol most tüzérségi gyakorlatok folynak nemrég huszonnégy ágyút aütöltek el, minek az lett a következése, hogy a községben minden ablak összetört; az Üteg-parancsnok a kárt megtérhette. — Állítólag uj fajta britanika szivart készítő uek .i eelmeczi szivargyárban. — „Nefelejcsek^ czimmel jelent meg Bátorfi L.jóétól, & .Zalai Tanügy" szerkesztőjétől egy verafüzet, mly töboayire alkalmi költeményekéi tartalmaz a .kéz-irat gyanánt" szolgál. Ebből folyólag a nyilvánosság elé nem szanálván, tulaj donképen bírálataié nem is eshetik.Mind a mellett collegiália viszonyunknál fogva kötelességünknek tartottuk a mii megjelenéséről azon olvasóközönséget is érit-si-teni, mely Bátorfi irodalmi működését — nem ok nélkül — igen szép érdeklődéssel kisérte mindenkor. E müve is méltó az eddigi figyelemre, mert alkalmi költeményeken kívül néhány valódi inBpiratiÓból eredt Urai költeményt tartalmas, melyek nek őszinte igaz hangja, közvetlenség megragad. Szolgáljon ezekből mutatványul a következő .Néma bubán" csimü, sikerült költemény : .Néma bubán fájdalomban, Titkos, édes boldogság van; Mert a gúnynak nincs kitéve, Nincá az érzés szertetépve. Szenvedőnek kell-e több még, Ha érzelme, szive játék, S boldogságát, édes álmát Orvkezekkel megrabolják?! Régi bum, te néma gyermek, Jó, hogy téged nem ismernek. Nem gúnyol a világ nyelve, Velem leszesz eltemetve." A mü caak is azersőnél kapható. Ára a füzetnek 1 frt 20 kr.jlgen melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe! — „Az egyházi és világi lovag-rendek- czimen Alleker Lajos, magyar-óvári kegyesrendi, gymn, tanár egy kimerítő tanulmányozásból és kiváló szakismeretről tanúskodó munkát in az otta-ii .Értesít ő--be. mely azonban külön lenyomatban is megjelent és megrendelhető szerkesztőségünkben vagy magánál a azerzőnéi. A jeles munka megszerzését irodalommal éa történelemmel foglalkozóknaa nem ajánlhatjuk oléggé. Orvosi tekintélyek által vese, hugydnra, koszv«ny éa hólyag bántalmak ellen, továbbá a LegCŐ és emésztési azervekhurutoa bántalmainál rendelve. salvator - égrényes yasmeite saranraviz - .léuiavdtK, litbiam Urtalma fórrá.. Bárral használva igen kellemes üaitt italt szolgáltai Kapható ásványvjz-kereakrdesekben és legtöbb gyógyszertárban. A Salvator-forrás Igazgatósága EPERJESEN Budapesten föralcliir Ll>ESKUTY urn&l. 2134 11—20 Kapható Eosenfeld Adolfuál. Upvotór o. kiadó: SZÁLAY SANDOB. Felm». sserlceaitS : TASS ÍLSOS. L.ptulajaoao. : WAJDITS JÓZSEF. hirdetés. Hlnzok Erdélyben. A Sólyomkő, Balos és Ujfaln közt elterülő erdŐBigeK-ben a hiúzok annyira elszaporodtak,hogy a luk. bfik nem merik lábas jóeságjukat legalóre hajtani. Hir azeriut hivatalos hnj-tóvad azatot terveznek a duvadakra.[Dal-márla helytartója, báró Jovanovics lá-boraieruzgy Marienbadban súlyos belegen fekszik — KBznti vaspálya. Dabreceo- ben, Lehmaan József lovagnak a közlekedésügyi minisztérium eng-dilyt adott 50 évre lóvaaut építésére Debrecenb-n. A szerződés a vállalkoaó ós város közt még a mult évben jött létre Az építés egyelőre három vonalra szorítkozik — Egerben Seroberger M. Gy. nevű embirt aktsztolt fel Kotarek, gyilkosság miatt. — Udvarhelyt a napokban a vármegyei levéltár rendezése alkilmá-V al megtalállak a hóhérpalloat. Ugy egy hazánk egyik legszénsavdusabb s _a_t7~^ k--2-t7vize kiiünű szolgalatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a Eyoniornak az idegrendszer bitntalmáin alapuló bajaiban. ÁltaKban a viz mind azon kóroknál kiváló Ügyeiméi érdemel, melyekben a szervi élet támogatása t-s az idegrendszer müködési-rick (olfokozasa kívánatos. Borral hacználva kiterjedt kedveltségnek örvend. 1883. évben 1 millió palaczk szállittatott el. ánáayKeMriir\'iíaál 9Mtrttfet. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fCazerkeretkedés-ben e\'s vfíndéglokben. A vrászlói Uroda\' lom által 10-én hirdetett gubaes árverés nem tartatik meg, mert szabadkézből eladatott. Pathihid! 1834 aug. 12. körvadász. 2229 1—1. ) E rovat alatt kotlettért «em »Iaki »em UrUloi Ukintetb.n nem Tálal fele\'ösíg.t ^ »d. 5317/84 ^ i Hirdetmény. \| ^ Nagy-kanizsa város tanácsa résziről közhírré ^ 4> tétetik, miszerint a városi összes erdökh.en ez év- ^ ben termett gubaos f. hó 2ő-én azaz hétfőn d. e 10 órakor a város házánál árverés utján a legtöb- }fr bet Ígérőnek el fog adatni, miről a venni szándé- <? kozók értesitetnek. v 2ü3i; í -1. Nagy-Kanizsán, 1884. augusztus 9-én. A városi tanács. Meidinger orvostudor ur által kizárólag szabadalmazott meiimxfifir Kályha-gyár . HEIM H. Döbling, Becs mellett jh\'iókmktúr Budapest, Thonet-udvar. A legelső dljakbat kítlntetve: Bécs 1873. Cassel 1877. Pária 1878. Secbsíians 1877, Weis 1878, Töplitz 1879, Becs 1880, Ege 1881, Trieszt 1882. Raktáriéi jáségek: Béc3nkarest, Mailand, KiirtaeratraaBo 5/(1 Strada Lipscaui 96. CeraoVitt, Emaoel.38. A legkitűnőbb, szabályozható, töltő és szellőztető kályhák, lakazobák, iskolák, irodák stb. számára egy-s\'ezü b legdíszesebb kiálltáaban. Több szobának a fűtése egyetlen egy kályha által. Központi légfűtés egész épületek számára. Ausztria-Magyarországon. 221. közoktatási intézetben Heidin-ger kályháinkból 1431 van használatban, esek között Bécs községnek 60 iskolájában 373 kályha, 2242 1 — 15. Meidinger kályháik kiváló előnyei annak nemcsak a csász. kir. hivataloknál, birodalmi intésetek és községi ha lóságoknál, lelkéasí hivatalok, kórházak vasutak éa gőzhajóknál, pénzintézetek és biztoatlótársulatoknál kereskedelmi berendezéseknél, sxál-lodák, kávéházak és vendéglőkben szerezték meg a nagyszámú bevezetést hanem ason felül még több mint 20,000 magánlak »«Dan lesznek ami Meidinger kályháink használva. „ Ami nagy köikedveltsés, neiysek kálybálsak (rj/art védjegy. mlttÍBB fei6 5rYildlBjli 8Záaitafan utáezásra adott alkalmat. Eniélfogva mellékelt véajesyBakrt hivatkozva, saját érdekében ávjnK I t ez. ki-zönséget. i»g qbh hírnévben álló gyártmányeinknak utánzásokkal való feleserélése allen, legyenek azok bár csak egyszerűéi cint Heidinger kály- „ MEIDINBER-OFEH , \|^H. HEIM^I hak vagy mint javított Keldisger kályhák ajánlva. Gyárlmányaink ajtajának belaó oldalán védjegyünk átvan Öntve. bbf* Értesitéset és íííwiM Inra és Dermestve. i V ooooooooooooooioooooqoooooooo ~ Tf 1G65 Q Árlejtési hirdetmény. § A nagyméltóságú vallás- és közoktatásiig}\'! m. kir. minisztérium 1884. évi július hó 18-án 24002 szám alatt kelt rendelete folytán az egyedutai állami elemi népiskolánál az iskola-épület, udvar, faiskola és tanítói-kert bekerítése G17 frt 60 kr államsegély mellett engedélyeztetett. Ezen munkálatnak vállalkozás utjáni biztositása végett 1884. évi auguszt. hó 30-án délelőtt 10 órakor a kir. tanfelügyelőség irodájában nyilvános árlejtés fog tartatni. Felhívatnak a vállalkozni szándékozók, miszeríut a fent kitett napon és órában az előirányzott költség után számítandó 10 V.-tólí bánatpénzzel ellátva, a kitűzött helyen jelenjenek meg. A munkaterv a kir. tanfelügyelőségnél bármikor megtekinthető. Zala-Egerszegen, 1884, aug. 13. o a 8 o 8 8 o o o 8 o 2235 l-l Dr. Ruzsieska Kálmán, kir. tanfelügyelő. qooooocxsoooooooicoooooooooot 1196 írk. 1884 febru»> 20. Árverési hirdetmény. A D.-kanizsaí kir. tvszék tkkvi oszt. réazérŐl közhírré tétetik, hogy Horváth Anna özv. Benke Jánosné vbajtatÓnak Horváth Ersse Özv. Majori Jánosné v.-hajtást szenvedő esztnregnyei lakos elleni 63 frt 45 kr per, 9 frt 20 kr vhaj-tás kérelmi, 8 fri jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti vhajtáa Ügyében a fent nevezett kir. tvszék terüle téhoa tartozó eszteregayei 18 sztjkvben 1. 2—24 srsz. a. felvett ingatlanoknak Horváth Erzae özv. Major Jánosné nemét illető, 435 frt 50 krra becsült fele része 1884. évi szeptemberhÓ 12. d. e. 10 órakor Eszteregnye község házánál Simon Gábor felperesi ügy Véd v. ennnek helyet! ese közbejöttével megtartandó nvilvínop árverésen eladatni íog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% készpénzben r. óvadékképes papirbna r. kiküldött keséhez letenni. Áz árverés teljééi lésére Barts Gy. bírósági v haj tó küldetik ki. Kir. törvss. mint telekkvi hatóság Nagy-Ktnissán 1884 április hó 25 napján, 2238 1 — 1 1786 tk. 1884 marczins 18. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. trvszék tkkvi oost. részérő) köshirré^tétetik, hooy Kun József és neje Possgai Anna asabarii lakóa vhaj-tatóknak, Mannics Bódi és neje Németh Rozi vhajtást szenvedő szabari lüiósok elleni 116 írt <Őke, 1880 évi ápril hó 24. napjától járó 6% kamatok 40 irt 95 kr. per, 9 frt 30 kr vhajtáa kérelmi, 9 frt 30 árverés kérelmi s még felmerülendő költségek iránti vbajtási ügyében a fent nevezett kir trvszék területéhez tartozó asa-bari 26 sz. tjkvben A f I sor 28 hrzz. a. felvett 45 frtra becsült iakház kü lön 2 sor 1612 hm. a. foglalt 1014 frtra becsült váltság köteles azőlő külön — azon megjegyzéssel, bogy mivel rér-vényesők követelése zálogjogi 1403/82. sz. bekeblecéaét az elsorolt ingatlanokra Németh Jánoa és neje Nagy Terézia javára az életfogytiglani haszvnélvezeti szolgalmi jog 9883/868 az. végzés -lapján bekeblesve megelőző — as 1881. évi 60 t. cs. 163. § hoa képest i bejegyzett szolgalmi jog nem érintetik. J8S4 évi szeptember hó 4-én d. e. 10 órakor Ssabaron a község biró hasánál Tuboly Viktor felperesi Ügyvéd v. helyettese köabejöttével megtartandó nyilvános ár* verésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenébb kitett becsár. Arveraani kívánók tartósnak a becaár 10°/e-át készpénzben vagy óvadékképei papirosa a kiküldött keséhez letenni. ÚUSZONHAEMADIK ÉVFOLYAM. ZALA I-K ö Z L ö N Y AUGUSZTUS 17-én 1884. Vo»Ő köteles a vételért hirDm egyen-oj részletben, még pedig ai elaöt az árverés jogeróre emelkedóíó\'fil számítandó 15 nap alatt a maaodíkat ugyanattól 30 i p alatt a harmadikat ugyanattól 60 i>»p alatt, — minden egyes részlet iiián üí árverés napjától számítandó 6% kamatokkal -"gyűlt uz árverési feltételek beu meghatározott helyen és módozatok Bserint lefizetni. N -Kanizsán a,^. Úszók tkkvi oss-tályáiyánál 1884. évi márcz, 28\'. _2240 1—1 ArTBresi MrtóÉf. A n.-kanizsai kir. trvszék tkkvi orz-tálya részéről közhírré tétetik, hogy Du-k»z Sándor végrehajtatnak Szólest Szidónia 6zv. Takács Józsefné, ugy is mind kis korú gyermekei gyámja végrehajtást szenvedő bánok zt.-gyíirgyi \'akós elleni 144 frt lílke, 1871 éviNovember hó 11 ik napjától járó 6% k»m tok, 13 ff 10 kr. per, 24 flr 35 kr.végrehajtáakérelmi, 8frl j-lenlegi a még ttilmerüleodó költségek iránti végrchajiéei ügyeben a fentnrv--zett kir. trvszék (erületóhez tartozó bor-zönczei 140 sz. tkkben Stéiesi Szidónia éa kit korú Takács József L\'jos, Anna, György. Sándor. JánOí é« Ilka tulejd-;-nátil felvett f 1 sorsz. váltság kötel<-s 277 írtra, és f. 2. sorsz. váltság köens Ü28 frlra becsült ingatlanok, — ezeknek a fent nevezett kiskorúakat illető fele-részére C- 4. alatt Szélesi Szidónia javára bekeblezelt holligtartó haszonélvezeti jog épenhagyásával 1884. évi szeptember hó 13-ik napján délelőtt 10 óra kor Börzöncze község házánál Faiis Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen el adatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kilett be-caár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. - 2239 l-l Vevő köteles a vételért három egyenlő részletben még pépig: az elsőt az árverés jogerőre eni-1 kéjététől számítandó egy hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt a harmadikat ugyanattól\'o hónap alatt, minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lt tisetai. A nagy kanizsai kir. trvszék. mint tkkvi hótóságl884 évi ápril hó 25-én. 1197 tk. 84. árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság \'elokkönyvi osztálya részéről közhirré tétetik, hogy ösv. Hoffmann JózB\'-fné, Szerneca Pál, Modluz Mária, Bekk Fe rencz s neje Horváth Borbála végül a Sselniczai templom végrehajtat Óknak Vnk Ferencz végrehajtást szentedet-elleni 21 t. 50 f, 100 f, 50 f, 100 f 156 f, 12 kr. tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a n.-kanizsai kir-trvszék és csak ornyai kir. jbiróság területén levő VII hegy-kerület községi 157-ik sr. tjkvben A f 439, 455, 458, s 564 hr. fz. al-tti ingatlanok a tartozékai ugy a legelő s erdő illetménynek Vukk FereDezet illető 982 frlra becsült ingatlanok Merhá-lovecz községházánál 1884 évi szeptember hó 15-én délelőtti 10 Órákor meg ártandó nyílváios bírói árverésen eladatni fognak.Kikiáltási ár afennebb kitett becsár. .ír vérezni kívánók tartoznak a becsár 1070 át vagyis 98 frt 20 kr. készpénzben vagy óvadék képes papi bn a kiküldött kezéhez letenni, egyébb f-1 tételek a jelzett községnél éa aiubrt kir. járásbíróságnál megtekinthetők. A Csáktornyái kir. jbiróság mim tkkvi hatóságnál 18«4. évi márczins hó 25-én. 2237 1 — 1 _BlBB»Tl8 8I. SÁRKÁNY BIZOMÁNYI BÜTOK-CSARNOKA (honi ¦ gjiirimáiij) budapesten. 3. u I. emelet, a Deák-FerPBGZ utcza sarkán, international t.lne TRIESZTBÖL-NEW-YORKBA. íasask5^. Ezen vonal nagy alsórendű gőzösei szabályszerűen menne)t New-Yorkns fel teherszÁlltttrányt és utasokat Jcgo\'esóbb fizetés és^jó ellátás mellet- New-Yorkba Indulás TrieHztböl: Testsala gösős (3400 tonna) szeptember hó 10-ea. Germanla, (4200 toana.) \\ i Passage Cajutte 200 frt, közép fedélzet 60 frt. Utazás véseti Tsrítalle l-hez utazási vezérügyníSk, Via deli\' Arsena\'e !3. Testre somunelé Trlett. 84111 tmány ok tárgyában Setén- kar & Co Zelinka-Gssse Wien. ajánlja a magaa uraságoknak és nL}érd»mü löíönségnek csarnokában elsőrendű hazai asztalos és kárpitos mesterek ííözremiiködí\' seikkel nagyszerű választékban elhelyezett elegaossalon-, ebédlő . haiö i-s fogadó termek bútorait, ugyazi»ién polgári kibázositis aokra kéastitett egyszerű, de szolid asztalos és kárpitos bntoro kat. — Nagy ké-zlet 1 guj-bti divntu izléa t»ljes-n kiállítót szalon-garnilurákból atlasz, selyem, bársony, bureíí- crepp, szatin ex jiittesziivetekbói rendkívüli olcsó ár mellett. képes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek. MT Vidéki megrendelések 10% elóleg beküldése mellett teljesít! étnek. Csomagolásért 4%. ~w 2243 1-3. \|\| Ad. 4215/84 \|L 1 Árverési hirdetmény. \| s Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa által közhírré t> tétetik , hogy a város Inlajdonát képező 14660 forint K becsértékü, a nagy-kanizsai G6. sz. tjkvben\' 803. hrsz. alatt X felvett ingatlan tartozékaival együtt (régi kórház) f. évi szép í> tember hó 9-én reggeli 10 órakor a városház tanácstermében jR nyilvános árverésen el fog adatni. t> Az árv.retnl kívánók értesíttetnek, hagy árvereloi ci k ¦ K b-csár 10 atá«.l«k»nak bíd.lpénriil laté-ele melleit lehet. 2 A többi feltételek . város t.nócs\'ermébeD a hivht.loa órák > .Ult , v. levéltáritoknál betekinthető^. ^ Nagy Kanizsáit. 1884. évi angasitm hó 2-An. ^ 21m 3_3 a városi tanács. NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek.. " ¦SV El s y <x o "fc> o z q o kr. ~9t mr\'-10 disz ok-levél. ARANY- É K M K K többféle - kiállításból. Számtalan bizonylatok nla.\'rangu orvosi tekintélyektől. KESTLÉ\' HKNRI 8ŰftlTETT TEJE BrY~ egy doboz 50 lux. F&rcüitür 0<ztr.-Magyarorsz/tg részért; B E R L Y A K F. > Naay-Kanizsán : fi\'sselhofer J.ízsef és Rnnenfeld Adolf kere«kedőltnél cs Mpyarí-rzáB: összes gyŐfy-izrláraiban. BUDAPESTI TÁRSAS POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI lg ;bb ¦- (előbb HAMPEL ANTÁE) budnpent, v. korona ntcaa 13. axám Ezen tanoda, melyet ezelőtt 50 evvel Hsinpel Antal ur alapított és mi azt mi is óta feoáltó tanodánkkal egyesítettük — minden tftrekvélünk od i irányul, hogy «15o-i bir&evét megSrizre, a reánk bízott nArendékeket alaposan kéozett ecyénakké n. j Hojrj aitüzfitt czélunkat biztoxan elérjük, iparkodtunk ism«rt j-Un tanárok alkalo által kitiltott czélunkat hiztosltani Taaodánkkal táj és nevelíintézet ts vsa Sfyb * melyben a nOTendnkek teljes ellátáson kívül szeretetteljes báaámődi«iii része-.t))H-k í-^. ntalmányaikban gondos feHigyeiet alatt állanak. Taaitvaryalak.it az egyéves •eksates- - j sálat letételére elSkétzitjtlk. Értesítőt kiránatra ingjon küldetik. Befrstissk a Jlv* oooooooooooooooooc oooooooooo/I tM^rt augusztus 27-én reixik kezdetoket. 2122 b—>. 0 __\'_ ¦ \'¦ hnnv dUi ^9 I AZ IGAZGATÓSÁG: \\i\\ _ , Praxszer József igargató. Gross Gyula.. . Csat ralódi ha minden dubozoa a KTárjegy : a sas és Mail soksaoro-¦ttoit czég nyomata látható Ráes porok tartó* gyézyhitáía makacs gyomor- és altestbajok, gyomorgörcs " elnylákásodáa, Kj-->morégéj. roí>cit dugulás, májb.j vértoluias, aranyér és a legkülönfélébb nöi betegségek el\'en 3\') é» éu folytonosan növekedő -lismerésbea részestll. Egv eredeti dob z használati u adtassál 1 frt Hamisítványok törvényesen üldöztetnek. 0! Francia borszesz és só. Köszvény, csúi-, mindennemű haso-gatás és bénulás, fej-, fal- és fogfájás sikeres gvógyi-tasáhot bedÖrzsö. lésre; borogatásnak mindennem I séra,éiek> és sebek, gyuladások és daganatok el\'en Bensöfeg vízzel keverve, hírtelea betegedés hányás éskóiika ellen. Kgy flveg pontos uiasiiásssl SO kr. 2063 22-52 Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. Moll A. gyógyszerész, császár királyi üdv. szállító. Bécs, Tucblaubeo Rlktarak: Nagy-Ksniz a a: Bejus Joasef ftyógyixerész. Rosenfeld Ad Fetselhofer József. Barcs: Domor S Csáktoraya: Gíi ci Lu gyégy. Kauasvarstt-Ito ovicz Ad. Keszthely : Wdnscfc K. Körmesé : Rárz Jáno^. Marcza\': : Isztl Ford Szigetvár: Szalay József Zala-Egerszeg : Hollotj J. gyógjaeresz. ¦ ATKOVICS-féle. H1ÍIE8 (i\\0>1 ŐRLI KÖR Fölülmulliailan es különféle bt-tegsógben kitűnő hatásúnak elismert dinári njpeseken szedett gyógyfuböl készité M A. T K O V I O S Gr. M. Káinban (Dalmáczia). Kapható Xaj;;-kitiil/.sAn : Práger Béla gyógyszerésznél, Fiúméban Jekel Ferencznél. 8199 7—H SJBfT elky üveg ára 70 istx-. fJBJ Csomagolás és elküldés a megrendeld költségén történik. jtXJCXXXXXXXX, Savanyu-Krít STEFANIA Koronahatzegní forrásT Alapíttatott 18s8. jl WALSBR FERENCZ í «lsó magyar gép- és taxoltdszeret gyára, harang, és érezontódéje BUDAPESTÉN Rottenblller-ntez. 66. Főraktár: NagyK»nU.4o : Weiss fivéreknél. V» ísvinyvlt kereikedéaben, ebédlókben 3tb. XhryaTV w f f f % Ajánlja gyártmányát i? mint magyar különle-a^ gességet kutakban és mindennemű szivaty-tyúkban, elvállal teljea C vízvezetékek berendi^ S zúset,varosok, földbir-tokosok, ipartelepek. ÜJJ Armentesitő társula- Kapbaió : rűiode11 2088 22-25. alapon és kedvező feltótelek mellett ajánlkozik köz- és mag&nfürdők -r felszerelésére, szagmen-tes OrSZékek felállítására és minden viz-müvt munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra tok és magánzók részéről modern technikaiEgjretlen belföldi szivattyu-gyar. d^tese^klHe^^ wajdits józsef könyvnyomdijából magy-kanu sin. NAGY-KANIZSA, 1884. augusztus 20-án. «37-ili szam eefsi évre léi e,re op jrd erre Előfizttéw! sr 8 frt Kí/f/ ittam 10 kr HIRDETÉSEK í h&aat>os pptiuorban 7, ntaioiUzn-fi • mindpu további sorért i kr NYILTTÉRBEK aoroiikeut 10 krért Yetetaek tet mki-üW\'. illetek minden egyei hirdetőiért 30 kr fisetendő. Huszonharmadik éyiolyam. l 1pmelM ríaza illetó" kízleme-nyek a szerkesztőből, , ¦ toyaat reaaet illető kőzllrrflényer tieiüt, kiadóhoz bérmentve iotérenuok:\' NA 8 Y- KAN 17,8 A Wlsssleiláz Béraentetlen levelek caak ismer, .mnnkatársalítól\' fogaittátoak .1. Kéziratok lissza nem küldetnek. nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület\', t .nagy-kaoizsai tisati- A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank", .nagv-kanizsai 5nk. tűzoltó-egylet. a .zalamegyei általános tanítótestület-, a , nagy-íawzsat msc önsegélyző szövetkezet,a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány" hivatalos lapja. Heteiikliii kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Megyei ellenzéki kör. (Folytat...) Kétségtelen tehát, hogy a haj dani és jelenkori antonomicns jogok közötti különbség nem elég indok arra, hogy a megyei nyilvános közélettől teljesen viszavonnljnnk. Csakis magunkat okozhatják, hogy a legközelebbi két évtized alatt árkon tul hegymesterekké lettünk. Mert ha bár sok tekintetben indokolt volt is a lefolyt időkben itéi\'en visszavonulás és ha bar az átmeneti korszakban nj szokatlan rendszerreli megbarátkozás nehézségekkel járt is; semmi körölmény között nem helyeselhető az a közöny, mely a megyei életben a közelmúlt évek alatt a tisztnjrási választásokon tul semmi érdeklődési nem birt kifejteni. A gyéren látogatott megyei közgyűlések lisztiszékekké lettek degradálva, s absolut intézkedések forrásaivá váltak. A zöld asztal mellett a virilis intézmány egy két avatatlan, hiva-tis r> \';üli tagja, de még az is csak ritkí foglal helyet. A hajdani me-gy^ " "atnsok lelkes diplomatainak a _ »t nyomára találni. Az egy-koódi libéralismusáről országszerte hírneves, zászlóvivő Zalamegye \'-\' kv pultjára lehet büszke! .lelcné-jics egyetlen fénypontja! egyet-^nysugara! ii.ii „Régi dicsőségünk!" hol késel Jf homályban ? , s xDe hogy tulajdonképeni tárgyunk tói messze el ne térjünk; megjegyezzük, hogy azon talajt is, melyen a kormánypárt lábait hosszú évek során át a megyei közkormányzat terén és vele a társadalomban is —egveté, leginkább a mi-r.émaságunk ézte elő! Sem a megyei gyűléseken, sem az időszaki sajtóban, sem társas életi uton megyei ügyeink érdekében ugy a mint a helyzet megkívánta volna, soha fel nem szólalánk ! A kormánypárt pedig tette azt a mit akart. És alakított még párt-elubbot is a rovásuntra, kimondotta nyílt sisakkal, hogy a ki pártja Körének tagja nem lészen, vagy is a ki oda rendes tagul b; nem iratkozik, az még — bakter sem lehet! És izután befolyásolta a kormány, vagy úgynevezett szabadelvü-párt jemcsak a megyei választásokat, hanem a városokét és községekét is. Határozott, decidalt mindenben és mindenütt. Pressióját kiterjesztő még a megyei bizottsági tagok választására is és az alkotmányos szabad választási jogot ngy pa-ralysalta, hogy akár hány szavazó polgár egy már általánosan szokásba vett — akár előtte egészen ismeretlen nevekkel ellátott szavazatlappal vezettetett gép gyanánt az nrnához. A kormánypárt nem a társulási czélok lobogójával kezében kívánt a megyei életbe erőt önteni, hanem inkább terrorizálni törekedett a közvéleményt. Számos esetet tudnék felhozni állitásom igazolására, de ezikkemnek nem az a czélja, hogy a kormánypárt magatartásából eredő jogellenes cselckvényeket, vagy akár a tisztikar egyes tagjainak visszaéléseit, vagy esetleges hivatalos hanyagságait ezúttal registraljam, - de fett tartván magamnak adandó alkalommal egyes speciális esetekre viszatérni; mert elég legyen a dolog illustra-tiójául csak annyit felemlítenem, hogy Zalamegyében a legutóbbi két évtized leforgása alatt, történt az a concret eset, miszerint a letenyei Mu -rán keresztül a zalam\'egyei köztörvényhatóság interventiója mellett egy 40.000, írván: negyvenezer forintba került vashíd készült és reá következő pár év múlva összeroskadt és használhatlanná lett vala!!! A negyvenezer forint,az állam zsebéből ki és a Mura hullámaiba sodortatott ugyan, de azért maradt még pénze az államnak, mert épül azért ily rövid idók multán ugyanott egy második híd is. Nem tartom ártalmasnak a dolgot még azzat a közelmúlt reme-abilis esettel is illustrálni, hogy az 1883. évi zsidó ellenes zavargások leverésére Zalamegye törvényhatósága királyi biztost és 500 katonát reqnirált; holott a féktelenség meg-zabozálására egy kis erélyes fellépés mellett a megye józan polgáraiból azonnal alaknlandott polgári őrség — a megyei rendőrség, honvédség és közös hadseregbeli hely-őrség untig elég lett volna! És mind j ez azért történt igy, mert a hely -! zetet egyedül uraló kormánypárt és i az abból alakult, s azt legyőző tisz-1 tikár saját felfogása és méginkább i álláspontjára helyezkedve a közvé-\| lemény meghallgatása és a különböző! pártok embereinek közös czélra tö- j rekvő együttes combinatiója és köz- j remüködése nélkül intézte a dolgokat. Ily egyoldalú eljárás és irány mellett pedig jó közigazgatási kormányzatot elérni lehetetlen. Ha a megyei vagy mondjuk: a n.-kanizsai szabadelvű párt első sorban a megyei administratió ellenőrzését, s azzal együttesen a társadalmi élet fejlesztését lüztc volna ki czélul — az országos politikai czé-lokat pedig utoljára hagyta volna, bizonyára több propagandára és nép-\| szerűségre számithat vala, mint hivatalos pressióinak és terroristíkus irányának általános ellenszenvet keltett erőszakoskodásaival/^ j Z^lamegyében a kormáuy^ugy »nevezett szabadelvű pártja csakis : saját politikai pártállására ^támaszkodva és saját önző czéljaít tartva iszom elölt, alakult meg, s ugyan olyan intentiúkból kiindulva hajtotta is végre politicai operatióit. Pedig pronvenczián vagy kis városban a ragy Széchényi István alkotta egyleti társulást a tisztán politikai czélok nem hogy előmozdítanák, hanem még nagyobb válaszfalat hoznak az eltérő politikai né-zetflek között. Mig a fővárosban az országos politikai pártkiubbok egyedüli tendentiája saját elveik megvitatása körül concentrálódik, — addig vidéken sok magasztos és a politica cxigentiájától eltérő társulási czél-nak kell vezérelnie a társas egy letek alkotóit. Az itteni — úgynevezett szabadelvű párt — nem megyei, hanem országos pártclubbot formált, práecisirozott \' szigorral s akkép, hogy még az ellenvélemény is csak azon politikai szempontból tűressék cl, melyet a párt magáévá tett. Már most kérdem: hány aprólékos belső házi s családi élet kérdésé lehetett és volt is megyénknek melyet nem lett volna szabad semmiféle politikai, érdeknek alá rendelni! ? Hány személyes ambitió, haszonlesés, emberi gyöngeség lcgyez-tetett itt nem egyezer csakis párt-szempontból ! ? Midőn tehát megyénknek, a városnak, ép tígy a községnek tisztán közigazgatási és társadalmi érdekeit tekintve, láttuk, hogy azoknak intézése egy politikai pártegylet által és hozzá oly módon czéloztatik mo-nopolizáltatni,, hogy a pártegylet intézői egyszersmind a megyei és városi közigazgatási dolgoknak intézői és fejei is: akkor mi a közjólétet, a közboldogságot nem láttuk sem most, sem a jövőben garantírozva a nagy közönséggel ssemben és csak oly ab-solutisticus irányú merényletnek tartjuk azt, mint mikor az egykori ve lenczei anarchista nobili azt merte állítani, hogy a tizeknek tanácsát ellenőrizzék maguk a tizek! Mi a jelen és jövő üdvére aézve ezen állapotokat nemcsak, hogy veszélyeseknek láttuk, hanem a megye közönségének érdekében azokon minden áron segíteni is polgári löteles-ségttnknek ismertük. • TCJBOLT VIKTOR. (Végo köv.) iskoláinkra!. (Sz. V.) Népoktatásunk történetében eseményt van hivatva alkotni az a fontos határozat, a melyet a főváros legutóbbi közgyűlése az elemiiskolai tananyag, az iskolai óraszám leszállítása és t tankönyvek redukálása tárgyában hozott. A fővárosi tanácsé, illetőleg a közoktatási bizottságé az érdem, hogy ezzel az égető, évek óta sürgetett kér désscl, a mely leginkább gátolta eddig népoktatásunk helyes fejlődését, behatóan foglalkozott és alapos, kimerítően indokolt memorandumot terjesztett a közgyűlés elé. A főváros tiszteletére legyen mondva, hogy a népoktatás és általában a tanügy terén már számos üdvös intézkedés az ő kezdeményezése folytán történt és biztosan várható, hogy ez a legfontosabb nem lesz hatás és befolyás nélkül az egész ország tanügyére. A \'tanügy lendülése kultúránk haladását jelenti. Annak a nemzetnek, melynek knlturája nőttön nő, nem kell csüggednie jövője fölött ; most nincs már messze azon idő, midőn nem a terhünkre eső, hanem az egyedül boldogító kultúra fog az államnak létjogot biztosítani. Kétségkívül igen sok történt néhány év éta hazánk tanügyi terén és félroj".-merhetetlen az a lendület, a melynek nemzeti kultúránk elébe megy. De kérdés: vájjon erre a talaj helyesen lesz-e előkészítve? vájjon nem a látszat szerepel-e első sorban ott, a hol a knltara alapja, a népoktatás, téves rendszer szerint eszkö- A szépirodalmi bírálatok korunkban. A szépiroialmi munkák bírálata mindenkor nagy szerepet játszott. At irodalom történetet tüzetesebben lapot* galók, leginkább pedig a tanulmányozók ismerhetik azon jeles bírálatokat, meiyek egye* művek lelkiismeretes és tárgyilagos megbírátása által irányadó hatással voltak az egykorú írói nemzedékre. Korunkban — sajnos! — as úgy-nevezeit tárgyilagos, oktató bírálatok napja lehanyatlott. Moat az „agyon-d,o r o d g o t ó" vagy „e g i g m .* g a a z t a 1 ó" kritikák delelnek a kritika fellegei egén. Korunk kritikai napjai különbőzé mérteikéi osztják sugaraikat . Valóságos sugárlánczok a mai kri tikák, kiszökkenve egy-egy kritikus lángelméjéből. Szegény szerző pedig bizonyosan nem azért küldi be egyik, másik laphos munkáját, hogy alkalmat adjon a hírlapíró uraknak üres eleiekből szappanbuborékokat fújni, hanem mertsenki őoma-gának bírája nem lehet, ei uton óhajt irányt nyerni, esetleg-. bibái>ÓI meglisz-tlllni éa f"gyatkosássil, hézagait elenyész-latot, s egyúttal munkájának megjelenését s közönséggel tudatai. Caakhogt jaj annak, kinek pajtása nincs a mindenható fővárosi a.jtó nagy potentátjai közölt vagy legalább olyan nmoríse, ki helyeit, a kritikus urak I homlokredőit elsimítja, 1 Ha van pajtás, ismerős, összeköttetés, akkor Be baj. Bármily kezdő legyen ia; ha munkájában csak hajssáloyi lüktet is abból, amit vénának: neveznek, nyugodtan pipázgatva várhalja a tóvárosi lapok nagyazavu kritikáit. ^ Olvashat ilyenforma bekezdés\'i ma gasztaiásokat: „Hajnali hangok" czimeo egy kii tet költemény jelent meg Hajaalti Ló-mattól, mely telve az igazi költői tehetség fenkölt (!) lángolásával* s a t. s a t. Ilyen hangon foly a szóáradat, mig oem kisül, hogy a szerzó az ifjabb költői nemzedék legjelesebbjei közé tartozik.; Ezt aza\'.án, ha elég jámbor a közönség, készpénz gyanánt veszi, maga a szerzó pedig ha elég emelkedett szellemű, jól megmosolyogja. De h. a „Hajnali ha n gok* írói nexus nélkül ébresztették volna fel a kritikusokat, — fényes reggel est borult vploe feléjök* Akkor Hajnalti ur szorongó szívvé\', reszkető kezekkel nyithatta volna fel a lapokat és olvashatott volna ilyen hangú kritikát: „Hajnali bangók" csimén ku-korikolt egy csomó verset valami Hajnalti Lóránt nevü v deki poéta —-- 8 a t. \'a a t. Ez a birálat is feltalálta, volna a magáét nagy vagy kis lében, amint . kritikus úr inspiratiójábó! teleit volna ; csak győzte legyen zsebre rakni » szerzó. Se a magasztaló, se a dorongoló kritikában e<yell«n komoly hang nem szokott lantiskedni arról, hogy a kritikus a beküldött munkát csakugyan lelkiismeretesen átlapozta volna. És ha valzki a megirt dicsérő vagy sújtó birálat után ast kérdezné, hogy mutasson a kritikus úr abbé] az „igazi költői tehetség fenkölt lángolásából" legalább egy mécsiángnyit, — vagy ab-búi a csomó „kukorikoiásból egy apró kakas hangnyit, — forrásnyitója lenne legtöbb esetben a felületes kritikus verejtékezésem k. J Hogy az eféle feíületés, találomra irt bírálatok mily viszás képet nyújtanak s mily rosz befolyásuak szépirodalmi állapotunkra, — azt mondabünk sem kell. Sokszor valódi tehetségeket hagynak az ismeretlenség homályában, leg-szebbfejlódésében szegvén szárnyaitaki-méletlen felületes kritikák; holott komoly birálat, kellő irányzás mellett esetleg iro dalmi nagyjaink közé juthattak volna. Éa azon jajgatunk, hogy irodalmunk, különösen versirodalmunk hanyatlik; egyetlen hivatott erő Bem tűn lel. S^.^ - Ds va;i"ii ki az, aki e tehetsége ket keresné és kiemelné az ismeretlenségből?! /\' Talán a hírlapok kritikusai, az irodalmi pajtáskodsz-cséhraest.rei.?! Hstáo a vidéki lapok ez irányban nagyobb befolyással lehetnének, ezek mutatnának leginkább egy-egy reményre logositó tehetségre; mert — teljes elfogutatianságg al lehet mondani — sokkal lelkiismeretes-bl-ec járnak el a munkák megbiráláaa körül is mint s főváros egyik, másik nagynevű napilapja. A szépirodalmi lapoknak minden - i kor tisztelet\'adassék; esek megszoktak felelni hivatásuknak a mübirátás tekintetében. — habár a személyes összeköttetés befolyá átői ők sem mentek teljesen. Vidéki lapjainknál a kritikusi szerepet is többnyire magának a szer-k esztónek kell vinnie. A szerkesztő pedig rendesen meglett térti lévén, természetesen sokkal komolyabb irányúnak tekinti ebbeli föladatát, mint a fővárosi napilapok kritikusai; kik nem ritkán blazírt, as iskolai port alig lerázott tiatal hirlapirócskák, kik nem bo-csátkozhatvF n a dolgok mélyére, szerelnek gyönyörködni lángelméjük sugár tánczáb.n, és komoly, oktató kritika helyett éiczelődook, jól, rosszul ötleteket- csinálnak. Hogy az eddig elmondottak nem nélkülözik a kellő alapot, ide igtatjuk néhány kivételével.egyik munkatársunknak, HAJGATÓ SANI)OR-n.k munkáiról megjelent kritikákat.Ksekbol meg fogja látni mindan. olvasó, hogy a te-lüleies éa nem ritkáo lelküsmere tleo bírálatok összege minő őrült hangzavar. Hajgató Sándornak eddig 4 kötet költeméáiye jelent meg. Aa eien kötetekről in bírálatok kevés kivétellel miod megvaoonaü ¦ mi küzztiteaazük atokat minden- kommentár nélkü\'. A komoly ol asó igen könnyen leolvashatja belőtök, bogy miként készülhetnek koránkban a szépirodalmi bírálatok?! EU\'i kötete „Kikelet\' caimmel jelent meg 1868-bao. Ex a kötet n^y l»p-nak iem küldetvén be, Ciapía a „Zala Somogyi KöílOny "-ben bírálta Ho ff ma Q Mór, „Marcii bácst4 néven. - A birálat hotusasan stól a mua káról. Többi közt igy: „Czélom. e porok által egy költemény füzetre utalni mely épen most hagyta el a vidéki sajtót igen csinos kiállításban. — Egy fiatal kezdő legelső munkája, melyben úgy mint más költői munkákban haza, Istenség, a-ierelem, holdvilág, bor dal, barátság, szeretet énekeltetik különféle változatokban. Ha a benyomást egy szóval akarjuk jellemesni, melyet e költemények olvasása e sorok írójában keltett, ki kell jelentenem, bogy határozott tehetségre mutatnak. A „Kikelet" czimü költemény füzér irója finom érzülettel és sae. lencsés felfogó tehetséggel bir, és eltérve a korunkban elharapod merev határozott matériáiismustól, inkább a köhésxot idealiamusa felé hajol és e keltAt egymással szerencsésen egyesítve, költeményeiben megtartja aa arany közép utat, miben a. fiatal költő . eredetisége teksaík, és a mi bárkivel meg fogja kedveltétől a ki olvassa. Nem találkozunk költeményeiben hajmeresztő szélsőségekkel, ijesz-tú rémekkel, boldogtalansággal, mely kétségbeesésben át átokban leli kifejezését, nem rettentenek bennüuket a sötétség szellemei, nem töltenek el iszony-nyal as emberi kedély ió\'et rémei ; —* kristálypatakeköltésiét, mely csillámlik, gyöngyösík s melyen át tisztán láthatjn k költő bar olykor kevéssé ködös, de több -nyíre aranyosan mosolygó kedélyét, vidám derült lelkületét, üsata salaktalan szívét. — Költeményei eredeti, egyszerit, de mégis ragyogó tits\'asága nyelven kdvaeló, egy egésszé olvadrá-Osase, mutatjuk a költő leikát. mely esMvedai és HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. AUGUSZTUS 20-an. 1884. zSltetik ? Lehet-e szilárdan építeni oly alapra, a mely e jóvó tekinte ten kívül hagyása mellett rezet •tetett ? Általános panasz az egész országban : bogy népoktatási rendszerünk helytelen. Hangoztatják ezt évek óta tanférhaink [és nem mulík év melyben az ország nagyérdemű kö zoktatásűgyi minisztere rendeletet ne bocsátana ki, a melyben közegeit figyelmezteti, hogy a népiskolákban a legelemibb dolgokra (írás, olvasás, számolás) fektetendő a fósuly. Gyökeres átalakulást azonban e téren az állam nem kezdeményezett, annál kevésbé foganatosított. Az egyetemeken évről-évre panaszt "hallani a középtanodákból fölkerülő fiatalság készületlensége miatt. A középtanodák megint a fölött panaszkodnak, hogy nekik a népisko Iák igen rossz anyagot szolgáltatnak. Egyik a másikat szüli. A fóbaj azonban természetesen a népiskolát terheli, mert ez kapja mintegy : nyers anya-jot^^-melynek rosszul kiké szítésc a további alakítás és fejlesztés rovására történik. Igen helyes intenció vezethette dr. Roth lőcsei főreáliskola! tanárt, midőn e kérdést fölvetette a középiskolai tanáregyesület közgyűlésén. Persze rossz alakot választott és ngy látszik sokat akartán egyszerre czé-lozoi, egészen czélt tévesztett. A jelen volt és a fölött tanácskozott tanügyi férfiak mindegyike megegyezett abban, hogy oly növendékek kerülnek a középtanoda első osztályába, a kiknek legkevesebb 90 százaléka nem tud folyékonyan olvasni, értelmes olvasásról és gondolkodásról pedig abszolúte szó sem lehet. S még sem találtak módot arra nézve, hogy e kérdéssel behatóan foglalkozva i hiányokra és azok orvoslására részié tesen rámutassanak. A kérdést egy szerűen letették a sokáig nyúlt köz gjülés napirendjéről, az idő előre haladása okozhatta ezt, de hisszük, hogy ezen erkölcsileg nagy tekintélyű testületben e kérdés helyes alakban megint fel fog merülni, különösen miután a főváros a kezdeményezés nehézségével már meg is is küzdött, Kétféle mód lehetséges. Vagy a kö zépiskolai tantervet, a melynek szer kesztésénél nem voltak tekintettel i népiskolák jelen állapotára, kellene a népiskolákból felkerülő rosszul előkészített anyaghoz alkalmaztatni; vagy pedig befolyni arra, hogy népiskolák kdzös tanterv szerint oly intézetekké alakíttassanak, a melyek a középtanodai oktatásra alkalmas anyagot szolgáltatnak. Azt hisszttk az utóbbi részre tog eldőlni a választás. , tűrni tudott ás tud, de mely ssenvedései-ben íb megtartotta reményét éa tisztaságát,- sut. s a t. (Követkeaik egyes költemények ismertetése.) — As e íüzetben foglalt költeményeket t i s t t a eredetiség jellemzi, nincs bennük as a ssolgai utánzás és ügyes semmitmondó prózaiság — ó k ö 1 t 6.) sat. Ajánlja neki végül a tanulmányt, melylyel ssép tehetsége párosulva egykor a hon jdesebbjei költ lálbatandjuk öt. Csak előre! b-itrao!\' — Távolban- Hideg tél volt, mikor itt valink mi Egyetlenegy drága angyalommal. Mily külonbséa;! Akkor vele, most meg Távol tőle, — csendes bánatommal. Hideg tél volt, de izivflnkben akkor, Akkor volt a virágzó kikelet. Rá gondolva most is oly édesen Kingát el a SIsIid emlékesét: Vigan valék; nem vágyódam innét Ve miért is vágyódtam volna el ? Mikor Ittunk kinc.-.- karjaink kost, A sziv mindenütt könnyen hasára let - - - Forró ny^ir van; lomb éledt as ágon: Az ég szive lángolva meleget — Hullatja a szegény faradé nép Té! kímélte verejték — cseppjeit És én mégis oly hideget érzek, Mintha tagyos télszak uralkodnék; unélkűle, napom nélkül, mintha A fagyasztó éjszak-Bzön volnék. ZUÍ.RD. Népiskoláinkban jelenleg a zsenge gyermeket túlterhelik mindenféle tár gyak tinitásival, még pedig oly mó don, mely hivatva van (el is tekintve az egészségügyi szempontoktól) gyermekben nemcsak a tanulási vágyat inkább elfoj\'ani, mint ébreszteni, de elméjét is inkább tompítani mint fejleszteni és élesíteni. — De omnibns aliquid, ex toto nihil mostani elv. Vétetnek a szegény szülőkkel minden egyes tantárgyaknl drága könyveket, a melyek rosz ta nitó mellett, minden túlzás nélkül legyen mondva, a gyermek kezében valóságos mérgek, jó tanító mellett pedig egészen feleslegessé válnak Megboszulják azok magukat még > későbbi korban is, de legelőszőr szem látomást a középiskolába kerülő gyermeknél, a ki a tankönyvből való gépies tannláshoz, nem pedig a gon dolkodáshoz volt szokva. — KI tudja ugyan mondani pl. Magyarország összes koronás királyainak nevét kro nologiai sorrendben és akár az ural kodási évekkel együtt, valamint i világ minden egyes nevezetes hegycsúcsának magassági számát, nemkülönben elrecitál nyelvtani és számtani definíciókat (a melyekkel a szülők tetszését igyekszik a tanító meg nyerni, persze mindenkor a gyermek szellemi tehetségének rovására ;) de folyékony olvasást, néhány soros olvasmány tartalmának elmondását, valami elébe adott tárgy észszerű leírását, előmondás után feltűnő hibák nékül helyes irást, egyszerű mondatok helyes szerkesztését, közönséges számtani műveletek megfejtését, mint meg annyi fökellékeit középiskolai előkészültségnek, hiába keressük (természetesen mindig egye se.-.et kivéve), azok mintha nem i; tartoznának az elemi iskola és a népoktatás feladatai közé. Bármely pályára készítse elő a népiskola a növendéket, feladata nem lehet ismeretszerzés czéljából rendszeres tantárgyak tanítása, de igenis az értelmes olvasás, a helyes írás és számolás elsajátítása, bizonyos alkalmas olvasmányok révén a gyermek szellemi tehetsége fejlődésének elősegítése, táplálni és helyes irányba terelni az értelmét, a természet tárgyai iránt érdeklődést kelteni, a tanulási vágyat alkalmas módon ébreszteni. Nagy szüksége van minderre, ha a középtanodába kerül, a hol aztán alkalma nyílik bizonyos fokban ismereteket szerezni, de bízvást egyedül ezen az uton boldogul legjobban, ha a népiskolából mindjárt kikerül, mint iparos, kereskedő stb. az életbe. Itt is értelmességének veszi legjobb hasznát és ha mint értelmesen nevelt gyermek fel van benne keltve a szép és jo iránti érdeklődés a tanulási vágy, elég alkalma lesz elsajátítani mindazt, a mire mint müveit polgárnak szüksége leend. Ellenkező esetben pedig nemcsak hogy elemi iskoláztatásának kevés hasznát veszi, de elfordul mindentől, ami további kiképeztetésére szolgálna. Sohasem fogom felejteni azt a! párbeszédet, a melyet néhány ér előtt a főváros egyik szomszédos községében egy öt elemi osztályt végzett kis kádárinassal folytattam. Azon kérdésemre: szokotté valamit olvasgatni, szomorkodva azt feleié, hogy egyike volt a legjobb tanulóknak, tankönyveit el is tette, hogy szabad órái ban azokból egyet mást olvashasson Derék mestere meg is engedte azt, sőt buzdította őt. Többször elő vette biz azokat de megint félretette, nem értett meg belőlük semmit. Addig próbálgatott, mig végre a leg jobb akarat mellett az olvasásban élvezetet nem találván, mással töltötte idejét. A legnehezebb számtani példákat tudta megoldani — folytati, — most pedig hiába próbálgatok összeadni és szorozni; az egyedüli a minek jó hasznát veszem, a rajzolás. — Kell-e ennél hivebb jellemzése uép-oktatósi viszonyainknak ? I Kérdem: vájjon a fentebb jelzett viszonyok mel- lett ez a kádár gyerek eldobta volna-e magitól a könyvet, és mennyi ilyen gyerek találkoznék! Tudja ezt mindenki és az orvoslás még mindig késik. A miniszter nr utasításainak nincs senki ki érvényt szerezzen. Az erre első sorban hivatott tanfelügyelő urak, tisztelet a kevés kivételnek, tisztán adminisztratív közegekként szerepelnek, a tanügyre, I a tanmúdra magira legkevésbé be nem folynak, legfeljebb csak azt az egy üdvös dolgot erélyesen szorgalmazzák, hogy az ösz szeirt tanköteles ^gyermekek közül lehetőleg mindnyájan látogassák az iskolát. Kétszer is üdv tehát a főváros tanügyi bizottságának, hogy rég felismerve a bajokat, az orvosláshoz is az egyedül helyes módon hozzá fogott. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1884. évi június 26-án tar totl rendes és június 21-én tartott rendkívüli közös üléséről. (Folytatás.) A közös ülés tudomására hosc-tott: 162. A m. k. fbldmivelés , ipar és ke-roskedel-mü-yi mioisterium f. évi május hó 12-én 20.375 sz. alatt kait leirata, melyben a\' bécsi Artaria és társa tórkép-kiedóczégnek, a cs. és kir. külügymin s lentim megbízásából kiadott s as összes osztrák magyar konsulátu.i hivatalokat tollüntelö térképét ajánlja. Tudomásul vétetvén, a kamara számára egy példány beszerzendő. 163. Ugyanazon ministerium f. éri június hó 16-in 27,025 ss. alatt kelt leirata, melynek kapcsán a Románia irányában alkalmazandó határzárra vonatkozó hasonssámu rendeletét tudatja a ka-marival. Tudomásául szolgál. > 164. Dr. Jekelf.lnssy Jósseí ministeri titkár uras orsságosstatietikat hivatalban lis darab előfizetési felhívását küld, as 1884 év elején hivatalosan begyült adatok alapján általa reerkeeslett .Magyarország iparosainak éa kereskedőinek csim és névjegyzéke" csimü munkára s felkéri a kamarát, hogy ezeket terjeszteni s aa előfizetéseket elfogadni szí v eskedjék. Az előfizetési felhívások legnagyobb részt Bzétoastattak; a jelenlévők között, \' a XXI. a XXII. a XXIII. . • XXVI. , a XXV. gyűjteményes kiállitáasal csoportban \'2 kiállító, 12 . 2 „ összesen 305 kiállító jelentkezett. Ezekből Sopron ez. kir városára 67 kiállító. S. megyére 44 „ Szombathely 7 áros ára KÖszeg városára Vasmegyére ^ Győr szab. kir városára - - megyére Veszprém városára Nagy-Kanizsa, városára Zala megyére Mosón megyére 15 8 28 29 9 46 8 9 14 egyúttal elhatároztatott": bogy Sopron városának kereskedői és iparosai a helyi aajtó utján figyelmeztessenek a kamara helyiségében felteritett előfizetési ivekre. 165. A soproni ipartanodái bizottság meghívása, as iparos tovaképzŐ iskola június hő 9. 10. a 13 án tartandó giira. Miután a meghirás és elnöki láta-mozás széria\'., csak ss nsp érkezett a kamarához, midén a vizsgák már kezdetű-ket vették: tekintettel azon figyelmet* ienségre, mely ez áltat oly intézmény iránt tanúsíttatott, mely eseo iskolát éven kint tetemes segélyben réasesiti, külön meghivő nem bocsáttatott ki s kamarai tagokhoz. Ezen jelentés kapcsán, Scbindler Ferencs titkár nr beadja iparos-tect. kép-ső egyesületi bizottsági tagságáról -váló lemondását. A kamara as elnökség fonti elji rását helyeselvén, sajnálattal vesz tudo mást s tapasztalt figyelmetlenségről 1 egyúttal elhatározza: hogy a megürült iparos tovaképsó egyesületi biso taigi tagság betöltése, a legközelebbi gyűlésen easkösöltesaék. 166. A miskolcsi testvér kamarának, Eötvös Ferencz kamarai beltag elhalálozását tudató gysasjal-nléi-. Részvéttel tudomását vetetett. 167. A soproni kerületi kiállítási bizottság irodája, az 1885 évben tartandó országos általános kiállításra vonatkozó iad eddigelé beérkezett bejelentések tömör kimutatását közli a kamarával. összesen 295 kiállító esik A kíáiíitók fennti s ezen utóbbi asáms közötti külömböset onnan szárma sík, bogy néhány kiállító több csoport ban is jelentelt be tárgyakat. A kerületi kiállítási bisottság iro dája eddigelé 578 ügy darabot intézett el mig a postai továbbitások száma 1600 darabra rug. Elismerőleg tudomásul vétetik. 198. Az utolsó gyűlés Óta 1884 ju niiiB hó 13-án as íparisskosztály tartott ülést. (Folytatása köv.) Ezen kimutatás szerint a mai n> ssl. csoportban 14 kiáll a 11. 2 a III. 8 a IV. 7 a. V. 2 a VI. w 14 a VII. 14 a VIII. 75 a IX ¦ 8 aX. 28 a XI. 20 aXU. 9 a XIII. m fi a XIV. w 35 a XV. n 19 .XVI. 2 a XVII. TI 5 a XVIII. 12 • XIX. 2 a XX. ¦ 1 a .Többet Ó8ZSZ8Í mint érivel. i-v,.-ecez bácsi értekezése, a kisbirtokosok víazoiiyaibos alkalnszott mezei gazdálkodásról. — Irta: Patak)- Géza. (Folyt, és véfe.) Végre as időre nésve az tartsa szem-ilott a .figyelmes gazda, hogy minden munkát a maga idejében tegyen 1 mag. Megkésni semmi, d-lgát >té hagyja, inkább valamivel korábban kezdje, hogy rendes időben bevégezhesse. D-i az igen időnek előtte végzett munka sem szokott jól esni, asért oly. n munkáknál hol as igen korán kezdess valamint ss el késé, kárral szokott járni inkább kellő saámu segéd munkásodat hívjon a gazda ilyen as aratás kassáláa. Na de erm nézve csak a nagyobb birtokos gazdáknak van azükaóge, kis birtokos nyoiczad vagy ne-gyü telkes gazda könnyen arathat és kaszálhat a magas családja erejével is s nem leend szüksége segédmnnkásókra; Aratást mindig olyankor, midőn a gabona sseme még puha de már uj között nem elszakítható: kaszálást, pedig mihelyt a fü nagyjában elvirágzott, lohert pedig legjobb a teljes be virágzás idejében. Ekkor lekaszált lóbert szereti a marha és ló leginkább ss elvénült lohert lacaernát- és bükkönyt már nem eszi oly jó kedvvel a marha. Ezeket feraaleges is volt meg említenem híss agy is tudja minden értelmes gasda társam mondás nélkül, de ha már benne van as ember a beszédben elmondja sokszor azt is a mi felesleges, de asért bo csássannak meg édes ifja barátim, ha agy kissé ke-Hetinél több szót szaporítótam .Most pedig vegyék szívélyes köszönetemet- a béke tűrésért melylyel beasédemet végig hslgatni szíveskedtek. Majd más alku lommal ha isten engedi ós Önök is érde-mesnektanának becseslátogrtásukksl engemet megörvendestetni, szívesen látom \| önöket eszmecserére és némely gazdaságot [erdeklÓ dolognak megvitatására, milyen a takarék .magtár, községi közös téglagyár, hol építő gazdáink mindig közelebb és olcsóbban julhstaának téglahoz és cseréphez. — De már sokat is beszéltem. Isten Önökkel, a viszontlátásig és szívélyes köasön.ósemet fogadják. — Eszet kesét szorítva ismerős bará tankkal elszéledtünk, kik lakására aietet\', mert már a nap is jól el ballagott i nyugu-dobaaaált n most nem panaszkodhattunk ss olyan lábaken haladó időre, észre se vettük, bogy baladott aa idő a hasznos idő töltés között . . E sorok írója ki e beszélgetésnek tanuja s lei rój a is volr — as* sala reménységgel vess bucaat s nyájas olvasótól, hogy még jövőre is less szeren* cséje, Tek szerkesztő ur kegyes engedőiméből a .Zalai-Kóslőay* hasábjain találkozni.) Nyilt levél (Válasz dr. Kele Antal urnák.) Tekintetes sserkeaatŐ nr! A .Zalai Közlöny- f. é. 34. ssá-mában dr. Kele Anat nr egy nyilt levelet intéseit hozam. Minthogy e levélben Kele ur engem „ a hírlapírói tisstesség félretaTésérót\' stb vádol asért, mert egyik csikkét, melyet hozsám, min1 a „Gyorsírászati Lapok* szerkesztőjéhez közié* vágott beküldött, nem közöltem : engedje tek. sserkeaatŐ nr, hogy a tényállást teljes higgadtsággal olősdhassam s Z. Közlönyben, mint a bogy azt a Gy ors-iráasaii Lapoknak 10 ik Márnában ia előadtam (* Igen zaivt len veszünk mi ia. Szerk. Hogy míÓrt tessem est esak ma as csikkem folyamából ki fog tűnni. A Gyorsírászati Lapokban dr. Kele Antal árnak nem rég megjelent irás-tervesetére vonatkozólag egy pár általános természetű észrevételt tettem. Erre Kele nr egy több lapra terjedő osáfolatot küldött be hozzám, mint a nevezett lapok szerkesztőjéhez. Ssiveson engedtem volna tért a csikknek, ha az állításaimnak rövid, ténylsgea helyreigazítására szorítkozik vala. Minthogy azonban Kele ur a választ arra akarta felhasználni, hogy hess azu lére ereaslett polémiát csempéazszen be egyesületünk lapjába saját rendszere érdekében és mellesleg személyes sértegetésekkel is kedveskedjék nekünk ssját lapuokban, mindezek mellett pedig a boa ragaszkodott, hogy csikkét vagy asó szerint közöljem, vagy visssaküldjem neki : legnagyobb eajnálatomra kénytelen voltam utóbbi kívánságát teljesíteni. Tettem pedig est annál is inkább mert Kele árnak egy mötáreankhos intésen sajátkezű leveléből arról értesültem, hogy már s legközelebbi hetekben lapot aiándékosik megindítani saját rendszere érdekében. Ily körülmények kösött nagyon indokolatlannak találtam a csílck azosseriali lenyomását. Egyébiránt fentarlottam magamnak,hogy majd akkor ha a csikk az uj lapban megjelenik annak rendje szerint megadom rá a választ. Erre Kele ur a .Zalai KőtlSny-ben „Nyílt levél alakjában lette kösse asemütott csikket, és ugyanott eljárásomat .minden hírlapírói tisstesség félretevésének" nyü vánitotia. Erős rád, de szerencsére nem Kele ur dönti el a hírlapírói tisstesség kérdésé. Tudtommal a hírlapíród llom terén sehol sem szokás megengedni valakinek, hogy as ellenpárt közlönyében Kele ur módjára polemizáljon és kénye kedve aserint lec;-kestease ss illető lap sssrkesz\'Őjét annak saját lapjában. Kelear legkevésbbé volna hajiandó ilyesmit megengedni bármely ellenfelének. „Ha volt — mondja a „Zalai Közlöny u-b«n Kele ur — bátorsága Markovits urnák nem igásakat mondani, legyen bátorsága vagy asokat vonni, vagy nyílt, tisztességéé küsdtérre kiállani, nem pedig gyáván meghí.trá\'.ni0 stb. és mindezek után felkéri a „Zalai közlöny" szerkesztőjét a c ikk köziedére addig is, — agy mond — mig saját szaklapját megindítja és Markovi tsnak .érdeme sserint megfelel." Hétről-hétre várakoztam a Szaklap megindulására és as abban bűnös fejemre olvasandó prédikáosióra, de minthogy mindeddig -hiába vártam, nem akarván továbbra halasztani a dolgot, megteszem esennel észrevételeimet a csá-folalra, a „Zalai Közlöny" nyomán. Teszem est nyugodtan, higgadtán, a mini polémiáimban mindig tenni szoktam, távolról sem követve Kele urat a pathetikug kifakadások és exclamatiók terére. Elmondom tehát röviden és szárazan a dolog mibenlétét. Maitkori csikkem lén veget két pont képeste. Az első asoa állitásom volt miszerint még korántáincs bebizonyítva as, bogy Kele ur irástervezate a gyorsírás v lódi feladatának, t. i. as élő ásóval való versenynek megfelelni képes volna Ez lapkérdés eldöntése előtt pedig nem igen érdemes foglalkoznunk valamely uj orsirással. Ezzel az állításommal szemben Kele ur hivatkozik egy Nagy-Kanizsán nem régtaitott nyilvános beasédre, me< lyetö állítólag saját aj gyorsírásával lo-stenografált és mely as ottani helybeli lapokban megjeleni. Nem értem, míkép hozhat fel valaki komolyan ily argumentumot. Nem tekintve aat, hogy azon be szód(Komócsi Jóssef beszéde) csak kivonatban jelent meg a lapokban, tegyük fel, hogy Kein nr égessen szóhüen vette fel aat a beszédet : ugyan mit biso-nyit es? Hol van itt konstatálva, bogy csakugyan Kele ur új gyorsírásával késsült azon bessédstenogrammja, és váljon nem tévedte abba as újdonatúj steno-grammba nagyon sok abból a régi jó gyorsírásból, melyet Kele ur m atuthala-dottnak nyivánil ? Hiteles bizonyítékot ily kérdésben egyedül egy szakbizottság előtt tartott nyilvános irásveraeny nyújthatna a régt és as aj gyorsirisi rendszer követői kösött. Es oly terméssetss, bogy arra egy árva szót is vesztegetni felesleges. Minden egyébbajánlgatott bizonyíték értéktelen; igy pl. Kele urnák .vizsgái „irásverse-nyei", melyeket ő minden ssakbeli el len-orsós nélkül rendes Nagy-Kanizsán, ügy ezen, mint azon eredeti ajánlatot, hogy ha megakarunk győződni rendszerének gyakorlati életképességéről, menjünk le Nagy-Kanízsára, mert neki — ngy mond — nincs pénse arra, hogy ily csélr* u-asgasson, megmosolyogtam ugyan, d* remélem maga Kele nr asm kívánja, hogy komolyan számba vegyem. * Csikkem második állítását is tsga-dásba vessi Kele nr, ason állításomat t, huszonharmadik ÄVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 20 áa 1884. i. hogy hazai iskoláinkban kisáró\'ag azou két gyorsirási rendszernek tanítása vau megengedve, melynek azorsrzággyü-léai praxisban a tüzpróbát kiillották ét éa melyek számára épen azért tanár-vizsgáló bizottságot állított fel a kormány Kelé ur ugyanis hivatkozik az 1848 ik évi 18. t-czikkre, mely a „gondolat nyilvánítás, vagyis a ssabad szólás jogit védi." Hogy mi köie van a gondolat-nyilvánítás ós a ssahad szólás jogának ¦ gyorsírásnak az iskolákban való tan-lásábos. azt — megvallom — felfedezni képes .iem voltara. Továbbá a „taniza\' badságot" biztosító 1848.avi 19. t.-czikk re hivatKotik Kele ur. Ezen törvény czikk azonban egyesegyedül a „magyal egyetemról" szól, nem pedig általában a hazai tanintézetekről, melyek alatt én a dolog logikai értelme szerint a középiskolákat érhettem, mint a melyek leg hathatósabb, sót, mondhatni, egyedüli tűzhelyei voltak eddig és lesznek ezentúl ia a gyorsirás terjesztésének. Már pedig, hogy mindezen taninté. sereknél a tantervről, a tantárgyakról különösen psdig a gyorsírásról, mint rendkívüli tantárgyról, nem az 1848 iki torvény, hanem a közoktatási miniszter intézkedik rendeletileg, ezt Kele urnák mint jogásznak tudnia kellene; egyébiránt kétségkívül igen jól tudja is. Hogy ezen tanintésetekben csakugyan kisárólag azon emiitett két gyorsiráai rendszernek lanitása van megengedve, es is a dolog természetében fekssik, mert hiszen különben a tanárvizsgáló bizottság felállítása uak épenséggel semmi értelme nem rolna Egyédiránt maga csikkiró ur nagyon it érezni látszik ezen állitásom helyességét, különben nem mondaná, hogy annak idején majd Ő is szándékozik lépéseket tenni arra nézve, hogy az ő rendszere szsmAra is tanárvizsgáló bizottság állíttassák fel. Ennek beismerő kinyilatkoztatá sa után talán szügségtelen ia vitatkozásba bocsátkoznom Kele úrral a felett, hogy as áiiülam idézett 1878. évi (novemb. 4 én kelt 28740 számú) miniszter: rendelet, moly Nagy Sándor iráatervezetének tanítását az iskoiákbau megtiltotta, csupán csak Nagy Sándor Írására vagy egyáltalában minden íij irástervezetre vonatkozott. Tény, bogy mialőtt * közoktatási minisztérium annak .lején a szóban levó rendeletet kibocsátotta volna, meghallgatván.a mi iskolánk és a slolzei iskola képviselőinek véleményé\', ez ügy tárgyalásit arlkalmával eg\'éez határozottsággal magáévá tette ast az elvet, mely mindkét oldalról egy bebangzólag kiemelte\'.ett,hogy mig egyrészről korántsem kell agyorsirás fejlődésének útját elzárni, mát részről a tan intézetetek nincsenek arra hivatva, hogy új gyorsirási rendszerekkel fxperi\' mentumckat (egyenek. IN .igyon téved Kele úr, ha azt hiszi, hogy. én vagy az általam képviselt egyesület ross indalatul viseltetünk törekvésül ellen. Ha konzervatív állást foglalunk el, est legjobb, legtisztább meggyőződésünk szerint a gyorsirás érdekében fekvőnek találjuk, mert nem akarjak az ed digi rendszereknek éveken át beDÍzonyull értékét és vívmányait koczkára tenni új gyorsirási rendszerek kétes jövője kedveérc. Es bocsánatot kérek, ha a mi is-koláok kissé óvatos e kérdésben azért is, mert a gabelsbergi rendizer minden új rendszeri törekvésekkel szemben, melyek fon állása óta, keletkeztek, íolytosan oly szilárd állást foglal e! és oly eredménye ket mutat fel Európában nagymérvű elterjedésében, mint minőkkel sem a régibb, siítn az újabb rendszerek egyike sem di csekedbetik. És kétszeresen óvatosak vagyunk, midőn ast látják, hogy az ntóbbi évtizedben, mondhatni gombás.erűen keletkeznek as aj írásterresetek, melyek szerzőiknek logvérmesebb reményei dacsára gyakorlati inferioritásuk mlattrövid pár évi tengődés után elszoktak enyészni. Esek as állitások azok, melyek csikkem lényegét képesték ós ezeket as áll: tásokat, nem hogy — amint Kele ur kívánja— ..visszavonnám8 hanemjma is szóról szóra fentartom, daczára annak, hogy Kele úr azokat .hamisaknak" és „igaztalanoknak" volt ssivea nyilvánítani. Ha Kellé úr kívánatosnak tar\'.aná,hogy czikkénec egyik vagy másik lényegtelenebb pontjára ia reflectáljak, kész vagyok alkalom adtával a Gyorsírászati Lapokban esekre is kiterjszkeduí,decsakis ott, mert ugy hiszem, hogy a nagy közönséget b ssakbeli discussio alig valóban érdekelheti. A fennebbiekből láthatja Kele úr, hogy a mint nem volt okom úgy szándékon » lehetett agyonhallgatni ciáfolatainak érveit. Fugadja t. tserkessitő úr stb. Markovits Iván. irat - A „megyei ellenzéki kör« ster-vesése iránt f. hó 28-án. f0g Urtatni következő tartalmú Ülés, m.;re nézve a felhívások küldettek szét: ,N. Bécsé, 1884. juliui 8 áo.Tisztelt p-ilgártás 1 A kormánypár l a közeg-inek a megyei tisstnjitás sa közelmúlt képviselj-választások alkalmi val tanu-útott eljárása, — továbbá megyei közigazgatásunk s kormánysatunk legtöbb ága s irányában tapasztalt kóros állapot — s végre megyénk 8 kerületét meghódított s uraló ellenzék: ssellem, — mindinkább meggyőzlek arról, hogy egy megyei ellenzéki kör alapitása nemcsak-jogosult, ds kötelességszerű törekvést is kópos óhajtásunk az, hogy e megyében az országos, fügetlenségí e mérsékelt ellenzéki párthoz tartozók együttesen „Zalamegye ellenzéki körét" alakítsák meg. Ezen és egyéb fontos okok arra indítanak, hogy a „Zalamegyei ellenzéki kör" szer-vetése s as ezzel Összefüggő egyéb kérdések megoldása végett Zala Egerszegen 1884. augusztus 28-án csütörtök délelőtt 10 órára értekezletet hívjunk össze, a melyre megjelenni szíveskedjék! Tiszte-lettel: Baén Kálmán, Babosé Láozló, Balaton József, Baranyay Béla, Baranyay Ödön, Clement Lipót, Dervarics Ákos, Dervarics Imre, Farkas György, Hajós Mihály, Inkey László laoó, Alajos, Isoó Fereucz, Koller István. Lénk Ödön, Nyó ky Pál, Pálffy Elek, Polgár Igaácz, Re meteGéza.Sólley László,Somssich LŐrincz Talabér Zsigmond, Talabér Kálmán. Tűből y Viktor." — Hymen. Kettős menyegző tárta tott f. ho 16.-án a fővárosban. Derén chéo y i A ntal fővárosi tisztviselőnek leányai közöl Olgát, Sef csík István m. kir. postatiszt, — Gizellát pedig Frank Károly, bécsi tisztviselő, vezete te oltárhoz. Kiállításra szánt bor. Galambokról írják nekünk : .Tekintetes szerkesztő Ur! Galambok község lakosa : Horváth vagy Antal Imre, aki as úgynevezett galamboki Felsőhegyben bir szőlőbirtokot, — s a melyre kiváló gondot fordít, mellette a borkezelést szakavatottan teljesíti, tegnap nálam megjelent, és saját szőlő termésé\', n következő nyilatkozattal mutatta be:" Uram! legyen olyan szíves, Ízlelje meg boromat, s adja hozzá saját véleményét, — mert — én \|ezen borból, a mely 9 — 10 fokot mutat, szeretnék a jövő kiállításra, folküldaui. Minthogy a bor, mind színére, mind minőségre fölül multa reményemet,— eszerént ugy vagyok meggyőződve, hogy a] bemutatott bor,— minden tekintetben megérdemli azon kis fáradtságot, hogy a fóntirtakat tudomásra hozzam, s fölkérjem; miszerint a nevezett egyén jő szándékára Zalamegye Kanizsa járás szolgabiráját, illetve ügyeimét fölhívja, hogy a kellő intézkedés jó ideje korán megtörténhessék ! Egyébként, igen óhajtanám, ha a tettes szerkesztő ur, ez érdemben saját nézetét is hozzáadni szíveskednék. Végül, addig ís, mig es ügyre nézve, ha bővebb fölvilágositásszukségel-tetik—elmondanám—maradtam Galambokon I88418/g őszinte tisztelője : Szabó L-ijos kántor és tanító". (E tekintetben legjobb volna az érdekeltnek a .Zalamegyei gazd. Egyesület" t. elnökségóhezfor-dulni. Onnan— ha már nem késő—megnyerné a keliő utasítást; vagy—ha a bor minősége csakugyan ügyeimet keltő, fel küldése iránt tán az Egyosület elnöksége intézkednék Ís.—Azon egyébként oagyon csudAlkozuok, hogy Galambok községébe kiállítási útmutató nem jutottéi. Bárkin mú!olt minden esetre megrovandó mulasztás. Szerk.) — Ax a borbély legény, kinek ön gyilkossági kísérletét lapunkban közöltük, s ki gyógyíthatatlan betegsége miatt 3 revolverlövéssel akart réget vetni reménytelen életének, — teljeson fölépült; ugy hogy nemcsak lövési sebjet gyógyultakba , hanem még .gyógyithaúan" (!) betegségéből is kigyógyult. Hiszszük, hogy többször nem támad kedve as .Oroszlánba" menni azért, hogy az élettől\'bucsut vegyen 1 — A vidéki tolvajok megint garás-dálkodnt kezdenek városunkban. Legutóbb orusztonyi tolvaj urak Blatt Nándor kertjén át, annak raktárába hatoltak, honnan 4 zsák borköret akartak elemein!, illetőleg már el is emeltek; de rendőrségünk tetten kapta őket, mire kettő megugrott; egy pedig—aki a kocsi mellett volt —elfogatott. A vizsgálat most foly a lehető legnagyobb erélyeeséggel ; snnek folyamatán felmerültöket, valamint a neveket is azonban a vizsgálat érdekében es úttal nem hozzak; majdcsak az elővizsgálat befejeztével. — Dömötör László, méhészeti váu dortanitó működési tervesete szerint megyénkben í. hó 30-ác kezdi meg működé sót és pedig Kis-komaromban, 31-én Za-lavárott; azept. 1-én: Csányban; 2-ao: Koppányban; 3-án : Kapornakon ;4-enZa-I a-a zent-Mihályon; 5-én Z,-Sz.-ívánon; Ü-án Z.-Szt..Gróthon. 7 ón és 8-án: Mihály fán; 9 én : Káptalanfán; 10-én Somlyó vásár helyen ad elő.—Elóadáeait re ndes körülmények között délelőtt 9 óra 30 perc kor az iskolai helyiságban vagy valamely alkalkas méhesben, — ünnepnapokon pedig a délutáni istentisztelet után fogja tartani. Za\'amegye azon ellenzéki polgárai akik tévedésből az 1884. auguszíus 28-án d. e, lOZilaegerBzegen tartandó értekezletre külön meghívó, nem kaptak volna, föikéret-nek alulírott által miszerint jeleu értesítést meghívónak tekinteni s azon megjelenni. aziveskedjeneklN.-Kanizia 1884 aug., IS. Baboss Lásslő szervező btzotaági, jegyzi. — Elkes magyarság és ortogr&fia. Tulajdonkép a .Papírszeletek között kellett volna hoznunk, de hogy mentül többen olvassák, b rovatba igtatjuk azon bérleti hiidetéet, mely s Batthyány utcza 13. Bzámu ház kapuján, — egy m. kir. állami hivatalnok tollából eredettem díszeleg, ily képen :.Egy Udvari Lokás két szoba hozá torlosoivoí 1. Novemb. 1884 kíveheíü." — Azt mondják, hogy az illető teljesen jól (?) beszél magyarul. — Savanyu Józsi és társa. Mult bét folyamán volt Veszprémben a szombathelyi törvényszéknek Savanyu Jószi Ügyével megbízott vizsgáló bírája s ott a börtönben letartóztatva levő Sípos Istvánt, ki Savanyu Józsiuak sógora, hallgatta ki, Sípos Istvánra Szombathelyen társai egyenesen rá vallanak, hogy a rablásokban részes volt és azoknál jelen volt, de a vizsgáló biró előtt Sípos mindenttagadott. — Értesítés. As 1885 évi Méhész naptár már nyomtstás alatt van. Megjelenik szeptember végén Naptáram már harmadik évfolyamát éli. Évről — évre jobbat,tökéletesebbet igyekszemazérdeklődő közönségnek szolgáltatni. Jelen naptáram 22 uj ereteti, 6 már megjelent de közérdekű értekezést foglal magában; Azontúl a naptári részhez van mellékelve pénztári napló. Azután a bélyeg illetéket és kamatot mutató tábla. Az uralkodó ház ; az európai fejedelmek ; az országos méhészeti egyesület tiszti kara. Kriesch igazgató alelnök urnák cyukograficus albumba illő mellképe,\|és életrajs. Budapesti kalauz; mehess napló jegyzék. Vásárok. Ára 60 kr. Felkérem méhész társaimat, hazánk összes polgárait, miszerint ezen vállalatomat,— melyeivel a méhészet ügyét előmozdítani törekszem, pártolni kegyeskedjenek. Naptáramat csakis a megremlelőkuek fogom megküldeni, szíveskedjenek azért a megrendelést a 60 krnyi összegnek csatolása mellett utalványon (Budapest, Gizolia-ut 2632 sz lakásomra) míslöbb beküldeni, hogy tudjam a nyomataodó példányok számát. Ezen naptáromba, mely áz oIbó évben ezer, — 2-dikban 3 ezer példány ban jelent meg.Most pedig reménylem, hogy 5 ezer példányban fog megjelenni, az alább jelzett csekély dijakért hirdetéseket is falvessek. Azértssabtam adijakat oly csekély re, mert csakis reális hirdetményeknek adok naptáramban helyet. A hirdetési dijat posta utalványon kérem előre baküldeai. Hirdetési dijak: egy egész oldal —8 frt. 30kr. V, ol dal — 5 frt 30 kr. »/4 oldal — 3 frt 30 kr. Va oldal - 2 frt 30 kr. »/u oldal — 1 frt 80 kr. »/„ oldal — 1 frt 30 kr. Budapesten 1884. augusztus 16. Dömötör László méhészeti vándortan. __,__ Lapveaér ét kiadó: SZÁLAY SANDOB. Felelős BierkesitS : TASS ALMOS. Laplul.jqoqo. : WAJDIT8 JÓZSEF. A LEGJOBB CZIGARETTA-PAPÍR s valódi LE HOUI franczia gyártmány. Cawley éa Henry-tül Párizsban. Utánzásoktól Mindenki óvatlk. z/ A czigaretta-papír csak akkor valódi, \\, /Vj, ha minden egyes lap J\\ [LE HOUBLON bélyeggel és Jj yr mindenik boríték az allant 4116 véd- ?í \'H jeggyel és aláivassal-! van látra, jr I 500 feni \'ELIllHií yac-SInlIe de t\'Etlqoette 17 Eu Kriszti- i FAElí GEOKÜtf I>ET 1455 ItlUit a, grfnta Annoncen - Expedition HAASENSTEIN & VOGLER (OTTO SC A ASS) WIEN, PHAÖ tc Tägliche directo EEp«ditionco ton Anx«lcen, Ixtreffeod: Atsoclitloac-, Cotnpiäraoas-, Agentais, Persoaal-, Arbeiter», Stellen-, Wohnnac.- c. tsar-Kcsache. fle-(chZrti - 1 TSaderuttea. Waarea-Knpreblan -ce, itobnaljutoaea, T-r-slrlicruair- 3. .t jiterküafr, HpeJl-tloacc. Bat i-Ka. iüsioaca.\\>rl«s :n-nea,üca«r«;-cr-^iabjlbbseb, El«ea-fcaka- a. Seilnishrts-PlE=e ele. ríe. as alle Zeitaages des Ie- ». Aaslzaáes. ZeItug-Catal«R« and aMteaToraa-ishltse srat!i Bnd fruc«. KB. Die EotgomntuJime too Offert-. brieren cucdieht ohne Gebii- hirdetése k.. BEBGEB orvoai HH IATRÁNY-SZAPPANA orvoai tekintélyek által ajáni.a, a legtöbb európai államokban a legr- Zt)Z gyobb bati.iial liasxDáltatik XX mindennemű bőrkiütések ellen, Ifif XX XX »X XX XX ^ Bsner orvosi Kátrásy Mmmm XX XX XX XX XX XX XX XX XX xr feűlönösp.n idült és síimöj-Sk, rüh, ótvar és Ú13ilí kiílt.\'nelr, ugynzinte veres "rr- í"-"cv<laíi. Iczó láb, fej- és azakálypikke-ly, Berger kátrányszappan 40/o fakáh^ányt tarutmaz és igen elkUlfluitendR a mú forpaloml.«» levő kítrímyszappanoktól. A csalásuk el^erüléne Tégett kéressek világosan Berger kátrány-szappana én fluyplt^-jsúk z ismert védjegyrp. Makacs birssenvedeseknel a kÁt\'ány-saappau helyntt ;i.-vi;UhaFnAl-tatik essk azon esatben, ha íz szUkséiteltetne, ngy kéressék csakis a Berger féle kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások wedméDytt;-1092 11 — 19 len késsitmónyek. Mint gyengébb kátrány-szappan mellőzésre minden tisztátlanság bl toörön, bőr- és fejkiQtések gyerekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépitó-mozsdás és fürdó-ssappan mindepuapí használatra szolgál BERGER GLYCERiN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely 35°^ Giycerint tartalmaz és finoman van illatosítva. Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. FáazétkBldát: KELL & gyógyszerészné: Trsppábaa. Raktárak: Készletben ran minden európai gyógyszertárban. Főraktár Nagy-Kanizsa számára: Király ferencz Práger B. és Belas J. gyógyszerészeknél. 55 XX XX xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 0000030000000000000000000000 O -___ o Augusztns hó 25 és 2Gán a bécsi cs.kir. Práter-Ro tundájában tartandó Gabona és magvásár alkalmával Szombaton augnsztas hó 23-án 11 ^áSra 40 perczkor éjjel egy _ KÜLÖN KEJVONAT I1SDUL tetemesen leszállított menetárral Kanizsáról — Bécsbe. A 14 napig éríényes menet térti jegy ára Kanizsáról Bécsbe II. oszt. 10 frt 10 kr. III. osztály 6 frt 80 kr. Megérkezés Bécsben Vasárnap augusztus hó 24-én 8 óra 50 perez reggel. Minden bérebbit a mindenütt található fairagaszokon. Ezen vonat Kanizsáról mint külön kéj vonat indul Bécsbe. G. Schrocckl 1. bécsi utazási irodája Bécs, I. Kolowratring 9. o o O O O o 8 o o o o o 8 o o o oooooooooooooooooooooooooooo Nsgy-Kanizsa város tanácsától. Árverési hirdetmény. \| Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részérói köz- }fr hirré tétetik, hogy az 1884. évi városi polgári bormérósi jog Út folyó évi szemtember hó 9-dik napján délelőtt 10 órakor a vározház tanácstermében zárt ajánlat utján s a legtöbbet igé- Tft rönek kész pénz fizetés molett bérbe fog adatni. » Az árverési feltételek a városi levéltárnoknál bete-kiDthetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1884. évi augusztus 9-én. A városi tanács. :sftPPY<oHtttfttfttP4r^^ 1 I I I I 1 I I I 5 I I I I I I I l7+i-H-4+t Martitszipti íjópffiriő. j Budapest főváros közvetlen közelében. m§k 35" R meleg artézi forrás — porczelán-, márvány-, p kád- és kófürdök zuhanykészülékkel — nagj-szerü. kert — 300 teljes kényelemmel berendezett szoba — társalgási te- + rem — kül- és belföldi lapok — naponta zene. T Köralakok^ melyek ellen a margitszigeti hévviz ked~ T vez\'"> eredménynyel használtatott; Hot" Köszvény — az izületek, izmok, csonthártya, ideghüvely, idült csOaa. afc A csúz, kijszvénv, orúmüvi behatások, typhus után fehépS hadések — Zsábák. s — Cso a \'bántalmakat, esontazút, ízületi bajokat és k&Iaértes«ket kSretó eltál- T tozáiok. - - Fájdalmas hegük, m«reTscg, südés. — BÓrbántalmak. A héviaí btlsöleg eredménynyel használtatott: idillt gyomorhurutnál « és alhasi pangásoknál. f A szig«tei) van gyógyszerrtár, ellátva mindennemQ ásványvízzel. Ren- sp ^elö orvos : Dr. Verzár JL Bérleteknél ngy a fürdS-, ssínt a menetjegy egyöites váltásánál ir- leengedés. ap A szigeten lakó furdó>ocndég«k a fürdő haszuálatnál és a menetjn- g. gyeknél előnyben részesülnek. A fővárossal Aráokínt kétszer közlekedés. A fürdő idény tnctjuH len nyittatott meg. + A lakások nesreaieleafl : a STigeton a feiügye!ő<égi irodában. 3§E (Szoba áraknál augusztus \'JO -átó! 20°,., engedmény.) -JL\| Budapest. A margitszigeti felügyelőség. J ÍIUSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY augusztus 20-án 1884. B ,Ú D I T I S 8 . Alapíttatott 1858. 1 WALSER FERENCZ * * í - --—"---~--------- IC ,.IS0 mosrsr ,fp. H tiiíollöazerek syára, harang éa érczontódeje Bl\'DAPESTEX. Rottenblller-iitrza 66. kedvező fel- ¦jü •m Ajánlja gyártmányát, a" mint magyar különle-•l gességet kutakban és ¦ mindennemű szívatják tyúkban, elvállal teljes % vízvezetékek berende-% zéaét.városok./őldbir-% tokosok, ipartelepek. ? érmentesitö társulását tok és magánzók ré- alapon. és tételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők % felszerelésére, szagmen- 5 tes Orszékek felálli- 3p tására és minden viz aj" művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes 5l árlapok és részletes költ- _J ségtervrzetek kivánntrii "¦— séetervczetek kivánntrii ¦ í széről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyar. díjmentesen küldetnek. ¦ 2023 43 -80 International Xtlne TR1ESZTB ÖL-NEW-YORKBA. Ezen vonal nagy liőrendü gőzönei tiabáiy szerűm mennek New-Yorkba fel fhcrEíjüIítmADyt éa Utasokat legolcsóbb fizetés és jó ellátás mellett. New-Yorkba indulás Triesztből: Teutonia gőzös (3400 tonna) ¦zepEea.bcr hó 10-űa. Germanla, (4200 tonna.) I\'síjisbc Cajutte 200 frt, közép fedélzet f.0 frt. Utazás végett Terkalle l-hrz vrzérflgynGk, Via deli\' Arnena\'.e 13. Teatre somunele Tríest. Siállitmjínyok. Urgyábai ker & Co. Zflinka-Gssse Wien. utazási Soben- Előnyös keresel! rr i Minden állású sze- lt pPpPQ\' mélyek álUm és IVGi DuUL\'\'ijsorsjegyek -havi lefizetés mel - letti eladására (az 1883. évi XXXI. törvényezikk alajpán) mindenhol előnyös feltételek alatt felvétetnek. Ajánlatok küldendők: A föyárosi valtönzlet-társasáEtioz. Budapesten. A feltalált, dr. Meidinger orvostudor ur által kizárólag szabadalmazott itlKlIMMüEH Kályha-gyár HEIM H. Döbling, Bécs mellett. Fiókraktár Budapest, Thonét-udvar. K legelső dijakkal ki Hintetve: Becs 1873. Cassel 1877. Pári« 1878. Sechshans 1877, Wels 1878, Tep-lltz 187!), Becs 1880, Ege 1881, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: Béc , Bukarest, Hallaná. Kürtnerstrssse °Btrada Lij\'sraiii 96. Cerso Vitt, Kmsoe.1.36. A legkitűnőbb, Slabályosbaló, töltő éa szellőztető kályhák, lakszobák, iskolák, irodák stb. számár.l egy-B.ezü s legdíszesebb kiálltáéban. Tobb szobának a fűtése egyetlen egy kályha által. Központi légfűtés egész épületek számára. Ausztria-Magyarországon. 221. közoktatási intézetben Meiditi-ger kályháinkból 1431 van használatban, ezek kötött Bécs községnek 60 isaolajaban 373 kályha. 2242 2—15. Meidinger kályháik kiváló előnyei annak nemcsak a csáez. kir. hivataloknál, birodalmi intésetek és községi ha lóságoknál, lelkészi hivatalok, kórházak vasutak és gőzhajóknál, pénzintézetek és biztosilótársulatoknál kereskedelmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak éa vendéglőkben szerezték meg a nagyszámú bevezetést hanem azon felül még több mint 20,000 magánlakásban lesznek ami Meidinger kályháink használva. ~ . , . ........ Ama nagy kötkedveitsés, melynek kályháinak Iryari 1 eajegy. saladé, felé örvendnek, számtalan utánzásra adott alkalmat Ennelf gva meilek-li védjegyünkre \' uriniucrd nrru I"\'vatkozva. saját erdekében óvja* a t cz. kö-mLILíltlOtK-Urtn z&aséoet, leg ebh Mraévbea állá gyártmányainknak AUf «j íj p- i ss yV utánzásokkal való felcserélése ellen, legyenek UÍCríti H L I IS >J!m azok bár csak egyszerűen salat Meldinaer kaly-ws=-— ^ bak vagy mint Javított Keldiager kályhák ajáalva. Gyártmányaink ajtajának belső oldalán védjegyünk átvan öntve. mw Értesítései és árjepzétet iifja és VaaSn. "9ú X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X sárkány BIZOMÁNYI BUTOR-CSARNOKA (Honi gyizrtmáuyJiBrD.U\'ESTEN. 3, si I. emelet, a Deát-Ferencz meza sartal, ajánlja a magas uraságoknak és nagyérdemű közönségnek csarnokában elsőrendű hazai asztalos és kárpitos mesterek közremükode seikkel nagyszerű választékban elhelyezett elegáns sálon -, eb édlő -, háló fea fogadó termek bútorait, úgyszintén polgári klházositás-sokra kéazitett egyszerű, de szolid asztalos és kárpitos butoro kat. — Nagy készlet legújabb divatú Ízlés teljesen kiállított szalon- Erariii(urakból atlasz, selyem, bársony, barett, crepp, szatin í\'s juttesZÖvetekbÓI rendkívüli olcsó ár mellett. Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek. 9rW Vidéki megrendelések 10% előleg beküldése mellett teljesíttetnek. Csomagolásért ¦%. "sM 2243 2-3. i Alólirt, ezennel van szerencsém a nagyérdemű kózón séget értesíteni miszerint kocsigyáramat, melyet Budapes ten ezelőtt üzentét éml alapítottam, a b 4» 1 t bér iszony n felemelése folytán. Nagy-Kanizsára helyeztem át. Ajánlam aaját gyártmányú nagyon erJa bintóimat, a legújabb díval azerint készitve; elfogadok mí^dennomij javításodat, a lehető legolcsóbb árak mellet. A nagyérdemű közönség becses rendeléseit a leható Ir-gröri de\'oo idó alatt fogom nagyon asílárdan olkéeKiteni. Ujfa kérem a nagyérdemű közönség becses pártfogását, hogy elószor legalább egy próba megrendeléssel sz^reocsélteBBen meg. Lakásom Klrály-utcza Itabócha)-ház. Maradtam kÍTáló titztelettel s=i . 5 S.A = •? í ds r>eo [—1^—[ >S v—< — o tí «b-B , gsS 2 sillS\'-5:; S3.i»! I-1,1-i\'Si co < « ? áj: x=2 «V ; till* i CLÍ3 ¦>• ; —J ft] < X 2241 1 — 1. kocsigyáros. X S : - .5"° 5 - t ^1 a = •» 2 "• { n xxxxxxxxXe<xxxxxxxxxxxxxx>oc<xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxx: Az uj iskolaévben szükséges főá^yiniiásiumi-^ polágári-^ elemi-^ és izraelita- iskolai, ugy más városi és falusi tanintézetekben használandó ; tankönyvek és írószerek kaphatók \| WAJDITS JÓZSEF könyv- és papir kereskedésében Nagy-Kanizsán. Vidéki megrendelések, posta fordultával eszközöltetnek. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Wajüto József kfoyvnyomaajibol Nagy-Kanizsia. NAtiY-KAiNlZSA, 1884. aPOT«^23-án. egész erre 8 frt téi évre ..... , ne.yed "rre..... 2 , /C(/j/ xzam 30 kr HIRDETÉSEK 1 \'msatiiii pfütsorb&n 7, nmniuU/tv fi ¦ mimifii további sorért » kf NYI1.TTERHKN jori\'uneiu 10 krért vetetnek Ip> Kincstári illeték n t-ideu egyen \'¦im. iésri S0 kr fitetfiidn jarpadik eyiolyatu. A Un izellemi részét illeti k-nzIi-mA- nv^lc sí prkpsztiíhnr., tnvagi rp»»1! illptn kAxliinii\'tirci ji\'Hid kiadatni bermetite iuteKendük : N A il V K AS 1 /. S Wlaisto.haz Hetiuelitvtl>li luvelek cüak ixtu.-r. rutinkaiÁnuikót! fiíjtaJtatnak «1 Káiiratok vihxxh upiu - si:-i.-rji A nagy-kanizsai „Keieskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önb. tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános Lanitóteatolet, a „ nagy-kanizsai kisdedoeveló egyesület., .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi o iparkamara nagykanizsai külvilaszuaány \' hivata\'os lapja. Ileteiikini kétszer, vasárnap- s csütörtök»)h megjelenő vegyes tartalmú lap. Megyei ellenzéki kör. (Folyt, ét vége.) A szabadelvű párt testületileg történt egyesülése kizárta még a lehetőségét is annak, hogy a megye polgárai egymissal társaséleti uton érintkezhettek volna. Lett legyen valaki függetlenségi, mérsékelt, vagy egyesületi-ellenzéki, antisemita,avagy philosemita, vagy akár párton ki-vüli: azon a chinai falon, melyet a szabadelvű kör saját érdekében emelt, átlépnie lehetetlen volt. Az ilyen dc-log pedig kis városban vagy provin-czián — elhanyagolja és dishár-moniába ejti a társasélet legmozga-tóbb elemeit is; a politica fegyverei is azzal élesebbre köszörülödnek és a különböző felfogásn, de azért jó irányú egyének társasága egymás között soha nem consolidálódhatik. Hány jó barátom, vagy általam tisztelt, szeretett honfitársam lehet, vagy van is nekem a szabadelvű kórtagjai, között kikkel a politica ezen rideg falainak miatta a társaséletben egyáltalán nem találkozhatom; mert a szabadelvű kör a tarsaséletet és politicai elvei, szorosan egy kalap alá vonván, az ő clubb-helyiségeibe a belépés annyi, mint feiavattatás, a kormány politicájának vak követésére odáig, honnét nincs többé visszatérés 1 ugy mint ha már valakit felavatnak például szabadító-míves, vagy máltai-rend vitéznek 1 Ez a praecizirozott szigorral űzött fegyelem még azzal sem indo kolható, melylyel azon párt intéző és tisztelt urai magukat áltatni szokták, hogy egy vidéknek jól felfogott érdeke az, ha a hatalommal egy ilyen szerves összefüggés által vele tart; mivelhogy a kormánypárt támogatása által — kivált, ha esetleg kormánypárti képviselőt is választaniuk sikerülne ; virágzó lesz a megye és Tele virágzók lesznek városai, különösen Nagy-Kanizsa városa is mint akár egy Florencz, mig ellenkező esetben el kell annak pusztulnia, mi t a hogy elpusztult egykor Ninive 1 Az ilyen társaséleti intentiók után természetes, bogy a különböző pártoknak szívesen — egyesfilendett elemei sem képesek egy jó és egészség, s vidéki társaséletet teremteni! Mert létezett és létezik a megyében \'gy olyan párt, amely még a lámpa-gyujtogatókat is saját politicai érdekeinek világítására akarja használni. Az ilyen actió okvetlen reactiót idéz elő és — a czélt eo ipso eltéveszti. Mert vegyük bár, ha épen ngy lenne is, hogy a corruptió jelen korszakában valamely hazai városnak azért, hogy lélegzeni tndjon, s materialis érdekei ne devalválódjanak: okvetlen " kormánypárti képviselőre lenne ssüksége; még ezen esetben is tagadom, hogy ne lennének nekünk olyan helyi — érdekű apróbb dolgaink, a megye, város, vagy község érdekeinek emelésére szánt czéljaink, melyeknek megvitatása szükség, hogy közös jóakarattal- történjék, s melyet az illető országgyűlési képviselóuek befolyása nélkül itthonn, magnnk kőzött kell okvetlen elvégeznünk. De másrészről nem mutat az illető vidéknek erős önérzetére, ha saját erpjére épen nem számit hat, s csakis magas pártfogók ke gyeim: ténvei u\'án áhítozva — a halad ís za-zlóját kezeibe ragadni önerejéből — képtelen. És tegyük fel — ha bár csakugyan lenne is valami alapja annak a valóban szomorú, alkotmányellenes actiónak, hogy valamely vidék, vagy városnak kormánypárti képviselője egyszersmind annak jólétét is minden kő rQlmény között és kizárólag involválja ; ho, már akkor kérdem, hogy esetleg, ha az országgyűlés éveken át szünetelne, — egy interregnum alatt például — már akkor önök szerint uraim! szabadelvű pártiak! Nagy-Kanizsa városának, vagy bármelyiknek ia csak retrográd helyzete lenne; mert akkor meg éppen nem \' volna ott fent senki a ki az illető városnak haladási igényeit elősegi tené! A szalaaelvüfSárt köre egols-ticns irányának minden tényezőjét magához ragadva, odáig vitte már Zalamegyében a dolgokat, hogy a megye termében már nem megyei bizottsági gy ül é s e k e t, hanem megyei kormánypárti gyűléseket kezdett organisálni. Ez sokak előtt merész állitásnak tetszik! Pedig agy van! Tessék csak azt venni, hogy a legujabbi megyei bizottsági tagok választását ugy intézte, hogy Zalamegye bizottságába nem csak a szolgabirákat, scgédbl-rákat, körjegyzőket, szóval a közigazgatás minden valamire való kö zegét, hanem még a juridicis járási és törvényszéki birákat is beválasz tattá bizottsági tagokul! Mentsen isten azt állítani, bogy azok az általunk tisztelt királyi tistviselő urak nem épen olyan jó hazfiak, mint bárki — más! s hogy a megyei közigazgatási dolgokhoz nem épen ugy értenének, mint bármely más polgára a megyének, de már engedjenek meg, hogy a törvénykezés jelen stad urnában nem tartom a törvény biráit co npatibilisnck arra, hogy a justitia rovására még megyei hivatalt is viseljenek ; nem csak azért, mert két urnák nem lehet szolgálni, hanem főleg azért is, mert a kor • mány által kinevezett hivatalnoknak — amint a tapasztalás tanítja. — a jelenlegi kormány szigora kötelességévé szokta tenni, a választásokn ü nem a meggyó\'.ödés, hanem a rendelet szerinti szavazást. És az a hivatalnok:, a ki ilyen [cselekményre kényszeríthető, az mint bizottsági tag nem csupán a választásoknál, hanem a megyei ad uinistr&tiónálís egyéb ügyeknél is a helyett, hogy a kö- zönség érdekeinek előharezosa lenne; a kormánynak lekötelezett creatnrája marad De hisz az 1869-iki 4-ik t. czikk 10 ik § a is elrendeli, hogy a törvénykezési tisztviselő törvényhatósági bizottsági tag lehet ngyan, de semmiféle kiküldetésben részt nem vehet! Ehez pedig nem kel! — azt hiszem — cpmmentár! A megyei ellenzéki kör a megyei bizottságot független értelmes és annak minden időben megfelelni tudó tagokból akarja és fogja megválasztani ! A megyei ellenzéki kör a társadalmi életet és azzal a megyei ad-tninistratiot nem fogja alárendelni politicai — nézeteinek,hanem részre 3-szor. Akarja hogy ezen társulási kapocs a megyének minden községére kiterjedjen és pedig annálfogva; mert a megyei ellenzéki körnek egyik fő feladata a társulási közszellem előmozdításában áll. — s illetőleg abban, hogy társadalmi és nem különvált életet akar. 4 szer. Minthogy azt akarja, hogy Zalamegyének \'közművelődése, tisztán hazafiúi czélokból, politicai pártállásra való tekintetek nélkül — tehát minden uton módon elómozdit-tassék, ennélfogva törekvése oda irányul, hogy a hazai művészet, közérdekű folyóiratok, közhasznú — könyvek, hazai liberális lapok olvasása, szóval a nemzeti irodalom, k-ü- hajlatlan igaz birája, hü ellenőre lönös tekintettel a Muraközre kö- leend annak minden körülmény zöt. A megyei ellenzék tisztelője és\|land. hjrlapi organumrnal birj()n hü tolmácsa leenda közvéleménynek, s; ZalamegJ.ei ellenzék* czlntmel. _ hathatósan terjesztessék. 5-ször. Akarja, hogy saját 41- 6-szor. Akarj# mindenek fölött, hogy a megyei tisztikar működése folytonosan ellenőriztessék, s a kö-lolességszegó vagy hanyag megyei, dracói s-zi- ugyanazért »zt akarja, hogy 1-ször. A megye székhelyén Za-\| la-Egerszegen állandó helyiséggel bírjon, hol minden megyei rendes és rendkívüli közgyűlést megelőző na pon a kör tagjai nagyobb társulás vagy községi tisztviselő utjáni ismerkedés s közérdekű r<z go ra.1 elitéltessék, mecserék végett összegyűlvén at-. 7-szer. Irtó háborút fog vitaluk a megye közgyűlésére kitűzött. selni a corruptió ellen, — s kérlel-tárgysorozati ügyek előre megvitat- hetién ostorává leend minden vissza -tassanak és azonkívül a netán te-\'élésnek. — endő indítványok és interpellátiók 8-szor. Társadalmi és közjóra felett is szabad vélemény nyilvánít- irányzott czéljai kifognak terjedni a tassék s azok annak folytán a kfK- m"gye minden egyes községére, "— gyűlésre leendó előterjesztés végett Is tuitélfogva partolólag fog fellépni tnegállapittassanak. \'a megyei gazdasági egyesület mellett, 2-szor. Akarja, hogy ezen ál-j — a hitelügy, a népbankok felálli-landó megye: helyiségén kivül a\'tásának üdvös eszméje érdekében, megye minden kerületében fiók el- lenzéki körhelyiségek tartassanak, melyeiben az ellenzéki körnek illető vidékbeli tagjai egymással, — ugy a többi vidéket és illetve kerületek ellenzéki tagjai is folytonos vagy legalább is koronkénti solidalis viszonyban és összeköttetésben le gyének és ennek folytán — továbbá olcsókőnyvtátak felállítása, s általában a közügyek iránti érdeklődésnek minél nagyobb mérv-beni terjesztése iránt. — 9 szer. Akarja és oda fog hatni, hogy befolyása, s ille tóleg közjóra irányzott törekvése a megyei \'gyűléseken törvény ..engedteeszközök ! alatt, — szükség esetében szavazás A. A szépirodalmi birálatek korunkban. (Folytatás,) Sz-rzönek II. kötete színién „K i-k e 1 t ia címen jelent meg 1872-ben. Ezt mf-r több lapnak beküldöltd a jöttek ia róla b.rálátok. Ezokből több eltévedett, több pedig teljes elismeréssel nyilaikon* róla. Az el;éfedettek közöl ¦ „Vasárnapi Újságéi" és a ,FŐvárosi-l.apokét* emlékecetében tartotta szerző. Azénak exlrac-tuma: „Czimóben (Kikelet.) hordjassenge voltának mentséget." — esé pedig: „Folyik mint i vis — hígan, itt-ott egy-egy bab felemelkedik; gyönyörködünk benue, de att-n ismét ellapul." A meglevő kritikák így szólnak; — .Beküldetelthoszank a „Kikelet* kolteményfüzér. Irta: Hajgató Sándor. A fiatal költő a müvéről legközelebb bosszú »«bb»n szándékozunk megemlé kezni. Addig is ajánljuk e müvei a t. olvasóink figyelmébe." (Pécsi-L-.pok.) * * * „ÍLjgafó Sándor nem tartós!k a gombnuiódra termő poe »* k közé." (Somogy.) -Hajgató Sándor „Kikelet\' ciiimü költemény tüzéréből lapunk mai aaámá ban mutatványul a .Menekült- czimti költeményt közöljük. A magaastos hon¦ . sze.eei tiszt, forrásából van esen költe-\' meny ra-sritve. Mily szépen, mily meghatóan van ezen költeményben festté a forró honvágy, & meatH távolban is a honért küzdő fájdalom. Ily nemes érzelmekért üdvözöljük a lelkes költőt, ki midőn szive örömét és bánatát tersekbe öoti; egyasersmind a leg-lerbeaebb pályán, értjük a Unitéi., ki-lariÓ élénk buzgalommal, pélcfányszerü szaka vatottsággai a közel ismerésre méltatott sikerrel teljesíti kötelmeit. A .Kikelet" ciimti egy kötetuvi költemény füzér Nagy- Kanizsán Vajdita Jőz-ef nyomdájában igen diszea kiálli-táaban j-leot meg. — A 1&6 lapból álló kötetben több jeles költeményt találunk, melyek a kaín\'ii hivatás kétségtelen jeleit tüntetik fel. Két fő érzemény rejlik ezen költeményeitben: a lángoló honszeretet és a tiaala szereiéin érzeménye. As ifjúkor epedő vágyai, boldogító Öröm a lelke: edző fájdalom, a szebb jövő igérú remény, majd a lemondás nemes érzete, majd a rs lósult remény szivet eltelő érzetei jönnek felszínre. — Az irodalom gondos művelői, a sztllem öuzéstelen munkásai, a költészet emelkedett lelküleiü bajnokai méltók a tiszteletre, a részvétre és tett\'egea pártol áara. Napjainkban a politikai mosgalom hullámai oly zajjal tnhik el a társadalom minden rétegét, hogy a Múzsák szende szarait, a költő édes-bue hangjait igen kevesen hallgatják. Különben is as el kényesedéit izlés a szellem termékei köst alig talál élvesni valót. Azonban reméljük, hogy az érintett hul\'ámok tecsilia-púltával a költészet Istenének oltáránál ssámosabban fognak megj"lenni, kik a hivatást, a rendületlen szorgalmat, hazafiúi törekvést méltányolva, fel bátorítólag hatnak majd a kftltéeset kertjében munkálkodók kedélyére. Uíjgató Sándor költemény füzéré\', melegen a)ánljuk a t. olvasó kösőnség figyelmébe. (Zalai Tanközlöny.) * * * (w.) Bekü\'detett szerkesztőségünkhöz Hajgató Sándor „Kikelet* ozimü kői -teményfüzére. Ára 1 frt. Wajditz József hizománya Nagy-Kanizsán. Mig lapunk behatóbb biráU\'ot hoz e fiatal törskvú szeizü költeményeiről, (as márvll-ik füzet) megemliijük, hogy a versek közt vannak ig>n sikerült és eredeti .gondolatok, egyitserü keresetlen módban előadva, melyek leheteéget árulnak el. Laputik irodalmi itésre — Jnsms — annak ideje ben bővebben fog róluk nyilatkosni Addig ís ajánljak e csinosan kiállított költemény füzért a verseket kedvelő könönseg figyelmébe. # * * (Bihar.) „Ast kérdezhetné valaki: mit keres költemény füzér a gazdasági lapban ? Ast, amit a pacsTia a asintóvetőkörül. A gazdának is jól eaik némelykor a kel észét ben gyönyörködni, e az előttünk fnkvő kötetnek már f-sen venuzaka is megérdemli, hogy minden gazda araoy-betük-kel irasu hasa homlokára: CA munka beszerti biztos kenyerünket, [ \\ S vágyunk egyebekre túl nem igen terjed.* a. s. t. (Gazdasági L pok ) ; „Kikelet* caisn alatt adja ki Hajgató Sándor, Nsgy-Kanicsán, uj»bb kö -töményeit. A nem minden tehetség néi küli fiatal író, — jelenleg a „ZaUSomo gyi-Köslöy" be\'munkatársa, — 1868 ban ban adta ki verseinek első kötetét, meiy a maga közönsége körében ssép pártolásnak örvendett. Ajánljuk közönségünk figyelmébe a törekvő fiatal írót, ki a néptanítói nebéz pályán megmaradt Üres idejét ily nemesen használja fel. (Kecskeméti-Lapok.) * * „K i b e 1 e t\', Költemény -íüzér. [irta; Hajgató Sándor. — Mai időben a könyvismertetés, vagy inkább a birÁlet egészen kimegy a szokásból, nÍfJt elmondhatnók, h"gyh> roz is — cs>k legyen valami biraKt, mert a semmi iosz-azabba rosznil. A hírlap irodalom kezelői véghetetlen magasöágukból tekintve alá a közönségre, eléggé Bngy lelkiismeretet* vélnek gyakorolni, midőn mintegy szélit mi morzsául oda vetik a lap töltelékéi: Megjelent könyvek. BekÜide-te.t... Irla N. N. Hasznos könyv. Öst.ze lakul: lánc. (Pol. párt szem pontnil). Jeles regény (Ugyanaz a másik pártlapoak \'szemüvegén.) A költemény füzérre, mintha csak készen volna, már előre a frá is I mintegy bélyeg, rcragasztja egy másik: [Vertbe sseditt próza. Viz-inyős verse-roéo;-. Vad poéta. Bukott genie félreís-\' mert lángész. Persze az olvasónak ebből I att keli köretkezletnie, hogy aki ezeket \|i-ja, a maga kanállal ette a tudományt, i az aa égből lepottyant azelid poéta vagy , J.lkai Esebéb-51 Kingrath regényíró. Arany J inos után következő Gyémánt János \| vagy E- rnáth Gazsi iró asztalán termett freskó cssr; pedig biz as f* említett I kónyTek csimén és az Írás nevén kivül l egyebet nem is látott, nem hogy olvasta ! volna; igaz de hol Ő van, meg as ő p<j-i tása, a már elismert néhány Író ezenul — hogy meg vénhedik még mái pláne kezdő \\ ico is létesne? hisz Örök időkre, akár gyárilag ellátják majd a nemzetet. r. je- les olvaBtnánynyal. Hát még a vidéki iré? Az meg éppen semmi — a 7Ídéki ember nom való egyébbnek, mint előfizetőnek. (Nagy eredmény!) Pedig egy őszinte, alapos, részre--hajlatUn bírálatból többet tanul a fi»ta! iró, mintegy egész kézi könyvből. A sza bályokat, mint elméletet köunyü megta-nulni, de teremtenlegészet, «zépet, a szabályok keretén belül, ez a gyakorlat, s-a bírálat épen azt mutatja meg. váljon jól van e alkalmazva ez elmélet és gyakorlat. S a fiatal, kezdő iró miből tanuljon, ha nem bírálatból? S as olvasó közönség hogyan tájékozza magát, ha nincs, aki egy \' vagy más irányban figyelmeztetné? A jó kritika az olvasók ízlésére is hatással vau, épugy, mint a megbírált munka. Szerző is, mii:, minden kezdő író, az et-zméknnk nagy készle ével bírván, azt hiszi, miszerint azt mind be k-il mulatni a világuak, nehogy val< mikép el vess-amnek, holott épen ezek közt van a legtöbb olyan gondolat mely jóformán minden fital embernél egy bizonyos k br-ban bekopogta^, ép azért annyír* álla- áoosak, mrgsznkoitak, hogy co - k mesteri aUkitás, felpiperéaés által lebut ve-lók hatni — az azon (szen-lmij knron úi levő olvasókra; azért végkép kile-hete.t volna ha yni a gyűjteményből némelyeket, sőt egyes költeményekben ia vannak olyan képek, kifejezések, melyek szersőre nézve kedvesek, sőt kii kö\'ben érthetők, de megssokottságuk-nál fogva a nagy közönségre nézve nem bírnak semmi kiváló jelentéssel. Ilyen , „A gondolatjelek." Eddigi munkái között is vau több, mely a fővárosi szépirodalmi iapokban HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. Z a l ai k ö Z l ö n y. . augusztus 23-in. mi utján is többségre és érvényre jus 10 szer. A megyei bizottsági tagok választásánál befolyását minden Kitelhető módon érvényesíteni fogja és azon lccnd, hogy a megye valódi liberális értelmű független, s tokép intelligens polgárai a megyei bizottsági tagok közül ezutánra ki íe hagyassanak. 11-szer A tisztikarnál netán bekövetkezhető üresedés esetére, ugy az általános választásoknál is a fó-sulyt nem a tiszti állásra pályázónak politicai elveire fektetendi, hanem arra, hogy a megválasztandó tisztviselő becsületes, független, h értelmes fia legyen Zaiavármegyének. 12-szer. Végül: a bármelyik kerületben netán bekövetkező országos képviselőválasztás esetére, mind a két egyesült - ellenzék feladatául tűzi ki a kormánypárt megbuktatását., vagy mind azáltal, hogy a két párt ezen közös czélu actiót együttes közreműködés által csak szükség esetében eszközli, — szabadságában állván mind a két párt bármelyik tagjának, az országos politicai czé-lokat saját elvei szerint külön érvényre emelni. És midőn a megyei ellenzéki kör hazai és társadalmi törvényeink alapján, s általában a polgárok magánjoga iránti tisztelet s határozott békés szellemű jóakarattal, a fentebbi és élni fognak megyei közéletünknek egykori országosan ünnepelt alakjai! s egyesült erő és bátor kitartással megérhetjük még az időt, midőn Za-megyo közboldogságát, újjászületésének ¦ünnepét mindnyájan közös őrömmel, pártkolönbség nélkül ünnepelhetjük! tuboly viktor. megy fi bizottsági tsg. jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1884. évi június 26-án tartott rendes és június 27-én tartolt rendkívüli kozos üléséről. (Folytatás.) A napirend tárgyai. I. Alelnöknek választása a kereskedelmi osztályból. II. Az iparosz\'ály jegyzőköoy ve.az ipar törvény értelmébeu kijelölendő azon iparokoak, melyek üzésére a képesít vény igazolandó legyen. III. Mim\'aleri rendelrt. Sopron sz. kir. városa külön vámdijszabályzata tár-g\\ában. IV. Ministeji rendeleí, vas-megyei Pucziacz községnek váaájí kérvéoys tárgyában. V. Elnöki jelentés egy Sopronban felállítandó kereskedelmi közép tanodának segélyezése tárgyában. VI. A kerületi iparfel ügy el óség megkéréseié, ti soproni háziipar iskolával kapcsolatban életbe hívandó kosirfonó műhely segélyezési* végett. VII. Ugyanannak megkeresése %7> * késmárki szövészeti iskolába kűl létrehozandó alapszabályai utján elérni óhajtja, s midőn annak elérésében a megye minden lelkes, valódi liberális fiának támogatására bizvást számithat; nincs oka kételkedni a felett; hogy Zalamegyében a már lankadni iuduit közszellem. — a régi megyei életnek közszelleme —^melyről Ge-randó „Politicai közszellem" —cziraü munkája oly híven emlékezik —. újra élni fog ! élni fog közöttünk a közsimult nagy idők drága emléke ! KUS SZeiieiliU JUU.na.iAi.La., a. i«u«/»». -oJ ,----......------------------ ..... czélokat társulása és ezek alapján <I«"W s.,tí.diij.l v»16 .Hát.. bizvási közölhető lett volna, kivált ha tudjuk, hogy e fővárosi lapok olyan költeméoyekei. is hoznak, melj ekbűl majd az „Üstökös", majd máa humoristik le lapok mutatványokat szoktak adni. Arra ped g uÍDCi míl adui egy ke.?dó írónak, midőn valamely l»p hasábjain valami ismeretlen nagyság oda vnti rája. hogy v»u vagy nincs szerzőben tehíítség. Mert a többi éa elég aok közül magam is tudok esetet, midüu\' fővárosi pajtásság évnkeu keresztül ugy emlegetett egy írót, hogy „jeles vígjáték irónk", holott miudőssz- irt egyetlen egy felvonásos vígjátékot, i azóta m.tii irt többet. A valódi szépirodalom művelői kezébó egyre váaártabb munkák kerülnek elő, v. tovahömpüiyüguek a politikai házsár toakodás tusázóiva!; annál inkább kell tehát egy-egy előbukkanó munkást üdvözölni — sl riasztás helyett; hadd írni vélje azl m tért, melyet a jobban fizető anyagi munkák terére lépve, odahagy nak a már képzettebb munkások. Mert a szépirodalom annál inkább szükséges az Ó köl észe ével az emberek mai túlságos anyagisága mellett a lelket és szí vet képezni, nemesíteni, sa szép, rirtm-.--. magasztos elvekkel ellátni minél prózaibbá tetfzi a materializmus. Hajgató Sándor lesz e jeles költő ? Azt most senki sem tudja; de ha a szépirodalomnak, s á1 tálában az irodalomnak hü munkába leend — szép hivatást tölt be. RÁKOS? L. [Zalai Közlöny.] A „Dalm Mezó" czímü kfil-tnméoykötet 1877 ben került ki a sajtóból. A róla irt bírálatok legtöbbje megmarad; s ennélfogva közölhetjük ja. A „Magyarország és N a g y v i l á L.u és még néháoy Isp nem bocsátkozott birálgatáaába ; egyszerűen csak említést tett megjelenéséről. Jv bírálatok — megjegyezvén,hogy a hosszasabbakat csak kivonatolva hozzuk — így hangzanak: „Be kell vallanunk, hogy mint tehetséges neturalistáoak, joga volt a nyilvánosság elé lépni" (Kelet Népe.") a „A figyelmet keltő rnü mélyen ajánlható különösen népkönyvtáraknak beszerzés végett (Hasznos Mulattató.) „ A „Dalos Mezó* szerzője még maradandó becsű müveket szerezhet." (Délibáb.) ;elt. VIII. A soproni terménykereskedők beadványa, a kereseti adó megszabásának módja ellen. i. 1(39. miután Czeke Ágoston kamarai tag ur, akí közfelkiáltással a kereskedelmi szakosztály elnöke, illetve a kamar alelnökévé választatott, ezen tisztet, hivatkozással másoldalu bokros teendőire s nyilvános tisztségeire, el nem fogsdá, elhatározás kamara : hogy másnap, azaz június ho 27 ére együttes megbeszélés végett, kereskedelmi szak osztály gyűlés s „A .Dalos Mező* szerzője nem a handabandázó hanem a szerény dalnokok sorába larlos\'k." (Röpke Ivek.) „D a 1 o a mező.* Irta : Hajgató Sándor. A költészetben ép?n ugy, mint & termésselvilágban egy-egy feliü-nóbb jelenség mellett kevóabbá ragyogó \'uneméoyek is leláncolják figyelmünket, kivívják elismerésünket. Bámulva szemléljük a sast, mely túl repül a felhőkön, min\'ha a nappal akarna szembeszállni, de nem vonjuk meg érdeklődésünket a bokorban zengő csalogánytól, a mezők göröngyin fészkelő pacsirtától sem. Körülbelül pacsirtához hasonlít haljuk az előttünk fekvő füzet költőjét, Hajgató Sándort is. Dalai nem lebegnek áz éther-ben, de nem is nególyezik ázt a vágyat, hogy a felsőbb régiókat hassák át, szer&ó-jök magányba vonulva akar söngeni, mint a kis madár, mely a sötét berkek titkos bokraiban nyögi el panaszát, mint ezt az igen találóan fölvett mottó ís jel-legzí. Hiába keresünk költeményeiben eget verdeső gondolatokat, melyekkel anynyira szeretnek élni, melyek azonban sokszor széttöredezve, a nevetségesség kátyújába hullanak, mint ezt Arany „Sárkány\'-jában oly élénken és humorizálva tárja elénk; de találunk egyizerU, nemes érzelmet, ssintoly egyszerű és csinos alakban. Hajgató költeményeit leginkább talán falusi leánykához hasonlíthatjuk, kinek hajéke csak egy rózsából áll — ses az őszinteség. Csak ritkán akadnak nála erőltetett hangulatra. A naiv érzelmeket legjobbin tudja kife jezni, mirfil a „gyermekversek" tanúskodnak, melyeken ezenkívül még hazafiúi érzet is leng át, s aulában a fiafal gyerkőcék könnyű írmodoruk folytán könynyen és tarlósán véshetik emlékezetűkbe, miért ís valódi nyereségnek tekinthetjük gyermekirodalmunkra nézve. Az elbeszélő fajt azonban, melyből cssk néhány vau * gyűjteményben szerző nem kezeli úgy, mint az elbeszélő fajok szabá lyai és természetük, megkívánnák. „Szép Jolán és a pásztor" lírai brszélye me-rlehiítőa élénken fejlik, de .A várnai véeuben"-ben, melyet balladának neves, de amely inkái\'b kissé elnyújtott románc, nem emeli érvényre a drámaiságot, a ballada követelményét, melyben Arany lehetne mestere. Annál kielégítőbbek dalai, melyeit et nem ritkán a ttrmészetké pek keltenek benne. A természetképek leírása egymFgábaű a költőre nézve háládatlan, tárgy, de « gyöngéd érzelem, me ennek eredményéhez kép-st rendkívüli közös ülés biva&sék egybe. ÍL Az iparos szakosztály, f. éví június hó 13-áo tartott ülésnek je^ysAkőnyve kapcsán, beterjeszti a m. földmiveléi ipar-kereskedeiemugyi rn ín islari u m t. é. május faó 21-én 21,637 szám alatt kelt rendelete alapján általa összeállítóit azon mesterségek jegyzékét, melyek kézműves termésaelüknél fogva csak hoaisiabb gyakorlat utján sajátíthatók el s mnly-nék üséséhez az uj ipartörvény 4 §-sa értelmében a kellő képzetség kimutatása igényeltetik, felkérve a tekiotates kara a rát, hogy ezen jegyzéket hagyja helybe. Hosszabb vita után, melyben majd valamennyi jelenlévő kamarai t> g réizt vett s több ízben foganatosítóit névszerinti szavazás alapján, a mesversf>Lek következő jegyzéke fogadtatott dl : Ács aranyozó, aranyműves, bábos, bádogos, bognár, borbé\'y, böröndöe, csatos, cserzővarga, csizm dia, ciipeaz, ezukrász, ernyő-készítő, esztergályos, ezüstműves, fazekas, lény mazi. !ö. festő, fodrárz, gomb csináló, hentes, kád>, kalapos,kárpitos, kefskötö, kesmüvea, keüyüs, kőfaragó, kőműves, kŐnyomdász, könyvkötő, kosárkötő, kötélverő, kovács, kövező, lakatos, mázoló, mészáros, molnár, (vízi és szél), mű-vakoló, nyereggyártó, nyomdász, Ónon ló, órás, orgonaepitŐ, ötvös, pastemányot-posrtonyirő posztós, paskamüves, reszelő* vágó, rézműves, sárgarézmUves, sarkan-tyumüves, s\'pkás. sütő (a kenyérsutőket kivéve) szabó, sssppanyor, szegkovács, ezerkovács, szíjgyártó, szobafestő, siűcs, takács, tetőző, lúmüves, üveges, viaszmü-ves. Ezen jegyzék a m. minisztérium fenn hivatkozott leira\'.a elintézéséül fel-lerjeszt-ndó III. A m. kir. földmívelés\', ipar- és kereskedelemügyi mínissteriam, f. évi május hó 20 án 21.G17 szám alatt kelt leirata kapcsán, véleményes jelentéstétel végett leküldte sz. kir. Sobron városának, az indóházuton közlekedő fuvarok után ezen ut kikövez te lése fejébej lerovandó külön vámdíj tárgyában benyújtott felterjesztését. A felterjesztéséhez mellékelt ügyiratokból kivehető, hogy a körülbelül 300 öl hosszú útvonalnak mau<hauseni koczkakövekkel leendő burkolása, hat esztendei részietekben fizetendő 47.049 lyet egy-egy erdei magány Őssi tájkép, tó stb. szemlélése folytán keletkezik, valóban bájos dalokra fakaszthatják a sziv húrjait Az ,0>zi séta* L e n a u Őszi dalaira emlé\'teztet bennünket. Hasonló sejtelm-s. borongó érzelem. H a j g a t ó a népies költeményekkel és népdalokkal is tesz kísérletet, a népies hangot azonban nem találja el eléggé. Népdalai nagyon is a műdalok hangján pengenék, mert néhány népies kifejezés a dalt még nem teszi népdallá. Ami a versek technikáját illeti, kevés kivétellel jóuak mondhatjuk. Szerző többnyire szűkökben ír, valamint iejtik-hen is, népies versei pedig ütemesek. Szigorúan vizsgálva rithmuaai egy kissé Iszák, mi azonban csak serk-otésJ less a szerzőre nézve, hogy jövőbjn mennél több gondot fordítson a külformára is, mert bár a verstechnikára njabb korban különösen a Pdtőfi-után sók nem szoktak igen sokat adni, de mint Heine is beismerte, a technika mégis Örökké azon eszköz fog maradni, mely nélkül a vers, még ha szép gondolatok kifejezője volna is, elsatnyul prózává fajul, míg a ssabatos technika biz\'osítja számára az egyik fő kelléket, a dallamosságot." Tihamér. ( Poz* ony v i d ék i • L apo k.) • „Megjelent és baküldetett: „D a-1 o s m e s A. Költemények, irta Huj gató Sándor Szerzőnek ez már a harmadik kötet verse levén, nem ismeretlenül lép a t. olvasóközönség elé. („Somogy.) „Hajgató Sándor „Dalos mező* cimü költemény füzért irt, mely Aigner Lajos bizomáoyában igen dissea kiadásban már meg is jelent. A mű igen válogatott költeményeket tartalmaz, melyek Hajgató szép költői tehetségéről tesznek élótanussgot. Ajánljuk e füzetet olvasóink figyelmébe.* („Balaton és Vidéke.) * „Szép tehetségű ifjú költőnk Hajgató Sándor költeményei beküldettek szerkesztőségünkhöz, melynek csime „Dalos mező. Megjeleni Aigner Lajos bizo-mányában Badapesten. A költemények igazolják írójuk hivatottságát, s kötelességünkké teszik a közönség fi^yelmébi ajánlani. („Székesíekérvár ós Vidéke.") „Megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett „Dalos Mosó* csimet viselő költemények Hajgató Sándortól. A 155 lapra terjedő s több csinos költeményt frt 41 krba kerülend s hogy ezen Összeget e beterjesztett külön Tandíjszabályzat alapján reménylik fedezhetni. A kűlöo vámdijssabáiyaat hatá ro atai következők : I. Külön vámdijképen mioden aa indóházuioo a dói vasút indóháaá\'ól b ¦ a városba, vagy a városból ss indóházhoz siáiÜ o-1 áru vagy óyorsssállitroáoy, ugy podgyáss, vagy élő állat után méter-mázsánként \'/a kr. fisstendő. Külön csomagokért melyek az egy méter mázsát meg nem ülik, a legcsekélyebb \'étel 1 kr. II. A brennborgi kósséobinyából tengily -o Sopronba szállítandó kőszénért métermázsánkéut \'/a kr fizetendő. III. A déli vasút indóházától jövő vagy od-i menő magán fogaiok, bér és társas kocsik, vagy egyébb könnyű ko csík után kocsinkint2 kr. fizetendő. A vasúti ói üresen visszatérő bér és társas kocsik ezes vámaijfizetés alól mentesek. IV. Az indóházuton a vidékről a városba jövő kocsik után, akár teherrel akár Üresen közlekednek, a Somfalva felöl jövő és az utat csak csnkélv szakaszon használó kocsik kivételével, kocsin-kint 2 kr. fizetendő. V. A mezőgazdaság körül szükséges fuvarok, az általános vámdijszabálys.t* ban foglalt szabály mintájára, a vámdij fizetése alul mentetek. Ezen vám\'dijszabályzat szabályszerűen közhírré tétetvén, ellene senki sem tett kifogást! [Folytatása köv ) tó erejét, átszakítva a Paphegyről vetélő gátot, pokoli morajjalöntéela szántóföldeket és as aszal egy vonalban alacsonyabban fekvő házakat; legnagyobb kárt szenvedtünk nevezetesen: alulirt, Tordai, Holcser, Mihók és több mások; mertnem csak az udvaron össseállitottgabons kész ¦ leiünk és szénánk ds boros pioezéiek is viz alá jutottak. A jelenetet leírni nem lehet, midőn sötét éjszaka, dörgés közt és villám világánál éleié föláldozásával kell hogy hor-dosóskodjék a nyugodt polgár és megmentse azt, mit véres verejtékkel hosszú évek során át ösizekotort, — hogy megmentse azt, miből a kérlelbetleoú\' végrehajtandó adója\'- bt-fizetniÓhajtja! Bizony roBz időket ross napokat élünk, do fájdalom nincs kinek panaszunkat feltárhassuk. — Oiyan a törvény mint a igazságszolgáltatás; csak egy formán faszoljuk biz ast telsőbb helyről és úgy mint közigazgatásilag, — és ma holnap megérjÜsV-aTég emlegetett közmondást, hogy igazán felfordult világot élünk; REICH FERENCZ. vidéki levél. Tekintetes Szerkesztő url Engedje meg, hogy a minden érdeket és ügyet egyformán képviselő becses lapjában közzé tehessen ason szerencséilense-get, mely 20-án délután 5 és G óra köst Felső Hahót községét oly nagy mérvben sújtotta. Néhány év óta sokat olvastunk a Duna, Tíssa, Dráva es Száva mentében a víz által akozuttszerencsétlensegekről, - és valóban mindannyiszor fá;Ószivvel tettük le alapot, mioteg\'y átéesve a csapást, mely polgártársainkat oly nagy mérvben érte. Egy ily hasonló eset szemtanúi voltunk mi is fent nevezett napoo. Azon rettenetes pusztítás, mely községünket érte, leirhatlan, — mert a valódi felhőszakadás mely épen a község fölött Önté ki pussti- tartalmazó könyvet ajánljuk a közönség figyelmébe." („Kecskeméti Lapok.") „Mindenkor örvndes jeleoség az, ha a vidék irói kibontakozva a provinciális lapok tárcáinak szánt ephemer dolgokból, önálló munkákba fognak és a főváros könyvpii cánaka termékeivel verse nyesni sietnek. Mindezt szoobao csak annak fenntartásával találjuk örvendetesnek, hogy e termékek nem paszta nyoma lási vágyból vagy épen megemlitési viszketegbŐI jelennek meg. Hsjga-ó Saodor „Dalos mező* (Budapest, A-gQT L bizománya, 1877.) kö sös cím alá foglalta költeményeit, melyek nem mutatnék kezdő avatailanságra, sőt ellenkezőleg, minden költeményen gyakorlott toji nyoma látszik meg. E gyakorlottság azonban csak ritkán érvényesül eredeti gondolatok versbo foglalásában, egyáltalán újság, meglepő fordulatok, s valamely szokatlanabb hang meg-penditésébeo. Bár e füzet nem első müve — erre mutat middenköltemény — mínd azáltal az utánzás nyűgét, melytőt vajmi kevés költője szabad az ujabb irodalom nak, — nem tudta levetkezni. — Vörösmarty és Petőfi között mozog elejétől végig sasokban mutat legtöbb eredetiséget, melyek e vonalon túl esnek. Van érseke a népies iránt, eszmét pedig ott, hol alle-goricus irányban halad, az igazság, üde ség és egyszerűség bájával bírnak. De ép«n ezeké a legkisebb tér. Költeményeinek nagy része alkalmi, annyira alkalmi hogy még a sokolt formalitások billinCBeit sem kísérletté megleráani,melyeken minden par force alkalmi költő is u\'ilteszi magát Ahol élcea akar lenni — triviális, ne mond jak: sértőn közönséges lesz, milyen a „Gyuri bátyámhoz" című, mely inkább illenék a Mokány Berci szájába, mint egy oly iróéba, ki más lapokon „Leánykám hos", „Családi kép, „Bölcsőmellett sat. cimü költeményeiben oly kedves gyöngédséggel, annyi közvetlrnséggol tudja késelni az alakot és tartalmat egyaránt. Népdalai közül is beválik «g\\ néhány, — nagyobb részükben azonban óp^n az nincs meg( ami a népdalt népdallá teszi: cikor-nyátian egyszerűség, keresetlen báj,átlátszó gondolatmenet, népies zamat és köz-vetletség kifejezésben és tartalomban egyaránt. — Gyermekdalaiban egyik leg ügyesebb oldaláról mutatja be magát. E téren valóban mentől számosabb ilyen munkásra van szükségünk, hogy fejlődő gyermekirodalmunk hivatott kesékbe jutván, kellő hatást tegyen a könnyen hajlítható gyermekszívekre." (.Petőittársaság Lapja.) CSARNOK. szent istvánnapi panoráma. Irta: wCaU tí%krajcxá\\rS Moto: „A zöifa ker be. Oh Szent István lobSzent István ! Ha fent ülsz egy kőrisfán l S letekintesz népedre, Vegyest, magyar s héberre : Bárnultodban Szent István ! Ott lógnál a kőrisfán." Díszes volt a bejárat a még díszesebb a belső territórium. Volt minden bőségben csak helynek szenvedtünk hiányában. Én magam is \'csak ugy >udtam helyre vergődni, hogy \'elővettem a tyúkok, gyakorlati tanmódszerét s felcseperedtem daru szőrű agarammal együtt, arra a derék vadgesztenye fára, mely súlyom alatt még any-nyitsem mondott, hogy „papucs"! Innét a néma vádgesstenyefa tetejéről néztem oh nép! a te Ünneped nagyazerü v»i\'á. Ob, Szent Is\'.ván! Ha te láttsd volua Éterem Gézát, meg Victor bácsi1. kik a te megalkoto\'t törvényeidet,-- melyek már elavultak, —.csup lisztMet-ból míkéot a jó saabó a rubá\', kifordit- „ Hajgató Sándor költéssetében meg van ason msg&sabb felfogá, mely kell, hogy az irÓ tollát vezesse czélhoz járásában." (Ezután következik a részletes hit rálát — feltűntetése a szerző fény- óí árnyoldalainak. Minden állítás példákkal igazolva. — Mi után a bírálat a következőleg fejeződik be:) A költői érdem méltánylala semmi esetre sem vonható meg Hajgató Sándortól, habár nem is jár még költészete a mútökély legmagasabb fokán. Érezhstte szerző est maga is, midőn a „Dalos mező", eléggé jellemző czimet tttzé költemény-füzérének fejezetére. Szépen virulnak e mezőben költő ssiv érzel mének virágai, némelyek bim -bóznak. a szerint, amint az éraelem napjától hevített gondolat kinyílt, vagy még csak nyitásnak indult. Atérezzük a „Dalos-Mezőben u mindazt, mit a természet dalos mezejének közvetített képe nyújthat. É ezzük a virágoknak üditőleg jön ható illatát; gyönyör- . ködünk a dalban, mit a családi fészeknek feje szív érzelmeinkkel Össshangzólag öröm vagy bu érse\'ében dalol sat. H-jgató Sándor költői működése nem tartózik azoké közé kik a világ egyetemes, vagy a nemzet viszonyos eszméiből kiható a ezekre visszaható bélyeggel vooják magokra egy ország vagy egész világrész bámulatát; kiknek költéssete közvetlenül a tengerbe, as összes emberiség érzelmének tengerébe Ömlik folyam-kint b ebben födozi a drága gyöngyöt, vagy mossa az aranyat, mit magával visz oda. Inkább szerény folyó még az ő működése, mely azonban csak alkotása folytán lőn azzá, de még sincs a lermészettől megfosztva attól, hogy oda ne jusson, a hova a folyam juthat, — nép sziv érzelmének tengerébe. A. természet keze n«m működik máskép sehol b-juj. Kivételt senki kedvéért setu képez. At ói azouban nem foszt meg, hogy helyét mindenki dicsőséggel megállja, hova őt végzete helyesé- Hiszszük, hogy Hajgató Sándor legyőzve as egy- vagy másrészről fölmerült észrevételek akadályát s eszközölve a dicső költői pálya BÍkeres megfutna-tása fóföttételét, a működése irányával legmegegyesőbb tai ulmányozásí, jövőben még sikerültebb művel lép as olvasó közönség elé, mely a valódi érdemnek most, valamint a jövőben sem less hálátlan elismerője." („Zalai Közlöny.") Szűcs L. (Foly. kör:) - HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KOZLÖNT AUGUSZTUS 23 ín 1884. gatták, ha lepillantasz arr kefekötő legénykére; ki a tizenegy k rajctárosdohánynafc illatteli füstjét dagadozó kebellel fi\'ita uri passióból Sáron rózsának balatonstinü szemeibe, ha észre vetted volna, hogy hz a meg nyakkendőiéienitett lábtyümuvóaz minő erőme°"feszitéasei tartá neki durált homlokával a Zöldfa kőkerítését:, akkor velem együtt elrikkantod a néma geszté nyefa tetejéről : Oh ez nem Szent István ország* ! Ez a te országod „Leokád" iá! Az első legmeglepőbb látvány .moly zsebemet három hatos erejéig érintette, te val\'<ál oh pénztár ! Szeretném a be-"lépti dijjam telét visszakérni, ha tudnám hogy uem kell visszaadnom azt a belépti czédulát melyre a to drága neved vagyon lemázolva oh Dr. Rabsip! Nem tudom honnét ered az, hogy aok embernek neve miudeahul feltalálható? Azután jöttél te! a birálé bizottságnak ékes léczekból Összetákolt ket-recze, mely magadba ölelted a fenköt urczáju rendezőséget. Még a szemeimet sem kellett egészen felnyitni, már is fütyölnöm kellé azt a kedves nótát: .Az én csizmám ráncios rámás, Lillák, nézlek Panorámis . . ." Meri ott vala ő is s csak akkor libbent meg-meg kotlóstyuk módjára, mikor a nagy orrokat kezdték méregetni. Ott áliott közvetlen közeiében Eszesep Kali, kioek dicsfényben uszó bajusza örömében olyan reodese. kun koi odott mint valami három hetes kis malacznak két hüvelykes farka. Mikor Kali bácsi a fülek nagyhorderejű bírálatába mélyedt, szerettem volna neki oda. ki áll tani: .Vigyázzon, mert sok nagy füiü ember lebillentette az Övét." De nem tettem meg hátha csupa tiszteletből le-czuczáltak volna arró! a néma gesztenye fáról. Néha néha a díszes koszorú egy.k gyöngyvirága Szemföldi bácsi is fellépei apjával a pódiumra, Brínte láttam arczárói mint nzerette volna az egész publikumnak üstökét szappan borotva s olli nélkül megiit-ztázni. Elragadott a bíráló bizottság mély belátása, akkor midőn annyi női szépség közül, még is megtalálta a legszebbet. En mindannyit érdemesnek találtam von a jutalomra ; de egynek szeretném adni — — — —szivemet. Oh hölgy koszorú! Szép voltai, verőfényes mint május reggelen a felkelő nap, csakhogy virágidból jócskán Ichuzkohak a nép vad gyerme-\' keinek gyenge kttCsöi. H Hogy közületek egy épp^n oit az \\d néma\' gesztenye fám alatt lett tán egyetlen kimenőjétől megfosztva, az hagyján ! 1) - az a másik, akit egy tisztes gyümölcsös kofa ilyetén fortnftn utasított 9 tanitolt rftodre. „Hallja maga fzálljék t a nádszókemrŐ s vigye el a fa székjet, art az én pénzem is annyi mint a máéi Azt gondolja, bogy mivel maga ambosazimót hordoz testének leggöm-bulyübb. . . hát én oda adomáz en szé-keraot" Btb. stb. Ez tudom, bogy nem feledi el á Szt^ István napját. En jöt\'em, én látam s ti nők győz letek. Meglehet, hogy a győzelem ára nagy, mert az: gondolom, hoey a zsák versenyben részes fiuk boldogabbak sok férjnél, mert ők csat nyakig voltaa zsákban, de sok Bzegény férj fülig lesz . . . kontár \|iandók p. a versenyeknek adni a föjelentöséget. Elég az, hogy az ünnepély erkölcsileg és anyagilag egya-nt fényesen sikerült. A bevétel 600 forinton felül van. Adja az ég, hogy minden évben Üy fényesen sikerüljön e nagyjelentőségű nemzeti ünnep ! Iskolai értOSÍtés. A nagy-kani-zs.i hat osztályú polgári tiu- éa iskolában z 1884-S5-iki lanévre a beíratások« p-tember hó l-jétől egész 4 íg mindig 12-ig és délután 3—5 óráig eszközöltetnek a polgári Iskola helyiségeiben. Ugyanekkor tartatnak a fölvéteti-, és javító- és magánvizsgálatok is. N.-Kaníznáu 1884. augusztus hó 22-én. Az igazgatóság. — Iskolai értesítés. A nagy-kaiii-zsaí polgári iskolai tanlratület által, felserdült Uáuyok számára, miniateri engedély ly el rendeze t tanfolyamraabeiratások szeptember hó 1 jétől egész 4 ig mindig délu\'áo 3 5 óráig eszközöltetnek. Jelent-k-zhetni a polgári iskola helyiségeiben. N.-Kanizsán, 1884. auguszus 22#n. A polg. ísk.tantes\'ütet. — Iskolai értesítés. A nagykanizsai községi népiskolákban az 1884-85 tanévre a beíratások szeptember hói. tŐt 7. ig a városi iskola-épületben tartatnak mfg, és pedig reggel 8 órától 11 ig. délután 2-től 4 ig. Felkéretnek a t. szülők és gyámok, hogy tanköteles gy> rmekeiket ezen idő alatt beírassák; és a beirandókat is magukkal hozni szíveskedjenek. Az ipa-rustanunezok beiratása Bzeptember bó 7-én eszközöltetik. Kelt Neagy-Kanízsáu 1884 aug. hó 23. Az igazgatóság. Hymen. E hő 21 ón délután 5 órakor inpozáns esküvő volt az helybeli Ferenczien templpmában.Máttess Mihály \'O\'-bz rdahelyi tanító és kir. posta mester vezete oltárhoz városunk tiszteletben álló polgárának, Czapári Ádámnak kedves leányát. Karolinát. Az esküvőt a menya-szony fivére, Czapáry József czieztercit-rendü áldozár s fögyimu. tanár végezte nagy rot-ghatoíeággal sa szertartás elvég zésa után remek beszédben búcsúzott el nővérétől. A boldo menyasszony lakásán mintegy 60 teri\'ékü tablelot járta diszes vendég koszorút, melyet az általános öröm és jókedv reggeli 7 Óráig tartott össze. Nusí\'xz József.Oápári János és Jó-zs-fes Weücc. Antal urak kedélyes fel-köszöntőkbeii üdvözülték a fiatal házas párt s a valóbar szép hölgy koszorút. L-.ngjen áldás és boldogság a megkötŐ-.t szent frigyen! — Sajtóhiba. A „Zilai Közlöny" folyó bó 20 án közolt .Megyei ellenzéki kor" czirrt\'ü vezére ;ik 3-dik hasábján fölülről lu-u.K sorban 500 helyett 5000 ol vasán dó. — Gyászhír. Pongrác* Adolf, helybeli tornatanárt és családját sulyoi csapás ár\'e; D r z s Ő nevü, 7 éves, feltűnő szép és eszes gyermekét elragadt! a halál. Hilálánttk oka: diferitie és char-iách.\'A szülök reménye t. hó 22-én tétetett szép részvét nv-llett sírba. — A résztvevőknek e helyen forró köszönetet mondanak a mélyen szomo odot ¦ szülők. mára művezetők és oly iparosok képestetnek, a kik műhelyeiket kisebb gyárakat alapitani s odaállóau vezetni tudnak. As intézetbe rendes tanútokul felvétetnek szok : a., kik az iparos tanulók számára szerveseit iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is „jő" osztályzata bizonyítványuk van. b., a tika.gymna-sium, polgári vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel elvégesték, c, ipa-ros-ségédt-k és mindazok a kik kellő készültségüket felvételi vizsgálat uiján bizonyítják. A fel vételi vizsgálatok lasata oly hófehér, mint maga as ártatlanság. ¦;\' teher fecske ritkább a fehér hollónál is, igy méltó tehát a föl-jegyzésre, ha valahol mutatkozik. — Kormány ózható léghajó. Parisából tá-virják: A „Moniteur Universal" leírja azon -kísérletet, mely Meudonhnn egy kormáoyoshstó léghajóval tétetett. Nevezett lap szerint a léghajó kifogástalanul haladt azon irányban, melyet a Re-nard müizakí százados által kormányzott gép adott neki. Huszonöt percsnyi ut után a léghajó ismét viesas\'ért ason helyre szeptember hó 13-dik és 14-dik napján \'a honan elindult. — Az aradi uJBZÍnház lesznek. . \\ építésén serényen dolgoznak. Az épüiet- — Pályázati hirdetmény. A pozsonyi j nek a vállalkozókkal kötött szerződés Bzőiőszeti és kertéazeií iskolában a jövő ] értelmében 1885 január elsejére késznek 1884/5-ik tanévben 4 esetleg 6 ösztöudijhS kell lenni. Az uj színházai Mosonyi Ká-és 6 saját költséges helyre pályázat hír-1 mly fogja megnyitni. — ÁgJ\'USzallitás dettetik. — Felhivatnak mindazok, kik j EriVOSCébe. Cattaróból irjátt: A had-ezen helyek elnyerésére pályázni szán-j ügymíoíszter 28.000 frtot utalványozott dókoznak, hogy folyamodványaikat a \\ arra a cxélra, hogy a Gorezdában épült BzÖlőszeti és kertészeti iskola igazgatósága- ; uj erőd számára kéizitett nehéz ágyukat No de ebaj ! azért anovk a haragos piros kabátos kis leáaynak, rég megjövendöltem, hogy övé lesz a csárdás jutalma, hal ba még velem járta volna ! Pifff ! rLeszállt a nap, de csillagok nem jöttek az égre." Csendes eső ereszkedik alá, megveregetvén a néma gesztenyefa levelein kivül az én szende- hátamat in, amiért aztán kénytelen voltam suttyomban róla lcereezk tdni a tovább lejtvén azt mocd«nÍ: A zöldfa kertbe. Oh szent István! Oh szent István! Ha velem ülsz Ott fent a fán. S letekintesz népedre, Vegyes.-magyar héberre, Bánatodban Szent István ! Ott lógnál a kőris fán. Tisztelt népünnepély köszönöm, hogy tyúkszememre nem léptél. —- — A szentistvannapi ünnepély igen fényesen sikerüli. Az öröm lelkesedés, jókedv nagy volt. Az ünnepély általánossá tételére nézve igen jó befolyásai vnlt, hogy Ba -bóchay György köztiszéletben álló polgármesterünk, az ünnepély-rendező bizottság elnöki tisztét elfogadni és az ügyet szívvel, lélekkel fölkarolni szíves volt! Á szüketb körű rendező bizottság szintén fényesen megfelelt feladatának s minden tagját elismerés illeti. Az egyes epizódokról részletesen nem írunk, mivel részünkről nem vagyunk haj- hoz Pozsonyba czimezre f. é. Bzeptember hó 10-éíg annál inkább nyújtsák be, mert később érkezettek figyelembe nem vétetnek. Pályázati feltételek. 1) 16 évet betöltött életkort igazoló kereszt levél Idősebbeknek, továbbá azoknak kik katona aötelezettsegüknek eleget tettek, majd szőlőművesek fiainak a felvételénél előny adatik. 2) Iikolai bizonyítvány legalább ia a népiskola teljes bevégzéséről. 3) A magyar nyelvnek szó és iráabani ismerete. 4) Ép erős, gyakorlati munkákhoz alkalmas teat alkatot s himlő védoltást igazoló orvosi bizonyítvány. 5) Szüleinek vagy gyámjának beleegyezése s azon kötelező nyilatkozat, bogy a tanuló az intézetet évközben nem fogja elhagyni. A felvett tanuló köteles magával hozni 6 pár fehér-ruhát, 6 zsebkendőt,valamint kisebb eszközöknek u. m. egy darab kertésskéanek egy darab ollónak, egy darab fűrésznek beszerzéséről a tanuló szintén gondoskodni tartozik. A felső ruházatra nézve egyszerű ruházatról a tanuló maga gondos kodik. — Tankönyvek, Íróeszközökről szintén a tanuló gondoskodik. Saját költségesek ezenkívül havonként 15 fr ot 2 havi előleges részletekben tartoznak az "¦gazgatóságnak befizetni, mely összegért az intézetben teljes ellátást nyernek. Folyamodók szeptember hó 15-ig a fel-vagy fel nem vételükről az igazgatóság által értesitetoí fognak s minden növendék október hó 1-én köteles az igazgatóságnál jelentkeznie az intézetbe belépni. Egyebekbe az igazgatóság készségesen szolgál felvilágosításokkal. Kelt Pozsonyban 1884 j évi augusztus bó 12-én. A szölőszeti és kertészeti iskola igargatósága. A muraszombati önk. tüzoltó-ogylef f. évi augusztus hó 17 én tüsultószerek beszerzése czéljából nyári íánczmulatsá-got rendezeit- A megjelent vendégek s-á ma megbladt* a 300-at kik között N. , mélt. Gróf Szapiri Géza és családja, két! Thurn-Toxia herczegnő, továbbá Gróí j Eszterházy Ilona, Gróf Szécsény i Tivadar. \| Gróf Batthyány Arthur és családja, itjn j Grót Széchényijeni, GrófSzápár: György I és Valencsícs kir. tanácsos F<uméből, sze- { rendeltették raagaB meg jelenésükkel a[ mulatságot. Befolyt Összesen aÜÜfrt. 20 kr, az itteniAikö\'őből rendeltetési helyükre szállítsák. E czélra egy külön locomo-bilet készítenek s az országutak egy ré szét ia előre elkészítették.— Temesvárit a 43-ik gyalogezred egy hadnagya és 61-ik gyalogezred egy főhadnagya közt szolgálati ügyben való Összekoczsná miatt véres kardpárbaj volt, mely a hadnagy Ösazevagdaltatásával végződött, — Fiumébe tegnapelőtt New Yorkból egy I. W. Wendt nevü 2287 toonás vítorláa-bajó érkeaett, mely 14,650 hordó naftával van megterhelve a fiaméi petrő-leumfinomitó gyár Beámára; a hajó ai ntat FiumétŐl New-Yorkig 51 nap alatt tette meg. — A budapesti Margítssigeten es évbnn megfordult fürdő vendégek száma 63,744. — A persa trónörökös eljegyezte a perzsa hadügyminiszter leányát. A menyasszony azonban nem less az egyedüli asszony a háznál, mert már is szép hárema van az ifja sahjelölt nek. Lapvezér és kiadó: SZÁLA Y SÁNDOR Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. LaptulajaonoB : WAJDITS JÓZSEF. Öngyilkossági kísérlet. BiSonyos jfe\|ül fizetés beszámításával 226 trt. 50kr! <lybői levonva a 110 frt. 88 kr. tiszta1 jovödelem. A felül fizetésekért e a megje- \' lent vendégeknek szíves résztvételökért, az egylet nevében forró köszönetét nyilvánítja a rendezőség. Kohn nevü, bud^p^sli illetőségű ügynök, a napokban, a Sáncz melle;ti erdőben revolverrel akart végett vetni életének, a e célból 3 sikertelen lövést intézet magára. Az első io\'ést homlokának irányozta; ez caupán a bomlokbőrt hasította, végig fölfelé menő irányban s a golyó a levegőbe repüit. A másod;k lövéssel szivét akarta átlőni; ez pedig a bordába súrolva, a balkarba ment s ott maradt. A harmadik lövéssel me\'lének célozott; e-a golyó lefelé hatolva a mellbőr alatt maradt. Mindkét golyó eltávo;ithatóoak találtatott. A szerencsétlen öngyilkosjelölt, kit e lépésre szerelmi bú vitt, — a hely-belyi izr. kórházba ápoltaiik. — A hortyogó Júlia. Egy kis olasz városban nemrég Belliní .Montecchi és Capuletti." c. operája került színre. A sze rencsétlen Romeo virtuóz könnyedséggel intonált áriáját, melynek a tetsshalottan koporsó ban fekvó Júliát egy pillanatra éleire ler volna ébreszteni. De Capulettí leánya nem mozdult. Kétszer ismételte a tenor oivadékony tremolóját, de hasztalanul, a kedves hölgy nem adott semmi életjelt. Rómeó kólsógbíesésébea végre a hölgy fölé bájol s fülébe súgja; „Az istenért, kisasszony keljen fel rögtön ! Hatalmas hortyogás volt a felelet a koporsóból. A veronai híres szerelmes pár msgrentlitő haláljelenete még Bohajem kellett oly viharos derültséget, mint ezen az f-stéo, mi-dón Shakespare és Bellini szellemi bizonyára borzalommal burkolták be fejőket. — A budapesti állami közép-ipartanodában (VIII kerület Bodzata-utcza 28 sz.) a beíratások f. évi szeptember bó 1-én kezdődnek s 15-kéig tartanak. Az uj iskolai évben az intézetnek hat szakosztálya nyilik meg egyraiut: az építésze t i, gó pó s ze t i, két vegyészeti, a fé m-v a sí par í és a f aip a r i szak-ö i z t á ly, a melyekben épitŐ-mesterek, pallérok, a különféle gyáriparágak szá- Beküldetett Megtalálta. Csacza Magyarországban ..Brandt Richard gyógyszerész urnák Zürichben. Tekintetes úr ! Engedje ^meg kérem, hogy háíás köszönetemet a következő nyilatkozatban kifejezhessem A mait évben egy magyar njságban olvastam a Brandt Kichard-féle sváj-czi labdacsokról. Mivel minden zsen-, védő, beteges ember, fájdalmainak eny- otonálta az utolsó felvonásoan fájdalma. hitósére s javulására törekszik, én is noját, melynek a tetsshalottan koporsó-* , , m- - -r* e - \' l j ezt keresve, Torok József ur bnda-pesti gyógyszertárából meghozattam az ön labdacsait. 5 amit kerestem, e gyógyszerben meg is találtam, gyomor-és bélbajaim már is tetemesen megjavultak. Ezer köszönet önnek ! Teljes tisztelettel Szikore Ferencz kereskedő.8 A svájezi labdacsok, W krért egy do-bozzaal, gyógyszertárakban kaphatók. Orvosi tekintélyek által vese, hugydara, köszvény és hólyag bántalmak ?lien, továbbá a légtö és emésztési szervek hura tos bántalmainál rendelve. salvator - earenyes vasmeutes saranroriz - szénaavdús, lithium tartalmú forrAs. Barrai használva igen kellemes üdítő Itali szolgáltat Kapható ásványvíz-kereskedésekben és legtöbb gyógyszertárban. A Salvator.fcrrás Igazgatósága EPERJESEN BudapestenförakUÍT ÜDESK UTT L. tirntd. 8184 1 —20 Kapható Eosenfeld Adolfnál. !!lS9 érit. 1884 ipr. 1-éa ESvid hírek. — A boszniai bakó. A boszniai ós herczegovinai kormány Reyfried Rudolf boszniai magánzót és az ottani gyep mester öcscsét nevezte ki, boszniai és herczegovinai bakóvá 800 frt évi fi tetessél és 400 frt pótlékkal. — Fehér fecske. Kolozsváron a napokban egy fészekből többiJtormos testvérei társaságában egy fecskét láttak kij repülői, melynek tol. A n.-kanizsai ki.-, tvaték ikkvijositálya réazéról köshirró tótulik, hogy Győrffi János n.-kanizaai lakos vhajtatónak Dom ján Gábor vhajtást azenvedő szabari lakos elleni 465 frt tőke, 1877 deciéin-ber 1-től járó 8% kamatok, 30 frt par, 34 frt vhajtás kérelmi, 9 frt 65 kr jelenlegi B még felmerülendő költségek iránti vhajtásí ügyében a fent nevezett kir. trvszék területéhez tartozó Bzabari 557 s». tjkvben f 667 brsz. a. foglalt 149 írtra, — t 681 hrsz. 64 frt 50 krra, — f 689 hrsz. 60 frtra, f 1189 hrsz. 82 írtra, f 1555 hrsz. 14 frtra becsült ingatlanok 1884. évi seplemher bó 5 napján délelőtt 10 órakor Szabar kÖíöí$ bírája házánál Győrffy János fel peres vagy helyetesse közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. * Kikiáltási ár a fenébb kitett b?c<ár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár l0c/„-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött haséhes letenni. Ki:, trvszék, mint t vi. halóság Nagy Kanizsán 1884. évi április hó 4-én. 2247 1—1 2250 l-l. 1860 tkv 1884. árverés! Hird. kivonat. Az alsÓ\'lendvai kir. járásbíróság mint telekköuy vi hatóság közhírré tesai, hogy Borsos Anna dömeföldi lakó1 végrebajtatónak özvegy Tompos Katiné mint néhaí Tompos Kati atái. maradt kiakorn Tompos Mari Bábi és Juli t. és t. gyám a, dömeföldt lakos végrehajtást atenv«dő elleni 100 frt töke követelés éa járulékai iránti végrehajtási ügyében az aUó-lendvai kir. járásbíróság területén levő Dömefőid község határában fekvő a dömeföldi 11 siljkvben A Ilii aor 7 1 2 sorszám felvett ingatlanokból /gad részben Tompos Katit illető s as dó alapján 532 frtra becsült részekre as árverést 532 trt ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy fentebb megjelölt ingatlan as 1884. évi szeptember hó 11. napján d. e 10 Órakor Dömefóld községben a községi bíró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartósnak az ingatlan becsárának IQ°\|0 át vagyis 53 frt 20 krt készpénzben vagy az 1881 LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881 évi november hó 1 én 3333 sz. a. kelt igazságügy mi-materi rendelet 8 §-ában kijelölt Óvadékképes értékpapírban z kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881 LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabálysi-.erü elismervényt átasolgál-tatni. Kelt Alső-Lendván, 1334, janius hó 23-ik napján. Az alsó-lendvai kir. jbiróság mint tkví haiőság. 3386 május 24 én 1884. Árverési hirdetmény. A n. kanizsai kir, tvssék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Győrffy János l^/véd n. kanizsai lakos végrehaj Utónak, Kovács Antal és Tauer Rozi végrehajtást szenvedő bakónaki lakosok elleni 66 frt. tőke 1882 évi Martius hó 15 ik napjától járó 6% ka-metai, 13 ft. per. 6 ft. 35 kr. végrehajtás kérelmi 8 ft. jelenlegi s még fel merülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tvszék területéhez tartozó ujndvari 59 ez. tkkben Taner Rozália és Kovács Antal tulajdonául felvett f. 824. hrsz. alatti váltság köteles95 frtra becsült agya f - 894. brsz. a. vallságköteles 386 ftrabecBii.lt ingatlanok 1J584 évi Sept. hó 22 ik napján délelőtt 10 órakor az — ujndvari — község házánál Győrffy János ügyvád vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánnók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben, Vagy óva-dékképrs papírban a kiküldött kezéhes letenni. Vevő köteles a vételárt, három egyenlő részletben, meg pedig: as elsőt az árverés jogelóre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt — minden egyes rétxlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal agyütt az áiverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Azárverós !eljesitéséreBrts György végrehajtót küldetik ki. 2448 l—1. A n.-kanizsai kir. törvényszék mint tkkvi hatóság 1884 évi Janius hó 27-én. 169. szám. V. 1884. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. 103. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy acsáktornvai kír. járásbíróság 4070. V. 84. számú végzése által Csvetkovites Antal végrehajtó javára Gábor József ellen 59 frt 41 kr. tőke és ennek járulékai erejéig elrendalt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag felül foglalt és 430 frt 60 krra be-ciült tűzifa, dongafa, tégla, széna és ku-koríozakas stbből álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis alperes birtokán Tornácaikon j leendő eszközlésére 1884-ik év augusstns hó 30 ik napjának délután 2 órája határidőül ki-tüzetik és ahos a venni asándékozók ezennel oly megjegyzései hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul és készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindasok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket az árverés megkezdéséig aiulirt bír. végrehajtóhoz adják he. Az elárver. ingóságok vételár 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán 1884-ik évi augusztus hó 20 napján. MIRKA DOMONKOS. 2251 1—1 kiküldött bir. vhajtó- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZ-LÖN! . augusztus 23-án 1884. JEBITÉSIK. 224Ü I -1 18591>. 184. árverési hirdetmény. T-rt-h .lózaef pkjnic«ai lakiía végre h-j a-óii»k AdtirjAu Juli pincxei lakóá végrr.bajiáat szenvedett elieoi végrehajtási lig\'i ébeti h kérelem következtében a végrehajtási árverés 40 frt fiknköveíelés éá Hímek 1874-ére július 12 napjától járón $°/t kamatai 7 frt 50 kr. perbeli 4 frt ÍK) kr végrehajtási kérelmi 32 frt 80 kr kétjzbeni végrehajtás telj-BÍtési 13 frt 50 kr árvc.-ért megkiBérléflí 8 frt 90 kr ujabb vhxjtin kérelmi mir megállapított »»U-mint jeienlegi 10 frt é» a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett az l8Í?^evi L. X. t. CZ. 144 §-a alapján éa a 146. í; értelmében az slsóleadvai kir. jbiróság területén levő Pincze k«Z"ég határéhoz fekvő a pinczeí 35 sz. tjkvben I. 1 - 9 srsz, és f 1. 2. zrzz. a. felvett ingatlanból Vs níszben Adorján Julit illető é az adó alapján 38G frtra becsült rés ékre 386 frtbao ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Az árverés megtartása határidőül 1884. évi szeptember 9 d e. 10 érája Pmcz* községbe a községi bíró házához (Üzftt)K ki. Árverezni szándékozók <ar óznak az ingatlanok becsáráoak 10/o_it vgji* 38 frt (JO krt kés^pénzb^a vagy az 2^81 évi L. X- t, cz. 42. §-Aban jelzett ár ío. v» ni rn * 1 számított és az 1881. november 1-én 3333 sz. a. kelt m. k. igazságügy ministeri rendelet 8. íjában kijelölt óvadékképp p»pirban a aikül düil kezéhez letenni. avagy az 1881. L. X. t. cz. 170- cr^elmébeu a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiéllttott szahályszerü elismer vényt átstolgáltatui Vevő köteleB a vételár t három egyenlő részletben éa pedig az elsőt ax árveréannpj4tnl számítandó 30 n»p alatt, a másodikat ugyanazon naptól számi-inntó GO nap alatt, az utolsó réazU\'et pedig ugyanazon naptól Kzámilanoó 90 nap alattj minden egy-s vételin -észlet után az árverés napjától számítandó j liw/„-\'\'s ksmalnkkal í«mí" »r 188\'- évi deczember Ü-^u 39415/1 49 rz. a. kelt rendeletében elitirt módon az alsó l>nd-vai kir. adóhivatalnál mint bírói l-\'léti pénztári, ál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fug beszámit\'atni. Az ezen árverési liírdetmény kibocsátásával egyidejűleg megálUp tott ár-veré»i fellélelek a hivatalos órák s-latl tzen kir. bíróság mint tkkvi halóságnál alsólendváo és Pincze község «]őljárca,i-gánál tekinthetők meg. Az elrend-ilt árverés a frnf írt íjkv -ben f-ijegyeztetui, ezen árverési hirde\'-méuy egy példánya a bíróság hirde\'mé nyi táblájára kifüggeszteni, továbbá kifüggesztés végett, az árverési feltéiel-k pedig meg\'ekinthetés végeit egy egy példányban pukvc község elöljáróságának nemkülönben ezea árverési hirdetmény egy példánya as összes körjegyzőségek nek szomszédos községekben a he\'ybeli Bzokás szeri ut azonnali küröaés végett megküldetni és tekintte, hogy a kikiáltási ár 300 frlot meghalad ezen árverési hird-Jtménynek törvényszerű kivonata a X.-Kanírsán megjelenő ,ZlaÍ ílöslöny" czimü lapban egyszeri közzó\'ó\'el végett vhaj\'aló ügyvédjének küldetni rendelte-tik, aki utasiltatik, hogy a közzéiétetett igazoló lappéldányt az árverés fugana tusitsásár* kiküldöttnek adja á\'. Ezen árverési hirde\'mény az egyidejűleg megállapít olt árverési f-íllóle-lekkel együtt az 1881. L X. I. cr. 153. § intézkedéséhez képest a keresetre hozott «laß végzésre előirt szabályok saerint 1. Kovács János felperesi ügyvédnek az árverési hirdetményi kivo- nattal 2- Adorján Iatvánnxk az első ílendvai mk. adóhivatalnak 4 Brünn\'i-JS»nmelnek 5. leteoyeí k. ajóhiva-alnak 1 i (i. -gerszogi k;r. t-dófe ügy elŐég 7. Bincae község elöljáróé lkának mint «h»i j az elárverezendő iugallan f kszik 8. az \' ösfzes kiírj községeku^k niegk Qld-\'ni f rendeltetik. \\ Kir. jbirósng tkkvi hatósága AIé-L-ndván, 1884. június 23-án. 1858. dr. stark, kir. f^qoeoöösíoa^^í^^^soos x A cs. kir. udvari fogorvos Popp Becsben, Stadt Bognergasse 2. Készített, b kereskedésbe Anat-herin-szájviz név alatt hozóit gyógy szert alkalmam volt hosszabb ideig használói gyakorlatomban, s azzal igen előnyös és meglepő sikert eszközöltem. Az emiitett gyógyszer, a mely semmi egészségellenes anyagot nem tartalmaz, hasznosnak bizonyult különösen a fogak vá\'ottságáoál, fogfájásnál, borkők képződésnél és száj ródbadííscál, s e bajokat gyakran igen rövid időo megszüntette. a többi közt alkalmaztam e szert rosz btizü lehellet ellen, a mely baj a betegnek s különösen Környezetének oly kellemetlen, s a mely az illető beteg annyiféle szeri használt, és 4 — 8 heti alkalmazása \'után ezen szernek naponta többszöri kiöblin-tése által a szájnak, a baj megszűnt Ezt bizonyítom Popp J. G. urnák tapasztalatom alapján, Lfislau, jauuV 9-én löizs(ilVr>5t i Egy palaczk ára mint eddig i frt 40 kr. o. érték "jm KAKTÍKAK: ««B, kíünő lu\'ajdoiiBSgai miatt min-denü t. nőt Némeiország, Helvélia Tórfil-éa Aagolorscág, Amerika, Ho\'Knd. B-!-gíum. Olaszország Kelet és Dé\' Indift-tiau méitán érdeml\'ttv eHam résben részesülő czikkek lé\'tzoe^ valódi és fritts minőségben. Kapható : X -Kanizsán: Király Ver. gyégysz. Belns József gyógy sz. Práger H. eyóey. Kesselhofer József K->senberg F. Kosenfeld A A -Len.l-»án Kiss B gyógy. Marczafiban : K^s Istv.-ín gyógy Miirasaotnliatban : Hánócay A. gy. Kssathelyon : Iiraiin P gyópynt. Z -BgersaegPu: HdHésj gy. Karidon : Hochlits I. gyAgyss. TapolcráD: Glajer J. gyógy* Síl-moghen: Stamborgzky h. gy. Poriakon: Sípos K fiiv. gyógy»z Ngy-Atád: Piisterer K. gyógyaz Naty-Bajomban: Zlarzky M gysz. uruknál. sárkány hi zo m an yl 1} üto h-csarnok a (iloh i gj ün uhui) )\|ltV1).1PKJtK>. sí i. emelet, a deat-feifiicz uicza sart Kliinjös kereset! Minden állású személyek álUm és dijsorsjegyek --havi lefizetés melletti eladására (az 1SS3. évi XXXI. törvényezikk alajpán) mindenhol előnyös feltételek alatt felvétetnek. Ajan «:,.k kOM.Ddúlc: a fövsrnsi valtö&zlet-tarsasásitioz. Budapesten. )S Xí x x x x NX x x x x \| ^ t.j»n]j.. ma^e uraságoknak é. nagyérdemű köió\'n.égn^.k cs.rni>lt«- w b.n KisurcniJü liHzai asztalos és kárpitos mesterek küzremnköde- ví seikkel nagyszerű választékban elhelyezett elegaussalon-, ebédli , ^ h&lu és foxadó termek bntoralt, úgyszintén polgári klházosltaV m sokra k«..n.ti egyszerű, de szolid asztalos és kárpitos Innom )K kat -- N-gy ké-ztel l-guj.bii divhiu ni--. l-lj-«-n ktail.tutt szalon ){( garnilnrákból atlasz, selyem, bársony, burett, crepp, >zutiu és jntteszövetekból Cíudl^ivüh ulcó ár meil.u. jk Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek. x ssr- Vidék! megrendelések 10% előleg beküldése mellett tel- x x jeslttetnek. Csomagolásért i\'/0. ~sai 2ii3 3—3. x x x International Lino TR IESZTB ÖL-NEW-YORKBA. ooo^oooooooooooooooo OOO-OOOO o Q J^^r^^^^^^b^^^^s^p^^^ ^ 5 Ezen porok tartós gyógyhatáta makacs gyomor- és altestbajok. gyomor«-&rcs én 0 elnylákásodás, gyomnrógés. rőga&tt dugulás, fraájbij vértelatás, amnyér és a legkü- Kzcn vonal c.--fi\'l tebersaálliticányt é y i-ltőreiidü gíz6ei tr.ni-: utaziikat lego\'rsóliii fizetés ríion mpnnek New-Yorkba, i elláiás mellett. New-Yorkba indulás Triesztből: Teatoala gőzös (3400 tonna) szeptember hó 10-<5o. . Germania, (4200 tonna.) Passage Cajntte 200 frt, közép fedélzet 00 frt. Utazás v^ett Terkuüe l-hez iitszii-vízérQgynök, Via deli\' Arsenale 13. Teat<-e somuoele Tritst. SailUtoiáayok tárgyiban Sehen-ker & Ca. Zelínka-GasBe Wien. Q l»nfélébb női betegségek ellen 3n év óta folytonosan nüvek-dó »li-imeresbea részesni q Egy eredeti doboz baszaálati utasítással 1 frt. Hamisitványok törvényesen üldöztetnek. 0 0 0 0 0 0 lesre; borogatásnak 0Bensöles vízzel kev . utasítással 80 kr. 0 0 Francia borszesz és só. Köszvény , ciúz-, Á miudennejiil haso- v gatás és bénulás, q foj-, föl- és fogfá- a jás sikeres gvógyi- v ¦¦ ta»áboz bedSrzsS q s.\'-rü.é ,nk.t és B^bek, gynladások és daganatok elén () betegedés hányás éskólika ellen. Ejty üveg pontos a 2013 \'?3 - 52 v Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. v 0 Moll A. I + + + + + + + + + mariitsniteti iíóiííífI Budapest főváros közvetlen közelében, f 35° R meleg artézi forrás — porczelán-, márvány-, kád- és kófürdók zuhanykészülékkel — nagyszerű kert — 300 teljes kényelemmel berendezett szoba — társalgási terem — kül- és belföldi lapok — naponta zene. Köralakok, melyek ellen a margitszigeti hévviz kedvező eredménynyel használtatott: Köszvény — az izületek, izmok, contbártys, ideghtívely. idillt csúza. A csúz, köszvény, eiómUvi betiatások, typhus után fel épő büdósek — Zsábák. — CsoatbánUlmakat, csoutszut, izületi " bajokat éi küNértéseket kűretö el fái-toz.-ín\'k. - Fájdalmas hegek, merevség, h&dés. — Bürbántslmak. A hévisz belsőleg eredménynyel hasznáUatutt: idült gyomorhurutnál és alhasi pangásoknál. A szigeten van gyógyszertár, ellátva mindennemű ásványvizztl. Ben-do!5 orvos : Dr. Verzár Bárletekuél ugy a fürdő-, mint a menetjegy együttes váltásánál ár-leengedés. A szigeten lakó fürdővendégek a fürdő haaxuálatnál és a menetjegyeknél előnyben részegülnek. A fővárossal áránkint kétszer közlekedés. A fürdő idény mdfits 1 <n nyittatott meg. A lakások zaejreDdeléae: a taigetea a felQgyelSséfi\' irodában. (Szoba áraknál augusítns \'?0-810120°,, engedmény.) Budapest. A margitszigeti felügyelőség. o uausx zx. Bécs, Tuchlauben l 0 0 Bolus József gyógyszerész. Roaeof«lá Ad i Csáktorsya: Qi^cz l„ gyógy Kaposvárott: ü Körmend: Rátz Jáno«. Marczall : Isztl Férd. q q özifletvar: szaiay joi^ei iaia-tgerszeg: RollósyJ. gyógysteréaz. q 0Raktárak: Nagy-Kanizsa: Boltis József gyógyizeréss. Feiselliufer Józ-ef. Barcs: Uu.-uer 8 " q lio ovicz Ad. Keszthely : Wansch F - Szigetvár: Szaiay József Zala-Egerszeg: H»llósy J. gyógy + + + niÁTKOYICS-FÉLE HÍRES GY0M0RL1KÖR Föliilnuilliatlaii és különféle betegségben kitűnő hatásúnak elismert gyógyital; dinári alpeseken szedett gvógvfüböl készité MATKOVIOS G. M. káinban (Dalmáczia). Kapható Nagy-kanizsán: Priger Béla gyógyszerésznél, fiúméban Jekel Ferencznél. 2199 8—12 sssr* egy ü.v©s ara 70 lsr. "sssj Csomagolás és elküldés a megrendelő költségén történik. 5a alapíttatott 1858. "a ¦a 5 első magyar gép- és tűzoltöszerek gyára Ajánlja fryjSrtmányár, mint magyar különlegességet kutakban ér mindennemű szivaty-tyukban elvállal teljes Vízvezetékek berende- zi\'Hét. városok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő tarsula- WALSER FERENCZ harang, és harang-és érezüntódéje BUDAPESTEN Rottenblller-nteza 66. nl.ipon és kedvező fel- trtolok mellett ajánlkozik köz- és magá.ifurdők 1\'elszerelé.sere, szagmentes ürszékek felálli-Yására és minden viz művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes 9s árlapok és részletes költ- jj tok es magánzók ré- „ .. —,~.T, , ségtervezetek kívánatra széró\'l modern technikai egyetlen belföldi szívattyu-gyar. díjmentesen küldetnek. 5^ 2023 54—80 Savanyu;Ktít STEFANIA Koranaherezogni forrás? Faraktár: NagyK»ni..4n: WeissflTereknél. Kapbaió: roiodon í8»4ny»lz kereskedéíben, ebédiükbec ílb. 2088 23 - 25. Wsjdits József könyvnyomdájából Nagy-KanUsán. NAGY-KANIZSA, 1884. augusztus 28-án. i Etfizattü tr egeaz eyre ...... 8 fi te\'i évre ..... 4 negyed erre...... 9 Egy tmam 30 kr HIRDETÉSEK s hasábos petiuorbwi 7, ¦ handln fi : minden további sorért ;. kr NYiLTTÉRHEK sorúnként 10 krért vétetnek te; hiumtari illeték minden egye* •¦:-¦> ¦.fáért 30 kr. flietendó ZALAI K0ZL0IY. uszonharmadik eyiolyam. IaD szellemi rés « ét illető közlemények a iterketztKhöz. anyagi részét\'illetit közleménye* ppdit kiadóboi bénnaiitv* Lntexeouok : NAOV-KANIZSA Wlaeslsaz. Keraentetlen levelek csak ismer, . munkatársaktól fog\'! tatnak »I KésiratnH .imxa uetn -köldettiek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet: a .zalamegyei általános tanítótestület, a , nagy-kanizsai kísdedueveló egyesület,a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet",a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttUáiasztmány* hivatalos lapja. tartalmú lap. Hetenklní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes Az egészségtan az iskolában. A legközelebbi népszámlálás megdöbbentő adatot nyújtott a magyar nép életképességére nézve. 1870-ben a tülajdenképi Magyarországban 13 millió 561,424 lakos volt, — 1880-ban csak 13.728,623, tehát a népesség 10 év alatt esak 167,S377-eI szaporodott, mely szám szemben azon körülménynyel, hogy Európa legtöbb országában a népesség 30—35 év alatt, sót itt-ott jóval hamarább — megkétszereződik, csaknem apadásnak mondható. Nem irányunkban ellenséges indulatú német tudorok, banem maguk a magyarok vetették fel a komoly kérdést : váljon életképes a magyar faj ? nem kell-e mig a pusztuló nemzetek sorába igtatni ? S a komoly tanul-\'éve már, hogy az egészségügyi lör mányozás közben mindinkább erő- vény (1S76. XIV. 42. határozot-sebbeu domborodott ki az a fény, tan e 1 r e n d el t e, hogy az melyet ma már uion-utfélen hangoz- egészségügy szempontjából figyelmet tatnak, hogy a gyermek-halandóság Érdemlő szabályzattal a népiskolák-náluns szerfelett nagy. — Sehol I ban tanítsák, sót azt is elrendelte, Európában nem születik annyi gyér-1hogy az egészségügyben első fokú mek, mint nálunk, de mi\', ér az, ha hatóság (szolgabíró, polgármester stb.) e gyermekeknek fele sem nó fel ? felügyelni tartozik, váljon az okta- miserablis állapotokkal. Ily nagy fontosságú kérdésben állami intézkedések soha sem elegendők, magának a népnek kell érezni, az egészség i nagy fontosságál s tudnia kell legalább a legelemibb dolgokat, melyek a testi épség megőrzésérc vonatkoznak. Lz az oka, hogy a nagy fontosságú állami intézkedések mellett ^egészségügyi felügyelók, körorvosok, befásitás, csatornázás stb.) mindenki, ugy az államférfiú, mint a szaktudós s humanista egyaránt sürgetik, togy az egészségügy elemeit a népiskolák s népies iratok által minél inkább köztudattá tegyék. Valjuk be őszintén, hogy e tekintetben édes kevés történt. Nyolcz 1882-ben 622,226 gyermek szüle tett, de ugyan abban az évben 510, 740 halott közül 274.331, tehát felénél jóval több ötödik életévét még be nem töltött gyermek volt. Ha valami, e megdöbbentő s teljesen hiteles számok mutatják a nép-számlásások nagy fontosságát, s hogy. nálunk sem voltak ezek eredménytelenek, mutatja az a körülmény, hogy a közelebb lefolyt 3 év alatt sokkal több tőrtént a közegészségügy érdekében, mint az elsó évtizedek tolyamán. Hogy e fontos tényezőn néhány év alatt gyökeres változásokat tatás, Magyarország 17 ezer népiskolája közül alig egypár százban történik, sőt — ami a gomba módra szaporodó tankönyvirodalomban valóban csodálatos — még csak némileg használható egészségtani tankönyvek, s vezér könyvek sincsenek a népiskolák számára. Szigorúan tudományos szempontból véve az egészségtan nem is a népiskolába való. Minden paedagog megegyezik abban, hogy a népiskola fő feladata az ismeretek elsajátítására szolgáló jóformán technikus esz közök (irás, olvasás, számolás, rajz stb) tanításán kivül csak az alatti tenni nem lehet, az természetes sí képzés lehet, s azért az egyes is ennélfogva nem csodálkozhatunk, hogy a közegészségügyre vonatkozólag nálunk nemcsak falukon, de művelt városokban is sokszor találkoztunk meretek a kiskorúak számára min dig lehetőleg Csekély terjedelemben s amennyire lejiet, nem szakok sze rint elkülönítve, hanem csoportosítva. s főkép olvasmányok kapcsában kell a gyermekeknek nyújtani. De ha már politikai, s gyakorlati okokból beviszik a hazai népiskolákba a házi ipart, s egyes gazdasági ágak tanítását, s ha még fontosabb okból tanítják az állam nyelvét a nem magyar ajkú népiskolákban is: nincs valóságos okunk az oly fontos egészségügyi szabályok tanítása ellen tiltakozni. S különben is a törvény szavai s értelme világosan azt mutálják, hogy nem uj tantárgyról van itt szó, melyet külön órákban kellene előadni, hanem oly ismeretek közléséről, melyeket a tanító alkalmilag nyújt növendékeinek. S ezt már régóta helyeslik, sőt követelik is a szakférfiak. Maga a tanterv ajánlja, hogy a természetrajz tanításával a hasznos és ártalmas növényekre, állatokra tekintettel kell lenni, alig van olvasó könyv, melyben vagy általános szabályok, vagy gyakorlati példák állal ne figyelmeztetnék a gyermekeket pld. az éretlen gyümölcs evésének, a felhevült állapotban ivásnak rossz következményeire, a tisztaságra, s mindenek felett az iskola mindennapi rendtartása ezer s ezer alkalmat nyújt a tanítónak, hogy egészségügyi tanácsokat osztogasson. S mily nagy fontosságú dolgok ezek! A számtalan babona s kurozsolás nevetségessé tétele a rajz, melyet előrehaladottabb nemzetek házi szokásából, lakásaik berendezéséről, s életmódjáról nyújtunk, azok a tanácsok melyeket például a himlő oltásra, az édességek, szeszes italok túlságos élvezetére, a nők erős mellfüzöire, az öltözetre, hajápolásra stb. vonatkozólag előadhatunk, mind megtermik gyümölcseiket, s az iskolából a nép közé is kihatolnak. — Ha ismeretek közlését követeli az egészségügyi törvény a tanítóktól s egyáltalán nem azt, hogy a már kitört betegségek pl. hideglelés, torokgyuladás^ tüdövész orvoslására adjon tanácsokat s ez által a knrnzsolók számát szaporítsa, a gyógyital nagy előismereteket követel, melyeket csak szakemberek, az orvosok, hasznos tanulmányozás s gyakorlat ntján nevezhetnek meg, nagy hiba volna, na a népiskola az ily dolgokban kontárkodnék; de az orvosak munkája is meg van kö nyitve, s a közegészségügyön rendkívül sokat segítettünk, ha a népiskolák segítségével köztudattá változtatjuk az eszközöket, módokat, a melyek e betegségek lehetőleg kikerülése, testünk épségének megőrzésére vonatkoznak. Nagy tehát az iskola hatása s igen súlyos hiba lenne, ha a tani tők e hatás felhasználásában kése delmeskedoének. Hiszen a népisko Iákat magokat is súlyos bűnnel vádolják e tekintetben. Épen nem kicsinyelhető adatok bizonyítják, hogy az iskolák legnagyobb, részében részint a tartermek hiányai, részint maga az oktatás miatt sok gyermek nél kifejlődik a rövidlátás, a hátgör-bülés és sápkórság, mely betegségektől különben talán megmenekültek volna s igen sok ragályos betegség, különösen a rüh, himlő s diphteritis gyakran az iskola által terjednek el. Xly_lH>rülmények közölt, ha egészségügyi törvény nem volna is, a józanész s humanizmus követeli, hogy a tanítóknak értenie kell valamit az egészségtan elemeiből, hogy magának szemrehányásokat ne tehessen. De ki ne tudná, hogy ez a követelés a nevelés alapeszméjével is összefügg ? mióta sűrűbben hangoztatják a régi bölcs közmondást: „menssana in corpore sano," nem kételkedik senki többé, hogy hiányos az a nevelés, mely csak az értelmi képességek fejlesztésére gondol. Ez az oka, hogy nálnnk a tornatanitást már általában felkarolták több mint hétezer iskolában külön tornahelyi- seg van, a testgyakorló eszközök száma folyvást szaporodik, a nagy nyári szünidőben külön póttanfolyamokat tartanak oly tanítók számára, kik a tornatanitásban még nem elég gyakorlottak; — ami .különösen érdekes, — a leányok toruáztatása sem oly nagyon szokatlan dolog már. Igaz, hogy a torna magában nem elegendő, s a mélyebbre látó paedagogus irigységgel tekint az angol népiskolákra, melyek tanulói közösen tanulnak úszni, s a tanító felügyelete alatt szabad tereken 2ö!d lombok akSt rendesen lapdáznak, s előszeretettel néz a szebb jövőbe, midőn a gyermekek a földrajz, természetrajz elemeit nem a padokban, hanem tanítóikkal szabadba menve az Iskolai kirándulások alkalmával tanulják megismerni. De hacsak a torna kötelezettségeit hozták volna is be népiskoláinkba, láthatjuk ebből, hogy a testi nevelést nem tartjuk többé az iskolától idegen dolognak, s ha ez így van, ha másrészről a nagy halandóság komoly intő szózat, hogy c népet, melynek száma különben is oly csekély, hogy e területen csaknem 3-szor annyi ember kényelmesen s boldogan megélhetne, s e szám bizonnyal mindennél jobban bizonyítaná nemzetünk önállóságát, hogy e népet — mondjuk — az egészségügy elemeire oktatni oly hazafias kötelesség, melytől nagyrészt függ nemzetiségünk fen maradása: szükséges, hogy a tanító képző intézetekben az egészségtan legyen rendes kőtelező tárgy szükséges, hogy az olvasó könyvek, s más. tankönyvek az egészség ügyre tekintettel dolgoztassanak át, s e tanfelügyelők utasíttassanak, hogy e tekintetben szigorral járjanak el. A jelenlegi közoktatási miniszter nem egyszer mutatta ki, hogy e fontos ügy iránt nagy érzéke van, sőt valóban elmondhatjuk, hogy az A. A dalnok szerelme. -- Románca. — Fénylőn rezeg a holdsugár Gy." ngy harmatos, xöld levelénj Hárfát penget a trobadonr, Bús szivében hő axereiem . . I d a, a grófi leány Merengve csügg bűvös oldalán: .Volt egyszer egy királyleány, Tündéri szép, de bützke no ; Ifjú vadász szerette 6t Am a szegény vadászt nem ő . . A vadásznak nincs .. Gyötrő álom az éj neki. Hogy oly forrón égűn méret Hogy ot el nem feledheti [¦ Grófleiny axeza. mélán mereng A dalnok hangja úgy remeg..., Hogy önsxerelmét feati így A böaxke s>.iv nem érti meg, Bár benne hS sz\'-relmi Iái k-i gőg Levesen küzd, csatáz. „Srtét erd5 kies ölén TÓn a vadá« hű vallomást, Mit adtál tód feleletül ?< , .Haha! Gúny kaesJtjt, mi mást [\' Fájón zeneg tovább a dal, Araig egyszer csak elakad... Miért? A hárfa húrja tan...? Nem. A dalnok szive megsaekadt. Ida grófláoy Így tudta meg A regének mi vege lett. Székely Géza Gusztáv. A szépirodalmi bírálatok korunkban. (Folytatás.) „Aigner Lajos bizományában egy fuset költemény jelent meg e czim alatt: .Dalos Meiö, irta Hajgató Sándor. — Szerző költészete nem lobogó fáklya, szeré •j mécs, melyet kár volt már is a nyilvánosság előtt meggyújtani. A modern lyra alapvonása, a szelíd busongás vonal át e verseken, melyek formája csinos, de semmi mesteri késre nem mu\'at. Uj as itt-ott fellobogó vallási ihlet; as egész azonban nem több, mint egy .tuczat-költő" munkája. A könyv ára 1 frt. Mutatványul az egyik költeményt ide igtat- juk." stb. (Pesti Napló.) „D a I o b mező Költemények, irta Hajgaló Sándor. A tehetséges s ismert költőnek sikerültebb költeményei, melyek mindenkinek élvezetes olvasmányt nyújtanak. Budapest, Aigner Lajos bizománya." (.Sopron.0 * .Die moderne Dichtung ist durch eine kleine Ssmmlung von Gedichten: „Dalos mező" (Liederfeld), von Alexander Haj ga tó (Budapest, in Kommission bei Ludwig Aigner, 1877) vertreten. Es ist ein harmloses Gemulb, das sich da in harmlosen Liedern kundgibt und manchen poetischen Fanken aufleuchten laust. Dir Verfasser scheint ein fiir seinen Beruf begeisterter Lehrer zu sein; wenigstens spricht er sich in mehreren seiner Gedichte so aus. Dr. Adolf Dux. (.Poster Lloyd." * , Daloi Mező." .E lizí»re terjedő költemény füzet, harmadikát képezi szerző eddig megjelent költeményeinek. Az elsőkéi füzet „Kike- let, czim alatt jeient meg. — Hogyha e legújabb költeméofÜzet bírálatába és ismertetésébe boc-iátkozuok, ezt legjobban Ós legBiknresebben úgy véljük tehetni, ha keressük az ösasekötő kapcsot, mely az említett füze\'ek kőzött létezik ; ha egybe-hasonlítva a külön .időben keletkezett költeményeket megállapítani iparkodunk, váljon mutatkozik e haladás akár a költői felfogás, akár a nyelv kezelése, akár a forma művészi és technikai bevégsett-sége tekintetében. Azt is vizsgálnunk kell váljon az első és utolsó füzet között ta-gult-e a költői eszme ós tárgyköre. Azt is szeretnők megmondani a jóakaró ol vason tk. hogy — ámbár ezen ismer etést barát kéz irja — senkisein jogosult hinni, hogy >izeu kényelmes lepel alatt, élve a pajtáskodá* korlátlan szabadságával, amint as irodalmunkban már túlságosan elharapódzott, hízelgő magasa tálasokkal szándékozik az elárasztani r. költőt, ki as ilyenekre számot sem tart, s ki azokat mint léha Ürességeket szépen meg is köszönné. Irodalmunk fénykoraben, mikor a Küicseyek, Kazíncsyak «3 Berzsenyiek sarutlan lábbal jártak a sst. Parnassuson, ők voltak barátjaik mun-\| kálkodásának legszigorúbb bírái ia inkább a barátságul veszélyeztették, mintsem as igazság ellen vétettek volna. Sok keserűség támadott ebből inkább a bzb-\| mélyekre nézve, de kétségtelen hasson az irodalomra. Azóta tágabb medret nyitott magának irodalmunk folyója, a munkások száma szaporodott, as irodalmi termékek utáni kereslettet a kínálat is nagyobb lett (h« szabad e prózai hasonlattal élni) s a költő fejedelmek mellett (óh be ke- vés van) as egyszerű zajtalanul munkál-í kodó költőt is figyelemre kell méltatnunk. ¦ Hajgató Sándor költeményeivel a bírálódnak igen könnyű dolga van. Hiszen ő \'maga, kí ezáltal egyszersmind megmuta-tá, hogy maga magát is ismeri, — híssen Ő maga nyújt útmutatást erre nésveaaon Arany Jánostól vett sorokkal, melyeket jelige gyanánt költeményei elé tesz. Azt mondja ugysnis : „Verseimbjn van e érdem" Soh\'ie bánom, soh\'se kérdem; Házi mécsem szolid fénye Nem hajósok létreménye, Nem a tenger lámpatornya, Mely faló küzd sxás\'vitoria, Mely sugarát hintse távol.... Elég ha nekem világol." E sorokban Hajgató Sándor költeménye\'! jobban jellemeste, mint ast bármelyik bírálója tehette volna. E sorok azt mondják ti.: Hajgató Sándor nem a megrázó szenvedélyek költője: gondolatai nem a világ zajában as emberek fölötti kétségbeesés ke erüségében támadtak átszűrődve a ssiv báuatán; Vész és vihar, meiy sujt és ledönt, mely megrázza as ezeréves fák koronáját és félelmet gerjeszt nem Hsjgató eleme; és nem eleme néki as epesztő sasreiem, mely kínjában nem lel helyet, hol értelemben nem a lobogó lelkesedés küllőj. mely fel akarja rásni a nemzetet tespedesóből. vagy irányt akarna jelölni hova merre fordnljon. Nem tudjuk nincsen e benne mindezekhez a képzelem ereje szükséges és aa alkotó tehetség: de hisszük, hogy megvan, előttünk is a fekvő füzeiben nem találtak en- nek felvillanását. De ba ez nincs is ben ne, van sok más benne, ami figy-lmün-kot felhívja. JÓ less (alán itt [mindjárt kimondani, hogy Hajgaló Sándor költészete utt szóll legjobban szivünkhöz, hol a családi életet, annak szerény csendes boldogságát festi Itt azután sokssor eltalálja azt a hangot, a mely visszhangot kelt szívünkben. Ide számítjuk e füzet azon darabjait mind, melyek saját családja aruk körét festik. Érzelmei melegek éa képei többnyire sikerültek; forma tekintetében pedig éppen csinosaknak nevezhetők. Egy hibájuk azonban e fajú költeményeinek is van, ha ez hibának nevezhető, Ő érzelmeit nem tudja általánosítani, mint költő sokkal subjektivebb, mintsem bogy többet adna .hangalatdaraboknál," pedig a lyrai költőnek sabjektivitása mellett kell annyi objektivitással bírnia, hogy az érzelmet gondolattá cllakitsa s ne puszta refUx\'ókénl állítsa oda." (Itt kővetkesik a résalotes bírálat.) Azu\'án : .Majdnem mindenik költeménye elegiaassrü sót némeK kor agy tűnik fel, előttünk, mintha nem szerelné sa embereket, s nem látna mást bennök, mint csapa hibákat, s mintha belőlük az erény teljesen kiveszett volna, amelyért megérdemlik, .bogy ostorozták (híssen külön, egyenkint kevés is a szeretetre méltó) de szereti as emberiséget s ez kibékít egy kissé nagyon ember gyűlölő ssempont jávai, E költemények kost egypár igen siketült allegória is. Ezek egyike; PA könnyelmű virág" a legszebb HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY augusztus 28 in 1884. 0 nyilvános szava! voltak a felbuz-ditó s lelkesítő eszközök c téren s így bizonyosra Tehetjük, hogy az a férfi, ki a közegészség ügy terén mutatkozó szomorú s a müveit világ előtt megszégyenítő állapotunkat any-nyíra érti, s ennek nemzeti létünket fenyegető eredményeiről is tud ; megtesz mindent, hogy a közegészségügyi törvénynek az iskolákra vonatkozó intézkedései mielőbb megvalósuljanak. De a kérdés oly fontos, a legfontosabbak egyike, hogy e munka nem maradhat hivatalos teendő, — a társadalomnak kell ezt elősegíteni s buzgó, lelkesült mozgalmat kell országszerte megindítani, hogy a magyar nép erős s egészséges legyen s megszűnve a nagy halandóság nemzetünk léte s jövője felől és pgygyel kevesebb okunk legyen az nggodalonffaV— GYÖRGY ALADÁR. Kisebb méhész-telepek berendezése. A méhészet a mezei gazdálkodásnak egyik épen olyan fontos, jövedelmező ága, mint aKármelyik másik. Sót kicsiben özve, azt lehet mondani, hogy minden más ágat felülmúl. Kicsiben, majdnem a semmiből, minden befektetés nélkül jövedelmet ad. A kis gazda, a falusi iparos, lelkész, tani tó, Önmaga elbibelödhetik, elmnlatjiar vele. így mulatva, nekünk jövedelmet huz belőle és az mind tiszta jövedelem leend. Bátran elmondhatjuk, hogy a méhészetből a hány forintot beveszünk, ugyananyi százaiékot jö vedel -mezett az nekünk; tizet, húszai, vagy talán két-három százat is. A méhészet mindenhol minden viszonyok között és bármiként kezeltessék, jövedelmet ad. Azonban a kezelőnek szakértelmétől függ főként, hogy több vagy kevesebb jövedelmet adjon. A méhészet üzésénél tehát, annak sikerére nézve mindig a kellő szakavatottság a főtényező. Midőn azért valaki a méhész kedéshez hozzá akar fogni, ne keresse a különféle büvös-bájos mes-ferkedéseket; ne várja méhészkedé-sének sikerét az ugy mondott szerencsétől. Hanem iparkodjék a méhészeti szakértelmet, Ügyességet megszerezni mindenekelőtt. S a mennyiben azt csupán szakkönyvekből megtanulni, elsajátítani nem lehet, keressen fel. elismert és sikeresen működő szakavatott méhészeket s azok utasítása szerint induljon meg, és azok nyomdokain haladjon. A jó kezdet már félig meddig biztosítja költemények közé tartoziíc, melyeket Hajgató _irt. Egyszarü taouság rejlik úgyaa benne, mely a két végsorban van kifejezve : „Több napja, több derűje van, Ki élni nem siet." \' De a költemény mind felfogás, mind kidolgozás tekintetében.a .Dalos Meső" legitlatoBb virágai közé tartozik. Ilyen a „Rózsa románcra" is. (A hosszas bírá\'.at igy végződik:) „A mi végre a függeléket, a „Gyet mekversek ¦ -et illeti, azokért csak gratulálunk Hajgaló Sándornak,s amúgy sem gazdagon ápolt gyermek-irodalmunknak bass-nos szolgálatot tesz, ha e téren ezentúl is muukálkodik, amit el is várhatunk tőle. A fiatal költő, kit a jóakaró dicséret bizonyosan elbizakodottá nem fog tenni, már s.Lo\'a szűken határolt körben, melyben költészete eddig mozgott, szépet, figyelemre méltót teremtett. Az elismerés, melyet neki az őszinte bírálat szavaz, ha bár nem is hallgatja el árnyuldalait, hathatós buzdításul fog neki szolgálni a tovább munkálkodásra. HOFFMANN MÓR. (-Zala.-) „Szerkesztőségünknek beküldetett „Dalos Mező" költemények, írta: Hajgató Sándur. — A szerző neve ismertebb, s ennél fogva nem szorul nagy szavú ajánlásra. E füzetben is valódi érzéssel irt költeményeket találunk: melyeket igazi szellemi élvezettel lehet, <ílvaani.BC (Pápai Lapok.) a sikert. A berendezéstől tehát sok függ- Mindenesetre viszonyaim;, tehetségünk szerint fogjunk hozzá a mébészkedéshez. Nagyban kezdeni egyáltalán nem tanácsos, a magyar közmondás szerint , „ki sokat markol keveset fog" Mindazáltal semmiből sem állithatjuk azt fel. A A méhészet felől is ugy kell gondolkoznunk, mint p. o. az állattenyésztés felől. Ha t. i. csak 100 frtunk van, akkor csak egy tehenet vegyünk, ba több van, többet, E szerint mérve tehetségünket, indnljunk meg száz forintal. ; A legelső mindenesetre a méhes. Mert igaz ugyan, hogy méhes nélkül is lehet méhészkedői az n.n. stapel-ekben, oszlopba rakván össze a méhkasokat. Vagy pedig kasain kat a folyosóra rakjak ki. Legjobb legbiztosabb a jó méhes. A rossz méhesekben kényelmetlen dolgozni. A ra éh és zesz közöket nincs hova elrakni. Mindenféle könnyen hozzáfér, jlgen sokszor el is iopják ámeneket. Az ilyen boszuságok pedig, már mindjárt a kezdetben, elveszik a t méhész kedvét. Azért is hát, csak ¦kezdjük azt jó méhessel. A méhes mindenesetre leg-I tanácsosabb lakásunkhoz közel a kertben felállítani, ugy hogy ablakunkból oda lássunk; vagy ha az , nem lehet, akkor ugy, hogy azt a folyosóról vagy legalább az ajtó elől t — az udvarról láthassuk. Semmi 1 esetre se legyen azonban a méhes az embereknek vagy állatoknak járásában, hanem attól legalább 15 — 20 méternyire félre essék. A, méhess legyen egy hosszú kás. a kukoriczagórékhoz hasonló épüiet. Mely nyugotrol kiindulva, kelet !elé nyúljék. Ugy legyen , készítve, hogy a méhek három irányban : észak, kelet, és déli ir-\'ányban repüljenek. Ez a hely és , anyag mcggazdálkodása sz mpontjá Iból történik. Nyugot felől a legzordonabb szelek járván, úgyszintén nyáron a napnak sokáig való oda-\' tűzése miatt legkellemetlenebb irány levén, méhkasodat nem állítunk fel, 1 hanem oda a méhes ;-jtót tesszük. ! Sót még egy szél- és napfogót is jó\' lesz nyugat felül állítani. A méhest pedig a következő- j kép csináljuk : Először is szerzünk G db 360 jcm. hosszú és 15 — 20 cm. vastag, négyszögletűkre kifaragott oszlopot, [melyet két, egymástól 3 méternyi ¦ távolságú sorokban párhuzamosan ; akként állítunk fcí, hogy az oszlo-_ _l „Dalos Mező." Költemények.; Irta: Hajgató Sándor. Budapest, Aigner Lajos bizománya. 1S77, Hazánk költészetének mezeje szebbnél szebb virágokkal díszeskedik; de valamint a szép természet virágai között egyik szebb Bzinekkel kellemesebb itattál bír; úgy a költészetünk mezején nőtt virágok, között is vannak olyanok, melyek csokorba kötve ennek fŐdíszé. képezik b elbalaványitják azokat, melyeket úgyis a csokor változatossága kedvéért használtuk föl. A „Dalos mezőt" bejártuk, s nem messzire kellé haladnunk, hogy egy-egy kellemes illatú virágocská-val találkozzunk, melyek egy azcréoy cso csok szolgálhatnak. A „D \'los Mező" karában nem ritkán kellemes összhsDg üti meg füleinket, mely elandalít a taláu u var&za bizonyos neme-e! fogja körül lelkünket, diszharmonikus hang lölzavar merengé pok a sorban egymástól 2 méternyire legyenek. Ezeknek megfelelőleg belől szintén 6 db vékonyabb, mintegy 10-10 cm^ vastag és 400 cm. hosszú oszlopokat állittunk fel. Az oszlopok\' a földbe 50 cmeternyi mélységre, ásassanak be. Ezen oszlopokat azmán bent a földben is összekapcsoljuk rászegezett keresztfákkal : úgyszintén a föld színe fö lőtt\'. 50 cm. 130 cm. és 210 cm. magasságban, hogy ezeu három sor keresztléczekre három sor pócz be Iyeztetvén,a kaptárok három sorban férjenek. Az ajtó felöl levő két belső oszlop beljebb es közepe ^elé ál littassék akként, hogy egymástól csak 80 cmnyire álljanak; a külső oszlopoktól pedig 110 cmnyire. A többi belső oszlopok a külsőkkel párhuzamosan futván, azoktól 50 cmnyi távolságra álljanak. Alól kereszt lécze"k kel lévén összefoglalva az oszlopok és a földbe ugy betemetve, azok igen eresen fognak állni, ugy, hogy a szél által ki -nem mozdíthatók. A két első belső oszlop azért álljon egymástól 80 cmnyire, hogy a közbe állítandó ajtóknak aitófélül szolgáljanak. Ugy szintén a tö!Jbi belsőktől vastagabbak is legyenek-, olyanok mint a külsők, hogy két ajtót, külsőt és belsőt lehessen hozzájok illeszteni. Az alsó polcz 50 cmnyire le. vén a föld színétől, a békák, gyíkok k gyók a roplyukat nem érik oly könnyen és nem érik fel oly kö nnyen és nem fognak a ménekben oly sok pusztítást tenni. De azért is, hogy a kezelésűk könnyebb le gyen. A méhész ne legyen kényte len guggolni. Három sor levén egymás felett, bevés költségtöbblettel, másfél annyi méhet helyezhetünk cl, mint Különben. A harmadik sor számára egy méter magas tért hagynnb, hogy könnyen hozzáférni lehessen. Három kaptárt egymás fölé számítván, a méhes belmagassága 310 cm. leend s ekkor megfér benne törzs. Ha azonban c^ak két sorban akarjuk a kaptárokat egymás felett, akkor 80 cmrrcl alacsonyabb, vagyis 230 cm. leend. Ez esetben megfér beune 38 törzs. A -kelet felől való vége a méhesnek ugy legyen szerkesztve, hogy az alsó sorban ott is megférjen 4 kaptár; a felső sorban két oldalt egy-egy kaptár\'; közepett pedig egy ablak, mely be-lölröl fatáblákkal (spalct) -aflrhatő legyen. Szintén a belső ajtó is üve- A „Gyermekversek" hasznos olvasmá nyúl szolgálnak a serdülő nemzedéknek. A „DjIos m-zó~\'t bátran ajánlhatjuk közönségünk figyelmébe." K...ly. („Veszprém.") * Hajgató Sándor IV. kötete „DaIos L:gfil" czirnmel jelent meg 1K84 ben. Több lapnak küldetett, melyek közöl több, p. o. a „Székesfehérvár és Vidéke" „Dunántúl" mutatván;! közölt belőle, a „Fővárosi Lapok" csak megemlítette, mint irodalmi újdonságot, A „Szín pad" néhány ajánló sor kíséretében saj< nálatát fejezte ki, hogy lapköre nem en torba (..illenők, de költésiünk Mg,¦ \| l6,J,8mén \'itt„Vme^rd„n\|„ltné, krában már csak másodrendű diizvul \| ,atas^t L^gszemöeazÖkóbb kritikát hozott az „Exyetér\'és." l^y siói: „Dalos Liget." Daczára, hogy szer-•ttokból s szinte sajnáljuk, bog, tovább ; ««n«k ez 4. ko..te .lötlflnk mégis isme-ia nem élvezhetjük . kelleme, hangokat.. rell«D- Különben I e g t ö b b kö l-Dí szóljunk nyilt.n. Mi örömmel üdvö- \|\' é •\\»* v » a c I i m é b e n. (Dalos •öljük .ion íé.fi.k.t, kik hazán gyón- j W80 g 8 •.« m 8 S n e m -» a 1 ó !• gyeinek Maporni.it tűzik ki ciélul, c..k («¦««• Ilv811 értelmetlen, .emmit mondó bogi sajnálattal tapasitaljuk, hogy sokan , °°mbw«t csak. a a nyegleség vagy órult-hiruias nélkül, csápin blihajhásisaból "** uir"öke \'""et.) költenek, de nincs kössónet benne. Ilaj-j A többi kritikik igy hangzanak : c,.tó nem tartozik esek közé, me-t habar] Hajgató Sándor körülbilül hua* év nagy jövőt a költésiét terén nem jósolha-\' óta mive:i a a lantos költészet mezejét a tank neki, mégis elismerjük, hogy előt- (868-OVn jelent meg költeményének olsö tünk költeményeinek jó rÓBie eléggé lar- könyve, tehit majdnem 15 év előtt. Fi-talmas, nemj ritkán hangulatteljes; j«mjj,ial ember volt ö még akkor, telve reraé bnsai sok helyütt szépen folynak és jolj nyekkel a jövő iránt s a világot kiilönö-rimelnek. Népdalai, ha nem is mindig, Sen ai alkotmányos élet első sz.kábao, de többször eltalálják a népdal hangját; [,,ivirváoy-s»ines üvegen át néz e, telve meglátszik azonban rajtnk, hogy egyik-1 lelkesedéssel. Mikor első kötetét ismer-másik népdal benyomása alatt írattak- — 1 tettem, (aióta én is annak a kornak ktt- ges legyen. így aztán meglesz a kellő világosság, hogy bent dolgozhassunk. .Nyarára pedig az üveg\' ablakok helyett mind az ajtót, mind az ablakok szúnyoghálókkal láthatjuk ef, hagy a szellőzés meglegyen, de a méhek ne jöhessenek be és munkánkban ne háborgassanak. Az oldalfalakat rám ázattál akként osztjuk be, hogy minden kaptárnak egy-egy ablak hely jutván, két köze faila! kitöltetik, vagy kettós deszkázattal / bedeszkáztatík. Éppen azért kell a külsó oszlopoknak olyan vastagoknak lenni, hogy kívülről és belülről azokra a \'- deszkákat rászegezni lehessen. Közben azután szecska, moha, vagy hamuval kitöltendő. A méhes be is padlásoltassék; főként pedig azért hogy azt is ki tömvén, télire melegebbé tegyük. A tető nád vagy zsupszalma legyen ; ez legolcsóbb. Talán könnyen hozzá lehet jutni; bármely falusi mesterember meg tudja csinálni, s mindamellett jó meiegtartó és ha az eső ráesik, nem \' kopog s az által nem izgatja fel a méheket. A tető oly lapos és széles le. gyen, hogy a kaptárakon kívül mintegy 30 czmnyire nyúljon ki a csepegő ; szélessége tehát 31)0 cm. le gyen. Azonban tudva azt, hogy csak 100 frt áll rendelkezésünkre, korántsem szabad, hogy a méhest mindjárt kezdetben tökéletesen felépítsük. Elég lesz az első évben az oszlopo kat felállítani s azokra a tetőt \'fel rakatni. Falun az oszlopokat, vala mint egyébb erdei fát és fedő anya got is olcsón ^megkaphatjuk; s ha még hozzá egy faragóféle, jó embe rünk akad, magunk is hozzálátván, 30 írtból kia.lt az egész; természete sen az oldalfalak, ablakok, jaj tó, pad lás, azok elmaradnak. Télire azután ahogy lehet, becsináljuk, hogy mé heink a szelek és hideg ellen védve legyenek. Egyelőre tehát ezen téli munkánk csak odáig terjed, hogy a méhesnek mintegy a vázát elkészít sük. Tavaszra veszünk 5 kas méhet S forintjával, az 40 irt. A megma radó 30 frtból pedig szerzünk mé-hészköuyveket ,s a legszükségesebb eszközöket. Hozatunk egy mintakap tárt is Kolozsvárról Bodor László kir. ügyésztói, mely a szállítási költséggel együtt belekerül 3 frtba. Vagy egy általam javított Bodorféle álló és egy Dömötör-féle fekvó kaptárt, melyeket Dömötör Férencz asztalosmester készít Budapesten,,Mária-utcza 11. szám a. 3 frt 50 kr szóbét léptem át, melyben az ember nem előre tekint többé a jövőbe, hanem hatra a múltba) kiemeltem aztaköivetlen hangot, mely költeményein ömlött, mint mely közvetlen hang, ellentétben a reH-xióval, mely inkább az elégiit illeti meg, a lantos költemények fókellékét képezi, kiemeltem zamatos magyarságú nyelvezetét, a szerkezet csínját, s dala-inak többnyire megkapó egyszerűségét, mely bizonyságot tett arról, hogy a köl-lészt-téi a népköltészet emlőin táplálta, a minthogy a mükóllészet egyetlen édes dajkája csak a népköltészet lehet. Számot tevő kötet v.la az első kötet is, mikor a ParnKSSu. megmászásán igyekszik, útba igazítson, vagy valahogyan segitségére legyen, Költé-zelének körét íb első kötetéből lehetett már meghatározni. Hxjgaló ugyanis a Petóri iskolának egyik utóhaj-tasa, kizárólag lantos t hetség, az epikában meg sem kísérli erejét, s ha valami elbeszélés- félét ir is, akkor sem emelkedik a subjektivitás fölé. De azt, hogy Hajgató a Petőfi iskolának ulóhajiása, nem rosz értelemben szabad venni, sót ellenkezőleg, költészetében nincs szertelenség, sem a felfogásban, sem a kidolgo. záabao, s legjobban érzi magát as anyaterméslet enyhítő ölén, hol a csörgedező csermely, az illatos virág, a zöldelő íu, i nap forró hevéiöl megérett kalász, a termésiet különféle változásai adnak tárgyat költői lelkületének, melylyel azután kép zelele játszadozik és szövi strófáit. És Pe tőfinek befolyása kéuégoukivul legjobban érezhető költeményein anélkül, hogy esáltal utánzóvá válnék. Ha még hoz/átesszük, hogy köllésietén b zonyos bánatos borongás vonal végig, általánosan jávai. Ezen minta után magunk iparkodunk készíteni még vagy 9 kaptárt; mely szintén belekerül 18 frtba, összesen 100 frt. A magméhek vásárlására nagyon jó lesz egy gyakorlott méhészt felkérni. Vagy ha ilyen jó emberünk nem lenne, akkor a kiválasztásnál főként a nép sokaságára és élénkségére legyünk ügyelettel. Mert ta-vaszszal vásárolván be a magméhe-ket, ha azok népesek és élénkek, akkor biztosra vehetjük, hogy azok jó állapotban vannak. A kezdő mindenesetre tavaszszal vásároljon mag-méheket, mert habár őszszel olcsób-bau veheti is meg azokat, mégis az azért hátrányosabb, mert a kiválasztás sokkal--nehezebben megy Mert, ha csak az eladó maga meg nem mondja, melyik az első, melyik a második raj^, soha sem tudjuk, nem választunk-e olyan kas, méhet, amelynek örcganyja van. Olyat választván, habár sok méze is van, még sem biztos annak kitelelése De habár a legjobban választotta is ki a kezdő a magnak való törzseket, még a ki-teleltetés nehézségeivel kelletvén elóbb megküzdeni, bizonytalan, hogy tavaszra nem-e lettek az arányosan megmaradott magméheink nagyobb árúak, mintha azokat tavaszszal vettük volna. Üt törzszsel kezdvén meg a mé-hészkedést, ha lassan, de biztosan haladunk, méhtöirzseinek száma csakhamar meg fog szaporodni. Közönséges években minden magméh után egy rajt számithatunk ; ugy a harmadik évre már tele lehet méhesünk. Egy rajt fogadván csak el, minthogy ezek igen erősek lesznek, mézre is számithatunk. Három év múlva a rendes állomány, 38 törzs már meg lehet; de az nem határoz, 3 vagy 4 év alatt jut-unk-e oda. Ha tehát már oda jutottunk, hogy meg-van a kívánt állomány, továbbra nem szaporítunk, hanem azokat megtartván, jövedelmünket a rajokból vagy mézből megkapjuk. Számítsunk a 38 törzs után csak 20 rajt; ha azt eladjuk 4—5 írtjával, évi jövedelmünk a befektetett tökével egyenlő ö.iszeget, 100 frtot teend. Igaz, hogy nem ezerekre megy méhéi.zetünk jövedelme; de a befektetett tőkéhez mérve, az oly nagy, hogy semmtíéle iparág sem ad ahhoz arányos jövedelmet. A félig-meddig f, kiirtott méhest mindjárt az első jövedelemből tökéletesen felépítsük s lássuk el a szükségesekkel. Lássuk el vályog vagy deszkafalakkal, úgyszintén ajtó és ablakokkal is. jellemeztük Hajgató köllészetéoek alapvonásait. (HOFFMANN MÓR.) (.Zala.-) « „ D a I o s Liget" czim alatt Hajgató \'Sándor ujabb költeményei most hagyták el a sajtot. E közel 100" költeményt tartalmazó kötet, a jeles te. hetségü fiatal költő összes költeményeit nek negyedik kötete. Előbb kiadót, köl\'eményeitafűvárosi iprovincziálli saj tó rokonszenvvel karolta fel és jelen köl. teményeinek a kritikával történt ujabb meleg találkozása fényes bizonyíték* annak, hogy a szerző édes-bú* dalai szerény körébál messze kihatnak ea hogy a köny-nyed verselés, a csattanó rímek, a magvas eszmének könnyed kidolgozása a kritika és közönség őszinte rokonszenvét keltik fel. — A „D a I o s L i g e t-ben feltalálható a lángoló hazaszeretet tÍBzta lükre, a szerelem, a mint as élet különböző varaitiójábau előfordul. — a gyöngyöző ifne, a bor és maga —as élet, melyben a költő a vele született eredetiséggel irja le és tükrözteti vissza ast, a mi nem csak az előfordulás lehetőseiének tárgyát képezheti, hanem a mi valóban előfordul. Tanköltemény e Í méltán vették fel e csimet, mert valóban tanulságosak: vegyes verset valódi élvesetet nyújtanak, míg a „Gy er-mekversek"a gyermek világba vésetnek vissza és mintegy rég felejtett otthont tárnak fe) újra. A .Dalos Liget Bpes\'en Aigner Alajos bizo-mányában jelent meg és a „Zalai Közlöny\' utján ia megrendelhető Nagy-Ku-nizsáo. (BOCSI Magyar uj nágj (Folytatáaa köv.) HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. AUGTJ8ZTUS 28-án. 1884 Épen azért szaporodásán, QC annyira a töltsek egyes megrakott taliga után egy krajczár mint inkább jövcde T\'imd\'j szed««»ék. A lejtett ÓH illatok lemszerzésén iparkodjunk, Irevesebb. \'^"^ "í^ri1k ""ibbi 1 J i ujabb msgterheltetésröl. rajt, több mézet gyüjtessank. Ha azonban ezen 38 törzsre1 való méhest a kezdetben nagynak tartanánk, lehet azt egyoldalúvá és féltetőre építenünk. Ez esetben csak 16 törzs fér meg benne. Vagy ha három púczot helyezünk egymás fölé. akkor 24 törzs. Méhesünk készen levén, az elejét ültessük be árnyékot tartó fákkal. A méhek az árnyas hetyet na gyon szeretvén, gondoskodásunkat annál szorgalmasabb munkálkodásukkal fogják megjutalmazni. A méhes ele 2 m. távolságra a méhessel párhuzamosan az első sort, a második sort 6 méternyire, a harmadik sort 10 méternyire. A sorban a fák szintén 4 méternyire legyenek ; \'és pedig ugy, hogy az első és harmadik sor fái éppen egymás irányában legyenek, a 2 ik sor fái azonban közbe a négy közé középre. Ezen fákat azonban oly magasra kell felnyesni, hogy azok között a méhek könnyen kirepülhessenek és az ágakba bele ne ütődjenek. Az éjszak felől levő méhek védelmére pedig, vagy egy falat húzassunk nyugat-éjszak felől, vagy pedig a méhestől 5 — 6 méternyire két-három sorban fákat alájok ¦ eser-jéket ültessünk. A méhes eleje mindig tiszta legyen, hogy olt a méneknek külöu féle ellenségei ne találjanak búvóhelyet, viszont rajzás idejében, vagy pedig ha az anya párosodásra kire pül és leesik, azt a tiszta földön könnyen megláthassuk A méhészetnek mikénti gyakor lására nézve ott vannak méhész könyveink ; azok tanulmányozása ál tal majd eligazuluuk; de mindenek felett a praxis az, mely azután tö kéletes méhészmesterekké neveli kezdőket is. DÖMÖTÖR, LÁSZLÓ. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi ésiparkama rának Í8S4. évi június 26-án tartott rendes és június 21-én tartott rendkívüli közös üléséről. (Folytatás.) A szőnyegen levő vámdijszabály zat körül most már felette élénk vita fej lödött. A tervezet magában véve ugyan mi ellenmondásra sem talált, mivel a kérdéses ti;részlel kővel való burkolása Sopron kereskedelmi s iparos köreinek régi óhaját képezi ; de tulajdonképeoi ujabbi megterheltetés, sem forog Bzóban, miután v a mint az sz. kir. Sopron városának felterjesztése során igen helyesen hangsúlyozva lőn, a kőburkolat elkészültével lehetővé leend téve; hogy egy fordulóvá nagyobb mennyiségű áru szállíttaB&ék csak a feltekvŐ vámdijszabályzat maga találtatott homályosnak s határozatlanak, Igaz ugyan, hogy fejezetű azt mondja, hogy a dijtsabások csak az indóházuton közlekedő „fuvarokra" vonatkoznak, csak hogy -evvel a szabályzat 1-ső pontj látszólagos ellenmondásba^ áll, miután szerint a déli vasul indóházától bi a vá rosba s a várostól az indóházhoz szálli tntt áru vagy gyorsszállitmányon kivii a podgyász vagy élőállatok a külöu cao magok után is vámdijfiietendő. Must már az a kérdés, valljon podgyász, élű állatok és külön csomagok csak akkor esnek-e megvámolás alá, ha fuvaros szekereken vitetnek át a vámon, vagy pedig akkor ís, ha a podgyász s külöu csomag taliga vagy kézikocsin bzaliittditik. az éló állatok pedig lábukon hajtanak V — Ha Utóbbi eset állaiiH, ez ellen eré y-fttsu -ti takozni kellene, miután a szabályzatban lervbB vet t\'m ér légó lés a taligák, kiftkocsik és élőállatokra alkalmazva: oemcsak forgalom gyorsaságát akadályozná s ti hslné, hanem számtalan zaklatásnak nyitna kaput. A kamara ennélfogva uly áruknak, melyek kiskocsikon s taligákon szállíttatnak, magától ónetidik, bogy olyanoknak is, melyek emberek- aJtal vitetnek, továbbá a hajtott élő állatoknak ezen váram! leendő terhelését nem javasolja: mihez képest ezeknek vámmentesóge határozottan kimondandó volna. A mennyiben azonban nzeu javaslat élnem fogadtatnék,"ajánlandó, hogy tekintet nélkül a rakomány súlyára, mioden egye megrakott kiskocsi után ké:-} s minden 171. A kamara elhatározza, hogy a bekezdőleg hivatkozott m. leirat fénnt kifejtettekhez képest intézendő «1. IV. A m. kir. földinívelés-, ipar én kereskedelmin ügy i tniuislerium f. évi májuB 25-ről 23,707 szám alatt keltezett leirata kiftér téb-r>,vé!eniéuye8Jelentéatétel véget\' ine^küldé a kamarának Vauvármegyébe keblezett Puczincz községnek 4 országos vásár , engedélyezése végett benyújtott foly amodványát. Ezen folyamodvány az alispáni hivatal részéről pártoltatik. A kamara ellenben, ugyanezen köz ségnek hason folyamodvány ára nézve, 1870 évi augusztus hó 1-én -114 szám alatt kéjt jelentésében elutaailó értelem beD nyilatkozóit. Ezen nyilatkozata kö* vetkező : „Mintán Puczincz, habár nagy lelkészi hivatalnak szekhelye mindazonáltal az 1857 évi népszámlálás, szerint csak parányi, 220 lelket számláló község, mely aránylag ii»gy szaporodást feltételezve, teljes háromszáz lakossal Bem bírhat; miután az ottani vendajku vidéken kereskedelem s ipar nem található : miután továbbá a kérvény szerint Muraszombaton, Kákiccánban, ílidegkutón, és lí-ll«-tiuczon. mint legközelebbi vásárhelyeken ösizesen 16 vásár tartatik és azou körülmény, hogy az egész puczinszi gyülekezőiben vásár niucs, irányadó nem lehet, mivel valamely gyülekezetnek határa a forgalmat se nem akadályozza, se nem szabályozza: a kamara kért vásárok engedélyezését annál kevésbé képes javasolni, mert a kérvéuynyel ellentétben a legújabb időben beérkezett vásári ki mutatások szerint Muraszombaton 7, Ka-kicsánban 5, Hidegkuton 4, és Belaiin-cii>u 5 ösBzesseu tehát 21 vásár tartatik az ottani vidéken." 172. Miután a viszonyok nem változtak lényegesen h az ipar és kereskedelem, daczára amink, hogy a lakÓBág lélekszám* áz 1880 évi népszámlálás adatai szerint 402-re>emelkednlt, elöbbiszin-voualán áll ma is : mtutáu továbbá a tisárok, a forgalmi hálózat kiterjedésé vei; hajdani jelentőségüket ugy a mezőgazdaság, DiJtit az ipar és kereskedelemre nézve elveszték ; ennélfogva mindazon okok, melyek ezelőtt tizennégy évvel kárelmet ellenezték, jelenleg még fokozottabb módon ellene szólanak a vásárok engedélyezésének, a kama-a elhatározza, hogy fennhivaikozott m. minisztert leirat elintézéséül, Puczincz község kérvényének elutasítását fogja javasolni. V. Elnök ur jelenti, hogy a kamara uak f. évi május hó 15-én tartott rendes közös ülésben 133 ssám alatt hozott ha tározátának végrehajtást, tekintettel ¦arra. bogy ez >n ülés csak igen gyéren volt látogatva, hogy a kérdéses határozat csak hosszabb vita után s ekkor is csak szótöbbséggel hozatott, hogy ezen haiá-rozat továbbá a kamara költségvetésének tetemes és évekre kötelező megterhelteté-sét involválja, eddiggelé kéBlelteté, hogy még egyezer alkalmat nyújthasson a kamarának e lárgy ban való nézetének s akaratának nyilvánítására. 173. A kamara, tekintettel a szőnyegen forgó tárgy fontosságára, helyeslő tudomásul veszi az elnökség eljárását, magáévá teBzi a fV évi május\' hó 15-ón tartoti gyűlés határozatát a egyhangúlag kimondja : „hogy,az eaetre. ha a m. minisztérium megengedi fennti Összegeknek a kamara költségvetésébe való felvételét a kamara kész, egy Sopronban léteBitecdő állami kereskedelmi középiskola fenn tartásához a tellállilás évébau 10<J0, a \| második évben 1200 a a harmadik s ez köveiŐ években 1500 frltal hozzája rulni." (Folyt" köv.) vény értelmében aaemélyesen vagy belye-i-aitve tartoznak megjelenni, mely alk lommal az intézel be először belépő val mint minden 8 oszt. tanuló keresztiévé\'et illetőleg szülési bizonyítványt is köteles felmutatni. N. Kanizsán. 1884 aug.2ó-én. Az igazgatóság. — Dr. Kovács Zsigmond Veszprém egyházmegyei pÜBpök őexcellenciáját, évi aug. 2l-én Sümeghre érkezett hol hoszasb időig fog tartózkodni. SzámoB tisztelői szokták ily ajka? mák kft\' a kény t-a fő panelon körülvenni, a kies, de igen csendes városka élénkül. Hozta Isten körünkbe! Minél tovább érezze jól magát közöltünk! * — A kolozsvári vásár aug. 1-éről miniszteri engedélylyel ezep. 1 ére tétetett át oly formán,hogy aug. 28-án lesz a ló, 30 31 én a baromvásár éi szept. 1-én a vásár napja. Ugyanakkor ott az iparo>segédeknek és tanonezoknak munkakiállitáauk lesz, mely}yel kapcsolatban a fővárosi technológiai iparmuzeumból, valamint azerdély részi bziicőtanuiühelyck részéről is kiálli-láa rendeztetik, — Ezeken kivül ugyanez időre esik az erdélyi gazdaság-egylet által rendezett ós lóár veréssel egybekötött állatkiállitáa, végre az évűként itt tartani Bzokott lóverseny. — Végül ez időben, nyílik meg az ott levő három főlanodá-bau az islrolai év a a szülök gyermekeik -kel nagy Contingenst szolgáltatnak a tor galom élénkitéaére. — Honvédöszpontoí-itások. Apo- zsonyi vidéki nagyhadgyakorlatok meg\' előzőleg Sopronban e hó 26-tól 31-Íg a l.S hon véd féld andár fog ösbz pontos ülni. E féldandár a következő zászlóaljakból áll : a 74. soproni, (parancs-br. Reichling Meldegg alezredes), a 75. vas-soproni Kőszegről (Babos Kálmán őrnagy), a 77. Balaton-zalai Nagy-Kanizsáról (Wachtel Zzigmoad őrnagy) és a 78. Zala-muraközi (Gózony János ezro-des). A féldandár gyakorlatok Gózony ezredes vezénylete alatt fognak megtartatni. Sopronból a féldandár e hó 31-kéu indul el három menc\'ben Köpoaénybe, a 81. honvéd d-ndár(Paxy Károly exredes) gyakorlataira, innen szép. 5 én pedig Pozsonyba a nagy hadgyakorlatokra, a 37. honvédhadosztály (parancsnok br. Fejérváry Géza altábornigy) kötelékébe. A Sopronban összpontosított fél számi\'\' .1 b ezek: Haizigernó (7000 frt) Laroch ;í>000 frt)Lube(2000 frt) nyugdíj — A kezdi járásban a múlt július mintegy 1420 frt kár teletett a duvadak (farkas és medve) ál\'.el; a kár legnagyobb része éa Osdole és L-mhény községekre esik — Agyonütött\' a viliim Hajdúszoboszlón egy a tornáczon Üldögélő paraaztaazony t. — Öngyilkos pénzügyőr Vida Pál banán születésű 26 eves pénzügyőri vigyázó a fővárosi tömőn tezai pénzügyőri laktanyában szolgálati fegyverével főbe lőtte magát és azonnal szörnyet halt. — Konstantinápolyból az ottomán bank értesítette a bukaresti rendőrséget, hogy bizonyos Valsainaki nevü egyén egy rakás hamis török bitel-szelváoynyel a párisi Socziétó généra! kárára megugrott. — Érdekes eljegyzés Kómából jelentik, hogy Colouoa berezeg eljegyeajete M&ckay ismert amerikai krŐ zus egyetlen leányát. Folában e hó 25-én megülik a Noware expidiczió földkörüli utjábó! való visszatértének huszonöté vb évfordulóját. — Az „Ország világ0 XVI-ik füzete következő érdekes tartalommal jelent meg: Bartay Ede. (Arcképpel). Nagy István-tói — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károlytól. — Zajos nadokban. Költemény. Prém József-tői. — A fehér rózsás leány. Eloe-széléa. Balázs Sándor-tói. — Az ábránd utjai. Elbeszélés. Majthényi Flórá-tÓl. — Likava vára Lipótmegyében. (Képpel). Három rózsa. Költemény. Szakáll Istvántól. — Diderot emlék. (Képpel). — Az eső Indiában. —Falun Költemény (Képpel). S. Szabó József-tót. — A Tegehoff-fóle háromszögű hadállas. (Képpel). — Louíb Pasteur. (Arcképpel). — Ujdon vívmányok. Szatíra. Osalomj-y-tói.— A szabadságharcz emlékei Aradon. (Négy képpel,) — Fürdői karczolatok. Molnár György-tói. — A c«ók. Költemény. Frod. Rónay Károly. — Mercedes. Spanyol tör éneti beszély. Borel D. Hautérivé-tol. — A kiállítás iparcsarnoka, (képpel.) Toldy Ferencz-től. — A bét története. Adorján Sándor-tói. — Az emberevők szigete. (Képpel.) — Ócsai templom (Képpel.) — dandár feíett ugy Hollán rErnö altábor- \\ Irodalom. — Színház. — Művészet. — nagy kerületi parancsnok, mint Fejéi váry Géza br. altábornagy, ki e hó29-én érkezik vároauukba, fognak szemlét tartani. E hő 2<> ig a soproni zászlóalj tart gyakorlatokat, melyekre mintegy 400 tartatékos honvéd vonult be, kik a bal-tíuton fekvő sátortáborban vannak elhelyezve. A pozsonyi nagy hadgyakorlatok alatt, szept. 5-től 16-ig ugy a tisztek, mint a legénység szabad ég al.itt fogni.k táborozni. Hymen. — Gyászrovat — Hasznos tudnivaló. —¦ Kegyelet — Balesetek. — Kertészkedés. — Különfélek. — Sakk Rejtvények. — Naptár. — Hirdetések. A füzetben kiváló irodalmi eseményt képvisel Csalomjay régi írónk satirája az „Az ujdon vívmányok." A lap ilhástrá-tiói között van „Az emberevők szigete.^ Az eredeti fényképet Grünn Artúr hazánkfia küldöste Ausztráliából az „Egyetértés" számára, ezt a tudomány szempontjából óriás vívmánynak tarthatjuk, hogy ma gyar lap hozza először. Az „Ország-világ." ebben a számában az „Octai templom\', az „Aradi szabadságharcz emlékei", „A kiállítás iparcsarnoka" Ís foglaltainak. Az „Ország-Világ." nagy mérvű áldozatai megérdemlik, hogy a közönség tömegesen pártfogolja. E őfilutési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 r. — A „Vasárnapi Újság" US- 10-iki száma a következő tartalommal jelenti meg: Gáspár András. — Petőfi erolékezetB. Költemények. Sáotha Károlytól. — Nóta a kisasszony, hajáról. Költemény. Margitai pesti ügyvédtől és egy bírótól. — Különfélék. — Melléklet: Curiaí határozatok. — A budapetii kir. tábla elvi jelentőségű határozatai. — A m. kii. pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Kivonat a Budapesti Közlönyből. A „Jogtudományi Közlöny" előfizetési ára félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. — Az „Ország YHágVmit Degrá Alajos kitűnő irónk szerkeszt, ez évi XVlí-ic füzetével lépett az olvasó közön-ség elá. Az Olvaaók valóban le lehetnek kötelezve a szerkesztő buzgalma és a kia-bó fáradságos áldozásának az eredeti és időszerű rajzokért. A magyar királyi állami vasutak központi személy pályaudvara meglepni az .Ország-Világ publikumát. A népszerű Teleki Sándor grófnak patriarchális arczképe, mit Degré Alajos ajánl. Degré Alajos utőhangot irt az irók és művészek kirándulásáról és ez hat szép kép kiséri. Közöljük a XVII ik füzet Teleki Sándor. Arczképpel. Szabó Endrétől.—A magyar czímer. Költemény. Dal-mady Győző-től. — Az ős oszlop. KOlte mény. Hiador-tól. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Ká-roly-tól, — A magyar kir. államvasutak központi személy-pályaudvar. (Képpel). Egyenesi Géza tói. — Gr. Széchenyi István három szerelme. Lat kocsi Mihály-tól. Mercedes. Spanyol történeti beszély. Boréi U Hanterive-től. — Az ócsai templom. Szabó Gézá-tol.—A „hamelni patkányfogó" emlékünnepe. (Képpel).—A hót története. C.imiile d Epernai-tól. — Lakodalom előtt. (Képpel). —Hozzá... Költemény. Tólhvárady-tól- — Levin Jakab (1828—1«84) Arczképpel. Irta Toldi László.—A gyónás. Költemény. Kenészi Csatár-tél. — Utóhang az irók ób inüvé-Bzek kirándulásához. D-gré Alajos-tói.— Asszonyok vigyázzátok! Bsszétyk^-Tábori Kobert-től. —Akácz virágok. Rajz Paál Árpád-tói.—Bécsi tárcza. Egy varró leány története. E$p0BÍ Bélá-tól.— IJtolaó merengés. Költemény. Rónaszéki Gusztáv-tól. — Szerencsétlen furulyások. (Képpel.) — A hét története. Adorján Sáodor-iól.— Irodalom. — Színház. Művészet. —Hölgyek naplója. — Hymen. — Gyáazrovat. — Kegyelet. — Egyház és iskola.— Sport — Különfélék. — Sakk. Rejtvények. — Naptár. — Hirdetések. Ezekből látszik, bogy a magyar művelt közönség háza tűzhelyéhez leghelyesebb hangon tud közeledni az „Ország Világ", mely a nemes szerénységről soha nem feledkezik meg. ElŐfieetósi ára: agy évre 10 frt, félévre 5 trt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Az „Orazág-Világ" szerkesztője Szent István napján ingyen emiekszámot oszlatott ki. Ezt az előzékenységet a közönség igen jó néven vette. H i f e k. — Meghívó- A nagy-kanizsai „Kisdednevelő Egyesület" részéről 1884. évi szeptember 7-éo, vasárnap délután 3 érakor nádor-utezai saját helyiségében a választmánynak í. évi július 1 -én tartott ülése határozatából reudkívüli fcö?gyü!és tartatik, melyre az egyesület tagjai tiazte\'et-tet meghivatnak. Tárgy Borosat: a) Kilépeti választmányi tagok helyett uj választás b) a f. évi apr. 27-ki közgyűlésről elhalasztolt magyar-ntezai ovoda-ügyének kérdése c) Módosított alapizabályok tárgyalása, d) Netáuí indítványok. Nagy-Kanizsa, auguiztu* 22/1884 Plíhál Ferencznó n^yesületi elnök. — Tanügyi jelentés, a n. kanizsai kath. főgymnásíumhan az 1884-5 tanévre a beir»táok f. b. 30, 31 és szept. 1, 2 án fognak megtartatni; ugyanezen napok délutánjain p-ídig lesznek h felvételi, javítási és pótló vizsgálatok. Ezen értesítés azon hozzáadással adatik a t. cz. szülők tudomására hogy gyermekeik beiraiásakor a tör- — Víllarlatin községet <(Saoya a villámok elpiisz\'.ilot\'ák: hétszer ütött le egymáaulánsf.S ház elégelt. — A leoberS-(lorli vasúti álomásoo egy c.iíupéban 8\'jOO frtos áru értékpapírt találtak egy leTÓI-láskában s n. gardája még nem került elő. — A tSzathmár nagybányai vonalon a napokban egy vasúti kocsi kigyuladt, s miután a vonatot megállítva a tűzet el oltották, elindulásakor ismét kigyuladt s elfojtása nagy munkába került. — Szege- 1 n,.T°~°TTji\'\' i~T Va Z^V^T^ií. a a. • L m j .ii t-i - iihamértól, — Nyelvbo\'lások Óí tollh (len rusaás livadar telelon-nalozalot1, ,, \\r t as n i . ,. ... . .. . . o tbifc. — Monaco es Monle-Uarlo. — Ango létesítés. — A neuizetiszinházat Szent- . .. , . ,. .. • f T , .. .. A-i i_ követség Abesszínia királynál.—forster I.t,.n napján ny.totjat meg az Lmber * \' tragédiájával. — A lillllicheniakadem.a „ ° ívj ¦ . ± . J, , ,., y .. — Egyveleg. — Diderot. — Lgy s más a ez idei kiállításán kilencz^tnugyar mu [,,,/.,. .- , ,.. .ju^x Al- a \'khoeráró. — A uagy vasuti sserencaét- vésznoveudek nvnrt dnat. — Ötvenéves i, , &„ , • u-i . -i. \\>z \\a i,- i u .l wnség Shoffiild mellett. — Tudornők jubileumot Hit Váczou e hó ld-án Ku\'h . ,,,, . . , J.. , ,. . ,v » i - 4t1 Angliában. — Jőzset főberczeg es a czigá- Jaoos. kegVBfftndi iaa^i»>^er. — AkOZUtl H. . , , . - . -i ~x -. - i. l l ¦ nyok. — Irodalom a művészet. — Koz rasnalya építesz D e b reczen bengyor- „- - , Q t i j i- ik n„_„ !intezetek es egyletek. — Mi UJSágt— sas halad elortí. — Dr. Perty magyar „ o . a»- j - , _ i , , , . t Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló: ered«iu, b«rni tanár ismert bölcsész es i tr .. , tr, ¦ termé.ao.buvár a napokban 80 é.«kora-<- SaSjiték. - Hnt, naptár. - Képek. A vSröskereszt egyletek jLÍ2rL.1- - Mon"\':0- - A Monl° bau elhunyt, nemzetközi konfereocziája közoa meg állapodások szerint ez idén Genfban szep-1-én tartatik meg. — Ungmegye jóváhagyta a városi képviselet azou határozatát hogy a kaszárnya épilkezések befejezéseié a város "gy 50 ÜOOfrtos kölcsönt vehessen fel, — f\'scrnovif/.liaii HorváhtIstván 16-ik huazárezeredbeli főhadnagyanapokban bukomorBágban karjábadőlt, miáltal meg . sebesült. — Béc8ben Brausae J. ügynök jíikai Ujdonaágof-kal együtt ki erkölcstelen merényletek vádja alatt ¦ Uevancsak a FrankiíivTárXula állott, a ki\'üzÖtlVégtárgyalásra nem jeleni meg, hanem a Priterban agyonlőtte magát — Megszokott a felvidéken egy föld-biriokoa leánya egy béresei és most ez utóbbinak ízűiéinél \'artozkodtk a fiatal pár —EltüntSnhwererMsrton kerekedő segéd, ki e hó 6 án elutazott Paiánkáról éa azóta nyoma veszett. — Prágában Őrültek házába vitték egv Galoa Eüz nevü volt müiovarnőt, ki állítólag Budapeiten ezelőtt négy évvel leesett a lóról s akkor szénvedelt agyrázkódást. — Negy ember éget el e hó 12-én Londonban egy kalapos-, balt kigyuladása alkalmával. — A becsi bnrgHzinház ez folyamán nem kevesebb mint h"»rom nagy nyugdijat töröl évi Carlói kaszinó Monaco mellett. — A vasúti szerencsétlenség Seffi^ld mellett. — A mahdi követőinek egyenruhája. — Forster Dóra. — Angol követség az abe sziniai királynál. Az Anglia és AbeBzinia közt kö:ött Bzerződés megpécsételáse. — Diderot. — Dr. Dawes kisasszony. — Dr. Bryant asszony. A „Vasárnapi UJBág" előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Poli-3 frt. — Ugyancsak a Frankiin-Társ,ulat kiadó hivatalában (Budapest, egyetem-uteza 4 az) megrendelhető a „Képes Néplap" leggol-caóbb újság a magyar nép számára, félévre i frt. A„-Jog(ndomanyl Közlöny" aug. 8-ik1 (32 íkj száma kove\'kezŐ tart .lommal je Iiq: meg: Bűnvádi eljárásunk legújabb fejleményei. Dr. FayerLászlótól.— Éz-revételek u> átalános-megánjogi tőrvénykönyv szervezetének „Kötelmi jog" (át%-lános) részére. Dr. Haller Károly kolozsvári egyetemi \'tanártól — Törvénykezési Szemle: A birói letéti szabályok 17. §-ához. Serly Antal losoncz! kir. aljárásbt-rótél. — Feleletek a 30 számban foglalt „Nyilt kérdéstl-r^. Teleszky István buda- Mi van benne? A kis Juliskának megmutatják a nemrég világra jött fivé-recakét. \' „Ah minő nagy és szép baba! — monda tapsolva kez-ível. — L\'gy-e, ebben is fűrészpor vau ?" Ej be hosszú. Az iskola legutolsó padjaiban nagyon nyugtalanok voltak a hallgatók. A tanár türelmetlen lelt s odakiáltott: „Csönd legyen odahátul, mert biz-toBitom önöket, hogy füleim a legutolsó padig érnek." * A takarékos. „Ezer .ördög! kiált fel boszusan ENsrbli Pista. Már megint hat frtot vesztettem ! Most frisien haza megyek és megverem a feleségemet, bogy jobban takarékoskodjék." * Hát a keltő? Tanuló (a vizsgán): Szorosabb értelemben vett basánkban 6.804,367 tyúk van.. Tanító (félbeszakítja): „6.804,369 és nem 67 !" Tanuló : Engedelmet, kettőt megettünk ma délben." * Gyurkovics J. huszárkapitány, kit em rég nagy részvéttel temettek el Tatán, ai utóbbi években nem igen emlékezett a ritkábban látott arezokra. Egyszer a kaszinóban megkérdez egy idegent, kihez van szerencséje. „X. aljegyző vagyok ¦ Másnap Ís ugvanazt ké\'di tőle BŐt harmadik nap is. Ekkor már tiéfábó] így hangzik a felelet: „X. alispán vagyok." „Szép, — felelte az rgg kapitány — nagyon szép. Jár ide egy ilyen nevű más úr is, de ez nem vitte ennyire a a milyen csacsinak látszik nem is viszi. Lap vezér ós kiadó: SZALAY SANDOB. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptjitajaooos: WAJDITS J0Z8EF. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐN? AUGUSZTUS 28 in 1884. llBBITlSIK. 000000000000000000000000000000000000030000 o o O e- r. b. 1884. O g Pályázati hirdet ni é\\y. g Zaláim-gyében az 1879. XXXI t. cz. \'21. §-nak végrehajtása czéljábé-1 S szervezett öt erdő kerületben betöltendő erdőtíszti állomásokra ezennel pályázat hir- q detík. Ezen erdő tiszti állomások ?8 az azokkal egybekötött javadalmazások : O 1.) A zala-egerszi és a sümegi szolgabírói járásokból alakított erdőkerület- Q ben egy megyei főerdészi állomás 900 frt évi fizetés, 200 frt lakbér 300 frt utazási O Fi és napidíjátalány, 12 frt irodai általánnyal. 2.) Az akó-lendvai, csáktornyai és perlaki szolgabírói járásokból alakított g ardőkeriiletbeu egy megyei érdészi állomás 800 frt évi fizetés 150 frt lakbér. 300 q frt utazási és napidíj általány, 12 frt irodai általánynyal. Q 3.) A ietenyei és a novai járásokból alakított erdőkerületben egy. megyei O állomás 700 frt évi fizetés, ISO frt lakbér, 300 frt uti és napi-flijáltalány és O o o o o o a o o o o O erdészi állomás O 12 frt irodai általánnyal. y 4.) A tapolczai és a keszthelyi és végül 5.) a kanizsai és a pacsai járásokban szervezett erdökerületekben egy-egy megyei erdészi állomás 700 frt fizetés, 150 frt lakbér, 250 frt uti és 12 frt irodai általánnyal. A pályázók az erdőtörvény 36\' §-ban meghatározott, minősitést, hiteles okmányokkal igazolni tartoznak s figyslmeztetnek, hogy szabályszerű kérvényeiket alól irothoz f. é. október hó l-ig gyújtsák be, mert a fent megkívánt képesítésibe nem igazoló, valamint az elkésetten beérkezett kérvények tekintetbe nem fognak vétetni. — Megjegyeztetik ezúttal, hogy a kinevezendő tisztek köielesek lesznek a ke-O zelésök alá tartozó erdőkről az üzemterveket a birtokosok felkérésére, nz erdészeti al-O bizottság által megállapítandó mérsékelt áregységért, a nagyméltóságú ministerium ál-O ta! engedélyezendő határidő alatt elkészíteni, továbbá hogy nz illető erdötiszt. tartozik q a kinevezés kézbesítésétől számítva legkésőbb három hét alatt állomását elfoglalni. q Kelt Zala Eeerszeerén. 1884. augusztus hó 22-én. O O Q 2202 l-l o o o o o o Svastits Benő s k. alispán, mint se erdő rendészeti albizottság elnöke. O O o o o o o o o o o g o NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE .. TSkélcles tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek. Wmf E s" y doboz 00 kr. "SSSJ 2194s-io Djsz ok-le vél. ARANY- «g v Számtalan ÉRMEK ágÉÉT bizonylatok többféle ^1fi^^Ba^WV^ elsőrangú orvosi kiállításból. P\' tekintélyektől. OYARI JJtGY. NKSTLÍ EMM SfEJlfüTT TUS Wtf HEIary dotooz 50 Htt. FSraktar Osztr.-Magyarország részére.- B E Rs L Y A K \' F. Nagy-Kanizsán: Feaselhofer Jíiwef és Roaenfeld Adolf kereskedőknél és Magyarország ÍSsaaes (ryojy- ooooooooooooooooooc»oooooooooocooooooooo o 0000 A ISjplttatOtt 1858, \\ WALSER FERENCZ E elsó magyar gép- és tüzoltöszerek Erara, harang- és érczöntódéje BUDAPESTEN, Rottenbiller-ntcza G6. « Ajánlja gyártmányát, !6 mint magyar különle-J gességet kutakban és mindennemű szivaty-¦j, tyúkban, elvállal teljes V vízvezetékek berendeli zését, varosok, főldbir-j tokosok, ipartelep.ek. !5 armectesitő tarriala-E tok es magánzók ré- alapon és kedvező feltételek mellett ajírtlkozik köz- és magáifürdők felszerelésere, szagmentes Qrszékek felálli-lására és minden, viz művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra széről modern -chnikai Egyetlen belföldi Szivattyu-gyar díjmentesen küldetnek 9 2023 55^80 A feltalált, dr. Meidinger orvostudor. ur által kizárólag szabadalmazott MEIDIXtiER Kályiia-syár HEIM H. Döbling,\' Becs mellott. Fiókraktár Budapest, Tlwiict-itdvar. A legelső dijakkal kilöntetre: Bécs 1873 Oassel 1877. Pari* 1878. Sechshaus 1877, Weis 1878, Tep-lilz 1879, Becs 1880, Ege 1881, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: Béc~, Bukarest, Mailand, KSrtnentrassc */„ Strada Ltpscani96. Cerso Vitt, Kmsue 1.38. A legkitűnőbb, sxabályohaté, töltő és szellőstető kályhák, lakszobák, iskolák, irodák stb. számára egy-Bievü a legdíszesebb kiálltásban. Több szobának a fü-\| tése egjetlen egy kályha által. Központi légfűtés egéss épületek számára. Ausztria-Magyarországon. 221. közoktatási intézetben Meídíu-ger kályháinkból 1431 van használa ban, ezek között Bécs községnek 60 iatolájában 373 kályha. 2242 3—15. v. \' Meidinger kályháik k i v á i e I ú 11 y e i annak nemcsak a csász. kir. hivataloknál, birodalmi: intézetek és községi hatóságoknál, lelkészi hivatalok, korházak vasutak és gőzhajóknál, péoz-in\'ézetek és biztoeilótársulatoknál kereskedelmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak éa vendéglőkben szerezték meg a nagyszámú bevezetést hanem azon felül még több mint 20,000 magánlakásban lesznek ami MnidmgT kályháink használva. Gyári védjegy. EIDlNGER-ű? H. HEIM Ama nagy közkedveltség, melynek kályháinak minden fele örvendnek, számtalan utánzásra adott alkalmat. Ennélfogva mellékelt védjegyünkre hivatkozva, saját érdekében ovjuK a t cz közönséget, legiobh hirnevbi ¦ állá gyártmányainknak utánzásokkal való felcserélése ellen, legyenek azok bár ossk egyszerűen mist Meidinger kályhák vagy mist javított Meidinger kályhák ajánlva Gyártmányaink vjtajának belső oldalán védjegyünk átvan ÖuLve. Értesítését és árjepzétet istra és Mnnentre. 1 ,_I KXXXXXttXXXXXiOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXX^ i Az uj iskolaévben szükséges főgymnásiumi-, polgári-, elemi-, és izraelita- iskolai,ugy más városi ós falusi tanintézetekben használandó tankönyvek és írószerek kaphatók WAJDITS JÓZSEF könyv- és papir kereskedésében Nagy-Kanizsán. Vidéki megrendelések, posta fordultával eszközöltetnek. Wajditt József kSnyvnyomdijabol Higy-Kaaiafa. NAGY-KANIZSA, 1884. augusztus 31-én. Huszonharmadik enolyám. Előfizetek! ir eges* évre 0 Ir féi évre ..... * . «Pfjed évre 3 . Egy szavi 10 kr HIRDETÉSEK H haiitioi jiftitsorban 7, inasod-Min* 6 « minden további torért kr NVII.TTKRKKN «oroiinent 10 krért vetetnek tel Kioaitán illeték mioden egyei ^:rd> télért 30 kr. fizetendő ZALAIHOZLQNY. A tao szellemi részét illető kozlem-Djek a nrerkeszt/ihnx, tnyap részét illető kAzleiaénj-\'h I\'p\'iij,, kiadóhoz bérmentve ; ni\'- 7. endí\'ik : NAOY-KAN1Z SA Wlasslssbaz BérmenUtlen levelek csak ismer. mnnkcUr«AkUl fiicatltatnak .ol Kéziratok v\'íazsk nem BÖlilatnisli A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai Önk. tüzoltó-egyletV a .zalamegyei általános tanítótestület\', a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", a .nagy-kamzsat tit önsegélyző szövetkezet,a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány hivatalos lapja. csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Uetenklnt kétszer, vasárnap- s Megyei ellenzéki kör. — Feleletül Tiiboly Victor ornak. — Nem akarom azon elvi ellentéteket elsorolni, mely Tnboly Vic-dor ur és ezen sorok szerény írója kőzött fönnáll; nem akarom montani, hogy én a jelenlegi kormánynak feltétlen hive vagyok, mig Tn boly ur nem az, bár az nem tuda-tlk, hogy a létező pártok melyike oly szerencsés őt tagjai közé számíthatni; nem akarom elmondani, hogy azon nagy hangon dicsért megyei reodszernek elvileg ellensége vagyok, mert nem szeretem, ha egy tisztán közigazgatásra szánt közeg saját rovására politicai csinál ; sót nem átallom kij leinteni, hogy daczára azon elítélő beszédnek, melyet Tnboly ur czikkei kapcsán a centralisatió ellen elmondott, én ennek mégis tántoríthatatlan híve vagyok. Minderről hallgatni akarok, hiszen kevésbé tartozik a dologhoz. A különbséget csak az adja meg, hogy centralisatió esetén csupa qualificati hivatalnok neveztetik ki, ki nem függ a választó kegyétől, ki nem ,a nepo-tismus teremtménye, nem a protectió cretturája,kit nem az eszem-iszom pajtásság emelt azon polezra, hanem öntudatos államhivatalnok, ki nem teremtménye senkinek, ha csak nem saját kitartó szorgalmának, ki azért rendeltetett ama polezra, mert a qualificatiónalis törvény megkövetelte képzettsége megvan és mert követelheti azt a helyet, melyet betölt. Volt-e ez ugy a régi és réBzben van-e igy a fennálló megyei rendszernél? azt nem kutatom, mert nem szeretnék darázsfészekbe nyúlni. Feleljenek rá hivatottabb személyek, mint én és - ¦ Tnboly ur. De hit lássuk, milyen a helyzet. — Két párt fog egyesölni : a függetlenségi és egyesült ellenzéki az Nért, hogy a befolyást, melyet a sza- badelvű párt creáturáí az adminis-tratió terén gyakorolnak, meggyengítsék. A hév, az ügyszeretet olyan nagy, hogy a vegyülni készülő elemek észre sem veszik, hogy a köz tük létrejöhető vegyülés oly lehetetlen, mint olaj és víz között a keveredés, hogy valamint a kettő csak addig tarthaló ideiglenes keveredésben együtt, mig a pístíllnm keveri őket, de mihelyt ez működni megszűnt, tehát nyugalom állott be — az elemek megint elhelyezkednek békésen egymás alatt, függvén attól, hogy melyik bir több sulylyal : azon-képen e en természetellenes egyesülés-csak addig tartható fönn, mig országos politica — ezen nagy pis-tillum, mely a két ki nem egyeztethető ellentétet — a kő/jogi ellenzéket és a közjogi alapon álló ellenzéket — egymás karjába kergette, .lapi renden van. l-is igy meg vagyok arrój győződve, " hogy ezen megyei ellenzék csendes politicai egyesületet képez, mely hasonlítható az olyan hajóhoz, mely hadi czikkeket visz és semleges zászló alatt vi-toriáz. Hogy ez csakugyan igy van, arról egy par idézet győzzön meg, melyet Tuboly ur czikkéból átveszünk. Czikkiró ur a többek között ezeket is mondja : .Minthogy azonban a megyei aduiinistratiónak a politicához egy.italán semmi köze, tehát a megyei ellenzéki körnek sincs és nem is lehet ez idő szerint a politicai actiöhoz megkívántató működési tere, és ugyanazért teljesen consequens marad fennebb említettem in-tentióihoz. ha egyelőre tisztán administratiónálís és társadalmi hivatásának- kellően megfelelni fog stb.* Kz tazt hiszem eléggé felvilágosít bennünket a kör czéljairól. De állásra pályázónak politicai elveire fektetendi, hanem arra, hogy a megválasztandó tisztviselő becsületes, független s értelmes fia legyen Zalavármegyének.* Hogy pedig az ellenzéki kör nem fogja a szabadelvű párttól kérdezni, hogy jeiöltje mennyire üti meg a kívánalmak mértékét, az nagyon ter-két párt ezen közös czéln j mészetes. — — actiót együttes közremültö- Ilyenek és hasonlókból a kör dés által csak szükség ese- czélja világos. Ilyenek elérésére kötött tében eszközli — szabadsá- \\ szövetséget két párt, mely eddigelé más kapcsot nem ismert, mint azt a Szűz Mária zászlót, mely a választás actnsa alatt sorai között diszlett. A további kapocs mi lesz ? A kormánypárt megbuktatása és saját emberei- világosabb lesz még az intentiő, ha figyelmeztetünk a kör „mitakarunkjá-nak" 12. pontjára, mely igy szól: 12. .Végül: a bármelyik kerületben netán bekővetkezőor szagos képviselő választás esetére, mind a két egyesült ellenzék feladatául tűzi ki a kormánypárt megbuktatását, vagy mind azáltal, gában állván stb. stb." De menjünk egy lépéssel tovább. Tekintsünk attól el, hogy a közigazgatási közegek ellenőrzése nem párt dolog, miből folyólag a két el lenzék fölösleges munkát végez, mi-inek é"énJTe J»«<-t4sa~ De, \'emé°^ kor ezen czélra egyesül directe; te-;lem fzcn nagy garral hirdetett kintsünk cl attól, hogy a hiányok egyesülés fölöslegessé vált, mert mig észrevcvésénél minden megyei bízott- > mW<» ellenzék azon helyzetbe ságitagnak színt kötelessége, a párt Jath"\' h°SÍ » megye, va- ilhWa való tekintet „ékül, azok osztásoknál érvényesítse, akkor már c-iak történeti tény lesz az, hogy a közigazgatási hivatalok választás ut- orvoslásán közreműködni, attól azon ban el nem tekinthetünk, hogy a;. ellenzéki kör directe czéljául tűzte/\'"\' t51te»ek be Magyarországban, azt ki, hogy a megyében többségre jutva saját teremtményeit emelje a ho; Különben kevés ok ;y az ellenzéki kör a hivatalokra. Tehát a pánfegyelmet jme.g rsak sejtelmét is ép ugy kitűzte zászlójára, mint bár mely más, akár a szabadelvű kör ; hogy igy eljárni az ellenzéki kör is szándékozik, mutatja a .mitakarunk* 10. és 11. pontja, mely így szól: 10. ,A megyei bizottsági ta-1 gok választásánál befolyását minden kitelhető módon érvényesíteni fogja és a?on le-end. hogy a megye valódi liberális érzelmű s főkép in telligens polgárai a megyei bizottsági tagok közül ezu tanra ki ne hagyassanak." 11. ,A tiszti karnál netán bekövetkezhető üresedés esetére, ugy az általános választások van arra, a félelemnek felkeltse bennünk, mert kitűzött programmját még a legtisztább vérű kormánypárti is aláírhatja — legleljebb egy uj Isp megindításának szükségességét tartván nagyon problematieusnak ; — mert politicai hivatásán kivül cultur-missiót is akar teljesíteni és felcsapni a tudomány apostolának ; mert terjeszteni fogja az olcsó könyveket, amiért Révai testvérek is hálásak lesznek. Csupa nemes c/.él ez, melynek elérésében a kormánypárt teljes erejével fogja elősegíteni az ellenzéket. Veszel} t ezen uj kör nem involvál tehát- Legföllebb arra int bennünket mikép azon czélt, melyet mi kitűztünk magunknak, bővítsük ki áz- nál is a fősúlyt nem a tiszti zal, hogy a calturalis missiót tel- jesíteni vállvetve iparkodjunk. Igy eltűnnek a párttekin\'etek és a nemzet nyer akár versenyzünk, akár egyesülünk ezen czél elérésében. Helyszerző intézetek. Napjainkban már a cselédfogadás is „intézete-éknek einevezett közvetítő irodák ntján történik. Főleg pedig divatos ez a nagyobb váro-sokbin, hol az érintkezés a cseléd-tartó gazdák és hely nélkül levó cselédek közt úgyszólván teljes lehetetlenség, ilyen közvetítő intézetek nélkül. Alapjában véve életrevaló és hasznos intézmény ez, ha ^komolyan ntána gondolunk, mert néhány hatos lefizetésével megment bennünket attól, hogy szikség esetében cselédek után lóssunk-fussnnk, & legtöbbször sikertelenül; a cselédeket pedig kész helyre utasítja, anélkül hogy bázról-házra kopogtatniuk kellene hely után, s a nélkül, hogy hetekig kellene várniok, pl. ha véletlen elbocsátás és egyéb váratlan körülmény miatt hely nélkül maradtak — raig-ismét szolgálatot kaphatnak, A. közvetítő iroda, ha humánus vezetője van, rendkívül nagy szolgálatot tesz mind a két érdekelt félnek, habár két helyről szedi ís fáradozása gyümölcsét, mert a gazda is, cseléd is megfizeti a helyszerzés diját; a nagyobb összeg pedig ren -desen a cselédet -terheli, .ló, nincs ellene senkinek alapos kifogása, ha mind a két felet megfizetteti is, mert hát a közvetítés nem történhetik meg ingyen; dij nélkül nem fárad -hat sem a gazda, sem a cseléd kedvéért. Hanem igenis felszólalhatunk a tulkapott zsarolás ellen, melylyel azokat a t nulatlan, néha együgyű és teljesen gyanútalan cselédeket, különösen szolgálókat szokták az életrevaló munkára vállalkozó közvetítő A. A szépirodalmi biráiatok korunkban. (Folytatás.) Aigaer Lajos köpy vkereskedő kiadványában megjelent: .Dalos Liget" ujabb költemények, irta: H a j g a t ó Sándor. Szerző nevo már eléggé ismert, semhogy müveit hosszasabban ism-rlet-níiuk kellene. A most megjelent .Dalos Ligete már negyedik e nemű kötet, mely tőle napvilágot lát. Tárczánkban mutatványt hozunk belőle. Kár, hogy a tecbni kai kiállítás tekintetében az ily müveknél szokásos díszt nélkuIöYt. — Ajánljuk olvasóink figyelmébe. (VsBmegyei Lapok) „D a l o • Liget" czímii költr-mónyfüzér jeleut meg Haj g a tó Sándortól, kinek nevével ónálló köteten íb nem most találkozunk először. Első gyűjteménye nem keltalt nagyobb ügyeimet, de sok gáncsolisra sem szolgáltatóit alkalmat a kri\'ikának. As egészséges vi-lágaézlet s némi melegség és forma csín védpi iwul szolgáltak — a lesújtó támadás ellen. Ezek a ta\'ajdonBagok mostani kötetében is föltalálhatók, ujabb -öltői eróoyek azonban nem járulta, eriékének gyarapításához. Erősebb benyomást nem tesz ránk a gyűjtemény, pgy-két darabját azonban élvezettel lebet végigolvasni. Ára??? SB (Koszorú, P. T. lapja.) .D a 1 o s Liget" ujabb költe menyek, irta: Hajgató Sándor Budapest, Aigner Ljos bizománya 1884. Szerzőnek lapunkba <• aló közelebbi viszonya fölment minket attól a külöüben kelletne", kötelességtől, hogy ujabb gyűjteményét, mely immár a negyedik, hosszabban ajánlgassuk. E hely r-tt u álunk gazdag tartalma-a, mely a benne található erkölcsi irányú és igazán tanulswgrB tan költemények, s magyaros zaraatu gyermekversek miatt Ís igen megérdemli a tanügybarátok meleg pártolását. ITajgatónak lapunkban többször megjelent gyermekversei mindig nagy tetszésben részesültek, a most -közre bocsátott füzet ie sok élvezetei Ígér. Kiál itására sem mondhatunk keve ¦ebbe), minthogy szerfelett díszes. Ára egy fft. (Kisdedovók és Gyerroekker-téstnők Upja.) „D alos Liget" — a czime egy tiszta k áliitásu költemény füzetnek, melyet II a j g a t Ó Sándor írt és Aigner Lajos bizományiban kiadóit. A költemények haza, Bzerelem, bor, élet és egyébb lárgyg\\al foglalkoznak, nemes érz^ménynyel, elég ügyes költői mezben. ^ (Veszprém.) .D alos Liget* ciím alatt H t j g a t d Sándortól ujabb költemények jelentik meg Bpeaten, Aigner Lajos bizományában. A gyűjteményben itt-ott meleg érzelem kifejezésére akadunk, a melylyel azonban nem párosul sem mű í\'lés, sem a forma iránti helyes érzék. (Pesti Hírlap) H a j g a t ő Sándor, városunk de rék BzülÖtte, sajtó alá rendez\'e ujabb ^költeményeit, A 10—11 nyomott ívre férjedé\' mú Aigner Lajos bpeati könyvkiadónál fog megjelenni 1884. évi^ÍDttár hó-ban: 8 Hajgató \'Sándor—költeményeinek IV. kötetét fogj* képezni. A dúzea kötetnek Ara 1 frt. Megrendelhess szerzőnél vs-»y pedig a .Zalai Közlöny* azerkesz-ti\'ségénél. Legmelegebben ajánljuk a tehetséges kfihőt a közönség síives pártfogásába. (Keszthely.) „D alos Liget." Ujbb f>l-teméeyek. Irta H » j g a t ó Sándor. A teht«ége* költő verseinek negyedik kötete ez, mely diazes kiadásban, Aigner Lujos bizományában legközelebb * ajtÓt elhagyta. — Felhívjuk reá olvasóközönségünk becses figyelmét. (Ztlnmegye.) „Dalos Ű i gie t." H a } g a t ó Sándor !!.-khnÍ7sji íioinj. kí már több izben lépett oyilvatíósság elé irodalmi termékeivel s mindenkor ú>y a\' sajtó, mint a közönség részéről kedvező elismeréssel fogadtatott; legújabban a fenti ofra alalt egy igen csinos kiál i áau verses-füzetet adott ki. Költeményei igazi tehetségre vallanak. Van benuök h&t»gu lat, melegség a itt-ott ^gy jó gondolat. Igaz ugyan, hogy kevés u] a m->r.ó, de a mi nóm is uj költeményeiben, elég kedvesen van megismételve. L^g\'öbbet érnek lyrai költeményei, ea-ik közt -\'sereimi dalai. Hazafias költeményei nem elég lángolók, nem oly magas rep\'Unk, hogy Ifik-süléire gyújtanák az olvasó. Gin«re-képaí meglehessek. Egy szó, mint száz ! sok jó dolog van a vaskos füzetben s hisszük, hogy kedves olvasmányul szolgál as olvasó s irodalompártoló közönségnek. (Pécai Figyelő.) „D alos Liget* ozim alatt magjelent fipesten Aíngner Lajos bizo-I Hiányában H a j g a t ó Sándor. Ujabb költeményei. Tartalmaz a hazáról, szerelemről, borról, életről válogatott szép költeményeket, vannak benne továbbá tan-költemények, vegyesek és gyermekversek. A csinosan kiállitott füzet 11 íve\', foglal magában a kapható a fenemiitett könyvárusnál és a szerzőnél N -Kanizsán. AlknlmiUg mutatványokat foguuk belőle kÖKÖl l:Í. (Sopron.) „Dalos Liget." Költemények. Irta: fis j g s tó S á n d\'o. r. „Dalos Liget" csimet visel az a meglehetős vaskon kötet, melyben Hajgotó Sándor köl-teméuyeit -jsszestedte. A szerző nevével gyakrabban volt alkalmuak lalatkozhatoi még pedig egykor miskor figyelmet érdemlőbb költeményes aUtt is. Hajgató szintén beleesett I egyes irók rendes hibájában, hogy mi-jdőo kötetét összeszedte, inkább nézett a \'mennyiség, mint a raÍQŐsé/.re. az ai egy-\'pár gyémánt kedveért össze halmozott jegy csomó kavicsol. A kötetet végig olvasva, úgy lesz-sxük azt le, mint egy igérelet, melynek \| beváltását a jövőtől várjuk, mikor tehet sége, á\'menve a „Slarm und Draog* korszakán, teljesen élvezhető termékeket fog nyújtani: Most raé^ küzd a forma érzékkel a rímekkel, lábakkal örökös csatát folytat.de valódi tehetsége minden költeményében nyilwánul. (Azert a szigorú kritika ne rettentse vissza, de bátorítsa a további munkásságra, hogy második, kötelében már a költészetének most még csak nyíló bimbót ékes virágokká fejiíd-jenek. Legtöbb tehetsége van határozottan a szerelmi dalokra, különösen ha ezeketa népdal alakjában tartja. Mntat-ványul e népdalok közül egy ig-n csino sat ime_átveszüok: Szabad vagyok, mint a madár; A lelkem is tudja, hol jár?! Csapodár lett, mint a lepke, Gondját, búját, elfeledte. Mit bánom én bárhova száll, Egéss világ előttem áll, Csak a csalfát ne találja ; Cjalfasága szivem átka! (.Függetlenség.") „Dalos Liget." Ujabb költemények. Irta: H a j g a t ó Sándor (Bpeat, Atgner Lijoa biz.) Formailag csi-nosésmély érzéssel írott dalok váltakoznak e köte\'beo olyanokkal, a melyekről csak a rosx rím u\'án sejthetjük, hogy -voltaképen költemények akarnak lenui. Az elŐbbeniekbŐl álljon itt mutatóul e versszak: ¦ Halovány, Szelíd rózsa kedvesem, Mosolyát, Jaj be npgyon szeretem, HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. AUGUSZTUS 31-én. 1884. intézetek, nevezetesen pedig azoknak egy-egy vérszopó .hivatalnok"-a (?) megrövidíteni! Nagyobb városokban (pl. Budapesten) a közvetítő intézetek elé is tarifák vannak téve, melyeket az illetékes városi hatóság állapított meg, mint kötelező erejüeket s épségben tartásukra fel is ügyeltet közegeivel, hogy a kihágást, esetleg szemet szúró gyakori visszaéléseket a közvetítés jogának felfüggesztésevagy elvételével büntesse. — Ámde nem így van a provinciális városokban, mert itt jóformán az illetékes hatóság is szemet huny arra, hogy cselédszerző .intézet* is létezik a városban hatósági organizáció nélkül. A rendőrkapitány] hivatal tudomással bir róla, mert hát tudja, hogy ezen a csatornán át jutnak egyes cselédek szolgálathoz: de mivel nincs kötelességévé téve, hogy - ez intézet működését ellenőrizze, jó\'pontból is viszszatetszést szántából bizony nem szaporítja ma mert sötét árnyékoldalnk van már úgyis roppantul megsokasodott!zeteiknek. Különösen pedig igen sok teendőit, holmi efféle privát intézc-jszó fér az u. n. .helyszerzó asszo-tek ügyével. Inyok* botrányos specnlátióihoz. És éppen itt a dolog bibéje. \| Ez intézetek tulajdonosai, hatósági felügyelet hiányában, tetszés szerinti \| árt szabnak a cselédekre, ha őket! elszerezni akarják. A többször -helyet- a cserélő, u. n. változó és cselédektől kétszer annyit szednek munkabér fejében, mint másoktól raní, és egyenesen a helyszerzó intézetnek tart, kérve jobb helyet. Itt azntán fölvilágosítják, hogy hát nem ért meg a .lelkem" a városi élethez, tudni kell bánni a gazda-val, tűrni kell mindenütt, meri még rosszabb helyek is vannak stb.; szóval .fizess* ismét s kapsz más helyet! Ezt a csavart azntán szorítják mindaddig, míg a falusi leány .kitanult* városi cseléddé nem válik, a mikor azntán nem igen engedi már magát befonni, hanem csakis a .rendes dijat fizeti le. Ilyen szép irányú helyszerzó intézeteink vannak nekünk a vidéki városokban 1 A helyett, hogy olcsóért végeznék a közvetítést, melyczél-ból tulajdtnképen keletkeztek ís, zsarolók lesznek és kiszívják a szegény cselédek vérét, mint a pióczákl Senki sem gondol üzelmcikkel, pedig elmondottakon kívül moralisszem- kelteuek, inté- Dr. ETHIKUS. azok, hogy mégis helyhez juthassanak kénytelenek lefizetni az önkényü-leg kivetett összeget, mert ha pa nászra megy az intézet tulajdonosa, ugy is megveszik rajtuk. Ha egy Jegyzőkönyv - soproni kereskedelmi és iparkama hónaposir^no\'f ^S84. évi június 2G-án tar-l \\toti rendes és június 21-én tartóit rendkívüli közös iUéséröl. (Folyt, és vege.) VI. Jágócsi Péteffy Zt Ián po-sneyi m. kir. iparfelügyelő ur, hosszabb biadvány-han azon kérelemmel fordul a kamatához - 0^ -- « : szíveskedjék «. soproni hásüskola kapóin két kísérlet után nem jut helyhez a éietbeléptetendő kosárfon óta o műhely „á-1 cseléd, újból kezdik a szipolyozást, a mára 100 f dij beszedését, vagy holmi .pótlék* j czim alatt zsarolnak ki utólagosan még néhány hatost a cselédtől. —j %1) hogy a 82üks_0_. A tapasztalatlan falusi leánykákat! bőven rendelkezésre áll, a mennyiben az meg éppen csúfosan .bekefélik* ; fő-\' W1* W mintaszerű tüzteleppel bir, a íeg ha először szegődnek el és elö-]** V™"* mindegyik n,m. ¦ , , -i i f x t , l termeltetik: szor játnak körmeik kozé. Ígérnek j 2) hogy az egyszerűbb kosarakban az »édes gyermekem"-nek pompás Sopron és kornyékén a nagy terjedelmű helyet, jó bért, JÓSZÍVŰ gazdát, ki, t-\'.1 iimö\'eakivíttlre folytán hiány mtitat- ugy bánik a cseléddel, minta tojás-\' k"zik \'dtl,g: .\' sal.s mi tartania-? oda szegődtetik1 . .3)^\'hT\\í ¦ i ° mueiesehb Koaarnemuelcnek, na a közel valami hárpiához, valami pedáns es Bécset figyelem nélkül i. Ji.gyjnk, ... zsörtölődő Cselédtartó gazdához, ki- \| gaban Sopronban és hazánkban ailaudó tói a tapasztalatlan, tehát még ér-: piacz nyit. ?11, g zékeny lelkű és a városi cselédélet! 4) hogy a .oproni a.ólo- é< ftildmi-ravaszságai és fogásaival még meg1 T"15\' "fP™.".1? egyr&.e, b. «.n ipar- , , _°, .....f ,°, ágat elssjantjs, ugy annak leien át loly- nem ismerkedett falusi kis liba né-!loo alUlldo foglalkozást és keresetet hány hét múlva kénytelen megug-1 nyújt * r"nyi segélyt engedélyezni Ezen kérelmét következő okokkal ámogatj •ges nyers anyag Kinyílik Piros ajka, mínt a tavasz bimbaja, i S mézet nyújt, Égi tcézet csókjainak ba\'zsama. A másik kategóriára következtetést vonhat az olvasó eme sorokból: Feléd a rút kígyó közelgett, Hogy megrabolja üdvemet, Felhőre vált hű lelkem ekkor Es a boszu villáma lett. Ez undok faj tovább Bikamlott. S téged talált a bús harag, (brrr.) (Pesti Napló ) „D a 1 0 s Liget" czim alatt ujabb költemények jelentek meg H a j-g a t ó Sándortól. A költemények több részre vannak osztva: Haza, szerelem, élet, gyermekversek stb. A szerző szerencsésen kezeli a népdsl formát, s mi né\' jobban ragaszkodik ebhez, úgy külső formában, mint gondolatmenetben, kifejezésekben, annál sikerültebb az illető költemény. Haznfias költeményeiből hiányzik az erő, csak olyan magyaros búson-gásból áll, de ezek legalább az őszinteség benyomását teszik. Ritmus érzéke sok van, s a poétikus kepékkel (bár ezek ritkán ujak nála) ügysen bánik. Ára? (Budapesti Hírlap.) * „Dalos Liget" czimü költemény füzetet vettünk; szerzője H a j-g a t ó C-ándor. A csinos kiállítású füzet 1G3 lapon a basáról, szerelemről, borról, életről hoz sikerült dalokat; vannak benne továbbá tan- és vegyes költemények. E füzet szerzőnek már negyedik költemény-füzére. (Hazánk.) Hajgató Sándortól ,D a I c i Liget" czímen egy kötet ujabb költemény jelent meg, mely as előnyösei ismert költőnk kiadott költeményeinek negyedik kötetét képozi. — E kötet ha Zffias és kiválóan sikerült tanköltemé uyekeo kivin hangnlatteljes szereim.- és bordalokat tartalmaz* A mtí Aigner Li-josnál jelent meg Budapesten, csinos kiállítással. Ara 1 frt. (Papai Lapok.) * .Dalon Liget" czim alatt Hajgató Sándor jóbirU néptanító ujabb költeményeit adu ki. F.\'hibája, hogy sok miudeut megénekel, a mi bizony nem érdemli meg a költői inspra-ciót, annál kevésbé azt, hogy kötetbe hozza nyilvánosságra. — Tagad batlan tehetsége legjobban érvényesül hazafias és kevésbé nagyszabású verseiben. Ilyen a .Tavaszkor* és a .Dalok* ciklus melyekben a könnyedség eredetiséggel párosul. .A vész után" ctimü pedig igaz hangulatával megkap. — Nem tudjuk eléggé ismételni, hogy keves-ibbet as írásból — és többet az igazi dalból. (Budapest ) * Ha j g a t ó Sándor ujabb költeményei „D a I 0 s Liget" czim alatt megjelentik. A csinoi kiállítású könyv 164 lapra terjed s 109 költeményt tar taimaz. Az eddigi három kötetből elté-rAleg felosztotta: Haza, Szerelem, Bor, Élet, .Tanköltemények" és .Gyermek versek* sorozatába. Minket ezu\'tal az „Tanköliemények" és ,Gyermekvérsekrf alattiak érdekelnek. Amazok szavalásra, emezjk a gyermekek általi betanulásra igen alkalmasak és czéíszirüe\'i használhatók, miért is a tanítók s a tanügyb • rátok méltó őgyejméb\') melegen ajánljuk. Altaiábau véve üdvözöljük a kiváló te betaégü sezrzőt ujabb költeményeinek megjelenése alkalmából ! (Zalai Tanügy.) (Folyt köv.) 174. A kamara teljes mérvben elismeri ipari felügyelő ar nemes törekvését. Mimán azonban a költségjegyzékben iskolai czé\'okra előirányzott összeg már kí van merítve ; a soproni báziiekola pedig ez évben úgyis már magasabb segély-dijat élvez; továbbá a jelenlevő háziipar-egyesúleii elnök Lenek Gyala ur nyilatkozata szerint, sürgősebb szükséglet je laoleg fenn i»m forog: ipari felügyelő ur kérelme nem teljesíthető, roirŐl értesítendő leszeu, ^_~x VII. f \\ Jágócsi Péterfl* Zoltán pozsonyi kir. ipari felügyelő ur tovább t azon kérelemmel fordul a kamaráhor, járulna 100 frtWé\'ydijjel egy Va- és Zalame-gyéb-n «,Ík^lmázandó szÖvé szeli vándortanító kiképzéséhez. Ezeo tanítónak féléven keresztül a kézsmárki szövészeti tanfolyamot! kelieoe hallgatnia, azután p-dig működésé\', nevezeti m-gyeiben megkezdem. Az öístes költségek 2ó0 írtra rúgnak, melyskbői li»0 irtot a m. kormány hr.jlandó fedezni, ki azon kívül bizonyos szamu szövőszéket ís rendelkezésre bocsát. Ezen állasra alkalmat egyéniség is találkozott már Kovács Antal eőrí szt.-péterí takács személyében. 175. A kamara tekintettel azon nagy kiterjedésbe, melylyel a szövészet, különösen mint háziipar, Vas- és Zalamegyé ben bir ¦ azon tagadhatatlan haszonra mely; a szövőszékek javításábőLa a sió vészeli ügyesség tökéletesbitéséből azon vidékekre okvetlen báramlaoi fog: a kért 100 frtnyi sugélydijat engedélyezi, miről ipari felügyelő ur beadváuys e\'in-lézeVül, ériesilendó leszen. VIII. Sopr-in sz. kir. város termény kére kedői hosszabb beadványban azon kérelemmel fordullak a m. kir. pénzügymi-nísteriumhi\'z : mél ózhatnék mielőbb a jövedelmi adó k i v elégénél nzokásossá vált 8 felette sérelmes eljárás orvoslását esz kőzöln\'1, s ezi-n folyamodváuy másolatát szives pártolás végeit megküld\'.ék a kamarának is. 176- Miután Heller M>oó kamara tag ur. egyike a kérvény aláíróinak, ki jelen\'é, hogy »z abban felhozott sérelmek a legközelebb lefolyt adótárgy álatoknál már orvosultattak : a \'kamara ezen kérvényt egyszerűen tudomásul veszi, A napir- nd ekkép ki levén meritve még kov-ttkezó utólag beérkezett tárgyak kerültek tárgyalás ala : A m. foldmivoteV, ipar- és kereské (Ic\'emimyi minisztérium 1884 évi június hó 19-én 20.173 szám alatt kelt leirata, melynek kapcsán mielőbbi véleményes jeleutéatélel végett lekUldó R-tjtő Sándor iparfeliigyelönek a gyapjupiacz rendezésére vonatkozó emlékiratát. Az emlékirat azon tényezőkkel foglalkozik, melyek a gyapjú értékcsokke iirínél s a gyapjupiacz banyatlásátokozzák b azokat következőkben találja. 1) A, uj világosii kiterjedtgyapju-term élésében. Enek, miután a tömeges termelés kizárja a gondos termelést, általánosságban a nyájak nemesbítése, ki sebb termelőinknél pedig, kiknek gyapja vegyesen kerül piaezra, egyenlő, oemeg juhíajok beszerzésé által volna eleje ve he lő 2) A gyapjú kezelésében. Ez ugy anis jelenleg, miutáu a kereskedelemben mosási vesztestég cziméo bizonyO\|s, ön kényüleg megállapított szásalék/jevooás ba hozatik. főkép oda törekszik, hogy si eladásra szá.it gyapjúnak .niuéi nagyobb súlya legyen. Ez a gyspjuhasználhaló-sága rovására történik b az árt lenyomja. Azért oda kellene törekedni, hogy c»k tiszte gyapjú adassék s vétessék minélfogva a mesterséges súly szaporítást raeg-állap: ő valamnly módozatok kellene kitalálni. 3) A közvetítők eljárásában. Ezek l. i.a roszhiiü vidékek gyapjúját, jó hir-beni állomásokról hozzák forgalomba, vigy a roszabb fajú gyapjút ugy elegyítik a j.;bbf»jtu közé, hogy utóbbi a zsákok külsejére előbbi belsejébe kerül, ez által a külföld vevőit megkárosítva s elidegenítve. Ezen eljáráson Íb csak ugy Volua Beg\'thetó, ha a zsákok tiszta gyapjú-tartalmának megállapítása lehetővé tétetnék b a tőzsde áruüzleti szokásai e szerint módosíttatnának. 4) A vásárlás nehézkességében, mely vásáraink banyatliaát okozza! Mert már azon körülmény, hogy k látszólag egyenlően finom s egyenlően tiszta gyapjufajoknak külőo fele mosási vesztesége vhd ; méginkább pedig azon kő rülmény, hogy a vevő a piaezon lévő gyapjú mennyiségórél, tisztaságáról s áráról csak valamenyi áruraktár átvizsgálása után s több közbejáró igénybevétele mellett szerezhet magának áttekinthető képe-, megnehezíti a külföldi vevőre nézve a vételt. Mindezen bajokon segíthető volna egy , a franczia minta ntán szervezett .gyapjú suly határozó hivatal* felállítása által, mely a tőzsde felügyelete alatt állana és kismérvű próbákból a 17J0 vitet tartalmazó gyapjú súlyát meghatározná. Ehez képest volnának aaután az ára-üzleti szokások is mödosi.tandók segyap-juUzlet a ok kerelében szabályozandó. ]77. A kamara nagyjában magáévá teszi a szerzőnek tárgyalás als-."iévő emlékiratában kifejteit nézeleit s indítva nysít. a mi magát az 1. s 2-ik pontot illeti, Ugy a kamara évi jelentései élénk tanúságot tehetnek arról, mennyire elfogadta a juhnyájak nemesilésének ssük-ágeaségét nagy sajnálatára azonban mi ösBzekü\'.te\'ésben sem kW a termelőkkel s inkább a gazdasági egyesületek volnának ak hivatva arra, hogy es irányban a kezdejményezó lépéseket megtegyék. A 3. s 4 ík pon. közismeret ü hiányokkal r visszaélésekkel foglalkozik s bár as in ditványozott lépésekből, gyapjúnk igen agy rész-* nem is kerülvén a tőzsdére: azok teljes orvosása nem is remélhető, mégis elvárható, hogy befolyásuk alatt a külföld megrendített bizalma meg fog szilárdulni; a miért Is. ajánlandó, hogy s budapesti áru és értéktőzsde különös ha tározatainak XVIII. fejezetébe felvétessenek, mely értelemben a m. minisztérium fennhivatkozotl leirata elintézendő leszen. * . \'t A m. kir. földmtvelés , ipar- ¦ kereskedelemügyi minisztérium f. é június ho 17-éu 25,419 szám, alatt kelt leirata, melylyel a kamara íelhivatik, hogy az uj iparlörvény 175 § ának meg felelőleg, a kamara területén lévő összes törvényhatóságok területén működő ipar tanácsok megalakítása végett, legkésőbb f. é. augusztus hó végéig tartandó egyik közös ülésben, válassszoo minden törvény hatósági ípartanácsba két-ket tal urat, a kereskedelmi osztály számáré, általános szavazattöbbséggel megválasztott alelnöknek nyilvánítja. Az elnök : MÜLLER PAIJLIN. Atitkár: SCHINDLER FERENGZ. \' i f © (kereskedőt) kik az iparlauácsnak rendes tagjai legyenek éa ezenkívül minden ipartanácsba két póttagot. 178. A kamara elhatározza, hogy ezen felette fontos tisztre kiválóan alksl mas iparosok megnevezése végett a kamarai kültagokhoz fordul s abeérkezendő indítványok alapján egy kétúbbi ülésben foganatosítja a választást. j- A m. földmivelés ¦, ipar- és kereskedelemügyi ministerium f. é. június hó 19-én, 26,394 szám alatt kelt leirata, mely következőleg szól: .A es. és kir. külügy ministerium az Összes osztrák magyar konzulátusokhoz agy a .közgazdasági értesi<ő" 2;"» számé* ban magyar fordításban közölt körrendeletet intézett, a külföldi czég-ik hitelképessége iránt hozzájuk intézett megkeresések elintézését illetőleg. Midőn\'ezen körrendeletre az iparkamara figyelmét felbirom, egyszersmind a következőket hozom tudom\'sra: Kívánatos, hogy a oelh mi keres* kedők megk-resŐ leveleiket a k"reske delmi \'eslüUlük közvetítésével juttassák az illető konzulátushoz, mi mellett azonban nem szükséges, hogy a kereskedelmi kamarák ezen hozzájuk érkezett beadványokat külön levél kíséretében küldjék el az illető konzulátushoz, hanem elégséges, ba a kereskedőim; kamarák által egyszerűen láttamoztatnak. Továbbá czélszerü, különösen ba tengerentúli konzulátushoz intéztetik kérdés, hogy az illető levél másodlata a legközelebbi pósa alkalmatossággal után küldessék, miután tengerentúli helyekre czimzeli levelek gyakran veszendőbe mennek. Végül felhivom a kamarát, hogy sz érdekelt köröket arra is figyelmezlease, miszerint leveleikhez a feleletért járó póstavíteidijat esetleg egyeuér.ékü levél jegyekben mellékeljék." 179. Miheztartás és közhirrélétel végett ktadattk az irodának. , Schindler Ferencz titkár és Wetzer András segéd titkár ursk megingatott egészségük helyreállitáBa végett hat-hat heÜBzabadságot kérnek. 180. 181. Mindkét urnák hal-hat heti szabadságidő engedélyeztetik. Evvel az ülés bezáratott. A király őfelségének asü le\'és napján ünepélyes hálaadó istentisstelet mini datott a ferencziek templomában. A misét a quardian hon nem léte miatt Dolmányos áldozár végezte fényes segédlettel..Az ünnepélyen megjelentek a városi hatóság, a kir. törvényszék-, járásbíróság-, a helyben állomásozó közös és honvéd zászlóaljak tisztikara, összes tantestületek s nagyszáma közönség. A chorus állal előadott miee Ilock tanár szerzeménye volt. Az énekkarban közreműködtek. Kaán Irma kisasszony, Rózsavölgyi Antal, Vencel Rezső éaWeber Antal urak. A Kaán kisasszony által igen szépen, óue-kelt .Beoedictus\'1 és a Weber ur által előadott. .Ave Mária* köztetszésban részesült. Hock ur göoyÖrü compozitiojáról csak legnagyobb elismeréssel szólhatnak : — méltó volt az ünnepély nemzeti jeleu • tőségé hej^ — Szení-Istrán napját nem mindenütt ünnepelték meg kellő nemzeti kegyelettel, így többek között szemtanú értesít bennünket arról, hogy Szent-Jakab és Gilambok községekben az ottani református lakosság igyátalán nem ünnepeit, hanem szolgai munkákkal toglalkozult. Csudáljuk. Azt tudoíok kellene, hogy ez párost \| nem felekezeti, h»cem nemzett ünnep Az elnök: Müiler Paulin. A titkár: Schiudler Ferencz, Jegyzőkönyv, a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1884. június hó 27 én tartott rendkívüli közös Üléiérő.. Jelenlevők. Czeke Ágoston, Friedrich Lijos, Gaílau-ner Antal, Groaz József, Lenek Emil, Lmck Gyula, Meller Maoó, Ottopál Alajos, Pfeifl%r Bódog, Ritter Vilmos, Kuss Nep. Jánoa, és Zetll Károly urak ; mégis a kamarai titkár Scheidler Ferencz. Az ülés kezdete d. u. 5 órakor. Elnök ur megnyílván az ülést, elő terjeszti: miszerint az ülés egyedüli tárgya a kereskedelmi osztályod! alelnöknek választása, mivégböl, rövid tanácskosás után a titkos szavazás vétetett alkalmasáéba. A szavazásban a jelenlevők valamennyien ié«zt vettek, melynek ered menye szerint Gallauner Aulai ar, rőfös és divatára kereskedőre 11. Russ Nep János ar, borkereskedőre pedig 2 szavatat ételt. melyei minden jó magyarnak ünnepelnie kell éa minden jó magyar meg is ünnepel. Éppen azért síin te hihete\'len előttünk hogy reformátusok, alegkurucabb magyarok között akadtak olyanok, kik felekez"-ti üoneppé degradálták. — Flllpovits JÓZS6f szabads. átlo-mánybeli honvéd-hadnagy a Nsgy-U.»-nízsán székelő 78 dik zalai honvéd-zá>z-lőaljban. (jelenleg az egész zászlóalj a morvavölgyi nagy hadgyakorlatokra utaso\'t.) a zágrábi kir. postaigazgatósághoz fogalmazóvá neveztetett ki, — A zalauiegjei tantestület — mint lapunkban már előre jelezve volt, — aug. 27. tsrtá meg közgyütését Keszthelyen. — 26-án délalán G órakor volt az elóértnkezlet, mely a körülményekhez képest elég csendesen folyt le. Legélénkebb vitára adolt okot azon indítvány, kogy az országos tanítói gyűlésbe küldendő képviselők 10— 10 tag ajánlása folytán jelöltessenek kí,— mint ahogy a fennálló gyakorlat szerint ez minden választásnál történni szokott. Eten indítvány helyett as jutott érvényre, hogy a választás ejtessék meg minden kaodídacziő nélkül; szavazzon mindenki arra, akire akar. Es biz égy kissé furcsa színben tüntette fel az elő-értekczlet többségének az alkotmányos formák iránti érzékét. Ez a határokat ellenkezik a mindenütt fennálló józan gyakorlatiassággal. Miként ís képzelhető az, hogy választás történhessék jelöltek? nélkül Mert hiszen ahhot hogy a választók akarata érvényesülhessen, szükséges tudni: vájjon %, akit akarnak, elfogadja-e, elfogadhatja-e megválasztatása esetén a képviselői tisztet? A tisztség ugyan oly megtisztelő, hogy azt mindenki örömmel fogadhatja; de nem tudható csak úgy vaktában, hogy egyiknek másiknakkörülmóuyeí-ben, viszonyaiban nem fekszík-e alapos ok az elfogadás lehetetlenségére! így azután megeshetik, hogy mikor az illetőt megválasztják, kénytelen kijelenteni, hogy erre a megtisztelő bizalomra nem számítván utólagosan köszöni meg azt, de el nem fogadhatja, mert körülményei az országos tanítói gyűlés idején más és mulssslhalatlan kötelesség teljesítésére-utalják. Tessék újra választani 1 — A ajánlás folytán történő választásnál ez nem eshetik meg, mert ott az ajánlók az általuk ajánlottat as elfog* dás iránt megkérdezik. Hogy a zalamegyei általános tantestület más és teljesen excentrikus módot követve járt el és hogy mégis boldogult, annak nem a helyesebb mód az oka, hanem az a véletlen, hogy a legtöbb szavazatot nyert két egyén a képviselői küldetést elfogadhatta és el is fogadta. Ezzel kap* LsoU\'.ban — habár a választás csak a közgyűlés folytában, tehát másnap ejte-te t meg — közzé tehetjük, hogy legtöbb szavazatai nyert B á ? f i Alajos azután jóval kevesebbet Udvardy lgnácz. Ezek ketten nyertek szavazattöbbséget se szerint az országos tanítói gyulóien ők fogják megyei tantestületünket képviselni. Szavai ak még II a j g a t ó Sándorra 23-an ésSzalay Sándorra 21 en, továbbá Jeney Gasstáv is ka pott néhány szavazatot. — 24-én reggel 8 Órakor kezdődött a rendes ülés, melyen a kimerítő elnöki jelentés ada-igen szép szinbsn tüntettek fel egyes járási körök muukásságát Udvardy lgnácz boldogult Krób 182. Elnök ur tehát Gallennér Au-lpil fölött tartott eolék-b^tSdámeghatti HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 31 én 1884. volt. —Gr. Festetich Benő m. tanfelügyelő a csak nemrég szervezett tanszermúzeum bizottsága óévében tett annak működési ről pontos részletes jelentést; • egyúttal indiíványozt, miszerint a z.egerxxegij.kÖr bízassák meg egy tanszermuxeumi ter vesét készítésével. Elfogadtatott. N o-vakMibily a „Népiskola és köz-egéaxségügy cimü dolgozatával nem sok hatást keltett.— Hoffmann Mór A tullerheltalésröl és eonek valódi én képzelt okairól" olvasott fel értekeié.-mely a fontos kérdéssel sokoldalú olvn go\'tflágról tanúskodó részletességgel fog lalkozik. Ehhez Samu csáktornyai kóp-KŐintézeti igazgató, igen talpra esett ós gyakorlatias megjegyzéseket fűzött. — A pénztári jelentés sxerint a megyei tan testület pénztérában 91 frt 80\'/» krra tényleges vagyon van. — Az apróbb ditványok közöl különösen kiemelendő az,mely az országos tanitói árvaház ügyé re vonatkozik » mely azt óhajtja, hogy a zalamegyei tantestület 3000 forinttal egy árva részére ott alapítványt tegyen le s ez iráut iuditsa meg a gyűjtést. Az indítványt Csathó Alajos tette, s annai keresztülvitelével Ő bízatott meg, még két tag aegédkezéae mellett. — Egy másik szép indítvány B i r ó t ó I eredéit, ki boldo gult tanfelügyelőnk részére leendő emlékkő felállítása iránt óhajt gyűjtést. — Lelkesülten fogadtatott. — Az ülés d. u 1 órakor ért véget éa banquetle követte a Nieazoerféle szállóban; mely azonban nem valami nagy kedélyességgel folyt, — A kisasszony napi Ünnep alkalmival f. hŐ szept. 8-án az ez évi utolsó kéjvonat indul mérsékelt meoet-árak mellett Kanizsáról Bécibe, továbbá Fiume, Trieszt és Velencze felé. A 14 napig érvényes menettérti -jegyek ára Kanizsáról Bécsbe 2. oszt. 10.10 kr. 3. oszt. Ü.80 kr. Kanizsáról Fiume v, Triesztbe 2. oszt. 14.40 kr 3. oszt. 10.30 Kanizsáról Trieszt s Velencze 2. o«t, 26.40 kr. 3. oszt. 18 80 kr. Indulás N. Kanizsáról: Bécsbe sept. 6-án 11 óra 40 pereskor este Fiume, Trietft éa Ve lencze szept. 7. 5 Óra 20 perczkor reg gel. A Fiume Triest v. Veleoczébe uta záskor a világhírű villanynytl világi to\'-t Adelsbergi barlang is megtekinthető Minden bővebbi a falragaszon olvas ható és a lap kiadóhivatalában levő programokba-.. SckroekI G., I. bécsi utazási irodájt I. Kolowratring 9 — KoSSUth LajOS uagy hazánkfia , névünnepét Sümeghen is megülték igen szép <ia diazt?s körben, mely alkalommal a következő tartalmú távirat küldetett az ünnepelthez: „Kossuth LtjoB, legnagyobb hazafi; Turin. Nagybecsű név apja alkalmából milliók érr.elméhez üdvki váuatait cratolja: aBŰmegiJIövöldébenegy begyült társsaság. — Eljegyzés, Oltay Quidó fó\'d-birtokoB jegyet váltott Csesznák László kir. tanácsos kedves és- széplelkü leányával, Stefániával, Keszthelyen. — B.-fÜreden íamet erős mozgalom indult meg a leendő ^Regatta verseny" érdekében. A Balaton-egylet mindent elkövet, hogy a versenyek ezúttal jól sike rüljenek. A fürdővendégek száma külön ben B.-füréden már oly csekély hogy.Csupán még a villákban vannak néhányan azok is szüretre, illetőleg BZŐló curára ma radnak. — A balatoni gőzhajó B.-füred és Siófok között rendszeresen közlekedik még folyó évi szeptember hó 15-ig, m azután Ís egy hóig, de határozatlan időben. Saison-jegyek Balaton Füredre. A Balaton- egyesüiel Igazgatósága folyamodott a közlekedésügyi miniszterhez, hogy a Déli-vasuttarsulat igazgatósága által a B.-Füredre kiadott 45 napra szóló saiaon-jegyek érvényességének a saison végéig való kiterjesztését kieszközölje. A közlekedésügyi miniszter értesíté a Balaton-egyesületet, hogy báras idén már nem vihető kérésziül a jegyek érvényességének a kórt időre való kiterjesztése, de felhívására a nevezett vasúti igazgatóság késznek nyilatkozott a Balatoo-Fü-redre szóló saisonjegyek érvényességét a jövő évben az egész saison tartamára kiterjeszteni, a mostani Baisonra nézve ppdíg az érvényességi tartam meghosszabbítását az egyes kérelmezők által hozzá beküldendő saison jegyekre vezetendő hivatalos jegyzés altul fogja eszkö-zSlni. — Kirándulás Badacsonyba. Az idén már harmadszor rendezett a Bal»-loo-egylet titkársága B.-Füredről Badacsonyba, a Balaton legszebb vidékére kirándulást. As utolsó pénteken, 22-én volt. A gőzhajó Kév-FülÖpaél is megállapodott, hol tizen egyoo szállottak be, azután tovább ment s mint rendesen, most is fordulót lett a szigligeti öbölben. Badacsonyban a Hableánynál töltött kedélye ozsoüi után a társasig visszaindult, folytonos jó kedvvel. Vol: a hajón tombola\' és táncr, mint rendeaaa ily alkalmakkor. Füredre fél 12 órakor érkf zett a társaság. Dacára a kö-tönség elég nagy közönbösségének, az egy let titkári hivatala kilenc* nagyobb kiran-duláslrendezetl>yáron, leszimílva a kisebb szűke bbkörü gyalog kirándulások a, lés r ¦ pedig gőzhajón hetet, kocsin kettőt, mely \'utóbbi alkalommal szintén nagyszámú társaság vett részt. E myi közös kirándu lés még nem volt a Balatonpart különböző pontjai közt. — Szerdahelylne, Prlelle C őrnél la B. fűreden idözéae alkalmával kétaaei fellépett a b.-füredi színtársulat javára. Színre kerültek :a NóharczésSzík raÓBaPacBÍrt acz. darabok. Miod két darab alkalmával tIt ház volt, és legnagyobb részt a vidékből,még Veszprém bői is érkeztek bámulni a nemzeti színház kedveocs alakját. Hintán a szintár-Bulat úgyis meglehetős nagy deficittel nyögte át a füredi saison t, tehát igen jól esett neki Príelle jószívűsége. — Menyasszony szöktetés. A hév-vízi fürdő már oly elhagyatott állapotban van, hogy a még olt levő „muszáj* fürdők" legyeket fogdoznak unalmuk-ban, de a legu\'óhbí erős szél szegyeket is elhordta s igy most agyon unják magukat. Ezen egyhangú állapotot folyó hó 29 én reggel egy kis p ikánB história, mely most a kiaszámu köxö.tség éiénk beszédtárgyat képezi —- zökkentette ki sabloujábol. Ugyanis B. ifjú birtokos ur beleszeretett J. V. pusztakovácsi ktaass-sxonyba, megkérte, s odaígérték, eljegyeztettek. — A kisasszony egy na-gyobhmérvü meghűlés következtében annyira megsántul\', hogy aaját erejéből menni sem tudott s a hévvisi fürdőre jőve, itt már cél hÓ óta kocsin tologatják a fürdóházba és viasza. A vőlegény eltekintve a megsántulástól, rendi thet-len maradt szerelme tárgyához s mint hallatszik különösen annak vagyonához s oly anyira türelmetlen volt már,hogy maga ts Hévvizre ment lakni imádottjá-nak szomszédságába. Azt íb hallotta már, hogy nem adják oda a menyasz-ssonyt, ekkor cselhez folyamodott és a kisasszonyt, daczára annak, hogy két J,öregmama őrizte — megszöktette; — a mi annál könyebeo BÍkerült, mert a nő rendithetlenül szerette. F. hó 29-én reggel 5) Óra helyett már S-kor kéredzett a kisasszony a fürdőbe. A fürdóazolga e rzélra elhelyezte a toló kocsiba éa betolta a fürdőházhoz. A két öreg matróna mit Bem sejtve, a szobában marad. Midőn a fürdőháíhoz értek balra kanyarodás helyett, a hol a berendezett gép volt, a kisasszony jobbra fordulást parancsolt az alsó fürdő felé melyen keresztül tudvalevőleg egy bid kivezet a\' kocsiutra. I t tolatta magái végig a betrg menyasszony, hol már a kocsiúton készen állt B. ur vőlegény fogatja. A kisasszony kérte a furdószulg--.\'.: segítené fel a kocsira, ex feltette azután „hajts kocsis, ill a berek nád a kert!- eltűntek.Az öreg mamák pedig most jajveszékelve szidják önm> gukat jóhiszeműségükért, hogy mért nem Őrizték meg jobban a rájuk bízott kincset. — Mcmák és Ör^gmamák óvatosabbak legyetek 1 Csopakon f. hó 21-én kir. postahivatal lépett éleibe, mely összeköttetését a Veszprém — li.-Füred fürdő koxt közlekedő póstajáratok urján kapja, E poala-hivatal szolgálatot akart tenni a szőllú-begyi fürdővendégeknek, de ugy lálszik kiaaé elkésett I — A posta küldemények biztosítása érd-kéken a bécsi postaigazgatóság elrendelt, hogy as 50 frtnál nagyobb ér lékküldemények a uly a a legpontosabban megmérundö és a felvevő postatisztnek a feladási vevéuyt csak akkor szabad kí-szoigáltatui ha meggyőződött^ hogy az illető kü\'demény bittoa őrizet alatt van. Ahol 200 frtuál nagyobb pénzküldemények gyakrabban ada\'nak fel ilyen helyeken külön érlékirodtk rendeztetnek be, melyek az ilntéktelen egyének áltat meg nem közelíthetők. Ha p-dig a küldemény a 10,000 frtot meghaladja, bivatalfónők azon postahivatalt, hova a küldemény irányittatik, tartozik erről külön U értesíteni. KüC-ö. Nagy veszedelemben forgott kedden estefelé egyszámos tagbólálió pécai városi hivatalnok család, melynek gjai a Trtttye kör nyékére kirándultuk. A Schmiedegg gróf birtokát képező rnu iató ház gyönyörű udvarában zavartalan jŐ kedvben élvezték a szép időt é kilátást, midőn egyszerre borzasztó durranás, hegyrázkodás éa ágrecsagéé kíséretében a vendéglő tetejére és az udvaron axer-e a kirándulók köxé nagy, több kilogrammos kövek hullottak. Nugy volt a rémület, d ¦ senkinek sem történt semmi baja. A meg-ejieti vizsgalat kiderítette, hogy a kőeső vigyázat an robbantás következtében tör lent. A azomstéd hegyen ugyanis, körül-belől 400 lépis távolságra P.p József egy kőbányái müveket. Vjncse Ignácx bányamunkás végezi, ugy látszik, nagyobb erővel, mint óvatosággal. Egy töltény reggel nem robbanván fel, este még egyet tett mellé s ugy sütötte el, melynek fesziló ereje oly n»gy,hogy atziklatőmeget,melyet csak meglazítania kellett volna,nagy terii-etena légbe röpítette, sőt még a szomszéd hegy átellenes oldalára iselvitte s ott fentebb leirt jelened idézte elő. Szerencsére sem itt, sem a környéken emberben kár nein történt. Annál nagyobbá pusztítás a szőlőtőkékben, melyek a nagyobb kődarabokat felfogták, s az épületekbm. Úgy Schmiedegg gróf nyaralója, mint a vendéglő teteje nagy zuxódásokat szenvedő t, sőt több helyen betört; a valamivel fentebb fekvő lövölde kéménye pedig ssét-rombolódott. — Az eszéki vasúti szerencsétlenség emléke. Eszéken a lakosság márvány emléket emeltetett a huszonhat huszárnak, kik a vasúti híd leszakadása alkalmával a vízbe haltak. A mintegy hét méter maga* oszlop az nj vasútihidtól körülbelül kétaráz lépésnyire van. Az oszlopon német felírat olvasható. — A veszedelmes cxengetyQ. Különös baleset ért Székesfehérvárt egy bon védet, ki ámult héten a katonai czéilövés kalmával a golyófogó sáncz előtt ásót t földalatti helyiségben (mely caengetyü által van összekötv) a felálló helylyel), az egyes lövések eredményét a vezető tisztnek jelezte. Egy golyó a csengettyű drótját vetetfi csatornába fúródott s abban végig futva a csengettyűt találta,— mely a lövést mutató katonák védelmére szolgáló földalatti helyiséggel közlekedik A golyó a csengettyűből egy tallér nagy ságu részt letört s oly erővel hajtotta Huj-ber látván előszállási illetőségű honvéd nyakának, hogy a szegény ember gég anélkül, hogy a nyakon seb támabt volna, össsexuzodott. A szerencsétlen \' hon réd Összerogyott. A snlyosanaérültet bajtársai a városi kórházi) - szállították, hol dr.Major Ferenczós dr. Bierbauer alorvos ügyes légcsömetszést végeztek rrjta s most már a beteg minden veszélyen kívül áll. Beküldetett. A munkások s munkásnők nagy hibát követnek el, midőn figyelembe se veszik ez emésztési zavarok, s rendetlenségek első jelenségeit, májvese-, s aranyercs bajok stb.) mivel ha jókor használnák a Brand. E. gyógyszerész hires svájezi labdacsait, minden nagyobb bajnak elejét vennék s szokott munkajogban se lennének gátolva a majdan elhatalmasodó betegség által. E labdacsok dobozonként 70 krért kaphatók a gyógyszer tárakban. — A delegáciiók október 20-ika körül fognak összeülni, mivel a magyar kormány, tekintettel az országgyűlés munkálataira, aat Óhajtja, hogy a delegácxiŐk szaka november 20 ikánál tovább ne tartson. — Az osztrák reichiratb Ös zéülése decsember 4-ikére van kilátásba véve. — A Boerok köztársasága a Zulutöldön ismét kellemetlenségeket okoz az atigo-loknak, mert nem kevesebb a czéljuk, minthogy az angoi fenbatóságot leszorítva, azt a maguk kezébe ragadják a tartomány feleit. — A horvát íartimány-gytilós szombaton megnyílott ülésszakán nem fog tárgyalás alá kerüíni Bem a fiumei regnikotáris bizottság jelentése, sím pedtg a Lonjavölgyi ügy. A tartomány-gyűlésnek alig lesz ideji a határőrvidéki választási szabályzat beczikkelyezéaéa és a gazdasági bizottság még a mentelmi bizottság jelentéaeiu kívül egyébbel foglalkozni. Ha igen, akkor még Bauja község nek a károlyvárosi törvényhatóságba való bekebelezése fölött fog határozni. Az ülésszak berekesztésével — hogy a választások kellő időben (szept. 15 ig) megtörténhessenek — annyira sietni keli, hogy 26 javaslat elintézetlen és 100 interpoláció válasz nélkül marad. — A nemzetiségekről ax egyetemen ;gen ériékez czik-ketir Hol Lzendori" egy párizsi \'.apbtn.niely-j ben kimutatja, hogy a mostani egyetemi éietcek európasseni" nemzetiségi jellege van. Ettél szemben azt javasolja, hogy egy nemzetközi forgalmi ponton (pl Rómában) létesitessék egy egyetem, mely európai tekintélyű tanárokkal ellátva, tiastan a tudományos hivatásnak élne. — TISZA mícíazterelnökOstendébM való visz-sxatértéhen hirozerint meglátogatja Bismarckot Varsinban. — A belga királyné Ostendében megszólitással tüntette ki Tisza Kálmán minisster/lnököt A királyasz-Bzooy, ki élénken érdeklődik hazánk ügyei iránt, magyarul társalgott a minisz tnrelnökkel. — Az anarchistáknak tartott éB letartóztatott hamburgi matrózok Ügyéhen óriá>i arányokat vett avixegáiat. Eddig azt hitték, hogy csak oly anarchista lapok becsempészése forgotl kérdésben, a melyek jelentőségéről nem is volt fogalmuk a letartt ztatoti matrózoknak. — Az Olaszok gy artii\'-.ti politikája. Hírlik, hogy ujabb tárgyalások folytak Kóma, Berlin Bécs között, melyekből Manczini bizo~ nyosságot nyert a fa\'ől, h >gy ax olaes gyarmati politika snámilbat Németoroxág és az Oiztrák-Kagyar monarchia támogatására. — Lengyei kérdés. A „Czas" kiemeli a jelenlegi politikai helyzet károsvisszahatását a lengyelek állapotára. E helyzet, úgymond, felelemmel tölthet el minden lengyelt, főleg a varzini értekezletek következtében ; miután „Vozsische Ztg." erre von a\'kőző közleményei nem lehetnek egészen alaptalanok.Bismarck hg., mondja a Czas különböző okoknál fogva, ellenséges érzülettel viseltetik most • lengyelek ellen; vendége, Kálnoky, sokáig y.-."..\'t a péterváripólitikaiarénában hol naponkint járja a dal, hogy a lengyelek mind -noek okai, r mindenre képesek. Nem lehet ugyan szó a külpolitikabeavat-kosáaáról a belpolitikába, a visszahatás mindamellett elkerülhetlen. — Bécsi befolyásos körökben hasonlóan a lengyelek tulnyomóságáről Kezdenek \'beszélni arról, hogy a reichsrath Jelen ülésszakának befejezése után rendkívüli meglepetések várhatók. — CaHcze br. osztr.- magyar nagykövet Aeoym hasa török külügyminiszternek jegyzéke, adott át a Törökország és Ausztria-Magyarorsxág bözti kereskedelmi szerződés szerinti tarifák kérdésében. — A czár Tottlében tábornoknak Szebaaztopolban emlékszobort akar emeltetni. — Milán király távoliélében a minisztertanács hatalmaztatikfela regent-segre. A p oclamatio erre nézve jövő hŐ 5-én fog megjelenni. — A terroristák Kharkovban gyilkossági merényletet terveztek Sazanoff csendőr ezredes ellen ; azonban felfedezték a merényletet a letartóztatták a részeseit, a kiknek élén egy „Longinus" gúnynevet viselő agyén áll. — Osztrák politikai hirek. Az osztrák közök tatás-minisztérium egy határozata ban a tanfeiügyeklőktŐl a vallásoktatás fölött felügyeleti jogot megvonta. — A Stájer tartománygyüléste választott kép viselők közt az alkotmánypárt van többségben, — Ax osztrák német tanítók trop-paui gyűlésén előfordult nagy német tüntetés a sziléziai tartományejnök jelentése szerint az egyleten kivül álló elemektől indult ki. — Nemetország Afrikában további foglalásokra készül és pedig szándéka az ösaxes kam erumi partokat birtokba venni a Ligoai Angol kolonáíg. — Szász Károly helyére, aki tudvalevőleg szuperintendenssé válaastatott, ax „a. d. G a Bzerint Berzeviczy Albert dr. képviselő fogna kineveztetni miniszteri tanácsossá a kultuszminisztériumba. — Szerbiának a hadsereg uj reformja lehetővé teszi, hogy szükség esetén 80.000 katonát állítson hadilábra — A Dzienník Polski szerdán a csehek l átogatása alatt fóbb orosz kém időzött Krakkóban, kik a katonai intézményeket is szomügyro vették. Egyiküket, nyilvános helyen álczáz-ták le. — Singaporéból távirják, hogy a Feuoni rajahnak az angolok ultimátumot küldtek, melyben követelik, hogy a Niaero gőzös elfogott legénységét 14 np bocBássaazabadou. — PÁImaJombok czim alatt egy díszes kiállítása kis kötet apróságot van szándékában közre bocsátani PALM A1 ILKÁBÓL, a népsxinház bájos divájáról a magyaraziomüvésxet egy legragyogóbb csillagáról Kárpáti Manónak. A füxet a művésznő arczképével Ís díszítve less és előfizetési ára GO kr., disxkötésben 1 frt, melynek szíves beküldését hozzá Szom bat-helyre kéri a szerző. Gyűjtőinek minden nyolez előfixntŐ után egy tiszteletpéldány-nyal slolgál. Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe ! Érdekes íirdetés. Egy 24 éves, vagyonos fiatal ember nősülni óhajt. Keres egy \'dősebb éa tapasztalt egyént, ki ezen szándékáról lebeszélje." Kertész mint műbíráló, Dubufe „Ádám és Í7a" hirea festményét a phíladelphai mükiállitáson a kitűnő gyümölcstermelő Mae-Hab figyelmesen szemlélgette. „Mint vélekedik eképről?" — kérdezték tőle. „Nem sokra becsülöm festőjét" — volt a válasz. „Mit, ön becsmérli a művészet ezen nagyszerű alkotását?" „Igen, hogy lehet É\'-ának a kezébe oly almafajt adni, mely alig 25 év óta létezik ?" Gyors segély. A csárdában parasz legények kopogtatják egymásnak a fejét. A csárdás ijedtében lóra ülteti cselédjét b ez lóhalálában fut a rendőrtanyá~a hol ezt a kielégitŐ választ kapta a rendórparancs-noktól: „Azonnal ott leszünk, de előbb hozz a gazdádtól cxédulát, hogy csakugyan Verekednek nála." Monológ, Egy vendég gondolkozása a modern vendéglőben ebéd után : „Most nem tudom bixooyosan éhes vagyok-e már, vagy éhes vagyok-e még? Vasúti menetrend, elülni Kanizsáról. T e g n a p és m a. „Kisasaxony, én axt hittem, hogy öa vigasatalhstlan a miatt, hogy vőlegénye tegnap meghalt. Étimé, itt találom vigan a zongoránál !" „Ah ! csak tegnap látott volnál * Az apák figyelmébe. Egy idegen (belépve a vendéglőbe.) Pinczér , e« itt a „bácsmegyei ifjak kő-ré"-nek az ebédlő helye?" Pinczér : „Igenis az a külön szoba ott jobbra!" Idegen: Fehér egyetemi hallgató úrral szeretnék beszélni. Benn van most ?* Pinczér: „Ments isten. Fehér ur 8 óra Óta az egyetemen van éa csak egy Óra tájában jön ide ebédelni." Idegen: Kár, pedig átutaaóban vagyok és szerettem volna sógorommal beszélni." Pínczér: Ab, a BÓgoral Hát nem az apja? Tessék belépni! Az urak épen odabenn vannak egy \'papramorgóra." * Párbeaséd. Jolán: Mit csinálnál ha magnyernéd a 3O0.00O-es hanpttreffert? Gabriella: (28 éves karcsú szépség) Balenném a takarékpénztárba s betéti könyvet hálámra akasztva végig hordanám az utczán. Mindjárt férjhez vinnének 1" Reggel. Pragerhof 5 óra 20 perczkor Barcs 5 Óra 45 „ Budapest G óra 28 „ Budapest 7 óra 20 „ Bécsújhely G óra 35 „ Délben. Budapest 2 óra — pnrezkor Pragerhof 2 óra 45 „ Sopron 2 óra 15 „ Barcs 2 óra 25 Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor Zákány 11 óra 5 „ Budapest 12 óra 15 Bécsujh. 12 óra 5 „ ÉiM Kanizsára. Reggel. 4 óra 8 perczkor 4 óra 45 „ 5 óra 52 „ Pragerhof 6 óra 17 „ Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor Pragerhof 1 óra 15 „ Barcs 1 óra 40 . „ Budapest 1 óra 59 „ ^.Este. j Budapest JMíraföO perczkor Bécaujh. 10 óráJ2G Budapest 10 óra 55 Pragerhof 1 l óra 35 „ Barcs H óra 25 postavonat postavonat gy ors vonat kevertvon. poRlavonat. poatavona\'t postavonat postavonat postavonat. gyorsvonat postavouat poatavonat postavonat. Bécaujh. BudapeBt Fiume postavonat postavonat postavonat gyorsvonat. postavonat poatavonat postavonat postavonat. kevertvon. postavonat gyorsvonat postavouat postavonat. Orvosi tekintélyek által rése, li ugy dara. köszvény és hólyag báatalmak ellen, továbbá a légió és emésztési atervek\'haVutou bin La.im.ii ititl rendelve. SALVATOR - égrényes vasmentes savanruviz — i\'-iiKavdl\'k. liíhium tftrlall Borra! használva igen kellemes üdítő Italt szolgáltat Kapható ásványvíz kereskedésekben és legtöbb gyógyszertárban A Salvator-forrás igazgatósága EPERJESEN BudapesteiifOrakUtr ÉDESKVTY L urnái. 2134 2—20 Kapható Rosenteld Adolfnál. Lapvesir és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felolú. asnrkesrtA : VASS Xí.H.IS LsptolaJQouo.: WAJDITS JOZSEb\'. HTJSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖN V augusztus 31-én 1884. t xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx»xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ Ai uj iskolaévben szükséges jj főgyinnásiimii-, polgári-, elemi-, és izra-1 elita- iskolai,ugy más városi és falusi tanintézetek- 1 ben használandó ^ * tankönyvek és írószerek kaphatók \| WAJDITS JÓZSEF könyv- és papír kereskedésében Nagy- V Kanizsán. Vidéki megrendelések, posta fordultával eszközöltetnek. 8 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxoxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxá Pályázat. X X X X X X Mihálydon, a r. k. felek, isk. ! S^S Ii-od oszt. segédtanítói átiomás \' megüresedvén, arra 120 frt kész- I JtJ{ pénz fizetés és bútorozott lakás a ] kőszegtől, a kántortanítótól pedig élelem, fa és fűtési szolgálat java- I dalmazással, — pályázat hirdettetik. ! 2+2 — Kötelessége a másodosztály ve- j t«t zetcse ismétlő iskolábani tanítás és a i kántoriakbani némi segédkezés. Kel- j lóén felszerelt és az iskalaszékre \| czimzett kérvények az alólirntthoz j mielőbb beküldendők és az állomás szeptember első napjaiban elíoglalható. I Mellekjövedelemre bizton számithat. \| Az illetőért Nagy-Kanizsa, vagy Ko- 1 márvárosra kocsi megy. 2264 1 — 1. , Papp János, csurgó ker. plébános. Miháld (posta helyben.) \| (Somogy-megye ) ff 0000000000000000000000000000 ^ 81 Fi 1 I Sü »1 m I 11 H ll U/ JwB \|T\|l \|\| ha minden dobozon a x 311 f I ^IHkX fl 11 « ¦fávH ti 11 F-JLf ~ "5 1 Eia^i«a»BMBÜHa<aiaMÉ^^a»V^Ba ,itolt Ilv0~ fi Ezen porok tartó* gydgyhitiia makacs gyomor- és altestbajok, nyomorgórcs é v. V elayUkáaodia, ej-oraoróeés. rö*5tt dugulás, májhaj vértolulas, aranyér ea a legkü q q IQnfélébb női betegségek elien 3H áv óta folytonosan DBvek»d8 li«;n\'íréibfln résr.esnl a q Egy eredeti dob-íí hasánál a ti HMiitúsal 1 frt Hamisítványok törvényesen Üldöztetnek » 0------:-1 ; ~ 0 q immib aniM\|iBiiiiiiiiai.......mn ¦....................i ,i i.......¦, n.........m.....miiiiiiiiiimiiim iibmíiiiiH Köszváoj , 0 1 0 0 lésre; borogatásnak íiudennemttl sérülések < Kisasszon)napi ünnep alkalmával Vomn]] A Előnyös kereset Minden állású személyek állani és dijsorsjegy ek havi lefizetés melletti eladására (az 1883. évi XXXI. törvényezikk alajpán) mindenhol előnyös feltételek alatt felvétetnek. 2244 3-6 Ajánlatok küldendSk: Budapesten. folyó évi szeptember hú 8-án a z e% ovi utolsó kéjvonat indnl mérsékelt menetárak mellett Kanizsáról Bécsbe, továbbá Fiume Trieszt és Velencze felé-A 14 napig érvényes menet térti-jegyek ára: Kanizsáról Bécsbe II o«zt 10.10 kr. III. ont. G.80 kr. , Furoe v.Triesztbe II. \'"ti. 14 40 kr. III. OMt 10.30 kr. Triesít b Velencz-. II. "xit. 26.40 kr !11. o-it. 18 SO kr. Indulás Nagy-Kanizsáról: Bécsbe szeptember 6-án 11 óra 40 perczkor este. •— Fiume, Triest és Velencze szeptember 7-én 5 óra 20 perczkor reggel A Fiume, Triest v. Velenczébe utazáskor a világhírű, villanynyal világított Adelsbergi barlang is megtekinthető. 2253 1--1 Minden bővebb: a falragaszon olvasható és a lap kiadóhivatalában levő programotokban. Schroekl G. I. bécsi utazási irodája I. Koiowratring 9. X X X tiudeonemO liaao- 0 gálás éa bénulás- q \' -, fUl- éa íogfi- X i kikeres gyógyi- v taháhoc bedörzsü- q i sebek, gynt&dások ét daganatok el en q A Bens öl eg vizae) he verve,»hir telén betegedéi, hányás -=-.:. » Utasítással SU ar. ^ Valódi, Moll védjegyével ós névaláírásával, gyógyszerész, császár királyi pjijijij. i UUIIlitItUf II q udv. szállító- , v 0Raktárak : N a g y - K a ¦ i z s a : Hein» Jóstef gy/ógy.zeréaz. R.naeafe!d Ari, 0 Feiaelhofer Józ«ef. Barcs: Doruer S. Csáktornya: Gönc* L. gyógy. Kaposvárott: ö q Bo-ovicz Ad. Keszthely : Wünsch K. Körmend : Bátz Jáno. Marozali : laztl Kord. O q Szigetvár: Szalay Júza«f. Zala-Egerszeg: HoIIósy J. gyógya-erií kólika ellen Key üreg pontoa 20rJ3 24-52 V 0 0 ?• Bécs, Tuclilauben0 X X S x x x X X MATKOVICS-féle híres gyomorlikör Főlüímulhatlan és különféle betegségben kitűnő hatásúnak elismert gyógyital; dinári alpeseken szedett gyógyfúból készité MATKOVIOS Gr. M. Káinban (Dalmáezia). Kapható Nasy-Kaili\'ísán: I\'rágcr Béla gyógyszerésznél, Fiúméban Jekel Ferencznél. 2199 s_i» Egy üveg ara, 70 ter. ~9f Csomagolás és elküldés a megrendelő költségén történik. tx I •¦^¦¦¦¦^^-¦^^ra"^«-^a-aV^J^a"V^^V%%rtSWa"^a"a- Alapíttatott 1858. WALSER fere1ncz _ elsó magár gép- és tüzoltöszerek gyára, harang- és érczöntódéje BUDAPESTEN. Rottenbiller-utcza 66. f V Ajánlja gyártmányát, alapon és kedvező fel- ti % Főraktár: NagyKanizaán : Weiss fivéreknél. Kapható: roindeQ aaványvií kereakedéaben, ebédlőkben atb. 2088 24—25. mint magyar kttlönle-gessóget kutakban ós SE mindennemű szivaty-Pb tyúkban, elvállal teljes "a vízvezetékek bsrendc-% zését,varosok, főldbir-tokosok, ipartelepek, ? ármentesitő tarsula-¦g tok es magánzók ré ilapo tételek mellett ajánlkozik j köz- és magánfürdőt , felszerelésere, szagmen- a^ tes arszékek felállt- \\\\ tásara és minden Viz- % míivi munkálat gyors \\ és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költ- jS \' ségtervezetek kivánatra % % szérol modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. díjmentesen küldetuek. iL % 2023 54- WyWWWWWAfW a"aBa"W"JVa"ar\'a"a"a"a"a"a%rV,aV,W!i Wajdits József ktajTOvomdíjíból Nagy-Kanizsán.