Zalai Közlöny 1884 088-096sz november.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	8.64 MB
Keltezés:	2009-11-12 08:44:52

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1929
Megtekintések száma:	6696
Leírás:	Zalai Közlöny 1884 088-096. szám november Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: g A8Y-KANÍZSA, 1884. november 2-án. Elétittévi tf " ----- etess tvre..... ...8 fcv ^, 61 évre ..... 4 a erre...... a: . mroete&ek i hasábos petitsorban 7, másodszor 6 i p»i di n további tarért 5 kr r; NYILTTÉRBKN »onmkent 10 krért vétetnek íet Siucatih illeték minden egyes biro^ . Résért 30 kr. fizetendő.: 88-Ue azam KÖZLŐIT. Huszonharmadik éviolyam. A )»o neReai részét illető közlemények a srerkesztőhö., tnyagi részét illető közlemények pwiifc kiadóhoz bérmentve intérendök -. NAGY-KANIZSA Wlasstesoáz Bérmentetlen. lerelek csak ismeri munkatársaktól fogadtatnak »1. Krajratok vissza nem kttldotuek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet"5 a .zalamegye« alulános Unitótestfllef, a \'.nagy-kanizsai kisdedueveló egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyzó szövetkezet", a .soproni kereskedelmis iparkamara nagy-kanizsai kQWálasstminye hivatalos lapja. Iletunkliii kéíszer, vasárnap- s csütörtökön niegjeleuő vegyes tartalmú lap. Hallottak napja alkalmából. Valóban szép és kegyeletes, szokása a kereszténységnek, hogy a holtaknál; is szentel évenkint egy egy emlék-ünnepet. Nálunk, magyaroknál éppenséggel nagyjelentőségű ez, mert ilyenkor — ha máskor nem is — csak eszünkbe játnak azok a vértanuk, kiknek sirja fölött ,egy ország áll gyászban;\' kikre emlékezve, ,iz ember millióinak szemében gyászköny tt 1.« Szent kötelesség megemlékezni vértan uinkról! Meg is emlékezünk rólok tollal kezünkben, könynyel szemünkben, a soha be nem hegedő nemzeti sebek fájdalmával szivünkben. Igaz, hogy mostanság nagyon drága kegyelet az ily nemzeti, hazafias megemlékezés. Esetleg sokjába kerülhet az embernek az a néhány tollvonás, a pár cseppnyi köny s a 3 6 év után sem hegedett sebek fájdalma alatt feltörő panaszhang. Most minderre nézve előbb egy kis hipotéka kell. Csak 5000 oszt-rákértékü fcnnt 1 Ha ez nincs, akkor csitt! Mert hát a szabadság-harcz bajnokairól, nagy vértanainkról, a világszabadság eszméiről, Kossuthról megemlékezni néhány tollvonással: az most már politizálás. Ez előtt egy vagy két évvel is szenteltünk néhány sort szerény lapunkban — bitéfára hurczolt nagyjaink, — a világszabadság apostolainak, emlékére. Meg is vöröskrétázta a sajtóügyész ur; vizsgálatot rendelt el lapunk akkori kiadója ellen. Megtar tátott a végtárgyalás is; ki lett mondva a marasztaló, snjtó Ítélet. llisz — nem tagadjuk — volt is abban jó vastag inpractikusság, hogy mi akkor halottak napja alkalmából éppen azokról a szegény porló martyrokról emlékeztünk meg. Ez bizony nem igen illik a mai modern nemzeti szokások keretébei Hogy lehet például az emlé kezet fáklyáját egy Batthyány sírjánál meggyújtani, mikor Henczi szobra oly büszkén néz a hömpölygő Danára. Erről még mi magyarok is azt tudjak, el is ismerjük, hogy vitéz katona volt. Hogy véletlenül osztrák volt és nem magyar, az nem számit. Tisztelni kell emlékét, kegyelettel venni körül; mert neki mi magyarok is sokat, nagyon sokat köszönhetünk. Nem küzdött c az a hós teljes erélylyc-i a mi áldott, békés hazánkban kitört .polgárháború* ellen ?! — Vagy ha már minden áron abból a szomorú korszakból kellett kimagasló alak, hát nem volt volna praktikusabb Hayna-uról megemlékezni?! De hogy nem! Mert hiszen e nagy férfiú nak is sok üdvös dolgot köszönhetünk! Többek kö.-ütt már magában az, hogy nemzetünket a .polgárháborút" szított elemektől megtisztítani (Igyekezett, olyan tény, melyért egy-két méterrel minden esetre magasabb szobrot érdemelt volna Henczinél vagy azon bitófáknál, miket akkor megdicsőített. ifs és mikor ilyen nagy fér fiak emléke állott rendelkezésünkre, mért mártottuk be Kiss Ernő, Aulich Lajos, Damjanics János, Nagy Sándor, gróf Vécsey Károly, Török Ignácz. Fiahner György, Knezics Károly, Pöltenberg Ernő, gróf Lein-nigen Károly, Schweidel, Desewffy Arisztid és Lázár Vilmos emlékének?! Ez már csak nem vall praktikusságra, mikor ezeknek emlékét olyan drágán kell megfizetni, mert vértanuk. Az okos ember mindig olyan dolgokat pönget, ami belevág a korszellem zenéjébe Ha ez a zene h 6--h é r ó k r ó 1 zeng akkor pengessünk húrt a hóhérokról. Olyan korszakban, mikor divatban van azt vitatni, hogy a Henczi-szobor joggal foglal helyet a magyar véren szerzett és honfi vérrel szentelt földön, mert hós volt; mikor a szabadsághősöket, lázadókká .tör piteni, a hazaárulókat hősöknek meg tenni mindennapi törekvés: akkor vértanokat dicsőíteni egyenlőnek tar-tatik az őrültségei; akkor ingyenes, kanczio nélküli hymnnszt zengeni csak hóhéroknak, despoták-nak lehet. Elégedjünk meg hát ez idójsze-rint egy-egy fájó sóhajjal, egy-egy néma könynyel, miket vértanúink emlékének szentelünk. Azért a nemzeti fájdalom él; a multat nem feledjük; s igy bízzunk a jövőben. Nemzeti fejlődésünk. A legnagyobb migyai mondta : „Magyarország nem voit, hanem lesz l\' Mennyi csapás érte hazánkat, mióta e röpke szavak szájró I-szájra jártak, de azért azok, kik a haza javát szivükön hordták, nem csüggedtek el, a dermesztő nyomás nem pusztíthatta ki a jobb jövőbe helyezett reményt! És e remény valósait! Mily mozgalmak támadtak, mióta magunk intézzük belügyeinket! Ott, hol ezelőtt husz évvel lomha társzekér döczögött tova a rossz utakon, most a gőzparipa s/úgúld villámsebességgel, és alig van hazánkban nevezetesebb vidék, melyet vasutak ne hálóznának, magyar hajók szelik át a világ tengereit és hordjak szét a magyar terményeket! Népnevelési ügyünk is óriási lendületet vett, és népiskoláinkban majdnem mindenütt magyarul oktatják a gyermekeket. Az alakulandó magyar oskola-egyletes eléggé tanasitják az élénk mozgalmat, mely ez irányban megindult. A kereskedelem és ipar virágzásnak \'indult és a jövő évi kiállítás tanaságot fog tenni az ez irányban történt fejlődésről. Szépirodalmunk terén is üdvös mozgalmak mutatkoznak mióta az írói jogot védő törvény életbe lépett, és a külföldi férezműveket rossz fordításban terjesztő vállalatok lassanként tünedezni kezdenek. mekeit közölje, mostanig híven teljesítette programmját és áldozatkészsége kezeskedik arról, hogy ezentúl is {ragaszkodni fog hozzá! A „Gondűző" közleményei törsgyökeres magyarsággal irvák, tanulságosak, és erkölcsi alapos, és az irodalmi színvonal magaslatán állanak. Az eddig megjelent tszámokban : találkozunk P. Szathmáry Károly-fTl!?rM„/„i«L-a.\|V»l, Komőcsy Józseffel, Kis Józseffel, Mikszáth Kálmánnal, Margittay Dezsővel, Kazár Emillel, Dr. Sziklay Jánossal stb, . . . Üdvözöljük a vállalkozó kiadót, és szivünkből kívánjak, hogy minő, —az „Über Land und Meer .Gartenlaube" és más ezekhez hasonló képes folyóiratok, Ítéljünk elfogulatlanul és hasonlítsuk össze az ilynemű magyar vállalatokkal, mit találunk az ily képes lapokban ? jó, ^ . ua0msész8éggel elvetett képeket de melyek nem magyar ,el-1 megteremje gyümölcseit, szorítsa legüek és . . laza tartalmat, melyle az erkalcs5t rontó laM olvasmS_ nem műveltet és legtöbb esetben \| nyokat, nemesítse a szivet, mulattatva . oktasson és tisztán tartsa az erkölcsöket. Meg vágjunk győződve arról, hogy a nagy közönség méltányolni fogja e nemes törekvést és híszszük, hogy a .Gondűző* nemsokára idejében - valódi műveltséget soha, len ar ^ ^fitíjl se nyernek, mert az oktató, erkől-!^ { hiány"oznL Csak\' kitartás. , nem is szórakoztat.....Hiában kutatnak az anyák, nem találnak olyat, melyet aggodalom nélkül ad-, hatnának serdülő leányaik kezébe, pedig hiában neveljük jól gyermekeinket, olvasás nélkül — annak esős olvasmány adja meg a nevelés mázát. Egy uj csillag támadt szépirodalmunk egén, mely hivatva van, hogy e hiányt pótolja és kiszorítsa a hazánkat sok ezer példányban elárasztó német íolyóiratokat: Ez a csillag a „Gondűző* czimü szépirodalmi hetilap, mely Székely Aladár kiadásában, Már-tonffy Frigyes szerkesztése mellet október hó elején Budapesten megjelent. -Figyelemmel tanulmányoztuk e kitűnő hetilapnak eddig megjelent számait és nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy ehhez hasonló szépirodalmi vállalat eddig még nem jelent meg. A vállalkozó ügybuzgó kiadó czélul tűzte ki magának, hogy lap- NEMO. jában kizárólag elsőrendű iróint re- lóvárosuk kénytelen megtéríteni Ártatlan áldozatok, A proviueziális városok mun-kástosztilybeli leányai tömegesen mennek fel Budapestre szolgálni. E körülmény magában véve, még nem volna káros következményű, ha e cselédek olyan tiszta életet folytatnának a fővárosban js, mint a szülői háznál; ámde szomorúan regisztráltuk már más alkalommal is,1 hogy e szolgádat morális szempontból a legtöbbször végzetessé válik rájuk, a városra nézve pedig finan-cziáüs oldalról káros. E cselédek rendesen elbuknak a fővárosi szabad élet zaja közt, 8 a kórházi költséget — szetrénységök miatt — szülik TÁRCSA. Mennyattzetiy vagy. Mennyassaony vagy. axt beuéltk; Koszorút fonsz szép fejődre. Odaadod tavaszodat \' St. relémért asarslamre. Tavasxotlat szerelemért, Mcnnyursaágot szerelemből; Megtanulod a lemondást, Kty élt-tet egész mennyről Egdss Fiiig rajongását Oda vsted egy kis vágyért, A dicsőség Ízbó napját KJa, csendes mécs világért... Mmd közelebb jöttél bosxánk, Oly örömnél, annyi kéjjel: Az istenség kodét, fátylát Mulandóért tépve azéjje!. \| Ssebb i« Vagy te, Így a mint vagy; Mint ha glória övezne . . . Nem látnánk úgy a nagy fénytől LegfSiebb csak sejtelembe\'. Kagygyá lennél, mind. nagyobbá S körnlMted ez a* élet \'Leroskadna, lassan, lassan, 8 ott hagyná a semmiséget. 8 U a „semmi", mely egyedül Egy és SrSk mindörökké, Lelkedet is előbb, utóbb Afyoanyomni, Ciixetömé- BATKY LAJOS. A törvényszéki csarnokból. (Olyan karczolat fé!e.) (.Fontos\' panasz! ult.— Saeliil-képü bírák. — Kedves ügyész — Nyugalmas jegyzS. — SienvetegképÖ védS. — Sedactor, aínt Mipbisto. — SzemetiBzecott pnbliknm. — Ceű-métltn bonyodalom. ^- S\'-refordnlat nélküli, keiervea vég.) .Születni és kiadónak Unni, ikef-sseranciétleDség" — moüdá W aj d t ti Jói «e t uxós---leült a vádlottak padjára, Neveielea pad e* tnOíUnibio, mi-óu a gyilkosok, emberölfik, rablók rablógyilkosok, be\'.ÖrŐk, váltóhaminítók és egjób .különösen tisztelta gasemberek hadán xivül legtöbbnyiro szüreti birkákat vagy azebb hangzás okáért hus-tóií bárányokai a „kiadó" urak is ¦ s a renoséBek lehetnek azon helyet foglalhatni. A mi nyugalmas Uptalajdonoaunk a légynek sem vétett életében A aseran-csének sem. Még.a Üldözte; mindig üi-oöste. Ettől a .különös BsereucsétÓlu Be menekülhe\'ett; volt hostá ¦ x e r e n c l é j e. Cíiakhog- nem igen örvendett neki. Mit is gondoltak azok, akik Ót hus" véti bárányai akarták.?! As az arcz, mely nemhogy rosszat, de semmit sem mondott; azok az ajkak, melyek nemcsak hzug ságra de a tiszta igát, k való kimondására is Képtelenek voltak: ékaeeu szólóbbak voltak minden védó-beszédnél. És mégis I Persze sok minden mellék köt üU meny belejátszik abba, hogy egy-egy t-mber törvényszéki martyr legyen. A mi Józsi bátyánkat „fontos" körülmény avsttá vádlottá. Szükség volt m4r egyszer valami „fontos" vádlottra. S Na ét .vajh támad-A--ho«, oly bá> tor, erŐa," — ki vele mérkőzni merne „fun\'oasag" dolgában. s De már asért mégis! Ekkora áriutUnság a vádlottak padján. Hogy le nem omlott az akkora tissta Öntu-d a t fl alatt. Hát még azután, azok a fogós kórdóeek! Milyen ioveg«k, a IfgárUt-laoabb áldozatra irányozva! — Neve? — Wsjdiis József. — Hány éves? — Mitől ssároitva méltóztatik kérdezni ? az elsó szeren esetlenség tői vagy a másodiktól, t. i. mikor ki»dóVá lettem? Ai első szeiencsétlenségtói, t. i. születésem tói számit a 51 éves vagyok. . — VallázaV l i- — Hiszek eey Istent a mennyekbon és egy ördögöt----¦ — — a tárgyaló teremben. Meg í\'gy Szász Károly-féle magamnak íb van. Különben római kathoíikus vagyok, — Nös vágy nőtlen? — Martyr ˇ•gyok. — Vannak-e gyerrm-k-i ? — Hat a tekintetes törvóayösók szolgalatjára. — Foglalkozása? — Kiserves exis\'en.ia, tengernyi adófizetés, tfiral—.\'v i^nvonás, naptároai-nálae — — Mullékfoglalkozásom könyv-kereskedés. Van egy nyomdám Íb, de u.-érr nem vagyok nyomdász sam én, sem a redaciorom nem az. - Vi gyoa — Az üíl-tcmsn kivül 4 gymns-siumi oas\'ály ée tizenkettő aa élet prac-ticusiakoiajából. Magm 92 kilót nyomok — Volt-e büntetve! — A- Istenen kivül aenkí által" Ez ver miud a kél kezével, .amiét •>. — Volt-e\'katona? — „A-m "\'óta házas vagyok" mindig. Egyébiránt a tényleges sz;t\'gá-lat alól fölmentettem annak idejéo. Azok a szelidképü b.rák hogy is bírtak ilyen faggató kérdetek kel Ostromolni egy ártatlan áldozatot,.akinek talán legnagyobb vétke az, hogy f é r í i lett, és kiadó na k született! Hiáb* nézett lemoodáasal a „h á r o m s á g" telé, szegény vádlót\'. Azok-enk sízlidképiD valami borongó árny jilunt me^ eg;\'-egy íeleiel u\'án. Ez volt ,j Ó l U t iB A nyug-lraaB képtl jegyző kezében aerüttígtíit, perczfgitt h toll. Qdögök tan-otnltak aton a papíron, hogy olyan sxa* (orAn forgó\'t tolla. A azenvetegképü védőnek arcfára a tiszta öntudattal teljea martyraág vo* násai rajzolódtak, b úgy néaslt farkas. Bzemet az ügyészazel, aki kedvesen mosolygott, mintba franczia-négyesre keresett volna vis á tíe-i. Csendes mosolygás* sal legelt két ragyogó fekete szemével a vád.ott alakján ee gondola magában ; .Ecce, dér Verleger, als ein iiroler Martyr". Azután jó lelkében elgondolta, hogy milyen nagy jótevője lesz önnek a nyugalmas honpolgárnak, ha amért a „köteles" példányokat jelet kiadványaiból a sajtó ügyésznek be nem küldötte, kér a tekintetes törvényszéktől „kötelet* — amiért pedig mint lapkiadó o v a-d é k nélküli lapjában politikai csikkeké- közöli: kéri Ói egy kis barátságos „ál I a m b áztartásra" meginvitálni. Mennyit fog ez által veszi-teái abból a V3szedelm.es .fontot jágból\' ! Vádlott azonban "nem igen volt egyértelamben az ügyész úrral; érezte ártatlanságát és mikor a tanuk telték a. nagyjelentőségű vallómásokat, hogy a köteles példányok a szombathelyi ügyészséghez nem jutottak, — gnudolhatta tiszta lelkében: ,0 mi Deaal Mez culpa, mes culpa, t tt feoitti, curia carsus publioi." — Mikoron pedig azokat a rettenetes politikai dolgokat olvasták föl a .Zalai Közlöny-ból, hogy .megdrágult a pe\'rolpum., „jó megem>ékezDi martyrjainkról", — .0 telzégn aludt, mikor Kanizsa batArán át-uta?.ottj" — a.tiseturak" hogyan botoztattak meg egy jóravaló . magyar embert, aki e mi»tt főbe lőtte magát, — akkur m-g hátra- hátrané-stt jelenlarŐ redactorjára, mintha mondta volna Káinnal: „Vájjon órúöje vagyok-e én Álmos Öcsémnek?\' HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM Z A h A"l K 0 Hifi J I NOVEMBER 2 án 1884. x A ki többször és közvetlenül érintkezik munkássoztály legalsóbb rétegével és áttekintő pillantást vet a közöttük mindig gyorsabban terjedő immorális életre, megdöbbenéssel tehette észre, hogy a férfiak közt a mértéktelen bor- és palinka-ivás, az asszonyok közt \|a könnyelműség és ivás, a leányok közt pedig a léder életre való hajlam kezd szívós gyökeret verni. Az élet na-gyon nehéz, mert igen megszaporodott a szegényebb munkásosztály tagjainak száma, s igy ki-ki a köny-nyebb, kevesebb, munkával járó megélhetés után lát. E törekvésből áll elé az a körülmény is, hogy leányaikat cselédekfll küldik el szolgálni, az asszonyok .bejárók* lesznek egyes házakhoz, hol a szobákat takarítják ; a férfiak pedig — támaszkodva nejük és leányuk Keresetére — mindig kevesebbet dolgoznak s., csak szükségből látnak valami munka után. Ujjabban pedh» a henye férfiak, hogy maguknaV több pénzbeli segedelmet biztosítsanak, az anyák, hogy lerázzák nyakukról az anyagi kötelességet, azt kezdették divatba hozni, hogy leányaikat Budapestre, vagy esetleg más nagyobb városba küldik el szolgálni. Tudjuk, hogy a nagyvárosi cselédek szép összeg bért kapnak, no de meg is érdemlik, erre a bérre teszik azután rá kezüket azok a drága jó szülök, kik a tapasztalatlan leányt úgyszólván készakarva taszítják az örvénybe. A főváros kitanult és laza erkölcsű alsóbb rétege úgyszólván hajtóvadászatot indit az ílyj falusi kis libák ellen. Ezek á naiv gyermekek pedig, kevés tapasztalat tal birva, engednek a szép ígéreteknek, elhiszik a mézes szavakat és a legtöbbször áldozatul esnek a ledérférfiak szenvedélyének, mert bát függetlenek egészen s a szülői felügyelet hiányában egész váratlanul, a félrelépés után veszik csak észre botlásukat. Mi következik- ezután? Már tudjuk a máskor elmondottakból. — Hány jóravaló lelket ragadott el igy barlangjába a bűn ? A fővárosban történő eme szol gálás -egész mániává lett már ujabban a vidéki városok szegényebb osztálya közt. A cselédkőnyv kiállítása biztosítja a fővárosi kórházat arról, hogy betegség esetén a gyógyítás költségeit az illető város meg fogja téríteni. Ez a .vérdíj", melyet a szülök kőnynyelmü kapzsisága és rég eltűnt erkölcsi felelősségérzete a gyermeknevelésben, úgyszólván elrabol a várostól, melynek pénziára külöuben is oly üres, hogy az iskolák fentartására is alig jut belőle valami. Arról kellene tehát gondolkodni a városi tanácsoknak, hogy akadályozza meg — a mennyire lehetséges — a szegényebb szülőket ab ban; hogy a fővárosba küldjék gyer mekeiket, különösen leányaikat szol gálni. Ezt pedig csak a cselédkőny-vek kiállításának lehető megszólításával érhetnék el. A lelkiismeretes rendőrkapitány, ki szivén hordja egy város javát, kétes vagyonosságu szülök leányának adváu cselédköuyvet, j o 1 teszi, ha megkérdezi polgármesteri hivatalt, ha vájjon ki-áilitható-e az igazolvány? Ez előrelátásnak igen sokszor hasznát vették már.másuttshabár a cselédkönyv megtagadása ilyen eseteknél a tőrvénybe ütközik is, arra kellene törekedni, hogy szűkebb korlátok közé szorítsák a csclédkönyvek kiállítását olyanoknál, kik semmi vagyonnal sem rendelkeznek. Az ilyen szülők leányai szolgáljanak otthon, vagy más kisebb városban, mert fővárosi kirándulásuknak legtöbbször a város pénztára adja meg az árát. Az ily ártatlan áldozatok ke-vesbitése végett csakis ugy kellene kiállítani a cselédfcőnyvet,ha20 - 30 forint biztosítékot tennének le a szülők az esetleges kórházi költségek födözésére; vagy ba valaki jót állana értük, mert ismét csak bizonyos te üli\'tret érvényesíteni az igazoló könyvet a törvények szerint nem lehet. A mostani állapot semmi esetre sem maradhat meg ezentúl is, mert az áldozatok évenként szaporodnak, a városok kiadásai pedig szintén gyarapodnak, a nélkül, hogy a rajok: évenként pazarolt 200-300 frtnak a város vagy a közművelődés valami hasznát venné. Sőt a mellett, hogy anyagi kárunk van, még moraliter hibát is követ el a város, mert ba nem engedné meg a fővárosban rálő tömeges szolgálást, sok ártatlan leányt mentene meg a bukástól. Ámde igy mintegy elősegíti azt a cselédkönyv kiadásával, mely a legtöbb leánynál nem egyéb, mint váltó, melyet a kibocsátónak kell elfogadni 20-30 frt lefizetésével, sót e váltót néha többször is be kell váltania. Gondoljon ki tehát valami utat -módot a vidéki városok tanácsa, hogy erre nézve korlátot vonhassa-nek és kevesbítsék e szerencsétlen áldozatok számát. Ha kell, még tőrvények is hozhatók, mert itt átlag véve, évenként ^ezrek forognak szóban; ezek pedig a mai szük világban megérdemlik a komolyabb figyelmet. Dr. ETHIKUS, E vallomásokkal szemben Waj-dits azt vallotta, hogy ő a köteles példányokat keresztkötésben miuden-kor bekuldötte, s az nem hibája, ba azok a postán elvesztek. A pa-naszlott vallomása szerint tehát nem forgott ft-nn mulasztás, a tanuk v a 1 1 o m á s a szerint: igen. De vájjon mit igazoltak be a tanu-val-lomások? Azt, hogy a köteles példányok meg nem érkeztek, de azt, hogy fői nem adattak, egyáltalán nem! A vizsgálatnak pedig tulajdon-képen nemcsak arra kellett volna kiterjeszkednie, hogy a köteles példányok beérkeztek-e, hanem arra is — és pedig különösen — hogy fel adattak-e ? Erre nézve pedig nem történt semmi! A helybeli posta hivataltól egyetlen tanú sem hallgat tátott ki e tekintetben; holott fölte exprdiálo, vagy ambuláns tiszt, ki erre nézve fölvilágosítást adhatott volna. Biz, ez kissé fura dolog! A vádló állításának beigazolá-sára mozgásba bozatik minden ap-ratus, a sajtóttgyészségben működő vagy működött egyéneket az igta-tótól a hivatalszolgáig, mind kihallgatják, rá költenek 115 forintot; — a panaszlott vallomását pedig csak egyszerűen tudomásul veszik s eu aunak idején „Fokról fokra" — Kossuth-ünnepély, Király-fogadás," — „Ujabb katonai hőstett" — .Hallottak napjára" — .Enyhülést a nyomornak, szobrot a szabadságnak" — .Márczids 15-ike" — czi-meken politikai czikkek jelentek meg. Annak taglalásába : vájjon azok az általunk jói ismert czikkek politikával foglalkozi\'iak-e, vagy sem ? ez úttal legalább nem bocsátKOzuuk, csak annyit jegyzünk meg, hogy czikkek elbírálásakor nem az egyes tételeket, hanem annat irányát kell tulajdonképen tekintetbe venni. Ha iránya, intentiója politikai, ak kor a ezíkis politikai. De azért mert egyes tételeiben a fenálló intézményeket, állapotokat annyiban érinti amennyiben azok a társadalmi hetöleg akadt, volna esetleg egy-cgy"ftöz erkölcsi, nemzetiségi viszonyokra jó vagy rossz befolyás sal vannak : — még egyetlen hírlapi czikk sem nevezhető politikainak. Mert valamint politikai czikket — társadalmi dolgok érintése nélkül, akként társadalmi czikket a fenálló politikai intézmények (melyek a társadalomra nagyban irányadók) érintése nélkül írni szinte lehetetlen. És ha valamely munkát egyes tételei nyomán elitélni lehetne, akkor első sorban a Szentírás fölött kellene nem igaz voltának pálezát törnünk;. mert benne van, nézve szüzén ma-szűzen a végtár- A redactor Mephiatn gyanánt fitt asztala mellett éa álroadozva gondolt arra as időre, mikor majd a paragrafu-aokoak is lesznek szellemeik és a betűknek nem less oly öldöklő he-talmok. Volt is elmélkedni valója a fölött, hogy 8 ét mosolyogni volt al ördög áson keresik e szarvakat. Valóban nagyra lehetünk jeles paragrafusainkkal! Na de az mindegy! A bony"dalomnak meg kellett lennie, melynek csomója azonban a bölcs törvényhozók markiban maradt, s most igen soxszor vak szemmel tapogat utána a munkás igazságszolgáltatás. — Est értette ki a szemenszedett publikum is abból a sors-fordulat nélküli keserves végbél, mely .6 felsége nevében" Wsjdita bátyánkat az állam asztalához háromnapi piknikre meginvitálván, a szokásos muzsik a (fa/ürészelés) terhe alól felmentette, megengedvén ntki egyúttal, kogy egyék is, ha lesz mit. Na meg fizessen 50 osztrák érzelmű forintot puffra, 115 forintot pedig csupa komédiából, a magyar paraprafueuk dicsőségére* Sat fCwéfségt SgférSI. (Sz. S.) Október 29-én tárgyalta a helybeli törvényszék a Wajdits József, hönyvkereskedö nyomdatulajdonos elleni sajtó-ügyet. A vád kétrendbeli volt. Az első az, hogy kiadványaiból a sajtóagyészhez küldendő köteles példányok beküldését elmulasztotta; a másik [az, hogy politikai óvadék nélkül megjelenő .Zalai Közlöny" czimü lapjában politikai tartalmú czikkeket közölt. A végtárgyalás megtartatván, meghozatott az Ítélet, mely Wajdits Józsefet bűnösnek mondván ki, 3 napi fogházra, 50 forint pénzbírságra és 115 forint költség megtérítésére ítélte. Mi megvalljuk: megütközéssel vettük ezen súlyos i.életet akkor, mikor egyfelül a mulasztás beigazolható egyáltalán nem volt, másfelül pedig — ami a politikainak mondott közleményeket illeti — teljesen világos volt panaszlott ártatlansága. Tekintsük csak a kettős vádat külön-külön ! Arra a vádra nézve, hogy i köteles példányok beküldését elmu lasztotta, kihallgatták a szombathe lyi sejtóügyészségnél működött vagy működő taunkat. Ezek amint alább közlendő vallomásaikból kitűnik — .majdnem egyhangúlag azt vallották, \|hpgy "Wajdits József kiadványaiból a köteles példány nem érkezett be a sajtó-ügyészséghez. nek igaz vagy bebizonyítására rad a vizsgálat, gyalás. Hanem azért az ítélet mégis ugy szól, hogy a .tanuk vallomásából kétségtelenül kitűnt, hogy a köteles példányok be nem érkeztek, — az pedig föl nem tehető, hogy a postán mind elvesztek tolna." Na hát erre, a postahivataloknak szánt törvényszéki bókra csak mosolyganunk lehet. Ahol ezerekre menő értékek vesznek el, — hogy ott azután Wajdits József .jeles" kiadványainak egy-egy füzete mért ne veszhetne el, egy egy naptárnak elveszése mért nem volna .feltehető" — őszintén mondjuk: érteni nem lehet. És mintha .Sopron" t. laptársunk csak ellene esküdött volna a kanizsai törvényszék .kétségtelenbeigazolásainak és feltevéseinek" — ugyan október 29-én megjelent, 87. számában a következő sorokat hozza szóról szóra: ,Az olvasó közönség panasza. Gyatorta érkeznek hozzánk . panaszok az olvasó közönség köréből, hogy a hírlapok, melyeket járatnak, felette rendetlenül érkeznek kezeikhez. Legközelebb R. Szemeréből irják, hogy a fővárosi lapokból oda néha 4-5 hogy .nincsen Isten* abban a részletben t. i. ahol mondatik: „Az örült önmagában mondja: .Nincsen Isten!" De kinek jntna eszébe e kiszakított tételért a Bibliát istenta-\| gadással vádolni? Hogy a nagy-kanizsai törvényszék minő szempontból bírálta el politikaiaknak a fenemlitett czikke ket, — azt ő tudja legjobban; de hát azoknak mondotta ki. És elitélte miatta a kiadót; azt a személyt, ki az egész dologban ártatlanabb a ma született báránynál. Ezzel szemben megvalljuk: a törvényszéktől a fennálló tőrvények és rendeletek alapján mást várni nem lehetett, — ha már a czikkeket politikaiaknak mondotta ki. Ezt illetőleg a baj hiányos törvényeinkben gyökeredzik, mely a kiadót, az irodalmi vállalatok anyagi részével bíbelődő egyént teszi ily dologban felelőssé, a nélkül, hogy a szellemi részért talajdonképen felelős személyt, a ielelős szerkesztőt csak egyetlenszer is megkérdeznék a czikkek iránt. Persze, hogy ez a különös eset még tudtunkkal nem is fordult elő. Már/több kiadót elitéltek, amért ovadéknélküli lapjaikban politikai kiadó — teljesen ártatlan. Tehát a •Örvény utat enged a vétkesnek ,és sújtja az ártatlant. Ez olyan mizéria, melyet az igazságszolgáltatás érdekében meg kell szüntetni. A fenforgó ügyben mind vádló, mind panaszlott felcb-beztek s az valószínűleg a kúriáig jut. Hiszszük, hogy e különös esetre nézve a kúria oly döntvényt hoz, mely ily természetű ügyekben az alsóbbfoka bíróságoknak praecedensül fog szolgálni. Sőt azt hiszszük, hogy c tekintetben már a királyi tábla is oly-képen itél, hogy vádlottat a köteles példányok beküldésének elmulasztását tárgyszó vád alól fölmenti, a politikai czikkeket illetőleg pedig uj vizsgálatot rendel el, melylyel szemben nekünk is jut szerep. A cnriai döntvény azonban minden kétséget kizárólag olyképen ítél, hogy az óvadéknélküli lapok politikai közleményeiért, ha a kiadó és felelős szerkesztő két külön személy — első • sorban a felelős-szerkesztő felelős. Éshaigy történik, akkor nem jut többé a nagy-kanizsai törvényszék sem azon kellemetlen helyzetbe, hogy oly egyént kelljen elitélnie, kinek ártatlansága, különösen a hírlapi czikkeket illetőleg — a napnál világosabb. Sajttvétséai vs-gtárgyalás. któber 29 én a helybeli törvényszék napig sem érkeznek meg a példányok, jközleményeket hoztak; de minden megtörténik aztán, hogy ugyanegy napilapnak minden elmaradt száma egyszerre érkezik meg, sőt nem ritkán végképen is elmaradnak. Mivelünk magunkkal is megesett a napokban, hogy egy budapesti hetilap nak egymás után való három száma elmaradt. Irtunk tehát a szerkesztö-hoanét azt a választ kaptuk, hogy a lapok ott pontosat) ex-pediáltatnak ; egyúttal azonban figyelmeztettek arra, hogy a „Sopron"-nak több idő óta ók még egyetlen egy példányát sem kapták meg; a mi kiadóhivatalunk pedig szintén lel-kiism rétes pontossággal feladta azo-kkt mindig a postára. Hogy valahol igen nagy rendetlenségnek kell előfordulni, az világos. Mi lehet a baj oka, azt mi nem tudhatjuk, csak felemlítjük, hogy illető helyen tudomásul vegyék és hiszszük, az orvoslás nem is marad el." Na már könyörgünk, ilyen postai viszonyok mellett valakit azért elitélni, mert küldeménye rendeltetési helyére be nem érkezett, —-legalább is nagyon különös dolog. Kétszeresen különös akkor, ha meggondoljuk, hogy a vizsgálat t e 1-jesen egyoldalú volt. Vegyük most már a vád másik részét, mely szerint lapunkban esetben a kiadó és felelős szerkesztő y, ugyanazon személy volt, s igy a közlemények tudtával és akaratával kerültek a lapba. De Wajdits tisztán csak mint kiadó szerepelt, s mint ilyen nem is győződhetett meg arról: vájjon a felelős szerkesztő minő czikkeket ad a nyomdába, melylyel ennek egyenes érintkezése van. Na meg hát Wajdits arat mi értelmes embernek tartjuk, de hogy meglevő iutel\'igencziéja egyes czikkek politikai voltinak elbírálásához is elég volna — azt nem állíthatjuk. Erre nézve azt mondhatná valaki, hogy tartson maga mellett oly egyént, ki erre képes. Tehát fogadjon egy képzett irodalmi egyént vagy jogászt! Igy azután meglenne az eltörölt cenzúra a kiadóhivatalokban! És a szerkesztőség, a kiadóhivatallal örök czivódásban állana, az ügy hátrányára. Nagyon hiányos tehát az a tőrvény vagy rendelet, mely a felelős szerkesztőt — akinek pedig a czik-kekről nem csak határozott tudomása van, hanem legtöbbnyire azoknak szerzője, vagy legalább sajtóalá bocsitója, — teljesen zavartalanul hagyva, — a kiadót teszi felelőssé, azt a személyt, ki — ha csak pasztán biró. elölt. Elnöklő: Erdódy Lajos lrrazéki Szavazóbirák: gr. Hugonnay Kálmán és Mackay Dezső. Jegyző: Kiss István, . Vádló: dr. Sass Elemér kir. al-ugyéaz. Védi: Győrffy János. Vádlott: Wajdits József, n -kanizsai könyvkereskedő és nyomdatulajdonos. A tárgyalás kezdődik 9 óra 30 , pereskor. Elnök a tárgyalást megnyitja; panasxlotlal figyelmezteti, hogy mindenben a tiszta igazát vallja. A .tanukat figyelmezteti az eskü fontosaágára es a hamis eskütétel következményeire. Vádlót felhifja a vádjelentés megtételére._ .\' Ügyész röviden körvonalozza s Kiemeli, hogy Wajdits József ellen- a vád keltés; t. i. 1.) kiadványaiból a. köteles példányokat a afcjtóügyészséghez felküldeni elmulzsátotta. 2.) .Z»lai Közlöny" czimü társadalmi lapjában politikai czikkeket közölt. Első sorban kihallgattatik vádlott, Wajdits József, ki az egyes kérdésekre vallja, hogy 61 éves, rom. kaih., nős, 6 gyermek atyja, kSnyv-kereskedó és nyomda-tulajdonos; vagyonát üzlete képezi ; 4 gymn. osztályt végzett; büntetve nem volt; a katonai sz.ilgálat ától annak idején tölmentetett. Elnök: Mióta i!l fenn nyomdája? Vádlott: 23-24 éve. Elnök : Emlékezik ön, hogy 1875-ben felsrótittatolt, miszerint a nyomdájában megjelenő kiadványokból 1 pé\'-dányt a múzeum, 1 péld Ínyt a helytartósághoz benyuj\'aoQ ? Vádlott: Nem emlékszem, de meglehet. Elnök: Micsoda munkák jelen-tek meg nyomdájában 1875 óta? Vádlott: Önálló munka nagyon kevés. Elnök: A megjelentekből küldött, e be köteles példányokat? A polgármesterhez is? Vádlott: Az ügyésznek ós múzeumnak igen, de a polgármesternek nem. Elnök: Megtudná-e mondani, hogy micsoda munkák jelentek meg? Vádlott: A Wajdila-féle nagy- és kis képes naptár. (Gondolkozik\') Többre nem emlékszem most egyszerre. Elnök : FelmuUtlaxik önnek egy hirdetmé ye (felmutatja), melyben azt is kőzzóbocsátotta, hogy a .Rajta fiuk", .Rajta lányok", „Vífólyea könyv", .A házasélet titkai" s. a. t. munkák is jelentek meg önnél.\' Vádlott: Ezek mird megjelentek, de régebben. Elnök: A hirdetésen felsorolt könyvek mind régiebbek ? Vádlott: A naptár uj,. de a többi régi, ason évekből valók, mikor a nyomdát megnyitottam. Mindig ugyanazon j tartalmúak, csak -a kiadás uj. Elnök: A mutatvány képeket is ÖQ adta ki ? HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY Vádlott: Éti, de azuk a naptár ból valók különben. Csak asért kü\'d lem Két, bog.y lássák: mi van a nap tárban. Elnök: Küldött-e köteles példa nyokat ? Vádlott: Igen, as Ügyészségnek Szombathelyre és a múzeumi köny v- tárnak- Kíllök: Ezen állítását, t. i. hogy ezekből mutatvány példány okát kút dütt voluft, megczatoljak a szombathelyi ügyészségtől kihallgatott tanát, Azon kivül a múzeum számára k ü! d e n d <\' póldhi.; st itt ía beadhatta voil polgármestet nek. Vallja be tehát, hogy má.skónt mulaszto\'ta el a nem adta fel! Vádlott : Én mind feladtam kft reaztköiés alatt. Elnök : Az lehetetlen, hogy mind elvesselt volna, Vádlott: Serem; legközelebb Haj ga\'ó Sándor költeményeiből -jxpedi altunk vagy 30 dbot egyes szerkesztőségeknek ; 10 teljesen elveaaett, a úgy kellett újból megküldeni vevény mell Elnök: A -Zilaí Köslöny* csimú Up kindója meddig volt? Vádlott: 2 éve hogy átadtam. Elnök: Mikor nyerte e lap mostani czimét? Vádlott: Mintegy 14 éve. Elnök : (Felmutat 5 db. Zalai Közlönyt.) Mikor ezek megjelentek, Ön még kiadója volt a lapnak, Úgy-e? (FeUoro\'ja a azimokat. Megmutatja vádlottnak az aiok közül legutóbb megje- lont síim::!.\'\' Vádlott: Igen ki..dója voltam. Klnök: Ezen lapra biztositók ön állal leieve nem volt ugy-e? Vüdlott : Nem, miután a lap nem politikai. Elnök: Miként van, hogy mégis politikai czikkeket kösölt? Vádlott: Tudtommal vegyestartal-maak jelentek meg, mivel a tap ve- gyealarlalmu. Elnök: As 1882. évi 72. számban megjelent „Fokról \'fokra\'1 czimü csikk politikai csikk. Elrendelem felolvasása* Védő: Miután a vádindilvány nicriminált téteteket az egyes csikkek\' bél aera jelöl, ki, s csak a csimekst említi, kéri a tek. törvény széket, hogy ások ne olvastassanak föl. Ügyész: Tekintettel arra, hogy ezen Tigy a törvóoyssék elé tartosik s nem s aj ió ügy, sxennte s rtJŰe eljá rás követendő a rid\'g lény iránti meg gyfizödés iránt. Kéri c-ok fololvas.i3.it. (A törvényasék visszavonul.\') Elnök: A törvényszék as 5 lap megjelölt csikkéinek felolvaaását ren\' üilte a\', mert annak nem egyes \'éleiéi, hanem az égess kép-si politikai voltát. (Egyenkint felolvastatnak a .Fokról fokra", — .Kossutb-ünnepély", — király fogadás, ~ —\' .Ujabb katonsi hőalett-, — „Halottak napjára", — „Eny hűtést a nyomornak, — szobrot i azabadágnak", — „Marctius 1d," című csikké1;.) Elnök: LUhatj. ezekből vádlott, hogy c csikkek köijogi dolgokkal foglalkoznak. Védő: Azon kérdést kérem vádlotthoz intézni, hogy elvállalja-e a felelősségei \'{ Elnök: Ei nam sajtó ügyi eljárás alá esik, s igy a közönséges bűnügyek szerint tárgyalandó. Itt eg yenesen a kiadd feleifia. Mackaj: Tadomással bírt ön e csikkéről? Elolvasta a csikkeket? Vádlott? Nem olvastam. Egyiknek, masihitk megj-leoósekor nem is vnltsm honn, fü\'dóo voltam. Behivatik Kaffer Béla, uou.Zals-Egers="^e.n lakik, kir. ügyészségi írnok. Elnök: Meddig volt Szombathelyen? Tanú : 1878 82 ig. Klnök: Ig«z, bogy ez id\' alatt egyik teendője volt as ügyészségnél, s. Zalamegyébon megjeleni kiadványok átvizsgálása ? * Tann: Igen. Elnök : E szerint felelhet az iránt, hogy ez itt felmutatott sajló\'ermékekból küldeteit-e be köteles példány? Tann : A Wajdits féle naptár kis-kiadása egy isben ottlétem alatt bekÜide-tett, de csk egy évben. ElnÖk : (Felolvassa egyenkint a kiadráuyok csimeit.) Tann : Egyikei sem vettem kézhez. Gr. Hngonnay: Hát j«gytéket ve-íe-iek a beé-keteti példányokról ? Tanú: Csak fel lettek jegyesve, de rendszerez jegyzék azokról nem vezettetett. Maekay: Ön azt állítja, hogy egyátalán nem látott 4 év alatt egyet sem Wajdits kiadványaiból. Volt-e Ön \'szabadságon ? Tftnu: Igeo voltam, de ea aJatt i baérkes-u nyomtatványok íéiro lettek tfve. — i Xac\'áay : E szerint >u nem torién-, hete\'.t, i, ezalallval ami beju\'ott vo\'na. T-uiu: N-m. Klnök: (tjjbói felolvassa a kiadva-nyok cximsit.) — Tann: Egyre sem emlékszám, hogy beérkezett volna, csupán a kis képes nap tárra, a komáromira, meg a 100 évesre, de esek is csak 1 évben küldettek be. Elnök: (vádlotthoz.) Tovább is megmarad állítása mellett? Vádlott:Én s naptárskat mind be-küldöttem ; f- többiek régebbi kiadások. Ugyéfiz: (tanúhoz.) Voit-e a sajtó-ügyészségnéi más kiadó ellen is panasz vngy lapnszialtatott-e mulasztás a posta bál? Tann: N-m. Védő: A beküldött köteles példa nynfckal mi történt? Tann: Egy szekrényben elhelyeztettek, számot kaptak, az érkezés napja nak. feljegyzésével. B\'hiv&tik Király Béla, tana, répcselaki Iskóa. Elnök: Volt Ön irnok as ügyészségnél Szombathelyen? Tanú : Igen. Elnök: Van-e foglalkozása? Tann: Igen! főispáni titkár va gyok a Kábassabályozásnál. Elnök: Mily minőségben működön Szombathelyen az ügyészségnél ? Tann: Mint igtató. Elnök : Érkezett-e be ott lét alatt Wajdits kiadványaiból valami? Tanú: Egye\'len példány sem érkezett be. EinÖk: Miként küldetlek be a kö teles példányik ? Tanú: Erre nem emlékezem. Behivatik Csorba Lássló,tanú a!aó~kldi BzUlolés, szombathelyi 1a-kós, üíyó.zségi. irnok 1876. óta. Vallja, hogy míg Kaffiir ott volt, addig a baó.--kesett munkákról jegyzék vesettetett; számot is kaptak; de mióta az elment csak ossserakatnak egy csomóba. Elnök. Figyelemmel kisérte 6, kogy Wajdits kiadványai bektidettek-e ? Tann Nem. Csak legelébb, midőn a kir. ügyésa ur figyelmeztetett bennünket, hogy a ,Zalai Közlöny\' több kiad-vány hirdet, kísérjük figyelemmel, hogy kúld-i be köteles példányokat ? Egysse--azután Wajdits személyesen hozott is el egy kiadvány\', valami női szavalatok vagy mik voltak ; határozottan nem em-létesom. EinÖk: (Bemutatja tanának a kiadványok czímai.) ¦ Tanú: Arra emlékszem, hogy a nagy naptár nem küldetett be. Behivatik Németh Ferencs tana, szombathelyi lakos, árvaszéki iratlárnok. — 1881-töl 1883 máj. l-ig as ügyészségbe.! mint diurnieta működött. — Kihallgattatváo a köteles példányok iránt, azt vallja, hogy Wajditstól semmiféle köteles példány be nem érketett, csak a „Zalai Közlöny Behivatik Kenyery László tanú, szombathelyi lakos, hivatalszolga ai ügyészségnél. Elnök: Ün azok a hordani\' a postát v Tanú: Igen. Elnök: Mióta van ott? Tann: 1872-től fjgva. - ^....._ ElnÖk: A nyomdászoktól érkező köteles példányokat is ön vissi hasa? Tudja mi as a köteles péHány ? Tann: Igen* íe tudom; asoktt - is éu hozom el á postáról. Elnök: Tudja-s, hogy Wajdits micsoda példányokat küldött? Égyátalán küldött-e vagy nem? Tann: A lapok mind beérkeztek, de más munka felöl nem tudok! Ha érkezett volna más is, azt tudnám. . Felolvastatik vádlott erkölcsi bizo nyitványa. mely feddhetlen elóéletéról tanúskodik. Elnök: Megmarad tovíhb is állítása me\'iett ? Vádlott : Igen. Ügyész: Kérem a tanok m&ges-küdietését I" * "\' (Megtörténik.) Elnök : A bizonyítási eljárás befej estet vén, kérem ügyész urai , vád ölőterjeBztésérs, " Ügyész : A vádat ket részre osstja. As egyik rád irányúi a köteles., példányok beküldésének elmulasstására; a másik a politikai cikkek közléiére. Azt csak pussts mentségnek tekinti, bogy vádlott postára adottaknak vallja a köteles példányokat. Á vád másodikát "listáié.\' a felolvasót cikkekből szenníe világosan kitűnt, hogy politikai tártai-, muak, s ugy tartja, hegy azok péns-, dóügyí, forradalmi Jiránysaiu, aíkoi-mány-politikai és kormányzatpoliükai tartalmúak. — Kéri » törvény széket, hogy vádiotut az 1848. 18. törv. csikk 30 §-a 4- pontjában * ugyanazon csáJt-ket40§-ában meghatrárosott vé:ségben bűnösnek mondja ki b as esetleges rab-tartási költségekben is marasztalja. Erre Győrffy jÁnos védő a következő védbeszédet tar\'otta, * Tek. kir. törvényszék, mint büntető bírósági Az a vád, mely a sajtó törvényekre való hivatkozással Wajdits József elles emeltetett, nem cselekvésre, hanem két rendbeli mulasztásra van alapítva. Wajdis József első sorban azsa vádoltatik, hogy a kiadásában megjelen önálló müvekből a sajtótermékek felügyeletére hivatott kir. ügyészséghez a köteles példányok beküldését elmnlaaz-¦ tolta, vádoltatik továbbá másod sorban még aszal, hogy kiadásúban megjelenő „Zalai Közlöny* czimü lapért a törvény-szabta biztosíték letételét szintén elmulasztotta, holott abban politikai iránya czikkek közöltettek. A köteles példányok beküldésének elmulasztása miatt emelt váddal szemben arra kérem a tea. kir. törvényszéke\', bogy ezen vád súlyának mérlegelésén mindenek eljtt azt a kérdést méltóztassék eldönteni, hogy ama Wajdits féle kiadványod vagy képes ábrázolatok a tudomány melyik ágához vagy a művészet melyik fajához tartoznak ? Erre aézv-. irányadóul szolgálnak a kiadványok Síiméi s a képes ábrázolat rendeltetése* - Ha figyelembe méltóstatik venni, hogy » kiadványok ,nagy-képes naptár" „kis-képes Daptár" „egyptomi nagy-álmoskönyv, „kiB-álmosköny v", végre „vőfély köszöntő\' czimek alatt láttak napvilágot, a képes ábrázolat pedig csak egy arra szánt hirdetmény volt, hogy a Wajdits-fále jeles kiadványoknak reo lamot csináljon, ha mindezt figyelembe méltóztatik venni: azt hiszem, a vád nak — még ha az bebisooyitottnak találtatnék is — kevesebb súlyt fog tulajdonítani, míntha azok a kiadványok _A keleti kérdés1\', „Orosz terjeszkedés". ,Alkotmány revisíé* s más ily sókat ígérő csimek alatt lettek volna a világgá bocsátva, mert kis-és nagy kalendáriummal, egyptomi álmoskönyvvel és\'vőfély köszöntővel tek. törvényszék a világot felforgatni nem lehet, legalább az én meggyőződésem szerint nem. De különben még mindig nincs az sem kétségtelenül bebizonyítva, mintha Wajd\'ts Jóssef ezen kiadványait a kir. ügyészséghez csakugyan nem küldte volna be, mert a kihallgatott- tanuk valló mása arre teljes bizonyítékot nem nyújt, ason vallomásokon kívül pedig egyéb bizonyíték nincs. Kaffer Béla ur : st vallja^ hogy ó jegyezte as ügyészségnél azon kiadványokat, melyek. Wajdits lapjában\' Waj-di\'s féle kiadványokként hirdettettek n tudja, hogy azok egy rés-e —. habár hirdetve voltaa — az ügyészséghez ugyan akkor be nem érkeztek. Ámde téves felfogás azt hinni, hogy a mű akkor jelenik meg, midőn a lapban hirdettetik, mert akár Hányszor vannak 10 óv elétt megjelent művek, megjelenésük uán 10 év muiva ezámtoJan lapban vagy önálló körözvény ékben bit\' de\'.ve. L?het, hogy a hirdetett ósKaf-fer ar által jegyzett" kíaídvábyoW\'addig, mig ő a kir. ügyéisségnéi volt oda csakugyan- nem érkeztek be, de ebb^ még nem következik, bogy árok a ki adványok nem as előbbi években, mi tÍSú "még"\' Kaffsf, \'ar áz Ügyészségnél nem is volt, jetenlék\' meg ée\'nem kü vetkezik, hogy azok, amaz előbbi évek ben sem lettek beküldve ás onnan azét hordva vagy elhasználva, mert- elvégre a kir. ügyész a hozzá beküldött példányokat megőrizni és könyvtáril&g ke zelni nem tartozik, erre sem kÖuy,vtár sem elég hivatalos helyiséggel\' nem rendolkcíik és Koffer, úr rjiyjd ideig volt a szombatheiyi ügyészségnél, igy lehel, hogy. ama rövid idő alat Wajditf-fóle ujabb kiadváuy nem is -jslení meg több annál, melyekből a kÖSeiee példányok Kaffer ur vallomása cteriD^is tóié beárk\'-ztek. Németh ügyészségi irarak ur vali\'; másával pedig igazolva van, hogy- az .iigyéapaégbes; ^rkezetí s példányok reudíZwres keeelóge ala\'.t nem vol-\'; iakj iktatva nem lei;ek, Bzámot nem; kaptak, hauem csomóba kötve hevei-, íek valahol addig a meddig. D-i «gy-általában valamint Kaffer, úgy a lobb-tanuknak Király Béla, Csorba és Kenj éri -abbeli vsllomásav h&gy a kiadr ványok az _ ügyészséghez be nem érkeztek, nem lobét bizonyíték egyesersnaind arra is, hogy beküldve sem ietu-k. Sieo, vallomásoknak csak annyi biio nyitó erő fulajdonttható, a mennyit bizo nyit Sn!> k, t. i. hogy ások - be nem érkcstek,\' ványok, melyek mindenki kiVáncaíii-gát felidézik "b melyeknek élveszé^é-irt senki sem vonható felelőségre, vagy ál dözatu! eshetett más egyéb gátló körül-ményeknek, iíÍ\'i jótoroaán nem is tudni, miféle jelend .elén kiadványról van szó b ha létezett ilyen, az elveszhetett annélkü\', hogy annak Wajdits volna az oka, s hogy azért Öt elítélni lehetne. \' -A máíik vád árért emeltetett Wáj dits bllen, mert a kiadásában megjelenő DZalai Közlöny" czímü lapért a politikai lapokra megszabott óvadékot le tenni elmulasztotta, holott az politikai természetű feérdéeks: tárgya! ügyészBégi vád a Up l882.;és 1883. é, folyamából emlit meg egy pár csikket mint olyakat, melyeknek politikai Irányuk van. ¦-,\'¦-\':. -:t-.. -:-v -.\'a1-\' Tek. törvényszék! Én azt hiszem bogy ugy a büntető törvényeknek sezek-között az 1848-iki Bajlólörvéoynek ii valamint a törvényt alkalmazó bíróságnak nem lehet .csalja feladata, és hivatása az, hogy\' mások bűneiért ártatlanok szenvedjenek, hanem az, hogy ha létezik valamely vétség, mely fenyítésre méltó mindenek előtt lakoljon asér. az," aki annak előidézésére közvetlen faktorként caelekvőieg befolyt. Ezért első feladat szerintem mindenek előtt a vétség valódi alanyának a kipuhatolása s csákT ha a va1 lódi bűnöst kipuhatolni sas igázságtiélő széke elé állítani nem sikerült/fordulbat a büntető igazság eujtó kese azok ellen, a kik nem magok követték el ugyan a vétséget, de annak máaok által való el követésé: akár gondatlanságból, akár kelló óvatosság hiányából lehetővé tették Ett a sajtótörvény 13 eV35\' §§-ai hatá\'-rosottan - követelik s \' mégis--» vizsgálati íratok kösö\'t annak, hogy ezen elv érvé nyesitésére még csak tisérlet is tététel* volna, nyomát sem találom. ~; -¦ * 18til-ben,eselőtt 23éwei \'kéletke zik egy vegyes tartalmú hetilap Nagy- méltőzUseék azért első Borban a felelős szerkesztőt felelőségre vonni, mert a sser keaztő nem azért felelőn, hogy helyette á kiadó legyen felélés, hanem átírt, hogy ő legyén a felelős, ki ezen felelősséget nyíltan kifejezetten el is vállalta. Egyébbiránt a tekintetes kir. ügyészség áltál e tekintetben emelt vád — már méltóztassák megbocsátani ha kimondom ! — nem is olyan, a milyenre marasztaló ! i életet alapítani lehelne. A vádindltvány felsorolja néhány hírlapi csikknek a cai-mét s azokból nem idéz egyetlen igét sem mint olyant, a me!y politikai kérdés tartalmazna, hanem egyszerűen ast mondja hogy a czikkek aláhúzott részei tartalmazzák a politikát, azt azonban nem mondja meg, hogy miért? Talán asert, mivel alá vannak husva? Mert más Indokolást nem mond b igy én sem tudhatom, As aláhúzott pasauaok pedig ás aláhasás daczára lehetnek a legártatlanabbák. \' Sajtótörvénnyé) kapcsolatos vétséghez kérem a vádinditványban az incriminait tételek egész terjedelmükben nó-scerint idésendŐk a -a ttÔiaenuX idésett tételeknél kifejteni ée indokolni keli/hogy mi azokban á politika és miért politika.\' E nélkUl vádolni a a fenyití bíróságnak\' e nélkül marasztaló alapos ítéletet-"hozni nem\'lehet. Az idézett egyes CBimekim,nt a \' milyenek „Kossuth ünnepély, „Király fogadás, .Halottak dajpjárá,r arra engednek alapos következtetést, hogy ason csimek alatt egyszerű alkalmi czikkek jelentek meg, a „Fokról-.fokra" ezfmü csikk mely a ezukor kávé, sör, és petróleum adókkai foglalkozik, egyszerű kereskedelmi irányú csikk, melylyol minden kereskedelmi, nem politikai iránya Isp foglalkozik. ,EnyhttMsV a nyomornak* czim pedig a társadalmi %ajok javítására irányalt "diCiéretea töfefcvést árul aj, "\' .Szobrai Bzabads\'ágnak" czim hasonló- i. kép\' pereminentiám társadalmi irányú, a \' mennyiben egy émlékaióbor felállítására\' * ˇaló leikerítés. Az „Ujsbt katonai\' Kantssán. • A -me^indftaaktír- a-- kiadó tatt* . végfll_ a vidéki lapoknak már any- kivül eső enemény, mely ^bekövetkezhetett akkor i», ha Wajdits a példányö\'^Lmeg ;aem kjpár^ltetBU, % k,jadé: jtem kai beküldotte vagyis karesztkötés alatt postára adta. mert a bessáljitást a poat# közvetíti és rendes körülmények fe\'ftsöte beküldés csakis postát uto\\i tör tér. betett s a Dyomtatvááyok nak szokásos módja lietékes hatósághoz szabályszerűen beje-lenti, hogy olyan irányú iapot indított, a mely politikai themákat nem tárgyal. Kaucziót nem tesz, mert az csak politikai lapoknál szükséges és a dolog rendbea van. A lap folytatja pályafutását zavartalanul 22 éven keresztül a ez egy vidék: lap életében elég szép idŐ/sbha bem volt vele Senkinek Semmi\'baja, asajtó töYvény nyel soha sem jött semmi Össze Űtk özén be Hanem a;22r évben a város társadalmi életében íagaltoas Dfspok állnak be, a tár-S dalmi kérdések pártpolitikai kérdósek-kaííndeiftidcál tatnak, a társadalmi mozgalmak harcsásait egy iá\|haUan ügyet taktika politikai ellenfelekként úazr-ja egymásra r áz áldozatok közül a nyilvános élet helyi orgánuma a „Zalai. Közlöny sem maradhat ki a mikor már az ádáz bafez a társas életbente\'ng\'ernyrrombolá-sokai vitt véghez, midőn., már. * baráti kötelékek is széttépettek, a felkavart bul lámok égás\'sfa törvényszéki\'--tárgyalóit6-resffig ritik__>.i romboló gyűrűiket. A lapnak külön szerkesztője van s ki van téve, hogj az a felelős Bzarkeiztő. A Jap homlokán ott van, hogy a lap szellemi résae- a szerkesztőhöz,. anyagi része pedig a kiadóhivatalhoz tartozik s ez által Vi pán! fejesre, hogy a kettőnek egymáshoz nincsen\'" semmi keze és hógy mindegyik csak a saját ressortjáórt.,fe-letős, Ki va2\'fejesva, hogy a kiadónak as égési laphoz csak annyi köze ven (""hogy n y. o m a t-Ot i Wajdits f5 József kiadé\'ulsjdonoa: gyjjrssajtójác, különben p- dig a telelés szerkesztő a f-Ielós. Ez gyos lesmész&tea. 2 i . ¦ * . Hanem szert -mikor egy fig.ye\'naet,j ébresztő hangsatos stylusoD keresztül pur "itikai czélzat láiezi-k átcsiUámlaoi, még ast sem .kérdezik, hogy azt kiirt, hanem perbe fogatik kösvatlen mindjárt maga.a-kiadó. . • ¦¦¦¦¦ .i: ;;- .- — Kárem lek. törvényszék a _»ajioj törvény nem ágy intézkedik.; i- ^ . Az. 1848: 18-.; t. vcz. 13.-§-.ett mondja: „Sajtósétségárt-- büntet:etik a szerző, ha ez nem tudatnék a kiadó, ha ez sémVadátnék, * nyomd ír vagy m^rezde tu\'ajdonosa." .GgyMCiak , ezeo^ aaj ptör-vény 33- § a újólag ezt mondjs: „Min decoaikkeJE.erVmely.ek valamely lapbat mc-gjelenník, ha a szerzi felelőségre aetnj vonáttathatnék (tehát csak akkor) a nyilatkozóiban kijelölt fsíelői isemeíyek is fölelfttteherrel tartóznaV."\' \' \' Kérem ez elég .világos és meg vagyok; syŐaöd\',e«hogy (.ezt^a ték. törvényszék s&m fogja ignorálni, mert ez sz-ntesttel: törvény-.. ... ., . Akkor mikor a lapnak külön felelős de ez m«f: a Wnjdiis cs-Oakvési , köréapzerkesztője vas a az nem vonato\'-t fa lelősaógre sőt tnoak feíeíősségre vonása í;igeoa i:él ember el- Iwto é\'. mir- \'as egy áriatlan itéltetese volna. .-. A ázsiai blös-ijnyu-órt .Wajdits nem tartoas.:. kauliót Ietenn, mert as .nem p\'1. pnauwi i^üldédC-1 iitikai Up, osv bisooyitj, az . körül-keresztkötésaéfLméoy is, hogy alap kiadás kVutió nól..Ül való szállítás vevény nélkül. Has száki enged-felettmeg éi .22 éven keresztül iitmány az ügyészséghez b- nem érk«» kau tió uéikül jelent m«g, ha azonban a B»tt:/ajretzhetettJ hUs ea nem tftrtnzikfUpbat* Vnaák 22. óvfoíy»máb«ö ,Ji&ézör a ritkaságok kosé, különösen nyomtat-mégis pgfítíkar iraoyu czikk jelent\'még;"¦ Ayirá elkoptatott és: sokszor ismételt the-mája. hogy abban ^ki sem talált meg \' eddig politikai íránygafot, mert sx ren-dJeaen égy-égy ujihb sajá^álatös eseményt registrál. \'"\' \' V ! »¦ Tekintete* törVényasók! Uég a szelídebb természetű \' polgári perekben sem hozatlk marasztaló ítélet világos bi-zouyitók nélkül s sí "bffdügyekoeni \'marasztalás, melynek sokszor egy eféaz életre kiható szomorú kÖvetnezmezfyei vaunak, mindig súlyos kÖvétkesmeny-Biyel jár. A Wajdits\' tllén emelt a kÖ-" Helas példányok bekü\'déiére néivs bebí-zonyíiva nincsenek, k láp asellemí\' részéért pedig Őt közvetlen felelősség kü-jjönben sem terheli, kérem azért a vád és kovetteaményei alól \'fMníenWoi.\'"\' \' **\' A Tálán és viszonválaat kicserélése Után a törvényszék visszavonult Ítélethozatal ár s. j] ; Az itétet csak dératán 3 érakor\' ffcirdettetétt ki, mely sserint Wajdits József \' a vád mindkét részére nézve bűnösnek mondatván ki, 3 napi \'fogházra; 60\' forint pénábirságrs és l!Sf fotiat \'¦¦ elmerült költség megtérítésére ítéltetett -el. ¦\' J-:\' ¦ A kir. ügyest és elitéit feiehbe- -a&st jelenteltek be. \| 1 \' Híree. — Megsebesített renddr. Mait hó ?.8Váa a kapitányság által két rendőr egy ellopott sertésnek nyomozása végett szőlőhegyekbe küldetett, (fidőo esek, estefelé a hegymester éa többek kíséretében ¦ a Gáspárbegyről a városerdőn kérésziül hazafelé jöttek, egy : parasst-sn-. , haaczegy fa mögött leabec állva, Koüari s István rendőrt kapával ugy vgis főbe, hogy. ez eszméletlenül összerogyott s mig a többiek aat felségeitek,, a gas tettw a homályban tova.oeoot. A rendőr sérülése nem-éle tv easélyea. V«sgáiat folyamai ban . — Jíorán kezdi. A o"\'\' szerdai, heüvásáron egy- 17. éves i íj a 2 tinótárult, egy komárvárosi atyafinak a tinók mep-- ptoWtetlek1 és "\'csakhamar -a-lkabÜí bocsát- koaott, a fiának. lQ frt foglalót >dva, a..... marba igazolványokat kérte, mire az ifja • azoti megjegyzéssel, hogy as igazolványok pjáoál vannak,1 afajd-elközaa —m Uiaé- -kat addig a vevőre bizva — eltávoaott,"-r" Alig lávoaött ee, jött kétjbalaton-keresz^-/ turi,ember csendőrök -kíséretében, ellopott.\' tinó\'kat keresni a ezeket a komárvárosi mber őrizete alatt felismerté^. -7.A tinó-í kat természetesen elhajtóttik, de a ravasz Y suhaccsnak, ki azokat a vásárra állitotta.-se híre se hamva. A károsultat"állításs^-szerint ez is bslaton-keresstari) • Így megríván kiláUs. hogy kézrekerüf. / t> — Túz Sümegen, f- óvi.okt.\' 29-4»" Ón éjjel 1 Yz órakor vigyázatlanaágból^. tűz Ütött ki; egy. hosssa saalmával fedett//, háztető hamuvá lett. Van ilyenkor, lár- « mázé. parancsoló nép elég, de redduzeroe"^\' vese éa hiányában "a kapkodás és sse-\' rence szolgai. Ha ez nincs, több has 1« áldozat. A sümegiek Ügyesek & tuz o\|lá-l mennyivel czélste rübbec történ- ^ sék.taiadoii lüioító; tütézn»éoynyel,\| A \' \'egStt\'ópllleT; tL ^^JL^^jf^ ZALAI KÖZLÖNY vállsire hir.tjn. ab idősök ilyetén InaeskUa mailett jat idő mindenre, anélkül, bogy ss üsletet elhanyagolni kellene. Hu>a\\&~ képan áll dolog s fiatalságra: gyakor-aokok, segédek vagy más tokosata alárendeltekre nézve. A jelenlegi munkaidő" mellett esőknek tényleg nem msrad ennyi idejük, bogy magukat elméletileg tt képezhetnék s s minek ss • következménye, bogy ssskképsatt kereskedői ksr sem fejlődik. dj befolyással Tan esen üzleti idő s iskas viszonyokra is. Mi másként rolas mindaz s külföldi baosstás sserínt. Hs hat órakor Ietebet-nák as üxleti gondokat, nem volnának ntslra a drága városi lakásokra t olcsósága mellett egyéb előnyeit is élvezhetnék a városon kívüli életnek. Óhajtandó volna, hogy kereskedőink e tekintetben is mielőbb a reform terére lépnének. -> --El Ti határozat iperügyekbsn. j veié* terhét nem csupán A földmivelés-, ipar- és kereekedelemüyyi m. kir. miniszter f. é, szeptember bó 24- áu 41,706. sz. a. Pest-Pilis-Soh-Kiskan-iuegye közönségeket a kövsikeső rendé lelet inléate; A ssolsoki ipartáraula közvetlenül hozzám benyújtott l vissza adás végett ide rekesztett folyamodásában annak kijelentésére kérvén íel, vájjon eáen kereskedők, k-ikönkéutóhajtsnásek az alakítandó iparieslület tagjai közé lépni, befogadhatok Vagy pedig vietsa utasítandók-e\'\'. felhívom & megye közönségét : á\'rteai\'se folyamodó ipar ársnlatot, hogy miután sz uj ipartörvény 122. § ábra világosan meg van jelölve, hogy az ipartestület a képesítéshez kötőit mesterséggel (4. §) loglslkosó iparosok két harmadának kívánatára alakítandó, a 124 §. elsŐ bekezdése pedig határozottan kimondja, bogy a testület tagjai a képesítéshez kötött mesterséget fisc iparosok, kereskedők vagy általában képe siléshas nem kötött ipart űzők tehát is ipartestüls:sk tagjai aem lehetnek. — Régészeti lelet A vasmegyei óvár községben római reliefekre akadt egy földművelő udvarának emelkedő végében méeskóásáa közben. As eddig felszínre került három mésskó dombormű felirat nélküli, hanem agy is errs mutat, hegy e kérdéses helyen aagyobb síremlék vagy krypte állhatolt, mert a két összetartozó relief a halálban is eiválbat-las Uaiiort és Polloxot (kát mes nélküli fé.fi mögöttük lóval,) a harmadik a meg holtak lelkét as alvilágba kosáré szárnyas Hermást ábrázolja oaducousra támaszkodva. A leietek as óvári tanító ss Lic-denmayer Feroncz aámfalví plébános ur szíves kötremuködesévsl • vasmegyei régiség tárba fogass: bet sáli itatni a netán még ujabban is előkerült tárgyakkal. A jövő aratás után s vasmegyei régészeti egyesület Óvárot: vslosaúnülsg aagyobb mérvű ásatást log essközölai, mert az illető helyek be vasnak vetve. - Ai OsJettóó beosztáaa. A ki a k erseked ej mi életben, ss üzietidő beosztását ngyeJasasaei kiwéri, azonnal át fogja látni, bogy as nagyon cséUssrütlen. A családapának, akár fÓnök, akár segéd, s divatozó idő beoaBkái mellett alig marad pár perese, mulybea családjával érint-kessák. Gyermekeivel legfelebb evés közben besiélhei, de skkor Is röviden saart gyorsan kall végeznie as étkesést is, hogy s ka zabolt kávéházi időből sokat el ne fecsérelje. Este 9 órakor érkezik hess, midőn gyermekei már alusznak felesége pedig az nnalosntól ásítozik. Tehát kapja aeagát, eszik s ó is lefekszik annál inkább, mert már korám ismét mennie kell • — kávéházba. Béggel ismét eltávozik anélkül bogy még sívó gyermekeit oassk látta volo. és ez így megy évről-évre. Mi másként vsa es a külföldön..Ott as üzleti idÓ reggeli 9 órától, csapás a kereskedésben elkölteni asokott, vilit treggeli megszakíiásá-val, esti baU óráig tart. Ezen időn belől a kereskedő teltestül-lelkes ül sz üzletnek adja magát s eetvebst órakor átveszi az igazi családfő szerepét. Meggyőződik gy er mek einek iskolai el ómen e i el ér 61, ellenőrzi azok erkölcsi fejlődését s a ne PipirmldtelL. K iá r t kár? Anyóka. „Tisztelendő ur kérem, jöjjön ss utolsó kenetet feladni az uram bek, mert haldoklik." Plébános. „Ssóljoo be s káplán árhoz, hadd menjen az." Anyóka. „Oh kérem, kár volna azért s derék fiatal káplánért, még megkaphatná sz uramtól — s fekete himlőt." * Hsjtsl előtt Egy tanító ast állította,hogy naponkint huszonöt tanórát sd. „Dd hisz ez lehetetlen, vetek ellen, mert egy napnak csak huszonnégy Órája vsai" „Nem baj, viesooaá a taaitó, mert már egy órával hajnal előtt kelek föl." Lap vezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. I Felelős szerkesztő : TASS iXlOS. Z \\ Laptnlsjuooos: WAJMTS JÓZSEF. I HirtletóseK. jjOOOOOOC 1 Jártas ügynökök i hatóságilag engedilyetett alias»! ssrsjsgyek és állam jutalM- SSrtjeftító bizományi eladására 0 magas nyeremény - kedrezmény-0 nyel minden vidékre kerestetnek. Ajanlatok „sab. B 55?" Q Rudolf M98Be-bez BressUnba Q kéretnek. : 0 !oooi IRMLER «¦ WAGNER NA 6T-KANIZSA, 297 s--í (Berezeg Bsttkyuy-féle hasban, a városház átellenében.) Ajánlják gazdagon felszerelt raktárukat fehernemüekben, urak-, nők- ét gyermekek részére, agy ágyneműk ó-Bzitményekbenit. \' Legkitűnőbb minőségű saját atővészet ben késsüit hasi dsmsatbót e a z t s 1 • t e r i t Ő k, a a s t a 1- át t ör Ő 1 k ö s Ő-k eu-d ő k. oreat és lepedő-vásinsk egész szélességben. Gyári raktár rumburgi és íríöldí-szövetek kitűnő és legojsbb sutái, káró- se oanavaten\'ték, dinul-, jutte és gypj«-gy terítők, háló ét jatte-fuggönyök, fehér és színez v á t s o n, pamnt és batisl-ztebkendók, egész a legfinomabb minőségig, továbbá gallérok és kése lók arak és gyermekeknek. Saját készítmény Ü lóssór matracsok, karton, roags, osobiair, estein, stlats- ét telyem-papleook, Agypokróczok, zsinóros ét piquett-parket, olcsó ét finom színes ruhaparket. Nagy választék fehér- és színes férfiingek, cssafas, ctinva és vau f ürikből. N.gy raktár hweuyo 6c kSIMt-irakbil, many»«toQyi keleagyék ol otá árért. Ti i i ¦ i i i i i i ¦ 11111111111 ín Kéretik figyelembe veoni! Aluürt t:-a telet tel jelentem, bogy faiskolámba 3—4000 legnemesebb faj különféle gyümöloetak, (nevel) erős 3—4 évei az óasi idény beálltával a t, közöoaég szíves megtekintés ás rendelkezéséi k áll. Valacint nagy választékban és mennyiségben bokrok é* díszfák, kertek berendezésére. Továbbá üvegházaim dússn teisssrsiv* ssobaoövényok és virágokban, csokrok ás kossornkbot. Ugy tsinte msgkereskedsaem, valódi Erfurti magvakkai. Azon testek, hogy valamint eddig, agy eséstől it beoes megrendelőim ígéayeinek psntosaa megfeleljek. Kert ét lakát Msgkereikedés Bátort (zöldfa) utexa 19. (a. aj - tea Baboekay kás 2297 3—3 mély üisteletleJ Jaait Kartly A közeledő halottak napjára koszorúk nagy választékban kap hatók iríss virágokból. — Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Figyelmeztetés. Ai ált Jánosán ismert, jó .hírnévnek örvendő s tabb oldslolzg ki uu Lesett íóíbaraaéss kéaiitatéDyem — kefei^ségénél fogva — sok ntAnaásnak (évén «s utóbbi ídóben kitéve, elhatároltam, hogy aa ikon ezímjegyeímet mrSdositom a arra k k n/o-maiban Mja( faíiam ^Ul 8 alakját trssem fitt, bejetjeztetvón azt egysrenmind veá-jegykéní a budapesti iparkamaránál. SOSBORSZESZ ( gyors enyhítést eszktJsol: oaáres azaonatás, fsiyát, ftf- e fejfájdilntak, zzeagyeagesések, bésslássfc stb. stb. eil«-n. F> gu.xütó saerül i* igen ajánl hat 6, a mennyiben a fognak fényét elSseglti a rsfkust ertzWtí és a szaj tisita, azagtalan Ízt nyer a saesa olparolgáss után valamint ajánlatos e iat-r felmosásra ii a lujléesek erősítésére, a fejkerss képaődía meg-akadályozázárs ás annak eltávolMáaára. ára 60 lajt stfiael 80 &, en Biúl liw\\ 40 tr, HJUcoálati Qtaaitii magjar ngj német nyeivon, biiominyoMüm nanori.^ ellitTa, mindcQ Srcgbes Ingjén m.llékeltetia. Bnizay TCAlmftn, Bud.pe . Un, IV. kerOJet, Matemn-könit 23. Kim. Jíiwf, Belliit Itaití, Prettmtyer ét D -tiuc i. Z.U^j.riteg Hiibini.k, A.lol^ Uollóij Jó«..f, WeiM J6llís^llnlk•5ct^ Ftnjlor II. Ciargó: Ftiíd Albírt. Ciikiorn,.: Tódor Jou.r, Slrobi. weirérek. Grmor teit.érel, Emmu J. K.titbely: Piüri J., Wek. A Ctéb, Antal, Eiboschnü Adolf. Bittoo-Korod: Koll-r KArolj Védiety 819. ét 320. ttia. Kobl«ncx.r Igni» 2289 3 -3 S in jjrtraue ; PSERHOPER J.-féle gyógyszertár „gold BelchHapf< BéCSböDe VÁ-rt.tí^Ht/i ifiKrlflinanlr eel8tl egiotemcs labdacsok neve alatt; ez utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel Y erUSZUU) IbUUatSOK eiaknfIyM alig létezik betegség, melyben a labdacsok csodás hatásukat ezerazere<Pn be nem bizonyították volna. A legmakacsabb eseteiben, melyekben mindett egyébb saer sikertelenül alkalmazUtott, ezen laldactok sxá alalansaor és a legrövidebb !46 alatt teljes gyógyulást eredményestik, 1 dobnm 15 labdacscsal 2! kr. I tekercs 6 doboaasl ! frt 5 tr. bernentetleo utánvét mellett megküldésiéi 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik stét.j Postaúton való ineg-kűldisek & forinton alnl ezzkli aa ösaaegnek postaetslfáey melletti beküldésével eitközöltetnek, nagyobb Csszeg-knét utábvetel mellett is. Számtalan lerél érkezett, melyek Iroi bálát saondanak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb tt legsúlyosabb betegségekben egészségek fcőlyrrállitáíát kStxSaik. A ki csak egyssei kiiártetet tett velük, tovább ajánlja. A számtalan köszBiiS iratok kostU is mellikelve közlünk néhányat. Waidhofer az Ybbi mell. 1880. nov. 34. NyllTánoa köszönet I Tekintetes ur t 1862-tői ssenvedlem ersnyfires bántalombán és hugyrekedéebnn ; orvoaoltattam is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rosszabbá vált, nSJ> hogy\'idŐ multával beras hasfájást is éreztem, (s belek ösazessugoredása következtében;) teljes étvágytalanság állolt be, s mihelyeet csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a puffadás, nehéz sihálás és fulladozás miatt egyeneaen állni, mignem végre az ón, ezeknem csodálatos hatása vrrtisstitó labdacsai használatához folyamodtam, melyek nem tévesztették el hstáaukat, s engemet csaknem gyógyithstlan bajomtól tökéletesen megazzbaditotak. — Minek követkéz éoeii éu a tekintetes urnák vóriiutttó labdacsai s más egyéb erősítő gyógyszereért nem győzöm hálám a elismerésemet ele-geodÓképea kifejezni. — Kiváló mély tisstelettel Oellingor JkooB. TokintPtes ur! Oly szerencsés voltam véletlen as Ön vórtisstitó labdacsaihoz Juthatni, melyek nálam csodákat müveitek! — Evek óta szenvedtem fejfáját és szélhűdés-ben, egy barátnőm as ön kitűnő labdacsaiból átengedett nekem 10 darabot s ezen 10 darab labdacs engem oly teljéé tökéleteeen helyreállított, hogy az vslódi csoda. — Köszönetem mellett kérek mág 1 csomagot. Priska, 1881. maros. 13. Pár András. ^ Bielíta, 1874. június 2. Mélyen tisztelt Peerhofer ur I Én és sokan mások, kik aa ön .vertiss itő-piluláinsk egészségünket köszönjük, írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat Az un pilu-táí sok betegségben mely ellen semmi más szer nem használt, a legcsodázabb gyógyerőt tanúsították. A nők vér- folyásánál, rendetlen havi tisztulásnál, hugyrokedésnól, gilisztánál, gyotnorgyngegaég- és gyomorgdrcssél, szédülésnél ée sok egyéb bajnál gyökeresen segítettek.T<- jea bizalommal kérek még 12 tekercset. Mély tuztelettel Kender Karoly Tekintetes ur! Előre bocsátva azt, miszerint való-azinüieg valamennyi gyógyazere hasonló jósággal b.r, ss ön híres fagy balssamával, mely, családomban töbS idült tagydagoak gyorsan végetveiett, daczára valamennyi ugy nevezett egyetemes szer iránti bizalmat lauságomnak elhatározlar.i magamat az ön vórtisz\'itó labdacsaihoz folyamodni, hogy eseo spró golyóbisok aegé-lyével megostromoljam rég idó óta tartott aranyeréé bán* ta]mamát. Egy általában nem restelem önnek bevallani, miazerint régi b .jom négy heti használat alán teljés tökéletesen megszűnt, t én esen labdacsokat ismerőseim körében a Legbusgúbban ajánlom. As ellen nincs egyáltalában semmi ellenvetésem, ha ön esen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bo-esájtsni. Mély tisstelettel Bécs, 1881. február 20. C. v. T. Ctency, 1874. májas 17. Tekintetes arl Minthogy az ftn Bvértitztitó-pÍluláii> telesegemnek, a ki érők óta idült gyómorbajban a szűzben esenvedott, nemesek visszaadták az életét, hanem uj ifjúi erőt is öntöttek belé, más hasonló betegségekben szenvedők\'kérésére még két tekercs utánvétel melletti megküldésére kérem fec / Mély tiszteletiéi gpissiek Balázs. Por lábbizadás ellen. Si.\':r, George Pate pektorale-ja, keletkssS ksUeroeÜen essgot épen tartja a lábbelit, és áitslmat- nyálkásodza, köhögés, rekediség hurut, mell- és tüdőbaj ok, lao szeroek Tan bebizonyulva. Egy doboa ára 50 ki L\'-A™íw,f,ft«ÍA dr. ttomersh an sfiato!, \| Szemessentia, ^ ^t^^rt; átérő erísi-eredetí üveg csékben a 2 frt 50 és 1 frt 50 kr. Chinai toilletté-szappan, a szappangyirtás terén. HaaználaU után a bőr bársony sima lesz és igen kel- lemes szagot tart meg. Igen sokáig tart Egy darab 70 kr, és kínéin szárad. kt.n»ntt PüfcdiHOFÜrt J.-tÖl éekóta legbiz-agy-OaiZSam, toiabb szemek vsn elismerve min-denne-bB fagybaiok s idült ¦ bek s-h. ellen. 1 tégely 40 kr. gérbántalmak ellen legjobb és legkellemesebb segéd nei általánosan elismerve. 1 doboa ára 60 kr. Met-essenczia (prágai csépek, svéd nn^nnlT- \\ megToml.»tt gyom<r ross emésatéa, míndeii-CSeppeK,j ßnmfj bajok Uen, kitünó hiziszer. Bgy övezeie 0 kr. Taimocrűnin-hajkenőcs, L^5.^eU kosok által valamennyi bajnövesstC szer között a legjobbnak: elbrmerve. 1 csinosan kiállított nagy szelencae 2 frt._ Egyetemes tisztitó-só, vart emésstéi minden következményei, úgymint fejfájás, szédülés, gyomorgySies, gyomorhéj, aranyér, dugulás stb. ellen. 1 csomag ára 1 frt_ Amerikai kösz vény-kenőcs, td, kétaégtelenSl legjobb tter miad.d koti.éejes él ciúuog bti, ofirexetet.b hátg.rincbtj, tAgtitggttit görcs, ideget fogfájii, f.jfíji., flUugstát itb. «tb. .Heti 1 frt 20 kr. ttW V\'.l.nieiinti frAaqtl. kulBnlet«.»ag »»g, raktáron twtt.tik, tag? kivinttrt. ponto.tii i i legiatio;oitbb»n bei.erertettk. gjj ¦ar Po.tal küldeménjek 5~frt alnll megrendeleiteknél csakis az összeg előleges beküldése mellett, aa gyobb összegeknél nUnréttel Is eszközöltetnek. "ZSS 2291 2—12 ¦"SSNHS^S^S^VSVVSV.SVVSWWsWaNVWWWSS\'^ Alapíttatott 1858, WALSER FERENCZ elli magyar gén- is tfizoltöszerek gyára, harang, esérezöntodeje BUDAPESTEN BottenWller ntcza 6G. Ajánlja gyártmányát, alapon és kedvező f\'el-mint magyal\' különle- í tételek mellett ajánlkozik gesaóget kutakban ós •"Y^zzáshac^atw ^ köz- és maganffirdők mindeanemü ssivaty- jL^^ajstyr^Sj^f^^ felszerelésére, szagmen-tyntban, elvállal teljes ^m^l^L^L^L^MR^^mf^ tea arszékek felálli-vizvezetókek be rendi- <Ju9JDHES Wt&^SS&T tására és minden vlz-zését,varosok,főldbir- flfl BaHfg %\|HBffS>tr^ művi mankalat gyors tokosok, ipartelepek, \\±$m3^~~íii!aiiisrtM^BLJl-_. ^8 Pontos kivitelére képes armentesitö tarsula- ^^j^\|^9ffP\|\|SBpBs^ árlapok és részletes költtok 68 magánzók ró- ----_^-^,Jtt>aff.r^«>^- ségtervesetek kívánatra széröl modem technikai Egyetlen belföldi satvattjru-gyar. díjmentesen küldetnek. S02S ,5-^80 JSJB, WaUits «iteti »teyfB\|«ií\|áWi Hagy-KsaisÄ. ffi/tëf-Uftatë..tóm ooygmber 6án. Elitest év rU tryn ötre \'¦m.yré «-tjt . KffJ JO kr. KI ROETES EK i nú-i\'* iietitsorbax t, masodsza-o t mi ti\'* további Borért 5 kr sriLtf Krren \' .orunkent 10 lrrert vitetnek lm Klnr-ttárí illeték mindet* rgfpr V-iV-. lésért 80 kr. ilt-ptendó. A Mgy-kuiizsai .Kereskedelmi Iparbank, »nagy- Buszorihanaadik ewoÍyME= a .talamegyeí általános tanítót^atölete Up sirümbí réisáeiikíí irnsiirci?-+ \' nyék a axerketstfibos, anyagi részét illető koslosénrak pptiía kisdobos bementre iatéseadők : iiaoy-kami-îsa wutttssW BénneoWtleu 1er elek «ai ianier. mmktíriaktol-íogaátE-ntk M. Kéziratok mASU nem küldetnek ,nagy-kRn.izss-i hsdedneveló egyesSlet\', a „aagf-k&aizsai tisztí- önsegélyzó Következet,, .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kfil választmány * aíTatalos lapja. Ilciftiikiiii kel szer, vasariiap- s, esjtörtöíifni pegjeleiié i egy es íarlaiias lap. A njtéról A provincziális tajtárói akarunk szólni s elóre is kijelentjük, hogy nincs szándóiunkbaao a provineziális \'sajtó aSIJSt s torderejét ismertetni. Az újságot olvasó közönségnek úgyis megvun a saját kedvenez hizi barátja, — iapja — s nincsjhálad&tlanabb tér, mi nt ha a hjrlapiró ai egyik vagy másik lapot az egekig magasztalja a másikat pedig elnyomni törekszik. Háládatlan e tér azért; mert senki sem lehet oly nagy egoista, hogy saját és talán épéú nem mérvadó élveit akarja vilagelvekké emelni, — és mert ott biában csinál reclimot, ahol már a ,meggyózódés" sokkal szilárdabb gyökeret vert, semhogy a revolver-journalistikínak a pusziiban elhangzó eme szavai e meggyőződést megbírnák dönteni. Ma azonban épen azon világban fiiunk, amidón a legkevesebben tudják mi az a meggyőződés, ott küzdenek a hol a legtöbb előnyt várhaiják, azt jdicsérik és ojagasz-talják akinek segélyével egy — talán semmi esetre sem irigylendő — sovány hivatalt, vagy talán csak ti-tubust értek el; s akiknek azután meggyőződésük ellenére is megkorbácsolt kutyaként simulnak lábaihoz, amely lábak talán röviddel ezelótt óly kegyetek voltak öt oldalbi taszítani. Jöjjön el azonoan az idő, hogy a nemes protektor vagy párt, melynek szolgálatában az illető lap áll, — nem a legfinomabb módon érteti meg kegyenczével, hogy hát fordult a szél, s vajmi kevés kilátást nyújt egy bizonyos poicz eléréséhez, akkor bizony — nrint ezt a tapasztalat már is megmutatta — az illető egyénnek vagy lapnakegy éjeneát egyszerre más .meggyőződés\' leend, s azt rántja alá a sárba, akit tegnap még megénekelt. No, de mint sok más a világon, ugy az „elv* és .meggyőződés\' is csak divat napjainkban, változik az évszakokkal, nem ritkán a hónapokkal. Hs egyeset^ ilyenjwnelyet-ez; legkevésbé- sem érdekel, semmi esetre sem tisztességes állást foglalnak el, — senkinek semmi köze ehhez; de ha a sajtóban is fordul elő ilyen eset, akkor ez csakis szomorú jele lehet a sajtó némely része jelenlegi: állapotának, midőn a sajtó a közvéleményt képviselve oly hamar és gyakran szint tud cserélni. — Ámde erről sem akarunk most bővebben szólni, csak is két betegséggel foglalkozunk; — melynek magvai — fájdalom- ^ termő földre akadtak a provincziális sajtó egy részében. Az egyik betegség a lapok között nem ritkán fellelhető szeszélyes jellegű vita, mely a közön\' mennyi a tisztesség {korlátain bel Ili eltér, — és tény, hogy az ilyen polémia egész hasábokat vesz igénybe, s ezt tálaljak fej ana Közönségnek aki megbotránkozva\' veti ei a lapot, akinek pénzeért várnia kell amaz időig, mig a t. szerkesztő ur köny-nyen hevülő vére lehűlt és ismét kaphat társadalmi czikkeket. Be mi talajdonképen eme polémia vége ? a két szerkesztő közötti kölcsönös harag és gyűlölet. Ez volt tehát a czélja ama polémiának ? A társadalmi kérdésből személyes kérdést csináltak, az egyik, hálás themát ott hagyták anélkül, hogy az egyik a másikat tana valódiságáról meggyőzte volna Hisz kell, hogy a társadalmi kérdések vitattassanak ; mert ebbel csak a közönség nyerhet. Egy egy ség unalmára és megbotránkozására\' térdés miatt lehet huzamosabb időig üzi triviális orgiáit, — a másik az jelég érdekes, élvezetes,ia, a tárgy-— miként aít égy lap röviddel eze- noz szóló polémiát folytatni, kiki lótt nagyon helyesen megjegyezte, — küzdjön saját elve mellett, — de hogy olyan egyének is-írnak a la- azért miut privát egyének a legjobb pókban czikkeket és oly tárgyakról, I baritok maradhatnak és nemis kell melyekhez absolnte nem értenek. Összefoglaljuk e két kórtünétet és. együtt fogjuk óket megbeszélni. X. lap hoz például egy vezér-czikkét, amelyben egy-egy társulatban vagy pártban levő: klikket ér demszerint jól megkardlapoz. T. lap uj argumentumokkal törekszik X. collegijtt állítása ellenkezőjéről meggyőzni s mert külön czélfelé törnek, nem éppen a legváiogatottabbak a válaszczikk szavai, amire persze X. erejéhez mérten kardoskodik elve mellett minden mérsékelt hang nél kül. — Kost már Y. jogosítva erezi magát kérdezni, hogy ki lova-fia az az X? aki ilyen krisztustalan tanokat mer hirdetni és igy következik ama czikksorozat, melyet „maga n ügynek* neveznek, melyben többet mondanak el egymásnak mint a — a közönség boszantására — egymás szennyesét a piaezra vinni. Csak kevesen tudnak vagy akarnak higgadtan tárgyalni, átviszik az ügyet * személyes tétre, kiki azt hiszi, azé a dicsőség aki a másikat jobban » sirbi tudja taposni. S mi mind ennek az oka? Csakis az, hogy az egyik vagy másik szerencsétlen hírlapíró egy egy tárgyról czikket ir,\'melyhez nem ért, 8 természetes azután, hogy egy más szakéi-tő az illetőnek" ferde nézeteit nem hagyhatja helybe. De tulajdonképen azt a szerencsétlen czikk-irót sem lehet e hibájáért vádolni, — mint azt az előbb említett lap tette — hanem csupán ama szerkesztő vállára snlyo-sodik a vád, ki az ilyen fület! ed c z i k k n e k tért nyit lapjában. Első sorban a szerkesztők magok a hibásak! -A * prowststsíAiis sajtó mai -nap felette szomorú lábon áll. Uj lapok keletkeznek egyre, ami még nem volna baj, hanem uj emberek akarnak domináló szerepet játszani mint lapszerkesztők, akikről a közönség eddig mits ím hallott és egyszerre felcsaptak ,i r ó k k á ;* egyének, kik áfás\' kereseti forri* hiányában lápot adnak ti, kapaszkodnak ehhez mint a vizbefnló a szalmaszálhoz, — kiadják a prog-rammot, Ígérnek ege. és földet és az \'.egész mennyei birodalmát. Hisz itt önkéntelenül és kérdezheti a közőn-\' ség. ki 6 és hol az 5 hazája? Em-íberek kérnek bizalmat közönségtől, füleik ezt térni nincsenek feljogosítva, ! —" a bizalmat, melylyel oly gyak-,ran visszaélnek! Itt egy jeles tehet-\'ségü irót taszít le egy czőlté-\'vesztett genj a szerkesztői székiről, ott egy irni és olvasni is alig tudó\' .kapaczitis* adja ki a reaktiónárus programmot, s ha ez sem használ, nem irtózik semmiféle eszköztói sem, csakhogy lapját kiadhassa, ha egy másiknak a szájából teszi is ki s betevő -falatot. As liyvu uiftatíiu-értő .tm i-versalgenik* azután elveszik a czikket még a libapísztortól is, csakhogy legyen mit kiadntok; mert hát neves hírlapíró csak nem fogja olyan szerkesztőnek adni a czikket, aki nem is tudja azt megbírálni. — Az olyan vad czikkre rendesen választ kell irni; megírja ezt egy veterán író, akinek csakugyan .van .meggyőződése\' is, szive is. Be s .szerkesztő" ur ily támadást nem tűrhet meg „ lapja\' ellen és vagy ,fé!reértés\'-nek declirilja a dolgot, vagy pedig kikürtöli, hogy az s közönség által általán tisztelt író mitsemért az ügyhöz, ferde nézetei vannak, .más" beszél ki be" lile (már persze hogy a klikk li" déreznyomása alatt nyög.) Saé ember ilyenkor agy beszél •aaiat^íeíé történt s bátran mondhatja, hogy ,m e g g y ó ié d é B-. ból" beszél, vagy ngy beszél amint ;é r e a.* Ügy hisszük, ez a legnagyobb hibája a provincziális sajtosak, hogy I részben oly egyének vezetésére van bízva, akik sem előbb, sem később nem adták tanújelét annak, hogy a feladatnak megtudnak felelni. — Európában egy nemzetnél sem dívik ugy mint a magyaroknál és horvátnál, hogy a szerkesztők egy közérdekű tárgyról letérve egymás hajába kapnak s icandalnmot csinálnak; de nálunk íoenséggel egyedül fordul elő, hogy hivatalvesztett egyének, bukott diákok, itt-ott a hírlap. szerkeszvísbez épenséggel mit-sem értó ügyvédek is a lapszerkesztéshez ognak, akik rendesen valami .consortium parancsszavaira kény tejlenek hallgatni. Tehát nemcsak mit-sem értó egyének vezetik a Tápokat, hanem a szabad sajtó is részben korlátolva van, — amennyiben, kegyelmes elfogadásra, az egyes czikkeket a nemes consortium magas szine elé kell előbb terjeszteni, — a czikk kiadása\' ennek- \' szeszélyétől-s attól függ: minő irányban fuj a szél; — de elvész a czikk, ha a .szerkesztő\' lelkéből szól is s esetleg ki lesz adva, ha a szerkesztő elve ellen irányai is. Igy teremnek azután a szellemi kincsek, igy virágzik a .szabad (?)" sajtó! —¦ Bizony nem ártana, ha a sajtó reformnál azt is meghatároznák, hogy kinek szabad lapot szerkeszteni a az ügyet rendeznék. Különbet Isten a megmondhatója, hogy , hova jntnnk mi még a provincziális jonrnaüsti-kánkkal?! NYÁBI 8ÁNBOB. I Bérgham bég. Föl Budára Bergb&m, eredj deli fiam; \\fgy e-xnyat, azü-töt, drága, szagos fűszert, Rozs ie békét onnan nagy őrös -kötéssel, Járj atélreptitéasel : várlak már naponnac. Jíogjelii e* »011x0031, hÓE Szelim utódai Fiatal vagyok még, ne sxáoj engem oda "\'Ne falj dall az óljain; mi bajoá se látom, ; Boáiban, Budában nagy Magyaron\'\'ágon. ldVae drJi Bergbani sebes repülésiéi. Vitt aranyt, aiűstSt; drága, magon fuszsit liit hoztál? ezüítöi. Mit hoztál? aranyat, Drága, asagoi fttazert, fc5t«iért er&i szert. Törtk <-«ásaár kire* kerak e Ttláfon. — lttaa hotott nálunk saép Magyarországon, El\'íárad\'ü látom; pihenj meg mínáinoh Budában. Bndában szép Hagyarortzágsn. Nem fáradtam éo,..el Budáig, Budáig; Nem pünnek _éa meg Brandenburgi Györgynél Hol ran Lajoi király, ifjo Lajoe király? Ba\'fiiad Itt megrároBi; kát n«p, sTagr három. -D»»li, ts nk kevet, agy onasa orsságbol, Ügy kicsinység -rárj még, csak ecy lakomát meg 1 Nem TÍgadni jöttem, kötést kér srultáaom Budában Budában tzép Magyarorízágoc. Ro! tsb bájol király, ifja Lajos király V V> d hajtás a sarun,. sikon dsii jtk. Motaad merre tájon? jó György Brandenbirgi Arra j alotiban, a tatai yárb-c .".. \'\' Rol rau amit hoztam; TÍwem oda annak. Varj mig itt betérek ... kis «tt kewséget ... . Teled megyek ús ia: aaalom itt járnom Bndabsa, Badában szép ktagyarorázAgon. VRx té>eir\'-U tőlem hamis Brandenburgi ? j - ZsitócAii.\'kis korog háláasni, smlbzm. -De micsoa.-t.-balra? i mi Akad arra? i Jbl sra^. ^Bergkám & te azép nyakadra. BÚ T A-HsPrlsí 1 jaj Ve? j«j "ín deli Űtátt!lj Várjftf-VniSg pogány GySrgy ázistined. SttaA Ba<antífAt»r íe álmsaíl kisértet & váróit I\'udaban, U.\'rdábaa «ép Magyarorazágou., ] Gyere ide, jer te! ifjo L&ios király 1 Hol van as én Sun, deli . Bergham fiam V Gyer elém hát György ! tel a te keséd Ölte Fiamat, fiamat! egész nemzet jöix tel Mind ki kérdi végig, szrrdk fsnekéig, Bokrot letaposta, mssőt Térrel moata .; . Hol vagy fitm, hol vagy l szépdeli Berghámsm Kudában, Budában nagy Magyarorazágon ? BÁTKY lajos. Szüret előtt és után. Á laátptalanköxnlegyk\'u kép a kflíelmultbÓl és jelenbfií. A szőlő póg \'okán van éa a gazda bá\'ravotett kezekkel egy karrónak dől azecnléH az is-eni áldást, mely amott disse-ieg a sötét söld esőlőiombok kösött a mojy-lyel azonban csak keserves írjunkb. után jutalmára meg a Bsorgalmas embert. — Á gazda megelégedetten mosolyog: Ha as isten megtartje ssápeo less borom: alis adhatok belőle, meg magamnak is marad egy kevés. Essél to^obiUsg. ,Ba azisten megtartja.,, Dtihát édes teremtőm ki lehat arról hogy esen áldott asőiő oly Bik míndeoféie ve-Bsólynek van kitéve? — Ma még alig bírják a tőkék a sok .ós ssép fejet t holnap jön egy kis jégeső és a gyümölcs iele el» vész, azután megveri a ragya e a meg-maradottoak fele lebulik; végre egy kis tarrds esŐsás és s meg meglévő érett csernek jobb\'ára feli-epednek^ aedvők kifoly, elrodhatnakes a gaadá siralmasan tekinti át birtokát.: azokat a szép légvárakat öassedöqté « jeg, ragya és eső. Egyedüli péasforrása elapadt mielőtt megnyílt voi-?a;.osak egy vac a ki eó\'neÉ 5rRl áa es.e végrehajtó. A szegény ördög már drukkolt a gssdák isép kilátásai feléit: mennyi osinbfl napidíjat elvíaz as Ördög, hfc ások képesek l^ssoek penare aaert tenni és kifizetni adójukat de igy— és itt meg köny-nyebbülten léleksik fel. — Mig a gazdák elveszték reményeiket,az Övé betölti keblét. Hint előre látó ember vesz is hamar egypár ócska tesstyüt és aj nyakravalót mart tudja, hogy ezzel szörnyen imponál annak ss ostoba parasstnr>k, ki őt még mégis tokintetesrjramosxt és Tete per ,könyörgöm átossággal beszé! — persse csak szemben, lasrt háta mögött asivből léleh;bŐ! ast kívánja neki, hogy bár vitt volna el ss őrdeg mielőtt a határba,léptei. No de a magyar paraszt cicsülettudó ember ki bárkinek is több tissteletet ad mint igazában dukál. Vájjon nem-e antsak jale es, hogy as egykor ontudato? büsska magyar íöldmivesben érlelóddik ssolgasá-gi tudata, mely pontra as anyagi tönkre-jutás által jutott? Ez szomorú, ??Ltelen szomorú lsnne I — A szüret közeledik ós az eoő folyton esik a szőlő folyton vesz. Legfőbb ideje lenne hogy leszedjék dsbit a tekintetes szolgabíró ur ekkot\'a és akkorra határozta el a szüret meg.teKlését mely rendelet megszegése szíjon büntetési von maga után. Asoc nézet] hogy a rendel etek csak asért vannak hogy ások na égne tartassanak: egyedül a felsőbb hivatalok és hatóságok kiváltsága. A parasztnak engedelmeskedni keli mert ó csac paraszt. Gazdánk sopánkodva afa birtokára melynek java gyümölcse rotbava elvész; — msgnem ál hatván * tek. szolgabíró urnák kegyes atyai gondoskodását tissta szív-ból elátkozni, ki tán soha sem megy ki a szőlőket megvizsgálni,is igy nem >s tud-i hatja azok állapotát és\'csakis a\' községi bírák jelentéseire támaszkodva intézke- dik. Esec jelentésekkel pedig jó! tudjuk mire lehet menni. As szent igás, hogy ezen intézkedéseknek is megvan a maga jó oldala, mert sok értetlen gazda van, ki nem gondol s saját javára és ebből kifolyólag az államéra azonban : csak okkal mcdal! — Elvégre a m\\gy nap mégis caak elérkezett ée már korán reggel haltssik a falukban a hordók kongása, melyeknek magigasitáaát, mint az már t* gondos emberhez illik, az utolsó perezre hagyják, azután holla ! gyors lovakon vagy lassan ballagó ökör as az pardon 1 tehénszsaéren mert gazda legyen az kinek a mostani időben ökrei vannak — sietnek ki s>\' hegyekre hol a sajarakkai ellátott szedők gyorsan a rendek mellé állanak ée % ssU-ret javában folyik. Hogy ujjongnak a. leányok, legények 1 itt ott agy rikkantás amott pisztolylö7Ós minthát ez. már azo< kás is; ezalatt a rendek fogynak és a hordók nem telnek. A gazda már kezd bo-BZE-aKodni, hogy ama hordókat el is hosta hisz uf y asm kellenek ! — Mig igy tűnő dík egyszerre csak egy ájtatos dicsértessék & Jecos krisztus riasztja fel ót s odatekintve egj kolduló barát mosolygó arcait pillantja meg, ki belépve a legbarátságosabb ránczakba szedve elbízott ábrásat ját kérdezi a szüret mioókege felől. De a gazdának nincs kedve ; a sok baszédre és panaszra hanem egyszerű se igy szó!: ,adja usak ide tisztelendő ur azt a puttonyt: mire a barát gyorsan odatueskolja puttonyát, melybe &z idei eíégssüken magy a meg nem érciscsieU must, azután egy pIeten ősease- megge! siatve távozik. Gasdink asonbss lesem teszi merő edényét; hisz ugy siae® még Vege, igaza van: amott m , dogja be fejé a mester, őt követi a pap. azután a azőllő-pásstor. Ezeknek mindnek magadva járu-iékait marad neki ? — annyi, hogy még egy hordót kidobat pinczéjéból. Vége a npréseiéinekff; a mást a hordókban van. Most őasseolvassa a gazda hogy hát voltaképpen mennyit is tesz ki ez Isten áldása ? — Nyolca hektó éű tavaly vélt 40 hektó, mely szintéi kevés volt arra, hogy belőle adója hegy várna atfa. kiteljék. Csak felét fizette le azon jó reményben, hogy tán majd a jövő évre több leea. S me! — BAdjon Isten jó napot !• — fogadj Isten ! Hét mi járatban vannak kedves esküdt komim eszel as árral.?\'-\' Ezalatt ama ur egy asomÓ.; írással hóna-alatt Jés könnyű bakéi, arczvonásokkal viaslaszemskkal né s megakörüL Hát bizony Jt ed vsa.komám, es as ar a tekiuUtes végrehajtó ur — és .essél előre toaakolja a tekintetes nrst, ki egypárszor meg köszörül re\' torkát, előránt abból a nagy csomóból egy kicsit és ugyan csak ráolvas ám a mi szegény hüledezve hallgató, ambe rünkre; .Miután kend a muitévi adó ás hígyváravoltaággai mely kitess 30 frt és 10 frt kamatot — (az idei szintén 60 frt) — adós maradt, figyelmeztetem hogy 3 nap snulra lefizesse,, különben kénytelen lessek borait bírói zár alá helyezni és nyilvános árverésen eladni-- Szerencs-étien, ambtruuk feje mellére konyult és egészen elfe.edte, hogy jó magyaros asoliás sserint a vendége-ket mégis kellett vofna kinálni^ asopbac mire észre tért, már esek a ssomasédot a lereacsél tették. HUSZONHARMADIK x^íOlVYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVBMBEB 6-án 1884. A balatoni halászat. ] grófot arra, hogy az eDyé&zetnek in- Kéotheij, 1884. okt i. fatál ó- halászat agyét felkarolja s an-A balatoni halászat rendezése fhak rendszeresítését a térvény szi. tebát végre mégis napfényre kerdlt, \'gora utal is eszfcőzőlhetóvé tegye, ami nagy részben Széchenyi Imrei A )eiteL óf ^HU azt, hogy grof fáradozásának kószönhetó. Ö\' „.báljrenrlelet és az alkotandó felhívása hozta létre a folyó évi an- tmvé k s^ora & pontos megtar-guszlns ho 20-án Balaton-Fnreden ^ ^ ngy volB1 kÍTÍhet0j ha a tartott értekezletet, az ó bnzgólko- jbslMoni halászati, szövetkezet\'erre dása folytán tartatott meg ehó\|fijetett {mgyéííiet » p,rtoróket 26-án Keszthelyen is azon értekez let, mely a .Balatoni haláczati szövetkezet" megalakítását kimondotta. Az ige, az oly rég óhajtott hálaszót • rendezése tehát még is testté kezd válni, s ez égetó •sznk- SÓg ÍS VOlt. ¦ .V A Balatont körülvevő; három, alkotta a inégii^ ót, lankadatlan buzgalma ál Ital a már hanyatlásnak indult bala alkalmazna. A nemes gróf ugy látszik be-, hatóan tannlmáayozta a halászat \'ügyét, mert teljesen ismeri ama \'visszaéléseket, melyek a szabályrendelettel szemben elkövettetni szok-tas. Mi teljesen osztjuk a lelkes fóur nézeteit s lelkünk mélyéből üdvőzöl- ,11 gy le- megye küldöttsége alkotta a miig is fennálló -szabályrendeletet,. ngyaa ezen megye birtokosai.-jöttekitoni balászat. ügyét nemcsak hogy egybe e hó 26-án részint személye- felkarolja, hanem azt virágzóvá tenni sen, részint képviselőik által s a sző- " igyekszik, vetkezet á/akitását Na balatoni halte-\| , Adja az ég, hogy nyésztés ügyében \'jónak, czélszerü \'8 7 en!" nek és üdvösnek tartván, azt meg is1 A Keszthelyen tartott érte-alakitották. ^kezlet lefolyását a kővetkezőkben A már mintegy évtizeddel ez adjuk: előtt alkotott • szabályrendelet elég! Október hó 26 án a balatoni jól van ngyan szerkesztve, de —^halászat érdekében Keszthelyen tar-abban felvett, egyes .tott értekezleten a parti birtokosok elég sajnos üdvösnek mondható rendeletek minik : a két havi tilalmi, a hálók szemei nagysága, a kenderázlatás . stb. nem tartatnak meg. < Nyilt titok volt ugyanis a Balaton partvidékén mindenki előtt, kevés kivétellel képviselve voltak. Ott volt Kálóczy Lajos, főtiszt úr, a kenései közalapítványi birtokok kép viselője; Nagy Iván ős Henel Károly Zichy Livia grófnő részéről;! — Nagy Károly Siófok, Csopae,! Lovas, és Alsó-Eörs káptalani bir A közalapítványi uradalmak ré-Iszéről\' 200 frt. A veatprémmegyei gazdasági egylet részéről 150 frt. Zichy Livia grófnő részéről 50 frt. A tihanyi apátság részéről 50 frt. Az értekezlet Soós Mihály, Ne-deczky Jeni, gróf.Migazzy Vilmos, Landgraf János, B a á n Gáspár. Ambrus Mihály és Papp Sándor hozzá szólásaik után a szövetkezet megalakítását kimonván, az alapszabályok kidolgozására e parti birlo-kosság részéről választandó bizottságot küld ki, mely az alapszabályok megvitatás után az általa njeg-állapitaudó időben és helyre közgyűlést fog egybehívni. A bizottság elnökévé: ifj. Széchenyi Imre grof, alelnökévé: Pntheáuy Géza báró, tagjaivá: Ár-vay István ,jl?ípp Sándor, Ncdeczky Jenó. Fackh" Geöí Osigó\' Bá"l l\'Zalamegye, Nagy Károly, Kenessey Mikiós, Heneí Károly, Tóth Ede és Pőschl Károly >eszprémmegye, — Bcnyák Ottó, Baáii Gáspár, Bosnyák Gusztáv, Vázsony Sándor és Szalay Imre Somogy megye részérói választattak. Délután a bizottság Landgraf János által készített alapszabály tervezet megvitatását kezdette meg. PÖLCZ PÁL. Jegyzék. hogy: a két havi (ápril és május)• ^iot részéről; — Benyáu Ottó a tilalmi idő alatt éjjelenkint íyrtvá-[\|ihanyi apátság jószág kormányzója, nosan űzetett a halászat, még pedig kerítő hálókkal\'vagy a szabály rendeletben határozottan megtiltott horoggal, szigonynyal, veisz szal stb. A kenderáztatás nem csak a zalai, de a somogyi, szóval az egész part if. Széchenyi Imre gróf kőrös hegyi birtokos, — Bosnyák Sándor Lelléről, Vázsony Sándor kormányzó góf Hunyadi Imre szárszói, berényi és szemesi uradalmai részéről, — Baán Gáspár Boglárról, — Papp mentén mindenütt gyakorlatban volt \' Sándor és Boss György gróf Feste-s mit tett rendőrségünk ez ügyben,j,tjci Tassilo keszthelyi, keresztúri, mí történt a szabály rendelet \'áthá- 8Ientgyörgyi és m. györki birtokai gói ellen? semmit és semmi. .[részéről, Nedeczky -.Jenőr.. Töreky rendőrség, ! Aladár\'és Sólyomy . Lipót edericsi birtokosok, br. Pntheány Géza szig- A foglárokból állt ha talált ii ily hal-orzókat, szemet, hunyt, mert csekély fizetése mellett j !«»\', Fackh Gedő és Trsztyánszky egy kis mellékes jövedelem igen jól;^J03. badadyjcvt, Nagy Károly áb-esett neki. « !rakatni birtokosok. A zalavári apát- Csendörségi intézménySnk szóp,\'sáe<* Ar"? István,\' zalamegyét pe-és a közbiztonság .tekintetében üd-, diK G^e Lajos járási szolgabíró vösnek is mondható, de- oly kevés\', képviselték. A halászat bérlői közöl számmal vannak, ezek, hogy \'mim,Íe\'envoluk Beck Sándor, Boseuberg ez mér meg is történt az egyes ál- Mihály, Böröezy József, Böiöczy An-iorai&okon a 4 -ó csendór helyett lal» P»PP György. Horváth János, csak 1—2 tolt pir héten át. ;Horváth István ésBersovics Sándor; a földmivelési minísterium részéről A szabálytendeler meg nem La , f Jin or8z^as ha\|4si4ti tartása indította ifj. Széchenyi Imre (gUg^y .Gróf Széebenyi Imre az érte-- Mi°\'W ">ÍÍS\'wk!ü fi««-7ikezl<it< megnyitván, a halászati szó-! • dóba; > mankéll.tíe beroktrOH 28 frtb. I , VT-"i i , , - ¦"" ! e, tertnett 8 bek.ój m.lv.ib. eitadne,,\' retkezet megalakításának égető szuk-\| ¦dai 10 tnjét.1 1.hji»8(> frtam; de igyjségét alapos okokkal indokolta s az háj-orc osp aUti másü.it Bloem .dh.tomj értekezlet elnökévé Migazzy Vilmosj mist a audéuk, kí tio janwM Moralii grófot, jegyzővé pedig Dr. oziklay! b.ij,MOr0.lM.kmHidórt«b ffW 7;! Jánost ajánlotta, kik a nevezett tiszt-1 eiigvIendO ír lom. Ebből fiwwwk ki , \' , . ,, , ., ; 128 frtot ihol v.e mo.i „ág .. teii »«getre általános lelkesedéssel válasz ruh., f. Bib. teli ..lik.egl.tek? — Fel- tattak meg. tekint ki égre •bhof«jó istenbe t» mitl T , . -T. . . ,, I lát? - bog, . pi.ee í.tí roogyo.. m,-1 Landgraf János halászati fel-lyoHiioienaburariMl.kerimegc.iuai- ügyelő az értekezlet megalakulása uiai. után körvonalozta a halászati sző A bárom otp elmúlott ét & szegény\' vetkezet\' czüját és •feladatát, mire ember boréi t.rme...«..o Wogl.lták -1 Széchenyi Imre gróf a szövetkezet-dobra ütőnek, megvált* egy laui oem , ... . .«_•,.* rgé,..o .ebiért l -ennyi. . tekintete. ¦»* BlkéDt leendo : megalakulását végrobejió ur; Mírnlej. kite". — Bor. fejtegetvén, azt a kővetkező alapo-bordóy. elfecerelre, de f»nntm.r.dtméB \' kon véli felállithltónak. tertoiáa.. Ni\'da s.b.j! bum r.n meg! ket tsbene, Wvibbá há.a • telkire i. eMkJ a) A nagyobb birtokosok egy-J birümnegyed réiaig van .dóuág kebelez szer és mindenkorra bizonyos tőkét ve; abból o«»k kikerül . tíbhi. Hogy1adnának, b) a vizibirtokok után hol-.,ti.,» 1«. belii. M cUdj.ból, "dantént fél kr. évi járulék szedet-ennek e gonaj»r ki e legmedenuiiek és ,, . . . .. meeők hUomiinak n gondjukét \'TÍ.eli.1 c) a bél"lok szlötéo - bizonyos, \' Sfomora sép es semde kredrei oi- ;aiapszabs!yszerüleg megallapiíauiiu di-Ttiőim ? — ét h» mégia\'jsek egy kettút\| jat fizetuéqek éTenkmt és végüí pár Jehotn© felj^gyetoi I — toló tagok leouén,eIr. A nagy birto- A nép .nyagii.g tönkre megy »n-\'kosol- részéróí meghatalmazásához ké nélkül, hngy as illámnak hsstna lenne.1_______.jj.^ x... \'Siilil Kételkedni kezd az isteni gondrtseléiben és igy csoáéíkosttttnak-e, hogy lelke mind- pest bejelenti az eddig tett ajánlatokat, mely szerint: Gróf Festetics akább fisulni kezd hite rriot? — pedig Tasziló 300 frtot, gróf Hunyadi ha kösnépönk biiét Testi, ennek követ- Imre 250 frtot, BZÓlő maga (gróf kesménym \' megmérheti ének \'• lésiaékv Széchenyi) 100 frtot. inely szÍTcá Mind inkább közeledünk e setét pon hoz, aiAniatók\', ^ a-^ul-j^ aií^a^i merfmirbnem hallja a nép a harangok ¦ JJn>W>Kat az értekezlet Öljenzessel Imárk íntó hangját, a végrehajtók dob- »gMOtt. pergéseltől. " ~ I A többi nagybirtokosok képvi-¦ TUNKEL MIHÁLY. selöi részéről a kőfeüezó. aiánlatok - tétettek: a nagy kanizsai kir: iszék büntető bíróságánál 884. évinovember hóban mogtar-tandó véglárgyalás s ítélet hirdetésekről November 5 én.. 1920. sz. B/84. Lopás bűntettével vádolt ör. Baki Józzeí s társa ellem bűnügy beu végtirgyalas, ! 1677. ss. B/84. Magánosok elleni erőszakkal vádolt Major György s társai elleni bűnügyben végtárgyafás. 3411. ss. B/84. Csalással vádolt KaiasLajoa s társa elleni bűnügyben vég-tárgyalás, .i ¦ \'3208. az.íB/84.Rabinek Zsigmond elleni bűnügyben II. bír. it. hirdetés. 3485. sz. B/84. Kis Baké Ferencié társ. elleni bűnügyben II. bir. it.hirdetés November 8án. 1672. sz. B/84. Lopás bűntettével vádolt Bakonyi Gergely s társai elleni bűn íjgy bee végtárgyalás. 2065- sz. B/84. Lupái büntet ó-el vado\'t Haáez Ferdinánd elleni bűnügyben végurgyalá. 3415. ss- B/84. Botos József s társ. elleni bűnügyben II. bir.it htrdetée, 34Ói:aa B/84. Tomosík Orsolya elleni bűnügyben II. bir. it. bidetés. 3400. sr. B/84. Qyoranecs Jiuos elleni bünügvben ítélet vógrrhajtis. .November 12 én. 1892. ss. B/84 Súlyos testi sértés-Bei vádolt Sándor Ferenc s iára. elleni bttnűgy ben végtárgyalás. 1990, sit.\' B/84. Lopás bűntettével vádolt Mis lovica András Antal elleni bűnügyben véglárgyalás. 3272. ss. B/84. Halaitokon súlyos testi fér.éísel vádolt Bonyai István s társ. elleni bűnügy\'Ben Végtárgyalás. 3416. be. B/84. Németh (Peeserák) Jóxsef elleni buti ügyben .II. bir. it. bírd etés. ... November 15 én. . 2C82. ss. B/84. Lopás bűotettével vádolt Dokiza Miklós ellen büa ügyben viig tárgyalás. 2094. ss. B/84. Csalárd bukással v.doltPüllák Dávid elleni bűnügy bac vpgtirgyslis. 3479. BZ.-B/84. Súlyos testi sérté -sel vádolt Bsríos Lénárd elleni bűnügy bon végtárgyslas. 3352. sz. B/84. Kis István elleni bűnügyben TíL bir. it. hirdetés. 3417. sz. B/84. Gerencsér Miklós ellesi bűnügyben II. bir. it. hirdetés. 3479. sz, B/84. Horváth Jóssef s társ. elleni bűnügyben III. bir, it. hirde tés. November 19-áo. 2126. is. B/84. Vallás elleni vétséggel vádolt köves Kelemén s társai elleni bűnügyben végtirgyalas. 2125. sz. B/84, Súlyos testi sértés* sei\'vádolt Gyorkán (Fuss) Rókus olissi bűnügyben vágtárgyaláa. 8499. az. B/84. Hoszer Gábor i társ. elleni bűnügyben II.bir.it. hirdetés, 3532. sz. B/84. Hotár Károly elleni bűnügyben IU. bir. it. hirdetés. Noverrber 22-én. i, 2171. as. B/84. Szándékos ember-öléssel vádolt Fodor József elleni bűnügyben végtirgyalas. 2237. ss. B/84. Lopás bűntettével vádolt Tóth BenkŐ Károly elleni bűnügyben végtirgyalas, 3398. ss. B/84. Rágalmazás vétségével vádolt Borsa József elleni bűnügyben végtárgyalás. November 26-ín. 1284 ss. B/84. Hivatalos hatalom -mali vissza éléssel vádolt Fremer Antal elleni bűnügyben, vég tárgy, aj as. . 2280. sz. B/84. Ha óság elleni «-fi szakkal vádolt Unger Sándor elleni büa-ügyben végtárgy«Us. 2243. sz. B/84 Lopás bűntettével vádolt Zs-rjov Györgynó.elleni bűnügy-? \' ben végtArtry&láp. 2357. sz. B/84. Hivatalt sikkasztással vidoit Kovács Ferencss tirsaelleoi bűnügyben vég-tárgy a iá. November 29 én. 3435. sz B/84. Lopia bűntettével vádolt GerdcB Mária elleni bűnügyben vég tárgy al ás. A nagy kanizsai kir trvs ék hün-te\'ő birÓságánál 884. évi november 3-án. Kiadta PLÁNDER GYÖRGY, kir. trvsséki irodatiszt. Híre k,. — X helybeli gymuazicmi iQa-8ág halottak napja alkalmából es évbea is kegyelettel nmlókeiett míg elhunyt j^e* tzoirjáról, Grossmann Ignáczról. Déiután 3 órakor az ifjúság tanárjuk kísóre.ébsn gyáselobogőval vonult ki a tem\'.töb- ¦ a ? ál gyásxénekkei és alkalmi beszedőkkel adózott a kegyelt tanir emlékének. . — Halottak estéjén ex évben is megvolt a szokásos temetői kivilágítás és városi zaj. Bis ss ilyképen nyilvánított kegyelet nem egyéb botránynál* Eryfo-lül a hivalkodók, mis felül a bámulok serege valóságos vásárrá teszi a tematőt,ahol a sirok a gyászolók hiúságának kirakatai, melyekkel mintegy fitogtatják földi kincseiket. Hát aa a tömérdek bámuld, kiket minden. rgyéb, csak a kegyelet nem ve^ set oda?! I ;azáo különös keresztényi ke-gjeíeií Régente beh másképen volt! A gyászolók akkor kimentek egy eseréoyke lámpácskával, letérdeltek kedveseik sírjára a ott csendes imával rótták le kegyelet — adóját. Ily alakban azután megható volt az; de nem is tolultak bámulni a hívatlanok rajssámra, mint most, így valóban elitélendő hivalkodásssl teljes alakjában. Kt igy valóságos botrány s a Birok megszeatsógtelenitése. Jő volna egy biz lag mozgalmát indítani az iránt bogy vezettessék ez vissza régi egyszerűségére, mert igy. mindenre inkább v&ic mint s vallásos érzület emelésére. — A vörös kereszt-egyesület mind nagyobb ejterjetdségnek aead Örvendeni. A nagy-kanizsai fiók egylet lag-jai ís egyre sz-porodnak. Esen élénk és nagybusgalmu fiók egylet a vöröskereszt\' egylet országos gyűlésén is képviselve volt K n a u ssF er e no sn éarnő Wi c h te 1 Zsigmond honvéd-őrnagy, dr. S se keres József, orvos és D o n á t h "távíró főnök arak által. Aa itteni élénk egyleti élét busdttólsg hat a vidékre is, mert Kis-Komáromban is aUkult legközelebb fiók-egylet; melynek elnökévé: Ibkey Lássióné urnő választatott meg,mini ki annak létesítésén leginkább buzgólkodott. — Kettős szerencsétlenség; Mult héten egy ihárosbérényi foldmives ember nejével együtt városunkba jött hetivázárra, káposztáját árulandó. Kís 2 —3 éves gyermekét otthon hagyták, Öreg\'— anyji Őrizelére bírván. Míg as Öreg asszony va-amit r»kosgatott, a gyermek kiszökött.a ház köselóban .lévő tóhoz, s ott \'valamit pisskálgatván, a visbe eaestt. Oreg — anyja még jókor észrevette s utána ngrot bogy srmetttse, d^ szerencsétlenaógére, mert a vís meglehetős mély, iszapos levés, elsiklott, a vízbe esett s a gyermekkel együtt ott\'veszett. Kép élhet >t a szegény szülök fájdalmát, mikor mit sem sejtve hazaértek; mindent tárra nyitva talál tak; el kezdték keresni az öreget és gyermeküket; a mindkeltót a tó vizében boltnak leltékt? Fájdalmukat még inkább növelhette az a körülmény Ísp Hogy gyar-mekök csak 9 évi házsssáe víia született s most est is elvess lettek. — Öngyilkos állomásfőnök. Sár bögárdon m. hó 24-én délután Heinoa Gusztáv vssuti állomási fóaök öngyilkos módon, két lövéssel életének véget veiett. Mindkét lövés tüdejébe hatolt és egy na-pikinos szenvedés után kioltotta a jobb sorsra méltó, derék emberéletét. Ssomoru tettét a feletti elkeseredésében követte el, hogy Th ..... . vasúti igasgatő őt valamelyes csekély mulasi\'ás miatt .szigorúan megdorgálta. — A tett elkövetése után a pénztár meg vizsgál István, minden a legusgyobb rendben találtatott. — Ha* lálát szerető neje és négy kis gyermeke gyászolja, kiknek fijdalmára adjon a mindenható gyógyító balssamot. — Szerencsétlenség rasnton. M. hó 23-án Győrött e győr-sopron^ebeofurtt vasút tulajdonát képeső lávasuton, melyen csakis toberártik szállíttatnak, sse-rencsétleuség történt \'ugyanis Koachefc János vasúti munkás, ki a megrakott kocsiknak as állomásrs való átvitelénél, mint fékező veit alkalmasva és as egyik fókes kocsin ült, a kocsiknak mozgásba hozatala útán heiy ű>ü\'-1 le akart :esálUci, de oly szerencsétlenül csussott meg, bogy a kocsik alá ke-ült és körülbelül 10—12 kocsi ment át rajta. Kosebek — ki 40 éves volt, néhány perc múlva meghalt,. — Századik évfordulóját ünnepel-ték meg m. hó 26-án az izr. hitközségek Sir Moses Uontefiore báré aU-eiéséoek. A Londonban élő uemesssiTŰ emberbarát arról híres, hogy jótókonyságs batárt mm ismer s habár ő móses vallású, jótékonyságit kiterjessti a keresztényekre ie. Midőn Dimaekusbin s keresztény családok kösüi sokat lemészároltak, ö volt az alsó, aki a aaerencséllenek csaladjai számira a gyűlés: megkezdte. — Fusztnlásnak indáit hely. „Sopron" laptarsuuk irja: A lyceumi ifju-iig által hosszú ídők óta szorgalmatosan gondoson hely, a „Dsákicui, melyhez a hazábsn-ssanastét éló, Sopronban tanült férfiakosk annyi kedves emléke füsődik, végpusztulásnak indult. A kör falazata, mely a kut fölött-lévő táncba\'-lyiséget kÖrité, ["omlott, nem maradt kő s kövön..MagL. a kútfő áll, de ki -tudja m ddig, mert vaodal kezek azt sem fogjak tokáig megtűrni ott s készen lehetünk rá, hogy a forráz kőlapja, melybe e ssavak vannak bevésve: j,Légy forrása soká ártatlan Őrömnek, szintén megsemmisíttetik valamely rombo\'.ő kés által. Eanéífogvs, miután alig van rákilátás, bogy a „Deákku;\' régi dicsőségébe ve labs vissasbelyeztetik, méltó, válna legalább a kőlapot az enyészettől megóvni S mint ezerea kegyeletes emlék tárgyát vagy a )yceumban,_ vagy valamely múzeumban elhelyezni! ¦ - . — Savanyó Józsi (éi nem Savanyu Józsi) a hírhedt rablóvezér ellen folyamatban lévő büuvissgilatot Simoh Miklós ssomba-helyi kir.\' törvénysréai Biró éjjel nappal ernyedetlen ezorgaíomni ü teljesiii, de azért az óriiei vizsgáUti enyagnak a közei jövőben leendő bsfe-jezésére gondolni sem szab td, mert tudjuk, hogy a „bácsi" (igy hívtak táraai Savanyót) 1878. év óta számtalan rab-iást,\'gyilkosságot és. egyéb bűncselekményt követett el es nem tévedünk, ha aat állítjuk, hogy i!y\'monstre bünvizs-gálat mostanában M<ágyarorsságban nem volt, mint a Savanyófále. — Savanyó viselt dolgai már is, mint hallatesik, a vistgáiamak.ügvee óű erélyes kezekben léte következében,-nagy részben bebizonyulnak, és nem oly ártatlan .tz „öreg,, mint azt némely vidék urasigai is — félvén Savanyó társaitól - - «i elfogulatlan közönséggel elhitetni sceretnék. Azért is ezek folytán Savanyó Józsi elfogatási körülményeit teljesen hibásan ismert a kö sónség és a hírlapok is kacsát fogtak, midőn azt tették kösé, hogy Savanyót a két Mogyorósi gyerek szolgáltatta, .d« a hatóság kesébe, mert tulajdoakép a dolog ugy történt, hogy Savanyó Jósai -ée kebelbarátja Nárat Jancsi járkálok mindegyi-kének titkos sserelmi viszonya volt Pintér Erzsivel és Tauaa Lidivel, és miaun Náraí, a fiatal és tüzesebb rabló éssrerette, hogy Savanyó mindkét nymphu érdeket állapotba ejvette, Nárai Jancsi s miatt a pusstadörögdi juhássgasda, állitólag Mo-gyorósi Pista bülégei jnbássbojtár kesre-müködése mellett odahatott, hogy Savanyót a Upolcaei csendőrök- elfoghatták: ezt biaoayisja asoa körülmény íb, bogy Kárai, ki-különben mindig el dala mellett szokott lenni SavanyóffakT akkor, midőn Savanyót efogiák, egy ^órányi távolságra volt azt elfogatás. színhelyétől. Az hogy Nárai (Horváth) Jáoes bármi módon elhalt volna, költemény, és pedig Joó János pusstadörögdrjuháazgasdt eimesxü e-ménye A vissgáíÓhirÓ a vizsgalat.fejleményeit legaagyoítb- titokban tartja, csak annyit sikerült megtudnunk, hogy Savanyó Jóssi a beismerésekben nagyon.óva-lor; — Mogyorósi Imréből pedig, ki.Ss-vsnyóval szintén elfogta lett, -a TÓasgáló birónak beismerő vaHomást egyátalia nem sikerült ki ven tv, és mivel es utóbbi ellen semmi bisonyiték nem volt bsswsrezbstÓ} aa ssabadlábrs is helyeztetett. HÜSZOKHÁEMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐN? .•NOVJ^S^ 6-^,1,884. — Természeti tüneményről en- \| ki &z ügy megvizsgálására. — D r á g a-csinjára nézve egyik se versenyeisket lókezik meg .Pécs t, laptársunk O .a- h a g y a t é k Í l á r g y a 1 a ». A Hatn- ! vele. Figyelmeztetjük olvasóinkat e nyí levelezője! Kitta látványnak volluuk j bargban meghalt Scbröder Octáv báró tanai m hó 20 an a délutáni órákban. Ha- mintegy 24 milliót hagyott Örököseinek táruok felett nyári sivatarral fenyegető j Hogy a hagyatéki tárgyalás mennyibe •ötét terhes fellegek husódtak keresslül.\' kerülhetett, kissámitható abból, hogy a Rövid villámlás és menydörgéi után egy- \| kösjegysó a néhány milliónyi öröködési ¦serre csak megeredt a felhóesakadáswterÜ . iiletéa beasolgáltatásért 43,000 márka aápor s mintegy 10 peresig borsó és mo gyoró nagysága jégdarabok estek. — 31 ig délnyugati irányban igy dühöngött as elem, északkeleten világos napfény aranyozta meg a rónát. Valóban meglepő volt a termésset e játéka. As Öreg János bi"\'Lí, a falu régi barometruma e kóeöi zivatarból hosszú, ssép Őszre következtetett és mintha az ég megvalósítani akarta vol-az ür-\'g jóslatát, rövid idő múlva eltűntek a fellegek és a kibúvó nap meleg sugaraival árasttá el a tájt. vid hírek. — B ó á I d á e. Zimándon egy paratst asszany hét év alatt 11 gyermekkel ajándékozta meg férjét. Házasságuk első evébou bárom pufók gyermeket hozón napvilágra a derék asszony, a második b»n kótpicslny jószágot, a harmadikban megint kettesével jött as áldás; azóta pedig minden évben egy-egy hon-pulgar es polgárné váltakozva lépett a zimándi világ elé. A mi lényeges: ugy az any a mint a 11 gyermek a legjobb egéitrégnek Örvendelek folyvást — A budapesti törvényszék egy napi Lpg-iágr» és lOfrt pénzbírságra ítélte Bartalits nvomdászt, a miért a kiadásában megje lenŐ antisemita lapban politikai csikkek jelentek . meg — Mo r a v i c z á n 200025 frtnyi névértékkel népbank ala kuit meg. — Egy u t az ó Ügy n ö k, — a kinek névéi nem tudhatták meg. N"gy Kikindán a vendéglőben agyon lőtte iugát. — Apárisi Louvre-mu-zeum igazgatósaga nemrég az antik szobrukat „fügefalevelekkel\' lál\'alta el. E miatt a sajtó ugy felziidult, hogy uz igaxghtó.ág kénytelen volt viassavenni rendelnél. — Szeged en már a stílre; bete[estote:t. As eredmény sst mutatja, h\'igy ugy minőség mint mennyiség tekints .ében az idei termés jóváj felül-heUdja a tavalyit. — A k e I e t i kárpátok magasabb réssében m. hó 17-én rús havazás volt. — Fehér hoiló. A gracti, bécsi eV temasvári kis lottó hu»ásoa m. szombaton az 53-asszám mind a három helyen kibusatott.— Az Óceánon lefolyt gőh»jóverenyben az „Oragon" novü Quo>ard-gőzös lett győztes, 6 aep 9 óra 27 \'pircz alatt léve meg utat Newyorktó) Queenstownig, mig az „Amerika" Patronál-társasági gősos 9 óra 20 perosczel később érkezett; baleset nemiörténL — Négy év múlva. EielŐtt négy évvel történt, hogy az akkor Nagy váradon állomásoson 51-ia gyalog-esreduek első sássió djs Boszniába ren-delte\'ett. A zázzióaij négy évi távollét után m. hó 31-én fog a Kolozsvárit á másító eredhez visszatért, A derék hadfiakat Ünnepélyesen fo-gadtik. — A\' be t.Ör és e k népire .den vannak. K\'iseSebb L. T. törvényszéki bíró cieglédi hasába törlek be r több értékes tárgyat elvittek. — Eri «ni váruekábin egy őrült nŐ berontott a városi tanácsterembe . egy borotvával a jegyzőt meg az egyik tanácinokot meg-sebesített. — Le a frakkal! És nrset újra a jeieso" Parisban. A párisi a\'-dó világaik hadat izentek aíecake-izárnyu ruhadarabnak, rövid keret: kabátban jelennek meg a szalonokban. As újítás tetszó/re talált. — A S zikevica község határéban a* u. a. Lyuborzsdia völgyben épített görgíVASUt f. hÓ 10-én mütan-rendórileg bejáratván, a forgalomnak átadatott. — Bá.c jmlg.yébea az árvák péozéaek keieiéie kö\'iif nagy rende\'lenségnek jöttek nyomára. A megyei törvényhatóság bizottságot küldött OOOOOOOOOOOOO mek heti lapra, melyből a kiadó mindenkinek ssivesen szolgál mutatvány nyal. A „G-ondüsŐ" megjgien-minden vasárnap három sünien nyomtatott iveo ésfélivnyi színes borítékkal, Elífisetési ára: egy évre 6 frt, félérre 3 frt negyedéire 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15. kr. Kapható míndn könyvkereskedésben; as újonnan belépett előfizetők az eddig;raeg-je.ent 7 számot azonnal, megkapjak. ¦ As előfisetési péns Székely Aladár kisdó-tulajdonoeboz küldendő, Budapestéi), VII. Dob-utcss 14. költséget ssámitott fel. — Q- y i 1 k o s zsemlye. Liszi János Dudapesti szüle tésü 67 éves nős utcszseprőnek a száras zsemlye egy dxrabja a torkán akadt s megfojtotta. — Szathmáronm. hó 13-án éjjel roppant zivatar volt, mogyoró nagysága hÓ esett, és « jégdarabok as utcsákon meg másnap délben is láthatók voltak. — Beceületeshíva t a 1-nok. Valaki S. Gy. pénzügyi tanácsos és dohánybeváltó felügyelő asztalán hivatalos eljárás alkalmával ezer forintot feledett. S. Gy. az összeget beküldte a pénzügyminiszternek, ki, mivel esen összegnek eredetét és rendeltetését s megindított bűnvádi , eljárás sem deri-totte kí, as orsságos gazdasági egyesület rendelkezésére bocsátotta, —tg lóról Klebovy György községi irnok a késelésére bízott okmányokkal együtt még rugoaztusbau eltűnt s most körözik. — Az egyesült államok nő el-, nökjelólijére az ellenfél kortesei ráfogták, hogy álhajat visel s egy bírót csukorká-val megvesztegetett.A vád igaztalanságát ugyan bebísonyitotta a ktsesssony, de azért Cleveland még mindig túlsúlyban van a többi 4 elnökjelölt felett A Koros víz rohamosan árad, as alacsony nyabb fekvésű partoknál pedig már ki is öntött. — Halálos rovarcsipés. Aeler József cs. kir. órnsgy és a kassai katonai alreálískolai derék igazgatója m. hÓ 19-én rövid szenvedés után elhunyt, egy nyyakán keletkezett daganat folytán, melyet rovarcsípés okozott A köztiszteletben állott férfiú temetése m. hó 2l-éa ment véghez nagy részvét mellett. — Czifány ennuch. Furcsa bűn-lényt követtek el a szalontai hatodrendű* csigány banda tsgjaí egyik láraukon asórt, mert a keresett pénzt nem akarta igazságosan megosztani velők, lefogták & irgalmatlanul, megeső okították ! Aa ügy most a járásbíróság előtt van, mely Behogy sem tud a büntetőtörvénykönyvben egy valódi paragrafust találni, a melyre a hozandó Ítéletet alapithatná, —óságból a Ssent-Pá! templomba ment Azoláb felcser. Bolyai Gergely \| A sekrestyébe lépett, ¦ annéikül, erdélyi birtokos, egy Nagy-Selyk, vi» bogy észrevette voln* tévedését, sőt az dókén lakó oláh parasztra hivja fel az ottlevő lelkészjelenlóte se téfité magáho\\ orvosok figyelmét, ki ugyanis a vessetuj Sserdocsére, a két leltééi kost, kik léget állítólag bistoaan tudja gyógyítani, j sem ismerlek egymást, a Következő pái felcser" a veszett kutya " Reklám a síron. Egy párisi temetőben a kővetkező airírat olvasható: „Itt nyugszik se erélyes Carottna, Gobére lakatosmester neje; e sir rácso-zsta — as asszonyok legjobbikának — a férj műhelyében kéesüit."ri Berúgott atyafi igyekezett h&< safe\'ó, útközben igy tépelődve: „Viszket a fülem tél less. Mert ha as én fülem viszket, akkor tél lesz. a ki áldója van. Ssegény Magyarország! Hát már itt akkor less tél, a mikor akar?0 -\' * Nem elég széle. Valaki kertet akart venni s midőn egyet megnézett, as eladónak mondi: „Szép, szép, a magasságával in meg volnék elégedve, de nagyon rövid ÓL sem eléggé széles." Fsragatlan. Szabó mester: „Ejnye de faragatlan inasa van magának szomszéd!\'1 Csizmadia: f „Csodálom, pedig két „ács" dolgozik akifaragásán, már t U virgács éí\'L. korbács." Szórakozottság. Home, a hires anglikán hitaíónok nak egykor a Szent^Jinof egyházb-n í jjgrc> kelle szónokol aia, azonban, szórakozott- \' Bttdapest figyelemre, különc ~n borús alapszine-setük miatt, r ej" t adunk belőlük egynéhányat ¦<¦ M ul. ¦ „A* e^-c olyan, mióta hegedűg csak akker less belőle közönséges darab h> már aa utolsó} húr Jsj:elpittaat* —.-A* asasouy, m;dón:átadjs magát, ast hiszi, hogy egész világot adott át, s a férj midőn elfogadja, ugy1 fogadja mínt játék ssert.* ¦ • 1 \' "¦ v- j — ^Akacsérság nem mindig esalT étrk. de suksz\'tr igtí paizs." — ,pMinŐ fájdalmas látni, hogy néha gyermekeket munekül^s tőle kap védelmet as anya I" \' — „A megbocsátás Sgeu gyakran nem egyéb, mint kőzöoy ; a\' ki .szeret, az nem becsal meg. — fcHis gyermek nélkül, olyan, mint hangnélkül a harang. A ^szanyadó hang nagyon szép volna, ha lenne, essköz, amivel föl lehelne ébreiztesji.\' — „Csak egy boldogság van :\'\' a kötelesség; cs&k egy vigaSs : a manka ; csak egy elveset : a szép élvezete.0 —• „Há előttünk Van a , boldogság, még olyan nagy, hogy. akár az \' égig ér ; t ha bércen.: ajtóqkos, annyira le kell hajolnia, hogy igen gyakran mi t sem látunk meg belőle.- , . f-f sAs ember fiatalságában olyan, mínt égy\' középkori; góthtkus kastély, titkosezögletékkel, fülkékkel,folyosókkal göárökkel, ;> - : ^.y, : K-ésóbb .átalakul modern. - elegáns házzá, mely csak ki választottak .előtt; áll nyitva, végre olyan less, mínt egy nagy csarnok, baelybe bemehet as egész világ mint apraczTs; s\'múzeumba, vagy •» — templomba0. . . Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány - lil -óra Budapest 12 óra 15 Bécsajb.ilÍ-2 óra\' 5 • postavonat Postavonat postavonat. Reggel.- !PragerW 8 óra 17 v Délben. Sopron 1 óra 48- pereskor postavonat Pragerhof 1 óra 15 „ postaronat ttecsujb, Uudspeat Fiume 4 óra 4 óra 5 óra 8 pereskor postaronat 5 - postavonat postavonst gyorivonat Barcs Budapest 1 óra 40 1 óra 59 postavonat postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 pereskor kevertvon. Bécsujh. 10 óra 26 „: "postavosiaf Budapest110 óra 55 B gyorsvonat Prag erb oi 11 óra 35 -9 . postavonat Barcs ¦ 11 óra 25 „ poate.v.onat.,. Lapvesár és kiadó : 8ZAÍ.AY SÁNDÖE. Felelős szerkesztő : TASS AUlOS/ \' Lsptulajaonos : WAJDITS JÓZSEF. V asu ti menetrend. il Kaiinsí Reggel Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat 5 óra 45 6 óra 28 , Budapest 7 óra 20 Bécssiffiely 6 óra 35 \'"Nie postavonat j a t grsvswnqat kevertvon, postavonat Délben A „felcser" a veszett kutya által mart emberek nyelvén végez vaiami műtétet s essél menti meg környék lakosait as ebdüh kúörésé\'.Ői. — afegjelent a .Gondűző" 7. száma a következő változatos tartalommal: Székely támad: ssékely bánja, történeti regény P. Ssathmáry Károlytól; Izsák, regény, irta Kazár Emil; Tavcssi alkony, köl.wmény, Király Kálmántól; A club, regényes korrajz, ina Mikszáth Kálmán; Paikó vitós. regény irta Magitay Dezső; A parasst-gróf fia, társadalmi rej^ay Sziklay Jánostól: Rmtó Pál, verses regény irta gróf Gv^dányi József 1793-ban; Kíieir. az örökös? Hartmann Piön regény©^; magyarositotta Márfoirfly Frigyes; Cjevegé.ekaho\'dból, hurnsvéak"; A boríték larialmt : H _c és lüshely: Purhanyós tészta; Hegy as emse meg ae egye malaczait; a szappanos vis mint trá-gys. — Kertészet : abvepberhavi teendők a virágos kertben.^— Vegyee«k r A becsületesség jutalma. — Szegit saaggel. Talányok; taíáuyfejtők ;szerkesztőiposttt. Mindig jobban meggyőződünk arró!. °°gy * .Gondüső" pár< liánul ál! vala-menynyí szépirodalmi heti vállalat közt, mer; agy béltartalmára, mint a kiállítás beszéd keletkezett ,ALa alkalmasint kevés hallgatóm less,\'1 monda as oda vsló lelkész. „Vsjjon miért ?". kérdésé Home. „Mert féi London a Ssent-János egyhasDa seregei, hogy a hires Hőmet hallja. ¦ ,Ugy 1 vistonzi Home nyug^dtbo, tehát magasa is oda megyok, bogy meghalljam I" j ómf1 Egy hencsert hadnagyocika e^j hasonlóképen fscvelgó diákoeskáva! ssó-vitába kovereslett. \'nUrasa, kinek tLrí ön engemet ?-pa\'.tani te) végre a kátonatifizt neki he-vülten. ¦¦\'-\'<¦ \'; ¦\'. rBicsülósre méltó ka ooának* fe» lelt emez eogedókenyan.. „Én pedig ízet ssamárnsk tartów • ordított viss»a altiszt., \'.Valóban sajnálom* visztmsá erre a diák nyu\|odtan, e szerint mind a ke>-ten esaialkűJttunk egymásban. ¦" * Egy k(rályné g o ndoli t a i. r Pencéaa d\'un reine" csim alatt Pirísoaa Louú U:hacl;ól. ti ismert irÓtói egy kis könyvecske jelent meg, mely a román k irály né apborísticus följegvaéseit tsr-tal^iasrvi, ösmert álneve : Carmen Sylvía alrtt. Ezek a följegysések, igazabban ?oz i-\\nagy Ctértékboo ^éliéz & Bedapest 2 óra — pereskor postavonat Pragerhof 2 óra 45 \'\' „ postavonat Sopron L óra 1& v t postavonat Barcs 2 óra 25 h s ¦ postavçast. ivy utté r.)" " \' Szeitl János urnák!\'\' \' Nevelt leiayoni önníl egy hóígszelgált Távoi/nakor ruháját mindadd^kí nem akarta adói, mig a béréből lefogott 1 forint 60 kron telQl áUitóUgot károk m(;gtéritese Ifejében^ I \' \' forintot oem fisét. L miatt ax flgj kapitányság elé kerOlvenj ott^Cnbek keserves keresményvai-b&l 1 forintot — kip\'taoyzági, Ítélet foly,táa.—r, I lefiasttsm egy alig pár krajcaárt^erSkár^ miatt, öo essél n«m elégedett meg, hanem a kapi-\' -tinysag előtt •er.Lrm. hLt.t ány," ioldai csibeáralóoai: nevezett,, ki. eiőbb-atóbb a város ajakára kerülök — Hát én\'— mig j tenni, venni, fáradni birok — nem ii ba-: ; y c - felbe a munkát, mert a munkás., j kenyérkeresetet titztessegesnek tartom és sem az fin aIaorixsBájsjaoeaisoraVqk,aem egy.e_.t-& szegény cseléd^éréből \'e\'r-écyoebft b«rt ten jy itatok: valamint az ön ínnei t?J példajaf" — márt\' a tisztes kenyérkeresetet megvetésre méltónakt s^rt ja. — legyen meggyőződve sobs nem kivétem. GÜDLIN FÉRJÉÍKeZNÉ,-\' csmeártíPo.\'" \'\'--\'j ¦>\' ) E rovat aUttkSclMtért lém alaki, tsm tartalmi, tókiotetbjn qacs TUal-f^vt^^)-fj ^oooooooQOpooo:oooooöooooooo^ í ó 0 : : 0 . 0 -0 MOLL SEÍDL1TZ POR 5 5\' 0 Ü 0 Éten forai tfrtit. fyóphilíi. mäkle« jyoaor \' é> ~tlteitb«Irt\', ?yoBiott\'r» ¦\' 0 elnrUkiioaa!, fcäinor4is,«s.eti dogolál, míjbij wtolili« trinje* .» . m\':- ft leafWbb ¦B.tttuHUK^i^i 30 i.,?..(al7j»w° n^í<táí .li.meríib.ii \'J^je»?1 X Ee? eiod.ü dob-í hSioil.ti at..iti.ül ! frt HMl.ltvíulyok MrvtayitH e 0 üsat ralea ba minden öobazon a s^rjser :-sf sas és KSH sokszorosított <^ég nyomata látható: Fratina Imrxzes \'esm. iéara: barsfetó^ak raíoneucemá sSrLÜések>=sbs^v^isi?áS»riE 3eslí8j vizseTkeTerve, airtoien. tstegeaSs,"h?nyas\'sSs kórfka elle utasítással 80 kr. Köszvény-, «á- gsiás \'és bénnláV ¦ ftj-, föl- és fOSjflFÍ; jáa sikeres gvógyL-tasáhoe bstfrzsi- éx. daganatok el es, \' a. Kgy Qveg pontos 2063 33 — 53 \' Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. s c ; 3. E e S 0 BuJlUMl : IU.« > - * • ¦ 11 » « ¦\' B^nt !iaet mifTfsrí"r BmaMi - ft ^tjMálofer^il.f.\'Bri>t\': -Danier S. ; CtóJt>«l»jn^OiSllç. S trW f »W«Mj>l: ; 2 bemis ai- KüKOrtly\': VswelV. Urm—t: ttlf-\'ihm. WirptW : l«ii»r». 0 Slif(rt»?l: siilsr Jízsef. .\'Ull-E\|artza\|: Hollód J. fjííy.t.i.it M6Ü A. tmi&c\'tíráÍítl\' nót. szÚllíó. A LEGJOBB i CZI&ÁEETTA-PAPIR a valódi E HOUBLON franczia gyártmány. Cawley és Henry-töl Párizsban. Utászásektól mindenki ovatfk. a czigaretta-papir csak akkor valódi, ha minden egyes lap LE HOTTBLOH bélyeggel és mindenik boríték a.z a Hant álló véd-\'\' jeggyel és aJáiváüs^\': el Tán látva. V eszprémheii bázból raló erőteljes fin tanaióul < WALSER FERto€Z= el«6 nMgj&r gép- és tflioltd«i»irel! g.rara, Iwriag- és ércEÖntédéje BUBAPESTEN, Eottenblllerntcia 66 ,\'^jipjjar gyáttmá.nyát, azonnal és tedvezó feltételek mellett?" felvétetik, Levélbeli megkeresésre azonnal bOTeü felviligositis heti a fennirt czimnél. mint mag-yar knlönle-gességet cniakban és ü rniadennemft szivaty-¦„ tyúkban, elvállal teljes V vízvezetékek berende- rer s? f^tít\'vtes°k.í9Xslbit-L ? tokosok, ipartelepek, s* ármentesita társulatok es magánzók rá- al^pop, és kedvező fel-téteJlékT^Téllett ajánlkozik köz- és maganfOrdők felszerelésere, szagmentes urszékek felálli-éa minden vizslat gyors vitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek hiváuatra s zérói, modern technikai Egyetlen belföldi szivattyn-gyár. dij mentían küldetnek. 8033 It—80^ •flUBZbJfHAltMÁWK: ÉVTOl/í Aií A Li» K O Z L ö N Y NÖVSifBBH 6\'ia 184. 4ltW. tiini. »k» 84- i g T I SVS K. Árverési hirdetmény. A caaklornjai kir. járásbíróság miül ttlekíönyvi :beióaág .észéről eaeauei kőzhirrú tétetik, bogy Ziéel Hcntik ügyvéd által képriselt Pnk-lavecz Ferencanek, Pelkovics Iván és lársai miut elbtll Pelkovics ili-ivás és neje Kullants Magdolna öiőkösei ellen l\'liS0\'\'frt töke s jár. iránti végrehajtási agyeben, a nagy--tamásai kii. lörvenysiékhez tartozó neii kir. járásbíróság íerttletén\' lé»ó a Grabruvuiki 53 sttjkvben A f 1 sor 82. helyszíneiéül szám alatt elóbb Pelkovics Mátyás és neje zuost Pelkoiiis János. Mállón Máriaférj Golenko íslváuné, .Ferenci, és Júlia tulajdonául bekebelezett és az adó alapjáé 739 frtri bccsölt ingallan birtok, ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10\'/,. bánatpénz letétele kötelezettsége mellett, a Grabrovcíti községbiró házánál 1SS4. év léczéroBér 20 Ifc napján -d.—«. 10 órakor tartandó árverésen eladstni fog. A részletetebb árverési feltételek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a Grubro nikí kőzségbiróoál beti-kiDtneiők. A kir. járásbíróság mint te-letkSnyti hatóság. Csáktornyán, 1 884-it augusztus hó 29 ik napján. HU. u <ktl 884 S31X 1 — 1. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. \'járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részérói ezennel közhírré Vétetik, bogy Zakal Henrik ügyvéd által képviselt Go-lomboa Andrisnak Golubits Bolta, (Boldizsár) perlaki lakos ellen 67 frt töke, s jar. iránti végrehajtási figyében a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez tartozó ezen kir. járás bíróság területén lévő a perlaki 1325. sz. Ijkvten A f 1 tor J255. h. sz, alatt -V, részben t végrehtj-tást szenvedett \'/, részben Goiubica Vincze A\'°4 részben Kiskorú Golu-bics. Marit, Terézia és Erzsébet tulajdonául felvett 458 frtra \'becsüli 190. az. lakház és belsőtelek a végr. törv. 156 § a d) pontja értelmé ben egészben, ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek mefelel lO\'/o bánatpénz kötelezettsége \' mellett a perlaki lcözíég házánál 1884-ik év Deczeiuber 10 ik uapján. d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog A részletesebb árverési feltételek ezen kir. Járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a perlaki \|köz-aég biróoái betekinthetek. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi- hatóság. Csáktornyán, 18 4. év augusztus bó 28 ifc napján. I ftfis juj.iuV s5eB lfS. Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai kir törvényszék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy a uagy-kauizkai laka rék pénztár részvény társaság vég-rehajtaióuak özv. Tolnay Oáborné született Szelestey Terézia végrehajtást szenvedett bakónak! ingatlanai megvevő Darázs Zsigmond ügyvéd nagykanizsai lakos elleni 472-frt 89 kr. tőte 1873. évi május hó 1 só napjától járó 9\'/j "/•¦ kamatok, 10 frt íj\' kr. per, 11 frt 90 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi.s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. trvszék területéhez tartozó bakónaki 4 sz. tkkben A f 4. brsz. 229 frt, 453. hrsz. a. 39 fit, 1724. ársz. alatti 303 frtra becsült ingatlanok az 1881. óvi 61. t. ez 1 Sö §a éneimében Darázs Zigmond iragj-kanizsai ügyvéd veszélyére s költségére ujabban külön külön 1884. évi \|uoveuiber hó -21-ik uapján riéleiőit 10 órakor Bakónakou a községbiró h-izánál Fischl Pá! felperesi ügyvéd vagy helyetese ktzbi-jöttóvel megtartandó nulvanos árverésen elad it ni f»g. Kikiáltási ár a fennebb kitett b.-csár. > Árverezni kivánók tartoznak a Srciár 10% át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt báróm egyeuló részletben, meg pedig az ekőt az árverés jogerőre emelkedé- sétől számítandó 15 nap alatt, a müsod.-kat ugyanattól 30 nap ala^i. a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt, minién egyes részlet után az árverés napjától számítandó G- , kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok- szerint lefizetni. A. nagy-kanizsai kii. trvszék, niint tkkvi halóiig-1884 \'június bó 30-án. i\'313 1 -1. Fí.y»rn.é«ytfln01iuTinnn »yere«« iwite» !)?!jl Qlibuu "y* •\'. • \'•¦ 500,000 által kiztisll _W.ri» Jelentés. \|_uijjk_ Mt-ííhí-Á, . H.mburg Aila<n áitar -h«ii>«ni>ii D.g;p. pónikisoi.ulilY.\' njérenréfiy -\'ésélj ciíí valÓTéstyéteíre, melyekb-n » millió 690,100 márkán fal&l jikveifeaÜI nyerítik. Kz«a •l.\'nyöti péntkizortoláz tertaze-roleg összeállított nyert-menyei, melyek eskL 100,000 aorsJFgybűl állanak a kö-vetftcaók: t. i. A iegaasi\'cfcb rae leg 500 OQQ márka. 1 díj 300,l\'00-m. 1 ny. SOOjOOO m.: Ä > WfgJUU-1 . %Q}m ta 1 , 80,000 m.i 2 . 7Ü,ÓOO mJ 1 . 60 OOO ra. 2 „ fcO,CKJO ta 1 „ 3U,1)00 ni. 20\' 00 m. 15,tei m. 10,1.00 m. 5.000 m ; 8,000 253 ny. 20--0 m. •6 . . fHö ¦ . 10S6 . ¦ «0 „ «8 ; 29ii2l> „ 3450 . 3950 , 3860 .» 3950 15Ö0 m. 1000 -aj.. 600 m. 20 \' «n. 150 ia. 145 m. 124 in 10«) ni. 94 m. .20 t . (10.600 i 66 106 mely nyereoiények néhány hónap alatt bét ewitáljban okrPt)«n bottitui futnak. Az eliö iiyei eméityb\'izÁa hÍTa.toluaJia á\'lapitutotl meg, melyliez 1 eg. ered sors. csak frt 3 60 v 6 m. I fel e.ed. sor>. o&lc frt I 80 v. 3 is 1 nagy. „ íorsj caak kr. 90 v l\',tni kerül. Ee-o ai állass által ttlztasltett eredeti ssrsjsgysk (nem pedig lil.oti iirórvérsvuk i az összeg bsrsteatss feefetií-dése melleit aég a tesjtávslabo vidékre ts széikBidtUsk altalass. IC:-i.érdekelt, aredeti a o r ¦ j e-gyVt mellett tőlem az állam cximeté-vel- clllt .tt er«d«U j átéktervé t dij nélkül kapja meg, valamint buxás at4n a hivatsJoi nyereményj-gyzék\'t mitiiuo feiazéHtas nélkül. A Byereszssy kifizet-se éi szetOEZ-tása álulam k^E vétlenül eitkös zCiteük a résatveVSkhÖz ptiíríosan .- a legszigorúbb t itolctart á s .mellett.. .-¦ i- .- .--.>- Kariul mr-greudelé« egy ngjasárO P"Btautal«ányon ajánlott levillel \'ttJtetó. " 3\'- Forduljanak tehát megl-izásokkal t.iclomteljeaen 22\|fi 3 —12. f óvi november 20 -áre SÁMUEL HECKSCHER l\'arnk és táltó-üaleiéhez \'Hambargbati. *xxxxux%xxxxxuunn* IRMLER éS WAGNER H A 6 í - K A NI Z S A, 2 97 t-8 (Hereiem Bitihyaoy-fé!e házban, a városház átellenében.) 4 Ajáaijak gazdagon íelsEereil rak! áruk a: f e h é r a e os tt a k b e d, urak-, uŐk- es gyermekek részére, ngy ágyuemüké-asitmóuyekbenis. Ldgkitönfibh tuiaOségli Baját siövésaetben kesettlt hasi d a m a e i b 6 1 »•? ta 1 4 t e r i t ő k, a s t t a 1- és t ÖrÖ i k ö z 6 - fc endo k. ere aa és lepedő-vásznak egész ssaEeasegben. Gyári raktár t n na b q r g i esirföld i-ss Ö Tete k kitűnő és legújabb a s i t a 1 , kávé- és oanavateriték, damas t-, j tt 11 e és gyapja -ág y te r i t o" k, há!ó> és ¦ j n 11 e - f ö g g ö \'a y Ö k,\'fehér és ssrnes v ás s o d, pamut és batist-tseb kendők, egéss a legfinomabb minőségig, továbbá gallérok ég kéielők arak és gyermekeknek. Saját kászit-méoyü lóssőrmatraezok, karton, rouge, cachemir, s a te in, s 1 1 s t i • ée s e I y e m - p a p i a c k. . Ä g jp okrócsok\' esi o oros éi p i q u e t í - psr fc e t, olcsó - ée finom Esiaet rnihspsrket. tesy yáíaszté^feMr-ésszínesfórnmgek, canafas,csinvaésválifőzőkbóí. N-^y rak lar b irisoya él1 k frött-áruk b&t, rneojáasznny i kelengyék olcsó \' árért, XXXXXXXXXXXXXXXKXXXXXXXMXXXX A feltalált, dr. ¦eidinger orvostudor ur által kizäroläj szabadalmazott >lF.IIHMiKli kátyss-eYsr HEIM H. Döbling. Bécs mellett Fiókra ktár Budnpets, Thon et-wlvar. A legelső dijak tat Li l úiueLve : ltécs 1873 Cassel 1877. PárU 1878. ÍJecbshaus 1877, Wels 1878, íep-lite 1879, Bécs 1880, Eger 1881, Trieszt 1882. Raktíírhelyiségek: Bécs, Bukarest, TliUnó, Kartnerstraase ,„ Strada Lipacauí 96. Cerso Vitt» Emsoell.38. A legkitűnőbb, Bibá:yoEbBió, töltő és ssellőstetŐ kályhák, Ukstubak, iskolák, irodák slb. számára egy-s orti s legdiszeivebb kiálltásban. Több szobának a fü-\| téae egyetlen egy kályha által. Kösponti légfűtés ngéss ppülrii\' k számára. Aasstria Magynrországon. 221. kftsokíatást intésetban Meidla-írer kályháinkból 1431 vao hasaaála bau, esek között Béca kősségnek 60 iskolájában 373 kályha, Budapest községnek 43 iskolájában 308 kályha. . 2242 13—15.. Heidioger kályháik -kiváló előnyei ásnak nemcsak a caáss. kir. hivataloknál, birodalmi intésetek ék kősségi ha tóaágoknál, lelkéasi hivatalok, kórhásuk vasutak és gőzhajóknál, petra-ibtétetek és biztoaitÓtársulatoknát kereskedelmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak és vendéglőkben saeresték meg « nagyszámú beve-setést hanem ason feüil még több. mint 20,000 magánlakásban lessnek ami Heidioger kályháink hassnálva. Gyári tédjegy. kmx aagy kozkadvBltSBs, melynek kslyaálask Bslsdea Wi Srvtadsek, azasstalaa Btáazásrn adott Bikáiét. Esse IfsgvE.jsB^öt «IE védj együnkre hivatkozva, saját éráákftbes ovJbK a t ez. kS- zÖBBBget, iBß sHtbtraávbei alle gyár\'óaáaysínknek Lr/y sf íj f" a as yV stáflzásekkat val* feiessréless süss, tssjyesBk VÍLrT\\» Í1 L I M azok bár ossk egyazarüss aist Meldiager káiy- ™ \' \' \' \' bak vagy mist Javított Heidiager káiyask ajkslva. Gyártmányaink ujtajának belső oldalán védjrgyliok átvan öntve. t Értesítését és árjeLr2étet iüjyei és oéraeitTe. jbí jy^ HOL sSsL ii ^jjjí i ^af sS^b Van szt3fí€^lcséí. ét-íesilaiii, hogy könyvnyomdámat ujabb . külföldi gépekkel és teniéi^ek uj betűvel tetemesen nagyobbítottam, # igy jelenleg könyvnyomdámban három gyorssajtö"és nyolez különféle\| mellékgép működik, 3 löcíyijeii minden e szakmába váp munkák íjorsafi, pmtim és hibállamil \| olcsó árért készít tétnek el. Ugj sziBi.éi a- kőö.f?!dt eszéére is nagyobb, .figyelem forditta tik, Mély tisztelettel ^^^^^ \' \' \' " WAJDlTS JÓZSEF Vajditt Jéttef künj-vayoadíjából H&g7-KaciaaáB. N Ali\\\'-KÁMZSA. i884. november 9 én Elönrctéü ar eeiz ívre tét óvre 8 frt 2 , Effy nxám 10 kr. HIRDETÉSEK n ¦ .ilioi petitsorban 7, masnii t-s > « mi \'i-n további sorért S k-NV1LTTÉKHEN soronként 10 krért Tétetnek te. ¦ li-etáK illeték minden egyes \'lirrt^-tésert So kr. S«ptonrlŐ Haszonharinailik enolyam. tan ixriiémi resset iTleW koxlesbe- njea- a sxerkesstAltóa, anyaci részét illető köziemén tek pedi» kiadóhoz bérmentve íntéxeudok : N AiiY - KANIZSA Wlasslosbaz nernietiwtleu letelek csak ismén munkatársaktól fr>radtatnak "1 Kéziratok tEssza nem kftl.lftnek A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, ,nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a .zaiamegyei Általános tauitótesthlec", a , »agy-kan.izsai kisded ne velő egyesület", * .nagy-kanrwai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmányhivatalos lapja. lletMikini kél szer. vasárnap- s csütörtökön meit jelenő vegyes tartalma lap. A eselédügy. [K. L.j Mikor erről athémáról van szó, a gazdaasszonyok kifogyhatatlanok a panaszkodásban. És méltán ; mert amilyen rosszul áll nálunk a eselédügy, annak, alig lehet niegkö-zeliiő rajzát adni. Nem esünk túlzásba, ha a legfeketébb színekkel festjük is. A gazdasági, vagyis külső cselédekről ezúttal nem szólunk, csak annyit jegyzünk meg rólok általánosságban, hogy közülök némelyik az erkölcsi eldurvulásnak oly visszataszító képét mutatja, hogy hasonló példáért az emberi vadság korszakába kell visszamennünk. Most csak a belső cselédekről, az úgynevezett szolgálókról, dajkákról és szakácsnőkről akarunk szólani. Először is szolgálati béröket hihetetlen magasra fel tudták esi gázni; az általuk követelt bér sehogy sem áil aranyas n\' az általuk teljesített szolgálattal. Fgy közönséges konykaszolgáíó sem beszél 5 frt havi búrén alul. Mit követéljen akkor egy ügyes iparossegéd, ha ezzel arányban álló munkabért akar kérni? Már pedig az iparossegéd eló szőr is — amint mondani szokták — megszenvedett azért, amit tud! másodszor pedig munkájával a gazdája jövedelmét szaporítja, a kenyeret segíti keresni. Munkadijuk mégsem . rug többre havonként G —8 írtnál, ide értve az élelmezési is. Már pedig a mai gazdasági viszonyok közt a fér fi munkaereje — üa a nyers erőt veszszük is — mindig magasabb értékű, mint a nőé. Egy férfi-napszám nagy munkaidőben felrúghat 1 frt 20 krra, mig a női napszám 70 krnál sohasem magasabb. Mi okozhatta a nócselédek szolgálati bérének ily aránytalan felszökkenését? Taláu ezzel arányban emelkedett az általuk teljesített munka értéke is? No\' iszen ami ezt illeti, csak a gazdaBsznnyokat kell meg-kétdeztti; majd megfelelnek ások rá; bog}- amit régebben egy cseléd elvégzeit, azt most kettő__is sokai ja. Hogy a cselédbér ily aránytalan, annak okai első sorban a cse-lédtartók maguk. Ezt az eredményt a cselédek még egy sikerült síri ke után sem érték volna el, ha a gazdasszonyok kissé résen állnak. Némelyek elég gyengék voltak -- csakhogy eddig élvezett kényelmüket megmentsék — az először követelt bért megadni. S azon czim alatt, hogy a cseléd asszonyát a gazdasz-szouyi teendőkben helyettesíti, sót ezek j,lól egészen felmenti, — a cselédek jogosítva hitték miaukat mindig magasabb béreket kóve telni. Az\'án nem elég, hogy az era-berkénytelen jövedelmének egy jelentékeny részét a cseléd tartásra fordítani, hanem még azt is tűrnie-kell, hogy magas bérért házában fizetett ellenséget tart, aki a háziasszonyt minden lépten-nyomon boszantja; a házi rendet, a fegyelmet tűrni nem akarja; asszonyával szemben tiszteletlen, nyelves, goromba; azt lesi, mikor és hol szedheti rá munkaadóját; hüségtelen, tunya, czifrái-kodó és e mellett erkölcsileg süly ed t. Hol vannak azok az idők, mikor a cseléd tagj.ivá lett a családnak és nem ritka eset volt, mikor a szolgálót asszonya adu férjhez! Csak hogy ez akkor volt, mikor a ház asszonya a c-elédek előtt tekintélyt tudott tartani. Mikor a cseléd gazdájához alázatosan ós tisztelettudó becsületességgel közeledett; a nélkül, hogy önérzetét meg kellett volna tagadnia. Ma napirenden van, hogy a szolgáló Összepöröl asszonyával; s midőn ez pofonüté>sel fenyegeti, kihívó szemtelenséggel tolja oda ar-czát s utána teszi: no hftx üssön meg, ha mer Hogy ez igy van, ebben is jó részük van a cselédiartóknak. Mert az arrogáns, szemtelen cselédet nem kellene megtűrni egy óráig sem, hanem azonnal útnak ereszteni. Azután, mivel a cselédek sem egyformák, nem kellene velük egyformán bánni. A jó cseléd hurogatas nélkül is elvégzi a dolgot, a rossz meg a szidásra se ad semmit. tíogy a cselédügy ezen siralmas állapotán valahogy segítsünk, első sorb ni is azon kell lennünk, hogy cselédeink iránt nagyobb fegyelmet gyakoroljunk. Tanulja meg az a cseléd, hogy utoljára is Ő szolgálati viszonyban van és legfőbb kötelessége, hogy ura és asszonya parancsainak ellentmondás nélkül engedelmeskedjék. Azt a cselédet, ki a behozott házi rendnek meghajolni nem akar, a szolgálatból azonnal bocsássuk el, és a cselédkönyv rovatait a valóságnak megfelelóleg töltsük ki. Ebben gyakorolnak sokan cselédeik iránt indokolatlan elnézést. A hüségtelen, munkátlan cselédről is bizonyítják, hogy hü és szorgalmas, volt. Ha már egyszer eltávozik tőlem — igy okoskodnak — minek ártsak neki. Pedig ezzel árt a cselédnek is, meg a jöver.dóbeli gazdájának is. Előbbinek azért, mert rossz magaviseletében megerősíti. Miért legyen hü és szorgalmas, ht e nélkül is Kap jó bizonyítványt. Utóbbiuak azért, mert a kiszolgáltatott jó bizonyítvány alapján jóhi-szemüieg fel fogadja a rossz cselédet. AUalábüi meg kell jegyeznünk, hogy a c-elédrendtartásról szóló törvénynek a szolgálati cselédkönyvek ról szóló intézkedései — jóllehet, hogy a törvény már 8 év óta ér- vényben van — még mai napig sincsenek végrehajtva, Az idézc.t törvény szerint 25 frtig terjedhető bírság alatt tilos cselédet cselédkönyv nélkül felfogadni. ^Mégis feles számmal vannak azok a gazdák, a kik a cselédet ilyen könyv nélkül is felfogadják. Ptdig ha a törvénynek ide vonatkozó intézkedései szigorúan megtartatnának, - sokkal kevesebbet kellene panaszkodnunk a cselédek miatt ; mert a pontosan vezetett cseléd könyv nemcsak azon adatokat foglalja magában, hogy az illető cseléd hol és meddig szolgált, hanem magában fog>alja annak egész coo-dui te-listáját Sőt még az is kitűnik belőle, hogy mely időközökben nem állt valamely cseléd szolgálatban. Már most, ha valal i cselédet akar fogadni, s az ajánlkozó cseléd könyvéből azt látja, hogy még csak I három hónapot sem volt képes egyfolytában kitölteni, s hozzá még a magaviseletre vonatkozó tov tok sem mondanak valami előnyösét, akkor az ilyen cseléddel szóba se áll többé. j Minthogy mos* az ujabb ipar-: törvény értelmébeu azoknak, akik cselédszerzéssel akarnak foglalkozni, érre a hatóságtól engedélyt kell kérniök ; minthogy továbbá az ezek l irányában követendő halósági eljárást szabályrendelet állapítja meg, nem lesz nehéz a cselédszerzőket ellenőrizni azon kötelezettségök tejesítésében,^ hogy cselédkőuyv nélkül cselédet elszegödtetni nem szabad. Ha a hatóság maga is utána uéz egy kissé ezen ügynek, a gazd-a-szonyok pedig belátására jutnak azon igazságnak, hogy a jó cseiéd nem ugy terem magától, hanem azt bizonyos fokig a gazdasszony modora, bánásmódja idomítja ilyenné, s ennek folytán cselédeik magavisele -tére kissé nagyobb gondot fordítanak, s töiük a házi rendhez való al- kalmazkodást mindenkor szigorúan megkövetelik: akkor a rossz eselé-dok miatt oly sürüen fölmerülő panaszok bizonyára szűnni fognak. Az ipar nagy fontosságáról. Külföldi útjából Trefort Ágoston miniszter ur visszatérvén, pozsonyi választói előtt tar tott beszédjében tüzelésen foglalkozott azzal, hogy jmily égető szükségei képez nálunk is [önálló, nemzeti ipar teremtése. E jeles beszédből lényegileg közöljük a következő tanulságos részletet: sAnglia Fransziország és Németország a mai kor három mérvadó országa, illetőleg nemzete, lényegesen különbözik egymástól és mégis bizonyos internationális vagy cosmopolitikus jelleg van, melyben találkoznak s hasonlítanak egymáshoz. Mind a három nyugati Európa országa s nemzete, külön nyelvet beszélnek, de a cultura ugyanazon formáit s alapjait bírják. Mi mind a baromtól tanulhatunk, de miodeni -kétől mást kell s lehet tauu\'nuuk. Anglia egy végétől a másikig egy park gyönyörű fákkal, szép állatokkal, — s mellékesen legyen mondva, ott az állatok nem arra valók, mint nálunk, hogy éhezzenek, hanem hogy jól tartassanak — számtalan csinos villákkal, hol minden lépten a nagy vagyon s gazdagság tükrözik vissza mindenben, — hol főleg Londonban e vagyonosság foly-t u az élet, a mozgalom, óriási mérvekben nyilatkozik. Ott a gyüj-\| temények a british múzeum s a South-Kensington-múzeum, egész városok s ezekre nézve jellemző vonásul csak azt az egyet akarom Jemli-teni, hogy a legújabb időben a Na-tióoal Gallery számára egy képet 70,000 fonton vásároltak. Nyilváuos épületekre miifiokat foiditanak. Ott minden ojy mérvű TAftGsU. Csendes éj ... Csendéi éj ül sze.ény lavora felett; Kii <-&aládom »ls ik már csendesen. . Megnyil ncki-m lázas képzeletem Világa, e brtoltlen végtelen. Aludjatok, aludjatok szépen ! Ugy sem sok i tart o csendes á:om. Kgykor lí is miként m t apatok, Yirrasxttatok hossza éjszká\'<>n. Hagrevatuk most ébren á\'m-idoznom ! Isten tudja ! meddig\' tar- ea a\'ntom? i Mire » g\'>nd titeket tart ébren: Nngy éj ülond ieUuiiy azempillámon. ELEMÉR. Ég/ gyógyszerész gyötrelmet. " — Beszély — L lS3vb m »z Auheiro píaczáu levő1 háak rgy ikének i>Ky ablakain » i\'ebru-ári nap suf^H r..i kelemen világosságot ¦ \'erjesztettek egy inkább hosszú mint széles szobácskába, melyet cek ugy fo-1 lyoaó választott el a gyógyssertártól. A 1 gyógyssnrUr a pelikánhoz volt címezve, \| • a szobácska a gyógysserász ur iakáaául, szolgált. Azonban csalódnának Önök, ha aat hinnék, hogy kényt-ien volt e kis szobácskában lakni. A nagy báabao volt ¦ ínég elég hely. Nem, "ez csupán kegyeiéből és megszokásból tÖr\'.éDt. Ot laktak szülei, e ő maga is ott lakott ifjnnega óta; cséri r ál aszta ő a kis szobát. Neje szintén szerette c kényelmet szobácskát, mivé\' a szeglet ablakból, mely előtt »gy emelvényen áii ott karszéke, nem csak a pía: CzOl lálbatá, hanem a kis város kér legnépesebb mezáját is, ás kényelmesen vizsgálhatta az uj toiletteket és más efféléket, melyek minden nőt érdekelnek. Egyébiránt e kia szoba igen kedves vott. Két régi olajfestmény dissile a virágos kárpitoxatot. I^az agyán, bogy a festmények már régen megfnkeiultek s aligha felismerné az ember epy&ben egy In 1 and ünnepé yt, másikban egy pásztorgyermeket teheneivel; de a gyógy azerész igen büszke volt re-ij \'k e a egyiket MmriBDok, másikat Klompnak ne-veato. Szemben e régi festményekkel pompás keretekben négy jó aczélmetaset volt Iá ható : Napóleon búcsúja Fontai" nebleauból. A sirnptoni átmenet. Vissza térés Eibebe éa Napóleon haláfa Ssent-Helenán. Gondoljunk tuég ehhez néhány kigyót borszeszszel telt palaczkekbao. néhány kitömött madarat s több más kü\'Önöaaég -1. E^y szegletben már bosszn idŐ ó\'a hangalan zoogora állott, őzzel azemb\' u pmlag, a pamlag felett szép pp«gjüjtemény,,véjLre az ablak mellett irósaekrény. I yen vala a sz- bicska bu orzats, melyben a hollandi tulajdonosnő uralkodott. Hogy leírásunk tökéletes legyen, ki kell jelentenünk, bogy e pillanatban kát egyén volt a szobában. Egyik a ház úrnője volt, kit ne.m cfUpán udvariasságból említünk elöaaÖr, btnem azért is, mivel a főizerep az övé. Ruble aaszooyeág ötven éves nő volt, méltóságteljes tartással, maga&Aiíga bizo- nyosan volt ö láb két büv"lyk a legalább j két mázsát nyomott. Szive jó volt. a; mellett igea kíváncsi a iaaaan Ja-szélt. \\ szava törtéoy volt a háxn«ír önözete1 barna gyapjú tubából állt, fejéi rózsásain szalaggal éa virágokkal díaa.teit kia Csipke főkötő fedte, s kényelmesen ült n»gy karszékében ai ablak elő\'.t, barátságosan üdvözölve az e!h..ladókat. A máaik Ruble ur voit, tökéiot-a ellen té-e oejéuek, kö\'ő\'Ő kinézésű sovány kis ember, mi azonoan nem g-ttJá, bogy jó szive legyen A kiváncsi^xg nem .olt árnyoldala, a ha illő kit\'-jeaést keresnénk müködéstnódjánxk jellemzőkére, neru lm? láloánk jobbat miinél : higany. A férj távozott. Néhány píllaoat múlva Ruhle aaMzouy elŐtl a legkellemesebb illa\'u káve párolg >U. Megrázott kkj kta csengetyU\', melynek ezüst h«ngja egész a tyógysze-iarg bailatrsott. A gyógyseiész gyors^bbun kavarta barca vegyUlékát. to\'lát vtjjg fattatá a c/édu-láoskán, mely-n művészileg fonódott egy- . in ás ha egy pelikán s egy nagy R; azüve-gecske sz^jáboz kó\'é a czédalát. kernkre vágta a kék papirt. melyoe a kis üveget göíigyf)lé s á\'adta aat a szolgálónak, sem felejtve el megdicaéroi fris atcaát . . . aztán úrnője tété röpült, mielőtt as elpirult paraszt leány bosárbait* volna a bolt ajtaját. Ideje is volt, ¦ m»rt Ruhle aassony már másodszor ny nlt cseugoje után, mi az egéss házat mozgásba hozta — Itt vagyok Lisette! — kiália kftzeit dörzsölve. — Átkozott ssoaás, mely aat kívánja, bogy sz ember heienkint egy délaáot sétára fordítson. Ruhle u roppant aebe:séggel kiejtett zEavak után egy székhez köz^Udett, ssembeo nejével széthúzta b>rna felöltője ssárnyait,s oly állást vett, mintha felmászni akarna a ezekre, melyek magassága éppen nem állt araoybao a kis ember Uhuval. Mmtáu lastan kiürité osé-pséjói, elővette pipaját ¦ as iróassial =\'.é ült, melynek le,;re-2\'ott lábiáján Ívrét nagys-ga UjsTora ói számos papirdsrab feküdt. Ruble asszony ez-kre mitsem figyelt. Az ablakon ki uéz vr szümö\'ge Ó kávéját. Néháuy peres múlva a gyógyszerész eidobu toliát, s Örvendő üi c.cz í közeledett Lisettjébez. — Ab! — kiáita, — készen van -1 utolsó számlál Holnap mind elviheti a í: >rdár. De az lstnn tudja, mikorkapok pénzt. Hidd el Losette, ninus rossabb mestorség mint a gyógyssereszaég. Min-d\'-n évLeo hitelezni keli, mindig hitelezni. É> azeaí Sylvdszter napján még semmije sincs as embernek. A számlákat le kell másolni a nagy k joy vből s udvariasan b\'.mutatai a ráaárlóknas: s aztán alá-zatoaar. várni, mig teuzík aekik megküldeni a pénzt. 8 midőn nagy haraggal megküldik, az embernek há\'ával kell nyugtázni, sót kis ajándékkal is kedveskedni; gyomortísztiló, füg, cukros naraacsliKJ. áro<czukoi, roisvis, ben «gv rud eiorax, . királytömjéo, hajkenő, »ngohap»sz. kölni viz, s mit tudom én me^ mivel ? . . Mintha ez nekem mibe s-j kerülne, s mtntba nem kü\'denénk axáli-óim rőfnyi ho»szn számlikat! Nem, ez el vjiol hetleu í — Ssüntéad meg az ajándékokat, ! — mü\'dá Ruhle- asszony, szomazédját a rüasrrárusnőt szemlélve, ki a le kéiz-le nyaboz ment kávézni uj köpenyében. Ruhle ur megígasitá szemüvegét orra:; „ kérdőleg tekintett nejére. — Elment as eszed, Liaette ? Egy pillantás, egy szűrő tekintet felelt ez impertinens kérdésre. Többet fejezett ki az száz szónál is. A gyógyszerest megkísérté nevetni. — Tréfálsz kedvesem, moodáédes, kés hsngon. — Te ismered e ssokás hatalmát, és tudod, mennyit kockáztatnék ellene küzdve. Csinosan elbeszélnék a kasioóban, hogy megszüntettem az ajándékokat. Nem tudod mily nagy erőmbe kerül, e Bsigoru időkben a kösön-ség aegyét biztosítanom ? Mióta e phi-lautrop elnök betet\'e lábát Altbeimba, folyvást őrült gondolatokká! foglalkozik. Még te nem is tudod bogy e gyaUs<to< azt vette fejébe, hogy egy háromezer lakossal biró városban másik gyógyszertárra is volna szükség. Világos, h->gy nem fog lemondani tervéről. lL* ha végrehajtja nekem végem van ! . . . Nem gondol arr», bogy itt átkozottul egészségetek "a "m~ b tok: levegóok kétségb-ejtŐ tiszta s vizünk tökéletesen egé«zsé^es. 1K14. óta semmi járvány nem uralkodott 1 Cholera nem mutatkosott, s Isten tudja mennyit vesztettem. Mint felszereltem gyógyszertáramat s milyárcn. b csak azért, hogy végjre is elromoljon mindeo, gazdagodjék meg hát az emb-r a gyógys/ertárban ! Csak egy vetélytárs kellene most, ki HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM Z A L A I KÖZLÖNY NOVEMBER 9-én 1884. és alakú, hogy azt ismerni jó — de utánozni nem lehet. Egyet azonban kell tanulni Angliában: a nemzet és Allamgazdaságot. Az angolok régóta tudják, hogy csak ;a gazdag Francziaország jobb beny oroástnekünk is fóleg tőlük kell és lehet .* . i r • . .____l,.. V "PTai/í otViarn-Vion 9 7 m f fi 1 sn országok bírnak sulylyal, s bogy gazdagság c<ak munka által szerezhető meg, a munka pedig nem lehet egyoldalú, kell főldmivelés, kereskedés és ipar. Az iparban fekszik Anglia gazdagsága is hatalma, s ha lehetséges volna — de végre gondolni lehet — bogy az angol ipar megszűnnék: Anglia gazdagsá gáuak, hatalmának s virágzásának vége volna. Ipar nélkül a mai világban nem lehet prosperálni, mert a nyers anyagok termelésében az Európán kívüli területek, Amerika. Ausztrália India oly előnyökkel bírnak az c Európa fölött, hogy azokkal versenyezni nem lehet. De azonfelül tudvalevő dolog, hogy maga a földmivelés tökéletesebb s magasabb fokra csak ott emelhető, a hol virágzó ipar van. E meggyőződéssel tértem vissza Angliából, hogy nekünk minden áron ipart kell teremtenünk — ha gazdaságilag és államilag tönkre menni nem akarunk, s ez irányban az an góloktól keii tanulnunk, és multjokat is taonluiányozva, mert Anglia jelen közgazdasági állapota nem az utolsó évek productuma. Én nem azért mentem Angliába s általában nem azért utaztam, hogy politikát és institutiókat tanulmányozzak. Anglia egy sajátságos világ s a mi ott helyes, nem mindig ültethető át máshova, de vannak dolgok, melyeket látni kell. melyek elől sze-1 met hunyni nem lehet, akár tetszik, akár oem; én tehát azon benyomást vettem íöl magamba — ki 4 , évvel ezelőtt voltam Angliában, — hogy ott az amerikai szellem igen sok tért kezd foglalni, Angliában a domocratia napról-napra hódit és tért foglal. Tanúsítja ezt főleg az is, hogy az angol felsóház reformja napirenden van; a született peerek vagy lordok mellé uj emberek fognak jönni, kik nem a régi családokból fognak kikerülni, más érdeket fognak képviselni. Angliában íe a politikai s társadalmi viszonyok nagy átalakulása vau készülőben, s akkor másutt utánozni akarni, mi magát ott is túlélte: valóban nem háládatos feladat. tesz. tetszöbb képet nyújt, miit milyet róla a napilapokból magunknak alkotunk Franczíország a pillanatnyi politikai s gazdasági erisi-sek daczára az utolsó években is közgazdasági tekintetben halad, de Francziországnak van egy sajátsága, miáltal kimagaslik, s ez a forma szépsége iránti érzék. Visszatükrözik ez, az ipar legfinomabb ágaiban s fóleg a művészeti iparban — les árts decoratifs — de a művészetben általában és még a színészetben — sőt sok rossz termék mellett az irodalomban is. Azon soli-daritásnál fogva, melyben Európa nyugoti népei élner, valamint francziák előre törekesznek oly dolgokban, melyekben az angolok az elsők, ugy viszont az angolok és a németek, de más nemzetek is erősen törekesznek versenyezni a fran-cziákkai a művészeti iparban. De ezen tudat serkenti ismét a francziákat, az előrehaladásra. Én azonban hajlandó vagyok hinni, épen miután a mostani kiállítást — Tex-position des arts decoratifs — láttam, hogy e versenyben a francziák fognak győztesek maradni. Ki nem ismeri a párisi nagyszerű gyüjtemé-lyeket? Kevesebben ismerik azon pedig \|ban az uj muzeumot a Trocadero-ban, a Musée de a la sculptur comparé — melyben a franczia tanulnunk. Heideibergben az utolsó tiz év alatt az orvosi facultás érdekében rendkívüli dolgok történtek. A kis Baden nagyherczegségnek egy millió népességgel s pár négyszög mértföld területtel — két egyeteme s egy politecbnicuma van, épen annyi mint a 15 millió népességű 8 5000 négyszög mértföld területű Magyarországnak. Strassburg tündöklik nemcsak a külső apparátus által, de-az ott kifejlődött semináriumi rendszer által — mely ugy berendezve és kezelve, a legbiztosabb antidotum minden egyetemi kinövés ellen. Nem lévén rajongó -¦ ez már koromhoz sem illetnék — panacaeá kat éu nem ismerek, de abban én nem tévedek, ha azt állítom, hogy a tudo máuy a modern társadalom és állam legbiztosabb vezetője s pedig az élet gyakorlati mezején. Bort kezelni — sört fozoi, s pálinkát égetni \'— mindez a tudományon alapszik. De mi több az egészségügy is tudomány. Mi ezen igazságot nem akarjuk vagy nem tudjuk felismerni, — pedig csak ezen az utón tudnánk kibonta kozui azpualárendelt helyzetből, melyben létezünk — mert tudomány nél kül nem fogunk szert tenni azon köz gazdasági állapotra, melylyel ma gunknak súlyt szerezhetnénk nem fogjuk elérni a vagyonosság azon fo- cuuipare — mcijucu a ii<»uw.i- iogju* eierui a vagyouussag awu iu-szobrászat Összehasonlítva korszakon- J kát, melylyel egyedül biztosithatja jö-kint a külföldivel, óriási foszöntvé-1 vőjée a magyar állam és a magyar nemzet." int a külföldivel, óriási föszöntv nyékben van bemutatva — reodki vül érdekes és a müvépzekre, főleg a szobrászokra és építészekre nézve szerfölött tanulságos gyűjtemény. Mindenben, hol a fuimaszépség és ntia mérvadó, a francziákhoz kell iskolába mennünk". Németországra nézve is ismételnem kell, a mit már előbb mondottam, hogy a németek tesznek, azt utánozhatjuk kisebb arányokban ; de van Németországnak egy specialitása, a miben csak ott kell és lehet tanulnunk, s ez a tudomány, az iskola, s azzal összefüggésben a hadügy. A tudomány ^egész horderejét — a methodusokat és módokat annak mivelésére s fejlesztésére, valamint terjesztésére az iskola által, egy nemzet sem ismeri s gyakorolja oly mértékben, mint a németek s valamint az angolok s francziák most a németektől tanulnak e részben, ugy mindent énekes alul ád ¦. es álul ma-gaboe vonná a vevőket! E csapás tönkrejuttatna ! —Tönk—re—jut—tat—oí I moudi ásítva Kubie asszony. — Menjen már! — Igen. tönkrejuttat, — íolytstá növekedő béével a gyógyszerész, fttst-fellegbe burkolva magát; --- tökéletesen tönkrejuttat ! . . ._Tch»t est hfized, hogy bizelrgoék ennyire es együgyű orvosnak, ha nem tudnám, bogy másik gyógyszertárat is létesítenek ? Dd politikusnak kell lenni as embernek, ha el akar tengődni va\'sbogy Hogy félra is tehessünk valamit, arról le kell mondanunk. Juliette neveltetése minden évben. — Bcvógzed-már panaszaidat? ki-áltá Buhte asszony,anélkül hogy vissza fordulna az ablaktél. A gyógyszerész érzékeny oldalán volt találva* most nem hallgathatott el. Azonban bölcsen mellőzve Jultette dolgát más tárgyra tért. — Ha tiz megrengeléat kapok nap-j-iban, az már igen sok. Hogyan éj>-i ioegebb\'51 az ember? . . - Fjd<.lom! elmultak a régi jó idők, a midőn. . — HallgasI — moodá Lísette , borzasztó pillantást vetve a fecsegőre. A kis ember ismer c.v pillantást és e „hallg&s szói. Volt oka a kétoégeesósre. A oy is viszketett, de meg kellett-e törni ezért a hasi békét? E válságos pillanatban a kegyes sors vásárlót küdött; Buhle ur gyógyszertárba futott, de néhány pillanat múlva viaszatért. " — Csak szörpöt vitt, mást nem is vissnek, csak szörpöt . .. Lá-d Lísette, téged a jóisten baítt-rm észéi lel áldott meg, mindig megunod hidegvéredet. Nálam n^észmu másként v»n. Ki kell mondanom árui s»ivt.meo f«kBzÍk,és kinek monda- a .......... ...______ nám. ba nem neked? Tedd m «g neken-air utána. És igy vagyok még sok mésfi] tzoii öröme1, hadd beszéljem ki magom egyiser kedvem szerint. Ugy érzt-m( mintha belső :üs emésztene. Az asszonyság mit sem felelt, ba-nem kémekében megfordulva ásított s lehányta apró szemeit. A. macska dorombolva feküdt láb.i előtt, a ea: ári csicsergett az ingaóra folytata egyhaogu zaját, és Buble beszélt tovább. — Obi cégi JÓ idők, midőn még tanuló és segéd voltam a gyógysrertát bo 1 Akkor még nem létezett ez átkozott árszabály. 171 l-b->n volt a gyógyszerészet irágkora. inidfin még minden különössé gek, élethoss abbitó szerek, festék, porok, melyek most használatlanul hevernek raktáramban, teljes ktiletoek örvendettek. A legöassetettebb tapaszokat készítek, mi valódi gyönyör volt. Az emberek teljesen hittek a gyógyszerekben s jól fizették! . . . De előállót e szerencsétlen Hahnemann homoeopa\'bíájával s rendszerével, mely szerint az anyagokat egéss a végtelenségig részekre kell bontani, mely rendszer nagyon csökkenté bevée-lünket. Aztán jött az uj gyógyezerkőny v as árszzbálylyal. Ez mérte a végcsapást szerencsénkre ... És íme most Príess-oitz és Oe teli avatkoanak bele e gyógyításba, s vízzel, semmi más mini vízzel orvosolják betegeiket. Mi den forrás gyógyszertárrá válik, s mi nemsokára kénytelenek lessüuk kibérelni aforráeokat és tiszta viszel kereskedni Itt mélyen tólaohaj ott Ruhle, aztán rövid szünet után igy folytatá siralmas panaszát: — Csak egy példát vegyünk a sok közül: a nadályokat. Átkozott legyen azon francsía. ki annyira divatba hozta Őket. Én megveszem drágán, hogy majd jó nyereséggel eladója, s ime ss állatok fele elhull. Nem merem számítani sem, menynyit^veBStelem rajta, a lelkem Előleges felhívás. eg> reudkivül érdekes é.< kii\'onó^n a nagyvarosok lakosságát érdeklő mü megrendelésére Bátran ki merem mondani, hogy századunkban nem jelent meg a társadalmi tudományt annyira érdeklő és alapjában annyira reform-hatású rendszerez elmélet, mint melyet a nagy közönséggel e sorokban megismertetni óhajtok. A mü csime: Lakásviszonyaink és uj házépítési rend-zer. Irta: gróf Kreitb Béla. Igen kevés nagy tudósnak világ-foglalkoztató s álalakitó theoriája mér-kőzhetik hatás dolgában e tervszerű s ugy erkölcsi, mint főleg anyagi <red-ményeket magában rejtő müvet, mely bir ntsÓ \'ekinte re nem tÜnin is fel ily horderejűnek : bővebb áttt-k intés és mérlegelés után azoub»n társadalmi haladásunkban korszakot alku ó kihatipuo-tk lehet azt tarununk. A „L ikásviszonyaink" e éles világításba helyezi ciimü munii mundern dologgal ... Te sajnálod segédeidet. Li settem; csak 1* en tudja, mennyi kán okosnak nekdm e gas segédek ... Segédek ? igen, segítnek fogyasztani liqueu-reímet, kissivaiy-tyussák mint a légy a mézet, kissáradt torkuk még borszeszemet sem kíméli. Csupán a gj ógyezTtár kedveért tűröm, rám paranceoltak gyet gazemberek közül! ... Hit még az orvosi tanács tagjait E tunyák kas ű-kükben ülve hallgatják a bolhák tü^zen lését s az emberek áldását 1 S ha a gyógyszertárt \'vizsgálni jönnek, ez csak azért tönénik,\' hogy elmondhassák: ez is, as is hiánysík. Morblau! azt kell hinnem egyetértenek a szállítókkal. Semmi sem jó 5 síeríntök. Kellene tartani vagy har-minczféle fahéjat és negyvenféle china.-béjat, a nem tünk mag még azt sem, hogy kevés csert vegyítsen közé az ember Ebből oly zavaros chemíai nyelv szárma-"k; melyet az ördök sem ért meg Kellé-\' v"g7 ez"r különböző kéizüUt, miket basero láttam . . . Dj legrossabb az egész* gügyi tanács elnöke, e m-nkós vén irgv. Sürő, páro!ó, s Is\'en tudja még. minő készületeket vétetne velem !.. Igen, vétetne! És mégis ba egy másik gyógysseríárt nyitnak, akarva meg kell szereznem. Es átkozott concurrentia kényszerűi az embert a régi jó s oly jövedelmező szokások elhagyására, hogy átvegye a chariatáaok ál tv! képzelt njdonsá Jgokat, kik ámitjak a világét, felfedezésük kitűnőségét dicsérve\' mik asonbao egy fabatkát sem érnek, Buhle asszony férje magánbeszéde alatt szép c-iendeB-n elszunnyadt. A gyógyszeréi felhevütésében nem vélte észre, s a legnagyobb gyorsasággal folytatá sérelmeinek elsorolásai. De most hangos hortyogás kezdődött, mily magára von-a a haragtól elsápadt kin ember gj elmét. civilisatiő ama nagy és eléggé észre nem vett nyomorát, mely szerint a városok lakóinak ama nagy része — kik seját pénserejökből házat nem építhetnek maguknak — mindennemű zaklatásnak, kényelmetlenségnek, béremelés vsgy egyszerű felmondásnak vannak ssüoetleoül ki \'éve vagy legjobb esetben a bázuri sze aélyéknek, suprematiának alávetve. E bajok megssüntetéséhes e munks megadja a legpraectsebb s eltagadhatlanul megfelelő módokat. Mind eme módok oly egyszerű, gyakorlati igasságuak, hogy ugy a legképzettebb szakemberek, mint a naiv goodolkodók azonnal mint meglepő és éppen nem excentrikus tervet kóoytelének elfogadni. Voltak ilynemű eform-eszmék a városok fejlődeaének történetében saámtatanssor fölhozva, de azok érvényesülését rendesen valamely gyakorlrtiatlaoul kidolgozott terv réssiet hiúsította meg. E mü ssonban csodálatosan és csakis egy igen hosszas megfigyelés és elmélkedés eredményekép tiszta, vtlágoa a a cselbe vett érdek minden oldalát kimerítő módosatokat tár eléok, melyek a magyarázat után az első pillanatban életrevalóknak s bámulatos lele-ményüeknek bizonyainak. a munka atapesiméje as, hogy a nagyvárosi lakbérlŐk lakásaikat vagy boltjaikat állandó tulajdonukká tehetik asas egyszeri, vsgy részletfizetésre megvehetik ssokst épugy. mint egy egész ház»t. Óriási előnyök származnak ebből, meri terméssetes s méltó okoknál fogva, as ily lakást vagy üzlethelyiséget mindenki saját kényelmére s előnyére rendezheti be bármily nagy házakban s, foldazmi vsgy bármely emeleten. Bend-kívüli találékonysággal alkotó\'t és feltűnően praktikus tervrajzokat ád a szerző a házaknak ily módon leendő építéséhez, melyeknek czélszeiü, gyakorlati voltát Cialhatatlanul be is bizonyítja. E tervrajzok és azok indokolása képesik a munkáoak egyik különösen jelentékeny érdemét. E tervekben alapos tekintet van fordi\'va a lukasok építészeti vagyis mértani rendszerére, mily rendszert vagy ehhez csak hasonlót különös s alig érthető okoKnál fogva, a mai lakások építésénél a berendezésénél mindedig egyáltalán nem találhatunk. Igy pé dánt ki eebb vagy nagyobb lakások é szobák alakját B terjedelmét bizonyos \'kissámított, vsgyis as ezekbe a valójsinüség szerint leggyakrabban megkívántató bútordarabok méretéhez ssabott törvény \' sssrint osstje be szorzó, mit as eddigi épijészek nem álla-pitottak m^g, s lehet hogy azért nem, mert leglöbbnyire puszta s faikus megrende\'éiekre kellett hajol-niok, mikkel szemben saját érdeaöknél fogva nem gyakorolták szakértői kri\'i-kaikai. Szerző maga is mondja müve előszavában L „tapasztalatot tettem, hogy eddigelé egy épitéssett munkában sincs kimond t-a az, hogy a szobabsli szükséges és leghsssnáltabb bútoroknak méreteit kell igeo sok esetben alapul venni a szobk terjede\'mének és alakjának megállapításánál. Más szóval: a szobák térfogatának maghatározása máig igen sok .mértani alap hijáu való, ugy hogy elmond hatoók, miszerint a mai szobák alkotásában {nagyon kevés a logika." MíSrtí helyen a bérházak építkezését illetőleg est mondja egy he\'yü\'t a magvai és értelmes előszó: „Csúdálkosással vagyok kéoytelen cooata-ální ama különös körülményt, hogy as Összes nagyvárosi épilkezésekben sehoisem található valamely olyan praktikusabb chablonsierint való rendszer, mely a nagyvárosok bérházában lakó közönség leggyakoribb igényeinek, szokásainak és ssükségleteí-nek esem előtt tartásáról tanúskodnék. És es téoyleg valóban igy áll, mert ama labyrínthaserU Ösezevisssaság, mely minden bérháznál tapasztalható, igen óbaj-tandónak mutttj* valamely ecsélrs megfelelőbb s a közönség 70-80%,-ának kényelmét s előnyeit biztosító uj építkezési s beosztási módszerjmegáliapitását. A legfontosabb s legnagyobb jelentőséggel b r azouaao — mint emiitők — e munka alapeszméje, mely ama mesze kihavó erővel bir, hogy az államot ji-Ientő nagyvárosok bérlakói azazlsgalább ezeknek nagy többeége ugy anyagi, mini erkölcsi tekínte\'ben jó\'étéaek eszközeit, módját könnvrbb-tn énei a> álul, h* kisebb pénzerejéből >s magának Önállóságot, szilárd helyzetei biztosit olyformán, hogy igéoyeinek teljesen mi-gfelelŐ lakást egyszerre vsgy lassankint 12—16 év alatt Örök áron megvehat s gyermekeinek is Örökben hagyhat. Erkölcsileg pedig megbisbatóbb conrenentiákat köthet szomszédjaival es szilárd állásánál fogva reális hitelt, és sok más elÓoyt biztosit msgának. Vslsmíot ssámos nagyfontosságú találmány és eszme fölfedesóje nem volt e nemben profeisor és szaktudós, ugy e munka szerzője: gróf Kreith Béla i* nem »géizen az, de azért ilyen eredmények dolgában neve már ma is több éiet Vevaló találmánya által a szabadalmasáé terén Eorópasserte és Amerikában is Bs-méretes. Büszkék lehetünk méltán mí magyarok, hogy — amit teljes bizonyossággal mielőbb vámok — e terv rövid idó alatt elfogadásra és érvényesülésre fog találni a civítisáll államok minden na gyobb városában. Magyar földön ily messzehatő eszme még eddig nem született. A munka november végével fog mulhatíanul megjelenni. Megrendelési ára 2 frt 50 kr. és boni ára 3 frt. Megrendelhető alulírottnál. Budapest 1884 október hó 23 in. Gróf MAILÁTH KÁLMÁN. Két nagy halott Nemzetünket megint agy veizteség, előob — Várj\|csak — mondi, haragját vi ezafojtys, — majd fölébresztelek én. Ezzel a gyógyszertárba sietett a egy ammoníakos palacikot hozva elfi, orrá-hoz~tartá. Kuble asssony egy kiáltással ébredt föl, a első szavai voltak : — Mit tétéi, szerencsétlen ? — D;csértes ék ss Ur, Lísette, te élsz! Mint féltem ! Már azt hittem tökéletesei] oda van. De ne fintorgasd arczodal; átláthatod, hogy kö\'eleségem volt téged megmenteni, s nem mondhatod, hogy dem volt okom reá, E azavak jósigteljes hangon voltak mondva, de bizonyos gonoszságot lehetett észrevenni álaltok. Buhle ismerte nejét. Az elhitte, hogy már ason ponton volt, miszerint többé vissza ne térjen as életre. Hitte, bogy ilma igen sokáig tartott, miután a gyógyszereié éraelmei üy hevesen nyilatkoztak. Lásd kedves gyermekem, én el beszéltem egéss szerencsétlen helyzetemet, s te egyetlen szót sem . hallottál bi ISle. Mennyire sajnálom I —Mintha nem csak ugy tudnám én ezt, mint a katecbismun, — felelt Buble aBizooy. Ezárt nem akarom ank hogy Juliette gyógyszerészhez menjen nőül. Fájdalom !én nem tudom mit tesz os. i —Tel— kiáitá férje dühösen, csípőjére lett kesékkel. — Te 1 te tudod, mit tesz ez. . . .Jól van, nem illik ugyan dicsérni magamat, de lerkemre mondom, as egész világon nem találtál volna hozzám hasonló embert, Nem teszek—mindent kedved szerint ? Nem vsgy uk-e elég killemes? Nmtseo-e nyitva tárcsám minden uj divat előtt, bármennyibe kerüljön as? Nem vagyok-e tagja a városi tanácsnak? és oem te vagy e as eieo; delnő a városban a po\'gármeslernsjdUtáo\' jy mA»u tán érte nagy veizteség, előob gr. Lónyy Menyhért, mindjárt ntana dr. Horvá\'h Cyrill halálával. Gr. Lónyayt hirtelen halál érte ; dr. Horváth Cyrill hosszú betegség ál -dozatja lett / Nemzetünk e két nagy jelesúnek Ispánt keretéhez mért, rövid életrajzát a .Budapest\' nyomán következőkben adjuk: sőt előtte ; igen, előtte, mivel te gazdag vagy, ö pedig csak egy ssegény asszony. — Légy nyugodt, cupin est akartam mosdani, hogy li gyógyszerészek kissé értetlenek vagytok. — Ah: mindig e régi refrain ! — krallá kétségbeesve. — Ne csodálkozzanak aztán rajta, lu as ember őrültté leas üy nővel, minő te vagy l — Buble! — szólt neje aiemölc.-,: ránczolva a ujjával fenyegetve. A szavak és mozdulat nagy hatra-sal voltak. Még néhány szót mormogó t fogai között a gyógyszerész ur, de a vihar It-csil lapult. — Jól tudom, — folytatá,. m u\'ón néhány pillanatig fel s alá járkált a szobában, — jól tudom azt, mondják ho.--a gyógy szeressek elméje kissé sava . Azonban nincsen szabály kivétel nélkii . Én, például, kivételt képezek. Egyébirá -t ha kiesé zavart elméjűek v»gynnk m annak ason erósaaeg as oka, melyét foly -ionosán kénytelenek vagyunk belelek-zeni. De nem kell \'rosszat mondani >* gyógyszeréssekrŐl. Egyet sem ismertet:, a ki azegény let volna, mivel értette . a Bssmjiásbos s remé em. a mit mondtat tiszta tréfa volt. H ma jönne egy Ügye* gyógyszerész, seivesen hostáadoid Juli-ettet. — Soha 1 A kis ember o-m türheté tovább. Eltávozott, oly erővel csapva be as aj ót, bogy as ablakok ia megrendültek bele. Komolyan beszélt-e Buhle ass-sr.ony ? a miatt ne nyugtalankodjunk Egyébiráut rögtön elfeledte e jelenetei hala egy barátnőjének, kinek megjele nése mas irányba téri é a derék nÓ g<>n-dulatait. Csakhamar megjelent a férj ík és keseréde mosolya mulatá, hogy haragja lö.téleu-san elpárolgóit. IIÜSZONHARMADIKEVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNÍ NOVEMBER 9-én 1884. I Gróf Lőnyay Menyhért. 1 VásároBuaményi és oagy-Iónjei Lónyay Menyhért glóf 1822. jen. 6-án ciökeiú protestáns nemesei családból született Tuzaéren, Sssbolcsmegyében. Jogi tanulmányait Pesten bevégezvén, azonnal közpályára lépeti s 1843-ban már tagja volt az országgyűlésnek.. Ott az elleDzekkez tartozott, Kossuth véd ám rendszsre ellen erősen küzdött. 1848-ban a második magyar minisztériumban másod-államtitkárrá neveztetett ki a pénzügyminisztériumba. A ssabsdság-barcz lezajlása után ő is a menekülő* kost vol\', de külön amnesztia folytán 1850-ben vie-izatért. Ekkor kezdte meg a Tiszadzabályuxás nagy munkáját; rendezte és szervezte a vidéki gazdasági egyesületeket s a hi\'e\'in\'.ézetek alakitásá-okii, t- vékony részt vett. Ezeken kivül nagy! figyelemmel k serte mindig a protestáns egyház ü^yét is s az 1859-iki pateus ellen, mely egybárat annyira fenyegette, teljes erejével küzdőn. Az lSGl-ik ostrom alá fogta korkérdés- (1876) és „Gróf Széchenyi István\' (1875) czimü munkákat is. (Vége követk.) B i r e. k. — Meghívó. A zalamegyei ált. tanító testület „Nagy-kanisssi járásköre* f.évi november hó 20-án, reggeli 9 órakor, a nagy-kanisssi polg. isk. rajztermében tartandja rendes Őszi közgyűléséi, melyre a t, tag urak és úrnők, úgy as érdekalt Unügybarárok tisztelettel meghívatnak, tárgyai: a) elnöki jelentés, b) foiy ügyek elintézése c) a kiadott lételek előtérj\'sztése, d) gyakorlati előadások : Hoffmann M. a népisk. IV. 1. osztályban aa össecscorzott mondatokról; és Poügrácí Adolf ur tornászaiból, e) ne tani indítványok. Kelt Nagy-Kanizsán, uov. hó 5. 1884. HAJGATÓ SÁNDOR jköri elnök. Az állami kötép ípír anoda mzággyü éo-.u bevob \' igatg«tóágatól. Az opi\'ó iparosok léli tsn-abszolunsztikub aera , folyamára ax állami közép ipartanodában pénzügyi gazdálkodását b 1865-ben tagja (Budapest, VIII kerület, Bodzafa- ucsa lett a 67-es bizottságnak sa 15-Ös bízott-• 28 ssám.) a lauulók még november hó ságnak, melyek a kiegyezés tervének I 16-ig felvétetnek. kidolgozásával voluk luegbizva. — Pulyka- és Indlopás. Folyó hó Az alkotmányos magy»r miniss- 4 rfil 5-ro átmenő éjjel Bsrger. Adolf ki tóriumban, me y 1867. tebr. 17 óu And- rály-utezai lakos udveribxn ismeretlen ressy Gyula gr, e.nöklete asalt alakult, tettesek & léczezett fakamrát feltörték ós Lonyay a pénzügyi Ürozt vette át, \' onnét sót pulykát és két ludat a kérlek 1870-ben asonb-tn lárczájálól kénytelen\' felé menekülve, — elloptak. A tolvajok levén megválna közös pánsügyminisz- még eddig kinyomozhatok nem voltak, térré neveztetett ki. E tárcsát 1871. novemberéig vésett, amikor ismét a\' — A helybeli vöröskereszt egy magyar minisztereiuökeégre hivatott letet érdeklő, mult számunkban hozott meg. Ugyanezen év októberében em-lte\'közleményünket illetőleg a következő ki-ót a király grófi rangra. Minisztert j ig« ó sorokat vénük: a A Zslai Kös-tár^záját azonban minden ügyessége ésjlöny" a tegnapi ssámábsn a helyben vö-állatntérfiui tehetsége daczára sem tndta j röskereszt-egy let részéről a budapesti Er-egy évnél tovább megártani. Eíkor \\ saébet-kórhiz megnyitásinál megjelent toriént ugyanis, hogy Ót a vasútépítő- j küldöttség! tagok névsora hibásan levéu aeknel, silamí javak eladásánál és köl- kösölve, azt jmiut ssintén jelen volt, a csöuüil kötésénél követeti eljárásaiért valónak megfe.\'előleg következőkép kell az ellenzék, főleg Csernátony Lajos ki igazitanou : Nagy-kanizaáról jelenvol-1 s 7 sí. nov. 18-án az országgyüléf-n lak: Knauss Boldissárné, nyilun és oly hevesen megtámadta,! úrnő, Donáth Lajos, Wach-bogy elbocsát atasat eunál it iukább > 1 4 1 s óruxgy ésKnae. ss Boldizsár urak. — A Szentgyörgy vari utezaban egyik k<r: tulajdonosai) a másod-gyümöl* csök töké eteaen megértek. .Valamivel ki-sebbek s. rendes gyümölcsnél, de eléggé ízesek és el\'.ehetők. — Ez minden esette f -.jegyzésre méltó dolog. — Egy 2 éves fiacska a napok tos, hogy a p-esi teremtés 24 óráig sírás néikül kibirLt az ellenségei ós szomjúságot. — Lány Szöktetés. Let-inyét is fölverte mindénuapias nyugalmiból egy kis pikáns hifiloris.U. i. M. Gy. ur F. L. kia-asssooynyal régóta szerelmi viszonyban volt; ds a leány szülői tudni sem akar-k as égésiről. Sokáig türt a két boldogtalan, végre megérett benoök a mentő i-ífv. M. Gy. ur dispen3atio kért; s mikor est megkap a. a ]eá»ynak tudtára adta, hogy készüljön. Ki astin szive bugáimat követvén, ti legközelebbi f.lubm egybkeltek ¦ onnét irt a leány s/Ülóinek hogy no keressék ¦ ne is Tárják, mert kedves tőrjével Gráczba mentek nászútra. A Muraköz magyarosítása érdeké ben az u óbb: idők számba viendő eredményekről tanúskodhatnak. Ilyenek ¦ mult hó végén megnyílt állami iskolák -s. srámsserint három. Ei érdemben járt Dr. Ruzsicoka Kálmán megyénk péld-ia bus-galmu kir. tanfelügyelője a m.cap Mura közben, hol már nem első izbsn jelent meg. Ezúttal hivatalos körútján Vran-csics Károly cik ernyai azolgabiró és Margiiai József kőp-sdei tanár, a muraközi httgyridék iskolalátogatója, it. elkísérték. Beküldetett. kérnie kollelt, mei t partja, az akkorí Deák-párt sem tudott, vagy nem akrt neki elégtételt nyújtani. Föimentósi dec. 2-áo megír történt s as idő ó\'.a jórészt visszavonulta politikai pályától. Et\'Ől fogva ismét a Tiezassabályozás ügyén munkálkodót* e egyháza ügyeit vezette sokáig, mint dunamellék\' egyházkerületi fógonduok a a pesti ref, egyház gond\|baii elveszett városunkban. Szülei noku. A főrendiháznak 1875. óta volt -é^bógbeesetten keresték; a kapitányság-tagja, di annak ülésein ritkán vett részt. °át is jelentest tettek. 24 óra múlva 1871-ben magyar tudományos ! azután megint jelentkeztek, hogy a gyér-akadémia alnokévé választotta öt a an-\' meket megtalálta édes-anyja a padláson, u.-.k üieseic, a mikor csak egészségi él-lapota eogedte, mindig jelen volt. Irodalmi mnködése politikai pályájához alkalmazkodott s müvei is miud közügyekkel foglalkoznak. Nagyobb müvei: „A közügyekről," mely 1846-ban, „Az illamvagyonrói", mely 1869-beu jelent meg. Irt további „A bank- hova a kÍB apróság valahogy fölmáeskáh ; s mivel a padlás iöljáriia sö\'é\'-ben van, vissza már nem (alélt. 0 t aztán el kezdett csendben játszadozni, s mikor belefárad\' és fázni kezdeM, beburkotózolt édes-atyjának o Uevó rongyos téli kabátjába b elaludt. — Édes anyja 24 Óra múlva is e kabáton ülve találla. Csudila- A barátnő a fővárosból jött, hot Juliette nevelőben vala. Miután -gy ideig a divatról beszélgetek : — El kell beszélnem kegyednek egy kis kalandot, — monda. — Egy estve uuokanóvéremmel az álarczoe-bálban voltam. Ah! mily nagyszerűsége t, minő jelmezek, minő áUrczok, mily sokasági áoh» t6m láttam eunéi szebbe\'Mig éo e pompa szemléié, b * merültem el, egy b,woB kis cseh büvósznö közeledett feléin; karon fogott, a oly dolgokat mondott, melyeket csak velüuk belső viszonyban levő személyek lemérhetnek Megvallom, igen csodálkoztam .ezen. Végre letevő álarcsál. És ő . . . Juli tte volt, azon kedves Juliettejel — Julietle ! — kiálts, föl egyezerre az anya ée atya, elragadtatva a dicséret altal< — Igen. valóban ő volt. És ba itták volna önök, mily jól állt jelmeze ! Ab 1 hízelgés nélkül mondhatom, hogy régóta nem láttam ily tökéletes szépségei; minő termet, minő hajlékonyság és rugikonysag ! És midőn levető álarezst! . . - Egy év óta oem látták Önök? Fogadni mernék, hogy nem ismernének reá, Egyimádásramőitókis-sssony, telve kellemmel ób bájjal! A szülék teljes örAmoen voltak. Rubie asszony ijtsiosan tette öss\'e kezei., a papa f>jét vakargatta parókája alatt. A barátnő folytaié: — Ast hittem angyal áll előttem, a teljesen megelégedett voltam, egy innen való egyénnel találkozva a utgy világban. Kórdésaí egymást ériek, d-nem sokiig maradhattunk rgyütt, mért mindenki Őt kereste. S mü" bajosan íáncíolja a walzenl Feltűnt előttem egy ifja, ki négy vagy öl ízben táncsoll Tele. — Ki lehetett as ? — kérdő az »nya. — Segéd az udvari gyógyszertár b.ii. mínt mondák. — Hogy az ördög vigye el ! kiáltá haraggal Ruhle asszony. — Eh! eh! és mi kifogása van önnek ellene ? Mondhatom, bogy ó vol a legszebb ifjú a bálban, a legjobb tio-ezoa, s a legkellemesebb tirsalgó. — Legyen nyugodt, kedves ko-mimasszony, — vissonzá Ruhle, — nőn ma rósz kedvében van, de ez nem tesz semmit, el fog mu\'ní. — Remény lem . . De egy más újságom íb van önök számára. As elnök végre e\'határozta egy másik gyógyszer tár állítását, a as engedély már megadatolt. Ez villámként hatolt a kii gfógy-ssereszre* Ki kellett mennie, hogy msgához térhessen; égessen elfuladl a szobácskában. — Liaaaön, — mondi Ruhle asz-asony, — a gyógyszerészek mind olyanok, mint ez. Midőn már régóta csinos összeget t«ttek félre, ha elveszik lólük az egyedáruaágot, azt hiszik, töokreju\'-ottak. Mi nora vagyunk szegények és soha sem engedném meg, hogy Juliette egy gyógyszerész neje jegyen. II. Ruhle asszony barátnője nem tu iozta Ju\'íette bájait. As ifjú leány ra-gy°gó-S?épség vol\', s a főváros minden lepkéit magához vonzá ; mindenki uso-dalia ős szerette, és Herbert Friczi min denkinél inkább. Mert a berczegségi gyógyszertár, melyben Friczi dolgozott, a növelds szomarédságaban vol:. Ruhle kisasszony társnői mindnyájan egyeiértettek abban hogy Fr c Í legszebb ifja * városbso, legjobb tánezos, igen kellemesen énekel, s ügyesen jáiazík a^guitarreon. De Friczi csak Juli "Írével foglalkozott; szerelme a >endes u\'at követte: először tekintetek, aztán mosolyok, aztán néma köszöntések aztin néhány felénk szó a bálban, aztán b\'lsalmasabb társslgár, később bizonyos Egy orvos, a ki magán tesz kísérletet Dr. Berey limbergi (Alsó Ausztria) gyakorló orvos, a Brandt E. gyógyszerész svájezi labdacsaival eszközölt kísérletéről következőt írja: a A svájcíi labdacsokat, melyeket ön hozzám küldött s a melyekkel először is önmagámon tettem kísérletet, a legjobb hatású szernek találtam.* — Rra,ndt R. svájezi labdacsai a magyarországi gyógyszertárakban egy dobozzal 70 krért kap hatók. Ügyelüi kell, hogy minden doboz czimlapján meg van e fehér ke reszt vörös mezőben s Brandt R névaláírása. •Megtaláltam asszooyom felelte es és becsületearégem jutalmául meg is \'ar-totiam.* * Szege, saeg gel. Egy tanárt kinek oly parányi, orra volt, bogy alig lehetett őszre venni, egy rendőri tanácsos, kinek ismét jókora orra volt, e hiánya miatt gyakran élnzelie. Egykor a tanácios s\' monda »xt.-narn-ik : — „ Mondja csak anár ur, huva bi-gyessti a pápaszemet; ba mvjd megöregszik es szeme eigyöngü! ? — A tanár felelte: — „Minthogy a tanácsos úr oly jószívű, pillanatig ze kételkedem abban, bogy ez esetben fog nekem kölcsönözni egyet aaok orrból miket hirata!os működőié közben kapott." Élelmes v eudégíóa. Egy berlini vendéglős plaká-okat ragazztatott ki, melyek nagy betűkkel birdittŐk, hogy * a vendégek, kik nála esznek vagy isznek, ingyen I orotviltat-nak mg. Üzlete azóta már a kora reggeli óiákban, kü\'önöseu vasárnap és Ünnepnapokon hemzseg a vendégektől, kiket ¦ pincsérok, kik egyúttal Ügyes borbélyok alig győznek megtömni és megkopasztaoí. Arra persze tekintettel vannak, hogy csak azok kerüljenek borotva alá, kik már ettek valmit, vagy elfogyasztottak néhány pohár sört. . Miben. Sopron 1 óra 48 perczkor poslsvonat Pragerhof 1 óra 15 „ postavonat Barcs 1 óra 40 - poatsvonat Budapest 1 óra 59 . postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 perczkor keverlvon. Bécaujb. 10 óra 26 . postavonat Budapest 10 óra 55 „ gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat B.rcs 11 óra 25 » poatavonat. Lapvezer és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR-Felelős szerke-z tó : YA8S ÁLMOS. Laptulajaonoe: WAJDITS JÓZSEF. főbynerebésyí esetleg 500,000 tsárks. jelentés. A sy eremé-[ey\'ik a* á\'lazi iltal biztosíttatnak. A becsületesé S J 1 .Ima. Egy szolgáló ötforintos bankjegyet adott át úrnőjének, melyet a azoba-takaritás alkalmával talált. A cselédje becsületességénsk örve.dó oŐ, e ssarakkal ajándékozta neki a bankót: „Tartsd meg becsületességed jutalmául.* Néhány nap mutva egy ötven forin tos bankjegy hiányzott az úrnőnek, s hiában keresvén azt, szolgálójától kérdésé, hogy nem találta-e meg, — távirati jelek váltattak a gyógyszertár éi növoJde közöl! és végre a levelezés következett. Igy ?1 tak a dolgok, midőn Ruhle asssooy baránője a bálha ment.A növel dében senki előtt sem volt titok Juliette és Friczi sserelme; azonban as in\'őset azabályaí megtartattak, s as igazgatónő nem kivant többet. Azonban Ruhle asszony csakhamar elfeledő, a mit barátnője elbaszélt, a a gyógyszerész tréfának vette as egészet. Ez idődén egy végzetes esemény történi a „Pelikán" czimü gyógyszertárban. A segéd, kit Moeeemek hívtak; (lég jó embernek látszót\'r de aeír ;»gj sikerrel tsnulmáuyozáanóvény- ée vegytant. Nagy tehetséggel bírt a hallgatás és biseigőshes. Bárány kütfióje alatt róka rejlet:, a szeszes italokat mértéken fölül bzerette, főképen a malagát; Rab-e urnák volt ebből, He minthogy kevese* adolt el, csak ritkán tekinté meg késs-letét. Tudja, h-tgy tíz üveggel kell lenni. Tehát egy napoc a súgód hosszabb ideig maradt a raktárban mint rendesen bova hihetőleg a Malaga keresése végett ment. A főnök végre nyugalnnkodni kesdett, elment megnézni, hogy mit művel ott, s a derek Moeeert illasan találta a földön ülve s énekelve. É jen a szerelem s kéj! . . . Ruhle egy pillanatra elámuít, de csr-.khamar fölismerte okát « j^Ieoetnek, melynek tanúja volt. — Várj ré-zeg gazeínbit 1 — ki-áltá — maji adok éa neked- szerelmet • kéjt! S íólragadva egy darab fát, ütni kezdte segédjei. SsereucBÓilamégre Moeser oly természettel bírt, ho^y as üié<re rögtön magához tért. Fölállott éa sserepet cserélt Ruble úrral. Ez ,gyilkos\'-t. „rabló"-! kiabált, de a raktár a bás mögött volt Ős senki sem hallotta kiállásait. (Végeköv.) V asuti menetrend. Iiiáüi Kanizsáról. Béggel. Pragerhof 5 Óra 20 perczkor postavonat Barcs 5 óra 45 „ oostavstnat Budapest 6 óra 28 „ gyursvount Bud»p-st 7 Óra 20 n anverlvun, Bécsújhely 6 Óra 35 „ postavonat. Délben Budapest 2 óra — pereikor postavonat Pragerhof 2 ó>-a 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 . noeiavonti Barcs 2 óra 25 . postavonat. Este. Prag-rbof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákán Budapest B-csujb. 11 óra 12 Óra 15 i-2^ríí^5 postavunat poBtavonat postavom Meghi\'ás a Hamburg ülam által biz i ősit ott nagy pénzkisoraolás. nyeremény-esélyein való résxtételre, melyekben 9 millió 690,100 márkán felül okT.Ueofll oyeretik. L.en eli\'nyijs pénskisonol&i ter isn-rüleg SitzeAilitott Dj.r.m^oyei, meiy- k caik 100,000 sorsjegyből áMae.k --. kö-vrtketók: t. i. a legncgyobt ¦ se leg 500 000 m^rka. <llj 300.CO0 m.\| 1 ny. 200,000 m. 2 . 100,000 m. 1 , 90,000 m 1 . 80,000 m. 2 . 70,000 m. 1 . 60.000 m. 2 . 50,000 m 1 , 30,000 i„. 5 „ 20<O0 m. 3 . 15,000 m. 10,1 00 m. 5.000 m 3,000 515 1036 60 63 29020 3450 90 3950 2000 m. 1500 m. 1000 m. 500 m. 20\'i ,n. 150 m. 145 m. 124 m 100 i„. 94 m. 67 m-40 m. 20 a. . 50,500 w. Érfcezil Kanizsára, Reggel. 4 óra Ö 4 óra 45 5 óra 52 Prageihof 6 Óra 17 Bőcsujb. Budapest Fiume pereskor poatavun-tl n postavoua\' „ potavo."0ar „ gyorsvon.h. 26 , 1U,( 00 m.\| ^50 56 r 5.000 m \\ 3350 10Ö . 3,000 bs.\| egészo mely nyeremények néhány hónap aisit hét osstálvbao okretlen hozatni fopuak. Az első nyeremény hazái bivatilgsan á\'lsptttatotl meg, melyiiez 1 eg. ered. sors. csak frt 3 60 V 6 m. 1 fél ered. Bors. csak frt I 80 v. 3 m. 1 négy. _ sorsj. csak kr. 90 V. l\'/,m kerül. Es-n ai állam által biztosított eredeti sorsjegyek (nem pedig üliott iviérvények) sz Összeg bírmentea beküldése mellett még a legtávolabb vidékre Is szetküidetrek általam: Minden érdekelt, eredeti s o r s j e-gyek mellett tőlem az álam ciinenj-vi-1 eUát-itt eredoti játéktervét dij uélka) kapja meg, valamint búzás atán a hivatalos nyereménvjigyték\'t minden felszólítás tiélkO.1. A syeremésy kifizetése és szétosztass általam közvetlenül cszkó.s zöltetik a résstvevökhöz ponrosan ;¦ a Ugizigorabb titoktart & 8 mellett. Bár,ni megrendeli* egy egyizerű pustantálrányon vagy ajánlott levéllel tehetS. Forduljanak tehát megbízásokkal bisalomteljesen 2290 4—12. f évi november 20-ftra SÁMUEL HECKSCHER sen. t>ank és tálló-üaletéhez UaiHhnrgbaD. ©OaOOOOOOöOOOOQOOOQOOOOOCJOOO wr.fÁlfi S7.Ö- O Q o Badacsonyban, a Ranolder-féle sző lök idei termése, mint ogy 370 hectoliter, söprőn, hordók nélkül, egészben, szabadkézből eladó. A muscatal és kéknyelű külön van szűrve. hó Venni szándékozók a mustot f. 12-től kezdve az ispán lakásánál megízlel- S hetik. S Literenkénti átlag árban kifejezett ^ ajánlatok legkésőbb f. hó 25-ig alulírott- 0 hoz küldendők. VESZPRÉM, 1&84. novembor 4. C Dr. Jánosi Sándor \| isis gondne »k. \\ C OOOOOOOOOOOOOCX30CX) DOOOOOOOOC HÚSZON HARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK* NOVEMBBE 9 én 1884. 0 0 o:? Jártas ügynökök § q hatóságilag engedélyeiéit állami q q sorsjegyek és állami jutalom- q 0 sorsjegyek bizományi eladásara Q 0 magas nyeremény - kedvezmény- 0 0 nyel minden vidékre kerestetnek. 0 q Ajánlatok „sub. K 557" § Q Kudolf Mosse-hez Bresslauba Q Ö kéretnek. Q Q 2í9a 3—S Q 0 0 oooo.oooooooooc 0 0 0 ¦ Ü 0 0 0 c 0 0 0 0 0 o... Q Bensoiea viztel ke 0 0 xxxuxxxxxttxxxx Egy nagyon kellemes hangzású sálon flügel zongora eladntlfe. Bővebb felvilágosítást ad Wajdits József könyvkiadó hivatala. -.317 1—2 XXXXXXMXXXXXXX Csat ralMí ha minden dobozon a &&T]g7 : •** Moll sokszorosítóit czí* nyomata látható. E,e. porolni. W6«rh..i« »ST •».TBr-vt0Üi?\'^T"°°°,f5\'í^ Köszvény , esúz-minden nemíl hasogat** és bénulás-fj-, fül- éa (ogfá-já» sikere gvóeyi-tatáhot betfÖrzsö- íésrs; boroflatásnak raiudennem\'l sérülések ás s\'hek, gyula-Iások é. daganatok el «, L i_________ t,:_..l-.. hMa^JJi hátivá4 Á«lfnüka ellen. Kgy üveg pontos 20P3 34 - 5S Franciáhorszeszéssó. ve, hirtelen betegeié, hánya és Jcöi ika elle: Valódi, Moll védjegyével és névaláírásaval. D° Moll A gyógyszerész császár királyi ndv. szállító- Bécs, Tuchlauben 0 Raktárak: Naay-Xanlzaa: Bein. J.ixsef gyógy«eré«. Rosenf-IA A-I a Fes.elbuferJúz ef. Barca: Uon:er S Csáktornya: OBsc* I.- rvókt. lUpaavaratl » Rorovicj AJ. KsiztlWly : Wünsch f K8r«end : Ritz Jann.. Sarczall : Isrt! Ferd 0 Szigetvár: Szalay Józ.eí Zala-Ejerazefl : Holln.yJ. g»ó\|ty»«eré« Oooo xxxxxxxxxxxxxx íiiM í füszerteresrieiléséöe \\ ozpréinben jó házból "való erőteljes fiu ta iialóul azonnal és kedvező feltételek mellett xfelvétetik. ¦ .. " \\. Levélbeli megkeresésre készséggel és azonnal bővebb felvilágosítás nyerhető a fennirt czimnél. 2810 2-2 XXXXXXXXXXXXXX A cs. kir. udvari fogorvcsj Popp Becsben, Stadt, Bognergasse 2. Készített, a kereskedésbe Anat-herin-szájviz név alatt hozott gyógyszert alkalmam volt hosszabb ideig\' használni gyakorlatomban, s azzal igen elónyö-i és meglepő sikert esz-j közöltem. Az emiitett gyógyszer, a mely semmi egész-\'^jellenes anyagot uem tartalmaz, hasznosnak bizonyalt különösen a fogak vásottságánál, fogfájásnál, borkők képződésnél és száj-rodhaássr.ál, s e bajokat gyakran igen rövid időn megszűntette. A többi közt alkalmaztam e szert rósz bűzű lehellet ellen, a mely baj a betegnek s különösen Környezetének oly kellemetlen, s a mely az illető beteg annyiféle szeri használt, és 5-8 heti alkalmazása ntán ezen szernek naponta többszöri kiöblin-tése által a szájnak, a baj megszűnt Ezt bizonyítom Popp J. G. urnák tapasztalatom alapján. Lnslau, i-anuár 9-én 1858. dr. Stark, kir. törzsorvos. 2166 2 — 2 jtT Egy palaczk ára mint eddig I frt 40 kr. o. érték. ~Vf RAKTÁRAK: hzod. kitűnő tuUjdouaftgAÍ miatt roio-rienUtt. m\'.i Németország, Helvetia Torok-é« Aogolország, Amerika, HolNod. Belgium, Olaszország Kelet, és Déi India-ban métláo érdemi -u elim-résbn r4~ ss-aülo csikkek létesnrk valódi és fritm minőségben. Kapható: N.-Kamwin: Király Fe-. Ityógyaz. Bclni JAzae-f íyöfryax. PrAgw 11. gyógy. Kesselhofer .!öz«ef Roaenberg l" Bősen felt. A A -Len I-ván Kiss B gyogysz Marczalíban : KUa látván gyógy Miiraaaotnbaibau : Bánóczy A. cy. Keszthelyen : Brau i P gyflVysr. Z -E^ersaegpn: Ilnllóay gy. Earádon: Borii its I Ry^Rss. Tapolcaáu: íJlaa-r J zyogy<z 81-meghen: S amhorszkv L. gy. Perlakon: Sípos K gyógy** N»gy-tád: Prtavy«C,\'K: gyógyít. N«ty-B.ijomli-in: Zlarzky M gyaavré-z IÉ ül b e r e n d e % é s e. TJti vasbidak készitöBO. Gőzkazánok. _v:.-icrvoirok Szivatyuk. Csigák. Horgonyok és hajólancsok, úgyszintén mindmi a gépszaktnab vágó munkák és Javítás okra ajánlja maga-- 2121 4 - 5 a prágai gépépítő részvény társulat fiókja BUDAPESTEN. 2 Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy 5L Bécsből ide érkeztem és elvállalok mindenféle g xeagarajavitás@&at \| és árusítok uj zongorákat, a legjobb zongora gyárakból L úgyszintén elvállalok mindennemű 5^ zongora hangolást \| SaSsT* olcsó árért. -QSJ -- LukiiKOm: „Korona* szálloda I. szám. <^ Romilla Dömötör ^ zongora kéczi:\'i é<t hangoló -2. BécBbíl. $ XXXXXXXXXXXXKXXXXXXnXXXXXXXX ^".¦¦%%SS%SVaS%S%VS%%SWBS%%W«VaVSSSSVVSS% IRMLER éS WAGNER NAGY-KANIZSA, 2297 5- (Herczeg Battbyaoy-fóie házban, a városház átellenében.) Ajánlják gazdagon urak-, nők- es gyei szítményekben is. Legkitűnőbb minőségű saját damaatből asztal-teritök, dők. creaa és lepedő-vászn felszerelt raktárukat f eh é r D « m ü « k b e n, nekek részér e, ugy ágyneműk é- .7 öv eszet ben készült házi ¦¦¦¦ > z : a. 1- és törölközo-ken-¦ k egész \'szélességben. Gyári\'raktár rumburgi és irföldí-aaövetek kitűnő éa legújabb asztal, kávé- éscanavateriiék, damast-, jötte ásgyapju-ágy terítők, háló- és jutte-függonyök, fehér és sziues vásson, pamut éa batist-zsebkendők, egénz a legfinomabb minőségig, íovabbá gallérok és kézelők ".rak éa gyermtknkoek. Sajá\' késsit-méoyü lószórmatraczok, karton, ronge cachemir, • a-lein, atlasz- é* selyem-paplanok. Agypokrócsok, z»ÍQoros é* piquett-paraet, olcsó éa finom szinea ruh* parkét Nagy választék fehér- és szirtes férfiingek, canafasT csinva és váll fűzök bői. Nagy raktár h .risnya ó« kö\'Ö"-t-árukbÓI, menysüwzonyi keleDgyék nloiő árért. ¦: ¦: laplttaiott 1S5S. WALSER FERENCZ első magyar gép- éa tüioltöszerek gyára, harang- ésérezöntödéje BUDAPESTEN Eottenblller ntcza 66. Ajánlja gyártmányát, alapon éa kedvezrí fel- inint magyar kftlönle- \| tétel.sk mellett ajánlkozik gességet kutakban és -^»-«Ikgam»^ köz- és magánfardők mintiennemü szivaty- ^^^S^kT^^ST^"^ felszereljen-.szagmen- tyúkban-i-i teljes ~r^^fott&&ßuJSBv \' tes Qrszékek i-iálli- vlzvezetékek beremj.- HHT^BÉf tásárs minden víz -t varosok, főldbír- WSSBSi fSsVztf muvi munkalat c;.. r- tokosok, ipartelepek. -J0^^^^«ffajBjMS^ra^^Zl és pontos kivitelére képes armentesitő tarsula- ^^SBpS^^^^^HWs^SF árlapok és részletes költ-tok és magánzók -ré- ~\' \'1 ¦ ségtervezetek kívánatra s? széről modern Cecluiikai Egyetlen belföldi szivattyú-gyár. díjmentesen küldetnek. \\ í V 202S !6—80 XXXXXXXXXXXXXXXXX**XXXXXXX ^ffMJWfffff^S+J\'.WrtfffffWffMffffJWf I Könyvnyomda nagyobitás. j \| Van szerencsém értesíteni, hogy könyvnyomdámat ujabb külföldi f x gépekkel és temérdek uj betűvel tetemesen nagyobbítottam, $ \| s igy jelenleg könyvnyomdámban i három gyorssajtó ós nyolcz kü\'öiif>le mellékgép működik, melyben jniiiden e szakmába váp munkák ívorsmi, pontosan és hibátlanul olcsó áréíí készíttetnek el. Ugy fjzdntén a könyvkötészetre is nagyobb figyelem fordittatik. Mély tisztelettel WAJDITS JÓZSEF. --- i m-m^^mmm - •--— —- .....>. -1 -™--—--~—---- NAQY-KAttíZSA 1884, november 13-án. 9X-11C aze^m. L\|«2tttvi sr frt(j\\ ixam W kr. HIRDETÉSEK i hnjiiio\' petitiorban 7, mModixo\' 6 ¦ mi i * fnfib\'ii torért h k\' NVII/IT ÉKBEN iorookeut 10 fcrért vétetnek t«i <inctkri illeték nvnden egye hirA> télért Sti kr fiaotendn ZALAI R0ZLQNT. Huszonharmadik éviolyam. A lan szellemi rétiét illeti! kóz!«nL-nyek * r.erke«tr>hoz, inyagi réizét illető kOilct&éoyp* pedi* kiadóhoz bérmentve intézendök : NAGY-KANIZSA K érmemet! e u levelek csak ismer mnnkatárBaít tol fneaiitatnak fi A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank", .nagy kanizsai ftnk. tűzoltó-egylet\', a „zaiamegvei általaim-, tanit-ótesttllet", a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület8,! .nagy-kanizsai tiszti. ¦y önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai külválasztroáuy" hivatalos lapja. II éten ki in kétszer, vasárnap- s csütörnikuii megjelenő vegyes tartalmú lap. Segédjegyzök Hogy a községi elöljáróságra, de főleg a községi jegyzőkre napjainkban, mily óriási munkába!maz nehezedik, azt mindenki jól tudja, s igy el kell ismerői luon óhajnak jogosultságát. hogy községeinkben rendszeresített segédjegyzói állomások szerveztessenek, mert ma már mindenki, kinek csak kis fogalma van is a községi administratióról, beláthatja, hogy a kizárólag a községi jegyző vállaira nehezedő munkanal-ma/.t egy ember elvégezni nem\'\'-•képes. Hiszen maga az adóügy I elegendő ft>glaikozást ad egy egyébnek egy 1500-2000 lakossal biró községben. A különféle adóknak előírása, kivetése, beszedé-c, elkönyvelése, a zálogolások. végrehajtások, árverések, a .sürgősen" és .azonnal" felterjesztendő adófelügyelői rendeletek elintézése, melyek különösen oly megyékben, mint nálunk Z&h-vármegyében, íiaponkint párosan-hármasán sót gyakran nagyobb számban is érkeznek, az illetékszabási hivatal, a kir adóhivatal megkeresései, melyeknek elintézése megbírságolás terhe alatt halasztást, nem tür. »ly sok gondot és dolgot ad .t jegyzőnek s mun- a idejének kg na gyobb 1 észét anuyira igonybe veszi, hogy a többi Ügyek elintézésére vajmi kevés vagy épen semmi idő sem marad. Ámde a községi jegyző nem csak adóvégrehajtó, hanem, hogy mi minden egyéb még. legyen elég idéznem az . Egyetértés" f. évi szeptember 18-iki számának vezér-czikkébol : . A községi jegyzó a falunak élő gondviselője. Jó jegyzó kezén virágzik a falu, szaporodik a közvagyon, egészséges le^z a közigazgatás, emelkedik a jólét, szent a személy és vagyonbiztonság. Rósz jegyzó ke- zén viszásan történik mindez "s" elhervad a községek egészsége. Száz törvény száz dolgot ruházott a községi jegyzőre, ü az ál lam legfontosabb közege, 5 a vicze szolgabíró, adószedő, adóbehajtó, ka-tona-állitó, számadás-késziü tanácskozás-vezető . egyetemes végrehajtó és kormányzó. O az ügynöke a szolgabírónak, az alispánnak, a vármegyének, az adóhivatalnak, az adó-felügyelőnek, árvászéknek, avató bizottságnak, a lóösszeiró küldöttség nek, a kataszteri biztosnak, a választók összei rására rendel t bi / ott-ságnak, s mindenféle világi é3 egyházi, állami és megyei hatóságnak. Az Ő szemei előtt nő fel minden peres és közigazgatási ügy. Az ö kezében készül minden hivatalos irat, s ó tőle megy fel egész a miniszterig. Az állami igazgatás egyik végpontja a miniszter, a másik végpontja a községi jegyző. Hogyha már a számtalan tör rény különféle utakon ily óriási munkát ró a községi jegyzőkre s hogy mindennek daczára a községi adtkinistratió semmiféle ágában fennakadást ne szenvedjen, szükséges, bogy a kellő munkaerőről törvény-szer üteg gondoskodva legyen, vagyis szükséges, hogy segédjegyzói állomások rendszeresittessenek. F-rre nézve a községek rendezéséről szóló !871. évi XVIII. törvényezikk 68 §. következőleg intézkedik; „Azt, hogy valamely körjegyzőség, a körjegyző mellett aljegyzőt is tartson, úgyszintén azt is. hogy a körjegyző és segédjegyzó melyik községben lakjék, s a szövetkezett helységek mily mérvben járuljanak a körjegyző fizetéséhez s a közös kiadásokhoz a képviselő testületek és az i.lető közigazgatási tisztviselő meghallgatása mellett, esetről - esetre az alispán határozza meg; e határozat a közgyűlésre fellebbezhető." Az idézett czikkely tehát nem irja körül és nem szabja meg tüzetesen, bogy mily községekben és mily körjegyzőségeknél tartassék segédjegyző, hanem eiineí megállapítását a képviselő testület és szolgabíró meghallgatásával a megyei alispánra bizza. Majd ha a községi törvény revisió alá kerül, hisszük, bogy tüietesen meg lesz állapítva, minő községek köteleztetnek segédjegyzőt is urtani, addig azonban a szolgabirák és megyei alispán jó akaratához, és ügybuzgalmához kell az idé-;zet §. értelmében forduimink ha ,azt akarjuk, hogy községi jegyzőink , terhein segíthessünk és a községi i közigazgatás pontosan eszközöltessék; >a mi pedig csak oly körülmények i közölt lehetséges, ha a községi és I körjegyzők kellő munkaerővel láttatnak el. A kezdeményezés ez ügyben a járási szolgabirikat illeti meg, mert a községi képviselőtestületek önként nem igen hajlandók közköltségeiket ujabb teherrel szaporita:ii, hanem szívesen elnézik, hogy a községi jegyzó amúgy is csekéhre sza-1 bott fizetéséből egy vagy két segédet is tartson, a mi pedig a jelen körülmények között úgyszólván — lehetetlenség. A járási szolgabi rák és megyei alispánnak pedig kell hogy érdekükben .álljon hogy a községi közigazgatás pontosan vezettessék inert ha a községi köziga/, g a t á s mint minden közigazgatás nak alapja rosz. akkor rosz a megyei és rosz az állami kö/igazga ¦ tás is. A 1 községi segédjegyzői állomások már több megyében rendszere-sittettek, első helyen állanak e tekintetben Bács-Bodrogh, Arad, Te-mes és Toron tál megyék s kiváló dicséretet érdemel Tallián Béla ur, Torontálmegye alispánja, ki iz országgyűlésbe/, felterjesztett nagysza- bású feliratában a községi jegyzők ügyével körülményesen foglalkozik. Mi is szivünkből óhajtjuk, hogy a községi ügyek minél-eíóbb rendeztessenek s ott hol kellő munkaerőről még eddig gondoskodva, nincs, segédjegyzői állomások rendszeresittes-senek. Az Öngyilkosság kérdése. ! Már évszázaddal ezelőtt foglalkoztatta az embereket, a sajtó pedig néha egész polémiákat adott erről tapasztalt fők tollából, kik vagy az öngyilkosság jogosultságát vitatták, vagy pedig elitélték azokat, kik ily erőszakos módon fejezték be életüket. A pro és contra véleményeknek meg vannak a maguk hívei, kik argumentumokkal is igyekeznek nézetüket támogatni — ha ennek szükségét látják. Nagyon sokan és gyakran foglalkoztak már ev vei s egy-egy megdöbbentő öngyilkosság után ismételve visszatérnek \'rá, mint a prostitutió égető kérdé-\' sért, vagy a corruptió borzasztó terjedésére és romboló munkájára. Itt, :e helyen is volt már erről szó, s ez \'okból nem is szándékozunk most ezzel foglalkozni, hanem igenis egy csodálatos véleményről mondjuk el . nézeteinket. Szomorú, de mégis naponkint constatálható jelenség, hogy az öngyilkosok nagy mértékben szaporodnak Éretlen deákocskák. kiknek még a declinatiókról kellene gondolkodni, .szereTmi bánat* vagy .csalódás" miatt revolverhez nyúlnak. Leány kák. kiknek még a kis Jézus nevét kellene kiejteni ajkukon, .életuntság" miatt a vizbe ugranak. Fel nőtt ifjak, kik előtt még tárva van sz élet pezsgő világa, „ismeretlen ok" miatt kivégzik magukat. Sőt* mi löbb: élemedett Öregek, ősz f&rtü aggastyánok is megteszik ezt, kik- nek napjai ugy szólván már meg vannak számlálva. Szóval a corruptió egy neme ez, mely ijesztő számban szedi ma már áldozatait közöttünk a társadaloni minden rétegében, férfiak és nők, gyermekek, ifjak és Öregek között. Próbálták több oldalról magyarázni e nyomasztó állapot okát; keresték a nagy igényű kor általános ledérségében, a rosz irányú és helytelenül alkalmazott morális nevelésben, a miasmás prostitutió és corruptió átkos posványában. Szóval kutattak mindenütt; egyik ezt, ja másik azt hozta fel okul; mi pedig azt hiszszük, hogy valamennyi ok közreműködik e szerencsétlenek sznmának gyarapításában. Mindezen józan megfontoláson alapuló vizsgálódások közt azonban ; egyetlen egynr sem akadtunk, mely \'arra gondolt volna, hogy az ily ön-! gyilkosok szétzúzott koponyáiért az !élőket kell felelősekké tenni, vagy \'ezeket kell az elkövetett bűnért büntetni. És ime, közelebbről egy lapban bizoyos czikket olvastunk, mely szintén e szomorú ügygyei foglalkozik, s végül azt ajánlja, hogy az öngyilkosokért az élőket kell pörbe fogni és büntetni. Más szavakkal: az apát és anyát a vádlottak padjára kell ültetni, hogy védelmezzék magukat, mert egyetlen gyermekük Öngyilkosságának ók az okai. Hasonlót kell tenni a testvérekkel és rokonokkal is, a jóakarókkal és bará-foKRal, s ha nem tndják magukat purificálni: a börtönbe velük ! Iszonyú igazságszolgáltatás ! A spanyol inquisitó hajmeresztő tortúrája civilizált kiadásban. Lássunk csak néhány concrét esetet: valamely házaspárnak (kik jól nevelnek,) kedves fia van; ez beleszeret egy színésznőbe, örülésig rajong utána, s mivel a színésznő kineveti a 20 éves (üres zsebfl) ifjút, TÁKCX. Itthon. Itthnn vagyok, itthon vagyok, Oh l hogy örül as és anyám : Meg is ölel, meg is csókol A\' én kedvet éde« anyám. Végig kérdi, merre jártam, Hogy jó volt-e olyan mmue? S feleletet ntm ia vart.-. Beatél hozzám kérdezgetve. Amit eddig nem mondhatott, Hos«za ídG : másfél érig, Steretné most, ha egy B«6»al Elmondhatná vége a-végig. S én Óléba hajtva fejen, Szótlan riSogSk kérdd ajkán; Mintha nem i itthon volnék; A templomban imádkoznám. Kifelejtem, a mi eddig Ugy égeté tiivem, lelk-m... 8 azon vessem magam\' éazre, Hogy már újra gyermek lettem. ae a sok hú éa SMnvedéi, Ai a „t-gnap- eaak egy álom; Bi\'L : jó iá, hogy fölébredtem 8 moit njra a régit járom. t régit ^égig kérde anyám mindent, Cak egyet nem, nem U sejti, Ho,fy ki»0Je van .-gy lélek, A kit tudok még igeretni. - Oh! >« tudni, oh! ha todná, Hogy mértva-yok oly h]viny; Harag dnéic reád, tudom. Az én kedves édes anyám. BÁTKY LAJOS. Egy gyógyszerész gyötrelmei. — Beszély. — (Vége.) Végre Moerai;.- letéve boaauáílásá nak eszközé\', igy szólt: — Igen tíaztelt uram. ajua lalionis, vagy másképen visszatorlás joga egykori tanárom szerint egyike a le régibb jogok ?ak, a már a rómaiak törvény hozása elölt ismerlek és gyakorolták. Reményiem, tökéletesen érti e jog eredetét. És mosl gyógybalzsamot téve sebeinkre, együtt m-gyünk a gyógyszertárba. Azonban én fogok elöl menői: megvallom, attól létek, hogy hátul menve kísértetbe jönnék, miután igen felboszaotott ön. — Kutyái — Bocsánat tiszteit ti-am, engem Moersernek hívnak és sémim közöm a négylábúikkal, melyekre ón hivatkozik. E szavak a legnagyobb tiastolettnl voltak mondva; aztán a segéd as "j\'öig veaeté íőnöké. HasitalaD iparkodott Kuhle szabadulni lől». — Tüstént távozzál tőlem ! — fciálti h ragtól elfaladt hangon a gyógyszeréét. — Sziveseo; hanem van szerencsém jeleneni, bogy Öntői távoara rögtön as egéisaégügyi tanács elnökéhez megyek a fölfedezem, minő módokat harsnál ód, hogy kipótolja az árszabály hiányai\', s hátráltassa a fölgyógyulási; elmondom, hogy Ön feljárón viíbsaveaai a már hasa aálhatlan oadáiyokat és . . . — Sátán ! — ordi á Rohle ar, Mo-erserre emeive keiéi. De as megragadta főnöke Öklét, s átölelve mint egy árnezikket a lépcsőig vitte ¦ Dtt leiévé. Aztán ssobájába távozott csomagját összeszedni. Huhlenak a gyógyaaertárba/Kellett roeoot egy ital elkészítése vjágeít. Dflhe oly gyorsan elpárolgott,""" mint a minő gyorsan jött. Átlátta, hngy Mo. rser igen kellemetlen helyzetb bozhííja, a ezért nejét kérte ffií a köabelópéare. De «noek fülei voltk. Moerser sohasem volt kedveceze, » macskával mindig ellenkezett, n az as-izonjság iráuyában sem viselte magát eléggé szfre\'etremél\'ólag. A gyógyszerész kényszerűivé látta magát szive BzáTidéka ellen cselekedni, s meg> kísérle kibékülni segédjével. Ki érlete sikereién volt. Moerser vállalt vont, sseme közé nevetett a rzt fek-le, hogy szégyenleue tovább egy fedél alatt éln vele a raktárban történt bis&lmae jelenet ntáo. Zsebre tette diját s távozott, nem mmlassiván el főnöke jó emlékébe ajánlani j magát. A gyógyssereUz szomorúsága határtalan volt, a nejét ek , örömnyilatkoaá\'a nem kutebbttá. Rogi&a irt saáüitóinak, hogy a gyógyszertárban levő hiáoyokat kipótolja. Neje Jaliattnek pedig írt, elmondván, mennyire örült, hogy nem látja többé Moersert, a macckafaj e nagy el le óságét. Volt-e réssé Julietteoek e dologház? nem tudjuk; de az tény, hogy egy Herbert nevű gy ógy a tereién ö ve náék irt Ruhle árnak és ajánlkosáaa elfogadtatott. Ámbár vérzett Frics szive, hogy el kell hagynia a fővárost, e következőleg Jaliel-tet, sBonban örömmel indult aj állomása elfoglalására. Tehát egy napon a .Pelikán" gyógyszertár előtt disaes kocbít láttak megállani, melynek hátsó restére nagy málha volt felcsatolva. Ruhle asszony látogatót remélt és férje segédje megérkeztét várta. Egy jó tresa ifja szállt ki a kocsiból, belépett a házba c mint Herbert Frics matatta bemagát, elmondva, hogy a berezegi gyógyszertárban volt alkalmazva. Ruhle tüstént bemu<>ita Őt nejének ki igen szeretetreméltónak találta, főleg midőn megsimogatta a kedves Grippi-minand fejét, mire az rögtön dorombolni kérdett, a hízelegve dörzsölödött «z utálatos Moerser utódjának lábaihoz. Az ebédnél Herbert úr dicsérte Altheím fekvését ás lakosait. Es hízelgett Ruhle asszonynak, ki sohasem távozott szülőheiytí környékéről. E dicséret teljesen megnyerte a jövőra Ruhle asszony kegyeit számára. Aztán atisztelt nő Us-cinkint azon -öveidére vezette a társalgást, melyben Juliet:e volV; nam is sej tette, hogy Fricz gondu\'átai folyvást e hasnál tévedeznek. A segéd dicsérte az intésotett a szülők bölcseaégét, kik oda viszik leányaikat. Lise\'tearcsa ugy sugárzott az Öröm-ifii, min; a t\'jli hold hideg téli éjen. — Nekünk is van egy leányunk es intézetben, — monda látható megelégedései. — Kegyeleknek ? — monda csodálkozva Herbert- Rahle asszonyság hizonyitólag hajtá le fejét. — Ismeri ön ason kisasszonyokat ? - kérdé. \' 1 — Bizonyára . . , látásból. — Ugy talán leányomat is ismeri ? Herbert gondolkozott, aztán figyelmesen szemlélve a házastársakat igy szólt: — Önök mindketten barna hajnak és kék szeműek ... Ah ! megvan! és a hasonlatosság meglepő . . . Bizonyára ason kedves barna hölgy, síibe minden ifjú szerelmes . ¦ Azt hiszem\' neve . . . — Juliette ! — Szólt közbe Ruhle asssony. — Ugy van. Oh boldog anya ! Juli ette a költök eszményképe . . . sonette ke\' írnak hozzá a napi lapban. — Mit mond Ön ? .. . Lehetséges ez? — kiáha Örömittasan az anya — Es mind igaz ! Ét hogy is lehetne másképen ? ö szép mini angyal! Ruhle asssony elpirult s férje hintázni kezdé magát székén. — De — monda végre az anya, — azt moodják. egy segéd s berezegi gyógyszertárból udvarol neki. Igaz ez ? — Nm tudom — felelt\'Herbnft ur. De oly zavarba jött, hogy egy darabka kanyar légcsövébe ment, mi igeo erós köhögést okozott, sarciát asztalkendőjébe rejlé. Ruhle ur barátságosan vállára ütött, hogy könnyítse a darab kiköhögé-fót. Es más fordulatot adott a társalgásnak, 8 csakhamar feláll ak az asztaltól. — Valóban kedves :íjul — monda mosolyogva Lisette, — tudja magát alkalmaztatni; meglátszik rajta, bogy a hercsegség fővárosából jött. É* minő pillantások! És nem-e rögtön visszaemlékezett leányomra, engem meglátva ? HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY szerelmi Ömlengéseiért; ez főbe lövi magát és meghal. Most már idézzük törvénybe a kesergő szülőket kiktől az ifjú fájdalmas bangón írt levélben bér bocsánatot bűnéért, és a színésznőt, kitől poetice búcsúzik el a szegény szerelmes! Ha nem tudják magukat védelmezni: el kell őket zárni! Vagy: egy deákocska nem tanul, secundát kap, s ebbeli .szégyenében* a Dunába ugril:. Nosza rajta, pörbe kell fogni a jtrofesso-rait, miért nem adtak neki bonust. Vagy pedig: valanr ly legény szörnyen fél a „reglement"-tól, s mikor besorozzák katonának, főbe lövi magát. Rajta, ültessük a vádlottak-padjára az istent, miért adott neki ép testalkatot. Fogadjunk egy „ad-vocatus diaboli "-it, miért nem csábította az Ördög roszra, hogy akasztották volna fel a legényt, mert akkor nem lett volna-belőle katona. — Ha valak i gyógy i th a t lan be t egség miatt felköti magát, nemde az orvosi kell pörbe fogni, miért nem gyógyitotta meg? Tessék az olvasónak tovább combinálni, elképzelni ezer és ezer öngyilkossági esetet a maga csodálatos rögeszméivel, bizarr és néha gyermekes okaival és következtetni, mi történnék akkor, ha e badar ajánlatot elfogadnók ? Először is a királyi ügyészek számát kellene néhány százzal szaporítani: a törvényszékeket uj erőkkel ellátni; uj temetőkről gondoskodni, melyekben elférjenek azok a szerencsétlen szülők, kik az ily por-befogás szégyene miatt lennének öngyilkosok. Ha ez mind megtörtén- \\ nék, ha már a rokoni összeköttetés folytán az ország lakosságának legnagyobb része börtönben sinylene. mert az öngyilkos nem jelenhet meg a törvényszék előtt, hogy őket pnri-fícálja : akkor hosannát kellene éne kelni és dicsÓiteni a modern igazságszolgáltatás eme civilizált kiadását ! . . . Van rá eset igenis, hogy pörbe fogjuk az élóket is a holtakért, de nem az ajánlott értelemben, hanem más körülmények közt, — a miről majd szintén fogunk szólni. Dr. BTHIKUS. Megrendelési felhívás. A magynr Írási betűk szemléltetése s üteny szerinti kezelése0 munkára. Midőn fent ezirazeit munkámat a , ...ánoseág elé" Óhajtom bocsátani, azon meggyőződést táplálom keblemben, hogy azzal legalább csak parányilag is síke-fül\'-nd azon hézagot pótolni,\' mely a magyar bölüknek kaligrafiailsg egyöntetű éa elíogadhaiólag Hzóp alakítása körül még mindig fecoforog- Az irás tanitása iránt buzgólkodó taoférfiak majdnem kivétel nélkül a tulajdonképpeni irva olvasás tanítását czél-ro vezérköny vekknl gazdagították tan-irodalmunkat L mUvek azt tárgyalják, hogy miképpen anítaunk írni : de arra, hogy: miként kelljen kellő fokozatosság, gal. módszerei haladással a betűk ala* k i tát a liao a szépségre i> törekedni, s miként lebe\' Jtaligrafice is -[tagadható b-lüket alakíttatni? — vg7 egyátalán nem fektetnek kellő súlyt vagy csak másodsorban Szerény munkámmal én éppan ez iráo\' óhajtottam kicsinyke lépést tenoí, — Kimentőleg ismertetem, a b e t ü-részekéi, ezeknek szabályos össs-hangzó flgy betéteiét; a belüknek szépen vkIó aaki;á«ál s azon módot, melylyel ir.isuokat teszetŐssé. kaligrafikuBsá tehetjük — és pedig oly egysierüen érthető modorúm, hogy nemcsak a ssak-férfiak, de teljesen laicus egyének is — kik r,?.épirást tannloi óhajtanak — magán tanulásnál teljes sikerrel baazoál-hatják. A munka végén pedig bemutatom a nemet irási belüket, valamint a gömb-iráal (rondsch\'ift) is. Mankám 1884. deezembír 88-án kerül ki sajtó alól, s ára csak 1 forint leend. Tiszteiénél kérem fel tanitótársai-raat; miszerint munkámat felkarolni, s azt az érdeklődők kóréhed is terjeszteni szíveskedjenek ! A megrendeléseket vagy as előfi-z»-édi pénzeket e hó 30-áig nekem czim-tetten kérem küldeni. Hazafiul üdvözlettel: Nsgy-Kanizsán, (Teleky u.) 1884 no ¦ ember 10. JUHÁSZ PÉTER, Ablakához ült, kiszüresöltekávéját, aztáo édes álomba merült. mi»la;t, Ruhle és Herbert a raktárt,, l-bora^oriumot és gyógyszertárt szemlélték meg. — Meg kell vallanom, igen tisztelt főnököm, — monda az ifju. — hogy ily rendben tartott ós ily jól blézereit gyógyszertárt még nem láttam. Köztünk legyen mondva, a berezegi gyógyszertár távol sem hasonlítható ehhez\'. — Mit mond őn ? Az udvari gyógyszertárnak mégis háromszor annyi látogatója van, kö\'vetkezésképen sokkal jobban felszerelve kellene lenni minden másnál. — Istenem, hiszen jói tudja ön, hogy sokkal könyebb valamit megbírálni, mint annál jobbat szerezni. — Kétségkívül . ., de mégis némi hiányai vannak ennek is, például achíoa-béj . . . — Bizonyára ez nem a legszükségesebb. — Még tovább folyt volna e beszélgetés, ha Hei bért urat kötelessége a gyógyszertárba nem hívja, hol egy negyedórát töltött. Aztán fölkereste a barátnőt, ki az álarczOB bálban látta Juliettet, l átadott neki egy levehet az ifja leány számára. A derék nő bisiositá, bogy nem fogja felbontani, s Herbmt megelégedetten tért vissza pelikán-lészkébe s rögtön elhelyezkedett a számoló asztal mögött,migRuble ur csendesen jár.tálva szivta pipáját. A gyógyszerész csakhamar nejéhez távozott, s e!kezd;ék dicsérni az ifjút. Azonban rövididő múlva.-gy idegen be tépte által szakittaltak félbe, ki negyven év körül lehetett, magas, szilárd termettel s el határozás telj 03 arczczal. — Én AuBste.cber vagyok, Ruhle ur collégja Önnek, — monda, — s én vagyok az, ki engedélyt nyertem másik gyógyszertár állilására e városban. Ezért jöttem Önnek jó napot kívánni, s kifejezni óhajomat, jó barátságban élni Ön- Ruhle elsápadt a haragtól s ugy érzé, mintha szivét tépnék ki. De mit tegyen T\\Gyöngeségét mutasson vetélytársa előtt? Szabad volt e nélkülöznie az ^udvariasság szabályát ? Elnyomta tehát almát a bemutatta nejét Auasteober — És melyik utcáb.n helyezi el ön gyegjszertárát ? kúráé a szokásos udvariasságok kicserélése után. — Megvott-m Beutler örököseitől azLti syép hazat, mely önnel á ellenben Van. Helyzeti* kitűnő. Én is mint ön, a város közepén vagyok, a vásártéréit, hol a forgalom legélénkebb, egyébiránt én csak berendezem, bogy átadjam unokámnak, egy ügyes és tudományos itjunak. S ó isten segitségé-vel kísértse meg sze-reuciéjéi. — Sterrncoéjót! isméllé nevetve Ruhle, s gondoláiban oda küldvn a nagybátyát és unokát, a hol ... a bors terem. — Gondolja ön, hogy lehetne szerencsét csinálni ily festékben, miut Ahheim ? Axt mondom önnek, hogy szerencaea-uek tarlom magam, ha napjáb-n kér vagy három megrendelést kapok. . . pedig egyedül vagyok! Há: még ha ketten leazüuk . .. — Ne. nyugtalankodjék őn, unokaöcsém erélyes ember e jobban készili a csokoládét, mint maga a düsseldorfi Seil-ner. Biztos vagyok szerencséje felől. Ez keserű pilula volt, s a „Peli káu" tulajdonosa arcitiatorgaiva oyelle el. — Legyen Ön meggyŐzŐdvet — folytatá Aassiecher, — hogy a versenyzés hasznos dolog. Meglátja, bogy mindketten boldogulunk. — Kétlem. — Valóban ! nány orvoB van itt? — Három, az isten áldj* meg őket, s minden nap várjuk a negyediket. Nem Bzámitva a baromorvosokat és két szülésznőt, kik színién gyógyítják as embereket. — An .ái jobb I annál jobb ! Sok orvos, so\'t beteg. Higyjen nekem, tapasztalásból beszelrk, Két részre oszolnak, badarságokai beszélnek mint mindenütt, s küldik hozzánk a betegeket. Azt nem keil tudni seukinek, hogy egyet énünk velők. Finom liqneureoket küldünk nekik, liiokbat. ttözöijűk velők collugáik rendelvényeit . . . röviden, száz módja van ennek, s unokaöcsémért hozzá, Aoss\'-ecber távozott, kikérvéu magának, bogy időről időre ismét eljöhessen. Ruhle kimerülten rogyott székére. Ez sok szerencsét lenség volt egy csapásra. Két nagy halott. \| Dr. Horváth Cyrll. \| (Folyt, és vége.) Eleiéről csak száraz adatokat közölhetünk; mert ő — ¦félve a raegünne-peltetéatől — a maga életéről nem igen nyújtott felvilágosítást, nem tartozván azok közé, kik elét fontosaknak tartják magukat arra, hogy\\éIetrajzukat maguk írják meg az utó-fok számára. Az ismerő-ei\'ől s barátaitól szerzetté-adatok ezerint az 1804 év okóber 15-óa született Kecs* keméten, honnan csakkamar iskolai tanulmányainak \' folytatása, de különösen a német nyelvnek elsajátítása végett Budára jön, majd Privigyén találjak őt * tót nyelv szorgalmas tanulásában. Korán kifejteit va\'lásos érzületét s a tudomány nem különben a szép művészetek iránti hajlamát követve, a kegyes tauitórendü-ek közé lépett 1821-beu, azon Bzerselbe tehát, melynek Magyarország ti nügye oly sokat köszönhet. Horváth Cyrill 2 évi próbatanárkodás után, Vácon a böl-cseleia\'t hallgatta és miután 1825-ben bölcselettudorrá leú * a bittadoraányi tanfolyamot elvégezte, Mdozárrá szenteltetett. Pár évi gymnáziumi tanárkodása után 1830— l836-:g Szegeden e líceumban a bölcselet tanára, m-jd igazgató lett. 1851-tŐl kezdve a pes i piánV-a rend gymoáziumáriak igazgatója volt s ugyanitt tanította a magyar nyelvet, irodalmat s a bölcseletet, 1860 óta as egyetemen ta láljuk őt, hol a bülcielemek volt helyettea, majd rendes tanára. Először Tyrus c. szomorajátékával tünt fe\'. mely Vörösmarty Vérnáaza mellett megnyerte az akadémia U. jutalmát. 1833 —50-ig egymásu án j-deutek meg szomorúja tékái, melyeknek tárgyát az antik s a magyar történelemből vevé. E müvek a következők : „Tyrus" szom. j. 5 felv. Buda 1834 (Eredeti Játékszín II. k.) ,Kuthen kun király" szom. j. 5 felv. Szeged 1838. (H. C -zinmüveií: k.); „Jolánta0 szom. j. 5 felv.) (Budai zsebkönyv 1839-re); , Vetélytársak" szomo-ruj. 5 telv. 1850. E színmüvek mindenikéoen ápolója ébr-sztője, fentartója volt a hazaszeretet nek; valamennyi azon meggyőződést fejezi ki, hogy a tudománynak, művészetnek akkor y.an igazi értéke, ba a közművelődés nemzeti irányú fejlesztését s a magyar nemzetiség megerőar-éaét mozdítja etŐ, A magyar nemzetiség ápolása épp ugy áthatá ót, mint a\'erze\'ét s azérl; mi-dón a drámairásró; tulajhooképeni hivatását, a bölcseid művelését követve, lemondott 8 midőn bekövetkezett a fórra A legszebb ház a városban (szebb mint a Pelikán") e keuyérrabló kezébe került, a mint collegáját nevezte ! . . . Egy gazdag s tapasztalás teljes vetélytárs, ki for-,ga mat >ud előidézni gyógy szertárában 1 - • eg7 caokoládékészitő 1 Hideg borzongás futo\'.t végig tei tén. Lisette nyugodiau ült karszékében gyöuyörködni látszott férje aggályain. — Csak fel ne »kaszd magad, kis emberkém, — mbndá nevetve. — Gondold meg, mily, hosszú ideig voltál egyedül, s Croeausaá lettel itt Másnak is élni kell barátom. — Még te is! — kiálla aszerencsét-l«n gyógy ss eresz oly hangoo, minőn Caesar moodá Brutusnak a híres et ta quoque-t. S távozott a friss légre. Herbert belépett s engedélyt kért hogy a zongorán játszhassak. Ruhle aaz-szony aonál szívesebben egyezett bele, mivel szerette a zenét, főleg Strauss és L .bner walzereit De még más oka is olt : sohasem aludt édesebben, soha sem voltak Bzetrb"álmai,-mtot- midőn e walzerek ringatták álomba. Ulenyre bej-togatta magát b kéjeBen aludt el. Herbert, ki ezt ÓBsrevette, b fel tud\'a használni előnyeit, minden ebéd alán » zongorához ült. S mindaddig játszott, míg valami rósz szellem vásárlót küidött. Gyakran elütle Ruhle rósz kedvét, ki igen sokat gyötrődött, mióta a második gyógyszertárt rendezni ke diék. Egy Óriási néger szolgált czimerül a Beutler-féle ház ajtaja felett. Asztalos, festő, s mindenféle mesterember működött, hogy ez épületei palctáváalakitaák. Ruhle rögtön felbőszült, ha megpillantotta kenyerének elrablóját és e négert, ki fehér fogait mutaiá, minthaőt akarná gúnyolni, vagy e.\'ü\'-zi fésskéból az öreg pelikánt, mIy már egy század óla táplálja aaj-U vérevei magzatait Ruhle szemlátomást fogyott. Szemei beestek s körülouük kék karika képződött ; arcsa megsárgult, a epelázra mutatott. Nemsokára Herbert zenéji sem adta vigaza ny ugodlaagát ; azt lehetett volna mondani, segédjére is gyanakszik, oly komor és hallgatag leit irányában. És valóban agy volt. dalom után a szomorú korszak, midőn a honfiak kétségbeestek a haza sorsa fölött : Horváth Cyrill, míot a magyar nemzetiség egyik aposlola, a magyar nyelv a irodalom iránt a szeretetet 8 ugyanennek művelési vágyát tanítványai szivében igyekezett felkölteni. 35 évi gymnáziumi tanárkodása alatt előadásait baHgató tanítványainak végtelen seregében nincs egy sem, hi hála tisztelettel, benső szeretettel nem emlékeznék kedvesen vissza ez angyaijóságu tanárára, ki az ifjúságnak atyja, igaz barátja, tanácsadója volt, s kinek oagy szelleméből egy-egy sugarat vitt magával mindenik növendék vezérlő, világító elv gyanánt ez élet küzdelmeibe. Szóval mint tanár egész életét, tehetségének összegei a haza szellemi emelésére, értelmi s erkölcsi jobbálé ének előmozdítására forditá s azért élettevékenysége méltán tarthat igényt a nemzet hálájára s a jobbak megtisztelő eliame résére. A tanári s a költői pályáo kivQl a bölcséUt terén emelt magának legmaradandóbb emléket, ő egy önálló filozófiai rendszeri alkotott, mely a létező filozófiák lapgondolataitól függe len irányt követ b mely teljesen megfelel a magyar érzésnek s mely visszatükrözi a magyar észt. Rendszeré, „kőnkretizmuBtí-nak nevezi, E rendszer megalakításával a magyar mdósok között elévülhetetlen nevet szerzett magának, A mi Horváth Cyrilt, az embert illeti, végtelen szivjóság jellemsé őt; e eziv-jóaággal bár gyakran visszaéltek, de mindig legnagyobb öröme volt, ba másokkal i jót tehetett. \' v j Még fölemlítjük, hogy a magyar ( tudományos akadémia ől 1834. oov. 8-án levelező taggá, 1836. szép. 10-én rendes \| éé 1865. declOén tiszteleti taggá vá , Jaszto-ta. Mint tiszteleti tag lemondott az : akadémia javára az őt évenkiat megil- j letŐ400—500 frtoyi illetékről, azon ki-\'1 kötédsel, hogy e .tettét nyilvánosságra nem hozzák, A bécsi foldrejzi társulat levelező raggá, szerzete körmányeegéddé választotta, a királyi kegy pedig királyi tanácsosi címmel ruhásta-töl. Palini fényképek. Gyönyörű vidékre vezeiem a szíves olvasót; a jó karban tartott ut, mely czélunk felé vezet, mindkét oldalról ma-! gas jegenye fákkal . van szegélyezve, , jobbról-balról kitűnő bura termő földek, \' a háttérben örök zöld fenyő erdő, majd . NOVEMBER 13-án 1884. távolabb szóló koszorúzta halmok, ¦ eZeL kellő közepébe, mintegy kép gondolat megieslhesülése Paliu község, kitünÖ íz-létsel s uri kényelemmel épült házaival: körüs-kórül meddig a szem ellátni képes a nyugodt megelégedés és boldogság panorámája. Ki az emberekben csalódon, ki ai élet színpadán csak drámai jeleneteknek volt azemíélője, vagy ki mint Horváth Boldizsár legutóbbi monumentális beszédében a társadalmat betegnek véli. as csak Palinbs jöjjön : itt megfogja szerei-ujra az emberiséget, dráma helyett csupán szeretetet lalál s ^gészaégei antik szabása társas életet. Clement Lipót földbirtokos éa aógora Zathurecsky felügyelő ; urak, kik minden üdvös társadalmi mozgalomnak élén állanak, szeretetre méltó t nejeikkel valódi példányképei az ós magyar vendégszeretet éa szivélyesség-; nek : s otthon magák közt- az as 5—6 család, mikor esténként összejön vagy a féi fi világ tagjai a tükör; uazta-águ vendéglő falai köat taláUát adnak egymás- , nak, társalgásak nem üres szószaporítás, hanem ssellemduB, magvas essmecaere, fűszerezve a kedélyesség és egymás iránti szeretet melegével, \'á Zathurecsky ur házánál a házi asszony szívhez szóló gyönyörű éneké\', kitűnő zongorajátékát nem fogja egyhamar feledni a látogató, a bájos Clemenlné úrhölgy pedig szikrázó szelleme s iekö élező modorával hódit meg. S a szeretet melege ílt minden ároson átsugárzik, ez hódította meg számunkra Götze erdész-mérnököt is, ki ezelőtt ke* évvel itt megtelepedve, egy szót sem tudott magyarul, s asóta dicsérendő Ügybasgalommal tanulja nyelvünket, s mi-.it maga mondja e lovagias magyar nemzetet édes hazájának tekiuti, ily példák látásán a nagy banga nemzetiségi agitátorok bizony elnémulhatnak. A mull napokban egy vándor\' színész trupp érkezett e községbe valami Kerezztély iné igazgatása alatt, kiéhezve agyon csigázva; minő örömérzet, minő lelkesülés fogott el mindenkit Thalia e szegény p>pji és papnőivel jót tehetni; mily nemes hévvel toborzott Zathureczky ur híveket a színházba, s hogy sietett oda még - Z öreg ur is, ki máskor estve soha sem hagyja el szobáját. Mintha Csak a oegyvenes évek színházpártoló buzgalma ébredt voloa ajra föl; asz előadásnál a jóakaró tapsok as elcsüggedt tagokba uj életet ébresztőitek, p-r-sze a „Király csókj " „Néma menyasz-szooy" síb. előadása sok. kívánni valót hagyott fönn, de azon nem lehet csodálkozni : a művészek decoratiójukkal hihetőleg szent lelkesültségüknek egy ré- — Lisette, — kiáltá egy délután, midőn Herbert játszott, — minden ellenem esküdött. Rendeld meg koporsómat mert érzem, hogy életem vége közel van. — Hagyj föl balgaságaiddal! . . . Egyébiránt rendeld meg te magadnak, én nem ismerem Ízlésedet 1 Ruhle fogait caikorgatá. ~ Te is sietteted halálomat ? Te is elleneimmel tar asz ? í - Kik azok ?¦ —> — ElŐssör is le; aztán ez átkozott Aassiecher és végre Herbert. — Herbert, segéded ! . . . Hát mit tett e szegény ifju.?. . . Azt mondom Ruhle, hogy te ismét holdkórossá le tél ; de ne nyugtalani\'sd Herbertet; oltalmam alá vessem őt, a a ki bántalmazza, velem gyÜl meg a baja 1 --Csak ez hiányzott; még saját nőm is pártját fogja o kigyónak. — Kígyó! — ÍBmétIé- Ruhle aBz-ezony, junoi arczczal emelkedve föl, mint ha meg akarná aemmísiteni azon lényt, ki ellen« mer szólni. _ — Igen, — kiátta Ruhle, as ajtó felé közeledve, — ő kígyó ! Lisette észrevette e\' mozdulatot. A kis ember arra gondolt, hogy biztos helyre menekül haragja elől, s ő hangos ka-czajra fakadt. — Lássuk, — monda,— jöjj ide s magyarázd ki magad. — Szükségtelen ; Őppeo agy beszélhetek e helyről is. De ismétlem neked, hogy ó kigyó. A törő monda nekem hogy titkos összejövetele volt o rabló. Aosstecherrel. . — Pirulnod kellene, hogy ily szavakkal illetsz egy férfit, ki maga as udvariaaaág, s teaiűletének minden tagja által becsültetik. — Testület 1 Mi nem képezünk testületet. Mi művészek vagyunk, s te gyógyszerészhez mentél nőül, ezt tudnod kellene ! — Ruhle, Ruhle ! egy pajkos démon költözött parókád alá! Menj, végy be valami csillapítót vagy vér iastítót. mely kibontaa as öaasebomlott fonalat 1 t A kis ember dühösen becsapva as ajtót távozott; nem tűr haté a beszédet. IH E jelenet gyakran ismétlődött, As valóban nem tett jót Ruhle papának. Dn minél inkább haragudott Herbertre, aonál inkább pártfogolta neje as ifju embert, mi a kis gyógyaxerészt égessen dühössé tette, s kedve lelt voloa elbocsátani segédjét. Gondoljuk még ehez a külömb-séget, mely a szerény pelikán 8 a fényes néger között napról napra feltűnőbbé vált. A szerencse, mint mondják, szárnyakat ád a munkához: már május közepén a néger tökéletesen készen volt. Ausstecher egy napon örömtől ragyogó arczczal lépet be. Ruhle urat és asszonyt fölkérte, hogy tekintsék meg házát. E meghívást nem lehetett el nem fogadni — Ah! minő bántalmakat kell el-ürnöm! gondola Kuni?, az ég minden villámát kérve vetélytársa fejére. Hasztalan igyekezett volna elutasítani a meghívást. Neje égett a vágy tói, látni azon h-iza", melynek nagyszerűségéi az egész város dicsérte a minden családanya ké szült leányát a gazdag Ausstecher jövendő örökösének nyakár. tolni. — Semmi vonakodás; kis emberkém, menjünkI — monda Lisette legsz-retetreméltóbb hangján. Ruhle felölté ruháját, a akarata ellen keresztülment a vásártéren. A néger boasanióbban mutatá fogait mint máskor, a őt majd mgfojtá a harag. As ajtó felnyílt b ők beléptek. A hir nem túlzott. Fényes és nagyszerű volt minden. A jó Altheim város sohasem látott még hasontó pompát, s Lisette ast hivé, a azellemkiráiy palotájába varázsoltatott át. As bossantá legjobban a szerencsétlen férjet, hogy a laboratórium mindazon csikkekkel el volt látva, mit annyi* szor ajánlottak neki a felügyelók. Első pillanatra meglátta ugyan ezeket, de csak hosszabb idő múlva mutatá, hogy észrevette. S midőn megtudta mennyíb- kerültek, valamennyi alvilági szellem Őrül: táncára kerekedett körülötte, s csaknem tejét veszté. Lisette sietett elhagyni a tégelyeket mozsarakat stb., Ruhle szintén sietett eltávozni e helyről, mert már képzeletében látta elpárologni aranyait e sok drágaság megvétele által. V HUSZONHARMADIK ÉYTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 13 in 1884. szét U zálogba hagyták. S & kicsiny Pa-iiq s Nagy-Kanizsa várossal szemben mily kellemes ellentétet mutat, ez utóbbiban tengődik a bevetődő sziotáraulat s defi-czittel távosík, oodsu meggyarapodva, erkölcsileg ugy miut anyagilag folvírá gótra. L-.gyen a palioiak hazafias leikü-Isle, az ÖsiEetartás eleven érzéke széles e hazában követve, s nem kellnnd r magyar társadalmat semmiféle betegségtől féltenünk. R A. Bír eL — Két esküvé volt e hó 9 én dél ? \'át, a lielybeli izr. imaházban. Először Scbiiff r Góza helybeli derék fiatal kerekedő vezett. oltárhoz helybeli Fürst h\'-rmiaa kisasszonyt. A jelen volt nagy számú distea kö/önsógtanuja volt a második esketésuek is. mely helybeli Zu-cker Vilma k. a. és Lówioger Móricz ur a marburgi közraktárak gondnoka közt ment végbe. Isten áldása legyen e két szép frigyen. — — Szintartralat vagy ml? Paliinban — amint ottaoi munkatársunk .Palini fényképek" czimtt közleményéből értesülünk, — valami Keresstestné igazgatása mellett színtársulat (?) működött. Azt is megértettük azon csikkből, hogy Bzomjan, éhen, dideregve érkeztek oda, b ott könyörületbes fordultak, hogy tovább mehessenek. Hát a humanitás siem pontjából az ottani urak igen jól tették, hogy alkalmat adtak nekik néhány forintnyi jövedelem bessersésére; de már a községi elöljáróság részéről mégis nagyobb szigort vártunk volna a ssinügy és a tisztes színtársulatok érdekében. Jó volt volna Kereezíesioé úrhölgytől a miniszteri engedélyt előkérni; mert mi nem emlékesünk, hogy Keresatesiné igazgatása mellett akár rendes szi társulat, akár daltársulat léteznék, legalább a szinészegyeBŰlet tudomásával nemi Éppen azért ezt a sátorfáját most már caak Isten tudja: merre hordó csapatot aján.-juk a szinéez-egyesület fiyylmóbel — Ilyen művészek (!?) szokták még mindig beszenuyezni a tisztes ssinésri pályát! — Gyászhír. Városunk egy re-mény\'eljefl ifjú polgára hunyt el Vidor Hugóban. A betegség cciráját már tfju koráól magában hordta f azt folytonos testi és szellemi munka által vélte or vosolbxtni. Pedig éppen e határt nem ismerő mánkavágy gyorsította halálát. Távol a szülői hastól, mégis a sserető szülők és rokonok jelenlétében mult ki mert ezek a vesiély hírűi vételekor ason- nal bossá utaztak. A család álul kis dott gyáasjelentés így szól: Vidor Samu és neje szül. geliei Gutmann Hedvig, leány uk Szabin és ennek férje Grünhut Henrik a saját valamint az összes rokonok nevében fájbalomtól megtört ssivvel jehntik forrón szeretett és fe!ejth-iilen egyetlen fiuk ilielőleg tes vér és sógor. Vidor Hugó-nak reményteljes életének 24-ik évében f. hó 9-én esti 6 órakor Valpón (Sslavoniábao) történt gyászos elhuny iá\'. A drága halott hűlt tetemei tserdán, f. hó 12-én d. u. 3 órakor fognak a helybelyt izr. sírkertben (a családi sírboltba) Örfik nyugalomra tétetni. Áldás és béke hamvaira I Hymen A szép és kedves Tóth Emma kisasszony t, Tóth Jószef városunk derék, izorgalmas po\'gárának leányát eljegyezte Vtertl Jónof, Görgetegről. Adás kisérje! — Egy figyelmei érdemlő gyűlés. Sümegh város képviselőtestülete f. évi nov. 9 ikéo gyűlést tartott, melyen csekély kiétellel a képviselők teljes számban megjeUntek s kimutatták miként a tanügyet és kösérdeket vslóban asirükön hordják- A nemesen érső váró atyák átlátták, miszerint a nevelés ér oktatással áradozó kai lehetőleg szabaddá kell tenni az anyagi gondoktól, hogy életüket annál odaadóbb buzgalommal szenielheseek a tanításnak, a gyűlés a: 5 férfi és két nő tanító rendszeres fise tését 550 írtról 600 írtra emelni elha tárosta és est 1885 jsn. elsőtől kesdvi folyóvá tenni rendelte. Ha az életasük Bégletet tekintjük az összeg nem menü ugyan fel a tanító családapákat a lét fentartás küzdésétől, tekintve azonban városnak egyéb terheit, mely a pénztárra súlyozódik — elismeréssel emlékesünk; \' mrg a deré< Sümegh város képviselő testületéről miért as 50 frt fizetés javitás légy haogulag megssavasia. Ok iserÜ ke zelés, miiiŐ most városunk ügyvezetésénél vsn tokra tess kénessé. Egy nagyobb tőke után fizetett a varos eddig 8°/0 — mai intézkedésből ötöt ; a három százalék takarításul asolgál. A szépészeti bizottság rendezi as u\'czákat; fásítást vett tervbe, mi idővel Sümeghet regényre fekvésével egéss k-r.té alakítja át Egy máaik nevezetes htlározat a Pápa-Keesthelyi vasút vonal építésére 10.000 furinto\' juttat. — Amint értesülünk a sümegi takarék pénztár igazgatósága nov 29-érc rendkívüli közgyűlést bi egybe, mely elé az igazgató választmány vasúti réssvéoy jegysésre 15 ezer forintot ja-vaslatilag terjeszt. Részvényre aláírások magán körben is folytatódnak azt h:sszük Aztán a konyhába tértek, s több szobán átbsladva végre a salonba érkezett, hol már fölszolgáiva volt a kávé Moerser legszebb porczellán edényemen pompás süteményekkel. Minél inkább vesz\'é Ausstecber a kis gyógyszerész becsülését, annál inkább megnyerte a Lisettét. — íme ma ember tud élűi, — go dolá, — mily derék egyéniségi Ausstecher a főhelyre Ülteté, s a íegpompássbb illa\'ú jarab kávéval szol gélt. Mig az evéshez kezdtek, Ruhle, hogy ne maradjon egészen néma, azon mondást koczaáztatá, hogy csjpán late valódi áldása, \'udoiillik egy jó házi asz-ezony hiányzik még. — A mi engem illet, már én idős vagyok és semmi kedvem sincs megnősülni; — folyta\'á Asstecher, — de a leendő tulajdonos, tisztelt collegám, egy huszonnégy éves ífju, tökéletesen osztja az Ön véleményét. — így tehát rövid időn lakodalmasunk? — Csalatkozik ön. As ifjú egy igen kedves ktsassaony l sseret, de kinek anyja nem akar gyógyszeréss vőt. — Azon anya esztelen. — Én nem íléiét o\'.y gyorsan mint ön, barátom, s reménylem hogy meg fogja változtatni határozatát aa anya, mert 1-ör e ház m nden hozzálartozandóival tulajdona oookaöcsémoek, 2-or örökölni fogja több míot húszezer forint é\'tékü földbirtokomat, 3-or csinos ifjú. 4-er k tűnő gyógyszerész. 5-ör és végre Ügyes és a legjellemesebb ifjú. Mit gondol ön lelő ie, asszonyom ? Lisette pillanatra zavarba jött, de rögtön magához tért, s feleié: — Ast mondom a mit férjem uram, hogy «ton nő, ki nemet mondana, zavart elméjű. — Gyóselem ! — kiállá Ausstechert — En Herbert vagyok s Herbert Frics unokaöcsém, én as Ön segédje nevében ünnepélyesen megkérem Juliette leánya kezét 1 Ruhle asssony sóbálványnyá váltóson, mint Lőth felesége. Ruble ár erősen szeme kosé nézve veiélviiraának így aaólt: ssólt: (link! Hogysn? és o tíikolódnott előt — E terv egészen a JulÍJtle sajá\'.-js — monda nevetve az ál-Ausstecher. — Lissák kedves barátaim. Julielte és Fricz már régen egy iziv, egy lélek. Meg\' tudtán, a dolgot, láttam Juüettet s mzgam is csaknem szerelmes lettem bel., s rögtön beleegyezésemet adtam Fricsnek. Csak as önökét kellett még kinyerni. Engedélyt kértem üetém nevében egy másik gyógyszertárra Altheimban, Es idC-ban hagyta el önt segédje. Juliette önhöz küldte Fricset, hogy megnyerje kegyeiket, s magam is vén bolond ide jöttem siettetni s kifejlést. Ez minden] . . . Mondjanak tehát igent, s minden a legjobban less. Julielte boldog leead. anyja mellette marad, s a második gyógyszertár nem less többé szálka asön szemeiben, kedves collegem. Ruhleék fejőket vakarták. — Oh ! oh! — kiálta hirtelen Lisette, — látogatója érkezik öonek. Kocsi állt meg ajtaja előtt. — Engedelmet kérek egy pillán re, — monda a nagybátya, Eltávozol\'.. — Különös eseti — monda Ruhle. — Mit gondolsz felőle, Lisette? — Ast, hogy igent kell mondanunk. — Legyen! E pillanatban fölnyilt as ajtó és Juliette lépett be Herbert Frics karján, Eipíiulva futott anyja ölelésére. Frics a papáhos közeledett. — Bocsásson meg, uram 1 — monda. — A«I egész Juliette eszméje volt ne barsgndjék rette. ---Megbocsátok, nagy kópé. — monda nevetve Ruhle, — de jövőre ne történjék ily bolondsági — És nekem adja ön Icáuyát? — Igen, te hamis I Fricz érzékenyen Ölte meg. Az anya nem tudott elválni leányától. Aztán áldását adta rá, fűiébe mor-mogvs: — Mindenekfölött as uralmat ne engedd ki kezedből 1 Juliette némán hajtá le fejét, mi eléggé kifejelte, hogy anyja lépteit fogja követni. Így végsődtek a jámbor Rubie gyötrelmei. Azután oly boldogan él\', a mint csak lehetséges volt Lisetteel. FranoiiábóUKUTHY EMIL. Sümeghen 40—50 eser forint alá fog jegyeztetni — és — eszel erős reményünk lehet vasútra. A nov. 9-iki ülésből egy menyecske is öröm napra virradt. A Ramas-s-lter alap 100 frt kamata évenkint egy jÓ erkölcsű férjhez menő leányzónak adatik. Eten erény d>j Fehér Róza Szép Míbálynénak osztatott ki. — — Ml az egyik oka, hogy a magyar faj pusztul. — Bodajoa Spitser Sándor regálé bérlő 19 hordó pálinkáját hatóságiiig vrgyetemesték és abban embergyilkos mérget, t. i. kénsavat és lé-genysavat találtak. — A vendégszeretet. Egy nagyszebeni illetőségű vándorlegény, egyik kőszegi mesterhez bement kéregetni. A helyett, hogy némi alamizsnát adolt volna neki avagy illedelmesen bocsátotta volna el, felfortyant benne a ssenvedély s egy kese ügyébe akadt vasserpenyővel ugy fejbe kólintotta, hogy as edény ketté törött, A vándorlegény eme bánásmód miatti sérelmével a városkapitányi hivalal-hos fordult, a kol orvosilag a testi sértés konstatál tátott, honnét a kir. járásbíróság-hoz tétetvén as ügy, az embertelen bánásmód kellóUg megtorolva lesz. — Ezt nevezzük rletvalóságnak. A marcali plébániához tartozó Bise község róm. kath. egyhá t és iskolai csé-lokra 40 mérő alappal takarék magtárt ajapitott mely összeg kamatok kamatjával addig aokszorosittetik, mig a nyerendő öeazeg évi kamatjai a népet az egyházi és iskolai költségektől teljesen fel nem mentik. — Yasuií-ügy. A kösmunka és közlekedési m. kir. minisztérium Klein Antal Frigyes, Pálfy Ferencs és Fricke Henrik társ-vállalkozóknak, benyújtott folyamodványuk folytán, a Győrtől Zirciig, ugy Sárvártól AIsó-Lendváig. innen pedig Mura-Szerdahely érintésé el T, Ssentgyörgyig vetetendő helyi érdekű vasut-vonalakra az elómunkála tokra as egy évig tartó engedélyt megadta. — József Fóherczegról jellemző adatot beszélnek a fővárosban. — Midőn az opera megnyitására az udvar meghívó küldöttség nála is jelentkezett s előadta kérelmét, a legmagyarabb fő-berczeg megköszönve a meghívást, így felelt tiéfássn: ,Én nem megyek azokkal a németekkel, majd más alkalom\' mai nézem meg fővárosunk uj büszke\' eégét." — így sdják most a fővárosban ssájról-ssájra e minden esetben jellemző hirt a népszerű fóherczegról, kivan va rá egyúttal a magyarok Istenének á\'dását. Meghi Hxmburg áilam ált. biztosított ogy péaBkisor«oláa. nyeremény-esélyein való részvételre, melyekben 8 millió 620.10« márkán felül okvetlenül nyeretik. Ezen elfluyos pénz ki sorsol ál tervsze-rüleg összeállított nyereményei, melyek csak 100,000 sorsjegyből illának a következők: t. i. A legnagyobb -seieg I dij 300,000 m. 1 ny. 200,000 m. 2 , 100,000 na. l . »0,000 m 1 „ 80,000 m. 2 „ 70,000 m. 1 - 60,000 m. 2 „ 00,000 m. 1 „ 30,000 m. 5 „ 20.000 m. 3 . 15,000 m. 10,000 m. 5.000 m 3,000 500 000 márka. 253 ny. 2000 m. 6 . 1500 m. 516 — 1000 m. 1036 „ . 500 a. 20\'I m. 150 m. 145 m. 124 m 100 m. 94 m. 67 m. 40 m. ao 60 63 29020 3450 90 3950 3950 3950 3950 egészben 50,500 m. Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felelős Bzerkesstő : TASS ÁLMOS. Laptulajaouoe: WAJDITS JÓZSEF. 56 106 mely nyeremények néhány hónap alatt hét osztályban okvetlen húzatni fognak. Az elsÖ nyereményhozás hivat ílosan állapíttatott meg, melyhez 1 eg. ered. sors. csak frt 360 v. 6 m. 3 fél ered. sors. csak frt 180 v. 3 m. 1 négy. » soraj. csak kr. 90 v. kerül. Ezen az áltssi által biztosított eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott ígérvények) az ÓBszeg bérmente* beküldése mellett még a legtávolabb vidékre Is azéiküldeteek általam. Minden érdekelt, eredeti sorsjegyek mellett tőlem az állam czimeié-vel ellátott eredeti játéktervét dij nélkül kapja meg, valamint búzás otán a hivatalos nyeremény jegyzéket minden felszólítás nélkül. A lyerenény kiűzetése és szétosztást általam közvetlenül eszközöltetik a résatvevökhöz pontosan s a. legszigorúbb titokt art á 8 mellett. Bármi megrendelés egy egyszerű postautalványon vagy ajánlott ievéllel tehetS. Forduljanak tehát megbízásokkal bizalomteljesen 2290 5—12. f évi november 20-ara SAMUEL HECKSCHER bank és váltó-Üzletéhez Hamburgban. xxxxxxxxxxxxxx Kérem tessék olvasni. Tyúkszemeket 1 perez alatt — kés használata s i minden Jájdalom nélkiU. egészen eltávolít, úgyszintén benőtt körmöket, jagydaganatokat és szzmöcsöket. \| Tartózkodásom csak G nap az \\ „ARANY KORONA* szállodában ; uj épület 10. szám a. kívánatra házihoz ts elmegyek, itgyszintén szomba-i ?071 és vasárnap a gÖsfördÖbe is. Mély tiBBtelettel tyukxzeméss Bécsből. xxxxxxxxxxxxxx Egy nagyon kellemes hangzású sálon flügel zongora eladatlk. Bővebb felvilágosítást ad WajditS József köDjvkiadó hivatala. 2317 2 —2. oaoooooooooooo xxxxxxxxxxxxxx Kind.1 8. MgresMésélifi Veszprémben jó házból való erőteljes fin tanulóul azonnal és kedvező feltételek mellett felvétetik. Levélbeli megkeresésre késiséggel és azonnal bővebb felvilágosítás nyerhető a fennirt czimnél. xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxnxxxxxxxxxxxxooooooooiooooooo IRMLER és WAGNER 5 AGY-KANIZSA, 2297 6-s: (Berezeg Batthyany-féle házban, a városház átellenében.) Ajánljak gazdagon felszerelt raktárukat fehérnemüekben, ura nők- és gyermekek részére, ugy ágyneműk é-¦ sitményekben is. Legkitűnőbb mmőségü saját szövéssetben készült házi damastból asstal-teritők, asstal- és törölköső-keo-dŐk. oreas és leped Ő-vássnak egész Bséleeségben. Gyári raktár rumburgi és irföldi-ssövetek kitűnő és legújabb a t z t n 1 ,: kávé- étcanavateriték, damast-, jutte és gy&pju-ágy terítők, háló. Ós jutte-függönyök, fehér és színes v á e s o n, pamut és batist-zs eb kendők, egész a legfinomabb minőségig, topábbá gallérok ÓS késelő k urak és gyermekeknek. Saját kéezit-ményü l 6 ~ - 6 r matr a e s o k. k arton, rouge, trachemir, setéin., atlasz- és se ! y a m-paplaook. Ágypokróczok, isifiorbi és piquett-par^ttet, olcsó és finom szineo ruha parkét Nagy választék fehér- és szinas férfiingek: sanafas. csinva és yaií fűzőkből. Nagy raktár hjrisnya- ós kötött-árukból, menyasszonyi kelengyék olcsó árért. Bizonyítvány. Az alulírottak egy általuk eszközölt szoros vizsgálat alapján kijelentik, hogy a párisi Cawley és Henri/ lirak franezts szivarkapapír-gyárából származó „IíE HOITBLOX" szivarkapapirt kitűnő minőségűnek, minden idegen alkstrésztöl különösen aiinden az egészségnek ártalmán anyagoktól :s mentnek találtak. Bécsben, 18&.-i májns 24.-én. X: Or. Pohl J. J. . rtfji itehastűfU nj-llo. rcndH luln AL: Dr., Lndwig E. Dr. Lippraann E. 0"ecl«tt «Utriio* helTei»ícrI>r. Honisna J. rsi-i. Iclr. JefTic sr itat Búe»bpi: blionyitonoti. Fentebbi blionTÍtTÍnT fllíirnlott A e«sz. kir. kOIü-yminútrriiim XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX OOOOOCOKXXX30000 Alapíttatott 1858. ,3k WALSER FERENCZ 5 első magyar gép- és tfixoltdszerek gfhr. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és \| mindennemű szivaty-tyokban, elvátlaUeJjes vízvezetékek berendezését, varosok, főldbir-\| tokosok, ipartelepek, armentesitő társulatok es magánzók részéről modern technikai Egyetlen harang, és érezontódéje BUDAPESTEN Rottenblller-ntcza 66. alapon és kedvező fel-\'fi, tételek mellett ajánlkozik köz- ós magánfürdőt felszerelésere, szagmen- tes ürszékek felállítására és minden viz-művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra belföldi szivattyu-gyar. díjmentesei?, kiiidetuek. S02S !7—80 srV^W^.W.VsW.W.FaWeVa^ HUSZONHABMA0IKEVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY ^ÖVEMŐÉE 13-án 1884. isi ^ Vau szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, .hogy Ji Bécsből ide érkez.em és elvállalok mindenféle \| x®ag©ra javitásek&t íj í- árusítok uj zongorákat, a legjobb zongora gyárakból, JL úgyszintén elvállalok mindennemű i zongora hangolási ^> tW olcsó árért, fjfj ?5 Lakásom: „Korona szálloda I. szám. •L Rorailla Dömötör soogorft ké-r ?6 hangoló 2315 2-2. BécabSI. # A feltalált, \' dr. Meidingsr orvostudor ur által kizárólag szabadalmazott VIEIÜIVIiEti Káljha-sryár HEIM H. Döbling.\' Bécs mellott Fiőkmktár Budtipeitt, Thonet-udvar. A legelső dljakkat kitüntetve: Bécs 1873. Cassel 1877. Pari* 1878. Sechsbans 1877. Wels 1878, Tep-Htz 1879, Becs 1880, Eger 1881, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: Bécs, Bukarest, Milánó, KlrtnerstrasBe "/„ Strada Lipscaui 96. CersoYitt, EmaoeU.38. A legkitűnőbb, szabályozható, töltő és ezellŐitetŐ kályhák, lakssobák, iskolák, irodák stb. száméra egy • s/.ezű s legdíszesebb kiálltáéban. Több szobának a fűtése egyetlen egy kályha által. Központi légfűtés egész épületek számára. Ausztria-Magyarországon. 221. közoktatási intézetben Mfildln-ger kályháinkból 1431 van használatban, ezek között Bécs község-? ek 60 iskolájában 373 kályha, Budapest községnek 43 iskolájában 308 kályha. 2242 14 — 15. M e i d i Dg er kályháik kiváló előnyei annak nemcsak a csász. kir. hivataloknál, birodalmi intézetek és községi ha lóságoknál, lelkészi hivatalok, kórházak vasutak és gŐshajóknál, péos-í mézetek és biztoeitótársulatoknál kereskedelmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak és vendéglőkben szerezték meg a nagyszámú bevezetést hanem azon felül még több mint 20,000 magánlakásban lesznek ami Meidinger kályháink használva. -,s<^ - ...--í--.™. ¦ n«íy közkedveltsb-t, toelyaek kályháinak Gyári védjegy. minita fB,éW5rve.dBek. g^taJa. stászásm adott alkil-aat Ennélfsgva «ellek-lt védjeayüDkre f unniucrD nrru iWvstkezva. saját érsekében évjsa s t «. kl-M Ll UlNOtK\'Ur tPÍ lÖBSeoet. leg\'obhhiroévben allé iy ár tsúay alaknak \\J.yf fi U C I kl VX ¦tásrisekksl vsle felcserélése stlea, legyenek n. n L I Bl szsk bár esak e^sxeries miwt MeMtsfer kály- -- - —~ ~"skvsiy mint jsvltett Meliisflerkályhákajáslvs. Gyártmányaink sjujának belaő oldalán védjegyűnk át van Öntve. wr Értesítését és ârwziM mw és MraeHiTf.. S i n g e r t r a s ztim ,çuld Kelch^apfel r mmm m i=r •ve alatt; ez utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel melyben a labdacsok csodás bataaukat pzersz»re>.-n b-egyébb szer sikertelenül alkalmaztatott, ezen la» d, Î • . i aj 1 ezelítt egyetemes lalidaeaok — VertlSZtltÓ\' labdaeSOK „^kugyau alig leU»4k betegség, melyben a labdacsok csodás bati-ukat ezersz* 1 dobó* 15 labdacscsal Si kr. 1 tekereg sok dobozzal l ¦aló nem bizonyították vofnn~A legmakacsabb esete-ben, melyekben mi „E.Ulanszor nem küldetik ..ét.) Po.tanton SiLl! <rZZl MlS^^^^^S^v mel etti beküldései eszközöltetnek, nagyobb összeg íu&V utánvétel ÍSSÍ. g^SÜteeT^tS^^SSK iroi bálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb «- leg-otyosabb be-mellett!.. S-^a^torízSOaT koszaik A ki csak ogysae. kísérlete tett velük, tovább ajánlja. A számtalan köszönS ira-" tok közül is mellekelve közlünk néhányat. tegaégekben -gi Waidbofer az Ybbs mell. 1880. nov. 24. Nyilvános köszönet 1 Tekintetes ur I 1862\'tői ssenvedtem arany^rea bántalomban és hugyrekedésben ; orvosoltattam is magamat, de minden siker nélkül, bajosa mind rosszabbá vált, ugy, hogy idő multával heves hasfájást is érésiem, (a be lek összezsugorodása következtében) teljes étvágytalanság állott be, s miiielyeet csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty vizet nyeltem is le, alig birtam a puffadás, nehéz zihálás és fulladozás miatt egyenesen állni, mígnem végre az Ón, csaknem csodálatos hatasu vertisztitó labdacsai használatához\'folyamodtam, melyek nem tévesetették el hatásukat, s engemet csaknem gyógyithatlan bajomtól tökéletesen rnegszabadílotak. — Minek következtében én r. tekintetes árnak vérii«ttló labdacsai s más egyéb erősítő gyógyszereért nem győzöm hálám l elismerésemet ele irondŐképen kifej-zni. — Kiváló mély tisztnlattei Oell inger János. Tekint-tns ur! Oly szerencséi toltam véletlen az ön vertisztitó labdacsaihoz juthatni, nv-lyek nálam csodákat müveitek 1 — Évek óta szenvedtem f-jfájás és szélbüdéa-ben, egy barátnőm -is ön kitűnő labdacsaiból áteng-detl nekem 10 darabot s ezen 10 darab labdacs engem oly teí-j.-B tökéletesen hely reál litott, hogy az valódi csoda. — Köszönetem mellett kérek még 1 csomagot. Prizka, 1881. márcz. 13. Par András. Bieliu. 1874. június 2. Mélyen tisztelt Pserhofer ur ! Éo és sokan mások, kik az ön „vertísz itó-püuláinak" egészségünket köszön-jük, Írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. A« ön pilu-lái sok betegségben mely ellen semmi máa szer uem hasz oált, a legceodásabb gyógyerŐt taiiUBÍtották folyásánál, rendetlen havi tisstulásnál, hugyrekedésnél, gilisztánál, gyomorgyeogegség- és gyomorgörcsnél, ssédü lésnél és aok egyéb bajnál gyökeresen segítettek. Teljes bizalommal kérek még 12 tekercset. Mély tisztelettel Kender Karoly. Tekintetes url Előre bocsátva astT cjiaaerint való asinüleg valamennyi gyógyszere hasonló jósággal b>r, az ön híres fagy balzsamával, mely családomban több idült fagydignak gyorsan végetvetett, daczára valamennyi úgynevezett egyetemes szer iránti bizalmat-laeeágomoak elhatároztam magamat az ön vórtisz\'itó lab dácsáihoz folyamodni, hogy ezen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idő óta tartott aranyeres bán-talmamat. Egy általában nem restelem önnek bevallani, miszerint régi b jom négy heti használat után teljéi tökéletesen megszűnt, s én eseu labdacsokat ismerőseim kö rébe\'n a legbuzgúbban ajánlom. As nllen nin<-a egyáltalában semmi ellenvetésem, ha ön usen soraimat. — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bo-csájtani. Mély tisztelettel Bécs, 1881. február 20. C. v. T. Csency, 1874. május 17. Tekintetes ur ! Minthogy as Ön „vertisztitó pllulái" feleaégemnek, a ki évek óta idült gyómorbajban s ssús ban asenved itt, nemcsak visszaadták az életét, hanem uj ifjuí erőt is Öntöttek belé. más hasonló betegségekben szeovedók kérésére még két tekercs utánvétel meHetti migküldéaére kérem fel. Mély tisztelettel S p i s s i e k Balázs. A nők vér- Por lábbizadás ellen. Esem szer eliávolílja a lábhizadást » az által keletkeze kellemetlen szagot épen tartja, a lábbelit, é» általmat-ln szerpt-k van bebizonyulva. Kgy dobnt ?r.\\ 50 kr. m ™.rtrt„«„+în dr. Komersh susentol, a JáterS erbi>i-ÖZ^lIieSSenbia, té.ére ís ,e«tartására- íredeti üvegcsékben a ,2 frt 50 és 1 ftt SQ k. i«gtokéletes«bb Chinai toillette-szappan, * azappangyá\'tás terén. Használata után a bőr t>ársony sima lesz és igeu kel lemes szagot tart meg. Igen sokáig tart ** kinem szárad Egy darab 70 kr. Fagy PbiatUOFEK J.-tÖt évek óta Hglijz-tos <\\ fgyhaiok »a idfll ¦balzsam, tclib ..eroek tid eli.mer.e ..b.k ¦. éllel- 1 tégely 40 kr Elet-essenczia (prágai csépek, svéd „„_,_„!- meiromlott ejomar ton tm&sitá, minden-CSeppeK,) n.„a .itestí tMÓok • H«i>. k>«o6 hiiiK.r. Egy Gf> o r g é Pate pektorale-ja, óta el- nyilkásodáa. krthftnós, reked ség hurut, mell- és tüdőbaj ok, gégebánulmsk elten legjobb és legkellemesebb segéd szernek ált-ilánnsmi elismerve. 1 doboz ára 60 kr. Tannochinin-hajkenőcs, üí knsok á tal valamonnyi haJeBvesstd szer kOzott a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállitott ptgy sz^Iboiti" 2 frt Egyetemes tisztító-só, ^"bá^er »«g«- vart emésztés minden következményei, úgymint fejfájás, szédülés, gyomorgyöics, gyomorhéj, aranyé.-, dngolás Stb. ellen. 1 csomav ára 1 frt__¦ Amerikai köszvény-kenöes. gyorim biztu.n h.. tó, kétségtelenül lejjobb srer minden kus.vényea é. cíúcbos b.i. ne?eieteien hátgerincb.j, Ug.iggtis gör«, ideges fogfájás, fejfliás. falssag.tá. stb. stb. ellen 1 frt 20 kr. ;sescic u .c.____i-.--^-_-——-—— Ttl.memiri-fT.ncri. k»lonleg..»ég v.gy rtkláron l^latik, .tg? ki.ii.iUf» ponlo.án s »j«gint»uyo>»bb.,i be».ere.t-lik. -gg • iél csakis az összeg előleges beküldése mellett, na - . 2291 4-12 -,w Po.tal küldemények 5 frt alnll megrendelesekn gyobb összegeknél ntánTettel ls eszközöltetnek. Könyvnyomda nagyobitás. Vsin szerencsém értesíteni, hogy könyvnyomdámat ujabb külföldi \\ gépekkel és temérdek uj betűvel tetemesen nag) obbi<oHam, j s igy jelenleg könyvnyomdámban \\ három gyorssájtó és nyoicz kulönf^Se \| mellékgép működik, melyben minden e szakmáim váp iiiiinkn gyorsan, pontosan és f^tr- olcsó árért készlttetiiek el. ^tm S ügy szintén a könyvkötészetre is na .gyobb figyelem fordittaíik. W Mély tisztelettel WAJDITS JÓZSEF, j Wijáits József tónyrayomdíjiból K«t y-Kaiüxsia. ?085 >\'AGY-KaíN1ZSA, 1884. november 16-án. 92-Ue «Bftm Kay tzam lO Jer. KIRŰETESEK •jt.ilnji ptítitHnrbtn 7, tnA\'O\'ltzn-¦•mi l \' \'i>°b ii ¦ >r rí \'> w- NVIUTTRitltKN uonkeut 10 Vrért vetetnek lrl -"»r; illeték mimien PR-yr- HíMa-:.-.>n kr tizt-ti-nrin. tjüszonharmadík éviolyam. Á lan tzellenij részét Metó ko» lem-ajek s «erkeaitfibds, anjsiri réwwM iTltS közlemény1* pMifc kiadóhoz oAnmt»tti«* intéxeiidök : N A ii V - K AN.I 7,.S ^ „ Wlasaloshaz Herntfutftte.il levelek csak isioef immkatariiaktol f. RaclUt\'iak °l A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kaniisai önk. \|ftaoltó-egylet. a .ralamegyei általános UnítótestÖlet, a , nagy-kanizsai fcisdedoeretá egyesület". .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet",a .soproni kereskedelmis iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztmany" hiVatalpK lapja. Ihíiinkini .kétszer, vasárnap- s csíitörtököir megjelenó vegyes tartalmú lap. A kapzsiság. . I. A társadalom testén rágódó 8 annak nemcsak elöhaladisát,\' de életét is komoly veszélylyej , fenyegető egyik legféMmesebb ellenség rohamosan kezdi rombolását az emberek között, melynek szomorú következményei nagyon is szembetűnően látszanak ugy az erkölcsök lazulása, mint az anyagi eró fogyásán. Ezen ellenség a kapzsiság, -mely fenn és aiaiít, a dúsgazdag és á köoyőrület morzsáin tengődő egyének előtt eléggé ösmeretes. . E félelmes ellenség kiirtásán sok ezerén fáradoztak már, mióta a világ s rajta az emberiség mozog, de fajdalom, a ta asztslás azt bizonyítja, hogy az általános jólétnek, a-megelégedésnek ezen rákfenéje nemhogy .vesztett volna mérgéből, de sót napról-napra erősödik, akadály talanul végzi pusztító munkáját. Ott látjuk e bajt, e pusztító férget már a gyermek •Sorbán, mely sírig kiséri á gyarló embert. Aíig bogy elindul reszkető láb;-in a kisded, már. nem éri\' meg. saját játékszereivel, társaiét szebbnek tartja; sir, rug, kapái, mig oda nem adják a kis zsarnoknak, a, mit szemei\' meglátnak. Es a szfltós legnagyobb rész", annyira gyönge, hogy csupa kedve zésből .eleget -tesznek a kis kedvencz kívánságának, -nem is sejtve, hogy ez által egy oryaL.rosz tulajdonságnak adnak tápot, mely nemcsak gyermekük jövendőjét teheti örömtelenné, de őket & legkeserűbb szemrehányással büntetheti s talán ezreknek átkát vonhatják maglikra a hibás nevelésért. Ha már a gyermekeknél az indokolatlan kapzsiság kielégítést nyer, nem csudálbozhatunk rajta, ha az ifju, ki elótt a világ ugy is minden kincseivel nyitva áll: mohó vágyakozással igyekszik elérhetlen reményeit megvalósultnak látni, nem kiméivé semmi fáradságot, nem válogatva az eszközökben, melyek ót czéljához — a Könnyű, a.gondtalan megélhetés, a másak feletti uralomvágy csillogó polczára — segíteni ígérkeznek. S ha egy szerencsés véletlen kedvező, vagy éppen nem remélt sikerrel jutalmazá, bátorságot vesz tiltott utakon s eszközök segélyével a valódi érdemet háttérbe szorítani s mindaddig üzi telhetetlen vágya, mig nem felfuvalkodott lelkét a kárhozat sítét örvénye feneketlen mélyébe nem süllyeszti, honnan nincsen többé menekvés. Innen van aztán az a sok elégedetlenség a társadalom minden rétegében.. Alig találkozik, vagy talán nincsen egyetlen ember sem, aki sorsával, helyzetével teljesen meg Tidná elégedve. Még ha szájával vallja is. de szivében mindig \'többet kíván, mindig magasabb polezra vágyik s minden - kínálkozó alkalmat megragad -titkon táplált óhajtásainak megvalósítására, vágyainak kielégítésére, sokszor a legnemtelenebb eszközöket hasznaivá. Szomorúan látjuk, tapasztaljuk az életben, hogy manapság vajmi kevés azoknak számuk, kik a megérdemlett elöhaladas lépcsőin a maguk erejével haladhatnának fölfelé s jutalmaztatnának értékok szerint. Ha elindulnak — vezesse őket bár a legtisztább önérzet — azonnal előttük terem a kapzsiság4 s akadályt gőrdit legszentebb törekvésük elé. Egész arczátlansággsl nyújtja ki kincsért reszkető kezét s ha elégnek találja a váltságdíjat: fölebb segíti, ellenkező esetben száz meg száz érdemetlent fölibe emel, kik telhetlen kívánságainak, eleget tettek S vájjon hol vette magát az emberi kebelben ez a testet, lelket egyaránt lenyűgözve tartó szenvedély, ez a szellemi felsőbbséget követelő, de különösen s. földi hatalom, mások feletti uralkodás, az anyagi kincsek utáni kapzsiság, mely olyan j sok bajnak okosója, sokszor a különben is terhes földi életnek nemcsak megkeseritője, de meg;őviditője is? Sokan azt állítják, hogy ez a mindenki által nagy óvatossággal ta -kargatott s a rajtakapás esetén eltagadott ellenség együtt jő az emberrel e világra, bogy annak gyökere s tápláléka a vérben van, s a mint az évek szaporodnak, ugy erősödik ez is, élesedik fegyvere, növe: kedik hatalma, s nincs aki útját állhatná. Mások azt mondják, hogy az ember sem jónak, sem rosznak nem született, hanem mindenki olyanná lesz\'; á milyen nevelésben részesülj a milyen környezete van s a mi-: lyen példát lát. Az előbbieknek, vagy az utóbbiaknak van-e igazuk: azt meghatározni nagyon nehéz. Egyik mint másik állitásnak nem\' csekély számú hívei vannak.\' De bármelyiknek legyen igaza: a baj tagadhatatlanul létezik, s megsemmisítésére sok nemes lélek törekedett már s törekedik ma ís, de fájdalom, az óhajtott eredmény, ha egyes esetekben elére tett\' is, de általánosságban e pusztító féreg nemcsak létezik, de na-gyobb-nagyobh tért foglal a társadalomban. S ami feltűnő, ma már nyilt sisakkal jár-kel az emberek között, kiveti hálóját ott is, hol a legszentebb érzelem honol s aljas hizelkedéseivel észrevétlenül belopja magát az egymásért élni-halní kész keblek szentélyébe is, durva erőszak kai ledöntve ott a szeretét oltárkövét, nem törődve á panaszos zokogással, a rászedett, könnyenhtvő szív fájdalmával, a megcsalt, a kijátszott szerelem keserű könytengerével, csae czélját érhesse, csak rut szenvedélyeinek, határt nem ösmeró, fék vesztett vágyainak örökös szomját kielégíthesse. Mily irtózatos látvány egy olyan ember, ki emberiségét levetkőzve, a szív nemes érzéseit megtagadva, lelkiismeretének szavát elnémítva: rohan a hatalom,/* mások feletti uralkodás, az anyagi kincsek megszerzése után, mint egy kölykeitől megfosztott nóoroszlán s falánk erőszakkal körmei közé ragadja mindazt, a mit elér, a mihez közelítenie lehet. Még az ártatlan vértől sem irtodzik. Eladja apját, anjját, megtagadja véreit; áruba dobja- mindazt ami szent. Megtagadja a mammonért istenét, eladja hazáját. Ha egy ilyen embert látsz, — pedig láthatsz, nyájas olvasó, csak! nézz körül figyelmesen, valóban meg-1 utálod nemedet, s ha még van benned csak egyetlen szikrája az istenségnek :: megfeszített erővel munkálkodni fogsz az ilyen szánalmat, de egyszersmind megvetést érdemlő teremtmény megjavításán, vagy ha ez már lehetetlen: ártalmatlanná tételén. A szándék benned szép, nemes és dicséretre méltó. S ha nem hiányzik benned a komoly elhatározás, a feltartóztatást nem ismerő erós akarat : fáradozásod nem is leend sikertelen. Mert, habár a javításra kiszemelt szerencsétlen embertársadnak örökölt bűne is a kapzsiság, mindazáltal nincs minden elveszve, mert a korán felismert ro=z tulajdonságok kellő tapintattal, ügyességgel — mint a test épségét, sőt életét fölemésztő sebek — kimetszhetek a kebel mélyéről, s mint a vad fába nemes galyak, ugy a szívnek a jó nevelés által elkészített talajába jóságos cselekedeteket termő nemes érzelmek plántálhatók . . . Azonban, ha körül tekintünk a társadalomban, tzt fogjuk tapasz- talni, hogy az emberiség javításán fáradozók törekvéseit ritkán koronázza siker, mert az anyag i erőt vesz a lelken. A becsület, az igazság olyan olcsó portékák, olyan potom áron kináltatnak ma már uton-ntfélen, hogy a világegyetem felett őrködő mindenható szellem, csak azért nem semmisiti meg önalkotta teremtményeit, mert irgalmassága még mindig remél a jobbak, a nemesebbek javítást czélzó kísérleteiben s hajlandó megkegyelmezni egy igazért kilenczvenkilencz cltévelyedettnek. Miként s minő eszközökkel lehetne az emberiség kőzboldogságát veszélyeztető eme nagy ellenség hatalmát megrontani, vagy legalább korlátok közé szorítani: erre nézve szerény nézetcímet jövőre fogom elmondani. FILEP ENDRE. Az iskola árnyoldala. Még nem régiben is erősen vitatott kérdés volt, hogy a nyilvános vagy magánoktatás előnyösebb-e a növendékre nézve. A vitát ma már eldöntöttnek tekinthetjük, mert a nyilvános oktatás mellett felhozott előnyök messze túlszárnyalják azon indokokat, melyeket a magánoktatást pártotok álláspontjuk helyessége mellett; felhozhatnak. Ezen kérdés keretében természetesen csak azon szülők gyermekeiről lehet szó, kiknek módjukban állana házuknál magánnevelőt tartani; mert a szegényebb sorsú szülők gyermekei kezdettől fogva a nyilvános oktatásra voltak utalva. De már a jobb módú szülők kőzött is mindinkább tért nyer az a meggyőződés, hogy az iskola — különösen ami a jellembeli fejlődést illeti — sokkal több oldalú kiképzést nyújt a növendéknek, mint a magánoktatás; és így nem is késnek gyermekeiket — még a főrangú Egy vizbehaló története. Hogy az ember idegen helyütt uta-záa közben, szállodában, fürdőn, ba dís-posítiója van, mindjárt; ha szivére esfikó-pönyeget szerzett, legalább sokkal ha-maraÜb szerelmes less, mint otthon\': ez oly pt-Óbáll igazság, melyet hiába monda-Dám, bogy én találtam ki. E bevezetés után alkalmasint ast se kell erősítettem, hogy nem regény, a mit egész pongyolán fogok elbeszélni. Még csak két napig voltam G ben és uaatkostam. A fürdőhelyek ellenkező hatást gyakorolnak, mint más aiórako-sások: azokat az embír kevéobé unja, ha megszokta, As ember beleéli magát, kellemes háziasságot szerez a társaságban, as ismerkedés könnyebb és természetesebb; praetensió nélküli, mert nem kell hozzá külön czim, jog, hosszas fon tolgatáa; megtaláljuk barátainkat ás ba* rátoÓinket hosszas válogatás nélkül. Ha egy kedves nőhöz közeledünk, nem kell udv-ariónak, vagy szerelőnek lennünk, s a mi igen kellemes, a gyanú, rágalom ós compromi tálas gondolata nem áll gátlóiig mánkba. Mint mondám, csak két napja vol-<am még G.-ben, tehát még önhibámon kirü>, vagy a nélkül, hogy a társaságot vádolnám, mondhatom, hogy unatkoztam. Az- unalom, a rómaiak szerint, az Ördög párnája; a modern költök udvariasabbak éa akárhányszor agy festik, mint egy oly puha párnát, mely a legszebb álmokba ringat bennünket. Hány vígjátékot olvastam, mely ogy kezdődik, hogy a bájos hósnó retteuetesen unatkozik, s előre tudtam mindig, hogy ez a bájos una-koaó a második jeleuetben szerelmes less; szerelmes a legelső férfiba, a ki unatkozása közben hozzá közeledik. Ezt a köitők oly te-me>setes átmenetnek találják, hogy Dafy indokolását se tart-ják szükségesnek. Hasonló \'elki állapotban, mint e vigjá éki hősnők, Ültem én is a g-i gesztenye sorok alatt. L sétány ezer lépés hossza, hf tehát csak mind-n ötven, lépésnyire fordul is meg rajta egy érdakea fürdő-rendég, es már huss alkalom, bogy figyelmünk igénybe vétessék. Azonkívül van itt egy kioask, a hol a kávé és fagylalt nem a legjobb, de szemközt a leggyönyörűbb ló éa begy panorámájával, melynak néma szépségeit a vidám zene, mint egy rábeszélő tolmács a ssivünkbe vezeti; képzelhető, hogy itt minden, va lamenyiie feltűnőbb hölgy, a ki a kis kerek asstalka mellett a jeget ssopoga\'ja, hímzőiével foglalkozik, akár gondolataiba mélyed, akár társaságával cseveg, kétsseresej hat a magányos szemlélőre. N«m is valami lobbanó ssiv, vagy túlfo-gékony phantasia kell hozzá, bogy a férfi, r kit tatán egy nemrég felfűzött jegygyűrű el nem tokit, lásson, keressen, vágyakat kapjon, s egy óranegyed alatt — eszményét feltalálja. A zene, a fák sattugó levelei, a természet képének bája, a b-lyzet újdonsága, % friss hangulat, mely kedélyünket élénkebbé teazi és idegeinket ébren tartja, mindez oly csábító keret, mely nem sokáig maradhat üreisen. Mi volna egy nyáriasan mosolygó holdvilágos tájkép, kristály tisa\'a patakkal, ha a festess kifelejtené róla a szarvast, mély a víz partjára siet szomját olani? . . . " Szonijuhozhatik-e sokáig a képzelem, melynek az érzés ép éd gyora lábakat adott? Az átlátszd tűik aUtt rózsaszínben duzzadó kar, a ruhafodrok közt rejtőzködő ssép lábacska gyakra.ii ját-szák aat a szerepet, a mit: egy virágokkal himze.t kis öcveuy, mely^a-^odurt as országairól leteríti; eleinte CssJc vonakodva tesz rajta egy pár lépési.- majd továbbtovább halad, tetssik neki a rejtély, vonása as ismeretlen;- mi lobit azoa dombocskán ml ? mit rejt az a tű.. Ű lomb-kárpit? bátorságát iogerÜ a uviredok, melynek szélén haladnia ke!!; végre már a veszély köseie, as útját záró sziklák és örvények sem riasztják viasza . . éa talán ha akarna, se tudna többé visz-szalámi. így vándorol a képzelem is egy jelentéktelen pontról egészen » usaciek Örvényéig, mig végre ason labyrinthnaba jut, melyet — szívnek nevesnek. Meddig jutoitam én as unatkozás hídján.? A kioszkig, a kioszk egy par érdekes alakjáig, itt egy láb, amott egy mosoly, amott a szép vallat körülhul lámzó fürtök, vagy egyfősé ngŐ hang kötötték le pillanatra figyelmemet * de egyik báj közönyössé teit a másik iránt, a nem találtak megelevenedő kapcsot egy alakban, mely aztán vakká tett volna minden más tünemé y iráni. Pillantásini áa gondolatim ezen apró kirándulások után végre visszatértek unalmas sivár országútjára . . . s még csak mintegy álombea észleltem magam körül a zsibongó életet; . de a sene csiklandosá fölérne\', a lombok bűz caőkjokkal érintek homlokomat, szemem telve volt a vidék bájaival, de valóságban nem érintett semmi, a mi azt mondta volna: rabom vagy! Szivem terább unatkozott. Hajh, de hányszor átázott valaki szárason, meredek tölteteken, bérezek hátán, keresztül-kasul járó vasutakon, félelmes lejtőkön, as olasz alpeeek rabló-népt kSst, ragadozó állatoktót lakott rengetegben a nem éne semmi baj és as első tengert atban etsütyedi vele a hjó. A sétány, a kioszk, a pihenő padok népe nem tudott veszélybe sodorni es...? Gyönyörű déiest levéo, a felséges Tranntólassankint borítva volt csolna-kokkal. Semmi sem oly csábító, miniegy Széles tó tükre csendben, nyári estén . . . mint az álmos gyermek bölcsőjébe, ugy vágyik as ábrándozó lélek, bogy egy ily tó vise ringassa . . . kinek ne volna vagya elhagyni kissé a föld porát és göröngyeit, hogy két ég között repülhessen ? Csak egy vao, a mi e poezist zavarja és földi elemekkel vegyíti . . . azok • szurtos képű, repedezett kezű hajósok & kik a lapátot kezelik; ver! ékes munkájuk minduntalan vissza-viasssránt bennünket föliengésUnkből a m unka fáradalmai költ lefolyó élet földjére. Egy költő mondja, hogy a sene égiea harmóniáit nem sav arja egyéb, misV magák s senésaek. Db már rjost képselj magadnak egy csábító táj közepén elterülő tavon, a looyngró nap aaelid rózsavílágiláaban, söld fsny vesék köst, mintegy álomban pihenő viaec egy hattyút, a melynek tejft, ny ka, ssársya a legszebb összhangban, mist egy ereje\' magában rejtő gou- dolar, a költészet ragyogó ruhájában lebeg előtted ... és e hattyú nem egy Sphynx, melj rejtély fogalmaduak, nem egy madár, mely idegen érzékeidnek, hanem «gy szivedéi és érsekeidet egészen leigéző jelenség, egy szép fiatal hölgy, duszadó fehér ruhában, vékony kék szalaggal, mely versenyt játssik a szellő iebbanósével; kinek kecsei egy kis ponton ugy ragyognak, mint a csillag fénye as ég messzeségén; — tagockat, melyek a bullám könnyüségétől tanultak mosogni. É< e kép megjelenik előtted, áímadozó előtt, s kérdésed, ha ez a leányka ott a hullámzó vizén galamb-e, a ki as orosz-Ián sörényén nyugszik ? pehely -e, a mely a ssellő szárnyára bista magát ? Egy peroaig halálos ijedelem fog el bennünket, ha es as oroszlán megrázná sörényét, ha as a ssellő orkánná vadulna ... . de nem, a vis oly sima, oly usen-des, oly türelmes és alásatos, megtagadja szokott asilajságát, mintha boldognak _ érezné magát és megkettőztetné nyájas ságát, hogy a gyermeket, mely határa bista maga\', az aggodalom árnyékával se nyugtalanítsa. Óriás tő, vad mint a ssenvedély és most, mint egy sserelmea apród fekszik úrnője lábainál; a harci és halál mélyen keblébe van rejtve. A fiatal leányka oly nyugodtan ringatá magát a hullámokon finom kis sandolinjábao, mint a gyermek bölcsőjében ; ilyenkor maga elé merengett; majd mio\'ha vágy ragadta volna meg repülni; ssép, kestyűs kezecskéi sebesen mártották be jobbra balra a kezecskéihez méltó fioomaággal esztergályozott evezőt. Ilyenkor egy darabig szárnyakkal látszott bírni, A viz, mely a nap sugaraitól csil- 8353 HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI K ö Z L ö N Y IÍOVEMBEB 16-án 1884. családokat, sem véve ki — mindig számosabban az iskolába küldeni ; a magánoktatást csak azon szagokra tartván fent, melyekben az iskola, mint nem kötelezett tantárgyakban, oktatást nem ad. Az iskolának a magánoktatás felett leghatározottabb előnye abban van, kogy a gyermeket előkészíti a társadalmi életre. Fokozatos átmenetet képez a családi életből a társas együttélésbe. Az iskola maga egy kis társadalom, melynek alpját képezi az általánosan kötelező iskolai rend és fegyelem. De épen az iskolának ezen határozott előnyében rejlenek azon számba vehető hátrányok is, melyek miatt sok szüle aggodalommal ereszti gyermekét az iskolába, és melyek miatt gyermeke erkölcsi fejlődésében oly kinövéseknek jön nyomára, melyekért — szerinte jogosan — az iskolát teszi felelősié. Először is a gyermek a sok hasznos ismeret mellett az iskolában sok oly fogalomnat\\ jut birtokába, milyenről otthon a szük családi kör ben épen a gyermeki ártatlanságra való tekintetből említést tenni nem szoktak. Az iskola sem kerülheti el a nyilvános életnek azon árnyoldalát, mely az egymással való érintkezésből származik. Aki a nyilvános életben kénytelen forogni, nem csupán kellemes dolgokkal találkozik. Meg kell hallani — és látnia olyan dolgokat is, melyeken megbotránkozik, s el keli tűrnie, ha gyakori ériutke- A gyermek ép ngy magával hozza a finomságot, mint a durva nyerseséget. A mások sorsán kö-oyezó részvét mellett megtaláljuk a szívtelenségét; a lelkesültség mellett á rideg önzést és az irigységet Kifejezést nyer a gyermekekben a családok szerénysége ép ugy, mint azoknak hiúsága és nagyravágyása. S a gyermek társaival való érintkezés közben mind ennek ki van téve. S mivel Arany JánoB szerint „a rossznak már nézése ront": óvha-tatlan, hogy a gyermeki fogékony kedélyre az emiitett erkölcsi fogyatkozások ártalmas befolyást ne gyakoroljanak. És gyakorolnak is Nekünk szüléknek elég alkalmunk van tapasztalni, hogy különösen leánygyermekeink oly előszeretettel ápolják a hiúságot és nagyraTágyást. hogy alig vagyunk képesek e Kinövés ellen küzdeni. Némely szülék — elég megfoghatatlan gyöngeséggel — serdületlen leányuk gyenge tejébe idő előtt beleverik, hogy mi a divatos s hogyan kell csínnal és divat sze rint Öltözködni. 3 midőn e tant a kis hóbortos társai között terjeszti, nem is lehet rajta csodálkoznunk, hogy fi\' gyelmes hallgatókra talál; s egyszer csak azt veszszük észre, hogy leányunk egyszerű ruháját szégyenti felvenni, s mind sűrűbben kezdi emlegetni, hogy a Margitnak, a Klárának meg Irénnek stb. ilyen meg olyan ruhája van, hogy megint uj kalapot, pláne még legyezőt is kap. Az iskolai társadalom egyéb ártalmas befolyásai mellitt különösen a éseiben néha szenny és piszok tapad ¦ leánygyermekek körében lábrakapott hozzá. A jellemben szilárd egyén le rázza magáról, s nem hagy rajta nyomot, ami erkölcstelen; de a nagyobb rész a jellemileg gyöngékhez tartozik, s hányat hajtott már ezek közül erkölcsi halálba a rossz társaság-! A gyermekek iskolai társadalma — daczára minden ellenőrzésnek — kicsiben tökéletesen ugyanaz, ami a felnőttek társadalma nagyban. A társadalom minden rétegéből találkoznak itt gyermekek. Ezek magukkal hozzák, amit a családi élet körében otthon magukba szívtak. Amit a gyermek otthon szüleitől lát, az óvhatatlanul átszivárog reá s a példa ő benne ismétlődik. logó cseppekben hallott alá az evezőről, ugy tünteté őt fel, miol egy szárnyú tündért, mely gyémántokkal jelöli nyomait. Én e gyönyörű látványt s partról kísértem szemeimmel. Elragadó volt. Soha vágy valami után nem volt oly édes, de fajú egyasersmind, mint az, mely e lény látására .elragadt. Én a parton, Ő messze a tavon, köztünk ösvény-telén távolság, áthághatatlan gát — a viz. Egy perezben ugy érestem, mintha a hullámok közé kellene rohannom, hogy vagy.elérjem a tündért, vagy a lábainál tátongó örvénybe temetkerzem. Oly könnyűnek tetszett meghalnom most ; ott keresni siromat, a hol 5 oly boldogan játszik a halál közelében, mint a pillangó, mely a temető virágaival incselkedik. Köztem és közte minden hullám egy édesen zengő syrén volt, mely csaló gatott és . . . Ép elmém egy fojtó háió \|bn kolta körül, idegeim feszültek, agyam égett: szemem előtt egyszerre elhomályosodott minden, csak őt, egyedül Őt láttam még. a csábitó Loreley t, karcsú kis sandolin-jában, a kék zászlócskával ormán, melyen e név tündökölt . . . Helén. A normandiai hercseg hűbájos He-léoje . . ¦ igy vonzotta ez is mosolyával és csábaiakjával a hercaeget a sírboltba, engem a hullámok feneketlen mélyébe . Jövők, jövök, Helén — és . . . \' „Ah, szakkermentl — kiáhá mellettem egy dzsidás-tisstecske németül, — milyen ennivaló m» a kis Pepi san-dolinjában, — ét ajávaval csattintva igy szólt : „nos, még mindig azt mondja, rvaz Ízlésem van ! .* A viz jéghidegíógg-d csapódott fejemre, egyszerre megszűnt idegeimben a láz és a forróság, — pedig nem is ugrottam a vizbe. Hélénért meghaltam volna, a ka-tonatiBztecske Pepije megmenteit. B. Gjula. hiúságot tartottam kiemelendónek. Elég korán lesz erre rászokniok, ha majd kilépnek a valódi életbe. De talán ekkor sem lesz reájok oly káros hatással, ha az iskola egész erkölcsi komolysággal fellép ellene, s még csirájában igyekszik elfojtani azou vétkes hajlamot, mely nagyra növésé ben már annyi családi boldogságnak sírját ásta, Nagyralátó korunkban alig lehet a szerénység és egyszerűség mellett eleget beszélni. S mivel az iskola nem csak oktató-, hanem elsó sorban ne-veló-intézet, bizalommal tekintek a tanítók üdvös működése elé s hiszem, hogy figyelműket az általam érintett fogyatkozásokra ki fogják terjeszteni. (K. L.) béke ét nyugalomban \'öiise, de a szegény tanítónak a hosszú élet nem áldás ! Csekély nyugdijával nem igen nyújtózkodhatott ; igy gyakran meggy ült a baja és csak is rokonai és jóakarói anyagi támogatása által bírta magát valahogyan föntartaní. Folytonosan küzdött, mig a halál éget nem vetett, szeme világától néhány év éta megfosztatván, anyagi gondoktól küzködő életének. Igy tehát végre meg-asabadnltfáradzágos anyagi gondoz.kai jutalmazó pályájá-ől é-< * bevonult a báke és nyugalom kükötójéb ír Adás hamvaira! Boroukay. A soproni kereskedelmi és ipar-¦ ,{ kamara - ;. ^ífeyílnwztetés. Az 1884. évi XVII. i. oz. 79,110 és\' 111 §§-ai fertelmében, »\' törvény ki-< hirdetéseiéi számítandó hat hónap alatt vagyis í. évi. november hó 2l-éig, mic den iparos tartozik illetékes iparhatóságánál (sz. kir. városban -a városkapitányi hivatal,\' r. t. városban a városi tanács, egyebütt a szolga bíróság) taaon-ozait a lajstromba veséiéi végett beje lenteei s ez alkalommal a fennálló tan-szerződést is közölni, nemkülönben tartozik minden iparos és gyáros segédeit és munkásait íb a lajstromba vereté* és munkaköoy kiállítása végett ugyanott bejelenteni. Mire ezennel azon figyelmeztetés sel bivjuk fel- ai érdekelt köröket, hogy esen törvényes kötelezettségüknek annál pontosabban feleljenek mrg, mivel különben ugyanesen törvény 157 §-a alapján 20 frtól 200 frtig terjedhető pésibüotetésnek teszik ki magukat. A soproni kereskedelmi és iparkamara 1884. októb r hó 23-án tartott rendes közös üléséből. Hirdetmény. A magyar kir. doháoyjövedéki központi igazgatósig as alattaa hivatalai által as 1885. év folyamán aaüksógl-ndŐ vászon- és zsÍLegnemüek szállításra verseny tárgyalást bírdet, melyhez as írásbeli lepecsételt ajánlatok legkésőbb f. é. november hó, 15-én déli 12 óráig a neveset: központi igazgatóságnál Bu-dspesten, benyújtandók megjegyeztetvóu, bogy a verseny tárgy ahssban csak is belföldön bejegyzett c.égek vehetnek részt. Erről as érdekeltek azon hozzá- udvar,) Marcsalin át a dunadrivai va, — A magyar szépségek albuma-sutig lenne építve. Hogy a vélemények nak hazafias ügyét a fővárosi és vidéki asétágazáaa folytán hányat Nagy Bajom- előkelő társaskörök: élénk részvé<e már nak vagy Böhönyének venné e, as attól végleges sikerre vezette, ugyanyira, hogy függ, hogy melyik irány érdekében^ a, nagyszáma jelentkezett és fölvett s"\'p történnek gasdsgsbb aláírások, minthogy j hölgy méltán képviae\'i a magyar tr/.-p részvényekre less alapítva. Jelenvoliak typust. De míu-án az album egyik fA-a vidék intolligeutiájs közt gróf Ha- ín\'eociája as, hugy h zánk legkülőmbö-nyady és gróf Festetics (Bőhönyéröl.) több vidékeinek szépségei teljes azám-megbizott képviselői, továbbá as Unió* jban legyenek aiuU bemutatva; ssükté-bsark Is képviselve volt. A mérnöki te- gea, bogy s hazai ifjúság vállvetve lámo-leprajs felvételéhez s kidolgosásáhos ki- gssa ezen hazofiaa ügyet, melynek győ vánt 6000 írt költség slairás folytáu selme dicsőségükre fog válni. A szépség-fog össsegyüjietni, melyhez gróf Szé-( album egy tnsgasrangu támogatója Ittg chenyi Gyula IO0j forintot felajánlott. Ha sok\'ily nemes és áldosatkézség mutatkozik, akkor vasat felépül. Vajba a tehetŐabek kö- azonual közelebbeíbatáro ts, bogy basánk törekvés I szebb hölgyét egy nagy értékű díjjal fogja kitüntetni, mely egy nevezetei magyar ötvösmü motívumai után készülő ékszei bői fog állani. Ez ismét egy bizonysága annak, hogy as albumnak magasabb k"írokben is kiváló fontosságot tulajdonítanak. Buzdításai fog a dij kitűzése szolgálni, nemcsak a versenyző hölgy közönségnek, hanem as ifjúságnak is, mely igyekezni fog arra, bogy a szépség pálmáját az ő vidékének szépei nyerjék el. Hogy e ctélt minél biztosabban elérhessék, szükséges, bogy városok és vidéke szépeinek czimei\' minél telje-ebb számban küldjék be Ellinger Illés műtermébe, (Bpest -ErzsébeUér 7/) ki a meghívókat a ozímsknek meg fogja küldeni. vetnék a nemes gróf áldozatkész pél dáját. Hirlik, hogy a telepfelvótel még e hó folyamán fog megtörténni. — A balaton füredi evatig. reformáltak templomában uj orgonát álllnotuk melynek felszenteJóei ünnepélyét folyó, hó -9-én tar to ttik t_ meg. í Ofner Lipót nagy-kanizsai izr. nyugalmazott 86 éves unité, f hó 10 én végelgyengülésben meghalt és 12-én kiset tetett tani tó társai réizvéte mellett Öröny agalomra. Szegény öreg, mint Pettalozsi érdemes növendéke, ő is Örök küzdelmet folytatott-a balsors és az élit szükségletei ellen, mig nem a halál megadta azt neki, mit életéDen a hossza küzdelem után sem találhatott, a — nyugodalmat. 1798-ban született Ó -Budán\'\' hol is az akkor már fönálló i Mária-Tersia féle izr. 4 ossiályu, német nyelvű elemi iskolában és az ottani rabbi\' által vesetett héber- és vallástani főiskolában nyert alapos oktatást. Bő tudományánál fogva választ ba-tott volna — mint számtalanszor beszélte — a tanítói és papi pálya között — de ő vtillásbani szabad elvüsége és a modern világi tudomány után érzett vágyako-dása következtében, inkább a unitéi pályát választolta. Igy működölt néhány/j évig szülővárosában, Reics H. előkelő házában, mint nevelő- tanító, meg aztán 1819-ben jó himeve következtében mig-hivatott Nagy-Kakizsára B-nczion előkelő gaadag kereskedőhöz, Fülöp nevű egyetlen fiához, nevelőtani ónak.\' \'\' Itt aztán töltött néhány kellemes Óvat; híven teljesítve elvállalt kötelezettségét, a mellett pedig szorgalmasan föl használta szabad Óráit további kikópez-tetéaÓre. 1832-ben; midőn a nagy-kanizsai izr, hitközség nyilvános iskolát nyitott Ofner Lipót is a Unito;estÜÍetbe vétetett fel, bel is 1865-ig mint buzgó tanító működött. Ötven évi tanítói működése után megérdemlette volna, hogy végnap- tiszt elet \'maguztöasagáV : emeítV\'ft agy\' Áron ssereletháai igazgató álul vezetett polgári dalárdának három, válogatott alkalmi éneke, mit a dalárda as uj orgona kíséretével igen szépen adott elő. Az ének végeséével Segesdy Miklós ref. leikész igen ssép alkalmi beszédet mondott az orgonáról, mely a jelenlevő hive kot megindulásra bírta. As orgona javára este a fürdői nagy vendéglő nagytermében ban {Vrrsenynyel egybekötött tánosví-galom tartatott, tnuly mintegy 250 irtot jövedelmezett. A hangversenyben közreműködtek : a b-.tütedi polgári dalárda, Máté litván hegedűművész Budapestről. — Vessprémböl: Mátray\', Csernyi és Ritlf-r urak gordonka, fuvola,- éa\|barmo uium fgyüt es játékokkal, kik müvéas»-tűkkel mindannyian elragadták a jelenlevő közönséget. Ugy a délelőtti istentiszteleten, mint as esti mulatságon a helybelieken kivül a vidéki in\'alligentia is szép számmal volt képviselve. As orgona Angsster József pécsi orgoaakészi<ó mü\'S a méltán ellehet mondani, bogy áráb-n képest mű, a maga nemében. 2015 frtba került, 12 váltosata van ; hangja igen kellemos és elég erős, kiállítása ditsea ¦ különös hangssabi\'ytó késsüléke van. mely a mesternek saját találmánya s egyedüli sssbadalms. Ezentúl tehát a füredi ref. atyafiak is orgon akiséret tel magassialhatják as Istent.. F. J. — Helfy Ignácznak képviselővé való megvaIasztsttstS országszerte a leg kedvezőbb hatást keltette. Mindenütt őszinte örömmel fogadják1 aouak hírét, hogy a jeles férfin nem mar th ki a parlamentből. Élénken illusztrálják a hangú latot acok as Üdvözlő táviratok, melyek az U\'óbbi napokban nagy ssámmol erkar-tk Helfy Ignáczho Bud .p-jstre és Stv-Kereazturra, a no; Helfyi me^vsVasx-tották. Ily üdvözlő \'áviraiokat kapott Helfy a többi közt Debrftctenbő1, S\\-Gotthardról, Nagy varadról, Szombathelyről, a büj-i függetlenségi és 48 is párttól, Sopronból, sót Barsoyamegye polgársága pártkülőnbség nélkül fejeste ki H-dfy megválasztatásán való örömét. — Egy odaliszk regénye. A napokban egy fiatal alig 17 éves ssép ifju leány érkezett egy olsss hajón a nápolyi kikötőbe. A leány élete, bár fiatal, egéss regény. A neve Kende Karmela. Nyolca éves koráb.n árván maradt, s atyja, egy nápolyi matróz, nem tudva mit csináljon bünél-ssebb koszorút láttunk, me^nyv\'. fölöltöztette ma róznak (hajó- Az ísten adással értesíttetnek, hogy a közelebbi betekint-mennyire jelentke- feltételek az alulirt kamaránál betők és bogy e feltételek, a készlet engedi, kívánatra zőknek meg is küldetnek. Sopron, 1884. november 5-én. 11 A kereskedelmi és Iparkamara. JU r e k. — Szerdán e hó 12-én vit\'éw Vidor Hugót » G u t m a n n család egyik fiatal tagját örök nyugalomra. A temetés valóban impozáns volt, belátbat-lan nép.ömefg kisérte az oly korán elhunyt derék fiaulíember holttestét. Több mint 60, lyeket két. külön kocsi vttt a halotUs aocsi előtt. A háznál Dr. Neumann Ede főrabbi tartott szép beszédet, a temetőben pedig\' Székely Tivadar búcsúzott el as elhunyttól, ennek barátai és iskolatársa!, nevében valóban ssép és megh-ttó beszédben. Mtnt értesülünk, e gyáss alkalmából Vjidór Samu ur 50 frtot küldött a polgármester urnák, hogy ez összeget a városi keresztény szegények közt ossza ki, 50 frtot pedig as isr. község elnökének a város izr. szegényei köst való kiosstás ozéljából. Gele«i Gutmann Izidor u. pedig 50 frtot küldött a polgármester urnák, hogy azt a városi kórház oséljaira fordítsa, 50 frtot pedig as isi. kórháznak ajándékozott. — — Hymen. Özvegy Barlos Jánoaoé született Halvax Szidónia úrhölgyet folyó hó 12-én vezette oltár hoz Weber Pál m kir. posta.tiszt Budapesten. — Hirtelen halál csintalan-ságbői .\'Galambokon bizonyos Tóth György János nevü 11 éves gyermek a it-gslöről hazamenő lovak egyikét kalapja\' val lábszáron ütötte. Erre a ló kirágott e a szerencsétlen gyermeket ugy rúgta halántékon, hogy rögtön szörnyet halt. A hivatalosan megejtett boncsoláa alkalmával koponyacsont-horpadás, agyrásko-dás és vísömleny conau tál tatolt a halál neméül — Uj vasnt Marcsaliban nov. 1-én gróf Széchenyi Gyula elnöklete alatt értekezlet tartatott az építendő vasul tárgyában, L vasút Kesstheíytől (pálya- — Lónyai Menyhért gróf irodalmi hagyatéka. A mult heten elhunyt grot után — érdekes és bee ja irodalmi mű maradt hátra, melynek a csime: Széchenyi István. E mű keletkezésének története as, hogy midőn Széchenyi Béla gróf atyjának, a n«gy Széchenyi István nak hét foliáns kületre rugó leveleit a magyar tudom, akadémiának ajándékosta Lónyai, mint asskadémia elnöke, maga nak tartotta fenn a tisstet, hogy e történelmi becsű leveleket a nyilvánosság előtt bematassa E cselből e levelek alapján alap«s jellemzést irt Széchenyiről, mint emberről s megvilágította as ő hst-vsnezer forintos akadémiai alapítványának történetét is. Müvének azonban csak első és nagyobb részét készíthette el teljesen, a befejező réazére vonatkozólag csak jegyzetei maradtak fenn. Mtbtbogy azonban a boldogalt gróf atolsó idejében nagy kedvve] dolgozott e müvei, családja az egéssnek késiratát s gróf legutóbbi titkárjának Vikár Béla országgyűlési gyorsírónak.adta á< sajté alá rendé-.és v.íge t. V.kár most siorgalmasan dolgozik e művön, melyet elkéstttlVe.után Fraknói, Vilmos \'tótitkár fog aa akaoé-miánák bemutatni. — Az elsó Irodalmi pör. {A nagy írŐk müveit megvédi as eloroiástól a műnek birc, a gyöngébbekét pedig a mii gyeog-sége. No, de hát azért volnánk pörlekedő némtet, hogy es se múljék el hassnálat nélkül. Az eUő irodalmi pert Kazár Emíl akasztja a kolozsvári színház nyakába, a miét ez a „Kincskeresők* czimü népstinmüvét engedély, nélkül eifladtv Pedig milyen kényelmes lett voloa írói díj nélkül előadni bokát I dolog dara- — Hegjelent a „Gondűző" 8. ssáma a következő váltosatos tartalommal: Székely támad ; székely bánja, történeti regény P, Szathmáry Károlytól; Izsák, regény^ i"* Kazár.Emii; Balassa Bálint, költemény Barócsy Sándortól; A olub, regényes korrajz; írta Mikszáth Kálmán; Palkó vitéz, regény, irta Mar gítay Dezső; A paraszt gróf fia, társadalmi regény SsikUy Jánostól; Bontó Pál, verses regény irta gróf Gvadányi József 1793-ban; Ki less as örökös? Hartmann OdÖn regénye, magyarosította Mártooffy Frigyes; A beosüUt** csirkefogó, rajz ,Nagy Károlytól. A boriiék tartalma: Hás ó* tü\'áhaly:-\'\'Si5iÖf&>tök m.rtgórsé»e télire. Kitűnő fekete tenta ké-ssitése. Ezüstöt tisstitó por. — Kerteszet. Virágkedvelőknek. — Vegyesek. A leg- őr megvesstegetéróvel sikerült a háTsZ1 ***** Arab ^ranykalássok. Mani bői m^zöknie. Folyó évi október 24-án j^0?1 * \'~ 114\' v Inyok; talányfejtők; saerkesstói posta. Alig histsxük. begy a bekövetkezett hosszú téli estékre tanulságosabb és asó-rakózta\'óbb olvasmány létezhessék a jelesen szerkeazíett éi csínnal kiállítóit .Gondűző\'-uói, és figyelmeztetjük olvasóinkat e remek heti lapra, melyből a kiadó mindenkinek ssiveten szolgál ma-taíványnyal. A „Gondűző6 megjelea miaden vasárnap három sűrűen nyom Utott íven félivnyi ssines borítékkal: Előfizetési ára: egy évre 6 fnt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 16 kr. Kapható minden könyvkereskedésben; as újonnan belépett előfizetők az eddig megjelent 8 számot azonnal megkapják. Aa előfizetést-.péns Székely Aladár kiadó alajdonoshoz küldendő, Budapesten, VII. Dob utca 14. — Magyar-Német nyelvgyakorlat! füzetek ások számára, kik a magyar vagy német nyelvben, valamint e két inasnak) s ugy hordozta magával. Egy nap a leány SzalooikibŐl egy matrózzal megszökött, s azóta nem tudac nyomára akadni. A leány rost kezekbe került, s egy kereskedő eladta egy török pasának. A pasr annyira beleszeretett, hogy már el akarta venni feleségül, midőn valami hácemi cselt sövény miatt a leányt bezárlak. A paaa ekkor Karmeíát a szultánnak ajándékozta, A szultán, Abdul Hamid a ssép leányt kegyenonójévé telte, s igy élt ő néhány évig, mig nem s honvágy annyira erőt vett rajta, hogy egy három a Boasporus kertjein keresztül a tenger partjához s.ökött, a hol egy olaas hajóra menekül. Mo.t vissza tért Nápolyba. — Ipartestületek, alakitaga a vidéken. A budapeati kereskedelmi és iparkamara iparügyi tzakbiaotUága pénteki üléoében a Tiss4-Fóldváron1 Baján, Tisza Füreden, AbooybaD és Kecskeméten alakítandó ipar"e-i\'ülei< k alapszabályait fogja lárgyeloi, melyeket a törvény ért élűiében as illető hatóságok a kamará-hos átiettek. A kamara teljes ü\'éte által es iránt annak idején hozott határozat érteiméber sz ipartestületi alapssabályok végleges elintézése erre a bizottságra ru-hastatoti, melynek ba\'árosaiait as eloök-sCg jutattja illetékes helyükre : a« illető törvény hatóságokhoz. Az alapszabályok azután e fórum véleményes jeleatése kísé rétében kerülnek a kereskedelmi minisi-terium jóváhagyása alá. HUSZONHABM ADIKE VFOLY AM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER lG-án 1884. avBÍi- irodai mában teljes jártaaaágot elérői óhajtanak. Irta Roder Adolf. Egy fuiet Lra 50 kr. E czirn alatt jelest meg: a „Bríeflicher unterrícht fur daa S-4bslatudium der Ungarlushe Spracbe es. mű ismert szerzője 61 egy nagy gyakorlati becscsel biró vállalat első füzete. L {üzet egymással saemben álló magyar és német szövegben felette érdekes párbeszédeket Unalmas, melyek a táreaaalmi élet és a két nemzet irodalmából meritvék. A fűzet végét egy rövid érdekes ssindarab képesi. A kéthasábos szöveg alatti tért njelvtani jegyzetek foglalják el, s es képezi az egész munkának a tób\'oi haronló munkák íe let:i előnyét. Németül tenulní akaró magyarok, kik a német nyelv előismereteit már bírják, e felette érdekes tanmódot nagy eredmónynyel fogják b«e«-nálni, miért is a füzeteket különösen azoknak ajánljuk. Megrendelések a szerzőhöz, Szombathelyié intézendÓk. Az ár postautalvány nyal Leküldndő-Nagyobb megrendeléseknél megfelelő ármérséklet. — Az Athenaeum nagy képes naptára czimü régi jóbirü vállal: 1885. évi folyama megjelent ós bekül-detett hozzánk. A 26-ik évfolyamban járó gazdag tartalmú naptárt, melyei mint sok év óta, ezúttal is Concha Károly aze kesstett, közleményeinek becse és változatossága emelik as o fajta irodalmi vállalatok köet a legk«dvelteb bek egyikévé. A 21 ivre terjedő vaskos kötelet 42 sikerült kép és ábra dissiti. Bő naptári része után hét ivre terjedő szépirodalmi és ismeretterjesztő [rész következik régi és ismert ujibb írók mü veivel. Képekkel illusztrálva kösli as év kiválóbb irodalmi, művészeti stb. mos zanatait. művészi kivitelű és pompásan sikerült arczképei valóban meglepő hatásnak. Érdekesen és avatott tollal ismerteti a trónörökös pár keleii utazását és a budapesti országos kiállítást; továbbá sok más élvezetes és siórakoztató dolgozatot nyújt Hiador, P.Ssathmáry Károly, Tóth Endre, Beniezkynó Bajsa Lenke, Torkos László, Dömötör Pál, Váradj Antal, Jakab Ödön, Szabó Sándor, Téglás Gábor, Holtai Ferenci, Hankó Vilmos és Molnár Islváu (a budai vinczellérképezde igazgatójának) tollábo . Még dúsabb a naptárnak majd 15,000 nevet tartalmazó tizztí csimlára, moly a hosvadalmas kére aést megkönnyítő betűrendes névmutató\' val kiegészítve, a aaptár-irodalomban ép-m e résséeét fogva, paretlao.nl - áll, \'•• mely nélkttí tiszti ctim tár nem is képsel-hetó s csak fölösleges laptöltelékké válik. E szokatlanul nagy és gasdag tartalom daczára a naptár ára csak 1 frt. — TJj regényvallalat. .Regény tár ¦ czim alatt rgy uj regény vállalat indul meg f. é. decsember hő 1-én, Bran-kovics György, ismert iró szerkesztése mellett és kiadásában. — A .Regénytár köny valakban, havonként háromszor, még pedig minden hó 1-én, 10-én é« 20-án bárom-három ívnyi tartalommais ké regény folytatással jelenik meg. A „Re génytár" czélja : a külföldi férozregé nyéknek kiszorítása, és a magyar csali dóknak oly -regényekkel való ellátása, amelyek nemes szórakozást nyújtanak, neveinek, müveinek s azerkölc őt visszahelyezik a maga jogaiba. A „Regénytár csak hazai jónevü íróktól s csak eredeti regényeket közlend. — A „Regéoytár* olvasói a 36 ik füzettel egy disses albu mot kapnak jutáimul, mely 24 magyar írónak, írónőnek, műrésznek és művész nőnek as arczkepét s életrajzát fogja tartálmasni. — A „Regény tár* ára füzetenként 25 kr. Egy hóra 75 k . Negyedévre 2 frt 25 kr. Félévre 4 frt 50 50 kr. Megrendelések Brankovics György nevére a „R?géoytár« szerkesztő 3 kia-ló hivatalába (Budapest, Hatvaní-ntcsa 3. szám) intézendÓk. F. évi decsember hó 1-től azonban minden könyvkereskedés ben a minden lapelárusitÓnái füzetenkéo is megszerezhető. — Ajánljuk as olvasó küzonség pártfogásába. konyhakéssel megölte, bűnösnek mondotta ki s kntéi álul halálra ítélte. — Aber-1 i ui múzeum igazgatósága a kun-esentmiklósí lelet s az ötvösmükiállitás nevezetesebb müdarabjainak galvanoplasztikái utánzataiból nagyobbsserü megrendelést tett a napokban Herpka Károlynál, as iparművészeti iskola tana ránál. — Gyilkosság történt N-Vársdon Moskovits József korcsmáros üzlete előtt több kőrötttegi lakóé Mense-Jóssef ottani napssámost megtámadta a parasztemberek a szerencsétlen napszámost baltával és kapával életveszélyesen megsebesítették ugy, hogy rövid idő múlva meghalt. — Csonka holttest a Dunában. A kalocsai kir. törvényszék értesítése szerint Dssod község határában a Dunából 5 hónapos Valószínűleg ngyormek holttestét fogták ki, amelynek fej?, karjai és jobb lába hiányoztak. Testén semmi jel nem volt, s miután kilétét megállapítani nem lehetett, eltemették. — Wiltoá i fürj dókádban énekelte el néhány operaréss-Iétait a fürdő-asszonyok kérelmére. Ilyen helyen sem énekeli meg énekesnő publikum előtt. — Abánfalvni ssap-pangyárban történt robbanás egyik áldozata Tischler Alajos, a bácsi Springer-fele gyertya gyár egyik munkása, kit So pr ónba ssállították, miot t á v i r j á k, égési sebeiben tneg-halt, Tischler 57 éves volt s abaujme-gyei ssületésü. Füsy vizsgálóbíró haláloiágyán kihallgatta. — A B a-I á ¦ d i kösség mellett levő sieokai paszta fiatal úrnője egy ismeretlen lovas ember által hozott jepecsételt ládácskát kapott; a hölgy rossat sejtve, nem merte felbontani a csomagot s kitetette az Utalóba, hol egy csikó rábégeti É" ladárv. mire sz dinemit lévén benne, falrobbant, a lovat széttépte, az istállót pedig lerombolta: as urnŐ azt bi-tzi, hogy a pokolgépet férje külde neki. a kitől másfél éve elválva él e egyszer már meg akarta ót gyilkolni. Nagyváradon vasárnap Menczer József napszámost tizennégy ps-ssst lekéselte, mert a korcsmában eltagadott egy tányér - kocsonyát, melynek árát a korcsmáros aztán a pi raeztoklól követelte. — Temesvárit Molnár Mihály katona főbe lőtte magát s pár óra múlva meghalt. Hihetó-legezerelmi bu vitte a végzett* lépésre. Parisban a kórhásba orvosok egyesületének rendkívüli \'k Ő s g y ü 1 ó cssknem « gy hangul ag ellene nyilatkozott v n n & k, hogy az orvosnőket kórházi gyakorlatra bocsássák, — Aradnál a Marosban egy két éves vitát fogtak, a mely a Feketetengerből ve\'.ődhcte t oda, a Duna és a Tisza ke rüló utján át. — P rá g á b a n dr Te-sars JaroBzláv boldogtalan házaséletet mégunva, az éjjel megmérgezte magát. — Tropauban a most ott elóadaso kat tartó dr. Jäger gyapjuapostol levelet kapott, mely halállal fenyegeti, ha foiy-tatni meri működését; a levelet bizonyosan vslans; — takács irts. — Szegeden elfogtak egy 12 esztendős kanaas-gyereket, a kiről kiderült, hogy Papdi Ferenc; alsótanyai gazdának kél ssép [ovit elhajtotta. —- Asciano toscanai kösség vasúti pályaházát e hó 4-én este 8 óraaor oégy álsrezos zsivány kirsbolta, az utasokat és személyzetet töltött fegyverekkel riasztva el. — Kivégzés. Travnikban e hó 6-án akasztottak fel as Altja Majdanac és Ahmed Novalio rablóbandájának három tagját, névs érint Meho Kiaicsot, Nasif Zupiczot és Selim Drlicset. A kötél aluli balálra ssóló i\'óletet Seifrid boszniai hóhér hsjtotta végre. — Betör és F ó t h o n. Gróf Károlyi Sándor fótbi fókeriésiéneklekásábs — mint a bpesti fékspitányságot értesítik — a napokban beiőnek s onnan mintegy 226 frt értékű ékszereket, pénzt Ós értektárgyakat lop-tak el. — Z á t o n y r a j u tottha jó-A „Medea* oevü Lyoyd-gősös — mint Triesztből távirják — Saloníkiböl vsló vissiatéilében a nagy ködben zátonyra jntstt; megszabadul ász. asonban közelebb várható. - Halálraítélt nő. As olmütai esküdtszék Berger Lujzát, kir- ísiaijit Korner Ferenci sternbergi has tulajdonost egy F i s e s . A most elhalt St\'gltls orosz báró százszorosa milliomos, de rettenetes fukar volt, így természetesen s sserb költségekre sem áldozott olyan mértékben mint az Oroezországban divatos volt, s mint ast tőle, a dúsgazdag milliomostól, e „ssenl háború-val saemben elvárták. A czárnó magára vállalta, hogy a kösvéleménynek kifejezési adjon. Egy udvari Ünnepélyen egyenest léje lépett, s ast kordé a \| fösvény ban kártól: „Igas-P báró ur, hogy ön a szerbek javára 200,000 rubelt Írt alá?!\' A megszorult bankár nem tebe\'et: mást, minthogy ast felelte: — Igen ie, felség." — A jó alkalom. Egy társaság utazik a tengeren. — íme uraim és hölgyeim — monda egy ur — itt az a hely, a hol Cerberus hajó összeütközött a Neptcn-nal. Száz ember Ic\'te halálát a Hengerben. Képzelhetik Önök a hátramaradottak kétségbeesését. Asért használják fel as alkalmat, a biztosi\'tassák életű^ kei a „Biutoaság\' intézetnél. Én Ügynöke vagyok . . . « Egy fiatal iróuj asiomúrét átolvasás végett a párisi iróvilág egyik előkelőségének adja ár. Két nappal később visssakapj* a a követkazŐ sorok kíséretében : — A darab meglehetős, de van egy jelenet, mely visssstetssést keltene a közönségnél. Minden áron ki keH hagyni. Bár es volt a darab leghatásosabb Jelenete, as itju iró még sem habozott. \'Kihagyta a színműből. Néhány hét múlva a kritikus egyik drámáját adták elő. A második felvonáeban a fi tal iró ráismer arra a jelenetre, melyet a szerző tanácsára kihagyott a saját színmüvéből. Kérdőre vonja a hírneves embert, de ez hidegvérrel feleli :\' — Lássa - kedvesem, a közönség még igy is lepisszegte. Hátha még sz^ön neve alatt került volna színre! Vasúti menetrend. Intui Kanizsáról. Béggel. ( Pragerhof 5 ór. 20 pereskor postavonat Barcs 5 ór» 45 „ i postavonat Barcs 5 ór» 45 Budapest 6 ór» 28 Budapest 7 ór» 20 Becaajhely 6 ór» 35 gyorsvonal ke.ertvon. postavonat. Délben. Budapest 2 ór» — parcakor postavonat Pragerhof 2 óra 45 . postavonat Sopron 2 or» 15 Barcs 2 óra 25 postavonat postavonat Este. Pragerhof 11 ór» 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 Bad.pe.8t 12 óra 15 Bécsujh. 12 óra 5 postavonat postavonat -postavonat. L 1-11 f 1—2 sorsi. a. felvett és \'/, -aá részben alperes Pompos Máté nevén álló s az adóalapján 532:frtra\|be-csult ingatlan részre az árverést 532 frt ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és W-y a fentebb megjelölt ingatlan az 1SS4. évi november hé 27-ik napján Dömefold községben a községi biró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alnl is eladatni f. Árverezni szándékozók tartoznak I az ingatlan becsárának 10% -át va gyis 53 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX t cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 181. évi november hó lén 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgál-tattni. Kelt Alsó-Lendván, 1884. szeptember hó 27-ik napján. Az alsó-lend-vai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 2816 1-1. ¦ testeiül, líynötöt, hiratalnoM, 4> állam - és díjsorsjegyek havi resz- # lei fizetések melletti eladásra ¦ az 1883 lt évi XXXI. törvény-L czikk határozmanyai értelmében ? előnyös fel\'é\'el-k mellett általunk X fel.életnek. I Fővárosi Valtóüzlet ti Társaság Budapesten. Bécsujh. Budapest Fiume Pragerhof Sopron Pragerhof Barcs Budapest Reggel. 4 óra 8 pereikor postavonat 4 Óra 45 „ postavonat 5 óra 52 . postavonat gyorsvonat. 6 óra 17 Délben, 1 óra 48 pereskor postavonat 1 óra 15 , postavonat 1 óra 40 ., postavonat 1 óra 59 _ postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 pereskor kavertvon Béesujb. 10 óra 26 , postavonat Budapest 10 óra 55 a gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 9 postavonat. Lapvezér es kiadó : SZÁLAT SÁNDOR. Felelős «zerkesztö : TASS ALSÓS. Lsptulajaonos : WAJDITS JÓZSEF. EClrcXets^osais:. 3126 sz. tiv. 1884. i Árverési WÉw Bwwt Az alsó-lendvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság köz hirré teszi, hogy Borsos Anna végrehajtatónak özv. Pompos Hátiné, mint kisköre gyermekei gyámjí végrehajtást szenvedő elleni 100 frt. tőke követelés és járulékai iránti., végrehajtási ügyében az alsó-lendvai kir. járásbíróság területén iévő Dömsföld községé "oen fekvő dömeföldi 11 sztjkvben A NA6T PENZ-SORSOLASÜ 1,000 márka mint legnagyobb ny eremén? i, nynjtja a legegyszerűbb esetben Hamburg állam által garantiro zott penzsorsolasa, Illetve; Eien Ifsajakb, n»sr HAMBURG itlaffl magas korm&nya álul engsdétyezett és as n.u.1 államv.gyonnal garantirozott pen.sor-...tis 100 000 sorajagyet tartalmaz, meljrk-ból 50.500 Strsjafy tehát, több mint a fele az :ác oldalt jegys.tt r.yerecjér.yrkk.!: hét ol^álrb.u fulftatólagosan sorsolás alá kerülnek. A sorsviáK alá bocadtott ősstes vagyon 9.S90.100 márka. L nagy pánsorsolásban kisorsolan dó nvereményk das tartalma, t&Hmict a prontos nyeremény kifiseés iránti lele-to legnagyobb garaotia a snrsolásnak mindtitltt a lefTna-gyobb kedveltségét biztosítja. L sorsolás a terv batár ozmánjai szerint külön e czelrs kinevezett Tezérígazfratóság által vezé:eltelúk és sz egész vállalat az-dRam által ellenőriz-t. tik. E pészserseláseak lésyeges előnye abból állt hogy az összes 50.500 nyeremény már néhány hónap alatt és pedig az egész bét osztály biztosan klsorsoltatlk. Az ell5 Ositály főnyereménye 50.000 márka, emelkedik a második osztályban 60.000 márkára, a harmadik 70.000 a negyedik 80.000 as Ötödik 90.000, hatodik 100 \'.000. a hetedik esetleg 550.000. de mindenesetre 300 000. 200,<;e0 márka itb. stb. Ezen pénuorsolás eredeti sorsjegyeinek eladására az alólírt két kereskedelmi czég tett megöicva s kéretnek mlnds7ok, kik az eredeti sorsjegyek megvásárlásánál rf azt venni izátidékoznak, hogy megrendeléseiket közvetlenül e czégekhez küldjék. A tiszte.. mefcTeudelók kéretnek, hogy a megfelció Összegeket ositr m. papírpénzben, vagy levélbeiyegben ktlldíék. — A pénzt poi>tsut%lványny&l is lehot kHld«DÍ, vagy kívánatra poatantánvóte \\A is küldetnek sorsjegyek. Az első osztályú Dyereménybutáshoz : 1 Bflész ered. sorsjegy csak frt 3.50 o. é. I fél , , . ftt L75 o. é. 1 negyed , .irt 90 e é. Mindenki as áUsmcrimerrel ellátott ere detí sorsjegyet kap L¦ egyattal a hivatalos sorsolási tervet, melyből minden bóvahb nye-reménybazás, a hozás napja ét & kalBnbiSzö osstályok betétei megtudhatók, a hnzás után asonnal a megrenjelő a hivatalos, as ál!am , raimerével ellátott nyeremény-] íjstromot kapja, mely pontosan a nyereményeket illetőleg a kiaszott saámokat tartalmazza. A nyeremények kifizetése t-urszerCen és pontosan államgarsncziával történik. Ha netalán a megrendeld nem vt-íns megetígedve a sorsolási tervvel, akkor késsséngel visiaavessaBk a sorsjegyeké; hnaás etdtt es visssafiaetjak az öBszeget, kívánatra elSre is behüdjük ingyen a sorsolási tervet betekintés végett. Mintán eaeo uj nyereményhuaáshoa számos meg\'endeiést várhatunk és hogy ezek pontos in teljesithetSk 1-gyenek, kérjük a megrendelőieket lehetfi legkorábban mindenesetre azonban 1884. évi deczember hó 1-eje elitt. az alíllH fSisrsolisl Iralik egyikein: kS.T.tlenllI elküldeni. Mindenki nálank Abban az ölömben réssesQl, hog7 a sorsjcpye ket IfK.Teileoal es miad.n közvetíts mollősésÍTel Tásárolh.tis, enoélfogvr." nem ciak a hivatalos nyer.mánylsjstromot kapja a le z eredé:! sorsjegyet és a t.rrsze- 1 dijnyorem. 1 oyerem. 2 nyerem. 1 nyerem. 1 nyerem. 2 nyerem. 1 nyerem. 2 nyerem. 1 nyerem. 5 nye-em. 3 nyerem. 26 nyerem. 56 nyerem. 106 nyerem 253 ny.rem. 6 nyerem. 515 nyerem. 1036 nyerem. 29020 nyerem. 10463 nyerem. 124, 100, 94, á. m. 300000 á. m. 200000 a. ro. 100000 a. m. 90000 á. m. 80000 á. m. 70000 á. m- 60000 50000 30000 20000 15000 10000 5000 3000 2000 1500 1000 500 145 á. m. á. m. á. m. a. m. á. m á. m. i. m. i. m. 4. m. á. m. i. m. á. a. i. m. 200,160,\| 67, 40, 20. ii sszeseu5O,5O0 ii j en-inény jés e/eafelvül még egy díj nyeremény hét osztályban biztosan fcssorsoitatik. M. Stein Steinweg 5. Ham bürg. Leto legrd.idebb id-T alatt felszólítás nélkfll kanem Valentin & Co. Königstrasse 36—38. Hamborg rüen megâllanitoltiron minden rdlülSzetés nélkEll. SH " -A lEt,SSltta,-fcOt,t 11358. ^ «I»6 magyar gép- I Ajánlja gyáxlpaányát, mint magyar különlegességet kutakban és WALSER FERENCZ 5 5 mindennemtl szivaty-5 tyúkban, elváltai teljes JC Vízvezetékek berendeli zen ét, városok, főidbir-J» tokosok, ipartelepek, ír armentesitö tarsula-tok és magánzók ré-,i szérő: modern alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és maganfOrdöh felszerelésére, szagmentes Orszékek felállítására és minden viz-művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra technikai Egyetlen belföldi SZivattyu-gyar. díjmentesen küldetuek. 3033 18—80. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ALAI K.0ZLÖSY KOVEMBEE 16 ic 1884. É S I K. EDDIG MÉG FELÜLMULHATLAN a MAAGER W.-félc es. kir. szabadalmazolí, valódi, tiszt.), U Cs ü k íi ni áj-olaj ^St Maager Vilmostól Bécsben. Az orvon, tekintélyek által megvizsgáltátott és köny-njen emészthetősége folytán gyermekeknek is ajáolhuó, mert a legtisztább, legjobbnak elismert szer: metl- tüdö- bajok, görvely, daganatok, kelések, bőrkiütések., mirigy bajok, gyengeség síb. -Hen — egy üveg ára I frt. — kapható gyári raktárban : Becsben, Heumarkt 3 szám alatt, Valamint az Osztrák-Magyar birodalom legtöbb és jobb nevü gyógyszertáraiban. Pécsett Kapliato: Kovács M. és Sípócz István gyógytárában; Reah Vilmos — Spítzer Sándor és fiai kereskedésében. 2320 1-12 Dr. Mikolasch Károly-féle spanyol Cs Isaasr Dr. Mikolasch Károly-féle Dl A legjobb szer gyomor-gyengeségekben, hideglelés, ideg bántalmak t> uióbetegségek ellen t\'gj öreg ára I frt 50 kr. Kitünó hatású azon betegségekben, melyek vérszegénység, vagy ross vértől szármaaoak, Egy Üveg ára I frt 50 kr. RendkivÜli szer mérges daganatok, a gyomor lassú működése t az ebből származó betegségek ellen. Egy üveg ara I frt 50 kr. A legbiztosabb szer a gyomor működésére ne.n ba\'á szervek felüdiiésáül Egy üveg ára I frt 50 kr. A legjobb szer gyomor- és bél-katbarus, valamim egyéb betegségek ellec. Egy üveg ára I frt. S0 kr. Fóraítar Ausztria s Magyarországa mn (Galiczia és Bökorina HtöbIétbI) vastartalma chlss-bor. Dr. Mikolasch Károly-féle t>pauy ol p e p s i ab o ri"\\ Dr. Mikolasch Károly féle spanyol p e p t o s-b o r. Dr. Mikolasch Károly-féle p»oyol rb abar bsra-b o r. Csat valófli hamluden dobozon a K^á\'je»¦v : a sas és Moll aoksEoro- ri.oit ctáií nyo-ml.t& látható. Bnii porok tartó. gyó^yhatií makacs gyomor és altsttltljsk, eyomO\'gCrcs ét iílnjlákáso.li», l-yorairéfrés. ródaci: tíugjlás, májbij vérttlslaS, aranyér es a l< gkd-lOn\'félébb sál betegségek allea 3i) é* ót« folytonosan nfivek-ilS »li<mer?iban roszesM Egy eredeti dob-z liaazaálatí uia.iúma! 1 frt HaBJlSltvásyek tlrvéiySSSB ildfiltetssk Koizrény-, csáz-miudennemü haso-ratit és béaalás-IVj-, ffll- és fogfájás sikeres gvógyi- \\ — g taáho» bedörziö- ieare ¦ borogatásnak miuáennemt sérülések és s»b«k, gyaladások és daganatok eleo, Beasöleg luzél keverve, hírUlen betegedéi, bányái és kól [ka ellen. Kjty Oveg ponto niasitíisal 8Ü kr. 20 S 35-52 Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. ILI SE1EITZ P(t Primeria borszesz és só. Fósyseresiéityl * esetleaj 500,000 ssárka. Meghívás S. H-i biztosított D.«g A gyógyszerész JliOii XX. császár királyi udv. szállító. Bécs, Tuchlaubeii Raktárak : Nagy-Kanizsa: Beiti* Jóascf gyógyiserész. Rosenfeld Ad Q Fesaelbofer József. Baros: Domer S. Csáktornya : Gö ;c* L. gyógy. Kspssvárott ; ft Borovicz Ad. KeEzthely : Wünscb F. Körmend: RA^z János. Marezzi I : IszH Férd. \' 2 Szigetvár: Szaiay József Zala-Eflerszeg : H^Jlósy J. g-; ógys»eréz. 1 V ooooooooooooc>c»c>o<>oooc><><>ooc>oO xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX IRMLER és WAGNER NAGY-KASIZSA, 2297 7~8 (Herczeg Batthyány-féle házban, a városház átellenében.) Ajánlják gazdagon felszerelt raktárukat fehérnemüekhen, urak-, nők- es gyermekek restére, ugy ágynemük ó-szitményekben is. Legkitűnőbb minőségű saját szövészetben készült házi damastból asztal-teritők, asztal- és törölköző -ke a-dók. creas és lepedő-vásznak egész szélességben. Gyári raktár rumburgi és Í r f Ö I d i - a s ö v o t e k kitűnő és legújabb asztal, kávé- óscanavateritók, damas\'-, jutte óígyapju-ágy teritők, háló- és jutte-függÖnyök, fehér és színes vásson, pamut és batiet- zsebkendők, egész a legfinomabb minőségig, továbbá gallérok és kézelők urak és gyermekeknek. Saját készit-ményü lószórmatraczok, karton, rouge. cachemir, sa-tein, atlasz- és selyem-paplanok. Agypokróozok, zsinóros é) piquett-paraet, olcsó és finom szines ruha parkét Nagy választék fehér- és szines férfiingek, canafas, ceinva és vállf űzőkből. Nagy raktár harisnya és kötö-t-árukból, menyasszonyi k.desgyék olcsó árért xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx HIRDETMÉNY. öcsászári és apostoli királyi felségének 1884. évi márcziuB bó S-áról kelt legfe\'aő elha\'ározása folytán ezennel megindittatik á Xl-ik ip ür. iisorsjál, i- melynek tiszta jövedelme még pedig aijn.k ké -nyolczadrésie a vagyontalan magy. kir. hivatalnokok özvegyei és árvái segélyezésére al.kilőtt alap, Két nyolczadrésze az „országos kibdedóró-egyesülel", egy-nyolczadréaze .pef.i .aegénj gyermek kórbÁi", egy-uyitlciadréaae a .pouoayt jútékooy-DÖegylel gyermek kór-\' liáia", egy-nyolctadréate a ,pesu jólékoDy nöegyljl", végre ^gy-oyolcaad-réate a fiumei .Miria-egye.üiet" j.vare ffig fordittatii. E sorsjftLék összes-. 5,311 beo megálUpilott nyereményei aláfcb kövelkezó jiitS ;terv saerínt 195.000 forintra rúgnak <5> p-d!?: 1 főtiye 1 . 1 - 60,000 Írttal 6; 20,000 , f 10,000 4 oy. égy 5.000 frt. 2U.O00 fr. 10 , . 1,000 „ 20.IO0 , J 14 . . 500 „ 7000 , - 80 . , 100 . 8.000 „ . 200 , . 60 . 10.000. t j 5000 , , 10.. 50 000 A húzás visszavonhatatlanul 1884. évi decz. hó 29-én történik. Egy sorsjegy ára 2 frtta! o. é. vaz megállapítva. * Sorsjegyek kaphatók: a lottó igazg.\'óságnál Badapeíteo (P«at, fóvámbáz, félemel.t); valamennyi lottó-, só á* adóbivatalD.I ; a légtöbb post.hiva\'a1-? ál ée miudei: városban ás nevezetesebb belységben felállított egyéb sors. jegy árulók özegnél. Budapest, 1884. évi november bó l.in. 2321 1-6 Freyseyzen Ádám. zn. I. p. ű minist, oszt. un. é. IHtoizakf. Hagy. kir. loftolgazgatósat:. jelem ós. A" nyerem e !nytk az á lant sitati klztoalt-talnak tbttrg «!lam áha pénzkiar.r.oiál. oyeremeny-esélyein való résbtételre, melyekben 9 millió 6S0.100 márkán felöl okvetlenül ujstretik. Ezen •.\'. pénskísorsolái terrsze. rflleg esszeálíitou nj-reméDyei, meiy-k csak 100,000 sorsj.gyból állanak a következők : t. i. A legnagyobb ¦ só iee 500 000 márka. 1 dij 300.COO n.l 1 ny. 200,000 m.1 5 p 100,000 m. 1 , 90,000 m 1 ; 80,000 m. 2 „ 70,000 m. 1 , 60.000 m. 2 . 60,000 m 1 , 30,000 m. 6 ; »000 in. 16,000 m. 10,000 m. 5.000 m 8,000 ¦ 26 66 106 515 1036 29020 3450 90 8950 8950 : 3950 8950 2000 _. 1500 m. 1000 re. 500 m. 20" m. 150 m. 145 m. 124 m 100 m. 94 m. 67 m. . 40.m. . 20. m. —., egésxben 50,500 m. mely nyeremények néhány bónsp alatt bét osztályban okr«tlen Rázatni fognak. Az első nyereménybtízás hivatalosan állapíttatott meg, melyhez v 1 eg. ered. sors. csak frt 3 60 v. $ ss. 1 fél ered. sors. csak frt 1.80 V- 3 I nejy. , sorij. csak 90 v., !\'/»¦. kerül. Esen aa állast által biztositett eredeti sorsjegyek (nein pedig tiltott ijférvények) az ősszeg bé>siaates beküldése zasfieH még a iegtávelabb vidékre Is szétUldstrek általam. Minden érdekelt, sreáeti sorsjegyek mellett tőlem ax állam czimefé-tbI ellátrtt eredeti játéktervét dij nélkül kapja meg, valamint hazái után a hivatalos nyereménye egyseket mhden felszólítás nélkül A nyeremény kifizetése és szetssz-táSS általam közvetlenül eszközöltetik a résstvevőkhOz pontosan s a legizigombb titohlart&s mellett, - > Bárral megrendelés egy egyszerű postántalfáoyon vagy ajánlott , levéllel tebetS. V Fo dnljanak tehát megbizásokkaf bíaalomtaljeaen 290 6—12. f évi november 20-Ara SÁMUEL HECKSCHER Ben. bask ás váJ\'o-OalotétiM Uambarebau. Egy nagyon kellemes hangzású sálon flügel zongora eladaljk. Bővebb feWilágnsitást ad Wajdits J&ZSef kőny.vkiadó hivatala. \' i 2317 3- 3. Könyvnyomda nagyobbitis. - s X Van szerencsém értesíteni, hogy könyvnyomdámat ujabb kö\|f( gépekkel és temérdek uj betűvel tetemesen nagyobbitóttani. s igy jelenleg könyvnyomdámban három gyorssajtó ós nyolez különféle 1 meílék^ép működik. melyben minden e szakmába vágó munka gyorsan, pontosan és hibátlanul wm^ olcsó ár óit készíttetnek el. ^m- ügy szintén a könyvkötészetre is nagyobb figyelem fordittatik. Mély tisztelettel WAJDITS JÓZSEF. Wajdits Jónef könyvnyomdAjából Sagy-Eaiimiii. /¦íi a(jY-KaMZSA, 1884. november 20-án. evés. oíre fél e -e El662,tesi ír 93-ils Hzam L(/y sztim 10 kr HIRDETÉSEK í husaboí petitsorban 7, mavulRzo fi i mi Jt\'O további sorért kr NYÍLTTÉRI! EK aoroukent 10 krért vétetnek te, rí in catari illeték minden egyei- Hi-n • tétért SO kr. ti*-.eiidí. Huszonharmadik eyiolyam. a Un szellemi réssét illető közlemények a trerkefzt<5bós, anyagi részét illető köíleménffk ppdit kiadóboi bérmentve intézendSk : N AÍ4Y - KANIZSA Wlasslesb2. Kémen tétlen levelek csak ismer, munkatársaktól fogadtatnak cl- Kéziratok vissza nem küldetne* A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet. a .zalamegyei általános tanítótestület, a ,nagy-kanizsai tosdedneveló egyesület1, a .v^-kMJLs,i tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külvalaszt\'mány* hivatalos lapja. Heteukin. kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes-tartalmú lap. A sajtó ás az erkölcs. A szabadgondolkodás hatalmas képviselője Rousseau János, midőn a dijoni akadémia azon páljakérdést tűzte ki, hogy „a tudományok és a művészetek előmozdították-e az erkölcsi javulást?0 ezen kérdésre pályanyertes müvében határozott nemmel felelt, mert szerinte a égi Koma erkölcsileg jobb volt, miut midóu elérte fénykorát Valóban bámulatra méltó eme fennkölt szellemű férfiú ilyetén nyilatkozata, ki mintegy látuoki tehetséggel megáldva, megjósolta azt a mult században a mi ma már csakugyan tény. Ki vonhatja ugyan kétségbe azt, hogy nem állunk a szellemi művelődés magas fokán, ki vonhatja kétségbe azt, hogy nálunk a tudomány, a művészet, az irodalom nem érte el a fejlődés ama fokát iniot a többi nyugati államokban, de ki vonhatja kétségbe egyszersmind azt, is, hogy erkölcseink nem nagy mértékben hanyatlottak. Haladás! ez korunk jelszava — haladás a tudomány,- művészet- és irodalomban — halfdas visszafelé az erkölcsökben. Mindenütt a bűn nyomaival találkozunk, modern gonosztettek, sikkasztás, hamis bukás, fajtalanság, vesztegetés napirenden vannak, a \' modern erények az önéizeteskedés, a raffineria, pökhendiség túlsúlyra vergődnek a tiszta és nemes eré nyek fölött." A vallás az erkölcs csak a gúny tárgya, mert a modern fölfogás szerint, a felvilágosodott-ság ellenkezik a hit sötét babonáival. Pedig tisztelt olvasóim, ctt a hol a hitnek a vallásnak nincs létjoga, ott nincs tiszta erkölcs, s a mely nemzetnek hiányzik a talpköve, az megszűnt lenni. Hol itt a baj — tisztelt olvasóim — hol keresünk ellene orvoslást? A sajtó azt állitja, hogy az erkölcstelenség egyedüli oka az iskola, mert elhanyagolja a vallási és az erkölcsi nevelést. A nevelés fér -fiai azt állítják, hogy a nagymérvű erkölcstelenség terjedésének oka egyedül a sajtó — és méltán A sajtó az, mely kigúnyolja a vallás mysleriumait, vakhitüséggel fanatizmussal vádolja a vallásos egy -éneket, a sajtó az, mely dicshym-nuszt zeng a rablógyilkosok fölött s hasábszámra közli pontos és kimerítő tudósításait az akasztásokról ; a sajtó az, mely pikáns híreivel amolyan modern szellemességgel felébreszti olvasóiban a kalandos vá gyakat. A sajtó az, melyben fennen hirdették annak idejében, hogy Jézus Krisztus nem volt Isten, hanem egy bölcs, ki szellemével fölülmúlta a legnagyobb görög és római bölcseket, a sajtó volt az, mely a pápai államtitkár, Antonelli bibornok-érsek botrányos pőrét, oly kárörvendölegszellőztető, csípős megjegyzéseivel fűszerezve a római tudósításokat, a sajtó volt az, mely midőn az ország bíráját saját pa lotájában oly "brutális módon meggyilkolták, gyilkosainak arczképét, r. rém tett főbb jeleneteit, %i. akasztást, czimképek-ben megörökítette, a sajtó különös irányú közleményei okozták azt, hogy a közvélemény a hnlyett, hogy undorral fordult volna el a gyilkosoktól, ugy szólván rokonszevezett velők. Kell-c tisztelt olvasóim eklatansabb példa arrfl, nézve, hogy a sajtó éppen az, mely terjesztője a vallástalanság-nak az által, hogy kigúnyolja a val-lásembereit, guny tárgyává teszi mindazt, a mi szent. De nemcsak vallástalansággal hauem erkölcstelenséggel is vádoljuk a sajtót. Szót alig emel a hírhedt „Pikáns Lapok" emez undorító, er-[ kólesrontó, szemét lap iránya ellen, mely lapot ma már — sajnos, de való — a kis ábéczés lánykáktól a a meglett korú nőkig, a tanulócskák-tói az öreg urakig, kavéházakkan, utczákon, társaságban szóval mindenütt és mindenki olvassa. De nem csak a hírlap, hanem a könyvirodalom terén is találkoznak a legfrivolabb szellemű munkák, mint a Zola-féle regények stb. a melyek szinten hathatós eszközei az erkölcstelenség terjedésének s a sajtó nem hogy elitélné ezen irányt, hanem a tisztelt olvasói, különösen a hölgy közön ég figyelmébe ajánlja azt. Végh étlen hosszú sorát mondhatnók el tisztelt olvasóim a sajtó ama ténykedéseinek, melyek a valódi okozói a vallástalanság és erkölcstelenség terjedésének, de most térjünk át az iskolákra s vizsgáljuk meg: mennyiben jogosak a sajtó kifakadása! az iskola ellen. Ha valaki, ugy a tanító, a tanár az, ki legjobban óhajtja, hogyanöven-dékek vallásos és erkölcsös gyermeket legyenek, mert oly növendékeknél kik telve vannak erkölcsös érzetekkel, nincs szükség a botra, ezen, a régi pa-edagogusokáltal elismert ieghathatós sabb fegyelmi eszközre. Hazai nevelés tudományunk első sorba helyezi a vallás és erkölcstant, de mit ér az, ha a növendék már oly romlott lélekkel jön az iskolába, melyre nem használ semmiféle vallási vagy erkölcsi prédikáczió. Tényekkel bizonyíthatom állításaimat. — Egy pesti iskolában a növendék „egy nagyvilági tolvaj ügyességével* a hitoktatás alatt lelopta a hitoktató zsebóráját az asztalról, egy más növendék pedig határozottan kijelenté tanárának, hogy ő nem tanul hittant, mert ő nem hisz — istent. Ily nevelésben pedig nem az iskolában részesül a növendék, ezt a nevelést csakis az életből hozza magával. A társadalmi élet az, mely megmételyezi az ifjúságot, a társadalmi élet tükre, a sajtó az. mely kiöli mindenkiből a vallásos és erkölcsös érzelmeket. EPBRJESSY ISTVÁN. A kapzsiság. EL A. kapzsiság s általában az emberi kebelben rejtező rosz tulajdonságok kiirtására; vagy legalább megfékezésére, minden erkőlcsn\'emesitő a jó nevelést ajánlja nemcsak, de mindannyiszor a neveléssel foglalkozókat teszi felelőssé minden bűnért. Ha a tolvajok, gyilkosok, gyújtogatok s általában a társadalom söpredékének száma szaporodis s ezekkel a fogházak megtelnek: mindig a nevelés hiányosságának _ tulaj -donitják. Sok igazuk van ezeknek. Csak az a baj, hogy mikor Ítéletet mondanak, figyelmen kívül hagyják azon körülményt, hogy manapság nem a nevelésre, csakis a tanításra — helyesebben a tanultatásra — fordit-tatik a fófigyelem ugy a családban, mint a tanintézetek legnagyobb részében. Ezért van aztán az a sok felületes, szakmájával csak félig-meddig ismerős s éppen azért ide-oda kapkodó egyén a társadalom minden osztályában. Sokszor egy 3 — 4 éves gyermeket ugy teletöm nek tudománynyal — persze a későbbi előmenetel rovására, — hogy az ember, kénytelen-kelletlen zseninek vallja. Hányszor olvashatjuk ugyanis a lapokból, hogy ez s amaz óvodában a kicsinyek bámulatos eredményt mutattak fel nemcsak a koruk- s felfogásukhoz, értelmi fejlettségükhöz mért versek betanulása s elszavalá sából, a játékszerül használt fa,-gipsz,- papír idomok összerakása, szétszedése által elsajátított kézügyesség, szín, forma és alak megkülönböztetése, megválasztása által szerzett s mindenesetre sok fáradságot igénylő foglalkozásból, de az olvasás-, írás-, számolás- s a kis leányok még a kézi-munkából is. Es a szülők nagyobb része, nemhogy tiltakoznék az értelmi tehetség ily tul-feszitése ellen, de azt követeli is. És az óvodákban, mint az egyes családokban a nevelönők által meg. kezdett túlterhelése a felfogási képességnek, folytatást nyer az elemi és felsőbb iskolákban is. Avagy vessünk csak egy intő pillanatot az elemi iskola tantervére. Az előirt tömérdek tantárgy mellett ott van egy rakás mellékfoglalkozás: a háziipar több ága, a kertészet, méhészet, selymészet sat. A gyermek fejét televerjük egyik-másik tudományból is egy-egy jó adag valamivel, mert a tanterv keresztülvitele csakis ott lehetséges, hol egy tanító vezetése alatt egy, nem pedig mint többnyire négy hat osztály van. Azt sem szabad számításon kívül hagyni, hogy a hány jellegű az iskola, anyiféle a hatóság, a melyeknek meg van saját követelésük, a melyek a népoktatási törvénynek csak azon paragrafusait, a megyei tanfelügyelőknek csak azon rendeleteit respektálják, melyek az ó érdekeiket nem sértik. Innej* van aztán, hogy a tankönyvek gómbamódra szaporodnak, évről-évre változnak, tartalmuk sokszor a történelmi igazsággal ellenkezik csak azért, hogy egyik-másik tanhatóság tetszését megnyerje az iró s munkájának kelendőséget biztosítson. Innen magyarázható meg az a sajnos körülmény, hogy Magyarországon a felekezeti, községi, állami elemi iskolák részére uemcsas a hittani, de még a reáltudományokból is külön tankönyvirodalom van. Az a sokféle és kevés valami, amit a tantárgyak halmazából a gyermek fejébe nagy ügyygel-bajjal beleverünk; alapnak is kevés. Bizonyítják ezt a középiskolák tanarainak többszörös feljajdulásai, kik az elemi iskolákból nyert növendékeket min- Öszi Nyári, Bundás Marczi. i.Klébe, elébe." — K.niuarj, Kanisbin, Kaniszárol — verseny-futás. — Ha as ember telefonon beesel, — mire viszi .Bundás Marczi" ) MegW.ptsm a levelet, bog/ Nyáry Sándor barátom Bécsből Zala Égerszögre, onnan pedig N-gy-Kanizsára, tehát boa-zánk utazik. Tudtul adtam ezt Hajga\'ó barátomnak is, bogy tehát most „elébe, elébe!- . r—v, Kanitz barátunkkal javában „j e gyet váltott\'* mélyen tisztelt sem leges utazó publikum. Es a „j e g y v á 1 t á a" azonban nagyon baaonlitott ahhoz, mikor csinos fiatal ember, elvirágzott kisasszony nyal vált jegyeta---- pénzéért. Morosas állapotban volt, mint afféle vasúti pénztárnok. Aranyssinő-os sapkája alól alig birt ai eljegysett éa eljegyzendő seregen át álmos szemével hozzánk fáradni. Neki is megsúglak, hogy j 5 n Nyáry i Étre már felvidámul\', vőlegényt ábrázatja és kitört belőle a „tircsa-iro" — Hogyan? Ősszel? — Persze 1 Hát nem \' tudod, hogy a n y á r i alma is ősszel legízletesebb — Igen, de est Becaból szállítják. — Jól van, lelkem, de magyaror-szági termés. — Éa jót álltok romlatlaosigiért? — Innen ugy került ki. Hacsak Bécsben el nem---Különben csitt 1 — — — — a „Südbahn-Geaelsch.ft" territóriumán vagyunk I — — — A többit gorombáekodd el a publikumon I Ott hagytuk a frigy-aöté. örömeinél. Ol perez múlva berobogott a bécsi vonat. Sanyi barátommal mind a négy azemünket fölnyitogattuk, hogy hadd lássuk hát aat a sváb-köcsögöt, amit as a vindobonai secretarius, fején cr.ipel. Hjah, de nem azért él sörrel a német, hogy esze ne legyen. Qlyan Kos-suth-kalapban ugrott elénk, hogy a mi fejünkről szinte leszédültek as egyforiut nyolczvankrajczárOB osztrák-magyar kalapok, amiket a Schers-féle cség honosított meg nálunk. Olt állott előttünk a mi kedves bécsi \'eslvérünk, Csók, ölelés! Most hát csak gyerünk be Kanizsára ! Itt van magyar világ. Itt újra élv.she-ed, kedves kiszakadt testvér, a magyar Genius csókját I Ez szenteli itt meg levegőnket, a virágot éa illatát, a madarat éa dalát, a napot és sugarát, a nappalt és verejtékét, az éjszakát és nyugalmát, az embert ée szivét, a lelket és gondola át, as ajkat és beszédjét, as életet és halált. Magyar itt minden! Jöjj és gyüj sd örömkönyeidet. Kedves bécsi testvérünk csak úgy nyelte a biztatást. Hát ennyit változott volna Kanizsa, amióta ö nem látta? 1 Menjünk hát, hadd dagadjon, hadd éledjen njra a Bécsben hervadozó magyar ssiv ! Nekünk azonban volt eszünk hozzá, bogy lehetőleg a mellék-utczákon vezea-\|süst, abol nincsen élet; mert hát 1 a kö: még észre veasi, hogy itt nagyon [is nyüzsgő élet van, hanem es as uiin czilindertelen ugyan, de kutyaliter bécsi kiadás, á Iá cbapeau-Schers der einguldenachtzigkraizere. Hanem azután volt szerencsétlen Bégünk is hozzá, hogy a magyar Genin-sért tett füll-ntéaünk as első néhány lépés alatt kisüljön. Jött egy csapat úr, az beszélt . . . olaszul. Azután jöttek kedves képű mádon nik, azok rebegtek .... trtocziául. " Jötiek komolyképü munkások ások beazéltek .... horvátul. Jöttek vegyesen uri nők és férfiak, na ezek már beszéltek----né- metül. As ut szélén vergődött néhány meg feneklett targoncsájn hordár; esek is beszéltek ---németül. — „Hit mi ea ?« — kérdé Nyáry barátunk. — ^Na, tudod ezek mind efféle ide szakadt idegenek, mint példán! te Bécsben." így mentegetődztem, de bíborba borult képpel. Szidtam magamban est a sok autochtont, hogy mi méküt .-eresnek éppen a mi utunkban ?! Máskor sobie hord -ja erre ökot as ördög. Azután csak sebten födé! alá ügye-kertem az én bécsi testvéremmel. Bevezettem szegényke lakomba. Hogy itt magyar volt-e a világ, — ast ó tudja. Éli szerénységből elhallgatom ; mert Magyarországon azzaj, hogy valaki magyar, — ---dicsekedni szokás. Egy bevergődtünk néhányan as ext -ra-kiadáaból és ha egyebet nem, azt minden bizonyával bemutattuk, hogy él még bennünk as ősi erény ; jól essünk, jól iasunk. Akt többet akar, keresse a németet. Hát a mi Nyáry komink még többet akar, azért csak kijelentette, hogy ha Magyarországból azonsa! ki nem pályáz is, Kanizsát itt hagyja. y —..Szegény külföldi magyar, te hát édes emiékekkel mehetsz vissza, as idegenbe — gondolám. Latt.il egy csomó magyart, akik nem magyarok. Együtt ettél, ittál velünk, kikbe nem ártana egy kis adag abból a verejtékeső német természetből. Most eredj vissza Vindobona-ba es kürtöld ki a „Bécsi Magyar Ujáig" ban, hogy „extra Hungáriám non est vita!" — Elmondhatod, hogy nálunk, a te jő basádban, milyen gyöngyélet van. Hogy itt mindenití magyar ételt eszik, magyar italt iszik, mit mikor eltávoztál belőle; csak as írók esznek makarónit és isznak---„firmőst". Édes,jó barátem, miért is jöttél te éppen ő s a-b s e 1 viszontlátni hasidat ?! Meg kellett látnod, hogy abból a gyümölcsből, ami olyan töméntelenül van külföldön, kevés, nagyon kevés terem ebben a te drágán őrzött emlékű hazádban. Ha tó-len jötté] volna, eltagadtak volna a mostoha termést; ast mondtuk volna, hogy bőven gyümöloBÖa itt a mi „nem zetségiieknek", mi bánunk vele .mostohán, — pazarlók \'/agyunk. De így, így ? ! Na mind a mellett, ha Bátorfi Lajos bátyánktól megkérdenéd, hogy itt hagyná-e kerek Német országért est as írói nyomort ? — mégis csak ast mondina, hogy „extra Hungáriám non est vita." És igaza volna neki 1 Ebben gyökeredzik minden nemzeti erényünk ! De miként borulhatott el ennyire as én homlokom?! Most jut eszembe, hogy a mi bécsi kománk f a t o 11 is. Ezt es erényt már Bécsből hozta; es már német erény. Miért boraljon el a magyar homloka önsorsa fölött, mig idegen dolgon nevetnie lehet, Hát bécsi kománk futásába belejátszott as ebéd. mely magyar szokás szerint soká tartott és a vonat, mely magyar tempó szerint füttyre indul. Futott biz ó, hogy le ne késjók, de rendesen. És ebben as ál lapátjában rá jöhetett, hogy mégis csak jd a könnyít bécsi láb, mikor tele van már a fő atomóra magyar tapasztalattal. Ölelés, ceék! Most hát csak eredj vissza Bécsbei (Eddig már ott is vagy 1) Ott van német világi Ott antán emlékeshete 1, szegény elssakadt testvér, nemseted Qeniusáinak csókjára. Ott, ahol német Genius szenteli meg a levep-Ót, a virágot és illatat, a madarat ée dalát, a napot ée sugarát, a nappalt és verejtékét, as éjszakát ée nyugalmát, as embert ée szivét, a lelket és gondolatát, as ajkat ée bessédjét HTT8Z0NHAKMADIEÉVF0LYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 20 -in 1884. denben gyöngéknek, felületeseknek találják. E panasz minden bizony-nyal jogosult, de a baj itt némileg orvosolható, mert az elmulasztotta\' kat szorgalommal helyre pótolhatja a tanulói p&lyán haladó gyermek De miként épit e gyönge alapra az a gyermek, aki napszámos marad, vagy iparos ieend, amikor azt a kevés valamit is elfelejti, amit az elemi iskolában tanult, mert mig í napszámos a mindennapi kenyér megszerzésén fáradozik, addig az iparos tanoncz még az urnák szentelt hetedik napot is a műhelyben tölti. Templomba egyik mint a másik csak szokásból megy nagy ritkán s mert szive nem fogékony, mert értelmi székhelye, tfz\\ agy, begyepesek dett mint a miveletlen föld: az ott hirdetett igék, erkölcsnemesi tó beszédek terméketlen talajba bullának s gyümölcsöt nem teremnek. De kérdezhetné valaki: miköze mindennek a rosz tulajdonságok, a szenvedélyek kiirtásához? Micsoda összeköttetésben vannak ezek a dolgok az általam korholt kapzsisággal? Hát e kérdésekre csak azt felelem, t hogy igen is ezek nagyon szorosan együvé tartoznak. Mert a tanultatás mellett alig marad idó a vallásos erkölcsi nevelésen alapuló önbecsérzet s a jellemszilárdság kifejtésére, melyeknek birása nélkül az egetverő tudományoyal rendelkező ember is hiányokkal teljes s inkább hajlandó a roszra, mint a jóra. S ezzel azt is kimondottam, hogy habár a vérben gyökeredzenek is a rosz tulajdonságok, de a helyes és I okszerű, az értelmi fejlődést meg nem erőltető, és mindenek felett vallásos erkölcsi nevelési rendszer mellett a minden roszra könnyeahajló természetnek is jó irányt lehet adni. És itt be kell vallanunk, hogy ez a nevelési rendszer nálunk vajmi ritka családban és tanintézetben ott-hooos. Igen, a vallásos erkölcsi velősre nálunk egy idő óta Sőt nem egyszer olvashatunk magától a lelkészi kartól olyan szemrehányásokat, melyek igazán túlhajtottak s általánosságban talán mé$ sem mondhatók. Vallástalansággal, erkölcstelen seggel, kommu niazti k us, social iszti kus eszmék terjesztésével vádoltat tunk már nem egyszer egyik mint másik felekezet lelkészei által szem-ben és a nyilvánosság terén. S ha a tanitóíkar egyik-másik tagja önérzetes hangon tiltakozni mert az ilyen s ezekhez hasonló vádak ellen, s bátran szemébe mondotta az illetőknek, hogy a társadalom minden osztályában találkoznak magukról 8 kötelmeikről megfeledkezett emberek, hogy egy-két rosz tagnak hibája -fogyatkozásaért nem lehet az egész osztályt elítélni, sőt felelősségre sem vonni, hogy a vallásos-erkölcsi nevelésre leginkább hivatottak s a szükséges eszközökkel nagyobb mértékben rendelkezők egynéraelyike is telve van emberi gyarlóságokkal: no az aztán eleven szenet gyűjtött árva fejére, mert a hatalom összeesküszik ellene s a magukat ;alálva érzők mindent elkövetnek, hogy az gazságot kimondó alantas közegnek kezéből kiüssék a kenyérbotját, hogy igy meg huny ászkodásra, reverenda csókolasra kényszerítsék azokat, kik szemeikkel látni, füleikkel hallani szájukkal az igazság kimondására vállalkozni merészelnek. És itt azon ponthoz értem, i mikor minden habozás nélkül kime rein mondani, hogy az erkölcsök ha nyatlása nem egyes osztály, de az összes társadalomnak róható fel, mely bár jól ismeri az időnkint felburjánzó gyomokat, de annak kiirtására nem fordít elég erélyességet. Szerény véleményem szerint minden rosz tulajdonnak alapja i családban kiesendő s ott fel is található. Mikorj a gyermek a családi életben nem lát jót, nem látja az ne-!apát, anyát az Istennel foglalkozni, mi-jaz erény, a jótettek oltárán áldozni óta az iskolák oly sokfélék — a!nem látja a szeretet, a béke áldá tulterhelés miatt kevesebb gond for- fsait a családi élet szentélyében mint dittatik mint régebben. Természete ijóltevő forrást csörgedezni, nem lát-sen a felekezetek mint mindig, ugy!ja\'a könyörület, a felebaráti szere féltékenyek iskoláikra j tet nyilvánulásait, de látja napon- s az erkölcsök hanyatlásáért az állami és községi iskolákat, azoknak vezetőit s ezek az egyházat kárhoztatják. A laikusok s az ügygyei kevésbé ösmeretes egyének némelyike az erkölcsi romlottság vádjával a lelkészi-, másika — s ez a nagy többség — a tanitói-kart sújtja. kint ezek helyett a zést, a kapzsiságot, csalást és csalódást, ott is, a hol arra legmtabb i a titkolódzást, a a gáncsoskodást nincs szükség. as életet és báláit. — Akkor f kőzik még csak m jd igazán honfiúi teherként szivedre az, ami itt hazugság voit s ami ott i g a s J Menj és gyűjtsd báoai-könyeidetl _ Talán mi is ennek a gondolatnak jegétől dide: égtünk Kani.z barátommal ott a perronOn?! Fáztunk, dideregtünk. Na és ha az ember fázik, semmi Bem természetesebb, mint bogy bXLí\\<íá.TCL gondol. Igen, de hol van a bunda, vagy hol van, aki ránk adja? Hát Bundás Marcsii Es a mi lapunk munkatársa. Talán ez tud magyarul?! Beszéljünk vele. De hogyan? Meesse van! Hát mi ménkünek születeti és törte a szegény fejét Edison? Talán azért, hogy mi jé magyarok nemzeti ssokás szerint mórtföldekről is ne lármázhassunk, pörlekedhessünk egymással ? Ott a telefon, kiáltsunk neki. — KoIJüuk e? — Kik? — Hirlapnyirók. — S seren csel teesenek! — Van-e a fűtőházban bnoda? — Nincs, de less. Milyen keli ? — Mentül télibb és mentül hosszabb. — Teesék jönni t Néhány perez múlva künn voltunk a vasúti vasmén-telepen, a fűtőházban. Mintha csak Lonodonba cseppen--tflnk volna. Nyüzsgő gyári élet foly ott. \' Derék fiatal főnök fogadott ben-ntnk-t. Szemüveges szemén élénken át- imádság helyett káromlást halt este és reggel, s mindezeknek következéséül hallja az örökös perpatvart akkor ne kívánjuk, s józan gondol világolt a szemüvegtelen lélek, a tisztán látó és tisztán látható. — Brayer Mikeának mutatko zott be. őrvendtünk egymásnak. — Bundás Marcsihoz nem lehelne szerencsénk? — kérdem a kedvesen mosolygó főnöki főtől. —- As itt nincs; de ha az uraknak úgy tetszik, azonnal felkereshetjük lakásán. — Ennél fogva a bunda is csak? — Ott kapható meg. Elmentünk hát a téli bundáért. Na még ez a Bundás Marcsi ám eredeti fia. Csalódásig hasonlít a fűtő-házi főnökhöz vagy ha úgy tetssik : a v a b m é n-t e 1 e p főnökéhez. Tiszta, fényes, mint a színarany, külsőleg, belsőleg, de ayumot is hagy raj a a legcsekélyebb érintés, mint a Bzinaranyon, ha csak az érinti" is nem színarany. Akik eddig érintették, mind nyomot hagytak nála. És neki fájnak, nagyon fájnak e nyomok. Azért mégis folyvást keresi az érintkezést éa folyvást szaporodnak a nyomok ée folyvást nő eszményi fájdalma. \\zután mikor ilyen magnók fajta világot kacsagó lelkek betérnek hossá, sütkérezni az ő eszményi világánál, akkor meg fölállítja a bölcseleti kérdést, hogy hát fehér-e vagy fekete? Nekünk is fölállította. Kanítz Laji, aki tudvalevőleg zseb-jében hordja as egészséges paraszt bölcsészet legeredetibb kiadását: agy fej tette meg, hogy ,si őke is, barna i s, s z e x e t mind a kettői* El is kezdtük azután ölelgetni mind a kettőt. kozás mellett kívánnunk nem is lehet, hogy a tanító kiirthatná a legnagyobb odaadd mellett is a rosz példa hatása alatt gyökeret vert kárhozatos tulajdonságokat. Gyöngíteni lehet romboló, erejűket^ de a; csak időleges, merr. az életben lép ten-nyomoo kínálkozó aifcalom fel költi a félig-meddig szunnyadozó bűnös érzelmeket, s tápot nyerve az ujabb példák ingere által, a hamu alatt lappangó szikra lángra lobban s a kínálkozó alkalmat felhasználva: mohó vágygyal nyújtja karjait tiltott eszközök után, hogy azoknak segélyével felépítve a földi gyönyörök oltárált, bemutassa áldozatát a mammonnak. így állván a dolog, azt hiszem, könnyű belátni, bogy az erkölcsi élet javítását ott kell kezdeni, a hol an nafc megrontása első sorban eszközöltetik : a családi életben. És, itt első sorban az anyákat terheli a legnagyobb felelősség. A leendő anyák nevelésére több gondot, kell fordítani. Ezeket kell visszaadni a családnak. A nőnek rendeltetése, legszebb hivatása: a család gondozása, a gyermekeknek isteni félelemben való nevelése. Ha e szent kötelességét teljesítette; örök emléket emelt Ön magának s áldani fogják a hálás utódok. Ne kívánjunk a nőtől klasszikus miveltséget, szereplést a férfiak munkakörében, ne követeljünk elsőséget a művészetek különféle ágaiban, ügyességet a férfias, testedző játékok- s mulatságokban mint a minők a torna- és vivás, mert az ilyenen mindenre gondolnak inkább saik szeretetére, sorsukkal való megelégedésre. Ha ez igy leend, akkor az iskola, mely tőlük átveszi drága kincsőkot: jó alapra tovább építhet s midőn kilépnek ama legnagyobb iskolába az életbe: az erkölcs tisztaságára felügyelő társadalmi osztály nem fogja mulasztással vádolhatni sem az elemi iskolát, sem a családot s az ó munkájában sem fog gáncsolni senki, mert az ekként újjáteremtett társadalom minden egyes tagja, a hiven végzett munka jutalmát, a megelégedés áldásait él-vezendi, s nem fogja irigyelni, ha netalán kedvező szerencse egyiknek vagy másiknak többet juttatott volna a mulandó földiekből, s a társadalmi békét megzavaró sok rosz tulajdonokkal együtt a kapzsiság is elenyészik. FILEP ENDRE. Porczelán műfestészetí kiállítás Tatán. Mióta hz ország korifeusai között ia akad egy-egy, a ki elvetve magától az évs.\'.ásados előítéletek köntösét, nem átall as iparosokkal közvetlenebb érintkezésbe, bocsájtkosni, e bennük az Önérzetet, szóval épen ugy, mint tettel minél nagyobb hatalommá érlelni, mely a képzelhető legtöbb eselbsn egyedüli indító oka bár kinél is a minél magasabb czél felé törekvésnek, mondom mióta akadnak ilyenek s hova tovább mindég többen — azóta hazánkban as iparágak között r legtöbb mindig szebb és ssebb virágzásnak örvend. Hazánkban különösen a. porczellán -gyártásra-óriási mennyiségű anyag van fölhalmozva, vannak vidékek, hol az agyag a legfinomabb porczellán kéazi-téabez kiválóan alkalmas ős szakemberek állítása szerint, temérdek kiucs fekszik eltemetve, haszálatlanul ugy, hogy az agyag ipar kiszámíthatatlan nagyságú Egy asztalkán, Üveg alatt csupán csészék vannak elhelyezve, melyek as egész tárlatban a leg becsesebbek és leg-müvésziebbek ezeknél már nemcsak a feetészet hanem a teohnika is egész a brayourságig érvényesül. AJtulajdooképeni csésze finom porczellán hálóval van körülvéve agy, hogy a csészével csak az alján és felső szélén egyesül; máshol pedig vékonyka üreget alkot, de oly finoman van es as egész ké ssitve, hogy a legteveeebb idomtalsosá-got sem lehet rajt észre venni. Jobbról a teremben fehér tálak vannak a falakra függesztve, melyeken a legkevesebb festés sínes, csupán a porczellán finomsága és a volt használó neve teszi ezeket becses ereklyévé. Közepükön mindeniknek D. F. betűk ée egy királyi korona ven egyszerűen^ aranyban festve. Lajos Fülöp franczia király asztalkéss-lote rolt es. Egy szekrényben a gödöllői királyi lakból való csészék, tányérok, tálezák láthatók, melyek mind a Fischer féle porczellán-gyárból kerültek ki. Sok volna elszámlálni azokat, a szebbnél szebb tárgyakat, melyek itt össze vannak gyűjtve; különben ii még, ha időnk engedi, vissza fogunk térni erre a tárgyra, ast hiszem nem lesz érdektelen as oIvcbó előtt, ha elmondjak, hogy mennyi mindenen megy keresztül egy-egy ilyen müvéssi kivitelű cséezécske, melyek közül egynek-egynek még igen kedves története is van. B. L. mint családjukra. Mig az ilyenek aj lendületet vehetne nálunk kellő pártolás tudományok kimerithetlen forrásai-1 mellett. ban kutatnak, az egymás feletti elsőségre, kitüntetésre törekednek, b ebbeli czéljuk eléréseért sokszor erényeiket is gyanúval terhelik: addig a család gyönge sarjadéka; sokszor a bűnök mérgével telitett dajkák felületes felügyelete alatt olyan dolgokat látnak, olyan beszédeket hal- Köztudomásu dolog, hogy Herenden milyen óriási erkölcii sikert ért el Farkasházi Fischer Mór, s nálunk a bámulaton kívül semmit sem kapott, pártolásról szó sem volt, ocdig müvei remekek voltak; különben a kiállítás leírása folyamán még taíálko ni fogunk vele. Fischer Mór fia es a müislés, a porczellán gyártás és tnűfeetószet iránt szenvedélyének örököse Fischer Dezső lanak, melyek Ölökre szerencsétlenné ur Tatán egész csendben minden reklám teszik nemcsak őket, de általuk ÍS- nélkül, :gen sikerült kiállítást rendezett ten tudja hány nemzedéket. i műtárgyaiból ugy, bogy kiállítás mébe belépőt egész a szőtlanaágíg bámu-mon- -latra ragadj, hogy azután helyet adjon jja^QÍ! a lelkes olismerésuek, mely nem talál \' magának eléggé jellemző ssót, hogy ki fejezhesse azt, a mit mondani szeretne. hó^2\\-éu d. a. 10 órakor szt. Ferenczreodlek tempio Összegezve tehát a ¦ mit dottam: első sorban oda kell a társadalomnak, hogy az anyák legyenek a családéi s teljesítsék kö telmeiket lelkiismeretesen. A gyér-irama úrul elénk a mint a« ajtót kínyít-mekszoba legyen nékik az a szen->13uic; csfc hosszasab figyelmes szemlélődés tély, melybe a bűnnek még gondod ul,áf.r^"dJa kiválóbban egy-egy a lata se férkőzhessek. Tanítsák kis- / A fénytől és ízléstől csillogó pauo-¦ama tárul elénk a mint as ajtót ki dedeiket az isten, haza, s embertár- Nekem a fehér tetszik, azt öleltem, Kanitznak fekete a guslusa, ast ölelte. Marczi komáuk Kauitzhoz szegődül:. Meg is bánta, mert elkesdtem neki amúgy hamiskásan fújni, hogy: „mig a barnát szorongatod, ast a ¦ z Ő k ó l elszalaaztod." Elborult rá redőtlen, tiszta homloka. .Ejnye Marczikám beh kár azon a szép homlokon az a fekete felhő." „Ne bántsd lelkem, — Btóit — feketébb volt as a ssiv----ki — — — Hejh, de ne beszéljünk la Hallgattunk------és egyszer cek a „fehér" és „fekete" bölcseleti kérdése akként nyert megoldást, hogy as „a 1 a p" kimerittetvén, egész „v i i a-t á r g y" üresnea nyilváníttatott. Szóljak-e még azokról as ábrándos nótákról, mik mellett oly édesen álmodoztunk a „téli bunda" lágy karjaiban? Szóljak-e Kanits komám oláh-valzerjérŐl, chinai csárdássáról, mikét\'a kacsagó kedvünkre rendes „téli bundában" lejtett 1 í „Csendes éj leheld reá békének álmait!" Bundás Marcsikánknál ez a ked-vesemlékü nap úgy sem hagyott nyo mot. Éppen azért könnyű lesz neki felejteni minket is, a napot is; mert nincsen nyom,.ninC6en fájdalom. Az a Bécsbe szakadt testvér meg még nemzeti átokkal illetne bennünket, ha m-gtudoá, hogy ilyen keserves világban, muzsika sió mellett----- könyestük még. Yasa Almos. többinél mű vészi eb ben kidolgozott mü tárgy: ez egyszerűségénél fogva, as gaz dag díszítésével, melyen a Bzinek tarka vegyüléxe ée sokasága annyi Ízléssel ó szerencsével van egymás mellé illesztve, egymásra halmosva, hogy nem tudjuk i művész leleményeeeégét, genialítását csodáljuk-e inkább vagy szerencséjé1 itt egy thea készlet csalogat maga felé, melyről a gazdag aranyozás csillog, amott a régi chinai modorban festett vázak, melyeken a festés csak utánzat agyán, de a laikusok előtt bátran mondhatnók eredetinek; annyí benne a ge niálitás s as utánzásban is ö állóság és as ntánsásnak, másolásnak eredeti fölfogása. Egy külön álló asztalon reggeli ée osaona késeietek vannak elhelyezve, melyek magok oly kedves csoportosától képesnek, hogy ssinte melléjük vágyik az ember. As egyik garnituron, mely 4 — 5 csészőcskébŐl áll hozzájuk tányérok és egy lálcsa, a vieus Sax modor van igen sikerülten érvényesítve, egy másiknál a csészék lepke szárnyakkal vannak ellátva utánozva rajtuk a nappali pávaszem szárnyainak színeit, meglepő hűséggel agy, hogy esek a szárnyak ssinte lengévé teszik as egéss servist, a tányérokon és tálozán idylli jelenetek gazdag színezéssel. Tal ezeken a „régi bocs" és „sev-res génre" mosoly g felénk mindenik a legfinomabb legválasztékosabb müizléi-sel kivivé. Ott egy magányos tálon müvéssi kivitelű képben van megörökítve a romaiak Bachanál Ünnepe; van mellété egy másia, szinte ugyanez, de ez már egy tanítványnak utánzata, melyhez bizony meglehetős adag ambioionák kellett lenni, hogy visssa ne riadjon tőle és a mi mégiokább bámulatra ragad bennünket as, bogy Fischer Dezső ur szíves kösléee szerint, ai egy tizenkét tisonbárom éves, napsaámoe ssülőktúl származó fiu, s kértünkre ssíveeen be ia mutatta őt — Ünnepélyes istentisztelet tartatott f. hö 19-én a szt. ferencziek templomában, melyen vároeank különböző társadalmi körei és hivatalai ssép számban vpltak képviselve. — LapttÜajdonOSnnk könyvnyomdájának legrégibb, 24 éves munkása; az i Öreg Waldher bácsi jobb létre Bzend-irült. I—¦ Hü, becsületes munkás volt. A gyász-\|jelentés igy hangzik; „Wajdits József könyvnyomda Bxemélyzete részvétteljes érzettel jelenti — a nevezett üzletben már 24 év Óta működő, s kösbecaüléfl-ben állott szeretett mütárauk, Waldher József könyvkötő, e volt 1884-íki honvédnek, szorgalmas és munkás élete 59-ik évében — f. bó 18-án, d. u. 3 órakor végelgyengülés következtében történt I csendes elhunytát. A bcldoguttoak hUlt j tetemoi a róm. katb. vallás szertartása •szerint — Hild S. I. nagy kanizsai ie-smetkezési vállalata által fognak f. hó ; 20-án d. u. 4 órakor — Teleky u\'.cza ;24-ik számú, lakásáról az anyaföldoek 1 visszaad >tní. A.z engesztelő szt. mise-\' áldozat f. \' f?g mábiu — az egek urának bemutattatni. Mely végtisztesség tétel megadásara — a fáradtságos munkával telt élettől megváltnak barátait és Ösmerőit fölkérjük. Nagy- Kanizsa, 1884. november hó 18. Áldás és béke lengjen a sokat szenve-de\'.t porain I" — Sikerűit tánczkoszomcska tartatott f. hó 15-én a „Korona szálloda nagytermében. A helyb-n időző Kecb-nitz József táuczmester, tanítványai próbatételére bitta ugyan meg a közönséget, de legnagyobb bámulatunkra éppen a tanítványokat nem láttuk, hanem mind kitűnő táncsosnét ée tánezost, kik magyar hévvel járták a sokszor megismételt csárdást, de nem tartva a tánezren-det, mely szerint a csárdás kivirradtig lett volna tánczolandó, de bíz ezt járták fáradhatlanul egész 6 és !/3 óráig reggfll- Az első négyest 74 pár tán-czolta. A jelenlévők dicséretére legyen mondva, hogy az egész estélyen egy német szó nem volt hallható. R. L. (Fájdalom, hogy Nagy-Kanizsán ez még a följegyzésre méltó események sorába tartozik 1 Szerk.) — Eljegyzés. Dr. Kele Antal, helybeli jó nevű fiatal ügyvéd, november 15-ón jegyet váltolt néhai Otom-boeey Jáoos törvényszéki bíró és földbirtokos kedves ée müveit lelkű leányával: Rózsa kisaassonnyal, András-hídán. — Sírig tar ó áldást és boldogságot kívánunk hozzá. — A kórházat egyre bútorozzák ; s igy nem sokára át fog adatni a közhasználatnak. Legközelebb egy bécsi szakértő megtekintette s róla igen szépen nyilatkozott. Véleménye szerint a magasabb nemű építészeti aeethetíka rajta ugyan nem érvényesült, de ennek eltekin élével igen praktikns és csaljanak teljesen megfelelő, s«ép épület. — Hegyet kir. tanfelügyelőnk közeli napokban valószínűleg városunkba jő, a megyei főorvos kíséretében. Hivatalos érteejtés erről még nem érkezett. — A clrcUS megkezdte már működését. Amint értesülünk nagyon ssép és Ügyes lovak tartanak benne előadásokat, nem kisebb ügyességű lovsgok és lovagnók közreműködése mellett. A«t HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM is halljak, hogy a publikum — dácsára, H hidegek, a kellemetlen időjárásnak éi az 1 frl 50 krnyi helyárnak (már t, i. as első helyre.) tömegesen látogatja az előadáBOkat estenkint. As első előadáson például körülbelül SOO-an voltak. Ka bát ez a pártolás nsgyoo szép, minden eae\'.re bizonyos fokú szakértelemre vall a „lovászat" terén; de tanulságot ée gondolkodásba ejtő is: vájjon hozzánk állandó színház és bzí-uésztársulat helyett nem volna-e praktikusába állandó circus és iótár-Bulat?! — Tüzröl pattant felperes akasz totta meg néháy pillanatra, f. hó 17-én az igazságszolgáiutás menetét a hely* beit kir. járásbíróságnál, egy kardos le-ányasszony képében : ki gyermektartási k«re9»tet indított egy helybeli egyén ellen.A tárgyalás afelek megbízóit ügyvédjeinek közbejött ével lefolyt. Az eskü alperesnek ítéltetvén meg, ez arra azonnal késznek nyilatkozott. A bíró tehát eléje álto t és kezdte a szokásos eskü-formát. .Kai (Mondja a névéi!) esküszöm I — A fél BzorgalmaBan mondta utána: „esküszöm." Alig röppent azonban ki ajkán as ige, a háta mögött álló felperes ezen szavak kíséretében: „Micsoda, te gazemder, még meg is mersz esküdni ? — ugy vágta nyakszirten, hogy az esküdtető hirónak eBett. — A felbőszült leányasszonyt élőbbel kellett távo-littatní 8 csak úgy tönéuhetett meg az eskü. — Végrehajtói túlkapás egy esetéről értesítenek bennünket Kerecseny-b6L Valami nagyon szegény embernél történt foglalás adóhátralék miatt. Ennek a szegény embernek csak két akó bora termett, amit búbánatában úgy megvizezett, hogy mindenhez ínkabb hasonlított, csak idei borhoz nem. Mivel tehát ezt lefoglalni nem lehetett, lefoglalták boroi-a-falas pinczéjének tetejét; azt ei is árverezték is megvette a vég-r.\'baj ónak testvér-bátyja. A tetóteln, borona-falas pinoze most már a tél folytában, egyenlővé lehet az anyafölddel. Szomorú dolog biz\' ez. Nagyon jó volna átekntetea adófelügyelőségnekintézkedni olyképen, hogy a végrehajtás ne bizattat-nék hfféle ho-zá nem értök kezére: mert az ilyen, talán értetlenségből -sár maió eset nagyon keserű gyümölcsöket teremhet. — A. sz. fehérvár törvényszék elnöke elhunyt, Az ottani köröket mélyen szomoritólag érintette e gyászeae-mény, rasrt ritka jeles és humánus érzelmű tagot vesztett benne a társadalom. A kiadott gyászjelentés igy hangzik: „A székesfehérvári e. f. kir. törvényszéknek és a területén levő kir. járásbíróságoknak bírói- és tisztikaré, és kereskedelmi ülnökei valamint a székesfehérvári kir. Ügyészség tagjai ée tisztikara mély megilletődéssel jelentik szeretett és tisztelt főnöküknek nagyságos Danitz Béla kir. törvényszéki elnök uraak Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatósága bizotisági tagjának, életének 55-ik,állam-szolgálatának 34 ik évében 1884. évi november hú 15-én, este lO\'/a Órakor, r^vid, de kinos szenvedés és a halotti ¦sentségek felvétele után, bekövetkezett elhunytai, stb. Áldás és béke lengjen pori.! fölöst! " ZALAI KÖZLÖNY megjelent 9 raimot axonnal megkapják Ai elófiietéji peni S.ékely Aladár kiadó ml.jdonosho! kü\'dendó, Budapwton, VH. DobutcM 14. BekUldetett. Egy magyarországi jegyző köszönő levele. Báttaszék (Toluamegye ) 1884. április 29. Tekintetes ur! Az öntől kapott készítményt, a svájezi labdacsokat gyomorbajokban, s főleg gyo-mornyálkasodás ellen mint unicumo\', mint a leghatásosabb szert- mindenkinek bátran ajánlhatom, mert az én gyomorbajom az ön készítményének használata által 8 nap alatt teljesen megszűnt. Fogadja leghálásabb köszö -netemet. Mészáros János, jegyző. — Brandt R. gyógyszerész svajezi labda csai, egy dobozzal 70 krért, a magyarországi gyógyszertárakban kaphatók. A labdacsok valódiságára nézve ügyelni kell, hogy minden doboz czim-lapján meg van-e a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása. í (E rovat alatt között, vagy bárhol hirdetett munkák kaphatók vagy megrendelhetők Wajdite József könyvkereskedésében Xagy-Kanizián.) — Megjelent a „Gondűző" 9. száma a következő változatos tartalommal: Székely támad: székely bánja, tör éneti regény F. Ssathmáry Károlytól folytatás; Izsák, regény, irta Kazár Emil folytatás; — Tűnődés Benedek Aladártól; — A club, regényes korrajz, irta Mikszáth Káímán folytatás; Palkó vitéz, regény, irta Margitay Dezső folytatás ; A paraszt-gróf fia. társadalmi regény Sziklay Jánostól folytatás ; Rontó Pál, verses regény irta gróf Gvadányi József 1793 ban folytatás; Ki te«S as örökös ?Hartmann-Plön regénye, magyarosította Mártonffy Frigyes, folytatás; Össi napsugár, karczolat Vészy Ödöntől; A boríték tartalma: Ház és tűzhely ; Hideg csokoládé. 6 személyre; borsó, bab és lencse; hajtónyesítő; hideg mostár mártás; — Kertészet. Decsember havi teendők a kooybakertbeo. — Vegyesek. Egy vidéki lapban; Egyenesen. Egy képzelődő ember. Egy élezés ember. Nem értjük. Asegyetemen. Ki a becsületesebb. Jól megfeielt. Egy ur elküldi inasát. Könyvértékesitese. —Talányok; talány tejtők; szerkesztői posta. Figyelmeztet -jűk olvasóink/ a ssép kiállítása és kitűnően szerkesztett „Gondűző"-re, melybőt skiadÓ ssiveaea itolgál mutatvány-ssámmsl. A iGaodüső* megjelen minden vasárnap három sűrűen nyomtatott íven félivnyi ssines beritékkal. Előfizetési árs: egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára lő kr. Kapható minden könyvkereskedésben; az újonnan belépett előfizetik as eddig Esett az eső, szinte ntkadt. A rabok kikandikáltak a börtön ablak roaéiyaí közt. „Eltakarodtok innét 1* förmed rájuk az ott járkáló őr. „Irigyli ogy-e, hogy mi szárazon vagyunk?" vágott vissza az egyik mákvirág. * — A kis irigy. Lajcsi is meg Pistike is kötekedtek a macskával, a minek as lett a következménye, hogy a macska miedkettőt megkarmolla. A gondos mama este a sebhelyeket szépen beragasztotta angol tapasszal. Egyszerre csak Pistika keservesen kezd sir ni. „Hát neked mi bajod, miért sírsz?" kérdi a mams. Hogyne sírnék, mikor a Lajcsi nagyobb f\'astromot kapott." Lspvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. LaptulajaonOB : WAJDITS JÓZSEF. KClr etetéséig. leghiraevesebb orvos rendel és ajánlja a Popp-féle fogszert, miut a fog-ak és a ssáj részére a létezők legjobbikát! Ánatherifi száj- és fogvíz Dr. Popp J. 6--tSI cs. kir. ndv. fogorvos Bécsben, I. Bognergassc 2. G vök üres gyógyszer mindennemű fogfájás ell<\'D, mint szintén a .zájüreg és a fogba- mindennemű betegsége ellen- Megkönnyíti a gyermekek fog-zását - nélkülöahetlen az ásványvizek használatánál. Jon ¦ k bizonyult _ a i öblegető tíz az idült torokbajoknál »ÍS í és a roncsoló torokbajoknál 1 nagy • palacsk 1 frt 10 kr. 1 közép 1 frt i és 1 kíci 50 kr. Növényi fegper a fogakat vakító fehérekké teixi anélkül, hogy azok ártalmára volna Ára dobozonkint 63 krajezár. Anatberin fofpasta, a fogak tisztítása é> épentartáaára, & kellem^t-len büz és a fogkö elhárítására. Árs Hva(ía«c1encjé!(b"n 1 frt 22 kr. Popp illatos fogpastsja Bövidhasz-nálat után vakito febér fngak. A fogak (természetes és műfogakl ápo-íásá-a «s a fogfájái megszOntaté-tére Darabja 85. Fog ólom, igen gyakorlati s aleg-bizt>sabb 9z-r a fogaknak Ooólmozá sára Ára dobozonkint 2 frt 10 kr Popp-féie növényszanpac Már 18 éve a legnagyobb aikkerrel basssáiva mindennemű bórkutegek, különösen a bőrviszketdg, sömör, kos, fej- és szakái-korpa,, fsgydag, lábiaadás ét varak e\'len. Ára 30 kr. M s ® z a> i s « te 5 tes sci «Sa A " Ai frt k OJ fri L L S "O 5 Utánzások ellen óvstit. melyhez némely gyáros folyamodik\' amennyiben olyan cxégjegyxéseket vesznek föl, mely as enyémet csaknem megköaeliti, a gyártmányaikat külsőleg az enyémhez majdnem hasonlóan állítják ki. Minden tárgy megvételénél kéretik a ezégre pontosan ügyelni — Bécsben ós Ins-brOckbu legutóbb is t bb utánzó és elárnsitó igen érzékeny pénzbirságra lett a törvény által elitélve. 2161 8-8. Kapható: \\.-Kanizsán: Király I\'er. gyógy az. Belns József gyógy tz. Práger B. gyógy. Fezselhofer József Bosenberg F. Rosesfeld A A.-Lend-ván Kiss B gyógysz. Harczaliban : Ki.\'s István gyógy. Muraszombat b-m : Bánóczy A. gy. Keszthelyen : Braun P gyógysz. Z -Egerszegen: HoIIósy gy. Eaxádon: Rochlits I. gyógysz. Tapolcáin: Gleser J gyégy«z. Sümegben: Statnborszky L. gy. Perlakon: Sipos K Bzv. gyógysz Nagyatád: Pfiiterer K. gyógyiE Nagy-Bajomban: Zlacxky M gyaserész. Csurgón: Plichner F. gyógysz. Csáktornyán: Oöncs L. gy- Nemea-Vi-don: Kist I. gyógy. Kaposvárott : Anguszttn L gyógy. Baböchay K gyógysz SiigetTi.ro;:. Salamon I. gyógyiseróssnél. A LEGJOBB OZIGARBTTA-PAHE a valódi LE HOUBLON franczia gj\'úrtmany. Cawley és Henry-tol Párizsban. Utánzásoktól mindenki óvatlk. i/ A czigaretta-papir csak akkor valódi, Ve /i» ha minden cgj\'cs lap j\\ f LE HOUBLON bélyeggel és"! l> mindenik boríték az allant álló vtó- vl "1 Je86Te^ • aláírással el van látva. )fi FOByneresiényj esetleg 500,000 ¦árka- jelentés. !A nyeremények jaz állam által biztosíttatnak. Else sazie dee 10 es II. Meghívás a Hamburg állam által biztosított nagy pénzkisorsolát. nyeremény-esélyein való részvételre, melyekben 9 millió 690,100 márkán felül okvetlenül nyeretik. Ezen elónyös pénzkísorsolás tervize-rOleg összeállított nyr»ményt-i, meiyek csak 100,000 sorsjfgybÓl állanak következők: t. i. A legnagyobb ¦ se log 500 000 márka. 1 dij 300,000 m.\| 1 ny. 200,000 m. 100,000 m. 90,000 m 80,000 m.1 70,000 516 1036 KO 63 60.000 m.i 29020 50,000 m I 3450 30,000 m. 20.000 m. 15.000 m. 10,000 m. 5.000 m 3,000 253 ny. 2000 m. 1500 m. 1000 m. 500 m. 2<V> ta. 150 m. 145 m. 121 m 100 m. 94 m. 6T m. 40 m. 20 m. 50,500 m. 90 3950 3950 3950 3950 egéazb mely nyeremények néhány hónap alatt bét osztályban okvetlen hnzatní fognak. As eiső iiyereményhnzis dec- 10 és 11. hivatalosan állapíttatott meg, mtlyhez 1 eg. ered. sors. csak frt 360 V 6 m. I fél ered. sors. csak frt 1.80 V. 3 sr 1 negy. - sorsj. csak kr. 90 V. i\'-.-m. kerül. Ezen az állási által biztosított eredeti sorajegyek (nem pedig tiltott Ígérvények) az Összeg bermen\'es beküldése mellett még a legtávolabb vidékre Is szélkSldeteek általam. Minden érdekelt, eredeti sorsjegyek mellett tőlem az állam czim étével ellátott eredeti játéktervét dij Léikül kapja meg, valamint busás után a hivatalos iiycreményjegyzéket miaden felszólítás nélkül. A nyeremény kifizetése é> szétosztass általam közvetlenül eszközöltetik a résztvevókhöz pontosan s a legszigornbb titoklart&* mellett. Bármi megrendelés egy egyjzerfl postautalványon vsgy ajánlott levéllel tebetS. Forduljanak tehát megbízásokkal bizulomteljesBn 2290,.7—12. f évi deczemberlO-élg SÁMUEL HECKSCHEB Bsara. bank és váló-üzletéhez Eambargban. NOVEMBEB 20 án 1884. kxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx; Neme8-Vid mváros közbirtokossága részéről ezennel közhírré téu-tik, miszerint a nemes-vidi nagy vendéglő ós egy kis korcsma, a hozzátartozó 24 hold földbirtokkal, has, bor, sör és pálinkamérési joggal együtt, 1885 évi Szt-György naptól kezdődő l ém ímiiMi adatik. Bérleni szándékozók 1884. évi deczember 26-án, a nemes-vidi városháznál tartandó árverésen 200 frt bánatpénzzel megjelenni felhivatnak. Nemes-Vid, 1884. november 15. 2325 1-3 A közbirtokosság, ocoooocooocoooocxxxxxxxxx: NAGY PÉNZ-SORSOLÁS!! iárta \|mlnt legnagyobb njeremenjt, yujtja a legegyszerűbb esetben Hamburg állani által garantiro-zott penzsorsolaai, lUetre; 3000001 200000 100000 90000 80000; 70000] 600001 50000! 30000 20000 15000 10000 5000 3000 2000 1500 1000 500 145 3 nyerem. i. m. 200,150. 124, 100, 94, 67, 40, 20l összeseu 50,500 ii ver\'tnény és eienklrüí még egy dij-nyeremény hét osztályban biztosan kisorsolunk. 1 dijoyerem. i. 1 nyerem. i 2 nyerem. i. 1 Dyerem. í. 1 nyerem. i. 2 nyerem. k. 1 nyerem. á. 2 nyerem. « 1 nyerem. á. 5 nyerem. i. 3 nyerem. a. 26 nyerem. i. 56 nyerem. i. 106 nyerem ft. 253 nyerem. i. 6 nyerem. á. 515 nyerem. i. 1036 nyerem. i. 29020 nyerem. á. 19463 nyerem. á. Ezen legújabb, nagy HAMBURG állam magas kormánya Által engedélyezett és az összes állam vagyonnal garantirozott pénasor-solás 100.000 sorsjegyet tartalmaz, melyekből 50.500 sorsjegy tehát, több mint a fele az ide oldalt jegyzett nyereményekkel hét osztályban folytatólagosan sorsolás alá keretnek. A sorsolás alá bocsátott összes vagyon 9990.100 márka. E nagy péns0\'solásban kisorao lando nyeremények dns tartalma, valamint a prontos nyeremény kinze\'és iránti lehet5 legnagyobb garantia a sorsolásosa mindenött a legnagyobb kedveltségét biztosítja. E sorsolás a terv batározmányai szerint külön e czélra kineveaett vezérigazgatóság által veséreltetik és az egész vállalat az állam állal el\'enőriz-tetik. E pénz sorsolásnak lényeges elfnye abbéi áll, bogy az összes 50.500 nyeremény már néhány hónap alatt és pedig sz egész bét osztály biztosan klsorsoltatlk. As első osztály főnyereménye 50.000 márka, smelkedik a második osztályban 60.000 márkára, a harmadik 70.000 a negyedik 80.000 az ötödik 90.000, hatodik 100 .000, a hetedik esetleg 550.000, de miodeLesetre 300 000, 200,060 márka «tb. stb. Ezen pénuorsolás eredeti sorsjegyeinek eladására az slóliit két kereskedelmi czég lett megbisva s kéretnek mindazok, kik az eredeti sorsjegyek megvásárlásánál riszt venni szándékosnak, bogy megrendeléseiket közvetlenül e czégekbez küldjék. A tisztelt megrendelők kéretnek, hogy a megfelelő összegeket osztr m. papírpénzben, vagy levél bélyegben küldjék. — A pénzt postán tel van ynyal is lehet küldeni, vagy ki-vánatra postán tán vétellel is ktlldstnek sorsjegyek. Az első osztályú nyereményhnzáshoz: I egész ered. sorsjegy osak frt 3.50 o. é. 1 fél „ , -frt 1.75 o. é. 1 >egyed , . frt 90 o é. Mindenki as állameximerrel ellátott ere-deti sorsjegyet kap és egyottal a hivatalos sorsolási tervet, melyből minden bóvebb nye-reményhnzás, a hozás napja ét a különböző osztályok betétei megtndhatók, a búzás etán azonnal a megrendeld a hivatalos, as állam __p.ximeré»el ellátott nyaremény-lsjstromot kapja, iüeícieg a kihozott szánokat urtalmasza mely pontozan a nyereményeket A nyeremények kifizetése te3rvszeröeSn és pontosan államgartncziával történik. Ha netalán a megrendeli nem volns megelégedve a sorsolási tervvel, akkor készséggel viBsaaveisznk a sorsjegveket hozás etótt és visaaafizetjak az össsegr ^..... is beküdjOk ingyen a sorsolási tervet betekintés végett. kívánatra előre Miután esen nj nyereményhnaáshoa számos megrendelést várhatunk és hogy ezek pontcsan teljesithetSk legysnek, kérjük a megrendeléseket lebetö legkorábban minden esetre azonban M. Stein Steinweg 5. Hamburg bető legrtJvidebb idó\' 1884. évi deczember hó 1-eje elótt az tlélirt foserselásl irodák egyikéhez közvetlenül elküldeni Valentin áh Co. 2319 2—10. Köfiigstra»se 36—38. Hamburg " alatt felszólítás nélkül hanem röen njegillapiiottáron minden fölülfizetés nélkül Miodenki nálunk abban az előnyben részesül, hogy a sorsjegyeket közvetlenül és minden közvetíts mellőzésével vásárolhatja, ennélfogva nem cak a hivatalos nyereménylzjstromot kapja a ls-z eredeti sorsjegyet ég a tervsze- K H 31 KSzvetleil tengertuli küldés által ajánlom köretkező igen OlCíá~áraion. kamataiul, flelítatessei, Miai n x X X X X X X X X X X X M X X X X X postán bérmentve ott 5 kilo osztr. ért. Mocca kiváló finom, nemesfaj, tüzes frt 5.00 Monado kiváló finom, na^yszemfl, barna Ceylon gyöngy legfinomabb, erős Karlsíaöi M \|fiknitt3,eBfiDom Flantag. Ceylon, nagyon szép Plantag. ,\'eyicn. finom eroe . Cnha kékzöld, szép, er6s Bécsi bmf \|fikntti°5"nfinom Aracy Java, n.gye.emü legfinomabb Java sárga, jói.U Cnba gyöngy, erós, «ép Hocca gyöngy, joirü Java zöld, a.^yszemu. erős. szén Santos legünomabb, <öld, erős Caniplnog, iegfinom.bb. kell.niee Riö Taiüdi. er^B tust. Xocca afrikai, ktMsamO, b.rna Rizs asztali .... n-t 1.15, 1 30 és Gyöngy.Saso, niódi keletindiú Snltán-malozsa, mag nélkül 5.00 5.00 4.60 4.30 4.75 4.25 4.25 4.30 4.00 4.60 4.00 4.36 4.00 3.75 3.60 3.45 3.25 3.16 1.50 1.60 2.30 4.36 az ismert szolid kiszolgálás mellett osztr. ért. PQirÍQll I ttJ e\'k\' nagysiemü, kilőj. frt 2.00 ÜuVlul I nj uráli, nftgy.zeroii, küoja , 3.00 Tömött heringek, uj hollandi, 25 oa. „ 1.60 Zsiros heringek, uj nagy, 30 «. , 1.50 Zsíros heringek, uj apró, 90 ea. . 1.30 Dellkáteas aős heringek, legfin. icicei,200 ca. . 1.30 MMltueriiii^^\'Hd. : ül Lazaczheringek, tartósak, nagyok, oQ Iád. „ 1.90 KieLMsi iSpltlInwía" : ü? Sardellak valódi Brabanter. kiionk.íot . 1.50 Sardlnla á la hnlle •/, Tagy »/, doboí , 4 30 Fr. Lachs éa Hnmmer V> ke. doboz - 3 60 ! Sohollo (leng. »y.)\| larl. : 1.15 Családi thea, fekete, kiv. finom, kilója - 4 00 Családi thea, féket., finom, kiadós, ic/uoja . 3.50 Jamaica Bum, valódi, ó, 4 liter , 5.00 Arac de Goa, legjobb, legfiuomabr. 4 l.iler „ 400 Cognac de Champagne, kiváló finom, 4 iiter , 7.00 Vanllte 3 tok. 30 kr., 6 tok, 64 kr.. 12 liok. . 1.00 Stearin-gyertyak 4, 5 v.gy 6-o«, iimugja . 0.30 Xarczlpan-mandoia, Un Hurka, füstölt has, sonka, szántott gyümölcs, főzelékek és gabnatartvány, kétszersült-stb. SCHÜLZ E.H. Alionaban Hamburgnál. Alapítva 1864-ben, 2823 1—6. Kérara a oiéget ttaletam utioióival nem felcserélni! NOVEMBBH\'20-án 1884. Van szerencsém ezennel értesíteni, épfilt és iíBiyészeíi-áni gyáramat üzembe helyeztem s immár azon helyzetben vagyok, hogy t. vevcSim megrendeléseit a leggyorsabban eszközölhetem. tioi telettel Hoíf\'fíJítun József Buaapeeten. \| testeiét, tffiUit, Untaliibk, S maiánoíot, síd. X állam- és dijsorsjegyek haviresz- :Ietflzetések melletti eladásrm az 1883 ik érf XXXI. törvény- < J czikk határozmknyai értelmében \' : előnyös fellélelek mellett általunk\' 2322 2 - 3 felvétetnek. j \| Fővárosi táltóűzleí< ¦ Tártaság ¦ Budapesten, i ^¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦3 Singe e; pserhofbr tm -i=r ,gi,,d Belchsapfel\' neve alatt; ex utóbbi nevet teljts joggal megérdemlik, mivel VértíSZtitó labdaCSOk csaliján* * labdacsok csodás hatásukat-eze^ttwen be nam hir^n-ritottik volna A le«nakacabb esetekben, mal/ekban mind u egyébb szer sikertelenOl alkalmaztatott, ezen íaUacZok ^^^^l^^dBObiiS^Ú teljes gyógyulást eredményetek, 1 dobna 15 labdacseaat 21 kr 1 tekeri 6 dobozzal 1 tol^^LtiL^* mellett megküldésiéi! frt 10 kr. (1 tekercse,! kevesebb nem küldetik svéi.) Postaúton való meg-IvíiL t f fonton SliS^sils sa öMiegnek postsnulviny melletti beküldéssel e.akö.öltetnek, .nagyobb összeg, koél ntanvétel ?SL?L t^fSo%fíLi2mi!fa iroi bálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a leekfijön felébb legsúlyosabb be-legsegea » (olt kozal is mellékelve közlőnk néhányat. Waidhofer az Ybbs mell. 1880. nov. 24. j folyásánál, rendetlen b NyllTános köszönet! Tekintetes ur! 1862-től szenvedtem arany eres bántalomban és hugyrskedésben ; orvosoltattam is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rosszabbá vált, ugy, hogy idó multával heves hasfájást is éreztem, (a be lek összezsugorodása következtében;) teljes étvágytalanság állott be, s mihelyest csak a legcsekélyebb étket vagy egy korT vizet nyeltem is le, alig birtam a puffadás, nehéz zihálás és fulladozás miatt egyenesen állni, mignem végre az ón, csaknem csodálatos hatása vt-rtiszti tó labdacsai használatához folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatásukat, s engemet csaknem gyógyilhatlan bajomtól tökéletesen megszabaditotak. — Minek következié\'oen én n tekintetes urnák vértmtitó labdacsai s más egyéb erősítő gyógyszereért nem győzöm hálám b elismerésemet ele-gendöképea kiíej«tni. — Kiváló mély tisztelettel Oelííuger JíioOS. Tekintetes ur! Oly szerencsés voltam véletlen as ön vértisztitó labdacsaihoz juthatni, melyek nálam csodákat müveitek I — Évek óta szenvedtem fejfájás és szélhüdés-ben, egy barátnőm % Ön kitünö labdacsaiból átengedett nekem 10 darabot s ezen 10 darab labdacs engem oly teljes tökéletesen helyreállított, hogy az valódi csoda. — Köszönetem mellett kérek még 1 csomagot. Prizka, !881. márcz. 13. Par Anicia. tisztulásnál, hngyrekedésnél, gilisitánál, gyoraorgyitigegség- és gyomorgörcsnél, szédít lésnél és sok egyéb bajnál gyökeresen segítettek. Teljes bi-salommal kérek még 12 tekercset. Kander Karoly. Mély tisztelettel Bielitz, 1874. június 2. Tekintetes ur I Előre bocsátva azt, miszerint való szinüleg valamennyi gyógyszere hasonló jósággal bir, az ött hiresfagybalzsamával, mely caaládom-ban több idült fagydagnak gyorsan végetvetett, daczára valamennyi úgynevezett egyetemes szer iránti bizalmatlanságomnak elhatároztam magamat az ön vórtisz\'itó lab dácsáihoz folyamodni, bogy ezen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idÖ ót* tartott aranyeres bán-talmamat. Egy általában nem restelem önnek bevallani, miszerint régi b jum négy heti használat után teljes tökéletesen megszűnt, s én ezen labdacsokat ismerőseim körében a legbuzgúbban ajánlom. Az ellen nincB egyáltalában semmi ellenvetésem, ha ön ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bo-csájtani. Mély tiszte!ettel Bécs, 1881. február 20. C T..T. Csency, I 874. május 17. Tekintetes ur ! Minthogy az ön „vériisztitó-pllulái" ieleségemnek, a ki évek óta idült gyomor bajban & ssúz-ban szenved itt, n»rac;sak visszaadták az élntét, hanem UJ , ¦ ifjai erőt is Öntöttek belé. más baaon\'ó betegségek-ben Mélyen tisztelt Pserhofer ur ! En és sokan mások, 1 „J,n7ednk kere8ere még két tekerc8 u[án„éiel melletti kik az Ön .vertisz itó-püuláinak" egészségünket köszön jÜk, írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. Az ön pilu-láí sok betegségben mely ellen semmi más sser nem használt, a legcsodásabb gyógyerőt tanúsították. A nők vér- megküldésére kérem fel. Mély tisztelettel S p I 8 s 1 e k Balázs. Por lábbizadás ellen. ÍS^!1^ keletkező kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van bebizonyulva. Egy doboz ára 50 kr. ^^^^^ Chinai toillette-szappan, \\ \'L2LrSL terén. Használata után a bőr bársony sima lesz és igen kellemes slagot tart meg-Clgen sokáig-.tart-6 kinem szárad,* Egy darab 70\' kr. PSERHOFER J.-tSt évek ota legt\'iz-elismerve min f.eybsiok és iatllr —be» «¦>, ellen. 1 tégely 40 kr Fagy-balzsam, tosabb aiernek van elismerve min Elet-essenczia (prágai csépek, svéd cseppek,) i«mtt altesti bajok » Hen mésEté, minden\' kitünó báziszer. Egy George Pate pektorale-ja, fi J nyilkátodás, k «hoicés, rekediség hurut, mell- és tüdőbaj ok, gége bánta Írnak ellen legjobb éj legkellemesebb segéd szer-nek általánnu. n plt.merve. 1 dobog ára 60 kr._ Tannochinin-hajkenőcs, 7.t ka.ok által valamennyi hsjnovesstaj szer kQxOtt a legjobbnak elismerve. 1 csiuosau kiállított nairv szelence 2 frt Egyetemes tisztító-só, SÜT^ vart eméaitéi minden következményei, úgymint fejfáját, szédülés, gyomorgyOio, gyomorhéj, aranyér, dugulás stb. ellen. 1 csornai; ára 1 frt Amerikai kösz vény-kenőcs. tó, kétsevteleofll legjobb sser minden köszvényes él c.Úcns bai, nevezete.., hátcerieczbaj, tagizaggstás görcs, ideges fogfájás, í.jtt,ás, fQI.satstás stb. stb. ellen 1 frt 80 kr. ürexet far- tí . _ ___........... . _ Po»tal küldemények 5 frt alnli megrendeléseknél csakis az összeg előleges beküldése mellett, na gyöbb összegeknél utánvéttel is eszközöltetnek, "ps 2291 5 — 12 ennyi franciis k01ínleg«>»eg vagy_ raktáron tartatja, vagy kivánatra pontosa.. . s letjqtánjotabbao bes.erestetik. Dietrich és Göttschlig osair. csass. és magyar királyi udvari asalfiiók findapesten.(raóipentt iroda és alállitási B.I.i, vácai-uteta 18. sa.) ajánlják a mar beei ke sett k ö zvetlen aaállitáaukai 1 China-orosz teákban (ea idei aratás) a legoltseóbb arakon V2 kilónként 2 írttól 10 írtig és feljebb. Jamaica-rum üvegekben (á — l\'/aí literesig) 30 krlól - 4 frtig. B r a 8 i I i a i-r u m 7/i0 éa Vto literes üvegekben; továbbá francsia és ballandi likőrök, peesgóborok, íiDom cogoak és Cbampagnei finom cogoak, angol teasütemény stb. stb. ¦SF~ Ebbeli árjegyzékek, kivonatra ingyen es bérmentve 2327 1_« küldetnek. SBS A csása. és kir. udv. szállítók Dietrich és Göttschlig-féle eredeti sósborsaes^ és só Lee Wiiiiam találmányú, általános elismert gyógyszer. Legjobb sikerrel használtatik: mindenféle gynl.dásoknál, kivül vagy belül, fej, fül ée fogfájdalmoknál, nyílt sebek, üszög, rákfenék, atélbüdések, gyuledt ezernek, stbnél a Continens és angolor eeág elsó rendű orvosi személyiségei ált.) ezen gyógyszer mini bíz tos hathatósnak kiemeltetik és a már 16 év óta beérkező saámtalan elismerő és köszönőlevelek irodánkban megtekiulhetők. A. só nélküli eredeti sósborsze zünket ajánljuk különösen fogtisztitó szerül, mivel a betegéé fogbuat gyógyírja és a togíéoyt előidési; úgymint a hajidegr-k erősbitéséhez és a fejkorpa képződés megakadályozására. Egy nagy üveg ár: 60 kr. . kis , , 32 kr. Ebből az elárusitrik előnyös engedményben részesülnek. §r XXXKXXXXXÍ«XX&XXXXXXXXXXXXXX IRMLER ób WAGNER NAGY-KANIZSA, 2297 (Herczeg Batlhyany-féte Házban, a városház átellenében.) Ajánlják gazdagon felszerelt raktárukat fehérnemüekben, ura k-j nők- es gyermekek részére,, ugy ágynemük é-Bzitményekben is. Legkitűnőbb minŐBégfi saját szövéssetben készült házi damastból asztal-teritők, asztal\' és törolköző-keti-dők. creas és lepedő-vásznak egész szélesaégben. Gyári raktár rumburgi és irföldi-szövetek kitünó és legújabb asztal, kávé- éscanavateriték, damaat-, jutte ésgyapja-ágy teritŐk, háló- és jutte-függonyök, fehér és Bsines vászon, pamut és br, tiBt-zsebkeodŐk, egész a legLsnmabb minőségig, továbbá gallérok és kézelők urak és gyermekeknek. Saját készítmény ti lószőrmatraczok, karton, rouge, cachemir, tatéin, atlaes- és selyem-paplanok. Agypokróczok, zsinóros él piquett-parket, olcsó és finom szioes ruha parkét Nagy választék fehér- és színes férfiingek, canafas, csinva és váll fűzőkből. Nagy raktár harisnya- és kötött-árukból, menyasszonyi kelengyék ölesé árért xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx rl r^VWWAW^WbWa^Sr\\W^H^V^V^S^VAVa%V >Vl&l?lt;t«jtÖt; 1S5S. WALSBR FERBNCZ ^ elsó magyar gép- és tüzoItOBzerek gykra, harang- ésírezöntédéje BUDAPESTEN Bottenbiller ntcza 66 Ajánlja gyártmányát, mist magyar különlegességet tutakban és mindennemű szivaty-. tyúkban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, városiak, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok\' és misganzók részéről modt.\'rn techjiikaiEgyetlen belföldiszivattyu-gyár, díjmentesen küldetnek. 2028 IS—80 alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és maganfurdök felszerelésére, azagmen-tes Orszékek felállítására ás minden viz-művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra %^VrWslil/rViVWWa^Wr^WíilrWiV^slkWM A feltalált, dr. Meidinger orvostudor szabadalmazott ur által kizárólag MEIDIMM KalTka-sTir HEIM H. Döbling. Becs mellott. Fiókraktár Budapets, Thonet-udvar. A legelső dijakkal kitüntetve: Bécs 1873. Cassel 1877. Páli X878. Sechshaus 1877, Wels 1878j Tep-lltz 1879, Bécs 1880, Eger 1881, Trieszt 1882. Raktárhelyiségek: Bécs, Bukarest, Milano, KsxtnerstrajBe %, Strada Lipscani 96. Cerso Vitt, Kmanel 1.38. A legkitűnőbb, siabályozható, töltő és szellőztető kályhák, lakszobák, iskolák, irodák stb. számára egy -&rs legdisaesebb kiálltáéban. Több szobának a fü-\| tése egyetlen egy .kályha által. Központi légfűtés egész épületek számára. Ausstria-Magyarországon. 221. közoktatási intézetben Meídin ger kályháinkból 1431 van használatban, ezek között Bécs községnek 60 iskolájában 373 kályha, Endapest községnek 43 iskolájában 308 kályha. 2242 15—15. Meidinger kályháik kiváló előnyei annak nemcsak a csáss. kir. hivataloknál, birodalmi intézetek és községi ha tóságoknál, lelkészi hivatalok, kórházak vasutak és gőzhajóknál, pénzintésetek és biztosi tó társalatoknál kereskedelmi berendezéseknél, szállodák, kávéházak és vendéglőkben szerezték meg a nagyszámú bevezetést hanem ason felül még több mint 20,000 magánlakásban leesnek ami Heidtnger kályháink használva. Gyári védjegy. Ásza nagy közkedveltség, melynek kályháinak ¦usden fejé Srvsndnek, számtalan ntászásra adott alkalmat. Entélfecva mellékelt véd legyünkre hivatkozva, saját érdekébea ÓvjnK a t ez. közönséget, legjsbh nirnévoen álló gyártmány alaknak U otánzásDkksI vali felcserélése elles, legyenek " azok bár csak epyszeröen HEIDtNGER-OFEN ]^írH. HEIM -vt&ai azok bár csak etyszerüEn mint Meldl»«er~ká\|y-\'- bak vtjy mint Javított KeMiager kályhák ajáilva. Gyártmányaink vjtajának belső oldalán védjegyünk átvan öntve. Értesítsstl és arjsjrzetet ingyen és Mhuííís. "BB Wkjdite Jóueí i&nvvsvasidijábűi Ka^-Kaniain. NA^?&AJgZ8A. 1884 november 23-án. Sítattsi tr a frt , 9 . egitM iné fél er« ..... ne^rftd érre . . • • HIRDETÉSEK i hasábos petitsorban 7, majodaso\' 6 i miudtn további torért 5 kr NYILTT EBBEN ¦oroakent 10 krért Tétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért So kr. sietendő Hps^mffiarinadík eviolyam. * las scellerai résaét illeti kftlemp-njek a sxerkeastoaöa, . anyagi részét ületfi koalemények pedia kiadóhoz bérmentrf intézenuok : . N A fi Y • K AK I Z 8 A Wlaaalaikáz. Bementeden levelek csak ismer, moskatarsaktól fogadtatna* »I. feliratok siaasa i küldetnek A. u»gy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kaaizsai önk. tűzoltó-egylet, » .laUaa^aSUtaliBoa tudtőtestületV a .n»^-ltiui^^ W títrtt önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmi s Iparkimar» íiagy-kanlzsai külválasttsaáoy* hivatalét lapja. Uetenkliii kétszer, vasárnap- s csütörtökön uiegjeleBi vegyes tartalma Up. Adó-végrehajtási visszaélés. — As adófelQB7el5.é(t s.i.at figyelmébe ajánlva. — Lapunk legutóbbi számában emlékeztünk meg egy oly végrehajtói dologról, mely bizony minden komolyan gondolkozó lelket el kom o-rit. Hát már ide jutottnak? Adóbátralék fejébea lefoglal ják az épületeket, mely mindenkor az ingatlannak tartozéka volt és tartozéka most is. M»gkezdték egy pinczén. Szegény, földhöz tapadt embernek lefoglalták a kereeaényi határban fekvó Tórőkcsapás azőtóhegyen, pinczéjét; eladták. A vevő lebontatta. Most ott áll á szőlőbirtok hajlék nélkül, pusztán. Hol szüretelje le az a nyomorult ember pár akónyi termését? Vagy ha el akarja adni akár ó — mint tulajdonos — szabadkérből, akár a kincstár adótartozás fejében, végrehajtás utján: ugyan ki vesz hajlék nélküli birtokot, vagy ha megveszi is valaki, milyen árt ad érte? — Olyat, hogy az árverezési költségek sem födözbetók belőle. Biz ez nagyon szomorú dolog. FI kezdették egy hitvány pinczén ; de ha ennek gyors és szigora intézkedéssel gát nem vettetik, akkor ma-holnap sor kerül a lakházakra is. Ha valakinek meglevő ingóságai adótartozását nem fődőzik, valamelyik végrehajtónak könnyen támadhat az a praktikus gondolata, hogy a lakházat megteszi ingóságnak ; lefoglalja, sebbel-lobbal elárverezi. A vevő lebontatja, elhordatja. Az ingatlan föld tulajdonosa azután ott maradhat családjával hajléktalanul; elmehet zsellérségbe. Csak el kell gondolni komolyan, hogy minő rettenetes dolgokat eredményezhet az ilyen kvalí-fikálhatlan végrcbajtói visszaélés! Ha ez a gazdálkodás tovább szabadon igy foly, az állam is roppant károkat szenved; mert ily módon az adóalap aknáztatik alá. Az épületek n. i. az ingatlannak olyan tartozékai, melyek az adóalap értéket nagyban emelik, esetleg pedig külön adó-alapot is képeznek. Na már most, ha azok közönséges ingóságul tekintetnek, s mint ilyenek eladatnak: s a földtől el választatnak, akkor az adó alap már meg van csorbítva vagy esetleg egy adó alap teljesen meg lesz semmisítve. Ez olyan tiszta dolog, hogy megértéséhez semmi különös financz Ikapaczitás nem szükséges. És Kerecseny határában ilyen \'gazdálkodás foly az adóvégrehajtás , körül. Biztos kutforrásból értesülünk, {hogy egymás után foglalják le a pinczénet. mint ingóságokat. ! Igy akarják az eljárást gyorsítani, mivel az-ingatlanra vezetendő \' végrehajtási eljárás iránt csak az adófclügyelöség intézkedhetik. Hogy \' tehát a fölterjesztéssel járó munzát Ma már fölösleges vitatni, sót hangsolyozni is, mennyire szükséges a fák ápolása, szaporítása az emberi egészség és a közjóiét fenntartására. Minden ember tudja, hogy a nagy városok egyszerre támadt fa-knltnsza jnem mnló divat tüneménye, nem is a szép érzék és jó ízlés ösztönéből fejlődött ki, hanem onnan származik, hogy a városok inficiált levegőjét igyekeznek a fák nevelésével, azoknak vegetácziója által megtisztítani, az emberi szervezetre nézve ücfösebb hatásává tenni. Azért, nem csodálni valő, bogy mai napság a fák irtását még akkor is megbotránkozással fogadja a közönség, ha azt a irelyzet kényszerűsége érthetővé teszi. A gazdaságban nélkülözhetetlen a fa s annak .müve-lése a rendezett birtokokon a gazdálkodás legelső törvénye. Nézzük meg a minta-uradalmakat, a táblák 50, sőt néhol 25 holdanként sürü fakerettel vannak beültetve s< az (ékbe futó tábla végeket mindenütt jeidöcskékké alakítják. Másrészt pe-,dig az élvezetekbe merült nagyvárosiak ösztönszerű mohósággal ragad-elkerfiljék s az eljárást gyorsítsák, \| ják meg a fa-kultiválás alkalmát, melylyei életük meghosszabitását, egészségűk fentartását biztosítani remélik. 1 megteszik az ingatlan tartozékát , ingóságnak, dobra ütik és ily módon megkárosítják az államot. Kötelességünknek tartottuk ez iránt felszólalni s az ügyet az adó-felügyelőség figyelmébe ajánlani. Hiszszük, hogy onnét, mint illetékes helyről haladéktalanul jő intézkedés a dolog megvizsgálása iránt. A fa-cultus. .Ujabb időben világszerte belátták, hogy az a rabló-gazdálkodás, melyet az erdóirtók a fák pusztításában elkövettek, igen káros és veszedelmes meggondolatlanság és messze kiható közgazdasági jés közegészségügyi bajok forrása lehet De ez a szenvedélyes fa-kultusz egyátalán nem ujabb keletű. Már a legrégibb népek is a ködös hzjdtn-korban ösztönszerűleg érezték a fák vegetációjának hatalmas befolyását az emberi élet -uszonyaira s kezdettől fogva tisztelettel övezték a- fát, az erdőt. A görögök és rómaiak isteneik székhelyét az erdőkbe tették, jósnőiket oda helyezte-, nemtóik, nirafáik, driádjaik alakjait szintén a lombok sűrűjében képzelték. A szatírok ott röpkedtek, Diana, Bachus ünnepei ott folytak le az illatos fák árnyékában, és isteneiknek kedvencz fáik I is voltak, -mint például Apollóé a babérfa s Merkúré az olajfa-. A keleti népek még babonás fanatizmusuk kegyeletét, imádatát is gyakran fűztek egy-egy fához. A perzsa költők a szent három-fára! énekelnek, a platánok, cziprusok, tölgyek többé-kevesbbé szintén áhítat és rajongás tárgyai. Az indusok a jó és gonosz szellem fogalmát kötik össze némely fákkal A jóság szelleme az upasz fában van megtestesülve Az npaszfa mérge kipusztít minden életet, a legparányibb fűszál sem prosperálhat gőzeiében, sót még az állatot és embert is megöli. Ez a sátán, az alvilág gonosz czimbo-rája, mely rombol és mételyez mérges leheletével. Ellenben a kenyérfa az áldás, á jóság fája, őrangyala. a polinéziai barnabőrüeknek. Gyümölcse nyoícz hónapon át táplál, rostja ruházatni szolgál, ágai szerszámfát adnak, tözséból csónak készül. Gsoda-e. hogy szent hódolattal közeledik hozzá a jámbor indus és istenének lelkét sejti benne? A világ összes népei mindenha művelték, gondozták a fák kultuszát a legvadabb fajtól kezdve egész a legfejlettebb angol népig. Németországban , Francziaországban tömérdek rege és hagyomány fűződik egyes fákhoz. S ha mindez nem is volna igy, ma, midőn a modem tudományok világánál megismertük a fa jelentőségét, magunk ellen vétkeznénk, nem követve el mindent általában a növényzet és különösen a fák szaporítása, ápolása, nemesítése érdekében. b. N. L. Az uaynevezett „ leírások • sz ipari vAtelateknál. — --— Az ipari vállalatok szilárd alkatrészeinél alkalmazásban vannak az. évenkinti leírások és a leírások czélja és jelentőségéről már annyi helytelen ítéletet hallottunk és olvastunk, hogy a következőkben megkísértük a tárgyat elméletileg megismertetni. A külömböző tárgyak leirására rendszerint bizonyos százalék tétéi vétetik fel, mely évenként leíratik; ez ama feltevésen alapszik, hogy bizonyos számú évek után az illető tárgy belső érteke abszorbeálva lesz és uj által pótolandó. Ha tehát felteszik, hogy gyári épttietek 50 év alatt teljesen kiegészitendök, az évi leírásokra 2 illetőleg 10 százaléknyi tétel vétetik alapul. Ilyenkor rendesen\' kettős hibát szoktak elkövetni. ¦ Az egyiket azáltal, hegyi a , leírás majd mindig az utolsó (az addigi leírások által már jelentékenyen redukált) < könyvértéktől eszközöltetik éa agy a leírás évról-évre kisebb lesz, jóllehet ezt az \'eredeti ár\' oz megfelelő és egyenlő magas tétclittn kellene kiszámítani. Mert gyári épületeknél csak 50 egyenlő és gé éknél 10 egyenlő százaléktétel . leírása után lehet az eredeti könyvértékét törleszteni. A második hiba az, hogy a leírás czélja nem: abban rejlik, bogy az illető könyvérték fokozatosan zérusra <. redukáltassák. Sőt ellenkezőleg . az évenkinti leírások czélja az, hogy az évi nyereségből — illetőleg, ha ilyen el nem éretett az éri kiadásokhoz való hozzá- írás által---rezervál taraanak azon összegek, melyek szükségesek . az épület felépítésére vagy a gépek beszerzésére, ha teljesen elhasznaltat-tak. A leírások ily felfogásánál könnyen beláthatjuk, hogy azok bizonyos tekintetben egy: takarékpénztár dotálására szolgálnak, melynek állományából a szükséges kiegészítések eszközöltetnek és hogy a dotá-cziónak oly nagynak kell lennie, hogy a jelzett kiegészítési czélra mindig elegendő pénz\'\' álljon rendel- TARCZA. Orvosi tanács. — Bemard Charles bessélye. — A mait óes kezdelek Msignoo orvos várótermében összegyűlt egyének kost látni lehetett egy negyven éves, teáké himlőhelyes, sápadt, kissé meggörnyedt térfiat, kinek külseje bizonyára elárulta, bogy orvosra várakosik. L nyo-no/u alak, a terembe lépte,után, aggódó ssemekkel Hit egyik szögletbe, hoi rgéaz türelemmel várakozott, mig valamennyi beteget elfogadta a báa ara, ki as utolsó tanácskormány után szívélyes moeolylya! közeledett hozzá. — Jó estét, Dnqueenoy, — monda az orvos — éter bocsánat, bogy várakoztattam Önt; tudja, hogy időm olössJr is a betegeké, mely csimre, remóllem legkisebb igényt sem tart. — A lélek szenvedései rosszabbak a testéinél, — feleit a kérdéseit, miközben egy elfojtott sóhajt hallatott. — Tehát mi baja ? — kordé ismét as orvos — egészen magánkívül van I talán kedves neje beteg? — Nőmnek vrs egóessége van, — vissooaá Duqaosnoy keserű mosolylya I kísérve e szavakat. — Akkor magyarássa meg okát hevélyének, mely önt elfogá. Lelki szenvedésről van szó, mondja ón, de ba nem beesel ön, miként akarja, bogy kitalál-1 yam baját? Láeouk, miben lehetek szolgálatára? — Kedves orvos nr, — szólt es búsan leülve — im», több mint huss éve, hogy ismerjük egymást. Ugy tekintem Önt, mint egyik legjobb barátomat, s ha-tárlatán bizalmam van Önben. — Hagyjuk a bókokat. — Ezek nem bókok, hanem saját érzelmeim. Különben e különös vallomás be togja bizonyítani ön előtt azon becsüléat, melyet irányában érsek. — A dologra, — monda as orvos némileg türelmetlenül. — Beám nésve a dolog szomorú, s talán még nevetséges ia; ée íme ágért késedelmesem ast megkezdeni, azonban ígérje meg, hogy senkinek sem fogja elmondani. — A vallomás titka épp oly szent az orvos előtt, mint a papnál, — monda Maignan komoly hangon. Dnqueenoy ismét sóhajtott, aztán ajkait harapdálva a terem padlására emelte száméit. — Ön ismeri Pelletiert? — monda végre komoran nézve as orvosra. — Az állaronagy kapitányát? én csak es egyet ismerem. Vérmérséklete heves, nyaka rövid, válla nagyobb mint feje, s t stalkate ir-sonyul Már régen mondtam, hogy vér találásban fog meghalni. — Isten hallgassa meg Önt. — ön bámulatra "ragad engem; hiszen azt hívem, hogy önök barátok. — Barátok! — ismédé Duquepűov gúnyosan^ — Ördögbe! beszéljen ön világosan, vagy hallgaason. Én nem vagyok Oedipus, bogy sz ön talányait megfejthessem. Az orvos sseméb n tükrösé türelmetlenség nem engedó tovább is kerülni a dolog főpontját. — Tehát kedves .Maignsn, íme röviden a baj, — szelt as idegen megin--Sulva— Pelletier udvarol DÓmnek. As orvos öeszeszoritá ajkait, hogy mosolyát elrejthesse, s aztán tetetett komolysággal etnelé föl fejét — Lássa, — monda •— nem hittem volna, hogy a termetéé Palietiemek ily jó izléee ieg^ec • azonban bizonyosan tudj ön ast, a mit állit? Közönségesen a férjek tudják meg utoljára es ily dolgokat. — Nagyon is tudom, s megtudja ön is, bonnsn. NÓm eltávozott néhány napra Fontaioebtesuba, anyját \'meglátogatni. Tegnapelőtt véletlenül háiósso-bajában keresgélve észrevettem, bogy szekrényem kulcsa as Övét ia felnyitja. Crépeserüleg oyitám föl e bútort, s egy hátsó fiókban több levelet találtam Pel-letienől. — ördögbe Î de r-.i jffggal nyit fői ön oly «aekróuyt,me!y ntjén-ík tulajdona? — Éa csak jogommal éltem; különben ne ítéljen oly-, kurác, E levelek tartalmából arról értééül lem, hogy itt csak a levelek titsolásáért tehetek szemrehányást, mert nőm, bizonyos vagyok róla, sohasem jogositá föl s kapitányt arra; miért is kevésbé, vádolom ót, mint Pslletiertskinek, érsem sohasstr bocaátan-dok meg. íme egy oly ember, kinek házamat töloyitáosl sainte-barbei, régi iskola társ ! s végül barát, vagy legalább azt hívéin, s mit tess? — Feledi ön, hogy csak barátok követnek el árulást. — Tegnap elmentem hossá. — Ahl — Szemére hánytam magaviseletét, i? tudja mit felelt? — Tagadta. — Kezdetben. De leveleit előmutatva belátta; hogy a tagadás mit sem beáznál. „Kedves Daquesnoy — monda nekem is méretes ssem tele nsógé r el — midin oly jól tud mindé t, nem bajlódom hazugsággal. Igaz, bogy szeretem as ön nejét, b már meg is mondtam neki, a mit különben visszavonni nem Ígérhetem Önjsek, mert eskümet meg-kell tartanom. Értem s tudom, hogy ezen eljárás sérti önt; de ce-feledje, hogy én lovagias emSer vagyok, s hogy tetteimért mindig megfelelek. Hz tehát sértve érsi -jigát, rendelkezésére állok e elégtelek adok önnek ott, ahol s a mikor akarja." — Um. — szólt az orvos komolyságot erőltetve — hogyan ! és ó ezt merészelte Önnek mondani? — Szóról szóra. — Es mi- felelt ön neki? — Hogy rövid időn veendi ála-ssemat. A.z(áa - távozt m, mert nem tartam illőnek\'tovább folytatni ily beszóL-getédt. S a dolog állása egészen es. — As orvos sycza komolyságot öltött, üg^et ferduií e teremben,\'fejét le-süté i-keseit hátra tévé; aztán kösaiedew vendégéhez. — Most mit fog ön teuni;---mon-j dá nr.eríen nézve. — Mit\'taniosol ön? — Ugy látom, hogy a dolog- igen terhes; másrészt igen rosszal esnék látnom, ha Ön párbajba keverednék eme verekedő Pslletierrei. — Verekedő l — kiálts föl Duques-noy, kinek ssemei megnagyobbodtak — tehát párbaj vi vó, gyilkosl olyas ember, ki reggeleit Sepagenál tölti, lövöldözéssel, vagy a vívótermekben s ki minden évnegyedben viv. — És ön — mond ti orvos átható tekiotetettel — nem vívett-e néha ? — Soha, — felelt a nős férfiú szokottnál halványabb arezot öltve — nem mintha nem lett volna alkalmam, hanem mert a párbaj ellenkezik elveimmel. A vérontás eszméje magában is fölhevít, s művelt- szokásaink közepette valóságos visszaélésnek, ostobaságnak \'tartom a párbajt. — Röviden, önnek nincs kedve ví vai ? — Ha tüzelésen megsértettem volna, ha halálos jogtalanságot követtek volna el irányomban, a szenvedély kétségkívül azt sugallná, mit az emberiség; meri bizonyos tekintetekben a legokosabb ember sem tud önmagának felelni. Azonban itt a dolgok nem hajtattak végletekig, s ha Pelletier a helyett, bogy kérkedő nyelven beszélt, néhány mentő szót szól; s magát jövőre magjobbitni igéri... az egéss világ érdekében--- — bogy kikerülje e csudart — — -— nenr gondolja-e ön, miként én, hogy valószínűbb ék\' tiszti ségesebb ¦<--- — Nem verekedni, meg? Bizony árs, — szólt közbe Magniau — ha Ön ki áll tizet lessek «gyre,",,bogy Pelletier, úgy HU8ZONHAEMâD]ffll(l,OLYAM ZALAI KÖZLÖNY l NŐVE MB KR 2S-4n 1884. kezesre. — Természetes, Iwgpy ez esetben szakítani keli a jelenleg: el könyvelési gyakorlattal is. Mig ugyanis most a sziiárd ingók és ingatlanok köny vértébe az akliv-oidalon az évenkénti leirások által egyre csökken, a leírásokat inkább. a passzív-oldalon kellene vezetni;\|íetik oly nagyságban, hogy pl. .újítási tartalék" czimén és az eredeti könyvérték maradna változatlanul az aktív oldalon. Alpjában véve ez a mód a leghelyesebb Miután törvényes értelemben a nyereség az, mi készpénzben létezik, a leírások megállapításánál kész -összegek vissza tartatnak és egy harmadik — itt az újítási alap — rendelkezésére bocsáttatnak. Az át te kiölésre uézve tehát szükséges, hogy e harmadik rendelkezésre álló ösz-szeg — itt újítási alap — mint hitelező figuráíjon. Ha ezt a módot követjük, akkor ebből az következik, hogy ez alaphoz tartoznak a számszerűen összegyűlt kamatok is. Ez alap származik a tiszta nyereség ki nem fizetett quotájából, emeli a vállalat forgalmi tőkéjét és ezáltal mely abból alap ^kárban tartásra fordíttatnak, mint javítások & kiadások rovatába .:crülnek, ellenben azon kiadások, melyek abból származnak, hogy elkopott részek ajak által pótoltatlak, egy „ újítási alap-\'-hói fedeztetnek. Éz aligfaa évenkint egyenlő quou emel-az bizonyos ?zámu évek alatt, a könyvértéknek megftfctelG összegre emelkedhessek, Hz alap, mint más idegei pénz kamstuztatik és kezeltetik. Máskülönben ajánljak mág-az érdeklődőknek a vasutak erre vonat kőző kezelési módjainak tanulmányozását. kamat megtakarítást idéz elő nem a folyó üzletből, hanem a tényből származik, hogy ez csakugyan létezik. Daczára, hogy majd valamennyi vasat társulat ez elvek alapján vezeti újítási alapjait, tehát a dolog nem is nóvum, ez alaptételek az ipar-társulatoknál eddig nem fogadtattak el, jól lehet e módszer egyik további előnye még az. hogy az eredeti leírási quoták alacsonyabban tehetők, ha az összegezési ösz-szeg kamatok által kamatokká emel • kednék. Ha épületeket 50, gépeket 10 év alatt akarunk megújítani, évenkint 2, illetőleg 10 százalék leírandó; ha azonban hozzávesszük ama kematokat, melyeket e leirások hoznak (és ez 5 százalékra téve még nem is nagyon sok) és melyek az egyes évi hozadékok hátrányára vannak, már \'/, illetőleg 8 százalék elegendő, hogy a kamatok kamataival az eredeti tárgyak könyv-értéke eléressék. A leírásoknál ajánljuk tehát a következő módot: A szilárd tárgyak (gépek, épületek stb.) maradnak az aktív-oldalon eredeti beszerzési áraikon és könyvértékük emelkedik, ha netalán az eredeti összeg ujabbal szsporit tatnék. Ama kiadások, melyek a jő rágja meg Öat, miként egy cairkét, • m után kellemetlen lenne önnek. — Orvos, ön romsui ért engem. — Sőt ellenkezőleg * a biaotyiték az, hogy ön nem fog vívni. s hogy a ke pitány mentegetődzni fog ön előtt. Nemde ezt óhajtja ön? Az orvos élez belátása gyönge pin csalt a békebarát arczára, — Pelléiier valóban kegyetlen — folytatá az orvos, mintha magában bn-ozélt volna. — Az állzmnagy tisztjei ren desen más ssokáasal bírnak; egyedül sson törekszenek, hogy a nők tetszését meg nyerjék ; de ha arról van szó, hogy a férjeket kibijják, mit sem kiméinek. — Tehát ast tanácsolja ön, hogy engedjem a dolgot rendes folyamáé? kordé Duqnesnoy sériŐ hangon. — Igen, -bizonyára, — felelt az orvos nevetve — 8 astán a közbenjárást én fogom magamra vállalni. Ismétlem Önnek, hogy Pelletier holnap viassavonja kihívását; menlegetősni fog ön előtt s megesküszik, hogy többé nem zavarja önt. Est elvegezni az én dolgom; a többi önhöz tartozik. — A töt M? — Megígérni és megtartani az kettő, miként ön is tndja; agy hiszem igen okszerű \'asz könnyíteni, a kspitány esküjét megtartatni az által, ha Dnqaesnoy asszonyt néhány hónapig tiiasni studené. Palletiert kötelessége Parishoz köti; Ön ssabsd s mi sem gátolja, hogy a telet délen ne töltse, például Nizzában. — Már gondolkotam ez ut ssükse geeségéről s könnyen elfogadom e tárgyban vélemény ét. Öt miért Nizzába inkább, mint más városba? — Mer as égalj igen kellemes, főleg mellbajban szenvedőknek. — De hisses nekem kitünó mellem Tan--— legalább ugy hiszem, — szóit közbe Doqaeanoy, kJ nyugtalansággal néaó az orree szamait. A swtfrttwi zstóózvágási figy. Foly évi nov. hé 11-én szokatlanul nagyszáma közönség jelent meg a városháza előtt, hirdetve már azokkal is ason tlgy komoly fontosságát, melynek árgyalása odafent a nagyteremben e napon kezdődött. A budapesti kir. trvszék mini delegált bíróság Ült itt egybe, hogy a Ssent-péteruroe mait évi augusztus 28-ik és 29-ik napjain történt sodóaavargási Ügyben tartott 45 vádlott fölött, — kik kn söti ai ezen ügyből kifolyó kisebb búu-tény «11 ismerésért terheltek is vannak — törvényt és igazságot szolgáitasson. A biróisséken ült mint elnök: Ziigmondovics Mihály, szavazó bírákul : Biziglica Sándor, Apáthy László s főbíróként Mávy Gyula, — Ivánka István és Kovács István mint jegyző. Az államéi D.-. Séllei Sándor alügyéss kép-visít te. Védők padján foglaltak helyett Merkly Antal, — Dr. Fárnek László, Tuboiy Viktor, a egy károsultat Dr. Hitschild Jakab képviselt. Elnök a kitett napon d. e. 710 órakor «a ülést szokatlanul nagyszáma hallgatóság jelenlétében ünnepélyesen megnyitván, összegezte röviden a téay-állást s esután a kir. ügyésst hívta föl. hogy az emelt vádatfentartja-e vádlottak énében továbbra is, ki igennel felelvén, kérte s törvényszéket, hogy a bizonyítási eljárást kesdje meg. . Lsután tehát kezdetét vette a bisonyitási eljárás, mely 6 egész napon át génybe vette as időt, a vád- és vádbe szedek is csak hatodik napon voltak megtarthatók. Ás egész bizonyítási eljárás alatt, melynél a közönség folyton nagyobb és nagyobb számmal jelent meg, s as érdeklődés naponkint fokozódott s tárgyalást vezető elnök a legnagyobb erélyt tanúsította agy annyira, hogy nem maradóit el egyetlen térdéé, sem csekélynek ma átkozó körülmény, msly tisztán ki ni derittetett volna. Átlátható volt, hogy az elnök az ügyet dacaára óriási terjedelmének, — annyira ismerte, hogy isii gyümölcseit, sót a keresztények és zsidó családok tagjai immár nemcsak külső érdekeiket, hanem ssivök szent érzelmeit gyakrabban fűzik s szeretet róssa láncáéval egybe, a mi kétségtelenül arra vall, hogy a keresstények a ssidók-kal mindenkor ismertették hitük ason magas zlosj tanát : szedesd felebarátodat, mint önnön magadat. Ason kiosioyes érdekek, melyek e két nemzet társadalmi életében differen csiákst szülnek, e bünpernek tárgyát nem képezvén, ásókért e helyen hallgatok, nem érzet magamban hivatást erról bővebben értekezni, de ast haúro-rosottan kijelentem hogy a keresstények a zsidók irányábsn nem fajgyűlölettel viseltetnek, s ha valaki ennek ellenére eaégis - ast roorésselcé állítani, ngy a zsidóknak magoknak állana szent és elengedhet) e a kötelességükben az ilyent, mint rágalmazót nyilvánosan meghasad tolni. Azon vészterhes felbók, melyek basánk láthatárát ámult évben az Úgynevezett zsidóheci- idejében egy némely azokkal nemcsak nagy készültségéről adot fényes bisonyitékot, hanem a vádhatóság valamint védelmesők helyzetét is asokal megkönnyítette, melyben őtet a ss a vas c bírák is ügyes kérdésekkel ha-talmssar-i támogatták, A kir. ügyész hasonlóképpen nagy erélylyel és buzgósággal járt el "ugy annyira, hogy a vádlottak és tanukhoz intézett ssáceo* kérdései áltsl sok körül -menyre vetett felvilágosítást. A védő ügyvédek csak koronkint tettek keresse kérdéseket, átlevén hatva mindegyik kösűlök as agy nsgy fontosságának tuda\'-áról, s nem törekedtek, legkevésbé sem, hogy saklaló kérdéseik által akár a tárgyalást elhusni, akár zavarni kiváa\'ák voloa. Végre elkővetkesett as a oleó, vagyis 6-ik nap, novembtr 15-ike, midőn a tárgyalás befejezést nyert, s d. e. Va1 órakor as elnök felhívta a kir. ügyésst hogy immár terjeszsze aló vádbeszédét, mely egy és fél óráig tartott. A kir. ügyész daczára ifjúkorának, egy fényes vád beszédet adott, mely alapos készülw^gro s higgadt érzelemre\'vall, de magán horJosta a tárgyilagosságot és ponton elhomályosították, szórták villa ssekismeretet ugy, mint szónoki tehet \\ maikat somosak a zsidókra, hanem azon aéget is, s midőn a bűnössége\'- majdnem keresztényekre is, kik ama homályos minden vádlott ellen kimondatni kérte, felbőnek csoportosulásában másoknak, látszott rajta a szigorú kötelesség érzet.\' as igazi bűnösöknek bíztatására, részesek A kir. ugyéss-rádbeaaédébía vád- voltak; sót ha szorossá vessssük a dolgot lot.ck ellen fenUHssVa a lássdás büme¦\' és számokat állítunk elénk, ast tapsss-nyét, a e tnis-t Nagy Marcii József kivé- táljuk, hogy a asídók közül egyes hatelével a többi fóvádlottakat mint lebuj , fjeken habár ki volt ís téve egy két lókat, G <zár Józsel községi biréés Biedel c-talád a fenyegetésnek, de azért egyik mayer Károly kösségí jegysót bünse- sem volt sem személyében sem saabadaá-gédkiát, s a többi-vádiottakatrészínt mini \| gában sértve; ellenben minden egyes ily tetteseket, részint mint esen bűntényből jelenet után 20 —30 sőt több keresztény kifolyó egyéb büntetendő oselskvéoyek ember íi lakolt a törvény által teljes s i miatt bűnösöknek kimondatni s a megfe-, gonaj, — kik kösül akárhányaa évekig lelő büntetéssel sújtani kérte. — Nagy j tarló fegyházra leltek .elitélve. — Sok- — Kétaégaúvttl, nem is állítom en nek ellenkezőjét. — viszonzá az orvos komoly hangon — e tekintetben tüzetes okokkal nem támogathatom orvosi tanácsomat; azonban as elővígyásat sohasem árt s jobb megelőzni a bajt, mint várni. — Tehát hiszi, hogy mellbaj fenyeget? — monda elhalaványodva i nős férfiú, ki, miként láthattuk, saját személye iránt határtalan vigyázatot la nusitott. — Szót sem szóltam erről, — felelt Hsgnian, k> olyformán nézett ki, mintha bő beszédjéért szemrehányást akart volna tenni önmagának. — Akarja ön tudat, miért mondám Nizzát? — Oupa önzésből. Lehető, hogy a tél egy réssel és is ott töltendőm, s ha ÖnJs ott lenne, valamint neje, napjaim bizonyára igen kellemesen teloén k. — Eb, meglátjuk; a dolog kifej lŐdhetik, — felelt Duqaesuoy, meg gond telt te bbeo lepve ki az orvostól, mim midőn belépett, mórt a párbajrai kilátáshos egy, talán halálos betegség félelme is csatlakozott, miről addig fogalma sem volt. Magnían orvos esti nyolcs órakor .Cafe Auglaisba" lépőit, hol hitte, hogy bis\'oian találkozik Pelletierrel. A kapitány valóban ott volt, s egy kii asztalnál a legjobb étvágygyal étke seit s itta viznélküli borát Nagy, kö vér és élénk férfin volt, szélet vállakkal és csípőkkel, szilárd szemekkel, fénylő bajrsassal, élénk arezssinne), izmos ka rokksl és barcsit.e termettel, mely hi u-.x mutatná is a katonát, föl lehetne benne íbmerni s csak egyedül látása is képes zavarba hozni félénk és tartózkodó embereket. Különben egészben véve oly kinézessél bírt, hogy a halvány Daquescoy bármi csivódást vele, valóságos szerencsétlenségnek tartott volna, (Vége nőr.). Marcsi József és még néhány vádlott len pedig vádját elejtette. A törvényszék elnöke ezután átadta a ásót Dr. Rotachild Jakabnak, mint egyik káros képviselőjének, ki vádlottak ellen a felszámított károknak egyetemleges kötelexe.tséggal leendő megítélését kérelmezze. Ekkor as idő előrehaladottsága miat: a vádbeszédek már előterjeszthetők nem levén, annak teljesítése végett 2 Óra tűzetett ki, mikor is a főbb vádlottak ügyvéde Merkly Antal szólalt föl, fejtegetve, hogy a fenforgó bűntett nem a btk. 153. §-ba ütköző cselek monyt képez, hanem egyszerűen a btk. 175. §. sserint minősülő büntettet; esen bűntény téoyáliadékát kéri megállapítani s védenoseit falmenteni. Merkly Antal beszéde tárgyilagos, avatott védelem volt, s abban a ciha! Iga toU tanuk ellenmocdása s ennek követ kéziében atok ssavahihetŐségÖk ^iránti sggályossága igen szépen kimentve lett. Ezután szót emelt (rézár József községi oiró ügyvéde Dr. Fárnek László, kinek ügy a bíróság miét jelenvolt jo gdsz köaöaség és akiig lóság által is oagy figyelemmel haHgatott s rendkívül nagy tetszést aratóit vódbeazódót — védő ügyvéd asivességéból — sikerült a kös-óhajtás sserint megsseresuünk, a mar cs&k azért is egész terjedelmében közöljük, mert a jeles védőnek esen vádbeszéd egyik legssebb és legsikerültebb müve klaazioitásánál és remek összeállításánál fogva is megérdemli hogy a nsgy közönség által ifi olvsstathassék. Dr. Fárnek László védhessed* im a követkeső : Nagyságos elnök ur 1 Tekintetes kir. törvényaiék mint delegált bűnt. bíróság 1 Á vádlottak padján levő Qeráth József érdekében van szerencsém köveikesőkben terjeszteni elő v ddeszédemet : Minden bűnügynek atomom ese mennyel vsn összeköttetése, azon ese mónynyel <i. i. mélyből az eredetét teszi; de soha sem fűződnek ahhoz oly káros és gyássos emlékek ; soha sem érintik a nép kedélyé oly mélyen, oly érzékenyen, mint azou bűnügyek, melyeknek csirája a társadalom rétegemen üti fel veszedelmes fejét. A szőnyegen levő bűnügy tárgya pedig ilyen, meri egyike ez ason bűnügyeknek,- melyeknek keletkezési okát fürkészni és megszüntetni társadalmi szempontból is kötelességünkben áll, de másrészről: e hatóságok ugy mint bíróságok leghelyesebb politikát, legéletrevalóbb elvet követnek akkor, midőn as ily eseményeket, ha már megtörténteknek konstatáltattak is, akkint simítják el hi ¦ • - ¦ kai nagyobb tehát a sújtott keresstények szinia, mint a sérteti zsidóké. As mondja kir. ügyész ur vádbe-ssédébea, hogy tudja, miszerint a védelem biva-\'kozni fog arra, hogy a vádlottak nem egyebek mint áldozatok. Nem vonhatom kétségbe a kir. ügyész, ur éles belátását a védelem álul felhozandó ellenvetések ismeretéra vonatkozólag, azdnhan, míg egyrészről es csak az 6 helyet jogászi fogalmáról tanúskodik, másrészről nem zárja «1 arra való hivatkozása a védelmet «z o igen fontos állítás bizonyításáról. Igas, hogy é valóban áldozatoknak tekintem mindazokat, kik esen zavargások miatt vád padra idéztettek, annál inkább asokat, kik el Ítéltet* ek. Sokra megy teh >t már azoknak száma, kik áldozatul estek. Áldozatul esetieknek mondhatom p^díg azokat asért, mert törvény elé rendszerint csak azok voltak állíthatók, kik magák sem tudták, hogy mit cselekessnek; ellenben azok, kik esen áldozatok it a cselekvés terére lelketlenül odavetették. — neveikkel együtt homályban maraduk Ugy annyira, hogy még a bŰol«lő igazság szolgáltatás hatalmas kese sem volt képes Őket sötét odúikból eíői\'deíietni, — Tehát csak áldozatokról lehet szú. Most hát elég volt már az áldozat; megelégelte azt a két nemset jobb érzelme is, mert a kedélyek nyugalma visz Eiaszálliogósott, a szenvedélyek lecsilU-pultak, és a kÖ>béke helyreállott, minél fogva általános ssempontből ís a jolen bűnügy elbírálásánál kerti hogy mindes figyelemre méltó momentumot képezzen Van eset, midőn a különben jó gyermek- nem bír magával, s mintha rosss szellem üldözné, ;. cselekedetei ngysn megfogható, de láthatsz len indokból szílajabbak mínt más alkalommal ilyenkor a gondos stülők a gyermeket nem feoyi\'ik szigorúan, át vannak hatva annak udatá\'ól, hogy azt tenni nem is evabad, mert a gyermek ilyenkor nem ura teliének, a mit teás csaknem őn\'u-datlanul leszi, cselekvésének kóvetkea-m-a vét belátni bem képes, és így elég ha azért csak megdorgál tátik, sokszor elég s leghelyesebb büateié, ha a gyér-csekkel megérte ni sikerült, hogy rosszat cselekedett. Ilyennek s ehhez teljesen hasonlónak lehet tartania zsidók elleni hecs-ozet ís, a hol a cselekvök voltak ason meggondolatlan gyermekek, kik fölött eaülő-t helyett a bírák mondják ki as erélyes ítéletet, melynek indokolásánál figyelembe keil venni, hogy azon időben, midőn a gyászos emlékű üldözétek iránti szenvedélyek forrongtak, — a levegőben volt valami, mint mondani szokták, s mitől a nép nem fért a bőrében, s némely izgatók után vakon, ön tudatlanul indáit, .gya-nép hullámzó kedélyét még , elg4MlU volna útjában — s pedig büo-erősebb viharok megpróbáltatásának is tolenül — ast is, ki öt rohamában aka-ki ne tegyék. I dályozm megkísértette volna. Követeli as ily eljárást, esen politi- j Ezen tettnél a szigorú büntetés kát a társadalom ; követeti a józan ész; nem fogna sem a tárasdalomrs néave oly követeli maguknak a sértó és sértett né j kedveső eredményt idézni elő, sem % péknek jóléte is, mert ezen nemzetek, a kedélyekre oly csillapító balzsamot ose-keress tények t, i. és zsidók hazánkban pegtetni mint as enyhe eljárás, elég \| le -immár stáisdok Óta megszokták as gyen a már más eseteknél hozott sok: és együtt élést és összefér be tőséget, s évit-1 nagy büote\'éi tadata, — mert hiszen sédek óta osztották\' meg a keresztények \' a mostani vádlotuk úgyis teljes Öntuda-velök a fest vénség és egyenlőség édes\'tável bírnak immár hibás lépeseiknek, s megunulták hogy hasoaPó tettel magákat csábitUtni többé ne engedj aoha 1 Esek a tán áttérek védencsem asot cselekedetének vagy mulasztásának fej.; tégetósére, meíytyel\'ő specaíaliur terhel1 letik, s igy több körülményre kell fi-j ey elmünket kiterjeszteni, s mindenet! előtt miután védencsem mint köisé\|. bíró, mulsastáasal vádoltatik, ast ke; külÖDöaea kiemelDem, hogy tulajdon ki pen mi egy fslusi biró? Röviden igy lehet fogalmat adni ezen ké.-désre. hogy a-falusi btró reni sse-int egy jobb módú föidmives, k, becsületességénél fogvs a felsőbb hatóságok hozzájárulásával a nép kösőtii megválasztátik asért, hogy legyen, a ki a község Iskósainvk legcsekélyebb ho-záUrtosó ügyeit elintézze, de a fÓdola\| hogy 30 frt évi \'nartésseí az adót b. szedje, s ha nem sikerül, ezért sajiti vagyonával i$ felelős legyen. Ettől eltekintve a községi bírt semmi féle joggal, semmi .hatalommal nem bír; nincs\' rendelkezésére sem tudomány, bem Upaszulás, annál kevé«be jártas a politikában; hatalomért pedig, melyre ily zavargási eseteknél\'szükségt lehetne, sső sincs, aszal nem rendeík;. sík, sót még as éjt őrök saámtalan esetben mulasztják kötelességeiket, melt mtatt, ha szigorúan lépne fel, Ingtöbb-stór ó dorgáltatoék a felzőbbség ál. tal, as mondatván agyants, -hogy-a bíró-nak okosnak kell lenni. Ilyen helyzet t községi bíróé. Azzal vádolutik védenozem, bog; ő kozségbiró volt, a kösségben lakott, a lakósokkal érintkezett, következölej; nek> a Szentpéieraroo kifejlődött zavargások\' felől már előre tudomással kellett bírnia, s igy akkor módjában leen-?611 csirájában elfojUni, esetleg megakadályozni sőt elfojtani is.\' Tagadom tek. kir. \'Trveaék ast, hogy védencsem tudomással bírt volns a zavargásról, hiszen Uegár József, ssidó létére ast vallotta, hogy Sseotpéteruron nem is . lehetett álmodni ssidózavargás kitörésétől, de tagadom azt is, hogy in tudott volna is, ast elfojtani neki egymagának módjában s hatalmában állóit. Hogy esen tagadásomnak súlyt adhassak, kijelentem, hogy nincs bizonyítva el\'ene a mozgalom előzetes ismerete, s ha lenne is bizouyitva, terhére nem válnék, hiszen rámutathatok sok más helyre, a hol nemcsak községi bíróról van szó, hanem oly helyskrs, a hol felsőbb hatóságok neVeselesun: sfolgabi-rÓk, alispánok is székelnek, s kiknek a mozgalom felől teljes és tökéletes tudomásuk, volt közvetleo ugy annyira, hogy karhatalmat gyűjtöttek maguk körött össze, azt kérdem: vájjon sikerült e nekik a kitörésben volt zavargást mégakadá-iyocni ? Határozottén mondhatom; hogy nem sikerűit; most tehát terheli-e ason felsőbb biróftági személyeket a felelősség? avagy csak egy községi biró as, kit ilyen okok miatt felelőségre lehet s kell vonni, ki igen "megfejthető okbóT maga is könnyen fejét vént?- nem-közönséges dolgok mikénti eliátesésénél. Ast, amit ily esetben egy községi bírótól várni s követelni ]RDeti védenajem meglette, mert M s^uguast 25. éjjel történt két bolt fel 5rét^r6i j6. kor reggel jelentést küldött a" pacsai asolgabirósághoz, s azután. mort Mmat\\ egyébről nem volt, togalmtl) meg0yn. godott s gasdssági uUn i4toH( Itot0. jébe ment ason utasítást hsgyva a helyettes bírónak hátra, hogy ha a szolgabíró megérkezik, vegye át atasiU-sát — saját háznépének pedig, hogy asonnal küldjenek utáant. — A segéd ssolgab:ró megérkezvén, ss ügyet megvizsgálta, semmi fontossal nem ismer vén föl a dologban, a helyettes bírót utasitolta további teendőkre, s haz< vissaativoaott. ¦ \' Ha ily esetnél, egy esgód esoiea-biró nem lát semmi veszélyt fene fo-rogéjf, miként," lehjaseu ezt várn-i epy kevesebb ismerettef bírÓ egyszerű kEs ségi bírótól. i Védenczem hácnépe a segédszol-gtbiró megérkestével asonna) utána küldött érette a azőllóbe. s már 10 órakor d. e, hon volt, asonban mint érintem, a segédszotgabirÓ — már eltávozott. Hs védenczem sejtette volna a zavargást, agy «1 sem távozott volna hátulról, pedig a kir ügyészség azzai vádolja^ hogí tudnia kellett aat, mert ó a községben lakik s a néppel érintkezett Igaz. hogy ez ugy van, azonban a maigalam felől senki sem .értesítette őt, nem ia. volt s vezetők s tervezőkkel jó viszonyban, f ezek nem-árulták előre tervöket el, mert éltek tőle, féltek a felfedezésről. Ha egyetértett volna védenczem * zavargókkal, nem leendett bátorsága azokat megnevezni s a terhelő vád** asonnal is nyíltan ssemökbo mondanj, kiket mint tetteseket a helyszínén felismert, sőt ellenkezől-g ugy.j.iett ;voloa mint a lobbi társak, hogy névsseritt senkit sem tudott volna megnsvesni 4 HÜSZOimAT^ÄPIK ÉVFOLYAM Z A L A.I KÖ2LÖH? Felhosstik terhére hogy az éjjeli őröket, névszerint Éri Mészáros Józsefet, ¦ SsiNa Jánost, midőn jelentéét tettek éjjel a zavargás kitöréséről a községi bírónál, ei at mondotta nekik, hogy csak menjenek fölfelé, nem arra ugyanit a hol a sav&r már kitör; és fosztogattak ; mig egyrészről ezen tanuk ellenmondás-bsn vannak, mert Éri aat iliitja hogy s bírónál szilvával együtt volt jelen tést tenni a zavar kitöréséről, — Szilvi azonhsn aat mondja maga ia, hogy nem igaz, nem együtt hanem külön voltak ott, kalön kapták as utasítást s bírótól, ennélfogva tehát esen tanuk vallomást már aggályossá vált, s ha hossávesssük Küllős József szintén éjjeli őr azon vallomását, hogy nekie védenczem, kötelességének pontos teljesítését parancsolta — s ezen tanú a bírót éj jel több helyen látta, hogy maga is fel s alá jár és Őrködik : — továbbá Tom pos János vallomását, s Ungár Bin előadását, kik előtt az éji őröket s biró komolyan utasította a vigyázatra és rend frntarlására, s mulasztás vagy hanyagság esetén őket Pacsára fogja t, i. a szolgabíróhoz bekísértél ni, — mondom ha ezeket figyelembe vesszük, asért kell meggyőződnünk, hogy ugy Éri Mészáros József mint. Szilva János is oly tanuk, kik védenczem ellen rosszakara-tulag s hamisan vallani szövetkeztek, de elárulták magukat, s vallomásuk terhelő része czáfolatot nyer a most megnevesett tsnuk vallomása által. Ehhez járul, hogy- a bíró elleni szövetkezés kitüfiik Svarci Pál tanú vallomáaa által ía, ki,bizonyította, ,hogy mtdőn a vádhetárositot vádlottak s tanok megkapták, ő Szentpéteruron a korcsmában volt, s\'ott Nagy József, Zob János és társai mintegy harminozan levén jelen, maguk között azt beszélték, hogy a biró ellen kell vallani, mert a bajba b«le kell keverni, s es nekik sikerülni is fog, mert ók többen vannak, a biró pedig csak egyedül áll, Esekbő! tehát nemcsak leltehaló, de bisonnyitottnak veendő az is, h"gy védőnőiemnek eMsetes tudomáss a zavargásról nem volt, nélküle asitoztákazt, ő el\'-ene sok minden rendetlenségnek, s ennek okáért kívánták őt eláztatni s hogy erre szövetkeztek is. Farkas József t; na előtt Zob János kérte védeoczemjt, hojy tagadja majdan el, hogy kiket hol tátott, s mit miveltek. A mi szintén odi mutat, hogy védencsem bűntelen, ártatlan, sőt ha figyelembe vesszük Ungár Samu, és Ungár Bini hit alatti vallomását, mely sze riat védenczem sióknak a katasztrófa éjjelén menhelyet nyújtott, s értékes iu góságeikat nála rejtették el, kétségtelenül megfogunk győződni arról, bogy védenczem nemceax nem tartott a zavargókkal, nemcsak ismeretlen volt előde azoknak terve, hanem saját személye s vagyonának veszélyeztetésével oly segélyt nyújtott az üldözötteknek, mely miatt ót magái ís könnyen veszély s kár érhette volna. Ezeknek előterjesztése után tek-kir. törvényszék nem kívánom tovább becses figyelműkéi igénybe venni, s hosszas beszédem által untatni, még csak ast terjesztem elő, hogy a dolgok ily állása ban méltóztassék Themis mérlegét elővenni, halmosuk a mérleg serpenyője jenek egyikébe a netáni mulasztásból eredett hibákat, I másikéba pedig mindazt, mit védenczem mentségére én fel hostam, s ehhez kegyeskedjék még pó tolni azt a mit gyengeségem vagy feledékenységemnél fogva javára felhosni mulasztottam, — s ekkor as igazság istennőjének ssemfátyolát lebbentsük félre, s as ítéletet, a sserint a mint á mérleg serpenyője súlyosabbat fog mutatni, — kimondani, s annak . következtében vódencaemet as ellene emelt vád és következményeinek terhe alól (eloldani kegyeskedjék. Esen vádbeszéd után újra • kir. ügyész állott fel, választ adva Merkly Antsl beszédére röviden, s Dr, :Fárnek László védbeszédére hoessasabban s igen erősen támogatva, több pontban indokolva, kérte a községi bírónak bűnösségét kimondani. A kir. Ügyész midőn ezen védhessed ellen szólott, ezzel kezdette ast meg :tDr. Fárnek László védő ügy véd ur igen figyelemreméltó védbeszédére következő meg jegyaéseim vannak:" Itt ezen megjegyzésekben gyengíteni\'törekedett a védhessed erejét, melyekre ujjólag Dr. Farnek Lász\'ó felelt előbbi álláspontjából s hatalmas érvekkel törekedett semmivé tenoi a vádat, melyet védencze elien as ügyéssség oly merevül megállspi-tani iparkodott, ki Tuboly Viktor vád-beszédjére oda nyilatkozott, hogy arra felelni már azért-sem fog, mert ő véd-beszédét nem ia hallotta. Ezek utáu a trvszék visszavonult, a ítéletét kihirdette, melyben a 45 vádlott közül 36 ellen a bűnösséget különféle irányban megállapította ugyan, azonban a vád- terhe alól felmentettek között a Dr. Fárnek László ügyvéd által védelmesett Gezár József első helyet foglalt, Igy végződött a sensatiÓB szent-péteruri zsidózevargási ügy, melynek lefolyásával olvasó közönségünk iránti figyelemből és sok mások kívánságára adtak a fentebbieket, — hogy ezáltal a dr. Fárnek László ügyvéd ur által tartott remek védbeszédet, melyre olvasó közönségünk oly kíváncsi volt s mely a jogász közönséget és hallgatóságot egyaránt elragadta, — egész terjedelmében i: mertethessük. I i r 6 L — „Ünnepélyes istentisztelet" bekezdéssel hozott mult számbeli hírünkből ezen sor: .kedves királynénk névünnepe alkalmából" — kimaradt. Szükségesnek tartottuk ezt utólagosan . hoani, — Egyúttal dicséről eg emlékesünk meg Hoch János, városi kántor ós eenetanár úrról, ki as általa vezetett és betanított énekkarral a .Vágyat ölts fel szivem gondol a tj a* czimü darabnak szép előadása által a jelenvoltakra nagy és mély hatást gyakorolt. — A nagy-kanizsai tanítói járáskör f. hó 20-án tartá őssi rendes közülését a helybeli po[gári iskolai rajz-¦ eremben. Az ülésen megjeleni Összesen úgy 60 rendes tag és 2 pártoló tag. oévsserínt Stingly Károly és Hegyi Bálint, urak Gelséről. Ás ülés 9 órától délutáo egy óráig tsrtott, mikor asután a tagok közül úgy 30 a Koronába ment étkezni. Itt egymást érték a felköszöntők. Az általános jókedv fényes tanúságot tett Szigrits Róbert kitűnő konyhájáról és pincaéjéról, nem különben Torma Antal zenetáráulalának lel kesitÓ zeoejéró\'. L jókedvű társaság csak as esteli órákban oszlott el. — Nyilvános köszőnetnyliváni tás, Mindasok, kik megboldogult édes atyám temetésénél jelen voltak, s részvétükkel fájdalmunkat némileg enyhítették, — fogadják . forró köszönetemet. Waldher Terézia. — Verekedés, hol a kard is szerepel Folyó hó 19-rŐl 20-ra átmenő éjjel, fél 1 órakor Heim kávéházában Z. nyugalmazott honvéd főhadnagy es Ss. tényleges szolgálatban levő ..hun.véd \'hadnagy között valami csekélység felett verekedés fejlődött ki, mely alkalommal Ss. hadnagy kardott rántott ós Z -t ugy vágta főbe, hogy ezt rö gtön elöntötte a ver és most súlyosan meg sebesítve, betegen fekszik. •—Hallomás szerint Z. ur megfogja indítania kávéházi kardos vitéz ellen a bűnvádi eljárást. — Hymen Mayer Gyula vörcsöki uradalmi ispán nőül\' vette Folly Lína kisasszonyt, Folly Bernát hsteuyei uradalmi tissttartó ur, leányát.-.-?\'.-. — Betöréses lopás A vasúira vezető Kazinczy u\'czában levő Auspitz féle kávémérés pinczéjét f. hó 18-ra virradórs ismeretlen tettesek feltörték és onnét egy vóndely zsírt több üveg likőrt és néhány Üveg pezsgőt elloptak — Egyébiránt a betöréses lopás ott nem nagy nehézségekkel járt, mert a pincse fő aj Uja egész éjjelen át nyitva áll és csakis a lakók részére osztályozott léczesetvan belakatolva, & tolvaj tehát a pincsébe kényelmesen besétál s ott egyik rozzant lakatot leüli és viasi e, mi neki tetszik. — Mint hírlik, most már bezárva tartják a pincze fóajtaját. — Jókor t — Egy más betörés. SseotmíklÓ- aon Hirschler Dávid korcsmáros és mészárosnak padlása már négy izben feltöretett és onnét az ott Összegyűjtött oyers faggyút ellopták, káros végre f. hó 20 án bejött N.-Kaniasára és felkérte a rendőrséget: tartaná nyomozást a szap-panyosoknál nem-e lett ezeknél a faggyú alárusitva. — Alig egy órai járkálás után egy gyanús egyén találkozott a nyomozókkal, kiben Hirsct\'er egy Sít.-mtktóson is sokszor megforduló csavargó™ ismert s jelezte a vele volt rend-Őrnek, hogy alighanem ez lehal a betörő, a rendőr lö akarta tartóztatni, mire as ipexe megfutamodott ; de elfogatván, bakifiértetet:. Megméto-iáaa alkalmával nemcsak a t»ggyus zsák, hanem még as eladásból maradt pénz is megtaláltatott nála; mire tettét beismerve letartóztatták s át fog adaini a bürffenyitö bíróságnak. —Neve Komáromi István és nagylen-j gyeli születésű, — foglalkozásra nézve I „csavargó* 1 Az ily foglalkozású egyéneket melegen sjánljuk as összes csendőri őrs psrancsookság\'ok és köshatósá-gok esives figyelmébe. — A sümegh-vidéki ,vörós kereszt-egylet\' álul Sümegen 1884. évi november 39-én a nagyvendégló termében táncaczal egybekötött icmbola-estély \'. rendez. Kezdete 8 órakor. A tiszta jöve < delem szegényeknek iarácionyi ajáu-dokul fog kiosatainí. Ssemélyjegy 1 írt Felülfizetéeek köszönettel fogadtatnak s hirlapilsg nyugtástatnak. Belépti jegy előre váltható Dzraay Kajetan ur kereskedésében. — Tisza-Kálmáiifaiva. Báesme- gyében felső-konili, grabovai és alsó-konili nevezetű eladott kincstári birtokon a telepitveByeeek nagyközséggé alakultak s as uj .kőszeget a kermáoy-elnők nevére kereestelték A felvett uj aév tövényesítéséul a megye főhatóság-hos folyamodtak, mely as ügyet jóvá hagyás végett s belügyminiszterium--hos serjeaatette fel.. äUoUtogy a minisztérium megerőeitttte a község elnevezését, a három különös hsngzásu község Tissa-Kálmánfalva magyar nevet vett fel. — Szélhámosság. Kondori Vilmos bonyhádi illetőségű kiadta magát Berlinben borgyárosnak, s ezen csim alatt -tok hitványságöt követett el as ottani magyarság rovására. A Berlinben lakó magyaroknak tudomására jött Kondorínak Bsámos viassaélése, jelentést tettek a rendőrségnek. Kilett tehát uta-sitvs Berlinből s egész Poroszországból. — A bécsi Jozeflnintn kérdésében Trefort miniszter követkes. \|nyilat--kosatot tett a magyar delegácsióban: Határozottan a Josefio í um fel ?11: tása ellen vagyok sőt ellenzem azt is, hogy Budapesten és Bécsben egyforma ka-tonsorvos képző-imézetek állíttassanak, mert a nevelésügy terén minden közösséget perhorreskálok és ehez tárcsámat kötöm 1 — Titokzatos eset tartja izgató ttaágnaa Báb a- Patun a községét. Az eset s következő: F. hó lo-én reggelre halva találták az Öreg Baáu Ferenczet és leányát szobájában, annélkül, hogy elhalásukról as ugyanazon szobában hált feleség és másik testvér bármi felvilágosítást tudtak volna adni. Tó-Sa>get-Csiüsköz szolgabirája az iparhatósági bizottsági tagok választásánál lévén elfoglalva, nyomban küldte Gyapay Pál segédszolgabirót a járási orvossal a helyszínére. A vizsgálat azonban eddig mit sem deríthetett ki. A családtagok ki-hallgattatváu, ast vallják, hogy mit sem vettek ésre. azon éjjel nyugodtan aludtak, midőn a férj\'\'ét Lestvér elhalt. Pálinkát ittak valamennyien előtte való este, tehát mérgezés esete sem foroghat fenn. A szoba nem volt fű\'.vc sem fával, sem kősaéooel. A boncsolás \'magejtetvén, sem külerőssak "nyomait, sem egyéb különös körülményt nem constatált, csu pán némi agy vérbőséget. A gyanú as elhalt Bán Ferencz egyik fiára esett, ki Győrött a sseszgyár építésénél dolgozik., A Bsoigubiróság kihallgatván öt, ez erősen állítja, hogy azon éjjel nem slUi MtHl.íl\'/.l JX\'.ííJ NOVEMBER 23-án 1884. volt odahaza s győri tanukra hívat kosott annak bebizonyítására, A hivatkozott tanuk kihallgatása iránt s győri rendőrkapitányság sürgősen megkerestetett, — Bikaa vendéglőben-Sopronban az országos váaár napján egy bécsaj helyi mészáros bikát vásárolt s azt, fejét a lábához lekötve, a vasúthoz skarta hajtani. A büszke állatnak sehogy sem tetszett a kén yswrbelyiet, attÓl minden áron menekülni akarván, a Loksr. féle vendéglőnek - étkezőkkel zsúfolva volt utczára nyíló szobájába rontott be. Természetesen volt nagy ijedtség. A vendég be,- ki ajtón, ki ablakon át menekült, sok edény összetört, sőt sokan fizetés nélkül távoztak el ugy, hogy ez a váratlan jelenet legalább 100 frtnyi kárt okozott Lokaa Dánielnek. Végre a bika a söntésbe (igy hívják magysrul)s«oruh, ott megfogták, s a rendőrség gondjaira bízták. A kártérítés természetesen nem marad el. -.. , . ; — Ezelőtt 50 évvel Veszprémből bizonyos (X J. nevű 14 éves leányka nyom nélkül eltűnt, s daczára a szülők óa as akkori hatóság iegerélyesbb nyomozásának, róla a legcsekélyebb hír sem volt szerezhető. — Most egyszerre tél ssássd mulvs Konstantinápolyból <rkesík egy francaiéul fogalmazott levél, melyben as elveszett nő itt lakó rokonait értesiti, hogy férje AH pasa meghall és mintegy fél milliót reá hagyott vagyonából. . Hajlandó rokonait tisztességes arányban segély esni 1 ha magukat kei36 .okmányokkal tudják igazolni, hogy vérbeli rokonai. Vannak városunkban még többen kik az eltűnt nőt mint .csoda ssepaégü fejlett leánykát ismerték; anyanyelvétteijeeen elfeledé. <é%ak rövid idő óla lakik Konstantinápolyban; fiatalabb éveiben Kisássíábau lakott férjével, ki katonai parancsnok vol t, s kinek kedvencs neje volt. — írj* hogy gyermekei is vannak. — Jó koszt. Hadnagy, .őrmester, maga fenemód hisik. MitŐi hízik ennyire? Őrmester. „Jelentem alássan, a frájbiligos uraktól 1* \\ « M égadta nekj. .Anaa! — szól as epedő kisass-saony a faluról bakerült uj szolgálójának, itt van szaladjon a postára ezsel a levéllel & dobja be a levélszekrénybe, de előbb vegyen ezen 5 krajc sárért bélyeget s ragsssssa rá." — Úgyis történt, megvette a bélyeget s ráragasztotta a szekrényre s asután a levelet bodobta.. Lapvesór és kiadó: SZÁLÁT SÁNlrOB. Felelős szerkeestö : VA88 ALMOS. Laptttlajaonos: WAJDITS JÓZ8EF. Könyvnyomda nagyobbít ás, Van szerencsém értesíteni, hogy könyvnyomdámat ujabb külföldi gépekkel és temérdek uj betűvel tetemesen nagyobbítottam, s így jelenleg könyvnyomdámban három gyorssajtó ós nyolesa különféle mellékgép működik, melyben minden e szakmáim vágó aiunka pirsán, pontosan és hibállanul ¦r~ olcsó árért készíttetnek, el. Ugy szintén a könyvkötészetre is nagyobb figyelem fordittafik. Méiy tisztelettel .. . . r WAJDITS ¦ JÖZSEU S ;)O0S3()O0OS3OOOOCX)OOO00OUOOOC»C3O0OCs HDBZOKHABM A.DIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY N -ái 1884. H IR 0\' 8 T I SI í. esetiéi 500,000 ssárfca. Jelentés. Anyereasé.yek sí a..se ittál biztosíttatnak. Elsa trazis tee 18 és II. Meghívás a Hamburg aliara aitai biztosított nagy pénakisoraolái! való rést vételre, melyekben 8 millió SYO.lttü marKnn falai okvetlenül nyeretik. Ezen slőnyös pénkisorsolás teruss-r flieg összeállított av^rfmeuyti, «eiyfk csak 100,000 sonJT>ETbá).állfa«k a kC-vetkezők ; t. i. - ¦v.lBBsa\|y»hB "elee 500 000 márka. 1- -Üj 300,000 ed. 268 ny. 2000\' ta. 1 ny. 200,000 1 100,000 90,000 80,000 mJ 516 1086 ;«8 280» 3450 3950 1500 tű. 1000 as.\' 500 ». 20" jm. 150 m. Hő m. 124 m 100 m. 94 m. 67 m. 40\' m.\' 20 m. ,000 m. 2 , 50,000 m. ] „ 30,000 m. 5 , 20,000 ra.i 3 * 15,000 m.) 3950 26 . 10,000 m.; 3950 56 . \' 5.000 m. 3950 106 , 3,000 raj égésibbe 50,500,01. mely nyeremények néhány hónsp alatt hét osztályban okvetlen hozatni fognak. Az eisű nyereméuvhusis dec. 10\' ós 11. hivatalosan állapíttatott meg, melyhez 1 eg. ered. sori. csak írt 3 60 V. 6 ¦. 1 fél ered. sors. csak írt 180 V. 3 ¦ 1 nsgy. n lorzj. csak kr. 90 v. t\'/sss. kerül. Eaen as állas által biztosított eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott ÍíT«rvéD7ek).«Z SSZS« BémWt«8 ttefcjl- dese Bstlatt atéf a loftirslsiz vláhlrt Is szátklldttrak álttlasi. Minden érdskelt, eredeti i o r s j e-r y t- k szellett tőlem as állna csioietá-veí ellátott eredeti játéktervét díj nélkül, kapja meg, valamint butái után a biv&taloi nyereméayjefryaekctitninden felszólítás nélkül. A nyeremény kllzetéss és Bzetoix-tált általam közvetlenül eteko-töltetik a résstvevőkhiizr pontosan ¦ a I «\|tzi g-oj « b.4> 4itokt art ás mellett. Bármi megrendeli\'- egy pgyizerfi postautalványon vagy ajánlott levéllel tebető. Forduljanak teáit megbízásokkal biniomteljesen ,9290 8—12.: f évi deczember 10-éig SÁMUEL HECKSCHER serx- és .áneténez tjambn rgban . OOOÜOOCMDOOOOOO : {.........................i - KertsMoi, tíjBötöt, lürabdiobit, t X mnml su. % i^.illam- ée díjsorsjegyek hayiresz- % Jtétfizetések melletti eladásra e> az 1883 ik er! XXXI. tőrrény- ¦ ¦ czikk határozminyEi érielmében ¦ I előnyös fellé,elek mellett általunk T J 2322 2 —3 felvéteinec. ? I Fővárosi Váltóűzlet \| ¦ BTAdajpeateia. ¦ ¦«««!>¦¦¦¦¦«¦¦¦¦? ooooooooooooao • torok mez támadott részeinek a POPP _\|eüe Anatherin-szártzzel raló érintése Dr, KAI NZBADEE, cm. tanácsos, érdemült pro fess or. s í-2162 8-8. Kapható: N-Kanizsán: Király Far. gyégysx. Beim József gyógysz. Práger fa, gyógy. Feszelhofer Jóseci Eosenberg F. Bosenfeld A Á.-Lend-van Kizs B gyágysz. Marezaliban : Kiss István gyógy. Hnrasaombatban: Báaóeay A. gy. Keszthelyen - Braun p- gyógysz. Z-Egersssfen: Hollósy gy. Karádon: Koehüts I. gyógysa. Tapolnán: Glaser /. gyégy^s. Sü-raeghen: Stamborzsky L. gy. Perlakon: .Sípos K. ös». gyésyas, Nagy-Atád: Pfisterer K. gTÓgysz. Nagy- \\t Bajomban: Zlacsky If. graanráss ¦ Csörgén: Plaehner F. gyógyiz Csáktornyán.: Göoct . L. gy. Nemes-Vi-doc: Kiss I. gyógy. L=poc\\d-ot: : Angnaztiü L- gyógy. Babócnky gyógy t» Strisotvárott. eyógysaeré>:»él. -Salamon 1- Dr. Popp ex. klr. udvari fogorvos. Mim foi- és szájvize Bécs, I., Bognergasse Nr. 2. . Én a Popp fele Aaatherln száj-Tizet betegeim nagy ssamana! sikerrel alklmaitam a Utáj- és fogbetegségekben, mintán annak vegyi tiszte Tolláról teljesen meg vagyok gyóaódve, i Még az idült bnnituáJ is a legsikeresebb hajassal van a s s á j, gégaéal iá Nemes-^idi mváros közbirtokossága részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a nemes-vidi nagy vendéglő és egy kis korcsma, a hozzátartozó 24 hold földbirtokkal, hu8,"\'bor, sör és paliukamérési joggal együtt, 1885 évi Szt -György naptól kezdődő l évre ímnMi adatik. Bérleni szándékozók 1884 évi deczember 2fi-án, a nemes-vidi városháznál tartandó árverésen 200 frt bánatpénzzel megjelenni felhivatnak. Nemes-Vid, 1884. november 15. ?3?5-3 A közbirtokosság JKJLL SEUUTZ\\% Qtit.fal.il ha minden áobnson a frarjsrr : a us es stati aokssero-sított alg Jiyít-msta latt.tí, 0 Fusn norok Urto, fjósjaat»" B"»» il—»\'- é\' "fMí ffíeTfe<tf\' 0 Erj eredeti iobna basaaalati ntasttaasal 1 frt Haalalftiiyaa tíTWtyWM »waiMTM» 0-----— Köszvény-, esiami a denn etn il haso- gatái és bénolás- f. • f.j-, fal- és íogfá- 0 jás sikeres gyfigyi- ft tasáhoi laa».za8- I lésrs- bsroestássak mindennem\'t serQlásek és ssbsk, gyaladások és daganatok ei Beasólsf TÚrael ke»«rve, hirulen betegeáés, hányás és kólika ellen. ÍSa7_Ö7_•«„_P0,1,t5, ntasitással 80 kr. r ¦ Valódi, Moll védjegyével ez néraliirázával. 3063 86 - 52 Moll A. Bécs, TucMaubeog Bein. Jósief gyógyiseréss. Roseaf.Id Ad. Q aktaraya: Oön« h. gjógj. Kapatvarett: fl - Bor.orics Ad. Ketztitely : Wönsch P. KBrssead : Ritz Jino.. MaTOMlI : taarti F.rd. * OSlijetYir: 8aalay Józs.í ZalsEjersie, : Hollósy 1. gjóeys.eréss. 0 győsyszerész császár királyi ndy. szállító. Raktárak : Kajy-Kaaiis. H1RDETMÉN Y. Ö osi.airi ét spensi: királyi feria égének 1884. évi marcine hé 8-árél kelt Iegfels6 elhatároaasa folytán eaeonol ,megiDdntauk . Xl-ii ffluíar t. ílli melynek tis.ta jövedelme még pocig annak két-nyolcsadrésse a vagyontalan msgy. kir. hivatalnokok ösvegyei éa árvái segélyezésére alakitolt alap, Két nyolosadrée.e aa .oraaágoe ktadedóvö-egyeaület, egy-nyolcaadréase a .pesti ssegéoy gyermek kórhis1\', agy-oyolcaadréaee a .poaaonyi jűtókony-nűegylet gyermek kór-hiaa°. egy-nyolcssdrésse a .pesti jótékony nőegylet\', végre egy-nyolcaad-réaae a fiaméi „Maria-egyesület\' javára fog fordittatii. E .órajáték öaaaes-, 5f3H ben megállapított nyereményei alább köveikeaó jilé (terv aserinl 19S.000 forintra rúgnak i\\ pedig: 1 fó«y«r. 60,000 írttal j jj 4 ny. egy 5,000 frt. 20.000 fr. I «3 10 , . \'1,000 „ 20.(00 „ IJ 1 . 20,000 . í ,j\| 14 . . ; 500 . 7.000 . 11 1 . 10,000 . tliS 200 . , 50 . 10.000. I 5 \|„\| 6000 . . , 10 . 60000, 13) A hutás visszavonhatatlanul 1884. évi decf. Ad 29-én történik. Eay sarsjaiy ára 2 frttal .. é. >aa .ejsllapítva Sorsjegyek kaphatók: a lottó igalgatóeigaál Budapesten (Pest, fívámhas, félemelet); valamennyi lottó-, sé ós adóhivatalnál ; a legtöbb poetahivatal-n4l és minden virotbsn-éa nevesetesebb helységben felállított egyéb sors-jegyárnló kösognél. Bndapeat, 1884. évi novemberbe 1-én. 23ÜI 2 — 6 Freyseyzen Adam. m. k. p. Q. minist, osst. un. és lottolgazv. Magy, klr lottolgazgsíóság. AltSa.lplttJ3a.lOtt 1858. ,mALSER, FERENOZ NAGY PÉNZ-SORSOLÁS!! mm tón mint legnagyobb nyeremenyt,\| nynjtja a legegyszerűbb esetben Hamburg állam által garantiro zott penzaorsolasa, Illetve; 1 dijnyerom. a. in. 300000 1 nyerem. 2 nyerem.-1 nyerem. 1 nyerem. 2 nyerem. 1 nyerem. 2 nyerem. 1 nyerem. 5 nyerem. 3 nyerem. 26 nyerem: 56 nyerem. 106 nyerem 253 nyerem. 6 nyerem. 515 nyerem. 1036 nyerem. 29020 nyerem. 19463 nyerem. 124, 100, 94, á ro. 200000 á. m. iOOOOOl i m. 90000 i. m. á. m. á. m. i. m. i: m. «. m. i. m. é. m. i. m 4. m. a. m. a, m. 80000 70000 60000 50000 30000 20000 15000! íooool 5000Í 3000 2000! 1500J 1000 500 1451 a. m. 200,160j 67, 40, 20. : BsszeseB 50)500 n) ercmény es erenktrfil még egy ttlj-nyeremény hét osztályban biztosan klsoreoltatlk. Eaen legújabb, nagy HAMBURG ailsrn msgas korm&ayx által engedélyezett és az összes államvagyonna! garantirozott pen.aor-solas 100 000- sorsjesryet tartaltnsE, melyek-bél 50 500 sorsjegy tehát, több mint a, fele az ide oltiz.it jegyc.lt nyereményekkel hét easutlyban folytatólagosan sorsolás alá kerül, aak. A sorsolás alá bocsátott össtes vagyon 9.990.100 márka. K. nagy péns-orsolásban kisorsolandó nyeremények dos tartalma, valamlot a prontos nyreméoj ki&ze\'és iránti lebetü legnaiyobb garaotja a sorsolásnak mindenlltt a legnagyobb kedveltségét bístositja. E sorsolás a terv batározmányai szerint külön e czelrt kinevezett vezérigazgatóság által vese"eltetit 3 és az egész vállalat az állam által el\'teaSrit-t>tik. ( E pésztwrtatássntk lényeaes eiínye ab-hói.áll, begy az összes 50.500 Bywesiéay már zébáay hónap alatt és pedia az eoész két osztály biztossá klsorsolUtik. ét első\' osxtály fSnyeremény 50.000 márka,- amelkedik x második osztályban 60.000 márkára, a harmadik 70.000 a nssysdik80.000 az ötödik 90.000, hatodik 100 .000, a hetedik esetleg 550.000, de mindenesetre 300 000, 200,"60 márka stb. stb. Ezen pénarartolás ereded sorsjegyeinek eladására az alólirt két kereskedői mi cség lett megbtsva s .kérrtnek mindarok, kik az eredeti sorsjegyek megvásárlásánál r.\'sst venni szándékosnak, hogy megrendeléseiket kösvet-lenül e czégekhsz küldjék. A tisEtak megrendelők kéretnek, hogy a megfelelői Összegeket osslr. m. paptrpán> ben, vagy levélbélyegen kojdjék. — A pénzt portantalványnyal it küldeni, vagy kí- vánatra poatactánrctelel is kdlttatnek sorsjegyek. Az elsS osztályú nyeremény hasashoz : l egész ered. sersjegy esik frti 3.50 o é. I «1 „ . m L75 o. é. I aeiytd . . frt 90 t. . slindenki asállsEnczttnerrel ellátott eredeti sorsjegyet kap és egyúttal a hivatalos sorsolási torvet, melyből miuden bővebb nye-reniényhuzss, a búzás napja és a különbőzé osztályok betétei megtudhatók, a husáa stán ásottnál a megrendelő a hicstaJos, az állam .......____________________ ...„_____ ptimerégel ellátott nyeremény-lajstromot kapja .uely pontot-an a nyereményeket illetőleg a kliilsott aaámokat tartalrnasza. A nyeromédyek kifizetése tervszerűen és pontosan államgaranctiával történik. Ha netalán a megrendelő nem volna megeWgedve a sorsolási tervvel, akkor késsaéggel\' vÍBS«ave«6Eflk a sorsjegyeket Losái elóU éa visszafiaetjök az Összeget, kívánatra el5ro{ i beküdjak ingyen a sorsolási tervet betekintés végett. Micíán éten uj njereroénybntáahoE számos meg-endeléit várhatunk és ^Ogy ezelí\'J pontos..n teljesíthetők legyenek, kérjük a megreudeléieket lehető leelcorábban aiísideníéj\| esetre aconban 2Í19 t_-C.-"fe 1884. évi deczember hó 1-eje ,t elóu,az aliiirt fca.rialásl.Irodák tfylkékn kösv.ti..n«t .IktUdeni. M. Stein Valentin & Co. ?i°deDki °íia;k" bi"n" T,6°y ben restesül, hogy a sorajegye SteinwBg5. KSnlgstratse 36—38. Barn barg. l\'elS iegró7idebb id. Hamburg .alatt f.lssdlítas nélkül han.m rttró megállspitolt áron m.ndrn föitilfixetés nélkü: kel kösvBtlenQI .és guinden k&s-.velitö . mellőzesével .vásárolbstis, ennéltogia nem ciaY a birataloi nyer.méaylsjstromot Jsapja^a- la— eredeti sorsjegyet és a tervsze- elaő magyar gép- és tüzoltőszerek gyára, Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet Kutakban ós mindennemű szivaty-tynkban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, városok, földbirtokosok, ipartelepek, áiTnentesltf^társxiia-tok és magánzók részéről modern technikai Egyetlen harang- ésérezöntódéje BUDAPESTEN Bottenblller-nteza 66. ;aHapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- ós magánfürdök felszerelésére^ azáginen- tes ccszókek feiáili-tásári és minden viz rffiüvi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kivánatra belfOldi szivattyú-gyár, díjmentesen küldetnek. Értesítés. Van szerencsém ezennel értesíteni, hogy újonnan épült Hőztészta- is ikómÉ-oiu oáraial •« $ üzembe helyeztem s immár azon helyzetben vaui gyok, hogy t. vevőim megrendeléseit a leggyor-i, C w sabban eszközölhetem. tisztelettel Wajáita afoatnf küsyrayosezdaiabol Sagy-Kanliáin. NAGY-KANIZSA 1884. november 27-én. Elétretéri tr eg&$ ívre 8 frt. fát évre ..... * ¦ ¦mgyed évre ......8 » • Effj ssam 10 kr HIRŰETESEK i hasaboi petitsorban 7, mlaodixor 6 t minden további sorért 5 kr - NTIXTT^RBEN iironkent tö\'\'krérí vétetnek tei SinrstAK iUeték miriden etjei bJre>-ic. tétért 30 kr. fiietendS. Haszoiihariiiadik eviolyam. mm A lap szellemi részét Ületí közlemények s szerkesztőhöz, anyagi réséét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézeodók : NAGY-KANIZSÁN Wlaszicsház. Bórmentetlen levolek csak ismeretes munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet. & „zalamegyei általános UnilótestQIet". a ..nagy-kámzsái kúsdedneveló egyesület/ a »aagy-kanizsai tiszti- öasegflyzó szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztinány1 IÜYatalos lapja. H etenk in t kétszer, vas ár nap- s csfttörtök0n megjelenő vegyes tartalmú laK .Színtársulat vagy ml?" Ily czimen jeleni meg nem ré-geo lapunkban egy hir-közlemény, melyre laptársunk, a Budapesten megjelenő „3 z i a p 2. d1 folyó évi 47. számában .LaDszemle" czimü rovatában, reflect^l. T. laptársunk tévesen mindenütt .Zilahi Közlöny"-nek em-liti lapunkat. Ennek helyre igazításával szőről-szőra átveszszük közleményét, mely igy hangzik: A .Zalai Köslöny\'-ben olvassuk: — Ssíntarsulat vagy mi? Palinban — amint ottani munkatársunk „P&lini fónvhepek" ctimü közleményéből érte-etilünk, — valami Keressteeiné igazgatása mellett színtársulat (?) működött. Aat ia megértetlük azon czikből, hogy szomjan, éhen, dideregve érkeztek oda, B ott könyőrülethez fordultak, hogy tovább meheaaenek. Hát a humanitáa szempontjából ai ^ojtani arak igen jól tették, bogy alkalmat adtak nekik néhány forintnyi jövedelem beszerzésére; de már a községi elüljaró-g réazérői mégis nagyobb szigort vártunk volna a Bsinügy r\\s a tisstes szin-^-\'táraulatok érdekében, Jé volt volna —ereeateaioé úrhölgytől a mi-níasleri engedélyt előkérni; mert mi nem . .emlékstünk, hogy Kerti stesiné igazgatása meilett akár rendé, szintársulat, skár daltársulat léteznék, legalább a szlnészegyesület tudomásával nem ! Éppen azért ezt a aátorfáját most már csak Isten tudja : merre hordó csa patot ajánljuk a szinéaz-egyeeulet figyel méhe! — Ilyen művészek (1 ?) szokták még mindig beszennyezni a t\'sstee színészi pálvátl " ( * * * Melegen üdvözöljük laptársunkat a „Zalai Közlöny".t a hangért ée irányért amelyen s amelyben szavát fölemeli. Legyen valamennyi vidéki lap ily kérlelhetlenül szigorú a csavargó ban dák irányát).n, melyek a színészet rovására űzik botrányaikat és azok ki less nek kü.röbölve. Hogy Keresztesi né úrhölgy (?) a színész-egyesület központi igasgató tanácsénak ludemáaával nem bír színigazgatói engedélylyel, arról mi is ke- zeskedünk, de már arról nem: nincs-e daltáraulati engedélye, mert est a belügyminisztérium, a k. i. tanács véleményének meghallgatása nélkül szokta derűre borura osztogatni. Hogy miért, azt mi, laikusok nem tudjuk. Hsnem azt igenis tudjuk, hogy éppen itt lappang a nagy baj, mert e caavargó bandák, melyek leginkább a színtársulatoknál heazonvehetlenekké bizonyult, jés azoktól elcsapott tagokból állnak, rontják a magyar színészet hitelét. De lehet segíteni a bajon. Ha t. i. a belügyminisztérium oly jó ssivü és nem tagadja meg a folyamé, dóktö! az engedélyt, mit a szineaset rovására lesz. kövessék a vidéki lapok a .Zalai Közlöny" példáját, azaz világosítsák fel a közönséget, hogy ily ban dáktói, melyek műélvezetet nyújtani nem képesek, vonja még pártolását t engedje elfogyni, — na pedig oly éiejLfenn tartási eszközökhöz nyúlnának, melyeket a büntető törvények tiltanak, tegyetek jelentéét as államügyeasnél. A .Zalai Közlöny\' fölebbi közle-menye ujabb adsiul szolgálhat a magyar sajoész-egyesület idei decsemberi közgyűlésének, bogy es ügyben k ü 1 d ö 11. ségileg is kérjen orvoslást a belügyminisztertől. Ebből láthatja és meggyőződhetik mindenki, hogy mennyire helyén volt akkori felszólalásunk : hogy az ügy érdekében mennyire jó volna egyes hatóságainknak a rossz, akarattól ment hírlapi felszólalásokat megszívlelni. De ez — vidéki hírlapjainkkal szemben csak itt-ott van divatban. Sz azután mindig az ügynek van kárára vagy hátrányára. így történt a mi felszólalásunkkal is.\' .\' $s mi lett eredménye? Az, hogy az a kiseprűzni való csapat most kóborol helységről helységre; zsebeli a közönséget, csinál förtelmes komédiát; lelkesít (!) híveket toborz (?) a szinügynek; iszik és deklamál; kőta nélkül ordit; kofá- ból jajgat és kaczag; komédiákat átír tragédiáknak, tragédiákat komédiáknak és rá irja szennyes ponyvájára, hogy ott van a .M n z s a temploma.* Azok a jó falusi atyafiak meg szörnyen jól mulatnak velők, de esküt tesznek, hogy ha valamelyik gyermekük komédiás akarna lenni, hát inkább a nyakát tekernék ki. így emelkedik a színészi tesin-tély a társadalom azon rétegében, hol legkerésbbé volt alkalom ez ideig a színészet örvendetes emelkedését közvetlenül bemutatni, hol a színészek, ez idő szerint is legtöbbnyire aféle csepűrágó komédiásoknak, buk-fenezhányő kóklereknek tartatnak. Még egyszer felhívjuk tehát első sorban az illetékes hatóságok, másod-sorban vidéki laptársaink s harmad-sorban a színész-egyesület figyelmét e kóbor csapatra; mert ugy látszik — nem elégedtek meg a pallini dicsőséggel (!) és tovább mentek Egy, november 9-iki előadást hirdető színlap kezeink közé jntott. Ide igtatjuk — bár borzongással — szóról szóra. „Nemzeti-Sxinesset I Fölső-Haüóton A nagyvendéglőben Úzvedj Keresstelyné igazgatás által Ha Keden folyó hó 9-én adatik A Király csókja Vig Operett. - felvonásban irta Barcsik Személyek: Rózsa szépjnbá.zné Bndai-bazyb. Flóra. Lóránt .;yeso Tercsi.: I>ro gert ndvarbeli M. Királná] K. Jsni László K. Inna.\'Elek Árpádat, J«n5 Vilma. 4 Vadássok Karol tfiljesi: Lajos Történik a Budaibegyekbsn Mátyás K. idejében. Ezt Követi Dujet in"k.k Irma és Vilma részeges kefe kü\'.n magán jelenlét k Jenő. A nagyérdemű Közönség hazafias pártolását kéri Ö. Y. Keresztelné. Helyárak: Korszák 50 ZárUsék 30 álló 20 kezdete.7 órakor utolsó cíódi előadás " Felső Hahóton a directornő tehát már nem . Keresztes i-né", hanem ,Keresztel y-n é" v. .Keresztelné". Úgy látszik a szinlapiró maga sem volt tisztában, hogy mit írjon tulajdonképen. A színlap maga már — amint tisztán látható — olyan szegénységi bizonyítvány, melyért nem 50 kraj-czar belépti dijat, hanem 50 korbácsütést érdemelne olvasatlanul az egész csapat. Valóban kíváncsiak vagyunk: hol akadnak meg ezek a sehonnaiak ? És sikerül-e erélyes nyomozás utján is megtudni, hogy tulajdonképen ki rejtőzik és bolyong utlan utakon az alatt a Keresztesiné, Keresztelyné, Keresztelné név alatt? Mert akárki ez a directornói köpenybe burkolózott kalandornő, annyi bizonyos; hogy jól tud k e-resztelni. Vajha a színész-egyesületnek — mint e tekintetben legközelebbről érdekelt erkölcsi hatóságnak 1 — mielőbb sikerülne róla a keresztvizet levétetni! A valutarendezés- kérdése és Tisza Kálmán. A „Pester Correspodenx* a következőket közli Tisza Kálmán ministerelnök azon nyilatkozatai fölött, melyeket a pénz ügyi bizottság ntolsó ülésén a va luta rendezés kérdésében tett külöm-böző hírek és magy? rázatok kerin gének, melyek ugy a magyar gaz dasági és pénzügyi politika törekvéseivel, mint annak jellemével ellentétben állanak. A „Neue Freie Presse, .Tisza Kálmán és a valutr. kérdés" czimü czikkében a miniszter nyilatkozat ilyen helytelen magyarázatát egy támadás tárgyává teszi, mely már azért is minden alapot nélkülöz, minthogy, egész bizonynyal bon a üde, a valóságnak meg nem felelő föltételekből kiindulván, helytelen következtetésekre kelie jutnia. Minthogy a „Neue Freise Presse" és a többi alkot-mányhü osztrák közlöny hosszabb idő óta a valóságnak és igazságnak megfelelőleg a magyar nemzet lelki- ismeretes loyalitását és nagy áldó zatokát igénylő tevékenységét elismerte, és minden irigység nélkül bevallotta, hogy az egységes magyar állam minden foederalistikus kísérlettől irtózó gazdasági politikájának sikerült az államháztartásban a rendet tökéletesen helyreállítani: az udvariasság kötelessége megkívánja, hogy a „Neue Freie Presse" téves felfogását ,sine ira et studio" helyesbítsük. A .Neue Freie Presse" a többek közt azt állítja, hogy Magyarország a valuta helyreállítását határozottan perhorreskálja. Ezen állítás teljesen helytelen. Sőt ellenkezőleg, Tisza Kálmán ministerelnök határozottan kijelenté, hogy a magyar állam gazdasági haladásának egészen rendes tovafejiődésére a válnia rendezése nélkülőzhetlen. Minthogy azonban Tisza\'Kálmán a politika terén még a legjobb eszmék javára is, időelötti tervgyártás gyakran elragadó csábításaival szemben hozzáférhetetlen, hozzátéve, hogy jelenleg oly időben, a midőn a mezőgazdaságnak nagy nehézségeket kell leküzdenie és továbbá a gazdasági kérdések egész tömkelege, mely az Ausztriával való kiegyezésre vonatkozik mindenek előtt oly megfejtésre vár, mely a monarchia mindkét államának átértett érdekeinek megfelel. — ó, mint]már mondva volt, jelenleg nem tartja helyesnek és lehetségesnek a valuta rendezésének ép oly kiváló fontos, mint kiváló nehéz kérdését egyúttal napirendre tűzni. A „Neue Freie Presse" tehát tökéletesen téved, ha azt hiszi, hogy Magyarország a valuta helyreállítását nem akarja. Minthogy arról megvagyunk győződve, hogy a .Neue Freie Presse" nem vitatási makacsságból cselekedett: vagy tán azért, hogy azon teljesen alaptalan vádat emelhesse, miszerint Magyarországnak a papirgazdálkodás némiképen érdekében fekszik, azt TÁRCSA. Orvosi tanács. — Bernard Charles beszélje. — (Folytatás-.-) - „ Az orvos és tiszt szívélyesen üdvös lék egymást, s miután néhány \'barátságos siót váltottak, megkezdek étkezésüket. A kávéházat egyszerre hagyták oda a as ajtóban karöltve egymást,a Boulevard\' Madeíeinec sétálgattak. — Nos, orvos, — monda Pelletier könnyűd hangon — talált ön számomra, a mit legalább tízszer kértem, egy szeretetreméltó nöt, kisasszonyt, vagy özvegyet, szókét\' vagy barnát, kicsinyt vagy nagyot, az mindegy; egy nőt, ki hajlandó \' sorsát as enyémhez csatolni? Csak százezer laJIérnyi hozományt kérek ; ördögbe! ugy hiszem igen szerény vagyok. — Nagyon szerény! Önnek magasabb igényei lehetnének. — Ön tréfál velem? — Semmi esetre; különben igen roassul választottam volna »z időt tréfálkozni, mert komoly dolgot fceil öncél közölnöm, a százezer tallér tárgyában? — Él ío est komolynak nevezi? — monda a kapitány kicsinylőleg nevelve. — Midőn a dolog vérrel végződik, annak nevezem, — szólt az orvos tetetett komolysággal. — Ab! Daqueenoy véremet ssonv juboaza, — ; kiáltott Pelletier hangosan nevetve — mostanig inkább növény, mint J húsevőnek hittem őt; s mind martalék kai akar engem megenni ? karddá!, vagy I pisztolylyal ? — Á választási önre bisza, — monda Magmán zavarhatlan egykedvűséggel. — Mindegy, már megmondtam neki-Lássuk: holnap együtt reggelisem néhány pajtásommal, s nem szeretnék onnan hiányozni; hanem holnapután rag" gel egészen as öné vagyok, Beleegye-sik Ön ? — Tökéletesen. Holnapután r«g-gel hét órakor a vincennest erdő bejáratánál. - \' — Ugy van, — monda a kapitány barátságosan Ütögetve saéles kesével as orvos karját, — Ah. ni! orvos, Ön részt vess a párviadalnál ? hiszen saját hivatása ott megjelenni. E tréfálkozásra as orvos pajkos mosoly lyal • felelt, melyet tüstént vissza is fojtott. — E mosolyával ön egyik sebemre tette ujját, — monda pll.aaatnyi r-aend után. — Megvalhatom önnek e pttanaiban keletkezett különös eszmémet? — Beszétjeo; as ily eszméket szeretem. — Hírnevem érdekében ugy gon-dolkosám, hogy jó volna, ha a holnap utáni találkozás Di.qnesnoyra végze es lenne. — Miért ? — kérdé a tiszt meglepetve. — Ha Ön meg nem öli öt, én le szék az, ki egy év alatt elteszem láb alól. — \' * - — Nem értem önt. Talán ön >s meg akar vívni vele. — Nem; de orvosa vagyok, s mint ilyen felelős vagyok életéről sokak elölt, kik as orvosi tudománytól azt követelik, hogy tartsa fönn egészségét, melyet a természet tőle megtagadott. Aztán Dtiqu-eenoy, minden látszat nyomáo alig tog egy évig élni . . . — Minő betegsége van? — kiálts föl Pelleíier nagy arémeket csinálva. — Mellbaja — felelt az orvos rés< vétteljes hangon: — gyógyithatfán idő-maki bajai Éa Nizzába küldtem ót. 6a tudja, mi orvosok ha nem tudunk mást rendoln: & betegnek, elküldjük őt dél fürdőire. Ha nem lesz baja holnapután, akkor elutazik, Vissza tér-e ? Isten tudja! — Mellbeteg? ó ki mindig oly piros, mint Débareau. — A ssin csalhat. — S vessélyesnek hiszi ön ö bajt? — Én nem adok neki egy évet s talán félévet sem. A két férfiú csendben és komoly arczosal sétálgatott tovább. — Igen, kapitány, — kezdé ss orvos — e szegény Dniiueznoyt ugy tekintjük, mint egy olveesett embert, még azon esetben is. ha megseábaditjuk őt az Ön kardjától. Nagyon valószínű, hogy egy ér alatt neje ismét férjről gondos-kodhstik. Valóságos igéző Özvegy less ez, s as imádók, hitemre, nem fognak hiányozni. Pelletier egy oldaltekintetet vetett társára. Aa orvos srczán elomló jóság meghiusitá a ssavai által keltett bizalmatlanságot, ¦ — Ha Daqueenoy meghal, neje gasdsg less?—kérdé a kapitány hal-kan, de mégis érthetően. — Teringettét! — felelt az orvos — akkor nem százezer tallér, de kétszázezer lesz a hozomány. — ön túloz, — monda a kapi tány, kinek szemei hirtelen fénytől ragyogtak, — A számítás igen könnyű — felelt Magnian komoly arczcesl — Duqu-eenoy asszony örökfiit atyjától szásözer frankot; ötvenesaret vár anyától s férje hagy neki legkevesebb háromszázötvenezerét. Adja össze ön. — Tehát a házassági szerződésben mindent neki hagyott? — kérdé Pelletier, kinek hsvélyét társának minden egyes Bsava növelte. — Mindent, — felelt az orvos ün sepélyee hangon. E hatalmas szó többet ért, mint bármily hosszú beszéd. Magniac oly egyénnel, kinek észét ismerte, egyetlea szót sem szólt volna többet; de a kapí-ányi termetbeninkább mint észben tudván kitűnőnek, nem félt hosszasabban tdŐsm Lz eszme fölött, melytől Ő bűvös hatást vart. — önnek, ki a hasas életért\' any nyira ég — folytatá tréfás hangon — irae egy ió s ör.böz illó parihie; fiatal, csinos, szeretetreméltó nő, s százezer franknyí vagyon 1 Igaz, hogy ily ügyet jó révbe vezetni, nem azon kell kezdeni, bogy a férjet megöljük^ Pelíeti r, bárha arcza néhány perez óta ábrándos volt is, mosolyt színlelt, aztán más térré veseté a b\'szélgetésü-ket As orvos bizonyos lévén hennt., hogy cselt ért, azt állitá, bogy beteget kell látogatnia a barátját, kit a teendő özvegy hatszázezer fraukja szivén talált, a Boulflvardokoa bagyá. A kapitány dühös gyorsasággal sietett a Madeleincről a Bastillebe; a Porte-Saint-Martin előtt batárzata már készen volt. — A nélkül, hogy tudná — gondola magában — az orvos nekem fölséges tanácsot adott; megverekedni Du-quesnoyvai. hiszen megölöm oly szerencsétlen kezem van! Hogyan jelennék meg aztán Virgine előtt? A kii menyi, i-ke nem közömbös szemekkel néz reám 1 szerencsémre bárom hónap óta udvarlok neki s nem siker nélkül, annyira, hogy ha a nagy nap eljő, nem is gyanítja, hogy vagyonáért szeretem. Megölni Duques-noyt, es ostobaság vclna! Csak haljon meg a kedves ember tetszése szerint, nem zavarom Őt. Ha Virgine özvegy lesz, vetélytársaimmal majd elbánok. Hatszázezer frank 1 Valóságos tolakodást fog ejőidézui; hanem ám vigyázzon a ki odv jŐ, első helyen ón vagyok följegyezve, s csak testemen át lehet oda jutni. II. Másnap reggel a kapitány fölkereste Magniant, b pedig a rendelési órák előtt jóval. — Orvos, — monda neki katonás nyíltsággal — a mit ön tegnap mondott Duqueanoy betegségéről, komolyan kezd gondolkoztatni. Ugy látszik, hogy mint lovagias férfi oly emberrel, kinek élete csak félévre terjed, nem verekedhetam meg. Tegyük fiíl, hogy megsértem. Egy kardvágás, mely mást meggyógyít, le-he\'ő, hogy őt gyöngesége folytán megölné s akkor egész életemben szemrehányást tennék magamnak, hogy csupa ostobaságból öltem meg egyik régi barátomat. Elbeszélte czivódásunk okát? HTJ8Z0NHARMADIKÉVF0LÍAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 27-én 1884. hiszszük, hogy a .Neue Freie Presse tökéletesen meg lehet elé gedVe azzal, ha tévedése felöl meggyőzik. Tndjnk, hogy Tisza Kálmán és a péDzQgymiaister gróf Sza iry Gyula valamint a magyar nemzet többsége a valuta helyreállításit az monarchia mindkét államának gazdasági szempontjából oly végezel gyanánt tekintik, melynek megvalósítására annak idején s akkor, midőn a kétségtelen eredmény előfeltételei biztositvák, minden ereklyéi törekedni kell. Csak hasznos lehet az, na a publicistái discnssió előkészítő módon ezen nehéz kérdés tanulmányozásával foglalkozik. De a mi a kormányok működését és esetleg tár gyalásait ilyen még meg nem érett kérdések felett illeti, ez azon czél-nak, melyet egy későbbi alkalmas időben elérni akarunk, csak ártana, s nem használna. Ha itt nézetkü lönbségről van szó, akkor az nem magára a reform-eszmére vonatkozik, hanem csupán azon gazdasági reform-- munkák egymásutánjának megválasztására, melyeket a magyar államnak még végeznie ¦kell. A .Neue Freie Presse" nagyon téved, ha általában annak lehetőségéről szól, hogy Magyarország magatartása ez ügyben Ausztriának árthatna. Ilyen constellatió Ausztria és Magyarország együtt élésének történetében még soha sem fordult elő. Ellenkezőleg, még eddig mindig Magyarország volt az, melynek Auszt ria 1867. óta elkövetett pénzügyi hibáiért és bűneiért fizetnie kellett. Mindenesetre igaz, hogy. azon politikai irány, melyet a , Neue Freie Presse" képvisel, épngy mint a magyar alkotmányosság ezen osztrák pénzügyi politikát, mely mérték nélkül s ellenőrzés nélkül adósságokat csinál, rosszalta, s ellene küzd is. De mégis tény marad az is, hogy az osztrák ministerck: gróf Wallis, Bruck, báró Kubeck, EHch-hof.stb. stb. szórnom pénzügyi emlékének s pénzügyi politikájának káros következményeit Magyarországnak is viselnie kellett, ép ugy az osztrák érték ismételt devalvatiójának következményeit is. Nem, — monda az orvos, ki » kos-böojárói míoóaégben jogosítva ?reste magát hssudni. — Néhány ssó miatt, melyek mindkét réisról élénken voltak elmondva — folytata a liszt, engedve as orvos kíván csiságáoak — valót szólva, bissem, hogy én voltam igaztalan. O tadja, mily nehéz fejem van, s nem is tudom, mily csekélység miatt bántslmasám e szegény Duquesnoyt, a mit ngyan most már bánok ; röviden, sokkal inkább óbajtauám békés aton intézni el es ügyet. Tehát ha asiveskednék ön tanácsolni Daqnesnov-n,t, bogy hagyjank föl a dologgal, ime itt a kártyám. Közlünk ssólva, hiszem as ajánlat telaaeni fog. — ön caalatkosik kapitány, — felelt as orvos, ki komolyságit bámulatáé módon birá megtartani — Daques-noy tagnap magánkivülioek t&ot fel előttem, a bárha békés természetiéi bir is, ha vére forrni kesd, tigrissé válik. Ugy latsaik, hogy elragadtatásában 80 nagyon mélyen sérté, vagy nem aért télé booaánatot. . . — As nem nagy baj, — ssólt kosbe Pelletier — bocsánatot kérni nem ¦sokasom, alÖBBÖr fog történni aj ily dolog; hanem egy régi baráttal nem szükséges ily sokat cerremoniásni. Különben inkább sseretek engedékeny lenni, mint önmagamnak szemrehányást lenni. Akarja ön, hogy együtt menjünk Duques noyhos? — Kenjünk I — monda as orvos, ki alig bírta visszatartani a nevetést, midőn éasrevette, hogy mily érdekek tették ily emberiessé e dühös vivőt. Duquesnoy, ki égess éjen szemét sem hunyta b-j, midén as orvost és s kapitányt belépni látta, körülbelül oly-formán ér este magát, mint as elitéit, midőn s törvény embere Ítéletét olvassa föl előtte. — As első ssavak csaknem meg-fagyaeztsk ereiben a vért, A kapitány pedig bocsánatot kért, s estin megsiori-totta régi barátjának kesét, ki örömében, hogy es magára hagyja, nem U peviolt többi a halálra- Ehez járul még, hogy Magyar ország e rendkívüli károkon kívül még ma is kénytelen azt a gúnyt eltűrni hogy a magyar államhitel krról 9 —10\'/0 alább beesOltetik mint az osztrák. Ezen pénzügyi ab surdum megszüntetése ^hasonlóképpen egyik czél, melyet a magyar pénzügyi politika első sorban elérni akar, Ha tehát a ,Neu Freie Presse" azon becsületbeli kötelességről beszél, mely a valuta helyreállítását parancsolja, mihelyt ez lehető, akkor Magyarországban mindig azon nézethez fognak csatlakozni, mely felfogásra nézve, a pénzügyi becsületre nézve a legmesszebb megy. E tekintetben szintén ti van zárva a nézet különbség a .Neue Freie Presse" politikusaival szemben; miután a magyar állam története kézzelfoghatóiig bebizonyítja, hogy Magyarország aláírását, mely mindenesetre a csakis Magyarországon érvényes alkotmá nyos uton volt és lesz elérhető, mindig és minden körülmények között s a legnagyobb áldozatokkal, egyetlen krajezár levonása nélkül honorálta. A pénzügyi bizottság előadója Hegedűs Sándor mindenesetre érdé met szerzett magának az által, hogy a pénzügyi bizottság jelentésében szándékolt felemlítése folytán, e kér désre nézve világos situatiő terem tetett. Hegedűs Sándor és a pénzügyi bizottság osztják különben a miniszterelnök Tisza Kálmán és a pénzügyminiszter gróf Szapáry Gyula nézetét, hogy a valuta helyreállításának kérdése a kormányok általi tárgyalásokra, s érdemleges vitatására még semmiesetre sem elég érett. A bizottsági előadó szándéka, igen alapos okokból csupán arra szorítkozott, hogy a közvéleményt a később alkalmas időben eszközleudó megoldására e kérdésnek előkészítő módon figyelmeztesse. Felhívás. Az alábbi tartalommal felhívást vettünk, melyet az ügy érdekében szószerint közlünk, kérve olvasóink meleg pártolását! — Crvos, ön bűvhatalommal bir, — kiálta föl Duquesnoy, midőn csak as orvossal látta magát. — Es as ón dolgom, — monda es nevetve — ime as iszonya dolgot elintéztem. Én megtettem kötelességemet, megteszi e ön is. Mikor utazik el délre? A Dupuesnoy arcsán ragyogó örömöt csakhamar aggodalom és komorság válta fel, — Orvos, — monda elfogult hangon — meg kell vallanom as igásat. Van jellemem s meg tadom hallgatni Ítéletemet; nemde, mellem meg van támadva ? — Agyit akarja mondati. — Agyam isi — kiilti föl Dtt-qaeenoy még hslvinyabbi léve. Ön esztelen) — tolytatá as orvos villáit ringatva — szívesen felcserélném mellemet önével. — ön megcsal engem- Tegnapi szavat még fülemben vannak. Egéss éjjel köhögtem, villáim közö t oly táj-dalmát érsek, melyet eddig nem ismertem, — Képzelgés 1 — Én tudom mit érsek, — ioly tata Duquesnoy gyászos hangon — nem félek a haláltól; de megvallom, korom nak tudatában nem minden sajnálat nélkül mondanék bncsut nőmnek ós családimnak. Nekem kötelességem gondoskodni magamról. A helyett, hogy írnék Virginenek útközben veendem magamhoz Fontainebleaaban s estin rög. tön lavórunk Nizzába. — Tivossék, — monda as orvos — es utasaa nem fog önnek ártani. — De hiszi ön, hogy jó befolyás-sel leend? — Kétségtelenül. — És hogy még van idő küldeni es issonyn betegséggel? — Igen, kimentjük önt belőle, — monda Magnian gúnyos komolysággal. — Hat hét elatt magam is Nizzába lessek. Tehát ön megnyugszik ason orvos rendeleteiben, kihez bíeej-tnrt eres, .ha egészsége véletlenül rossab-bmna is? „Alsó-Leudva mezóváros köz ségi iskolaszéke, hogy az e vidéken elhanyagolt népnevelés ügyének lendületet adjon, 8 hogy a nevelést a kevésbbé vagyonos szülők gyermekei részére is lehetővé tegye elhatározi az itt illam8egélylyel fenntartott polgári iskolát egy .Tápintézettel\' ki- E tápintézet alapszabályai az illetékes főhatóságnál bemutattatván, azok a bemutatási záradékkal elláttattok. \\ Czélja. ezen tápintézetnek a helybenhagyott alapszabályok 3 §-a szerint: \\_ a) az alsó-lenárai polgári iskolát látogató teljesen vagyontalan tanulóknak ingyenes — vagyonosabb tanulóknak pedig az isKolaszék által időről-időre megállapítandó jutányos dijérti teljes vagy részleges ellátás melletti elhelyezése; b) a polgári iskola 6 oiztályát jó siaerrel végzett tanulóknak tehetségük és hajlamukhoz képest az ipar- vagy kereskedelem valamelyik ágábani kilt-épeztetése; c) a tanulmányaikat folytatni kívánó s ehhez hivatással biró tanulóknak képeztetése. Hogy e tápintézet létesülhessen, s czéljának megfelelhessen, azon alázatos kérelemmel járulunk uraságodhoz: méltóztassék ismerősei körében ezen eszmének, melylyel egy 49,000 lakost meghaladó, Steyeror-szág által határolt vidék ujjá születésének, magyarosodásának alapját óhajtjuk letenni, minél több barátot és anyagi támogatót szerezni, s az ilykép valóban a haza oltárára tett filléreket legkésőbb 1885. évi július 31-ig hozzánk eljuttatni. A szíves adományok nyilvánosan fognak nyugtáztatni. Kelt Alsó-Lecdván, 1883. évi augusztus 1-én. A KÖZSÉGI ISKOLASZÉK.* H i r e k. — Tánczkoszorucska tartatott f. hó 22-óű a helybeli Kasinóban. A fé iiyesen meg világított termekben, aaaem legcsekélyebb megerőltetése nélkül, csak* hamar megolvashatok voltak a rénstve vők. o« láttak Logf3oder Cséciiiia ur. hölgyet, Eosenberg és Spmmer nővéreket s néhány csinos menyecskét A hölgykoszorú mint kitűnő, gyönyörű virágokból állott, de kis keretű volt, mi azonban nem zárta ki, hogy a jel—volt ki* számú közönség, ne költsön egy kellemes estét — Egy TSSnU munkást szállítót tak hasa legközelebb Fridnubo., hol egy vasúti kocsi egyik karját teljesen ösaseausta, mellét pedig megtépte. A szerencsétlen munkás városunkba való, s az itteni kórházban ápolják. Állapota kétséges. — Tánczkoszoracske. Mint ér. tesüliiok a helybeli tornaegylet 1884 évi január 16-án a „Szarvas* dísztermében tánczkossorucskát rendes. A rendező bizottság már megalakult. Elnökké dr. Qerő József; titkárrá: Ssékely Ti vsdar választatott — — Díszes esküvő nagy közönséget vonzott L. hé 25 én délután a helybeli isr. imaházba. Mitzkí Kláris k. a., ki nemcsak szépsége, hanem szép lelki tulajdonai által széles köröknek ked-vencse, esküdött örök hűséget , Woíbe Ferenci jóhirü bpesti kereskedőnek. Sűrűn hullottak könyei az es kötési szertartás alatt a szép mennysassonynak, mert édes atyjától, ki már hasamosb idő óta súlyos beteg, meg kell válnia. Találjon vigaszt ason öntudatban, hogy gyermeki szeretete a távolból is üdítően fog hatni atyja megrongált egészségére. S e tudattal kísérje boldogság &. távolban is. — A zalamegyei m. kir. adó-felügyelőtől 23736. ez. alatt a következő felhívás küldetett le a polgármesteri hivatalnak: „Tekintetes polgármesteri hivatalnak N.-Kanizsán. Tekintettel azon körülményre, hogy as 1884. évre eszközölt házadó összeírás alkalmával a kibérelt és a bérbe nem adott lakrészek közölt igen csekély eltérés mutatkozott, a mennyiben a bérbe adott lakrészek as összes lakrészeknek csaknem felét képeste és igy tekintve a folytonos építkezéseket és változásokat, melyek Nagy- Kanizsa városában előfordulnak, majdnem biston vélelmezhető, hogy most már Nsgy-Kanizsa városában as általános hásbéradó kivetésének van helye. Ennél fogva hivatkozással a folyó, hó- 9-én 22942. ss. alatt kelt és as 1885, évi adókivetés megindítása iránt kisdott körrendeletemre, felhívom a tekintetes polgármes téri hivatalt, miszerint as esetben, ha a beállott változások folytán as ált alá. nos hásbéradó kivetésének helye volna ami ellen kifogásom nem lehet, ugy az 1885. évre azt kivettetni, ellenkező esetben pedig 8 nap alatt a helyszíni A két barát elvált egymáatól, as orvos betegének ijedelme fölött nevelve, mig emes már mtliében hitte s halált B önmagától kérdé, ha nem volna-e ok" szerübb Felle\'ier kardjával, mint korának virágában halni el idegen földön. Két nap múlva Daquesnoy, üldöztetve e szomorú látvány által, utjegyet váltott, ügyeit elrendesie s Fontsinebleauba sietett, hol még nem\' ís váriák. Férji jogart, melyeket e napig alig ismert, génybe véve, magával vitte nejét, ki e, tiirteleni határoaat legkisebb tudatával sem bírva, ign nehezen vált meg Pá-istól, melyet a kapitány ssépelgései a szokottnál kellemesebb tartózkodási helyévé tettek. A hét vége felé a házaspár, egyik életéért remegve, a másik szerelmét sajnálva, megérkezett Nizzába, hol aa őss utolján Magnian ia csati akcióit hozzájuk, ki astán ígéretét a legnagyobb pontossággal igyekezett beváltani . — III. Következő év ápril havában, The átbre Francaiban „Horaceot" adták. Hála Bachot ifjú elméjének, inkább mint Corneille őregbült ssellemének, a terem egészen telt volt. A jobboldali I erkély köaepén Pelletier és néhány hoz sá hasonló győző beszélgetett, nevetett s bírálgatta a játékosoka;, vagy látcsó-1 boszantá a nőket s alkalmatlankodott szomszédjának a nélkül, hogy valaki rendre utasította volns. Igen, mert bizonyos esésekben ily hatalmas a sértő tekintet, bozontos zaakál a aa elfánthoz hasonló kinézés. A kapitány, mert látcsövét a terem aljától annak boltozatáig mindenfelé körül horda, a második páholyban egy csoportosától vett észre, mely tüstént leköté figyelmét E osopotos.it első •órában Daqáesnoy és neje, hátuk mögött Magnian orvos volt. E három egyéniség alakja igen jellemző volt A hs\'o vány 6 gyógyszerektől márváoyssint öltött arozu. két szemüvege által képzelt ssembsju békés férj a sainlapot tartá kezében, melyet a felvonások között olvasott a astán Egy elemmel halig .tá a ssomorujátékot, daczára, hogy Corneille tolmácsai Arséne és Fonta voltak. Daquesnoy né csinos virágcsokorral játszót:, melyet gyakran szagolt s melynek piros virágai annyira feltűnővé tették árosának fehérét, hogy hinni leheteti, miként az egész csak kaczérságból ered. Kényelemmel dőlve karszékébe as ífju nő, többször megfordítá fejét, hogy jobban hallja az orvos szavait, u nélkül, hogy a férj éssrevon é aat, vagy látszott voina tudomáassl birni e meghitt társalgásról. — Kit nézess te egy negyed óra óta? — kardé a kapitánytól egyik ssom-asédja. — Talán régi érzelmeid még élnek Duquesnoyné iránt? Ast hivém hogy már régen feledted őt — Nem tudtam, hogy Nisaából visszatért. — felelt Pelletier óvatosan. — Már két hete, hogy Parisban van. \' — Nem látod mily roaz ssinben van Duquesnoy ? Nem latsaik, hogy dél égalja nagyot segélyt volns. Kétszerte halványabb, mint távozása előtt. Szegény Daquesnoy 1 — Ah, Ahl .— sóhajtott a másik talán te ia hissess a mell betegségben. Es nagyon furcsa volna. — Mi volna furcsa? — kérdé hirtelen a kapitány. — Aaon szerep, melyet e Magnian játszatott Duquesnoyval és veled; mert ha hiszek bámuló ercaodnak, a játék fele lersjtad fordul meg — Berton, visszaélsz türelmemmel, — monda Pelletier szigora hangos. — Farkasok nem eszik egymást, visson/.á nevetve Berton — tehát harag nélkül beszélhetünk.. Ime a dolog állása: nyolcs nap óla as egéss Paris, k;vév« téged, mulatja magát, Ugy lát ssik, hogy egyrészről, a a nélkül, hogy kétkednének benne, Magnian szereti Du quesnoynét s hogy másréstt, egy idő óta mellbajban szenvedvéo, okszerűnek tartotta melegebb égslj alatt tölteni el a telet És mit tess e turkó? Elhiteti aa ártatlan Daquesnoy val, hogy ó, Duques- í el ti! vizsgálat selJMÍtútéVe a vegyes bizottságot megalakítani és annak megtörténtéről értwiteni asiveskedjék, hogy innen egy tisztviselő kiküldéséről gon-doskodhassam. Z. Egersseg, 1884- november 18-án Radnlovits • k. m. kir. adófelügyelő.11 — Yas Gereben hamvainak hazaszállítása. Köstadomásu dolog, hogy ast a temetőt, melyben Vas Gereben hamvai most már díszes síremlék alatt Bécsben nyugoasnsk, kasassálják és így miet bb intézkedni keli, hogy sokak óhajának megfelelóleg Vas Gereben hamvai Budapestre ssállitsasának, ahol dr. Váii Béla sserkesztŐ ur basgó fáradozásai folytán a főváros lelkes hatósága már tísstelet helyet is adott azok számára. Bécsben van ez ügynek igen buzgó képviselője és ez Nyáry Sándor, lapunk jeles munkatársa, ki dr. Ksmmeror Emil bécsvárosi physikus urat a hamvak hsnassállitáai Ügyének már megnyerte, sőt as ,Entre-pise des pompea funebret* csímü temet -Késési társulattal a szállítás módozatait is annyira megbeszélte, hogy a költség, mindent belesaámitva, Budapestig círca 160 azaz Beáshatván forintba kerülne. Lévay Imre urnái a „V. Közlöny" szerkesztőjénél van a veszprémi takarékpéni-tárban e csélra 80 azas nyolcsvsn forint és 57 kr, tehát ép fele a kívánt összegnek. A hátrslevő Őessegre vonatkozólag KÍMOVÍcs\'JósseforssággyüléBi képviselő ur ason lekötelező ígéretet tette, hogy nemcsak dr. Fenyvessy Ferencs orss. képviselő úrral egy&it busgélkodni fog as osssegneK Budapesten való ötsseterem é-sén, hanem a hamvaknak egyházi bőszen te lését is örömmel magára vállalja. Ily ssíves késsség mellett Vas Gereben hamvai rövid idő múlva Budapesten lesznek. Az ügynek kily állása mellett dr Váli Béla és dr. Sziklay János sserkess\'.ő urak mo.it már megfogják a mosgalmat indítani mindarrs vonatkozólag, ami Budapesten fog történni. Semmi kétség benne, bogy a fővárosi iróikar lelkesen támogstni fogj* e törekvést, hogy a hamvak megfelelő ünnepély mellett adassanak át most már a basa szentelt földjének. — A halálesetre szóló bístoti-tási Bseiződéaek megtámadhatóságáról. A bécsi kereskedelmi kamara es óv tava-ssán egy kérvényt nyajto\'t be a keres kedelmt miniszterhes, melyben a bisto-siUsí társaságoknak a biztosítási aser-sódéseket, helytelen bevallás vagy releváns körülmények elhallgatása miatt, megsemmisítő joguk korlátosáaát kérték. Ason szempontból indult ki a kamara, hogy ily megsemmisítő jogot a társaságok csak egy bizonyos időn belül (a szerződés megkötése u\'áo 3—5 évig) gyakorolhsssansk. Pár nap előtt eme kérvény sorsa, a minissterium egy rendeletével eldöntetett, még pedig elntasi- noy, mellbajbsn sseoved, s elutaztatja Nissába. szeretetreméltó nejével együtt; astán maga ia csatlakozik hossájuk. As alakzat, melyet most hárman képéének, e beasédek tekintttében mi kétséget sem hagy fönn. Csvk látni kel! ő\\et, hogy rágalom nélkül fűgéssasük páholyuk fölibe Kock Pál egyik legújabb regényé nekezimét: „A férj, n ő és kedvese.* Es s Magnian sssllemdus férfiú s kitűnő essméi vannak. Kétségkívül fél, hogy a férj észre talál venni valamit s rábeszélt-, barna ssemüveget hordani, • szembajjal fenyegeti. Nemde pompásan játszik s e kaland mulatságos. — Fölséges 1 nagy sser Ü! — felelt a kapitány oly módon nevetve, hogy fog-csikorgását ís lehetett haJlanil A szomorújáték előadása véget ért Magnian távozott a páholyból. Pelletier azonnal követte példáját. Pillanatai későbbeo a két férfi ssemben állott egymással. — Orvos egy saót, — monda a tiszt komoly arozcaal. — Kettőt is ha kivánja, kapitány felelt Magaian hedélyeaen. — Ugy látásik, hogy Önnek minden ismerete dacsára, Duquesnoy jól érzi magát — Akarja ön, hogy meghaljon, kérdé as orvos agyanason ssavakat ismételve, melyeket Jonny. a Horáoeok a\'yja, oly komikus hangon mondott el. — Tudom, hegy ön aa elragadtatásig bohó, — vissoosá Pelletier visi-sa* tetszéssel, mely már kezdett haraggá válni; — de önnek tudnia kellene, bogy nem szokásom cséltáblánl szolgálni. Szi-veskedjék komolyan felelni: igaz e, hogy Duquesnoy nem forgott veszélyben? — Sőt ellenkesőleg, igen nagy veszélyben. Nem kellett volna-e neki megvívni Önnel ? — Tehát midőn őt Nissába küldte Átért történt, hogy e párbajt mrg-akadály otaam. Mint orvos, ssoktam őrködni embereim egéiisége fölött s kötelességem volt megőrizni Daquesnoy elalél as ön kardjától, melynek hit Bseritt-isaonyu betegség a követője. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 27-én. 1884. tólsg. A rendelet első sorban hangsúlyozza a biztosítási ajánlatok ét a beval-U> igas voltáoak fontosságát mint olyat, melyet még as orvosi bizonyítványok sem pótolhatnak s csakis annak kiegé-¦sítŐ reuét képeshetik. Megjegyzi a rendelet továbbá, hogy beteg egyéneket a bistositási standoktól távol tartani csak as által lehet, ha a kocskásat nagyságának megitélbetéséie, hoxsá intésetl kérdésekre adandó Őszinte feleletre, annak trhe alatt kótelestétnek, hogy ellenkeső esetben a ssersÓdés érvénytelennné válik. Különben íb a bistositási ügyeket a gyakorlatból ismerő, jól tudja, hogy a táraulatok csak igen ritka esetben s még akkor sem késlekednek a bistOBitási összeg kiűzetésével, ha a tényállásánál fogra ast tehetnék is, mert tudjás. hogy egy ilyen eset mennyire ártana hirnevükuek s mennyire gyöngítené Őket a heves ver-BénykUsdelemben. Ha azonban nem lennének óvatosak e bajokat a bevalláskor alkalmasott ssigor által megelősni, s a hamis feleletekre tért nyújtanának, es mindenekelőtt díjemelésre vezetne s az egészsége biztositottakat sújtana azok rovására, kik rosabissemü feleleteik alapján csúsztak be, a biztosítottak soraiba. A kérdésekre adott feleletek valódisága iránt a társulatok szabály sserint osak akkor asoktak vizsgálatot foganatosítani, ha a halileset a szerződés első évében következik be. Ez minden esetre súlyos érv a szerződés megtámadhatóságára irányuló jog korlátozása mellett s noha egy ilyen jogmegsxoritás alkalmas volna arra, hogy a bis\'ositoltak kényelmesebben éressék magukat szerződésük birtokában b képes volna as életbiztosítás üdvös Ügyének nagyszámú hiveket tobor-zaní:nem koncsedálható, hogy e tekintetben az állam avatkozzék be a törvény ál\'al állapítsa meg a biztositasi feltételeket már azért sem. mert egy szerte elágazó Bzabálysat bonyodalmassá tenné as ügyet b az egészséges fejlődésre ártólag hatna. Eme reform keresztülvitelét bízvást rá lehel bizni magukra a társulatokra melyek mi- a kamara indítványára adott válaszukban is azon nézetüknek adtak kifejezési, bogy ők a reform keresztülvitelétől nem magáért a reformért, hanem annak motívumaiért idegenkednek b épen nem ellenesei annak, hogy a szer-íúcóe megtámadhatásáuak joga egy bizonyos idó\'.ar amra korlátoztassék. Ezen motívumok alapján a kormány nem látta ssükségét a beleavatkozásnak. Eb helyesen. E motívumok tökéletesen korrektek a a gyakorlati gondolkozásnak eredmé nyei. S hisszük, bogy a társsságok ezen intelem után nem fognak késni oly rendszabályokat alkotni önmaguktól is, melyek s saját biztonságuk érintetlenül hagyásával, egy bizonyos időn tuí a szerződés megtámadbatatlanságát fogják biztosítani. A biztosító társaságok jól felfogott érdeke kivánja ezt. — Oly betegség, melyet kevéssel ezelőtt talán ön íb átszenvedett volna, — monda a kapitány, kit az orvos hidegvére kihozott türelméből. — Haljon meg ez esztelen Duquesnoy félelmében, vagy más bajban, én ugyan nem törődöm vele; de önt barátom, ki ily jól játszik, szeretném épp oly sziv-yel, mint szellemmel bírónak látni. A szerencsétlenek Ós kijátszottak szerepe annyira megalizó, hogy Pelleti ert is osnpa hiúságból, as egész be-Bsélgetéd alatt gondosan kerülte kimondani valódi sérelmét és Duquesnoyne nevét. As orvos tartózkodólsg viselte magát, annyival is inkább, mert a kegyenc* ő volt, A tisst kihívását ugyan \' són mosolylyal-fogadta, mely korábbam is ajkain ült. — Kedves kapitány, — monda neki, — ugy látom, hogy e pillanatban igen kellemesen esnék önnek, ha oldalamat átssurhatná kardjával, vagy dombomba golyót mélyeezthetne, (föltessem Önről, hegy régi barátságunk folytán fejemet megkímélné,) e es oly szeszély, melyet ha elérhet, erősen ragasskodik hozzá. Db ha engem megöl, ki hásaaítja öntössse Nanteuíl kisasszonynyal? Pelletier báméss arczczal nézett ellenfelére, ki ennek folytán még kedélyesebb lett. — Ki es a Nanteuíl kisasszony ? — kérdé a kapitány önkénytelenül sselidebb hangon. — Egy szeretetreméltó nő. kinek én vagyok orvosa, bárha a legjobba n érzi is msgát : kinek kétszázezer frankja van kéazpéosben, s jövője ngysnanny.it vár és ki, ha egy esses barát ügyködőül föllépne, ugy hiszem, ssivesen beleegy-eznés egy önhöz hasonló férfiút boldogítani. — Es as ördőgös Magnianl — monda a kapitány annak karját megfogva, — ha vele szól az ember, ninos eset, hogy megharagudjék reá. VARGA VILMOS. — 13 as szám. Danits Béla sz. fehérvári törvényszéki elnök váratlanul bekövetkezett haiála alkalmával az ominózus 13-as számról a következő történetkét beszélik. A boldogult, daczára, hogy a műveltségnek s Ludomá nyosságnak magas színvonalán állt, nem volt ment az elöltelek.ől a hitt a 13-as szám ominózus voltában. A polgári lövész egylet, szeptember vé^én tartott utolsó czéllővészete alkalmával a régi szokáshoz híven, társasebédet rendesett. Mikor he.yt foglaltak, Da-nitz Béla a főlovászmester ösateesám-lálta a jeieuvoltaka\', tizenhármán voltak. — Danitz rögtön fölkelt helyéről s ast csak akkor foglalta el újból, midőn barátai, — hogy őt megnyugtassák — tisenn egyedik nek behív ták Sanns vendéglőst, ki ssinién helyet foglalt az asztalnál. Danitz az égess ebéd alatt kedvetlen volt, s többször emiitette, hogy a társaság tagjai közül valaki nemsokára meghal. Sejtelme csakugyan valósult. Alig pár hét múlva ő hunyta be örök álomra szemeit. — A magyar bor Oroszországban. A .Magyar kereskedők lapja" a következőket írja: „A moszkvai konzul jelentésében olvassuk, h->gy Orossorsság folyton növekedő borfogyasztása legnagyobb részben a behozatal által less fedezve. A Kaukázusban és Krímben csak legújabb időben kezd okszerűbb szőlőművelés lábra kapni, de a bor aránylag igen drága és e mellett a lakosság s belföldi bort nem kedveli. Sajátságos, hogy +% orosz többet ad a bor nevére, mint annak minőségére ; és a kereskedők mintegy kényszeritva vannak a borokathang-zalos nevek alatt ároini. mert különben nem találnak vevőre. A magyar borok között legkeresettebb a tokaji, mely .vin de Hongrie" név alatt természetesen a legtöbb esetben hamisítva kerül t kereskedésbe. Az oroszoknak fogalmuk sincs Magyarország borkincseiről és a jelen viizonyok között nem isiebet a magyar hamisítatlan bornak piaosot teremteni, mert Oroszországban a borkereskedés 5 — 6 gazdag cség kesében van kik minden versenyt már csirájában képesek el-nyorrni. — Sértett kocsis hiúság. A Bére mend közelében fekvő zálogosí pusztán alkalmazva volt hajdu-gazda egy ottani kocsissal mult pénteken Siklósra rándult vásárra, hogy egyébb apró-cseprő dolgait jlvégecze. Kocsisa, ki ritkán juthat Bacchus gyöngynedvóhes, ugy gondolkozott, hogy nem is vásár, ha a boros kancsÓbs kelleténél mélyebben nem tekint as em ber. Hasa jövet a kocsis gazdája többszöri figyelmeztetése daczára a lovakat oly erővel űzte, hajtotta, miszerint félni lehetett, hogy az árok szélen feldőlve, mindketten szerencsétlenül járnak. Miért is a gazda a gyeplőszárat kocsisának kezéből kiragadván, őt saját helyére hátra ültetvén, maga hajtott Zálogos felé. A kocsis sértett hiúsága érzetében helyéből felugorva, kérdé a gazdától: „Ki a kocsié?" a nyomban bicskájával mély szúrást ejtett gazdája nyakszirtjén. A zálo-goei puszta bérlője: Wermuth Albert rögtön jelentést tett ezen esetről a bare-mendi csendőrség őrsvezetőjénél, ki a följelentés daczára nem fogatta el as illető merénylőt, ast adván okul, bogy es nem súlyos testi sértés. Nem tudjuk, — irja levelezőnk — hogy a csendőrség utasítási ssabályaiban erre vonatkozólag mi foglaltatik s hogy valakit csakis súlyos testi sértés miatt lehet-e elfogoiok s hogy as orvosi tudományban iaikus csendőr belátására bizatik-e vagy nem a Bulyos vagy nem súlyos testi sértés kvalifikálása, annyit azonban biston állithatunk, hogy a csendőrség ssámára kidolgozott utasítási ssabályoknak ily ssörssálhasogatómagya riaata mellett as életbiztonság nagyon is sok veszélynek van kitéve, különösen a faluktól nem messze eső pusztákon, hol a cselédek feljebbvalójukat, vagy egymást büntetlenül megbicskázhatják, megsebes-hetik, csak a sértés .vesséiyes" ne legyen. Hogyha as emiitettem gazda kapott mély sebe következtében meghal, ki tog eleget tenni a megsértett jogviszonyért ? — A kocsis, ki e merényletet elkövette ? Hiszen ö as elkövetett bűntény után összeszedvén sátorfáját, tovább illant; a csendőrök pedig most már verhetik a nyomát — akár a harmadik határban. — A magyarországi bejegyzett cségek : .Schematismuz der protokol-lir.en Finnen in der oeeterreichisch-un-garíschen Monarchie. II. Uogarn, Kroa-tien und Slavonien" cxim alatt as o s s t r á k-m agyarbankve sértttkárságnak kidolgozásában épen most jelent meg egy mü; mely as érdekelt körökben bizonyára a legélénkebb megelégedéssel fog fogadtatni. A nevezett „cség-tár" ((melynek első kötete Bécsnek és Aisó-Ausztriának bejegysett cségeit foglalja magában megjelent 1883. január hóban,) a következő adatokat tartalmazza. Részvénytársaságoknál : czég, engedélyezés kelte, bejegyzési kelet, székhely, a vállalat czéije, működési időtartam, részvénytőke, kormányzat, s csógjegyzés módjs ós a hirdetések módja; bejegysett szövetkezeteknél : ugyanezen adatok — a tőke kivételével; személyes ősegeknél a oaég szószerinti szövege, ezégtalaj-donos, nyilvános társ, a c»ógjegyzés módja, meghatalmazott czégTssetŐ, házassági szerződés bejegyzése. Első ízben történik most, hogy Ausstrie-Magyarországon egy ily — a legkisebb részletekig alaposan éa pontosan tser-kesstett cség-tár megjelenik. Az osztrák-magyar bank sürgős szükaég.e-ének kielégítésére létesítve — minthogy a bank as egéss monarchiát felölelő váltó-leszámítolási üzletében épen ily c égtár hiányábsn — lépten nyomon akadályozva találta msgát: hivatva látszik e mii, minden bank és lesBamitolÓűslet részére — az üaietvilágnak általában, ügyvédeknek stb. nélkülözhetetlen segédeszközévé válói. Ennek illusztrálásául példának felsorolunk as előforduló esetek tömegéből két legeklatánsabbat. Brug A. váltóelfogadó ellen váltóper indítandó. A törvényszék a fizetési meghagyást akkor fogja kiadni, ha határozottan állittathatik, hogy Brug A. bejegyzett cség; máskülönben a panassoskénytelen lesz a-, elfogadó teljes elóoevét kipuhatolni, mi sok esetben csak hosszadalmas utánjárással és időveszteséggel eszközölhető ; időközben azonban a váltó ssükölködóvé is válhat. A másik eset: Berg és Schiff váltóelfogadók beperelen-dök. Ha nem állittathatik határozót tan, hogy ezen nevek egy bejegysett caéget jelentenek, akkor a törvényszék restéről nemcsak nsetési meghagyás nem adatik ki, hanem tárgyalás is csak azon esetben tűzetik ki, ha mindkét elfogadó előneve és ezen kivüt még ason körülmény íb bejelentetik, hogy a kettő t. i. Berg és Schiff kötül, melyik irta alá a váltót ? Tehát még akkor íb, ha ezen sokszor komplikált nyomozások szerencsésen megejtettek, a törvényszék a legbosaza-dalmasabb eljárást fogja elrendelni és ezenfelül nem fog mindkét adós fizetésre köteleztetni, illetőleg nem a társasági vagyon, hanem csak annsk személyes vagyona fog lekőtöttnek tekintetni, ki a váltót tényleg aláirta. Mind es könnyen kikerülhető, ha a cségtár segítségével as adós mindjárt ab ovo mint bejegyzett czég jelöltetik meg. Hásrésst pedig egy váltó adós nevének a cségtárban elő nem fordulása — tehát egy bo nem jegyzett váltóadós — figyelembe vehető ason egyén által kinek iíy váltóleszámítolásra, fisetésre stbre kináltatik. A mű., at osztrák-magyar bank kiadásában jelest meg. (\'Megrendelhető: Hölder Alfréd, k. k Hof* und UniveraitStsbuchaudler, Bocs, ára kötve 5 frt.) Ennek folytatólagos kiegészítését képezi az 1882. október 1-tői minden hő 1-, 10. és 20-án megjelenő .Central-Anzeiger der handels-gerichtlicben Eintragungen in der Öste r-reichÍ8ch-ungaríschen Monarchie.* (L ro7&t alatt közlött, vagy bárhol hirdetett monkíi kaphatok vagy megrendel. hetik Wajdita József könyvkereskedésében Nagy-Bamzsán.) — Felhívás előfizetésre, vagy megrendelésre. Manapság kelletén íul ki van szakit va a gyermek a családi körből, saját bájos kis világából és a szabad termésset éltető öléből. Vissza vezet ni őt oda, — a családi nevelés természetes módszerének varázsát ér estet ni, — a gyermek kedély világában keresni föl a jel lemfejtés legbiztosabb eszközeit, — a valláserkölcsi nevelést a ssabsd termé aset ssereteté\'-e slapitni, — a játékot a nemesítő munkásság alapvetőjévé tenni, és minden terméssetsserü nevelési ess közt a gyermeknek isten félelem hes, emberszeretet hes szoktatására használni föl: csel irány a, törekvése a rK\\i s V i 1 a g= legújabb Flóri könyve ősimmel november utolsó hetében sajtó alól kikerülő kötetnek. A bölcsődajtói as iskolai indulóig, as spró játóktól a komoly munkáig: a mi csak hat a gyermek esiyéré\'ée lelkére, kedélyére és jellemére, vidulására és munkásságára, a családi kör egéss kis világa viseshangot nyer a legújabb flóra könyvében, melynek beosztása is követi a gyermekek kis világának folyását. A főbb réssek ezek: Mesék. Nyelv-edző versikék. Közmondások. A gyermek szobában . Betegáfyacskánai. Kis ssámoló. Fröbel foglal kosások. A szabadban. Kis utazók. Játékok. Kis köszöntő. Dalok. Imák. Hogy a költemény/kék hatass a kis olvasókra közvetlenebb éc maradandóbb legyen, kitűnő rajzolóink Gyulay László és Tshy Antal 50 eredeti rsjzs dissiti az 5 nagy-8* ivre terjedő könyvet. As illnstratio ily ctsládí olvasmányoknál rendkívül fontos agy a nevelés, mint a széphatás tekintetéber.: Ép ezért tértem el a kiadás ssozott módjától, a kiállításnak könyvkiadókra bízásától; mert nem taptastsltsm, hogy ki&dóink hasonló könyveknél eredeti iDuaíratiókra költe nének. Es ez testi szükségessé, hogy a h ásod li i batlsnul költségesebb magyar képes kiadásban támogatásért közvetlen fordultak a t közönséghez és könyvkereskedésekhez. A kis világ kiállítása és alakja jelen felhívás- és prospectushoz hasonló less. Irányának és rajzainak megismertetésére szolgáljon as ide mellékelt pár mutatványlap. A könyv ára fűzve ötven krajcsár. As ár ily mérséklésével arányban illó, nagymérvű támogatást kell reméli ^ és kérnem a t. családoktól, különben a 1 .dás tetemes vesstességgel járna. Hogy as úgyis csekély ár mellett a k s világnak mégrsegény iskolás, óvodás gyermekek és vsgyontslan családok kicsinyei részére ingyen megszerzését is lehetővé tegyem, as ünnepi ajándékul, iskolai olvasó ugy óvodai segédköny vül, és családi olvasmányul egyaránt alkal mas könyv előfizetőinek, vagy utánvétel megrendelőinek minden öt példány után egy ingyen-példányt küldök. Á ssegény gyermekek részére iíy módon ajándék nyujthatást főleg a t. iskolaszékeknek, óvoda fenntartó testületeknek és a jótékony nŐegyleteknek ajánlom szíves figyelmekor Könyvem egyidejűleg diss kiadásban ia megjelen, legfinomabb velin-papiron, selyem disskötéaben, vörös vagy arany széllel. Ily dtsskiadásu példány ára két forint. As előfizetéseket ás megrendeléseket hozzám (Budapest, vámház-körút 10. sz.) kérem intézni. Egyes példányok nálam, vagy bármely könyvkereskedésben ssérezhetők. As előfizetett vagy utánvéttel megrendelt példányok deczember hóban saját költségemen fognak a megrendelési postahelyre küldetni; a nálam megrendelt egyes példányok 55 kr. beküldése esetén keresztkötésben, diss kiadású példányok 2 frt 15 krért csomagolva és portómentesen, — utánvéttel rendelés esetére pedig mint teherszállítmány fognak postára adatni. Legeséi-sserübb, a megrendelést levelező-lapon, az előfizetés tpoatautalványnyal eszközölni. A név, lakhely éa utolsó posta pontos megírását kérem. Budapest, 1884. október 30. Eötvös Karoly Lajos. — Megjelent a ^Göndüzó 10. száma a következő változatos tartalommal : Székely támad: Ssékely bánja, történeti regény P. Statmáry Károlytól (folyt.); Izsák, regény, irta - Kazár Emil (folyt.) ; — Hullanak az ágról költem. Tfaurócsy Endrétől — A club, regényes korrajz, irta JMíkssáth Kálmán (folytatás) ; Palkó vitéz, regény, irta Margitay Dezső (folytatás;) A psrasst-gróf fia, társadalmi regény Szíklay Jánostól (folytatás ;) Bontó Pál, verses regény irta gróf Gvadányi Jótsef 1793-ban (foly tatás); Kiless as örökös? Hartmann Plön regénye, magysrositotta Mártonffy Frigyes, (folytatás); A rescontó népies rajz Ssini Pétertől, — A boríték tartalma : Ház és tüshely; Fsgydsg ellen: halak megőrséie; gesztenye felfujt: csuka saláta. — Vegyesek. A mit szívesen látunk; csak gasdálkodva; furcsa értelmeséé ; csattanós felelet; tisztátlan hangok — Talányok; talány fejlők; sterkesstŐÍ poBta. Figyelmeztetjük olvadóinkat a lelketek erkölcsöt emelő olvasmányokban bővelkedő .Gondűzőkre, melyből a kiadó ssivesen szolgál mutatványszámmal. A .Gondűző* megjelen minden vasárnap bárom sürüen nyomtatott ítpn fél ívnyi színes borítékkal. Előfizetési ára: egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50. kr. Egyes ssám ára 15 kr. Kapható minden könyvkereskedésben ; esujonnai belépett előfizetők sz eddig megjelent 10 számot azonnal megkapják. As előfizetési pénz Székely Aladár kiadótulajdonoshoz küldendő, Budspesten VII. Dob-utcza 14. Beküldetett. Az orvosok míkép vélekednek Brandt B- gyógyszerész labdacs?-ól. Humitsch Gynla kerületi orvos Millstadtban (Karinthia) ezt irja: »Kőrek még három dobozzal a sváj-czi labdacsokból, melyekkel mar is nagy sikert értem el.0 — Boschitz Antal kerületi orvos Winklernben (Felső Karinthia) így ir : .A küldött svájezi labdacsokat makacs székrekedésnek a legjobb eredménynyel hasznAltam.\'1 — Dr. Gaisberger János gyakorló orvos Gunskirchenben (Wels mellett) ezt irja: „Szíveskedjék még 10 doboz svájezi labdacsot küldeni, a labdacsok hatása kitűnő." — Branét R. gyógyszerész svájezi labdacsai a magyarországi gyógyszertirakban) egy dobozzal 70 krért, kaphatók. Vasuti menetrend. Béggel. Pragerhof 5 óra 20 perozkor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 , gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ kevertvon. Bécsújhely 6 óra 35 . postavonat. Délben - Budapest 2 óra — pereskor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 . postavonat Barcs 2 Óra ?5 . postavonat. Jfate. Pragerhof 11 óra 20 perctkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujh. 12 óra 5 . postavonat, ÉrlM Kanizsára, Béggel. . Bécsujh. 4 óra 8 perczkor postavonat Budapest 4 óra 45 _ , postavonat Fíame 5 Óra 52 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 , gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 , postavonat Barcs 1 óra 40 . postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 pereikor kevertvon. Bécsujh. 10 Óra 26 - postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ poBtavoaat Barcs 11 óra 25 , postavonat. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SANDOR-FelelŐs sserkeestó : TASS ÁLMOS. Laptulajuonoa : WAJDITS JÓZSEF. Dietrich és Gottschlig osstr. caász. és magyar királyi udvari szállítók Budapesten. (Központi iroda és Beállítási Üzlet, rácst-utest 18. ss.) ajánlják a már beérkezett közvetlen szállításukat Cliina-orosz teákban (es idei aratás) a legolcsóbb árakon % kilónként 2 frttól 10 írtig és feljebb. J a m a I c a-ru m üvegekben (á — l»/tf literesig) 30 krtó.1 - 4 frtíg. B r a s i I i a I-r u m 7io és 7io literes üvegekben; továbbá franczia és hallandi likörök, pezsgőborok, finom cognak és Champagnei finom cognak, angol teasütemény Btb. stb. &kW Ebbeli árjegyzékek, kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek, "pg A csász. és kir. udv. szállítók Dietrich és Gottschlig-féle eredeti sósborszesz és só Lee Witliam találmányú, altalános elismert gyógyszer. Legjobb sikorrel haszoáltatik: mindenféle gyuladásoknál, kívül vagy belül, fej, fül és fogfajdálmoknál, nyílt sebek, üszög, rákfenék, fsélbüdések, gyulsdt szemek, stbnél a Continens és angolor-sság első rendű orvosi személyiségei által esen gyógyszer mint biztos hathatósnak kiemeltetik és a már 16 év óta beérkező számtalan elismerő és köszönő levelek irodánkban megtekinthetők. A 80 nélküli aredefí sósborsze izünket ajánljuk különösen fogtiszti tó szerül, mivel a beteges foghust gyógyítja és a fogfenyt álőtdéu; úgymint a hajidegek erős biteséhez és a fejkorpa képződés megakadályozására. Egy nagy üveg ára: 60 kr. . kis , .82 kr. 2327 2-* Ebből az elárusítók előnyös engedményben részesülnek. mtáÉTÚÉÉÍiia: ÉVFOLYAM ALAI BE- Öa-L ö S Y NOYESEBSE- 2 í én 188&. íj.....íüh......i#tf\'.>i^i ii-lfri - i inni" if; o. e. jlFlaiBtfk ül cJ4»« rác! -¦ m«fleHíiiriS"D. me>- [ roodeii»Eex. 11 1. főnyeremény forint \| SOFSJegy .fSnyerémétíy 20.ÖOÖ3-f5nyereménylO.OOO forlBt ért A sorsjegyek, taihstsk: , , y I LOVAR-EílYLET iM«É tovú&l sy-rvnéirek «SOOOfrt HilTinl-olm BUDAPEST Hernien Casino uííSiiDléo valamennyi ¦<jl!oiiá,.;tnál, loiloCTáitóilSt és stiyytpgu&liél. tovibhl aywirnhnyl 20BO frt ÍOOO frt o. e. mcf-kaldétieciél-y.- ¦\'. i& krajczár -ncliúklcndö & megrendeléshez. Műiden nyelemén készpénzben kifizettetik^^ Bm ki § ». Fü & is ?5 0«} »» S.S r-ri alisi. ¦ <? ? ?a~ ri.?5s sí". If : S ^3=* — < < < 5 U?i OQ Co CS CO CO CO ee> p-* »>»<Lics«) «v O OCT - otrjic»Cíiepp>iaoico>- 13HBBSBBBBBBBE r fflUJ, lis " I- s \'jS »»- = -»S 5 B [ííH "aj L3 ttrzt- Nemes-Vid myárjps közbirtokossága részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint s nemei-v i d i nagy vendéglő és egy Kis korcsma, a hozzá tartozó holdföldbirtofeiaí, hus, bor, sör éBpáljiikamérési joggal együtt, 1885. évi Szt-György naptól, kezdődő 5 im tal Bérleni szándékozók 188.4. évi de-czember 26-án, a nemes-vidi városháznál tartandó árverésen 200, fiL bánatpénzzel megjelenni felhivatnak. Nemes-Vid, 1884. november 15. 2325 3-3 A közbirtokosság. A LEGJOBB OZI&AKBTTA-PAPIE le a valódi fcáncziá gyá^tanáiiy. Oawley és Henry-töl Parisában. Utánzásoktól mindenki óvatlt a/ A ccgaretta-papir csak akkor valódi, \\j fi ha minden egyes lap j\\ 2" LE EOUBLON bélyeggel és* A?* mindenik boríték az a Hant álló vád- ?/ oV j«gyel •» aláivásaal el van. látva. Wc x*xxxx%xuxxx\\xx*x**** NAGY PÉNZSORSOLÁS!! 080,000 márka (mint legnagyobb nyereményt, n yujtja a legegyszerűbb esetben JHambnrg állam aitai garantiro zott penzsorsolasE, illetve: 300000 20OO00l 100000) 90000 1 2 1 1 5 1 diJDyerora 1 nyerem. 2 nyerem. 1 nyerem. nyerem, nyerem^ nyerem, nyerem, nyerem, oyerem. .3 oyerem. 26 oyerem. 56 oyereoi. 106 nyerőm. 25S lyeren-.. 6 nyerem. 515 nyerem. 1036 nyerem. JJ29020 oyerem. 19463 nyerem. JJ124, 100, 94, a m. á. m. a. a, á. i. m .. <m í. m. i. m 4. m. a. m i. m 80000 70000 üi íii 60000 50006 30000 IO000 15000 10000 5000 «000 67, 1500T ¦ioool 500 200,150, 40, 20.\| összesén\' fjífóCrÖ\'ií? éfftméní\' nyeremény hét osztályban biztosan k\|sorp«át»lÍat. E«cn leeujsbb, nngy HAMBÜEG Lll«m mKJU" koraffny ilúl eogwlélyezett és ai l\'i.-^.-.t .1 g.raaiirozott pőnHOr- 119IÍS 100.000 strsjeoyet urtalmm, melyekből 50 500 sorsjegy tehát, tobb mint r. fele ac ide oldalt jegysett nyereményekkel bét osstilyban folytatólagosul sorsolás alá kérőinek. A sorsolás alá bocsátott összes ^yvagyon ».930.100 marka. Íj nsgy píns\'OiBo.áíban kisorsolandó nyeremcDyek dus tartalma, valamint a prontoa nyeremény kifize\'és iránti lehetS legnas-yobb gvractia a sorsolásnak mindenütt a leirna-gyobb kedveltségét bistoaitjs. E sorsolás a terv határozni anyai werlnt kttlQn e czílra kineveíott vocérígazKatóság által venireltetik es az egész vállalat az állam által ellenőriz- tptlk. e péazsoraolásaak lényege* eltnye ab-. -hogy az Ötazn 50.500 nyeremény ¦ár néhány hónap alatt és pedig az egész hét osztály biztosan klsarseltatik. 1< ¦¦•¦--»\' >ls8 osirtsíly jínyereménye BO.OűO márka, emelkedik a második osztályban 60.000 márkára, a iarmadik 70.000 a nacyedik 80.000 az Otííriik a.OOiVhatoálk 1O0Í.0Ö0, a hetedik esetleg 550.000, de mindenesetre S00 000, 300,000 márka «tb. stb. Lzon p ánzsorsolis eredeti sorsjegyeinek \'¦ eladására^az alólirt két kereskedelmi czég ™ ¦eil "De^b-..--va a kérHoek mindarok, kik aa ÁreQeti Sbrsjegyek ne^v&sárlásinál riszt nnnialtsándékoxsak, hogy megrendeléseiket köivet-flUUUf\|enül e czégekhez küldjék. A tisztelt megrendelők kéretnek, hogy a megfe\'lel6 \'óuzegeket osxtr. m. papirpén-ben, vagy levélbélyogea küldjék. — A pénzt poíUotalványiiyal ii lehet kttldsni, vagy ki-! vinatra postaittánvételel is küldetnek sori- ¦ jegyek. \'1 As elsS osxtálya rjjeretaényhnsáshox : I egész ered sarajegy csak frt 3.50 o. eV, I fft „ , . frt L75 o. «&> 1 negyed , . . frt 90 o á -iíindenki az álla meri in érrel ellátott ere- fcHAfl PVPnkivni mÁZ t»irT <Í1Í-Ídeti »»™et kP ¦ •KTOttal a hivatalos rjjeS ezenkívül jneg «!5? ^SlrfíonoUai tervet, melyből minden bSvebb nye--1ILM«.ZH« -UA4- rtn-íAl-rSaniMl reményhnzís, & hnzis napja és a külöüböSóV osstályok betétel megtudhatók, a hasa ntárt jlaíónnai a megreadoió\'- a hivatalos, az állam* __________________ JesameréTel ^iawlrrnyaremény-Isjstromot kapja -meIy pontosan a nyereményeket\' illetőleg a kihatott ¦számokat tartalmassá. A nyersmények kifixetése tervszerűen és pontosan államgarancziával történik. Ha\' netiián a\'-megreírde..ó cem volna megelégedve a sbriblási\' terv»el, sírkor klsaséggel \'vistaavesssOk: a sorsjegyekec inraa elótt és viissafúetjük az Ssszeget, kívánatra eESre ?!¦ beküdjük ingyen a\'BOTsoláBi tervet betekintés végett Miután ««ea aj nyeremény janishoz ssámoi megrendelést várhatunk és bogy ezek^ pontosan teljesíthetek legyenek, kérjük a mtgrendeléieket leheti legkorábban mindeneseire azonban 3319 4 — 10.* [y\\8B^. évi^4ecz©mber hó 1-eje elótt,az aJálirJ.fasaraalásl i.-céaí: egyikéhez kosveüentll elküldeni. M^Stein St>iflWefl5. Hamburg hets legrüTidebb idó\' Vateitin Co. Kőnigstr-asse 36—38. Mic-ienki nálank abban ax elSny-ten résa esni," "hogy a sorsjegyeket kosveűenfll és minden közvetítő mellőzésével vásárolhatja,\' ~ _ ____ ennélfogva nem csak a hivatalos OUTg nyeesménylajstromot kapja « alatt i\'elsi."\'Ütá" nellrSil hanem ; z eredeti sorsjegyet és a tsrrsxe- rüsn EcgL!iai5I\'-oU :\'.-o- minden fölülfisotés nélkül. ItXXJtXiXXXXXXXXXXXXX pserhofer j.-fílfi gyógyszertár Bécsben. Bielils,. 1S74. június 2. Mélyen tiszteit Pserhofer ur ! En é< sokao miaok, kik aa öo .vertisaitó-piluláinak\' egóeuégunket kössön-jfik, írásban fejeaaük ki legmélyebb hálánkat. As ün pilu-lái sok betegségben mely ellen seanmi suáa sier nem basa-oált, a legcaodásabb gyógyerőt tanúsították. A nók vér- folyaaanil, rendotlen havi tisstulianil, hugyrekedésnél, giliaiUnál, gyomorgyengegség- és gyomorgörcanél, stédtt-lósDé! és sok egyéb bajnál gyökeresen segítettek, Teljes bi-salommal kérek még 12 tekercset. Mély tastateti «1 Kander B^roly. Singertrasse 15. ZUIXk ,g»id Kelehsapfel" Vértisztitó labdacsok T^X\'^r^TA\'l {aMSStó n«m bizonyították volna. A legmakacsabb esew»bea, melyekben mindtii egyébb sser sikertelenül alkalmaztatott, esen labdacsok szá nulanszor és a legrövidebb íd5 alatt teljes gyógyulást eredményeztek, 1 dobo« 15 labdacscsáj 2l kr. 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr. bérmentetlen utánvét mellett megküldésiéi 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik s«ét.) Postaúton való mee küldések 5 forinton alul csakis a« összegnek postaatalráay melletti beküldésével esskösültetnek, nagyobb összeerkoél utánvétel mellett is. Számtalan levél érkesett, melyek ir.»i hálát mondanak a labdacsokért, melyeknek ,a legkülönfélébb és legsntyosabb be tegségekben egészségük helyrsáUiUsát köszönik. A ki csak egyszer kísértetet tett velük, tot-ább ajánlja. A siámtalsn kOnxBnS ira\' tok kózül is mellékelve közULak néhányat. Waidhofer as Ybbs mell. 1880. nov. 24. Nyilvános köszönet! Tekintetes ur! 1862-től Baeűvedtem arsuyerea bántalombau és hagyrekedéebeo : orvosotiattam is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rosszabbá vált, ugy, hegy íd3 msitával heves hasfájást is éreatem, (a belek összezsugorodása következtében;) teljes étvágytalanság állott be, s mihelyest csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty vitet nyeltem ia le, alig bírtam a puffadás, nebóz sihálás és fulladozás miatt egvenesen állni, mígnem végre as ód, csaknem csodálatos hatása vérUastitó labdacsai hassnáktáhes falye3.od.tam, melyek nem tévesatetlék el hatásukat, s engemet csaknem gyogyithatlan bajomtél tékéíetesen megsaabadilouk. — Minek követkesiébea én n tekintetes urnák vértisztitó labdacsai s más egyéb erősítő gyógyssereért nem gyösöm hálám s elismerésemet ele-gendflképen kiíejssni. — / Kiváló mély tisztelettel / Oelllnger JáaOS. TekÍDtftes url Oly szorencséí voltam véletlen as ön vértisztitó labdacsaihoz Juthatni, melyek oátam csodákat müveitek 1 — Évek óla szenvedtem fejfájás ós szélhűdés-ben, egy barátnőm aa Ön kitűnő labdacsaiból átengedett nekem 10 darabot s esen 10 darab labanca engem oly teljes tökéletesen helyreállított, hogy aa valódi caoda. — Köszönetem mellett kérek még 1 eaomagot. Priska, 1881. mire. 13. Pár András. Tekintetes url Előre bocsátva ast, misaerint való\' szjnüleg valamennyi gyógysaere hasonló jósággal bir, a1 ön hireefagybalssamáv al, Jznely családom- j ban több idült fagyd»guak gyoraan végetvetett, daczára valamennyi úgynevezett egyetemes szer iránti bizalmatlanságomnak elhatároztam magamat as ön vértisztitó labdacsaihoz folyamodni, hogy ezen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idó óta tartott aranyere* bán* talmamat. Egy általában nem restelem önnek bevallani, misaerint régi b jom négy heti használat után teljét tökéletesen megszül? t, s én ezen labdacsokat ismeréseim kö- -\\ rében a jegbuzgúbban ajánlom. Az ellen nini-s egyáltalában semmi ellenvetésem, ha Ön ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül\'— nyilvánosság elé óhajtja bo-csájtani. Mély tisztelettel . Bóoa, 1881. február 20. C T. T. Csenoy, 1874. májas 17. Tekintetes ur ! Minthogy as 5n „vértiflstitórpllalái\' feleségemnek, s ki évek ót&idült gyómorbajban s esúz- , ban szenved itt, nemcsak visszaadták az életét, .kanem nj_. ifjúi eröt is Öntöttek belé, más hasonló betegségekben szenvedők kérésére még két tekercs utánvétel melletti mngküldésére kérem fel. Mély tissteíettei <_ Spissiek Bal&zs. Por lábbizadás eUen. Stat1^flU keletkex* kellemetlen szagot épen taraja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van bebizonyulva. Egy doboz ára 50 kr. Chinai toillette-szappan, legtökéletesebb szappangyár tál terén. Használata utána bór bársony sima lesz és igen kellemet szagot tart meg. Igen sokáig tart és kinem:szárad. Egy darab 70 kr. _1 Fagy. hol vsa m PSKBHOFEB J.\'-t61 é»ek óu Itfbls--UrtlZSttíU, tI)„ob ,«„,1 vln elismerje ni bajok és idült ."bek á-b. ellep. 1 faigely 40 kr Elet-essenezia (prágai csépek, svéd i»flOT"kT»»C»lz\' ^ megromlott gyomor ross emésztés, minden-\'aCF"CJ"\'/ n"mü altesti bajok ellen, kitűnő báziszer. Egy üvegcse 20 kr. George Pate pektorale-ja, L í! nyUkásodis, köhögés, rekedtség honit, mell- ós tüdífbajok, gége bántalmak ellen legjobb és legkellemesebb segéd ,sxer-.n^k általánosan elismerve. 1 doboz ára 50 kr. Tanraoehiqin-hajkenöcs/^roV^TÍ knsok által valamennyi hajnövesztS szer között a legjobbnak elismerve. 1 csinosan lriáUitott nagy szelencéé 2 frt.\' Egyetemes"tilztitó-só, BsS^S^ vart emésztés miöden követkesményei, ugytnínt fejf^ás, szédülés, gyomorgyöics, gyomott>éj, aranyér, dugulás STO. ellen. 1 csomag ára 1 frt. Amerikai köszvény-kenőcs, ViZ\'^.Á- tó, kátsét-telenol legjobb sser minden bossványes é; csöcsös bai, neyesetes.n hátgerincsbsj, ugssaggstás görcs, ideges \'togtijáa, f.jfáj^ ml.sagatás stb. stb. ellen 1 trt SO lüí \' Valamennyi francsia kölonlegoíség vagy rabtáron tsrtatik, vagy kívánattá pontosan s a legjntány.osabban beaserestetik. 1 g—tol küldemények 5 frt alnli njégrendeRseknél csakis az össíeg előleges beküldése . mellett, na gyebb Sssiegeknél ntánTfettel Is eszközöltetnek. %SK 3291 6—12 Wajditf Joaef sönyTnyoariíjábóS. Ssgr-Kanizsto, 18 flAfll-KAfflZBA. 1884. november 30-átí] _ Előfizetési ár: ««¦»....... m ........i • Egyet szán 10 kr. HIRDETÉSEK S h.sih 0» rietitsorbsn 7, misodssor 6. s mindeo további sorért 5 kr. NYILTTERBEN soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték míndt\'n egyes hirdetésért 30 kr fizetendő. 96-lte ssseXzkl, Huszonharmadik eriólyam. A lap szellemi résrát illetS közlemények szerkesztőhöz, anyagi részét iilető közlemények pedig >, kiadóhoz bérmentve intézendJk: NAGY-KANIZSÁN Wlassicshir. Bérmenutl.-. levelik csak ismeretes munkatársaktól fogadtatnak e]. Kéziratok vi>sz& nem küldetnek. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egylef. a .zalamegyei általános tanitótestolef, a .nagykanizsai kisdedne^elő egyesület,\'a .nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet, a ..soproni kereskedelmis iparkamara nagy-kanizsai kalrálasztmány" hivatalos lapja. Hetenkiitt kétszer, vasárnap- scsüíöriükOíi megjeleli, vegyes tartalmú lap. Felhívás hazai t. iparművészeinkhez. A. művészeti ipar emelése érde kében alakulö társulat által kiktl-Jöit szűkebb bizottság nov. hó 24-éo tartott első ülésében, mindenek elótt. szükségesnek tekintette az ipar-művészetnek hazánkban gyakorolt ágairól, s az ezen műiparágak ke-reti\'u belől müködö összes műiparo-sok tevékenységéről szerezni közvet lenül az illetőktől biztos adatokat; tsak ily uton levén lehetséges mű-veszeti iparunk jelen állásiról tökéletesen tájékozódni, s biztos kézzel ilkalmazni mindazon eszközöket, melyek zsenge iparművészetünk emelésére s népsWüsitésére vágy hiányainak megszüntetésére vezetnek. A művészeti iparnak főcsoportjait, t. i. a fa , a fém-, a kő-, az agyag-, az üveg-, a bór-, a csont-, a szövészeti- és a sokszorositó-ipart véve aia ul, előleges tájékozás kedvéért az ismertebb müiparágakat soroljuk itt fel jeléül annak, hogy művészeti iparunk egész összeségéi \' "\'"hajtják felkarolni; önként értetöd-vén, miszerint örömmel fogadjuk mind azon értesítéseket, melyek a művészeti iparnak itt netán fel nem sorolt valamely ágára vonatkoznak. El szerint a bekivánt adatok körébe esnek : 1. A faipar keretében : uiűasztalos (ébéniste) munkák ; — Diszbutorok ; — képkeretek ; — fafaragás figularis és decorativ irány-ián, (templomi leiszerelvényekre, butorrészletekre, stb.); — formafaragások (Modelstecher-Arbeilen); — berakott-, esztergályos-, fénymáz- és múkosárfonó munkák. 2. A fémipar keretében: ötvösmunkák, nevezetesen: ékszerek, zománezművek; - arany- és ezüstoemüek; — galvanoplastikai tőbbszörősitésefc; — bronz-, sárga- réz-, vörösréz-, ón-, horganyból, öntés, verés (trébelés), ciselirozás, metszés, esztergályozás után készült munkák; — finomabb nemű, kovácsolt s öntött Yasmunkák : — aczé!-készitméoyek; -- díszfegyverek; — műlakatos ké-izitmények; — metszett, berakott, dömöczkölt és edzett munkák ; — vésnökség (G-ravirung,) gnillochirozás, érmek, sajtófejek és dnezok (Stanzen.) 3. A kőipar keretében: márvány- alabástrom- és egyébb köfaragványok: edények, domborművek, építészeti díszletek; — mozaikos gypsz munkák; — metszett kövek ; — tajték- s borostyánkő munkák. 4. Az agyagipar keretében: porczeílán-, fayence- és tarra- cotta-munkák (ugy a. házi szükségletre, mint az épületek díszítésére.) 5. Az üvegipar keretében: díszesebb üvegedények; — üvegfestés, -edzés, -vésés, -köszörülés. C. A bőripar keretében: börmetszés és préselés, könyvkötő, és egyébb díszmunkák bőrből. 7. A csontipar keretében: csontfaragás, -esztergályozás, -berakás; békateknő-munkák. 8. A szövészeti ipar Keretében: bútorszövetek, szőnyegek; — hímzett munkák; - díszített csin-vat-, vászon-, damasztszövések; — csipkék, sat. 9. A sokszorosító ipar keretében: réz-,, aczél , fa- és kómetszo-tek; — színnyomatok; — papirtapeták ! — a papirdiszités minden neme;— a fotográfia segélyével ellőáliitot: grafikai készítmények (fototipia, fotolitografia. cinkografia, heliogravnre sat.) Felkérjük tehát uraságodat, mint a felsorolt műiparágak egyikének művelőjét: szíveskedjék munkakörének rövid ismertetését, árjegyzék kíséretében, s készítményeinek tájékozást nyújtó mutatványát, mielőbb az orsz. magy. iparművészeti múzeumba, (Budapest, sugár-út 79.) beküldeni. Csak az összes érdekelt feleknek ilynemű hathatós közreműkö dése által leszünk képesek hazai iparművészetünk jelen állásáról — egy szóval a meglevőről — maguknak tiszta képel alkotni; s ez alapon társulati tevékenységünket helyes irányban megindítani. Mutatvány tárgya kívánságára, a mi költségünkön fog visszaküldetni. Kelt Budapesten, 1884. évi október havában. Hazafiúi üdvözlettel Gr. SZÉCHÉNYI PÁL s. k. foldmiv ipar- ós kereik. m. k. minister. TREFORT ÁGOSTON, s. k. vall.- és köxokt m. k. minist., r KELETI GUSZTÁV, s. k. kir. tanácsos, s m. kir iparművészeti iskola igazgatója. RÁTH GYÖRGY, s. k. kir. tábl tanácselnök, aZ orsz. m. ipármiivészat múzeum, felügyelője. mozdításának aj eszközeiről s jelesen művészeti iparunk emeléséről is Hirdetmény. A ?agymit. ni. kir. vallás- és közoktatási minisztérium folyó évi november hó 5-én 41.081. szám a. következő leiratot bocsátá alulírott, kamarához: „Azod óriási verseny mely nyersterményeink.iek a \\ilág piaezon értékesithetéséc a külföld és a tengerentúli országol; részéről a közvetlen tapasztalat szerint már is oly súlyos mérvben fenyegeti, az önfenntartás parancsolt, kötelességünkké teszi a nemzeti vagyonosodás elő- .Művészeti iparunk érdekében most alak u 1 itt Budapesten egy egyesület, mely ősszhangzatos működésben s bizonyos összeköttetésben az országos magyar iparművészeti múzeummal, hivatva lesz művészeti iparunk előmozdításán munkálni, hiányait orvosolni, az ipar ezen ágát népszerűvé tenni, különösen annak piaezot szerezni, módot nyújtani müiparosainknak arra, hogy stylszerü kivitel szépség és ár tekintetében a külföldiekkel verseny képes czikkeket készíthessenek s ellensúlyozni a divat azon áramlatát, mely kiváló előszeretettel fordul minden sokszor csak névleg külföldi czikk felé. Ezen czél elérésére legelőször is a tényleges állapotról, vagyis arról kell tökéletes tájékozást szereznünk, hogy ki által, hol, továbbá mily fajta s mily művészi kivitelű műipar czikkek készülnek hazánkban s ezek mily áron kelnek, mert csak ezen adatok ismerete alapján lesz lehetséges müiparnnk emelése érdekében a megfelelő eszközök al kalmazása iránt helyes megállapodásra jutni. Felkérem ez okból a kamarát miszerint ezen hazafias czél előmozdításában segédkezni s az emiitett statistikai adatok beszerzésére vonat kőző felhívásokat a területén működő müiparosok nevére kitölteni s nekik saját ajánlatos kíséretébe meg küldeni szíveskedjék." Sopron, 1884. november ha vában. \\ 1 A kereskedelmi és iparkamara. Laptufajdonosunk sajtovétségi ügye. Még bizonnyal emlékezni fog nak olvasóink, hogy laptulajdono-sunk, "W a j d i t s József saj- tovétségi ügyében a helyi kir. tör -vényszék marasztaló Ítéletet hozott mely ellen vádlott és kir. ügyész egyaránt felebbezést jelentettek be. Gyórfiy János védő ügyvéd már benyújtotta fölebbezés indolását, melyet — mint lapunkat igen közelről érdeklót — szó szerint köziünk; Tekintetes kir. törvényszék, mint bün-fenyltó bíróság! A-... siámu bűnügyben hozott marasztaló ítélet ellen ásóval bejelentett feiebbezése-met következőleg indokolom. A. tekintetes kir. törvényszék a kiadásomban megjelent müvek köteles-példányainak be nem küldését a kihallgatott tanuk vallomásával látja ellenem bebizonyítva. Azt. hogy » tanuk vallomásának mennyi bizonyító erő tulajdonítandó kát körülmény figyelembe vétele mellett le-bet megítélni. Figyelembe kell vennünk először, hogy kik voltak ások a tarmk másodszor, bogy mit vallottak azok a tanuk ? A kihallgatott tanuk kir.\'ügyészségi hivatalnokok voltak. A vádat emelte a szombathelyi kir. ügyészség s miután & vádlott tagadásával szemben bizonyítani kellett, tanukép ki hallgattatott maga ugyancsak a szombathelyi kir. Ügyészség a ki a vádat emelte.\' A közvádló tehát az általa emelt vád bebizonyítására egyszersmind tanti is. Miután pedig a közvádló hivatalos személyzete nagyon terméazetef en nem mondja azt, hogy a hivatal főnök által emelt vád alaptalan, hanem azt -mondja, hogy a vádlott igen is bűnös: vádlott bűnösnek mondatik ki s mjirasztáltatíik. Ha a tekintetes kir. törvényszék .. » szombathelyi kir. ügyészség által emelt vádat csak. is a vád ¦ ;neiö ügyészség hivatalnokai i vallomásával gondolta ellenem bebizonyithatqnak ; ükkor : nyugodtan elmarsszttvihatoit volna minden további vizsgálat végíárgyalás és Unu-b&llgatás nélkül, még mielőtt a . unokát kihallgatta voln», mert azt, hogy . az ügyészség hivatalnokai a főnökük által emelt vádra azt mondják, hogy aa alap talán továbbá azt, hogy az ügyészéé Csendes éjeken. i. Nem kérdem én azt. Ki tudj.., hogy mért? De érzem, érzem : Szebb vagy te onnét. Szemed sugara .— Most már nem éget, A hervasztó láng Távolban éltet. Itt nap valil te S káprázatom nagy, De éj van, éj van S te csillagom vagy Te csillagon, vagy. II. Tavasz virága, Lomb hímé, bája, Megjött az els5 Találkozásra. 8 egyszerre, mintha KI tűn az, álomi Magam bolygék a Hímes magányon. UI. Vaiami vont egy árnyas szigetre, Ott arra, lenn, messze, messze — Körűt s, tenger: él5k világa, Sziget a bab közt; holtak magánya. Ltrosk.iáó sír, temető szélen, Halmát a vihar elmosta régen, Hadd mossa mélyen, egész s boltig, A tengetfn a\'rg elérek addig.... Elérek addig--- BÁTKY LAJOS. Kanizsa és saisonja. Álmod ám I Álmom szép és dicső vala. Aa ar fényes zsámolyánál szenderegtem és panaszba foglalám neki földön létem kínos nyomorát. Elmondana neki, hogy ide lentit az éa falamban minden olyan cseodes, olyan\' egyhangn, min>ha as emberiség ssine java kihalt volna belőle. Leírtam neki az a sok mu zsikaazdaélküli lakodalmat a táucioaok-ban hiányt szenvedő estélyeket és aszal végestem Óhajomat, hogy „Ne ily har \'. Istenem j Ne ilyet adj énnekem, -Mert elfogyok, mint gyertyaszál Mely elbagyottt. üres szobában áll 1" As ur arcsa ilyenek hallatán re dŐkbe öltözködő, azu\'-án elővéve rabá-kos píxisén fefül még a kéznél levő Ma-yer lexikont is, pipaazeme* orral végig futta á ujjait annak sürü be üi kör-és imigy zengett tóiként hangon usava : „gyermekein te még mindig a régi vig kedélyű vagy, lelked most is élv alán vágyik, szereti-d a változatosságot\' és a jó eztmborákat. Nem bánom segítek bajodon, mert nem szeretném, ba ily évek ben fiatal, mint te vagy, lélekben ily korán megöregednék. Uj hont! tejjel, meszel folyót adok neked, mely magába öleli az eget és hasonlít a paradicsomhoz is." E közben ujja a Lexikonban a (K) betűhöz ért és & föld felé mutatva ezt monda: * . „Száiij ifja bátran, a szallő szárnyon." Még alig hangosuk el a bűvös azavak és én már is szálltam. Asas nem is agy szálltam, hanem pottyantam -ágyamról... a földre... Mert, Mi bátran elfújhatjuk ast a nótát a mii - tudjufk oly saépen : .Vörös bort ittam azt este Sötét van. nem látok, Most is boros vagyok tőle,- Gyutaál róssám világot." És . mint almomból felébredek, ki- \\ ™d« nem_ t»rtó.tatjs vi...a dörgölvén szemeimet, itt voltam ennek i a Mk **** "W "jj?\'dóban aki. magyar honnak ama vá«riában, í 8 -P0"0\'" ,táie° .»árosó"-nak hívott némelyet as Úr mérgében éa a nagy tudó- !5"ett» *** bf6 , »<P«»«- U8/ sok legbölcsebben Nagy-Ki nássUu.J^;>üj* rajla a. emberek, mintha innét véstek e! \' - Kezdődnék as aj népvándorlás, vagy in Inét indulna meg Isiócsy israel felkent Igen, Nagy-Kináziia, ébrrdésem 1 ur8> i?aiealiDa bevételére Van itt hölgy végczélja, olyan vagy te, mely hzsonlit I ?3 férfi, még a parádéra kihozott csecse a paradicsom-----szószhoz, ha a!mőknek !8 hallhatni itt fennhangu gon- [doIaoBását, mire „a: arany ifjuaág" ha- szelló vöröe szinü tégláidnak rózsás hím porát dzáraz idŐkboL boszáuk Csapkodja ; talmas kaczajban íör k: s mi vagyunk a paradic<onléb<\'-ri ú?zó hússzelet, as én fehér nadrágom pedig olyan, mint a harczbsn véressé vált kardssál. Kimondaná, bogy nem most van a teremtés Ötödik napja, ha dél* utáni sétára kelvén meghallja, mikor utasaidban röfögnek hazatérő disznócs-káid és csendes bőgéssel, méla bús ábrázatot matatva hsaafele ballagnak tehu neid, meíyeknek szende arczárói a kezdetleges mű - eltség pzéna ssinü mása foly alá- Estére kelvén as ídő, iíímpáid felgyújtogatják, itt kezded magítdba ölelni az ég mindeu szépségét. Oh lámpa! uh petróleum I te vagy oka annak, hogy N.-Kinássiában a holdvilágot oly nagyra becsülik. Diogeoes lámpával keresett embert, de i<t ember legyen az, aki lámpát talál. Da nem baji legalább ha reánk A te korsód oh Nagy-Kinázsia egy valóságos csillagászati térkép Csillagot hordanak némely kisasszonyaid is, mert egyéb gondjuk sincs. Itt egy mama ti-peg, őt, apa hiányában szenvedő kisüss ony árvával, mint akár a fisstyúk aa égen, melynek kakasa elvessen. Mö góttük egy nyakig begombolóózo:t uri ember sétál. Ugy lá sr.ik egy jérczét szeretne a fián tyúktól lopni s a milyen biztosítékot nyújtó lábon ?11 emberünk mégis történhetik rajta, bogy a lopáat szívesén veszii é ¦- büntetésül csak-- egy feleséget szabat-k reá. Pedig akkor maga hajlékába Vtizí azt, a mí ellen őt használják víüámháritóal--1— .— a tu,-.-:,. vizet ás jégverés.. Tudjátok ki ez az ember ? Ar. égnek legújabb csÜ laga. A tuifó oldalon egy köcsög kaipa-gos férfiú advs,ral fauyelven s az egész világot „Mir \'jichte. dir ntobta" gyanánt borul ismét as egyptusi setétség, nem, látssik venni, lábai olyan alakot mutat-keil félnünk, hogy mi ia ésarevesasüb; . nak, mint a kasaáa csillag és hogy a do- log teljes legyen, közéjük egyezerre mint aa ég villáma, belevegyül egy részeg mester ember, ki taligáján a mindennapi kenyeret tolja haza. Ez leginkább hasonlít a göncsöl szekeréhez. Es a beszédtárgy a mi ebben a társaságban le-asspoltátik,"az a változatosság netovábbja. A berúgott talyigÁs így kiák ; „utat, jnert lakodalomból jövök.- Egyik kisasszony csoport fraaoaia , nyelven azt beszéli, hogy ma esküvő . volt, a másik angol nyelven azt kérdi, hogy holnap kinek az esküvője less ?• a harmadik azt bizonyítja -héber, logikában, hogy muiatság soha jobban nem sikerült volna, mini az, a mely tervezetében oly nagy szótöbbséggel — — tt-elbukott. Szóval a társalgás, nagyon hasonlít hoszád oh Nagy Kinázai. ¦ Oh uram! hol a te néped, talán a táraaekörtie? Nem, oda nem szokott eljárni, hanem a Kaszinóban tartózkodik és csendes rarasli mellett azon tanakodik: „ki le9Z a gebüekt?" A szabadelvű körben pedig piano ferbli .mellett most vitatják, ki volt az a nagy görög bölcs, a ki hordóban lakott, s ami fődolog milyenben, sörös vagy boros hordóban-e? Im ide jöttem én vigadni, de ha még egyszer álmomban az ur sziue előtt megjelenek, megdicsérem neki est a di-, szes Nagy-KJnázsiát ée csak ezt áz egyet kívánom tőle : v „Szabadíts meg engem a gonosztól, mo-t és mind örökké ammeo !" B Marcxi. HÜ8Z0NH ABM ADIKÉ VTOLY AM ALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 30 án 1884. hivatalnokai a főnökük által vádolt egyénre art mondják, bogy es ártatlan : ramélni, várni nem lehetett. Ilyesmi kép telhetetlen. A legterhelőbb tanuk egyikeKaffer Béla, akkori szombathelyi ügyéitségi Írnok: megvolt bisva, hogy a .Zalai Kösltinyu-ben Wajdits-féle kiadványokként hirdetett müveket figyelemmel ki sérje és jelentse be asokat, melyekbél i köteles példányok be nem küldetnek. Tehát as ellenem emelt vádnak tulajdon\' képpen 5 a közvetlen factora. Hanem atén tannkép ia ő hallgattatik kt arra, hogy a saját maga által emelt vád be-bisonyítására tanúskodjék a vádló, ~ tanul A többi tanú mind a vádló ttgyéss-ség tagjai egéss a hivatal szolgáig! Esektő! a tanuktól csak nem lehet ast várni, hogy teljesen elfogulatlanok legyenek « ártatlanságomat bisonyitva saját hivatalukat compromittalják. És esi még Is megtették. Lássuk mit vallottak. I. Kaffer Béla tanú vallomása sse rint vádlott sajtó termékéből ot< léte alatt érkezte be példányok, igy például a mire emlékssik kis képes, komáromi meg s 100 éves naptár, tehát a termékekből érkeatek be példányok, s nincs con-sUtálva, mely termékek nem küldettek be, ezen vallomás csak is mellettem bizonyít, mert bogy Kaffor emlékesete szerint beérkeztek, azt ő batároaottan vallotta, a többi termékek pedig részben előbbiek voltak, igy asokat be nem lehetett küldeni, de «seo tanú ugy a többi tanuk vallomása szerint is, a szombathelyi kir. ügyészségnél a beérkezett termékekről semiféie iktató irattár vagy jegyzet nem vezettetik, egyedül Kaffer ott léte alatt, saját passiójából ő magának csinált jegyzetet, ebbe tetszése szerint, a melyiket akarta beírta, a melyiket nem, ast kihagyta, igy még ezen jegyzet nem bizonyíték, mert vallomása szerint ott léte alatt több isben asabad-ságon volt és as alatt beérkesettek csak Össse gyűjtettek és el ia veszhettek. II. Király Béla Unu vallomása figyelmen kívüi hagyandó, mert ó egy altalán semmit sem tud, as egéss vallomása csak annyi, hogy a szombathelyi Ügyészségnél iktató volt, ő hozzá nem érkezett semmiféle kiadvány, igy a Waj , dits-téle sem HL Csorba László tanú vallomása sserint: ő sohasem kísérte figyelemmel, a kiadványok beérkeztét sőt egy i; ben ssemélyesen is vittem be as ügyérzséghea kiadványt igy nem is bisonyiték ellenem, hogy a kiadványok nem érkeztek meg. IV. NemethFerencz tanúvallomása is csak hivatalos vallomás, a mely sserint nem tud semmit, hogyan is tudná, midőn azsal aohs nem foglalkozott. Ő nem ke-ieke kesébe; semmiféle kiadvány nem ment. V. Kenyéri László tanú vallomása bisonyitéknak nem fogadható el, nem csak azért, mert mint hivatalszolga nincs jogosítva s postán érkező bármiféle iratokat vizsgálni, hanem azért nem, mert ő a köteles példányok megbírálására sem bir képességgel; ő nem tudbstja, hogy mi érkezik, csak egyedül asokat kézbesiti. Igy maga a királyi ügyészség is, mely a vádat ellenem emelte, tanúskodásában — mert maga as Ügyéssség tanúskodott — kénytelen vádjának tarthatatlanságát beismerni. Még a be nem érkezés sínes tehát bizonyítva, mert a tanuk beérkeséseket igazolnak, a postára adás megtörténtét pedig tsgadásbz senki aem vette; igy s be nem érkezett példányoknak — a mennyiben ilyenek csakugyan volnának — a postán kellett eiveszniök. Ason a postán, melyen ¦ sás ezrek vesznek el késspénsben örökre nyomta lanul, a Wajdits-féle kiadványokból it elveszhetett néhány példány és aaért engemet ítélnek el, A mit a posta vét, aaért a Wajdíts< nak kell bűnhődni! As emberiség igazság érzetére ez nem lehet megnyugtató, mert a törvény nek nem lehet az a czélja, a bíróságnak nem lsbet as a feladata, hogy a bűnös helyett as ártatlant sújtsa s a jelen eset ben még ia ai történik. Ep így áll a dolog a kiadásomban megjelenő .Zalai Közlöny" politikai tar talmára nézve. A .Zalai Közlöny\' társadalmi nem politikai lap. Abban nem politikai csikkek, hanem társadalmi és gasdássati csikkek jelennek meg. Társadalmi, gasdássati csikkeket pedig ugy írni, hogy azokban a belpolitikai kérdések mellékesen ne érintessenek: lehetetlenség. A „Zalai Köslöoy\' inorimicslt czimei alatt megjelent közlemények nem taglalnak tüzetesen valamely politikai kérdést, hanem mellékben érintik a történelmi tényeket as 1848-iki évbÓI, as adó törvények közül a fogy ásatási adókat S falháborodásaal regiatrálnak egy vér- lázító cselekvényt mely szerint egy ka-tonatisst egy földes urat megboloztatott, ki magát e miatt főbe lótte. Es kérem nem politika. De hát mi is az a politika? Hul végződik valamely csikknek társadalmi jellege s hol kesdődik politikai része és ki illetékes arra. hogy valamely társadalmi irányú csikkre a politika jellegét reá aüsse? Ezek mind óly kérdések, melyek megérdemlik a komolyabb megfon tolást. Politikai vagy nem politikai csikk egy oly általános, annyira tágas fogalom, hogy mt minden definitio nélkül csak néhány oda vetett hivatalos stylusu szokott kifejezéssel, vád-terméssetü, szokott chsblon-sserü kösmondattal meghatározni ?em lehet. Ki mondotta meg a jelen esetben bogy as incriminalt csikkekben hol végződik a tárasdalmi irány a hol kesdődik a politika, kimondotta meg, hogy a csikkek melyik téielei képesik a politikát miért és miféle politikát? Talán a köz vádló kir. ügyészség vagy az eljáró lek. bíróság? Egyik sem. A közrádlő idézett néhány czimet a art mondta, hogy azok politikai természetűek a bíróság pedig azt mondta reá, hogy azok csak ugyan politikaiak a eszel a nehés kérdés meg lett f jlve. Én el maraBstaltaltam. Én ast hiszem, hogy ason Csikkek, elyekben a bel viszonyokra vonatkozó kérdések taglalutnak, politikai csikkeknek nem tekinthetők, hanem per-exoel-lentsr politikai csikkeknek a azó szoros értelmében csak asokatlebet nevezni, melyek külpolitikával foglalkoznak. Valamely csikket pedig az a körülmény, hogy valamely belpolitikai kérdést meg érint, vagy arra reflektál: még nem minÓBÍt politikai czikké a az elmarasztalásra még nem elégséges as, bogy valamely Csikk 0politikai irányú vagy .politikai természetű\' hanem szükséges ehhez, bogy a csikk .határozottan politikai csikk legyen és ez a minősége kétségtelenül igazolva legyen. Arra pedig, hogy valamely csikknek nem politikai vagy politikai minősége megállapitassék: szakértőnek sem a kőzvádló urat sem a tek. bíróságot el nem ismerhetem. Vagy ha elismerem: akkor nincs sajtó sssbadaág, mert a kösvád\'.ó a legártatlanabb czikkre reá mondhatja, hogy as politikai, a bíróság pedig egysserÜen reá mondja as áment, a rendre csukják be a kiadókati a sajtó szabadság pedig less az, a mi as absolut korsaakban volt: t. i. paazta fogalom és pium deziderium. De hát tegyük fel, hogy mind ez máskép vsn, hogy a csikkek politikai vagy nem politikai minőségének megállapítására csakugyan a kösvádlő és bíróság az illetékes szakértő, tegyük fel ennek folytán, hogy a jelen esetben az ÍDCriminált csikkek csakugyan politikai csikkek ; s azért valakit meg kell bűn tetm; miért kell elítélni engem a ki ártatlan vagyok ? Est sehogy sem tudom ss osstó igazsággal Öscateagyestetni. Én a nem sserkesstem, abba czíkk eket nem írok, tartalmáért felelősséget nem vállalok, a csikkeket nyom-dáoa nem adom, azokat nem revideálom nem corrig&Iom, nem olvasom, tartalmát nem ismerem, mit írnak bele: nem tudom]; mert mind ez a kiadó hivatásához nem is urtuzik és még is én Ítéltetem el olyan vétségért, melynek lét.ízeséről csak akkor értesültem mikor perbe fogtak. As 1848. 18. t. cz. nemcsak a mutatvány utján elkövetett bűntettek és vétségekre nézve, hanem ss ezen 1. cz. 30. íjában körülírt sajtó rendőri vétse gekre nézve ia a fokozatos felelősség el vét alapította meg. Kitűnik ez a 30. § 3. pontjából és 33. §-bó!, de különösen a 34 §-ból, mely ast mondja: .Minden ssj tó vétségek, melyek időszaki lapban követtetnek el, ugyanazon törvények sserint büntettetnek, mint egyéb sajtó vét-ségek \' Ennek a 13. §-al való összevetéséből, mely azt mondja: „Sajtóvótsé-gért büntettetik a ssersö; ha es nem tudatnék a kiadó, ha es sem tudatnék a nyomda vagy metssde tulajdonosa8 as következik elég világosan, hogy első sorban felelős a ssersö, sátán a saerkesstő, végül a kiadó b legutolsó sorban a nyomdász. Itt azt nem kérdezte a tek. bíróság, hogy azt a boldogtalan czikket ki irta a hogy a vétségnek ki a szerzője, ki a bűnös, hanem simpliosíter elitét engem, pedig én tudom, hogy ast nem én irtam s mú% sem tudom, hogy ki volt as a jeles férfin, ki azt papírra tette s es által engemet szerencsétlenségbe a döntött. A lapnak külön szerkesztője van, ki felelős aserkesatő s azt meg zem kérdezik, magát a csikk íróját, ki a vétséget — ha az létesik — elkövette: nem keresik, hanem azt mondja a tek, bíróság, hogy bjal a fokozatos felelősség elve csak a sajtó vétségeknél alkalma sandó s es nem sajlóvétség, hanem köz vétség b itt nem a sserkess^ó, nem is a ssersö, hanem azok mindegyikéért a kiadó felelős. Borzasztó elmélet 1 A ssjtó törvény 13, 33 és 44. §§-aíban világosan bennt van, bogy min den vétségért, mely sajtó utján követ tetik el, első sorban a ssersö, azután a sserkasslŐ, végül a kiadó s legutoljára a nyomdász felelős; hanem a tek. bíróság esen ssakassát reám nem alhalmazss, mert nem sajtővétségben bünösít, de aaért a sajtótörvény 31. § a alapján elitéi s a marasztaló Ítéletnek a lapban leendő közzétételére 100 frt büntetés térbe alatt köteles, mert ast a sajtótörvény 45 §-a rendeli. A 13, 33, 34^§§-ök aserínt fel mentendő vagyok, de azok nem az én számomra születtek a 31. § szerint azonban elí éltethetem a 35. § még ujabb AulyesitásV tartalmaz, tehát esek nekem való "§§-okl^^ Mily \'roppant különbségi Pedig a 33. § ía olyan szentesi tett törvény, mint a 31. § és nem ii messse van a két § egymástól s reám nézve mégis mily roppant különbség van abban, hogy nem as egyik, hi nem a másik § nyer alkalmazást. Hogy az 1848. 18. t. cz. alkotásakor a törvényhozónak az lett volna a czéija, hogy a felelőé szerkesztőért a kiadó- a szerző bűnéért az ártatlan lakoljon: szt lehetetten elhinnem. Hisz ez borzasztó volna! Hisz ebből az a tragikum is kinőhetne magát, .hogy egy írni, olvasni nem tudó — mer: .ez a kiadáshoz nem okvetlen szükséges — lapkiadó ítéltetnék el a lap szellemi része miatt, holott a felelős szerkesztő azért állíttatott lap élére, hogy a tartalomért ő legyen a felelős. Mert már azután igazán nem tudom, hogy. a felelős szerkesztő tulajdonképpen miért felelős. Ugy látszik semmiért, b a világon a legkényelmesebb helyzete van, mert ha ő valami, vét, asért máson verik el a port. Tiszteletiéi kérem esek után a tek, kir. törvényszéket: Méltóztassék az Összes iratokat felsőbb átvizsgálás végett a nagytekin-tetü kir. it. tábláhos felterjeszteni, a hol ismét as iráot esedezem, méltóztassék as első bíróság ítéletét megváltoztatni, b engemet a vád terhe és következményei alól felmenteni. 1 Tisztelettel WAJDIT3 JÓZSEF. Hírek. — Országos vásár tar tátik városunkban deczember 1-én, hétfőn. — Kimutatás. A nagy-kanizsai iparos segédek betegsegélyző egyletének 1884 éví november hó 23-án a Korona szállodában tartott tánczvigalmáról. El adatott 67 előre váltott jegy ára 40 kr. 26 irt 80 kr. 126 jegy a pénztárnál ára 50 kr. 63 frt\' ruhatári jövedelem 7 fi 49 kr. felülfisetesekö frt. 60 kr Összes bevétel 102 frt. 89 kr. a kiadások pod-g 56 frt. 50 kr. Maradt tiszta jövedelem 46 frt. 31\' kr. .Felül fizet tek: Augenfeld Zsigmond ur 60 kr. Belus József ur 60 kr. Práger Béla ur 50 kr. Miltenberger Sándor ur 50 kr. Fleischhacker Károly ur 20 kr. Moger Károly ur 10 kr. V7a-rassdy Ignátz ur 50 kr. Hein "Mihály 50 kr. Wajdits József ur 50 kr, Szommer József ur 60 kr. Sseiler Ferencz ur 1 frt. melyért fogadják hálás köszönetünket, ugy szintén a nagyérdemű közönség szíves pártolását megköszönve, msguokat továbbra is kegyeibe ajánljuk. Telj tiaatelettel : á rendezőaég — Egy rablógyilkos elfogatása N.-Kanizsán. F. hó 26-én a Budapestről jövő délutáni postavonattal, mely 2 órai Késessel érkezett meg, egy fehér megyei jól öltözött földmüv«isember ér késett városunkba, ki alig néhány orai ittléte alatt bőkerü költekezése álul (mert a vasúttól Őt behozó bérkocsis-Lak és ki őt előbb korcsmába s később egy bordélyházba vitte, minden alku nélkül 4 frtot adott) a rendőrség előtt gyanúsnak tünt föl, úgyannyira, hogy éjjeli 11 órakor az éjjeli felügye letet tartó rendőrtisztviselő maga elé vezettette és Ót kiléte írás t kikérdezte, mire as illető magát a nála volt katona könyvecskével igazolta, melyből kitűnt, bogy neve Unyi János falu-battyáni születésű és a cs. k. 10. huszárezrednek tartalékosa. A bostá intézett kérdésekre félmámoros állapotban kissé ssvartan adta elő, hogy Ó szabad bt-tyáni marhakereskedő éa Zé grábbassán dékosott menni, de véletl énül itt ma rsdt N.-Kanizsán. Készpáni. találtatott nála 94 frt s néhány krajcsiír. Minthogy gyanús magaviselete miatt addig, mig felőle bővebb felvilágosítás nem jő, elereszteni nem lehetett, visszatartottak a rendŐriazobában. Másnap 26-in délelőtt a kapíányság táviratilag kérdést intézett a szabad-battyáni körjegyzőséghez, hogy magit odavaló marhakereskedőnek valló Unyi János állítása való-e ? Mire délután »/s 2 órakoi megórkesett a sürgöny válasz, nogy Unyi János apó sát meggyilkolta és kirablása után meg szökött, a vizsgáló bíróság már a helyszínén van. a gyilkos pedig szigorú fedezet alatt Szabad-Battyánba asállittan dó. Képzelhető: mennyire meg ^oll lepve a rendőrhivatal, midőn az alig őrsött egyénben egyszerre egy gyilkost talált keséi között, — Komáromi István, a lapunk múlt vasárnapi számában említett be törő ellen annyi bűntény gyanúja forog fenn, bogy az elővizsgálat már ia egy óriási paksamétává vált. Már hónapok óta űzi a betörést és lopást, városun ka\' is es látogatta meg gyakran Ügyes mesterségével, \' de vallani egyáltalán nem akar. — Nagy-Kanizsa régebbi társas életét nagyon jellemző közleményre bukkantunk a .Vasárnapi Újság\' 1859 évi 1.0. számában, mely igy hangzik: A nagy-kanizsai casinó és polgári-egylet. Kanizsa, febr. 10. Az itteni caai-nóba, melynek tagjai 4—5 (emberen kivül mind izraelitákból állanak, 22 év előtt némely jelentkezett előkelő polgárok szótöbbség által nem vétettek be tagokul. S ezen- a polgárok felháborodva, alkották polgári egyletüket, mely kezdetétől fogva virágzásban volt, e jelenleg is, 160 tagot számlál. Alapszabályaik szerint belőle a zsidók ki vannak zárva, azon okból, mert a polgá rok ia 22 év előtt a caainóbóí kizárattak. Ezen kizárásoknak voltak és vannak kellemetlen, következései. Már kezdetben 20 év előtt a zsidók úgynevezett Bann-jok által egy polgári aii-tómestertől kenyeret, zsemlét nem vettek, a ki ez által nagy kárát, talán romlását is tapasztalván, a megyéhez folyamodott, éa egy küldöttségnek sikerült a bajt megorvosolni. Kisebb-nagyobb károk mind két részről folyton következtek. A polgárok ezt belátva, tavaly közeledést próbáltak as által, hogy bálképes 100 izraelita családot táncsvigalmukba meghívtak. Néhányan a meghívottak közöl megjelentek, néhány meghivnttak alárendelt fiataljaikat küldöttek. Esen a polgárság újra megneheztelt, és as idén egyedül azon izraelitákat hívta meg. vigalmira, kik tavaly személyesen megjelentek. Kívánatos volna mind két részről okos belátásuk sserint a súrlódásoknak valahára véget vetni. Van aa itt lakó 300 lélekre terjedő izraelitáknak casioójukon kívül még egy kereskedelmi nevet viselő ca-sinójuk is (Handelskasinó). Mindenikben több német lap olvasható, s as utolsóban könyvtár is van, melyből a tagok könyveket vihetnek olvasás végett. A polgári-egylet hozatja a Pesti Naplót, Budapesti Hírlapot, Magyar Sajtót, Vasárnapi Újságot Politikai Uj donságokkal, Gazdasági Lapokat, Burással! Lapokat, Kerti Gazdaságot, Üstököst, s 6német lapo". — A polgári-egylet felesleges jövedelemmel ugyan még nem dicsekedhetik, ámbár egy emeletes hasat bir, melytől 600 frt vt. fizet a bérlő; de mégis évenkint jövedelmének egy részét a házi szegények felse-gitéséra fordította. — Egy Iskolaszék! ülésből. Galambokról a következő értesítést kaptuk : Folyó hó 25-éo este, Somogy szélén, KatatalTn estére hozott össse bennünket a véletlen, — mely alkalommal előfordult, s beszédtárgyát képezte, ugyanaaak az nap Simooyiban megejtett iskolaszékiülés. Nevezett községben, mint mindenütt, akadt néhány igen tudálékos ember, akiknek az jutott eszükbe, bogy miért is fi setoek ők. 1 frt 5 kr. tandija\'. Ezentúl aa öt krajezárc lehúzzak, mert az a forii ton felül van. — Hiába igyekesett aa illető tanító Őket fölvilágosítani, bogy i tandíj még akkor, amikor váltópénz volt negyedévenként .15 krbao állapittatot! meg, mely összeg évenként 60 krt. tesa. Es később, 1851-ben pengőpénzre változott, 1858-ban padig uj- vagy osztrák-ériékre, — amikor a számítás, vagy átváltoztatás aképen történt, hogy a pengő pénznek felét, éa e felének telét ssámitva s azokat összeadva-adta, vagy tette ki a kívánt osztrák értéket, p. o. 60 krnak vették felét: 30 krt, ennek felét 15 krt, — eaeket összegezték, e a 60 kr. pengő-pénzből jÖU ki as 1 frt. 5 krt. Nevezett napon Nemes-Vid derék és lángbusgal mu uj plébánosa Nt. Káuzli Gyula ur, mint as iskolassék elnöke, látva as illetők ravasz okoskodását, akik nyilatkozataikban folytonosan iparkodtak bebizonyítani, hogy ők földtulajdonosok, ó nekik jogak van a tandíjon ^váltosUtni, mert ók ursk a magukéban, a következőleg ütötte el a dolgot: .As igas, hogy min-ember ur a magáéban a igy a simo-nyiak íb, — csak hogy ,kee" ősimmel; mig a tanító ur szintén ur a hí- I vatalában, de mint okleveles — te- kintetes11 czímmel — ennyi., a különb-ség." Ebbe azután b«le is nyugodtak a nemes .kendek\'. Szabó Lajl, — Elévülés. A ka\'onaí ellátá. ban részesülő egyének íttal fel nem vett sebesülési pótlékok ép ugy, raíot a tel nem vett nyugdíj vagy rokkant, sági oyugdijrészletek, a cs. és kir. közöshadminiszterium és a m. kir. honvédelmi minÍBZ-erihmmal egyetértőleg hozott határosathoz képest egy év alatt elévülnek, ti kintet nélkül arra, vájjon a sebesülési pótlék közös hadsereg (hadi tengetésset) és a m. k. honvédség egyé neinek katonai ellátásá-ói szóló 1875 éví Ll t.-cs. életbelépte előtt vagy után engedély estetett. — Yasutugy. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniater Tomhor Józjef mérnöknek egy évre előmunkálati engedélyt adott, egy, a in. kir. államvasutak bruck-ujssfinyi vonalának p-ndorfi állomásából kitóduló s Széles-kuton és Fehéregyhásán keresstül Sst.-M rgitáig, esetleg Sopronig vezetendő rendes vágányu helyi érd-kü vasútvonalra. — A vadnázasságok ügyében. Arad város lörvényhr tósága elha\'á-rosta, bogy öseseiratja asokat a párokat, kik vadházasságban élnek. As Összeírásnak az a czélja, bogy a .vadak" közül a gyermekteleneket szétválaszszák, gyermekekkel áldoltakat — éppen ezek érdskében ! — törvényű házaa-Bágra kényszerítsék. Jő lenne a pc\'dát országszerte is követni és teljes szigorral — ügyben eljárni!^ — A zala-egerszegl .Társaskor1 folyó évi deczember hó 6-án aajátkönyv-tája javára a .Zöldfa" vendéglő nagytermében felolvasással egybekötött táucz-estélyt rendez. A felolvasás tárgya „a szerelem a magyar népköltészetben\' irta és felolvassa Számek Zsigmond. Belépti-díj: személyenkint 80 kr. Kezdete 8 órakor. Felülfisetések köszönettel fogadtat-k és a .Zalamegye\' czimü lapban nyugtáztatnak. — Természet játéka. Folyó hó 16-án a győri püspökségi uradalom egy-házaskessóí határában vadás\'at tartatván, as egyik uradalmi erdőfir által, gy egészen veres ssŐrü mezei nyul lövetett Szőre hasonlít a veres „lapin ba\'ier" nyulakéhoz, — teste pedig olyan, mint a közönséges mezei nyúlé. — Nagyértekü nyeremény tárgyak Budapesten a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete saját alapja javára sorsjátékot rendez, melyeknek nyereményei már kivannak állítva. Tekintve ast, hogy egy sorsjegy ára csak 20 kr. nyeremények valóban rendkívülieknek mondhatók. Főnyeremény : egy rend kivül pompás és értékes gyémánt éksser, mely a magyar ötvösmü\'észé tnek igazán becsületére válik. Második nyeremény: egy thea- és kávé-service, harmadik nyeremény : evőkészlet 12 személy számára. E három nyeremóoy a nyerő kívánatára haladéktalanul vissza váltatik 5000 illetőleg 1000 és 500 frtért, készpénzfizetés mellett minden levonás nélkül. Ezeken kivül 1700 különféle nyere \' ly van. u. m.: műtárgyak, hástanási eszközök, könyvek stb. L sorsjegyek már eddig is nagy kelendőségnek örvendettek as egéiz országban. A sorsolás 1885. jan. 2-án lesz, ugy hogy a szerencsés nyerők az uj évet mindenesetre nagyon kellemes módon kezdik meg, A sorsjegyea kaphatók a főelárusitónál, Fuchz H váltóhá-sában, Bud-p-ít, Dorottya utcsa 9. szám valamint mínd-n váltóüiletben, dohiuy-tŐzsdében és lottogyüjtödébeo. — Egy rendkívüli termetű nyulat találtak Nagyszeben közelében, melyet egy róka megölt. A nyúlnak hátulsó lábai el voltak nyomorodva, a nemcsak hogy a rendesnél rövidebbek voltak, de annyiban is feltűntek, hogy as ujj-isületek, melyek rendes képződésnél felülről lefelé h.jlanak, itt csakis megfordítva voltak mozgathatók, s ennek megfelelően á karmok alulról fölfelé görbültek, asas, a láb egéss alsó része egészen meg volt fordítva. Természetes, hogy ily képződés melktt, hátulsó lába nem fejthette ki a rendes ruganyosságot s igy a nyul futása ís rosszabb lehetet\', mi által igen könnyen juthatot< a róka zsákmányává. — Megveszett leány. Borzasztó esetéről értesülünk Dunaföld várról. Német Major Katalin, 22 éves ssolgáló leány körülbelül 11 héttel eselö\'.t a pékhez ment süteményért b es alkalommal a páz kutyája megharapta lábssárát, A leány hasamenve elpsszanolta baját. Gazdája azonnal orvoshoz küldte, k: a sebet gondosan kimosta, de a serük leány ezzel nem elégedett meg. Átment a btres bölcs kei kuruzslőnöhez is, li csinált vele valami hókusz pókuast. Meg is volt a leány szép csendességben ez előtt harmad napig, a mikor egy pohár rumot kívánt. Utánna következő nap tegnapelőtt, ismét kért rumot, de mi kor azt már a pohárba töltölték, elkez HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBEB 30-án 1884. dett kezeivel görcsösen hadonásn., szája tajtéksott és minden izében remegés fogta el. Kérte a közel levőket, hogy viisel önlösiék le. Különös, hogy egéss haláláig tissts öntudatnál volt. Mostoha anyját arra kérte, hogy ne bocsásson hozzá senkit, mert 6 jól tudjs, hogy nem a hideg leli (ezt akarták vele elhitetni), hanem megveszett, de a szerencsé\'lenség senkire át ne származzék. — Végre tegnapelőtt roppant kínlódás után meghalt. Á szerencsétlent tegnap dél\' után temették el igen nagy részvét mellett. — Az oroszországi zsidók es a vallás. Nevezetes mozgalom észlelhető egy idő óta az orosz zsidóknál. A lefolyt nagy és véreB zsídóüldösések után támadt az .uj jsidók\' közt egy osztály, a mely reformokat akar mind a vallási, nciod a társadalmi é\'etben. Bibliai szövetség caim alatt működik, vezetője bizonyos Goráin, s a mozgalom oly mérveket Öltött, hogy aa odessai uj zsidók idősebb sek\'ája is kénytelen volt Ónál öságáT feladni, s a mozgalomhoz csatlakozni. A mozgalom tanainak fő elvei nyilvános, minden régi myete-riumtől ment istentisztelet, földmivelés űzési és as anyakönyvek nyilvános, rendes vezetése. Maga Gordin, hogy jó példát adjon, kis birtokot vásárolt, s verejtékkel dolgozik rajta. A zsidók rokonszenveznek e mosgalommai, a melyet a felvilágosult oroszok élénken helyeselnek, de ugy látszik as a bajuk, hogy nincs egy erélyes szervező és vezető kéz. Iii híreit. A németalföldi Martje bárka eisülyedt s 15 főnyi legénység közül csak kettő menekült meg: egy közülük a kiállt szeuvedések folytán m-gőrült és hangos kaczajjal ugrott a tengerbe. — JózBef fóhercseg Láng Aurél uevü uradalmi ispánja sajtópert iodiutt Hegedűs Ferencz martonvásári korcsmáros ellen, becsületaórtés miatt ; a fővárosi esküdtszék a vádlottat felmentette. — A nagy azalanczi állomáson egy vunai kisik lott s egy IV. osztályú wagon felfordult és összetört; a benne le--6 busz embernek azonban semmi baja nem történt. — Bécsben egy Herzig nevü rut én esetlen Svai ember ason ürügy alatt csajt ki néhány ostoba embertől pénzt, hogy ő egy Pálffy grófnő vőlegénye. — Ahordur környékén ogy bátor nő egy kís gőzös összes személyze lét kimentette a tengerből. — .Itália irredenta" névre airarta keresztelni egy olasz a leányát Q-Örzben s csakis a pap rábeszélése tolj tán állolt el szándékától annyibán, hogy a leányt csak Re-dentának keresztelte. — Akassai sziubáz ársolat tagja Gra fi Józseí magyar Bzinész f. évi november bó 18-án, 42 éves korában meghalt, — C s* nádmegy é* b e n a magyar nyelv tanításában leginkább kitűnt néptanítónk jutalmazására évenkint 200 frt van megszavazva. L a p a t í n . nihilista vezér elfogatása folytán nagy össeesküvés nek jött nyO\' mára a muszka rendőrség ; a czárt persze ennél fogva még jobban ő rsik, — Kulin állatvédő egyesület et akarnak alakítani, — G y ő r y Vilmos, a jeles író aggasztóan beteg; a nyáron volt Marién-badban és Ulaszországban is, de kevés eredménynyel. — A színész kongresszus deczember hő 10, 11 és 12-ikére tűzetett ki; as ismerkedő estélyt 9 ón tartják meg. — Nagyszebenben két kadet belekötött az ntosán két sétáló németországi kereskedelmi Ügynökbe; a szóváltás vége as lett, hogy as egyik kadet as egyik ügynököt csúnyául meg-ragdalia kardjával; as utazó a bécsi nagykövetséghez folyamodott elégtételért mert N.-Szeb-rnben nem kapja meg. — Al érzékiség orvosa. A budapesti orvos kör választmánya elé egy Pécsei i aevü fővárosi orvos e\'len furcsa pauasat te.jaszte:tek. Azt mondják ugyanié az emiitett orvosról, hogy a hozzáforduló nőket, tekintet nélkül a korra és a betegség minőségére, mintegy módra, a titkos bűnök ütésére utalj busditja s hogy nemcsak férjes nőknek éa Özvegyeknek, de 14—25 éves leányok-nak s 60—70 éves öreg nőknek is ugyanezt ajánlja. Mintán es s „furcss gyógymód\' éppen ugy ai egészségre, mint a családi életr* nézve is káros : az illető orvos ellen megteszik a szükséges lépéseket! — Oro ss-o r ii á g b a n a tűzmentes szekrényekkel üsött csalás folytán ezután minden eladott tűzmentes szekrényt egy bizottság fog Kipróbálni. — A kopenhágai királyi palota leégett restének fölépítésére adakosás indult meg s igy eddig már 230,000 koronás tallér folyt be. — A f 6-, városi rendőrség agy rendelkezett,-hogj jövőben a mulatóhelyek csak esti tizenegy óráig tarthatók nyitva; biso-Eyosan Aradról vették a példát. — Kor-n i a Ferencz, a nyitramegyei törvényszék elnöke lemondott állásáról és nyugalomba vonult. —A 1 eg uj ab baient. A vatikáni kongregácsió Bartolini bíboros előülése mellett tartott legutóbbi ülésében elhatározta, hogy Leatonac Mária bárónő egy gazdag bordeaoxi polgár: családból származott és már gyermekkorában kitűnt erénye-Bége által. Serdülő korában Montferrand báró nejévé lett Férje halála után visszavonult egy tou-lousi kolostorba, ahol mennyei jelenései voltak • ezeknek következtében alapította a „Mária leánya* czimü apacsa-rendet. — Berlin es Drezda között telefon öasse köttetési létesítenek. - Aioron-országi viszonyok olyanok, hogy 80—90 milliónyi lakosra Össsesen csak 10,000 orvos csík s a körházakban éh«n halnak meg az emberek, mert koplalással gyógyítanak. — Nagy Imrét, egy kecskeméti Rntiaemíta lap szerkesztőjét izgatás miatt 6 havi börtönre ítélte a kecskeméti törvényszék : a vádlottat Szalay Károly orBs. képviselő védte. — A p á p a-k e s s t h e 1 y i vasat érdé kében a dunántúli részekben élénk mozgalom indult — Amarhavéss kiütött as osztrák határhoz közel, as oroszországi Novoszjelicxhen. A szükséges Óvó rendssabályok meglétettek — Deb-c a e n b e n tejcsarnok létesítésén fáradoznak. — Ahirdetéa ujabb módja. A közlekedési miniszter, mint pár jól értesült lap Írja, elhatirosta volna, hogy oly levelező lapokat bocsát forgalomba, amelyen egyes ctégek hirdlései lesznek kinyomtatva, terméssetesen jó \'azért, ami »z államnak nem megvetendő hasznot hajtana a konyhára. Az üzleti élelmességnek e gyakorlati ágát különben külföldön már rég ismerik és kultiválják. A miniszter csak a kösóhaj tásnaic engedett, amidőn erre elhatározta magát. Ugy hírlik, hogy az nj levelező-lapok már az uj éven forgalomba bocsáttatnak. — A franc zi a akadémia a napokban osztotta ki az évi 20,000 frank erénydij»t 400-lbOO frankos részekben. — Amerikában egy gázrobbanás következtében 32 magyar munkás vesz\'ette el életé. — Paris mellett egy oyárilakot a gyufát gyújtogató kedvence majom egészen felperzselt ; mikor a láng fellobbant, a majom megszökött — A sö 1 e I gntőa u r. A fővárosban >gy csinos uri nő sétált a korona-bercseg utcsán, midöu egy ur hírtelen mellé ugrott s a lehető legmelegebben megölelte. — A dó persze mihamar kibontakozott as ölelő karok közül s a mig néhány erős kifejezést h-bsnált, addig meglehetős ér dekkei oéste a merész urat és ugy találta, hogy minden szemtelensége mellett ia csínos és kedves. Véleménye azonban mihamar \' megváltozott, amikor észrevette, hogy as ur as öleigelés sl< kalmával el-opia tárcsáját. — P uas t a-Újlakon egr parasztnú három felnőtt leányává! kendertiliózaseal fog lalkozott; a kender tüzet fogott, a ház leége\'t s bele veszett a négy nő is. Belgrádban egy magya.-or-ezági születésű szerb alezredes agyonlőt te majját. — L e c c o ola^z községben e h 10-án leplezték le Garibald szobrát. — Amagyarirók segély egyletének vagyona 1883, deczember 3i-dikén 216,412 forint 16 krajezár vol. A mull évben volt egyesületnek 20,096 fn. 58 kr. bevétele, melyből rendes és rendk. segélyezésre 10,247 írt. 20 art. tiszti et szolgafizetésekre 1389 frt. S2 kr. s apró költségekre 157 frt. 46 kr. fordított. Papírszeletek. II. Károly angol király egykor templomba ment, melyben a híres dr. South hitsióookolt. Dí Ő felsége kissé fáradt volt és bóbiskolni méltóztatott, mire hü kísérete szintén elszunyadt. Dr. South boszusan nézte szószékről ez alvókat; ekkor Landerdale lord. ki süt-.lén a király kíséretéhez tartozott, hangosan hor:yogni kezdett; dr. South est oem tűrhette tovább, — „Landerle lord! — kiálta dörgő hangon, kérnem kell önt, hogy raérsé kelje hortyogását, különben ő felség Mébred.\' Csak tolvajtól te 1 ik ki. Kihirdették a csimeres gazember előtt as Ítéletéi, mely sserint: „Nyolcs hónapi fogságra és öt esstandei be-osttletvesstéssre marasstaitátik." — Van-e még valami mondani valója? kérdé as elnök. — Csak ast szórtat, ám tudni, hogy nem lehetőé e azt a nyolcs hónapot is inkább becsületvejs lésre változtatni? Tót paraszt: „Jesus Maria, hát nem tudsz azt maga? A kinek v»n valamije itt, (homlokára matat) az lenni az ellenség, a kinek nincs van valamije itt, azok lenni vagyunk mi". Magyarásat. Két ki- leány já\'ssifc együtt. — Képzeld cask, — szólal meg az egyik — a marnám tepnap este egy kís öcscsikével lepett meg. — Hogy lehet as, hiszen apapád már két év óta utazik. — De leveleztek egymással. Csattanós felelet. A. büszkeségében megsértett színest egy darabka papírra e szót irta: .oktondi" és e papírdarabot a ssinbi-ráló ajtajára ragasztotta. Másnap a bíráló bekopogtatott a ezinesznél éa nem csekély bámulatára monda: — ön tegnap távollétemben látogatásával tisztelt meg és mivel nem voltam honn, névjegyét ajtómra ragasztotta. Kötelességemnek ismertem, hogy szíves látogatását viasonozs&m. * A legszebb darab. Csinos aassonynyal beszélgetett as író, s beszéd közben az asszonyka göm bölyü karját kezében tartotta. Midőn a szép kart végre elbocsátotta, egyik barátja ast a mafícsíozns m8giegyést tette, hogy es volt a legszebb .darab", mely kese alól kikerült. Csizma meg a fótja. A vén fukar inast fogadott 8 mi dón meg volt as alku, faggatja, keresgeti inasát: — Tudss-e fiam fütyölni? — Miért telezik kérdezni kérem alásan? — Hál asért semmirevaló, hogy ha a pincéébe lemész fütyölj ám, be ne fogd a szádat, mert a ménkű rögtön beléd csap. — Igen is, kérem alásan, majd veszek olyan gumilabda sipot, azt a mar* kommal is nyomogathatom. * X. gazdag tőkepénzes sétál a Mibály-utcsán, egy kc.dui alamizsnára nynjja kalapját. Beledob két krajctárt. — As isten adjon ezerannyit helyette, — fohásskodák a koldus. X. ur egypár lépést téve, hirtelen megáll s gondolkozik egy pillanatig: — Ah igaz, as éppen 20 irtot te, nem rósz kseft! * Furcsa érteimesés. Egy vidéki városban a „szürke szamár-hoz csímsett fogadót sűrűen látogatták, mig a vele átelleo levőbe senki se járt. Megtörtént, hogy egykor a körutat tevő minister is a látogatott fogadóba száll\'. L megtiszteltetésre a büszke fogadó" kérte a minisztert, engedné meg, hogy arczképét hassnálhaasa őségül, mit a minisster szívesen megengedett. Erre az átellenben levő fogadós megvette tőle régi czímtAbláját, a „szürke szamarat" A czégcsere azonban &u eredmé nyeste, bogy most már as utasok mind as uj „szürke szarnar\'-ba szálltak, miniaatr arczképébez cximzelt fogadó pedig Üresen maradt. Hogy ismét ssanyerje régi vendégeit, a furfangos fogadós a minister arczképe alá következő magyarázatot íratta: — Ez a tulajdonképeni régi .szürke szamár." Egy vadáss éppen egy kaland elbeszéléséhez fogott S fi gye\'mozist.e rá szomszédját. — Kedves barátom, mondja csak el kalandját a másik szomszédjának, mert én magam is szoktam hazudni. * > A törvényszék előtt Egy még égessen fiatal ember rahlógyilkoiság vádja alatt áll. At esküdtek éppen vissza akarnak vonulni itélelhozásra. — Vádlott, van-e még valami mondani valója ? — szólítja meg az oinÖk. — Igen is, enyhítő körülményt aűVj hatok elő — S miben áll as ? — Hogy én csupa köoyörttjetes-aégből öltem meg at as embert.-\'mikor már kiraboltam. Bisonyos vagyok benne, hogy nem élte volna lül vagyona elvesztését 1 • Ugy ís tudja, A kis Cbaitetie, egyik boulevardi ssinhás tagja, aserelmes levelet kap. Rögtön visszaküldi a következő sorok kisé\'etébec: — üraml Tekintve as illetlen kifejezéseket, melyektől csak úgy hem-sseg a levele, kötelességemnek aat olvasatlanul visszaküldeni. — Miért nem hívja meg Jones-nét és Smithnét estélyeíra ? hiszen azok nagyon kedves aassonyok. — Férjem nem aseretné. — De miért nem? — Lássa mindketten válópert nyertek meg ellene és tisztességes ember e tekintetben mégis kissé gyöngéd szokott lenni. Előre gondoskodik. Egy csavargó beállít a törvény-cséki biróhos és igy szól: — B:rÓ ur, most éppen van egy hónapi szabad > ^m. Legyen hát szivéé elsáratni, mc. ugy is tudom, hogy legköselebb megint lopni fogok, b így legalább eló>e ülöm lo a büntetést. Légyott. Pista légyottot kér egy ifjn leánytól. — Lehetetlen, teljesen lehetetlen, — mond ez — égése időm le van már foglalva. Különben várjon csak, várjon ... talán mégin saakilhat^k fé! órát as ön számára is — — — Vasúti menetrend. Iniul KaniztártL Béggel. 5 óra 20 pereskor postavonat 5 óra 45 „ postavonat 6 óra 28 , gyorsvonat Pragerhof Barcs Budapest Budapest hirdetmény. 4871 p. 84. Árverési A Csáktornyái sir. járásbiró-ság telekkönyvi osztálya részérói közhírré tétetik, hogy Sarnsi László ügyvéd á!t»] képviselt Ztelezsnyák Imréné í -pusztakoveczi lakos vég rehajtatónak, Pu.csekajecz Mária ne-deliczi lakos régrehajtást szenvedett elleei 50 frt töke és járulékai iránt Tégrehajtási ügyében a n -kanizsai kir. törvényszék és csáktornyai kir. járásbíróság területén levő NedfJ.icz községi 79 sz. tjkvben A I. 23, 918, 980, 1546, 149.6, 2307, 2465 hrsz. alatt felvett 172.6 frtra becsült ingatlanok s tartozékai Nede-licz község házánál 1884. évi decz. 22-én délelőtti 10 órakor megtartandó nyilvános bírói árverésen eladatni fog. .;<-..».. • Kikiáltási ár, a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10 százalékát készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni; egyéb feltételek a jelzett községnél s aluürt kir. jbiróságnál megtekinthetők. A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint tkkvi hatóságnál 1884. évi szept. 4-én. 7 óra 20 Bécsújhely 6 óra 35 Délben. feevertvon, postavonat. Budapest Pragerhof Sopron Barcs Bécsujb. Budapest Fiume 2 óra — perczkor postavonat 2 óra 45 „ postavooat 2 Óra 15 . postavonat 2 Óra 25 . postavonat. Este. Pragerhof 11 óra 20 pereikor gyorsvouat Zákány 11 óra 5 _ postavonat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujb.. 12 óra 5 „ postavonat. Értéül Kanüsára. Béggel. 4 óra 8 pereikor postavonat 4 óra 45 „ postavonat 5 óra 52 . postavonat Pragerhof 6 óra 17 , gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra 43 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 a postavonat Barcs 1 óra 40 B postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat Este. Budapest 9 óra 50 pereikor leevertvon. Becsujh. 10 óra 26 B postavonat Budapest 10 óra 56 . gyorsvonat Fragerhof 1 l óra 35 „ postavooat Barcs 11 óra 25 , . postavonat. Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁKDOB. Feleli, sierkessto : TASS ÁLMOS. Laptulajqouos : WAJDIT8 JÓZSEF. HlrűetéselE. Miértnem hivjameg? A chicagói társaság jellemsésóre a következő párbeszédet köz ik az sme ríkat lapok : Hirdetmény. Aló lirt csődtömeg gondnok által hivatalosan közhírré"tétetik, hogy a csódválasütmánynak 1884. -évi november 8-án kelt határozata ér • telmében vagyon bukót Weisz Ede kereskedő csáktornyai lakos csődtömegéhez tartozó 626 frt 66 krra becsült bőráruk és bolti eszközök, továbbá 128 frt 40 krra becsült szoba bútorok és egyéb ingóságok zárt ajánlat mellett a legtöbbet Ígérőnek tulajdoni joggal -eladatni fognak. — l Venni szándékozók tartoznak zárt ajánlatukat és a becsérték 10%- . kát készpénzben vagy óvadékképes papírban mint bánatpénzt alúlirt csődtömeg gondnok kezére elismervény mellett 1884. évi deczember\' 15-én délutáni 5 óráig letenni, a később beadott vagy beadni szándékolt ajánlatok figyelembe nem vétetnek illetve nem fogadtatnak el. \' A beadott ajánlatok 1884. évi deczember ,15-ép tartandó csódvá-lasztmányi ülésben felbontatnak, s a legtöbbet igérő által az ingóságok megvetteknek kimondatna-, s másnap a vételár lefizetése után a vevőnek átadatnak. A fenti ingóságok becsáron alól nem fognak eladatni. Egyéb feltételek a tömeg gondnoknál megtekinthetők. Kelt Csáktornyán, 1884. november 21-én. T/\'-i GRÉSZ A. 2339 1 — 1. csódtömeg gondnok. 4636. tk. 84. Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Sárosi László ügyvéd által képviselt Bosenberger Zsigmond csáktornyai és Kenyeres páÜ-noveczi lakos végrehajtatókhak Kol-larics Mátyás als. hrastyáni lakos végrehajtást szenvedett eleni 40 fi-t \| 30 kr. és 236 frt. tőke és járulékai iránt végrehajtási ügyében al kanizsai kir. törvényszék és csáktornyai kir. jár. bíróság területén \| levő Als. Hrastyán községi 6-ik tjkvben A 13—12 sor. sz. alatt\' felvett és 380 frt 25 krra becsült \\ ingatlanok s tartozékainak ugy iegeló és erdő illetménynek Kol!arics\|A\'\\k\\MúB ^ cs, kjr, ,i,orkr.eslei; Mátyás illető \'/, része tovbábá az aliomaa vegyelemzéséi szerint - als. hrastyáni 103 sz tjkvben 1-2 -m j(j m , % sor sz. alatt felvett éa 213 frtra ,. J » , í¦-AJ. , _.. . »i i_ s i tt í , • mint kitűnt eröattő-azer e4er0tlened«tt becsült ingatlanok Als Hrastyén kfe- imik> g}„meiei llb. „4, ég házánál 1884. en deczember\'^^f.^ a v é.rs z e.g é ny.ség és gyo- r Valódi "96 ä ORVOSI MALAGA-SECT hő 17-én délelőtti 10 órakor megtartandó nyilvános bírói árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10%-át vagyis 38 frt s 21 frt 30 kr. készpénzben vagy óvadék képes papírban a kiküldött kezéhez letenni, egyébb feltételek a jelzett községnél és alulirt kir. járásbiró-ságnál megtekinthetők. . A csáktornyai kir, járásbíróság mint tkkvi hatóságnál 1884. évi j augusztus\' 29-éu. morgyengeség ellen legkitűnőbb hatáBU. !/a és Var .efisdeti .palaos-kokban s törvényesen bejegyzett védjegy alatt a VINADOR SPANYOL BORKERESKEDÉSNEK. BECS HAMBURG frt 2.50 1.SÖ eredeti árok melleU,\' továbbá mindenféle igen finom külföldi borok eredeti IpusOakokba\'n és "eredeti áron. , ... ífo^gy KanUsán : Máadák\'Gy. Sándor gyógyszerész, és Ftaselhoffer József fűszer kereskedő tirakn-ál. Z iij, Al KÖZ hö H Y NOVEMBER 80 án 1884. b a 8 f Isik. iliabizi klilll- Ofifsfs lefklreielib orvosok altll, ai:; \'uuuip(ui jiaak hlsoojilott tt rewW\' dr.POPP FOGGYÖÜYSZERE Sri.« >MlHXtt»H\' ¦ ltfeise «rv.si te- Hatareiolt «vaa aamlgitis eilen! 37 «yen At kipröbilva ! Dr. POPP J. G. •t. kir. idni] fog\\>rvo (Baesben, Bognerg. 2j ilATIERIN-PSiPiEAKIIE. "Eres fegst tft&tfelre nines hatilyozabb er jobb «er, nrim fogonja, lueljot raiß^cki kZüBjec et fijdalojn jgfttkZ] bale holroihet odT&j logaiba, mely istin » fogTeiinkkfeT es \'"g-cii*k3 teljosec ogyoscl s t dalmat eiillspit^s Anatherin szajriz a ieefcitönübb ssr ciczoi fögfsjcUImakban, gynllladisoknil, a foghns dzganatai- äs leb.!- akadilroBsa aossk a] kepsMesec; as iugo forakat -s feg-hns evisttes« Utal MilsVdjtji.: s nidftn a.(ogakat /ofbaat miidet irulmai f.\'isseisgrt ktjlc5cflt es »Ir rtSvid luuxailat \| stin eli ¦* -i n«» . palscak 60 kr. A I. cz. kozönsec felméretik világom Papp ct. kir. adván fsgorvt» We kiszitme-.ajftket aerai, e csak ti olyakat errsgadsi. ¦ elyek «ja: vedi^esatiBi aaaaak «Uatva iUpiitc : X.-KaaUsio .klaodák Gy- gyógysz. Betas József gyógjsz. Prager B. gyóey. Fessejbofer József Rosenberg F Roseofelű A. A.-Lend-vin hiss.; B gyógy.»».. Mzrczaliban : Kasilitrác gyégy MnrawomfcuLlbai: : Banóciy A. gy. EßiithelyeD ; Brano P. gTÓgjti. Z -Egerszegen : Holiday gy. Karidon : KocbiiU I. gyógy. Tapoltaan: Glaser J. gyógy tx. Sümegben: Limborsxky,.l. gy. Perla-kon: Sipos L. oxv. gyógy ss Nagv-AÄd: Pfisterer E. gyógysz Nagy-Bajomban: ZUczky M. gysrr-résr Csurgón ; Plachner F. gjógysz, Csáktornyáé : Gönc -U gy. .^«BJSS-Vi-don : Kiss I. gyógy. Kaposvi/ott : Augm\'rtin L. gyógy. Babóehay K SVFycz SsigetviroU: Salamon I. 940 hectoliter 1881. 1883. és 1884. évi bor eladatik. Minden bóvebbit e lap kiadóhivatal ában. XX xxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxx .»«g« JtSjttsooos p-;——---; - kMMtékeriu íog-paszti. Éten tr4sBÍtfflénV a\'lsWÍat friisesegst ?1 lisstssagst fs&tartjs. SBoakival s logakoak bóíeberssgst kölcsönöz, azok romlásit mog. skatiilyOltf I «^r>isr-ar8sbttl. Art riK kr. 2165 S^S. Dr. Pop» J. G nÖTény fogpora. A fogakat oijac crépoc Üsititjt, bogy anoak naponkénti batanalata alu"! nemcsak a izükiétM fofki\'teltiTo^ittaifk, banssa fogak snis^neza is atiDdinkibb tökéletesből. Egy dobos ir* s3 kr. 0. é. Popp aronmtikos fogpasztája Sok év óta a legbiztosabb órazsrnek fogfiji* «llLo ?1 a it>gzitLn5Lb széniek yan alUmsrre a stájCireg iit a fogak ápolisárr és fsotartisira.\'Ügy drb\' ira 3a\\r. - "" POPP gjogyzzepes nÖTényszappana kitflaS toiletussr pattanások, . kiütések, májfoltok is szaplé ellaa, ngyszintin minden arcibSr kiQtesek allén, a bór filigos is úti-tán Urtására. ára 30 kr. Meght\'áa a BTamborg állam .áUal. bistoaitott.ns^.penskjsers/^ ,, nyö\'eiBéoy-esélyeié 1 vadé f ewvbtel«, jaelyekbea . 8 mtllie 6S9,1»0 márkán Ejw3 «línj5s péoskiiorfoUt lerruc-rűle; Sfúeuntótt oy.r.mÄnyei, melvpk esti 100,000 lonjegyMl áJIuú • ki-ˇ^ke^k: ti. A llfaugyaM r.e-leg 500 000 mirka. 1 «ii 3os,9pg p, 258 w aooo ff. 100,000 in. 90,000 m 80,080 it 70,000 m. 60,000 m. 30,000 m. 80,000 m 15,000 s, ¦« 516 10S6 60 19 29020 3«« 90 3950 "8950 : 1500 m. 1000 m. 5Q0 m. Í0" m. 160 M. 146 m. Iii m 103 ¦»< M m. 67 m. 40 m. S.ÖOO ja., ejíuiti 50^00 K. ¦aair ?yareiaa\'iij.k néhány hónap alatt hit otpí^bu) oi.etíáB k»aatoiÍ(>énjk. 11. niTataloaanillapittatott mer, meljb.z 1 sz- .red. aors. caak itt 36. v. 6 ¦. 1 fái e/ed. son. caak frt 1.80 v. 3 1 oatT" . \'JpíWi ««aí ki- M f. ko-ü!. E,o a. kii api iíUI WKawitltt aredet! aarajejyefc (nem pedig ültott irórrényet) « !Mtft\| BénB6BteE kekll- •W aaülttt >i\| a lef livelaW íldékre k azélUldetnk altalaja.. Minden érdjeit, eredeti sor.j c-C 7 e k raejtUK ^Slaaj aa állam czim «ré-rel .llá»}t eredni j áték t ar j í, I „Ág nélkül kapja meg, TaTamint huaáa ntao í biratalor nTereményjegyj^ket mieden leUidliÜa nirkU. A tytmtiay fcinzetéic e. szeíeaz-tiu iitaiazi a. ekikö- aöhetik a \'réaatreyökbSí pootpaaQ a a I \' E < í ; : : : - : titoktartás mellett;\'\'.\';1\' ¦ r-1 y - - Bármi mefrendelej. eJJ fzTBaerü portaotalrányon rafj aj^aJojt jjrállel tebet6. " " ~ \' Fordoljaaak tehát meghixasokkal biaalomteljeaeit SJ90 10—IT. t évi deczember ÍO-éíg Az eredeti Singer varrógép leghasznosabb karácsonyi és újévi ajándék legnagyobb és legrégibb varrógép gyára a világnak elérte I8S3. évben, mint az előtt lefolyt években a legmagasbb elismerést a legnagyobb forgalom által 803292 ugy a mull évben eladva vagyis 42000 darabbal több mint 1882. évben. Tiestel: köeöoeégnok bece. öpynlroíibft ajánlva. Raktár Nagy-Kanizsán: Deák Ferencztér 460. sz. 2329 1—» OrxinliXit-rölo házban. A legkisebb ressletek mellett. NAGY PENZ-S0RS0LAS! ! 51018 marta mmt kgnagy^b nyereményt, nyújtja a legegyszerűbb eselbenj Hamburg allem által garantiro zott penzsorsolaaa, Illetve ; Eaen legojabl-, nagy HAMBURG á\'lam magas kormánya álul engedélyezett és as Összes á iamragyonnal garantirozott pénxsor-•olás 100.000 sorsjegyet tartalmaz, melyekből 50 500 sorsjegy tohát, tsbb mint a fele aa ide oldalt j?gy*>it nyereményekkel bét ositilybau folytai\'iUgo>sn sorsolás alá kerOl-uek. A sormoUit alá bocsátott össze* vagyon 9.990.100 márka. K nagy pénaOisolásban kisorsolandó nyeremények dog tattslma, valamint a prontoa nyeremény kifizetés, iránti lehetS legnagyobb garaotia a sorsolásnak mindenütt a legnagyobb kedveltségét biztosítja. L sorsolás a terv batározmányai szerint külön e czilra kineveaett rczirígazgatósig által veséreltetik «Ss az «géfz vállalat az állam által eljenSris-Wtik. E pénzsorsolásnak léiyeges elíaye abbéi áll. bogy az összes 50.500 nyeremény már aékáBy hónap alatt és pedig az egész bét osztály biztosan klseraelUtlk. As \| eh5 oixtily fényereménye 50.000 márka, emelkedik a második osztályban 60.000 márkára, a harmadik 70.000 a neuy-dik 80.000 az ötödik 90.00", hatodik 100.000, a hetedik esetleg 500.000, de mindéc> esetre 300 000, 300,000 márka stb. stb. Lz«n p inasorsolás eredeti sorsjegyeinek eladására ai alótirt két kereskedelmi cség lett megbtava s kéretnek miada7ok, kik as eredeti: sorsjegyek megvásárlásánál rtszt venni szándékosnak, hogy ¦.•grendeléseiket köxvet-lentU e es^gekhez ktUdjék. A tisstelt megrendelők kéretnek, boity a megfelelő összegekot osztr. m. papirpin-ben, vagy levélbólyageo kQldiik. — A pÉnzt portan tol vány nyal is lehet küldeni, vagy kívánatra pesUntánvételel la küldetnek sorsjegyek. As els8 osztályo ryerrménjhnxashoz, nvely detiember 10 és 11. tarutík megkérdi: rered. ssrsjegy assz frt 330 o é. . frt t.75 o. é. I Begyes] , frt 90 ¦ i. Mindenki as államczimerrel ellátott eredeti sorsjegyet kap és egyúttal a hivatalos sorsolási tervet, melybo! minden bővebb nye-reménybnaás, a hnzis nap)a és a különböző oastályok betétei megtudhatók, a hasas ntin , a megrendeld a hivatalos, az állam erével\' aiatottnyareaeay-lajstromot kapj. maly pontosan a nyeremények te illetőleg. Z kibnsoU ssámokat taitaipiaasa. A nyeremények kifizetése t^vaxerften és pontosan aUlamgaxincsiával történik. Ha netalin a megrendeld nem volna megelégedve a sorsolási terwal, akkor késsséggel Vissaavpisiak a sorsjegyeket Inaás elóu éa .yisaiafiaeljOk az összeget, kívánatra elSre is beküdjük ingyen a sorsolási, tervet betekintés végett. Hintán s-zen aj nyereményhatáshos számos megrendelést várhatnnk és )>ogy ezek poatosiE teljesíthetők legyenek, kerjak a megrendelé\'eket lehető legkorábban mindenesetre szonban 2.S19 5—10. 1884. évi deczember hó 10-ike cl. ttaz aléllrj^fössrsslásl Irodák egyikébe; k6sveüruQi elboJdeoi. Mindenki ntiunk abban az elSny ben részedül, hogy a sorsjegyeket kösveüenbl és minden köz-veütfi mellGaésével vásárolhatja, fforr-hnw ennélfogva nem csak a ihivataloi UamOUrg ayer.ményltjatromot kapja a Is- betS legrövidebb id" alatt felszólítás nélkai hanem z ersderi sorsjegyet is a tsrrsxe-rfico megaüapítoitároc mindp. fölülfizetés nélkül. , Az első nyeremény ktizas 1884. éri deex. 10 fis Ü-ere lett hl-TJJzlMsn ízresrállapítva -pg 1 dijoyerem. á. in. 300000 1 .yerem. i nt. 200000 2 nyerem. á. tu. 100000 1 nyerem. i. m. 90000 1 nyerem. i. m. 80000 2 nyerem. á. m. 70000 1 nyerem. á. m\' 60060 2 pyw??r A m. 50000 1 nyerem. a. m. 30000 5 nyerem. i. m. 20000 3 nyerem. i- m. 15000 26 jayerem. ¦ ly- 10000 5§ nyerem. h re. 5000 i06 nyerem. f. m. 3000 253 nyerem. á. EC. 2000 ^ nyerexn. á. m 1500 515 nyerem. ¦ m. 1000 1036 nyerem. A. ra 500 29020 nyerem. A. m 145 19463 nyerem. A. m. 200,150, 124, 100, 94, S7, 40, 20. összesen50,500in or. inény Hes e/enklvül még egy dlj iryereniéiiy hét osztáljbau bízrostin klsorsoltatljt. M. Stein Steínweg 5. Ham barg. Valentin .$ Co. Königstratte 36—38. EDDIG MÉG FELÜLMÚLHATLAK a MAAGER W.-fél(> es. kir. szabadulma/.oit, valódi, tiszta, HL Csuka m áj-olaj^S Maager Vilmostól Bécsben. As orvosi tekintélyek által megvizsgáltatott éa köny-nyen emészthetóseKe folytán gyermekeknek is ajánlható, mert a legtisztább, legjobbnak elismert szer: mell- tfidŐ- bajofe, görvély, daganatok, kelések, bőrkiütések, mi-rlgybajok, gyengeség stb. «Uea — egy üveg ára 1 frt. — kaphaió gy" raktárban: Becsben-, Heumarkt 3 szám alatt, valamint az Osztrák-Magyar birodalom íegtóbb ós jobb nevü gyógysz-r-táraiban. FéoBett 3srá,x>l3.EB,-tc>: Kovács M. és SipÖcz István gyógytárában; Reeb Vilmos — Spitzer Nándor ós fiai kereskedóséten. 2320 2-12 Dr. Hikolasch Károly-féle npanyol — Chliabar. Dr. Hikolasch Károly-féle spanyol vastartala.B china-boF. Dr. Hikolasch Károly-féle spanyol p l ps i a-b o r. Dr. Hikolasch Károly fele spanyol pspten bor. Dr. NÍkoIa»sch Karoly-féle panyol rbabarbara-bor. A legjobb ezer gyomor-gyengeségekben, hideglelés, ideg bántalmak t> ntóhetegségek ellen Kgy üveg ára I frt 5lí kr. Kitűnt hatású azon betegségekben, melyek vérszegénység, vigy rósz vór\'ol származnak-. Egy üveg ira 1 frt 58 kr. Rendkívüli szer mérges daganatok, a gyomor laaau működése s az ebből származó betegségek ellen. Egy üveg ára 1 frt 50 kr. A legbiztosabb szer a gyomor roü-öd-ísére neji haló azervek felüdréséül Egy üveg ára I frt 50 kr. ^ A legjobb Bz\'er gyoroqr- ée bél-Vatbarns, valamint egyéb betegségek eltwn. Kgy üveg ára I frt. 50 kr. Főrattár inaüja i Manarorszagra ikn (Baliczia és Bnkoriaa «]éye]) Maager fitaösail, Bécs, Ili txooooooooooooooroooooo-ooooo Ezen porok tartón gjóybatáia makacs gyomor- és alteatbajoíc, gyomorgörcs és elnylikaaodás, gyomoréBÓa. rögaött dugalái. májb+j vérteltKás, aranyér a legkülönfélébb nél betegségek élléo 3(1 év ÓU lolyionoaán n»vek-dó -li.merésben rószesttl Egy eredeti dobok hasmilati utasitissai 1 frt Hamisítványok törvényesen Üldoztetsek. Franriéhorszeszésso. lésre; borogatásaak míadennem-l sérülések és sebek, gyuladások é> Bensóleg vizael keverve, hirtelen betegedés, hányás éx kó\'ika ellen, ntasitással 80 kr. Köszvény , csúz-miudennernü baso-eatás és bénulás, tVj\'i füi- cs fogfá. jáa Ukerea gvógyi- — bedfirzsS- daganatok el en, Kgy (lveg pontos 20b3 36-52 Valódi, Moll védjegyével es névaláírásával. Moll A. r« Bécs, Tuchlaahen gyógyszerész császár király udv. szállító. 0 Baktárak: Nagy-Kanizsa-\' Bel as Jósef gydgyaeró«z. Uosenf.-ld Ad. 0 A Feí.aelh..fer Józ-ef. Barcs: Dorner S Csáktornya: Gs cr. L. gyógy Kaposvárott: Q Borovi ez Ad. Keszthely : VTttnsch K. KörmeBd : R4tz János. Harozali : Isxtl Ferd. • 0 Szigetvár; Szalay Jósaef Zala-Egerszeg: Hollósy J. gjógysterész. 0 0<>^000<><><>00<>0<a><>C>C>C><><><L>OC>C>C>C>C><>0 rH 1 R DE T M É N Y. 0 császári és apostoli királyi felségének 1884. évi márexme hó 8-áról kelt TegíelsÖ elhatározása folytán ezennel megindittatik a M mw i. fflannjit melynek tissta jövedelme még pedig aunak két-nyolozadrésze a vagyontalan magy. kir. hivatalnokok ösvegyei ee árvái segélyezésére alakított alap, két nyolcvadrésze az „országos kisdedóvó-egyeaület", egy • nyolczadrésze a .pesti azegény gyermek kórbáa", egy-uyolcz«drésze a „poxsooyi jótékony-nóegylet gynrmr-k kórháza\'\', egy-nyolezzdrésze a .pesti jótékony böegv\'^1, égr» rgy nyolczadrésze a fiumei „Mária-egyeiUlet" jnvára fog fordíttatni. E sorsjáték összes-, 5,3íl-ben megállapított nyereményei alá\\,b kii.eikezŐ játé ;terv szerint 193.000 forintra ragnak ó, p-di^: íőnye 60,000 1-ttal 20,000 10,000 4 ny. eKy 10 14 80 200 » 5000 1,000 , 500 100 50 10 . 20.000 fr. 20.1\'00 . 7000 . 8.000 , 10.000 . 61)000 . A húzás visszavonhatatlanul 1884. évi decz. hó 29-én történik. Eay sorsjegy ára 2 írttal o. é. va. ¦egállapltva. Sorsjegyek kaphatók: a lőtte igaegató.ágoil Budapesten (Peat, fóvámháa, félemelet); valamennyi lottó-, bó- éa adóhivatalnál ; a legtöbb poat.hivatalnál ée minden váróiban éa neveaeteaebb helyaégűen felállított egyéb eora-jegyáruló kötegnél. Budapest, 1884. évi november hó l.én. 2321 3—6 Freyseyzer. Ádám. m. k. p. ü. minist, osat. tan. és lottoigixg. ilagy. kir. lottoigazgatóság. \'agito Jótaef kfiQymyaaáiiiból Nagy-Ksuiitsiii.