Zalai Közlöny 1879 02 20 015sz.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	416.33 KB
Keltezés:	2006-05-31 10:49:10

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	922
Megtekintések száma:	3484
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. február 20. 15. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. TÍAGF-KANIZ8A, 1879. február 20 in. XB-iH: Bs tat esi ár egoaa ívr. . . S frt fel évre . negjea évre . . 10 RMstéssk 6 hasáhoi petitaorhan 7, B)áao<i««or 6 ■ arindan további torért 5 kr. KYILTTÉRBEN soronként 10 krért ve-tetnek fel Kineatiri illeték minden egyee biraeteaert kalo 30 kr ÍMl.ndS ZALAI lOZLÖRT előbb: ,Z AL A-SOMOQ I A lap faellemi resaet \' UletI koalámén vek • 1 aaerkaertábBs. [ anyagi reaset illetg kSileninyek fáit \' ! kiadókat, beraeatte intéeesdok : NAGYKANIZSA WiatSlISSal. Béraunteüen levelek, eeak tanért mnnkatár esktol fogadtatnak «l. atok viaeaa nem kfjdetaek. N.-Kanlzsaviroft h«ljhatosáéinak, ,H.-kanIisal ónk. tuzoltó-egylt-t", » ,n.-kan likai keretked«lm< • Iparbank, „n.-kantauü takaré\'knéaitár, a „xalafaefyel ilUlánoi tatttétes-tfllet", a ,n.-kanitiat klsded-nevelo Cíxeíi.lít", > „soproni kereskedelmi ■ Iparkamara n.-kanii«al kulválaaxtmáaya* s több megyei éa tarul egyesllet hivatalos értetiUjo. Helenkln. kétszer, vasárnap- s csulörtököa megjelend vegyes tartalmú lap. A nagy-kanizsai kereskedelmi- és iparbank- részvénytársa-lat XI. rendes közgyűlését f. é. márczius 16-án délelőtti 10 órakor saját helyiségé-ben tartandja, melyre a t. ez. részvényes urak tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Az igazgatóságnak 1878 iki üzlct- évről szóló jelentése. 2. A zárszámadás és mérleg előter- jesztése s ezzel kapcsolatban a felügyelő bizottság jelentése s az igazgatóság fel- mentesítése. 3. Az osztalék meghatározása. 4. A szayazatszedóbizottság választása. 5. Az alapszabályok 20. §-a értelmé- ben kilépett 4 igazgatósági tag, é. p. Blau Pál, Löwy József, Eosenberg Izrael és Weiss Samu urak helyett ujak választása vagy azoknak újbóli megválasztása. 6. Egy három tagn felügyelő bizott- ság választatása. 7. A társaság hivatalos közlönyének kijelölése. Nagy-Kanizsán, 1879. febr. 1-én. AZ IGAZGATÓSÁG. Jegynrf: 1. A kö«gjBl«Mn réaat venni nán-dékoao résrvenyes arak felkaréinak, bog; réesvé-nyeiket m még le nem járt emelvényekkel tgTÜU a t\'»nk pénztáránál, innen nyerendő teritvény mellett az alnpnabalrok 52 §-a értelmében f bó i4-ig le-tenni s«iveakedj«aek, aiely termény egrnual belépt! j\'-gyül Kolgáland. •i. A* alapszabályok 40 §-a érlelmiben caak »inn reaivenyea hír saavaiili joggal, kinek rési-ríuje legalább i« 14 napuxl a koagyUéi elüti reaa-venykünyrilrg az S Derére van beírta. Hazai iparosaink érdeke. L A gyakorlati élet azt mntatja, hogy minden ember csak annyit ér, a mennyi erkölcsi vagy anyagi ereje Tan. Közelebb-ről meghatározva pedig annyit ér: a meny-nyire képességét vagy tehetségét felhasz-nálni tndja. Ilogy az élet nagy színpadján ez igy áll, mntatja a mindennapi tapasztalás. A tapasztalás az élet nagymestere. A gya-korlat adja a könnyüséget a munkához, melyet magunknak választottunk. A gya-korlat csak a könnyüséget adja, de nem a szorgalmat is. A szorgalom két fő okból állhat elő, egyik: az anyagi szükségletek előállithatása; a másik: az önbecsérzet szüleménye. A szorgalom létele éppen ugy elke-rfllhetlen a sors által megáldott gazdagok-nál, kik tőkéiket általa fentarthatják, mint a mnnkás osztályhoz tartozóknál, kik tőkéi-ket az élet fentartásához eszök, vagy kézi munkájok által szerzik meg. Én jelen alkalommal az utóbbiak ér-dekében koczkáztatom szerény tézetemet, melyet ha nem is mint szakértő, de ezen tárgy fölött gondolkodni tudó, s némi ta-pasztalással bíró nem hallgathatok el hazai iparosaink érdekében — legalább jóakara-taiig — felemlíteni. A tárgyhoz aztán azok, kik mélyebben tndnak beletekinteni, s szakértelemmel is bírnak, hozzá szólhatnak, s lehet, de kétlem, hogy nézetemben megváltoztathassanak. Különben czélom nem az, hogy ellene és mellette való kérdések böfejtegetésébe eresz-kedjem, én. iparosaink iránti érdeklődése-mért gazdagon leendek jutalmazva, ba czik-kem jóakaratulag leend fogadva. Lehetőleg rövid szeretnék lenni, ha a tárgy maga már nem lenne oly bő, mely felöl sokat kell, — s nem volna eléggé nagy- fontossagu, mely miatt igen komolyan t be-hatóan szükséges szólani. Eszmémet a hazai iparosoknak küszö-bön álló székes-fehérvári országos kiállítása adja, mely iránti nagy érdeklődés engemet bámulatba ejt, — nem azért, hogy a kiállí-tás iránt nagy az érdekeltség, oh ! nem ; hanem azért, mert a czélt, melyre a kiállí-tás irányozva lenni Utazik, nem látom el-érhetőnek. Itt újra tévedhetek, mert a czél lehet erkölcsi, s lehet anyagi. Az első elérhető, arról hazánk jeles iparosai biztos garantiát nyújtanak; hanem az anyagi érdeket éppen ugy nem vélem ezúttal is elérhetni, mint nem értük el a szegedi nagy kiállítás-ban sem. Kísérletet teszek bővebben kifejezői magamat, hogy érthetőbb legyek. A világ, melyben élünk ezelőtt er-kölcsi és anyagi érdekeket tételezett föl, s tett szükségessé. Fájdalom ma már azt mond-hatjuk : anyagi és erkölcsivé vált a szükség-let. A mottó tehát szerepet cserélt. Ma már sokkal inkább tárgyilagos a világ mint volt ezelőtt két három évtizeddel, mamára pénz-arístokratia megbuktatta — legalább kívül-ről tekintve — a szellemi nagyságot; s ez utóbbi öntüzében semmisülhet meg, ha az előbbi nem támogatja. Ezt tndja mindenki, érzi mindenki s a ki nem tudja, az tudni nem akarja; a ki nem érzi, az érezni nem szereti, s mindkét esetben a tagadás szelle-mével áll szövetségben; s e mellett van még egy harmadik párt is, mely a magyar közmondás szerint: zavarosban szeret ha-lászni. — Tehát mint mondám a világ, melyben élünk: anyagi. Ne h ámítsuk magunkat, mert bensőnkben mindnyájan igazat adunk annak ki állítja, hogy az élet fő feltétele a pénzl Nem akarok machiavelli eszméket állítani fel, de mert iparosaink érdekében akarok szólani, annál fogva másként nem fejezhetem ki magamat. Miért ? Megmon-dom következő toraimban. Százezerekre megy azoknak számi, kik hazánkban az ipart űzik. Százezerekre megy tehát azon családok száma is, kik az ipar után élnek. Az ipart nem azért űzik mestereink, hogy az által csupán erkölcsi előnyt érjenek el; sőt nem tévedek ha ál-lítom, hogy az ipart fizik azért foglalkoz-nak müveikkel, hogy keresményeikből ma-gukat és családjukat megérdemlett jólétben tarthassák fenn. Ezért áldoztak ifjú éveik-ből a választott ipar behatóbb megtanulá-sára, a müvek tökéletesebb előállitaatásá-nak elsajátítására; ezért hoztak anyagi ál-dozatokat öveik, kik nem ritkán az utolsót is ezen áldozat oltárára helyezték. Kérdem: elvan-e érve a czél ? Élhet-nek-e iparosaink hazánkban ugy mint fárad-ságos munkájuk s meghozott áldozatuk után élni jogosultak volnának ? Én, fájdalom, az ellenkezőt tapaszta-lom. Hazánk iparosai a helyett, hogy va-gyonosodaának, anyagilag pusztulnak, 9 ba statistikai kimutatást készítenének, kézzel-fogható lenne, hogy iparos osztályainkban a legjózanabbak a nyomor és küzdés része-seivé lettek ma, míg a régibb időben ha-zánkban számosabb jómódú, sót gazdag kéz-művest iparost találunk, 9 ezért még azok is, kik közép kort értek el, kell, hogy el-ismerjék, mert ha vissza gondolnak azon számos jómódú iparos családra, kiket is-mertek, elfogul Bzivök, hogy azoknak he- TÁRCZA. Kittgó árnyak . . . Ringó arnyak, bllvot képek Multunkból fel a frlénk lépnek ; Hívjak moeolygva ... « zokogva . . . As idű iat: tova\'. .. Ura\'... Feltámadó uj remények Ijabb vagyak, eraeatenyik Lelkünket Ugatva nyomva KOdbe borai multunk nyoBS.... Ifjnkori tündér Halok Édee-kinol <-I.l6di.ok f el feünornlő emléke Bár uiiOnkil nm .11 • birt be, Mind a gyonjor a a ki. auaj »■•• Ki slaiik balkán afyankial, S nely re.\|e legftjbt> jajtol Al a tin lefelébb naenl Ba termi talajba ereast 8zilardan tartri gyökerei, 8 iiea gyflmülctel kiaál a Jelenank Tlríto fája; Ha kebluak e lator alatt Undorítót D«B takargat; B ba lelkünk óbaja a vafya Mint Ábel olU. i lángja £gyenel«a égre asállva AaortkjOlágot áMja. GUOTH OTTJLA A szerencse bárdja. Valter Fogl elbrsaeléie. — Furdit: Kibaayl Béla. (Folyt. é» vége.) Hot lobbant fel el&wir Vi!n><>» haragra. Houxu idí kellett, mig a harag paraaaa bek«W lelkiben lángra lobbant, de aíntin oem volt •Mim* tiu. .Aiért* ssólt resiketo hangon „aiért volt tehát Mártha oly savart, elfogult, midőn rólad folyt a sió. Vigyáss ficskó, hogy még cssk gondolstbsn se sértsd meg Hasberg Mártha jó hírnevét. A mit te érdekességnek tartoltál, as sérthetetlen síüiiességének elutasítása volt, mely nem lehetett elég kemény ason férfiú iránt, ki nemsokára sógora leend Hasberg Martba as én jegyesem!* .A te jegyesed?" O.ikár arcsa halálai-Bdt )&». .Én is sseretem őt és én nem en-g«..k.... Aresvonisai eltonnJtak, asemei ideatova taWsalesUk s végre as asstalon tekvó bárdra asnkat. Vilssos sstndkét kesével megragadta ni-TÜUit. .Nem engedés? — mi ssnrja e bárd, melylyel atyink it és vagyont aaersett s melyet Ma ss ■teáira akni kidobni ? Hassnáld fel legalább mindjárt, hogv magadat vetélytársadtól meg-sssbaditaad, mert hogy ast becsületes munkára hessniljad, ahbos te nyomoralt vsgy !• .Vilmos 1 vigyiss magadra!\' — kiáltott a duhőagA, mikoiben fenyegetőivé emelé fel a gyilkos csíkost s csikorgatva verte ossse fogait .Mint egv vesseltebre: Vilmos egy hstalmas fogassal megkísérli, hogy 0 ikártól a vésithoso esskóst, melyet as erósen markolt meg, eltávolítsa. Heves küs-delem állt be, egy villanás, egy emelés - egy velolrásó kiáltás éi Vilmos a földre terült. A vér ssétfecscsent a ssonyegen; O«kár p«iig mintegy megroeredve állt ott, láirohama meg stfiat s a bárd, melyet bslyjánsk vére pirosra festett, kieseit keséből. .Nyomorult! Légy átkoaotvf Kiáltott as ajtóban megjelent öreg ács mesler, mig mőgöttea lármára oda sietett mun-kássereg tolongott. A borsasato látvány, melyeié-jttk táralt, mintha kivé váltosUtU volu okét. Rudolf mesler Issssn oda lépett a padlón elterült fiáhos, föléje hajolt, keiét vitsgálodva halvány arcaára teve, aaután axirére, .Mé^ él* ssoltremegAhanffon>nasistenért, hamar orvosért, orvosért; még él s ki tndja, meddig élhet naég véoaégem örömére és gyámo-litásárá. Te padig\' foljUtá tovább üaakárhoi fordulva .menekülj innen, mig bátyád teteme as égbe* nem kiált boámért, mig a hatóság kese itt nem ér. Esel péas pedig" s ekkor egy eraaé»yt ragadott ki saebébúl lábainos vetve .legyen usravaJód. Takarodjál, légy átkoiott !• És Orskár Uvosott Vándorló ssoborként lépkedett a maokások aorán keresstQ!; lassan ment, mintha a vissaahivó aaora rárt volna. )£ ssét hiába vártss haaem igen hallhatta as oss asakállu öreg legény eme Kuvait: .öriskedjetek a Kain kéltol 1" Oaskir vállat vonva, arait két kesébe rejtve elfutott. * • A fentebbi események után nvolci ér mait el, mely rövid ugyan a népek fejlAdési történetében, de elég noasao egyss emberek életében. Ama oraságuton, mely L. nagy városba vesét s hol ISilénetilnk saálai tovább fuxodnek, egy deli, ifjú ember egraserü, de asért nem durva utasé oUoastbsn ballagott; vásdorbotja kesében, alt táakája. oldalán, saalmakaJapjs pedig sötét bsrn* torta fejébe volt nyomva. Nébs-néha levette fejéről kalapját, hogy nap barnitotta arcain, melyet eröa ssakil vett kó-rul, as issadaág falsiáradjon. A.s esti lég tik-kasstó meleg és nyomssstó volt. Sötét felhík boriták as eget, sivatar volt kéasulobett. A vándor m^gkétssereste lépteit, hogy még a vihar kitörése előtt elérjen valami menhelyet, asonban hasstalan volt minden igyekezete, mert, jóllehet aa éj még be nem állott, egysserre sö-tétebb Ion; asolx? nehésesó cseppek hullottak a a menydörgée, as ég e hatalmas birsüké, tom-pán súgott s távolban, A vándor terebélyes, nagy fa alatt állapodott meg. .Be kira, mondi boasuaan .mint asernt-tam volna még as éj beállta elótt a városba érni, most már bisonyotsn mindem nyogaloinban less, midőn, megérkeitem s vendéglőben kell majd asáltást keresnem .... vendégidb«n . . ., de utoljára, mert astin: atyán hasába, a ssere-tett, regi, hú atyai hasba megyek 1* Köselebb vonta meg most magit a torss-hes, mert erősebben csepegett as eso. A villá-mok élesen csikistak, egyre hevesebb és heve-sebb lett a vihar. .A hasaterinek otthoni fogadtatása éppen nem less kellemes* mondi nevetve, .ha oda sietek is ama baritaigoa, a aoidbe rejtett kis háshos, melynek foldesiotérol s féay oly barát-ságosan hívogatva int felém. Hajt* I Oaikar, U mis viharokat állottal ki aa ooeiookoa, s ka-tónben is annak, ki S évig volt tivol honiteU, nioci elvesstegetsi vsló ideje. Nyslos év!* folytati tovább magán beasélgstéeét, mialatt egyre hangosabban menydörgostsegyrs nagyobb fényt irasstotUk ssét a viliimok. .Vájjon rám ismernek-e? Bisoanyára senki sem lógja gya-n.tani, hogy hasalerak, kolaoieg ugy, oaint TIZENNYOLCADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. <•<• FKBBUAK 20 a 1879. lyét a csak véres verejtékkel szerzett, s k5-zépszerüségnél s csekélyebb módú iparosok foglalják el. A jóból lett rw. Mi ennek az oka ? A rotz ipar ttr-vény, és a még roszabb status oeconomia, melyek mindenike megérdemli, hogy )9T6 közleményemben rámutassak a benaSk fel-található fekete pontokra. Dr. FÁRNSK LÁSZLÓ. Lerelezétf. Keszthely, február hó 1879. Közelednek a faraang végnapjai a elér-kezesük által, — hogy a mulatói vágyó fiatal-ságot ai oly sok és e»ep élvezettől megfoesthas-sák, — iámét egy érre veendnek tőlünk bucaat. Egy év, mily hoezzu idö ez! Ki tndja, hányan élveihetik aaok k&aül, — lik a jelen éri farsangon mint Talami iztennók ragyogtak, kik oly vidám kedvtelés, ú!y irigylendó tel-karoláaban részesültek — a jövő fanang kelle-mei napjait Keszthelyen a jelen éri farsangon két láncsvigalom rolt. Egyik a helybeli gaadá-aaok által segély egyletük jarira-, míg a mi-tik Keazlhely éa vidéke fiatalságának több tagja által folyó hó ló-én rendesletett. A gazdáaaok álul rendezett táaczrige-lomról annak idejében megemlékeztünk, illő tehát, bogy ei utóbbi tánczestély lefolyásának leírására is némi figyelmet fordítsunk. Óhajtra Tárta mindenki ama napot, melyre a tánczvigaiom kitttive rolt. Lehetett látni a vendéglő nagytermébe! a rendetek bna gólkodáaát. Eljött régre ama szép nap, a rendezó-biiottság tagjai a terem lépcsózeténél egybe gyülre rárták az érkezendő vendégeket. Lépjünk a gyönyörű — éa iiléiteljea diaaités által valódi virágos kertté átalakított a fényben uazi táncsterambe a viaagáljuk aa ott fel s alá sétálgató diazes hölgykoezoru egyea virágait. A teremben Kovács Gábor éa Grünbaum nagy-kaniaaai zenelánulata mulattatta váloga-tott aenedarabokkal a már megérkeaett ven-dégeket. Este 9 órakor Fetyi barátunk a caigány-vajda laaau caárdást huaat a eanl a tánczviga lom kezdetét vette. A kíváncsiság aa egén kőzSnaéget (ter-mészetes, hogy e sorok Íróját is) a terembe csalta. A terembe lépesünk alkalmával annak gyönyörű éa ialeeteljee diaaitéae meglepett bennünket. A terem telaS réaaén a királyi pár nagy olajnyomata arczképoik aöld koaaorural voltak bevonva, mely felett Hagyaroraaág oaimere alul zöld koaaoru felső részen róazaaiiaikdiaziléz-aal. A terem két felső sarkán élórirágok vol Uk rakva. Nem túlozunk, ba azt merjük mondani hogy a terem ugy tQnt szemeink elé mint egy a legválogatottaeb virágokkal díszített kert, melybe* a legaaebb virágok nyílnak. A rendező bizottság, mint ezt • tánca vigmlom alkalmival tapaaataltuk nem kímélte a költséget, hogy a Unczrigalom minél fénye, sebben, — nem a fáradságot, hogy az miaé jobban átkerüljön. A bülgyek rezéére rendelt fehér, rózaaazin és kék selyem Morzsányi-féle tioczreodeK, a holgy-ráUeatáanál kiosztott jelvények, a füzér tásez, a* urak rézéire kiosztott a élórirágok b.( álló 200—300 drb. gyönyörű csokor, melyek mindegyikében egy-egy camelia is volt, — mind oly szépek és díszesek voltak, minőt vidéki városban eddig nem láthattunk* A buzgó rendezőség fáradozását, ha nem ia koronázta a kellő anyagi siker, de a diazez a igen azép aaámma] megjelent közönség el iaaseréee s a mamák ajkairól jött aaon óeainte nyilatkozat, hogy : .Ilyen szép és fényes bált, habár több helyen részt vettünk már, még nem láttunk.\' Fűzzük a jelenvolt virágokat egy koszo-rúba s iamerteasük e kuazjrn egyes virágait meg a kőzönaéggel. A díszes hölgy koaaoruban láttuk báj és kellemben tündökölni: Caeaanák Mariska, Gálba Emília, Gárger Eugénia, Glazer Tinka (Kis Komáromból), Gleiman Györgyike, Grő-ber Lujza, Halassy Ersaike, Herxlendy Pepea (Kuatány), Hitel Matild, Kayser Irén, Lippe Alexandrina baroneese (Tőrdemicaről), Mezner Ilon, Nagy Marifka (Vitáról), PaUky Mariska ás Lujzs, Regensberger Irroa és Gizella, Sa-morsil Antónia, Sipos Ilona (Pacsáról), Só-lyomy nővérek (B.-Ederícsról). Stieder Laura, Stocker Vilma, Töreky nörérek (Vitáról) és Szabó Etel úrhölgyeket, mégis Baláa Árpádné, Bohner Istvánné (Karmacsról"), Caanády Guaa-tárné, Garay Sándorné, Hanty Károlyné, Nagy Pálné, Szép Láaalóné és Villásy Pálné úrnők. Reggeli fél 7 órakor szélbomlott az annyi azép éa válogatott virágból öaazefont gyönyörű koezoru virágai elhagyván a kertté alakított táncztermet, s így a fiatalság, de különösen a renderőség restére oly szép emléket és teljes elismerést hátrahagyó fényes tánczvigmlom, melyen a négyeseket 34 pár tánczolá, vé-getért. Végül elmulassthatlan köteleaségünknek tartjuk, a rendezőbizottaágnak, eaen oly kelle-mesen lefolyt, páratlan fénynyel rendesett s el-felejthetlek emléket hátrahagyó táncavigalomért a nyilvánosáig alőtt köszönetet mondani. Pettou és műemlékei. (Néhány lap uti mplímbol ) (Folyta táa.) Az idegen lég éa sok járás kelés gyomro mat arra kéaatette hogy, jogát a természet rendjében fentartaa, és nekem eezembe juttuaa, hogy, utolsó gondjaim közé épen nem sorolha-tók igényei. Kerestem tehát ••állódat. Eszambe jutott, hogy Bedaeker egyet ajáai Utánna jár- tam, és sok jobbra balra igazítáa után, Tagra ráakadtam czimerére. Majdnem megjártam. Seóke piacaeV leány fogadott. Malhearl Evvel bajom leaz, a zzíkék ugy látásik kellemetlen hatáaaal vannak rám Furcsa képet vágott már, mikor ebédet kértem Állt mozdulatlanul ia meresztette reám szemeit. Kiolvaaiam tejiaiaa csillagjaiból — laens a Boa Incendo — meglepetését és töprenkedését. Jóra való ember négy órakor délután oz<onnát kér és aem ebedet 1 Ea a német élei-rend megdftnthettaa szabálya; pedig a zógor oaokSaös és rendszeretó; róla mondják, hogy Amerikában kiráudorlottjai eUő feladatnak te-kintik a politiei chef viUsataait, ba hárman összekerülnek.Politzei nélkül nem tudnak aludni testvérek között sem. Beh sajnáljuk a jámbort Mi nem ia tartjuk az éjjelt nyagvási időnek, — már tudniillik aa urak — a paraszt nem számit. Asért fizetjük a tömérdek léha vároe-hajdut és foglárt, hogy legyen nekik költeni valójok éjjeli dózaöléaek alkalmával. Versenyt ia kurjogatnak éjfélkor knceissal, kanáaaszal. Mit nekünk! Nem ur a paraszt, aa ur pedig nem aaért kel fel délre, hogy éjfélkor ismét az ágyat nyomja. A betyár-mondókák éa az utcza hobezat viazhangzú, rekedt hangú symphonia a kártya compániánák Tafelmaaik, mely nemea foglalkozásuk között arról győzi meg ókét, hogy aa arak nappala caakugyan tart még. Boldog iaten, mi máskép van ez Biomssé-dunknál! A pinezérné megijed már, ha négy órakor délután ebédet kér a vendég. És jogosan. Sem képem nem árulta el a mágnási vonásokat, aem orrhangon nem beszéltem hozzá; de még jokey öltözetem aem volt, ostort sem tartottam ke«emben, kapámban aem ült a kalap és a négy fogatú telirér nem prüszszögött a kupu alatt. Ilyen ember fiinak kunt is szűk a min-dennapi kerékvágás. Már, ho^y ne csodálhat-tam azőke pinezér-kisasszonyoraat. hogy ájulzaba nem esett excentrikus kívánságaim és spiea-burger kinézésem öaszeegyezhellensége felett. Ily senümentalis alakulások azonban nem váltak gyomrom ínyére. Megindítottam a kő-bálványl .Balra át, indulj\' • és lobáltam a konyha falé. Benne volt Sára terméazete. Viai--visaaa nézett, mintha utóhatásoktól tartott volna. Mély reaignatióval vártam az eleven étlapot. Meg ia jött aa termetes húsos siakács-né képében. Csipóre feszített karjaival, hátra vetett méltóaágoa chignonnal és rettenetesen lehuaott azemöldokével rrtham-indulásbsn köze-ledett tflém. A ssúke ptocaerkisaassoDy védett területen kullogott háta mögött. Három lépésre megállóit elóttem ; fixiroaott tetótól talpig. Kemény állapotom volt. Soha ily kritikának nem voltam alávetve. Éreztem e pillanat súlyos következményeit. Arról volt a asó : emberségem érdemes-e tudományára vagy — kaschama-diener! A szike súgott valamit fülébe, melealeg oly mozdulatokat tett jobb kezével a homlokán, mi kérlelhetlen párbajra ösztökélt volna engem ha ö a fehérnép éa gyongenemhea nem tartozik, és én tizzteaaégea kerezztény katholikus ember és pap nem lettem rolna. Szerencsémre a vazkot konyha azeJlem máz nézetben volt. Láttam a szerenoeez fordu-latot szemtfbea. Titkos mimikai purparlosek a báta mögé pontérozott szőkével nyilvinoaan az utóbbi ő vereségére vezettek. Én aa egéiz idő alatt teljes semlegesség-ben tartottam magamat. Vártam a némuerek stratégiájának eredményét Mikor a azakácané aaemöldökei rendes helyükre indultak, a csipőre tett kezek pedig a fehér kötény osnesait keresték, éa fókép midőn a bátra vetett chignon ismét a fej tetejére ke-rült és kétkedő billentessél elárulta a fej ha bo-ráéi! : csináljon e ttsztaesegea bókot, vagy elég lesz e egy .kéremslásaan, mit tetssik paran-csolni" — íel emelkedtem ülésemből é« hanyag lábvetéssel oda léptem a azakácsné elé. Kedves ssssonyságom, szólék barátaágoa hangon, tudna-e nekem egy kis harapni valót szerezni, mert hát lássa, én ma reggeli hat órá-tól fogva rigó szerszámaimnak nem adtam még foglalkozást. — Miért nem uram, felele egykéd vüieg a donna. — Talán egy szelet rostélyos, vagy bor- JUBÜU pasirt vagy unpasírt állapotban hálás érzelemre gerjeszti gyomromat hírneves tudo- mánya iránt. — Szívesen uram. A szakácsné szemmel láthatólag fokozta a szívélyes titulusokat. Mikor végre is bölca belátására biatam az étlap elrendezéaét, az előzékenység snperlativusában mondta az önér-aetes szavakat: Uram, megless velem elégedve. Hohó ! Volt becsületem ! azegény szőkém olyan pillantásokat kapott, melyekről a köznép állítja, hogy felérnek a vasvillával. Mintha mondani akarták volna: lám nem eszik meg, de még tud becsületet is! — A szóké azonban aem azelidült mag. A tisztességes távolt meg-tartotta végig. Jobban ia szerettem, mint azon kullancsokat, kiket kiállhatlan tolakodásukkal alig lehet lerázni. Pedig ilyen ia van ám elég. Nem csoda. Ha valamire való tormaja van arcaának és alkatának, nem győzi hallgatni a sok izetlen bókot. A niinő kevés eaze van a li bának, készpénznek veszi a tiáradákat. Végre is azt hiszi, hogy ily tömjénfüst nélkül el sem lehet; kívánja, elvárja a vendégtől épen ugy mint az ebéd végén a borravalót. Ha nem lesi-siük meg, elhanyagol. Pedig ily jószág ugyan csak érti a uoszuállást. Hatazor rendelünk va-lamit; valamennyi sürgetésre a stereotyp válaaz: mindjárt, mindjárt, és mégis ott kuksolunk és várjuk a levest, midőn későbben érkeaő, éa a dolog bibéjét praktikusabban gyakorló szomszé-daink már szivarra g^ ujtanak éa eltárospak. (Folyt, következik.) Helyi liirek. — 2Vi» volt múlt szombaton éjjel Tala-bér Zsigmond ur házában elhelyezett katonai nyilvántartáaihivataj irodájában; derék tücol tóinknak már másodízben sikerült e háaban kiütött tüzet szerencsésen eloltani, most is csak a gerendásaiban volt némi kár; az irományok belaolag egéaaen megváltozva. De elhiaaik-e majd nekem est? — Vaunak bizonyítványaim, megmutathatom nekik, hogy agy tudom a bár- dot forgatni, amint egy derék ács csak tudhatja - a bárd « E szavaknál mélyen elsiomorodott. Tu- nödve néaett néhány pereiig maga elé l agy tetaeett neki, — mintha nehéa álomból ébredt volna fel. .Távozzatok multam borzasztó képeil" kiáltott fel a menydörgéa robaját és az eaA zu- hogását tul hangoztatva. .De nagy Isten ! — mi az? * Mintegy megrakitra hátrált, kápráztató világosság villant fel szemei előtt a káoszéra szag kezdé bódiUni. Recaegve hangzott a mennydörgés feje fölött. .Mindenható, nagy Isten! a villám csa-pott le éa ott. . . . ott . . . A fehér éz barátságos kis épületre, melyet illetőé, zld gyep övezett korul s mely már az előtt magira vonta figyelmet, azegzé szemeit. A hegyes tető láagokbsn lobogott s kékes tusten-gerként világiiott messzire — a villám gyuj totla mag. Segítség sehol sem volt látható. .Siess lakóinak megmentésére !• E gondolat villant fel a vándor agyában; feledve lón a terhes nt, feledve eafi és vihar, sietett előre, a veszély színhelyére. Aa égo ház ftldeniitjébol egy ifjú no rouaat ki, egyik kezét körülbelül 7 éree gyer-mek kuksolta körül, másik karján pedig egy kicsikét vitt. ,Meg vagytok mentve! kiáltott zokogva ••• Iten védett meg benneteket, drága, Mereteit gyermekeim I* Aztán a sedre* fttre rogyott, kicsinyeit erősen szorítva keblére. A \'B8 «Syre magaaabbra eeapott, a famfl •aiporkáaott, aa ablakok azétpattogzottak. A lugaat ia eevárgva nyaldoaá korul a láng. Szolga és éltes nóoseléd hagyták moat oda sebesen futva a háaat. Valami jóaaágot vi-hettek magukkal. Az idegen eléjök rohant. .Vannak még e házban ?° kérdé tolok. E pillanatban felelet helyett, az emeletről segély kiáltás hangzott alá. .Saent Isten! vulaki van oda fenn! ,Aa öregúr!\' kiáltott a cseléd, .Segítség! é!\' g Az iíju nó gyoraan felugrott a gyepről. .Atyám 1* kiáltottazintea „mentsék msg, mentsék meg! A vándor minden gondolkoaás nélkül levélé kabátját .Eaen levéháakáf kiáltott a szolgához „Rudolf Vilmos ácsmesterhez vigye a városba, ha netalán többé visaaa nem térnék — és most Isten nevében, elóre!\' A kővotkeiő pillanatban eltűnt a füstben és a sziporkázó lángok köat előre aie-tett a kis ház emeletére; a lépeaó ingott és ropogott léptei alatt. Végre felért félig elbodulva éa fuldokolva. Ili megint aegély kiáltás hallat-szott. A hang után indult, de a füst oly sarun verődött szemei köze, hogy minden kísérlettel, innen tovAbb hatolni, fel kellé hagynia. A leg-közelebb eaó szoba ajtaját fölrántotu. e mellett kellett lennie azon helynek, hol a segélytelen öreg időzött. Az egyzzerüen bebutorzott helyiségben körülnézett, hogy a mellék szobába nyiló bejá raet megtalálja, de haaztaJan. Künn e gerendák már ropogtak a fejére szikra eaó hullt a megre-pedezett totóról. .Segitaég, segítség!\' hallá a mellék szo-bából. .Segítség! segitaégI\' hangzott odalenn; azé mindenütt, tett sehol. .Csak egy bárdot !■ kiáltott a kétaégbe-eaea legnagyobb fokán a bátor menti. .Három csapáaaal a vékony fal keresztül van törve!\' Caéltalanul tévedéseit körül tekintete a azobában. .Nagy Iaten! mi aa? • Egy csillogó bárd függött a sötét saonyeg. gel bevont falon — nem rolt mit késedelmes-kedoi, oda rohant éa az eaaköat lekapta a ssögról. Nagyot sújtott a falra, melyen a harma-dik caapáára rést ütött. A fojtó s átláthatlan füstön keresztül egy öreg ember támolygott a ento felé. .Isten angyala! légy áldott!\' szólt reaz-ketfl hangon. A mentő izmos karjaira ragadva az aggot az ablakhoz sietett, mely a kertbe nyilt; ea azonban magaa volt, viaaaa kelteit tehát mennie azon aa utón melyen jött, karján a teherrel — vissza — az élet és halál utján ! Füst és lángok között hatolt keresztül az ingó lépcsőn, mely nagy robajjal omlott öaa-sze ntána. Egy cseppet aem látott már, a szikra ten ger egéazen megrakná. Csupán az önfentartás öaatönétól vezéreltetve csukott szemekkel rohan t élőt.1, szikrák ceapjdtak izzadó arczába, a láng pedig uiár megperzeelle haját>és szakállát. Egy-szerre friasitőleg érié a husiul eső cseppjeit. Könyebben emelkedett most az öeszeszoralt kebel. .Levegőt . . . levegőt 1 nyögé. Ugy tetszett neki, mintha a távolból via-zugáat hallana, gyöngéden levevé nyakáról a megmentett s rlájnlt öreget s aa előtte térdelő ifjú nő ápoló kezeire bízta. A\'után öaazerogyott, a bárd pedig, melylyel a megmentéé nagy mfl vét régrehajtotta, melléje esett. Vi\'.ágos, tágas szobában ébredt fel más-nap a bátor mentő újra otthonában, lelkileg s testileg felfrissülve. A kelő nap oda zzórta fényét fekhelyére; 6 pedig felemelkedett s ke- zével homlokát dörzsölte, mintha az ótolaó órák történetét akarta volna emlékébe visszaidézni. Kendőkkel volt bekötözve s csekélyebb fájda- lom minden utángondolkodásnál hamarabb eszébe juttatott mindent. * „Hol vagyok?" kérdé körül tekingetve, a mennyire iejét mozgathatta. Barátságosan mosolygott feléje minden — és arcaán mégis a nyughalatlanság kinyomata tükröződött vissza. „Akár hol legyek" azólt majdnem han-gosan magánbeszélgetézében „itt nincs az én helyem. Atyám házába megyek, hová, hála Istennek, egy nemes tett megnyugtató tudatá-val térhetek vissza." „Tieid között ragy!" hsngzék a megin-dulástól reszkető hangja Vilmos bátyjának. E pillanatban az ajtó kinyílt és egy ked res, szőke fürtü gyermek a bárdot hozta a megzavarodra körültekintendő férfiú ágyához; nyele virágokkal volt körülvéve. A kicaike mögött fiatal nőtől táraogattatva egy öreg ember lépett be aa ajtó küsaöbén s kitárta karjaii. .Fiam . . . fiam 1 öreg, beteg atyád meg-mentője, légy áldott — mindörökre áldott 1 Ezen levéltáska tartalmiról, melyet a szolgának adtál át, ismertünk reád.* „Atyám! Vilmos! — szeretteim!* Rudolf Oszkár őréitől környezve ült ágyán, bátyjától is szívélyesen ttdvözöltetve, ki e rettenetes éjjel távéi volt a szintén egy utazásából tért volt viasza. A nap sugarai eayelegve játacottak a boldog arczulatján sbearanyoaták a végzetteljes eszközt, mely még ma nap ia a legméltóbb he-lyet foglalja el a Rudolf caalád háaábas), bár Gáspár meeter már régen, régen a boldogok hazájában nyugszik. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 20-áa 1879. Fia: bTe papa" egy ember van odakiot, a ki IsUn tadja mit adna aaért, ha té««d litfaalaa. Apa : Hát ki as fiacskára ? Egy világtaUn. I^ko: Uram, csíBáttassa már meg a tetőt, mert Drafeanba ssakad »■ e»Ö- Hisi ar: — .Önnek lem lehet eleget tennL Eddig mindig es8t óhaj tett h* most, bőgj egy pár csepp tMÍk, paaasrkodDi kesd !" Koutibl.r: Na cimiljoo sn „lrM M>m£. u ""\'•"Í "\' hi"ik. h<>»T tudj\' bu. »i utrttet! Bí«»t A>t oem kúsik >■ «gb«rek, nert ha f»Unl Wrtint tolni, ikkor 9a biionjoiu n.a volna itt. bao semmi hiány és semmi hiba tincs; a ve-szély helyéről elhordatlak. A tfiz a ffttó-kály hából eredetinek látszik. — Követhető eraberbariti felhívás bo-csáttatott ki, melyet a legmelegebben ajánljuk a t. közönség pártfogásába: „Felhívás! Koleti György, a .Zalai Közlöny* munkatársa, szép tehetségű iró mJyos betegen a közkórhás ban fekszik, a felüdülést orvosi vélemény saerint («ak fürdő nyújthatja, bátor vagyok tehát nemes emberbarátokat ennek lehetségesitéseVe felkérni. Nagy-Kanissa, febr. 15. 1879. Orosz-váry Gyula. Dr. Bencéik Ferencé. Adakoztak eddig : Lövinger Igaács 1 frt, Orosiváry Gyula 5 írt. Dr, Benézik Ferenc* 1 frt, Hunbo Ede 2 frt, Weiaamayer Mór 1 frt, Bátorfi 3 frt, L)r. Schreyer 1 frt, Hoffmann Mór 1 frt. Dr. Laky Kristóf 10 frt Kovát* János 1 irt Hajgat6 Sándor 50 kr, N. N. 50 kr. Össsesen: 27 frt. — Ax I. n.kanixsai kereskedelmi ifjak ön képző egylete szombaton asu f. hó 22. saját helyiségében (casino) nyilvános felolvasási eatélyt rendezend, melyre a nagyérdemii közön- séget tisztelettel meghívja a választmány. Elő- adatik: Fótiazteleado1 Szilvágyi Gyula evang. lel kési: ur által: A darvinismus kritikája; te- kintetes Berecz Imre zenetanár ur által: a ze, néröl. Kezdete ö\'/a órakor. — Schultx Károly nagy- kanizsai pol- gáriakola rajztanárát, a vallás- és közok&tás* Ügyi minister, állomásán végleg megerősítette. — A tilxoltÓk táuczvigalma, következő szumbatoa, febr. 22-én lévén, ujolag felhívjuk a t. közönség figyelmét. I — G-yörffy t/VIno* ügyved ur által a > „Társas K.öru-bea mull vasárnap tartott felöl- \' vaaaa zajos éljenzéssel fogadtatott; as érdekes és vonzó Kiolvasás kütön lenyoma\'bao megje- lenik, melyrúl, ha, (mint ígérve volt,) nom la- 1 punkban jelenik meg, bővebben szólandunk. I — HixtOH forrásból értesülünk, hogy a folytatólagosan felállítandó áll ami bankfiókot egyike Nagy-KaDÍcsáa lesz elhelyezve. — ÜgUfVixUy JP. bűvös lámpájával (Laterna magica) hétfőn a főgymoaeium rajz termében, kedden pedig a polg. iskola rajzter- mében az ifjúságnak érdekes ködfátyol képe- ket mutatott be. — Kottoribctn azállomásíönuk ur ven dé^szerető házánál múlt szombaton kitűnően sikerült batyubál tartatott, a vidám társaság több tagja festői jelmezben jelent meg éjfél tájban, mely a derült kedvet még inkább fokozta. — Zkiktfraenyegirtjét tartotta febr. 15 éo Fülöp Mór sárazegi körjegyző ur; vidám tár- saság gyűlt egybe a boldog párnál. — Véletlen halálozás. Kelé János sor- máai lakos a homokkomáromi erdőben mait pénteken testvérével fát vágott, a fatörzs reá esett s agyonütötte, n<5t s kiskorú gyermeket hagyott hátra. — KÍ8~Komáro7Hban Semetke La- jos tiszttartó yir irodáját f. hó 13 án éjjel feltör- ték ; az íróasztal fiókjából 4\')irtot raboltak el Muraköz! horvát népdalok. ív. BusUko.ió madár galamb, Kityetlen Kérelmem; , K» kfilvrtwm, j1\'1 madárkám. Mórt búgsz -.\'ly koorven?! Mcgo-ali talán tártad, x mely Követett szerétre ? Repölt pus«Uin, me5n, £s elhagyott végre. A kivel a régi, száraz S viruld fan altét, Vele majd bút, majd őrömet Egyformán élvénél. EUŐ galambod elrepült, Kt magasr* tSled, Hogy Kémeid ioba lúl>bé Meg oe lássák űtet Mibez kezdjek most bánata* V Párom elvesztettem, Ki eiQÚD soha többé Sem törődik vélem. Bús galamb erdőbe nállt, hol Volf » paUk árja. Ott mPfC egy más galambot lelt Szelíden sétálva. Nyájasan szól, könxíiot engem, Krhl.-t is kitárjv Hívemnek ext válsjfctotiain, Ka lesz szivem párja. — V. É<-» e k a ■ y u l r 6 I. Tegosp puskával menten ki, Láttam a nyulat felkelni, AiutáQ megriaU fölét, 8 a hokorbM agy nése sét. A mint ide-oda nézdel, SiömoriLUi iffj énekel: Fajom ah mily •xerencsétlen Njugtom nekem sehol sincsen. — Gyásxhir. Febr. 13-án temették el Felső Kórson elhalt Fischer Ignácz közbecsü- lésb<-n állott férfiút; gyásx beszédet tartottak Spitzer veszprémi rabbi, Jeite)«s Kaposvárról és Cseh Sándor reí. leikéss. — Gelse és vidékebeli több család által 1879 ik évi február 20. Getsén az indóház termében bátya bál Ur tátik. HendecŐ bízott sági -loölt: PáJffy Elek. R. .b. tag: Bakó QyuU és Petrích Lajos. Kezdete 8 órakor. Szállásokról Bícxó postamester ar fog gon doskndni. — Silmeghen f. évi febr 15 én meg tartatott a helybeli casinó javára rendezett Unczvigalom, — mely <;!egaotia tekiotetében nem hagyott kívánni valót; selyem aszály, frakk, lacfc — nem hiányzott! Reszt vett ezen viga- lomban Zala- és Vasmegyének több intelligens családja. A rendetőségre maradt hetven frt, de- ficitet, a kedély és az együtt volt szép koszorú báj rózsáinak emléke egyensulyoztatja. — Légrád városa, mintértesü!ünk,fényetj ünnepélynek leend szemtanúja folyó hó 23 án midőn (6. Gadó plébános ur installatióját tar- tandják, — kívánjuk, hogy ezeo igtatási ünne- pély folytán valamint eddig, — ugy ecután is vallásos érzelmeinket ébresxtő és nemesifó lel- kész urat as ő hivatalos működésében igen soká Üdvözölhessük ! Ezen Ünnepély alkalmával az egyházi beszéd megtartására a szivet és lelket egyformáu emelő megyénk jeles szónoka LJjlaky Jóssef pacsai plébános ur lón meghiva. — Az Ünnepélyt 80 teritékü lakoma követendi. — Rövid hirek Bérczy AUjos aradi postamester lakásán meggyilkoltatott. — Nagy- Váradon tévedésből egy leányt állítottak katona sorozás alá. — A bpeeti nemzeti kaszinó tavai könyvekre 1000 irtot, kártyára 5499 frt 50 krt. költött. — Zigráb mellett egy postakocsis meg- gyilkoltatott, Í3 frt lett elrabolva. — A mezei rendőri törvényjavaslat elkészült. — Gráczban az „Arminia* czimü tanulók egyletét a hely- tartóság feloszlatta. — Az országos iparos con gresaus május 31. és június lén tartatik meg Bpesten- — Szegeden a gyalogutakat aszfaltoz- lak. — Bpesten a házmesterek egyletet ala kuotlak. Irodalom. — Ujén«mÜ. Táboruzky és Parsch urak zenemű kereskedésében Budapestéi! gyönyörű erimképes kiállításban megjelent: „Fieura d\'Orangen" kíringő, XII. ALfons spanyol ki- rálynak van ajánlva, zongorára szerié Ifj. FabF- bach Fülöp. Ára 80 kr. — Róth 8.Mór néptaoitó (Tapaooyban u. p. Nemcsvid Somogy m ) tudomásunk szerint egy két köte\'ü as osztatlan néptanoda igénye inek teljesen meg telelő szükséges illustrátiók és térképekkel, valamint „mióta leczkékben írt „vezérkönyvvel" ellátott (mert úgymond: .a ho! a népiskolai tanügy fejlettebb állapotban van, mint nálunk elég, ha csak as anyagát ad- ják a közlendő tantárgynak, a methodikus fel- Kárt senkinek nem csinálok, Mégis Oxnek a vadássok; Fejem vastag, agy érésem, A ionban oem érett eszem. Hossza fülem és baj aszom. Mintha volnék macska rokon; Fülem honszu, fsítk \\ sxájam, De bordámon semmi hÁjaov Gyors a lábam sz«reQe«íre: Ha agarak futnak ert«, Mire elér, én lebuktam, Én keresztül luumo rajtam. Jaj, de ha ai agár megfog, A vadáaa ía f«lém mosog. Elveit tőle nXgy Örflmmel, FelfonUt és tovább cxipol. Kereskedést ÚX velem 6, F«-la iroD kap & vevő, így oem Kokat tekint reám, Legfülcbb a konyhára szán. A sokác meg fog köményen H egy táblára hoz egésseo, Lenyuzogit mextelcnre, Önmagámnak négy énemre. A hátamat meghájaxta, Ho?y jnbb iaü leg/eo hmsa, Falszar astán nyirnra nép-u, É a tflshös közel té«ien. Zsírral ííntöii hosomat, Hogy jol ereszem kínomat; S ha már eljött ■ ideje, LeTcax onnan egyszeribe. Akkor ax asxulra viMoek, Hol roám mind meröo néznek ; A mi rajtán jobb, lemetnik, A rolxat meg kibecamirlik. Csontom a kutyáknak vetik, Ob, hogy árián ■•« nekik 1 — Kedvei nyulak, rakouaágom, Oriikedjünk. axt ajánlom! Hargitai J. forditáu ntán versbe ssrdte: UAJGATÓ SÁNDOR. dolgosást bissák, de bishatjákis a tanítóra, ná-lunk adni kell még nyomról nyomra eljárási módút is.") .Népiskolai olvasó és nyelvkönyv kapcsolatban as Oasses reáliákkal és késímanka tanításával* e mű szerkesztése, a. m. a m. kír. egyetemi nyomdában megjelent .Ssámolási Gyakorlat könyv" jav. miniszteri tanterv és legújabb ssakirodalom nyomán egy kötetben bár, de évfolyamokra osztva (ssinte veseVkOnyr rel ellátva) kapcsolatban a számvitel- és mér-tan na I való átdolgozása czéljábol pályásat ki-hird-tóa* végett a. nm. vallás- és köaoktatáj ügyi minissteriumhoz indítványt nyújtott be. — £ tanügyünkre nézve aj lendületet hozni hivatott indítványhoz, mely vsjha mielőbb víaz-hangra találna, mívből gratulálunk, mert es esetben a siogény siiilik egy egéaz kis könyv-tárt tartalmazó könyvek megvásárlásától a gyermekek pedig azok harcaolásától felmen-tetnének, paedagogiai szempontból a hasson még nagyobb, nam tulsunk, ha ast mondjuk: „a csoportosítás előnye megbecsülhetetlen." Vegyes hírek — Az egri tort játék. A kormány Eger városának, a szenvedett árvizcsapasok némi enyhítésére, sorsjátékot engedélyezett. A sors-játék-rendező bizottság erre vonatkozólag a kö-vetkező felhívást bocsátotta ki: Jól ismert a t. közönség előtt ason csapás, mely Eger váro-sát a múlt évi aag. 31-iki s ismételten a ssept 27 iki árvíz által sújtotta. A nemeskeblü ember-barátok részvéte, mely annyi oldalról s oly be-cses adományokban nyilvánult szerencsétlen la kos társaink nyomora enyhítésére, elenyéss-hetlen emlék■ t magaután mindnyájunk lelkében s hálánkat örökre biztositá a jótevők iránt. Ámde ott, hol egyesek annyi kár s veszteség nyomait sinyiik, képzelhetni, hogy a város, mint község közút ai, hidai, ved müvei s épüle-teiben mennyire megrongáltatott a bősrült elem rombolása által. A kár annál nagyobb, minél képtelenebb a város csekély anyagi tehetsége folytán annak elviselésere Hősem évtisedek, századok lássa működésének, a város emelésére irányzott erőkifejtéseknek eredményei tönkre mentek, s kérdés, hogy a kultúra követelő haladása várhat-e nem évtizedekre, hanem csak évekre is, hogy a csekélyebb anyagi tehetség baogya-szorgalma ismét kipótol ja as el veszteket, kiigazítsa a rombadöntötteket? Eger város jö-vendő fejlődése, léte forog kérdésben, mely vá-ros ugy kulturális mint történeti tekintetben becsületes helyet foglal el a magyar nemset ezredes múltjában s kíván elfoglalni a jövőben is. Nemcsak az okosott károkat helyre pótoloi, hanem a várost hasonló esetlegességek ellen szilárd müvekkel biztosítanunk kell, hogy közönsége megóva legyen s meg ne zavartassék fejlődésében. Anyagi erőnk csekélysége folytán e czél elérésére sorsjáték rendezését indítottuk meg miniszteri engedély mellett. Háromaxá* ezer 60 kros Borsjngy bocsáttatik ki, a nyereméay-tárgyak össses értéke 20eser frt A busás napja es évj november hó elseje leend. Ti sí tel ettél furdalunk a nemes czélokat mindig szívesen fölkaroló t. közönséghez, hogy részvét s rokon-sseovét velünk ez alkalommal is éreztetni és sorsjegyeink értékesítésével a mélyen sújtott város jövendője bistositásáhos járulni szívesked-jek. As egri sorsjáték rend eső bizottság nevében Tavasy Antal, polgármester. Almásy Félix, b. elnök. — A* onzdgot gazdasági egyesület igaz-ató választmányi ülésén Boasányi László in-dítványt tett, miszerint as egyesület intessen feliratot as országgyÜléshas a végett, hogy ssa-vaztassék meg a földmivelési minisztériumnak a mezőgazdasági érdekek emelésére évenként legalább is 150,000 frt, hogy esen öszeggel ss ország ezen legvitalisabb érdekeit némileg is filkarolailehesseo Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatott, s a felirat megállapításával egy bttottaág azonnal megbisatott. Piaczi Arak. 100 kilóg-, szimitva. Baéaftst Basa 8-63—8-90. ROM 5 70-6-90 Árpa 5 57-5-ff). Zab 550-5S0. Kukorics* 4 40— ■•aáet: Busa 7—7-30. Rozs 5 - —. Árpa .Zab 5—40. Kukoricsa S 50—3 70. SsfTM: Bnza 870-920. ROM 6-10.-640 Árpa 5-ftO—íj 30 Zab 5-70—6-10. Knkoricza 4«0—4 90. Péfls Busa 6 80--T40. Ross 5 5-20. Árpa 4-80-4-50. Zab 5 20—5 50. Kokoricsa 3 30—4—. . SzaakttMy : Basa 7 40—8.40 Rozs 6 —40-— 6 Árpa 520-6 60. Zab 5 20-5 40. Knkoricsa 420— 4 60. Páas : Bnsa 6 40 -&— Sou 4-50—5 60 Árpa 4-4O-—.r>. 7.4b 4-70—650. Ka köriem S-40—4 -. Széktsfthérvár: Basa 7.10—8 30. ROM 6bO Árpa 4-50—5 20. Zab 5 5-10. Kokoricsa 390 4._ Paplnselet^k — Kardot r/ett el8 pgjr ritAs, kirántja • ait ■dja nm ksrd, melylre! <"(t7 bosarák kar- nger G. (7g4 11—20) Tb Pijaztatott 1^\',7-bcn Parisban! fehér m e 11 • S y r u p Mayer A. 6 W.-ttl Borozloban és\'Bécsben. 1858. éti deczember hó 7-dikér61 kelt 130/645. szám alatt kiadott cs. k. szabadalmazTány szerint védjegy álul hamisítás és utánzás elől biztosítva. Megpróbált háiimer. Sok orvosi tekintelyeaséiitűl 20 év Ata ajánlva köhögés, tar- lós rokedlaég, beuyalkáaoda«, kiihhurat, köb, taroklob, gSguipgyn- ladía, élea- éa idült tnilí-hurnt, vérkobögés, vérpökés és fuladozás ellen. Valódi minőségben ciakia Prafer BéJa gyógvazeréti nrnál Nagy-Kaaiasán kapható. (755 II. 2—•) Clisaár királ.ilag or { \| aaágosan engedélyeseit l mosd és vászonáru gyár. XJ.W I.IT.1-»T.t.lU & "TTTITTa K. R udTtii ..úiiitók. — KórftkUr: Béoi, I- TioUuIwa ír. 13. ] hirn«TOfl bevúirlAaí , "•■""■ ™ — -««—. forrAa, min^rnnemU / rtete_ /// ^^^ nri, sói éi fyerask redérrakák, vaszuk, aaztal) mhék e* zsehkead$bél a leg- olc»úbh eredeti gyiri irakon. A 115 lapt>61 álló ón 300 rajtsal, mfny-jUuznQyi, gyermok ■■i r.socb(i,iG ruhák mtataJTml cllálott minta iu-j>f[ys4knii- ket ingyen és bér-meutvo kilMjak meg. ÁlUn<lú raktár tí- ölének utánvét ■] mJlott teljpailteta«k. IJ n u r e n t i 11 s ^ (.75.\' 2.1 - 24 Gyöngességiallapotban aiahhaa (H4iC nCr».t k^jrat f«líllultU..I^ Ini (tilcmliUnt, ttngjr I^HroMima BÍAT HSW M(T«ad«lt«la«tii. An co Kr. «. \'. Árlejtési hirdetmény. a^LSEr^JSES: r:Jicf^^ a na(rrméltí,á-« kS.ii.oka é. kí.lekedé. ministenom 18T9. é». febr. 9-ín k.lt 194<m,878. ..amii magaj rendeleté.el 1935 (rt 48 kro/i «•<-■aeggel engvdétyextetett. Éten munka bi«to«ÍU.a t.kitit«téb51 alilirt W»at»l irodájában fol7ó 1879. <ri fcsbroír bó SH-in nMrg.li 10 ör.kor, iráabeli ajioUtok eir0-gm<UlÍTal )>arosolt nyilránoi •■\'ibeli árlejtci fog tartatni, melyre a Tál-lalko.nl .aaodékoiók aiul hWatMk meg, hop «« irlajtlibani réiil-T.rít eaetére, magukat a font kitett oaazeg 5»\|„-Tel mint bánatpén«iel •lláaák, mely rillajkosal eletében asonnal 10,\'a biatontíkra len ki-I egeasitendó. A< iráabeti ajánlatok fenni kitett nap reggeli 10 őriig fogad-tatnak el, eaekben aa ajáalatterS nere, lakáaa éa polgári álláaa pontosan kiteendS; torábbi nimmil én uó\'al kiírandó a.on Máxtoli elangedia. mellért mi mnnkilatokat elvállalni taándékoaik, világoian kifejeaendo Tígre, hogy ajánlkoló a munkálatokat éa feltételek tartalmát iamrr. éa elfogadja. I Al iráabeli ajánlat.,kho« a vállalati nnleg 101, je kéwpén.beu T&\|rr magyar állampapírokban csatolandó. A mS»a.-rlvények éa feltételek aa alnlirott kiv.tal irodájában a atokott hivataloa órákban megtekinthotok Zall-Ejeraicgen, 1879. ívi feblnir hó 13-áo. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Vetőmag eladás. Az alsó-lemlvai föbérnökségi magtárban készletben lévő 240 Hektoliter tavaszi vétó búza, és 60 , rozs eladásra bo- csájtatik. A búzának ara a c-áktornyai pálya udvarhoz szállítva 8 frt 50 kr., — a rozsé pedig 8 frt meter mázsánként. Az Alsd-Lendva és nempthi urodalmak (8 63 1-3) főbérnöksége. A legújabb és legdíszesebb fCazéirtétzxoz-J elvónyeK (Colillon ürtleni i iisxes kaphatók Wajdits József papír-, író-, rajzszer és könyvkeres-kedésében Nagy Kanizsán. ^^ WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésébenNa^y-Kanizsáu megjelent éa mÍD<lca kőQvkereakcdísbeD kapható : Ikidi »rny met«é»i)4)n 2 frt +<) kr. tuegrendeléaelE posta fodiatá,val gyorsan eszközöltetnelc M Wajdits József könyvkereskedő Nagy Kanizsán. Halljuk a szép szót! Magyar fclkoaiontö (toaat) konyr, >zerkcitt«ttók: Wajuita Jóaaef é« Bátorfí Lajoa- Harmadik javitott és te-tfmpten büvitett kiaxlii, mely kötüu él kötetlen minden-nemű felkűtBuutéat tartalmazván, díszes kiállítása éa tö-mött tartalma, agy baiznos és mnlattatú voUáuál f.>fEva N^^ mindenkinek, iie kiiloiii>üe[l az ifjúság fig)iÉlm(\'l»o ajánl- A ^ ^ ható 380 lapra terjed s itisxes kiáililáau. Az l-ttő kiadás ir.00 példánj egy ev alatt, a máxodik 2oUU pi-ldánybao r^vid időn kelt ci, mely elt\'^cü bizonyítja « küuyr életreralútá^it. A kom^nykőtísíl kóuyvn<\'k ára 1 frt 80 kr — Tárulom kivuuau . K1ÓS7.Ó. Költemény. A toaszt eredt\'te. A hazára. l)isznnnepi>lynél. Di«z<bódníl tiolxy\'krc Családi nonefiélyeknél. KereExtelóben Szttietésnapon. Névnapon. Eljegyzéskor ftfpnypgitóhen. Beigtatásnál. íigyleti UnDepélyoél. Vegyes köszöntések OsRsnapn ^43 felkössontést tartalmas. Kiért emeljük a pohart! Hagyar felkfissönto kSoyv. SzerkesateUe Hajgatú Sáüdor. Ára disaea keminy kötésben csak 1 frt. Eaen eredeti fe!köis5otéaeket urtalmaaó kstetet ajánljuk a n. é. közönség kiváló figyelmébe. Rajta fluk vigadjunk! KSskedveMégU dalkflnyv. atödik bjvitett kiadás. K nagy szorgalommal összeállított mú k5cel 100U válogatott dalt taltalmaz ; ujjonan feltalálható magyar opera #s n]>«rette dalokkal bővített mű, tiziaes borítékkal kntve. csinos kiállításánál fogra is kitilno, mondsatni: a maga nemében páratlan mú, mely már több mint titonnyolcaezer példánybao forog a küz">nség kezén. Ára a 804) lapra terjedő kfínyvnek 1 frt HO kr. araDymetsaésii disaköléa 3.G0 kr. Gynjtrtllc Wajdiu Jozaef. Tartalma: Honfidalok.\'katonai dalok, indulók, u-rméizet,lalok. románcaák,élez- és gimydalok, uerelemdalok, bordalok,tánezdalok, rab- és dnhajdalok, idegen dalok, opera é opereltfi-dalolt sat Rajta nub j ■ Magjai dajkönyv ol-jó kiadáu. 9n kr. Rajta lányok mnlasnnk! mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számAra. gydjtötte. Wajdits József. Ajánlható mindkét nombeli mnlat-ni vágyó kosftneé^nek, mind béltartalmára, mindpedig külsejére figyelem fordittatott, ára az 5O0 lapra terjedő, azicnyomalu borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 60 kr. AranymetsxésQ diszkiadásnak 2 frt )0 kr. — Tartalom kivonata: Hölgyeinkhez. As egészségről. Pipere asztal. Öltözéknzoba. Illemtan. Jeles mondatok. Sinevck. Virignjeiv. Szinnyelv. Szarmlmányok Adomák. Kérdések s feleletek. Kártra-vetéa. Emlekköujv Nérrejtö emlekvexsek. Társasjátékok. Tréfás mulatságok. Tánczkönyrés záradék. Rajta párok táncaoljniik! Lakatos Sándor tánczkönyve, mindkét nembeli ifjuaág számára. Kiadta Bátorfi Lajos. LaVatos Sándor arczképevel sa ssgieg közé nromou táncsábrákkal, dU«es czimborákkal. Kenénykötósa mO ára I frt ti kr. \'BL e belhango Uc Újévi, nér- él stnletéeaapi s aa élet egyéb viszonyaira alkalmazott kfiazAntések, kötött és kötetlen beszédben. Irta: Hoffman Mór, díszes nyomató kemény kötésben, ára 1 frt. V e ti el ■ 11 v r a t I ni vrdrrt! Sserelmi levelező kSnyv. alkalmi levelezések változatos gyajtemenye, uerelmes párok szá-mára, Szirélyeritoi Csinos borítékba kötve, ára 1 frt "0 kr. Szegényből lesz gazdag jó saámvetéssel. gyors és bistoa segitű minden adás- és vevésnél, \'/i rtól kezve líi frtic- Évi jövede-lem 1 frtlól lOuO frtisr- Teli éa Qr>>8 bordók megmérése kiszámítása. A KÖmbólyu fák knbik tartalminak meg -határoztathatáaáróli táblázat. A sulytnértékek vámBolyr való átváltoztatásáról; táblásat, t\'áelédhért én úrendát mutató tábla. Kllési és kotlási idö saámitása Tőrvéoyszerinti bélyegrovat. Táblázat a fatoru kiazámitásálioz. A lovak fedeztetése-, a birka üzetése-, és a göbék görgetéaének crcdményéroli táblázatok Ára kötve e diszeseti kiállított zsebkönyvnek 90 kr. ■aV* --A- fönzEaütés tltKa." "VI ll\'Zt: Konquet Jafiaee 111. Napoleno udvari f<,AKakxraa néhány éikrk k.\'szitéii titkaíTal. Ára 60 kr. Egyiptomi álmoskönyv. Nagy legújabb egyptomi álmoiknnyv 192 lapra terjedd, G00 képpel, tartalma: Álom magya-rázata. Titkos kaballa, nagy művészet. Haltai kereszt. Lépcsős kaballa. Nagy kereszt. Sora-játékáratabály, Ára 50 kr. Lenorraand A birr-a caigánynő igazmondó kártrája, 32 színezett kártyával, magyar aláírással és s«o-Teggel, ára 60 kr. Egy tarisznya ostobaság! numorisztikits eszmék, Mletek. élezek egyvelege. ítyüjt. Nevető Vilmos több felfedezetlen tudomány professora, ára diszcsen kotre l frt 40 kr. Ungarn im Spiegel deutscher Dichtung. Magyarország a német költészrt tükrében, díszes kiállításban fűzve 1 \'rt 80 kr., elegáns diszkotésben aranyozva % frt 30 kr. Dr. Krlezjler Mór: .Onnirnlö" vényviintékkal mindkét nembeli betegek számára, ára 90 kr Dr. Krirglrr Mór: Ai elveszett idegrránrk vimtiKpálláxa, Ténymintákkal orvosok és betegek számára, ára 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben, díszes kiállításom, 1 frt 60 kr. Juhosa: SiépirÁni mintalapok, kosép-, reál, polgári és felsőbb iskolák használatára, magyar és német, ára a 15 iratlapnak csak 28 kr. Gyönyört! magyar kath. imakónyvek mint: Mániákért üdvössea isvMye. lelki vuér tiU-W< kiaiásiu 40 krtsl kszsve 12 frtlg, ia»ir. Mr. Hlyen ét iirtoiy kittsettM. Megjelenik „Csokor és billikom .» magyar köszöntő éa MkoszOnlo eredeti költemények. Iru: Viroay Mihály. Máaodik tetemesen bővitett kiadás. <> félaég* által 10 aranynyal kitüntetett ma ára igen díszes kiállitásbau kemény kötésben csak 1 frt 40 kr Najy-Kanizsin, nyomatott a kiadó laptulajdonos WajdiU József gyorssajtóján.