Zalai Közlöny 1879 03 20 023sz.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	389.56 KB
Keltezés:	2006-05-31 11:28:21

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	771
Megtekintések száma:	2457
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. március 20. 23. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGr-KAm>SA, 1879. márczius 20 án. 23-lk sacfirrx. Tlzennyolcza<llk évfolyam. ZALAI KOZLÖIY előbb: ,SS .A. H. -A.-S O IVt O G ~TT I K O : N.-Kanl7.MTro« helyhatésáeának, -ll.-kanizsai önk. tüzoltó-egylct-, a „n.kanizsai kereekedelmi s iparhank". X, O I> ,....,, n-kanlzMl Uk.ríkpénztii-, a „MLraeeyel általános UnltótesT ,»oProni k,r,Sted,.lmi „ ipurkan.ar, B..k„,„., kfl.T41w.tmt„7.« . ,5hb me?íei éi TÍrosi „^^.^ „^^ ^.^ mcgjelcuo vegyes tartalmú lap. tület", a „n.-kaniisai ki»iled-ne5eló esyesiilet, lletciikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön EMInteal ir: 8 frt.[ 4 2 jegéitc érre fél é»re . negyed évre Egy taám 10 hr I Hirdetitek 6 hmábos petiuorb»n 7, máiodiiEOr 6 9 min.len további torért 5 kr. NYILTTfcEBKN ■oroukéat 10 krért íz-lelnek fel. Kinctttri illeték minden Yepret btrdetétért kalönf i 30 kr Sietendő g Felhívás! A nagy-kanizsai takarékpénztár rész vúnytársas&gának 1879. évi február 18. tartott közgyűlése határozatából, felhi-vatnak a nagy kanizsai takarékpénztár t. ez. részvényesei, miszerint a másod kibo-csájtási részvényesekre elrendelt s rcszvé-nyenkint 20 forintra határozott befizetést folyó 187!>-ik évi april hó lótól ez évi május léig teljesíteni különbeni jogkö-vetkezmények terhe mellett, el ne mu-laszszák. Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. niár-izius hóban. A nagy-kanizsai takarékpénztár. Hitelviszonyaink fs a kishirtolá JUldhitel. -brn Mirurlr — KrlulvasUlntt a .Táriaa-Kő Ifi-in 18":i. — (Foljtatis.) Az összes egész alapítványok egy lizcdiészc (10%-a) és a részalapitvámok Me (50 ,-a) állandóan a tartalék-alap-ban marad. A közgyűlés azonban jogo-sítva van, még ezen visszatartott része-ket is az egyes alapitóknak kiadni, a mint az a tartalék-alap növekedéséből le-hetővé vált. Az ily alapitóknak jogai s kötelességei az egyesület irányában meg-szűnnek. Az alapítványok csakis az egyesület hozzájárulásával ruházhatók át mást a. Az alapítok jogai és kötelességei az alapít-ványok átruházása esetén azok uj birto-kosaira, elhalálozáskor azon örököseikre származnak át, kiknek birtokába az ala-pítványi kötvényekkel terhelt ingatlan vagyon jutott, vagy kik a befizetett ősz-szegek után járó kamatok élvezetére van-nak jogosítva. Az alapítók az egyesületi működés vezetésére a közgyűlésen gyakorolnak be-folyást. Minden alapító tag, tekintet nél-kül az általa jegyzett (egész vagy rész-) alapítványi összeg nagyságára, amennyi-ben az alapítványa természetének meg-felelő első részlet-bcfizelést teljesítette, saját személyére nézve egy szavazattal bir, s e szavazati jogát ugy az egyesület alakuló közgyűlésén, mint annak egyéb (rendes és rendkívüli) közgyűlésein akár személyesen, akár pedig írásbeli megbízás utján egy különben is szavazati joggal bíró alapító tag által gyakorolhatja. A központi egyesület alapszabályai, ugy az alapítók jogaira és kötelességeire nézve, mint egjéb tekintetben, csak a közgyűlés állal az alapító tagok többsé-gének elhatározásával módosíthatók, mely elhatározás kötelező erővei bir valameny-nyi alapító tagra nézve. Az alapító tagok a központi egye-sület jelzálogkölcsöneire nézve elsőbbség-ben részesülnek. Az alapítványt tevó községeknek a kö/.ponti egyesület hatósági engedély mel-lett hosszú idejű törlesztési és rövidebb lejáratú kölcsönöket ad, inség, elemi csapások által sújtott lakosaik felsegélé-sére, takarékmagtárak létesítésére, mező-gazdasági érdekeik előmozdítására, nép-iskolák építésére vagy egyéb közczéljaikra; továbbá a központi egyesület a mezó gazdasági elölcgegylctck alakítása tekin-tetében kiváló figyelmet forditmd az ily községekre és nekik saját helybeli egy létük vezetésére alapszabályilag meghatá-rozott befolyást biztosiund. Egy vagy több 5000 frtos kamat-mentes alapítványt tett alapítók az egye-sület .örökös alapitói,* s e kiváló joguk — még ha befizetett alapítványi össze-gűk teljesen vissza is fizettetett — ér-vényben marad és örökletes mindaddig, míg maga az egyesület fennáll. Az alapszabályokban megállapított módon visszatérítendő alapítványi össze-gen kívül az alapítók az egyesületi va-gyonhoz, üzlethez vagy üzletrészekhez soha és semmi szín alatt igényt nem támaszthatnak. A központi egyesület forgalmi töké-jét képezik: a) az egyesületnél hosszabb időre elhelyezett tőkék; b) a folyószám-lákra és pénztári jegyek kibocsátásával elfogadott pénzbctételek; c) a kibocsátott záloglevelek eladási ára; d) a pénztári készletnek hasznothajtó elhelyezése foly-tán nyert kamatok s illetékek. A központi egyesület által vállalt kötelezettségek biztonsagáért kezeskednek: a) az egyesület tartalékalapja; b) az egyesületnek jelzálogilag biztosított köve-telései ; c) a jelzálogos adósok kölcsönös jótállási alapja, mely akkép képeztetik, hogy minden egyes kölcsőnvevó ezen alap javára, felvett kölcsöntőkéje 1%-kát a kölcsönkötés alkalmával készpénzben az egyesület tartalékpénztárában vissza-hagyni tartozik, mely összeg 5"/i-os ka-mataival együtt kólesőnének teljes visz-szatizeté.e után neki visszaszolgáltatik; és d) az egyesületnek a szövetséges egyle-teknél és vidéki pénz- és hitelintézetek- 1 A !«p tsellemi reuet r UletS kStlsmeDvek \' nerkMrtShfla. any«gi réttét illetS k&tleménjek pedtf * 1 kiadóból bérneatve intéseodök : , NAQY-KANIZSA \'. WlaulltMl. Bérmentetlen levelek. ci&k ismert mnokatir ■UUM (ojfciuta.k el. \|Keziratok viliit küldetnek. s általuk biztosított köve- nél kflnnlevó telései. jöve- A tartalék-alap képzésére és növelésére szolgálnak: a) az alaptőke vagy is az alapítók által tett alapítványok, ezek azonban csak azon ősszeg erejéig vétetnek számí-tásba, a mennyiben tettleg befizetve vagy alapszabályszerűleg biztosítva vannak; a be nem fizetett s nem biztosított részek sem az alaptöke, sem a tartalék-alap al-katrészének nem tekintetnek; b) az egye-sület üzletforgalma által eredményezett tisztajövedelem — az alapszabályok ér-telmében földmivelési, népnevelési és egyéb közezélok előmozdítására fordítandó résznek levonása után; c) egyéb delmek. A tartalék-alapnak — azon bizton-ságon kívül, a melyet az egyesület állal magára vállalt kötelezettségekért nyuj-tand — czélja, jövedelméből: az üzleti költségeket a lehetőséghez képest fedezni s ez álul a jelzálog-kölcsönök kamatlá-bát, illetőleg a jelzálogos adósoktól köl-csöneik után szedendő kezelési költségek százalékát mindinkább lejebb szállítani, — és a szövetséges egyletek oly rendes tagjait, kik jelentékeny elemi csapások által Ínséges helyzetbe jutottak, kölcsö-nökben és ségéljadománvokban részesíteni, végre az okszerű gazdászat tanítása vé-gett vándortanitókat alkalmazni s ezek költségeit fedezni. A jelzálogul felajánlott földbirtokok becsértékének meghatározásánál a tiszta földadó (a pótlékokat ide nem értve), a kataszterben foglalt jövedelem s ezenkívül az illető szövetséges egylet (szövetséges vidéki pénz- és hitelintézet) véleménye s TÁRCZA. Azt mondjátok... A/t motul.jntuk : ne 1 •"•gyeit iy htr.t.<s. Ifjn iaeyok. Ifpyftt k\'rfvm viic<>9. Múlik a tói, jüii a rózaás kik«l«u, A 1-ú hdyvtl üríim Ukjft sziromét Besxt\'lhettek, az én isjó 8ivmet, N«m ébreszti örömre a kikelet ; Ni-m kuli uek. w a. mid ir »ig danája, K-m a moi» illatozó virig* Ht>ldopiafíf> npm lelek én soha lem, Mert mindig csak bura viax a szerelem. Hón szeretek, d<- mi baszni, hl engem N«m szeret ugy a világon s<-nki nem \' Ifj. YÁKUlT KKUKNCZ. Palotától a kunyhóig. Egy elhagyott utczában nyomorult kiné-zésü setét \\Ukób.m, fekszik, ágyán, kopott ta-karóval fudve egy haldokló. — Aszott, sárga arcsa, beesett, menü végesedtl, tűrt szeműi, hosszú, sovány, ritin-gó ujjti, nelníz, hürgéshes hasonlító lélekzete közelgő vég óráját jelzi. Mellette egy töredezett uíalmaazékeo iil egy a sok, súlyos csapástól meggóroyedl férfiú, üzemeiből fájdalmas könyeK peregnek le bána-tos arctan. — A haldokló ezen féitiut nem lát-szik éd>re vénái, mert deliriurnában folytono-san ezen szavakat hiirgi: .Júlia!" Most fognit caiknr^atva, kezeit gürcsösen nsexeazori lva,sz«mait mereven elfordítva, mi atha egy kiuró visiot akarna magától erőszakkal eltávolítani, felül ágyában, — majd arciát el- födví\\ gúnyos kficzsjjal, mngtiirve, hanyatlik visaza fekhelyére. A mellette ülö tértin kfinyüit letörölvén >dah»j<>l a beteghez és halkan, füjJalma szólítji meg: „Hogy érz«d magad Kod re? „Ah! minő hang «•, kérdi a beteg, fel-kelni iparkodván, de az előbbi megerőltetése ezt nem eng<-dé, — oiinA ismeretes hang ez, szemeit mereven nyitá fel, hogy helyesen fel-ismerje ez alakot, — de azután fejét tag»dólag rázvA, mintha önmagával beszélDP, — utóit: „Az nem l^h^t, mondom, nem leh^t, — ó sokkal jobban utál. — sokkal jobban megér demlem megvetését, minthogy fölkeresne akkor, a midőn mindenektől elhagyva, büuüs lelke met a világ itéiű biróí széke elé külden^m, --nem, — nem lehet ez, — csak felhevült, tulesi-gázott képzeletem hallotta ezen hangokat. .Nem felhevült képzeleted hallotta hang-jaimat szól? RZ idegen, — én vagyok ücnéd, — Lajos, — ismére* még ? — néz* re ám — ne vond el tekinteted rólam, mond, ssólj, hogy vagy ? - „Jól, szolt halk, suttogó hangon a hal-dokló, — még pár peresem van élni, — szólj Lajos, — engedd, hogy testvéremnek, öcsém-nek oeve/hesselek, — szólj, mi vezérlett elha-gyóit, nyomorait testvéredhez I — mondd, — nem e a hideg kötelezettség, nem e a káröröm indított arra, ho/y engem felkeresve méltó büntetésem kiosztásánál, gyönyörködve legel-tesd szemeidetkinaímon ? —szólj, mondd! egy haldokló végakarata int parancsolólsg erre adandó válásira, — szólt keserűen, de hal-kan a beteg. „Félreismersz, szólt Lajos, nem azért jöt tem, hogy halálodon gyönyörködjem, mert tiltva van, még ellenségeink halálán is örven-deni, — ki tudja, — tüze tovább fájdalmasan gondoUtait, kit szólít még ma ki, a senkit és ttemmit meg nem kegyulm^zo, irgalmatlan ha-lát, — nem a hideg kötelezettség hitt engem ágyadhoz, hanem egyedül testvéri szeretetem, hogy megbocsájtva az irányomban elkövetett méltatlanságot, lelkedet tisztán előkésiitacm ama hosszú útra, melyről nincs, de nincs viss-szatérés. .K» te megtudnál nekem bocsájtani, ne-kem ? — Ki felfuvalkodottSRgában mint írül-tet űzött ni házából, ki nem ismert el testvéré-nek. — Oh! szólj, szavaid enyhttoieg hatnak kifáradt lelkemre, — szólj — megbocsájtasz? Oh! nyujtad jobbodat, moodd Atzintén, mioden hidug kötelezettséget mellőzve, megbocsájtod a haldoklónak, ósciutén, minden irányodban elkövetett fekete bűnél? „Ig-\'u! m-gbocsAjtok, szólt Lajos, — le-gyen feledve a múlt, — én megbocsátok, — bocsássa meg az Ég is; — de engedd, hogy egy lelkészt hívhassak — legyenek bűneid Is-ten ssolgája állal is megbocsájtva és így lisz tán léphess a magas bíró itélószéice elé, ne kel-jen ítéletétől rem«got>dr mert bűneid megbo-caájtattak, midőn megtérve Jépst zsámolya elé. Lajos eltávozott. — Pár perez múlva egy lelkéssssel tért viasza. — A lelkész ietett neki, hy várakozzék künn, mire a beteg kuny-hójába lépett, Részvéttel közeledett a haldoklóhoz, kit gyengén villáin érintve, következőleg uólitá ,eg:- i .Mondd el halandó, bűneid ssámát,melyek lelkedet terhelik, mondd el mindezeket «,z előt-ted álló hten szolgájának. — Nyisd fel lelked legmélyebb rejtekeit, s ne hallgass el kőculók semmit, ha ezektől megtisztulva akarsz a Min-denható trónja előtt megjelenni. »Atyám! szólt a beteg, bűneim száma sokkal nagyobb és irtóztatóbb, mintsem bocsá-natot érdemelve, elnyerhetnék. .Jobban Örvend az Ég egy megtérő bü-DÖsnek, mint szál igaznak, felelt ihlett hangon a lel késs. Oh! atyám, hát ily gonosz büoöa is szá-míthat bocsánatra, — igaz, testvérem, ki iránt leginkább vetkeztem már megbocsájtott, ez is sok az én büoöe lelkemnek, igy is nyugodtab-ban halnék meg, de magammal akarom Isten megbocdájtását is vinni, — üljön le a törede-zett aialmaazékre — é* hallgaaeon meg, — hallgassa meg életem rövid vázlatát, m-rt csak ezzei egybefüggőleg ismerheti meg bű-neim irtóstató nagyságot. — A lelkész helyet fog-lalt, a beteg kezeit övéibe zárva, feszült figye-lemmel várakoxék. A beteg mélyen felsóhajtva következőleg kesdé meg történetét: .Mondanom is fölösleges, hogy szegény, igea szegény szülőktől származtam. Négy testvér kötül, csak ketten marad-tunk életben. — Én 12 éves koromban a szülői háztól elszakadtam, — szüleim kereskedőnek akarlak nevelni s igy jöttem Vaváry ur ke-reskedésébe tanoncának. Öcsém raeaterséget tanult, s miután % szülui hátból! elszakadásunk uUn cwak keveset érintkezbdté\'uk, — Bem tudok életéről valami lényegétet bezélm, s igy meg fog Ment Atyám ZALAI KÖZLÖNY. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM egyéb adatok szolgálnak a központi egye-sületnek mértékűi, illetőleg tájékozásai. A központi egyesület rendszerint első helyen való betablázásra ad kölcsönt. A kölcsünverő kérheti azonban, hogy az egyesület a jószágára bekebelezett összes adósságait kifizesse, a mennyiben azok a neki engedélyezett kölcsönből kielégíthetők. A központi egyesület által engedélyezett jelzálog-külcsönök alapján kibocsátott zá-loglevelek értékesítéséről maga a központi egyesület gondoskodik, s így magát a kölcsönt készpénzben szolgáltatja ki. A kölcsönök részletes vagy teljes visszafize-tése akár kézpénzben, akár az intézet zálogleveleiben — ezek teljes névszerinti értékében számítva — eszközölhető. A zálogleveleknek törlesztési czélra való meg-szerzéséhez maga az egyesület nyújt adó-sainak segédkezet. Az alapszabályokból kitűnik, hogy a „ magyar kisbirtokosok fCldbitel-szövetke zet* hitelhálózata, a vele szerves össze-függésbe hozott s az egész ország minden jelentékenyebb községében létesítendő ,me-zőgazdasági elólegegyletek eszméjében nyer alakot és kifejezést. A szövetkezet egy központi hitelintézet, vidéki szervei az elő-leg egyletek, szervezetük annyira össze-függ, működésük annyira egymásból foly, hogy egyik a másik nélkül nem egész, de lássuk az ily előleg egyletek alapszabály-tervezetét. (Folytatása következik.) Pettau es műemlékei. (Néhány lap uti naplómból) (Folyt, fa vége.) Külföldön a Harcz vidéken, Frankoniá-baa fa Szászországban terjedtek el leginkább a szárnyas oltárok, éa e vidékeken találjuk maí-n&pig a legfígyelemreméltó müalkotmáoyukat. így Muser Lukáca szárnyas oltára Tiefenbrunn-ban 1431 -bűi, a heilbronni, caleari, xanteni éa dortmuadi templomuk oltárai, Wuhlgemuth Mihály Zwickau (1479.) fa Halléban (148.) levő remekei, titon Veit krakói fa nürnbergi emlékei (1438—1533 )SyrIín György (14G9 — 74.) fa hasonnevű tia ulmi farag ványai a leg-kitűnőbbek e nemben. Ide tartozik továbbá éjszakon Brüggemann János (1515 — 21.) Schles-wigi oltára, Schwtiiciban Kösch Jakab (1491.) churi megváltási cyeluaa és a tyroli Pachtsr Mihály (1481.) weiaseubaehi és st. wolfgangi remekei. Hazánkban nevezetes a kaaeai főoltár, melyet Wohlgemuihnak tulajdonitnak, amely nek egyes szobrai, mint magyar az. Érzsébet- az. István sí. Imre és BZ. Lásfló valódi remek-művek e téren. Bártfán 12 ily szárnyas oltár van, melyeket, eltekintve a ruházat fa hájazat egyes modoros alakításától, igen sikerűiteknek mondhatjuk. Az egyik Mária szobron 1505 ik évszámot látjuk. Lőcse azonban fénypontja a magyarországi szárnyas oltároknak. Kílencz oltára vetekedik egymással szobrok- fa ékít-menyekben, amoyzásak- és színezésekben. Tech oicája legtöbbünk oly kitűnő, Hogy számosan Stoss Veit krakóí hires művésznek tulajdonit ják a kitűnő faragmáayokat. Dr. Ipolyi A. felölök mondja, hogy ez egész kép kör korának kétségtelenül legkitűnőbb művei közé soroz-ható; a tervezet fa compositió a sok alak da czára is sikerült, világos; mindenütt helyes fel-fogas, aráoy fa elrendezés jellemzi, s majdnem minden egy-\'B alakja (fűkép a főoltárnak) méltó bámulatra ragad. Köz. szob. 49. A dus ormoxa-tot repkény es iszaiapként felfutó fa tekaredző növényzet fa az apostolok szobrai élínkítik. Valóságos erdő a szebbnéi-scebb diszitméuyek-bŐl. Kora 1508 ba tehető II. Ulászló és II. La-jos egykori czimerei útin. Dr. Henzlraann S. e műremekeket egy lőcsni születésű művésznek tulajdonítja, kinek iirköve a templom külíalá-ban áll. £ síremlék világosan említi, hogy ha-lottjM készítette a főoltárt. Hazai művészeink neveivel általában nem vagyunk szerencsések. A lőcsei templom sz. J.DOB oltárán előfordul több ízben II. T. vagy I. névjegy, és minthogy a képek alján éa az oltár háta megettlátjuk e betűket: bizonyosnak vehetjük, hogy a faragó fa festesz művész roo-nogrammjával van dolgunk. Itt van egyszer-smind az oltár alapítójának Henckel János lőcsei plébános neve 1520-ik évszámmal. Vál-jon a kezdőbetűk az akkori időben hin>ft német-alt öld i Hnrlee Jessenek, szobrász éa festésinek nevére utalnak nem bizonyos. A lehetőség meg-van, mert az alapító plébános később Mária királyné udvari káplánja lett, s mint olyan könnyen összeköttetésben lehetett a hires kül-földi mesterrel. Nevezetes szárnyas oltárokat Utunk még Szepea váralján, hol a székesegyház taragványai motívumokban éft kivitelben nagyon hasonlíta-nak a lőcseiekho. Látszik, hogy alőcueifaragmá-njrtk Merteua terminológiája szerint mű vészi szü-IŐ alakok, melyek acon korban egész vidékeket utáuozásaikkal meghódítottak maguknak. így Kis-Szebenben, Szepesazombaton, Mühlenbach , Héthárs-, Késmárk , Néhr-, KáposzUsfalva-, Paiocsa-, Tölgyszék , Eperjes-, Igló- é» Górgőo, valamint számtalan más halyen is találunk még részint egész képsorokat, részint egyes égés* vagy csonka darabokat, melyek kisebb nagyobb mértékben a lőcsei remekekre utalnak. Ugyanazon időből származnak a dusta ragmányu szentély székek is. A pettaui padok két sorban 20 széket alakítanak, melyek lüO faragmányos táblát tartalmaznak. Mesterük is meretlea, reliefjei azooban tanúskodnak nem t-a ízlfaéről és technikájáról. A domborfaragmá-nyok tárgya itt is a szentiráai jeloneteknt ka-rolja fel.\'A hátlapok pátriárkákat, profetákat fa apostolokat ábrázolnak, a gyámdeszka saty-rikus jeleneteket az életből. Ez utóbbiak gyak-ran oly csípősek, hogy as ember nem tudja mit bámuljon inkább, a remek faragványok technicáját e, vagy a művész merészségét a tárgy választásban, vagy pedig az öreg papok tü-relmét, kiknek aprólékos fogyatkozásait ée gyen-geségeit némelykor derekasan mosogatja. Ezek a satyrikus faragók körül bel Ől azon kiváltság-gal éltek az egyházban, mint az udvari bolon-dok a palotákban: megmondhatlak az igazsá-got leplezetlenül anélkül, hogy a fejbetöréstűi telni kellett volna nekik. A gazdák eltűrték a keserű pilulákat, mert: multa lieeat stuUis, pic-toribus atqu* poelia, a puplicum maga markába nevetett. A pettaui szentélyszéitekiiek hiányzik a dus ormo/at és a változatos ditszfeddek. Eaek ben fa a figurális alakokban reniekeíködik az ulmi, augsburgi fa consUnzi székesegyházak művészete. Minálunk ilyenekre nem akadunk. Alakos szentélyazékünk egyáltalán nincs. Ékít-mény es is csak tgyke(tő, melyek a lúcaei, kas-sai, bártfai, kia-szt-beni éa eperjesi templomok szentélyeit diszitik; azonban a lőcsei kivitelé-vel ezek már XVI. század müvei, melyeken a hanyatló itlés és lechnica ugy »n csak megérzik. Szebbek éa lökéletesobb\'k ezeknél ülő-kéink vagy az úgynevezett falsisioriumi k">szé-kek, melyek részben jobb korból valók éa szá-mosabbak i. A kőazékek kezdetben csak a pontificans számára szolgáltak éa egyszerű faiba mély ed t ülőhelyéből állottak. Későbben a azer-papok számára i» készítettek ily helyeket Néha elválasztva, gyakrabban egyenesitve találjuk őket, de majdnem mindig oly alakban, hogy a pootiticuraé emelkedtebb és díszesebb volt a többinél. Ha as ül\'őkék három vagy öt sze-mélyre szolgáltak, és az ülőlap tágozatlan volt, akkor felső berekesztésük mü atta. hány sze-mélyre készült a falsiBtorium. E felső be-rekesztésen mutatta a góih\'cus múvfazet diBzét ói szépségeit. A borkeni és cochfeldi ülő kék valóságos remekművek e nemben. Disz menyeietek, magasra törő torony Hak és mer-múves oromfedelek ékesítették czeu helyeket. Gyakran külön oszlop- csarnokot képeztek; melyek a hírneves szentségháxak mintájára ft szentély remekei között szerepeltek. Az ülőkék most már nem használtatnak, az elpuhult korúak nincs ínyére a kemény ülő-hely ; megfelelőleg a kornak ruganyos hoteleket állítanak hely ok be, melyek sem ízlés sem mü becsre nézve távolról sem vetekedhetnek a di szea ülőkékkel. Itt ott el is pusztitották már vagy befalazták. A hol léteznek, csak mint műemlékek szerepeluek. Kis«bb templomokban nálunk is látjuk még. Csallóközben, Somorján, Csütörtökön, az. Mihály fán és Egyház Gallyén, valamint Szop es ben néhány góthtemplomban gyüoy őrködhetünk bennük. A soproni tágas, sok osztályos ülőke gyüuyörü ivrekeaztéaael bir; ilyent láttam a tüskevári pálos templom romjainál is, mely arányai és gyönyörű mére-teivel bámulatos ízlést is tanúsított. — Ha már kisebb egyházaink is ily nevezetes ülőkékkel MARCZIUS20ÍB 1879. bírtak, akkor elképzelhetjük, minők lehettek azon gazdag székesegyházakban fa dómokban, melyeket a ozopfkorszak annyira eléktelenitett! Én cséppel sem csodálom, hogy roíiér-ték kd bíró férfiak gyűlölettel fordulnak el ezen kerszak felfuvalkudott, üres fejű rombo-lóitól. A középkor lángelméi szivük fa értelmük összes erejével emellek Istennek egyházakat; ők gondoskodtak arról, hogy utódaik oly ima házzal bírjanak, mely az Isten magasztoeságá ck megfelel. Amazok lerontották vagy elfer-dítették, mikor sem szivükben nem honolt azon láng-buzgalom, mely az pgéaz középkort átha-totta, sem elméjük nem bírta azon emelkedett-séget, hopy az Istenség eszméjének kifejezést találhattak volna müveikben. Mi tudjuk, hogy a tartozis leróható pénzzel éa kézzel. Nem tigy a jótett. A jótéteményt szivüuk érzelmeivel tizetjük. És ha valaki nem csak a kamatokért, hanem jótéteményül kölcsönöz nekünk, akkor a tóke és kamat megtérítése mellett hálával is tartozunk neki. Ezt ezen emberek nem ismer-ték. Pedig van e rútabb valami a fekete hálát-lanaágnál?! Másnap Cilii felé tartottam. A pálya udvaroii betértem a telegraphiatához. Telegram-mot kap\'am, melyben az egyik szó ellentállott minden hermauentikai tudományomnak. És mivel véletlen ez«n szó képezte a telegramm legfontosabb helyét, igen világos, hogy az egész tel agráram spanyol falu volt előttem. A delin-quens három betűből állott; szép német betűvel ugy haog\'Ott, hogy ; moch. Soha élelemben íly tárgy név nem fordult meg fülemben. Megmu láttam a villanyiró ő okosságának és kértem, hogy raa£\\ arázná meg nekem, mertfn e szónak értelméhez még nem ÍB konyítok. Hivatalim phlcgraával kezébe veszi a ezédulát és bettiz. El"lva«Ha kétater háromszor, forgatja jobbra-balra, gondolkodik. Végre megszólal: Ez uram nmoch"; jelenlétét nem tudhatom, Önnek ától. Hogy is tudhatom éu a feladók rejtélyes szavait, es a czimzetleket illeti." Borzasztó, ez az ember talán azt hiszi, hogy valami világfelforgató társulat lagja vagyok, ki államveazélyes titkott corespondeutiával él czinkoaaival. Megkérleltem éa becsül\'-t azavamra biztosítottam, hogy hű és luyalis alatt való létemre ily gyanú nem terhel-het. Megmagyaráztam nekí, hogy én tulajdon-kepen nem azúrt jöttem, hogy ő valami titkos értelmot aÜAsün ki a nevezett szóból, hanem hogy ki derítse v»ljon nem-e sajtó hiba csú-szott a telegrammba, mely nekünk annyi fej-törést okoz. Gondolhatja minden okos ember, hogy cu e fejtegetések fuualát hivatalos ember előtt a l>!gdivottabt> fa legártatlanabb színben vezettem. Tudtam kettői: nem jó nagy urak-kal caeresnyézui, és apró bcamterek képességét kétségbe vonni. Fortélyom nem használt. Kissé kevesebb phlegmával fa jókora arrogantíával rám ríval: AZ ur azt hiszi, hogy roazul olvas-tam, vagy- roszul írtam. Tessék meggyőződni." E szavakkal orrom oté tartotta a fejér Btalagot, mely állítólag a telegrammot meghozta. Elhit-tem volna neki, ha kissé távolabb is tartja tőlem s talán tiazteségeaebb ia lett volna tőle. No de bocsájtaní, ha róla csak futólag teszek emlitfat, — de hisz már eleve emlitém, hogy ac én élet- történetemet s ezzel egybefüggöleg bűneim mélységét és nagyságát fogom elbeszélni. Mint mondám tehát Vasvárj üzletébe tanoneznak vétettem fel. — Főnököm, pontos-ságom, ügyességem, hűségem fa használnatósá gom miatt megszeretett, e mivel én is a hála egy érzetével, mert folyton a legnagyobb jóté teményekke) halmotott el, — ragaszkodtam hozzá, — tanulási időm eltelte után mint segéd szerződtettem üzletéhez fa híven is szolgáltam. De vigyázzon jól szent atyám, most jön-nek történetem legfőbb mozzanatai, — most mindazokat vagyok elmondandó, melyek ki ragadtak engem az emberiségből, — dölyfúsbé, gőgössé, és uram! bűnössé, rettentő bűnössé, testvérgyilkossá tevének; — de te istenem, te látod lel kémet, látod, hogy ámbár már későn, de megbánom bűneimet, — ám vedd ma-gadhoz bűnökkel terhelt lelkemet — elme-rülve roakadt visaza ágyába, — de néhány perez múlva magihoz terve, még halkabban mint elébb folyUtá: Atyám! érzem, hogy még kévé, igen ke-vés időm van élni, — engedje meg tehát, hogy történetem el beszélésével egy kevéssé siet-hessek. — Főnökömnek volt egy leánya: „Júlia" — ezen névnél kezei önkénytelenül szorultak ököllé, tört szemeiből vad harag csillogott elfl, — arezvonáaai eltorzultak de erőt véve ma- •gán fenakadás nélkül folytatá, — én szerettem e nőt fa viszonszorettettem. Főnököm, ki a köztünk mind jobban nö-vekedő forró szerelmet, mely megöli az "ifjú lelket, ha elhamvasztani akarjuk, — észrevéve, — tudtom nélkül üslete társává nevezett ki, s a mi reám nézve legfőbb boldogaá* volt, Júliát nőül adá nekem. Tizenöt éve lehet ennek atyám, én öcsém-ről mit sem hallottam, BZülóimet már rég el-temettem, egyedül állottam ugyan, de boldo-gan nőm éa gyermekem szeretetében, — mert gyermekkel is megáldott az Ég. Vaaváry már koros lévén, nem akarta tovább üzlete gondjait hordozni, s ezért átru-házta ext egyedül éor ám. — Mondom, bol-dognak éreztem magam ekkor, gazdag voltam, tisztelve mindenek túl, szeretve nőmet, fa vi-szont imádva ó tőle. De atyám, önnek még eddig igen szép színekkel festem nőmet, s bizonyára már a* angyaluk sorába akarná iktatni, — ige), én í azok közé sorolnám, — de most, hogy ismerem a női szivet, ismerem kígyói természetét, isme-rem gŐgjét, ismerem a gyönyörök, a pompa, a fény utáni hajhászságát, — most le tudora ün-nek nőmet mindazon ssinekkel festeni, melyek csak kirívóan tüntetik elő fekete lelkét. Vigyázzon! — Nőm szép volt, — mint általában a nő, — hisz szépeknek kell lenniök; mert hát ugyan, miért hivatnának stép nem-nek? — Mondom isteni szépség volt, de lelke fekete, — 6 szeretett tündökölni, ragyogni, gazdag, rettentő gazdag akart lenni. — Vagyo-nunk, mely gondos fa ügyes kezelésem alatt, folyton növekedésben volt, őneki mégis kevfa volt, — Őt mindig meszebb-meszebbre bajtá telhetetlen kincs-szomja, — gőgös volt, felfu-valkodott, büszke, szegénységet nem ismerve gyűlölte a szegényeket. „Oh! légy átkozott te furia, ki megke-seríted életemet, — de!nem, — fűzé őrülten to-vább gondolatait, jöjj ide te angyal — sovány karjait kitárva — jöjj, — had szorítsalak szi vemre, mert szeretlek, imádlak, — nem ! monda tovább, — távozz tőlem — ne lépj kó-telembe — add vissza gyermekemet s azután, azután — itt hangja elakadt és eszmétlenül caukódtak be szemei, — lélekzete mindlasaubb, lassúbb Ion. A lelkész fájdalmas, résztvevő arezczat legeltcté szemeit a haldokló kioain, — erősítő cseppeket vön elő, s ezzel a beteg halántékát megdonsólé, mire ez magahoz térve töredező hanggal vévé fol elbeszélése folyamát: „Egy napon irodámban dolgoz\'am, — ott volt nőm is, — belép hozzám Öcsém, — ugyanaz, ki önt, atyára hivá el hozzám, — én fit első tekintetre felismerem, — roneyokba volt Öltözve, gondatlanul nevelt nagy szakái-lal, — a mint meglát, oda rohan hozzám, át-karol ée zokogva szólított édes bátyának. Éa mint már mondám, megismertem test véremt. — de féltem nőm g^gjétől, féltem, hogy u6vh, ha e rongyokba Öltözött kóbort test-véremnek elvállalom, — ismervén büszkeségét, engem is megvet — hidegen, mondhatni dü-hösen rívallék öcsémre: Uram! ha ön őrült, ugy viteese magát tébolydába, ha koldus, ugy itt van, — fa ala mizsnát nyújt ék neki, — de korántsem akarja Ön a becsületes emberek ne tani jóhiszeműségét saját hasznára kizsákmányolni, — volt ugyan nekem egy testvérem, ki önhöz, bámulom ügyes maskirozását — igen hasonlított, de ez már meghalt — és iparkodék fájdalmas arezot ölteni. — „András! kiálta öcsém, hát nem ismersz? annyira megviselt engem a kérlelhctlen sors, — annyira elvakitoita a fény, a gazdagság szemeidet, hogy nem akarod felismerni szfgény testvéredet; — de tudd meg, sz«gény vagyok-koldus vagyok, — t6led azonban, ki felfuval-kodottságodban érzéketlenül taszítasz el ma-gadtól, — alamizsnát el nem fogadok, —- tedd el ezt jobb időkre, majd el jó az idő, mikor te nyújtod ki ezután sóvár karjaidat, — légy át kozolt szívtelen testvér, — az ur igazságosan büntető keze érjen el s részesítsen méltó bünte-tésben, — légy átkozott és majdan, ha az ég súlyos kara elér, lesujtand a porig, — elűzött megtagadott teát ver ed rémképe, legyen üldö-ződ még álmaidban is; — fa atyám, átka meg-valósult- Mire telhetetlen dühömből magamhoz tértem, öcsém már eltűnt, s bármennyire ipar kodék is lelkemnek nyugodtságot fel erőltetni, szavai viaszhangzottak keblemben. Nevezetes körülmény az, atyám, hogy e pereztői fogva kereskedésem pangásnak esett át s rövid idő alatt fölöttébb merénylett üzér-kedésem, üzletem és ezzel a magam bukásit is előidézte, — előbb mindenektől tisztelve, ke-resve, — megveUettcm, koldus lettem, mint a minő testvérem volt. — Nőm elhagyott, gyer-mekemet elvitte, szülői magához vették, — és én elüzettem, kitaszitattam a házból. ÉA most, folytatá, mind halkabban és töredezettebben a beteg, — most, hogy ismeri atyám, életem történetét, — ismeri bűnömet, mely lelkemet nyomja, de itt ez ünnepélyes peresben, — midőn isten itélőszéke előtt meg-jeleuendek, hogy e földön már elért, de ennél még keserűbb és igazságosabb ítélete rajtam végrehajtásáéit, — megbánok, — küldjön atyám, velem egy mély fohász az Egek urához, hogy bocsássa meg egy haldokló, megbánt bü-Deit, — ug.y~e raegbocsájt, az Kg, — monda tovább a beteg — megbocsájt, hisz szent atyám monda: Jobban örvend az Eg egy meg tér A bűnösnek, mint száz igaznak, — fa most jöjj te mindenektől rettegett, de általam rég óhaj-tott halál és vess véget földi kinaimnak. Ezen szavakra, szemei becsukódtak, — mély álomba szenderült, melyből nincsen fel ébredés. A lelkes letérdelt az elhunyt mellé, szive megvolt hatva a halottakon fa caak aoyit tu-dott imádkozni : TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MAJtCZIUS 20-ia Is79. ily kritikát helyseiben kár ily apróaagokkal bíbelődni. B«T állottam neki, hogy a asalag pontjait ée Tonalait épen ugy értem, mint a fatális „moch" siót. Önelégülten rootolygott: Kellemi lapremaliójának énete kegyeué tette. Kérdést intésett a feladó hivatathos, hogy jóakarata mellett bebizonyítsa előttem u. is, misseri a t hivatalos tudományinak reális volta-bos gyaou sem férhet A gépevet ketyegett, a kerekek megindultak, éa előjött ékes tolegrapb betűkkel a fatális „moch" *Ó. „Nem megmond-tam — kialta felém, a szó agy volt (eladva, a hogy tudtára adtam. Iránta való tekintetből megkérdenem a ménesit£ hivatalnoktól a BSÓ jelentését. Bistositom, ai sem érti." Újra mos-gásba jött a sterkeset. Néhány másodperce múlva jelenti magit a felelet. Feszült figyelem-mel lessük a megfejtő atuvakat. Egy, ket\'.<5 . .. Mi es? Á telegraphísta felugrik, mintha kigyó csípte volna meg lábát. „Et mégis sxemtelenség, ez alivalóaág, ez neveletlen- ei gorombaság; eit nem tűröm, f<iadom a ga«embert.* Odaro han as időközben belépett állomás fAoökhö. .Tudja-e mit feleltek, — kérdé bormaattó lel induUsban. — At irta, hogy: ,ssatnir.tt A fÖnök .(.merhette av nrfit; stentori bahotira fakadt, ús fogta a basit legiopertínensebb neve- tésében. Versenyt futott a dübös telegrapbisti val, kit a kíméletlen hahota még nagyobb furiaba üzúit. H»gam is agy érestem, mintha valami caiklabdozna a nevetésre. Nagy megerőlteté-sembe került, hogy némi jelét adjak arczkife jegesemmel a szörny üköd esnek és felhiboro dáanak. Iszkódtttm azonban a szobából, nehogy a menydorgés és villámlás útin engem érjen a jégeső. Útközben estembe jutott, hogy a« érthet-leo sxó tulajdonképen .rock* ot jelent, s hogy hazánkban sem ártana, ha egyik másik burok ratikus celebritásnak ily találó epiihetonokat telegraphirozninak. AI Helyi hírek — Magaxxtnn siép jelét adá Nagy KamzsaTároa direkt képviselőtestülete hazatiui és emberbaráti nemes érsüleléoek, midőn matt zzombaton tartott képviselő ülésben szeren- csétlen testvéreink; » alföldi vizkárosultak részére 5000 forintot szavazott meg, nógy e«er forintot Ssegedoek, egy exer forintot pedig vidékénuk. Ezen felül általános gyűjtés rendel- letett el. Amily dicső a kézség, oly boldogító a réssvét; ezer köszönet e nagylelkű segé- lyért, bizonyára nemei érzettel tekint a király, a nemzet Nagy- és Kis Kanizsaváros áldozat- készségére, felebaráti, testvéri szeretetének e fényes tsnusitisára, \\ — A nxegedi árvízkárosultak részére szerkesztőségünkben nyitott íven ujabban ada-koztak : a szent gróthi rom. kath. iskolás gyer-mekek között gyűjtött 1 frt 83 krt, bekuldve Békefi Elek lauitó ur álul, továbbá Hagyeasy Lajos ur a florenczi négyes társulat tagja 10 Irtot, óssxeseD 11 frt 83 kr. As előbbi kösle-ménynyel együtt 39 frt 33 kr. A 39 frt Szeged \'wáros főpolgármesterének poetatlag elküldettet. — A nagy-kanitsai „Polgári Egylet tagjai által rendezett uireiin 15-i k i „Uram ! bocsásd meg vétkeit, mert meg-bánva bűneit, tért hozzád. Erre kiayilá a kunyhó ajtaját, aietett a künn várakozó Lajosnak, — ez bejött és hal-kan kérdé a lelkészt: .Hogy van bátyám ? Jól, felele tz, jól van, alussza as örökké-valóság álmát. Lajos zokogva borult a holttetamre, airt, fájdalmas könyökét sirt — Az 6reg lelkéaz Tigaaztal61ag közeledett hozsá és ihlett hangos monda: .Gyermek ne sírj kinain, — a halottra mutatva, — könyitett az általa ré? óhajtott halál és gondolj az üdvötito eme nent tanára : .Mindenkinek azon mértékkel méretik, — a melylyel ö mért.* SOHTR JÓZSEF. Sándor halálára. (1870. febr. 9.) Enyészet vén tölgyet ba ér, Ha hervadt a TirágleTél, Mit kenye-ktd\'ekent dobíl A meesaeaégHe xogva asel : RéazTei-ksoyat nem hullatunk. Ajkunkon nem kel bug panaxz : Efy életet éli mindegyik, Ennek ■ annak njilt egy Uraia Koránkból ifjan tározal Te hú kebel, te )<S barit, 8 habár Bejtok halálodat, K kit aeklak Tifasst sem ád. Fojlí ifjn ra\'il te míg, Az elet fájaii csak virág — Viráf ha bal] ido előtt, eytaoicztslen marad u i( Ünnepély e napnak drága emlékéhez méltó un- pélyesség és haza6ui lelkesedéasel f,.\|yt le. A 60 toritéka társasvacsora alatti felköazöntések a szegedi gyász miatti csOggedés érzelmeit örömre hangolák egy még bekövetkezhető szebb jövő reményében. — Az ünnepély folya mán lelkes felköszöntéseket mondottak: Orosz- vary Qyula a jelenvolt 48 ad honvédekért! Hirachl Ede, nagy hazánk6a Kosa uh Lajosért! Tuboly Victor márczius 15-ike emlékozetére és a helybeli iparosokért! továbbá lelkes és oagy részben mulattató áldomásokat hallottunk : Kováa. Béla, Simon Gábor, Plibál Ferenci, Svastics Károly, Hám, Földy stb. uraktól és ismét Tuboly Victor, kinek az egylet jelenvolt minden tagjára egyenkint rögtönsöt\' rimmes ver- sekben mondott köszöntése általános derültséget keltett. Földy ur lelkes indítványa folytán pedig a ssegediek javára még a vacsora alatt gyűjtés rendestetett, mely azonnal 36 forintot eredményezett; bár ugyan e napon, t i. már- czius 15 én Kaaizsavároa képviselő testülete e czélra Ő000 forintot szavazott meg! A márczius 15-iki ünnepélyes vigalom reggelig tartott és példa gyanánt szolgálhat szoknak, kik hazánk a nevezett napjának évfordulójáról meg nem emlékeztek. Egy jelenvoit. — A défi vaspálya társaság igazgató sága azon hnmánus intézkedést tette, hogy minden oly szállítmányt, mely az alföldi TÍZ károsullak segélyesésére szolgál, pályáin min- den díj nélkül szállítja. Fogadja a tigy»1mes igazgatóság elismerésünket! — MegdBbbentö gyilkosság tortént márczius 17 én este a főutetai egyik hfts kapnja alatt; Jandrovics Katalin szép termetű 20 éves szolgáló, 42 éves Nsgy Györgynek szerelmét viszonozni nem akarván, ez boszuból egy nagy késsel torkát átmetszette, pár perez alatt meg- halt. A tettes elírhatott — Lapunk mai számához van mellé- kelve Ganz és társa vasöntó és gépgyár rész- vény-társulat képes árjegyzéke — Gyármhir Weber Mihály és gyér mekei -. József, Pál, Antal és János. Ötv. Auer Fraocsiska szül. Wellermann s ennek gyer- mekei, továbbá a számos unoka testvérek, ugy Barlos János sógor és neje, valamint Rigó Rozália szomorodott szívvel jelentik a gyáss hirt, hogy szeretett neje — ilíelúleg kedves anyjok, testvérje és nagysnyjuk Weber Anna szül. Wellarmann hat hónapos, igen fájdalmas betegség és a haldoklók szentségeinek ájtatoa fölvétele után 52 éves korában folyó évi már- ccius hó 17 én reggeli 4 órakor — jobblétre szenderült Itt hagyta tehát lelke porhüvelyét, itt férjét, árva gyermekeit, testvérét és roko- nait, kiknek adj erőt te nagy Isten, hogy a siralmas balesetet megadással eltűrhessék. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 18 án dél- után 5 órak\'T helyeztettek a helybeli sírkert- ben örök nyugalomra. Az engeszteld azt. miae- áldoiat folyó hó 20-án délelAtt fog a szent- Ferenci rendiek templomában bemutattatni. Kelt N»gy Ksni.sán, 1879. márczins 17-én. Béke hamvaira t — A florenrxi négyes társulat hang versenye, mely i hó 17 én az ,Arany Szarvas" vendéglő dísztermében nem ugyan telt ház, de de annál válogatottabb közöoség jelenlétében folyt le — élvezetes estét nyújtott. — Hogy a Pályán valál te már elübb, 8emliOK7 súlyát folfogfaatád; Meg axt ee tudtad, bog}- mi aa Klet-tGviA, elet-virág; 8 késübb, midSa belálhatád, A sors «llea nem kflsdhi tél, SzltlM i.«TÍra hall(atál. K> óh, mindent beken lO"\'l KzT»d knadttt esieddtl és A 5j6«tes — todjuk — ea \\n%; Maradtál a Tálak knzntt, Hzived bol irt nem lelbete, Ajkad nea nyílt panaszra, seat I fUbtd bár oly anlyos rala ; Égo szí med árulta el. Kebled mi lángot hordósa. S midöo te U tnítad, bngt a Haiti MU rá.l már kezet, Midin olraa k5ar\| jerél A sirbOK, mely azired hevét Örökre eltakarja majd Annyit mondái te caak nekem : .Ilj ifjan halni meg \\ nagj Eg Ob lé;y rel/ni, légy oh velem!" Mc ,ÍB meg kellett halnod és Most ott alant tekén piheosa ; S bár lenn van a kihalt tetem, L?lkedd-1 a mag-ieba\' lengsz. Magaara tortel éa a taámy Kern volt sf6s, nem rótt kemény — Sirat testvér, gyászol barát, Nincsen vujáss anyád aziréa I Isten Teled I bekén pihenj ! Hisz\' nrngtot leitel ott alant: Keserveket hűn eltakar Kemény cöronfty, hideg lirhant! Ki hoataabb élt«t várhaiil. Ki hosszabb álmát alkatul, Álosa pedig ssabk, esaadewktj. Nincsen, ninraen — mint ott — sehol I 3. J hangverseny terem nem volt oly látogatott, mint a mínot a világhírű florenczi négyes tár-sulatnál elora reménylettünk, egyedüli oka a tiazavidéki árvízi szerencsétlenség; mely a kösónseg áldozatkészséget úgyis nagyon igény be ▼eszi. A mi aa elóadás szellemi sikerét illeti, azt bisvást s művészi tökély fénypontján álló-nak mondhatjuk. — As a játszi könyBdség, mely as egyes működök játékán látható — oly kerekded s egybevágó egészet képez, hogy az ember látatlanban azt hinné, miszerint as a négy művész avval s négy darab ssárssfával egy test egy lélek. S ezen, a művészeti fény-ponton álló eorrakt — öszjáték as, a mi ezen négy személyben s művészet netovábbját ké-peci; — z s mi áltsl, igen természetesen, a hallgatok figyelmet is folytonosan lekötve tartják. A műsorórát három száma, több tétel, ból állván, a klsssikai sene irodalom gyön-gyeiből lett öaaseállitvs, képviselve volt S^huberth azo mozgékony elevenségé* vei; H a y d n a nagy teremtó erö, s Beetho-ven az utólérhetlen zene óriás. A müsoratat végestével annak mintegy koronájául Mendels-sohnnak szép változatokkal irt mennettejét. — Mindezeknek gyönyörű elóadáaa elég fényes bizonyítéka a lefolyt estén nyújtott szellemi műélvezetnek. — No de s kozönzég sem volt fuksr ss elismerésben, mert a müsorozat min den egyes tételeit zajos tapsvihsr követte. Jól esett látnunk a műélvezetet kereső közönség között néhány uri egyént Csurgóról, kik egye- neaen csak is e hangverseny végett jöttek N.- Ksnissára a szomszéd vármegyéből hozzánk. 10 óra után azon édes reményben hagytuk el a hangverseny termet, vajha a florencsi négyes társulat többször nyújtana nekünk ily szellemi élvezetdus estét. B. J. — Etiíat érmek. Ü felsége megengedte, hogy megnóaulésének 25 dik évfordulója alkal- mából emlékérmek (2 forintosok nagyságá- ban és belértékben) verettessenek, s esekkel z közönség, különösen pedig állami s hatósági tisztviselők és szolgák ellátassanak. — A tisst- veaelók és szolgák felhivatlak, hogy nyilatkoz- zanak : ki akarja igénybe venni as emiitett ér mek\'-t: sz illetőknek ezen érmek 2 ezüst fo- rint értéke a májusi fisetésbe számittatik be. — Vakhir. Múlt szombaton az a hír volt elterjedve városunkban, hogy Székes-Fe- hérvár városa ég. A köiöoség izgatottsága foiylán a hír hihetetlen gyorsasággal elterjedt és sokan már rérzleteket is tudtak a szerencsét- lenségről. Sz. Fehérvárra intézett tudakozódá- sokból asonban kitűnt, hogy ss égess hirlelés teljesen slsptalan. — Gróf Festette* TcumUó megvált a .Captain Blue" versenyazövetségtól s mostan- tól kesdve 15 oly lónak tulajdonosa a gróf, me lyeket Hayhoe. Alfréd Newmarketeo idomít. Gróf Festetics T. legközelebb Brigsndot, s VJ.- deni utóbbi nagy vadáss-verseny győztesét, Reeves felügyelete alá Epsonba küldte, hogy ott a Buccsneer ivadékot a „Grand National Steeplechase\'-re elókéssitsék. Az e versenyre kitűzött dij, most is, mint tavaly, ezer forint. — A „Lincolnshire Handicap-re is újra 1000 fontot tüstek ki. Mind a két versenyre Lon- donbsn a múlt kedden lehetett nevezni. Brigand tulajdonosa néhány nappal eselítt utazott át Velenczén, Nixiába, hol a versenyhét bezártáig szándékozik időzni. — FelMváf. Keszthely és vidéke közön ségéhes. Alulírottak tisztelettel felkérjük Készt- hely és vidékében levó mindszon egyleteket és msgányzókst, kik sz árvis által s iszooyu nyomor és véginségrejutott ssegedi hon- fitársainknak élelmi -szere- ket, ruhanemueket, vagy bár minema terményt adakosni szán- dékoznak, — e szíves adományaikat hozzánk küldeni szíveskedjenek, s mi azokat, a hír- lapokban leendő pontos nyújtását és elszámo- lás mellett, s keszthelyi vasúti-álomásboz — rendeltetése helyére csimesve — dijtalanul axállitandjuk. Keszthely, márexiua hó 1879. Hoffman Jakab ssállitó, Lázár Ede kereskedő. — Saeged venélybe. Alig ssár- nyslta be ezen leverd hír városunkst, Sümegh hazafias polgársága is azon elvből kiindulva: kétszer ad, ki rögtön nyújt — Kutsssy János r. bíró által körozítt eme rövid föl iratu ivre : .az elpusztult Szeged város lakosai pillanstny segélyt kérnek\' ! — sionnal meghozák ildO\' salaikat. Legyen ssabad becses neveiket a nyilvánosságnak át adnunk: Ferber József 5 frt. Katassy János 1 fr\'. ifj. Pintér István 1 frt. Kovács Sándor 1 frt. Dr Lnkonich Gábor 1 trt. Bogysy Anul 2 frt Ramssetter Vincze utódai 20 frt. Fehér József plébános 5 frt. Édeskaty Sásdor 1 frt. Dorner 1 frt. Eitner Sándor 10 frt. Sűmeghi takarékpénztár 25 frt Jandó Ferencs 1 frt. Vörös K. Imre 1 frt. Sukmáry József 1 frt. Stambnnzky L. 5 frt. Scheibí-r Flórián 1 trt. Kijálz Elek 3 frt. Pin- tér Lajos 1 frt. Schnlcz Ferencs 30 kr. Barm Kristóf 10 frt. Tskács Alajos 2 frt. Kecske- mét/ Albert 1 frt Petrich György 5 frt. Fleischioker ibrní 2 frt. Adam Iván 6 frl. N. K. 60 kr. Báaiy 40 kr. Würsburger Jakab 4 frt. Winter Vilmos 1 frt llojser Jóssef 1 frt. Mojzer Imre 1 frt Sohmidt 1 frt Siánthó Péter 1 frt 8zmodi»s Károly 3 frt. Takách Zsigmond 2 irt. Sleiner Arnold 60 kr. Epstein Vilmos 2 frt. Tóth Antal lisst kereskedő 40 kr. Varga 30 kr. Fischer 60 kr. Babos Gyuláné 1 frt. Nemes üyala 60 kr. Dr. Fischer 3 frt Ssidnay Antal 2 frt. Baumgartner Józs. 2 frt. Cs. L. 2 frt Horváth János 2 frt Márkus Salu-u 50 kr. Scheiber Sándor 1 frt. Gyömorey ^ ocseaé 5 frt Jakab András 90 kr. Kell Dávid 3 frt sesen: egyssás és ötvenegy forint, mely f. év msres 15-éa Szeged város polgármesteri hivstalához be küldetett. — Oroamtoriban testvérgyilkolás tSr- tént; a nagy kanizsai jbiróság egyik tagja és a járási tiszti orvos s heiyssinén megjelenvén a pacsai közigazgatási szolgabiróság részéről senki sem volt ott, minek az lett az eredménye, hogy a tettes megszökött. Urssagos közrendészet, s közigasgatás, hol késel as éji homályban? — KeSMthelyen, s ssegedi ársisi káro- sultak javára, a városi tanács álul essközlött gyűjtés eddig, mint hallottuk egyezer forintot tesz. A gyűjtés tovább tart — A ctáktomyai dalárda f. hó 15-én a ssegediek jsvárs tombolával összekötött dsl- estélyt rendezett minden tekintetben kitűnő sikerrel. — Programm: Hymnus, Erkel. — Heiter durch\'s Lében. Schumann. — Falu végén . . . Wusching. — Hüte dich! Girschnar. — Msgysr népdslok. Huber. — Liebe und Wein. Mendelsohn. — Fekete szem. Wusching. — Jux Langermarsch. Ottó. — A dalárok szé- pen énekeltek, A közönség szép számmal volt jelen. A tiszta jövedelem 136 frt. — As egész Tlxosbsn megindult a gyűjtés s ssegediek szá- mára. Hallomás szerint 1000 frton felül ada- koztak a jótékony esélra. — A nőegylet saját körében mintegy 120 frtot gyűjtött. — Meg- történt a^árosi tisztviselő választás is. Bírónak : Martincsevics József, pénztárnok: Deák József, orvosnak : a néhány héttel ezelőtt letelepedett Dr. Schwars A. választattak meg. — A polg. egyletben egy tarokkozó társaság egy váratlan kimenetelű játszma összeget 1 frt 8 krt s könyvtár javára adta. A mit aa elnökség es utón kössön meg. — Kérelem Szeged megdöbbentő sse- rencsétlensége a magyar hass minden egyes lakosától áld\')satkészséget követel. — Ez a tudat birta rá Joaeffy Rafael ismert zongoramü vészünket, hogy művészetét s nyomor és inség enyhítésére as irék és muvéssek társaságának fölajánlj. Kérjük ennélfogva mindazon na gyobb városok lelkes polgárait, kik a szegedi árvízkárosultak javára a siker biztos reményé ben hangversenyt rendesni, óhajtanak, s es alkalommal Joaeffy Rafael művész hazánkfia közreműködését dijtalanul igénybe venni óhajt- ják, hogy szándékuk nyilvánításával e hó vé- géig as „írók és mú\'éssek társasagáéhoz for- dulJHnak, tudatván a napot, melyen a hang- versenyt rendesni óhajtják. A hangversenyek sorrendjét az írók éz művészek társaságának választmánya a műrészszel egyetértíleg fogja meghatározni. Budapest 1879. márcz. 17. Ssana Tamás sz .írók és muvéssek tarsasaga\' nsk titkára. — Rövid hírek. Székesfehérvár képvi selótest&lete 3000 frtot adott a kiállítás segé- lyesésére. — A msrmsrosi oláhok a magyar nyelv iskolai tanításáért folyamodtak. — Afga- nistánbsn 3 trónkövetelő skadt. — Ü felsége a király személyesen megjelent Szeged romjai kost. — Az árviz Baranyát is fenyegeti. — Fest Vilmos akadémikus Sopronban meghajt. Kőszegen egy dragonyoséa egy honvédhadnsgy párbajt vívott — Győr Szigethen postahivmtal nyittatott. — Szfehérvárt a „Kiállítási Lapok első ssáma már megjelent. — A magyarországi vasutaknál 14,187 tisstviseló van 10,141,318 frt évi fi«etéssel. — Debrecaenben egy 102 éves ember halt meg a napokban. — Az .El- lenőr* kiadója Hindy Árpád lett. — A pápa o ezer frankot adományozott as alföldi v is káro- sultaknak. KI nyert? Bécs, márcz. 15 én: 90, 89, 8,69,72. Grácz, . . 90,59, 8,64,43. Temesvár, , , 44,28,60,24,68. Irodalom. — .Klptt vildgiöriinef irta Dr. Ribáry Ferenoz. I. kötet 3-dik füzete megjelent Meh- ner Vilmos kisdásában ára 30 kr. A jelen füze-, is igen szép rajtokkal, képekkel és földabross- ssal vsn iUostrálva. — A .GatdaMdgi 4féVn<Jt* eiimü gazda- sági és roOssaki folyóiratból megjelent az 5 dik szám a kővetkező tartalommal: A magyar indigó növény (festő csfllleng) termesstése Pataky Jánostol. — Magyar mérnöki tervek és rajsok a párisi kiállításon (IV.) Majsisoviw Vilmostól. - Hal heti eeJ.és és ss alácsöv^zetl földek (l TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. * ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIUS 20 in 1879. Ábrával) Duka Marceltrtl. — Faraktarak biito-■itiUa árvíz alkalmival 0 Ábrával) Dolcako MihAlvtdl — Irodalmi Értngitö. - íiíakefrye-Billetők és társulatok működése. — Olvas^pk-hoz. — Vegyes küxleméQjek ^Gazdasági «.rde-keink. A székesfehérvári kiállító. Miért vako-sodik meg a B7ÍM íajaV A lóher magvak hami-sitáa. Az asphalt iparról. A oritmmfft. kz Épí-tési Tanácsló- Az indiai kender (as u. n. juta) Hirdetések. —A Gasdaeági Mérnök, melyet Gonda Béla műgyet«mi m. tanár aser-keazt, megjelenik raind-a hó 1 én és 15 én két ívnyi tartalommal, igen CSÍDUJ kiállításban, rajtokkal ÜlustrMva. Etfiuotáii ára félévre 3 frt, egÁsz évre 6 frt. Elfitizetésftk ez év elejéiül folyton elfogadtatnak, a lap kiadóhivatalában. Budapesten, Üllői ut 24. Vegyes hírek — Cókogrnph. A pbonograph é telephoa bittérbe van sioritva. Austinban ugyanis, mint az o. lap írja, egy géme bitunyoa készüléket talált fel, melyet „cíúk-távirú1-nak keresztelt. E a delej-ia vonzóerő törvénye wtiript miikö- dik, s rajta a férj forró csókot küldhet akár 100 Djértf\'ildoyiru távul lévíi ntj^nek. A leg-. nevezetesebb azonban ax. hogy egy más térj Dejének küldött e-ók a kéazüléket nemcsuk megzavarja müktxltWben, de a del-j folyam as illelű hely vaUmenuvi güwipjiít és tűzjelzői harangját is mosdásba hozzs. Meg vagyunkl gy\'ttúdve, hogy ezt mind rgy b-\'tüig elhiszik \'thaíwíink \'í — Afsgetuk H patkányok. A „K<M»d. Ktizlöu}" szerint. Stepcafolcó Jegor nde«S4Í napszámos Hiiyját, kit, mig ú napórámban dul gnxott, betegen és tehetetlen állapotban k^ny- •terült egéeifti egjedttl otthon hagyni, a pat-kányok ; — reemít, orrát, fülét,iikat ■ t.a-térí\'l la minden huat lerágtak, uei#Wgjv»egy«-bet a pu«sta canntváxnil. — LtllutUmig álilotata V»lkoo <-lhuojt tanító Murányi Albertnek két öcscse maradt: Muraoji Ji\'zaef ét Murányi Klek, kik btr- juktól némi caekéiy fekvflaépeto ürökiiltfk. Murányi Elek magára vállalta Murányi Jórsef gondozását, ki egy ki»»éhülye volt. El azonban oem állhatvan ki a koplaláat és rosl bánásmó- dot, múlt év nove.mber elején hazulról eltűnt. K napokban találta mf; a s«ereoc«érJ«nt a knn- dáabojtár egy rojíant 8iöl"f-kunyh^bn, hol, mint a bonctoláaból kitűnt, éhen vesion. Négy hónapig feküdt az egértanyán, mdyk arciát és fejbúrét lerágták. A vizsgálat folyamat- ban van. Paplrezelefek — Feleseli : Ab ! ax én Linácakám még csak 7 évcfl s már iiyul.ili a férSakiil! — FVrj : No, no —■ csak várjak be, li«iej lem 14 esEtend^H koriban, mert bát tudva van minden 7 éviién változik a* ARSZODY: terméket! Kgy ifjan, ki vltr-nebb nőt vett H. A tarán eW( tte a lelet, M«-rt gondola: kfinnyen mPElehpt, Ht>cy * hótepH alatt Nafy kincsrkft tartó íjat . . . A hA nemi>kra elolvadt Ks imk gar volt, a mi megmarad. 1 — Xo f.\'lew\'g, n»íy ácaínval % Mám tilt .1* ar«jSimon, \\\\\\ forintjával\'kelt cl mind. - I\'íyan hol? IHt a kirtya!««t\|nAl BIvt>#xt^t[i\'m miml. liao^m iiri.tttu soknt iiyirtpin rajta, mórt mátntt cak 4 forint f»4 k Egj atya mp§ akarván lepni leányát, taoics-koxott nejével ; végre fölaaúlalt a n5 : — Tndod mit kedve, lanittasuik meg tit-kon a Fannit fraucaia oyelvra Vasúti nieue trend. A budapesti i dó mutató óra szerint, ln«lnl Katiitir»l Vonm hotxi: Itám Or* Perr. H.-: »)& K«.k, U..bhr-l>o«baTai aKiumJKa 4 48 rflffg! 2l5 . „ .2 30 <il»t 2Vi Hada-Pestre ....... 4 >8 tgg»l 202 . . . ....... 2 6 dőlut. >4 B 11 30 *tv ól ;KÍ«-.bH(S.,,mb»il»plr, B^a Ujhely M)& Ő reggel 301 . 11 48 estve 315 Sopronyba 3 3S délut. 203 Tri«ixtbc i 1\'ragprhofuu krr.-^rtQl Oracs és Htcibf 4 50 reggel Sül TriciBtbe én l\'rá(p>rhofoQ keresztül Gricm én BéciL>e £ 47 délut. Érkc/Jk Kanl^Hára honnét 21* £&iclsMubAc,I>unbovíraFinméból 1 41 d«lut. 2W»; , w . . 11 11 e»tv« yny \\U,AA P>tr»i 4 20 T»gg<-\\ 201 „ 2 5 delut. VI1 9 44 fstve ^14 IU.-.l..;i ^S.omhatlL Hé.---U\|lM-ly,M5l 10 27 ostve 2 „ , » , 4 f) reggel 316 P..pron>>>ol . . 11 S3 «lIel. Í11 K^nl.ül Ora.s, Harbnrfr, Pra^rhof feir.l . 4 12 reggel 202 Trie«tt- ét Kódból Mrh.irg, Pragar- iiuf f«löl 1 21 dilnt S>4Trí>iit- #« Villvl.U) Pragerhof MM II e»tie. WartinrKha eaatUko«áit VilUi-h én £rne-f-stt>f> K-b! Felelőd szerkesztő: Batorfi LajOS- Zombory Lttjoniiak. A pZalai Kfislfiay\' máreiiiu 13-iki RsAmAban Zomhory Lajoa aláírással egy éretlen nyilatkoitat jeleut meg. Ezen kevés szellemi &» társadalmi mii-reitaégct tanasitó nyilatkozatit a márciius 16-iki nsdni Drilt rovatiban visn/.a vonja ngyan, ületŐlog bocsánatot kér, de ezen bocsánat kérést aziuloiG sorai sértegetéseinek Csak fulytatása, miután — saj-ims — as ily me^titű&dánok ellen törvényes oltalum ninescu, kénytelen vagyok a nyilvánosáig terén — a hol a sOrté\'t kaptam — a* ell n tiltakosni. Ha a „Zalai Közlöny* olvasó k&xöosége ZomKory Lujos nyilatkonatait figyelmére múl tattá, teijeseo nyugodt vagyok ítélete fntul, nem is a t. kSzftniiég előtti igazolásomul írom jelen soraimat hanem Zombory Lajosnak akarom tudtára adni, miaxerint nem csak, bog; leinyom íérjcül soha nem óhajtottam, H oirül soha nem beszáltem ; de ha ö tett volna K-p«n«ket leányom keséért, azt sóba meg nem k.ipta volna, s durva megtámadásáért meg-érdemelné, hogy jogosnak kürtölt . feli epéséért", iziute axoii jogon magyaró pálciival feleljek. Kelt Nmgy-KaDiuan 1879. márcxjtu bó. SAML\' JÓZSEF. • K rov»t alaR kfl«lrtttírt felalftiiaáget nem "Nagj-Kantzsán, nyomatott a kiadó laptulajdooos Wajdits József gyorssajtóján.