Zalai Közlöny 1879 09 18 075sz.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	391.08 KB
Keltezés:	2006-06-06 12:08:38

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	659
Megtekintések száma:	2314
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. szeptember 18. 75. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KANIZSA, 1879. szeptember 18-án. 75-1K Tizennrolczadlk. éTfolyam. ZALAI KÖZLÖIY Í -HanixmiTiirM ni-ijrn.L...«.—, „...-,.....«.. .ma. ^unu-Bsjiri-, a „■..■UKMI KereHoiu.in.it ipartaalf, „n.-kRnlMai Ukarétpénztár", a „xalimegyel ^lUUnoi UnitétM tület", a .n.-Unin>< kindftd-nfiTelA nrjMQlet«. « „noproni terjedelmi » iparkamara n.-kanizal külfálanztmaaja" t több mesjel és rarosi eweíület hinUloa érttllttje. llelénklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön uiegjeleuő vegyes tartalmú lap. elíbb: ,25 A TL. A.-& O 3VI O I KOZLON II fél i« 1! EgV «■»»• le Kr HMstéssk s basából petiuorbaii 7, m»s°di«or 6 • »\'0llOT torsbbi sorért S kr. ; KVILTTÉESíS ■■ sorunkéul 10 krsrt i«- utu«k hl Kinestiri illeték miadei es hirdetésért k * 30 kr fiseteudS. A földadó cataszterhe. Midőn az olvasó a?. 1875. évi Vil-ik törvényt figyelmesen elolvassa és ezen törvény végrehajtásival megbízott kir. becslú biztosok működésére tekint, önkény-telenül felmeiül azon kérdés, uram Isten hol vagyunk, minő országnak polgáraivá valtunk, mert a kir. becsló biztosok egész eljárást csak részben felel meg a törvény szellemének, de legnagyobb részben ettól eltéró megoldásban részesül. Miután\' pedig a hivatkozott törvény utalva van egy részt az 1851-ki catas-ter után a miveiési agokban történt vál-tozását az adó alapjául felvenni, másrészt pedig a változott viszonynál fogva egy uj föld adó alapot elő állítva, a birtok állomány igazságos megadóztatását lehe-tővé tenni. Hogy pedig ezen a föld birtoknak megadóztatása ez országos földadó soro-zat által a kellő megoldásban részesül-hessen és a kivánt czél elérhető legyen, mint a birtokosok ép ugy a községi elöl-járók és községi bizottságok kölcsönös közreműködése mulhatlan szükséges, mert mig egyfelől az alaposabb munkálat ered-ményre jut, addig bova hamarább az ügy befejeztetvén, annak országos megoldása elérhető lesz. A pénzügyi minisztérium most a hi-vatkozott 1875. évi Yll-ik törvény 39 ik j-anak végrehajtását rendelte el fogana-tositandónak az által 31.015/79. szám alatt kiadott és f. évi jul. 10 én aliirt körrendelete szerint, mely körrendelet alap-ján a kir. •béíslö biztosok a választott já-rási becsló biztos v. helyettesével közös működésre utalva van, kik együttesen tartoznak a föld részleteknek osztályba sorozását foganatositni. Miután pedig ezen intézkedés folytán kell, hogy az érdemelt birtokosság be-lássa mikép a cataszteri munkálatnak egyik legsarkalatosabb alapja van most megöl dás alatt, mert a földek osztályba soro-zásától függ azok adó alapjának megálla-pítása, világos tehát, ha a birtokosság a községi képviselettel kar öltve a majdan községeikben megjelenő becsló biztosokat támogatja, nekik a Kellő és alapos fel-világosítást megadja, eléretik azon Tárva várt eredmény, melyek alapján az adónak igazságos alapra leendő fektetésével a törvény szellemének elégség tétetik, és a tőrvény végrehajtására utalt közegek ügy-ködése egy biztos alapra fektetve lesz. Mintán pedig a mivelés alatt álló birtok állománynak sorozata 8 osztályba van sorozhatónak kilátásba helyezve, annál inkább indokolt az általam jelzett együt-tes közreműködés, mert mig egy felöl a tiszta jövedelemnek fokozatos megállapí-tása a járási bizottságok által még csak ezentúl lesz megállapítva, addig a mive-lés alatt való birtoknak osztályba történt sorozásával többé ezen alapon változtatni vajmi fáradságos és idó mulasztással le-het csak segitni, mely eljárás azonban az adónak behajtását legkevésbé sem gá-tolván, igy a netán helytelenül kivetett és ennek alapján beszedett adónak megtéritéi sere az adót fizető igényt sem formálhat. Midún tehát az osztályba sorozást vezető kir. becsló biztos az általam hi-vatkozott körrendelet 6-ik pontja értel-mében az érd«kelt közigazgatási hatóság közvetítésével a községi catasteri bi- zottságot értesiti az azon községi bir-tok állománynak osztályba sorozásának napjáról, tartsa elodázhatatlan kötelessé-gének ezen helyi bizottság, hogy a becslók rendelkezésére kebeléből felosztva naponta magát az azok ügyködése körül képvisel-tesse, mert erre azokat az 1875. évi VH-ik tőrvény kötelezi, de mint fentebb is érintem a birtokosság köz érdeke is erre őket parancsolólag utalja. — A köz-ségi elöljárók pedig tartsák kötelességük-nek az illető becslők netáni helyiségük-ről a község határában levó birtok állo-mány alakjához igényel — kocsi — v. hátas ló és esetleg ladikok rendel kézé sükre bocsájtására, még pedig mindezeket a község összeségének költségére kiüli-tani és azoknak rendelkezésére bocsájtani, mert higyjék el a lélekesmeretes pontos-sággal mint maguknak ép ugy az állam-nak használnak, mert mig egy felől a becslük munkálatát megEönnyitik, addig az ügynek már amúgy is hosszadalmas lebonyolításával a vég megoldást segítvén elő, az államra nehezedő s költséges to-további folyásának befejeztét segítik elő. Végül még egyszer a tiszteit olva-sót arra figyelmeztetjük és kérjük, hogy lehetőleg odahatni szíveskedjék, mikép ezen a földbirtokosságot oly közelről ér-deklő osztályozásnál az érdekelteket jó-akaró tanácsával a közreműködésre ser-kenteni szíveskedjék. KOVÁTS JÁNOS. Kénünk körül! — SOmtgti — Ha valaki eteti toürt csím után ast kár-deii, de hol? ai esettan Tálastul kell adnom : kiét Tarosban, e kiea ra/os — legyen es egv- filap nsB.ni risstt ff t UletS kSsI.miortk s l I siarksntgliSs, \|í anyafi retsst illstS kfialaminjek psdif s kisdobos beranMtre i&téssodfik : l NAOYKAN1ZSA Wlasilsssáz ÍSeairatok TÍSISS ktUd.tc.k. Bérn.DtetleB ler.l.k. csak lamsrt maokatár saktől fondutnak si. sier Sümegh. Ha ily éa ehhös hason terjedel-mű helyeken körül tekintQak, BEámtaianaior u iskolás gyermekkel lehet felelői: , Iá íjuk ai eget, földút éd mindent, a mi van." Azonban ai a baj, hogy csak van — semmi váltoias nem történik! Miután gyermekről uólottuok mond-juk ki: be azeretnók látni, miként válloiott minden, — mennyire siet a ssnló tanköteles gyermeket beíratni, ellátván tanszerrel iskolába küldési, — mert hiszen kiírták, kihirdettek, kidobolták stb. — tehát biztatás elég — s még-is oly csiga léptekkel indulnak a muxsa csar-nok felé, mtnt reges régen, tehát ez is csak van 1 Magyar népünk ugy látszik ittisexekutiótTir, valamint as adónál; pedig tudhatná, hogy a ki-rálynak is az adhatja meg könyebben, ki éas-sl-1 és eróvel íiolgal hazájának ! Késés helyett sietve kellene vinni minden sxülónek magzatját, hogy minél inkább felhass-náltathatnék aa idő, mely munkára van ren-delve! — . Mi körül akarunk tekinteni, hagyjuk a tanügyet — tán jövőben e téren il váltoxíst constatáltank! Az egyhangúságot puskaropogásszakítja félbe, de csak néha, néha, mert helyben a 16-vésztársulal tagjai ugy IáUzik nem igen nagy barátai a ciél lövészetnek ; f. évi stept. 7-án megtartott lő és tekeverseny alkalmakor sokkal többen vettek részt a teke, mint a lóversenyen. Sok is a verseny — ugyan ez nap Kesst-helyről Bizi Gr arcai tartott lövölde helyiségben conczertet — sőt a fiatalatgot X. végre Unom is lelkesité. 8-án ugyan e helyen az etti órákban di-ases hölgy társaság is jelen van Mezey János humoristikus előadását meghallgatandó. Mezey agylátszott elégedetten távozott Sümeghrő), már előre bocsájtott programmja megtoldása is igazolja állitáaunkat. El mondott és dalolt darabjai nagyon ismeretesek lehettek bárki előtt, még is „egy fej s több kalap" ossi-mü előadása által, melyben mimicai ügyessé-gét teljesen igazolta, köztetstést aratott. Ezután fokozódott jó kedv mutatkosván ismét táncs \\ helybeli han^ászok akartak ki tenni Bili Gyurcsin! TÁRCZA. . A vén pásztor regéje. \' (Uesés postsi besmily. Irta: Ifj. V«railr Ferenc.) I. A vén pásztor tokit, nagyon aokftt tud ö Azok kürtit, miket Uktr a múlt idí ; Sötét]3 szárnyakon, midÓn leszáll &x est, Lobogó ttti m«llett regét regére ktt>4: Hajdanában mg & Utárjirá* eWtt, Mikor Imre király tirU, kormány gyeplőt, Élt egy öreg ember eiendei liékesstigbea A m«ceki erdd bűvös rvjwkében. Magasan Pécs telett, kit hegy s két Tölgyön tol, Hot az a meredek «iklsTÍr domborul, Melyet csodálatot módon építs Bek — A hagyomáay szerint aMlági rímek. Hol a kristály riztt kanjargó kis patak ^ztklárúl-tiktárs, bukdácsolva siajad É* a lombos erdőit §ürü í) «t árija Borul a» amúgy U radregényei tájra. Egy^l e^yedUl volt a iKegétív jó tireg-, , -Mint a pautákbao as atmaUtö csörsk, S Felea«f« meghalt, «lfed;k a mohák, 8 •gjetleo egy fiit, — %t meg elrabolik. * * Sierú-iiét boljrongra a zflld begyek Felett\', Haisooa gyRkeret, gjógjffireket nedrtt, A pr6keret, fQret iitrerte melyik já Tudta mikor, hogyao, melyik mire r%\\6. Ha ufj héba-hóba elretSdtek hotiá K\'oák, vakok, kórok, Őket kigyÓgyitá *** * gyijjitáüért a mit adioak ben. KOl Tette, több«t Mba se kért Hint a lángoló tfls, birs hamarjában Elterjedett *i\\?i> nagy Ma(tyaror»aigb»a ■ A jó Uteo tudj\\ hoDDan i honnan nem — -Zarándokolt hox»i beteg mindendanen. Éi a mint. hogy illik kit5l hogyan tellett Me^ajáadekoiták a jámbor öreget, Egjrik eoui Tsüót, Háaik rahasatot. Némelyik pénzt, de Tolt ki semmit s« adott Édes jő lateuem ! de ki is kiváooa Kinek a kabiéből oiaes a MÍT kivigrs, Szegény betegtől, ki alig bírja macát, A gyogykekelesért dtjiil alamütmát. A> Öregnek helyén a reodjéa tolt • «ur«, Nwm is Tuh hibája ait urtom semmibe1, j Föl ía vitte ai ég igen »se)>en aortát, Anoyi kincse lett, hogy megtelt Télé «gj kád. Sok ajáodékkal, éa kő eres edényekkel, Drága italokkal, Unom ételekkel Teliudea-te\'i TOU rákra a ttiklarir, Hogy több kényelmeiéi) be I«K {in Tolna már. Egykor ssegéor Tála éa dósgasdag leve Egykor tehetetlen, ■ nagy lett as ereje; 8 a mi azereocséatS tévé ai ntun rolt más; Mint a jáabonág a aa Urtan való bi»á. II. Itt a L&nos földöu minden ember gyarlA Igen koDDyaa gyakran botlik, mint a vakló; Se jóban se roisbio nem iamer mértéket A biitoi 6crényr51, a roia ot-a tevéd. A mi örefflnk U feledé a uépet, As igaaat, a jót a goaoas emberré lett, A mi cuk advsa volt elfeledett mindent — Elfeledé magát a jóságot Uteot. Aa agyában bflnOi, gondolatok, tervek És pokoli gonoas Tigyak sxalemlettok; As Ordög&k raktak a asíTébe fészket, ttteittiUlkeattfl u Qrdögök-e lett. A telhetetlenség s elbiukodottsAg A bauök bűnének medrébe sodorták. Gondolta magában: „Ha foaxtogat, tiarol Gaxdaf rár ur leaaeo aa orsott vagyonból. 8 mint jólétbea élS, kincabea gacdag vár ur Szép ifjú leányiót kap maid bitea tártul, S leendenek sok . ■ . sok hódoló cselédi 8 grönrflröknek élre grOogy Ttligát éli. A beteget, kik hosxá Tándorlának, Helyére vexeté le a niklarárMlk, Hol korom sdtétea folyosó veseté Borsadalmaa fényfi kicsike öregbe. Ax Öregben mécsként a rémes tanyának SzOrnyei: csúf ki g/ók, békák pislogának, S itt-ott sunyt baglyok, körmöi denevérek Csapoagva rémitŐ játékot tlaéoek. Szegény betegeket e fBrUlmes helyen Öaesekötosgetve kinsi a kegyeüen. Orrokat levágta, ki bökte ssemliket, Ösnetsurkálgatva folyatá verőket. Ebben telett kedve a v«n pióetáuak. 5 a saerenctétenek, midóc mcghalának, Hubáj októl i minden kincaOktíl megfosatra Testűket zsákmányul a férgeknek dobta Mindes nem enrhití hiéna ébeóget Gyönyörrel folytat* 6rült s»engedélyét; l$j multak •> napok, igj multak aa évek 6 bOabödS hullák halmot képeiének Messze tiva-Hva férj, oó, rokon, gyerek Tárra Tárta, kogy majH Tttasatér a beteg; I>e hiába Tárta, vitása nem tért többé Ssegény sserencséüeo, kedretwi kö«e- Vérét a bUnbarlang uivta le magába Teste por lett, lelke fölisillt tebb huiba, S néma éjjeleken tQndéríe féoybw CsiliH alakjában ou ragyog as ég«o. III. teg Egy nép nyári estén, két ierdül5 gyerek S aayjnk, ■— kinek férje, mint nyomorult be Űyógyiutás Tégett msssse útra ment el — Sátor elótt Ülre az égre né»tek feL A mint elmerengtek a szép csíHafokon, A kisebb fiúnak megtetszett egy nagrem : „Nézd csak édes anyám, nécd csak kedves bátyán Mily gyönyörű csillag ragyog aj ég boltján. Hát ha édea apánk meg is halt valahol 8 6 ai a stép csütag, mely ot fenn világul." Erre s azép csillag megmozdult és szépen, Igen-igen latsán tova Szállt aa égen, Elbám alva nézték a etadatüneményt, Ment a csillag három király csillagaként; Jó boosxii darabig szemelik, szemelik, — t Egyner csak megszólal imigy a kisebbik: BTadods mit anyám? Gondoltam valamit: Mi ketten elmegytlak, te pedig maradj itt; Megyünk arra felé, merre a csillag megy, Vagy (Slflik, ragy halónk, nekünk már as mindegy. Mintha as a csillag, agy énem magamban Oda vezérelne a hol jó apánk van." .ED U olyat érzek — ugy mond a aagyobbik Érzésében, lehet, együnk te csalódik." Hárman Bssienéstek é egyet gondoltak, Szólt az anya: „Jól van! Induljatok atnak, Mindegy6tüknek öt punpost adok útra Áldásomat rive menjetek ax Úrba!" Ugy is lett a dolog, Öt-Ct pompost kaptak, Ekkor elbaesozuk, ajkat ért as ajak, MegcsÓkolUk «fynast ét atán OITÍIT, Mentek a merre a fényes csillag tsálla. (F0I7L köretkeiik.) ZALAI KÖZLÖNY TIZEÜNYOLCZADIK ÉVFOLYAM 10 én kora reggel kocsik robognak a va-roson keresetül, különösen a püspöki laktól in-dulva el — azt hinné az ember általános moz-gósítás — anoji dnpla fagy ver tátong a nézők felé. Mosgóiitás a vadak ellen BDeákia ba. A mejjoépesülterdő kényelem helylyé vál-tozott; eaínos, ízléssel kéaiült nyírfa kapn, nyir* fából készült hajlékok fogadják a távolból, ÖM-szesereglett vendégeket. / „Restauratio a sebzett szarvashoz* feliratú ebédlő előre jelzi: itt ma vérontás lest! Nem is késik mintegy Ötvenkét uri vadász ütőbe venni a megrettent állatokat, melyek közül csak ha mar két szarvas borja és egy bika elejtve — diadallal hosatik & nyugvó helyre. Ezen idő aiatt készül az ebéd. Székely né (Vörös Carina) pór menyecske; körül véve Kecskeméthy Mathild és Iréa, Mé-szely Julcsa és Czopf Mariska kisasszonyok, — akarám mrnd&ai pór leánykák által, oiy ter-méssetí csínnal egybe ilíitott toalettel, hogy a vadászat kedveluk — nem győztek a kellemes meglepetésnek kifejezést adni. Ezen szívélyes hölgyek gondozása általá-nos elismeréssel elégítette ki a fáradt vadászuk várat órását, A restauratióba helyet foglalnak még Kovács Kálmán — min is téri lanáceosné, Tóth Kálmán — földbirtokos né, Veszprém; Sxily Dezsőné, Döme Terét k. a. Hátzky Gi-. tella k. a. Ctopf Tivadarné úrnők. A férfi tár-\'^aságban Talián Ede kanonok Zágrábból; Káth ,\' £árely főpolgármester Budapest; kinek pohár köszöntése és indítványa után, Sümegbi Kál-mán kössön 5 iratot sierkesztett ő excellentiája Kováts Zsigmond veszprémi püspökhöz mint főházi gazdához, mi R? összes vendégek aláírá-sával erősítve ő nméltóságához fog juttatni. 11 én ismét folytatása a vadászatnak; ekkor azonban galambok vitettek ki és estek a jótékony czél áldozatául. Ráth Iván püspöki kormányzó, kinek ta-pintatos rendezése tette ily varázBhatalmuvá ugyan az egészet, azon jó lelkületből származott indítványával, hogy a kí,» körülbeiül harmíncz kibocsájtott galambra lőni akar egy forintot tartozzék a sümeghi kórház javára letenni és 1 frt DÜQ telest lefizetni nem találás esetiben: tm-lékezetessebbé, sót nagy becsüvé tette ezen kü-lönben csupán élvezetre rendezett vadászatot. A helyem indítványt nsg. Talián kanonok 10 frt letété követte, ki nem lótt, de éten össze? get a korház javára azon nal letette; azután meg-kezdődvén a lövöldözés, melynek eredményéül a következő urak letéteményéből folyt be a nem megvetendő rögtönzött összeg. Rátb Károly fő polgármester Budapest 3 frt. Tóth Kálmán bir-tokos 2 frt. Haulich Károly m. osztály tanácsos Budapest 2 frt. Késmárky József törvényszéki elnök Veszprém 2 frt. Szabó Ágost. kir. tábla biró 3 frt. Kováts István 1 frt Skublics Jenő 1 frt. Dr. Lukonich Gábor 2 frt. Szabó Imre ügyvéd 1 frt. Szűcs Deasfl 1 frt, Bessenyei Ernő 2 frt. Königmayer N. 1 frt. Szily Dezső 1 frt. Kovács Kálmán Budapest 3 frt. Összesen 40 frt. Eieo összeget Dr. Lukonicb Gábor hely szinén át vevén, mint biztos forrásból tudjuk, már a kórház javára rendeltetési helyre bocaájioit. Bár mily csengőn hangzott vadász tanyán a zene, bár mennyire arattak elismerést az uri pór hol- gyek, bár mí csínnal rendestelett be a tanya, minden élvek fölé emelkedik a szegény betege-kért támadt üdvös gondolat és ex Ráth kormány-zó érdeme; éljen ! Körül tekintésünk kezdetekor azt hittük nem változott semmi, vizsgálódásunk végen att tudjuk ég és föld ugyan nem>; de a napi esemé-nyek gyakran nwgyoa ir váltotok, lám alig öt nap, már mennyi föl jegyzésre való adta magát elő. Befejezésül: bár vigalom és egyéb alkalmi helyeken hassnálnók fel a körülményt oly kö rUl tekintésre, mely tanintézetek, kórháukstb. alap javára hasznos, e szerint as együtt levőkre kettős emléket hagyna hátra, — jól mulattunk, jól is tettünk! BÁNFY. 1870 előtt és ntán. Egy kis ipar statisztika. Az utóbbi időkben, midőn nekünk is ju-tott ismét egy kis „iparmozgalom\' — való-színűleg több mint egy kÓesé* álul okozott vizhullámzás — nem egyszer emlékezünk visx-sza hazánk azon első ipar-mozgalmára, metylyel a legtekintélyesebb nevek vannak egy bekap-ctolva, melyeket hazánk ujabb történelme, de talá,n egyáltalában a magyar történelem fel-jegye. - Kár voltia azon nagy mozgalom sikerte-lenségéből a jelen törekvéseink sikerére nézve következtetést vonni. Bizonyára Bikerhez szükséges föltételek ma inkább megvannak mint hajdanában, habár viszonyaink roost sem mondhatók épen kedve-zőknek. Ne felejtsük el, hogy az Ausztriával kötött egyezség folytán nemesük kifelé, hanem befelé is a vám- és adótörvény hozás terén kö-tött kézzel állunk ; ne felejtsük el, hogy a tartós krízis legfontosabb következménye aa árak te-temes csökkenése, mi a külföld versenyéi annál hatályosabbá teszi. És végre ma sem sokkal olcsóbb sem a tőke, sem a munka mint e\'seiÓtt, a váilalkozási kedv ezáltal ée más okok folytán teljesen meg van bénulva, a fogyasztás gyenge és képtelen a mai alacsony árakat is fizetni. Azonban ezen körülményok csak megnehezítik azon feladatot, melynek megoldásánál bizonyára mindenki, aki érez és lelkesül ezen orazig további fejlődéseért, kozremunkálkodoi fog, de nem teszik a megol-dást lehetetlenné — annál nagyobb munkálko-dást, annál szívósabb kitartást, annál erősebb hitet a czél elérésének lehetőségében kell tanú-sítanunk. Ehhez azouban okvetlenül szütsóges a nagy kérdéskülöobözŐ oldalaihoz közelebb lépni, ezeket megvilágítani; szükséges, hogy egyen-kéntjelöljük ki a megoldandó feladatokat, hogy kijelöljük azon pontot,melyen ffjlÖdósünk alapja megvetendő. Minél inkább megragadjuk a rész-leteket, annál könnyebben fogjuk a szükséges feladatokat felismerni, annál tisztábban leszünk az egész tekintetében. Ezen részletek egyike, felfogásunk szerint aonuk kipuhatulása, hogy iparos osztályunk utóbbi időben mennyiben gyarapodott vagy csökkent, esetleg mi az oka a konstatált fejió- désnek? Észlelhető e az iparos osztály szaporo-dása, vagy apadt-e as? Ua ez u\'óbbi állana, akkor mindazon kér-dések, melyek iparunk erósbödését, emelését és továbbfejlesztését cséiuxxák, nyerőének fontos-ságban. Igaz, hogy oly teljes anyaggal, milyent ipar- vagy népesámlálás nyújthatna — nem rendelkezünk, habár eléggé hassnálh«ió adatu-kat nyerünk az iparosok azáma fölött as adó-lajstromokban, m«lyekbíl csak nagy ritkau hiányaik valamely teljesen önálló iparus. Mindenekelőtt c»nsUtálm kívánjuk,hogy 1857-től 1870-ig terjedő időszakban ^mindkét évben népszámlálás eszközöltetett) az iparosok száma hazánkban nemcsak hogy nem apsdt, hanem ellenkezőleg gyarapodott, sőt nagyobb ménekben gyarapodott mint Ausztriában. Mig t. i. Ausztriában (az olase tartományok nélkül, melyek lső7 ben még Ausztriából tartottak) as önálló iparosok ssáma (ideszámítva a bánya-tulajdonosokat 1857-ik évben 31\'5,026,1870 ik ér\'b«n 399.501 vult, azt találjuk, h<>gy a Ma-gyarország bAn (határőr-vidékkel együtt) 1857-ben 230.820, 1B70 ik évben 892.369 iparos volt — Az önálló iparosok asáma tehát Ausztriá-ban 1807-tŐl 1870-ig csalt csekélylyel, Magyar országban sokkal gyarapodott, még kedvezőb-ben mutatkozik z arány «x iparnál alkalmazott segédszemélyekre nézve. Az iparnál és bánya-iparnál alkalmazott ü«sses segédmunkások ssáma walt: Ausztriában 1857-ben 839 648. 1870 ben 1,799.117. Magyarorsságbau 1857-ben 183 718, 1870-ben 39(J.4t»9. A szaporodás tehát Magyarországban 119% — Ansziriábaa csak 114/r Azért e korban as iparosok számának csökkenésiről, szó sem volt. — Mint áll a dolog 1870 óta? Sajnos, ez időközre nem állanak ki-meri tű adiok rundelkeae«üukre; de a soproni ipar kamara terjedelmes munkájában, mely a kamara kerülethez tartozó helyiségekben lakú iparüzókről értesít, mégis találtunk pár érdé* kes adatot, mely kivált azért becses, mert e kamara kerület épen ipar tekintetében ssor^al mas megyéket foglal magában. Ha hasonló kimutki-tutaiok volnának az országos más részei ról <s, p. o. északról s Erdélyről a megfigyelé-seink élesebbek, biztosabbak volnának. Meg kell jegyetaüok, hogy mídŐn a népszámlálás adatait I?s7o ról a jövedelmiadó litztáinak ada-taival egybevetjük, két különböző forrást hasz-nálunk, melyek noha am válnak azonosukká. Dr> tapasztadásból tudjuk, hogy sok esetben as dóluzlát inkább több emb-r jelenti be, mert az adókivetésnél mindenkor nagyobb a szigor, mint népszámlálásnál, azért mt 1870-re inkább Kevés, mint aok iparost bírunk felmn-tatni. Raiooliuuutc össze némely a soproni ka-marakerülethes tartuzó megyét, következőkép találju !&: 1870. 1870. Baranya 7424 5946 (a kereskedőket egybe- Zaia 6724 5915 fo-lalva) Veüzpróm G204 4705 , Toloa &929 4703 . SZEPTEMBER 18-an 1879 Sopron 5586 6424 „ Győr 2929 2609 Vas 6557 7728 Mosony 1847 1921 Somogy 6560 5360 Az iparosok szama tebát a megyék na-gyobb réaséoel fogyott. így áll a városokban is. Feliüoúbb még as összehasonlítás azon ada-tokkal, melyeket Fényes a hatvanas évek ele jén közöl: 1868. 1876. Fényes után. Baranya 5743 5946 (a sok kereskedőt be- Zala 8483 5915 leszámítva) Vesiprém 6858 4703 , Tolna 6412 4703 m Soproo 7819 6424 . Vas 935-i 7728 f Városokban ugyanezt találjuk. Mig Fé-nyes után Pécsett 1169 kereskedelmi as ipar-kamarai tag volt, a kamara értesítés szeriqt most 1050; Pápán, a posztókészitŐk főhelyén, a katnara-értesitéa után egy sincs; Köneaben Fé-nyes egy posztógyáron kivül 90 posztókészitót «mlit, a kamara értesiiés 15-ot. Sopronban Fé-nyes szerint volt 1189 Íparün% l870bea 786t 1876 bao valami 500. Kzen mindenesetre hiáoyoB adatokból csak as iparosok számainak csökkenédér-e lehet kö-vetkeztetést vonni. Hasonlót állít Dr. Ssabóky a magyar ipar-társulatokról legújabban megjelent statisztika jában ÍB, hol kimutatja, hogy mig Magvaror-szeg oépcsuége 1869-től 1877 ig34(KH)0 élgya- \' rapodott, as iparüzők uáma 57,874-el csök-kent. — Helyi hírek. — földy Ferenc* stabórojater, a nagy- kanizsai általános iparegyesulet ügybuzgó alel- nöke átvette özv Máttush Jözssfnészabúüzletét s ugyanazon helyiségb^o (Wlaasicaház) foly- tatja azt, berendezvén uj s divatszerü kelmék- kel. Az önáliólag működő derék iparost ajánl- juk a t. közönség méltó pártfogásába. — Ax osztrák-magyar bauk nagy- kanizsai fiók intézete megkezdette, működését, mint hirdetési rorátánkból ia olvasható. A bank tudvalevőleg egy millió f.riut doiatióval mii kudik, és pedigHOO.OOOváltóüzlettelés 200.000 forint ertekpapirbeli kézi zálogokkal. — Egy élelmes széilelyö. Egy német a hírlapokban csalhatatlan szert hirdetett, mely- lyel a kopasz fejen tömött huj növeszthető, és hogy 10 mark beküidéte mellett küld utasítást. — A lépre K. zala-egersz»gi kereskedő rám unt beküldte a 10 markot, s várt cieudesen; a szé- del^Ő kezei» dörzsölte a jó fogásnak, és küldött is utasítást a paliestnek, mely annyiból állott, hngy vegyen mielőbb fejére — parókát. — KíneveMés. Dala Lnjos győri m. kV. füvámhivatali gyakornokot a soproni pénzügyi igazgatóság Zala - K^rszegre adútisztté ne- vezM ki. — A csáktornyai álUmí fértitanitó- képezde szrpt. 20-án reggeli 9 órakor a képezd e helTÍségébeu Csáktornyán (Zrinyivár) fog ÜD- □epélyesen megnyittatni. Montenegró gyöngye. — Be mély. — Szommer Sándortól. Montenegró vadregényes tájára vezetem a a szíves olvasót, hol az eget nyaldosó óriási bér-esekkel, majd a gyönyörű virágtelt pázsitokkal találkozunk, melyet ezüst szalagként szeld el át egy kriBtály, csergedezó" patak. — CsettinyetŐl mintegy hat mértföldnyire éjszakra, jobban Montenegrónak Szerbia felöli határához, közel egy meredek sziklaorom tövé ben néhány elszórt kunyhó közelében találjuk magunkat. — Amint azt kitudnunk sikerült, ugy anéhány elszórt kunyhóból álló falucskát „Kom" községnek, míg a tőle keletnek h-mszae élnyuic zieg^Korost a „Komi hegyazuros-"nak hívják. y A hegyszoroBjobboldali párkányin, mint-egy 2000 lábnyi magas bérczeken egy kis fegy-veres csapat táborozott. Siessünk fel a béreteken a hegy csúcsára él lessük el ittlétük okát. — 1877. évnek egyike a legforrubb nyári napja volt, és a kis csapat is a hegy csúcsán l«vŐ fák sürüjébea rejtőzött el a forró nap égető logarai elől. — A csapat éber figyelemmel Iát-•zottnyugalomramenni mert ugy tetszik, mintha még ma csatára készülnének; — csak egy réaze a csapatnak felváltva rakhatta le fegyvereit a a közelié vő fákhoz, mig a másik része mindig csata késien állott. — A katonaság egy része épen moat pihenni megy a közellevő sátrakba, melyekbe őket követni nem mulasztjuk el.— A fennálló mintegy ötven sátor közül egy diazea » aatrak közölt pompásó nagyobb sátor vonja magára figyelmünket, melybe a pihenni induló montenegrói fegyveresek kosul egyik belépett. — A sátor belsejét drága perzsa sxfinyegek ta- karák török divat szerint, mely ugy valaösszeil lesztve, hogy a sátor közepén lológó függöny kétféle osztá azt, és igy kél külön szobát képe- sett. Az el&S szobának teljes közepéo kerekded alakú de alacsony kereveten egy össbehajlóhaj- funü magas morciférfiu ül. — Fejét a szokásos turbán fődé, melyen a félholddal diszitett toll helyét egy kis zöld galy-lyal díszített virágcsokor képezé;jól táplált tes-tét hosazu füldíg érő kaftán fődé, melyet hasáig tiszte* fehér szakálla borított el; égszta kék nadrág takará tagjn.it, mely alól as általa rög-tönzött bocskor alakú sarakban tűnt el. — Oldal -fegyverét drágakövekkel diszitett görbe kard képezé, melyet a tőle átellenben ülA férfiútól— Nikita, Montenegró ffjedeliré:ól — kapott, mig Övében egy gyönyörű pisztoly rejtősőtt el. Ezen Ősi férfiú Gir Ali. Nikita egyik csa-patának főnüke. Nikita, mint látszik, m-gíepte Gir Alit, mert ez azt mindeu elül:ízület nélkül fogadta ; — Ntkita nem ú volt fej-delm! öltönyében, hanem álruhában e?y «zol<r« kíséretében ke- reste fel szolgáit; hah! szolgáit? Dehogy is szolgáit; Ő vM^nteD b-ró gyöngyét" kereste íel.1 - Még két sseméiv vonja magára figyel-münket a sátorban. Gir Ali lábainál egy kié bíborvörös zsá-molyon egy alig 16 éve* leányka foglalt helyet és róssás ujjaoskai atyja k.Uiáüja segélyével játaaotuk. — Holló fürtéi keleti szokás szerint valáoak felkötve, melyet egy inkább kalpag mint turbáahos hasonló fŐveg díszített, melyen magasan felnyúló strucxtoll ékeskedett; — kar-csn testét rövid vörös ujjas takará, mig a láb- szárain végig nyúló bő kék nadrág a piskóta lábakat takaró papucs alakú és kissé felhajtott orrú salukban végződött. — Karcsú derekát széles zöld selyem öv dissíté, melyen egy rövid de aoDH.1 értékesebb kard függött és mdyb\'n egy gazdagon kirakott pisztoly és tőr volt elhe-lyezve. Szép, magas homloka aUtt a két szem-gödörben két bogár szem foglalt helyet, melyek oly édesen tudtak mosolyftgoi, — de villámokat is képesek szúrni; ezek kösött tündökölt a görög meUzésü orr, mely alatt csókra termett eper ajkai gyöngysor fogattakaruk el. — Ott Ül az atyja lábánál, kardja jobb lábán hevert valódi Vénua, milyent még senki s»m látott. — Hisz ö „Moaienegró gyöngye. ! — Gir Ali támlájának baloldalán egy alig 20 éves — deli férfiu áll, ki jobb k-revei a ke revet támláját fuga, míg bálija kardja niarkola tán pihen. Ezen féi fiu Gir Ali legkedvenczebb em-bere, leghátrább harczosaés ha Alh\'h ugy akarja — Sepbíra jugyese — Keggeli 0 óra van. — AI általunk fenn érintett katona belépett. „Uram! a fegyveres csapat egy része pí henní ment!1 — monda. „Jól van! — monda Gir Ali — &>ak vi-gyázzatok és készen várjátuk a jelszót, mert a mint futáraink értesítenek még ma ütközetünk less. A törökök egy órányira vannak és hir szerint felénk tartanuk." — ,A mim p^raucftuIvK — inoudá a katona mélyen meghajtva magát és taposott. — „Ma itt csata leas?a — kér<ié NikiU. — „Igen, fenség! — monda Gir Ali — a iö-rökök megsemmisíteni igyekeznek bennünket; hiúik, hogy gyóselmük itt is oly fényes lesz, mint a milyeat a taexbek felett arattak!* »Helysetünk aggasztót — reád bizom a csapat cezefésót, benned miadig biztos vezérre találtam, valt\'ibao érdemes vagy bizalmamra í" „Ai eliamerés, fenség, nem engem iltet; mertén c«ak a fejedelmi bitalom sarkaiáaának va-gyok tárgya. Csak az sarkal folyton előre, hogy bízol beuot?m. Öreg csontjaimból már kiszáradt as ifjú erő, mely téged, fenség, védni tudna, csak a bátorság, mely katonáimat\' megszállja lelkesítő nzavaimra, oka a folytonoa győzelem-nek. — Éa jönne e lelkesítő szó ajkúimra, ha azt nem tudnám, hogy bírom fejedelmi kegye-det és bizalmadat?* ,Ez mind meg fog itzünni a csaták saja után, és te ismét békés hajlékodba fogdz vissta menni, és akkor— fejedelmi szavamra fogadom — nem togo-c többé terhedre esni, jó Gir Alim, de a vessély közepette az országnak szüksége ran egy ilyen védfdlra mint te vagy; mert ha régi harcsás ta vagy sokkal többet érss, mint mások a legújabbak kötül 1" .Nem nehestelek éa fenség, semmi miatt, örvendve engedek fejedelmi parancsodnak!* „Tudom, hogy mindig hü emberem voltál — De a csata ideje közéig és mi tórtéuik Mon- tenegró gyöngyével, Sephirával ? ő itt nem maradhat!" „Engedje meg, fenség, — esdeitlett Se ■ phira — hogy atyámat a csatába követhessem ■\' A f-íj\'-delem ezen váratlan kérelemre nem volt elkészülve, meglepetett, .Balgaság leányom kiváosájiod — \'ála szolá a fejedelem — még fiaUl vagy a csaták nehésségeit leküzdhetoi, nem mehetsz el, szi-gorúan megtiltom !• .FeueégV!* — esdeklé Sephira. — ^Folyt. következik.)1 r- ír- 2. g -^- £ 2 2\'T S :í-3lSrsi\|c--?. gsír\' ir^-i-g-rrs slRJSgJ i:rg:5.s-f :• i S S_ ít _ 5 ^ 3 ?-.2 ^ fi sr - •• a crer- ír o. o 1 }!!B t. S £ • ? rí; 3 "rllillrirHr !fE; i Fontos a szabómester uraknak. Azon szubómestcr urak, kik gazdag minla-választ-tékot a legújabb és legdivatosabb gyapjú BZÜÍ etekből gyermek és uri-öltönyöknek kivannak, szíveskedjenek czimuket GUnzberg János posztó kereskedésébe Grazba (Stájerország) beküldeni. A minta könyv bérnientcsen küldetik, a reá kö-vetkező megrendelések gjorsrm utánvéttel tcljesittetnek. Árak legolcsóbban. (918 ü—6) .t_tt_xtt± ****** * t *XXXXXXXXXXKXXXXXXK* Bérbeadandó korcsma. A részneki uradalomhoz tartazó korcsmáltatási jog Zalavarmegyében fekvő Résznek községében jövő évi január hó 1-tól fogva bérbeadandó. Van hozzá elegendő lakás és korcsmai helyiség, boros pincze, mészárszék, egy bolt, 8 lóra való istálló, lábaspajta, konyhakert, 3 hold szántóföld és 3 hold szénatermó rét. A közelebbi fölté-telek megtudathatók. Bieg József tiszttartónál (1. Ilesi-neken, u. p. Alsó-Lendva.) (921 3-3) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Nincs több buzaüszög! A Dupuy N.-féle vaUmagpácz használata mellett. Ezen rézgálicz (kékkó) s más maró sókból álló paci teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egyezertt kivitelű kasználati utasitás pontosan követettik, — a búza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőma-gon találtató Üszög csirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősiti. — A magas magy. kir. minisztérium gazdasági közle-ményei a Dupuy N.-féle páCZOt mint egyiket a legsike-resebb szereknek ajánlják a buzaüszög elhárítására. Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen ég bérmentve, 928 1-8 PJV* Ára egy 2 hectollter (200 liter) magra való cso-magnak 30 kr. Kapható: Nagy Kanizsa, Rosenfeld Adolf. Alsó-Lendva, Tomka, Lenti Tauss. — Muraszerdahely Gra-howecz. — Zala-Egerszeg Gráner h. és fiáuál. Sérv-szenvedőknek bérmente* megkéréséi után mindenki kéeuéggel é» iagyen kap- halja ai alulirt elég által, a haimálati módját, ai Hiraaui, a Svaioti Stunenegger féle ártatlan Allesti-KenSotnek. E haiiuá- lati módhos van temérdek bizonyítvány valamint köattinö irat caatolva a kigyógyultak által a •lélkuldéa eg; edényben törté- nik, a melynek ára 3 frt 20 kr. (926 1 -8) Kapható: FORMÁG YI FÉSENCZ, a S«U« Uiriáhoi ciimiett gyógyuertárában Budapesten. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 18 áa 1879. ♦ ♦ ♦ :♦ ♦.♦:■!♦:■:♦.♦ X)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQ Hirdetmény. Az osztrák-magyar bank itt újonnan felállított fiókja 1879. szeptember 16-án takarékpénztár-utcza 3. számú (uj) ház első emeletében lévő helyiségekben meg fog nyittatni. Ezen bankfiók bankképes váltók, értékpapírok és különféie szelvények leszámítolásával, továbbá : alkalmas értékpapírokra adandó kölesönnel, nemkülönben Nagy-Kanizsa és a többi bankhelyek között bankutalványok kiál-lítása és beváltásával, Nagy-Kanizsa vagy más bankhelyeken fizetendő alkalmas váltók, különféle szelvények és ér. tékpapirok bizományképeni behajtásával, valamint bankjegyeknek bankjegyekkel való kicserélésével, s egyelőre? — a rendelkezés alatt álló készlethez képest — ezüst pénznek bankjegyek iránti egyenértékben (al pari) való eladá-sával is — fog foglalkozni. A bankfiók egyszersmind fel van hatalmazva, az osztrák-magyar bank részvényei, ille-tőleg zálogleveleinek lejárt, de egy évnél régebben esedékessé nem vált osztalék-, illetőleg kamat-szelvényeit kifi-zetni, továbbá bank-záloglevelek, állampapírok és egyéb, árfolyammal bíró értékpapírok eladására és megvételére megbízásokat elfogadni, Bővebb felvilágosítások az alólirt bankintézet hivatalos helyiségeiben nyerhetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi szeptember 8-án. OSZTRÁK-MAGYAR BANK Nagy-Kanizsai fiókintézet. (923 3—3) ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Árlejtési hirdetmény. A zalamegyebeli FoxsonyVarasdt államtit MnratiKcrdahelvi atues-.crség szakaszáa Iev8 240 és 2)2. Sí ám ax árvíz altul megrongált fhi dak ielyre álliiása a nagymeltiVaitga k^etnnnka és kíHltkedesi mi -niiteriom 1879. évi aaeptem. hó 11-vn kelt 1.1,676 számn magas reode latéval 3572 frt 32 krayi ötxszeggtl engtdélycztetetr. Ezen munka biztosítás tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyö 1879 éri naptember faó 3o-áo reggeli 10 órakor, írásbeli ajánlatok elfo-gadásával párosult nyilvános ix béli árlejtés fog tartatni, melyre a vil-lalkosni szándékozók azzal hivatnak ng, hogy az árlejtésbení részt-Tevéi eae\'érc, magukat a fent kitett 6«sxeg g^-vel mint bánatpénsiel ellásák, mely viilalkosás esetében aiooual lU°,\'. biatositékra Usí ki-egészítendő. Az írásbeli ajánlatok fennt kitett nap reggelt 10 éráig fogad-tatnak el, ez^kbea az ajánlattevő n«ve, lakása és pulgári állása pontusan kiteeadö ; lorábbá sz4mmal é sxovaf kiírandó azoa siáitóli elengedés, melyért exeu nankaiatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő" végre, hogy ajáulkoid a munkálatokat éa feltételek tarulmát .meri ét elfogadja. flíszeg 10Í,-je késspeatben alulírott hivatal irodájában a (,929 l-2> Az Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mftt«.-r el vények és feltételek az nokott hivatalos órákban megtekinthetők Zala-Egera«^», 1879. éti laaptanber h.( 13-án. A zalamegyti magy. kir. építészeti hivatal. tudó UptulajdonoB Wtjdits József gyorusajtójáo. OTTÓ FRAMZ. ezég. különlegességei Bécs, Mariahilferstratse Nr. 38. királyüag kizárólagosan <s^G3B££0B&tt szabadalmazott PIRÍTÁS hajifjitó-tej. A. Piríts, nem hajfesték, baneu tejsxerfl folyadék, mely majdnem azoa csodálatot hatással bir, bogy fehér hajat mefrifütaai, axaz laasankint még pedig lefMfrftta tizenegy taa ilitt ama szint visszaadja, melylyel •rsdetüag binl Egy palauzk .Poriti." ára 2 trt (elküldésnél 20 kr. k&ltaég.) Utvlrag. Egyetlen saepitöWr sem vtjr»enyeahet kitűnőség és jó batiara -H-a .hóvirággal". Olaj01 üditő alkati éssekbo\'t előállítva, eltávolít eaea szer roTÍd idő alatt sxeplSt, májfoltokat, boratkákat. bŐrpattanásokat ■tb. és az arczbörnek fénylő fehérséget, Ode és finomságot kölcsönös. Legjobb védízer ai Sszi és téli zord lefegS behatáva ellen, azért nél-külSxbetlen nGi s/épitöszer külöuüsen a farsangban, ára 1 forint. BeCti pipere, fttptr Sient-György virág, fehér és rózsa színben, a b&- rön tartus éi láthaüao, jóságára a legkitttnőbb minStégfl A rizaport leginkább a folyékony izent-györgy-vtrag használata utáu ajánluagnk, pi az arczaiinaek feltünS gyengéd Buonwágot kÖlcöuö«. Egy dobos ^ira 60 krajeaár. — BrlItMtlae az egvaiÜU sier a sxakánsépit««e « pubáu tartására, min. deu wirouíg hátrahagyása nélkül, ára egy palactknas 30 kr. TTtlsztte szarvasmarha-hajkenőcs orvosi utasítás szerint k isiit ve, a ---naj szépítésre és fenntartására, megóv a hajhuUáti korpaképaódétUl éa eróiiti a hajbdrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. ■TkH olaj •-\'gal1 h \|M olaj KSld dióhéjból gondosan kéaritve, azon kitUnó tulajdonsán-gal, hogy a fehér, Őu éa vörös hajnak egy természetesnek latssó sötét ssiut kolnöDfti, ára egy nagy palacxknak 1 frt. La JM»6 igen jeles isakál-o6 veszti, melylyel a Kakáit igen sxép fekete, baroa, vzgy azSkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna haj nál a La Jeone igen oélsserüea alkalmazható, ára egy lerélkéaak a hoxzá urtocóval 3 frt r íz\'en) kitüoÖ batáta»l a haj ét hajbörre, a kigőtClgéit el5- megSria a korpa képtüdéstSl és fakadiaoktól, el6cno»ditj» a hajoíiTén ka.ÖDÖteo kiáll ott betegségek után, a. m. tyhtu, biialS, gyer-mekágy »tb., ára egy oagy palacskaak 1 trt 50 kr HK? IipakrMe, gjógyerejQ szájvíz rósz uag eltáToIitására ■teiö éa adU6 bataasal, ára egy palaeakaak 1 frt » Béla w»««t 1868 20— is Práger Nayy-Kmníasio Ttiódi rtu iraál. rendkívül jól- Dr LEJOSSE á Parit. RAVISSANTE ártalmatlan bóméiüö szere, A t. iól£f?ilapat bor foko- és )i«on jcU* lulxjdonug^al bir, hogy pakltó ag, felfrlatlt6lef hat anoak mUkil BÓ ^lt.-t.. bt-fulyas*! bir. A 1-R<lics<\\bb mint-n hogy szánára, mely minden börbetegség>t eltávolít s » bor sxiDét fiatalítja éa szépíti. Hiút lá-gyító-, bői fejletztö-dier miudcn zsírauyagot ésollj-félét fólOlmal, miut&u a börtteudkivül bajlékonynyá, és fehérré teazi N\'agy iiveg ára 2 frt. 50 kr. kis Qr«g I frt. 50 kr. SAVON RAVISSANTE vtltttb piperí ««ppu • Mrizli ítépitéúre «• \|«vltitárt «u uúu K bér bfcnoflytilM lesi is ig«& kaMemes illatot (Ü9\\ j un meg. g; dobcual (3 drb.) I frt 50 kr. dirabotikiut 50 kr. Valódi minfa£gUeo kapható a köxpouti fűrsikürbaD, Srbwarx nenriknél Bodapfflt, » uietitnkirat 10. sz. Nagy-Kanixiáa -. Práter Béla. nr gyógi laerúrában. SzflQetfH : KOVáOS AlhBrt él BsrOCSy IUrly urak fjrórv "fniráhaD, UEBRECZENIIES : GíÜ Nánd <■ Ur. K..Uchiek V. Emil urak gyógysiertiriba KDLOZSVÁRT ValeoÜDÍ A. g^úgyaz. éa nagyobb gjÁ . KDLOZSVÁRTT AnatlieriiKszajviz. Dr. Popp J. ü. ct. kir. udv. fogorv oslói Bécsben Stadt, Bogosr^asse Nr. 2. Vénó foghat, cftúioB r»\|[f«jáfl és f«»Kképiodé« fHn Sokféle gyógyszer nem volt képet vérsS fogtmsomat, UQZOS fogfájásomat s a folytonos fogko képződés raegsiünittni mig a Uires ANATREUIS-SZÁJVIZKT oirgkleértettem, a mely m-ovsak a feooebbi baj ok tál meoutt meg hanem fogaim it tsegélékitetle s a dobáoybQzt elölte- Érdpmlegesfo mosdok ezennel e vizoek dicséretet éa cs. k. adv. fogorvos Popp J. G. urnák legmelegebb köiz6n«iemeL 1,7:37 II. 3-3) Béc. Báró Blumen, 9. k. Kapható: Nagy-Kanizsán : Práger Béla gyi^eysxerésE urnái Rnt>>nberg é« Fetsciboffer .Tózsef fuSterkereklcedésűkben. — Pa-pi ti : Telepen -J-, és üermQlier J -nél — Ketsibrlyen : Pősxte-rer Éy»5gy»«r«\'■". — Zala-Egyerszegen : Uóó F. gyógyszerész — Kapronrtin : Werli gy.tgyseré«s. — Viraidon : tlslter gyógy■». — Sflneghen Durner Kajet. — Smombathelreo : Pillich Ferenc* es Kudolf gy-gysier. — HatirŐrvidéki 8z.-Györg\\ HD : Kibic E.C. — Votiprémbeu Tuazkfcn ÉJ Társa, Qutbard Tivadar és fiainál, ngy Fereucw gyógyszerész — Székesfehérvárott; Braon J., Broax- mxun, és Diebslla (ry^gyax — Lovas-Be renyhén ; Heialer gy-uyM. — Kaloe«áu : Horváti K. gyéeysz«ré». — Pakioo : Flórián J. gyógyszerén. — Körmenden: Horváth J. ftomienreud gyigj116 rísz — Kaposvárott . Kohn J. áchrfider és Darás gyógys«. Sief- txárd : Brah^ay gyógyír. — Bonyídon : Kramolin J. — Baián: IlichiUrh St, Herxf«ld fiai, éa Bőszek gyógyu. — Pécsett-- Zsol- nay W. és t., Üch, Konz, Kováes, é* 8ip6cz gyogysz. — Ka- rádoB : Zxdn\\>áD&aky gyóijs. — Mare«alibn : Kiva gyógysz. — Toina : Kiebtl S gy>gysx — Dunaföldvárott: Lakács gj6«J»* — Savót Qyörgjön: Nathig — Atió Ladváa: KM Rohoatczoo : Simon g5Ógyszré«z araknál.