* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 465.56 KB | |
| 2006-06-07 10:54:11 | |
 | |||||||
Nyilvános  775 | 2570 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. november 16. 92. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. , 1879. noTember 16-in. 92-llc szám. TlMBnyolesadik árfolyam. I • (n.[ 4 , Jet*, ívr. . fii .VT. . ..gyed lm. m • basából petitatnrbaB 7t Biiodiior 6 I min<lan további torért 6 kr. NYILTTÍRREN őrönként 10 krsrt vi-tetnek (el- KineBtiri illeték minden e|7M hirdetelírt kOIB 30 kr íseteodí. ■■ ZALAI IOZLOIY Ó Z X, O r elíbb: .Z A. L .A.-S OMOQYI A lap nelleai rM illat! kSileneavek a •serkeertShOa. anyagi relset illetS koilenetiyik »edir a kiadóból bertnentv* intiaendSk : NAGYKANIZSA Wlaialasaáz Bérmentatlen levelek, eiak ismert monkatár-•akuH fogadtatnak ti. aairatok villás knldateak. N.-KaalxaaTároi belvhatéiiáíának, „n.-kanlMal öak. tíioltó^gjlet\', a ,a.-ka»lxfcal kr-reakddolmi a Inarbank", ,a.-kanlzaaJ takar^kpénzUr", a .zalametTjei ílUlinon Unit*t»\' tSlet", a ,n.-kanimai kl«di*.zi«v»il6 mvvmBIfit", a .soproni kerrnk«a«lizii s iparkamara a.-kanimai ktklválaKitraánja" a több nmejni én Táron! eítjnnrilnt hivatalos «rten!Uje. Helenkiut kétszer, vasárnap- s csütörtökön mcgjeleuo vegyes tartalmú lap. Dr. Eómer Fiőris Zalamegyében. I. Emiitettük 8 emiitették helyi és fó-Tirosi lapjaink, hogy Dr. Rómer Flóris magyar tudós társasági rendes tag, ez idő szerint a hazai régészeti tudomány legértelmesb, legszorgalmasb bnvára hosz-szabb ideig Zalamegyében munkálkodott Alkalmunk volt e hálátlan tudomány ernycdctlen buzgalmu bajnokával több na-pon át együtt lenni s kegyes engedelmé vei a gyűjtött nagyérdekü anyagokat át-tekinteni. Valóban ritka türelem, szakismerói buzgalom, törhctlen szivósság és fáradsá-got nem ismerő ügyszeretet kell ahhoz, bogy az ősidők ködében, e sötét chaosban eredménydusan kutathasson valaki. Talál-ván egy kis pontot, honnan kiindulva, merész tekintettel s következetes ügybuz-gósággal kutasson, a föld raéhében szá-zadokon át némán pihent egy-egy darab régiséget fel elevenítsen, uj életre hoz-zon, mintegy beszéltetvén velők a moho-sult sirhalmok titkait, a régi szép időket. De mielőtt áttérnénk Kanizsán s vi-dékén tett kutatásai eredményére átvesz-szük Ruisz Sándor által a .Vasmegyei KözlőnyJ\'-ben megjelent e tárgyra vonat-kozó közleményét: Mintegy másfél évvel ezelőtt Zala-megye közönsége kérvényt nyajtott be a tud. akadémiához az iránt, hogy Zalame-gye anüquitásai leírására, azok alapítási adatainak megszerzésére szakegyéneket ne-vezne ki. Ebbéli kérelemnek helyt adott a tudós társaság, a mennyiben Rómert megbízta a régészeti emlékek felmérésé-vel és az ezekre vonatkozó adatok gyűj- tésével. Ennek kapcsában megbizatott az-zal is, hogy saját belátása szí nnt szemelne ki alkalmas egyént, ki e mnnkálatban se-gédkeznék és egyúttal Zalamegye mono-graphiáját kidolgozná, mely tisztet ő Vesz-prémmegye főjegyzője — Véghelyi Dezső úrra ruházta. A történeti rész megírásá-val pedig Nagy Gyula 8 Nagy Imre tör-ténészek bízattak meg Budapestről. Fennt nevezett ügyben m. hó 5-én városunkba érkezett dr. Rómer nr nagy-váradi kanonok s ismert régiségbuvár midőn Ádám Iván helybeli reáliskolai igazgató s Kijácz Elek urodalmi ispán urak fogadták ; a püspöki palotába szállott. Megérkezése utáni napon magához kérve nevezett igazgató urat, Sümegtói félórányira esó berki-malom melletti ro mnkat szemléié meg, mely Ádám igaz-gató ur néhány év előtt eszközölt ásatá-sainak eredménye; meglátogatá ezúttal az ettől nem messze — balra — fekvő .templom sörttt*, mely vidékünkön .Erek" néven ismeretes. Berki-malomnál levő kiásott romok körülbelül 82 5 ár területet foglalnak el. Igen szilárd anyagokból van építve o. m. mészkő, tátikai basáit, keszthelyi homokkő, sőt alsó-eörsi vörhenyes homokkő, is for-dul elő benne. Található továbbá tégla különböző nagyság- és színekben, különben nagy példányokban fordulnak elő, s mi több római téglák, szinök vörös-sárga, sötét-vörös és barna-vörös közt változik ; a fundamentum római modor-ban van lerakva, a téglák és kövek*\'közé római zsindelek vannak rakva, azonban csak a talapzat van ilyen anyagból építve, a falak kevésbé szilárd anyagokból álla- nak ; az egymáshoz derékszögben álló falak kis czellákat képeznek, a romok elóré-azén toronyszerű maradványok mutatkoz-nak. Ásatások idején e helyen római pénznemek és eszközök találtattak, me-lyek a sümegi reáliskola régiségtárában őriztetnek. Ezen felsorolt tényekből tudó-sunk azt következtette, hogy e helyen ró-mai telep lehetett, sót a romok talapjai római castrum maradékai; általában véve a romok szerénte zárda maradványai, mely-nek építési ideje körül-belül a XII. szá-zadra vihető vissza. Hihető — a kolos-tor építői a fundamentumot elég erősnek találták arra, hogy reá építsenek. Hogy kié volt e zárda, és felállítása mely idő-tájban eszközöltetett, azt majd a későbbi kutatások lógják kideríteni. A .templom sürü* illetve .Erek" Prágára vezető ut mellett van, közepe táján — emelkedett helyen — évekkel ezelőtt templom romjai voltak láthatók, napjainkban azonban puszta, mint mond-ják XTI-ik századbeli román templom volt e helyen. Következő napon Rómer társával — kihez még Somogyi Cyprian szt.-ferencz-rendü szerzetes is csatlakozott — fel-mentek Sümegvárába. Ujat mitsem fedez-hettek fel, különben is hosszabb ideig tartó idAzésöket a kellemetlen idő gátolta. Meg-szemlélték a várat egész terjedelmében; a nélkül, hogy a már ismerteken kivül egye-bet szemügyre vehettek volna. E helyen nem lalílom fölöslegesnek Sümegvárra vonatkozó, a már többek előtt ismeretes részint történelmen, részint pedig hagyományokon alapuló tényeket dióhéjba szorítva olvasóink emlékében feleleveníteni. A vár különböző részei, mint azt a falak építkezési módjai igazolják, időkö-zönként lettek épitve és folytou nagyob-bitva. Eleinte kicsiny lehetett a vár, de időnként nagyobbitatott. Belső része nagy-részt el van pusztulva, míg a külső bás-tyák majdnem épségben állnak fenn. A várKapu és várfok legkésőbbi toldaléknak látszik, mert a kapu fölött Széchenyi György veszprémi püspök rzimere látható, ki a XVII-ik század közepe táján volt a vár tulajdonosa. Az észak-nyugoti bástyát, mint az abba mintegy 8 — 9 méter ma-gasan beillesztett emlékkő mntatja Kewes András veszprémi püspök építette. Ezt Rómer létrán felkuszva megtekinté, azon-ban sajnos, annyira megrongált állapot-ban van — mivel az észak-nyugoti viha-roknak ki van téve — bogy nem vehetett ki egyebet mint: Andreái De Kev/ei — 1664. A jelenlegi sz.-ferenczrendü zárdafó-nök tanniága szerint egy sokkal érdeke-sebb tábla volt a kapu felett falba téve, mely már elpusztult. Felirata igy szólt: Qiiam nplendere vid«s reparat/tm fanditoa arcem Aote minoai pane fuere Lares Buc tolit Aodruaa K&veHyuB iaeola snmptiii, Qtlí Ferdioando Ca-aar., Praoaul erat. Weaxprimiique licet galvirflt barbanu huatir Hoc tamen ia Patria com<noda fecil opna. y. D. L. v. A vár tehát 1554-ben Kewes And-rás püspöksége alatt már a veszprémi püs-pökség vagyona volt, de hogyan került püspöki kézre, az még nincs kiderítve. Eredetét a Xll-dik században kereshetjük. Sokak szerint alapítását 1210-ben a tem-plariusoknak köszönheti. Az is lehet, hogy a tatárpusztitás után, midőn IV ik Béla TÁRCZA. Leszállt a csendes éj. Lenxállt a csendéi éj, Aa égen hold ragyog, 01; caengve lejtenek A bércardl a babok". Ugy elmereng a hold Tán ábránd ringatja Avagy tan elteli . A virág illatja. A bánta lombjára! Enyelg aa elti lsei Oly titkoaan aueog, Ki tudja mit beaaél 1. . A lelkem írti caak Nem irti leoki aeml Uiia igy eoyelgtem in Teveled kedveiemi Lelkem i* elmereng Ábrándokba melyed, Álmodik gyonyorot Álmodik uj képet. Éi mintha hallanám Ssavaíd kcdvcaem : „8irom virága lesi A tillta ■Bérelem !■ — HEBKRUHG DÉNES. A kártyajátékról. Hantái inkább rövidülnek a sápok, men-tül kellemetlenebbé lesz a szabadbani iddzés különösen ai eaü órákban, annál inkább kévéi-bednek azon különbölő siórakozáamódok, ma-Ivek a napi gond és fáradalom a tán al isten aaabad ege alalt a kedvei/ évszakokban kinai-koraak. A fürdik, nyárilakok kiürültek, • aaok ia, kiknek üslete avagy foglalatotaaga nem engedi alt, bogy az év egy reasél kizárólag pihenéare forditaák, betmflnletik eateli sétáikat a szabadban laaeanként, és szabad idejüket meg-szokták vagy öveik körében, vagy olyan nyil-vános tárt helyiségekben tölteni, a milyenekről élelmes korcamárosok gondoskodnak. Mindkét eaetben körülbelül egyforma meg-oldást nyer aion kérdés, hogyan töltessenek el a hoezszu esték a legkellemesebben és legmulat-ságoiabban ? Nem mindenütt állanak az üdülést keresőknek olyan szórakozások és élvezetek rendelkezésükre, mint nagy városokban a azin-ház, hangverseny, könyvtárak és mindennemű látványosságok nagy választéka által: nem mindenütt találkoznak annyi egyérzelmü em-berek, hogy ftsaaeállva, a társas élet fejlesztését tűzzék ki magák elé, de a mi mindig és min-denütt, még a legkisebb félreeső tálában is fel-található, az a tarokpartie. Trés facinnt colle-giam — és három játékos hamar együvé kerül. \'Ha egy negyedik is találkozik, annál jobb, játsz-hatnak királyival, Paskievictet stb. i u 9n kellemetlenségeinek, agy a tél dnrva szokásai-nak teljes lelki nyugalommal nézhetnek eléje. Mostanában tehát, middn az emberiség nagy része a kártyához nyal, hogv a hosssu estéket megrövidítse, a nálunk jelentékeny szám-ban létezA tarok játékosok elótt nem lesz érdek-teles, néhány adatot elmendani. A legrégibb eoropai kártyák — Bermann szerint — keUtről \' behozva Franctia- és Olaszországokban tűnnek fel el&ezör. Németorzzágban a tizennegyedik aaáaad végén; ez idóbol Nürnbergből egy kár-tyatilalom létezik, Ulmban 1397-ben a kártya-játék igen meg lett szorítva. A legrégibb kár-tyákat patronokkal nyomlak; Németországban A legrégibb létezA példánynak az aagsburgi Batacb félét tartják, mely öt oldala; aas, bot, krajexár, paiaczk, tükör, mindenütt király, feW és alaö 1 — 10-ig számozva. A nürnbergi kártyákhoz caatlakoznak a a bécsi kártyajátékok, melyek közül a Hauslab féle gyűjteményben apiquetkártyák nagy része Forster János és Bock János (tizenhatodik szá-zad) műhelyéből kerültek ki. Németorsaág már korábban saját kártyát teremtett magának : a landsknechtkártyát, melynek egészen harczias jellege van. A négy szia makk, zöld, verea és «k. Volt a németeknek továbbá gömbölyű kár-tyája négy honuear-rel: király, királyné, lovag és bábbal. Olasz kártyákkal is játszottak. Olasz-országban már 1379 ben léteztek kártyák s „aaibi* névvel nevezték azokat. A tolajdonké-pen nemzeti játékot, a Tarochi t, Fibia Ferenci 1419 körül találta fel, e mellett létezett még a Troppola. A tizenötödik század tarokk-kártyái már négy izinbol állottak, következő elnevezések alatt: monetaz (denare, pánz). xyphi (coppi, kehely), gladii (spadi, kard) éscadaoei (bastoni, bot.) E képjelek álul az élet négy főosztályát akarták megjelölni: mankás, kereskedő, harezos lés lelkész, vagyis por, polgár, nemes és pap. A legrégibb olaaz kártyák izámkártyákkal birtak egytől tizig és három bonnenrsrel: Ke (király), Cavallo (lovag) és Fan te (apród); kéaobb a Sesina (királyné) lett közéjük csúsztatva és még később a lovag elhagyva. A tarokk-kártya a spanyoloktól vétetett át. A mi ez elnevezést fkarten,\' kártya illeti, azt némelyek a charta (Papír) szótól származtatják, mely négyszegletü darabot, ellentétben volamen-ne! (hossza felte-kert papírtekercs) jelentett; mások qaartára Viszik vissza, mert a név ré^i kéziratokon quartz quartal, ludas quartarumaak irva is található. Azt mondja Jókai: ,A mi egy hadvezér-nek az ütk&zet; a mi Grorcsakuffnak a keleti kérdés; a mi a poétának a drámája első előa-dása ; a mi a bálbameoőre a kottilion; a mi a doclornak az ispotály: az nekünk a tarokk. A tarokk olyan pályatér, mely kipróbálja az észt, a bátorságot, a jellemet. A tarokk a bu elfelej-tető, a vigasztalás eser bajban. A tarokk ellen -ségek kibékitóje, a mely a pártok közti külömb séget megszünteti. Még a börtön sem börtön, ha tarakkozni lehet benne. S ha egyszer pokolba megyünk, s mivel nagyon biztatnak bennünket a papok, csak valamelyikünk egy játék tarák-kot lophasson be oda a scürujjában, őttyet ve\'.ünk Lucifernek ! Aztán az valóságos magyar nemseti játék. Ezt játszák a Kárpátoktól Adri-áig. A bécsiek is tőlünk fogadták be. Mi hoz-tak be e játékba azon reformokat, miket az egész világ elfogadott. Hogy a hármast nem kell kijátszani, csak a kettőst, s hogy a szóló nak a conzolácziója hatizorosaa a kettőiének, s hogy a kontra nem jár reciprocitással: a mi juridikai nonzens. Ez a valóságos aacetai cinga lum. Ha szent Antalnak a pusztában tarokkja lett volna az ördög nem kisértetta. volna meg szép asszony képében. A tarokk-kompánia valóságos tüskármnntesitő társulat szép szemek gyajtogatásai ellen, mert nincs az a szerelmi biledu a világ legszebb, lagcaábitóbb asszonyá-tól, a mi fölérjen azzal, mikor együtt van a akartban a skis és huisonegyes. A mely férj tarakkozik, az a feleségét nem csalhatja meg. Az a keserű pipafűst, a mit ezténkint bazavisa a ruháján, tanabizonysága hűségének." ZALAI KÖZLÖNY TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM király parancsot adott, hogy a főpapok és főurak uj erődítésekről és várakról gon-doskodjanak, — XlII-ik század közepe Uján épült. Némelyek szerint a királynők udvaroncainak lakhelyéül szolgált, de ez is csak föltevés, mert erről hiteles adata-ink nincsenek. Az sem áll — a nép közötti hiedelem szerint — mintha a tö-rökük dnlták volna fel. A nép hit azt tartja hogy a vártól keletre eső .MiérWvekrfil* — melyek a várat domináljak — lödözték volna. lnKább valószínű, hogy kellő gon dozásban nem részesülvén, pusztulásnak indult, és a már félig elpusztult várat a hagyomány szerint villám gynjtotta fel és csekély rész kivételével elhamvasztottá. 1745—62 ig székelő Biró Márton vesz-prémi pü?pők ujbói folakarta építeni, de az engedélyt nem nyerte meg, megelége-dett azzal, hogy a vár aljában fekvő mos-tani püspöki lakot építhette.-Az 17 74-iki tűzvész pedig mind a várost, mind pedig a várnak épségben volt csekély maradvá-nyait tökéletesen elpusztította. 1791-ben midőn II-ik Lipót a rabló-fészkek kiürítését és légbe röpitéset elren-delte, Sümegvárt is ezen sors érte volna, de mivel megvizsgáltatván — elpusztult-nak, különben is erősnek nem találtatott, meghagyatott. Azóta senki sem törődik vele, belső falai egymásután omladoznak engedve az idő viszontagságainak, de a kfilsö bástyák erős ujabbkori építészeti modoruknál fogva még sokáig daczolnik " a viharokkal, és fönnen hirdetik nemzetük egykori fényét. 8-kán Róruer a Hány melletti Kis-Keszibe rándult társával, hol az erdöszé-len a kis magaslaton fekvő romokat nézte meg, melyeknek egyes falai düledezi fél-ben még fennállnak, Ezt is XU-ik század-beli román templomnak tartotta. Innen Káptalanfára ment, Hollósy Károly segéd-lelkész érdekes régiség gyűjteményét meg-szemlélte, melyért tulajdonosának elismerő dicséretét fejezti ki. 1 A püspöki levéltárban hírneves ré-geszünk böngészte volna hosszabb ideig &z említett romokra vonatkozó adatokat, •fonban az oly rendezetlen állapotban van, hegy hosszabb ideig való kutatás sem ve-zetett volna eredményre; így jobb időre kfile halasztania. Egyelőre megbízta Ádám I. igazgató urat, hogy a régészeti emlé-kek területeit méresse fel, ásatásokat esz- közöljön és az adatokat gyűjtse, miket a püspöki levéltárban levőkön kívül a vidék egyes földbirtokosainak okmányai közt lenni remél, s felkérte, miszerint időrőí-idóre az eredményeket vele közölje. Helyi hírek. — A királyné oevenapján f- hi 19 én szerdán, Ünnepélyes isteni tisztelet lesz a szent- Ferenczrendüek egyházában,mely alkalommal a polgári iskola növendékei énekkara fog köz remukudni. — üvegből hamisított egy forintos pénz nem már nagy ssámban hosatott forgalomba nálunk is, többen elejtették a kőre s összetört. Jó lesz vigyázni! — A nagykanizsai társaskör 1879. évi november 22-én saját helyiségeiben zárt- körű \'uuiczestélyt rendes. A meghívás másra át nem ruházható s ennek elómuutasa mellett belépti-jegyek kaphatók f. é. november 22 én d. e. 10-12 és d. u. 2—6 óráig a társaskör helyiscgébttu és estn a pénztárnál. Belépti díj: tagoknak 1 frt., nnmtagokoak 1 frt. 50 kr. — Kezdete 8 órakor. — A tiszta jövedelem a tár- laskör czéljára fordittatik. — ínség. Zalamegyéből írják az ,Egyet- értésnek*. Azon iszonyú inség feltUntetésére,mely megyénk ben ijesztő mérvben terjed napról napra, csak annyit emiithetek fel, hogy itt már is kenyérnek kukoricza tusát, lengubát és egy kis gabna rostaalját kezdenek őrölni a mal- mokban. — A kötelgö téli mulatságok alkalmá- val felhívjuk a vigalomrendezó bizottság figyel\' mét Horváth Laczi és Grüubaum egyesült zenetársulat pártiogáaárs. Újból szervezkedett s a jóemlékezetü boldogult Kovács Gábor által vezényelt társulat minden jelesb tagja ismét együtt van. Bú-bánattal úgyis nyakig vagyuok, bizon jól esik egy kis jó zene, legalább enyhül az idők viharos járása telettünk. — Csengery Antal országon képvise- lőnk, kinek betegségéről az utóbbi napokban több itben tétetett említés, a légzőszervek idült hurutjában szenved. E betegség az utóbbi napok- ban meghűlés alkalmával vett roes fordulatot. Komolyabb aggodalmakra azonban házi orvo- sainak nyilatkozatai szerint, nincs ok. Ör- vendünk ! — — A tisxti önsegélyző szövetkezet tag jai Krenauer Lajos urnái kitunó minőségű bra- zíliai rhuuiOt kaphatnak; egy pintes üveg ára 1 frt. — Zalamegye nov. 24-én rendkívüli közgyűlést tart; ugyanazon nap délután a .Z-Ja- megytsi gazd. egyesület" is közgyűlést tart, melyen a pályamunkák ügye még nem tár gyalta\'.ik. — — A zalavári hires apátságról és annak még f<:nmaradt >\'r»é£Í folyamairól fog értekezni Dr liómer Flóris az ora«. régészeti és rnnber- tani társulat november utolsó napjaiban tar- tandó ülésén. — Dr. Kovács Zsigmond veszprémi püspök, Zichy Domokos gróf, rolt veszprémi püs- pök elhunyta alkalmával kegyeletei érzelmek- tói áradozó fópásztori kozlevelet intézett egy- házmegyéje papaágához, tudatva, hogy ó maga november 7 én mi-ét mondott t« elhunytért s meghagyva egyúttal, hogy e két saeolmise- áldozaton kivül, melyet az elhunytért az áldó- zópapok bemutatni tartoznak, as egyházmegye minden plébánia- és szerzetes templomában a hívek értesítése mellett f. évi nov. hó 29 én Liberával ünnepélyes gyássazentmise mon- dsasék. — — Jön a farkat. Ez a hír terjedt el nov. 10-éo délután Kaszthelyen, mint levele- zőnk irja. Valóban a Keszthelytől alig fél órá- nyira fekvő Várvölgyben, a meglehetősen fre- quentált országút közelében egy rendkívüli nagyságú farkas mutatkozott, s as olt legelésző nyájból 2 juhot széttépett. A juhászok az arra hajtó kocsisok egyesült lármázása abba hagyta mohó lakmározását és a közeli erdőbe osont; nagy hajtóvadászalot tarUnak. — Srinésxet. Balogh Alajos ham szín- társulata által f. év.nov. 4 ke helyett 6-án adatott Sümegben : „A IX. parancsolat vagy felebará- tod feleségéi ne kívánd." Vígjáték 3 felvonás- ban, irta Róaen Gyula; fordította : Rád! Ödön. Eltekintve a túlzott, mondhatni arca meszelést, aa egész darabon át Haimay (Loffelmann föld- birtokos) élénkítette as előadást természetesnek látszó humorja és helyes játékával. A színpad légy en az élet, valamint a azépéasel iakolájs még a torzításnál is. Balogné (Kamilla neje), mint mindig akkiot e szerepben i* köseliamn v rést aratott. Egyik tehetősb játszó, kinek nevét et úttal elhallgatjuk szerep nem tudassa! lepett meg bennünket. Riff Károly tengerész tiszt, még arájához u a maremmékban Járt csípők- ben jelenik \'i — Nov. 8 án Balog Árpád jutalom játékául : .Ármány és Szerelem" Schiller no moru játéka 5 felvonásban. Az egész dar^b si- knrüllen gorabolyódott le. A közönség ismételt taps állal nyilvánitá az általános köztetszést. A jutalmalandott csinos virág csokorral lón meg tisztelve! HA tizen előadásból elkeadeoők az egyes »zereplóket említeni, az esetben bát- ran sorba lehetne venni s mindegyikről csakis kedvezóleg kellene nyilatkoznánk; a társulat tagjai magukat ez alkalommal muvéazteeru tüntették ki. A lelkes oda adás bizonyara nagyobb pártolásra érdemesít. — 9 én színre "került: .Ágnes asszony" népszínmű, irta: Lu-kácsy Sándor. Halsaay kitűnő öreg atyát, kinek unokája Hoo-Kükomezey, kedves naív-ságával tapsban részesül és Somogyi (Menyun) eredetileg adja az %\'yügyü szolgát, kiváló tet-szést arat. Balog Árpád amily kiváló szerelmen (színjátékában) épen oly áthalott férj Vércae szerepben Bárdi, ha inditóan kell előadni akkor ő hivatott stinész mit .Ármány" ban leginkább igazolt; mint Csillanca Kista szintén helyén volt. Kajáné sokkal jobb „Lady", mint őrült .Ágnes asszony • A sikeres játékhoz többször volna telt ház kívánatos ! C... NOVEMBKR 16-ia 1879. — Hire van, hogy M. Györkön ét Pá hókon, Koller Ferenc* ur szólejébea a phyllo zera felfedeztetett, a keszthelyi gazd. tanintézet taDárai be is terjesztették volna as illetőminias- teriumnak. Várjuk ax eredményt Nagy Kani- zsa határában szinte tartatnak hivatalos vizs- galatok, melyek azonban örvendetesen consta- tálják : nincs semmi baj. Somogy ban már van. — Xethtvtuk t. közönségünk áldozat- készségét lapnak előbbi egyik számában egy tehetséges üjunak avult ruhávali segedelmesé- sére, máig azonban csak egy téli nadrág és 50 kr. kézpénz küldetvén be hozzánk, ujolag isme teljük a kérelmet, hogy az illetőnek Ifibbet kOld- hetnénk. — telső Rajkon Ujlaky József plébá- nos ur buzgó fáradozása és a hivek kéazsége folytán a régi roskatag templom helyére nj s díszes templom épült, ennek költségei fedezé- séhez megyés püspökünk Dr. Kovács Zsigmond ur ő excja 100 forintot adományozott. A nemes tettet közelismerés jutalmazza. — A .xala-egersmegi Társaskor" könyvtárának gyarapítására folyó 1879 évi no- vember hó 22 én a .Zöldfa\' vendéglő nagyter- mében tánczczal egybekötött jox-tombolát ren dez. Belépti-dij személyenkint 50 kr. Két tom- bola jegy ára : 27 kr. kezdete 71/, órakor. — Kesxihely, nov. 12. Szomorú újság gal szolgálhatok ez alkalommal, — i phyllozera már vidékünkre is be van czipeive. A napok- ban bizta meg a kormány Miiller itteni gazd. tanintézeti tanárt, hogy vizsgálja meg Koller és Becker itteni birtokosok szőllójét, miutáu Mathias kassai vnuyigekereskudó kSnyveiból kilttnt, bogy emiitett arak is hozattsk annak innciáil amerikai és francai* fajaiból. A meg bízott tanár ur már a legelső u\'kéo konstatál hattá górcsövével a kifejlődött phjilloxerák je- lenlétét; Koller ur páhuki lakhizánál, ugy, mint annak györki iztillőjében, valamint Bec- ker urnák csak pár év elő t nagy költséggel instruált tomaji szőllőjében is v«n phylloxera ; nemcsak a Kassáról huzoit példányok, hanem a régibb ültetvények is meg vannak támadva, tehát szegény vidékünkön 3 helyen a pnylloxera nemcsak be lett hozva, de a* aiota szaporodott és terjeszkedett is, és igy a Balatonmelléknek, hazánk egyik legnagyobb én legkitűnőbb bor- termő vidékének megiehelúntin biztos kilátása van arra, hogy 1 legkéaóbb 2 év alatt a phyl lox»ra elárasztja és tönkre teszi annyi ezerek fő jövedelmi forrását. — Tis év előtt egy itteni tanár, boldogolt Belke Tivadar egy bőven in- dokolt fölterjesztést intézett a kormányhoz , melyben a tőke- és venyige-uállitásaak kér lelketlen szigorral való föltétlen beszüntetését SÜrgetts> ?» mert márő ugy vélte, hogy más- különben lénmlsal megakadályozni e rovar ter- jedését. — Szegény? azt táa még sem hitte volna, hogy rövid 10 év alatt eredeti magyar moghonositott és benszülött pbyllozera. (példa ny.>kat lehet górcsöve alá tanszéki utódja! és mindezt s kormány erélyességének kegyéből, ki megengedte egyes üzéreknek, bogy drága pénzért terjeszazék az egyptomi csapást. A babonás. Közel a hatalmas zúgós és sebea Tiszához áilt évek előtt egy vén juharfa, mely alatt egy félig eltakart üreg bázikó volt látható, melynek szobái teljes oszhangbao állottak annak külse-jével. Öreg volt a házikó; de még vénebb a juharfa! Hol lehet at az ember ki alt ültette V Hol az eliő sugár mely fölötte meghűlt? IIol j&rhat a madár, mely legrli\'uzúr BZolt raj:», — -~ s hol a Bzarka e vendégjóa madár, mely e fán ülve farkát hinfázta? — K dolgok redukálását a nyomozii történet művelőire bizván, térjünk aion emberhez, ki ott alasik a juharfa alatt — háza előtt; édeaen szunnyadvasnem hallgatva , stezellük regéjére. — Legyező gyanánt borulnak ri a vén fa ágai ■ levelei, mint szerető anya kisded magzatára. — Suttognak a szellők ■ mintegy beszélnek vele; de emberünk nagyokat ; nyújtózva — felnem ébred, azokra nem hallgat \': ftmint a jó lelkiismeret oly nyugodtan alszik. : Fekete selyem nyakkendőjét a szellő sza- badon lengeti, s mi több injét is felebb*n tette már a gyenge szél s ott piroslik — hasa. Egy nagy dongó-légy mulatozik aaalvón ; de mulathat is; mert nincs ki elhajtsa, jókat szippant a lé?y — s már repülni is alig tud a jól megtöltött potróbtól; no de emberünknek ei nem árt; mert hit Tisztelettel légyen mondva, tastére nézve három mázsás legény hevert olt I *• lé«y eg7-\'gy szippantására, egy .ejny" ■jorpheusi hangot bocsájtván ki, másik oldalára fprdult, mig a légy a felül maradt testrészen folytatta iskmározáaát. Kalapja az arczán, s csak bajusza látszik ki aa állán szétuszva. — Ugyan ki lehelezem W? Tisztes bajusz hatalmas has I!! £i volna más mint az én kedves ,Sz«ppen" bátyám kit félős lelke miatt az egész vidéken igy ■eveztek. — Tehát Szeppen bátyánkról mondok egyet — mást ha szíves leszess kedves olvwó végig hallgatni I — Mint mondám három máasiu legény volt bátyám 8 jó korbéli, voU ökre, szamara, lova. tanyája s mint a.rósz világ beszéli még birkája is <olt, de Uram bt>caá! A mi a legfő, azt majd kifelejtem —■ felesége is volt! még pedig Borcsa Nem volt ennek párja — nyelvtekinteténői, mert mit Borcaa ungyam t* lapo* (de éles) szer-számjával megálda, meg volt az aztán vldva isten igazában! Volt Szeppen bátyámnak sok gyenge ol-dala — kivéve azt mely húsból volt de minden esetre a leggyöngébb az vala, hogy a babosára — no erre annyit adott, hogy fejéből kinem beszélhette senki ember 6a; mint látja ő a bo- szork.inyokat ■eprükön felszállni a Gallért he gyére, s nem is egyet hanem — százat! Éjijel a vándorló szellemek agy dnngtsjc s átálltak körülötte mint mézen a legyek ! S ha ablakát az éji szél megmozgatta, minden haja gsála ég felé meredt — — s aztán ha egy ege-részó macskát látott, erősen hitte abban, az őtet látogató apja lelkét; s ha egy csillag helyét megunta s meghalni leesett; ő bizton hitte, mi ezerint neve most már az élőknek sorából ki van vakarva! — Sokat tudott ő a vérfüröl, har-matról, lidérczről a mely barangol, sétál a nagy pusztaaigon; sokszor el mondta mint rontják meg tehenét, hogy irinden más nap véres tejet ád. Olyat is hallottam tőle, hogy kutyájának bundáját megnyirják, hogy megzzakaszszák a legjobb tojos tyúkját — — — ilyen hite vojt Szeppen bátyámnak s ebből állt után egész tudománya! Egyszer felesége Borcsa nem is tom hová — aligha a tanyára nem ment V s bátyám maga maradt otthon félelmes leikével. — Sötét volt mindene, midőn beköszöntött az uj zzerecsen képpel — itt-ott fénylett egy-egy csillag s a só tét éj egy szemmel nézett a holddal; de ezt is behunyta az éj ujja befogta ! lomét csak felnyitó s a mint igy nézett egy vándor csigányt lá-tott ... srá elbámult — s meglátszott rajta, hogy igy gondolkodott: .Ugyan Úr Isten hová mehet e czigany ?" Gazsi csigáoy egyenesen Szeppeo bátyára háza felé tartott... s hogy nagy dolog ban járhat, mutatja járása, siet, fut, majd meg áll ismét lutva üti őt élvágya! No de nem is csuda mikor kereset nincs — tiszta levegővel pedig nem élhet meg az ember! Böjt van! ez a. mostoha idő kivette keiéből vonóját, elment vályogot vélni. .. azt meg elmosta a víz ! S igy az éhség szegődött hozzá s biztatta, hogy csak nézzen be Szeppenoek hasa kéményébe! Gon-dolkozott sokáig Gazai, mig végre reáállt; neki kap — mászik, a oly ügyesen, hogy egy tiz éves macakának is dicséretére vállnék ! fYniil van már a tetóo . ■. körülnéz . .. s halkan a szalonnák orsiágába lép! .. A hold pedig nézi "gyr« esak hogy most raártünődik Gazsi czigány avándokán. Egy egész hasa szalonna lógott a kémény ben! Nagy volt Gazsinak — de mitévő legyen mikor kisebb nincs! kénytelen volt ehhez nyúlni. Nyaka kíné veti tehát a szalonnát, s megnézi magát e mondorbau, s lassan mormogá: .Tistá merő kabát csakhogy szálnnnából" s feltekin-tett . .. s sóhajt: .Én Uram én terem tőm se-gita mi.!\' De hogy hogy nem történhetett elég az hozzá, hogy Gazsi a konyhába zuhant, ugy — hogy a nyaka majd kitörött s a lelke majd Kissakadt... a zuhanás — n szalonna terh* miatt! Felkel... s halkan a konyha ajtóhoz megy — megfogja a kilincset . . . s felsóhajt: .Oazsi bevadzs zsárva ! 1" (Folyt következik.) Piros kendő... Piros keadő, barna haj . . .. Ei a kin láar magja* faj! Ar«a piros 8MI< kik, Mint a njari D«rUll ég. Oly e1«v«e. mint a caik, Olyan fürge, miot a fjrik Oly btiaédes, Olyan frú, Mint a h«(TÍ Patakm. Ha a ts»m«m rávetea, Ugv aakatol a azivsai, Mint a aaalaa Kereke, Ha nagvoo sok A Tiae. Ea a kis I»nj k.]! nakaa Eat igazán azeretent, Nem ia nyugszom (Mái; Mig •nysmmé N«o vilik. RzerelroaiB «CT goliat Nioca akadály, nincsen gát M.ljen által Ne Mrjoo, Hogy ha sailaj Kedve jön. Ha awUjárt a fOU, aa ig Ö«aessaka4 a láagbaa sg 3 hogy ha aúnden El ia rész: 0 aaifia as Énre* lesz! 1/j. VijlaDY TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. NOVEMBER 16-áa 1879. — Tánatvigalom. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói, folyj bn tf-áo, a keszthelyi jótékony oí-egylet jarára. tinoavigalmat rendellek, mely miot a torok irója balloiu mintegy 28 frt tiafU jSvedelmet hoiott a neveiéit agyiét réaiére. A tanétterem \' egyszerű, bár, ds i«Té»ta)jes dissitései t a bnzgo ■ és tevékeny rendezőbizottaágnak elismerési nyilvánítunk. A tánesestélyen résztvett hölgy- koaaoru egyes virágait képestek: Csesznák Mariaka. C»ák Irma, Csorda Ilka, Enrlieh Hor- min, Gárger Eugénia, Geyschláeger Emília, Gleimau Györgyike, Gróber Lajza, Király Lajza, Kóczián Irén, Luperszbek nővérek, Nagy nővérek, Pataky Lujia, Peszely Emma, Kegensperger nővérek. Stocker Vilma, Wünsch Ilon éa Szabó Etel úrhölgyeket,\'továbbá: Caák Antalod, Péciely Láailonc é> Szép Láulóné urndk. — — A caütórtőkOn urlotl keazthelyi ursságos váaár minden tekintetbea nagyon silány volt. — Kineve0éa. A keszthelyi államilag segélyzett polgári fi iakolához a vall. éa okt. Ügyi magyar kir. miniszter ur Hencz Lajos alsó lendvai rajztanárt neveste ki. ; — Rövid hirele. — A spanyolországi , , árvízkárosultak segélyezésére spanyol konau \' f luuk felhívást bocsátott ki. — A dán király 1 Bécsben van. — Gr. Káday Pál megmérgezte magát. — Gálszécnnél egy czigánycsalád egy ■ halszállitó zsidót az utoo meggyilkoltak. — Mnrciai vizkárosuitak javára a francziák egy azám diszujságot adnak ki. — Krisztina fohgno esküvője a spanyol királylyal nov, 27-én lesz. _ Ó fölségé Borostyánkő tuzkárosnltjainak 500 ftot külflütt. — A bpesii azini tanoda zon- gorái Bécsben vásároltatnak. Tessék neafunk a hazai ipar mellet harccolni! — Montenegró- Bulgária és Szerbia véd és daczszövetaéget kötött tek. — Dóczi tragoedián dolgozik. — A had üuyminiszter meghagyta, hogy a törzakar vala * mennyi tiaztjei oroszul tanuljanak. — Az uj sircsi ap.it krtleaer ftot adoU jótékony czélokra. — Hadzsi Lója a .szabóságot tanulja. — A I>dák-raausoleum építése jövő tavaszra halász-tatott. — Buday Sándor pénzügyminiszteri tanácsos meghalt. — tíinger Lőrincz kemenesal-jaíifju tudori vizsgaalkalmával azörpyet halt. — ki nyert? Bruiio DOV. 12 én : 33, 16, 89, 75, 81. Irodalom (K rotat »latt megemlített munka Nagy-K»-uuiu Wajjito J.Snaef k&iyvkereskedése Utal «if reudelht\'trt I — Somogyi Ede által szerkeszteit „Magyar Lexikon" 40 és 41 ik füzete megjelent. Cahier sióig terjed, mellékletül : Mugyar czimerek I és nemzeti múzeumnak szép képét hozza. Raul- m»un Frigyes kiadó kijelenté, hogy 140 füzet lesz összesen, ami ezen felül lenne, ingyen adja. Táblák vóriia vászon 50 kr. barna és zöld 45 krért kaphatók nála. — Abafi (Aigner) Lajat azer keli lese és kiadásában roeejeleuo .Nemzeti könyvtár,, 40 41 és 42 dik füzete beküldetett hozzánk Tar talmazza : Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 4. Kazinczy Ferencz: Erdélyi levelek 2. és Mikes Kelemen : Törökországi levelei 4. Ara csak 30-30 kr. Vegyes hírek. — Qatdag koldur Bécsb n egy fiatal koldust, tolakodó kéregetés miatt befogtak. As őrségen megmotozlak, s találtak nála egy 2869 forintról szóló takarékpénztári kony vecikét. — A gazdag koldus különben szabólegény s neve Illich Ferencz. — Az Ukolai takarékpénztárak ttgyén a közoktatási miniszter is lendíteni fog, a meny nyiben elhatározta, hogy kellő összeget szentel . azon tanítok stb, számára, kik iskoláikban a takarékpénztári életbe léptetik, kezelik stb. — Nem terveztetik ugyan, hogy mindegyiknek jutalmat nyújtsanak, hanem mint az a múltkor sikeresen tortént — cirshuzás által fognak bí-aonyos számú aranyokból álló nyereményeket szétosztani. így van ez különben külfóldön is. — Feridunbty ke jzoruja Lopresti Árpid- nak. Halottak napja körül minden ívben tekin- télyes számú koszorúkat szoktak szerte kttldözni a fővárosból a vidékre, a vidéken nyugvó roko- nok, barátok, ismerősök sírjára. Az idén elkül- dött koszorúk közt — miit s „N. P. J.* irja , —talán legszebb volt Feríoun bey budapesti \'•\'. ■\': tfirök fdkonzul koszorúja, melyet barátjának, \' Lopresli Árpád bárónak, a nagy tórftkbarátnak sírjára küldött. A pompás nagy koszorú drága pálmaágakból és hóvirágokból állt, sgyönyörű ^magyar nemzeti szinti szalag vonta át Az egyik szalagon magyar nyelven e szavak állottak : „Nyugodjál békében nemzetem barátja!" A másikon .Lopresti Árpid —Fori- — Mittmonáóruha — hajból A „Vesz- prém" szerkesztőjének e napokban volt alkalma látni Bezerédy Mik 1 ós, vál. makári püspök és veszprémi nagyprépost kéai jegy cetéit a átla- pozva az érdekes feljegyzéseket, akadt egyre, mely érdekességénél fogra megérdemli, hogy nyilvánosságra, hoeaaaék. A jegyzet azósasnnt igy szól : ,A gimasi, Nyitramegyéöen fenlevő várban vagy k.>ste*ly kápolnájiban mutogatta- tik egy régi, egészen hajból készült casula (misemondóruha), melynek története ez. Gróf Forgács, mely lemxetséghes tartozik ma is Gimea, nagyváradi püspök volt, kisek korán elhalt férfiágon minden rokona. Magvaazaka dásnak kellé bekövetkezni. A püspök tehát cum conaensu, imo ,commendatione regi a a római pápához folyamodott pro facaltate dncendi (nóeülési engedélyért), mit megnyervén, mégis házasodott; felesége háladatosságbó! erga mst- rem eedesiam (az anya-szentegyház iránt) ké- szítette a fellebb emiitett casulát, mely ma nagy ritkaság gyanánt matogattatik." — TTa paranctolttí. Ejy nyomdaszszak- Up a következő életszabályokat ajánlja vidéki levelezik figyelmébe, melyeket azonban fővá- rosi baltudóaitók és egyleti litkárok is figye- lembe vehetnek : 1. parancsolat. A p&piroauak csak egyik oldalára írj, mivel a szedők számára a kéziratot gyakran szét kell vágni. 2. paran- csolat. Tisztán és világosan írj különösen vigyázz a tulajdonnevekre és idegen nyelvbeli szókra, mert nincs jogod a szerkesztő és szedő idejét elrabolni, azt követelvén tolók, hogy irka-fir- kádat betüzgeeaék. 3. parancsolat. A mikrosko- pikus betűkből óvakodjál, mivel hogy a szedő a kéziratot legalább fél méter távolaágról kény telén olvasni, s a szerkesztőnek gyakran változ tatoi kell soraidon. 4. parancsolat. Ne kezdd az írást a lap felső szélében, mivel a szerkesztő gyakran a csikk czimével megváltoztatni, vagy ha nincs — a mit legjobban szeret — ujat kell írnia, s azonkívül arra is kell neki hely, hogy a szedő számára való utasításait oda irhadsa. 5. parancsolat. A kéziratodat sohase caavaid öasze hengerbe, mert e miatt mindenki a ki hozzá nyúl dühbe jSn, a szerkesztő, ugy mint a szedő és a korrektor. 6. parancsolat. Nevedet és lakásodat pontosan írd a levél alá, mert csak ez nyújt biztos garaocziát méltó vol- todról. Ha álnevet vagy valami jegyet akarsz csikked alá irni, azért nevedet ia írd a szer- kesztő számára. — E hat parancsolathoz hossá vehetjük még a következőket: 7. parancsolat, A tudósítást ne kezd Ádámon és Éván, mart a batyubál vagy műkedvelői elűadás keretébe nem fér bele a világtörténelem. 8 parancsolat.- A orth \'graphis. és a nyelvtan elveinek ne üzenj nyílt háborút, mert a kutyaféeuléa kellxmnaeba foglalkozás, mint egy rósz fogaimazásu csikket kij .vitgaloi. 9. parand><>i*t. Porzót a kézira tódra ne onts, mert a legbirányabb szerkesztő ia tigrissé lesz, mikor czikkedet javítgatván, pennája ága közé megy a homokszem lü. parancsolat. A tudósítást az nap írd meg, me lyen az illető esemény megtörtént, mert misnap vagy 10 év múlva már egyformán kéao. — Egy csinos kis azinésznő véletlenül, előre lem látható kiadások tolytán egy vén uzsorás karmai közé esett. Csak egy váltó volt ugyan, de az csinos összegről szólott. Az uzso- rásnak azonban igen megtetszett a kis szinéasnő a azon barátságos ajánlatot tette neki hogy ó hajlandó lenne a váltót eltépni, ha —. A kis azinésznő azonban tekintetbe Tevén az uzsorás hajlott korát, igeo erényesnek mutatkozott, s a váltó lejárta napján megújított szerelmi nyilatkozatra kiutasítással válaBzolt. Az uzsoráa ur persze perrel akart válaszolni, melynek eset- leg kellemetlen vége lett volna. A kis szinésznó azonban" feltalálva magát, merész elhatározással levelet irt a vén sas nejének, felfedezvén abban mindent. Másnap a váltót ketté hasítva kapta meg egy ajánlott levélben. Azt hiasik, hogy az uzsorás is megkapta a magáét, Miért is akar valaki .szerelmen\' lenni, ha uzsorásnak született. — As tllatnyt Ráday Pál grófról a követ- kesrf adomákat beszéli a .P Hírlap." Egy ud- vari ebéd végévtl történt, hogy a gróf felemel- kedett helyéről s ő felnégére Vörösmarty következő sorával kezdé f«lköza6ntését: „A legelső magyar ember a király!" Mire Rudolf trónörökös nzt valósulta: .Érte minden honfi karjakészen áll!" A magyaros éljenek a tán azonban ismét Kád .y vette át a szól s igy fejezte be a toasztnt: „Addig élj«n raig a bonnak éli" Mi som megütközést, csak ősznekoczoaanát. keltett, — a király és a gróf poharáoak össze koezczanását. — Mik\'ir a királyi híz tagjai Gödöllőre érkeztek. Ráday szokta volt őket diss- ma?yar öltözetbeo fogadni a pályafőnél. Négy ér előtt egy szép őszi napon Rudolf királyfi fogadására veze\'te a gödöllői depolátiót. s mi- dőn a trónörökös U:ssál!t a vonatról — Ráday a bivatalns üdvözléskor előtte mélyen meghajtá magát. Hogy hngj nem elég a« hotzá, a dísz- kucsma gyémántos forgója a bók közben kieseit hüvelyéből, s mikor a gróf épon igy aaólt: .Fenségei íóherezeg;" — epee akkor gurult a , főherczeg czipője orrához. Káday nem zavartatta volna magit; de látván, hogy afőherczegleha-jolni készül a forgó után, — amennyire terme-tes volta mellett tőle kitellett, gyorsan ő is s forgó után kapott. E lietésnek a tragikus kö-vetkezménye lett, bogy a trónörökös s a gróf feje hevesen össsefitődStt. Villámgyorsan tekint fel Rádsy. kétségbeesetten-látja, hogy a fáher-czeg orra vérzik A fúhercwg asebbejije után nyúl, szalutál s vége a fogadtatásnak. Ráday aznap nem találta helyét, • várta a történendő ket. Másnap aztán jött — meghívó az udvari ebédhez. Ebéd felett aztán megkérdé a főher-czeg : — Nos, gróf ur, fáj-e még a feje? mert as én orrom már begyógyult. — Fenségesfóher-czeg, a fejem nem is fájt, hanem as orrommsl aligha leszek oly szerencsés, mint fenséged. Az hosszura nőtt, s ha csak fenséged meg nem bo-csát, félek, bogy még toldalékot is kapok hozzi. A főhercsag astán mosolyogva nyugtatta meg a grófot, hogy felőle békén viselheti az eddigi orrát. — A wtlkfig ilUn. Uj ulálmányt jelen-tenek Amerikából Cincinnatiból. £1 is neveslék már .audiphon" nak, magyarul halló-készülék. A feltalálót Craydonnak hívják s foglalkozására nézve tanár Cincinnatiban. Az egéaz áll: először egy kis elektromikrophooból, melynek rezgő lemezéből zsinór szolgál ki, s ennek végéről egy fadarab lóg. A süket ember fogai közé veszi ezt a kis fadarabot, a az, a ki vele beszélgetni akar, keresztül beszél az elektromikrophonon. A sütet ember minden szót megért, csupán arra kell ügyelni, hogy a zsinór feszes legyen. — A ké szüléket csak ások használhatják sikerrel, kik-nél a süketség betegség által keletkezőt!, vagy hol a hallóideg rendea utón el nem érthető. A hol azonban az ideg megbénult, ott nem hass nál. Cincinnatiban igen sikerüli kísérleteket tettek e készülékkel, melynek nyitja az, bogy a fog-idegeken, valamint as arcscsontokon st a hang a hallóideghez s igy ag agyhoz vitetik. Üzletl szemle. N-Kanizsán, 1879. november 15. Idöjáiisonk e hiúm többnyire derült, és as évszaknak megfeleli! volt. Ma reggelre ho esett. ÜztetQnk, otoJao tadosilaaunk óta keveset váltoauu, folyamata egyforma volt, és nélkölCaé min-den nagyobb mozzanatot. A« árakban többaaör cse-kély variátiok állottak be mennyire fSpiarsainkoa aai árdabb vagy lanyhább bangalat jutott érvényre. & hnaatal mérsékelt volt, mindamellett a piaesnnkra kerOlt mennyiségek vevőink reielvált tartások végett oaak nehetxesen kaltak al Butában mérsékelt forgalom volt finom minő-légek kictit jobban kerestettek, Árak keve»et vál-toztak — Rosahao, 10 — 14 krTal jatnlt árak mellett vala-mivel jobb hangulat állott be. Árpa is, ugy serfSxésre alkaljsaa, miot takar-mány árabao* neafi figyelemre talált. Árak aesi javultak. — Zab i\'l volt hanyagolva, árai hanyatlottak. Tengeriben csekély Qxlet volt, á ám hiáoyxik mig QJ áruban, mely a* idén kiváló nedves ainoség-b«Mi merül fel, épen «z>*u, a kereek«ó»ealre nézve alkalmatlan miaSaége végett, még kevés váaárlatok ISrtentek. — Bab lanyhább iráayaatot követett \'mindamel-lett a kivétel .aámár. jelentékenyebb mennyiségek vétettek piaesuukrol. MiuSség saerMI: Bnia . . 12 60 - 13 20 — kr ROM . . 9. ,»50 — , Árpa . . . 7 50 — 8 60 — , Zab ... 6 80 — 7 20 . Kokoríria 7 7.50 — , dnqnantin . . 8 — — 8 30 — . Bab ifebér) . . 1150 — Bab (tarka) . . 8- 8S0 — . E. B. Piacul árak. 100 kilói. számitTa. *sn1fcsj»: Ba«a IÍIO-U.50 Ben 860-. 8.90 Árpa 7.10—1M Zab 6 30—6.80 Kok. 6 50—7.— ZsilEsersltf: Búza 12 30— li.40 Bou 9 20 8.40 Árpa 7.30—7 50 Zab 6.35—6 36 Kok 6 6A—«-80 Taetteza: Boa. 11(0—14 góca 9.40 9-«0 Ár-pa 5.1"—7 50. Zab 6 70—7— Kok. 6.60—6 80. Ctáktsrays.: Boza 12 1012 20 Ro«i 7 16—7 60 Árpa 606—6-70 Zab 6-5O—7 — Kok. 6 30— 6 40 BtU: BOM 11.95—15.— Oozi 10.56—10.00 irpa —. ._ Zab 7,80-7.85 Eckoricu 7.80— Ssprsz;: Buza U.40.—15 —. BosslO*).—11 80 Arp.9 60—10.30 Zab 7-30.— T 60. Kokoricza 6-80-7 50 SzsksztaséfYST: Bnia 13 30—14 - Eou 850 9 30 Árpa 7-60— 8-10 Zab 6 6 50. Kttkoricaa 6.JO— 6.36. aei: 12.50—12.70. Boái 8.10—8 40 Árpa 7-20—7.60 Zab 6.85-6.60 ftikoricaa 5.30—5 40. Pisa : Bo.a 1*20-13 80 Roai 7 80-8 20 Árpa 7 90—8— Zab 5-8O—6\'«0 Buk. 5-20—530 Stssaas.lz.sly: Bo.a 1J U- R»*»9.60 1U.4U Árpa 7-ÍO—8 GO, Zab 6 40-6.80.Kokoric«a 8- 6 60 Basasszt: Buza 13 65—14.80. Rosi8 60 10.50 Árpa 7.20-7.60 Zab 680-7 — K«korle*a 1.40-7.50 Vssznrza : Bo>al3.30 —U\'40 Rozs9- 9*|) Árpa 7.50—8- . Zab 6 60—<-80. Inkoricsa6.20- 650 Szerkesztői üzenet- 3727. V. L. Rsivpsfn fogadjuk, caak já legyen. 3728. Csáktornya. Forduljon a kiadobo*. 3729 Dr. W. Ov Kérlek levelem saerinti in t\'aked«are ea oton u. OdvOslat! 2730. B—y. .i«erel.m-l>»ny»," .Midőn oly édes volt az alkalom\' csiklandós kifejeaéaak efy-eg7 költeményben. 3731. H !(. Győr Oly múrSl, aely b. acm kotiletik hoaaánk, nem sxólhatunk aeaisit. 3733 .Eraatoyesillea.\' Névnapi emliknl saabbet jobbat óhajtunk; est a .Boraaaem Jaakd" átvenne. 3733. .Niocaen bajom.* Orveodjen, ritka em-ber dalolhat igy. Elégettük. V i i ■ t 1 menetrend- A budi-pesti időnaUttó óra szerint, inaisil KaaiiNiirnl Vonat ina .• •aám OraP.re. ld« 206 Kaetk, aloh»<i.,l).-h„,«, . Kiaixtha 4 48 reggvl 2|5 . . . 2 so dilit 21? Hnaa-P*stre ... . 4 58 r.gge 202 í « délnt. 2<H . 11 30 ..!.. íiHBVih. iH.n»l,ük*ty. Ki.. Ujkely fel«)f> 8 regg.l 301 . II 48 eatve 315 Sopronba 3 38 délnt. 303 Triestb. és Prágerbofon keresstnl lirácz i- Ber.be 4 58 reggel 201 Triestb. és Prágerbofoa keresatol Oráca éa Bécsbe i 47 délnt. Érkeílk Kanizsára k—nét: 216 Essék, Mohát., nonbovár.r.nméb.M 1 41 délut 206 , . . , II II ..tv. 203 H.JaP..lr«l 4. 20 ren-1 201 „ . . . • S dAlnt 211 ., 9 44 «>lve 3I< Ké«.I.SI(8ao.k.tk. H4.» Ujhel»jr. ISI 10 -\'7 e.[r. »i „ .... .45 r.giel 163 Xopronybsl II 53 délei 111 BécsbSl Órára, af«V>urg Prag.rbof W6I ... . 4 U reggé Hit Tneeet éa U.uabil siarnurg, Pragar- t,of f.ir.i i 21 dél.t. 304 Tríent- ás Villaehhol Prág.rbof UI6I 11 — estve Uarbargaa oaatlakoaa. Vill.ch és KraucMfeatb«l - Felelős szerkesztő: BátM-fi LajOS A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővített, több mind 3000 kötetből álló K0LC80NK0NYVTÁRÁT. (935 2—•) Az olvasási di| havonkinl csak 50 kr. negyedévre csak I írt. 30 kr. Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdits József. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonoe WajdiU József gjorssajtóján. |
