Zalai Közlöny 1894 009-014sz március.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	3.03 MB
Keltezés:	2010-01-11 14:09:03

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1152
Megtekintések száma:	6189
Leírás:	Zalai Közlöny 1894 009-014. szám március Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 33. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: \\AfiMAMIZSA. l894.márczÍHS 3-án. BtSfizetéml ár: j Egész évre . . . 5 frt — kr. [FéJ évre . . . 2 frt 50 kr. Negyedévre . . . 1 frt 25 kr Fry* 10 kr. H IR DETÉ SEE basaboa petitaorhan 7, másodszori , > minden további aorvrt 5 kr.\' XYiLTTÉRBEN jpetit soronkeut 10 krért Tétetnek. jtVi KilcíUj-; illeték minden egyes Dirrirtt-í-r: 30 kr. fizetendő 9-lit S5zét-mt Harminczharmadlk évfolyam* A Up szeHenii éi anyagi részét illető Tiindea közlemény IiaU>rti Lajoi- szerkesztó^kiadió nevére címzetten Sapj-Kasirnkra bérmentre intézendők. JBérmentetlen letelek nem fogad-- tatnak el. kéziratok vissza nem küldetnek .a nagy-kanizsai DéfcalaiTakarékpénztári .Önsegélyző, szövetkeret\', a .Kotori takarékpénztár részvénytársaság-, a .uagy-kanizsai- és fityebázi önkéntes tflxoltó-egyUf, a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület- a , nagy-kanizsai tanítói járáskor, a .oagy-kanizsa, k-resztény jótékony" ^yleíV.n.-kaoizsai izr. jótékony nőegylet\', .szegények tápintézete, a , katonai hadastyio egylet" a .soproni kereskedelmi iparkamara\' nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapia HETENKINT EGYSZER, SZOMBATOM MEGJELENŐ V EGY ES TARTALMÚ HETILAP. Testedzés 1!. jeilemképzés. L Minden állam talpköve a tiszta erkölcs — mondja Berzsenyi, e hazafias szellemű ébresztője nemzetünknek, midőn látta az ernyedést, az eipuhultságot, melybe Mária Terézia kora nemeseinket s majdnem hazánkat döntötte; panaszkodik a sybaritaságról, az erkölcsök megromlásáról, az ősi szokások levetke-\'tzésérdl s mint olyanokról, akik letépték fényes nemzeti jellegüket. A római nép a puni bábori\'k ntán, midőn gazdagságra, zsákmányokra tett szert, sülyedt szintén az érzék-kibitó romlottságba, mert elhagyta a régi egyszerűséget, régi szokásait, átengedte magát az érzéki élvezeteknek, s a régi egyszerű polgárból lett kéjencz, aki munka helyett dőzsölt, a ki megunta még a járás általi mozgást is s hordszéken vitette magát, ez vonta azután maga után, hogy a dologtól elszokott köznép sem aggódott a haza sorsa iránt, hanem egyedül kenyér és izgató játékok, után vágyódott. Egyszerűség, élelemben, lakásban és ruházatban s testedző gyakorlatok, hatékony elemei a nemzeti erőnek, a közszellemnek, s emelőgépei a közszabadságnak és a közerkölcsöknek is. Nálunk eddig & nevelés kevés súlyt fektet mindezekre, de még kevesebbet a- testedző gyakorlatokra. Valóban bámulnunk kell pedig, hi meggondoljuk mindazon előnyöket, amelyek a férfias neveléssel összekötve vannak, hogy még jelen századunkban is,, a szigorú és testedző nevelésre csak most lesz suly fektetve, sőt a tornászat is csak látszat kedveért taníttatik, a leányok pedig abban alig részesittefnek, és mindazáltal uton-ntfélen hangoztatjuk: Ép testben ép lélek lakik. A perzsák — mondja a történelem — Lídia meghódítása előtt nem ismerték sem a fényűzést, sem az élet kényelmeit. A férfi gyermekek — Herodot szerint — 5-ik évüktől a 20-ig e hármat tanulták: lovagolni, nyíllal lőni s igazat mondani, hogy a háborúkkal járó nélkülözésekhez szokjanak, kenyérrel éa zsá-laval éltek s italul vizet kaptak. Sparía törvényhozása szerint a spártainak épnek, erősnek kellett lenni s a kit életben hagytak, az bölcsőül pajzsot, játékszerül lándzsát kapott.,Hétéves korában kezdődött a nyilvános uevel&s, melyben szigorú mesterek felügyelete alatt minden fáradsághoz s a legsúlyosabb testi \' fájdalmakhoz kellett szokniok, még ! tél idején is testüket alig födték — mezítláb jártak. A leánvok nevelése hasonló volt \| az ifjakéhoz, zene és tornászat képezték, de gyakoroltattak futásban, birkózásban, tányérdobásban. A rómaiaknál az ifjak a Tiberis partján a Campus Martiuson jöttek I össze, ahol azután különféle testedző foglalkozásnak engedték át magnkat, kocsiztak, lovagoltak, dárdát vetettek, öklöztek, birkóztak, úsztak, szaladtak s labdáztak. Megfordult itt különben a római polgárok szine-java, hogy testét egészséges mozgással lássa el és lelkét vidáman szórakoztass?. Őseink a magyarok is nemcsak harczias vitéz nép valának, a kik ¦ egyszerűségben halászat, vadászattal •\'és testedző gyakorlatokkal űzték az időt, de Róbert király alatt a lo-] vagtornák világraszóló hírre tettek szert Magyarországról; Mátyás és a cseh Holnbár örbkre emlékezetes lapjai a magyar történetnek. A mai kor azonban csak most ébred s most kezdi művelni a testi nevelést; a testedző gyakorlatot és a tornászatot; mintha a harczmód megváltozása — a Jüstnélküli lőpor Jeltalálása eljesen fölöslegessé tenné nemcsak a Jérfiui erőt, hanem az azt képző gyakorlatokat is ;-mran-cziaország csak a katonai gyakorlatokít tartja tornának s fegyvert Jorgatni tanítja ifjait; Anglia meg a sportban ismeri jel a Jérfiui mit-latságok legszebb élvezését. . A legújabb időben — a szellemi túlterhelés befogadta ellensúlynak olt is á t<> ait a rendes tantárgyak közé, ahol azt addig nem ismerték, de kévéssé voltak tekintettel leányainkra, akik ezt még ma is kevéssé gyakorolják, "pedig annak végtelen befolyását egész nemzedékek erejére el kell ismerni mindenkinek. Általában panaszkodnak ugy a nök, mint a Jérfiak az idegesség ellen, de a tornászatot, azt alkalmazni már az iskolában s rendszeresen tanítani el/elejtjük. TSír e szempontból is, hogy erőssé, izmossá tesz fokozottabb mérvben és nagyobb felügyelet mellett alkalmazni kellene a tornát fiúnál és leánynál, az erőst még a halál is nehezebben ragadja el talán tőlünk, a betegség pedig nem tndja oly hamar megrontani azokat, kik erős azervezetüek minden erejükről, mindig keressük az okot, hol gyökeredzik nagy halandóságunk — mi azt hisszük — nemcsak nőink gyengeségében, gyermekeink puha nevelésében, banem a tornászat kevésre becsülésében is. Mik képezik nálunk a gyermekek, ifjak, a Jérfiak mulatságait f Talán séták, gyalogolások az Isten szabad ege alatt, mely eltölti jfi levegővel tüdőnket és vidámsággal elménket, vagy a labda, mint a rómaiaknál? — nem.\' a Jérfiak? kártyáznak, az ijjak billiárdoznakf tekéznek? lovagolnak és tornásznak tán? — nem! azok is találnak jobb mulatságot, elhagyták még a tánczot is és nem gyönyörködnek másban — az ivásban, dorbézolásban. Elpuhultsiggal, fásultsággal állunk szemközt minden vonalon; nem tud arról senki, hogy mit jelent az — egyszerűen nevelni és nem kényeztetni a gyermeket, nem érti azt meg mindenki, hogy a testi nevelés éppen oly fontos, mint a szellemi, aki viv, az nem azért teszi, hogy izmai, elegei erősödjenek, idomai teljenek, hanem azért, hogyha valakit meg kell vagdalnia, ő legyen az ütő; a ki lovagol, nem azért teszi, hogy nevelését fejleszsze, hanem hogy a ca-ronsselben megállja a helyét: divatból? A rómaiakra hivatkoztunk fenn, mint oly nemzetre, aki lassankint elpuhulva megváltoztatta erkölcseit, meg szokásait, dőzsölésbe fuladt, — nem akarjuk, hogy visszamenjünk az ókorba — az idők lejártak, de ne felejtsük, hogy mig a római egyszerű polgár volt, ki a föfdmivelést, kézimunkát még akkor sem hagyta abba, mikor a legmagasabb állami hivatalokra emeltetett — volt Rómának boldog kora, pedig a konsulok, dic-tatorok az eke mellől választattak. Térjünk vissza amennyire lehet az egyszerűséghez, élelemben, lakásban és ruházatban, térjünk vissza a testedző gyakorlatokhoz, ezek nemcsak testi egészséget adnak, hanem képesekké tesznek a férfias erényeken kivül a szellemi műveltség mel- lett a haza védelmére s a külellen-ség megfékezésére. A testedzés azonban csak testi erőt ad, a férfiút jelleme teszi igazán emberré, ha gondot fordítunk — aminthogy kell is fordítanunk arra, hogy erós testtel bírjunk az élet küzdelmeinek, a betegségesnek legyőzésére, méj; fontosabb és szükségesebb az,\'~hogy- az erős testben erós lélek: tiszta jellem is lakjék. Lehetnek egy országnak bármily erós daliái, ha azokat nem hevíti a hazaszeretet melege, az önfeláldozás, a szabadság érzete és gondolata, ugy I az fejlődni, emelkedni nem fog soha. Mi tette a rómaiakat és görögöket oly hatalmassá, nagygyá régeute, hogy hatalmukat kiterjesztették a régismert egész világra? Fiainak önze\'tlensége, jelleme és nagysága. Igen! minden államot saját polgárai tehetnek nagygyá és sülyeszt-hetnek le; szilárd erkölcs, tántorit-hatlan hazaszeretet, azok a polgári erények, amelyekből szövődik egy nemzet nagysága és hatalma. A nevelés az, a mi megadja a férfiúnak azokat a jellemvonásorrat, amelyek örökre eltörölhetlen jelleget nyomnak lelkébe, nagy figyelmet kell azért fordítani a nevelésre, mert a nevelés kihat az ember egész életére, hogy ne mondjuk, egész boldogságára. Nálunk a nevelés állami, nyilvános, az állam viszi fölötte a felügyeletet; a rómaiaknál nem ugy volt, az állam nem törődött az oskoláz-tatással, azt egészen a családra bízta, eresebben tehát, mint ma, az anya lett a gyermek nevelője, az apa tanítója. (Vége követk.ezik ) T i fi U i. Dankó Pista legújabb nóta: II. füzet. (BLAHA. LUIZA őméltóságának ajánlva) Siusmérkendőm a vállamra van vetve, A galambom vasáruiba tette; - is, irigyli még az lég i#. De. nem bánom, ott hagyom én azért is. Pántlilkamnak aranyrojtos az alja: A galambom kötötte azt csokorra j Irigylik is. irigyli még sz ég is De ti-,., bánom, egy hagyom én azért is {Szöveg Józta Antaltól ¦ Jaj de nagy. jaj de nagy szalmakazal! A rózsám, a rózsán szilvát aszal, A szilva, a zilva aszalva jó Hej ! az a hamis, hej az a kis hamis Láthatja a vak ii, nekem való (Szöveg Dankó Pistától ) HL lazet. "(TERES SÁNDOR uraak a m. kir. operaház tagjának ajánlva.) A keservét a világnak ! Mennyi minden piazkot rám rak, Pedig soha eem vétettem más ellen Csak bej! Más elleD, csak ha rétettem macám ellen Utzakadt a sárga level, ¦Nem szakadtabb a szivemnél -Vem.ii árvább a telkemnél Nem keserűbb hejl Vem keserűbb az éD gyászos életemnél. . -; ¦ (Stóveg Jóua Antaltól) l Megjelent VALENTIN Ki BOLY fia zenemükereakedésében Pécsett Ára ÍOzeten- kint «p kr Édes anyám izenje meg Mi bir van a falunkba. Virágos kis kertdnk alatt Szól e még a furulya? El nem tudom felejteni Azt a piczi ablakot, Ahol egykor a rózsámmal Számláltuk a csillagot. , ~ Édes anyám, kedves anyám Ixenje meg énnekem. Annak a kis lánynak szive Dobog e még érettem ? Tudna e még c.ókot adni # Egyet kettőt cserébe. Tudna e még ránézni egy Elátkozott legénye. IV. főzet; (Dr ,\'SCHMIDT ANTAL uraik a .Sirassatok, ha meghalok" c?4mü dal szerzőjének ajánlva.) Megtiltottam a szivemnek. Hogy tégedet szeressen; Nem akartam, hoy miattad Még is s.snvedjen. Hej de szivem nem fogad- szót., Nem kérdi, bog; mi szabad. Pedig tudom bánatában Nem sokára megssakad. Hideg sültől gyönge virág, Hullatja a levelét, »ket" gyás« takarja be 116 sri vemnek szerelmét űyöoge lettem mint a Tirag, Én it egyre hervadok, Azt súgja a hulló levél Nemsokára meghalok. (Szovag dr. Lévay Edétől.) Pehely volt a te szerelmed, Elfúlta a szellő; Ugy clfútta, hogy én hozzám iha vissza nem jő. Ki tndja, hogy hova vitte. Mely vidékre fút.;:.: De tudom, hogy az a pehely Lelkemet földúlta. Vándorol a daru madár Szomorcan k rúgat; A merre megy, sir a határ Sárga lombot hullat. Daru madárt meglátjuk még. Ha a tavasz megjó. Hej csak a te szerelmedet Futta,el a szellő. (Sxóveg Pósa Lajostól.) V. füzet. {Á3RANYINÉ-WEIN MARGIT, a m. kir. opera mii vésznüjének ajánlva ) Mátraalji píros rózsa Elvesztette a színét; Mátraalji barna lánynak Megsebezték a szivét. Mátraalj: piros rózsa Kivirul még nem egyszer, De a lánynak sebzett szive Meghal addig ezerszer. Tavasz nyíltan meg is húzták Mátrába a harangot; Csendes szellő izomoruan Vitte tovább a hangot Elvitte egy csalfa Ugény Piros rózsás kertjére; Hajnalszóra minden rózsa Elváltozott fehérre. (Szöveg Dankó Pistától.) Boldog vagyok rózsám kis angyalom A mióta szeretlek, Mióta a csillag ragyogását Nézhetem a szemednek. Álmomba se láttam én még rózsám Nálad se szebbet, se különbet, Átölellek, átkarollak <. Mint a szivárvány az eget. Most tudom csak rózsám kis angyalom Mi az igaz boldogság, Hogy nekem az élet piros Öröm Piros öröm, menyország Te vagy kis angyalom te vagy rózsám Az én mennyországom angyala, Szerelmes azivedböl felém nevet A szerelem hajnala. c (Szöveg Dankó Pistától.) A reklám. (Humoreszk.; Nincs többé kopaszfeji Az újonnan : feltalált csodaszer: ,Az excelsior" eredményében annyira csalhatatlan, hogy még Írásbeli jótállás, i vállaltatik Ki ne ismerné a csodálatos találmányt: az önborotváló készüléket? Ki ne hallott volna dr. Thomson szagtalan deptlatoriumáról, a Lux-Utasi féie ricinus czakorról a Kvizda-féle Restitutioosflnidrdl, a csakis bagoly-jegygyei valódi szépségszappaorót, és sok más urakat s hölgyeket érdeklő találmányról? ... De ilyén a világ. Reklámot c»p a legártatlanabb disznózsír mellett, a mely .Excelsiomak" keresztéire a kopaszfej ellensége — hajat, s pedig dos hajat növeszti és mi\'it aDepilatorinms azonnal és biztosan eltávolítja a hajat arról a helyről, a melyről éppen akarjuk. Kétféle hatás, s a jámbor publikum elhiszi é3 felni. Ezután következik kétféle tapasztalat, s a kétféle tapasztalat után kétféle eredmény: káromkodás az urak, s boszankodás a hölgyek részéről. Reklámot csapni azért mégis divat marad, s a divatnak hódolunk. De az is bizonyos, boay\' van bolond divat is — s ilyen a reklám mindaddig, a mig csak azon téves bitet táplálja bennünk, hogy a diszoózsir nem rántani való — hanem vagy haj növesztésre vagy hajirtásra van hivatva. Mindezek után kijelenthetem, hogy mégis reklámot akarok én is csinálni, de nem a szédelgés mellett, banem egy valódi, igaz és hamisitatlan hypnotizálc ur és annak hamisítatlan médiuma meHett. A nagyérdemű közönség megnyugtatására konstatálom, nogy csak azon feltété! alatt Ígértem meg Szentgyörgy-vári urnák a reklámot, ha előttem egy két produkeziót végez, hogy éa meggyőződhessem arról, miszerint előadásai ntán az urak és hölgyek nem fognak boszankodni. Kívánságomnak Sztgyörgyvárí ur és médiuma megfelelt. íme reklámképen leirom mit csináltak az urak nálam, a többi aztán, a pártolás vagy nem pártolás az Önök dolga. A médium, Toll futta ur (igy hívták) leölt. Tollfutta ur! szólitá meg a bypno-tizáló Szentgyörgyvári, ön iró ember lévén, mundatoljon egy rövidke csevegést a „Zalai Közlöny* számára. fUnMINCZHARMADIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY. MARCZIüS a-ín. Hírek. — ó fels^gti magyar nemesség adományozásával tüntette ki Kherudl Káról/" királyi tanácsos és beszterczebá-nyai pénzügy igazgatót nyugdíjazása \'alkalmából- Ivánkái Kherodl Károly hoaz- itizabti ideig működött vármegyénkben a távozása óta folyton jóemlékezet ki-,.serte; tavai töltötte be a pénzügy te-_rén buzgód-működések 40-ik évét, mely "alkalommal tiszttársai értékes emléktárgy-gral éa Bzivélyes ovatiővai lepték meg. Fia ivánkai Kberndi Imre- sándormajori bíitok&s\'é* családja méltón részesül az Örvendetes legfelsőbb kitüntetésben, mint a közíiszteletü édes apa érdemeinek Örökösei is. Melegei gratulálunk! — Űttf- Lapunk mai számához van mellékelve Jókai Mór koszorús költőnk „Nemzeti kiadásos Összes müveinek" elöüzetési felhívás A nagyszerű mü Ifj. WajdiU József könyvkereskedésében oly raodOD rendelhető meg, hogy ha-vonkint csak 4 frt részlet fizetendő. Eszerint alig lehet család, boi helyet ne foglalhatna ily előnyös beszenés roel- . lett. Méltán ajánlhatjuk & nacyko/.önség figyelme- ás pártfogásába. Minden kö-zetebbiról értesülés nyerhető Ifj. YYaj-díta József könyvkereskedésében. — Nyilvános köszönet. Wolf és Groez urak Egér-Aracsáról a helybeli népkonyha javára fél öl tűzifát voltak szívesek adományozni, melyért köszönetét nyilvánítja az elnökség. — Zala-Szántó község 6000 forinttal \'járn! a Sümeg-keszthelyi vasút építéseinek költaégeihez s emellett a szükséges telket ingyen adja. — Meghívó A nagy-kanizsai önkéntes tűzoltótestület mentő osztálya javéra 1834. márczins hó 3 án, szóm baton, a Polgári Eeyjet termeiben nagyságos Clement Lipót&é és gelsei Gutmann Vilmosné úrnők védnöksége alatt JétékonyczéluEstélytrendez, melyre a t. czimet és becses családját tiszte lettel meghívja a rendező bizottság: Knortzer György főparancsnok, bizottsági elnök. Roming Lajos bizottsági jegyző. Bílus Lajos. BÓdis János, dr. Darányi Árpád; ifj. Deutsch Lajos, Ebenspanger Ernő, Eperjesy Gábor, dr. Eruyey István, Fekete Józbef, Fessel-hofer József, dr. Fried Ödön. Grüahut Henrik, Halis István, Jack Ede, Kocsis Kálmán, Lengyel Lajos, dr. Lőke Emil, Morandini Román. dr. Ollop Mór, ifj. Oszterhuber László, dr. Plihál Viktor, Poór János, Poredus Antal. Radó B. Béla, Raffay István, dr. Rátz Kálmán, dr. Rosenberg MÓr, Rosenfeld József. Schavel Jáno-i, Seregély Dezső, Stocker Antal, Sümegi Kálmán, dr. Szigethy Károly, dr. Szüts Miklós, Tripammer Gyula, Unger-Uilmann Elek, Vécsey Zaigraoml, Weiszberger Kálmán. Kezdete pontban fél 9 órakor Az előadást táncz követi. Belépti dijak: Páholy 10 frt. — Ülőhely első és második sorban 2 frt; harmadik, negyedik es ötödik sorban 1 frt 50 kr. a többi sorokban 1 frt — Karzati ülőhely 1 frt 20 kr. — Állóhely 60 kr. Jegyek előre válthatók Belus Lajos ur gyógyszertárában él este a-pénztárnál. Szives felölfizeté-sek köszönettel fogadtatnak. Müjor. I. Prolog, irta főtisztelendő PoÓr János ur, szavalja Darázs Malvin úrhölgy. 2. IV. Concert VieuxtempstŐl, hegedűn előadja Pécskai Alajos ur, zongorán kiséri Bischitzky Miksa ur. 3- BEgy kis vihar", vígjáték egy felvonásban, Drey-fasstól, Személyek: Feleség — dr. Schwarz Adolfoé úrnő. Férj — dr. Olloc. Mór ur. 4. a) .Repülj fecském", Hu-bertól, b) .Cavatina. Rafftól, hegedűn előadja Pécskai Alajos ur, zongorán kíséri Bischitzky Miksa ur. 5. Magyar népdalok, énekli dr. Rothschild Samuné urnÖ, zongorán kíséri Stocker Antal ar. 6. „Faust", phaotaiia WieniawszkytÓl, hegedűn előadja Pécskai Alajos ur, zongorán kiséri Bischitzky Miksa ur. 7. „A mama megengedte a \|tánczot", élőkép. Közreműködő úrnők: Dr. Hauser Já-nosné, Rosenberg Richárdné, Vfusztl Lajo3né; úrhölgyek: Demszky Laura, Knortzer Panla, Nyuly Gizella, Tóth Kamilla Weisa Berths; urak: Belloni János, Balus Lajos. dr. Darányi Árpád Dauscha Ottó, Harkány, Soma, dr. Puhái Viktor, Radó B. Béla, dr. Szigethy Karoly, Unger UUmann Elek, Vécsey Zsigmond. — Országos dulünnep-íly Fiaméban. Az ez idei országos dal&nnepély, melyet Fiúméban a pünkösdi ünuepek alatt fognak megtartani, minden tekintetben nagyszabású és érdekes ünnepnek Ígérkezik. A kies fekvésű és hazafias érzelmű Fiume vonzereje, hozzájárulva a magyar dalárügy eszméjének örvendetes terjedése, azt eredményezik, hogy a magyar tengerparton lefolyó dalünnepélyen a hazai dalos egy .etek szokatlan nagy számban lesznek együtt Az ország minden vidékéből összesen 46 dalegy-let jelentette be közreműködését és ezek közül nem kevesebb mint 37 egylet fog a legváltozatosabb programmal a dalversenyben részt venni. E mellett a dsiegyletekhez mindegyik városból még a pártoló tagok nagy száma csatlakozik, ugy hogy a kirándulók száma csak a dalárok köréből 8000 emberre tehető. A vendéglátó város lelkes hatósága és lakossága nagy előkészületeket tesz arra, hogy kedves vendégeit méltó módon fogadja, általában, hogy az ünnepély minél fényesebb legyen. A. dalelőadásokoo kívül lesz díszhangverseny, tengeri kirándulás, esti sétahajózás tűzijátékkal stb. — Az orsz. magyar dalegyeaűlet részéről, annak elnöke, Luog György székesfővárosi tanácsnok, a napokban néhány napra lerándul Fiúméba, hogy ez ottani városi és rendező bizottsági intéző férfiakkal, az ünnepély részleteinek végleges megállapítása iránt értekezzék. — Lapunk zártakor értesülünk, hogy a bpesti postát szállító siemély vonat nem jöhetett triefe, mert Székesfehérváron tul egy tehervonat kisiklott s ennek rendbe hozatala időt igényelt — Ujonczok hehivasa. 1894. évi mirczias bó 1 én bevonult első kiké-peztetésre 120 ujoncz a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez. — Zalamegye alispáni hivatalának 1894. évi február hó 12-én 3184. sz. a. kelt rendelete folytán f. hó 1-én a magán tenyészmének lettek megvizsgálva, hét bejelentett mén közül Öt alkalmáénak találtatott — Ujonczozás. 1894. évi főujoncz-állitás Nagy-Kanizsa városban: 1894-ápril hő 5-én az I. és IL korosztály és 6-áo a III- korosztály mindenkor 8 órakor kezdődik Piatér Sándor vendéglőjében. — Mi lesz a világból, ha ez igy folytatódik. Február 26-án eati órákban Kis Kanizsán Kuuics Ferencz 12 éves fiút Smódics György 11 éves fiu valami Összeszőlalkezás közben bicskával oly hatalmasan oldalba szúrta, hogy rögtön orvost kellett kivinni, ez konstatálta, hogy a szúrás a bal mellkas 2. és 3. borda közt hatolt be és a tüdőt is érintette, mindamellett fL? gyerek felgyógyulásához van remény. — Á zalaegerszegi ügyvédi kamara területén működő ügyvédek száma, az összeállított jegyzék szerint. 180. A kamara Zala- és Somogy vármegyére terjed ki. Zalavármegyében 109.. Somogyban 71 ügyvéd folytatja a gyakorlatot Legtöbb ügyvéd Nagy-Kanizsán van: 38, Zalaegerszegen 20, Tapolczán 10. Keszthelyen 9. Alsó Lendván 8, Sümegen 1, Csáktornyán 5, Ferlakon 5, Letenyén 4, Baksán, Boldogfán, Köves Kállán. 1—l-nek van irodája. — A Muraköz megmagyarositasa. A muraközi magyarok körében élénk mozgalom indult meg, melynek czélja: a nemzeti kulturális intézmények sza poritáaa s a magyarosodás terjesztése a Dunántúl e határszéli részében. A mozgalom élén Wlassics Gyula dr. országos képviselő áll s melletie buzgólkodnak Horváth Csongor. Csesznák József. Varga János s mások. Annyian fáradoznak az ügy érdekében, bogy nemsokára meg lesz majd alapitható a Dunántúli Közművelődési Egyesület murakőzi fiókja. — Napi biztosok e héten a uép-¦ konyhában: vasárnap Rothschild Albert-I né Samuely Olga, hétfőn dr. Tuboiy ; Gyuláné Kronpscher Ilona, kedden Sal-; lér Lajos né Wittinger Irma, szerdán i Sebestény Lajosné Wajdits Irma, csütörtökön Clement Lipótné Tóth Kamilla, pénteken Fischl Pálné Barlos Iréa és szombaton Kürschner Ignáczné Weiss Karolin. — Az 1896-ikI ezredéves orsz. . kiállítás közleményeinek 10 ik füzete megjelent, mely a XXVI — XXXIV számok alatti miniszteri rendeleteket és szabályiatokat tartalmazza. A sajtó képviselőit általában szép figyelemben részesiti, a mennyiben (3tíű lap) a sajtó képviselői, az illető lap szerkesztőségének nevére szóló, a kiállítás egész tartamáia érvényes szabadjegyet nyernek. — Évi tagáij öíTeukét krajezár. ! Nagy-Kanizsán, a maga nemében egyedül álló jótékony egyesület alakult. A ; város fiatal hölgyei megnehezteltek az itteni jótékouy nöegyesületekre, mert ; nem akarták őket tagjaik sorába fei-j venni, fiatalságuk miatt Ámde a fiatal, könyörületes szivek azt gondolták, hogy nemcsak az éltes matrónáknak van joguk a jótékonyságot gyakorolni, és maguk alakítottak egy egyesületet Igazuk van a fiatal leányoknak, mert le-\| het, hogy éveik száma nem ruházza még őket fel a nagykorúság jogaival, de szivük bizonyára nagykorú már a szenvedések és bajok megítélésében. Az egyesület évi tagdíját ötvenkét krajezárban állapították meg, hetenkint fizetendő egy krajczárral, hogy mennél több hiret szerezzenek maguknak. A jó szivek sugallatának bizonyára számos követője lesz, a mit az ifjú könyörületes szivek meg is érdemelnek. Bővebbet ez nj egyesületről nem sikerült eddig megtudni. — A defzaiai takarékpénztár XXIV-ik évi forgalmi- és mérlegkimutatása be-küldetvén hozzánk, látjuk, hogy mérlege 3724 — 10 írc. arany, 13842 cs. és kir. arany és 1 785.857 frt 2i kit tesz. Nyereménye mint osztalék 367.10 frc. arany 246 cs- és kir. arany és 14213 frt 76 kr, melynek mikénti felosztása iránt a tnárczius 20 én tartandó közgyűlés fog határozni. — Az Ónk. tűzoltó egylet mentő osztálya javára márcz. 3-án tartandó estély rendkívüli sikerűnek Ígérkezik. Az érdekes prögrammot alább közöljük s újólag felhívjuk reá a t közönség figyelmét. — Vlzttganap. A nagykanizsai Kis-dedoeveló Egyesület Nádor- és Arany János-utczai óvodáiban nyitott állandó gyermekmenhelyi dajkák vizsgálati napját megyénk kir. tanfelügyelője f. évi ápril 16-ára tűzte ki. — Heti biztosok e héten (márczius 5 —10\') a nagykanizsai * Kisdednevelö Egyesület óvodáiban Weiser Józsefné és Scberz Richárdné választmányi tag úrnők. — HeiI felügyelő e héten (márczius 4 — 10.) a nagykanizsai önk. tűzoltó egylet örtanyáján Bódia Jáno* szakaszparancsnok ur, a VI. és VU-ik kerü létben Batori Poszavecz Ferencz szer-tárnok ur. — Balogh Gyula Vasvárraegye föle vél tárnokának előfizetési felhívását mult számunkban közöltük , Vasvár -megye nemes családjai" czimü legújabb nagyérdekü művére és a leglényege-ebb -téaz kimaradt, t i. hogy a vármegye pártoló támogatása mellett jelenik meg és előfizetési ára 5 frt. Zalavármegye birtokos és nemesi osztálya bizonyára számos megrendelést tesz. melyre ujolag felhívjuk a közfigyelmet. — Rövid hirek. A.német császárné gyermekeivel Abbáziába jő, a czár feleségével pedig San-Remóba. — Ő felsége pusztaszeri apáttá dr. Hoftmann Károly kulai plébánost nevezte ki. — A Mnra szabályozás költségeihez az állam 4051 frt 80 krral járult — Keszthelyen Klapka emlékszobrára 66 \| forintot gyűjtöttek. — Kerka-Ujfaluc i 11 lakóház s számos melléképület hamvadt el. — Petőfi hegedűje látható Sternberg Ármin kirakatában. — Szerbia felé mozgositásí hírekről ironk \'& lapok. Vegyes. — Külső használatra. Testrészek fájdalmai, csúzos és köszvényes bajok és iirindennemü gyuladások a „Moll fele franczia borszesz" szel gyóeyitatoak biztos sikerrel. Egy üveg ára 90 kr. Szétküldés uaponként utánvétellel Moll A. gyógy-\' szerész, cs. és kir. udv. szállitó által Bécs, I. Tuchlauben 9. A vidéki gyógyszertárak\' bari és anyagkere^kedésekben határozottan Moll-féle készítmény kérendő az őgyán jelvényével és aláírásával. — Baromfi tenyésztőknek. Az állatkerti régi jó nevű tyukászatában vér- felfrissités czéljából elsőrendű valódi tisztafaj u tenyésztörzsek érkeztek t külföld legkiválóbb tenyésztőitől. Az igazgatóság már elfogad megrendeléseket fajbaromfi tojásokra és kívánatra bérmentve küld árjegyzéket Képes árjegyzék 50 krajezárnak készpénzben\' vagy levélj egy ékben leendő előleges beküldése mellett szinte bérmentvei küldetik meg a megrendelőknek. Bővebb felvilágosítást készséggel uyujt az igazgatóság. — Bosz termés következményei. A gazdakörökben mu-t már általánosan és mindenütt tudja:, hogy a mult évi répamsgtermés a góczponton t i. egész Északnémetország termelő helyein nagyon rosszul ütött ki. A nagy hiányt sokan, — kik répimaggai kereskednek, mindenféle módon, leszállított árakon, és olyan áruval igyekszenek pótolni, a mely a Jó" és .megbízható" jelzőt semmikép sem érdemeli meg, mert az idei viszonyok közt tájva-nyitva az ajtó oly üzelmeknek, melyek a gazdára nézve végzetessé válhatnak. Ilyenekkel szemben csak akként tehet w^azda érdekeinek helyes megóyására nézve megnyugvást, ha az idei viszonyok közt egyáltaláa nem bizza másra rendeléseit, mint éppen csak első reedü czégre, a j mely megbizhatófcágánál fogva vezér-i szerepet játszik növénytermelésünk ,te-\| rén. De látjuk különben, hogy a valódi I fajazonos magvaknak termelői ss állást foglalnak már a számos hamisításokkal és visszaélésekkel szemben : A ma meg-[ jelent lapokban következő nyilatkozatot tesz közzé egy világhírű külföldi ré-pamagtermelö: A Borries-féle ecken-: dorfi (északnémetországi) nemesbirtokok központi igazgatósága ezennel közhírré \| teszi, bogy a kifünöoek bizonyult ere-1 deti eckendorfi takarmányrépa-magjának kizárólagos és egyedüli eladását Ausztria Magyarország részére -Msuthner ödÖu budapesti magkereskedő czégre ruházta ét és ennélfogva csakis ezen czég egyedül képes a valódi eckendorfi répamagot szállítani. Irodalo m. — Uj zenemüvek, a pécsi Valentin Károly tia zenemükereskedés kiadásában „Dankó Pista legújabb nótái" czimü ; vállalatból ismét 4 füzet jelent meií \| fölötte ^csinos kiállításban és pedig: A Il-ik füzet, Blaha Lujzának ajánlva, tar-j talmaz két nótát: a) KázsraérkendŐm a \| vállamra van vetve .... (Szöveg Józsa Antaltól) b) Jaj de nagy, jaj de nagy szalmakazal .... (Szöveg Ddukó Pista tói.) A 111-ik füzet. Veress Sándor, a m. kir. operába:-, tagjának ajánlva, tartalmaz két nótát: a) A keservét a világnak .... (Szöveg Józsa Antaltól) bi Édes anyám izenje meg.... (Szöveg Kéry Gyulától) A ÍV ik fü^et dr. Schmidt ÁLtal urnák, a .Sirassatok, ba meghalok" czimü dal szerzőjének ajánlva tartalmaz két nóiát: a) Megtiltottam a szivemnek .... (Szöveg dr. Lévay Edétől.) b) Pehely voit a re szerelmed . . . (Szöveg Pósa Lajostól ) Az V-ik tüzet Ábrányi Weiu Margit, a m. kir operaház kitüuö tagjának ujánlvs, tartalmaz két nótát: a) Mátraalji piros rúzsa . . . b) Boldog vagyok rózsáin .... (Szöveg Dankó Pistától.) Ára fü/etenkiot 60 kr. Ajánljuk ezen jó magyar zamatu uótá- — Prancaára Uram* fogjon papirt és i.-ónt; a czime dolgozatomnak ez lesz: Toilfuttában elmefuttatás. Vasalatlan czitinderem rongált tetőzetén a tavaszt érző, napsugarak ura-Hágóktól levetett divatöltözékben tán-czolnak. i át akarják törni a czilinder bensej^ben derengő félhomályt; ámde a viiágosnágot terjesztő csiotalan sugarak törekvései a destillálandó folyó ügyek erős gőzének sűrű ködében meghiúsulnak. A hamis, fénysugarak kilesik a vigyázatlan pillanatot s a czilinder karimája alatt görbén pislogó nyitva felejtett üjtókon sikerűi egyik másiknak belopni magát; s ott.. . ah! . . . Jókai aranyemberéből két remekül illusztrált gondolatot ölelnek át fénykarjaikkal. Furcsa állapot!!... Jókai aranyembere — dupla kiadásban .... borongó képpel az egyik Tímea a bű nő mellett. . . ós ez iey szentebb ragyogó arczczal, a másik Noémi a szerető mellett. Senki szigetének bazsarózsa s borvirág lugasai között, és ez igy magasztosabb .... Ezeket a pompts képeket az újkori honfoglaláshoz — költöiesen csillogó szempontokból illuminálják a csintalan sugarak elannyira, hogv ebben az álla potb$c csupa derű, csupa mennyországi fény a kép, melyet látok . . . alig tudok megválni tőle. Elég ebből szóltam közbe. SztGyÖrgy-vári ur hypnotizálása tökéletesen sikerűit. Hanem hátha e sikerűit produk-czíó közös megegyezésen alapult!.. — Amín\'bogy igaz is, gondolám magamban, s nem oktalanul, a mint rögtön látni fogjuk. Kérem tegyen egy második kísérletet is. — Szívesen! — Teszem azt, szeretném azt látni, hogy egy hypnotizált * médium miként kontemplál egy népgyűlést, mely beleakar sző\'ani egy két ütemre való hangerővel az egyházpolitika országos konczertjébe. Most menjen a ,Szarvas" szálló nagytermébe, szólott Szentgyörgyvári ur a hypnotizált médiumhoz, nézze meg az egyházpolitikai népgyűlést s referáljon nekem, kik vannak ott?. . s mi történik? Még csak ketten vannak. — nyögi a médium — még pedig papi emberek. Ebből ezt következtetem, hogy itt az egyházpolitika ellen készül valami. — Kik azok ? . . ismerje fel a nevezze meg őket — Az egyik egy hosszú barát tisztelendő ur, neve: Horváth Hooor, s a másik egy még hosszabb, neve: Min-csek Antal. — János az. nem Antal — Dehogy János, Uram! dehogy Já-do-. Antal híz az ő neve. — Már boey volna Antal, förmeLás médiumra SztGyörgyvári ur. Tudom bizonyosan, hogy János. —\' Talán a papája Jáaos, kiált Hzeu-ved(;lyesen a médium. Lunek a neve Antal és — punktum. — Jánod ö punktum, kiált izgatottan Szeot-Györgyvári. — Legyen igaza, én nem disputálok többé, mondja a megszeppent médium. Ha azt akarja, hogy azt mondjam: Ön nem Sztgyörvári, hanem Szegszárdi, azt is megteszem, mert hiszen az ön ereje tökéletesen átjárta egész valómat. — Sztgyürgyvári ur diadalmasan mosolyog felém. Nos meg van elégedve Uram? . , — Bravó, folytassuk; érdekes, . . . nagyon érdekes. Jó kis veszekedés. — Nos tehát mi történik? fordult ismét a médiumhoz. — Moóri borozás . . . Szigligeti borozás ... de ahá . . . jönnek az értekező urak. A megütődésböl, a mi az arezokon látszik azt következtetem, hogy itt még is csak az egyházpolitika mellett foglalnak állást — Mit gondolnak az urak? . .. — Adta barátjai, mit keresnek ezek itt!? — Ugy-e most már a többi barát tisztélendő nrak is itt vannak ?.. — Nincsenek. — De ott kell nekik leoniők. — Ha mondom, nincsenek. — De igenis ott vannak; a kvár-diánur, aVéber Vincze,a Rosztics, a Pich-ler a többi és mi több, beszélni fognak az egyházpolitika mellett és a pápis ta szín i ellen. — Kérem Skentgyörgyvári ur, becsületemre mondom annyira konfundál. hogy azt kell hinnem, miszerint be vagyok igazítva. Teljesen nemzeti színűnek látom a világot; de még a barát urakat is szabadkömüvesi díszben vélem látni, és nem tudom, felfogü, hogy csuklásak e a szabidkömivesek vagy sem? ^ . — Persze, hogy csuklyások ; nem látja a Sebestény fiskális* ur a Pich-ler Pali csukjájából kukncsál ki? . .. No nem igaz ? . . . —- - — Nem hát .... azaz, hogy mégis .... eh de raégse, kére?ni duplázik a szemem, 3 nem tndom teljes bizonyossággal konstatálni. — Ugylátszik, hogy a hypoozís tel jesen elvette az eszét? — Részben van csak igaza. Ha erejének behatása \' megs7Ünik, meglássa, józanabbul fogok beszélni. — No csak még egyet mondjon meg. Mit határoztak az értekezleten ? — Seramit .. . — Maga tökéletes bolond! — De ugy van, Uram, ugy a mint mondom. Igen is azt határozták, hogy semmit se határoztak, azaz. . . mégis — azt határozták, hogy a jövő értekezleten fognak határozni, de addig az olympusi istenektől irigyelt isteni csendességet nem zavarják meg. Nagyot kaczagtam e zavaros eszmecserén és a produk-czióknak végét szakasztottam és megígértem a bypnozis e nagymesterének, hogy tollammal megpróbálom a hálás publikumot részére felstimmelni. Uraim! hölgyeim méltóztassanak belépni. Csinadratta . . . bum . . . bum. SZIPPANTS. Születésed napja. SíUlelésed napja Nekem drága., kedvei Szép aogyaiom ! — ki vag; Erényekkel ékes. Bíbor hajnal fény* Örömsneir taXí. A mikor születtél Lelkem jó angyala! Te lettél szílieid Drága szemefénye; Benned öBszpontonult Azok szép reménye. Ragyogó őrszemek Őrködtek fölötted; SzivbŐl fakadt őr&m Környezett tégedet. Ápolt a szeretet Ölelu hü karja, Érted egekbe BxáH Szüleid imája. Van is foganatja SzQlők imájának Angyaljóaág lettél, — Óh én ia imidlaki óh nincs nekem drágább Náladnál édesemt..:., EjryedQl csak te vagy, , kincsem nékem. Bájos szép kék szemed Bürös ragyogása, Óh mily boldoggá tesz! . . S kis azád mosolygása. ölelő karjaid FOzd derekam körül F.des jó angyalom ! Szírem repes, örül. HARM1NCZHARMADIK ÉVFOLYAM. Z A I. A I KÖZLÖNY. kai közönségünk neveimébe. Á nóták teljes szövegét lapunk mai tárcza rovatában közöljük. — Mesék az Iskolában. A Magyar Mese- és Mondavilág, e nagyszerű vállalat meem iulada alkalmazói nagy érdekű czikket irt Gyertyánlfy István, e kiváló pedagógus, aközokt. mitiiaziTium aliai kiadott Xcptaoitók Lapjában. Öröm-njfi konstatálja, hogy a népmesék már kezdik kiszorítani az iskolai olvasókönyvekből a vizenyős, többnyire németből fordított .erkölcsi" elbeszélésekor, de az iskola ezt főleg külső segit-ségnVk köszönheti, nevezeteden a ma-evar gyermek-irodalom egynehány jelesének. Gyerlyánfíy czerint, meg kell QTttiii az isko ák ajtait Beucdi-k Elek tneíéi és mondái előtt, mert azoknak tz iskolai könyvtárakban van helyük eljó sorban. .Benedek Elek. -- irja a magvar népies me^e-mondásnak, ugy a terepitöi alkotás, mint az előadás for-mj» szempontjából, leghivatottabb művelőjéül művészéül tekinthető. Szeren ciére, van elég pedagógiai érzéke is bozzá, bogy a népköltészet legkifogás-tiUuabb, leggyönyörűbb formáiban is olvat tudjon nyújtani, a milyenre a nevelésnek a végből, bogy valódi, hami-MtaMau nemzeti szellemmel táplálhassa a magtar itjuságot, éppen szükségen. Óhajtjuk, bogy egylelöl becsülje meg maga Benedek ezt a megbecsülhetetlen szép tebetségét azzal, hogy maradjon hü irodalmi munkásságának e/ ágához; de becsülje meg másfelöl a közönség és főleg a hazai tenitóság is Benedeknek ezt a tis7tán iskolai szempontból is annyira értékes paeda-gúíiai irodalmi munkásságát és karolja fel érdeme szerint, mint a nemzeti szellemben való nevelésnek s oktatásuk egyik igen bicses eszközét. Értem ezalatt főleg a Magyar Mese- és Mon-iavilác cz. vállalatát." — A kitűnő pedagógus e lelkes szavaival kapcsolatba.) megemlítjük, hogy a Magyar , Mese- és Mondavilágból moat jelent meg a 3. füzet szebbnél-szebb mesékkei \' (Bolond Istók. Mirkó királyfi, A béka, Fekete ország) n gyönyörű illusztrá-cíitfkkal. S\'étby Gyulától. Egy füzet ára 2ő kr. Tíz füzet -előfizetési ára 2 írt jO kr, s annak ki tiz füzet árát \' előre beküldi, a] egyes füzeteket bérmentve Jíüldi meg — kétheti idököz-bt-n - a kiadod Atheneaum. Az egész, vaüalat egyelőre 50 füzetre van terve/ve. Különösen ajánljuk a valóban nagybecsű vállalatot, ugy a szülők, mint a Tanítók figyelmébe. Ki nyert? Húzás febr. 24-én. Bécs: 53 10 59 ,29 64 tir.icz: 3 21 67 .31 34 Huzhs febr. 28-án Brünn: »44 26 69 54 30 MARCZIUS 3-áu Szerk. üzenet. — Melioda. Jót nevetttlnk a sajátságos cumnek Kapott meghivót? ¦- Hpeát. íl. Sajnálatunkra otjy, amint Tan Irtietellenség közölnünk Uj átdolgozást igeijei Aztán első levele siennti tárgyalás még Binra befejezve. Tárczáuk hosszabb időre ejfbglalva van. — R. H. A kedve» kia költemény mielöW Íö Fogadja üdvözletünket ! — I.. A Megkaptuk, sorát kerítjüV — A fulemüle panasza Jönni fog. Fzeresa oly édesen, Igazán szép hívem! Mint eddig szerettél i>rága kincsem, szivem ! Lelkünk óaazeforroU Szivünk egvQU érez, Isten áldásával Hozat m jösr majd férjhez Viruljon életed1, S- f iet ura adja, B o.i dognak leljen sok Szü\'letéted napja. TARNÓCZAY IVÁS. — „A magyar hírlapirodalom 1894.-ben." „A Vasárnspi Újság" legutóbbi számában id. Szinnyei József, a nemzeti múzeumi hírlapkönyvtár öre, ez a méhszorgaiam biliografus közzéteszi vasszorgalmauak adatait, a ma-gyar hírlapirodalomnak katolófusát, szakok és kor szerint csoportosítva. Har-[u\'nczharmadszoi- teszi ezt iá. Szinnyei József, a ki az első efajtáju jegyzéket l&Gl-ben bocsátotta közre először; akkor 52 volt a magyar hírlapok és fo-Ijóiratok száma, tna, 827 hirlap és fo-Ijóirat jelenik meg hazánkban. E sze-Önt 10,105 magyarul beszélő egyénre ^k egy magyar hirlap. Magyar nyel-T«a 735 hirlap és foljóira\', idegen "félvén 162 jelenik meg nálunk. . — A „Zenélő Magi arorazág- zenemű foiyóirar 8-ik száma megjelent.\' Tartalma: AlUga ,8\'.ép báránykám" eredeti dI- Beethoven L. EmléklapEüznek 1808. ára io kr. Felelős szerkesztő és kiadó : BATOBFI LAJOS. Selyem hamisítvány LgessQok «1 egy \' mintát a venni szándékolt fekete selyemből a a hamiaitás rögtön kiderül: Mer. mij a valddi a jól festett selyem az elégetésnél nyomban össze pödöröd ik és csakhamar kialszik, maga u\'án csekély világosbarna hamm hagyván; adiíig a hamisított selym {mely zsíros szinü szalonnás lesz és könnyen törik; lassan tovább ég (minthogy rcstszállai a featanyagtól telitetten tovább izzanak) és sötétbarna hamut nagy maga ntá>, de vaMdt se yem módjára soha össze nem pödórtdik, csak meggörbül Henneberg :.. (ea. kir udv. szállító selyemgyára /fli lettben, házhoz azállitva, póstabér- és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre valót akár egész végekben levő valódi selyemszöveteiből. Rvajctha czimzett levelekre 10 kros- és levelezőlapokra fi kros bély-g ragasztandó. 10.000 darab olaszrizling sima -«§ szőlővessző eladó immúnisnak talált homoktelepről. Ezre ÍO forint. Bővebb értesülés nyerhető Nagy-Kanizsa város Tanácsánál. HIRDETÉSEK 8081. tk. 893. Együttes árverési hirdetmény. A nacy-kanizsai kir. tömzék mint tkvi ható.ság részéről közhírré tétetik, hogy Tánczos Gergely felsö-habóti lakos vécrehajtatónak Poczak György végrehajtást s/envedett pö (rétéi lakos elleni 18 írt tőke, ennek 1893. február 20-tól járó 6°/0 kamatai, 6 frt 10 kr. per. 8 frt 80 kr. végrehajtás kérelmi és 7 frt 35 kr. jelenlegi, — továbbá Özv. Gold-mann Jakabné szül. Scbleiíer Terézia mint néhai Goldmann Jakab kiskorú örökösei, névszerint: Goldmann Ignácz, Kálmán, Gizella, Ernő, Samu és Zsigmond L s t. gyámja csatlakozott végrehajtatónak 53 frt töke, ennek 1886. szeptember 13-tól járó 8°/o kamatai, ugy 5 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi, végül Budai József fonyódi lakos csatlakozott vég re haj tatónak 22 frt 74 kr. töke, 7 frt 60 kr. végrehajtás kérelmi, s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fenetnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a pötrétei 55 sz. tkben II 110\|2, 110\|5, 303, 429, 493. és 541. hrsz. ingatlanoknak Poczak Györgyöt illető s 514 írtra becsölt \\2 része, — továbbá az ugyanazon tkben III 144, 330, 494. é« 542. brsz. ingatlanoknak ugyanazt illető s 326 frtra becsült része. — végfll ugyanazon tkben f 1 i0 E3 hrsz. Poczak Pál, Poczak Péter örökösei, névszerint Poczak József, Péter, Pál és Anna, — mégis Poczak György és neje Kovács Anna nevén álló s 160 frtra becsült ingatlan az 1881. évi 60. tcz. L56. §. értelmében egészben 1894. évi márcz. hó 15 ik napján d. e. 10 órakor Pöt-réte község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár á fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°!„-át készpénzben vagy Óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N-- Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1894. évi nov. hő 11- napján. CSESZNAK MIKLÓS kíf. tszék; biró. 8177/tk. 893. Együttes árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Csön-dör Mihály karosi lakos végrebajtatóoak, Bojtár István és neje Kocsis Zsófi végrehajtást szenvedett garabonczi lakos elleni 210 frt tőke, ennek 1892. febr. Il-töl jéró 8°/0 kamatai, 15 frt 24 kr. peri, 8 frt 75 kr. végrehajtás kérelmi, 6 frt jelenlegi; továbbá Köoczöl (Pál) János újlaki lakos csatlakozott végrehajtatónak Bojtár István elleni 19 frt 60 kr. tőke, ennek 1892. június 1-töl járó 6B/0 kamatai, 7 frt 20 kr. végrehajtás kérelmi. 9 frt 15 kr. árverét kérelmi, végűi Magyar József tapsonyi \'akós csatlakozott végrebajtatónak Bojtár htván elleni 100 frt tőke, ennek 1892. január 1-tól járó 6°/tt kamatai, 6 forint 45 kr. végrehajtás kérelmi s a :uéi felmerülendő koltségak iriati végrehajtási ügyében a. fenotoévetett kir. tszék területéhez tartozó az újlaki 86. ez, tkben f 135. brsz. alatt foglalt a 90 fiira becsült váltság köteles szőlő, továbbá ugyanazon ikbec f 138. hrsz. a. foglalt s 204 frtra becsült váltságköte-lea p.zölö; s végül a raerenyei 181. sz. tkvben f 430. hrsz. alatt felvett s 186 frtra becsült szántóföld és pedig az újlaki iogntlxnok IS94. éri márczlus hó 17-ik napján d. e. 10 órakor Újlak kozsée hazánál; a mereeyei ingatlanok pedig ngynuaznapon d. n. 3 őrekor Merenye község házánál dr. Neu-siedler Antal. Szalay Lajos áa Trojkó Lijos felperesi üsyvédek vagy helyettesek közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 100!„-át készpénzben vágy óvadékképes papírban a kiküldött kt-zébez letenni. Kelt N. Kanizsán, a kir. tvszék, mint telekköny-\'i hatóságnál 1893. évi november hó 17 napján. CSESZNÁK. MIKLÓS \'kir. tszéki biró. Hamisítástól óvatik ! 8334 az./tk. 893. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. (örvszék tkvi osztáiya részéről közhírré tétetik, hogy a délzalai takarékpénztár végrehajtatnak Benke György végrehajtást szenvedő eszteregnyei lakos elleni 100 drb. co 5" L 3 árUczelIí i—Gyomorcseppeh ~r 191 Wh.R«ifr Mrtny. t.Uhfh. kMMait. gromorícói irleiltS« nrfUuklr.- H.Üj.u>. KjoRy^emek t.izoDynlt fe\|tLiiuál. x mray^}^b«i a ¦ nyomortól nlnnuDa. mu.uilulUi1iiHl..l éwíelck.l «i iUücklc:. glümák. nájt^loji oi htnorrholdáVnáJ. 4 y.mlilet! bijoknál . Mmrln-ctrltt ffyotriorctrp/^r érek oU kiclinúknek bisoojaiak, » mit nu mrg ixAx blxo-cyitvinT untult. Egj JtH öt^ ét. buxnüul ntiiittutl «K7Útt iD kr., un dreg ár. 70 kr. itiK-í* riiix. IBrmktár: TfiröU JhmT rjozrtzatin mor—t, Kírilj cici 11 n. A v6c>fí7e: üilrán tu«tu.o biH.k tawUkta-tenltl CMk olj ceppk« utxik tlfogiini. melyeknek bar-kril.tiri s61d szilig rir rurekltre e keultb eliirekiml ........... ;C- Hreriji ee exen srertkke!: .Velodíliirkt bisorrjltom.. f \\JpUUl>j- A üarlccfrltí MrMreM.e«H rUoC.Ua \'"rh-rf1. NAGI-KAN1ZSÍN: Prifer BIU és.Belm L.joí sjógy-erésselcii.l. — BARCSON: Kobnt Sándor gjógrsieré&cné!- 10 fr.Dkos arsoj «ke, ennek 1891.8580ltt 893 májos 18-161 járó 8"/. kam»tai és ennekj • 8% késedelmi kamatai, 21 frt 45 kr. per, 14 frt 05 kr. végrehajtás kérelmi, 6 Irt 65 kr. e!6z« árverés kérelmi, 5 frt Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tőrvszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy 50 kr. jelenlegi s a 01 ég felmerülendőTotl1 iinM garabonczi lakos végrehaj-költségek iránti végrehajtási agyében t,tU>nak Fiiszár Ferencz és Fiiszár Jó-fentne»ezett kir. törvényszék területéhez!"^ végrehajtás: szenvedő earabontzi tartozó, az eszteregnyei 530\' sz. ikbenl^ko8011 8lle°\' 37 írt 10 kr. töke, 5 frt I 1—7, 10— U, 17—22, 25—29 és 33. 70 kr. végrehajtás kérelmi. 7 frt 25 kr. Boraz. a. végrehajtást szenvedett tolaj-\'jelenlegi s a még felmerülen.ö kőltsé-donáttl felvett s 848 frtra becsült in-\\t& irítoli végrehsjtaai ügyében a fent-gatlanok, — továbbá az eszteregnyei nevezett kir. tőrvényszék területéhez 411. sí. tkben I 3. és 11. sors:, alatt\'tartozó a garabonczi 187. sz. tkbeu t Benke János és Benke György tulsjdo \|22la hrsz. a. felvett 225 frtrs, — t nául felvett 108 frtra becsült ingatlanok, 22[b hrsz. a. felvett n szintén 225 fnra végre az eszteregnyei 411. sz. tkböl a becsült, Fiiszár Ferencz. József és István 970. sz. Ikbe átjegyzett s Szilágyi Mi- tulajdonát képező ingatlanok az 1881. hály és neje Benke Anna tulajdonát ké- évi 60. tcz. 156 §. d. pontja értelmében pező 1707\|b hrsz. 51 frtra becsült in egészben — még pedig Fsrkas Anna gatlan, még pedig az eszteregnyei 411.özv. Fiiszár Jánosné javára C. 2 alatt és 970. sz. tkben foglalt ingatlanok azbekeblezett holtiglani haszonélvezeti jog 1881. évi 60. tcz. 156. §a értelmébeu!e«l együtt — 1894. évi márczlun hó egészbeo 1894. ert már\'czins hó 27-ik 28-ik napján d. «. 10 órak.ir Gsraboncz napján d. e. 10 órakor Eszteregnye.község házinál Varga Lajot felperesi község házánál megtartandó nyilvános ügyvéd vagy helyette e közbajöttévei árverésen eladatni fog. megtartandó nyilvános árverésen el- Kikiáltási ár a fennebb kilett becsár.ladatni fog. Árverezni kívánók tartoznak a becsár: Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. 10"/c-át készpénzben vagv óvapékképes; Árverezni kivánók tartoznak a becsár papírban a kiküldött kezéhez letenni :í07„-át készpénzben vagy óvadékképes Kelt Nagv-Kanizsán, a kir. tszék mintipapirban a kiküldött kezéhez lelenni, telekkönvvi\' hatóságnál 1893 évi decz.) Kelt N.-Kanizsán, a kir. iszék mint hó 9. napján. CSESZNAK MIKLÓS kir. tszéki biró. telekkönvvi halóságnál 1S93 évi decz. hó 6. napján. C3ESZNÁK.MIKLÓS kir. tszéki biró. 3QDOCXX3DOOOOOn védjegyet és MOLlíSEIDLITZiPOR- Csak akkor valódiak, ha mindogyík dobos Moll aláírását tünteti fel. A MolE A.-féle SeidMtz-aorok tartós gyógyhatasa a legmakacsabb gyomor- és al testbántalraak, gyooior^&rcs és gyomorhév, r&gz&tt azékrokadés, májbántaíom, vár-ttlaiás, aranyér és a legkalöabOzőbb női kStefaégsk ellen, e jeles háziszernek év-tizetlek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ara egy leoaosétslt eredeti doboznak I frt t. é. Hamisítások törvényi eg fenyíttetnek. MOLL-FELE FRANCIÁI BORSZESZ ES SO ^ Csak akkor Valódi. ^a mindegyik üveg MOLL A. vtrJjegyét tnnt^ti fel és ! „A. Mail feliratú ónozattal van zárva. A tto)l-fále fraa-ozifi borszesz és só nerezeUsec mint fajdalomé.Kiapitű oedörszöfesi szer köszvény, csoz és a meebiilés egyéb következményeinél legismeretesebbnépszer. — Egy ór.c-zott eredall üveg ára 90 krajozár. Moll Salicyl szájvize. (Főalkatrésze: fazolysivas szikse.; A mindenoat-i szijtiiztitisaál különösen footoR blrmelr kora gyermekek, mirí felnőttek iramára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s egyszersmind óvszer togfájás elleo. — Egy Mali A. védjegyével ellátott üveg ári: 60 krájozár. Fószét küldés: gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító állal. (691) Moll A Bécs: I., Tuchlauben 9. sz. Vidéki Megrendelések napiota postantánvét neUett teljeslttetask A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár : Nagy-Kanizsán Roseníeld Adolf és Fia. OoooOTOOoooocxxiooaarjiJoooDoo oooooooooooooQ Zongorarólkfilön képes árjegyzék. S a o cr a - s O 0 a-V a a V, N 2 a 09 •< 6> 0? s a, O c 0> -t 3 o a Harmonikákról külön árjegyzék kérendő. HAItülNCZHARMAl\'IK É> I-\'OLYAM. Mindenféle KÁVÉHÁZI felszerelések, u. m. Csillárok (lusterek), lámpák sat Helyiség változtatás miatt jutányosán \'.eladatnak, értekezhetni velem HEIN MIHÁLY. ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZITJS 2-án. QMiBden idibea bitzaáiaita oyonyBiBd !^ Kösné»T elles Csbi ellen. ¦ Birtokrétd. Készpénz fizetés mellett azonnali megvételi", kerestetik vértisztitó-tea. 11 wL»«™ Biztos ereőmény! Kitttsc itatás köszvény- és csuzellenes I Pályadíjakat ! illett, hivatalos elismervény / arról, bog;- fenti ügy és letéti száron jegyzőkönyv szerint a „FéRZ és Föld- czimu szakiap kiadót uUjdonosa, 500 ötszáz ezüst karaná\'V az emiitett szaklap f. éi február i 15-éa megjelent számában hirdetett öt köz- j érdkíCpilyakérdéi nyertes megfej\'öinek, a „Péaz ét Fild [szaklap Magyarország jelzálog és földbirtok forgalmának elömozdi-cáiára] szerkesztősége által, a .Pénz ét Föld -ben {szerkesztőség Budapest, váczi- 1 kömt 39] közzétett pályázati teltételek értelmi-ben, 200. 100 lón, 50 és 50 ezüat koronával /aló jutalmazása czéljsból, készpénzben őrizetül átadatott. Bidapest, 1S94. egyezernyolczszázkilencz-Tennegjedik év február hó 15. tizenötödik napján\' Steinbach István [P. Ji ) Wir. közjegyző Buospest, Gizelia-tér I „PéráFöld" Kiadás 65 000 közjejyz hitelesítve. (Hatvanötezer példány.] Elööz. oíj eji? i$u$m 3 frto.li. WJ* Díjmentesen küldjük lapunk összes előfizetőinek a csak nálunk kapható Magyarország e nemben egyedüli térképét, melyben minden egyes megye termelési ágai pontosan ki vannak mutatva Ezen térképünk hátlapján Magyarország 400 eladó birtoka van kitüntetve. HIRDETÉSEK a „Pénz és Föld"-ben való közzététel által. Magyarorsz&efüldbirt okosai leghasznosabb szaklapja! Kiadóhivatal: jr.BnflatjesteG, Yaczi-lcörnt 39-siam- Kitüntetve: Sidoey-i világkiállítás IÖ7S. Melbourne-i világkiállítás 1880- arany éremmel. VILHELH FERESCZ gyégyizerésztöl Neaakíroliea (A..Ausztrir.) kitűnő eredméDynyel ajánlható: Köszvény, csuz, idült betegségek, bőrkiütések, kiújuló genyedések, mindennemű támadások, bujakor, idegbetegülések, aranyér, fehérfo-iyás, elgyengü\'t férfierő, májdaga-natok, szorulások, gyomor- és al-testi bajok, dugulás, skoifula és minden külső- s belső fájdalmak ellen —Naponta érkeznek elismerő levelek. A legutóbb: 18 év gyógyered-ményéröi szóló füzet ingyen és bérmentve küldetik. Egy 8 adagra osztott csomag ára I forint. _ Hamisítások ellen, a legtöbb állam-g bai. bejegyzett védjegyre ügye\'jüuk. íí Kapható miadsa gyógyszertárban, g Főraktár: fi WILHELM FERENCZ 9 gyógyszerésznél Neunkirchen (A.Ausztria. g Kifrjezetlen ,WlLHIlI-[éle fcMjelleii tea\' D kérendő. - ? oocoooooorxxxíocrcooooaa; 150.000 fitig terjedő értékben és egy 500.000 iorintnyi becsárban. SZÉP KASTÉLY, jó karban levő gazdasági épületek, termékeny szántóföld és érteke* erdő megkívántatik. Sz.tm ajánlatok a venni szándékozóktól Richárd p.vrz, bej^í, Sargarethen- strasae 12- sz. a? kéretnek. laczk ax itt levő tzalaggal [vöröj és fekete nyorais j sárga papíron van. elzárva. Eddig folülmulhatatlan j Maager Vilmos féle valódi tisztított seihofer József fflsner- és TJ t MÁJOLAJ (törvényileg védett csomagolásban: Maager Vilmostól Bécsben. Az orvosi tekintélyek által megviz igái tátott ét L&ov-nyü emészthetófléKéoé! fogva gyermekeknek íi ktJli\'múséc ajánltaük és rendeltetik mindama eseteknél, melveknél az orvos az egész ¦- s:. szervezet, különösen a mell ét tüdő erősítését, a tett súlyának gyarapodását, & nedvk javitását. valamint általában a vér tisztítását etikaija érni. — Egy üveg ára 1 íorint és kapható a gyári raktárban Bécsben, UI kei-.. H-n marki r vitamint az osztr.-magyar monarchia legtöbbb gyógyszer tárában. Nagy-Kanizsán: Rosentetd Adolf és Fia, Fes-csemege kereskedésében. — Főraktár és főei^fiisitás nr. nsz-trák-magyar monarchia részére: Vilino.s, Bécs, III 3., Heumarkt 3 . n z a t bíróilag B 1 d 5 7. t e t 1 t. Dr. IJNCK-iele ZS1HLKÍMSZT Teljesen klórmenies az elismert legjobb, legolcsóbb és legártatlanabb mosó- és tisztító-szer. -rjfls \|y Nincs többé szappanszag. ~~Wk% ¦Ragaszkodjék szigornan a kOvetkezó használati utasításhoz: V, kgrmos csomag 50—60 liter forrd vizben feloldatik s ebbe a ruha szükség szerint 2-12 órán, legczélszeriibben éjjelen.át be lesz áztatva. Szappan, szóda vagy hamuzsir használata teljesen felesleges. Nagyon szennyes helyek csak egy kevés szarsz zsirlugliszttel bedörzsólendök. Kézzel vagy géppel való rOvid mosás után tiszta, vakitó fehér ruhát nyerünk, s emellett a ruha szine és szövete éppensénpeJ nem szenved. A mosás jelentékeny idő-, munka- és pénzmegtakarítással jár. Csak a „Dr. LlXCK-fele zslrlngliszt" ment minden kártékony . alkatrészektől. BV TJtaii2:á.aolitól ó-va.U:ocaju.i3.1t. Raktár: Nagy-Kanizsán: Ifj Fesselhofer J és Augner János Istvás uraknál Kathreiner Kneipp-maláta-kávéja az egyedüli, a mely a valódi kávébab izével és aromájával bir. Ez utóbbihoz kezdetben egy harmad-, később a fele keverendő. Kathreiner Kneipp-maláta-kávéja használatban a legolcsóbb vegyület a babkávéhoz, melynek az egészségre károsan ható alkatrészeit egysze\'fsmind elenyészti. Kathreiner Kneipp-maláta-kávéja jelenleg oly kitűnően készíttetik, hogy a babkávéval egy-szeire őrölhető és minden szokott módon elkészíthető. Kathreiner Kneipp-maláta-kávé tisztán élvezve is (tejjel, czukorral vagy mézzel) fölötte kellemes, jóizü és egészséges íta.t képez. Minden háztartásban és míndeD kávét élvezőnek ennél fogva nélkülözhetetlen a Kathreiner, Kathreiner Kneipp-maláta-kávéja ugy tisztán, mint vegyitek alakjáben, tudományos és orvosi szaktekintélyek által a leghathatÓsabbau ajánltaiik. Kathreiner Kneipp-maláta-kávéja különösen nőknél, gyermekeknél, vérszegényeknél, gyomor- és idegbetegeknél bir kitűnő hatással. Kathreiner Kneipp-maláta-kávéja mint hazai gyártmány kitűnő családi és egészséges kávé. mely mindenütt kapható. — kiló 25 kr. Kathreiner Kneipp-maláta-kávéja közkedveltsége miatt sokszorosan utánoztatik. Nyitva ki mért áru vagy csalárdságra számított csomagokban levÓ határozottan visszautasítandó. Csak az eredeti, fehér somagok kérendők. melyeken világosan kivehető e név: Kathreiner, Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. MGY-KAMBSA. 1894. máltzjns 10-én. Sím* El&fixetfiKi ár: fartj évre.\' . . . 5 frt — kr fel r-ire * . . . J frt íi kr riievn . . . 1 fn kr Il-.h-!. >cain 10 kr. HIRHETESKK ..j-j:-\'S \|"-!í:su.-:ij_ 7, masodazor . len további sorért 5 kr. . N V1LTTÉEBES prtit soronként 10 krert reléinek \' KicratAh illeték aieiii-u cgyes inicteBíTt 3»> kr. üzetendü HarmlDC2harmajIk évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. ,a nagykanizsai Délzalai Takarékpénztári .Önsegélyző szövetkezet, a .Kotori takarékpénztár A lap szellemi ét anyagi részét illető minden közlemény Bátorít I Lajos sxerkeaztó-káadő nevére cxiBzettenXa^r-fcanissara bér-mentre íntézendők. Bérmentetlen levelek nem fogadatnak el. kéziratok Tiwszanein küldetnek. ,a nagy-kanizsai Délzalai Takarékpénztári ,önBegélyzó szövetkezét, a .Kotori takarékpénztár ^vény-társaság\' a nagy-kanizsai- és fityebázi önkéntes tűzoltó-egylet\', a .nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület- a .nagy-kaoizaai tamtói járáskor-, a Inagy-kaoizsa, k-resztény jötékonr\' egylet\',..n.-kao.zsa, tzr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézete, a .katonaihadastyáu egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagy-kaniz^i wSum^^Z^\'. HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATOM MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ H E T í L A P - - - - - - — — _ Testedzés — jellemképzés. (Folyt, és vége.) Maga az anya ügyelt fel _gyer-sektsck minden mozdulatára, szatíra és cselekedetére, valamim játékára is, bogy mindez illemes és erkölcsös legyen, s hogy mindenben risszatükrözódjék az ösös tiszteletre méliú szelleme, a gyermek könyörgött a Laresekhez, s az istenfélő railásos tisztelet megkívánta, hogy nekik áldozat tétessék. A családi vallásos érzet \'olt tebát az első, mit az anya a zsenge g) érmek szivébe csepegtetett, mely jámbor ér-szelem a rómaiban örökre megmaradt. Az első oktatást rendesen maga az apa végezte. Ez oktatás tulajdonképpen igen egyszerű volt. A testi edzésen kirül az isteni feleletére, a törvények tiszteletére, szerénységre, (modestia) egyszerű és mérsékletes életmódra, (frugalítasj, szeuiérmetességre és fóleg szigorú engedelmesség e, meg . munkaszeretetre — ezekre a sarkalatos római erényekre szoktatta a római fiát, hogy becsületes honpolgár és vitéz katona válljék belőle. A történelem különösen fentartotta a római apa mintaképét Cato Censoriusban. 0 maga Unitotta kis üát mindenre: olvasni, írni, számolni, megtanította az állam törvényekre, szántás-vetésre, a testgyakorlatokra: .fegyverforgatásra, lándzsavetísre, — ökölvirásra, lovaglásra, vadászatra, hideg és meleg\'elviselésére, úszásra örvényben és ragadó v zben egyaránt. A régi római, aki később is apja oldalán maradt, igy s ez alapon haladva könnyen vált jeles és jellemes férfiúvá. Jellemes férfiakat azonban csak a család, családi kör, de jeles embereket az iskola is nevelhet. Cicero hogy fia jellemét nemesítse, I egy egész könyvet teleirt részére ! atyai tanácsokkal s czime ez volt: j ,A kötelességekről." De bátran adhatta volna neki ezt a czimet: A jellemről. Hiszen mi a jellem legelső ismertető jele? A kötelességek pontos és hű teljesítése. Kit tartunk mi jellemes embernek? Aki a kötelmek teljesítésében nem ismer akadályt, nem ismer veszedelmet, s aki mint szirt áll rendületlen \| a vészek s ellenségek közepette, s tesz ngy; mint azt elvei, hite, meggyőződése parancsolja. Ez a jellemes ember! És Cicero mindezt tanácsolja az ő kedves fiának Márkusnak, épp mint ahogy Cató is mindezekre tanítja fiát, hogy emberré, polgárrá s vitéz katonává lehessen. S a rómaiban meg is találjuk, \' még a legutolsóban is, hogy vas-\\ akarata vezérli, czél nélkül nem tesz semmit, ha akadályra talál, növek-: szik ereje, fokozódik tevékenysége, győz vagy elbukik — Dem tagit, meghal, mint a gáida. de gyáván meg nem adja magát; megtaláljuk benne az önbecsülést, aki függetlenségét nem áldozza fel sem haszonért, sem hivatalért, sem kényelemért, sem pénzért; engedelmes feljebbvalója iránt, a szolgálatra mindig kész, bizalmas, elnéző, leereszkedő, nyájas, engedékeny és igazságos, mintha csak szivébe, lelkébe lenne vésve mindaz, amit a görög irők, bölcsé-i szek és szónokok tanítottak s pél-: dáikkal megpecsételtek. Ki ne irná alá és\'tartaná ma is helyeseknek mindazokat a szabályo-kat és/atyai tanácsokat, melyeket Cicero fiának ad s benne a társadalom minden tagjának, minden jó hazafinak és állampolgárnak? Megváltoztatta-e a korszellem azo- kat az erkölcsi alaptörvényeket, a melyeken ő nyveodni hitte az emberi társaságot ? Nem. Ma is igaz, s örökre az marad, hogy bármely viszonyban álljunk, kötelességeink vannak ugy magunk, mint szülőink, ugy embertársaink, mint az állam irányában, és segitni tartozunk azon, aki segítségre szorul; különösen kiemeli a baráti viszonyt, amelyről azt mondja, „hogy legalkalmasabb a szeretetgerjesztésre és a szivek összekötésére a derék emberek jellembeli hasonlósága." Felállítja ő halhatatlan művében a nagy jellemek páratlan és nem hiányozható tulajdonsága: , s kimondja, hogy a bátor . és nagylelkű Jérfiu derék és egyenes, egyszersmind igaz-ságszeretö és minden csaljaság nélkül való; kimondja, hogy az embernek csak erkölcsileg jót és illedelmeset szabad csodálnia, kívánnia és óbajtania, és semmi szenvedély és semmi sors alatt nem szabad leroskadnia, sőt szerinte a lelkierő és nagyság abban áll, hogyha az ember ily érzületű oly tetteket is hajtson végre, amelyek nagyok és kiválóan hasznosak, de egyúttal szerfölött nehezek, fáradságosak és mind magára az életre, mind az élet sokféle javára nézve veszedelmesek. Ezt a jeles munkát olvasva és tanulmányozva, fogalmat nyerünk a nagy rómaiak, egy Attilius-Regulus, Mucius-Scaevola, Cato, Caesar jelleméről, mint az akaratnak sajátságos, meghatározott, világos, tiszta öntudattal párosult irányáról. Cato jellemét tekintve, a messzeség ködén át is példánykép gyanánt állitható minden ember szemei elé. Elhatározottság, állhatatosság, szen-\| vedély és buzgóság, az erény szabadság és haza iránt — voltak jellemének alapvonásai, mondja egjik életirója. Saját természete azon irányt adta lelkületének, meiynélfogva a szigorúságot mindenek fölé helyezte, s annyira fogékony volt barátság és test vérszeretet iránt, hogy testvérét soha senki sem szerette jobban, mint Cato. Magánéletében mindenki becsülését kivívta. Ismeretesek mindenki előtt halálának körülményei, tudva van, hogy mily nyugodtsággal ment fürdőjébe, hogy ült asztalhoz legmeghittebb barátaival, miközben bölcsészeti tárgyakról beszélgetett, hogy vitatta a stoicusok amaz állítását, „csak a becsületes ember szabad", mint vonult hálószobájába Plató .Phidori"-ját olvasva, s midőn már kardjával átakarta szúrni nemes szivét, még akkor is arról gondoskodott, hogy barátai szerencsésen elmenekültek-e? Meghalván, nem akarva hazája elestét túlélni és sokkal büszkébb levén, semhogy Caesartól kegyeimet esdjen. Vagy vegyük szemügyre a nagy Caesart, s pillantsunk bele hatalmas lelkületébe, mily jellemerö lakott e nagy férfiúban és minő bátorság. Jósok, angurok, álmok figyelmeztették, hogy őrizkedjék Mártius idusától, ne menjen a senatusba, ő mégis elment. Midőn már a Curiá-hoz közeljárt, Artemídor, egy tudós görög — egy iratot nyújt át neki, melyben figyelmezteti a veszélyre, s ö nem tér el szándékától — s ott halálát leli. Ezek voltak az igazi nagy jellemek, akik valóban példa gyanánt szolgálhatnak az utókornak. .Századok, ezredek múlnak el, mond egy jeles tudós, a példa örökké áll, magához int, és követésre buzdit: Codrus, Epanninondas, Miltiades, Tbemistokles, Ariszteides, Cimon, Pelopidas, a Cudiusok, Camillusok, Fabiusok és Scipiok hamvai rég szétszóródtak, de az idók végéig dicső példái maradnak a tiszta honszeretetnek, önfeláldozásnak, törvények iránti engedelmességnek, egyszerű és takarékos életmódnak, ön-tartózkodásnak, igazságosságnak, közügyek iránti buzgalomnak, bátorságnak és szerénységnek s más erényeknek. A jellemet az anyáírspa: nevelés, tanítás, példán kívül különösen emelik a jó olvasmányok, a történelem, a történeti életrajzok, valláserkölcsi iratok, kitűnő színmüvek, és jeles írók és költők regényei izmosítják, erősítik a jellemet. Az olvasmánynak neveléstani irők szerint mindenesetre olyan műveket válasszunk, amelyek a nemes érzelmeket, vallásosságot felkeltik, a jó-ízlést képezik s ismeretkörünket mégis tágítják, de %zek közül a regényeket se zárjuk ki, mert a regény a társadalmi életet mint eszmét fogja fel, eszményíti s benne a szerelem, bátorság, jámborság, becsületesség és más erények tárgyaltatnak s tétetnek vonzóvá; a hós kiemelkedik s a jellem a cselekvésben, a természetes bonyodalomban előre is kitör, ami a szivre és lélekre nemesitőleg hat. A színművek olvasása és a színházak látogatása nem kevéssé hat a jellem megszilárdítására s a jellem képzésére. Schakespeare jellemképei, Lear király szomorú tragédiája, aki elosztja gyermekei közt vagyonát, s utoljára minden gyermeke megtagadja, s az fogadja be, akinek semmit se juttatott, mind olyan esemény, mely az életben majd mindennap ismétlődik, megragadja érzésünket s fellázítja kedélyünket s nemesiti lelkületünket. Az a tétel, hogy minden drámai mű\' egy-egy erkölcsi eszmét fejtsen TÁR a k. Csalódás. Ajkaim korul lágy zepnir lengedez. Merre megyek, virágillat körül vesz, Vidám enet: hcJJatazik a távolból A :. bejh be gyönyörűen sióU Vigadói az egész világ embere , Menny orosáfOt (irázíölaak a földre. Nem érinti őket aéi. bú, sem bánat, Nem ismerték ők eoha a fájdalmat Rózsaszínben látják ők az égboltot Fényes napnak nézik a holdvilágot, Ködös éjjel sem törődnek sóba sem; Nem ismerik, bogy mi a bü szerelem Én vagyok csak egyedül a szomorú, Ha kjaéröm a fajdalom és « bú t Elraboltak mindent a mi drága rolt; Az érzelem megört szivemből kiholtl Ha rám szegezik koporsóm ajiaját, Es emléked nyngodai még ott sem bágy, látogasd mti az elhagyott síromat, 6b mert szivem gyílkoloja csak te vagy ! Uuzd veled a tilinkódat kedvesem, Szomorúan axóijoa ott a csendesben, -Hadd tandíja meg a kis dalos madár; aze. elemért tőled mily csalódás rárt ROSENBERG HENRIETTÉ. A midet ós táncz ellen-Mi, a hanyatló szazad magyarjai, >!>bá helyezzük lő büszkeségünket, hogy eredeti, ami nemzeti azt kivetkőztük; épp ugy amint rég letetettük ,z atiiiait, a paszományos - nadrágot, be- kecset a kalpagot, ugy törekszünk, viselkedésünkben is elhagyni mindazt, ami eredeti, ami magyar, ami nemzeti karakterű. „A müveit nyugathozsimulunki" Igen, simulunk, de ezzel a simulással az ősi, szép. már csakis a tradiczió kedvéért fen-tai tandó szokásaink letevése jár. De msgaz, bogy avt a simulást a vakon való követéssel magyarázzuk. A müveit nyugot sabloiigjait utánozzuk; de míg amott a \| specialitások megmaradnak, addig mi — habár gyakran és szívesen élünk a .nemiét;" frázissal — minden téren ; kezdünk kikopni magyarságunkból, éppen csak a nyelvünk magyar/máskülönben ; nemsokára tökéletes kozmopoliták leszünk. ---— Igy vagyunk a divat- és1 egyéb áru-; czikkel. Csak az a jó. csak az a szép, \| ami küllőid:. Egy bécsi ruha; egy karls-badi czipő, egy párizsi kalap, brüsseli csipke bec-.e, hanem is oly jó. szép min t a hazai. még is naeyobb nálunk; mert hát külföldi; S ha ilyen külföldi portékához jutunk, azzal boldog-boldogtalannak eldicsekszünk a büszkélkedünk vele; imponálni vélünk as&il, idegen tollakkal ékeskedünk. — Bizony, bizony nagy szükség volaa most is egy .védegylet-\'re, mint a Kossuth alapította 1844-ikira. amely a hazai ipar, a honi gyártmányok terjesztését és az idegen áruczikkek hazánkban való beözönléaének meggátolását tűzné ki czélul. De ezzel is ugy történnp, mint minden hazafias ügygyei. Az Ös hazábóT^importált hagyományos azalma — iáugra lobbaura — s nemsokára elaludna! — — — — De persze ezzel szemben rögtön ott találjuk a vaskalapot, a copfot — hogy sovinisták vagyunk. Hát igen. legyen a magyar mindig és minden körülmények között büszke arra, hogy ó magyar! legyen büszke arra, ami hazai, ami nemzeti. Dobogjon a szíve, ha a trikolórt és a magyar czimert latjai Különösen a jelenlegi időben nagy szüksége van a magyarnak arra, hogy so-vinista legyen.--- Szép és törekvésre mélló törekvés magyarságunkat minden téren igazolni. — Nem mintha azt kellene hiani, hogy a név már elég arra, hogy valaki ma pyar legyen vagy viszont mert valakinek idegen hangzású neve van, bogy érzelmeiben sem lehet magyar; de igenis meggyőződésem az, bogy minden magyar embernek kötelessége -volna ne -vét is magyarral fölcserélni. — Az idegeneknek úgyis feltűnő, hogy hazánkban minden második embernek idegen (leginkább nemei) neve van s ez könnyen arra a téves hitre szolgáltat okot, hogy azt higyjék, hogy Magyarország lakos-ságának legnagyobb része nem- magyar. Az előítéletek kötik ma még az embereket és tartóztatják viasza a névnj&f-g varos itás tói. — Legtöbben abban^a véleményben vannak; — hogy a náv-cseréléssel a családot veszítik el;. de vájjon a szülőt a gyermekéhez s a gyermeket a szülőhöz egyedül a név csatol-e? Vájjon fog-e veszteni avagg gyöngülni a közös érzés, ha nevet cserél a fiu? Bizonynyal nem! —-- Hirdessük nyelvünkkel, beszédünkkel mindenütt s mindig a magyarságot 1 Ezzel is némileg vértezve vagyunk a körültünk minden oldalról agyarkodó idegen nemzetiségek: tótok, oláhok, oé metek, szerbek, horvátok ellen, akik úgyis elég szabadságot élvezve, a magyar faj hegemóniáját mégsem akarják elismerni a szeretnék nyelvünket hátraszorítani. A sovinizmus ezek ellen hathatós fegyver. — Az államnak volna ugyan kötelessége azok zabláját rövidebbre fogni, a hánykolódókkal erélyesebben elbánni — de nem meri! vagy lusta? — — — A sovinizmus teljeseo jogosult érzés és törekvés s a legműveltebb nemzetek a legsovinistábbak is egyúttal. Ehhez nem fér kétség. A nemzeti nyelvet és eszméket csakis erős eszközökkel lehet úrrá tenni mindenütt — A magyarosítás nagy munkájában mindannyiunknak részt kell vennünk tehetségünk, és hatalmunk arányában. — kik e földön élünk és ebbe is térünk meg egykoron. Üldöznünk kell mindazokat akik az ország kenyerét eszik s nem akarnak megtanulni magyarul. Üldöznünk kell különösen ama kereskedőket, kik a német sseliemet terjesztik és ama vendéglőket amelyekben a nagy Germániából vagy Bécsből ideszakadt németül gajduló pinczérek alkalmatlankodnak a vendégek körül. „Az a mondás, bogy aki nem tud nálunk németül, nem megy müveit ember számba, fájdalom lesújtó igazság volt addig, amig nem voltunk képesek a műveltség és művelődés össze* eszközeit a magyar közönség kezébe adni magyar nyelven. Ma már egy elmúlt kor maradványa e mondás s a mai kor ajakán hazugság, léhasági* — Főuraink legnagyobb része gondolkodásukban és műveltségükben úgyis idegenek, a magyarság köztudata és tartalma vajmi cseké.y részben van meg benuük; ők úgyis csak anyagilag vannak Magyarországon érdekelvo; erkölcsileg, szellemileg 3/t részt bécsiek, !/t részt külföldiek. Nyáron Parisban, télen tengeri fürdőkben (Norderney, Oatende) vannak, a magyar szabadságharezot forradalomnak nevezik, Kossuth nekik rebellis volt, a 13 vértanú meg felségsértő s derogál nekik az aradi bősök vagy Bem szobrának leleplezésére megjelenni, hanem Bécsbe az udvari fény és a Kidetzky — szobor árnyékában elmennek sütkérezni Hentzit is örömmel megkoszorúznák. De nem oda Buda! Nem lesz többé: vakulj magyar! „Csak egy kis — nem is valami szelíd — arczulverése a nemzeti érzelmeknek s egy kis — nem is valami irigylésreméltó — megtagadása a mult- barminczharmadik évfolyam. KÖZLÖNY MÁRCZIUS 10-én. k: előttünk, tán egy költő műveire se alkalmazható oly tők elvivel, mint Shakespeare műveire, mert annak minden művében „az erkölcsi eszme mint győző diadalmasan emelkedik kr. s"a büaök gyalázatosan buknak el, — s a távlatban egy nj világ " ájl szemeink elé. "Moliere színművei és vígjátékai is hatalmas eszközei a jellemfeji esz-/ lésnek,* hisz Ő volt az első jeltem-f vigjátékszefzŐ, s jól mondják hogy mig tragédiákban a nagy hőst látja az ember, kit szenvedélye vészes tettre\'ragad, de aki mégis megjavul; a vígjátékban azt tanuljuk meg, hogy lesz az ember félszegségeinek, rögeszméinek rabja s . mily nehéz -ebből kigyógyulni. A jeliemet azonban legjobban érleli, az élei, de különösen a társadalom és a munka. ,FrÖbel a. jeles neve\|ész tanitja: hogy a vallás munkálkodás- nélkül abban a veszélyben - van, hogy üres ümodoiássá és rajongássá fajul, mig % munka vallás üéíkíil géppé teszi az embert. De nemcsak belső!eg mint vallásosság, nemcsak kíhatólag mint munka, hanem magára vissza vonatkoztatva is ki keli fejlődnie az emberi erőnek és pedig az utóbb; esetben tartózkodás, mértékletesség és takarékosságképpen. > " \\ munkát, a vallást és jellemet teszt Fröbel is a nevelés főtételévé, azt a munkát, mely nem lealáz, nem butit, nem eíbágyaszt, mint a jóhbágy rabszolgamunka, hanem azt a munkát, amely kedvet ad, éltet, fölemel, megszentel s uj erőt ad nj munkára! Ezáltal a munka által mindig magasabbra emelkedőnk, s érezni fogjuk, hogy önerőnkből emelkedünk, s ez boldoggá, megelégedetté, önállóvá és függetlenné tesz bennünket, és kényelmet, gazdagságot nyújt. A nevelési rendszerek mind elismerik, hogy a testedzés, sziv- és jellemképzés a nevelésnek főfeladata, a legjelesebb gondolkodók és irók pedig kijelentik, igy Eötvösünk, az ész és jellem tekintetében, hogy mig az észnek csak relatív, a jellemnek absolut becse van, azért ennek ki jejiesztése az, ami után mindenekelőtt törekednünk kell, az ész maga nemcsak hogy boldoggá nem tesz, de még a boldogságra érdemessé sem. A mai világban oly kevéssé becsülik-az igaz jellemes embert, hogy félő, miszerint a társadalom elvesztette érzékenységét, eziránt a létérti . küzdelemben; .a mai világban, a melyet papír századnak nevezhetünk, oly sok felületességgel, éivhajhászat-ial. élni sietésscl találkozunk, hogy méltán mondhatjuk, hogy .most valóban arany századot élünk, amelyben aranyért osztogatják a hivatalt, a hymeni és baráti frigyet; a mai világban még a politica és diplomatia is elvesztette jeliemét, azt a politicát, a melyet Quinet .Edgár ismert, Frsn-cziaország legnagyobb tollú, legtermékenyebb, legolvasottabb írója, aki nem tekintette a politikát az exi-gentiák tudományának, hanem elvek harczának. melyekből — bármi történjék — 1 eal knd ni semmit sem szabad, szóval aki Örökösen elvet képviselt, azt a politikát a mai világ nem ismeri, az oly politikusokat, akik azon irányban halnak meg, a melyben megindultak, éltek és működtek s attól egy hajszálnyira sem tértek et, pedig az igazi jellem, az nem tagadja meg magát semmijeié körülmények közt és a mi Jelfogásunk is az, ami Sokratesé volt: hogy csak - azon halandó jut el a dicsőség templomába, a ki éppen olyan, mint a milyennek mások által kivan tartatni. (Si talis eris qu-alis haberi velis.) A jellem a társadalom lelkiismerete levén, bizonyára hanyatlik a társadalom is, ha hanyatlik lelkiismerete. Képezzünk azért erős jellemű, vasakarata embereket, mert ha erős jellemű emberek lesznek a hon polgárai, erős lesz a nemzet is, az állam is P BABOS3 LÁSZLÓ. A tűzoltó egyesület estélye. A n.-kanizsai önkéntes tűzoltó testületnek menfőosztálya javára a Polgári Egylet termeiben márczius 3-án tartott estélye fényeden sikerült. Maga a nemes czél, elősegíteni a mentőosztály létesítését, mely a fővárosi men-tőegyesüiet mintájára van contemplálva megérdemli, s ez este is feltétlenül megérdemelte a közönség nagyarányú támogatását. S itt e helyütt különösen jól .esik elismeréssel adóznunk a n.-kanizsai társadalom kiváló életrevalóságának és áldozatkészségének, melylyel minderi helyes eszme b minden jóté-koayczél támogatására ritka önzetlenséggel és buzgalommal siet segédkezet nyújtani. Álig merült föl a mentőosztály létrehozásának üdvös eszméje, a város lakosságának minden körében meleg érdeklődésre és visszhangra talált, s ez estve kínálkozott az első alkalom azt nyíltan, kézzel foghatóan dokumentálni, mely técy által a kitűzött czél elérése teljesen biztositvalön. S Knortzer György a tűzoltó egyesület lelkes főparancsnoka a mint e szép éf> nemes eszme megpenditése által szakismeretének és gyakori aii gondolkodásának, eklatáns bizonyságot adá, u?y másrészt beiga-zolá, hogy jól ismeri e nemes város közönségét, S a rendezőség gondoskodott, hogy a közönség jótékony ténykedéséért bőséges jutalomban részesüljön, a műsor minden pontját vonzóan és érdekfeszítően állította össze, a társadalmunk előkelő tényezői, kik közreműködésüket nemes ambitióvai fölajánlották, az Összes jefenvoltak háláját kiérdemelték. Soha műkedvelő sűrűbb lapsokat és méltóbb elismerést nem kapott, mint Darázs Málvíu k. a. Poőr. János szép prológ-jának elszaválásáért, nemkülönben dr. Scbwarz Adolfoé nrnő és Ollop Mór "Egy kis vihar" czimü vígjáték kitűnő előadásáért; épugy kijutott a szűnni \\&m akaró tetszés nyilvánítás dr. Rotscfiild Samuoé urnő szép énekének, mint Stocker Antal praeciz zongorajátékának; igen szép volt a dr. Harxser Jánosné, Rosenberg Richárd cé, Wusztl Lajosné ur:iö, s Demszky Laura, Knortzer Paula, Nyuli Gizella, Tóth Camilla, Weisz Berta úrhölgyek és Belloni Jáuos, Being Lajos, Darányi Árpád, Dauscha Ottó, Harkányi Soma, Plihál Viktor, Radó Béla, Szigethy Károly, üoger Ullmann Elek és Vécsey Zsigmond urak által alkotott élőkép Pécskai A lajos hegedüjátéka minden akkordjában elárulta a kitűnő művészt Az előadást táncz követte, mely kiváló jó kedvvel egész reggelig eltartott A tiszta jövedelem 462 frt 36 kr., és pedig befolyt: Belépti jegyek után . 470 frt 50 kr. Felülfizetésekből . . 191 . 80 , Korábbi adományból . 50 . — p Összesen 712 Irt 30 kr. ( Összes kiadás ... 249 . 94 . Felűltizetések: Gelsei Gutmann Vilmosáé korábbi adománya 50 frt. Karczag Béla és István 20 frt Gelsei Gutmann Vilmos 15 frt Clement Lipót, Grfinhut Fülöp és fiai 10—10 frt. Lőwinger Ig-nácz 6 frt. özv. Zadubánszky Lajosné, Weiser Józsefné, Scherz Richárd, Eben-spanger Lipót, Ebenspanger Leo, dr. Rothschild Samuné, Vidor Samuoé, Stern I. Mór 5—5 frt. Dr. Hauser János 4.40) Nagy Valér 4 frt Sommer Sándor 3.50. Wusztl Lajosné, Dobrin Richárd, Unger Ullmann Elek, Stirling Sándor 3—3 frt. Poór János, Segerc Paula. Simon\' Gábor, Vécsey Zsigmond, Ifj. Deutsch Lajos, Tripammer Gyula, özv. Csima Jánosué, Rapoch Gyula 2—2 frt. Ifj. Fesselhofer József 3 frt. Dr. Szüts Miklós 2 frt Sartory Oszkár, Moraodicí Bálint (Csáktornya) Guth Arnold, Schwara Gusztáv, Reichenfeld Sándor, Pick N., Dauscha Ottó, Rosenfeld József 1.40 — 1.40. Eisinger Samu, dr. Ollop Mór, Szegő Gyula, Grünfeld. S. József (Sormás), Marton Iguácz, N N., Viosz Ferencz (Nova), Belloni János, Rosenberg Richárd, ifj. Oszterbuber László, Viola Kálmán 1—1 frt. Brand! Sándor, Fleiscbhacker Igoácz, dr. Engel N.. N. N., Milnofer Ödön, Deutsch Her mann, Kürschner Igoácz. Koltai N. 40—40 kr. Miitényi Sándor (Csáktornya) 1 frt 50 kr. Masznyák A. (Csáktornya), Klein Mór. Pulaí Henrik (Csáktornya), Hirscbler Ödön, Ledofszky Ármin. Goldmann N-, N. N.. N. N.t N. N.. Török Ambru?, Sattler Mór, Bach-rach Lajos, N. N.. Klein N. 40—40 kr., N. N. 20 kr. Kohn Gáspár (Orosztony), Rosenfeld Adolf 5—5 frt. Weisz L. es F. 2 frt Lovak Kde 1 frt. ROESZ ANTAL. H i r e k. — Rendkívüli megyei közgyűlés. Svastits Beoó főispán őméltósága folyó hó 4-én a következő hirdetményt bocsátotta ki: „Az 1893. évi október hó 2-áo s folytatva tartott vármegyei közgyűlésben 20.035 sz. alatt hozott azon határozat, melyben a tervezett zalavölgyi vasútra törzsrészvények ellenében megajánlott vármegyei hozzájárulás ki-elégithetése végett törlesztési kölc.-ön fölvétele és az annuitások fedezhetése czéljából lVt-nyi pótadó emelése mondatik ki, — a nagyméltóságú belügyminisztériumnak 1893. évi deczember\' 2l-én 109.876 sz. alatt kelt leiratával jóváhagyatván és sürgősségi indokból engedélyeztetvén, hogy ezen pótadó tényleges igénybevétele iránt törvényhatósági rendkívüli közgyűlésen hozat-hassék határozat, a szóbán forgó vármegyei pótadóemelésnek az 1883. évi XV-ik törvczikk rendelkezései megtartása mellett leendő névszerioti megszavazása és Zala Egerszeg városának az itt felállítandó főgynmáziumra adott várost hozzájárulás tárgyában hozott képviselőtestületi határosat jóváhagyását kérő folyamodványa feletti intézkedés czéljából f. évi márczius 29 -én délelőtt 10 órakor Zala-Egerszegen rendkívüli tőr vény hatósági bizottsági közgyűlés fog tartatni, melyre a törvényhatósági bizottság tagjai tisztelettel meghívatnak." — Márczius 15. A szabadság felvir-radásának napja, a természet újra ébredésének, a tavasznak legszebb ünnepe közeledik. A modern Magyarország újraalkotásának évfordulója ez, melyen minden hazafi-sziv hangosan feldobog. Nagy-Kanizsa város fiatalsága, városunk polgárai meg szokták ünoepelni e napot és nem kételkedünk, hogy hagyományos szokásai most újra feltámadnak, s ezt a nagy napot méltóan meg fogják ülni, innál is inkább, mert a szabao eszmék hajnala ismét nyiladozik. Isméi az a lelkosedés hatja át a szabadságért rajongó ifjúságot, méltó t-hat. hogy annak táplálására ünnepélyt rendezzünk. Az egész hazában folynak immár a készülődések, készülődjünk mi isi — A nagykanizaU hadastyáu egylet évi rendes közgyűlését tek. Oroszváry Gyula ur elnöklete alatt f. évi márczius hő 4-én délután 3 órakor tartotta meg. A tárgysorozat I. pontja értelmében felolvastatott az év eseményeiről szóló jelentés és ezzel kapcsolatban terjesztettek be az évi számadások, vagyon kimutatások és leltár. Az 1893. évi bevétel 791 frt 62 kr., kiadás 610 frt 86 kr. E szerint pénztári maradvány 180 frt 76 kr. Az egylet jelenlegi vagyona készpénzben 1467 frt 73 kr. ingóságokban 1444 frt 80 kr. összesen 2912 frt 63 kr. Az elmúlt évben 6 választmányi Ülés és 2 rendkívüli közgyűlés tartatott Kivonulás volt Nagyszombaton, Űrnapján, ö c,. és apostoli királyi felsége legmagasabb születése napján megtartott isteni tiszteletre, mégis 1893. évi november hó 19-én elbuoyt Lengyet Igoácz temetésén, kegyelettel emlékezeti meg az elhunytról a közgyűlés, mivel az egyletnek alapitába óta fáradhatlan és buzgó tagja és több éven át elnöke volt, egyben pedig egyhangú- nak, midőn Magyarország Áva& férfiú emlékének dicsőítésénél áfl, aki legtöbbet tett arra. hogy lehetővé tétessék a magyar alkotmány elkobzása, aki éppen olyan hőse volt az abszolút — uralomnak, mint Heutzi Buda hősi védelmében, kinek szelíd Havnau-ja fogta be örökre a 13 .lázadó" száját — — Avagy talán a 13 mártír bitófája nem oly becses a nemzet előtt, mint Ra detzky vezérbotja vagy Hentzi kardja Bécsben? Avagy talán a 13 hős halála nincs oly szeplőtlen, nincs oly felemelő, oly mecha,tó, mint. a noyarrai győzelem vagy Buda elestének emléke? Avagy talán az Országban semmi a nemzet amelynek leg féltékenyebbe a őrzött kegyeletére saját intézői elfordulnak, hogy holnap aztáo az elleotáhor hőse emlékének hízelegve áldozzanak?---" Hát bizony idáig jutottnak?!---- Különös egy állapota van hazánkban a német nyelvnek! Az általános műveltség, az intelligenczia egyik feltételének tekintik. Igaz-e ez? Helyes-e ez? Nem! Ferde nézet. Elfogult (részben kozmopolita) nem igazi magyar hazafiak nézete; vagy csupán Üres, elcsépelt frázis? — Igaz, Magyarország poliglott állam, sok nemzetiségű ország; de mindenkinek et kell ismerni a magyar faj ttzupremáciáját. — A haza szerzői a. magyarok, a hasa nyelve a magyar. Az itt lakó egyéb nepfajok részint meghódittattak, részint később jöttek ide s egyenlő alattvalóivá lettek a magyar államnak. S mit láttánk 1848-ban, mit látunk jelenleg? — — — Aki Magyarországon lakik, az magyar honpolgár, ni ag y ar törvények alatt áll. magyar királynak hódol, magyar törvény adta jogokat élvez, annak, azt hiszem, nyelvében is magyarnak kellene lennie; kötelességének kellene ismernie, hogy édes hazai nyelvűnket elsajátítsa. Tehát nem az a nem müveit, aki magyar bonpolgár, és nem tud németül, hanem aki az és nem tud magyarul! Jelen viszonyaink között el kell ismernünk ugyan, hogy néba mégis hasznát veazszük a német nyelvnek: mert elég szomorú, hogy a magyar géniusz még minden teret nem tudott meghódítani, hogy még nem tudott mindenüvé világosságot hinteni! Hamajd magyar lesz Magyarország, akkor az iskolákban sem lesz szűkség a német nyelv tanítása; ami még ngy látszik, a jövő zenéje I .Idegen nyelvet tudni szép, de a hazait kötelesség", mondta látigszellemü költőnk Kölcsey, s ezt tartsuk mindig szem előtt, ha elfogult, korlátolt eszű emberek oly gyakran hozakodnak elő a németnyel ? szükségességével. —---- Legyen a nevelés nemzeti, magyar! Ez szól különösen a nők, a leányok szellemi és. testi nevelésérő1. A divaijárváay igaz, már o századok óta uralkodik s annak némely elfajulása bizony az igazi járványnál több nőt vitt már a sírba. — Fejcsóválva, sőt tagadólag fogadják e kijelentésem hölgy- (s trn férfi-) olvasóim is; de bigyjék el, ugy van. Én, mint laikus, nem hoza-kod hatom eiő statisztikai adatokkal, hanem híres orvosok ezt kétségtelenül megállapították. — Különösen egy divat — vagy ha ugy tetszik — toaletfczikk (vagy tárgy?) vau elterjedve az egész világon, amely ma már úgyszólván nélkülözhetetlen. Nos, mi lehet ez egyéb, mint a fűző, igen a ffi.zŐ, a midért Ennek viselésében is a külföldet majmolták. Pártában honósnlt meg « fűző-divat még XIV. Lajos előtt és hazánkba csak akkor kezdett meghonosulni, a midőn főuraink Parissal, Olaszországgal megismerkedtek. A XIV. Lajos korabeli arczképeken még most ts csodálkozunk, hogy menynyire voltak képesek a nők magukat Összepréselni. Sőt mi több, a férfiak sem maradtak mögöttük. A később kitört franczia forradalom azonban nemcsak á leigázottt politikai és társadalmi életet .szabadította fel bakóiból, hanem reformálta a fűző divatját, amennyiben a nők ismét (mint előbb) a halcsont és aczéliemez nélküli kis fűzőt hozták divatba, ez a testet védelmezte és fenntartotta, anélkül, hogy annak fejlődését gátolta volna. De sajnos, ez csak rö~ -wd ideig tartott, mert a kameleonsze lüleg változó divat •— szeszély újból forgalomba hozta az aczéliemezeseket — A hires szépségű Madame Tallien-t hajlott korában több ízben kérdezte környezete, hogy mit tett, hogy oly változatlanul megtartotta szépségét. .Mindenkoron óvakodtam a fűzőtől, volt felelete. ~j~ Ezek után méltán kérdezi a szíves olvasó, hogy ugyan micsoda tulajdonképpen a fűző? Szerintem kínzó eszköz, amelyekbe a fiatal lányokat már zsenge korukban, éppen kifejlődésük tfézdeién be préselik vagy oly h z o r i t ó, <$melyet az annyira kigúnyolt »7:elet" nem ís-í mer, pedig tudvalevő dolog, hogy a Kelet népei minden tekintetben kifogástalanok. — „A fűzőnek szerfölött káros hatása van a tüdőkre a gyomorra, az emésztésre létekzésre és vérkeringésre, akadályozza a mellkart annak kifejlődésében, s májra, lépre is bémitólsg hat — A azorosfűzö hatása alatt feltételezett rossz emésztés okozója a hiányos vér-készitésnek igy a veié oki összefüggésben álló sápkór, amely a fejlődésben levő fiatal lányoknál mai nap sajnos, oly rendkívül el vau terjedve; továbbá, akárhány ájulás, szívdobogás és nehéz léiekzés az erős fűzésben leli magyarázatát, amit a bálozó oök bizonyíthatnak legjobban. Az erős fűzés a mellkast szerfelett megszükití és eltorzítja, ennek káros következményeit még az utódok is megsínylik. Mert a természettudományok legújabb vívmánya az átöröklés törvénye szerint az egyén előnyös tulajdonságaival együtt hibás gyöu-geségei is átszármaznak az utódokra. BÉLDi MIHÁLY. (Folyt köntketjk.) lag hozott határozat folytáo jegyzőkönyvileg örökítette meg nevét. — a jelenlegi rendes tagok száma 55, pártoló tagok száma 25, dísz- és tiszteletbeli tagok száma 90. Alelnök egyhangúlag dr. Mayer Ferencz járási orvos ur. Számvizsgálóknak Árky László, Lam-berger Henrik és Zrínyi József urak választattak meg. A választmány pedig Nagy Sándor és Lamberger Henrik urakkal egészíttetett ki. ^ — Fürdőhely N.-Kanizsa közelében Somogyi Gyula palini földbirtokos buz-gólkodása folytán a balaton-berényi fürdőtelep erőteljes föllendülést nyert, s napról-napra nagyobb virágzásnak indul. A napokbao vásárolt tőle Herte-lendy Béla u.-kanizsai ügyvéd, Jelso-viczky Lajos és Karay Lajos győri kír. táblai biró és Hertelendy Andor csákányi földbirtokos víllatélket, melyeken az építkezések folyamatban vannak s ugyancsak egy nagy és kényelmes vendéglő építésére is megkez tték a munkálatokat; a déli vasút kedvezményes áron fogja szállítani a fürdő vend egeket. E^ies fürdőhely kellemes fekvése s szép vidékénél, s a Balaton bársonyos sírna talajánál fogva kiválóan alkalmas arra, hogy a messze vidék vonezerejét képezze, főkép pedig örvendetes N.-Ka-nizsa fürdőző közönségére, mely közvetlen szomszédságában csekély költséggel fog találni üdülőhelyet — Titokzatos bűntény. Gelse és Pölőskefő közti országút mentén e hó 7 én meggyilkolva találták Lukács Mártát Lukács István gelsei földműves feleségét A gyilkosság tettese, eddig ismeretlen. Ez eset az -egész vidéken annál nagyobb sensatiót keltett, mivel a megölt nő. férfi ruhában tatáltatott meg, s 10 éves leányának bemondása szerint halála előtti estén 2 férfi társaságában férje ruhájába öltözve távozott el haaulról. Közel fekszik a valószínűség, hogy a meggyilkolt nd részt-vett Remete Géza országgyűlési képviselő éaes anyja márcz. 6-áo történt kirablásában. Lukács Márta egyébként ezelőtt néhány évvel is furfangos mó don óhajtott pénzhez jutni. Ugyanis fölhasználva a körülményt, hogy a vidék akkoriban rablók garázdálkodása miatt rettegésben volt — beállított egy napon Sebestény gelsei - földbirtokoshoz\' 8 egy levelet adott át neki, melyet áiiitá-a szerint a rablók kőidének, b a -melyben halálos fenyegetések mellett 500 irtot követelnek Sebesténytől, a pénznek a közeli erdőben történendő átadásával Lukács Márta volt megbízva. Sebestény azonban pénzt nem adott, hanem az esetet följelentette, mikor aztán kiderült, hogy az egész dulgot Lukács Márta eszelte kí. — Czukorgyár Zala Égerszögen. A Zalamegy éhen építendő ezukorgyár érdekében "Svastits Benó főispán, Cser-Ián Károly alispán, Hácky Kálmán gazdasági egyesületi elnök és Orosz Pai, közgazdasági e">adó aláírásával felhívást küldtek szét a megye gazda-kozönségébez. hogy kísérleti terme, és czéljából 3 kiló répamagot fogadjanak el s terméséből a porarízálásra szükséges répát a vállalkozásnak rendelkezésére bocsássák. Továbbá kérik a megyei gazdaközönsénet. hogy a zalamegyei ezukorgyár érdekébon a répatermelést ne más gyár részére kössék le, hanem a megyei gyár részére tartsák fenn. — Nyilvános köszönet. A n.-kanizsai önk. tűzoltó testület parancsnoksága a „mentöosztály" javáia márczius 3-án tartott estély fényes erkölesi és anyagi sikere alkalmából elengedhetleo kedves kötelességet vél teljesíteni, midőn az elért eredmény kiváló tényezőinek, az estélyen szerepeit úrhölgyek és uraknak, nemkülönben a szép számbau megjelent közönségnek, ugy a fölülfizetésekért itt a nyilvánosság terén is hálás köszönetét fejezi ki. — Zárszámadás. A zalaegerszegi nőegylet 1893-:k évi zárszámadása szerint az évi bevétel volt 883 frt 92 kr, a kiadás 844 frt 45 krM pénztári maradvány 39 frt 47 kr. — Az egylet vagyona 1729 frt 10 kr, mely áll 2 drb. államsorsjegy, 3 drb. ausztr. ezüst-járadék, 9 drb. vöröskereszt egyleti sorsjegyből, valamint 1015 frt 60 kr. takarékbetétből és készpénzből. — Érde\'.es régiségre bukantak tegnap, vagyis e hó 6-án a galambok) sírásók; ez egy lapos hamvveder, melynek alakja és kiterjedése egészen elüt az eddig talált h&mvvedrektő). Ez előtt három évvel szinte találtak a Bírások urnát b azt Halász Imre ref. lelkész ur felküldte a n. múzeumnak, b erre dr. Hampel József azt irta. hogy az a célt népeké voít a Krisztns előtti száza dókból. Fenekén még ott volt a haiw^ is. Dr. Hampel felkérte Halász u-at hogy tovább is hasonlókép járjon e\'- HARMINCZHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZITJS 10-én jfoet e leletet szintén felküldi 8 ha vá-\'juí jön: kuzö\'ni fogom ^Kérjük .Sseilr..) _ Kossuth Lajos magyar asztaltársaság jótékonyságának- ismét szép jetét adta. a mennyiben egy szegény [piros gyermeken.ek felruházására 5 frtot adományozott. Magan-ménlOTak vizsgálata Za-Uftftgyébeo- A zalamegyei lótenyésztő -:?\'"\'\'>íl: kiküldöttei Svastits Benó főispán és Parcsetics Ottó, a paliní méntelep parancsnokának vezetése alatt a apókban vizsgálták meg a magánosok ménlovair Alsó Lendván, Perlakon és Qgáktornyáa. Az utóbbi helyen részt Teitek még a vizsgálatban Vrána Fri-,CTes. Tislér József, Tóth István és Murai Rubelt s Összesen 8 magán ménló restén adtak fedező engedéiyt. — Megórfilt. Vlasits András, a zala-TÍli apátság birtokán alkalmazott fö-erdéíit11 az elmezavar jelei mutatkozni-; a n.uit béten megjelent az ura fjitoi kormányzónál, hogy a hozzá befolyt pénzekről számoljon el, — s ott u irodában szétszórta a pénzt, magát ! pedig többször földbözvágta. \'A szerencsétlen embert a keszthelyi kórházba, onnan pedig a lipótmezei őrültek házába szállították. — Brutall- neptanitó. K.V. puszta-nui^yaroili tanító .- hozzá iskolába járó permek-leányok közül többet aljas ál-itti vágyának kielégítésére használt föl. följelentés tétetvén ellene s a szörnyeteg, ki nemes hivatásával ily fölháborító módon visszaélt, a léten vei járásbíróság börtönében várja bűnének méltó büntetését. — A BalatoH jege pusztításai. B.-Füredről írják lapunknak, hogy teg-L Mp rej-gel a Balatonban felállított frr-dóbázat a jég a nagy szél következtében nagyon megrongálta. Három czölö-pöt,_melyekeu a fürdőház áll, teljesen összetört; továbbá több jégtörőt is meg-rohcált 5 ember őrzi éjjel-nappal mert attól tartanak, hogy a még mindig dühöngő szél, a fürdőházat elsodorja. — A márczins 4 iki Budapesten tartott szabadelvű nagygyűlés impozáns volta kétségtelen Ó Felségéhez hódoló felirat intéztetett. Zalavármegye ke\'vé3bbé volt képviselve. — Nagy-Kanizsa városából 32 jelentek meg s vezetőjük dr. Wlassics Gyula megyebeli országgyűlési képviselő volt. — (iy«s/hir. Apfel Kálmán sümegi íikeres-kedö 72 éves korában végei-eyer.g8lé>ben meghalt. Általános részvét mellett f. évi febr. 23-án az izr. temetőbe örök.nyugalom helyre tétetett. — Kinevezés. Gombár Gyula nagykanizsai kir. tőrvényszéki joggyakornok aljegyzővé neveztetett ki r — Névmagyarosítás Ochotnyiczky Kálmán alsó lendvai lakos .Ország\'-ra és Kobn Jakab zalaegerszegi lakos fMargiia;"-ra magyarositották nevüket Iteiügyminiszteri engedélyivel. — A góganfal plébános állásától felfüggesztettén, helyére administrátorrá i megyés püspök Nemes Antal tüskevári kcplánt nevezte ki. — Jókai Mért a nagykanizsai kereskedő, iíjak önképző egylete nagy Jel keséd éssel egyhangúlag disztagjává ülafiztotta. m — Az 1896-ikl ezredéves országos kiáíütas közleményeinek 11 ik füzete megjelent, mely az ujabb rendeleteken . kívül a bejeleutési mintalapokat is közli. f ¦— Meghívás. A nagykanizsai fürdŐ-reszvéjiytarsaság ez évi rendes közgyűlését \'folyó "évi márczius hó 11-én délelőtt -II órakor a dél zalai takarék-Iuztár helyiségében tartja meg. A felügyelő bizottság áltai felülvizsgált zár-•zámadái és vagyonmérleg a dél-zal8i \'^karékpénztár helyiségében bármikor betekinthető — Heti fel&gjeló e héten ímárcz. . 11—17) a nagykanizsai Önk. lüzoltó fgyíet őftanyáján Morandini Román ^ákaszparancsnok ur. a VI és VII ík kerületben.Poredus Antal alparancsnok ur. —i Napi biztosok e béten a népkonyhában: vasárnap Scherz Richárdné Woíheim Fanny, hétfőn Wuszri La-josné Darázs Malvin, kedden Wucskits Jácosné Török Szidi. szerdán Jaoda Károlyné Krompacher Ilona, csütörtökön (iutmano Vilmosoé Rátz Araoka, pénteken dr. Neumann Edéné Samnely \'\'¦-\'a és sznmbaton Klein Illésné Lö-¦ \'inger Csmilla. — Kossuth Lajos magyar asztaltársaság " a márczius 15-ki nemzeti ünnepet a társaság helyiségében — kjor László ur vendéglőjében fogja °gtartani, melyre a n. é. közönsé- tisztelettel meghívja az elnökség. — Asztalos kongresszus. Márczius J 23. és 26-án, (húsvétkor) — mint fóvrosi levelezőnk értesít — Buda-^ateD a magyarországi asztalos munkások ko igresszusí tartanak. Ez már a Második tanácskozás, a melyet az asz- munkások országos keretben meg- tartanak. Az elsőn az ipari és munkáé élet sok lényeges kérdését rendezték, ez a második kongresszus arra lesz hivatva, hogy a megkezdett uton az ipar és a magyar asztalosok érdekében a munkát folytassa. A kongresszusra minden asztalos-szakegyesület, nagyobb műhely vagy gyár munkásai küldhetnek képviselőket, a kiknek - elhelyezéséről gondoskodva lesz. A küldöttek azonban két héttel előbb kell, bogy bejelentsék a kongresszust egybehívó bizottságánál (Kerepesi-ut S8.) hogy a kongresszuson részt akarnak venni. A kongresszusnak, a mely különben igen sikerültnek Ígérkezik, a napirendje egyelőre a következő : 1. A 11 es országos asztalos szervező-bizottság jelentése. 2. A vidéki küldöttek jelentése. 3 A szakszervezkedés további fejlesztése. 4. A szabad szervezkedés és a munkaidő rendezése 5. A famunkás-szervezkedés. 6. A ta-nonczügy. 7 A sajtó. 8. Állásfoglalás a IV. osztrák-magyar asztalos-kongresz-szushoz. — A ml. községi elöljárók becses figyelmébe. A nm. Közoktatásügyi Kormánynak nyilatkozataiból nyilvánvaló, hogy óvodák és gyerraekmenedékhelyek felállítása tömegesen fog eszközöltetoi. Erre nézve nemcsak az ezen pályára vágyakozó nők, hanem a községi elöljárók is a szükséges felvilágosítást legkönnyebben és legalaposabban megszerezhetik Marosán Kornél: „Vezérkönyv a gyermek menedék helyek felállításához és vezetéséhez" stb czimü ábrákkal is illusztrált müvéből. Ezen mű a szatmármegyei Széchenyi társulat óvodáiban és gyermekmenedékhelyeiben ve-zérkönyvül használtatik. Kapható Rei-zer János könyvkereskedésében Szat-máron, ára 2 korona. Az árát előre beküldök bérmenive kapják. — Rövid hírek. Hazánkból Amerikába 1893-ban 26.219 egyén vándorolt ki. — Az osztrák delegatió palotájának épitése Bpesten 390.000 frtba kerül. — Beksics Gusztáv a miniszterelnökséghez miniszteri tanácsossá neveztetett ki. — A képviselőházban tréfás bombamerénylet történ. — Keszthelyen artézi kutat szándékoznak fúratni. — Majer István helyébeesztergomi nagyprépost Sujánszky Antal prelátus lett. — A Honvéd .szépség versenye" márcz. 26-án lesz. — A Baros szobor pályázaton Stróbl Alajos, Szécsy Antal és Róna József lettek győztesek. — A magyar nemzeti bank alakulása el lett halasztva. — Baltik püspök a főrendiház tagja lett. f ©gyes. — Megbízható gyógykezelés. Za vart emésztéssel ellátott egyének, kik étvágy hiányban, felfúvódásban, gyomor-görcsökben és rendetlen székelésben szenvednek, a „Moll-fela seldlIU por"használata által rövididő múlva visszanyerik egészségüket. Egy doboz ára 1 frt. Szét-küldésnaponta utánvétellel SoII A. gyógy -szerész, cs. és kir. udv. szállító által Bécs, L Tuchlauben 9. Vidéki gyógyszertárakban határozottan MoII-féle készítmény kérendő az ő gyári jelvényével és aláírásával. — OjtÓ-viasz. Az idéuy közeledtével van szerencsém a oudapesti és nagykőrösi kiállításokon éremmel kitüntetett hideg folyékony ojtó viaszomat szíves figyelmébe ajánlani. Használati utasítás. E folyékony faviasz rózsák, gyümölcsfák, szöliők — szabad levegőn vagy Üveg alatti ojtásánál, továhbá azok metszése, horzsolása, ^nyulrágás, fagy, rákosodás vagy bármily egyéb okból keletkezett fasebek begyógyitására egy kis falapoczkával minden előkészület nélkül vékonyan felkenendő. A régi pe-pecsíő rongy, papír stb. felkenést, kizárván, igy a kés és kéz tisztán marad. Ezek értelmében a munkát nemcsak meggyorsítja és megkönnyíti, de takarékosság szempontjából is figyelmet érdeme), mert bekenésre ebből jóval kevesebb mennyiség elegendő,- miut minden más gyártmányból. A felkened után levegőn és vízben megkeményedik üvegszerű burkot képez. Lég, nap. hideg ellen egyaránt véd, nem pattogzik és igen jól tapad. Szöliők . ojtásánál a fazekas agyag helyett használva a ueg-eredést biztosítja. Ez előnyei mellett e magyar gyártmány minden más készítménynél jóval olcsóbb. A kéz esetleges bepiszkitása legkönyebben olajjal távolítható el. A viasz hűvös helyen befödve tartandó. Maros-Vásár hely. Tisztelettel Gáspár Antal. Irodalom. Ezen rovatban megemlített irodalmi termékek kaphatók, illetve megrendelhetők XQ.XTCaJSJ/fc«i József könyv, papír-, hangjegy- és hangszer-kereskedésében, Fő-tér, ótakarékpénz-tár épület. — Benlcikyné válogatott regényeinek második sorozatából a S-ik füzet megjelent Singer &. Wolfner kiadó czégnél. E füzet a .Családi Hagyomány" 3-ik kötetét tartalmazza. Ára 25 kr. — Isten veled! a czime az uj regénynek, melynek közlése a .Regény Szalon legújabb (G-ik) számában ép moBt kezdődik és mely ismét a jó ízlést dicséri, melyet Zempléni P. Gyula, ¦ kiválóan szép és érdekes folyóirat szerkesztője tanúsít, a mikor a világirodalom óriási anyaghalmazából mindig a legjobb, legszebb és legérdekesebb müveket válogatja össze a .Regény Szalon" olvasóinak igazi gyönyörűségére. A .Regény Szalon"-nak ott kellene lennie minden müveit ember asztalán, mert az a folyóirat tűzte ki czéljául azt, hogy a világirodalomnak legjelesebb termékeit ülteti át hazánk nyelvére. — mert hiszen az idegen irodalmi murikét csak igen kevesen olvashatják az eredeti nyelveken. — A Regény Szalon kiállítása is olyan, hogy kellemes látvány a szemnek, színes borítékja igazán művészies munka, — Az újonnan belépő előfizetők az összes füzeteket mindig megkaphatják és a kiadóhivatal (Budapasten VIIÍ. Népszinház-utcza 26 ) szívesen küld mutatványszámokat. — A Regény Szalon előfizetési ára negyed-évenkint (6 füzetre) 2 frt — Ax Atbenaeum képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 17-ik füzet, mely egyszersmind a H-ik kötetnek első füzete. Ebben Széchy Károly, a kolozsvári egyetem tanára, bevezetésül érdekes képet rajzol az irodalmi megújhodás koráról (1772 — 1820). Előbb vázolja a politikai viszonyokat, Mária Terézia néme-tesitő törekvéseit, a -^Kalapos király" jralmát, majd a nemes: visszahatást, • •- . ismerteti az e korban keletkezett irodalmi irányokat. Külön fejezet szól Bessenyei Györgyről, kinek élete- és működéséről Széchy már a 70-es években könyvet irt. Itteni czikkében felhasználja az azóta előkerült adatokat is, s Bessenyei korszakalkotó irodalmi munkásságát velős szabatossággal ismerteti, sorban méltatván drámai, bölcseleti, történeti .- egyéb munkáit s a nemzeti nyelv és egy akadémia felállítása ügyében kifejtett irodalmi izgatásait. A szöveget ezúttal is számos kép illusztrálja: Mária Terézia és József egykorú metszetekről vett arczképei. Bessenyei szülőháza, arczképe (testőr-díszruhában), névaláírása. Ágis tragédiája és a Holmi cz. munkáinak címlapja, a Természet világa előszavából egy — az iró egyéniségét jellemző — részlet kézirati hasonmásban, az Esz-terházy vigasságokhoz a herczeg Esz-terházy-féle gyönyörű kastély mult századi képe. Külön mellékletek: Apácai Cserei Jánosnak Lórántfi Zsuzsannához intézett folyamodványa, a fejedelemasszony sajátkezű hátiratával, hason másban, és Koháry István verseinek első lapja. — A valóban diszes kiállítású, hézagpótló vállalat füzetenkin t jelenik meg s minden könyvkereskedésben megszerezhető. Egy-egy fűzet ára 40 kr. — A „Vasárnapi Ijság" márczius 4-iki száma 16 képpei. s a kővetkező tartalommá! jelent mfg: „Az ezredéves kiállítás igazgatósági épülete." (Képpel.) — Kőkemények r^^A Dunapartoc\' Vargha Gyulától. /Csinált világ." Kozma Andortól. .Szerelem." Rudnyánszky Gyulától. — .Páva a varjúval." Elbeszélés. Irta Mikszáth Kálmán. (Ktmnach László rajzaival.) — „Magyar női viselet és a milleüium.\' (Képekkel.) Dr. Szendrei Jánostól. — .Ferencz Ferdinánd fő-berezeg földkörüli uíja." Irta a .Vasárnapi Újság" részére egy tengerészet-tiszt az .Erzsébet" hajó födélzetén." — „ Anarkhisták Londonban." (Képekkel: 1. Küzdelem a szabadulásért. 2. Bemenet az .Autonómia klub" helyiségébe. 3. A bombarobbanás a geenwichi parkban.) — Munkácsy „Honfoglalás* ának átvétele." (Képekkel: Ellinger Ede pillanatnyi fénykép fölvételei után.) — .Munkácsy képe itthon." — »A mentőegyesület estélye." (Képpel.) — „Irodalom és művészet.0 .Közintézetek és egyletek", Sakkjáték, Képtalányok stb. -rendes rovatok. — A .Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt a .Politikai Ujdooságok"-k»l együtt 3 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4. az) — „Az 1848—49-iki magyar sza-badságharcz története" czimü illusztrált vállalatból a megszokott pontossággal most jelent meg a 7-ik füzet. Gracza György, a mű írója e füzetben a magyar országgyűlési küldöttség bécsi tartózkodását mondja el egészen uj és eredeti források alapján. Á munka ezen része szintoly érdekes a eleven, mint a többi eddig megirt fejezetek. E füzetet is számos egykorú kép gazdagítja. Had-taui szempontból ia felette érdekes az a két kép, mely az 1848-iki honvédoktató könyv alapján az 1848--49 iki magyar honvédség fegyvergyakorlatait mutatja be. A füzet képei: KosAith egy gyermekei ölében beszédet intéz a bécsi néphez 1848. márczius 16-án. — A\' szabadságharcz költői. — A magyarok küldöttsége a bécsi egyetemen megköszöni a fogadtatást. — Az első magyar miniszterelnök. — Batthyány Lajos grófnő szül. Zichy Antónia. — Az osz-rák lovasság fegyverzete és felszeielése 1848—49-ben. — A szabadságharcz irói- — Az 1848—49 iki honvédség fegyvergyakorlatai (2 kép) Egy-egy füzet ára 30 kr. A mostan megjelent 7. füzettel uj negyedév vette kezdetét. — Előfizetési ára negvedévre (6 füzet) 1 frt 80 kr; fél évre (12 füzet) 3 frt 60 kr; egész évre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Megrendelhető sz 1848—49-iki sza-!?adságharcz-történetének kiadóhivatalában. Limpel Róbert könyvkereskedésében Budapesten, Andrássy-ut 21. sz. a. Ki nyert? Húzás márczius 3-án. Bpest: 69 71 88 26 Húzás március 7-én. Prága: 36 69 86 22 Lehetetlen. . Egy részeges atyafi nyilvános botrátiy miatt került a rendőrség elé- Ott hagyta az eszét a pohara fenekén, ugy? — szól hozzá a rendőrkapitány. — Lehetetlen kapitány -ur, sokká! inkább kiürítem én a poharamat, semhogy abban valami bent maradna. Vasúti menetrend Kanizsa állomás. Indulás Érkezés Kanizsára 17. T.j !Z. V. :y. v. ő 07 2 135 12 20 rfgg. d. u. éjjel sz. v.j 6 05 regg. sz. v. 2 :10 d. u. v. v. I 5 15wl. u. sz. v.12 45 éjjel gy. v.j 5 47;regg. , v. v.; 6 30 regg. :sz. v i 2 !— d. u. sz v.12 33 éjjel gy. v.j 5 !33 sz. v.(12;59 sz. v. ll\|22. regg d. éjjel sz. v. 3 42 regg. sz. v. 1 34J d. u. v. v. j 8 04 regg. sz. v.\'ioilöí este sz.v. 4 jlOregg sz.v.i 1 !30 d. u. v. v.\|i0;25 estéj -¦í.y.v.Í2;10 éjjel sz.v.; 4 !57 regg. sz.v. 1 26 d. u. sz. v.j 2 !25 d. u ; sz. v. 11 34Íéjjel Felelős szerkesztő és kiadó : BÁT0RF4 LAJOS. Nyllttör.) Nyersselyem Bastruhakra alkalmas kelméket öltönyönként 10 frt 50 krért és jobb fajtájúakat is — valamint fekete, fehér- és színes selyemkelméket méterenként 45 krtól II frt 65 kr í — sima, koczkátott. csíkozott, mintázott és damaszolt stb minőségben, (miategy 2413 fajtában él 2000 különböző szia s árnyalatban) szállít; póstabér és vámmentesen a privátmegrcndelúk lakására Hen-oeberp ti. (cs kir ndvari szállító) selyem-gyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svájciba ciimzettlevelekre 10 kros és levelezőlapokra5 kros bélyeg ragasztaadó. ) E rovat alatt közlőitekért nem vális felelősséget a szerk. Hirdetések. 10000 darab olaszrizling sima szólővesszé eladó immúnisnak talált homoktelepről. Ezre 10 forint. Bővebb értesülés nyerhető ¦agy-Kanizsa város Tanácsánál. Biítokvétol. Készpénz fizetés mellett azonnali megvételre kerestetik 150.000 frtig terjedhető vételárban, és egy 500.000 Irt árban. SZÉP KASTÉLY, jó karban levő gazdasági épületek, termékeny szántóföld és értéke« erdő megkívántatik. Sz ves ajánlatok csakis a tulajdonosoktól kéretnek R1CHA.KD PATZ, BÉCS, Marpa-rethen-.strasse lí. sz. alatt.- Tulajdonos kerestetik W millió Joriníhoz. A VII. évfolyamban mí-gjelenő Telegraph czimü Borsolási mutató feladatául tütte azon sorsjegjtulajdonosoknál közvetítői, melyek évek óta kihuiott sorsjegyeik nyereményét föl nem vették. A kihúzott sorsjegyek ntán járó sok millió torint, közte számos nagyobb nyeremény évek óta nemcak kamat nélkül hever, hanem azon veszélynek is ki van téve, hogy biaonyos idő múlva elévül és ar állam vagy az illető pénztárba visszaszáll. Hogy ezernyi nyeremény fölvétetlenül marad, egyedül azon körülmény az oka, hogy a sorsjegytulajdonosok sem a húzásoknak nem néznek utána, sem megbízható sorsolási lapokkal nem rendelkeznek 1694-ben csak Ausztris-Magyarországban 95.694 darab sortjegy 19 millió frt értékben került sorsolásra és kifizetésre. Az egész évi előfizetés csak 1 frt, szóval Egy forint, amely, postautalványával mindennap megrendelhető Kien csekély előfizetés daczára felosztunk sorsolásra tisztelt előfizetőink köiótt 40 Jósziv sorsjegyei és pedip január 1, ápril 1, július 1. és október 1-én 10 drbot Minden Jósziv sorajegy kíhu-zatik és játszik a 40.000 koronás főnyereménytől 20 koronáig. A számkimutatások díjtalanul revidiállatnak, nem előfizetőktől 10 krért. mi levélbéljegbau küldendő. Mutatványszámok ki-váuatra küldetnek. A„TELEGRAPH" Sorsolási mutató kiadóhivatala Budapest, Táczi-körnt 43. t. 50/894. p. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bírósági végrehajtó ezennel kő/hírré teszi, hogy Mittli Kál-j mán ügyvéd min\'. Sonneuveod Gyula és j Vilma gyámja javára 414 frt 27 kr. és \| 234 frt 57 ]/2 kr. kétrendbeli töke és jár., Müller P. soproni kereskedő czég javára 238 frt 55 kr. tőke ¦ jár„ Galsz-ter testv. czég javára 44 frt töke s jár., Fischer Ferencz javára 15 frt íöke a jár. erejéig Wittmger Antal és neje n.-kanizsai lakósok elien elrendelt végre-! hajtások foganositása alkalmával bi-i róilag le és felül foglalt s 566 frtra becsült ezukrász üzleti berendezés és felszerelés, bútorok, konyha edények és különféle ingóságok 1894. évi márczius hó 21-ik napján délután 3 órakor N.Kanizsán alperesek lakásán és üzlethelyiségében nyilvános árverés utján eladatnak. Ezen árveréshez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő ingóságok a ileg-többet Ígérőnek készpénz fizetés mellett a becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1894. évi márczius hó 2-án. BART3 GYÖRGY bír. végrehajtó. X !UnVlSCZHARMAOlK évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. MÁÍtCZlUS 2-: T 5 Hamisítástól óvatik ! Mindenféle KÁVÉHÁZI felszerelések, u, m. Csillárok (lusterek), lámpák sat. helyiség változtatás miatt jutányosán eladatnak. í\'Mekezhetni velem HEIN MIHÁLY. Wilhelm-féle köszvény- és csuz-ellenes WILHELM FERENCZ gyógyszerésztől Neunkirchen Alsó-Ausztria minden gyógyszertárban csomagonként 1 forintért beszerezhető. 1S4 ugyan í»94 L(l( illető hivatalos el ismérv t-n y erről, hogy fenti flgy és letéti tuárou jegyzőkönyv szerint a .Péai és Föld cziniu siakjap ki&ilótulajdonosa. 5C0 ötszáz ezüst htrcaá\'. sz enilitett szaklap f. éti február lT>-t-n megjelent RzamábaB hirdetett in küi,-írdekti rúlvskerdés ay&ftes megfr-j-őinek. a „Pésj és Föld\' {szaklap Magyarország jel -rabig és lóldhirtok forgalmának plömoxdi-tásara] szerkesztősége álul, a .Pénz és Fold -ben \\ szerkesztőség Budapest, várzi-korot 3í] közzétett pályázati teltételek értelmében, SOO, 100 lü\'i, ítO és 60 ezíiat koronárai való jutalmazása exéljából, késx-pénshen őrizetni átadatott. Budapest, 1S94. etne-\'.ernyohzszázkilpnrz-venuegyedik év február hó 15. tizenötödik "\'•^ Steinbach István [1. H 1 tór. közjegyző Budspest, Gizella-tér 1 „PénzésFöld" Kiadás 65 000 kozjegyz hitelesítve. (Hatránütezer példány.) EióSi. dij w esesz érre 3 frt o.f3. w Díjmentesen koMjiik lapunk összes előfizetőinek a cssk nálunk kapható Magyarország »* nemben egyedüli térképet, melyben minden egyes megye termelési ácsi pontosan ki vannak mutatva Ezen térképünk hátlapján Magyarország 400 eladó birtoka van kitüntetve. HIRDETÉSEK. a „Pénz és Föld"-ben való kózztr étel által. XacjaroraatT földbirtokosai le-rhaaznoitabb szaklapja! Kiadóhivatal; f-lBaiapeto, Vaczi-Mrat39-J2áB I! II Jobb éa olcsóbb minden másná! a Gáspár-féle ojtóviasz. hidegen foly. jól tapad, faaebeket g\\or-san gyógyít. Kozmák, g-yumölcsfák oj-táKára páratlan minőségit.. A *Sl»U oj-lá-sánál a limekas-agyag helyett hasinál va a megt-redést kétszeres százalékokban biztosítja A kenés ctélja a vág-lapokat ültetés közben homok- és porszemektől mcgívoi minthogy az agyag ^QCX»OO^XXX>OOXXXXXXXXX»Xg»OOOCXKXX?OOOOOOp g ¦; o. I pun. zent. i forradást hátraltata FIUME e viaz f-llenbeo tdjeaen véd, a ra$0s kéjizőiU.\'t elősegíti remlkirüli szapora-Bágáaál lógva (1 klg. 5—6 .zer ojtás-hozi az elért eredményekhez képes: a költségeket tetemesen leszállítja. — 1 kljrinoB doboz 1 frt 50 kr, fél iílgrm. 75 kr., kisebb 55, S5 kr Kapható: GÁSPÁR ANTALNÁL, maros-vísarhklytt. BBT Ismét eladóknak kedvezménv -SJsi \| A Borries-féle uradalmak -igaigatóságának Ecken-5 dorfban Észak Nemetor-\\ szag 1 tudomására jővén, hogy I eckendorfi répamag tóba helyről \| mint eredeti vagy javított ajanl-" tátik. Kötelességének tartja tehát nevezett igazgatóság a gazda \| közönség érdekében köztudomásra hozni, hogy eredeli eckendorfi takarmányrépa mag MOLÜöSEIDLITZiPOR Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyét és aláírását tűnteti fel. A Moü A.-féia Seldiltz porok tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyaa.tr- és al test bántalmak, gyo-uor-rftres éa gyomorhév, rögzöt: szekrekidés, raájban-alom. vér-tolulát. aranyér és a legkülönbözőbb »41 betegségek .elten, e jeles háziszemek évtizedek óta mindig nagyobb elterjedést sznrzett. — Ara egy lepecsételt ereded doboznak I frt a. é. Hamisítások törvényi eg fenyíttetnek. f MOLL "FELE FRANCIA BORSZESZ ES SO Csak akkor vaíórJi. ha. nref M^\',[j 4 A. Holl\' feliratit nnozattal van rJjegyét tünteti fel és zárva. a. Moll-féie fran- ozla borszesz és st nevezetesen mint fajdalomé .lapító bedörszfiletl szer kös; rsuz és a meehQlés egyéb következményein íi ! égis méretesebb népszer. — Ejy ünc-zott eredatl üveg ára 90 krajezar. . Moll Salicyl szájvize. (Főalkatrésze: fílzolysavaa szik«ó.) A mtDdeona t szájti\'ztitásnál külöDőset] fotito, bármely kom gyermekek, ^tint fel-nőttek a\'.ámira; mert e szájriz & fogak tnt\'ábbt épségét biztosítja s egyszersmind óvszer fogfájás elleu. — Egy Moll A védjegyével ellát.tt üveg ára : 60 krajezar. (691) FÓSZttkDldes: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: I., Tucbiauben 9. uz. Vidék] megrendelések naponta pot autanvet mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár : Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. valódi minőségben 0oooooc^QOOC^aaaaMaoao°oooDoooooQooaoO _ AusEtria-Magyarországbancsaiis fflS _______ o u magkereskedésében Budapesten kapható a mennyiben az eckendorfi uradalmak mint ez évben, ugy 31898. évig csak egyedül gjezen czégnek fognak répamagot szállítani, mely czeg az erre vonatkozó arjegyze-ket kívánatra ingyen és bérmentve megküldi. Keil Alajos-féle Padlózat-fán ymáz (Glasur) lefckiüiiiÖbr) mázo\'.ú s?er puha padló számára. 1 naey palaczk íra frl 1.38 kr. 1 kis palaczk ám G3 kr. Viaszk-kenőcs Arany-fénynáz i«pjol)b ésle^Pí;yszprühhbperes7.tü :7-er képkeretek síb. bearanyozártiira — keinéoypadlú száraira I köcsög áraGO kr. \\ j^y ^iá palaczk ara 20 kr. Mindenkor kapható: Fesselhofer Józsefnél Naííy-K;uiizsán. csak akkor vatodi, ka a háromszögű pa-tac/.k az itt levő nzajaggal [vöröi és felcete uynuiis sárga papiron va>i elzárva. Eddig fölülmulhatatlan ! Maager Vilmos féle vaiodi tisztitolt MAJOLAJ (törvényileg védett CNomag\'olá»ban) Maager Vilmostól Brésben Az orvosi tekintélyek által mrgviífgáitatott és köuy-nyü emésziheiöséjíéné fogva gyermrkeknek is különösen ajánltaiik és rendeltetik mindama ^aetekoel. melyeknél aí orvos az egész t-\'jti szervez kulönóaen & mell és tüdő erősítését, a tet súlyának k-yaraporiasát, a mdvk javítását, valamint általában a ver tisztitálát el akarja érni. — Egy üveg ára 1 forint és kipható a gyári raktárban Úécüben III 3. ker., Henmarkt Vítlamint az o»ztr.-magyar monarchia legtöbbb gyógyszer tárában. Nagy-Kanizsái.: Kosenleld Adolf és Fi, Kes si\'lbofer József fflazer- és csemege kereskedésében. — Főraktár és föe\'árnsitás az oiz trák-magyar motiarrhia részére; Mnnjcer VíIiiion, Bécs, Hl/3, Heuma.-kt 3. I\' : a n i u { b i r ti i I 11 •¦ üldöztetik. Zongoráról külön képes árjegyzék. Korcsma-bérbeadási hirdetmény, Udvarhely kfizséR elöljárósása a községben levő úgynevezett ,Mayerhoft\'er-féle korcsmaépületet, mely kereskedés és mészáros üzlet folytatására is alkalmas, folyó év ápril -24-től egymásután kővetkező 3 évre nyilvános árverésen bérbeadja. Az árverés határnapjául 1894. év márczius 21 ének délután 2 órája tűzetik ki Udvarhely község birájának lakására. A ház áll: 5 szoba, I előszoba, 1 bolthelyiség. 1 szép, tágas konyha éléskamrával, 2 nagy pajta, i istálló 25 — 30 drb jószágra, sertésólak, 2 pincze, 1 jégverem, jó padlás es kitűnő konyhakertből. Árverezni szándékozók 40 frt bánatpénzt tartoznak letenni\' Somogy Udvarhely, 1894. márcz. 3-án. Tatger Lajos Varga György aj óT ft>- 3 3> "1 CB I- ¦ = 3 s 2, «> 3, á r t a c z e 11 i 4fam^ ~<w& Gyomorcseppek f li.lOkr,»:. ¦ iltetinoua b líUít^ lárguás], »fiSoc h kányát. gTO«»riSrci. iriUOtét. -\'" Ujtájámil. ¦ menynyi ben ei s trrn-itotokkal. áiüiitii. mijbájoK S o o tf a Sí S. v a ffi o P iUUi-uw k;i«7u,im.----- mórtól swrmaaott. eroo^lttriiclésRil M.tiki d KaiMrrti^iií.nál. Vbi-« bat-knál a mri~trtlt n»orcw~r év-k oa kltuiu.knk btKmjmt-.lt, a mii ,Ht mk iiSa ÜLto-ntOnj tnnn.il. fjry kt, iivag ara baaxnil.ll uli»iüt»,»i •ktütt b kr. utck í a to kr. HaarammJkai fbraktár: Tfta-fil Jnanrfi no^yazertára Bea...... Ktritj ntcaa 12 aa. . ...^.J\'&w* • alalraai túaateMn ta4k asaartaal- lent. Csak .ty c.eppak.í t^aaék «lfo(ra4Dl, malyeknöt btu-"\',uD[ira aWJ «Lala« ,an rawnttra a keasítb aiiirkaáTa; V,/?ÍűZí>t- Brady) n, aWi aaavakkaJi .ValodiaaRit blronyttom".- a m^rf„c„íí/r^^^^,----. ..i^u. fc^ajajalm ! KAGY-KANIZSÁS : Práger II é 1 a és Belos Lajos e}ó8t-azerésaeklicl. — BARCSON: Kghrt Sánaor gyógyszerésznél. 0«? ¦< N «r 2 a «< a- OH 13 IK Harmonikákról külön árjegyzék kérendő Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyoodijáb»n Ntgy-Kanizaáu. ?23329 rendkívüli szán. \\a<;i -k iViZSí. 1894. márczius 15-én. 21-11: S2;éL3au. Elöfizeténi ár: . . 5 frt — kr. : frt 50 kr. Negvedére ¦ - 1 írt \'?5 kr. Fgye zám 10 kr. H IR I> ET ÉS EK ? hiail»»a petitf<>rl>ao ?, másodszorj miütien további sorért b kr. Jíi\'I LTTÉRBSM petit soronként 10 krért vétetnek; Kincstári, illeték miDík-o egyesi birdetéaén 3") kr. fizetendő Harmlnczharmadik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. A lap zzeflemi és anyagi részét Íllet5 mindee közlemény Báio r,9 Lajos szerkesztő-kiadó nevére ezimzattea Nat-y-Kaaiztiáxa bérmentve intézendök. Bérmentetlen levelek aem f<igad-tatnak el. kéziratok TÍsszanem küldetnek , a nagy-kanizsai Délzalai Takarékpénztári „Önsegélyző szövetkezet, a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság\', & .nagy-kanizsai- éB fityeházi önkéntes tüzoltó-egyUt, a , nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület\' a ,nagy-kanizsai tanítói járáskor", a .nagy-kanizsai k-resztény jótékony nőegylet, ^n.-ianizsai izr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézete, a .katonaihadastyán egylet" a .soproni kereskedelmi iparkamara nagy-kanizsai külválasztmányának hivazaios \'\'apja HETEN KINT EGYSZER, SZOMBATOM MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HET1LA P. Hazánk minden részében, kisebb nagyobb mérvben ünnepelve van e nagy, e nevezetes nap: a sajtószabadság születésnapja. Több helyütt azonban még mindig pártszempontból veszik ennek kegyeletes .megünneplését, pedig ez nagy csalódás. E napnak emlékezete közös Öröm, közös dicsőség, és igy a kegyeletnek is egyérzetünek kellene lenni; ha valahol s valamikor igaz az a sötét látnoki kijelentés, hogy A tok Térte meg a magyart, Mert az loha öasxe sem tartl Itt sajnos és fájdalom: találva vagyunk. Oh miiy szépen, mily nagyszerűen lehetne ezt országos ünneppé varázsolni ! Könnyezne tőle örömében az ég s reszketne az érzet melegétől Európa; vagy tán felmelegednének a trónok közelében sütkérezők kiélt seregei s szebb, jobb napokra ébrednének a nemzetek, mert az emberiség egyforma érzetében: a világszabadság ragyogó tudatában találkozva egy magasztosabb életélv, üdv, a valódi földi menyorszig boldogságának osztozásában vennénk részt. Hosszú álom után nehéz az ébredés ! de ébredezünk s fokozatosan szélesb, nagyobb mérvet ölt e nagy nap iránti kegyeletes nyilvánulás. Ezelőtt csak félve, remegve, titokban jöttünk össze, hogy poharunkba csordult könnyeinkkel áldozzunk az édes szabadság forró-érzet virágával koszorúzott eszmének, a szabadság leg-fenségesebb, legdrágább gyöngye: a sajtószabadság születésének. Ez örömérzet ma már szabadabban nyilvánul, de még sem ugy, mint az megérdemelné, vagy mint mi megérdemelnők! Miért aem tesszük hát? Nehéz a felelet! Nem róvjuk fel az önérdeknek, nem a számitó ész hidegségének, sem a rideg közönynek, hanem egyedül egy rettentő polypoak, a multak iránti háiátlanságnak. Igaz ugyan, hogy a vész perczei-foen egyek vagyunk, egy érzet uralg édes hazánk minden zugában, palotában és kunyhóban egyaránt, de hát miért nem az örömben is? a visszaemlékezés kegyeletében? CsHlámíik ugyan már sok helyen a reménysugár, vajha a vihar egy oly fényes nappá tömöritené, hogy megsemmisítené fényes parazsával a hideg közönyt, a dermedt önzést s a szent szabadság imádói részére áldott virágait nevelné! Higyjflk ezt, reméljünk egy szebb jövőt s szeressük az imádott magyar hazát! BÁTORFI. Kos&uth betegsége. — Márczius Il-én. — Kossuth Lajos nagy hazánkfiának betegségéről legújabban a következő tudósítás érkezett: Milánóban rossz hirt hallottam Kossuthról, tehát éjfélkor megérkezve, azonnal ahhoz a házhoz hajtattam, a hol Kossuth lakik. A házban mindenki aludt, maga Kossuth is. Szombaton hajnalban a nagy/betegnek fájdalmai voltak, Basso dr. már reggel hat órakor nála volt. Megvártam, mig távozott. Az orvos egész fáradtan jött ki, mert erős massage-í alkalmazott A beteg tegnap este engedve Ferencz fia kérelmének, ,megengedte, hogy más orvost ís hívjanak az ágyához. A tűrini klinikán ma délelőtt megvizsgáltuk az uretbrális váladékot s mérges anyagot találtak beune, melyről egyúttal megállapították, hogy a vegyi eltávozások következtében mérges alkatrészekkel telitett váladékot könnyen el lehet távolítani kathéter alkalmazásával. Kossuth Ferencz felkérte az orvosi klinikát, hogy jelöljön ki Basso . mellé egy jeles orvost, lehetőleg a legjelesebbet. A klinika Carle lovagot jelölte ki, az Umberto-kőrház igazgatóját. A kathéterezés délután 5 órától csaknem 7-ig tartott és szerencsésen ment végbe. A vesicából két liter váladékot távolítottak et. Kossuth csodálatos hidegvérrel tűrte a műtétet Carle tanár beszélte nekem, hogy Kossuth kérte: mutassak meg neki a két litert, mert különben alig hiheti el, hogy óly nagy mennyiséget távolítottak el. A tanár szerint Kossuth tul van a krízisen, de rok erőt vesztett. Egyetlen veszedelem a gyengeség. A tanár távozása után Ruttkayné fogadott Kossuth dolgozó szobájában. Rutt-kayaé a kiállott izgalomtól nem is bírja tisztán megítélni a beteg helyzetét és állapotát Ruttkayné is reméli már, hogy minden jobbra fordul s Kossuth ereje vísz-szatér. Beszélgetésünk alatt Kossuth Ferencz lépett a szobába, a ki Nápolyból sietett apja ágyához. Feltűnően hasonlít apjához s te\'jes férfierej°ben van. Elmondta a beteg3ég történetét. Apja nem tűrte a támaszt, mindig egyedül járt-kelt s igy többször megesett, hogy erejét vesztve, összeroskadt s a földön maradt, mig valaki be nem jött a szobába. Betegségének közvetlen oka a gyengeség. A baj komolyra fordultával elhivatták Bonninót, a homeopata orvost, mert mindketten hívei a hason-szenvi gyógymódnak. Bonnino nem találta el a bajt. A klinika Bassonak adott igazat. Kossuth is nagyon megnyugodott az orvosi beavatkozás után. Kossuth FereDez nagyon bízik most Basso okszerű gyógykezelésében és massage-kurájában. A kormányzónak betegségében is legnagyobb kedve az újságok elolvasásában telik. Nem engedi, hogy magyar lapokat felolvassák, s érdeklődéssel olvassa, hogy mit írnak a betegségéről.. Nagyon foglalkozik a képviselőházi vitával és vágyódik EÖtvös^Károiyuián, aki megígérte, hogy eljön. A kormányzó fia azzaf végezte a szavait, hogy az immínens veszély elmúlt, a beteg szerencsére tud hust enui. Bízik Istenben és apja erős szervezetében, hogy a gyengeség is megszűnik. A beszélgetés közben sóhaj hallatszott a máaodik szobából. A Kossuth Lajos sóhaja. Ruttkayné rögtön besietett a beteg szobájába, hogy segítségére legyen s gondos épolá\'ban részesítse. A Hugonnayak. A 19-ík század elején egy oj grófi család támadt, a szent-györgyi és hu-gonoai Hugoouay gróf család. A Hugonnayak eleinek bölcsője Vas-megyékben ringott; érdekes lesz talán, ha e grófi család keletkezésének történetét rövideo elbeszélem. Szentgyörgyi Horváth Zsigmondnak, kí kamarás, valóságoB belső titkos tanácsos, s 1802 ben békésvármegyei főispán volt. két feleségétől három fiu gyermeke született. • Az egyiktől: román falvai Fehérváry Annától: Zsigmond, a második feleségétől: sárdi Sorassieh Annától: János és József. Az ifjú Zsigmond, a mint tanulmányút végezte, azonnal egész buzgalommal fordult a közügyek felé, a a mily szerencsés volt magán dolgaiban, a társadalmi téren oly nevezetes sikereket aratott. Már az 1790-ik évi országgyűlésen szorgalmasan részt vett, mint távollevők követe. Mária Terézia királyné megkoronáz-tatása* alkalmával, mint a királyi fóajtón-álló mester oldala mellé rendelt biztos, oly közmegelégedésre töltötte be hivatalát, hogy aranysarkantyús vitézzé üttetek. Majd pár évet töltött részint a nádori kancelláriában, részint a nádori személy -nök körül miot előadó teljes hűséggel és megelégedésre. Az 1806 iki országgyűlésen Somogy-vármegyét képviselte mint követ, s e minőségben ís kiváló érdemeket szerzett. A frauczia háborúban nemcsak a köteles terheket viselte, de saját költségén lovas csapatot is állított ki az ország és korona védelméce, s ... . . is tetemes áldozatot hozott a haza oltárára. Előszeretettel foglalkozott közgazdasági kérdésekkel is. É látván, hogv a posztó s egyéb gyárakban annyira nél-külözhetlen vörös festékért évenként 6—8 millió forint vándorol az országból a külföldre, azon gondolkodott, hogyan lehetne a vörös festéket itthon előállítani, hogy igy a tetemes pénzösszeg a hazában maradhasson. E czéiból az akkor ugyuevezett Krapp-növény termesztésére adta magát. A Krapp egy buzérfele növény, melyet Horváth Zsigmond borznak nevezett el. A borz gyökerei szolgáltatták ama kitűnő vörös festéket, mely az addig külföldről behozott föstö anyagnak teljes pótszerévé vált, s ekként éveokiiit milliókat volt hivatva megtakarítani az országnak. Ezen különféle érdemeinek jutalmául Horváth Zsigmond egy, W&tík oaajus9-én kelt királyi rendelettel grófi méltóságra emeltetett. Ifjabb Zsigmondnak, ugy mint atyja- \'\' nak, szintén két felesége volt: ládányi Schmidegg Katalin grófné és eonek halála után Csáfocdi Csillag Josefa. E miatt a második házafi&ág miatt azonbao meghasonlás történt az atya és fiu között, mely annyira kiélesedett, hogy az atya fiát a szentgyőrgyi ősi s a fehérvármegyei és egyéb javakból kitagadta. Ez elkeserítette Zsigmondot, de keserűsége még inkább fokozódott, midőn mostoha testvérei az atya halála után sem akartak egyenlő osztozkodásról tudni. A családi torsai kodás annyira vitte Zsigmondot, hogy elhatározta magában, miszerint leleszi a csa Iád-n eset melynek viselői annyi és oly felejthetetlen báu-Ulmakkal illették. Mégis tette azonnal a szükséges lépéseket s a király 1811. szeptember 25-án kelt leiratával megengedte neki, hogy az eddig viselt Horváth név helyett a Hugonnay nevet vehesse föl. ű.-. családjának előnevét azonban megtartotta, s a vérségi összeköttetést is fönn kívánta tartani. TÁRCSA. Márczius 15 ÍBTalpra magyar, hi a hazai" Petöfl. Klhaogzott a ri.iu.i-na- harczi ének, Viazh&agozá ai;t lűillió magyar. Teoger gyanánt, melyet «11 ám csap ás ok Menydorgö csauaaáaa felkavar: Háborgott minden zit e barcri daltál És talpra állott százezer vitéz, a azeot hazáért ¦ dr&ea szabadságért Szirret-lélekkel bátran halni kén. Megcsörrenének rozsdás rabbiltncsek, , A sajtóról a aar lepattan ... L¦ a szabadság bűbájos igéit Hirdetni vakmerőn — szabad vala 1 Megcsendül* szabadság trombitája, . Csatára izóllitoU a harsona, loeott a trón, a s*rnok8g fejéről bárba gurult a vére* korona. — Kard Tillogott a hős magyar karokban, A záaslótartó bünkén lengete. Piros, fehér, zold . . . háromszínű zászlót, — Ugy szállt csatára Árpád nemzetei ^Tabadaagharcxiuik rozsahajnalában Felhangzott a hatalmas harczi dal. A dalunk sir-áa (Isten tudja merre!) Súi sellő jánsaik nrvirágHal .. . BÁLINTFFY BÁLINT. Az eí&ö kosár. Elbeszélés. Szép tavaszi este van- Élvezettel ül-\' tönk ki a ház elé. beszívni maguukba ft jő friss tavaszi levegőt. Mi kartársak egyik czimborinknál tartót tuk összejövetelünket, a hol jókedvűen szoktuk eltölteni az időt. Ez estén teljes számban voltunk együtt és a napi eseményeket tárgyaltuk, a midőn közülünk felugrik Farkas Lajos barátom és röviden azt mondja: Isten veletek barátom, a viszontlátásra. Mi egymás szeme közé nézünk és kérdezzük, hova is mehet a mi Lajos barátunk. Azonban ez nem sokáig okozott nekünk gondot, mert egyikünk ama észrevételt teszi, hogy Lajos ma egész üonepiesen volt öltözködve, bizonyára a kis szőkének akarja a szelet csapni. Nevetni, kezdtünk, miközben én azt mondom, de most aztán megfogtuk a jó madarat Hogy, hogy, kérdezték társaim. Hát ugy, hogy Lajos nekem egyszer titokban elmondta, hogy ő nőgyűlölő és sohasem fogja eszét arra rávetni, hogy valaha is megnősüljön. Nagy bolond ez a mi Lajos barátunk. Megfogjátok látni, daczára, hogy ő közöttünk a legfiatalabb, legelőször fog megnősülni. Én pedig azt Ejöadom, folytatja egy harmadik, hogy Lajos már a fülig szerelmes. Kem vettétek észre rajta, a midőn sétáltunk és véletlenül Jolánnal találkoztunk, hogyan elpirult és alig talált szavakat, hogy a hozzá intézett kérdésekre válaszoljon 1 Igy folytatva beszélgetésünket, a mely idő alatt Lajosunk vagy elolvadt vagy megfagyott m Már fel is hagytunk e themával, midőn egyik barátunk figyelmeztet bennünket De nézzetek oda, kik is jönnek ? Jolán és Lajos, hogy el vannak mélyedve a beszélgetésben, ugy látszik, minket észre sem vettek. Azt hittük már, hogy gyönyörködbetünk bennök 1 a midőn Jolán visszafordult és mi mindezen élvezettől meglettünk fosztva. Vártnok egy darabig, talán mégis visszajönnek. ] De hiába vártunk, Ök nem jöttek. Ezután visszamentünk a szobába, és elkezdtük a régi nótát: kártyázást. Már 11 óra lehetett, a midőn az egyikünk örömmel mondja be a négy fölsőjét De ekkor fölnyílik az ajtó és ki lépett be. Egy boldognak látszó teremtés, a kinek az arcza jobban sugárzott az örömtől, minthaa négy fölsót elütötte volna a négy disznójával. Üdvözlégy Lajos, miközben a kártyát eldobáljuk, milyen jő kedvű vagy, mesélj nekünk, hadd Örüljünk mi is. De Lajos nem szói, csak mosolyog, szive majd megreped a tulboldogBágtól. Fogadni mernék, hogy Lajost a kis szőszke megbűvölte és most azt sem tudja, fiu-e vagy leány. Mi nevettüok Lajos zavarán, mire egyikünk azt a megjegyzést teszi: aem jó a tűzzel játszani, mert éget Lajos nem szól egy bzóí sem, hanem hozzám jön, karját belém akasszaí igy eltávoztunk. Megjegyzem, én voltam a legjobb barátja, kit nagyon szeretett, miért is útközben elmondta, hogy ő milyen boldog. István szívesen látta közelében és sokáig együtt beszélgettek. Tudod mit, moniá nekem. En Jolánt szeretem. Habár még nem lehet nöst\'í-nöm- tréfából mégis megkérem a kezét, jv tudjam mihez alkalmazni magamat. Én mint hü tanácsadója tudomásul vertem {a boldogságáról közölteket és elláttam baráti tanácscsal Ezzel elváltunk. Lajosnak boldog éjjele lehetett. . Másnap én a bajtársakat értesítettem erről és előkészítettem őket, ha Lajos ismét jön, hogy üdvözöljük. A szokott időben Lsjos csakugyan megjött . A barátok félkört alakítottak és a midőn közelbe érkezett, üdvözölték. Én természetesen később jöttem, mint Lajos, nehogy valamit is észre vegyen. A mint Lajost üdvözölték, bámulni kezdett hogy hát ezek hogy tudnak mindent oly jól. Hiszen ő nem közölte senkivet, mint velem és én ott sem vagyok. De sebaj! Lajos maga elmesélte boldogságát, hiszen ha ezt sem teszi, a szive reped meg, mert a sok boldogság nem fér bele. Mi késő éjjelig elmulattunk Lajos boldogságán és jó kedvűén váltunk el. Néhány héttel később Lajos ismét elmegy Jolánt meglátogatni. A mint odaér, Jolánt a folyosón találja és elállja útját. A hold gyönyörű féaye megvilágositá Jolán szőke arczát, a mi Lajost egészen elbájolta. Hova, hova, kedves Jolán, kérdé Lajos. Most sehova, válaszolt Jolán, mert átállta az utamat. Beszélgetésbe elegyedtek, miközben Lajos azt mondja: Jolán kisasszony, éo búcsúzni jöttem, mert elutazom. És hova, ha szabad tudnom. Azt addig nem mondhatom meg, a mig valamit meg nem tudok. És mivel lehetek szolgálatára, kérdé Jolán. Az, hogy utazzék velem, inkább várok az utazással. Egyúttal a nászuta-zást tehetjük meg. Jolán bámul, e azs.vak értelmét nem tudja fölfogni; mig vécro azt kérdi Lajostól. Komolyan gondolja ön ezt? Mire Lajos nem késik a vákszszal és mondja, egész komolyan. Akkor bizony mást kellene választania Lajos urt Hogy értsem ezt? Hát ugy, hogy más utat és más aót. Lajoftban a vér hüledezni kezdett; mindenre inkább, de erre bizonynyal nem számított. De mind a mellett megkísérté és azt mondja: de hátha mégis. Oh nem, tízszer is aem, válaszoiá i Jolán. És ha tízszer és százszor igen, de i ai mégis ugy fog lenni, monda Lajos 1 lehangoltan. harminc/harmadik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZ1US 15-én Hugonnay Zsigmond gróf a Krappot tüzetesebben bakófai birtokán termesz-¦ tstte, 1823-ban terjedelmes előterjesztésben . ismertettea Krapp terjesztésének módját, s dolgozatát beadta a vármegyére, mely a?.t május l én kinyomatni, s a föld-mivelő nép között buzditón kiosztani rendelte. y kveen termesztési utasításból látható, mily bonyodalmas volt ezen Krapp termesztése. Az első évben elültették, a második-ban nőtt s csak a harmadik es^tendő-heu seedték ki. Aztán helyébe a következő évben Őszit, az 5 ben tavaszit vetettek, a Hatodik évben pedig ugarnak tartották. Egyszerre .több tábla fordíttatván a buzér termesztésére, ez által axtérték el, hogy a harmadik évtől kezdve már minden évben szedése ís volt a Krapp jQÖvén3-nek. A kellőleg elkészített gyökereket zsákokba tömték s száraz helyen tartották. Innen a gyökereket a Krapp-malomba vitték, hol lisztté öröltetTéo, a gyárak rendelkezésire bocsájtatott. Hugoniiay gróf bakófai birtokán egy fertály hold földön 384 font gyökeret termeit; s ai.nak mázsáját 45 pengő forintért adta el. Hagonnaynak a Síapp-termelés körül szerzett érdemei a grófi diplommában. mely caak 1822. június ,14 én állíttatott ki, kiválóképpen méltattatnak. Ezen diploma szerint Hugonny Zsigmond gróf első feleségétől a következő gyermekek születtek: Gusztáv és Adolf, a másodiktól: Kálmán (a nagy), József Sergihus. Ferenc. Lajos, Mária Bartho-•omea, CaecÜia Aja és Eicerentia Laura. A grófi ág inegal api tója még 1824-bec is élénken foglalkozóit közgazdasági Qgyei kel. Tétényi biri okán egy nagyszabású szeszgyárt tervezett s \' részvényesekűl íelbivta Vasvárraegye rendéit ia. Itt egy bizottságnak adták ki a ier vezetet, de ez nem találván alkalmasoknak az akkori viszonyokat, az. ügy .boldogabb időre" halss/.tatott. B. Y g g y © sa k. — Március 15 ének mikénti megün-neplésetárgyában márc.12-éo mindkét helybeli lap szerkesztőinek (Dr. LőkeEmil ur kezdeményezésével) együttes meghivása folytán értekezlet tartatott, mely azonban Seregély Dezső ref. lelkész ur dörgedelmes tiltakozása (?!) miatt eredménytelen lön, ennélfogva a .Zalai Közlöny" munkatársainak helyiségében. — (Arany Szarvas szálló) mint a szabad saj\'ó születésének évforduló napján szü-kebbkörü estély tartatik, melyre a helybeli írók és az irodalom barátai hazafias érzülettel meghivatnak. Teritek 1 frt 30 kr. — Knelpp egyháznagy Rómában. E népszerű h legutóbb főpappá kinevezett férfiúnak megjelenése Rómában feltűnő módon foglalkoztatja az olasz sajtót. Első ténye vala, hogy Monaco La Vaielta bíborost, kinek életéről az orvosok lemondtak, - vizgyógymódja által megmentette,\'sőt e gyógymódot maga a pápa Í3 igénybe vette. Kneipp főpap egy osgy gyülekezet előtt, melyen az osz- Soha 1 Soha! A z öné nem leszek, mert nem lehetek, ínkább/á siré leszek Miközben Lajos félig/ eszméletlenül támolyog be a szobába, a hol a szülők voltak. ök már várták Lajost, mert előre bejelentette, hogy jönni fog. De mily nagy- volt a szülök csodálkozása, a midőn a bőbeszédű Lajos még ajkát sem mozdította meg. Kevés idő után Laj03 elmondja, hogy a folyosóban mi történt. Erre Jolán édes anyja megjegyzi, nini most veszem észre, hogy Lajos ur milyen ünnepiesen van öltö?.ködve. Bizony ugy van, sÓhajtá Lajos. Én leáriyoézöbe jöttem és kosarat kaptam, a mely az első kosár életemben, és a melyet feledni nem fogok soha. A szülők kezdték Lajost vigasztalni, hogy a megtörténteket ne vegye komolyan, hiszen csak tréfa volt az egész. Más tárgyra tértek ár, időközben Jolán theával kínálja meg Lajost, a mi kevéssé felvidítja, mert ez reményt és vigaszt csepegtet belé. Hosszabb ideig beszélgettek, midőn Lajos sóhajok közt fölkel és elbúcsúzik tőlük. A milyen nehezen tartotta vissza fájdalmas könnyeit a midőn az ajtóhoz ért, olyan vigasztal ha tlan volt, a midőn az ajtót maga után betette. Sokszor elmesélte nekem ezen eseményt, én mindi? megvigasztaltam Sok- trák-magyar gyarmat gazdagon volt képviselve, előadást tartott, melyen ismételve és legnyomatékosabban óvott a babkávé élvezetétől s helye\'te a malátakávét ajánlotta, melyet Ő is naponta iszik. A Kathreiner-féle malátakávé gyár Milanóban, hasonlóan a Kathretner féle gyár Bécsben, Münchenben és Parisban, hol a Malátakavé Kneipp főpap utasítása folytán állíttatik elő, azon megtisztelő szerencsében részesült, hogy 0 Szentségének, ugy a magas klérus számára Rómában -Kathreiner-féle malátakávé küldemény rendeltetett meg. Kneipp főpap csak a gyógyítás befejeztével, illetve a szent atya koronázási ünnepélye -után, melynél meleg meghivása folytán részt vészen, — fog Rómából visszatérni. — Arab közmondások. A .Bosni-sche Post" egy sorozat arabs közmondást kőzöl, melyeket Kadics Sejdovics Mehmed gyűjtött össze. Ebből vesszük a következő közmondásokat: A gazdagság csekélyebb értékű, mint a tudás; mert ez véd, azt pedig védelmezni kell. Egy ember sincs hiba nélkül, ki állandó barátságot keres, nem szabad megütköznie csekélységeken. a beszéd szépsége, a kifejezés rö-vidségébpn van. — A barát kezében a korbács kétszerte jobban fáj. Fizesd ki a munkást, mielőtt (elszáradna homlokán a verejték. Ha dühös vagy, ü»j le. Ha igazad van, ne ordíts! Ki az öreget nem becsüli, az ifjúságot nem sv éreti, nem tartozik közénk. a fai azt mondja a szögnek: — Miért fúrsz meg engem? a szög pedig az felelte vissza: - Kérdezd attól, aki engem öt. Óvakodjatok a szegények átkától, mert az-a legsúlyosabb teher. / — Mikor szép 8 nó? üafiz . a halhatatlan perzsa költő, következőleg határozta meg a női szépséget: Négy dolognak feketének kell lenni a nőnél: a hajnak, a szempillának, a szemcsilla-goknak s a szemöldöknek; négynek fehérnek : a kéznek, a szemtengerének, a fogaknak és a bőrnek; négynek vörösnek: az ajkaknak, a nyelvnek, az areznak és a íoghusnak; négynek gömbölyűnek: a fejnek, az elökarnak, a lábikrának, a nyaknak: négynek hosz-szunak: a dereknek, az ujaknak, a karoknak és lábszáraknak; négynek szélesnek; a homloknak, a mellnek, a csípőnek, a szemeknek; négynek finomnak: a szemöldöknek, az orrnak, a bőrnek és ajkaknak; négynek kicsinek: a füleknek, a kebelnek, a kezeknek és lábaknak. — Hogyan köszöntik egymást a különböző népefc-t^A kö-zöutét-re legnagyobb súlyt Ázsiában fektetnek, hol az ellene vétőt még meg is büntetik, pedig s.oksz.or majdnem nevetséges a köszöntésük. — Elmondok néhányat: A hinduk kezüket homlokukra teszik s mélyen meghajolnak. Chiuábao csak a fejbólintás járja s egy-két barátságos i-zóváltás. Szumatrán az üdvözlött lábát a földre borult, fejére teszi. Perzsiában a vagyonosabb, ha vendégje jó, elébe szalad, azután visszafut házak üsző bére s ott fogadja. Érdekes a japánok kő szöntési módja. Az. alsóbb rendű kezébe vesz; saruit, jobb kezét köntösének aja- kai nagyobb szánalmat éreztem iránta, semhogy valakinek is elmeséltem volna. E titkot megtartottam magamban. Két évvel később barátom mégis eljegyezte Jolánt, azt a szép szöszkét, a ki olyan nagy próbára tette őtet Azóta sokszor említette" az, — első kosarat — de ekkor már mint boldog férj. Megtörtént egy alkalommal, hogy elmentek bálba. Táncz közben egyik barátunk kosarat kapott és Lajoshoz ment panaszkodni, a ki azzal vigasztalta. Nézd barátom, én mint kérő kaptam Jolántól az első kosarat és mégis a feleségem lett Talán a sors ugy hozza magával, hogy titeket is az első kosár fog a boldogság útjára vezetni. LENKEI ADOLF. Népdalok. i. tiji te lovam!. Gyi te i\'nr.LT!. gyf, ic lovsa, sárga 1 Messze még a szerdahelyi csárda; Messze van még. nem bírok a szivemmel ; Csordultig van búval, szerelemmel. Hej, esárdásné. gyöngyöm adta szedem, Megtudna e vigasztalni engem? . . . Még se szóljon, nem h&jlom szarára. Haragszom a szépasszony-fsjtár I Megvert engem már egygyel sz Itten, Amiért as ámok szónak bittest..... Bort ide csak" — ilyet meg nem látott: Agyoniszom a ezudar világot! sába dugja, meggörbülve halad el r. megtisztelt előtt és síró hangon üdvözli: „aughl aughl* (se bánts, ne bánts! ue bánts 1) Ceylon szigetén is a földre borulás divatozik és a tenyérnek a homlokra való illesztése. Szokás, hogy a térdre borult sokat hadarva 50-szer is elmondja a köszöntött czímét, vagy nevét, mig az alig csak hogy fejét bólintja a köszöntő felé. Az Afrikában élő népfajok köszöntése is mind nagyon szolgai. Az abessioiaiak a földet csókolják meg a köszöntött előtt Alsó-Guineában egymás ujját fogják meg a találkozók „ak-kisl akkisl" (szolgád! szolgád 1) szavak kimondása mellett. A Guinea pariján lakó négerek egymás ujjait ropogtatják meg. A tibu népfaj a Szahara sivatag keleti részén, ha egymással találkoznak, nagyon is soká tartó czeremóniával üdvözlik egymást. Jobb kezükben lándzsát, * balban paizsot tartanak, azután hátukat összevetik s ugy váltanak néhány üdvözlő scavakat A Beduin üdvözléséül etittti puskáját, az afrikai mandingók kétszer körül szagoltatják nőik kezét; az egjptusi előre kinyújtja karját a jóvő felé, azután mellére teszi a kezét, s mélyen meghajlik vagy még nagyobb tisztelet jeléül saját kezét megcsókolja, s a megcsókolt helyével a homlokára teszi. Az eszkimók egymás orrát húzzák meg. — Boszniai közmondások. A közmondások tndvalevöleg a nép szellemének a gondolkodásmódjának legbiztosabb ismertető jelei. Ezért érdekesnek találjuk, a bosnyákok közmondásai közüí ehelyütt egynéhányat közölni. Ezek a következők: „A fekete tehén is fehér tejet ád." — BJobb egy kis ur, mint egy nagy szolga". — „Jaj annak, a ki saját házában idegen urnák szolgál.\' — „Jobb ma egy tojás, mint holnap egy tyúk.\' — „Jobb egyszer sírni, miot mindig sóhajtani" — „A mig valaki szerencsés, ár ellen is uszhatik." — „Gazdag az, a ki megelégedett\' — „Ka mérgelődni akarsz, fizess előre." — „Ha mi testvérek vagyunk is, zsebeink nem azok." — „Jobb éhesen feküdni le, mint adósságokkal kel,e; fel." — „A ki késő reggelig aluszik, elveszti ebédjét" — „Ha a nap rövid is. az év hosszú * — „A ki a korcsmában bort iszik és pecsenyét eszik idegen gyermeket nevel fel.* — „A ki mindenkinek az egészségeért iszik,, a magáét veszti el." — „A gyomor a kalácstól bir, a kenyértől nevet." Irodai o in. Ezen rovatban megemlített irodalmi termékek kaphatók, illetve megrendelhetők TJTJ. W aJtAltW Jozsef könyv, papi r-. hangjegy- és hangs/.er-Vereskedé-ébeti. Fő-tér, ó\'akarékpénz-tár épület. — Magyarország teljesen független politika; napilap. Nincs lekötve senkivel >zemben, nem áll sem egyeseknek, sem osztályoknak, sem érdekköröknek szolgálatában. A .Magyarország" önzetlenül csupán egy cz.élt szolgál: az ország függetlenségeink és önállóságának ügyét. Ez lebeg folyton szeme előtt és ennek elérésére töreks-zik. A „Magyarország" mindig és mindenkivel szemben tárgyilagos és elfogulatlan. Egy mértéket is- ii. Pirongat az édes anyád .... Pirongat az édes anyád érte, Hogy bajuszon, picii szádat érte; Nénémasszony ne egye e méreg. Szép & leány, s a szivem se kéreg. III. Nyelvére vett KlR-Easilzsa ¦. . Nyelvére vett Kis-Kanizsa szája, De oda sem hederítek rája. Szapuljanak, csak azért sem bánom, Ha te szeretsz, gyönyörű virágom. Nem loptam éu Baba senki mástól, Csak egy csükót rózsám ajakáról. Hej, de azt is egy csillagos este. Kis angyalom százszor visszavette! KÖRMESDY PÁL. — A „Világnapié" első száma mint mutatvány megjelent, egész egy füzet valóban gazdag és változatos tartalommal érdekes hirek és czikkek heti lexikonja. Ára félévre 3 frt Ápril 1 tői kezdve rendesen jelenik meg- Szerkeszti Virág Béla. — Tanitók (tanitónök) jogai és kötelességei czimü kiadvány, melyet dr. Szabó M ihály Kolozsvármegye kir. s Isnfelügyelője állított össze a fennálló törvények, szabá\'yrendeletek. utasítások, elvi jelentőségű határozatok, és döntvények alapján megjelent. Ára 2 \' frt 20 kr. kapható a szerzőnél Kolozsvárott — Beniczkyné válogatott regényeinek második sorozat 9-ik füzete Síueer és Wolfner kiadásában megjelent. Ára 25 kr. A Családi Hagyomány 111-ik kötetének egyrészét képezi. mer: az igazság mértékét, a melytől soha semmi körülmények közt el nem tér. A „Magyarország" szerkesztőségének és kiadóhivatalának megfeszített munkája folytán az összes országos és külföldi eseményeket legelőször hozza az olvasóközönség tudomására. A r Magyarországait reggel már az ország távoleső részeiben is olvasni lehet Hozza az aznapi országgyűlést teljesen kimerítő szövegben, az aznapi összes eseményeket ugy a fővárosból, mint a vidékről és a külföldről. Hozza a bel és külföldi teljes tőzsdei jegyzéket és árfolyamokat. Naponként közöl tárczát, regényt és más érdekes közleményeket A ki "a ,Magyarország"-ot olvassa, az az üzleti, társadalmi és politikai eseményekről sok helyen egy egész nappal előbb értesül, mint más lapokból. A „Magyarország* mér íb 30.000 példányban forog az olvasóközönség kezében s így rövid idő alatt elérte a támogatásnak azt a mértékét, a melylyel magyar lap eddig még nem dicsekedhetett A közönség ezen támogatását a szerkesztőség a lapnak folytonos fejlesztésére és tökéletesítésére forditja. A „Magyarország" előfizetési ára: Április hóra 1 forint 20 krajezár. (április—június) negyedévre 3 frt 50 kr. Április— deczember hónapokra 10 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a kiadóhivatalba Budapest, Ros-tély-utcza 2. küldendők. Magyarország kiadóhivatala. — A korszellemet követi folyton a „Képes Családi Lapok" szerkesztősége, mert egyre azon igyekszik, hogy jeles íróktól kiváló termékeket hozzon, és lehetőleg actualis legyen, de egy időben sohasem téveszti szem elől, hogy a lap olvasói milyen szellemben - irott. költemények kedvelői. A „Képes Családi Lapok* ll;k száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: „A sors kocz-kája" Beniczkyná Bajza Lenke kitűnő tollai megirt regéuye; „Hullócsillag" Papanek Istvántól; „Munkácsy Honfoglalása" nagy mestermű méltatása; Beöthy Zsolttól; „A szerelem vak" Miskolczi Henriktől; „Márczius 15.\' 48-as korrajz Ilosvay Hugótói; őseink otthona, Adria leánya czimü szép leírások, ezenkívül költemények Petői Sándortól, (kéziratban), Dura Mátétól és Buza Barnától. A Ilik szám képei az előző számokhoz hasonlóan szintén hü kivitelűek. — -ZenélÜ Magyarország1 10 ik száma következő tartalommal jelent meg: Vollsiiidt: Vig-czimborák, keringő. Bokor József: Romancz „A kis alamuszi cz. operettből. Ara 10 kr — TJj művek. A Franklin Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda részvénytársaság által kiadott 01c>ó könyvtárból, melyet Gyulai Pál szerkeszt, megjelent a 334.. 335. 336. füzet A 334 sz. füzet czime Mindenféle népség. (Allebanda Folk). Irta Hedenstjerna Alfréd, fordította Baján Miksa, ára 30 kr. A 335. számú füzet czime Sappho szomorú játék 5 felvo násban. Irta Grillparzer Ferencz, fordította Ivánő Jenő. ára 30 kr A 336 számú füzet czime A háromszögű kalap és más beszélyek Irta Álarcon Péter, spanyol eredetiből fordította Haraszti Gyula, ára 50 kr. Vasúti menetrend Kanizsa állomás Indulás : Érkezés Kanizsáról Kanizsára Z. V. SZ. V. :y. v. 5 07 regg. 2 !30 d.u. 12\|20 éjjel :gy. vJ 5 ;33iregg sz. v. 12\'59,\\d. sz-T. 1ÍÍ22 léjj ßL sz. v. 6 !05 regg. sz. v. 3 42 regj> sz.v. 2Í10 d.u. sz.v.i 1 !34 d.u. SlIíÍD v-t- 5\|15\|d-u- v. v. I 8 !04 regg, Bécs tsz. v. 1245; éjjel sz.v.10 15 este ¦ZZ gy. v.\| 5 47]reggisz. v.j 4 10 regg. H I v. v. j 6 30\|regg.\|sz. v. 1 3D d. u. •S sz. v.j 2 !— d. uJ v. v. 10 25 este <=a Isz V.J12 33 éjjellgy. v.112 10 éjjel Barcs sz. v. 4 ;57 reggüsz. v, sz. V.; 2 25 d. u sz. v. 26,d. u. 34: éjjel Egy vidéki városka jóhirü vendéglőjének, a „vörös ökör"-nek czimtábláját festés végett levették. Több vendég érkezvén a városba, hangosan kertetek a fogadót, mit meghallva a kapuban álldogáló korcsmáros, leveszi vőrössipkáját s egész tisztelettel kiáltá: Tessék, csak tessék uraim besétálni, rti az, a mit keresnek, én vagyok a „Töro^ökör" és senki más. ¦ ¦ - * . ; \\ menyország ajtaján. Ketten kopognak a menyország ajtaján. Mielőtt azonban beeresztenék őket, vizsgálat alá kerül földi életük. Az elsÖt kérdi az Ur: — Volt-e feleséged ? — Volt. — Akkor jöjj be egyenest, mert te már átszenvedted a tisztító tüzet a földön. Hallja ezt a második és hogyannál biztosabban helye legyen az égben, ezzel kezdi: — Óh uram, én kétszer is nősültem, ereszsz bé. Ámde az ur szigorúan elutasítja: — Hord el magad, a menyország nem bolondok háza! * A vitéz kapitány. A csatában a futó kapitánynak igy szólt egy közkatona: Megálljon vitéz kapitány ur! Mire az igy felelt: — Vitéz az ördög, — nem látod, hogy futok! Felelős szerkesztő és kiadó : BÁTOUFI LAJOS. A Csizi Jód-Brom-FArdő évadja megnyílik májng lén, tart szeptember vécéig. Forrása a legtartalmasabb, leghathatósabb Jod-brom-forrás. A gyógyered-mények meglepők. A fürdőközönségnek immár 10 bérház több mint 10li kényelmesen berendezett lakszobából áll "rendelkezésére. — Kitűnő konyha, bilÜárd, zongora, olvasó-terem térzene naponta kétszer. Elő- és utóévadban leszállított lakbérek. — Ekkor katonatisztek, állami és vasúti hivatalnokok gyógy- és fax-dödtjak tekintetében is 500l° kedvezményben részesülnek. Prospertusokkal szolgál az igazgatóság. Csiz. u. p. Rimaszécs. lóvétel". Teherhordás- és futásra alkalmas 16 markos és 4 éven aluli két lovat keresek megvételre. PESSERL FERENCZ G E A C Z. Radetzkystrasne Pír. IS. Jobb és olcRóbh minden máanál & Gáspár-féle oj tő v\'i asz, hidegen foly, jól tapad, fasebeket gyorsan gyógyít. Kozoá-k, gyümölcsfák oj-tására páratlan minőségű. A sxúluk oj-tásánál a fasekas-agyag helyett használva a megeredést ketszereí százalékokban biztosítja A kenés ctélja a vág-lapokat ültetés közben homok- és por-Bzemektöl megóvni a minthogy a: agyag :? r.-. porszem, a forrad ás t hátráltatja, e viasz ellenben teljesen véd, a callus képződést elősegíti rendkivilü szapora-ságánál lógva (1 klg. 5—6 >-zer ojtás-boz) az elért eredményekhez képest a költségeket tetemesen leszállítja.— 1 klgmos doboz 1 frt 50 kr., fel klgrm. 75 kr., kisebb 55, 55 kr Kapható: GÁSPÁR ANTALNÁL, míbos-tísXrhklytt. K/f Ismét eladóknak kedvezmécv llft@k?éttl» Készpénz fizetés mellett azonnali megvételre kerestetik EGY NSHESI BÍETOK 150.000 írtig terjedhető vételárban, és egy 500.000 Irt árban SZÉP KASTÉLY, jó karban levő g.zdasági épületek, termékeny szántóföld és értekei ordő megkívántatik. Sz ves ajánlatok csakis a tulajdonosoktól kéretnek RICHÁRD PATZ, BÉCS, Marira rethen-straaae 12. sz. alatt. Tulajdonos kerestetlli__ íaüöo darab olaszrizling sima -«f szőlővessző fioládé immúnisnak talált homoktelepről. Ezre ÍO forint. Bővebb értesülés nyerhető Nagy-Kanizsa város Tanácsánál. Mt.Y-KAMZSA. 1894. Diárcziiis 17-én. Eliifizettxi Ár: Egérz errr . . . 5 frt — Vr ¦Kél évre ... 2 frt 50.kr p\'egiedévre ... 1 frt 35 1er Kcjf" zaw 10 kr. --^_jS HlRDKTKSKK basáj»>s petitsortjan 7. máa"<t-<znrj s mitáVu luvébki torért S kr.\' N Y1L TTÉRB ES rtít poronként 10 krért vétetnek ¦1. Kincstári illeték miuden egyel hirdetésért 30 kr. fizetendő ZALAI KÖZLÖNY _Vfe Harmlnf^harmadlk évfolyam. .a\'nagy-kanizsai Délzalai Takarékpénztári ,Önsegélyző\'Következet A lap szellemi és anyagi részét I illető minden közlemény Bátorít \|Laja szerkesztő-kisdó nevére czimz.»tîen Xary- Kanizsára bérmentve jntézendök. Bértnentetlen lerelek nem fogad tatnak]. Isíe. rátok rbtuzatten küldetnek ------r-----.v-u^vjw ««rcwwc» , «, .Kotori takarékpénztár részvét-társasig-, a .nagy-k.mzsa.-és fityehfa Önkéntes tOzoltó-egylef, . , aagy-kaniza* kisdedneyeia egyesület- a , nagykanizsai tanitéi járáskor- a nagr-kanizsa, ta^,, -,it 1 HETENKINT EGYSZER, SZOMBATOM MEGJELENŐ VLGY ES TARTALMÚ HETILAP. Felhívás a magyar közönséghez : Ezredéves orsz. kiállításunk sikere érdekében kérjük a nemzet minden számottevő tényezőjének támogatását. L kiállítás nem egyszerű tárlatnak, látványosságnak van tervezve, mert a magyar nemzet ezer éves múltjának képezi beszámolóját s ez a beszámoló nem lehet másolata az úgynevezett mutatványos kiállításoknak, melyeknek egész sorozata követte egymást az utolsó évtizedben. Kell. hogy ez alkalommal kultúránknak méltó hely jelöltessék ki Európa művelődéstörténetében, kell, hogy bemutassuk iparunkat, művészetünket, közgazdaságunkat a maga egész teljességében minden számottevő tényezéjővel egyetemben, kell, hogy most megmutassuk Európa nemzeteinek, hogy az államalkotó magyar nemzet ereiben pezsgő egészséges vér kering. A "nemes versengés megindult országszerte A vagyonos iparos, a ki áldozatra képes, ott lesz termelése és munkája javával; de ott lesz a kevésbbé tehetős, jeles iparos is, mert a nemzeti munkának ő is lel-fces tényezője és ámbár áldozatokat kell hoznia, nem maradhat el, mert elmaradásával nem volna teljes, nem volna hűséges a magyar kultnra bemutatott képe. És e helyen appellálunk a nemes magyar középosztályra, a lelkes közönségre. Járuljon hozzá ő is a nemzeti verseny sikeréhez s hozza meg áldozatát a nagy czél sikere érdekében. Nem olyan áldozatoki ól van szó, melyek a társadalmat nem illetik. Kérjük, hogy szükségleteinek fedezésével a kiállítás előtti évben legyen némi figyelemmel a közel környezetében lakó , jelesebb magyar iparosokra, kérjük, hogy rendeljen olyan tárgyakat, a melyeket az illető iparos az alkalomhoz méltó figyelemmel készítsen el és a nemzeti kiállításra feiküldvén, vele mű és kézműiparunk magas színvonalát kidomboríthassa. Az áldozat valóban oly csekély, hogy minden hazafinak meg kellene hoznia. Egy-egy luxus-bútordarab, egy műipari czikk, minden művelt család szalonjában elkel s kiállítás nélkül is kereslet tárgyát \'képezi; — annál inkább hisszük hát most, mikor a legnemesebb ügy támogatásáról van szó, hogy a magyar középosztály sietni fog megrendeléseivel a jeles, de kevésbbé tehetős iparosság segítségére s megmenti ót attól, hogy ambicziójának tárgyát, munkája javát, esetleg figyelmen kívül hagyja, a kiállításokat csak futólag áttekintő közönség. v Főurainkat, főpapságunkat, nagybirtokosainkat bár ne kellene külön felhívnunk ez alkalomra. Nekik adatott meg első sorban, hogy Meczé-násai legyenek a magyar iparnak s az ó bőkezű pártfogasak tehetné lehetővé, hogy iparunkat bemutathassuk azon a magas színvonalon, a melyre a kflhrföld nTŰrparát is emelte a Meczénások támogatass. Ma még hosszú idő van a kiállításig s ez a kérelem, még korainak tetézhetik sokak előtt. De, hogy megtesszük már most, annak különös oka, hogy egyrészt iparosságunkat figyelmeztetjük, hogy a nemes magyar társadalomban segélyt fog találni, — másrészt, hogy ideje legyen munkája versenyképességéről, jelességéröl és jó ízléséről meg-győznixazt a társadalmat, melytől támogatást vár. Szóval az iparosnak lesz ideje keresni a megrendelők tetszését s a megrendelőnek van alkalma kiszemelni azt az iparost, akit támogatásra méltónak talál V Mi bízunk & magyar iparban és a magyar társadalomban egyaránt E bizalommal vágyónk hazafias tisztelettel Budapest, 1894. január végén. Az,.Iparosokkiállítási nngrbizottsága" megbízásából: megyeri Krausz Lajos Thék Endre elnök, alelnök. Ifj. pákai Kölber Fülöp alelnök. A Zalamegyében alakult 56 ik honvédzászlóalj katasztrófája, az 1849. június 16-iki zsigárdi csatában.) Budavár bevétele után, a felső dunai hadseregben történt nagy mérvű törzstiszti változások idejekor, a 2 ik hadtest vezérletét ahadügyminiszteri tárcza. vezetésével ideiglenesen megbízott Anlich tábornok helyett Asboth ezredes, az ugyanézen hadtest, egyik dandárába beosztott 56-Ík honvédzászlóalj parancsnokságát pedig, Kisfaludy Mór őrnagy előléptetésével, Mikovényi százados vette át A máj. 21-ki vár-ostrom után bekövetkezett csallóközi, illetve a Vág-fo\'yók közötti első, vagyis június 16 ki zsrgárdr csata napján tehát egy egészen ismeretleu helyettes parancsnok vezényelte Kisfaludy Mór jól szervezett zászlóalját a Vág és Dudvág folyók között kiterjedett zsígárdí hareztérre. A hol aztán a helyett, hogy Asboth utasításának meg fel előleg a Zsigárd ellen intézett délelőtti sikerült rohamban a Doumiguel h. zászlóaljat támogatta volna ; avagy délutáni 2 óra tájban — midőn Herzinger oszt. vezérőrnagy tartalékban levő igen erős dandára alsó Szellyéről rohamosan előnyomult — Somogymegye szülöttei — a 60-ík zászlóaljbeli honvédek példája után belevegyült volna az •) Részlet, szerző SE. honvéd zas-Ióalj története e-imfl munkájából. Az érdeket művet ajánljak lapnak olvasó közönsége figyelmébe. Kapható szerzőnél SO krért Csurgón. egyeniötelen barezba: exponált állásában reggeli 8 órától kezdve addig tétlenkedett, mig délutáni 4 óratájban, midőn már Asboth csapatai, Zsigárd elvesztése után, részint Negyed, részint az aszódi híd felé hátráltak, — a kezére bizott zászlóalj visszavonulási útját Királyrév mellett, a Dudvág közelében, 4 osztály vértes könnyű szerrel elvágta. Mielőtt a zsigárdi rónaságon tapogatódzó 56-ik zászlóaljat a vértesek megtámadhatták volna, a Wurtemberg huszárok kétszer ís összecsaptak a túlnyomó lovassággal, időt engedve Mi-kovényinek, hogy Királyrév, avagy Se-regakoty irányában a Dudvág folyó mellé vonulhasson. A tájékozatlan parancsnok be sem várván a huszártámadás eredményét, visszavonulás helyett, a kezdetleges felállítás szerint két oszlopban, az osztrákok által visszafoglalt Zsigárd felé előre nyomult és csak akkor állapodott meg, mikor a háromszoros ellenség elől visszavonuló Privodi huszár őrnagy jóakarólag figyelmeztette .mire vár még a parancsnok ur. No de nem is várakozott sokáig a parancsnok ur. Amint a Wurtemberg buszárok a harcztérröT Seregakoly felé elhúzódtak, a lassú ügetésben előnyomuló vértesek á hátuk mögött törtető iovastüzéreknek, alig ezerlépésayi távolságban, kaput nyitottak, a kik aztán a sík terepen kimért pontossággal tetszés szerint sőprették végig-hosszat a Dudvág felé menekülő hátszínbe kapott 5G ik zászlóaljat Mikor pedig az iszonyatos ágyútüzelés után, a királyrévi letarolt buzaka-lászok között, fél óra múlva annak az ideje is bekövetkezett, hogy az ágyuk golyóival megtizedelt zászlóaljat Her-zinger erőteljes vértesei megrohanták : Mikovényi helyettes parancsnok ur lova ügyességére bízván magát, amint Asboth emlékiratainak ide vonatkozó soraiból is olvashatjuk, .zászlóalját gyáván el-hagytt.* L3 hogy a ragadós példának követője íj legyen: a helyzet által kívánt gyorsasággal Kozma segédtiszt is a parancsnok után iramodott Mielőtt a jobbról balról előrohanó neki hevült vértesek a maga sorsára hagyót zászlóaljra vetnék magukat, soraik közül egy délezeg. barna arczu törzstiszt a körülgyűrűzött tömeg jobb oldalához vágtat. Parancsoló hangon, tiszta magyar kiejtéssel, ekképpen szólva honfitársaihoz — a honvédekhez: .Rakjátok le fiaim a fegyvert — Az ellen-tállás úgyis hasztalan, mert körül vagytok kerítve és el vagytok fogva. Akad egy gyámoltalan főhadnagy, ki a parancsook gyávasága által előidézett deprimáló helyzetben hajolni akar az eléggé érthetően és világosan kimondott szavakra; de a zászlóalj egyik őrmestere — kis-kanizsai Jámbor Ferencz az agyonrémült emberinek azonnal megmutatja, hogyan szúrja keresztül, .ha még egyszer feltátja \'TTiszÉját* Ez a nyúlánk, szőke arcú. szikrázó szemű, forrongó lelkű igazi félisten, kí a gyorsan végzett rendreutasítás után a végképpen elillant parancsnokot helyettesítő tiszt vezényszavát izgatottan követelni, de hogy késő ne legyen, bevárni nem tudja; abban a rémületes csendben, mi az osztráktiszt szavait követte, a dicsőséges halál és a gyalázatos élet elválasztó pillanatában elkiáltja magát: .Zalamegyeiek oda ne adjátok, meg ne gyalázzátok a kápolnai Zászlót* (A zászlóalj megalakulásakor a megye régiségtárából kapott insurrecüonális zászlót a többihez hasonló uj zászlóval a kápolnai csata napjának reggelén cserélték ki.) Jámbor őrmester intő szózatára a vértes osztályok közé szorított 800 zala- . megyei honvéd, az ellenfél soraiból e 1 perezben bíztatólag ígyen kiejtett .moDd k... magyai éljen Ferencz József legmagasabb földi né° elhangzása után .éljen Kossuth Lajos* rivalgás közben védelmi állásba helyezkedik: A töltött fegyverek szuronyai kifeszülnek. A vértezett mellű lovasok a lovak nyaka körül lelapulva keresik a menedéket De a toporzékoló vértestiszt nem veszi í el rendk ivüli lélekjelenlétét A Bzuronyok hegye előtt husz lépésnyi távolságban nyers szidalmak között figyelmezteti a .Kossuth kutyákat", hogy azonnal rakják le fegyvereiket, .különben egy lábig lekaszabol tatja őket." A túlbuzgó vértes törzstiszt Jámbor őrmester golyójától találva abban a pillanatban halva esik le lováról. (Vége következik.) — TÁRSSA. Cyprus levelek.) i: 11 e x « tclátó l. 1.. Lánykám mejlett gondos dajka, Virraszt álmán, takargatja. Asmínt ébred korán másnap: Körölte már játszótársak. Tanítják is egyre másra: Szép meséjfe, olvasásra. Egész háznép este, délben. Őt szolgálja, jár kedvében. Ah de mindezt nem pótolja, Bngy szegénynek nincs mar anyja I V- II. Czypnisfa »ld lombján Piexin madárfészek. Ott járok mellette, Százszor bele nézek Apró pár kis madár Próbálgatja szárnyát---- Hol van 5? . . Miért nem.jö? . Édes anyjuk" Tárják. .Hím madár merre jár? Nem zeng ajkán ének Vissza Bzáll, majd elszáll, Mint bolyongó lélek Zöld erdő, zöld liget Minden bokra, fája Láíja öt. hallja őt: Merre, aterre párja?! Kis fészek lakói . .. . Anyjukat ngy várják . . : Nem tudják\', cem sejtjk: Hogy szegények árvák ! III. Itt a hely, hol ült mellettem Beszélgetve halkan, ketten. Itt olvasott vig meséket — Kis fiának százszor szépet. Itt a kis\'szék, itt a padki. Hol kis lányát elaltatta. És mig az éj álmát hozott: IU a bely, bel imádkozott! Ott áll íme zongorája. Bús némaság borul rája. Minden hely, tárgy, öröm nem rég:. És ime most: fájó em ék 1 — ) Szerzőnek „Elfeledt Dalok ezírnu sajtó alstt lévő verskötetéből. A míder és táncz ellen. (Folytatás.) Ha vél kezel, fiadbao bűnhödöl, Köszvényedet Ő benne folytatódj Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz, Évmilliókra lesz tulajdonod 1 Igy Madách, az .Ember tragédiája* halhatatlan költője. Nemcsak nevet, vagyont lehet Örökölni, hanem bizony szűk mellkast is. Napjainkban úgyis mindig halljuk emlegetni, hogy az emberi test alkata folyton hanyatlik s hogy ritkák a hosszú életűek, de annál nagyobb a mellbetegek száma. Ennek végoka az erös fűzés által eltorzított és átörökölhető szűk mellkasban rejlik.* A divat sajnos, mindent, még az ember legdrágább lencsét is feláldozza. Ugyan mit szólna a szíves olvasó ahhoz, ha a büntető I Örvény könyvbe a bűnök megtorlására azt szabták volna ki, hogy a fegyház helyett néhány évig tartó 8—10 cmnyi ÖsszeszOritásra Ítéltessék a bűnös dereka? Nemde egész Európa fellázadt volna e drákói szigorúság ellen? Miért nem teszik ezt a fűző ellen is? Tehát van e mégis a fűzőnek a szervezetet oly^mélyen sújtó hátrányaival a a csontrendszert és egyes szerveket anoyira el torzításával szentben valami előnye, haszna? Igen. Az. hogy a testet egyenesen tartja, hogy a kissé elhízottaknak némi formát ad. hogy a test bizonyos részeit megvédi a meghűléstől s végül a hrak karcsú derekát bámulat tárgyává teszi. — Mindez azonban elenyésző csekélység a felhozott hátra nyokkal szemben. — A jelenlegi kapcsos fűző csak a kezelést könnyíti meg, de valójában\'szorító és torzító gép. — Ha már a divat legyőzi is az észt, ám viseljenek fűzőt hölgyeim, de ne hasz nálják azt prés gyanánt és ne kényszerítsék semmi esetre se fejlődő fiatal lányokra. Ujabban igen észszerű és praktikus, u. n. akebelvédő-ket találtak föl a hölgyek részére, amely legkevésbbé nincs hátrányára áz egészségnek és a testnek, mégis szép formátad.Tökéletesen pótolja a derékfűzőt s a szervezetet nem deformálj el nem torzítja el. — (Bécsben készítik s égy asszony találmánya, szabadalmazva. Kívánatra árjegyzéket küldenek ingyen, s abból minden nő megítélheti azt s minden eddig fű/ót viselő okos nő meg !3 hozathatja azt — Szoptatós nők is viselhetik. — A czim- mel a szerkesztő ur utján szívesen szolgálok. — Úgyszintén a szerkesztő urnák átadtam egy rajzot, amely egy nő szervezetét (csontvázát) rendes, normális állapotban és a fűzés következtében deformált állapotban föltüuteti. Az érdeklődők azt s még más valamit nála megtekinthetik.) <C Igen szép a megszívlelendő szavak a következők, amelyeket Laky Demeter: ,A női erény és méltóság irányelvei czimü munkájából méltónak tartok idézni: .Az angolnak van erre egy közmondása: Betér be out of the world than out of (he fa s! ion", amelyhez, ngy látszik, az egész czivílizált világ minden népe hozzá esküdött mindenik a maga nyelvén és öltözékében tanúsítván, hogy: készebb az élettől megválni; mintsem a divattól. — Ezrekre megy évenkínt azok száma, akiknek napjait megrövidíti a divat A pogány moloch szelíd eszköze volt a rombolásnak a hiúság eme gyilkoló szelleméhez képest, melynek lélekharangja szomorúan kong áldozatai fölött újévtől syheszterig. Mégis e rombolás százféle kinxászere közül egy sem irgalmatlanabb, mint a s z.ű k lábbeli és a szoros derék-füzö. Embertelennek mondaná ez utóbbi kinzőszert az igazságszolgáltatás, még ha gonosztevőkre akarnák is alkalmazni; s az ártatlan leányka, csakhogy karcsú legyen, éveken át -hervadó/. — Mert hogyan is lehetne ott viruló élet, hol a testalkat legnemesebb szervei: a tüdő, gyomor, máj, lép belek oly csekély térre vannak szorítva, az emésztés, a vérkeringés, a lélekzés, annyira akadályozva vannak? Gondoljuk hozzá,hogy a hölgyek igy összeszorongatva, szük czipőben. sokszor egész éjeket ál tán-colnak t Ionén származik aztán a sápkór, gyakori sérülés, könuyű meghűlés, ászkor és időelötti szemfödél! — Szépség után törekszik a hölgy és feledi, hogy ugy a legszebb, ahogy a természet megalkotta b szépségét csak oly öltözék emelheti, amely kitűnteti, de nem öli el azt amit a természet oly mesterileg megalkotott.....\'-Majd később: „És a nők emaocz i pá cz iőj a hány rajongó lelket foglalkoztatott már? De hát olyan a nagy légürben száguldozó fantázia: keresi az erdőt és a fától uem látja az erdőt Szállj szembe hős barátom a eziezomázva öldöklő divattal előbb, s_____erls mihi magnus Apollói Aztán ha megszabadítottuk magunkat is, a bájos höfgyvilágot is az emberéletet szemlátomást pusztító divat sorvasztó bilincseitől s minden hölgy testben, lélekben ép, egészséges, erőteljes és életvidor lesz, — tőlük maguktól kérdezzük meg: akarnak-e a férfiakkal sze-repet\' cserélni?! Bomlatlan szívű és lelkű hölgy aligha fog valaha e szívességből kérni! A divat elsatnyitó bilincseit, ¦melyekel öltözékeinkben rak testünkre, kell mindenekelőtt leráznunk; s akkor egyengetni, javítania ott, hol még nyomja valami lelkünk és testűnk bzs- bad mozgását. . . .--— — BÉLDi MIHÁLY. (Folyt, következik.) HaRMíNCZHaRMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIUS 17-én Tudnivalók. — Hirdetmény. A magyar korona - országa; helységnév tárának legntclsó, 1892. évi kiadása már teljesen elfogyván, a keresked. m. kir. miniszter ur e • . az időközben történt változások figyelembe vételével leendő uj kiadását határozta el. Tekintve, hogy a helységnévtárat ezúttal is az orsz. magy. kir. statisztikai hivatal fogja szerkeszteni s 4&y at mint hivatalosan szerkesztett tnü -adatának megbízhatósága- és teljességére nézve minden más basonnemn ma-\'g-ia jellegű kiadványt felülmúl, azt az érdeseit köröknek figyelmébe ajánljuk. Ai 18.94- év első\' felében megjeler.ő helységnévtár fűzött példányára 3, vászonkötésű* példányára pedig 3 frt 50 krral amiirt kamaránál is előfizethetni.-Sopron. 1894. márcsinj hóban. A keröl. , keresked. és iparkam — Hirdetmény. Tekintette! arra, hogy a \'csomagokbar átült csikkek mennyíségtarttlmának helyes megjelöléséről szóló 1893. övi XXXIV. tcz. ezen .törvény 11. ga rendelkezéséhez képest 1894. évi július hó lén lép életbe, figyelmeztetjük összes érdekelt gyárosait, kereskedőit s iparostit, miszerint a törvény életbelépte napján belföldön már csak ciy árukat, illetve csomagokat stb. adjanak ei közvetlenül a fogyasztóknak, a7agy tartsanak ezek részére eladásra készen, mely árult a íentidézett törvény rendelkezéseinek^ megfelelnek. Oly uruknál ugyanis, tti-slyek c orcagok-b&o (dobozokban vagy más tartályokban) fordulnak ele 3 a vevő előtt se le oem szedői tatnak, sers nem méretnek vagy mérlegeltetnek, hanem a körforgalomban zárt burkolatokban, vagy bizonyos darab s?ám. vagy méret szerint \'képezik sz adás-verés tárgyát és melyeknél azok mennyisége a csomagokbau és. magán az átüc jelöltetik meg, — a kereskedőnek ügyelnie btéll arra, hogy ezen megjelölés híven és a törvényes mértékben kifejezett legyen. Ha a megjelölés suly szerint történik, a burkolat^ulya abba bele nem számítható. A kereskedő nem hivatkozhatik arra, hogy az árut hibás megjelöléssel már a nagykereskedőtől vagy gyárostól vette, hanem köteles a megjelölés helyes voltáról magának meggyőződést szerezni. Kelt Sopronban, a kerületi kereskedelmi s iparkamara 1894 évi márcziu3 hó 1-én tartott rendes közös üléséből. Az elnök: Müller kir. tanácsos. A titkár: Kirch-knopf. Hírek. — Márczins 15-et, a sajtószabadság e nagy, születési napját nem ültük meg azzal a lelkes hangulattal, minővei eddig megünnepelni szoktuk. A szabadság apjának nagy betegsége lehangolttá tett mindenkit. N. Kanizsán e napon nemzeti zászló lengett a Polgári Egylet és a nagy-kanizsai Takarékpénztár épületein, utóbbin a takarékpénztár, másikát az első magyar ált. biztositó társaság tűzte ki. A Polgári Egylet éttermében azonban mégis számosan összegyülekeztek s a naey nap emlékére több lelkesít ö pohárköszöntés mondatett. -- Városi tanácsos választás van ma Csertán Karoly alispán ur elnöklete alatt Nagy-Kanizsán a városháza nagytermében. Boldogult idős Csemits Károly helye lesz bei öltve, egyszersmind az, üresedésben levő adótiszti állás is választás utján ma le-z betöltve; ez állás teendőit régebb idő óta Ács Józsefteljesité. — Dr. Wlassics Gyula országgyűlési képviselő vari. az élén anoak a/bazafias mozgalumnak, melyről lapunk egyik előző számában megemlékeztünk, hogy Alsó-Muraközben : Perlakon & Dunántúli Közművelődési Kgye-ület fiókja dicséretes buzgalommal megalakult. Eddig 7 alapító, 61 rendes tagja van 19ll\\frttal. Alapítók Perlakról a város, Csesznák József ügyvéd, Horváth Csongor jbiró, Varga. János plébános, Alsó-Domboruból a jótékonyság oltáránál mindig áldozó Hirschler Henrik és Miksa és a Kotor-ban székelő alsómuraközi takarékpénztár rész vény társulat, — Évi rendea közgyűlés. A nagykanizsai izr. nőegylet 1894. márczius hő 18-án délotán 3 órakor a hitközség tanácstermében tartja évi közgyűlését a a következő tárgysorral: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári évi jelentés. 3. A péuztár forgaimí és vagyonkimutatás előterjesztése és a számvizsgáló bizottság jelentése. 4. Az alapszabályok módosítása. 5. Az alapszabályok szerint 8 sorrendben kilépő választmányi tag és pedig: Hettlheim Sa-muné, Dobnn Benőné, Fischl Pálné, gelsei Gutmann Viimosné, Karuchmaroff Leóni Klein Illésné, Löwinger Lajosné és Ollop Samnné helyett mások vagy ezek újbóli megválasztása. 6. Három tagu számvizsgáló bizottság megválasztása. 7. Netáni indítványok. — Helyreigazítás. A .Zalai Közlöny" 11-ik számában a .Vegyesek* rovatában, márcz. 15-ének megünneplésére összehívott értekezletről ezeket hozza:".....Értekezlet tartatott, mely azonban Seregély Dezső ref. lelkész ur dörgedelmes tiltakozása (?!) miatt eredménytelen lőo." .. . Alulirott, az igazság érdekében kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy a további akczió elmaradása egyáltalán nem Seregély Dezső ur felszólalásának eredménye. Bár mennyire sajnálom is, hogy egy hazafias Ünnep megakadályozásának szomorú dicsőségétől megkell fosztanom, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a jelenlevők nagyobbrészt nyíltan kifejezték, hogy Seregély úrral nem értenek egyet, és senki egyetlen szóval mellette nem nyilatkozott. Hogy a jelen nem levő meghívottak között volt e olyan ski, vele egyetértett, nem tudom, de azt tudom, hogy akikkel utóbb beszéltem mindannyian elítélték Seregély ur fellépését. Tudtuk mi azt nagyon jól, hogy ha valaki azért jön el egy ünnep rendezését megbeszélő gyűlésbe, hogy annak rendezését megakadályozza, — ancak Őrömet szerzünk ha abban a meggyőződésben hagyjuk, nogy terve sikerűit, csakhogy akkor az ö öröme, a mi szégyenünk. Ezért szólalt fel Radó Béla ur az ülés végén. és konstatálta, hogy nem Seregély ur indítványa folytán hagyunk fel az ünnep rendezésével. A .Zalai Közlöny" tudósítója nem lehetett jelen az ülésen mert különben tudomása volna-e határozatról. És most, hogy helyreigazításom teljes leeyea kijelentem, hogy mielőtt szétoszlottunk volna, én és Radó ur szólaltunk fel, mindketten azon értelemben, hogy részint az idő rövidsége miatt, részint Kossuth Lajos felöl szárnyaló szomoruhirekre való tekintettel; nagyobb akcziót ne fejtsünk ki. A menynyiben mi ugyís csak társas vacsorával akartuk e napot megünnepelni, nagy hazánk fiát fenyegető katasztrófa pedig minden pillanatban bekövetkez-hetik, bankettezni akkor ugy sem lehetne. Mindezeket azért tartottam szükségesnek (elmondani, ne hogy ^alaki azt higyje, hogy Seregély ur dörgedelmes tiltakozása rettentett el bennünket mert hiszen minden józan gondolkozású ember belátja, C3ak Seregély ur nem hogy a márcz. 4-iki liberális nagygyűlés után a szabadság és különösen a szabadsajtó ünnepét, még mindig nem hazaárulás megünnepelni márczius 15 én. e napon ünnepelhetnek még azok is, kik a lib°rális nagygyűlésre fel nem mentek. POÓR JÁNOS. — Ai első villámlás és menydörzés jótékony esőzéssel márczius 15-én délután köszöntött be. Öreg. practikus gazdák azt tartják, hoey .-jó termés lesz akkor, ha márczius idöjirása ilyen. Adja Isten teljesüljön, rá férne már egy jó esztendő áldása a szegény földmivelő népre. — Elveszett gyermekek. Mint csáktornyai levelezőnk írja — Sárközy Sándor csáktomyai jóhirü czigánypri-raásnak négy gynrmeke inult vafárnsp eltávozott ha7.ulról azzal, hegy az er döbe virágot mennek szedni. Azóta nyomuk veszett. Ez a szokatlan eset nem csekély izgalmat okoz a városban s többféle kombináczióra szolgáltat alkalmat Valószínű, hogy kóborló czigá-nyok vagy koldusok kezébe kerültek, kik nem kis számmal szoktak a környéken portyázni. Annál erősebben tártja magát e gyauu. mert nem is oly régen történt., hegy a szomszéd Horvátországban elfogtak egy egész bandát, mely rendszeresen foglalkozott gyermekek elorzásával, kiket azu\' án iszonyúan megcsonkítva, koldulásra használtak fel. Félő. hu&y m esetben is ily társaság hálójába kerültek a szerencsétlen gyermekek, kik VÜiül a legidősebb 10 éves fin, a többi három leány. A csendőrség erélyesen nyomozza a tetteseket. — Keresd az asszonyt Keszthely-cserszegtomajhegyi községben márczius 3-án este 9 órakor véres dráma játszódott le. Németh József 29 éves földmives régibb idő óta benső viszont folytatott szomszédja Cseh Lajos feleségével. Cseh többször együtt találta ugyan a turbékoló galambokat, de biztos adatnak nem juthatott birtokába; míg végre mult évi november behan rajta vesztett a szerelmes pár, mert a váratlanul hazatérő Cseh oly állapotban találta Őket, a saeiy. a miot-mondani szokás, mindet* kételyt kizárt. Cseh előbb hatalmasan megrakta Némethet s ezután kidobta a la kasábóL Németh sértett büszkeségiében bosznt forralt Cseh ellen, s ennei; végrehajtására az időt folyó hő 3-án érkezettnek látta. Elment tehát est© 9—10 óra kőzött Cseh iakására, — Cseh egyedül volt otthon — s Németh fegyvert s lőport kért tőle. A fegyvert megtöltötte, s a lefeküdni készülő Cseht vele mellbe lőtte s a fegyvert a szobában eldobván, eltávozott A csendőrség az esetről értesülvén, a nyomozást még azon éjjel megindította. Némethet 4-én reggel 8 órakor Keszthelyen egy korcsmában elfogta s a keszthelyi kir. járásbíróságnak átadta. A mellbe lőtt C-eh állapott reménytelen. — Öngyilkosság a vasaton. Pollák Hermann, a bécsi Brüder-Neurath aranyműves czég utazó ügynöke e hó 10-én Varazsdról Csáktornyára érkezett, hogy innen tovább Sopronba utazzék. Magával vitt két ládát tele araoy és ezüst ékszerekkel. Csáktornyán szombaton délbenr ült fel a Nagy-Kanizsa felé menő vooatra. Útközben azonban a vasúti kalauz ész revette, hogy egyik harmadosztályú kocsiból az ajtó nyilasán vér folyik ki. Midőn az ajtót felnyitotta, Poliákot vérben feküdve, halva találta. A kalauz jelentésére a kocsit, melynek többi szakaszában többen ís utaztak annélkül. hogy útközben lövést ; hallottak volna, Mura-Királyon lekapcsolták s a vasúti állomásfőnök azoonal. értesítette az esetről a bécsi Neurath-czéget. Érdekes, hogy a két ékszerrel telt láda eltűnt A szerencsétlen ügynököt Mura-Királyon temették el. — Halálozás. Lapunk fiatal barátja Berger Vilmos, helybeli ügynök Berger Bernát fia. ki Trieszben a Lickenbacher és Hirschel czég kedvelt hivatalnoka volt, szüleihez betegen hazajőve, márcz. 11 én éjjel, 27 éves korában elhunyt. A szép műveltségű s tevékeny, derék fiu temetése nagy részvéttel történt. Béke hamvain! — Déíl vasút. Húsvét ünnepe alkalmával folyó évi márczius hó 24-én a déli vasút magyar vonalainak állomásáról (Budapest, Bécs, Fiume, Trieszt és Yelenczébe rendkívül mérsékeit áru menettérti jegyek lesznek kiadva, melyek 14 napig érvényesek ás még azon kedvezményt nyújtják, hogy visszajövet-kor ezen jegyekkel az utazást kétszer tetszés szerinti állomásokon félbe lehet szakítani. — Ezen jegyet kiadására és áraira nézve külön hirdetmények adattak ki, melyekben a vonatok, melyekhez ezen rendkívül mérsékelt áru jegyek érvényesek, indulási idejükkel fel vannak említve. — Petrolenmfitiomitő gyárat létesít Nagy-Kanizsán a Bankegyesület Évenkint 400 waggonoal szálli\'hat fiuomitott petróleumot. Valószínűleg a fogyasztás olcsóbb lesz. — Napi biztosok e béten a népkonyhában : vasárnap Kartschmaroff Leone Rosenberg Emma, hétfőn dr. Rothschila bamuné Kohn Szelin, kedden Maschanz-ker Mórné Tauber Vilma, szerdán Blumenschein Vilmosod Hoch Janka, csütörtökön Szegő Gyuláné Pollák Szabina, pénteken Scherz I. Mórné. Samuely Olga, szombaton Ledofszky Árminná, Hirschel Hedvig. Márcz. 17-én választmányi ülés tartatik. — Adomány. Zadubánszky Lajosné uruő ő nagysága 5 Irtot adomáoyozott &z izr. nőegyletnek, melyéit köszönetet mond az elnökség. — A mllleniumra népszámlálást tervez a keresk. miniszter, hoey annak mennél több oldalról való megünneplését biztosítsa. Hogy a magyarságnak az utolsó népszámlálás óta történt tetemes szaporulatát fogja eredményezni, az bizonyos, ámbár még messze vagyunk attól, hogy a 12. és 13. század magyarságát elérjük, a mikor a most alig némi magyar elemet feltüntető vidékek teljesen magyarok voltak. — Műsor a fógyran. gyakorló iskolájának márcz. 15-én tartott ünnepélyén megnyitó beszéd, tartja Sárecz K. VIII. o. t. Nemzeti dal Petőfitől szavalja Ko-pácsy Gy. VIII. 1848. irta és szavalja Kripácz L. VIII. o. t. Márcz, 15. Haj-gató B-tól szavalja Szabó L VII. o. t A szabadságharcz nagy eszméi felolvassa Major Gy. VII. Márcz. 15. SáreczK. tói szavalja Horváth I VII o. t. Élet v. halál Petőfitől szavalja Csuha Gy. VII. o. L Csatadal Petőfitől szavalja Id. Horváth I. VI. o. t. A lelket ifjúságot meleg érzülettel üdvözöljük e hazafias szellemű ténykedéseért. — A márczins 15-fki nemzeti ünnepet a .Kossuth Lajos" magyar asztaltársaság is kegyelettel ünnepelte meg. Elnök ur betegsége folytán alelnök ur megnyitotta az értekezletet, ki szép szavakban ecsetelte a nap jelentőségét, utána következtek szebbnél-szebb ÍÖ\'köszöntések, melyekben hazánk nagyjairól megemlékeztek. A kedélyes társaság éjfél utáni órákban oszlott szét. — Pályazatok. Alsó-Domboru község. .;n rendszeresített községi orvosi pályázat nyittatván, a , választás ápril 14-én d. e. 10 órakor lesz, a pályázati kérvények ápril 10-ig " eriaki szolgabíróhoz nyújtandók bv — Az .al^ó leodvai járás főszolgabirája a cseaztregi jegyző választásra márczius 3i-ét tözte ki; mely d. e. 10 órakor csent regi jegyző irodában fog megtartatni. — Tűr. Fityebázén f. hó ll-én tűz volt, egy ház és pajta égett el; a kár 250 frtra tehető. Az épületek biz\'ositva voltak. — Hagyatékok Ingyenes bejelen tése A m. kir. belügyminisztérium a hivatalos beavatkozást nem igénylő ha-gyatékoknak illetékszabás végetti bejelentése tárgyában az összes törvényhatóságokhoz körrendeletet intézett. Az 1881. XXXIV tcz. 8. §. 0 pontja szerint ugyanis a kisebb földbirtokosok osztályához, tartozó és mezei gazdaságon kívül más Üzlettel állandóan nem foglalkozó örökhagyók után maradt ingatlanok 50 holdat meg nem haladnak, s azon hagyatékok, melyek értéke a terhek levonása otáu 1000 frtot meg nem halad, az illető örökösök áltat a megszabott 90 napi harárrdŐ alatt szóbelileg és közvetlenül az e czélra megbízott városi közegek, illetve községi elöljáróságoknál jelentendök be, s a szükséges adatoknak hivatalból való megszerzése után küldendők az adóhivatalokhoz. Minthogy azonban erre rendelkezések nem mindenkor alkalmaztatnak, a miniszter felhívja a törvényhatóságokat, hogy a lakosságot a legelterjedtebb módon figyelmeztesse, hogy a bejelentési módozatot annál is inkább igénybe vegye, mert ez a legcsekélyebb megterhel tetesse! s< m jár, s amennyiben a bejelentés szóbelileg teendő meg, a bejelentésre kitűzött határidő elmulasztása miatt alkalmazandó bírságok is csökkennek. A községi elöljáróságok és városi közegek az ily bejelentések elfogadására b a szabályok szigorú megtartására szintén utasitandók — Vasutasok egyenruhája. A vasutasok egyenruhájának kérdése legközelebb már megoldást fog nyerni. A kereskedelmi miniszter már el ia készítette az uj egyenruha tervezetét, melyszerínt a vasutasok nemcsak megfelelő uniformist kapnak, de el fog eni jövőben annak szükségessége is, hogy a vasúti tisztviselők kétféle Öltözéket; egyeoruhát és polgári JSJtözetet ami sok költséggel járt Az egyenruha a követkerő leone: testhez álló kabát lehajtott gallérral, tegediiofkék posztóból, a mellén huszárattilIához hasonló zsioórzattal. A zsinórzat bu/.avirág kék, aranynyal átszőve. Különösen a vitéz-kötéseknél lép előtérbe az arany. Az ujj ikon, valamint a kabát hátsó részén, a válttól derékig, hasonló piszománt van. A nadrág (pantalló) szintén tegedhofkék posztóból készül, oldalt keskeny, világosabb kék posztószegéllyel. A rangjelvéoyek csillagok. A sapkán kék zsinór van tervezve. A főtiszteknél a gallér szegélyén arany paszománt lesz s a sapka zsinórja arany. — Köpülőzés Horvátországban. Ismeretes lévén, hogy Zala és Somcgyból a köznép messze vidékekről szerette felkeresni a Varasd-Topliczai fürdőt köpülőzés végett, ezt a köpütözést a kormány eltiltotta, ugyanis f. hó 11 éd a horvát kormány egy Bzígoru rendeletével a köpülözést a varasd-topliczai fürdőben betiltotta; a rendelet aznap hatályba lépett Tehát igen jó lenne ezt a becses lapjában közzé tenni, a köznép tájékozásául, ne hogy az sok idő vesztés és pénz kiadás mellett annak idejében hiába ide törekedjék. Itt kö-oülözni többé nem szabad, A fürdőt ezzel, sőt Varasd-Topliczát is anyagi tekintetben nagy veszteség érte. — A balatoni halászat. A Balatonból a Balatoni Halásztársulat évi jelen tése szerint a tavalyi halászati évad folyamában összesen 260,182 MgL halat fogtak. Fogast 68,138 klgramot adott a tó, pootyot 2416 kgot Htjíásztak azonkívül még 144 395 kg. keszeget, 6815 kg. gárdát, 329$ kg. csukát, 652 kg. harcsát és 36,048 kg. vegyes halat. A lefolyt évben körülbelül 100 tonnával többet ejtettek zsákmányul a bérlők, mint az elöéfben. Halászati kihágásért 121 egyén lett sújtva 1001 frt pénzbirsággal, illetőleg 368 nap fogházbüntetéssel. A társulatnak, melynek elnöke Széchenyi Imre gróf, 1045 tagja van. Az 1894. évi költségelőirányzat 2635 frt 58 kr. bevételt és 2535 frt kiadást tüntet ki. — Szalonkák. Daczára az enyhe időjárásnak, a szalonkák még mindig nem jelentkeznek vidékünkön s a vármegye legjobb szalookáző vadászterületeiről se hallunk híreket vadászatokról. A szalonkák késését bizonyára rósz néven veszik a szenvedélyes vadászok, kik nem igen állják meg, hogy este felé ki ne álljanak a rezulák szélére lesni a húzást Tudtunkkal eddig különösen a nagykanizsai vadászok hasztalan fáradtak; mult vasámip is 10 vadász egyetlen egy sza- lonkára bukkant, öten rádupláztak, mégis szerencsésen elrepült Kis-Kanizsáról érkezett ugyan-hir, hogy 8-án lőttek már egv szalonkát \'— Pályázat kaszárnyáépitésre. A Csáktornyán építendő Kaszárnya általános építési tervezetét a m. kir. bonvédelmi minisztérium a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal egyetértőleg jóváhagyta. A most leérkezett általános építési terv alapján készítendő részletes tervekre a város által kiküldött bízott-., ság határozata folytán pályázatot hirdetnek, i — Gyászhír. Következő gyászjelentést\\ vettük: özv. Kohn Fülöpnészöl. Kürsch-ner Sarolta a maga és az összes rokonság nevében melyen megszomorodott szívvel jelenti felejthetetlen férje Kobn Fülöp urnák folyó évi márcziushó 12-én délután 2 órakor életének 74. évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó évi márczius hő 14-én délután 3 érakor fognak a helybeli izr. sírkertben őrök nyugalomra kisértetni. N-Kanizsa, 1894. márczius 12. Béke hamvai felett! Csendes reszv.it kéretik 1 Kasztéi Fülöpné szül. Kohn Jozefin, Kohn Lipót, ^dön, Jakab, gyermekek. Kasztéi Fülöp, vő. Kohn szül. Pollák Hermina, Kohn szül. Strém Janka, menyek. Kozárí Gyula Kasztéi Jakab, Izidor; Kobn .Mariska, Margit, Vilmos, Ernő, unokák. —¦ Heti biztosok t: béten (márczius 10—22.) a nagykanizsai Kisdednevelő Egyesület óvodáiban Matosh JŐzsefné és Székely Lajosné választmányi tag úrnők. Márcz. 23—25 napjain szünet van. — Országos vásár lesz hétfőn márczius 19-én Nagy-Kanizsán, mely Húsvéti nagyvásárnak moLdatik s mindig Hnsvét előtti hétfőn, vagyis nagyhét hétfőjén tartatik meg. — A gelsel gyilkosság tettese felfedezve van. A férfi ruhában megölt Lukács Jánosné kedvese Belina czípész-Bzel a találkán összeveszvén, Belina egy fejszével Összevagdalta. A gyilkost a gelsei csendőrök a maróti pusztán elfogták s Nagy-Kanizsára kisérték. — Tihanyban a kereskedelmi miniszter évente két országos vásár tartását engedélyezte és pedig április és június hónapokban. — Cserebogár Márczius 10-én Koch Gyuri lapkihordás után beállít hozzám, s váltig azt bizonyítgatja a jó fiu, hogy májns van; „még áprilisban sem vagyunk", fele\'ém, hát ne csináljon velem áprilist látja hogy fekvő beteg vagyok, uem járathat velem, áprilist, még doktor Mayer komám se ; erre elereszt egy cserebogarat, mely jókedvűen zümmögött ágyam felett a éo mosolyogva, dúdoltam C-tokonay szellemével; Cserebogár «árga cserebogár! Nem kérdem e tőled, mikor nyár? Azt sem kérJem sokáig élek-e? Csak azt mond meg sokáig íekszeme? ZQromftgj, zOmmígj, olyan szépen hallszik, Kinom tőlfl oly szelideo alszik. Nem háborgat sem jó barát, sem más, — Csak aki mtjd nem sokára sirt áj. — Heti felfigyelő e héten (márcz. 18—24). a nagykanizsai önk- tűzoltó egylet\' őctanyájáo Feketa Jú\'.seí főparancsnok! segédtiszt ur, a VI éa VII-ík kerületben Fleischhacker Igoácz szakaszparancsnok ur. — Gyászhír. Wusztl Lajos édes anyja, özv. Wusztl Alajosné, szül. Ritz Terézia asszony 84-dik életévében márcz. 12-én elhunyt A boldogult nemes gondolkozása s jótékony érzületéről általános tiszteletben részesült; ősei már a mult században a városi hatóság tagjai közt szerepeltek, édes atyja is városi tanácsos volt. Béke hamvain 1 -- A zalaegerszegi Ipartestület évi közgyűlését Juhász Józset elnöklete alatt f. hó 4 én tartotta. A közgyűlés megnyitásra utáu az elnökség és számvizsgáló bizott^á-; jelentése tudomásul vé tetett, s a tisztviselőknek a fetmentvény megadatott Az 1894-ik évi költségvetés 843 frt 50 kr. bevétellel és 791 frt 05 kTral elfogadtatott Az elhalt vagy egyéb körülmények folytán fi zeté?- képtel enné vált tagok utáu fennálló követelések törlése végett n számvizsgáló bizottság kiküldetett Elnök a maga és tiszttársai nevében leköszönvén, az uj választás megejtésére korelnökül Somody Sándor kéretett fel. Mivel a leköszönt elnök szembetegsége folytán az elnökséget el nem fogadta, közfelkiáltással, egyhangú lag Kovács László asztalosmester választatott elnökül. A számvizagáló bizottság tagjai lettek: Kummer Gyula, Nagy József és btefanécz József. Választmányi tagok: Strobel János. Kláris Boldizsár, Szekeres István, Lendl Orbán, Pausa János, Heigl János, Holczer Ferencz, Bencz György, Németh Ferencz, Weber Adolf. Lukács István, Kaszás Kálmán, Pál Ferencz, Lendvay László. Baly Béla, Vörös Gyula( Dömötör József, Dömötör HARMINCZHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI K Ö,Z L ö N T. ^or, Vargha Gyula, Hsjgstó Fereocz, fs01 m_ János, ifj. Pittermaoo Károly, ^jy Ferenci, Saiczer Miksa. PÓtta-^ Szabó Lajos, Csik László, Nágyffy uIj Juhász Lajos. A választás j,, Kovács László uj^ejaök megkö-jare a belehelyezett bizalmat, az elli széket elfoglalván, az indítványok rjiTílása . vétetett napirendre. Paer \'.,\'ef tag inditványozá, hogy a testület _ikÓxöij> ki, miszerint a helybeli ipa-\| ; a helypénz fizetés alól mentesse ^ fel; továbbá, hogy alakítson egy „.tíágot. mely vásárok alkalmával a ¦--.!,: építéssé a sátrakat, a mint az ^ló-szakbeli iparosok iparengedélyeiket efikaptak. Mindkét indítvány elfogadott Sal?er Miksa kéri a közgyűlést: :tí meg a testületet, miszerint illeté-\\# hel>en tegyen lépeseket egy megyei szabályrendelet alkotása tárgyában, \|űLt a vidéki kontárok az építés vezetőétől eltiJtassaoak. A közgyűlés az el-löWéget bízza meg. ez ügyben a Mpé-moteleiére. Vörös Gyula rag indit-isjara kimondja a közgyűlés, hogy azok ilas\'ztmányi tagok, kik háromszor t Iái ul nem jelennek meg az ülé-í(en, az alapszabályokban előirt pénz .:. • •..... bujtatnak. Végül a közgyűlés rjsdzaiépő eiDökoek jegyzőkönyvi kő-Ucetet szavazott, s eloök a gj ülést [citkeszti. — Magyarország teljesen független fűlikai napilap. Nincs lekötve senkivel etilben, nem áll sem egyeseknek, sem Irályoknak, sem érdekköröknek szol -ilehac. A .Magyarország" önzetlenül Bpán egy czélt szolgál: az ország .eet\'enségéiiek és önnllóságának ügyét. lebeg folyton szeme előtt és ennek trésére törekszik. A .Magyarország" tdig és mindenkivel szemben tárgyias elfo-ulatlan. Eey mértéket i-az igazság mértékét, a melytől íemmi körülmények közt el nem A „ Magyarország szerkesztőség é-és .kiadóhivatalának megfeszített ¦jiikája folytan az összes országos és :öidi. eseményeké; legelőször hozza olvasóközönség ludomáíára. A „Ma-irors>Íg-ot reggel n:ár az ország oiesö részeiben is olvadni íehet. Hozza a/uapi orsz;igg\\ü ésl teljesen kimerítő üvegben, az azuspi összes eseméoye-ugy a fővárosból, mint a vidékről külföldről Hozza a bel és k&lföldi Ijes tőzsdei jegyzéket és árfolyamokat, ponkéot közöl tárczát, regényt és i.- érdekes közlemények! t A ki a tlagyarország\'-ot olvassa az az Özleti, ¦•idaiDii és politikai eseményekről sok ;hen egy egész nappal előbb érte.-Ol, ? t min lapokból. A .Magyarország" ír is 30 000 példányban forog az ol u-óközönség kezében s Így rövid idő \|." elérte a támogatásnak azt a mériét, a melylyel magyar lap eddig még dicsekedhetett. A közönség ezen Jmogatását a szerkesztőség « lapnak dos fejlesz! éaére és tökéletesítésére rditja. A . Magyarország előfizetési Április hóra í fortot 20 krajczár. ¦prilis—jnniua) negyedévre 3 frt 50 kr. ^iilis— deczember hónapokra 10 frt kr. Az előfizetési péuzek postautal-Buyon a kiadóhivatalba Budapest, Ros-v-utcza 2. küldendők. Magyarország idóbivatala. — Tartós i\'.- siker. Fájdalmas áznál, a derék-, testrészek és a forgó ényes há;. te imáinál a „Soll-fele luczia borszesz és 8Óa-Ya. való be-z.-ölés sikerrel használtatik. Egy üveg 9ökr. Szétküldés naponta utánvétellel oll A. gyógyszerész cs. és k. udvari i\'ó által Bécx, L Tuchlauben 9. Vi- ^ri gyógyszertárakban és anyagkeres-iésekben határozottan Koll-féle ké tóién f kérendő az ő gyári jelvényé l"éa aláírásával. - Rövid hirek. Csólicsot, a herczeg-¦jiia elleni merénylőt a Curía 12 évi :?há/ra iié.\'te. — A kobári műmalom ¦tett. — A tapoiczai izr. hitközség S inger Bernátot választotta meg kbbivá. — Debrecz«nben orsz tanazer-Jlitás rendeztetik f évi aug. 18-tól ¦eptember 2-ig. — Fiumében márcz. erős földrengés volt — Paulay s Nemzeti Színház nagyérdemű tója márcz 12-én meghalt — lombban nemzetközi kiállítást szándé-loiDak rendezni annak emlékére, hogy Vóma elfoglalásának 25 éves jubileumát !1. — ZaJamegyei Hidegkuton 2 fejfl )érmek .született, napvilágra jöttekor ••ghaiL —- A balatoni gőzhajózási vál-« tavaly 19.766 frtot jövedelmezett. - A Csáktornyái jegyző fia a gőrczi rknazban megtaláltatott. — Sümeg "eziiiiak fásitása folyUttatik. — Bécs főpolgármesterévé dr. Grübl alpol-winester választatott meg. — A siami rilynak 90 feleséae és 7- gyermeke In. KI nyert? Húzás márcz. 13-án-Bécs: Ti 32 49 18 68 Gracz: 2b 39 5 69 50 Hozás márcz. 14-én. Brünn: 49 45 23 46 86 Szerk. Üzenet. — K. Leveled vége asztalodon maradt, kéi" lek szivei elküldésére. Nagyon érdeket. —!. Kotor. Köszönettel veti ük. Ax eredményt is szerettük volna közolg.:. V — Poiat; Üdvözöljük! Betegség korlátozott a levéliriabaa. — .Hamis s«ivü\' dehogy ul Udvaroljon neki 19 esztendeig, akkor a. íO-ik évben megtudja. A QabonaOzletrft. A gabonaforgalom az utolpó heíek-ben agyszóiván kétségbeejtő módon pang s az alacsony árak daczára aiig akad vevő. Nap nap után hanyatlik az ár, kereslet nincs s ily körülmények között az üzlet teljesen szünetel. Buza p Bczu\'ikoo 6.50—60 krért kel, rozs 5 frtért, árpa megszűnt. Tengeri a helyi szükséglet fedezésére 4.65 — 75 krral vásároltatík. Aránylag jó ára van a zabnak, mely czikkben a budapesti és bécsi tőzsdéken mesterséges áruemelkedés van kilátásban. Nálunk 6.50—60 kr. az ára, tehát aránylag legkevesebb — Fehér bab 5 frt, tarka 4 frt, vetöbük-köny 8.50—75, tökmag 7 kr. Felelős szerkesztő és kiadó : BÁTORFI LAJOS. ivy-lltit,öir.j Kg esz nelyem, mintázott fonlardokat fmiutegv 4\'0 különböző Tájban), méterenkiut 75 krrol 3 frt 65 krif — valamim fekete, fehér és n-net selyemszöveteket 45 krtól 11 frt 65 krajezárig — sima, koczkis, csikós, virágos, damaszolt minőségbeq mintegy S40 féle disp\'isitió és 2i;O0 különbö-ő szín éa Árnyalatban) száJlít Bftttabér ét yammeB-teiea a privilHegreadalik lakására Henne-berg íí. (cs kir. ndv. siállitó) selyem-gya a ZOricbber>. Minták pósUfordnloval küldetnek. Svájciba esiracaCt levelekre 10 kros ét levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó Képviselők kerestetnek. Nagy-Kanizsác és vidékén fekvő városok mindegyikében az ott forgalomban levó kereskedelmi czikkek és más k^reíkedelmi téren hasznot hajtó ténykedésre helyi ügynökség á\'littatík föl. Kereskedelmileg jártas vállalkozók — ha nem hivatásaxerüleg Ügynökök is -kik áilaadé bizlos kerssetrt lorrkedr.ek, — ajánlataikat előterjesztéseikkel együtt következő ezim alá. RUDOLF MOSSE Béos, R 96i2. küldeni- Köszönetnyilvánítás. Boldognlt édes Anyánk ö--v. Wusxtl Alajotné, született Ritz Terézia elhunyta alkalmával nyilvánult részvétért, fogadják mindannyian tiszteletteljes köszönetünket 8 mindazok kik a végtisztesség tételnél megjelenni s fájdalmukat bármi módon enyhíteni kegyeskeil tek. Mély tisztelettel a Wusztl Család Vese, húgyhólyag, hogyanra és kSazvénybántalmaJc ellen, továbbá a legzii és emésztési szervek hnrntos bán-Ulmaínál, orvosi tekintélyek álul a / LITHIOS-FORRAS saluator sikerrel rendelve lesz. Húgyhajtó hatást: ! izt ! könnyen siésitietc ! Kapható ásváoyvizkeretkedésekben és gyógyszertárakban. A Salvator-forrás igaxg Kperjesen. ) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a zserk. HIRDETÉSEK. ísíM\|,\|!§i\|!i ilMfs ? t Téli gyógrmód! t«t»»iI eyógymőd! Wilfaelm-féíe köszvény és caozellenea Yértisztitó-tea lévén: nemcsak a beteg, de egészséges embernek is vére tisztántartására kell törekednie. Ennek eh föltétele egészséges és erótadó táplálék; de ez egyedül nem elég, szükséges, hogy az egészséges ember oly szerekkel éljen, melyek nem engednek ártalmas anyagokat a vérbe jutni s a már benne levőket is kiküszöböli. Az. emberiség javát már 50 év óta szolgáló ilyen hatású szer egyedül a W í 1b el m-f é le köszvény és r.suz-ellenes vértisztitó-tea, kizárólag Wilhelm Ferencz gyÓgysz. által Neun-kirchenben (A.-Ausztria) előállítva. A ki vérének természetes tisztaságát megőrizni akarja, de különösen azok, kik c.-uzos fájdalmakban szenvednek, ezen hatásos szert használni el ne mu-laszszák. Betegeknek ezen tea nélkülöz-hetten. Hires orvosok, köztük Oppolzer és Fenzl tanárok. Müller, z berlini vegy. lab. igazg., dr. Werner és dr. Janel szerint ezen tea a vér minden betegségeinél, továbbá májbetegség, altesti bajok, fehérfolyás és arauyerea bántalmak ellen csodás hatással bir. — Mivel az idegrendszer szintén a vérrel van összeköttetésben, következőleg ezen általános szer ugy mélakór, ideggyengeség és hystería ellen is jó szolgálatot a világkiállításokon az első díjjal, arany éremmel kitüntetve. Az emberi szervezet legfontosabb eleme a vér, s ép azért a.-ra törekszünk, hogy egészséges testben egész béges lélek lakozzék ; ennek alapföfeétele\| pedig, hogy „egészséges vérünk legyen A ?ér képezi az életműködés központját. Rendszeres életmód mel-\|tesz. Szóval nincs oly betegség, melynél lett juthatunk egészséges vérhez. De\|«z • szer a legjobb sikert ne eredmé-nem mindeűki képes magát folytoaosan.iDíezQé- az előirt életrendi szabályokhoz tartani! Éz okból tehát, a közegészség szem-sem evésnél, sem ivásnál. De még leg-ípontjából is a Wilhelm-féle köszvény éberebb vigyázat mellett is fordnlnak!ellení tea" pgy házUrtásból se hiányozzék, elő az egészségben rendellenességek, Egy CSOmafj ára I frt. melyeknek helyes diagnózisát sokszor az orvos sem képes megállapítani. A ki beteg, azt szeretné, hogy magától meggyógyulna; de hogy az egészséges ember az maradhasson, arra kevesen gondolunk. A vér tehát az életműködés központja Kapható a készítőnél: WILHELM FER. gyógyszerésznél Neunkirchénben (Alsó-Au ztria) és az osztrák-magyar monarchia bármely gyógytárában; vételnél határozottan ,Wilhelm-féle köszvény- és csuz elleni tea" kérendő. Nyári gyógymód 1 Ószl gyógymód! Mindennemű hangszerek és zenélőmüvek javítása és hangolása szakszerű pontossággal eszközöltetik. A pnllimhim czimí,a!oinT«fej megizfio-AuUlUIIIULlO tetl "ed^Ki damutozást és czérnázást, erős és csengő hangot nyerünk általa. Minden verőre bárki ráhozhatja és mindenkor le >s hozhatja,. Sohasem pnsztol el. Ára a veröpálczákkal együtt az ntóbbiak mio^gége tzerint 2.—, 2 50, 3.— és 8\'50 Külön a „Colnmb QS« Terfifej párja 1 irt. LEtil\'JABB! LEGÚJABB! TTVTTTMVT k változtaihaló erezjáték-i1n 1 ÖViPi. lapokkal és korláUam műsorral üzen oj találmánya hangszerrel mindé • előzetes tanulmány es zens ;smeret nélkül szá« meg száz tetszés- szerinii zenedarabot leheí játszani. Ara 12 frt. a kótaiapok drbja 30 kr. Megrendflések az árak előleges bekddé»e melleU vágj\' utánvétellel teljesíttetnek. K Ipnsztiihatlan aczélhangokkal. 1868-lk; év óta Ismert BERGER-FÉLE ORVOSI kátrány-szappan orvosi tekintélyek által ajánlva Ausztriíi-Magyarországban. Franczia-or.Hzág. Németország, Hollandban. Schweiczban, Rominban stb már tiz év óta fényes sikerrel használtatik, 09" mtiideuiiemfi bőrkutecetj w mint szinte az. arezbőr mindenféle tisztátlanságai ellen külÖHÖsen a rüh, az. idült és pikkely sömör ellen a kosz, a s-öiuör\'reped vény, a fej és szakái ellen, a szeplő, májfolt, úgynevezett rezes on, a fagydag a lábízzadás. a gyermekek valamennyi külső fejbetegségei ellen. Ezen kivül mint a bórt tisztító mosdószer ajánlutik. a Ara darabonkint használati utasítással együtt 35 kr. A Berger-féle kátrány szappan 40B/oa tömény fakátrányt tartalmaz, felettébb gondosan Tan készítve s lényegesen különböző a minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappan ok tői, mert ezen szappan 35°]B gliczerin anyagot tartalmaz, fiuom illatszeres. Csalások ki kerülése végett * gyéfyazertárakb&n világosan BERÍiER-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni keil a zöld csomagolásra. Számos OaBújmi kiliitettetett a tóai mtietkózi kiilliíisoi lS83-kn. Egyedüli helyettes a bel- es külföld részére i A. HELL wógy. TROPPÁU \'^.AÍSt^r yugy-Jianixsán Präger Béla s Brius Lajos gyógy &xeréxmél. SS MARCZIüS 17-én ET S S»"13 ~ s g » o. r p>. s n a it i g n — nS c«> ä. » L 3 «^ sr 9 S » s eug g. n\' 3 - . s. a PK o S - » g e » —¦ ¦ ». i; S g mr \'-¦ S s ¦ S\' «> S s 3 S. s § IS 8-2. ^ 5. 511 ifc c ^ !2 t»-- ^ B as to a L :=y w 2 B 2 o < c * c, = S. L• •»* o S. rr a Sä N ft-B s S S tt> i : m Á Csizi Jőd-Brom-FOrdő évadja megnyiük május lén, tart szeptember végéig. Forrása a legtartalmasabb, leghathatósabb Jod-brom-rorr&s A gyógyered-mények meglepők. A fürdőközönségnek immár 10 bérház több mint 100 kényelmesen berendezett lakizobából all rendelkezésére. — Kitűnő konyha, bilüárd, zongora, olvasó-terem térzene naponta kétszer. Kló- és utóévadban leszállított lakbérek. — Ekkor katonatisztek állami és vasúti hivatalnokok gyógy- ét tür, dődijak tekintetében ii b0„\\* kedvezményben résxesQlQek. Protpectutokkal szolgál az igazgatóság. Csiz, u. p. Rimaszécs. Egyedüi valódi ango. thierry a.ÉJóöacrésrtai PREGRADÁ-ban. XajMti «. kfibos-iat, (ry°sylt.1» t zbb;1- Ls tCdöbaJt, minden kttUS és belie b«;o;>Lro: as caodjiczarft iáUUn ejyetlír. nTT lúnjoiinn. Our ikkor , wifám Oi^ égj-Oit kupjkkal iKjpMll na Iturv». > ..iíIvIktii ciéaarn „TWerry Adolf gyöcyszvrtiT* az OrccEyalhoi S. IozTág-1\'bh. l»cJobb-dkk blionvnlt «¦ ?»-lodi, mlndumvUett a lar«losobb - . i. »•pazarfl hAzt z-rotry-szar míjdiam minden külső boieö botag- Pr«\|;r»dább" Ivlenynm . uirtTWn Mf rtt dim! így liuxnijjii t, ei aluilái ím tel, mm\'.\' Itt\'teán Utitalú. nn ellátva U\\odm nij. tuiiumot. melyek n-m i n kupakj4íidml >r.aiuk Iriafr .tia-krnt tannak kjáUltva, hiraaitvinyoL ém gUnuluk éa lillott, kircm hiUsi: ti duri-i anyagét mint „Alom" ét thktn ixnsk. JtinJei: ilynnniü Italuan] ne fogadtuaek el. Ba!t«amoni hámi itui ém otániúi a védjejj-iGfvcny alapján lűrvinye-ten. nigoman Old\'ilelnrk. ofv-nnlrn e btmJHtTányat i-mét «1-iru»i!"i it. A mipi kormány SÍS. B. 6tng. tz. a. kelt tf\|ryé»téli. biionyi\'tany aUpjín íí3idIt» van. hogy kéiilin«d)rm " vary ai eg(«ij,rgtc -karó- haU»a anyagól mim : ThlaOTV A. Prerr___........ n rarniag barmai; ko ona. 6.i fcil »«(^- -i- dupbQv-v ára lí korona So fillér. Bora-\' niiba vagy Hrrrifgu rínia ha bérmentve : IS in vjgy S duplaOvrg ára 5 korona, i* kj< vagy- í" duplaűvrg 15 korona. Mev^ndeléiak caak a péni •lAIrgaa beküld", vagy utánvétellé! erakűtílilétnek. TtttoSTT Adolf gyógyizoroa: Prejradában, Kobitá-Enuer-inraba ¦zakeitol ¦emminentQ till tarUlmaz. Oly helyről, hol bali-; Tiitrry k. ffyogyszinara ti jraear-hs Prtjraaai. A valódi angol hatása és ereje. Bstösá, ktfeiyz. védjegy odakéníka. mely a lefjobb «rdmenynyel fcaaznált aior vedS fííleni-rnw a tafr-ulyoeabb c* ioui bajokban A wbek ryócyitáaa. ury.iinler a fajdalom enyliileaebea felOlouIluUan Cl alkatrvvM a piroa rüiaa ,.ro« stnU folle"-ban Utrxo oaodanorc hatian ryójryaraja anya Bái kltftnöan ellamert g-yó jryanyagrok oaaitátalol kipaaik. Al angol caodakenoí" haimalhaló : A eyermekagyaan* mellhajána!. tejíjtHeojléenél. mellkeuiényedra nál. Orbánéi (Szt.-lntal (niel. mindeniieniO rtrelo.ík. láb vafj ceont eebcsuléwk áebak, tnyedlég. d-ndt lábak, eot caontáiu rí\' fltaa-. axnráe-. 16-, rmgáa- «l luiodáai sebek ellen. Használható i dan tdarcn :..at, u m.: Dveg-, fáualki-. homok-, mziUnk 10-kek .aaará MindénnemQ dsganat, \'kinüváá, pokolrar. i képi ódé. >ö( rákbatcf-et ellen ; w-műlta, k-irüindafanat, bolyac~áa U.c tj...-; lábak fTÓfyilááára aciadonnantft ág-eaí aabak. fi gyttt teetránek. belegekníl hoaizxa fekvu által táasadt aebek. nyrkdagaoal, táriortvdai, flllzüfu ét á gyermekeknél elAfordiilii kieebedetek ellen. atb. »tb. az ang-ol eaodakenöoa mínel 7ifibb, annáj kltfisöbb ztatáaábM. Íren ajanlatot axan Ofryedfil illo elövípytzaü txarköl m<nde3 imIádnál keazl\'tbro tartani. Kél doboznál ktvewbb nem haldetik : a zátktüdáa kizár<>Uc a: Öaazag aloefea bekOldéae vaay pedig ntánTétellel eaxkúzúltetik. : tégely caociagolit, fZállilóleTel áa bermeotei meckOldáasel 3 korom tO altér. SST1 Számos bizoRyltványok readelkezcsre állnak. Va\| Figyelmeztetek znindeniit bala-lalan hamiáitrányok megvet ele éllan a kérem exigornan arra Qrvelni. :¦- tégelyen a fenti voi- íftT • czagnek „tbiarry a őrangyal gye^yazaT-tivra yrajradában bcleegairs ír : lenni éa minden háaználati oUaitáaba ugyanolyaa v»djegygy»l mist Ht 1-til beeaomagolva lenni. áz egyedüli éa valódi ingt-i eaodikotiooöo hamiaitdt éé utánzói a té4 jegy törvény alapján >zi\|ornan Otdoztelnck, ngyínagy e 1 ait-jjiyok nmetelaruiitűi. etyediji körvntlen bsazsi-aaal fon-au A. őrangyal gyógyszertára - Pregradában, Hohits-Sanerbrunn melletL Egyedüli főraktár BMapeat as kornyéké racaére TÓSZE^-nél [áfa bnd»pe»t, kiz-ály-ntcas. 12. asass I^Oljr helyről, hol r-klir óin\'., tsa-éfc a m-irendeleet kótvetlenOI: „tbiarry adolf őrangyal gydgyszartirábojz** Pregradában, Rohita-Sauerfamnn mellett czimexni. Ai áuaitna lláryaruraiági védjegy Újítom átázna «634. harminczharmauik évfolyam. 7. A I, A I K Ö 7. I. ("> N Y Korcsma-bérbeadási hirdetmény, Udvarhely község elöljárósága a községben levő ügynevezett „Mayérhoffer\'-féle korcsmaépOletet, mely kereskedés és mészáros üzlet folytatására is alkalmas, folyó év ápril 24-tól egymásután követksző 3 évre nyilvános árverésen bérbeadja. Az árverés határnapján! 1894. év márczius 21 ének délután 2 órája tűzetik ki Udvarhely község birájának lakására. A ház áll: 5 szoba, 1 előszoba, 1 bolthelyiség. 1 szép, tágas konyha éléskamrával, 2 nagy pajta, 1 istálló 25—30 drb jószágra, sertésólak, 2 pincze, 1 jégverem, jó padlás es kitűnő konyhakertből. Árverezni szándékozók 40 frt bánatpénzt tartoznak letenni\' Somogy-üdvartiely, 1894. márcz. 3-án. Taigo- Lajos \\ Varga György jegyaö. bir6. Jobb él olcsóbb minden másai] s Gáspár-féle ojtóviasz, hidegen foly, jól tapad, iasebeket gyor-gyógyít* Kozmák, cyiiniüiofük oj-tására páratlan minőségű. A szolok oj-ta^ánál a fasskas-agyag belyett hasz-lálra a megér ed élt kétszeres százalékokban biztosítja A kenés czéljaavág-iapokat Ültetés közben homok- és por-Bzemektő megóvni ¦ minthogy az agyag is finom porszem, a forradást hátráltatja, e fiau ellenben teljesen ved, a rallns -képződést elősegíti rendkívüli szapora-ságáuál iogva (1 klg. 5—8 zer .ojtás-iioz, Ks^awrt eredményekhez képest a költségeket tetemesen leszállítja. — 1 klgnos ^oboz r""; frt 50 kr, fel klgrm; 75 kr., kisebb .15, 35 kr. Kapható: GÁSPÁR\'AHTÁLNÁL, MAROS-YaSARHKLVTT. sW Isméi eladóknak kedvezmény -ftat Ilriikfétil Készpénz fizetés mellett azonnali megvételre kerestetik IÍSGT NBHKS! BIRTOK. lâO.000 írtig terjedhető vételárban és egy .VW.000 írt árban a SZÉP KASTÉLY, jó karban levő gazdasági § épületek, termékeny sxáutóföld ós érteke enlö \| megkívántatik. Sz ves ajánlatok csakis a tniajdonusokiól kéretnek RICHÁRD PATZ. BÉCS, Marga-retkea-strasMi 1. »z. alaK. IS MARGIT GYÓGYFORRÁS, magyar Vegyele-mezve a budapesti .m. kir. egyetemen. Szerencsés vegyi Összetétele, kevés szabad, de gazdag, félig kíitGIt s/.ensavtartalxna SiváirJ hatásának bizonyait, különösen tOdöbántalmaknál, a hol a szabad Kénsav csekélyebb jelenléte megóv-ja n l«r-,CEet a karos, sőt veszedelmes izgntástó!, ellenben a félig kölölt szénsav grtzdngaága a gyóybat;isj aLkalrés/.eknek a beteg testrészekbe való gyors és biztos felvételét eszközli. Ezen tulajdonságánnk köszönheti n Margit-forrás azon kiváló előnyét is. hogy a hol szabad szénsav tartalomban erósehb ásvány izek, minta seltersi, gleicherbergi, tüdöbajokban, kölöi>öscn tüdövérxé-scknél már orm alkalmazhatók] a Margit-fon-ás itt is a legjobb hatás mellett folyton használtatik. A tüdőbetegek klimatikus gyógyintézeteiben, különösen a leglátogatottabb Görbersdorfban a Margit-viz otthonossá váll — Orvosi tekinti\'-lyciuk Budapesten: dr. Ke-ráxiyi, dr. Gebhaxdt, dr. Havratil, dr. Poör, dr. Kétly. dr. BcrbásBécsben : dr. Bambergor. dr. Daschelc, stb. a legjobb eredménynyel alkalmazzák a légzö-, etnásatö- és húgyszervek általános huratos bari (almainál. XS- Mint ivóvíz ^ .L-fi praaerratiT gyógyszernek bizonyult a kolera megbetegedés ellen, . borral használva a legegészségesebb ital! Kizárólagos íöraktár édteskuty Eju Dgysziatén kapható niind:ii gjógy^ertárban,fiíszerkere8kedésben ¦ vendéglőkben. nr.linckrí\'ójo zsiRLUG liszt elismert legjobb, legolcsóbb és\' legártatlanabb mosó- és tisztitó-szer klór-mentes A Bornes-féle uradalmak igazgatóságának Ecken-dopfban (Észak-Németország;) tudomására jővén, hogy eckendorfi repatnag töijn helyréi mint eredeti vagy javított ajani-tatik. Kötelességének tartja tehát nevezett igazgatóság a gazda közönség érdekében köztudomásra hozni, hogy eredeti eckendorfi lakannányrepa üüiíí valódi minőségben Ausztria-Magyarországban csakis magkeresk édesében Budapesten kapható, a mennyiben az eckendorfi uradalmak mint ez évben, ugyl 1838. évig csak egyedül ezen czégnek fognak ré> paraagot szállítani, mely] czég az erre vonatkozó arjegyzé ket kívánatra ingyen és bérmentvej j _megküldi. TnIjdono« kerestetik W millió íoriniliir/, A VH. évfolyamban megjelenő \'felegraph irati sorsolási mutató feladatául lü te azon sorsjegytuiajdonosoknál kó^yetitn\', melyek évelt óta kihmoii sorsjegyeik nyereményét föl nem veitek. A "Kihozott sorsjegyek után járó sok llió forint, közte számos nagyobb nyeremény píc óta nemc-ak kamat nélkül hever, hanem. azon veszélynek is ki van téve, irngy \'DÍennyos* "do malva elévül és az állam vagy az illető lénztárba visszaszáll.\' • . v Hogy ezernyi nyeremény fölvétetlesfll marad, legyedül azon körülmény, az oka, hogyha sors-hegyi ti la jdonosok sem a húzásoknak nem néznek iitána, sem megbízható sorsolási lapokkal nem -rendelkeznek i8ÍH-ben csak Ausztria-Magyar. \' :ágbn ilŰ.íiíM. darab sortjegy 19 millió frt értékben került sorsolásra és kifizetésre. Az egész évi előfizetés csak I frt, szóval Egy forint. amely posta utalvány nyal mindennap megrendelhető Ezen csekély előfizetés daczára fej-joszmnk sorsolásra tisztelt előfizetőink kötött 40 Jósziv sorsjegyet és pedig janii ir I, ápril 1, óulíaj 1. és október leni 10 drbot Minden Koszit sorsjegy Jclhn-\'¦ zatik és játszik a40.000 koronás főnyereménytől 20 koronáig. A számkim ti tatások díjtalanul revid\'áltatnak, nem elófizetöktÖi^iO krért. mi levéíbélyégbarí küldendő.. Mutatvány számok kívánatra küldetnek. 4„TELEGRAPH" Sorsol-.si mntató kiadó hivatala Budapest. Váczi-körnt 43, sz. á r \\ % c z e 1H Gyomorcseppeh i.\'í-k.t-t,-.- él áftoltnntan iim.r.tsi -., SJ-M: r.OTi!-; trífl-I bftzOi khelsrt. tttujUá«. Motnyu lerbOflosév hitnKnn q.omBií »1. tsl«le«« nyíUakiii liirtíi. lirgatig. and >r it hányál. giuaMQArcl. s úl-uieá. llkÜi.iUil irynicv«xmrk í.ji->iiviki !t[\'íjaínil. nirnynyllu-n X » cjrv-mortril mirroázott, gyonortultcnielt-inéi rt^-l^likrl r iiHlftkkHl.glIiKttüi. otijbaíok hlioorrhaic\'i.nál. \'j . i K }!rrritir -. r/ii rr./airiijt rrptr r evrk oU kiti!t>riki!ii.- íj!7.\';nyiilt-:k, a tűit </:u meg »zA» bizonyítvány urtoit. Vjfj kii trveir kr huzriáJuf ¦¦ kr^ o»«:y á-» Tü.kr. -.z<,i íomktir: Tfirfil* Jaznef gyógyszertára liiiuipr.:. y.ní«u, ; - -z A \'réitlefcyet é> zUáirzUi ¦¦ .;-:i-<--. twu«k merUklii\' t™i!I Csak oly c«ppeket trMdt rUntcwAnt. melyekocsc bur-koUUra :¦.](! xmí&k rui rjur»"/.(vji a kr«zlUS ftlilrá«áTJ rC. Brmdy) é« run t.ísv»kk»J: .YatodlKiicát l\'-izonyltom.-A tlarlactrtli gVornitr~rt,p-rlt vulodiui kaphaMk. NAGY-KANIZSAN,: P rá gé r Bél a és B e \'.a s La j a t (ryógy szerészekitét. — BaKCSON: tCohft Kándor gyógyszerésznél. QOOOOOOOOOQOCXX30CXX3t300000aOOOOOOOODOOOOOO 0 MOLtóElDLITZÍPOR Csak akkor valódiak, ha mindügyik doboz Moll A. védjegyét és alüir-psát tünteti fel. A Ha>l A.-félt Seldlitz-poruk tartós gyógybatása a legmakartabb gyomor és al testbár. tálnak, gyomorgörcs és gyomorhév, rvgzött székrekedés, mljbáircslom, vér-ttlfllás. aranyér és a legkitlönbózőbb oaí betegségek ellen. <¦ jele; üáziszernek fv-tixedfk óta mindig nagyobb elterjedést szárzeit. — Ára egy !epcséielt eredeti doboznak l frt o. é. Hamisítások törvényi eg fenyíttetnek. es. éa k. <¦ szerb It. adv. üsv.\'m.vi Ij-¦xAUIMaiU, Budapest. Nincs többé szappanszag. Ragaszkodjék s7.i?oriian a kílTetkezó linsznklatl utasításhoz: Vjt kgr-mos csomag 50—GO liter forró vízben féloldalik s ebbe a ruha szükség szerint 2 — 12 órán, legczélszerübben éjjelen át be lesz áztatva. Szappan, szóda vagy bamuzsir használata teljesen felesleges. Nagyon, szennyes helyek csak egy .kevés száraz .z.sirjugliszttel bedörzsötendók. Kézzel vagy géppel való rövid mosás után tiszta, vakito fehér ruhát nyerünk, s emellett a ruha szine és szövete éppensé^ nem szenved. A mosá^ jelentékeny idő-, munka- és pénzmegtakarítással jár. Csak a „Dr. LIXCK-fMe afiirlug».»zta ment minden kártékony alkatrészektől. ! MOLL-FELE FRANCIÁI BORSZESZ E SSO \' Csak akkor valódi. b» flve\|f Mor^ x- ?$<xp f;\' .- »A. Moli- felirati! ÓBOzatt] vin /árva A Mr, .,- fra»- oz<i borszesz és só nevezetesen mint fajdalomc i\'lapiló bedürtzólest szer kozvény, csirz és a meehülás egyé i kiivetkezményein !1 legismereteselib aépszer. — Egy úso-zott eretfatl Sveg ara 90 kratozár. Moll Salicyl szájvize. (Föalkatré^zc: füzolj-Mvas szik«ó.) A mimteiinavi szájtiíztilisnál hiUfinrjspa fontos birmoly koni cyfrm<I(olí, mint felnőttek sxamÁrc; mert e szájvíz 1 fogak toválibi ápséjrél bigtoittja s egyiztTflinimi óvszer fogfájás ellen. — Epy Hall A védjegyévé: ellátott üvej ára : 60 krajozár, (C91) F ó s ¦/. i t k ü ! d í. s : Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által. Bécn: I., Tuchlauben 9. 8Z. Vidéki negreadelések aapaata posaatánvét oiellett teljesitletask .4 raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár : Nagy-Kanizsán Kosenfeld Adolf és Fia. ? ? a a a c ? ? ? ? ? la ? ? ütanzáBoatól óxztxltoclj iíitIí;. Raktár: Nagy-Kanizsán : Ifj Fesseibofer J és Augner János István uraknál. Keil Alajos-féle padlózat-fénymáz (Glasur) legkitűnőbb mázöló-szer puha padló számára. 1 nacy palaczk ára frt 1.35 kr. 1 kis pa!aczk árs 68 kr. Viaszk-kenőcs Arany-fenymáz t^jDlih fMegosyszerfibhbeeresztő szpr j kípkerctek wb. hearanjozására. — keniéntpridlőszáraáral köcsög ára60kr. \| Egy kis palaczk ura 20 kr. Mindenkor kapható: Fesselhofer Józsefiiél Nagy-Kanizsán. ¦Nyomatott Ifj. Wajdits Jóísef könyrnyorridájában rragy-Kanfzain. 195185 Y4 (íM1MZS 4. 1894. márczius 24-én. 13-11: az&m. Itíjcti »z«w W kr. -HlKhKTÉSKK 8 haábm pi»tií»«rliau 7. májocazorl fi. ¦ irii\'i\'ieii további soréit 5 kr.J N-Vl.t.TTÉRBKX pttit sorouként 1(> krért Tétetnek frt. Kiacttári illeték miudfü eny«j ¦írUctrwn 3t> Laetendü Harmincharmadik évfolyam. ZlLillIZLIIT. t a nagy-kanizsai Délzalai Takarékpénztári .Önsegélyző szö vetkezet, t .Kotori takarékpénztár A lap szélien: I és anyagi részét lletö miu.len közlemény rVatorfl l.ajo sxerkeinÖ-kiadó Derére eswattea VaíT-Katiiza* a bérmentve tute/.encíók Bérmetitetleo leietek i i f.igad kéziratok iItMCkMM küldetnek részvény-társaság, a „nagykanizsai- és fityeházi önkéntes toroltó-egylet, a „nagykanizsai kisdednevelő egyesület" a ,nagy-kanizsai Unitéi járáskor", a .nagy-kanizsai keresztény jótékony DÓegvIet. ,,n ianizsai izr. jótékony nőegylet", .szegények tápiotézete", a ,katonaihadastyán egylet a .scnroní kereskedelmi iparkamara\' nagykanizsai kttlválasztmanyának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATOM MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. KOSSUTH LAJOS - 1802-1894. - írjunk necrologot? nem kell, hisz meg van az irva Nemzeti nagylétünk ezredik éves egén. És minden magyar érző sziv telidesteli birja Kossuth iránti igaz hódolatát örökül. Nincsenek erre szavak, gyengék mind; gazdag az érzet, Mert egy nemzetet ért, végtelen űrt okozón. És te nagy Isten! vedd hálánk őszinte imáját! Hogy minekünk adtad, nélküle nincsen e hon, És nem lettünk vőn\' sohasem szabadok. Haza hozzuk! Ezt óhajtja a köz, nemzeti szent kegyelet. BÁTORFI LAJOS. Lapunk mai számához fél ív mellétlet van csatolva. HARMIN0ZHARMAD1K ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIDS 24-én Feitamadás. -rx Az illatos légben fölzeng a Halleluja; tavasz van a szívben és a .„természetben, minden éled, njra ébred, s hozsannát kiált az égre fel. Örvíndez az égbolt, örvendez a fold: feltámadtál Isten! Az Istenember a golgothai .-.ős föltámadt a-halálból, miután átszenvedte a viiág összes fájdalmait. Ki a csillagok miliárdjait teremti a „legyen1- szavára összeomlik az ég, szabad ura a nagy mindenség-nek: itt járt a földön, hol harmat-csepptól izik a göröngy s életét áldozi /el s megtévedt, bűnös emberekért. Nem nézte 5, hogy zsidó avagy pogány, koldusbotot avagy fejedelmi koronát hord-e az illető : ö megváltani akart mindenkit Jézns szent szive gyűlöletet^ nem, csak szeretetet ismert. Az "ő egész élete itt a földön a szenvedések li03sza lánczoláta, egy nagy tragédia volt, melynek első jelenetei a betlehemi jászolnál kezdődtek. Szegény, veit, sokat nélkülözött istenségén alulinak- tartotta magán segíteni. Az égnek és földnek hatalmas ?Ura segített fúrni, faragni nevelő atyjának a nazárethi ácsnak, hű ás \| engedelmes fia volt az c anyjának, Máriának. Elvonult életet élt 30 éves koráig s ekkor kezdé megteljesíteni magas küldetésének czélját. Kortársai nem értették meg, — mások földi királyt óhajtottak benne látni, sokan kemény beszédeért gyűlölték s felbérelték Jndást, a háládatlan tanítványt, ki jobban szerette a pénzt, mint jó Mesteré;. Este volt, Jézus utoljára vacsorált tanítványaival s hamar bekövetkezendő haláláról beszélt. János kérdésére — hogy mi módon fog ez megtörténni — igy felelt: .Ti közületek egy el fog engem árulni." Tudta azt Jézns előre, hogy ki lészen a háládatlan áruló. „Ellene az ütött pártot, ki vele egy tálba mártott." Ha egy bűnös eléri bttne büntetését: meglakolt, de ártatlanul szenvedni és elvérzeni másokért: ebben .rejlett Jézus tragicuma. . De ha Ó meghalt, fel is támadott érettünk. Mária Magdaléna által — kit az Üdvözítő meggyógyított — történt amaz örök emlékű napokban a leg-rendkivülibb. Szerepe kevés, nagyon kevés ideig tartott, alig ejtett pár szót, de mióta emberi nyelv szól: nem mondottak soha nagyobbat; mert míg a legerősebb kiáltás egyre gyengébb lesz s elhal a pusztában: az ő gyenge szavai viszhangoznak e világon s élni fognak századokrólszázadokra. Az apostolok beszédei, a martyrsk vallástételei, a bölcsek igazmondásai, ha jól megfontoljuk nem hasonlíthatőkMáría Magdoléna szávaihoz. Mielőtt az általa kimondott varázsteljes igék ismételve lennének itt.* menjünk vissza s nézzük meg az akkori körülményeket. Jézus kilehelte a lelkét a keresztfán s élettelen teteme betétetett Arimathiai József sziklaüregébe. A legbátrabbak is ingadozni érezték lábaik alatt a földet. A nyáj pásztor nélkül maradt. Alig mertek, járni az utakon, némelyek eltávoztak, „elrejtőztek, mások csak titkon jöttek össze. Minden arezon kétség, minden szemen kérdés ült. A remény, kételkedés és félelem egymást váltották fel a szivekben. Hogy mily válságosak voltak az órák: azt gyarló toll leírni nem képes. így telt el a harmad nap. Ekkor uj rázkódás, nagy meglepetés következett be: vasárnap reggel az ájtatos asszonyok üresen találták a sírboltot. Hová lett az Ur teste? Barátai, avagy ellenségei vihették-e el ? Váljon a hitetlenek-álul említett tévelygés nem ragad e meg most sok lelket? Vagy talán halva se volt, mikor levették a ke resztről ? De hiszen látták a kifolyt vért, a szivén ütött mély sebet, hallották a mint lelkét mennyei Atyjának ajánlotta s íme itt vannak a hátrahagyott véres leplek az üregben. Óh mégis Ő nem vaia alávetve a mulandóság törvényeinek. A hit- s reménvnek ajkán lebegett a sejtelmes szó, de küzdött a névtelennel s nem volt képes kimondani a mit érzett, még a szeretet sem bírt fölényt gyakorolni az észre. A pillanat nagyszerű, izgató, hódító s minden felett határozó volt. Ekkor előállott Mária Magdeléna s kimondotta a világrenditö szót: Jézns feltámadott! Én láttam, beszéltem vele, Ö feltámadott! Mintha a sötét éjszakát egyszerre világosság váltotta volna fel: ugy hatottak az egys2erü szavak. Megszűnt a lélek kétsége s bánat helyett őröm szállt a szivekre. A szó ezer meg ezer lélekbói és ajakról mint ismerős hangzott vissza.. Ilyen volt az első keresztény hnsvét! Hiszen Jézus is megmondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet, a ki .én bennem hiszen, ha meghal is él az!« Míg Ő imigyen nem biztatta a világot: borzasztó volt a halálnak még a gondolata is, mert egyértelműnek tartották a végmegsemmisüléssel. A keresztény ember, ha föHi pályáját jó! futja meg, örül a halálnak, mert tudja, hogy szenvedéseiért megvigasztaltatik, hitéért pedig megkapja az életnek koronáját Megváltó Jézusától. Hiszen: Te vagy Jézus élet dicső fejedelme, Te nélküled szivem örök gyászt viselne. De Te megvigasztalsz s törlöd könyeimet Midőn siratnom kell elbnnyt kedvesimet Hiszen Te mondtad, hogy a halál esek álom: Nálad haloninat újra feltalálom! - u Hiszek benned óh Uram Jézns Krisztus, Te vagy az én életemnek világító fénysugara! Minden mulandó e világon, a csillagok homályba borulhatnak\', a nap izzó melegét fagy válhatja fei, de a Te szereteted soha el nem múlik, ez adja meg azt a boldogságot a mit a világ nem adhat Ha a herradó test az enyészet martaléka lesz is, de lelkünk felszáll a zenithen is tul az Égnek szent hónába s ott várja be gyarló porhüvelyének dicsőséges feltámadását. .Nincs már szivem félelmére Nézni sírom fenekére. Mert látom Jézm példájából: Mi lehet & holtak porából. Szűnjetek meg kétségeim. Változzatok félelmeim I Reménységgé, örömökké, Mert nem alszom el örökké? ANONYMUS. nyugalom, A húsvét a világtörténelemben. Téved, aki a húsvétot eredeti keresztény alkotásnak váH. Régi ünnep a?, közös az egyptomiak, perzsák, arabok, görögök, rómaiak, bőt törökök ez és rokonüooepével. Csak a névben van külömbség s c szokásokban és szertár* tá- okban, melyekkel azt megülték, az okban, mely létre hozta, s a czélokban, melyeknek szolgált. Nem dogma az, de egy történeti tény, mely a népek életében az örök idő folyamára, századok, ezredek alatrt a művelődés fejlődésével, a természetnek az emberi lélekre való hatása kö vetkeztében lassanként állott . elé, al& kot öltött, s mint e^y szép legenda, vagy érdekes vallási hagyomány gyökerezett meg s vivőit ki magának létjogot és tartós fennmaradást. Azt Ős hajdankor öröm idejének — Hilaria a régi • keresztény századok virág- és Tigasbág vasárnapjának = Laetare-ü no épnek nevezték, s márczius 21 -23—25-ik napjára tették, mint az öröm és vidámság idejének kezdetére. Miért? Mert ekkor volt a tavaszi éjnap-egyehlöség, ekkor kezdett hosszabb í lenni a nap, s régi római hit szerint, a gyözhetlen napistennek tisytiletére szenteltetett az öröm ez ünnepe. Márczius 25 ke az öröm, 26 ka 27-ke az ÖntÖzis napja. A régi,rómaiak éveiket is márczius-tól számítolták, azért, mert az volt az öröm időszakinak kezdete, s Mar.s-had-isten hónapja. , Nagy Constantin császár naptárában máiczius 23 kára van följegyezve, hogy ekkor a családok szentélyébe, a palota belső hajlékaiba fenyőgalyakat vittek, tavaszi virágfü2érrel fonták körül, annak emlékezetére, hogy a földanya = Kybele földet, a tavasz virágaival ékesítette fel. A perzsák — mint Strabó írja — a házasságot is a tavaszi éjoap egyenlőség idejére határozták,- Mikor a vő legény menyasszonya nyoszolyájába lépett, előbb almát evett és teve-veiőt egyebet az nap semmit Plutarcn pedig azt jegyezte föl, hogy a régiéit általában a tavaszi éj nap-egyenlőségkor szerettek nősülni, mint a mely nap a nyárnak kezdetét jelentette. Ekkor termékenyítő szelíd szellők szok ák át-lenpeni a légkört, a hölgyeit nyájasak és simu\'ékonyak, testük kedves alakjával s elbájoló ékességével, lehelletök harmatával és balzsam-illatával vonják magukhoz a férfit, s ha már bírják azt, a ki ntán szivük vágyott, kifogyhatla-nok szerelemben, szenvedésben és Ön megtartózta tásában. Az év e gyönyö: teljes szakával esik össze a húsvét s ennek eredete a pascha-ünnep. melyet különbözöleg ültek meg a hajdani népek, de valameny-nyinél tavasz kezdetére esett az. A gallok márczius 25-én tartották meg, mert azt állították, hogy az nap támadt fel Krisztus. Ezt igazolja Cod-renns-rfcyzattini történetíró, aki Krisztus halálát márczius 23-ra. feltámadását 25-kére teszi, Tiberius császár uralkodása 19-ik évében; igazolja ezt egy keleti kritika is, melyben ez van: a pa^cha-ünnep azon Dap volt.\' melyen a nap a kos-jegybe lépett^— a utána leszi: „és a nap nagy tiszteletben tartatott az egyptomíaknál." Nem talál-e az olvasó történeti egy-beXdggést e tudósítás és ama tény kö zött, hogy a régi rómaiak is márczius 25-én tartották a gyozhet\'en nap tiszteletére szentelt öröm ünnepét — a Hiláriát? A görögöknél szokás volt egymást a paseba ünnepén megcsókolni. Az Ő pascha-jok a virágvasárnapi octaváig — húsvétig tartott. Vájjon nem töltik vette át Pál apostol ama szép evangéliumi helyet, a hol hiveit igaz kereszté nysze retet re igy serkenti : „a midőn találkoztok, csókoljátok egymást szent ctókolással." A hajdani olaszok minden nagy üu-nepet pascha-nak_ neveztek, a pünkösdöt rózsás pascha-oak. minthogy a rózsák virágzása idejére esik. A perzsáknál tojással való játék tette a húsvét üonep\'és főbb szokását Az araboknál is van hasonló ünnep, a törököknél a Bairara pótolja ezt. Legkifejlettebb volt a pascha ünnep a zsidóknál, ök a húsvéti Vacsorát nevezték pascha-nak, a mi nemzeti ünnep volt. Mint más vendégségkor, ugy most is. lábaikat megmosták, a kenyeret és pohárt megáldottak s a/.u\'án a jelenlevők között kiosztották. A külömbség az volt, hogy á húsvéti éjjen ^kétszer mosakodtak meg ; máskor kovászos, most kovásztalan kenyerei -ettek, a mf azt jelentette, -JaOgy- atyáiknak nem voit ideje, hogy -keflyeröket me^kelesí^k, mikor az Ur s zabád itásukra megjelent máskor minden füvet használhatta] most csak keserűeket, a mi emlékez tesse egyiptomi, fogságukra; máskor Ülve vagy fekve vacsoráltak, most állva, felöltözötten, kezükben pálezát-tartva A húsvéti bárányevés ía zsidó szokás- Családaik egy kis ifjú á latot vettek ilyenkor, bárányt vagy gödölyét; ha nagy volt a család, maga költötte el, ba kisebb, szomszédokat hívott mpg ÍO né! kevesebb, 20-nál több vendég nem lehetett. Görög irók azt állítják, hogy Krisztus az utolsó vacsorán ko-vá«0B kenyeret evett, a zsidók kovásztalant, x A keresztényeknél a húsvét a három fő ünnepek egyikét teszi. János és Fi-lep evangélisták a keleti országosán a paschát at-uri szent vacsora-emlékezetére kezdették megünnepelni, de zsidó .szokás szerint, Pál és Péter apostol a holdtölte utáni első va-áruapon a Krisz-tUB feltámadása emlékére. Pun pápa és római püspök törvényben rendelte uieg, hogy a húsvét ünnepe vasárnap tartassák meg kellő ünnepélyességgel. A mai hdsvét-ttnneplést az antiochia zsinat 341~ben határo/.ta. az exooi 1287-ben négy napot, a magfeldi 1332-ben kettőt. A magyar egyházi irodalom történetében érdekes adatok vannak megőrizve a húsvétról. A húsvét veszti az. ötvenedik húshagyó napot, a mi vasárnap. Tebát hushagyás, húsvét = húshagyó, húsvét. A böjt első napjának heve; húshagyó hítfő vagy böjt iogadó hétfő, a második húshagyó kedd. a harmadik húshagyó vagy böjtfogadó szerda, csütörtök stb. A húsvét előtti nagy hét napjai „a régi századokban mind nagy napoknak neveztettek: nagy hétfő, nagy kedd, nagy szerda, nagy csütörtök., nagy péntek, nagy szombat; de a mult században már csak nagy csütörtök és nagy péntek volt használathan. A nagy csütörtök kövér és zöld csütörtöknek is mondatott. A bárány jelképet a kereszténység oly általánosan elfogadta, hoüy húsvétkor mint emléket, játéktárgyat minden nemzet használta; sőt a korábbi századokban a pápák a : mezke-r esztel esek nél, később húsvétkor udvari embereiknek szentelt viaszból készült bárány képét adták ajándékul. Még egy érdekest említek meg. A magyar nép közt szokásban van, hogy húsvét éjszakáját; az ifjak szerelőiknek kapujára zöld fenyőágat tesznek, reggel korán vizzel leöntik, s ilyenkor a leány kendővel és piro-ra festett tojással váltja meg magát, a köszöni meg kedvese figyelmét Borsodmegye 1641-ik évi jegyzököoyvében a jeBemző két sor fordul elő egy húsvéti esemény előadásában: Öntöző hétfő, vízben hányó hétfő. Világos, hogy itt az érintett húsvéti őntö ési népszokás emléke van fentartva. A székelyek közt a lányt felöltözötten a kutak melletti itató-vályuban fürösztötték meg. A tojás-játékot, mint per<csa húsvéti ünne Folytatás a mellékleten. T Á a C 2 A. Ukarioth. \\ .Jndás, Jodás, mi u i mit tettél? HŰtsleoné, árulóvá lettél, óh hogy nekem meg kellett azt látnom. Igaz-e az, vagy pedig csak álom?" , .Ne szó\';; Péter, Krisztus tanítványa, Suvad mint tőr, szivemet át árja. Pénzhez játék, de nagy volt sz ára, Csak most jótok bűnöm tudatára. Nagy a vétkem, de hibáztál te is, Szeretted is az arat, meg nem is; A Megváltót a halálhoz lökted: Háromszor is megtagadtad ötet." .Tudom én azt, de meghints. lelkem, Megbocsát majd az Ur Jézus nekem. Nem tudod te, hogy meg van az irva: Néha napján megreped a szikla! Júdás, Júdás, ha megbánod vétked: Keresztfán ii megbocsát Ő néked. Alázattal bonét ki megbánja, Henyortsáávbol nincsen még kizárva " Júdás lelkét a kid mardossa át, Megátkozza, elitéli magát, Balált mond ki a saját f fje re. Nem méltó 6 Jézusra, kegyére. ..Végtelen nagy, borzasitó a vétkem, En teremtőm, ne bocsáss meg nékem, Nzgy bűnömért bűnhődni akarok. Hadd sveevedjek, pokolt. kárhozatot."" HALÁSZ MARGIT. A mider és táncz (Folytatás.) ellen. Ami a nők szellemi nevelését illeti, tudjuk, hogy századunknak röbamlépé-sekkel haladó culturája, a tudományok gyors fejlődése, az anyagnak lehető kiaknázása s ezekkel lépést tartó terjedése, a folyton fokozódó igények és ezzel párhuzamosan a tisztességes megélhetés nehézségei a nő helyzetét a társadalomban mindinkább fonákká, vi-szássá teszik. A legkülönbözőbb tudományoknak tömkelege, amelyet az ifjúra nézve már a középiskolában nélkülözhetetlennek tartanak, mindinkább azt látszik követelni hogy az élet szinterén való találkozásnál a müveit ifjú, akinek egész gondolkozását békóba vette a tudákosság, ne találkozzék ottan műveletlen, tudatlau lányokkal, hanem vele szellemileg is egyenjogú, a tudomány minden ágából kóstolt felsőbb növendékekkel, akik nemcsak szépségükkel, hanem szellemükkel is fessenek. Másrészt azon körülmény, hogy a mai viszonyok között jobbára csak az a lány talál férjet, aki többé-kevésbbé csinos hozomáoyoyal segítheti férjét a család fenntartásában, szintén odautalta, kényszeritette a nöt, hogy szellemi képességeinek bizonyos meghatározott irányban kiművelésével képesítesse magát srra, hogy egyedül is tisztességesen végig küzdje magát a földi lét keservein. — Ezt követeli a nőktől a fiu, de siecte materializmusa. (Nem osztozom mindazonáltal azon bécsi bírák nézetében, akik csak á minap határozták oieg a hozományt, hozván á kővetkező iefi-uiciót reá: a hozomány kárpótlás a férjnek a házasság terheinek elviseléséért) De nem helyeselhető a lányoknak azon derüre-borura való bölcscsé tenni akarása. Ezen törekvések által keletkeztek a lányaink kiművelésére szolgáló szebbnél-szebb czimü alsó-, közép .felad-, polgári-, ipar-, kereskedelmi-stb. leányiskolák.- képezdék(sicl), inatitutok, pen-zionátok, intermátusok, zárdák, klastro-mok; igy árasztották el a családokat a iievelőnók, guvernántok, bounok. misszek, mamzellek, frajlák (nord-dájcs) végtelen hadai, akik lányainkat az idegen műveltség kétesen csillogó mázával vonják be: igy kezdődött a koleránál is szörnyűbb, ragadósabb, kipuaztithatlanabb zongora-nyavalya; és igy tünt el kislányai nk arczáről az ifjúság rózsás, le-heifete, a vidámság és természetesség elragadó pirja, az elevenség és közvetlenség ezerszínű zománcra. Igy szorította ki lassankint a kedély, a lélek üveltaégét — a szellem, az ész mű vettsége, az agy iskolázottsága. — Igy aztán elvégezvén a lányok a fenti iskolák egyikét, tudnak 2—3 nyelvet, (németül, francziául, angolul) de egyiket se jói; a magyart pedig rosszul. Hol nevelődjék s mely forrásokból táplálkozzék itt a nemzeti géniusz, a mely oly aagygyá tette a irancziát, a a németet?---— Hogyan ápolhatják aztán fsBszonyi nemzedékeink voltaképpen axt a szent hivatást, hogy a neme- sebb, nemzeti, hazafiúi tűzet ápolják és táplálják fiaikban?---- A mai modern iránynyal ?3 nők túlságosan tudományos nevelésével.- szemben legkevésbbé sem tf-het csodálkozni azon, hogy a sziv a a kedély kiképzésére nagyon is kevés sniyt fektetnek. Csak a család adhatja meg azt az alapot a gyermekjellemirépzésénél, amelyen a valódi jellem felépül s később az élet hullámai közt megizmosodik, megaczé-losodik, a sok vihart, hányatást bátran kiállja. Hazugság, hogy a természet nagy igazságainak felismerése erkölcs-telenitőteg hat Az anyag és eszme korántsem oly különböző fogalmak, hogy azokat Összeolvasztani ne lehetne. A legnagyobb természettudósok is a legjobb gyermekek voltak, mert nem a, anya testét, a mely szülte őket, hanem a hü önzetlen szivet szerették, amely létre ébresztette, nevelte öketl A leány a helyes testi és szellemi nevelés mellett nem marad soká pártában, mert a kincset felismerik előbb-utóbb s boldog lesz. — A nő létezésének ezé Íja, rendeltetése, hogy boldogító feleség és arra termett aoya váljék belőle. — A leánygyermek testét tehát ápolni, fejleszteni hivatása a szülőnek, ugy, hogy szép nő és szerencsés anya lehesse a. A szép teste, erős, egészséges szervezetű nő, mint teleség és aoya őröm lesz* a férjnek, éltető erője a nemzedéknek. — A vékonyka, ideges, összepréselt kisasszony kából ájuldozó, migrénes feleség és Összetörött anya lesz, aki gy orcán Öregszik s a családi életre képtelen, rommá válik. — Az okoí férfiak megbecsülik nem csupán a hófehér kacsókat, a patyolat arezbőrt, a azép szemeket, a hozományt, hanem a jó egészséget, aszép lelket, az érző szivet is. Az értelmes férfi szemében valóbsn visszarettentő a gyenge alkotású, beteges nő, mert méltán aggódhatik, hogy majd egész élete panasz, köny, fájdalom, görcsök, orvos, fürdő s efféle keserűsének közt foly le. Okos férfi előtl a leány értékesebb hozománya: egészséges, üde énje, erős, szép, formás testalkata. Ezek mellett & nem is nagyon szép nő, csinossá válik. Bal-zac azt mondja: ,A szépség vonz, a szellem elbájol, a lélek állandóan leköt.\' A szépség és a rútság eltűnik a megszokás és bensöség által. A legszebb asszony férje is, ha a nő nem birja őt a szellem és sziv tulajdonaival lekötni, hamar megunja őt A szép nők legnagyobb -észe hiu szépségére, vagyis kaczér; az ilyet csak sajnálni lehet; mert az ilyen aztán a kor beálltával, ha nem tud lemondani a szép nő czi-méröl, biztos lehet benne, hogy nevetségesbe iesz. Mily szomorú azaczéltalan gyerekes küzdelem hogy helyreállítsuk az idő helyreáltithatatlan rombolásait, hogy azt mondják rólunk: .Szép rom, elég csinOwAü felpiperézvel* — — ~~ Sok leány azért marad aggszüzne. mert nincs ugy nevelve, hogy szerét állása férj oldaU mellett tudjon lemondani a családja által támasztott uaK? igényekről, épp igy a sok proletár sze\' rencsétlenségének az az oka, hogy - Melléklet a .Zalai Közlöny* 1894. éri 13-lk számához. HARMINCZHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ¦MÁRCZIUS 24-én pélyességet fentebb említettem. Itt csak azt jegyzem meg, hogy azt nemzetünk átvehette hajdan Perzsia szomszédságában lakásakor ép ugy, miot a napisten imádását régi-óspogány vallásos hitévé fogadta. AGRICOLA. A zala-egérszegi Chewrá Kadischa ünnepélyei. A zaia-egerEzegi izr. hitközség kebelében fenállo temetkezési egylet (Chewra Kaditcba) folyó hó 15-én és 17-én a kaszaházi vendéglő helyiségében disz-iakomát, illetőleg tánczczal egybekötött családias estélyi rendezett Régente ily lakomák minden harmadik évben tartattak, mely alkalmakkor K résztvevők kegyeletes czélokra tetemes összegeket szoktak adományozni. A legutolsó lakoma ezelőtt .34 évvel tartatott, igy aztán a mostani igen látogatott és lélekemelő volt á bosszú ízünet után. Nagyban emelte az ünnepély fényét, hogy az éppen márczius 15-ére a szabadság, egyenlőség és testvériség örök emlékű nagy napjára esett, s bátran elmondhatjuk, hogy ez ünnepély emléke is örökös leend a zala-égerszegi izr. bitközség tagjainál. Az ünnepély reggeli hálaadó isteni tisztelettel vette kezdetét, mely után a temetőbe vonultak. Délután 4 órakor ismét isteni tisztelet tartatott, mely alkalommal Engels-mann Izrael főrabbi nagyszerű alkalmi beszédet mondott, ezép szavakban ismertetve az ünnepély jelentőségét és fontosságát. A templomból a gyülekezet a disz-iakomára indult, hol a hitközség összes tagjai majdnem teljes számban jelen \' voltak s hol kezdettől fogva mindvégig a legjobb hangulat uralkodott. A felköszöntők sorát EngeUmann Izrael főrabbi nyitotta meg, éltetve minden vallásos érzelmű zsidót; majd Ragendorfer Jakab a rendező bizottság elnöke, lelkes beszédben éltette ő Felségét ü a királyi párat, mely felköszöntöt az összes jeleovoltak állva haligattak végig s többszörös éljennel kisérték. Ezután Fenyvesi Miksa, az ünnepély indítványozója emelt szót, hangsúlyozva, hogy ily ünnepélyek rendezésének napját mindig valamely nemes cselekedettel szokták a hitközség tagjai emlékezetessé tenni, s mivel jelenleg is van egy ily nemes ezét, t. i. egy uj templom építésének az esznféje, indítványozza, hogy e nemes czél elérésére a tagok hozzájárulni szíveskedjenek, a templom alapra tehetségük szerint adakozzanak. Az indítvány általános lelkesedéssel fogadtatott s az aláírások nyomban megkezdődtek. Az estély lefolyása alatt a következő adományok jelentettek be: _, Dr. Graner Adolf, Graner Géza, Stern Farkas 500—500 frt, dr. Hajós Ignácz 300 frt. Fischer László, Fischer Pál, Scbütz Sándor, Deutsch Ferencz. dr. Obersohn Mór, Kaiser József, Gráofr Jakab 200—200 frt, Rechnitzer L. és nevelésben a szülőket a hiúság vezérelje. — Igaz. hogy sok gyermek szüleinek idejét az életfenntartás! gondok annyira igénybe veszik, hogy legjobb akarata és igyekezete mellett sem gyakorolhat kellő felügyeletet gyermekeire. Van oly Bsülő aki nem látja át gyermekeinek hibáit és fogyatkozásait, viszont aki bármely perezben kész egész halmaz enyhítő, körülménynyel szolgálni, aki a nagy szülői szeretettől elvakítva valóságos rabszolgája leit gyermeke szeszélyeinek; de olyao szülő, aki közönynyel viseltetnék saját gyermeke iránt — azt nem hiszem, hogy léteznék. BÉLD1 MIHÁLY. (Folyt, következik.) Emlékkönyvbe (Jac. 28. ISM.) Születésed nagy pereiében Csillaghullás volt az égen S amint szemed kinyitottad, Beleeseti s most ragyogtat. Másik perezben égi galamb Látható volt nálad, alant. Éi azóta galambszelid Boros-bájos arczizmaid. így a lelked, igy a kebled fez":v,ósággal telides lett. Bálvány* vagy sz&leidnek És ánnekem : idegennek \'. Dalolj, dalolj édesdeden, . -. a dal mélyen terem, Mint igaz gyöngy tengerbeli . . ¦ iog, ki azt leszedheti ! BÁTORFI Fia, Rosenberg Zsigmond lL0 — 150 frt, Fenyvesi Miksa, Boschán Gynla, Rosenberg Sándor. Büchler Jakab, Kohn Salamon, Graner Béla, Recbnitz Samn Politzer József, Heinrich W. és L, Weisa Sándor és Fia. Weias Iziúor 100—100 frt,-Regendorfer Jaksb GrŰn-bacm Ferencz, Wein berger Hermán, Breísach Sámuel, Prohaszka fogorvos, Goldsehmid Sándor, Grünwald Lajos. Berger Henrich, Rávendorfer Samu, Tichler Ignácz, Weinberger Jakab, Tichler Samu 50-50 frt Weiss Mátyás, Goldner Jáuos 40—40 frt Eís-íd-stádter Zsigmond Stern Bernát, Alt-b\'ádter Mór és neje, Muth Jakab, dr. Halász Miksa, Scbwarz Mór, Weiser Jakab, Berger Arnold, Pfeifer Henrich, Grünwald Mór 30—30 frt. Lacken-bscher Ferencz, Klein Ignácz, dr. Ro-sentbal Jenő. Engelsmann Izrael, Klu-ger Salamon. Galitzenstein Benő 25—25 frt, Fuchs Samu. Berger Jakab, Sal-cze r M i ksa, G rü o baum M. és vej e, Sommer Jenő, Müller József, Rosenberg Jakab, Grünwald József, Rosenthal Gyula 20—20 frt, Garaí Lipó\', Weiss Samu 15-15 frt, Kohn Dávid Reich Manó, Neuhrun Ignácz, Guth Rudolf, Grünwald Ödön, Berger Miksa, Gáncz Zsigmond, Krausz Fülöp, Rechnitzer Ignácz, Braun Fülöp, Wéber Adolf, Grünbaum Samu, Csillag Miksa 10—10 frt, Melczer Lajos, Eisinger József 5—5 frt, Fürst Benedek 10 000 tégla, Weiss Ede 10,000 cserépzsindely, Singer Sándor és társa, Kohn 50 m. m. mész, Ritscher Gyula 100 szekér homok, Boschán Ödön 200 klg. vasat. Az aláírások befejezése után Boschán Gyula ügyvéd, hitközségi alelnök szólalt fel, remek beszédben fejezve ki köszönetét ama nemes gondolkodású hölgyeknek, kik a lakoma rendezésén közreműködni szívesek voltak. Utána dr. Hajós Ignácz ügyvéd hosszabb beszédben foglalkozott a politikai helyzettel. Wekerlét és nyílt őszinte politikáját éltette; majd Weias Izidor ügyvéd a legnagyobb magyarra. Kossuth Lajosra. Breísach Sámuel a főrabbira s a bitközség elnökére emelve poharat. A kedélyes társaság a hajnali órákig együtt maradt. Folyó hó 17 én pedig az egyesület a hölgy rendezők tiszteletére rendezett családias estét mely alkalommal Stern Farkas 500 irtot ajánlott fel az uj templomban felállítandó orgona költ ségeire ; Haver János és Fischer Miksa pedig 100 — 100 frt A berendezéshez Rosenberg Zsigmondné és Ragendorter Jakab 1 — 1 thóra köpenyt. Fenyvesi Mikááné 1 oltárteri töt, Ritscher Gyn láné 1 oltárszőnyeget ajánlott fel. A felköszöntök közül különösen ki emelendő a fiatalság szónoka, Fenyvesi SitnooVki meglepő gyönyörű beszédben ecsetelte a Stern család elévülbetlen érdemeit a kik már régi idő óta. ugy az izraeliták, mint a keresztények kö zött. is nagylelkű adományaikról és jótéteményeikről ismeretesek, s amely családnak egyik tagja: Stern Farkas, jelenleg is oly szép tanújelét adta nagylelkűségének. Majd Rosenbergné szül. Stern Henriette úrnőről emlékezett meg. mint a zala-egerszegi jótékony egyletek elnökéről, s a Stern család áldozatkész jótékony nőtagjáról. Végül Fischer László hitközségi elnök érde meit méltatva, a kitörő éljennel sokszor megszakított beszédét befejezte. Ezután kezdetét vette a táncz és a jő kedvű mulatságnak a hajnali órák rohamos megérkezése véget vetett; emlékül adva a jeletivoltaknak egy kellemesen átvirrasztott éj élvezetét - PALUS. 1080J894 sz. Kimutatása a kamara 1893. évi tényleges bevételeinek és kiadásaioak. Bevétel: 1. Pénztári maradvány 1892. végével . 24.808 frt 69 kr. 2. Illeték fejében befolyt ...... 12.884 „ 35\'Ij. 3. A cs. kir. szab. déli vasút kamarai illetéke ...... 906-, 54 , 4. A kam. helyiség egy részének albérlete fejében...... 59 , 53 . 5. Kamat fejében idő leg elhelyezett tőkék után...... 826 i 42 . 6. Védjpgy lajstrom dij fejében . . 15 • — * 7. Visszafizetett előlegek ...... 285 , — . 8.90 klg. selejt papír után á 12 kr. ... 10 „ 80 „ 9. Németh János és Horváth Elek müszövö és Payer Gusztáv bádogos segédek ösztöndijai 550 , — » Összesen: 40.346frtSS\'lakr. Kiadás: I. Lakbér a kamara helyiségeért .... 2 Évi fizetések, lakbérek és napidíjakra . 3. Irodaszerekre . . 4. Nyomtatványokra. I. 5. Könyvek, hírlapok s könyvkötő munkákra 6. Fűtésre .... 7. Világításra . . . 8. Távbeszélő bére . 9. Posta bérre . . lO.Adólajsiromok másolásáért ..... II. Vasúti forgalmi adatokért . . . 12 Járulék keresked. és ipariskolákhoz . 13. Járulék a nyugdijalaphoz .....5. 14. Ösztöndijakra . 15. Hírlapi hirdetésekre ...... 16. Utazási költségekre ...... 17. Hivatalszolga ruhaátalánya .... 18. Előre nem látható kiadásokra .... 19. Baross szoborra 20. 1896. évi ezredéves kiállítás költségeire 21. Fizetés előlegre 22. Túlfizetés czimén visszautalt kamarai ill. ¦ Összesen: 20 Pénztár maradvány 1893. év végével . . 19 Sopron, 1894. márczius A kerül, keresked. 1.030 frt — kr 654 „ 88 326 , 41 .165 , 55 350 . 92 177 53 4« 120 302 303 980 5-Í8 115 68 52 91 43 87 369 „ 60 , 340 „ 21 , 50 , — „ 387 , 13 „ 500 „ — , 500 , — . 300 „ — „ — , 51 „ 624 frt 62 kr. .721 ,7l\'U, hóban. és iparkam. a Dunántúli Dalosszövetség. Tisztelt Dalostársaki Bizonyára ismeretes előttetek azon dicséretreméltó mozgalom, melyet a Győri Ének- és Zene-egylet a Soproni Férfi-\\ dalkörrel karöltve, a Dunántúlon létesítendő dalszövetség megalakítása tárgyában megindított A mozgalom eredményre vezetett. A dunántúli dalegyesületek megértették és felfogták e nemes törekvést & a mult évi deczember hó 28-ik napján, Sopronban tartott közgyűlésen, a tervezett „Dunántúli Dalosszövetség* megalakult, s ugyanakkor egyhangúlag el lett határozva, hogy az első dalos ünnepély Szombathelyen fog megtartatni, annál inkáhb is. miután az ottani dalárda a f- 1894. évben óhajtja fennállásának; 30 éves ju bileumát megünnepelni. A szombathelyt dalárda örömmel vett tudomást ezen kitüntető kijelölésről s a „Dunántúli Dalosszövetség* alapszabályaink 14. §-a értelmében mult február i havi rendkívüli közgyűlésén megalaki-\| :otta a szövetségi választmányt, melynek 1 tagjai a következők: Elnök: Dr. Laky Kristóf, cs. és kir. kamarás, kir. kúriai biró, kir. törvényszéki elnök Alelnök : Dr. Gyöngyösy Tivadar ügyvéd. Titkár: Rőthy László püspöki iskolai tanító. Pénztáros: Brutscher József kárpitos. Választmányi tagok: Csorba László törvényszéki tisztviselő, Heimler József felügyelőT~Horváth István prépost-plébános. Knebei Jenő fényképész. Lakonits József városi rendőrkapitány. Lipcsey Árpád mérnök, dr. Török Sándor polgármester és Weliisch Viktor könyvkötő. Póttagok: Laky Zsigmond kir. végrehajtó, Steinkogler Mihály biztosítási fő-ü-ynök, Földesy János köoyvelő, Koncz János könyvelő és Föcze Gyula pénz ügyi száműllenör. Ezen választmány azonnal megkezdvén működését az első dalos-ünnepély ide jéül folyó 1894. évi július hó 1-s napját tűzte ki. Tisztelt Dalostársakt Midőn ezen határozatról Titeket Örömmel értesítünk, egyúttal a szombathelyi Dalárda-egylet nevében és megbízásából ia. mint a mely egyesület a f. évben egyúttal 30 éves fenállásáoak őrömün-nppét Üli, a legszivélyesebben meghívunk l Örülni, nagyon fogunk örülni, ha ezen szívélyes meghívásunkat elfogadva, körünkbe jöttök s lehetővé teszitek, hogy Veletek, kik a dalmüvészet fejlesztésében fáradhatatlanul működtők, szívvel és lélekkel osztozkodhassunk s Veletek, társaságtokban igazi Örömünnepet üljünk I Isten hozzon tehát Benneteket kedves Dalostársak 1 Jöjjetek minél számosabban s nyújtsatok alkalmat, hogy az egyesülés örömeiben minél szélesebb körben részesülhessünk! Hozzátok magatokkal a magyar dal kultúráját czélzó nemes buzgalmatokat, az összetartás és bajtársi szeretet melegét, hogy tőletek tanulva, méltó szövetséges társaitok lehetfsüuk. Mi és Szombathely városának\'lelkes la-kossága mindent el fogunk követni, hogy köztünk való tartózkodás tok minél kel iemesebb legyen 1 Még egyszer: Isten hozzon Benneteket! A bzövetségi választmány a tagegyesület! dijak beküldésére határidőül ápril végét tűzi ki Egyúttal tudatja hogy a rendé* versenybíráló bizottság tagjául, az időközben karmesteri állásáról leköszönt Mertei Tivadar helyett, Kreutterer Antal uj karmestert óhajtja e bizottság munkakörébe hivatni. A rendes bíráló bizottság pedig ez uton is felkéretik, hogy szíveskedjék mihamarább két közös kart megállapítani, , hogy az a társegyleteknek mihamarabb szétküldhető legyen I Kérjük a t dalos-egyesületeket, hogy a bejelentési ivet pontosan kitölteni s azt hozzám legkésőbb ápril végéig beküldeni kegyeskedjenek. . Megkeresések vagy közlemények dol gában tessék mindenkor alnlirt szövetségi titkárhoz fordulni I i Szombathely, 1894 márczius 15. Hazafias üdvözlettel RÖTHY LÁSZLÖ, mint a .Dunántúli Dalosszövetség* titkára. a Zalamegyében alakult 56 ik honvédzászlóalj katasztrófája, az 1849. június 16 iki zsigárdi csatában. (Vége.) Hogy a véres Bcenából a komikum se hiányozzék, leirom, hogy a vakmerő őrmester a sikerült és hatásos lövés után észnélkül rohant ki a sorok közül, csupán azért, hogy a lebukott vértestiszt fejéről a sisakot lerántsa és czifra zsákmányával a sorok közé szerencsésen visszaugorjon. A mikor aztán a fegyverek ropogása, kard és szuronyok csattogása mellett kezdetét vette a legádázabb és legegyenlötleoebb harcz, midőn a gyalogosnak ember és ló ellen egyaránt kellett küzdenie, és tartott addig, ,mig a honvédeknek a Dudvág partja menhelyet nem adott; a hová keresztül törve a vértes.sorokon, Pirovics Károly és Boleman Adolf századosok iparkodtak eljutni a jobbról-halról kaszabolt zászlóaljjal. Mielőtt Pirovics és Boleman századosok a Dndvág p írtját elérhették volna, a kimerültségig Üldözött zászlóaljat, a folyó mellett körülbelül száz lépésnyi távolságban, a vértesek teljesen szétrobbantották. A szétrobbantás zavarában, a mit a királyrévi uton a tömeg jobb oldalára hevenyészett két gyilkoló hatású kar-tácságyu segítségével idéztek elő, a zászló tartót bajtársai ösztönszerűleg az ellenkező oldalra sodorták, a hol Szekeres József hadnagy folytatta az élet-halál küzdelmet A lobogót azonnal hüvelyébe vonatta, kéznél levő harezosait pedig a zászlótartó körül tömöritette. És hogy ez az üldözött kis falanx szét ne szóródjék: majd a zászlótartó mellett, ha a villogó vértes szablyák oda kénysze-ritették, majd a szuronyok hegye előtt, rendkívüli bátorsággal buzdította, lelkesítette honvédéit: lépéstől lépésre törve az utat a lovas tömkelegen át, míg végre Horváth őrmester az óvatosan begöogyölített zászlóval a Dudvág partjára menekülhetett. Mikor ezt a zászlónyéllel küzködő másik félistent a part mellett is üldözőbe vették a vértesek, kik közül egy altiszt nagyon is közel jutott hozzá, hogy kicsavarja kezéből a zászlót, — görcsösen tartott ereklyéjét félre rántva, ezekkel a harsányan kiejtett szavakkal: „Inkább meghalok, de az én kezemből ki nem veszitek a zászlót" elszántan a Dudvág folyóba vetette magát. E lelket rázó. de magasztos jelenet pillanatában Jámbor Őrmester felbőszültén a vértes altisztre vetette magát, nehézkes lovác bzügyön találva leszúrta. Erőszakos gazdáját illetve pedig, a ki a zalamegye; houvédek lobogóját elpréaálni akarta, miután gyám\'oltalan helyzetében a nye-regkápa mellö! őrült bátorsággal előrántott pisztolyát ellenfelének irányozta: sebtében egy könnyű kapásu belga fegyver magvát oda röpítették, a hol, az akkori huszáros azőjárás szerint „a német a komisz prófuntot szokta bevenni." Azon idő alatt, mig a folyóban vergődő zászlótartót és a vizsodrátől elkapott zászlót a balatonmelléki bajtársaknak az átellenes parton megmenteni sikerült: Kovács őrnagy vezénylete alatt megérkezett a Bocskay honvédzászlóalj. Ekkor aztán a vértesek a nélkül, hogy a segélyező önkén) tes csapat sortüzet érezhették volna, a part mellé helyezkedett honvédek utravalója mellett gyors vágtatással hátat fordítottak. Magukkal ragadván a zsigárdi ütközetben elvesztett, azt a ki nem sütött három magyar ágyút, melyeket a Würtemberg hassá- rok az napi kimerültsége miatt, amint láttuk, fedezet nélkül éppen a szétrobbantás idejekor — tehát későn — küldettek a szorongatott zászlóalj megmentésére. Szabadságharczulfk története számára a bű bajtársak följegyezhetik, hogy az 56 ik honvédzászlóalj lobogójának megmentése körül szerzett legszebb katonai érdem az igen tevékeny és önfeláldozással küzdő sormási Szekeres József hadnagy és az elszánt zászlótartó őrmester nevéhez ran fűződve. Horváth zászlótartó őrmester azonosságát illetve közölhetjük, hogy a magastermetü, barna arczu, erőteljes honvéd, ki a Kisfaludy Mór Őrnagy által reá bízott ereklyét hősies önfeláldozással, e sorok írója közelében, az utolsó pillanatban mentette meg, Sümegről, mint borbély legény lépett a zászlóaljba. Midőn a megroncsolt zászlóalj 280 ember veszteséggel alkonyat után az aszódi táborhelyre megérkezett, a honvéd és tüzér bajtársak tömegesen nyilvánították elismerő részvétüket; Asbotb hadtestparancsnok pedig részben köszönő, részben dicsérő beszéddel üdvözölte az arczvonalba felállított megritkult zászlóaljat; megígérve, hogy a hősileg védett zászlót érdemjellel fogja feldiszitent. — Szerette volna a zászlóalj legvitézebb honvédéit is kitüntetésben részesíteni; de ennek, mint moodá „nincsen értelme, miután az egész zászlóalj az utolsó emberig hősileg viselte magát.* A zászlókitüntetés azonban elmaradt, mert Asboth tábornokot a következő június 20 -iki peredi csata napján Görgei a 2-ik hadtest parancsnokságától fölmentette. A buzgó hazafi és bősielkü tábornok kezéből tehát — teljesen igazságtalanul — akkor vették ki a kardot, midőn azzal győzelmet aratott; daczára annak, hogy az általa vezetett 2-ik hadtestet, a tatai hadműveleti intézkedése mellett a Vág folyónál táborozó l-ső és 3-ik hadtestek, valamint ajun. 16-iki zsigárdi. ugy az utánua következő jud. 20-iki peredi csata napján is támogatás nélkül hagyták, TÓTH KÁROLY » h. hadnagy. Előfizetési felhívás a „Zalai Közlöny" 1894-ik évi folyamának ll-ik év- negyedére. Ápril -jun 1 frt \'20 kr. (2 korona 50 fillér. Tisztelettel jelkérj\'ák mindazokat, kiknek elöfizetésök a hó végével lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lapküldésben híány merüljön Jel. Hazafias tiszteiette Szerk. és kiadó. Hírek. — ó Felsége Spitkó Lajos kerületi főigazgatónak a tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi czimet adományozta. — - Báró Hornig Károly megyés püspök u r ő méltósága a hus v éti. szetit ünnepeket székhe\'yén Veszprémbe tölti. — Boldog húsvéti ünneplést kívánunk lapunk tisztelt. pártolóinak és kedves munkatársainknak! — Legmélyebb fájdalmas érzetet keltett általában az a megdöbbentő hír, hogy Kossuth Lajos nagvhazánklia máf-Cíius 20-án éjjel 10 óra 55 perczkor őrükre behunyta szemét Bír hosszú kínos szenvedése előkészítette a nemzetet, a végbetlen csapás természetszerű bekövetkezésére, mégis leirhatlanfájdalommal hatott 21 -én reggel máris számos; gyászlobogó tüzetett ki leginkább pedig gyászfátyolla) bevont nemzeti zászlók-lengedeztek. Első volt a gyászlobogó ki-, tűzésében a városházi épüíet, a poigárí egylet, társaskör, Casino, majd a helybeli fögymnáziura síb. Városunk potgár-mea\'erea hazát ért pótoihatlan veszteség hirül vételekor azonnal ö&szehivta márczius 22-ere a képviselő testületet mely a nemzeti gyász nagyságához mérten majdnem teljesen megtöltötte a városház, nagytermét. Az ülés megnyitása után elnöklő polgármester megindulástól rezgő hangon adá tudtára a képviselő testületnek nagy hazánkfia elhunytát A meghatottság és elérzékenyülés epillanatában,; lehetetlen úgymond, szavakat találni fájdalmunk és veszteségünk ecsetelésére^ érzi ezt a hazának mindeo hü fia. s tuaja e képviselőtestületnek minden tagja, hogy mi volt ő nekünk az jemben jogok legnagyobbikának, a \'Szabadságnak "ti- \\ HARMINCZHABAÍADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MARCZIÜS 24-én. > zoeséhaz b hogy világító oszlopunk, sé> csillagunk volt sz elnyomatás •lé\' korszakában. A dicső eszmék, me lyek megteremtője az ő fölérfaetetlen nagy ielke volt. a dicsőség sugárzó fénye, -^rx meiy«t sz egész földgönboo Beim étére sastól élni fognak örökkön Örökké, indítványozom, mondja ki a közgyűlés, hogy & pótoloailan veszteség felett jegy-• t ¦• - ¦ ad fájdalmának kifejezést a nag; halott családjához részvétiratot intéz, drága holttetemének Budapestre törtétfaodő szállításakor az itteni iodó-bázatái, nemkülönben a temetéskor .Budaperttea i^itüJetileg képviselteti magát. A közgyűlés az egész .beszédet állva hallgatta végig b az indítványokat egyhangúlag .elfogadta, A helyben tartózkodó egyetemi ifjúság Kossuth habühi-rére értekezletre jött össze, melyből a következő szövegű táviratot intézte a gyászoló csaiádbo^: Famiüa Kossuth Torino. „Hazánkat ért veszteségben osztozik a Nagy Kanizsán tartóz\'.todóiegyetemi iíjo-•ág\' Egyúttal elhatáiozta, hogy a budapesti egyetemnek a gyasaünnepségre uuatkozi. haLéroLatait magáévá teszi és ezeket még azzal toldja meg hogy az eeettv.. ha a nagy heiotí földi maradványai Nagy-Kanizsán azátírttEtnának. keresztül, küldöttség ásál koszorút f«g a helyezni; hogyha pedig Zákányon ,. : szállíttatnék- a hol\'test, oda is küldöttségileg fog elmenni és a koporsóra helyezni. A fővárosi lapok széles gyászkeretb-ío jelentek meg steg-többnyire rendkívüli kiadást rendeztek. Az országgyűlés ez érdemben nagypénteken délben ült •wze. A holttest be-bahwaraoztatott Legyen áldott a legnagyobb magyar örökké élő emlékezete! — az Izr. Nőegylet közgyűlése. Bsea szép tevékenységű egyesület f. hó Vidor Samuné örökös elnök el-nöltlete alatt tartá évi rendes-, közgyűlését A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitóban nemcsak az egylet szép ninltja talált kellő méltatásra, hanem egyúttal irány adatott a jövőre nézve is. Az elnöki megnyitó után Rosenfeld Lajos egyl. titkár leiolvasta szépen szerkesztett és lelkes hangulatban tartott évi jelentését,ne ynek bekezdésében az egyletnek műit évben tartott jubileumi ünnepségéről tétetett említés. A választmány a lefolyt évben 7 ülést tartott, melyekben az egylet Ügyei elintéztettek. A kiadott segélyösszegek 2171 ftt 81 krnt rúgtak, mi az egészben 660 frt 70 k raj ciánra mgé tagsági dijak mel-tett csak a tőke kamatai és a befolyt tekintélyes adományok által vált lehetségessé. A jelentés kegyeletteljesen era lekezelt meg az egylet halottjairól Weisz Henrikné választmányi és Fischer Cze csitia rendes tagról. A lefolyt évben az egylet aiapii-j tagja: száma 20-szal, rendes tagjai száma pedig 17 -tel emelkedett Jelenleg van az egyletnek 1 tiszteletbeli, 49 alapító és 240 rendes tagja. „Emberszeretet ez legyen jelszavunk, ennek szenteljük tahstségünket és működésünket., hogy elérkezzék egykoron az •. idő, hogy azt mondhassuk: „Boldogok ¦ív. emberek, mert szeretnek és szerettetnek." Ezen szavakkal záródott a titkári jelentés,-melyet a közgyűlés lelkes éijene kisért. A beterjesztett péiztár-forgalmi kimutatás szerint aktpitvácyok-baa befolyt frt 1350.—, különféle adományokban frt 946 50, kamatokban frt 438 17 ki A vagyoni alapot frt 937,6 35 krban van íeküntetve^-mely értékpapírokban és gyümőlcsőzőleg betétekben van elhelyezve. A Bzámadásak tu-domáaul vétele után felolvastattak a módosított alapszabályok, melyek egyhangúlag elfogadtattak. A módositásek legnépszerűbbje azon pont. melyben ki mondatik, hogy ezentúl a választmány nem 24 aagem 30 tagbói fog állani. A vaiaszt.nány ilyetén való kiegészítése a legközelebbi közgyűlés teendője lesz. A sorrendben kilépő 8 választmányi tag, valamicí az eddigi számvizsgáló bizottság njból megvátasztattak. Indítvány nem tétetett, elnök a gyűlést bezárta. — KoszÖnelnyil\'ánitas. A kereskedő ifjak társasága által létesített táncaes-télyek sorozata frt 39.30 Üszta jövedelmet eredményezett, ezen összegeta ren-deiőeég a „Népkonyha" czéljaira volt Bzjvee feUjánlaot. Midőn ezen összeg kéaémtetelét nyírva nosan nyugtázzak, köszönetünket nyilráoitjuk az ifjúság ezen ouwaaug ténykedéseért. A „Nép-keayba" eloöksége. — a népkonyha ez idényben ma adja utolsó ebédjét s jövő őszig be-.¦zflnteü. 1893. november 19-éa megnyitva 14.000 ebéd adagot adott az isk»iás gyermekeknek és 2500 adagot a felnőtteknek. — Érkőajv. A nagykanizsai keresztény jótékeay nőegylet évkönyve 1893. évről megjeieat a e napokban osztatott Hzét ax agylet tagjai közt — DaWeeseabea „Kiállítási Érte-aitő* jerswk meg az töei deéreczeni oraaáges ianwxerki állítás idejére. Hat hónapra az előfizetési díj 3 korona. SzerfceHzti Váutsa György. — Húsvét hétfején délután tartja hangversenyét Pécskai Alajos fiatal hegedűművész a Polgári Egylet nagytermében. — Hytnec. Bocaárí Svaatits Károly föszolgabiró or kedves leányát Svaatits Janka polg. tsk.t tanárnőt márcz. 15-én vezeUe oltárhoz Papp Miklós rajztanár Nagy-Kanizsán a Szent-Ferencziek templomában. Boldogság kisérje frigyÖketl — Választás. Mult szombaton történt meg élénk érdeklődés mellett Nagy-Kanizsa rendeaett tanácsú város kebelében néhány tisztviselő választása. Tanácsos lett Tbomka Endre, adótiszt ifj. Ács József, írnokokká Hardy Gyula, és Anhofer Gyula, kézbesítő Rinhofer Gyula. — Keszthely-sürjegi h. é. vasút. A keazthely-sümegi helyi érdekű vasútra eddig 16.100 frtöt irtak alá az érde-[ kelt községek, mely összeg következőleg \' oszlik meg: Szántó község 6 000 frtot. Karmaci község 5.000 frtot, Vindornya-fok község 500 frtot, Vindornyalak község 300\' frtot Felsö-Zsid község 300 frtot, Alsó-Zsid község 400 frtot, Rezi község 2.000 frtot. Tomaj.Cserszeg egyesült községek 300 frtot, Egregy közséa 1 000 frtot és Keszthely városa 300 frtot jegyeztek törzsrészvényekért Szántó és Rezi a kisajátítandó földekért is uévértékbao számított törzsrészvényeket vesz át — Érdekes határozatot hozott közelebb a belügyminiszter egy vármegyei közigazgatási bizottsági tag választásának ügyében. Megsemmisítette a választást a (Örvény azon rendelkezése alapján, mely szerint, ha valamely választott közigazgatási bizottsági tag féléven át egy ülésben sem jelenik meg s elmaradását minden alkalommai kellően nem igazolja, nemcsak bizottsági tagságát veszti el, de a legközelebbi választásnál újra meg nem választható. Egyúttal kijelentette a miniszter, hogy a megyei tiszti főügyész hivatalával ellentétbe jutott aksor, midőn ez ügyben a közgyűlésen elnöklő főispán, által jogi véleményadásra ismételten felszóliItatván, kitérő választ adott, holott köteles lett volna még elnöki felszólítás nélkül is saját kezdeményezéséből a közgyűlésnek jogi tanácséval szolgálói. — AHeker Lajos kegyesrendi tanártól igeo kedves kis könyv jelent meg: „Erdős: Imre a branyiszkói höspap emlékezete* czimen. Erdösi (Poleszni)ImM kegyearendí áldozár életrajzát közli, a szabadságharczban viselt hősi tetteit méltáoyolasdó, NyiíFán, születési házának f. évi márcz. 15-én méltó ünnepélyességgel történt megjelölése alkalmából az adatokat szorgalmasan összegyűjtötte. Mellékletül közli ez alkalomra irt 3 költeményt Diogha Béla, Kenézy Csatát és Kubáayi Bélától s végül az emléktábla költségeinek fedezésére begyült adakozók névsorát a kegyes adományok összegével. A csinosan kiállított, füzet 62 oldalra terjed. — A zalaegerszegi önsegélyző egyesület rendes évi közgyü.ését f. hó 4-én tartotta Fischer László vezérigazgató elnöklete alatt. Elnök üdvözölve a megjelent részvényeseket, a közgyűlést megnyitja, mire Horváth Gyula, Hagymássy István és Weiss Tivadar a jegyzőkönyv hitelesítésére meg választatnak. Felolvastatott az igazgatói jelentés, mely az intézet 22 éves működésének ismertetésével foglalkozik, s számadatokkal igazolja annak hézagpótló voltát. A jelentés felolvasása után a felügyelő bizottság javaslata fogadtatott el, mely szerint a 10,691 frt 09 kr. tiszta jövedelemből 106 frt a tartalékalapra, 740 frt 95 kr. a tisztviselők díjára, 15 frt a napibiztos dijára, 10 frt a szolgának, 10 frt 49 kr. pedig a zárszámadás kinyoraatására for-dittatik ; a fen maradó 9808 frt 65 kr. pedig a I64k üzletcsoportnak 2763 darab (25 kros) betétei juta-lékképen ki-osztatiK, vagyis minden 25 kros betétre a frt 55 krt ad. A felügyelő bizottság javaslatának elfogadása után a közgyűlés az 1893-ik évre a felmentvényt megadta. Az alapszabály értelmében kilépő négy igazgatósági tag, a. m. Fenyvesi Miksa, Graoer Géza, Besenberg Zsigmond és Weiss Sándor újból megválasztatott, mire elaökló vezérigazgató a gyűlést bezárta. — Újítások az adópénzttrakbam. Ax adópéaztáraknál legközelebb két újítást fognak behozni. Az egyik az, hogy ezentúl az aprópénzt nagyobb mennyiségben is elfogadják fizetés fejében, a-másik pedig az, hogy az adófizetők a pénztáraknál kalapjukat fejükön tarthatják. Mindkét dologban as adóhivatalokban kifüggesztendő hirdetményekkel fogják az adófizetőket figyelmeztetni. — Egyik sem helyeselhető: Aprópénz essxeolva-sása sok időt igény! véc, sokáig kell a várakozóknak vesztegelni, aztán az adóhivatal még sem korcsma — „Kossuth Lajos magyar asztaltársaság" hazáok nagy fiának Kossuth Lajosnak elhunyta alkalmával részvéttáviratot intézett a családhoz. 9"ar* Mai számunkhoz mellékelve veszi t. gazdaközönségüuk Magyar István nagykárolyi jóhirü mű kertészetének VI évfolyamú árjegyzékét 1894-ik évre. A konyha vetemények közt a dinnye újdonságok feltűnőek, a takarmány s hüvelyes vetemények közt a kuko^&za, ábrával van illusztrálva, hogy egy törzsön 16 cső is terem. A virágok közt pedig a rózsafajok vannak kiváiólag kultiválva- Ajánljuk a kerttulajdonosok méltó figyelmébe. — Heti biztosok e héten (márcz 27—31). a nagy-kanizsai Kisdednevelö Egyesület óvodáiban Plihál Ferenczné és dr. Fárnek Lászlóné választmáuyi tag úrnők. — Heti felügyelő e héten (márcz. 25—31) a nagy-kanizsai önk. tűzoltó egylet őrtanyáján Weiszberger Kálmán szakaszparancsnok ur, a VI és VII ik kerületben Bátort Poezavecz Ferencz Bzertárnok ur. — Öngyilkos ménes katona. Alföldi István a palini méntelep osztálynál szolgálatban állott ménes katona, ki jelenleg N.-Ksnizsán volt állomásoo, márczius 18 én a Práterben felakasztotta magát. Öngyilkosságának okáról többféle vefzis van elterjedve. A méntelep osztály parancsnoka ismert erélyessége és humanitásával bizonyára ki fogja deríteni a valódi tényállást. — Gyilkosság és öngyilkosság szerele mfeltésböl. Véres szerelmi dráma folyt le e hó 20 án városunkban. Hegyi Lajos 40 éves czipészsegéd délelőtt 10 óra tájban behatolt Brandl kereskedő lakásába s a nála levő pisztoly-lyal lövést iotézett Deák Regina cselédlányra, kivel hosszabb idő óta beoső szerelmi viszonyt folytatott, r miután pisztolya nem sült el élésre fent czi-pész késével ejtett mellén és oldalán halálos Bebeket, a szerencsétlen leány üldözője elől az udvarra menekült hol ájultan összerogyott, mit látva Deák kését magába szúrva., belét szét metszette, mínek következtében negyedóra múlva meghalt; a megjelent törvényszéki vizsgálat már csak a halált koas-tatáltatta. A leányt a városi kórházba szállították, hol délután 4 órakor szintén meghalt Deák a véres tettet féltékenységből követte el. — Meghívó. Zalamegye gazdasági egyesülete í. hó 29-én délután 2 órakor -Zala-Egerszegeo, saját helyiségében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. Az országos megy. gazdasági egyesület memoranduma a gazdasági egyesületnek az ezredéves kiállításon való részvétele tárgyában. 2. Ugyan az orsz. raazj. gazdasági egye-Bület átirata, az orosz és román kereskedelmi szerződésekkel szemben elfoglalt álláspontjának támogatása ügyében. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése az egyesület 1893-ik évi számadásainak megvizsgálásáról. 4. Netáni indítványok- — Csodabogár hirdetést olvasunk a „Néptanítók Lapjában", a hol is Felső-Hámor (Borsodmegyében) önái\'ó tanítói állomásra — most már harmadízben — van pályázat hirdetve, mert a kétszeri hirdetésben ígérgetett 189 szóval egyszáznyolczvankilencz forintos évi fizetésre egyetlen egy tanitó sem volt hajlandó pályázni. Valóban nem tudjuk kit csudáljunk inkább, azt az iskolai fen tartót-p, a ki nem szegyei ily lealázó hirdetést közzií tenni, vagy azt a lapot, mely homlokán viseli, hogy a néptanítók érdekeit védő lap, s mégis a tanítóságot ennyire lealázó és sértő hirdetést, egy pár forint hirdetési díjért, felvesz, s -nem dobja szemébe annak a ki beküldi. — Fonálfonó egerek. Mist az angol lapok írják, egy skócziai iparos két kis egeret tanított be, melyek e czélra feltalált gépezet segitségével fonalat fonnak. Minden egér naponkint 100—120 szálat készít. Miután a feuntártási kéltség nagyon csekély, azért egy évre és egy egérre körülbelül két font sterlinget lehet számítani. Az illető most azon töri a fejét, hogy olyan gyárat állit, melyben 10,000 egér lesz „alkalmazva.* — Elpusztult község. Tűzvész pusztította el e hónap 10-én Alsó-Hahót zaiamegyei községet. A lakosság nagyrésze a délutáni órákban a mezőn és szőlőben dolgozott, mikor a tüz tá* madt s mire haza szaladtak, az egész kézség egy lángtenger volt. Elégett a templom, harmiooz lakóház, negyven gazdasági épület; az egész- szalma és takarmány készlet Az épületek legnagyobb része földig égett és igy a ase gény kárvallottaknak a rajtok volt cse-kéy ruházatukon kívül semmijük sem maradt. A községbeliek nyomora leir- hatatlan. Egyelőre a szomszédközségek visznek kenyeret és «gyébb élelmi szereket az elpusztult község lakosainak, hogy az éhínségtől megmentlék Őket. — Kossuth tisztelőihez! Nem az üzleti szellem rideg számítása, hanem a kegyelet és hazafiúi lelkesülés forró vágya adta kezembe a vésőt, hogy azzal nemes becsvágyam ideálját megörökítve, oly müvet teremtsek, mely megfeleljen az elém tűzött művészi célnak, ösztönzött az idők alkalmassága; a müveit és hazafias magyar közönség széles körben nyilatkozó óhaja, ösztönzött a czél lelkesítő volta, hogy elkészítsem „Kossuth Lajos rézmetszetü arczképét" oly kivitelben, a melyben az minden magyar ház falának méltó díszére szolgál s magában véve is becsértéket képvisel. Kossuth Lajosnak, e minden politikai érzelmeken és felfogásokon füül-emelkedett nagy történelmi alaknak érdemeit nem az én hivatásom -virágos szavakkal méltatni; a mi az én hivatásomból folyik, azt igyekeztem bele vésni a műbe, melyen lelkesült buzgalommal törekedtem az igazságot, a hűséget érvényesíteni. Egy kép ára chinai papiroson 2 frt o. é. Doby Jenő a m. kir. iparművészeti iskola szaktanára, Budapest, III. Zsigmond utcza 45. — Az otthon és a nagyvilág. A tizenkilenczedik század végének embere már nem is tartja kényelmesnek otthonát, ha nincs meg benne a nagyvilágnak mindennapi kivonata: az újság. A nagyvilágnak és otthonnak nagy kibékítő munkájában nevezetes és érdekes lépéssel ment előre a Pesti Napló, mely most külön mellékletet, egy egész újságot szánt az otthon speciális érdekeinek. Ennek a mellékletnek Tűzhely* körül* a czime. Iráoycz.ikkeken kívül a szezon, * divat, a konyha, a szalon, a háziakért eszet, kézimunka körében felmerült legújabb eseményekről és irányzatokról ád túrt Nagy irodalmi és pedagógiai értéke van annak a rovatának, amely egyenesen a gyermekszobáoak szól, s amelyben Móka bácsinak, a nagynevű, kitűnő mesemondónak gyermekmeséi mellé gyermekjátékok leírásai, versikék és sok egyéb olyan kedves kis dolgok sorakoznak, amelyek nemcsak a gyermekvilág kedélyét nemesitik és gyarapítják, hanem a bennük rejlő poézíssel megkapják a felnőttek lelkét is. Mindenkinek a magáét, ezt az elvet követi a Pesti Napló, mikor ujabban az egyes szakkörök különleges érdekei tolmácsolásának heti mellékletet szánt. Közlekedés czimü melléklete ebben L tekintetben úttörő. A közlekedés terén felmerülő miuden uj eszmét, a forgalom terén történő minden esemény intézkedést, sőt még a tervezetteket is a Pesti Naplónak Közlekedés melléklete ismerteti, megbeszéli. Nemcsak tudósításokat közöl, hanem irányt is ad, és ezt az irányt, mint a tapasztalatok bizonyítják, észreveszik és követik mértékadó helyen, is. — S a Pesti Napló-nak ezek a különleges érdekek istápolásának szánt mellékleti idővel gyarapodni fognak, ugy, hogy ez az újság fölöslegessé fogja tenni a szaklapok járatását Ezeken a mellékleteken kívül a Pesti Napló terjedelemre és tartalomra utolérhetetlen sokat nyújt olvasóinak. Mint föntebb mondottuk az egész világot kivonatban. A politika és társadalom, és kiváló sorban a magyar gazdasági élet három alkotó faktorénak a mezőgazdaságnak, az iparnak és kereskedelemnek hivatott szószólója a Pestí Napló, a mely a lelkesedésen kívül az alaposságot tartja legfőbb küzdőerejének és ezért az alaposságért óriás éldozatokatxhoz. Táviratainak, levelezéseinek és egyéb közleményeinek költség* i akármely törvényhatóság budgetjét fölemésztenék. A Pesti Napló nagy áldozatok árán elérte azt, hogy egy sorba állhat a világlapokkal, s a magyar közönség dicsősége, hogy támogatásával ezt lehetővé tette. — A Pesti Hírlap a most lefolyt évnegyedben is a leggazdagabb tartalmú lapnak bizonyult Az országgyűlési vitákat a legkimeritöbben közli s vonzó leírásokkal, karczolatokkal kiséri; ezért naponkint 20—24, vasárnap folyton 32 oldal terjedelemben jelenik meg. Mikszáth rendkívül érdekesen Írt novelláját (Besztercze ostroma), Jókai Mór koszorús írónk hosszabb elbeszélése fogja követni a most következő évnegyedben. Amellett közölni fogja a Pesti Hírlap a Figaróban megjelenő franczia eredetivel egyidejűleg Ohoet legújabb kitűnő regényét, melynek fordítási jogát már megszerezte. Nagy közönséget érdeklő külön rovatai számát is folyton szaporítja a Pesti Hírlap, A mérnökök és építészek érdekeinek hathatósabb előmozdítása s technikai ügyek szélesebb körben való ismertetése végett nyitotta a Műszaki Hirek rovatát Nagy teret szentel a szinmüvészeti hirek mellett a képzőművészeti ügyeknek is. A jövő évnegyedtől kezdve a Mezőgazdaság rovatát \\ is ki fogja bővíteni, külön szakértő munkatársak szerződtetése által. A Pesti Hírlapra minden naptól kezdve elő lehet fizetni. Előfietési árak: egy bóra 1 frt 20 kr., két hóra 2 frt 40 kr., negyedévre 3.frt 50 kr. Mutatványszámokat — egyyleve-lezŐlapon nyilvánított óhajra — bárkinek ingyen és bérmentve öt napigUcüld. a kiadóhivatal (Budapest, V. nádor-uteza 7. szám.) — Rövid hírek. Sümegen amerikai szőldtelep létesítésén buzgólkodnak. — Az Ukk-csáktornyai vasútvonalon mozgóposta létesíttetett. — Csáktornyán szépészeti egylet alakult — A perzsa nemzet elpusztul, alig számlálnak már 5 milliót. — A pusztamagyarodi kán-tortanitói állásra pályázat uyittátott. — ¦ A hgprimás a nyarat Balaton-Füreden tölti. — GrÜnbaum Mark nyomdatulajdonos Muraszombatban „Gondos" ra magyarosította nevét — Az országgyűlés ápril 2-áig elnapoltatott. X- Pécsett nagyszerű pályaházat építenek. — A nemzetközi orvosi congressust Rómában márcz. 29 én nyitják meg azolasz király jelenlétében. — Biztos győgyhatás. Mindazok-kik roszemésztés vagy székrekedés következtében felfúvódásban, szorulásban, főfájásban, étvágyhiányban vagy egyéb bajokban szenvednek, a valódi „Holl fél-seidlltz porok- használata által btzto gyógyulási érnek el. Egy doboz ára 1 frt Szétküldés naponta utánvétté! Moll A gyógyszerész, cs. éj k. u Iv. szállitótó Bécs, I. Tuchlauben 9. A vidéki gyógy-szetárakban határozottan Moll A. készítmény kérendő az ö gyári jelvényével és aláírásával. — Xeszhnlladék vételre kerestetik, mintegy 150—200 métermázsányi. Bővebbet e lap szerkesztőségében nyerni. — Egyetlen háziasszony se mulassza el kísérletet tenni a dr. Linck-féle zsiriugliszttel, a legjobb mosószerrel, melyről lapunk előző számaiban bővebb tudósítás volt BelíüLüetott : — Nyílt levél a Salva-tor-forrás igazgatóságának Eperjesen. Örömömre szolgál Önt értesithetni, hogy barátom Dr. Herzog Ferencz. helybeni cs. kir. törzsorvos ur tanácsára, tíz éven át létező köszvényes bántalmaim ellen a Salvator-forrást használtam és pedig oly kitűnő eredménynyel, hogy a hasonló bajokban szenvedők érdekében kellemes kötelességemnek tartom, betegségi történetemet önnek röviden elbeszélni. Már tíz éve, hogy heveny csázban szenvedve, e betegség nagy fokú köszvény és ezek folytán támadt dagok és izületi bánta-lommá fejlődött, ugy, hogy tavaszkor mindig a legborzasztóbb fájdalmak között heteken ét az ágyhoz voltam kötve. Többször a mehádiai fürdőt és mindenféle más gyógymódokat használtam, de minden siker nélkül. Mult évi augusztus bóban kezdtem a „Salvater" vizet inni és miután vagy 150 literes palaczkot fogyasztottam, bajomtól megvoltam szabadulva, a dagok felszivókak és azóta tökéletes egészségesnek tekinthetem magamat. A Salvator-forrás kitűnő vizelet-hajtó-szernek bizonyult és nagyon jótékonyan hatott az emésztésemre is. Én tehát ezen forrás vizét mindenkinek a legmelegebben ajánlhatom, s önnek különös köszönetemet fejezem ki azért, hogy a szenvedő emberek számára oly hasznos forrást hozott forgalomban. A „Salvator vizet, a mely egyszersmind igen kellemes izü üdítő ital. most már háládatosságból is iszom továbbra. E jelentésemet nyílváaositbaija és mondottak igazságát kész vagyok mindenkor és miodenkiuek bizonyítani. Budapesten. 1887. május hó 28-áu. Hunyadi-utcza 43. sz. Tisztelettel Berkes Ferencz s. k. ny. cs. kir. tábori plébános. Irodaio in. Ezen rovatban megemlített irodalmi termékek kaphatók, illetve megrendelhetők XTJ. WaJ cUta József könyv, papír-, hangjegy- és hangszer-kereskedésében, F6-tér, ótakarékpénz-tár épület. — „Heghalt Kossuth- czime azon Erödi Ernőtől ép most megjelent gyö-\' nyörü dalnak, mely a „Zenélő Magyarország* kiadóhivatala kiadásában Luda-pesteo (Csengery-utcza) megjelent A megható szép szövegű dal méitő, hogy az országos -:yász alkalmából minden zongorán feltalálható legyen, és már 30 kr. olcsó aránál fogva is a legna gyobb elterjedtségre számot tarthasson — A Magyar sajté » tanügyért és tanítókért czim alatta „Tanügy* czimü szaklap werkeastőjétől egy olyan helyes czíkket kaptunk közlés végett, melynek irányelveit mi állandóan kövGtjFk. A HARMINCZHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ciikk a többek kőzött azt mondja, hogy s népnevelés érdekeiUrülön tanügyi rovattal a lapok e u nem mozdítják mert 8 Tanöevi" rovatot csak szakemberek és [íiű\'kedveiók olvassák, de a nagy kö-zönséc figyelembe sem veszi. Ha a tanügy és tani!ók érdekeikért komolyan leáüí akarnak valamit, akkor gyakorta szükséges, hogy a lap különböző rova-tsiba beosztva tanügyi vonatkozású részletek jelenjenek meg. — Magyarország teljesen független politika; napilap. Kincs lekötve senkivel szemben, nem áll sem egyeseknek, sem osztályoknak, sem érdekköröknek szolgálatában. A „Magyarország" önzetlenül csnpáo egy czélt szolgál: az ország függetlenségének és önállóságának ügyét. Ez lebeg folyton szeme elölt és ennek elérésére törekszik. A „Magyarország" mindig és mindenkivel szemben tárgyidői és elfogulatlan. Egy mértéket ismer: az igazság mértékét, a melytől soha semmi körülmények közt el nem tér. A .Magyarország" szerkesztőségének és kiadóhivatalának megfeszített munkája folytán az Összes\' országos és külföldi eseményeket legelőször hozza az olvasóközönség tudomására. A aMa-eyarors?ág"-ot reggel már az ország inolesö részeiben is olvasni lehet. Hozza sz aznapi országgyűlést teljesen kimerítő szövegben, az aznapi összes eseményedé: ugy a fővárosból, mint a vidékről és a külföldről. Hozza a bel és kö födi teljes tőzsdei jegyzéket és árfolyamokat. Kapónként közöl tárczát, regényt és más érdekes közleményeket a ki a ,Magyarország-ot olvassa az az üzleti, társadalmi és politikai eseményekről sok Iielyen epy ege-z nappal előbb érte.-01, mint má lapokból. a „Magyarország" már is 30.000 példányban forog az oi-va>óközönség kezében s igy rövid idő alatt elérte a támogatásnak art a mér-\'tékét, a melylyel magyar lap eddig még t.ein dicsekedhetett a közönség ezen támogatását a szerkesztőség a lapnak folytonos fejlesztésére és tökéletesítésére fordítja. A „Magyarország" előfizetési ára: Április hóra 1 forint 20 krajczár. (április—június) npgy-dévre 3 frt 50 kr. Apnlis— deczembér hónapokra 10 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a kiadóhivatalba Budapest, Rosté y-utcza 2. küidendök. Magyarorsíág kiadóhivatala. — A „Magyar Mese- és Monda-¦ .üt:--ból. Benedek Elek nagy meaevál-lalaLából megjelent a 4-ik füzet. Ez a íüzet még gazdagabb mesékben is, illusztrációkban is, mint az előző füzetek. Nyolca teljes mesét foglal magában 15 ntűvészi illusztráczíóval, nevezetesen : a vason u bába. Az ac^zél gyürü. A király nyulai. Hamvas Jutka. A szegény ember hegedűje. Az arany köles. A kicsi bojtár, a Szerencse és Áldás, s a Krisztus és az Oláh pap monda kezdete. — Benedeüaek tudvalevőleg az a czélja, hogy az ezeréves ünnepre megírja a magyar népmesék és mondák legjavát népies iroialmi nyelven, oly formán, hogy ifjak és Öregek egyaránt élvezhessék a nép meseköltését. A mü egyelőre 5 naey kötetre (50 füzet) van tervezve. Egy-egy füzet ára 25 kr. Tíz füzet előfizetési ára 2 frt 50 kr. Megrendelhető a kiadó Aihenaenumál és minden könyvkereskedőnél. — 1848. márczins 15. korszakalkotó eseményei eddig még sehol sem jelentek meg oly részletes, eleven és élethű leírásban, miut Gracza György: „Az 1848—49-iki Szabádságharcz Története" czimü illusztráilt munkájában, melyből immár 8 tüzet jelent meg. a gyönyörű kiállit&u egykorú 400 képpel illnstrált munkára még most is elfogad előfizetésekéi a Lsmpel R. (Wodianer F és fiai) könyvkiadó czég Budapest Aodiássy-ut 21. Az ediíig megjelent .8 füzet ára 2 frt 40 kr. Minden további 6 füzet előfizetési ára I frt 80 kr. a S ik füzetben következő képek vannak: Jelenei a bécsi forradalomból. (A Já,\'er-Barrikád ostroma.) Jósika Samu báró. Kaszás nemzetőrök (Pe:tenkofen rajza), a minisztérium kinevezéséről szóló kir. kézirat felolvasása a múzeum előtt. Wesselényi Miklós báró. A szabadságbarcz nevezetesebb szereplői. Az 1848—49-iki honvédek és nemzetörök. (Egykorú rajz.) Az első független magyar felelős minisztérium. — A magyar kereskedővilág érdekeit képviselő hetilap indult meg „Ébredés" cxim alatt, melynek mutatványszáma megjelent gazdag és szak-értelmes tartalommal. Ára 6 frt 3 és neeyedévre 1 frt 50 kr. Szerk. és kiadóhivatal Bpest Szentkirályi-ntcza 30. ss. a kereskedő világ figyelmét felhívjuk a pártfogásukba melegen ajan\'juk. — Ax Élet czimü havi folyóirat 6-ik azáma megjelent gazdag tartalom-maí- Szerkeszti és kiadja Vikár Béla. Ár egész évre 6 írt, egy lüzet 25 kr. — „ZenélÖ Jíagyaroszág- n-ifc i máma metíjeleot Tartalma: Hajnalodik Gftal Ferencztö\', Diszörségen induló Wagner F.-töl, Hervadoz a nyárfa, népdal Horváth Sándortól. Szerkeszti Csen-gery Gyuia. kiadóiuiajdonos Klökner Ede. — A magyar nőkhöz. A szabad Órában, midőn a hölgyek pihenve fektetik kacsóikat ölükbe, nincs semmi, ami jobban fel tudná vidítani a kedélyt és a szivet, mint egy jól szerkesztett s különösen a magyar nőknek szerkesztett folyóirat Nem hisszük, hogy Magyarország müveit hölgyei között csak egy is van akinek asztaláról hiányoz nék a legrégibb és legiobb divatköz-Jöay: a Budapesti Bazár. Ez nem a csillogó külsőre, nem a Parisban készített divatképekre hivatkozik, hanem zászlójára kkü/véu az izlSs, takarékosság és munka jelszót, minden számában hasznos és czélszerü mellékletekkel, kiváló divatrészszel és kitűnő szépirodalmi melléklettel jelenik meg. Január hó 1-étől a Budapesti Bazár előfizetőinek arczképeit külön Emiék albumban közli, melynek eddi* megjelent képeit az április hóban belépő uj előfizetők díjtalanul megkapják. A Budapesti Bazár minden izében magyar s harmincz-három éves muitja elég bizonyság arra, bosy a művelt magyar nők kedvencz közlönye méltán megérdemli az elismerő szavakat. Szerkesztője Király János (Budapest, Koronaherczeg-utcza 17. sz.) kihez az előfizetési pénzek (negyedévre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt) küldendők. — Szegény tánezmesternó czim alatt a „Regény Szalon" czimü Zempléni P. Gyula által szerkesztett szépirodalmi folyóiratnak most megjelent 7-ik számában a dán irodalomból átültetett és e füzetben teljesen befejezett remekszép" novellát olvastunk. A kritikus teljes megelégedésével igazoljuk és hangsolyozzuk, hogy a „Regény Szalon* összes közleményei, melyek között állandóan 3 nagy regényt, verset, szindara bot, novellát találunk, oly magas irodalmi színvonalon állanak, hogy nincs az a kényes, müveit izlés, melynek e tekintetben más nézete lehetne. — Ajánljuk az előfizetést különösen most az uj negyedév küszöbén, a mikor a „Regény Szalon" két uj és nagy regény közlésére készül, melyek közül az egyiket Spielhagen Frigyes, a német regényírók legkiválóhbja csak most fejezte be mig a másik Mr-. Alexandert a legkedvesebb és legszellemesebb angol irónőt vallja szerzőjéül és elragadóan szép szerelmi történet lesz. — Mutatványszámokat bárhová szívesen küid a kiadóhivatal (Budapesten. VIII.. Népszioház-utcza 16. sz.) Ki nyert? Húzás márcz, 17-én. Bpest: 3 12 80 25 27 MÁRCZIUS 24-én. jNTyllttór.) Gabonaárak: ) — Székesfehérvár: Buza 6 80-90. Rozs 5.10—20. irpa 6.80-7. Ztb 7.20—30. Kukoricza 4.30—40. — Sopron: Buza 7.20—40. Roas 6.10—25.Árpa 7.40—8.30.Zab7.40—70. Kukoricza 5.40—50. — Csáktornya: Buza 6 50. Rozs 5 60. Árpa 6. Zab 6.s0 Kukoricza 4.85. — Körmend: Buza 6.60. Rozs 5.—5.10. Árpa 6.50—7. Zab 6.30—50. — Szombathely: Buza 6-80—7. Rozs 5.40—50. Árpa 6.50-7.20. Zab 6,50—80. — Mohács: Buza 6.80. Kétszeres 5.40. Rozs. 5.20 Árpa 6. Zab 7. Kukoricza 4.15. — Pápa: Buza 7.—7.10. Rozs 5.30-50. Árpa 6-80—7. Zab 6 60—80. Kukoricza 4 60 — 5. — Kaposvár: Buza 6.40—70. Rozs 5.—5.40. Zab 6.50—7 20. Kukoricza 4.-4 50. — Mura-ST. ombat: Buza 6.50. Rozs 5.30. Árpa 6.50. ^\'ab 6.60 Kukoricza 5 50. — Budapest: Buza 7.40—70. Rozs 5.70 - 90. Árpa 6.-6 50. Zab 6 90—7.35 — Kukoricza 4.40-50. Szerk. üzenet. — F. K. Igen, mée pedig jól íorgatja % tollat. Másik kérdésére nézve: megtaláltak Bizonyára On is. — K. Kószáét; a 4 számot azonnal meg-kaldöttük. — Pólus Megkésve kaptuk s utóbb tárgytalanná vált. ..apunk péuuk délntáu már ki-oyomatik. üdvözlet. — Mtlinda Nagy köszönet miaukét részről, vett szíves sorokért. A betegség még mindig ágyhoz szegez. Szívélyes odvöxlet I — N.— a. visszakaídüttük. Felelős szerkesztő és kiadó : BÁTOBFI LAJOS. ! Ilennebcrg (i. (cs. kir. udvari >zállitó)! : selyemgyára Zürichben privát megrende-i i lök íakásira közvetlenül szillit: fekete, fehér 31 \' színes selyemszöveteket méterenkint 45 kr.-tól 11 frt 65 krig postabér és vámmentesen sima, esikos, koezkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző mi-\| noség és 2000 különböző szin s árnyalat-\\ ban). Minták postafordul óval küldetnek — ; Svajcxba czimzett levelekre 10 kros és le-! velezö lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Zala és Győr megyében egyedül ajánlható amerikaj alany faj kapható alulírottnál és pedig simát 25 frt a gyökerest 50 frtért ezer darabonként. Bia (Pest m.) Meisels Lajos gyógyszerész. mindenütt kaphatdj7 kitlinteto erem CO- /. sücKrd NEUCRWaíJOWS\'). . ház eladás Nagy-Kanizsán a Szt.-györgyvári utczában egy két utezára nyilló ház bolthelyiséggel együtt eladó, Bővebbet a kiadó -hivatalban. Hamisítástól óvatik ! Tulajdonos kerestetik W millió forinthoz. "§.1 A VII. évfolyamban megjelenő Telegrp.ph » czimü sorsolási mutató feladatául tüite azon °" sorsjegytulajdonosoknál kóxvetitni, melyek évek S> óta kihutott sorsjegyeik nyereményét föl nem 3 vették. A kihúzott sorsjegyek után járó sok cr millió forint, közte számos nagyobb nyeremény ^ évek óta nemcak kamat nélkül hever, hanem = :azon veszélynek is ki van téve, hogy bitonyos g idő múlva elévül és az állam vagy az illető pénztárba visszaszáll. L" Hogy ezernyi nyeremény fölvétetlenül marad, 2 egyedül azon körülmény az oka, hogy a sors-- {jegytulajdonosok sem a húzásoknak nem néznek « utána, sem megbízható sorsolási lapokkal nem ©rendelkeznek. lSÍ4-ben csak Ausztria- Ma gyarló" I országban 90.694 darab sorijegy 1!) millió frt g \'értékben került sorsoláira és kifizetésre. Az E-jegész évi előfizetés csalt!___„- I frt, szóval Egy forint. \'amely póstautalványnyal mindennap megrendelhető. Kzeű csekély előfizetés daczára felt osztunk sorsolásra tisztelt előfizetőink közöí- 40 Jósziv sorsjegyet " !és pedig január 1. ápril 1, juihn 1. és október 3" l-én 10 drbot Minden .lóaziv sorsjegy kíbu-x- Katik és játszik a 40.000 kuronás főnyereményétől 20 koronáig. A számkimutatások díjtalanul ~ revidiiltatnak, nem előfizetőktől 10 krért, mi ÜMevélbélyegban küldendő. Mutatványszámok kívánatra küldetnek. A ,,TE LE GR APH" Sorsolási mutató kiadóhivatala Budapest, Váczi-körat 4:i. nz. előfizetési felhívás! PESTI NAPLÓ naponkint kétszer megjelenő politikai napilapra. (HP** A „Pesti Napló" Magyarországon a legolcsóbb, legtartalmasabb és legszebben Főszerkesztője és kiadótulajdonosa: ifj. Ábrányi Kornél. kiállított napilap. ~W Felelős szerkesztője: Barna Izidor. A „PESTI NAPLÓ" mint modem újság gondoskodik immár arról !3, hogy olvasónöi megtalálják benne az őket érdeklő közleményeket. Ebből a czélból szeptember eleje óta „A tűzhely körül* czimmel minden héten rendes négy ötoldatat s mellékletet ad, amelyben foglalkozik a nők társadalmi kérdésével, a di va t ujitásávsl, közöl konyha reczepteket, apróságokat a kézimunkáról, a kertészétrő 1. azon kivül tájékoztatja a vidék gazdaasszonyait a budapesti placz forgalmáról és árairól. Czikkeket közöl továbbá a gyermeknevelésről, ., és ápolásról, tanácsokat ad illemkérdésekben és mesél a gyermekszobának. A közlekedés és a közlekedő vállalatok: vasutak, posta, táviró, hajó társaságok hivatalnokai érde-H keinek minél behatóbb gondozása végett. A PESTI NAPLÓ minden csütörtöki számát Közlekedés czimen külön négy oldalas melléklet kiséri. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK : A Pesti Napló reggeli kiadásának, mely az előző napon beérkezett összes híreket magában Joglalja, tehát a teljes Pesti Napló-mi előfizetési ára Budapesten és a vidéken korán és pontosan házhoz juttatva, az esti lap küldése nélkül: REGGELI LAP: Esti és reggeli lap eg}itt egyszerre küldve a vidékre: Egész évre 14 frt — kr. I Negved évre 3 frt 50 kr. I Egész évre 18 frt — kr. I Negyed évre i frt 50 kr. Fél évre 7 frt — kr. \| Egy hónapra 1 frt 20 kr. \| Fél évre 9 frt — kr. \| Egy hónapra 1 frt 60 kr. Naponkint kétszer, reggeli és esti kiadás külön-külön házhoz vagy postán küldve: BUDAPESTEN: VIDÉKEN: Egész évre 18 frt — kr. I Negyed évre i frt 50 kr. I Egész évre 20 frt — kr. I Negyed évre 5 frt — kr. Fél évre 9 frt — kr. \| Egy hónapra 1 frt 60 kr. j Fé! évre 10 frt — kr. j Egy hónapra 1 frt 70 kr. fjUr- A PESTI NAPLÓ esti lapjára külön is elfogadunk előfizetéseket, ugy. hogyhavalaki más újságot járat és a megszokott újságtól megválni nem akar, az előfizethet a PESTI NAPLÓ esti lapjára Ttegyedévenfcint Budapesten 2 frttal, vidéken 2 jorint 30 krajczárral. A Pesti i\\apló kiadóhivatala. Budapest, í\'erencziek-t^re. Bazárépület Aranyérmekkel kitüntetve. Első citász éR kir. kizár. Rzabadalm. 3- Aranyérmekkel kitüntetve. omlokzat-festéR-gyár KRONSTEINER KAROLY Wien. III. Hauptstrasse !20. sz. saját házában Főherczegi és herczegi uradalmak, cs és kir katonai raktárak, az össnf vasút-, ipar-, bánya- és hámortársnlatok, épitkezés: vál-Ulstok, vállalkozók es építőmesterek valamint gyártulajdonosok ¦xúlHtója. Ezeka a festékeket épületek befestésére hasrná\'ják. belőlük 40-féle különböző szín tan, kilójuk 16 krtól fölfelé, mészben oldható, teljesen hasonló az olaj-mázolálhoz. — Mintalapokkal és használati utasítással ingyen e^ be.mentre szolgálok. HARM1NCZHARMAÜIK ÉVFOLTAM. 7. ,L AI. KÖZLŐN Y. 39\|94. Pályázati hirdetmény. \'. nagykanizsai r. k. főgymnásiumban a rajztanári állás megüresedvén, ezen állásnak választás utján leendő betöltése végett pályázat nyittatik, felhivatnak ezen állásra pályázni óhajtók, hogy ké-. pesitésfiket, életkorukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket folyí évi május hó 20-áig Nagy Kanizsa város tanácsánál nyújtsák be. A rajztanán állással évi 900 frt fizetés, 200 frt lakpénz Van összekötve. Munkakörét és órai :számát a középiskolákról szóló törvény szabályozza. \\ „,A megválasztott e.gy évi működés eredménye ntán fog véglegc-sitterci. Kelt X.-Kanizsáo, 1894. márczius 3. A városi tanács. keil alajos-féle Padlózai-fón vniáz : . ^ (Glasur) tcjKkitßnÖbb mázoló szer puh padló számára. ! nagy palaczk ára frt 1.30 kr. kis pa!aczk árn g8 kr. VMszíí-keoőcs Arany-íenymáz jobb és leeoi:--zerühhbeeres7.ta szer , ké\|ikerclek stb. bearanvozására. • néaypadlószámáralköcsösáraeokr. í Erv kis paiaczit jri 20 kr. \' , Mindenkor kapható: fessejhofer józsefnél nagy-kanizsán. Készpénz flíetés- mellett azonnali megtételre kerestetik KGY.K81KSSI BIETOC 150.000 fitiff terjedhető rételárbaii. THIERRY A. gyógyszerésztől PREGEADÁ-ban. Enyhíti a kcböftat. fyotrjIW* (t mait- é* tüdőbajt, mlad,--. knl>o b«lS botos«éirot cs oaodMxarri iry-\'-Kyii.ifci»iimf bír. Mint elnt". «es»?ly Síam aaUlárx rgvet!«n egy enaürinil hianymon. OvA akkor valódi ét hámi--iUIlíd • Ktlí»,.m. h» miiidea Öreg egy kupakkal iKapnel) van lejárra. > rőt-ívben tstztttl „Thljrry. Adolf )\|ry o\|ry»ZCrtira as Ortosytllioi Progr«.d4b»n" belenyomva, a h> niin-(ii\'ii livi-jrcn egy veres eiinike, ehhei pe dig egy liaiinaiali uta-iilás íj mellékelve van. mely oíjínfíín vwljepy 3Sv«f gel, min, itt íVnrt [álltató, van ellátva Minrl^n m:u. bulizniuk, melyek n«n m én kupakpiaimnl tannak [eiirva mis. ként vannak kbllitvi. hamisítványok és ot..nxatok w tiltot\'.. kárt hatajta és dnrra anyagot mint „Aloo" e» ehhex inlcn ilynemű halz>ani ne [••gidítcttrí. el. ii-ilúi e* utámi\'i a vrij.\'Kjl.iíVi-riy aia[Jm tOrvénye-Qldötletnek. úgyszintén e liamiíitVánvok i»nirt el-m"(a« kormány 5TM. H. 6Kft. »i a. krlt vei \' ínyivlny alapján ijaiolva van. hogy kéuü: tiltott vagy »i r^-i-grrf kái->- liaLi-u nnvajroí nt-n tartalmaz. Oly helytől, hol b«lí.-an.omti.H tartár nmr». l-s-ek n.eg--J-\' --t köiretlenDl boriam : Tblerry A. rros-rctdibiin. Ro mellett int.-íiii An. lm M.r-y;irorKájt b ií kú varr fi duj.l.iiivei; vajry dupládon ára lí korona 6 fillér. \'- bemwnlro] \'J kii vpy S daphQwe " iplailivp IS korona, -llrg-.\'i \' \' A loicréirinb, ;o-job:>-BMk blronynlt és vfc-lódl. mindmm»llett & loffolodbb otryetomes, n.pucrf: hiil gryóiry-¦xer ma]dn«ni tnladcn k&Lmo «s belső botos-og ollen. t.iítalmainak. S SOO.0O0 Irt árban .. SZÉP KASTÉLY, karhan levő gixdasá?i é\|iftletek, termékeny »xáDtóföI<f éB érteke enlŐ meg kivan tátik; Sz ves ajánlatok csakis a tulajdonosoktól ké rétnek R1CIUKI) PATft BÉCS, MatSa-retlien-strasMe 12. sz.\'alatt. A Csrzi Jóil-Brorn-Fíirilo évadja mritDjilik május, 1-én, tart j-teptcm. ber\'T^géfs;. Forrása a legtartalmásalib, ;PZ. batliatosabb Jo4-brom-forrás ^ A syii^ycrftj. ményt-k meglenők A furdökftóinsiígnek ima^. 0 b^fbás töbh mint t00 kéaVelmesen brrn-dezett laVszobaból aU rendelkezésére — Ki. tQnő konyha, bil ird, rongoraV olTasó-ferea térapne nanonta kétszer. Klő- eV,móéttiibaa leszálliton lakbérek. — Ifkn-r katnnathxiek állami és rasuti hivatalnokok fryóey- és jQr dődijak tekintetében is 50c\|0 Icedtezmécvlieo részesülnek. Prospertusokkal szolgál az i\'paz-gatóság. 1 Csiz, u. p. Rimaszécs. O OOOCX>O^CrOO0CX30TOCX3C3O00OO00Da0a CXX3DOOqqoQ M0L1USEIDLITZÍP0R \\ ¦ . .••^•.t\'-jw * •• ...\'. . " . K.. * Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A. védjegyét és - aláírását tünteti feli A Holt A.:fóle SeldIItz-porolt tarfós gyó^yhatása a legmakacs^bh gyón. és af testbánta lm ak, gyomorgörcs és gyomo\'rhév,\' rögzött székrskatféa," máj bán tatom, vér-tolnlás. aranyér és a legkülönbözőbb női betegségek..ellen, e jeles baziszernek ér-tizeiiek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ára egy lepecsételt eredeti doboznak I frt. o. é. Hamisítások törvényi ey fenyíttetnek. MOLL FELE FRANCIA! BORSZESZ ES SO Csak akkor valódi, ^\'^gy\'^ moll a. vc.ije?yét i.....ii imiMíV \' / • -A. Moll" felirata 6nozatta! van várva. A ezia thsrúesz és só nevezetesen mint fájdalonc mapitd bedi>rzolesi cstiz és a meghűlés egyé" következményein legiamercKstihS népazi zoít eredsll üveg ara 90 Jtra\|czár. tlntt\'ti fel és féle f.-ansie» kós/./i-ny, r. - Egy »an- a moll salicyl szájvize. q! (Föalkatrésze: íilzolysaTas szikaá.) Q j A mindennai i szájüszütásoál kölöflűsen fontos bármely korú gyermekek, mint-fel- Of nőttek sxámára; mert e a^ájviz a fogak további épségét híz tinaja s ezy^zersmiixl Q. övsaer togfájás ellen. — Egy Hall A védjegyével ellátott üvdg ára : 60 kfíjorar. (691) Fősz étkflldés: olt A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító Bécs: 1., Tuctilauben 0\'. sz. Vidéki negreodelések naponta pos autánvét naellett teljesíttetnek A raktárakban tessék UatározoUan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményekéi kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. a r \\ a c z e 11 i ¦eee gyoroorcseppek iltbiánosaa Inumiti <i»om<"sTermeté;, btoöl«hclt .... qtomoréoé. l«l»t[S«S njilk«ki«l-toitáí. tirgkság. undor er kinyit. groMofnőrc. i.-SIdliés. HatbHUiK tcyrtjcy»Hírnek ipiinny,jtt .lejtájatnál menynyiben «x m rto-rr.or-.oi tiánnuntt. gyomortnlterh«U«n<l étHrkkM •* iulokkat,fHálüfcntájkso* hlmorrhólGá-nij. 4 Kmllt«tt Ii«,l"knal • ttirWuetci/f j-i/oatorrir;ij»rr >vek ota kitUnt\'iknrk bizonyulok, t mit mi riMg nuki\'bizo-nyitvánr UnnslL K^ry kit Üveg ir» huunilMl nf<ttt í"jkr, b^gv aveg ki TO.kr. Mi^»ron>iíjd főraktár: 1 P n i t rvi 1- ¦ czimbalomveröfej mégaztln. , A UU UiMU IS teti az eddigi damutoíasté8 n wyiuinuuu aérn4liBti erős és csenga hangot ayiTflok általa. Minden verőre bárki ribuan&tja és mindenkor le is búzhatja. Sohasem pusztai el. Ara a verőpálczákkai együtt az utóbbiak minősége szerint á.—, 2 50, S.— és 350 Külön a „Columbus" verőfej párj* 1 frt. LEtíl\'XABB! LEtítJABB! IMTAM A váHoztathaló erezjáték-I IN 1 UÍN A lapokkal és kerlátlaa inüaorral üzen uj találmátiyu hán«s»r-re! miodeu előzetes tanulmány cs xtiie isweret nélkttl sza« meg Más tetazés-WíiOTinti aettedarabot\' lehet játasaoit ^ Aa 13 frtf a\'k6t»rlapo% Brbja-8»,» Megrendelések az.irak előleges beküldé-e mellett vagy utinTétellel teljes:trtuek. Elpnaztitbatlan aczéihangokkal. József könyvnyomdájábarj Nagy-Kai.izsán. Uti,\'-KAfllZ3A.-l894. márczius 31-én. Eiôfi-zLii á\'r: Kgész erri ¦ ¦ • 5 fri — kr. JFél évre . ¦ ¦ ¦ 2 fri SO kr. Kegreilévf* . . . 1 frt 25 kr. Kgyex xzam 10 kr. H IRHETESEK hasáÍ>oi petitsortiaa 7, másodszor . s mmden további sorért 5 kr. NVILTTÉRBEN l\'élit soronként 10 krért vétetnek !«¦] KiursUrí illeték minden egyes I hirdetésért 30 kr. iiietendö 14-llc szám. Harnilnczharinadik évfolyam. iá lap ixellemt és anyagi részét illető minden közlemény ííaíorfi Lajos tterkeiztö-kiadé nevére crimzetten Xajry-Kanizsára bérmentve intézendök. Bérmentetlen levelek nem fogad -tatnak el. [Kéziratok risazanem küldetnek A hahdti tűzvész. Ezen czim alatt jeIéittA,eg,a „Zala* czr mü lap 22-ik számában Hugaüff Ede urnák, a hahóti tűzvész részletes leírására vonatkozó, de tulajdonkén egy község elöljáróságának lealacsonyitalát czéízÓ sorai. — Nem akarom itt említeni, bogy a t cikk iró ur részletesnek nevezett leirása pongyola., a valóságtól nagyon \'elülő-, — csupán az elöljáróságra érdemetlenül leirt vádat akarom megczá-folni. — Ne vegye azonban a t. czikk irÓ ur, mintha vádja ellen a községi — elöljáróság védekezni akarna, mert kijelentem, hogy ilyen váddal szemben nem egy község elöljárósága, hanem egy inasán egyén sem tartja érdemesnek védekezni. — Nem akarok a tüz részletes leírásába Kapni, de nem is akarom elsorolni, hogy mit ás mit tett a község elöljáróság, mert természetes mit tt-f. vona mást, mint az oltás és vagyonbiztonság felügyeletét gyakorolta, — csak annyit akarok megjegyezni, ¦hogy igen is az elöljáróság dolgozott; mert hogy a tüz daczára, naeykiterje-dettségnek, agy szólván torkában fujtatott el, — tekintettel arra, bogy a i üz további terjedése zsup fedelye^ hajlékok között gátoltatott meg; csakis az elöljáróság intézkedésének tulajdonítható be. — Különösen is a helyszínén megjelent járási főszolgabíró sem kifogásolta az elöljáróság intézkedéseit, de a jelen volt szomszédos községbeli nagybirtokos urak sem korholták az elöljáróság eljárását, — denique! furcsa, hogy a hahóti elöljáróság intézkedése csak a szL-balázsi mester szemében képezett szálkát. — Azzal a kifejezéssel él a t. czikk iró ur, hogy elöljárót pénzért sem lehetett volna látni, — vagyis ó egyet sem látott; talán azért mert nem ismer egyet sem, — s talán az ő élénk fantáziájával, azon idegeneket képzelte elöljáróknak kik a tflz bámulására eljöttek, s a kik a csendörök megjelenésekor a szélrózsa kü-lömbözö irányában srétrebbentek. — No de legyen nyugodt a t czik iró ur, Ilahóton tudják mi az oka a támadás nak., — De azt hogy elöljárót nem hítGtt, nagyon elhisszük, mert ha a t. czikk iró ur a helyszínén levő csárdában az „in vino est, veritas\' és evvel ez egy alkalomkor kapcsolatos, „canio-res amant linguares" közmondás bebizonyításra nem szoruló sarkigazságát bizonyítgatta (szavahihető szemtanuk szerint) az ismert hahóti-ból, — el-his&züa hogy.elöljárót nem látott s el-hisszük, hogy nem látta azt sem, hogy a hahóti biró maga (pedig ez is előljáró) mentette meg az égő kápolna harangját a tüz tenger közepette a leol-vadásiól, — s el hisszük, hogy az ő tűzoltása után haza" menve nem birt tudomással árról hogy az elöljáróság még azután egy éjjel és egy nap dolgozott szakadatlanul a legutolsó szikra elhamvadásáíg veszélyes tüz eloltásánál. — No de legyen elég. — Szolgáljon Hahót község elöljáróságának megnyugvásul azon nagyon ismert közmondás: „bagó mondja a verébnek nagyfejű".— KOLTAY LÁSZLÓ ker. jegy/ö Előfizetési felhívás. a „Zalai Közlöny" 1894-ik évi folyamának ÍLik évnegyedére. Ápril -jnn 1 frt 2,i kr. (2 korona 50 fillér. tisztelettel Jelkérjük mindazokat, kiknek előfizetésÖk a hó végével lejár, kogy azl mielőbb .megitj\'dani szíveskedjenek, neítogy a lapküldésben hiány merüljön jel. Hazafias tisztelettel Szerk. és kiadó. „a.nagy-kanizsai DélzalaiTakarékpénztári „Önsegélyző szö vetkezet, a .Rotori takarékpénztár ..,/venv-társaiág, a .nagykanizsai- és fityeházi önkéntes iűzoltó-egylel, a „nagykanizsai kisdedöeveló egyesület* a .nagy-kanizsai tanitói járáskor, a .nagy-kanizsai keresztény jótékony üegylet n kanizsai izr. jótékony nóegvlet, .szegények tipintézete, a .katonaihadastyán egylet" a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATOM MEGJELENŐ VEG Y ES TARTALMÚ HETILAP szav&zott meg az emelendő szobor költségeire. — A^DunántuIi közművelődési egy e-sfiiel" irodalmi szakosztálya szép czélt tűzött kí feladatául. A szakosztály ismertetni fogja a Dunántúl egyes vidékeit, iparkodva azok idegen-forgalmát is emelni; össze fogja gyűjteni a du nántuli népköltészet termékeit ; felolvasásokat fog rendezni a Dunántúlról és a Dunántúli népkönyvtárak létesítését is. Az irodalmi szakosztály legutóbb tartott ülésén tagjáu\'í választotta hírlapunk szerkesztőjét\',—Bátor fi Lajost s mint eddigelé tudomásunkra jött lapunk munkatársai közül Tuboly Victort és Hajgató Sándort. — Egy szép leány tragédiája. Szép volt, szeretett s mert szereimének útjában akadályok állottak, meghalt Ez rövid története a bájos Csigaházy Anus-kának, ki márcz. 23-án Szepetneken, hol atyja Csigaházy Gábor köztiszteletben álló uradalmi. tisztviselő — szerető szülői hajlékában önkezével vetett véget életének. Meghalt tavaszszaJ, mint a tavaszi virai; az első fagyos érintésre. Ábrándos, lelke nem viselhette el a gondolatot, hogy a kit szeret, azé ne lehessen. — Vele pedig nem egyesülhetett, — nélküle nem volt becse előtte az életnek. Mire szülői a pisztoly durranás zajára szobájába siettek, már csak vonagló szép testét boríthatták csókjaikkal. — Zarándoklás Rómába. Budapestről az ájtatos római katholikos hívek június hó 25-én Rómába zarándokolnak, hogy a pápa ö szentségének hódolatukat bemutassák. A zarándokokat főtisztelendő Rottér Florentin ál-do/ópap fogja vezetni. Az útiköltség oda és vissza ellátással együtt il-ik osztályú vasúti jegygyei 42 frt, III ik osztályban 30 frt. A ki a zarándoklatban részt akar venni, jelentkezzék Bu-pesten a Ferencz-rendi barátok házának sekrestyéjében. — Játékból halál. Horváth Ferencz 13 éves fiu, Zala-Egerazegeo, minteg. Öt héttel ezelőtt euyik pajtásával egy patront, melyet az őszi hadgyakorlatok alkalmával átvonult katonaság dobott el — porral és Köréttel megtöltvén, a szabadban tüzet raktak, ho>>y a patront beletéve, elsüssék; de mivel már nem győzték" várni a durranást, Horváth odament s megpiszkálta a tűzet, mire a patron szétpattant s a BÖrét Nemzett gyász A magyar nemzet hontalan nagy fia,— kinek nevével a nemzet dicsősége forrott Össze —; idegen földön lelielte ki leikér. S midőn szenvedő arczárói az élet gyászát letörölte a halál, egy ország zokogó íiánata tört föl a lesújtó hir hallatára, bogy sirassa a nagyot és dicsőt, kínéi önzetlenebbül hazáját még szív nem szerette soha. S abban a pillanatban, midón a villamos áram tudtunkra adá a szomorú valót, lelkünk minden részét eltöité a tudat, hogy mije volt Kossuth Lajos a magyar nemzetnek. De valamint ten-gér bánatunk ecsetelésére nem elégséges az írószer, épp ugy hasztalan kísérelnék meg az Ó. nagyságát szavakban fejezni ki. Kikezdve azon pillanattól, midőn az igénytelen kis város szülötte először jelenik meg a fórumon, a turini nagy gyász bekövetkeztéig minden gondolata, minden cselekedete L\'sodálatoslegendaszerü. Szabaddá tette az embert, szabaddá a gondolatot, szabaddá e vérrel áztatott földet. Fényefeen ragyogó tüzoszlópunk Volt ó. mely a századok szolidságában meggyötört nemzetet b szabadság fzent templomába vezette. Oh, miért nem volt akkora a mi erőnk, mint az ő szent lelkesedése! S azután; .midőn leborult hazája földére, mielőtt hatirán átlépne, zokogva nyomta rá a szeretet búcsú csókját, egy csipetnyi port vive magihoz berőle* — a külföldön kezdte megv titini monkáját hazánk elveszett szabadságinak visszaszerzésére. Két világrész dicsősége ragyogta"1 be nevét s e diesŐség mind szeretett, házijára sugárzott. S-a hontalanság bánatában, a szenvedések közepette lelke folyton vélünk foglalkozott. Á eszedélem idejében Fölemelte mindig szavat, mely mint vészharang a viharban, figyelmessé tette nemzetét. Szive hazájának eszméjével volt tele. ezt látta és imádta mindenkor. 8 az a maroknyi por, mit hazája földéről vitt magival, hogy fáradt fejét arra hajthassa, — az volt az ő hon-szerelmének igazi jelképe. Van e annyi babérja ,a napsugaras délnek, mely elég lenne koszorúnak az ő koporsójára? VaB-eannyigyöngye a mérhetetlen tenger fenekének, niely-lyel ragyogó nevét méltókén megörökíthetnénk? S bánatos szemeinknek van-e annyi könnye, hogy méltó-kép megsirathassuk? Csak fajdalmunk nagyságából sejthetjük mér hetién nagyságát, A multak kolossális emlékei mind összesereglenek, hogy talapzattá váljanak alatta. És most gyászolja ez orszig minden városa, legkisebb községe is. Menjetek végig a főváros utcziin-, terein, sőt a távoli falvakba — soha ennyi gyászt nem láttatok. Ez a tömérdek sok ház mind egy halottat, gyászol, ez a végtelen sok fekete lobogó mind egy ember halilit hirdeti; Kossuth Lajos halilát. És igy támad mély megilletődés a földgömb minden pontján, a hol felfogják a szabadság becsét és tisztelettel hajolnak meg a szabadság bajnokai előtt. Csak az igazán nagyember halála kapcsolja igy össze a sziveket és elméket, csak annak ravatalánál borulnak egymás keblére a nemzetek ily Őszinte zokogással. \'Kossuth leborult egykor a nemzet nagysága előtt, mi leborulunk előtte ; azért a nagyszerű gyászért;, melylyel. i a nemzet most emlékének ildozik, melynél imponilóbbat még sohasem tanúsított , . . De ne temessünk el mindent a jsimak rideg ölébe, s ha a tavasznak rügyet fakasztó melegével az évek megillithatlan forgásiban eljő a szomorú napnak évfordulója, emlékezzünk meg, hogy a feltámadás nagy napjain feküdt virágos ravatalán, m dón egy nemzet könnyezve énekelte: felti-madoak;. - Snesz Antal. hírek. — Nagy-Kanizsa gyásza. A szomorúság és hánat e meghaló napjaiban, mely Kossuth Lajos halála alkalmából az egész országot eltölti, városunk közönsége is kiveszi a maga részét. Alig van épület, melyen gyész-Iobogn ne hirdetné nagy veszteségünket. éh e tekintetben jó példával legelői jár Babochay György pilgármeíter. ki e hó 27-ére ismételve közgyűlésre hívta a képviselő testületet, hogy a nagy halott fogadtatása felöl értekezzenek. A közgyűlés elhatározta, hogy testületileg kivonulnak a pályaudvarba, melyet az ajkalomra gyászpompával díszítenek -fel; megállapították a fő farosba küldendő deputatiót s 300 frtot\' TÁRS L a. A fülemile panasza. Kél a nap a hegytetején, Harmat csillog t a levelén-. 5 S megzendül a»- erdő szive. Fájó. keserves énAe. ^Boldogságot, hu szerelmt-t \' vS búbánatot énekelget, •\'s.ziweskéje búval telve, ÜL! mert párját elvesztette. Majd felharsog bús éneke S visizafaangzik az erdőbe" Kéri párját, egyre kéri, Fá:ó dala eget éri. Majd meg lágyan, olvadozva Kitűnt párját hívogatja. Oh! de párja nem válaszol S njra szivrenesztőn dalol. Egyre dalol, mig elfárad. :¦¦>¦ pihenést nem találhat; S addig zengi ibély keservét, Mig meg iic.a szakasztja xzjvét. . kertész József". A mider és táncz ellen. (Folytatás.) A gyermekekkel meg- kell ismertetni a dolgok igaz becsét, meg Keíl velük értetni, hogy mi az, ami az embert becsessé, tiszteltté teszi; nem a ruha, nem a születés, nem az öröklött czira, vagyon, rang, nem a név; hanem az prkŐJcöt. munkás élet, a becsületesen s hasznosan betöltött hivatáskör, — Ez legyeo a nevelés egyik nagy czéJja, Nevelni kell leányainkat á gyakor\'ati élethez képe>t! Igen, bármiként sápadozzanak is a mamák, mégis jobb volna. ha lányaik többet értenének a varráshoz, a főzéshez, a háztartáshoz, mint a zongorához és tánezhoz. — Igaz, hogy a lányoknak korunkban képzettebbeknek kell lenniük, mint á múltban, bár az igazi mértéket ebben sem szabad túllépni, hogy a lányok tudósoknak láttassanak, sók olyanra megtanítjuk őket, amire alapjában véve, szükségük nincs; de nem kell elhanyagolni bennük az irodalom s művészet iránti ízlést s előszeretetet. Ma már minden intelligens szellemű nő, hs nem is végezte a felsőbb leányiskolákat; komoly müvek (nem érdekfeszítő, idegingerlő, különösen külföldi vad, jegenyék) olvasásával, vagy önművelés utján törekszik a hiányzó ismereteket megszerezni, hogy intelligens férjének élettársa, gyermekeinek méltó nevelője lehessen. Tehát jÓ, jó, zongorázzék a bájos Araoka, tánczoljon a kedves Margitka, de csak akkor, ha már inget varrni,, harisnyát kötni, foltozni, főzni .még\'tanuít Szép ,á műveltség és a -finomság, de csak ugy, ha a józan ész és gyakotlati élet képezi alapját. — Csókolni valóbb a konyhában főző, szobában munkálkodó, takaritó kéz, mint ,\\z illatszerekkel megfehérített, munkátlansággal puhított-kacsó! (Ebben a tekintetben férfi- s talán hölgy-olvasóim nagy Tésze is ugyanazon nézeten van ?!) Ad vocem: tánez, báli . . : ; Amilyen könnyen bajlik túlzásra a mi karakterünk, túlhajtjuk a műveltséget, nevelésünk idegenszerű; nagyon is mű- veltejL.; kezdünk élni, viselkedni és — mulatni. Valamikor világraszóló híre volt a macyar mulatságoknak; fénynyel, pompával, igazi vígsággal csaptak eleidk dáridót, — ma már ugy mulatunk,mint a művelt nyugat (vagy talán ugy semlj Blazirtság. sablon, frázis és unalom (közömbösség) — ime ez az egész, amr a fin de siécle-társadalmat, — annak gondolkozását, felfogását, cselekedeteit jellemzi •Azralapos német az ö definiálási vá gyában sok mindent kérdez, amire magától jön a felelet: „Miért csókolóznak az emberek." Erre usyan akármelyik bakfis is megfelel: „Mert jól esik!" De ha azt kérdezné valamely hosszú haju. pápiszemes teuton-professzor: „Miért báloznak az emberek?, erre már bajosan volna hamarjában okosan felelni. Mulatni akar n ak? ... . Hívjanak meg otthon jó ismerősökből, kedves emberekbői álló társaságot; aztán üljön egyikük zongorához (persze jó vacsora, vagy ebéd után!), a többi csevegjen, rendezzen társasjátékot s nem bánom tánczoljon, ha tud s ha akar — meg lesz a mulatság s megvan még az a haszna is, hogy jobb és olcsóbb, mint akármelyik bál!. . . Látni akarják a n80ciété-t, az .Aante voljée"-t? . . . Ügyls tél ván. menjenek a korcsolyázó lérre, ott megtalálják a bálterem majdnem mindén alakját, bem kéli hozzá a^frakknak ne- vezett kényszerzubbony, h klakknak csúfolt kflrtö-kalap. & lakknak qjevezett lábprés vagy egész vagyont érő toalett, a pánczél s ugyancsak a látszoritó gép! Házasodni akarnak?.... Mai nap már bizony ez nem divatos férj vagy feleségkeresés. Inkább lépjenek akkor az ujságbeli kishirdetések immár nem szokatlan útjára e czélból, mint a bálterembe; mert áll az, hogy bizony a bál még kevés j ó házasságot közvetített ..... „A román népek csörgősapkás karneváljában, a márványpalotás utczákon ujjongó könnyelműség poézisében nincs részünk; a mi farsangunk a kikeményített inggalléra tánc /.mulatságok nak fárasztóan hosszú sorolttá, amely elé a lányok és a női szabók reménykedve, az apák rettegve, a fiatal emberek, a báli arszlánok pedig mérsékelt kíváncsisággal tekintenek. A lányok és. szabók rendesen nagy csalódással zárják be a farsangi bilao-cziét: a szabók a megrendelőikben, a lányok pedig tánczos&ákban, a kiknek egyikére sem illik rá a titokban olvasott regéoy bősének Elemér grófnak a sze-mélyleirása A bálozó fiatal emberek a farsang folyamán egy tapasztalattal gazdagodtak anélkül, hogy ezáltal okosabbak lettek, azt tapasztalva, hogy az elmúlt farsang nem volt különb a többinél. És a jövő hamvazó szerdán is le fogják vetni a frakkot, közbe az fogják gondolni, nmit már tavalv is gondollak: „Nem bálozunk többéi"---- A bálok karakterét leginkább a fiatal lányok adják meg. Itt akarják megismerni a vilánot s rendesen iit is várják a döntést a jövő sorsuk fölött. A fiatal lányok egy része azzal az egyszerű programmal lép a bálterembe, hogy derekasan kimulatja magát; másik része mái a házasságra gondol a harmadik a a keilemest egyesíteni akarja a hasznossal és az azt reméli, hogy múlatás közben fog pártit csinálni. Ez utolsó programm valósithaló meg a legnehezebben, mert nálunk a tánezosok, akik a lányokat mulattatják, ra é g nem pártik. a pártik pedig már nem tánezosok 111 Jöjj velem, te ábrándos ifjú, aki még a trigonometria és fizika titkait fürkészed, valamint ait a fontos körülményt, vájjon serkedező bajuszod 11 szála nem-e egészült ki már egy tuczatra? Jöjj velem te kurta ruhás süldő lányka (vagy ha egy tetszik, h-ít bakfis), aki szűzi álmaidban „uagjpád\'-nak szőlittatod magad ; elvezetlek benneteket a bálterembe. Látni fogtok egy termet, nagyot, fényest, telve tündéri világossággal, pao-czélbá szorított (darázsdereku), felezi-ezomázott hölgyekkel, sok ifjú urat, dt-vatkabátot, piperköczöt (másképp: gi-gerlivel, emberi majom, avagy pedig arszlán!), akik szörnyen tolongnak, lökdösik egymást a hölgyek körül, hogy tánezrendeikbe Írhassák neveiket. Te rőzitásképü szende kis lány, a legjobban örülsz az első bálnák, ogy-e? HARMINCZHARMADíK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIUS 31 én Horváth jobb szeme, fölött homlokába fúródott. Eleinte csak tréfára vették a dolgot, annál is inkább, mert a sebhely csakhamar beforrt s a hu iskolába is mehetett. A napokban azonban igen nagy fájdalmat érezvén fejében a fiu s a kórházi főorvos megoperálta, de már akkor az agyvelőn ólom\' mérgezés nyo mai mutatkoztak, minek következtében folyó.^hó 17 én iszonyú kínok közt meg is haít — Már több szerencsétlenség fordult elő ily patronokkal, melyeket a katonák — nem tudni rész szándékból-e vagy gondatlanságból — eldobáltak. Az őszön az ipartestület egyik kályhájában is 10 drb éles töltést találtak papírral letakarva, melyet azonban az egyleti szoiga — a legnagyobb szerencsére — még tüz .gyújtás előtt észrevett — A húsvéti szent ünnepek az idő kedvezése mellett kegyeletesen s az országos gyászt tekintve mély csendben tartattak meg. A templomok telve voltak ájtatos közönséggel. Az utczákoc pedig hullámzó népáradat élvezte az !)•,..;} tavaszi jó levegőt. A nagykanizsai casino helyisében ápril 7-éu mulatság fog \'rendeztetne amely4 mulatság annál általánosabb érdeklődésekéit már most is, minthogy a jux estély vépképeu elmaradt. De fő-képpé\'., az a körü!<méuy teszi már eleve is vonzóvá a 7-iki estélyi, hogy igen d&o, és leiette változatos műsorral fog birní, meky műsorra nézve addig is, mig az közzé fog tétetni, csak annyit akarunk megjegyezni, hogy a közkedvelt-égü és humoros énekével már több izbea fényes sikert aratott Ollop Imre ur fáradozik annak összeállításán. — Ö J\'elsége a Király palini Báró Iukey Imre tartalékos hadnagynak, a lí-ik Vilmos német császár és Poroszország királya 7-ik^számu huszárezredben és attachénak a császári és királyi Nagy Követségnél Konstantinápolyban, a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. Hazafias örömmel üdvözöljük a nemes Bárót e legmagasb kitüntetése alkalmából! — Felgyújtott vasúti hiá. A keszt-hely balaton-szenteyörgyi helyi érdekű vasút Fenék állomás mellett levő hídját, melynek épitése buszezer forint költségbe került, a napokban komoly veszedelem fenyegette. Mikor a vouat az éjjeli órákban a hídhoz közeledett — irja levelezőnk — a vonatot vezető gépész észrevette, hogy a híd ég. Megállította a vonatot s minthogy a tüz még nem öltött nagyobb mérvet, leszállott a vonatról és a fűtővel együtt az égő hídhoz ment és ketten eloltot ták a tüzet. Ekkor észrevették, hogy a híd egyik gerendázata alá szalma-csóva volt rejtve, melytől a tüz eredt. A hidat kétségtelenül gonosz kezek akarták felgyújtani. A tettes: ryomozzák. — Irodati szíté a nagykanizsai kir. törvényszéknél Horváth Kálmán veszprémi kir. törvényszéki irnok neveztetett ki. — Kedvezmény köztisztviselőknek. A pöstyéni fürdő igazgató-ága az évben is nyújt kedvezményt a köztisztviselőknek,. kikJ nyári üdülésre a fürdőbe akarnak menni. A kérvények a fürdő igazgatósághoz intézenéők. — Hegyi te a bika. zalaapáti vásárról 1 hó 22-éti somogyi emberek marhákat hajtottak visszafelé. A fenéki hídon alól egy biha megvadulva neki rontott egy 50 év körül levő somogyi embernek, s szarvával feltépte a szerencsétlennek hasát, ugy, hogy belei azonnal kifordultak. Az országúton összecsődült hajtók elé irtózatos látvány tárult — A szegény embert haldokolva vitték be Vörsre. — Eljegyzés. Hitzlberger György városunk előnyösen ismert polgára, márczius 25-én tartotta eljegyzését a szép és kedves Horváth Teréz kisasszony-nyaí. Fellegtelen boldogságot kívánunk a kötendő frigyhez ! — Nemzet! ünnepély. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző- és beteg-segélyző egyesülete márczius hó 17-én felolvasás-, ének-, szavalat- és táncz-czal egybekötött nemzeti Ünnepélyt rendezett a melyen oly kevesen voltak, hogy az egyiet mintegy 20 frtot ráfizetni kényszerül. E gyér látogatottság okául részint Kossuth nagy betegségét, részint az ünnepek közelségét tekintik, valamint az is, hogy két igen érdekes pont — az illető előadó urak akadályoztatása folytán — elmaradt. Réthy Gábor í^nár ur gyönyörű megnyitó beszédét, valamint Nagy Laura és Gizella kisasszonyok remek énekét és Tief Aladár, Jády Károly és Lakatos István urak szavalatát a közönség lelkes él-jenekkel és hosszantartó tapssal fogadta. A műsor után táncz következett, melyen a jelen volt csekéiy számú közönség a legjobb kedélyhangulatban reggeli 5 óráig mulatott — Agyonrugta a lé. Zala-Egerszeg mellett Kaszaházán a nagyvendéglő istállójában Héri József volt 48-as honvédet a napokban virradóra halva találták. A vizsgálat kiderítette, hogy a szegén; öreget álmában valamelyik ló rúgta agyon — Nagy hordók a kiállításon. Hazánkban van egy óriási hordó Eszter-házy MiklÓ3 gróf bajai pinezéjében (Tatatóváros mellett), melynek flrtal-talma: 2150 akó, vagyis 1075 hl; tehát ez is lepipálja ugy a párizsi, mint a heidelbergi hordóóriásokat. Igaz, hogy ez 1848-ban töltetett meg legutoljára dézsm ab orral, kiürítése óta üresen áll, de mint unikum tisztán, nagy gond alatt tartatik s minden héten egy nap akármely idegennek szivesen megmutatják, fel is bocsátják a tetejére, hova 21 lépcsőn jut fel s ott akár tizenketted magával is kényelmesen tánczolhat Ezenkívül a brassói Eszter-házy pinczébeti is van egy hordó, melv még a tatatóvárosit is felülmúlja, mert az 14.000 liter vagyis 1400 hektoliter ürtartalmús még az a jó tulajdonsága is megvan, hogy színültig vau a jó erdélyi borral. Mint értesülünk, az a két \'egnagyobb magyar hordót is felhozzák a nemzeti kiállításra. — Gyászhír. Földy Ferencz földink, szabómester, ismert ellenzéki agitátor Bpesten a napokban elhunyt Olvasott egyén levén, számos ellenzéki költeményt is irt. Háláiéval egy zaklatott a jobbsorsra érdemes élet záródott le. Béke hamyain. — Adomány. Wusztl Lajos ur édes anyja, özv. Wusztl Alajosné urnÓ elhunyta alkalmából a Keresztény Jótékony Nőegyletnek 10 forintot volt szí. ves adományozni, melyért köszönetét nyilvánítja az elnökség. — Hyraen. Sümegen f. évi márcz. 27-én Stein Miklós budapesti mérnök oltárhoz vezette Epstein Vilmos keres-kedőoék ked ves leányát Teréz k. a. Fellegtelen boldogság kisérje lépteiket. — Iskolai ünnepély tartatott Sümegen húsvét hétfőn. A tanítótestület fehér selyem egyházi zászlót szerzett Önkéntes adományozásból. A felszentelést előzőleg Bánfi Alajos igazgató mondott beszédet A zás^Bra gyönyörű tzalagot kötött Brenner Elekné urnő Győrből, a sümegi r. k. iskola volt tani tvány a. — Halálozás. Göndőcs Imre szabari plébános márcz. 23 án hosszas szenvedés után tüdő szélhüdésben elhunyt A boldogult csak 31 évet élt s alig egy évvel ezelőtt neveztetett ki Szabarba plébánosra, hol csakhamar megnyerte hiveiuek szeretetét és becsülését. Legyen neki könnyű a földi — Érdekes vendége lesz e napokban a szomszédos Pal in községnek, Fad Callah ElHedad őrnagy debreczeni méntelep parancsnok személyében, ki a palici ménteleposztály megtekintése s ottani ismerősei látogatása végett Pa-linba érkezik s ott néhány napot tölteni szándékozik. — Sármelléki körjegyzővé Dely Béla eddigi helyettes jegyző választatott meg. — Heti biztosok e heten (áprii. 2—7.) a nagy kanizsai Kisdedoevelő Egyesület óvodáiban gelsei Gutmann Vilmosáé és Rosenfeld Adolfné választmányi tag úrnők. — Heti felügyelő e héten ápril. 1 —7.) a nagy-kanizsai önk. tűzoltó I egylet őrtanyáján Jack Frigyes szakaszparancsnok ur; a VI és VH-ik kerületben Poredus Antal alparancsnok ur. "* — Miért böjtölnek pénteken? Ezt a kérdést egy régi krónikás a következőleg fejti meg: Mert — úgymond — Isten Ádám és Évát pénteken teremtette; mert a zsidók e napon érkeztek az ígéret földére; mert pénteken halt meg Mózes és Dávid e napon ölte meg Goliátbot, s a királyi lantos maga is e napon halt meg ; mert Ezechiel pénteki napon ölt meg száznegyven hamis prófétát, e napon Jánosnak nyakát vágták; Heródes e nipon száznegyvenezer gyermeket megöletett; szent Istvánt megkövezték ; Jézus Krisztust keresztre feszítették; szűz Mária péntpken ment mennyekbe; szent Péter és Pál apos tolókat Neró császár kivégeztette; szent Katalin meghalt; sőt még a bibliai tizenegyezer szűz is pénteken öletett meg. — Az áprilisi tréfák eredete. E<y franczia lap április elseje alkalmából felemlíti, hogy honnan eredt az áprilisba küldés tréfás szokása. E szerint e szokás a tizenhatodik század vége felé kapott lábra, mikor IX Károly 1564-ben rendeletet adott ki, hogy az év kezdetét, mely addig április 1-én volt azontúl január 1-étöl számítsák. E rendelet következtében az ojévi ajándékokat is január 1-én küldözgették egymásnak. Minthogy pedig ez újítással sokan elégedetlenek voltak, ismerőseik azzal tréfálták meg, hogy április lén szinből ajándékot küldtek nekik, a valóságban azonban csak felültették őket s azóta az április elsején való felültetések sohsem mentek ki a divatból. — Egy népuzer. A Moli-féle franczia borszesz es só0 által a betegeknek egy époly gyógyhatású, mint olcsó szer oyujtatik köszvényes és csúzos bántal-maknál, sebeknél és daganatoknél. Egy üveg ára utasítással egjü\'t 90 kr. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész, cs. és k. udv szállító által Bécs I. Tuchlauben 9. A vidékigyógyszertárakban határozottan Moll A.-féle készítmény kérendő az ő gyárfj el vényével és aláírásával. — Rövid hírek. Oroszországban nem szabad a lapoknak házassági hirdetést közölni. — Maláji félszigeten gyantapénzt használnak. — Szibériában a marhahúst különleges ételnek tartják. — Egy fiatal-leány a nős férfit olyannak tartja, mint a sorsjegyet — húzás után. — A m. kir. állami hóhér: Kozarek meghalt — A tapolczai uj rabbi instal-latiőja ápril 4-én lesz. — A keszthelyi tan;-nézetek költségeihez az állam 11806 írttal, mig a város 5571 frttal járul. — Kossuth Ferencz 1842. és Kossuth Lajos Tivadar 1844-ben születtek. — Kossuth Lajosnak, nejének és leányának drága hamvai pénteken reggel 8 óra 20 perczkor érkeztek a helybeli pályaudvarba. Az egész város már a hajnali órákban talpon volt a a közönség mint bocsujáráshor., ugy özönlé el a vasúthoz vezető utakat. Az indóház impozáns oszlopcsarnokának falai fekete drapériákká) valának bevonva, a jelző és világító lámpák gyászfátyollal borítva, mindenütt siri gyász, — s a tízezernyi nép mintha csak szentegyházban volna, szent áhítattal várja a vonít érkeztét — Nagy-Kanizsa közönsége soha nagyobbnak nem mutatta magát, mint a fájdalom ez örökké emlékezetes napján. Egyetértettünk, egybe olvadtunk az áhítatban. S e néma fájdalmat egy pillanatra sem zavara meg semmi. És amint a vonal a pályaházba beérkezett, minő síri csend támadt - mint borultak könybe a szemek ! Babóchay György polgármester fényes disz-magyarban közvetlen a nagy halott közelében nyujtá át megható gyászos szavak kíséretében a város gyönyörű élővirágokból készültko-szoruját Kossuth Ferencznek, ki elérzékenyülve mondott kö zönetet Majd a város minden egyesülete és testülete adá át mély kegyelete jeléül koszorúját. S 20 pereznyi várakozás után elindult a vonat, macával vive annak hímvait, kit e földön legjobban szerettünk. Elismerésünket "fejezzük ki a rendőrségnek s a város legelőkelőbb polgáraiból alakult rendező-bizottságnak a rend tapintatos fenntartásáért s főképp Vécsey Zsigmond főkapitánynak, ki fényesen igszolá be. hogy teljes tudatával bír elő kelő állása minden nemes követelményeinek Mert ekkor kapod^az első hosszú ruhát és leteszesz az\'oly gyűlölt bakfis czím-ről (ezentúl „nagysád") nagy lány léssz, akinek neve nyomtatásbau jelen meg a Jelentől ta\\k" közt. Báliruhád igaz, hogy 32 próba után pompásan áll. Üt a 10 óra, (soba ilyen későn nem lett még 10 óra!) a fiakker a ház előtt nyugtalanul toporzékol. — Hamar, hamar, menjünk, itt a kocsi!1 Gyorsan válladra veszed hattyu-prémes belépődet s aztán el. Beérsz a terembe, körülzsongnak az uracsok, mindenik a maga számára vindikál egy négyest, egy lengyelkét, egy rezgőt. Alig bírsz kibontakozni közülök, fejed zúg, nehezen esik a lélekzés: hogyne, mikor ke •• pánczél akadályoz szerveid működésében, a levegő fülledt a teremben, jó adag port is nyelsz még hozzá, (majd kiköpöd, de már mint vért!) de ez mind semmi. Még sok egyébb tortúrán keresztül mégy, amelyek mind a bál alkotórészei, amelyek nélkül nincs a bál. Bál, bál! Aki bálozni akar, annak ezen keresztül kell menni. Figyeld meg, szíves olvasó, egykor objektíve (mert eub-jektive nem hiszem, hogy képes volnál rá) egy bál-éjt, ítélj tárgyilagosan s ak--. kor próbálj felelni arra a kérdésre: „Miért báloznak az emberek?\' (Errevonatkozólag esetleges okos feleleteket szivesen fogadok, ha azokat a tek. szerkesztő ur czimére beküldi valaki) Ilyen egy .fényesen sikerüli" bál (ahogy azt másnap az újságban olvassuk, amelyen a „város elitje" megjelent. A bál mérlege: költség (a mama s a leánya (esetleg leányai) toalettjei, fiakker, báli jegyek stö.): 100—200 frt, mulatság 0 kr. -r- S mindezt nálunk igy hívják, hogy: bál — s a farsang jó részt ezzel telik el. ö Róma, Flórenc, Velencze I TJtczái-tokon tolong a csevegő, nevető nép sokasága; bohóságokat üz, hull a virágzápor, ezer bájos intrimát sző a sok álarczos hölgy, ezer kaczajt fakaszt az a sok tarkaöltözetü bohócz; sokszínű lampionok világítják meg a dévaj vigadókat, a kik felvonulnak utczáíkon, te^ reiken, canale-eikon a zenekartól kisérve; — nincs itt blazirtság. unalom, nincs sablon, sem .sikerült tánczmulat-ság", nincsenek „jelenvoltak." Ti farsangoltok, — mi a művelt nyugathoz tartozunk, mi — bálozunk! — „Nos igen. én el vagyok keseredve a táncz ellen, — nem lehetek róla I — Zeneszóra olykor magam is érzem azt a bolond bizsergett, a mi az embert táncára készti, vau érzékem a ritmus, a taktus harmóniája iránt, — de gyűlölöm a tánezot, — gyűlölöm a tánezoló asz-szonyokat s kinevelem h táncoló férfiakat. — Hogyan uraim, önök csakugyan nem átalianak tánczolni ? (kök, akik meghódították a világot a czivíti-záciiónak, bejutottak a leg.-ötélebb Afrikába és a tudomány legvilágo-abb régióiba, az Istent megfosztották trónu-. sától és a termés/et erőit kocsi elé fogták, akik csinálnak importot, expor- tot, kaszinókat, klubokat jubüeumokar: önök nem átallanrk bizonyos órában kabátot váltani és Őrületes bakugrásokban száguldozni végig egy termen, ve rejtékcseppea hajukkal, gyűrött ingele-jűkkel és a bambaságig önfeledt ar-czukkal nevetségül a józanoknak ? Mennyi hazugság van abban, hogy a nő a férfibán a méltóságot és fensőbbségét szereti 1 A nők a tánezoló férfit, pzeretik, — azt, akí a civilizáczió legmagaságáről oda pottyan le. ahol a vad kis szigetek lakói barbárkodnak, akik a logaritmust nem esmérik és csak egy hétig tudnak számolni, de az isteneik tiszteletére épp oiy kába hop-szaszát járnak, mint a bálteremben mi, a világ urai, a sima diplomaták és a hatalmas hadvezérek! Igen, a bálteremben válik nyilvánvalóvá, hogy a mi egész büszke civilizációnk komédia és álság — csak egy csepp muzsikaszó köll és az ember megint az lesz, a minek lenni sohasem szűnt meg: egy nevetséges, szomorú állat, amely szédítő ngrándozásban keres feledséget a kultúra nyűgei ellen. — Kitaláltuk — nem szabadulhatunk tőle, a társaságot és a tár salgást A társaságban együtt vannak nők és férfiak Nemsokara megindul a tántalgás> Minden szavunk erőltetett kényszerűség, hazug komédia; és ennek a kényelmetlen hazugságnak a bilincsei egyre jobban nyomnak bennünket A társalgás szellemet követet és témát: a szellem csütörtököt mond, a téma kifogy. Ekkor megszólal a zongora és a lelkek megkönnyebbült >óhajjal vetik le magukról a czivili átió kényszerzubbonyát. A párok egymásra találnak: férfi nőhöz és nő férfihez; a szemükkel kérdeznek és a kezük szorításával felelnek, ehhez nem kell<\'~8zellem és ennek örök a témája. A felszabadult állat kéjes örömmel kő\'ályog végig a szobában és ez az oka annak, hogy nincs társaság és nincs társalgás a mely egypár unalmas formaság után ne változnék át mulatságra, Le keverednék tánezra. — Különösen a nők, — azok akarnak mindig és mindenkor tánczolni. BÉLDI MIHÁLY. (Vége következik ) Rondeau. Egy poéta aat állítja: Ha földűnk Isten-kalapja, Ugy uép hasink volna rajta A disziti> azép bokréta. Ha es csakugyan igy Tolna, Hazánk veszélyben torocna, Mert e dicső szép bokréta Előbb-utóbb lehsrvadna. Lenne földünk isten-hiza, Szép hasink a főoltára. Hova földünk Ömei néne Térdet s fejet hajtva lépne .. (rodftio in. Ezen rovatban megemlített irodalmi termékek kaphatók, illetve megrendelhetők i~rj. WaJ dlta József könyv, papir , hangjegy-^-és hangszer-kereskedésében, Fő-tér, ;ó"akarékpénz-tár épület. — Történelmi Tarcza-NaplóMadott ki a Kolozsvárott megjelenő „1848—49. Történelmi Lapok\' ez ev márczius 15-ére. A csinos kiállítású könyvecske, dió héjba szorítva, magában foglalja az 1848 — 49- év történetét. Kossuthnak két képe és Petőfi kézirata teszik változatossá és ereklyeértékkel biróvá a kis füzetet. Iskolák, testületek a múzeumtól előállítási árban, 8 krért szerezhetik meg, ha legalább 100 példányt rendelnek. A hézagpótló kis munkának már az ötödik kiadása van sajtó alatt h 11 ezer példány forog belőle közkézen. — A „ÉUlenlnm* czimü, Budapesten megjelenő szaklap az egyetlen, mely kizárólag a közelgő ezredéves ünnepély és kiállítás ügyével képben és írásban foglalkozik. A „Miileniura" hozza a kiállításra vonatkozó hivatalos közleményeket, a pályadijat nyert épülettervek kitűnően sikerült rajzait, híreket arról, hogy a fővárosban és vidékén mik történnek az ezredéves ünnepélyekre vonatkozólag ; ezenkívül olvasóinak, iparosoknak, kereskedőknek, a leendő kiállítóknak díjtalanul felvilágosítást ad. A „Millenium" legközelebbi száma Munkácsy „Honfoglalás" czimü festményének kitűnő reprodukc-tóját közli egy egé.-z oldalon. Szerkesztősége Budapest V. Váczi körút 28. Ajánljuk az egyedüli kiállítási szaklapot olvasóink becses figyelmébe. — A Nemzeti Iskola húsvéti száma nemcsak a tanárokat és tauitókat különösen érdeklő aktuális czikkekben. de válogatott szépirodalmi olvasmányokban is gazdag. Bátor hangon és alapos czikkekben foglalkozik a kultuszminiszternek a tanítói fizetésrendezéHérŐl szóló törvényhez kiadott utasításaival, egészséges eszméket vet felszínre a tanítók húsvéti gyűlése alkalmából; érdekes megjegyzéseket tesz a kultuszminiszternek a VII. ker. állami gymnizium ügyé ben tett válaszára, melyet Hévizy képviselőnek a Nemzeti Iskola közleményei alapján hozzá intézett interpellácziőjára adott A kisebb nagyobb s a tanár- és tani tó világ minden ré->zét érdeklő czikk-helyeken kívül felemiitjük még a szerkesztő, Benedek Elek szép tárczáját. t Gárdonyi Géza elbeszélését a tanítói i életből. Ugyan ő tőle van egy batájos vers a Néptanító czimmel. A Nemzeti • Iskola valóban megérdemli a tanár-; ás tanitóviiig pártolását, mert nem csak \| ez egyedüli minden irányban független ; tanügyi lap, de a legtartalmasabb is. Minden h->ten megjelenik 8 — 12 olda-\| \|(in Előfizetési ára egész évre 4 frt. — A „Uazánk" ma az egyedüli független, minden párt- és kormánybefolyástól távoi álló magyar politikai lap, mely a vidék, a magyar gazdakö-zöii3ég és a honoratiorok osztályának érdekeit képviseli. — Rövid három havi fennállása alatt a „Hazánk" a magyar hírlapirodalomban páratlan elterjedésre s az egész országban, — mint a magyar agrár érdekek hivatott képviselője, mint a vidék érdekeinek mindég igazságos, önérzetes képviselöji-, — tekintélyre tett szert. Egy min den izében magyar, nem divatos jelszavak, hanem a nemzet igazi szükségleteit kielégítő politikát követ a „Ha-záuk\' minden téren, különös su!yt helyezve gazdasági érd-keinkre, melyek máig teljesen elhanyagoltattak. Nagy 18—24 oldalas számai, magukban foglalják az országgyűlés, a bel és külpolitikai események, a szinház, irodalom és művészet minden újdonságát, szakavatott tollból; közgazdasági része pedig a leggazdagabb az egész magyar-sajtóban. Különösen súlyt helyez az egész világ piaczairól közvetlenül beszerzett üzleti -tudósításaira. — Ma a „Hazánk" az a lap, melynek olvasását: a gazda, iparos és kereskedővilág feltétlen szükségletének kell kijelentenünk. A „Hazánk" rendkívül gazdag tartalma daczára olcsó napilap Előfizetési ára: egy évre 14 frt, félévre 7 frt,, negyedévre 3 frt 50 kr. (Kiadóhivala Buda pest. Köztelek.) — „Az en Ujságcm", Pósa bácsinak a gyermeklapja is szép meglepetéssé! kedveskedett az Ő kis oivasúinak. — Egy aranyos szines képet küldött n»-kik. — Egy igen nagy fehér tojás usrik a tóban A tojáson Lilike meg Ban-díka ül, utaznak szép tündérországba. -- Tutsek Anua meséli el az újságba gpgt az utazást. Csupa kedves mese, kép váltja fel egymást ebben a húsvéti számban, s a gyermekek ugy ezekben, mint pedig a szines képv;e-r nagy gyö- HABMINCZHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIUS 31-én níöröséget fosnak talál ni v „Az én ffiségon?, mely el van ismerve, mint . legjobb s a legtartalmasabb magyar prertnek újság, valósággal nevelője a c\'rermeknek. — De nemcsak neveli öitet, hanem egyúttal igazában hazafias niissiót teljesít, mert megtanítja a ki-. cjinveket íörülmetsiett igaz magyarságra nyelvben, gondolkodásban egya-nújt Pósa Ltjos hivatással, lelkesedéssel s a gyermekvilág minden árnyalatit hesugárró szeretettel szerkeszti ezt ír. uj^igot. — Csupa kedély, csupa verófén? mindenütt. Csak azt viszi a ^trmek ártatlan világában a mi a kedélyéhez illik s annak helyes irányban való\'fejlesztésére alkalmas. — Az uj néped április hó 1-én kezdődik a eb-kjjl az alkalomból a legjobb meggyőződéssel ajánljuk. „Az én Újságom"-at a magyar szülök, nevelük, tanítók stb. Bgjelmébe. KlÖfizetési ár: negyedévre 1 frt. — Llön/.ethetni „Az én Újságom" iíiadtibivatalában, Budapest, Andrássy-ut 10. — Uj előfizetők kedves kis könyvecskét kapnak az . eiső számmal be-klidvé. — Beuíczkyne válogatott regényeinek második sorozatából Singerés Wolf-Der könyvkiadóknál megjelent a 10-ik főzet, melynek tartalma a „Családi Ha-pyomány." Ara 25 kr. — Ibolya czimmel bájos franczia regény jelent- meg az Egyetemes Re-géaytár legújabb kötetében. A Sioger es Woifner-íéle derék vállalat, a mely eddigelé meg valósította mindazt, a mi várakozást a közönség és a kiadók hozzája fűztek a kilenczedik évfo\'yam közepén* van már — oly tisztes kor, s milyet Magyaiországon még egyetlen hasonló irányú irodalmi vállalat sem ért el — és életereje még folyvást friss, ifjúi -A legújabb évfolyam kötetei kétségtelen bizonyítékul szolgálnak erre • nézve. Fiion Ágost Ibolyá-ja egyike a modem franczia irodalom legújabb termékeinek, s még abban az oly gazdag irodalomban nemcsak számot tevő, de a legjelesebbek közül való mű. Igénytelen fellépésű ugyan, de tartalomra annál mélyebb és bensőbb, jellemzései, bár a naturalista iskolától lehetőleg távol áll. tökéletesek és meseszövése valóban érdekfeszítő, a nélkül, hogy a romanti-czizmns régi csapásain tévedeznék. Teljesen modern alkotás, csakhogy nemes és fenkölt gondolkodás szüleménye. A kik elolvassák, épp ugy megfogják kedvelni Ibolyát, az illatos kis regény hősnőjét, s mily szeretettel festette mag kedves arczképét az iró. A csinos piros vászonkötetes köuyv ára 50 krajczaj. — A „Vasárnapi Uj8áL* márczius 25-iki száma három ivre terjed, s egészen Kossuth Lajos emlékezetének vau szentelve, s az e számban levő har-iiiincz művészi kivitelű kép mint Kossuthra vonatkozik, ezek közöl 14 Kossuthnak különböző évekből (1841 —1893.) való arczképe, melyek közül Kossuth tmk több arczképe most itt van először a magyar közönségnek bemutatva, je- —-lesen néhány Amerikában és Angliában az ötvenes években készült arczkép. A .Vasárnapi Újság* e száma közli Kossuth jellemrajzát, részletes éieiiratát, továbbá a következő csikkeket: „Kossuth mint fiai nevelője." (Rónay Jaczint emlékiratai nyomán). — .Kossuth búcsúzója Sumlái!" (egy magyar emigráns-tói). — „Kossuth családja" (neje, fiai, leánya, anyja, nővére, Ruttkayné arcz-képe.) — „Kossuth Angliában." (Egykorú föjegyzések után.) — „A haza nemtője Kossuth ravatalátiál." (Vágó Pál rajza.) — „Kossuth a magyar népköltészetben." \'— „ Kossuth araerikai arczképei." (•Képekkel.) — „Emlékezetes helyek Kwtsuth életéből." (Több képpel: „Kossuth követté választatása 1847 ben\', egykorú rajz után, B Az 1848-iki országgyűlés megnyitása", stb.) — „Kossuth kéziratai." (Kézirati hason másokkal.) — „ Kossuth halála és temetése", stb. — „Irodalom és művészet. \' „Közintézetek és egyletek, Sakkjáték, Képtalányok stb. rendes ro vatok. — A „Vasárnapi Újság" szerkesztősége részéről Kimnach László festőművészünk utazott Turinba. hogy Kossuth ottani temetési szertartásairól e lap részére rajzokat készítsen. — Megemlítjük itt, hogy a „Vasárnapi Újság" f. évi !0 ik (márczius lliki) számából, mely Munkácsy Mihály „Honfoglalás" czimü nagy festményéről s aunak fő alakjáról Árpádról és környezetéről bárom nagy fénynyomatu képet közölt, egyes példányok még kaphatók a „Vasátnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4.) — A .Vasárnapi Ujsáe" előfizetési ára negyedévre 2 írt. egyes szám ára 20 kr. — Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapest, Muzemkörut a Nemzeti-színház bérháziban megjelent Knorr Atajos „Önügyvédje V. kiadásának 16 füzete. E füzetben a szerző folytatja a községi biróság eljárás szabályainak ismertetését. Szól a keresetről, a tárgyalásról, a perbeli eljárásról, felekről.^ biró kötelességeiről a tárgyalás folyama alatt, különösen a felek közt az egyesség megkísérléséről, a bizonyítás módjairól bizonyítási módok alkalmazásáról, a tárgyalás berekesztéséről, ítélet hozatalról, jogorvoslatokról és miodezeket számos iromány-példákkal világosítja fel. Ezután áttér a községi bíráskodás alá nem tartozó kisebb polgári pereaügyi eljárásra. Szól a keresetről, a felek képviseletéről, a bizonyítás módjairól és szabályairól, nevezetesen: a közokiratokról, magánokiratokról, bejegyzett kereskedők- és iparosok könyvei kivonatáról, tanukról, szemléről, szakértőkről, esküről, a tárgyalási jegyzőkönyvről, birő határozatokról, jogorvoslatokról és mindezekhez hot számos iromány példát. A kisebb peres-ügyi eljárásokat, követik a kisebb peresügyi eljárás folytán hozott bírói határo zatok végrehajtására vonatkozó szabályok és az arra vonatkozó szükséges iromány példák Ezek után szól a szerző a bírói felelőségről, ezután áttér a váltó eljárására: ismerteti a váltó eljárás bíróságait, a váltó eljárásra tartozó ügyeket, az első folyai odásu biróság alakításáról, a felperességrŐl, alperességről, a felek képviseletéről, a sommás eljárásról, váltó ügyekben, mindezekhez hoz számos iromány példákat. Ezután ismerteti a rendes eljárás szabályait váltó ügyekben, a tárgyalás szabályait, a bizonyítékok alkalmazásának módjait, az a\'áirások valódiságának vagy valótlanság megállapításának módját Szól az eljárás befejezése utau hozandó \': határozatokról, a határozatok ellen érvényesíthető jogorvoslatokról és a másodbirósági Ítélet ellen használható jogorvoslatokról. Az önügyvéd kapható füzetekben egy-egy füzet ára 30 kr. és kötetben ára 3 frt. Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedésében, Budapesten, Muzeum-körut a Nemzeti színház bérházában. Ki nyert? Húzás márcz. 21-én. Bécs: 56 43 88 50 Grácz: 90 73 53 2 Húzás márcz. 28-án. Brünn: 19 70 40 46 Felelős szerkesztő és kiadó -BÁTORÉI LAJOS. Nyersselyem iiaslruhakra alkalmas kelméket öltönyönként 10 frt 50 krért és jobb fajtájúakat is — valamint fekete, fehér és \| színes selyem kelméket métere ukétt 45 krtól II frt 65 krig — sima, koczká«ott, csíkozott, mintázott és damaaxolt stb minőségben (mintegy 240 rajtában és 20t\'Q különböző szin s ároyalaibiu) száliit: póstabér és vámmentesen apritátmrgrendflnk lakására Hen* neberg <i. {cs kir udvari szalutól selyem-gyára Zürichben. Minták póstafordtilóvai küldetnek Svájciba ciimzettlevelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Vese, húgyhólyag1, húgydara és kSszvénybantaluiak ellen, továbbá a légző és emészteti szervek hurutot) báo-talinsinál, i-rvosi tekintélyek által a LITH ION-FORRÁS SALVATOR sikerre! rendelve lesz. Húgj hajtó hatású ! Kellemes íz61 Könnyen emészthető i Kapható ásványvizkeretkedésekben és gyógyszertárakban. A Salvator-forrás Igazg Epeijesen. HÁZ ELADÁS- Kinizsy-utczában levő 1908/789. .számú ház a hozzá tartozó melléképületekkel együtt szabadkézből eladó. Bővebb értesítés a háztulajdonosnál nyerhető. 1 ! Zala és Győr megyében egyedül jajánlható amerikai alany\' faj kapható alulírottnál és pedig simát 25 frt a (gyökerest 50 frtért ezer darabönként. Bia (Pest m.) Meisels Lajos gyógyszerész. Nyilvános köszönet Tudomására hozzuk a nagyérdemű kőzöuséguek, hogy 18 év óta a Blau-féle házban fennállott kávéházunkat f. é. ápr. 2-án beszüntetjük Midőoezen körülményt I nyilvánossá tesszük, egyszersmind tisz tetetteljes köszönetünknek adunk őszinte kifejezést az irántunk oly hosszú évek során át tanúsított pártfogásért, kérjük annak további kegyes fejtartását irányunkban, miután f. évi május hő elején a kor igényeinek megfelelő s di sze8 barendezSü uj kávéházat nyitunk a töpiaczon levő görög bitközségi házban, melynek megnyitásáról külön értesített bocsátunk ki. Mély tisztelettel és ismételt köszönet nyilvánítással vagyunk alázatos szolgái. Nagy-Kanizsán, 1894. évi márcz, 29. He in Mihály és neje. •) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a sxerk. A Csizi Jéil-Broni-Fíirdő évadja megnyílik.május lén. tart szeptember régéig. Forrása a legtartalmasabb, leghathatósabb Jód-brom-forras. A gyógyered-mények meglepők A fürdőközöőségnek immár 10 bérház több mint 100 kéoyelmeien berendezett laksxobábó! áll rendelkezésére — Ki-íonÖ konyha, biliárd, zongora, olvasó-terem, térzene naponta kétszer. Elő- és ntóévadban leszállított lak\'iérek. — Ekkor katonatisztek állami és vxsnti hivatalnokok gyógy- és Jür, dődijak tekintetében is 500\\° kedvezményben részesülnek. Prospektusokkal szolgai az igazgatóság. Csíz, u. p. RimaszécSc 1868-lk óv óta ismert BERGER-FÉLE ORVOSI KÁTRÁNY-SZAPPAN orvosi tekintélyek által ajánlva Ausztria-Magyarországban. Frairczia-ország, Németország, Hollandban. Schweiczban, Rominban stb már tiz év óta fényes sikerről használtatik, WW mindennemű bőrküteget, ~N mint szinte az arezbör mindenféle tiszta ti anságai ellen különösen a rüh, az idült és pikkely sömör ellen a kosz, a t-ömör repedvény, a.fej és szakái ellen, a szeplő, májfolt, úgynevezett .rezes orr, a fagydag. a lábizzadás. a gyermekek valamennyi köl-ö fejhetegségei ellen. Ezen kivül mint a bőrt tisztító mosdószer ajánltatík. Ara darabonkint használati utasítással együtt 35 kr. A Berger-féle kátrány szappan ,40°/o-a tömény fakátráeyt tartalmaz, felettébb gondosan vsn készítve s lényegesen különböző a minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappanol tói, mert ezen szappan 35°[0 gliczerin anyagot tartalmaz, finom illatszeres. Csalások kikerülése végett a gyógyszertárakban világosan BER(íER-frle kátrány-szappan kérendő s Ügyelni kell a söld csomagolásra. Számos rtlíljiyi! kitiitetáleii a iéesi nemzetközi kiáflitásoo \\WAn. Egyedüli helyettes a bel- es külföld részére : A. HELL syógy. TROPPÁU *\\LSZL?™Lm Nagy-KanizHán Prager Bélán BeiiisLajongyógynzeréntnél. Mindennemfl hangszerek fszenétőmüvek javítása, ét hangolása szakszerű pontossággal ess Közöltetik. . Pnliimhiin czimbílI° mveröfej megizan- U UI U 111 U U 0 letl ** eddigi damutozást és cxérn ázást, erős és csengg hangot nyerünk általa. Minden verőre bárki ~ ráhazhatja és mindenkor le is húzhatja. Sohasem pusztul el. Ara _S verőpálczákkal egyfltt ai utóbbiak minősége szerint 2.—, 2 50, a.— «» Sí 350 Külön a „Colomboa- Terőfej párja 1 frt. LEUl\'JABB! LEtiUJABB! IHTAM A \'adóztatható erezjiték lll 1 Ull A lapokkal és korlitla: műsorral. Ezen uj találmányú hangszerrel minden előzetes tanulmány es aene ismeret nélkal szát meg szái tetszés-szerinti zenedarabot lehet játszani. Aia 12 frt. a kótalapok drbja 80 kr. Megrendelések az árak előleges bekuldée mellett vagy utánvétellel teljesíttetnek. Eipusztithatlan aczélhangokk&i. Hamisítástól óva tik ! Egyedül valódi angoi csodabalzsam THIERRY A. gyógyszerésztől PREGRADÁ-ban EnyMtt a kSliÖL-«Bt. pycsylti-u. moll- «¦ tfldöbsjt, m\'.ndoo kftuő é« bolaö betacaafet «¦ oiodtitert Fy.-/vlMUi.ai b,r. Mint tM —XÍy luul-n«:.it,.ra rf\\-l!m r%y f 1Hnl r bunr^uwn. 6ak akkor rmkWÜ <-< huni- erí:.l kupakkal iKapwl) van It^írva. ¦ nifN-]-ti ciéíi-m „ThJ »rry Adolf a-y ftamTtára az OrtntyB.thoi Fregradáliu- brlcn ¦- lZTérlbb, l»tJohh-na.k bizonyait 4a vi-lodl, 8)lnd&m«U«tt ¦ l«\|-olo««bb c -v: - . _ «z»r majdnem mindon .. .: ,.,„,, ;,..ar,„,.v x. » éa btUo boUt- 1/,.!^ í „!• v . i .>y .7 2 féí, mm\', itt MmlálKaU. van pllllKa kül»ö T ellen. «tüj lillot:, k»n« haü>u anyipol min! ^Jo«" #• fhhfi ikat tartalir.-iinnk. Híodcn ttynema la!i«m nr fi^sJ1<u.»k «\|. lom hinn itdi n eUiH\'ji » 4dj((TtSiT«ny alapján 1űr»rn)-«-torD»n alit.\'illnrk. up -linlrn r liaroi»^vnv(>k i>mrt el-A im(ii kornunv SÍM. B. 1fff. nz. a. kelt Vwgyteett, 1——\'"hl" -\'-ipjan ír»iu!v» ran. h.Tgy k*iitni«ny«m j Tinón vasy ai -. .-n- kártx haU<ü anyagot : Oly lírlyr,-.!. hol hali-anioml-.! rirkt.r nini-.. W-k mr^-rendetnt KSivrtlínal hoii^ni : TMerry A. PreR-radiban, Xo-bJU-BaaoTbrnnn mcUett intrxui Aas.tría-lUzyarorazic turmely putaallumá>ara bernientri> küldve it kii fi dvpIaDveg ára 4 Lo ona, M kia Taxy »* duplaOvey ara lt korona í\'i liller. Bon-nUba ráfi- Hirnr^uviniutia bertu-ntv- : 11 kii tíjtv S duplád™ ára 5 korona. 60 kim vif>\' 3" ........ 14 korma. Vrgrrndel—ek caak a p<-ni ílflUfr li-knM"e. vain" utanvrle\'W esrkrir.-.llt-tnek. TbJorry Adolf ayés-yazereaz Pro;rad4ban, Rokita-Saner-brnajt mállott. axakérloi biionyi i.n; tártain Tlierrv A jyoijysztriira h A valódi angol csudáimon íratása és ereje. Ai ansnl c-tJ.k<-nAí». mely a legjobb •rodmonyuyol bavaznait szar a »n-a tkIo •abenoéznel a le^aukoubb é» idol1 bajokbaa. A -Uek pfyjii*. upv-rintei »tóság isiim, ram "ííoVc n^el!;»«\'o«S- foU»"-ban Utrafi oaodajrorü hatass Kyóg-yorolö anya. . mi kitfinöen olümort a-yÓRyavnyag-ok duatétol! képezik. Az antrol caodakenftea baamünatö: A p-ermeka(iyii>nfl mell bajánál, lajfyOlanJáaníI, melllEeinényedea. nel, Orbánez (Sit-Antal lOze). nurd^nnemtl aérelmck. lab vagy . •ebeaQlnek. sebek, (>nyedt«v. d.radl lábak, aOt otnlua e Qtea-. uerj, Ifi-, vágáa- •* zuzddiaj aebele ellen. Hji-zna!lialíi den idegen re-zek, a. m.: aveir-. faszalka-, homok-, szilánk- ée 10-kftk eltávoütiaara. Miad«anen:ü daganat, kinűvéa. pokoh-ar. ajja-k«pzodea. »öt rákbeteg*** ellen ; »t«iii\|-le«, kör.\'mdapanal, hólvag t~. feld-irztólt lábak gj-iSfj-itaaira ntindcnnomft éfest aebek. fa. gyolt testrészek. be1evekp.;! hoaiiaa r^kres által Mroadt aebek nyfkdaganal. vártotl-dan. fnliugaí és a gyermekeknél élűror\'iub kí«be<i.-ek ellen. >\'.b. >tb. Az angol oaodakanöcs mlnel régibb, aztnal kltflnobb hniAsMana. laen ajánlatot c:o- og-yedfil ?11 c alOTlgyáxatl az«rböl mind.\', coliadnál ke.rletben Urtani. S.-\' .koomál kevesebb n--m kíií.letik ; a tzé\'.kfiidei kizáróUR Stazeg elÖ\'egea bekOldúe \\xgy pedif utánT«tel)et entk űzöl telik togelv csomagolás, szülitiii»vti ci bcrmentei megkOldrs>el 3 kar 4f» fillér. í/kW Számos bizonyítványok rendelkezésre állnak. 1 figyelmeztelek mindenül hatástalan hamisitványok metrvéteU e! s kérem szigorúan arra üeyelni. Bogy mjuden tégelyen a f^nti Véd-Jnar » "czégn\'k ..Tblorry A Őrangyal z; -. r---Frotradábavn beleégetve kell lenni «s minden tégelynek i használati atasitisba. ttgyanolyan Trdjcgygyel mint itt I.laato 1 béesomagolra lenni. Az egyedoli es valódi an^-ol esodakenöeaöm hamiaitót es atár i Tedjegytörrény alapján szigoroan OldBztetnek, ugyanúgy e liar iIrányok ismételárositúi. EEjodtili körvetlem b«is«ra«al forz-áa TRIERRY A. őrangyal gyógyszertára T PfíHjMdasbarj, HobiU-Sáuerbninn melietL Egyedüli ffeáktar Budape\'. és környéke Riaxre JÓSZEF-nél jl 3cdape3t. Király-ntcxa 12. atám ¦¦Oty helyről, hol r-kUr nio^. te»-ek a m-Krendele-t kuzrellrmJ, „Tblerry Adolf őrangyal gy6syfrzortAj-á-boz" Pregradaban RohiU-Sanerbrnan mellel\', czimezni. Az Aiisztnaíaai-yaronzági védjogj- lajslom ¦zárna AS2. (ft Aranyérmekkel kitüntetve ElsŐ CKíísz. és kir. kizílr. szabadairn. Aranyérmekkel kitöntetve. omlokzat-festék-gyár KRCNSTEINER KAROLY Wien, III. Hauptstrasse 120. sz. saját házában Főhercxegi és berezegi uradalmak, cs és kir katonai raktárak, az össcea rasat-, ipar-, baaya- és hámortár8nIatoltT építkezési vállalatok, rállalkqaök es építőmesterek raJaiaittC gjártnlajdDaosok száUttója. Ezeket a festékeket épületek befestésére használják, belölak 40-féle íülönböző szin vau, kilójuk 1G krtól fölfelé, mészben oldható, teljesen hasonló az olaj-mázoláshoz. — Xlntalapókkal és használati utasítással Ingyen és bérmentve szolgálok. 1207 HARM1NCZHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MAKCZ1US 31-én KONNYEN OLDHATÓ KAKAO Keil Alajos-féle Padlózat-fény máz (Glasur) tegkilünobn mázoiówer puha padló számára. I nagy palacxk ára frí 1.35 kr. 1 kis pa\'nczk ára 68 kr. Vias/Mcnőcs Arany-fqymáz l»gjobb és legegyszerűbb beeresztő szer \| képkeretek aib. bearfnyozáaara. — kernénvpadlószámSralköc^ögáraflOkr. \| Egy kis pataczk ára 20 kr. Mindenkor kapható: Fesselhofer Józsefnél Nagy-Kanizsán. „IWflB 61 T"\| GYÓGYFORRÁS, MAGYAR n Vegyelemezve a budapesti m. kir. egyetemen. Szerencsés vegyi összciOteie. kevés szabad, de gazdag, félig kötött szénsaviartalma kiváló halásunak bizonyult, különösen tüdcbánalmáknál, a hol a szabad szénsav csekélyebb jetenléle megóvja a beteget a karos, sőt veszedelmes izgatástól, ellenben a félig kö.ott szénsav gazdagsága a gyógyhatású alkatrészeknek a beteg testrészcfcl>e való gyors és biztos felvételéi eszközli. Ezen tulajdonságánál; köszönheti a Margit-forrás azon kiváló előnyét is, hogy a hol szabad szénsav tartalomban erösebb ásványvizek, mint a seltersi, gleichcrbcrgi, tDdÖb a jókban, különösen tüdövérzé-sektc-I már nem aikamutzhalók. a Margit-forrás itt is* a legjobb hatás mellett folyton használtatik. A tüdőbetegek klimatikus gyógyintézetei ben. különösen a leglátogatottabb Görberadorfban a Mar^it-viz otthonossá vált. — Orvosi tekintélyeink Budapesten : dr. Korányi, dr. Oebhardt, dr. Navratil, dr. Poór, dr Kétly. dr. Barbáa; Bécsben: dr. Bamberqer. dr. Doschek, stb. a legjobb eredménynyel alkalmazzák a lógzc-, emésztő- és húgyszervek általános hurutos bánta!mainál. Mint ivóvíz ^\| praservativ gyógyszernek bizonyult a _L0-L^xflrmegbetefledé8 ellen, borral használva a legegészségesebb ital! w Kizárólagos íörafctár ESdeskuty L« <ca. és lí. és nerb k ndv. icvtaji i-¦xallrMnai, BmJape-it. Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, íísszsrlcereskedésben • vendéglekben. előfizetési felhívás! PESTI IAPLÓ naponkint kétszer megjelenő poütittai napilapra. WHfyú. mPeü Napló" Manrarors/.:ÍL.o i h ioiilc\'ób\'t, i-Rt-irialiuifabb" «\'>s legszebben kiállított napilap. "M Főszerkesztője és kiadótulajdonosa : Fftlelös pzerkpsztöje: ifj Ábrányi Kornél. Barna Izidor A „PESTI NAPLÓ" mint modem ajsiíc mitido-l^odik imnifír iirról i ¦, lin»y ol?asóriöi megta.á\'j-ík henne az őkH. érdekln közleményeket. Kbí-öt » cxoll ól >zcpti\'ml»\'r clpjt- ótu .A tö/hely körül* czimmel minden héten rendes\\iépy ötotdnlHt tj melléklei. t h<I, Jtii.elyl.en foslnlkoxik n itők társadalmi kérdésével, a di vat újításával, kő/51 konyha rec/,ept>ket, apróságokat a fc\'é /.inni nkártí), a fc« ttf-Vtxnl ről azon kívül tájékoztatja a vidék gazdaasszonyait a budapesti piacz forgalmáról é árairól. Czakkfkn. közöl továbbá a sj\'ejyiLeknev el é sröl, és ápolásról, tanácHokat nd ilU\'mkérdó.-ekb-n és m^él a R yer m e k szobinak. A közlekedés és akö/lekedő vátlsiUtj»k: vasutak poáia. t.v.ió hajótársa>á<íok hivatalnokai érdekeinek intnt\'l behnóbb gondolása végett. \\ PESTI NAPLÓ minden c-iitörlöki számát Közlekedés ezuneo külön négy oldalas melléklet kíséri, 11,01 !/¦¦¦>¦ iiirí: i ii.kií : A Pesti Napló reggeli kiadásának, mely nv. elözö napon beérkezett összes hireket magában Jogialja. tehát a teljes Pesti Napló-nak e!öHzetéi ára Budapesten és a vidéken korán és pontosan házhoz juttatva, az esti lap küldése nélkül: REGGELI LAP: E<ti én regüeli lap együtt egysjerre küldve a vidékre: \| Egész évre 14 frt — kr. I Negyed évre 3 frt 50 kr. I Sete évre 18-írt — kr. I Negyed évre 4 írt 00 Vr. Fél évre 7 frt — kr. \| Egy hónapra 1 frt 20 kr. \| Vél évre 9 frt — kr. \| Egy hónapra t fn 60 kr Naponkint kétezer, reggeli és esti kiadás Jíülön-külö^ házhoz vagy postán küldve: BUDAPESTEK: . VIDÉKEN: Kgész évre 16 frt — kr. I Negyed évre 4 Irt 50 kr. I SCtféiffi évre 20 frt — kr. I Negyed évre f> frt — kr. Fél évre 9 frt — kr. \| Egy hónapra 1 irt GO kr. \| VM évre 10 frt — kr. \| Egy hónapra I frt 70 kr. tmW A PESTI NAPLÓ e.-ti lapjára kvlii.i is eljogaéuiúelőfizetéseket, ugy, hogyhavalaki más újságot járat és a megszokott újságtól meqválni -new akar az előfizethet a PESTI NAPLÓ esii lapjára negymlévenkint Budapesten jrttal. vidéken 2 Jorint 30 krajczárraL A Pesti .\\ a pl ó kiadóhivatala. Áriaczelli Gvomorcseppek nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál, nélki\'özhetctlen ét általánosan ismersta+iuzi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvanrutlaniag, gyonwrgyengeség, bűzös lehelet faHujtsíg. savanyu felbííőgíí. hasmenés, fyomorégéj. fdeslegss iryálkakiváUtztas. sárgásán, undor és hányas, gyomorgörcs, siSkölé. \\ Hathatós gyógyszernek bizonyult lej:ájájnáí. a menynyiben ez a gyomorifiKgtii--mazott, gyonorttiiterhelésnél ételekkél és Kálókkal, gilisztáit! m\'ájbajoV éfl hatnorrhoiilákhál. Ejnlitett bajoknál a Máriacstíli ffyoHiorcttertypek évek ota bizo- nyultak, a -mit száz meg száz biznnvilvány tanusi!. Egy kis QYeg ára basználati títasitással egyQtt 40 ír., na^y üveg ára 7u kr. — Magyarországi főraktár: Tőrök József gyógyszertára Budapest Király ulcza 12 sz. Á védjegyet és ajjürast tüzetesen lessék megtefcinlPnü! Csak oly cseppeket tessék elfofradni, melyeknek burkolatára zold szalag van : iá, ragasztva a készftö aláírásával (C. Brudy) és ezen szavakkal: ,Valo-,r diságát bizonyilom". cj.&xatJjf a Máriaczeüi oyamorcseppek valodian kapliatúk. . NAGY-KANIZSÁN: Práger Héla él He\'ai hajós gyógyszerészeknél.— BAKOSON: Kohót Si„dor gyógyaxerésxoé!. Gyomor- é.v v e s e b e j o k, székrekedés, fejfájás, szédülés, aranyér, végbél dugulás ellen igea jó hatással vannak a IS év óta hires nmalaczkal karpáti egértzitégi lahdac^ok-összeállitva a hírneves dr. Kvapil utasítása folytau Friedrich János, gyógyS26r6S2lÖJ MalacaEkán a KarpátfliBál. Kgy skatolya ara 21 kr., egy tekercs ar* 6 dobozzal 1 frt 5 kr, bérmentetlen khlde menynél 5 krral a bélyegért tobb. Ha a labdacsok árához 20 kr mell ékel tcük és az egé.z Összeg postautalványon elküldetik, akkor a megrendelt mennyiség az Összes birodalomba bérmentve kQlderfk. 1894. HaLAIÍUTOK : Tck. gyógyazeréez nr! Az Ön nélkülöz-! Tisztelt\'gyógyszerész nr! hetetlen labdacsaiból sziteskedjen számomra j Szíveskedjek 2 tekercs kárpáti e^éxzségi 4 tekercet küldeni, továbbá felkérem a tek. \| labdacsot pósufordultaval küldeni. ni>rt gyóg)szerész urat, hogy készlete legyen nélkülük nem tudok megleutti. Gyomorba-uagy mértékben, mert egész korcsoportomat jómban oly áldásos hatással voltak, hogv ei akarom látni ebbÖl a megbecsülhetetlen szivesen ajánlom ismerőseimnek. Tisztelettel •serből, hozzám töhb felöl küldöttek lab- i dacsokat s kértek a pártolásra, én vissza- j kQld&ttem, \'SHiftfaog\'y tzt a labdacsot a letr- Szobotist," 1891. febr 7-én. BAUMGARTNER MIHÁLY subi jobbnak találtam s mindazok, a kiknek digelé hoztam\', dicsérettel halmotxák el. Gyergyo-Szt -Imre. 189-í február 2. >v Tiszteletül és kész szolgálattal Dr. HERBETfl KAROLY, járási körorvos. Tekintetes Friedrich János gyógyszerész urnák Malaczkán. Csak egynehány napja, hogy labdacsaiból egy skatulyát kaptam. Eddig nem hittem volna, hogy ezen labdacsoknak oly rsoda batákuk vam. Eeyutlal pedig köszönetemet fejezem ki sógorom és sógornőm nevében, Hkm-k színién juttattam belőlük. Szíveskedjék tehát póstafordulnval minél hamarabb egy tekercset küldeni. Tisztelettel ZoDvhot 18»4. febr. \'JS-n. SCRLAOETTER FERENCZ kereak.-BKgéd. Tisztelt nram i Két év óta szenved tt feleségem arany-érben és székrekedésben é» h;ába baszuait mindenféle orvosságot, rsak miután az ön kárpáti egészsétri labdacsaiból egy tekercset fogyasztott, szflnt meg ¦ baja Kgyultal í\'i í-kenm, sztveskediék egyik ísmi rSíflm számára egy lekorcsiH küldeni. Tisztelettel /.supa\'uje. 1894 febr. 22-éa. ^ TÓTH REINllARDT gépész. Tekintetes gyógyszerész ur ! Szíveskedjék kárpáti egészségi labdursai-ból J tekercset küldeni, mert olyan jó ha tásstl bírnak, hogy míndeu más r»zert mel lőzni lehet. Tisztelettel Glogovác, 1894. febr. 22-én WOLF TAMÁS fodriaa Tisztelt uram! NYioternicz a bécsi egyetem orvosi szakának tanár ura értesjtett, bog)- igen jó vér-lisztiló labdacsai vannak. Szíveskedjék tehát labdacsaiból 2 teker eset postafordultával lüldeuí Tiszteletté: Bécs, 169-i márcz. 1-én. I10RACK DE mayk1i Tiszteit gyógysxerész nr! Szivesked;ék njból nynlcz itibel értékű kárpáti igészségi labdacsot számomra köl-deni y.:::\\ol_, kitűnőn\'k és rendel élésüknek megtelelnek, már az előbb rendel-teket n-tiid elautam. Ha ereket is eludtam, njból \'ogok rendelni Kőpadja egyelőre köszönetemet, mint hogy feleségemnek is igeu jót ti-ttek Tisztelettel i Kökand, (Orosz-Ázsiai lt-94. jan 23 áo. WILDE E gyógyszerész. Jíndapest, Ferencziek-tere, Bazáré] ület IVlOlÍREIDLItZoPOR OOOOOOOOOOOOQ a 8 a a Csak akkor valódiak, lia mindegyik dobos Moll A. védjegyet, és aláírását tünteti :c".. A lolt A.\'féle Seldlltr-perek tartós gyógyh&tása a legmakacsabb gyemar és il testhántaltnak. gy-ornorgorcs és g}-omorhév, rögzö\'t székrekedés, májbántatom. vér-t«llás, ariíifyé,r es a legkülönbözőbb w6l betegségek ellen, e jeles baziszeruek év-\'.:.-.!¦;;.-V; óta mindig uagyobb elterjedést szerzett. — Ára egy lepcoséteit eredeti de-Y., keziak I frt e. é. Hamisítások törvényi eg fenyíttetnek. MOLL FELE FRANCIA) BORSZESZ ES SO C«ak akkor vatódi,h íf^f. "Tef MOtL.L A- V"1\'^ JI^L í"1 \'s ________ „A. Mail" feliratú onozattal van zárva A Moil-\'rjle frai ezltbaraieu ét só nevezetesen mint fajdalomé üiapitó bedörsiöiesi sier köszvény, csuz és a meghűlés egyél következményeinéi legismeretesebb népszer, — Egy óac zott tredatl üveg ára 90 krajezár. Moll Salicyl szájvize. (Főalkatréaze: füsolygavas uik.6.) A mtndeiinai-i szijtiiztitaíná] különösen fontos bármely korú gyermekek, mint felnőttek ixiimira; mert e szájvíz & fogak további épségét biztosítja s e^yezerimmá óvszer logfájis ellen. — Egy Moll A. védjsgyévfll ellátott üveg ars : 60 krajezár. (690 Moll szállító aitai. Fószétl Qldés: gyógyszerész, cs. és kir. udvari Bécs: I., Tuchlanben 9. az. Vidéki ¦•¦rendelése* aapntl ess aiiáavét Kellett teijesltletosk A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készít menyeket kérni. Baktár: Nagy-Kanizsán RoSBflfeld Adolf és Fia. Oocxxy»aooooaoaoaoQooaDaooog33ri3oaQ3oooaP Ntenialott Ifj Wajdits .JÓKrf k5nyvnjomdájában Nagy Kanizsáo.