Zala-Somogyi Közlöny 1866 004sz február.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	1.62 MB
Keltezés:	2010-01-29 15:36:53

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1580
Megtekintések száma:	4877
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1866. 004. szám február Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Ötödik évfolyam. 4. szám 1366. februáriusíWa. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből somogymegyei gmamagi egyesaSet hivatalos lapja. ~" t3Iad«ü bS T-^n, 10-ía, és egii ítob. Sgey&etjsiö! Iroda én ktaéo hivatal : WAJDltS JÓZSEF k (TűjTkercskedáaé ben. Előfizetési föltételek : Holybeu l.áibui "hordiwal ?0 TÍdékro pootAn kflldvéT t írt, - kr. Egéas érre : Vl\\ évra -Évnegyedre 60 A i. olvasó közönséghez. MidÖn as ötödik évfolyamba átlópti „Z&la-Somogyi Közlöny" szerkesztését réssint alapos indokaim, réaainta különösen az értelmiség többjeinek régóta táp lálthŐohaja folytán,a kiadd hivatallal azo-rostrSa^ösötat&á húzni caélfaveaetöbb-nek találnám: közöa ügyünk szentsége által rezéreive legyen szabad reménylenem, — miszerint a kit szomszéd megye érdemes olvasóközönsége, szokott ügy-szeretete és buzgó pártolásával támoga-tanüja egy ttj korszak küszöbén lílld lapunkat; legyen szabad reménylenem, — hogy azon két megye, mely a nemzet két jelesének születéshelyével nemesen büszke önérzettel kérkedhetik: nem bí-zand mját sorsára oly lapot, a mely négy éren át szívesen látott házi barátja éj hü képviselője volt közöa érdekeinek ? — legyen szabaJLfeménylenem, — hogy azon lobogi^^^íyre korunk\'jelszava, a „haladna" Van kitűzve, s mely köré négy éven átcsoportosulva azt híven követé, jövőre sem hagyandjn kialelkU-leg oda; hanem tömör phalnnx-csopor- . tokba alakulva mefförzendi ós vedelme-lendi azt! tíögy pedig kitűzött czélomat elérhessem, főtörekvésem: közlönyünket oda emelra^jnidzerint as^s^Képirodalom, művészet, navelésset, gazdászat, ipar és kereskedelem terén oly álláspontot foglaljon el, mely a nagyérdemű közönség korszerű igényei és méltányos kivan alminak oly mérvben megfelelhessen, a minőben azt honunk magasztos érdekei kívánják. Törekvésem: különös snlyt fektetni a közép-osztály szellemi és anyagi érdekeinek képviseletére, különösen a gazdá-Bzat;ípar eV\'fcéreske\'3 meséjén. Törekvésem: az alsó néposztály erkölcsi élete emelésére nézve, a népnevelés körébe vágó közleményekkel növelni lapunk szellemi becsét. Törekvésem: Zala- éa Somogyme-gyókre nézve oly kiváló fontosságú társadalmi viszonyokat különös éber figyelemmel kisérni, s miután neveset! két megyére nésve egyedül Kanizsa városa azon közlekedési központ, mely a kereskedelmet élénken képviseli: exert saempontból különös gondot fordítandók arra, hogy kösbiítplcosainfe és mezei gazdáinkat egyaránt érdeklő, a ke-reskedéa\'éa gazdászat körébe vágd pontos tndósitásolc által értesíthessem ugyazintén egyes megkeresések Előfizetési pénzek, és iotío e lop e« «11 e mi t a r ta l o. i t J3et5 ttlamiat Tidéki levelek, binnentre a kiadíUratalkoB \'—\'idCk NA OY-KjSNIZSAHÍ. bármely tárgybani bővebb fölvilágosítást nyerni kivánók számára szíves szolgálatát ajánlja szerkesztőségünk. Hogy tehát lapunk magas feladatát jövőre nézve kellően megoldhassa, gondoskodtam oly szellemi munkaerőkről, a melyek támogatásával reménylem, hogy közlönyünk a versenyt „Sotnogy--gyal e tekintetben ia kiállandja. Buzgó ügyszeretettel karoljátok fül azért Bzent ügyünket és vállvetve egye-slllt erővel törekedjetek Zala éa Somogy lelkes fiai a közös czél eléréséhez ; mert a közmondás szerint: „Egyetértés által kis dolgok ís növekszenek, míg visszavonás által a legnngyobbak ia megsemmisülnek," csak akkor számit hatunk nagy horderejű éa fontos feladat mik sikerdus megoldására, s csak akkor remélhetjük kitözött czélunk elérhetését, ha közakarattal éa egy eslilf"\'\' érővel teendőnk eleget honfiúi kötelez ettsé-günknek. Laj)unk valamint eddig, ngy ezentúl is ha vonít int háromszor jolcnend meg ; do forrd óhajom azt rövid idíí múlva hetilappá átalakítani. Tiszteletteljes bizalommal kérem a vidéki munkatársakat, az irodalom pártolóit s a tisztelt közönséget szive? pártfogásuk és támogatásukért. Isten és a jók segítségében bízva "kezdek a/nagyTéládaTrmTgöTÖásanöz^^ Az égáldása lengjen hazánkon és buzgó törekvésünkén! ,-. . WAJDITS JÓZSEF, felelős Bzcrkesztft és kiadó tulajdonos. Őszinte nangok a távolból. — Kölflnj-ünk érdekében. — Örömmel üdvözöljük a „Zala-Somogyi Közlöny"-t 5-dik évfolyama kUszöbén, nemcsak azért,mert szülőföldünkről hü látogatónk volt mindig az édes haza határain tul; nemcsak azért, mert sokkal nagyobb erővel támogatott lapokat túlélt, s életrevalóságát soha sem.tagadta meg; hanem főleg, meri magasztosb önérzettől vezettetve, lobogóját, melyre vezérszózatul Isten s a haza nevét tüzó, magosabbra emelendő^ szerkesztőséget a kiadó hivatallal ezentúl közvetlen érintkezésben birju. Oly körülmény, melynek czélszerüségét, sőt szükségességét a vidéki levelezők régen elismerték, mely a Jap határozott iránya s szelleme fentartására nézetünk szerint majdnem nólkülözhetlen. Nem azért, szóllnlunk fel, hogy e tárgy fontosságáról, annak miként törtónt eszközléséről adjunk kimerítő sorokat; csak reményünket fejezzük ki, hogy e kö-agy rülménynól fogva közlönyünk , mely közvetlen a két testvérmegye, közvetve a közös haza anyagi e fellemi jóléte elíimozditását-cséloTrzTi,—Zara>8omogy-nak nemcsak képviselője a nagy világban; nemcsak megyéink fény s árnyoldalainak referense, nemcsak korszerű szózatok tárogatója-; hanem , — hogy szavai a pusztában el ne hangozzanak, mindkét megye értelmiségének üzive^ sebben látott házi barátja leend. A provinciiális lapok csak ngy felelhetnek meg hivatásuknak, ha a provincia társas életében oly közvetítői szerepet vihetnek,melyben n közérdekű tárgyuk k öWi g y e 1 e m m e 1 kísértetnek, 8 vitattatnak meg. — Ismerjük a nemes indokot, mely áldozalrai készséggel adott éltet közlönyünknek, én nem egyszer volt alkalmunk e lapok hasábjain meleg keblek szent hevével találkoznunk oly dolgok iránt, melyek megyei, városi, fahw és családi életünket legközelebbről érdeklik. . . ha f óhajtott kikérnem kossorasta mindenkor a legtisztább szándékot; tia a Bzép indítványok nem mindig találtak visz-hangra ; ha az önkényt vonzó példák követés nélkül mnradtalc. . . . ennek eg\\Ík fó\'oka, valljuk meg, abban rejlik, mert k özlöny ünk azoktól, kiknek rér szere közvetlen szánva volt, kellő réBZ-vétiel nem* fogadtatott, s a szomszéd-megvék pártfogása nélkül tán fen sem maradhatott volna! Kern önérdek vezeti tollúnkat,hanem az ügy szeretete, melynek lapunk csak ngy lehet sikeres képviselője, ha me-- g#^kben-átaMr^flJeL^ el, hogy ily körülmények közt egy jó kezekkel vezetett provincziális laptól oly eredményt várhatunk, melyért egyes megyék a megyei pénztárból biztosithatnák saját közlönyüket? Bár mennyire szaporodjanak országos lapjaink, ha még nagyobb halommal hevernek is asztalainkon, megyei közlönyünknek mindezek mellett jntand hely, s kell hogy jusson: mert amazok ezt pótolni nem képesek, ennek feladatát amazok meg nem oldhatják, legfölebb nyom nélkül elhangzó kozlÖÍ lehetnek. A két testvérmegye anyagi és szellemi érdekeinek, igényeinek, szükségleteinek sokoldalúságáról elegendőleg tanúskodhatottkíizlÖnyUnk eddig is; de mit ér tollal küzdeni, ültetni, ápolni, vagy irtani, ha a bolt szavak meg nem testesülhetnek; a hogyan történjék emez, ha mit egyesült erőkre bízunk, azt csak egyesek tehetik ? mit használ felfedezni bajainkat, városi életünk árny-oldalait.a népnevelés,azerkblosi élet borzalmas kinövéseit... mit használ á nagy világnak mindezeket tudtára adnnnj ¦csak itt-ott hallgatnak ránk^banincs, ki orvosoljon, fényt árasszon, irtson? Vádoltassunk bár gyávaságról, nem fölünk részünkről megvallani, hogy e gondolat, e tudat tetette le, vagy mór< Békélte legalább égő tollúnkat, midőn azt a városi ngy mint a fal tudibol dogságot zavaró gonoszság, ellen fel felemeliUk. Itt-nm-látja ~as árvizet,-meJy7ebe«-r©--barnával mindenünket magával ragadja, ha ellent nem állnnk? Midőn a mülfŐBS elején Kanizsán bizonyos vidéki asin-igüzgató nyilatkozatára, hogy „Duna-nan"-t Knnizsán is tapsokkal fogadják, =egy kÖ7ti»zip1etlip.n álló pftttL, pnlíí\|jT\|Tft_ csudálkozva azon megjegyzést tévé: hogyan? hisz ezt már Pesten sem látják szívesen ! — n szinigazgalóazt válaszolá: „hja uram! nsznunk kell az árvízzel!" mi a nemes férfiúval máskép éreztünk, s ezen érzetünk szerint óhajtunk mindenkor szólani. De hogy szavunk ezer viszhnngra tatáljon, hogy—midőn tűset kiálltunk, annak oltására idején o^opor-tosnlliitssimk, tárogatónknak , közlönyünknek a két test vér-megy éhen ott-liunosnak kell lennie! — Istennel, észszel, szorgalommal előre!! KANIZSABERKI. VIDÉKI TUDÓSITÍJ50K. Alföldi \| e vele b. I. Tínztelt szerkesztő ur! ön szíveskedett a meFPZo távolból rólem megemlékezni s egyszersmint felhini, hogy a „Zala-Somogyi Közlöny"-be küldenék dolgozatokat , melyekét a mélyén tíaztelt közönség ia hihélonég^szíveien\'oJvaiKö; \' dana. Levelében azt is említő ön, hogy a derék nagy-kanizsai polgárok kttsül többen élénk emlékezetben tartják azon yégzet teljes[napokai .melyekben engemet nng} rábeoáült blzBTnmKffngáimaooi or-Bzággyülési képvlselőjŐkül megválasztani kegyeskedtek. Megvallom, régen nem Érzett édes érzelmek áraezták el egész valómat, midőn a múltnak el nem enyészhető emlék képei eg)enkint feltűntek lelkem előtt, s a kebel sírjában szendergő a&ent reményét újra felébredve egy régen — igen régen epedve várt jövőnek hajnala derült fel lelki szemeim előtt. Hajnala azon Bzebb jövőnek, melyről a nemzet többsége soha le nem mondott, ée le sem fog soha mondani; mely a nemzet és fejedelem közt feltámadt kölcsönös bizalom alapján valahára valósulni látszik. E jövőnek óhajtása eraelé lelkemet 1848-ban is, midőn a július 2-in megnyitott hongyülée ^agjai-kfiet—helyet foglaltam. — E hon gyűlés folyama ho-Bonló^volt\'RvihaTOH tenger hullámzásáéhoz. Élethajónk majd ssirthez-- majd zátonyhozJitÖdött, a a révparttdl min^g messzebb hányatott,míg végre bekfivet-keztek a viszontaWiágteljea dö\' menyet, melyek »Nok. szép reni^nyt a sok forró ohajtáat sajcedvea haij bol -dogitásának epedő vágyait ^ sitvén. a magyar nemaetel a öwnvédés és nyomor sötát utján ^ssták/E tótét utat kétfelől a kátaáffbáwée iaélytégn BSal azámunkhdi fél l,v melléklet van csatolva. Í^Ttirhy^íítV-e-^tát ~ tóon nem virnlt Örömviníg; o-söte at fölött csak lutl vdny \' iiigitrraí ii mindig—ve\'aitexíiQi i fo\\ktik kost bujdosott siobtrjövÖnktiek rwmÓnyosillaga,-—^---.^ill^Z-L -....Jói osoW lelkemnek, & vissHcmT&esáiT öröme, melyet Önnek:9ecseB leveléből merítettem; mort saátnos év óta a valódi UrÖrn- ritka veudég nálam, mely ha oiog-Utögttl=i»^lig^\|yBíin,;.már_ eltUnik^ ! visszással! a «irha, hol asoUUntszomo.ru : " ávek fájdalmaitól eltemetve fdtiímadnsrn iiT"varaltozÍk. .iii-íli ~ r " "~ ¦ ¦-\'.\'-\' I- Mióta a gondvjsoliSsHítokteljoa miéi keddiének küvetkezitben K»gy-Kani; ; Máról, hol polgári íleíom-sxebb napjait - ^lvaaém, el kelhtláu>zi)orii. U>bb virust ; ?8 városi polgárságot tannltam isjjierni ¦ űe 1 azafiasb szellemű, nemes b goijilohr hozást., emelkedettebb tín:elutü emberbaráti szeretettől iStbatottabb, vilitgombb éríélmU a tevékenyebb (Slutii polgárságot, mint ana^y-kanisaaifwliul nem üklajiuni. - És ezt nem a gyáva hízelgés, — mely csak törpe lelkek talajdoiía szokott "? lenni — hanoni monűaljaveleiu a-több-í én tópa?atftlat? vallja a polgári Baejíem, mely Kanizsát átíengi, ezt tanc-»tg_a_jjy aailirdsága s a jellem fedd-beÜepaégeVmely Katussápolgárait mind 7 hazain j, min~d emberbaráti tekintetbea Miűrt is haza ollciii bllíínek rúsacaeiré tcnn&Jíz magát, ki !1 szellemi világossá--_Y^fl»tflxboa_ TfQtv_JL ncin-zet^ fejtenek oyotfüttógét, a BZ^badclvÖKÓg diadalát, a \'koznulvclrseg-•Jényónok terjedésit s.¦¦¦nrnomzeti jellem r megflillárHulasilt "gátölríí, az etfealösr erőket gyengíteni, fcnrurtnni, a testvéries ogyesülést akadályozni, a szellemr" egységet 8zét.duraboI[ni s u lelki vaksá- f gotápolni törekednék. "Áz\'i\'dö* int, hogy pp\'yesttlj ütik n küzjú előmozdítására s tartsunk o.sszo a iiaza alkotmányánakrfelópitú-sónél. Mert csak a haza kozboldogsápából Rzánimzlmtik az egyesek valódi buldugsií; a. A honszeretet\'\' tettleges buzgó gyakorlása teszi virágzóvá/a hont, és ha felvirul a lion: egyesek jóléte is virágzáMiaU fog uiilnlni. A- hons^ietet, níL-fy—a—legfényewb eró-nyek egyike, követeli, ho^y a haza közérdekeit nm.denkor a ^magánórdfliek fölé helyezzük; mert csak i^v óilu-tj s\'k el atua szent czélt, melJiez a liazaltu.^ig, nemzetiség és .ősi alkot mám unk virasztű Örbzelleme, a mult iili\'ík történetéből bőven raer-ithettf-. p, ű i d á k éa tan.nl-ságokkal oly régen hí bennünket. BÓJA GEUGKLY. Kesziht-Iy fubr. .-l-jén. Akár a szállongó liÍreknek nyissuk meg füleinket, akár hirlapjiu\'iik újdonság rovatait nemesre buzdítja. Ily polgárság drága emlőkesetében élhetni, íetlm nézve \'a legnagyobb jutalom volna, melyet kép-viselői pályám után nemcsak az anyagi -— soha ki nem pótolbaió" veszteségért, hanem a több én lelki szenvedés, üldözés és bantuim ázásért kiérdemelhettem. En részemről ^valamint híven megálltam azon helyen,,melyreafenntiszielt polgárság bizalma vezetett: agy hűséges érzülettel megőrzöm azon forró szeret etet jizon őszinte tiszteletet és benső hálát, meíylyel Nagy-Kanizsa közönsége — és vidékéhes mint polgár és hazafi -szellemileg örökre kötve vagyok, A ¦xoinor- éVgyáaxteljes évek a!alt, midta a.fennbeesüTt körből a végzet kiszakított, kedvesebb, és viditobb emlékévei lelkemnek nem voltak, mint azok, melyeket ottani életem múltjából, mint kiapad-hatlan forráabdlssUnetlenül merítettem. Mindezeket előre bocsáj\'tva azon erős hitben, mtképABZala-Somogyi Közlöny " axalke-t-m^n-yoi iialind^_ág^tc_8>. vóriség és jogegyenlőség feun-lobogó zászlója alatt küzd a hazafias iránya Hsallemim.veltaég a anyagi köz- "érdekek elSmoiiUtáaiérk-parány i.eri>m: kísérjük figyelőmmel, imtidcnüll tinak a Bülc L "tánexvigalom loirásával találkoKuak. ln>í:y i« ae? Uiaz furs.inf,\' v-iin, s íi« ie mily röviJ! Valóbttn hoiiií kell l;itni, ii«<:y nt-uiiloj; egyenBulyoini lchcsE?n élnién v«it híit. jú tulajilonságu i»vekiiok, m-lyi-k nvobi vaj:y kiloDOa hetes f:irBang\'^:iI ürvcnd(.\'Ltutik mvg a táncsvigalmukért sóvárgó kt\'blükut. JÜi-ól írnák tehát m^al én is in.it-ru!, mint tiiiuzvi-gitlomróí? Ig\'* n, Iiiin-Kvi^iluini ól, ftínv\'-a cs ked^lyua t:\\nczvignlomrol szól mduk. aiely-lyeí a gnsdasL.iti intóí.t li;.ll^atói jnn. L\'i un Kavartuk meg ki-11em¦ svu Viirusmik L-aumlca UallgatHgBágul. A fogftlnk HiániÁbiM luhet^ll unir ki-vclki-Etuliii n lupgliívuttnk ÓB int\'gjul\'iiiik K/r;, zíiiu:irn. Végrn clérki\'zttt InlAn n.ui u l.^liiriliii\' Bitiben várt cfltvo U 8 fónyiirl\'^n ko^di\'ttiík uazi.i as „Amason11 toruicuck nblakiii, s miiitt\'gy ürömaugarQknt l.pvult\'ki innyiU ól a ti ió iíaszegyalomlü B.ik szi\'-jsi^ L.-fo^ujAEji mk reményében. De [i»gy izl t rliett -, ílnnc\|.r\'lvcb BSint é§ rOCiet ÍBÜlt.itt ll,nE.ir.l ..lynt, ll;hltíl)\'\'ri odd!{r binniyára llirp noni \|w-nn»:\'tzoít. .i ezl tCDcia flzflkBégeB vult; nicjrl azon suk Bzcp .ire-hak megfelelőltp, muly k benne l:isHiinl;int ÜBBzegyaltok, n keretnek íb 9/.6\|m^k kc[l tt luDDÍr-t rnoly fiket run^ilin f..gb.lj.i. B valóbftn! Htt kcpzeiütílnk inifrA lé lerotnt \\egy vTrTmyi~inc1yí\'ti rt" vh\';íg:.ki nh Itr^iril\' nobb pólddliyai tllazlenek, h ezt i-gy 1\'enyvB kercttül gonilnlja körQlvev\', ríuttíínk fog állani o tónez%-igal.)inn-ik I;i\']>e; esiütlitigy itt a bájos virágok nem vnUnai; mozdulat! fellőttük, liogy ugyan az intézeti bal\|jato.,lg Olív taiicivienlmnl foglili rondoznl, melynot ti.zta jüvedellnn tBTti gyan.int fognj loto-tnllli B uiolriiek kflinal«ll)l>l 11 bolyból! »?!•-KÓnyok BcgólycztuTnSiiölí. — Adja :\'w:-tEL, liogy o i« Mólra való riUUlstukat is oa olilbbi-•lurliMiinln Mm ima*») T l\', t t .\\nB.-l>-iiili"". febr. 10-én. Januir líl-cn Uutá derék fiibiriink ng» Inkoy Kaziiiicr ur a Kis Kanizaiii tilzkiiroflul-tsk fol.ogéléüóro 0 Zöldfa n gy TMldéglS ritka fénjnyel cllsziuit termei bel. fényes lánezvigaliuat. KaiiizaAnik tapaBztalt lakói elszuktak ngynn kéizOlni uagyvigalmi oaté-lyckre; de ezen a maya n.-nieben páratlan tánezvigaloiu napjáuregg Itöl CBlig a várt.a minden ntezáiban rnbugiak a szAiutalau uri fogatok. — Me^i l-jiti jelenet volt aduli vonat megérkezése mán a feiiiró ur vezete\'sc alatti kesztbolyi katonai 4" re terji\'.io íir zóae k\'^l a v..M, Ketv> az e ml, gat..tt uri vemle Bzáml\'.in volt. Nem k 7. .1 . tölgyei, S-m S.v vlr karnak és mintegy fogatnak a tiatalság éljou-b.i l.cv^nuldaa. :\'t t.:r.;nl megtelt oly válo-eg-kkrl a uiinókot ily n-gy l lalni ^zeri\'nesénk int ak il ,\|.e al i ki di- ai.. ritta jó eleinte a lai feszült v-lt, kedvet übr.-s orom in--g lé a termet m..a ia megtetteki adliatlannl inükódütl Li.BÜbb 11"! vdéíao lun.li séro; tirünbaain zei-^iiara OBzrcveve rőtet r- t .1. Dor.T Jan b-.-ianit .11 A liiliozi liaazn.it II . s- r i katonai zenekart -tt; kill-noacndioeé-i zenekar vcxetöje raloimiak, ügyese i gf leli. nk jó kodvot, liaiicm i::in a liizkárosnltak 111 — 1 v ^--zsr.--g tebr. :--!---ilt kOz\'.lt ngs. ::!;at 1. i- fz tatot l. ,1 i Óezu an.a:, oi Vében balak-FeBt-tieíi 2ü fu.; -eli. ng». l\'s-izv K- lir fi Irt. S SU frt.; ngs. In all.k tnlnai 1- >- ! ri ; \' raiklzmiriiml-M sinnir; «»l«In«i IH», mai ílUTmozgaáli.í tozatva, kccatt\'llet? ratjk^rhiuiid-^WT»gié» tttalciii köz-»»jdt ápolni legkeöVetb polgári kbtel-, memnek tartom. - \' Rogy aieú ílídfcllípiíaem alkalmával aDmagamrdLrr: Bzirem elfojthatlan ér-. lalmfiitol áthatottan — kÍMt; hosszabban Írtam, a t. oa.-olraaiSikSzönaég meg fog - bootijtani, nwrt. a«0a körben, melyet olyTtnélyen Bserettink, i oly hffn tiszte-Ifjúik,-^deg\'.ílrWel.siárai bölcselettel - megjetenrji t-e he iftt len legalább n o -kem lebetatlen Tolt. /.-i-JsvS>ko^iJemiiayeimbcn, nutr mint bekBBieiitBiit n!gCi»merB», fogok egyről .^ni^ar^.^rtekélDJ,azon édes.reménytől áboxdittatya, hogy, legjobb akarataiillte soraim a tisztelt kbzönsíg részéről rie-n^;^to mtitinyu ríszvéttel ^-flljga^lta^irak. jL. ¦? > > . Addirr;alegyen attrWBicg od siel-~ bjaá-eletének it^b-meewnaWről annyit jhjujadanom, hogy jráronmk. érieltnise-\' feínek jehsBvtlMt-.4 legszentebb ttt-: idoét&ri. vált: \'at^g^eittláa «« 4g]rBU(téai, Ezen kit migaztstos tíriyízS jtOtel üt oliajtván ,<o». oríziggytl-ieimOkMc^citek aikerjltit^etraeti k8z-\' Akarat ^váBnlázánaCvtárnogatásáyaJ, írleliiiía bnttantani, t$á6iin mert - m -z^yralllíi «¦ egyetérti* azen «tüára% l»p,inelyre #4kotiilJÍJjyQssuiM^gank, ^ami:j{wnn fcT i n« -anléntcii" "\' Uma^loJbatnak moig;i6b.i hozatva," klecs\'tL\'íjL\'ffihr lejtotUk-aaoD UncEOlv rnL\'ty n.;rnr,.;lüiik jol.b-kedvének eímaraűhalbin kiaerűje ezokott lenni! a csárdást. 8 ha mustittokintenke gyönyiirfl tómegen, tnelyböl egyesek, miiit a szépsiig cezmciiyc-nek.mcgteateflQlései tünt-k ki, lukcilen vala ellentállani azon őtlös tnáiuormuk cs árzQl<-teknek, melyek ily^látaiAnyiij.l az ctnburí keblet. .BnkéivjaeletaUl eh-agndják. Ürönrmcl U ringottoiik tebit ezédea mám^ruak knrjní-bn annál is inkább, mivel az ügyes ruud\'zíi-lég mind a kényelem tmhifjnz izlca körGlmé-nyeit agy irányozta, hogy semmi kívánni valót tem.hagyott Fenn. Ö igy csupán még; !1 kitartás volt, iiátrn. De a tekintetben ia Ür-v«ndviS_mondhatomr. hogy n .kitartás, ia az cgéiz társaság cgyfHtii.arr.dasáva, irtott mindaddig, míg a fúlkftl<> nnpnak bcltntó bh- Í;arai a terem világainak fényét tnlnem ha-sdták; es pedig kuzludumús szerint ily teli id^bsa nem szokott ig\'m knrúii Mrténni. Ezekután ha még nítuclyvknt\'k jugos tud-vágyai tán««TÍgalomTT«2níteivol akar meg-^¦merkedni, elmondliMoin , liogy a"4ánuzvi-g^müt"csak kizárólag az Üitézct linllgatói adták skblUegaUÍB esnpán az ü áldonatkéaz-ságfik Tiselt.—> Mérni mcgkalambuztotésQi a tiotjvfgaJom alatt őket méltók baljára tűzíjtt s n\'dmc«Ükokirdlvnl ellátott intózetijclvé-Bjek jellegesta. A Urs.iBág amily válogatott ép olv piimoris Tolt; mirid jelenlékcny tá-.volMl voltak tgea.becses vefrdégekj- mind löbb aradalmi ifjaság tcsiulctil^ megjelent -leendő QgytiLrsaik ürÜméri^JVmint mondják,, egy. a táncnál nniipntkiaban^UiL4;gyéni#ég: míC azt )• ínftgolvastapiiftgy /¦" rtégytíBekot\' 7&-80 p4rDn7 füzériánezot pedig^54 párojn-lo\\i \'fü!"™M,,ftn !;nak-4jítttflríája.í&tta cl a:atfttlcirtgos • kndr ; í . f iTÍHaíiyftiljr^matal. ¦ Végre "még-u^y félfüllel ¦ - ICui i.lSil! Ízr:i,;lít;i kö/sóg ¦:Í Liszló ur Ü fit.; t. Csillag ur :) fi (.; t. (it-tvín\'i Lnjcg ni* •y K.-lniitn ur 1 (;¦{.:,t. Tilft-1 r 1 i" t ; 1. li.-gy!.i Odón ur ; -<} St.-tliú Saniti, n v.Jugztó-knrülct képritialüjc 11-1. ín.) kr. v<: 11 Jog; nz flüMii vigitli»m lír^vli-atnk i.-l n várost, <lóln-iz\'.iltinány .tlnkult, esto púdig iaL j\'-liMtlfk iiit-g ti „Szarvas11 i-ir!.til viitnlinn pgy-cÍtms vtn-t Iái i-7 ójfi-l tAjban sznkiLitiVtt \'ím pi\'lutr kuczintá&uk kiizí a k, s n MiidozÖk ál Ia) az Üt tt,tt fúl köszöntés e kbrn - L tk-iina után a Uihüz latiiét Zala-rir-rs^gi D frt. 0^i? sm 25-fii U.lii. >i Krlkvbíiltjuí n.M tán rgv ri\'ml.\'i.ii inar szép psáin vu.Irí.-lr.lm.ó UógkőrdÍFzli\'11 fiílbu, midőn vi pezsgők b\'if"gi vigadó pzi\'-p>:k ^Yiiiy!«j:tt-U; __________ keziliitít Vcttíí in.\'Iy~rLgg.:lig tartínt." lAjjirtiár lió G-án tartá u ítclykcli ilnlitrda ez évi .\'ilarezos t\'inca^igi.lindt, mely Idtöga-tnlt és jókedvű volt ugyan, dti az clübbihcs semmi kép nem UusonÜiüató. Alnrczus kevép, tiszta jüvcdulom körOUmlül HÜ frt — A rcn-dozfi bizottmánynak fijálb;itó Volna oda mii-kijdn\'jlingy nlincl tőbbpn julcnnénuk mrgálarcában, éjfólknr p^díg álarezos menetot rcn-dezzbn, bogy ily ritka vigrtlmak minál több vidékit nycrlii_>BBenek meg vcndcgdl, miáltal a tubb év óta f mi álló dalárdái pénztárcák is minél több kaazun nyujtliBBBon. KÖNYVES JÓZSEF. ZALA SöMQGTjHIREI. • z^, Ilátorkodunk a n. crdümíi kuzünacggol tndafni, minz»rint lapunk fiíbr. — janinál fulyamára valamint helyben Iiázhoz liurdva, ügy vidikre pnstán küldve 2 frt oszt. é. eltl-fizetcsi dijt folyvást clfug.id a kiadó-bivatal. A1 Babóchay JúnoB küztiszt^lctü városbt-ránk szerencaétlciiül ilturt lába elur.o lialádt kora daczára, oly fülltlnil gyorBaaággal javul; miszerint: reményünk l-jhut bogy .Városunk atyja akiszent\' kötelességének , tartja gyer- ..raekeli mindenrtaroü megtámadástól védöní éfl városunkat a szép én jobban ömclnl, n\'tjm\' sokára ismét elfoghUlifitja méító lielyéta zöld -asztalnál. - \' ¦ \'".\'A Zalaro\'cgyci gazdasági egylo"-rendes \'félévig— ugynoviizott tovasai közgyűlését f. U8GG-ik mdrtiua íil-én y^b«sgcrsanj\'gfla dT ,10 órnknrrffgj.i megtartani, a arra az cgyÍ«t t. cz. tipjai hazafiui tisztel .\'fi tűi meg hivatnak. T-A közgyüléet iircguliízü Jinpoj]-, mnrtíiiB •20-án iioyanZalncgorszogijn d. e. 9 órakor ¦¦igazguW választmányi ülés lüflad, mii\'öla vá-1 k és éb<TloIkft l T-111 Vnsuiegyó-,\'ttck reset Picn tK\'Z V t gfllo (0 bi ", lii udvarins, i\\a ós végre olv !0 ; volt rgy ís/aki "itt hagyta volna — A táncz. vezotüi g:iininrcndi?zS fá-vendégfk kteíégité- .InSKtmúny lagjai ilsatojet^l órfösütetnek és Bziviiii ni^gjülanésrt] folkórotnak\'"\'. \'¦\'"\' A Vyj-i\'" llu 1 i-.áí».oB,ívo 8—9 6ra közt hl-zonyns¦-¦Jlatil\'uor ííÍ)ystI";:ki>rmondi koroskodü latkeozettúijawpályji^ Történik rJBonhüh, hogy midöa &b izraelita — imnlirio udvarán raonve b ssomssód utozára kijutni ^ratrnn,^syflrcrT«-véletlenül gaztottusok megtámadták szája bolöraf?tett, a véres borjú — kötolokkul kcgyütlcnül ÜBBZokötöaik fojtogatjuk, minlutt pénzétől ttikélutcson megfosrtya uBzinéiütlcndl a fiitdön huvervo hagyták; az istcnti\'luuck ecalnlt pedig toVa Irnralottak. \'Csak a vúlotlrnnek kössön he tíí hogy még qb 11 np üfttéjén a szerencBétlen föltalálva a kór-Iáiba vitotett, hol csak más nap nyeré viaaia eszméletét. Mikor érjük raár él ajíbn idiit, niitíon ily azoruuru tények regÍBtrálásátóí füliuontvo éroíheBBük magunkat? pMngynr királyhoz" czimzett vendéglő tgyik szuLxijából a mult napok egyikén biza-nyuB tulviij caaknum uiiodcn ágyi ruhát ólaik -kasztul; BztircncBére azonban^ midőn gaz ini:r?t\'.\'rsegél ismételni nkiárnáBaTöTrakérÜlt. ^\\ ír^ l n a napúkban történt, KisKani-hngv barom tivér ra\'dÖn a s&öllöhcgy-rol búrtól f Av;Ilany^zva har..ifelÓ raenne, ut-ktizbiMi egy ^víhmib, hirben álló növel találkozott nki ki.snr.ib.in Imst vitt; tulbuzguhfmtü[ ii gjiulve fwlsicóliták amazok a nöt: köi\'L\'lná 1\'li.-1 az <-lülj.irÓBágiiuzf mit a nö tanai von.i-ibti!yit. ivrro tiU-jg-t»küliiU ívkarlák a.uüt kiivt?• töbre kényszeríteni, miro egyik közülük oly vtí8zélyL\'3 :iap;ist mért a nőre, bogy ez azonnal uJ-siLTi.\'gy.jit, a következő nap reggelén meg is hall. A teiti\'Bek még Lalái a előtt jeli\'titik nutg\'ikat a hatúeágnál. A Ufuct egy borzasztó tényről koll t. ol-va5óiiikaLéx\|ti4ÍtenÜukJ..Üa^ éa Fityeháza kózségei már rég óta pörlekednek as ur odalőni inai — hajúi értPBŰlünk — a legelő el-kü\'i\'jiiicsc Tfgi>tt. FuUőbb helyen a pör az uradul 0:11 j:j vára lön eldöntve ; m ire az uradalom SU Ív 1» Ivíitiízs-ii ár.ikiuelazo; küldött ki a t.irt-1 k ííinh.ijHtés-j végett, tíojnoa aannban, a Btíiu.ni i\'i.ü.il a--m gyanító árokmetazÜk a lit\'lyzii.i\';!\'--; i\'i\'v.; éjiuii munkáikat vultak meg-kf^J.-i.Jvl;. liíjvs.iti -Tzoiibaii val\'minl Filvt.\'-liiiznn .9 a íiar\'n-i.k tüstént fé\'.rovurettek s 0 két k i/.Si\'gS.-link nagy dühvel támadták meg a bi ki-* iii!ii:k:\'i3\'.ikiil; i-gy kozQluk ngyonazu-rftt...;t a t-jlilii niogfutainlott, A ewni\'jru tt\'iiy:.!l.in líizi\'ti\'slib nifgvizHgáláBa \\Qgett derék lii\'nánk a h-ílyszináru katomú cr\'ívtl inont ki. A .\'-\'il:uubr-kon, rpy odavaló lakÓB ttBzöl-lubcn egy ánkban hulva laláltatittt. ili okozta h/ihilát, mégncm tudliAtnt. A. Htflybcn ia tígy boros fö a lépcsőkön K-bukv n, azonnal szörnyöt balt. A Murnközbon egy szabadságos katonát — kli!ö.ili,:n fultizó siocakuvágót — két ^r\\z tuti-s, akik ndla pénzt gyani ottak, a liz-n-nyoluz forintig találtak is, az Uton megtámadták éa ncinusitk pénzét rábolülk el; han m teatén-ik legérzékenyebb"részétől is mogfoBZ-toltál: b ckép örökre megcsonkiták. - A: Egy helybeli kisaobb caitpsiékben po-harnzáa közbi\'n egy katona más szabadágiis-sál ött87.cküCi,uzant,atui később oly nagyollen-sé^i\'-skedÓHru eztilgállniolt alkalmat, hogy elóbb kardra, későbbiedig pisztolyra karült a dolog. A azigoru-vizagálat folyamatban van •elUuiik-^-^- ¦¦¦¦.ttT^-r-^_^^:i^.r.^,..... A Pogány-afl.-p6tűri. iapány; Pécsre utazása Alkalmával kocsijában lavlí fogyvero véloilunül elsült és karját Caszolövó. A Sajnálattal koll hallanunk, Bogy Leto-nyén ismét nagy tQzvősz pusztított. A Városunkban is egy gyújt igató flzi pokoli szenvedélyét, mintán néhány nap alatt csekély távolságra egymástól négy melléképület gyújtott föl éa lott porrá pörkölve. A Időjárásunk oly ritka szép, hogy nemcsak az Üzlatok ajtni" állanak nyitva; hanem ipnror-aink fűtetlen ázobában.akönnyüöltőny-bon nyitott ablakiíal dolgoznak. Máekép áll a di,Ing Amerikában a honnét egy-baritunk irjn, hogy ily hózirataros idöjáráara ?8-kömény télrenom ia emlékeznek. Ugy tátsaik hugy nz idiíjáráBB, cgÓBzen kilépett régi ko-rókv.íg igából. A O.\'iimUnkro\'szolgál as a hir, bngy Zala-EgurüXJigiíii dalárda alakult,. vozö\'lSi követ-közök; elnök: OeBterr^ichor , pánstárnok . ti tani, titkán Rcich, karmrator; HohloBinger, és még G válaBzmányl tag nZala-egeraz\',gÍ dalárd," név allatt tflzé ki lobogóját, óhaj t-jnlt, hogy siker koszorúzza huzgó tttrokvéBél! f Fűhr. 3-ánt.irtatottmqgZitla EgerBzeg"b n.,Iíalaton-mellcki- azükölkődők felsegélyezé-fiórc v.ilól)nn fényes tánczvigalom, mely a derék rendezÜknek diszóro/válik y tiszta jö-vodnlom; oirca 80 frt,ia torom szépon volt diazitvo, az áhlolt JÓ kodv regg«lig tartott. ¦ f Fohr. lió 11-ón ngyánazón: tarombon egy liolyboli tanár 0 kórliáB^avárai tánezvigaí-mat r ¦mlozült, nz orodmény velUhk még nincs ttldatvM. Í Jin. 25-ón dólutáhi órákbanAlsó-Bogidban tUz ütött ki. Caertán László oselódháza é,8,Borté8.-itÍlilBaiü\|La lángok martaléka. Laky líafaol, CViliag üynía3earVaa~Iinré\\s".ötlokfl véa2 helyé reintézkodéBoikkélozt moggitolni. A egjHíiltópOltfloiegy caohoraziiíri caitv/irgú gyufával gyűjti főhajó madár várja jiiliilinát. f. Jloruzóg Essturliiizy unl^iben okozutt rellanóte* öPílíl-puaztit-i\' <»k niogvizagábía-ára, a megye rSicorffl \'"blzatttiUny neveztetett lei, os eailitott bizottmány 6Z\'im„runn titpusztíilu a t?oy.-.IA.!Al.i»ig/t_i további rendolküzcsig az irtást, vágáat ?a bordást megtiltotta. f Buttka Mihály köz az ere tétben levff zula-megyei I. aljapin. Tapoleza választókerület képviselője febr. 11-én Bsoruncaóltolú hitugatásával a tisztikart; mondani aum kell, fiogy flzivcaon fogadtatott. \| Zala-Egorszeg ncuicsak dalaidat, haimra Zene egyletet ia óhajt fulallilani, csak egy-se erre aok oe legyen. Q A kapoal ás caurgni gymnaBÍum javára febr. 10-én tartatott nit>g a 2 ik tán cz vigalom a megyeház nagy lermében, mely uly fényes és Bflufolt volt, hogy a mellek kisebb termőket ia mr.p; kellett nyitni a gyönyörteh vidor kedclyfl helybeli ?a vidéki közönségnek; a vigalom reggeli 6-ig tartott. Q A fübr. 11-ki zártkörű ál.irczns tiinczvi-galom miután minden vidéki Kapoabol el távozott, nem tartatolt racg. Lj Febr. 10-én adá elö a derék és jól szerváiéit BóoyoPféle ezinLiraulat Kapuéban a Pécsett állomásozó ea. Uir. vadász-ezr^d ienc-karának közTe-mukudésével a tiibb városban kedvelt operettet, „Tiz leány ea egy férj BBra," ea operetté fulyamában Benyelné a caók-keringőt jelesen éneklé , az Ar! láuciot pedig Rótt Erist iejlt>, a flzorgilmnti.B előadókat a közönség örömmel tapsolta meg, q a azinkört megelégedéssel Uagyák oda. Q Febr. 13-án Ballá Béla javam a „Víg ca Lm bórák\'\'^dattat, tudatjuk egyuttnl, tmgy » j.ilu. Mr.,,1.1 „,„, ^,.E„a,.,lra ki(tg\| »» J"" "I "ni k.íiW j.,v« livi..,, ,1,;,,1, uL^\'::l;rr!\':,\'T;,,ii"r,ik\'\'\'^^\' fog\|n !i l.-li-mli.t i..-.,.^.,!,,,.-,! jm.,1,,,,,.,.; t t.,,,,.,,.. y..,k.i-:„.,„,.\'¦;;.„ k.,i.: oóvd r.»jti»ik..«ík a n«v;«ii»iui»u..y.ii. mik mii„l,.„ »;,\'\|, lf,jík»lf.,IV»n4„^\|t rtr, Klíifci,.,, ,;r, ia In. Aj»„lj«kT..«.„nr»r«, mini iga !(ii1ylu-1,;»IlakiÍ7,,in,;6l\'lsyl.\'\|,„6U-. FŐVÁROSI ós VIDÉKI HÍREK. — A. mai uíkU .-1leliol jük, » vúlinz !\\. liriiu t.iz.\'Uiii.iüy j.-iwihLait, ,„ \|y \|. n/iKy íi i, in.\'ni/.liiiik b..I^at-e m\'\|;v,\'iik s<íi- "-\'"k K-rn,«»ek li.ll.ibi.l fVlvl. lgír- jük íl II. t. .JwiM, ki.Zi,,,^-,.. I, rt\'lr\|.\|Vlr.. csuk 3 ln.riilmiji.y ,..„\|..;J0j l\'oBJa.\'i\|mrki,jiink nz ily un™ Icb ,!,,1,,,,kat óWmomk birli.ki-.1 j<M tiro ia juttatni. — Ai o Ma-in niuUgv BtinMtvad 1,««- szut tíirt.tt iiW-.lil(;l ( BiÍBZiirrié o 1 p.f.-.: WyVilül m:n\')-:iliil U-szch, ís i.-.üj, „lv lz,.\| li:\|iiJ.i«Hii „ in.,l.,\|(,:n, nihil » \|.,lit,kai„l. I«-rnnri V ... r u b in r!v, iv i n f n I n ,1 v. I.,. L.;, t. V ii » mii vi I, i.l, ,,,,,\'u \|,;,L,V , s„\',\|\'.i\|r,i »»W "lvn»\'i»»\|\'14¦", """¦\'» -ui;.et • ult.k cin- liiiui;; i-ii.ii»r.\|;..i. kw.i mii, i... v..,i,, uiclylioi i t\\Ut(i s i I r..-rfi,\' CZ\'.-l hu7.ntn(ie;ln („i ~:i]".-it, — (A f.M limU, „yi.indi, ,„A bálja.; A !1 .^1 -i-miai i.y.mii.iBz Bí-ir.-.ly .gy k\'l javára njiní:. ?11 zankurü i,y..jiniiáEi!.áf a hü 4 t-n, p7.éf--f.n hiki;r(iil. A hi.W\'is.ití L-k.jr.an Vult r-Mixllv.. .A r,,..\| \'l\'B.liiU J lka\', ur vállalta iiuj.iia. A wiKirct.ü kíl!„»»,»ei, k"»«\'••••»1 kiállilva. inal.laiii aiiráik, k\'il-.lyi.n, f..,\|vi itva.^A lána7.M.i,\'.\|y( ] [iviarK-o valí, imgj-o\',,- I BECSI ÉS KÜLFÖLDI HÍREK: - A vá Utt f.l irali javiiílal a l„,-,i Htm- I aunkban vn-n n, „. , i 1 . \' mW" \'\'C-k -» knrkk. \\.....\|o„ 1,,.,.,; bi\|. kflflj. .< I .\|!. ,\|. Inul,, „ K ,„;„. ;„ ,,.„ k\'il, mik., a k.-pw,.li,l,tu» a í-Inlv^L — ti ó nie t nypl-lt;,k nz nl.\'/.i 1 i tOrtt\'-nl, lin ki I»i?rtyi^ gvíilü^-lil.ól. V.,T,:u„-t trie. .Ar^lmnil rírtímnlt» nriwkin^^ <.\|.-..t IAlimk(-kj)I,tíj._tni,uw?nivtnwt? " \' ?K!¦"\'\' - II. i.^. A J^n-1,,-t, „ mM,«y!n! löketett ¦iitnak l„- \' ¦-(..l\'t>.t. ;fl^;Tr-lT--rmtTrtt\' kerekmíí\'í^kflWw ¦ rii-Mi alLalxiias a laj>La «.i1.í Mvúu-Iir. Swu in.nl,: k.imm uon bitutij r.s lr(V Ukóair.SI \'¦itptfiin\'i t:irt.\',HUnnl, nagj ísübotgeui xmi r.-ií, a kuK -J\'-mriiT itc-«nl(nilj(iu_jnnjgt^_ JJ. KnroJjuak. Köi«r.oet a kniiVoiTíirKí; k-\'rtoket [.•iiitoran elfogok kQldeni; ju akaratiért íiipniljn liuiifinl ötirlíEletemet. I!. Oi^dyiiek : Py crCro büa«kck tehc-Wlitk } mtB3 Jtrttáiri praln-rliilt a kni«ai polgárokra, nmgáarl**- Tártuiik, a fur- tí.-nak K"-zlli".-lyn i !inj..>li tnrtjúli vibsí.i Felek-! U.i«tnnttiatjiik,k!«6 -t l.üknl.liiii\'^ cgj Víg j.i •iiPCUukct. Ti-ltluk 1. l tirctltbn JLNTyilt posta. eárláviü ,;rkfet .lírnntinb r-r^r. ni illrlC nem i hjuicriik a Inni ? : Bíivrnkírtjck jüvSro li^iinn rrj»ij uj- lintt\'uain ftlelkiílflak Az öreg tanitó. Ki vágj- ott a cyorm.\'k Sírr^ l;;íi"ii Fé ji\'i Breg — vinJ.ir utad un 7 FÁnttlt toaieil tit-»t-".rék a t-vok, lii-dük Qlnek bájrya.lt .írcío.l.m. — U« fUrtpia lasítaiíkttil Ukullu.tk Kinjn miftit a Dülrt b.-ruiiak : 6 mindsu atila mái a sirl>a van . Te kÜEiIcai ai tMel nyomoráTnl Miként talia Bouiii — UivQli-.l M^pMKenTcütl roali-idii icütcill<i> n líafrr iilíí as Bliiita licrrcd BEÍraz kruvérrel — niily íuvány ln-n^l : Mit fukar ri-siTét oila mi. — üutcagcreii \\m?Mxtvt\\ a aj kaja fáradt le\|^<\|íimigful nem tnlil. 6 mi utaiJi^rUcktii )>¦ Irrutít\'li}: A iiltét HÍ> B gjáuua liaUI , , —-A kenyér mii mánok mlnak SinJbn. líBnyeidtűl tan kt-rcíitlll áiva 8 itt a sornod >.iltai.-)tlaii Áll) — \\.. De nem cBÜ^íjodíj; ! ott va;rj a kicsik ki\' Mint as élrt tpiIű aiiírrala, Kora restül hcsű ontí^ hanoik íí]akaiin5t a fait ádvüa búit a. Ea azok oly úrii-scu bnüpatJAk Bselid ajkad ótlint-J na.\'.inij^t Mtly erúuyOk Tcrúr cbí11;i>ia . -- GyBogo kezed hány mdf.it Imnlta -Mik külQobon vúlket IiajUdaIí, \' K\'riTRa nap "á lőTEet; "firSsíTípiljH " " Hány calllagitak adtai aup.irat ? ! B durva rdfftúl boriloti vUk\'-kfm Vetai nutgot, mely siáiamros Icrrai-keny ; Tudva 0Lt, hogy róU mis arat . ! Dókéa tSrOd a nyomort terhet, Tutuaroralja lelked eteket, — Kpy vágyad van: tsten ia basának Adni hB lviayt, éa bü gyennekot. i,-/U^. l.-^.y n .-y.fiu-itk >/.„!.:i.l ki- nki-i." Ii.;:ul^ r^.i/n\'jl !.t-iig Ur-v yií. íiiii.\'il\'uiu \'"mti! ;!\'-Í. a nifcly Mm hoz í. ¦ í J" . 1- <-gy ahkikai , i\'dig kc-itve. lipgazdiipnbli A viszonzás. i í e r c h o n Íj a c li W-tü A ki srig n n ugynn rm\'szt:t palástj. núni ú- ipsztMi\'s ííj K\'-izf,"Tó:í\\7-a sze-replii szemt-l\\c-k alnpfííi mcglialiak, de sirltalinokat at tillan nu\'-g lu! sem niháztíi z i val. Az\'.\'-rt c kürUlmriiy üi rdi.-kelit.eget i\'ug a kegyes olva .lr.lMii.\' n lüli\'.i.ir kic\'.-ln\' ; ;iz c^Ü sok helven 1 ;>li\'in l.bzcli-ben fek / kfvi leli, a mely «\' \'¦!g küi>;;i v.-.ii épiK-e t-ln\'i (\'ii^güiiyök kel i\'; Mt lakik a község ,iiü\\ Wi-ller Péter kit litkn l»ct-ii-e végett polgái társai Imájukul . v:i.;t-ziL;:t.ík m<\'g. K!:v níipori jeudkhüli N\'iini nralko-! dutt t- liá/Jüin, mindenki i>r!.!m"\'Jl Fiigárzó i aif/iv.ftl .-ietett ftz ntezár»,?/.-eliketiloik-Hiel iTirr^tYíTírlffáitosTa-í rí.>jon,Ú^mi^ i A duiiibun cgv küniivii, nvitott kocsi ¦ gördült a li:iz telé, a nifh ben egy nn\'i i alnk ^¦\|l]a látliatű, ki iiléí-ébül í ölem el-\' k DiK e,zsebkei)düjével hn.-onUdag iiitege-I tett. perc. nmlva a koc^i a bird kása n^áSkii i-dut\', és übbul virágzó .fi ( í: ¦ \'. hí."> ¦• n bji/\'in\'i karjaiba í. „S 1.1 \\u\'t f Utánvziy- lógja á .\'ú kéi«le?ii U a CH-iliíd legöre-> Icán . a Matild, ki most tért haza ¦lv iniéze.b\'il Maiild il \\ isíontliiuU boldog p^r- ¦ (\'/•]! ¦ Ive/V. «7.;ibiH a koc-i" a ládát a \| kue.-li.a lt-cuflve » házba vi>é. I A barátfáguH sz.ibábau minden iin-I iirnlvci laküniára volt elkéazit\\e. Mü-; thild ina az eUo l.flyet f.»glalt« el, ln»a j u v.il.i az ünuep.\'-!y bösrioje. Szép > olt, ¦ vab\'diati hzi\'ji és még hozzá oly niíivdi, \| Iio^m uliglmgv ani!jtta volna benne vnlnki n púr le/mt. Végtelen vidorsiig Vult I jellemének nílaj lona, n nz ó\' vidorBátfá- Inyájan Ohztoztük iiiimlnyitj ugyanyira, egye li-tesj hdg n knczngáüimk fiem vége o.n 111 a-za nem volt. I^akomn ntán ládáját fiilii) iiá, s mosolyogva inunda: „ Ideje bugy elíShozzarn az ajándékokat, c.iektly.«égek ugyan,de niindtmipnm kéKzitetteni. ínég pedig oly kedvvel, min\'lin itikbzötttiek készítettem vulna azokaL" A kiut-ztásnál cls\'í volt nz atya. a ki egy egy kötött ápvterit-f"!. melyet .nem gyff-EÖit eléggé biíniirliii. Fivérek éa nővérek sem voltak-elfelejtve, még a kocáid sem, a kinek cgv pár téli kesztyűt horgolt. (Folyt, köt.) A mai bj flserkcsatéa alalt megjuli?nt flső számunk elQczikka egész nyiltsAggal jelenti, hogy fötörukv^Qnk és ébar figyelmünk a tá r s a d a 1 rp i YÍBEi»[i.yokxa fog kítorjcdni. bsuvankat kéazaéggel iparkodunk beváltani, megnyitjuk tetiAt a tért, mely kereskedelmi viszonyainkról biluloB tudósítást adjon. A termesztőkkel lapunk állal tudatjuk terményeik értókét A kereskedők- és fogyasztóknak lapunk blztoa irányul szolgáljon, s ha egyik vagy mAsik termény árban caükkon, nom fogank félni azt tiattán kijelrntani, ugy Örülni_fogunk hn a termények jó árát, valamint értékük emelését tudjuk hirdetni. Tiln-tortthatUa igazság legynn jelszavunk; ffl-hueztik tchát.\'a mindrm széliol dacaoló v i tgrlákat n ogy jobb jovíí roraényébop utnuk indítjuk hajónkat; Nagy.Kflfliuar-Stbr. 10. Ilacíira a kHlplai-aok • «1 jelontott lankadt hangulatnak a Knhna-ker; ako líi nt-oiikkfiiiDk^ra ft bniAí, tm racsai mogsstlArdiiU, »Q\' . nbHakéal 10 fcrral faiemolkedntt, mi a liliiiarudnl kíi,)8 b«lton4aJak <<b a TidákiinkÜn igen körülölt ^(•ilfltilí^lDijjdonlthatA. B°M ftrbaa nem c8kkent Aajnofcl kapható feukortciira "sok m\'-ffreinialJíck \'ortéri k, -ninekntaoa_...» ronJoiííiík omd írocalkk B"Sr htSnya,iTnlatt nnm t ljc»ítl».>tiik. c«-n okbri o B»\'\'B-i-hcbi 4ra_tím"ét egy klí rtJielked\'M nyárt. Arp^ía kab^UnyrCi-s ftlvAlt^fl nilkül ; cmmi-Us "«at A llitti OrtiiffDa táfuiékel.bon ,nu«.rdt ü1et. Tijfknni, IBéS-kl Wtcrifiokü i«cu kedvelt, ?1 ^vilt btlftldi halanálatra.emelknd,-tt ir mollctt ig.\'ti. :;lk ni ir.ik^llt IvIk\'1: 1«! 1! í/Ji (10 kr, !1 KI 7<J k- U.^.í i\\„,;..iS J irt !><) k- Knkont » 2 irt 1" kr. ? frt IS kr. Arpa tu rl".!.-..-«h": vali 7:t- 74 i\'..nt..* i\' frt — 2 Ot 1(1 kr. Z.<\\> 1 (\', 1 30 Itr. r..fi.i«li.i •¦¦\'"ü r. ti >.-l 1 frt 75 kr. Y.ntnU f\' \\u-t 3 fit. G:) kr, l;irU 3 írt 10 kr._ (iiibö < IsíV itihÜi \'J frK niaxAj.t. S.-.!h aiiAlinka "JO i\'-ku 1U íVt i< kr. ,fUÍ^h,a:i,.W* k.^/l.il.ii.Mh.tn. T..rk..\|.-,.Ali..La 15-1A frt b«rd.»val »¦ M;« «•« í« l»..rk., 2« frt. H. tArflííü "-í-ajint frt mA-sAjn. Nypr-iamk 45 irt. Un.abOrilk (Tvr«iil-3Hle, 4:i t,t, Tul.^bóiBk 4W—13 frt. Cairabü.iik í. lelni,;. ; i: frt- Borok: f«h^r -m;" f-ch.!!or» í3.,J-k, TidíkUaktirli t nn-\'i. 7 frt 6.» kr. — 8 (rl. \\i.lanyi .« ¦a»Ea:árdi fuket;< iW-diki 8-12 frt. \' j kom ^ r.-i,öí é* f»!..\'T -¦> frt \'>!l- "1 kl Ilitluntu.iielli-ki liorok l«f,2- fi IHii.H-n.. ii-bt-r 10^12 frt. \' A \|i!rniínviu!pt n>4r huíamos!» idil ut i ri_o A-I--1 hollioii ran.ó mi a?-.q kilrülui>\'\'»\'\': t",nJ\'\' \'"i,A,,J ¦ aiivel hiiny vau M>lktoffl<it é h<U;><luW "i/" «kvas amt ls„ hojy cBy« eli.lor.lub. vetelrk a»u M-meowlnek ralahira b-kO«lkílwilo javulja. kilitAt:, nélkai tdrtflnník. Nyors termiuy oa idüi Bi-Iid téli i\'l.> m-utt n „éren taállKaloItt még a aiaH vrül f.ininamdt k..w-Mt-k a mery«k aW monay\|sJ\|;b« találka" l dl .itt ott és ai űiüatawloiiak napoakéutl céukícnoíú n.rr. kBlísÜnUipnk oími Amcslltknek euiftkeuii irAayt A frt 36 kr. va.lciarskAÓ 2 frt, yldrtí 8-i»> Irt, nynlbönmk H)0 darabja -10 frt- kiiml jol.n^kíny Icr.JrAiJ 21-25 Irt, a -r]»ro ; ichloc mar ki" vau ai-dvo í-s kV.rHlbHUI kút tm m-«l»a annak gylgWl,«M f^nak.. KÜIMdrUt írkc-ö tt.d^-tAaok a Lí-rjuLÜr-a^o-tre • ui ffy-k.,ro.^a ^\' " .-.tk-i. liatWi . ai Arfiilyam ki fln_ijr> frt. fojciicur-k 00- 05 fi tóii i .iit«k \',:.f- j bb Art ..liajl a mirui\'-i; k:At!ya t-kiutetb. f.-j - 1 J " ,.1.L 1. 11\'- ¦ ¦ Kín a >k »• ili- tűk , de .i-m íVltt iiio,: b t-jlikai i-h luí 40 fi, b1íi1ö-.-í Hi5í 40 4 1 F, In .1 frt 7.\'. kr t\'-k. titk-iik » I. ¦•fli\'it\'-vl ful— r,i i" i, iu.id-.-rt ].\'<li\|; W -13 frt fij.e:tii-k. Juh- bür Ai.....i 2 frt .\'10 — i frt C0 krjá.at Tetetik a n.é- szAiu.-kt 4 ; U. li\'W b»myirelüljek pedip 3 frt. 50 kr. — -t f.tta! Lzu((ctik m.\'jf párja. ^.-knnii^ni pincsi nrnk február iő-röl. -Ilorn^ itL-i\'-ji- 4 kr. Lancsn iLtBt\'jc 15 kr. Rih itcsáje Ci kr. K-ien ít A kr. ílurpoiiya merője 0 frt 80\'kr. Murh.h\':!. fumja 12 kr. Juhhús fontja 10 kr. Sort1"\' bm f..iiijii ti\', kr. S-aluinia mAiBAja 32 frt — kr- Zsir fjiitj.t 3\\) kr. J.íiniiliiít má\'Kajn G frt — kr. Zoni-l>vli-tjt iiiAííAja T i>t — kr. KmvéclU-t f.itilj* ti tr. Kuk.>ri»alii>!Lt fontja n kr. Ar].aikira fontja 10 kr ICllMkAía f-ntjn fl kr. KizkAi.i fi.uija 1G kr. Faolaj Hniijn 40 kr líopciacjloj faulja 3G kr Lr-nmaj:nta\| fontja 4t) kr. L\'j bar 5. tea íj e lű kr Ö beír Itnójn_J(^ kr. I\' sti 8Ür itcípje lt)kr. líauiiSai Bi.r itnéirJKÍ kr. Uuboiia-p\'illnka il«ij\| 21) kr. Túrkílly-pAUírifaitengje 30 kr Pzihiv.pAlinliaVitrjEiJa 40 kr,--Sj-fr fajyiry.ű mí»a».yja 18 frt, — kr Ontlltt fa37JÓi\'\'--->ertya toiitja !lfi kr. Mártott font in 34\\br, S^pan f.mtja 2G kr. íj\', fantja 10 kr. Kí-n.ítivfu aku-Y fTt - kr. Puhafa iílo f> frt — kr.-Ny.TAfu üle 5 frt — kr Fas^ín mc[ röji- 36 kr. P^ina raSin/iju 1 frt 30 kr. Saiiu».m. GO kr. Kt-iidcr fotitia 40 kr. Len fontja 80 kr. . Hévül péi«árft»lynni febril r iá> 5% ractaliqubs61.é5;"57Dnomzeti kulcson^ t55.05;\' 1860-ki /áUndalmt külesöa 81.05 p b.uikré = ?véiiv U 747.— hitelintézeti réss-vénvek UG.Íu; Izmion 120.7Ü; ezOat agio 1U±UU; ararry durnbja 4 frt 43 kr. iSüíi. ri\'br. i-i-éá aJönnnu éli-lbelépett vasúti mruet-rt-ad. Naponta indul Nagy-Kanizsáról: Sagv-Kanisaáríl Btulira dcl utiu I ?ra !>0 peroakor. ettve 3 . JL!í . Diulára trkeiik ote B . 3 > rf(rp>l 7 , üH . N.-línniwiánil Sopruti. 1\\rc§ . 7 « 15 » Sopronba ürkiuik diil uUu L w SS .- • \' B4ciha ... , _ • & . S"> . m. Kapj-KaniasAról Ssomhatkelyro najionla különvonat dÜ nlia 3 óra SO pareas ur &«ninl>atkelvre írkeaik 8 , S.-KaniEsáíól Pragerhofba . . 1 „ W pertakor esta, 9 . 85 V ?rkcsik d?l dIaii b- m 12 , rcEffol 4- b 6S-------• ?k N:ipy-KRnía»áfa : \' ,t difl(tncE«l 6-óra 35 pena tor dil-I otio 1 reggel fi tdaN«eel..?.,.., érkcaik T ~ Décsbijl . --H a gy- K amatara Brombatkelyrűl ind ni rcggnl 8 , ?rkeaik délben 18 rra^alioRi<fl ¦ . . ittinirrwgirel 8 é^eailrraH^^l"\'. " íWíős szerkeretö: WUDITS JÓZSEF. 3R. 33 -3tfV»p «ln.lt \|«Dd ai aruk. hölgyek «¦ gyermekeik eni-rtai^inffldaa gondnlbatd BgyUffbirJbl«»erelt:ki4ts vá- t^bn-rakUr ím varrd-íatái-í kffZpOTrtf d^ót-JAtab, BéeBy^vcblsubvo 11. «. foleároní eladása. A valódiság-, tintáiig-\' é a lagis«bb késaiteci midért, .ugy vitaletro alkalmas voltáért kesestég nyujtatlk, és mif.dőndar»b, mely a legjobban nem Illik, vagy nem latsaik, viasaavéletik. .. ¦ . Késs uri ingek, legjobb kési munka -_«™,.. .... r,t ti, rf«aál-rÍMtoü)ncví, sima . . S — hclyoH i mabb -nemű nwllrincgokkal frt. kr. t 50 2 so Kínom Uionl TSgT nnnbnryi ingek B — „ B 3 w> Finom mmrmrgl Ingek, kési fonál 7 GO _ . 3 50 Legfinomabb Tttmfcurjri ipgck, kéai munka. . -10 — - ¦ - fi 50 —Kém nÖ-ingc hy legj u b b kégi-nimn kiv a kési himzéa; 81ms TÍaaon nStagek hajtással . . 4 — . . 1 90 tinom icawajexi ingek, mcllnínciokkal . 5 50 „ a 2 80 3 50 Eugenia, trj divata, blmseU \' — < « 3 W Marif>\'AntölneUc-tHiöoyirjíTtk , . . 6 &0 a 3 — Viktória-, himxett Tslúdl Valeneicnnrl . lft — , . 7 — _ Leg ujabb nő-pongyolák éa haj-köpenyek Klegana, a tegunafloabb perkail-bul . 11 60 , "K\'-50 Aagül kelmábGT,binisrtl . ... la — . 8 60 .N-i-Slsd nadrág ahiríingbÜI, legfinomabb 1 — 3 — Nül Mdrág. himjetl Tíiion ... 6 — ä 80 MI MM AUSnr. sisaa . . . . 6 ö« . a úo "Elejan», ga«ía~L0n tltmrett {SxftnTiVk ... ti — S 50 HSi kilóin&k, iuus ajakkal 1—3 ÜÜ—4 &ü XiCgfinomabb nri nlsii-nadrígok: ~ —l \'rt 20 kr.—I frí-Mtrig: legfinomabb rnrabnrfi í írt 20 kr. irhoni a.IWÍa 48 rvf . . •. ;U — . . 17 — Legfinomabb irhont TOgJ rtnoburgi 50 r»f fi) — r . 2-1 - Jó rárann-sjebkendli, G ab. 1 frt. 1 frt. na. 1 írt. Rff kr. — 2 frtiir Legfinomabb «aéhkendok, vánon-bactUst-biil !a, 6 db. i — 2 frt W Ur. As iranikk »n!ódiága- » tiíittsigáért keaeaség nyujUtili-»Iujp>l:> melrek Mm b- Icjrjebban illenek, ttuur ételnek* rend elétek atánTét mellett. Uri-ingek megrendelésénél a nyakbönég bejélantíse kéretik. (\\ -j- i , Ánrerési hirdetmény. Somogyniegye Kaposviír Tirosa, bwzníer 6-difc szám alatti, s vngyonbukott Fcldreicli Jakab o»j3dtamégéhez tartozó, különben lf>5. száma: kapo8Tári tclekjegyzökönyvben A f. Téaá. 205 hrsz alatt Feldreich Jokab nevére jegyzett —«"\'/„-ra beoeQlt ház becsáron felill t. évi márczius 5-én ezükség esetében becsúron alul is april 10-én mindenkor délelőtti 9 órakor helyszínén — a csíidválasztmiinyuak f. évi jannár hava 20-án hozott Iintározata folytán HArvéreztetik. — Az árverésí~feltételek, alnl-irottnál megtekinthetők. -Kaposvár, 1806. február hava 3-án. BIMANOCZV-JÓZSEF, - tömeggondnok. 1^3 Nyilvános köszönet Én alulírott kötelessaégemnek tartom a jaun^ELrla.\' BtSn. •g«».ir»-mr társaságának köszönetemet nyilvánítani azon oknál fogva, hogy-aTeut nevezett társaságnál biztosított szénám 1865. deczember hó 14-én -ele^etti-.és már e hó 10-én az egész biztosított 0»iav\'eg mindén levonás nélkül, a szigetvári y^^^^eMM\'iíiBxettetett, ezen oknál fogva mindenkinekajánlhatom a,fent nevezett társa-ságnálvaló biztosi tdst. ^"ítómbon, 186f5, decz..hóbao. \'. ~i:r~ : - ---- VÁKADl MÓSE8, ¦ ?\'"8 ¦•domboi biró.\' jí:siiptii:\'in«r:., ¦a, u<nni Sil.Uisn. Doptalimlat., uj ,w, ¦~ ni.mwi .BM^Ibwte.^ nftra d,« fangt-«...I .< —tu. t-i.^,-,1,»! rt\|r.\|,\|. ?ai rniwni «m» Japfotj^..:;. - -iiia^jutar biLEiuon, .„________ aF^--r.i«ijajn«BtwiMiifm aa«: V \' -~S"ÍS!!í9f\'«i »t..t.< —lu. i-n— .i^ .ji, d."IV. ouirlt:\'Hi» >»«HÍÍi t, tapa Ú«l.«ail4ll»l oU"!f>!"Ç". Popp J. G ET.torlJ (o»orr..lil JUr.boo. — ElSbb\'TmllUiilian Mit «.\'««M: ÉMtot, Uogoo^u.» Nro.t,-» i»l«ik\|.J».1rral nimkgiL —ma--Eirr~a»^-Ara 1 frt in Br-.jiCg.uggg:\'\'1" -ü kr- — Ka\|.l.nW B&ban minian jjJCT.aartlrl.an, . nl.iSlP»iri«M™l)»ll, vl.lakao a meajclelt ciiKtknrl. C. klriaub. FOB-PBI* ira 1 frt I3 k> FOG-ÓLOM Íjukat fugskra Onhaunilslul ira 2 fît. 10 kr. Horenri f»g-por, eRy dobut ira 03 kr. E kiasitininy 15 éri IHiiíIUm hirr" knpult éa cllerj.idt Eunîpa Imiiraia ttil îm. Hassnálnt* knlflnnwti j.U.\'-künynftk btiunyult bo miutleDnímn fogfija» etlcn. a «Aj lá^r ríwínck mfn<îcu bsjai cllen, klliinven rino iiiy, skorbolt «tb \'"en. Fnlolvnuxlja a nyalkát, nüÁiUl mo^Bka.lilyt.iwi a fogk.l kep««"«liWl. friaaltulcff í> i«lt!»j«vttálag hat a iíijríi, lebit teljnen mëpîmiifil u-mtt tisn^l, iqoIi-mefitersj;.-... (Tes Tagr nrM -r.tgak, ÍUl ra^y Jbháriyiás Által -rinnaaik. Mintan o ssáJTis acmmlk^p pora hat bartükunyan a fnCakra í« a Kaijrísrckro. tfhál kitnno atnlpilntokat Icbe, trtinl Biújtimtitó-aícr in. és kéau Öreg kőris \'"\'j\'\'* Pjntm«Vh\'\'n t!j friw».«.\'>ffbfu tartjn a r.i«ak3t. Slaffaa »r-vosi tfkintL-lyrk bU.iiiritTnii.vai elismertek aitali ausaci t ^ rijilnlhatósagril, ía §ok Jflcj omja által ajánl ta tik, KnpbntÚ N.-KnUÍS»áu: Fessel h dfer J.lief urnái. Valiseli . K.iV»í.-I(I A. BunpiJbiTK J- i\'s 1". urakniL Cs. kii1. kizáróL eznbad. Alulirt öríimiuel és irpiaság Mcrelettcl allilja, h<.fy dr. l\'upp J. árnak Aiiftthcrin wn\'íjvltét mar hiir.amo.-b i-U" nta haíinálja. és lu-mcsak mint jó és hasmost, ha-•urrn kdli-mw it* végeit bárkinek i» ajaiillintja. Hica. lierrK-i; EíiIerltáíT T^rrxín. Friss fcteméiiyiiiagvak úgymint: Franczia s mafryar luczerna lóhere, Veres stájer lóhere, Fehér h jlhindí réti here, Angol, t\'r.-iiiczia, olasz és belföldi perjt-. Török bnltn-cziin, (\'znki)r-. Burgundi-, tnkiinnány- s göm-bölyii-répa, Bükköny, mohar s nyári-repeze, r./li;í;ika és oyári-buzji, Timot ín. l^mpinelli. Ert-ken kívül kövt-fkető wujtok u. 111. : parmai, ementhali, gTOji, strachino é« liptai. — Halak : angolna, szardina, tőke hal és hering, t\'zukur. kiívé, thea, asztali- és asszuboruk, marha-só. kucsi-kemíe-i, miudeuféle jiyertya és szappan jiifányud árun kapható Feaselhorer Jósef BRÜDER PIRNITZER, XVcchbí lutiibv, P.-flt, nur.>thcA=aa!n Nr. 10, oujif hl<n -len Aiikaaf tou aücu FiFkl >. g a Dür Klifrr eB.\|,íanSl ki Zuh uup d r . r( U-u linte cinen Drii-f, wnrii, .Hu Numiu. ni Jrr cekaii\'ti\'ii I.lí kl fülyl. XKo 2JiIiiiigp.i k. Tt-ornnf ti—» din KToklfi KfiuíV-n citi lu»und i .•Ihdlt i irlhrilbiUt 1 cd die \' (JesGlLsi\'lialls$\|,iele Ki isot. ion u. n i f IM kii n Rato», mouatlicb\'-n B umnaVichcn B \'/Jährlichen . E. ,10 19(14. 100 F. , tO 1B6V. DO Hierbei Rpici.-a 10 Pertouen ». f in Loa,-, jnde P.-rsnn stinTíehn- fa-a TheJ nnd erbJÜt jeder Tbeilnclimer bei Zailuo^ ,\\pt kt.lea ßalo ein Orlsrfnd-l.oti. G. auf SO Rnd\'.lpb«lnB- t 3 II. 90 kr. In 30 mormt\'Irhon Itaten. Fernor dlo s--ht b.Hcbl n Gescllíchoft n _ II. 4 4 fl In S5 vierte\'jahngen Eaton, 1. ?3,9. SO kr in monatli. ben líaí^n. Hii\'rbel spielen 20 Pv-nonrn, Űenon judo Pnrson inm Rnaailf^tan Theil wdhreBil Ar Dancr der EinjahliiDgen in 40 SlehUD* gl\'U jährlich auf allo in Ooítcrret h ornittirten Low Bebst einem BrUiearn und Sabwcdiiehen Loke, nnd Renitäsen dl6 aaf den EfTuHen laufend-n Ziman vom Togo der fUmahlnng an. _Dlo Lose werden inltUt cnturrdei vcrkantl nnd der calfallende Betrag gleleh-mSiilg vertb«lH oder auf Verlangen In Na Iura ail^cfoM." Besonder« biacbUnawcrth iil dlo ne.it arrangirte Gesellscaaft K. an 20 Pcr«nnen A 10 í,.in afr-yiortoljahrUchan Buten auf I Loaa. jede Pcnarj ,nrB 50-len Tbeíl, aad iwtr: I gaairji ÍSOO-er SOO Ä. 2 ganso )8G4-er, 1 ganxrp 195i-cr k SSO fl., 1 g^njea 1839-er A 360 fl, 3 Cedit, 1 ganzes Trieitcr, 1 halbe« Triestcr, 1 Dampfschiff l Et tcrbi.y, 5 gdni, 3 PAlffjf, 3 Ctary, S Geaoii, S Ofncr, S Wtn-dischfrBt , a^Waldateín, 8 KeglcTroh, S Rudolph, S Como. 9fr- Jfderrhann kann einuln in Jede balUbtge Ofl«lIflclt«rt elaWefcn .= ni4 hat aitili tun die " abrigen TheUnehmBr nicht au •»kümmern. - :-Wlr-aichoa noch, darflufunfcnerkaam, data wir auf Verlangen alle Oaltaagcn ZcsaaiiBenilellaneen von Loácn In bclluhigon Terminen -MfJ&^aiaWBiigcn terltanrai, vu wir besonáarí für »Ich ta bitdendo I^ac^Qgagllschaflen hemrrken, WSt" Bri^nlche AnftrJgD werden anf da* pr»mpieite besorgt nnd •och grgei^í^iaBjhine^ d« Betrages atwtfefabrt. Anfragen werdea sofort .batatwortit nn4-anf TeHangcü auar^rltihe Ratensahlunga- prograreate.jiebat V»rloinngikmIendcr fJr Í8S8 »crabfolgt.__Komts- ¦Ip.1!**** gewähren wir die ugcmeSftunatJ FroTiaion. Haszonbérbe kerestetik egy 300—400 hold füld-rétbíil állü\' lakház és gazd. épületekkel ellátott gazdaság 12 évi bérlet tartamra. Ajánlatok kéi-etnek e, czitri\'alatt. heküldeUii: „Hajnos Ö, intéző számtartónak, : VVetzer A. ur kezeihez Nagy-Kanizaára. ru-kliiK-t .in-.l, i.n.l ! l\'t\'t: nR.lt ¦ ncr li-n \' n«"=i. Dilli,,:,, J, f o gH8r-&\'i^a-r-k á k, Irarnjabb d oilni Irffjobbnnk ellsmfrl legk«\'nyt>luiesh 8í(t n fiigfjijás mi liften uetne ellen. t^yedairfi\'ItaráT^ii^TlirOMtftwri^ kírAly utcrft 7. fs. nlatt. Elbír fog-»zl varit ik, kényelmes alkalmaxáiuk ¦ bit tea hatásuk réfrcit i 1 t al i bűi haivn Mátra mindnn magaaataUs nélkül maciik-maRTikat a löfrjobbmi ájjjiljik. — A fugtijaabas «aepredö ,.Ioa pillaimllian uicp;yüBÍÍdéBl siercehet ninijáiiak , hogy egy jeles és ok-Sícrille^ ÖBBirállilott kérattiu<ítiuyrl ~ mely a Ciíhiak tuhéletesoo megfelel - ««« dolga. Gyermekek ós nők is e szivarokafegóss kényelemmel hassn&lli&tl&k- Miutín a f.iírfájiis annyim kellemet en"és gjakran íjjol m ba n midSn a caillapitii saír nem ígt-n ran a késnél, a f»g-oaiTarkák miü K-gji>bb ljáiiscrmek, mindig keit k-iben kellone lenni. Atji egy rskntnlvniinU 3 rt \'/? hkatulyának 50 kr. Pob-ínii kiliavr írjErriir I0h&:------------ lemet elmlók illendő Btáialékban résxeaQlack. Knéppoiiti clklll.Lési raktár : a feotérintetí gyógjazeréian^L Uegrendtrlhetű topábba a Magyar- é» szomííédürBiijjok, ralamnt n r.»iiL-a na. kir. ..natrAk tartótnAornk minden e7ilgr«aere»adg&—3j Priiii um erat uns» Anzeige. l\'numpfi"glich nothwendip int Bit Jedermann, it der jeUiiren\'T.ewrgtClT tJil ^leieben-gohriti-ha\', a will,eine piij.nläre xcitj;eii)ll$i>e Weltgescbiebte. nie bisln-rigen, weist Tortre/«lehen Werbe »iud ntweder u timfangreich und kostspielig, vd< ie sind tu gelehn, mithin fllf die (iruBBe VolliBmnfsc nicht tiasscnJ, Diu hier gebotene, neue nnd frei-innige Ilearbeitniig der Cesehichta^^^me^y» n^erer Erde wird diesem länf^ jftJk^K ^T^^^ AvT„n efUhlten Mangel abhelfen Ä/. ben, de, ie Anacbafl-nng ,„ der Arty^V)^ ?7 .<^fwt»L eb en elB rle.chterti, daaa man sich X^fcJT A ¦ ¦ V^halbe, BSknXnm ir. Werk, Jaa S tauJs^«,T Ä ^^^är LltorjUar an-i, in \'"«- . \\c* ^fTgchörtahat 6-jahrigen - - ^--«aw» -L>-<J^Blenenflöifla " billigen >/!.// Die prachrrnl! ^tattnng, (jede» Heft mit 10J YJB? iys?\',^Aer f«\'-»i«tcn IUnatrationeii.1 •e^y> ^^%^/wcIche noeh keine der bisherigenf " ^ v j^XVcHp schitlitu aufweisen kann. e^^\'j^nii>* noch cnrÄhnt werden, - p I» eiuiRen Tacen erscheint das 12-le] Hrft, und ist die Vollendung vor AbLan/ Tor 3 Jahren sicher in Aitaichl. \'Verlng von Alb. A. Wciiedlkt in Wien, haben in llr.-KaniMn hei J.WAJDITSu.Mabalnik. [23kr(1 J"SS Am 1. März 1. Jahr. .»\'jfi°r Iiiitlet eine groBso Ziehung des vom Staate garantirien b. k, öbtirreich. STAATS-PRaMIEN-ANLEHENS Tora Jahre tBßl, im Dctrngc Ton 10 UÜlionen Gulden »talL Dieses Anloiieii entiiält -(OOjOOO Gewinne, worunter ¦ U-h solche von 20-mal \'?5000 J, 10-mal «20,001!. CO-ru.il 200,000, Sl-iimf laO.OOO, 20 mal 50,000, 20-mnl 25,000,121 innlÜOjOÜO, 00-innl 55,000,\'171-mal i0,0öt»i"3ö?-mal 5000,43S^sl iM>OO,.78ä,ni«llüü0, 1350-mnl 500 iMc. Gulden Cstr. Wahrg. befinden. Kein andere» Lotterie- Au leben titelet bei der unheilr>utt>d h!ci-iien Einlage ho kto««« tiewinnehancen dar, wie dieses und lat der Ankauf der Loose in nlhiii Lnudi-rn erlanbt, L\'uteneichn.-tca Handlnngsliaus erlSsat für dleoo Zlehnng ein tjanzes Loüb su ä fl-, a Loose ß fl, 7 Loose 10 fl, öster. Wshg in ilaukuoteu. GefalligD Aufträgo werdea gegen Einsendung des Botrages achnell, Tcrachwiegcu nnd gewiasonhaft ausgeführt, Orlgihalpllao den Bestellungen beigefügt, jede zti wilnschondo Anslranft gerne erthcilt, nach erfiilgtcr Ziehaug die amtliche Gewinnlista jedem Thallnehmer nncntgeldtich lugesaadi und dia Gewinne evfurt ansbosahlt. Man beliebe eich daher bald und direct an ncia ttx wanden \' SUaU-Effckten-Gesdiäft Im Frankfurt a. U,. Tlie&terplats Kro 10, SOUIB JéiiEf dlssmt}, norlnbcrgl és rövidáruk Lere&bedft ^NAQYtKANIZSÁN. Helyiségo KORllJZVTOÁ¦ haii^ Ájdfíljá gazdagon szerelt raktárát u. m. .pipa éa plpasaár. — oittall-, toll- éa konyhakések j horítriavs ollók, koppantok; paifong éa bádpg ^\'"^1nvi — Tollette ísjt föggea ttű-íOkrük_ — Emény éa tárcáik, lalcsik; mindennemű j llatoa encns-iaappan, pccaétTlasi, bontó-, flrtl- és feltflaS fé-<g ¦ MindonneTen neroiendG gombok, cslama-, Í3- ét fog-(kefék. — mindennemű - gyOngyBk. cnnolinban való oe»él ÍSe halcsont-, hatok, Tluekns vinauat TaTÍbbál Tottes^ dorfl knt3-r1üni»8^éji aaöTCpamut, iiövüfuQil, fehér ím painntfttiint, oelyem i» binonyaaailagok. — Kötff d« ra/ffJS \'ciéma, berlini- 6a arraa-gypot, varró- és aailca aelyern. — Bé--(léaízÖTetek éa mindannomU «1 no na tok. — é& gyermek-1 lliarlsnyok a végre, téli - férfi-, nO- éa gyermek bIbó és felsEn jreklít, nadrág harisnya^ kcaztyO, alsd-ajak, Juveg éa kotort a IpSkel, halósapkát nawlt ia minden eaérujBftkbn vágd "\' a legjutányosabb áron. % "Ölüflönpisnzt amortiurttiókrft kaptatai S c h o r z AL J.-utíl Nngy-Kani»aÄn Ben-czián-fcle házban. A magyar országgyűlés képviselőháza. elé ¦\'terjesztett - LASZ FEX IRATI JA fisYlT a legmagasabb trón-beszédre. Felséges) Caáaaár és Király í 1. Hódoló tisztelettel moLŰunk ÜszÍDto köszönetet Fölségodnek neon atyai szavakért, melyekkel a jelen országgyűlést megnyitni kegyeskedett. Tanúsítják e szavak is folsógod alkotmányos hajlamát, melynél fogva nem egyedül saját fejedelmi hatalma-val akar intézkedni Dépeínek sorsa fűlött, h&nerd országrinnk boldogi tósára intézett magas tOrokvásuíban magukat a népoket is meghívja, mint tényezőket: az együttműködésre. 2. HáUérzetlel ismerjük el Fölaógidnek fejedelmi bölcaoaégél, mellyel as évek éta reánk neheaedett zsibbasztó helyzetnek véget gkar vetni. FoLéged összehívta orazággyü--Jésfipket, hogy a ntmzet ismét gyakorolhassa törvényhozási alkotmányos jogát a működhessék a király éa haza közös érdekében, felséged a jogvesztésnek bizalmat ölö, káros elméletét határozottan elvetette, a asal ellentétben a pragiuatíca aanctiót, mint közösen elismert jogalapot választotta kiindulási pontul, Fölséged kegyelmesen biztoiitott minket as iránt ía, hogy a magyar korona-aik ti-ljűí épségét fel fogja sértetlenül tartani, így tutta Fölséged lehelövé azt, hngy Eaenckülvu a Icgnyomaazlóbb aggodalmainktól, nyugodtabb lélekkel s s kedvező siker reményével kezdhetünk súlyos bnj:iiuk or-varláaalins. iJ. Melyen érezxtik mí f -ntoa f. liMla\'unk rendkívüli nehéz súgóit.\'Tudjuk, hogy \\ unnak oly válitágoa idngv.ikok u nemz lek ti--lében, melyek tit-iocank nz egyea h<<npo\|gá-ruk sorsára, lm nem a nemzet egész j"» ojei e, sőt néha léteiére i» végb gisen elhatározó bt-f-lyással birnnk. Lehel, hogy ily időszaknak küszöLcn álluik jel-nleg ia. 4. Ama lényeg a átalakulás után, milyen MagynrorBzjig ulk"tmánya I848 ban keresi tflltncnl, nyugodtabb vitzunyok közolt ia nehéz>égg\'-l jart volna az egymástól 1 Itérö érdt-ki-knek méltáuyuB kiugyenliléfie. Csöndes idők vnláioik^eagflkFége&ek as átalakulás mi-gszilurdiiáf^J^íi\'iudea idők folytán Iclie-telt vi>lna bistjfáatr ítélni aa uj rendszer minden róaz-iiipk, életrevalóságáról. De a robton bekövetkezett szomorú események igen kúrán megzavarták alkotmányos működésünket b lehet tlonnó lottók az ilki-xdetl munka buTe jwéset,.--ahibák orv.alázat éí a hiányok czélezj-rtt puHlását. \'5. Él&türvóny hiáTiynitTEz élet mutfttjo ki. Cink az úlulbol meritelt,.tapasztalás vezethet biztosan azon eflzki zökhös, mrlyekk<l a bajt orvosolni lehet. Nekünk er™ a sors idül nüm engedett, az átalakulás bókés fejlődés! gá tul v a^i^p^a-rtiaen bjJa&T^k^JMtr^sakABx^a-. a nemzet alkníroányoa óTütebui. Ás idd bátadat!, a viasonyok bonyolódtak, a mi tóti\'n-ségro vatánk kárhoztatva; tétlenségre épen , akkor, midőn as alkotmányos tevékenység leginkább szükséges vilt. A mit e tizoobót ev alatt fokoukint pótolni a javítani\' könnyű Utl volna, mindazt most, egyszerre, kivált &sok után, a mik időközben történtek, helyrehozni,—aokkal, ígnn sokkal nehezebb leend. 6. De a legraagnaabb trón beszéd sok akadályt elhárított, a ezáltal visszaadta nekünk a bizalmat és azon reményt, hagy Fölséged hölcseazége s\'alkotmányos érzőiméi támogatni fognak minke/V-««ljéaman1cában. Mi, pol-8" köleleoségűnk érzTtóTán, igyekezni fogunk, hogy a király alkotmányos akarata s & nemzet jogos kívánatai teljes Oazhangzás-ban b egyesülten valósulhassanak. ?. Midőn Fölséged legmagasb trónbefizédé-Ia a pragmatica Bandiét, mint közösen elismert-jogalapot, választotta kiindulási pontul, annak nem csak egyik részére fordi tattá legmagasabb figyelmét, hanem kegyel* mcson clismarte egyszersmind azt is, hogy emlitott alaptörvény Mngynrorazágnak n " hoa kapcsolt resteknek, közjogi a bol-líormányzatLönállóságátbÍEtositotta. Éa őzen f-nállónágánnk torvényei és okqzerfl korlátozását ogyedal abban találja FüUéged, „hogy "gyatifczon pragmatica aanctio a Fölséged uralkodó-háiAnak korminyzáaa alatti oreiaá-Kpk.lMqiithadan.fi. elválhatUti egyattmara-dását a ez által azok összMuágónek nagy-haialmi;álU»At AlUadiwméfWlapiwtU.\'\' ö- A sonoÜö pragqatlea aagkOtésinél 1 JBJik fSosél a fajed«lru résBÓröT as volt: ^67 6 fi\'ág megaaakAdisanak: ess Ura blzttr-a trónörökliat uS^gi utódainak Ut a: nfl!íe!-\'MfAW prd\'gaByplt; hogyeuesetra "MjolöU leányágban magának.már előre aj r a1- TJfl""OD, z igy a b zabád vá- ¦\'!fTp« gyakriun vsazólyei mozgsJmait elkermje.. Pa mtad a fejedetomnek. jqmd; -nemaehjök tÖrakTÍaa-egyszeramind oda ii ! -voit IrtwyoaTO, ht»gy^Ér megdUapliötl-tr«- alatt álló a feloazthatlanul s elvólhatl&hul együtt birtuklandó orazaßok és tartományok együttea erővel könnyebben éa biztoaubban eller.álllinBBDiink minden kdlaö és belső ellon-sógnek. Eien közös biztonság volt tehát a BBnclÍ;i prnginfiticánek másik fötzélja. 9. Ea az idö telje&en Igazulta nz előrelátást. Mert lia akkor a pragmatica aanctio meg nem állapitlalik, ha Magyarország azt 1723-ban el nem fogadja, ason országik és tartományok, -welywk BEÓta-egy nralkodó alaLt, egymást védve, a legnagyobb veszélyek kocoll is fenn tudták magukat tartani, söt növekedtek erobnn és hatalomban; a Habeburg-ház fi-ágánuk tizenhét év múlva bekövetkezett megszakadtával, valószínűleg lübb fejedelem uralma alá kerülve, már régon ozétbomlot-tak volna. lü. Nekünk lóhát, kik esornnan ragaas-kódunk a pragmatica snnctio minden pontjaihoz, leheteilen akarnunk, hogy annak egyik foezélia a közös bizlonaág, elórhetlen legyen; lehetetlen akarnunk: hagy azon támaaz, melyet e biztonság érdekébea egymásnak nyújtunk s egymástól várunk, megszűnjék erős lenni. 11. De van az emiitett fÖczébk mellett még egy alapeazme a pragmatica aauclioban, mely Linennlónn fontos éa lényeges, s a melyet m«llözni vagy amazoktól elválasztani nem h-liet; éa ez a pragmatica aanctio elfogadá-aáltfiz kötött ama föltétel, hogy Magvarország ko/j\'-gi éa belkorináliyznti Onálláaa eí rtelle-1.Qi fennturtaseék. — Miután tehát FoUéged trónbeszédébeD a Banctio prngmalicának ezen lei.yegB aJupemnejét ia kegyeluieaen elia merte, éa igy a prngrnfitica aunctiot egéaz terjed ul iné.en a mi nden re ciciben mfgakarjn t.irt.ini ; tisztelettel S a h-gnagyobb keßzseggel fi.gndjuk el mi is ezen közösen ntiamert jog-ívlüpnl kiindulási pomul ; a minden jurwUta¦ inkiiil folytonos figyelembeu tarüuidjtik az ubbán mpgallapitolt viizonyos jugi-knl &b kot.-l.\'zt tlaegeket. 1Ü. Közel másfél század folyt le a prng-inntiea innclio megkülésc óta, éa n idö fi.lvtán a legveszélyesebb barezok közüli i», meg volt védve a bírudaliitu & tielkal, hogy u végett MHgyarorazág onalbiaát ea törvényes fiigg\'-lb-nségét meg kellett vulua rontani. Tudjuk, hngy a európai államik Irilnltni vlaziinyui ai>kat vált"zl ik azóta; do még e vál luzaeok sem teszik luhetetlen né , b"gy Pgyrószről a birodalom biztonsága, másrészről alkotmányos önállásunk egymás melleit fonuállhassanoBu . Meg_.vngyuuk győződve, hogy e két eszme nem áll egymással ellentétben, a nem leend szükBégea uzoknnk egyiket a másikért föláldozni. — Feladatunk az, hogy tnindko\'ttöt öszhangzásba hozva, mind-kifltüt ^gí^Üt^ennUrasuk. Mert a pragmatica "sanctTo It3s)ngí7v^zínyáinkra "néz^fl önné^ pélyes alapaserzödés j de rgysserBmínd legerősebb kapocs, mely a Fölséged uralkodása alatti összes országokat, a közös uralkodónak Bzoroólyo és a közös védelem eszméje álM öasetartja. A pragmatica aanctiót léhát fölbontani, vagy bármely részében megbontatni jogilag helytelen volna, politikailag pedig veszélyes lehetne. 13. Felséged oraziggyülésünk ele8 föladatául tűzte ki: a birodalom egyéb országaival kűzöa Ügyek tárgyalásának és keselésénok elhatároaáaAt, b kijelenté legmagasabb trón-beszédóben; „hogy a közös ügyek létezése már a pragmatica aanctioban találja ugyan alapját, de azok kezelésének módjára nézve, a lényegileg változott viszonyok lényeges változást igényelnek,különösen annálfogva, mert Fölséged alkotmányoa jogokkal r ah ásta föl többi országait is ; a közös Ügyek bene-lésénél tokái ezekoek alkotmányfizerü befolyása am mellőzhető. 14. Elismerjük mi . hagy léteznek oly viszonyok, melyek Magyarországot a Fölséged uralkodása alatt álló többi országokkal közösen érdeklik, b igyekezetünk oda lész Irányozva, hogy a viozonyok megállapítására a miként keseleaare nózvo oly határozatok jojtnak Utre,melyek alkotmányos Önálláaank b tőrvioyM ftegetlenségank veszélye nélkül a ozálnak megfeleljenek, ugyanazért haladék nélkül boBBft ift fogunk egy e tárgyra vonatkozó javaslatnak kidolgozásához. 16. LegtlsztábbörÖmetB teljea megnyugvást szerez itfktlnkrlFöUégedMk azon bölcs és igazságos elbaUrosása, hogy minden országait éz tartományait alkotmányos uton akarja kormányozni. A polgári szabadság oly kincs, míllY-.nem fogy, nem gyöngül az által, ha má»ok íb polgári szabadságot nyernek; süt a hasonló közjogi állapot &y^r-«n>őzolehb hozza árzelmekben egym»hoa 1. nyákot, elhárít íOk idegenkédázt, bizalmatlan Ugat és IcöaeraaAgei.^MiFölságűd minden °r«ága»-_ nok aUkotmány^«»badzigát.ajája^adoá- j I JQ.lt.jn?EyMoní>r.zágoU,.épCi oly „Ikoimányt kivánjanak,-ra.;\|y ft roi az«,.aüok óla fonnál-lőtt, a a pragmiiiiea eanctíéban ia biztoiitott Blkotmanyos onállamnk 1 törvényen fQp^t.i-Ifnsfgflnk fntinálláBát leheletlenné tegye! 1G. FÍgyel«n.lM! voendjük tehát, hegy Fölséged a magyar koronához nem tartozó orará-gait íb alki-tmányos jogokkal ruházta fel, s valamint 18C1. évi alázatos feliratunkban kimondottuk: „érintkezni akarunk velők, mini alkotmányu« tápkkel, a mint ymUl6 szabad nemzet mns önulió azabad nemzettel a mi függellonségünknek és az Ö fOggetlenüé-güknek megóvdaa mellett.ű 17. Miniik legyenek az^n orazágili alkotmányos formái ? miníi alapún reud-ztu.-aenek az ö egymásközti viszonyaik? — ahoz nekünk hozzá szótanuk n^m lehet; mert ezen ügy kizárólag őket ét KelBegeriei illeti, 0 mi abba JííggatcHmavntköz^nirjnk. ili zsnk Kzon óhaj-tásunkat fejezhetjük ki: hogy a valóoágcn alkotraányoiifá hazánkban in, ö nalok ia, minélelébb tettleg életbe lépjen, a os eaetbon készek vagyunk, a mint már 1Ö6I. évi alázatos feliratunkban kijelentettük, „azt, a mit tennünk szabad, mii üuálláBunk éa Mkotmá-oyos jogaink sérelme nélkül tehetünk, a törvény szabta aztguru kötel^sstég mértékén tnl ie, roéltányíísaág alapján, poÜiikru tekintetből megtenni, h(<gy az un Eii\'ye terhek alatt, miket nz nbflolut rendar-rr eljáráeiiöüszeliatmuaott as 0 jóllétok b azzil együtt .1 mienk íb übbzu ne n.flkndjoL a a Iv&dyt netiéü idők líárm követ-krzéuei n\'iluk éB%ulunk elhárításainak." 18. Méltóztaiuit Foecged az 1800. évi oct. 20. kell dipt..raál éa az I HG1. évi fodr. ZG-án kiadi.tt nyiltparancfot hozzánk leküldeni s minket kegylmcaen felszólítani, hogy föl-Béged „ezen hatarozmáuynil a méltányosság békülékeny szellemében tárgyaljuk, é», ha nz e részben felmerülő aggodalmak eloszlathatok nem lennének, egyedül oly módi-sil-iBÍ javaslatot törje íz ez ünk föl, mely FoUéged bir\'idal mának él <itfol léteiéivel oszhnngz/ aha Imzha\'.ú legyen." [üjelcntette továbbá Felséged azon erős meggyőződését is, miszerint „az octuberi diplomában körvonalozott kíizüs ügyeknek közöa alk\'itmáuyaznrü kczeló>Í a birodab\'iu egy a égős létének és hatnlmi állásának elutasít hat lan kö véleményévé vált, mely előtt raindon egyéb tekintetnek báltérbe kell vni.ulnl." 19. Igcnif, Ftilacges Ur\'ink, a méllányos-eág békülékeny szellemében vcllük fontolóra ezen két fejedelmi okiratot. Kern tagadjuk mi az octuberi diplomának nngycBzerü jelentőségét, a menyiben Fölséged nzátlal blzloil-" lutta ünepélyeaen nép it a^. iráni, h így jljven-döre alkoimányoaan nirán fel. ltok uralkodni, i^sen diphima alapköve nz átal.tnua ulkntmá-nyorságnak Fölséged mindazon országaira néi^i^raeryck Kuih s magyar oSteöJEJar--toznak. 20. De a m\\ alko tmányuak nem az octoberi diplomában vetto kezdetét; egykorú as országunk léteiével, b nemzet életéből fejlődött ki. Magyarországban & királyi hat.iíamnak mindig tiszteletben tartott jogai az alkotmányon alapulnak. Aa alkotmány fenntartásának biztosítása mellett választolta hajdan a magyar nemzet királyait, ily biztosjtás mellett állapította meg önkényt és szabad akaratból a fölíéges ausztriai háznak trónöröklés? jogát, mind a-fiágraj mind — annak kihaltával — a nöágra nézve, a e biztosítást minden koronázás alkalmával megújították fejedelmeink királyi hitleveleikben. 21. Midőn Fölséged 1860-ban magát kegyelmesen arra határozta, hogy a kormányzat abaolnt rend szőréről jövendőre- lemondjon: bizton remányleitük,~hngy jogilag fennálló, de tetUűgfölfOggr-BzIott alkotmányunk ismét visssaállittfttik, a annak alapján fogja Fölséged a rendes törvényhozási uton eszközleni törvényeink egyik vagymásík részének netalán szükséges változtatásit Reményünk azon ban nem valósult. Magyarországnak ünnepélyesen biztosított jogai mellőztettek, ésoa octoberi1 diploma mindenek előtt as egáas blrodaloronakoítroyáltegyko^salkotmanyi* melymireánkis kilerjeifitBtettEzo>rt«yáít közös alkotmányi* feltek áttóveLU»graror- szágnak azon lényei „ „ , . . - . fi...----=r fc,jat gyár nemzet^ ősi alkotmánya bzbj basájára nézve maga^rakoroh^B melyek a birodalomnak teljes biztonságával soha ellentétben nfrtn állottak, sőt onTwík fönntartását mindig lényegesen előmozdították. 22. Miután azonban Fölséged ezen octoberr diplomát\'nora octroyáláa által akarja hazánkra nézve érvényesitoni) hanem alkolmányoB aton leendő „érett megfontolláa, beható tárgyalás éa elfogadás végett.közli azt orsság-gyülézűnkkel: haltgAtunk kelletkeaéaónek alkotmányunkkal ellenkező, módjáról. De-fk. ml tartalraát.jltetr, azt ér^rm.egft»tó»a- aj «ni wtrra-trflsíBii-meinrröz Wttnkr-hmyTría-1 küzöa ügyeknok azon kör vonatozása," mellett e diploma kijelöl, terjedelmére nésvp ookbau túlmegy „ pragmatica aanctio faatárain, B..kat elvon hazánk ifirvényhozázátol, aminek elvo-nAaát a pragmatica snnetióhan kimondott mé- 4jk««h teljes biaL.uilá»a-éper^em4géayU.---- Miután pedig a mi kiindulási pflntnnkjjo-a, melyet Fölséged, mint közösen elismert jogalapot, kiindulási pontul kitüxoit: őszinte bis .lommal jellcntjök ki FoláégedelBÜV-hogy mi dtplíHno »^"4^1yfliri\',fe 4ü glvinr-fc elf-gadáan által, aíkottnányunk d alkotmányoa ŐnálláBunk és törvénypo figg-tl^nBégünk m"g8emraÍBÍtését vonnók magánkra. HíJvcbben a réaxlcteaen ki fegjtik frijttíni okainkat éa nézeteinket erro nézve as»n"ja-vael.itunkban, melyet a közös vieaonyoU meg-hitláruzása és mfként kezeléoe\' éfdoiiióWo Fölségednek fölterjeBttendank. ¦ L3. Ae ortnbert- dÍplnmiasfe-alapján—JÖ44___ ugyan létre a február 26-ki pátens, dd meaz-oze tulterjt-BEkedett még ónnak határait is. Aa egyes országok azon jogait 0 kfllön érdekeit &em kímélte, melyek a közpzélokkal, a valóban közös érdekekkel n»n állottak el-leniétben- Inkább egybcnlvstsatás, mint pgyat-ériéare látszott iránynZTa; és n mialt nem valóaulhatult Fölségednsk azon nly.i óliaj-táflft, hi-py nrRJCB országainak atk<-tiitáiiy->a issabadoaga, népeinek l«loÖ ez^vetk-esóse által tartóeau biztosítva, aztlárd a lapuikon fej löd-hcBBék." Nem valOBulhali.lt, a mit a aanctio pragmatica is kiemel a kcdély-k iin-gi\'yug-talása és öazinte rgyi-sütétc. hégyévi t ipaac-taláa végre taniiBÍtolla, hogy azon alkotmány, melyet a pátens -tartalmaz, a népek mrg^ , nyugtatósát B"m ee&kösölt-, b gyakorlatilag se n volt kiviliclö. íí-4. IriinjTüitítian pf\'díg cz-n pátens még haározottab a élesebb kifcjrz\'Aa Volt a jogvesztés elméletének. Midőn Magyarorazág a sanetiu pragmalicának elfogadása által l-he-tÖvé lette, hogy a fölséges uralkudóhár. al.iit állott mi uden országuk jövendőre ib ugyanazon egy uralkodó alatt maradjanak, b v.Ve\' sült ary vol védjék meg és tartsák fenn ko-íj biztonságukat: szándéka bísonyoaan nem 1» vult, Inigy "zoii egyűsülés valaha még b.!»l-vaMliira ia V"zcLlie»flD!lpsCt magában aprn^ matica »ar . tióluvti ts hdtárnioitan ktkÖtlrtpU nz urszágalkotmányos önálláíónaks törvényes függetleiisc^énok sértetlensége. Már ovxon ve-szélyl, melyet az octoberi dlplnina pedig hozna reánk, nkuzÖB ügyeknek ajog énmÖkevg határain tul terjcszfltkörTonalosáai-T Jriaég súlyosabbá tenné a/ebr.2ű-kí patons Vlf\' gidás-. .....Tfö B \'TjTrtmsrszerint fzám™-nozr»rgt-ár- gyak, minden m-»gazorÍti> nélkfil, -t>gésB lof-jedclinijkbeii, oly közös törvényh•& testület köréhes t irtóznak, milyben ila^y^rufitág képvia-löi, csekélyebb ezáinakná!" f-igva, -mindég kérdőre—n-éevo--af--4^bbÍ..ffirftmitffpk-j—. képviselőinek nagy többségétől függtek vnlns a ekkép azon érdekéink, melyeket ésnlött hó-hasáukm nézve saját törrány hoaázank in-lézott cl, a többi ortaágok érdekeinak lettek volna alárendel ve. Kitcrjidett\'VóTna ezen alárendeltség gyakran "ly érdekekre ia, melyek nem közös szempontból, hanem a többségben levő országok javáért, határoztattak volna el, a ml jogtalan kárositásunkkal. SSt miután a közösek gyanánt kijelölt BBgyfontoaaágu tárgyak, nagyobb nagy kisebbSBezeköUeté«-bcu álUunk majd minden oly törvónyhoaáfii tárgyakkal, raelyok az egyei OMiágaik törvényhozásainak voltak fenntartva: g^krán merfitbeitek volna fel oly eHóréaelt, z8t nehézségek Íb, melyek 0k.1t vagy flrflgyíjt sznl-giltattak volna a tekínlélyúsh, kÖxöz törvényhozásnak arra, hogy hatalmát, terjeszzzá. a idővel a tOrvónyhoz^haUloffin^iegiragyobb részét magához vonja. 26". kormányzatot Illetőleg, annak ttfgfoa-toaabbáffait,afebniirl pátens Msgrarorzzigra nézve ^gy, a mi saját kormányanktól épeu nem függő tissviselői testfllet kezóbe, adta, mely mellett a közigazgatás többi rizsemet : vezetése a magyar kenrmányT itlettsv Tehát ogyanaioa területen, ngyznozonkonpTilgirpk fölött lUt^^aiástóI imíndeohatt kaionb9s2 kasl^ázgatíjíha«a\|aiat áliit^tt foL Lnbet- . stfcf^ásyos államboti (ry-kitféhi köiigmya-^SSt képzelni végtelen zarleA»ok éafíttylunoa -zavar nélkül? — z ncmsaupoB<e asonafipud-. . lom, hogy végre vagy megakadna a k^igoz-gatis, vagy a gyöngébbet az crBs^mV^iiac4b* Dlvaaztaaá? Alkotmányonknake Bnéiló Wr~ kormánysstunknak ily megzwm^tóoátjAfó^ gadni, legszentebb\' pólgiziOtttÍBÍ«azáglluk tiltja- 27. MegvgyunkgTozödveta:og3r^l»^sd-nek atyai\' sjiLvén i«niznek ^auQarorzág érdekei. Szivünkön hordjak mi!uii_<rdakfl-ket, mert hiazón azokhoz t»ä; Iffltyf. hazánk boldogzágo. De oopn ingatlan tótBen, élttók, •hágj MagyaPofazignák hity««-f»^ifott Í"étdekeiköaOitegyiklegfusiteiabb: zdjgga»ri^: ulnjMÍBiUÍMnflk JBftoíiii. maint Tal amint i ttí tívwslentbk nettHalWt. * ** ij\'b köi ssjyelértéaon alapul _a egyetértést renéoyleofc Libao. mflljt » miáSh\'egyik aiáujtai ¦MliaJUgut" ad:~a~\' íUanTofttágot fossal meé századok éta fön-éllott. -a anylazor ^fiooejílyesBr.: biztosított. ¦Ikohpínyitói f_vTadoi.e es felejteni a jog-vautatt? a tttdn»-«>-j4 lélekkel ttralni. amas ily médon. uyert alkotmányinak? Engedje teáit Feliéged, hogy kövothes-\\ tftk iskAJ^^Jf^magasah-b trónbeszédnek ^•maa útmutatását, mely na ectoberi diplomára --.t ri\'rrffnri r**"" ^aftry^C minketarm : \'n^^^aa^^baam e részben : foTmerOJő »g\' g>dál^t--fllo««laii»alik.t nflni_ .lennének: ----all ely toMaiitási járat latot terjesszünk séged^lmie, mely birodalmának élet-fo! _ Aab» lefpd lnwofcfA.-\' KU T.moOiJoMHkv.iiiar\'A8Gi-dÍki túlírtunk ben ítT" hogy. áL,^.rudjdo«;: fönnállását ¦. koes;káztaini nem akarjak. Hwt ia Iával ran ily szándék tőlünk, a .mintán raeggyŐxöura4ok szerint az oetobori diplomát a februárt pátenst a mi bttaiult élt lföf tetőiéivel nem Inhntne osshang laska hoani: fogunk igyekezni, hogy uly ja-Tat tatot terjeazünk-Fdlaéga I oíé, mulyalkát- - dalom- élet\'fSliá tele inuk ia mogfi-leljao. 30. aféltóstatott Fölséged kegyelmesen ki* t: jelenienii lrgraag»ajd»lLttón beatedében, hogy „a fentebbi kérdések elintézésével szoros ___8«B8^í^pgeebeb, >6t válhatlan kapcsolatban áll aj 1348. éri törvények nzön részének .ilTÍuffalátAf. .illelQleg. módosítása, mely a fejedeinat jogok hatályára, ?1 a kormányzat hatáskörére Vonatkozik. -SlvBWadtuk mi Fülaégednek már 18&l-ki , mosódik alázatos feliratunkban if, „hogy vannak na 18-4.8-diki törvények rendeletei kfitojt egyes pontok, melyeket a nép jugai-.rak aértejttan.fjOBntsriása mellett mi mngui k U objiJtunkfeaéUscrQbben átalakítani, s határozottabban kifejteni." KiJL-lanlnttük.. azt 1«, bogy bn Fölséged kívánja a törvények forrni részbeni megvaltozUL-iaát, a kir-gésai-tett országgyűlés mindazon javnslatokat, . miket, erre vonatkozólag Fölséged Felelős magyar rninistcriurua előadand, tüstént ta--oioskozái alá veendi, a mega {tapodását Föl-. jégad ejé^fogja terjeszteni.u Készeknek nyilatkozunk tehát most is arra, hogy — a menny iben, valamely törvénynek a törvény-.hozás rendes utján leendő megváltoztatás* szükséges leend, — aa irint alkotmányunk aiaMlrdTsr-eeabaagcé javallatunkat fel .ftgittkV araiak Idejében Felségednek ter jeiateol. _.. . ..... ¦1 .S9..Buagé; óhajtása, a magyar nemzetnek, kegytn.lMvin koronájit mielőbb Örükös _..ktrilyÍoak fejére tehesse, ¦ a mit tisenbét ^éy.,fultÍAr tnlyo ctiíTuények gltoltak, aa \'-vig^t^jeeedeabe -mebéseeo. Xem csupán f.önn-péVya t^rjbvtJU\'ea hoimiiVban, hanem Sjaksts^tk^r^MitésBaBalL^lminyn.V, leg melyekre aéiva 10k Tiiiontajiigoa MÇk .uiaít^ajKautólag^ eloaxadJw_k.J ^yjíebéa-ipBÍik»^ía.ónd lekOidenl wes elmaradit\' Jjtomasató^ kBTatkeaményelt. de ml nem •M»1 „ l"ga«lidebbsmégif 1 Le=-üsebb kapoea. mely » nemMtut királyáboakuU. Mindaddig, -J!ÍR:f" wIJ?UM^^o.ltt m»"d f" í»fg»illn-\'aniUtok - marad nnk, mc- ___.. ^azcnlealiéie ~UöglV r vpy^rejére\'=emel hetni r—¦ ^Uwm éhy e-\' lak addig, birmily\' kecaegtetvk legyenek la, bóaaytoUa jtaméeyek,. melyeket egyed8l a íf kílpSS**" él ingíttag.s annak in-PPHti&iÁ-ÍW* FöUéged saautelbe.L meg ál--jf olmaiyiuik, toülegea vissíaéililljáTnl , tnl \'M^^W^T^-^^\'Tal. Hallgat aa meg .FöUéci«l e. kérelmaukot a tegye lehe-ohaítiaojik: mu>éh!6bbi telje- \\J^t$PÍXPl mí vénet a tárgyalni /gea^olUVinntetFálségod, mir.t koronás fogunk viaasarettení o nehéa muhkAlől, mtirt Jlelkérdét^aa nemzetünkre néavfl. Politikai "belyaoiünk jarulasn olíí fogja tegitenl anyagi -erdekeinket Is, féUmitil anyagi belysotflnk emelkedése lényeges tAmasaa leand apolltl-\'k^aUUannkMk.^sabad legyen reméllenank. bogy Fölséged bölcsessége, a atyai gendos-kodiaa egyikben ugy. mint a maalkban^ elö^egitendi ernyeactíontOrekYésBnkeí.iiaer-lemi fejlödéoQQK b anyagi haladásunk semmi tekintetben nem áll ellentétben & magyar koronéhoa nem tarto&ó orsságok valódi éa jogoe érdekeivel, süt midőn as nekünk erőt és Balyl^költreÖnöiy növeli ásóknak saiyit-ea erejék ía, midőn bennünket emel. ac egéaaet\' emeli. S0. Őszinte hálinknt nyilvínitjnk Fflbé gednek asért is, hugy Horviith-ésTétoraság gyHlését "kí^ehmTsorrHTírBTélitaiti-méltÓBta* tott, hogy gond uo ltod jók elovo a fehil, missé-ríni a jelen orszaggyaMsQnkön kellőleg képviselve legyűri, ugy tekintjük ml -est, mint a megyar korona épségének fan tartás ára s országgyűlésünk kiegészítésére irányzott legningnsabb fújod el mi szándék tanúságát. Mi ezen országok, mint alkotmá nyoa társaink iráDyiban, most is azon nézetben vagyunk, melyet már IBGl-ikI nlizatos^ feliratunkban Fölséged elütt kijelentőt tok. Újra ismételjük teliig hogy: „ha Horvátország mint ország akar résst venm~to>vény=~ hoBáaunkban, ha t\'löbb tiostába akar jönni vetünk azon föltételekre nézve, melyek mellett közjogi ullasát MagyarorBaággal késs osszukhlm, ha esek iránt Ugy akar -^relönk érintkezni, mint nemzet nemzettel; mí ost Bem fogjuk visszautn-atanl." Oszinto bizalommal nyújtunk nekik testvéri kesét, csak országunknak b a magyar koronának épsége a nlkotmnnyna ŐnálláBa föntartotsék. 37. De tifxtuletleijea koszOnctünk mellett azon aggodalmunkat sem haltgnthaljuk el, hogy midén a lograo^gnsabb trénbeszéd Hor- I váth- éa Tótnrszágrol szél, Dalmátiát sehol meg sem omlitl. Ezen ország Uorváth- é& Tótországgal együtt n magyar koronához tartozik, és niíddn Fulségcd kiindulási pontul ItUte ki a prsgmatica Banctiat, mely határo* zottan kimondja, hogy a magyar korona országait nem lehut egymástél elválaBztftni: nim f»gjt bizonyosan nkarni, hogy n mugyar koronának annyiszor Ünnepélyesen biztosított épsége .még továbbra ia csorbítva legyen. 38. A horvát országggyülésnek 18GI-kl határozatait, melyeket Fölséged velünk köztilui méltóztatott, akkor véljük legczél-zirrübbon tárgyaihatóknak, ha majd azon ortágoknnk képviscliiivel, vagy a klcgyen-lités végett kiküldMt megbízottjaival rgyütt tanácskozhatunk, a o tárgyat bz S hozzájárulásukkal intezlietjük ol. —30. Köszönetünket frje-iBÜk kl Fölségod-ntk azrm Fejedelmi gondoskodásaért 1»^ mely--IyB^a-^fn5yn^¦ét firrlelyr-rszág-eg^esOJosébüL folyó visaonyoknak véglegcB ölnilézését szivén hordja. Megvetették e visznnyokunk alapjai azon tÖrvényök, malyűk 1849-bnn Magyar* ea-Enlelyűrazág._c»xyeaitÍBÓrol e ket fnTfrfg^k»rdsregy<-térté^v^l liot^tokjj ktrij-lyi ióváhagyás á\|tal ünnepélycacn szentesi\' tettek. De sok van még e részben elintézendő, ft. ral n«ra hozzuk kétségbe, h«gy minden részről megnyugtató, igaziágos és méltányos —-gállapodil eszközlésére komoly megfon 43. Megoyiiolta FBlfégadmflködéiUnknek »a^»IkotmanyöirJér^«, w!TrÍérei»örtmBiel nil>sHenajttk^g^rkÖlel^ rekvéaelnkn\'eaníianban\'ciakagy lehet sikere, hs tOrvényhogásl mQküdéaeinkhfln HZün_gi^s_ bit klidr\| lépteinket, hogy a mii; a király éa notnaet együtt mogillapitűttak/ast csak a királyba TjémCT^egy^Btt\|tiikarata^viHbBtat-ha^ja meg. E hitnek pedig egyedül az elvileg la elismert, tettleg !¦ életbe léptetett jogfolytonosság lőhet alapja. 44. Fölséged nem akar abeolut fejedelmi liatalmivaTnckÜnk új alkotmányt ootroyálni, s rait kiköt a magyar alkotmánynak jogilag fönnálló alaptörvényol kötnék ily ootroyált alkotmány szabad és ön kény tea elfogadására, nem - ia volnánk följogosítva. Fölséged a pr»gi«4tÍo_a sanotioboMiiliidnlva; ezólit fel faeonünket, hogy alkotmányos utonmödöstt-suk, a mi törvényeinkben hibás, pótoljuk a mi hiányos. Do es ország most is folytonosan absolut kormányzat alatt áll. Alkotmányunk, melynek alapján kellene \'gyakorolnánk a törvényhoüdHijogut^ lénye--gea részeiben még most is föl van függesztve. ÖzenteBitolt törvényeink, molyekfe^némve Fölséjgcd maga is kegyelmesen elismeri, bogy "ataki tör vény eíaégők kifogás alá nem eshetik, tettleg nem létezőknek tekintetnek ellenben oly rendeletek, melyek alaptörvényeink ULetrozéaével)Ls6t ások ellenére adattak kit s a hon.-polgárainak legszentebb érdekeit, éa még az egyaa vallásfelekezeteknek belső* nyugalmát ia folyvást zavarják, ¦ mfTgt if "agyjéjgben fantartatnak ! parlamenti kormányunk, felelős miniatefeiök nincBonek; a köztörvény hatóságok;megyék, kerületek, városok alkotmányos állásukat még most sem nyerték vissza, » a közigazgatás uitnden ágaiban absolut rendszer uralkodik. Két, egymástól független tisztviselőt testtltet viszi hnsánk tcrttlotén a küzigazgfl-tast, nii-Iyoknck egyike sem alkotmányos, sbt egyike mégaion felül idegen is, n mennyiben a itingynr kormány hntaloratól semmi függésben nincsen. 4f>- Jogfulytnnosságot kórunk tehát Fölséged tÖl törvényeink értelmében, különösen parlamenti kormányt, felelős ministeriamot, és a köztörrényhittoaágok alkotmányos helyreállítását. Mi csnk a törvény teljesítését kívánjuk; mert a nem teljesített törvény hult betű, jogfolytonosság nélkül az alkotmány nem ?I. Nem kérünk mi politikai leheti tlenség<>t, nem száudékuuk a birodalom biztonságai vcsztlyez tetni, vagy fajcdt-lmünk törvényes jogait csorbítani; a méltányolni fogjuk mindig a társországok jogos igényeit. Nagy fontosságú közérdekeknek ttkioljük mi is ezeket, de meg vagyunk győződve, hogy a felelős magyar miuisterek kinevezése, éa a köztorvéuyliatóságoknak alkotmányos helyreállítása a nsgyfontusaágu közérdekekkel ninos ellentétben. 4t>- Tudjuk, hngy azok után, mik tizenhét év ótn,\' befolyásunk nélkül történtek, as AtmtMiati korszaknak tok nehézségei lesznek; tudjuk, hogy a közigazgatás több ágainak lolttegVi árvétale-s-reirdczéBChoBSwibb idSt lelki nyugalmunk msffliraAa!, melyre pe< az eléQktn^tnehéBlrtrdeMkmecoldi.ái\| oly nagy tattkségank van.jJelen ortxággrl lésünk őessehIVű11 á f>ragmatloáaandiíoáfI ia biztoaltott alkotmány alapján. FöladatL módosítani tőrvényeTntt^némely \'-Mny6MJ pontjait; megkoronázni Magyarország kire "^^¦raPftiia-ThnJdngább-jaTajét megalapl tani. V«gye kegy elomlón tekintetbe Felaégcof minő helyzet lenne az, ha as ország ugyan akkor, midőn képviselői által ezen alkotmá] nVos jogot gyakorolja, minden egyebekben alkotmányon kivflj állana! 50. A parlamenti kormány a felelős mínísai tórium mellett másik Jényegea kelléke olkotl mán; útiknak a megyék; kef Sietek éa városokf hatésági törvényes ön kor mányzata/ö e kotta válliatlnn kapcioUtban áll egymással. 61- Magyarország míhdfen ínötltutióit önkormányzat eszméje lengi át; a köaigaz-L gátas támogatásán\' aa\' egyeaiti a" legjobbK erőket; ez nyújt nyUvánoBsága által ftvisazaB élések ellen legbtstoBabb ellenSrvéget j eiP; -korlátolja a tisrtvl>gl5Íiriata\|ojn^jogtMa^tQl-\| terjeszkedését Alkotraáírj-oa életünk folytáoi qí óvta meg hazánkat a bureaucraticun rend-1 BsertCl,metyazország inafÍtütÍorval,nyiIvánoB\| életéve), szokásaival egyenes ellentétben" áll. I 52. Mig tissza-nem állíttatik a köxtörvény-\| balóságoknak azon önkormányzata, melyet 1 az alkotmány kijelölt: addig a-nép alkotmá-f nyos működése nem lehet tégelyére a köz-\' igazgatásnak,-. nvilTalaassá^ hiány áhatr ^azrl ellenörköd és ia hiányos IcBs, a es alatt a tlistvisclük iránti bizalom inenved legio-kibb^ s k^zigQEgatás pedig más utón, annyi költBegkimólésael czélszerüen alig lesz rendezhet 3. A körtörvény hatóságok önkormány -1 zata egyik főrésze Jas ország Ibelkormányzati I dnállöságáhak, melyei pedig\' Felt éged ia mél-1 téztatott kegyelmesen elismerni. ^ 53. Ösaintén óhajtja mindenki, fagy a fen-forgo foot^is kérdések kösműgoyugvásaai j egycnli teasernek ki. Da közmegnyugvást czelszorü változtatásukra nézve is csaIc ugy L lehet biztosan romélni, ha a tárgy éa helyzeti ismerete altul érlelődnék as orsmék a nép I körében ia, ezt pedig serami sem eszközli 1 kőnnyobben, a az elfogultságot és az isme- I retientŐli alaptalan fólelmut semmi sem győzi le hamarabb, mínt a nyilvános eszmecsere. A mit o részben a sajté tehet, az inkább csak elraók\'ti, s mindenesetre kisebb körre van sznritva; midőn ellenben nyilvánosság, mely a közlörvényhatóságok alkotmátiytis életével párosul, gyakorlati téren, hozza össae kOlönbo"zŐ vidékekről ns embereket, 3 az eszmecsere, által tisztult fogalmak messze elágazva hntnnk ki a népnek nlaóbb rétegeire U. Meg vagyunk tehát győződve, hogy nzon kösun-gnyugráBÍ, mely nélkül a kiegyenlttéa áldásthozó alig lehet, semmi jobban elősegíteni nem fogja, mini n köstörvétiyhatóeágok alkot mánycalánák TisssaállHilfla. bi. Nem 1. tartunk mi attól/ hngy ft kOs-tarvénjhntii<dgok ciun TÍ..ználtiU>ibál, li» bilr iileigUncscn 1.1 lénjagc. nckéz.égek ^dtniiiizjuiuk.aEttlIiiin-k(jrininyxatára; in\' rt jur, melyeknek tisztába hoantnln njigy ova-tiiHBngat fqg kivdoni. Dö _még_a. tok-Mctök .env^tfwíkroallmtlannlfzflkaéggBeé aa absoínt ki annak lehetÖBégéV]\' hogy alkutnianyánk tettleg éljen azalatt i., mig as egye. törvények módosítása felett tanácskozónk. 41. Átmobeti korszakban a fülolSa mlnis-tiilá\'s és\' clSrelátis locnd szükségéi. SUnket i <o""ninak eljárása sem lehet mindenben oly azt ezek fSlSti tanícskoiiKkban teslrérl I "orosan szabályszerű; mini n soha meg nem \| zavart és félbe nem szakasztott alkotmágyoa i élet rendes folyamában-^ OrszággyQlésQnk \' ezt mindig figyelembe veendi, a~ a felölő. magyar miniszterinmnak mint parlamenti j kormánynak\' eljárását\'mindazokra nézve, mik a icíegyenlitésnek\' alkotmányos ütonl gónycl, és talán némi bonyodalmakkal is \\ meg vÁgyuhk gyiiziiiívp, hogy nz oraz\'ágg):u Mfatoltiirk; nfódositasirsJfBV , fartink, i.-\'tiihb.,WM- .........v ^ ^fkkaa. mieh5^b7. hasai jnrgált.Wi.aÍnk.r FőUéscdnek szeretet érzelméig fognak vezetni/ alapja ff\'mén^nknek-azon bTíaíóm, liogy töluok senki sem kíirán olyasmit, ».mi veszélyeztethetné alkotmányunk alapelveit. 4&. \'Horvátországnak és Erdélynek orszig-SyS^zOjik/j i6l, meghívása eíbáritoit egy í aulyóá akadályt, mely 1861-bén leginkább ; ^tó!taJ:tar_vényIíozási; raükbdéilanket. En-pAft.;PalsígédniérnPBs; s reraínylondnk -aá^lz/hogy^i^B^iik^egéa™^ jFmraénak, valamint azon teatQleteknek; is. 1 /líT;!t»a«taki^(..kW. mietóljb" hozzá melyeket az" 184\'/,. V.\|k-t5rényczikk a ^^r.J"^flaJo4isalnk«\'r. FőUégcdnek "O" or»zággy«lé. alkztrészeil»z-izámit," or«oággynléi0nk5n leendB képviseltetézét ! i,,............. ,.,..................¦„... ,?I»4eV^ ; királyi - hatalmival eezkozDlnl ?iSL>MP\'-.g^5jrU-^<^l^^r^"f- 1 - rr- íí\'"" liönfilirsainkra líézve/ ElkpolL- 1íM vid»k:Myt,ln,lettak-BHtilvo,_tiszlolat. . MJt™!\'1?! 1>\'z~0.wuiflLújiljukW«g.F(iÍ«éged \'¦ lí^j\'^íí-^l^lion;!.,\'^ felterj"oTizt&ttrke>eÍ- \| ^•.kileijeazHuk tazlJirkSzolebb \'¦MSfié^\'fi^á hasonlóul,elitéit,;vagj; Tad i ^íaíVSIuHÍfiUrzainkra íz, Hallgassa meg J ??!?>!»SÍ kírelmdnket a ér\|«Itse meg ezáltal ! ¦ Ur^Pönazet. azon ^bíuln^aVnogy^a^Tujabb ®J^eB!^i^s!»4ge4:ra^tmiDyo,i:éí.;. xelmdtíl olyXUtoo várónk, eltörli a Kul)Bak_ aym^r^iyi^v^^t;j,-^^í^;B^Bl;iil^ r --«..TmtJBk, ¦ Suinte hilaénelleltsmerjuk ^ .1, ho8y_P4l»égria,1]tJljjliJui<ld4k4í ,!„,,. InKzMtendnigílolták-Multat és , linyo. kérelmünket néni iteiitsftené í a. zzohazonlitvfcOrôimBotlitloV i L_. I .t..„i... i____. - Î, "UfJW\'r »? eszközlését, a kSzigazgatásnak átvételét s időközbeni vezetését illetik, szigorúság-helyett méltányos elnézéssel fogja megitélni; sbt as re dzélokra ¦¦ Intézett őszinte tDrekvést lehet&lrg-támegatni is kézs leend. 48. El lesznek ily módon háríthatók a neUlán iolmeraia^eliiszségek s el fognak bizonyosan hárlltltni;hae részben Zzorazág-gyalésnek buzgó igyekezetét FölségéSnek királyi hatalma is kegyesen támogatja. Alkotmánynak ily lényeges részének visszaállítása emelni fogja a nemzet bizalmát s nteg-szünteti-azonaggodalmnt, mely az ohnjtrttt sikert leginkább gátoltiílni. A filulS. miniateriam - bírni fogja kinevuztetó&énél Fülzéged bUtalraáli birni fogja/mint nwla.-.. menti kormány; az< [országét Is. E téttils bizalom alapján tohát/fölytoTIffíaTI érintkezve mindkét réezizcl, kítrerotküdésé éltei kony-nyitoní fogja aa nrszággyalísl egyezkedések mtmelét, folvilágittiti.al»al:ac* kétséges előlegesen eloszlathat, a_«.ellérS Véleményeket ;k«zelehba^»hat)O.E»gymiáhb«i:-8Bt hivatalos állásinál : fogva -gnkraOUh\'érinlkezvéh Fölséged tíbblvorazigainok államférfiálval eHlmozdithalj»:. e résabott-ts sok nohéz kérdésnekkiegyenlíteti!!; lós időközben is kész leend mégudni Fölséged felelős-inagyár minoteriumtintik azon hat:tl-mat éa segédeszközöket, melyek Ily nehéz-^ggMlMáritáz^r^zllkzgp^ 55. Biítiín femcljdf eaeknéT^o^a;r&ogy" Fölséged kegyelmesen teljesitendi e kérelmünket, melyet alaptörvényeink rendelete, a közigazgatás etdokoi, á politikai czélszerűség egyaránt támogatnak. &6. Itne fÖltártuW őszinte bizalommal jirsel-meinketóhajtásainkat Fölséged elölt. Tiss -teletünk, Bzereletünk s ingatlan hűségünk legszentebb tárgyai e földön.* a haza és Király: a e kettőnek egyesOlt érdekaJÖcxéUa törok-véscinknek. Alkotmányunk alapja a törvény, zarkövo n királyi hatalom, a e kettőnek hó dőlni legfőbb polgári kötelesség. Csak akkor volna e kötelesség nyomasztó; ha egyrészről vtörvény, más restről a király akarataáUando a ki nem eg>en1nbet& ellentétbe jőnnénok egymással. De azon kegyesség, molylyel F el a éged hü mngyur népéhez szólott, s ozon alkotmányos érzelmek, melyeket Fölséged legmagasabb trón beszédében ismétel ve kifejezett, biztos reményt nynjtnnak,hogya níriBiíőlmerfl-fö vélemény kfllünbaég mellett sem fogirnkioba ily ki nem egyonlithető kínos helyzetbe Jutni. FótségedThemrfog IHlunk^öly íWnzlítot követolni, melyet a pritgmnticaennctiohnn kitűzött közös ciél malhntlaiiut nem igényelr ml pedig nTczéjiiak hiztositnsára mindent hiven teljo-BitsndÖiik, a mit kötele hazánk közjava kivin: - en" telje- 57. Fölséged bölese&igo ntyai kegyessége gel fogja méltánylnni szoros ragaBzkodásun-kat alkntmátiyiinklios, moly a mi szabadsagunknak is, FőlBégtidStrónjának Itr, irf^rfl-aebb támasza. Uisonyitjik a tÖrténolem\'Jjipja. hogy,\' azon\' nemi eteknél volt mindig >el! biztoanbb; ntnin; \'melyek. legsziUríabt hO-Béggel védték nlkotroinyos törvényeiket 68. Legyen rnr-ggyőiödve FöUéged, ham ragRazkotlisunk>ffsiTAlkntRiAit7ink^ -gasekoddaunk Fölaéged királyi házihoz, me lyjlnojnzotüiik az alkotmány alapján Önkény és -Bzabaden emelt\'HagyanraaAg trénjárt ugyanazon ogyfíirrirfbél-űred: á46igjalata« íogtisitAwroirrinytfir .