Zala-Somogyi Közlöny 1866 017-019sz július.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2.8 MB
Keltezés:	2010-01-29 15:41:17

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1678
Megtekintések száma:	5722
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1866. 017-019. szám július Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsn. Ötödik évfolyam. 17. s/.ám 18üG. július 1-ún, szépirodalom, keres. smeretterjesztö laj delén, Ipar, gazda szat, li Á somogymegyei gazdasági egyes >many es mii veszet lőréből ilet hivatalos Japia. Bffioö ©lesa.: L-gúíi iven. ös«3.!j^s&JS4 Iirada éa kindú hivatal: WAJlJITrt JÓZSFJE knn^kürushcdéiiíbtji. Előfizetési föltételek : El-.\'... í,„, ridíkm I- Előfizetési pénzek és hirdetések, k & X I r m é n ) p L , nl vidéki leT.-l.-l:. I.Jrr.i.n,,.. n kiaddliirntnllHH fcöldrud.\'k >AIJ1 KANIZSÁRA. Előfizetési felhívás! a .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY\' ">-dik évfolyama Ü-dik felere. Azon biztos öntudattal lépünk t, pártolóink elé, miszerint elhalmuzó fi-nves ikretek helyett lapunknak juát a köaelraultban folytonosan emelkedő mrtulmát a körülményekhez képest még tetemesen fokozni, u testvérmegye növekedő tudva-gyát lehetőleg kielégíteni leend fö-türekvésiiiik- A „Zala-Somogyi Közlöny" továbbra is megtartja az eddig követett beosztást és azon reményben iuilad előre, hogy a n. é. közénség pártfogásátezimjml ia kiérdemelve as előfizetők b^0i^ imiaél nagyobbra emelhesse. Előfizetési feltételek: helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán szétküldve, egész évre 5 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr, WAJDITS JÓZSEF, felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. A gy®rme&-n©v©16srői ss első A jó apa és anv a gyermekeiben találja legdrágább élet-kincsét. As ingé 6b ingatlan vagyon az életet kényelmessé teheti, de a sxiv boldogságát a gyermeki szeretet önzéstelen ömlede-zé$<3, gyengéd \'.. ragasnkodáfia, állandó hűsége képezi. A szenvedő anya köny-nyeit a-szerető* gyermek ártatlan mosolya bllvöa szivárványnyá változtatja, melynek színeiben egy boldogító jövő reményei ragyognak a földi gondok fellegein ke re azt ül. Midőn az apa küzdő lelkét a aors vi-ssályai, a családi bajok, a társadalom nyomorai, a hnza szenvedései tépik, ssakgatják c a családi körbe vonuí és szerető .gyermekeinek dalszerű csevegése, bUalom-teljea kórdezgetése felvidítja as el komoralt lelket, az arczvonósok kiderülnek \'B a kitartás legnemesb erénye Uditö, eríísittí tápot beí a szere-tet édes érzelmeibíSl. A tudományos búvárkodásba sülyedt lélek a gondolkozás éa elmélkedés tömkelegében elfáradva, a családi\' kör szentélyébe menekül; itt koresve és találva as elvont, egamÓk, a leigázott erkbioBÍ-ség sajtold nyomása ellen biztos menhelyet, itt nyenVr?rÍB8sa n küzködí! szel- f lem rnganyoBságát, hogy a közjóért fáradozása kitűzött életpályáján, bármily Tíiglis légyen az, tovább * haladhasson. Hogy a jól nevelt gyermekek mily nagy kincsei legyenek a szülőknek, ió-lep a nÜknek, erre ;i nzámos példiík közöl csak cgy-kotlöt liozuk fel a rómaiak idejéből. Midőn a mngasztos kcblu római nőt, a történetileg hires Curneltát, a Gracchnsok anyját egv ékszerekkel megrakott s nkkori ienviizesj.tr] öltözött \\Hdéki urhölgy Rómában meglátogatná s tündöklő ékszereivel tennen dicsekednék; Oornelia addig szütte u beszélgetés fonalát, míg gyermekei az iskolából haza jöttek, s ekkor reájok pillantva monda: „Ezek az én ékszereim." De hogy a gyermekek a szUlöknek valódi kincsei, a legszebb, legdrágább ékszerei legyenek as egész életen át: szükség azokat zsenge körüktől kezdve folyvást éber gonddal, fogyhatlan szeretettel, gyengéd tapintattal mind testileg , mind lelkileg nevelni, képezni, ápolni. A gyermek hasonló a gyenge fácakához, mely ha korán nem ápolta-tik, nem nemosittetik, az idb* és elemi csapások ellen nem óvntik, könnyen elsatnyul eltörpül, meggörbed, kiveszhet, vagy ha életben marad, nem hoz nemes gyümölcsöt, s minden valódi haszon nélkül foglal tért a kertben. Vajmi hibás, sőt kárkozatos azon szülök nézete, kik azt hiszik, hogy a gyedmik első évei nincsenek befolvassal későbbi korára,- hogy a mutatkozó rosz hajlamok nem verhetnek erős gyö; kerefc a\' kisded szivében; hogy as bidu-latok későbben a szülők tetszése ssexint lesznek kormányozhatok. — Hányszor halljak, ha a járni tannló gyermek aka-ratoskodik, mérgében sír, a játékszerekéi hányja-ve ti, anyját apró kezeivel raeg-megUtögeti: Ebből lesz ám életrevaló ember! már is van akarata! lelki ereje! Igaz, hogy az elevenség a gyermekben egykor sok szép, nagy teftnek lehet forrása, de a makacsságból dicsé-rétes cselekvények soha sem fognak származni. Mit tegyünk tehát, — kérdi valaki, hogy a gyermekben a rosz hajlamok erőre ne kapjanak? KezdjUk meg a nevelést mindjárt az cIbö években. A gyermek testi táplálásától sok függ. hogy annak véralkatára miként fpg később kifejlődni. A véralkat minősége pedig lényeges hatással van a s/.iv ós észtehetség módozataira. Nem megvetendő kérdéssé válik, hogy az oka tápot kitől kapja a gyermek? Mire legtermészetesebb felelet az, hogy: édoa anyjától. Igaz, hogy a szoptatás sok kényelemtől fosztjn meg az anyát. De lehet-e felségesebb természeti kötelessége az anyának,mint szülöttjének első tápot nyújtani? — Hogy cz áltál a női kellem üdesége s vonzó bájosságából valamit veszt, azt csak a hiúság és tet-Bzolgés gondolta ki. Miholyt a nő anyává lett, vágyait a családi élet korlátai ktizé k«ll terelnie, — E korlátok közt virulhat raámára VílU Ido^r, Líthíitni , mik\'-t, kik a r^cjüi.-,, házi örömnek él- \\ vei rnelh--tl szívben K-iekben és k ül kel- j lemben nifg nem J\'"gyntkozva hossza ! évek során át ke\'lves ~7"ret"irr- méltd alakok maradtak, látni kíu-t nőket, kik gyerrnekc-ikft dajkákra, cselédekre bizva. a külvilág gyonvöreit vn-lászva, a hiúság. ,i tt-tsztílg-\'-s vágyai;.\'.! -\'Ika-putva, képzelt ^7.éps»\'g<jit f.-ntartására korán kénytt-1 L-nck ul v fuv^ierHégea eszközökhöz nj^lai, melyek n toti épségen éa a lelki\'széfmégHu utóbb sokszorosan boszut állnniik az elhnnvagolt anyai é» női kötelmekért. Vaunak és leszut-k anyák, kik testi gyengeségük s egyéb Inánvok miatt gyermekeiknek az első táuut nem képesek adni, Esfeket a termésről HZtjut törvényének megvetésével vádolni nem lehet. De ezen kivételes eaetbun kiváló gond fordítandó oly dajkára, kinek Qgégsségo ép, erkölcsisége kil\'ogástalan, kedélyé jó irányú, bánásmódja a gyer-mekkoríioz illő legyen. Hogy mű} gondot forditottak már a hajdankorban íb a szülök gyermekeik el»Ö ápoliWi és nevelésére, ismét példát hozok fel a hires rómaiaktól: A2 idősebb Catu g\'yermeke bölcsőjénél nem egyszer virrasztott, és folyvást maga vezeté annak nevelését. MidÖn egyik barátja tanácsolá neki. hogy ezen fá-radságoi) é.t bonzantó iuglalkoza»>t bízza nílamely Ugyou éa liil rabszolgára: nó — felclLCalu. =tt eziia.jo^ial4iiiioieín, láradságoa. nem is buszán tó, gondolod, bogv én fiamat rabszolgára bízni kepea vagyok I?" A rabszolgákat a rómaiak többnyire oelédeküi használták. Nálunk, hála a felvilágosodás szellemének, személyi rabszolgák nincsenek, de hogy hli, becsületes és. kötelesség-szerető cselédekkel nem igen dicsekedhetünk, jól tnd-ják az illető családfők. Miként szoktak bánni a szoptató* dajkák a rajok btzott gyermekekkel? fölösleges volna bővebben tárgyalnom. Kivételek lehetnek, de általában állithatni, hogy igen sok testi, lelki fogyatkozásnak, ferdeségnek, és a ké^ö korra kiható nyomurnak a dajka ápol á.< és a szívtelen cselédek által teljesített hanyag s hűtlen felvigyázás mostohasága miatt már nem egy család reménye szállt kora sírba, vagy lön tartós gyász okozója. Lélektani szempontból vizsgálva bebizonyult azon sajnos eredmény is, mely az el só Táp által a gyermekbe átszivárgott U-sti kór ós erkölcsi méreg következtében n család jellemétől eltérő ivadék tetteiben nyilatkozni szokott. Hiteles adatok vannak arra is, hogy a leg-lumiesb lelkű apának és anyának gyer-mokoi szellőmben legkevésbé sem ütöttek szülőikre; mert elfajultak az idegen táptól. Ha például egy családnak három gyermeke három különböző jellemű dajka állal tápliUtatott. a dajkák szen-\\esélyei a tájmedü által megfognmzot- tak a gyermekekhen. é? nem egyszer bámulatos, de mindig saomomd jelenségben mutatkoztak azon erkülcat éa egyéb testi hibák, melyek a dajkák ereiben meghonosodtak\'. A jő, hü és gondos kertész mindig szemei előtt tartja növényeit, a káron kinövéseket lenyesegeti, az oltványkák törzsökéit egyengeti, szabályzó karóhoz köti a hitvány ártalmas gazt kigyomlálja, hogy ültetvényei érw-Wnőjenels !3 egykor nemes gyümölcsöt teremjenek ; a virágok kedves sziliekkel a kellemes illattal gyönyörködiethe senek. A BeeretÖ anya, a gundos atva ébar\' figyelemmel kiséri gyermekének lépteit, ellesigondolatait.bnvárként kutatja érzelmeit, vizsgálja a fejlődő szív erény-, csiráit, mérlegeli az akarat salyál, bírálgatja a nyilatkozó vágyukat, szemlét tart az slőtÖrŐ hajlamok fölött. A sar-jadozó erényt az okos szeretet melegével ápolta, 9 törekszik annak oly irányt szabni, mely ás önhittség és bÚszke el-bixakodöttság felé hajlani soha nem en gedi. A felbukkanó rosz indulatot ügyes tapintattal csirájában megsemmisíti. A testi erőt a szellemi erővel örökös párhuzamba hozni egyik fötörekvéseül tartja. Az akarat erejét olykép fejleszti, hogy az dacz- vagy akamtossággá soha no fajnljon. Vájjon lehet-e, szu\\k«égei-o két-három-évjs fiu vagy leány nevelésére iíyrréu gondot fordítani^1 NézetemazerinLLeheS éaLaífikséges ia^ MerMia az clsó" éyÁ* ben a nevelést az anya-természetre bízzuk, a legfölebb a gyermeket ösztönszerű foglalkozásaiban vezetjük, hogy 1. i. miként egyék, igyék, Úljőn, álljon, kö-azönjön s néhány Baót be tanuljon ; még ezzel csak a ktllső ídomitást mozdítjuk elő, de a nemesebb rész, a lélek, ezáltal művelést nem nyert. Vagy azt hiszi valaki, hogy az első években a felki erő semmi tevékenységgel sem bir ? Oh nem! láttánk 2—3 éves gyermeket uly dolgokról csevegni, melyekről ast hittük, hogy fogalmuk sincs. - Bíegfcttlíto-böateti az egyik tárgyat a másiktól, a látott s hallottakat emlékezetében több nap múlva is megújítja; ha baj érte felismeri a baj okát s azt kerülni tank-szik. Aki velejét tesz, ast méretettél veszi körül, —¦ ki megbántotta, azt kerüli, vagy hidegséggel van társasága-, ban. Tapasztaljuk, hogy a BzeHemr^e* különféle módon és alakban jelenlkósik. a gyermekben. Ezen életet kell tehát\'B test fejlődésével párhowtmosaT fejlett-teni. Mert az oly gyermekből, ki elsíí éveiben lelkileg el volt hanyagDlvá, később is alig válik jó tanuló, vagy gondolkozni szerető ember. É1Ő példát TiyiajUiiaJc erre os ótó-dák, melyek ha ezélszerUea vannak berendezve, s a kis pró \\ö^poJján)k_ Bíakavatolt, buzgó, lelfcUsméretea ftr+V. kisdedeket nem sziribőlv hanem xÍyL& ízeretö^ó-v^ra bisa^fák^mind miud a szellem xiraj^nek,!: tahetl^iM^í ~ ,H-tA jlljrli i •,/ \'J fnT , ItjÍBíSiire,"\'»"gondolatok és ÍKolmek - Mmaüli\'i\'\', • bec»Ulet-ér»Ó«, munkil»» ¦lg ii veraciiyxéa ébn ill jatrraaj.\'-frgj^. —tákonyabB brfolyiUaal inll^lHl^k.:: :A hol pedig ily ha«no$ntéiet ninoa, f»gy a MlllSk odn líÖtderil gyermekei-—Imt-iiMn nkurjiit.; legyenlsvwlllSi lutz-ban a srerelu jrondoskodils s józan nc-velús annak helyettesítője. _______ BÓJA GERGELY. mert a kinek valami fogyatkoíása Uirtennek csata útfn egyaEeröéna káplár arböl* menne, boiy Jelentem .átosaan agy reserva fejre ~aaöIná/Akár ageáoeo ujat akároéákfejeUsk Akkon»n"nanvugjr mondanák írjbaarvkogy. ea akaton* ennyi b ennyi évet ssoIk41* bahera: i^uu. .. ... -_____ - __ , Esa katona ennyi s ennyi fejelést ért. 3 mllv DrjJTa knlBnl1! Iinrli-tanort tart, és Zágrábon ,_fun:ia Tolna az : midiin a sok csatdn kereeatül I: Ulásaló 1440—1444. .1440. Pogány 4« Kígyós várait Zalavár megyében beveisi. A , -1441. MartiM 16. Egemig melltftt ti .kori tart. _ ¦-¦ I. Níty.a 1468^1490. 1480. Angi íftcAlio-LendTán. 1480 Scpl. 8. Perlak viroeáhoa késel keresztül a török ellen indul. A sebesültek sebé: Itésére. Köaremukodni feladflttL.ó;fá\|. minf^i^aí-vosnak, ennek fúljtid_Íi\|rJslmestcWf Tan nagyobU>ío[^tí]ti-\'bfi5léaéra ja. ftBBJjiabb es tfeztifoit kendtr-ktírx íingywn clonyöa. — A ruhából kéazült tépések n kisebb és érzékenyebb íobok födOsórf szükségesek, ennól-fogra bizsloOttrial ajánlkozhalnak efféle élö- IPlUflaihiin flti it flgy k-fr\'-kr.g.jijtgtá.y t.nyar-vén, temérdek sebesültet istápoltam e két-rendbeli anyaggá még pedig a. legjobb si-Is^^^íé^típkóczuzal Judtom bo L i.o kiterjedtebb sebeket, rulintrpéBt lettem pedig a^kia.MbflTtra, fíjleghaezekaiarcson vcdUk, s\'Wbeteg egyformán érze" maját. __E kettő köt.; nemrar kfilöpbeéget sem ta. . pwiialtam o. sebekre való botáara nézve, nyoreaégem az volt, hogy midőn n ruha-tó-péa ktinyv »gy önnek minősége zavarba nbcblt, csAkía á\'nAcz segített ki. X ntVvtep.ii sokszor igen íb durva szövetű ruha-rongyból -fcé>rfívén, — keményebb n kóesnát^Ligv^BDAr csakeminősé^rónól fogva sj^in. has inalható, néha még asedett-védett pieskoa ruha-darabokból is készittetik, melynél\'fogva «>űte iákat nélkülözni kell. De, n tépés-izitak\' egy forrnál la nságn is pszér igénybevételt kíván, azért is, midőn as eféU bajoktól ment os orvop, b jól Tálaaatott bea 4«ikécl etÖlíjta mellati. kellr hogy ilyest is tartsQnk elölétbeo, bopy szükség esetére helyt állbftssnnk a szenredOk aebeí sikeres gvBgyítás&baii. TEBSÁNSZKY, \' j&iajMrriH. Mikor Voltak a mogyar kíTfc-lirtotZalftban é» Somogyban P KrraaTxRát* Kiről; ^\\ xnagju ISriSjoi fasjjinul, ataBaatl\'Ai\'tartotaodisf hStVi\'Jelea\'íiiBaáfsT\'él: — " A ., Of5r ÍB51.: : !. -0. Láék 16 I07T^-40»-ii , í_ JtlOai-daojílO- Símegen.;\|; S^^>.«^ao5í?BK.::; -,.........,-.........t nélkfll ntá^ÚÁinanyal aserint: Baad ¦Mgjihut SomogjrlFmagyíbeh ken «a. J4-noa előtti vasárnapon. r • \'fio8uiia\'uis))ell\'ü<ituo\|g^bmi"v{jnaiuoF-poB. / aa^atoiaa^MojrerfalnKetnányvüJgyr ^oeona """ ilTo<^^ric»taIinri!óWBtalglMatTrtoas=\| anam Kapat in uno circnlo exiatenteo octo-fu II. •\' \' -IV-Biíra «B&—1370. lS41.tí.jd aeUttt «jUtátok3talmegatJtJ>. aÁk,. ó> meg.eretvan,\' a,üfta-iyíri:>illgyl)n karaaxMl (Jato,varábaWbnrótamegyilia laa-. lad, bonnit Pozsony éi JHainbnrgbaf hol öt . aa «»frak;-n«rcj«g tnindéá \'Jtinesaitsl nteg-ftaarvín.\'elboeaátot^, \'4\'\'K4n.olnjvirí8e. (joodan. .kárdsanl ZigrakkaaioUat, hol Üt Bajo^iaia.klaUijnlt.«),, . .IMi-ÍJotobar I"l, Zalivíránll. " gj. ing, f & BaUaká\' virihos ksael. tM».JAprll 34. ;C«nig4nTÍ8«iogyban ?)! ^^Oa^^jiaipikiUlelaiJiiJkJlI Csörgőn. -.JtlilétíAl kiadott okmányok aaarint: —it^^íf^íttj KiWtaa isSieleeenek pyol- \'Itfó} Jda.< 8."bWtaíóa Zatárirmerrében -.tíOB. fiibr.-ft öra.lln (Zk 1. ?") HH.)K«drn l?)OT-1301- . .4^ Bálna. 27; jlanélk^t it^bfApkMifájlSk ., VWa40k áa 1S4Ü-.I38S. -¦; 13&iBfca. tájin királyi Wisvalyl oaveáki,; otHnéMlr:Andreának gyilkosil raégbllnteti, —,J -lájna barában .áUUa;JJalmitiába, .4a «l> > a fa i ff q"keres»\'l«I Bodira ir- ¦¦faldlMiia 188T^M8T._í Knrptiejás.) > • : ,jC88TI»^rt,ü. pem .kírályní Segesdon. V$TtH- Ciíktorayiíi,-":\'- A ki1l. - Igen ölLü3~ elméüedések - , Sömög^böl. . KöaoJedQnk os aratáshoa, nem osak as sra-tia idejéhez és tdn a háboruhoE is. Mind n kettő icsiisztó munka less, mind n BBorepliíkro mln3~a Bzércpöl te tőkre. A báburu nehés radicalis oura. Melynél n kiBetib nagyobb golyók aaoo lnpd»ca\'.ki kópviselik, miket a kormány rúdján álló tl. k tur tinik adnak be egymás nópeiuek. Ezen gyógymód némely tekintetben külun-büsib a közönaégeB gyógymódtól, raennyibfii ea"utóbbinál a beadott pillulák jó hatása a bo vevük fölkelését segíti elö. Mi g sman-nilaj^ó hatiBnlofokviik nagyobb számában jelentkezik. Mind a keitöt a legőszintébb jó akaratú tanacakozmány olüsi meg, s régre legtübbazür njÍDd a kettőnél bajba kapnak a dactorok. Mind a kaltÖnól, hn a. pillulák nem hass-«&Uak, megkisértik a metözést. Csakhogy az egyiknél b betegrószeket vá gj ák ki, má-aikiiálpcdigépen a legegészségesebbeket vágják le- A Végeredmény mind a kettőnél ugyanaz, a mennyiben egyiknél sem a doktorok tizetik a gyógyítás kölinégeit. Most kezdeni bánni, hogy orvossá nem lettem ; aaonnal a csata térre sietnék, bizoayo-ean jobb aratásra lenne kilátásom mint mosL Mennyi hálával tartozik az összes orvoii kar n hadakozandó feleknek ezen szakmájuk tCkéletesbitŐaéroéa kifejlosztéBéro nyújtandó szép alkalomért. Hát a frmüvÓBzek kik a meglábtalanitott harcaosokat egy szépen csikorgó lábbal reparálják meg, s kik az ujabb időben valóságos had kiegészítő mesterek és az orvosok szövetséges társaikul tekinthetek, kik as orvosok kezéből kikerült harcaosokat valóságosan 1 ábr &d11 i t j á k. (Kostánk mondva; áa agy vélekedőm, hogy esek sb arák valamivel Igen le kenyér uhstták Napóleont, hogy mindig valamely állam ttss* Bzevanaitéaén törje » fűjét, miáltal azakmá-jük: minél\' magasabb kifejtésére éa megélhetés gondjainak könnyebb ol viselésé re több alkfttotn ny^jtassék. líejn is bianam, hogy ugj titokban: fliwn.őtflt tartják az orvosok és fa4ib\'m8vé«ek--c4ámeaterénok, .csak hogy dtalják ezt nekünk be vallani.-Uram ea Lhe-tösíg * a mtUbatÖas nem lehetetlen. Onszer-kesstfl nr tudja már, hogy nekem semmi sem kerQÜ ki figyelmemet. Bogom erroezangya-naki^á torméBaeterQ SnntönOa.) I^tya-^Af-^jaVyogai^air^-kall«»rnfl^ a lm máf_ a faláb készítők, ós boncz urak {nem ahVaifá-rokat értem, mert esek csak nagyolnak, hanem azokat kik szobában, a finomabb munkát végzik:) as aratásra as évben ily szép -kiláláaaal bírnak megvárná tolok, hogy. hála fejébsn egyesüli erővel törekednének Arra, hogy a barczoaok k i o gászi t á a ét A i falábakon tol ít„terjesszék, hogy BzŰkség esetében kőzet orrot és de-nomj fűteket nem\' Rioadam, mert enknek ogy is\'bSségfl van. \' Hanem, fejet 1 eot tadnák szépen elkészitenil :Unasthmi ez merész gondolat? Bomrai esetre sem. Es dicső gondolat, én gondoltára ki. VaÜon mlkatynösot talál ön abban; ha ""én fából kivinok fejeket. Látott e on már fejfát? • ha fetfát lebet készíteni, mért ne 1 ehetne fejet csinálni. ~Hís& ftfejfa ír fafej-ogj is rokon hapgzásnak.8 aztán mitoBadál-kemhattk tol fafejen, midőn naponkint any-nyl tökfejet láthat. Aztán balett az én kívánságom szcTint szépen alkalmazni tndeák akkor vége lenn mindjárt ama régt ^közmondásnak „mondj igazat twtörik i főjed, mert az ilyen fejet -pŰrSllet ie lehetno beznsni, hanem legfe-lobb oda kellene móütoBitioi - „mondj iga< zal^tBzre teszik a fejedet." Nem tudora igy inondanák-e épen, dt-azt^tiidorD, hogy valamit bizonyosan mondanának. Mert az sohase leaz^liogY m igaz, szót az ember fejének meg bocsássak. ?8 nem volna axokos dolog lm ti tábor után szekir izim kordának s; fatáo, kéz és fe(e-ketf.Hennylre emelilí ez a harczoaok bátorsága....... Felié -vennék a golyó-záport, esett Hatöna csak azon venné nüigát ÓBar-;, hogy fltfil már darabonkiut itt r\\mott már rég eltemették! s csak annyit bozuit mtg ból viasza : a mennyi szükséges Vull, liogy u von -dog fqfát vendig lábakat éa keséket bozsá akaBzttiaSsák. v; - - • • Ka vegye ost tréfa dolognak mondom. Haladás korát éljük. "Kitudja mennyjra vibu^flk még? Azonban ón est mind & körülmények hatalminak nyomása alatt létre juhetü konyazerQ • »ép kövatkoBtóbon kliúrhutű esliotÖségek alkalmára irtam. Külöuben én irtózom minden luUmrua gondolattól, a mi núiuuk kisváruai emberüknél, kik többnyire caak ártatlan l i b u k közt nevdlkedcilnk, nem csoda. ) A feli. tbibttJi-lotí.uiori biabéli orBlkodík jftUaáo a koroBAairf U_pmífgj^U»iík bIytirj. i» «s«kaa kSstl «•L Moaúvj-, Sonnjn-, PoMftorvirms-. triktaa fonfnIUk raw T \'ta tírtiskptiufc \| — ULzik} TUtUt Qodit Is, «a hf "E^m&ÍxjX Eaaterkásás aui >sackWlUté látogstiiársl t It. Jéarf a tSrSk káboni atialMljsirs Ka&isaáo IT tunnHl níuott, véfN\' «Mt>walko4é Felárt salálsoaitfgrl kSnrtiáI««f frlsMiUkbw vaaask. A k0¦ 1 í Hogy raegmnt lasarn mennyire mnnkáló-dik bunnoin a béko-szűretet lelke, s iniutáu már a mint veszem észre a nagy hatalmak is velem egy véleményen vannak, hogy l. i. lm lehet békét aszküzöljenek ... Egy oly gyönyörű torvvel boldogi Lom béke utíin sóhajtozó polgár-társainkat, mely szerint ha a hábornt nem ís volnánk képesek megakadályozni; do minden esetre oly gyorsan befejeztetnék a mily gyorsan még mióta világ áll so végződött, egy háború sem. Tervem oly ogysserü oly gyakorlatim., miként alig hiszem^ hogy magasabb körök bon ügyeimet ne gerjesztene. Sőt igen jól tenné On, ha ezen számból azonnal kOldeno egy pár példányt a Párisi és a Hohenzollern-Hciukicgeni nagy hatalmasságokhoz, miolStt még a Cunferentián összenörölnének. Mindenek előtt is a békéa kiegyenlítést kell megkísérteni. Ha ez num sikerül akkor menjen egy as összes hatalmasságok által kirendelt bizottmány a hareztérro és áUítson a két hadakozó felek közé minden fegyverképes emberra 3 itozát számítva, elegendő bort, megi&zszák-o ? Ha meg iazezák, jele, hogy bizonyos tekintetben jntnd a kótfél egyetért. — Tehit az egyetértés alapja feltaláltatván es a további kiegyenlítésnek alapjául ás talán egy rég keresett világ-béke megalapításának kai-asáal is szolgálhat. Feltevő de meg nem engedvoniégis ¦ hogy n harezszomjas tömeg, ezen szintén szomjúságot oltó alapút magától ellökné, akkor tanácslom. Kérdeztessék meg fejenkint minden.ember, bogy.von_e kedve hareaolnl, a kik nemmel felnek azokat azonnal hasa kell küldeni knkorie&át töltögetni. Azoknak pedig kiknek nagy a verekod-betnák. ott kell hagyni, hadd verekedjütaek. {Mert tudom magamról, hogy Ilyenek ¦ -4wpacsitáiá^ával. kát _as. .időt._vesstegeini. Gyerek koromban én ía egyszer nagyon nagy hajlamot mntattam a verekedésre, hanem mikor egynéhányszor jó elpáholtak, beláttam » békés egyetértés szükaégefl voltát.) Egy. azeramind tatokra kelt adni, hogy mig bánom végzik a hábornt, nem kapnak se enni se inciJU jót állok róla, hogy^flivégzik. reggel éhgyomorra és délre meg ís iszssák aa áldomást. Ezen tervnek életre valóságát agylúasem lenki Bem vonandja kétségbe; s én magom részéről oa amerikai szabad polgárként legalább I^ög^mimszterL, •clt kabát, atillát várok. Ön biaünjosan &z\\ gondolja, hogy na a bizonyos Városa ís\'nehezen érne most többet egy franknál, de már Wt meg kíkárnóin tnagamnat,-iiogy ilyot mi kor én beszélek, meggondoljon. . Még Mktnondani valóm ós sok életre való torVaioi volnának dö attól félek.\' hogy még valami szerkeszt-tTám-talAlja fogni; hogy politizálok. Már pedig (ismét önt ?ivóm tunu-raul:) ön jöl-tudjn, bogy ón minden tudnók lenoi hu lehetnék, caak politikus nem tudok lennii nekGm\'ez.amuaz.ka clima nem, nem egem, mondta valaha valaki. Majdha ogyBzer kitör az a minól a fejbetö-^ejwkoU szeropolni, akkor ismét ol3 jövök terveimmel és szerény názotominél, \'¦o\'aak Idejében figyelmeztessen rá. Lássunk az aratáshoz. ^! Mint mondtam az aratás ez idén az ara? toknak lesz legi_zzasztóbb, caak nekem nem. Én már a _iozsomat szerencsésén laknszal-v tottam. Legjobb. ía.igy legalább nem vori cl a jég s „nfem EcU, bíctöBÍtani, mert,bizony mDndom:..snk^ál^k{Tn1uyébben tadnám most 100 mér5 busa árát egy évvel olííbb felvenni, mint 1 .mérÖt egy év mtilvn kifizetni. Pedig mily olcaón lehet már biztosítani 1 Annyi a bUtositó társalat, hogy utóbb még:nekQnk kell majd őket biztosítanánk, hideg éfmeUgi ellen. :\' , . , , . . . n Egyik nagyobb betűkkel \'liirdetí mint a másik ssöb "kitűzött caéljití bogy egyedül bb f^snborioég •^rf^itásdért alakult mog. (Niigyon^ó emb^Pc%hetnek.) Távol minden nyeréssk«dÍM ffa»tlL Már a&ó a mi aaó én nőnk tudnék ily jolibivü lenni. 1 Uo hanem hatu^^yasar annyira javamra tör, akurom mondatai törekeasnek hát csak biztosítok jég elten. ^ jól tottom. meri csakugyan elverte a jég. KtfUettefo raórB}űt 3 frttal. Igas, .bpgy a plnczi bmrí árn akkor 4 frt volt de mivel cnak 3 frtra bistoaítottam tehát többet nem adhattak. Nem ia kívántam. Máskor okosabb le -flS0kr--T ¦- ¦-\' ¦- --¦ -~t -•; i ,-t f. -„. • Miiskor histriaitnWS fr, 60- kr., a iámét o\|-vari a jég s mi történhetik ? ..\'Kifizetik á basámat 2.ír 20 krajczárjával. -Na de már ezt némulhattam szó nélkül, b megkérd estem, miért nom kaptam mag aj egéac biz\'asitoll ..árt.?, LA^t fedalék, hogy n piuczi ár 2 frt 55 ki lóvén,\'"naaj adhatnak tubbet. A biztosítás nem lehet nyerészkedett tárgya, — már pedig ha többet kívánok a piaczi árnál, agy tűnöm Tel," toínt a ki a biztoaitáat a gnsdagulás eaeköiónek tokin ti Tehálmultkor apiaoei ár ugyan 4 frt volt de mívelciak3 frtrabis-tositottamn e m a d í a k tö b b e tf tu o a t ugyan 3 f r 50 k r r a Vi s t be íto 11 a m , domivelapiflosiár 2 fr 25 kr volt tehát nemadh olnii k t Ö b b e L Már most csak azt as egyet azeret^á&íodiri» hogy^ ki akar nyerészkedni. MeVt\' ^fádtomra^egy-Bseraem bostam jeget a batárra. Végre is kénytelen voltam megnyugodni abban, hogy ea aaért van, mert az alapszabályok igy rendelik, melynek minden bisto-9itó alá veti magát. Továbbá azárt, mert kis-tositottotn. No, hanem as idén mégis nyertem valamit, mert a fagy csak azt vette el, mit azon esetben ha biztosítottam, és a jég elverte volna as alapszabályok értelmében ugyaa kapok vala, qŐt még nyertem is. Ez pedig nem az én ká rom hanem azé a társulaté, melynél nem biz -toaitottam. Meg mondom hogyan : Van egy hold búzám és egy hold rozsom. Ha biztosítok akkor igy számítom. Buza Usz 10 m. 2 ft 25 krjával=32 ft 50 kr. Róza „ „ B 1 ft 50 B ==15 ft. Leás összesen 37 ft 50 kr. Igen természetes, bogy ha aj^g elvari bem a-piacai árt hanem- caak & tnatoaiUiU íio«aa-gel a nyomtatási költdég vagy is /xo rósa levonásával nyertem volna teáz 33 ft 75 kr(. a legjobb esetbon-Lássuk tehát mit kapok most, \'Boasom elfagyott . . . . 00 ft 00 kr. • Bnaa 10\'mérő 4 fijával= . 40 ^: r Tcsn ösDEssan 40 ftot. Biztositáa és jágvoró^-eaeló\' ..... ,, ben kaptam volna . . . 33ft75krt. íMara4tMssía.:nS^eii%W 6 ft 25 kr, nem Ís számítva ü bistoaitásidüat. Mondja meg ssérkesztö or, hogy es nem kótaserkettii négy4.f«ámitáo. Hanem lelkére kötöm, bogy kine boBselje valahogy, mert még megszázalékolnak érte. ^ Jó; tíogy ísrageín\' \'nem -iitiimfrá6&."1 TuVSkor-•ságban, mert bi&mfS.m^BmiénQk finánca ministárnok : as pedig a banquíerekre épen oly nagy baj lenne mint, TflrSkorfleágranéave -- FÍOREDfOIPPOtA. T. szerkéaztS ur/ Na mar es borssssté tao-legségl ha soká így megy, bíaonyoa, kegy körömfájáa jöna fogamra. Pe_boldog emberek azok Istenem, fűk ezen égriO; me,!?^napot alatt egyebet sem fűznek muittaaítanok a a hüs befflggdnyöBÖtt \'ákol^w tóTffif\'óée-vegéo közt kriglizheitnek íttöy\'íldai\'tiUlotják a napot, mintha elfogyotirVciIn>ves«knéi oson eszme: hogy csak a aa^éleV tn(t:fik élpek. Másként vanezftpai ssegény vidékünkön. Itt nem látni egyebet bánatos aroaoknál. Letárolva a gyönyörfl( flíld, elfagyva yetomá-nyeink, nz\'őlflhtfgyeíhk, oirba fektetve a mág nem- Tégtáplált annyi eserek Eaményei, jaj fájdalom mindüri kebelbe,,anamaraság itt, nyomor araolt, szóval tönkre vagyunk téve 0 oeomoru valóval telik el kebelünkILebétlen rooat víg arezot ölteni kezdVe a pórtól a paloták Inkójnig mindenki\'.egyaránt sújtva az ég csapásától aggasstóraroénynyel- nóa a jövő kétes arcsaelót A ká^ok ugyan felbo-cstilvo mnulonütt,^ Isten tudja, sietnek-a innjd letörölni u aajgÓ .keblek kisaorítotts könnyeit. Nem lebet Itt megmondani, melyik községet érto nagyobb ösapáp, a hkktaéjg esdrik nóta lesa 4.-5. napig, akkor- «gée&«n\'laakze jutottunk. As eloség ára a.: köneli. heti vásárokon annyira felszökött, kogy^gyéb a ke -reokedukön. kívfll eladpi nem Tud, fteaegfiny nép pedig venni tóptelén. Egy taórB buBú.» ft/Kafdtaanafe márvje 4; 4 ft 60 kr, kukori-naáá 4 ti- Bori íoBl kpíouuiákbnn lehetetlen oly drága, iicsóje 16—20 kr., m közünaé-gcoobbé, Caak as aa egy-vlgasstal még bennünket, hogy vannak körayékÜnícDn még olyan ál-doU\'lefkfi ttr&eágos, Ul\\t a aatfgény nép jaj-jóit irgalmas Gáguk által enyhítik. Teljes méitáoy lattal, említem itt meg egy nemes asivügróf é^..wgyar_lelkü nőjének i> méltó-uágaiknak jótáí^nyaágait, — kik maguk ia igen nagyréasbehlettek megkároBÍtva • mégis irgalmas asivalk egyre könyörülnek (iBüeti-vodfl omberínégcn minden valláa k ülőmbe--g nélkül, Kern gértem eg áldott azivü nemes család szerénységét, ha kimondom, hogy ez az ádándi gróf Yickeuburg Ottokár & mltó-fldga, b aiép telkéhes méltó neje Hunyndy gróf-hölgy. — Itt vigaszt nyer oa clcaüg-gedett, támasat a gyenge? erüt az erőtlen, lakásaikat ssegények tömkelege, helybeli éa vidéki látogatja, óa mégis mindegyik örömkönnyek között távozik. Legyen szabad a nemes grófnőnek egy valóban ritka aiépflfiégű tettét mcgemlitci!. A Q^mte honleány néhány napra távul levén azeretett azép és jócsalédjától, távaürgöny-zúfl hasouJó jólelkű férjének, többi között ez is benne állóttíoÉdea-férjem ! megnefeledkeB-aél a a&egényekrfil- I As ég Lsteua ellesse és t&rtta meg e két jó lelkei a atyát n magyar nemzet, szegények árrák éa özvegyek kozöB örömlre aokáig I Oh a szegények örömkönnyet a legszebb jutalom nekik! !... Bocsásson meg t. szerkesztő ur, hogy jelen levelem nem humoriszlikttB tartalmú-\'de kiia tudna most a méltó keserűségek ki;,zr>u nem szomorkodni, alá a kor vígabbat, h j lehet, latun önökkel, a N.-BÉRÉNYI CáuóZ. Zala-somogyi hirek A [F i k 1 á i • ia o n e t.) A helybeli gvmD&dialiű\' ifjQság fáradbfitlan buzgalnrj igazgatójukat f. bó -1-én este fákláo-zoneíi 1 tiaatelte meg. V. Gy. az Összes ifjúság; közös érzelmét válogatott meleg szavakban adá elő, melyro f. tiBzt. Könnye AUJob igazgató ur boksa méltó valósat mondott, mely éljenek és tapsok között végződött, ezután az ifjú sági dalárda énekelt néhány ez alkalomra kiszemelt darabokat, éa végre az egész cbo-port k«lULxoDd-ós csendben, oszlott azét. /\\ (I d ÖLJ^fc* tt n k) folytonooan rakke-nö, napk^\|^\|í^kiállb8tian a meleg, esténként pedig gyakorta fergeteg látogatja környékünket r:}; — (Tts^^gyi J tttrn te:) Akis-nagykanizsai tnnintéseteknél az 18G5/0-krtanfo lyámaí:»ár»ír-\|iyÜ7Ínos köavizsgálatok f. ó, julina 13-kin Toaatk kesdetflkét, a folytattam ak e hó "raguig.,, midőn 30-kAo tirüune-pÓly, a 31-kén hálaadó iatení tíeftelottel as tsfe- atólboesátt&tik. A msgán-vizBgála-jolj li-án dAlelBtli órákban fognak meg-Éáftatni. Éíről a hasal nyilvános tan- s ne-velésllfy hárát&ítbasaföi Odasiettél érteoiti .^i^lK^nnj e Alajoa, igazgató. A á\'n gTfl ráéri y.) fioesbST\'hsaink1" érk0B64$;hárnBV9S gordon ka-müvósa Rover Henrik,-tagja a\' oa, kir. udv. senekarnak, Vala^lb^a^péra-eámbásnak; hétFon juIíub 2-án & r„2^1dfa-vandóglöü nagy-termében egy hangyersényt rendes, melyen Lang Ffl-lüp operaiébJik6S^yaroáaak\'fia,éaPyUeiimnii bécsi zongora-müvéaz ia ré&ztveondnek. /\\ (Koldusnk.) Dacsára, hogy erélyes varoB-kapitánynnk a vidéki koldusokat vá-msmnkbál kiatasíttatta, mégie BBembetflnöen asoporódnak, ós & asQkségfit BzenvedB lako-aófeí-fblyÍQöofl kéregetéoftk által booaantóin g hdborgatj ák." >3 agyon czólaacrü lenne, ha a városi tanács> sági mód ssetmt oaen ügyben egy koldaa-bírót neve&oe ki, & vidókie-kÍ 4 WWfPr^*«^ arDQlylwliflkét pedig bigy-jegygyel láttatni el, rnindeneaet-re tbbb VónsrÖl elismerést aratnának; A "W"eUa Joel í.-egerBzegl fő elemi tanitó 4ÍQ2 teleti re j ki több mint 30 áv óta a nevelés meséjén legnagyobb likőrrel működött, ós tanítványainak már akkor is magynml értol-mfcsstt, joidőn a legtöbb héber községben a a magyar oaó aa iskolákból ki volt sárva, hatvanadik évi szdlfitéai napján, as egomzogi héber tanodában osép s emelkedett ünnepély tártatot^\'a^.,,..^- r ÁTOU^re-dk.THajól áfteötlltflúk íb-móiiétoddarakjolárxtök mog környékünkön. Márkus vaaetéae alaU egy u. n. bandát állítottak Ssbzc kik Patkó! módjára nyugtaiacit-já& a környék osendes lakóit. \' A(K.atonai kórháB^Anapokbanegy katönDTtöVfiaTiBBt éa kítvtanácsos jelent meg \| wáröauntban és mlodon pyilvánoa ápületot j megssemlóluik, — u. ra. a helybeli gymha-Blamot,i\'«r: fakölát, vasatí épflleinket s. t. b. Katonai kórbáasá akarván átalakítani éa a nevezett épületekst alkalmasoknak találta, miből gyanlljttk, hogy nagy számban fognak aabeBftTteket váraeankba Bzállitaní. VA (Uj temető.) Mintán N.-Konizaa van kíaeeraölve nagyobb azámu betegek «b aobe-¦flltek \'byngtápoláei helyéül, így a halálosának ia gyakunabbflk fugnak lenni, ennek kö-vetkezttíhen n városi tanáca egy nj temető helyet szemlélt ki, éa óhajtandó volna, hogy ezen hutároznt mielőbb életbe lépne. A (Vilájitái.)A látogatott cainoa Zöldfa kert f. hó 24 ón élénkül kivolt Vilápítya éa a katonai zene mulattatta a nagy oxácnal Összegyűlt látogatókat, dű óhajtandó voIdb, hogy no engednék oly sokii pihenni hangszeretk\'etj" mert a ltózfinBég nincs perezrkig tartó zenéhez és óráig tarló azűnfithez szokva. AöirayFcreDiii vezérlete alatt ide érkezett axcg&zárdi renekur mulattatja a közim-aégot. A fOy er ni ek - gy I 1 k oa.) Ih. Bróny-ben egy k»rü!liclul iH éves leány, újonnan szilit gyermekét m^gfojtú és eltemeté. A (."Villűmü téa.) Jun. 28-án a viUr alkalmával egy húzaapár a mezőről hai-i tit-t-tek, cs uikozbru a viUúm által imndknuon földhöz Bujtattak. A (Mérgezés.) ügy helybeli csinos leányka szolgálatban volt, hol nagynbb Oaz-neg pénzt mlajd\'initolt cl, fl tor vény kézéiül fűlve, gyufuval mérge-zé mc:g magát. SujnoB, hogy általa kettős h;ilál tijr-ént. A (Tnglyok és a o b e b ü 1 l e k.) Na-pont-i indóházunkhoz temérdek kiváncst uép nyomul ki, az olnea foglyok ób a harcz-tér-röl visszaküldött ne be sülte U megnézésére, a napokban több Vonaton nagyobb számú olasz foglyok kísértettek út, mint bálijuk, Komárom várába. — (B c k ü 1 d e t ¦¦• t t.\'i Minden halovány fehérkór, Biog^ny, UL^y a.I t ft.vány, t-ivábba izom- éa ideg Ryer.R\'-bfigV-n nci.ve<l<\',l:nok Frevgan^ Kuliért vnntartnlmu fryógv&/.erpi igen ajánlatosak. (\'Laaii mai iitrilftéHÍ rovatunk- a t. ! K n \|) ii m íi r. h. Megyénk kosszeretetbon 1 c v ö főispánja a ro. hó 18 án városunkba érkezvén, nehánv nap réaseltcté a közönséget jelenléte általi őszinte örömben. \\ ujiin egykor azon édes remény«k teljesültét hozhatná közénk, melyek távoztakor az orazágzyÍí\\énre öt szerencse, kivánatainkkal egyeBülten kísérik ! h. Amagyei gazdasági egyeaQl et gyűlése, ugyan főispán ur elnöklete alatt m. h. 19-n tartatott, b eszelkapcaolatos&n afóldm. BzakoBslály mint közpnnii\'i\'o- ttgyniindon járásra nézve külön al-inségi bizottmányok állítattak öaaise. Szorooru idők, midőn a gaa-d n b ií í d a It ínségre koll bizottmányokat állítania! _ , h. CiymnaBÍumunk melynek ftnnj-iró-rgalmazója, ellenaégo volt, ismÓt egy scép napnak, egy megérdomolt elismeréanek örvendhetett. Ez volt m. hó 23-án, midőn a főispán Ő mga a délelőtti clÖadáaokal kör-ponti íobíránk kíeéretében meglátogatván a faerdülÖ tsnulókbon (.latinnyelv, történelem ormÓBsotrajz atb.) személyesen intézett kérdésekre át-ilán talpraesett f-leletekat nyervén, a tanárok a igazgatónak teljes fneg«ló--gradései auoUsmePesét, nyilvúoUá. HiLun>\'~rii: kán jegyezhet fel egy tanár keserű kenyér b & hálátlanság eser fulánkja mellett leolt napjaiban egy egy Ily vigaBBtalö a örömtfilt asoményt akkor,1 mtdön tiaatét lelkTTiműie"-tossn tölti bp,s aajakolabecaaletéttánkegy-vadáflEalból adott jó kalkuliiB által nom ve-BaÓlyeztetí, a megelégszik bzbqI, haovonkeut négy-öt oly tanoncz hagyja el alapoa előismeretekkel as intézetet, ki a haza akármely intézetében a legelső helyei a az életben is kitűnő állást ia küzdve ki, tényleg bizonyítja be azt, kogy a tanár nem fáradott síkor nélkdl, nem fénylett ál-kövekkel, hogy Somogy azép taninlézoto a legjelesebb Bzel-lemi erők kezében van. Sokan vagyunk, kik aaelismoréanekm. fÖiapán ur által történt toímácaolásához örömmel járulunk a qrillető\' fáradozók iránt tartozó halat ezáltal némileg leróni BÍetünk\'. h. CBáazár Titusz és Németh Ignácz által „Zala-Somogyi hölgyek I3G7 évi nnptá-fdra" elófiaetéa nyittatott » nz i^\'-\'k a kótraegye köztinségehez már kibocsáttattak. Biztosan hÍBZBZÜk, hogy a Bzép nem n ««píi ígérő vállalat, gyengéd figyelem éa törekvő orÖk iránti méltánylattól indítva, azivcacn lámogatandja az ügyöt. ~L~h. Örömmel órtoBűltünk, liogy a.bajato-n i g Ö sh a j ó-j á r a t nem fog megszakadni. h. A m. hó 15-ón volt j é ge a ö á 1 l n l okozott károkról naponkint jönek tudósítások, ezek flzorínt legtöbliet szenvedett Juta, Heten, Sz. Baláza, Kaposvár, Taazár, Nyirua, íiárd Füred, sih- b. Szohénfai pusstán m. hó I8-án tüa volt, melynek egy pajta 120 frt értókbou líin áldösotn. h,jHdra.helyt űgy nö, Rózsa Kiti, cae-roaBnyót azedvón, a fáról leoaett, minők kö-votkoztóbon pár nap inulyanmog is halt. h. Egy h a ly b o l i bz o 1 gá 1 ó a inult hetekben elhagy vn a várnát K. Koreaturrfl ment » ott 9 hóig vieelMerbétü) ssftbaduWa, hogy a szégyent b tán aanzutén következő nagyobb terhel ia ellávolitan,a azült magzatot megfujtotta a c^\'y pajtrU.au elrejtette. A bűntény nzt,r,b»n rüvíd idő nlatt ktaDWén, a bünöa elf:1{íatott B vizsgálat alá vétetett, melynek folytán tettét be is vallotta, de a törvény bün-letéeót raeghmaitotta, mórt a tiürtönban (ftjá-raalmni má&nap halva találtatott. Folbon-tztiltiitván, «z véluményeztctelt, hogy az ön gvükoBeág gyufával mérgezéa által hajtatott végre : ¦ vegyéazi vizsgálat alá vettetni ren-\'It:ll lie vtli\'ménjre nézve tiszta világol vf.-tendnt:k. Minden f-oetre az egész esemény igen tanulaág\'»fl éa iotii például ozolgál arrn, hogy u kisebb botion míly nagyokat von maga !lLli. ii. j u i.i b, -a i a i m a! a t b á g o b s b h az, mi ííálihihon tf\'.rlént, mid(> » miilt hetekben a kuzsé^ házánál azon iclsö\'ib rendelet lőn "ozze-tcv.j, kfigv a ezegényf-ttlt gaEdák köl-¦ Mjubeo vrlő-magvat kapnak a kormánytól. -,N"< hát b", „ r-.- kap kendt--k -.-utö magot tobb ¦¦tiít^tid\'--! lizi\'lóer;, caak irjui&a hu magát" m--jy;-,ráz7a a j-evzü a dol A gvnl-kezul oalt vonakodik, egyik a fejét csóválja, niáaik a. azürön, tarisznya kő-tön, vagy a bajuszon ránt egyet, a harmadik köhint, ds egyik sem rukkol ki a valósággal. „Nn de mar szóljon kendtek, az IbIcd áldja meg" biztatja a jegysó a hallgatóságol. Végre egyik caak kitört. „Máje-jen tudja ördög, de tan ón csak nem iratok aemmit Miba i\\ I\'tvpIU". mer hat caak azt gondónám én, hogy clöl.b mög:ylin annak az ára triplán la!-\' i az adut gondolta szegény feje.) Fővárosi és vidéki hirek. — A poEti biztoeJJó-i ntécGt elaö tví zárazára^ája a mai hirílet-rfii rovatban olvasható\', kit^bik ubból, bog)\' a kezdet nehés-űégei b a telomea költaégek dnczára a tiazta nvereség az eleö évben \'2~t< \'J\\Í frtnt tenz, mely-hül egy-egy részvény után 10 frt csík. A vá-laazttoány előttünk fekvő, jülenteséböl bitjak, hogy t; aziUrd alapra fektetett hazai intézet — Iral iczia kivételével — már az osztrák birodalom egész területére kiu-rjGaztette- mÜ-kodéaél b b vezér, 35 fö és ÖÖ4L korületi a illetőleg alügynókBégekből áll. — Aleg kell említenünk még, miszerint az alapszabályok értelmében lelépett Lányi Jakab, Weisa B. F. es Weiaz M. A. igazgatósági tagok bolyéba nagy BzftVázaUShbiéggöl Bj-Utt Ignác, Kohen Károly és Meisels Salamonvál&aztatt&k meg. — (Ellopott b a f ofl-g.) Csongrádme-gyo Osxt holypégébea a. tomplem tornyából ismeretlen tettesek egy 170 fontos harangot\' loptak el. Ritka tolvajság. — Már anök ia párbajra bl-n e k. bt. Luizban két leány már buzumosb idő óta ellenséges visronyban ólt, mert -mindkét len egy éa újgyá&azon Ifjúba voltak ase-rílmesek. Belle, a két hölgy egyike, kflEa-lebbröl kiKIváat intézett I.uisa kiaaiBSony-ho2 olv k.ivetebSaael, hopv az bísonyoB hatá-ros^tt" időben a Cavo Hill temető molletti ligetben, párbaj vívása végett raegjöledvén, piazislyokit Jiozsuu. oiitgávaj^ Laizn ellenben űkoíviíiilnh indítványozott, "rapTynék\'"vSgfSr hajtására mindketten megjelentek. Megkezdik a viadalt, szerencsétlenségükre azonban rendőr érkezik, ki míndkettöjóket a hüvnaro azáUi-.jn, hol lejenként öt öl ailling péosbír-; Bágot kellett tizeUijók. — A hítdügvminiBsterium rendeletet bo-cBátott ki, mely a fcgyver-kivilelt az al-dunai tartományod felé azigornan megtittja. _ Uj usmaetgazdasági lap van Sopronn* ban alakulóban, inely nemet nyelven „Ode-Tiurger Botea czim alatt, juliua I-töl fogva betenk\'nt kétszer fog megjelenni, axorkfisa-l8je licbiiidler Ferenci a aoproni iparkamara titkára. A „í\'ester i>loydu ugy hiazi, hogy a lapban n asabadkoroakodéaí elv egy hatalma* elíiharCZűSt fog találni- — titroBBniayer püapök az őt mint a magyar-horvát dölegatio tagját megillető 10 frt napidíjukat ft zágrábi olvasó-egyletnek ajándékozta. — bsorenoaétlenBÓg. Kia-Ferencs-tíaállásou két molnár a két fiu a Maroson aajkázván, u azél egy malomhos hajtóttaa caalnakot, mely aa ütödóa követkestóben felfordult b mind a négyen a visbon lelték halálukat. Harmat már kifogtak, aa egyik fiút még Jicm látatták meg. Atyja itt is kerestette a Maros kifolyásénál, a kérte a hatóságot, ím ii\'H.in itt kifognák, adná neki hírül hogy kedves gyermekét,eltemetheaae. -í- A UolgydivalUp," e jól BiOikeaatett a pa.- Dxcolletice magyar divatlap legközelebbi intilapja méhólag fog eorakosni ajokhos, melyek ugyané vállflbt mellett eddigeJé.A, kózönuég kezóbo jutottak. Tárg-ya a\'mi ked-vua Erdélyünk történetéből van véve s Ló-nÍJií Annát ábrázolja, Jiroiot kincseit oda-doTya a rókapofája iBraaelttarkereskedőnek, hogy BÖBBzeazorezzo a váltBág-dfjat tatár-fog-Bágban zenvedő férje kimentéaóre. A méltó-aági.b h.dgv neinoa arcaa föhaogaa fltlcntétttt képes a LtMUŰ^h wwui-aówtr ji^f^foajjftajvaJ: E kép vslóai mü-becse a el bír,1 a mfia&Dyára nngy tfltasáftssl fog tftlálkoiuU. >- í ~ — M. hó 12-én a caányi határban (H*ea> megye) agy- ambert nejével, a két 17-évas leányt a villám agyonaujtott. A a se re nősé t-lenek kakerricsát1 kapáluk, o a mínt talált helyzetükből kitűnt, b záporesfl űlkaltnávaí öoBzebujuk. Mindagyik^BBsokaJcBolt-kéBBal találtatott. A nőt épen 12-kán raalt l&éVe, míkbr\'ózintén raegStötfe q vlü&m űloö férjér-1-vel együtt. A férj akkor elhalt, de Ö felgyógyult. — Budát Sat-íotván napján kesdík gáa-bk! világítani. Bécsi ós külföldi hírek. Ahábora Európában 1815—18G4-ig 2,672,000 arabért pasztított e\\. — Elí-óI 2,1.48,000 ember európai, a többi méa világrészbe li. Egy-egy évre tehát átlagosan 4.i,ij00 halott asámitandó, bela nem értve aüukai. kik a báboru-okozU ragályoknak ssoktak áldozatul eflni. — A keleti biborn Ú863 — 165e.J 611,000 ember életébe kerök etek közül 176,000 a csatatéren vagy sebeiben, a többi betegség által veszett el. — általában tény, hogy a legvéreagiSbb hadjárftthui ia többen paeshünak el betegség, nyomor kimerülés, mint fegyver által. — P á r i a b ó iTr \| á k, hogy7ottr az~ütobbl napokban a térképek oly roodkívüli kalen-dőségben réaeesültek, mi kép át egyetlen Granier czég 48 óra alatt 10,000 darabot a Andriveau 18-án 5000 darabot adott el 6 frank <ával. — ÉletbistoBitáBháborubamenö k a t o n S k 8 L é tn ára- Angol, porosíea aaáas biatoaitó társulatok már hirdetik a feltétele-kel, melyek alatt katonák életét habom Ideja alatt biztosítják egynómelyik nagyon drága p. o. a berlini, mely a halálesetben kifizetendő tőke ÖB/„-át kívánja egy évre; as o Ica óbbak közé tartozik a lipooei DTtmtoníaH, mtly a Bzokotl bistoaítáal dijko, még lV//a p6Vt6-kot kíván évekint, a olyanoknál kik béke időbon bísto&itott&k a a hadi pótlékot nem fiseték, halálesetben as örökösöknek as egéaa biatnaitáoi dijat v\'iBBxafizeti. A belföldi bii-toaitó tároulatok k&afil még egy sem bocaá-tott kí hasoaló htrdatést. — Drágaoalkó. Londonban közelebbről egy máolél évea catkól 25 ezer p. forinton adtak el.^E táltos gazdája aztán nem panaszkodhatott, hogy nincs ára a lónak. — Tetsshalönr-StaRgarthan m. hó vegén egy praaqa b?vfl jítt ávee &a^l emban kinórtek\'a tametSkl. EjÉr fajjjá bot^ég után ötepderölt eU Aaf o/T^k^itottfl,--á halotti bluonyitványí, r!ű\'k%p%raÓTa mSr\'á földe busták, midőn a sírból kiáltozást éa sajt hallanak. A halotti ki Bérét egy réaie elfutott, a másik pedig aegitett kiazahjuíilani a koporsót a abbóf a halottnak vélt ifjút. A fiatal ember caakagyaa.éU a haza. azállúouáka temetőből. Otthon elbeatéllé, kogy mindent tudoit^ami kdrűlette történt, éa\'t&bbeBeméuyi el ia mondott Sírból kikelése után a bartnL- nem akarta megflngeani si elteoaetéat\'. Azt állította, hogy naoatía csak tetsshaloti öt napig fekBdt má>\'a halott kTtentve, b a& ouyósret nyomait éssra íabeiett rajta venoí. Aayja mindazáltal vonakodott még mindig az eltemetéstfll. Végrű erőhatalommal kellek kényaseríteái, & fi temetés rendőrök jelenlétében törtónt meg = • \' — K.0 8 sat h Laj a Londonból Fíórencc-be utazott, a Viétűr Eaianael és Lamármora tbrnokkal busamoa ideig-értekesett. — Dhqib annyira megkedvelte a magyarokat,és magyar .ruhát, bogy est mé^ Flórencz forró .ege alatt,.aem vati le, s mindig as ottani magyarokkal Jsbet látni. ^ as öreg ar kösdebb megemlékezett pestLis-mer5fleiröl,8többeknekkaldte meg arcaképét. — As oítil mfiködö b ajéjtad.aai „Oaaervátort Románé\'tternit áll S^Jsajób^óf, 677 ágyúval)\'e kSstvan T pánttál-fregalte, 2 páncsélcrovétte, í páncséloaisid,\' 7 cV varfregatte, 3 caavarcorvette, 3 kerákes JelsS hajó, 3 csavar ágyúnaszád éa egy kerekes \| coTveitetA nevesett lap szerint egy tartalék hojóhad ia alakitutott, mely 14 hajóból á\|l 330 ágyával a p közt van 4 páncsétbbrf étfe („Roma," „Venecia," ;gUesaina" iéa\'\\GoiiW Vadé,") 2 páncsélDteg (n VoraginéB éc „Gn«-riera,") 1 osavarfrtfg»Ue; {„Itália" éa ,Regina, ) 1 caavarcorvette (BMagenta,)5agyii-naasád {nVeloce)B „Ardita"^! nCa^Utua^B) éa egy jolziíbajó. A hat tartalekpinc«élbAjó már teljesen fel van aserelva. / . — Lühn-»--if »Lá«- Béob«v hol már 1850 óta vágjak a lóhnat, moat nagyaiFrü rágó-Mdat épitnek,. joejvej etek ^tykai fognak vágni. As. említett lío óta Sraaemttí-r-uek van engedélye * a ^évágáan é* évenként 1000 darabra. megy a Iftvájfott. loVmk BiAna.. A íóhns^elynek? foBtftí-bV- ifft 12 kroa t. árulják, egéssaég^a táplálékot nynjt, azt ál- -II tják.------\' • ; Jt.\'gfifoin^ Fbul IriM-i^gekbcn kalOnOara b»- •C»»fcr- SagJ© p«rikia,_n01j ignMt, boltink" n ¦-tHnhiirn\' 1 lltn\'~\'l-lr f—" r:..__ B&keáy.\' A eUaioerfi num leaa utolsó, ön meg-órdeadL iri a Hatolok harátal ragjTjak. M«^hitt\'MasAn-\'«f\'\'lönkbon körtüket ögy^mábo .jfilljwfc, mrrt U Idő halad.__________ jJl^ptíliánof, EUIisíott /inai .minden. FiánoTÍci. As Atvldúki íovill ndyssttke mUtt jö>űn> marad. .. * i U, Jánosnak. S. Kérünk más tudósítást- Megholtak névjegyzéke. Janin* hóban. Ilofer 3S ír. Piivec» J6t*l 1 hó. ttacbmclsler\'Fercnra J l: Tamlitr Károly 1 rRynecr. ¦\'¦ Qábor Jánóa 5 W. Alira.iAm EniíUa 8 í. IMiriéth Bn-.^¦ín j n_ Ccióea Anna rt h", lladakuvii-s Ida 33 iL 8iMB«\'Jp$ír S hó. Hajdú Anna 4 hú. Háea Fran-MÚka 38 é. TJtb Pál 36 é. TerkiS Tercsin 19 üres. , TÍRCZiL \'8ALYAT0B--.-B08A MABAKTIHLLO. . Tortene» ulctkup a XVII. «««ad als3 felÚbol. DUŰUE otau küsli II ű li.li ory Mórion. _________fí!?\'?ífltis-1 --JCit^nűiUKaAjiin. 27-ón. Bécs: 16 3á %1 86 85. Grata : 81 73 SO 73 13. — Igen, Bamboccia —- folytatá Mar-Borio — nemini esetre sem örvendestetaz meg bennünket, lm a spanyolokat a város e negyedébe hozod,\' csak jól fontold meg! Bambooccia kétkedve rázta ugyan fejét, de szomszédjainak szavai mégis nagy szeget vertek abba. Kedvetlenül lépett boltjába, mialatt a többi kettő eltávozott. A boltokban égő lámpák épen egy a tér közepén álló* tágas vizöblönyre vetek derengő sugaraikat, melyből néhány városi nő vizet merített. Az est beálltával a nők mindnyájan eltávoztak egynek kivételével, ki ugy látszik, nem minden ok nélkül késedelmeskedett; az öbrönynél. Az-ifjú ntf tagjait egyszeri! Emjóo-ÖltUny fodáf de bármily -csekélynek látszik is értéke, mégsem választhatott volnn izletteljosb öltözdtot. Csinos fö-kondöje teljes szépségében láttatá nemes vonásainak Hzelidségót, a a szorosan testéhez simulő ujjas mellényke különösen kiomelé karosa tfzi termetőt. Az öblöny knrzafiíhöiSláaiassfcodva, kis vík korsót tárta kesében, s mély gondolatokba látszók merülve lenni, midőn egyszerre hirtelen—megijedve fölrezzent, de egy pillantás elég volt, s a kecses teremtés égÖ pírba borult nrezczal suté szemeit a földre. Mozdulatának akarva ragynemakarva okozója egy deli középnagyságú, minél tovább szemlélt, annál megnye-robb kiilttejti ifjú volt. Por és szenytöl födött ruházata nera vala oly szabása, milyent Nápoly szegényebb, kereskedést Uző néposztálya viselt. Finom szövetből készült mellénye, tollakkal ékített fövege, de még inkább mint mindezek férfias oldalát díszítő kardja eléggé bizonyiták, hogy az idegen előkelőbb osztályba tartozik. Férfias szép fejéről, sűrű holló fekete hajfürtök kigyődzá-nak le vállaira, s szabadon villogó szemei különösen, — ha azokat valakire inínyzá, a rajongás egy néniét tükrösek vissza. Ajkain, melyek felob\'bbíkét férfias bajusz diszité-, gúnyos mosoly ült; mí közben kissé kinyúló álla szilárd akaratot, sőt nynkasságot árult el. Az idegen meglehetőleg nebLa batyuját, melyet vállain hordott, a földro tevén, a nélkül, hogy a szűz észrevette volnn, az öblÖnyhözközelitetL — Epen Diogonea módjára nyujtáki kezét, hogy azzal a vízből merítsen, midőn a na tíz. nyájas barátsággal nyujtá neki vizedé-nyét. Az idegen köszönettel vévén a, korsót, ivás közben szemeit a kecses teremtésen nyngtatá, ki szem érmes, kipi-ralt arozczal állott előtte. „ Köszönöm. Szabad nevét tudnom szép leánykám?8 kérdé visasanyujva n nőnek korsaját. „Nevem , Madone, Signor Salvator J . „Hogyan ismer ön engem ?u nlgen." „Es honnan ?" „A mult napok egyikén, épen midőn egy szegény pdrnö gyermekét kieérók a sírkertbe, Kenella falun menék keresztül. Az anya keservesen sírva go-kogá: Ki adja vissza szeretett gyermekemet ! (Folytatása korítkexlk.) LET H X IO. Nagy-Eaauizsa, j„n. 30. Valahára minden kél-. níg clossIwUI A banw-tikla a bIrudalot%. már mind-kit y&$iu ég, é» mWtl míndon hábora & bükinek mcgiUlapcűáil pontja feli! tart, tehái a békéhcs valamivel kflseltbb AUuak. A kitört bábom sem cmelta a pangásban oinlSdú üalelet, mirel a határukat ni i-llunsjg foglalta ol, — cgjedfll a bel-kerfiikedelcmre ran saorítra. - Tehát ne iá ntarad cgjyb hátra, mint ason tarbetŐ Ttgasstalásut BjégelégednQnk, hogy, \'(a majosi fagy Aí-tal mcgklmlU termés bgyűjtia<) atin a gaboa- Oolet ar.nüleg amclkrdni Ivq. As olauíjánjfllt, (aaj({-nem ado-naBtám kápUl«naé lett gasda aa időt nc-hes«8 viija. ¦ ¦. . . .. ¦ cyaPJu nnl riO frt. — Fuhár 1 75 kr, i\'okvtái 4 frt. \' ara 7 frt ?57 frt Jelenlegi imk alíii-auaiLriai rourükilit a holjbcli placaon Sű-88 fn» i frt 4U kr—i frt 76-kr, — Bdij SO runto« 3 frt 60 krf — Knkoricia 3 fri. I 10—30 kr. Árpa aerfTWabei Toló, hiányaik. — I N.-kftulaftal PÍQC3! árak juilius 30, 0 frt—» frt — kr. Zab 48-47 fontos 2 frt 10—00 kr. 1 Pukánka elíLreűda 3 frt — kr. — Paualy fuhilr 6 frt bO hr laxka 5 frt — kr. Gubó oU3 ronda 10 frt niaiflij. — SsilvapAlInka 20 fokú 20—21 frt hordóra] tgyiltt. — TörkÖlypAUnka 20 fuku Ifl frt hord<>-ral együtt. Mii — frt. Borkii 94 frt. — NycrsbflrÖk i Ökör- ?0^66, tohán- 45— 48, ?8 busa-bíírok «—50 frt. " lként. Borok: fehér éa vBröi (eohillerl 1BŰ2- 4* I8ű3-ki — TfdákOnkb«U — termis 8 írt -9 kr. — Villanyi ?1 ¦ ugitirdJ fekutn 18flS. 10—13 frt tj bool bor TÜröa (icbiller) it fehér 8 frt—8 rVt 50 kr. BaJatonraollíki borok IMS- ?1 teeS-flri fabár IS—15 frt akúnkánt. Vlui 00 frt — kr. Béa 44—15 frt. Eo«Qa«^a Uúrtii itrx^je lá kr. Leneso ituséjo 10 kr. Hab ilenije 8kr. Kulcs ito^ju ű kr. Ünrcanya méröjo 0 frt — kr. Marhahnn fontja 15 kr. Jobbon fontja 13 kr. Sertí» bu fontja 20 kr. Szalonna m ina áj a 30 frt — kr. Zsír fontja 3ti kr. LAngUast maiaaja 10 frt — kr. Z>uni-lyclisst maaaája 10 frt kr. Konyérlisit fontja 9 kr. Kukuricsaliul fontja 6 kr. Árpadara fontja — kr. Köleskása fontja 8 kr. RIsakAu fontja 20 kr. Fwlaj ftmtja 50 kr. Rcpoaoolaj foa^a 3fl kr. Len magul aj fontja 40 kr. Uj bor itexájo 14 kr — Óbor ilciíjo 20 kr. Pesti sör itcaáje 14 ki. Kani Mai sör Uc^je 10 kr. Oahaua-^llnka itcsíjo 40 kr. TSrkSly-pAlinkfl Itcs^Je 36 kr BaÜTa-páUnka Ucsíje 60 kr. Nyers ragpyo miaaaja 18 frt. — kr ÖntÖU fagyjjyo-jiyartya fontja 34 kr. ifártoK fontja 32 kr. Siappan fontja 24 ki 8.- fjotja 10 kr. Kömény fa öle 6 frt - ki. Puhafa 61b 6 frt — kr. Nycrsfa Sic 6 frt kr Fastén mé röjc 34 kr. Siena maasaja 0 frt 80 kr. Psalma m 60 kr. Kender füutja 50 kr. Len foü^a 60 kr. Bécsi pénsdrfolyam juuiias SO. 5% metaliquűfl 59.50; 5Q/o nema. kölcsön 62.60 i 1860-ki álladalmi kölcsön 75.50; bankrészvények 71G.— hitalintézoti részvények 137.60 ; London 129.ÖOí ezüat ágio 127.— ] arany darabja 6 frt 15 kr. Felelős BserkeszlS; WojdlU Jdasef. X. R. D E T E S B w_ IZTOSITÖ-mT - «M-évlJ2áraíiÉ#t" TÍ«.J j<g. it uíllitrainyi klfok Mn 14,759 dw»b kOtyénynyol 106,632,424 frt _ érfLk erejiig.essk0sSU biatoslláiok dijai........... Kuutok, iifofjui ÉJ Í8l5obÖ33 beritalds............ .Timn-Uitonláai dy^irt . . ,......... TlfelMitatt.djj.k4rt.............. KiSnMt tit, mmiüitmimj in jégkárokért . yiíoOTtbistoaiiott rinlgUk lavDniM után Ugysíki JBtoUfast.Silaü kalli^iia, WmMUn .......... ]iri»imlmdon viuularutoH.......... FlggCkaB lerS Mi- 4« nilliladiiyl károkra Tiusaiirtiitott . 15,646 fri 01 kr ««mjArt bittuitdiok f«dai«oers TÜoratorUitt díj. 166,088 „ 82 \'1 ¦ ffUgéHUf legcMVíiyelibjtoléknért . ThrtrlMUWgi járulékért . a. njenéÁg tartalékra . . , , , 67j .\'jé(bl>lo<itáli:Mgéd-UkiS(ik . . . Tittsta Dyereség q»talAk 2700 limém üiia 10 forinliíTJ 1 AiW aj aslnlan . ...... 139,778 49,445 137,810 76,312 - 3,300 406,656 181,634 6,000 2,358 9,435 2,368 50 27,000 22 Frl. Kr. 586,840 -48,626 635,466 688,291 47,176 20,125 27,022 P«H,1866; év deceoker 31-én. 27,023 . ...¦,..¦./-.:.....-......\' AaIgnagaidságV\' " ~ \' a ... u GondtiMoni, alélnak. \' • \' ^J^/W?W** I4«siJaluhfSt^á Jóuef, Weia B. F., Weia M. A. i^agatik. ( ¦t»WuiS i " Lubeliky Sándor, a küíponti kBnyvezéa fSnbke. \'J\'" \' \'.ÍSS^i-.\'i ..... Mttik a .lámvlugiálíb: ^fS^^B^Wk?UBtt --- A&r l., íUíkU D. 8., HaOauer Nándor. wy^S-ajgiftibiwoa. ; t _ fltBWrg,jr««^f.M. WAJD1TS JÓZSEF _ könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, " "dtlB-vSlaíaiSltSiHn\'ísrtíJirati ánirt kaphatók. Ezúttal bátorkodom újonnan felszerelt, magyar és német betűkkel ellátott könyvnyomdámat a t. cz. közönség buzgó pártfogásába ajánlani. BOCK orTDtt-taoé; LipeaAen, HBLLEB woo-anír, KLEZIHSZKY arvoa-tonér Béaboa, ía nimo. orvosok mist a lejralolttlSo!. él^Tesdl TQDtartalron %ji&met\\ ajéatjéh miodon halovány, febér-kár, .vérsaegéBy, bágyadj soyáiay, Talamict laom- éo Sdeg-gyeageaégben aaeDTédSkaek-FREYGANG HÓBERT yasürtalmi gy\'égyszereli Vao-Ub3r, legjobb n8-likurt kis artgjo 70 kr, nagy üregjo. I ft 20 by-Vajá-keaorfl UkSr, keTöshd idea, kid üv. 60 kr, , , 10. TajHtartalmn aiorp, llmünidé-iiBrp pótlásiul k. 0. BO kr, n. fi. 1 A 44) kr. Vas-tartalmn chokaliilé fant/jnként csornaijaira I. aa. 1 ft S0r II. ea. W kr. Y aa tártai ron cenkarkak Vj fontoniínl csomagvlra.34 kr.\' Kion tárgyak kap hat 6 k J. Hamuin fft-raktÁraban (Log«k 3.n.) Itécsben, melyek a fentneresett árak bokQldcso, ragy postal-ntáaTÍt melJott, bármily ki?int mennyiségben míndon korDna-tíMaAyobba el-kUldctnok. nagyobb munnyisógü megrendel én ok bármoatre. (1) Hasznos sérvésben snveűftML ¦Ki moeéT-SaBááBt kíván saeresnl KrfllI-AltlwtVS-ki-bán Apponesalmcgyn Oal ebnn lakó nirv-orroa árnak bátnnlAto^ gyor-sq\'aággal blr6 haSanna sdrv nyígyaEEróröl, forduljon C, lafcík kkiW- bivauiüioa,-noi egy irotkát több mint saás 6lsQnyíÍváraynyaB megerSsUvo itvolípt. 3—\'3 33 őleSönpénzt amortisatlókra knp-lmtni Sehorz M. J.-nél N.-KanizBiin, ^ Bcnczián-fino hizbon. Nagy-Kanizsa. Ótoclik évfolyam. 18. szám 1S66. július 10»én. ©O —-----------—---^. szépirodalom, kereskedelem, ipar; gazdászaL tudomány és művészei körébö m:©k3 ©ten % Minden hó Ma, 10-én, ia 20-kin egéíi ive a. t-Öaepkeastol iroda éa ííIe-öó hivatni: WAJDITS JÓZSEF könj-ikeíMl-ed^Ébfa. Előfizetési föltótelek : Fi! érr E\'tij minden epjes beikutÁJirri 3d -.ctit un t.i-jttat-Ui \'iija Ii. Lr Előfizetési pénzek" és hirdetések, •;.í e lap BBellemi UrUlmii ÜUi." k ft s I e in é u y b k, .,^kí letelek, liinaenlre a hifldihlriiujlt-i küldrndGk N.AGV-KAMZsIeA. Mire ügyeljen & mezőgazda a h&borti alatt P\') A harca fenyegető veszélyeivel szemben , megvitatásra méltónak látszik azon kérdés: Hogyan gazdálkodjék a földművelő a háború alatt? vagy miként alkalmazza gazdálkodását a háborúhoz, hogy előreláthatólag a legkevesebb kár érje ? Meg vagyunk győződve, miként sokan tették már maguknak ezen kérdést, g bizonyosan számosan meg is felellek rá. — A mezőgazdasági közlő nyökben azonban még nem olvastunk rdla semmit. Ha aadba hozzuk, tán véleménycserét idézünk elé a sajtóban, a az által el lenne érve e sorok czélja. Valdban, a fenériotett kérdé* megvitatása, e pillanatban annyira érdekli a földmivelŐt, mint a kereskedőt és gyártulajdonost, s váltig vitatja ia azt a nem magyar sajtó" aaon része, mely kizárd-\' Jag az iparnak van szentelve. Ha mi itt az aipart" némi tekintetben ellenébe állítjuk a^eaögazcUságnak s e szerint, ugy tejfpjsiefi-ís, mintha azon nézotben volnánK^ hogy a mezőgazdaságot nem kell szükségkép iparszerUen kezelni: nem tartunk tőle, hogy félreértsenek olvasóink. — A mezőgazdaság* és ipar lényege, azaz a kőzött, mit ez utóbbi kifejezés alatt az üzlet-világban értenek, azon különbség van, a mí a vagyoni óa személyi hitel, a föld és egyéb birtok között. A föltett kérdés fejtegetésénél tehát T^SEöa-ágyehnaa -kívUL hagyjuk,,a?on gyártmányókat, melyek mező-gazdák által állíttatnak ugyan elő, de még sem tartósnak a pEoroean vett mezőgazdasághoz, noha vannak vidékek, melyeken alig gondolható* többé mezőgazdaság gyártás nélkUl. — Röviden tehát mi most oaak a szántóföldet, rétet, ba-romtenyésztést tartjuk szemeink előtt; a tárgyalásán kat csupán a föld mi vei és éa barom tenyésztésre szorítjuk. Oly körülmények, a milyenek jelenleg mutatkoznak éa fenyegetnek, legelőször is mindenütt a legszükségesebbekre szőritkosást, a a talajdon bizonytalanságának tekintetbe vételét parancsolják. A B legszükségesebbekre azoritkozás " fogalma azonban igen határozatlan & végszükségben alkalmazva, különösen a mezőgazdaságra nézve még nagyobb vBBsteaéget okozhat, mint maga a figyelem nélkjuj.hagyott ok. A vagyon bizonytalansága szintén különböző módon állhat elő; azonban szerencsére a füldmivelíínél csak a vagyon egy része foroghat veszélyben, nem az egész. A fődolog, hogy meg kell szorítanunk minden oly termények termélé-sét, melyak mint nyers anyagok,-caak további teohnioai feldolgozás által nyernek értéket; valamint a kereskedelmi, növények termelésével is szűkebben , •) Aa Ügy JtBaérdelteltoágánél fogva átvenuatlk a \\ „MagjarorBEAff" cslnift nernBe^ra&daaágl folyó iratbél e \| taíkist - Siork kell bánni, minthogy ezeknek eladása is ugyanazon kedvezőtlen körültnénvek alá juthat, mint minden mái kereskedelmi czikké. E tekintetben tehát a földmivelö állása Bem igen "kedvezőbb mint a gyárosé, kinek ez idő szerint, szintén meg kell szoritnia bevásárlásait; de inig ez utóbbi fokozatosan oda jnthat, hogy gyárát teljesen be kell zárnia, mivel áruinak nincs keleté: a földmivelö mégis azon szerencsé** helyzetben van, hogy az általa termelt élelmiszer nemcsak mindig szükséges, göt liáboru idején a nagy hadseregek élelmezésére még jobban kerestetik. Napjainkban annyira el vannak már szaporodva, a oly jók a közlekedési eszközök, hogy a csatatérről távo1 lakó mezőgazda is részt vehet a barom éa gabona-szükséglet kielégítése körül. Az eddigiekből következik, miszerint a ezukornak >alú réjm, s ugy lehet némileg a tiszta buza-termcsztést tg meg kell szorítani, ollcnben nagyobb mértékben kell termeszteni a rozsot és za~; bot. Az árpát hasonlólag mindig fogják keresni. Takarmányfélét csak any-nyit kellene termeszteni, mennyi a jő* szág jó karban-tartására megkívántatik. A használatra szánt barmokat csak középszerűen kell meghizlalni, s a te-nyész-barmok számát lehetőleg megsKO-ritani. Uj fajtáknak behozatalával mostanra a nélkül is önként fel fognak hagyni a gazdák. — A juhoknál többre lesz becsülendő a kus mint a gyapj\'i ^mennyisége. --—--Mi a baromtejxyésztéjU illeti, a nemesebb fajok fen tartásara igen bajos lenne, s aztán e részben a legmostohább körülmények után ia könnyű az elmulasztottat kipótolni a az elvesztettet ismét beszerezni. Az aratást a lehető leggyorsabban s a hol csak lehet, gépek alkalmazásával kell végezni. A munka-erőben támadt hiány felette rá fogja most szorítani a gazdákat ezen segédeszközre. A kisebb földbirtokosoknak nem ajánlhatjuk eléggé a gépeknek társaságban vagy bérlés ntján való megszerzését. Szénának, szalmának, ha lesz eladni való, most kétségkívül nagy ára lesz. Már a mult évben is nagy kárát vallották a szalma és takarmány-hiánynak 1 a trágyázok, ezért az őszszel már sok Jielyen nem lesz annyi trágya, a menynyi kell, B a földműves vagy venni kényszerül a trágyát, vagy pedig szántóföldjét e tekintetben oly hiányosan munkálja meg, hogy a jövő aratásra való kilátás semmi esetre sem leas kecsegtető rá nézve, noha ugyanazon munka-erőt a ugyanazon magmennyi* gégét alkalmazta. Más részről meg kell - gondolnia a gazdának, hogy most kész-pénzzellesz kénytelen fizetni a trágyát. Ezen kérdést kiki saját egyéni körülményei szerint intézheti el, de általánosságban mindenek felett intenünk kell a\' gazdákat, nehogy a trágyázás elhanyagolása által szántóföldjeik erejét ősök kenni engedjék. — A gazdaság minden miU ágát, a mely must szintén szenved, ha a körülmények inegváhuB-nak, aránylag rövid idd alatt h kevé.H költséggel ismét előbbi állapotába be-!y ez heti az Ügyes gazda ; gyárait kettőzött tevékenységgel működtetheti, & ezt tennie is kell, mert az iparczikkuk keresőitek fognak leírni, baromfajait vétel ntján kiegészítheti, javításokat minden pillanatban kezdhet, de az elcsigázptt ] kisajtolt földet a leggazdagabb ^eged-források mellett Bem teheti hamarjában ismét termékenvnyé. — Az elhanyagolás legérzékenyebben »ujtaná öt itt, a talán épPEjjj r>lyöii időben nem lenne képes elegendő mennyiségben termelni, midőn uz újból alakult viszonyok folytán beállott nngv tudakozódás éd magas ár, kétszeresen kívánatossá tennék reá nézve a jé> termést. A gondolkodó gazda befogja ismerni nézetünk helyességét. Aki tehát csak teheti, épen ugy viselje gondját földje erejének, mint békés időben, s pótolja, mennyire csak tehetségében áll, gépek-tói a hiányzó munka-erőt. Nem kétkedünk, hogy az~"U2let emberei, kikkel & czélból szövetségre kell lépni a gazdá-\' nak, a lehető legnagyobb előzékenységet fogják mutatni a jelen körülmények között, ha már azon nyomásnak, mely a pénz- éa hitel-viszonyokra nehezedik, természet,szerint Ők ia alávstvék. Ez az. mít véleménvünk szerint a jelen viszonyok közt a gazdának tennie kellene. A kí jobbat tud, mondjn el. — Czélunk volt másokat is gondolkozásra ösztönözni, nem pedig saját nézeteinket rájöT erőszakolni. - fTrrov)— Értesitveny keszthelyi orsz. gazdászati felsőbb tanintézet felöl. A keszthelyi országOB feUöbb gajdiazati tanintézet I-eö évi tanfolyamának bevégzése közeledvén, hogy a Il-dik évi tanfolyam kezdete, a felvételi feltételek, a egyéb tadniva-lék iránt a t. gazdaközönség átalában, különösen pedig az ezen intézetba belépni kivinek idején tájékozva legyenek; BserencflóJB van as igazgatóságnak az alábbi órteaitvónyt ezennel közrebocsátani. Aaintézet czélja. A keszthelyi orsa. gazdiozaü felsőbb tanintézet czélja : a gazdaság\' pilyara kóazQl3 ifjakat, mint leaodö bír-toktulajdoaoeokat, bérnfikOket, vagy gazdatiszteket jövő hivatásukra idöazeriotí tndo-niányos szakképzéssel a gasdászat minden ágában, nevezetesen as erdSazetban ia, alaposan előkészíteni. Ason ritka torméaseti előnyöknél fogva pedig, melyBkkal bir az intését, közel és távolabb vidéke a asBllőmiva lés Üzletére, szintén egyik kiváló feladatinak ismeri: a hazai boráDeat elŐmoBditi-aáro taljea aulylyal hatni «gy aa elméleti, mint a gyakorlati oktatás Tikján Főfelügyeletéé igazgatás, A kaaat-helyi oroz.gazdinzftti foUÖbh tanintéaet a vele kapaaolatban levő füldmiveaOekoliral együtt aa oraság fökorminyazékénök felügyelete alatt áll. Az intézetet kíisvetlenüt igazgatja és vozeti az igazgató, kinek eloöklota alatt hfttiroz és ítél a tanári testület a tanulók felvétele a a bisonyitványok kiillitásá iránt; továbbá a tanügyet illető minden dologoku, és a feltűnőbb fofryelmi esetekben. r Tantárgyak ós a tonitio igéd.-\| onkCBti. Tantirgyak; os alap- é» aegéd^ s a fazdánzati ozaktödomány<fk a tanílftn eegéd-eazközei: a mennyiség éa termén^ofr-tani kéEzUiékek; a vegytahi to gatdaan[fÍ raiitai,! mfllitlyirk ; állal-, növény-, aavánréa gatd. euiko a gépgyujteraéfijek} kSoyviér. Gyakorlati okmntatáara ssotjfál-nak: az intécet saját gazdasága, fBvéas, konyha éa gyüraóltafo-kerfje ; kÜlönÖB-n pe-dip gr. FeattítiuH Taniazlé urnák engeáélyé-böl, a gyümölcsléi minden egyéb faneínek-Ken gazdag gróti kert, as tlroualioi jel^a (raz-dasagok, kiiünöon vet-stett 16-, Bsarvaaii.-i rha és job-tenyéaztéBBel, b a terjedelmea trdök. A tanfolyam tartama két évre ter^d, a tacév kezdetét veati oct. l-jén. A f • I vétel fellételei: Aí in(éze(b« Mvotetni kJvánkoBÓ beiiriizuti 1 tirtozik : a) jó erkölcsi magaviaalelét, lij fa.igy életkorának 17. évét betöltötte, e) h \'gy a főgymn-i-íiumt, vagy a felreál-iakolai tannlminy <k-tt eikerrsl vé^ozlr, d) hngy tl jrnzdíBTfttUlérBn legalább is pgy évi gyakorUri elfűtéasült eégg;! bir. Ha olyanok kívánnák fe\'véietni magtitat, kik az említett egyik vagy njiBik tanudönak nem minden osztályát vég?r.tttk el, 6Le1í kötelesek az intézet lannrl testülete előtt ejövizacnlal alá vetni magukat a ter roéazfttan, állót tan ée m\'-nnyiaégtnni tni -tárgyakból, melynek credmeüyótöl fQgg Fel-vételi képességük elhatéruz.áaa. A beiratáe éa as elővizsgálatok Uatárldojo., A felvételt betr tlások net. l-jén veasik k\'cad-)t5ket, íéíév kflsben fölvételek nem történhetnek. As elővizsgálat letételére kötelesek tartósnak már gépiembe r 25-én megjelenni éa magukat bf-jelenteni. Független, önálló férfiak, kik az Intézet előadásait hallgatni kívánják, az elővizsgálat alél Felmentethetnek a tanári testület által. Tan- és {Jsz\'tSndijak. Ás orsz. gns-dáacati felsőbb tanintézet hallgatója & l>e irataE alkalmára egy évre 10 frtol fizet. Az oraz. gazdássatl pénzalapból évenként nagy ösztön-díj van két-két sxáfl forintjával engedélyezve, továbbá magin-alapitványok utján az in\\Í^^W^s&sz^mmrmisk^izve^^i-i^- - forintra rugó ösztöndíj, tüzetesen egy ssor-galmas helvét h í t-vb 11 á s u tanulónak oaetalhatik ki ösztÖndij fejében. Szállás éa élelmesé s. As intézeti növendékek szállás ét élelmi ellátásról niv gnk gondoskodnak K\'-Bsthflly város iban, &<, tekintetben, a távol lakók megkeresésére, saivaa készséggel felajánlja kösbenjárasát aa igazgatóság. Fegyelmi rondBsahalyok. Ezek az intézetbe felvett növendéknek maga alkalmazása végett képesittetnek, melyek «eí-gorn megtartáaára a felvétel Által köteles* vo van. Vizsgák ás bizonyítványok. Minden félév végén visngálatok tartatnak, molyok sikeréről az iotéset növendéke féléven* ként bizonyitvinyt nyer. K^BEthely, jan. 17. ISGfi. As inte&et igazgatósága. Kaposvári fényképek:. Tessék elhinni, hogy a lejrna tinóntia a világba as, uiik»r —rj -. gysllárisa, — neái;\' nsm"aj>arysltáríe^. — hanem tartalma elfogy ^szépen .^ttastára, mint a holdvilág, a ha u rraher minden fiókji^kabaJja," mellényééi aadráfrjaiDÍDden ebét kifordítván, aa aukbél kihulló pár árvá-\'víaitklrtya, boldogabb maltat vji»> -Tarán ló s Un élreiatei rándovTikrél UAtu-kodó illetői levél, éj^? Uteaboeaá hgnnwt hogy ily tisáteletreuiltá. táre4iágb«o éoüi* lam meg, — pár luastar éViiejtóOtAotí «Wi -boldogtalan ueggyoatíieMfUiikttslÉWt, hogy a pénzOjik figy fitya^^rV»ryÖtt»aáó\'\' oigujik kéményen deosol u Idö^ TejfogátzU, -Ql ^ midőn végre példátlan pontossággal latjuk bobisonyitva ason fizikai tételt, hogy „ogy Idaben egyhelyben két toat nem l«boí%marÍ ¦sebeink ¦ bugyMIárjaunkVaia^BBpií fcv»g. - van. márpedig, ml utána levegő leat(oUmáB. test, tehát olyan valami, amltpÓMnoknevcs ~a> világ , nem lehet, \\ ¦ Tiliry nolioa~vult ezt diákkoromban fölfogni. ......- j>h<;ih»l.\'pCtaUnliclyaot.. ________,______...... Pedig att mondják, hogy a poéta ilyenkor tud igazin, kültnni. Eb én ozar dosparátua kulyzotbon irora c _SOr^Tit,^\'\' bt.ryjfltrtk nl, pgy kommal Gora hu- sudok, osy árva garast,. •— akartam monda: „i — egy árvVssiSt serakfthök. „ Nojlycn^helyaat szánandó, áa tízszeresen GtiniDaij va^ík.én, "ki szttntclön szAzotor forintra;\'tíégyéf1 zugról. Üveg atolíerol áa szép foleségrölfálmodozóin. ; ——Ha~effiég auká igy-íart, ön istnueiiírű kereskedést nyitok és raegbnkotn, vapy bo igy aam árak ozólt nekikaaerdom ?9 poéta loszok, de olyan igfts magyar poéta, hogy miudeii Btrörá^mfő~riv"aTakiid a publikum. Sírjatok ti is^johajtaatok, dcaparáljntök tj ia, én^iajd v.eraat Írok rá, bpssut illók 0 ÉegyestloD sorson, mely nem ssün meg engem ÜÍ3önl, mely pénst nem ssnusíros aa én luftba!ónnál üresebb BBebeímbe. De mind es nem elég, a sors tulos mindent-Nom elég, hogy nincs pénzüuk, hanem akkor még előállnak as édesnél édesebb vágj".. Ah ilyenkor nagyon szabad a fantázia. (Bizony még kisül, hogyilyonkor lehet igazin kö Heh i!) — Istenen, mily pompás volna most egy frankfurti virsli dabrecseni tormával ?8 két bób szarvasaal, vagy mily nagyszerű két krigli böt, a ah mily delioiőz egy cilinder jégbehü-fŐU r-ohlcaí víz borml I .«J3k sasiam fagylalt, fagylalt vagy egy jeges kávé a Tóthnál.. vagy : oh ma cirousz van, ott less a Gisélla ía... oh én nyomorait és ón nom mehetek ! — Nézd, nézd aa ott dohányzik .. ..jó do-hiuyt axi ~-i4a egy kést, egy ruvulvert vagy egy Francai a ágyút, én luluvoro, ki rablom, b >^y mer az cn ablakom alatt dohányosai, ;;j~íu>:- n^keni nincs egy pipa dohán >-om acm ! t- Üi bál luaz a Dunuernál, a bízí Forkó \'.aiusaikál... — Ej ?11 ham mehetek, le vagyok lán-czolva, tinikre vagyok téve .. .sincs pénaem \\ .¦Trr^íV?.nw,.noí»e^et?,... Igenis ónme-gy^>iwTB kalapöfepálosát, rokkot, én me- ; gyek.... ah hiaa vah még kredit! Igy. ölik mondom, as atnbort a vágyak. Pé^riPodii. Pubi d^rak kölyök, a maga nemében zseni, érdemi ^U.megednlékani^ ^ Janit Vaairta^épahaleírtbaJyBOtbanBtin-a leírt vágyaktél ősva töprenkedett magában, vtC vAgra;ii vette kalapját, botjét ás rákját s mii nyolosfeor ntra ¦ indult tele kebellel a 1 Eaobbcli\' flaafr »trafikále volt neh&a. a mint itt hat "Járati tralmesniosVinegvétr. éttw eats, kogy nagyon B&ép aa ólt Cuknjmn~«[llógott a asemt Lftrerugy _ i élat^ kngyan oaillogott a aseme. ^Jhf^ pompisdikcBiot.il tartott esen nagy i »6 diMJitéiéro: kredit. ; Saerencae, bogy BEavait elfeledve le nem j irhánk,mattaftát tartok, hogy kötélen fogva . elvinneJk PnU barátunkat öcdouaminiastörnek .Tordkortaágba, /Pedig klr volna érte. ^Ne^Baék felre ér-troi, Pnbit.ért«o;5 Aaonb«a a dikesio- kOaben a trabocsillos ^LajLndván^Pabi megáll, bogy rágynjUon. Spea a.kBKhao kert" előtt volt. — Hoíde.M megyek, gondolfa, rágyújtok „ «j »yTlf íírfpoa lavibbfiaten ment, hogy egy pereiét iakésaem. nem nmmisztn alatt sem \' vPeráekngtinsk. --^8l^Tdia-i>nbMt Isten bosott! \'\'¦\'iiTm: dobili,.mo«i mindjárt te löksz a ltudi után, nibea még^are6.tt - \' - . _l^eaique Pobí beáll.,dob, ér malérja van \' u«m tálal-\'\' ." "\'¦" "»No tégy bá>I» Pnbi.u —líincs aprópénzem, kérlok szarj ki he-\' ., lyettm^Bs^iaáty Mindjárt viaBamadnm. BTűUálkagyyohérBÖr?PoinpisJópenírinat: vcsajcaliák^ Uyeo még nem .vol\| Kapósban 1" -íí^ila^n^téfrtf^ ftlt- \' toADdi^ia, nomrlsoTn? Oh ntrui~»KenÜeman ~ ltyankúr \'^krailcaol, hacsak i-gy ssikra enUn-ioría\'ve^Senrja. ( ; ° ;. Thbf iwBlg ^avsUémak tartotta ta&gáfc^ Lr,nal4>V ralamí uzspnával 7Pömí Üravo Pubi, dőrék gavallér vngy, te azlan tttdsz költenie. IVdgroJe Pubi 9 Árukor elhagyja a.kortol eaviarjiiaik nyakra flíro a kugli kompén ia va-lánoiMtagjának, apakonbiré.bnnknak. pin-omárnok ós hárfás leányoknak, samma-Bum-maraoi B.f rt.ílO krral. Norn volt ssogonynek oprópónao. Do kiaórjflk Üt tovább. _ Fcjo zug, arcza~lzzad7 á \'proinonádra ván-Bcorog „Hova pubi ?" — A prinnonildrn. — nlLi^nom ínkibb vplürik?0 — Hová-? „Bálba, A DonnorhoE." — No hát mi-van abban — gondolja Pubi — elmegyek, férfi vagyok, nekünk nom derogálhat somon, bennünket ki nom asólhataon-kí, aatiin. ugyia caak bo néz aa ember. ,Kérek ÜO krt belépti Jegyért." — líudi fizet, Pubibo lisp. Ah hisz a.ek magnifíquo! Nótd itt nnai-vaflí, ott ferbli, ezek meg tripla makoÓBfit jálBBanak. Ah hiss itt nyerni Ía loliet ..-Próbálj nnk Bzereueaüt, álljunk a rjaai-vnsi-hos bródaitzernek. —A hotearo áll egy forint. ^NaBi-vafli, naai-vasi szól a bankér .. és < ¦ bravó, Pnbi nyer. — Ide 1 forialaL Pnbi véraaémot kap, paroli-pacsís éa nyer 10 frtot. — Bravó, hias cz felséges, csak tovább ! — Mi. ez? veaztLttünk? kótazerezzük a léttlt-Timét, — ah oz maliir, duplázzuk újra. — Boraaastó ! húzok üt frtut a bankba, — dupla vagy Bommi. — Urak piaztolyt, iámét veeatettom. Hősök 10 ftot, dupla vagy semmi ot maazk. „Hohóuram aa nom megy, fizessen ön vagy nem játazík. Pnbi szégyen pofával odább áll, hon feledte a bugyelláris^ m.ijd holnap mindent kiegyenlít. Saerencser hogy ki nem dobták. Ah de lm, ások keaerü pohárra vtgaaa, ni caak mily édeeen mosulyg rám az a kía aaüaska. — Szorvua kicsike, nos hogy van ? Felteszi a csvíkkert éa canversáj. ^Édea or, ha nem bántom meg, nincs egy kölcsönösní-való forintja ? — Ah esivesen, megálljon csak. — Da mi ez ? nínea aprópénzem, várjon osak, de bpgy; ne láaaák, hit vonuljon kissé félre, mindjárt adok. Hé Donner, {da váltson nekem. „Nem tudók kérem aláaan. ~- Edea czicaám, ha holnap eljÖne hos-sinij nougy-o megtesai, hisz jó less akkor 1«. — A-kia grácsia keaerün Mosolyé. Mégy ^ra reggel, Pnbi hasa ballag, álmosan és boaaiztA elkeseredettséggel tart di-otiot a kredit ellen. %5S?IÍ,?=!ÖrS_.^ • kopognak. „Édes ur a 10 frtot kérem saápan," \'TfcásiHE- Ü4iBtf>p7-~»^-----t-r —------ „Tegnap égykianssonnával tetssett adéa.a — Urak tflrelem, minden órán várok pán&t, délntifi bisonyoean. Újra kopogás. — Ab maga az kicsike! azáp hogy meglátogat. — ^Hit baolysaHHB lesEifjur." Elmegy, de ajtónk előtt jnormogáat hallunk, mely minden lehet, csak nem lovagiasság dicsérő te. .-i-Oh kredit, kredtí, ta borzasztó caáb-an-gyal, te vipera, ta kisőrtö saellem ... De hallgaaBuak, mert Bobsam UaeWlŐ-lönk fináncz-miniiEter. /Eb a, kép, hogy keveredünk adósságba,-rhogy merülünk pocaolyába^ hogy dobjak el as arezot, mely píralni tudott, hogy ölünk testet és szellőmet. ¦_H.QSt asonban adj(Vhadd nyugodjék Pubí, majd tán. még talilkoíunk vole, különben la olfiradtonk, — irtóztató karczolós volt a pcmia. DON HIVALGO. Írlfaíl, milanói; fialámt 4* BfiB^ Mrgons/U," éiöen^-" )A9l/cPMi finoni/pOrkölt,1 alüdléj.sá, paprika, Ijfttt\'&iDl fülében, / Iievélezóaek, .r1 KeHzdiely, június 20. .\': ¦¦-"alWgi irótiraonk/bol kóicl ójihoniálybaní1!-kezdhetaé szerkeazttt^V hnziim~ íntézendti epTiluláját," melyben cTnlatt tudakozódnék, Vaijpn miért-burkolom a hallgatagság Fity-liba oly hosasá idíj óta mind magamat, mind >Irwmkai? Ha e kóraésre direct választ kellow-adnoro, nagyon meg lennék akadva; da toeréncsámre etsernbe jaUgy kffxmondie, ^eíyít&eotségemte itt nagjbn. jdkaimaiba^ ilok.L\'i, /a mí késik; 7ie"ra ffi"nlik;\'B Így az\' jén íeyelew ha keveset: kéalk\'ia; de el nem ,maradf aöt akéyé^kéjedölem álulcsakíöbb flssmenyt\'jfnglálliátok OsaVe^a nirek\' köBio-rajába. ^ .í\'Ai^a^éwrtesebh, kSrfllmóny várofeankra Wiye aa^hpgyThBlíi erdekDinknok is akadt: ogy képviaehljo a ce a nBalntonu oimü hotilap, moly Gyíimk György tir asíork\'esetáso éa nyomdájábí!il: koríil ,ki(íi munka társa Sar-kadi ¦ Intvi^l. Bel tar tartalma\' ssépirudnloin, gasiűásT^t helyi éa vidéki hírek. A, lapocska rooat éli móg ifjúsága: ofsö percaéiB,\'s" igy megítélni korán volna. Óhajtjuk noki, hogy a nagy Balatonnál ía nagyobb torra torjodjen ki b üííiüuütüinok száma no caökkonjon agy, tnlnTft mi nagy Bnratonnnk ! Ad voocm Balntnn 1 Alig várluk, hogy cl-merüíheaflüük üditö babjaiban, már is keao-rüon kollo tapaB&talnuuk, hogy előbb-utóbb tolictlüH""loHa\'r^rödni bonnoTi vizr caekóly-aégo miatt, mert a külső fürdőháznál ogészsn csekély, b az ettől mint űgy 100 ölre beljebb fokvS ujonan épült fürdShájnál ie csak jelen-lektelon mély a vis; süt volt alkalmunk iszonyu mcssziro behatolni anélkül, hogy csnk 5 láb mélységet ia elértünk volna. Ha bz apndáa folyton igy tart, ugy a habok be-bclyett egy-két év múlva a növényzet kalá-Brai fognak bulUiiiziini a tér felett. Do amennyire szomorú sor? fenyegeti a balntuuj ¦ fürdőt, annál szebb jövőnek néz elójo a hű-vízi meleg fürdő, moly köznapokon is, de ün-nepnapokun tulságOBnn számos látogatónak . Orvond. Lehetlen egyszersmind városunk fÖélmé-nyéru n azinéaselro La néhány azóval ki nem terjeszkednem. A társaság már múlt hó 17-én kezdé meg clöadáaaít a eddigelé mintegy 12 előadást tartott, melyek közül aa igazság mérlegének cséazéjo a sikerült előadások felé hajlik. Azonban caudálkozunnk kellett ele-jinto a rószvétloDségon; a tároaság nemegyszer kényszerült a aziopadról is könnyen megrtlvashnté fliimu közönség elölt játtoani. Do Szuper igazgató kitalálta a közönség csalótkét s kesdé az operetteket adatni, melyek nom is hibázták cl hatásukat. A nTiz lány éa egy férj aera" kótízboni a „Fortunio daliu-nak utóbbi előadásai a Bikerültek közé tartoznak. A társaság közül kiemelendök a k&a-bsí asinbáfctól itt vendégazereplÖ Takács-pár) Szuper, Erdélyi, Szép éa Kendi, Dam- Íéa Mari éa C&akonó éneke éa Császárné :itünB játéka. Azért igen nagy kár lett volna hn Szuper, a fjzintársulatnflk e drágakövét ujabban némi mellékes okok miatt veszni engedi. F. hó 11 és 12-kón városunknak Somsich Pál Ömlga volt magas vendége, ki a gazda-Bsati tanintézetet jött látogatni. F. hó 14-én torta a gymnasinmi igjnaág majálisát lUet&log junialioát a regényaa fok-vósü Cflókakőn, mely alkalommal igen aaóp ós egyszersmind jó kedélyű tiroaság oaztá meg as Ifjak e kedves napjának örÖmoiL Vasárnap roppant vihar dühöngött városunk környékén, mely a növényzetben ismét meglehetős károkat okozott. Es alkalommal egyszersmind aa emlilott belső balatoni fflr-donásnál, hová sajkán kell bejárni, mintegy b fürdő egyént ott kapott, kik ki nem jöhetvén, egy egéaz tengeri ójet kényszerültek a visen tőlteni_s csak a vihar lecsilapnlta után másnap reggel- Httabadulhalának kT BTnofl helyaetükbfik- Végül a szivek bárjainak megresgotöirol -aom-szabad megfeledkeznem^ Bísi Ferkót éa társait értvén, kiknek ÖBahangzó játékán gyakran elfeledjük bankát, b noha másnap ismét csak a komoly való tűnik elénk, mágia elmondhatják, hogy ők legalább egy peresre boldogokká varázsolhatnak bonunkat. __ + t Letenye, jnL elején. T. sserkosztŐ arl Rég, kívántam néhány sorral az itten történt dolgokról érloáUeni. Sokan azt gondolják, hogy mi a világ háta mögött lakunk, s így semmi világi élvezetboa nem részesülhetünk, hagy mennyire csalódnak, megrontatja a következő: A mult ihetokhen volt nálunk Tőmöry Feroncz fényképész 2.-Egerszogr01í ki jól elkészített, s ácséinak tökéletesen megfelelő mükocs\'ijá-val jiomcsakjgen sok áros, hanem Ulbb tájképet Ía. teljes mégelégedésünkro készített. Jelonleg pedig Balog Alajos azinígazgató mulattatja n mük\'odvelő vidéket válogatott Hzindarabjaival, s elmondhatom, hogy azon.-nagy pártfogást, melybon — az oson vidéken a.fagy által vallott nagy csapás dnczárn is — rószeBÜlj^jvalóban. mogérdomleni iparkodik. Különösen kiemelendő Balog a Bzin-tirsulat igazgatója, Dámo áa ArványVnom-kQlőnbon Baíognó, kik Bzorgalomraaíátta-nulmányozűtt játékukkal a szinháa látogatói küzűnBógot takóloteeoü kielégítik. \' ¦¦¦¦ ¦ ¦ Cs. Zala-somogyi hírek. /""^\'-(A-rja.tA.B.j^ Az-aratás vidékünkön. majdnem hofajezettnek -mondható. A -roza ^nagyobbrészt elfagyott, árpa ugy közópszo- röcn fizet. Ezzol ellenkezőleg Muraközben mondhatnia gabonák gyönyörűek voltak különösön a<S?Mjs«Vj Sajnos, hogy az egész arafás ideje áll^n^n hallhatjuk a munkáról hazatérő bsopolroknak, mis években annyira divatozott, dalolt. Hja I a munkás népnok ninoB kedve/midla ki gyanaokét, ki férjét, ki-testvérjét,-kí-\'sedvesét tudja a csatamezőn. A (Kós-odónyO Többasör ezót emeltünk már & kopott főaö róe-edényok ellen. Moat újra ugy vagyunk értositve, hogy ily-ucmü edények nemcsak több ügyetlen háziasszony konyhájában találhatók, hanem vannak vtiuiléglikoiok Íat ^ik nem (ártják lel-kiismeretleseégnok ily nton\'kisebb-nagyobb mennyiségű mérget hinteni az étkezők eledelébe. Felhívjuk es ügyben io aa illőtök figyelmét. \' ; • A (2 öl dfa\'-kert.JTCátelőre említők, muU vasárnap a Zöldfa-kertben, annak teljes kivilágítása b a főbg Ernő nevét viselő gyalog-ezred kisebb zenekara közreműködése mellett, a megsebesült harcsfiak ae-gélyflésere aenaestóly rondeatetetl, melynek tiszta jiivedülme körülbelül 160 frtra rúgott. A (T a k ar é k - p ón & l á r.) . A helyheli derék 9 áldozatkéss takarékpénztár a fühg Ernö-ozred sebeaültjeí segélysésóre &0 frtot ajándékosott. A íKafoDai kórházak.) Katonai Kórházakká a helybeli katholikna éa io-raolita elemi iskolákat szemelte ki az itteni knionai parancsnoksá^ j azonban a városi tanács más alkalmasb épületek átengedéso mellett iskoláinkat megmenteni igyekezvén, f. hó 6-kán ez ügyben tárnok ö nmlgáboz táviratozott, annyival is inkább, minthogy oz iskolák lefoglalása tudtán kívül történt. ADeák Feroncz.) Mint halljuk, hazánk legnagyobb bölcse, az erényekben tündöklő hazafi Deák Ferencz, kit megyénk büBzkén magáénak vall, a nyarat saokáo szerint as idén ia Szent-Lászlón Üasterhuo-ber sógoránál toltondi. A tTnrna-ogylet.) A helybeli tárna-egylot szépen halad előre, a tagok buzgón jelennek meg, és örömmel gyakorolják magukat az orii kifejlesztésében; kulönüson dicséretet érdemel Porgea mérnök ur, kí minden ön-haazon nélkül fáradhatlanul mint elütornisla m&ködik, ?9 szolgálatát a helybeli BürgőnysŐ főnökkel mindaddig felajánlották, mig a társulat annyi anyagi erővel rendelkezik, hogy egy tárna-mestert kitarthat. A Vettük a balaton-füredi fürdő kimutatását b a fürdő-vendégek névsorát, a miből kitűnik, hogy a fürdőnek műit évi őbbsos bevéfele 3103 ft 21 kr, kiadása 8055 ft 63 kr volt, esen évre maradék tehát 47 f6Ö8 kr. A fürdőben april 26-ától jun. 20-ig 1G6 vendég fordult meg, kik közt több képviselő nevével találkozunk. Harckor songo-raművíos Ós Uabailh siky Y.^m. ugyanétt kö-zelobb hangveraohyt rendeznek. A (Balat on• f üreden aaon ásóbéka t,) melyeket csáozárné OPeUégeisá-mára rendeztek be, hh* bserint a ásása ki-rólynó -fogja-TelíoghUBi^^ki a fürdő-idányt Füreden tölteni Baándókozík. . A (Magyar nemzet dalai) Épen most jelent meg Emiob Qanstáv kiadásában PeBten, nA magyar nemzet dalai m orssAg-gyOléa alatt 1866." Irta Tubűly Vicíor. Ara 30 kr. Kapható Wajdita Józaef könyvkorea-kedésébon N.-Kanísáán. h. A járda r obi a a á gá t sokszor /) .í Épen mórt jatott-irUidiiiraj hagy 6k\'«i> roaűBS aspnBdBtt tagjai lotttk mtnWsnknlŰL™ megróttak már, no haasnált ia annyira-mennyire,/legalább óletvaBaélynek nincs kitéve az ember hanem most még nagyobb baj van azokkal aJárda melletti dobogók kai, molyokkel a csatorna van fedve; Láttunk már gyermekeket,\' kiknek Ubók beleszorult a lyukak - át\' bjwadékokba, dabaj nem történt, — ma asonban ^ly roihadt, korhadt, egyeootlwálUpotban vaJtaakAeíobb deszkák, hogy a mellett,hogy aa embernappal orra bukik,\' ós a klóikiba billen desa-kástól, még aa 4^ ioa«gtÖrt\'énhatÍk, hogy esto hü tótban köönyen törött lábbal korülbothaza. —. RüroéljQk, hogy Eisavaink a kellő sikert credmónyezendikaa illető helyen. h. Konij kövesebb a baj azzal a W-móntolod k^dueaal, mely ssegény városunkat aoregély-mödra ellepi.\' Dtozán, liBaho-lyon, ohudnólt ágyadban nom vagy biatoa, bogy naponként 2—3„koldna ne kérjen tőled és nc síjon-rijon ajtód alöt^ ára-hoazszai-A koz-óhnj teljoaülne, ha,a, poliozia némi .< gondojt fordítana 0 sók dolog-JcerűlÜ o&avar-górnt"B n zaarolt \'kősonsóg helyett az fizetné 0kot 24-gyóvel.1!:>\'/.-; írr-^_ li. E sorok: Wltekor .Ssigllg^i.jooli\' sziné&zok legjolasebb tagjaiból (PrieUeJlícrit^ nolia, Bzordahelyi stb.) álló társulata\'olsft oltíadását rondez!^ Majd bővebben ia tneg-flmlókezünk\'még_ű\'—~bhBonynyal ólvosotefl estékről. h. Hir szorint a megyeboH jáiráa- orvosok is.¦foltiiValink a horűttérröl ol-o&álütaiidó auboBÜltok ápolásánál! segédletre, minők következtében már ia néhány orvosunk a kitűzött vasúti és egyéb állomisi \\ bolyekro sietve elköltözni készül. ^ b. Mnlt héten HnnóeEron tün volt b négy has-lett a lángok martalékévá. b. A Balatonról Is halljuk, hogy szokott áldozatait aa idén ia megkívánja, — ogysnia a múlt napokban egy hullát Fogtak ki, mint a* Idei nyári szak elaíi áldozatát Kiléte nem tudatik. h. BEorosadrÓl bizonyos Schillingemé elmezavar következtében eltávozván, nyom nélkül eltűnt. h. Csurgón marhavéoa nyomai mutatkoztak, a mennyiben egy telién ily nemü betegségben elhalt; a kellő intézkedések meg -tétettek. Caak még a csapás van hátra olsa-nyart megyénkre. h, S o m e a i c h P á I és gf. tíoraasich Imre országgyűlési képviselőink már megérkeztek ... Örülünk jelenlétüknek, mert aseraí-jÜk fi kot éo saomorkodank is, mert aseretjük hasén k a t. h. Siófokon a fürdő igen népes á talán fl aoraogymegyei bftlatonparti vidék is néhány év óta már szép vendégseregnek örvend nyaranta, igen olcsó és kellemes fürdőül szolgál, kik a saabad éa egóeaégea fürdőt használják. h. A „s n 1 íi-a o ra o gy i hölgyök naptárának" szánt acsél-motBzct eszmény kúpét Bécaben -egy gyöoyürü fotográfia után metszik, a kivitel szépségét ft művészi kezük biztosítják. A beküldött kéziratok pedig a béltartalom becsét a kiállítás coinjával egyen fokává teendik. Ajánljuk es albuinaBe-rü naptárt olvasóink 6gyúlni6bt. b. Don Hidalgó legújabb versel kosul -jÜk V i g a s s. EladLam Pétor Esidúnak Ipaa, hogy bit má.Hantámra, 6 bár nura aJtitt érttllt nokai, A deficitből kiránta. B mi fú! moat menjek bármerre, Hul oajtut 0 nsaiimit Teamek : Miud fonronibo van tokarve, Ulvaaaák vareom ... no a csínt Fővö^^si vidéki hirek. — A ca.\'kir. hadügyminiaterium, mint halljuk, megtette aziránt a ke HU Intézkedéseket, hogy a jelenlegi háború-tartama alatt, as ójaaaki a déli hadseregtől beérkezendő vea&taségi kimutatások alapjáD, as illettökoz-ségok a rokonoknak as ellenség előtt elásott, megsehesült, elfogott, vagy eltűnt kata -nák jegyzéke az Illeti) közigazgatási hatóságok kbsvctitéaóvel tudomásra jusson. (Sürg.) —¦ (Tüsvéss.) A fo-varoai mümalom ópületa jnn. 2Ö-én regg. 4 órakor belső ró ssében állítólag a gáncsét áltat kigyakdván — a llsztkéaalet\'"egy röszéhnk megmedfése melleit — hí indán egyéb belaaervoseta a lángok martalékává lett,, déli 12 órakor már a négy Tol állott. A malom\'a „Hungáriánál" 60,000 forintig volt bistoaitva. — (HuBaár-beoaül e t.) Egy magyar huszárról a hír a követkeaÖ érdekes történetet beszéli: Egy Radecsky-huazár őrjáraton levén, két porosz daídáat fogott el. As egyik jó módú legény levén, tetemes Összeg pénzt ajánlott a haesárnak, hogy bocaássa szabadon. A haaaár, ki egy kís dicsőséget többre becsüli egy százforintos bankónál, az Ígéretre nem hajolt és díadal&l vitte bo foglyait n táborba, Es Tnrnánhan történt. HiroTatamodván es eseménynek a városban,, néhány polgár osonnál gyűjtést rendezett és gasdagon meg-jatalmasták a no mosok vitéa, do cgyssere-mind tnegveastegetheüen katonát. — Egy ebrő-1 tasa említést a „Fővárosi Lapok1, moly megérdemelné, hogy a azont barnára1 kutyák közé tiszteletbeli taggá orool-)ók; Es eb egy ombor életét menté meg. Pár nap előtt nevezetesen ogy ember esett a Dunába, b annyira elmerült már, hogy a visböl csak kalapja látesott ki, moly nagyon erősen lóvén fejébe nyomva, a habok nom kapták - ol. Meglátta e kslapot a Danapartról a hajósok egy Ígeo ügyes aportirosó kutyája b azt hívén, hogy es is caak olyan kalap, minőket gazdái azért fflaoktak bedobálni, hogy ü hozza kí a ssáraara, rögtön néki eredt b uizva sietett feléje. El íb érte, meg te fogta, de óasro-"\'vdvönj-hogyerkalap alatt egyéb-b iá van, még pedig-embfir, altasaitá magától a kalapot, a nyakon- csípve annak fuldokló gazdáját, bár nagyerőködésköat, de raégiskihuztaápartra. Képzelhetni,hogy ez okos kutya mily harsány é\\)ent kapott a partonállóktól; simogatták. 1 iraktilUkT^éseffottók, mialatt íl nyihogva fejesé kl Örömét életmentő caolekodeto fölött. — A hadiaz ük\'Végletek boozorzÓBo, ország-világ Uttáro esátnoa viaaa&éléflek kiaérotó-ben megy véghez. Nevoaotes dolgokat hallani a lováaárláa körül. A stájerországi gaedoaég, ugyesület nem állhatta szó nélkül amit látott, s közolebbrül egy folyamodást inlúaett i had-Ugyiiiinisteriumhoz, melyben azt figyelmezteti a kincstárra nézve károa visHEaóleaokrc. A folyamodásban felhozatík, hogy a gnzdságí egyesület aaját ÓHzlelütei szerint, lovakra éa terményekre a kincstárral oly Arakau történtek alknkötések, melyek a piaczí árakat csaknem kétszeresen felülmúlták.E viaaztvílések annyival nagyobb kedvetlenséget idéznek elö a gazdák között, mivel közvetítés nélküli buváaárláuok elvileg melliizletnck 6b a tor melők viaazautaaíttatnak, bármi olcsón kiuol- i ják íb terményüket. A gazdasági egyesület ! ennélfogva azt kívánja, Imgy engedtcsaélt \\ meg a katonai hatóságoknak azftbad kézzel \| bovásárláBokat tenni, a hivatalosan jegyzet! j piaczi árak azurt>B azemmeltartáBa mellütt, j A mint egy oá magányzóknak sikerült nagy j mennyiségeket olcsón bevásárolni a a kincs- \| tárnak drágán eladni, ép ugy átkerülni fog \' a liatóságoknak is szükségletüket feí\'ezni, ka ( kihirdetik » helységekben, hogy mit gb mi I áron vesznek. 1 — Ej;y híres londoni orvos a cholera jár- ¦ vány ellen a kyvetkelkezÖ b i z tb iíj f\'>líJ -szert ajánlja; A mint a cluilera -.\'lüliirnöki.:, \' a hasmonéB jelentkezni kezd, naponként köves, do jól felforralt vizbo öntött egy dracli-mányi gyógyáazilng hígított kénvoavanyt (aciduto sulphuricum dilitum I kell beadni a betegnek, s ha ez az eröa azékürüléa kitörését nem akadályozná, itassunk meg vele azon -nal 20 cseppet a közönségéé ópium tineturá-ból, b ezt több ora folytán ismételjük. Ez által nem csak elejét vehetjük n járványnak, do ba már uralkodik, l1 íb fojthatjuk a-zl. j — Megyés püspök ur Ö cxcja a megürült ; veazprémi kanonokságra — bir szerint elsÖ helyen — ft. Udvardy Ignác hittüdor-, muraközi apát- b m. akad. tagot jelelte ki. Udvardy ur EzámoE évet töltött a püepíAi pap nóveldebcn mint az egyháztörténetem éa törvény tudomány tanára, a ez idö alatt Veszprém város öBflzes lakÓBBágánnlt tiszteletet vívta ki \\ azért legkevésbé som lop meg U\'-tJ nünket a kuzóröm, mely Ö eicjának e választását—mint átalánoean tapasztaljuk - kiséri. át, !!,635.107,336 forint krra; a lombard-. velcnczoí királyság adóaaága ÍÍ5.7(J7,134 frt 3b\'/i krra ment; a ösazee föld tor homentea miósság 522,220,26« frt, 20 krra. — így IRGíJ-rél növekedett az általán™ adósság Jü73 millióval, a lombard velonczei apadt mintegy két millióval, a fyldterhcraeDteai-tcai szaporodott mintegy V3 millióval. 18G5. dcc. végén az általános allamadóaBág volt 2.5a2.ÜÖ3,l48 ft G5 kr; a lümbord-vclengzoi királyság adÓHBága 6Ü.U29, tíííi frt 57 kr., aa ösazüB földt\'iíiorment. adóouága 525.850,4114 frl 20 kr. — Ii;y 1865-heu apadt az. állalá-noB ál la mnd ós Bág ,3^11-1,186 frl 60 7S lural, szaporodott n lombard-velenczoi királyaág adóeaágn lb2,6by irt 21 krral, éa azaporo-dott a filldteböniientéoi \'ulóBság 3.636,226 fntal. Azonban a bizottság kimutatja, hogy az általános államudÓBBn^uk apadáea CGak lál -fczólagi.s, s a kormány BzámceíiportcBitáeábél jön ki így; tulajdonkép as altilánoa állam-adi\'^üáíí mintegy 41 millióval a=aporodott ltiCö folytán, — Londonban legujivbban lopnr t-Blbpyapot helyett lÜpöpirt húztak forgabmha. A küi,m-fcl,: vegyazerektjc áztatott papir tetezés eze-riuli v af tap t.il tény ékbe csavartál i ii onustS; ée nagy melegben mefrezáritLitik. E~eu lÖpa-ptr CBLik nn.i»y hóúéeheri lobban fel, gyorsan és nagy oróvol hat, kevés mocskot hagy (tálra, füstöt alig csinál, nedves Bégben nem igen bz-ti ved, és kezelése 6" U kai kevesebb véstélv-lyci jár mint a lőporé — éa külünüeen a lö-gyapoté. OsazehaBonlitó kísérleteknél kitűnt, tniazerint őzen IBbzot a lőpor felelt jelen tó-kény előnyökkel bir, és 30 —50%-kai oicoób-ban állítható ki- K találmányt figyelmére.\' ajauljuk hasai vegyészeinknek. Bécsi és külföldi hirek. — A hitelBorsjegyokjul. 22 ki sorsolásánál ebö nyerő \'. 4038 aorozat 86 szám ; ncgyvonezret nyer : 3412 sor. 22 szára j huss-usret: 632. Bor 66 sz. A kihúzott többi sorozatok ezek: 142, 3087,499,2172,3269,4200, 343B, 2254, 1101, 1574, 38Ö3, 972. — iAporoazgyalogságlÖfegyvo-r o i.) Nagy hire van moat a poroszok öldöklő fegyvereinek, os n. n. gyutacs pnakákr.ak — (Zündnadel-Gewehro.) Esek előnye abban áll, hogy 1) gyorsan lehet tölteni s lőni, 2} biztosabban találják meg a czélt s 3J igen egyszerű szerkezetök van. As übbzcb töltés ezen fegyyeroknél egy lídtönyben ^patron ,i van egyesítvo, s hátulról töltetik a csőbe, miáltal töltés alkalmával nem kell a tol 10 vea -SSÖvel s n\'gyutacs: feltevésével nz időt vesztegetni. Gyakorlott katona egy ily fegyverrel minden porezbeu hatszor képes elsütni paskáját, mig máa azBrkezetü vont cboí Ű pus ¦ kdkból legfölobb két lövóat lehet tennie egy peres alatt S még azon elBnyo is van amannak, hogy meDés közben is kényelmesen töltheti a katono. A mi ezen fegyver hátrányait illoti, leginkább azt vettik ellene, hogy könnyű tulihe-tósénél fogvt* könnyen elcsábítja a katonát a nagyon Bzapora lövésekre, mi által töltényeit igen hamar kimeríti. Ez a gyakorlation, tüzes ujonczscrognól ugyan könnyen megtörténhetik, asonban más részről oson körülmény is tökintotbo voopdií, hogy egy porosa katona nagyobb. monyiaÓRÜ töltényt vehet magához, miután a poros2 lüfogyvorak töltényei sokkal konnyoub súlyúak, mintegyóbb fegyverükéi. Máa nagyobb hátránya n poroBS puskáknak az, hogy legfölobb 20—25 lövést lőhetni velők tisztán, mort ezután n puska csöve ugy bepiszkolódik n löanyagáltal, bog}\' tisztogatás nélkül a töltény bolo nem illeszt hotÜ. Azon körülmény ia figyelőmbe veendő, hogy a porosa katona, ha lökéazleto elfogy, az ellenségtől elfoglalt muaitíónnk hasznát nom veheti, mintán puskájába másnemű töltést bolo nem tehot. Hátiam hát ezon hátrány viszonyos ; a porosz töltéockot dóid hnsanáUiat-ja más fegyverrel biró ellenség. A poroszokéhoz hasonló fegy vorakkol még csak a kurhoaazoni kifl aoreg bír, máa nagyobb eoregek még eddig sehol som használják — nom mintha valami nagy titok volnn ezen uj puska rendazor, hanem mivel n régirond-Hzor átváltozása nagyobb aoreguknél roppant sok idÜbo és pénabp korülno. Ez pedig nem mindenütt találtatik kellő menyiaógben. — Az osstrák áilamadÓaságokat ellenBrzü bisottság jelentése Összefoglalja aa államadósságok állapotát: E szerint 1S64 dec. végén az \'oflelrák\'dltalltnoB államadóTaság, 5 por- .wzentos tőkére és osztrák óríékro számítva Pipere-asztal. ^ 3-ik lap. Arán) ból öntött lap ez, rajta ezép fényes ezüst-betűkkel van irva (dr, Uigguriirik czimtzvc Mcáeflj a világhírű bűvéaznö aláírása vai a következő tartalmú levél." „ütggaró ! vakmerő férfiú, ki csempészve jotál lábaimhoz, mond mit akarsz művelni elsajátítandó büvéBzeti tudományom -mai? SajátBzerü erbazakoakodiBod által roj-télyeanek mutatkozol, tán azt hÍBzed, hogy holtakat fogaz feleleveníthetni ? ha igen, akkor caalatva éresheted magodat. Ily kívánalmak ki nem elégíthetők. Mind a mellett a te sok szép kérésedre teljesüljön kívánalmad, fogadd azért a büvéaz-páJezát éa légy vele azarcncDÓa mindenkor, midőn az elaggott kort megfiatalítani, a nem azépnt pedig megszépíteni leendcaz hajlandó. Amott a titok forrás, abból merítsd a bü-erSt, kívánalmaid kifojezbetéaére. Ott, hol a fü? egy követ fed, feltalálandód bűvész növény-küayvemet, s ha fennakadásod leend valaha, tárd felf a tu fel lelended a terméazel lagcso-dásb titkait, beóvoI mind azon bűvész növényeket, melyekkel szépítek, mngö utal Hám a haladott kort s tevóra magamat bámulandó Bzéppé éa a világ leghireab büvéatnÖévé. Halmozott teendőid kösBpeíte jasBOn eszedbe : Medeo. ___OUVOSN0. A s ész.\') — Rabcner eaíjTÜbál. — Mivel itt nincs asáodékam phílasophiai értekezést irni, ugy nem is fogják foltenni róla hogy as ésa azon fogalmára gondolok, _ melyet róla a tanszéken képezünk magunknak. Nom pedánsok, hanem a nagy vílá\'g bsA-marn Írok, a nagy világban pedig éaz any-nyít-tCBZ, mint gazdagság. Aa ász-nótküli ember nom máa, mini s&o-.gony. Lebot bocsűletoe, tanult, élezés, szóval az egész városban legttgyoiaob — log-hasznoBabb ember, az rattBem használ : esac hiányzik, mert pénze nincs. Garasára éss sincs bon no mondja vondégliiBÖro, ha osinoa költeményt oWas. Miért? — vendéglősöm váltóüsér, kí 5bb-szeadáBnál semmi mást a világon nom tanult, éa ast hiszi, hogy ha a legssebb ódflt vinné ia a börzébe, — egy garast aem kapna órto. E leánykának van esse, mondja as ogyedül póazro tekintő kedves, habár a> mást Bora tosz, mint kávóagat, aálogosdit játszik, csomót ^köt, as obiakon kí-kinóz, s ba még azt vészszük ; ssomasédnafnók hisi-öltönyót bírálgatja. — Társaságokban, hol mindezek ogyikót sem teheti, nom képes a SZárá* igon- és nem-nél n\'ibboS-ssolaiiíí « ha logyezüjével nem játazanék, ssióp szobornak tekintonök. No de ez nála mind Beratai, kedvesének mégis elég okos, matt anyja igen szép vagyont hagyott reá. Esen órabérnek igen\'jó terméaBűtOB ECT asi«ad olfítt gnnYoroiítodott i& as íleiM n^ líé - Raboaor Ai a különös, hocy min most 1) koríiern , ¦ eszű van, annyit tesz i AfisűleilŐl gasdag örökséget kapott s nem bzotoI pénBkereeetre. Hogy tehát mit jelont: essávél tna.n-ráBakodik? ezek Után magyar ásni "m kell, magálólórtetödrk én bőim vftfíynk épen o legoBEtolenobb, mert szititéit birok valami kis vagyonnal, ?8 ez alkalmat \'idült harmiiicz évi tapeaBlálat utján rz éuz különfi\'lo fokait megismerhetni. & l:viifolyíLni után. fflldi»im ""znről fefirl)lb.fl.T IQl következő jegyzéket azorkeasthetok : lOÍK) tallér, nem egészen esztelen; 6000 tallér, meglelte fio éaz ; 12,000 tallér, f^nüm éaz ; 30,000 tallér, nagy ész , 50,000 tallér, éleo éhc; 100,000 tallér, angyali éez ; éa ilyképen fokozódik minden esor tallérral. Ismertem egy gasdag kalmár fiát, ki alig volt oly okoe, mint paripája. Do mlv©ÍTiópy-Bzáseser tallérral birt, öt ogéas Meckb-n-j burgban Cbaknem a lei:okosabbnak tartottak. Eazét veartelte e fiezbóí lüond-í rik a megbukott kereBkedörői, éa én íame-Ijfk néhány ilyent, kikii.jk o fezemrehiny«.s \', jobban fáj, iniíitba n;i mondjak, hogy jó bi-J rét vesztette el. — 11 yff le em berek egyedüli I vigasza még az, hngv kik líMZöueegeEen rosz \| gazdálkodás- ea akaratfiBaaguk miatt e »etz-\| teeég legfőbb okozói, L i. nejeik még aem l Vűcztettek el hozott eezüket, hogy ma-j gamat mÜEpabályosnn fejeszeni ki, vagy_vi-j lágoaan szóljak, a a j A t vagyona arat, — \| b így még mindig annyit vtBQZ&tartottak, \\ löeimyi tlnülitnaguknak óp együgyű férjők : kétiyi.:lm\'ta eltartására Bzükaégeo. , S. B. L Ed- R. (, Urunk ts leTeirmk vitattál, a bíri ;«UtcL bft(ll-l.-»0! iBtntllűtec íí-rjük, M. h". K -Kaiuuáh. Hul mnr»tl hí í M. N. dr Pefit Valatai kfiBérdukQ Aolpot W-kfll-iúot\'t kéidüh. J D Kár\'.W Viaif ? B. KAn.ly BuJin T C.\'fl Üio\'l.ir I\'cstBtj Hslvm icúrcUil kíVJuk. Újlaki plt-l.áti.i.. Mapan-ltívelOtit rlividfdnu. V ft. K,-.i0.v!: VftUnu\\ TI nirdúi idí-iirr\'l Ca. Tibany. A fllrdüt levelek poulofl br-kllldistt nk LráuiLk k^i nd^kr.\' I\'IíLáIt. Ai ottani rt™í .-.-uk f<ú)p^jsieÁt ttrjak. II. Üj-ula Zalft\'Kfrcraii.-fitiu. JIul mttrailnnk o bántk 7 Cflfbogárnak. Vögjec ön inkÁbb ktieil fecííbert, ?int totbu, ngj li.-frnlibb haainut t^wi. Kíb Boruhuz&3 jul. 7-án. Bécs: U 34 ií S3 30. Grata: S3 30 49 85 1%, TÁRCZA. Dalárok karéneke. ) Btillj btatádon eiállj bKubr matj\'.ir Jn) .—Cui^j- íal as .jgig-.aigtwti-iácsi -7;:r-.- Érd meg a caíIlagOiiDl oxántraddiLk Q B hoad lo on ég áldáaii ránk ! Btenl ccjrtírtéí Lp ilááu, Mcanj^i ösíhang ti«itn KupAr \' Kicca a mO\|rrarnak c földön máaa, TodJB csak egTiaAflt értcoi oár Rép tircierr<a n láacsecal már u baR, De cinci c láaa, ml drága Iíwi ncttfiak r 8 Qrnmrncl hordjak, hordjak natíadon : Bilincsed Gamefujslj énokflnk A Tinsar-lánes lr« as, mrir r^jb^fűs, Rsivbci Bsirpt, DÍpct néphoi eufttol, Érinl«á caak ?3 tnep**p tnint ép tQz, Vclödbp fnrr ha etivedig .LatoL BsSBj Eiabadöfl szállj basc&e magyar <bű \' Ojírt nttekbe caeodíUj esatiodea t \' Minir\' a lantot Térnek karddal, Cflon^lon ntána bám v pusztatujÍdiu Gmíts sciveket sicat hotuierelefurr, Hallja míg ég, bwgj ?1 a mgjai, S mtg Gainai ürti tzerclmc. Sem dönti rneg c boai ncraral vihar. A dal varázsa. Krirbt, kflrbe l a varázs dH, loi a metLr kotnolyao, Forr a h&V Uxd {MJritaöÜ, Éi a ni ktmandva n»; Szívbe líra, szetnben igve pengve bongva ajBátelen Ea e )bUz3 nerelém! ) Mint fadva ma, aa aradi oiasigM dalárann pílvt nrB4p»>bipttaAg által többi IMttj LI s a t uea alkjlftmni ** Bw-tw^p^^JtJ tQ/.l&ivt it- B ¦ i,. Kirel, ]i<«rfí tOtákr:UMm-IBXfr- - kit nip knii«ini»r«. i .^»il»í;!frA»»i > bn Uörari\'UlbilT BÍI-«r\'l>.Ut.m^mtL^ í d.l T.rit^.- tüm U&mtv.fAatWtmKfiKli IIJ hinIib ss.lld lányka Wssolyfd lakíiilrt», l HounnW HnfUt^ UaUondjoj»vt«ii. . L¦ n-mtonk Vert, ló hantot. Kit IUvib« ploas U* títí**, - BMt-^ak «¦ tsM ioxiodlit. Otthonitoshaljt hí .\|ásriftL^ ¦ 8 «sr«vk — oa( de hsjfl^a« hUd SseneidhSl 057 tekintet tgi laaddr lángson! fl ItOsM Oíása ixivminkrt - Hsnujaidnak lángiteme, KDrbe, körből S vanUs áll, Bflv BiÚaál isii porsxinil Forr ss írtét, forr as inéi. ^-8-mutyit ifin ¦ agjr wl»enek \' Ba»-«n lángja járja ál Sseretni dalt, leányt, hasát! ~ szisz KABOLY. Történeti életkép aXVTI. teásad obö felébSl. DUGIJE otin hösll BQ.Litiesy ttá rton. (Folytatás.) - ^Ekfco^440ni-önf l&iször, midőn ecsetet és rajzvásznat vévén kéz-hest_a-gysoneket agy mint életében látá, csak emlékezet után íefesté, ah mi szép volt e kép! Az anya összekulcsolt kesékkel térdelt le ön elölt — Ö boldog volt — 8 a jelenlevők mindnyájan áldák önt nemes lettéért. Egyik szom-szédnömtŐl haliam, hogy neve Salvator ..Bosa, s hogy e falában születeti. E naptól fogva--r „Nft\'a?" mosolyga elpirulva az ifjú. „E naptól fogva többször látám önt." „Éahol?" „Itt — e padon nyugvók ön minden este napi fáradalmai után, midőn vízért jövék a kúthoz, de nem tudom mint van, hogy e kemény kövön oly édesdeden tud elssenderegni, h helyett hogy haza menne.8 Madone e szavakat a részvét éa kívánói ama vegyitekével monda, mely a sseme* mindinkább leköti. „Kedvesem, én é helyen itthon vagyok," mosolyga Salvator, nekem nincs lakásom. Itt nyugszom e kőpadon mini egy laxaroni, « örülök, ha valamely koldus meg nem fosat e helyemtől. -— De jöjjön, folytati bizalmasan, „osacaog-junk kisaá egymással, hisa már régi 03-merösök vapyunk!" E saavakkal maga mellé voná MadoTíéfa kőpadra. — „önt édes anyja bisonnyára igen Méreti," folytató kis raünéraán, melyben a tár-_galgáa Kvábbj folytatására tárgyat keresett. , . „Nekem ninca anyám" válaszold Madone, fájdalmasan. „Szegény gyermek!" monda Salvator részvéttel fogva meg a leány ke-oses hdkezét." „De van egy szelíd, szerető bátyám, csacsoga tovább a leány. nS nőtestvére nincs"?"1 ^Nincs,"-válaszola az yonakodva, s földre sütött szemekkel. „Talán az is meghalt?" Kórdó tovább Salvator, kinek kíváncsiságát fölizgatta az ifja leány sajátos mozduluta. „Reánk nézve igen" suttogá csendesen Madoner még mindig földre sütött szemekkel. „Ily ifjú, s már is annyit szenvedni!" sohajta amaz. Ea bátyja foly tata más hangon, hogy a leányt fölvidjtsa, „mit osinál? Miből él?" - - „Bátyám Aniello Tamás halász, ki \' hálókészités és halászattal keresi ke-\'< nyerét." „Ugy boldogabb mint én" suttogá magában Salvator. ,Bátyja ugyebár gyakran a tengeren van" folytatá hangosabb»n. „8 akkor egyedül bizonnyára unatkozik?1\' „Ehhez ninca időm," mosolyga Madone, „ha víg vagyok énekelek, ha. szomorú imádkozom, ellátom a házat, fonok vagy kis gidáímat kisérem a legelőre." így töltöm időmet. „De most már Ön is mondjon valamit sorsáról1* folytatá oly szelíd hangon, mintha már évek óta ismerné Salvatort. „Az én sorsomról!" sohajta az, .óh as én sorsom nem ily egyszerűi" Életem folytonos küzdés, folytonos örvény fölötti lebegés, folytonos élet s halál kusti haroz láthatlan ellenségek ellen I — Családom minden tagja már évszázadok Óta festesz, a mindegyik vagy ében halt mag, vagy közel volt ás áh-halálhos. Én szinte festesz vagyok s dácsára minden -nyomornak, melyet a világ számomra készít, mégis áldom hivatásomat,- melyre a Mindenható vezetett I-Babonás szili ük Salvator nevet adának, hogy az ördög fölöttem hatal-mái^a gyakorolhassa, de e név mindeddig nem nagy szerencsóben részesített! Tizennyoloz éves koromban veszteni el atyámat egy szegény vándorfes-tészt, ki a falvakban szent képek festésével s eladásával tengeté életét. Beám maradt nagy számú családja, kinek egy segítője, egy jóakarója, egy barátja, a talán még tehetsége sem volt! — de e helyett véreim iránt forró szeretetet, szivemben bátorságot s Isten tudja miféle fényes, mosolygós badar reményeket nem tápláltam. Büszke voltam kötelmeim nehézségére, s családatyának érezvén magam, túlfeszítettem erőimet, hogy a rémítő nyomort kikerülhessem —• de mind hiába. Egy napon anyám, — „anyám" ismétlő e szót, — mialatt ajkai fájdalmasan remegtek, „anyám, kinek egy -^mosolya, egy pilleffíása egyébkor vigaszt öntött keblembe, s erőt ereimbe — egy napún igy szólt hozzám: Semmirevaló — ha nem tudod te kenyerünket keresni, ngy máshol kell azt keresnünk! Testvéreimmel elhagyá a házat, s én egyedül maradék megtörve, kétségbe esve, egyedül azon szobában, — hol atyám szive megszűnt dobogni." „Szegény, szegény Salvator", monda Madone részvéttel s könytelt szemekkel. „E naptól fogva" folytatá Salvator „családom szét van szórva; részvét nélkül hideg köszöntésekkel fogadjuk egymást, mintha idegenek volnánk! Nagybátyám Panlo Greco legifjabb nővéremet magához vevé,a másodikat egy szegény mit vész vevó nőül, a harmadik zárdába lépett, fivéreim koldulnak, anyám az al-király konyhájában szolganő — nem szégyenlem magam e.miatt — de fájdalmasan érinti szivemet —• öreg anyám, ősz hajzatával! — de Ö igy boldogabbnak érzi magát mint nálam — egy naplopónálf — Láthatja kedvesem, ez mind nem annyit teoa mint fonni, yagy gidákat kisérni a legelőre." Fájdalmának e kifejezése, melylyei e szavakat monda, állapotának egész keserűséget, törekvésének minden reménytől} megfosztottságát, a családjának szerencsétlenségét rajzoló, oly megható volt, hogy Madone mindinkább megindulva érzó magát. „Oh! En sohasem hagytam volna el!" sohajta önkénytelenül. „Mily boldog a lérfi, kinek ön egykor szívét birandja!" válaszola félig hízelegve, félig fájdalmasan Salvator. „Es semmit sem tehetne Ön sorsának enyhítésére?4 Kérdé a leány, Salvator utóbbi Bzavaira nem figyelve. „Nem. Im lássa" mosolyga keserűn „én szinte halász vagyok, de a viz terméketlen számomra; valahányszor kivetem hálóimat, — vagy üresen, vagy iszap s förenynyel telve hozom azokat vissza a partra !u „Reményijén, minden megváltos-hatik." Salvator e szavakra fülindult, — de mégis megnyugtatá magát. „Megbocsátom e szót" —folytatá — „mert jó czélbrfl monda; do különben ez oly vigasz, melylyel hamis barátok, s közömbös emberek tőrt vernek szivünkbe ; a szó nem egyéb szomorú tréfánál. Folyton reményleni annyit tess, mint folyton éhen halni. Dehigyje meg. nem fogok kétségbe esni, — soha sem követem álmaim ábrándos képeit oly bátorsággal, mint épen most. Eddigi létem folytonos harcz s szerencsétlen küs-dés vala, de nem zúgolódom, sőt köszönöm Istenemnek. Teremjen a sors számomra rózsát vagy töviseket, sohasem fogok meghajolni, sohasem fogom bsí-vemet áruba bocsájtapi!" Salvator ez utóbbi szavakat oly fölhevült erélylyel, oly bliaske öntudattal monda, hogy Madone elragadtatva fölkiáltott: „Oh— elhiszem !u —Salvator e szavakat nem hallá. (Folytatása kOTetfce&ik.) ~Xy SS "l"Xi "EB"-T • X H X- R X O Wagy-Sahlssa, jaUw B. Kereskedelmi piaciunk Héiinj~Siríiuai egjea látogat, kik egymással 0)7 h&n-~ g-on Veatílnnk, -wíát--!i4tt»ifmiiiikiJHttojrTa sdjik tgymátaak elS, hogyan ?9 nikdnt ruh a Tectjdenet; — Síintnc a kocttktdt itta placxnnioa hehinr ktsns-kedS loaajtott kábellal asm. ktnlesífe "egymistáT, mily aahs a bum, h<.g7 a rou, erkoxtok-a gyapjuTDTiJk-, —- kaawn hat v»H a csau, háay halott, tabesBlt, fo-p>ly Tan, mit nála hars, syiá. — KOnnyea «1 lehal tahit inafjhráxBi, hogy th/ kBftUradayak kDit aió sn lehst flatatl tádeaitáardl, « plaesi árakat csak ko-rqliMlaT kBTetkco&lafl; jegTnhstjak fal: - Jelenlegi Aruk aUi-«asatríal moríJHnt a heljteli plaeaoú: Busa 88—88 fns t frt 4a kr—i frt 75 kr, — Baza 80 fontos 3 frt 60 kr, — Kuhoricm 3 frt. 10—SK) W.Arp. se:i?áiAt]i<in-_fl]\\ hiinyalk. — ti írt—0 frt — kr. Zab i&—i7 ííntoa 3 "frt TO^OO kri PohiaS« rij5-rediih 3 frt — kr. — Psa«nly fohár fl f/t 5Ötr tsrks 5 frl — kr. Gabi tU3 rendB 10 frt mixiaja, — SiJlrapAllnka 50 foka 20—21 frt hordó-Tal egjüiL — TdrkaiypaUnka 20 fuka ig frt honlii-tbI BBjüti. MSz — frt, BorkS 24 frt. — Nyenb3r3k; 3kCr- óö—BS, lohín-45 —49, én bnaa-bSrok 45—60 írt, másaink ént. Dwk; fehíf Aa YorB» t»chillcrl 1862- 4 1863-kl — TideköakbeU — trraéa 8 frt -9 kr. — Villányi í« siejatinÜ féket* 1846. 10— IS-frt. Üj hont rÖrOa (schilter) e fehér 8 frt—8 írt SO kr. Balatonraellikl horok J852-dB:i8B8-Íki fehír 13—15 frt. akónhínt Vlaai 90 frt — kr. illa 44—45 frU KSiSnaíipia gyapja ára 80 frt. — Fobár roosy ára 7 Irt S&7 frt 76 kr, feketH 4 frt. - — N.-kanls«aÍ piacsi árak jnllias ©. Bortó itcifja IB\'W. taScaíTíoSíJi tS^to.iJalritcBéío r ~rAlf-6 kr. ESIoa Itcsdja 4 kr. Üorironya márajB 0 frt — Lr. Irfnrhithai fontja 16 kr. Johhoa faágat3-kr. 6űrtís-hol fontja 30 kr. SiaJunna mámsája 90 "frt — kr. Zjir fontja 36 kr. Lanolint máiaája 10 frt — kr. Zaom-lTolloat mÁBBáJa 10 frt kr. Kenyárliait fontja 9 kr. KukoriculiBit fontja 6 kr. Árpadara fontja — kr. KQleakiia fontja 8 kr. Rizskása fontja 20 kr. Faolaj fontja 50 kr. Repeieolsj fontja 36 kr. LonmajoUj fonO» 40 kr. Uj hor ítcuéja 14 kr. — óbor itcadja 80 kr. Peatl aOr Itcséje 14 kr. Kani sasi a5r itcsoje 10 kr. Gabona-pálinka itcséja 40 kr. Tőrkoly-pilioka itcseje 3S- kr SxilTa-pillnka itcsejo 50 kr. Nyers faggyá mis a AJ a 19 frt. — kr Öntött fagjujá-gyertya foalja 34 kr. Mártott fontja 33 kr. Qsappan fuötja 24 kr. 8ó fontja 10 kr. Koöínyfa 81e 8 frt — kr. Pahafa ölo 6 frl — kr. Njersfn 51 o 6 frt kr. Fanaáa mi —,r-8ÜLi 8=in^m4as4ja 0 frt 80 kr. Boaima m. 60 kr Keuilcr ibtitja\'50 Jer. Cro fóaija"\'WTír."r\' \' ~ Bécsi pénzárfoiyam jslla© §. 5% metaliqaee j 5% nams, kölesöo G1.50; 1860-ki álladalmi kölcaön 73.30; bankréasvények 670.— hitelinté&eti réas-vényak 135.30} London 131.76; ezüst ágio 127.—i arany darabja 6 frt 30 kV. Felelöa szerkesztő i Wajdltu1 Jossen- X D ES (T fi a Ei K.\' ,-WMPITSJOW könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, dná-v<lantékb«n ia olew) árért kaphatók. BOCL -rra.tuir Úpsrtbr-,,_______ CTM-Uoir Uohm, 2. oiao. .rr.wk mint . l^.Iűk«18.b ibtrtadl ,\'BEXLEK .rrovluir, :ELEZ1NSZK7 ˇutwuln. \|r4gTMrt ajin^ik ntlaarai fealmraar. hh<r-k«r. Tér»«»8»tiy. bn\'gjodt, «.yany, nlanlnt hogf>f1tit-ltTtnfn>igban ¦lenredOkniik FEEYOiIÍG BÓBERT \'VtötirtaliDU gyógyszereit > kr( nagT\'Bveg)«-1 ft so kr. ußßn; .ma ji»^aja1 ¦luŰL-\'H\'r:; ¦\'" ¦ ii^]\'\'- ¦ lH ¦jfa/FdtUsaal t.0.80fa,nrít. Iffíöír: ártJOlaTfal in.....iimlfT an 1 A S/1 TI__mű ¦ypaii mtui/ rtftmaaj a. a. so kr, nru ] itmtlm ¦anun«4yt>I.a>> 1 ftM, I(. Vaj f^fflllllMSMtÖlta S4 kr. \' ^S^SiM^wlWáiah.t r.Mkr.;. ¦iiiwwii:í;bnm\|«\|ti íVkr. ^ x- mmm:flPaaktártU>aa {Lof^ck-s .«,) í^,Btk.Üdse,\' vacr poMái-nUntét -h. iMwwjüíaaJ^kia «1- As nJoBan alakított amerikai gOrill. éláMggtiu] gyárát AUGSZTtH F. VuüÍnban(81«YoaIa)sjialjalemaebb mlntijn, lettjobh ¦serkesetfl, és legolaóbb ini íBKÖnyelt, n. m. abJakfareOny íb ass- taltenUiit s t. cs. kSsonsépiek.\' ...... A gPrdüJű, fUggDnyJSk haiS&Ss elfinyisl íffkípen abban rejlőnek, ¦¦f?&j01,Wrn}t aymssatd betddolsMit a Mobikba elháriijik, a íriu lerngg TtqSvéfit nem aksdilyoasiJc; enqilfojrra tavid IdC" alatt oson gyírtmany a t kösöaiépiíl a legnagrobh használat Ss eliflmnrÉflben rífiEefiQt. - -i ^ Ajanlatokat elfogod, valamint raintik fLJkíszlBtbeo vannak Kanlraa fi karnyíke ¦lámára Sehwarx Adolf nnuÜ.-a- korona vendígiB mellett. ~. k-""ea KaliToda Vllma>,jj Fgatnng ét Hein OTegkeikedfi nraknil. H I R DE TMÉ NY. ~ 30 nap alatt leood aa-íirak, hUlffyek ia CTenaekekTaiimara, talndeu [^ndolhstü. najjíigtan fílawrelt kea. vásson-rnhik egésa faktira az «ltü éa Ifflaagyobh váainnruha-raktár e\'s v«rró-mt»p( kötpontl depot-jábon, Bécs, Tachlau- beu 11. bl. miparonl eUdaia, " A TalidiaÁg-, tiiitsaig. é a lcgsiehb keasit^ai mádért, vgj TiwUtt-B alkalmsa volttárt heaeHJg Bynjtaükía mindán darab, — .mely alejTjoJjb** nem. HUlc; vanj-nam - leit Ikv-vlaMaTatatik. Kész nri ingek, legjobb kézi munka: " ~" ----------"-----r- frU kr... frt. kr. Febérfonil-vassoningek, lima . * . .. a — helyett \'csak 1 50 Finomabb nemfl-jnellrancsokksj . . 4 30 „ „ - a Finoa. lrfaonl" vagy mmbargt In polc . —g — „ \' B 2~8Tl\' yiaojff-.nimbargl ingek,Tk^sj7oüil:. ¦ 7,60 ~ ~- a\'fi\'p" rket&uumAhh^ranbaTtf Ingek, hiti munka 10 — ~ \'5 60 Kész nő-ingek, legjobb kézi munka s kési hímzés: frt kr. frt kr. Sima vásson nöinjek hajtiísaJ 4 — helveö csak 1 80 Finom echwelczi ingek, racllráncsokksl . 5 60 . B 3 BO Uj divabi himseU..... B 60 „ fl a 60 Eugenia, nj divata, hímzett MariB-AntoinBtte-fasnnjlncek . " 7 — 6 50 . 3 60 3 - Viktoria-, himsott vaJAdi Valenciennal . 18 — „ 7 - Legújabb nő-pongyolák és haj-köpenyek: Ekftans, a legfinomabb pcrkail-ból . . 1160 n 6 50 Angol kelmébul, kiintett .... 18 „ „ S 60 HSi also nadrág eltlrtingbSl, legfinomabb 7 — a - HBl nsdrsf;, hímzett vásson 8 — 2 BO Hfli hAló; ftlíony, flima . 6 50 a so FJegans, gazdagon tiiwi,tt .ÍIIiíUpt^^ 13—. ...... B,. . . „.... 6 60 NG1 hálóingDkr hasssu njakkal a—& 60—4-ßO Legfinomabb uri alsó-nadrágok: 1 frt 20 kr.—1 frt 60 krig; Icgflaop^b mmhnrgt 3 frt 30 kr. Irhoni azOvea. 4B rHf ¦ ... 84 — ¦ . r, ....J7 — Legfinomabb irhoni vagy rumbnrgi 60 r6f 60 — u ¦ 34 ~ : Já TasBon-aflehkendft,\' 6 db. tnfrt.,1 Trt. 60. 1 frt 80 kr. — 8 fttig Legfinomabb ladbkcjdlik, váaiop-battiszt-bdl ta, 0 db. 3—3 frt 60 kr. Aa sxnezikk valódisága- t tíoztsságáért kcstaég nyiytátik. Ingok, malyek-nam a legjobhan Illenek, viaksvitetnek. . T,i«vi„rf__-_ uflT saintéa mlnU-rojnolotök kiva- . M^^t^aja^í©B^ megktlld^toek. Vldaki meg- rendeleäek . ntánvét" mellett. Uri-ingek megrendelíflíaél a i^akbUííg bejelentés* kéretUt. . , 18) Wajdita József krado-T!**- és nvomdatulaidonoa N^v-KÜÍZBán. Nogy-Kaniz8»\\)tcklik évfolyam. 19. szám 186Ü. július 2U>án. "etxerjes szcpirod.alom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomáiij\' és művészei köréből. Minden hú l-?ii, 10-én, ?o \'JO-kÁn Sserkessíöi iroda é» ki odú hivatal: WAJDITB JÓZSEF kOnTThcrcDkeil?a?b(-n. i ylőfizetési föltótelek : I H-lyb«i> hn/.lnn li.,r<ljÍJisal ?s odOkre \|i»-tai, l>,i(\|<-. A szőlészet köréből. Az 1866-ik évi nijni hó 2 dík felében törtónt fagy által háborított asőlövel való elbánás eredményéről- Holtig- tanul a szőlősgazda is, mint a jó pap, a ha a pap prédikátióval igyekszik híveit oktatni, akkor mi szenvedé-\'yes — maniacus — szőlő mi vesék nem tehetünk mást. minthogy hírlapok utján síppal, dobbal, íruuibitával értesítjük egymást a sokféle próbák eredményeiről, mert feladatunk közösen abban Ösapontoaulni : „hogy kevés költséggel éa f á r a d n á g g a I jót is, sokat ia teremthessllnk." Elmondom e szerint, hugv mit tettünk az elfagyott szölö-tökékkel, és mi lön eredménye, mert agy hiszem, miszerint csakis ez következhet az előzményekre. Igaz, hogy én is jobban ezerettem volna az eredményt mástól hallani, de Ha már most az egyszer hallgat a nagy közönség szakértő osztálya, ugy nem marad ejb\'éb hátra, mint a síkra állni,.a. y^glaőjj\'\' udvarias tissialeftsl megállni %-^teren, hogy kölcsönös szívességre BzámitliaBSunk. Mondja el mindenki a mit látott és tapasztalt, mert csakis Így lehet ja\'vára a hazai borászatnak, — én elmondom mindazt, a mi körlllteni én szomszédaim körül történt, arra kérvén a t. olvasó-közönséget, hogy türelmét ne veszítse, s a mely mérvben bátorkodtam saját tapasztalásomat nyilvánosságra hozni, asűnkép. legyen .Jütixss engemet, is szerencséltetni tapasztalati észleletéivel. Es ia kölcpönös jogegyenlőség. A szölőtfí-növény élet-természete: buján táplálkozni, gyorsan fejlődni és szembetűnően terjeszkedni, Okozza ezt a gyökér, a rost, szóval az edény éa le-vél-rendBzer kiváló szervi tehetsége. Ennek alapjára lek tettem én nzon mttfogást, melylyel ütöttem a vétettem elfagyott »zölŐ-tÖkéimet: megjegyezvén, hogy ugyanazon vegyületü. iekvésü és táperÖhen IevŐ földben vannak hnzni és külföldi fajok, n. m. fekete kadarka, tőt szŐlŐ, niuskataly, oportó, csecs-szőlő, czírifand, fekete bnrgundi, Jakab szőlő, olasz riesaling, chasselafl rouge, cro-guant, Isabella, sárfehér stb. A fagy ezeket kivétel nélkül egészen megölte, ngy, hogy a zöld hajtásokból osak egy bimbó sem vnla észrevehető, kivévén azokat, melyek a föld alatt va-lának, l.Leszedettam-a-fagyoa vesszőket a termésre hagyott csapokkal együtt, s igy csálzatosan kopasz metBzést tétettem a kadarkán és tótszölfín. Ugy vélekedvén, hogy ezen érvágást teszek, mint az oly emberen szokás, a kit a vér>felealeg ha-borit^nehogy mint az embert ily esotben a guta Ütinifg, azonkép tőkéimet érje a nnédvea fene." Tettem pedig azért, mert miként a.növény-tan elvei állítják, a már nedvben\\ ~k)\\6 íöke.Aia nem vésetheti tovább a gyökorek által íoV-vett,nedvet, visszamarad a törzsben, és fynélfogva nedves fene áll be. Utatnyi- Ke-\'m .Ívre : - & írt. — kr. ] 41 i.,r, ;t „ _ . tott&m tehát a töke felesleges nedvnek szabad kifulyhatására. Folyt is il tan-nedv egénz Özönében, vagy JU—14 napig, nedves, szennyen volt a torzs, mintha czt\'-Uatosun öntöztetett volna le. Es mi történt i bimbók fnkfidozi.ik a tökéből, melvek jelenleg ma<\'«s.-vnstag s néhol fürtös vesszőkel formainak, melyek feltétlen meg U fognak erni az őszig. 2. Egy másik vágásban a kadarküt-és tor-szol ót egészen éi in te i !en uug v • tam. Nem bántottam az ellagvoti zoid-hajtosoka;, annál kevésbé ilietiem a termésre hagyott csapokat, mert lacni akartam, hugv mikép íog létrejönni a nedves fene. n torza tultentre-s e . a töke r t- p e d é * . a lukenei; m e g t a p 1 ú s o d ;í s a , a velő rothadás s. i. t. }U mi törtem r Ezek ia hasonló arányban fejlődnek, terjeszkednek é? jó egészségben vannatc. mim a kés alá veit tőkék. 3. Igy kezeltem a többi rajokat ia felváltva, s az eredmény még ez ideig ngyanaz. 4. Figyelemmel kisértem szomszé-daíma , kik nz elfagyott lőkéket egyedül a sor.-rwik engedtek át, az.z ugv hagyták, miként hagyta níiigv. Az ep-d niénv ugvanaz Ion, mint aiimit. aki tiO — Tu napszámost pazarolt tel. ICr v ikt-máMk;:.é énen olv szépen fejlődik, s egviké Sfiii i\'-\'-iz \'. mltté-sre méltó g v ü -molcs.\'t . rij.urodik, iw a vesézi.; legnagyobbrészt turt nélkül. Az eltag\\utt Z\'ód csajuk lehulltak, a többi meg van.\' 5. Voltam szŐlőlu-gy ekén. hol a fagy-csodás vállozatüss.!", gal kárui-itott. Meg-emlitem e szerint, hogy a felényire leíu-gvott zötdhajtások ul-ú, még sértetlen bimbói kihajtottak, gy. mnlcsöt húzlak s nem láttam különbséget a közt. melyről a fagvott rész lemetszetett, s amely az nrban érin tétlen maradt. Mindegyike egveuló gazd;igon mejjhozta a vv»zó-ket és a gviimölcsöt. A visszahagyott fagvus vesszők leszáradfak, maguktól lehulltak, és most egyenlők a leliszto-gatottakkal. Hogv nu ebből az üdvösséges tanulság , annak megbirálását a szakértő nagy közönség bölcsességére bizom. — Lía csak annyit mondhatok, hogy midőn nekem és másnak az egészen és léiig elfagyott vosszoknek leszedése tetemes költségbe került, akkor a másik meggazdálkodta a ! énzét, e szerint midőn az óvató, a divatszerü szőlőműves kétszeres szenvedő helyzetbe került, a ^ezopfosJ Bzolömiivcs cselekvő állapotban maradt. Sír, jajgat amaz, midőn emez neve:ve kiséri a történelmet. Mindent ju tudni, és szerencse, hogy az emberek kösst mindig találkozik olyan, a ki a magáét a közönség javára feláldozni hajlandónak mutatkozik. — Találjunk aztán csak ylynkra is, kik nz ily áldozat-készséget méltányolni, és naai-gdnyolni tudják! TEH&aNSZKY. BlraeteseK: Borüeresliedesunií . K I\'^rragi. t.,ü,h BI w nu, l.i <.w. »-_¦.¦ :r?iru m .1 r riic^ii n ifti-.\'iii, u .iK.i.juim n;r:ini;. mi V, tan m g <j mii . in i r,i pik-ii ii niion i;. aüin i c(i ic ii iiuivvii !n>ri<K ipTimjjii\'-K i>iioa-csőnv. szí - grorgy. köveskáim. hz^üezd. i u lop, azt-be tál la, ábrahám eu a í íiredi liojjy egyes részein, nom hiszem, hogy akár melyik franczia boc tal tegyen rajta, ha oksss-rflon kcaclletík, akár eamai, akár illat, de különösen nzesirc nézve. Upvonnr.érl az én me^yüzödi\'^m Íh az, l.a a íx.rt.;rm.-h"i vidvk-k k»rí»Pked-lmi rsar-jn>bi:k:il n\\ak itatüinnk ; n \\i\\v.;\'•<¦ kiorokal n pinc?,!\' píiíilüBí.\'it ^r.fvliiilvni hzlmiüI kezdriűk, c kiilf.\'.ldot, n kfr-irk^del.\'m te r-Ti.^7-IÓ\'n\'.! f\'iiyú hgvti-\'kc^ps-kct tnrt.in:inak ; hiEunvuF, h"gv ín.r.Lüik külcr^jriaége biítuiiitva, a k\'-rvfikeű\'-s f-n ji?:.! a uinpi\'iir if-r m" ¦<\'¦ \\ kí/zőiipt-p -pl \'ji.^n- (ílöroui\'!i\'.^ n 1 -nn" \| MdwJ tfilitiil.i, iti\'gy PziikeeLr"s: i-ím-. HífF-j k^rtMikedÖ larautat. — 2-or .Iv- ~ \'j or. .¦HiandO HJJvn./ltBég\'-\'li larjnsa ;y j;.sokúD N\'njji\'ti 11 py V;in-r? nézííík rűvi\'den. 1. l\'í.irk proftkedo teftült-t bzi\'i kaf-p^e ni^rt, mn,rt rp_\\ .-a-l"-rt-rrmv!uk b^rmkat n y\\v,\\:z\'-gazdiiüi-it ijEiibfily.ii Bzprint nem k^zeltiiítik. t> 1 i ult.\'il n pinczét n lx)r-f"rr;i!"-i mppki-vánt.iUi mel"cp\'\'l ellátni, vngy luflulni nem tudjuk, b }^ed!cr némely tudósuk iillitása szerint 6z«8i\'-s..\'b\'j borai nk azerl ecreteBednck ni^g, hogv n téli hideg által forrásukl:an inugafcadalvnitatvnti, a nyári mvloppel k\'-z-d.\'nek ujrn forrni, mi csak vesz^dclmókre válik. G.\'udag-ibb bor termel öínk fiit te lik n pyan pinczéjOlíi\'t, e liiszera, bogy boriik meg íb vannak mentve az ecxeteaiMjéstöl ; de az Ö borak még nem annyi, hogy a külknreake-delrret i\'.l tudnák látni olegprido mennyiséggel, üe bn napyobbréízt kikerülne is tőlük a megkívántató rrtetinyiisép, nzért nera lehetne hneiiiiilni kfllkerPsk«désro, inert csak az övék leveri arni nlkalmas, meglőhet, oly drá^jin adnák, h>Jgy haszonnirl nem lehetne ktireskfdésbe vinni. — De li\'i kcroskcdíiii-B-lület h-p fol, n kisebb gazd.ik jú borait be-vásaruiván. a czélszerü kezelés által a bort kalkcrpnkedésrű alkalmaBBá leszi. 2 or. Kívántatik jó bor. Hja! bizony roas borért pénr.t nem ndnuk mép itthon sem, — annyival inkább kiitruldüo. A ki kültuldre, külfúbli koreBkedésro szánja borát, aa azt "gy keít\'ljf, n mint csak kell, b kertakedés-ba akkor adja, a mikor arra már nlkftlmns, hogy a vűvö kifogást ne tehessen felőle. — Úgyde fölebb már láttuk, hogy kisrbb gai-dák boraikat koUöleg kezelni nem képesek, azért e hibát helyreütni, csak társulatok vannak hivatva- . S-or. SzükBéges állandó ügynökségek felállítása a pincsokon. A hol jó bornak kolen-dtfségtj van, ott szükaégos "áru;caiu:iiokut s ezzel knpcHolatban ügj-nökseget fcUUilaui .n.nL 1..., _.Hbstk. Előfizetési pénsek éa hirdetések. U i I i\' :» v » > t- U , u!i,;.-,,h.L NAU . A MWÁEA. i n i t-rirroil f \'Ihasr- 11i\' i". aeinnHtíit^^et \'¦ i i."V(fi Kmlui-tnak. uilandó üpvr,..k »f-L\'-wt;s tiíry-e* bur- — IrTr l»lök ftítitartuii : "ii tnonnk. mert na sok k. llsepne k»rül a re l,urni m " in ii i r r * • t - * r i meg Tan. — Vnn l, rifciíiUícUí» larn ri;niiK. van jó bo- tuiii; aimndóíit\'itt üpvnuL «¦•geiok. — kér.l. i ¦ ¦¦ i van-c erve a F i(- : f\'T, mi ndadd i g, mip i. .crmány pártf..p.; t :íí;l nem vesri oe rzáltní rajta fp. i«in nrm i^-ekiir.ik, ü;er d n ii ti mnpvar bortól ~ fieag i lontittai fien i\'<\' íj vurnoi fiaetni Án- g-dorsj upur\\n. mim 0 i anczia boroktd! — akúr.ki U : igr-n vimg..«. (Kiirv imraink o_tt bál téri - KTominAk - - A ert Frnncri -mm zág sokkal k-Kvlebb IftTPn ><ia mini ftispvnrnr- SZAR, 1 r. u,U\\ uzálhtat ih k-irfll, & mf iiei vaiuoi in Kevés MH)cl i:etl fizetni nt roe&zeipB. nn:v a nnr"l 1» min! min- «en ni n" nv ii r,7 aránvlog pnrtéUul.\'.í. mir. \'khoz. Véle menvem nz^rint enni a rifirkeroako dóét d "oiebu eioadmi m >aok meiiett ia csak ugy lehetne a leliet\'i l"cinapnantib f\'krs emelni, h\\ a kormány kész nlattvabn jubb-léteért mindent elkövetni, mindent megtenni a mí csak szükséges. Do mindamellett ia ktiEdeményftzni mépia BzüküépeB, mert ha nincit bnrkfíreflkodéSjak-V.iir a kormánynak ainra mit pártolni. Azérl eléjr értelméé bortrrmnlö lakik & m"evében. Szóljanak hr>szá Ük is, és ami jobb lesz, győzzön nz. V—Y- Egószgógi rovat. i\'Á i iflüákoE ember o o r a a ) _A_s2eBscs itoXoJiUnM vÍHhsaélég féase^-f>t:R(iek beVesít\'ífk. A réíiegiég^nagy:\'t>\'t.\'a" alatt m«p8zünik az ödcszmélet, beáll a kn-basag, vérvegvűleti mérpezes, és idő előtti halai. A szokványos inzak^oáp fcldntja n Bza-batOB vérkt-pzest, bá\'rakulja a táplálkozási, sajátszerű beteges elhiíás! bnt létre, az idegrendszer ktilönus elpycnpűléBÓvel. A Bzesz u vert a savsnytárgytól megfossl-ja, a ezukrol zsirrá képezi, b a teát mQbö-dése nnpv részel a vegekre korlátolja, nzért ia a szokványos iszákos vére sötét piros, sürü, BZ\'ipénv a rnstban, gdzdag a tBirban. — K.ésöbb a vér vizenyős, rothadt állapotot vesz fel, kifejti a gumó-kórt. A bőrt feltűnő szeoy-azin lepi meg, a máj, n vesék, a csontok elzetrosodnak. Sok esetben még az isin ok, sőt a szív és az erek is zsír-elfajulásba eBnek. Az izmok c\'gynpulnek, halvány színi kapnak, be áll a ttidrik-^gyomor- és beleknek elnyálkásodáBR. Ar. agyvelő tol teng, vi-zeoyÖE., aaVüB készletekben részesül, nehn el is anzik, vagy epeu genyedség támad, s gutaütés áll be. A kór-ábra ée racuote. Az iszákos-\'ságnak első kovetkezéseoa einé&ztő-sservek működésének feldnláso, tehát as étvágy-hiány, rósz B,zájU, pisakus nyelv j reggeli órákban a rosszullét, savanya felböfögés, kehe nélküli sok kiköpés, kéaöbb bány-in-ger, vizenyős hányás. A kezek reggali fet—. kelés után bizonytalanok, enyhén remegnek, mely közönségesen egy kis pálinka ivasára megszűnik. Ezen állapot nagyon hosszadalmas Wit, fokóp a bar- es sör-ivóknál^" annál röi\'idvblj ideig tart, ha az iváabani kiosapongás pdlin- kával történik. To vabb "fpj LG4.é sénsk képe. A» emóaztéfli biuitalmak raegmaradnskf dut«il-szenek, at étvágy véglegeken álvess, beáll gyomor-égés, gyumor-nyoraá«\| hányii^ren- ¦ dalian ssúklst, gyakori liasmem*, n Imruok iffgaTr;^r\'n^»ínr^-aii-ftrtiaon puracdekűk>. róstoltnk képződnek. A tcit lo rimo a sBir-kopzes követkéz télien nBtWn-iiii, a-teat ncuus, lusta, bo áll fűfdjii, asádelgés, áloiatatansagt:bo. izzadás. __nak. A remegés crus, tartós, b hogy enyhül I jön, jé átlag uáliuka-lvási klváin SL—™ Hóm sok idő múlva a légzés foldulutik, 6o áll nadven, néha véres" k--\|ie, mindenféle éa alig gyógyítható biirkülug. »tb. A lest a iiiinilainj:tjíi ca évi viszontagságok irán\| érzékeny,\' mint n barométer, az eméastési szervek minden legkisebb okra ftíizáduhiak, ennélfogva tszákofl lobbnyi-ra gyomor, tüdő- hurutban -,- agy-vértorlaaa-ban, tfldŐ, lób és fenében azenved. Minden testi «V lelki e_röti\'hetsógeiben csökken, mig vógro ujabb kícsapongá3ok következtében gutaütés, vizkór, süly, gumókér vet vfigél na élolne1:. AzTörQltaég néni rilka következése aa iszákoiságnaeTf uciiMiinnin. — E szörnyű állapot több napig (art, a mindannyiszor le-" JO^V-íiasiatar, y^laiiáiiYscnr az ideges vér-edéoy\'roűdszer banlahnaxtaiik, tehát nagyon sokszor! ——. A ráazegaégt jtfűítaég^t megelőzik nagy nyugtalanság, félénkség, igin nyugtalanító a folytonos -fecsegés, alom-hiány. E fecsegéBitek, később mint félrebeszéd-uuk njon sajátsága van, hogy nagyon is kű-LjuÖb, meri suba sem vonatkozik másra, — j mint az egyén rendeltetése, foglalkozására -(félelem a hivatásunk elmulasztásából ^ lo-Vakróli ábrj\'ndoziis a kocsisoknak és lovászoknak; ftígyvi-i\'L-krül ts badigyakorlatok-ról a katonáknak a. i. I.) vagy áron félelem által gyötürtotik nz ész-beteg, mintha a kis állatok Jpók, egér, szúnyog, macska, kutya, csibe) vagy n talon észlelhető árnyék íiyüg-talnnítonák. H i á ny z i k minden á 1 o ra , a z izmok mozgásba hozatnak. Az ujak leginkább ha szétt»rj.etetnek, a kezek ha könnyű testet taNuuak és támasz nélkül vannak, folyvást ruim\'^nfk. Sokszor ínég a nyelv is roazked, ha uiu-iíjgma kell; a lábuk, az egtaa test mene?, es lefekvéskor bizonytalanok, ezek crojuli^u támaszkodni nem lehet. A szűm-gnJyók nyugtalanok, azért folyvást mozognak. Az iszákos magaviselete, árasának kifeje-séae.a körQl lovÖkro vídáraitólag-hat. A fej\'liizűdalmns és sajátszerű, ugy hogy es az első-pillanatra ísiákosságot árul el, a vér folyvást láznng, untiélfogva a vér mindig tal meleg. A fiatalkorúak mindinkább indulatosak, sokszor dühösek, b ad araszok és nyugtala-- -nok-y^sírt-is-egyrú-aiaAra^ vá- —gyódnak. A megállapodott iszákosnak be áll a vér-mérgeaéfr, folytonoa vérlázongás stb. 6ryomor • bnjo-k- nélkül ritkán aaylJA ^I^y_pg\|n hiányzik gyomor, bét ós tü-d^orükísíá^pífiiÍBry^ bn^^serbffiniBtert" jellemes éa felvess. Nem ritkán kinaó kösz-vénynyel pirosul. A kifejlődött roham 3—G napig ¦ tart, jnelyet hosszan tarló nyugalmas álom fejes be. As iszákos őrültséghez, ha máa nyavalya kőtslmczkedik, ez urvusolbntlanná válik, —awárt.it_rendsseresen időelötti halál a vége. IgQO sok iszákos ongyTHTasságnt kírvet elr vagy örökre elmeháborodott, azaz őrült marad; sokat a guta vagy azűl Üt meg. A megholtnak agyvuloje alfajait, vére romlott, gyomra és tüdeje különösen beteg. As iszákos őrültségben szenvedő érős hashajtóval, hánytató vaí, érvágással ne éljen, minden olvasztó es hashajtó ásvány-Yic ári. . AA*rt:is, ki a .veszélyes állapottóLssa-hftdutn Takar, az; Jegyen mérsékelt« szeszes -r-iialok élresstébo/i, s ha mágíitalálkoznék •gyén, ki saját m-gát zabolázni ké_D<;« nem Tolna, u keressen orvosi segélyt, mert sok-ssoregy «ie ve korán i jó 2a talpraesett tanács, •UetmaatS "ízeral izolgilharr midőn »kőny-nyvlmbég belyrehozliullan axerencsétlensé-geknek kútforrása marad. \' Csaladok soraáni, megtörtént szom.nrtiese-takre »ebak«ólag hozom a ezikket tanul-¦fgnl, mert ciakngyan vannak egyének, kik nett tekint nz élet legdrágább kincsét - ^ •gísaaéget; meggondolatlan életmódot viael-nek-sn állal, h»gy már fiatal- korukba! licz-dik mBgszf\'krua szeszes itulokban való mór-, létafllttaíget^iíololtfa réazegség¦ é[t oly tae>g«iU«gínTiég- és-élőinek, minta kár-ty aa erszénynek bát most azt. óhajtanára, bogy az egász ,tiaz-.iult^olvasv.küjöűsóg kürbe.álloa, sj ób a kii-zópen rotteuetos urezot vágva koBeim\'öl össso csapkodva szántóién kiabálnám, Ínség ! In-ségiarJlIrjségiasimol yagyunlt naaz, hogy leszünk; vagyis hogy lehetünk, vagy inkább ^ldéljfofc^»Si:lkr-«iíiikiUu.tTeUiO»^v/konD7en megeshetik rtytunk. Mert vidéki lo- -TERSA SS ZKY. • .eleján.. i\|k DZaÍ«9onogy. <ltorgmlmas nem vagyok ; veJ.ezlít különben, magamrdl tudom, bogy llfrfit-igon.ulvnfifliik^ azaz._.hogy_byelét nem szokták nngy ligyclembo rószeslltenl, hacsak jú nagy lármát caapni uem\'tud. De én m-m bánom, lm elolvassák ha nom. Ha már a publikumot a fagy uiegverto, Ültí dolog, hogy a „Zala-Somogyi Közlöny\'\' ia réBzeaüljon valami csapásban. Annyira bizonyosan szaruitok, hogy két olvasó publi-kuniom caak lesz, t. i- szarkeaztö éa a betűszedő. Ez engem ellégó megnyugtat; ezeknek megmontiúm nmii niondanii akarok: s punctum. Ha még más olvasó ia uetánnkadna, ezeket ugy is csak dilettánsoknak fogom to-knileoi-. Tehát mir\' mondtam, ezuttul nem fogok lármát csapni, mert én nem szoktam semmi örvendetes dolognak hírtelen megürülni, bem valami baj miatt hirtelen kétségbe esni. Pa meg prnxisból is tudom már, hogy a kétségbeesés semmit bo boz a konyhám, a mit pedig ily kilátások közt nom szabad tígyelero nélkül híigynunk. Igaz, bogy a fagy nagy kárt okozott ! Milliókra menü kárt! Knkoríczánk megfagyott, rozsunk megfagyott, butában kárt tett. Dti a kukoricza jó részt újra kíbujt, Ba hol nem vturbózza remény, iparkodtak hajdinát elvetni. A buza pedig lítaiiáb.i véve mindeu Bzenvédett kár mellett termübbnek mutatkozik, niinl tavulv. Az árp-i ea szolö fagyott is, maradt is. (Sor és borivók ne essetek kétség-b_»í, jó az Istun.,1 Az iuaégete mi vidékünkről ítélve nem annyira a fagy, mint n netuüi állandó szárazság idéibeti elö, mely az elvetett tavasziakban belvtett reményünket megsenó-sitlieti. Különben-a milliókra menő károkhoz már jó formán hozzá is szokhattunk. Számítsuk caak fel ló ev óta azokat a milliókat.. nó . . Iíiionv i\\z\\ a jó Utent nagyon megíiántbattuk, hogv már kiuem fi\'gvliatunk nz Ínséges évekből ! ? Hej ki segit most minket!? Ha akár hol baj volt, mindig a nagylelkű magyarra apelláltak, és nem haszon nélkül. Es most nekünk nincs más forumunk a Mindenható kegyelmén kjvfll, mint ön\' erőnk éa buzgalmunk. A magas kormány részérftl, már minden lőhető intézkedés folyamatba van téve arra nézve, hogy a bajdin, köles vetőmag beszerzésének könnyebbitésévcl j lebetölegus nagyobb véleményezés az elfagyott gabna-nemeket nómüleg pótolja, és az ínség súlya lehetőleg enyhítve legyen. Csakhogy mindez intézkedéseknek már nem leend gyakorlati baszna, mert aki akart vetni, az már elvetette n hnjdíiil, koreai, ha már itt otl drágán Jntott is velötnaghns. A mi pedig » kormány i^triflak^dáa-fnlytijji. a4atllé^_az^a legfl íc tős se bb .o.sctbcn sem ícíiottic jultúi""elölt ~ATTttTintíí^"" július hónapban pedig már aligha lehatna mag termeaitésért jú reménynyel valamif vetni. Ez csak takarmány velő hónap. Hús volna, ba az időjárással egy kis ráfizetés mellett szerződést lehetne kötni, bogy a júliusban vetendő maguk növésének ugy szolgáljon, hogy nzúk bo ki ne süljenek eeel-np fagyjanak, ifert bezieg, ha a majdnem kétlfin meglehetős árban számított vetőmag ntán bo a pénz se a posztó meg nem térül, és a magol még is meg kell fizetni, mit teend akkor a kölcsön vevő? A mi a nagas kormány részéről történik, os mindatLCfla.tre_d.icaéretro_ méltó jó akarat, mely arról tanúskodik, hogy Inast"\'már otl fenn ís sorsunkat jobban szívükön viselő fér-, fink vannak, kik sietnek minden rondclke-zéaükrj álló. eszközt a bekövotkozhetÖ ínség elhárítására fordítani. Do, hogy ai idő már nyakunkra nőtt, arról íik:ao tehetnek. A mi történt tehát már "megtörtént. Benne vágynak, mini a csákány a hegedűben, azl moudja a somogyi ember. Töhal-tavaszi ve-tésacl már jórészt megkéstünk. Erről már nutn tcliulüok.. Hanem igtn is van időnk míg az araláa rajsg Wrtenik arr.», hogy jjondnakodjunk eleve a netán rosszul kiütendő aratás éa a., ka-koricza hajdiu kolesstb. ncmsikerÜlÓBe foly^ tán eldállható ínségről. - _ Ecre van időnk. Ezt megtehetjük jól éa idejében. Jól tudom, hogy Magyarország sokkal jobban bővelkedik tanács, mint segély adókban s én nem is akarom a-haz&^UjaU tanácsadásommal saég •ulypsbitt-iní. Hanem ^ önnek szerkesztő nr végig kell hnllgAtnia exof-fo_ kűltfnben megharagszom sakkor vége diplomatiai ÜíSfjkötjtatéatinknek. - "Tehát kirdezze ön,, mit tennék ón, ba én-orsiággyölés volnék ?.. Jaj ... ezt ne kérdezzo, mert a políticába »ár..... ¦ , Tehát mondja meg a. kinek ksr}a,.-íygy a én legolöszöi íb gondoskodnám arról, hogy a gabua no váljék es évben kivétoleaon inaégi speoutatiók tárgyává, ü egy párpénzes bankárház a&.előleges lefoglalóaáa által no monopolizálja a» ínséget szenvedők rovására az nlcsón be vásárlást éa drágán eladást. A nagyobb birtokosoktól alŐfo megtud** kolnám : mennyi gabnátszámít oladhatóuÉs ezt folyó árban lefoglalnám; BŐI tisztességes tílötéget U"ádBÓk" rá, s amiat idejében kí ia fiz<?tném. Míndim országos váltatokban a munkát megykezdetném, tehát a pécs-mobaosí vasat munkálatot is, a hol a munkás ember ili ondó" díjért, az ina egea óv lefolytáig, kenyerét mag kereshetné. Nam is volua az ingyen segélyezéssel ahhoz szoktatva, hogy a sült verebet lessa. A netán Sbbzí magban ssűkölküdöknek mérsékelt áron, a vctuinényoxést tu-?g kön-nvitiiiiétu. A p^aitió Bogélyesést pedig csak tavaszra hagynám. A mikor már a szegény-sé^ valóságos leend. Mert megtennék néoio-lyob velem azt a tréfát, hogy az ingyen vagy k.ilcsön segély reményben, gabnájukat jó áron el.ulnák, és hozzám jönnének mint ínségesek. A B\'-gélyezeasel ugy intóekedaém, hogy es miudi-\'nkinek, kinek valósággal szüksége van rá idejében, s lehető leg kevesebb loko-tóriával bozza feritelo legyon, t,Ugy ne történjék, mint egykor, most 26 esztendeje, midőn bizonyos város leégett éa országosan gyűjtőitek az égettek számára kenyeret gabonát, hagy a város hajduji ko-cainzáin hordják haza a kenyeret, a szegény \' égett embur pedig örült ha hetenkint, legfe-Ivebb bárom hétig tartott, egy penészeset kapott. Minden hóieiií, tehát vigyázni kell.) Továbbá, miután meggyőződésem, bogy \' Magvarország mindig terem annyit, hogy , ünonmagál egy évig mostani közlekedési esz-í közeink mollati, rendkívüli drágaság nélkül \| i?, tiszteségeBBen eltarthatja : Tehát a kivi-1 te\'1 "gyelöre csak a bizonyos feleslegre kor-i látoznám. j Végre, hogy annál4jizonyOBBabban raegfe ¦ I leliiessek a közszükségletnek, 100 milliót \| vennék fel kölsönzésakro ; 200 milliót pedig , beruhá-ásokra. I Minél biztosabb kenyér keresetet tudnék a munkás osztály számára nyitni, annál kevésbé szorulna a aególyezéBro. A mi végre is felmentené őket a vissza fizetés, engem pedig a beszedés utólagos kelemetloneégeitül. Jól tudora, hogy ön erre azt fogja mondani bogy..... Ifanem akkor meg éa tudom mit mondanék, ha on tőlem okoasabbat várt volna. _ PIAKOVICS. Tihany, jul. 15. T- szerkesztő ur 1 Hogy levelemet — azon egygyön kívül — mely későn méhe te kezeihez, nem kaphatá ; csekély gazdasági elfog-laltatásomon kivül okozd a b.•füredi élet eddigelé kevés jeltjoiősége, — A múlt hóban a vendégek száma álig tóit 100 rrt, mig má már meghaladja az 50ű-nt, kik mindannyian üTveiifc ii\'^radr^ólet.-gyünyüreitíi--Kora. reggel Farkas Miska todves zenéje költi fe álmából nz alvó-közönséget, melynek hallatára pongyolába burkolva síel a savókutboz a mell-bajba szenvedő, melyből részletét elköltve, sétálva élvezi a kora lég üdítő hatását. Később a reggűlizö-pavilorj ís raegnépe-sül, s el aom oszlik nap-nyugottig. —¦ Este 5 órakor kürt-Bzó hívja Thália templomába a közönséget, az idő eljött, az előadás majdnem kezdődik, de publikum nincson"; és Hgyndfl! csak amaz örők-vídor férfiú B. Bízai uruák köszönhetem n színház nyújtotta elvét kinok. sikerült —mint máskor ia — vagy 40, egyénből álló publikumot rögtönözni. „Matrózok a kikötőben" vig opera l -fölvonásban volt kitűzve; a főbb BzeroplÖk közül P i f-fnrdor, Balla sokat ígérő orŐa hangjával, nem egéís otthoníasságg&l adá, —¦ Sziget-közinó szerepében kedves alak, a jól énekeit, ürim L.t s matrózok egyike jól tán-czolt. Sróval, a kis előadás alatt jól mulatott a kífl\'publíkum. Lrjgazebb látványt nynjt ¦ eatelizóskor a felad pnvilon, hol mondhatnám, a vendóg-koszoru majdnem teljes számmal_ fénylő dis\'ben megjelenik, a vig táraalgáa, kedves csevegÓB valóban ízletessé teázik a csil lár-fónyhon uszá asztalok örömeit. Bocsánatl Még hehááy sort We zárok mezeinkről ia. Elmalt az aratás. Elzoűgött az aratók dala, íermósünk az annyi bajt kiállóit birtokunkba jutott. Árpára nincs panasz, bnza, rozsT roszul\' fizet. Kakorioza, krumplira .a folytonos szárazság miatt sommi kilátás. Lűgiílőnk elsült. I\'\\ hó ll-kón Pdfodon vásár vott, s mond-lintni, meglehetős. ^A szép tömegbon jött vá-sáriók magas áron vették marháinkat, ugy annyira, hogyjok.szegény gazda várakozásán felül tolto meg valóban üres tárczáját. Isten Önnel a vjszont-találkozásig, mely ezontul —Jiiszcm — gyakoribb\'leend. ) _____ _ OSONXA K/ÍHOLY. •1 Kírjflk i»,rainíl _7»krabba»i. . , PIarV., Zala-eétíiogTl hírek. (Van utd köz lékedé b.) Az olaszországi hadsereg gyora észak t-a i oaállitáoa kövot kéziében as eatoUr vanatok bizonytalan időre foIfüggeszta4^. ""ZSktEiWWfttrdö.-) BiBztricsányi Ján. für-dfi tnlajdonoa s bnzgó irodalom-part.>lé, fürdői Bzobáit ^mét újra szorvezé. Ajánljuk at. kd&Üu6g._Lgy.eLtnébe ; óhajtandó volna, ha 0 derék fürdő tulajdonos figyelőiét egy gőzfürdő alakítására kiterjesztené, ezáltal nemcsak a küzöniiégnek, hanem saját erszényé-nok te nagy szolgálót Jeune tévo. A (Kaosa hir.)P. hó 16-án néhány htr tor-jesztö rohant azerj\|flsztöségünkhöz, aiettck jo-íentani, hogy az «wbbi éjjel néhány roaz. lelkű egyén a koturi vashidat ugy megrónia, hogy midőn a katűnasl^gal telt vonat reá ért, beszakadt és mintegy 20Ű katona a Murában lelő halálát, eaen boraasztó hír mint BZalma-tUz járt városunkban ; azonban szerkesztőségünk a vasúti hívaial altul raegtudá a dolog mibenlétét; as említett éjjel a kotort hidra ért a kavicfl-szállitó vonat és egy oda téredt szarvasmarha nem birá a vuna.Lut kikerülni minek folytán öaszellpratutt, és 13 kocni a oi-nekröl, minden további kár nélkül, kiugrott. A (Csurgói dalárda.) Következő meghívást vettük, és lapunkban eaiveflon engedünk tért: Meghivas a csurgói dalárda által 186G-dik évi július 26-ikán a csurgO-ó-városi „Daru" vendéglő termében tartandó jótékony czélu zene-, ének- és azavallati ea-tólyro. — Műsorosat. 1. nSseretteleku férfikar Engeszer M. Előadja a dalárda. 2. Roham-induló : Zongorára Liszt Fereocstől. Előadja : Pásztor Boldizsár. 3. „Szflvollat." 4. „Egy énckpróba ..férfikar, Kuncze C. Előadja a tanuló ifjúsági dalárda. D.nMagyar népdal,u férfikar, Doppler K. Előadja a dalárda. G. „SzavalUt." T. „Magyar népdal" átirat. Zongorán előadja, Páaj.tor Boldizsár. 8. „HodÍÍ- bordalJ férfikar, Ábrányi H. előadja a dalárda. 9, „SzavHat."* 10. sMagyar-nópdal," vegyeskar, Engeazer M. Előadja a két dalárda. 11. „Szavallíit." V>. „Honfidal11 Petőfi S. vegyes karra, Doppler K. Előadja a tanuló ifjúsági dalárda. Ez követi, táncz-vigulom. — Belépti díj 1 frt. Kezdete 8 órakor. _A rendezŐuég. Sí a p o a v á r. h. Szigligeti Ede — pesti színészekből álló színtársulata, miután négy daraboa előadott, f. hó IG-ikán eltávozott körünkből. Az előadott darabok : Szövetségesek, Mira-beau ifjúsága, Benoiton család, a végül (A CBapodár holyott) Idegesek voltak, melyekben a azarerwk egyáltalán jól, s Príelle Cor-nelia, Felekí Miklós és Szerdahelyi Kálmán részéről kitűnően kozaltettak. Kaposvár közönsége azonban (csak azoknak szólok, kikre illik) roszul viaelte magát; holmi lótó-futó lovarda a ok, kötéltánczosok és tüa iá tokosok pónstárát csordultig Önti el néha a haszontalanságért kidobott pénsse!, és o négy kurekded- darab ós Üsssevágó előadás Űrca színház és kassza mellett folyt le. h. A helybeli i f j u a á g f. hó 15-ón a távozó pesti Bzinészck részére csinos ban-quettet rendezett, melyen mintegy nyolcs-lagból álló és válogatott közönség voltjelen és mulatott jó kedvvel roggol: 3 óráig. Sajnáljuk, hogy Szigligeti két nappal elébb már elhagyván városunkat,u kedélyes estebédoél részt nem vett, s a két első és\'igen kövessé látogatott előadásról Ítélve, csak Kaposvár réazvétlonségáröl vitt emléket magával. h. Boldogult és feledhetlen emlékű S p í t-z o r;M ó r ön v egy e, a férj által gyakorolt neme_B adakozást Örököl ve, \'szomorú napokban a helybeli szegények részére 25 frtot adományozott. Uy nemes tettek magukban hordják az elismerést, nem számitnak dicséretre, de elöaorolandók azért, hogy például szolgáljanak. . h. B i z í F e r k ó bandája KeaathélyrŐl hazatérve már néhány kitűnő darabbal gyönyör-ködteíé füleinket. Panaszkodnak, hogy rósz idők járnak Keszthelyt is, nincs péns, nincs kedv, egyedül a kcasthelyi felaöbb gazdáaaatí tanintézet ifjúsága tartotta fen őket, kiknek 1b nevezetceen Török, Bérczy, Ibi, Démy, Hollósy, Soóky, Sohöbcrl, Tóth és András-kay uraknak általunk köBzönetflnket hyilvá -nitva,-egyúttal megemlítették azt, hogy soha som feledik Andráakay ur-által jó kedvben elmondott azon szavakat i „a báosi tisztelt éa szereti a jó bort, de nem csak tisztel! ás sae-reti hanem meg is iszsza !° Ugyanez Ifjúság Ferkóoak dicsérő emlék levelet is adott, -molysf n posti színészek elismerő ayilatkoasta is érvényesitott. h. Hanem a h o 1 y b o 1 í dalárda ugyan -csak hallgat l Igáz, hogy ily rottontfi moleg-bon nem lehe^ ám eenkínok is kedve énekelni. h. A helyből í gymnast.u m^tanulói f. hó 19-éu felsőbb.intézmény, következtében szétboosátattak s a gymnaanlmí"ápirretot e sorok keltekor már, hír. szerint, 160 Bobesült fogtnljq el. Mi tiszteljük aa emberiség kőtél- innit, do asért"nem lielyesflli• tjük azt, hogy a város köaepón a kozrundée <-.ot i elvok ullo-nére kórodu állítassák o a lovogő megrontat ván, veszélyes kór magvai hinlu-Bduuuk cl! li. Ab os [é\\\\ ui á a u d i k ujonciii7,/ií t illetőleg érdemes feljegyezni egy pór állni mondott igen jellemző tiiHfjJHgyzóst, moly szu-rint „akkur ujonczozsauak, ugy mond kétszer egy évben, majd ha az aaazuny ia kétszer szül evonkint,* ti Már hetek óta b o r z n s 7.1ó h Ö n 1: g nralg a a legteltebbnek látató iA\\\\ü in ui-gijanljn cbö utáni reményeink\'!. A bévmerü reggel •?¦2 -24 délután >JÚ - L\'S amy.-kbau IC Bicriol; kevóa remény van 11 tengerihez, ha pir nap ínég igy tart. b. L Uiilinkon oly por-tenger van, ba esténként kiase felüdülui kilépünk, hogy hitelező éa adós minden za\\ar nélkül ca ké-uyul mesén elsétálhat egymás mellett. Egy kis öntözés nem ártana. b. Börzénk még\' nem Yolt, uz idén az ia van ; értem ezalatt a helybali kugli-kcrte ket, melyekben baok-adáa, adás- vevéa, fogadás, taláaz, nem találás oly ezenvedéivlyel iiietik, hogy ba a porosz u lelkesedés; latna, rogu\'m még borzasztóbb fegyvereket rendelni; ellenünk, vagy szedné sátorfáját éa Berlinig meg Bem állna. jí b. Merőben, F- E c 1 e n y b « n é s Tapo-11 i r u n e bét folytán tűz pusztított, első\' helyt egy nagy islalló, másodikon bét haz, ás harmadikon, b 1 r szerint, a mezőn gabona égett el. A kár tetemes. Csapás Csapást ér c szerencsétlen évben. Fővárosi és vidéki hírek — A Fenten fekvő a e b a ü 1 l " k s t á m á r a Deák Ferencx éa .Som* rj h Fal i elemes mennyiségű fed ér ruhát küldettek. — Komárom alatt — bécsi lap-.-k szorinl -— egy porosz kémet fog\'ak el, ki osztrák tiszti ruhában szeretett volna a várba bejutni. — A „Szeged" szerint jul. Ö-kén vas\'ili kocáik hoaezu »ora , gazdag podgyáezezai megterhelve érkezett Ősegedre, mely tárgyak — mint a felirat lanusitá — a ázása k irály birtoka. A ssegedi lap ugy hallotta, hogy e holmik Temeovórra szállíttatnak. — A háború legnevesetesh e s e-menye eddig, mely a nemzet-gazdaságot ia közvetlenüL érinti, aa; hogy az osztrák kormány Vg\|áp^za olana tartományt a fran-csia. caá:6S^Ssk\' adtn,t vagyis inkább ajándé-kr.ita- I&^yvnlahára magsaabadult töle, az roár osak azért is igen kalyes dolog, meri Vclencza régóta tehar Ausztria nyakán, es sajátságos nirazetiségi, nemsetcrud,as;ir;i éa egyéb tekinteteknél fogva mindig lobbe került, mint a mennyit j öved el raezult; do ig-n keserves dolog at, hogy tavaly — bir sae-rint — 1500 uiilliól nem fogadtuk »1 azért n torQlotért, melyet moat ingyen kellett oda. adni. — A Sándor-earcdböl, mely a k o -niggratzt csatánál hősi elszántság:: al küz ¦ dött, csak 400 közvités, 1G tiszt éa két kapitány \'\'maradt meg. Áe bktgiícb is ott lelte halálát. — A katonai ruha-bizottmány Brünnboi Győrbe tétetvén át, fölhivá a ozabok nt éa csismadiákat, hogy dolgozzanak számára. Ez által Gyűr város ipara egy kia lendületet nyert. Bocsi ós külföldi hírek. — K ó m B ó c a b e n. Mult hétfőn d . u. az Alser külvárosban levb\' kaszárnya körül egy drótoa járt a a katonákhoz több kérdést inte pett. Minthogy mind beazde, mind egész fellé-póao aat árulta elF1iogy mogjolenéoo mint drótos, csak tettetés, azonnal elfogatott, mi tör-móasoteaen nagy feltűnésre adott okot. — Bécsben az olmult hó alatt 91 öngyilkosság és 61 ÖngyilkasBági kisórlot fordalt elő. A vasárnapokat éa ünnepeket kivevő tehát miDden napra eaik egy.K szeron-caótlanek köeül 107 férfi, 41 nő áa ot gyermek volt. — A csehországi csaták vesztesége. Oastrák reazröl, a porosz torzakar főnökének kimutitáan szerint: a jun. 20-tól 30-ig vivottcsaták éa Uíkíizolek alatt30-40,0i.)0 ember^yeasett el; a jioini, akalitzi, nnchodi csaták éa a hühnerwafloQri, mflachengrútzi 11 tnrnaui ütkuzetokben 15,000 fogoly jutott a poroszoknak, b a halottak éB aobeaUltok Bzá-ma fölülmúlja a 20,000-ret. — Az olasz lapok küEzótoszik Kosaatb lovelesósét RtcaBoli olaas mi-nia3terölnökkel,. melyből kidorül, hngy az olana kormány a magyar uégélycBapat folál-Utáflára vonatkozó ajánlatot elfogadta. Kaa-auth felszólittattk, hogy a Bzorvozés alnpvo-\' náaait felterjessze. — Aoustoasaí oaata áldozatai közt egy 14 éves leányka van Valoggióból, ki valóságos konyürteljea szamaritonBként emborBze-retetónak éa ezlvjósagának lett áldozata. JMi> alatt a küzdtem Valuggióban éa körülülte a legsziirnyabbci] dilböngutl, « vitéz gyermek a küzdíi knt\'.iiákmik n b-gtingv.l.li p.<[yuzApu--han vi/.\'l hnnlNit, a J.cbi:aü!í. kul Io.I.^-lLU:, ii-lnir-/.11lóki.l istápolta é« vul-ibau hü^il-g vi-Bt-Itfi inn^iil. ügysz^rru egy pieinonti í\'igyu-golyó fitjénok i\'ylót Bzakílutta ul, ugy ímgy azmt ]>iliLiiatbaii halvn maradt. — Bécsi ülökolö korok h>7 n i.fcgy f\':Uüiiést okozott köznbibb kél gwlk-aaúg. ll;.rú Zt-dviJz Alfréd méreggel és ü Vobz-h-l\'tng I-\'ulup piHztolylyal végezt-ki inagat. Aa Í)G, >;z caak !?7 éves v.>l t, Ougy il kosaaguk oka ismeretlen. — A poroszok prad ikus emberek. Mihelytí)rezda eröditéaét elbatároztákjöaBze-szedtek Berlinben vagy \'J0Ü uaplopót, áBÓt kapát adtak kezükbe éa dolgoztatnak velők. Hanem Drezdának aligha leaz bennük öröme. — HirazerintBunnet-jeleafran-czía tábornok polgári ullozeiben n porL,BZ táborban tartózkodik már a baboru ki-2deto óta, b ö volna az, ki a barczi terveket keaziti. — Páriában a munkások összes tzuma 41G.81I egyénre rug; ezek közt van 10a.41\') nö ; 25,Ü4U raiiidkéliiemü gyermek a lobbi ftíluütl férri. A^ul^adíj következőleg alakul. 64,080 egyén naponkert 1—3 frankot i i>gy frank körülbelül 40 kr. o. é. 1 karca. 20^.1 ?3 egyén 3—0 frankot, lo.Uyí P\'^dig U frankot. A LŐk kerBHii«k naponkint er^v fél frakktól egész 10 friu»kig. Köböl Ltjuk, hogy l\'á-riabau a munka már turiiL-tu kitruaülnck örvend. Nálunk 4 tíjíoriQtnvi naponkénti kere -eet mar rendkívüli dolog. A nok aránylag csekély foglalkozást lelm-k B legtöbbször tel-jea elfoglaltság mellett csak 12—lljfrtot tudnak egész iiiimpi.n at keresni. — A g \\ u 1 ii fcpyvítChCl a raagvar bakák gvurBpublt.iliiiak neveztek el- — 1\' r d g a b 11 11 n püfifíi kntunük e I e 1 - róla Vürus iiirin d^skodiii. ügy kuzlegény kap : reggelire t-gv lat kavr.t zsemlyével, ebédre lcvt-at. lel f.,i!t bueteB fűzeléket, vacsorára \|"\'dig ezmten htial. ei;v pubar 6 0r( 6 ez-::ikivul egész r.apra kei fo:it kényéről. A tiazt<-Arol persic meg juobar. kel 1 gondi/Bkoilni. — Nacliod, niiLl becsi lapoknuk írjait, árulás folvtán került «2 elk-tibei; kfízebe. A LiLvesi fűrdü rnolUit egv porusz s urmazübu korctmaroB lakott, ki elárulta az osztrákok erejét éa hadallaaat. A korcsmán.6 hat tárBa-val az osztrákok kezebo került s Josephatadt-ban mind n beten agyonloveitvík. — Aaolanzhalárról írják oznAlig. Ztg"-Dak, hogy a poroszok Ju.OlKJ gyuttiftígy-vert kíMdtek olasz Bíovi-teegusíiknek. folle-dezvtíü u-lötülk ogvBzi.:rBmun.i « lokonzb-t «lu-áililáaanak liikális; lo v uüU.i M.\' \'<M h g v v cr vuratik. — Amerikai pue k k . Az u j rt,r--^e,^-\'¦ ben „egv vulaki" egy rövid ügy e 1 ;tie? t>\' u:»I tesz koz.it), mely arról szól, hogy a purotr gvu\'üs jj\'.iflkak mm a !<>pvcszrly\'js.\'iib f-vy Vi-Tei nr. ii\|no:i korti.ik. Aí \' ¦¦ -1 iiauo.-.i-basi kL-l i\'--iiv\' !1 puskáknak v.\'i; roi.dki vű i ptisztitó, muiy---k kőiül c gy : k egy p\'.-rcs alatt 14-ei, a mflsik 30nt hihet l\'lu i,i,Lkk.i! Tüll fegyvereavü ,Suermát\'!u taS-i rnok seregének nobánv ezr«?<!e, mi rwtnikivüli elönyi BaisrEíU neki. kz fellalálójalü n Mac ¦ H-niy ¦ pusiin"-oak neveztetik. Azmii helyen, bol a pus«a-T68BZÖ szokott lenni, pgy ie»vc van, in ;y-beu 30 töltés fer ti. IZmh nuvci i-py rtign áll kaposolatban, mely mihelyt n?- f\'gyik tol-téo el van lőve, egy másikat tni a hivö.-ío kamrájába, ugy hogy a koionánnk mas dolga ninca, mint elsütés. Kgy Amerikában szolgait tiszt állítása szerint volt rá oaot, hogy az ily puskákkal fegyverzett katonák csatárláncz-ba állva is viszazavertek a tömegben eloiiyomu t ellenségct. A másik fegyvsrnek, molylyel ->gy perczalatt 14-et lehet lönirgepeselu a piieka-ágyban van, B ebből nyomul a löltéa a puskacsőbe. A katona négy bádog osöt hordpz magával, melyek mindenikélitn 14 töltés áll. r^zen csöveket gyorsan teliét a puska ágyba helyezni, erre rügtón 14-et lőbel a katona egymásután. v Hasznos tudnivalók. — Az o l 0 á n d e r v ag y ni ii b k é p leander rnérge-u növény, m ezért nagyon kell ügyelnünk, hogy kivált ha virágzik, zart lakásban, de- leginkább a hálószobákban no tartsuk. Az oleandcrl uiár I\'iinnm korában is mérgesnek tartottak, Spanyol- n l-\'rancziaorszugban pitiig gyakori tapai.-tálat bizonyította, hogy azon vidékek levegője lázakat okoz, hol nagy mennyiségben lordul elő ezen növény. Algicrban az oleándert kiirtják a táborzáai helyeken, miulhogy tiltva van a katonáknak oíy helyeken tanyázniuk, ahol oleanderek virágoznak. A méhek konllik üzen virágot,a oz aok gou-datlan lógynok vesztél okozza. Kuropa déli réssén de olodndor keserű kérgét mogszá-ritjak, porrá tűrik h ily módon pnlkányroer-gül a apróbb forgok ellen- használják. Ujabb időben Madridban b Coraica szigetén mog-mórgezósek törtóntek oly Családok körében, hol oleiirider-levéllt-l aülútt madarakat találtuk föl. — Nálunk Ma!ryarurc?ngonazoÍcnu-rt nemcenk ttítgán-im^iknál,dc raajdmiu-u\'\'ii voi.di\'iglii tiy-itri (¦tlerniébcii a a fagyiul. "A - lolt .h^mivónyül alknlmastásba liOzíik !> íi/.irrl tan nem minnn, hn teruiéazettiidó-"\'Hiik klneriulel leimének : valjun igaz-e qz«iq \'.\'•vénwiek nifjrgim volta, miként ezt a kül-fvhli lapyk allitj.;!;. Pipere-aaztal. b 1 k 1- r u !. 4-ik l)r. O iggn.ro ; Tartsd hü emlókfzeEerJVjvrj, 111 itaEwriiit a nagy mindoniiatoságnak ugy tetézett elrendelni, hi>gy aa ember szülessék a haliiltmk. Következik tehát, hogy az élei éa Lulál közti tért az iüö. rrar.li nózv- ft tor fiHílaljn el, mely- kurnianvoE mirul <•. r. t. — Ki vt:z<;t nin.jerkit karöltve [-.bbra és b-T.lra, el végre a vtgciiyeszet gyaaz oüzlopahos ! — Munkálata jutalmául 1« ró miii.lsgyi kéből s igy leszi a Bícpel ruta, h íjatalt aggá : hogy Lgvozbf..llen uataltuat tainj:,a liaztritü ba-landu. A í. f a? fl üi z ii Kod va proua\' U oz: a vitr.ru j Söküior ni f-g ti l»hetetluubfgf kot iB eU néha ! fiöt azinh-gceei: u 1 ^..ía! m nuk od ¦ I ¦¦!ncl: latsz^ dolgok f.-lolt, igv : I t-flzkt-Eol-:i r, EZül^iett Eürpiséj^ei ni(-gv&-dem, a r,r.m i-zepet kellem-vonásokkal ecB- \\ tt\'lni, b a f?5!-!i)l as «lürchal^dó kornak Vi- ! ruló ttu\'lcmvt adni. j A cifn(11-s tí, közepette ereszkedik fűidre- i a uiagiiB itg ;...ltoeaij!ín íunylo mtllio esilla- ! gokí.ol a harmat, mely f-r-ylo gvóísgvók- \\ ben kf.r-i\': : vsigülma: as !,:,-.tozn vir^iitiu; — i.brrdc&CVTl a t-Kii-lo iiA-iriAü \'-\'?-^ -11 k,:..íi a tuaucrok c=rSzjgau ke reuzili I. n,ag;i- \' vui vicrjao a viragoi; !,Ue I. tir.l ceiiüa- : L. n, f3 , r s pf t S i fcl d j tunderek üTL-.i. }.i ep.-r itl iailam. itt tanul- í Um aif. bog v ni ;kep vw! ti it a ezüiet\'>lt j szcpsíip. a tni m«j.,ii I¦->r m.iluU:aü :!, LtlLm- I > = t a k A r ,1 I ull m n,vi •aval. Ií-r,.;?B.-n feber k-n.!..vel gvfl letn-.-k ! e-?tsl «!ii\'i\'.Nin n ha-mu cce?,p-jk. n muior. a i (jiíla !cilfi.v,.,.;,; vii:!. vipai.. ¦¦«ji:tftlnr,kcüva. rap b. kót 1, bol va ak országa l«nk«nt átzalam-f.-ntos befolyást gvaií -r^ !i.:il: a? 1; m [.r-.rt- k r.:. a itt mint lelkt-u, mint Uiicrtetík, — araolt pcdig niüil lüuiit rck. mint 1 ugzít¦ lalnnook nem lathatva bvl-véBzkcJni;lt Tnrlsd mert a hulandok javarí ..mlékczf-tí-durn a „li a r tn a t ti n k \' lü •¦t\'-jt-\'. met v -! rol mi\'i li.-iüao öoveoheo l-.po); biulUm. I -í ¦•, mKVi >SNu. T k W C Z A. Válaszul egy levélre s ......, ,„„„ „,„v„l,; 1= ,».n,l - . mini to.,.< - I M.....:,,.4. !,„....»•.»\'»•"• 1 üobo LÁSZLÓ. S.W1T0R íiOSi es hasamibllo. T-irf^Pti .Uí\'-iltin aXVfl. s^zai Wb51. Dl.\'iil\'E után küili Hükkeny Húrtan. (Folytatá.\'.. B Nápolytól való távollétem öt rtapjfe, ban" l\'ülytata ábrándosan az ífju „mi boldug .Voltam a Vezavon, a Sybilhík heg-ynyilitsniban, ^ a bajaei barlangban ahiíiu- Nem @ mosolygó vi-nínyokat, nem az árnyas erdőkét kere-. aém fül; a. srérHznjrpat^tt sstklavülcve-ket, n viul Iii\'gynvnui«b1íftf,"~aí""altiéi f>-lymn zngithút nzuknak\'elébe tevém. — Ott lúlfckzéni szabiidon^ egyedül állvu a vadregényes termeszeiben, b mtalatt a~~ zivatar tbliryeket caavurt ki tövöBtol a íöldbai, Otmokrilot rajzolók, ki_ airpk kbz,ótt neveti az embi-ri binBjigotl — De hogyan néz rtlm Udveíetn? talán megijeáztf-m e befiz^l.-nnuul — dh legyen Dyugodt.nem vayyw!; oly vad, a milyetmek kuL-vum intUHt.-hisz ianiét vihazüjijiífrm b valúlmu UálútUii vulnúk, hu inuí.1 7.üthí.-:-.kudtiiui-, imdun a sors ily ju.-/.vi: HngvuUtoz v^iett! K-r«Mi rutfí <-^vb/.er korMjüf. "E kurfy vf/x-t többre becsülöm ( rns uektitrj^ti-t! \'J Míidorte odü nvn^.t i.eki a kui>ot- A U\'lki.\'Bedes. ini-1 vlvel !1/. ííjti beszéli a lr;;.-i. i;.,^.. ,„ci ;¦..! Kfniciiv sorat eltúr. . uüiíí int J \\ . . e - erzíi le" mel v-l>el t t \'li In 1 lubi _ rlh rü^t-^fct inv^m-innii-itf.t . mnnSnikubb llK\'yliftra cl, ^ nic- 1 j t .1:. midőn t-szifve-vr. liü-rv Liz t;(.t t-j-f^rn\' beirrlrjtt. n ftfi íd\'-s melibeti kozon.^e^.. >en haz;i nxoko;t teriü. rtL elinalt. f.t VyrailÜ lolkt-nZi.l; - - rnUBt f.\'n-rIoU C-a- nift:. Ii^iív n>.\';ii 1iüzz;i \\V, .e"V l\' r \' \' \' ~k> \' - !\' 1 h 1 tl » 11 Ti» I 1 iV X u 1.1 l r l 1, 1( kelj tUll Veit: iU^UlkOiulí — illni tiUoi.elc-IT-\'-K Ól Mílijll MlfciíiHt-riu:tIeil 110 /, LU 1 ;l k totszc-n ti,;;te. f n:,ir kétkedett tajta, viiijyü viv,zat--rf :i i-í\' — i:ir nio«t nu-j: !í>:i — ^ j ti * ri \\ irt- nverck mi-^ nti-liiik pillatiliisfu .Kíivet, inifv hír ^ be- iiVo[iiii>i ^viw:uiu ihL miiiiJ; a/a fin Ke-dcivtrt. A í-^t- r c 11 r.^t W-i i -c^r o--^t.-k. >¦ cu i — n sze rencs\'í .-2t-1 valitn/i : >al-vfitur .szf;r<;iicst-.iit_-n>t-o\'o oroUre iittg-nv-rle sziimara MnJoiic szivei. Az iiju buc-.uza--riL iiyujin kev,--i a , IcAtivriak. művim ntvjrig«rv. Kopv min-leiinaií meg- lo^r m-Il-liii itz nblouv-ik-I . ^ nduf-t. midőn a 1 cati v elpirul * a liivuzoit. az iljn >nvt i-- linnjjosabbuii lit-xde clubuirm. Stitlo^vii ismédé annak Bzavjiit : „vngv ki* ^tdáinutt kísérem a legelőre!-1 — rlg^n"\' — kiálta ci nbol-,\\r><z f\'-rfin, ki r^vlcir szivét fopja bir-haíii:.\' b^idog\'.\'\' — luU taiá gundolkoí:-\\n — mit ithZ nz buldognak lenni ^ i:n t-uh."..~ein élveztem boMü^fiügot !J . Hátvjához ifiduijiiK r^ondoláu B , ^ondjani annak\'; Tamás, inni fa meg ¦ iTir-tersé^edre V — Ko^zönüm azéjafn — nem tuduni. niüv i iilantáüt vet.ne íehér kezeimre, h mini nevetne szeim-im kb-zr ! ] >c — mit ábránduiom itt! — itlol-si! liíléremet elköltöttem, s anyámnak niar olv ré^uta semmit sem küldöttem. Kunmelmú szivemnek epy j^vermekiea elmúló inöme elteledteshe \' velem Öirt an\\ amat \'i\' 1. niügáti-beszéd nla\'.t felbontva batyuját , abból egy köre^ hangjegyet véve elo. „Kísértsük meg eg.szer i.smét a vásárt," mosolyga keserűn „míerl vannak a művészetek a világon, bn azokat nem lehet a zsidóhoz vinni! Vásár, várúr, ez a valódi!" E szavukkal hangjegy kötegét kesébe vévén Beccafamimik, a gazdag müszeriinmhak, ki zene-dambokat is szokoit vásárolni és eladogatni, boltjába lépett. Signor lieccaftiná az ifjú első látására orrát kezdé fintorgatni. A müv.éhS külseje nem igen söknt \'árszék Ígérni. pMit kíván öte?" kérdé röviden. _Signor — én zenemtlvéas vagyok" — hebegő Salvator oly arcü-kifejezéK. sel, milyent a szerény költő, ki verseit akarjft jrí mádon árnba boosájtani, fko-kott telölteni. ¦"• „Manap igen pokaernb^r as," mormogása kereskedő, » a- legajabb dalműből egy éneket kezde fütyörészni. - - "„Vagyok oly bátor" folytatá Salvator „e csekélység^elv melyat magam szerkesztőtfem, az unit megkinálm." _. ¦ ¦ „Semmit «cm vernek!" viílftssola rö-vWen Betfcafumi, „én caakëlâdôk." „De kérem." • „J6 éjt kívánok!? EíctI a kereskedő\' rövid főhajtással ai ajtóra mntajtstt. ¦ „Ön goromba!1\' niorrnogá az elutasi- —tOtt^OBlU""1"** ^Meglehet!" — Ezzel a kereskedő szobája hu lépetf. Salvator visszatért lassan bátyjához, s a hangjegyeket visszatévén, egy raás -köteget vwtt elő. Ez egy késirat volt. Salvatonmk rftindenre volt tehetsége, Ö eomponúlr, költött és festett. A compo-nista elntaBÍttatott, most a költészettel akart kísérletet tenni: ez talán több hasznot hozandó gondola. Belépett a könyvárushoz. Marsorio, az idegen arct-kifejezésébÖl. s a kezében levií papír, kötep l/ül kitalálva annak szándékát, á boltba lépett. „¦Ah, — ön könyveket akar venni -uram," kiálta túlzott pórias udvariassággal; „tessék közelebb lépni; ön itt Nápoly leggazdagabb könyvtárát látja: .Történészet, bölcsészet, növényészet, vegyészet, sznmásznt, istenészet, csilla-gássat — amit csak kivan „Ugy?* mosolyga Salvator „ez csakugyan gazdag kincs; büszke volnék rá,-ha m»gnm i* helvét lelnék itt!u „Hogyan?"\' kérdé Marsorio. „Költő vagyok .u -Gratulálok ! ah, a ki költeni tud! I — mi szép az a költészet — én, én rajongok a költészet után, s ha nem Űznék aszni kereskedést — ugy — ngy magáin is" költenék !a ^Hm!" mormogá Salvator, ki észre kezdó venni a könyvárus gunyorának ozélját, n S hogy"^vjaVu^ Pántén kiír1 kardé előbbi hangján Marsorio. \' „Nevem Salvator Rosau válaszola röviden a költő. „Még ismeretlen - -de nem is kétkedem, a név bizonnyára híressé lesz, rövid idő múlva" osacsoga tovább, magát meghajtva a könyvárus. ..Remélem" jagyzé meg röviden Salvator. „Tehát mit hozott?"1 kérdé Marsorio. -Egy satyrát." pAh helyes! — Ha van a világon jószívű ember, ugy bizonnyára én vagyok az 7 de rajongok a satyrák után" kiálta pathossal a könyvárus. — ..Es hosszú ?J Salvator oda nyujtá a kéziratot. A könyvárus kissé lapozgatott benne. — „Nem igen" monda azután .csak 60 aranvába fog kerülni!" „Hm? Hogy érti ön ezt? kérdé csodálkozva Salvator. „Lgv értem" — válaszola Marsorio „liugv e remek-mű önnek ti0 aranyába i\'og kerülni — ez a legkevesebb." „Hogyan?" kérdé fölindulva a költő, „mnnap az iró fizessen a könyvárusnak?" „Ez a mostani ar-okiín, ha a szerző neve ismeretlen" válaszola gúnyosan Marsorio. „Alkudjék e, miatt a közönséggel, imaly nem kedveli az uj dolgokat.0 Jhj"-------hebeg-é Salvator"^kérem, tessék előbb elolvasni a müvet — talán megváltozik véleménye.\'"* „Minek?" válaszola a könyvárus — „En oly barátja vagyok a költészetnek, íiogy mindent jónak találok. Meg vagyok győződve, hogy ez remekmű, s azért csakis 60 aranyat követelek." E szavakkal visszanyujtá Salvntornak a kéziratot. nl7gy látszik, az ur igen jó kedvében van!" kiálta Öklét összegömbölyítve a kigúnyolt költtí, „Néha, igen^ mosolyga szárazon Marsorio. „Ugv hát vigven az Ördög," átkozo-dék Salvator. ki most tökéletesen be-ltítá kigunyoltatását. — Az njiót maga után becsapva, gyorsan el hagy á a boltot. A mindenünnen elutasítottnak végső reménye, a mükereskedésben öszponto-sult, hol egy festményt hagyott eladás végett. Alig hogy a boltba lépett, a zsidó gvorsan elébe sietett. „Jó, hogy látom"* monda — _képét senki sem akarja megvenni. \| „Magár"-ját majd padlásomra állíttatom, mórt itt igen sok helyet foglal o4 — ha a patkányok fölemésztik, s beje-döglenek, legalább ez a haszon lesz belőle! — Xu is jöjjön többé boltomba, ezentúl semmit sem veszek mint Micoi> Spadarőt, Leonét, különösen pedig RÍ-beirát. Ezek festők, itt van tehetség." Salvator még e szavak kimondása előtt elhagyá a boltot. Kéziratait s hangjegyeit vánkosul vévén, kétségbeesve a kőpadra veté magát, s noha a szabad ég volt födele, mégis nem sokára csendeden elszenderült, s álmodott — iladunérúl. A szegénynek nyugalma, melynek kenyerét kellé pótolnia, osak rövid ideig tartott. Salvatormik egy Falcone nevű bátyja volt. Ez, hasonlókép festesz, Rióéira iskolájához tartozván, ennek uiütL\'nuct látogatá. s mint il vc n természetesen követőjének is tartatott. -Falcone már kis korában adatott át szüleitől Ribeinínak. hogv ennél művészetét tanulmányozza. 0 tisztelte mesterét mini testészt, de sokkal hevesebben buzgott ereiben a nápolyi vér, — hogysem politikai követője is lehetett volna. Mindazáltal óvakodott ezt kinyilatkoztatni, s mestere miitermében oly állást iparkodott magának szerezni, milyen ez ellentét mellett lehetséges volt. TÜ" 5S Xjj El T X H I H N* Ö ftagy-Síaulz-a. ia. Alig hinduk. Ii..r-y olvaaiiiiik, a kereíki-il.-lrrii ós uilftrr nvutnasitiil.ii haló háború iili-jp alatt, a vasutak, távírdák lik zárt-koili-k.-iláari, n\'ptére a aratás idejo alatt, rsak kevésbé is ki\'tlr«tű árjiiryeéat Inlttnk kr.vi-li-lni fopiik. — JLi ma vevók va^mok : de ki ai rUiio ha aion országok, hiivá miiideu li\'.naiín_vczikk váii \'lurül, én honnan ai ípar-siorpalom kéazitménvrinvk J3oal kcUanének, leköt/f Tannak? — Enné libára a hisalsra mind aa általános, mind as ölesekre néava BJItuíg ás méff lejebb aulyedt, anou határui ott árakra, molyok tClQnk köTctcltijtnck, mi nem Igárhe-tfl&k. Ha mindezek daczára la jjátunkkal essük fBT csikkéin kft, ezek nem mint ssabottak tekintendők, hanem caak némi tájékozásul addig, itiíy esen ¦anyára IdGk jobb piaexut hoisndtiak.. J.!eul.\'SÍ Arak a\'ó-atv CSOU : ÜLlia St\'. -IS fit: liais XV l\'unta» .1 írt - ;triai mo-ryk.;nt n b.OyK-H ¦1 t\'rt 1» kr—4 frt kr. i—&ii Kukttriiv^a - írt. ii\'t_:\|- t\'rt. Árpa ?r:\'^.ishní ^1.\', , biAnviik. — 0 t\'rt i\' írt - kr. Zab iö -17 f,.ntjs 1 frt -J U0 Ur. l\'uháuk* Ww-rpuJi írt :>¦\' kr. Pjajul¦ Mi.lr »"• írt kr tnrkn 5 f.t öit kr. tiuUi ¦Uó ívndii 12 frl mamija. — riiüvapalinka 20 i\'ok-.i 2>i írt hordóval f^\'/.ilt. Törkalipihuka í\'i í.ku la-M írt !i.>\'.!.-vul esjtiit. Mii 13— 11 írt. flork.i 21 írt. S.vtT\'bSrök : iLuirh (UjetJ ökör- AO—55. tobJn- J—42. ils busa-bJrik 45—50 frt. márnánként. Borok : fehér es vatfis (schiller) 13(12- ia 18t}3-ki — TidákUnkbell — tonnes 7 frt -8 frt. — Villanyi éa Bip?s..anli fekete 1865. 10 — 12 frt. Xjj honi bor röröa ííchiller) #a fehér 7 frt—8 írt — kr. Bolatoiunolléfcl burok 18Ú2- és I9ö3-iki fehér 10- 12 f-t. ak.\'mként. \' írt 257 ¦ ¦maja \\.-ktiiiU^nÍ piíioíi árnk julíut 19. !!..«¦! ii.-iéj,. I- ks :!. ii-it- kr Bab itcaiji Skr K".]^ it.-s.iji- (¦ ír. !!i.\':,„n n.-rjj^ <> írt - kr Marhiihu fontja l."t ks Juhtiu* í-jutja 1 2 kr. Svrt^s Ilin íuiitj.i \'i\'i kr S \'n lontjj 10 kr LAiiíjÜí Ijrtiíat mii^ija 1 " t\'rt k,. ivru/er lis it funtja- Sí kr. I Kuki.ricialisit fontja (1 kr. Árpadara fontja Ö kr. [ Kuleakiaa fontja 10 kr Kizakata tVmlja kr. Faolaj [ fú alja 50 kr. Kií[ion:ol«j fontja 36 kr. Lonmajolaj fontja 40 kr. Uj hor itenijo 14 kr — Óbor Itcnéjo 10 kr. PobU BÖr itcséje 14 V,- Kanlnal »lr Itraéje 10 kr. Gahoniv-pállnlca itciiljn 40 ör. Törkiiij-pálinhtt itcuéjc 40 kr Pailva-páliuka Ür-iéje 50 kr Njcm fagKjú niáifliia i\',t. — kr vintoti f^iy^r<<-^reTl\\a fontja 34 kr. M.,,;,.:t t\',.u:ja J2 kr Stappan fuutj\'a 24 kr foulja 1" ki. k..m.\'\'iivla ü\|e G frt - kr. Tubafa lile b m ..... !;¦ Nv^rifJ öl.- 5 frt kr Fsién mi rje 34 kr. Srétia iná=»Aja u írt Sí! kr. Szalma m 50 kr K.ndr-r fniitja ti" kr Len fjntja 6" kr. llécsi pi\'iizárrulyaiu juliua iö. ő". „ meUiliques bő.50 ; ő°/o néma. kolcnön 59.85 ; lf?tiO-ki illadaJmi kölcaon 72.90\'; bankrészvények 673.— hiteliatéaeti róaa-vónyek 137.70; London 130.50; esüat agio 120.50) arany darabja 6 frt 28 kr. FelelÖa asorkeaztö: WnjdHs József. EC X 33 E T "Y51 fgr. szivar-sjeviíe Pestem 3 korona-nteza 12, sz. a. , - \' -Cí=Ct<ü=5»=Cí---¦ A világhírű „La Fenne" szivarka-gyár Sz.-Pótervár és Moskauban a vele kötött szerzüdiía folytán nekem Magyar-, Mélyy lorvát- és Tót-országok részére kizárólagos raktárát átadta; ennélfogva a jogszerűek ?3 általánosan kedvelt, leg-flnomabb török--donánynyal töltött La. Ferme-féle szivarkák 40 különböző fajban (Ambassadores, Non pins ultra, Cigarettes d\' Espagne, : Manre, Dabec, Phéresli, Berutsky, sfb stb.) csupán csak nálam kaphatók. Tbyjíbbá ajánlom a -" • "\'• -schwíiczl:-Vevey^s-ztvarokat» ugyszintű-igîii nagy választékban levő . yiMfi és valódi havanriali-szivarokaí 100 darab 4Vi frttól 68 frtrg, vámmal együtt, becsületes és pontos szolgálat biztosítana mcllcu. — Részletes árjegyzékek ingyen szolgáltatnak ki. Szive látuJíatáBért esedezik ¦- . ¦¦• "7 KÖNIG GYULA, » 3 ^oróna-iitcsa 12. sz. WAJMTS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, as essafel és dus-választekban es olcsó árért kaphatók- ¦tanár. KLEZINSZKT IpfolökelŐbb íletrendi HOCK orvos-tanár Lij.cjt\'htn, HELLEH <> orrú-tanár Ifúcithcii, 1\' »i.iraní ón-ónok mi1 vas tártai mn pj-.\'í^tsiiti ajánlják minden; halavóuy, ft\'bér-kór, vérnzegény, bágyadt, sovány, valamint isoui- és ideg-gyengrségbeil BzenvedCknek FREYGANG RÓBERT VAStaríalma gyógyszereli VaS-lllCur, lejrjohb n>"-l!hőr. his övefrjo 7^kr, na^y fh-egje 1 ft 30 kr Vas-kcHeril likőr, hervsbe ídpji. kis ilr. 011 kr, „ B 1 ft. V(w-tartalmú Hí«rp, limnnádú-szílrjt púüáaául, k. 11. 80 krf n. Ü. 1 ft 40 kr. Vaa-Urtalrmi chokoládú íimtuiikéni csomagolva I. bt, 1 ft 20, II. ns. \'Jú kr. Vastartalmú cznkorkák fontonként caomagolvn 34 kr. Ezen tárpjak kaphatók J. Hnmnnn fii-raktárában (Lnfock fl. aa.) Tléesbpn, molvi-k a fentncvezptt árnk beklllrl.\'-so, vagy poatai-ntánTÓt in dl ott, linrmilv kívánt mí-nnyiségben minden korona-orssáffokba el küldetnek, tinirjobb mcnnjisi\'gü megrendeléfltk bénnantTo, (3B) As ujonan alakított amerikai uünlülő ablakfüggöny gyárát AL\'QPZTIN F. Tnitinhon ÍHlavonla) ajánlja a IpitmoIiIi mintájú, legjobb szerkezGtQ, és lngolcsiíbb áru fnfrgrinj\'uit, 11. 1:1. ablokfUgjrBny áa aaa-taltcritSit a t. cz. kilsünsé^nck.. A gürdülü fllggtinrOk küJönlís elűnyvi Hikiijicn nbhan rajiénak, liofry a rovflrok njnrnaaítrí bctódulásnit n mobákba élháritják, a friss levegő bejövdadt nem akadályozzák ; etinílfojrvn rflvid idC alatt eoon gyártmány a t. kOaonaágnél a lúguagyuhb haaanálat éa aliamaréaboti rtaiosUl. Ajánlatokat elfogad, vnlamint minták éiQkésalothen vannak Kanlisa eo környéke ssámára Sch^varz Adolf urnái, a korona vendéglő mellett. — Enaéken Kalivo.la Vihiinn, én Fi>\|itnng ?8 Heln\'avctrkDBkpdö uraknál. Hasznos sérvésben szenvedőknek. Ki mcpgyüí ödAat kíván Baereanl Krüsl-Altherr S»alca-bán Apjjcniraclmvgye G a i shan. lakó sérv -orvos nrnak tfámnlatoa ffyor-BaaAjrgal hiró hasunos sárv gyo^yBaorerUI, forduljon e lapok biadá-hirafaMlioc, hol egy irathát több mint SSQS blBOnyítvdliyray^i megeröaitvo átvehet. \\ -. 4—12 ISSSSBEIEBKKS^__ -^^-,..Wiij<Kt8 Jízsef lsiadtf^ lap- eV nyomdatulajdonos Nagy-Kanbaán.