Zala-Somogyi Közlöny 1866 023-025sz szeptember.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	1.53 MB
Keltezés:	2010-01-29 15:42:52

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1180
Megtekintések száma:	5453
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1866. 023-025. szám szeptember Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Ötödik évfolyam. 23. Bzám-1866. mpternhe^faé?*^ szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet koréból, Minden ho i-ea, lo ín, és SO-kin cgéaa ivon. ÍVj-rHipasíö! Iroda éa biado hivatni: WAJDIT8 JÓZSEF könyrkcreakedüébeii. Előfizetési föltételek : idelire postán küldve : H fri. — kr. A hal haíáboB Jicliljrorún 1-eiOr 7 i.i G s minden további beiktatásén BtlTrfrdij roinilpn igym brlttAlájü-r; ?><i A „Nyílt lúren" °fO\' syr bfiUwLáai dija\' 10 br előfizetési pénzek és hirdetések, pziolin e Inp 1 6 1111 n i t o r Itt l nJ i l űtotC k ö e I e nt é q j e kj nl vidéki terelek, l>Lrm6iitvG a kiaJdhi t&lallio küldendők NAGV-K.AÍÍIZ8ÁHA. Héhány szó gyermekeink nevelése ügyében. Időszerűnek tartjuk jelenleg, midőn as uj tanév küszöbén állunk, a czimben megnevetett tárgyról a tisztelt olvasó kösönségties néhány szót intézni- — A gyermeknek helyes nevelése a czél, melyet minden lelkiisnieretss szülő életének feladatául kitűzött; ez képezi a törekvés és fáradság iránvát, melv felé a gondos atya, a gyöngéd bzívü anya iart. Az öntudat, hogy ebbeli feladatokat a szülők kellően megfejtették, teszi életük boldogságát, én halálórájok vi-gapztaláflát. De ha mindig nngy megerősödés- éa küzdelembe került, gyermekeinket jól nevelni, azaz azon képzettséggel tólroházni , bog\\ önerejükből becsületes módon h tiíriadalom azon polezjíra vergődhessenek, mely azokat természetükhöz szabin eltartsa: jelenleg növekedtek a nehézségek, melyek as életerőt akadályozzák én fáradalmait ellensúlyozzák. Megszűntek a kiváltságok^ a BzahujirTjjerseny korát élj lik. A nagy frnttííspr hddiló nnm mondnta: „Rósz közvitéz, ki legalább is marvcliall-pálcza után nem törekszik" nálunk is jelent őséggel kezd birni. A különféle életpályák mindenki előtt tárvák. Ehez még azon körülmény 1» járni, hogy a legközelebb niult évtizedben a pálya-keresők száma fölótto megszaporodott, minthogy sok a termelők Borához tartózd család fogyasztóvá lön, és ennek folytán kereseti I\'orrá.sről kell utódaiknak gondoökodniok. Ezen tények ici- szerünk mellett maradunk ; ügyvédi pályára készíttetjük elő gyermekeinket, ámbár a hazai Blatistika világosan kimutatja, miszerint ipar és kereskedelmi tanulmányokat végzett egyénekre inkább van szükség; éB ezek jobb dija-sásra is tehetnek tízért. Szolgáljon nekünk ezen bizonyíték irányadásul, midőn & tanuló gyermek pályaválasztása fölött díintőleg határozunk. Szakítsunk a korhadt előítéletekkel, ne legyünk ason álszemérem ben elfogulva, mintha az ipar és kereskedelem nem volna oly tisztes hatáskör, mint az Ügyvédség vagy bármely más pálya. Angolországban példánl a dúsgazdag lord egyszersmind keresktdő, és hazánkban is már igy sok üzlet- és iparvállalat élén fényes ffÖuri nevek diszelegnek. Kezdjünk hozsá tehát gyermekeinket a kereskedői pályára képeztetni; adjuk őket reáltanodába, hol eddigelé csaknem kizárólag\' idegen hangzású és nem-magyar nevekkel találkoztunk. Sajnos ugyan, hogy a nagy kiterjedésű Somogy megyében a reál-tanoda felállítási. Ugye eddig csak a remény fokáig emelkedett és Zalamegyében is csak Sümegben van ilynemU két osztályú intézet, de azért nyugodjunk meg azon férfiak szilárd akarata ás hatásoa befolyásában, kik csaknem varázserővel megyéjük kebelében1 létre hozák a nagyszerű -gyinna-üiumi épületet Addig is pótoljuk ebbeli szükségünk föd\'óz^fstt a pécsi, sümeghi íeliérvári tttb. intézetek által. Mihelyt ezen ügy funtua volta általános meggyőződéssé válik, minden hiv honfi és honleány örömmel fog járulni, daczára az idÖ muütohaságának, valósításához. Hiflzen a szeretet mindenható! Egy másik, következményeiben au-lyoB baj, mely nevelésünkön rágódik azon körülmény, hogy a tnnulmányoz-tatási vágy annvira elliarapódzott, miszerint a gsermeket tanulásra szánják a nélkül , hugy természeti hajlamait vagy tehetségeit számba vennék. A mesterember, a napszámos, a kalmár azon viszk elégtől osztónöztetik, liogy fiából különb ember leg\\en nálánál. Ennélfogva nu-gfesziu ntinden eiejét, elhúzza Önezájátől n ialatoi . keresményéből megtakarított filléreit föláldozza, csak bogy fiát iskoláztathassa. Elvben na-\' gvon i- dicséi étre méltó ezen eljárás, és wokszor gazdagon kninaiozza a véres veríték kel nzerzett költséget, de nem különben számos szomorú példát idézhetnénk az ellenkezőről. A gyermek néptanodát alig kielégítő sikerrel fejezi be,\' a bzlllő, ki gyermeke fényes jövőjéről az iskoláztatás karján álmodozik, nem akarja a puszta valóság előtt szemét nyitni. Az első sikertelen kísérletet tmmmibe sem veszi, azzal vigasztalja magát, — bogy majd későbben jobban megv. De bizony a középtanodában is csak mindig ismétlő, mig végre végképen kiút a hámból, és felhagy a tanulássá], így teliát^a gyermek elüt.n^vjin as\'iuyálől, de oaak ánnyfi3an7^ögy~ez becstlletes munkás ember, holott amaz ellazult, munkára képtelen, úrrá lenni vágyó egyén, ki magán nem bir segíteni, és szülőinek mindig terhére esik. Még folytathatnók a bukott deák szo-morító leírását, de azt hiszszük, miszerint a mondottak megfelelnek ezen sorok czeljának, mely t. i. nem más, mint figyelmeztetni a szülőket, hogy mielőtt gyermekeiket iskoláztatásra Bzánják, kutassák ki azok hajlamait és tehetségeit, kérjenek e végre tanácsot lelké-szök és tanítóiktól, kik részrehajlás nélkül ítélnek növendékök felett, és csak azután határozzák el magukat a pályaválasztásban, mert Inában, a régiek is azt tartották, nem lehet minden fából ¦Zeust faragni. rendű lakossága iránt viszik-tik. Benn az egjbázban nngy halóit Iiodüu erényei Levelezések. Áimidi levelek. őseged, augufltufl utolja 1866. DícbB emlékű Klauzál Gáborért a gyáas isteni-tisztelet, mint már előbbi levelemben emlitvu volt, f. bó 14-én reggBls 10 órakor tartatott meg. Már félórával a gyászmise kezdete ulÖU nagy Bzámmal gyö-lokesott a nép a belvárosi kath. ssentegy-hásba. Tia óra fele annyira megtelt a templom, hogy a még egyro gyuiekasettok nagy róaso odaTbo nem férhetvén, a tomplóm elfitt állapodott tüeg. L nagy reosvót a gyiflfltias-tolet megadásában is olóegá taousitja oson moly kegyeletet, -auolylyQl Szeged minden tariabB.il tnrt< tl p yáBEHiiBf?, u. bi^io-.u L\\r-tya- ea faltiya-féi.yrivtl korríj ezt-tt mu^ne ruvatr.l, ü jclt.-i,le>o i-^lgártag ftn.,iin»iu u-k iiitcLe f aj: clhüTiyl üzregye ée árvái, az i>r naágtjyüléBi kíp\\ isekt, melyreII > z p i, t-i v ü ii y i Károly, a bás elnöke, b, E ú t v 6 f Józueí kiváló tekiattlyt odanak a gyániru-bábán nifi^ieíenl hölgyek BEomeruaii^í , nz egylin b-Ui-jet elborító gyaazbdrnálv, ií=cnf-es tini álliotó mélabua bangjni ugy is eléppé kfuergo ezÍvüdIi búrjait a logBajRübb bar.ru érzelmtivti folytonosan bua rezgéaben tanai;. A r^\\ábzroi%c végevtl as egybaz elotli terén gyúli üa^e a régtiüsíetetet levő nűp. a Uátii Ferencz Klaoaál kijvettáraa az emelvényre lepett éa fiíjdalomtól áthatott szavakban adá elO n boldogult eletének l\'gföbti mozzanatait. íliveo eceetelé a riagy h(mti erényeit, melyekkel a baza alkotmányos;\', gai — Bzellemi éa anyagi érdekei b az embe-riftég legszentebb elveiért ktl&dött egéas a fiirip. A beBzéd végevei n polgári dubtrda Híveket megruzólag énekle i\\ „>zózat" - i.cl ,-ü06.v n^\'e&f"Ry^a bar, do törve nem, él nemzet e bazán-" Oraiáppyülésünk itt lévő képviselői ia meglátogaták a temetőt, hol a nagy halott \'szendereg, a a valóban ritka aeépeégti ée Bzivet, lelket egyaránt felüdítő népkertünket a Tíbzji bánáti partján. E népkertet két folyó, t. i. a Tiasa éa Maron kötti fekvése oly kellemesflé, e légkörét annyira jótékony -nyd teflEÍ, hogy ily fekvésű b oly ifjn kellető ben Eoldelö sétány a baxában nem igen található. Az említett kedves vendégek más ncrezeteoeégebet to többi közt a TárwBházál, a vaabidaí is megoaemlélvén, az nap viusKitértek Pestre. Adja az ég, hogy minél előbb megkezdhessék félbeasakaastutt működésűket I Éa legyen áldás a nagy munkán, mely legkisebb 4—5 éves leányka vidám, cnendes kedélyével, uzép angyali iirczáFal vigsitah aeg bennünket. Hazánk brUütílleme vezenae e kedvea gyei* mekeket életpályájukon! Az ég áldáoa kl-herje ükei minden léptökbon l Ssi^beny 4é-l;ki.en legyeinek atyjuknak méltó örökösei 1 Örvendjenek egykor a ham .iíon b>ld»gft4-gunnk, dicsőségének én feíviruláoánek, tstely- . ert örljk etillekben 6\\5 atyjokMoyllltgíiáötl, anovlt azenvödett, dé melyet soSa Bení éT-vezbetett — A casino reniTétirsfiéí y« mellek el ve küldöm ftzön~remenyben, hogy sut a „Z.ala-Somogyi K-Özlöny11 basafiaa érselm€ olvasói részvéttel ulvaiaodják. BÓJA GEBGELY. tartott választmányi ülésében elbatárosia, hogy az eléggé meg nem airatható nagy ha-safinak szeretve tisztelt özvegyéhez réazvét-iratot fog intézni. Mert a caaino-egyeoület dicaö nevű Klauzálunkban nemcsak oz ér-demdua honfit, nemcsak Sseg^d iegjelenebb polgárát b ritka böicseoBégü követét, hanem mint az egylet legkitűnőbb, legtiazteltebb tagját ie mélyen gyászolja. Több caBÍnni tag — köatük igénytelensé gém ia — f. hó 10 én délelőtti 1 1 óra tájban jelent meg a hon tiestelt özvegy előtt R réss-vétíratot üanepélyeaen átadandó. — Vad áss Manó lBÜl-ben városunk alkotmányos főbírója, a casino elnöke, megható besaédet inteseti a kesnrgK özvegyhea a tapintató* beszéde végén kéré a bánatos özvegyet, hogy mint honleány éa anya mérsékelje Btivfáj-duluiát, melyben cz egésa magyar basa osztozik, es lelki erejének egéflS ÖflBzegével törokedjék fentnrtAtiI drága életét, hogy dús reményű gyermekeit a haza Jávára felnevel heaaa. — A megilletődött a a bánattól any-nyíra Ieaajtott nemes lelkű Öavegy reBzketii baagon nyilvánitá, hogy legszentebb törekvése volr és leaz, gyermekeit a hon javára, melyért asive oly h6o dobog, nevelni. E szavak a magaaztoa érsületü hölgy ajkain rebegve, aoivünk mélyéig hatottak. S hías-asÜk, hogy velünk egyött an agÓBB aemset banoöleg óhajtja, mi kép a fantÍBatelt honleány ée nomea keblű anya anyai hivatásának megfelelhető tcatt-lfllki erőben a hon di-Bzóre éa örömére igen sokáig éljen 1 A tiastelgéa végével a mellók-asobáWl aa öavegy derék .atyja által bevezettettek Klauzálunk árvái. Emma a legídösb leány, 12— 13 évea gyermek anyja, magas aemea testalkatával atyja nomea Vooiooit tükrözi víbb-Baa. Gábor a kia Eu, 7— 8 ávea, mind külsejével, mind Bsolid nyájas megnyerő tekinte-_ lével dioflö atyjának képmásául látásik; A A scpgodl rQfilnó-epryesöíeí réfsvétírat© dic^ö entlékQ Klauzál Gábor hón tisztelt özveg- éhes-Mélyen liaztelt Hunleány 1 A ra igv-ir \\i-\\r.n minden hü fiainak szívat i legmeiyebb fájdalom lőtté el, midőn oly birielen mint felhöbül-a villámcsapás, b uly lesujtólag jött a gyáflzbír: bogy Gaí alkntrai-nyunk egyik hü ure, jogainknak rendületlen védője reményeink vczércotlUga Klausál Gábor nincs többé 1 Zugó tengerként árad6 el az,egész hazában a bánat legbuftabb éraelme. Eb kesar-ffteljeo fohászokkal kiáltott fal minden igeit boné: miért Biállaak sírba a bon legjeleab fiai míelÜlt égi küldetésüket, maly n^ra teltet más, mint a haza. boldogítása ba nem végezhették 1-3— A dicső pálya, melyen kegyednek nameo lelkű fórje baUdott, Wntvo volt lötfloakkaL íJo a nugy honfit a tövis-Dznrások, el dbh gyengítették BÖt megeröaitették, a kitöróaben megedtették, az önfeláldozásban a órcs-keni (.\'ny jellemén megtöri minden ostrom,— m?ly öt magasztuif aljában viis tatárt hattá Hásánk • onraoHeme\' tnSTtin keserg se hnnyt fölött, mert szebb jövőnk hajnalinak 6 lelt volna egyik feldcritSje. — De bocaáo-son meg mélyen tlastett Honleány, hogy a nngy hazafi iránt, oly forró sseretettSl, oly öszintB Ubeteleitől éa halhatlan érdemel iránti benaö hódolatnnktól elragadtatva; annak honfiai erényeiről, magasstos lel-kületéröl a dicső érdemeiről tmlókeattak kegyed előtt, k 1 őt államférfiut kQsdel-meiben, hazafiúi a emberbaráti gondjaiban, a hon boldogságáért epedő vágyaiban, a ? emsét keserveinek szenvedésében leginkább a legközelebbről ismerteié. De meg fogja engedni mélyettíistílt Honleány, ha fájdalom lelt tdvv«^lÁytLU> " knztatjuk, hogy ámbár a hasa min3«i osa-tályu népe, minden kösaégfl a eolfol vess-teséget mélyen érzi, a vérsö Bsiwel kesereg a nagy bnnfi halála fölött: mégio öteg»á-váms as, mely benne legtöbbet vésetett, mely őt kiválóan azeretta, mely Ottasr.\'kit országgyűlésen követének vallhatta, m«ly hz ö 8i"ll«.-mótal nyárt tipol as el3baladir«» igen 1 Szeged vároa kétaiereaen fájlalja, B legmélyebben tiratja gyásateljoB ethoaytit^ Szeged VeBEteséga kipáttilhatlan} b«BB8 biztank, benne rtsmeUtlnk. Aa B iiif-- H észhez szóló.beszédeibAli fiojvl-a bmlieom ifrS sebeinkre. Ü volt kcacrveuifcb-.fi élwS vi-gaBsnok a legódesb Örömü5ík, 6 volt lesnj* tottságnnkban & mi timoszlopanki ,.............. _ Saeged a&elleml életének S adott gyömöl-CJÖS& íendflletei. A haladAaielemerAluVfei-: lödtek. Ssogod legjeleab polgiralt-os S-w-cseBüégc bnsdiu ¦ veiéMéa»?tw örroyr«i__ melyen haladva a polgári mÜvélWat iHüai r-. a a köLértelmlaAff-nUlr«i eizkösölmHok^ ¦ . ¦ h. Ab Ő munkai lelkének eaimétbfll fejiWö«:^^.._ ktí»haí«na intéietünk, aaoly iokjól xMi$Bf?\' takorékpénztár is. Szeged éfétének-i^eJi^-—, tőle nyerte a legbtEtoaobb írinyt^lr « M^.^^ÍV^ cafiui erények inüködéai körét k$elt.fe Su* ^ ff9Íí^iÍ4feftkíífcdéA«Abb kincse voll 8 öifff áll, lega»ntebb kinceevé leit ¦ sírban, mely .......:.\'«..város Audin .a nagy honfinak hamvait f«- de»T. HIénk 0 most is. Sselleme k&Hfofc lebeg, költőnk élé* grigMb^wtiiiÚSZ «B». Ut ad a tudat, hogy áldott JiamVaivaí égy} kor ami poraink egyattaMttjfog^,a««tt\|jfor rcgni. ..... fr% \\ •-\' or^ : .v .¦: --— ftmbái egéBa-Sagfecd &éna^alUa-g t; in égis a casíno-egyeafilet kétaseresen mondhatja Öt övének. Mert midőn gyászravatalá-B,il SsL-ped: öt mint polgárát b követét ke-aergí; addig fit a szegedi caBÍno-egylet mint legkitűnőbb, legtiszteltebb tagját Örökre gyászolja. „.= . . . ..-i -Ezen cgylatt^iy\'--b«n^5^MáaUjiz--fiJia.-_ antiui erényeinek, tanúsítja azon tany, bogy j^nogy ]\'«ggfiL.,láU-ban tiflataletbeli tagja-- nakiitegvalaaatanL.lcgkedvesb. kötelességé-\' "~nek tariottai """ Ezen egyesŐlet helyisége volt szereocaéa üt keblébe fogadói, midöa Szeged válaazló- \'közUuBégébeB-ntoisé beszédét tartotta. Saent * lÖssen e nely, raig e has fenáll. Hü emlóka- Xfilünkben fognak élni azon niagasatoa elve ket tartalmazó szavak, melyeket e helyen hangoztatott. Ab egylet evkönyveiben n tisz- . telet és-bibvőrök traelnfei kdzt fog élni di- caü-eiuléke. Az őnagy neve, az ő jótékony .szelleme leas vesére a casíno-cgyletnek tar-— aaaéloti törckvéfleiben. -Minden-egyes tagja efienegylotnek szivében gyászolja Őt, mint 3i©a ösaratatí aJegforróbban tisztult tagtársát, Melyen, tisztelt Honleány! Fogadja réaz-——¦yéüglj^tg-ayilatkogfituokat -ugy, mint halba- - tatian férje iránti lángoló érzelmeink leg-. tisztább kifolyáeit. Vigasztalja kűgyadefi méltó nagy keservében azon meggyőződés, bogy as egéss basa, de fÖleg Szeged város b ennek casíno-egylete legbensőbb részvéttel ....._^ffl5Í9Mk.a_njiiérhetlen veszteség súlyának vi- BeléaébeavTarUs meg az K g Kegyed drága életét honleányi magasztos lelkületének teljes erejében, felejtbetlen férjének a leg- wieretattehb atyának hátra maradt árvái neveltére s vigaszára! Eavalamint minket, ugy kegyedet íb erősítse m?g a. szenvedés napjaiban azon édes bit: mikép ssép reményű gyermekei n nagy honfi szellőinél Örökölve, nnyjok honleányi erényeinek vezérlete mellett aa egész bon, ! főleg Szöged város éa egyletünk szeretete, részvéte és áldásai közt növekedve, egykor kegyed boldogító gyönyörei, a hazának va- \| lódLkincaei, a nemsetnok büazkeBÓgei, Szo- \\ nolg»t°ni magamban gednak a boldogult atyában élő uj örömei és j azellenii éltetői leendenck. ;E forró érzelemből eredt réssvétnyüatko-zal meljult ragyánk Y kegyednek mélyen tisztelt Honleány .Szegeden, augustUB 14. 18GG. A caaino egylet nevében --aÍásatoa«solgái.i-„...... Vadáss Manó, elnök. GálF6rencE,aleInök stb. \' \|UmI vallomásokkal ás rán«al,T&s8blJ ma bögö duettel (est ód is tapasatalom) és gyermekkarral. Ebb^nn darabbal) gyakran aJulsi-UráftltfJátaiakra főaserelmeat.. Sao.-t retti\'Adám apánk oa almafán ál. vA férji KSdfátyoIkép, melybeo.fl corlyia-hozót a nö játiza. ijok helyen oporira fordit-UknómM játékkal aá aaitnl vagy ágyalatt. y.p^nyi Kéma fátŐfc. pdrszgri adfltas után megbukott. , —- Póua: Mindenütt nagy tetsséasol ftfgadott -bűvös opera, de adni nem igen szereti as órabér: mert az által veszt az értékből, nyomtatásban Íb meg jelent, a igy az egész világ SEinpad, mi vagyunkba azinéasok, a azenve-áályek azerépelnek. Önérdek a augó; a vég-set asserzŐ, a balál podig aooriínit ereszti le. Igaa t. eserkesztŐ ur ! volt-e öníiknél aók eső ? Beszeg vnjt s van minálunk annyi, bogy megia antnk. Én rendesen aatőteknöbc járok ladikon a komámhoz durákozní, nem panaaa-kodbatnak a kukoriezák, burgonyák a kerti vetemények. — A najtakbaíi irtuk üsaza az Őszi vetőmag készletet, s már is snk szegény-nek örömkflnv ragyog szemében, liogy ugarjait elvetheti. Bizony na Isten áld!18.1 legyen a mi gazdasági egyesületünkön minden .iboz-tartozókkal egyetemben. Kérdi tán szerkesztő ur, hát újság mí van n vidéken ? Ja uram az most nincs, ha csak azt meg nern írom, hogy a beróavi Rector komámnak oly jó kik\'íri-csája van, raiBzerént a mészáros két font húst igért érte, vagy azt, hogy a siófoki fürdő vendégek mi nd haza oszlottak a folyton tartó hü\' vöa eaÖa idő miatt, honnét a fürdő hsszon-bériS-ugy illant el, vagy azt, liogy a TöVi pi ¦ ácson nem szabad izraelitának addig gabonát venni, mig a azükőlködő szegény népség be-nem váaál. Ez igen szép üdvös intézkedés a foki elfi)áróaágtól, a miért méltó dicséretet érdemelnek. Most már lubbet nem irok:ürea gyomorral nehéz irogatni. I\'nfl"! mí az? képzelje csak szerkesztő ur, beszalad a csősznö 8 lélekszakadva adja értésemre, hogj egy ujdonat uj fazekát, melyben ebedre árpa dü-döilét főzött, a dödölle leugrnsztottn a tűzhelyről. Hallott már emberfia ilyet? . . . Tiszteli a feleségem aterkeartü ural, ízenje meg neki, h"gy nbba u pzzpség biztosi tó inlézttben nuáv>;s Hzöpség\'t luhot-ebiz-toaitani ? lieakurja íratni mngUt. lla a loitii bucaiira elmegyek, raujil isznm szerkesztő nr és a bctüaacidő urak egószségtiro egy pint alkotmányos márcúut. laton velük, addig ia da- Eít a fopani nőni f\'>^j-i ituiA kenrír rihc Iiim, Ke & jti ijipiMiina..... iJpnTikilnáii itumatlm.i\'! N.-BERENYI CSOíZ. Somogvaieli levelek. T. s^erkeaztő url Nincs a világon Soídog-talanajih tudandó, mint a vidéki leveleső, ki aziyueniirna, de Ír tárgya nincs, már ha fel-avfiüpU itatoDája nem vuLnek a „Z.-tí Köa-l&ny!nek< liiaony Isten nyugalomba bely«s-núu.S4nnimat; no :mag aztán az árpa dödöl-UtüJ.i^a.DÚir«l mm megretondÜ. atomaebu-söm napon kánt trakta lutik — nem la igeu ¦sBietaek.a. humoros "gondolatok, lóvéa as iaa^iryatok kea«rgéabe a kirántott csirke után, de mo&iaat gondoltam, írok egy sziadarabqt, ^biaaanha^BMttekíutflnk, ez avilag ugyissgy .......uiUAái aaaal. aküiömbaéegel, hogy es nem „ deszkafal Yanrkfrakva, hanem földdel, a\'így "*434í i* nnyira-terméizotea,-hogy hait-. toq^Taláki-^Uíllyed, az agyán többet nem Ücszifafly, augnstUB havában......- Keszthelyi bombák. T. szerkesztő ur ! Ne teanók megijedni ér-\| tekezéaem czimótöl, igaa : hogy egy kisae vakmerőségTíítem, RikéTílíatoTuTTililgban, Utok4ía»^b^bJikat lií^ralinr hja. ^k^na^^ea, iinÍuUoknál eate Bzöktak ját»w^^;>«aH4ien-nHndig, éa pedig több-nj^»MUEYsáiitk/f— Itt is mint »mott, minden-fele.n^Tértek;találhatók: vannak ének-rad-Teffjffiki. Arany kangjukTa- atomban nem a azi-Te^iU.ft itebjfl.\'reped meg asembernekr Van-nx^.^tzoarfn]ftvóaüi$k^ kik-axomban rundaaen raá>\'okatrjl\|ktak megtánwollatni. Zenére bcaaaQr-isflk«Lf j&a, mintán muzsikálnak a tiUaJban flUget, csak gyözsük járni-egyéb-íratni nujd.hegadfll mSgant. Dávid, az elé-gÜaÜe&ek contraanak, a szerencsétlenek tíó-tiuakf^nagj dob aaju marad el; a azir Ai 4r^-^eBL,burofi\| pettdTJl, a aora befütyöl, a-WAt i^dis; liameazó szerdát, mond a világ. mAfjáilui oűnocrtjéhí^s\'a ploat p«-dflbl^asarrgharaDg:\'—\' PeUaiak k>VEK\|aMk óatl.Mlon dalokkal, tlnsiaisnöktöl. iflmTnflnjfta nfgy jirímí • iwnoe U- -Ma%Jrj«^ndanliol tataaík, 1. Egy uUUlbürdAbAI _ ithadAl. ¦f M^TlBátAk^lallokknl, uer Kogy leEet, aiután meg^Fn \'BzeípafíK^akTa bombáim, nem okoznak testi sérülést. Ez aj találmány, kérek rá privilégiumot a szerkesztő úrtól, hogy az orazág más résíéről íb iQdösheaaek. KüTöDöa, hogy a béke-nlkudozásnk megkezdésé óta a sőr sokkal nagyobb kelendőségnek Örvend, minta hnlioru tartama alatt, s pláne mióta megköttetett, csak ugy fnly! Nem vagyok serfőző, (bár az volnék,) do látásból tapasztalom. Az időjárás nknzza bi-zooyoaan, bitté volna a tatár, hogy hüs időkbe milyenek moat járnakj —jobb a aör, minLa. bar 1 .....\'/ ,^ Ilyen & világ forgása, alinyi viazás dolog történik a föld izinón, hogy az ember azt aem tudja,4elkéből neveai>en-e, vagy jóizÜa "airjon felettük. A: Balaton leoaapoltotott, - ^eret vágtak" szegényen, annyi vére- clMyt, \'hogy azínto beteg, ¦ majd a me.lleltu-fekvő. Mvak lakosai balnak bele, nem s vizbr, linnnin a vízhiányba,, ében, mert nincs It-ilder^ttnk. Épen nem űaodálkoznáiu, líri ciumi csatározás óta, midőn Takiica . ezredna gyönyörű magyar daíftlárát, mely a poroszokkal állt szemben, hátulellennek- vélvo — egy osztrák .uhiánas ezredJődóztn és pusztította, ,c«akaugy^_ tévedésből, jöttök volna azon ,bölos-mcggyiízodésre,iogy milyadvüa, ha-a mag tip k ét. puBztitjiik^ tehát csapoljuk la a Balatont 1 ¦ 7. " Mit nyertek velo azok,kik annyira izzadtaké kÍYÍ.tolen? aTogztfondjnm? Kár velo f^e»»aán!,_Ök..tudjákilegjohbaTií do azért csak; kimondoniV-iok, igen "sok millárd és jmilliirdnyí rí-aérü> álakut homok-azem mi-nöaégban, raeIy/;faU»abaditint vizlople filól, a Bxél azároyajn tovább azáll bőlesfijéliöl, éa elbarit vTÍi-nló vetáaeket ó« termö-föiaeket 1 f— "Már moat hoUeljen kirpó\'tláat ar, kinek »aeba-ugjfja:;^g,padt a 1 ecaapoláai,költs ó-^ífcmía^t? — Ilogy ne legyen kénytelen a f holdba klvánkosai érts, adok én-egy jó tn-náoaot: C Állítson Afrika, köaepón a finom\' balatoni homokhói porzó kordake_d és 11 A kla Üábűrgó magyar tenger mog van alázva, a lm asokat alásauk meg, mikre bflszkóknelc kellene lennünk, mi less akkor Végre belőlünk?\' Keaztbelyi BalatönfurdÖ 1 ? Volt! nincs! Füreden mái elkelne a"1óvnniira vaspálya a partról bo a hideg fürdőig. A baltenyóazot, ha a Balaton előbbi vízállását ma visszanyerné, mógia viasza volna lökve egy félszázadra előbbi gyarapodásától. Szépen vagyunk ! Pusztítanak, mig van mit pusztitnunk, a ba nem leaz, verjük be egymás fogét, mert hiaz valamit csak kell tenni, tétlenségben nem tespedhetünk I ? PETÁKÜö. Zala-somogyi Mrek- A (Uj «n esős iIb.) Mindazon kerületekből, niülyokben a követelt ujonezok önkéntesekből ki nem állíttathattak, ujonezok által fog pótoltatni, és ezén kiegészítő ujon-fíiuaa megyénkben körülbelül már be is fo-jojitűtett. A (Benyel Bsintársaíata.) Hajol értesültünk, az ide várt Bényei és Laczkó Bzintiirsulata (ryűrba fog menni, Kzuper Sra-Ividkáni, Balog Várasdra, és onnan Szigetvárra, hallomás szerint Dankó Gábor zenekara is vele fog mBnni; csuk hozzánk még nem ajánlkozott egy társulat Bem, mely a a husszu őszi és téli estéket kellemessé varázsolhatná. A (Gomba..) Valóban ritka bőséggel szállítják piacaunkra a gomba-féle növényt ; mérője circa I flórt vebetü olyik hetivásárban. A (Vasutak és távírdák.) Ugy látszik, hogy a béke helyreálltával lassanként az előbbi kerékvágásba jutunk, minden közlekedés bel- és külfölddel mind a vasúton, mind pedig u távirdán megnyittatott, A {K re 11 o n szülő.) A helybeli város -kti \|>Í Riny i liivatn 1 több \\ ék a éretlen szülőt l\'-foglalt, t-s azt megeommisiletti\', ha uiinden a (liftezra azallitott éretlen gyűmölcseael igy történne, nem volna annyi Bíonvedo gyer-tn-\'k a városban. A ((-i r ii n b n u m z e n e k a ra.) A vnrasdi topliczft fürdőből a helybeli Grünbaum zenekara isméi haza érkezett, B több újonnan bő-tanult uj durabokknl a „Zöldfa-kertben" mulató köziiuségnwk ólvuzufea eatékot fog bzo-rezni. Már előbbi Inpunkban említettük, — hogy ezen derék zenekar nem sokára 25 éves jubileumát fog/si ünnepelni, szervezésétől fogva keres változással ugyanazon egyének bői all, csak aa egyéneken lehet változást pszrovenni, mert egy rószo megőszült, a iná-BÍk pedig raegkopaszodatt. A (U n k e n t e s c k.) Népünk hamar fól-talalja magát es néha talpraesett elezezol all ^lÖ+.\'tgy.jelonleg Is a^ ünk^énjtesqkot szánde-twBÍliKak—\'rjevP2t5-QK ;-\' •- -•• - —«---»-=;: & UUTflh O\'^Egy^-alv^kTInlle^ gánk panaszkodik, bogy náluk az utczai lámpák későn gyújtatnak meg, s már 9 —10 óra tájban egyik is máaik ía Morpheua karjaiba dől. Kedvca collega ur, hát mí mitazóljunk ? Nub\'.nk még meg sem gyújtatnak. A (Figyelmeztetés a h á z i a s z-flznnyoknak.) Egy helybeli polgár jól bizott sertése megdöglött, a midőn elásáa vó-3<;tt inasa által a városon kívül akarta szállíttatni, egy kofa-aaszony attól néhány hatosért inegvevó, hihetőleg kivágás végett; — szerencsére ezen alávaló tett kitudódott; oa ügyet n váro«Í kapitányság vevó át. - Illő, bogy azon kofaasazony érdeme szerint nyerjo jutalmáL m A (Tani pl om - rablás.) F. hó 27-ikón virradóra, a helybuli ,BZ.\'Ferencziek templomából a p3rzáölyökből. melyekben pétor fillér éa a templom réazérel alamizsna volt, elraboltatott. Se.m a mennyiség, sem .pedig a tettes ínég eddig nem tndatik. Hallomán sxerint a tett okóp történt: a gaztettes vasárnap, t. i. 2ö-kán, litánia után magát valamelyik szegletbe imzta be, s észrovétlonül a templomban maradt, a gaztettét éjjel csakugyan véghoz is vitte. A rabló mezítláb volt, mort az ablaknál lévő oltártoritön a lábnyomok IáUzottak, a hol, miután ki num mehetett, hftvara a reggelt, o mikor csakugyan sikerült Is neki elillanni. A (Adakoxáa..)vFt. Farlcas György ga-lamboki eaperes.ur 0 Fölsóga születése nap-játi G nkó bort küldött, a sebesültek.szarnám, a városi kapitánysághoz;-\'i : - A Egy mivolt s példás erónyU fiatal 20 óvüb hölgy, ki Jbár\'minÖ-finani nÖi kézitnun-kik varrást_hipizóa, ugy a-nöi ruhaszabáaban kitűnően szakavatott, óhajtana havonkénti időtartamra akár mint varrónő, akár mint társalkodónő,valamely uri csalidnál, falun v. véroaban pnizUn-nlkalmazáBt nyernL Brla\'- kean i lehet nevecéllel levélben H. M. osio alatt, poa t-rjUL8_táate Som. A megkerm sésekro vúlossoltatik azonnal. /\\ A eholura Bnda-Peaton járványoa lett, do nem- nagy fokban; jul. 13-tól aug. 29-ig 120 ntemóly betegedett meg benne, ezekkó-aül meghalt, 67 meggyógyult G ; gyógykezo-lés-.alatt mamdt.á?.. Peat város hatósága a legnagyobb erélyt fejti a járvány kiterjedése meggátlásdra. Mi toefidö, egyeaok éa a hatóság részéről: ha, a mitől latén megóvjon, városunkban is megjelenne a betegség, a jövő számban fogjuk közölni. A (Tűzvész.) N. Kanisaához kösel fak-vö Fűzvölgy falában, gyermekek játszás küs-btin gyújtottak, és kíleocz báz minden mel lék-épülettel és bárom sertés lett a lángok martalékrt. — Alnlirotlak áltat augustua hó 9-jén a fölig Ernő esredbeli sebesültek javára rendezett ének- és szavalati előadás eredménye: Jövedelem belépti jegyekből 54 frt 20 kr. Felülfizetósekböl 9 frt 47 kr. Összes jövedelem 63 frt G7 kr. Kiadás : nyugtákra kifizettetett 38 frt 27 kr. Apró kiadáso" 4 frt 40 kr. Osazea kiadás 42 Irt 67 kr. Marad lissta jövedelműi 21 frt, mely összeg illető helyen átadatott. T. felülfizetok névsora: R. A. 4Ű kr. Föt. Könnye Alajos 30 kr. T. Illésházv 30 kr. T. Lettlínger 30 kr. Tb. Tárnok Ala-jns 2 frt. Egy valaki 30 kr. Névtelen 10 kr. Névtelenek 3 frt. Chtnorányi Géza 57 kr. "W-jdita József l frt 20 kr. L. K. I frt. Esen kivül kedves kötelességüknek tartják min den pártolóiknak, különösen Ts. Tárnok AUjos éa Ts. Hegedűs József uraknak pártfogásukért búláu köszönetüket nyilvánítani a műkedvelők. Ii s p o » v á r. h. Örömmel közöljük Ó Felségének városunk reazére tstt azon legkegyelmesebb engedményét, mely szerint est a jelen inségtoli idők tokiiitetbe vétele mellett ez évlmii ;i liázbór-adó fiíetéa alól, — moly kürtünk mondva b. c. M -n volt kaposvári ndófdügyelÖ privát szorgalma folytán egy kia lis-zteHBeges árendával vetekedett, — felment elte. Köszönetet kell egyúttal mondantlnk Viiroaunk tanácsának is, mely ez engedmény !t:ti!Büléa»jt áldozatkész f.irajuzáaávil legna-gyibb mértékben elösi\'giieltti. h. A helybeli d a I ú r d a e 11 e n, mely énekóráit a városi tanács és ft. esperes egyetértő beleegyezése mellett az elemi tanodák ogyikébon tartja, egy ügybarát kérvényt intézett a város Tanáuuálioz aziránt, liogyadá-Urda az iskolából kiűzeaBuk. A kérvény legerősebb argumentuma az, hogy a dalárda petróleumot égeti ez podig — ngymond — a falakba befészkelvén magát, a gyermekek egészaégóra felette kártékony és romlást hozó.tény. íizeroncse, hogy a t. városi tanács ca jóakaróink elég érteliueaek arra, hogy ily bölcs izgatás, inely mn-bolnap a fagyot, jeget, háborút óa dogvészt is szegény dalárdánkra roj.i, eredménytelen hangozok el. h, A helybeli kiskorh^áz v á 1 a a s t- 1í (RfgSf «%18 (B ^ía^<ITTlr^»kT^a^f^ tartván, 10 pontban tgen üdvös a az eddigi rendszert nagyban átalakító intézkedésekéi érvény esi tett; nevezetesen az Örült )k Bsániára, eddig hiányzó bilyiaégek berendezését, dr. ISiklósy Gyula jelus szemész részére, idoíglo-n\'h ítlléto idejére a szembetegek díj nélküli gyógyitása lokintétéből alkalmas helyiség átengedését, a kórház gazdasági s pénzügyei vitelére egy fő ób egy fizetéses gondnok ál lomásozását, a kórház homlokzatának olaj-festékkeli kifpBtéaót, a hivatali és orvosi ssq-inélyzet fizetésének felemelését, a aaámadá- . _ öok megvizsgálását atb. stb. lóteoitó, x h. A dalárda aug. 2G-rn tervezett jótókciíy ! czélu hangversenye, közbejött akadályok mi- 11 .-itt, meg nem tarthatván, helyette a pártoló , tagok részére a korona vendéglőben dalea-~. tóly rendeztetett. — A dalárda Dalra, Itt n tavasz, Zöld vetés közt, Vadáaadaléa öaifi1 tya vitézek indnlót énekelte, közbflnKbeh A. \' ur Aranytót „Fiamnak,a éa CsnrbaE.iirPetőfi tői „Ledőlt szobor"1 majd kitivás5ranőrüll\'1 cziinü költeményeket adták elő. Habár annyira nom is tudunk lelkesülni, m\'int^ioraogy kizárólag szabadalmazott lantosa éa lelkiismeretes kritikusa, mógia mí som hallgathatjuk el véleményünket, mely Baerínt, Co. E* ur leszámítva n szavaiénak soha meg,nem,, engedheti! tuliott tnglejtént, lerímáazokatsaí:,^ nészkédő testmozdulatoknt, hulyea-felfogás-Bal adta elő a ^Ledőlt szobrot11 kevésbé &1ko: rülton a különben is igen nehéz „örullet", Kocb A. ur teljcBfln a azavalÚB határai között 1 mozogva, nyomatékos han^hordoaáa és jó fel fogássnl-ádta, a különben szálasra hálátlan költemény, gyönyörű igótt a élet igazságait^. vógfll a dnlárdá fcnrn, némely helyek \'kivétő-\';/ lével, meglehetősen énekelt. Naro feledhetjük ki Nagy Öámlor rondeaő éa LaaákaiFvr-ural, kik a terem, zene, ruhatár, (eritékek díszítésére és ügyes ŐBBzeállitása körfll tefl-?;,. leg\'BÍkortoljeflen_fárndozták. Az ostéljtiitán 6 kŰftODségf\'iqely a farmét és a toritékekkel elli tolt sBomaBéd kaszinó terméket ía meg-tőlté, kedélyes lakomához, ezután Blsi csiklandós nótáira tánoshoz fogott b B&akadatlan jó kedvvel matatott reggelig, Ab estély fő vívmányául tekintjük iniazonfesEtclenséget, mely a különböző osztályok ogyütlóte daczára a vigáimat jolemzé, a mely oly gyakran hasson talán kísértetett meg ook társadalmi egyQtlétet, és kedvveLnemesebbczélt, így kell, nem ér semmit us a fényes, veszélyes, kaaz-lüokűdó fonhéjáxáB. h. Bényei ismert éa kedvea ozintáreu-lata b hó elején megérkezik, és 6 bérleti előadást rendes. A kedvelt operettek éa szorgalmáé örök — hiazatük — feledtetik velünk a Bsomoru időket, és némi vigaszt hollandnak a szegény igazgatónak is. b. Andocson a ferenosiek templomát, mint értesültünk, egy a toronyban cl-rej lesett a a kórosból kötélen leereszkedett tol vaj 36 darabból álló arany, gyöngy atb. ékszerek erejéig meglopta. A nyomozás eddig sikertelen. h. Ferenoy b. csehi éa az.-györkí haszonbérlő 1200 kereaat búzája és 300 kereszt rozsa, a cséplőgép körüli vigyázatlanság vagy értetlenségből eredeti tűs következtében leégett. A kár mintegy 10 ezer frtra rug és biztosítva nem volt. h, M. föiBpín m. hó 16-áD körünkbe érkezvén, a megyei ínségesek ügyében n. öomaaioh LŐrincs elnöklete alatt, n. tiotna-alch Pál mint a Dunántúli inaégügyben kiküldött kir. biztoB éa mások jelenlétében tartott ülésben réazt vőn. b, Klempfner éa Paul kitu.no prágai akadémikus, festése és fényképészek e napokban városunkba érkeztek s műtermet nyitottak. Lelkiiamereteaen ajánljak e jeles fényképesoketa n. é. közönség figyelmébe i éa réasvétébe, — Langsfeld, Kajlh, Encz-,mann ée don Bivalgó alkalmasint hátránVu-aso érxendik ittlétüket, h. Mészáros Péter — ajgesdi Blau-hom rabló-gyilkoaa és táraai e hó lű-diken ; ítéltettek ol, a a nevezett erieme Bzerint k j -tél általi halálra, , li. A choUra esetek örömmel tapasz - \\ tdtuk, BEÜnni kezdenek. h. Za k ó d y b ii n mali hét foltytan a mini t ingtak el bizonyos K.. J. Devü riut, mert , anyát fején éa felaö testén késsel több helyen \'• inegsebezto. A bűntény közelebbi indokait még nem tudjuk. h. L ejH&rP 11 ó t i, Boglár, Tab éa Ka- I rád k^^Kekaaebcaültok számára koródákat l állítottak fel, a Ziclií János lengyeltóti birtn- \| kos asinte 12 sebesült ápolását vállalta Tel. \| E azép (ettek lelkeaílsék a jókat és hozzanak \| áldáat a cselekvőkre 1 i . h. Patoafán bizonyos K rizsa ni ts ós íji-kurits nevű egyéneket fogtak el, kik állító- , Ing a kia-biró 32 kereszt búzáját gyujtuttuk \\ volna fel. Csak előre siessetek a bitófára ! b. A Drávaszabályozáaához, mint értesültünk, Horvát és Magyarország részéről működő bizottmányhoz kir. biztosul Cseh Eda neveztetett ki. Fővárosi és vidéki hirek. — Deák Ferenor. ki Klauzál Gábor gyermekeinek kernBBtalyja, satuién részrét Q íigaag-lavel küldött a bánatloljea ösvegynek. — Uj vasat. Eaiterbáiy Antal gróf egy Pozsonyból Sopronybn vezetendő vasút előmunkálataira kapott engedélyt. E vasútvonal-engedély Posauiiy-Sárvár-rtilin-Molnárira ia ki van terjesztve, éa hoszá téve, hogy vállal-kogók a Dunán átkelési pontra nézve a po saoayi .hadmérnöki igazgatósággal tegyék érintkesésbo magokat, b hogy az öaazekötő von aj ok épitáaéro bizonyos körülmények köii á délr vaspálya-társa tatnak (már megint?) előjoga lunue. — Egy veaapré m-f o hórvári vasútvonal ügyében, a veBZprémmegyei gazdasági egylet, közelebbi ülésén előmunkálatok készítését határozta ol. — Gróf Festetics nltbaogy állapottá kielégítő a javulás mindinkább előre halad. Az ágyat aaonban nem hagyhatja el. — PtQtroleaui Erdélybon. Mindnyájan tudjuk, ;hogy a petróleum mekkora szerepet játszik tna, mint világító eszköz az egéofl civilizált Világban. A székely havasok talaja alatt töbhmedencze. rejlik .ilyen olajjal telve, mely némely, helyeken önként kiszá-rogva, Iéggeli érintkezés- következtében kátrány (degett, dobott) alakban mutatkozik a felasínen, melyet székely atyánkfiai osekerok-kel szoktak felénk szállítani. Néhai gróf Lá-flár Mórica társaságában Pávái Elek is ffldo-aett fel néhányat. A boldog omlók&EQtÜ gróf a kutatás folytatására már czélba is votto volt a OttflkóTgeo földfurók megrendelését, azonban hirtelen gyászos halála elhalasztotta a kísérleteket. . — Bodolyá n egy saivtelon öreg asszony unokáját választóvízzel megmérgezte. A mog-raérgoséa után a gyermek még három napig kínlódott a minden orvosi segély daczára meghalt. A gonosz asszony el van fogva. — Arépaoaukor termelés 1865-ben Ausztriában eddigelé soha uom tapasztalt kiterjedést nyert. A nyert tisztátalan ezukor I,&5u,000 bácsi mázsára tehetÖ287a m ill ió forint értőkkel. Ezen iparág mellett 34,000 munkás talált folytonos vagy ideiglenes foglalkozást, kiknek munkadija több mint 26 millió forintra tehető. — Utasok éa fürdÖvengógok a r u li i í a i utak borz&Bztó rosszasága ellen panaszkodnak. Kapriuán keresztül az ut oly kátyua, hogy ló éa aaekér csak a legnagyobb idopa-zarlásaal haladhat rajta. — AHaílcr-huBzárok höaicaaége. Mind e mai napig alig jutottak nyilvánosságra tudósítások azon ütközetekről, melyek az északi caatatéren a szerencsétlen könig-grátci csata után történtek. A hazai közönaég e tekintetben a porosz lapok értéseire van utalva, csak az árt is mert különösen a Baját porosz csapatokra vannak szemügygyol a csak agy mellékesen érintik a mieinket Ezért kétszeres érdekkel bimak az e napokról bzÓ-ló töredékek, kíilönöaen ránk magyarokra nézve a következő sorok, melyek a Haller-huazárok vitézletteirÖl szólnak. A II. számú gr. Haller-huszárezred a königgrátzi csata alatt azon parancsot vette, bogv az ellenség-nek gyalogsági tömjél támadja meg a szorongatott Tbom gyalogsági dandárnak utat nyisson. Ez nem volt kib feladat, ti huszáraink & legsűrűbb golyózáporban s a lovasságra nézve igen kedvezőtlen egyetlen területet] oly bravourral vitték végbe a támadást, mintha a hadgyakorlat! téren lennének.- Az ellenséges gyalogság a tüzérség úBBtes tüzelését a támadó huszáraira irányozta b igy vált lehetségessé, bogy a Tbom dandár j<jbb álláspontra vonulhatott. A huszárezred melynek as ellenség tüzelése közben amint a czél el volt érve, vissza kellett vonuIni elóbbí hadállásain, e had müveletet is pompásan vitte végbe. Egy tiazt, M á r i á b a y főhadnagy meglett sebesítve. A legénységnek U0 baloltja ésBe-b\'-eüllje vult. Az északi had seregnek <J I-m ü t z b ö 1 való viEsxav^nuLua alkalmával a huszárezred július 15 én azon parancsot vette, hogy a nagy had peregi társzekeréBze-tet fedezze. Ruhínitznal az e!sö hadtest két dandúra állt fel, hogy a visszavouulast az ellt\'itBCges táinudással szemben lehetővé tegye Ekkor egészen váratlanul egy ezred fekete huszár jelent meg két lövaggol. A két dandár, még eddig ki nem tudakolt okból, erre hadállását elhagyta s viaBzavonu It. As ellenséges huszárok a proraui külvárosig nyomultak olörca LársBokareaietnok már nagy részét elfoglalták a már a főhadiszállást kezdték támadni, midőn b. M a r b u r g esro-doa Haller huszáraival fónyea támadásai as ellenségre vetette magát. Az ellenség viszza-nyomalotí, ai ellenséges ezredes maga adta meg magát Marburg eiredeoack, a poronsek lW> nál löbb halottat éa oebeoültet hagytak a csatatéren a a már elfoglalt zsákmányt is vissza kellett bsgyniok. Ez voltalegfé-n yoscbbloviiasági támadás ajslen b a dj ár_a.th 8 n- . ^¦^^^Ve^g\'Tá b* á rp~fi TT S LaSz rlgeieíf\' öreg házaBpár él, kik közül az esküvőnél & vőlegény 27, a menyasszony 24 évea volt-Most már az eeküvö ótn 67 évig élnek békésen együtt, a férj í4, a nő 91 évea. Tavaflz-bzaI még mindketten a földekre járnak ki dolgozni. Különösön a férfi még aagyon erőteljes a vasárnaponként rendesen eljár a templomba. — Az irgalmasság jntalmo. 1848. év december bávában egy bizonyos mezőváros orvosa szép téli estén még íróasztala mellett ült, mid Ön as idő már éjfélre járt. Lefekvése olQtt azonban váratlanul beteghez hivatott egy órányira fekvó faluba a szolgájával azonnal útra is kelt Körülbelül az nt feléig értek már, midőn a lovak egyszerre horkolni, ágaskodni kezdenek- — A kocaiB gondosan körül tekintett a az utón hidegtől megdermedt katonát pillantott meg. Az orvos kocsijába vette fel a szerencsétlent és aietvo vágtatott haza felé. Da mennyire barnáit, csodálkozott, midőn házát már távolról kivilágítva látta! Moat a lehető legsebesebben vágtatott a fogattal a kázáhos érkezvén, rögtön Bzobájába rohant, kocsin hagyván a katonát, ez azonban épen akkor jött magához; előtte ís feltűnő volt a kivilágított lak, ason felül zajos dörömbölés és félelmes jnjvcBZeklés üték meg füleit; kivonta tehát kardját b belépett. Az orvost szolgájával földön megkötözve, nejét és szolgálóját aebeik-böl folyó vérben heverni látta, a Bzobában. pedig bárom rabló értekéé tárgyak öbbbocbo-magolásával foglalkozott. Minden kósedel-mozés éa habozás nélkül fölmenté as orvoat éa >coIgáját kötelékeiktől, egyet a rablók közöl podíg földre terített. Ac ekként kolot-kosett nagyobb zajra \'figyelmeaokkó lőnek a szomszédok a kéaeaéggel siettek orvosuk segélyére. A:máaik két rabló raegkötöstoteU vallomásaikból pedig" kiderült, hogy ők ma- guk cu a látták ki ae orvoat háisából, mloae-rint távollétét botöréaro haasnilják fel. Igy mentette meg az isteni gondviselés az em-hormentfl orvost, ás adott alkalmat neki keresztény irgalmasságot gyakorolni a szegény katonán, ki jótevőjének azabaditójávi lett — Klapka tbk levelet közölt a franczia lapokban, melyben meghaandtolja azon bírt, mintha 7OO0-en lettek volna hadai, a hogy katonái a határon belül oda hagyták. Üaflze oen 1500 főből állott éa löOioss volt a.caa-palnak, mely vezetéBO alatt, a jelentí-Bo szerint aug. 3-án átlépte ugyan az osztrák halárt, & megszállotta ugyan Thursovkát, do a fegyverszünet raegkötéBéröl erteatÜvón, — visözavonuH. — A „FremdenbUtt\'\' írja : Hogy Aasstria belgrádi consula, Lénk ur, óvást tett Türr tábornoknak Belgrádban mulatáBa ellen, hivatkozván azon szerződésre, mely azerint az ausztriai kormány állal politikai bűnösnek nyilvánított egyént a szerb kormány 12 mértföldnyi távolságnál közelebb az ausztriai határokhoz meg nem tűr. — A aaerb kormány ezen óváa által kényea helyzetbe jutott; mert Türr tbk egyfelől olaasomsági tbk, másfelől Napóleon császárnak egy rokonát vette nŐüí. Abban jár a azerb kormány, bogy mdanemü indokok által bírja Türrt mintegy önkéntes eltávozásra, a nem mintha az a nevezett óváa következtében történt volna. noka lovagias ____ hcEi-kardjával tisztelgett ¦ a visszavonulást parancsolt^ — B e r I i n b a n aug. "ft-ig_____ ember Ktegeltfttrtesgebolifr^mH^frkkfr-aül megValt 3011 (7) egyén, foIflMlnBÖ/^-többiek még ápolás alat vannak. Maeantudé-aitáaok azerint Csehoraaágban s oho7«ra«pA> dóban van. Bócai ós ktlLföldi hirek. — tiz.-Iuívan ünnepe Bécsben aug. ?üán ünnepeltetik meg a kapucinusok tempiomában. i> órakor lartatik a prediká-czio. lu urakor pedig a az.-misn, melyet egy magyar püapuk Fog mondani. U eseja s magvar ud^v. kanczellaria öaszea hivatalnokai jelen ltouek az isteni tiszteleten. — Fel szerecsen gyermek. A vii-lafrancbei kerület egyik fatxában egy jó reményben levő aaszuny annyira megcsodált egy szercCBpnl, hogy nem Bokára szüleiéit leánykája felszerecsen lett. A gyermek fele ffkt-le, fel-: fillér. Maga az aniz fél oldala is fekete é6 «iíészen Bzerecaen jellegű, a raáeik fele pedig fehér. E sajátságos természeti tünemény daczára, ,i L-anyka cgóazséges. — Berg testvérek, orOBaorazogi hi-rca léghajózók, mult vasárnap tették IÖ l ik légi uioxáaukat Stockholmban. —Beszélik, bugy az utóbbi alkaloménál olyasmit tapasz-tnltak, mit eddig még soha. Midőn ugyanis tíibb asáa lábnyi magasságra emelkodtok, a napban a léggoiyónak, a sajkának, sőt a benne ülőknek mnguknak is teljee fényképét pillantották meg. A sajka színeit igen jól lehotott kivenni, ugy az egyea emberek alakjait is, bár többszörös nagyságban. Midőn a léggolyó megfordult, ugyanazon tüne-méuy tükröződött vissza az alattuk elterülő felhőkben ie, bár mór többé nem oly tisztán kivehetően. Lcghajózóink a napot számlál ad szivárványtól éa a legragyogóbb aztcektől látták környezve. — A jelfinleg Forgalomban lévő 10 kroa -baj^kjegy^ek ajjitólaglQ jnitlió frtot kópvi-^riftl " \'\' " """" — A hasznos házi állatok Francsiaorazág-ban következő számmal vannak: 3 millió ló, 400,000 szamár, 330,000 öszvér, 10,200,000 db szarvasmarha (330,000 bika, 200,000 Ökör, 5,800,000 tehén, 2,100,000 tenyész-marba,) 3ö millió juh, (26 millió meri no éa 7 millió közönségéé) 1,400,000 kecske, ser-tás 1 éven felüli 1,400,000, malacs 3,900,000. — A „Palestro hajó legénységének hőiins önfeláldozása nagy hátáét telt Nápolyban. Aláiráat nyújtottak egy nagyszerű emlókszobor állítására, valamint a sebesültek és azon családok segélyezésére, kiknek valamelyik tagja a „Palestro" hajóval elveszett. Toré del Grecoban pedig, hová a legtöbb tartozott a legénység kősBl, a község polgárainak nevét falba alkalmazott emlékkővel akarja megörökíteni- — A klagenfurti katonai kórházba u, midőn a Cuatuzzánúl eleatek ttÓT-Borát felolvaaták, egyik névnél egy Benedek ezredbeli katona közbe dörmögött: „Micsoda? Meghaltam volna? Do már erről nekem is csak tudnikellcuo valamit-" — Az olasz nők. Forrarából irják a BSiécleu-nek, hogy csakugyan igaz azon állítás, miszerint „az olasz nők férfiak," mert j lengyel nőkön kívül az olasz nök tanúsítanak legtöbb orélyt éa busgalmat. Az olaaa n8k ott állanak minden nagyobb vállalat ólén; az anyák könnyesve küldik fiaikat a csatatérre, a höai halál elé. A aegélyegyle-tek éa rügtöns&tt kórháaak asarvezése körül a nőknek van legtöbb érdemű. — Rovíg-noban éa Paduában olasz hölgyek as oastrák caapalok olött nyíltan "kimutatták rokon-Bsonvüket az olaaa nomxetiBégi ügyek iránt. Paduában, a nagy téren, hol ágyuk voltak fölállítva a katonaság volt jalea^egy osneoi hölgy ogéas lelkesültön kiáltotta\'. „Éljen Olasooniflág I" Aa oBatrák csapatok pftrancií- — A „HaaonBEenvi Lapok" aseríut a aho-lera-járvány alatt követendő magatartási ás életrendi Bzabályok, a baaonBsenvi. orvosok utolsó asakgyÜléBében felmerült ecsmecaera folytán — a követkeEŐ pontokban foglalhatok ösaze: I-or nccTíelnl, 2^arntéa^adfily--izgalmaktól is őrizkedni, 3-or méraékletesen ée rendesen élni, 4-er minden szokatlan \\ vagy Baját tapaasUláaból károsnak ismert ételtől éa italtól tartózkodni, 5-ör magát meg n^mirüteni, &-or roaaullét alkali&ával^aaon-nal ágyba feküdni és orvost -hivatnh — Á gyömölca élvesete ásóknak tilos, kiknél aá hasmenést vagy caorvát szokott előidézni. — A baracskfák nyári nyesése. Á kajazi baracskfák élénk termé szerüknél fogva, hasonlőa mint az Sg3Í barseskfák igen eröo nyári hajtásokat esoktak^ienni, melyeerba vissza nem nyeietoek, évről érre H övéked-ve, mig «gyg^artti^sabJtyfailBH Tmrffy:— fát növelnek; másrészt as elterjedt loi&bíi&atn. fa több lápnedvekot követelvén, aat gyfimöl-coe növoféBére nem fordíthatván a gyÜmöleo apró marad, éa legtöbb esetben tele gyöisölca-cbp] egy azép nyári reggelen borv aat-csüggő levelekkel szemléljük fánkat, Q mar ekkor bizonyosak lehetünk, hogy Eaenthűtetlan el-ve&zeu a gyümülca eulya alatt gőmyedesd fánk. r A baraczkfát ennélfogva — hogy ősét no terüljön — hogy termése mérsékel tessék — hogy azép gyümölcsöt teremjen —ía nagy ~ a fát boasxabb időre folyást tora5 irépésaég-be fei,tarthassuk, da asért Íb, hogy a messze elnyúló ágak kopaszodásának elejét vegyük, évenkint viazszanyeaní B&ükségeS. Igen ám, de tudjak, bogy a baraczkfa tavaszon nyesve mézga folyást kap, ée ezen betegség csakhamar megöli & fát A baraczkfa- tenyésztésnek ennélfogva múlhatatlan feltétele, hogy Dyáron megnye-seBsék, éa pedig a nyári hajtás-fele, sőt kétharmadának visszanyesésével, amint tudniillik a fa inkább vagy kevésbé baján hajtott Ezen nyeséssel egyszersmind a fának azép gömb alakját ia megadhatjuk, tadváu. hogy ezen fának dobzodáa a szokása, egyik másik ágról -tövór, talán erős vizhajtáiiokat is . létre hoz. Legfőbb kérdés ronat as, hogy & nyár mely részében mely időtájban kell a metszéssel foglalkozni ? mert, ha korán intézzük a matt-széat, a már képzöbő gyflmörcB-dárákát vssa- \' siőhajtánra ingereljük, — he kéiő — o-raot szés következtében létrejött uj hatások nem érhetvén meg, elfagynak a télen. A baracíkfák nyári metszése ideje esek- jelre eaik ;T elég\'To\'í arra"nésvé7hö,\|y^r^»W5^s mérsékelt nedvek nagy hajtásokat létre nem hozhatván, a tavaszi hajtása megmaradt Teázásoknak rügyeirOl rövid — az ágon ogyenaa szögben álló dárdák jöjj a Dek létre tele gyÜ-mölc&bimbókkal; és esek m talajdonképeni gyümölcsöző bokréták, mert habár u «J k»j-tásu egyenes veucQk tele rakódnak ia bimbókkal, sőt kl ía rirágósnak, ások gTÜmöle-csé csak igen ritka esetben fejlődnek, lehal-lanak azok mind, éa a gyümölcs csak a dárdákon —¦ az erinlett egyenes saSgbea Alii-rövid bokrétákon fejlődik tökélyre. A baraeskTák 2, ott aéka 3 láb hosszú ás . e in be raji nyi vastsMagajryári hajtáasit most, ép ez időtájban oly rfvidre ssjetssftk visss,-¦. , amint a fa alakja ás ason körülmény köve- - teli, hogy a megmaradt nyári fejlSdásfl fásak -valamennyi rügye-rövid wdin&k kibsjtsott ; ha tehát a baja teuyéssetB finsk vessuít kelleténél rövidebbre vágnék, * még Ssii nedv- . bőség is a -rügyekböl nem dárdákat bsMsa uj és h"B8zu veaazökot fejlesztene!—ha pe» d:g kelleténél hosszabbra vágnánk, esek. A~; felsü rügyek hoznák létre a kívánt dárdAk*,-az olaó rügyek alvs maradva, u á( kopsjsssafls^!;^ állna \\ de ez által s fá is nagyobb dime^sia^:^-.: ban tartva, fölös tápnedvet követetneY^&íet^r-1 i hiányában — mfnt mondtuk — elressn»a\'fs. lf Hasonló módon kell eljárat a cservtvny\' éB megyfákkal, ha tudniillik a tövér tenyé-Bset hosaan nyári kajtásokat bosn\' létre,. Jelen évben egyébirABt «tt, hol ¦. taijast ^ fagy « gyflmfllestennéit. semmivé Mttn,^-.7 i paaxtaljttk, hogy. fák túlságos h^tásnsk in- -dultik ; nem hassiíáU^rsoknél, Lts tttrpékf--J hajtásahtak hecsipkedÓse, sőt ttJ»sVs«o8.Voll \\ azokat sértetlen fejlfln^anst bpOfájtsJiJí^ iti- hanem Jielyén és,- ifleján wa^W^11!^ szabályoB nyesés "alá venni, ¦ dontó nyári hajtások rövid vis^Mmetssáseveh ^utM^aM^k. \'SMNato, > « ¦« ni jm, ..: -^JttBoi\' tagnak, ~ Jl. Oemlynek Siftgtd. Lerele! oni orSmet bosnak. 9»nM Tad«» wJtak hollétái, kflldanT ¦kariak kvélüakA ..... JlŰrit\' 6 \'amtia» Irojábo. Impaniai küldeni f«Jak. Sáriak JötG™ ím koiremakttdfacL j-UnoTltai^. Kérjök » bcíflJdÖÖ ealkkaak eslmet Komornak. Saivaskedjék csíkkal átdolgoani. Bor» Károlynak,?Valahára bekocscsantott, kösaBnet erte. »aiTefR. fogadnik, __ ____ Megholtak névjegyzéke. -------------- ... {Angnirns hrfbim.) — HegtMlli.f Jó<flf 376reat Bossek "Johanna 1a hd-napu»- Mender Térfala .60 étre. Bebestyán Anna 18 hóa. Nikicser Mán I ér, Saolár Mihály 10 tín. Török Katalin 22 ár. Bencza Jnli 18 hón Klausa Gy. 7-het Hurráin János. 1H non.-CaároTÍca Anna 18 hó. gragár Ann» 25 ér. Herrath Anna 9 bán. Horráth " Jiw5-~S ÖT iJedanek" "HSrl 4, E3nT Bincs~^Bronar"9 hóo. VessUr Jánoa3 bán. BUxtroTira Isidor 34 év. Sipöiiíítrin 18 hón. Verborees Josacf 11 bó. Laaki Sándor 4 Ítcí. H« Pál 39 ér. TIM ZI. Nagj-.-tiicaö királya a magyar nomxotnek 1 Üdvösül népednek kicsinye éa nagyja, ti ünnepét nevednek epedeave várja ; Hogy eléd viheaso érceimét szívének. Áhítattal néz fel a magas egekbe, Hogy moaolyg-e rája aÉebb jövő reménye? Válik-e örömmé a bú érseménye? Jő-e béke a rég szenvedő szivekbe? Viharos nyolca ssáaad tünt azóta már el, . Hogy ta a magyarnak fölkent atyja voltál, I ~$íi a jo^aüli^jan törványeket hontól, Hogy legyén hatalmas ós boldog idflvol. Gondos ssentettel, ritka bölcsességgel Neveled fiadat a királyi trónra, Intve öt minden szép, — (nemes) minden nsgy és lóra Hogy uralkodjék majd egykor dicaŐBéggel. _j{(tt-sgfllét és testvért t Saivedet na lakja harag és kevélység 1 Legyen tőled távol önkény éa irigység ! Kegyesen, sseliden tégy mindent a népért! •Ily tanácsot adtál Imre hercBCgflnknok. Ah do a halál őt elragadta tőled 1 Es aötét gyászasal telt nmg kesergő lelked, Mert előre sejted fellegit jövönknek. Jobb keséddel áldást nyujtál népeidnek, A csatákban szerzel dicsfényt a liazáuak, Vigasza lő voltál" a- rryomor fiának, Atyja éa védője árvák-, özvegyeknek. Jobb keséd Bndán van, seollemed bz égben, tízent kezeddel ó védd magyarok hazáját! Ssellemeddel ápold nemeeted imáját ! Melylyol a kösadvórt eadeklik oly régen. Jól tudod mint harczolt néped e hazáért. ZrinyÍ-,-Hqnyadiak. barcxaiLismered, Mert rriásitt közöttflnk lenge nagy asollamed, Valahányszor a nép küsde lótjogáért. Ismered népednek tengermóly keservét, Melyben életének leng terhelt hajója, -Légy te! Oh légy 1 ott fenn Őre, pártfogója. Hogy elérje immár boldflgsá-ga révét. Ah, de mintha látnám fejeden ragyogni Árpád nemzetének drága koronáját. Mintha látnám a menny sok ezer fáklyáját, Iatan. oltáránál aaerte — fenn lobogni. . Este ott állas, elhunyt őseink körében; A kik a basához mindig hívek voltak, S annak közjaváért höaileg meghaltak Avagy észszel vivtak annak érdekében. S ott as Istenségnek mennvei trónjánál Ab eget áthatva zeng örök imátok : Hogy legyen (nngy) erŐB, nagy szeretett hazátok, 5 álljon mindig kegyben az egek Uránál. A taagoa EárpáttóL zúgó Adriáig Saent neved nagy napján mi íb felsóhajtunk Hogy orŐt ne vegyen bűn, vewély mirajtunk S légyen e hon boldog a világ Fogytáig. . BÓJA GERGELY. Történeti életkép a XVII. násad elsS feléből DUGUE után kösli & Ü k k o h y Marion. (Folytatás.) Alighogy e szavakat kimondá kivánaía teljesült. Egy haramia fej vala észre vehető a sziklacsúcs mögött, mindjárt utána egy lőfegyver csöve villogott a napsugarakban. — „Megálj!" kiálta Salvator hangosan a rablóhoz, „ne mozogj !" s gyors vonásokkal levéve unnak képet. — „Igy" mormogd azután megelégedetten rajzolás közben, „egyik kézben a lőfegyver,másokban a tör — valóban fönséges hara-miaíu. a ficzkónak egészen megvan gé-gemetazü alnkjn." Pietramala, mert Ő volt, mosolygott az ifja festő\' gyermekded nyíltságán, s egy tagját sem mozditá. Mindamellett, hogy rabló volt, nem volt oly férfi ki örömét lelte volna mások tréfáján haszonnélküli elrontásában. Társai egyik a másik után követék öt. — fl^g eSy-u nJonRt,\'t Salvator a másodiknál, csak a következők megjelenése kezdé öt nyugtalanítani; — annyival inkább, miután kurdja huszlépést töle feküdt batnjánál. A rajzot félre tévén, csendben hálát ndott nz istennek, hogy pénzének legnagyobb részét megküldte szegénv anvjiínuk — s fölkelt. Mejriíljon !" dörgé elébe a rabló „van-e útlevele ? Salvator meghö Un csendbiztos? kérdó kis sslinet tatán. „Az éppen nem," mosolygott a rabló, de folytntá komolyabban „mutassaosak útlevelét, melynél fogva Pietramala birtokába mert lépni !u „Ah — tehát Pietramala ur birtokába vagyok. — " .......„Igen!" „Azt nem tudtam." „Ugy hát most tudja." „Köszönöm, el fogok távozni." — E szavakkal Salvator vissza akart fordülni. „Tehát nincs útlevele ?„ kérdés rabló Salvatomak útját állva. „Nincs." „Annál roszabb önre nézve!0 — „ Barátom,a válassola Salvator „ zsebeim üresek, csak kevés aprópéns %-art nálam, ha ezt el akarja fogadni- —" „ Köszönöm!a mosolyga a rabló „ pénr-re nincs szükséglink , azt ellenkesŐleg mi adhatnánk., Önnek élete forog kérdésben ! Salvator kétkedve rázta vállait. Önem hiheté, hogy igy minden haszon nélkül lehetne embert megölni. L párbeszéd alatt a rablók egyika észrevéve a földön Salvator rajzát, sárra egy pillantást vetve fölemelő s főnökéhez sietett „Kapitány" úgymond „e kép valóban pompás!" „Oh legnagyobb köszönettel!" váls-szola az a elvévé a képet. „Kapitány én is szeretném arősképemet birni!4 kéré főnökét a rabló, kinek a képről le kellé, mondani. „Xe lé-ry bulund Zanóbi!" vá\'aitzola as. „EniUkül nÖm és gyermekeimnek,ha egyszer valahol fölfüggesztenek. —u Salvatur nzonnal megrngadáaz alkal-míit. hugy m"gát megkedveltesse. „On vulúban derék egy család apa! —mondd, n kéré a rablót valamely nzikladara-bon lielyet foelulni, liogy lerajzolhassa. i FoljLütÁsa tBretke ik.) ÜZLETI .Aiasy-Katlissa, ang. SO. Oohna-piaeznakon nég uioJig hoTiia kocal lithnla, EájdiJom l mia éri aagostiu ttaTftkra emlókeETa, nagyon ¦aembetocú\', és as Qalet-líren keményen éruihutG a siláaj Urméa; 4a-aa ntg t4kjat«lb« veaanBk, ¦ hogy OIÜf ét Mald-vannugokból a kmtcl íltíltnlott, melyek lenüánjBi-vnl, ha ^indjirt alaanTiroh áHapotbaa ia, de méjpa a Duna, takrit uálUtniajókkal belepek, Ugy eLy nafyafcb itthéri a. mo«tuÍBÍl Bem kipaelkelS. XJgj kérdeoartjak: lem-e tehát a gshna-termény drágább? erra .aak art toJolhatjBk, ho^ u minden a mqst tanbQ knkönraa ás a nagyobb mérrVen élretatt hajdinától ÍHjrjjv Toribbi égy íjjhh ho gabau-termLg ro- Ajjvgyxikank kOTotkesS ; < JeJeoJcjri ánűt alBÓ-ftiMstrlni mérőként > -helybeli PIo«iob-Bob» njSÖ—S8fna ö frt 0 kr—R friSO kr. Bűm nj \'78 fontai 4 frt 25 kr, Ku&urkia 3 frt 15 —3 frt 30. Árpa tcrfiíiíshax val ¦ , hiányaik. — 3 frt 3-30 kr. Zab 45— 46 fonto \\ frt 45—50 kr. Pohinka elaft-rendU fi frt 46—50 kr, Puaanlr fehér 3 frt 50 kr. torka 6 frt — "kr. Gubó rIhU rrnda 10 frt mixaAjft, SxilTapüiiika 90 fokú 91—2á frt hordo-talj^yilMv^rköJjnaUnka 20 ryka 18-19 Jrt hor.K-val együtt. UU 13—14 frL florká 20 7rt. SreriMrokr (lanyha Bzlet) 8kBT- 40, teháa- 40-43, ka husa-bdrek 49 frL miaaánként. Borok: fehér éa TiirSs (achUler) 13G2- ^ 18G3-kt — vidokÜnkbeli — temen 7 frt -8 frt. — Villányi ia BiegsOnli faketa 1BS5. hiinriib. bj huni bur T^rÜa ^(Mhll^TfeT\'én^-T-fíiS^rn ^l^BafefönTneilékr twrok 1982- ?3 18SS-iki fiher 10—Ifi frt. abnkénL Vlas4 80 frt — kr. Boa 44—45 frt KaíÖn»íp;a iryapjnaraSO frt. — F.iiit rongy ára 7 frt 25—7 frt 75 kr, fekeöU 4 frt. K.-Lnníssai plarzl árak aág. 31. Boroü itcieja 10 kr. Lancaa itcaéjo 16 kr. Bab itcaéfa 8 kr. K.ülea itcaéje 5 kr. Harkánya mér3jo 1 frt G0 kr. Marbuhui fontja 15 kr. Jahhoa fun^a 10 kr. BortAu-hns.fQntja =0 kr. Rialunaa m&aaJtJa 30 frt — kr. Zair fontja 40 kr Lánglisít makaója 11 frt _ kr. Zsora-lyoliast miasaja \'J frt — kr. Kenyerlinil fontja 8 kr. Kakariualifijit fontja 5 kr, Árpadara fontja G kr. Köleskása fontja ti kr- Kuakiw fontja 20 kr. Faolaj fontja 50 kr. il^tcenUj fontja 32 kr. Lonmajolaj fontja 40kr.Ujb.ir itetéja 1G kr. — Óbor íteaéio 20 "-fervÍ^Ü:--B6c-.4m4Ja^44^e(r^EwJÍí^ " Gabona-pálinka itcsaja &0 kr. l\'áraoly-paUnifl\'Ttcaíjo 40 kr 8ailrii-páliiika itrjéjo 50 kr. Nyers fosKT" máaüija 15 frt, 35 kr. Martot 8.. fontja 10 ki Bla 6 frt — kr rnje 4U kr. LL4o Kondér foittja & — kr ÖntStt fsffyg/n-fyoriya fontja fontja 32 kr. Stappati fu tuja 34 ti. . Keményfa üU S frt — kr. Puhafa Nyonfa lila 5 frt — kr Fai4n mi-t masaaja 0 frt 80 kr. Bulina a. 50 kr. I kr. Len fontja 80 kr. Bécsi péiisárfjiyaru aag. SL 5% metatiques 63X0; B^o nems. kölcsön 68.10; 18G0-ki alladalmt kölcsön 30.-«; bankréazvónyok 730.— hitalintéseti réaa-vónyok ÍŐŰ.ÖU; London 119.50; azüst ágiű 128. — ) arany darabja, 6 frt 15 kr. Kelelöa Bzerkeaztíli Wajdíts Josse?. X R D 3ES T •¦ Hely vvaiql ¦ kii-kmn ár orai nigy vendogfogadé jötäu éli Htx.\'UiOrfry »aptrlBaamitando három évre, folyó évi-aept. ^ lOfsi «»wdiilu najdtsigi irodában Urtando árverés HjfarlmHiHWiliB fialj Hl...... ^Í1_J_^¦-. , > 1\'%dtWAKamirnmbiu±jnfr 31.1866. " ~" - Ca. kir. osztrák , elflő amerikai és angol axabadltekkal oklfrreleietl Popp J. G. gyakorid fogorvoBtól Bécsbon. Bognerfóasa Nro 2. — Egy üreg ara 1 frt 40 kr. becsomagolás 20 kr Ca.kír. B&ab. FO.fi^PEP ira 1 frt. 2.2 kr. FOG ÖLOJHI lynkai fogakra Onharanilatnj ira 2 frt. 10-kr. Növény ÍOg-por, egy dobot ára G3 kr. . L jalca kéuitmény 15 iStí fonÜliaa aia birre kapott éa ellerjüdl Earopa határain tol ia. HaasnilaU k0JonC»en jótékonynak biaonynlt be mindenncmO fofrfijáa ellen, a saájlágy réasének rotnden baja elleB, könnyrn TérzS iny, akornnlt etb. ftllen. FSlolvaaztja a nyalkát miáhal mepakadályoxra a fogfcS kipttdtUt, &iasit61ep; éa laláiJavitnUf kat a aaájra, tehát teljesnn megaztlnt«ti » rosa ssaftot, mely meaterae-g«a vagy Ott* fo^ak, étel Vagy dohánysás által mármaiik. Mia tán e ixáJTBi-acmmjkop lém hat hartókanyaJi a fogakra is a sxájráaxekre tehát kit&n5 stoleálatokat teaa, min* aaájtUititó-wer U, ia keaS flreg kerigTeljea ORiaweghen í» frbreaígnea-íartjaa foRakaL Magaa orvosi tekintélyek bizonyítványai elUmerták ártatlanságát a ajánlható si gát éa sok jalea orroa által ajáaltatik.. Kapható IVHKy-fiiBnlsaáB: FessethoFeV József, Welliach, Boeenfeld A. éo Rooenberg-J, és F. uraknál. AlBÜrott ai ,.4v«r már 42 érea torom óta fceffyeüfin foirfajaa-lomtol oitronoltattam, ni miatt fogaira nagy ráaaát elTesstém Újból fogfajaalntam bfüItáTal,Horning, J, gjógjmenSaa cr aj4nlá nála lappalo, dr--JPopp 3. Q.^Wcai fogonroe nr Anaiharin-lele a^jri^t , ^g_flfih^Ta»grt HmbbÜbL fltáji rnfgantlnt a kojr/atlon íajdalom, ét - ín" exefi Jó "éí kelicracsiirt asojrlmek naponkánti haoeoilaU folytán a rági bajtál ejcia mn ment vagyok. u\\A .tóUfkaa^nct_.éraetáta áthatra, bárkinek is, H-fogh«íban ¦ ¦«vBt?dj^\'ldon rdok nálkili, de meffgyBaiiafllt a via.JdBAiráiól, mint ^tín%tit aJUnlha^f: \' \' ^ ¦ Baík. _ / vBAElÍMAW\'KRifl\'rÓP\'SrV."" Eladó haz. Nagy-Kanizflán a planata-tóren pgy jól jövedol-meaQ lak ház szabad-kézből eladandó. -Bővebb értesítést nyerhetni o lap szerkesstS-ságénéi. BOCK orvoa-tanár.Lipcsében, HELLER orToa-taair, KIíEZINPSKY orros-tanár Bécsben, 6b aximoi orroiok mint a legelSkalabb álatro&ái v&startalmn gyógyszert ajánlják minden hálavauy, fuher-kőr, vér>«xegényt báfryas1t( aov«ay» valamint laom- és Idr^\'^yensPHégbBn saenvedQknek FREYGANG RÓBERT vastartalma gyógyszereit Vaa-Ukör, legjobb níí-likfír, kis IWegjo 70 kr, nagy Brogjo 1 ft 20 kr Vaa-keaerQ llUfir, keréahé édea.klsflv. B0 kr,\', a 1 ft. Vaa-tartalma ssörp, Hmonáde-Mörp pótlásig k. tL 80 kr, n. Q.líláOfír. Vaa-tartalma chokolAdí fontonkent cJomaffolTa I. as. 1 A 20, II. na, S0 kt. Vftítartalmu cíukorkák \'/j fontonként csomagolva Sá kr. Eaen tárgyalt kaphatok J. Hamann fft-raktárában^Lhgeck 3. aa.) Becsben, melyek a fentnavésett árak beküldése, vairy poatai-ntánváS mellett, bármily kívánt mennyiségben minden korona-orstágokha el-kűldeinek nagyobb: mennyisegfl megrendelések bementre. (0B) - SaBT-ttanissa v..tnrrán>-Bol(e resaérHl boBblrr^ tétotife, hngy Keafeld Albertno hagyaíékiliuis tartoeó a kaproncsai titciAban 500. aa. a. helyzott. BGáG frtra becsült Ima. istálló áa Veteménye kert nyilvános árrcriíaen f. é. neptembar 7-ik ca.október bd &-Ík napjain reggeli 0 árakor, éa pedip aa ela&. árverésen a; liCCSrár megi^réje, második árverésen a becs-áron alól la eladatni fog. _ náitat;pÖnKUI 3G0\'frt 1 BtBOTidÖ.-a-fettttelk-« ».- ttirváoyíreékníl megtekinthetők. Wajdíts JÓEsef kíadd-j lap- éa nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. J^agy-Kadízsa. ötödik évfolyam. nla-Somosvi á 34,.isim 1866« ^rt^oab^- 1<Mb> / smöral^Qtvötö\' lap" ..a szépirodalom kereskedelem, Ipar, gaMászat, íodomáiiy és művészei kdrébőL Minden hó 1-ín, 10-éo, ?0 20-lian egisa Íven. Szetrkeast&I Iroda és ktaÚá hívcslflt : WAJDtTB JÓZSEF kflnvTkweflkedéaíben, Előfizetési föltételek : Helyben biiboa borfiánál ás vidíkro pottán küldte í \| Egéji i-m : - 6 ín. — kj. Fél éVrtf - : - S « — „ Érnegjcdre - 1 „ M , A hat faceabos pcíiüontrt 1-osOr 7 kr. S-scor 8 és mindea tav&bbi beíktatásín b ki. Biíjcgdlj minden epw beiktatásért SO br, ogj petit sor btífctalisi dija 10 far. cgj Bziotáa a lap as »11 B-m I t Arial ej At L Üt IS 8-1 e-ea «S a y-«-k r._ _ rslazdoi vidéki leIiíiiiiiiiiiméh a_ 1bi4AIsb kfSldesdSfc HAOT-KÁKISHiBA. A cholera. Pest városa hatósága, a városi egészségügyi bizottmány javaslata alapján a cholera ügyében figyelmeztető és oktató utasitást intézett a lakossághoz: (Hasznoa szolgálatot vélUnk lapunk t. olvasóinak tenni, ha azt egéas terjedelmében némi módosítással közöljük.) A cholera" távol sem oly rémületes és pusztító jelenleg, mint as 35 év előtt (1831.) volt, részint mivel az orvosok annak természetét ma inkább ismerik, részint mivel tudjuk, hogy e betegaégaek elejevétele legnagyobb részt az állami és " egyéni óvintézkedésektől függ, igy legtöbb embernek hatáskörében áll attól magát a oholera kitörése előtt megóvni, sőt a kitörés előjeleinek idején legtöbb esetben magát mégis gyógyittatní.Eczél-hól szükséges minden lakosnak tudnia: I. MinŐ életmódot kell az egészségeseknek követniök, s mitől kellóva-kodniok a járványos oholera idején? ü MinÖ előjellel kezdődik a oholera, - ^^Sfloin* ^tfvettfölf, míg\' as orvos megérkezik? As I. kérdésre nézve: Az ép egészségű egyének legczélsze-rübben óvják magukat a oholerától, ha a járvány kitörése előtt és alatt: 1.8xigoto_mi.rXeJii.flLt e 9 s é g.e t követnek ételben, italban, munkában és élvezetben. Ellenkezőleg felette ártalmas a gyakori és sok evés, a réazegeakedés, a testi és szellemi munkában való meg-1 ^r^efe^^yWSkáífestb^-"\'-^ Máa oldalról árt a szegénységgel ogyUtt járd szűkölködés és nélkülözés. Minden oraber, ha csak teheti, naponkint legalább egyszer egyék husievest, vágy húst is. A további óvszerek: 2. A tiszta levegő használata. Ssükséges naponkint mérsékelt testmozgást tenni a szabadban, s a lakszobát gyakran szellőztetni. 3. As eledelre és italra nézve ajánlatos, hogy maradjon kiki szokott tápszerei mellett, ha t. i. azok táplálók d könnyes emészthetők. Vacsorát keveset szabad élvezni, azt is néhány órával kell a lefekvés előtt elkölteni. Kik hasmenéstől tartanak, igyasak makk-kávét, csokoládét, vagy ha borivók közönséges vörös ó-bort kis mennyiségben. Kerüljék mindazon étkeket, melyek nekik lamamSneat okoznak, kivált az éretlen gyümölcsöt stb. Italul legjobb, tiszta hideg VÍB. 4. A ruházat legyen alkalmas arra, hogy a testet as időjárás viszontagságai ellen megvédje. Kik hajlandók a megHü-lLwe vágy hasmenésre, azok viseljenek hmsakon és lábaikon szőrkelmét (Fla- ......n®!!^-.......:~.....—---- 5. A 1 akhöly Isgyenszáras,-világos, sseUtfattttj ártalmas lévén a nedves, ho-mályos-és dohoaftnobában. való lakás, kivált ba ssHk téren sokan vannak összezsúfolva.-- 6. A tisztaság a testben, ruházatban, ágyneroUbén és lakásban. Azért a ruhát és ágyneműt gyakran kell tisztával felváltani. — Ártalmas a tartózkodás oly helyeken, melyeknek levegője rothadt állati vagy növényi hulladékok" posgerje által van megfertőzve; legva-ssélyeabek pedig -a-töhhi kÜKLa ganaj-vermek és dombok, árnyékszékek, ÓJÍ edények, melyekbe & oholerások béliL rillékei Öntetnek. E tekintetben szUksé> ges naponkintesti 8—9 óra k ö sí minél több vizet Önteni az áE-nyékszékekbe és udvari csatornákba. CzélszerU továbbá az esti vis-öntésen kiviil poshadás-gátlÓ folyadékot, p. vasgáliczot (egy fontot öt iteze visben feloldva) gyakran önteni asárnyékasékr be, udvari csatornákba, a hol oholerás van, az éjiedényekbe is, © ragálytalahi* tás végatt. - 7. Az egészség fenntartásának feltételeihez tartozik még a kedélyinyugalom, bátorság, jó kedv és bizalom orvosában. Ellenben sietteti a oholera kitörését $a attól való nagy félelem, aggodalom, bizalmatlanság stb. r^Sí\' A mi a második kérdést íllerJ, í. i. nrit kell tenni, ha valakin a oholera mutat-kőzik, ajánljuk a következőket : A hol lehetséges, kezeltessék a beteg otthon. A siker attól függ, ha a betegségnek kezdetén iparkodunk annak elejét venni. A cholerának leggyakoribb előjele a hasmenés levén, addig is, mig az odahi-vott orvos megérkezik, fektessék leabeteget hozzátartozói, s takarják be mér- I gi engedély nélkül, utasíthatja as ilyetén beteget a kórházba, sőt a betegek j maguk közvetlenül bemehetnek oda ápol-\| tatás végett, a a kórházban minden ígis-I zoláa nélkül ason na 1 felvétetnek. ] A betegek kórházba vitelére minden kapitányi hivatalnál hordárok és kosarak állanak készen. A városi hatóság. csittre. aZ. S. Közlöny0 kei óivá 22-1 k Q&ássSbao terjesztenek, ezen posványok a járvány kitörése\' alkalmával könnyen válhat- róotozal, rakjanak naftára mustárpépet, vagy reBzelt tormát, azután melegített ruhát vagy len liszt-pépet; továbbá ha még nem hány, adjanak neki italai Ülatos meleg folyadékot, például hársvirág, bodza virág, mentaforr ásatot, orosz theát, boróka fözetet (detum baccarum junipe-ri) stb. Ha pedig hány a beteg, a nem ételmaradékot, hanem nyálkás savót hány ki, a langy italok helyett nyeleséének a beteggel jég galacsokat; a hol jég nincsen, üde hideg vizet, vágy behutölt so-da vizet. Táplálékot, bort vagy egyéb szeszes italt nem tanácsos ilyenkor a betegre erőtetni. A többi teendőket a beadandó gyógyszerre nézve, hagyják az illetők a rög-tön oda hívott orvosra. A szegény beteg számára a gyógyszerek, sőt az Ürülékek fertőtlenítésére szolgáló szerek (vasgálicz stb.) az orvosok áltnl ingyen rendeltetnek, o a gyógytá-rakban ingyen szolgáltatnak ki. A cholera-beteg teste és lehelete nem ragályos; azonban-ártalmaBsá válik a ohoIeriÍBoknaWiáhyás ós hasmenés által kiUritotF"BéÍtartalmftt- ha ez rövid idő alatt az ágyból, edényből és szobából el nem takaríttatik, és vasgálioz-oldat stb. által nem íertótlenittetik. s Ha a beteget saját lakásán ápolni nem lohetV azállíttaasék azonnal a kijelölt kórházba. Minden-orvos "további hatósá- Ezen, a tudomány és tapasztalás alapján kiadott utasítás éa oktatás miu-dent^rtalmaz, a mi képes volna a járvány terjedését meggátolni, mi tulajdonkép a legfontosabb. E tekintetből bál őrködünk városunk lakosait és elöljáróságát még a következőkre figyelmeztetni: Miután a cholera minket is több oldalról fenyeget, alakíttassák más városok példájára egy egészségügyi bizottmány orvosok és értelmes emberekből, mely még korán intézkedjék a netalán föllépő járvány ellen. Ennek feladatai volnának: 1. Arra nézni, hogy as eledelek és italok, tL m.: a gyümölcsfélék, has, bor, BÖr, stb. jó minőségben árult ássanak. 2. Hogy a város tisztaságára nagyobb gond fordittas&ék. Irtóztató azon büs, melyet a poshadt FolyÓnaggal telt, nyílt árkok városunk legélénkebb utezáin 3. Á már létező\' kórházalTsSek legyenek több beteg fölvételére, legesél-szerübb volna még a város szélén emelkedettebb helyen, cholera betegek ssá-mára kórházát-felszereltetni, mert onnét nem olyan könnyen terjedhetne, mint a város közepén. é. A kutak különösen vizsgáltassanak, nem fekszenek-e közel az árnyékszékek vagy szemét-dombokhoz, mert ezekből átszivárogván, a oholera-bete-gek ürülékei a vizbe, mindazok, kik abból akutból isznak, a betegséget megkaphatnák . 5. A szegényebb osztályúak láttassanak el pénzbeli segélylyel, hogy rendesebben élhessenek, hogy meleg ételekre tehessenek szert, továbbá orvosi segélylyel és gyógyszerekkel ; — egyes községek pedig fogadjanak orvost, kiknek kötelessége volna a cholera-betegeket gyógyítani. Hissszuk,-hogy a felsőbb hatóságok e tekintetben ngy is fognak gondoskodni. Végül figyelmeztetjük a t. közönséget , hogy bárminemű titkos óv- \|Ss gyógyszerek, oholera-csöppek stb. mit* sem érnek, éa csupán a nép kizae be lésé re tannak számítva: hasznot nem, 4e as orvost segély halasKtása áttal olr betegségekben, mely csirájában elnyomandó, a legnagyobb kárt, hozhatják. Midto a c a Fen? noveseSS csikké! ^ véltem, bogy a-m&gy&t DyftWbscU jácstleasá* gora csal, mert nem bíheitea tes magyar, éa- kfilBaltaBB -m Bgyábaii ssfllemtett fffltt MptTrlaniiííi^BC. DjUvánoaság elá booBátoar na ittsUjo. —> B&-cánk nagy fia már as erssáftgyttMns kl aioodá — és e o&avab bokrom áraoGseil cusgy-ban nevelik — miereriot & ssldók egyos^o-gositáaa aammi/ítg fSltítelakhea tua kftWirir^rT. a im dr. U. uram. btasfiiágbaa, 3fj a aai-dók iránti kegyes índalathaa mág ötagát Deák t\'ereoctet is felülmalru akgrja, xa&r* Bserinto a BBÍdók addig né eraaizsipáitafiaa-nak, miff magán "körükben a magyar nyelves táreaígá ayelwá nem emelik, 6s a vegyes bázsBBág meg aota eogftdtetík; kQlAfi-ben && emancipatio mind a hasasak, taíad eedig a saidóoak kárára válnék. A vegyes ásaaságot illetőleg fölöeleg««D«k Urtom a BEÓszaparitáBt, flfféle képtelenség maga su-gát elitéli, meri ba a vegyei káiawág neg nem engedése a hasára aésva ártadaama, akkor na abból ersdft hátrány bmb kiea4h, — akár emancipálják auidái, akár nm\\aa«a-főlül aara a asidától íptgA rotT— háwag. annak behozatala a föoálló torviayékkel homlok-egyenest ellenkanváa. A nyelvre vooatkosólag asonban ¦ubedjon a esikkiró balváleméaye ée tivedéséoak föUeritáeére néhány aaorény éesrevételt teanvm. Mindenekelőtt tagadom, bogy a magyar sai• -dú-hisában • tir»a%á-ny" legyen. S&élea e basában ssámoo sélde-koa-seggel talál kosunk, hol kisárélag faBBryar nyelven társalognak, o5t r\'helybeli 6-—fl évea ssidó gyermekek \'/ia réase német wmM nem is ért, és ebhfil, agy biasom, elagg ki- ral.besséloek. Bajjal hiszem, bogy Kaalssa táasts awagjar város, mert uon körfilmányból, hojv aaegy-Kásbao német ajka kitaaáaokot elknlmaji-nak, joggal követkstetherj0k, saiaMriat a kereastény lakó óságnak egy r#a* Meg^unal nemért, mely mindanwllatt a polgári jogekal teljes mértékben élvezi* Nem áll, hogy itt a helybeli ssid6k kftst, és kalöoöeea azon körökben, Jaalyetíiott 4r. D- aroak állásánál Fogva moaognia kttku, aillsértS romlott Bemet nyelT divalamiek, hacsak D. nr állításának ígisjsdasáta met nyelvel áltaUbaanüsMie«!safrj^ naksem mondj a. -;- - í_._víj.«í-. . Helybea Mm ^agyiatea fef\|\|ka\\tecy magyar asidók issn Sdeig as4rt éllek met nyelvvel, mivel -flaJaa-^ilMByil>1aM\| kereekedelmi ségOk volt volna — a fraaetisv 1Üm4M<r goTzBÍdó, kit Némethonaatl BeenskltlKíl^ e német nyelv megUanUaira kéutBjtBW\|-tBt > Ját körében és hitrtkonaivai mégis^re^eaia, olasz vagy angol DyelranTogiarasCÉBZjSS^ nek oka, oesetem Bierint,egétmea moUltlfflsV . méoyben rejlik. Tudjak ngysais, hegy felsaa- . sad etSlt a mavekeoVm»gyr s áítailfcaa -aamesséff igea kevés réuvéttel vitelkeÉtlstlT a magyar nyelv i^á«^ a h Jhatatlam Öjfai^ í nyí csak férfi-borában fogott a P\'&^j^^\' tannlmányosásáhos, — nem ¦¦¦ <»«ia-\'^w8^lBt ^ ¦ a ssidók e példát, követre, a •nagvarWA: mellostévBl a néaset jsyellaajiiiligW " JÜevetségenek uUlom_ _vgr» Tfe«n»a^_ azon Urakor: óhaját, he \' Deutsoh, WUsi Sohwarm, Németh, Fehér, P?fc«e stK ki- iával nrtaággyflieeijfc\' éa ^ek^»a»ádel: orr 8 tatStfil talpig taagyar, i«acsUd-nevt aFete9>-n fi Ur, • páVJ^riörT^DjooiotaftoeV tágja, som\' Írje neWt .Bolgnoor d rtl-hak, áa aa angol ELrliuBesibea tllö Bothsehild ssinto non, tíz uafeégeanek nevét Y„BadskieJd^j»; TáWmtat-Egyébiránt a oa1l^^ln«1@i# nézeté tőL eltérni tatnak, nérít BDitíícht titw-nTu n........mtr^»^-ttff^\'^ De megengedvén, hJagy D. nr állt tájai anód egy ssálig igásak; est kérdem, mi köss a nyelvnek az emancípatiofaoa? A nemzet axt mondhatja ugyan a nyelvét nem értő polgárnak: Hirei* nyal remet nem érted, nem választhatlak országgyűlési követnek, sem hivatalra nem amellietiek^-Pe-karántBqin Ie>. Iiet joga valakit a nyelv miatt ¦ polgári jónk élvesaiából kiaární; meri a nyelv va-* tBsin. szakit tol nest-menthet polgári köte-taségéttek teljeaitéoa alól,, flsintoly hevessé sanlgálhal flrügyűl a po%ári jogok csorbítására, A frántnohi tildék még & 19- aaiaad-nlsS tizedében több. helyen német nyelven érint-késtek egymással, dees egyenjogúsítást már a inalta ziaad 84k tizedében nyerték. Vili-goaan látják tehát, b°3y a aaidék neai ősért emaaérpéítatNa-^ mivolfrancaiáal nemeitek, hanem » francai nyelvhez ragaszkodtak azért, mivel emanclpáltatuk- D. unjak oson kivánatft. leJttU,(hogya. kfliflnbtog ajka és qban, csapin a zsidó na eananeipáltassék adoUg>mig tőkéi b Lesen inog n«m saagyaroaodott ,^ gyengén ítélve nem f gyftfy\' mmt ^ iévmléB y éa yégölajánlom dr.^Or urnák; tattaljan Ah^tverosaol, * régi társsa királytól; ki egyéb tta\'vöa törvényei fiat aarm rendeletet ia hozta: 0Hogy minden feWfio uralkodnék aa 5 haséban, éa beaaélné meg kiki aa ő aesasatséganeti nyaMn.* •) llí^végíll dr. D. nr iránti jóakaratomaS tanttBitanm, én is nevemet magyarosítván, tfikép írem azt: HORDÓ SZAB VAS MEDVE, u tr. íriera-kereast, éa ositr., oreaa 4* Biass najj arany érdacajolaok birtokosa. LeveUivSéi Alföldi levelek. Kla-KaiBságt aognstua hé 18G0. A nyomtatás, cséplés, már ngyssélváo befejeztetett. Aa Uség Ós nelkutóséwk köaU roppant küzdés, s fiién tudja miféle adéneaek terhe alatt Iáéit utébbt évek nyomorait, ha nem is faiedteté, da némileg enyhiU e» ér tavasáén mutatkozó jobb termés iránti remény. Öröm-telt., kebellel szemlélte a ssorgsimaa gazda "llmin -fqjlffdff~gshona-TsMioit, ¦nljffa_iue_g_ elégedéssel nézte a ssŐlŐ-müves több évek éta\'tt«ddo isöl Ötökéinek, gyUmölcafálnak gaadignn\'mutatkozó terméseit, —s bár as egéas májas havában uralgott hideg és aae-\' jy[ári» a széna-termésre kevés reményi kfttoridsen a kokorjeaa s más kapás-növá nyék lieeeegtetgen fejlődő állán: m»»3éaen mennyei áldiisml bistaió reményeknek" azonban véget vetett a majd Wbb héitáffr űrt \'fardff~éjsaaki saélvésses id3 ubfc. .bekövetkeiett erős fagy," mely eaen tveiválakentetebbé teszi Kit-Sonsighaii, min ai J86íík évi oriiigosan döhöngö ke-Wsi&narrU miaíe itt több míol 10,000 sÍV^faMiarb hnllott el, ai iee&-at megha-140,1854—1"86Ö re kö-íetteia WkivQll a^gyaalatfi ínség. -Baaf\'jpttatütt elem romboH hatásának " áSí^ logJialóJaláaara, felindul, meg-"W^ékbtri kebel,- a nanaos«jdsTi kábé öntudatra ébredea, s jsjsaéval Itten- írnnk Istenünk t meddig ér«-é>-nlSnk haragodnak w1iraa>v^--vmfég 4ieukarito{tr" mflgkflsiflbbé MjJviABg\'TOUia, ámde Űlg^aetétt - "Vs^\'a\'tfxxTmáhan Melegítő nbna efttoy-TaaS fiáét! Vlgy geban BlnOTr »ftaáÍI»q«B borsassté Ínségnek néaönarelé-¦MJ.HliVbffion a napsai mos osztály kétség* ba\'tsHsi tárja a raunkét, mely a magma kor-aniMJílÉal örendelendö leás, hogy család-ját áaj alh hMtttl Piegmentie; íitDatoli a caávik lUjTiiEraaégn, ka számokkal blsö\' ¦XigMk ne, müaerinl oaaknem égésiben I sUa-a&oaágbmi Í0,6D6 hotdthsta " "ttltoU róna, 17.003 1n>j4lsW ai«ao: 1581 hútílfaé^Cfi. kiált: 7781 mér8 tissta botit, 24U m. kétsssrest, 34JM0 m. rossot. .. Bnlamre: 68,413 m. raoaot, 18,999 m. ár-plt, 95Wm. kukoricáét, 18S7 m. burgonyát és I600;m. hfivelyee vetemébyt. -, Ha magában Kia-Knoságban ennyiassttk-séfflet: Ujpselnf lehet a roppant uennyieé-gel,:malyan oroxig üayaou iuaégoaefl-kiold -gitondi; Arado e mellett is kétségünk nom lehet, miszerint bármily nagy is aa Összeg, mely Ínségeseink ébbajjíllélí megmentésére kívántatik, Magyarország dustoban termő vidékei, a tán még itt-ott tolelavö uradalmi magtárak pénaért fedean! fogják-ezt, no igen, d« mint óriási kérdés Télomelkedik lo sújtott anyagi helyzetünkben a gondolat: „hol a pénz ? I lábas jóaaágaink ölve savók, terményQok. eladni való nincs, Dapasám, mely bal a Bzagényebb-naataly pénat teremthetne — ninos. Sséval semmink sincs, csak a fejOnk fölött tornyosaié adóssági terhek ; most ujabban csak a hitel segít rajtunk, igen, de as államkölcsön lejárt részletének banxBtése is már BUrgÖltetik. Váljon miből fiaeaaflk, mldfln kenyerflak sinos , . . omea óriási bajban ki segít rajtunk? Némelyek a mielőbb vUasaállitandó alkotmányos rend-ssertöl várják aa orvoslást; igen szép eme jogfolytonosság elvéheai szoros ragaszkodás, ámde egy éheső esaládap i, kinek két-oégböeaéahea köselgő lelkét kenyérért kiáltó nagyobb saáonT ébaég gyötörte gyermekek kínosaik; várhatja-e, míg m^jd egy alkot-mányoa magyar kormány sorsa felett intéz-kedik ? 1 mások ugy vélik, hogy ba aa or-asággyüléa egybehívatnék, a jó honatyák majd segítenének a késedelmeaést sem tarható kinos balyseten ; nagyon helyes • nem vonjak kétségbe, misaerint a nemset képvi-ad&t- megtennék e tárgyban, mit a helyzet sürget, miként meg is tették mit tehettek, legalább szóval megvitatták minden oldal-ról, hogy segíteni kell, és pedig minél eUbb, ámde kérdjük, miszerint ezen őszinte olia-méréssel eddigelé van-e segítve oa ínségesek sorain ? Itt nem segít egyéb, mint p é:n s l nem segítnek ozifrábbnál czifrább kűltüi laraenía-tiók, nem segít a mostani kormányrondaser megtámadása, nem segít ba agyon kiáltozzak ia magunkat a magyar minisztérium kinevezése és as országgyűlés őssxehiráaaért, megjárja ca azoknál, kik naponként dúsan teritett aBatalhos ülhetnek, kik porapia négy eo fogatokon járnak, a Bzerencas-aastalon asáaakat vessitaoek, kik fényben, gaodag-ságban\' tündöklenek ; esek Tárbalnak a magyar minisztérium kinevezésére, az ország* gyűlés összehívására; de ml; kiknek arról kell gondolkodni, hogy loaa-o egyszer huszonnégy órában egy kis bab- vagy burgo-uyoí-lftTes-—--mindezt nom _TáxiiaÜ.u,k . . . . . Essél nem aat akarjak mondani, hogy nekünk nem kell alkotmányos rendszer, kell igen is, s ebes éltünket és vérünket kötjük : de mivel most magyar kormányunk nincs, ettai^nemvér fa at o n k segélyt; hanem attól ^^^^öHS^^^sffflaik^SEO^y^Uj^.vi 5. Felkéretett végre még kir, bíatos 8 mlga, esakasttlje ki aa éhhalkllal kOadS lakosok saámára az adó elengedését, és általában, hogy aa egéén megyében, mely. a fagy állal sokat ssenvédett, minden auU lakosaira ncave Íst hogy as ado- és illeték-hátralékot bflbajtisa aa 1867-lk évi aratásig felfüggean--teaaék; továbbá hogy minden as ina ég-ügyre vonatko&ó ^Irományok és okiratok béiycg-mentesok legyenek, és hogy a kiadandó kölcsön vissaanaetési idejo nem 3, hanem 5 óvro terjesztessék ki. A lögkönolebbi gyűlés ez ügyben sep te rabét 6-ara tűzetett ki. keaeii; segítsenek azon pénzből, mely ha aánkból, aa ország jövedelmeiből folytuno-aan kisziTirgott; de nem kívánj a ezt a aze-gény\'napszámos ingren, csak mánkat kell neki adni minél előbb, megszolgál érte. A KU-KuDSigban 6937 ínségt munkára szarait •gyón van.összeírva, a ezen saimnak lehet minimo calcalo kétsaer^sonyí család-tagjn kik kenyérre várnak, s nem kérdesik t hogy aa apa hol vessí aat. ^ Tehát mialSbb munkát, dolgot, asután pedig munkájáért pénzt a szegény ínséges népnek; e* asutin: teljes alkotmányt, aa lM9-ki torvények Tiisaaállltását — a nemzetnek! BORS KÁROLY. j. Kala-Egerexeg, aept. 5. 18M. A hazat ín a égések agyében kinevezett ker. kir. bísto* Somsifűh Pil ur, mintán ang. 25-én Deák Ferenc* nagy honatyánk látoga-tására~i$at.-1jta»lóra rindalt-kl^-aug. 26 kár* a főispán Ö mlga elnöklete alatt Unott főér-t eket létben mejyelent, hol a kOz-inség figvé-ben követkeaökben megegyezlek : l. A gazdasági egyftsmetváfaBatmánya tóbk zala-egwsaegí Ughozsáadiaával jelöl-teistt ki aa inaégi központi bizottmánynak, mely BsQkség esetében kerületi vilaaztmi-pyoltat Is alakíthat í. A tnegyehatóság késelnél lévB biztos «4atok- aaerint a fagy által megkjEFosult U-koaoi izimira, kik nem képesek magoknak ÍF^iT^**1 ^íttni,- ÖOfiff mérő busa és B&rW mérfi roxa szflkségeltetnók, melynek ™&ptop • kbaatáa* mnlhetlanal volQa Akaégea, Télkántetr tehatJc knri UBjáráa áftaTétm teld Jbareiatt IbTdrSl rwa^etí^íaw^Qya- M \'Ubovaitott-afa ^^té!fö1ííSÍÍ^^ Woltá^ralTá^ fjWH fefcrjir 4 A Segtyeaések n^&otlmány ír ... «i»lrfM-,TV^»bon^nMii/ekbai fogóak kloastatal a kflrtlményekfaezTtépest. ..¦, - . - . , - , ----t --t-—--. biztos 3 mLre. a kormány, résa>81 ígért kölcaön ké-e4elem tjéltó^kiiaolgáltatáaa flgyébenka^\' Zsla-somogyi Mroli. Udvarins bizalotninai vagyunk bátrak az évnegyedes t előfizetőket felhívni, hogy előfizetésüket meg-ujitani szíveskedjenek, , Előfizetési ár october—decemberi hónapokra helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán számítva 1 frt 50 kr. A (MükedveUi elfladáo-J Örömmel köslünk ismét egy oly jelenetet l^.-Kanizsá-rólj mely a minden saép. jóéa nemesért lángolni tudó ifjúságunk babéroit méltán ssa-poritja. A létesítendő főgytnnasinm essméje ugyanis oly mélyen áthaté ifjü polgárainkat, hogy a saent cael elősegítésére egy kő vet sem hagynak mogmosditianoi. L osél lebegett s&emeik előtt, ea esama vesérlé őket, raidfln f. hó 6-ikán ismét színi előadást rendeztek a fogymnastnmt alaptőke gyarapitásá-ra. Szigeti Ismert darabja RA vén bakancsos éa fiaahaasár" választatott aa előadáB tárgyává. A sikerről általán elismeréssel kall nyilatkoznánk, s dicsérnünk a szorgalmat a darab megtanulásában, de még inkább a kitartást oly nemtelen akadályok daczára Íb, melyeket csak aa önmagokról megfeledkező, a a ez él fenségét fel nem fogó lelkek tudtak, vagy illetőleg csak akartak előgörditeni, a kík iránt caak aíórt nem fejezzük ki iíthosz-azasabban nebeatelésfloket, nehogy még ebben találva beroestratosi dicsőségüket, máskor még nagyobb effronteriával lépjenek elő, — A fáradhat!an nemes ifjú keblekről a támadás nyilai magukra a támadókra hulltak „vissza,— önön gyalázatukra. Féltőnk, hogy megárt é meg nem nevezett alattomos f;inososkodás a ss. ügynek ; de Örömmel caa-ódtnnkj midőn előadás végez tó ve f legközelebb ismét égy színjátékkal Ígérkezett a dőrék ifjúság megörvendeztetni. — Nem mn-laasthatjuk el egyúttal a derék működő ifja-iájgöak, de kolönösen a hőlgy-kossora néhány virágának, kík nem engedek magukat viBBsariaaztani, és örömmel siettek — nczélt tokintvo— aa előadásban résztveuníi bála-kÖsaönetQnket nyilvánítani. "A ssíndarabot kJJEVQtlen kövaté nA kórista nyomorúsága\' magyar/Töémei, íronoala. olass éa illyr nyol • veket. Figyelmébe ajánljak a asfllőknek. — (rjholera<atsot.) F. hó 4-dlkén egy valódi oholera-esel forjluít elS városunkban, mely rövid Idő alatt halálosan is végződött. Városunk hatósága a ktr. helytartóság fel-aaólltása következtében az illető rendsaabá-lyokat, melyek képasek volnának a betegség j terjedését meggátolni, életbe fogja léptetni, az emiitett árkok megtisztíttatnak, de kívánatos volna, ha egészen befodatnónok. Eddig hála letennék ezen említett eset egyedül maradott, de mág egyszer mondjuk: az egyesek és a hatóság ne mulassssanak el semmit, mí a fenyegető ves&élyt elhárítbatná- — (Intézkedés a oholera ellen.) A vasúti saemélyaet orvosi ntaaitá&t kapottj mihez tartsa magát a cholera-járvány alatt, ezenkívül minden vonat vese tője caöppökkeí van ellátva azon esotre, ha valaki aa ntaxók vagy etsamályzétből aa uton megbotegodnék. As árnyék-asékek tlsatitisára aa állomáaon éa a lokhizakban vasgálios-oldat alkalmaz* tátik. után Ofánbaum Mnékari\'-SuallaU Uhé^aleV azorn keletkezett, a tartott kivilágos vírad-tig. Áldja Isten ezen derék és lelkes ifjakat, hogy hazánknak jeles polgárai lehessenek, és a szép és jó ezé Inak még ssámtalansaor szolgálatot tehessenek. — As est eredményéről jövő számunkban;, A [UftlcedTelSi előadás..) Szombaton f- hó lö-dikón műkedvelők által adatik: „Egy & mi népünkből." Énekes asinmU 3 felvonásban. Irta Berg. Fordítatta Berzsenyi. A( ObbÍ napok.) AUg hogy a kánikula tőlünk távozott, váratlanul kössön tű tt be aa ösa: a froakék is máj Isten boaaádot mondót* tak,reggeleíuk havösa-ködflBek,aaöllőnk alig fog tökéletesen megérni a igy vlg asfiretre sem lehet kilátásunk. Hol vagy régi jó Idő ? : A (Dali r d a.) Legközelebb dalárdánk egy dalir eefcélyt fog rendezni, — ha jól érteaül-tünfc, f. hó 22-én leend." A (Oskolák megnyitáaa.) Sajnos, hogy eddig még nem hallhattunk bizonyosat, vájjon megnyitnak-* oct, t-sej én, mint rendesen, tantermeink, a haladó ifjuság-részére-vagy nem ? Á(Panaaa.) Néhány helybeli nő azer-keaztOségÜnknél felkérést intézett, hogy a helybeli zöldség piaca tisztátlansága nyíltan/ rovasiék meg lapunkban. Ünnep és vasaros- ftokon, midőn -aöldség-píaoshnk ment az áruóktól, bámulatra méltó a hónapokig ott rothadó zöldség éa gyflniölcs, hölgyeink tiszta Qitőnyeí oly foltokat kapnak, melyeket többé eltávolítani nem lehet. Mi pedig még-hoksá teaelük,hogy nemcsak aiüldaég-pianz ronda, hanem minden járda kevés kivételiéi, ebes járni na k még az. undok kigősBlgéaö árkok, mélyekbeA a.ronda víz hónapokig lefolyás netkal marad, mely mindeu.eaetre a nem kedvet oboíera-véndég müködéaét elősegíti, A (Uj zongora raas ter.) Virosank-~ba Kttrtoeker József kaposvári songoraméa-ter érkezett, ki itt lelefepedai siándékoaikV jó bUónyitványokkal dicsekedhetik. Brrja a Kaposvár, h. Egy izraelita kézműves család a napokban valahogy bolond-gombikhoa jutván, két vendégével együtt, jó ótvágygyál hozzá látott a veazedelmea ételhes. De bcE-seg volt jajvesséklés, iótáa-futis éa rémQlet, midőn félóra múlva as egéss család éa vendégek, cboleraaaerU görcs, elme-és gyomor-feuorduláa kösött kínlódva, a mérges gombák hatását tapasztaltak a orvosi segélyre szorultak. h. A f. hó 7-kén tartott Z r i n y I - 0 n n e-pélyre többen elutaztak városunkból Szigetvárra. Habár sa ünnepély az idén igen egyaserŰ volt ía, raógls annak részleteit, mí\' helyt .adataink készek, bővebben köslendjük. h. A daíárda, mely ellen, mint maiikor is érintők, egy Ögyharát kérvényt intézett a városi tanácshoz, éa as elemi iskolákból csakugyan kiűzetett. Élet-tapasataláa az, hogy a legszentebb Ügynök ía vannak ellenei, azért nom ia Ütközünk meg e tényen, cBak azt kiáltjuk az illetőknek, hogy : ví-vant I h. As idei ssüret — mely ez idő bbq-rint általában elég azomoru, o napokban megkezdetett. Némely, a fagy és jégtől csodálatos módon megkímélt helyen, hatalmas termés és kítQnő bor van. h. B4ayeí satnt^rsalata e hé 7-éa körünkbe érkoavén, előadásait 8-lkán,-Bzombaton megkezdette. A darabok, melyek re bérletet nyitott, ígen érdekesek s kÖstŐk pár ujabb operttto, nevezetesen a Kaposvárott még eddig nem látott „Szamár-bőr" ia van. Majd visszatérünk még e tárgyra, ha tüzetesebben szólhatunk róla. h. Néhány helybeli fiatal ember. Benyel színtársulata segódloto mellett jótékony usélu műkedvelői előadásra készQl. —Örvendünk e tüneménynek, mely oaelőtt néhány évvel már szép reményekre jogosító zetes b eredmenydus ealéí^nyajEo^^raeö-oégflnknek. Ma tán nem bütendi le a tőrok-tó tehetségek buzgalmát egy zsarnokoskodó magasb hatalom a indokolatlan elfogultság, mint akkor t h. Városunktót egy órányira fekvő Szenna községben,, as e hó 4-én helyben esett orssá-gn§ viaár napján, gyermeki vigyázatlanság folytán tflz ütött ki, melynek kát háselham-vadáaa Ifin következménye. A fala lakoaaá- f;ának nagy része Tarosunkban a vásáron évén, rendkívüli -ijedelem éa-jajves&ékléa köst szaladt hasa a veszély hírére. h. Igáiban egy Pestről érkezett egyén, ki épén a cholera elől akart megyénkbe menekülni, megérkeztével azonnal choleráEa\' esett a meghalt Hihetőleg már magában hof-doata a baj magvát. b. Kgy merenyei Uletüflógfl molnár legény egyik drávai malom hldjáróL á vlabe esvén, belehalt. ...... h. A várasd-sst-györgyí határőrvidék te-rflletén a innlt hetekbon a: poata-kocai kírabláTa t kiaértetto -meg néhány isme-rotton rabló. A kocsis leQttelett, de a rablás kivitele még sem sikerfllt, mert n jó madarak a ládát nem tudták feltörni, a míg eszel vesződtök, három határőr és a feleszmélt kocsis által megszalasatattak. Fővárosi ós vidéki íakfik. — A „Fővárosi Lapok" „KlaUBdl" eslm alatt Jámbor Páltól a következő költeményt hozzák: Hazádé; volt esaed, esiveO, _ , - \' Éke a sadd i ostorod. - * PsedSnyebTí, vayy doflttbb-e ma ? uvfcj-dleeS yozaá I — \' Dnaabb lSn ö ; én aat bissan. a-épé-av biti . ¦ 6eLAdhes nom saál oenkl ügy, . ¦ Mint íiílnak — hamvaiaT! ; — A cs. 6ir. pensügymíbisteriumnak aug. 30díkáról keli hirdetménye BBorint, f. hó 1-töl kezdve állam péozjugyuk adatnak ki öt osztr. árt. forint értékben. — (Eleö magyar ál talánoa bíztoai-tó\'táraaBág Pesten.) Az életbiztosítási Üzletág kimutatása 1866. évi uug. haváról; köttetett uj biatoiitáa ualul-ütutra 223,900 frt, elet esetében fiaetendö 29,000 frt összesen 253,900 frt, továbbá 1000 darab eu. k. arany. — Á. „Zonéflieti Lapok" tulajdonos szerkesztőségének körlevelére a budai dalárda volt as első, mely válaszolt, a szívélyesen. Ígérkezett a lap egy ssámáaak költségét fellesni, és mivel egy számnak a kiállítási költsége caak 25 frtba kerül, — óhajtandó volna, hogy hazánk többi dalárdái ia do maradnának abadai mögött. — P o h á n y t e r me ezt íí k n o k t n d o-m a d 11. A hivatalod magyar lapban ez áll: A cs.,kir. pánaögyminiatoriumnak azon intés kedése, mely szerint az 1865-kí évben en- nedélylyal kivitelre termesztett dohány-love-sknek a tormeastöktöl — dobánykereake-dök kírekesstéaévei — a kincstár részére átvétele megengedtetett —csak mint határozottan kivételes intézkedés tekintendő, mely az 1866-ban termesztett dohányra már többé nem alkalmaaható. Annálfogva a kancsó 11 ária figyelmezteti azokat, a kik dobányt kivitelre termesatettek, hogy a folyó 1866. évben a külföldről kivitel végett termesztett dohányleveleknek kelendősége felöl külföldön jó eleve gondoskodni, és terményeik kellő ápolása éa kezelése mellett, maguknak bizonyos velőket a se rezei igyekezzenek. —¦ Sopron még 1b tánc&ol. Az ottani tv. tanoda igazgatója; Lükne, az „AugBburgi Allgem. Zeitung" -ban hirdet pályásától bárom tanáraágra. — Még megérjük, hogy magái as Allgemeinét is boveazi tantárgyul. — (A víziszony) egyik rendkívüli jelenségéről írnak B&róthról. Ott ugyanis egy Langer Bermann nevü rézművest máj. 2G-án mart roug egy dühöd t eb, e a szegény em béren a vizlaaony caak m. bó 15-én tört ki, tehát 84 nnp mulvn. A kutya ujját harapta meg, a miután Langer tudta, bogy os veszett volt, azonnal orvoshoz fordult, a mivel a marás jelentéktelen volt, a sebnek már a 4 ik napon alig látszott nyoma. Langernck ;>z eaetrei gondor Us eleinte némi\'aggodalmat okozott, később i.aaLjni kezdett a tínödóa, a az egész dolog feledékenységbe ment. F. hé 15-én azonban éjjel r3>assal lett. Ugyan e nap délelőtt 9—10 óra felé váltos^pvoltak, a viztöl b minden fényes tárg\|^g%esdetl elfordulni, a mintegy caodálkoshTlátszott, bogy minő" torméoseteí- ----Nogyoa -özodooeu tudósítás .érkezett Csernowttzról: Az ók-hagymáz a cholera — Írják — itt nagy pusztítást tettek, július hó folytán ojáráaokbnn 1143 személy temettetett el. A város üres, a ki csak tobotlo, n. vidékre menekült, a boltok zár vak, a drágaság nagy, a as egéaz város jellege nagyon Bzomoru. — A königgratxí csatatér. Egy lovolesu, ki öt héttel a karca után látogatta meg a hlree csatatéri, többi közt követkozö-leg rajzolja U: Ae elhullottakat százanként temették egy közöB gödörbe, mely alig fól-lábnyira hantoltatott be, ugy bogy ez elégtelen behantoláat az eeíi lemosván, a sírokból itt egy kés, ott láb, amott fej látszik ki a ns arra járók elrémülve teljesítik a szegény áldozatok irányában a BÍráuói szolgálatot. A csatatéren még most ia azaaaazét bevernek öltöny- éa fegyver-darabok, bár a poroszok szintúgy, mint az e vidókbeli parasztok, minden fölhasználható dolgok után folytonosan kutatnak, s igy elképzelhető, hogy mily roppant lebetett a pusztulás. A bolttetemek kigözölgése oly annyira megrontotta a levegőt, bogy a körellavd helységekben nagyon halnak az emberek. A csatatérnek vitriollal belocsoláan elrendeltetett ugyan, de ez nagyon elégtelen rendszabály; küldjenek minél több orvost a kiterjedtebb egészségügyi intézkedéseket foganatosítsanak. A König-gr&ta és Nachod közötti vidék teljesen el van pusztítva, a Ukoaok koldusbotra juttatva. — H ó - e a é b canicalábzn. F. bd 4-én Klagenfurtban, Kannthiában oly nagy hó esett, minő caak tél közepén szokott előfordulni. — A sakkjáték barátait érdekelni fogja, bogy a birea porosz sakkjátaró An-derssen Boroarlóból, egy Londonban végbement sakk-barcz alkalmával, melyben a fo-gadáB 100 font sterling volt, agy fiatal Slci-nioz nevű oastrák által, kí egykor a bécsi aakk club tagja volt, legyőzetett. Ka ia egy kis revanche. — Aleppoból Berlinbe azon hír érkezett, hogy jul. 22-én Mezsopotámtában — as Eu-phrat éa Tígria folyók közt — egy 30 órányi kerületben, a földnek hirtelen beállt nyílása következtében 16 falu az öaazea lakossággal együtt eUülyedt és eltűnt. A rémietek még nem tudvák. — Elégett osztrákfoglyok. Trau-lenauban, mint egy prágai lap írja, a künig-griitzi csata után 2700 osztrák foglyot zártak egy fon Agyárba. Vigyázatlanságból as épület harmadik emeletében tüz ütött ki a lenes jelek kezdenek rajta mutatkozni. Szá- I aa ott felhalmozott len- és egyéb készlet ál rau kenyerei ehetett, de folyadékot, lett vol na az bármi, nem tudott bevenni. Harmad napra aztán nagy kínok kőzött meghalt. Mind halálig tiszta lelki jelenléttel bírt s Igen jól Budis, hogy mínö nyavalyában szenved. Hova tovább minél sebesebb s rövidebben lélokeett, a midőn a vizet meglátta, mintegy megelevenedve vad baugnn ordított. — Utmanjca, a hírhedt horvát rabló, még folytonosan garázdálkodik. Aug. 28-án ne- tal előaegjtve, az épület egy pillanat alatt lángba borult. Egy irtózatos kiáltás rázkódtatta meg az éjszakát. A foglyok jajkiáltása volt az, kík szörnyű helyzetbe jutottak. —-Többen közülök az épület második omeleléből az udvarba ugrottak, a as vált a legase-rencséaabb, ki egy csonttöréssel menekülhetett meg a bizonyos tQ&haláltól. Nagy részök azonban mentbetlenül oda veszett A gyár nagyszámú gépei Öaa&eolvodiak a az érczlö- .iWttJ^i^PSi^^aii^ egész rakáa emberi caont látható, ogy órányira levő SeavoúSn a pleHnösi f ~ Frif#d^^ a kirabolta. A plébános ur életét csak ugy , „A cseh korona könnyei\'\' czimü név menthette mag, hogy az ablakon át kimenekült, a segélyre elősietett lakósokat pedig a rablók lövésekkel rlsszták tova. — (Nagy farkas) A mult napok egyikén Enying mellet a k u a t y á n i pusztán hatalmas farkast lőttek, 140 fontoB volt a hamis. — A péntek iránti slöitéletot a magas díptomatm ia o&stja. Igy a béke pontjait éjfél előtt fái órával siettek aláírni, hogy még a kelet csütörtökre caaék. — A p általános ínaég közepette jól esik a gy8rl lapban olvasnunk, bogy győr- megyei Nyal, jScs, Pázmánd éa N.-Baráton ték, elfogatott. röpiratot terjeaztgettek, mely e jelige alatt: „Gyűjtsük erőnket" nyilvános felségárulást hirdetett, A röpirat nem keveaobbet javoaol, minthogy Csehország szakadjon el Ausztriától s vái&asasa meg Frigyes Károly porosz hercseget királyául A röpirat hangja és atyl-je külföldi eredetre mutat, a hibátlan cseh fordítás belföldire. Az egész fogás azonban sokkal ügyetlenebb, semhogy s legkisebb izgatottságot ia fölkelthette volna. A polgármester az iratot elkoboztatta a két egyén, kikre gyanú van, hegy a röpiratot terjeastet- annyi aaöíő van, hogy — ha baj nem éri — I évek óta nem értek ily gazdag Baflcfitet. — flossBB óléikor. Zemplénbenona- 1 pókban egy 100 éves asszony halt meg, ki ege\'sa életében &oha sem volt beteg. — Drága hurcaolkodáa A bécsi , nemsotí bank klncsénnk Bécsből, Koma- ¦ ro m- és Marba r g b a tett elszállítása 37,000 forintba került. Menynyibe kerülhet azok VÍBssaasálliláoa ? ! Bécsi én külföldi hírek. — A hivatalos lap írja: Császár Ö Felsége aa állam szorult pénzügyi holyaete folytán az 18fi7-dik óvj ..udvari kiadásoknak közel 7 és fél-millióról 5 millióra leszállítását rendelte el. A császári család ennek le- . „ __ hetövó-tetőié, végeit- a segély-Összeg egy \' szik, tetemes bevitelre lesz saüksóge, míre nagy rfeaóffől lemondott, n a legfőbb udvari f matat as is, bogy már is vannak a pesti pia-htvataloknál is jelentékeny megsaoritások j ezon francsia vevők. Bor sem igen lesz, már eazkflflőltetBflk. j "is felhágott az ára b a kereskedők nagyon — A nSiléaia^_oaimü lep jelentése szerint ; mozognak, hogy jé előre gondoskodjanak Scherr Tostt grófot, tJörgoi volt hadsegédét, I kés»letrol, — Aa aratás eredménye Porosz- — A párisi vílágkiállitáft nagyszerűségei közt egy hangverseny ia készül 6000 ze-uóaa kazremaködáaa mellett A dalárdáknak pedig versenyt nyitottak 10,000 frt pályadíjjal. — Amerikában az idén roppant nagy termés volt éa kilátásba van helyezve, hogy őszire az európai píacsokon sok amerikai busát és kukoriczát fognak látni. — Brfi nnben Bok porosa Jatt a cholera áldozata. As elhunytaknak bajtársai diazee síremléket emeltek. — Alatta 1800 pornas nyugszik. — Franeziaorazágban agabona-teroióo várakozáson alól áll, szalma von, de a azem nagyon kevés sa nyomtatás alatti eaöséaek annak kicaéplését is Igen nehézzé tették, italában Francaiaorszagnak ugy lát kít Klapka- tbk\' íémely leveleivel néhány hét elÖU aa osztrákok-Pozsonyban elfogtak, Krakkóban — fojáégáruláal vád alapján — kivégezték. országban küzépaaerü. A rozs meglehetős termést adott, a büza jó ^özéptermést, jobban ötífiít ki as őani árpa-oratáj, a tavaari is kielégítő, a sah igen jói fisat. Hasznos tndn!valók. — Az eper nri-n t orvoaflág\' Az „Egéazségi tanácaodó" ifja, .hogy az eperl aukfélo betegségben mint gyógyszert ajánlják, klvfllt tüdövéaz, elmebetegség, láp. és veaebajnk ellen, de legtöbb hasznát tapasztalták köszvény ellen. Már Linné a nagyhírű füvéaz t&paastolta hasznát a köszvény ellen, éa Boerhave a hirea orvoa gyakran rendelte köszvényes betegeknek^ aaiiarirán, hogy & gyógyerő az eper magvaíban fobonik; mindazáltal más orvosok a kiuyomot éa átszűrt levet adták hasonló sikerrel, kűlönöoen kőbetegség ellen. Ha aa ember orvosaág gyanánt akarja használni, akkor naponta több-azSr kell egy-egy tányérral elkölteni éa mellette egyéb eledelekből keveset enni. Igen basinoo, éa mindenkor igen kallcmea or-voseág. A színes v i a a z g y e r t y á k, melyek a közéletben tekercaek alakjában, a a kará-ceonfák díszítésére baasnáltatnak, többnyire mérgeB anyagoknak köBzönik azinüket, a as által az egéazaéget veszélyeztetik. Igy a vi-1 á g o a e ö 1 d gyertyák m í r e n y-eavao réz-élegbol álló sebtreinfurti zöldet, a ű ö t é t-a ö 1 d gyertyák itearín-Bavaa r é z é 1 e g et, a aárga gyertyák fealény-eavaa ólom eleget, a vörös gyertyák ó 1 0 m pírt vagy czi-u o b e r t tartalmaznak a égéskor rairány , rés-, ólom-, vagy higanygőzt fejleestenek. A világon zöld paraffingyertyák ís mérgesek, mivel szintén rézéleget tartalmaznak. — Ae issapoa víz tisztítása Urnáéval. Ha iazapoa vizet egy kevéa finoman porított timaóval öBszerázunk, az néhány peres raulva már megiható Icbe. E tény megfejtését abban találjuk, hogy a timsó az iszapon viszeli ÖBflceráEda kovetkestében, kéuBuvan limfuíddó bomlik ffcl. Utóbbi bó azintéu Biéi-bomlik, b míg az al (baaia) a visaek iazapoa, és hamuflB^rti alkatrészeit magával ragadja, a a&v a azénaavao égvényeket én ógTényeo földráaeeket támadja meg, ezeket kénsavaa sókká változtatván át, miáltal terméazeloaQn a víz, duu ts&éoaavtartalmu leaz. Vajtimli. KQusftuel. errí a asimra mir kés">n jötl. BJÖí3beo hnnioá]jult fel; kérünk mást is. H. li. Bcltc. Tudatúi »elOnk holléWi. Kunisiabcr kinek. Még mindig nyugit ik toila \'! PÜDovíUmai Mitrt e hosuiia némaaig 1 R_ EöTeakilj-a. C«. Tihanj". A aa^p vidíLbei autiá nem jöhetnek aa igirotok, pedig nehesen ririab. MBcaekháüiuUi. Mogiríttictl, do mir mii mcje IGíta. NftEj Bcríuyi tadaaDok. Képek nem állaaJí rondel-kciísüotru. do forditunt ni poűáot anoak idejíben. mormogd magában, atisstia lelküsroore> te^leheri——¦¦¦¦¦¦ TÁRCZA. Baráti hang. • V ... ii fidciiorliac-) Ho^J lin minden elhagjotí a földűli. Ha íOiftDJrpyé rUl ríd a »Ílig . Vod mép a ra! megtörött aijTedoek, Kern arany ea, s nem a gyáva ílrok. Nem a kornak ceábsseherae es, ISelv as rlrek boírinj Ábrándjain ilotdTÜAgna éjben tÍTedes. Nem csaló ka, (aiyton hű bari! Ö. Biradoo is &rsl üantodal ] Vedd elü caak elhagyott kedvesed. Vedd elS caak elUtt 1 a n í o d a II B Bongj siertlmot. sciigj tinón halált raji , Zengd el inaltad, gj-?rmckíépt"lpt; 6 mind mi idei volt aiokban, mind mi ViwsnTon tnig oda téped el. Ka ha aiínd-eseli rigmust Bem adnak : Zengj1* kkor rajta a h a b i t; Mert nt z a honű-^íimok QdrOt, Éi a bon n aairnek iltít Id. SZCTS UÓ1UCZ. IfcflC A. S A. M" X 3SS Xjs 3Lb O- TDrténeü életkép &XV1L szixad eb3 feléből. DUOUE ntán oS&ll Bflkkesy Mártó a. (Folytatás.) „Meg van engedve?" kardé a r&bM íítnökét. „Most más dolgunk vajií" mormogá as jelentékenyen. „ Azt ezután végezzük elí" kÓréarabld-- „Ugy — bát osak hamarjában!" Salvator elővéve rajaonját. Zan^binak esen „ezután1* js nem .igen me^nyngta-tólag hatott rá! " Pietramala erősen BsemUgy re vévé az ifjn művészt 0 még kese sem\'remeg l" E pillanntbart zaj vala halh&td — bokruk kö/.c nllogd lándzaik tüntkfyl~ — rablúk iu^yvereifchez kaptak. Egy Odaput liarczoa lépett elő élükön egy öreges férfival gazdag patrieiaai ttl tözetben Piotrumala intett, a a már fölvont kakasok ismét nyugalomba tétettek. „Mit hallokgynkbaság kiálta a harezosok vezére, a rabldk felé sietve. „Igen, grdf Coppola" válaszola a rablófőnök „de ehhez ngy hiszem senkinek semmi kőse l" „Ennek nem szabad megtörténje, én gyilkosságot nem fürők." — I\'ietrnmala mtigvetÖleg mosolygott. Aa utána napra matatva, mely még a öt magasan állott az égboltozaton jelentékenyen monda: Még nem vagyok a..tie-^ tek — azt teszem, a mtt akarok!u „ S ha én engedelemre kényszerítlek?8* kiálta lándzsáira mutatva a grdf— „hatalmamban van! Pietramala, én gyilkosságot nem tűrök ! —H t _. nJd," felele a rabld. BEn pedig azt mondom: Az elaÖ lövés alkalmával,mely kegyed részéről történik oly mészárlást idéztetak elő, milyent még soha sara látott. S ha meggyőzetünk0 fordult itt rablóihoz j, ngy mindenkit fölhatalmasok köztiletek, a ki csak megmenekülhet, jelentse Tói az arcosi berezegnek az östES-eskilvéat. — u DTalán már meg is tetted!" gúnyolódik a griíf. „Ki engedi meg kegyednek, szavaimban kételkedni!" válaszola Iiévvel a rabló." Nem én kerestem föl kegyedét,Tia-nem kegyed engem — igy tehát ugy hiszem nem én vagyok kegyednek hálával adós. Igen — s a szövetség mindnyájunkat egyenlőkké tesz, itt nincHe-nek ősük, ítt a hegyek kőst kegyed ép oly száműzött mint mi!" A grdf semmit jsem viaszolhatott — belátá, hogy itt fejjy ver hatalommal többet ronthatna, mint egy ember életér — I s kardját hüvelyébe boosájtá. — Salvator e közben bevégezvén rajzolását, a képet Zanóbinak nyujtá. „Eskümre mondom" furdalt azután Salvatorhoz „kár önért." „De ficzkók ,mért akartok éppen megölni !" - .......... „Mert megvagyunk érte fizetve. ¦—-a wRibeirától?J plgen." „Én kétannpt adok. —u ramala. „Kapitány — én sajnálom" —, kére főnökét Zandbi. J „Hallom," folytatá Salvator, „hogy valami összeesküvés valami/ haros van készülőben. Engedjetek legalább har-czolva meghalnom — zsoldosotok akarok lenni." , „Nem lehet!" irtméllé Pietramala. „Ugy hát előre! kiálta \'Salvator — siessetek de ne várassatok,\' e várás kin-, pad!" E szavakkal kigombolva mellényét, mellét kifeszité, szemeit.az ^fffelé inínyozva." j JT^ Ekkor hallá Madono hsngjá\'t n sziklák mögött hangzani, ki egy kirf balladát énekelt — nem gyanítva ml történik a völgyszorulatban. / Sulvatur onkénytlenUl utánaéaekléa dalnmöt— írisz bncsudala.-volti ----- „Ismeri ön ez éneket?? kérdiZa.nóbL „Tőlem vald!" válaszola fájdalmasan Salvator. „Aa urnák mindenre \|\'van íehe!#óge! ösodálkoaők a rabltf — sajaálom. —¦ .„Valdban fdlaégea ficikúí vetek köi-=; ben a többiek.— -} ¦..:•,¦{.¦ „ügy hát haljon meg^annélkttlyhog^: ; gyanítaná8 mormogá FJetramaU, iWw^j\' ~: vé fegyverét b vissza lépvén ldrfw«JÉ»3c j BZÜlt"— r \| -^TCL ff\\ Salvator még mindig? arra néaeU,iiotri - : n hangot hallá, in^^mitHirg kQíieJiíílr^ , jSve. ; // - _T ;\'A"hg7Tef-kaka» njr«kk«nt. .Kégjelímfkegyeleml" kialtaígynöi -levelet annak átadja, Bolognábaotaiott Hang; a rabló meghökkent.— .1 Egr lovon uls hölgyet pillantott meg, ki ownoakereaatet tartva lebben kiálta: „HaWrtiiello akarja hogy- éljen 1 Megáll-" játok!" — ai idegen hölgytől neki nyújtott ajánlj Salvator megvolr melTtvS Pietramala A kítJjaMl eyymiía-kttrjaiia-díilt^ i * ¦ a ¦ +f .. A. I.. . 1. • _1 f . __l. .r___ \' 1 ^™ munta rrnn evararlnt ¦ rirVAnn s igy egészen magára volt hagyatva. _Épan egy rövid idífvel ezelőtt megkezdett festménye — egy villámtól snj-^ptt. tölgy — elfítt ült; midőn aa ajtó megnyílt a Falcone lépett a szobába. " .ftil.smrró főnökének jelét — néhány perczczel ezntán a nap letüut. „Köszönje annak— kiálta Pietra-riiníft Hermosára matatva Salvatorhoz. ~ Siílvator fölismerő a hölgyöt, kit már egyezer láiottt, a ki ugyanaz volt, a ki mrgvevó JiHngnr"ját, s mcneküléstla-nácsolt neki, "Ekkor érkezett föl a hegyre Madone. Ö ricmigyanitá mily veszélyben forgott Salvntpr, s ntközben virágokat szedett számára! V. .........-Tör4«nelHnk színpadja-változik. A nyájas .olvasót Romába vezetjük. Két hónap mult el Salvator megmentése dta. Hí^Urikfszerencsésen elérvén utazásának ^aérjátr hb örök városban találkozunk vele. — ~~K rablói;mindamellett, hogy a hölgy megjelenésére szabadon bocsájtották — s/.nvánálfogták Őt; snem engedek előbb urját folytatni míg nem igére, hogy az üb szövetű vés részese leend, b esküt nem tett, biirmilíor és bárhol ha fölhivatik Napi)Iyíft fegyvert ragadni, de mind-addig-íemnriféle vitába nem bocsátkozni;-E végső föltétel különösen a rablókhoz tartozó szövetséges társak miatt volt tvvo, de a kitfnlak miatt Salvatornak is meg kellé tartnnia. Romába érkeztekor Inkást keresvén egy ftrrfi ajánlá föl neki szolgálatát; ki számára lakást szerezn! s mindenről gondoskodni ígérkezett, mire az idegen vá-ro?>ban szUkségeléeíid. Salvator, ki előtt ismerctCAiicV tüiit föl a fiu, megegyezett vele a nj szolgája Őt rövid idö múlva Romának egyik legnagyobb nevezeteséire csekély bérli lakásába vezete. A szolga, mindenről a mit csak kívánhatott gondoskodók, s oly figyelmes oly ninnkán s egyszersmind oly Öriérdekte-\' len volrhugy Lu^IiTiknek-ftnk^nytelenül-U idegen kéz működését kel le a_dolog- .logbnnJálnia.!........ \' As tmlilett férfi Taddeo vó1t.Herao g^^^^^g^Uta^^^^c^j^a^ -nek fondorlatai és üldözései ellen vedel-mezze,- . Salvatornak csakugyan szi\'.ksé\'ge volt ily férfira, mert régi szerencsétlen sora Romában sem hagyá Őt el. Festményeinek egyeden egyjét sem tudta eladni; Ijuifrauo, kit föl akart keresni, hogy „Te megtartod szavadat,tt örvende Salvator, egyetlen barátjának kezét szívélyesen megszorítva, „szabad vagy ?" „Igen, Ribeirát elhagy ára s hozzád jövék" válaszola az. „Van számomra helyed?" „Minden, az egész ház n tied.!" „De —¦ mily színben vagy!" Falcone megijedt barátjának kala-vány, beesett külseje miatt. „Beteg vagyok"" — suttogás az -— „reményem megtörik ¦—¦ érzenixhogy csak ábrándozó semmi vagyok." „Már ismét a régi bogarak „Nem, Falcone. Nápolyban visszauta-siták képeimet — te azt mondád, elleneim irigysége ennek oka — én elhívom — do a at.-leui egyetem, hová minap néhány képet küldék, szinte visszautasított — én csak kontár, képzelődő bolond vagyok — és te — jó szivU hatatJ" „Lehetetlen! Az egyetem visszautasított volna ?J „lm, olvasd!" monda Salvator az illető iratot barátjának nyújtva. nAha — kiálta Falcone az iratot olvasva — „ezt Bernini irá j tudod-o, — hogy Bernini Rtbeirának legbensőbb barátja?" Salvator vállat vonított. — „Meglehet monda — talán mindkettőnek mégis igaza van !" „Nem, istenemre mondom nincs igazuk .\' Kiálta Falcone kinek szemei az asztalon fekvő\' festményre estek — „a ki igy tud festeni, az nagy művész. — Salvator, én ís értek valamit a művészethez — de hozzad képest még tanítvány vagyok ! Eme tölgy — mint hullanak gallyairól az esőcseppek — mintha sóhaj vagy átok hnngznnék belőle — mint hajol meg agg törzse a zivatar alatt — valami élénkség fekszik benne, -^in4ba-oJy-Té^fi~volnar tineJcszive töv. rik meg — valami fönsége^ fekszik dácsában." „A tölgy belsőmnek képe! Suttogá Salvator. Salvator" folytatá Falcone részvéttel, „ne csüggedj el, te győzni fogszi" „S hogy vagy szerelmeddel?" Kérdé kis szünet után, hogy barátját min gondolatokra vezesse. „Falcone, én talányok között élek. Egy láthatlan kéz látszik vezetni, szol- gát küld, gondoskodik rólam, de nem akarja köszönetemet elfogadni. Madone képe nyugszik keblemben, as ismeret-len él álmaimban. Nápolyból! elutazásom óta csak egyszer látám őt. Miután Lanfranc Rómából elutazott, megnyitáu) az ajánló levelet, ^Bly^-alihaz. adntt^a-a lflvil — návte-len volt!" „Különös.\' Ö bizonnyára szerelmes beléd." „Nem tudom, kívánjam-e est, — vagy ne? „S te asereted őt?a „Nem tudom. A reávulóemlékezéskUzd ama szende tiszta képpel, melyet keblemben hordozok.0 „Ugy hát szórakozottságra van szükséged, jöjj barátom a carneval amugyia kezdődik, menjünk együtt." „Nem, énutálomittaz embereket,tréfáik oly ízetlen unalmasak" válaszola komoran Salvator\' „Ugy hát dolgossál!" „Nem tudok — nincs kedvem — beteg vagyok.4 rAkkor hivass orvost!" mosolyga a fáradhatlan Falcone, barátjának rósz hangulata fölött. - — „Azt már ngy is megtette Taddeo" mormogá Salvator „az orvos rövid idff múlva itt lesz, hogy pénzét követelje, de nekem nincs." Falcone, ki iameré barátjának kedélyét, s tndá, hogy ily hangulatnál nem lehete vele boldogulni, félbeszakítva a beszédet, szobát kért barátjától, b azt magáru liagyá okul adva, miszerint a hosszú ut fáradalmai miatt nyugalomra van szüksége. Salvator most szeszélyének ssabad utnt nknrva nyitni, Falcone távozta után Tad-deot szobájába hivá. „Mit csinálsz itt künn?" kérdé Őt. „Az orvosságot készítettem." „Megihntod magad." „HUz ón nem vagyok beteg, Sig-n oV i^" „Én sem!0 indnla föl Salvator, „ Mondd meg az orvosnak, hogy nincs reá több szükségem." 51 „De." ___Jtfqs" — szakitá félbe Salvator szolgáját „mond neki, hogy nincs pénzem, a mivel kifizetném." „Hisz amúgy sem követőt!" Éppen azért. Csak siess osonnál." ,,tgen, igen, én szegényebb vagyok náIáöT\'r szakitá ismét télbe Salvator szolgáját. „Nincs szolgára szükséged ?\' kérdé őt, „Signor !" ,,Igen vagy nem?11 — kiálta Salvator. „De mégsem" — tevó hozzá gyor- san, nem várva feleletet „toáat fogok tenni. Borbély lessek, vagy-pedig- a esi-dónegyedbe megyek képekkel csereberélni, hm?\'1 Taddeo vállat vonított. Ily szeszélyre nem tudott felelni. E pillanatban lépett be a ssobába halk kopogással aa öTyos, ................... Taddeo örült, másnak adhatja át a szerepet, Salvator szeszélyéé kiállani, 9 eltávozott. „Doctor,\' kiálta Salvator az orvos elá „én koldusszegény vagyok, hiába vesz tegeti nálam idejét. ,,Nos, nos! molyga az „SalvatorKosa még mindig kifizetheti orvosát; legyen az ily vagy oly mddon." „Zsebeim üresek jobbról is balról ia !" válaszola a művész gúnyosan tekintve orvosára, s péuztározájára mulatva. „De keze munkás" mosolyga as orvoB. „ön művészetével fizethetne ki — de" tevé hozzá kis szünet után „ekkor én sze -retném a tárgyai adni a képhes, ha lehetne." 1TÉppen ngy" szakitá Őt félbe a művész keserűn mosolygva „írhatnék én iK gydgyrendelvényt betegeinek számára !¦* „Hm" mosolyga a doctar „ön nem orvos." „Éppen ugy, mint Ön nem festess. A mi önnél a gydgy rendelvény, as nálam eszme, azon különbséggel „hogy az enyém fitetés nélkül jár." E pillanatban Taddeo ismét visszatért a szobába. „Signor" fordult Salvatorhoz „egy ember van itt, ki képeket akar vásárolni. „Talán elment nz esze ?" kérdé a művész keserű szeszélyében. ,.Miért, Signor ?•¦ „Ugy hát akkor füles" szakitá, félbe szolgját. „Nem vagyok kei e^kcdŐ, hogy hozzám jön képoket venni. Menjen & pokolba." „Signor." „Talán bolondját akarja velem Usní, nem? —Tudtom Bzerint carneval van." „Nem, Signor; ő kereskedő Nápolyból, Neve Banihoccia." „Ah Bamboccia" kiálta föl Salvator, ,,az már más. Akkor legalább nevethetünk, vagy valamit — kitudakolhatunk. Veaeadőt hos-zám!\' E végső szavakat Salvator csak suttogva monda, erősen figyelve Tad-deora, b föltűnt előtte, hogy a szolga e földre tekintett. „Dootor" fordula most Salvator as orvoshoz, „ne higyje, bogy talán pénzt kapok. Menjen azon betegeihez, kik kifizethetik." (ToljUtÁia köTotkeElk.) "Ü" 25 Xs abrBl mj4a»k k4sskú rtgisa nazs^lteteA, a Wk" ,1,l\\1^Il,kll,\'1,f s««ASaL ír túljut a^WbM^kÉrMkedBlmi eaftkekben U svmaifXk- tokin-tAkttáM bídsJt mY janUsaak;. »tír ¦mUtfaetauk \'¦w\|f«*ttMa~ «IT oikket M«t7 «iti kirtm&»-ttimWfö^toh AtUiaj «rslis.oka tus ná hBwmmtí^mi\'M "Iltoy tntUuk u Blla1ni8 BsiaqkJalajáB-iItlimU «mh rotx bcljut T. ptdigtm- a baka b«iar0,B tte ¦ l+juobh maibjekn jogositatt fj_b«usaktt. — L» lusilk unbao, soc kw«>: MlMsk fclrflJrfit tAtjm. rroi\'hiiéMét, i$ pedig ¦ kS-«AkaiSk-diKl a. m i adwí kftil»k«4te, M.-y6* ˇ»-nccztáás, brt-«^etWTn, n nadldvfili kureakssUmi lMh ¦¦jMlamto, oAburt kemluoeloi Urrá- nyek hoiatala, — Taajis & uo ssoros értalniBben ! ¦itrUl mér3kíol n hnl^beli fni Sírt 0 kV—fi TrlSO kr ¦ n] 7B "foattrt i frt SB kr, Kakorlca. S frL 15 —8 írt M, Arpft titCáiémhisí Tali,, ktiajilk. —. 8 fel Í—ao~kr. Zab 46—48 funto» 1 frt i&—00 kt. Pohiak» eUS-rtttdíTö frt Í5-Ü0 kr. PuioJj tahit 8 frt 40 kr. Uvka 8 frt — kr. QaW «!•« nndaiOfrt Skja. Síllrmplllnk* 30 foka II—» frt knrdi-»« íf^illt. rArkftl/pálInkft 20 fuko 18-19 frthordú-vat 8,7aa.«ÍilS—Ufrt. Börk-1 20 frt.\' Jl/tnbSrSk ? (lanyha Salet) BkBr- 40, teMn- 40^42, i* hn»-MrÖk4S frt. mininként, > Bofoki fakir érTB/5* (MkHler) : 18BÍ- 4a l&43-ki — TiOikttokbcU — irtaié 7&t -8 frt. — VUlioji éi P«fs inli ftktte 18B5. hiía/aib. TjJ hanl-bír vÜrSi (¦ebiUar) 4« fttWr.T fit—9 irt — kr. BaUtanmclKki burok 1802-ís ÍBSS-Ikl feiír 10—18 frt. aWnhént Vl«a 90 frt — kr. Bit 44—űS frt. SBtSas^g erjapjq 6ta 80 frt. — Pdbár ronaj &n 7 frt 9ft—7 frt 76 kr, feketM i frt. \' A.-kanUtal ptaesl arab aept. 10. Borsó itesí> 18 kr. Lvnesa ltuaij« ia kr. Bab(tesá\|ó Skr. K3)«iUíje 6 kr. Durironra mitüj 1 frt 60 kr. Mwhnitu fontja Ifi kr. Jahkn footja 10 kr. S«rt4a. hnt fontja iff kr. StaWaaa Babaija 80 frl — kx. Zalr fontja 4U kr. Lia\|Ui«i nactaja u frt — kr. Zsam-IrallMt; m4aai> fi frt — kr. Kany4ru>rt fvatj4 8 fcr. Knkurlesalii\'t faatja 6 kr. Árpadara fontja 6 kr. SoleskJUa rontja 8 kr. Rt»kA»a fontja 80 kr. Faolaj fontja- 60 kr. KepcMolaj tauij& 32 kr. LvomaavUJ fontja 40kr. Ujbor lteaéja 16kr. — óbor Itcséja 30 kr. l\'niití aiJr ltoiéja 14 kr. Kaaluai s5r Itmije 10 kr. OJiDna-pAUnka Itnija 60 kr, Tdrköly-pillnka Uoíije 40 "kr Sailra-pallnba ttroájo 60 kr. Hjcri faggyá miisaja IS frt. — kr. Öntött fagygyó-ayartya fontja 88 kr,-kiirtott fontja 83 kr. Szappan fontja 04 kv , Bó fontja 10 fcr. Keményfa 61a 8 frt — kr. ^PaWa Bla. 5 frt — kr. Nyercfa Ölo fi frt — kr FnaUa m&-rSje 40 kr. Széna majuija 0 frt 80 kr. Bsalraa ni. &0 kr. Kender fontja 56 kr. Lta fontja 80 kr. Oéeal aéfuárfalyara aepi. 8. 5% mBtaliqoes 63.10; 6% nsmz. ktilcoSa 68.10r 1860 kl álUdalmi küloflön 80.—; bankráizvanyek 730.— JiitfllmUSoűtl nJoa-vények 156.99; Londoa 1Í9.BO; osüat dgio 128.—j arany darabja 6 frt 1& kr. FeJolÖB BzerkesztSt WaJdiU József. S X R 3D E3 T Ls Mely szerint a kis-komáront nagy vendégfogadó jövő évi Özk-Q^őrgj nptót ssámiUndó három=S évre, folyó évi deoflmber hó 10-én az nraaulmi gazdasági Irodában tartan-dó árverés ntjin haszonbérbe fog adatni. ¦ - K«UKír-Kömin)Lnbaü;aag. 3trrl80O.- - j f. , . Amra4l«H(ai4íég. NaCT-Kiinlmia ˇ.•tSrvanyssJka reaaérfil kSshlrri liíeftb, begy Nerifetd Al berta 5 ksa^atekaboa Isrtwt n k«prftfifi«flJ ntesaba» W0. ss. a hfllyzBit BSSfl írtra bouflU bas. Istallo ?4 ˇ«teaj^oyw bért nyllrlnos aireréaen t. i. Biplana bor 7-lk ?9 Olttober há 6-lk eapjato regéli 0 órakor, ?8 pedig u «US árTATosan a beca-ir ra»jlfirie* mftlodík irreréeoa a boca>jron alni Is e láda tat fog. Binat-píntül 280 frt IStaendS, a foUitalek a v.- tflrT^Dysváknji BWgt»ktnthet6k. WajdítB J6wwfltiadó-, lap- ée nyomdatulajdonos Nagy-Kanissan, Nagy-Kanizsa. Ötödik évfolyam. 2JL szám 1Ő66. aiantemJ^iPjiáBiX szépirodalom, kereskedelem smeretteqesztő kp a Ipar, gazgászat, tudomány és művészei köréMl Umita hó 1-éii, 10-én, éa 20-kAn szerketstíói iroda és kiadó hivatni: WAJDIT8 JÓZSEF könyvkerciiUpdéíébeii. N.-Kanizsa, sept. 14- 1866. <rNéhány szó gyermekeink neveién ügyében." — Ily czim liláit jelent ring a r7,. S.-Közlöny"~f. év 23-ki számában sept. 1-jérfíl kelteivé az uj tanév küszöbén nem annyira fiz olvasó k özötiséghe?:, mint inkább a szülőkhöz intézett r:é-hány szó. Minthogy ezen vezérczikklll jelzett kozleménv, Írójának általam is méltányló beismeréssé] vett jószándéka mellett is, oly tévállitásokat lu z a felszínre, mellek a közoktatás ée ne\\elégne J, terén a nemzeti kózriiivelödéc!, a haladási józan eszmék s a jelenkor szellemével ellenkeznek, ily téves irányzatuk ellen pedig min Jen szakavatott ugv-bariUnnkat sajtó utján bog)\' ez az egytni nézetek egybeiuzése ultal a koz,-szükség-érzetböl keletkezett köt véleményt, közhangulatot kellő önziiang-\' zásban terjeszthesse az érdekellek elé, síkra szállani, valóban liazafiui kötél-nie; tehát a nujg pendített nevelési ügyhöz ón iajfli^pe\'-riehúny földerítő szót. A ktizfööiény t. irója bevezető soraiban a nagy íranczia .hóditó eme mondatának idézésével: Iíosz közvitéz, ki le.g. alább is marschall-pálcza tttán nem törekszik, — bevallja ugyan a nevelésnek a jövő életpályára viszonyuld nagy horderejét; — bevallja: hogy „meg. szűntek a kiváltságok, a szabad-versem/ korát éljük, s a különféle életpályák mindenki előtt tárvák,1\' ti megfoghatlan ér- dik : „mi m^w\'^"notifiíái ríramM\' mellett maradunk; ügyvédi pályára készíttetjük elO gyermekeinket, ámbár .... ipar- és kereskedelmi tanulmányokat végzett egyénekre inkább van szükség." ) Njilvános nevelési rendszerünket illetőleg, bocsánat, de tisztelt közlő ur még csakugyan hajdani nézpontból veszi szemle alá nzokat az Ügyvédeket meg papokat-képző gymnasiumokat, melyele pedig 1851 dta az europni haladottság vezér-eszméi és szükségletei szerint vaonuk már nálunk is berendezve. Igen, kedves hazánkban íb mindenütt real-gymnasiumok léteznek, melyek jelenlegi tanszervezete mellett a pályaképzés korántsem oly egyoldalú, hogy osak Ügyvédeket adjon a társadalomnak, kikben közlő ur szerint ugy íb annyira bővelkedünk ! Tekintse meg közlő ur, bármelyik gymnasiumnnk mostani tan-szervezetét, a látni fogja, hogy a latin nyelven ki-vili még az algytnnosiumokban !8 a következő tanszakok: magyar s német nyelv, történelem e földrajz, szám- és mennyiségtan, természetrajz és természettan mint rendes tanulmányok tár- Előflzetési föltételek : Iiiíboz bonlisíal i L(.-« évre : - ritlvlirc postán ííIMyí l"U h.wiiti.tn [H-tití.(pórt 1-fliJlr 7 fcr. ír G <:x min-lea turiU,i beiktatásért 5 je&ilij minduti p-tvi-h Wiktalás-n 3» A „.Nyilt Uiík:u-petit sor beiktatási Jij.i 111 k,-. Előfizetési pénseJe\'és\' hirdetések, ei!jt,-ri r kp i e eTrcTalt ar\'fal m il ÜlalT közíeniéuyeJk, ni vuiíki irretek, LérmCntrc a kiodúhívatallto } A uasrrnbccsüU cstkkironak tflkéletca igaa van, oajnoo, hogy nálunk a tabhaég. tisztelet a kivé-tolaet, gyor[H«kái urnák akarja nevelni, éa a keraa-kedSt La Iparost non ía tekinti ojryébnekj mint tb-. laml ransnélkflllnBlc, podig anon birodalom, moly Ugyoa hereakidpkfit énlpajosokal bír felmutatni, úa kormánya föatilját a ksreakadslem éa ipar vfrágiáaira ho-IjMlt\'fta a legboldogabb; — sokat lehetne tóuj ékkel blaanyllannak, de leu "még alkalmunk orro la egy SniUA csikkel asolfrálni Saork. gynllatnnk. Ezek, nenult? mind oly ismeretek, melyek az eg\\etemes müvelö-desst I, ur, anyagi » értelmi gyarapodással szorosb Öh&zt-t ügyesben állanak. S I gyninasimuunk jelenlegi tanszervezeie az oka annak, hogy real-iükuiák oly kevés helyen szerveztetaek, s ahol szer-veztettek is, bizony néptelenek; mert tanügyi törvényeink hatályánál fogva uz ifjú, ki az al.gymrnsjnmot jó sikerrel végzi, nem az al-. hui.em a felreál-tnnodába mehet. — ^"^llu^an. beliatóbb öB&zehasonliráa igéd) eltörik, b nem felületes átvillanás ily szem Ugvbeni felszólaláshoz, ha köz.jl\'.tatá-i reiidízerün-kön a hazai viszon\\ok szerint igazán lendíteni akarunk ! ^Szakítsunk a korha-it -lntélHr-kkd, — pzovi tovább kozlö ur (-szinc-láticzolarát. - ne legyünk azvn álszemércmben djv-gulv-i. uiinthn az ij.-ur é$ kertsk&ldem nem vuína oly tisztes ki-r. mint az ügyvéd-sf\'ff. vagy hármdy más pálya:\' A középkori arihtokrat irán\\u vezér-eszmék már épen nem mindenhatók, az egyéni belbecs a polgárinsodátt érvein a pzületési elsőbbséggel teljes egyensúlyt tarthat; de csak ugy, ha felülről jövő kinintetéaek és kiváltságok helyett kellő kiképzés- éa fejlődén az alapja. — Azok nz angolok, kikre minta gyanánt ntal lisztéit közlő ur, a kik a gyapja-zsákról intézik az államügyeket, bizony uz egyetemes művelődés fokozatain áthatolt értelmes s tudományosan kiképzett e^éin^gek^kik ifjú korukban a fúiJÖmYíyOB01iÍíereTék kÜ^Öbéí átmeg átlépni nem röstelték. Az angolnak mai napig is egyik büszkesége, hogy a latin klassikai nyelvet birja. Vajha iparosainkat nz angol iparosokkal értelmiségi nézpontból is párhuzamba hozhatnők! Igaz, az alkotmány sánczai nálunk ís megnyíltak mindenki előtt; de hogy oda jutva, az ügykezelésen nyomatékkal lendíthessen, ebbeli jogát képzettség által kell biztoaitnia. „Kezdjünk hozzá tehát, szó\\ bnzditdlag közlő ur, gyermekeinket a kereskedői pályára képeztetni, adjuk Őket real-tanodába." Ne téveszazük össze édes közlő nr, a tanintézetek hivatás-körét ; a kereskedőnek szánt ifjút ne real, hanem felsőbb kereskedelmi tanodába küldjük. A köz-\' művelődés Ó8 egyetemeB baladottság érdekében valóban kivánatoB volna, ha nz al-gymnasmmből lépne minden ifjú, midőn már a Bzabfld fejlődési és értelmiségi ©lapot magának biztosította,-- iparüzletre 13—14 éves korában; hiszen az irni a olvasni alig tudó 9—10 éves gyermek bizony angol mintán önálló iparos hazafivá CBak nehezen, vagy kivételesen kerekedhetik ki. Csak így emelkedhetnék édes hazánkbon is az ipara fölvirágzás dhajtott Bzinvonatara; ne bántsa tehát, tiezlelt közlő ur, azokat n kor; igényeit fölfogó nemesb törekvésű inester-ember szulöket, kik gyermekeiknek teljeeb kiképzést adni buzgólkodnak az által, hogy az ipar-Ualet előtt magzataikat az al-gymnasinm tan- szakai ni is megismertetik ; ha ilv elo-\' ísn.eretek utált nz iíju közlő ur bzt-iint ns atyai intelem Hnezitra js vonakodik iparossá \\alni.. csak a házi nevelés ferde kinövés : VA,1TÍ. \') Válasz H. Sz. M. urnák. -;L Leceea lap utoiaó as-iuiiátjau U. Sz. M-ur ugjno e lyjj aug. ->u ki Bzámában a ísidók nÍ0gyar.,6...\'í,i:íl ügyeUn juU-i.! uzikkernPl heljtel-i.ul gai^\'h^ljn , e= U-nno kifőtt baagr, or.:.J!..8iu,í.i k p^iv-nbéjg!, t-k i-t ntvtt-aégre mcMoiii.k n \\ il ^i.i tjn, ttinek fulyiao kóny»z&ril0j érzőm inng.jmat lu 1 buzgónága-hah rejlő hí$cia ce fi rd<: fcIfogaanit t. olvasóim elolt nflprtr=yr« dcrilcLÍ. Slii.iii\'iiokt!ütl tigyelmi?ztotem a czáfuló urat, Imgy \' iikV:(.-nu-t még egyezer vegye j keaóbe éa olvassa ügy i: l«ni niel, meg ffggyo-I zÖdhetui, in\'-gy aljban bzo eícch arról, hugy I a zsidók addig n<í Iuuiubíttaesannk, mig n \\ magyar nyelVL-t Böjatjukká nem telték, — hanem az vihi bcni.i; tarulmazva, bu^ry ini-nekutiina L^ri\'Eimoíti.kaI nem sokára elvárjuk, iparkodjunk a uií.gyfir nemzettel olvadni,;, mely üBBtroi vadüriiak eikerét a luk ele-tosímagyarüSndáBlnJZ kötöttem. A magyarra valé névváltu&tutás, igaz hogy magában mel-lákfea^fl jcUntektuIeu doiug, do Üsazcillö az égéséhez j fl vegyes liázaaeig pedig, ugy ia tudjuk, hogy annak létesitésa nem tőlünk, kanom a juyü tcrvónyhozáalól függ, ezt le-hát egOBzen felcülcges volt czáfolni. Ugy látszik, hugy cráfuló ur, mint maga ia beia-mefi, hogy azavairaat a magyar nyelvben! járatlansága miatt elferdítette. TovábbáOi magyar nyelvre vonatkozólag H. Sz. M. ur aaon áll>insn, mieEerint csikkemben a..helybeli izraeliták lursaa köreiben a rum kitt nö- I met nyolv liasmulatn alinlam tapieztuhutott, t egéazcn hatnia, i\'gyellenegy szóval aom em-Illettem K-nnizeat éa annnk izraelita becsca lakóit, de ép>n db clleukozörSl vagyok meg-gyözíidve. Vannuk itten számos előkelő zaidó családuk, J) kik minden tekintetbon tiszteletet érdemelnek, a haza érdekét nemcsak n magyar nyelv művelésével, SJ de tónylo-geson Ía elSmozditandóknak Bzerencsam vala kiismerni- Hngy Magyarhonban lévő német helységekben keresatény polgártársainknál német hitszónokok vannak rendelve, nzt nem tagadhatom, de tndja-e H. Sz. M. ur, hogy azok felváltva németül éa magyarul szónokolnak? Hogy a frnnkhoni zsidók a nemzeti nvelvet csak akkor kezdték vnlna miveJoi. minekutAno már meghunDsilUitak, abban. H. Sz. ur csalatkozik, mert tükéletca cgyenjúgosttáBuk még CBak I. Napóleon alatt történi, éa akkor a német nyelvnek kőztük már hírmondója aera volt, aöt uraikodáan idejében általa rendelt zsinatában as oaazc sen egybegyűlt kúzaógek zaidó lelkészei franczia nyelven tanácskoztak; do forditauk tekintetünket Spanyol , Olasz- ) éfl Portu-galhonra, tekintsünk Perzsít- ós Arábh"u zsidóira, beszélik e más nyelvet, mjnt lif.r.i nyelvüket; pedig nraa orazágukbun nemosnk honosítva nincsenek, de még a közéj.knr nyomnsztó súlya alatt élnek. Hogy halhatatlan nagy Széchenyi még csak férfi koriban kasátn a magyar nyelvet mivelui, H. Sí- nr véleményében aem osztozok. Szegény Ssé-chenyi ha élne, eupek hallatára ssivóre uj te ne. .Széchenyi férfikorában már gv-ar iro lépőit fel. 11. Sz. ur obbeli uLÓl kövelkeztetetn., hogy kívánná, hoooBilueaannk előbb a magyar zsidók, I ü iiztiin m;ijd n magyar nyelv mint tan- és j társas tiyelv bc fog vezettetni. B) Erre Cflu-! pan azt jegyzem meg, hfgy a gondos apa i gyermekét, és ű rsuűűs tatiltö tanoricxait csak akktír juLilmazsa meg, ha aat minden \| tekiiaetU-n megérdemelték- fehátne kivaeja í a jutalmat nz érdem előtt. Hogy a Magyar-. honban lakú lubbféle nemzetek, miridamel-, lett In gy egy ezót sera értenek magyarul, mcgÍE a hí,n minden jogaiban réBieoÜlnek, 1 (iir>n srT.kt nr-g nem bókkBnhotik, mert ezek küluti nemzetiséget akarván képezni, nyel-vQkliiz ia hűségesen ragaszkodnak, és erre vonatkozólag «Bak hozhatná lel a nagy hazafi Deák Fcrencz nyÜHtkorotat, hogy senki nyelve miatt polgári jogában ne rövTaltten-sek, di.; csekély véleményem szerint reánk ezt nem lehetne nlkalmaztatni, mert mi külön nemzetiséget netn akarunk képezni, — mirt ez esetben héber nyelvvel kellene élnünk Kiulékezzék viasza H, Sz. ur! midőn l-!-¦:>< M,cn n inngiiB kormány által a nemaeti-ítpel; ehisstHisa tekintetiből népőaszeiráa reiideitelctt, mindenkinek önkényére hagy ¦ tett a nemzetiség ki választása, éa öiürnmel tapiiBztnltuk, Impy as itraelitik magokat er-Bz.Tguzerte a magyar nemjeliacghci he Íratták, ennélfogva tartozunk la (Víadattu.knok rzéUzerflon megfelelni, nraa; mivsljök lel-j- s erővel a magyar nyelvel, legyen SB iskoláinkban u tannyelv ; aaért u-nómet nyelv-t 1 senki el nem riaaztalík, minden mi veit ember tudja, hogy a német nyelv a műveltséghez, ipar és krreBkodéBro nélkfllöshetlen i házában mindenki beszéljen amely nyelvvel neki tetőzi k, még görögöt is senki séta Fog;a tobz néven venni, de a perzsa király tai: ulmányn, miaserint mindenki basában nemzetségének nyelvéi beszélje, m\\ reánk csak így ruházható, ha magyarul beszélünk, Tuert nrmt\'^ém ItOlon ¦ nemteíróig, hanem mini magyar nemzetiséghez tartósul akarók j"pgal aein héberül, sem németül, hanem ep vedül mngynrn! kellene beazélnÖnk. Bkkó-pen tehát TI. Sz. ur ezxel anjelvsaabadságnak felhozatalával maga magát sújtja. A ml magam név-raagyarositását illeti, mit H. Se. ur oly megszemlélhető megvetéssel említeni látszik, t. olvasóim előtt ig&aolasul ssolgáljon, Imgy birtokomban lévfl 22 óTes nkleveíent-nél fogva eddig nem tehettem* különben as én i\'iptély Bzemélysetemmsl a nemset sem nyer, °"j sem voszt. — Egyébiránt ssjnosan kell aggodalmamat kifejesni as iránt, bogy H. Sz. nr ezen komoly ia foniós tt^fvet Hn-kénytos neve magyarra forttttásávaf pnay-tárgyává tenni látszott. Tisaterem ás boes€-löm bö szaktudományit, ás birtokában láv5 crdcmjeleit, de a fennlévő tárgyban magának érdemjelet szerezni H- Sa- M. urnák eszeágában sem lehet. \' . , Dr. D—a. I) Engodjo romelnOnk , hogy nem sokára ísraát találkoahassunk, már tübbsaör olbmeriflben réaseafllt tollával. Saerk, 5) Q. Cssees etalndja és míg tBbben magTar-éraol-taüek, a tnagyar érdeknek ?8 BHeHemnHk -ceettSea sa erénye ég ében hódul. ^ C—i. 3) A romlott német njelv hassnálata asemrehi-nyása asokat sujUa, akik az által maiakat ihletEdre találják. - - C—á. ¦) A lombanl-eleBcet királjsigbaB, a rimái tar tominyban, hol ssejény hittanaink laaonrn nyomás alatt nyflfnak, saázsdok óta olasinl beWálnak kii-rálaff. C— A j&rvány-choletáról- i Uer.iKi.\'i éa gyógyászati szcnapontbál, bis-toab tújékozhatás vógetL) 1. nendörf szempontból. -A kl Sgyalsm- mel kisérte a jársány-eholerát, sí tudni fogja, raraserint egy eve elmúlt Qlár, hogy •) Jó a kinek a ouTÍ galamb a »tájin repDL »•) ön Biemélyebsa nyonnníay naak aásva Bún-áenesctTTj -ran, és óhajtják, kogy Utamasai kast minél többre »aporoajanak ory„ ftrfiak, kik áata nvcKtluk terjentását ulrflkSn horojltk } flJdaloMSl ~~\\ üpasataljak, BÜdSn TÍréwLkáttÍácy%W¦ asávánakHV .> toraljak, és kltlDDOsou «rndfltt : Ms^taikMI tajsTMa- ¦..". nek uóhii^aljjjmniatali^taks^^ - alic jsleaaek meg nihínyaa, iks Ufásaaflk. BSst . verttehe aiebt aiiftBri**,-\' aV oatol • frasMAtt - lassú Wptokkel haladolt előre, ."¦ most eltér-jesskedTS tflnstkezlk hol itt, hol amott a kariban. Terméssel éh ea nlkalmaskodTa, épen nem-ffilesleges^ hogy konmlyAn ós oloveko- - rá* álljunk vele szemközt, mint győzedelmet vivnl kívánok: mert mit hasánál aa élőt ott, hol háború, éhség; és döghalál ktUdenflk -arjó&tteii-----------^ - —-~ 3, A járványj-oholera- alatt a küvntfcezo rendőri e(járásV kell követnie a hatóságuk-nak, aa elöljáróknak, a lelkészeknek, nz or-vosoknak, a bizottmányoknak, a gyógyHze-..-.résapjtnek^xbogy e_* eljárások jó visszahatással legyeaek, a kösönBégnok kötcloaségo mindasokat elfogadni^ mik elébe szabattak - éa asabalnríogSák.Há"sajaregéflZBégük-é» életük megvédhetését eszközölni óha/tják, - hasatolan aiegflflvBBebb intézkedés is olt, hol; intézkedés éa szenvedés elfordulnak egymástól. „. —¦......-3- Minden egyes- cholera-caet a,.hstóságnál asornal bejelentondö- (Legfelsőbb rendelet 1795. április 15.) 4- Ha valamely mérsékelt népességű községben 6—10, vagy ugyanazon házban lep -kevésbé 3 egyen hal meg, akkor már mint j^rványtefeTntendü, melynek folytán a betegek közköltséggel orvoslandók. (Legfel-sobb hatósági rnndclct 181Ü. fobr. hó, 1887. ss. alatt.) 5. A segélyezésben roüTtődÖ orvosok napidijának, agy nemkülönben a szegények gyógyítására fordiJaudó gyógysaorckérti járandóságnak kétharmadát az állam fizeti. t,Lig-felaőbb\'rendclet 1819. aeptember 18. sz. a,) 6. A gyógyszerészek a gyógyszerek árából a betegeknek 25, as orvosoknak pedig 10 percentet tartusnak elengedni, i Legfol BÖbb rendelet 1822. jul. hó 4. lóöUi. bz. a.j 7. A fogyatkozott szegény betegek ha hiá-nyaval vánliak a kellő házi gondvisolésu^k, kór, ainlö hasakban, ápoldákban. adomány hasakban lesznek chVIyezte tundiik, Oh nnn valamely katona-magazin, vngy sillö házak-ban. (Legfelsőbb rendelet 1824. jan. Li. -\'4. sz. a.) 8. Az egészségügyi Bzemélyzet tartozik ellenőrködni a tisztaság felett az u\'ezákoii ugy, mint a magán-lakukban, s mindent elkövetni a légnek tisztán tartására. Legfelsőbb rondelel 1829. dee. 25. 76064- sz. »•) 9. A hatóságok tartósnak nyilvántartani a cholcn-járványt, ennélfogva mérsékelt esetben 14-, kiterjedtebben pedig S napimként tesanek jelentéseket. (Legfelsőbb rendelet 1840. mart. 4. 11281. sz. a.) 10. A* orvosok ckolera-járvány idejo alatt megtérítés nélkül kapják az előfogatokat. (Legfelsőbb rendelet 18-19. mart 21. I UöO. SS>_B.) ~Tn AsTnrvos a receptre tartozik felírni, hogy bT&ny egyen számára irta légyen a ezert, Sa-mtdSa.aboteget látogatta, hány beteget éfl hány halottat talált ugyanazon szám alatti háahan. (.Legfelsőbb rendelet 1849- jut. 19-442. ss. a.) "-^-í-3^-A-ohalarájjárvAny körüli eljárást min-donkor a kCzígasgatást hivatal rendeli cl a legfelsőbb kormány! rendelőtök értelmében. (Legfelsőbb rendeíét 1855. mart. 5. 3319. BB. &0. 33. A járváfij-aholera uralmi alatt a következő áltnUnns egészségügyi szabványokat-kell felvenni. (Legfelsőbb rendelet 1848. aug. 15.) ¦ _j • . .a) Hogy a nyavalyáról aa illető hatóság minél elűbb ártssfllheasen, kötelessége min-dect lakónak ás leikéinek azonnal jelentést lenni, .ti- Qgyaaaaon községben 3 egyén saft&ved vUaoyfls hány-hasmenésben, ha eaak mollett a b«teg arez-vanásaí Mtorzul-Uk, ke^k lábak hideg, görcsök Uil gyi> toriján, JfeJetUb^. Motnjahoanak. Ellenkező «tb« feialŐ^aég^rierhelendö minden mu* Asnrilkséghea képest: elegendő számú «V«ofe^öjiitóek ki* betegek orvoslása-CBy~kiknék a gyógyításon kivül kötelességük - egTBiersminil a rendőrt \'szabványokat WfmngVjéhrtbeléptetnL A vidéken működök-nak a kellő orvos-siereket * közigazgatási hivatal tagja.késre szolgáltatni. n)al^bmí^kttd8 orvos felelős íntézke- \\ déaeléjrt, B; közigazgatási hivatal pedig; a ki-bonéttítltréniAatA\' foganatosításáért, En~ nak folytán á kdsbivatalban álló orvos szorgalmatos otáplátásra, ás íolfllőrküdásre kö-tnlaaietlk. :_ • __ -%d) Hatok küaségben mutatkozik a cbolc-ii, akkor mágián orvosok lesznek elhelyezto-tjndjk a k&aa^gekben, hogj^hélyben lak,\' \'a) Minden orvw jegyzékben tartja a jár-\'^J-a^rittetktt, hogy síkalapján ac köz-WaBlLslB Alá> aaássiégüíyi fieoiályzet \'--\'-^ikisaii^aMraheuon. fordii a "ssogónyek vóilelraére, a házalóknak, koldusoknak, a szolgálat nélküli egyó-noknek roadre utasítására, az utosal ós házi tisztaságra, azórt is gyakori sscmlüt , tart \'roindeBRk-felett; a nóposb ospseoflopiirtosáít betihjn, Bsaporitfa a küaromüküdő orvosok és ápolók létssámát. 1: hi A küsaágek patiks-szernkkcl, aa oryo- sok kézi patikAvftI_éTráTnndÖltT-mirrytWrt^ --Bmfesyón, azonban felelősek maradnak. i) Miután a jég egyik menlőszoro a ckolo-,riüUB betegnek, azért Íb miuden küsflóg jégveremmel ellátandó, a jégvermek pedig tisata jéggel megtölt undok. k) A betegeket távoztatni nem szabad, a -hiHHegen4v-wlnának ezuk, neonnal elho-lyestctondtik éa elláundók lettznek. 1) A romlott tápszereknek, nz éretlen, roau gyüiiiblcsnek, rusz huanak, halnak, romlott liftnek, pi.iczi élelmi ez.-rekn\'-k árulása el-K-u n holyhatüságtmk kell tilla-kozuia. m) A beteg i-.saládnak gazdasága kör-mái\'v ásat az egószBÍgüsek teljositcndik, n>".-\\ boteg-\'knt:k gyóntutásn, a halottaknak kih=irn.ng..zt;itáa úgy intéjitesaék, hogy rémüliist no i>kozz"ti. A pap no menjen tehát f.iltüiiö iilíöretben gyóntatni, a halottakra rgy.\'dü! rcggi\'l éa este kuli liaranguztatni. o) 3tfí;ttnlvarrn botrg, e&t vizeaJiipedÖTtJ, azonnal k.:ll letakarni, 3 csak lift már meghalt, sxttfiiUmió n liaiotii kamarába, vagy egy biztos elzárható kamarába, hogy az PfíéftZBrg-s k kozt no maradjon, után na a ab ,bábun tüzes vasra ontott eczettal oly nagy. ,guzl küll csinálni, hogy az egész szobát betömje, aztán njsót ablakot kt-ll nyitni, hogy az einlit"tt m-lfg gtiz maffával vtgyo a hnl-di.klú .^9 halott kipán.lgását. pi A hulla eltávt-litáHii után ujra kell roe-sz.\'lni, 9iir..lni, a beteg rtiluiit m^gm-iani, a \'szalmát eli\'g<\'lni, egyszóval mindont ragály-ni\'jnteai teli i. <\\. A hulla liilott vizsgálat nélkül el nem t.Mu \'tli.-tö. nkki^r ií csak óra múlva. A ttMii\'léH mindamell -lt szabiilyszoril Bzortar-láflsaV történhet meg, r) A járvány iu-\'gssüii hivatal fogja kiinonil:ini. Kz.-kbÖlVi.Un-«k ki minden ngyéb pót-in-)(-zkf-)ések a fit.-forgó köríilményekhez képest, melyek mindenkor tigyulembj veendők és flzoríiSFin megliirtandók. Iviabúltiuk hí uleziii tis.\'.tntalanaág ellen, ós nem gondolunk arra, hugy magunk okozzuk azt, pedig bell»bb tekintve, sok azájllÖB-nek rondább a lakása, mint nz utcsa,; kár-, h.\'ztatjuk az éretlen gyümütusnek aaafiaíi adás-vövesét, éa mi Önmagunk eszszílk mog, magunk víszszük a piaezrn, krnjczárl adunk gyermekeinknek, hogy szabadon vásárol-hassik el, kos-irszám hordatjuk hara a hulladék -gyQin(>\|uB(it, ós ezzel hizlaljuk gyor-mekeiuknt; mégís hí n pótlók vótotik igért/ be, kárhoztatunk minden hatóságot 5 segélyért rimánkodunk n yész kíiíRpátto. a midiin reánk noh\'TÜlnek eogud InieBség, közremfl-ködée, mi önmüguuk vagyunk, kik lélote-rázkOtltajú..modorban állunk azembe a vég- rellujtó"hatalommal iiu í. - - ...... Ezek, s máa afelók hifiattják nztán a leg-üdvüíj-bb óvintezkedéHeket is. Nem marad ezuttil egyéb hátra, mint arra figyelmeztetni a t. köaiinaé^et, hogy legyen méllányos az eddig előadott rendszabályok elismerésében, mert ..ellenkező esetben nem kezeskedhetni a pusztító vész tovább torjcazkedhotéae megakadályoz hatásáért, jgy kiki magának tulaj-donitaa a lélek rázkó Itató canpást. (II. Qyógy.ászati szempontból. Jövő számunkban közlendjük.) TERSÁNSZKY, járás-orvos. (Tomplom felavatás.^ Ab alaó-lendvnt izraeliták 0 hó közepén, avatták fel ünnepélyesen csinosan épült uj imahás-ukal. A (A iu lUodvMÜli előadások sarasára Iája.) Kedves ürömünkre szolgál, hogy a helybeli dorók műkedvelők, — kik míndon lohotöt olküretÓnek — as \' áldoant-k%fla közönségnek néhány kedélyes eotólyt ámndásniknak-nyilt tért enge düuk lapúnhban, azon forró óhajjal, hogy minél tübbazör Ivgyeu alkalmunk a szép és jóért BEolgdlalfit teltetni. — A sarasam lát következő Borok kisérotében vettük : T. saer-keaztö ur) Kíitoh-aségüttknck ismerjük vn-lamint az e hó 6 án, ugy a. 15-én ia megtartott — a helyben alapítandó főgymnasíum alaptíík éjének növolesűro rendezelt — műkedvelői elöndáa számadásnit nyilvánosság elé hozni, azért egy kÍB helyet kérünk lapja hasábjain. Az első előadásnál jegyárakból bejött 119 frt 47 kr, fuIalBzeióst\'fcböI 12 frt 00 kr, összesen 132 frt 7 kr. — Xyugtákra kifizettetett 79 frt 87 kr, npró kellékekért 3 frt ti ti kr. így tiszta jövedelem 52 frt 20 kr. — A második előadás Összes jövedelme : 125 frt 20 kr. Öflazes kiadása 60 frt 19 kr. E szerint litta jilvedelnie : 65 frt 1 kr. — Mindkét előadás tehát 117 frt 21 krt jöve-deluiezett a aa. czélnak. Ezen összeg tettes Tárnok Alajos ur, mint a főgyranasTümi bizottmány elnökének adatolt át, takarékpénztári deponálás végett. A föntebbi Öaz-szeggel a számadások ia kézbeaittettek, melyek bárkinek is megtekintés végett készen állnak. — Ext azért tettük, hogy a sok rágalmazó elhallgasson ; látván a tiszta kezelést. A t. fflalfiaotök neveit nora közöl hetjük, miután csupa „N. lO-böl áll -, de azért fogadják a nemostveblítok Ingmélyebb tisztoletünk kifejezése mellett hálánkat, egyúttal köszönetet Bzavimmk Hnrtman kapitány urnák n es. kir. zenekar kozretnüköd-hetÓBe miau. A műkedvelők. \' A (N\'agy tüz.) Folyó hó 12-ikén esti 8 órakor, midiin korom-sötétség lepte el a földet, az t\'j-zaki szól düli aaaaki»«taU«i.k arra valók, hogy tokhSl^felÍBytfflrheasa a VWgiaQntetáa toi^moi^ kűrOli .saorgalmat, _ kas. hivatal kOtÖDÖs gondot ----_^ .\'j^-zaki szél dühöngött, éa esőnk a kouigazgatusi majdnom f.flíiűoza\'k.idiísig volt, városunk catmdea lakóit tüíi lárma riaszta fel, a veszély a loarioki ujonan épüli gőzmalmát érte, és nchánv perez ulalt a roppant épület egv Idiig-leBtlé vált, mely oly borzasztó volt, hogy mértföldnyi tért\'világita ki, a tiis tá-nndása isin.rétien, hajói értesültünk, a gabona éa tiszt kéfizleien kivül 130,000 Mra vblt egy trieszti társulatnál biztosítva, ós mint hírlik, miután már másodszor égett le, éa alig egy BznsuiuK<tt jóvedelmezoít, neho-zen fog többé fölépíttetni; szumtanuk beszélik, hogy u roppant mély gözma!ini kut fölüti három pinbnr állváií, éa az ottani tiazt-nok «lig eikorült tikcl onnan elhívni, melyek távozása utána kut beaankaiH^ szerencse, hogy ólet-ill.lozatba nem került. AlTüzvóaz.) F- hó 19 én estefcló az Iván titezáhan, szerkesztőségünk közelében tüz Ütvén ki, valami roszl-lkü Wusztl kt-znlail felgyijtú, n lüz körül városkapitá-nyunk Begédjeivcl együtt erélyesen működön. - .... .. .._________r=..________ . A (Kinoa halál.) Egy helybeli izrao • Hta vigyázatlanságból a padlásról leesett, és néhány nap múlva nagy kinok közt, meghalt. A (Gőzhajózási közgyűlés. A balatoni gőzhajózási társulat Balnton-Füro-den közgyűlést tartott. A (fényképészek szaporodása.) Csak három fényképész érkezik városunkba, köztük Alsó-Lendváról Tömöri íb, és kettő már helyben van; no már Így nem fogunk szükséget Bzonvedni fényképészekben. , A (A szüret kőaoledóaeO Fájdalommal kel] hallanunk, hogy vidékünkön némely helyeken már a azQrotliaz készülnek, pedig a szőlö^még éreti m ; régi panaszunk, rr - „ 11 «. . ¦ 1. - 1 . j. \\ hnBy a hatóságok Bzigorubbán nem intéz-T-rT^. ? í//.1. hlr V™^ kodunki W3 szép, herunk meglehetős l\'ólBöbbtanüatósági intézkedés fulytdn lesz^ ha önmagunk asB éretlen leszedéssel el a n.-kanizsal k. r. gymnnsiumban, mely nom rontjuk. sem kórodAviL seui raktárrá a borna ^ A(Cholera.) A múlt számunkban era- litett egy oholera-eaeten kivül városunkban több nem mutatkozott. — özógoden a oho-, „ - , Iára első.áldozatja 0gy kanizsai nÖ, Widá- veejtdvéh . kezdetét, a szabályszerű be- kovits Kceidor Anna, lett. Zala-somogyi hírek. körülmények közt át nem alakíttatott", \' Jí^" a jövő lB6r,/r-ki tanév october l-jével \|űPa Íratások, Tol véti b tan jegy-javítási víza-r gjálatük fcerrtr-uátom atoluíi napján tartatunk meg. - __ K ö n n y e A1 a j o s\'7 igazgató. - A-.(A\'niarikai búza.) E lapok kiau^ \' hivatalában kapható szép amerikai búza, lt-czéjír 40 kr. postai \'elküldéaiol 15 krral több. \' Ajánljak ezen büvon fizető magát\'gázdáínk A (Dalárda.) A n.-kanizsai dalárda csinos mÜsorozattal f. hó 22-kén a helybeli „Zöldfa-trendiglü" nagy termében dal-es-télyt rendez, mely táncz-koBzoruval leend egyhefüzva A (Névnap.) Lotonyérül (.levelezőnk arról értesít bennünket, hogy ott a vidéken egy bccsoB magyar családnál hévnap Ünnepeltetvén, mely alkalommal az ünnepély kő- figy^éher-TOely4ieJtSm-ügbonQBÍtáBa^aw L HáidanAIÍhálynr azon. nbmea. föl jövedelmező loend. ~: • • í szólítáat intósó a\'n^é. vendég-koazorohoz : [ A fE g y. b 0 0 s a 1 010 1 gT" m e-k—hogy-járuljanajc-némi^adakozással a megyei dftjk^) A napokban.:egy gyermek-dajkaj0.inségosek javára, éa fütszólltásáhuz méltó-¦SwWtoP$kW.&**Wv írodánkbaní-ki a hely- Mag maga kezdi mefrí nomos tottot;\' ugyanis béli indóház, körül egy bőr-táskában tübV :.Ő 1 frtot, t.-Kovács Dántol nr 1 frtot, t. Ko-^^tqpranypk^V.^gy^bárioiiy«i éa,hörboiL. \\. icrd Foroncz ur 1 frtot, i. Győri JánoB ur 1 ^Qtütl-iBíákörryvekct tftlá.llj az-illetö tnlajdo-. \| frtot, így valaki 1 frtót, s többen 1 frtot nos kéretik Bzerke.ztÖi irodánkban mogje- adakoztak, uiolytfokrTnÍBzegé C frE o é. télenni, hol bővebb utasítással szolgálunk. ,! szén, és azorJcesztííségUukhez boküldetvén ¦ ^ -. ¦ ¦ . . ------- . . HT as illető helyréi átsző Igái tatása végett 1 mi e tokintetben köteloBBÓgünkot megtettük, hanem egyúttal az Ittségeaak novóbon hála-kö-atiÍJléjünket nyilvánítjuk a nemes szivü adakozóknak. — Óhajtandó volna, hogy a joleu ínség-viszonyok között minden ilynemű alkalmaknál a vendégkoBsoruk fentnevezett t. urak példáját követnők. — A Balaton vizszinónek kellő fokoni fenf arfásh DTgySbön a b.- füredi tandcukoz-milny befejeatetvén, Lanka Józoef a is,Ír. országos építészeti igazgatóság m ér n ti ka müsEaki véloményt adott, mely az elózö indokok fonalán ebben foglalható obhzo : 1. A tiió csatornán a zugó segélyével a fentebbi értelmezés szerint 2\' mélységű vizet kell szünet nélkül leereastem. 2. Ha a Balaton víztükre évenként a tél kezdetén vagy nov. I-ón nem állana egy-lábbal magasabban a megszabott rendazerca vonal felett, és n (éli s tavaszi hónapok alatt, asae máj. 1 éig aein emelkednék egy lábbal magaaaub-ra a megBzabott vonalnál, akkor a már érintett két lábnyi mély víznél többet ereszteni nem szabad. III javaslatának elvi megállapodásai elfogadásban részeaülnének — gyakorlatban alkalmazni, és a zsilipkezeléet ellenőrizni egyszerű dolog lönne. Végül tisztelettel nyilvánítja, hogy tekintve azon körülményt, miszerint aa adatok — melyekre véleménye alapítható — nagy részben máa vidékeken toriént óaslaletekből merittettek, melyekkel Balatonunk viszonyai asonoBak alig lehetnek, s (ykiolvu azt, hogy a Balatonra alkalmazandó megállapításokat saját kép->n magán a Balatonon szerzett taposs tálasokra kellene fektetni, hogy emberi tehetségig megbízhatók legyenek: azon javaslatot toszi a uagytekintetű értekezletnek, hogy őzen megállapításokat öt próba évre fogadja el. Ezen 0t év alalt — egyelőre megállapítandó rendszerrel és móddal — a t. tárau-Laiuk és njáB érdekeltek gyüjthetnéoek szabatos tapaaifalati adatokai, melyek alapján nz ut év ellelto után a most megállapított rendszabály t ál vizsgálni, éa a BZÜ ka éghez képest fuód\'.siíaqi lehetne. Kaposvár. Ii. A Z r i 11 y i - ü n u 0 p ó 1 y f. hó 7-kén, mint értesültünk, igen csendesen ugyan, de a szokott kegyelel b komolyság jellemző kifejezésével ment végbe. Csütörtökön cato a város (Szigetvár) fényesen kivilágíttatott u pir bulyon traroparenlek rögtönözte! lelt. Másnap reggel gyászmise volt, racfynak folytán ft. Kisovita n.-bajomi OBperea tartott al-knlomszerü szónoklatot. Társas étkezés ía rendeztetett, de 0 részben n vendégok kevón száma, részben czekuck ís egyes magánho-lyokeni mngynr barátsággali megmaraurtáBa a eloszollságn mintt, nnm volt igen nepos. líijd ha jobb időink lesstmk, ez la másként lesz. li. MindÜnnen CBak a cholora rémkiál-tásn hallatszik; hn szőlőt víbzcbz szájadhoz, tizen kiáltauak rád: „mít müvelaa szeren- rád mutatnak másnapTnogy choferában vagy Btb, stb. podíg az egészből csak annyi igaz ezideig, bogy helyban ás falun ia , mint mtnt egyébkor ia megesik , egy-két ember meghűli magát, elrontja gyomrát és hirtelen lebetegszik a ebben néha egy-kettő orvosi segély hiányában maghal. Kern koll az ördögöt a falra festeni 1 h.Várcaunk ismét t a 1 e van katonákkal. Már most nem kételkedünk, hogy a béke véglegesen beáll. h. E hó 12-én Somoaicb Pál elnöklő to alatt a megyei inség-ügyban tanácskozás volt, mely alkalommal a megye részérő küldött 60 ezor ft kiosztás végett az illető\' köa-sógek részére ki is küldetett > b. A helybeli gytanasinm igazgatósága részéről elkérettünk annak kös-léaóre, hogy a jővö i StiVr-lc V tan óv a szokott időben, t. 1. f. é. oktuber lén a azt. léi ok segélyül hívásával meg fog kezdetni b a boirntÁBok is e hó 28-, 29- és 30-án folyvást tartatván —- a fennebb irt napon befejeztetnek, - h. Bónyei színtársulata néhány elmaradt tagok távolléte miatt, előadásait — nora mint múltkor irtuk 8-án, hanem — f. hó lö-án,-n „Szigetvári vértanuk" töredéke éa a „Fehér Othullo" vígjátékkal meg -küzdötte. h. .Jündródon bizonyos Pintér Anna novü nőt lolvajláa miatt elfogtak a a községi tömlöczbo zártak j a BZjronc&étlen aaszony «zen eseményt annyira szívóra votte , bogy fél óra múlva magát föUkasstotta. Coalhai-lan jel -jzen tény arra., hogy e nő vagy nem !8 volt a gyanúsított tolvaj, vagy legalább a megtermi utján volt s ezelídobb eljárásra ér-deinositűndö lett volna. h. A különös tolvaj a fónyüüü 0 g é r- Tulnamogyu űgyik kőzaógóben aa izraelita kereskedő bolti fiókjából naponta voszottn banknóta. A-gy&ntt a keroskedu csinOBan járó szolgálójára esett, ki e míatl visagálst alá" !9 vétetett; minthogy azonban a gyanuaitott leány ellen n vi zuga latból Dommi alapos adat nom ilcrUlt kí, a leány szabadon bocsáttatott a a vizsgalat f uiida eluzakadt. Most a kereskedő próbát tesz, bezárj a a fiókot (miután a pénzt megolvasta) b várja aa eredményt. A póuz másnap ismét kevesebb. Ha lélek ís, de valaki mégis hipja e pénzt, gondolja a kereskedő, éa szigorú vizsgálat alá vévén n íiúkut, lm ín inogi.u egy lyukat talál. „ l\'\'\'- egerl vuk. mond ja. hisz unnak usak nem kell a pénz. ac krinu-Hnra, do zwikerre uiucs ezuknége : be hatba mégis?" Erre kiáss a a lyukai, b egy teres odút talál, s mily nagy volt .-Lamulatn. az odúban csakugyan ott voltak a f«lig hbszu-rágott, hasított bankók éa ugvauczekbol egv kényelmes fészek n kia egerek szamara. Persze, hogy e tapasztalat ui.au aztán a tol Taj egérre ráuszittatott nz epén jovó p— — pan--pand--vágyja, kandúr. Fővárosi és\' vidéki hírek. - Gyulai I\'nl jel 8 k \\y csapás éne. Neje szül. Szendrey Maria asz-ezoov f. íió 10-tin délután me^li-tli. ,\\ inn erények egéaz k\')íi\'r«ja siall vele siroa. Angyallá vall szelleme lebegje körül esi ti-gnsrá-val a fajdalomtól lesújtott ferjet- — Az araiii d.tk\'gv l"t a „Zenészen l.ip^k" uj meginditkatása erdekében azt haiarozia. hogy e czélra 2;> fríot ad, s Fal hívj a a lubm t«atvé rogy le tűket ia hasonló áldozatra. Ha raioden dalegylel ezl megteszi, a .Zenészen lapok"1 biztosítva lesznek. — Bod olyan eg y szívtelen t>re ír asftü..\|i v unokáját vá 1 iiflíli!\' y ízi. .1 me pjm e r^zi". A tnegrocrgezés után a gyermek meg .-i riaji^\' kínlódott, a minden orvom segelv d.iezara niegbaU- A gonosz asszony el van i-itrva. , — t.K ó I v a • v « ty 0. : Nehju .sárkoi> lm re caödlöno\'^tliei lar\'^zo pusztai uemeei bírtuk Ürlön, l^igyi kuzse; rnelb-U. m-\'lv kel tagban 54 1 !1 -li..t t-11 ki, ée l n.í ir::-u ˇ olt becíülv.\', iniíntaiiábnn t.Muu trwii min-tott el birói árverésen. Itry e loldttek ii\'moih 11 Fribo esik, és ráadásul a vevu egv kastély l kapott aug.> I kerttel, mei\\ 11111211 t".-i frtrn volt U-eeiilv Mii.t m dj 1 kézbul 20,\'..11 f,-t is volt ér t 1 b — ürí\'-f Nctierr-Th\'-sz, máskép ."chorloseb kiriil azl írták, hi-\'pv Knikkou >n ntrvonlove tett, élctberi van. l^az ugyan, hegy KUpk^^\'leg.o .;\'.ru»g,a k-r6,gá, halál%^fSltűtölt, O Folségo alial «u«.nban több évi vnrfogsngra 1"U niegkegvcl mez ve. Más bir Biorint a krakkói hadHorvénivnzek nem halálra, liam-m I\') évi burionfogeagrn iiéltit fl. A liékt\'er.frzílJés a az ciinci; .v czikk«lyel"\'ii kimondutl umnuetin fulyián gr. Schérr-Thosz Arlhur aopt. 4 én a bórlí^n-böl kibocsáttatott s roinnap Milovitum át Porosz-íiziiézia határára, — hol Biczynbtm földbirtokos — azállittalutt katonai kíséret alült. t — Bismarck grófot a poroQz király a ürosacomlbur-rentl csillagával éa a comthur-kercstttel diBzito Fel. A Tozénylő őrnagyok mind fekete-Bas rondot kaptuk, vagy érdemrendet, ea utóbbit kapták/a hadseregnél~vuU kir. berezegek is. — Abécsi Keicharatli épületben furcsa dolgot találtak. Az ott lévő rendőrök ogyiko ugyanis a földón ogy ceomagot talált, melyre gyujtókócz volt megerősítve."A csomagban lőpor volt, még pedig 9 font. A tettes még nincs kinyomozva. Elképzelhető, bogy as itt lakó hivatalnokokra nézve ez nom a logkcllüniescbb meglepetés volt. — Ab BEten»rdu igoo Bzomoru birokot kapott Chínából. Kiloncz franczia kath. mie-aionarius, kőztük két pdopők, Coreiban vér-tann-hnlállal haltak mog, Martiuaban gyilkoltattak meg, nznn egyedüli ürügy alatt, hogy európaink. Körülbelül 40 benszülött keresztényt hasonló sora ért?" A coreai mÍB-síóból még cBak bárom misaionáriira—van óletbon : Fréron, Caloia ós Ridel atyák. A két olübbi a hegyek kózótt bujdokál, a harmadik az, ki Hozc adtnirállal e azomoru eseményeket köxlé. — Hogy minő\' kellemes dolog1 lapszorkeazttin e k Ion ni, arról\' tnlií-lólag ir egy amerikai lap, -a azerkeaz^ök helyzetét a kővetkező sorokban VÚY«UyTn : Ha vezór-czikkeltot írunk a napi kérdések-¦ röl, ugy raegolöízük az olvasók itólotót, h\' Inkább jolontonónk tényeket más világra« - aaakbGl. — Ha kivágunk más lápokból, tokát óhajtott tényeket köalünk más ˇílágré-aaekbBl, akkor igen lusták vagyunk vezér-ozikkokofiPtií. Ha a kormány mellett irtínk, nkkor „eladó, megvásárolt emberek gyünk. Ha a kormány ellon iryj " OEftkaddrnk vagyunk. Ha pártatlanul Írunk, akkor gyávák vagyunk az egyik vagy a másik párttal szakítani. Ha bírálatokat közlünk azinházról, hangversenyokről atb., melyek legjobb mcggyözódésüok szerint vannak irva, akknr nnudeu dicaéret és minden ro-Hzaláa rét,/.r-: hajló, Óh Iiíi Bdinmi ljirálulot nem közlünk, akkor tn<igvetjük a iiiüvÓH\'ce-tet. — 11a szabad óráinkat inagán-orómuk-nok ós raagáa-tanulmányoknak, ezenteljük, ugy büszkék vagyunk es elzárkózunk a kö-zuiJBt-R elül, melvlvel isni>rkeilnünk kellé-»«• Ha. este vcndfglökbij iiivKyünk. I...gy a 1 fci, 1 I l\| k 1 1 1 vapvnnk. és sur mellett dorbétoLuik- Ha ast \|.-\|..nijük, liOüv tnehinflk vannak a ser-II l k I j 1 I II II dj I ! k nek. ftknur n, tudó-ok juiio.-k a í, v ., k a ,, \|: r.i. es ha a/.l inondji.ik. h\'->gv bímimui sí-.-\'r a nr,r-leshnsban . akkor mindenkivel ÓSHZtvfbz-lünk. H.v l\'éternek v.u\'V i\'.ilnak t-i.::, al nter, bal a tvhene. éa másnap e fimtos esíme„vt n j l I , b k 1 II I k 1 I le II búzni éa fftJüjjödni kezd, -melyet, kihúzván alul a csapot, a paradicsomról leereaBtÜnk, helyét ismét frissen forralt és már kíliüll vízzel pótoljuk. Ezen kezelés kétszer vagy háromszor ismétlődik, s a paradicsomai ma ehevéae be van fejezve. Télre fagymentes helyre állitvn. valami deszkiíFelevel letakarva, a paraditísom-alma fogytáig cfíéBzségbon marad, melvbúl meg-k alkal 1 I I ÍR k U H t L Lzeo efjvBZ\'TÜ rnod ni" e 111 eu t minden \\yt ¦ kk.-l , a két eg-ki 3 üde I I I . kellem-; py" 3^^-111 posta. . !U ki rtet-.d,! Csak ugy hoz áldá&t ZrinTi\'iialálftröiIr,\' Csak ügy hbz ^gykiTrHTOldOfl^a^kM^ltaa \' Ha szellemétől áthatottan Iléfíi rokonszeretetbea éldak. A vérlíipúriwk szelleme ít^lebeg Köztünk. Ildinkért halton&k a derék HőBük, legyünk-méltók reájokl l^y Ieszeo=a kiicös üdv kJ b Ózd ve. BÓJA GEROELY. SiLVATOa RQsSA éa Tnntt,vti í-W-iU-v a XVIL «izad clsS\'felib&i:" Ui\'i.iVE otán törli lí ü k k p h y M ártón. vos kiuibilva e szavak értelmét, í inagára liagyvaa ronz 1 gvi.bbak közül. 1 sebb-nagvobb kr I Un. 1 1 I I ü z Ilit ,.ki. 1. A .1 .01 u 11)1 I) i.i. k.. érdek «z »k llaino X), I T k R G Z A. 2RINYI MIKLÓS , Ki kifuet mt-ly 1 iü-,\', inortnugil Salvator utána j, bizf/ttyára királyilag _vaa l g\\ unazon kéz fogadá föl öt, em Tnddéut küldé, ^a-eTaKit de Iíin baci nevére olt f.lh nioiiduin. ütni ;ikarom tuvábboly isme- ¦ retíoimtík jutáiéit elfogadni , ...ki. szé- ¦ ffveiJi l\'.!!e\'ienietJ — , .Ab IlíLfüboccia !" szakiiá félbe 111a-: L\'ííiihes^tiit\'-i, rjiidön a kereskedő szobá- ¦ jába U\'i"\'.i. „mily gonosz szándók hoiza 1 6tit Uúiii.lba. mert csupán azért csak tetn juii, tiogy engem meglátogasson?11 i „Signor Siilvatur", válaszolau kerea-i-itd\'i, a mti\'-\'ész ntölgyu éro--teHntve-1 ríii minden é^ben jelen vagyok Eómá, bf. a rjurneviibín J — Haaznos tudnivalók. étk.... carnevalI 1 S nm aAonbn Bég.k oar-kii jobbm 11 I ^vak, I .¦gf.b, I \\\\\\ \\ A t, gt 1 partjain 0I1 Ez U tll\'l.\'- t irtózik, — a a töul> fcelletnoBt lü ftn vng.\'kat én ta 1 gy akal mi mleuki kedveli, — mint az ollenkczükt\'t. Tul.in csodálkozni Fog t. olvahó, midőn a parmi icsuinnlmn elte veséről és tltiirtaaáról nkarimk Bzólani, a űzépfszet egyik áfiatal iv kellemea behatások fejt" ge le se vei k"zd ¦ jük meg, de valamint a termeszeiben r.is.cs ugr.is. iif;y ez is tárgyunkhoz tartozik, a Hii1>^ivjibB^-a,j^rAdic8(>iuab^ mód- jától nagyobb kisebb k^\'líemmíl fiatitr tfL-ínyre. A paradicsomalma eltartásának küb-nőién két módja ismeretes, cb pedig: az üve-jírűs; befőzés, és pép vagy lekvár kéa/.ités. tjzek oly áltslánofl kezelések, melyekről bö-vtebben szólani felesleges. — Van azonban a p^radicaom-nlma eltartásának máa módja is, iu%1y olcsóbb a aok üvegzóanól, könnyebb kiptelil a pépkészitésuél, b végre sokkal Ízletesebb étket Bzolgáltut a két előbbinél. EzUz egéaz paradicsom-alma eltartása. — H<«y a paradicsom-alma izeBebb, ha frissen haa\|náltatik fel, tudott dolog. Hogy. ezen TrieíieBségtít ós ize»BÓgct megtnrLhaaauk, a tudomány az ép almáknak hdrmeticua elzá-ráaa\\ által kiaórlotto meg, a ezen kezelés a mint\\ogys»erürép oly sikerea íb. , Azt egész paradicsom-almának eltartásához efty hordóra van szükségünk, melynek égyikí feneke kiüttetett. A hordó nagysága a pnrailiosom mennyiségétől, s igy a fogyasi-tástól Tügg. Lehet kisebb, nagyobb, negyod-vagy f^lakófl, vagy ózon fülül íb, a dolgon nom változtat. A hordónak meglövő fenekén lyuk furn-tik, vagy ha az eltovóare szánt hordó boros voltj ff már meglevő csaplyuk hasunlólag mogfclül a szolgálatnak. Ezen lyuk, a paradicsom dmn lerakása eHitt kívülről vnkcBap-pal bedugitik. Ez az cgósz késaülók, ml a paradicsom-almának fiermotíciiB elzárására éa megtartására szükségeltetik. SíiiTtáu tökéletesen megérett a paradicsom, csatájával szedetik le , s hordóba Hufban egymás mellé éa agymria föló rnkntik, tet-xk^Karint felig vagy f«lj«bb, ekkor hogy u levegÜ a paradicsom^ó^eháyj^-ttaaflék, olv vízzel (tulotik tolű a kortloTa mely uiár olöbb felforralta tott, do ki íb hütteteit. Ezen víz ogynóhánj nap lotaltévol ha- tryc-k nr r.si IVnvnvel Tüudokiilü palotákban el ö. Az ifjii első leikesr.\'déee őt Mag;BZtalúl»g zengi, szivében az Ed eu liazáén élni vágyás Tetteiben keres égi lapot. A fér ti latvari nemzete gyászait. Látóin a Br>ri=iiak szorevü ihUásiít, É-.Zve , ,,k v,.Bí.leé.g..C Múltba tekint, s vidul árva lelke. Mert hősi példák intik a caüpgedÖtj Hogy a hazat n»m véerefc arja iíöatbeti meg, banem a p u b u 1 t b ág. A kiB Szigetvár hareznla egy maga Kétszázezerrel. Vnd szivü ellenét Megtörto ahöalelkü Zrínyi — Huazezret közülök lesujtT-án. A büazke zultánt ia megüté a düh, Hogy Zrínyit éa tiös táraait annyi eok Oetrom között megállni lattá, — Honezeretet cejdamüvei ni k í-t. Midőn Szigetvár rom vala már CBupán : j Hatszáz vitézzel Zrínyi kiront a bőar EUen kozé ; és értedohhon\' j Megbaln, hogy híredet nevelje. ^ Meghalt utódok lelkesülésért, j Hogy példa légyen hüai halála. Hogy liojttó vcs/élyben halni tudjon \| Mindan igaz fia a hazának. \| S elérte ozélját. Mert nevo mint vezér- j Csillag ragyog fenn a haza búa egén. \' A honfi lelke nagyra törve Tetteitől nyer ujait kitartáBt. Az ifjú szivben hőst halála kelt ŰÍagasztoB órzéat- Általa ébredez A serdülő kebelben a hü Honezeretet tüze, tettre gyújtva. Harmadszor újult fizáeadofl ünnepe A bős halálnak. Kitka dicső nap az Mindkét hasában. Zrinyi névre Felriad a magyar •óraoményo. Horvát- a Magyarhon ! Zrinyi nevóro füzd bzorosbra a Bok századon át közős Teatvórí frigyet; mert a nagy hÖB Lelke csak agy örül a magazban. - liítiü\'-i cci;i szemlélgetni kezdi5 a ké-j t-t. rl bi;\|\'i a iolgy?u kérdé nem tö-rüii^e. Salvitor hangulatával. rTalfíu. Még nem lodom", mormogá ez , szenével vígig mérve a keres- . k.-dut. „Mjjndjii csak az árt, szeretnék ismét ecv képei uiitöl", monda ez, mialatt Salvator gondolkozni látfizék. „Meny-n\\ibe kerülne V" A művész fbltekinte. Egy mffáoly Itbbent át vonásain, ..........._____ „d0 thallcrba",, ogymond,\'\' a keres-ktd ! z>id >s kiejtését atáp^zva. .50 lullér!" ismétli Bamboccia oly hangon, mintha azljaazegat kissé nagy-"¦-rsak-találö __-r„__„_ „Talán sok ?" mosolyga Salvator. r Líiionv ~, folytatá vállvonitra „nem megy ni Aské\|i. 100 tallér határozott ám i\\ kéjnek." RSziiz ? Hisz csak imént mondott ötvenet!" ..0 „Én kétszázat mondtam!1 válaszola kuniul.van Sülvator. „Ugvan — " „20Ú es 200 nz 400!" „Ugyan Signor Salvator" — mormogó a müy\'éazre tekintvo- B&t&boooia, miniha azt^Jiinné, lipgry annak tereké bomlott meg. „Tehát 800 tallér 1" kiálts es. „Signor —" „Sos" kiílta most Salvator a mii elé ugorva „okar-s\'IGOO tallért adni vn^ v nem ?" Liaiüiíuccia vállat vonított, „llonnan veii!..\'ni e r"\|>pimt pénEt?" — „Ebí" kiálta a foldtlhillt mUvéss„60: tallér sok volt e képért? Alkndoiai: akartál velem, mert éhea vagyok ? !Ty.Oa_ móromból hasznot akarsz vonni? Takarodjál a kép nem eladd^- s t« ne bírjad azt, inkább darabokra tépem." 8 osra?.. vakkal a képefkeretéről letépve lábai-; val tiprá. . De belsejének a pillanatnyi Í8lzendít-: lé«e nem sokiig^tartoit^ » ffa^yentó". e gvöngeségét. Lassankint Tiseuvoná^ libáit a képről. . - L „Kár n szép képértjajgatettTa\' ;^döiV»Signon Luoretia olj igan Bsa- ^He? mit mOndál ssidd?TCÍmrette VoW?Kir8l besxéls?" , .Noé, a hölgyről, a ki » „Hágái-"t íb megvavé, talán csak ismeri ?" -r-- - ¦jiB te ismered e hölgyet, te ismered ^_Bi?4-li4! ta- Sal v»ior-Jifr««9n----——— „Ugyan jiogy ne ismerném a hason-lithatlan Mflnésznőt, kinek egy mosolyára égess Ráma\'lábai elé bornl" — Salvator egy szekrénykéhez sietvén, fölnyit á ast, a néhány levelet vtín elő belőle .Ismered kézírását?0 kérdé tv^sidót, a leveleket élébe tartva. Ugyan hogy ne- ismerném-, mintán a líilgy ügyében, melyet on összetiport, nekem irt. JgeDu, fol.tatá a zFÍdó, egy pillantást vetve a levelekbe „ezek a gyöngéd kezecskének, abasunlithathm-nak vonásai; sokáig éltesse Öt az Isten, mert érti. mint kell pénzét a miivé-ssetre fordítani- — „Rómában van a Signora?" szakitá félBe 8aIvator^a íecwgííst, „Ugyan hogy ne volna itt, hol her-cze^ák és bárók lesik ajkúinak egyetlen inojLfilyátt-Hisz magam hallottam, hogy látm kívánja a carnevalt. E pillanatban hatott a oaroeval niongd lármája az utczáról a művész szobájába, slSalvator nem panaszkodott többé a zaj miatt, mely öl zavara Kalapját s ^Jtardját-vivüii. annak, fölkeresésére in--dult, kinek képe nem engerlé öt dul-gozni, nem nyugodni; kinek képe még Madone szende vonalúit is, ha nem i.s törleszti, de legalább pillanatig háttérbe i szőri tá szivében. VI. Az Összeesküvés, melyet elégületlenek a spanyol kormány ellen szőttek Nápolyban, kitöréséhez közel volt, de annak feje, Masaniello eliimt. s c>ak legbensőbb barátai indák, hegy Kómába utazott. Hermosa, miután közbejötte által a kedvest megmenté, s üt a rabló- lötáván kivUl látá. Mudonébaii nővérére ismert. Az ifjú nö sajvevel nem kelíe oly kemény harozol vivnia ? mint bllscko bátyjáéval, hogy ismét ntfvériirek neveztethessék. Madone mindent elfelejtott — Ő nővérét eddig sajnált., gyászolta , de nom gyülölé, nora rété meg mint bátyja, -mert Hermoza^- szemeiben- inkább., szerencsétlen, mint osuládjának gyalázata volt. De most Salvator védangyalát, megmcntó\'nbjót látá benne, s hálaérzetének első mozzanatában az elveszettnek hitt nyakába borult, ki nem gya-nitá, hogy még egy más érzelem is, mint a nővéri szeretet, nedvesíté Mádone szemeit. Mindketten visszatértek Masaniello kunyhójába ; de bármi kinálkozoít is jtt sziveiknek, az udvarlások által elkényeztetett színésznő nem tudott a szegényes halás/.knnyhtí alá szokni. Hasztalan kérd testvéreit, vennék hasznát kincseinek, s szereznének lakást NápoJy-vnyy Komában. Tamás büszkén vissza-utasitá, s Mndone semmikép sem tudá fülfogní, hogy kínálkozhatnék a poros városban szebb 6Jet, mint ft csendes kunyhóban és a hegység virányos erdőségében. Leheletlen S\'olt kedves gidái-túl^s zöldelo ligeteitől megválnia, s miután Masaniello ép ugy mint Madone inins ezL-loit foglalkozásaik után indultak, Hermosa tanácsosnak véb\'-, inkább iuonnnI bucsut venui a testvérek tol, mint vi.-i-siunyert szeretetüket az állal ismét eljátszani, hogy a szegénységnek kitnntaiá, mennyire van az ellene. Visz-szaindnlt Kómába; de testvéreinéli rövid tartózkodása is elég volt Madone szivének megtörésére, mert Herniosa, a iiélk 1, hogy gynnitaná, mily sebeket vág Madone szivében , nővérével közié Salvator iránti forró szerelmét, hogy csak ö általa lehet boldoggá, csak ő ál-tiila emelkedhetik föl njrn , hogy e sze-U\'k-m életére, eltének lehellote. Madone elrejtő titkát, a szivét csendes, ii vérezni engedé, hisz mi volt ö ott, hol-szép, ghidags előkelő nővére lépett lhi -— de sőt ha mindennek daczára S .Ivator a csendes völgyi virágot elébe \| helyzendene^is a büszke rózsának, nem [volt Hermosa nővére? Élvezhet Ö oly anererlosét, melynek nővérét szerencsétlenné kellé tennie? Nem, Ő inkább le akart mondani, és — lemondott, bármennyire vérzett is szive. Egyetlen panaszhang nom kelt „ál ajkain, ő elrejté könnyeit, a .titkon hervadozni indult, — mint a megtört liliom. Tamás látá szeretett nővérének fájdalmát, Ö* látá, mint vonja őt e fájdalom mindinkább a sír folé — s nem tudá tovább elnézni egy nemes kebelnek e titkos fájdalmát, mely mngát egy nővérért álduzza, ki szive iránt oly any-nyira idegen volt. Az ok nem volt titok előtte. Ö föltalálta Madone titkát, midőn egy napon véletlenül Salvator nevét emlité előtte, mert hisz rai könnyen árulja el az arcz , mit az ajkak titkolni szeretnek. — Gvorsan elhatárzá magát Rdmába utazni, hogy Hermosa és Sol-vatorral beszéljen. A szép „Lucretia" Nápolyból való visszatérte után nem volt többé az, ki azelőtt; a számos udvarlók bókjait hi--degen vevé, nem volt többé oly vidám mint azelőtt, s titkon bír kezde szál-longi szerelméről, mert nem maradt titok, hogy többször álruhában elhagyá lakását. Senkisem találta ki, ki legyen ama szerencsés, mert ki gyanithatá, hogy a nngy Lucrelin szivét egy szegény , ismeretlen m vésznek ajándékozás s még nem meré annak nyíltan megvallni szerelmét , neki nyíltan kínálni kezét. Hermosa mély mUvészi fölfogással birt, ő érzé,\' ha Sa\'v.ttor műtermékeit szemlélgeté, hogy oly kedély, oly magas\' szellem pillanatnyi futólagos benyomás által meg nem nyerethetik; o sioretett. de birt annyi meggyőződéssel, hogy a művész szerelmét kettős uton kell megszerezni, miután a művész két természetben él. Ez okból irt ő Salvatornak névtelen leveleket, melyekben a művészhez és az emberhez iparkodott köze\'iteni, s arra törekedett, hogy az egyik ó\'t lisztülje, a másik ma- I gát általa érdekeltesse, öt szeresse. — Taddeo áltál Salvator \' küi-állapotán iparkodott segíteni, hogy ezáltal hangulatát szerencsésebbé a hozzáférhetőbbé tegye. Tudjuk, hogy ezen eszköz egészen ellenirányuan hatott, A mllvész nem tUr magán bilincseket, még a bá-ladatoBBágéit sem. Salvator magát a ráerőszakolt jótétemények által lenyűgözve érzé, ö szegénység éa szabadsághoz szokott — jelen lakásában nem tudá magát kellemesen, nem tudá magát otthon érezni. Taddeo Salvator állapotáról tudósitá Herniosát. Az utolsó kísérlet, melyet tett, liamboceiát küldvén hozzá, ssinte nem sikerűit, s Hermosa czéljábsn netn volt előbb, mint azon napon, melyen életét menté meg. Taddeótól tudá meg, hogy Salvator Madonet szereti. Taddeo ugyanis Salvatornak Falconeval való beszédét meglesé s megvivé nrnŐjének, hogy Salvator egy virágcsokort horda mellén, úrnője levelei ellenben egy szekrényben elzárva fekvének, hogy Madonerdl sóhajok közt, ö rdla ellenkedjünk Jkiváncs- s némi szenvedélyes érdekkel beszélt. Hermosát e hir igen leveré, a féltékenység fölébredt ugyan pillanatig szivében, de nem sokára nemesebb érzelmeknek engede helyet. Madoncra gondolt, mi szegény volt az, mi kevéssel ki-nálkozék annak az élet, s most eszébe jutóit, hogy nőveie elhalaványnlt, midőn előtte Salvator iránti szerelméről beszélt. Akkor e változást részvétnek tartá, most remegett attól , hogy az szerelem volt; s Madone megjelenése üz erdőben, a virágcsokor, melyet bu-csnemlékül Salvatornak nyújtott, elég okok voltak félelmét nagyítani. „Van jogod" gondola „magadat e szerelembe erőszakolni n mellett, hogy tieid csendes boldogságát másodszor ia megzavarni nem akarod?" Visszaborzadt e. gondolattól, családjának átkává lenni" Do szivének komoly intő sznva nem sokára elnémult az ész élénk beható szavai előtt. (FulvtatÁsa kf.vetkoiik ) Kajry-KáBtlMi, aept 20. A iiílinlnl nietrál-lapodou agitj-cmatkedéa terményeink kirltekt a li\'g-jobb kJÜtiíba kcljexte; elJénben a cholera-]ar»Aiiy bafltá** TrlesxUien, mely miatt 10 on[>{ tl-í tc-iár ren<lellLiett,-_klriuliinket ro(tpsnl akailályaitaij* ca ttninritKi bel-kerejkedeltntliikro nehezedik. ~Krefk«dflunSsk, mei; a b&lsonhm már aiakra tm, b«Jflk trflkfll flacg wa leket; alóttaak ?11 még Mk íj áU«aa]eLTeUel(- TeniJde ia, mtljljtl küiiie-—kaPenj jnladaddig, mlg a kSiaép annak " m honi szokik. — Mindazonáltal csen ; ;k«lleMetIeuaé\|rakJiek egj Igen jd oMala Í4\'WktWH ta_klYittaaa; atn taUlt volna tetnmí-fila akadályra, —az Idol aiUny tcnaúaflnk csakhamar kaWüdr- imskiezsisÉr-TotBxr uivel a íalfnn sem l\'ffB.ld^B valami kadreaS arataauak, éa cx- I álul liaini in«i-™e»eiiik ibÍ-z papyobb nyoaiornak U-t \' iaW vulnn kii^t^. — Eun3íopra cicn körülmóny * a I iiuria itlíijnrás (útijctüi aauak. hogjr gabna-áriinh I jcIl\'uIpí [lankáinak iajulialt. Ji-lenlfffi Arak alaó-aiuitrUi raórükcnt a h«lyb-H r^p&ÍStíPr- Bom —33 fua_A.fV ü. ke—í-frt 30 k. !L.>-• <.j TH funluí 4 frt 25 kr. Knkorlcsa B frt. li r —1 f«30. Arpa sprfJiÍBhoj Tali, htAoysiU. — I .1 .frt 3-30 kr. Zab fonton I frt 15—60 kr. Pohiukü elaO-rcná\'i 5 írt 45-60 kr, Taainlj fehér C frt 30 kr. urza 0 frt — kz. Oabó eh(3 rcnAü 10 frt mannája. Sülvapalinka 20 foka 21—23 frt hordó-vai rg/iitt_ rörkSlypilinka 20 foka t8-19 frthonl..-tbI együtt. MW 13—U frt. Bork3 20 frt. KyersMrök : (lanjtiA fl.let) ŰkQr- 40, taUa- 40-42, éa boaa-b3nik42 frt. mázsánkínt, Dgrok. feher éa v5r-V fachiller) IBS2- ia 1^03-ki — ridíkttnkbíll — tí-rmía 7 frt -fl-frt. — Villányi il Hícffí irili rüiivta 1805. htinrsik. Oj honi bor v3rÖ» (scbiller) t>a Miír T" frt—0 :rt - kr. UalaionmelWki bmrok 13G2- ís ldÖ3-Íki fhbér 10— 16 frt. akúnkéut. ViaB. Ü0 (,t — kr, Itía 44--IÜ frt. EB üdb^s ejfápju-ím BO frt. — Fvhi, roagy ara 7 frt 25—7 frt 75 kr,.feketfi i.frt. X.-taiiis^nT píarzl árát acpi. %&. Borsó ftcsaje lfl kr. Lonrsj ik-iíjo IG kr. Dib iteiéjo 8 kr. Külca iteaeje 5 kr. Unrgonyn tiv\'rííje 1" frt 00 kr. Morhahm fautja 1Q kr. Jabbtu foatJA 10 kr. Sertíi-ho» fontja 30 kr. Biolunaa uiiiaajo 3U frl — kr. Zair fontja 40 ít- -Linglisit mi.aija U frl — kr. Znem-lyollíil miasija 3 frt — kr. líonyórlía .t funtj 8 kr, Kuk\'jrieialiait fontja 6 kr. Árpad ira fontja 0 kr. Kúloakia fontja 8 kr. Riiakaia fontja 20 kr. Faolaj foutja 50 kr. Bopcieolaj fontja 32 kr. Lonmaiotaj fontja 40kr. Ujbor Itcidje 10 kr. — óbor Itníjo 20 kr- F.ati\'siír Itciáje 14 kr. KanUaai a3r itcieje 10 kr, 0«bona-pAIÍuka iioiij.a 50 kr. Tiick.Sly-pülintia Itcaíjo 40 kr Pellva-pilinka itrsíjü 50 Itr Nyrra faggyú misaija 15 frt, — kr Uotött faffygy"-gyertya fontja 35 kr. Mártott fontja 32 kr. Sxnppan funtja 24 kr . S.i fontja 10 kr. KrminyCu óli 0 Irt — kr. Puhafa Í\'a.í .fji..7-, tt.. Jíícrafa. ^ila.&.ÍJít— Jrx,. JíflJttin .ma-, rfije 40 tr.\'Szjiia raiasája 0 frt 8ö kr. pBalcia-rn, 50 kr. Kondér fontja 50 kr. Len fontja G0 kr. UécsI péazárf jlyain sepl. 5% mataliquca 61.85 j 5°/0 noms. kölcsön 63.50; 18G0-ki álladalrai kölcaSo 8130; bankrészvények — liitolintóaeti részvényük IBI.—; London 127.90; ezüst flglo 127.501 arany darabja 6 frt 10 kr. Felelős szerkesztői Wajdlts Jáaaeff. • X ja DE T ^3 & \'S ^n \' * LegttagyobbrratiKlto raktár m a««J«a^ tnla k&lfűtdi is Importálta havamiah Bzivaroknak ÍWatb\'-rimol balairtTa 5 frttit ?0 v> ^^BZtRÖlifiOS RlKTtM i.a\'j«U»;fl\'ri>z"SB"l(,gfinoraabb iLLir. tDrökidobanynyttl toltoti . gBiBl yajairlcrt.TyTi mix, taxrbX 4a moakaiű na^ybírfl La-Fermo pvárbol. t árje(rj»k^ Ingyen- -^Vídókj megbízások gy-CZve. " poatoMo w\\jé«itetDek-. • Ci. Itír. owlrák, ela3 amerikai é* an^ol axabaditftkal oklcrelosott , Popp J. G. gyakorló fofforrostdl B^caben. BognorgaMo Nro 2. — Egy Üreg ara 1 frt 40 kr. beeaomagolá* 20 kr Cl. kir. aaab. FOG-PEP ára 1 frt 22 kr. FOC-ÓLOS! íy^ka, fogakra Bnhoáinalabil ára 2 frt 10 kr. M8ví»» faj\|-pory egy dobói árt 6D kr. , B M« kÉixtliaény 16 4tí föainiia áta hirra kapott ia oltaHedt , Ecrípa határain.\'tnl la. HaainiUta külanoacn-jotakonynak btaonynlt ; be mindcnn«(na fogfijia oUon, a síij ligy rdájínak minden baja ; ollen, kOonyen irs8 Íny, akorbnlt atb. eUen. Pölolvaattja a nyalkát . miáltal megakadályoira a fogkG kápj3déíét, friaaitöíeg éa Jaléajavítolag r hat a flaajra,. teBÜt teljoaan mcgsiQjiUtl a roaa aiagot, mely mesteraé-\| gw vagy flrea fogak, étel vag\'y dohítnjaia által aiirmiuik. Mintán « : nfJ/« aemmlkép aern bal kártékonyán a fogakra éa a ssijroaaekn tehát TcItÜnö aioljtilatokat tc«, mint arAjtiaatitó-aiür 1b,; éa kiaíí Sretr korig; toljca egeszaégben éa^riaeaégbea tartja «- fopakat. MagíU ör-{ voai tektntílyelc bbonyttványaí^liamerték Ártatlanságát s ajánlhatdai Bát ée.aak jeUi ottob ÜUl ajaaltatlk. Kapható Nany-Kanizsán: PasaolhoFor JÓzsof, Welliach, l , Koaénfeld A. ós Roseaberg J. éaF. araknál. • niigowag erWbnitcn Allttjá, hogy- dr. . . Alulírott öröraroet í: \' Popp^.: Ci^fögorru Tjmak \| ANATUKHIX hí AJ VIZÉT \| iair lwan^^-6u -hatín&lja ait: nam\'efaW JiaSgi l^^fittM^-jOfjtit.la- mist legjobban ajánlható ....... r-Jiiv.:______:- •;• . " Hí. 1AT&lUiÁl hanem lae-Hs.»ILKÍLLZY TEBÉZIA. \' Tanuló-növendékek Enrtnecker Josacf tótig ora-mes tor áa franci lanyolv tani tó Hagy-Eanlaaan, UaiUlöttel ng7elmexteU a n. é, vidéki urasigokat, hogy nála aé-bány -tanolá-noT«ndLk asállaa- áa agéaa elUtaaárél kellőleg gondoskodva van, — valamint ft fa&tneTezett tannlményok alapos mtgta&nláaában ia rásaesttietpék. (Lakása a gyinnaalgm mellett 63. bb a.) \'¦ ¦ \'_ W fényképész, oloj- és auobafoatéoz-Nugy-Kanizóárj, §S TiaSlelettől ajiulkoiik roíndennűmO tenijiSom-és asobn-restészelre, továhbá ajtó és ablakok md- V zoláBára,-^ valamint fényképeket borús időben is § logj°bb sikerrel kéaiit. \'Műterme: a piaristák temploma átellenében. Árverési itLsrű.&ti,&m. Mely Bzoriní n ki.-komáromi nagy yendégfogadA jövB évi Szt.-Qyüríry naplói Bzámitandó hdrom=S évre, folyó évi "decomber íió 10 ín ni uradalmi gazdasági irodában Urtando árvoré. utjiln hitHzonbérbo fog ndatní. " \' Kell Kis-Eumdroinban, aug. 31. 1866. _ - . Aa uradalraHlHOÍaía. W«y"d(t»^íi86T kiadd-,-l«p. éa nyomdatülajdbnoa Nagy-Kaniz»án.