Zala-Somogyi Közlöny 1866 005-007sz március újraszkennelt.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	22.84 MB
Keltezés:	2023-06-28 13:15:29

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	435
Megtekintések száma:	635
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1866. 005-007. szám március Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: -Kanizsa, ötödik évfolyam. 5. Hzám 1800. niárczius I-ën. m Ismeretterjesztő lap fs szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gaztlászat, tudomány és mnvészét köréből. A soiriogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. MögdeXen: Hindun hó 1-Au, lU-in, ¿» SO-kiu •giUx Íven. ftswkchitÔMrodn én kiadó hivatal: WAJMTí* JÓZ8EV k<JnyTkor«k«díiibon, Üdv éét a szerkesztőnek! i Hogy e azorkcBzttf ur folszólitánának némileg tíunttal ia engedjük, csak no-''hány alkalmi gondolat kifojezéséro szorítkozom. Foledem a multat, molynok lapjával ogylltt — ha kis mértékben ia — részese voltam, feledem a kellomos vagy kellemetlen szollemi találkozások porőzoit azon reményben, hogy lapjának o múltból megmaradt állhatatos .köajiínaége már nem töprenkedik azon: •vájjon igazolva vagyok-e bizonyos jelenétre nézvo, molynok esotlcgos elöidé-iőjo lettem? Az igazolá a körülményekben rejlett; nyilt kifejtése mog-tagaduiotk tíilem.Cs... i. nrnak ia adódén maradtam; a meg nem érdomlott di-" csérét, tárgyilagos megjegyzései és ne-vetéajsetl .elveire nom csak udvariasság-bál v ílofllgyixeretotbtíl is felölnöm kol-lettvoJna, annál ia inkább, mert hasz-''ttos eszriiécitoréro lehetett kilátásom, lío-ttiéiem Ca,.... uralkalmat nyujtand nekem Q lapok hasábjain ismét találkoz-''hutjű. • Kn mindég a jo&, igaznág b méltá-nyoi-aág buvgó védtfjo valék, az emberiig'' érdekeit szivemen hórdozám s az </gy haza vagy'' megyo szUlöttei "Iránt .gyengéd sxoretettol viwsltetém; mindez . rw.Ijiwom !»v-r a jövőben ifl fog lelkesítőn». De a nyíltságot, bármily élosen iiyijatkpzik is oz néha beírnom, flommi-féle j^bdalini képmutató bon-tonnak ''M ue^i áldozom. A simogatást idóvosz-tésnekvtartom ott; ahol harsány hangra vaiV szükség , ahol az alvót fölrázni kell a hc[\\ ringatni, És lia ez olv irányadó lehet magánéletben, miért nem az irodalomban f Mellőzhetjük itt az tfazín-.teaégot^.^Vogy nem. épen az irodalom hivatása képviselni nz életet s ennek vtdóífi; I''é''texÖ érdokoit? NagynevU írókká lóijok, kjk eziránt nem voltak tiwU&ban magukkal. • ; Ha ezen koruzerUtlon szögletességeim nem Útköznek »zerkcsztó nr programm-jába (molyot mdg nincs ezerenosém is-momi), iijolag oda állok a kapához, a J«ffUto)»ó; aorbft. • Roméletn, találkozik iámét oly méltányos gazda, ki kifizet apró pénzzel. Sajátságos sqrsnk v<m provinciális lapjainknak. Iiövid időközben föl s letűnne^, vagy u nelymérok változásain mennek, keresztül. Ez utóbbi osetbon eaak az kár, hogy a gubót átrágják, a n rernélútt aélycnj helyett híég műidig a Tégi daróozban járunk. Holott a pro* yinosialiíj lapok, mint vidékök legközvetlenebb nyilvános Orgamimai, épon arra hivatvdk hog''y ugyanezen vidék Ölében a kétrendbeli orkölbsi- a anyagijáét előmozdításán tervazorülog, tárgy-»»morettcl b őszinte buzgósággal munkálkodjanak. A fővávösí lápok o tokín-tetben riokkal általánosabb'' jelentőségeké kitűnőkké ia válhi/tnrtk niintpo-btikajak/ Ázakközlö^Vil)k vátry szépiro- Előflzetési föltételek : Helyben Mili«« liofdá««M {, videkro potlAu klUdvo ! Kkííi úvro t - 5 írt, — kr. FÍI ¿vro Érníjrycdro - 3 . _ - t . 50 dAlmíak, — de a provinciális lapot egyik «óm pótolja. Másrészt a provin-cialis lap is, ha a kettőnek vegyllloté-ből alakítja magát, a két szék- a főváros éa provinoia között földre esik, hivatásának meg nem felel. Megbocsásson t. szerkesztő ur, do ugy vagyok meggyőződve, hogy a „Zala Somogyi Közlöny" még mindig nem áll azon színvonalon, tnolycn egy pro vinoialis lap noniosak becsülettel, do orodménynyel is megállhat. Ha a közlemények általán oly érdekeket képvi »cinének, minőket a gazdasági egyesületről szóló tudósítások, Somssich, Tini on, Tersanozky a még néhány öntudaton tol) szüleiuényo, s mindez ta\|in-tatos, mondhatnám pacdagogikus modorban nyújtatnék a közönségnek: mindennemű oredmény más színben állna előttünk. Esetleges vagy épen elvont tárgyú közlemények provinoialialapban, kivéve tározáját, soha sincs holyo; itt mindennek ugy kell ¡ntéztotiiie, mint egy rendes gazdnaágnál; minden a maga helyén legyen, a minden hang otthonosságot áruljon el, ugy, mint mi azt megszoktuk a székvárosban, falun vagy pusztán. Még mindoz így nem lesz, közönségünk nom fogja ily lap szükségét érozni a nom ia fogja'' tömegeson pártolni; mort nom tudjuk magunkat az érdekok képviselőivé tonni a nem iparkodunk az állapotok képét teljes egészben a szükséges világításban adni. Ezt tchotni podig csak ugy fogjuk, ha a provinozíália lap nemowk nom lesz a kozdők s parlagi dilettánsok gymnasi-uma, hanem a jók javának senatusa, hol minden tagnak k .lön tinzto lehet, do osakis mint az ogyaéges egész részénok. Do — mondja tán t. szorkesztő ur — ezek a fővárosiakhoz pártolnak. Itt a forduló pont. Mindig az volt meggyőződésom, s most íb kimondom: közönségot lap toremthot. Feleljenosak meg az óhajtott közönség igényeinek), kész a pártolás.—Tehát — ha osak apeculativo beszélünk is —• a kiadó első teendője a megyo capacitásait n elsőrangú (ha nem ia ex profosso) iróit lapja köré gyűjteni), kiknél nemcsak előadási képesség, do leginkább az ön-tapaaztalat kinoso s Őszinte jóakarat falállmtó, a kik abban élnok, mozognak, miről irnak. Mikép eszközölhető oz, a kiadó b szorkesztő dolga. Hogy no kelljen Amoríkílból példákat ido hurozolnom, hol néposobb város einos lap nélkül, hazai lapra hivatkozom, mely ugyan nem provinozialía, de megmutatta, hogy tnd közönségot teremteni. S oz a „Vasárn. Ujpág." E lap ébresztette, molengotto a nemző ti érzést akkor, midőn ezt fölkoltoni szükség volt. Most már onnok özönében úsztunk, a levegő megváltozott; meg ia látszik a '') TArokWtUnk clfgtl Unni. ''•) íirím''liikro v«u, bogy mAiiimaI jöttek. K » « r k. lobogónk nlA » ''l> B » « r k. Hlraetóaek : A bat Im,Abu ixtiHorvrt t-«x{tr 7 kr. / í?-»íor 0 ó« minden tovAbbl br\|kMtA»íit ft'' kr. Uúlycgdlj minden cpyí, bcikUUtirl 80 kr. "> A .ÜXiU ti/wc. » egy polit «or beiktatási dija. 10 kr. V. Újságon, hogy hivatását betöltötto. jííein vallom o lap elveit mindenben, do azt oinlitett tekintetbon mogérdomli,'' hogy példányként hozassák föl. Ha a széles hazában víszhangra találó szót képes valaki kimondani, miért nem inkább egy vagy két megyében, hol a a közszellem föl isin erhotőbb s az igények küniiyobben kipuhatolhatok ? Ilárinint csóválja főjét t. szerkesztő ur, mégis azt mondom: ha lapját ezontul som fogják jobban pártolni, annak nom a közöneég losz oka. A kiadónak első teendője: áldozni (akár politikából, akár hazafiságból); a szerkesztőnek pe-''dlgl''ökellékc: helyzetének ö n t u d a t o b, n ti m e s fölfogás i és tapintat. E kot-tőt részletezni szükségtolen oak egyre bátorkodom t. szorkesztő urat egy Álst alatt figyolmoztotni. Hogy a fővárosi sajtó átkaroló figyo-lenimol kísórhosso az országgyűlés menetét, a jogos ígényekot, méltányos ohajokat « orvoslandó bojokat jól kell ísmornio. Ez ísmerotro nem vezethet egyesek felszólalása vngy elszigetelt vidéki lovolezésok, hanem igen azon provinozialia lapok, molyok megyéik, vidékök hü képviselői. Megyei igazságszolgáltatás, közigazgatás, községi élőt, egyház és iskola, orkölosi omolkodés vagy sülyedés, gazdaság, ipar, kereskedés stb. — mind oly dolgok, melyekre főkép a jolon körlilményokbon tevékeny íigyelcinmol kisérni, képviselni a pro-vinozialis lapok feladata, hogy a törvényhozás alkalmazkodó,valóban bölcs lehessen. Metfl jól tudjuk , liojíy vannak elméletileg bi>lcs törvényeink, piolyok a gyakorlati élotbon csak részbön vagy épen nem alkalmazhatók. Ily »hasonló gondolatok pro vinozialis lap vozetésénél vajmi niogtisztolendők! A hivatás szép, de a felelősség is nagy. Egy ballépés kétszoroson boszulhatja meg magát. Isten ótalmazza! Lftkóosán, 1800. f.ibr. ö-ón. MECSEK HÁTI. Gazdászati rovat. t. Mlkórit a votótuk óa szUltök állunk,sok gnbonárn ós borra száinithntunk, mort n vo- tósok fokonként a logszobb fojliidásbon voltuk mindeddig, jolóüí unnak, hogy a gyök-kápzós rondoson törtónt, már podig hol ngyö- Előfizetési pénzelTéíT^'' hirdetések, ugy »ilntín u Up » « • 11 ti w i t r t n 1 ia i t IH.tX k ö x I <• ttt é h >'' t k, , Vftlnmlnt vJd«!kl lerclok, birraent»«. a Vi»<Uhir»Ulhom '' kftldriidb''k NAOY.KAMZflXltA. 08 ösz fogja kiivotnl. Mogj6gyond», hogy stálve«aözós8ol kósöbbon kell eaUrotcIrtl, mort mlnól mag/isabban van a fürt a földtől, annál kósöbben órik és fordítva, tanácsosabb e Bzoriat a szállrosszill foldsxinoson liaráDtul vezotni a szomozódtüko karójáhoa, mint a si\ját karójára tokorni abroncs alnkbnn. TKR8ANCZKY. kórzot szonvodtf állapotban nincs, a növénynek tormft fojlödóso som szonvodhot hanyatlást. yítalánoa vélomóny, hogy a rozsnak mórtfjo lojrfoljtibb 1 frt fog lenni, ido nom értvén az olomt csapásokat. 2. A szöllötÜ míndoddig kárt nom szenvo-dótt, jó volt oz 15sz, kodvcsfl a tói, tohát a vesszők ós bimbók tökólctnson kiórlicttok, már podig, ha a vonyigo és a bimbók jól mofjórnok sznporodtávnl a kettíis bimbóknak, olvitázbatntlan n bit termés. A kinek a agiilíijo ritkán van'''' (lltetvn, sok a YOtiyigón a kettős bimbó, és kövér a földje, az jól usolokszik , ha or. évben mórsókelt azálvess/.Sro inotsr.ot, ilykép Iiáromszncns tormésro t irtlirxt számot, moly nnnál nnft^obb •zorénCsójóro fog szolgálni, ha kedvező ny<if Levele zésok. NoiUogyból. I. Tisztolt szorkesztő ur ! A „Zala-ÍJomogyl Közlöny" oz óv qlojón oly válságon mont út, miként nom állhatom m«g, hogy caot), osa-jnény folott, Őí^into nósetetn«» habár Unalmas lennék is, no sfcollőxtossom. t Mogvollom, luidön hnjlám, hogy ,„Zala-öojnogy" a,mesebeli hegyként nicgiUlt,«okat gondolkodtam aaon, váljon osontnl «4ou közönség, moly az anyának is osaknom oly kegyolom kopyér formán nyujtá Jámogntásá»» képos loond-ó a csccsomőt Is fentartani? i Hogy tehát ez irányban Ynlami orodmóilyro juthussnk; azon föltételek taglulnsáhot fogT tam, melyik átulúban do a«ámtanllug Is, egy \iirlap fcnállását bizto»ith»tják... -A . Hövid taglalás kövotl^oztóbcn k^t,tónynfc«t isinortom tneg, molyok fölog magukban rojt tik, egy akár országos, ukár vidéki kö>löl»y foltótoloit; t. i: 1-ször- A vállalat oxóljára képoiított o''ég-sóges működő vagyis szolloml 2-szor. Egy ugyan »«on et-öhöi: mért« aránylagos olvasó vagyis fenUrty fcöŐn»ég, Hol ozen tényezők ogyiko » másik irányában kisobbséghon van, olt ha rövid idő Miatt az ogyojisuly helyro nem áll; H vállalat mog-szdnósnok, vagy hgfoliohb toiigósuok van kitóvo. ( . . . ; , ,, , Láttuk cet számos kelollo»ctt éa ismét elhunyt vállalatokon. 8 valamint volt eset arra, hogy valani<-ly irpi^ilo\|j vállalat kollő szüllomi erők blányáb^n jriogs»UtjL ^P ugy volt rá eset, hogy a logjobb »zellomV örökkel felszorolt vállalatok is, olvasók hUnyáb/ni buktak inog. hs oz jolonlog so tartozik a ritkaságok közé. Minden ily oíotbon nincs meg «» arány, a működő ós a fontartó orők között. Különösön Áll ez a hirlapi vállalatoknál, mort. ozok nom lóvén > gy bi»onyop szakho»» kötve, változatos ozikkclk nagyrészt, csak a jolonro számitvák ; qom lohot romény hozxá, hogy mint például a szaktudománnyal fog. lplkozó könyveknél az csoj; hogy lassan'' lasHan ogj-onkinv rÓKro oc^k olkeluok. Kgy létro jövendő hírlápnak, már kósa közönséggel kuli bírnia, vagy haltincs, akko^ oly, szollemi erőket ko\|l öMpontosítaniá, mely érdekot költő dolgozataival képc»it,vo van arra, hogy rövjd id^n egy, a v4l^ilát fenállhatásának megfelelő olvasó közönséget olötoromtsen $ vagy: ha ez nom sikortíl^ meg-szUnnio, és várni egy jobb kort, ^ mldön ozon oshotősóg ollon az olvasással foglalkozó közönség szaporodása folytán, némileg fejro loond. Volt idff, midőn o habban ogyes nagy leikok áldozatokkal is fentartottok ogy-ogy lapot, csakhogy folköltsék a nomzotben, ft hazai irodajom iránti részvétet. Azonban hála nr. égnok, hogy ea idő rég olmult. Még itgyan sokban hátrább állunk, mint némely, nálunk o tekintetben sxcrcncsésobb nemzotek j mégis elmondhatjuk, mikén^aa ut tnogtörvo vau; s annyira gyarapodva í« olvasó kijzöiség szánta, miként immár lelio-tövé lett, tubb anyagi vállalatot egyfe vidé-kon is fcntarthnl. Do habár onnyiro hslndlunk ,i«, néietrW szerint távol vagyunk tnég nzon időtől, á w Mnl száimmklioz mcllékelvo vau : Somssich Pál, kaposvári választókerület ki;p\Iselöjénck brsicdc. midőn, tűinél több vidéki közlönyök élőibe lépt«tétével — * »»ollóiul vagyis működő erőknek ón az olvasó, de a vállalatot egy-•«•rauitud Anyagilag fontartó — közönségnek. — túlságos elaprózása a vidéki közlönyük álúl kitüxött cxólnak ártalmára no válhatnék. Ason haladás, melyet hazánk népeinek exollerai moxzanutaiban tapasstalnl hálA Iatea szerencsénk van; nom sárja ki azon szük-»égcsséget; miként minden ujon koletkoző lapok létrohosásánál aa ott majdun támogatandó közönség, ugynn azon nránybanl sza-porodáaa iránt, iigyolemmrael legyünk. Mielőtt tehát Yaíauioly vállalat moglnditá-uálioa fognánk; gondoskodnunk koll a '' működő és feutartó erők lohotöUgea öszpon-tositásáról. Mert a axcllomi erők loliotő legnagyobb öaspontositása, nagyobb Yálasztókosságot tévén lehetővé ai olmomüvokben ; nagyobb közönségei jtessórdokoltté a lap czélja iránt. Mely k#z#nségnok növokodő száma, ismét a vállalatot, anyagi támogatásával megerősíti; és folytonos fejlődésre Icéposiií. Mort nagyobb öszpontositása n szolhmi •töknek, bármely közérdekű tárgy részloto-aeblv és alaposabb mogvitatását eszközölni képes lévén; ogyssorsuiind a» olvasó kö-zönségre, e> vagy ama oiél elérése tekintetében nyomatékosabban képei hatni; a toon-dőkro nézvo irányt adni; a magának közönséget teremtuiii. Mely közönség, mint meg-tesloaitőjo minden közjót iránytó vállalatnak; ogyssorsuiind alapját képeaendi a lap szellemi orojo további nővekedéséuek. PIANOVICS. Gelse, 1866. február liAvában. . E napúkban korosxlűl utaaván Gelsén, •«ódát láttam. A falu végén éjszakról vau egy tisztességes luk, melyet ároköveda körül, xaslyben Itt egy disznó, amott pedig egy kutya feksaik döglötfeti,«» udvar közopén emelkedik fol cgy vigyázó torotiyhoa hasonló ssárltógép, mely hat döglött lónak ciombját éa oldalbordáit Urtja aa ég éa nap folé, való-aainü, hogy kiszáradjanak a kutyák, vagy aa aratók »»átnára, vagy tán, hogy a szél u dügpárát a faluba vigye, mogfortőatotéséro a légnek éa a netán létező rtgAly oltorjosz-tésére, mert vaunak átn '' niborok, kik a»t úrtják: „ha megdöglött a» enyim, vessson u tied is." Megfoghatlan, bor/miért nem Intézkedik » köoség elöljáró«->ga ea iránt, midőn jól tudj», hogy Milv óaelekvényok által sokszor oly kősössl váüka vessélv, mely épen nzérl nehezül felelősséggel a vállaikra, mort bivft-laloo liAtáskörakhea tartozik a» ily moggon-dolatlauságsaUlto oselekrényeknek elove-korán elejét vonni. 11a * falublrája nem bírna a tényezővel, vádolja öt a isolgabirónál, hlsa ea helybon lakik, jól tudja es azt, hogy ilyesmit elkövetni nem »zabád, a hogy as ily kihágás a körülmény fontosságához képest 8 naptól egy hó-nAplglani fogsággal büntetendő. Miért koll ab ily osolokvényt olnésnl, eltűrni? el nem Kondulhatom. Ha eat például egy Baohianus — kövotte volna el, ugyan mit mondana amloe ? K. %«la-K\|[erKeg, febr. elején. A Balaton mollékiasükölködUk javára rendeseit táneavigalom alkalmára oladatott 210 darab belépti jegyért bejött 816 frt, — mely Ösaveghez Zalainogyo orstáagyülési képviselői 12 frttal járultak. — Magány könyör-adakozás utján: — Osxtorhuíw^ Jóxsof 6 frt, Skublics Zíigáné 2 frt, Ffánkovlca Károly tiróagy 8 frt, Bessenyei Ern^J 8 frt, Csortán Uaaló 2 frt, OIaI jogysőség beküldött 4 frt, 44 kr., Bonczföldi Jegyaöség 2 frt; a belépti jegyekre fülül fisottok: Csillag László 2 frt. BO kr. Habny György BO kr. Molnár Dónes BO kr. Kosai™ mérnök BO kr. Königmajrr János BO kr. O. aa. BO kr. Hrabovsaky Flóri BO kr. X-vay István BO kr. egy A. hahót! adakozó BO kr. — A terem füldlszitéseórt, és meg\|maradi gyertyA darabok eUdásaért 12 frt. « így aa ösavea Jttvttdelom 366 frt 94 kr. Ezen öwvegböl a toron» disziiésro moly elhagyatott állapotában sok költséget igényel, (toyábbá zenészeknek, é» világításért öszves-sen 172 frt 14 kr. adatott ki, — a igy az ösavea jüvUdelemböl ennek levonásával a szü-kölkődők javára 188 frt 80 kr. tisztán fent maradt, moly önzveg Csillag László 2rod alis-£áh urnák a saükölködök kőaött caaköalendő Mélaatrü kioaatáa végött át adatott. — Arendeaősóg. Jttvc«n\|t», 1B0Ö. febr. 12-én. TUztolt 8aerkeaatő ur 1 Hozzám intéaott bsusos tuthívásának en-a;«dvo vldákünk főbb eseményolt röviden k6vaik6aOkb«u adhatom elft. A Ualatnn mellett uralkodó insóg a közön-íoniiUArft jővén, »»kan IparkoduU a slyaeteu mihamarább sogiieni. így »ftétt NRÍ A »alomegyei uemesl pénatár részéről 800 frt adoraányostatott a Szoper-diek részére. Moly adományból kövotkozŐ saepordi lakosok résr.osültok: Pál János B frt- Busás Gábor B frt. Bugovics Jánosné B frt. Bikádi Sándor B frt. Caoro Józzof B frt. l''álffy Feronoanó B frt. Gigi Sándor B frt. Gigi Já:, nos B frt. Horváth Fái 6 frt. Katona Jóasef 5 frt. Kis Porencanó B frt. Kis János id. 6 frt. Kis János ifj. B frt. Kia József i(j. 6 frt. Ko-vács Márton B frt. Márkus János B frt. Nagy János szolga 6 frt. Német Péter 6 frt. Pál Ferenczné 6 frt. Pál Jóasefué B frt. Patyi János B frt. Púpos Dániel B frt. Kováca Ferenc« B fl.Pőrhendl Jótsof ifj. B frt.Siffor Foronoanő B frt. Somódi Dánielnő 6 frt. Sobeatyén Sándor B frt. Szabó Pétor B frt. Sröllősi Sándor B frt. Sxőllősi IstvánnóB frt. Szőllősl Mihály 6 frt Seőllösi Sándornó B frt. Horváth Istvánná B frt. Vnrga István 6 frt. Csabai Sándor B frt. Márkuli Jóssef B frt. Salamon Illés B frt. Horváth Jánoa B frt. Török József B frt. Ssöllősi János B frt. Koagoi Lajos 6 frt. Gigi Péter B frt. Póór István B frt. Bugovlos István B frt. Vörös Kia József B frt. Mészáros Ferenc« B frt. Sobostyón István B frt. Pál Sándor B frt. Mészáros Sándor B frt. Birkás Pétor B frt. Pap Gusztáv rof. tanító 15 frlí Széphogyl Gáspár roin. kath. tanitó 1B fM. Bülil Jánon evang. tanitó 1B frt. Összesen 300 o. é. forintot kaptak. Miro nézvo a nomcsi pénztár kozolői s különösön Csillagh Lásaló II-od alispán ur ki esőn adományt oly gyorsan épon a szükség lognagyobb idojébon a szűkölködők koxci közé juttatta — eszünkbe jutván ama közmondás „bis dat qui oito dat" igaxl jelontőségo nemcsak a Sxcperdiek hallom as ogéss magyar küxönség részéről, mély olismorést és tiszteletet érdemelnek. Tudván aat, hogy B4 családot vigasztaltak az éhozéa napjailian, mert mindogylk ombor ogy kila gabnát vett a neki jutott pénzen. Ezcukívül több rendből! kisobb adományok ia mentek még a Szopordíok részére u. m,: Csigó Pál gyulakcsai molnár mestor és fia Csigó Pál galócai közbirtokos BOB font ko-nyér lisztot küldöttek, és azt B család közt fol is osztották. Godolányl János ur Gy.-KoszibŐl egy szekér krumplit küldött részükre , — ebből mindon család Uülömbség nélkül kupott családja.számához mérton. Exon adakozók neveit a sajtó utján közhírré tonni nomcsnk illönok, do kötolességnek is tartom, mert olyan emberek kik a szűkölködőkön nomos szivük sugallatával — akarnak sogltoni, méltók nrra, hogy az cgósz közönség becsüljo Őkot. Nom hallgathatom el még ason tényt, hogy Kővágó Eörsro szintén érkezőit 70 o. é. forint Z.-EgorszogrŐl Gvörffy János ur Altul küldvo ázott lövő szűkölködők felsogéléséro, mely összeget Köszo István evangélikus lóiké»/. ur (mint kihes a pénzösszeg küldetett) és Marton Jánoa r. k. lelkész urak által val-láskülömbség nélkül még január hó utolsó napjaiban kiosztatott a logszogényobbok között. H ugyanazért mint Győrffy János urat, kinok fölhívására gyűlt összo a Znla-Egor* ssogiek között oxon összeg pénz, mind podig a Zala-Egeraxegíoket méltó dicséret illeti. Maradok tisztolottol VÖRÖSMARTY JÓZSEF közbirtokos és mérnök. Zala-somogyi liirek. ASomssichPál bcazéde.Mal számunk-hoa örömiuol •nollékeljükSomsaiohPál kaposvári választó kerület egyhangulag mogvá-lasatott képvlaolöjéiiek beszédét. A Böfögött rablók. Mint halljuk, a rault száiuunkbau közlött Houfner koroskodő megtAmadói már betogattak, do még nomval-lottak bo semmit. A Jótékonyság. A jószívűségéről is-inortGuttman S. nojo 16 ftot küldött a városi tanácsnak koreistóny házi szogényok közti kiosztás végott. A jótékony asszony ezt már évek óta küldi a városi tanácshoz, bár csak ily nomos tett utánzásra találna. AA polgári ogylot főpinczére egy borbélynak több hatost nyújtott a kosóbo, hogy togyo föl a kis lotteriárn, azzal a inegjogy-xóssol, hogy ha nyer, 60 ftot kr.p jutalmul. Elgondolhatjuk a jolor.otut, midőn a borotva-hős u vondéglő-szobába rohant, kalapját földhöz vágva hurrát kiáltott, táuozolt, sem pinczér som pedig a vendégok nem tudti^k miro magyarázni, inig végro örömtől felbuzdult vére türolomolaj nélkül is lecsillapodott és a nyertest ŰdvŐslé. Képzelhetjük, hogy a fŐpiuozér elfoledó a dupU kréta kormányát, sietott moggyösődni a tény valóságA folől, s csakugyan OUO frt jutott résséro. — Folyt «őr éa bor, volt öröm a háznál. AOyakornoknak f o l v é t e 11 k Waj- dits József köuyvkorotkodésében ogy Jobb házbóli oskolázott fiatal egyén jó foUótolok mellűit. Ugy szintén ny.liudaí és könyvkötői üzletében ogyogy ianonot kerestetik.Vidékiek olőnynyol bírnak. A Zenekari jubileum. Grünbaum József holybell zenekara j>vü évbeu fogná 26. évi fenállását megünnopolni. Ritkaság a», hogy o zonekar szorvezoto óta kovés yálto-zássAl áll fönn, s nemcsak hangszóróikén fojtonok ki jó harmóniát: liAnom maguk közt is a lohotő legjobb harmóniában ''ólnok. Látszik, hogy férfiak; már 12 nő közt alig lohotno 26 évig jó harmóniát fontartani. A G y 11 k o a s á g. Feb. 20-án vaióalnÜlog a lotenyol börtönből megszökött s a rátkai rablásban résztvett Márkus vozctéso alatti rablók Segcsdro BlAuhorn novü 90 óvos Agghoz montok, az ablakon át tőlo iiónzt kérvén; do miután azt tőlük megtagadta — ngyon-lőlték, miro a gaz gyilkosok odább állottAk. A P é n s v o s z tó s. Egy vidéki nő a város piacsán száz és néhány frtot vcsztott ol. AAs olöbbi lapunkban említett bajosai lázadás fölött foly a helybeli főbirói hivatalnál a szigorú vizsgálat. A (A Kanissa-póosi vaspálya.) Hinde ésGIaston urak,egyosülvo néhány osztrák vállalkozóval,folyamodtuk a kanizsa-pécsi vasút épithotési ongudményozésoérL Ugyanazon Ulőbon ezon ház biztositá magának a gazdag vnsasi szén-medret, éa a fönt novn-^ett engedménynek gyors elnyerésénél lokötó magát nemcsak a pálya-udvar kiépítését, hanoin a kőszén-bányáét is végroliAjtani, pedig ugy: hogy inár 18G7-dik óv végén 10—16,000 tnázsA szenot vasulilag olvitottot. A mondott pálya-összokőttotós a stoyor vas-ipar-üzlotro nézvo élotkérdós gyanánt tokln-tondő. Ugyanis alioz az igon használható pécsi szonok csak alig tokintvo a 18 mértföldnyi távolságot,igen olcsó áron jutandnak; és miután Nagy-KnnizsA végpontja a déli vaspálya-állomásnak; kövotkozóikép igon is kifizetné magát az, a atoyerhoni vasnak magasra omolt ára pedig ozáltal nagyon CBök-konne, éa aa igon fonyegotott vas-iparnak a legjobb fordulatot adhatná. A A n a g y-k anizaai tnkarék-píni-tárban a válaastás kevés kivétellel az előbbi marAdt. Az 1866. mérleg következő; Tartozik. Kötoloző levelek jegyzékóro 180860 frt — kr. Előlegozésok jegyzékóro 7807 frt-86 kr. Váltók jogyzókéro 101391 frt — kr. Kint-, lövő •/» Jegyzékóro 2343 frt 80 kr. Bútor 460 frt — kr. Jótékonysági oonto mint elölogozÓB kcgyadoinányokra 417 frt- — kr. Készpóiz 1866. deozembor 81. 11734 frt 40 kr. Összeg 304603 frt 01 kr. Kövotol: Bofizotott rószvóny tőkéóri 24900 frt. — kr. KAinat b részvény töke után 1806 évro 1491 frt — kr. KnniAt a részvény tőko ufán 1864. évro 127 frt 80 kr. 6/0 botét jegyzókro 260886 frt. 83 frt. 4% botét jegyzékre 6437 9-1 kr. Ful nom vett 6% kAiirnt 7228 frt 16 kr. Fol nom voti 4% kamat 94 frt 88 kr. Osztalék-jegyzék fol nom vett osztalékért 494 frt 98 kr.TartAlók alap jegyzék 4080 frt — kr. Kanizsai fő-gymnasium nlap 480 frt — kr. Húszon és veszteség jegyzék 3040 frt 63 kr. Osszog 304603 frt. 61 kr. A Bónyoi és Laozkó színtársulata idoiglones itt tartózkodásuk alatt olötcgesen következő szindarAbokat adnak olŐ. Február hóbAn : 24-én, szombaton „Pajkos diákok", ojiorotto. „Ha to ugy, én ia ugy", vígjáték. 26. YsBárn. „Nönövoldo", oporottc. „Tiszaháti libácska", vígjáték. 20. hétfőn semmi. 27. koddou „Férj az Ajtó olőit", oporötto. „Házasság sava" vígjáték, bérlet 1-sö szám. 28. szórd. „VAráxshegedü", operotto. „BrA-síIía''i" vígjáték, 2. számú bérlet. Murtlus hóban : l-jén csötörtökön „Dajka" oborotto. „Ciiassé croissé" 8-dik szám. 2. pént. sommi. 8. szomb. „Szerelmi VAráze" oporotto, (rendkívüli olőadás.) 4. vasárn. „A fecsegők" vig oporA. 6. hétfőn sommi. 6. kodden „Eljogy-zés" oporotte. 7. szórd. „Az idegesek" vigj. 8. csötört. „Elizondói loány" oporotto. 10. szomb. „Chouflouri ur otthon lösz", oporotto. 11. vasárn. „Fortunio dala" oporotto. A Vidéki c Bőd ül ós. Sajátságos, tán még soha som jött annyi nyomortilt csőcsolók városunkba, mint jolenleg ; ugy hogy városkapitányunk már több mint 60 ogyént utA-sitott ki a városból, a kik inunk a nélkül, más költségén éldogolnl kívántak. A ÖsszokoozozanAs. Egy helyboU pórtiu fáért indulván kocsijávul az ordöbo ; az ordö szélén a kauász-boj tárral összokocz-czAnt; miro a bojtár ogész dühvol baltáját vállába vágá. Csakis bundájának köszönhoté, hogy vállcsontjái össze nom szakitá. Az illető jutalmát a főbírói hivatalnál kinyerd., A P ó n zo s i n á 1 á s. Egy családos embertől kérdé újdondászunk, hogy ml újság van a városban? miro U fololé: Uram, any-nyirA vagyunk már a nyomorban, hogy újság az is, ha tulajdonunkban egy-ogy forintot láthatunk. Valóban mondott is valamit; mort Kanizsán az ipar Annyira raog van akAdvA, hogy számtalan családapa aggódik családja eltartásán; mivel a nyomor türhotlennó kezd válni. Egy holyboli lakatos mestor, a ki már nem tudá családját eltertAni, Azon szeron-csétlon gondolatra vetemedett, hogy családját a« éhonhalástól mogmentliesso; tehát hatosokat osinált; azonban tiltott müködéso csakhamar (Blfödöztotvón, s igy a szogóny családapa m^jd.óvókig sirathatja inoggondo-latlan toitét. A A kottát holyi óra. SASid. t»a- intézet körében már is több oly 41«tr«va.ld intézkedés történi, mely k növendékek aael-lomi élotóni) fejlesztés ér o csak kedveső be-folyátísul lolieti lgy $a iga«g»tóság«gy olrnsó kört alapított, mbly mintegy 12 hazai lapot járat; az intézoti hallgatóság pedig egy „dalkört" alakított,- moljnok 60 működtt tagjs van, pártfogója Pétorfiy József igosgató, elnöke podig Tormay líóla tanár. Egy tornázó társulat is van ott alakulóban. A lefolyt farsangon nz ifjúság három tánosmulfttságot is ronaozott jótékony czolokra. A KönyvismortotÓB. Boláuyl Fer. szorg.ilinas munkatársunk egy munkát küldött bo szerkesztőségünkhöz, melynokomlm* „Vndonban" rogény ss észak-amerikai áll»« inokból. Ajánljuk n n. é. közönség ttslveo figyolmíftn. Fővárosi ós vidéki hirek. — Mi újság Pon to n? Szerintem a legör-vondetesebb újság nz, miszerint it fölséges pár itt időzéso már nem újság, mivel azt akarom mondani, hogy szintű a mionknek Órozzük ö felségoikot ás ők is otthonosoknak látszanak lonni. Ennok jele as, hogy hazánk szorotoiro és hódolatra méltó Anyja még egy hónapig fog körünkbon időzni: ennok jel* az, hogy fölséges Királyunk míqdig kísérőt nélkül ogyszorű katonatiszti kőponyben sao-kott sétálni, és a minap ily sétát fokoto bottal kezébon a Gollérthogyre is tőn (mondják), Xji torméBzotosb, hogy Jelonlog tömérdek r.doma járja a nér> között, a mint as köskod-vességü urulkodÓKnál tsokás. A nélkül, hogy felolösségoi fogadnók értük, foljogyaeK egy- Íárt,mikota minap egy korosmában hallottam : ót előttorc istnurction egyéniség (budai polgároknak látszottak.) bessélgetett hangosan hogy érthottoni ogyotmárt: Az egyik adomában azt omlitottók, hogy a osásaárné () Folségo ogv uapon az udvaron ment volna egyszorü öltözotbon keresztül, és as ott álló őr felé inon vén,, annak kétszeri folssóllitását, miszorint — itt csak nz udvarból leknek szabad járni — (.izegény nem ismerte 0 Felségét) jiorn hallván, ozon őr hnrmadsáorra föléje mout és vállát árintotto őt visszautasítandó. .Császárné O Felsége mosolyogva mondta „jól van" és haladt tovább, miro néhány udvari n katonának fontolt, őt őrállo-másától folmeniottók és beosukatták ( a dolog azonban Császár 0 Ftflsége eíó kerül, vén oz » katonát nemcsak Bzabado» boosA-totta, hanem kötolosségo pontos teliésiiéso vógott káplárrá is novozto volna kl. Amisik nődig Deákra vonatkosdtt, kiről » Csássár O Folségo ezt mondta volna meghitt körben, hogy: Doák ist meln Mitrogent. Mondom, hogy nom yállalok felelősséget ezekért, csak mogomlitom, miszerint most as uralkodóház ós Deákról foly nak os> adomák, mint épon ¡Frigyesről Borlinbou, vagy I. Napóleonról, Párisban. Politizálni nem akarok, hanem aaéri mégia megjegyzem, hogy mágnásaink torvo a külön feliratra nézvo, nom jó v4rt esinál, sok helyütt, mert mindönki már szerelné látni an orodményt, mi okképon igen távolra esik. miután az alsóház ozt lohot Deák szombati nyilatkozatából sejteni nem fog h réssleie» vitákba olcgyedni, miolött a felsőház felirati javuslata köziudouiásra nincs adva; tudjuk pedig, hogy a SO-as bizottmány még nagyon is n i n o b tisztában. Miután tohát az országgyűlés egyelőm érdekességét elvesztette, nézzünk az „afrikai nő" után. Még nom láttam, hanom remélem mielőbb láthatni, ha majd azon ti» olŐadáe vógot ért, molyokro már lován foglalva mindon. Akkoráig fontarlok mindenből, mit láttam éa hallottam, — bővebb jelentést, meri most logfoljobb azt Írhatnám, mit te Sürgöny vagy -egyéb lapok Írnak róla nagy rovereu-•JiávaL Ma (hótfőn) a Szigetvári vértanuka adj ált''én s^zon $dos remény keletkezik a kő zőnségbon, hogy a legmagasb Udvar jelen ló.tóveí fogja szoroncséltetnl. Azon tömérdok jövedelmokkol ssemben molyekoi a nemzeti ssinhás azod esténtí (mondják: havankéntl9000frtulus) szomori látvány, ni''jlyot nyújt egy másik hazai fillé Mkből kelőik ózott Intézőt, molynok utolsó holmiját m ult péntokon foosérolték o potom árakon, — ez a népszinUás, ízzel vóqjo, mort hatósági rondelet nyománt ogi hat rnadik szinház fennállása Budapesten csak kárus hatással lonno a két már létezőro nézve; már most anomzet őzzel érje be, és ongedjen léirouifolásuak helyot. Hasztalanul appeí Iái Molnár; a lapok bovégzottnok tekintik a kérdést, és mialatt a nemoetadia vagyoni eladják, magán az épületen kétfejtt «as honol, miután a helyi sóg financslaktanyalöu: „V''" toznuk az idők, és mi bennük." Do nemcsak a politikával, igy vagyunk az irodalommal ís. Az erodoiiokbon különössn nAgyou azegé-nyok vagyunk; azon nagysxoiU alkotmány molyot foliratuak neveznek, annyira elvon) figyelmünket, hogy legbuzgóbb kiadóink sei mernek vállalkozni. Ennyi is elég bekössönttsnok, nsmde •Mrkoaxttf ur 5 azonban lm rosa nóvou nem vos«l, egyről másról fo^ora tudósítani, ml érdekeit éltesek o nevezete» időszakban Peten.) — Saegedon o nnpokUn 83 éves vőlegény és 6U éves menyu»»o»y lápolt a Bíont hAiasság rlgyóro. A ferj «no»t niár nogyedier kereste boldogságát a páros ólotben ^ jolc, hogy mindig megtalálta aat. Most ópon a móxosko tokot ólvoiik. Bócai ós külföldi hirek. — Boloredl gr. visszalépését n Wosl lapok mind valószinübbnok állítják. A „Waudoror" jólértcatllt tudósítója uzonban Mt ogyolöro meg nem tOrlónUnok Itiszl. — Napoloon császár a becsületrend uagykorcsetját ktlldto meg Rudolf cs. kir. koronaborcnegnek.Grammont franotla nagy-köTetfogjaarendjelvónyokot (lnnopólylyolát-nyújtani üFolségoDudáról víszadrkezteután. — A kegyetlen fiu és tostvór. A •panyolorsságl «avarokból a kővetkező bor-■Mxtó esetet morltlk fol nórnely külföldi lapok: Egyik; Madridtól nom mossxo osö kis •) Bxítcmq fogadjak, cj»k minél több terveket * lap luuibjalhoa mérvo. B i o r k. városban ólt egy számos tagból álló család : a sxtllök öt, mármognött leánynyal s bárom üu, kik közül egyik a Prim táborában szolgált, Ez utóbbi egy csto haza votödvón, szülőivel, kik a királyné pártján állottak, komoly vi-tába vegyült. A vlt/hoz tostvéroiiis hozzá-szóltak, ugyancsak a királyné pártján. A ko-dólyek b kifoiozósok mind élcsobbó válva a vége az lett, hogy n szeróntök rosz utpn járót a szülök kitagadták s utat adtak ''noki. A katona a legnagyobb düliliol rohaiit ol,, hogy éjjol visszatérjon s az ajtókat bekötözvo a házat szülölro gyújtsa. Ezek — a tüx olsö álmukban érvén őket — akkor vették észre mldön ax egész ház lángban állt, az ajtók kívülről bekötvo s an ablakon rostély. Az oda rohanó nép már csak megégett hollttsto-kot talált. Ax omliuriségot s inindon jobb érzést levetkőzött tiu — hiliotőlog a lolkismo-rot furdalásaitól vádoltatva — egy kútba kéretett oz ellen még azon rcggnl menedéket. Pipere-asztal. Ugy regélik, hogy sZópnok szülöttöm, szépségomei csodálta mindönki, a ki csak megpilluntliHtta, hiúságomat noveléasok szép és lióditó szó, inig olvégro magasbra kíván-ván emolkodni. daczolni kezdék a mindenha- tó végzéso ellon , meri még axebb kívántam lonní. Hajamat naponkint sxagos olajjal vogy poinadéval kenogotém, moly ugy Is a logsrobb és finomabb sólyom szálakból volt formálva, fényében volt elrojtvo a tükör, érő esoda-tehotsége} Páriából, Londonból, hoxattam a logclhlrhedtobb fehéritö és pirosító ar"''-^oro* kat s konöcsöket, hogy képom fohérségo és pirosság» felülhaladja a hó és rózsaszínt, mily különbon is a viruló egészség jelképét visclé; alabasztor fehérségű, szép sorozatú, ép fogaimat a l< gajánlottabb fogporokkal, szájvi/.okkol és fogkefékkol ápolátu a legnagyobb szorgalommal, mlg végre élüUm 30 ik évében töpörödött, csüpörödött, aszott rémkép vált bolölom, mennyiben hajam rósz-szerint megszürkült, rcszszerlnt pedig ki-hullt, szornoira olgyo:ig(llvún som varrni, som olvasni nem tudok, képoinot oxor és millió ránezok s foltok boriták cl, fogaiul folyvást fájnak, sárgák és törékenyek, elveszték po-díg nyolczat, foghusoin leomlik, s most ezek folytán a szó szoros értőimében a pipore asz-tul mollott Illók, mint vén kisutszony. Nyílt posta. V. I lói Alink fetten, Levelét kérjük poutotaii a hó 6-, 15- é* 25-diko kflrtll beküldeni. KOviJ torukban, kvvít tóival tok tényt körünk. llélihoi. „Oreg^JUnk,* ,Ta«y» RraiiK«rt8t, t X f«lkOu0nl3 kftltemínyek etak itnétét ulin. .A meredik ctapia- «Klnitt WrtéiKtl epltod) mi^Jd mir« n K>r ráksrflL I). 0/. 8ioinl>ftheIy. „Vúcn van a K^Jó." .MrS* Alink- cwmtt kj.llúiitnjrq núato .tOreJmíl ¡kiffo''* 1" jelenleg líagytin «ok vor» Áll rcndílke»é»ltuVr«. B— I. K«om''»»tlioly. Terjetmo kl '' tljryrimét flnílM, kn«hat>nii e>(kkekr{ esokliep még hlinvt »renvedfluk. T. Jówof. .b-IríirRC» •lovak."'' A jöví iáimban. Ko-ga<tja hálakOtiCnotdnksti »»eínílyáben ncincak lapunk \|>itlfuK<}jit 1 hanem egy talpractcK Ir4( U btrnnk.1 Markbrelter. N.-Kanlstán. JSn! íog, f»k fordítani na kellcuo \| kérdik miat U. K. urnák Cturgin. Mlg befoJe«ftíl nem küldi, nem adhatjuk. Volujrlnek Muetlban., Ugyanait. i Jenoíiok KbmAii. ^Elrleiiilir>l. fl«or\|;.iloinmal '' Irt kOltemjnv. jfini íor. K.WtluS1 «iiAlld rilkkft 1«. i T. K Hudin. I.evrt^ Ill.tS lolyíro elkUlilfttj W. KOixttnct a inunkatArtak nicifiiycríncért. ft. Zxla-Kg«r»»«gan. ''geu kúrjnk aa uJdou»Aj(.>k bokOliUUrr, V. Ke«»lhel.v. 1,''gyanaxt. N l.ajos. N.-Cty. lapunkat megtmlilottnk , kú-rünk rftvld kO«baJ»»nu eaikkeket bokílM.''iii, K. ItextS, Etatorgam. M><gka\|itnk. K.tnai,<-t »ülve« pártfogAtáArt; loveltlnket már «inak lu.lituilnk. ; I ----—---1— Kis sorshúzás febr. 17. j Wob : 72, ¡2ES, -41, -3bO ,CS0. Griítz ; -41, BO, 59, 2-a , 7X ................................... .................. <?h ig/ekezott nxt mcggytíxiii arról. Itoj;y JcnÓnok toviU>b kell tanulni,uz ig«.^» köZH«5gnek «zígyenóro-válnék; lm mta-kójten tttrténnék. A lolkc''hz <5b h tRiiitúnak oHoniálllm-tott ugyan a Mrd, de ?ajiít gjtnno^o OHhutulám ellen légy vett noVn ijilíllt, mi<?rt is nrm «»k iilíilío korlllt, míg MatliiUl aujilt r6w6\u megnyerte. Egy nap, a nihU KblnÜiíl linzn tért, ttultiira «tiii ncjínok, liogy Jonö réhzúie ott bii ü8ztü»i(íijat eí»/.kó/.ölt ki egy jó barátja «Utal. KóíÖbbon — folylatií -rulitlrúl is fognak gondolkodni, <Io jo-lonlug uokUuk (toll ílt Ár./.n\ ellátnunk. — Helyesen —; rrtbiuhl mi Miirúnd L— az ily jdtétomények a''4 vg áldiUait »Magukkal hozzák. ¡. v.,i> « nt.v/ Mnihild azonban fiotett Jenővel az liröiuhirt közölni. Szegény Jontfit végképen ne^itvo Vólt, mort tudta, hogy a mit á'' biró bgy««f.er megígér, azt teljemiteni ím fogja.1 ''-"ht • Hogy a költség elKÖ'' dvbeni Leve>^4»b legyen, a Iplkénx akarta Jeutft-.af alaptárgyakban ot\|ho;t oktatni, de Wojler abba nem egyezet,» bt lo, é« kinyilvánirá, hogy U'' Jentít nzilndtíkmk inát'' Iiolnap Kölnbe vinni, állítván-,-hogy^an noki ott egy jó barátja, a ki Jchöt 0-okély dijéct fogja oktatni, én n/ont''e)Ul;K/.or-gnlmaKan in fog red Ugyolni. Itt meg a bíróul \etoticumgátVüzbe, ucm a „jó barát" miau. liaugm a „hul-uapu szóért. —r Mit gondolsz-« inondá — m4r holnap? litHr. ax lehetetlen! Ha JenÖ az ő tarka * ösxr.l-f .bukott rulnijában a tanulók közi'' menne, nemde az cIkÖ peroztttl fogva az egé^jj ¡f,uság« nak gi''tnytárgyul MculgáluuV — Igazad van éd< em — válaar.olá a biró. — CxinoMin n rendesen koll neki öltözve lennie. Nektd kell arról pon doHkoduod, de gyorsait, mert a dolgot Hoká hahiMztani nem leliut! . — Csak bízd reám — feleié 11100-lyogva a biróné, é« rövid idd mulv« elmehetsz vele. ^PolytaUsa küv.) T ÁR C Z A. Egy Árva Hu törtóneto. 1. Kl»Jcd txobáuak ablaka Klgjnjl cilkínt aa alkonyai, —-Lobogi inéct vlligánil IQu nO Ul, • varrogat... JiUilk kHrfllo kit fla KArtjráb<il épít hiaakat, LedOnti Sket «¿baja .. . tí hcljrökbe rak ujabbakat. — MaJú ¿lom taáll tiamAra 1«, .Aludni menj ki« gyermekem : !inidkoi(il,'' s a kl Űu lwádkotik «tép caoudeteu .. I/en/ugtalk aa Ima után Almiban ugy motoljrg, nevet... , Zokogva ilr aa l(Ju uü Alvó kit gyermeko felett... »Kl- napja hogy eltivoioR1 Kérjem, t nem J8 , — oh hoi lehet TI Én Itten», bőid vlttia — glind meg aa ín ) . It. Kl^alny »ogban romlott a líg, I.uMiii fogy el ott aa élei... lloldog kl oU nem lmrtf« ... Jaj annak kl oda téved,... l''/u.t, életút koctkianak ott, Nyer aa egyik, mitlk ve«xtt... Z*tnj attion) kön.''/tihetel I ▲ fi/Jed oU vetköitoUk ,.. 0»lt, gyOrdt berakott mfr • Kantra Jatt In uott a »v Alvó gyaraaek — ha ébr»M — Koldxu lejtett te mAr akkor.... Kifotatv aR7 a helyrfil ti, I,.lkir« »iil vtké* Ukar. A fajdalom, - • ugy hutta In Nem bírja fyOnge lelke el.... folyam mellett vita »1 útja, Cigjrau tuteguak a babok.,. Jé emberek irfi^áuuk Egy két filléiít adjatok 11 \ íítJÖ7.CEF A viszonzás. Elbeszélés Herohonbaoh W iöh Német orcdetl uUu kOxll Baivay. (Folyta tit'') Kezeken kivlll még több nyaUb</e»hálc U voltak a kosárban, a r gyikén név volt. Ezok c^ndékók voltak a fal u Rzegónyobb oszonyai szán iára. „Ezeket azonnal cl koll vinnem" mondá Mathild „nehogy a jó anyókák aggódjanak éH azt gondolják, hogy az intézetben rólok egészen megfeledkeztem." Es a kosarat a karjára véve sietvo ment a faluba. A szegény gunyhók, a melyekot meglátogatni akart, szétszórva vahlnak. Min-degyikbo betért, s mindenUtt bükezllleg ajándékozva és a család hogylétéröl tudakozódva. A kosaracska minden látogatásnál Üresebb lett, mig végro annak fenekén csak egypár nnV''g barizsnya maradt. Most ogy mellék ösvényre tért, a mely egy egyedül álló gunybóoskáboz vezetett 8 a mely még szegényobb alakot mutatott n többieknél a faluban. Lépéso lassúbb lett, inig végre egészen megállapodott éu habozni látszott, váljon tovább menjen-e vagy vissza forduljon? Testét borzadály fogta el, arcza vidor-Bága egészen eltűnt. '' Mi lehetott ennek oka? később fogjuk hallani.'' Mig ö elhatározatlanul magával kHz-dött, kinyíllott a gunyhócska egyetlen ablaka és annál egy hervadt női alak jelent meg. „Mathild" kiálta gyönge hangon kur-jait kitárva Mathild tovább nem habozott, hanem egy gyors szökéssel az öreg Gertrúd karjai között termett, a ki nem győzte eléggé bámulni az ékes teremtést; sovány kezeit öae csapva mondás „mily nagy és szép lőttél három év alatt, mint fog majd Jenő bámulni, ha megfog látni. '' ö oly gyakran beszélt rólad. 1. A JenÖ névnél pír boritá el Mathild \| arozát és ismét azon nyugtalanság 1 átúszott szorongatni köblét, a mely öt útközben fogta el. „Hol /an Jenő?" kérdé félénken szemeit leslltve „Jenő Bonnban van" föleié Bertrud „hol igen sokat koll tanulnia, hogy legyen valami belőle. Minden nap kérem az Istent, hogy magát jól viseljo, és nekem egykor gyámolom, atyádnak pedig beosllletéro váljék. Minthogy a kegyes olvasó Jonőröl valamit közelebről is akarna tudni, azt e következő sorokban följegyezni jónak láttam. Jenő é» Mathild mint kis gyermekek egymás mellett Ilitek az oskolában, éu magokat szorgalom, pontosaiig, és engedelmesség által kitUnlctték. A tanító őket, mint követésre méltókat tUntette ki többi tanuló timiik előtt, ugy szinte a lelkész is, és e kitüntetés által Mathild és Jenő között egy szollemi barátság jött létre. De a mennyivel közelebb illlottak a gyermekek szellemileg; annyival távolabb voltak egymástól anyagilag; mert Jenő anyja a leg>zegényebb volt a faluban. Miért is nagy ellentét volt, midőn a rzegéuy íiju és a osíuocan'' öllllzött leányka a réten együtt játszottak vagy tanultak, A mint Jenő tanítóját napról napra nagyobb bámulatra hozná, ez a lelkészhez ment és m''diidá:. „sajndvlenne ha ez ifjúnak nÁpszánjosn^k kellene" lenni, valamit''kell tehníí hogy belője tanult o.nbor váljék. Ezt n lelkész''is belátta ugyan, de hogyan lehessen ozt véghez vinni? o kérdést megfejteni képes egyi-kök sem volt. Valamint mindon fontosabb kérdésnél, ugy most is a biró tanácsát szintén kikérték, l)o ez fejcsóválva feleié: s Mindenki néiu lehet tanult ember, napszámosnak és szolgáknak is kell lenni. Ktl-lönbon pedig már is Gertrudot a községnek kell ''tartani, hogy tariliasíuk még volo ez ifjút is? Sokkal jobb )eaz, ha munka által minél előbb a községről n terhet leveendi.B Ily beszéd ugyan egyiköknok sem tetszett, de helyben kelleti hngyniok, uiert csekély jövodelmök mellett egyik sem volt képes rajta segíteni. Jonö, ki a tudományokat mindenek fölött kedvolte, szomorú és levert lön, a midőn reményét igy uieghiusulni látta, többé Mathild enyelgései sem voltak képcsők fölvidámitani. Akár merro ment, folytonosan könnyezett. &zrevohetöleg fogyott, s inkább hasonlított valami vázhoz mint élő lényhez. Mathi''d o nyomort löbbé nom nézhette, s egyzersmint neki sem teázott, hogy kedveltje osak egy szolga és semmi több no legyen. Értekezett tehát atyjával Ü Z L, El T I H I R KT ö K. » N.-KaHU»«, februir 28 Un. A lefolyt hét aa Uiletre né»v« ép oly pai volt mint aa elSbbl. X nemtokira bak$vetk:«endtt baaal Jogfolylonottitf vtawWUtÁtiral Sr-«adet4« klUUa, aa oro«a «eregek •aétbelyeakedétel é* a keleti iaomaéd-tartomAnyok-bau fe''merüla kgoJ%bb eaeméuyek terékenyiégUnket nem olevtoltlk tt>l, Mi ténye,«lmok t* befolyiit k«U gyakorolnlok arra, hogy a« tttlcl reudc* folyamba jatton, s melyek alatt a péna vagy tajitla^ a pént gyor* forgalma a< előtért elfoglaya. Valameddig ea Uinyalk. vlga»<taljuk magunkat aaail, hogy ax UtleU k&aleke<W* kUlfdldÖn «eui élénk, a mdjr rink 1« tu-giroaUtJ. vlttfényét. Jelenlegi irak a1«é-a<u«trlal mér^kéot a helybeli laddkittil, Bat* 86-87 fontot 8 f.t 60 kr. 87-88 fontot 3 frt ío kr. 88-80 fouto* ? 70 kr. Hon 80-81 fontot 1 frt 60 kr. KukorlOv?.tj frt 10 kr. t frt ttt kr. Árpa terfdaéthe* vala 7.V H\ fonto* ü frt - » frl 10 kr. Zab i«-é7 fontot i -rt 80 kr. Po-kiaka elttt-rendU 1 ftt 76 kr. Paetuly kér 8 frt 70 «. tarka 8 (Vl 16 kr. Uubi ela naibCLttt. - kr. mitaija. S.llvaplllnka 20 fokú 19 frl - kr. 8-pr3-pilluka kénlothliuyban, Tdrk''U/pilinka 15-10 frt kordéval eg/Utt. MW 19 frt. Borkd 28 frt. ltatiri.éll gyapot «8 frt mi tija. NyertMrök i6 frt. Uutvbdr«k (TvrtaobZute) 42 f.t, MathabiSrök 44 f.t. Tohénbüiük ÍA—4S fVt. C»lrob3(ók (rittllngo) 42 ftrt llorok : fehér é* vörftt (tohlllor) 1802- ét 1803-kl vldékUnkbell termét 7 frl 60 kr. — 8 frt. Villinyl ét taegaiirdl fokét« 1866-dlkl 8—12 ftrl, íJj honi Ur vörto és fehér 6 frt 60-0 frt 60 kr. Ualatonmellékl borok 1862- és 1808-lkl fehér 10-12 frt. „ A nyueitmenyét bttr pirjinak értékei 13-14 fit, nyvitbilré i tí-lí frt, rókiá 6 frt, g«r.<n/é 4 frt - i frt 26 kr, va Imaeikié 2 frt, vidrié 8 -10 frt, nyulbftmek 100 darabja 30 frt. UorkOro nintan ai irfolyam ctekély ill.ita gyakorol jelentékeny bcfolyiat 24 — 26 frt, a teprtf Jelenleg mir kl van taodv* é* kirillbjlül két hé mutva annak gy(Utéé\|iei fognak. KUIfdldrSI érkeió ludétl-tiaok a boiJulSr-Ufletre tem gyakorolnak kelve»« haUtt i aa ixfolyam klSvotkciO: feje borjubJrdk a0-85 frt, fejetleuek 90-05 fit. Nyer* b5rlkérta téli llüttak alatt Jobb irt óh^ltottak a- IlUtaft , de a kokndőtég* hlinya e tekintetben em felelt uiog a virako<itnak. Jelenleg nehei«t)b fajt.»k«t vohi tul 36—87 ftéit. könnyebbeket 88-40 frt, mluöt^ khői képrit. Vlatt 80-85. IU« 40 -44 frt. KO .Sntérot gyapJuUn Itt Mtil thliny mntalkojilk. ira 70 frt. Fehér rongy ira 7 frt 2% — 7 frt 76 kr. foketéé 3.frt 60 kr. — 4 frt. L t.ör kévé lautatkoalk * hottinért 60-06 frt, ifJvMért pedig 85 ~ 38 frt «tethtik. Jnh-lOr finom 2 frl 30-2 frt 00 krji al vétetik a iné-•iirotokt ''1 ; iKhét kétnylrettluek podlg 3 frt. 60 kr. — I fit ta! Siettetik meg pirja. N.-knnlzrtal \|iiarxi árak februát-''¿7-rAI. Uor»> itexéje 0 kr. L«UCo It éj* kr. lUb Itei^jo 5kr. Kőlet iteaéje 8 kr. üurgonyo in«r6Je 0 frt 70 kr. ! Marh''hitt fontja 12 kr. Juhbiit fWntj4 10 kr. H.,.\|é. : but lu ut ja 18 kr. 8/alunua miatija frt — kr. /.tlr fontja 3d kr I.inglltit uii tMa 12 flri — kr. Z. .u- ! )y. Itaat luÍMÍ> 9 frl — kf. Kenyér»* I funija f kr. I Kukoiloxalltit fontja 3 kr. Árpad .ra fontja l.C kr. '' Küleikita f.ntja 8 kr. l{U»k\«a fintj» 10 kr. KjoltJ fontja 40 kr. Repo,e>!i^J fojtja 30 kr. I^«iirogn>î fontja 40 kr. UJ bor liöiéjn IV kr. Ó bor tlraéj.» IB kr. l''.ttl tSr ltotéje 14 kr. Kaut.«ai 3r Iteaéje lu k,. O.bouA-pAIInk« Itcaéjo 20 kr. TdrkOly-pAltuka ItcaUa 30 kr tiltva-pilinka lt««éj, 40 kr. Ny n fagygyi mitaija 18 frt. — kr OntSIt fa?ygyA-)(yert.va luutj« 30 kr. Xlirtott fontja 34 kr. 8aappaiv fmtia 20 kr. fontja 10 kr. Keményfa 61« 7 frt L. kr. P.ih..f» 6U 6 fit — kr. Nyewfa 8lo 6 f,t — kr Vm 4n mi-r.lje 3« kr. 8 éua m\«tja 1 frt 20 kr. Stalma m. 00 kr. Kender fontja 40 kr. l.en f >utja 80 kr. üé cm i iióaíílrfilynn» rebrii r 11. 7 Ö''A mi!tiliqucsCI.80;ö''/0nomxoti klileslii* G1.ÖO; 18C0 ki Alladalnii kölcsön 8<MM1 j b.inkróíAVcavok 738.— liitolint<5ot[ lí»«-vinyok 14:».80{ London 120.40j oíflst '' 102.00\| arany tlurabja 4''frt 47 kr. i elelős szerkesztő : WAJD¡T7jÚ2SÉFr D £3 T DÉ3 S je: IC« PIRNITZEE TESTVÉREK pójazváltó-iiülot Pesten, Dorojttya uteza 10-ik száin alatt ujátflják minden nenitl értékpapírok vásárlását résaslétOseiétéBelc mellett. A vovßnek v clsó nlt«Ul lert«té»o alkalmival egy levél ké«be«lttMlk, melyen a vAtArolt értékpapírok »»Ainal fóljegyesvo vannak, a mellyel a logköxolobbl huxiiban niAr JAUxlk. A» utol»ó ré«xl«t 1«-A<. lilekor ai értékpapírok kiixolyiltatnak. A ré»xletflxcté»ek a vovS klvAu»Ag »«rlut AtlapiÜ>tój: meg. KttlÖn&teu el8nyti»ek a» Altatnak rendeset! PT társas-játékok A. 10 hitel «ortjegy K tn 78S, Í0 havi réttletbcn. 1». 10 . . , . 9.»», , »/»^ C. 10 l»C4. 100 flo« , , 4.—, . havi U. 10 1804. 60 Ho« . . 8.50, , havi B. 10 1M4. 100 n«« , . T.«6. , ''/»<! Y. 10'' 180«. 60 flo» . . 8 M, * minden »»emély a« utolnó résslct lellxetéíckor 6 «ortjejryel ve«x át. TovAbbA ax annyira megkedvolt tAr»a»Agok !(. A 4 frt iS kr. negyedévi résxletbcn. Ennél 80 txemély, mindenik« annak 20-ad ré-•xér^ JAt»«lk, a bei elétek tartama alatt 40 hiuánbnn cveiikiut "W valamennyi Auntrlában kiadott «orjegyekro, egy badenl ¿1 «véd «ornjegy honAadA»Av«l,ét élvcilk eten értékpapírokon folyó kamatokat U a brflxetétl naptól kvxdve, — A tor»J«gyek rigr« varv eladatnak » a» etendö S»»v<f arinyoian felontatlk vagy ter- Eunél 10 »x''mély JAttxIk 10 toit''egyr«, min. deu «»emély tixedrí»b n. « minden ré«»tvera t. 1. ai utolsó rcnUt IdUetftekor egy eredeti lortjegyet kap. O. 60 Budolf-íoríJriTyf0 A 3 00. 20 hivl ré»»lctben. Kunéi 10 x«mély 60 Rudolf-xorjegyre jAttxIk, uu tnlndeit «seniély, annak egy tUcdríítére, • mi''tx<»bcn klisolgálutnak. KMöiiBicn fi/y''lt in ró méltd a« újonnan rendezett K, tArtatA? 10 txemélyro 10 forlntjAvat 30 negyedévi ri«xlctfl»eté«>el 41 »or«Jyyr« ét peillgi 1 egéti 1860-kl 600 frl«». X egéts lBlH-kl, • igén 1864-kl <60 frtoa, 1 egétx 183U-kl $60 ÍV»«». « Utol, 1 egét« »rietsti. 1 gikhajó ixl, -j Esster-Uxy, 3 Falui, 3 Pálffy, « Ctary, S Ücnots^S bndal, 8 WIudltihgrKtx, 3 Waldxleln, 3 K glevich. b Uudolf <•« a Coiao sortj. gyro. 1 K/cn tAr»a»Agok birmolylkébo t«lixé »««rlnt mindenki beléphet, auélkUI, hogy aa egyik rbitvcr« a miiikkal t-Vodník. M»-g arra 1» bitrak ragyunk a t. «». kö»Oiuégí>t flgyelmaaletal, hogy klvAnatra ktllrtoncmü eor. Jegyet Alllfink ttetxr, • atokat tetí «¿«rlntl haUrldSre tSrtinendS riieil«\|Bxet<>(ekr« Áruba booei^Juk, uiclyet k''jlSnlucn alakuló htagAn loríJcgytAreulatokn tk «JAnlnnk. Plr t evil Altoll mi gblaieok gyoxau U pontoiaa tfljeeltetoek. TudakoiódAeokrn aaonnal vAlati adatik, • klrAnatra klmerlW rétalelft»ftéi Urvexi tek ¿i lflőfl-lk 4vl »orloli»! uaotArakkal axolgAluuk. UUouiAnyoeokiiak a legméltAnyoib Jutalékkal ko«lre»liuk. wm <M V rt, ^ ,fl I s e -S Q * -3 £ x. z o. O a. u J ( a » - > 5 • a V3 -O TJ •8 3" jt issslfif Árverési hirdetmény. Somogymegyo Kapos\(<íi^ váróin, buzatdr «{-ilik Bztiiri alatti, s vagyonbnkott Feldreioh Jakab cí-ö(ltömo^c{liez tartozó, különben 1Ő5. Bziíinu knpoBVjiri telekjegy/.ökönyvben A f. rend. 205 hrs/. alatt Feldreioh Jakab nevére jegyzett —«••♦/,tf-ra beceült lníz becsiírou felül f. dvi miírczius 5-ún Hzüksdg esetdben beefláron alul is april 10-dn mindenkor ddlelőttí 9 órakor hely»zindn •— a csŐdválaBztmiínyuak f. dví jaiuuir hava 20-án hozott határozata folytán elárvereztetik. — Az árverdui feltdtelek, al»ú-írottnál megtekinthetők. Kaposvár, 1800. február hava íl-án. RIMANOOZY JÓZSEF, 0—ffl tdmoggondnok. Ydcniciiyinagvak Hirdetmény, BO nnp nlntt Icond ab urak, hülgyek <5» gyorrookok íA-márn, útlnden gondnlhmA nagyertaban fU)»««reh vá-•■»nruhák ogtSea rnktArn a« cIhA vh IcKitDK.Vobb v<Uou-rulm-rnklár ch vurrdWntvitl kOiponil depot-jnbnn, üvc», Tut''hlAUbeu II. M. ColcAroni ol«wlá»A. ,, A vnlódinág, tUttáiAg- n logaaobb kéesitéal módórt, ugy viaeíetro alknltua« voltáúrt kotoat^g nyujtutlk, ét Vbtrtdon dnrab, moly ft logjobban ltom Illik, Vagy nfcai totaalk, vj»8i4ftvótfltik. > '' >■ - ; Ifi M . í'' Kése ari ingok, legjobb kézi munka: (-,. ''■. • ! írt. kJ. '' . frt. kr. ^¿ifonjl.vAwonlpgck, «Ima .__.__,___3 — helyett eaak 1 60 Kiiionmhb tiomd ~ín«UrA\|te»okkal " . 4 20 . » 30 j''iiVom Tríionl ragr runilmrgl ln^c-k____^_n — ■ _ ÍÍJírin~íurtib.rriT lö)C«ki kéVffJoil 7 60 . 3 60 Legfinomabb ruiuburg^ íugek", kí-l niunka^ 10 6 60 4 - 6 60 1 00 t 80 "''Kéuz nÖ-in^ok, legjobb ktíai munka á kdxi hijMíés: Isíma riUion ntílagek haJUeeal '' 1 kiuoiu ecfiwelcxl Ingek, meHrAnciokk«^ uj~diratu íilma^q^ > •'' __ Kugcni», uj d^rat>t,J^ii>«e«t MarFo-ÄntoluettattlaOnylngek .___.___ Viktoria-, hlmaott valódi Valeuclenuel 0 60 7 — 0 60 J_B_60 16 T — Lognjubb nőpongyolák úa lmj. köpenyek t Elegana. a legfinomabb pr,Ull b,U .__^ » « 6 ^ AtíSŐJ kclmibSl, hlmxett 7 . fen^ó y^^r^^Oyi^í»^«^,______________________ jftttt )udrá«.T>l>»Mt tfcaoa"........• . . « 60 Kii hAló ftjuflay, eiaia" ''■"% _____•_ j[áiíű"gt>n hltrt««tf fa»ftny«k ki " ___ 1« — . _, zsziz: 0 — .__ » 60 . - . • 60-4 60 1 60 6 60 Ugfíuopi^bU Ul i «W-ni\di-4gok: \ frt ÍO kr.-- t frt f.0 krljf: logfln(.abb rombnrgl 2 (Vt 20 kr. nSo^ra^r^r^;.'';; » >7..-:- ¿««¿uomabb lAonl vniy ruiulmrgl 60 roTOO -- . «_____» jjikw^ít^tjtr'' i wl fti m to^-t toig aV"''ÁittTalkk « tU.tA.AíAéit ke.eu^K uy»0UUk. Ingok, aelr«<k turn a lepjotibau illenek, vlMiaritetuek. oi ««y »»Intéo minta-raj.olítok klvA- >• ii .ifa iargkald«n«k. \ idékl uing- Úri-Ingek »»grendelóeiníl a nyakbö.ég úgymint : Franczia a magyar lnczerna lóhere, Veres stájer lóhero, Fehdr hollandi rdti here, Angol, franczia, olasz ds belföldi perje, Török balta-czim, Czukor-, Burgundi-, takarmány- s göm-bölyü-rdpa, Bükköny, mohar s nyári-repeze, Pohánka dg nyári-buzfl, Tiniot fíl, Pimpinelli, 6» mindenfdle fris E r furtlii kerti vete-mdnymagvak jótállás mellett. Kickeu kívül kOvctkcxó Hiíjlok u. ni. : parmai, ementhali, groji, strachino ds liptai. — Halak : angolna, szardina, tő-ko hal ds hering. Czukor, kávd, thea, asztali- ds asszuborok, kápható FesaeUiorer Jóaef (—>) i nagy-kanlx»ai f.HxcrkeMtktdanél., Pranunieratons-iVjízcige. . UnumgXnglich nothvrendig Ixt fllr Jederinanti, . »U a»r juelgrii bowegu-n Zeit glekb''-n Kcbrllt ha\|. tcu «III,eine populKr« leltgvmllxr WrHgeeolitebto. I»i« bltberlgon, uieixt vortrertieheii Worko »Inil J eutwednr xu umfangrekh undkoitiplcllg,od«r j _ , »lo sind xn gelehrt, mltliln fllr dlo gro»<e V^^fc Volk»ma»»o nicht paxaend. ^»V ^ Dlo hier K^hotoue, netto und frei-, _ klanig* Bearbeitung der Oeichlchto L. r.l unterer Erde wird dlc.etn Ülügtt ; '' £f A)vcut-\| gefühlten Mangel abhelfen und aA, Rieben, de«-\| die Atuehaffung in An¿V elnl «W« man .Ich A vc <Xb»H»oi BlhtUiuJ die» V.rk,da»fj IWndo^r ^^ + Llterator arl nmfttxien wird, In ¿oiJift ¿O? ^Xtfol.nrt.hMC-jilhHKcnl iwtlichon Ode, »./»Ä''.0'' i^^Vll I o n e n fl e i« . dioaeai Uglgert I eft,R »tt^V^a^, ,^V\Ver\o geopfert, d.« billigen jrab''S 1)1« pr<ichtvollo Am-"""ii^Ä ^°VX«tntliii.\|r, (judex ll.ft mit 10 t5krprI.loV^X$.>Ä foinxten IlluMratIoi,cn,> feinngan-^ NS^ W \\elcbo noch keifte der M.lierlgen eignen kann knnti, eltp »clilohteti nnfwolien tnii» noch erwRliiit werden. IiielnigehTAxen er<obelnt da» 12-te lieft, und lat dl.-Vollendung vur Ablauf von T „ Jahren »Iclu-r in Auotlcht. y«''rl»g von Alb. a. Weiicdlkt in Wion. thabeniiiar.-kanl»«Al>el.l,\VA.1l)ITOil.Mnliilnlk Nyilvános köszönet. líu alulírott kÖtele8sdgemnek tartom a 3i1inga.rla'' BJSBt. Banfe tár saságának '' köszönetemet nyilvánitani azon oknál tfogvn, hogy a fent nevezett társaságnál biztosított szduám l,8(5ö, deczeniber há 14-dn eldgett, ds már o hó ]i0-dn az egdsz bíztysitott ö>zveg minden levonás ndlkül, a szigetvári Ügynöksdg által kifizettetett, ezen oknál fogva miudenkinok ajánlhatom a fent nevezett társaságnál való biztosítást. Dombon, I8tí0, jan. hóban. . VÁllADl MÓSES, ''¿-3 domboi bíró. K. k. erste lnm\|e«bef, Fabrik , fcucrfesttT lind ciiiliruelisleliercr • C ASSEN von F, WeH&eÜÄ & (S^mp- Magazin: »Stadt, Tuejilaiibon Nr. 11« Dioto tuixoro Fabrik, die gröait« am Oonttnent, beicitkOlfl die melxtou Arbeiter, bat durchweg« dl« noneaten ilaichlaoa« tail Dampfbetrieb, deren vortrefflich« Irfiixlungen bexUgllch der AsenraUaa« nie durch Handarbeiten «rxlelt werden können und hat hU jetxt gegen 14,000 Caxsen fabrlclrt. Untere neuexte* fehloKprinzip Ut da« vollkommehato — b\|x jotit von keiner andern Fabrik erreicht, — und durch di« «raten leeh-nixelion Autoritäten Europa''« öffentlich dooumontirt. Zur Erzeugung dir HchltUicl, wird eino Kutter«t »Innrotch couilrulrte Matcblne verwendet (Unlcuin am Contlnent), durch deren Mannlichfaltigkelt man Uber 1 Million vortchlcdencr FchlUtte! erxeurt ohne daa« einer dorn Andern Xhnllch Ut, al«o nie ScblUitel-DnpI.icata entliehen kennen, weichet bei Handarbeit hlnflg vorkommoa inuxj. Um (Ut gtoiia Vertrauen, welch<j« wir) blther geplex«en, Ut orhalten uuil xu rechtfertigen, werden wir Alle», wa»j Im Qcblct« dar Möglichkeit li>''gt, auwauden, um dletem VertrattcnigttchXfto durch Verwendung det betten MaWIalc« wie der «orgf.Ulig«Un Arbeit Reh-nunx xu tra^on. - Depot« halteu wir In allen Haapt«U(dt«n der Monarchie, «owlo an «r«ten Pllt «n Europa''« . ______ (1—S) 80KHKR jóSSSr f i > F dlHintU, iiorliibiTgl ifH r0vfdnriik''korciikcd& NAGY-KANIZSÁN, llolyi.ógo KOItHiíZUTO^ ban.® Ajánlja gazdagon szerelt mktárdt tt.,m, : pipa é plpa«xAr, — atxtall-, toll- é> konyhakó««k; borotrik ollók, koppantok ■ pakfong ót bádog kanalak,'' — ToiUtta 4«, ftlggetitC-tlIkrök. — Ertxény és UrcxAk, Utexák \| alndenntmn íillatot coeot-xiappan, peciét-vlats, bontó, tOrO- é foltUxS fé-] \| %(lk. — Minden nóven novexondC gombok, cílima-, f3- 4« fog- ^kefúk. — mindonnemtl gyöngyök, erlnolínban való acxél i >uAil, halciout-, botok, vlatxko* vAttnat. T o v A b b i : Potten-i '' líbr« k 13-, hlmxS- ét ixövilpamnt, axövSfonál, fehér 4« «sin««/ »W^pamutfUxők, solyem ót bArionytzallagok. — KötS ét varró] cxérna, berlini- ét arrat-gypot, varró- ét ixtlct «eiyem. — Dé-léliiövctek ét iniudennomU xtinórxatok. — N8- 4« gyermek-harisnyák « vígro tíll férfi-, ni- ó« gyermek altó ét f«Uí ¡rcklit, nadrAg haritnya, ketxtyll, altó-ujak, »llveg ét kötött «alpokét, hálóilapkát aawlt éa minden exon «sakba vágó calkkt .......... \ r a legjutanyouabb áron.'' 2—3 ^Js. klr, kizáról. szabad. f o g-s z i v a r k á k, > 8 mint leujcrtifnittk elUiuert, legkényelmesb mx(t n f()«ínjrt8 mlndeii neme ellen, legujnbb egyodüli fcltnldlójn : TOrÖk Jőzticf gyógyítod» Poaton, király utu« "I. «. alatt.. Exen fog-nxlvarkák , kényelme« alkaioiaxátnk « blitoi hatá»ok végett A I t a 1 á n o • h a «''a n á l a t r a minden mfcgaxxtalá* nélkül inaguk-inagnkat a legjobban ajánlják. — A fog£á)ába''x«nv«d8 r.son plllauntbairmeggylxíiilétt xxerexhot magának, liogy egy jeiea 4« ok» »»ertllfií Smcállitott késxitinénuyel —v mely a cxéliiak tOkélct«i«n megfelel — van dol^n. Gyermekoljt ós nők is e szivarokat egóss kényolommel használhatják. Mimin a fogfAjA» annyira kellemet eu é< gyakran éjjel áll b« a midőn a e»ll\|apitó »xer nem Igen vau.a késnél, a fog-»xlvarkák tnlq legjobb háxlixernek, mindig ké«llctb«n kellene lenni. . Ara egy »katulyáhWU t f^/, ftkatulyának 50 kr.Pos-tdn küldVc 10 kertit tObb. Ifimét cludók illendő BEásalókban rószcstllnok. köxéppontl elkllldéti'' ráktáj L ftntérintoit gyógy»»«ré«tn4l. McgrcAilolhet.''í továbbá n Magyar- »xon}»xédor»»ágok, valamint aa naaxe« ca. klr. oaxtrák''tartóínányok tnindtn. gyógy«séréxén4L >< i 64-9) N.-Kftinzyán knpliató.- Hclu» Jóinef .gytígyezer^Bssnél. Am 1. März 1. Jahr. Nlod. U«w n. 1401 findet oino grosso Zioliung des vom Htnnte «nrautlrtcu ,. k; k. Österreich. ; STAATS-PRÄMIEN-ANLEHENS vom Jabro 1804, — . .. Im lietrago von 40 Millionen Onlden »tatt. DIosch Anlolion onthült 400,000 üowlnno, worunU* steh solche von ''¿O-.miiV.ÄaO-OOl), 10-mal ''¿''¿0,000. pO" lunl ''¿00,000, Hl-mnl ft&O.OOO, aO-tunl 50,000^ 20-iiial 25,000,121 -mKl 20,000, DO-mnl 55,000, 171-mal 10,000, 362-mnl 50 00,432-tnnl''¿,000,783-mhVlOOO, JU&ü''mnl 5O0 oto. Quldpn ö»tr. Wlllirg. befinden. , , Kein andorM I/Ottorlc-Anlohen bietet bei der tinb«d«ittead kiel-nen KWn^e »o grotte Oow\|nnchaucfn dar, wie dl«»«« und l«t Ankauf der I.''o.no In allen. Lindern erlaubL ■„•. , ... .-i Uuterielchuete» liauilltinKilixu» eflAtxt fUr dle»<? Zlohnng «IfV ganxes Loot xu 2 fl., 3 Loo»e 6 (1., 7 Looto 10 fl, Cttq», in llauknoten. . . ? : : . ■ ''Ucffilllgo AilftrÄgo werden gegen Elu.enduog dea Jlctragea tchnell, Yer»chwiegen and gewi»»onbaft abgeführt, OrlginalplAno den lteatvllungeii belgeillgt, jede xu wllntchoiide Auskunft ((enie crtheilt. nach erfolgter Ziehung dlo amtlich« aewinillltto jedem Thellnchm«* ubentgcidlUh »u«e»andt mul dl« Oewinne »ofort an»be«alilt. Mxu beliebe »Ich daher bald und Alreet an um''xu wendr» (2 ''I L Wenzel H»aal»>''.ffekt<;ii U,''»eb»(t ia l''raukiuit a. M„ lUratvil''U«* .Uro >0, Wnjdita Jóíaef kiadó, lup- <ía «yomdalulajdono» Nagy-Kanizsán. I. A-.Stui Melléklet a »Zala-Somogyi Közlöny* 5. számához. A képviselőház XXV. üléséből. Somssleh Pá.1, a. kaposvári vkerület képviselőjének beszéde. Szomorú fátam reám nézve t. ház, hogy iimét oly rósz impressio köveLkeztében emelhetem szavamat, és amagy is komoly kedélyem folytán kérem a t. házat, bocsásson meg, ha nem kész szónoklattal, melyre való 1 '' amomat elfojtotta komcly helyzetünk Eos, aggodalmas volt, hanem csak rövi-;n fogok szólani; mert én minden magyar embernek, ki most a cselekvés terére hivatva van. Horácz ama szavait szeretném mondani: aRem facis, rem si potes recte, si non, dinr i." -t Meggyőződésem szerint m»g van mifoícn-nek a maga ideje, kétségtelenül a jéicíí szónoklatoknak is, midőn valamtVe ébresztett , kell; de megvan a tényeknek is az ideje, és gondolom, a mostani az. átgondolhattuk szomorú ^helyzetünket 17 ér folytán, nem volt liilíny alkalomban, nem volt hiány írásban, könyvekben, szózatokban, felszólalásokba^ hegy azt sziz m-ig száz oldalról felvilágosítva ne fontolga thattuk,volna. Azért ¿f^vallom, hogy nekeír a társhoz szólani zmtn vo?t szándékom, mert hittem, hogy lények kdének haxánknak,siker,eredmény, r ^tö tiiayek, melyek a, gyakorlati életben ■ '' >yeai\|b£tök legyenek, hogy orvosoljuk kai ,\ ríjuk veszteségeinket, kiemelkedjünk azon süiyddésböl, melybe számos anyagi csapások immár juttattak. Ily meggyőződésben voltam, mondom, egyszerű szavazatommal akartam pártolni a feliratot, minden éitclmezéa, minden megma-gyarázgatás, minden fejtegetés nélkül, ugy mint az megírva vaj\. De miután a t ház az én meggyőződésemtől eltérő véleményben volt, és a discuaaio terére lépett, ezen diseussio alatt pedig felmerültek nyilatkozatok, észrevételek, czáfolatok, én is felhiva érzem magamat előszőr a felirathoz magához, de igen röviden egész általában szólani, azután pedig azokra nézve, melyeket tisztélt barátom, Komárom városának nagyérdemű követe tegnap felhozott, észrevételeket tenni. (Halljuk!) Magának a feliratnak fő jelessége előttem az, hogy mig egy részről nem ad fel a nemzetjogaiból semmit, más részről nem zár ki emmit, nem köt ki semmit, a mi sz alku- dozások, egyezkedések megkezdésére, folytatására, sőt okosan remélhető sikerére is szükségkép kiterjed. Szabad legyen e felirat néhány pontjára utalnom. A felirat ugyanazon törvényes teret foglalja el, melyre utasított bennünket Ö Felsége trónbeszédében, a pragmatica sanctio terét ; és igy nemcsak a felséges uralkodó háznak kétségtelen trónöröklési jogát ismri el, hanem saját alkotmányos függetlenségünk megőrzése mellett mindazon kötelezettségeket is elvállaljuk, melyek ezen alaptörvényünkből reánk há- I ramlanak. Megemlíti ugyanis a felirat a közös viszonyokat, azoknak meghatározását, mikénti kezelési módját emliti fel, készségét jelentvén ki, hogy azt saját alkotmányosságunk függetlensége mellett, annak idejében, javaslatkép fogja előterjeszteni. Emíiti az oetoberi diplomát és a februári pátenst, s midőn azokat mellőzi és el nem fogadhatóknak nyilvánítja,'' nem marad a merev negatio, a passivítás terén, hanem elfogadja a trón-beszéd azon utasítását, melyben az felhívja oly módosítások tételére, melyekalkotmányoa életünk; ^getlenségünk fentartása mellett, egyaz$£&&d ntegfcleljenek a birodalom . élctfeltCíxiioinek, ^negcinliti továbbá a 48-ki WrvénjSnh& ée »ennyiben a trónbeszédben azoknak: Vviz szálása kívántatik, kijelöli a feltételeket, a módokat, miként lehet ezen kétségtelen törvényeink változtatását törvényhozási uton teljesíteni. Kész hódoló tisztelettel említi a koronázást, mint a nemzetnek forró óhajtását, s erro alkotmányunk visszaadását, helyreállítását követeli, hogy ezen forró óhajtása a nemzetnek teljesülhessen. Elismeri felséges Urunknak atyai jó szándékát, mert mint a 42-dik szakaszban van, őszinte hálaérzetet mond Ő Fölségénck azon atyai szándokáért, mely eloszlatni igyekszik azon aggodalmakat és akadáljojóit, molyek közjogi kérdéseink előtt léteznek. Ily előzékenység, ily hajlandó készség mellett, ki mondhatja, hogy a válaszfelirati javaslatból ki volna zárva valami, a mi az egyezkedésre, '' a kiegyenlítés megkezdésére és folytatására, okszerű sikerére nézve szükséges. —De más részről ezen hódoló tisztelettel kifejezett előzékenység mellett szorosan ragaszkodik a felirat minden alkotmányos jogainkhoz, nem ád fel azokból semmit, kiván parliarnentaris kormányt, felelős minisztériumot, a köztör- vényhatóságok alkotmányos helyreállítását. És kérdem : megütközhetik~e ?bben valaki ? — Azt hiszem alig. A nemzetnek törvényén, alkotmányos alapján kívül nincs egyéb hatalma. Ha ezeket megsérti, ha ezekből valamit felad, meg van sértve a szeplőtlenség azon varázsereje, melynek föntartása mellett minden veszélynek bátran szemébe nézhet. Tudom én, hogy meg kell a körülményekkel alkudni, azt is tudom, hogy a politikai bölcsesség számításaiból soha sem hagyja ki a politikai exigentiákat; de nézetem aserínt e téren sincs kívánói való a feliratban, mert midőn a páriamontária kormányt, felelős m&gyar minisztériumot, s megyék hclyreálli tását követeli, egyazersmint számot vet a körülményekkel, a nehézségekkel, a lehetőségekkel. Ezt mondja a 47-dik §-ban : „az átmeneti korszaknak sok nehézségei lesznek ; tudjuk, hogy a közigazgatás több ágainak tettleges átvétele a rendezése hosszabb időt igényel, és talán némi bonyodalmakkal is jár, melyek .tisztába - hozatala nagy óvatosságot fog ki-, vánni.M Nem ignorálta tehát véleményem''a teljea meggyőződésem szerint azon nehézségeket és körülményeket a felirat. Sőt O Felségének, kegyelme a urunknak királyi hatalmát hívja fel arra, hogy azon nehézségekuek s akadályoknak legyőzésében hatalmával miqket istápoljon. Én valóban egy részről alkotmányos jogainkhoz való hu ragaszkodást, más részről a kiegyenlítésre való készséget tartom a felirat azon előny cinek, melyek miatt az nemcsak jogilag, hanem politikailag is tapintatos. Mert uraim, valljuk meg, a kérdés, mely előttünk áll, igenis jogi kérdés, de egvsze -s-mind politikai is. Szóval, — bocsánat, hogy ismételem valakinek eszméjét — nem per ez, melyben replikát lehet irni; mert ninca biró, ki felettünk ítélne. Politikai kérdéseket mindig vagy a kölcsönös érdekeknek kellő méltánylásával és a viszonyoknak figyelembe vételével, az''exigentiák követelésének beszámításával lehet békésen megoldani, vagy hatalojnmal kettévágni. Biró jogi kérdésekben Ítélhet, ezek számára Írhatja a szóváltásokat, — politikai kérdésekben statusiratok foglalnak helyet, és ón tisztelt vezérünknek munkáját ilyennek ismerem cl. Engedje meg a t. ház, hogy igen tisztelt régi barátomnak és követtársamnak, Komi-rom városa képviselőjének tegnapi beszédében mondott némely állítását illetőleg a felirat értelmerésére ellenészrevételeidet, megjegyzéseimet csekély tehetségem szerint megtegyem. (Halljuk.) A mit ő idéz Bartal György képviselőtársunk-beszédéből, az nem volt szabatosan idézve. Azonban erre felelettel nem tartozom, arra az illető képviselő ur a maga idejében felelni fog. De midőn ő azon hitét fejezi ki, hogy a tévfogalmak, melyek ellen 5 kikelt, a kormány-köröknek tulajdoni tandók, ez állitás — bocsásson meg nekem — egyátalában nem áll. (Halljak). Azt kérdem, vádolhatjuk-e erről azon kormányt , mely viszonyainkat ismeri, mely kormány a tért, melyen ma szabadon szólhatunk, számunkra megnyitotta. (Halljuk.) E vádat tehát, mely szerint e kormányköröknek tulajdoniba a tévfogalmaknak a magasabb körökben i létezését, engedelmet kérek, el nem fogadhatom. Második állítása az, hogy a 61-ki helyzet és a közt, a mi most tőlünk követeltetik,— semmi különbség nincs. Bocsánatot kérek, « részben sem oszthatom nézetét tisztelt képviselőtársamnak; de fölment a czifolattól az, hogy beszéde végén maga is nagy különbségét lát. E különbséget kiemelte a felirat is, midőn a multat a jövővel összevetve súlyosnak és aggodalmat gerjesztőnek, a jövőt pedig reményteljesnek mondja. De, mint mondám, e különbséget ő maga is kiemeli beszéde végén, megkülönböztetvén azt, hogy 1861-ben az októberi diploma és februári pátens, mint oktroy reánk erő-azakoltatott, most pedig ez nemcsak nem történik, hanem ugyanezen okiratok tárgyalása, vagy ha jobban tetszik, módosításának kidolgozása és felterjesztése reánk hagyatik. (Helyes.) A pragmatica sanctioból nem magyarázza ki az ausztriai birodalomnak nagyhatalmi állását Komárom városa követe. (Helyes).Én azt tartom, hogy a nagyhatalmi állás nem olyan valami, mit decretálni lehetne. Azt kérdem, vájjon Albionnak világra szóló hatalmát tagadja e valaki csak azért, mert a parlamenti aktákban vagy codexek-ben feljegyezve nincs, — addig, mig büszke hajói a világ minden tengerére befolyást fognak gyakorolni? E hatalmat senki sem ffijja tagadni. És ha, a mit a felirat ígér, Magyarország kibékítése után, Ausztria többi tartományainak biztonsága uj erővel fog gyarapodni, — e gyarapodás által anyagilag és szellomileg emelkedni fog, éa lo«z európai nagy hatalom. Ha pedig silányaágáhan, szegénységében tovább fog sülyedni, ezen állást ,nem fogja tiszteletben tartani senki; mert a hatalom oly valami, mit senki el nem tagadhat, de a melvet decretálni nem lehet. (He» lyes.) Tisztelt képviselőtársunk még azt állította, hogy a 48-ki törvények helyreállítása elkerülhetetlen, hogy a helyreállítás nélkül lehetetlen a reviaio, és ez szükséges a kiegyenlítésre. Mindezek megvannak a feliratban, csakhogy azon sima modorban, melyben szól az, kiegyenlítést kiván'', ő pedig — bocsánat, nem akarom sérteni — a logikai következtetésnek cyriismusát állította fel, (ellenmondások) azon pontig, hol törni vagy győzni kell. (Nagy zaj, ellen mondások.) Bocsánat, illustrálni fogom állításomat 1 Azon hasonlítást, melyben Rómának Karthagóhoz küldött izenetét hozta fel, én merőben visszautasítom és részemről el nem fogadom; mert a felirat és a romai izenet közt legkisebb hasonlatot sem látok. Először a római követ szavait, ki ezen izenetet vitte, győzelmes nemzet légiói támogatták, mi pedig hódoló nemzet vagyunk. (Zaj. Ez nem áll 1) Mi hódoló tisztelettel (ez már más) fejezzük ki feliratunkban azon kívánalmainkat , melyeket a kiegyezkedésre szükségeseknek tartunk. Bármint fogjuk lel helyzetünket, a kérdést nem elméletileg, hanem gyakorlatilag kell tekintenünk, és én tökéletesen osztozom azon értelmezését a felirati javaslatnak, melyet Eötvös József tisztelt barátom tegnap kifejtett. Azt hiszem, és meg vagyok győződve, hogy az alkotmányos eszméknek tisztulásával az Ausztria éa Magyarország, vagy is a Laj thán tuli és inneni tartományok közti érdekek cly közösök, egymással nem ellenkezők, sőt megegyezők lesznek, hogy ezen viszonyok tisztultával Magyarország Ausztriával együtt mint nagyhatalom áll a külföld előtt, belől pedig mint barátságos, külön élő alkotmányos független nemzet álland fenn. Van azonban igen t. képviselő társam Ghiczy Kálmán beszédében két pont, miben vele tökéletesen egyetért. (Halíjuk.) £j$ ez nagy baj, hogy e két pont reánk nézvo legsúlyosabb körülmény, t. í. kérdéseink megoldásának legnagyobb akadálya az, hogy a kormány czéljaíról értesülve nem vagyunk. Ertn nem segíthet más, mint a felelős kormány. Nem tartozom azok közé, kik a parlia- menti felelős kormányról azt hiszik, hogy ez által megtalálta az ujabb nemzedék azon panaszát, mellyel minden baját orvosolja; sem azok közé, kik azt hiszik, hogy a politikának netovábbja, és azon varázsvessző, mellyel a nemzet minden bajait, nehézségeit leküzdheti. Azt hiszem, még sok nehézségen és nehéz iskolán kell a nemzetnek keress-» tülhatolni, míg e részbeni tévedéseiket belátják. Előttem ugy áll, mint exigentia, és azért is exigentia, mert én helyette mást, jobbat és a privilegiaiis alap megszűnte után, egyéb garantiát az alkotmányosságnak nyújtani nem tudok. (Helyes.) És azért, Ka elgondolom magamnak, hogy ha bejönnének ide közénk a felelős magyar miniszterek, és mint ilyenek érintkezve egyenesen a törvényhozással, érintkezve egyszersmind Felséges Urunkkal, tanács-I kozásainkra befolynának: meg vagyok győ-i ződve, hogy oda vihetnők egy nap, vagy rövid hét alatt e tanácskozás .eredményét, hova azok nélkül talán hónapok alatt sem lehetne. A másik, miben egyetértek tisztelt képviselőtársammal, az, hogy miután ezen bonyodalmas helyzetben, ezen circulus vitio-susban valakinek az első lépést meg kell tenni, ugy nézetem szerint is csakugyan a korona, a kormány az, mely az első lépést méltányosan megleheti, nem a nemzet. És ennek oka az. — jót ismételni is szabad« — mert a nemzetnek nincs egyéb kincsük, nincs egy4Jb erejök, nincs egyéb védelmi paizsuk, mint a törvény és törvényesség. Ha ezt elvesztik , elvesztették azon egyetlen varázserőt, melyre minden viszonyok közt hivatkozhatnak. Mig a kormány a joghatalom Öntudata mellett anyagi erővel ia rendelkezik, és azért, ha közelitő lépése a nemzetnél bizalom helyett bizalmatlansággal, jóakarat helyett konok szándékkal, készaég helyett konok daczczal találkoznék is, jó lelkiiame-rete tiszta öntudatában, Európa előtt igazolva vonulhatna vissza azon pontra, melyet magasztos hivatása érzetében elhagyott volt. Nem fárasztom tovább a tiszt, ház figyelmét. (Zajos felkiáltások, halljuk még 1) A mi szivemen feküdt, elmondtam; én a részletes vitatkozásban alig fogok részt venni, mert a feliratot, agy a inint van, sem nem magyarázva, sem nem fejtegetve, elfogadom. (Zajos éljenzés.) Nyomatott a kiadó köny vnyomdájábatű i Nagy-Kanizsa. Ötödik évfolyam. Zato-Sono (>. azám 1866. márcziua 10-én. m Ismeretterjesztő lap A. szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. lllu.Un lió l í», tO-^i), t* 20-kAn agtt* iven. Hrrkestől Irodn v* kiad«; hivatni WAJDIT» JÓZHKK k(Wyvk«renkodé«íl»on. Előfizetési föltótelek: lU-lj''btn liAihox lior.li.n.il ¿» viiNkro jioatáu MlMvo '' Kx>''''"* «Wro : - 6 frt. — kr. Kíl év ro - - a . — . Érnegy«<lro - 1 . 60 „ mrdetések: s A li«i hoiáboi pctlUorírt l-#i8r 7 kr., S-»ior A é* mlntlon tovAM.I MkUt/Uírt 6 kr. llílycgillj nluden ejtjre« ,l>cik(AtAaért 30 kr, A ,Nyílt tAr«u'' tgy petit tor bslkUtáil UIJa 10 kr. Előfizetési pénzek és hirdetések, "try Iilntvn ■ Uf • »•llutl Urltluál UUtf k a a I c »1« nyr\|t, voUmlut yl4«Skl loTtItk, b4rm«iit»« a kUdAhWaUlWa kOldtnJ3k NAOYKANIZSAuA. . A nagy kanizsai főgymnasiüm ügyében. Zala m egyé bon a Nagy-Kanizsa városi liatóság az összes képvisolő»éggel egyot-értve, az l8G4-ik évi mároziua 20-n tar (ott nagygyűlésének kifolyásából múlt 1865-iki évben elhatározta, hogy o város, közeli vidéko, »áját és szomszéd megyéje, ugy nemkülönben hőn szoro-tett rokon IlorváthorBzág lakéinak, tá-ganb értelemben vévo, az összos haza érdoko tekintetéből a Nagy-Kanizsán létező algyinnasiumot főgymnasiummá emelje. Ez Ügyben a közohajtás megszilárdulván, egy kilenoz tagból álló oly szűk-Kőrll gymnasialis bizottmány állitatott fel, mely hazafias kötolosségénok ismeri a mondott Ugyot „nemzeti kínos" bccsa alatt diosően mogvédeni. A érintett Ügynek biztos mogvéd-h«té«eért mindenek előtt költségszámítást tön, s miután önnek nyomán kitűnt, hogy 160,000 oszt. forint alaptökéro van szükség, a nm. m. kir. Helytartó-tanácshoz nynjtá bo kérvényét, engedélyt nyerendő a mondott összegnok adakozás utján leendő mogszorozhe-tésére. £ kérvény nem mardván siker nélkül, az engedély 1865. évi szoptombor hó 9-én 54123. szám alatt usakugyan kegyoson megadatott, melyben mogon- gúdtotik: „hogy a kitűzött ozól olérhotóse tokln-UUbölZnUnogyo határain bolöl nlAírAs utján ndakoaások gyl^tcsBonok, az ország többi mogyáíbon • ozólra a pénz-gyűjtés nem aláírási ivok k. 1 AUitAna. áltul, hanem vagy Zalamogyo közönsógo vagy a gymnasialis bizottmány részóről az ogyea a«omélyokhoz intézendő ii''áa-béli fölhívás utjAn lóvén caak ossközöl* hotő." 150,000 forintból álló alaptökének megszerzéséről van ugyan a szó! mint oly összegről, moly épon nem csekély, 0 beszorzéso is óriási föladat, mégis mind-emellott a gyntnasiális bizottmány nem csökken reményébon és orősen hiszi, hogy akarat, — ogyetértéa, — szorgalom, —s kitartással ozélt érend. Ez azon körülmény, moly szükségossé tette, hogy a gymnasialis bizottmány adakozások gyűjtésével kezdjo meg az alaptőke megszerzését, a buzgó hazafiak közreműködésével amaroménybon,hogy worenosés leond miután az Ugy közösen Üdvös, közösen hasznos és közösön szükséges is. Ab albizottmány a föbizottmánynyal egyetértve nagyon tüzetesen működik. Tekintve az Ugy nagyszorüségét, az ennek kiviteléro megkívántató fárasztó munkálatot nyilvánosságra azért nom hozta ez időig mllködéso .eredményét, mort az Ugy körüli tcondök még mindig ujabbnál ujabb módosításokon mon-tok koroBztül, és igon holyeson, mort osak is óvatos olőintézkcdésok vezethetnek a kitűzött ozélhoz. 160,000 frt alan-töko beszerzéséről van a szó, mint oly nagy összegről, melyet a jolen kor nyomasztó helyzetében épon nom könnyű halomra gyűjteni. Majd alig van Ugy, moly a megyét jobban érdokolhoti a főgymnasiüm létrehozatalánál, és méltán, mert Zala, és Somogy, do a Muraköz is égés* Varasd ig, hiányával van egv ily főtanodénak, tehát mondhatni: hogy három megyo szenvedi ennek hiányát és é]>en Zala-megye az, moly középeit áll, egy világhírű pályaudvarral. Kzekből véleményezhetni , hogy a gymnasialis bizottmány épen nom alap-nélkül tetto magáévá az Ugyot, nem saját érdoko ébroszté tevékonységro lolko erő tehetségét, hanem • közügy iránti buzgó szeretető. Ugy hiszi a bizottmány, ha a megyé-bon minden fojro 60 krajozár számíttatnék, (inort 300,000 lélekszám lakja) nem is kellenék a megyéből kimennio adományért, s mégis kikerülne a 150,000 frt. Loezámitva a szegényeket, hozzászámítva a sommásabb adakozókat, egyro mennó ki a dolog, vagyis arra, hogy jó akarat éj készség mellett a főgymnasiüm legközelebb egy év alatt létre jöhetne. íiíom marad ezúttal ogyéb hátra, mint hazafias tisztelettel arra kérni a tanügy iránt buzgó szoretottol visel-tetöhazafiakat, legyenek szívesek mint nagyon is közös és üdvös ügyben a legforróbb Részvéttel segédkezet nvnj-tani a gymnasialis bizottmánynak leginkább akkor, majd midőn a« áldozat hozatalon fordul meg a kérdés, az az, midőn a bizottmány küldöttjoi olőnkbo torjetaíondik u aláírási ivet. TERSÁNCZKY. Közegószsógi ügy. (A fonalóctkór Ügyiben. JÜgyfolelnk.Bakody él Szabadföldi tudor urak, mint erről szómé-lyoaon is alkalmunk volt meggyőződni, ogy patkAnybau triohinákat fodostok föl. — Mái több példányban mit sora találtak. — Kész-koltok a fonalóezok ágy láttáik, különösön a gyomor fulaiban, molyoknek belső fölszinón kin kölos nupyságu pontok nlakjábau többokot lobotolt látni. Ügyfolelnk oson vizsgál\tni, n Németországban több helyütt vószosnok bobizonyult élősdi körül, kótsóg kivül oliamorósünkot árdomliU meg, kivált a közegáczaóg tokintc-tóbop. Un patkányokban vugy ogorokbon nébu-uó-lia fonalóezok találtatlak, onnan raág nom kövotkezik ugyan, hogy a sortésokbon is okvotlenül fognak azok előfordulni, valamint az aom, liogy azok, kik ily notalán fonalóczos húsból osznok, raog fognak tpórgozfotni, mort nálunk a nyors, vagy oaak nom olegondÖkópon sült vagy főtt sortó''shua ólvoxoto nom divatos, mint nóldáullledorslobenbon,hol agyárakban olfogíalt omborok idő ¿a költség kiraélés vágott óvok óta hozzá szoktak, a huat nyorson összetörve és konvérro kenvoonnl. — Hozzájárul ohhez azon Nómotorsaágban tett tapasztalat, hogy épon, a Magyarországból odahajtott sortésoknól a logritkábban (állítólag 80,00Q közt ogvizer) találhatók triohinák, ollonbon gyakrabnn jönnek azok olö aa u. n. angol bastard ós longyol fujmU. Mindamellett intóslll szolgálhat ós szolgáljon fönn tlwatdlt Ugyfoleink oson fvlfodoaéso arra, hogy a közegészség kesolöl az Ugyot folyton ¿bor szommol kisérjék, a a mngdn gyakorló orvosok ia a notalán idovágó kóra-lakokra figycljonok. A betogség azóta, hogy okát i<s lónyegét ismeriük, sokkal gyakrabban fordult elé, legalább Némotországbtn (l''VanosiaországbóI osak 2 esőt közöltetett, Angolországból pedig tuttunkkal egy som), mint ast ogyolőro hitték volna. A közegészségügyi hatóságok részéről a fülflgvolés ós viasgálát ugy hiszszUk egyelőre loginkább a főbb városokban gyukorlandó, a hogy nx szakórtöon közöltessék is, oly ogyé-nei; alkalmazandók, kik histologikus vizsgálatokban és a górosö koaelésébon jártaaak, terinéscotoson iliö dij mollott, mort (tt a hivatalos tokintély a aa u. n. gyakorlati routino és a búsnak szokásos kémléje mit som használ. Azon osotro pedig, moly roraéljük elöállani nom fog, hogy ha íonalócskórosakugyan nálunk is mutatkoznék, mindon osotre oly szabályukat kellond életbo léptetni, melyek a ónéinak ét « tudománynak mogfololnok, milyen különösön a ssrtésoknok leöléso a vágó hidakon s húsoknak oly szabatos vizsgálata, a milyen Draunsohweig és Allonburg városokban már néhány év óta használatban van, o logköaolobb n berlini orvos-egylet által a porosa fővárosra uézvo is ajánltatutt. — Kllonkozö osetbon a ogésa praoventiv eljárás Bzomfóny vesztés, moly csak a korosko-dóst veszélyoztoti, «nélkül, hogy «közegésa-sóget biztosítaná, — tudományunkat podig nom a legssobb fénybon tüntetné fol. Más, moddö eljárást lolkíismoi''otes szakértő om-bor nom javaihat a abban nem is vehet részt. Az ügyesség, moly a hua górcsői vizsgálatához a triohinákra néevo meghivántatik, egyébiránt nem orvosi ogyénok által is begyakorolható, magok, a mészárosok is tesaik azt, — donélkülözuotlcn kellék minden osotro az, hogy ki aazal hatóságilag megbiaalik, lel* kiismerotos emhor legyon. És irányban diiat is lehet kitűzni a pontos és slkoros vlasgálat jutalmául. Pestről. Levelezések. Soíungybél. II. Miután országos érdokok megvitatására, a központban immár moglohotös számú és tokintélyes lapok Alinak az országos kö zönaég számira rendolkeaésül. Egy vidéki lapuak szerény néaetom nzorint, nom lohot más rendoltetése; mint közhasznú tárgyaknak helyboli érdokok szorinti megvitatására tért nyitni. H a közönségot részlotoson oltí-készitoni a közérdokü a fontosabb tárgyak iránti fogékonyságra. K >m különbon azon közönségnek, mely anyagi holvzoténél fogva, a drágább országos lapokat nélkülözni kénytolon, bár többnyiro bolyhoz kötött, d« könnyobben megszerezhető szellemi tápot nyújtani. Ugy hiszem, nem hibázom, ha a vidéki lapokat rondoltotésökro nézvo, átallában olyanoknak tokintem, mint az alsóbb iskolákat, a magasabb ismorotek irányában. — Valamely szaklapról nom szólok. Van ugyan lohotőség abban, hogy valamely vidéki lap,mind belső,mind külső toklntothen, az o nomboll országos lapok sainvonalára oinolkedhossék. Do ozon lohotőséget csak n szolloml és anyagi erőnok, minél nagyobb tnérvboni találkozása képes oszközölni. Váljon rojt o magában nkár Zala akár Somogy külön-külön ogy lap fontartásár« •aükségos clogondö ily tényozőkot ? Kgy-ulttre azt mondom, hogy : nom ! Váljon, kik tartották oddig a közös lapot, és — remélhetőleg — kik fogják tartani csontul is, a különvált lipoknt?.. Nagyrészt ugyanazok, kik már azonkívül más lapokat is tartanak. Kik ost nom is annyira szükségnok, mint egy a megyei lap iránti loyalia tartozásnak tekintik, igy van — tagadhatatlan. Ki ml m oka, hogy eaen lap nem volt képes, magának egy tulajdonképoni saját közönségot elővarázsolni? Anyagi kiállításában nem találok okott mert o tekintetben vidéki lapnak többet tenni, valóságos luxns volna. A kiállítás késedelmen volta mint a „Somogy" mutatvány- vugy elössátua gyanít-tatja, szintén non lohot. Mert ez a pesti hetilapokkal is szintén megtörtéuhotik, a ránk vidékiekro nézve végro is< mindegy, hogy egy hetilap egy nappal később, vagy korábban jelenik mogj mert « postáknak rcndotlonségo ohoz boanflnket már rég hozzá-szoktatett. Másutt koll tohát a bajnak rejlenl. Szorintom a baj igen tormészetesen legelőször is a 4 év óta folyton növekedtt pénz-szükség és közelszegényedésbon keresendő. Miről a lap nom tehet. Második Iwj abban keresondő, hogy azon áron, molyon a mi vidéki lapjaink állíttatnak ki, nosti ismorettorjesatő lapok is k«phntók. Nem vitatom, váljon a pesti lapok tartalmasabbak, vagy ránk vidékiekre néave ér-dekesebbok-o V do ua tagadhatatlan, hogy napjainkban Kivált iroduhoi tekintetben ezen szónak, hogy „pesti" már magában is van annyi hatása, miként, ha egyenlő áron kell valami között választani — hírlapokra nézvo bizonyosan 100 esőt közt 99 szer a „posti"-ro nézvo loond aa eredmény kedvező. Nom hallgathatom el aat som, mit többször tanasslaltam : miként ha egyszer másszor a „Zala-Somogyi Köalöny"-t olvastam J voltak, kik azt kérdék tőlem i mit tudok r^jta olvasni. Kollott tohát oson lapnak ezelőtt mir oty hiánynyal bírnia, moly képes volt, a már meglövő olvasó vagyis olőfiaotö közönségben visszavonulási h^íanot költeni fel, s \yabb közönség arányos hoaaájárultát távol t.urtani. Én nom éraek magamban hivatást ezen hiány folfedozéséro. Én csak a tényt látom, s ebből következtetek. —.. Epon o kövotkoztetés folytán bátorkodom kórdozni az illetőket; váljon: ozon mognevea-hotlen hiányok, molyok már o közös lapnak közönségossó válhatását nótán gátolták,elvannak o lehotölog hárítva a mostmár külön álló lapoknál? 11« erro igennol felelhotnek, ugy én cs^k örülni fogok, hogy nem koll baljósnak lonnero, miszerint ez oddig együtt müködö és fontarió oröknok ezen megtörtént olfotvácsolása egyiknek vagy mindakottönek fsnéllását koozkázta^ja. Mi ázol gáltathatott eaon elválásra okot nom fUrkószom, moglehot hogy: Uliaoos intr« muros jHscoatur ot extra, itt ia elmondhatjuk. Klinden esetre ajánlottam volya a köalap Yozotöinok miszorint a nótán valamelyikben pyökorcaö hiány iránt kölcsönösön annyi oínézéssol visoltettok volna; monnyivel a közönség néhanapján lapjuk notáni hiányai iránt visoltetók. Egy lapszorkosztő nem ogy.''dül magáiw liánom azon közönségé is, moly öt saeitemi vállalatában gyámolítja. Egy lapeaorkesztönek, azon magasztos czéliránti figyelőmből, melyet lapjában kitűzött, felül koll oraelkoduiot olyas egyoldalii tokíntótokon, molyok lapja köaönaé-gessé válhatásának akadályul szolgálhatnak. Mostanság ogy lap két megyének is hanem sok, do ónon nom kovéa. Lebot, hogy idövol mAské it lesz, do jolenleg törekednünk kell, miazorint oz a könnyen nélkülözhetők közi ne soroltassók. Távol logyon tÖlem, hogy ezen soraimmal bárkit is sérteni ssándékoxtmi volna. Oly keserü csoppoknok kivánom o»t tekintetni tl " '' 1 i x molyok néha az alélt gyouiort mükÖdósro kú«sitik. Adj» lston, hogy no lott légyon rá szükség, ti lm Igon, ugy log«Iább h»ssná\jon. S ha annak mit irtam, igazságául inog vagyok ''győzödvo ia, ozon fgazság nem »Arja ki a lohotőaóget, hogy ozontul mind a kót l.ip az oddigiliois hasonló, vagy még nagyobb \lrág-látónk induljon miholyt oson felvírágozás-nak olísmort feltótoloivol nagyobb mértókbon rendelkeznek. No csüggedjünk tohAt 1 mort osak Igvsiko-rül nokom is saját magamat mcgczáfolni, • baljóslatomat vissza vonni. A mi a „Zala-Somogyi Kft!."-» illoti, onnok réar.ón vnn az integritás, 8 a scparatisticua irány, nem Somogyitok, hanoin csak a «Somogy" lapjának vothotő szemére. Ha nótán vusztonónk is valamit a róvon, törekedjünk m- gnyorul a vámon. wMí Somogyban számosan azon raoggyőző-dóit tápláljuk, miként oaak oly lapban vitat« hatjuk mog jqgfüggotlonobbül tárgyainkat, amely nom egyedül a nil megyénkbe holyozi fetulllásAnak súlypontját. PIA NOVICS. f fi i f , i • • Hallót, 18GG. márt. 4-én. (Balatoni ttin-idn. titinUaú. Jimaililuhamed ét Mityei »«»»»-tdrtuUuá.yF i.it fit szorkesztő url Hazafiság n nomzotiségnok 1 Ezon kót varázs azó vnn felírva a balatoni azinház homlokzatára, melyet a zalai lelkesülés omolt koszorús klíf-, tí)nk Kisfaludy Sándor buzdítására. — ltóg idojo, hogyomogyo karai ós rondjoi 1000 frt. '' tőkét toltuk lo a színház lakarozásáro, azon fölül GO frt ezüst óvl segélyczósül.azon szin-'' társulat számára, moly legi-lsKhbon beköszönt mogyénkben. — Igaz, l»°Ky » jolou kor finnyás iz,lésót nom elégíti ki o caokóly áldozat, s ma már több lolkosülóst ót áldozatot kívánunk egymástól, ugyhUzom, kezdetnek ológ volt tóvo, a jövő megoldását, bltzuk együtt (llö honatyáinkra, kik bizonyosan a sziuügyben is intézkedni fognak. Ha . végig tekint^ szorkesztő url mogyónk területén, tapasztalni fogja, hogy a művé-szót iránt, kegyolottel visoltetlk Zalaiuogyo közönsége ; akadhat oly lelkoa községokro 1«, molyok több hónapokig áldoztak Thália papjainak, caak azórt, hogy 7 — 8 tagból álltig egyéniség zajosabb beszédbon részesítsék a közönséget. Mily nagy volt örömünk midőn önnok lapjában olvastuk, hogy Bónycl jól rondozott színtársulata Kanizsára mogérkozett és a hir-lapilag közzétott programúi Után •¡ettünk is a 3-diki előadásra, kedélyes táranaAg jelont meg Kgoraiifo vjdékóről ia, gyönyörködni az Operettek dallamaiban. Aso^Uir''üftft az ogyazor csizmadiát fogtunk, , művészet holyott büvószetot-Igó^t a bűvész basa látt«, hogy előadására nom oly nagy számmal tódul a közönség, Bónyol óa L iczkó igazgatókat nom ológitlioti ki az áton^odett színpadért. Alláhrn kijelenté a játék kezdető olött, hogy ő nom lóp fel, a közönség követelte, hogy vrtgy hü-vés, vagy művész urak űzzék el az cet unal-m.''.it, oly rósz utba<i ós időben a vidékről bejött értelmiség kövotelhetl,miután a bűvész ur többszöri felhívási a soiu ttt ol<got a körönaégn ''¿, — erólyoa városi kapitány ur által hüvős-o tótotolt, hogy jusson oszóbo nom-jsato fénykorából azon Időszak,midőn vltózelő dnl 9 váruf folyti íny sokáig. basáskodtak. Bónyol ur pedig ezon eseményből okuljon ós Ittléte alatt a színpadot másnak no on-godio át. Mart « közönség méltán megvárhatja * szluósz uraktól »t ¿''.olmiségnek tartozó figyolmot. ^ftANVAY ELEK. Zala somo; yi hirek. Ij a p .- ''k ''juntusí folyAinára «lőíl2ot^et.>, aókro .oostán küldvo ós holy-bon ház''-.oz horilvr ''<";. ,rt BO kr. A Képviselő v á I a s a t á s l.A szent-gróthl választó kerületben nagy szavazattöbbséggel isiiét gr. Batthyányi Zsigmond ollenábon, Hrrtolondy Oyörgy választatott mog orazággvf léapkópviaelöül. A '' } ó litypiTy » A g.) Újvárt Illór.n.-ka-ni.-«* Iakóa,7,z alakítandó holyboll főgymno-sium előlegen kisebb kiadásai fedozéaóro 10 frt jé adott. Oh bár rolnól több utánzásra találna o nemts példái A r''A,róbAUtok.) . A holyboll gymnA-iium .v valamint a nagy ót kia-kunizsai .elomi t »dákban,a vizsgálatok bofojoztottek; aaoro.-m ogy nagyobb torom hiánya mindiii-''''.Ább érozliotő óa n n. é. fáradhatlan tanári tostölot óhajtva nójs oló ama boldog iövőnok. melybon ssorotott növondékoit olőforduló otot''.''kben óa különösön a zárUnnopólyokon, •gy torombon együtt azomlélhotl. A (T U z v é a ».) Február 27-ón oato 8 órakor a gymnatlnm közolóbon n Stephánok-féle ház kigyuladt, a«almávnl voltledvoés wár rotkAdófólbon állt, a így inindon pllla-nAtban n SognAgyobb Yotzólytiok volt kitóvo.. A (Q y üj t ó t o k.) A» eporjeti oollagium fftlállitásárn, gyűjtés végot», kót tanát kül-holott ir t \''.k a napokban városunkat i* mog-látogatW>'': dicsórotökr« logyon mondva, i maguVit oly udvariasan víaoltók, hogy meg-nyorő bánásmódjuk ''áltAl, daczára az ittoni lOgymnasiuiu f-ilAllitátára szükséges pónz boszedéséro kiküldött, bizottmány fulyto* nos miiködésónok, mégis nóhány nap alatt 120 frtot gyűjtöttek összo. Duzditó példa oz, hogy ,kérjotok ós adatik'', ezt tüzvomaga oló a t. bizottmány a logszobb romónyoknok nézhet olébo. A (Csalás.) Egy csinosan öltözködött fiatal embor a napokban meglátogatott ogy különbon nagy tisztolotbon álló ogyónt és magát X—X. rokonának adta ki ós igy aiko-rült tölo 10 frtot kicsalni, azután pedig elillant. A (V á r o t h Ab állapota.) A n.-kar.I-zsai városház oly annyira dűlőfélben vn, hogy szakértők nyilatkozata folytán igen közeit voszélytől lehet tartani, b ez az illőtök részéről méltó tígyolmot órdomel. A (U j tragoodia.) Hónyi Uezső iamort munkatársunktól egy 6 felvonásos tragoodia „Pauaanina" czim alatt azép kiállításban jo-Iont meg, Át GO kr. Példányok a kiadó hivatalában kaphatók. Ajánlóik ezen szép tehetséggel felruházott író müvót a t. olvasó közönaóg kegyes pártfogásába. A Tűzoltó társulat szorvozóso Nagy-Kanizsán. Nom mulaszthatjuk el olis-morósünkot nyilvánítani Lublioz Simonnak, ki már havuk óta ogy tűzoltó társulat szervezésén fáradozik, mint halljuk, az illető már o vároaí tanács azon''igórotót birjn,hogy főfeladatuknak tartják L. Sozon működésében kitolhotőlog sogitoni, részünkről podig a Ifgiobb eredményt kívánjuk ozon üdvös vállalatra. A A dalárda folyó hó if-ón tartA ónok-estélyét, a melyen illnu Nándor ogy magándalt énekolt. ¿borttidtuSchnuidor" oporotto is olőadatott, moly óp ugy, mint a magándal, tapsokbuti részosült. A liüvészoti előadás. Itmail Mu-hamed, perzsiai bűvész Itt clőadáat rondozott a „Zöldfa" nagy tormóbon. A Egy csaló, brünl születésű Untai ombor tartózkodott városunkhati álnóv alatt, kl a napokban adósság hAtrahagyAsa óa ogy zsobóra eltulajdonítása után huosut vott a kapu félfától, csak később tudatott kl, hogy ozon jó madár, ki különben szép műveltségű egyénnek látszott, váltó-hamlsitó volt, és csak most kerestetik a rendőrség által [ miután ő már hosszabb ido.ig a kót testvórino-gyében tartózkodott. A(Uj magyar zonodarabok,) ÁY>-rányi Kornél a dorók ót tovókony zonóasotl lapok szorkesztőjo ós ügyos zonoszórző, elötizotést hirdet, hat eredeti magyar kó-\|>okro. 1. „Merengés a pusztán." 2. „A csárdában." 3. ''„Kománcz." 4. „Szcgóny logóny búja." f). „llego a pásztor Ültnél." 0. „G''sip-rus lomboknál." A hat Ivro terjedő csinos kiállítású zonufüzórnok az elöűzotésl Ara ára 2 frt. Előfizetőket Wajdita József zono-mükoreskedésóbun elfogad. A(L"p''1«, gyújtás ós gyilkosság.) l''jgy külföldi horezog tartózkodik környó-künkbon, a kitől saját komornyikja egy csondos esto 22 darab 100-Ait lopott cl, ót .orro a házat folgyi\itani akará, cin o torvo meghiúsult; tnort a ház tulajdonol fia többek togolyévol a tottet meggátolta; orro az Illető saját «zub^jáb* mout, ót nyakát ké«»ol''vo-szélyoson mogsértó, azonban tikorűlt ezen szuroucsótloi) egyént a holybeli katonaságnak saját kórházukba vinni, líol felgyógyulását remélik. A (Szoronosótlon fold ü lót.) Egy holybeli fazokat kocsisával ós 11 óvos leányával földdel rakott tzokóron a vároa leié tartott; do utközbon feldűltök Aa a föld a gyougo loányra oaott, ki o pillanatban azör-nyüt hr.lt. A Zalamogya gaz cl. ogyloto ron-dot fólóvi — ugynovozotttAvnazi közgyűlóiót folyó 18GG. márt¡us 21-ón Zala-Egortzogon «¡óíelőtti 10 órakor fogjA megtartani, b arrA az egylet t. cz. tagjai hazafiúi tlsztolottel meghívatnak. A közgyűlést megelőző napon mártius 20 án ugyan Zala-Egorazogcn uól-olőtt 9 órakor IgAzgató-választmányl üléa leond, miről a választmány tagjai tiaztelottol órtosittetnok, ós azivoa mcgjolonósro folké-retnok. Kolt Zala-Egorszogon, I8GG. jan. 30. Qlavlna Lajoa egyesületi alelnök, A G r ü n b a u m M. ur helybeli ny. tanító által hirdetett gyorsírászati előadásokra, az itteni előkelő osaládokból azép kis kör aora-kodott, különös,hogy a nómot rondszorro kétannyi jolontkízott, mint a magyarra. A tanfolyam három hónapra terjod, a tandij ö frt. A A Zala hülgyoi által Doák Fo-ronoznok omló kül adott támlásszék valóságos romekmü a maga nomóbon. A támla közopót drapszinü bőrro aolyommel himzott rózsák diszitik, melyeket ozüst levélkékből álló koszorú övoz. E folott a Doák-család cziinoro diszlik, romok aulyem, arany ós ozüst-himzósekkol. A ozimor közopón kék bársonyvánkoson ogy iró-tollat tartó kós nyugszik, innly jogyoznl látszik. A Ozimor »ÍaU nrany himzott botükkol os. van irva: „A haza atyjának." A támla alsó része podig arányosítva van a közép-ós fölső rószizol, hasonló mühímzósokböl álló virágokkal ós apró koozkákkal, a a támla bofojozö rószót kópozi „Zalamegyo holgvol" arany botükkol himzott felirata. A szóknok ülőhelyét Bzln-tón drapszinü bőrro himzott virágok, ^uir-lendok ós apró koczká.k képezik, valam. it a kót kar) is, míga faróaxok tölgyfából készült remek faragványokból állanak, b o választás annál tapintatosabb, mert ünnopolt hazánkfia maga is foglalkozik müfaragással, s a műfa-rngványok és átulában a műtárgyak iránt különben ia kiváló hajlammal visoltotik. h. A k a p o 8 í ós csurgói g y m n a s i u 111 o k j A v á r II f. óvl január 20-kán ób február 10 kón Kapósban tartott tánczvigal-mak tiszta jövodclmo (171 frt 44 krr * rug. Midőu o kót fónyoa bálra, — inolynok azol-loini vívmányául aa ogymáahost közoledóst, a tostvóriotülóat óa kibókülóat koll inogom-lltonünk, — ma az anyagi orodmóny közló-sóvolroogomlókoz(lnk,tOB8zük azt azon okból, hogy Soraogymegyo ifjúságának, moly a vigalmakat rondozé, ós a lelkoa közönaóg-nol;t mely azok fényót oineló ós a szép eredményt nagylelkű készséggel áldozá a azont czólnak, szivea köszönetet mondjunk. h. (Házasság.) Ürömmel értesülünk Ismét egy házassági hirről, mely szorint Ka- Íiosnak egyik bájos hölgyé) szont-margitai ^olly Bella kisasszonyt Honnan Manó ur, bahocsal jár. azolgabiró jegyozto ol. Öszinto azcrencso kivánatot osatolunk o^fiigyhoz. h. A j o-l o n időjárás r ojt d k i v tt 11-aógót tapasztaltuk ismét a mult héten; ugyanis sűrű villámlás és kőibn-közbo szóló dörgés mellett majd futó nyári zápor, majd zuzmóra, — a mint halljuk Jádon a más több helyon — jókora jóg osett. Midőn o sorokat.írjuk,.sürü köd borítja a földöt, oz — közhit azorínt száz nap mulvs. loondő nagy zivatart,jog il joloutono; —rávig yázunk. h. A som ogy mogy o I t i s z t V'' i a o 1 8-aóg azlgorubi) eljárásának a óboraígónek'' koll tulajdouItanunk azon kellemes tapasztalást, h"gy jeleni ''g megyén kbon a (olvajlás, pluczovorós, vorekedés stb., molyok mindig töltvo tárták a börtönöket, lohotő csekély számra olvadt. h. Mult napokban a Báutosi malom oldalán a kövotkező v«rset olvastuk: A »Autóit li«Urii^trn Kjfy kía nnt''oni van sí érőn, Ki a miloni, bAr nom otlfra, flenkiiiek * in «Urál pufra. IIaJI''! vlic a aicrolom. l''oMjt, nilot a TfixoJo''cni, Cs kot oro»it ft (íaiatja Ilsrna lAny lgn<i;nljit * lUras kii IAii.i, míji mig/u!oin i M.\|f O''i AIJ>n Arn * malomi — Krre tn''Alok loritnlnl Efst er \|>l]iAru (f>ujl»iil, A koiuhAti >1 iio li04i lUiol, 8«l\|>nrkAkst liAiiy n stoinodi — Y<s» rám ogy kát t.-kiuletcl, Mlml.Micsl.il lobbot vetok I Szorzőjét nom tudhaituk meg, de ha az Irályt, a a krétával irt hotük szabálytalanságát s özek mellett a természetes gondolatim notet tekintjük, ugy liiszük, nom ocalóduuk, lin szerzőjéül valami szorolinos pórsukauezot állítunk. így turouihot az a aok szorzőtlon népdal. ít. A hold bombázása. Legérdoko-sobb beszédtárgy jelenleg ahold lobombázása. Nagyot mondunk, midőn azt mondjuk, mi* szerint ozon barátságos közlekedési iorvot még Fürdősy Laazi hazánkfia is bolondságnak declarálta. h. A kapó sí dalárda részéről nagy készületeket lösznek, uz egylotnok ogy május 1-jón tartandó fónyoB majalÍBsali mognyi-tására. Üdvözöltük már a dalárdát, .midőn torvben volt, ca ik kótszoroson üdvözöljük azt ma, s ajánljuk a t. közönsógnok, miután eddigi sikeros Igyokezoto ós szorgalma a logszübh romónyokro jogosít. Jövőben rósz-lotc8obbon órintendjük o tárgyat. h. Dou Hidalgó ígéretét bírjuk, hogy jövőbon kalandjai ób eloinóuyoit tárgyaző köl-tomónyeivol a liírf(\|-sórt gazdagitni zzivoa-kodondik. Fővárosi ós vidóki hírek. — (A l o i r a t.) A válaszfolíratra a királyi lolrat már loórkezott és a képviselők házába felolvastatott, a felsőházban. Éljonekkol fogadtatod, az alsóház kinyomatását rondoló, a fővárosban komo\|ly oa.ind uralkodik, ''b minden oaztálályban feaz''ült a figyolom. — (S z o n »-gá 11 boszuállók.) A t. olvasó közönség vissza fog omlékoznl a Ia-punkban közhírré tett szont-gálí osoton hat-VAn^n voltik, kik a mult óvbon erőszakoskodással ós Oombáa Lajos mogyol hivatalnok moggyilkolásával vádoltatva, elfogadtak. — A katonai rögtönitólő bíróságtól kilőtt roájok hirdetve nz itólol, molynok kövotkoztébon többen halálra, többon pedig nolióz bőntönro lottók olitólvo, fölsőbb bolyon, kogyolmot oyortok ós az''ltólot 20. 15. ós 10 óvl várfogsággal lott módositv. — Zágrábból táv írják : Doák Foronoz a horvát folirati küldötisóghez akként nyilatkozott volna, Hogy Magyarország•ollsiuóri a háromogy királyság Önállóságát, moly or- szág azép jövőjének néz oléjo ; ciak a kőzöo ügyök végott kiván ogy szövotiógkötéat a bözponti kormány ollonóbon óa podig országgyűlési küldöttségek utján; Horvátország képviselteié a magyar országgyülóaon mellőzhető; Fiumét illotölog Magyarország bo-csüloto forog s>óban, do kiogyozés ó tokin-totbon la lohotsógos. Bócai ós külföldi hirek. A (Egy magyar huszár öngyilkos s ág a.) Klagonfurtban a mult bóton a würtomborgt horczogről novozott huszár-ozrodből egy kőzombor meglőtte magát. Hasába lőtt s ezután o szavakkal állt a szakaszvezető elé: „Jolontom'' alássan, hogy agyon lőttem magamat." A szítkaszvozotő az esotot azonnal följolentó, s kocsit hoztak olő, hogy a sebesültet a közkórházba szállítsák. Mindon sogitaóget megtagadva, maga szállt a kocáira s néhány pillanat múlva —• meghalt. — Az ó 1 v o o 11 o in o t o It. Instoraburg-bau január lö-kóu a rendőrségnek történt följoloutéso folytán bizonyos házban ogy tekintélyes család ogyik rokonát ismerték fel, egy sötét kamarában az ombori társaságtól egészen elzárva. A fórfl 01 óvoa aggaa-tyán, gondolatokba mólyon ojinorülvo, iszonyúan néz ki, 14 évdt töltött ol o«on Ürbún. ,— Q a r i b a ; d i ti arabsoknál, 1860-ban mpgl ítogAtá báró Maltzaa jámbor török zarándoki álöltönybon, Mekka szont városát éa oz alkalommal az arabok őrtüzénél eatrogóíkot hallgatá. Kiválólagoaan politizáltak, óa podig a leghajmorosztőbb modorban. Főssoropét a Beduinok rögéinek ogy bizonyos „Kaliwalli" játszá, kiről a legcsodálatosabb óa borzasztóbb dolgok jelontottok. Az utazó clointo azt hivó, hogy talán valami az orazág bolsojóbon lótoző Beduin parancsnokáról van ar.ó, do midőn kó''ilozó, hogy hol lakik a kórdósoa szörnyeteg, azt vála-azolák, hogy Európában. Vógtóro további kórdozöaködéBok után klvílágoaodott, hogy (iaribaldiról van a bzó. Majdnem elárulta mAgát azon klaórlot áltAl a valódi nevet olő-állítani óá eltűrni a felvilágosítást, hogy az illetőt valóban „Kallvall inak" hivják. Amit o szörnyotogről állitának valóban az 1001 éjszaka rögéihez liaaonlitott. Különösön közöltotett, hogy logközolobb ogy ágyukkal körül spókolt szigetet hódított volna mog. O ogyedül ogy maga zavarta volna ol az olíon-soregot ós vette ol nzt n tömérdek sok ágyút. Hogy ozon ombor fölötti hatalmat megmagyarázhassa a regélő, Azt állitá, hogy Kali-valll nom halandó, hanoin ogy borzasztó Dzsinn t. i. ogy go.nosz szollom; kl oaak időnként ogy nagyazorü czól olóréaéro ölt cmborl alakot. Egy másik araba ollonazólt onnok, a azt állitá az igazhivők bámuló kö-rónok, hogy Kalivalli ugyan ogy ombor, do oly torzalak a milyent még sohaso vélt. Akkora, hogy ogy közönséges ombor nem képeit kardjával fejéig órni.Tokintoto oly borzasztó, hogy ollonoí már az olöl futnak ol. Vörös szakálla földig ór. Salja sajkaként nyílik fülóígósa vadként agyai Alt fölülmúló fogak-.kal van fogyvorozvo. Szomöldökei hasonlítanak a vaddisznó BÖrtéihoz, .molyok alatt szeraoi emésztő görög tűzként égnek. Hog-gollhoz kis gyomokét oszik, ós «gyébbíránt -semmi borzasztót mwi ha\|(y olkdwtlon. Leg-töblmyiro ullonoit vörös mgo ijeszti meg, azt naponta lovagdalt ollono véróbo mártja, hogy mindönki láaaa a roá várandó soraot óa tudhnBSA, hogy caAk a leggyorsabb futáa inonthoti mog. Pipore asztal. Én ia ugy jártam, mint a múltkori „Vén kisasszony" a ki a azópitőszorok használása folytán „töpöiődött, csöpórödött rémképpé vált." Olvastam egykor a hírlapokbon ogy nb^"'' tosszortuA bőrnek megfehórítósóro. Londonban készitbttók és öt pongŐ forint volt »8 ára. Azért kívántam pedig igónybo venni, mort arczbőröinot valamiféle sznnyszin fol-tosítá cl, itt-ott, do logkivált homlokomon szeplők is valának ószlolhotők, tohát nom a hiúság, mint inkább a szükség kónyszoritott hogy ilyesmihez folyamodjam. Lofokvés előtt mondolatojjol kellott megmosni kópomot, lotűrülni és mogszáritant, ozután következett »/, arozpomádé. Egy bab nagyságú ötszögöt kontom bo, másnap lemostam a fonti mondolatojjol az ogész fölkent pomádót. Három hót múlva moglopő ered-móuyo lön, mort a foltok a szoplövol együtt totomoson vosztok. 11 hét múlva a bőröm hófehér azint kapott, a nem ia lott volna roáa biyom, lia a volt szony foltokat óa saoplőket más baj nom követto volna. A hófehérségü bőr száraz, érdos és finomon ránozos lott, saJátszorü rángAsokat vot-tom ószro az orroin ós szemöldököm körül homlokom ogósz torüloto elvosztó az érzé-kopysógot, mintha szólhüdést kaptam volna. Aggasztó holyzotombon kóuytolon valók orvosi segélyt kérni. Orvosom magához vóvo a pomádót ós vegy-vizBgálat alá vett», molybŐl kiderült, hogy a jwaiidóbftn, „bÁtranyromoklot— magistoriura bUmuthl" volt, mint oly AsvAny lótróse, raelynok ópcn aa előadottak szoknak káros körotkotósui lonni. Orvoqonci \ üpyeasógónok koll tulajdonítanom, hogy olovokon''.n megszabadultam a vósxcs utó-kövotkozósoktöl és hogy böröm épsógót, cgósísógót vissza pyoró..'' . • A szórt, molytt hasznAlók sajAtkozdlog készitottom ol ilykóp. Vottom 2 Int ódos mon-dola ol(\jt, 2 latkakaóvnjnt, 1 lat spormnootot könnyű parázs folott felolvasztottam, ösízo-kevortona, raogliütöttom 0» egy UvogpohArba öltöttem. 14 napig kontom ozzol a btfrömot ós holyro Állott. Aftt jVAsU< «''orvos, hogy fordítsam ki kosatyUiqactf konjom bo voloós visszafordítva huazam a kosomro AU^^yikónt, hogy kezom fohór ¿s gyönge logyon. Ügy is osolokodtom As ezt túszom maiglan is, mort tapasxtalom, hogy közöm hófehér As bArsonytanihtatu.: . Tapasztalván ozt, kópomot is kojacgotoin ha t. \|. a saól As nap tartósan bAntalmaiusa • mondhatom, hogy dicső börfínomitó pomAuo mind a kAzro hasznAlvn, moly amannál minden tekintetbon olönyüsobb. JULIK. Színház. Lapunk minden 10 napi meg\|elcnéio nom engedheti mog, hogy tilnbáil birálatokfiak nagyobb hcljrot >««»• telh«v»iGnk I do mindamellett «letllnk a t. olvaió kii-sOnaéget ai IU ldöx8 Binyel is I.acikó társulatáról kiaiaiggel irteiltenl. Évek óta több magyar ««liitlraulat látogatta meg Nagy-Kanliaát, aionban Keiiler táriulatán VIvOl, jobban asenroxett, ponto«at>b , 0»«iovAgóbb éi Ugyelcbb tagokkal ellátott tAnulat nom idöiott vAroiuukbau, mint moit Binyel <Si Lacik d-i. Ámbár ai említett tártulat mttködí«4bfll IttlAto óla máit nem láthattunk, mint a köxOniignil oddig Igen kedvelt operetteket éi néhány kliebb vígjátékot, mi-gW fcllimorttlk bonnök a tchetiégei erCkot, molyok-kel exen társulat rondclkeilk; himitlk U, hogy nem c«ak operettek eltiadáialban, hanem a drámAban I* meg fog felölni a köiöniég méltányol klvAnalmAnak, mert oiakli Igy nyerhetik cl Unutltott fáradságuk i« ixorgalmuk kiérdemlőit dljAl; éa aggodalom nélklll tölthetnek minden ivben néhány hónapot vároaunk-ban. Hogy a helybeli, valamint a vidéki köiönaignek haxAnk éi a k Iftyld axclleml müveit bomutathaa«ák, tehít méltó flgyelmébo ajánljnk xtb. vidéki intlvéíxotet kedvelő kOxönaégnek, ax Igasgatóaág Által megállapított kövotkoitf ropertolrt bemutatjuk: Mártlut 11-ín vaiárn. .Orpheut'' operetto 4 felv. Bérlet axttnot. Uj di.xlct, jolmoxck i» «nyes klállltá«. 1!. hitf. Semmi. 19. k«d<L „Kljegysia" operetto. „Uram nem «xeret4 vijtj. U. axo''rd. .Ördög 6a a páriái vak leány'' dráma 6 Mr. 16. eilit, „KUxondol leány- operetto i« „Síip juháax hipiilninö 10. pint. 8emml. 17. «lomb, .Tis leány é« egy férj aem" operetto. .Leány kirí»* nép-txInmO. 18. vaaárn. „Dunannn4 operett«, uj dUilctvk-kel. 10. hitf. .12 Ara* bohóxat. 20. kedd. „8avoyar. dok'' operetto táncxokkal. 21. axerd. .Vcc»eg3k. oper. ,3 polcakei* vigj. 24. e«öt. „Macika'' operetto. 23. axomb. „A holt axabó" oporottc. 24, taaáro. Nagy híngvoricny. . • Nj^llt posta. Areopágoik. Hxip, hogy On ia bpkOaxOiijOlt, már annyibAI ia axlveaen vcaxcm, miután ltobox .Somogy* cxinitt programmján a nagy bellikkel kiirt t. Ir<tk nevel ktlxlll, kik nem fognak n .Zala Somogyi köx-ItJnyben* dolgoxnl, On már a 0-lk ki bekdldOtto a munkálatot. s A kecakemitl dudáinak mogkoll várul ax IdSt. — B. OyOrgyuek Z.-Kgeraxcg ,. magány levelet Inink. B. M. .Salvator Itoxa,'' megJrkcxctt, valóban meglepett brnnllnkut Önnek exen becaea kOldeminye, alkalomkor magáuy levelet Írunk, a levelet, bolyaxü- I ke miatt rövidíteni kellett. \| Tarka álom, kolteminy a kexdnkben van. Rx. I^Ropron. Oyrtnyílrllen (tt IldvklvAnatát a legnagyobb Orammcl vrtlOk, fogadja hálánkat, nem «okára lovilbcn találkozunk. N. L. N. Cty. Ml a .Kupa láxadáat* clca< riltQk a kcxllnkben lov3 koltííl miivel, — ao baj. — Tárcxa cxikkel cliggi clvagyuuk látva, caakla klaebb Ónálló cxlkkekre terjcaxaxo kJ Ou figyclmit. 11. U. Kotergom, miért neui caatolt a axállit-mányhox levelet ? 1. — , Sxlgetvár. Megkaptuk, kflixttnct érte, inig tObb Ily jóakarókra lx lonno »xdkaigttnk. W. K. — Olaax. A ö ia ö kfltct a rondőní--tSI lefoglaltatott. A kórdettekro a< Areopágliox Inti-aott nyiltpoatáukra utaljuk, a tOliblrfil levilbcu felelünk. 1). K. Veaxprim I — Ábrándjaim, meg kaptuk, — tUrolem. V. 8. Keaxthcly. Sajáuágoa, hogy axon várox oly ctendea ilv d. rlllt Időkben. , .Katouáa kOidelcm ogy huaxaiirt''.Kelhaixnáljuk, > mihelyt a aor rá jOn. Kirflnk valami voxirexikk fólit. Keaxthclyro. ,Mírl moxolygol.* miről caik álmodoini,* megjött, leax gondunk rá, ciak máira la kirjQk figyelmit kitcrjeaxtenl. H B. Veixprim. Mi baj?? Muciiban, a vigo j)icg irkoxett, valami táraaU gáai rxlkket kirlink. Biciben, elfáradt Ou 7 ? 1 OOcacl dudáinak, caak aokat Írjon ia pontoian llxenen. VAradl Bélának. Igen korán jott ön cdkko éi igy elavult, mit On la bo fog láthatni. KirjUk a jövőt 17-én potlára adni axlveakcdjik. Nyilttór ) K-rn L. A ,Zala-Somogyi KiJxWny"-nek Hk nAm/iUn Ool- •) Ax o rovatban köxlöttekért, caak a «ajtóhatóiág irányában vállal felelőaégrt a axork. aire vonalkotólag egy exlkk jelont mag, melyei vi. latx nÜklll haxynoui nom lehet, de uem la atabaJ. A <on kóltcminyre , hopy axon Iró Által felhosoU lakban „Ittrtgy <Ue''u\ nmott «gy knty» f»V»,\|k «11/1''itten, tli tidvjr köxepin döglött lovak haxát aiá-rognljik vAlaaxolhatom, hogy : nem Igax. Mlnd\»A!tal, ho^y a vir ereiben fel no axökjlk aron tiixtolt iri innak, mely vettem iaxro n^y li Igen forr ( annyi megtörtint, hogy a vlgyáxatlan Julián i gy IcUtótt lónak huxát a pajtái koitben cx(pld pajU inögi egy aaroklian fára felr»ku kutyái »ti-mára, hogy hoxxá no firheaaenek ; oten meggondolatlan tolt. minden eietro btlnt-tiiro méltó, ax el8l> jAróaág pedig, ugy a luto a hatóaág la, klnik ft/yel.-mét exen t> tt kii erdllc, uiegróváat irdouiel De a tóbblro néave : valtklr^l a-.t felteuul : liogy dö^hntt axArogat amtók vagy \|t emberi lények »iá-mA''a, nt roax akarattal pAroault gonoax tii lulntot ti» nualt ux pe«Ug kl oly lcket!en«égct elég advtoUn báikiről nyilvAiiltnl, ax ■ egy iitmtclen, lovaglatUu ciub r< — Oelie, 1800. inarcius 8-Au. fVA8TiT8 KAKOI.Y. Tulipántól axép éjitaka Még fclvirradix-o valaha, BAuatAra én utivomnek — Maradj riji lakodba, Nem mondhat ím 1800-ban A-mit klvAiitam, hogy megvan, Január lt-lke ijelin BekOaxönt n nagy remény. TulipAntea éjxxaka Caak virradj fel va''a!ia! Nem ia volt óa nom is leax Örök aelét ax éjixaka. GÖCSEI UUUAS. •). TlRCZA. A rab. Börtönömnek ketkeny ablakAra BAgyadoxva alít a hold augAra. Nyögve axAllong a bAa ij fuvalma, B fcliajong dAlt kebelein nyugalma. 8 mint a tenger fixvo vad nőiektől, forr, lóg fxlvem a kinirxetektől, ¿i mlkint a lAva tOxpatakja Koly (xememből mily kcaervek Arja. BAa fohAixim ax egekho aiAllnak, Do vigaaxt oh 1 már ott aom talAlnak. Biámklvotvn földiek kÖr.«>BI Kloaim aa églek kegyéből A gya)l«at bílyog hemlukomra 8ttlve, aenkl «em hajt bAnatomra, Vesxtvo minden égi földi kincact, Uordoxom a «ulyoa rabblllncaet. • / i : ! 11 Volt W8, volt Ifjabb ilelomben Itogy gonoix axlv dobogott kob!onbon, 9 ax erinynok meaaxe hagyva utjAt. Fölkereatem a bOnOk tanyáját. ó miért nem rolt rim több vigyAxat, Moat nem igno rajtam a gyalAiat. K világra engem mírt hoxAnak, Hogyha vetsnl Imigyen hagyának 71 Mart mit ir as Ily keaenrea élet, Melyre rég kimondva ax ítéleti Ha remény alnca, hogy lealrva a bttnt, Mondhatnám i a axigyon ijo eltUut. Pe nem I méltó axonvediaim Ara VAlhatik még bAa lelkem javAra. "Latén, ember megb''ocaAlja a bUnt, II& a bQnöa bUnhödéxo megixünt. Sok roax embert téríthetni Jobbra, Ha xxlgorral hajtatik dologra. A dologhAx lito hoxna rAtok ¿gl AldAxt, lelke« nipbarátok. Mert a roitiig mint a la««A méreg, Mint a fában titkon 8rl5 féreg: Ho. halált a tivodott axlvéro, Éi örök véit Uikl iletiro. BÓJA GERQKLY. A V í 8 A nzáz. ElboHzélóa IIo rohonbaoh W-töl. Német eredeti utAn kOill Sxávay. (Folytatás.) A logközolebbi vasiírnapra tmiulun a mi ezUkH^gos volt, cl volt késxitvo, Jonö utolszor jelent meg ma a tomplombnn, hogy a lelkiznek utolszor szolgtíljoii t> szont .ihího áldozattuU. Jentí ma egész Ártatlanul oka volt annak.liogy a hívek a szent misét csak fél ilhitattal hallgat-ttík.mort mindenki uj öltözetét bilmulta. Hétfőn bncsut vett rokonaitól, ismerőseitől és tantársaitői, A bnosuvétől sehol som osott neki nehezére, mort tndta, liogy sokkal jobb sorsa lesz, és gondold, hogy gyakran átjöhet Hoin-bergbe, különösen a szünidők alatt. Édes anyja és a jó Welleréktől a következő reggel szándékozott buosut venni. Ekkor jutott eszébe, hogy többé nom fogja Matliildot látni, és gondolá magában, hogy attól különös bnosut koll vennio. Tudta, hogy ilyen időtájban az ár. nyékban kötni szokott, s azért egyone-Boh a kortbo sietett; és nem osalódott; ott Ult a kőpadon, do nem kötött, a harisnya az asztalon, a fehér gombolyag a földön foklldt, maga pedig fejét kezéro támaöBtva, erősen zokog»)tt. — Miért sirsz — kérdé Jenő. — Bántott valaki? Mathild o kérdésnél fölemolé fejét, s Jenőre tekintve mondá: — Engem senki sem bántott, do hirok, mert elfogsz menni. Nem lesz most eenki, a kivel játszani fogok. Matliüd ozt a legtisztább lélokkol mondá, mert még osak tizenhárom éves vala. . > Jonő, kit hasonló érzés fogolt cl, vá-laszolá: „Ha tudom, hogy sirni fogsz, akkor nem megyek cl, hanem itt maradok nálad." „Nem, nem" feleié Matild, „nokod el kell menned! En magam akartam ig>, mhel neked javadra van. Do, nonido mikor vzUn időd leond, elfogsz jöni Vagy ha már nem fogsa bennllnkct látni,nem is fogsz reánk gondolni?" „Ivt soha sem foglak bennoteket feledni" válaszolá Jonő, mert noktok igen sok jóval tartozom. Különösen téged feledni nom foglak soha." „Örömest adnék valami omlékot" mondá Mathild,do mivel sokkal nom birok, a mit elajándékozhatnék; vedd o rózfltf zért. Előttom igon kedves volt, a ki életében nokllnk oly sok szépet mesélt. Ugy hiszem noked is kedves fog lonni. Jenő a rózsafüzért eltetto, és igérto, hogy Matildért is fog arról imádkozni. Másnap a biró Jenövei elindult a városba, a hol öt átadta barátjának a ki Jenőt jól fogadta. Kgy év eltelte után JjnöaszUnidőkro Himbergbo jött, hol a gyermekek régi bizalmas barátságukat folytatták. Ezután Wcllcr leányát egy távol cső növelő in-tézotbo adta, három évro, Matild o három év alatt egyszer jött haza, hanem öt szUloi és testvérei minden évbon egyszer meglátogatták. Három év alatt a leányka könnyen hajadonná fejlődik, és sokat változik, nom osak külsőleg do belsőleg is. Do Matildnál kivétel volt, mortjóluhet sokat változott külsőleg, do belsőleg ugyanaz maradt. A bosszú bárom évi távollét alatt hU ragaszkodást őrzött meg az egykori játszótárs iránt, és gyermekies örömmel gondolt azon pilanatin, niely-benazt viszont fogja látni. Csak a kunyhó megpillantásánál jutott eszébe, hogy már r.om gyermek, és azért fogta cl ar-ozát azon pir, a melyről fönnobb szólottunk. Jóllehet valódi okát c pírnak íniign sem tudta.'' Jenő rövid idő miilva, kUlönbcn.az egész tanári testületet bámulatra ger- ) K rovatban a lap homlokán érintett dijért mindenki köxölhetl költeményeit ia cxlkkelí- ixcrk.1 joszté gyors clőluiladása által. Az egósa városban bámulat tárgya lett, a nem oxftk ő róla bcszltok. Locrt tanácsnok gyor-mokeinél naponkint három- órát töltött. Tudja Isten mit nem tett Vsohm a tanácsnok, ha az ö gyermekei oly jók ésszo^-galmato^ak lettek volna mint Ilozel Jcívö. Do a gyermekok ugy örökölték e oaa-ládi gyöngeséget, inert mint az emberek, kik a lanáomokot.ifju korában Uinertók álliták, I ogy ö sem tűivel som volt jobb gyernuk''jinél. Ha Nnémoly szülék gyormokoiknok Jenőt emiitették, rendesen azt f.h-lít''k szüleiknek ! „Annak a természettől vau az a mivel bir, mi nom tehetünk róla. Egy szóval Rózel Jenőnek már is ít-nyes jövőt jósollak. A mihez másoknak bét 6y flzUkségolteíott, ö nzt könynyon négy év alatt olvégezto. Tizenhét évos korában a bonni ogyo-tombo ntont, a hol fol fogjuk öt koresni. Most lépjünk a sz. Márkus tér egyik rövid mellék htozájára, ott fogunk egy házat látni, a mely valamivel kiljobbvan épitvo a többieknél, s térjünk abba be. Az üstök alatti ruhatartón függő, kék, vörös, éa más szilül házi Bipkák; a szobákból hallatszó bangóra (Guitarro) és énok-hangok eléggé elárulják, hogy a házban fauulók laknak. A szoba igen furcsa szőnyeggel van bevonva t. i. minden élő éa bolt nyelven nyomtatott lapokkal. Egy osomó kölni újság fölött kiterítve egy lap Comelius Noposból, o mellett Illustrated London news, ezenkívül Iiovuo des deux mondos. E házban lakó tanulók nagyobb részo inkább szeretett a söröskanosók mellett ülni és azokat ürítgetni, mint a nekik unalmasnak tetsző előadásokat hallgatni. Do a mi Jenőnk nom tartozott ezek közt'', hanem ö még most is, valamint az előtt a legszorgalmatosabb tanuló volt. (Folytatása k»v.) ÜZLETI H I R N Ö K. N.-IUnixM«, mároaiut 9. 1800. UtoU > Jelonté- • Uok óta gabonx-piaexunk holysote m.''g romabbá vAit, 4« pénzértékünk naponkénti javulán, ugy ax uj vatéaok viruló AJliaánM fogva oi Idényben Jobb fordulatra nom 1« gondolhatni, mit kaifjldl hlrck •ilnto bliouyitauak. Busában, mely fű irucslkkilnkot tcsxi, a lefolyt Mlb«n erakutm semmi forgalom nem malatkoxolt, U árainkat, mtlyek as Illet« Urakóbolyeikbei aemml arányban sem AHannk, i ag/ban í» kellene asálllu-Mook, ha mi« piacikkal Vvrssnyeshetni akarnánk. Ro ss kisebb uitunyltégben 4« igen alaeiouy áron vá«iroltatoit ás pedig csupá i fogya«stAsra, miért is • '' lUlot mJuJauielTctt nagyobb terj«dtlmt nem nyerhet Árpa As sah csak ollöfaju min8»égb,n kell itt-ott, U agyon eaapán vttáiro i tokarmányáru e\|. lanbon kiedés nélkiil. TengerlbSI, «xáras Arnt c«ak ien ritkán hóinak, do nem is Jön '' érdéa reá. Trict.tben o csikk, a'' Bánát és dUna-alföldi töuiétdek sOllltá« kövakex-tében 16-20 krnylval alább «iMIt. A ropoxovotisuk ilU«A bol- é« klllföltll hir»k tserint igen k«ilvo<8k, o sxerlnt a nóvény any-nylra megerfeftdött már, hogy » ro«í idö hAtráuyo» befolyása ollon tökilctes m vó tvo vhij. Banátban uj repcióro már s«er«3dtek és ugyan 4 frt 2<l krral két perrxent rtáadáatal n pályadvaron átveendő. — Minden egyéb csikk ké.dés nélkUl. Jelenlegi Arak a''só-ausxtrial mörőkónt a helybeli luddháxnAI i B ua 80-87 fontoa 3 frt 86 kr. 87 83 fontol 3 frt 44 kr. 88-89 fuulo« S frt 46 kr. ~Ito « 80-81 foutos 2 frt 30 kr. Kukorlo<a I frt 80 kr. 1 frt 90 kr. Arpa serfd ésh»x való 73-74 fontos 1 fit 70, 1 fit 90 kr. Zab 46-47 fintos 1 frt 10—18 kr. l''o-hátikk eliö-rond l 1 frt 60 kr. Pasxuly fehér 8 frt 10 kr, tarka 2 frt 26 kr.''Oubó eliö rendű 8 frt, — kr. mitfája. Szilvapálinka 20 fokú 17 frt — kr. Seprtf-pálinka kiiibthUuyban, TórMlypállnka 12 frt — kr. bordóval cgydtt. M«x 12 frt. Borkó 24 frt. KatAn éli gyapot 66 frt má iája. NyerahtfrSki tohin-él b isa-börók 10-11 (Vt párja. ökÖrbür«k 17-18 f.t párj* Cslrabörök 6 frt 6''« kr. — 0 fit. 60 kr. Borjuböiök > frt 40 kr. — 2 frt 80 kr. pár ««ám. Boroki fehir é* vörüs (»chillón 1862- Aa 1803-kl vidékünkbe!! t ruiéi 0 frt —7 frt 60 kr. Uj boni bvr vörtí« és fehér 6 frt — 0 Irt. BaUtonmtlIékl borok 1802- is 1803-ikl feliéi 8-9 frt. Vlaai 80 frt - kr. UA« 40-44 frt. Köiöniégfi gyapjúban 11» kéasl thlány mntatkoilk, ára 70 frt. K.hi. rongy ára 7 frt 26-7 f.t 76 kr, feketéé 3 frt 60 kr. — 4 f-t. L « 8r kevé* mutttknalV t h<>«t«ué(t 00-06 f t, iö> l lért pedig 36 68 frt fixetU-t''.k. Juh-bör finom 2 frt 30 — 2 frt 00 krJAval vitetik a iné-• iAro«nkt J i n h4< kélnylretdnek podlg 3 frt. 60 kr. — Í f.ttai fizott« tik meg párja. A heti inarhavAsáiök cmclk-döfélbrií vannak, temérdek sxarvaainarhát hajtanak be, mindannak da-oxára, hogy vldikl ker. «k dök kevelén láto^atjlk meg piaciunkat, migla emelkedik áia. Borjú folülnö m ''nnylaégb. n « potom A.-ért adatik ol. A miixártxékekbcn 20 krról fontja 10-12 krra t llyrdt. Sorté* kUebb mennyiségben, de cmolk«d.-tt Árral adatik. N.-knnisnnl pinczi árak mnrcx, U-rol. Borsó l»c«éje 10 kr. I.one«a it;«éje U kr. lUbitcxéie Okr. Kölotltexéjo 8 kr. Burgonya méröjo 0 frt 80 kr. Marh.hus fontja 12 kr. Juhhus fontja 8 kr. 8erUs-hn» fontja 10 kr. 8-alonna ináxifja 36 frt — kr. Z»ir fontja 32 kr LAugliiit mA««áJa 10 frt — kr. B«om-lyellnt máxiáta 8 frt — kr. KenyérlUit fontja 6 kr. Kuk«rlcxall«it font;a 4 kr. Arpadtra fontja 20 kr. KöleikAia fontja 8 kr. Jtinkáia fontja 10 kr. ÍV.l .j fontja 00 kr. KepoxeolaJ fon^a 36 kr. Lenmag..!«} fontja 40 kr. UJ bor Itoiéjo ly kr. Ó bor Itc.éjo 1«; kr. P. stl «tlr ltoiije 14 kr. Kanl/«al «ör IteiéJe io kr G.boua-pAllnka Itexéjo 40 kr. Tórköly.pillnka ltoxéj« 30 kr Sillva-pálinka Itcxijo 40 kr. Ny^rj fagygyA mái «Aja 10 frt, — kr öntőit f«aygyó-Ayerty« lontja 36 kr. Mártott fonti« 32 kr. 8i«ppan fontja 24 kr. 8. fontja 10 kr. Keményfa öle 0 frt — kr. VuVif» öle 6 frt — kr. Nyer.fa öle 4 f.t - kr Kai én mi r«je 32 kr. Síéna má»iAJa 1 frt ~ kr. Sialu.a in 63 kr Kender fontja 40 kr. l.cn fontja 00 kr. Uőcmí péniúrfolyiKu márcziuH 1>. - 6% iiiotaiiquos 60.00; 5°/0 norinceti koloai.« 03.25; 18ö0 ki Alladaltm kőlcstín 79.2o ; kankréssvónyok 731— hítolintíncti r4»r.'' vónyok 142.00; London 120.25; es-.dst 4K;0 101.90; arany darabja 4 frt 90 kr. Felelős szerkesztői WujdftH Jőiur ~ XX Hl re 3É3 S E3 jaCU ''• ''itll w Friss YcteiuéiiyniagvAk úgymint : Franc/.ia h magyar luezerna lóhere, Veres Htú-jer lóhere, Fehér h >llandi rtífi hore, Angol, franezia, olasz <5« bolftildi perje; Török balta-ezim, Czukor-, Burgundi-, takarmány- ö göm-bölyü-rópa, IHlkköny, mohar h nyiíri-repoze, Polliin ka ót? nyárMnizn, Tjmot fU, PimpinólH, ós mindenféle iVis E rfu''r thi kerti vete-mónymnjivnk jótáll»» mellett. Kxcken Uvfll követkexil «njlok u. tu. t parmai, ementhali, groji, strachino ós liptai. — Halak: angolna, szardina, tőke hal óh hering. Czukor, ktívó, tlica, asztali- ós asszuborok, kapható FesseUiofer Jósef (8-8) nn^y-kniilmal f i«xorkcr.''«krd4j»4l. Hirdetmény. 00 nap alatt looiui ab uruk, liölgyck és gyormokok »«A-mára, mindon gondolható nnRysAjjban fölmsorolt kése vA-•xonrubák og£»a raktára nx el»ő én lexnngynbb vóhxoi»-ruhu-rMktnr cm vurrd-lntéxrt központi depot-Jábnn, IJées, Türelmiben 11. M. foleAroni olndása. A valódiság-, tisxtnfcAg- és a legnzobli kóexitósi módért, ugy viiolotro alkalmas voltAórt kcaúatóg nyujti.tik, ói mindon darab, moly a logjobban uom illik, vagy nom totasik, ▼¡uaavótetik. K<5s ttii ingük, legjobb k<5sti munka: írt kJ. írt. kr. Feb4rfonAI-vA»onti»Kck._»lni« ■ _8 — helyett oak 1 60 Finomabb nénid uicÜrAiicxokkal j_4 20 . »2 30 finom Irlionl vagy inaibuiyl ingek Finom rumburgl Ingek, k4l fouAI __. Lri:lliio»ial>b rnnihurgi Ingek, kéxi munka 4 20 n _ Tw a ho 8 60 10 — 6 60 K<5»z nő-iligük, legjobb kdxi munka « kózi liimzós: Bim» vAaxon nSingek hajtAxsal .___^ 4 —_.__T 1 00 Finom «chwelcit ingek, uiellrAiicxokkal . 6 60 . Üj divata hlmxett ._. » 60 . kugcnla, itj divatú, hlmxell__.__. _1 — .___ Mi>rio Antgl»Vltc"flUOn>inyrk .___._____¿ _.__ VÍktorl»-, hlmxett valiffirValenciciiiiol 10 — 8 80 3 50 íí 60 Legújabb nü-pongyolák ds haj-köpenyek: Klegau», a legfinomabb perbáliból . . 11 60 ..- » . 6 60 Äiägol kelméből, lilmxett . 18 — N8I »10 n»drAg »hlrtliigbCI, legfinomabb N8Tn»drAg. hlmiett vAaxon . . N81 hAló füxBny, »Ima 6 60 Klegau», g»j«jw hlwiett fUxönyBk 18 — . W6ÍT<í"¿lñ¿ehThoMa» «Qäk''käi . . 3-8 60-4 60 8 60 jf — T¥ 8 60 6 To Legfinomabb uri nM-nadrágok s 1 írt »0 kr.—1 frt 60 krlgt legfinomabb nimburgi t frt 80 kr._ Irhoni «8 tíi . ". 7 . 84 ~ . , . IT. —_ L«f^Íiiom«lib Irhoní r»y ruinbniyl 60 rgf 00 — . . á* Jó~vji«xon~»iiVbk«nd8j~Ö db. l~fil. I, frt 60. I frt. 80 kr. — 8 jiilp'' Lcfflnoniiüib MobktlidCk, yA»xon b«UUit ból I«, 0 <ll>. 8-8 frt 60 >r. A* árurílkk vaIóiH«4k«- * tUitiuAgiUrt kcicMt''^ nyujUtlk. Ingek, melyek m-m a legjobban illenek, vl«n«rétetiiek. c nileli.ek utAnv/-t mellett. btjelonU«* kéretik. A magyar földhitelintózet szelvóny-adó mentős zálog-loyeleí Hn^y-KauliiAn, « napi tüxi.lo Árfolyam« nioriot (!-•)__k»).hAtí.k hOWV JdXH''-fn^l. IVÜnunioratons-Aiizoigo. irnuin)(Ktif{lich nolhwendlgf Iii fllr Jedormann, dor^ Smit <ler Jctil^cn bewegten Zelt gleichen Schritt ha lten wlll,clno popnlXre aeltgembiio Weltgeichlchto.^ IDIo bUherlgcn, inol«t vortrcfHIchen Werko »In" ■entweder xu umfnngrclch und koatxplclig,oder . Iiii« »lud in gelehrt, mithin fllr diu gfo«, \|Volktmar<o nicht passend. Die hier geboteue, non« nnd freisinnige llenrbeltnng der Qeaehlehte unterer Krdo wird dleiem IXngtt gefühlten Mangel abhelfen und dlo Anichaffung in der erleichtern, das» mau »Ich die» Werk, da» 8 ÜXndo umfai»cu wird, In monatlichen odor 1 tilgigen Heften «u dem billigen jT^fc? \|rrol»ovon»>nr " hftkrprl.lo-y^^y lfcningan-eignen k» L. Alren»-on, de» »onLeben ein halbe» Slkuluin der Literatur an-,hatd-jlhrlgen unonflo Ii» dleiem Wcr''to geopfert, l)io prachtvolle Aui.l ung, (jede» Heft mit 10 feinsten Illuttralionen,) eiche nocil keine der bidierigen .llgcichiehten aufwel»en kanu nx noch erwHhnt werden. Ii einigen Tagen cr»chcint da» li-tc ,und l«t die Vollendung vor Ablanf von r u Jahren sicher In Anolcht. Vorlng von Alb. Wonedlkt in Wion. 7m haben lnOr.-Kanl»«al.eiJ,WAJl)lTrtu.Matnlnlk uatra loegkllldetnck. Vidéki meg-Uri-Ingek megrendeU''SÍiiíi a nvakliősíg ^8-18) Ház- és szöllő-cladás. Nagy-Kani/»An a bíctl utc»Ah»n 761. »xAm »t»tti hA«, kAnvel-mc. url Uk- kit cíalAdnak külön Ukhelylyel, Jí fclUtelek mollett «/»b»dk«b3i eladan ló. A S t.-OyHrtryrAri h-gyen egr 4000 nAgy .xOg 6ire terjedd. TovAbbA g«da»Agi it inAi o»«k8,ak U «wbal ki.blll el»d»ndok. Venni <lb«Jt<Sk »ilY««k<-»Uenok a foantirintett hAx«A»i alatti tul»Jdonoi»«l ¿itekoxnl.___(> —) C». kir. oaatrAk, «1«3 amerikai í» angol sxabaditíkkal oklovclexctt ajntatheirunt-SZAjviz Popp J. Q. gyakorW fogorro»t<Jl Iléc»ben. — KlíSbb Tuchlauben 667. »«. Mo»t: llelrAro», lJognerga»»o Nro 8, » Uk»ríkpíuitArral »xomköxt Kgy üveg Ara 1 frt 40 kr. bec«omagolA» 20 kr. — Kapható Dieaben mindon gyógyxertArban, » lll«Uxer-kore»kodí»ben, vldíkon a megjelelt cxiSgekníl. C. kir. »xab. FOfi-PKP Ar« 1 frt 82 kr. FOG-ÓLOM lyukai fogakra SnhaixnAlatul Ara 2 frt. 10 kr. Nflvínyi filg-por, egy dobo Ara 08 kr. K Jele» kéíxitmíny 16 óvi fnuAHAsa óta hirro kapott ¿» elterjodt Kurópa hatAraiu tul i»; HasxnAlata ktllttnn»en jótékonynak biionyult bo mindennemű fogfAjA» ellen, a sxAj Ugy r/stínek minden bajai ollen, kflnnyen vóraö íny, »korbult »tb. ellen. Fölulvasxlj» a nyAikAt, miáltal nieg»kadAlyoxia » fogkő kópxodó.ít, frlMitőleg 0» l»W»J»vitólag hat » »xAJr», tehAt teljéién meg»xflntetl » ro»x »xagot, inely me»terA-ge» vagy üre» fog»k. ótel vagy dohAnyxA» Által »xArm»xik. MluUn e •xAj\ia aemmikép »em ha»v hArtikonyan a fogakra 6» a »xAjrísxekro tehAt kittlnS »»olgAlatokat te»», mint »iAJtl»xtltó »xer 1», ó» kó»5 Creg korig telje eg#»««íi><\n i frl»»e»»ígbcn tartja a fogakat Maga» or-vo«l tckintólye'' V./to''u^/kinyal cll»mcrtók ArUtlauíAgAt» ftjAnlh»tá»AgAt, (a sok Jele í;^-- Jfc«JAalÚtik. Knph«VÍvÍV-iinnlXHniI: Kcuclhofer Jóx»ef uroAl. W''lu» J. gyégytxcrlArAbaü, Wellitch , (2—) Koienfeld A. m Rotenberg J, it F. urakoil. AJulirott 6''t ivr», inAr 42 ¿ve» korom ót» kegyetlen fojffAjd»-lomtól o«iromolt»tt»m, ml miatt fogaim u»gy r<»x<t eive»»tím. t)Jb4l rogfAJdaluitm U''AlitAval Horuliig J. gyógy»»erA»» ur »jintA a nAU k»ph»t\ dr. l''opp J. O. bécti fogorvo» ur An»thcrln-fAlo »»AJvixit; dig nehAni»«orl h&»xiiAlat utAn megtiUot a kegyetion fajdalom, 4« ¿n exeu j''°> ¿i kellé,"»c» \|«(l »xAjvIinck n»ponkónU h»»xnAl»t» folytAn a rígi baJt<M egA»«-, ment v»gyok. A hAl»-k«»»-''iiet ¿rteU''töl Atb»tv», bArkinok 1», ki fogbajban mla-.Ua nAikUl, -Je meggyütiUWll » vU jiílAjAr-d, mint Irgjubbat aJAulhatok. '' NAEIIMANN KHI8TOP m k. ci. k. fóbiró. PIENITZER TESTVÉREK pénzváltó-üzlot Pesten, Dorottya utcza 10-ik szám nlött njAnijAk mindonnomU órtókpapirok vAsArlAsAt réjB2aetnzetéseK mellett. v- -„ A vevCnek at e!».l r«»«lct lcfi.«té«o a1k»\|inAv»l egy levíl kAxbc.lttetlk, melyen n^tö/oit ¿r-tAkpaplrok »»Ainai loljeg,-. »v.- vannak, a inellyol » legktSxelcbbl hnxAibaii mAr JAUxik At utoUó r illet lo-ft«:tó»<-kor »( /rtókpapiruk klaxolyAltatiiak. A ré»xl> ttlxeU(»ek a vevö kivAimäg* » erlitt Allcplth''vtót >»(„. K019nü»< ii clőiiyC». k ax AlU''.unk rcn lexi tt t/irsas-játékok » mindon r»6iii41y »» uto!»ó r4»»''c5 iefixet''•»• <oj 6 V •orfje/yet ve»< At. ¡V TovAbbA ax annyira megl y^ffil tAr«»''-%ok H. A 4 l''tt 85 kr. ii'' gyolívi rísi ^tben. Kun>l 20 »xemóly, mindmiko annak 2(-nd r¿-• xéri> jM»xlk, a hell < tí«ek tartama a''a''t linxáhliaii i''vt''iiVilit A. 10 hitol-»orjegy A frt 7 20 havi r¿»»l«tben I« 10 . . . , 0.76, . «/,óv I . 0. 10 18d4, 100 fio» , .4.-, . havi . l>. 10 1804. 60 IV» . . 8.60, , havi „ 14. 10 I8<54. 100 Ho» , » 7.25, , >/»Avl . F. 10 1864. 60 fto» . . 365, . Ki.uU 10 »xiiní''ly J''iUxlk 10 xoiajegytc, min den ar.eniAly tlx-''dnUxb n. » minden r^»tve»d t. I. ni utoWó re» Ii t un ''.ete.vkor egy eredrli ursj«gyct kap. a. 60 Uiidolt'' »orsj gyro A 3 60, 20 h vi n(»»t"tbon. KuiiAl 10 »»ee»<ly 60 K<id.»lf.»orjogyr.i jAt«»ik, aAii minden »xem¿iy, annak i gy .tixcdr''ixéro, k(ilőn»»en ftgyelnnre móMd ax njonnau rendezett K. tArmwig 10 »teinélyro 10 forintjAv»! 20 uegy.divl n''»»letfixetv«l 4t »oisj gyro, ¿» pellgi 1 cg¿»x ISflO-kl 600 frto», 2 .-gis» 1804-ki « tgvUs 1864 kl 260 frto», I egís» l8í''J-kl 260 Oto». 8 hitel, 1 cgí»« tr{>.»tl 1 gCxhalóiAsi 8 K»xtcr-hA.y, 8 Halin, a PAlffy, 2 C''lary, 8 UcuoW, 8 budai, 3 Wludi.cbgrXt«, 3 Wal Utóin, 8 K glevlch. I Kudotf A» 3 Como «orfj gyre. BV~ K "i lAr»»».\gok bArmelyik¿bo tot»<é< »íerlnt mludoukl bcUphot, an¿lk(il, hogy ai emik rí»xtvcvö » niA.lkk»i Uir.xInAk. 1 '' B) M¿g arrs, I» UAlrak v.gy.mk a t. c» k.''li8n»¿g. t fljyclineil tnl, hogy kivAnttra küldnnemU »ori-j tfjCt AlUfmk I«»»!-, ■ « okát t t» c» iicrlnti h .Urldöro tírtóneodd »¿»«I. t(l<etí»jkro Arubi hoc«AtJ.ik mi^ret k:il3iif''«en nUkuló iuag.\i> »or»j<-gy-tAr»nl»tokn.ik ajAiiiuuk. '' OUT '' Mull w gblxAaok gjroiaan ¿» pontosan teljeiitetnok. TudakoiódAsokr« tionnal vA!a»x • kivAnatra kimeiitö i\<s,UtflxHÍ»l tervelitek ¿» 1800-ik ¿ri ,or»,l\»l uai.tArakk»! »«olgAluuk vn''amennyl Au»xtrlAlhin klado^í. tv>'''':grckrí, egy budi-ni ó» »vid »orsjegy hoxxAadA'' , i » élvexlk oxen ¿rtókpaplrokon folyó kamatokat It. ■>''flxet¿»i naptól ke»dvo, — A aorsj''-gyek ví gr i vagy eladatnak » ax raendd R»xv. g arAnyo«»>; fe''.o» tátik vagy tor->''»•''». tbcu kUxolgA''talnalr.'''''' 1)1 x''owAnyo»oküak n leguiiiUnyOtb j .laiitkkal kolveiünk. MBWWtir» mamu^tim Cs. kir. kiziíról. szabad. FOG-SZIV ARKÁK, legnjnbb h mint Icg^obbnuk < IÍMinerl legkényeliue»b Hxer n foghíján minden itDine ellen, cgyodüll föltalálója t Török JdxHcf pyógy»zoróax Po»ton király utoxa 7. na. alatt. '' F.xen fog-ixivarkAk, kényelme» »lk»lm»xA»uk • biitoi hali»uk vígett AltalAuo» haaiinAlatr« minden m»g»it»lAj n/tkül maguk-magukat a legjobban aJAnljAk. — A fogfAJAíban »»«nn^ö tioa pillanatban meggySx8dó»t »xerexhet magAn»k , hogy egy jele 4» ok-»»»rtlleg ttsiieAllUott kó»xitm4nnyel — raely n ciólnak tOkéleU»» megrelel — van dolga. Gyermekek és nők is e szivarokat egész kényelemmel használhatják. MluUn » fogfáj At annyira kellemet en A» gyakran Aljel Ali b a midiin a csilUpitó axer nem Igen T»n a kíxnól, • fog-»»lv»rkAk mla legjobb hAiUxemek, mindig k<»»letbon kellene Ionul. Ara egy skatulyánnk 1 ft ''/, skatulyának 50 kr. Po», tán küldve 10 krral több. Iamát eladók illcmlö szAzalókban rÓBscsalnek. Knxíppontl elküldi»! rkUr t » fentórlntott gyógy»xer<»m«l. Megrendelhető tovAbbA a Magyar- At s»om»xódor»»Agok, valamint a> B»»xe» c». kir. o»xtrAk UrtomAnyok minden gyógyaxerétxóuól. (7—9J N.-Kaniz»án knpliató neluo Jdiseí gydgy»zeré8xnél. . Nyilvános köszönet, ¿11 alulírott katele»»íg«mn«k tartom a .HUNOAHIA" BIZT. DANK tArsa»AgAnak k8»xilnot<-met nyllvAnltanl axon okuAl fogva hogy a feilt neveelt \|Ar»a»AgnAI bixtoiitott »<4nAm 1865. de«», hó 14-ín e.Ugett, ¿» mAr o hó «O-in. ax egA»x blitoiltott 8»xveg mind»« levonA» uólklil, a (xlgetvArl Ugynök»óg AIW kifltctteteteU, eien oknAl lógva mindenkinek íjinlhatom a f>nt neveiett tAriaiA^uAI való bixtoliUit. Dombon, 18C6. JanuAr hóban. 3-3 . VnrHdl MÓflPU, dombol bíró. Árverési hirdetmény, ßomogyinegyo KapotvAr vAro»», bux»tór 6-lk »»Am alatti, » v»-gyonbukott Feldreich Jakab c»6dtömcg4ho» t»rtoó, ktUSnben 166. »»Amu kapoavA''l tclokjegyxökönyvben A t, read. 206 hr»» alatt Feld-teich Jakab nevóre Jfgy.ctt — ,>a/M-ra bec»Ult hA* bowAron fcllll f. óvi mArcxiut 4-ón »(llk»4g c»etób«n be<»Aron »tat I» »prll 10-Aa mindenkor dóieiOtU 9 ólakor a helyixlnón — a c»<>dvAl«»»tmAnyn»k f. óvi januAr hava 20.An hoxott hatAroxaU folytAn olArverc»tetllí. — An veró»l faltótelük, alullrottnAl mogteklnthetSk. KapotvAr, 1860. fcbrnAr hivn 8-An. 8-8 Hliuandcxy JÓXHCf, WmeggondnoV. ongorajátókban itt helyben oktatást venni óhajtók szíveskedjenek e lap kiadó bivata-liihoz fordulni, s a felrtl bfívebben órtekezni. K. k. erste landettber. Fabrik feuerfester und elnbrncItSidierer 0ASSEN ▼on WertMm & (S^mg. in Wien, tzin: Stadt, Tnchlauben Nr. ÍJ. DIe»e untnro Fabrik, die grö««U »m Contlnent, betchíftlgt die molitep Arbeiter, l>»t durohweg» die neaetten Miuchlsuen mit Dampfbetrieb, doren vortreffliche LeI»lno««n beadgllch der Ac«ur»W»»o nie durch H»ud»rbelten erilelt werdon kSnunu and b»t bl» Jit.t gegta 14,000 CVuwn fkbrlclrt Unaero neueites SchloMprlnxIp lat dM vollkommentto — Mi Jet«t Ton keiner »ndern Fabrik erreicht, — und durch dio er»t«n t«ch-ulichon AutorlUten Kuropa''« WTentllch dooumentlrt. Zur Krscugung der 8chlU»»»I wird «Ine XiUMrt »lunrelch eonitmlrte Matchlnc verwendet (Unicum am Contlnent), durch deren ManiiUchfaUIgketi man übor 1 Million vets)Me<l<>tier Atklfa»! ere«igi, ohne das» einer dorn Andern Xhnilch lat, »la-> nie 8chltf»»«l-Dnpllcat4 entateh:n kennen, welcho» hol Handarbeit hünflg vorkommen luutl, Um da» gioto Vertr»«Mi, welche» wir bUhor genle»»en, »u erbalWu und an rechtfertigen, werden wir Alle», waa» im Oebict« der Möglichkeit liegt, anwenden, um dlwem Vcrtr»non»ge««bXfte durch Verwendung de» be»tcn Materl»Ie« wie der »orgfAltigtoa Arbelt lUcb-nnng au tragen. — Depot» halten wir In allen IUupUtXdten der Vo-n»rehie, »owlo an er»ton PKtxen Kurop»''» cct. ect. (—S) z Maga2 SO''MMSK lé^SK? dlHxmfl, norlnbcrgl én rövidáruk kereftkedö ¡NAGY-KANIZSÁN. llolyiBÓgo KOUHJzUTOií-b»n.\| Ajánlja gazdagon szerelt raktárát u. m. : h ós pipasxAr, — asitall-, toll- ói konyhakóaok ( borotvAkj k, koppantók; pakfong it bAdog hanalak. — Toilette hS llggc»xUi-tflkrök. — Erasóny ói UrcxAk, tAIcxAk ( mindennemű [illaton eocor »xapp»n, pcc«ót-vl»«, bonló-, »ürü- 6« feltüaö fó-/«ük. — Mlr.dcu nóvon nevexendS gombok, ctUma-, f3- it fog-'' [kefók. — mindenneroa .gyöngyök, crinollnban való »cxíl ó»( nAd, lialciont-, botok, vl»»xko» vA»»nat. T o v A b h A \| Potten-i Aiorfl kötS-, hlmiö- í» »xövBpamut, »xövüfonAl, fehór ól »»lue»^ Jp.nnutftKiik, »elyem ó« bAr»onyxallagok, — Ktitö ét varró \cxóma, boriiul- 0» »rra»-gypot, varró- 0» >»üc< »elyem. — Bi-''lóoxOvetek ó» mindennemű MlnónMtok. — NO- ói gyerniok-¡h»ri»nyAk • vógro tóll fórfl-, n6- 4» gyermek nl»ó ét feU6l \rekllt, nadrAg harUny», kcíttyü, aUó uJak, »üveg ó» kbtött e»l-i »pCkot, hAlóiapkAt »awlt 4» minden exen sxakba vAgó ciikken MT" a legjutányosabb áron. 3—3\| HIRDETÉS. W.J.lit» Jóxtef kilnvkere»ked4»e Nagy-K»iitx»An, elfogad mindennemű c ml lila »»érinti nóvvtl ellAtott levél ragAtxtó jegyekre! megbl/Atokat o!c»á Árért, »»intő AlUla kaphatók fónykópl levól-papirok, fónykópi lAtogató-jogyok • minden o siakmAba vAgó tArgyak 1». TovAbbA ke-re»ked4»jben o¿y jobb hAibóll fiatal egyén g/akoruoknak, n nyomdai 4» künyvkötöl Usictébon pedig nóhAny tanonc» jó feltóto-luk ía-iu-tt fölvétetik, vidékiek előnnyel bírnak. ^/''•fíltSVÍ.^iy i 11 mar Inp- ds n)om''l«tulnjdonos Nagy.Kanizsán. J iw- W: •■.-'' wftjditö józsef mió, PETERLONGOJÁloS fegy vergyáxnok: 33NTSBRtJCB^BAnxr, jelenleg következő egészen aj xarantírozott vadász » céllövő-fegy verek kaphatók: KSriUbclvl 100 »ximpla ft^r^r 7 frt 60 kr.—18 frtig, r 1 , 200 dnpU c»J5vU fegj-rer vo»c»Svel U, 16, 18, 20 írtig. , 100 finom duplooűvű fegyver drötc5rrl 21 — 200 frtig. , 50 dnplx oövü J.cf»ochcux 60—150 frtig. , 100 dupU c5rü »inórc»írel 50—150 frtlg. 100 czélb»!5v5 fegyver 36—200 frtig, to vább» gazdái: vi}»»xt4kbaa kaphatók mindenfele EEVOLVEBEK, revolver-catabinolc, cxavar-pixitolrok, ízob»-fegyverrk. p;»xto!yot. SJQP Fegyver engedély nem szühtégeüetvén megrendelés azonnal telj üttetik. Részlett* árjegyzék ingyen. (2—6) Nagy-Kanizsa; Ötödik évfolyam. 7. szám 1860. márczius 20-án. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet kOrébőL A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja. SM''.UL__«1-4. J----- .1 Moadelení Mindon li<S Mn. lO-ín, i* áO kiu • J(Í«I ivcn. H»crk»hz(<il iroda «!s klmló hivatni: WAJOIT8 J<V/.J}fcK Előfizetési föltótelek : Hol)-bcn hrfilioi horriíual tt vidékre poitán Xüldvo ''• ávro : - 5 írt. — kr. Kii évro - -3 , — . Avuo(Qr«<lr« - l , 60 . I Hlraetéselt: A hst huÁhoi petluorírt 1-»ör 7 kr., ¡•«tor 0 in minden tovAl.M hclkUlA«írt 6 kr. 11íI>cí;JíJ uilmtan cüvm liciki.ili«ín 80 kr. A „Jürllt Httu tgy poUt «or bcikt.ilA.i <ltja tO kr. .....J Előfizetési pénzek és hirdetések, m> i «tutin o l»\|i • i « 11 • m I tirttUü III «lí k ö Z I «• III <• \|\| y o k, valftuilut vMíkl levelek, Mriixmtro A kl&dölilraUtkss kUMcudiík NAGY-KAN1Z8ÁUA. Évnegyedes t. előfizetőinkhez I Az uj óvnogyed beáltával, lwza-fiúi bizalommal föl kórom az óvne-gyedea t. előfizetőket, hogy megrendeléseiket megújítani aaivoakodjo-, nek. Fölöslegesnek tartom lapunkot nagy; szavakkal ajánlani; de azt kórkedéH nc''lkül vólem mondhatni* hogy a lap jóakaróival egyetemben tenni fogunkamiyit,memo''íttfgy pro-víheialis lap szerdny köriben tkliet. Hajtunk nem fog múlni, hogy ez Őt óv óta nagy anyagi áldozatokkal feltartott küzlünyt minél drdeke-sebbd ós tanulságosabbá teven olvasóink mogelógedósót megnyer-hesaUk. Az előfizetési ár a lap homlokán olvasható. Nagy-Kanizsán, 1800. mart, 20. W A J I) I T H J O t S E r, fclolfla iserkesslft ¿« kla<t<5. Zala megye hatóságának intézvénye a „f o n a 1 ó c z k ó r" trichln — ellenőr ügyében. 1866. núfri. 6-át). 1404. sz. ftlatt. Sokan vannak, kik a fonaldczkór bc-tegBégot míg nem ismerik, ennélfogva nem lesz felesleges, előreboosájtva mondanom, miBzorint ez a disznóknál elő-foriliild oly „fórog k ór^u mely a nyera disznóhús evéso ulknlimlvul a gyomorba korUl, é» a vérképzés folyama alatt a test minden részébon eloszlik, s vég ro mondhatni, hogy az ombvrt olovoncn emésztik fal, a millió férgek (fonalóozok.) •« „Éstak-Némethonban.ugyazinto az ausztriai birodalomban, különösen Cseh- ¿8 Morvaországban is előfordult. Minthogy oz által a népgazdászat-nak egy jelontékony ága immár toto-VnoHon éujtatik,az o részbeni túlságos fólolom kövotkoztébón a népnek egy novezetcsebbélelmi ózikko a birodalom némely részében máris jelentékeny módon háttérbe szorittatik, a egyes Üzletek érzékeny osökkonést »zon-vednok. 8 bárha ezon kór előfordulta iránt 1864. országszorto elrendelt, nagy része górosöi vizsgálatokon alapuló terjedolmos kutatásokról bo-érkezott jaleiitéBok Bzorint, a szóban levő kór ezen országban eddigelé sem állatoknál, sem omboreknél nom mutatkozott ia, habár nálunk a nyorB disznóhús élvezete szokásban nem lévén, ezon kórnak omboreknéli kiütéséről még azon osotben som lehotno tattani, ha a fona''doz ezen országban a sertéseknél mutatkoznék is, és pedig aton oknál fogva. mort az eddigi tapasztalát szorint a sertéshús ■ az ebből eredő készithiény ok h o 1 y o s átalHés-vagy tökéletes mogfő-aós által egészen ártalmatlanná és tirtehetővé tétetik, mind a mellet a dolog komoly voltánál, ugyszinto kereskedelmi fontosságánál fogva utftsitásul adatik • a megyei fő- és al orvos uraknak, hogy a sertés-hus-nak gondos és lehetőleg gdrosői vizsgálását pontos figyelemmel telje-siisék, s az eredményről kimoritŐ havi jelentést tegyenek." Mindinkábbi megnyugtatására a n. t. közönségnek figyelmeztetőm az olvasót a mult szánni ,Z.-Somogyi Közlöny''-bon ugyan e tárgyról hozott ezikkre, hozzá tévő azt, miszorint ismerve ez ügy fontosságát, o rondoletet megelőzvo már több kisérletot tettem s mondhatom, hogy a fotialóozkórnak még csak kétes nyomát som tapasztaltam. E rendelőt vételévol pedig hivatalos kötolosségotn-nél fogva .ozontul még szigorúbb fellll-Őrködéat fogok gyakorolni a közegé«/.-ségi Ugy ésnépgazdászat biztonságának minél szilárdabb tuegvédhotésoért. 11a áll az, a nv''igon is lehetséges, hogy a fonalónjiok leginkább n rothadt tUluU test i -oker. élŐdŐk tostében fojlŐdnek ki a legbizonyosabban, akkor különös és mondhatni, kiváló figyolmet kell fordítanunk a mészárosok és gyopmesto-rok disznóira, mort annyi bizonyos, hogy midőn a provinoziália mészárosok disznói a levágott marhák hullurészletein, mindig pedig a vágóhídon élődnek, akkor a sintéroké Isten tudná elősorolni, hogy minő tothasztó botogs/gbon oldög-lött marhák és lovak húsain táplálkoznak. Ez tény, b épen azórt, mert történt dolog, tiltja az állatgyőgyrondőrí sznb-. vány asintéroknok, hogy efélo hullákon no merészeljék kipiálni disznóikat. TERSÁNCZKY JÓZSEF járási orvoa. - Közegészség! ügy. l.A íztpttmki bürjirgtt lovuk ügyiben adót maradtam a L>«zih-<Slagos j«loi,téttel. Egy ló maradt botvguu, moly nom engedó a •bosárólsgoa julontdat mogtunnl. Nchány napja, hogy moggyégyultnak nyilvdiuttatók a bizottmány által, igy csak most nyorhoták alkalmat t«rto»ásomnnk lorólmtánái-n. Abban a házban volt aa utolsó botag, moly bon « vósz koxdotét Yctto. Az olsö bot ig 18(3-1-ik óv junliiB havában — toliAl 8 liónnp múlva — kolotkozott, fuljolontotott podlg lőüb-lk óvi január bó 10-ón. K mulasttásnak kilvotkoEÓso lön, hogy a 411 ló-Uiszogbül betogült 43, gyógyult JJ8, agyonszurntott jhi-dig B. Csodálatos látvány volt ozou utolsó botog, tolo volt fokélyokkol, azórt ugy is nózott ki távúiról, mititba tigrls-btirbo öltözködött volna. Idöközöuklut gyanm orrtukouv-folyást kapott, lábai földagadtuk, boallt átalános sonyvos állapot. Háromszor korült a siralomházba, hol fulotto a halálos itélct kimondatott, egyedül orvosának r.aményt adó igóroto montó mog az agyonszuratástól, • ugyia lön, mort a halálos botog, bár óv multával, a szorgalmas orvos, gyakorlott tapintatte\jos bofolyásával mógia nuggyó-gyúlt • ''élvo raarftÍJit. A kössóghon lovas katonaság állomásolván,ozok lovaira a vós* nom terjedt, bizonyos jolóül, hogy az állat-gyógyrcndÖrl szabványok pontvsan tartatá-nak mog. A fortüzött istállók ragálymonto- sittotvón, a kíjzsóg ozultal szintén ragály-montosnok lön nyilvánítva. Az orvosrondőri ós gyógyoljárásról már a multóvl czikkokbon totlom oiulitóst, onnólfogva fuloslogosnok tartom azoknak ismót-lóitót. Szolgáljon tanulságul mindönkinek 0» osot, moly egyedül azórt vett annyi oröt ¿a hutai-ront, mort a* olsö botog noinosak, hogy fel nom- lön jolerrtve, banánt nxórt is, minthogy'' a betog folyvást a közlqgolön táplálkozott ós alkalmul szolgált a közvollon órintk<>sósro. 2. A kutydk fulrdjcja. E botogsóget mindon '' ombor ismeri,do leginkább a vadászok, kez- '' dödik a fülszóiokon ós torjod tovább. KüUór-tésak idózik olö. Nohozon gyógynl. Legbi«- ^ tnsb orvosszoro 0 knvorók: Vógy 8 noho/ók (quint) A u id a m py r o 1 y gn o • u m-ot; 1. n.-kozók Creöso tum-ot. tovord össeois ecs)tcld velo a fokíly moggyógyulásig. Oyor-si»n ó» bixton gyógyít. 8. Arllhut kutydt, loval <!t birlult Uggyorsab-ban meggyógyíthatni „petróleummal." Vógy ogy sárkofot, mártsd a notr«loumba és kofáid a rUhcs állntot ugy, hogy a rühpattaná* sok szótszitkuljanak — l óráig tartó szorgalmatos ki''folósro az állnt mulhatlaii mog-gyógyul. A hosszú nzörü kutyát ób birkát tnindunok oltílt mogkuil oyirni • nntán kofoUs alá venni.'' Égyssori ollátás mindenkorra olégsi''gns. 4. A kutya betegség, moly annyi obot elvoszt, nom más himlőnél, azórt a legbistosb montö sior a booltás. A tiotegság kezdődik a lüdö ós bál takony-hártyák hurut» bántalmazásával, azórt is. a .botog csipás, taknyos, köhög, husmonóst vagy szorulást kap.Kósöbhátiuogy agy, tüdő vagy bólgyuMdásba, másszor az tilugromUsor támadtatván mog rángásokat, bónulást kap. »Sokrzor kóros lerakodást voliotnl ószra s igy feldagad a ftt, 11 fül, n nyak, vagy ópon kifojlö.iik a himlö-kö.tog stb. Ugy kell booltaní, mint szokás a kisgyor-Hv.-kMt onib.ir vádiiiiHUtv4l.. « fül belső fnlüln(óro 8 szúrást tonni. 5. Sztirférget birkdnak logttkereib gyógy-uzero a$, „acthyapt mineraht.u 10 szomor (granum) száiulttuiik egy birkára ogy összemarok zabbal. Fő szülvsóglot, hogy no csuk egye, haoetn be is lshelio a moguovozoU szórt, onnólfogva váluból közösön, vagy kfl-lön abrakos zacskóból koll folototni, mort okkor a szór porlik s igy folloholhotövó tótotik. T. Szőllőszet. Nyitdt. Mihelyt a föld kollöcn porlasztható, megkezdhető a nyitás, móg ii tigyoloaimol. koll lenni a hidog iránt, igy lm hidog napok járnak, dólután már abban kell hagyni 0 munkát, időt ongulvón a nyitás által forgatás alá osoit foldnok mcgszárndhntására, nehogy az óji hidog n rügyokot megrontsa. Mettzéi. Óvatosak legyünk nz idoi mot-szóssol, hagyjuk kósöro s majd akkor fogjunk hozzá, midőn a legfelső rügyek már vissza nom tarthatók a teljes kifukadástól, minthogy fólnl lobot a teljes korai motsxós által fojlödéiro kónyszoritott hajtásoknak elfagyásától, mlro nagyon U »»ámíthatni 0 csaléKony időjárással. A kósön motszós soha som oly káros, mint a korai, elhamarkodott. Sima ét gyükeret vettzök ültotósót, a hom-litást ogyro''végezni lőhet. T. Levelezések. 8 o m o g y b ó 1. III. (Ojtdgok. Catino. Hírlapok. l''vlititdUU. Jó-tékony tdnozvigalom. Adakozdt.) Un azt hiszi, hogy ón most Szigetvár ós v.idékóröl annyi újságot fogok irni, miként nom is leoml szüksége, lapjának máa czimot adni, mint datura özigotvár ato. Ez egytől azonbau no feljön. .Most oly jó idö jár a lovolozökro, hogy kó szóval mindont megírhatnak, t. i. Somm Ilanoro azért no gondolja, mlkóntaszigetvári Járásban ópon loniml soni történik. Történik bizonv itt is i>k mindon, csakhogy én ezt nem újságként, bánom az omborisógbo oltott haladásvágy dlosórotos crodményokóul üdvözlöm. Avagy nem méltó 0 dlcsórotro ama»elöro-haladott ''politikai érottségo ós egyotérlóao néptlnknok, melynek tktts. JJitto István kóp-viselönk maitkori Itthon jártában azomtanul valánk ? Ugyanis, a nón foledvo a volt párt-külömbsógot faluról falura, mintegy diadal-menotbon adá kézről kézro nz őket látogatui jött képviselő urat. Ki in a noki olyannyira sajátságos modorával osopogtetó a holyen-kint roá várakozott ós hazánk törvényom jogai iránt aggódó polgárság kobolébo a ro-ménytcljos bizalom malasztját. Továbbá, haladás ós élotro valóság jolei azon nagyszámú közlönyök, inolyoknok ogy részo inár a földinívolö szerény lakába ia kotonkint beköszönt. Nom vonhatom meg olísmorósemot a szigetvári casinótól Is, moly, daozára a csokóly nópessígnek, oly csinosan bórendezvo a a lapok oly nagy sxAinma\ toiiuoW, uoay vb ogy nómoly nóposobb városnak becsülotéro válnék. Ugyanis a casinóhoz járnak 0 következő lapok : 1. Ponti Napló. 2. Pesti Hir-nök. 8. Hon. 4. Politikai Hotilap. 6. Vasárnapi Újság. 6. Üstökös, 7. llotond Miska. 8. Postor Loyd. 9. Dio Dgbatto. 10. Wionor L«yd. 11. lllustrírto Zoitung. 12. Orndo Michol. l -l. Dio Reform. U.''Morkur. Összesen 1 magyar 7 námot lap.'' Mindamellett azonban, hogy az érdemlőit dicsérőtől i\|y lelkes közönségtől mog nom vonom, mégis kikeli jolentonom, osudálko-zásomat a felott, hogy ihiórt van aC isinoboa járó lapiknál n Szigetvárban no mis lé* «e z ö nóinox közönség oly aHJiéh kópvisolvo? Tudtomra azon néhány izraelita polgártársunk, kikCasino-tugok, sokkal magyarabbak, tninlsom hogy a német ajkú közönséget képviselni óhajtanák, ylvagy ogy móg a jövíihnn megszülethető német közönség magjául kívánnák magukat tekintetni. Nom tartozom azok közé, kik az ismerotok valódi megszerzésére ogyodül a magyar Irodalmi tormékoket olegondönok hiszik, ony-nyiro fájdalom még nom jutottunk. Do naplós hotilapok tekintotébon már nom állunk oly hátra, hogy ogy magát magyarnak valló 0 mások által is annak iqmart közönséget sokoldalú tagokkal mújíttatni képesok nom vobúinak. Nézetem szeriiit,ha nom ogyo-noson valamely szaktudomány ozóloztatik a« idogon irodalmi tormókok tnegszorzésáyol, igon elég yan tévő ogy magyar oasinó''ban a mulattatásnAk és d uotán mogfnrdulható idogon ajkuaknak, ogy politikai, ogy ismerőt terjesztő, egy kereskedőim! és egy humorls-tieus lap tartásával. Ne.m jobb voliia-o ama folöslogon inkál/l> szaki ijiokat tartani sa komolyabb ismorotok terjodóso mollctt ogy könyvtár alapját megvetni ?•) Politizálással moglohotöson felhagytunk ; nom azért, mintha erro kedvünk nom volna \| morl hiszen mi magyarok született oslz-mad.... akarom roon dani, születőit politikusok vagyunk. Hanem épen adószedés Idojo lévén — moly baj ellon mindon argumonti-zálás közt oddíg ossk » pénz bizonyult leghatásosabbnak. — Meghajoluuk Bolond Miska nagy hazánk fiának arany mondata olött} hogy: „CaiU hallgass és fizess.a h a lőhet , A farsang utolján volt egy jótékony oz/lu bálunk az árva iskolás gyermokok folruhá- '' •) Bia«ax s UkUtsA»« IM U, ott i* nsgr a fs-I S««rk: eásáía, Jövedolom ; JogyokbŐl: 116 frt. Bittó István 6 írt. Berthothy 2 frt. Szozl-''galszky 2 frl. Kobarlcs Foronoznő 2 frt. Ozv. Oruber Andrásnő J frt. Lno«kó István J frt. Lnoekó Antal 1 frt. Dr. Kolurioi Károly 1 fit. Pfcffor Antal 1 frt. Koharios Feronoa 9 frl 06 kr. összosen 134 frt 06 kr. Kiadás 77 frl 06 kr. Marad tiszta jövedelem 67 frt. Mely összeg ngos. Hölbllng Ignác» helybeli prépost urnák kózboslttoték. Továbbá még hilnkóztuk: Volf Antal 4 pár calpö, Vorraes-Zalay Izabolla ö nga. 1 db. rubakelmét. — Mattenhoim yídám 8 darab keszkonőt, Bittó István 1 köpenyegot. Mindo«, tokíntyo n kis résztvovő közönséget ás e pónzszttk esztendőt, kielégítő eredmény. P* Koszthvly. (Tdnctvigalomn sármollóki tüz-károsultak folsogélycBÓséro fobr.3.) Alulírott bizottmányt tag, az ogész bizottmány ntvébon köteloaségóuek tartja köszönqtot szavazni méltóságos gróf Pestotloh Tasziló tábornok urnsk, ki azonkívül, hogy épülotfával látta ol a szerencsé tlonekot, ínég 60 frtot tott lo segélyül a rondozö«5gnok. 2. Méltóságos b. Appcl ozredes urnák, ki rendelkozésünkro a 4-dik sz. dsidás ozred jól rondesott zono-karát kogyos volt dij nélkül átengedni. 8. I)örer Jáuos karmoster urnák, ki tapintat-toljeson tanította l>o a vigadók olött oly kodves magyar nemzeti darabokat. A befolyt adakozások a kövotkozők: Mólt. gróf Foste-tioh Tasziló 60 frt. Nga Gastorhubor Józaof ur 6 frt. Nga Hortelondy Kálmán ur-J6 frt. T. Bcck Kálmán ur 4 frt. Báró Ignáoa ur 4 frt. T. Ss. S. ur 8 frt. T. P. J. 2 frt. T. A. ur 2 frt. Notl Sándor ur 2 frt. Lázár Lipót ur 2 frt Broyer toatvér urak 2 frt. Gyurit» Józaof ur 1 frt. Magyarosi Feroncz ur 1 frt. Oa. L., S. K., II. O., V. M., 0. J., V. G., Ca. J., Ca. J., K. K., M. D., T. P., M. T., Ca. Z.# H. J., R- J., R. 11- uruk (fojonkint 1 frt.) 16 frt. V. J. ur 1 frt 62 kr. N. N. 1 frt. Ilofman Adolf ur 1 frt. Pothő Adolf ur 2 frt. L. ur 1 frt. A. ur 1 frt. Wajdits Józaof, a Zala-Som. Közi. azorkosztőjo 3 frt. ösaz. 00 frt 62 kr. Fogadják a tüzkároanltak novébon a ronde-zőaég legforróbb köszönetét. — Tiszta jövodolom 178 frt. 43 kr. molyböl 164. frt. febr. hó 11-én Sárraollókon nt iskola házban a főtiszt, plobánia-hivatnl, földbirt^oaság ós községi elöljáróság jolenlétébon nyilvánosan kiosztottak. 0 frt 43 kr. p^dig a holyboli plobánoa urnák azon kóréasoí adatott át, miként abból az élolem szüko miatt a lógna-gyobb nyomor fokát elérőket sogélyozni azl* ^««líaJjAU., & >utUu ><lá«ulc podig sxinto a rjobániaí irattárba holyoztottek el. A kioaz-tá-: kövotkezőlog történt: 1 rószosittotott 10 frt = 10 írt. 3 r. 0 frt = 27 frt. 0 r. 6 frt = fiófjrt 0 r. 6 frt = 46 frt. 2 r. 4 frt = 8 •V i ö r. 8/rt = 16 frt. 2 r. 2 frt 60 kr. = 6 frt. B. J. Hivatalos rendelet, molyot tisztelettől veszünk fol lapunkba. / > Az ojtogatógaly fobruár, mérczius hóban szodosaék, és ezután homokban, vagy más nedves, do azéltöl éa naptól óvott hoiyro tépessék ; — mert az ílyon ojtógalyból még Juniuai hónapban la lehet ojtani, és oa utóiéri a kora tavaszi ojtást. A mnggy, oserosznyo és haraczk korai oj-lást kíván. Ojtógaly oly fáról voondtf, moly tormé!<0ny, éa egészséges, a ha oaak lobot déli oldalról. s az ágnak hogyíröl; —nem pedig oldal vagry vizliajtáa. Egy ojt^alyról több dnrabot lohot beoltani, — n.+riyi'''', legfoljobb három szom a booj-t»bon Vd fa mindonütt található ugyan az erdőbor.. do cz^sxtrttbb magot szedni éa házi ker-tokb«''. munka egyforma a jőéa r ¿«fajú Vjíógaly üooltáaával: azon kell ígyokozni, hogy^''.''r-¿jobb fajú gyütnölosfákról véteasék ojtogaly. (K. G.) Zala-somogyi hírek. A B I ő fi z o t é s i fölhívás. Bizalomról fölkérjük I. előfizetőinket, a kiknok vtöfizotéai idojök lejárt, nzt megujitnni szíveskedjenek, és a moiiuyiro a körülmény ongedl, lakunkat ujabb körökbon ajánlani kegyoskedjonok. ^ Húsvéti vásár. Mindért félre-órtéa ulkorüléao végott ezonnel tudatjuk az illo-tökhal, hogy oa évi kanizsai húsvéti vásár hétfőn azaz márcziua 26-án tartatik mog. ABoküldotelt: „Kék Könyv," vagya kaposvári uradalom a horezog. Eazterházy ouUstropha előtt éa után. Irta Csrrius. Kiadta Hookonast Gusztáv. Áru 26 kr. A 43 lapnyi röpirat igon sok tanulságot tartalmaz,. é* némi fol világosítást nyújt azon manipu-Jattokról, melyekkel Magyarország loggazda-gabb uradalmát töukro tűnni igyekeztek. Kap. bató Wajdits József kttnyvkeroakcdéaébcn. A Talpraesett fe le 1 o t. E napokban » általunk már említett öngyilkos tolvaj komornyikról többek közt a kávéházban is beszéltek, midőn hallá egy emberbarát, hogy nyakát az orvosok öaazovarrták, ogéaz folot baráti részvéttol mondá: kár szegényt oly loká kínozni, sokkal czélszorübb lonno Isinail bűvésznek átadni, kl egy, vágással lovoszl a főjét és nzután ismét rábüvölí. AÖÖrögno m-o g y o s ü 11 o k N.-Kaftí-saán. Ezon, alig 4 családból álló, görög nem-ogyosült község valóban dlosérotot érdomol, mert nomosak papjukut ós templomjukat, tartják íonn illöon, do sőt még tometöjükot ia izlotoson bokoritik ültotvényokkel j ollen-bon a mellotto levő ogyotlon városi tomotő a legnagyobb elhagyatottságban áll, korités nélkül, belső teljos rondotlonsógbon. ''fonni lohot igen sokat, caak akarat kell hozzá. A M ü o g y l o t réazvónyoaolhofc. A magyar országos müogylot részvényesoit éríesiti az ügynökaég, hogy inult évi jugyot-kot ujakkal felcsorélni sziveskodjonok és a mttogyloti képot Wajdits József n.-kanizsai ügynökuél átvonni ol no mulaszszák. A A n.-kanizsai dalárda választmánya ogy általa olfogadnndó logjobb jeligo ■zövogéro ozonnol 8 darab arany jutalmat tüz kl. A boküldési határidő f. ó. april l-ig terjed, s a joligék idegon kézzel Írva n szerző novót rejtő joligéa a lopocaétolt lovélkékkel ellátva N.-Kanízsára, az ottani dalárda olnöko Tokint. Szép Károly urhos küldendők. A (A raultkor a „Zala-Somogyi közlöny" hibázta el, moat azonban a városi bak tor kövotto ol a hibát), mort, miként a rendőrség oljáráaa orodmónyéből tudjuk, ogyik fő czinkoa tára ő volt a füstölt disznóhús oltolvajlásábun. Látszik, hogy n vagyonbiztonság még mindig bizonytalan lábon áfl. Do mit fog müvolhotni Idövol az a tomér-dok, hely nélküli, dologkorülŐ alyjaa osztály, moly szomlátomáat azaporodik, s daozára, hogy élnie koll, napi munkában nem vesz részt, egyedül a zugkorcsmákban leli éji raenholyét. Podig ónon nom mondhatnók, hogy a holyboli rondőrbístosság nem volna elég szorgos intézkedéseiben. Ugy, do mit használ mindéi, hol sok otnborbon nincs meg a jó indulat, már pedig szülotett vagy kiképzett jó indulat klfojezésn nélkül vajtui nohéz a közbiztonságot még szuronyokkal is mog-védoni1 A A n.-kanixaai takarékpénztár az I866.évi február 12-én iArtntt nagy gyűlése alkalmával, az 1866-lk évi üzlotbm moritott 3046 frt 63 kr. haszonból követkozondő jótékony adakozásokat tott«: a kanizsai fő-gymnaaium alaptőkéjére adott 100 frtot. A £osti ov. árvatogylet javára 40 frl. A kanirtai oroaztény kórház javára 80 frt. A kanizsai Izr. kórház javára 00 frt. A kanizsai koroaz-tény házi azogényoknek 00 frt. A kanizsai izr. házi azogényeknok 60 frt. A kanizsai korosztény leányiskola sogodolmozéséro 70 frl, A kanizsai ovang. iskola sogodoltnezé-aéro 40 frt. A kanlzaai izr. lakola javára 40 frt. Az 1866-ik évi azept. havában tüz állal károault 140 kia-kanízaainak 400 frt. Ai 1866-ik év folytáu toinploraok''ftkolák tápintézotok, irgalmas azorzotek részére történi kéregotések folytán 17 frt. Oaaseson 007 frt. Eiiamoréaaol voaasük fol ezen dicséretet érdemlő jótékonyaágot, kívánjuk egy úttal, hogy eztn ólotrovaló -intézet felvirágoznék, hogy iamort jótékonyságát minél iokább gyakorolhaasn. A Pécs-kanizsai va s pály a. Amint ballatszik, a Pécs-kanizsai vonal, a melynok tokintotébon a déli vaspálya társasággal egyezkodésok történtek. Kanizsáról Barcsra a Dráva mollott, és innen Pécsro fog monnl. Barcsig a Dráva az év legnagyobb részébon bajózható. Ezon vonalnak Barcson által való építése lohotővé teszi azon slavoniai nyors anyagok vitelét, molyok a drága vltolbért nem bírják ol, m. p. építkezési és raás használatra szükséges fanemek, gabna és sat. minthogy ezon áruozikkoket Baroslg hajón szállíthatni és innon a vaspályára könnyön át lohot rakni. — Az egyonos vonalnak azon kia korüléao, moly Barcson áti énités-végett történik, azon szükségesség által ok-adatolható, hogy oz által a slavoniai áruezik-kok és tormesztményok kivitoiéro segédkéz nyutatik. A (Hamis bankó.) Ismét volt alkalmunk a helybeli kapitányságnál ogy vörös tintával készített és mosszíröl megismerhető hamis Öt forintos bankót láthatni, molyot a tíándorházi országoa vásáron ogy marhako. reakodö adott ogy földmlvclŐnek. —(Szalonka vaiáa zat.)E madarakat a kellorao időjárás valóban korán moghozta, és vidékünkön királólag Ih.-Borénybon nagy számmal lottok elojtvo, hol Hazánk több kod-ves ogyénol vottok részt e nomoa élvozotbon. A Szilágyi Teréz k. ,a. jutalom-játéka.) Az itt idéző éa a közönség igényeinek megfelelő Bényei és Laozkó társulatának ogyik Iwyos és kiváló tagja,Szilágyi Teréz k. a. »zordán tartja jutalomjátókát, a szorgalmas és tohotségos színésznő pártfogását a t. közönség molog fígyolmébo ajánljuk. A (L o á s.) Egy helybeli vendéglő zárat-lan szobájában, midőn az illotő ogyén mély álmában volt, a szekrényből ogy iameretlon vakmorő tolvaj 1000 forintot lopott ki. — (II a I á 1 o z á ».) Roisonborg orvos mog halt. Valódi részvéttől tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy városunkban harminoz óv óta buzgón működő Hozonborg orvos tudor folyó hó 16-án nohéz ós hoszaa botogsóg után jobb létfo szeudorült. Ö volt az, ki pályáján szonvodólylyol működött, folobaráti gyongédséggol és szorotottol korosvén és karolván fol a szog£.iyt ós gazdagot ngyaránt, ő volt bit, ki, midőn a holyboli kórházakban'' súlyos betogok folott az orvosi V.'' tanácsot tartott, raindon önérdok nélkül jolnnt mog, végro ő volt az, ki midőn városunkat a kolora pusztitá, nomcsak az ismort szonvedők kórházát, látogatta mog naponkint, hanom figyolmo még a katonai ápoldára is klterjodt. Minden időbou sietett egész készséggol irt nyújtani n szonvodök-nek. Tehát bonno városunk ogy közk^dvos-ségü ogyént, ogy hasznos polgárt, ogy folobaráti jóltovőt, ogy igaz osaládatyát vosztott cl. Számtalan szív fogja szép omlókét mog-őrizni. Béko hamvaira I KapoHVilr. h. Mogyoi főispán ő mlgn jolonleg városunkban időzik. Szorotot várja ha jő, szorotot öleli ha köztünk van, s szorotot kiséri, ha távolik. laton tartaa sokáig 1 h. K öt ó 1 tá no gos , gymnastica-akrobaták voltak a inult liéton városunkban. Volt trombita-szó, piros trikó, czintá-nyér és nagy dob; do bizony o hatalmas vokátorok som töltötték meg a tormot; üres volt, mint a''nagy dobí h. Blauhorn rablói,— mint hitoloson értesülünk — kézrokorültok, ogyik önmagát jolontotto fol. Hlhotőleg tanúi löszünk Ismét ogy szomorú s korunkat bélyogzö törvónyos eljárásnak. Hol van ennok orvosságai? h. ltlppol József nő szab. loány-tanodájában mnlt azi/dán volt a próbatét. Kevés a tanítvány, szorény az iskola, do a mily jól bo van rondozro uz, s a mily sok és alaposat tud az, oly megnlégedéssol hagytuk ol a próbatétot s oly Őszintén kolt bennünk a részvét a kozoU''nő iránt, ki tanodáját áldozattal tartja fon várva a közönség olismorését. Mi, midőn o Kaposvárott egyetlen aUposau és tapintattal vozényolt magán-tanodát lelkiismerotoson ajánljuk a közön-ség figyoltnébo, őszintén óhajtjuk ezt egyúttal, hogy a szorgalmas tanítónő no csalatkozzék roményében. - h. Koroskodől bukás híre szárnyalt a rault napókban városunkban, moly szorint ogyik jó hitelű koroskodő akart kridát mondani. A hír azonban csakhamar elmúlt, mort mint értesültünk, az illotő és hitolozők közt cgyosség lön, melynok értelmében 6 óv mulva a tartozás törlesztőin! fog. h. Kaposvárott az ujonozozás o héten belqjoztotott, s oz alkalommal nom löktök lo egy ombort som a részog ujonezok a járdáról. Köllomos jolonség I h. Nincs triohln —■ bobizonyitá dr. Margó. Hála Istonnok, Ismét morllnk sonkát enni I h.Város un k közopóntolvajoltak mult rtaixtkban egyik hásaál és oly kényei-raoson, hogy a falat- kiásni s a rakholyböl nyolcz szűrt, zsírt stb. stb. kicsempészni olég idő és biztosság volt. — Mikor az éji őr a korcsmában iázik, a lámpák mog fél kl-lonczkor már nom égnok, — nom la történ-botik az másként! h. A Donnor-félo nyári mulAtó-holyon már nagyban ujitanAk, planiroz-nak, fát nyoanok—stb. Nomaokára raog-nyilik a pakonbiró-bank. Fővárosi ós vidéki hirek. — Poat. Nagyőrömünkro fővárosunkban ismét izon hír torjong,hogy 0 Folségonleg-közolubbl napokban, do bizonytalan időro, meglátogatja kodvos szorctott hazánkat, és lakát a dicső királyok ős Buda várában je-Ulto ki. A toatvér város utozáin uralkodott méla esendőt Újra a romény és öröm váltá fol. Uj foliratl javaslaton tanácskoznak. A haza bölcső bizottmány társaival hnzafiuilag fejtette ki obben a nemzőt jogait. Országgyűlésünk ismét kéri, 0 Felségét, hogy alkotmányunkat vissza állítani, a magyar miniszto-ríumot kinovozni, s a megyék és városoknak az önkormánytatot viaszaadni méltóztassék. Ezon dicső felirati javaslat tárgyalását folyó hó 10-kón kozdik meg a bon Atyái. A tavasz, tehát a remény, valódi szAkárA tűzték ki, hogy VulAmint a tormészot, ugy ők is uj oröbon és reménybon fogjanak ama dicső munka tárgyalásához, moly ha Iston ongodi. ogy egész nomzot jövöjéro nagy horderövol birand és annyi cenpást szonvodett nomzo-tünkro boldodságot hozand. . — Fölírat! javaslat. A mai szá- « műnkhöz raolléklottol adjuk a képviselőház elé torjosztett „felirati javaslaf-ot, a f. évi márezíds 3 ik legmagasabb klr. leiratra. — Doák-nror. kép lofoglalása. A pesti vároai tanács számos Deák-arczkópet foglaltatott lo, molyok nem voltak tnegbá-lyogezve. Tudva van nevozetoasn hogy Doák az árvaház javára ongedvén át arca-kópét, a város peosétbélyoggel látja el a hiteles példányokat. — G r ó f D o y ra L u d m i 11 a. 6 Felsége as anyacsászárné f. é. fobr. 26-én kelt határozatában pallini Inkoy Nándor kamarás nőjét, szűlotott Stritetzl gróf Doym Ludmilla úrhölgyöt, csillag-korosztes hölgygyé kin, veznl méltóztatott. — „A hírlapok bólyegAdója"o«Im-mol a „Pesti Napló" ogy közérdekd ősikkel közöl Jánosi Foroncztöl. Idojo is voll már, hogy o tárgyban a sajtó nyilatkozzék. Es oly súlyos tohor, moly a hírlapi munkával foglalkozók láradozásait igon kosorvessA tessl. A nagy bólyogadó miatt növelni koll a lapok árát se miatt aztán fogy a közönség sosorbu-lást szenved ogy igon fónto» művelődési ügy. Jánosi azt indítványozza, hogy a sajtót anyagilag is fol koll szabadítani, a kormánya bélyogadó olvosztéséböl oredett kárát a kis lutrik roscontólnak bélyogozésévol pótolja, így ogy rósz szenvedélyt fog mogadóstatni ogy erény (az olvasásvágy) holyott} fólsia-baditja a tudvágyat. hogy bűntesao a sieúy nyea kapzsiságot. A nyorni vágyók aa og"< krajezár folomoléaét észre som fogiák venni s az állam is többot voond be. On^jtanók, ha o jó indítvány a pértzügyminisstorlum falain bolől is viszhangra találna. („F. L.u) — A horvát országgyűlés folyó hó 1 l-én választotta mog a Postro menendő küldői,légot. E küldöttség tagjai: Subotioa, Priw;, (/Opullca, Smaioa, Strossmayor, Hacskl, Mrazovics, Kuslan, Suhi\j, Vranloany és Klalcs. — Ahorvát orsaággyűlést —ujabb hlr szorint — foloszla^ák s uj követválasa-tást rondolnok ol. Egyébiránt a horvát országgyűlés május 1-lg olnapolta magát. — Saombatholyről írják a „Magyar Vllágu-nak, hogy ott több polgár kérelme folytán a főiapán olnökloto alatt ogy általános nyilvános gyűlés, tartatott. A polgárok, kik e gyűlést ohajtáK, obbon azon panaszaikat adták olő, hogy daczára a több év olött kolt azon határozatnak, hogy a városi költ-aégvotéa klnyomattaaaék s a polgárság között szétosztassák o kívánalomnak máig sincs elég tóvo, s igy a polgárság átalában ninos azon holyzotbon, hogy a városi vagyon mikénti kozoléséről magának logkisobb tudomást szorozhosson, mi a legnagyobb gyanúsításokra s bizalmatlanságokra ad alkalmat. E panasz olőtorjosztéso s a főispán indítványa folytán egy bizottmány válaaa-tátott, molynok föladata lész a város szám-Adásait és a vagyon kozolését boható vizsgálat alá vonni, b ugy ozok iránt, valamint minden előfordult nehézségok és sérelmek iránt, molyok a polgárság részéről támasztattak, oiötorjoaztvényt készíteni,moly aztán nyilvánossá is fog tétetni. —• Ezon osotot csak azért közöltük, mert mi is szorgalmaztuk többszőr, hogy a városi költségvetés miudonkor tótossék közzé. Do, minta tapasztalás mutatja, az ily szorgalmazás más bolyon sikorosobb, mint nálunk. " — A hii Plumébnn cgyro növokwzik a lelkesedés a Magyarországgal való köavet* Ion egyosités mollett. KörOlbolűl 2000 magyar nomzotl zászlót rondoltok mog a fiumélak, hogy az ogyeaűlés napján ezekkol díszítsék fol városukat. Eatónkint ab utozá-kon járó nóp gúnydalokat énekel a horvátokra; a magyar kokárdák saéltáben osztogattatnak. —Kótaógboosott nsaládatyá. Mezőtúron egy szogény nő ogyszorre három egészséges gyormokkol lopte mog férjét. Ab Apa olkosorodvén, hogy miből tartsa ol Őkot, fölakasztotta magát; azonban gyors segély mograonté a haláltól. — Budán ogy bongora-mestor agyon lőtto magát. Hátrahagyott lovelében o sorokat találták: miután a fiatal klavir-moBtorok miatt, kik ugy szaporodnak mint a triohlnok, zongora loczkét nem kap, 8 kitér u szaporodás útjából s a világnak istenboa-zádot mond. % Bécsi és külföldi hirek. — A béosi „norazoti bank" juniusban uj 6 frtos bankjogyokot fog kíndni, mint a bécsi lapok irják. Azok nagysága ugyanaz losz a mi oddigiokó, — csakhogy földjo nem vörös losz, hanom zöld. — Nagy ólotkor, folyó hó 16 én Bécsbon halt meg, ogy bányai tanácsos ki 117évot 0 hónapot ób 3 napot élt. — Ismót nagyban bosBÓlik, kogy a kormány pénzt Akar bizonyos bankároktól kölcsönözni. — Elvotomodott nő gyilkos. Pá'' rísban jol.''nlog ogy Phllippo novü ogyén áll a törvényszék olött, ki 16 nőt gyilkolt moff. Ötöt Algirban, hármat Olaszországbon, nyol-ozat Franoziaországban, vidékről már 24 tanú van mogidézvo. Színház. Tágra elhatárolták magukata helyben IJŐiŐ Dényel U Lacikó sxlnlgaigaták a kOittinijcnok egy drámát U bemutatni, mely el^adA», v/iUban sajnos, üres padok alŐtt adatott elő, mit ml, kovésbbé «* pporotlok által elromlott Ixiésnck, mint a jiratlau utaknak és aaon sitélyl esőxésnek tulajdoníthatunk. - . A fennt említett sxlntársulat, axerdán mártlus 4-én wí la Court és Thlbourttól, u 5» felvonásos drámát tŐrdög ás • párisi vak loány» adák elő, exeu a maga vemében alVcrOlt drámát Itt elősxör volt sierencsénk . x-'' A,lra »«r«pe< »ördflg, gTÖf Balnt Germaln, " .ón népen él iok érxássel játxxotta ^If^aV''XmAZttrakleány, Bxllágyl Teri«, elvoltunk •gyan késxOlvo, "nogy exen bájo» nép sxlnpadl alak, •xsn tul-mogfessltő hálátlan «xerepet a kősmogelégo-désre fogia vinni, valóban nem csalódtunk, nem mulasstbatjuk el, a »ínpadon- otthonos ¿1 sxorgalmas • slnésxnŐnok köxellsmerésUnket nyilvánítani ét sajuál-Juk, hogy oly ritkán van alkalmunk tehetségét láthatni. Applanl Har<julsné , Ylncxéné, gyakorlott siluésxnC nép toholséget fejtett kl, ugy IáUxIk a* anya xxere- Íekro blr legtöbb baUssal. Fleury Leo, éksxeráraa lendy, otthonos és sxorgalmas tehetség, csakhogy néhány sierepbon nem fejtolt kl elég értéit, OrttmOI. és fájdalmat, holott »»«rojio ext megkívánta. Paplllou," Tímár, tagadhatatlan steuvodélyes sslnésx és o társaságnak lOgsiebb tehetsége, csakhogy néha tulbuxga-lombél többet mond, mint a mit sxorepe kíván. lMrtrl, SxlgotkOxi, már sxinpadunkon ismert egyén, a várako-xáxnak, o ki* sxerepében ia megfolelt A darab jól betanult, • klelógitS volt, a Ugok kSxdl többen, do különösön a tormésxettől megáldott köxkodvességfl Bxllágyl Tcréx tapsokban résicslllt. Aa eddig látott darabok után itálvo, a társulat elég sxép ruhatárral Ls rondolkoxlk. Ax Igaxgatéságtól megállapított reportolr kövotkexő t mártlus hó 19. «hétfőn. Síinháil bohóság 3 felv, 80-án kedden Matróxok operctto. Nem sxorot férjem fnekex vígjáték. 21-én sxerdán Denis ur és nejo operetto. Ssllágyl Tcréx javára. 22-én csQ-törtökttu Vig cximborák operett«. 8-ik pont vígjáték. 23án pénteken Elltondól. Fccsogök oper. «tolsó előtti előadás. 94-én sxombaton Choufleurl. l''ajkos Deákok utolsó sxlnt előadás Uényolué Javára. W. vasárnap Nagy hangverseny. '' ¡ Nyílt po^. I''s\|>unk 11. t. munkatársait fclsxólllljuk advarlasan ax 1867. évro megjelenő „Zala-Somogyi népnaptár" 6. évfolyamára a naptárban alkalmaxandó dolgosa-tokát egésx május knxcpélg beküldeni sxlvexkedjenck a felveendő munkálatok illő dijjaxáxban résxesQlnek. 1). ii. (Pécs) Felhívásunkat rotsxul fogta fel, túlzottnak lenni nein sxabad. K. (Csurgón). Megkaptuk, miért nem küldött ,ma-gyarátatol hoxxá ? ml valóban nem bírunk ellgaxodnl. ((lőcsei Dudásnak). Megkaptuk, jót kacxagtuuk rajta. A (Purgatoriumban ) Hála Isten, hogy ott van, Itt nvheicn találná magát fel. -, (V. Tolnában ) Kösxönet ax ttdvíileUrt, A többi magától jön. (K. Hécsbso) Nem hassnálhatjnk a kaldeményt, ttiqrt dsrüro ború Jött. Gondolhatja, hogy Ónnak pa-nasxát nem jó ««ívvel olrastuk, fogadja résavétönket. (Dlogenes). Adjon már életjelt. (Uonirto.) Ne gondolkoxxék oly mélyen, iijou már, csak tárcsát ne, mert sok van M. N. (Knníxsán). Jönni fog, folytassa csak, helye. (20 Alapmondat.) EltcxsxUk jobb Időre. (Don Hidalgó.) Várva várjuk, d« aa olrasá kőxöa-«ég 1«. H. U. Ycsxprém. Nem, semmit -r Kis sorshúzás márt. 14. Hécs: -i, 13, 26, 82, OS. Grátz: 62, 75, 33, 49, 81. TARCZA. Az almási vértanuk. (Ballada 1602.) Vihar dul sxép testvérhasám Uvras eged felett, Sxéttépl ax örökro tán Msleg i h8 kebledet I Ilösx Uflls ax, kl ellon« > Köményen kdxllnl sxáll, — Átokként most ls él nev A táj lakólaál. Nem ember 8, »ort sxlvtelon, Bxörnyü hiéna ffj i ,11a kegyre vársa — Itt fegyverein, Am súgja axáxa i jaj I* D&l mlut tatárok tergcl, K vad rabló csapat. Moly rendre öl s hamvvá tasxl A bttsxke várakat. A földre hópárnát vetett Aa év rideg sxaka\| Oh, bár minden pártos síivel Jéggé fagyassUna I Távolban UasU népe j8, ZAg a kürt ■ harca : „Uastyára föl I* kiált DeasS A vár paranosnoka. 8 vélnéd dOlS vihar rohan Egy néma t^jon át, MldSn a nép vérsxomjuan Köxelg a Üvölt: balált I DAaau vlsxhangxó kürtsxava Klvalg egymás után 8 halál csatára késsok a VédSk a várfokán. Elhalt — nom sxél többé a kOrt Csak ágyuk dörgőnek. .Fegyverre hát vltéa, na tQrd Aa Ily sasfésskeket 1« 8xól n a s t a és ront exrivel \| Köxol, hogy Ing a vár, D« rá D o a a fl — mlg sxlva ver 8 kisded csapatja vár. D o ■ a 8 I hBsök voxéro bfj I Ml marja axlvsdet T A harcs, vagy sejtelem í — Táa baj Hogy Itt árad veledT — Ne ttlUd, kötelmét tudja 6 \| Jól tu<Ua mit tehet, Hlss nö, honára vésx ha J6 i Nem uéx vért életet.* 11. Golyó sQvölt a a vár fala Itt-ott meg I* reucd, Döl már D 0 bajnok *ra, Mint a ellenseríg. Hátrálni kead a csorda nép, De kap segélv hadat ■ Holtak nyomtba sxása lép 8 rohamra mind sxalad. Vadul magyar magyarra vág, Aprí\Ja kalnt lebet. — Sxegény vár 8r, vesxted basád, Gyengéd nerelmedatl Ís uj erSt, hogy nyertenek t gytt sxól a nyílik ut, As alsó vár Így ollonek Kobxó kexére jut. Mág fennt Dexsösahöara Őrként ott oldalin, Itnáava sslut óhajtana Segltnl a hasán. M6 folyton ai sllenhada, BxOkebro aárt a vár) — Sxegény 8rökl — axegény haxa, Minden hiába már. N.-Kanie«« , mirc.lus l®-én. A lefolyt heti Ux-Ict aa clöbblhea hasonlóan lanyha volt Semmiféle termény árak nem Javnltak, as élénkség nemcaak a Urménvttaletben hiányaik, hanem álUlinosan a k«-reskedés minden ágiban ás nemében. Ax Ualetl pangás oly nagy mérvben uralkodik, .hogy tehotSske-resked8ink már a vég-megakadást¿l tartanak, a petit visárrol hasonlóan a legsiomorubb tudóslliat v«uQk, hogy a várt reményt meg sem kSxellteUo. Fájdaloml de e terménylUUtl panasaokmir annyiból I* Jogosak, miután egyréixt a« él8létek aa egéaa tájékból, esak keveset kivéve, elstálllUltak, másrésa a jövö termés jó sikere sem bl''tosltható, vájjon leax-o oly megfelalS utn8- és mennyiség 11 Végro a klll-placsról »en («állongnak kedvexö hlrck hoxsánk, mart kUltatkvn Angolorsxág, b6xát u«m tőlünk, hasán • »paoyoloktól vásárol, ugy ex Ix r«sx hatást gyakorol placaunkra. JalecUegl árak alsó-acattrlal méríként a h Irbell 1Í«I .Fusson, kl most inkább sxerct Koldulni éltcért, Mint megmentül egy nemietet Aldoxva érto vért.» Dátran kaxdjllnk meg a honért 11 — Vagy Un magaui vagyok f 1* ,Nem I — áldoxunk mlud érto vért!'' Kiáltja xxáx torok. Elhalt D e x a 8 ajkán a ,xó, A vég ,Isten veled,» Egy átkoxott ellen gelyó Keblén ütött sebet,- V III. A/ hölgy, — mint dértől a növény Halványra vált legott, Nem vérsett, ám seb ott ssivén Melytől leroskadott A vér bosxnt khrána, do A gyilkos olt alant i — Egő kanóexot tart .kcxo — . . . 8 Cgy ágyú — cMÚirnut. . . . Magyar vih^l áxott a hó, Magyar vértől a föld \| A bástyán sxáx meg ssáx golyó 8 a sxél Is átsdvölt ¿rxékeny, megható a kép, Horus a gondólat Egy sxeuvcdő előtt a a síép Hölgy bánatra fakad. « .Úldöxl őt a gondolat, Hogy (Idve lialva van. Mit tegyen ? .. hah, cgy pillanat 8 a várból I o x u h a n. — •) IV. ^j borult a láthatárra, Sxuunyad a terméssel \| Kl nem hlsxlk as csak Dasta, Korral uj a uj tmel, / -> Hab I ml xaj í — Kl háborítja E bús sir! csendet f Tán aa elhullt hősök újra Harciba sxállnl Mtrfc? Nom I — Kl hál » vakmerő lény t A dühödt vad állat? — J) a s t a járja körül, mint rém Éjfélen — a várat »Föl vltéiek I — a vár 8rök Hliton nyugsianak már Es piheg gyanútlan köblök, Tőlllnk gyilkol nem vár. Föl gyllokra hát? — Mit uékein Itt utamban pár silv I Caáky ") hamvát do no leljen Ewbort, kl hoxcá hl* H'' Íenekvést engedett Dasta mdo siósxcgő lett Mert egyig legyilkoltatja A benn sxcudorgőkot . .. Qsillk aa éj, basán néx le A nap langy sugára; Vértanuk Zslgmondártl — Kéke A hősök hamvára II Ott most is a bOsxke várnak Vén, sötétlő romja Es flgyilmét ax utasnak Még magára vonja, BELLYEY Ü¿LA. ) .A várat D e x s ő v á r-ának noveiik ; ax ablakot, melyből a nemes hölgy aláugrotl — s kut mélyedést, hol sírját leié, most Is mulatják.'' KiJváry I,: ,8xáa történelmi rege." 100. 1. ••) Caáky látván a vár ura; llolhlen: II. Trans. V. 70. 1. A viszonzás. Elbeszélés Herohonbaoh W-töl. Német eredeti után kösll 8 * á v a y. (Folytatás.) Az ö BEobdjamcglohctO''s ningannn vo\t, do nzérfc ohíiioh óh lakható. Daoziira annak , hogy kora reggel volt, tft iné-gin már munkában találjuk. Az asztalon székeken, padokon mindcnUtt fölnyitott könyvök voltak, úgyannyira, bogy alig lőhetett helyet találni, a hová lépni lőhetett volna. A kulosot belUl votto,hogy az alkalmatlan látogatókat, kik az ¡dót csak ellopni szokták, magától távo 1 tartsa. Egy szer ro koezogást hallott; do nem nyitá föl az ajtót, mig végro cgy ismerős hang mondá: „Nyissa osak ki, Jenő ur, én vagyok, a bíró ur küldött.44 Az ismert hangra Jenő mognyitá az ajtót és azon a bitó kocsisa lopott bo. „Jó reggelt Jentf ur" momláa beléptí koosis. A bird ur és biróné asszony Ud-vözlotUk mellett itt kllldik a felié r ruhát és még o nyalábocskát. Fél óra múlva viszsza fogok Jönni, s addig.a mit akar kllldcni,rakja a kosárba,hogy elvihosst-m. A koosiseltávozta után, Jonü kiszedett mindent a kosárból. Kivánosian bontá fel a nyalábocskát, s bámulatára cgy öltözet uj ruhát talált benne, a melynél szebb, még a leggazdagabb tanulónak sem volt azok közUl, kik'' ugyanazon házban laktak. JólievŐjének ennyi jótétoményén mog-indulva, Jonü szemei könnyokkol teltek meg, b zokogva mondá: „Kzt-viszonozni fogom, ha már valami vált belőlem." A mint a kosárból mindont kiBzedott, annak fonekén két levelet talált Az egyik a birónétól, a havi pénzzel és anyai intéssel, a mely szinte nem kevesebb értékll volt a pénznél. Jenő mielőtt elolvasná a levelet, azt megcókolá és ismét könnyezett. — A mint másodszor elöl« VAsá, végén köveikoző ntftvaknt vové észre: „Matild ismét Hoimbergben van, és o levélkét kUldi." Félro nyúlt a lovélko után, s reszkető közökkel nyitá azt fel. Tartalma o következő volt: „Ldea Jenőm I Nyoloz nap óla ismét az atyai házban vagyok. Miután oly hosszú ideig távol valék, érzem csak igazán, mily szorenoso jó szUlékot és testvéreket birni. Jóllehet ozt most mind birom, do nekom mégis valami hiányzik. Ha meg látogatom a helyeket, • hol oly sokszor együtt ját-Bxottunk, olyankor szeretnélek oldalam mollott látni. Jövő szerdán lesz atyám névnapju, b Ünnepélyesen fogjuk azt megülni. Reménylem, hogy részt fogsz benno vonni? Hisz egy pár napra aza- ÜZLETI piacion i Bnxa SO fontos 3 fit 85 kr. 87 fontoa 8 frt 80 kr. 88 fontos 3 frl 40 kr. «9 fontos a frt 60 kr. Ilois 80-82 fontos a frt 30-40 kr, Knkorlc/a 1 Ol. 00 kr. — 2 frt Arpa »erfdtéshos vali 72 fontos I f.t 80 kr. 74 fontos 8 ftrt Zab 46-47 fontos 1 fr\|25kr. l''obánku eUtt-rendü 1 frt 60-66 kr, Pnxuly fchér 8 frl, tarka 2 frt 60-60 kr. Gubó clsö rendű 8 frt 60 k''r, mátsála. Sxilvapállnka 20 fokú tB Ot hordóval együtt. Tótkölypáliuka 20 foka 18—16 frt hordóval együtt. Mis 12 frt. IJorkő 24 frt. Nyer«bőiök: tohén- »kör- és busa-bőrttk 33—34 frt májs&nként. Ilorok ¡ fr bér és vÓíHs (sohlller) 18Ö2- ós lsg3-kl vidékUukbi''li t rmés 7 frt 60 kr. — 8 frt. Villányi és aiegs árdl foketo 1806 9-12 frl. Dj boni Kr vSrös (schlller) ás fehér 6 frt 60 kr. — 6 Irt 60 kr. Uala-ton.nellíkl borok 1802-é» 1803-lkl fehér 10-12 frt. akinként Vlaai 80 fit — kr. Ití< 40-4 frt KBvönségoa gyapjuhan Itt késil thlány mulatkoiik, ¿ra 70 Ot. baddá teheted magadat. Édes nnyád egészségos, büszke reád b üdvözöl. Matildod. Ez ugyan rövid tartalmú ób egysztrU lovélko volt és Jenő mégis legalább hatszor elolvasta azt. Végro meggyőződött arról, hogy Matild ugyanoly Bzerotettul gondolt a mostani tanulóra, mint évek előtt a szegény gyermek ro Heimbergben. Sokféle tervek váltották fol egymást agyában, jólehet a távol jövőről, de mint Bzilárd osaládi viszonyokon alapultak. „Wellér ur gondolá magában," igon jó és örök hálámra toljen igényt tarthat, do Matild közben járása nélkül soha sem határozta volna elmagát ongem taníttatni. Ő egyedüli Bzeroncsém alapitója. Ha ő oly sokat tott értem a midőn rongyos és tudatlan valók, és szeretett; ugy hiszem akkor is fog szeretni, midőn fényes tudományokkal ékesitvo fogok haza térni,és az életbon tisztes pályát foglalni, A gondolatot „Nőül fogom venni" nom mondá ugyan ki, do egész gondolatjárása o tétel körül forgott. A rózsa füzért a melyet Matild elválásuk alkalmával adott jenőnok,ogészen olfcledto a sok tanulás miatt, és azt a szekrényben tartotta. Do most olővetto azt és ágya fölé akasztá azon erős szándékkal, hogy ezentúl gyakrabban fogja használni. Ezek után a mit küldni akart bele rakta a kosárba, és leült mindegyik levélre választ irandó. Matild töveiénél fcozo reszketett, vonásai ren • dotlenok voltak. Pedig semmi különfs t sem irt, az egésznok tartalma az volt, hogy Matild noki is sokszor hiámzik, és hogy atyja névnapjára bizonyosan elfog monni s azt megfogja lepni valami ajándékkal. Ezalatt a koosis visszatért. JonŐ egyről másról kérdezősködne, végro kérdést tőn Matildról is. Hamis mosóival válaszolá a Voesis: „Szép volt mindig, do most a mily szép és kcllomos, azt Hozol ur nom is képzel» hoti. En ugy hiszem, hogy egész Bonnban nincs, több olyan hölgy — legalább én még egyet Bom láttam, tás csak gondolja ol, alig jött meg, már is ninosen nap, a melyen valamoly fiatal nomos uracs meg ne jolenne a háznál, különösön ogy Pergor uovozetü igon gazdag és osinos fiatal nri ember gyakran jön; ez még nyilvános házassági ajánlatot ugyan nem tott, do behunyt szemek-kol ís iehot tapasztalni, hogy azt nem sokára fogja tenni. Woller és Wellernó nem elonzik, mort gondolják, aligha fog-még ogy ily fényes házasaági ajánlat akadni. „És Matild?" kérdé Jenő nyugtalanul. (FolytatiUa köv.) I R N Ö K. Fchír rongy ára 7 frt 26 — 7 frt 76 kr, feketAé 3 frt 60 kr. — 4 frl. Ma.Br kevés mutatkoxik s hossinért 60-06 frt, rSvldért-pedig 36 ~ 38 frt fliettotlk. Juh-bőr finom 2 frl 30 — 9 irt 60 krjával vétotlk a iné-niArosokt''l; n< hé« kélnylretllnek pedig 3 frt 60 kr. — á filtal Siettetik meg párja. . N.-kniriisnl piacii árak márcs. Doráó itcséje 16 kr. Lencse lt:aéje «4 kr. llab itexéje 6 kr. Köles itexéje 0 kr. Ilurgonya mérője 0 frl 80 kr. Marjinhns fontja 12 kr. Juhhns fontja 8 kr. Sor^a* hus fontja 10 kr. S/alonna mássája Si frt — kr. Zsír fontja 36 kr Lángllsst máisáj* 10 frt — kr. Zv<ut-lyMI''at ináxsája 8 frt — kr. Kenyérlis/t fontja 6 kr. Kuk-irlcxallsjt fontja 4 kr. Arpadsra fontja 16 kr. Köleskása fontja 8 kr. Klsskása fontja 10 kr. Faoliyl fontja 60 kr. HeposeolaJ fontja 86 kr. LenmagolsJ fontja 40 kr. Vj bor iteiéj« 10 kr. O bor itcaájs 16 kr. 1'' ati sőr itoséie 14 kr. Kanlisai sHr itexáj* 10 kr. Gabona-pálinka Itcxéj« S6 kr, TOtköly-pllinka Itexéje 80 kr 8xilva-pálinka itr.iéjé 40 kr. Ny.rs faggyá máisája 16 frl, — kr Öntött faxygyó.gyertya fontja 84 kr. Mártott fontja 32 kr. 8uppan fontja «4 kr. fontja 10 kr. Keményfa öle T (Vt _ kr. Fnkafa 81a 6 frt — kr. Nyersfa ölo 4 frt - kr Faszán Mérője 34 kr. Siána máisája 1 ÍVt — kr. 8salma m. 60 kr. Kender fontja 40-60 kr. I.an fontja 70—BO kr. Bécsi pémárfolyam M rrxiu* t(f. 6% moUliquoa 69.66 ; 6''/, nomsoti Vtifcá«n 02.30; 1860-kl áll.dalmi kölosOn 77.90 ; bítnkróízvóuyok 713.— hitdintásstl vónyok 130.60; Xondon 120.26; oaütt ágio 102.601 nrnny darabja 4 frt 06 kr. Hxáuiuiikhoi „A iu. ors«(íB)ülétt kcpvistlólinan elé tfijehitttt V ó I a ns fel i r n 11 J a v n t»l« t n^ l(Kiin>«asnbb klr hOlgy-divnt-lap ,Klö!lietésl fellilviÍH''-a van mellékeld I 102.6 I ~ Ályl Lel ''Fulolö» ssorkesatli Wajdiia Leiratra" 4• afeet „Ba«ar''r I D 3E3 Ä llhír és szőllő-eladis. - N.igy-h''anl.ain n he.tl utczAban 751. n/Ain »''alti hAx, Mivel-mci tirl Ilik- i''s k;<! esalAdnak k lön lakhclyl/cl, Jó fiit/telek mellill »''»l>«ilkAili >\| < l«ilau ló. A 8 t.-fljrKrgyvAri h.gyrn egv 4000 uíny» <lg Kii1« terjoilll T.» AMA i;h<>1a«A;''I .<» mAi rSskllttfk 1« ataba I ki bot elnJandAk. Venni • haJ''.Sk tiivtsktdjcuek A fonntériulolt hAxsxAin •lálll tnWibnoiMl i ((■''.<■ -ni. (<—'') KÍSIN0KR ÜiSlK divat- ós rőfös kereskedő N.-Kanizsón. AjAi.lj i (lúíitii ft''ltxcrcU raktárát, hol jutányos áron n bel- és külföld gyáraiból miudonnoinü pnxto<-, divat-<''h fciiyüzéxi cxík kokott kivfli gazdag választékban ki.j>-lintú ililh(lli:tiiil<i lUlia, rumburgi, hollandi <S® aléziai Vn-AgOII s túlili ofóle. 1—* Cs. kir. kizniól. sznbnd. FOG-SZIVAROK, legújabb h mint legjobbnak i llwitti''i t legkcnyclntcsb axer n rigr.jÚH mintli''ii riiilie ellen, egyedüli feltalálója-: Trtrttk Józm-f gyógyszorósz Poston, király ntcza 7. sz. »Intl. Etcn fog-axlvarkik, kényelmes alkalmaxá.iuk a blatoa liatAsuk végett általános hnaziiálntra minden mAgAsxt.ilás nélkül mAjtuk-maguknl n legjobban Ajánlják. — A foKrAjAib.ni szenvedő. ion pillanatban uioggyőtődiit izcrcxliet magának , hogy egy jelet ét ok-txerflleg öiaxoAllitott készítménnyel — mely a czéluak tökélcteaeu megfelel — vau dolga. Gyermekek ós nők is e szivarokat egész kényelemmel használhatják. MluKu a fogfájAs annyira kellem«! cn ét gyakran éjjel Ali bo a midőn a ctillAplló «tor nom igen vau a késnél, a fog-tzivarkAk min legjobb bAxitxcril"k, mindig készletben kellőn« lenni. Ara ogy skatulyának 1 fl ''/» skotulyaiiak 50 kr. Pos-Imi küldve lő kreál több. Ismét eladók illendő Bzázulókban rós/.osülnok. Köxéppontl elklililÓAl raktárt a- flfhlérinfoít gyógyszerésznél. Megrendelhető továbbá a Magyar- és axoinsxédországok, valamint u összes ca. kir. osztrák tartományok tnlndon gyógyszerészénél. (8—0) N.''-Knttizsiln kapható IIcIuh JrfxHff g) Ógy»zcr6»zi\6\. Hirdetmény. 8 ¿emUveget has.nAlók ixAtnAra Igen font»« stuttgarti ét mUnelicni k4saltmény< k. Alu''lrt bAiorVo lik c eun''I kereszt. I ut» tAban iioycjc-t«* ¿i Jól rcn.to etl OPTKAI AKUTÁRAT (tx-mUve,<okt k UtAlybAI) ^JAuUul, kúlt uőteu \|x ili^ nx AllaU ujou loltalAit exii krirlAlyb»! t«tt •ívmUvrgckrú flgy. tm. st< tui, mely. k • legjobb h«lvvt axiii.t!on riüUveg uilndvii tjlnjd.niaivAl ttkólitenn blrvAu, lyy kllllni) «cm. inértf "lul történi fig> n vl«<gA''At utAu miudiu ix-nVedd • cm • xAmArA kdiönüirn luoghAlArnxva vaiiiikV. — ToyAl bA egy nn/y vAU«xtt''uib«ii mindenf^l« kOW »x< ii''(U«-íkct, melyek « lAleröt nnncxAK Állandóul lucgtarljAk, Iiaik ia i rücitik 1« , valamint nxUrkc «¿< inü> oyok 1», molyok UUI.5ii.scn ajlmtliAt<''k mind n t< t« ü lo^lah/.uy«kbnn \| valamint nngyobbit'' • >/. hAlyo;--fxemllv( geki t I k< gy< » figyelembe ajAnl. NouikúlUiibon egy navy vAla* tikban mind nuoiu i x mciQvck, x8«''b- f iflnliAxI lAtctóvik, •xiuolleu (•cbromatlni) lAv xövrk, egy-itefii h ÖHi<t,;l nagyobbít'' Uvog.k j IrAnylük ( ai órAkuak a nap'' • toriul! IgaigalAxAra ulkalina* vlx »tinm<5rok. najiórAk Agyuval, melyek a dA.t <¿J lövox Állal I Imiiki kítMvcgi"«, ArA»ok, gy< pyxxori-itek it novóiiyéttok .AmAr.it hívmérBk, liomo.ru-IUkrhk <« gyOjló-Uveguk, lAng t» v<gyinj^k, ntb kaphatók. — TalAlhatl tovibbA nagy vAlatxiAkban augol actAl preiAluyomAk k^t bolUvel melstve, nyéllel egyUtt Ara 80 kr. — Nagy vAlknilAkban mltidrnfAU dis ni''l-, niA Ak ítv^ek róxtollak a legjutAnyoiabb Aron baphaték. — Kiadó-raktári N.-Nanl.iAn. a .Korona'' etlmll vendígl]} mellett folAllltott •Atorban. MT C«ak rövid Id. lg marad Itt. H IIA''iHtIIKK M. "" lAtmUv.''ix, Prttrol a vAteil utcíAban. Tudósítás. Kditg, mart. hóban 1600. T. et. — ''fi:d-.m.l«unkra oxotl, hogy KanltiAu t:>bb ox.''g alól, melyeknek iiuirrtelMl ii>i)19xiUk, lUxt''mlnt a mi gyArtniAnyunk kliU detttt s8''''t, iliíly ft»QUl»AP. tgi 14 piA» faJlAJu forjAíb 1 kvrUlt kl, 8 . vive U «okkal «IIAuyalb a MUnknAI. Unnék hBvitktWk«« " njbil «rat^kSlMbo hO''i''Olr, bó^/ elliinert jóxA/gol bir» HiilArénk egyedal Magy-KanlxtAn a fd-utexa Axenil fólo hA Imii lovö rakiAruuk-ból kapbatd \| » roli.tia a< ittonl kdrnyókro nAavo cégünk < r.ikU Kai««r Julia as«tonyAg iirvo a''att kexvltolik, kórjuk licuti mcgicn-dalAxÁt ida eitu>exnl. Ki alkalommal aJAulJnk uiagnukat na^)b.c«U Mily tlotgl''ttol Cxckc J. cm tárnn. bl.''Oí almiba. P. T. i] GUii», lm Min, 1800. Wir babon in Krfahrung gebracht, dAi« an mehreren Firnen In Kanlxxa von einer Helte, dlo wir nlhor xu beielebnen unter laM«n, Maltl als unxer ■ Kixcnguli», jedoch gaux Andern Urxprungca und weit geringerer QualiUlt, versandt wurde. Wir bringen deMhalb oiuouert In Erinnerung. dai unter Mehl in dor bekannton guten Wa.iro atiMchilMtllcb nur durch unier''t. »Igeoo MchlnledorUgo su QroifKaniua, llauptgaiuo im Axeuti''tchen Ilauto bexogen Werden kann, durch dlo wir unt auch überhaupt den V«rkehr mit unt erbitten, nachdem unters Firma In hiesiger (legend nur durch Frau Julio Kalter verwaltet wird. Wir empfehlen uns glcich-aeltlg recht angelegentlich Ihrem gonelgtcn Zuspruch, und telcbnen achtungsvoll Johrf Ci''ke vV Comp. STERN ÉS "POLLAK. AjAnljAk sztivet-, vil»zon-( kalap- és jiléiii-raktAriiki.t Kagy-i.Ri)ii«án, Atullenóboii n vArosliAznnU a berezeg Uat-tbyáni bAzAban. Kajibutók : Mitidenfóle «ziiiü poaztók ezij-gyártók szAmárn a liözzA''vitló (tiöuycKck, bsvgólyckk«! • amrrikni bór.Továbbá Heiobonburger, Drunuur ós a külföld több gyAraiból «IIvnt hxö vetek ínindenTólo minőség- ós árral. Rumburgi és orcos vániunk, bánáti fonal-szövot. Nagy választékban kaplmtók fobór ós tarka ingek , valódi, rumburgi vászon- ós butist-gyolosl.ól, alsó nadrágok, vogyea seiuU selyem,U) nU-kcndők. Nagy választékban n legjobb fajti\jiv kalapok bel- ós külföldi gyárakból. A téli idényre UlAXtS bu-.wlák it külföldi príuu-k diszltés- ós bélésnek. ZArélag figyolm^xtotjak a n, í. kUxÜmíget, hogy a logjeletobb Sxabi''uetUrckkei Allwuk .''ttfkotut^sbi n, kik a I. mrgrond lö txAiaA-ra a legújabb álvat.rrtlllt j«Mr laagjar-, nkAr fr..nctU stabátu öl. töuyC''kct a l.npoulosabUau «ikia.iUnek. Alítsunk ralidit^''.r^lvtuj títryöteudö a n. 6. kvxómógot, litt-«Isttal t»lkór\|.k^aktAtuok^^ytogaiA^r.v_ y-.'') PIRNITZER TESTVÉREK pénzváltó-üzlet Pesten, Dorottya utoza 10-ik szám alatt ajánlják mitidonnomü órtókpapirok vásárlását részletnzetésels; mellett. A vevőnek ai olaS riatlrt leff<«tiso alkalmával egy lovil kóibeslltotlk, melyen a vAiirolt ¿r-tikpapirok aximal följogyexvo vannak, a mellyel • logkilxelebbl huxitbliu mAr Játszik Az utolió részlet lo-fitotisokor ax /rtikpaplrok kissolgAltatnak. A részletfizetések a vevO klvAnsAga s/o/int Állapíthatók mog. Klitönöien előnyötök ax Általunk rondcsitt MT társas-játékok ^H A. 11. ft 10 hltol-aorajegy 10 . 10 180«. 100 floa I). 10 IBOi. 60 ltot K 10 Iflrtl. 100 Hot , F. 10 1804. 60 ftos frt 7 36, 20 havi rittlclbcn. . 9.76, . ''/»évi , ,4.-, , havi , . 3.60, , havi „ . 7.1(6. f l/»évi . « 3 06. • * ■ Kniiel 10 sx> m''ly JAlsxIk 10 toi »jegyre, min den a/enióly tlxuln^sxb n. s raindeii rét.tvorö t. I. t utols» rot. let leflícletekor ogy eirdoll tortjogyol kap. O. 60 Riid»lf-tortJogyro á 3.00. 20 h>vl riaxlntben. EiinAI 10 sxamély 60 Kudolf-sorjcgym JAlnik, miuden sxomély, annak így litc. r''stiro, * s minden sxemílv az utolsó részlet lcfixet¿iokor •orsjejryet vcsx át. TovAbbA ax annyira megkedvslt tirtasAg.>k IL i * frt 26 kr. n« >rya livl ritxlctbeu. Ennél 20 tten.óly, mindenike annak 20 ad ró-txere JAlttlk, a befl . tétek tartam» aU''t 2W '' 40 liiiinhbnn éveiikhst ^MB valamennyi. AusxtriAban kiadott Soijegy^kro, og^ j /iB'' sorsjamr hoszizdásiVal.és.ótV''-.lk exei értikpanlrokon folyó kamatokat Is a b.''fixetésl nap t-i koxdve. — A torsjegyek végro vagy oladatnal s a* csendít ösxv g arAnyosaii folositatlk mísiftbcn klsxolgÜUluak. Különösen figyel, mro móltd a, njonnan ron loxett K. tArtatig 10 ttomilyro 10 forlntJAval 20 negyedévi rísxlelfi«t''s.cl it sortjegyre, ^s podigt 1 cgítx 1800-kl 600 frtos. 2 oifisx lSOA-kl i vgítx 18M-ki 260 frto», 1 -gi.x 1830-kl 260 frtot. 2 hitel. 1 e^t, trie.ati 1 gőxh.Jó''ití 2 E.x ''or-hAty, 3 Halio, 3 I''Aliry, 2 Clary, 3 Ucneit. 8 budai, 3 WlnditchgrKtt, 3 Waldtloln, 3 K glovlch 3 ltudolf es 3 Como toitj gyro. '' " ^B/on tirsatigok Mrroolylkébotítsxi« ..orlnt mindenki b.Iíphat, anilkUI, hogr ax egyik rótxtvovö a mitlkkal törődnék. '' — ** M/g arra Is bilrak vagyunk a t. cs. k.IxSnsiget flgytlmaxtetnl, hogy kívánatra kfllönnemü sors-Jegyet Allit''ink össxe, s a«okAt t ts (s szerinti bxtAridöro törtinsodd rósxletflzotisekr« áruba boosáUnk melyet k''il8n«teii alaki.ló magAn sorsjegy-tArtiiUlokli-k njinluuk. Ifiovíl Aluli m. gbixAtok gyonan ót pontosan teljetllelnak. TudakotódAiokra a adatik, s klvAnxtra kimerít« rétiltifizetétl torvo», tek ét 1800-lk évl »orsoIAsl naotAr«kka IlliomAnyosoknak a loguiéllAuyoib Jutalékkal kodvextink. Pri ''ränumoratons-Anzeige. Unumglngllch nothwendlg Itt fHr Jederroauii, dor mit der joUlgen bowegten Zoll gleichen Schritt ha\| ton will,eine populXre xcItgeniKtie Wellgeschlchtc, Die blthcrigen, laeitt vortrcflllcben Werke tli ent« oder xu umfAiigrelch uud kostspielig,udor sie sind xu gelehrt, mitbin für dio gros.c Volksmatto nicht pattend, ^ Dlo hier gebotene, neno und frei kinulgo Kearboltung der (leichlclito^''f^^tr L. v, unterer Krdo wird dletoin lngtlX<^^'' '' •Z-''S, Alvern ikefnhltmi Mangel abhelfen und en, dot- dlo AntchalTiiiig In dor Am rfS /^/''«nLoben ein erleichtern, dAtt man tlcli^^^V s? ^^^»lAlbot 8Aknlum dlea Werk, daa 3 liSmlo<o S>{cr Literatur an- umfallen wird, \|n mo-Z* yR?" > ♦ ^geb»rt,hatO.Jj\|,rigen natllelien oder H-^^V» . Vlll en on II e \| n dlctein iXglgcn llofien xu, dem bllligon Prelto von «u 26krpr Lle-ferungAii-eignen kann .j ''or o gco\|>fort, Dlo prachtvollo Aya atattung, (jc«lci Heft mit 10 ''der feinden llluttraliouen,) wolche noch keine der blthcrigen Weltg. schichten aufwolten kann, inuss noch crwÄhnt werden. In einlgun Tagen erscheint daa 121c und Ist die Vollendung vor Ablauf von r3 Jahren sicher In Aursicht, .¡ring von Alb. A. Wcnrdikt in Wion. ''Zu haben luOr.-Kanlxsa bei J.WAJDlTSn.MatuInlk jjf Hirdetmény. 00 nap alatt leend az urak, hölgyek ós gyormokek számára, .tnindon gondolható nagyságban fölszorclt kész vászonruhák egész raktára nx elft cm legnagyobb vnHxon-ruha-rnktát- «5» vatffó-lntéxrt köxponil depot-júban, ^l''HvMaubf»» II. «►• fcleironi eliulása, --------- A valódiság-, tisztaság- és a legszobh kószitósi módért, ugy viseletre nlkalmnB voltáért kezoBsóg nyílj tutik, éa tnindon darab, moly a legjobban notn Illik, vágynom tetszik, vissxavótetik. KépK uti ingek, legjobb kézi munka: frt. kJ. frt. kr. FchirfonAI-vAtxonlngek, alma ■ ■ ._» — helyett csak t 60 Finomabb nomll mellrAncxokkal 4 20 2 30 Finom Irhonl vagy rumburgi ingek 6 - 2 80 Finom rumburgi Ingqk, kési foníT 7 00 3 60 Legfinomabb rumburgi ingek, kóxl munka 10 — 6 60 Kész nö-ingek, legjobb kézi munka a kézi bimzéB: 8lma vAtxon nőlngek liajlAttal 4 - . t 00 Finom tchweioxi ingek, mellrAncxokkal . 6 60 . '' 2 80 Uj divatú hlinxett . . < 0 60 . '' í 60 Eugenia, uj divatú, himxett. . 7 - . 3 60 Marlc-Antolncttc-fllxönylngck . 6 60 . 3 — Viktorin''-, himxett valódi VAlenciensel 10 u- . 7 - Logujalib ntí-pongyolák és hnj-küpenyek: ElegAns, a IcgfiqomAhb perkAil-ból . . 11 60 j. . Angol keltűiből, hliuiett 6 60 18 N6Í lilsó nadrág sbirtingböl, legflnotrfabb * 7 — Női nadrÁg. himxett vAtxon . ~ . 0 — RíTiTÁTó fttxftny, tima . . . 6 60 8 60 2 — 2 80 Rlogans, gaxdsgon hlnuelt fOxbnyök ] Tj — . , Ñtíl háí3lng«k. hottxü~üj7kkaí ! \| 3—3 60—4 60 2 60 6 60 Legfinomabb uri alsd-nadrágok: t frt 20 kr. — 1 frt 60 krlg j legfinomabb rumburgi 2 frt 20 kr. Irhpnl txövit 48 rőf . . '' . '' . 84 — „ , 17 — Legfluomaíib Irhonl vagy rumburgi 60 ríif GO — ~ ~ 24 — Jó tAaxon-xsebkendS, 0~dbT~~T"frt 1 frt. 60. 1 frt. 80 kr. — 2 l.eglluomAbb xsebkendők, vitioii-ballltxt-ból is, fl db. Ax Arucxlkk valódltAga: a tlaxtaxágAórt koxeasig nyujtatik. Ingek, melyok nem a legjobban illenek, vlasxAvótetnek. IX/rtYltdlvtO-Alr egy axlntin mlnta raJxolÁtok kivA-iXLUXUO/lXlbOK, natra megkQldctnek. Vldiki mog-reudelitok utAnvit inelletL Uri-ingek inegrcudclitónól a nyakbötóg btjelenlóto kéretik. . • (4—12) _írtig 2-2 frt 60 kr. K. k. ernte landoabef. Fabrik feuerfester und elnbruchslcherer CASSEN von Fe WertbefDoi & Gamp. in Wien, Magazin: Stadt, Tuohlaubon Nr. 11. Dloin uniero Fab.ik, dlo gröast« am Contlnent, braohXftlgt die melaton Arbeltor, bat durchweht dlo neuetten Ataacbienan mit Dampfbetrieb, d ren vortreif:icho Leistungen bezüglich dor ActursUsss Iii« durch IlandArb l<en orzlrlt werden können und hat blt Jetzt gegen 14,000 Catt n fabrictrt. Unter.) neuestos Fehlossprintlp Ist das vollkommenste — bis Jetit von keiner andern Fabrik erreicht, — und durch «Ua ersten tech-nUcbcn Aut «ritälen Europa''a öffentlich doeumrntirt. Zur Ersouguug der Pchltlsscl wird elno laaserat sinnreich conatrulrte Matchine verwend t (Uuicum aui Contlnenti, durch d^raa Mauulschfa tigkeit man übur 1 Million vorschlod ner KchlU«sbl ersengt, ohno dass einer dem Andern Hhnllch Ist, alao lllo 8 hlöss 1-Dupllcate entstehon können, welch-s b. I Handarbeit hXnfig vorkommen muts. . Um,das• gioisi Voitrauen, Weichs (rir bish-r genleasen, xu erhalten uud su rochif. rtiiren, werden wir Allea, was« (m Gebiete der Mögilohkelt liegt, »nwoud n, um diesem Vertrauenigotch ifto^Uwcii Verwendung des best.rn Mat rlal.« wie dor »orgf iltlgsten Arbeit Eeeh-nung xu tragen. — Depot* halten wir In allen IlauptiUidten der Monarchie, sowie an ersten P.Jtt en Europa''a ccl. ect. (8—3) Nyilvános köszönet. Azon szivos részvétért, molyol N.-Kanizsa és vi- dóko nagyon tisztolt közönségo, nagy órdomtt elöljárói, ugV jóakaróim, isinörSseitn és távóll rokonaira^ boldogult férjem Uotonberg Zsigmond orvosnak elhunyta, illetőleg tomotéso alkalmával nyilvánítottak a huesos megjelenésükkel fájdalmaimat némileg onyhltették, fogadják mindnyájan öszinto köszönotomot s mély tisz-toietemot. N.-Kanizsán, 180G. mart. 20. Roatuberg ZMlgutond özvogyo. Ca. kir. oaxtrák, első amerikai óa angol Ssabaditókkal okleveleseU POpp J. G gyakorló fogorvostól Dicsben, nognergauo Nro 2. — Egy üveg Ara 1 frt 40 kr. becsomagolás ''.''0 kr. Cs. kir. ssab. - FOU-PKI» Ara 1 frt 21» kr. VOU OLO.M lyukas ^ fogakra OnhaixnAlAtul Ara 2 frt. 10 kí. Nöríuy f.ig-por, egy dobox Ara 03 kr. E jelel készítmény 16 óvl föjtillátA ÓU hirre kapott ót elterjedt Európa határain tul it. HaixuAUta killönöton jótékonynak blxonyult bt mindennemű fogfájáa cllon, a iAj lágy réttinek minden bajai ollen, könnyen vérxŐ luy, tkorbult ttb. ellen. Fölolvaaxtja a nyAlkAt, miáltal mcgakadAlyoxxa a fogkő képződését, friaaitőleg éa izli^Javitólag hat a axijrs, tchAt tcljoson megstünletl u rotx sxagot, mely mettersi-ges vagy üres fogak, itol vagy dobAuyiAt Által axármaxlk. Mlutin o sxájvlz aemmikip sem bat liArtókonyan a fogakra és a txAJróaxefcre, tehát klttlnő sxolgálatokat tot», mint txAjtitzlltó-txer is, és kM >ér«g korig te\jea egiaxtigben is frlttsstigben tartja a fogakat. Uztü et- i votl tekintélyek bizonyilvAnyal elismerték árisUanságát• sjánibatótátcát, " is sok jeles örves által aJAulUtik. . . . » • Kapható N.-KaniWtli t Fenelhofor Jéxisf nrnil. Bolus 3. (t/,<gy,»''''r''Arl>n- Weltlich, Holenfeld A., Rosenberg J. is TI uraknál. Waratdon Halter A. ipógytx.-Kaposvárott Kégl gyógyas. és Kohp. J. Keszthely Welta A. CtAktomyAn Karats A.''Sxegixártinl üfMssy gyógysli. • Iionyhádon KrsmoÜn J. gyógyít. Pécsett Htoinay. W., Blpőcx gydgytx, Zach is Hartmann, K.-Egerixegon Storni ét társa, BsigetvAron Wsnll ttyéjfy»»- Sxombsthclyen Pillok gyógyas. is Rudolf A. gyógyiz. Toloán Schwarz M„ MohAea Auber F. 0., Poiagán''Balogh I gyógyít. Fil-sgyháxán llofsr gyógyas.'' uraknál. 3 — * Kivonat''a „Nouen Preuaitchen Kreux-Ztg" fils nJiAgbólt ,A köxöntég nagvobb réstének Igen aJAnlatot a fogak rendM tiiztAntartAia végett, már kedvet ixe miatt li, ét tok íoAt ily »torolt, kikertlléicirt dr Popp J. O. béctl fogorvot urnák Já hatAtxpl lUrá Analhcrín-axAjvltc, annak haaxnilata it nagyobb torjeixtisa Vijiti, örömmel szolgál, ttb. ttb, » . ,. > 7í -T" Wnjdita Jóxscf kiadó, lap- éa nyomdntulajdonöa Nagy-Kanizsán. Melléklet a „flala-Soiaogyi Közlöny" 7, számúhoz. A magyar országgyűlés képviselőháza elé terjesztott Vaiaszfelirati Javaslat a legmágasabb királyi leiratra. \ » , Felséges Csnsxár óh Király f legmagasabb királyi leiratot, melyet Felsegcu alázatos válnszfcliratunk folytán hozzánk intézni méltóztatott, mély tisztolottel vottllk, s egyarántszeiuolött tartva polgári kötelességllnkot 8 azouingatlun hűséget, melylyel a Királynak «Hazának.tartozunk, »helyzet fontosságához mért komolysággal tunáoskoztunk annak tartalma felett. 2. E legmagasb királyi leiratnak egy részoa közös viszonyok iránt ezentúl hozandó határozatokra, 8 az 1848-ki törvényok némely részeinok átvizsgálására vonatkozik. Kapcsolatban állanak e tárgyak azon javaslattal, melyet —mint alázatos válaszfeliratunkkan is kijolcntettük — a közös viszonyok meghatározására és azok mikénti koze-léséro nézve ki fogunk dolgozni. A logmagnsb királyi leirat őzen részéi tollát omlitett javaslatunkkal egylltt fogjuk tüzetesen tárgyalni,s azzal együtt adandjuk elő annak időjében özek iránt is nézeteinket és megállapodásainkat. Alapunk és kiindulási pontunk a prngmatioa sanotio leond, melyre nézv^a válaszfeliratban már előadtuk né. zeteínket, Mellőzvo o nézetek ismétlését,egyszerUen jolentjükki ujabban is hü ragaszkodásunkat mindazokhoz, n miket e részbon ott olmondottunk. 3. Do a mi a legmagasb királyi leirat azon részét illeti, moly a jogfolytonosság s a folelÖs minisztérium kinovezéso és a törvényhatóságok alkotmányod hatalmának visszoiíllitása iránti kérelmünket megtagadja; erronézvokötolességünk: haladék nélklll felszóllulni, s tartozkodás nélkül feltárni Fölséged olött nézctoinket\|és fájdalmas érzelmeinket. Teszszük ezt azon tiszteletteljes Őszin-toséggol, melyro a logmagaub királyi leirat is hivatkozik. 4. Mi a legmagasabb trónboszédrefoltorjosz-tett alázatos foliratunkban azt kértük Felségedtől, a mi kétségtelen alapolvo és mollőzhetlon kolléko minden alkotmánynak, hogy a jogilag fennálló törvényok hajtassanak végro. Kértük ozt alkotmányunk alapján, világos törvényok rondoloténél fogva, sót ozélszorUség tolantotéből is. Alkotmányunk 17 év óta fol van függesztvo, törvényeink félretétettek és ootryváU Vmdolotokkol csoréltet-tek fol, b még most vi ísö.Vjut hatalom alatt állunk, összehivatott az orszdggyüléB, hogy alkosson uj törvényekot, holott az addigi törvények som tartatnak meg; módosítsa törvényeink lényogea részét, holott o törvények tettleg hatályon kivül tétettek, nem a törvényhozás," honom a végrehajt hatalom áital. 5. Nemcsak az 1848-ki törvényok vannak totleg felfüggesztve, romosak azon törvények, melyeknek átvizsgálást kövoteltetik, Hanem mindazon korábbi alaptörvények is, molyok a végrehajtó hatalom körét és korldiait szabják mog, s az alkotmány lényeges részét képezik. 6. Nem akarjuk mindorcn törvényokol elsorolni, osak azt omlitjük meg, hogy még most is fol van függesztve az 179°/, X űv;V. törvényozikk, mely azt mon\lja, hogy Magyarorfc^g független ország, saját öriállással és alkotnianynyaí bir,- saját törvényei szerint kormányozandó és igazgatandó. 7. Fel van még n st is • ztvo a királyi hitlevelok* a«on Unnop^i^ biútoáítása, hogy az ország alkotmányom jogait, (^-.vényeit a király megtartja, és másokkal is megtartatja. 8. A pragmatioa sanotiót, azon Unnopélycs alapszerződést, mely a trónnak szintúgy, mint a nemzet jogúinak legszilárdabb alapja, elismerte ugyan a legmagasabb trótijjoszéd, de fájdalom, ez olismerés mégv^íiig os«íí elvilég történt, mert az alkotmánynak viaszaállitása, melynok ez elismerést nyomban kellett volna követnie, csak folté-tolo8en igértetett, azon időre és azon esetre, ha az 1848-ki törvén^ áémoly részeit átalakítjuk. A sanotió pragmatikák azon része tehát, moly az 1715. 1X1. t. 07..-re hivatkozva, kimondotta, hogy „ő Feláégo az ország karai és rendei felett nem akar máskép uralkodni és kormányozni, mint magának Mogyarországnak eddig hozott vagy jövendőben országgyülésileg hozandó saját tör-vényoí megtartásával,u még most sincs tettleg és valósággal élotbo léptetvo. 9. Ezek támasztották bonnünk azon aggodalmat, melyet váluszfoliratunkban őszinto bizalommal elmondottunk, midőn kijelontottllk .• hogy törekvéseinknek <w;k ugy lehet sikero, ha törvényhozási mükttóáíeinkbon azon erős hit kiséri lépteinket, hogy a király és nemzőt ogylltt megállapítottak, azt osak a király és nemzet egyesült akarata változtathatja meg." Ez volt ogyik alapja buzgó kérésünknek; vigasztalást korostünk a trónnál, tettleges megnyugtatást kérttlnk Felséged királyi hatalmától. 10.Aggodalmunkat»legmagasb királyi leirat sem oszlatja ol, sőt növeli annak súlyát, midőn a jogfolytonosság gyakorlati alkalmazásának a jelen rendkívüli körülményok között csakis abban látja lehotőségét, hogy a törvényok változtatása egyedül a törvényhozás jogosult.tényezői közro-müködéso mollett eszközlondő országgyűlési megállapodások olapján történik.": 11. A törvényhozási jog legszebb alkotmányos joga a ¿nemzetnek. Fontos és üdvös az országra nézvo, ha nom létozhotik más törvény, mint a melynok alkotásába az ország is beleegyezett. De hogy e jog valóság legyen, mulhatlanul szükséges, hogy az okkép alkotott törvényok végrehajtassanak és tnegtartassanak mindaddig, mig azokat az alkotmányos törvényhozás a ron-dcs uton el nom törli, vagy meg nom változtatja. Ha a végrehajtó hatalomnak joga volna a tör-vényhozás rendes utján alkotott törvényeket végro nem hajtani, azok erőjét felfüggeszteni, ron-delotokkol osorélni föl, s a törvényt és alkotmányt mindaddig függőben tartani, mig a rendes törvényhozás azokat meg nem változtatja: akkor magát a törvényhozási jogot is valósággal a végrehajtó hatalom gyakorolná, vagyis a törvényhozás és végrehajtás tettleg ugyanazon hatalom kezében volna. Felséged az absolutismuat fenntartani, ugy hisszük, nom akarja. Már pedig a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak ily egyositése, még ha ideiglenesen történik is, valóságos absolutismus. 12. Nem ilyen jogfolytonosság az, molyot az alkotmányos elv, a törvén} ek r a királyi hitlove-lok és fejedelmi eskük megalapítottak. A valóságos jogfolytonosság nemosak a törvényok alkotásának módjára, hanem azok megtartására és végrehajtására is egyaránt kitörjed. 13. Hivatkozik a logmagosb királyi leirat a történelemre is, állitva, hogy annak „lapjai nom ogy példát hoznak fol, hogy hason körülmények között hasonló eljárás követtotott;" s ajánlja nokUnk o példák követését. 14. Tudunk, igenis, példákat a történelem-bon, hogy Magyarország alkotmányának lényeges részei megsértettok, sőt az egész alkotmány is fölfüggesztetett: do tudjuk azt is, hogy midőn a fojcdolora absolut hajlamú tanáososaí ollonéro a törvényt és Baját igazságérzotét kövotve, az alkotmányt ismét visszaállította, a visszaállítás nom volt azon föltételhez kötvo, hogy az ország valamely, a törvényhozás rendon utján alkotott ós királyi szentesítéssel megerősített törvényt, melyet ''a fcjodelom talán károsnak vélt, olőbb módosítson; nom mondatott, hogy mig a módosítás meg nem történik, addig sem a károsoknak vélt törvények, som az országnak egyéb lényeges törvényei, melyok a végrehajtó hatalom körére és korlátaira vonatkoznak, tottlog visszaállíttatni nem fognak. 16. Első Leopold, midőn a magyar alkotmánynak közel -tíz évig tartott felfüggesztését 1681-ben megszüntette, azonnal teljesen visszaállította az alkotmányos törvényeket. Nem kötött e visszaállításhoz foltétolekot, nem kívánta a törvények bármely részének olőlogos átalakítását még az arany-bullának az ellenállásról szólózáradó'' kátsem jelölte ki, mint előlogoson eltörlondőt, pedig o záradék osakugyan veszélyos voltzsibbasztó-lag hatott a királyi hatalom erélyes használatára. 16. II. Józsof uralkodása alatt is fol volt az alkotmány függesztve. S mikor ő rendeletoit élte végnapjaiban visszavonta, s utána II. Leopold lépett a trónra,az alHotmány minden megszorítás, minden előleges feltétel nélkül, még koronázás előtt, azonnal teljostfn vissza lőn állítva. 17. Ferenos császár és király ö Felsége némelyalkotmányos törvényekot mollőzött 1822-ben, s midőn a törvény ellen kiadott rendeleteit visz-szavonta, minden feltétel nélkül tette azt, s visszaállítván ismét a törvényeket, az 18"/»;. <$vi III. törvényezikkben kijelentotto azon meggyőződését,hogy a „ király saz ország boldogsága a törvényok pontos megtartásán és épségén alapszik. " 18. Hivatkozik Fölséged a legmagasb királyi leiratban saját vallásos érzolmoíre, s azt mondja, hogy az „országosanegybegyűlt főrendek sképvi. solők o vallásos érzolmekben fogják az országnlkot-mányos létének legbiztosabb zálogát folismorni." 19. Hódoló tisztolettel hajlunk meg o szent órzolmok előtt, s ha feladatunk az volna, hogy csupán ogy nemzedék élotidejéro biztosítsuk a \| nemzőt jogait és alkotmányáVmint egyes polgá- rok, megnyugodhatnánk Fölséged nyilatkozotá-ban. Do mi a magyar alkotmányt, mely fokonként fojlŐdött a nemzőt élotéből, mint századok mllvét vottllk által ősoinktől, s kötolességünk azt,a lohe-tőségig állandóul biztosítva adni át utódainknak; kötelességünk oly biztosítékról gondoskodni, moly no osak egyes halandónak életére legyen szorítva, hanem kitorjodjon, s mint orős jogalap, ingatlanul átszálljon maradékról maradékra. Azon támasz, molyot Fölséged vallásos érzelmei nyújtanak, Felséged magas személyéhez és élotéhez van kötvo. Közvotlon utódára nézvo táplálhatjuk azon roményt, hogy szülőitől hosonló érzelmokot fog örökölni. Do a később kor bizonytalanságai ellen mindez még nom olegondő oltalom. Jöhot egykor a trónnak oly örököso, ki az alkományt saját hatalmával felfüggeszti, s annak visszaállítását megtagadja mindaddig, mig a nomzet meg nom változtatja leglényegesb törvényeit. tfs akkor az ország «ikertelonül hivatkozik a jogfolytonosság sérthetlcn olvére. Hivatkozása ollonében felhozzák majd korunk példáját, b el fogják mondani, hogy íme, a XIX. század második felében is fol volta magyar alkotmány fllggosztve, s annak a végrehajtó hatalomra vonatkozó részo mindaddig nem állittatott vissza, mig a törvényok lényegei részét a nemzőt meg nem változtatta; felhozzák, hogy a nemzet képviselői megnyugodtak ebbon, s megnyugvásuk által tettleg elismerték a fejedolemnok ily mosszo torjedŐ hatalmát. 20. Meglennénok ily módon fosztva utóda» ink azon egyetlen békés fegyvertől, melyet » hatalom szava ollonében használni Rzabad és kell, a jognuk és törvénvnek szelíd, do orős fegyverétől. Képvisolői állásunkban ily súlyos iole-lősséggol lolkiismeretünkot nom torholhotjük. 21. Azt mondja a legmagasabb királyi leirat, hogy Felséged „épen azért, mort a koronázást nőni tartja egyedül ünnepélyes szertartásnak,tartózkodik oly törvényos bntározmányok helyreállításától, molyok Bérletien fenntartásátesküjével erősitoni vallásos liito és lelkiismeretének sugallata ogyiránt tiltja." 22. Do Magyarország alaptörvényei szerint nomosak a koronázott király van kötolozvo a törvényok ós az alkotmány megtartására, hanem minden uralkodó, ki az'' örököstdéd törvény szerint a trónra lép, már koronázás előtt is kötelos arra- E kötolozottség nom egyedül a királyi hitlc-voloken, és koronázási eskün alapszik, hanem össze van az kötvo az öröklési joggal. Az 17%i-évi IIÍ. törvény azt mondja, hogy Magyarország örökös királyát a hat hónap alatt teljesítendő koronázás előtt is illetik mindazon jogok, melyek a•/. országnak alkotoiányszerinti kormányzására vonatkoznak. A törvény tehát o jogokat egyeno-son az alkotmány megtartásához kötötte. Maga a sanotió pragmatioa pedig, különösön a III. czikk í-ső §-bnn azt rendeli, hogy Ö Felségének utódai Magyarország s a hozzá kapcsolt részok törvényesen megkoronázandó királyai, az ország tör-vényoit sértetlonül meg fogják tartani. 23. Ha ez közjogilag nem igy éllana, ha a fojodolem csak a koronázási eskü letétele után tartoznék teljositoni az előbb alkotott törvényokot, akkor minden trónváltozásnál egy oly időköz állana bo, melyben a törvényok orojo egyo-dül az uralkodó akaratától függeno, minden trónváltozásnál újra kellene Bzorzödni az uralkodóval, s ogymást váltanák fol időnként az alkotmányosság és absolut uralkodás. A mit mi Felségedtől kérünk, nom azon királyi oskünél fogva kérjük, molyot megkoronáztatásakor leteend, hanem kérjük azon ünnepélyes alapszerződésnél fogva, moly a trónöröklésnek szakadatlan- folytonosságát és alkotmányunk sértetlen fenntartását egyaránt biztosította; kérjük azon szent és sérthetetlen eskünél fogva, melyet Felséged elődei és ősei ozon alkotmányra letettek. 24. A királyi hitlovélnek törvény szerint a koronázás előtt kell kiadatnia, s abban a fojodolem ünnepélyesen igóri a már alkotott , b az ezután országgyülésileg alkotandó törvények megtartását. A magyar közjog szerint csak a koronázott király szontosithot törvényokot, nddig tehát mig a koronázás mog nem történt, jogilag az eddigi törvények állanak fenn, s a ozélba vott változtatások oi^ak a koronázás után emelkednek törvény erojéro. Ha tollát Felséged az eddigi törvényeket tottlog ol nem ismeré, az uj törvények pedig koronázás előtt sem tettleg, sem jogilag még nom léteznek: a koronázás előtt már kiaadandó hitlevélnek tárgya sem lenne. 26. Kimondottuk alázatos válaszfeliratunkban, hogy nem kérünk politikai lehetetlenséget. Elmondottuk azt is, hogy átlátjuk a vUwaállitás nohézségeit, b készoknok nyilatkoztunk mogtenni mip^lont, r jm hatalmunkban á\l, o nehézségek elhárítására. ''Mert azt hitHlk.hogy midőn a nemzőt egész politikai élete forog kérdésbon, mikor az alkotmány jövendő biztosságát kell a jogtalan előzinénynok egykor majd olőfordullmtó káros következéseitől megóvni, a legnagyobb nehózsó. goktől sem szabad visszarottonnünk. f 2Gi Fájdalommal látjuk azonban a logmnga-sabb királyi leiratból, hogy Felségodhoz folter-josztott kérelmünk sikorotlen volt. Óhajtásaink sommi részben sem toljesittettok, a jogfolytonosság még azokra nézve is megtagadtatott, a miknek azonnali visszaállítása a jelon körülmény ok-bon som fokllsznok a lehetőség határain kívül; b móg azön törvényeink som állíttattak vissza, molyokre a királyi leiratban felhozott ellenvetések épen nem alkalmathatók. Egy szóval: mog-'' tagadtatott alkotmányunk liolyreállitása, és arra vagyunk utasítva, hogy az absolut kormányzat súlya alatt gyakoroljuk a törvényhozás alkotmányos jogát, s változtassuk és módosítsuk alaptörvénycink lényoges részét, azon romény mellett, hogy lta e ^módosításokat Felaégod legmagasb akarata szerint hozzuk javaslatba, akkor, de csakis akkor fog alkotmányunk visszaállittani. 27. Felhozza a legmngnBb királyi loirat azt is, hogy az 1848-dikí II., III. és IV-dik törvény-ozikkek némely rendolotci egyenoson a királyi jogokba ütköznek. 28. Kimondottuk alázatos válaszfoliratunk-ban, hogy fojedolmünk törvényes jogait csorbítani nem akarjuk,s meg vagyunk győződve,hogy a törvények alkotásánál mindig komolyan megfontolandó, ha ozélszorü-e valamely királyi jognak megszorítása. Do a végrehajtó hatalom körében maguk a törvények határozzák mog a királyi jogokat,» ezekot a törvényekkel ellentétbe állítani nem lehet. Mindon alkotmány, első keletkezésekor is, kifejlődésében is, korlátozza egyszermásszor az előbb gyakorlott fcjodolmi jognak valamoly részét: do azért az ily törvényt is meg koll tartani mindaddig, inig a törvényhozás meg nem változtatja. Magyarországban a királynak mindon joga szintúgy a törvényen alapszik, mint a nomzet jogai ; s a legfőbb hatalmat is a törvény adta a magyar királynak. Elismerte ezt azon fejedelem ís, ki a díosőségOBcn uralkodó házból olső lépett a pragmatica sanotío alapján a magyar trónra, midőn az 1741. XI-5k tHrvényozíkk 2. §-ában o kifejezést használja: „azokban, melyek a noki ongedott legfőbb hatalomtól függenek." 29. Kétségtelen királyi jog n törvényok szon-tesitéso, s o jogával él a fejedelem, ha valamoly törvénytől, moly a királyi jogot korlátozná, a szentesítést mogtagadja: de ha már szentoaíttotett a törvény, annak végrehajtását megtagadni, nom tartozhatík a királyi jogok közé. Ha tehát eddigi törvényeink módosításáról, vagy ujak alkotásáról fogunk majd tanáoskozni : figyelembo veend-jük mindig a királyi jogokat is, s törvényjavaslatainkat a szerint készitendjük, a mint a király és haza egyesült érdeke kívánja. — Do a legma-gatb királyi leiratban-íolhoaott elíenretéat non» lehet ugy értolmoznünk, hogy az a törvények végrehajtását ís gátolná. 30. Azt mondja a legmagasb királyi leirat, hogy „a megyei rendszer az ország első alapító jának uralkodásától kezdve, folytonos gyakorlat által a noinzot életébe Bzövődött, a az 1848-diki törvényok, midőn az ország közkormányzatának alakját megváltoztatták, a nélkül, hogy azt ezen ősi intézménynyel összhangzásba helyezték volna, oly elvi ellentétet állapítottak meg, melynek mog-oldása csak a logbehatóbb tanulmányozás és komoly megvitatás alapján várható.u 31. Igonis, Felséges urunk, az 1848-ki törvényok lényegesen megváltoztatták az ország közkormányzatának alakját, megváltoztattak több Ősi intézményt is, mort megalakították Magyarország arístooraticus alkotmányát, b afct a nép egyenjogúságának szélesebb alapjára foktették. Megértették az 1848-i törvényhozók az örök igazság intő szavát, s nem akartak ellentállaní ahalndó kor követeléseinek, nem várták bo azon bizonyos következő időpontot,midőn annak akarva som tud tak volna ellenállani,Sok bajaveszély követte hatá* rozataikat: do sokkal súlyosabbak azon voszélyek, melyeket előrelátásukkal o hazáról elhárítottak. 32. Az alkotmánynak ezen átalakítása tette szükségessé azt is, hogy nz előbb fennállott testületi kormányzat helyett, a kormányzatnak oly alak adatott, mely Európának más alkotmányos népeinél is hz alkotmányos szabadság legnagyobb biztdfí^kának, h a czélszerü közigazgatás legjobb ouzkózénck tartatik. ,¿•1 .... másfél század, mely alatt a kor- mányazékok testületileg igazgatták Magyarorazá- fc got, moggyőzto az 1848-ki törvényhozókat, hogy nem volna ozélszorü még továbbra is fönntartani oly kormányzatot, mely törvényszegései által az ország sérelmeit folyvást szaporodó óriási halomra növelte, b hozzáfér hetién yolt, mert a nemzet panaszai ellenében mindig a fejodelem magasztos novét,szentségessz/unélyét állította előtérbe,saját hibáit, sőt bűneit isV királyi palásttal igyekozett takargatni. 34. Viszaomlékoztok a törvényhozók azon időre, midőn I. Feronoz királyunknak a nem felelős magyar kormányszék férfiai törvénysértést tanácsoltak, a az ő tanácsukra kiadott rejidelotek-nok eszközlői voltak, és o bűnökért feleletre nem vonathattak, mort védte őket a király nove, a ámbár a jó és igazságos fojodolom, az ország rendei által felvilágosítva, nemes őszintoséggol kijolentette, hogy fájnak a történtek atyai szivének, vétkoa tanáososai mégis hivatalban maradtak. v 36. A testületi kormányzatnak ezen hibáit s a káros következményokot, molyok c hibákból származtak, az alkotmányos felelőség hiánya okozta; s o hiány a kormányzat testületi rendszerében feküdt. Voltak ugyarí a kormányszékeknek tiszteletro méltó jolos tagjai, kik hűen ragaszkodtak a törvényhez és alkotmányhoz, do még azok som valának képesek elhárítani vagy orvosolni a hibákat, molyok a folelősség nélküli tos-tüloti rendszernek voltak követkozményoi. 36. Az 1848-iki törvényhozás tehát, midőn a népet felemelto és jogegyenlőség alapján Bza-baddá tette, biztosítani kívánta ogyszersmind a néppel megosztott alkotmányos szabadságot s a közjogilag ujjá Bzlllotott ország ozornyi fontos érdekeit, s o biztosítás tekintetéből is felelős kormányról kollott gondoskodnia, nehogy a felelősség nélküli testületi kormány kozoi között lassankint hanyatlásnak induljon, a mit a nomzot s fejedelem egyesült akarata a hon javára megállapított. 87. Változott időnként hazánkban is, mint másutt, a kormányzat alakja. A testületi kormányzat nem a régibb korból származott által mi reánk, hanom itt is,mint máshol,osak a közelebb lefolyt pár században fojlett ki, de majd mindenütt osak addig állott fenn, mig az arístooraticus intézményeknél fogva a rendi alkotmány fennállott. A tapasztalás és a történoloin ezen tanulsága bizonyítja, hogy a nép egyenjogúságára alapított alkotmányos szabadságnak éa népképviseleti rend-azornok mollőzhetlon követelménye a felelős minisztérium és parlamenti kormány. Testületi kormányzat, mely mellolt a felelősség kivihetetlen, és a népképviseleti rendszer együtt meg nom állhatnak. Midőn tohát az 1848-iki törvényhozás a nép képiselotot megállapította: a testületi kormányzat alakját tovább fenn nom tarthatta. 88. Magyarország alkotmányának ogyiklog-szebb gyöngye a megyoi rendszer, ősi intézmény ez, valamint alkotmányunk ír ősi, mindenik a nemzet életéből fojlődött ki, s épen azórt egyik ugy, mint a másik, időnkónt a nemzet életének fejlödóso szerint alakult. Szent-István időjében valamint az alkotmány, ugy a megyei rendszer is, biionyósau sokban különbözött a mostanitól. Fejlődő nomzetí életünk hozta létro azon átalakulást, moly 1848-ban a nép jogegyenlőségére fektette alkotmányunkat. Ez átalakulás után a megyei rendszer som maradhatott többé aristooratious, s az önkormányzat azon jogát, mely a megyei rendszerben fekszik,a kiváltságos osztály kizárólag többé nem gyakorolhatta, Ifi kollott azt terjeszteni a népro is. Tehát ugyanazon ok, moly a közkormányzat alakját niogváltoztatta, tette szükségesekké azon változtatásokat is, molyekot a mo-gyei rendszer alkatrészeire nézvo tett az 1848. XVI. és XVII. törvónyezikk. 89. Do megvagyunk győződve, hogy a közkormányzat alakjának megváltoztatása, a megyei rendszerrel semmi elvi ellentétben ninos, sőt hitünk szerint, e kettő ogymással öszhangzásban van. Azon lényegos változtatást, a mi az 1848-ki törvények folytán a mogyénok kövotválasztási és utasítási jogára nézvo közbejött, nom a törvényben felállított felolős miniszteri rendszer okozta, hanem az a demooratious alapra fektetett népképviseleti rendszemek szüksége« következménye. 40. Egyébiránt nem kívánunk jelenleg o tárgy felett bővebb elméleti fejtegotésekbe bocsátkozni, csak a tapasztalásra hivatkozunk. A felolős minisztérium s az 1848 iki törvények szerint alakított megyék öt hónapig állottak fonn együtt, s ez öt hónap alatt a minisfctorium és megyék között súrlódás nem volt, a kormányzat o miatt fel nom akadt, olvi ellentét közöttök nem mutatkozott, « a közigazgatás gyorsabb, olosóbb b a népre nézvo is kielégítőbb volt, mint azon időnként egymást váltó provisoriutnok alatt,-molyokkol azóta kísérletek tétettok. ija-JJÍ 41. Voltak azon idő alatt is bajok és súlyos nehézségok az országban, do azok nom a felelős minisztérium és a megyei rondszer közötti viszonyból származtak, hanom azon átkos bolháborüból, molynok okairól és okozóiról most hallgatni ki. vánunk. Azon rendetlenségek pedig, n\olyok az 186 l.megyoi élet ellon felhozatnak, egyoneson azon félszeg oljárásnuk voltak követkozményoi, moly megyei hatóságokat felolős míuisztorium nélkül ál-litotta vissjta, megszorította azok alkotmányos ha. táskörét, s magában a megyében, a mégyóUfljtffi" " álló, attól sa magyar kormánytól egészen független, idegen hivatalnoki tostülotothagyott m3g. 42. Bizonyítja o példa, hogy a felelős minis, toríum és a megyei rondszer ninosenók egymással ollentétbon,s megállhatnak együtt, do osakisegyütt állhatnak meg ozélBzcrüon.Ugyan oz áll a kerületek-ro és károsokra nézve is, melyekre maga a 1. m. k. leirat sem torjo>-Bti ki fenntebbi észrevételit 43. Azon ollonvotés, hogy a megyék rendezéséről szóló törvényok hiányosak ésidoiglenesok, csak arra szolgálhat ösztönül, hogy ó törvények országgyülésileg javíttassanak, do nom elegendő ok arra, hogy addig is, mig ki nem javíttatnak, meg no tartassanak- Ninos emberi mtt, melynél tökélotosobbot alkotni nem lohotuo; ninos alkotmány, melynok hián)ai ne logyonok.S ha o miatt alkotmányt és törvényt fol lehotno függeszteni: akkor lehetetlen volna mindon alkotmányosság, s bizonytalan és ingatag általában minden állam-gépezet. Idoiglones, igonis, az cinlitott két törvény; do oz idoiglonességnok valódi értelmo nom as, hogy a törvény t időközbon is fol lehot függesztoní, mindaddig mig a törvényhozás újra nem készíti, hanem az, hogy a legközelebbi országgyűlésen teondŐ intézkedésig ozon törvényt kell megtartani, 44. Hivatkozva tohát Mindazokra, miket válaszfeliratunkban a fololős mír''.sztorinm kinevezését, a mogyék, kerülotok és városok alkotmányos hatóságának visszaállítását illetőleg előadtunk, ujabban is kérjük Felségedet, hogy ozok iránt ké-rolmoínket kegyelmesen toljoBÍteni méltóztassék. 45. Válaszfeliratunknak az országgyűlés ki-egészitéfiét tárgyazó részérő a legmagasb királyi leírat azt mondja, hogy miután az erro vonatkozó kérdések Horvát- és Tótországok közjogi viszonylatának szeronosés mégoldásával állanak kaposo latban, azok o viszonylatokkal együtt lösznek tü zotesen tárgyalandók. De miután a mi kérolmünk nomosak oly részekro és tartományokra vonatkozott, molyok közvetlen Horvátországhoz, és azzal együtt a magyar koronához tartoznak, hanem olya nokrais, melyek közvotlon Magyarország területé nok részeit képezik: kénytolenck vagyunk o részbon ismétolni a válaszfoliratban foglalt kérelmünkot. 46. Fájdalommal látjuk a logmagaBabb ki rályi loiratból, hogy azon kérelmünk, melyet po litikai vádak folytán elitélt, vagy száműzött honfitársaink érdekébon Felségcdhoz alázatosan fol-. terjesztettünk, ezúttal szintén sikorotlen volt, s annak toljesitÓBO a koronázás utáni időre halnsz-tatott. Vegyo Felséged kcgyelincson tekirttetbo hogy a szenvedőnek mindon órája kino», ób ongedje reménylenünk, hogy a mit kérő szavunk Felséged tői kieszközölni gyongo volt, azt saját atyai szivé nok sugallata miolőbb valósitni fogja. 47. Föladatunk, melynek szorenosés megöl-dásától függ a hazának boldogsága, rendkívül fontos és nehéz. Nyugott kohol, osüggodést nom ismerő kitartás, s a szebb jövőnek állandóságában vetott bizalom szükséges azon munkához, moly mindon erőnket és igyekezetünket igénybe veendi. I)e zavarja keblünk nyugalmát, zsibbasztja erőnket annak tudása, hogy alkotmányunk és törvényeink most is folvannak függesztve, s midőn a nehéz munkához fogunk, mindon ogyébro nézvo alkotmányon kivül állunk. Jogfolytonosságot kértünk és felfüggesztett törvényeink visszaállítását; kimondottuk: hogy nom kérünk politikai lehetetlenséget: és kérelmünk minden részeibon megtagadtatott, nehéz leiadatunk sikeres megoldásáig-Ismét kérjük Felségodot, mentsen meg bonnűnket és az egész országot azon súlyos aggodalomtél, hogy a jogfolytonosság tcttlcgos elismoréso nélkül mindaz, a mibon komoly megfontolás ntán t talán áldozattal is megállapodnánk, oly alapra lenne építve, moly a jolon példa folytán egykor ingataggá válhatik. 48. Bizalmunkat egyedül Felséged atyai bzí-vébo vetjük. Egyedül Felséged fejedelmi bölcsességétől roméljük .alkotmányos élotünknok olv biztosítását, mely ismét visszaadja keblünknek azon hitot, hogy amit a király és nemzet ogyesült akarata megállapított, fonn fog az állani a távol jövőbon is jogilag és tettleg, mindaddig, mig a király és nomzot egyesült akarata ismét máské pon nem intézkedik.