Zala-Somogyi Közlöny 1869 014-017sz április.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	3.67 MB
Keltezés:	2010-02-04 21:18:39

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1725
Megtekintések száma:	5604
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1869. 014-017. szám április Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve Sopron- és Vasmegyékre Vegyes tartalmú hetilap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 8. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: lft^Kia]í^lLQ& április 3-án. 14: (Mám. Nyolczadik 1 Kitíúfledvc SOPRON és VASMEGYEIRE ^ Vegyes teurtaUxnu. HetllELü Ti szépirodalom, kereskedelem, Ipar, g\|\|dászat, tudomány és művészet körcb4l. egeu Íren. BserfcesitAJ Iroda éa kiadó hivatal; WUDITS JÓZSEF kOnyrkwMkídéjíhea. ElöflMtóli fö;té telek. ¦. B«lyb«n básho* honUftttl • Tidíkre pgüio kaR-n Egem érre : - 8 frt. _ kr. Fól ént - & , — . Évnegyedre • 1 , 50 , Hlraetósek X h»t LaiiAliof p«Ut»or#rt \\~mIIt 7 kr. ! «or 6 niiu.lcii Ltribln bikUti»írt fi kr. IWly.gilij nílüiicn B\|{_vc« b.\'ikUtijiírt 30 kr. A .Nyíl! tín..,-»(Cr pelit sur beikUtúi .lija 15 kr. Helyes modor és jó szellem a néptanodakban. II. páljuno. U. A mánk fö-kellék a tanodában : (jó B tel lem. Egy magyar tanfarfin ez alatt nem érthet mást, mint a tiszta honBzeretet forrásaiból származott hazafias szellemet. A honszeretet az erénynek legszebbike. Ezen alapszik a becsuletárzfa, az erkölcsre és a nemes tettekre való törekvés. Azt mondja-valamelyik aggodalmas kritikus: , Hát a vallási erény nem-e a fóalap ?" Oh igen! a tanoda jó szelleme ezt is magá-hltl foglnljn_ ""*>" gyermek nélkfllózi a vallás-erkölcsiséget, abból jó hAzafl sem lehet. Mert hiányzik benne oly lilki támasz, mely nélkül a tudomány legszebb épülete is, mint kártyavár összeomlik, mihelyt a sora vihara .ostrom alá veszi azt. A jó szellem a tanitó lelkéből száll a ta- nitókra oly örökségül, mely örök áldást terem. ----Ha & tanító egyszersmint nem -hazafi, tanitása és nevelése a magyar haza nemtóje elótt tetszést soha sem találhat — Mert e hazát eddig is nem annyira népének léttzáma, mint a földben gyökerezd és óseink szent Térével ápolt honszeretet tartá fenn. Hitem szerint, legyen inkább egyben-másban tudatlan a magyar nép, túrja a fól-det és éljen a hogy tud, de legalább éljen benne a forró, hú szeretet hazája iránt, és szive miijében örökké hangozzék e szózat: Hazádnak rendületlenül Légy híve óh magyar I Bölcsöd ez, majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely, Áldjon vagy- Térjen\' sors keze: Itt élned halnod kell 1 A hazafias szellemen klTül, melynek az egfej; oktatást és nevelést át kell lengnie, a tanodái jó szellemnek Tannak aaég mi* ágai-is. - Ilyen a rend és figyelem. Bend a dolognak lelke. — Ordo est apum TernnL — Á3átly~~tanodában rend nincs, ottsok gu-gaiterem. -Életre kap. a figyelmetlenség, vigyis: •aéfmkozás, zajongás, ki-, bészaladgálás, czivódia, egymás iránti türelmetlenség, irigy-kedés, vádaskodás és egyéb erkfllcsljticaa.-pongáa. Axily tanodában a tanitó tekintélye - elenyészett; _Á mi által csendet eszközölhet, az nem, tzellemlerd, hanem nyers anyagi eszköz. — A tanóra nagy részét perlekedés emészti\'hh ~A szidalom, dorgálás, fenycge-- -tét és\'Dtlegelés\' i tanító egész erejét Igénybe ves^k. A folytonos; lngerültaég, bosznság ¦ IrffleVítiSihreunéi^.éVjaz okiatas eredménye lUg-íatsrevakití,.,. ; , Innen ered azon.szomora tény,- mikép -^TrfaUlyíO aT^SÍTlr^Jar^égy osztályba, tt még sem tud jól olvasni, irni.\'Bele vénöl az alsó-osztályn iskolába, atóbb kilép onnan, és szive, lelke a múvelódés legelső fokára sem emelkedhetett fel. Tudatlan, együgyű maradt, mint volt, és felnőtt korában csak annyit mondhat az iskoláról, hogy ó is járt oda 2 — 3 évig, de amit tanult, az régen elpárolgott, mert csak néhány csepp volt az egész tudománya. Mi teszi mind ezt ? a jó szellem hiánya. A tanoda jó szelleme magában fuglalja, a mint mondám, az Isten, az emberek és a haza iránti (tisztelet) szeretetet, kiegészítő részei: a rend, szorgalom és fegyelem. Mely tanitó képes e magasztos szellemet tanodájában meghonosítani ? Az, ki a fentebbi erényeket nem csak tiszteli, hanem birja is. És nem csak birja, degyakorolja is szökal. " Amely tanitó az Istennel keveset társalog, az embertársairól is gyakran megfeledkezik, ki hazáját , csak akkor és oly mérvben szereti, amint az neki kisebb vagy nagyobb jólét forrásanl.szolgál: az lehet nagy világ^ ., ""á\'ffle2. ,a! polgár, de a magyar haza fiának neveztetni nem érdemli meg. Amely tanitó kötelességcinek teljcsitésé-ben szabatos, fontos sorrendet tartani nem tud, az & tanodái rendet sem képes meg-alapitani. Ha nincs benne kitartó szorgalom, ha szenvedélyeit, és fel-fel riadó érzelmeit fegyelmezni nem képes, az a gyermekek tömérdek lelki gyengeségeinek hulláma közt könyen alámerül, és a helyett hogy orvosolná az erkölcsi hibákat, megkérgesiti a szivet, konokká teszi a lelket — elfojtja a jóra valö hajlamok csiráját, és vérző erkölcsi tövisek teremnek ott, hol különben a legszebb erények virágai diszlettek volna a haza és az emberiség legédesb örömére. Hogyan lehet megismerni a tanodm, jó és rosz szellemet ? kérdi a t. ez. olvasó. Egy kis körültekintő, vizsgálódó szellem kívántatik csak és azonnal felismerhető az. Nézzünk be először egy oly tanodába, — melyben a jó szellem az nr. Kit tapasztalunk ? Először is szerény, őszinte üdvözlést. Nyájas arezok néznek felénk. Alig várja egyik is, másik is a megszólítást. A feleletekből élénkség, ügyesség, a hangból bizalom szól felénk. Nincs\' panasz, vádaskodás, sem a tanulók, sem a tanitó részéről. Szaval mfi-nyokat is hallhatunk, és pedig erkölcsöt és honszeretetet tárgyazókat. Kevés vnn, ki nem tudna valamit a nagy Hunyadyak- és a dicső Zrínyiekről. Hangsúlyozva mondják, hogy ők Magyarország fiai. •Az egész tanteremben kellő tisztaság látható. ^\' tanulók maguk is tisztán öltözöttek. A tanitó derüli arczu, gyengéd szeretetet tanusit minden szava, minden mozdulata. Szemeiben az öntudat nemes érzetének megnyerő arezfónyo mosolyog felénk. Nincs vádaskodás és komor panasz a tanulók elten. Az olykor.csínyeket elkövetett: tanulók lelkőkben áldják a nemcsszivQ tanítót, \'ld"a látogatás ilkslmával a nyilvános gyalázattól \'atya! elnézésével ős eszélyc? modorával megmenté\'Óketr-^.—¦ . ¦ Oly jul esik lelkünknek az ily áldásos tanodában néhany örömteljes perezet töltenünk, fts önkénytelenül felküzdi magát bennünk a gondolat: hogy ily tanitó a nem-Két legnagyobb jótevője, mert a hazának erényes, derék, hasznos polgárokat nevel, kik a hazát szeretni, érte tenni, áldozni képesek és készek leendenek, kik korán megtanulják, mi a rend, figyelem, törvényszeretet, p-mtosság, Jifttelességi hűség — kikben a v.,llá>i és polgári erények bimbói dus gyömfllrMizést k\'ér\\e, nviladoznak. A hazat iN:ik ily v/ellemben nevelt honpolgárok to-.-j.1i virágzóvá, nagygyá és dicsövé tenni.1 é> annak élet\'H messze idúkön át biztobiliiLii. BÚJA G-ÜlUiKLY. Bérlet- és bórlettörvény. Jövő országgyűlésünk sok teendője mel-.b igénye közöl méltán lehet (örvéSffc&Qükboz igényt egy bérlettőrvényre, mely hazánk földjére nézve jiemcsak iv-ikl iirlnniftnyn^ és neiüzeLgazdá -szati tekintetből a jövőre, hanem a mindennapi szükséglet égető kérdése. Hazánk áldott tulajdoaságu földje föld-mivelŐ országnak mondatik -s annyi tapasztalás a mozrtgazdaság körül talán sehol sem tétetett, mint nálunk, hol sz ői tapasztalásokon alapult iuivelési mód mellett knránt-ícm hiányzottak annyira szaktudonulnyos kísérletek, mint azt általánosan hiszik. Egyrészről az előrehaladott ipar, kereskedelem és közlekedés, másrészről a szaktudomány kiáltó követelménye, hogy a föld-mivelés a kor kivánatainak megfelelőleg reudez tessék. A munka és vagyon bátorsága és biztonsága, a hitel é^ tulajdon iránti intézkedések mind meg annyi alapjai ugyan a mezőgazdaságnak, do az élet és jólét alapja a mezőgazdaság, mely tápot nynjt az emberiségnek. Ha tehát a mezőgazdaság külön oltalomban nem részesni, hanem csak más társadalmi osztályok számára hozott törvények hulla-rdékain kéuyíelon tengődni, az ország jólétének napról napra hauyatlania kell. Ha tekintetbe vesszük, hogy hazánkban a föld-tulajdon koránt sincs a munka-erővel és tőkékkel azon arányban, hogy mivelése ¦bérlemények nélkül történhetnék; ha figyelem nélkül nem hagyjuk azt, hogy a com-mnnistikiis vágyak vad kinövéseinek épén a főtulajdon egyik kiváló tárgya s ezen kinövések veszélyességét évről évre táplálni nem szabad: oda kell hatnunk, hogy törvényhozásunk mielőbb egy olyan bérlottörvényt hozzon, mely által nemcsak a földtnlajdonos és más társadalmi osztályok jogai, hanem a bérlő vagyona és igyekezete ísqjchctó legjobban biztosítva legyen. Törvényhozóinknak a más országokban divatozó és törvények által szentesített-bér-lotrendizcrotet nemcsak tanulmányozni ok, s a jog-íntérmócyeWíejj^jga^ászaU és cgjoa \| Hirdetósetcet eífogftd ; Béot-, Hunbaro-, Berlin-, »ji«i-n.-FrMkfiiri- 6» Butf- \| btw: HAA8ENMTKIK t VnOLBR. Upot-, Bar-, ím \|\|SUittsanbM: SACHSBkTAlutA. Biortn:OPPBLZK tanclvekkel legmegegyczőbbet mintául vá-lasztaniok, de a megválasztottat éghajlatunkhoz, hazai szokásaink- és tapaaztala-tainklioz akképen kelluud alkalmaztatntok, hogy az sem az egyik, sem a másik társadalmi osztálynak a maiik háírányára előnyt ne nyújtson, sem pedig a szaktudomány és állami\'let zsibbaszíására ne hathasson. Hazánk jelenlegi állapotábau á kereske-delem annyi előnyt v4 v^t+ii-mAgának^ hogf-azon eh\'in\\ükkel az anyaghüz kötött ipar és a földtől függő gazda versenyezni nem képes. A mint nem kívánjak, hogy a földmi-velés, különösen a bérlük roszhiszemüség1 pártohassék, ugy másrés/^röl nem lehetünk barátai semmiféle osztaly-igazsagnak. Telekkönyvi intézményünk ét végrehajtási eljáru^uuk korántsem kedvező még a foldmivelő igy^tezeteneTés vagyona bizton-ságának. Kllenben gyakorlati földbérleteink korántsem felelnek meg a földtulajdonos, nemzetgazdászat, hitel- és szaktudomány igényeinek. _ Naponta hallhatók a fÖJdkizsarolások elleni panaszon, ellenlíon azt is lá^dk, hogy a ííJldbérlíik, 1ra -csak-ki\' igv-ekezetük, az unni más foglalkozást keresnek, s a keserűséggel megtakarított filléreiket biztoMitil) útra terelik. Nem csoda tehát, ha nj meg uj éhes szúnyog repül a kikötött ispán testét- \\ liounan egy jóllakott eltakarodott. A földbérletnek tehát annyi kelleiniue.l és biztonsággal kell járnia, hogy azon a bec>ílletr> és értelmei gazda holta napjáig nregallhasson. Xem kis feladat a gazdaság minden ágát a bérlettörvéuyben kellően megfigyelni és mindenki jogait kellően méltányolni és biztosítani. Hazánk és utódaink jövője függ egy jó vagy ro;z bérlcítörvénvtől, azért jí lesz erről k.iiöiiöseu gazdasági eg}-lcteinknek előre gondolkozni, értekezéseket tartani, — egymással és sznkférfiaínkkal ériotbaésbe lépni, s oly kéiTléeket s alapelveket, melyeket csak tapasztalt magyar gazdák old-hatuak ali.ipitliatnak meg, jókor tisztába és annak iilején törvényhozásunk tudtára hozni. A hitfelekezet nélküli iskolák érdeme ben. MolnAr Aladár ur felhívást intézett » fUrodi közüiMiSgtrc\'z, egy hÍLfoleknzot iiélkilh ndpiskoú tárgyiUinn, moly így bangrik: „Felhívás fialaton- Kiírod éi ^idekónck polgámihon o^yBala-ton-Farútlc^ ft-MlliUnMflrfWm!vol<üi&ftWba>. népiskola tnrgyában. A tapasztalás Altul is BakssQromu behlsoojl--tott igjURAg as, hogy birmoly utimiöt sseUind és nnyugi jóléténok logbiztoubb alapja, ¦> 1«S> Rbb ninyuaűjö: a oáp művelteigB^Olf fclköt-min von siabud oraxagbao. minü hűink U, hol a n«p nngy Uimege haMvást gya^OTali a Icöa-dolgok intézéaébo, « a hol (»«.öutég ő» Í^Mri terhok moEBzüetctiotvén) mindea pol^fár Jiftr v badon rendalkftrilc birtokával^1-: aj ^ * mull ny irt dldái,~~DZ TUtól JbfÜ$t- \' moD&yirp muvult nnoak élra hygy monnyírű tudja a axabadiAfot 1 Si-rLoitőaíil paMá«y- ¦ a»j4t jsvira feUuunálni — Társadnbüi viszo-¦yamk gyökeresen me^rráltoztak. — Ma mir minden embernek több szüksége Tan, mintvoll rttgentan; ma mir minden polgár az életnek olyan kénjeiméit U akarja élvezni, a miket apunk Jnog oom » ismertek; Ex oka, hogy napjainkban mind az r^zágnak, mind ai egyeseknek több jövedelemre vau ¦lOksá^Ok, mint rigantem. Régentsn p. o. ax ország közlekedésére, kereskedelem-, ipar- éa mldmiveiéséro, népneve lés emelésére egy krajezárt Bem kflltött. Mwri pedig.Magyarország, — mihelyt alkotmányát visszanyerte, mir ax első eBZtandflbi.ii, 18G 7-bon, csak vasutak építésére 60 milliót volt kénytelen kölcsön felvenni; ezen felül a közlekedés egyéb eszközeinek, valamint a foldmi-vetésnek, iparnak » kereskedelemnek emelúaero és a ndpnevoléaro úvenkint milliókat kell De honnét és minő módon vegyük e több jövedelmet \'i Amely nép a uabad birtok és polgári szabadiig élvezete niellult is csak az országos állapotok isméti változásától retnénylené nagyobb jólétét, az nem volna elég életrevah. nép, ¦ épen ugy cselekednék, mint azon huiye ember, ki nem Baját iparkodása és munkájú után kíván boldogulni, banutri a lutrin való nyt-ren által akar egyszerre gazdaggá lenni. Ar ilyuiivk közül — mig ogy nyer néhány száz- forintot, addig sok ezerén felrakják a lutrira minden vagyonukat b elszegényednek. -- Nem a köz-vtazony oknak mindig zavarukkal járó változása, hanem a létező szabadságnak békében, értelmes munkával a takarékom élettel való ügyes {•¦}-haaználáaa nyitja meg a jelét forrásait. Magyarország füldroivis ország. Földünk m-tn szaporodott. Az országban ma annyi hold ful.i VOQ, mint sok száz ívvel ezelőtt; vllviiben a lakosoknak mind száma, mind szűkültei nagyon megnövekedtek. A kérdés tehát az. hogyan le-het ugyanannyi földből raa már több embernek nemcaak megélni, de még nagyobb jövedelmet teremtem elő, mint régenten apáink tudtak V - , K kérdésre a tapasztalás már mvgfi\'lelt. Adutokból tudjuk, hogy Magyarországban ma majd kétannyi gabona terem és adatik el évenkin emlékezzék vissza, hogy p. o. csak Fehrr-, Si megy- és Zala-vármegyékből mennyi eludoit ; gabonát szállítottak el régebben kocsikon. <-» \' tekintse meg most a Balaton mentében levő j vasúti indóházaknál uaazehalmozott roppant ga- > TÁRCZA. Sonettek. Hatás; válik, A* am nagyon, neUg, Találni nem tndán íenol hljem. Nem elvesem nyugalma* éjjelem; HUs úgyis, igji* tffyre ¦Bcorvdek.. L nems kin. kötött elértelek 8 bei jól eettt nyugodni kebleden \'¦ Ilit üjrm vilUntk a* életen, Ha Bjra boldogan ••erelórtek. AJaJtam, ilraodék felUled, oh ! Aa álam oly csalékony, oly kőcser, Teremtve aemmisíit ven és iffír. A lángra bulit eittítOi C«i hó ElSbb eloWadatid, un int leér... aJndtam, almodek veled 1 Mit ér T!. Kleiiny, de nobám nagy ablakán Kinézek éj * aoIdelS levél A nép tavasának élrlrSl bénél. Miként gyerekkoromban, iimoüém. kn, grerokkoromban álmodám : Hogy életünk firagtalan levél. Amelyen annyi griva íéreg él. De legkivált a lét virdlalán. B ka van virág, isiin Uruws ia, Xserayi lepke, méh repül raá..... .-ti* aoind Ué^ érát ki nem aaivá [ — ¦aralfre JS a aaél, e lijry, haasli ¦ ata iltatlt titokbaQ ellopá, \'< Itt harvadiara Indlti, hoaá I— DL .aU-aasber éa a hal valé rokon. ¦ HDUnt va, ogj aauu faját faját Tiporja aaét, eméaati meg, ha lát A gyenge, küldve mindenik bajon. \' Ml atód\' kai át a lehatna alkalom ltk«aBl tiki, nem! hetyai nyilát ¦ ¦ LtvmlU rá, a rágaJom aaavát i:;A.üm, exfli,.. ndve hal vagyont A #ajf* }á halyan, de nár flraa, S elÜtéat uelrtpiílTiaxang, könog, ¦ aTaaaawif-ewetlüáii dobog. lagyatt) darab,-Jifwr-, vk Mm a kdbuk, -i: . * Wbbit eaak homok. 7 ^ * * BÁTOHFI. bona-monnyúéget,, melyet a göz-kocaik sem győznek bordani. TcnueleaQűk e gyors emelkodésénok az országos viszonyok szerencsé* átalakulása mellett legfőbb oka ax, hogy a flildot ma több tanultaág-gal,» terméazat éa tormésztén líirvénveiaek nagyobb ismoréaével, egy aaé\'val: ezétazorabban mlvelik, mint apáink. Pedig mind«z még caak kezdete a jobb jövendőnek. — Még csak oüon birtokon látunk Bzembctünolüg nagyobb termeiül, melyet tanult birtok-mok én gn/.datisitok kc/.-ln.k. Mounyivul több eredméiiy.iket érünk ul, mennyivel általánosabb n jólét, lm majd a fbldmives nép milliói is a jelonloginél is tíibb tanuJaággal b okszerűbben^ fogják telkeiket ral-velni, — és jobban tudjuk terméseiket érté-kcujtt-üi. Éa igv a nép vagyouoaodáfláiink és jóllétnek is legbiztosabb iorroaa, logurúsi-bb tényez-íjo a iti<p mivcltaégo és tnnultaágA. ItelátLák c-zt H.-Filred és vidékének gondolkodó polgárai, midöa a mult napokban oly példás MkuaedtUstd karolták fel a „Balaton-fulvidéki m\'-pnevelédi egriéi" alakítását. Azonban, ha ezrilt akarunk ¦ ¦ rrii. n\'^ni mobail csupán u If\'luzo népiskolák i* ;r/ n/"kbnil vnl« oktalan jiivitiíuára Bzoritkoznunk. lumeni a/.<ik séffiía olv intsztstukot is lilljliuiuiik, índyekbet a nép gyermekei magasabb jövendő i-l.-iti Inlkozaaukboz azúkaé^us ÍBimTi-tt\'krv Laniluu- 1 unak. Létező elemi népiskoláink nn\'g j1\'1\'!\' lüiii volnának is, mint vanuuk ki\'t uklüd lU\'tu \| i\'flal hétnek meg a nép inivi-Jédési szukse-gcinek : 1-nzör : mert a növendékek 1\'2-dik i>k he-töltése után rendesen kilépnek az inkolabul. t>s igV amit tanultak ia, annak lügnagyolib rt^zél, miro akkordra nőnek, hogv h:\\sznat vrhetaék. tl feléjük; "2-azor: mert n gyermekek fit mi uvpick-i-lákban épen leendő életíngkilkoziiRiikrii ji.-in tanittatnak. Balaton vidékén .i lak\'issug id.-t- 1 foglalkozása kisobb részben a cubimternn.\'li\'ji, legnagyobb részben a szőliVniivfk-s, ..... Ks ; víiljmi a polgáruk gyermekei voltak-i- mindéi ; idiiir\'i\'ktalvft o foglalkoziLiokrn V Imlnu n ¦,.\'¦[¦\'•-in iveidhez lóbb ismeret és tnbb LnnuUag kell. mint a gazdásznt egyéb ágaihoz. ¦ Krgíbb gazdát eiiilékezliölnek reá. ln-gv 1 i.\'-tt tíz uj iili-.-té3$ bzőlóből T év i\'lóit s<\'iiki •,-;in várt termést. Es a hogy a szülőt Fúredi-n ma kezelik, ar uj szőlőben -4 évre már szüretelnek. Íme az okszerűbb kezelés eredmónyo. Pedig tűt caak egyes példák után, és tökéletle- nül teszi még a lakosság; — mennyivel több eredményt látnánk, ha a gazdák gyermekei egy pár aVen, keresztül rendszeresen taníttatnának a szőlőm ívelésre, j Fennebb említem, minő roppant mértékben növekedett hazánkban a gabnatenneléa. — A bortermelésiéi nem dicsekedhetünk ilyen mér? tékben\'í mert szólóit aam tudja a nép kellően munkálni, sot ami borunk terem is, nem tudjuk eladni. Galwnánkat a külföld megveszi, borunkat nem. Eh miért nem? Mert nem használhatja, mivel nem értünk Bem a szőlő, sem a bor kezeléséhez. Balaton vidékén felotte szükséges voloa egy borcsarnok állítása, melyből a kereskedő mip-dig biztosan vehetne. De e vállalkozók félnek belekapni, mert azt mondják, hogy a mostani, sokféleképen ültetett a roszul in iveit, és főleg mázul BZÜrutolt Hzólőkből i»itk ritka csztondűbun (minő p. o. az IHtiH-iki) lehet kereskedésre alkalmas bort vásárolni íísnze. Ha tehát borainkat értékesíteni akarjuk, meg kell tanulnunk azt tcrtiu-ftzteni és kezelni. Még egyet ajánlok ngy«lniélnj polgáriasaimnak. — Az országban alig van alknlmaKabb égalj ni\'tneji gyümölcs termelésiére, mint Zalában a Halálon vidékén. KulnniiKeii Füred vidékén, a füredi fürdő hun és nyáron gőzhajóval «a;u\'.r; i/.állitva. minő jo alkalom volna ez i\'ladáara \' Minő jó vedelem fórrá lehetne ez ! — (Némely allöldi vánw-k. p. o. Kecskemét, azái-fzreket vesznek be gyüm.dcswkból. \' Es épen í\'üred vidékének ueines gyümöles termelése ugyszólva semmi sincs. "Mindez itt kifejteti okokból látom, t. polgártársaim égetően szükségesnek lJahimn-Füreden egy olv felsőbb népiskola felállítását, melyben a községnek (sót bizonyos mérvben a vidéknek) 1\'2-ik élet-évöket bftóltntt uyérmekéi, három 1 éven keresztül n törvény által maghatározott , „febiőbb népiskola- un tárgyai mt-llrtt gyakor- ; latilag oktötutnának a told-, szőlő-, gyütnölcs- \\ fii-mívokUben í\'s borktelesben, és a mely in- \' tézet e mellett vinezellér-képezde is l^nne. 1 Kii/,rlebről minőnek irundid^iii az itt ajánlott tanintézet szer* ezelél ^ minő iin\'.dokoii látani azt Malit ha tónak, a következőkben röviden elmondom. Heti szemle. Április 2-án 1869. (Bfi.) 68 jobboldali kovetszám van többség-bon — Az urdélyi főkormányszék május. 1-én beszünteti működését, ^.Pesten a selyemgubök beváltiáárm ogy réazveoytirsulat rmn. alakú li. ban. — Ax ont. Képzőművészeti társulat or- aobiaánál a jövedéki adó elengedtetett — Az oflxtrák-magjajfbirodalora éa a dunai fejedelem, ségek közt kotStt posta-axormődés a.pr. l-éQ lepett életbe. — Király d Felsége Buda-Pcatre érkezett márcz. 30-án. — Bulyovszkyne a pesti német azinpadűn lép fel. — B. Lipthay Béla pest-megyei főispáni helytartó helyébe Szentkirályi Mórt emlegetik — kineveztetni, —Böszörményi László nővére, Éva az elválás fajdjdmaibnn Pesten márcz. iKJ-án meghalt. — Albrecht fó-herczeget ö Felsége hadserege főfelügyelőjévé nevezte ki. — Munkácson az orthodox rabbi prédikálás kftzbon megörült. — Budán egy ifjú éhhalállal akarta magát kivégezni, de barátai észrevették. — Kacafalaban márcz. 9-én egy nfl 2 gyermeket, 10-éo másik nő 3-nm.t, 11-én a harmadik nő ismét 4-et szült s mind a három anya b kilencz gyermek egéazséges; sze-reneséa kíízaég! — Erdélyben egy követjelSh választóinak 10 évi adómeateaaéget ígért biztosítani. — A pesti láncxhid átmeneti jegyei különböző helyen válthatók lesznek, — A szerve-tendó állami rendőrség ügyében a belugymi-niKteriuinnál folynak a tárgyalások. — Parisban Horn Ede, vád alá helyeztetett, mert egy gyűlést rendelet ellenére megtartott. — Hamis egy t\'orintns bankók keringenek; a sas felső réaie hibás. — Pécsett több nő amazon-bandériumot rendez Irányi követjük tiszteletére. — Bécsben ÍB népkonyha létesítésén buzgólkodnak. — A közlekedési ministerium felhivást intézett & magyar területim h\'vy vasutak igazgatóságaihoz ogy negyedik osztályú kocsi felállitásaért, hogy a szegények olcsóbban utazhassanak. — A toscanai nagyburczeg is Pesten van. — Gödöllőn a pénzügy mi n isler intézkedése folytán töroz-juháazat fog felállíttatni. — A pápa aranyraí-aéjére rnagynr katholikusok részéről küldendő nriinykereHzi 1.1 ezer forint értékű. — A fran-czia fényképészeti társulat f. évi május 1-éu Parisban egy fényképészeti kiállítást fog megnyitni. - Simon, a pe.sti nemzeti színház ban-t-\'iiicitájn bie-sut vtlt az intézettől. Kullogó. — II tOrUuit — BurottgÓHlól. (FulyUtia.) — Oh édes doktor ur, ün túlszerénv, mit erénynek tartok ugyan, de még nem olvannak, hogysem belőle keveset nem engedhetnénk. — Napjainkban fiatsUink nevét sem ismerik e szép erénynek, és épen azért szerfelett örvendünk annak is, — kiben valamivel kevesebb szerénységet találunk, mint önben ; sőt e fontos Ügyben kell hogy letegyünk félódiségünkról, mert szemesnek a világ, vaknak azalamizsnn. — Nagysád oly életelveket mond, melyek inegczáfolnatlanok, valóban boldog lennék, ha tanítványai közé tartózhatnám. — Azt megteheti ön., de figyelmeztethetem, hogy nagyon szigorú erkúlcstanár vagyok. De térjünk vissza tárgyunkhoz; tehát ha "ajánlom magamat, elfogad ön közbenjárónak ? — Érdemetlen vagyok ennyi kegyre. — líem, az a kérdés: igon-c vagj nem ? — Édes örömmel 1 — Na, ogy megházasodik Ön. — Biztosítva érzem magamat. Még néhány udvarias bók után — nmlyek Klementiu nsgyaámnak szerfölött hízelegtük, a társai gfis7\'mely "eddig ketfB között folyt, áta-\' lánoa lön. Mi pedig, kedves olvasóim, hagyjuk magukra a tervexAket, csak majd ha megérlelték, — b a kivitelhez fogtak, — keressük íel őket ismét, U. Szép borongós ószi regg volt. A természet némán hallgatott, mint én szoktam, midőn tanárom Kant kritikai bölcsészeiéből felelni szólított fel; kritizálni szerettem ugyan, do csak akkor, mídón sokszor bámult olmónczsógemet a krinolin-rend — pszt I majdnem elszóltam magamat — kritizálni — akarám mondani — szerettem mindig de Hant kritikai bülcsoleto epémet zavarta fel. De hová ís tévedtem ? — most veszem észre, hogy mást irok, mint mit akartam. Tehát hallgatott a természet, csak a sugár jegenyék loveleí kürt suttogott az elfáradt ¦ephir. — De hallga, mintha sebesen rohanó szekér prózai zürgéae Umiwárfid as ünnepélyes csendet. Csakugyan m, amott a domboldalon a tUzleliolletü táltosok bűMzan meguynlra vonszolják fölfelé a nyi-korgó járművöt, ¦ ha urnám Mm csalnak, H i r e k — Királyné ő Felség már-etf; SO-áö a p^sti lőpfn-tjLnik közelében fekvő uj verseny téren akudály-verseny rviideztatvón, a számára kéazitetett gyönyörű pavillooban foglalt helyet, hol megyénk szeretőit főispánja, Gróí Szápiry Géza és Andrássy Gyula mioisterelnökkel hoax-azabb ideig társaJgotL ismerőseink ülnek benne. Valóban, az ott Hári, a másik, kinek szájából mint fazekas kémény-b<"! ömlik a füst, Nyelves Andor, a liarmadlk Árpád. — Ah 1 jóformán kullogóba mennek. Már ugy én is velők tartok. Mélyen sajnálom, hegy kedves közönségemet nem vihetem magammal, mert magam is caak a nyújtó rúdon foglalhatok helyet, de legkevésbé se bántsa azért önöket az életpirt rabló szomorúság, mert mindent leirandok, mit látni és hallani fogok. — Istók! gyorsabban hajtson kend, hogy délre Caabra érhessünk. E megszólításra suhogott az ostor és a jóvérű állatok ugy neki feküdtek a hámnak, hogy amint a jármű szédelgös kereke gödörbe zökkent, majdnem lemaradtam a nyújtóról. — Uram segíts ! aligha lesz eredménye az u tanknak. — Honnan gondolja doktor ur ? — Nynl futott keresztül utunkon. — Hüm! babona, paraszt mese ! - Mikor Klementinemért mentem Lapuba, három négy is átfutott, még som jártam hiába, sót egyet, puska lévén nálam, amúgy a kocsiról agyon is puffantottam és oly pompás elődei lett belőle tnenyegsómre, minőt nem ettem azóta. — Ja I menyegzőn minden édes. ¦•^üzantnegjcgyzós"ütin, melyet Hári barátunk tett, elhallgattak utasaink, mi épen nem csodálandó, ha meggondoljuk, hogy nem mindennapi dologban járnak. " — Hej Istók! megálljon kend — kiált fel Árpád. — Mi baj ? — kérdek egyszerre a kocsin Ülök. — Mindjárt kizökkonik kerekünk. — Átkozott ut — mormogd a boszus Istók — nem csoda, hisz olyan gidrea-godrös, hogy gyalog ember este lábát tűrhetné ki. Ha még egy fél óráig igy tart, összetörik kerekem s én nem tudom aztán, hogy hogyan érünk délre Osabra. — Ne dörmögjön kend, hanem tegye gyorsan helyre a korukét, aztán meiyünki — Ugy ám, könnyen beszél a teíns ur, de karékszegem is elveszett ám. — Hit ilyen kocsis kend ? tudta, hogy útra indul, márt sem készítette el jól szekerét ? — As ördög gondolt ilyen csudar útra, a tu szekeret is összetörné. Iitdk a kerekszeg felkeresésére indult folytonosan dörmögve, káromkodva s végre ia eredménytelenül tért vissza, nem volt tehát más mutiudék, mint az árokparton talált ssára* áígal helyettesíteni a szeget. Mindkét részről nem csekély boszuaág közt végre megindultak s épen midőn Caabra értek, harangoztak delet, miből azonban nem következik, hogy tizenkettő lett légyen az óra, mert a toronyban — bár mind a négy oldalon pingálva volt — nem létezett ilyféle maschma, ennélfogva mester uram gyomra helyettesitette azt, mely púdig nem épen mondható .rendesnek, inert sokféle befolyásnak van kitevő, igy p. o. ha kedves oldalbordája nyelvének pergése édes álmából korábban felrezzente, mint a nap basára sütött és ebből támadt boszuságában néhány borzas miizsatinak mogyorópálczával magyarázta meg a részesülőt, - e munkában aztán annyira kifáradt, hagy el kellett küldeni tanítóját delet harangozni. Néha pedig megesett, hogy egész éjjel, hivatásához füven, énekelt — természetesen bor mellett — minélfogva nappal kellett aludnia, ennek pedig termesze tea következménye az lön, hogy midőn 3—3 óra tájban felébredt, hozatta meg a jeladót ebédre. E döntő érvekből beláthatják nyájas olvasóim, hogy nem épen kellett tizenkettőnek lenni, midőn utasaink Caabra értek. — Hála Isten, caak hogy itt vagyunk — nyögött Andor uram, midőn csábi collegájának mindig nyitva levő kapuján befordult kocaijok — jaj derekam ! átkozott gonosz útja annyira megrázott, hogy minden csontom kimozdult a belyébőL Tisza, Bodri, nem hallgattok? üsse meg Istók avval az ostorral őket, hisz kiharapják annak a lónak a lábát; — nem takarodtok 1 — De ugyan hová lett gazdátok, talán aluszik, vagy megszökött előlünk, sejtvén hogy jövünk. — Jaj 1 — átkozott ut . . . Sokáig zsörtölődött Andor, szidván a rotfl utat, a csaholó ebeket, míg Torzsa Gábor, Csáb érdemes jegyzője — megjelent a pitvar ajtajában, — Na ugyan mit csináltok, hogy az ember egy árva lelket sem talál udvarodban ? — Hát titeket micsoda ssel hordói erre ? — No, most csak szálljatok le egymásután, aztán utánam,, épen teritvu van as asztal. "Szerenosé- . tok, hogy most érkeztetek, mert nem kaptatok volna ebédet ^ (FeljUtÍM kaO , . y^f>>Lapviüc jelan nim» as év második jr^g^idében az első levén, mindazoknak is trtitBletUl megküldjük, kiknek előfizetési időjük aildiai végével lejárt, kérve anoaic\'UÚves »VpJitAjt ^ KU-Martonban, Sopronmegyifbea, » Választás alkalmival odarendelt katonaság egyik köilegénve vigyizaUansjtgból töltött fegjver^vel egy leányt vesxélyt-aen, egy másikat pedig gyógyitbatdlag meglőtt, — fikarc ítél a katonai határőrvidéken és HorvátonxigoD it Koviig és inoen a boMÖgellű tfifOk terulétekeo it Bihálcóg és Dalmitiában Kukám és Dernisen it Spalatoig vezeti vasútra ennek Sziszek felé elágazó melUk-igira A lianko-oaxtrik bank Pongrác testvérekkel" agyütt előlege* engedélyért folyamodott Becsbea. Egyúttal felaéretett a killtlgyi min is te rima, bagy a megfeleli engedélyt a török kormánytól kieuküxölje. _Haláioíis. Nagy-Kanizsa város egyik tkatstetben álld tevékeny s a magyar irodalomért linghérvel viseltető polgára visel gyászt, s a hJTPrffunc példiny-tüköréül szolgáló élet pó-tolbatlan veszteséget ért, mit eléggé lanruitott a népes temetés, melyen varosunk minden rendű lakossága képviselve volt, síolljon a gyászjelentés maga, mi résivéttel közöljük: „Bisztrí-oainyi Jinos, maga. és gyermekei: Cornelía, férjezett Dömötör Lajosné , Alojzia, férjezett Mür Nándornó, és Ignicz, ugy unokii ás rokonai nevében vigawtalhatlan szívvel jelenti Janiin szeretett felejthetlen nejének, Uletüleg anyjuk- és nagyanyjuknak, Bisztrícsioyi Jioosné, szül. Zsoldi Juliannának folyó hó 30. reggeli Sorakor a halotti szentségek ájtatos fölvétele után életének 5C-ik és boldog hízásai-ginak 53-ik évében, hosszas szenvedés utini gyászos kimültiL — A boldogultoak hull tetemei mult hú 31-ik napján délutáni -4 órakor tétettek az őrök nyugalom helyére. Az engesztelő szent mise apríl hé lén délelőtti 10 érakor a »x- Foreocziek templomiban tartatott meg. — Kelt Nagy-Kanizsán, mirczius 30-án 1869." Béke hamvaira! — Kaposvárott a deákpártiak folyamodást nyújtottak be a megyéhez, miszerint Ka- — Hint lapunk előbbi számiban kfiz-lOttUk, hogy Károlyi L_ színtársulata Pécsről Kaposvárra utazand, az említett székvárosba meg is érkezett Az izgalmas megyei élet lezajlása után helyén van egy jél rendezett színtársulatnak a szellemet felvidító mokOdése. •Kör m e n d e n a herczeg Batlhyinyi Ftt-l8p.fi méltósága palotájában levü régi nagy-becaü oUjfeatmények kijavítása rendeltetvén el, egy Bécsben lakö olasz festesz a helyszínéi, működik rajtok. AKís-Kanizsin a mult napokban egy pajta égett el, szerencsére oly egyén tulajdona volt, kí egyik párthoz sem állt, különben való-uiaüLeg egyik part a másikára fogta volna a gyújtást. ^Becsehelyens balpirtiak megtámadták a bírót, ki jobboldali és Ceuzy Károly ottani földes urat, kinek kastély-ablakait be is verték, ennek következtében a fö tettesek elfogatták s Letenyérc kísértettük, hol a becsehelyiok és pó-laiak kis zabadi tani akaj-váti, mindkét helyre lovas katonaság érkezett meg. — A nagykanizsai városháza uj építésére Hencz & Bergh építész urak által készíteti, tervrajzot volt alkalmunk látni; ez építést egy negyed szazad óta rebesgetik, szeretnők mar s téglákat látni, mert attól félünk, hogy a mostani óház előbb összedől, souuuint hozzá fognának az uj biz építéséhez. /\\ Megjött a szép Uvasi; ideje volna a főutezai Kiss-féle mult századbeli kövezetet kijavítani s a bűzt terjeszti, csatornát régre valahára befedni; — ajánljuk az illetők erélyes figyel mébe. — Bánffy RezsÖ, a hét éves zongoravirtuóz, ki a tél folytán Pesten is bemutatta magit s nagy hatást idézett elő, a közelebbi napokban Nagy-Kanizain is fel fog lépni. Műértő közönségünk méltó örömmel karolandja fel a kiváló ügyességű ifjú műrészt. — Zala-megyében kebelezel t Csáktornya, Zala-Apáthí éa Stlmegh községekben f. évi mirczius 22-én tartandott országos vásárok jelen évben az ép e napon eszközölt követ-választások miatt april ó-én tartatnak meg. — A ca. kir. déli va-pálya-társulat főigazgatósága f. évi april elsejétől összes vonalán a -MjPOTMBfrybGn történő fizetéséthezi pótlékot pénzbeli lifirkodasirol nyomtatásban számot J (ágTot)?z Y, százalékban szedi s nem — mint adjon. I * -Magyar TTj^g* hirdeti, hogy 22 százalék- ban. — A teherszállításra nézve szabály szer ü-leg megállapított szállítási szünetelések UmAt életbe léptetnek. — MáAr Nándor oki. állatorvos, ki városunkban több évon illat az ál! atgyogyiaz.it terén sznkavatottságát tanúsította, — h-izáuk alföldi vidékein tapasztalatait bővitvén, — vámsunkba visszaérkezett, s állat-orvosi mukö-dését megkezdette; — magá>aL cz. g-izdiUzaú közönség pártfogasába ajánlja. — likasa a .Zöldfa" vendéglő-meHett, a László filrdöb<n. — Köszönet-nyilvánítás. Mindazon igen tisztelt barátink, rokonink s israerősinknuk, kik forrón szeretett kodvefl nötn — illetőleg anyánk f. évi raárcz. 31-én tartott gyaszkisé-retébon — részint a vidékről, részint városunkból megjelenni, s nemes részvétükkel a reánk nehezedett súlyos fájdalmakat enyhíteni szíveskedtek, — elmulaszthatlan kedvez kötelességünknél fngva ezennel a_ legmelegebb köszönetünket nyilvánítjuk. —Kelt Nagy-Kanizsán, apr. 1-én ltílJit. BlSZTTRICSÁNYl JÁNOS és családja. Hasznos tudnivalók. — Tintás üvegedet soha se dugd be, hogy így friss levegő férjen hozzá, miáltal feketedik, bedugva mindig fehéredik. ¦— Hogy a tehén- vagy bivaly-lej suruaéga miatt össze menjen, forralás elüti egy-két kávés-kanál vízét tültH a tej mennyiségéhez képest belé, nádrnizzel !8 ezt síkért nyered. — Csuklyás ellen. — Néha a csuklyiU hoaz-azabb ideig tArt, és igen alkalmatlan lesz, ez ellen aztzxokták ajánlani, hogy az illető vizet így ék, a mi legjobban ugy használ, ha a vizet igen lassan ioszu, vagy szalmaszálon ííL NY-ha azonban ez tierti hasznát, akkor aztán ajánlják, hogy a gyűrűs ujját hajtsa be mind a két kezén jiil a tenyerére n többí ujak nélkül, miáltal a figyelem díla pontosul, 8 a csuklyás elmarad ; hasonló okiríl f.^v,i némelyek a esuklyút meg szokták ite>u-\'m. — Lo-gbiztosabb ii i közt néhány kaiiáhivi melegített bort inni, vagy egy csipet bitmutut fölszippantani. K T, — (Ujabb iinid a fehérnemiiek feliérité-st-r..\' Városunkban ig n nohói alkalmas helyet találni, hűl a mosott fe\'iérnemül fubériliM végett a gyepre ki lehetne teregetni. Habár jelenleg általiban az iüiucreteá fehérítő vizet (alkuhol- savas nátront) azekták iv használni a nupár>< gult ruhák fehénJesépe, mindaziltal vaaaak \' l;-iiaazonyok, kik fehérneműiket ily eljária aM mm hajlandók vetni, mivel kellemetlast ; tapasztalatokat szereztek a fehérítő vagyis psv ~ csUviz alkftlmnzUa körül, melyek valóban Hohn nom maradnak el, ha csak a legnagyobb o\\-ütoin>Ígut nem tirtják szem előtt. tígyedUli \' e-íík\'i?;, mely a megsárgult ruhák fehérítését a vTUgo&sigon és légen nagy mérvben elAun-ditja és a kelmére legkevésbé sem hat romboló-la?, — a terpetinolaj. A terp\'ítinolaj ogyaoit vüágossimaalégelonyóióíO ini képes átviltoa-tatai, mely utóbbi áros fehérítő toJajdonsiggal _ bír, sőt alapos okunk van hinni, hogy aa egeas . természetes fehérítés az ózon jelenlétén alapszik. Hi az utolsó öblítő víxba, melyen a fehérnemű átmegy, némi terpetínolajat teszünk, s ennek egy kis része a kelme száUirs tapod, a szövet száradásával egyídőben elég erélyes fehéredést tapasztalhatunk. Hogy a t irp-ilmolajat kellően it vehessük a szövetre, a letroagyöbVov^iósság : gal kall azt a vízzel keverő Q:ik; evésre valamely pohárban 1 rész terpetinolaj « .T-T erős szesz vegyitendü. K vBgyülékből egy akó vízbe elég 1 evőkanállal; ebbe * fehernrani bemartad vin jól kicsavartatik s száritáa régutt a szabad légen felaggnttatik. A szövet megszdradis Után egyszerísmiad meg ii fehéredett s legkevésbé sem érezhető rajta a törpülinolaja?ag, ha helyes arányban é-i uem túlságos meanyiségban alkalmaztatott. — A núk álhajcaomagai. — Divat levén a nőknél, a felbubuzott hajzat, kevé* baja nők haj pótlékhoz folyamodnak. Lilái ilyost hajból, selyemből, czérniból és egyébből Ujabban azon: ban ejy termoszéiba vár m levizsgált egy ilyen hajcsomiignt u azt találtn, hogy bennök penészgombák tenvédenek, turménzeteseo exea hsj-csomagokat soha sem szokik fésülni, vagy tisztítani, minthogy uíitkat csak fel szokták rakni. A fejnek melege és kipirul ^-Isa nagyon k.\'Ivez a peni\'wz-íoino\'i teiiyéízt\'\'\'ía\'\'li. a n"vC\'.elt álhajcwmia^iikbaii. r* ezen rlü+Ji nörény átm*-het a terra^azetes hajzatra is, s azt niesrront-hatja. Elhih\'-nk a nók, hogy «ítn hiljae-oina.\'ok viselése egyáltalábin nem valami iljfúa t .hil-mánv. l\'i,^ií«zs. T«n. Ü Z L 1" X-XX I R N ttsn-llaaUsa, 1&69- aprilli 2-in. A Utsssí monkikBsk megkesdíse-S, TMfJ ss id5 kedrtis-iiiijTt kov-stkesliben ¦ Ksboas-á> iltslibsn lsndlllét nTert pisemanton, kfllBnB™ >Tins»f sknlr.o-ríeaslO—Ifi krrsl enelkedett. Ueboiatal asonbss kn.íp-uerlLi-vssnti uillltis némi f«nak»riáBti»6iiTodoHiJ\'CT«n a smbnSTitelra níiT#, de e Irányt nem adhatott. (Jepek ¦tillitutuk e hiínD 8omog7nWj^l>e, mi Ksxdisssti ba-lsdsjrs mütst, A borfcjt^iok ideje oientEkcsf in, s keres-ksdslal csikk nálIitnM egv beáll ittslolt. A mM8- Basnksi aspisi-m feltűnő dnígánsk muUtkosik. ldunk siSi ¦ emiatt s munkálat a bút regen beállott. Votesetak lemml klTsnni T«Ii5t nem hagynak magiak ntáo, esekre nem ss IdSjirii ked-feiB._ Ptaazi attt-vitirl kstetártk. SAOY-KANIZSaN, AprilU 2-án. AUo-siUBtrii- mérv nként TtrZléayek: Btti «8—85 fontos t frt, G5 kr. írt 86—M ínU Í fi, 36 kr. 87—88 ft« 4 frt 60—60 kr. Bon J8—79.fnt 9 fr. 40 kr. 79-80 fiit 9 Ft 50 kr. Arp ierf6fíi,ek, 70— 71 ínt 3 fr. 60— 70 kr 71-1S fiU i írt. 80 kr- Árpa koitnidgea, 6ö—«0 fU. S fr. 10 k>. H7-6H fii, a. íri. 41X X». iCui«-r.« i» í frt 85 kr^ S frt 35 kr. K u k o ri e ¦ a olui (uitiqaantin) 3 frl 70 kr. Zab 44—4& fn«. 1 frt 75 kr. 4«-47 fni 1 frt W-kr. Pohánka ,0—68 fna. S frt. 60 kr. 60-«Ö fis 2 frt. 65 kr. Pai«tily fehér 3 frt HU kr ParantT, tarka 2 frt Go kr. fliína miu. — frt. kr. Szalma - frt — kr. Bécsi pénzarfolyam, apr. 2. &Va metaliques 62.85 ; 5% Qemz. kölcsön 70.70; 1860-ki illadalmi kölcsön-102.80; baok-résavények 7.30; hitelintézeti részvények 21» 1. 40; London 127.90; ezüst igio 125.2-j r«rany darabja G.07 kr. Vasúti naponEnti menetrend: Indul N.-Kni«.árúl Iluda Trieit d. É-k. K.KaniKtirK 7 óni 4:\'i 1 óra &<) , „ eatve 9 líra \'?0 Harc* , reggel 8 Jra 50 , dilután 2 Ara — Buda felül reggsl b in Béét d. n. 1 reggel H -ír» 20 estre 7 ára 30 rcgf[>;l S óra ilnlbeol-J óra !>i d. n. ] óra 44 7 ára 20 Aprii 4.tél_ tO-lj[J8M. _____ ti - L-l llEti-nap tár naf l\'rutoatáua -® ..lj Jéia «árt aii.\'m Ján«.« XX. jS k ia- •rc»i«L ál Vazarzap^ C 1 Fea. vi a. C 1 Qiuska. tm IK-t/3 Ferrari V. Irén. Abig. Ked.l CuirttlL ¦ renetta SiariL tlerinina ii Hermina « CnQtnrtnk niHnM \|>. Dérien fk i 9, ]>rolrk Jcs. <1. 6a. UHm&tflr 1(1 8,„iub»t E melliti p Daniel m Felci»: szerkesztő : WajtfitS JAznf. Segcdszerkesztü : Bátorfl Lajos. H R D E ESEK Csáb nyerni lehet!! r Nem ígérvények, sorsjegyek eladása részvényekben. Hogy t 0«. Ogybuitmiiikinlc u eredeti MTijogyek TáairUaát megkannyitrtk, aion iilezkedéal totlük, hogy a legkedveltebb Kjrejegjeket u eredetinél knebb reraleMkben ftdjnk el, ée pedig edunk Xx-asMBsuZr. ereaetl 1804-IeI ioo TrXom sorai esyet 8 rrtórt, \' ío TrrtétTt, i>ui- él (oljó »im. pontoua fel rin jef7«ir«, . .arajegy hnnBdr?.b« inul • rrrí tsbJO A. ttilrt ia.tkatiiánil . inj agj álulttok Idállltalt .Udáal I.Tetat k.p, metzen . totwjigj i . tttk, • «iui<Iíoí.. nnik j.Tira jiu.ik. I »nJ.CrailliiI.ddl! niluk und UU«, mlg buUlk, m«lj oli. ml > pj.r.minjOi.irj.l ilrUU, ¦ • ...Sr, .<« JiruidiiiiM tínOolirflI mlrfrii l.r.^^aUlu.nd kl«.«jnk. -A ffarytri »z I8844Ü onJ>g>eklll 2S(1,000 frt, t. legkisebb 160, 165, 17ii—200, - hitelsoríjegyeknél a fínywí 200,000 frt, a legkisebb 1B6, 180, 186—200 frtig. - .. ¦ Enerint tehSt a befizetett Összeg elvésstése lehetetlen. > bfUaMi mjmh b, mlkfal . Umebbl.kbül lilk.td, • ion)v.k — MtyHk ekvlderil kentél M, — bumirmáil ítítü klrUlbalOl ¦< ríuJW""" HUmU, htf »» IXi.kuUH.1 • kliludc tJ »«dl ii1U\|M4mIi ftWldnk —f. ahel • k..í.bl,4 uk.USub.ek, kik alnom.k "o. a.ljrMIMa, h.jj renj.ETrf uunacaek Mplul, ""i"1 "** ; * IutUU ríízono., ki r...>,t >lu7n.r«d . nr«b.la.f^ .ddl( l,ir,íoj.k« .ijkmk uilkU,1nj0 pinne* xd.b. kdrpdlUM Upotl nb, « ¦ "i kUintt pia. «rtk» «,.».11, rí^-ffdak . l»a tu, Uff P<a»U, BlUat (»n.bb kU.JUUtt, d aul TMlltknl. — Ajiiidikokr^ jot«lt^. «b, dili.. kiiUiti^ toljUt^ r^HT^ Jk"™"^- V. \' PIENITZEB TESTVÉREK bank- éa váltó-üzlete Pesten, Dorottya-ateza 10. sz. SSF* TUdkKU a^IuUnk Wtpeattakbaa M\|«W«a.k a a JaraUk «Uríwl. «J1M( I. ««UaalMa». ¦ MM aaMBaSaaiM kOaSMaaSSattBi Die Quelle der Genesung von - sciweeren Krankheiten. " fflWiníEOTf," 22. jtfnntt 18iín. Da 3$t ansotjridjuctrt ÖHÜtöSETtÜH« 3taTj.SpaB-lStHral!5tltsW(r ami tri Uno oHflcnutn urtati; grou in iirtnt Site »r Diilfam Wirt», \|o Witt um ntibtttoltt ßiilnikuiis- labili, f. mn&hntifitr — Situ-SiiBd»», {Sfc »¦ .JI4»Iiii). 3,r tta&rtnft luirtmtcS \'SD2aIafanrüat $at\' min) wt <te« ÍKci^c Jion Saar«. Dom uu-¦««»ofrBttfr fdjrfnnibra Tnln QfirHrf .-äriJxm.. utnrn __fKttDr. trdrn tauincg SMaatnuM8 fanti in) babrrjiur ju bitfcr Quelle brr fflűKÍanaíJOhfo ííeIm firoctrtn ffranf^elíín jnrilíc&rrn. íööltfcr, lHttna«t&pád)<rr uno lonífajaftfidja: Sequiflrt. — Pinj, fan»\' ftraJJ(_78D, 29. 3ünncr 1800. Sittr um á«[tnbuii(\\ non Ibrtn nuífltjridjnrt Stílfám roirftnotn <Dtolj.finiMei\'M\'<ítK<>Mj tS-8Htcr 0. -BlnntntÍJl. — Sta. 3(r<m L4ilrimlíi<iibtn Stffft\'3ÍIal3\'2imtl?Diié nub 3&"r Jnáflíjridlncl bciliamcn \'JJÍ;üJ> IJkínniJÍcitS\'Ciíwolatí erbitte td) «enbnitfl. íbaTomii ottan, gt6.tir.ifm 9ori)ű4 in iBorail. Sr/Jluajlela «otte HolTaebe Hxtt-Ejitraet-6eNudbeit8bler, wie Mtít^e«itilheíti^)w9Dl.ih«Hi. Malz-Extrict-Bottaoas. ¦ind nur Uratiarrlaglfr.2 Anf den Ettlqnatl ttent derrUraratiug Johaan Hoff., ?teife: SBlaljSprűCt (íefunbbeilíbier mii WlaS u. Vcit^t rang: ogiald). 3fl.7(>. IS Jlütó. 7fl.S8 Älaf.1 HUM.gMO. 27 fí. 30 h. 120 Jlűídi. 5nfl. OTalJ («tfunblltin Ctoiotiibc 9h. I. Iffb. (1.2.40. ílír. n : l\'Ufi.fi. 1 .(!0.4M 5 %ifb. jb. gratti, bei 10?f.b 1 YilMb- \'UíűljUbocrliibfit \'rutprr ífir ^.inq finge aß ifrfaeniilltl bet feolrntcn\'Dinner mildi «u u. 4» Ir. Bnift\'ülialjbonbiinä (W unb 30Ir Ali™ nli Wim. (ÜJT- Ter ÍDÍalj ttrtTűct ifi in ISirog -Ülni;?,! Pírralílj bei Johann Ruaenbtjrg A Joeel Wtslliflch. Adolf Schwarz, Franz Börnberg unb C. Kek-huntlml. (2:12—Hi 1 legmagasabb első nyilván"-- Kereskedelmi tanintézet Bécs, IiCopoldstadt, Prntentrassc Tantüói iroda u kereskedelmi tanulmányokhoz, Porges Károly tguyM-inU. Kit háttérbe vannak suiritvá ezrii iiilézct osszelOtlc-tésétói, c fclfosailisokat fulvtjjuosau, és uktatást nyernek n Tizsgáig e szakba vúgú intézetek képviselőségért1.. (241 — 12,2) A legnagyobb vászoiijűto-raJtt^ban váczi utczaYFí^lSíTI-hoz Kaphatók a-tógotetttb árakon aJepujyottjrétfMzté^ mindennemű kész fehémemüek. férfiak, urak ?8 gyermekek számára, úgymint: darabnál tfíbb fpri Ingek mmbnryi, hollandi -vk$y trlaadl Tiaaonb.il, darabja ft 50 kr a it, 3 n bő k, -i n, 4 üo k. s n, 5 ft 50 k, 6 fi, « a bo k, 7 ft, a n, 10, 11 ft lOoxer darabnál tfthb utm Arii Ingok, eacr külBnbflíS mintában 1 B 60, 1 ft 80 kr.f 1 (j* 3 ft GO kr, 3 ft. Feirtr »da0olán^érfl loek, 1 ft 60 kr, 1 ft 76 kr, i ft, 2 ft &0, B ft, 3 ft 50, 4 ft. Fórflg.ty.ik vászonból, ningrar, Wlmn^jrar vagy francaia mintára 1 ft 75 kr, 2 ft, s ft 25 kr Ü ft 5« kr, a ft \' WSi lOfték Vánionböl, ifroilt 2 ft S5 kr, K ft 50 kr, 3 ft, a ft 50 kr, 4 ft, 5 ft. hime,fe 8 ft, 8 BO kr, « ft, ö ft, » ft, 8 ft, 9 ft, .cIiwcÍkí ét franciia mallmuitráTal i ft, 4 ft &0 fi ft, 8 ft, 7 ft, B ft. 8 ft. 10 fi. \' HŐI fBzA-VÍ\|!ak íDamtn-Mivdcr) 1 ft 50 kr, 2 ft 50 kr, 3 ft, 3 ft 50 fcr, 4 ft, 4 ft 50 kr. FlU-füftek ViUOflhÓI i íven 1 ft 80 kr, l\' ft 40 kr, C ^tc« 1 ft 35 kr, 1> fl 40 kr. 8 irt!l g 2 ft 45 kr, 10 íven 2 ft 10 kr, 2 fi 65 kr, 12 évet 2 ft 40 kr, S ft 90 kr, 3 ft 5o kr 17 ívni \'i fl 65 kr, 8 ft 15 kr, \\ ft ü kr, 10 íven S ft 50 kr, 4 ft, 4 ft 50 kr. \' Szlnea flu-ingek, 4 évc« 1 ft I0 kr, 1 ft !»5 kr, « 1 ft 25 kr, J ft 40 kr, 8 éraa 1 ft 85kr ¦1 n ;"ö kr, 10 vm 1 ft 00 kr. 1 ft 75 kr, 12 Ao* 1 ft 65 kr. \| ft, 11 i»01 1 ft 75 w,\' 2 fl H) kr, 16 ivo. I 1175 hr. 2 ft 20 kr. \' Mind.niK-mii téfl alió mellanyefc, nadrágok, harisnyák ?1 cgjib tAU cikkek férfiak laMcatgrek miniÁra, HftE7 fál««r.t4b»n. Ft"raktár* a lecjobb utrihai krlnoHlwafc rnindenféU- ainb«n \'2 ft, 2 ft 25 kr, 2 ft 50 kr. 3-5 ftia Szinti alsó uokayáL 4 fn 75 kr, ft, ,rj ft 00 kr, 6 ft, 7 ft — 10 ftiE. rJ nuk i\'zjt-l\' ké»i fehnicmll ciikkek. mcljckrűl ai árjrjcjsii,; kívánatra bínaentaaei. .\'Iküliit-iik. T"fár,h* ajánljuk napy mklániukat rUBburgl. beIIOQdl, t\'t Irlftndl VHSZBalÜiaa, Ttre íí7 fi. :t« n. 30 ft, ft ;»s ft. lo Itf" ftiE Creaa-váUBB v^co Jd ft i2 (\\ .\'m kr. lü fi, 14 ft, 15 ft, 10 tt, 18 ft, \'^i a."í fiig Vasion zitbkend&k, tucznija 3 ft, a fi 50 kr, 4 ft, 4 ft 5« kr, 5 ft, 5 ft, g ft, 7 ft, fl ft, 9 -ft, lu ft, .-c^ ÍO ftip. TBrUlkBzŐk, tnrxalU " kr, fi ft, 6 ft 50 kr. 7 ft, 8 ft, 10 ft, 12-20 ttie. ,ao ,ola, Siloes ágyl eanavási. tf lJ ft- io ft, 11. i-J ft. 13-16 frtig. (S— VáSIOB-asítalkMdík tuonaija :> ft. ö ft 5u kr, 6 ft 20 kr. 6 ft 60 kr, 7 frt 50 kr, H —12 ftig. — AbroaZDk minden uagj.FáBbai. 6 icumrlvtöl 24-iK. — AutSÜ kéuJ«M 6, 12, 18 ét ti Nairj vÁliuitáii BnytBtHták. plqwe p« trloot paplanokból, kávés- ?1 o&endgB-kendökból Menyasszonyi készletek í^^\'tVí^^^r\' CyuLb uiBiiiivíiie\|:i.\'i ininJeukor kónen aiol^áluitiiatjuk. Kllldeniéiij-tküi minden iráDjhnn utánrútolM mtc a ti-l ^rkene napján azonnal rlktiyiliik cí.miagolij\'l m-m «inminink, ugy.iinte inegiaodeléiek leghamarább ülkécxittetnok. Kollarlts József és fial APRIL15= 1869 jra m 1864-iki cs. klr. oszlrak állam-ltülcsSn nje-emí-) < O.uj\'ének húzása, melyen 230,000,220,000,200,000,150,000,50,000,25,000, 15,000,10,000, 5,000 frt stb. tórrényemn béljogeiott réojegjni, melyok n nyeremény bu-wdrésíHtogUljik nugukbnn «5U,0UU forinttól hfclé lá.5 forintig S forintért darnbonkint ajánljuk az üsazeg beküldési r^y po«t»i utinréttel. 9 db JO frt, 20 db 155 frt. t-\'.\') ROTHSCHILD & COMP. Pffat-OaaaB Hm 14. In Wien. . ssk, lmét-«ladók Intzxwk fHiltHnn. -n iiiuiml 2.5U ki I dt> "nniatrát uedi-sitií stnm- \\ÁKV,n 5.50 kr. Fi-ür-l-fAle SnnsdvesitD írószer, trudn r-iámári i uUiánrn, f^y db huzútartuaúival, 100 darab t\'.llal 1 50 kr, íyoo darab enyvezett Jevélmark nrnnrotra ; nagy táp tuuaéá »ii-ri"iit 1.60 kr. ¦ftin Ttjrati TrsrranM 1.3i 4ir»-•¦ -1000 Icí\'iinlib. mim .t pecíát- vUtZ 2.50 Vr. ;T»X> db 2 írt. Egy iluboi betli l\'i kr. . viriu-i 10 kr. 12 tnnat jialviit m-tt\'-ltull titen-\\ kiiMf 25 Vr 1 tncint IhIIi.ilI, finom l> kr. pgt* Stámlák, rniWHA Irreluk, niíndcunemil uv.inLtntTánv , )ic 1 cíítmomok. (irt\'.ti manol.! kíiny-i.\'k p-nrl ár..ii w.il-áltaük. Postai mánvéttel kiiidbet- Íllk. Uep.kul.i-i aij i^lklil. TMUGOTT FEtHL szállitó-azlete Kltmtiit-rriiig 2. pepr-nflber deoi Droficlic-Han. Vr. X (,237-12,S^ ^Sife nyeremény! Nyeremény! Nyeremény ! Hof? t. cl adatbaráUlnkn^t ¦ .rml.ti Uik.dtOnk, kojj • lcjkrJ^ ¦ndfltllif ndluk, ngjinu \'deijeRjek ttenicrexbetUtt m« ilubb ¦o»jne7.oeinek«t kisebb räüttakben idjnk igknnnylttak, rolót hmitdr. bj.\'telaoX\'arJeKT\'O\'t ¦ 10 írtért, liuiisa jul. 1. Ä- • XS04-kiÍOO{rtoTtsorqi. " 8 . apf;"15.\' í.. . jL838-lá RQSfcUSOlXUcX «j. 7 . Hlud.iTc.il ituluk tlrvÍ«r«M.,«[ítlluti kltilcniayt V>p. pnrhn ncrj,lalii,.l . ur°nu é, Mám.nak, mely néki litui.dräHben birtokib. jut, ¦ Moanil i.Tirn ját«lk,- .néUcDl, w.dmlH MatMdurl kiHcm\'tMh.~. \' LhiteUorsJ főnyereménye 200,000 frt, a legk 170 — 200 l 1864-kieké 250,000\' \'„- . 485—200. 1889 ki Bothséhlld-sórsj. • 140,000 Vesztese^ alig lehetséges, 100 frt. Ultkon »4r\'^téiiaabb nyoremínr U kflrflibelOl errrailB a \|.«^nkoriU«ak-rafjiink, kJitalweajrittk-\'¦— = <¦ cgyouiu a lorajegy TA«bLrÍT»l kölöalum la min-.¦"váltani, aiéf pädia; ^Indeiikor a napi irfolyim Nyitrai és Társa , c bank- ?1 váltd-OaTate PeiUiii,Jiuef-Ur\'i. auáiB. 1:7 --^5^?Í^;"L,!\'Uir>Yí\'oa?1 Bts*tal ",I1U u P""t«"»n M.LosBlwtnek, Ptwtn «elidaleie- N »WahlnlÜMlyMfc, baiiai Jegririkakai mlndan haala ali» díj nálkttl k oldj Ok B»g, ^J&(#•M.^f«^\'wii» blrdetrafnyhen klt^U Arfry mtlvtk; náta,»»ónnal itvebatnk ^361-1) gyöngyök ós drágakövek a alföld szajnara a , legmagaiolblíAriíkon kötetnek. : ^ AH ernenesto fiUdgBtfkfts üaji Spiel der OMtemlohlachw IM» r-t V«H 4CT lUlSSfl, -011. Regierung gcaUtteL .Gottes Segen bei Cohn!\' GrfltvHtirtige inltGowtnnen beiiftileml vrrmekrle Ca> pitnlieu-VerlooBaaK von ütwjr Drei Millionen. Ite^-itn, Al~t 7.ir]mng am 14-leu April d. J. Nur 4 Gulden traten. W, oder 2 Gulden Osten-. W. oder I Gulden 6. W. kostet eia »otn Stute stirasti rie • wtrkUoiws Orfgfnir-SiMta-LODt, (nicht tos den verbotenen Prompnirm, ani meinem Ueblt und ica aolcba gegan fhutklrt« Einiiendnng des BreUflCI aelbtt, nach den entfomturten a«(roaJeD mir Tcraandt. Es werden nur QowfanN , geaoyen la"^anjrtft»lano;"tatóitan : 250,000 150,000100,000 50,0v0 30.000, 25,000. 3 i 20,000 i 15,000; 3 k (2,000; Il,0o0; 3 A 10,000 3 k 8000 3 k 6000 5 k Sodo, 4mo, 14 a 3«m 106a2aM, li A l5no, e k 12oo, 156 k lo00, 20é n 5ns, C k 300, 224 A 200, 21^0 QDtfii)oe Allo, los. 9o. 3«w Oewimigelder und amili elio Zie-hnnfrilbtan ioöJa neinrn Intcrot-sniiteii nacb Eiitaclieidimg jiratript nnd Temchwiejren. Dtircli mrlne Tora beionilr ülUek bofrUnitlRten Laoae, habe meinen Intaromntan barvlU aÜeU lo Oeatereloli dio illerttbnt.otea; HnoptretTor vnn 300,000,225,000 ib73no, 152,000, ISO^nao, 130,000, inehrfrfilib»r\|25,#B.>, iail)rpi\|\| 100,000, VOrzflDh sflÄoit wieder d«i froste t«w voo^ Q7^m. n. lliajit in 3-ten -Ulnz toten .ledar 4«n illorgraMtM Hupe- flewln In WI« tllbtuMt. (251 . 2 2) UZ. SMS. COHN I«HuibUr\|, Jlanki ond\'Wohatlfeaebttft. Wojdita József Ititelo-, iflp. & A 19-ik századnak egyik csodája! /ESTHETIN, Tisztaiiüvényi szer az ósz haj eredeti, a raegószülés elótü színének visszanyerésére, annak a megőrüléstől s kieséstö miüdenkorra való megóvására s a hajnövésnek feltttnö módoo előmozdítására. E» illomácy nern 0r«««, azórt t,-.wii.te^n ártalmatlan, • Igen eg7-flEeril alkuJtnajiÁJiti, a hajat nem rontja rnyp n minr nem Táitoiik — Ep üveg ára 1 frt 50 kr., \|m,u, F]kfihltia«>\| 1 irt 60 kr. haíjnálatí ntoxitáaia) igyütt. — gjgf Iámét elnd.lk totonie* íráíak-kban n\'-..^.nln^fc. . STARK J. fodrász Joiíf«n,H, J\'..cf.tSitienitr. 1G. u~ a- B^ch.a. P«U-n TÖBÖlt JáZSEF gTdtriurduncI, k.rálv-ultl. 7. .: „Mrd. Wnchriiarbrlri" bírálata: ^ntlietlBu4^ Bereitetik a,on - STARK nr álul felUlilt kajfeiÜ «r, m»lj iuonló, MtU .lö.ynrrl bir, h.gj tmkrmtttSI mratn kinékony befolji,! n.m gj.korol • lujulíj™, hun .rMS i IéI_______ pfíbH, ¦ (Í00-1Í,») gjéMWBÍI fogra a kcllemeat a baiinoaMl egybeköt.^ . kaját uni . a kio.iaiSl ivj^ MindíB ei„l icU ki.ériet klallotu a pl bannilat i. igen kcoycli njoradatulajdonos Jfagy-Kuniiaiiii Torojiy tírák alo^jabb tztrjtazettel ~" 2 j templomok, virnk, onoiglutaaki gyí™t, indóházak atb- J , szamira minden nagyaágban tOkélotas jótálláanal ugyi i mint minde&nemQ n ítt,f$$ örftk,at i a legjnUnyosabb .irajc moUott nolgil j RéBob teetvóreK J UBKf öra-rnklára 1 Bécabon, Mariahilfer-atraam Kr. 61. i . Arnabalyok a rajzok kívánatra Ingyen 8 bór-3 tnontrn kttldetnok. Alegujabli idSbon üáciWli n ridékirn ezen gyar-azolgaltatta ti-* legtöbb j toronyórát . ,, (226—6,6) mmrriímimnitmMií yagy-Kmiksa 18tt& április 15. szám. Nyolczadik éírft Kitíijedvo S 0 PRO N- és YJitSM EGYÉ RR E. a szépirodalom, kereskedelem, Ipar, giizdászat, tudomány és művészet köréből. üJkleKJolenJ-li: egiaa Iran. HtrrkrHiiol irodát in feladd hivatal: ~~ WAJDIT8 JÓZSEF kBnTrkarBaki>déiél>nn, Helyes modor és jó szellem a néptanod&kban. II. pályamű. V * t ¦> III. Nézzünk be most oly tanodába, melyben a jó szellem vagy ia; az erény, a rend, figyelem, szorgalom, tudvágy, becsület-érzés, pontosság és tisztaság nincsenek meghonosítva. Be se kall .mennünk a tantere, uibe, már a külzaj, szaladgálás, czivodás és egyéb rendetlenség zsibaja elő pontonkint hirdetik a féktelenségct. A külfalak, ajtók, ablakok be vannak firkálva. A tanulók a tanáruk előtt ki-be futkároznak, egymást lökdösik, rángatják, mindennemű pajzánságot elkövetnek. .Jön a tanító, hangzik a vad lárma-kiáltás; a tanulók egy része be szalad, más részét ugy kell bekergetni, bekénysze-riteni. Kezdődik a tanítás, ba t. i. a roppant MJ.tnszigálás, dulakodó helyre-igazodás miatt meglehetne azt egyhamar kezdeni. „Imádkozzunk!" kiált a tanitó. És van ima zűrzavaros, minden áhítat nélkül, gépies, minden figyelem nélkül. A szegény tanítót eszi a méreg, mig rendet eszközölhet, sok idő elmúlik, sok szidalom szükségeltetik. „Nem mondottam-e már többször, hogy agyon verlek, megnyúzlak benneteket, ha ily pokoli zajt üttök." .Kérem tanitó ur" kiáltja a több torok, „N. Pál." N. Péter. stb. nem hagy békét, az utczán hátba Ütött, ez meg pofon vágott, amaz ellökött, emez -elvette a könyvemet, a másik elhajtotta a kalapomat stb." A panasz, a vád egyre forrong. A tanitó \'nem tudja, melyiknek adjon igazat, melyiket Büntesse, ki a bűnös, ki az ártatlan. Nem ia bíráskodik sokáig, mert a perpatvar tömkelegéből ugy sem tudna ki vergődni. — Miért is a készen tartott pálczával akkorát üt ax asztalra, hogy annak ossze-tarto ereje ellen nem állhatván a szálak szétvnl-ntk B egy pár leczke alatt rongygyá válik a-pálcza, és ismét ujat kell elő venni, vastagabbat, erösebbet. A tanítás nagy nehezen por és egészen le nem csillapult zaj közt kezdetét veszi. .Olvassatok" azől a tanító. „Kezd el ezt meg azt a darabot." A könyv elővétetik, s mim; a forgó szét jobbra, balra, előre, majd .hátra forgatják a tanulók a piszkos, szaka-doeott könyv leveleit. - -A felszólított ipanaazszal adja elő, hogy ax:fl könyvét ellopták (pedig vagy otthon hagyta, vagy elvesztette.) „Ki lopta el?" -kérdi a tanító, „N. Pista" lesz a felelet. Pista ellent mond, tanúk, vannak mindkét részre. :A~ zaj újra növekszik. Ismét a pdl-_ csái-kell elővenni. * ~ :A-ixtátó. már te ki van fáradva, a foly-* tonos zsibongás izgatottá,\' türelmetlenné Előfizetési föltételek : ¦ HaljbaU aiafcoa bariiiaiü (<n vidikre poitáa \'k&táW^ Kitl-m ívr* - « frt. - kr. JY-I i-rr* - - 3 , — , teszi. — Végre valahogy véget vet a pernek, és mást szólit fel. Ez már olvasna, de hebeg, értetlenül ol-vas,„erre több hang kiált: .Kérem, én olvasok, én jobban tudok, mint N. olvasni." ,Csitt" lármáz a tanitó, „majd rátok »e-rül a sor." — Igy halad az az óra, a tani-tás öt perczig sem folyhat békében. Nincs csend, nincs figyelem. laie most nyílik az ajtó, s látogatók lépnek be, megtudni: miként áll az iskola, miként haladnak a tanulók. * A gyermek-sereg oly fülsértő, oly zavart hangon köszön, hogy a látogatók első teendője nem lehet más, mint komoly intés, hogy máskor illedelmesen köszönjetek, hisz ily hang sérti az Istent s embereket. „Hogy viselik magukat a tanulók?" — kérdi az érdemes látogatók egyike. Tanitó: „Istentelen rósz fiuk.ezek, nem lehet óket valami jóra tanítani, hasztalan intem, feddem, ütöm őket, nem fog rajtuk t a szó_— borsót hányok a falra, szerecsent mosok, mikor «zeket becsületre, szorgalomra oktatom." Látogató: „Hogy lehettek oly roszak, nem féltek az Isten haragjától?" stb. De hagyjuk el a nyilvános dorgálást, — nézzük, mit tudnak. Tanitó : „Kérem alássan, nem tudnak ezek semmit, egyik butább, tompább eszű, mint a másik. Vannak olyanok, kik három évi iskola-járás után sem tudnak olvasni, annál kevésbbé irni, számolni." (Megjegyzendő, hogy ezen magasztalás alatt is egyre zsibongnak, taszigálódnak a gyermekek.) A látogatók niégw csak hozzá fognak a kérdezgetéshez. Egyiket, ki legközelebb van p. o. hozzájok megszólítja az egyik látogató: „Hogy hivnak, fiam?" Felelet több oldalról: „Borz Pista" — „Ez a te neved\' — Felelet: „Nem, csak igy csúfolnak!" „Hát hogy mertek ti csúfolódni?" „Kérem nem én — mondja hat is — hanem ezek meg ezek csúfolják ugy!" „Nem szabad ezt tenni, értitek?" „Igen, igen!" Tovább: „Szeretsz-e, Pista, iskolába járni?" Felelet: „Nem szeretek biz én." Kérdés: „Miért nem?" Felelet: Mert a gyerekek csúfolódnak, a tanitó ur pedig mindig verekszik szid" stb. látogatók összenéznek, roszul érzik magukat, s még néhány kérdést adván, dc mindig badarabb, kétségbeejtőbb feleleteket kapván — fölösleges volna több kísérletet tenni. A látogatók elborult érzelemmel s azon szpmoritó tudattal. távoznak, hogy c tanodában az erények fája fel nem virul, a tanítás édes gyümölcsöt nem terem. — És nem tudják elhatározni, a tanítót kell-e inkább sajnálni, vagy a tanulókat ? * Van az általam festett kétfelé iskolai állapot" közt meg egy harmadik, mely a jó szellemet, bclycs_modort nem egészen nél-külfrriy-és ha péha rendetlenség történik- is Hirdetóselt A hat huábai peUtmrért 1-nflr T br. «»»r « .\'¦» imii.lcii t„il,1,j Uriktatiíírt & kr. nun-1,,1 t\|rV.-i beiktatásért 3l) kr pffy pvtii ...r l,eiktaij^i díja 15 kr Hirdetéseket elfogad: HRUKaaUaaa: »K ADÓ-BfVATALNÉ»w: EKttUBH ; Bco-, Hiibarq-, Bulla., M«Jaa-«..fraakfrrt- h jaMh , ban: Ha askx.steih voolebTTIJSw-, Karó, ál i Stuttgartban : -vUllSE* TAKSA, Btoafcta: OPPBUUC \'Egyben-másban, azért a tanulni, haladni és tenni szerető tanitó mégis képes, ha nem is fényes, de legalább sok tekintetben kielégítő erdméuyt felmutatni. Sokat árt a tanítói tekintély elvesztése. .Mit a tanitó vagy a maga gyarlóságai által vesztett el, vagy a köz-ég lakóiuak a tanítói állást kicsinylő, — megvető bán.!-; módja ront le. - A tani tói tekintély zumánczát nagy mérvben lezúzza a nynra.isztó szegénység, melynek ostromai által a tanitó kénytelen m -ha tanítványai szüleinek kegyére szorulni, és ezt a tamiltatbm szülék gyermekeikkel is tudatni el "nem umlasztják. Oka sokszor a tanitó függése egyesek szeszélyeitől. Oka többszír a kellő nevelői és tanítói képzetség — a hátramaradás a korszerű öimrr,.¦ 1 lés utján. E czikk irá-ánúl fóliámat a legjobb szándék vezérelte. Ném ezéloztaui senkire, mert játtaio kitüuö népiskolákat hazánkban is-, láttam igen in\'á^^tanmodort, visszás eljárást nem M^rtroAzágbau, de a kttlfül-tlrin is. „Tanulás, ömuivelödés, elóhaladás" legyen jelszavunk. lis igy a néptanoda érdeke, tekintélye és sikere folyvást növekedni fog, annyival is inkább, mert az életbe lépendő nép tanodái törvények védpajzsa alatt a tanító biztosan haladhat pákáján. BÓJA GKltUKLY. A cselédrartas. Alig van napjainkban valami, mely társadalmi életünkbe több kellemetlenséget s gyakran gyötrelmes nehézséget, sőt keserűséget hozna mint a cselédtartás je rY n viszonyaiban! De különösen a női cselédtartás nz, mely nagyobb kiterjedésénél fogva az egész cselédtartó osztályon, tehát főleg a városok lakosságán — mint roppant élettcher nyomaszt. Városunkban is, utón utÍV\'len hallani a kiáltó panaszt: mily roszak s alig használhatók a nócselédek; de a mi még veszedelmesebb, hogy ah\'g lehet rosz c>rlédet is kapni, és mily drágán kell azt megfizetni! Ezerféle változatokban hallani ily panaszokat a gazdaasszonyok részéről, s nagyon igazaknak kell lennie e panaszoknak; mert a szegény gazdaasszonyok egész lelkületét annyira elfoglalja s átjárja a csclédtnr-tás, miszerint alig\'tud már két gazdaasszony egymással egyébről heszélgetui, mint a rosz cselédségről s az ettől nékiek okozott bajokról. —_ Azonban túlfelől is hasonló panaszos clé-gületlenségről hallhatnánk, ha hallani akarnók — a cselédek részéről. — Ezek sem győzik eléggé egymásnak b falubelijüknek elpanaszolni: hogy mennyi sok jaydolog, őr-telem és jártasság, kívántatik tőlük; hogy bármint igyekezzenek is, söhá sem képet ck -a-gazdaasszonynak -eleget tennr, ki e miatt örökké süidja s tán még ven^is őket s keso-rüvó teszi nekiek a felpanaszolt\'kenyeret, hogy c intllett a bér milyen csekély, alig képesek abb\'il szőkén ruházkodni stb. stb. Nem niniidható ugyan, hogy a cselédeknek is ép annyira igazuk van panaszaikkal, — mint a gazdaasszonyoknak, — mindazáltal eléggé bizonyítják ezen panaszok létezése, hogy cseled és gazda egyiránt elégületlen helyzetével, mely a cselédtartó viszonyok mai állapijából ered. Kedvetlen valóság biz ez; és még annyival is kellemetlenebb, hogy ez régebben s legalább itt náluuk nem volt igy, a mint a középkorú nemzedék saját tapasztalásából tudja. Hugv tehát ezen változtatni, segíteni kcllenék.^azt biznnnyára minden cselédtart\'"\' de maga a cselédség is — ha helyzetének megfon ti fisára vezettetik melegen óhajtani figja. Nem i\'löszér iau e lényeges, sőt fontos társadiilini kénlés e helyen szóba hozva; . utóbbi időben is több lapban találkoztunk rövidebb es tüzetesebb fejtegetésekkel e kérdés körül, melyekben mindenütt hangsúlyozva volt. hogy a cseléd tartás jeleni rosz állapot-jónak fiiuka-cgyAoi-szerü ctelédrendtartás .. hiányában fekszik, s hogy e szerint gyökeres orvoslást ezen viszonyokban csakis a törvényhozástól lehet és kell várni Én részemről ]¦? tökélyeteken elismerem ugyan e tétel igazságát, mindazáltal nem érezhetem kielégítve, dű>eíak meg sem nyugtatva a társadalmi érdekeket a mondott fÖokuok ezen megjelölése s az illető törvényes orvoslás iránti kilátás által. Mert először is kitudja, mikor kerüleud a sor törvényhozásunkban e eu fi-ntos s napról napra győtröbbc váló kérdé>re; és másodszor, mert a törvény mellett — véleményem szerint — főleg a mai e-eíédt;irtási gyakorlatnak megváltoztatásában keresendő a mostani állapot orvoslása, mely nélkül a legjobb törvény Is aligha fogna valamit használni, a gyakorlatnak megváltoztatása pedig igen természetesen nem függ és nem is függhet mástól, mint magunktól, azaz a cselédtartó osztálytól. Világos tehát, hogy merőben mirajtunk áll a munkát ezen a téren minden órán megkezdeni, s Így egyik legkiválóbb társadalmi bajunkon mielőbb segíteni. Le kellene már most írnom apróra, hogy milyen tehát a mi mostam cselédtartási gyakorlatunk, melyről mondám, nögy"meg kell" azt változtatnunk, a mery tehát nem helyes „r és hihüs, belőle származván csel ód tartási kedvetlenségeink legnagyobb része. Ámde miuileuki el fogja ismerni, hogy "ezen gyakorlat nak leirása nz ő ezerféle változatosságával iveket töltene be s ínég ugy is csak hiányos lehetne. Ezt te tini egy lapnak azük hasalijuin czéloni nem lehet; beleéli azért érnem, ezen gyakorlatnak elvi fölubáit rövi- < den megjelölni, azoknak mcgváltoítuUsát ajánlatba hozni. K foldhat itt nálunk is^mfnt:sok-váróiban, a következőké—^------...—— 1%. A cselédet legtöbbször nem ¦epkllV^ szülő va«ö" gvám jelenlétei"de<«M)Lr.-»<t ogy. 1 7 1,3 x""^v nerü honossági elfiljirósági igazolvány, Bojr vagy bizonyiCVány nélkül, egy.-, szóval szegődtetjük házunkba; az ütta a rendőrhatóságnál nem jelentjük be s gyakran még a WrszerzWés fiora állíttatik „mégkétségtelen szabatossággal, s ez is csak üóval. ngyin ritkán iratban és idegen tanok előtt. Hogy mennyiféle baj. utólagos —perpatvar — származik ezekből, melyeknek erkplesi hatása mindig a cselédtartúra esik, tudják a gazdák s a nmdórigazgntúság ! 2) A cselédet vallásos és egyéb emberi nemesebb érzelmeinek featartáaáru, fejlesztésére és gyarapítására nem szoktunk elengedő figyelmet fordítani vagy pedig e végre viszás módokat követünk, melyek gyakran raWbtaz ellenkező" eredményt hozzák létre. Megszoktuk, a cselédet szükséges máznak tekintem, s irányukban, mint ilyenek iránt -viseltetünk, a visszahatás a természet törvényein alapszik, s így lesz belőlük valósadban fizetett ellenségünk. 3) A cselédek üdülési idejére nézve semmi rendszabályt behozni nenr szoktunk ; pedig az e részbéni gyakori kedvszegés és csalódás kedvetleniti s teszi szórakozottá leginkább a cselédet. Azután legkisebb befolyást sem Teszünk a cselédek üdülési óráiban követett kedvteléseik irányára, hanem szabadon cn-gedjtti-őket át saját választású élet-iskoláiknak. 4) A cselédet legkisebb kötelességén alól való elmaradásaért, sőt gyakran tehetségén kivül fekvő fogyatkozásaért megróni, büntetni szoktuk; de ellenben, annak bármily nagy szorgalmát s feláldozását kötelességén felül, csak igen ritkán jutalmazzuk, vagy épen el sem ismerjük. Ebben a-négy pontban fekszik a hibás gyakorlat lényege, s ezeket kell megváltoztatnunk ; hogy mikép 9 mivé? azt nem szükséges elmondanom. mert ez a csrdédtnrtó család-főnek természet-jogi jog-érzületében benne fekszik. RÁPOLTY KÁROLY. A Balat^Füröüeu ftlívmtaiidó felső népiskola s egyúttal gazdasági tanintézet előleges tervrajza. I. A tanintézet mindenek előtt a* 1868-dik éví XXXVm-ík türvényezikkbon megbatározott „felsőbb népiskola- lenne. Ugyanis a nevetett törvényexikk gondoskodott arról, hogy ezentúl ne csak azok részesLilhosBcnek magasabb kiképez te lésben, a kik lelkészekké, tisztviselőkké, ügvvédekké si-b, lesznek, hanem (a hol csak a körülmények engedik) mnga a földműves és iparos nép ia. E czélrn valók az úgynevezett .felsőbb népiskolák,\'\' melyekbon az oloiiii ísko-iskulából kíkerültjiyermekek 3 érőn keresztül LwiilLatnak a követkéz." tantárgyukra: 11 hit- és erkölcs-tan, — 2) nzépirás éa rajz, — 3) magyar nyelvtan, — 4) scámtnn éa mér-lau alkalmazási gyakorlatukkal, — ó\| termú-ttrelLin ujj természetrajz, kül-möd tekintettel a fddiutvelésre, iparra, — t>» Mörajz és történet-(általános én hazai), - 7) mezei gazdaságtan ii lap vonalai — S) hazai alkotmány ta.n, — II) .-gyHzei*ímyvvitel. — M) t.-ítgyakorlat, tekintettel a katuuai gyakorlatra. — 11) ének. A törvény ugyan csupán !1 1-gnlább 5000 lakossal biró városukat kött-lczi ily tanintézet felállítására, de minden ktt/w-g állíthat ilyet f-.l, valamint a kormánynak ia j"ga »!in miade-ntitt, ahol szükségesnek latja, ily tanintézetet létesíteni és fen tartani. Az általam ajánlott tanintézetben tehát elő-ször is a fent elősorolt tantárgyak taníttatná-uak 3 évre osztva. II. A tanintézutbeu mindrn növendéknek cvun át gyakorlati oktalan adatnék a tüld-, gyümölcsfa- ?1 szőlőmivelésbeu, — valamint a borkezeléaben. E czélra az Hitéletnek legalább "1 holdnyi kertje lenne, melyben a gyakorlati tanítás mellett, eladásra is tenyészhetnék szőlővessző és gyümölcsfa, III. Az intézet vínczellér-képezde is lenne. Mindenki neveltethetné benne gyermekét vagv pártfogoltjai vinczellérré. — Ezenfelül a kuzség-vagy vidékbeli -4 oly szegény gyermek is vétetnek fel vincellér-növendékül, ki : a) eletének 12-ik évét betöltötte, a az elemi iskolát elvégezte, legalább annyira, hogy irni 9 u] vásni tud; b) teljesen vagyontalan, s igy neveltetésére saját vagyonából nem költhet; ~~e) gyámokliélküh, acax vagy árva, vagy ha Tan is Bzüiője, aj róla szegénység, Öregség vagy egyéb körülmény miatt nem gondoskodik; d) erkölcsi tekintetben nem megrovott-E szegény gyermekek 3 évig az intézetben kapáinak lakást, élelmezést és ruházatot, é> csért. viszOül\'-minden reajok bízott munkát teljesíteni tartoznának. — Évenkint 8 vétetnék fel. IV. Az intézetben legalább két tanító működnék. V. Köteles volna a községbelí minden 12-ik évét betöltött gyermek 15-ik élet-évének betöltéséig n kiszabott időben bejárni, a gyakorlásért az ott netán reábízott munkát végezni. — Azonban az\'idüsubbiQakfe bejárhatnának, csak hogy ha magukat beíratják, az ígérkezett időig kötelesok rendesen járni. A küzaégbeli gyermekek tandíjt nem fizetnének, de a tanterem fűtése és tisztogatása fejében adnának fejenkint egy évre 50 krt. Azonban n Bzegényeket az iskola-szék ez alul is felmentené. VI. E gazdaság) és felsőbb népiskola hilfele-kezeti különbnéu nélkül való községi tanintézet lenne, ¦ nielvbe azonban a vidékbeli minden lakod éa kdzaég is járathatná gyermekeit. VII. A tanintézet fölötti hatosát; lenne, első fokon a község által választandó legalább 9 tagu helybeli Ukola-azék ; — nulsodik fokon a megyei iskulu-l&náca éa tan-felügyelő; — éfl legfelső fokon a miuisterium. A fő kérdés ozonbnu az, honnét tehetne előteremteni az intézet létrehozásához éa fenfartá-sálioz szükségit erőt, s pedig ugy, hogy általa a község elvisellieücn terhet ne vállaljon magára ? Kézétem szerint liárum fúrásból, u. m. Füred város buzgalmaién, — az ország kormányinak segélyéből és a vidék részvétéből. Al A község adna hozzá; 1. Tantermet. A reformált egyházközség is-kola-épüjötének első emeleti nagy terme üresen áll. Kétségkívül örömmel engedhetné át a gyülekezet ezen termet használatul azon intézetnek, melyben az ő gyermekei tanulnak. 2. Legalább öt holdnyi telket (alkalmas helyén) tanktrtoek. E ozélra ft ref. egyházközségnek n falu végén levő 10 hrtldnyi tagjából a község 15 évre kibérelne üt holdat áron feltétellel, — hogy ha az intézet növekedése miatt szükséges ieend, az egyház a másik D holdat is oda fogja adni ugyanazon áron. Heti szemle. AprlIU 9-én 18C9. (B-fi.) Kolozsmegye egyik községében mart, közepén égy 12^" éves ember halt meg ; beteg soha wm volt — A képviselő-ház elnökévé Somsaién Fáit, alelnökévé Bónis Samut emlegetik. — Idősb Ebúch Gusztáv meghalt. —. ± Bemazoborra Bratich J. nagykereskedő ezer forintot adott — Willmera Nagyváradon van. — Bulyovszkynó kijelenté: hogy a pesti leányárvaház javára mindaddig fellép, míg 2000 ftot meg nem üti a bevétel. — Gr. Beust közös külügyminiBter Budán van. — A hatvani hoa-védszobor mult vasárnap lepleztetett le. — Qr, Arányi Lajos kdrboncztanár apr. 4-én tmnepelte \' tanárkodásának 25-ík évfordulóját, mely alkalommal 1000 frlnyi alapítványt tett. — Kossuth Ferenci a Bzentlflrinczi képviselő lemondott._ Lónyay pénzügymíniBter a földhítelíntézot elnökévé egyhangúlag megv&iasztatúlt ujolag. — A pesti takarékpénztár 5 millió forint pénztari utalványra kapott eng^edélyt — A pesti magyar népazinház részvényeire apr. 23-ig folynak ali-írások 100 egész s 50 félrész vény nyel. — Liszt Kcrencz valószínűleg Pesten is megjelenend._ Viktor Emánuel\'2000 forintot küldött Miksa császár trieszti szobrára, — A siket-némák váczí intézetében 5 országos alapítványi hely jött üresedésbe. — Böszörményi Lászlónak állítandó emlé.kszubrára a „Magyar Újság" gyűjtést kérdett, mely ezép sikerrel foly. — Palaczky cseh történetíró veszélyes beteg. -:. Hírek. •Királyné ÓFeWége Bátorfi Lajost e lopok segédszerkesztőjét legmagasb kitüntetés-, ben réazesité, t. i. Ó Felségeik midőn Horvát-országbani utjok alkalmával Nogy-Kanizaán keresztül vonultak, lapunk 11-ik Bzámának rendkívüli mellékletében is közlött üdvözlő költeményt irt, melynek elfogadása jeléül szerzőjét <°> Felsége 50 forinttal jutalmazni méltos-tatott. — Midőn ő Felségének e legmagasb ügyeimé e buzdító kegye felbozáaával értesitést nyújtunk t, közönségünknek, lehetlen meg nem jegyeznünk, miazerint Örülünk lapunk segédszerkesztőjének a legmagasb elismerés e méltánylás elnyerésén.! a szorgalom a becsületes munkásság megtermi kedves gvümölcsét előbb utóbb s bármily lenézés és kicsinléaael viseltetnek is némelyek a vidéken é\\ö fiatal írók iránt, működésüknek Bzellemi ereje messze b magasra, hifit, ha tevékenységükben szeplőtlen honszeretet b tiszta ügybuzgalom vezéxlL TÁRCZA. Msb csupán tissiflnsv tárcsa Bsufl ritssa aatj nsrod, BarApa Bsrast séps Sünt hoMBatít sislegvt. _ A. hassask magnóit Bdvs Kért: timstid /el njrs 61, Rá erSd nj éltst kUldr, 8 41, W bolt volt uelStt. A lcg^rásább — legszentebbre,. 11U csak mtd«u küld ss ég, A sssrnaksás; beklrát rsrts fl -«s njflge sord börtííníL Á isstsdslg ?(1 kipo Twgwt vált baii íten iL Most sssbsd — sslved kértére -BolgafftnT s bssiL Riak bdmlt a fájdalmaknak BoMsn, Ünői ijjíle, Hspjslsk nl finjl sem sdtsk, IE* volt s Islkek tels.) . ^ borait ígen etnpán cssk Uig aiT ulllss; rsgvogott, fl bsnaed nort — Odr a hssinsk-DdTBjtAljak mint aapot árpád •(rrkoron csatákban Karddal állt • linken ; Kard sssra^, dú boldogiágbsn Csak a báks tartja fenn- _A bdklnsk sssnt ksfyeline \' TerjeMt Odrét a bsűín. ¦ a ha/ sitsldt kasedba Ts ss«>t TíTÍd ciapán : i\' >Jfafi tadád, a hon mllv drApu : >—-Bl»S.l«nftibb teneked - :a t>4kMk oTsjáe, lila R sors ¦scsselres Unrkn • aarcs, msltbrn vcarf, - &kaaás mlai blmánk rája, , sstW/sl samml fel nem ír? A kUzdéaben nem miut MM Emberi állott mived. Mit kivint vnliia-lmtalfiM \'í- - - Nem roll r,bajod nrí,-.\\ Egy níl rolt ciii\|.nn rlütted, HOBV boblop IrfTTCII iatAA. Miut bupT rtrol liMi^M.lltcd Obbnlil<ig»á^ifil\' tannál, CúviltBlre Iírj s bonnal; LcpinffTobb Ha Deiik. Kit frlcjtni íoh\'«e fnpnnli A lepkisííbb unokák. Frltámadt hmáak ncTtbo lloíiiforrra lem neved, S míg JLatf,vath<ml>an r«nk níp lt-nn Miut liunneiutüt emlep«t! It. BAí1-JEN(í. kullogó. — -1« » történet. — Burtmgő»tól. (Foljtstái.) Ezen ntolsó szavakat már a szobában monda Csáb érdemes jegyzője, hol Sára asszony sürgött forgott, BzAzszor is elmondván^ a nzíves I „Isten hozta" — „De régen nem vuit Kzeren-caém" — „Tessék helyet foglalni- h mifl abk-féle barátságos_Bziivaknt. Andor nem is\'soká kináltatta magát a vonv dégszerető házi asszony által, hanem leerefizke-dfltt a legközelebbi székre, folytonosan nyögdé-cselve r BEb az inge, ezudar utja, beh megrázott, majdnem derekam törik szét!" — Ne oda, ide tesnék ülni nz asztalhoz, ebbe a karos Bzékbe talán jobb lesz a derekának. — Csak ide, ide! mindjárt hozom az ételt, Isto-poml csak megizente volna, hogy. eljön, jobb ebédet készítoltom volna; — oh jaj I jajl minő rósz ember maga, édes jegyző uram. — Soh\'so törődjék vele édes jegyzöné asz-azony, eszünk ami vnn. E közben már fel la hordatott az étel s hozzá fogtak az étkezéshez, el nem mulasztván a szíves hizinBHZony vonddgeit kínálgatni, éa kérdő KŐflkSdni az otthoniakról. — Igfl^ág ínég nem is mondtam, mi járatban vagyok, no, eltalálnád-e kollega? —- Nem én, ha csak meg nem mondod, mert \'profdto-nem vagyok) hogy . . .-. . — Eltalálom én; knllogóba, nemdeV — Ej ni, bizony-"dro\'ogje-van ád«i jegyzőná üsflzóny. - \'. _ .4- — Hm, kell ia^da ördög, hogy az ember kitaliüjoj — hiszen ha az ember ru néz jegyző uramra, meg erekre a fiatalokra itt, mindjárt gyanítani koll a dolguL No de — urain bocsa — kell is ám egyszer már, hogy tiatalaiak megadják magukat a házasság gondolatának, mert utóbb oda jutunk, hogy kivesz fajank; do per-bzo, sokkal kényelmesebb dolog a lányok körül ólálkodni, fejüket hazugságokkal elbódítani, köblökbe az édes remények folyondárét ültetni, aztán megvonni tőle az éltető harmatot, a szótár tibt melegét. Kára asszony itt aztán oly pompás beszédet tartott a világ romlottságáról, a fiatal emberek könyelmüflégéről, hogy beillett volna akár templomba predicatili nak. — De mondja csak, édes jegyző uram, ki lesz a boldog lány ? — Csók Katinka. — Uczczu manó, ugyan csak jól kezdi édes jegyző uram. — Mindenből a jót, édes Sára asszony. — Ennek még doctor ur som mond ellene. — Mentsen isten, én is azt tartom : a kávét ezukrusan, a leányt csókosan. Tetszett ezen beszéd Sára asszonynak a jó kedvében majd agyon tömte vendégeit, kik ís nem sokat látszattak törődni a müveit világ ctiqnette-jévu], melynek egyik szabálya igy hangzik: „Ne egyél az eledbe tett ételből az első kinálásra, hanem várjad meg, míg háromszor, négyszer szólítanak és azután ís minden falatnál kinálásra-várj.\'1 Ja, nem a magas, legmagasabb körük illntoa légkörében növekedtek ők fel, nem czepodlíztok a csillárfényben ragyogó anionok Bikamlóa pndlatán, a tahin onnét van, hogy nem is eatek el annyiszor. Ettek bíz ők kínálás nélkül is, és épen nem azégyenlet-tók jó étvágyukat bevallani. III. Miután már jóllaktak ás kikérdezték egymást házi körülményeikről, iámét elővette Andor uram a házassági ügyet, molyot-édes oldalbordája nnnytra szivéro kötött, tanácskozván, hogyan fogjon hozzá, micsoda ürílg^ alatt látogassa meg Osdk Adorján urat? ... — Nyelve* urani mindenben magát hfrUdon feltaláló ember, do ugy vello észre, mint ha tühotoégo most CMrhü bsigJU volna, nom ötlött eszébe egy jó gondolat aom. — Jlübi, hQm, hogyan kezdjünk hozzá. ~— — Megmondom én, apám ! — Halljuk hát fiam, tégy ki apádon. Hat Boldixsár, Csök Adorján fia velem járt egykor V....-ben iskolába, tudja apám, kivel húsvétra mindig hazajöttem. — Tudum, és mi következik ebből? — Hit oZr hogy én meglátogatom Boldizsár barátomat, kit régen nem láttam már. — Aztán ? — Aztán doctor ar is eljön velem, hogy láthassa a kisasszonyt, és ha tetszik, holnap elmegyünk apámmal és megkérjük. — Bölcsen van fiam, bevezetésnek jó. — Bölcsen van, — hagya helyben Terzsa uram is. Azonnal hozzá is láttak a terv kiviteléhez, megigazítván öltönyeiket, megindult a két szerencse-lovag lány-nézőbe; azt tartom, mi is csatlakozzunk hozzájok, do csak amúgy tn- cognito. Ha idegeneknek éa nem magyaroknak írnék," akkor elmondanám, hogy Csók Adorján kapnp mindig tárva nyitva áll, azaz hogy kapója, sincs, mi egyik tiszteletre méltó maradványa azon ős szokásoknak, melyok nemzetttnkf-no-mád életéből maradtak fel, elmondanám, hogy a lakház tágas udvar közepén áll, melyet azonban a terjengő czivilizatio már caaréppTsTiödött be, elmondanék sokat, melyek kalati tűrmesaa» tünk kifolyásai, de hisz édes hazám fiai ás leányai előtt ismeretesek. Midőn tfjaink a két kapu-bálvány költ ai udvarba léptek, kát komondor által — «\' egyik nélkülözhetlen kelléke a magyar háztartásnak — fogadtatának, és irtóztató Örtfmnyil-vánitások közt közeledtek as érkezők fölé- — Tudós Hári barátunk Pesten csak puha pamlagon heverő ölebocskdkkel találkozván, majdnem halálra ijedt a barátságos fogadtatás hangjaira, meglepetésében meglóbálván_pilczikájit. — A komondornak sem kellé több; a pálcxa •maiért ellenséges mozdulatnak magyarázván, jó magyar szokásként nem hátráltak, hanem annál - bőszültebben rohanlak előre"s élea fogaikkal megragadván a divatos blousa-t, Hári barátunkat nem épen kelluiaes érintkezésbe\'kosták a fűiddel. . Szent yondol segíts I — kiáltott a ie«n-csótlen doctor, - ^ (Folj-uUsa kör.) _ . ¦ . — MeraTch Joísof kedve munkatársunk nagyjovoju ügyvéd a „Gyön Kölönya foáunkatirBa lett A axóptehetség midőn txor-wíommal párosul, az élet legasebb adománya, nondja Byron i mi ennek olvasásakor legeld--fajOr csimzett munkatársunkra goadoltnnk; bírjuk igéretét, hogy tanulságos és érdekes munkálataival mielőbb bekopogtat nálnk is, — Bűvészet. Mehay tanár ÜL Napóleon kitüntetett udvari bűvésze Nagy-Kanizsára is eljön, szaretenAk, ha e hir valósulna, mert bíz itt lealie-jnit bűvölni valója. Dalkor. Minden zaj nélkül lépett életbe Nagy-Kanizsán az úgynevezett „Tanári Dal-^ftfij-olső- fellépése april 11-én vasárnap leend B^e^beli plébánia templomban tartandó s nagy i mise alkalmával éncklondö müvekben- Ez egy- I fiási Ünnepély ő szentsége a római pipa arany ¦ miséjének szerencsés elérése feletti kegyeletes } kaRtatányr hálából tartatik. Ez njonsn alakult : dalkor két próbán már hat darabot tanult be, j ha Így haladnak, nagy sikert fognak tanusitni, 1 u ernyedetlen szorgalom s kitartásról eléggé , kezeskedik a évim. Tanár szorgalom s kitartás nélkül fogalmon kívüli. j — Felhívás. Vasvármegye gazdasági egye- \| ¦ületének folyó april hava 13-ára kiluzótt és . mir közhírré tett gyűlés tartási határnapja, I mellőzhetlen akadályt képezű tiknál fog\\-a,ngyan uod april 14-ik napjának délelőtti 11 órájára I -tájtetrén át: az egyesület tagjai errúl tisztelettel \| értesíttetnek ¦ ismételten felkéretnek a minél 1 Hámosabb megjelenésre. — Elnöki megbízás- \| böl Mósiüly Ignáuz, az egyesület titkára. — Gala m bókon mult Bzerdán egy életerős \| másaaroslegány ismeretlen ok miatt felakasz- \| iotta magát, mire észre vették, már meghalt. \\ — Tűzoltó egylet van alakulóban Nagy- 1 Kanizsán; a helybeli tornaegylet buzgó tagjai ülést tartottak ez érdembem s határozzottá vált; kerestessék meg a városi magistrutus ez Ugy pártolása végett, ez alapszabályok kidolgozása 4s a létesítés eszközlése végett küldjön kí egy luottmányt b a tornaegylet választmányával ; egyetértve mielőbb életbe léptessék. Ez oly ; axükséges s nagy hasznú egylet eszméjén okléte-i Bitesén örvendUnk ¦ a derék kezdeményezőket \| melegen üdvözöljük! ¦ — B ánfi Rezső a hétéves togoramüvész e hó 5-én hétfőn Nagy-Kanizsán tartotta első hangversenyét, os ifjúnak csodasxerfl képzettségét, jártasságát elismerőleg olvastuk fővárosi lapjainkban, mégis nemével a kétkedésnek jelentünk meg a hangversenyen: hogy adhat concert-darabokat elő egy hét éves iiu, mikor ennyi év kell, hogy a zongorát ismerje, a zene bűbájos fensége- a bulálhatlan gazdaságáról fogalma logyon valakinek. A kis fiu megjelent, jobban mondva a zongora mellett termett, mint1 egy mozgó hangjegypontot, — nagyiul üvegen kellé nézni, hogy lássuk őt, küJöuben^axarabs-regók ezeregy éjszakai világába hittük lenni magunkat, hul ti zongora magától játszik. — E geniális ifjú a azó szoros értelmében meglepett bennűtikot znngorn-játékával, kitörő lelkesedéssel hivtuk is ki minden eí,Ves darab után. Nagy reményű jüvöjéhi-z s ik sikert kivábunk. Dielrichsteiu t\'s Wílheim kÍHiisszuiivok közreműködése emelte a hangversenyt b mindktMti-ri elismerésben részesültek. — Közönség csekély számmal volt jelen s azért egy másik hangverseny adása kö/ühíijjá vált, hogy e gyér jelenség élvezetében minél többen részesülbeascuek. — A le tényei képviselőválasztásra vonatkozó minapi közlésünket hiteles kutíő után, — oda módosítjuk, hogy Királyi Pál 252 szótöbbséggel választatott meg. Tuboly Viktor ugyan is 31lj, Királyi l\'ál 5liH szavazatot nyert. — Közkívánatra! A hét éves Bánti Kaimtmn Rezső Pestről zongoni-hangversenye, mely lHiiít. April 10-én szombaton Nagy-Kuni-zsán a~ „Zöldfa- vendéglő nagy teremében tar-tatik. Müaurnzat: l. a) „l\'reludo" Bach Sebestyéntől, b) „L>o dur Vals" Chopintől, előadja a hang versenyző. — 2. , Szavalat (németül \| Stelzel Kde ur által. — 3. „Hab-leány éneke^ Otreronból közkívánatra a hangversenyző. — -1, „Állatnégyes" előadva a helybeli dalárdái tagurak által. — 5. „Dalok" énekli Horváth Gyula ur. - ii. ,Iiepölj fecském" Ileményi átirata szerint a hiu gversenyzö. — 7. „Bánti Hezsöhez" költemény irta b előadja Bátor fi La- jos ur. — Ö. „Bábfej* induld", négy képzel előadva a hanverflenyző és * által. — Stel-czel, Horváth, Bátdrfi éa • urak Bzivességbői működnek közre.\' — A zongorát a helybeli dalárda volt szíves átengedni. — Helyárak: Támlásszók 1 frt., ülés 70 kr. — belépti díj 50 kr., Deák-jegy 30 kr. — Jegyek kaphatók: Wajdits József, Fischel Fülöp urak köny vkeres-kedésdkben, Prager Zsigmond urnái Kohn kjU; véháza mellett, és Sebwarz Adolf, Fesaelhofer József és Rosenbcrg Ferencz uraknál. Kezdete 7 órakor. — Vasmegye muraszombati kerületben Berke József baloldali 351 szavattal Clróf Sig-ray fc\'íllöp ellenében követnek raegválasztatuft. — A zalamegyei .független kör" részérő] f. évi april hó 17-ón délelőtti órákban Zala - Egerazegen a szokott helyiségben rendkívüli közgyűlés fog tartatni, — melyre a ér-deklHt tagtársuk ezennel tisztelettel rni-gldvnt-n:\\ki /jlIii- Kgerszegen april 2-án Farkas Kureuez [ \'"\' , . .,. I ~; A Ital a t o n régi rozzant hajója a .Kis- I f:.Wid\\ \' végre nyugalomra tétetett, miután már I tavaly U csak suk fiilduzás mellett volt használ- i hat\'i. A társaság az uj pesti hajógyárban nj gőzöd t \\ kéf/.illeleii, in elv darabokra\' szétszedve, miir I elszállíttatott a hely színére b utt összeállítva má- ; jus 1 én teeiuli első pnibamenetét. -V kanizsai független bftlpárt .vörös pn¦grammja- sajtóperében az illetők a kősztigi öajtybiróaág nlé april 2i»-ánv vannak idézve. — Károlyi színtársulata Kaposvárról áljö Nagy Kanizsára 12 előadást rendezni. — L\'d-vüzülj ük. TCyXLt posta. 0IIn,..lkk ! /\\ II, M. Len^ehóii. Mind ¦ krl tajtó aln adandó munkának töiírm liL-ka.lilr--.et kérjiik , ^nk sí ut.ii\' mó Hintünk hotrií. _ T V. Nem k«;«flkan-» tflrtíjít. CKfiiűí — K. A. l.ratulilunk hoi^j^in críav fin; <ll« ! megj.\'ltt, de ki Ktfhffgés ét tűdafaajhan tzenvedSk éslé-HkiüüM a tavaszi Miben w$tfomiM betagségak eUw ajanM By%««r. Kik ezen bajokban szenvednek, szivaskisdjénait -azon forrást megkísérte ni, mely az utóbbi éVesl több százezer, ás e gyógyszer feltalálása óta millió egyént gyógyított ki e betBgtágbSL ; Udvari szállító HaffJános ur központi rak* tara Karntoerring" 11. Bécsben. Unii t* du foljtnnwsn uauredtnm LjoxaorgÍrw it plfuffqtuigh»n. Usgában <4rtfll5dík, hojy « gji. fjoliiliot kid mi m menyem nem Iítíö. Db esodasurít Utús u Sa MatáU-kiroast it MsJAts-ige>t»jjrl eha-Í5tiílíjá ms^tdííia LlAáX SUB. miig OüűmLSm^S^~ aegkUértettf mir a lag-nagjubb elar^«tt>ee«sir« STprínJUm ; ii uodüstoua ]m * jsrulás, tosrt la-Ut ksaiTuUst ntin (ryoniorfOrMilm ss enei «gvatt«« bs-jum rac^ttQnt linni, A le^ustjabb OrOtnajsl testasi\' cieniiel Ir^bdlAib kCmilnatunat, Duci febr. 9. 1869. Itlfch Miri. - Si.-Volt /ehr. IS. Onask «tiS UUlat(>n«ri.Víi MiUti-k^octtt-sar n^ointe s HtliU .\'üénM^l elmitililé hot iubl> ld3 Urti k0n6f. lumai uit^)»fiU, * miurt kúrem aids jclsi gjtrt-mán.riiik ittraéllénpl, Nieder>aitbtap«r R. ~orros. — KUii.iűa fobr. li. IM\'J. SsjnÁlsttsl tasssin una LrU-»iiE9o.net, hogy önnek nsgruera gj&gJ9">rel kSux it\'librŰl rtdtn Tarulli alom. tiint-ín oialŐn hat ewsl a fejli.-(o(j»«(r t-n rcVr.iUnebSI tílkíUeleied kiffyStritoli, l\'unric Ann - Prílok fel>r.\'l3. 18B9. Mintás rtotií-k Mi\'it» kr. .hi ut e ^j» tu Afri iiíro bei«^e mail el/ ¦ téli «krrrel mí\'it lik, kerek raielűbb ^(y küliiomínrt Tew; Tkalici.- J.íííbí kirillcti jogT!) urnik tenni. H.in-lrl, f-lorroi. — C.iciinirkt fel,r." 1-463. EjTJ hsly-b.tfi „rvoít.JI ., ,,1-k M tiitis-eiiokuUila-port sj%aUS ki\'r-\'k tien (l.ir.k« .•r\'irf<íi\'f\'i"\| »)[_t nagyabb rneanri-»íirt kQldeni. E.-H1..1U J.itief, ddi\'virieiiberr bsreitf. ttrsilaltni namtartá. Ár.ik : MnUt.vkii-oiiit eg.\'-ín ¦% »Br tlreB^l it ciomaffoláMsI : tí (ivei; .1 frt 70. 13 QT^i 7 fri, ii U frt, ört üvng -J7 frt JO, ( jij ürej 53 frt } — >WliU ccÍ.ijpóh Mokoli.l.\'- Nr 1. e-y font i frt; Kr. Il e-zy font 1 (rt 6U, flt f,.ni«it tíl ioni ingjwft, Úl louiuftl cg? él opy nvi^cil fout. ilmLtU-cbuhutodepor ciiTipiníik íiAoiárs ; a b.ányi.\'> anyatsj pótlásira SO 40 kr. MeU-mjilAu-bűiibu\'n, <>J a, 30 kr. Miod»o Kuj.lui.í FciUn Tnmk Jv.ier gjAgr»t,ti*otí Kirilvalcii T-ik iáim. Lfitnor él Gr mw&lá. — K--K-inii»á» kaj.lislil Hu-enbtrí J. éi Welliich J. — Srbwiv-. Adolf; Itojm.berg Ferenci >.-¦ HcichcDÜiSl 1 t ruTü aUtt knilnttukúrt fclelSiRioct asm TilUl a ¦ Bterk. Ü" Z Xj e t i-h i n. int O ü : futa 1 Irt. «U kr. / r ). a kil»»ln»épe», 6ö—«ti ft> 1 fr — kr. 8T-68 fin 2. frt. 20 kr. Knkorieia 1 frt 20 kr., 1 frt 30 kr. K u k o ri c i a olaii (csínonAntin) « frt 511 Kr. Zab 46 fni. 1 frt. 70 kr. 4ti-4? fin 1 frt 7.r» kr. P <i h a o k a 68-eS fna. í frt. ö\'l kr 60-tiő fti 2 frt. fin kr. Psisulj fcbár-3 frt fiO kr Pauuly, tarka 2 frt. ÓO kr. Sion» mila. — frt- kr. Sialnia — frt — kr Bécsi pénzárfolyam, apr. 9. --&\'/¦ meüdiipiea -nemz. kölcsfin 70.45; l(10-ki álladalmi kölcsön 102.40; bankrészvények 7.30; hitelintézeti részvények 2Ü3. 10; London 12ti-10; uzüat agio 128.— ; arany darabja 5,íí4s/iq kr. Itmij^tiilnavlaTiir. irprnH it-in. As IdSjárái a lut vt-péu ítép valt a Bieiüiéffre oásve, ma aionbaB felliőn ón erfí. (ialionaIUl«t a ht\'t «tsj^n javait agrsu, ví-^u Mi- luilmfelü való mcnuU-It BMnTsdstt ¦ nekáuy krsjczárral leméit az ár. KoakíI-Utás árpában lej«bb rglt, cliü oatálrn btiia hünyoi, t Tolt- Ptasd brtl-vstárí keletsrok. "in&Y-^ANIZaáN, ipriHi 2-in. Alaó-aui striai rn érünk én L oii 63—85 fontot 3 frt, 00 kr. Irt fát. 4 fr. 25 kr. 87—88 ft* * frt 30-50 kr. • SS 78— 79.ÍBI 2 fr. 40 kr. 79—80 fnL 2 ft 50 kr. r»a sSlfOBBDsS.IQ—71 fnL I fr.30—50 kr. 71-73 Vasúti Indul \\ -Kü. naponkinti menetrend: felé d. n- 1 Six 22 parei. , entTt 9 drakor. ll.-os ¦ rece0\' \' IS P . cm 7 ?ra 4.ri * TrlMl , <1. n. 1 óra &0 . eitve S Ata 25 n?« re^jTfl fl óra .r»0 lilluUnS óra - Kani!, elöl reggel fi óra (i , <I. ii. 1 óra 20 ; llií\'cs . IEfl«tJ & Úm ili „ envvr 7 .Ira SO Trie, - reKCt\' \' ^ra \'^Ö . ilélbsnlS óra L-2 Harci , d. ti. 1 ?ra -l-t . cito 7 óra 20 X9Cen naptár. Aprii ll-tóf 17-!Q 1869. Vssarasp C 2 i1- ; H«rf3 unii» p. : K^J.l - J.i.U n Felelős szcrküüztó : WajditS József. Segédszerkesztő : BatOrfi Lajos. H I K D E ES E K NYITRAI és TÁRSA váltó-üzlele Pesten, J6zseftér 5. sz. a. Ajinljak st.es. kfis0tts4(nsk ss általunk teg^lŐnTfltebben rendeseit társas-játékot valamennyi Ausztriában létező sorsjegyekre A k0..tk«.8 fílnjaninAnjekkel: »00,000, 250,000, 200,000.140,000, 110,000, 60,000, 50,000,40,000,30,000,25,000,20,000, 10,000 frt stb. 20 havi rétzlittzetiirt B írtjával. Hláára Vv6 sgy UrrioToaen klsUltstl r?arrátiTJetT«t-ksp, melynek értelmtikerr * tnlsjdonoi aMiaalas eW fi firt réiilet-I«nsetie»el a béfisstös Idsjf alatt történeiidS ülsaHillij 1 njer«mínyében rásst tmi. ... X?raUál sjáDlittk as oly gyonsa asfksdvstl tánss-j4tikot100 dsrsb 1864-kllOO fríos sorsjegyet, 6 fitos részletfizetésre, BtteLsorsJegyet 10 .. \' „ ¦ vaJaáNayl Sagyirortzig él AutztrUban latid sortj«gyek 12,18 é» 24 havi rSIzMzttitra általoiik megszerezhetők, ngyszintén lcjrj&x-VÖXlSrelK is BÜBdeh-liaiiíra. Ki HtdjvKi ¦Káníuán W«jillU Jiwt íb szolgál valamint fnlvilágoflitiual, af;y aredűt Jcvekkol (Aathoiljcheiiie) a hirdetfaéDvbun kitolt Ardrt, molvolt nála aaoonal IfceUk; • i\'.\'-. (866-1) tokv-gyöngyök" édoragakövek a külföld aiamara ft\'legmagasabb árakon vétetnek. . !! Fele árért kapható !! ! 1 Vissza nem húzható kiárulás I! 1Q (sso-is^ Nagy árleszállitásn 02 osztrák államokban létezd legnagyobb cs. kir. szabadalmazott tiszta lenVáiBZOtl- ós kész I©lo.ÖrTrUÍl.e»^gJárnak Dériben, Tur-blnubeii Ildik niiim alatt, Gunkl-házban. okoiott oly napy ffltlltiést cpr kiirnlia í«, mint a hogy t«bb mint 30,0QQ db. f le (ram kési fértl idalott el A L koiamég nagyobb kéuyeli Mir rópiíU nei tal». \|ryár?. — Tiny a^\'iAtrtrsli si i\'rtík folf?rt id>\'k minden vira ai La küldetnek mm tri k a kirilsaitia m égtek Intése ibbolibCI, aditali robikbJl utiny^tel mMtett ; s melr küld, rOgt&n Tiuia küldetik. ¦ Tscbuuben II. SZ. . Ier6 ea. fc. és sfil feberasni mlndrafils . véfTDtt IcTÍl alni i kirinatr* !pU mind e ufólo fehirntmifibBl, »i-\\njtk meg nm tartatnak, ssok4rt ladis febr. 74a t«»i kesdsttí sa addir, tsrt, talf a kessv Férfl visiBB-lnaek kHillniégea 1.70, 8.60, 2«), .\'! frt ; fitinm belfilldi T«gy rombnrgi wiunból S frt 50 kr. 4.60, 5 fit 50 kr; lepfinomabb rá-ionbúl é* battlitból G.50, 7Í0, 9 írtig; hlweU váasaa mel toldanál (1.50, 7Ü0, H lll frtlg. FettAr Ss^tllfl-iBfsJt i»ip mcll-redniettel I.flO, 2, 2 60. 2.80; aiigol ihlrting 3 frt, 3 frt 58 kr ; fehér anjol hiU Ingek vialon melle), dla^sna kiillitá* c(rvep" Tapry kureiit mcll-redBaettől 40, 5.60 ki. SliSM laflsk jó mmi! mn.trikbél 1.50, 1.80, 130; iepujnbb »ng. itinei .birtJne-in(rek 1.70, 3 frt, ?50-st-Egy.iertl vásiOl oBMBSek 1.70, 2.50, 3 80; iRu -4^n« lií.naeU nHi ingek 3, 3^0, 4.80 j Iefni»msbl> Tanionból, eleKaua bimiéanel i oaipkéarttt\'l 5 50, 7— 1.» frtig; +Arion nöi hilri-lnffdk bonn tqjslt [tsllír én kéiel.-ívfll 11.50, 4 50; lo(ruiabb (r«daff hinuéi-a ö.f.O, 7, 0 frilR. Hil ¦Uft-BltQsykék 1 50. 1.80 ?1 2.50 ; Hnam hliniLa>l S.ftO, S.flü, 4.6(1 krif. ijren ftnatn battiatbil, •tagamul Íl.ri0, 8.50 9 frti(T, f.idriii kffnenr 1.3 t»,ít .roro. njjal 11.50, 5,60, 7JiO j nfil aadrifok tmam párkaiból \\M, 1.80, 2 frt ; n5i nadrApi-k hlmii^nrl 2 kO, 3 50 : níll itaknyák bareband vas? Obvai ¦blrtingbGl 8.60, 4.f>0; legfinomabb noknviík 5.50, C,6l), 7,50; nCl Iwlá-rSkOtSk legfinomabb tÍi bál hlmeiTB 1^0, 1.80, 8, 2.50 kr. Vászon ZScbkeidft férfiak éa nfik isámira, 1 til tnrsat 80 kr, 1, 1^0, .1.80 { Igen finomak Í&O, 2.80, lj 4.5() krlgi batUit viaion-nebkendUk 2, 1.50, 8.50, 4.50,\'ö frügi chlnai battUt webkandBk kBnsfsst 1 Tél tucat 2.50 kr. S írtig-. 1 dh 4B rSfn viaifit) faegyed isÍIm 17 frt M kr, 19, Sl frtlfr; 1 db AO r>tf&a. if«n finon B«tj4 «S«M 211, 25, 27, 81 rrtigi-l 4b 50 ruftla legflaomabl. baltlit atnvet U5, 37, 411 frt ; I db 80 rS(Hs Jtis* lonáau hial-TSsaoh 9, 10 Yrt M kr, 11 írtig j finom febir per kii rlífs 15, 30, 86 krig lf«m Imnw ^_ 8 wemélyTO aiitslnomfl OanolUÍ-ahroii é( asitalkondílvel 5, 7 60 kriB, fioora damaaüidl 9—11 frUft-J •aemélyre 1 shross 13 MdtalksíiSoTol 10-18 írtiffi atlsd-dsmaítb.M 20-28 írtig-; 6 MemöyrS ItaUI 1.B0, ÜM krig i.. uervéták vagv tUrOjköiGk, 1 fél Inciot %00 offém 8 frt 60 kiig. 50 frtnyi vásdrláshál 12 szentélyre valé asztalnemű adatik ráadásul. • __\'___ffgf "Ti 11] n. rsndoliaiaél nyak\' ltCaáginek tadaíS^4(4T«UkvLqpS\| —^ Ozim Oentral-0epot dér kais kön auischl. priv Lolnenn Waache-Pabrik Taohlanben Nro Ut- , jÁltaláuos ajándékok urak és nőlgyek" számára. -EEBir-i?ABJitól (a. n. uj aranyból \| kéutiit «k«er nélkü-lűxliutővé te«i n valődi űltKtort, imvcl uz »j gyártmány mind «in, mind alak tekintoteben vetélkedik a valódi viü, éa u tvjo. benne, hogy az egész tárgy negyedrésznyibe som fcarrrTr ¦ «Tilrt nnnAl gyakrabban mvgBWreziicü mimleuki 1 legujaEEat éVjeg^valotiabbfttt-iiicrl.a valódi csikkeknél »\'nnvlfire» érték csak 10-ed réuzu nz árnnk. - - Kbbül az a a serlege* érték csak 10-ed testa nz árni Unuaag, 1\'OgY valódi ékszer CBak helylyel-kíiiísi\'I, oj gyártmány rójipAnt tömegben JscszittoiiT;. azért saját \'áidokébun van mindenkinek, hogy mila tktil. ¦ dolgokba, no pedig arany ékszerek bi- ft-kitsai; fi legnjtbo ókutrok pr IHl-k [ÍTitoí alak uj arany- . , iti-:^ bM, w>ind;E mentái-íjak n aranj- 1.5», 2 írt. falut a mxbt a Incpwli\'konyabliaií oaaonlitnak a valmlihox, rrailli-ruira, vagy uíánxott kflvokkel, a mint aa alnk kívánja. 1 baL Eicn naptár jaj-Mellékek finom 1 db 40, W, hogy naj.ui, kdi. 60 kr. 1 frt. aan jelei éi flríik . legfin. 1.5«\', l.tW, 2, r, kr. finum SfnfAlkr. 45 kr. BftV> FülbcfQfTKÜk tiiiom. párja 50, HO kr. 1 frL n Ipgfiii.tmnM. 1 frt 50, ii örokiuipínr !.i,:!„> - alakban : ¦atV,\'.rlí(llMitl\|riU- nliírj; bai.il B^. Efe.» kénlctek. m-ll-ókek él rültűggŐk BO kr. 1.2(1, 1.60, legOno-mabban kiiiitve ü frt, 3 űo, ¦\') frt. 4 frt, 5 forint. ¦fÜV Karpcrcczck finom drbja 50, tíöTkr. 1 fri. „ levflínMnabti 1.30, >, u> ítmurhelleufll i :). :i.5ii. bv Melltnk i Bt&» Nyak-ékek, ílbja G"), \'¦)•>, 1.20 B&- Efv 1.50 kr. Medaillonek, űuom 20 kr, 40, 50. i fi 50 kr. (JO kr. «SV Kpv radili h „ rinomabJjak ßo kr., 1 ?»",:-í4ft. fri, 1.50. \| H4V Drágakflws L-: SE^Tfiíű-féitlk uj aranynyal 80; i.\'JO. I .\'Hi, i .1 fri. kr, 1 1 ft 50, i, \'J fi. !Ki.riHi.tpk ?s-ziv.k B^Ojnrílk kUlfliiKlii utintott\' -1 frt. Miga aliala. -r-glalva Legfln. kéizitett gyémánt ékszer. «akrmbur n Kiegmabidik i\'k i-li\'iik tüiút «lau drága Ua >ak iilAm.ira. Ufik aranyból „vakkal, 2, 3, (rn»id) 6U. bit, kr, 1 frt, i a^fr" LígKobti nyaktáuciok ?U kr, fioom velencaei forma I fi, 1 ft 50. Uri nielltak ü", 40, 5n, 60 kr. Mcll-ffombnk 10, 15, 2D, 30 kr. Kotelü-frombak pirji 30,40, IMI Hita. GalI?nrouib..k G, 10 kr. - Episi kPAZlBt HK.I1- kil "" - Gyaszekszer. kiálliljU, i gr il Mtttíü, ilvpp, li ul-«ia \' \' Egy D kr, 1 ft iltf 211 :¦(>:»:) i«0 kr. I fl. ril.\'-nfiíjíifJ 20, 35, 50, Karpcri>p/.<\'k ;!n Syak-ckdi.ini« oralánciinvMl 1 lllg.-gonili drbja E«y pór kcn-l.\'! MííKkr. 1 ft 5(1 rtO kr, l rt. r. :í0 Gü kr. gombokból, legexubli kivitel 50, «0 -V) it) kr-1 frt, IJJu. ja. Etfr" lOi on cainomn 5_ _ Ifit. JBiereb Ind»i>\' ¦¦¦Valódi arany-gyűrűk kBrekkel1 raLteua lllatiíl l.W, 2 frt. \'J^O. I ét le.\'ujabb dlvn "^.ía lato« ealUt liucaok ttUbon!,a. ü« éki: anutyoara, rO»ld 3M, 4 írt ü113 lato i Eoiíiu nyaklánca f! ?a 7 forint. JP^ia Uto» «Uit midaillonok Útban aranyaivá ?» ml ito 2.50 éa Jfrt. tfjBgjgoA logdlvotoaftbb aozét-ék •P"«!? aok finoman cainolt eztla-UaOtt aciílraftvogfkhGI nmsaál ü1 Egy mellnSk 4(1 60 HO kr, 1 0. W-EiTymatltSeiltatbe foglalra-1 írtöo, 2, Sfrt. ¦JO Hl GO SC ki Oriikké illnioió tiU- yl.r.l, muly Wr udig meplartja .¦riu. van faraE-T.lhatlnn dine. .... -Hata miai^iMi-ri\'clett kedrclt Ha hftlpy ily ?kan-rrrI a t.Tßinbe lip. a Utuiii neliáiiy [UTC ti.ulva hctellik illaltat. aaavEiymtllifi 1. 1 .iit). 1.50, B&, I u?rfílll\'ev.il.isO 1. 1.2). 1.5(1. 1 kari^ret-i l\'iiihridl. 1.50. BSV Syak-tik Ho 60 1. 1.50. !!.?a\' atVÚralánc» 1.4". lrle)íésl tírdeíinény. ZaUmcgy!ítek 1HG9. óvi januAr- tartott rondkírüli küzgyülóso - aG3\'n\'Í8 Bxámu végxeao által a Zala-Egeraxegí uRgy mcgyehiiz két ezárnynyal való nicgtolddeát, — és a rági tnegye-Iiiin ntkaitnaaiUiant n?ndc>Ito el. Az clflö épitnit\'ny, mely 147° 3\' fi" területet olfoglalalotid, pineztík niílkfll n ní^i megycntls mödjára ás formiijára építendő lrárcn 20,601 forint dli krnyi kült^gríel van raegazAmitva. — A roiiíodik mankárn, t. i. a rrigt t^pilíct alkalmatoaitiaa—öb lópcsi-barzal leendő ullitbisiira, melynek tervei azonban caak nagygya-ból léteznek (« renzk-teaen csak az öpitéa alatt, az ópitd» vezoteo itltnl krázittetni fognak, i-fry 71-1^ forint 34 kmyi átlag Üsazeg von kivetve. Az cImú nninkiiiiiíl az árloju;a az ogcsz üaHzeprc türtenendik, a nuUmlikra nézve a tervhez; mellékelt egység árak szerint azon viUi:"9 kikíiti\'^sel, hogy az utóbbi biztosi Irinára leteendő bánatpénz és biztosíték a kitett átlag íiBRiej-hez mérendő. Kzen é\|iitési munka, vállalat utjiuii kiudáaiLni 18GÍ)-ik évi május l\'J-én /iibi-Kfrerraegen azékelő számvevői hivatalnál rr^-(•(¦li !\' i>rak\'>r kezdemlő nzúbuli éa Írásbeli njánlntí tárgT,\'alá8 fog tarlalui. Ezen iíri-jténi tárEvalriaban mindenki részt vehet, ki írvé-nvcH 87.er7.»i(\'rti\'k kutéBére j.ipjsulva van. én a ki vagyoni állását, nncvk\'inisnpit »\'* ü/.leti Oí«zekiit tetősei ben j>. hirnevét íguznllnitja, azok p.\'ili(r, kik n-^ni pz:ikértők, a szóbeli árlejlea mepkezdése előtt nzakériőkkeli nrszi\'k.ittetédüket kimutatni tartoznak. A sziUn-li ajánliit biztecilnsára a kikiáluísi ár 5 százaléka, azuz l.\'l\'.td luriiil oszlnik érték bánatpétiíképen még az árlejtéai tár^valás előtt leteendő, rm-lv őjíazeg a vállalat elnyerése esetében a valliiluti üddzey lr» szá/.itlékiivi biztosítékra kiepészitú leozen. Az Írásbeli ajánlatuk mindjárt az ajánlati összegnek 10 százaléknyi biütiiritékávul terhelendők, és a vállalkozóktól az árlejtési tiir^vulást iiii\'felőző napon í-sti 0 Óráig a megyei számvevői bi-vnudiiiil bejidmidók. A bánut\|)énz ért biztositék készpénzben, államkütel»?zvé-nyvlíUen, aznz najii árfolyam Bzcriat, jis tOkélyetes jelzálogos okmányukban letehető. Az iráöbúli ajánlat felszerelésére nézve ezcnkivül megjegyez-tetik : hugy a?. kros bélye^\'l ellátva, jö\\ bepecsételve lepvén, i az ajánlati össieg halíin>eott kijelsütésél számokkal C3 betűkkel \' éa ama nyilatkozatot : miszerint ujánlé magát az illető általános ¦ ?1 kiilöiilagya--épÍU\'si föltételek pontos megtartására kötelezi, ~tar-t:ilni:izzji. Az Írásbeli ujánhit végén ajánlat tevő vezeték és . mellék neve, lakása és pulgári állása, nem különben az ajánlat kiállításának kelte bejegyzendő, Kívülről az ajánlat akként ezi-\| niezeudő, hogy twen iiz árlejtéa tárgya könnyen feisiiierhető j legyen. I Az ezen építésre vonatkozó terv és költaégvetésj^alamint I az árlujtési é-i építési teltételek a azámvevői hiva^^^^ azokott hivatalos érákban megtekinthetők. T^pr - [ Zulu-Egcrs.zoj\'j lsti\'.i. ii>iril .Vén. iJAnija 6ÉPCÍÍBÁ Ét ÖHTÉSZETE készitmén y41 gőzgépeit, ktllönOaen petüg malom aEerkecetokef, olaj honger- u_, sajtókat, borpréseket, gflz- és vizvezetóoi csöveket tokarék-KU. belyokot és azok egyes réaieit, kutakat, owlopokat, rácooiatokat. minden néven nevezendő öntvényeket, tovibbd gazdasági gépeit n. ra. azántó-, irtó-, kapáló- éa töltögető ekéket, vetőgépekat rnagtakaxókat, rostákat, erőművöket(göppel^löttierkoretrejcaéplő. gépeket, kukoricza morzaolókat, répa és azecska-vágókat, mii éa daráló gépeket. Minden a gépészet szakmájába vágó megrendelesoket t leggyorsabb előállitáe b legjutdnyoaahb árak mellett elvillaj ugv a gyárba Vitéz-utcza 14-ik szám alatt, valamint raktári idájában országút 5-ik szám, hol a fentebb elősorolt kószitmé ékből folytonos készletet tart. (175—9) riíiSK : 11! ¦ lo-tilyel^k XTaslet: TRAUGOTT\'FEITEL CHt» «•) Bícs, KÍratncrrins Nro 2. (Sb7-u.i) aDrasche-hazzal átellenben. Vendégfogadó. Kaproocza vúrosílian a „Szarvas" ven-Hdé^ngatló, minden hozz&válá épülettel, mintegy nyolcz B holdra való konyhakert, mindenféle numcsTüjü gyilmöl-SeaösRel, mintegy 215 Bzekérre való kukoricza s kntmpli .................. .alávaló szantoroiddol í töl»b évre áreodábá adatik, y Urb«.Tenni:.azáiidékozok-BxLve^ku(ljtuiek\' ntagukat \|hilajdonoa Jakopak Mlh ui níl Kaproncz&ni ! ^jelenteni f. ívTaprilia 2o-lk napjáig. - i (561-2,2) (2ft7-:s,n Ä bizottmány. A 19-ik szazadnak egyik csodája! ISIHEII Tisztanövényi szer 117 017 haj eredeti, a megoszaléa előtti színének visszanyúl esere, annali a megőrüléstől s kieséstó mindenkorra való megóviisára s a haJDövésnek feltűnő módon előmoztlitására. igen cgy- Eí albimány nem it™, aiírt tttkáletea-n nrtalmátli aaarfl alkalmas.Vii, n liajat neiir runtja mojLjfi «sini> iium Táltonik. — Egy ütck Ara l Mfdi Icr., pAirfit ftlkflloeaael 1 frt BO kr. baainálaü uta.íiiiaaal BgyQlL — fg&- l.niét elmlók tetemca laásalókban ri-szcslllnek. "QBJ STARK J. fodrász Jusefíta.li, JoKofnUiUorítr. IC. »i. a. Bírul.uu. í\'^^n TÖRÖK JÓ3SEF p>-ÓBy««L«aníI, Uirily-utca 7. ai. a. A „Mrd. Wnchemírhr.rt" blrálntn : nANtheUo"-«ak nuTeitetik uan — KTAltK ur álul feltalált hajfealíí aaor, mely liuouiói fulott aion ulüiijnycl bír, l.i.gy órcakovöríktBl mentori nonnaak kártJkoay bcfulyáat nem gyakorol * bajtalajraTliaHein erSaltS vegyéa.tilaúl fo(rta a kellonvvat a bamiuaanl cgybokBUe, a baját aaé^an aaiuaal n a\'Ulo-éiil!L u\\ga- Mlnd.m eutí\| tolt kiaúrlot Jiiállotta a jiróbát, a aaaználat fa Igen kdnyelmca. (200-12,10\') A nagykanizsai ..kereskedelmi s ipáitok" igazgató-választmánya az egyesület ez ért rendes kölgyQ-lésének megtartására határidőül 1869-ik évi május hó 9-ik napjának reggelt 9 óráját az intézeti helyiségekbe Nagy-Kanizsára kitűzte fl erre minden társulati részvényes urat az alapszabályuk 47- éa áS-\'ik §§-ára figyelmeztetés mellett tisztelettel meghivjí A kOígyüléi tárgrai lcninc\' eredmínyvr."! rl."lprjeítti!tt jt-lctitéj. imlÁnak a .Mám-rizsg-álú lnn.ttminv jelantjajral ogyűtü .lyfor A luvatkotpll nUj)s7.nl>á! Í7. a- Minden rím. \' ¦ án, hugy egj- rvaavény atán 1 rom Btb. ciik, tii sxar&citiiál t.Hibul i bármennyi Ifgyun résiritaytsinuk uá 53. ü A kasgyfltéam aicmílvc tnl ríait venni aiándúkmó ré»tr.\'n; megfnililéit elnapnitnÜJ caetébou 9 nyuiket leUamer^ényetkeH a tuíg ti-bauk^iúuitáránál, iiiueu ny e rendű tei Ííníi jegyül íiolffálnuil, letenni ien kiléiiő 4 ijraijrató-tanáeioi, ín 8 tagból hÍFotttiiánvnak megralnazta^a. As igazgntó tau ács, S-ok tkk.-). tidlnak i rydléíeu siavatotkepei ía pedig tavaiai, 2 ntán kotta, 3 Után hamu bau nem gyakorolttal («uki— .a- V en vacy meghatalmazottjaik ál-i-sck b nn[i\|ia! vagy a 34. g-ban iap\|ial a tüigyfilea aiBtt retavi\' um járt »ioUényekkel egrQu a incHett, mnly egynttii i- .inak. iJer Verwaltungsrath der Gross-Kanizsaer Handels- und Gewerbe-Bank ladet die Herren Aitiunlre « ersten ordentlichen General-Versammlung i U-ten Mai v abgehnlte n !> l\'hr VormitUjr» im Banklokala \'VteirBa.a.yi.til.\'miga-Gegenstande; a) Der Rccbcuücbaftaberidit Ober das tlrgebniu der Oeachafte der Qe-¦elUchaft. Ii) Die 8chlu«»rt;clinunc mit dem Berichte dei Reviiiona-Comitiav ei Die liixtiinoiuiig der Diridcnds. \' di Die Wahl der Statut«nmfiaiig aiiazuloaenden 4 TerwaltnngarBha und de» am Sititglitftltru beatehenden EcTialonji-ComitiSi- (ir.-Kaniasa, den 8-tcn April laß!\'. Der Verwaltunffarallik. Annug aoi dun Ptatntr-n : §. 47. Jeder Actioclr ist in der Gcnaralrrj-aammlnngattnuat)-rcclitigt, und enthalten anf 1 Actis I Stimme, «¦ kann jedoch Hiataatad mehr ata 10 Stimmen beittaen, wi gros* Immer die Zahl aala^Ae-tieo aneb int, \' \' \'," g. b\'.y Diejeniged ActionJtro, irclcbe an ilcrQeneralvaraattmlirJBff rntiveder peraOulich oder durch 8 teil Vertreter enchaiiißii wollen, babaa M Tipe vor dem fUr die Vtnammlnng fritgeaetiten Tape ihre Aotlen liiiorima-a.-Iieina bei der Cusa der ilank tu hinterlegen, ne empfupn hierüber einen BeTer», der in gl eich all LegiUmationa-Kaxto xaailSa-tritt in dia Varaajnaalaag auidiaiwa bat _______ ______ (358—1) APRIL1^ 1869 van az 1864-iki cs. kir. osztrák álten-k51cs6n nygraper nyének húzása, melyen - 250,000,220,000,200,000,150,000,50,000,2SA0Q; 15,000,10,000, 5^)00 frt atb. . Uirvti>yc«D bélyegezett részjegyei, n^olyok a nyeramenj..ha; szudroazut fagUlják migukbaa tSO,(K>0 forinttol WUJt> forintig S foriotén Q&r&bonkuit ajánljuk az Uaazeg bekuldáaaj vagy poetai utinvóttol. » db fii frt, ÍO db 155 frt. <^-v> ROTHSCHILD & COMP. ) ToiI-Om.* Nro U. iq Wien.-. Bat. Mi-Maiik Inznk MallIWa. ¦ "WajdiU-. JÓzacfltiado-, lap- és njomdatulajdonos Nngy-Kaniisáu. V fcttáy^KaniEsn 1869.április 17-én. Nyolczadifcwfolyam^ SOPRON- és VASÉIEGYEKRE. a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gapászat, tudomány és művészet köréből. MejgJ-jeniig: - — ffttaa Irtán. SarrLrMCtól Iroda én kiadó hivatal: WAJDtTS JÓZSEF köny-rt-r«ik«dé#.íb«D, Előfizetési föltételek ; \| Hel;b«i baabaub»rfáat4l tW viOtiu* 1 FtSl í.r< - - 3 . - I ÉvnaffTadra - 1 . 50 \'karttr$ ^rí\' bal hruáboi pttlttortirt l_#rtr 7 kr. «-M»r • éa mind .a tavibbl baikUtaatrt kr. Ui-yrfUi mind..* egy.. belkíalii.rt ¦•¦ kr —;t (.iiiit »of bnikuliil díj* n ,r Hirdetóseket elfogad : (L-llajdikáa: «K Ab^uiVATAUPwtta: ZFJaLEki Biot-, Hasrinra-, Btrtt. ll»J>».Fr«kfaTt. irSajtj- btt: IIAASKMííTKIír 3t TOOLCK. Upcto-, Beró-,.éti-Stnltgarlbati: > V.USE4 TÍKSA. Btcsbe; Ol-PKOK A nagykanizsai kövezetvazn érdemében. Tekintetes képviselő-testület! Nagy-Kanizsa város által kérelmezett kövezetvám érdemében a nmltgu m. kir. bel-.Ogynrinisteriiiin által 18U8. évi január hó 31-én 25692. sxTa. hozott magas intézmény aloUrottakkal közölve lévén, erre nézve van szerencsénk a kővetkező véleményt, illetőleg javaslatot a tekintetes kép viselő-testület elébe terjeszteni : Sajnálattal kell a hivatkozott magas in-tézvény tartalmából értenünk, hogy ezen ügy tényállása, iránt a magas ministeriumnál egészen más nézet szolgált irányadó alapul, mint a minőt azemelótt tartott a tisztelettel alolírott bizotmány akkor, a midőn az 1Ö66. beptember 18-án felvett jegyzőkönyvét szer k észté. Valószínű tehát hogy ncin voltunk sze-^r^oésík ^ndolatamknt a hivatkozott jegyzőkönyv szavaival ogy tokaácsolni, mint a hogy azok valósaggal léteztek, s e hiányban véljük feltalálhatni a város kérelmének —nagyobb részbeni sikeretlenségét, a csak részbeni teljesítését. Ugy látszik, hogy a magas minlsterium a felterjesztett iratokban többször előforduló .kövezetvam" elnevezést oda méltóztatott értelmezői, mintha a Nagy-Kanizsa városi kapronczai utcza végén sorompó szándékoltatnék feláll ittatni, — és pedig azért, hogy az ezen utezán keresztül hatoló járművek tettleg a teher minden mázsájától ya krnyi vámot fizetni tartozzanak; holott ily eszme, — valamint általában nem létezett, ogy annak gyakorlati alkalmazása mellett most sem nyilatkozunk. A kanizsai utak járhatatlansága századok óta botrányos tény, s a vasút fennállása óta annál érzékenyebb, amennyivel azon utczak, melyek a vasúti indóházhoz vezetnek, szerfelett Igénybe vannak véve. : Ezt bővebben taglalni felesleges, mert köztudomású dolog, és tekintetes Zalamegy ének ez ügyre vonatkozó 1867. évi sept. 16-án "TöT~ szm l»tt kelt velős javaslat, illetőleg kérvényében szinte híven kSfroDalozva van. Hogy tehát e borzasztó J^potone^e\|órccsakDéaiulegia segítve le- _gjenr-a kanizsai lakosság élén az itteni kereskedelmi testület önként határozta magát arra,-hogy a kanizsai atak beiyreállithatása .czéljitaól. a vasúti indóházhoz szállitandó s " oangt..elJ^7atg"nd^ t^^o mázsa tehertől \'A krt fizessen. Ki tehát nem oly teher, mely bármiképen ; is klegenekre nehezedhetnék, — mert a gabona, és egyéb szállítmányért a fuvaros tettleg mit sem fizet, hanem a vasuti hiva- ¦ tálnál ezaa »/i - krnyi dijakra egy különös rovat nyittatván, ezen dy utáirvét mellett avaiúí vitdbér,izt^tái b egyéb dijakkal agyitt-anktól Tétetik be, kik a küldcmó-Bj#ket, Triaatheo, Laibacbban, Bécsben, pástén vagy bármely helyen megkapva — átveszik. A vasúttal ide érkezettekrenézve ezen eljárással kapcsolatos díjnak fizetése pedig csakis a helybeli kereskedőket terhelendi; végre azon teher-szállitmányok, melyek idegen helyekről, — nsm kereskedő kanizsaiak számára szállíttatnak, az évi.szállitmánynak alig egy százezred részét tévén, említésre sem méltók. Óhajtandó Nagy-Kanizsa város többi ut-czáinak szabályszerű építése is, de mivel a város anyagi tehetsége ezen roppant áldozatot még csak megkísérlem sem engedi, azért nyomult azon óhaj előtérbe, hogy egyelőre csak egy utcza tétessék járhatóvá, s ezt kívánta a város egy bizottmánya által, — kölcsön segedelmével létesíthetni; a terv tehát azon eszmében rejlik, hogy az utcza-kövezet használataért fizetendő dij egy oly jövedelmi forrást nyújtsonraelynek segedelmével először is az újonnan építendő ut fen-Uilhassék^jnásodszor; hogy hussjabb évek során át necsak a kölcsön veendő töke törlesztethessék, de, — tekintve, hogy a város közepétől a vasúthoz három utcza vezet, — mindezek — mint legtöbbet igénybe vettek, — járhatókká tétethessenek. S ekként vélte az alulirt bizottmány elérhetni azt, hogy Kanizsa város utczái idővel megjavulandnak anélkül, hogy akár a városi pénztár, akár egyesek anyagi áldozatot hozni, vagy magukat terheltetve látni kény telenittetnének. A magas ministeríum a kövezet használatáért veendő dijakat elvben pártolván,-- 40,000 frtnak kölcsön vételét megengedni méltóztatott, de a dijszedhetési szabadalmat egyelőre csak 12 évre szoritá. Ezért a váfos hálás köszönettel tartozik ugyan, de nem titkolhatjuk, hogy a vállalatnak ily értelemben! foganatosításához csak aggodalommal foghatnánk, — mert ha a 40,000 frt kamataival együtt 12 év alatt törlesztendő leend, — akkor az építendő nt fentartásához Bemmi sem marad fenn, s igen valószínű, hogy 12 év múlva a most iszonyú áldozattal építendő nt elpusztulását fogjuk látni, azon remény pedig, hogy a kapronczai vagyis kóroda utczán végig vezető útnak elkészítése után — a többi utczákat is járhatókká tehessük, hiu ábránd marad. Tekintetes Zalnmegye közönsége, — ismerve a Nagy-Kanizsa város utczáin átvezető utak rettenetes állapotát, a fentebbi szándékot melegen pártolni s azért a kövezet használati czim alatt szedendő \'/3 krnyi díjra nézve 50 \\évi szabadalmat javallam szíveskedett, tráva azt, hogy azon terv kivitelénél idegenek, vagyis oly kültermelőkre, kik Kanizsára bejönnek, semmi teher nem nehezedik. Tudva van, hogy minden termesztmény, mely Kanizsára behozatik, vagy ugy érkezik, mint már előre megvett, — vagy pedig mint az Itteni plaezon elárusítandó tárgy, s _ azért, sem az «gyibi sem a másik esetben a kövezeti dij a kültermelőt n.-u Űrbeli, mert tettleg ily et uem fizet. Ili pedig a kanizsai lakossúg önként alá.ni magát ezen közvetített parányi tehernek a.-, it, — hogy szállítmányait a városból a v.isutra, a járható utakon ki vihesse és illet deg behozhassa, ezt csak saját, jól felfignt érdekéből teszi, s az áldozat haszonná!; igen, de terhel te tésnek suha nem mondbuu\'i Nyomatékos megfontolást kivan íu.\'-g azon körülmény is. hogy a , kottori-barcM" vasútnak megnyitásává] a kanizsai kereskedelmi forgalom valószínűleg csökkenni f->^\\ a ennek folytán azon számiiás, miként évenkinti egy millió mázsányi forgalom utau öUOO frtnyi jövedelemre számithatni, — j iformán hiányosnak mutatkozván, a megi^kkent jövedelemből a felveendő kölcsön is 12 év alatt aligha törleszthetó leend. Alázatos véleményünk és javallatunk tehát oda járul, — méltóztassék a Tekintetes városi képviselő-testület a magas m. kir. .RelügyminigterinmniijVkezdetleg hivatkozott intézvényét kösxMTCr fogadni, azonban a dolognak foganáWrvétele előtt njulag esedezni, hogy ezen, ugy a megyei felterjeszt-vényben irt nyomatékot indokoknál fogva a magas m. kir. Bclügyministeriuin a kért szabadalmat több évre kiterjeszteni, — a kövezet használataért bejövendő dijaknak az utak javítása s fcmártására váló felhasználását minden megszorítás nélkül megengedni és így egy százados bajnak és szenvedésnek áldozat nélküli orvoslását eszközölni kegyeskedjék. Melyeknek alázatos előterjesztése titán tisztelettel maradunk ^ A Tekintetes városi képviscló-te>tfllctnek Kelt Nagy-Kanizsán 18G8-dik évi april hó 14-én. Az utcza-kövezet felállítás iránt kirendelt bizottmány : Guttmann H. elnök. — Koch Mihály. — Varga János. — JJlau Lázár. — May c r József. — Wi\'l 1 i < c h Samn. — .Plosazer Ignácz. — Herényi József. Az ingatlanok biztosításának állami szervezése. Weiss B. F. egyike hazánk legérdemesebb fiainak, a napokban egy röpiratot bocsátott közre a fentebbi czimalatt), moly azon nagy fontosságú 5 jövőjét tekintve roppant horderejű eszme fejtegetésével foglalkozik, hogy ingatlan javaink biztosítása az egyes társulatok körébóí kivétetvén, e helyett az állam vegye magám o tisztet, b az- ország minden egyes lakosa soUdarításba tevén magát egy- ; ). Migjslwrt-Pi istaU honink la. Bscrk. más irányábuti, Összesen kárpótolják az egyesek állal szenvedett veszteséget. Ha ez e-i/úté életlie léphet: kétscgtelenol nagy része lesz abban, hogy tovább fejlesztésével eddig uem is vélt hatást gyakoroljon n liaza eirvi-times gazdászati életére. Mint a/, értekező maga is mondja, az eszme nem uj. — Az állami biztosítás több német államban egy század óta fenáll, 8 ál-dá^>düs működése, valamint másrészt azon nagy haszon, mely belőle egyfelől az alacsony biztosítási összegek, mábfelól a bírtok biztosítása által millió meg millió állampolgárra bámijilik, már 1847-ben arra bírta a magyar államférfiakat, hogy az állami biztosítás eszméjét nálunk is valósítani törekedjenek1. Weiss B. F. urat már 1847-ben felszó-lita Apponyi György gr. akkori kanczellár terjesztene eló e tárgyban részletes javaslatot, s a nagyért és jóért lelkesülő feledhet-len emlékű nagy hazati, Széchenyi István gr., ugy, mint csak ő vala képes, egész melegével támogatá az eszmét. Dessewffy Emil gr. ép ugy lelkesült e gondolatért, miit Ko:suth Lajos, és a javaslat 1848-ban tör-vénynyé is vált volna, ha a közbejött világesemények a törvényhozástól el nem fordítják vala államférfiatok tekintetét. A rákövetkezett absoiutismus alatt nea akarta közzétenni Weiss B. ur javaslatát; most azonban, midőn az országgyűlés a belátnia kulás nagy müvéhez fogott, s szemügyre venni ígérkezik mindent, ami a nemzet jólétét s erkölcsiségét emelni képes, — most ítt az ideje nyilatkozatra hívni a közvélemény szavát az állami biztosítás áldásteljes intézménye felől. Az elemi károkelhu val\'i hizt tsitás egyike a kor társulási szelleme legszebb virágainak. Az emberi tírsaság goiaíz ellenének hatalma örök idi\'ikr.\' meg vau törve, és a-biz-tosság tudat-i emeli az ember erkölcsi érzületét Az ember, hi szüntelen ki van téve annak, hogy egy szerencsétlen pillanat alatt elveszítse mindazt, a mit hosszú évek sanyarú műnk Íjával szerzett, könnyelművé, lesz, restté és fatalistává. — Az atyai tflí-. helyhez ragaszkodás érzete meglazul, az édH otthon díszítésének nemesítő szeretete le! o-tetlcnué válik ott, a hol az elvesztés gondolata, mint Damokles kardja, szüntelen fejünk felett lebeg. Az ujabb kor egúa jelzálugi hitelrendszere a tüz ellen való biztosítás eszméjén nyegszik; és ha a mezei gazdi nálunk nem bír személyes hitellel, ez épen onnan származik, mert a jég ellen való biztosítást kevéssé veszi igénybe; elfagyás elleni biztosítás és marba-biitomtás pedig épen nem ís létezik. - Minél j:>bbnn kifejlődik a biztosítás valamennyi ága, annál jobban fog fejlődni a kártól féltett nemzeti vagyon; és minél job-btn hozzá szoktatják a népet » biz^ut-itáa óvó-intexvényóhez anoi^bamarAM Mcgne? nekszik a vele azületeU s tán belecsepegtetett fatalismustól, mely «»<sz erejét r -V Swi^Mnar^BAfAiij. ..gLjÉ»iáÍkpdási jó tulajdonait átégik fcrttfcniti. \\,\' ^i); Si a biztosítás becsét ismeri, s ez niinden mMt emberről feltehető, az kétségkívül -? rtgttó belátja az állami biztositás hasznát —i -fa—Jr .watmumáje az, hogy valaiuennyi. w>tv^1j> egynek a karát. A solidaria kar-^pótlási «lr adkal mázasa ez, agy a\'mmt ná-\'"¦¦tak Mgy vadaim! complcxumokból régóta szokásban van. Valamennyi ingatlan bele-"Jónása által — Weiss nr 2 millió házat —ffmif ^ s károknak viszonya az összeghez ¦ \'mérve csekély lesz s ennek folytán az egyes-- nsk inxtositási illetéke elesik. Emelkedik - tehát az egésznek biztonsága mig másfelől az egyes megtabant. Weiss B. F. erre igy szól: „Az első pontban tett kimutatás szerint Bem egészen~9 hónap alatt 141)4 ház lett a tüi martaléka, és igy esik egy-egy hónap™ átlagosan 166 ház. Ámbár a tűzvészéi „tek a száraz nyári időkben gyakoriubbak, télen ellenben a nedves és hideg idők iieiu engedik a tűzveszély terjedését, mégis veszem ezen számot télre is, és igy egy évre jutna 1992 ház.. Ha a helyeket vesszük tekintetbe, u li >1 a leirt tüzesetek voltak, azt fogjuk találni, hogy ott — mint többujire falukon ós kisebb városokban — valószínűleg nem igen magas értékQ bázak vaunak s égtek le. Az ily hazak fedelét és tüz által eléghető részeit talán egyenkint 100, 200, :iUÜ frtra lehetne tenni. De tegyünk néhányat luOl), sót 2000, 3000, 5000 és taláu 10,00n frtra is, nem fogunk tévedni, vugy nagyim keveset számi Uní, ha az állagot egy-egy házra 100U frtra tesszük, ami i;ilí2 házra, vagy keretszámaiul 2000 leégett liázra. lesz két millió forintot. Ha még a kezelési költségeket egy millió frtra tesszük, akkor az egész tesz három milliót, vagyis a két millió háznál 1 frt 5U krt egy-egy házra. Bizonyos az, hogy az 1ÍÍ92 ház közÖtH van nagyon sok, melyeknek kára csak 10.Ö, \| 200, 300 frt, és igy marad a nagyobbakra 5, 10, 20 ós több ezer frt, és ezen arányban oszlik fel a kártérítési dij is a két mU-Jió ház közt,\' t. i. lesz talán egyre 50 kr., 1, 2, 3 frt; nolott-most a legcsekélyebb l)á-zacska fizet 3, 4—5 frtot, a nagyobb pedig 10, 20, 30, 40 éa több forintot." Az általános biztosítás jótékonyságát kétségkívül állami biztosítás nélkül is cl lehet érni, ha t. i. valamennyi háztulajdonos, jól felfogván saját érdekét, biztositana, a biztosító intézetek pedig csak a közjó érdekében saját előnyök nélkül működnének. Azonban a dolog természete szerint mindkettő lehetetlen. A számtalan és tevékeny biztosító intézet, a városokban s falvakban lakó számtalan ügynökei daczára, még. mindig alig van 5%-a biztosítva viilaraenayi háznak. Ha az állatu minden birtoknál biztositasra kényszerít: akkor ezen intézménynek minden haszon leső melléklettol mentnek kell lennie; minthogy pud^ a társulatok a nyereségről nem inuii Ihatnak leT nem marad egyéb hátra, mint hogy az \| állam az ügyet a maga, azaz, az üs-.-<^ róva- ¦ sara sajál kezébe vegye j Sokan táu ugy tekinthetnék a Ih/msium kényszert, mint a személyis szabadság megszorítását. Ez azonban visszás magyarázata lenne a szabadság fogalmának. Az egyén szabadságának határa csak addig terjed, a hol polgártársának hosonló szabadsága ke/dödik, s ezen törvény erejénél fogva meg lehet akadályozni azt, a mi a közjóra nézve káros. A társadalomnak joga van, sót kötelessége gondoskodni azokról, kik magokról nem tudnak gondoskodni. Egyébiránt a kényszerű állami bi/t-i-ii;^ eszméje még a népnél sem fog, a/t hhzs/irk, ellenállásra találni, ha a nép tudni fogja azt, hogy az egyszer megtörtéut felvétellel egyszermindenkorra vége van a zaklatásnak, hogy nem fognak újításokhoz, és hogy csekély 1 — 2 forintért, kárát sok fatká-rozáa nélkül Rögtön ós biztosan megtérítik: ekkor áldani fogja azon embert, ki legelőször kimondá az állami biztosítás eszméjét. Ajánljuk e röpiratot mindazoknak figyel-, mébe, a kik a néppel érintkezésben élnek, hogy az elmék ez útöii mindinkább megnyerhessenek az eszmének, s eljövendő időben ellenszenv nélkül fogadják a törvényhozás ebbeli intézkedését. H. A Balar.-Fareden felállítandó felső népiskola s egyattal gazdasági tanintézet előleges tervrajza. (v é b o ) 3. A tanítóknak alkalmas lakásul ugy vagy két házat borul ki. Kzoket minden dij nélkül adná a váron a nevezett iskolii használatára. Kzeníeliil kötelezne1 magit, hogy a vidékről jövő nüvmidékek számára gondoskodik lakásról i p. ii. e ezélra bérelt házat vagy házakat), ím. Uin\'k diját uz intézet megfizeti. \\V_t-\' uoívpélyosen i-;.-rtit; a város, hogy ha akoim.tin az intézet azmára házat vagy házakat akar cpileni, leh.-tsege Hzcriut adni fog Lmzá ii-liict, követ és munká-t. Miudvz nem nagy. nőt alig érezhető terhet róna a \\ árusra, éa érit; azon legnagyobb nyereményen felül, hegy gyermekei egy helyben levő mágusabb tanintézetbe.n kapnak ingyen oktatást, még azt is kiköthetné, hogy ai intézet kertjéből eladandó fák éa szőlő vesszők bői a község lakosai eUó jogon, s meghatározott mérsékelt áron vehessenek : - és hugy az eladás folytán beveendő pénzből először is a község által visi-lt költségek fedeztessenek, n csak mi ezen íijnl mariid, fordiitussék -síTiÍMegéirt. Több mint valószínű, bogy n a fu- és szőlő-vessző rhulásáb\'\'! hetúk leend-nek a költségek, ni\'k egv krajezur kiadása si Ura. Ili Kormányunknak első gondjai közé tartozván a népnevelés, biztosan r idény llicljiik, h\'-^v ha a község ez elsorolt és vuhibaii csekély áldozatok meghozása által a: oktatásügyi* iránti jóakaratát ér buzgalmát tanúsítja, mind a közoktatási, mind a íbldmívelési és kereskedelmi intézet egy vb néhány év múlva >1 annyira fed izmiként a kózség-m lecud Jiz isko- mlniiter. wak ő aa^meltcaagaik i_____ tanintezetet még a\'^elen árban felilUtJAk, annak mind felaíereléaeröl, mind fratartáaáról országos segelylyel fognak, különösen p. o. » tanítók állitisiVól éa fizetéséről, taieakazökrol a kert maDÍAltatá»ftről, szóval mm intézet egyéb forrásból nem iedlzheto szOkségnirÖl. C) Azonban; hogy mx egész B»l»toD vidék* minál nagyobb\'áldását élTezhcaae ax intésetzt-gk, sjtükséges, hógy tettleges r<Lscvátáv«lG is jirtd-jod annak fen tartásához. E régből czélazerünek látnám r^sxréDy«ket bocsdUui ki. Egy réazvány p. a. 50 frt leaoe, melyet vagy egyszerre, vagy Öt óvi részlet,beg (évenkínt 10 frt) lehetne lefizutaL (Ki riuio tökben tizet le, az köteles lenne a míg ]e Qaa fizetett öiszegot biztosítani, 8 attól 6 perczenta kamatot fizetni.) Részvényt vehetnének egyesek, társulatok és községük. Ki egy részvényt vesz, annak joga rohift a kertből eladandó gyümölcsfát ét szfilóresaziSt ugyanazon árért venni, melyoa a füradiak kapják. Ki legalább két részvényt vesz, annak a ía ás szűlővételen feltl) joga lunne az intá»tb«a egy a kellékeknek oiegfelidu szegény gyerraek^ vagy évenkinti 10 forint fizetés mellett felyi telni; vagy ha a szám már betelt volnapnuk-eékelt évi díjért ott neveltetni, A mely községek legalább két réssréoyt vesznek, azok gyermekeiket as ér bixonyo-nzakáhun, határozott napokon (legfolebb fejen-kint néhány krajezár tandíj fizetése mallett, az intézetbe küldhtttnék tanulni. .Meg vagyok győzódTe, bogy a vidékben lelkes polgártársaink és községeink Örömmel fognak a azétktlldendő részvény-ivekre aláírni. Füredi polgártársaimat pedig bizalommal felhívom, bogy hazafiúi bazg&lommal iparkodjanak városukban létrehozni azon tanintézetet, ; melynek rövid idő alatt csak áldásait fogják { érezni, de terheit nem. Tartsanak minél ftlűbb i községi közgyűlést, — melyben ba-lározatüag i mondják ki, bogy az általam tervezett gmxda-i nagi es felsőbb népiskolának még ez évben fel-i Állítását óhajtják, és a fóiebb irt módon készek li\'izzájarnlni. Nagy becsúlotére fog válni BoU-: ton-Füreilnek, ha kebelében fog létrejönni 6ia-: gvarországun az elBÓ .falni néposkula. j Keli Budán, lbOÜ. márcz. Íj. i MOLNÁR ALADÁB. TARCZA. r TCp»p ! Eng»(id, tmpy fénjlnlm utaj a ttrgiaj alfttt ii nyitva ált Honid tsivftm, Inlkum i«rindoko1jou, B hAdstl»B tisut SrOrnc liobinál; Ulat Unt7 tar-utuak kedvM ilmlyijit — Bir njtotík UUtjz ísdi í<il: L¦ vttfuUd Kekad Ír, ei lett lorsod, étmriajtéguá ment fenybín tOndnkOl. Ii»t«4d, hogj in klcii hnmokiiemc.ks Táf«d — a «ikl( — tnrKknuHnUalt-k, KI «xrtkcn Mai - rmolkdél, • BililVH Rád -nrek tekintenek 1 utfumb álln, ii uij kOiíl aa íght-t — UrisU4 4 Tilápuk rát porát b A fsOUfUboríg ntalts vi-sjrkint : r Bsflr\'VW kvrMaOnk boldogabb buit I Kii a4»I ttdr, az üdv vlguitoliss \' .-Msly ketkedS nlvbcn faltét fsksut, : JW7 — nlat •) uáresi isikla ¦— randülutlen , Tíkaijm bir msffs a pokol sít! .: A kir MTárira nés Reád ktn-igydn, r , , H MAT k&ársdott m TÍjto.nn ts SfujrJa a kiuég van tefe«tvo : O njis blant keid íjkad «STán. -..V Orts^ta»>lsr« RU Uklnt mi árva, ~~---Mllr. éhsUTt dsgaa»tják I18 -»Uat4 b nála--oh de «Jk-« néma--kOnyba ¦.; OBÜMMi M«ot bilája iBUnorétl rr "aUrt arrastga kíojít «ltorolt«<l, IfitMnstillil tgS fáj-t.lmalt, b Aífniuolid orooiatinrukkj ¦.[ : i tjuj «saaulta bál ilrslntalt t •ilkaViN ssreknok (rosdja njninulk, lis • bajok gyáuoa kebllbe ¦¦tí -álla »- j 4,,,,n\|-,r —v" »¦)«-•«•¦ kcuiihv, 1 láwysJWd Olt-ai ági aient vilárnt, ^ iujjf wlmiUha bá follas. -ftjáHif Tifjr a \|t0 ••reraak, MM\|lrts M- IM» kllds passt«rnl IL lira albora ktyeí ilivét mnpm\'mk nic^ iivi-red. $ milj liaiijimno ver ni ¦ máknak .uve, Ha_fóU>nii!li!d Alii ó juUl,,»!..^ H imát Vflri\'L\'iiz, « \'t-tf kecvi\'-t Ifícsdvi- MtpáldoJ a kii ánatbiiöknl. Nm firnJ ,-1 kcn-<l n j/.lt.-i Miü<teutlté ..cm 1,-tl.c t i;o„4ÍA mi . Tanaca, mT.\'lr Nálad kar.\'.li. ¦• j.\'.n.nk. , KOiclli ott, ahol i^n .ilit, n v, íi É» ioíd<lcsúrt mit ád Nekel n lifi tiyaj 1 A ticrctut oltára rnáin.ilvnu JííApudat .i.fpil.ljn. * 0 iyni\'rl r-.I Hogy [Uil ii.o^nl, „cj..,, tl-^.li^.ll.t. kor É* ío hntdnli fnrr.5 imát .\'irt.* Hu-ej- vlj i>\'.ká. oká ?0 bol.l.Til : I.Íítt bn-noUn « ¦zct.t i "r\'-k S7i,.nnak, kullogó. - ! k a « t íl r t í „ , t. - Uuroiiitó^ltíl. tF«ljo>t«.l — Czoki, kusti, nem L-tkarodtuk kiabált Árpád is a felbŰazlilt cerberusokra, de azok épen semmi kedvet nem mutattak a gyózelum mámorában megretirAlni, főlüg míuüin látták, hogy a megszeppent Árpiid több hajlamot mutat a Bzahulásra, mint a védelemre, sőt uj rohamra káazOltenek és kétségbeesett barátink, már a komondoruk körmei közt képzelek magukat, midőn — segély érkezett. — Hattyú, Holló I nem menták; ej bogy a ¦intér fejtse le borötííket, nem szégyenülök a vendéget ily gorombán megtámadni, no várjatok csak, mihelyt megjön a papa kosarat kaptak szátokra. \\ E szavak, melyek uöí aj kok kürUl Ung-zottak, megtevők hátasakat a barátságtalan hátőrífkre, mert megszégyenülve boMutos farkukat lokonyitva bánatleljcscn vonultak vúwza ¦ mintegy uagyven lép-isrú megáll npodván, ¦Ajbálatteljesen szemekkelpilontgatljik a kellé-meüou holyaetiibűl feltápászkodó doktorra" ki-nok arcza égett mint a hajnala kolÖ nap KígT ingaraitd): oh caak.nöi aiemek no látták volna e piriíő helyzetben. Hári barátunk, kiJkjÜönben oly megnyerőén ügyes, földünk ajgE^<&\\ — mint általán hölgyeinket nevejniffijJBqaffi teliver arszlánaíak —-koriil, most nem volt képes szavakat erőszakolni bőbeszédű ajkairaj nem tndjtikj az elfo-L\'ullaág miatt-e, melybe kellemetlen helyzi-te sodorta, vagy Katinka rózsás areza korbáesil-nik f"l lelkének ábrándos hullámait, melybe goiidolutai úszni nem tudó gyennekként fulad-lak. Nem állítjuk, hogy Katinka nem lett volna képes ily állapotot ilovarázsolni — melyik nő nem képes V — de nekünk hihetőbbnek tálszik a másik vélemény, 111 :Iy doktorunk némasA^át ;\\ lodyzet kellemet\'en bégéből magyarázza. Vé^rre is Katinka üzölalt meg. Bocsánat urak a goromba fbgadtaiásért, de Inaz ebtől mit várjon nz tniber\'.J A hang, melyen e szavak mondva valamik, varázs-erő ve! hatottak doktorunkra, — no\'rt a megkötött szavak feloldódtak a néma ajkakról, "nyelve újra pergett, mint a malomkerék, midőn a duzzadt ár elölt felvonják a zsilipet. — tíemmi baj sincs, kedvis nagysád, mert ifin esoiil nem törölt, h mi seb nem ejtetett, ne lessék ennélfogva szegény párákat nn\'gfenyi-teni. vagy inkább magamra veszem, mert ily szép kis kezektől csak buldogság megfenyíttetni, egyélánuit is csak kötelmüket teljesítették, -midőn uiegtámadának buunünket, mert liiuzem, azé\'rt kapnak szép kegyedtől eledelt, hogy a házat biztonságba helyezzék, mert bel ily drága gyöngy van, mint kegyed, ott szükség vau őrre, igaz ugyau, hogy leláthatták volna rólunk, miszerint uem rósz szándékból jövünk, de ... Még tovább folytatta volna védbeszéd\'H az ebek fölött, ha Katinka félbe nem szakítja a beszélőt, korántsem azért, mintha a fenmondutt szép szavak sértették volna egyszerűségét, sőt inkább nagyon tetszettek azok, — inert ngvia ritkán hallhat ilyet, mivel ebben az utála\'toB fnlubnn nincs egyetlen müveit ifjn sem, kivid délutáuonkinl, vagy akár roggelunkint is eleae-veghetiiének; uram Istenflm ! hányBZor mondta a papának, hogy menjen városba lakni, — dn mindig a gazdasággal állt elő. íme must veszem észre, bogy megint eltércd-tem, éa pedig veszélyesen, mert bájos olvasó-tióim rágalmiizóuak nevezendenok, mivel én is Hári barátommal [\'eleiek, hogy szép kegyetek eper-ajkairól az álok is áldáakéntTiaugzik. Katinka tehát félbeazakitá, - Papámat tetszik keresni ? ¦ Igen ^ azaz hogy még acm, hanem egyenesen kedvea nagyeád imádásárA.... — Én Boldizsár barátomat szándékozt&8 meglátogatni, itthon van kérem ? Nincs bizony, mit nagyon sajnálok. — A papával kiment a szőlőbe, nogy előkéasuijenek 11 szül étre, de tahin megvárliatnák Önök, hiszen?, bogy nemsokára meg lógnak jönni. — F.zer örömmel, inert nincs hőbb óhajtásom, mint lloldizsár úrral, — kiről barátom oly sok, sok szépet beszélt, — megismerkedni, de még inkább szép kegyedért, kinek oldala mellett boldogság volna életem. — De talán holnap jónénk, midőn Bódi» itthon lesz. — Kisasszonyra hagynék talán a határozást, amint neki tetszeni fog, most maradjunk-e itt, míg lloldizsár megjön, vagy holnap jőjjünk-í el látogatására. Katinka elpirult, ábrándos szemeit szendéa üütottu le, habozván, miként döntse el a birá-sága elé terjeaztett ügyet, valami ott belóla hullámzó kebelhalmnk alatt, ugy Üsitönaé,- agf kényazerité, hogy tartsa itt őket, mert ily mttf tiatal embert nem lát többé itt Csabon, de o«B lesz-e feltűnő, sugdosá egy más TaUmi, KB a pap, sem Boldizsár nincs hon. Bizony, bizony, nehéz feladata van a bírónak. — Jobb lesz tán mégis holnap jflni, barátom? szóin Árpád, látván Katinka zavarát. — No, nem bánom; tehát kedves nagysád engedelmével holnap bátorkodunk, vágyom is merni Boldizsárt, hogy barátja lehessek, kinek ily bájos nővére van. Tehát holnap, alantas szolgája, csókolom kezét... tehát holnap\'I ltjaink mély hajlongások közben eltávoztak, Katinka pedig a kapubálvány mellett ^sakrfj-lott, mintha megmeredett volna, szemei mozdulatlan azon irányon függtek, melyen eltávú*-sak, azután illedelmesen elpirulván, felsóhajtott én bement, hogy tovább ábrándozlak. IV. Katinka még soha sem érezte Így magát, semmi som ment ugy kezei között, mint kellett volna. Visszatart a ludtöméshez, mit az ebek caátányofl ugatására hagyott felben, éa kezet azon pillanatban meredtek meg, midőn a TÍtw vastagra hízott kukoriczát a lud kinyitott >* jába önté, mely emiatt halálához közöl erezvén magát, kétségbeesett gágogást kezdett. — ^ hangra megrezzent, mint kit almából riaast mik fel. v iVego kovetkesilc.) folytatás a nettéltletM. Levelezés. • ._7 KeatthHy, april 15. 1869. fái aap mulva — májas T-en — a hévviz Ardöt Klán/ kezdetét veendí, melyre mind a ftáylera, mind a szállás tekintetében lényeges vÜtotás és javítás történt RetnÖlUotjUk, hagy a»s]eff fürdőnk néhány év mulva országszerte - Idire* ái keresett is leend, aanál Is inkább, mini fekvése, különösen gyógyereje, melyről Minim fülűd ült beteg taniiskodhatik, alapossá teszik reményünket Fölvirágzásának egyik Efeápka a városból idevezető ut megrövidítése s LrmflVek behozatala lenne, melyük a bute-I mla látogatóknak a naponkénti kírándu-kényeltnet biztositaninak. Volt róla szú", kogy lóvonatu vasúttal kötik össze a varossal, hfin"n ec mindeddig csak „aszoDgyák- maradt. A Balaton partja ís pár napja kibontakozott temetói caendenaégéból, néha zajossá is válik, m. p. tegnap egy velocipode művész (talán nem kaxmgaaik meg e esimért) mutatta be két kerekű fáraQvét meglehetős azé mu közönségnek. E, nem Twlniai kAnyabno sxokérkéu végig futván raft-ˇéss ur íőutczánkon, — a Balaton partján pár fordulás után első kereke a hátulsötól buesut vett, s a* illet"! conductor kénytelen lett ma-schináját per pcdea hazaszállítani, melyre egy iskolás azt a megjegyzést tette, hogy „nem hiába nvele-czipeldJ a neve ennek a taligának." Ka alkalommal két zenutársulat is tnulattatá a k pablicnmot, u egyik keserves nyofegést orő-asakolva a „szenvedő emberiség" fejébe, a másik Horváth Palkó játékában volt élvezet. Lakatos Sándor veterán táaezmövész május •Injától asámitra négy hóíg városunkban tani-tand, ajánljuk a tánczkedvelő fiatalság meleg aartfogásába. • A napokban két holtat, az "ugy nevezett Zerna tizében egy éltes férfit b lialatonban egy kis csecsemőt találtak. 22 sertést fogtuk ul két csavargó kíséretében. Adjon Isten minden ilyfélu vállalkozó szelleműnek pünkösdre karmanádlikat! — II est a dósirer. -- Au revuir, a diou! _ K. Gy. Heti szemle. Április 1 ti-án ltídU. (B-fi.) A budai népszínházban e hó l;j-eig tartottak előadások, ezután a színkörben. — Haynald érnek e hé 17-én tartja székfoglalóját aa akadémiában. — A magyar föld hi telin léset fenállása óta 25 milió forint kölcsönt azava-¦Dtt; vagyona $0 éa fél ntílió forint. — A pesti nemzeti színházhoz mult évben 41 eredeti darab nyújtatott be, előadásra elfogadtatot 4. — Apr. 6-án Széchenyi halálának évfordulóján több helyen tartatott isteni tisztelőt, — Droysobok Sándor század un k egyik legelső zongoraművésze-Velescsáben roo^lialt; 120 müvet irt. — Boa-Inban oly hangversenyt adnak elö, melyhez 100 ágyú is. szükségeltetik. — Uj-Yorknak 1 sjjllid lakosa van. — Pesten nagy országos kár hál építése van tervben. — A .Corvina" •egalakult — Az akadémia évi nagy-gyuléflét april 17-én tartja. — A munkácsi rabbi két laraelitát excommunicátt * ráadásul 400 ortho-ácrx meg ís kövezte. A vizsgálat foly. — 8a- —njta-császárnú veszélyesen botog.--Rákoson Éagy papírgyár létesül 4 millió frt alappal. — fluFranciskúban óúb aranybányák fedeztettek faL — Egy török lap-szerkesztő egy másik kriarkeastöt beperelt, s mind a kettőt megbüntették. — Gorovo mínia tar Árvavármegyében egyhangúlag követté választatott —"Brassóban" ¦ry 49-ki orosz emlék összeomlott. — Hamis 10 éa 20 kros uj verető pénzek keringenek. — Xgyptomban megölt Gr. Almásyt valószínűleg •gy olasz társa ölte meg, nyomozzák. — Fcrczel Miklós baranyai fOiHpán jildor Imre elten sajtópert indított — Tompa Mihálynak Rima-. SfJombauxi emlékazobrot állítanak. — A csá-teárRlrdÖi távírdaállumáa főnöke Swaben ur katonai czélokra is használható léghajózást tálak fel, aa angolok akarják megvenni a titkot. Jdkainé kijoluntutte visszavonulási szándékát a színpadtól. — A pápa e hó 11-én tartott ¦yÜvános kihallgatás alkalmával a magyar ktv«k által adott araovkenAitet viselte nyakán, ft\'nagyar küldöttség több százezer fránknyi OSMtj^ulTB kedveskedett — A magyar ifói IWgály-\'ogylet pénzeit ezentúl a földhitelintézet kaaefeadi, az adományok ide czüuezendők. — Botyáth Mihály- .Magyarbrtzág-türténíilirio\' sauvének adá az akadémia idei 200 arany nagy Jatalmat — A konvédsogélytő alapkíosztó bí-¦pttságboz 10,563 beadvány érkezett, — 170 JLtcnhcn 25,105 honvédügye tárgyaltatott, tott- \' hf[ ¦egélyezteteU 0731. — Aradmegyében a tawkvaésa njolag kiütött Hirek. — -Lackenbaohtor József (Papi) ma, tar. 17-éa délelöu szőlejéből meglövő hozatott Mgv-XaaUisán; a hivatalos vizsgálat azonnal t^AaidiitelT FrágyógyuUaához nincs remény. ; —\'Horváth Boldiiisár felkaazöatéaé-g^~la^yM;Bw>tDbathriy»D, a választói áltel **?4fBjtj\|j\'Ua«^>T%t^ nHlvfl-a~denirjkra-: máh-nmtyki&Utm • demagógiát. A do- műkratia gyóxelmét\'netn abban keraaem, hogy lerántsam ai arístokrmtiát a porba, hanem abban, hogy a népet a szív és a lélek nemessége által\'\' fölemeljem azon magaslatra, a mely már most mindnyájunk előtt egyformán nyitva áll. Joí^ szavaimat mindig a mérséklettel kölcsönöztem és sohasem intéztem azokat a nemtelen szuiive-délyokhez. Hogy a demokratia diadalát elősegítsem, nem azon taktikával éltem, hogy a demokratiát fölfegyverezzem, — hanum hogy lefegyverezzem a demokratia ellonuégoit, eloszlatván azon aggályokat a melyeket a demokratikus törekvések túlzásai, vagy in inkább a demokratia szent nevében itt-ott gyakoridt aljas üzelmnk gerjesztettek. Folytonosan azon tant hirdetem és követem, — hirdetem éa követem most is ; a demokratia jövújo cgyudul azon életképességtúl függ, a melyet iiz a normális államrend megalapításában, fcnotartifiaban és megszilárdilásábau tnnuaitani, — érvény esi teni tud és akar. Szilárd meggyüzűdéBeni : bogy ezen életképességet megszerezvén, n demokratia jüvüje biztos és meg nem akadályozható , ellenben ezen életképusség nélkül a delmokraüa umkiirini nem vergótlik — éa n« is vergődjék sóba í — Hangverseny. Mult azumbatua tárta-tátott meg a kis líáuti Hezsü második a utobó hniigyejamnye, melyen igen szép szániu közönség jelent meg. A hangverseny minden egyes darabját aajus helyeslés a tapnolás kisérte, különösen az állat-quurUtt tünt ki, melyet a du-lárdai tag urak szép Öaxhongzuttal adtak elö, valamint ezt, ugy a kedves ifjú müvénznek „Repülj fecském\'\' czimü Reményi szerinti változatot ismételnie kellett Bátorfinak a kis Rezsőhez irt humoros költeménye a Kandi Klári legközelebbi szamában jelenend meg. Alkalmilag megemlítjük, hogy az első hangversenyben Dietrichatein kisasszony énekelt, i a legelső fellépése szép reményekre jogosított fel bennünket, bogy tanulmányozás mellett nagy jövő áll előtte. t\\ felsőbb hangfutamokbun gyönyörű, zengzetes s mind a mellett erős bangja van, mi a ritkák közé tartozik. — Lapunk előbbi számilban koilott galambok i hír, mely szerint folyó hó 6-án egy un;-Bzároalegécy gyaníthatólog zavart pénz-viszony miatt, felakasztotta magát, valúsult s mint leve-lozönk Írja, megtagadtatott temetésénúk egyháii ezer tartássá li eszközlése s a szokásos haran-gozás.- — H a 1 ál o z á s. Ozv. Noszlopy Aojaln^ nz. Szenoczei Bárány Julianna, Somogy megyében Vrácsikon márcz. 23-dikán élete tíl-ik évében öregségi végelgyöngülésben meghalt. A boldogult édes anyja volt az ötvenes években szomorú áldozatul esett Xoszlopy GócpArnak. Jótékonyságban kifogy hatlan s az irodalom bő pártolója volt Hallottas ágyán kívánta, hogy halála az általa keletkezése óta tartott kedvelt .Vasárnapi Újságban megomlítesaék. Béke poraira. ^Kegyetlen a n y a. Egy vasúit nfi, ki Nagy-Kanizsán Szalmay ur házában lakik a mult napokban 7—$ éves szelíd leánykáját a legílletlenebb kifejezésekkel szidalmazta b az utczán verni kezdvén az udvarba czlpelle, ho) mintegy lu perezig hallani lehetett a kegyetluu verés okozta kinjajgntáat E botrányos és sziU nalmas cselekedet egyáltalában méltó megrovást érdemel egy anyától, kinek gyengéd nevelés és bánásmód illik éa dukál, nem pedigrry bar-burizrn ussiig. — A nagykanizsai lövéüz-láwaság tisztelt tagjaihoz. Vasárnap, spril lH.áu veszi kez detét ez idei lövészet!!! Tisztelettel mugbiyatik Ön a rendezett közmenetbeni részvételre. Owzc-jövetol e napon d. u- 2 órakor lesz a .Zöldfa-vendéglőnél s a zene előmenetele idol lett kocsi-_ kon megy a társaság Lasnakra. A tisztelt tagok kéretnek ex alkalommal kocsikkal hozzácsatlakozni s a menetet hozzáil-löleg s oly tökéletesen, mint lehetséges diszcs-biteni. A bizottmány. — JCiraiyl Pál letenyei kerület ora^-gyülési képviselője f. april 10-én érkezett muraközi részének látogatására, hol ia Kotti>ri i\'a Domború községek részéről a legszívélyesebb fogadtatással találkozott Este Domborun nz ottani dalkör tiszteletére diszestélyt rundezelt, melyeket hazafiúi beszédek és polmrkifaeöntések \| fűszereztek, kedélyes társalgás késő éjig tártult. , Másnap a képviselő isteni tiszteleten volt jelen választóival, honnan délután meglátogatta számos kisérő közepett Légrad -város közönségét, hol a város népsége kiszálltakor mozsárlüvénekkel udvúxlé s az öröm és tisztelőt ősziole kitu-jezései közt kisérte ót a városházához, hol ís az egybegyűltekhez a látogató képviselő az időuck . és viszonyoknak megfelelő beszedőt tartott, — mely a joioD voltuk részéről osztatlan teUíéfl és helyesléssel fogadtatott Innét az ottani olvasókör helyiségeibe vezettetett, hol is választói részéről a bizalom egy ujabb jelével, találkozott, ttmgválaszfatván a kör tiszt elnökévé, mit Ó köszönettél elfogadott, — s a bizalom ez ujabb nyilatkozata t tettekkel igére magérdemii. 12-én Kanissán a Szarvai\' fogadóban jelenUk meg Üdvözletére vilaxtóÍTrkrüWt azon részéből, melyet idő rövidsége njíatt fliuttal nem láto- nseg veu- uiívjiban kiír\' ulla-•...¦r ¦ h.l ..kadá- ¦tiin i-étrü •lv gathatott meg. \\S-in \'délbea a vonattal Budára viuzsu Iázott. ,— A nagy-ka n ílsai nagy-gymuasiuiu ^Önképzőkör" o multvaaárnap tartotta második nyUvAnoe Ülését a gyuin. torait terem ben, mely lika!nmmai a halgát iközönség ír szép számmnl jelent meg. Öröm volt tapasztalni, hogy az ifjUBÚg hazafias JelkesUllAéggel halad a kitűzött szép pályán. — Tartatott felolvasás, szavaiul részint eredeti, részint ismert művekkel. Folytatólag tornáazali mutatványuk élvezetében részesülénk, amelynél tapasztaltuk a UiiluUi hdyes modort s a tornatanár ügyességét; az ifjúság szép olőhalaiiást tanuHÍt. Végül az önképzőkör pénztáráhozWalbach Mór megyei U esküdt tir lU frt s Bartjs József városi kamarás ur d forinttal járult, melyet fótdő igazgató nr az ifjúság nevében lelkes szavakkal kösiünt míg. — Máár Nándor oki. állatorvos, ki vá-raunkban tültb éven által az állatgyü^vászát UTén szuknvatot(ságát tanúsította, íiazánk al-ftld vidéknin tapasztalatait bévitvéii,váninunkba vésazaérkezelt, s nllut-orvoai működését uieg-kezdeile ; íimgiit a t. ez. gazdászsti k\'l. pártfugLiHiUiii ajrtnljn. Laktisa a „Zíjldfit déglö iiirllett, n lAnzW, fürdőben. — A ii a g y - k ii n i z» a i Soproni uii lö-áii délután e-_\'y padláson a kóez ki<i dott, szen-tit^ért! i:-.zrevetülvén, ertitkl. ni.\' Utott s a tüz tiiváljl)terjedése meg lyozva — Kg y N t g y K a n i z s á n h óta szakáeitnőskodő leán V nagv gyufával uiérgíjztc meg magát; n». kurán érkezőit, mégi életben niíiradásúboz njnes sumijK remény, iszonyú kinoklian szenved. — Krer t m cg n y i tá s ok. A tavasz ktulvuző ídójiirnsa következtében N.-Kanizsán a kcrtincgnyiuísiik k -zd felvették, n> v vtesen ; a jelentékeny boruliá/jUsal díszilett í kenvél-mcsbitdtt «/»blf.i\'" v-.\'udéglÚi kert, n«_v ;i rtlé\|>-sxámu latogatÁanuk örvendő polgári-^vh-t nos kertje. — Ertesili-a. Miután felejtli< ll.\'ii iiOm B anyánk elhunyui utin a húsvéti ur-iii ünnep hetében a gv;i>/jnÍM nem szolgáltai hatott, iui a k\'ivt tke^ú c».itürtokön, azaz f. hó ---;n rf-güli l\'.l oraki.r f"-,\' helybeli Szent l\'.-rviK-iiek. teiii[ili.ináb»n ini-jtartatii), melyről rukoniiikul, bar.-tt.-ónkat s iüut.-tőseínket tinzteletteliesen cr-ta.itj.ik. HIS/TKICSÁNVI JÁSOÜ i\'-fl családja. - Khilizulés a •4fiVQ°°1r^t,y> "mile folyóiratra. Élénken érezve a követelő szükséget, Imgy uiost, midőn nz országgyűlés kétségen kívül a mindenoldilu riformok üdvöü és termékeny.útjára lép » n m. kír. igazságügyministe-lium, tórvénykénzitéiii munkálki>dását nagyobb mérvekben folytatja, a törvénykezési reformok-oak lartalmasabb, a nnpi s heti lnpt>k o czélra szolgáló szűkebb körén túlterjed\'\', " kizárólag a tudomány e nemes ágának szetit.ilt közlönye álljon elő, mely ugy az ulméleti fejtegetéseknek, mini a gyakurlali ismoruLek terjesztésének tágabb tért nyisson, a codiökátio irányát b hala-diisaít folytonoH és rendszeres figyelemmel kisérje, a készülő törvény javaslatokat a biráló közvélemény Baumeí elé bocsássa, nz uzuk mollutt vagy ellen fuluiurUlt észrevétele kot kö/ólje; a hozott törvényeket kimeritülcg indokolja n magyarázza, éa végre a hazai torukvtWket a müveit külföld rokon-intézkedést\'ivei us«eha-sonlitsa s párhuzamosan ismertesse : a m. k. igazságügyi miotsteritim törvénykezési osztályának tagjai, a bírói, Ügyvédi h a tanári kar több kitűnő erőivel egyesülten, elhatározták egy .Jogtudományi szemle" kiadását, mely évcnkint^l füzetben, az .Athenacmu" irodalmi s n yomditi társulat nyomdájába n, a lőhető legtisztább s díszesebb alakban f\'n^ megjelenni, b míg egyrészről az emiitett tórv<mykészítési Dn/.lélynak rendes közl\'myo le»L. rl! j^nhitlanttl a ri\'-izrehajlatlanul fog tért nyitni ar. e szakba vágó szabad eszmecserének b vÍtatiiO\'.ásnak. A .Jogtudományi 87011110* rovatai kővetkezők: 1. Értekezések nr. összes jogtudomány köréből (jog-bölcsölot, éllaim s nemzetközi jog, p-dgári és büntető .ínyugi ós alaki törvényük ; közigtvzgatjÍHÍ, váltó, s kereskedelmi és bányajug; jogtörténul). \'2. 1I-.I- ós külföldi törvényhozás, (codificátio általában , törvényjavaslatok és törvény-szövegek; n törvényhozó gyűlések tárgyalásai, észrevételük, fujtogolések és bírálatok össze hason Üté modorban.) 3.- Törvénykezések (jog-esetek; polgári- s büntető tlgyokbeo kitűnőbb véd beszédek, periratuk, és nevezetesb ítéletek, tudományusaoneldolgozva.) 4, Jogirodalom (Jogtudományi munkák s közlönyök ismortetétin, bírálata; jogirodalmi szemle s bibliographia.) 5. Novuzetesb jojttud^ok {H-rák, ügyvédek, tanárok ¦ írók) élet- s jellemrajzai, ti. Különfélék (jogászokat érdeklő hirdetések, kinevezések, tudni vajók* ^jkemély-ngyok; aeerolog; th>vénykcaéai statirtokj^Ba emlitotttartalmn ~íJogtndominyi swnnle". Cie-megi Károly igazságügymin. ositályUBacsos,. Kautz fjyula, nt. akad. tag l s^oisssl^Bjajáj^^ Okröes Bálint, m. akad. tag • igazságflfTss ate tálytunáidos ; Faulor livua»r, ks>-aaalaa^^>jf akad, tag s ogyuUisai Unár ; Sséhar Hisaily,^\' Ügy veti; Szilágyi Pezső, umtfás^i\|r/sBU! titkár, a J\'éth LőrinCs, m. akad, taff • wA taaác4us,~ és ezen nevcseU kíadák rá]tel aUUk#"\'" nagyobb azámu bírák, ügyvádak ét •Mtáb-stetbr^ értök kömimujikáUaávai fbg-MsrffxSwi midőn e nekik kedves, s ha a ktálfité\'«rik\'trJsV\'-\'-1 szándéknak megfelelni képesek lesznek, a bassai-kösügyakre nézve üdvös és áldasva mnnkálm\' váilakoztak, hazafiúi és baráü bizalommal agé> mítnak a magyar törvénytudó közönség, kftlt--nöaen a fóvároaí • vidéki ügyvédi -egyletek •> tostuietek aiires részvétére 1 pártobtsára. As .Athunamtm" társulat, azon m^yöxödésbeo, hogy ez által a hazai jogtudománynak ¦ a júsaa hajadás ügyének is lényegin szulgáUtot t«SB«. űrömmel vállalta cl a .Jogtudományi számla* diszee, éa s kényesb ízlésnek í* megfeltdö ki-állítását A nJ \'^tudumányi szemle" hóaaponkiat legalább két füzetben v hat iven, és igy agy éven át 24 füzeiben s 72 íven, txép és siaui fabeV velinpapiron, nagy nyolczadrélbon, azines b»ri-tékkal s taruilnriimutatóvaJ ellátva, fog meg jelenni. Elórizeléái fí>[tetelek : Évnegyedre T& füzetre, legalább 18 íven) april tói juuini végig 2 frt üO kr. Félévre, opril-september hónapokra frt. Egész évre -24 füzet, Itgalább 72 ivem) 10 frt. — Előtizelheini az „Athcnaeum" irodája buo (lluráiuL-tcrc T-ik azum) s minden hitele könvvárusiiiil. — Seb J. ZaU-Apiiiii Hfén lS«B-ki vp^iif! u rliifiirt^i rendben írna A tL*iM aBaasaradt, bogj kBuépekuei. trt 4 frt ke iTeamaayán ajáaivnask — V. L. K\'i\|<n>n. Nem Hullok mire maijáraal clmuailnsál a keiicivei leveleknek, ai okot maftnd taa. (Írüliluk » li.iMtK buldofniffut kiviaaok. Wall \|T>\'bkuriL>) le\\tl.-ir«c in^^kirtilt-tót rcuiéljQk, a baaS-nünlói jól kexdttdDtt, mi, miut a kut magra, aaai »¦» rarvuuk : .,..itt 1 — SótT..n.a.tk. A Ijallatla )¦\',, rdm^Slillk 1 — I. 11. !Uk:v. A u>fi kiaUún vostaikoaé lt-v Ilinket me-kuj-l, f ^ H A in-ik-krli lo Műt khüxriajttal rattttk. — I. J. A> «iilt.it» iuVTem j.lni f.,g. — Sí. M. Huri-. A kűlJim-ia/ H.-catwl mefir-krtiín, a\|uniial eij»-<i»lnniL H-k likrrt I — Ki. SíuiiiliaüirK A > álaíjct, bár megkéavv, mnprnn lf»el:tiikl.<<u tu.tnijuU. — B. L. ÍV«t. E tin l\'Jén aa nti runsttal Pa>tra ÉrWrii<-n mríf. k> í\'ltr dieWlru bUlrlUwM Wliaat NyrLLt, tAr.) — Különö a megfoghatatlan, bogy aa utóbbi hunásnél ismét a legtöbb nyeremény Schwara-"s c h i 1 d Ü us z t á v ur hazában fizettetett ki. Ha tehát SchworzachUd or hasát a szerencsések közé számítja, méltán teari, melyszorint nem esodálandó, bogy a közönség kegyét megnyerve, ismjjt a legtöbb rendetrér nyek jönek hozzá. Legújabb eüsmerés a legnagyobb ipj* Kík ezen bajokban szenvednek, szíveskedjenek ezen forrást megkísérteni, mely az utóbbi éren több százezer, és e gyógyszer feltalálása óta millió egyént gyógyított ki e betegségből. Udvari szállító HoffJános nr központi raktára Kamtnorring 11. Bécsben. Béci márc-iim 7. 1869. Akinél vara eaodáUtn mattá eaet maph elS«c)j», roratin ¦ aihal60(m*ztz;«líjt« beteiriéBel lf»lib i\'v At ¦¦enrrdteai, a atlt Itt latrok, ka- . ciűlclemmel itiercm-ast illiUoL ]& ri\| asamiitssi ttlf-tunocan ai aranvi\'-rben ¦ kapcaolathaailéTfl \|70siorfBU»> bon, étriyrtalainncí« mig knübb koaaájSW ¦¦MW^áp lomban, aaámtalao emti-t haatnaltam fal, ni \' " volt, mig vigrt e«etlege»«i l«ttem érWitro tartáaáhoi rgj Ofrrra orrol állal, kt a Hot-egííMo^ »«rt miut ha\'ioomrr«-a\|dBilá, Hoff-fMa MalÁU rpé-uiagi ckokolidat it U mlotao raellbetr^.\'-gbeB t* ueBTadtam. P b«t«ffaASamn«k klirelteifl frógjv\\i*i Ualáta-kirüDst, niiniicn duhoi maliU-akocoHéa még ríremrt, nmelr utin aaponU ar^nnOa JBua ~ _ nt ertem, a kluienvcdt te* t f-m it aüvan n(<M«\|at avart, minden amit éreatoro atvaltoitatott éa károsa Uf alant egaaEió^ciilnttem. Köaaonfim líteoemcak s Wafimial-éa ajinlum lalkilimervteaen mindanklnak alnajoMB • Hofl-ívl* kéadlmenvekat. Kérem a t.Tibbi küldeményét 18 a«f Mabila-kjTa-utit-i iont choknláitsa 10 doboa beaboat, a laf aajyaHJ tixtalaüel Kom Henrik m.LOT.BaUfcTanTI Jaaaaf JónifJ iir^g-ati^a. - árak: M.Uu li\'.^al e^énaéc aSr tvarfal Sfl nomairoUsaal: 0 Öreg 3 frt 70, 10 flvaf T fit, M Ovax 14 trt^&ö. Uri \'/í frt ÖQ, 110 Irag- 16 fcij. -M-lita-i-fféi^f Mokuládí Nr 1. ajj famf fl áTl-aV" It. «(rr font 1 fit 60, Bt fontait ffi foa* lafMttl «Z-tontnát BgT éa "KT fjA foaL Mi Ura aai>aU«ifsT •;¦ c»-caüinfik ¦•árnira ; a biánritf knvKtaJ z40jfcaT» ím 40 kr. UsU-maláta-boDbuua 60 éa M IkXL Jaiaéaí.," Héchni. ¦\' -?3? - n ,v. A TslAdt ndraH Ualáli-hlToaat SgaSa<%t . füf^ Malala-ogéMléKi-cliokolaJa, és HaláU Uvsa-ltC Wa> bo»> «aapáu HpÍT Ji.io.nll Eszntnairis>f ÍT-Ut saéW kapliat.t H^»bfn. Kankaid reaian TflrBk Jdsaaf fjé0anr<wfl Királrtttoas 7-lk aiám. teltnar a OrE)»«aU. — V Kaniaaáa kapbatii Raaanbara;, J^éa WaBtaak\' Ji"-T > Schirars Adolf; ,Boiaobarf ParaM. és \' C. araknát * J K rcTat alatt k«slfltisart falaUsMntJ vállal a ^ " --WmnL- r F tkaf) ITlliTIs 1869. április\'l«-in. A ^oaüzlotbeo o héten Ai-csökkenéa rnto-i#tt,a«nét éWe; minden küJ ós bclftíldi pin-ífakrw a^teárcmkkentési hírek valamennyi ^•--aemben erkextek huzzink, molyok nz ^TBeggyeDgitették, azonban a Totósuk ta Igen jól levén, azért az arcsokencánck isatúUuUó bátya bltazik lenni,-annyival ia in-tbt mort-4z—eladást futások hiányoznak; \'leli tesz azonban 4 zabiizlot, melynek kovés miatt nagyon kerestetik a azért a magas árlJDegtartja. _ ¦ PlaozJ totf-vásérl keletárok. NAOr-KANIZöáN, spi-IHn 1-«. Alf4-anit-ii mérőnként —-Tarajétyek • Bmi M~ SÖ fontos 3 írt, .10 kr. (rt U—é fat. i fr. 10 kr 87-88 fl. 1 frt 30—10 kr I«BI 7í-79.fnt 3 h. 50 kr. 70-80 fot. 2 ft. 50 kr. rpi wfTufinek, 70—71 f«U 8 ff.00—tO kr 71-71» Mi t frl. 60 kr. árpa ko«nniéfroi», Gfi-fiiJ fts. S fr — ZT. «7-88 fna. S. frL\'líO kr. Kuk o ricia i fn SO.kr., I frt 30 krr K nk o rtc a a, olMMcxin\'itisntin i 2 tVt AO kr. Zab 44—45 fn. 2 frt. 70 kr. ü> -47 fn-" IWftt 75 kr. roktnki 66 — 68 fna. 2 frt 55 kr •0— tó Aa 2 frt. 60 kr. Passuly fehér 3 frt «0 kr PtlíOly, tarka, 2 frt. 5\') kr.Széna mázi. - frt. kr. - llsttt: «ass. Királvlis.t 0. az. 12 frt - kr. Limit »H mM. 1. ss. 11 frt 50 kr. Lánrrli-si au. 2. sim. 11 frt — kr. Ziemlulíul 3. tT g Xa E 1 I-;EC -X lE^. 10 frt 50 kr. Z.a.mlal leal 4. «"m II frt 50 Iv.i KenyérlIaatSaa. 8 frt. 2fj kr. K e uyérti I at^: 6 7 frt. 52 kr. K »117.-1. ra. 7 « W — kr. K.bj.I w. 8 B-frt. — kr. R»nlti\|t bih. I síim 7 frt. -= kr. R o » s 1 i ¦ g noUiija 2. síim. 5 m. — kr. Kukorlczalissl mzi. !1 frt. íiO kr. Különfélék. Méa míasija li) frl - kr. Viasa m-100 frt — kr FsgTKTá nyer. m. 20-22 frt - kr Fiumrrö sziiaa m. 22—25 frt — kr. Gyapjú flnon. i30-10.r> írt. - kr. Gyapjú haUrSmdskl m. 70 frt. -- kr Fehér rongy m il frt. 20 kr Tarka rongy ra. fi frt. 50 kr. Szalma m. 1 frt. 20 k. Pzéna m. 2 frt - kr. Egy kórn asup 12 kr Hnrjriu.jn mér ríja 1 frt 20 kr. Marhabőr száras, nobé maisain 00—I>5 frt. Mirh.ibfir KÁraz, könuyö niásnj/i 75- (rt Borjii-\|.."r fejjel 100 100-100 frt. HorjiiMlr ...jué-ILlH nzt, KMt-lUO fr. Birkabőr 100-n - frt l;r. "- Borok ¦ Vidékünkbe)! újbor lrlli\'-diki, fehér vniry -t-hrHer akdía UMl fr Vidúk (lukból, « h,.r IrtllO-tóit cli fehér vnfT.V srliiller ak. II - 4 frl - i.r ll.ilBt-.ii-melléki 1808-beli Tollér ak .\'»¦(\'¦ ft lir. ] MS( — (!5-\|u-li frli ». icliil. ftk.8--12 frt — kr, S.ui.Ui lttli3-fts-l.vli nkúja »- 12 frt- — kr. I8<17-lnib ._i -H frl. - kr. Hailscíuiivi 18IÍ-1— Gíi-beli alio 11 frl. 1í">7-iii-II nltójs 7 _H fr — kr. Villányi és (í/.fUssir.li fvUrte, IHiiT-Jiki akiíU li 1" frt — kr. líork" 11 frl — kr. KÍSpIaOZl árak: Marhalnm t\'.mti-t -j:t kr. Sertí-liui ffintja ili kr. ^snlona fnt. :13 kr. Elorjulnis fiit. i5 Kr Jiilihus fut. I.\'l kr.ZairnaU fnl i¦• kr.A>ilali fnnij". Stl kr. Li"iimagolaj fnt. 1\'\' kr. fíf[,I.j\'.\'nlnj fut Ml kr. I\'¦trtili\'!im fiitj. J2 kr. Oíuknr liiiinn fnli. \'M ..i K;i>>-fali. HO kr. Konylinnó fnij. H kr. Marli.-tsun.ik funljs ¦ I kr. IÍflííJ,ÍB.\'rcrt.Ta ful llr- 3soil\|"\'D fut -t kr, Bí»fals« ltc<!j« 16 kr. Köleskása Mcsj. fl kr. Hsj-¦Udb Itcsj- Ö kr. FobJrtiab ([laaiaj) itciénkónt ő kr. Tarkabab (pssauj) licaj. 6 kr. árjiadara fontj 1-4 kr Bórsd ÍIcí. 11 kr. Lnil, aoriny 1 frt, 1 fr. ü^HO kr. Lod liííűtt 2 frt. 8. 50 kr. Kncia párja 1 frt 50 kr. Fujko, pirja 1 frt 60 kr. Tyúk-tojás 0 dsrab 10 kr. Bertái 1 miísis- SG frt Bcrtés 2 miisas — 50 frt. íjjbrjr itozóje 8 kr. Ó-bor itca. — Ifi kr. Öiiknprl-Ünkft Itczj. 70 kr. KanUnai sl(r itcsj 10 kr. Pesti uür itczj. 14 kr. Keményfa nlo szárA í» frL — kr. Nyersra tvio 8 frt Fa-axén mérGjo !15 kr. Egy jiir csirke —. 80 kr. Egy kis malaca sUltnok 1 fr 10 kr. Vasúti naponkinti menetrend; ludul N.-Kaniuirfil lluda frlü d. u. 1 óra 22 per«. , cilve 9 drnkor. Ufas . ri-piíi-1 7 (ir.i 1 ¦". pcrti. , , llarca- , rt\'L\'irrl ti lírn ótj . ». ili\'-liitflii 2 lira — t-k. N.-KanizsArn tlmla fel Hl roggrl b Ara 0 Bécsi penzarfolyam, apr. 16, motalitines 61.60 ; 5»/n nemz. kölcsön 69.50; lUGO-ki álladalmí kölcsön 101.— ; bankrészvények 7.35r hitelintézeti részTéoyek 287; —i London L24.05 ; ezüst ágío 121.76 ; arany darabja 5.84 kr. Aprii 17-tol 24-fej 1869. - 6* liciti-- KnthoUkus nap-I nnp 1 tir \| Proust tptir J itili lArl nfti\'iD jC kcresztOl. jinufl XX. la-ai. irnap \'Sz, i. olt. .r, C. D i OlltUrtDk I l\'éiitok [ Sioralmt vért , Anzplm r. : lCáj.«s 8ot ; A\'lalbert ! György r. E Salpiti uj Oda Leonida* Béla OyOrgr Felelős szerkesztő : WajtfÜS JOZSef. Segédszerkesztő : BatOfâ LajOS. li R - 1) S K K Cs. klr. szab. Déli \\aspálya-íársiilab Folyó évi april hó 15-ctől kezdve ideiglenesen Prager-hof és Zágráb, ugyszinto Kanizsa és Sopron között fog egy kevert vonal menni,-mely a rendes személy-szállító vonatokkal Buda és Pragerhof között összeköttetésben leend. Ugyan e napon fog egy rendes teher-szállitó-vonal, személyek utazására Buda-Siófok és onnét vissza használatra en- Bővebb értesítést a falragasz. - Bécs, april 13.1869. KOSTEN-ERSPARNISS BEI ANNONCEN und Tíi-le bi-tlfiitiMitír Vorthrfle b\|.-ie\| dru E. \'1\'. In-trenten m Jalirp IM;\'!« pf^rilndelü und rom buli._-n k. k. Stn.iUn.niisterimii cuucrss. cr»le österr. Annoncen-Bureau ^ A. Oppelik m Wien, »\'•illirile Nr, S2. " in ^^h.^Lciliusr Vcrl-iiitiung rut\\ 4.. pfJWt.,, ^rtiftra (Ho.cr Art in Paris, Florenz, Berlin, Leipzig, Frankfurt a. M. Hamburg u. Bremen. (262-1) A fő-igazgato,ság. Der sol iede und iiIjlt \|.rnnz l>n ! den P. T. lasoriMilcii die volle U a r a n 1 j- führnnj; aller dienfîLllipen Auftrüge. I Obi(To Kirma erfreut sich ¦¦liier grossi\'n Aninbl von ,\\ n (Iber pünktlichn^iüid liilligc Aiisfilliriing der ilir übertr.ij;L\'neii i I n s t i 1 u lyy^l r I c 11 c 11 und P ri raten am nll.-n\'Litnd (.\'cbrcitetc Ruf obiger Firma bietet r siisi cu- und h illigstan Ana- tlll-6) n ^(.Barátibb s leajotb Mrséybcn Mit nowbor- és »ilne5nyomat-flyar.\'^3 Kanilz C. papir-, iró- és rajzszer-kereskedése Pestanj Deák Ferencz-utczn 6. szára a., a pfehér hajó\'-baa, ajánlja levélpapír-készletét a legujabbuzcrü fftV-JEGYEKKEL. ,100 db UvéJpapltszlnaii návjegygyal 1 frt 30, 1 fi-t5n I fri rtn cgA.z 3 fo Hntiz a lcg6amnabb. 100 db levélpapír és Hifi db boríték mindegyik sziin-i u-Wj.^-vgyel 2 frt 10, 8 frt, 3 frt CO, 6 frlíg a 1e5fliiümnl.l). ICsdaa }QO—lOí) db lavélpspir- és horitékhot egy dimes péplioriték in- . ~~ fjen aduik. 10» ab lavélpspir és 100 db borit \'-k ná wol é 5 . . . k«l diises pepborítékbau 1 frt, l.fiO, 2 frTÍgsJcgriiKiiiiabb. 85 Látqgatójegyek tüstént, elkészülve, .satatf Byonialbaii.tÖmDr, fénytelen bristulpapirra 100 d<i nO kr, minden .további S9f lOkrral labb; asinetbriXolpapIrra tío kr. brillantin papírra 1 .>/- , írt fiO} kettős lakpapírra aranynyoinAtinl 1 frt. i. Levél-pecsctj^yek. JWOáSsrfajnyoBiatb.in 2 frt fiDkr, a legfinonmbli j.d-^ii-íaii sziti.\'bcs IiMoníüDyomatbaiiSfrt, többosszinű (runp-uvj,) 4 frt. ¦Férfi papir-gallérkák és hajtók kák (mansettek) ~%S$ ^l^tpstmt (aJUrkák kr, — 6 pár mansettek 35—10 kr. HÍMÉT rovataott Ozleti és kereskedelmi könyvekben. - És»k" ktllOn magratideléae Is elrallaltatlk ít minden kiránt minta tmttittt Ugfyorssbbari és tegfutinyoab Árért el kínlltelnek. . . BsiDtagy alTÜIslUtuak raiiitlcúfélokUujT Ls k^nyoradai munkák la. . Ajánlok tqrüibá kösOniégcs íré-, Irodai- és le.ólpxpirt, loé1bori JÍkott.lÍBa^RuJiks^tolltsrtikjlt, ra)i- éa iránt, Irodái-, posta- és színes %B)CrpMiMÍMMuU_tt&lit rajissert, tosftstéket, misnló-viszont éa másul & ^rOllsJsfnriittakfl^uUen, má«ola-gipet, másold- éa alíiarirl-tlntit, ili-^m§§ llatattl^tMtkist,fén7kin-a)1mmotzoanvol és ihnciior nélkül, be-WfTrw«ttlfátáikákst,portBmonDalkat éaleTÚItAsVikat, valamint miu.lcn wUUpitíJM Iskolai assrakét nagy viUaz^kban. i\'b^inijJiífrjuMslaTlUtszorokjAu de Colngno éa a legfinomabb suDdsB leg IflJssUtttlk. : ..JLcvilball mcgrend^léHk utinrét melleit, niomngi>liaért és bélyeg--sMj_W4k^Jekrthoii^aAiiiHTAo^-IeKgj\'DrsabbiiTi í-a legpontosabban a legcsekélysbb megfend el Íj ta logpoolnsabb szorgalom D]al ikal 1(7 Urem cairn «sa 1 :. (203-24,1) f popir-kereskedése 12(12 IHtiíT Árverési hirdeliuény. Zal(lmf\\iyr p.ilj. f szám niait krlt ijpí^ f,.\| titrvénysx.\'-k.\'n.-k If\'i8 ik é tin Piller.lóis.-f tr\'je Kr alatti tolekjt-(rvii"kiiivrtir\'i esUlt + 1 !> btily/zinul,\' elrendeltetik, euncli f.ican 1WJ. éf i Junius hó 24-Íh n NagjvK.\'iiiiüs.ira Utrueiik, «eu < flak b<>l-r>.\'il..ll frhilTil adatni, úh liogv n vriim uá Tenysxékcnck mint tclekknnvví batásiipimk frnnti kOaliirró Icftik, misiTÍnt Na(iy-Kaiiii.i város ii^mztus li.i 28-iin 2703. t~ a. kelt vO^ié-e fuly-Annn bfi!:ystékiít képoziÍ és a kaniziai 7.-J1. «z. rimnaok lui.dutiaul felvett és -tSiHI frl o. <¦. bc-ziimmnl jpl.tlt ingnilan birtokaik vlnrvi\'tez^ne it.iíára f. iPlí\'J. évi Májas hó 24-lk, «jfik->-Laciink niind_<-iikw dóluiütti 10 \'\'ii.ija n lio1is»inéro liiizzá.iii:\'míil,)iogy ezen birtuli nit öTäü i\'iivptí-jdik tirvi-ri\'siiél azutiban beetnron alul is r-1 f\'g knziik báu.iipinítil a hecsáí Hl u..i-.ít ké«/pí\'iii:-">tt a hir.\'-i kikllldatt kcn\'ri\' li-ir-nni lari.). At lin\'i\'íL\'n íellili\'lek a Zalami-gyci tclekkünyvi hatóság iri>>).ijáb.iu é. Nagy - Knnizjft viilanáciánál N\'.igy-Kanizsán ni ngto kint hetük. ,_3,n Zalamegj\'e telekkönyvi hatósága. IjCgmagasabb első nyilv4no3 > Kereskedelmi tanintézet Iiócs, Iii\'oiiuldstadt, Pratersti-asse 32. T&nul ói iroda a kereskedelmi tanalmSnyokboz, ^~~"Porges Károly igazgatónál. Kik háttérbe vannak szorítva ezen intózet összekötto-tésétöl, e felfo^ndisnkat folytonosan, és oktütóst nyernek a vizsgáig e s/akbn vágó inlézetek képviselőségére. (241 —12..1) FQr lii(tTl(\'ilisi)rii(\'!iI(\'i(li\'ii(lc. Hirn «usgnzeirlinetn Ilnichaalbo hat mieli von meinem 23-jiIhrip;en tlntehlelden volUtAiidig cebcilL Iln mein Bmdnr mich nni gleichen 1,\'ebel leidet, an bltlo loh uni li Tlipfo halb von der gewiilmlichen S.irte, halli toh der stärker«, Obsclion wir v«n don ersinn ArUlun unigalieii sind, su haben wir nodi Keinen gefunden, der einen I!muti so rndilml m heilen Im Stand« !«1, wir Hie. flnipfangno 8Io dafür diu l^rsllclistn Panksagung. l\'ari», den 7; Oetol.er 4HC7. Haffief, Batlealer, von Weinfrlcli.-n. .Dlosn dnrclinus o n s c h It d 11 o It -.Wirkende BrllCbitibe toi, GOTTLIEB QTURZENEgBER in Herlsau (Hohuelz) ist\'Iii THnfrn >u li fi. -J» kr. i>Morr. Wslirnng iicdst Gt>I>rniich>nnnnlaung und ^sngnlsasn Be ht eu bczlnkon sowas.! durch den Erfinder selbst, abi dnrcli Herrn F. Famuvl. Apotlicka ms bsll. Mills In Ps.t _ .___:_._, _ + - ¦ . • -~...... \'....... (SUS^lft/.i A nagykanizsai „kereskedelmi s iparkitk" igazgató-választmánvu az egyesttlet ez éví rundcs kiizpj-ll-lésénPk megtartására határiiiűUi 1869-ik évi május hó 9-ik napjának reggeli 9 óráját az intézeti helyiHégt-kbe Xagy-Kanizsiira kitűzto a erre iiiimlcii ülrűnTafTrészvénye* urát ni* "alapszabályuk "47- éa" ;in-ik Jí^-ánt tigyi-hiiviítetés íii.llott tisztelettel tiughivja. >t iTf.llll.il.lrf lálllliiiink n ¦ clrtti-rjeiíl.\'-i InK-k nuv-b.ua \|isr.nliáll-.ili ."ti N -Kinií.Mn i n y jelentéséről egy Otti ln\'ii Uiléjtü 4 if.inriitú-tnniíexis, és 8 Ugbol ¦liií"llitiáuyiiak tncgválaaitiUa. \'iU íi i apr.l In. ti-áii. Az i^)tzgntó tnuárs. A hivíitkoigll aln\|iüzabályi $$-ok ekkép iiölnak : 47. §. Minden ri-íxi-éuj e» n kr.igi-üli-íi\'ii szarazstképei <u pedia; nán, h\'iuy eh\'v rószM-n..- alán 1 sunnint, 1 után kcttC, 3 útin bá-i. c^ik, liz -iz.is.izntn\\l líibliet atonlian nem gyakurulhat senki — :myi li-yeii ré«íréiiynim-k saáma. rwí. ü A kíizpym«a.>n s-e-ni\'-L-i-seti vagy roeghatalmssottjaik állal részt venni szándékozó résivúnyanel: rt nappal vagy »31. g-bjifi in ege mii lelt elaapnltatas esetében & nappal a kDigyQléa előtt Hm( nyoiket (elisinerrénTclkeO n mép; le nem jArt azelvényokkel együtt a bank púnitáránil, innon nyerendő téritvény mollott, innly ejyiitul bs* lApti jegyül siűIgÁlnnil, letenni tartoznak. (358— 9} »lyf.tr \' O-XtloK: Ekiar Dach Hta,mTarurg I § V cm]ifieli unt. S j genobmigte r- i E dor vrji-k-.lhnfieiti.n und solidesten Unternehmen -zeichnete Unnkürin die vom StutCllraaaiahwstjr nd L\'irnntirte grome neuu HTAATSIMtÄMIENSVERLOOSUMQ g von Uber 2 Millionen (lui.loii, Jeron Ocwinnziehnngen schon am 10. Mai beginnen. I a Ii.« werden mir Gewinne gesogen. .S.ar Llin Hnniilpreise Bind r , " 2L-Huuldun 17U Dui)! in.\'i.diH); 7ii.(KkI; 35.000; S1.000r S A 17^00 ^ t "5 2 a H.UtiOiaa ltlJiOO; i u RTr.C * ; ^ \\70OO; 2 K J37Ó} 12al5O0i ? ^ ;2;j iuCtîîi; l(i.r» J. 17ltl; l\'.r. î> Ttfi;-in Ail«m 2ilOOQoPlnne. -t ~ tli<gt>n Kimoniliing iIiih Betrages votaenilo ich dio du llersng-s Ë \'s Übe Wappen traucu\'lcn Original StjiaUluojo [kelne PrunaeSMoJ, ,-5 o 5 fur ubige Zioliung iu folgepdon planmrosigen, fsatan Praiseal 2 - ^Kin Onntca 7 fl. Kin Mrilbci a.50. Ein Viertel 1.75 Pakuot«xV 3 ?-canierZiislchemtigproiiiplciitorOodlanung. — Verlooanngapbuif o I Oaowle nach Jeder Zleliwif-ftieamilicUo LdsU.wlrd .\|S -BeT^bnmnj^ber»iJtdt. - .— ADOfiF; " tfl ° BtaateffeetenasadTafl Csak nyerni lehet!! Nem Ígérvények, sorsjegyek eladása részvényekben. Bogy t. cz. Ugy barátainknak az eredeti sorsjegyek vásárlását megkönnyítsük, azon mteikedest tottük, hogy a legkodveltebb sorsjegyeket az eredetinél ¦ kisebb részletekbe, adjuk el, és pedig adunk ... e«ry tiuLSzse-xir. exr.3ca.eta 1864-lLl ÍOO TsrtoB Boradegyet 8 nrteirt, eífy „ ... tkltelsorsJegryet lo nrtói^t. ilyen it aurajagy aorntU- én folyj iiímfl imntuaan fel im jogJMYe, ¦ fl a o raj ogy buisadréaiben a»onnal « V«v4 tsUjá- , As Uilol mogkötéaénél a vérű egy éllalank kiállított rladáai levelet kap, Rává vallk, < ennélfogva annak javara játaiik. A anrajegy mindaddig nálunk marad letéve, tni\|f ai liuiatik, mely után mi a tiyeremónyniaíCfret ílrpazaz-llk, * A förryerí az 1864-lki sorsjegyeknél 250,000 frt, a legkisebb 160, iüö, no 165, 180, 185 — 200 frtig. Eszerint tehót a befizetett ÖBazeg elvesztése lehetetlen, rninl a legkiaebb nyeri! is, miként a fűunebbiekbBl láthatd, a .orijtgjnek — melywk okvetlent., bniatsla kell, — benni-néai árával krin.lbellll ^venl ¦ HtiaaBk, hogy ex intéikpdáaael a kBiflnaég egy valódi iit-kíégl\'tének feleltünk mng, mivel a kévéimbe lahrt[irWt..;k, kik ..inciísnoh axon helyiéin, h-L mat nyújtunk, ily toraiegynapirok elOnyeiben magukat, habár kiaebb ménben it, réanMtetni, mift -leliPlí.»ebb itf»-ltrk „ kuli-iiíéln «i,r<ir.atuk "éTiTWm.iL i A kevésbé rairyuno, ki reményt akar aaerem. a nyirhet.\'-irr, eddi ígérvény ckiM vinárnlt. nnéjklli. b\'..irv ¦»¦\' ii.-ér. valaha karjiriiln-t l. i\|. " megvétel a által ea tflbbé nem uoktig, mivel a vev8 pgy caekély letétele Által csvaier Mindenkorrá biiumnja unjunk i nn-vett aurijetrr val.ira-nnyi haa van, hogy (iámét, miként f.mebb kifejtetett, el nem reasitbeti. -- Ajáudé kukra, jutaiojtkra itb., .Iiaiea kíilliui-iA íuKUu, rúaijffrrciuk lol\'n; ,i;uli n vevCre eaŰ járand,,r.áir<it ré»niikr.Tli mind-n kvnná. nélkfll «7...nn«l ki fi. etjük. 200, — hitelsorsjegyeknél a fönyerő 200,000 frt, a legkisebb ii mi rénjsxysínket nindes ItQien visszaváltják. — építi aurijeKjBt iii-muHiiek mit^uknak, <[ alkal- <ie(Ujírlii«n liltnl ,i iivri.\'-n, eaélveknl cvra\|iitjnk. ¦v ji a rtri knli.1t! j.. ii ¦ flr\'lk r,. \'ekeneti ; i -V i-nyelnk nánaíra i játékb-iiii r-íjsvéult i aa-Hi kclk-nn-i tudat- PIBNITZER TESTVEREK bank- és váltó-iizleto Pesten, "Don.ttya-utcza 10. sz. Vldékrlli mcgbUáauk legpontosabban toljeaittetm k a a jáiulék után vét ide mellett i» eatk- \' :,,t-V. -fJSsa \'2 LS— 0.1) Egy millió 390,000 tallér kész ezüst pénzben á Hercseg BrauuBchweíg-féle kormánytól biztosított s felállított országos lotteria által 22,400 nyereményre és következő nyerő összegekre felosztva játszik: 175,000, í05,000, 10,000, 35,000, 21,000, 2-szer 17LQ0, 2-szer 14,000, 2-szer 10,5OO, 2-szer WO, 4-uer 7000, 3-szor 4375, i2-s«r 3500, 23-szor 2625, 105-szöél750 frtstb. Mindezen nyeremény kihúzás után rögtön készpénzzzel fizettetik. Az egészre (lupán hat húzás eszközöltetik, melyek\' közül az első már május 10- és 11-én tartatik meg. Ha a uagyobbszerü játékhoz ezen lotteriánál, sokkal kevesebbet bízonytalanitünk, miután egytgits eredeti ior»jagy (nem Ígérvény) csak 7 frt, egy fél — !1 írtba, egy negyed csekély 1 frt 75 krba jön, melyek az összeg beküldése után s legtávolabb helyre ib mcgkuldctik. ¦ Ki tehát ezen csekélységbe kerülő szelíd utón szerencséjét megkísérteni óhajtja, méltóztassék bizalommal lenni SolvOTeursroolill cl Gusztáv nsgykereskodtl-báBhoa Hamburgban. !! Egy ezüst tallér egy forintért!! A cs. kir. vám híva tnitúl SU,OU0 porosa tallérért átvett blrlrfeldl lrnnrnk a becs-i renduletére 1ftOtt?00 uaatr- torjaiért egyenkint vagy egyes össze választással önkén-tcaea kiárultatauk a cs. kir. kizár, azabadalmazott LENARUK RAKTÁRÁBAN Goldschmiedgasae Nro 3, im nenen Bazár. Kp rt« miWim Tánw, 5C b«rllnl, 50 bícl rSt, 20 UUÓr Mlysll c»V ») frl » í. Kf7 , 4pa hn kWMMI SO bíc.i rff, T4 Ullir bílt.ii e..k 24 í,i LI7 ¦ W> ¦>•« UlvaL 51! b«rlfnl, 60 bío.t r5(. V Ullir hrlj-ett cs.k \'JT írt. ^ EO „ ftglMMifci kall)it.\|zDv.t 6U bőül r3f, 35 ullír h«l7ett c.ak & frt. B\|T . CUVIt, UC berlini T^ty bjet rSt, 16 ullér helyett ck 15 frL Erj klMrtiKHltt HŰI MIMIIM, hű bieil r8(, 10 Ullir helyett euk 10 f,t. IS tiat MlllMai IW m.tpiö\'l, 3 Uiler belyett ink 3 frt II . IfM Um iMaktHr), dbnee negelyi.ttel í " Hl Ullír helyett ok f> él fel frt. 13 liÍiW(Mbfa IftMtttliULeMli, .tUa^neB^IjietUl 6, 7 ea 9 Ullér helyett ck 6, 7 ée.,11 frt. III HllieilSait 6 Hemélyre, & ia fél, 0, 7 é. 8 Ullér helyett ce.k 6 é. fél, G, 7 f, 8 frt. T«bb 1000 4u.li I.HJit.ol.lr i. Hwi-klMik Unom dii kéil blm.éuel, du.bj. 40, 60 <¦ «0 kr. Wlykmi. . legnj.lib negély.eBi.l, tik uiarir.. d.ntb). »1 kr. i írva s rUfiJk nias éa as^á/a. Icgiilnnlnbb munkával raa ÍDdtt\|-yik darabra pontoaan rá d ViSZMriM, ésindBarjik férfi nagYiágboa alkaimaava; caak a nyakmértóket keli twilitnl. 1 éa fej, S.éf fél Ji 8 taüer helyeU csak 1 éa fél, 2 éa fél 3 frt. Efy db iffen jó fii 1 éa fél, S.d Ipn Clfltt tlMtWlK rtlIIBlstlfc, legjobb munka, bjen aiép moll-re.Ifiaaltal, " hsljstt caak J frt 80 kr, S éa fél 4 éa fél frt. B floom IfflflftrW VliZBi-tHA, ST nj divatí k«rat- vagy millradllxeitcl i fél, 5 ía fi uilvr l.rlyett caak 4, 4 éa fél, G éa ö frt. Yá«** fédMMravatik hixi váasnnbél 1 50, 1.80, 2, 2 frt 50 krit;. SjHrtjM ffríM^^h finom mellareastékket, taUxéa uerintl saép aiabian éa nagyságú 2, 2 éi fél, 3 tallér : , - .kelyoU ciak.2, a éa fél éa H frt. IgfB siép títm eartOB-lsgtk, lcp^ijabb mmUíja 1 es fel. a éa 2 n fél tlr h, caak 1 é* fél. 2 ó- f.\'-l frt WválZM llHfc különféle formával teUaé* iserínÜ nagyaághaa 1 éi fúl, 2, > é.i fél, 3 Ullér helyett . .iák . " 1 éa fél, 8, 2 fa fél, 3 frt. FlM aM VtUM leteli hlmaéuel ¦ oaipkéaeUel 3 éa fél, 4 él fúl ét 7 Ullér balyott caak \'A ?0 fél, 4 ., fél Ö frti^. _ M háli4iaj\|k floom Té..ónból 3 éa fél, 4 éa fél Ullér helyett caak .1 éa fél, 4 é> Tél frt. ffuMM klnaéaa a<5l hifi ll\|llí ttnon váaionbdi tí-f Uítér halyatt eaak 5-8 frt ÍR. NH ¦láíÉgst flaura baUlítból vagy váasonbél 1.&0, 2, ím, Bnom blmaé.Q faataldáiial it cai],ki!rel igrn •lafant 8 írt W krtdl fl frtig. Ml IkVi-MtlnMl nlagana anbÁíial, fanállé ^ragy labajté gallérral, 1 éa fél, 3 éa fél, 3 Ullír halyatt caak 1 fél, i éa fél, 3 frt. IWijitfc blmiÍMcl és calpkévcl, lagnjabb minta, 4 éa fél, c,~lí) ÚUér halyett caak 3 éa fél, 4 éa fél , sftM-r é> Hl frt. IW tttUyák kurta VSgy uasályoi rnhákhai, finom kéaiitmény 3 és fél, « éa fél, & éa Tél frt, igen elegani bluéaHl 7. él fél egéia\' 7 frtig. \\ •géa» 4 Míg.* 10,0W rSf káxtmn, éa aiUfáa férfiak éa aSknok 2 éa fél, fél éa 4 tkllér halyaU uak 1 és fél, 3 éa fél, 1U.UUU TSf haroainacyad aarfles bMflfiiÜl Mér fssst-VáSISi, béeai rflfa caak 35 kr. ÜOflW w§t Inam léirUBi, rUfa caak 85\'kr. - As\'WÚlA BUsv<M-«»Ut4t;«isko^^ mlndan vidéki váínaába 30 IH váaéf \'¦<———— . i^iiáre.áarak.JiwP aásUk. Aa dk \\ k. U\\smmtoVto-l Lelnen- und WiKhfl-Wederltoe ._____ "la Wkjti^CByicÍinÍBaflM)e Nro 3. lm JJatiaá Batár. NYITRAI es TÁRSA váltó-üzlete Pes.cn, Józseflér 5. sz. a. Ajánljuk a U ca. k\'i/nii.ífriiFk a» álulnnk lep-lűnylat-bl an rradnrit társas-játékot valamennyi Ausztriában létezi Borsjenyekr 300,000, 2Ő0.000, 200,000. 140,000, 110,000. 60,000, 50,000, 40,000, ;50,000, 25,000, 20,000, 10,000 frt stb. 20 havi részletfizetésre B írtjával. MiüJeii^^a^Mr,rTénje.e» hiálliCu.l ré.n é,i.,jeg.rrt k.p, muljnrk érlchnébe. . tnUjdo.< ¦ 76Borhuzaa valamennyi nyereményében ríait Egyúttal ajánljuk ¦ oly gy.imnii mopkudvflt tirui.játékot ll)0 tlar.ili 1804-kl 100 frtos sorsjegyet,(i fitos részletfizetésre, Uitelsorsjcgyct 10 ., „ s valamennyi Magyarország és Ausztriában létezi sorsjegyek 12, 18 ís 24 havi részletfizetésre általunk moi^zcrcziiotók, nt/vsziutéu lsrórv^ny»3ls: is; minden húzásra. ; Csak nyeremény! Nyeremény! Nyeremény! Hogy t c. ailetbarétainku-iU ni pn-il.ü n<in.jp(ryrk meea«r#i.ritéiét meftk "niiriuak, njrT ta"-téakeiltüuk, hogy a IcgkcjTfltt-bb aorajegj-nemeket kisebb réaaletekben adjuk el, mint a meaajlra\' ereüeiileg mólnak, ugyani a ; i Egy huszatlr. nitelsorqjegyet 10 frtért, hfuása jnl. 1. , 1B64 ti ÍOO fms aortx). 8 , , apr. 15. 1839ti RothaOhUd aj. 7 )liude. tbtS eRy, álulank tSnrényBté. Uállltűtt ttSlelCZ.é.yt kap, pfltttSS nveKJelbléUvU . eonl ie^ v>roiata é. ..éménak, mrli i>,.i lm»ajré.iben birtokai,, j.n. ¦ ai.ibu.I Javéra jál.aia, ..iákifc bogy lo.ifcbl Ul2.toMktt kelleoa tetuü^ A hitelaorsj fönyeraménye 200,000 frt, a legk. 170 —200. Az 1864-kieké 260,000 „ , J65 -200? Az 1839 ki Rothschild sorsj. 140,000 » . lÖOTrt Veszteség iilii!,\' lehetséges,. niinibt\'gy már a Irgkiaabb denkor kéaxek r.tgTtink killrl i« kiirül!.. lill egyt-ul ; a •<> •irk,y vr-tfUrnntl. ¦ kfllnpben I* min* t-iiiknt via.-ia ii talt.mi, nn\'\'; \|>udi)r mindenkor a napi irtulya* NYITRAI ésTársa bank- él Tálté-Qalato Pettpn, JÍMef-tér ft. mám, - v^- %M> Vidéki megblaiank postai utánvétel mellett la ponto-nti rniknirtltttnek. PsittM ¦ctftlWfcf\' VSl a nér és lakhelynek, hnaási Jegyiékeket mindon hq«éa nlén dij nélktll kdldjuk meg. -J g. Nagy-Kanluán WAJDTS is aaolitél valamint fptflMi:i».liaaalf ogy . „. 09» kel (ántbállucbalne) a birdstmétybi n kitelt írért, matyák nála atonnal étvebatSk. CryémAntok, gyöngyök ós drágakövek a külföld sslmáTA legmagasabb arakon vétetnek. > urak és hölgyek számára. ttj~3rczb"ol (n. n. nj aranyból) készült ékszor nólkü-löafaotóvé teszi a valódi ékszert, mivel ez uj gyártmány mind uin, mind alak tekintetében vetélkedik a valódival, éas a jó benne, hogy az egész tárgy negyedrésznyibe sem került i aaért annál gyakrabban rucgszorczheti mindenki legnjabbat ás lugdivatosabbat, mert a valódi czikkeknél \' névleges ártók csak 10-ed része az árnak. — Kbból az a ötnnság, hogy valódi ékszer csak helylyel-közzel, mig cz nj gyirtmány roppant tömegbon készíttetik, azért saját erdekében van mindenkinek, hogy más értéken dolgokba , _ae pedig aranyékazorekbi! fektesse pénzét. LsanieJtb ékszerek !¦¦ Egy pír fí\\Si: vi oo 10 kr. 1 ft. ^divatot alak nj arany-1 W®* . , fit.-.-" < illalbe foglal* Wl, mindig negtartjÁk aa arany-" 1.10, \'j frt. «aint t aaért a luHcaalékonyabbanl a, uj Örök nptár 4lmniitaak a Talddlbna, .emaill- nied.-i,:t„n - alakban : \'rcsts, vagy ntáaiott kOvekkel, a\' Órn-Ün elékíll szolgai- adat u alak kivinia. hat. E. i-n napt.ir u van kéizilve, MeU-ékek finom 1 db 10, 60. „<>py napul, kelt, i Unapot pont.. BÜ kr. 1 frt. iH„ jdci é* ítr/U i.iöre liwzuálbfttó . légiin. 1.50, 1.80, 2, 5 kr. finom 2"> aranvoiott 3 frt 50 kr. 45 kr. raibe-fOigfik fioom. párja 50,. -p-j—LtaHs. k«2ftert . legfiáomább 1 frt 50, OyélTlájlt ÓkSZ8T. í, 8.50. I Még a Mskembrr in incavaalddik _ Ef«M kéeaMek, mell-ekek éa ilu\'a. - Ei ék ia).\'.di eztlitbe van Altflnfik BOkr, 1.20, 1.60, iejrflno- foglalva, aram-nlijnl ellátva. A* aaahhaa kéuitvc 2 frt, 3.60. 3 frt, 4 utánzott gyimánt-k a leftfinomftb-frt, Q forint. !ban knnzflrO.lt íiv.-. Un.tdlybót van- Karpereeaak 6nom dxbja öO\'nak kéiaiUc, am-h-k élénk tűiét BO kr. 1 frt. iuha lem re, tik el: mii drága kfi- legfinoraabb 1.30, 2,\|íi iimerbeilenül vannak atánocva. 3, 3.50. I «aV llelltflk 4. 5. « ft. Bfi» Nyak-ékek, dbja 60, íto, 1.S0 ¦ BgV Egy pár fillfn _-it-~ 41" iJükr. loav . . kéii.-l.",-g„nib ü .\'wt, 3 pfr yedailloook, finom SO kr, 40, j 50, 4 fi ?0 kr. GO kr. \| Oa- Egy raelltfl nr.ik ixaiunra 1 Sü, , naomahliak ft) kr., 1. 3 se, 3 4 fL frt, 1.40. ! MeV Uragaknvo. r^lirflk aranyból tk%-TtsO-fé.Ok aj aranvuval 8u!i.;hj, 1 5", S - j frl kr, 1 1 ft 50, í, 3 ft jKeresitok éa tm k nyakkal. 2. 3, B^ŰTÍrfk kfilnnféle utánzott! 4 frt. kfivekkel drbj 30, 40, úO. <>0, 70,1 mmmg^ Byászekner. °kr. 1 frt. IPKa? ytkete [,.,,„„?1, Wm M-Legaaebb férfi dra - lánczol (rtttd) W, 80, kr, 1 frt, I ftt "in. •••Láfwebb nyakláncaik «() kr finom veleociei forrna 1 ft, 1 A 60-Uri melltfik 211. 40. 5n. 60 kr. Mell-gombok 10, 15, íO, .10 kr. KéaalS-itimbak pina 20, 3U, 40, io 80 kr. rjallírfomliok 5,10 kr. Égess kéailet mell- é« kéxelS gombokból, lepiiebb kivitel 50,80,0,. 4okr kr. 1 frt, 1.50. ¦EgT kOteg ora-nitclék, Pon eainoaaa Oiaieállitva üO, _ 1 frt. \'sierrk Indnnvcnyli."!, mnly tnr- ^rzWalAdl Brany-gyQrnk kövekkel roé«rt» illatát niindic mnptartja 1JM), í frt. SJO. \| í, Itgnjabb divat .idrint van faratc- ¦a>13 Utca ezOat liaexuk tazben\',,. Ez úkaaer fnllllmulbatlan diiia araaToara, r4ld 3.50, 4 frt. ^ HUu nUtt aterfcIeU kedvelt Ha . qtag.lai 1 kiállitia, igen L bjt^I-iiartibdl. ¦ BB&^ Egy mutltS \'.\'(i W:«> hOkr. t fl. 1 B8V- , pár fülőnfüggŰ 3.j, 5U, 80 kr, I ft. \' Karperectek 30 Otí 80 kr. 1 ft. Nyak-ék dbjn 30 50 80 kr, l rt. » óralinca rflvid Ifi 30 61) kr. lug-gomh drlija 4 kr. » Egy pár kémló-gomb lo, 20, r Egy tflaö-fé.ll iíll 40 (SO SO kr. V ÖrAkké Illatozó ék- 18 latol hamu nyakUi. T forint ¦•"IS Utói ezDat madaillonok ;tSsbn knargaTS éa edzve 2.50 éa lift* na»» A to\|«raU«aob aezíl-ék W aok finoman eaixzcili ezüa-tSsStt aeaélaaOregekből Qiizeal-lltva. -ff^Lg]r mell-ék 40 fifi «n kr, I ft. I^Sn nallU ezUatbe foíl.-Uvn 1 frtSO.Ílfrt. hölgy Ily t" terem uéhiűT perez maira beleli!k illattal. •aVEgy mellta Ml. 1, 1.20. 1.50. ¦tV 1 párfalbavalduO. i\'A2». 1.50. BaV 1 karp-rrr \|(l IMI KO 1. 1.5D. •aVNrak ékfHm) 1 1.50. -?.50. ¦aV6rsUnc»1.4\'i. Árlejtés! JiirdetmeDy. ZaUmegyének 1HG9. évi január 12-án tartott rendkívüli közgyűlése Jk^- hzámu végzése által a ZahvEgerszegi nagy megyeház két szárnynyal való megtoldását, — éa a régi megyeház alkalmast tását rendelte el. Az első építmény, mely 147* 3\' 6" területet elfoglalaland, és pincaók nólkUl a régi megyeház módjára éa formájára ópitendó lészon 20,661 forint GG krnyi költséggel van megszámitvo. — A második munkára, t. i- a régf épiilut alkalmatositáaa éa léiicsö-házzal leendő dl.-itáBilrn, melynek tervei azonban csak nagygyá-ból léteznek éa részletesen csak az építés alatt, ai építés vezetés által készíttetni fognak, egy 713* forint ;U_krnyi átlag Összeg van kivotve. Az ulaó munUámll az árlejtés az egész tlsszegre Uírtfiiondtk, a másodikni nécvo a tervhez mellékelt egység árak Hzeriut axon víblgos kíkííti^mul. butrv az utób\'ü biztosítására leteendő bánatpénz éa biztosíték a kiti-tt ntlag ünszeghez niérendű. Kzen építési munka, vállalat utjiini kiaílására I8(jíl-ik évi május l\'J-én 7aI»-Kgcrszegon széaulö szárnvevóí hivatalnnl reggeli lJ érakor kezelendő szóbeli és írásbeli ajánlati tárgyalás fog tartatni. fjen árlejtést tárgvalásban mindenki részt vehet, ki érvé-nvea szt\'rz&b\'nek kötésére jogosulva van, és a ki vagyoni állását, nagykorúságát és üzleti \'\'"-/ekiittetéseiben jó hírnevét igazolhatja, azuít pedig, kik nem azakertúk, a bzóbr:li árlejtés megkezdése elótt szakértókkeli összeköttetésüket kimutatni tartoznak. A szóbeli aj aulát biztosítására a kikiáltási ár D Bzázalekn, azaz 130" forint osztmk prték bánatpénzképen még az árlejtési tárgynliU ülótt letecnili". mely unazeg il vállalat i-lnyérése fHeteben a vállalati üsszeg 1" sziíznléknyi biztusitékra kiegesr.it/) leozen. Az írásbeli ajánlatok mindjárt az ajánlati átszegnek 10 százaléknyi biztewitékával terhelendők, és a vállalkozóktól ai árlejtési tárgyalást megelőzd napon esti 6 óráig a megyei nzámvevűi hivatalnál be^iduitdók. A bánat[>énz éjt biztoíiték kész nyékben, azaz napi árfolyam szerint okmányokban k\'tcnetíV Az irásbóli ajánlat felszerelésére nézve ezenkívül inegieg}VL-tetik : bogy az Dt) kros bélyeggel ellátva, jól bepecsételve legyen, az ajánlati összeg határozott kijelentését számokkal és bet tikiul : és ama nyilatkozatot : niiszeriut ajánló magát az^illetó általam ) és különleges épjtésí feltételek [M>utoa inegtartáaára kólelezi. ta talmázza. Az írásbeli ajánlat végén ajánlat tevő vezeték és mellék neve, lakása és polgári állása, nem különben az ajánlat kiállításának kelte bejegyzendő. KivülnJl az ajánlat akként ezi-mezendú, hogy azon az árlejtés tárgya könnyen feistiierbci j legyen. Az ezen építésre vonatkozó terv és költségvetés, valamint az árlejtési és építési feltételek a számvevői hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők, Zala-Egerszeg, 1KÜ"Í>. april 5-én. (257—3,2) f pénzben, államkötflezvé és tökélye tea jelzálogul A bizottmányul. M\| $ ÜHÁlif 1? mSEMONDO R THINKOMETKltEK. Olva.ó kémlel .unit óra-tilyelék drbjaíO 3ük>. TRBU&OTT FEITEL (Ym 4.) Bécs, Küratnerriiig Nro 2. (tn-i:.3) ¦ a Orasche-h&zzal átellenben. .<<ooobwoboooqqooooqof)qooooooooooooooooooooooooooooocoo pénzeket, tVi minden néma arnuy, ezüst éa drnga-kOvekkel ^>rak«t( r^glaé(ekt( továbbá gyöngjökeí, ail-¦C«k«vrkel, nrauynf, »aa.At éa áaványukat nVatg é* cserél a legmagasabb áron a ~, régiségek cs teraiészetiek irodája Piataa, Dr«Uvajrtou a Lloyd spBUtbaa, 14. tz. a. .:-ír~: Bsastoei Hm-ta-fiata He. S. j^r* H? aafTtálaastfkn raktár mlndennemD régiaégek, régi \\ f ••bok, 0ek «a rasntvkOtSkbBI a legoleadbb árún ¦»».«fr. asgj\'raktár izvínyok, lepWk, \'lfppnk, ma. H, í»jímk és Ovepienek U találbatAk. Levelskr* MaavváUuwal ff. trlMtUasal aaolgaJaaUk. {185—U), aiaabbsbssabbaaai waooooooooooOooooo plimalék, dalmatikák, albák, mehettek, velumok, oltarpárnák és teritők stb. China-ez üst és tüzaranyzott inonstranzok. kclyln-k. c/ihoriuiuok, parifical g\\-ertvatartók füstölök lóméin tartóval, vnitelo-viztartó aspa- müiumtaal, lámpák stb. iH9-2t\'.,:\'4) -__ Egyházi-, czéli- és Iskolai lobogók, bnldicliimiinuk c;» pnuiitical eszköz,kesztvü inl\'ulii paifurül, fr,-,mini. luirisiiya, (.-zip.\'i stb. ¦ a k\'ir^aidajjiibliaii LinllituU ORNATOK, mli4en <¦ íj j I, ,i 1 I ni r ,. k logjutdnyotl ..>o« Utiphatvk: Oöerbauer olajos, gyirraktiniljAn, váczi-uteza lü. szám a. PliSTKN. _J">^a)[iétwJj_.i..Ju.^i h.m«i„ ktkiu.UMc -mm Id. Madarász ind. Pécsett ajánlja GÉPGYÁRA ÉS ÖNTÉSZETE késxitményeit góigépeit, különösen pedig malom szerkezeteket, olaj henger- é sajtókat, borpréaeket, gőz- és vízvezetési csöveket takarék-tüsr helyeket éa azok egyes részeit, kutakat, oszlopokat, rácsozatvkat,! linden néven nevezendő öntvényeket, továbbá gazdasági gépeit u. ra. szánta, írtó-, kapáló- és töltögeti ekéket, vetógépekea, Imagtuknrókat, rostákal, erőmüveket (göppel) Ióflzcrkezatr«,CBÓpIA, gépeket, kukoricza morzsolökat, répa éa szecska-vágókat, zaj és daráló gépeket. Minden a gépészet Bzakmájába vágó megrendeléseket [leggyorsabb előállítás e legjutányoaabb árak mellett el váll jugv a gyárba Vitéz>utcza 14-ik szám alatt, valamint ruktí [irodájában országút D-ik szám, hol a fentebb elősorolt készitraé-:kb.l folytonos készletet tart. (175—10) N 0 @ i &2 S-ff 1SE m ^ &¦ ca ti? l ŰZ << P s. 0 2 H Poro»i kirílti nd-nri kuldu. ROSENTHAL H. bécsi (Glycerin gyomor-ital-kétziM)I glycerir-eisen-uoueurI melyet aa ndr. tnnáei>o> é» orvortnder arak 0 ppofzer, Balassa, Vhszánik, ugyzzinte a fo-orvoBok Kovács, Löwy és Dr. Lesik ¦Házi orvosai hereié^ Seh^araonberznek,) sárgaság, vérvesztés, erótleueég és nöi bajok el-1 len, meggyőződésük után jóváhagyják. — Kapható Hősen thai IU, IVaterstnuw 2-i~dik szám, ugysziute az osztrák-birodalom majd minden gyógytárában. Egy nagy üveg ára 2 frt. — kis 1.30. Pótlék-raktár Bécpben : JftierWsfs, rHadt, Tochlaulien znm Mohreu; Wtftfila Rsaa. Hladt, Lnjrek mm icbwarzen Bar on ; Ur. isa. filrt-lar. Htadt, Freinng Hí. 7 ; AoL v. Walabeiia, Stsdt, ilim-tr-rl,.f..rtu.«c 17 , HslBT. Jesovlish, Wollzelle I Dr. IftSaBfl LalBSttOB, Wiedner llaapbtrmixe, iur heii. Dretfal tickeit} driBnurta,Joirfatai.t.aaingoldenen U-.l! V. HífíT, LaiidBtrvac. UngarRUie Nr. VJ: A. VÓfk, Bndolfabeini Rchftnl.roonerztrane 190; 1. PoWnaHB Kohlmarkt; f. aMí^ajer^HkrUHIf znr „Mariahilt. llnkuir a birodalom gyógytáraíban : J\| Depot in P«lt; Jrtni\'f < . Tfiri-k. «um heil.tíiat; Mieb. J lorltii, ph^Tnnc nod leehniicb-eb^oiiaebAá laatltat) ?r. O.Wagner, zumiteiclizpnlann; F. fmruÉMJÍ, iw Maria Mutter Gottei; EltBBítadt. Fr. QrOaener, ibb> ÖL BaJ-vator; Gr.-KaalzH Jo«ef Itelua; Carl Lóriik inm acbwar-aen Adler ; Qiu, Frani X. ^treble, mm one. Kanig i — Kaposvár. .\'. Márkié-: Qedallttfí. Andr. JUzejT,—fsni líftnip; v. Ungarn ; StfriaaUtasaCr. Kr. Pillich «nm Ang« fíirttoj: VeazprllQ- K. Fm-nov tnm iclintri\'n Adler; Zala-Cgerazeg. Anu i«d. (L>4;— iS.1) A 19-ik századnak egyik csodája! u I nt I In. Tibztaaövényi szer az ősz haj eredeti, a megőszfllés elótti sziliének visszanyerésére, annak a wegöszQléstö) s kieséfltö niiutlenkorra való megóvására s a hajnövésnek feltűnő módon dÖDiozditására. Mint haszon-adó ajánltatik L0TZH.Lstm PESTEN «áczi-ut 403. bz. ^ i kézi szállító eszkőzök mmden alkalomra haaanálhaULjnoatanig el jiem árt eiönyoyel, kütonOsen fttldm unkáin tokra . , taüga (ameHkal navybarrow) . darabja ö és fél fcrint o. e., amelyből a gyár n.poriU káUzáa darabot késEÍU ^ (Ífíi4—10,1) azÉrl tök életezen irtalmailan, a Igu efy-itja meg ¦ izine nem ráltoalk, — %$J Ez állomány nem érci szerű alkolmuáia, a tiajat a i\\v«g ára 1 frt fid kr.. pó-tai elknldénnel f frt 60 kr. bnssnilaU n ruvüit. - $0- I.mél cln.l.k tetemes BiáaBlékbarriroízeíOlnek. " STARK 1 fodrász Joiefatadt, Joefbtadtnr>tr. lf>. is. a- Oirfban. I\'oíton TŐRÖS JÓZftEF Cy\'\'gy«»nrííznél, kirily-utcaa 7. sa. a. A „lUetl. Wnckcuachrifl4\' bírálata: „áíStbetis^-aak nevaatuUk aaon — BTJtHX nr által falulilt ka)f«»\'5 azer, mely baaonlói felelt a«on elíajoyel blr, hogy áraakavaiákiS] »mi»b nem\'oask karUkuny befofyiat nvm pjakoral a aajtadajia, aasam arMlí vvgyiakalaál log»» a kaUmvtt • \'¦¦nrrfrv1 a l)4j»» ailuesi a a kleaéatSI árjí. KJ,,dot, ,»10I Uftl kU&M WbKWrf a hasanálaá la ig&a keajralmea. , ..\'Vi Af J , Wajdita József Idudó-, lap- és nyomdatulajdonos Nogy-Kanizaáii. Nngy-Kantesa 18S9. áprijia24-én. IT.\' szám. NyoU«adik1é? Kiterjedve SOPRON- és VASMEGYÉKRE. Vényen teusrtmaxxxvL b.et.1Ita,p a SKé^trodalom, kereskedelem, Ipar, gázdászat, tudomány és művészet köréből. ef«aa iveit. Ssefkeastftl Iroda én kladé hl vala] i WAJDITB JÓZSEF kBiiTTkire«déeáb»n. Előfizetési föltótelek : m háakoi li.ifd?m«J ee vidékre pattan küldve\' Egén ?Ti-o : - 6 írt. — kr. . ., Hlraetóse hitt huáfaos yeÜtnururt t 7 ler \\ áa minden ta rabbi belklatáaért 5 kr. Bd.yegdij mind un egjea boikütáaért 30 kr. A „\\j-ilt túrén" egy peül lur tjaikt-itáai díjn Ifi kr %! Hirdetéseket elfogad - ri-lUMiMán^K AI>Ü-IIIVaTAIi.P«Ui: ZEBtrÜtJ! IMABBN8TKUI - VÖQLEK. Lkjf^ B?T»yt Sfaftlguibu: SACHSEA TAKSA. BtevbMf ÜPLLLIX A vasárnapi iskolák. Ultf •¦ Gróf SZápáry fiéza főupáa nr álul neT«Jo»«eti eaélokr kit 3« Ott 4 db msevar ftraajrm. m. pályamű. A mindenki által és a legtöbb tekintetben méltán kárhoztatott Bach-korszak eszme-szüleményének és csaknem a kényszerítésig erélyes föllépésének köszönhetni a vasárnapi vagy másként mint nevezni is szokják ismétlési iskoláknak hazánkban történt létesítését és elterjedését. — Hogy ez említett korszak, — mely kény-uri hatalmit sokat szenvedett hazánk elnyomatására irányzottnak matatta, hathatós közbenjárása által mégis általában a tanügyet mily lendületnek indította, bizonyítgatnom fölösleges, — mert csak egy-két futó-pillanatot vessünk vissza legalább két vagy három évtizeddel ezelőtt volt tanügyi álla pótunkra és hasonlítsuk Össze azt az ezelőttivel, a meggyőződés eredménye minden részrehajlás nélkül önként beismerteti velünk, hogy tanügyünk, bár & kor kívánalmainak mindenben meg nem feleiül eg, mégis haladott — De bogy megkezdett tárgyam fonalát meg ne szakítsam, visszatérek értekezésül kitűzött tárgyam azon részére, hol azt elhagytam, vagyis a vasárnapi iskolákra. — E kormányi bölcs rendeletre hazánk megszámlálhatatlan községében állíttattak fel ismétlési iskolák a nép-nevelést mélyen szivükön bordázó tan-ügy barátai által; de, hogy ezek eddigi minőségeikben a népnevelés fontos ezéljántk kellőleg meg nem feleltek, — annak valósaga a tapasztalás igazságában található fel. Ezen okoknak fürkészés alá vevésével darázs-fészekbe nyal Dék; nincs is ez szándékomba véve; mégis azért nyílt sisakkal.az okok kútfejét azon laza közönyösségben lévőnek vagyok bátor talajdonitaiiij meJylyel az ily iskolákat létesítő községi elővárosig a népnevelés szent és fontos ügyé iránt — többnyire — viseltetni szokott, gondolván, megteremtettük) népnevelésünk előmozdítására az ismétlő iskolát, a tanítónak is átadtok, végezze ő most a többjt- örömtelt kebellel if-jKji;^tte1i tanító az első oktatást vaáinwpi nevendékei-nek megadni; — fáradtságot nem kiméivé, tanítását érdekes- ós vonzóvá, Mpasmodorát íb megkedvelhetővé tenni iparkodik azon jwedagogiai számítással, hogy ily módón az iskola éa tudomány (amenjiyire ezt az ily tanulóknál számba venni lehet,) iránti szeretet magvát hinti el tanulóinak kebelében, miáltal legyŐzMtnék hivén a nehéz kezdet, nek, és könnyen, végezhetőnek tartván a további munkát; pedig a tapasztalat a* ellenkezőről győződtél meg, mert az előadásokra! szorgalmas megjelenés az ilyféle ujouczoknál rövid, legfeljebb anuyi ideig tart, mig előttük észrevehetővé nem váland annak tudata, hogy oknélküli mulasztásaik daczára Bemmi fegyelmi rmvdszabály reájuk ) Kern eUf vaUmU teremteni, iUeloIea; ynUml-Mfc látat ¦IBMrHtl, kánnm nt fennUrtJUji a knrmá-nyonul ti kell. fleerk. nézve büntetésül nem nlkalmaztatik. Az ily gyakori elmulasztások a tanul mányokbani előmenetelt pedig helyrepótolhatatlannl akadályozzák az ily korral haladó ifjaknál. Az ismétlő iskolák létesítésével, ha cxé-lunkat sikeresen elérni akarjuk, alkalmas, és az előadásokrai pontos megjelenést, ha másképen nem, kényszeritőleg, — biztosító rendszabályok volnának először is alkalmazásba hozandók. — Találkoznak is kivételesen egyes községek, faluk, hol a vasárnapi iskolába járók a nt. plébános urak által alkalmazásba vett azon büntetésben részesit-totnek, — ha kőudos tanidejűket mentségre nem szolgáló ok nélkül mulasztották cl vala. melynek folytán ók nősülés! szándékukban megakadályoztatnak. Mennyi és mily kellemetlenségekkel járhat az ily büntetés alkalmazása, azt az erkölcsi világban szabad szemmel láthatni. Az ily fegyelmi eljárást pedig a többiekre uézve ijesztgetésül egy-két hétnyi időre alkalmazásban tartani s egy pár szóból aUő"intés mellett a büntettet büntetésének terhe alól felmenteni nem egyéb, mint a vasárnapi iskola előmenetelét szándékosan akadályozni. — Egészen másképen van ez községek- és városokban, hol az ismétlő iskolákat látogatni kötelezett neven-dékek többnyire mesterséget tanulók. By tanulóknál a faluhelyeken használt büntetés, tekintve koruk- és erőtlenségüket, alkalmazásba nem vehető; — ilyenekre egészen más fegyelmi eljárás alkalmazandó és több helyen alkalmazta tik is; és — pedig amely vasárnapi nevendék a köteles tanidőbői alapos ok nélkül többet elmulaszt, felszabadulásra inas-ideje nek leszól gájása daczára igényt nem tarthat mindaddig, míg mulasztásait után nem pótolandja, ezeket pedig a tanitó által kiállított és igazgatói a ton ellenjegyzett bizonyítványok Bzokták igazolni. Az ily fegyelmi eljárás szigorú és pontos megtartása az inastanulóknál nagyban volna képes elősegíteni as ismétlő iskolábai szorgalmas eljárást, azonban az a sajnos, hogy az ily tekintetekben korlátlan hatalommal élhető ezóbek a ?eiszahadulni akarót és a vasarnapLj&lffllát hanyagon látogatottat legfeljebb megfenyítik, vagy talán egy hétre visszautaflitják s igy mentettnek hiszik a magokét. * Mit tettek ezáltal? — Nem mást, mint-kúrt az iskolának; mert ily eljárás mellett a még az ismétlő iskolai előadásokra -megjelenni köteles inasoknak — úgyis felszabadulok ürügye alatt még nagyobb alkalom nyujtatik az iskolábai menés helyett szokásba vett csavargásra, mit tenni amúgy is vakmerően mer, tndván, hogy hibáinak orvoslására ügy sem létezik ír. Az ily számítás nélküli eljárások mellett, hogy a vasárnapi iskolák a tanitó legnagyobb buzgalma éa leglankadhatlannbb fáradalma daczám se. felelhetnek meg kitűzött rendelte-tésöknek; ai igen természetes. Nem csoda ¦tehát, hogy ^ magyar földmives- és polgári o^fcigíiiW 8wM kolpreigok, mint angol, franczia stb. hasonló osztályaitól a műveltség terén évtizedekkel hátrább áll. Óriás léptekkel halad a kor s nem hagyand nekünk egyebet e jelszónál: „Sietve haladjunk mi is, különben még hátrább maradunk." A kor intő szavát követve, siessünk alakítani tehát minél több helyen addig is — a polgári életben nélkülözhetlenné vált tudományok elsajátitiiatása végett vasár- vagy ismétlő iskolákat. Most már nincs okunk ezek fel uem vi-rágozhatása fölött kétségbe esnünk, mert az ezt elősegítő kellékekről szeuieaiteu népoktatási törvényeinkben szakavulottan és eló-relátólag gomlnskodva van. (Folytatás* krtr > SZÉLIG FEKRNCZ.- A bakonyvidók termelése. Hogy minő kereskedelmi, és műi pari czikket bírunk, a most még fejletlen kender-teraclvényunkbejrjs^ogy nemzetgazdásza-tunknak minő effiRj-aJfré válhatnék az, ha termelése ki hatóbban, s kezelése szakszerűbben végeztetnék : ma már az elismerés oly fokára emelkedett, miszerint arról szólani felesleges volna. Elég bőven kifejtették ezt már nemzet-gazdászaink! Szerény Boraim, mint már a czim is mutatja távol állanak az első sorokban megpendített eszme fejtegetésétől, távol állanak a kendernek uz üzlet világban elfoglalt helyzetének vázolgatásából: - inkább bel-életérc, a kender termelés egy bizonyos helyiségérc, a bakonyvidékre szorítkoznak. Az ily helyiségi ismertetések ritkán hoznak fel ugyan valami ujat, de elmélkedésre. Összehasonlításokra adnak alkalmat, a mi pedig egyrészt már az ész- és czélszerüségi utjáhozi közelgetést jelenti, mig másrészt az elavult kezelési formák ilynemű felmutatása, a .mea, culpat" juttatja eszünkbe s az ujabb vívmányok és okszerűbb kezelések elfogadáára vezérelhet. De vau az ily helyrajzi ismertetésnek más becse is, habár sokak előtt cz még valóságos .terra incognita" — azon lüszemben levén, hogy a felmerülő kezelési eltérések — náluk nem levén alkalmazhatók, tehát nem is hasznot hajtók. Ezenjelfogis azonban téves, s haszonnélkü-üsóge csakis a látszaton alapul. A helyrajzi ismertetéseknek haszon nélkülisége — ismétlem — csak látszat, mert hitem szerint minden termelő vagy gazdának, a termeszt\' meny oly neménél, mely kiható és kereskedelmivé kell, hogy váljék, ismernie kellene, mindazon helyeket, hol az termeltetik tudnia, minő fok és mérvben, de tudnia továbbá mindazon sajátságos és táj-eljárások módját is, melyek az ugyanazon termei-vénynél, — a legnagyobb jövedelmezést véve mindenkor alapul — létesíttetnek. Ez az oka kender-termelési helyrajzom-nak, a e czéllal vezetem . t. olvasómat egy pillanatra a Bakony beljébe. — Igaz, hogy ezen vidék nincs arra hivatva, hogy a kfll-kereskedéanek nyers termel vényével adjon lendületet, de ellenkezőleg igen is meg van áldva oly természeti erőkkel, melyek kipótolják a nép élütszttkségeit, s elegendŐleg fedezik a nélkülözhetleneket, Az ily körülmény pedig már is eléggé életbe vágó. Szerencsés helyzetben állana akkor lazánk, ha ezt minden részéről el lehetne mondani, akkor lapályaink és siktérBégemk valóságos aranybányáinkká válnának, mert Összes productiv anyagunk a kereskedelemnek adhatnók át. De lássunk kitűzött czélunkhoz, szóljunk a kcndertermelés ügyéről. A bak\'myi kendertermelés még ekkorig csak a belszükségre, tehát a halfogyasztásra szorítkozott, s h-vgy kereskedelmi ból nem foglalt el az ttzlctvilágban oly helyet, mint a futaki, njvidéki s egyátalánT" bácskai aj nem a nyerstermelrény (töret- . len kender) minüiégÓbea, mint a menyiség előállításában, de főkép a feldolgozás hiányosságában rejlik. Felhozható lenne ugyan, hogy a talaj minősége befolyással vau a kender minősé- ~T gére s igy liasznnt hajtó szempontjára is, 07 ~jT mi természetesen való és igaz ; de az bizo- •; nyos ismét, miszerint a kendernek meg nem íiT felelő talajba igen ritkán vagy sohasem le- ^ azen kender vetve. A kenierne\'i megfelelő talajt pedig a mankás nép saját tapasztali- ^ sain okulva jól ismeri. .ii Ha kell. ha haszonnal alkalmazható a j talajismeret valahol, ugy az a Bakony hegy- -ségei közt. a bakonyi gazdaságoknál, a gazda egyik fókel lekének kell lennie, — e nclküi ", gazdálkodni, annyi mint pazarolni, mert a i hegyes-völgves vidék legnagyobb része uj- ^ képződmény éi üledék levén, a hegyhátak, iv-a hegyoldalak, a laposok, de sőt a dűlők is a lehelő legnagyobb talaji elterések felme- ,1 rűlését tárja elénk. Épen a tála) képződésé- J\' nck miuóségéből (üledék) magvarázliató ki ^ goknemQsége; épen ez okból akadunk b&r 7\' ritkábban köves és sziklás, — de akadunk : futó homokra is, találunk márgat valantint 4. ^ kötöu agyagot, találunk azonban televény \' . és humus, valamint fekete és sárga homoka . í . talajra váltakozó keverülct és variadobaai-\' ¦.! Innét van a Bakony termő erejpi IssíSt tennél vényének soknemüsége. 8 ha feltenné valaki, miszerint ezen hegyek közt a buzit. \\ ; csak hírből ismerik, vagy állítana, hogy a t repeze csak az álmák röpke képében jelenik j " meg, az véghetetlen távol állana a valóaig—J tói, mert búzája nemcsak aczélosabb, -oo ;,J : ^nehezebb is a bánátinál, a buzatermőföW-nek tartott kanaanjaéival, többször\'levélt •>) . szftrencsém 91 l/i fo^t, do egyszer ;¦ fontos búzát bemérhetni, pozsonyi. jmMK^J értve* ! Hogy miéVt nom bir mégis az elispieréa4\'. ^ fokára jutni ? arra igen egyszatft a f — mert kevés. Igy állván a dolog a^ talaj < minői , nézve, a kender-üzlet 4tolkttlÍ»6iie; ;<"f4jS5^ -mindégében, de \'esik is a ke-llilílij\'imityltiiTi tnnrjrn-" "Hegyanéí mikor lesa vetve » kendermag, mint kell éa mnnkáltatik meg földje, a ken-jertermelés ezen és több gmdíaiít^poBtjait \'^¦WJHtondein, ez ugy is »n kender termesztés"— tüzetes ismertetésének körébe vég, mftlrek azonban azon Monyok, melyek azon hátráltató téuyezék, mik kenderünknek virágáé illapotrai jutásat, hasznossá váltha-.t&sát ellensúlyozzák ? — felmutatni cl nem ¦nellézbetem. A bakonyvidéki kendertermelés az 00. és 60 érek kőzött, midőn a szemes termei-vénynek, gabonának-átalán magas ára volt, véghetetlenül elhanyagoltaiéit, elannyira, ¦ miszerint 10-12 faln batáriban alig aksdt a, .Bzem. egynehány négyszögéi kenderesre, melynek magvas részét ősz elején agy elpusztították a verebek ezrei, hogy alig lehetett nyüvés alá venni, s ha ügygyei bajjal valahogy mégis csomókba szedettetett, s kiáztattatott, lett beléle egy marok csópQ, alig használható másnak — mint zsákfonálnak. Magról pedig szó sem lehetett. Nagyobb kendertennelés tehát eszeágában se volt senkinek, a nép a fonástól kezdett elszokni, kezdett lemondani, s az ósi szép szokások, a fonókák kezdtek a divatból (mert a nép életében is vannak divatok) kimenni, hisz a bnzát, rozsot, árpát stb. jól megfizetik, lehet azon vásznat, készet, szépet, szebbet, tino-mabbat vásárolni. ezen fonák nézet már csakugyan gyökeret vert, s talán megőrökösödik, ha nem jön egy uj korszak, mely a népet is felébreszti elsatnyulási álmából, felébreszti és tova üzé az urhatnámságot — a közös szükség által. A gabonanemüek — a különféle elemi csapások következtében elcsenevésztek, elsatnyultak; a termés alig fedezhette a gazda kiadásait, s e mellett az árak is hihe-Jetlen olcsóra — legalább az elóbbeni évekhez mérten — szállottak, oly mérvben, — hogy a munkás nép kezébe annyi pénz se juthatott, miszerint az állam követeléseinek tudott volna eleget tenni, a szép éa vitt vá-izonnemU pedig már rongyokká és foszlányokká silányult — ekkor a kendertenne-lésnek li uj\' korszaka nyittatott meg. A kendertermelésnek a szegénység éa nyomorúság adott aj lendületet. Ezen forduló pont az 1862-dik és 63-ik évekre esik. KOvid még ugyan az idő, rövid ez uj korszak mnltja, de fényes eredményeket mutat fel a népéletben. — Az 1864-ik évben a kennertermesztés, mér legkevesebb tizszerezve lépett fel s a bakonyi takácsok, kik már a megsemmisülés örvénye szélén állottak, bordáikat és szövőszékeiket, melyek évek óta a sötét sutban pihentek, s legfeljebb a pókoknak szolgáltak műhelyül — kezdtékl előszedni — boldogabb idók bekövetkezésének reményében. És e reményök nem volt hiu álom, a nép seregestül tódnlt hozzájok, s igen keveset mondok, — ha az 18G4-ik évi kendertermést (a virágos és magvasa t) 60,000 rőfnyi vászonmennyisegra teszem. Ezen számokhoz maga Cseniye (falu) tizen nyolez takács kézi gyártmányával 9 ezer s egynéhány száz róffel járul. Hogy ez a kendertermelésnek egy óriási lüktetésére mutat, ugy hiszem, nem kell magyaráznom-. F G. Levelezés. Kt-Hschrljr, april 15. 1860. Legközelebb a helybeli izr. tanodából, mint biztos forrásból értesülünk, több tanuld elutasít-latott, mivel a havonkénti tandíj lenzotásét nem teljesítették. Itt két eshetőség lebet, vagy nem bírnak fizetni) vagy nem akarnak. Ha az előbbi áll, ugy igen megrovandó az eljárás, második esetbea igen ruszul választatott ax eszköz, a fizetés eszközlésére. Véleményem szerint más módot lehetett volna foganatba venni, mely inkább czélhoz vezetne. Talán ha tüatrtteen lUfilágoadtnik aa illető ssülékot, hogy a rajok rótt havi befizetés elké- \' rÖlhetlen Ukóiájuk fennálltam a a Unitok diie-zisára, nem tonnának h.tfdokesetuk nyvásír* ily lépést Megvalljuk, hogy nem épen meglepetés náJ-"kül vettük ezen esemény fairét oly oldalról, —, melyről a közvélemény igen szép elismeréssel nyilatkozott Izraelita társaink szegényebb oaav\' tály* műveltségi tekintetben érettebbnek volt kikiáltva a mieokónél; — idáig nem akartok kátaégbevonni e rajuk nézve hizalgő állást, ma BVOnban sokat vesztett hiteiéből. Hi történik a kiexpediált tanulókká]? Felvitetnek kath. iskolánkba Hogy az izr. tanulók tanodáinkat keresettségüknél fogva Utcgatnák, annak csak örülni tudnánk, de ily esetben s a tanévnek úgyszólván végén, hogy felvétetnek, bajos hriyeselni. Aa ily Borlódásük a nevelés ügyének haaa-nálni nem, crak ártani tudnak éa fognak. A kcsartholy-Bzentgrorgvi szárayvrinal építéséhez, ha a hímek hitolt adhatunk, az engedély esés után azonnal hozzáfognak. — Bizony szeretnők, ha mirál előbb városunk alatt pipálnának a mozdonyok, bánom addig még igen sokat pipázhatunk, míg megérjük, ka es is oly szokott gyorsasággal halad, mint más több ügyünk. A fels. gazd. tanintézet hallgatói pár napja a héthelyi urodalomba kirándulást tettek. Több eredetiséget elhallgatva, csak annyit mondunk, hogy a hallgatóság zenekara — \'aint ók szoktak novezni .p-axi-banda" húzta a városon végig a „Rákóczy induló"-!. Igazán dicséretre méltó, bogy as intézetnek oly tagjai Tannak, kik egéss kart képesek előállítani. Kár, hogy többször nem hallatják játékukat Viszontlátásig ! K. Qrj. Heti szemle. Aprlila Üi-áo 1369. (B-fi.) Dr. Machik Bála, Sarolta coásaárné udvari orvosa Pesten telepedett le. — Özvegy Déryné, n magyar szio- és dal-művészet egykori csillaga Sliskolczoa nyomorog, már 77 éves. — Liszt Ferenci Pesten a belvárosi plébánoshoz száll. Előadása 26- és 30-án lesz. — Ő Felség- april 2-t-én nyitja meg trónbeasóddel az orazággy ülést, másnap, vasárnap 12 órakor leaz a .József nádor" szobrának ünnepélyes le-leplezéso. — A honvédségbe októberben comagák be aa elsó ujonezokat — Nagyváradon agy magtaláltak aa 1849-ki országos bad tanács ebtÖki pex-aétjét. — Azágrábi egyetem szrateeittetett. — Zágrábban » pesti országgyűlésre 3 felső- W )W alsó házi tagot választottak. — A pmtbudalGana-féle aczél-öntikiét ia rés-véoytánolat veszi át — Gróf Taafe a reichs-rátni minlstertan4>a elnökévé neveztetett ki. — ^finlyomkyjii a nemzeti színházhoz azerződte- tett —\'A „Pester Corr." megezáfolja azon hirt, melyszerint Wenckfaeim báró kilépne a minis-teriambóL — A nyárra a sultán udvaránál Ferenc József 6 Felsége látogatását várják. — Peroyávában egy földműves neje, kinek 9 évre született gyermeke, e miatti örömében elméjében megháborodott. — „Aurora" csimmel egy nj könyvnyomtató- és könyvkótó-réazvénytár-aaaág van keletkezóben. — Pesten a barátok temploma egyik Eaómolya alatt egy csecsemő toWtaioUi M t lábal egy ráuet éjjel a macskák megettek, — A táviratokért, hír Bte-rínt aa egéss oastrák-magyar birodalomban egyenlő árt szándékoznak axabni, moly tetemesen olcsóbb leaz a jelenleginél. — ő Felségének e hó 17-én lett a teljesen fölszerelt magyar testőrség bemutatva. — A szultán Wales berezegnének igen nagybecsű ékszereket ajándékozott. — Londonban ax ott élö magyarok egyesülat léte&itáaét határozták ok — A nagyváradi Bzem-gyógy-intézetbe szembetegek tolyvást felvétetnek. — ó Felsége a Királyné Jókai legújabb regényének ajánlatát elfogadni méltóztatott. — Németalföldön eltörölték a hírlap- es hirdetési bélyeget — Egy bécsi lap távsürgönye szerint a honvédség fetfzerelcse céljából hirdetett pályázatról Vécsey nagy kereskedő lett a nyertes. — Pesten az izr. hitküzség egy második zsinagógát szándékozik építeni — Az Ina és pilisi állomás közt vasúti szerencsétlenség történt, -A koronásáéi domb elhordani Ügye még mindig nincs véglegesen eldöntve. — A belügyminíster Caongráamegyéi I évre rögtönbiráskrxláai joggal ruháata fel. — Liszttel együtt Pestre fog érkezni egyik legkitűnőbb tanítványa, a 17 évea Leitert György ia. — Pár héttel ezelőtt egy budflí pcatahivatalnok nagyobb péneosa asaggel, 17 ezer frttal megszökött.— Az ordáhi királyi kormányszék működése apr. 30-án meg szűnik. — A jelen országgyűlés korelnöke Pribék Antal, torjegyzők: Zichy Fer. Victor. Jurka BazfL Parányi Za. Széli Kálmán, és Jut kovich Miklós, - ¦ Bécsben egy árverezés leei, hol az árverezendő tárgy bec&ónéke egy u i krajezárt tesz. TÁECZA. Eoliogó. — IgBB llrléait — Bvroasönlól. ¦ Yigo.) De \'oem iosLögetem Katinka lelki állapotát, hisz mit én járatlan ecsettel rajzolhatnék, azt ¦záp olvasónéim valóságban ísmerík, mert bi-betotlennek Utazik előttem a gondolat, hogy éber álmaikban nem foglalkoztak volna egy kis barna oajuasoa fiatal embsrrel, kinek lágyan ömlengő axaTii az ábrándok tíioóér-bin>áalmát nyitották meg kebleikben; hisz a hölgy arra tnemtetett, hogy ábrándozzék, azereasen. Csók uram, midőn Boldizsárral megjött, csak bámult Katinka változásán, de amint elkezdett csevegni egy bizonyos fiatal emberről, kinek gyönyörű holló fürtjei, eaiaoa barna bajusza, mosolygó ajkai vannak, melylyel oly édesen beBél;lMlnap isméi el fog jönni Bódi iskohv táraáTal. — Adorján uram aaonnal átlátott a •fitán. Hüm, büm, báöny azerelmea es a lány, •a nem ellenzem, mert benn van az időben, de apai kötelmem kiismerni a sihedert, kinek Unyomat adom. - Jtas&sp ifjaink adott szavukhoz híven csak-wunMjéltmiek Adorján nr udvaraban, hol »•> TáxanwHt.nljak asAToa bágígania fos. IBlffi jatay tabpipájával, asobájába vezetvén Ttíjdegeit. ^ Öerrna Bódi 1 hej be regen nem láttalaki ^.BAili srfi lonihán-meresxtó szemeit a karjait lúill oleUere kitárt Árpádra. <:\'¦¦:: —• Kihez van azorencsém ? ,- —Hit nem ismered Nyelves Árpádot ? ^-tytln. Árpád?... ^ t\',— Aa-aa, no, még most sem emiékirel rám ? ^-Uerq én. ~ Ej Uncxhordta, beh hamar ulfeledted ttnkttmhoUttg napokat, melyeket V......-ban allítánir: De gondoljál csak, jut-e eszedbe néha áSslaWr^pndr - — Jot-g/... de már hosrr ne. hisz máshol JjsjsVidtem? ;---\'Ü Volt ott bAségofl társad V Bál Isten, csakhogy megismertük afynMai. Ki itt doktor fTári barátom, beVisttivkedMm meg....... — Doktor? — kordé Adorján uram v&ntog füstfelleget bocsátván varju-DZámy nagyságú bajusza alóL — Igen, doktor — válaszoló Hári barátunk — Pesten jártam az egyetemet, hol világhírű Útzáraimtól a gyógyászat mezeján kitUnd adományokat sajátítottam eL Ismerni méltóztatik tán uraságoduak Dr. Arányit, tőle a bonezoláat tanultam. Ah ! Dr. Arányi nagyon jeles férfiú, ai ember roppant érdekeltséggel hallgatja előadásait az emberi test réizuiról, melyet ugy ismer, mint az órás az óra szerkezetét, és valamint az megtekintvén aa árát, azonnal feltalálja a hibát, ugy Arányi csak szemünkba tekint és rögtön felismeri a betegség okát. — Vagy hallani méltóztatott llalsáról? ily roppant tudományú embert nem mutathat fel a művelt külföld az operatiu terén ; kétrm, a születésétől fogva púposat oly egyenesre gyalulja, mint a cadrua, sót kinek szeme megromlott, égessen ujat ád helyette és pedig oly éleset, hogy egy fél óra járásról megismeri az órát a tornyon. Tessék elhinni, valóságos csodatevő. — Csodálatos; és ön tőle tanult, barátom? — Egyenesen tőle. Én, mindig vele voltam, ott voltam akkor is, midőn egy kis fiút, — kit kígyó mart meg a Sváb-hegyen...... Tetőzik tudni, hol fekszik a Sváb-hegy ? — ben, Buda átellenében. — Csakugyan í Tehát méltóztatott már Pesten lenni? — Több alkalommal. — Talán Boldizsár barátunk is ? — Heg nem voltam. — Kar, nagyon kár; ugy mindenesetre fel kell mennie, mert aki Pestet nem látta, az nem látott semmit, ott van caak as élet, nem a népszerű pravincsiákon 1 — Es doktor or mégis ott hagyta ? — No, különféle as islée, én már meguntam ast a zajos életet, aztán mint a fü, Pesten annyi as orvos, hogy egy pátiéiig re tíz ia esik, s ba egyet megfoghatnak, — mind a tíz gyógyitrü :«,karja. De, ba szabad kérdeznem, hol van a i szép kisasszony ? 1 — Lányom? ~ sajnálja, hogy föfAjás miatt nem lehet pelen. — Főfájás ? — ah, ezen könnyen éa rögtön lehet segíteni. Papírost, tollat, tón lát kérek, — azonnal megírom a receptet és ... . — Ne tessék fáradni, mi falusiak nem vagyunk oly kényelmesek, hogy főfájás miatt or-vosboz fussunk; csak hideg vizes ntha a homlokra, és elmúlik. — No az ia jó, az is jé, de mégis... — Sob\'se veszódjjákxisjfile orvos nr. Hej pedig dehaJjKfcljt a feje ssegeay Katinkának, hanem ha TffiEr épé§ valaminek fájnia kellett, jobban eltalálandotta Adarjin »r»>rn, h^ a szívfájdalmat adja okul. Fájt bizony, fájt a szive szegény Katinkának, bogy nem láthatta a cainor ifjút Ott Hl smnnoroan, mint maga a megtestesült fájdalom aa udvarra nyíló ablak mellett, fejét csüggedten hajtja keblére, melyből koronkiot nehéz sóhajok birkóznak fel, — majd kitekint as udvarra, hol a him-pnlyka szárnyaival a földet söpörve, forgolódik a nőstény körül, tetszelgő hangon beszélvén hozzá-Mog jobban elszomorodik K^tipk^ busán ugrik fel székéről, apró lépésekkel mérvén végig a szobát. A keményített szoknyák ropogáaára, szerelmes doktorunk is epedve tekint as ajtóra, mely irigyen rejti el előle a kedvest. — Sajnálom, nagyon sajnálom, hogy nem ajánlhatom fel szolgálatomat a szép kisasszonynak, higyje meg uraságod, oly biztos receptet írnák, mely egy pillanat alatt kioltaná a fájdalmat — Aztán patika sincs falónkban, és mire a szomszéd városból megiordnlnának, ipagat-M ta megsBOnik. De minő irtózatos lárma ea? Bódi nézz ki, kit ugatnak ások aa ebek. Adorján uram folyton doktorunk szemeibe nézett, mintha valamit kiolvasni akarna belőlolt éa pedig oly erősen, hegy az nem bírván kiállani, földre sUté azokat. — Jó napot 1 — köszönt be Andor. — Hozta Isten, ej be régen láttam jegyző urat — Nem csoda, mikor as ember annyira ol van foglalva a helység ügyeivel. — Igaz, igaz, sok a baj, nnank as emberek De ugyan mi járatban van. — T2o ? folt a képen, —• hol is keadjem csak ? tehát egyenesenlány-né.... ^r — Pszt! apám, még nem jutottunk odáig — sngá Árpád. — Azaz, a doktor úrral a Balatonhoz rándulunk fürdőre. — Ily kósön, hisz hideg már a víz ! — Mint mondják, a Balaton mellett meleg fürdő is létezik, annak vegyem mogvízsgáláaára megyünk, másrészt azonban a vidékenegszem-Mesére, — minthogy itt sxáadokoznám letelepedni — Igen, igen ; szeretnek a doktor urat lotelepítem, mert ugy Ír kovás jő Orvos van vidé- künkön, — erre pedig mindenesetre házasság ostlkaéges. — Hüm, hüm, bizony anélkül nem lehet. Már ki van hirdetve diplomája, öcsém urain ? — Ki — ossz tulajdűiikópnn nincs — habozott az orvos. — Hát az ugy van, kedves Csók uram, bogy az orvos nr szegény fin lévén, kénytelen volt conditióvaj..... —• Nemde a .két szerecsen utcsábanV — Ott — azaz kérem . . . — Hab keveréssel, nemde ? Hári barátunk elképedt, mintha a mennykő BtÖtt volna le mellette; jaj átkozott öreg ura fellebbentette a fátyolt, el van árulva, — ezen nézett tehát ugy a szemeibe. Nyelves uram is caak állt éa bámult, nem tudván elgondolni, mi történik ítt, komédiát játszanak-e vek V — Katinka, jöszte csak ki, lányom ! — Parancsol papám ? — A doktor ur megkérte kezedet Katinka, mist illett, szendén elpirult Hári barátunk szemeiben pedig csillám jelent meg, hátha csak tréfált az öreg ur, Nyelves uram is szabadabban kezdett lélegzeni. — Tud — folytatá Adorján ur rövid idő múlva — fogat hozni, eret és tyúkszemet vágni, továbbá borotválni, de roazul. Száját tátotta az egész társaság. — Ne tessék bámulni, uraim, doktor ur valóságos borbély-legény; koronázáskor Pestre ránaolváa, a vkeVszerecsen" utczai borbély-boltban találkoztam vele, s hm jól emlékszem, kesémmel kissé arezul is legyintettem, mart megvágott Jaj, Lángos lobogós! Nyelves uram még suba igy nem érezte magát, szólni sem tudott, csak ment és csak mi a tán kocsiján ült, hogy haza vágtasson, oldódott meg nyelve, akkor is csak ennyit bírván mondani : „Na, még így nőin jártam; jaj, átkozott komédiája, még most is ég az sxezom." — Klementin nagysám, midúu meghallotta férjétől a dolgot, vígasztalba tlan lett, — talán a szégyentől? — nem, at alorvos támzása miatt. Istenem, ki fogja mondani ezután oly bájosan .édes nagysád." Caak Hárí barátunk nőin esett kétségbe, sőt mitlGn a házon kívül erezte magát, már jó kctUe is volt Na, ha itt nem sikerült, majd máshol. És vigan, mintha nri sem történt volna, fütyörészve ballagott tova, terméazutoHen num D...... felé, azt jónak látta kikerülni. Hirek. .... — Jíagy-Kanizaán a rozieWiÉJIVasat-kölcsönre a helybeli ipar ?8 kercakedfljinl banknál april 28 éa 29-én írhatni alá. — Kinevezés. Örömmel halljak, hogy a hsffi\'"\' érzelmeiről a magyar nemzeti irányáról már a 40 ík időkből ismerete* Tsllian Edo Maffádi plébános ur á zágrábi érzek ű exaubn* tU^-iUtjü Montoeki tűnőkké neveztetett kí. A magyar elem gyarapodásának a zágrihi egy-hifi körűkbon nagyon Örvendünk. Szomproan esik jelentenünk, hogy S ö-meghy Ferenes követünk veszélyesen betege Adja ai ég : njebb ttidómtásttnk eUenkezű legyen- — Dr. Sckrey er Lajos urlsdeázat, mint hirdetményi rovatunkban olvasható, a nagy-kaniasai Zsombor-féle bálból a fö-atcsaí Belus ur gyógytára fölötti emeletbe tette át, miről aa érdekelteket készséggel értesítjük.. — Alaptalannak bizonyul be azon hír, mintha Rajner Pál barsmegyei főispán ur Z&Iav-megyéru if királyi biztosai küldetett volna ki, de Somogy megy óru — igen. — Laokenbacher József nagykanizsai lakosa ál a körülmények oda mutattok, miszerint saját revolverével önmaga vetett véget életének, Mult vasárnap reggel meghalt s hétfőn délután ixr. szertartás szerint daczára az esős időnek nagyszáma kíséret mellett temettetett el. — Illetéko» helyról vett értesítés után. örömmel jelonthetjük, hogy a nagykanizsai utcza kövezés kérdése theoría teréról mielőbb a ténylegesség sorompójába kerül. —-Dr. LöblArmin ur jövő csütörtökön esküszik Örök hőséget szive imádottjának. E kedves dolgot aokan eszközük, de kik oly művelt a szép nőt fuxzönek Örökre magokhoz, — mini doktor barátunk, ritkítja párját; a menyasszony hamburgi születésű, Amerikában lakott s ott tanulta meg a magyar nyelvet, mely körülmény nem mindennapi jelenség, azért üdvötölj ük hazánkban ¦ ama édes-kedves nyelvünk tfáa&elóozeretutét, melyet nemes szivében táplált, koszorúzza meg a családi boldogság • azon tudat: hogy most már imádott hazánknak bizonyára kedves leánya lesz. — Anapokban egy angol utazott keress* tül Nagy-Kanizsán: ez agyán nem valami jelaa újdonság, de igen is érdemes egy mosolyának megörökítése, mely akkor tzfllomlett meg, midőn városunkban a Eissféle fontosai hás impertinens brotoirján megcsúszott s repedt topánjára, tekintve a ónínains gödört meglátta, melyből -olyannyira csvaxta valami az orrát, hogy prUszantéa helyet mosoly jatt borotvált ajakara. Egy igazi angolt mosolyra indítani valóban — vívmány 1 — Vihar. Légrád éa Zákány között e hó 19-én délután 4 -5 éra között oly vihar ¦ reá záporeső dühöngött, miszerint erős tölgyfákat sodort ki s a vaspályát be tömette, 50 ogy énnek egész éjjel kullett dolgozni, hogy a ftnakadt köalekodéa ujolag a rendes kerékvágásba jöjjön. — Hibaigazítás. Lpunk előbbi számában hozott Királyi Pál letenyei választókerület országgyűlési képviselőjének keruletéboní körútja afkalmáböl irt hírünk kösöU tollhihábdl a domborui .dalkört" szerepeltettük .Olvasd - k ő r" helyett, mit ezennel kiigazítunk. Irodalom. — Imrefi János t munkatársunk következő előfizetési ivet bocsátott ki egy kötet költeményre, melyet ajánljak L olvasóink szíves figyelmébe: „As előfizetési felhívás csel ja, az olvasó közönségnek némi tájékozást nyújtani a kibocsátandó mÜ felöl; — miért is mellózva minden szokásos öndícsérvtet, igyekszem néhány iorbao rövid vázlatát adni kiadandó kötetem béltartalmának a illetőleg azon iránynak, mit eddig követtem a ezután u követnr fogok. j Sokan Örvendetes jelenségnek tartják azt, hogy I irodalmunk jelen korszakában fiatalabb Íróink alig foglalkoznak már hazafias versek Írásával. Ln nem osztom e nézetet; mert az én szerény véleményem az, hogy a hazasaeretet nem divat, csikk, mit a kor szeszélyei szerint fölcserélhetünk, hanem tűz, mit nem csak a politika, de a szépirodalom terén is folyton élesztgetnünk kell, hogy as ki ne aludjék. Eu gyűlölöm az üres phráziiokat jobban mint bárki, de azért a Kérelemmel, mely nek forrása kimeriUietlen. Ez áll~ különösen ma, midőn politikai helyzetünk eléggé izgalmas árra, hogy a figyelmes stemlé- Lfaek ujabbnáljijabb anyagot nyújtson. K nézetemnek táb^jdaoítiató, Jipgy kötetem íelente-keny részit-hasafias versek képezendik. Tartalmazni fog még ezenkívül nép- és szerelem\' dalokat, luiro költeményeket éa ganro-képeket. Az olvssö-közönaég jogos követelményűi kosé tartozik — kUlönöseo lyrsi munkáknál - változatosság, mely a nagy lyrikusokitt mint Putőfi, Heine, Beranger stb. különösön jellemzi, ffizt tartva szem előtt, igyekeztem kóltdinéayeimet aként összeválogatni, hogy azok az életnek éa egyes érzelmeknek no csak árny-, de fényolda-lait is feltüntessék; a komolytól agéaz a nevetségesig s hogy változatosak legyenek, nem csak aa eszmék, hanem a hangalat ée formn tekintetében is. Szóval, egyedüli czélom az volt, bogy kötetemet ne érje az ft sors, hogy azt &z alvásé egyszeri felületes átlapozza után meguldguljo; hanem hogy abból bárki ís lolkeaadest, némi élvezetet és saorakozáat meríthessen. Hogy o czélt mily mérvben értem el, annek megitólósét magára az olvasó-közönségre bizom; mely a log tapintatosabb ¦ legigazságosabb kritikus — s melynek mflérzéke hamis hangokat uem tur mag. A díszes kiállítású kötot, moly mintegy száz költeményt fog tartalmazni, inljis k~>zope\'n mnlhatlanol megjelenik; miért is az előfizetési pénzeket legfelebb május 15-ig nevem alatt as ,ElsÖ magyar egyes, könyvnyomdának" (Pest, 3 korona utcza 18-ik sz.) bérmentve kérem. Előfizetés dij 1 frt, aranyoa diazkötéabon Ü frt Stivea gyűjtőimnek hat előfizető után egy tias-talatpéldáuynyal, tizenkettő után pedig egy diaipeldánynyal kedveskedem. Pest, mdrezius 30. 1869. Imrefi János." IVy-llt. posta. — L. B. Bakea. Ai VII. ei VIII. námuakat kt KOneKel Tettük. A Iictodv éiiett vermek DerettUuk. — A falttai tavaaai kiípet bírjuk, de caak j.0rSr t* «41 hm tónk hoxxá. — A Balaton cumQ pályaművel fdiiaitnáljiik NyUttér. ) Ócsváry Ede, orvos és Hzülcdz. Pécsett, Jó-zsef-ateza á-ik\'Bzám alatt lakik jelenleg, ki is a tüdőhurot, nehéz lélekiet, fal ludas, ugy & nőknél előfordulni szokott rendotlen női bojokat bizton gyogyitja. "Megkereső levelek hozzá bérmentve Pécsre cxiraezenduk. Az embiri <ri fimtirtWt , a Hotr-füe malitm-kfvwimt egéacsé^I tűr. Kik ezon bajokban szenvednek, axirestkodjeask ezen forrást mogkisérteni, mely >u utóbbi évest\'" t\'ibb azázuzer, éa e gyógyszer feltahilisa óta inilHő egyént gyógyitottkl s betegségből. Udvari szállító HffffJáooB ur központi rak> tira Kimtnorring 11. Bécsben. Két levél, u egylkTU v előtti, m másik jelenkori. V UoB Jánoi urnák, ndrarí uaUItá Herüabeo. B»deo (hic* mellattj lÖ6U. febr. ÜO ás Un kUláta-kiroDl oly eaoaálatueen hat Tti éve* korn t^on, hogy éten gjirimiaj aelkQl nem todok lenni, áwbáf taJpai, hogy fitalbhi rutm teai. Nemei Wstnwerv Maderer, onroitmlar. II. Hoff Jánoi ut firakUrábm, Báu. Klrataetriag 11. iilm Ai 0DDnk M»Ut* kÍToa«hj iBríl már aees nélkOlOihetetn, meri eletemet tartje fenn, aeárt kárani ne aoká Tárakoiutnl reá. Uederer, orrotudor. Mini mellékItnek kfiaAljlk e kOretkeetl larakat i PoUqem, lBti\'J. UUt 15 H047 Saoek tUUls-klvonats 4a kUlit* esiauéti BhoVolUeJe »ok betaffat iobba-láare isflteü , ai ¦ fiiig elStt temerfia. — kanam a legnecrobb örömem »olt, hop egy barátomnak frer-meke, (kúkora. ki enrját már elrentvén} aorriuláa-ba,a •¦ene<lett «• u fln eaodálauia Haláu-chocaláne porát a nflkai^aü uiji tej hel/ett elreaven, táthste-img JOtt er5- 1 o(té»"gboi otj»nnxi<-». hojj bibe-tatlonní vált a gyermek betepeze. Wolf, kereakedB, Nenneratraaie i\'J. — Igy banpük acárauUn eUaraeráa min de ? ontályból. Arak: Maláta klronat agintég itr fl Te fjei él cjomegoLáaanl \' Ü üveg :i frt 70, lí öt(j( " frt, 28 ÜTeg 14 frt, M ijvefi 27 ín 30, ISO ü\'g Ú5 írt ; — MaláU-effeaiaég kóládé Nr. 1. tgy 3 frt; Hr. II. egy font 1 frt 60, Qt fontnál fel funt ingven, tia tuntnál egy ci egy negyed font. kUUta-cbokotádepor ejcaemŐk aiámára ; ¦ hlánrad anyatej pdtlázán BO ie 40 kr. Melt-maláu-boaüJni SŰ is ju kr. Minden Bócíb6L A_ tmIóíí ftJ_rnri JtaláLi\'kiTnnat - •íftigj Mjttete-e^exiacfri-cbokulaile «¦ MatáU kivanatn bonbont eiapáii H.jIT Jánoannl Klmtnrrrinf Ilik asáui kaphatti Uéeabcn. KapkoKi PcflU-i. Tfti-nk J-u>ff gTÓcrneriiir.\'l Eirályntcsa T-ik aaám. LciUief Gr .\'nwsln. - h.- Kanlaaán kaplintó Ku>n.brre J ?1 Welli.eh J. -Scbwan Adolf: Itínteaberg Ferenci ia Eeiehenthel C araknál \\u k-i, cr z Xm e: t i- X fS. N O : Rsav^Uatm, 1869. aprilU xS-áa. Aa e bétl reaa gabonS-nslet aa elffbbl hetivel «gyforme, caak aa « kfllftobeác, hogy asoet aa okét is iamerjfik, hol fekaiik a íBtnly. Angolamág, mint egy OrOköi fogrustd, Amerikából vár nagyobbeaerO BaáUltniányokal it nem reca ea európai «zara» fUH-tSi, ea asta le néhány peraenttel feyDO «BteU(e4-váo, ip ^yee--g»WHa-aatoank termeeseáee kUsbáta-ennek. MI neyan nem akarjuk eiset^ast mondani, hogy a ml gabonaterményeink fBnmaradnak, hanem hagy aa amerikai eoncurrentiávzl meg kell kftada-nflok, mit caak ngy érttnk el, ha árménékletUl élflnk. Ptaozl betl-váaárí kstsUrs.. H A Q T-K A KIZ8 A fí, áprÜla 2s-n. Alio-auaitrial merflnkánL Ttraénysk : Hun 83—95 fontai 8 frt, 70 kr. Irt 85—M fnL 4 fr. 10 kr 87—68 fti. 4 frt 35—40 kr. Boni í8-7a^nl 2 fr. tó kr. 70—«OfaL. í ft- 00 kr. Arpa eerfuaSnek, 70—71 faL t fr. ÍO—40 kr. 71—7Í faU S frt 60 kr. Árpa kflaflneégea, 65—6 fia. 1 fr-90 kr. 87—68 ina. i. frt. — kr. Kt k grinza 1 frt 10 kr., 1 frt 80 kr. Kőkorié sa olaaa (eálDnaantin) f fit 50 Kr. Zab 44—45 fn. 1 frt. 7& kr. 48-47 fnl-1 frt 90 kr. pohan ka M—«8 faa. S frt, aQ kr. «30—65 ita 2 írt- 90 kr. Paaialy fehér 5 frt 60 kr Pseeatr, tarka a frt. &0 kr. Széna máza. — frt. kr-»m1m^ . - frt — kr. Úsztak : mau. Királyliiat 0. n. It frt — kr. L á n if 11 a a t mia. L iá. 11 frt 50 kr. Láagllssl Buia. 2. izám. 11 frt — kr. Kiam)»lliit 3. teám 10 frt 60 kr. Z • e n i a 1 i ¦ ¦ t 4. nám 9 frt 50 kr. KenyérliiatSaa. 8 frt. Sfi kr. Kenyérliixt I ii. 7 frt, OS kx. K • ny.-l. m. 7 »a- 6 frt - kr. K e a y -1. m. ff ia. 5 frt. — kr. Roultag máu. \|. aaám 7 frt. — kr. K o ¦ ¦ 1 á a g jnáiaája 2 aaám & frt. — kr RnkorieaalIaZt maa. 3 frt. 50 kr. KfitSTltik. Hit sOasáJs It frt - kr. Vlaas m-100 írt — kr. r"igji7Í njan awK^JH Irt — kr Pagygre száras m. »3—85 frt — kr. Gyapja flnon. 80-105 frt — kx. Gyapja AatárBrridéki ax. 70 frt. — kr. Fehér rongy m. Il fri. SO kr. Tarka rongy m. 6 frt. 50 kr. Baatma m. 1 fri. SO k 8aána m. % frt — kr. Egy kéve eenp 13 kr. Bargoaj» mérője 1 frt SO kr. MarfaabSr isáras, a ebé* máaeája 60—66 frt. HarhabSr aaáraa, könny aOsaája 76-80 frt Rorjn-bír fejjel 100 100-100 frt. BorjabSr fejnélkfll mia. 100—100 fr. Blrkabfir 100-a _ frt — kr. Barak : VidákÜakbell ájbar lMT-dlki, fehér vagy tcUUer aki ja 3.50 fr. VldékflnkbeU ó-bor 18fi0-65-bell fehér vagy •ehiUer ak. 8—4 írt. — kr Baiato mellíki le&H-bell fehér ak 6-6 f-t — kr. 1863—46-bell feh v. aehil. ak. 8-19 frt — kr. Somlai I8é3—«5-beli akója 8-12 frt — kr. lM7-beU 6-8 frt. — kr. Bauacaouyl tSe.l-Sfr-helt ak<( 11 frt. 1867-b«I[ «Uja 7—8 fr — kr. Villányi éa Siekaaárdl fekete, 1867-diki akó\|a 6 - 10 frt - kr. BorkS ll frt — kr. USBlaazI Érsk : Harhahna fonti a 23 kr. Sertéahni fontja ti kr. Paaloaa fnt. 3S kr. Borjnhni fnt »3 kr. Júhhorftn. 13 kr.Xelnak fnt 41 kr.Aaatall oUj fontja 80 kr. bonmagolaj rat. 45 kr. Uepeaeolaj fnt 30 kr. Pgtrolenm fntj. J kr. Cankor flaamfetf "88 kr. Kiv« fati. ^O kr. Konyhawí fn^. 8 kr. Markaannak fontja I 3 kr. Kag^vágyartya fot 35 kr. Seappax fut íl kr. Itiiakáaa itetúje 16 kr KKIeikáaa itcij. 8 kr. Hajdina itcaj. B kr. Febírbah (paiiujl itciénkot fl kr. Tarkabab (paaanj) itcaj. 5 kr. Árpadara fontj 14 kr Boraáltcx. 11 kr. Lod, •"\'¦nj-Jrt\'fr". 1 fr. 5-90 kr. Lud hiiott 2 frt, 3. 50 krjjSaa párja 1 frt 50 kr. Pujka párja 1 frt 5Q^r.flBik-tojáa e larab 10 kr tíertJi 1 máiaáa 26 tri. SftVía 2 máisin - 00 frt. Újbor iteaéje 9 kr. ó bor ilei. — 16 ttr Siilvapá-línka itcaj. 70 kr. Kaniaai aor itcaj 10 kr VnU i^r itcij. U kr. Keményfa HIe aaáraa 9 frt. - kr Nycnfa Ble 8 frt. Fa-aaén mérője 85 kr. Egy pír c»rk« 80 kr. Egy kii malaca iQltnok 1 [r 10 kr. Vasúti naponfeinti menetrend: Indul N.-Kaalaaárél Bndi felé d. •atre 9 lírakor. Béca . reff[tel 1 Ara Ift perei. „ eatTo 1 ora 4.Í . . Triea , d. tt. 1 Ara 60 » estre 9 Arii -2". , Barca . regpel 8 .Ira b>\'t „ delotán * Ara - E-k. H.-Kau taára Bnda felSl reppel 5 im fi , d. u. 1 .\'.n 2 > ; , Buca • ™>[TReÍ P .in -J<< , oitTO 7 Ara :t0 " Tri\'ej . reffijrl fi ..n L". . délbenl\'i .m :•¦! l Barca . d. n. 1 Ara 44 . « . oate 7 Ara 20 . Bécsi pénzárfolyam, apr. 23. 5\'/0 motaliquea ül.+O; bn/a numi, kolcwio 69.50; liifin-ki álMalmi k.llctóo 100. —; baiik-réazvdnyek 7.2^ ; liitelíiitózoti ntazv.;\'iyt;k 2^1. 41 ; Londoa lL\'-\' ^.1; oiűst A^io 121.0J; arauj darebia 5.84 >\'„ kr. Heti rLELxst^ur. Aprii 26-141 Uiji! l-ls 1861 é» heti- \' K.tli.,liku»" i..i7!r>^í^5i^=^ ,.,,Ur ViaiaAinogyek alio \' Vaiámap HélfS , Kod.! ! Hient. I CaiUftr tri k ! féf.tuW S,mi.t Kel rullili, JnV Mere ellin Zita Véli Ari talk» FOIffp J^k. Felclns szerkesztő : VVajdüS JÓZttf. Segédszerkesztő : BatOPfl LaJttS. H E K K pénzeket, és roindonnemU nmny, t^ffst és dr4^A-k0Vrkket kirakuK régfa^aeketi további cyttajsrffikef, szj> PC» kOveÜDt, árnnyal, rzdetOt és áaványukaí vess és cserél a legmagasabb áron a régiségek és természetiek irodája Pfttaa, Dstettyaateza a Lfeyi sslIrtBss, I4^az. a. ...^..... ^ iéesaaa Htrrw6MMlfcs.^?,, - l..... . ^ol agy nagyválaaatékn raktár ata4ftaapi(l zágUégfk, réfi pánzek, gombokj Brek éa raeute-kOtflkbSl a logolciébb áron ^ngyeaiatán egy uagy taktá* javáayalr^Jg[,MkyJiafarakynia-VCBTbírOh, tojáaok éa dTegHemSk la talaJnaték. Leveleké -imTiiia-rilaaiezil-\'-ár érteiUAuel »iol(állattt- "* (198—11) PjoawooooooaooooqQOoooooooopo^ 9 \\ Ali etnee der VorteUbafteeten nnd anliJeaten Unteraahmen I •manatt antsfsslaaaet* Baak&rma dia Tom Buate Braanaekwiig , gcaeaunlfta aa4(ssaatlrte groeee none BTAATrJFRAMIBN- VERLOOPUNQ ron flber I HiUlonan Qalnan, detaa OewJnnalahnigaB aeknn am j 1U Mai beginasn. J La w«r4n anr Dewinas geaopen. (20t^3,l) I 3 Ulo Henptnrelje lied t t t Onlssa 176000! lO&nOO; 70.000) B5.000; 31.O0O; 5 a 17.500 C , 2414.000;A10^00;3 ifl7aO;4 A7000\|2a4875; 12AJ600; , ^ ^33 lSQXSi 10641750! 156 700) In AIlem «400 GePinne. i Qagan Elnaaadnag dee Bebagei venendo Uh dia dna Heraog-jj Hi he Wappen tragandea Originai Suutalooaa [keine Proraeiaan] g fDr oblge Zlehnag aa folgendeo plantnXMlgen, featen Freleen 1 ^ EJu aaoaee 7 fl. Eln Balbca 3.&0. Ein VI erto] 1.76 Banknolen, 3 nntar ZnaUhernaf pronpteater Bediennnj(. — Vaturoaungapian, L eowie-nanb Jader ZJehaBf die untitene LiiU wird ohoe welter* L Bcreohnoag Obersaadt 4C Durcb «ss Vertraiien, welchea aieh dleae Lopae ao raaeb \' X g la Osttarreleli erwarbcn baben, erwarta [eh bedéutende Anf-S » trlga, allena wérdan bla aa dea k lo In ateo Uaitellaagep ealbit , -\|^s -aaah dea entferataeten Gegenden auagenibrt g •& Maa bsllrb aieh bsldlgat vertrauenaroll nnd rUrockt ea. *8 wendeo sa dai mlt de» Verkaafc ablgar Lnoee beaaAnale Graa\|handlnngiHaua _ ADOLF tlAAA, ~ •g * - \'t\'r". ~J" fiUAteSectckaidlang In Hambnrf. JajaksiMlk^\'IHe meiiten Hsapttrcffer fjJlengowObn-\' J^a^ \' liekin mein habe lofi diésea r\| \'\'JkWKlkm\'wlsd^ Qowinn. perafin> 2 lich In Ungsxn ansbeaahlL i ^sskWsv +xr+aH+ fat»40—Ssv«^»^iwsAaTcak«rs»j~ H&ASENSTEIN & VOGLER ! sjxtsesbiatb A uuoBcen-Expedi tion, WIEN, WoUxeile 9. Hamburg, Berlin, gJobanUitr.14. Gortrandtcnatr Frankfurt a/M. groaae Oalluntraaae 51. «I, Leipzig. ipt vermi ti It (r oster Berechanas a. d. OrkjaasJarsttH \\ il. dia * Zeitungon oller Undor. I Zeltanfi-verieloiHUsae gratta n franco % Belegeollrter übpr jedn Inaerüon. ? Rabattvortlrtlle, gani nacb <le» bei ^ Zeitiinfren geilendrn Anonera. ^ KllttaaSHiaJatt ••"hen aef Wasasa \| vorber in Ulenitcn itnatf i m Casanova -i fl. — Liebesabenteuer des VT.i kr. SchiStJiâita-Album. 24 Photographien It;gant 4 H. — Frattenschönheiten, Beautés de ppen in reizendsteo Positioneo, in elegantem ui.t tteUeo-Prachtkup.erwerk. Quarto mit 35 arlea Diekens) ausgewählte Romane. 60 Bde 4 i.tuigraphioii der beliebtesten Bilder derselben, .L.iuJundeJ 4iKl Seiton stark mit 100 säubern ¦getreuen Abbildungen, gross Octav, 1- .1 Bde 7 U. Raritäten 3 Bde 7 fl. Der Ehe- I 4 Bde 2 fl. Jetteben und Minna 4 Bde 2 fl. Reisen und interessante Sehilderungen aus :10 kr. DnsweltberührateZHJjisWor/flrÄ\'üiirt-uiit Text und zahlreichen KunstblRttern je-i-Einbanden mit (loldachnitt Ú fl. IHisaeldor- iiltlg für Bücherfreunde! Garantie fdr Neu, öoroplett, fehlerfrei! Die Preise sind in esten-. Wahr, in Banknoten gestellt. "^S Warnu, Capt. Wilxm und Copt. Chamiert Seersmane. 20 Bde. Octav. Alle 3 Werke au-eammen 0 fl. CftlWw", malerisck-historische Beschreibung dieses höchst mtercesanten LWtheilB, er Prachtwörk mit 24 PrachtstahliÜchen. Ladenpreis 8 fl., nur 2 fl. Oké! iiaturgeschichütoher iÜlder-Atlas zu jeder Naturgeschichte, mit 300 sauber colorirten Kupiern gr. Quart 2 ti. i«««« Kunéi in Bild mwl Lied, grosses Prachtwark mit vielen sauber colorirten Bildern berunmtöf Künstler, nebst vorzüglichem Text, gr. Quart, sehr elegant 4\'/, Spanien und Porlikai hktomeb. romantische St-ldldcrungun der pyronttischsn Halbinsel, mit 12 Praohtstahlaüohen, höchst inte-reasiuites Werk, gr. Octavt Ladenpreis 7 fl., nur l.BU kr. Dmttchland, sem Volk, seine Sitten, »eine Sprache nnd seine Trachten. tiOO Statin stark, mit 16 säubern Bildern Ín BUttgrösse 2 fl. Bibliothek historischer Romane der besten deutsehon Schriftsteller, 12 dicke, grosse Bde, Octav. Ladenpreis 28 fl. nur 3 Ü Bibliothek deutscher Chusiker. oO Bdeb.ee mit Portratta ín Stajikmch 2 fl. Hamburger Novellen pikant, interessant 3 Bde l.tJO kr. Casaneva\'s Memoiren, beste deutsche illustrirte Ausgabe 17 Bde mit BUdergaUerio von 100 Kupfertafeln 16fl- Uobeasbentancr. Leben und Schicksale des „Lorenza da Poute""Seitenst Chevalier Faublae, elegante Ausgnbe in 24 Ilde, von Frauungruppun in reizendster Stellung, sehr fetume. 24 brillante Photographien von Franeti-Albnru mit (itildschnitt li fl. Oruim. Land, Volk feinen .Stahlstichen statt 11 tl. nur 31\', Ü. Po? 1 iL Die „Dresdener íiemiíldu-1 laUerie" mit 2-t l\'h-«leg. gub. mit Galdschn. D fl- „Di« malerischen libm Abbildungen 2 B. Schenk«!, das Pinn zun reich nut 4\' l\'/i A- Mein Noviziat 3 Bde 7 tl. Neue Fraucnschnl Siegel versiegelt 1 fl. Aus dem Leben eines jungen Mannes und einer schönen Frau 2 Bde 4 fl. ie Berliner Demi Monde 4 Bde 3 fl. Idas Memuip (Jrecourts Gedichte 2 fl. Mexico und die Mexicam r Mexico mit 16 Prachtatahkiticbeli, sehr elegant 2 tl lar-Album, grosses Praebtkupferwerk ersten Ilangei des Blatt fin Meisterwerk. Quirn, in > »riginol-l\'nu¦\' fer Af&natthefit, mit den vielen weltberühmten. b<-«rt_-n kutuisc-hon Bildern und illoatrirU\'n Erzählung uebat 24 grosBcn Kunstblattern Quart, yhr \' Vganl 5 fl. -- .Der Feierabend", Scher» und Ernst zur Uaterhnltuug und Belehrung 3 Bde mit 2w prachtvollen Stahlstichen 1 Vi fl- Murillo-Alhuin, Ptachtwerk mit 24 brillanten l\'hologrit\|\'lue!i nach deu kJasaiucken Meistorwerken Muril-Jos, eleg. geb. mit (iuMsehnitt 4.00 kr. Alexander Dumas líoninnu, hiibache deutsche Cabinets-Ausgabe 12Ő Bde * fl. — Malerische Naturgeschichte der drei Kek-iie, 7;)0 Seiten Text mit 330 i.raehtvull k-Iur. Kpfrn. Prochtband H. 1\' Mi.ik<sp<-aro\'s siimiiitUchc Werke. Illustr. neueste Auflage in 12 Ildti. mit Stahlstichen Ín reich \\<.r^-<.Meten Prachtbänden. - 2^ Neues elegantes Sehiller-Album 2 Bde gr. Octav, beide Werkt zusammen "» tl. „Die malerische Schweiz" 2 Bde mit 70 säubern Abbildungen 2 fl. 1 > Lesain^\'c W<rk- . i-lcgantu schöne Oetav-Ausgabc. 2) Körner\'b sämnitlirhe Werkt, Pniehrband. 3> Jan-ulm- * hnrhijllnnpen aus Rusaland 3 Bde gr. Octav (Ladenpreis h fl. i Alle .\'S Werke zusammen 4 tl. 1 i <\'<...j>,t und Kpt. Marryat ausgewählte Komane, 27 Ilde. 3) Heinrieb Laubes Novellen 10 Bde gr. (Vuiv, alle 2 Werke zusammen 4 fl. Blustrirte Mythologie aller Völker, 10 Bde mit 300 lllusirati.iuen nur :\\ fl. Heinrich Zschokko\'a humorie-tische Novellen 3 Ilde gr. Octav 2.SU kr f.it->r^t ^ait.l\'i Komane 7f> Udo i\'i fl. .Deutsches Dichter Album- der beliebtesten Dichter, nla CíuiniUti.., Fn-ilignilh. (icibel, Rückert, líhland etc. 290 Seiten stark, Friichtband mit (roldechttiti i _ —¦«\' kr. Jvajipar. Di>.-hti;nvalil für deutsche Frauen, elegant gel\' 1 fl. Duuts» hb\\»4\'a berühmte Maniu-r in \\\\ ort und BÜd, vullatandige Boscbreihung mit über :mh> aaubeni Abbildungen, !=ehr elegant - fl. Neuer Venusspiogel versiegelt 1 ä. HO kr. lil Jean Paula Werke H Bde. Der e>»trti«rirte r\'nicnBpiegcl. 31 jmib iltrra Leben eines Richters, in-teretuuiutn Kriminalgesehiehte 2 Bde. Alle drei Werk.\' zustimmen 4 fl. Bibliothek deutscher Ori-ginalronianr-, 10 divke, crosse Bftndo. Ldprs 2n fl.. nur 2 tl. 11 Sebillers sammtlieho Werke, Original-Ausgabe 12 Bde. 2) Goethe\'s Werke, (\' Ilde. 3. „Menzel, klassischer Hausschatz aller Nationen Pracbtwerk, 7«:0 Seiten stark, alle 3 Werke jiunammen nur 6 fl. Sophie Schwarz, Komane aus dem Schwedischen, 1 IS Bde 7 fl. .\'»0 kr. „I\'eierhlnuden" in loo auBgewtÜiltcu Romanen, Er-.zflhlnngon, Novellen etc. mit vielen hundert Illustrationen Hebr elegant 3 fl. 20 kr. Valon Reisen .in Orient, Ldprs 3 fl , nur HO kr. .Die Fortpflanzung des Menschen und die heimliched Ge-;tfoimheiten beider (i.-schlechter mit foin !itho_-r Abbildungen 3 fl. Dr. Heinrich, vrilldtitndiger S\'^bstarzt für alle < iertehleebtskranku 2 fl. Dr. M»r¦¦). Pas Oebeimnisa der Zeugung 2 fl. .ThtSktrB de Qaillard" 8 fl. wI-a Lt:gende joyense- ií fl. Dr. WnratrHi, die Heilung geheimer Krankheiten und selbst verschuldeter Schwächen 1 fl. f>0 kr. Eugen Sue\'s Romane, hübsche deutsche Kabinet Ausgabe 125 Bde H fl. „l\'nlizui Geheimnisie und der Jesuit" höchst interessanter RonTKn aus der Neuzeit ö Bde 2 fl. 1 Putsche Literaturgeschichte der neueren Zeit (Heine, Börne, Gutzkow, G«i bulbte.)in Biographien Proben etc. 30 Bde mit C>K Portraits, feinste Stahlstiche, statt 2GV, fl. elegant nur 8 fl. Mozart, Beethovens und Weber» Bämmtliche Sonaten für Piano. Alle 3 zusammen nur 6 fl. Des Pianisten Hauttchatc. 12 brillante Salon-Kompositionan beliebter Komponisten: Godfrey, Kafka, Richards, Ascher, Harns ton o. b. w. Ldpr. 13 fl. nur 4 fl. ü4 der beliebtesten Ouvertüren von \' Mozart, Weber, Rossini, Bellini, Spohr, Donizetti, Beethoven für Piano. Alle 64 zusammen nur 6 fl. Opern-Album, brillant ausgestattet, ii Opern enthaltend 2 fl. 30 der neuesten, belieb- testen Tflitze, einzeln 15 kr., zuaammon 2 fl. Die Opern der Gegenwart: „Robort," „Norma," .StradelbV nRcgimenlstochter," „Hugenotten", „Troubadour," „Traviata", .Freischütz", ,Bi-jjoletto," .Stamme,¦ „Faust," „Martha," Alle 12 zusammen G fl. ^fiQ 12 der beliebtartm\'Sa- , Jovltnmpoeitbnén Richards und A. Ldnprs 8 fl.( äot 2 fl. Jngend-Album, 30 beliobto Kompositionon, leicht und brillant arrangirt, prachtvoll ausgestattet, 2 fl. Festgabe auf 1869. Brillantes Festgeschenk lür Jedermann 2 fl. Tunz-Atbum auf .flBG\'J. 25 TSnzo oohnltend mit elegantem Umschlag if fi. Franz Schubert; Mullerlieder (24) Win-: terroiao(24) Schnammgoruing (14) Erlktlaig(23)Jl-,a_h^llo 84 Bilder zuummen nur 2 fi. — : JoUulieder-Albnm, 100 der bertthiateiten VolltHÜeder enthaltend, 190 Seiten ilart 1 fl. 50 leichte Tim» (Ur Violine, zuiammen 2 (1. — Clmpiii\'i ö bortthmto Walzer 2 fl. — denen acht .^Polonaisen i fl. 1 iBeá- NB. Direkte Bestellung unter Beifügung des Betrages in 8st Banknoten Wdeo sofort prompt ausgeführt. (Postvorschuss wird abselten der deutschen Pest- aach den k. k. «st Staaten nicht urtheitt) V^il»a4^i2 atisaor den bekannten werthvollen Zugaben zur Deckung den geringon I\'orto\'fl bei PT»1\'io BcatdlaagowTon BS. und 10 fl. noch neue Werke vnn Auerbach, Muhlbucb, — Mit lt4t Uliwtrirtc Werke und Chuoiker gratli 1«T»1)\' mmM) mm m Uambnrg, Biieher-Exporteur Das\'ßplil ffc oUarnfaiUseasi tseee Isf Yen\' de* »aUert Ont. ,GBtte»Sogen MC.!\' riroamu-lfBc Hltflewlai nei beslealeBd vermehrte Cm- plt«\|{en-Verlooanag von über G\'/j Millionen. Die Ttuiaoonng gwwliioht unter Staat»-Auf i oät, Dotrinn der Elebantr am 3-tsa BaJ d. J. Batr 8 &dden feterr. W, oder 4fWm Bsierr. W. oder 2feddaa Ö. W. kottot eis vom Staats taras-«rtse «rlrkReaet OriaJaal-Staata- Laos, (nicht Tun osn vorbotonea PromeMcn, am meln«m Üatflt oad werden i>teh« gegen fraakirtt Einsendung des BretaaeB »elUt, naeh den entfernteatun Q«geodi von mir versandt. Ea wertUn nur flustase zuaKVD Die Bauptgewinn« hetragtn ; 250,000 150^00 100,040 50,0u0 30,000, 25,000. 2 a 20,000 S k I5.Q00 ; 3 i 12,000 ; 11,0^0 ; s 4 KL,000 » a BODO s k 6000 fi Sees, 4«ee, U k 3eoe IM • 2eee, fi k Uta, 6 i Ose, 156 * lee«v 20* i 5es, Gl 300, &i i 200, 21650 Qewinne k US, IM, 6s. 3«. Gewinnjrelder und amtliche Zie-hangBlisten aende meition Interea-Beuten nach Entscheidung\' prompt nad rer«ehwicgen. Durch meine mm broontUrcm Glflck bep-Onstigtün Loose, habe asbHn iBterWBeatsn berelu altttiB fa> Oastaffsteb dt« onerfidosstea, ItaBntfsffir <«p 300,000, 225,0m I87,5e«, IS2^oe, 150,0«, 130,eoo* nehrmahli 125,00, »ehrnisli Is&eae, td^rzaea sebss «leaer eas fresst Leas tob t27,se», a, JBaatt aa 3-tes MARZ sesos wieder dea allererfissteo Haaat- fiewlns in Wies asabezaall, (36b-3.1> LU. SUIS. COHN ta Hambarg, Bank- nnd Wcliaelrreschärt. Mint ba«m-iuló ajáoltatik LOTZH.t PESTEN i Tieai-at 403. m. --- kézi száJUto eszközök minden alkalumra haagnálható mostanig el nem ért olűnynyei, különösen fólajnuckálatokra kéai taliga (amerikai navybarrow) darabja 5 és fél forint o, é., amelyből a gvár naponta kétazAi (204—10,2" darabot keazit. g Poron klrilrt udvari küldß. ROSENTHAL H. becsi (Glycerin gyomor-ital-készitö) GLYCEmN-EISEN-LIQUEUR meljet rb ndv. tanicsoe is orvoatudor arak 0 ppelzer, Balassa, Viszanlk, Kovács, Löwy és Dr. Lenk (HáxJ orrosaü Lereief:8ch"anenberfrnek,l airgaság, vérvesstés, erútlenBOg es nÖi bajok ellen, meggyőződésük után jóváhagyják. — Kapható Rosenthal H.( Praterstrusse 24-dik bzúiii, ugyszinte az osztrák-birodalom majd minden gyógytárában. Egy nagy üveg ára í? frt. -- kis 1.30. Pótlék-raktár Bécsben r iSSflfWelí, 8udt, Tuchlnubfü enni Mohren; WtlhelE! RasB, PtaiiL, Luffek tnn schwanen llarcn ; Dr. Jos. Glrt-ler. Stadt, rreiun^Nr. T ; Aflt. v. Wsldaelta, Stadt Hím rnlprortgas»o 17 ; HtisT. iesovlca, Wollicilf \' Dr. Johann LftOflta&a, W»dner HotipUlnmae, lurhei). l>reifal ttgbptt Carl Braatfi, Jooefstadt. tan guldeiirn Lowcn; V. HBfcr. LaadstaUBo, Un^arg-asar Nr. l\'J k. Volk, Kndolfsbum Sc hi ab ruuji entrassi 11; 1. Pohlsaaa Koblmmki . f KaflBßaBSer, UannUtf mr „JUriah.H \' Raktár a birodalom pyogytáraiban : Depot in Pest : \'J »oTlts, phanna Afp! C„ Im In ^ IÂLT0ZÂS. r» r^.i., unii hui. a.-i.t stich il techni-ch-ri:t\'tnicbft [rrtälal _ -h«].j«ltiD . F. Fariaagyt, sur Ua Eri4 Muttj-r Quttea; Eioeostaot Fr, ürüssnor, zmn Bl 8il Tfttor ; Br.-Kaatzaa, Josaf Belo, Carl Luvah^sum achwar-«cn Adler , 6Bu. Frao» X.ßtrohle, wra Bug. Köniß ; -Ks dos ver, J. Markau: üftdeahvra, Andr. Mesov, mm KOnigT, Unpanii StslaBBaafer, Kr. Pillich cum Auf« QoUea; VeZZprÜa, K~ Fereocaj lum »chwariL-n Adler; Zsia^b^rates, AnL Iba. (2i-l2^) m Dl Scfareyer, orvos és sebész-tudor .szemorvos és szülész, a. déli vasúti társulat személyzetének orvossá lakását Szent-György-naptól kezdve BeJus József ur gyógyszerttira feletti emeletbe teszi át. gL Rendelési óra 11 — 12. (170-2,1) Legmagasabb első nyilvános Kereskedelmi kníoíézeí Bécs, Leopoldstadt, Pratírstrasse 32. Tanulói Iroda a kereskedelmi tanulmányokhos, Porges Károly igazgatónál. Kik háttérbe vannak szorítva ezen intézet összekőttc-tesétúl, e félfogadásokat folytonosun, H oktatást nyernek a vizsgáig e szakba vágó intézetek képviselőségére. (241 — 12.4) growe Bleichen Nro 31. Jégkár elleni biztosit^. Az alólirt igaigatöságnak van azerencséje a t. biztosito-küzllnséget eien-I nel értesiteni, hogr az elsó magyar általáooa biztosi ti társaság a jelen idényre ) a, jégkár elleni biztoaOst már megkezdte. ) ¦ \'Egjottar azon t- biztositó feleialikei, kik a múlt évben jégkár ellen inté-) zetflnkiiél voltai biztositva, es icirt&jtés\'ben nem részesSkek, tudatjuk, hogy a ( mnlt évi jégkár-üzlet tiszta nyereményében részesittetvén. múlt évi dijaik 5°o-je jelen évi dijaikba fog betudatni. A jelen évben biztositó t. feíek szintén részesittetni fognak a jelen évi jóg-0jüet tiszta nyereményének 200,0-jébeii; j mely kedvezmény, reméljük, egyik indoka lesz azon nagy n kedésének, mclylyel a t. közönség társaságunk keletkezése fordult. — Pest, 1B69. Április havában. • (268—3,1) Az elsó magyar általános l3lBtOSlt<3-tä3:8eLi3a,tT 1 lt7E*jZsTSa>tÔ13â,BVCa.. Wajdita Jdzséf idsdd-, lap- és tryomóatiiliijdonM Äsgy-Kanizsin.