Zalai Közlöny 1875 072-080sz. szeptember.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	4.26 MB
Keltezés:	2006-06-21 11:34:43

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	958
Megtekintések száma:	6913
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1875. szeptember 72-80. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 8-4n Tisennegyedlk évfolra \Aei-KANK8A, 1876. -nlrMtMit ' ' További lorirt 6 ki. ' JYILTTÉRBKK í,orouint 10 kr«rt rt \| :em« (•: ZioeUári W«Uk rnind.i ' b.rd.tíUn kílíof ) kr. fis»t«DdS. ZALAI ROZLORY előbb „Z.A.L.A.-SOlIVrOQ-'-e'I KOZLOJVY.' Kagy-Kanizu várn heiybatétágáiuk. namkOlönban az „eiM zalai Ogyvéd egylet", a., ugy-kanizsai IcsrMkedalmi i iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztár* a .zalamegyei általános tanitó-testűlet", a ,Zala-S-MM«y józnajezati ruvénytársiiiat « több negyei és váresi egyesület hivatalos értesitije. Hcienklnt kétszer, vasárnap- s csfltöftökön, megjelenő vegyes tartalmú lap< Részes kiírás Zalamegyének Zala-Egerszegen, 1876. évi augusztus 2-án s folytatva tartott megyei bizottsági közgyűlése jegyzökönyvéből. 4911. tíTW- Felvétetett a nm. magyar kir. bel-ügjministeriucnnak folyó éri 31745. szám aiart kelt ieirta, a községi szülésznők rend-szeresítése tárgyiban. Végzés. A községi szülésznők kiképeztetése tár-gyában a megye bizottsági közgyűlése által folyó éri május hó 3-án s folytatva tartott ülésében hozott azon határozatára, mely-szennt a községi szülésznőnek megválasz-tandó nók a járási orvos urak által oktat-lássanak és ezek által vizsgáltattassanak meg a nm. magyar kir. belűgyministeriumnak folyó éri 31745. szám alatt kelt leiratában kifejezett azon módosítása, hogy a bábá-szatfal foglalkozni óhajtó s a járási orvos urak rendszeres oktatásában részesült nök a megyei főorvos ur előtt tennének vizs-gálatot, és az ettől nyert, jártasságuk elég-séges voltat tanúsító okmány alapján jogo-sjtutnáaak fel a bábászati gyakorlatra, az illandó választmány véleménye szerint a közgyűlés által elfogadtatik; főorvos ur pedig felhatalmaztatik, hogy a mennyire ezen működésében elfoglaltsága miatt aka-dályoztatnék a megyei tiszteletbeli főorvos urakat a maga belátása szerint alkalmaz-hatja, illetőleg a vizsgálati teendőkkel meg-bízhatja. Mivel pedig főorvos urnák évi fizetése oly kevés — hogy az ezen teendővel járó utazási költségek azt végleg kimerítenék, ennélfogva megengedtetik, miszerint a köz- ségi szalésznók megvizsgálása all-al mával ; felmerülő fuvardijairól elkészítendő szám- ! Iáját kiutalványozás végett az alispáni hi-vatalhoz bemutathassa, mely körülmény a : nm. magyar kir. belügymisisteriumhoz feljelentetni határoztatik. — Miről ezen végzés kellő számú nyom- . : tatott példányokban intézkedés végett az az alispáni hivatalnak miheztartás végett pedig a szolgabiró nraknak és azok által a megyebeli összes községeknek, Nagy-Kanizsa ' város tanácsának, valamint a megyei fó — \| -és járási orvos uraknak kiadatni rendelteiül. K. in.f. Kiadta: SVASTITS BENÓ m. k. A nagy-kanizsai Onk.tfizoltó-igylet közgyűléséből. Elnök üdvözölve a nagygyűlésen meg-{ jfleut alapító, működő s pártoló tagokat, : : egyszersmind bocsánatot kér, hogy ezen 4-ik rendes évi-közgyűlés, melyet az alapszabá- ; lyok értelmében már május havában (áldozó 1 Csütörtök napján) kellett volna egybehívnia, \| — még csak ma taruük meg. E késede-lemnek azonban úgymond, nem ó az oka, : hanem azon-sajnos körülmény: hogy az egy-\| let jegyzővel nem rendelkezett A tavali nagygyűlés által megválasz-tott jegyző Maninger József ur már 2 hol-nap után távozott helyéről, annak ideigle-nes betöltésével Xóth János ur bízatott meg november hóban, azonban ó is marczius ele-jén ott hagyván helyét, nem volt senki, ki a jegyzői teendőket végezhetné. .Még csak az utolsó hetekben sike-! rfllt — igy folytatá — Korács Lajos urat a jegyzóség ideiglenes elvállalására megnyer-tem, mi ha nem történik, a közgyűlés még ma sem tartathatnék meg. Kovács urnák ezen szíves készségeért, melylyel az egyletnek nagy szolgálatot tett, ezennel köszönetemet nyilvánítom, midén egyszersmind abbeli reménységemnek is ad-nék kifejezést: miszerint a t. nagygyűlés nem fogja elmulasztani őt egyletünk állandó jegyzőjéül megnyerni. És most a kitűzött rövid tárgysoroza-tot becses figyelmükbe ajánlva — a nagy-gyűlést megnyitom. Az elnök jelenlése: T. uraim! Ha a tavali nagygyűlésben tett azon nyilatkozatom után: miszerint én az elnöki tisztet továbbra el nem vállalandom ; — ba mondom ezen nyilatkozatom után e helyet mégis elfoglalám, — elhatározásom meg-változtatását nem annyira az egyhangú is-méti megválasztatásomban mutatkozó biza-lom idézé elő, mint hatottak reám a rokon-szenv, de azt mondhatnám a ragaszkodásnak azon jelei, melyek megválási szándékom hí-rére, a működő testület körében személyem iráut nyilvánultak. De késztetett a mara-dásra az is: hogy én, bár mennyire keres-tem, sehol sem láttam azon egyént, ki haj-landó volna engem felváltani ezen fontos, de felette terhes helyemről, mely egy em-ber összes idejét és erejét teljesen veszi igénybe. Jelentésemhez áttérve, azt a lehető legrövidebben összefoglalva fogom előadni, fenntartva magamnak a 3 éves cvclus le-telte után kimerítőbb, részletes jelentésem-mel a t. nagygyűlés elé lépni. Egyébiránt — a .Zalai Közlöny* tiszt. szerkesztője szívességéből — ez évi jelenté-sem is közzé fog tétetni s igy a kiknek tet-szik, majd azon lapban egész szóterjedelmé-ben elolvashatandják ; — hogy tehát becsei türelmüket hosszasan igénybe ne vegyem, itt leginkább csak száraz adatok elóaorolá-sára fogok szorítkozni és csakis azon főbb mozzanatokat akarom kiemelni, melyek aie-rintem.említést érdemelnek. Legelőször is a pénzbeliekről. Az egylet anyagi helyzete nem épen kedvezőtlennek mondható, mert bevételeink megközelítik kiadásainkat. Nemcsak hogy a tavali évben megfizettük összes kfllsó adót-ságainkat a gyárosoknál, de még többrend-beli uj beszerzéseket is tehettünk. Most már egyéb adósság nem terheli az egyletet, mint azon kölcsön, melyet 10 frtos részvények kiadása mellett ezelőtt két évvel több lel-kes polgároknál felvettünk. Azonban ezen részvények is. — melyekből 6 drb vissza-ajándékoztatván az egyletnek, csak 30 lé-tezik, — még ez év folytában fognak be-váltatni, ha a város subventiónk tavairól fennmaradott hátralékát megfizeti. Ez al-kalommal nem akarom elmulasztani az itt jelenlevő Löwinger Ign. urnák köszönete-met kifejezni, ki 2 drb részvényét épen wk-hány nap elótt a működök segély-alapjának ajándékozni szíves vala. A nevezetesebb uj beszerzések voltak : 600 láb vízrezető cső a hozzátartozó réz-csavarokkal, 1 nagy csőkocsi, 2 nagy létra az ezekhez szükséges targonczávtl, 1 ken-derkád és 1 füstkésziet. Rendkívüli bevételek származtak: a f. é. febr. hóban rendezett bál után 287 frt, továbbá tüzesetek után részint kártéri-tésképen, részint jutalomdijul 115 frt, rae- TÁRCZA. Kortes-d&lok -- I. Zalamegye 18 . . — Ritaa, asekfQ. nyílt tulipán, Megmarad a kel Ticxiapán. Felhő" olkQl d.rült u ég : Uj főjegyzőre nincs aaflkseg. Zob Jánoi, mert gasdag vőja, Nem l«« megye aljegySj« < Inkább «U8 tiszti ttgyÍM, M el Téri Nagy Joai barcara kM Fejér TÜla, bakator ■ AljC7ó '•" ■ Cwtor. Zug a malom, tolt a farát:, A kit Molnár fiwoi marad Taa«lcrmJ járás MalatinMky. Siry Gergely Megütköznek n(ry Kéreggel ; Noba Sáry sokat re-neü1 Malatiuaaky nm igen fii. Mórocsa ar BogyaiT-U Laxn«k : a mik róluk tavai. Általánoi akarat-HerteJendy nefmarad. Horráib ellen ninca kifogáa. Nem kell bírd helyette mát Lemond Tolnay Tolukíp, Kovák >'er«Dca belyebe lep. Tört» bor a y PÍDiro leat a Cfányi A. vad kflrte Takotáa, Kimarad a Barabi. Kiaméx, Den«>t, O Ék : diri diri. Akár ide, akár ti — (tova) - Simon iBtuit FSbiró ,. Ssereti a tok kö« n«mee, A két Farkai b'jába le. SflUt barlang (atoro-t) lik Ha egy Farka« kingrik ; örül ennek KoUrj. Derrarie, Nagy ea Háry. Liv< Bertalan nr rrőten áll, Simon Pálra babot bajgál. Biz ogy van ám, prfiaraente, Orrát vakarva, SxeoU. MorakOi csak mosolyog, Ottan felni ie-nni ok. KSili : GÓZON IMRE Hat hét Olaszországban. Irta: Zh>. IAÜC* KritUf. (Foljtotáa.) K á p o 1 y. A kúrálja palotából kijővén ;SuuChir, S. Domenico, di San Sevoro, S. Aogelo a Nilo, S. Giovanni a Oarbunara ■ a Dom templomokat D^tük meg. Ai eddig látott gvöDjörü egjbá-■ak után csakis a Dom érdemel kQlSoöi említett Ks egy fenséges bárom hajó-ból átló Baailika, ritka ssép freskókkal s kö-rös kör ül sok kápoloákkal. melyek egyikében S. Januárius nyagosxssa örök álmait, agrau e templomba eltemetvék I. Aojoa király, Marté] 1 Károly i más fejedelmi sxemélyek, papik és biborookok. melyek közli) reánk magyarokra ■ésre legnagyobb érdekkel bír a sserenoiétfen Endre kirilyti síremléke, kit 1345 ik évben gyslásatoe neje Juhanns királyné, hűtlen ül meggyilkoltatott: t kinek megboszalisara dicaó emlékesetü Nagv Lsjos királynők és őseink, sseot haraggal Nipolyba jöttek. Standok tün-tenek el axóta, s nemeskeblo harinkfiioak sir-jánál bú könyeket hallat a magyar látogató, s as igasságos Isteo Ítéletére bíw» asoo nyo morulukat, kik biztatással, e 1-néiéssel, tettel, ártatlan Té-rének omlisát előidézte k ! !... A templomok után az élelmi szerek «• gyü-mölcsök ára csarnokaiba mentünk, es mintegy 50 födött Íveseteken nyugvóotílopos, nyiltépü-let. Kt a nép alsóba rétegeit óhajtja tanalmi-nyosni, az itt szép tapasztalatokat szerethet Osak arra vigyázzon, hogy meg ne sfiketüljóo az éktelen zajtól; s hogy zsebjébÓl semmit az toh nép" el ne tüntessen .... A legtar-kább, legtragicomicusabb jelenetek fejlődnek itt ki. A tengeri halak ezernyi különös fajait, a csigákat és kagylókat, mindenféle pafaáoyo-kat és hüllőket lehetett íácni. € i n i I d o i I. Ebéd után fel kocsik az tank a múzeum* hos, hogy ennek egyik oldaliuál a tir&aság minden tagja részére szamarakat és vezetőket bérelvén, a világhírű Camaldolí hegyen lévő zárdához felszamaragoljunk. H* száz euitendeíg élek, mégis örökre feledhetetlen leend előttem e kedves nap, melyen oly kimondhatatlanul jól mulattunk, annyit nevettünk és tréfáltunk, s mely napon a föld kerekse-gének legszebb kilátását és vidékét elvettük! Mikor azon helyre értünk, hol a taolgi- latra kész szamarak állottak, a társaság öuu nézeti s különösen a hölgyek meghökkentek ; Dagy tanakodás támadt, valljon nem lehetne-e kocsin is felmenői? De a közel ott állomásotó bérkocsisok kijelentek, hogy e meredek szikla-hegyre csak szamarakon lehet fai ha tolni. Ekkor nagy sóhajtozás után oda nyilat- kozott az ellenzék, hogy ,ba meg kell lenni, a városon kivül felülnek, de a városba nem,* ugy de a vezetők nevetve mondák, hogy a vá- ros jó félóráig tart, mindenki belenyugo- dott sorsába, csak nőm vonakodott e dics-fi pa- ripákra felülni. Végre nagy nehesén ő is enge- dett, s a karaván megindult . . . Három pajkos, szurtos, valódi laaareni suhancs volt a vezető, kik fürgén, ki csapongó vásottaággal rikkantgatták nai, ai* — heljlyel közel pedig „ÁA, iá" mely jelszavakat paripáink megértve, tűrhető gyorsasággal haladtak min-dig felfelé. Soha semmit ugy meg D-IE bántam, minthogy ezen állapotban le nem íényképestat-tük magunkat! . . . Nekünk három férfionaJr,, mint Petőfi juhászának majdnem földig ért a lá-bunk, hölgyeink délezegec ültek a nyeregb, s ők, kik előbb anoyira féltek, tapasztalván ál-latjaink jámborsagát, hetvenkedni kezdettek s biztatták a ksmasz vezetőket, hogy ösztönöz-zék paripáinkat gyorsabb nyargaláara, . . A városból kiérve, igen szép kertek köaé jutottunk, mignem ezek in elmaradván, caakaa-mar rengeteg erdőségbe, kiálló tziklaíalak kö-zött hegyes, völgyes vidéken haladtunk. Kgy-szer csak oly sürüvé váll a lombsátor, hogy a napsugarak heve ellen a legkellemesebb árny ék védett bennünk, — utunk sziklás mondó-kén vitt felfelé s ekkor méltányoltak csak iga-! sán füleseink Ügyességét és biztossáf it. Ahs-p. lyekból azonban — a mint ülő is — 50 frt a működők segély alapjának adatott it. A 2. izben rendezett nyári vigalmik jövö-delmét, — minthogy kizárólag a &egély alap pénztárába folyt - ide nem is számit-hatom. Pártoló tagjaink száma jelenleg is 130 körül — agy mint tavai — kik járu lakaikat rendesen fizetik. Nyertünk 1 uj disztagot Belus József polgármesterünk tisztelt személyében. A testület csak tartozó elismerésének adott kifejezést, midún az egylet eg}-ik legbuzgóbb pártfogóját mirtias !' 7-ki nagygyűlésén disztagjául egyhangúlag megvalasztá. Most tehát van két disztagunk, — az egyik Csengery Antal ur kerületünk nagyhírű képviselője. A működőkhez áttérve, azoknak száma ez év első negyedéig szépen megszaporodott volt: — de az utolsó hónapokban a figye- lem nagyobb szigorral kezeltetvén, kilen- i ezen mint iajha tagok ismét hol eltávoztak, 'hol eltávolíttattak. Jelenleg vannak hatvan- ötén, — még mindig hárommal több tavai- hoz képest. : Ifizen szaporodást köszönhetjük légin- ' kább: az őrszolgálati modus czélszerü meg- változtatásának. Ezen változás abban áll: hogy a terhes éjjeli őrfillás, — melyet előbb , a tagok maguk teljesítettek — most legna- . gyobb részben a 2 egyleti szolgára ruház- atott át. Ezeknek ellenőrzésére és a készen- lét tekintetéből a működők — 7 egyenlő . csapatra s mindegyik csapat bizonyos napra állandóan beosztva — tüzinspectio czime alatt jelennek meg esténkint (télen 8, nyá- ron y órakor) az örtaiiyán; — innét azon- ban csendes időben — ha veszélytől tar- tani nem kell — rövid gyakorlat megtar- tása és az őrjelentés beírása után elbocsát- hatja őket az őrparancsnok azon utasítással, hogy a mennyire lehet, ébren és a legelső tüzje're készen legyenek, — minthogy az iaspectión levő csapat, mint legelső a tűz- helyén megjelenni tartozik. — Nagy szél idejében vagy m&s rendkívüli alkalommal, midőn csak legkevésbé is lehet veszélytől félni, jogában áll az órparanooknak az inspectió-csapatot egész éjszakán át együtt tartani s belátása szerint őrjáratokra U ki- küldeni. , Ha ezen könnyű, do a közbiztonságra nézve mégis sokkal czflszerübbmodust.—nie- ' lyet aj&nlatunkfclytán már azóta más tűzoltó-ságok is elfogadtak — mindjárt az egylet ' alakulásakor behozzuk, akkor a működő ta- , gok száma ma nem 65. hanem tán 200 is volna: — mert leginkább csak a terhes éj-jeli órállás tartotta vissza a polgárokat a csatlakozástól. Rendszeres — (Két k Igftift vallva alig merek már soraimmal ; a nyilvánosság «lé lépni, — mert oem szoká nálunk még az, hogy valamely ügy barátja, ha egypár józan gundoiatját nyomtatásban láttatja, erutui elmulasztsa ritkított betűkkel »lác vo-malni becsea nevét is, hogy ismerje város és vármegye (tán z illetők néha magasabban m as-pirálnak — legyen nekik az Ö hitök szerint!) azt a sok kontár — charlntán journalistát, kik hazaboldügitó sületlenségeikkel) (még e lapok hasábjain is többször) stmmí. oem mondó sza-vakkal prófétáskwdnak. Éo nem akarok dicsőségük beu részt venni — próbálkozom az alig látóit haugya példájára szorgoskodni közérdekeinkért — azért megen- gedi t. szerkesztő barátom, hogy soraim ezután is név nélkül jelennek meg, legalább ha jó er«K menyoyel lesz valami azokból — nem fogja tudni a bal — mit ad a jobb, — hu pedig eset- lenül ütne ki, ne tudják, kit ér a szégyen. De mégis újra közrebocsátom gondola-taimat, ha t. »zerkw»ztö ur bírálatát kiállják — mert a közügy körül annyi bajt látok, hogy ta Ián sorjába szedve egyik másikon javítói lehet. — Adja Isten! bizony nagy szükségünk va- gyon reá! Mikor a szegény ember bajában fejéhez kap, — bizonyára azt sem tudja, W fáj — meg-vakarózik, tehát a hol keze ügyébe esik — és talán sokszor épen jó helyen — igy lennék én is tömérdek bajunkkal; — ki tudja a fonál vé-gét hol kezdeni kellene? De mert a cselédügy-höz már hozzá szóltam legközelebb érem a veié függő viszonyokat. Megállj kedves olvasóm — olvasd el a következő statiatikát, de vigyázz, hogy ijedted-be a hanyatt ne vágd magad — szavamra mon-dom, ha adsz valamit az emberi szeretetre, könnyen megtörténhetik. As urnák 1873. évében született Nagy-Kanitsán 712 nagyreményekre jogosító hon-polgár, házassági kötelek búi származott 554, liiriéayielen prdig 15b, tehát minden negyedik gyermek törvény 'elén. Meghűli ugjo.iiaz.on év-b--n 2 éves koráig 174 gyermek, ebb/íj volt tör-vénye iló, törvénytelen 6Ü, azaz törvényes gyermekek baiáiozáaa kitesz 20-&V-kot, a tör-vényteleneké több, mint niegpgyazer annyit 43'5#/„-koi és a törvénytelen gyermekek mind 1 éves korukig halnak meg. Megdöbbentő ez adat mindenkire, ki a számok aránytalanságát megítélni képes! Vidéki városban, hol egyik ember a má-sikat annyira ismeri, hol inéy szükség nincs, a keresetképesség nagy, az erkölcsök szebbek, mini gvári es a agy varosokb&n, hol a ssttksig iem s házasságot nem gátolja — a kenyérke-reset lehetősége pedig oly nagyon biztosítja a gyermekek egészséges fenntartását! Oly ok forog telmt itt fenn, mely egyező a gyilkossággal, váxosuukban a törvénytelen gyermekek (^ép-an, mert csakU egy évt-s koruk-ig — legtobbuyire 3 — 6 hónapos korukban veszuek ) csak rendszerezett és megaem buotef-heto gyeraiekölésnek vannak kitéve. Kemény szó — ig'^o kemény, mert magunk felett kell vi-lággá dobói a vádat — de fájal»t>m, igaz! Városunkban sok a cseiea szolgáló, ekeké a törvénytelen gyermek mind — és ezek gyer-meke véz el sorban — mert egy-két lelketlen gyermektartó kezén évenkint 5<)—60 gyermek vész el — roaz — hanyag gondozás — mester-kélt gyermek eUaty nyitás és élelemhiány miatt, d<í legfókép azért, mert e gyermekek-nek a jövő miatti aggodalomtol veszníök ki. A gyermek tartó Íg«njói tudja, hogy a cse-léd legfeljebb egy évig birja a fizetést, ez is ritka, rendszerint a fizetés csak két —négy hó-napig tart — ekkor a gyermek az átvállaló nyakán marad — % cseléd elköltözik, megszö-kik, vagy ti zr- léskép telén és uiímán roiid a cselédség között nincs — heteukint — havon-kínt, kénye-kedve szerint yáltozó( cselédtől a hatóság mit vegyen el — amit a sok cselédbál élnem vett, félnem emésztett voloa! Ha szavaimai bárki is kétségbe vonja — tudakozódjék a hatóságnál, vagy utoo-mféten — kívánom, hogy setétebb képet ne mutassa uk neki — kedvezőbbel úgyse hallhat. És ha bozzáveszszük, hogy a Nagy Kani-zsán született türvéaytelen gyermekek felénél többje Kis Kanizsára adatik megbalásra - ak-kor az egy évben született törvénytelen gyer-mekekből aligha marad meg 15 — mond ti-z<mrit — a többit eltemeti a barát, jó takaró a sir — kikiabál onnét vissza? Azt kérdik, miként lehet segíteni a bajon — nyomozni, elítélői a gyertneköló szívtele- neket V De ki? ha az anya és a másik is ugyan-azon véleményen vannak — és hogyan V Ki kell tehát kerülni azt, hogy gyermek-tartásra oly kezekbe jusson, hol halála előre tervbe vett dolog. ab. 1 Jegyzék a n.-kanizsai kir. törvényszéknek 1875. september hó 2-ik és 3-dikán tartandó nyil-vános tanácsülésein a Jelek közvetlen meg-idéztetése mellett elintézendő bűnügyekről. September hó 2-á n 1 ö75, 822./at. B. Trojkó József petrii illetőségű ellen veszéiyes fenyegetés büntette miatt vég-tárgyalás. — Gabelics. ö24./>z. B. Vörös Antal és neje Pribusz Anua bakonoki lakósok ellen hamis okmány-készítés büntette miau végiargyalás. — ixo zooy. -845./n. B. Ssta Bosi n.-kanizsai lakos ©lien tolvajaági bQntráy miatt végtárgyalás. — Gózony. \| September hó 3án 1875. 836/sz. B. Stopacher Sándc-. MaschsnsT- ker Hormánn, Fnschinano Samu és Leipnik 1 Manó u.-kanizdai lakótok elien hazárdjáték <■ család büntette miatt vé^tárgyalás. — Okbelici. : 827./SZ. B. Machalla Aatftl petnoai illeió' ! ségft ellen tolvajsági bűntett miatt v'gtárgya i lás. — Gabelics. Helyi hírek. — Hibaigazítás, A „Z. K.« 71-ik számban ntörvényszéki csarnok" czimfl közle- ményben egy igen lényeges és több értelem- zavaró hiba csúszván be, azokat a következők- ben igazi"juk ki. Legelőször isVarga Peuecz István az elmarasztaltak közül ki hagyandó, miután Ó, mint a kóiíeméoy utolsó elótű bekezdéséből is kitűnik, bizony i tékok elégtelenségéből föl mente- tett; továbbá: „Ámde ez az ügy fel ab bez tel- vén slb. — azt a vizsgálat behatóbb tnljesités«. illetve szállására! helyett pótlására stb. 12-nél több hét alatt helyett bit alatt kihallgatott tanú s végül hátul kezdve a 3 ik ■orban — mag y a r törvényszék helyett m e gyet törvényszék olvasandó. — A nagy-kanizsai keresk. ifjúság önképző kftre által rendezett tánczrigaloui. mindamellett, hogy a szépnem feltűnő c»ekély számban volt reprásentálva, 71 frt. 62 kr. tiszta jövedelmet eredméoyesett, meiy Összeg fele a budai árvízkárosultak részére f. hó 29-én elkül- detett, másik fele pedig az egyleti könyvtár számára, Petőfi és Jókai müveinek ujabb ki- adásai megszerzésére fordittatott. Felülfizetoi következők kegyeskedtek: Ebenapang«rLeo 2 fL — Ifj. Fesselhoffer 2 frt — Bachrach I. U. 1 frt. — Weiller Józsefi frt. — MartoD Vil- mos 1 frt. — Ür. Horváth Antal 1 frt. — Öa terreicher B. 1 írt. — Lovak Károly 1 frt. 40 kr. — R. & 70 kr, — Grünhut 1 írt. 40 kr. — Horváth Béla 60 kr. — Weiller isidorőO kr. — Schulhof 70 kr. — Ledofszky Henrik 1 frt. — H. 40 kr. — Vucskics 20 kr. — TaD dor 40 kr. - Rotschild S. 40 kr. - Franki Jó nwf 1 frt. — Weisz Zsigmond 1 Irt. 50 kr. — Üchwarcz Igaácz 40 kr. — N. N. 30 kr. - Hirschl Sándor 70 kr. — Schwarcsenberg Jó- zsef 30 kr. — Naibert Agoaton 30 kr. — Ötei- ner íiatnu 40 kr. — Kohó E. 40. kr. — Pollak Sándor 40 kr. — Greiner 40 kr. — Blau Ár nold 40 kr. — Öchercz Rezső 40 kr. — Eich- berg B. 40 kr. — Bet tel beim Győző 40 kr. N. N. 40 kr. — WeinsteinöO Icr. — Fesselbot-fer Józsefné 80 kr. — Gross Rudolf 4U kr. -Oblath70 kr. — Weiss iSamuSükr. — Darázs Zsigmond 20 kr. — Gibó 40 kr. — Stossl D± vid 40 kr. — Armuth T 40 kr, — Weiner 3u kr. — Ehrens^ein 20 kr. — Sommer M. 2 fi. — Eeicheníeld Edel írt. — Een becses ada- kozóknak, valamidt azoknak, kik a belépti je gyek elárusitásával fáradoztak s kik bármely oldalban kecskenyájak legelészlek s marcrona pásstoraik dudaszóval fogadtak, a lombok kö-tött szerelmesen csattogott a tülnrtle, nemhiába . itt van igen közel a koszorús Virgil Bírja, de estembe U jutott pásztor verBe : »Ty tyre, tu pa-tule recubaDB Bub tegmine tagi !* Mintha e gyönyörű hely kedélyeinkre u különös varázsna lássál lett volna, — egyik tréfa a másikat érte » vidám kaczagástól vuz-hangzoit a rengeteg. Másfél órai szamaragolás után hirtelen bontakozni kérdett az erdó s egy nagy hegy-ség tetején voltunk, melyen fallal kerített nagy-•terü koloetor ét templom állottak, mintegy megkoronázva a bérczet. A bezárt kapuDál csengettünk; • durva fehér kámzsába (kötéllel átkötve derékon) öltözött, rengő őszssakállu, egészen kopaszfejü szerzetei, a legnyájasabb vendégszeretettel gmosolyl^al fogadott bennünk, frsneziául jól beszélt; s egész modora inkább elö-kető udvaronezot, mint egyszerű szerzi-Ust árult •1. Ki tudja, az étet minő viharai hozták e helyre, hogy üldözött szive nyugalmat, enyhülést ta-láljon ! ! . . . Sietve néztük meg a templomot, • a kerten át iparkodtunk azon kilátási pon-tokra jutni, mélyek után annyira vágyódtunk. Nincs toll, nincs ecset, nincs szénvegyület, mely bár távolról — némileg ké-pes Tolna leírni, vagy lefesteni ez isteni vidé-ket, vagy jobban mondva latkort, mely előt-tünk feltárult. Es ason hely, a melyről aláte-kjotve, az olasz telkiált rajongó lelkesedéssel: .védi Napott, e poi muori!" ami annyit tesz: „nézd meg Nápolyt s aztán meghalhatsz!" Ez azon hely, melyet ál te-kintve egy ön kény telén, néma, de forró hála-fohisz tör fel a kebelből a Minden hatóhoz, ki a* éden egy részét meghagyta sz tmbenség-nek! Itt elfeledve minden', átszellemülve és felmagauulva egyesit; a látogató ösuzes érzé-keit szemeibe, s mégis alig képes e menyei be nyomásokat elfogadni, aiert a természet bájai-Bak olj gazdagsága és változatossága van előtte, aogy az egyik tsépséget a másik nagyobb szép-lég kitsoritja! . . . Legtávolabbról csupa kék ég és kék ten-ger. Ah de minő kék ! Ez a szín itt idealizálva van, (náluuk is kék az ég, de a nápolyihoz ké-pest szürke,) — A tenger gyengéden inozgó hul-lám fodrain a nap sugarai játszi fényváltozat-tal törtek meg. Közelebb a legszebb fekvésű ki-sebb-nagyobb szigetek, melyeken a hegyek és városok kivehetők vaunak, mint Nisida, Pro cida, Ischia, Capri; Posilipo és Miaenum elÓfo kokkal. Még közelebb az óriási kiterjedésű, félkör alakú tengeröböl tárul fel, melynek vég-pontjai talán 9—10 órai távolságra terjednek kí egymástól s e valóban nagyszerű kiterjedésű félkör egészen be van építve a városok és fal vak seregétől, ugy, hogy Nápolylyal egész-n összeolvadva látszanak lenni. A félkör egyik olda-áu baszkén emelke-dik égfelé a borzasztó Vezúv, melynek tölcsére mindig s pedig erősen füstölög. Mintegy fegy-verszünetet tartó ellenség, csak nyugodni lát-szik, felső réoze a megkeményedett lávától egé-szen kopár, míg alja a leggazdagabb növény-szőnyeggel vonva be. Az öbölben ezernyi hajók úszkálnak, me l^ek közül messziről a kis vitorlás bárkák, mint sirályok látszanak. Aztán e szép és roppant nagy Nápoly, ház, palota, templom és villáinak sokaságával méltó háttért képez. Észak felé a companiafelix'terülel, felségessikság, megszem-lélhetlen falv&ival, melyek közül Nola, Capua, Caserta, Cancello különösen kitűnnek. Messzebb látszik .. Pátriái tó, Gaeta; % feliebb a római költőktől annyiszor megénekelt classicus Monté Circello. Kelet felé ismét agyö nyörü tengeröböl, a Ponza,, Ventotene, Slefauo, Bot te szigetekkel. Oh bár életet leheli hétnek % leírt szavakba, hogy ai olvasó képzelhetné e vidék tundérszépeégét, de „a lehetetlenség el-l.-a né az istenek is hiába küzdenek!" — Meg-jegyzem, hogy a Camaldoli kolostor kertnek 2 ily varázspontja vao s nehés kiválasztani, hogy melyikről szebba kPátás? Egyik kényel-mes padokkal bírván, oda letelepedtünk. Lgy-mást rángattuk hol jobbra, hol balra, figyel-meztetvén a fel-feiiunő ujabb szépségekre. — Amig szavakat kerestünk, de nem Uláltunk miuávZik. dicsőítésére, — jött ami kedves jó házigazdánk a jámbor szerzetes s utána egy fráter nagy taiczáo a hölgyeknek tejet és pere-czet, a tertiaknak bori és kenyeret hozott. Ma ! gyárnak is beillő barátsággal és szívességgel í kínált bennünket. — A fárasztó szamaragolás, i a gazda szívessége, a felséges vidék tette-e, any-nyi bizonyos, hogy élei és ital mindnyájunknak \| igen jól ízlett. \| Szomorúan vettük észre, hogy nemsokára alkonyodul fog, a rengeteg miatt tovább nem maradhattunk {* ajándékot hagyv» hátra ke- I gyes ezéiokra gazdánknál,) meg egy hosszu-hosszu tekint i?t vetettünk az éden re s a jám-bor atyától baráti kézszoritások között elbú-csúzva, felültünk ismét füleseinkre. A vissza-téiés sokkal jobban kitárasztoti bennünk, mert a BZIkiameredekuu lefelé haladván, tartani kel-lett erősen a botiastul. Beérve a múzeumhoz, kocsikba ültünk, a mi kimondhatUnnl jól esett, talán észrevette korhely kocsisunk, mert a kelleténél háromszor hosszabb idő alatt ért szállodánkhoz, ezt mondót ; tuk is neki, de ő a Madonnára és szentekre es-küdvén, hogy diretlameate jött, elkeltett hin-nünk. L. Gyula • én elmentünk .ADgot" elő-adására & színházba, még a társaság többi tagjai nagyon kimerülve a mai vitézi expeditiótól, nyugalomra hajúk fejeiket. (Koljtti kör.) Mörégéseet. \| Régészeti műemlékek felkutatása és megőrzése országos érdem gyanánt tekintetvén: I nem hallgathatjuk dl e téren tett legújabb fel-fedezésttBket, ajánlva azt a szakértők és mű-kedvelők és kívilókép a városi szépitési bizott- \ mány becses figyelmébe. As egész nem egyéb ugyan, mint egy darab kő: de azért nagysze- I rüen érdekes és egyetlen a maga nemében. ! Külalakjára nézve ezen kő meglehetősen formátlan és leginkább hanonlit egy darab fa-ragatlan kóhezr ezen igénytelen külső azonban ' csak neveli régészeti belbecsét, mert ez áJtaJ versenyez a mekkai kába kővel, mely tudvale vőleg ugyanazon ssent kő, melyet Jákob pa tharcha vánkos gyanánt használt azon neve-zetes éjen, midőo a mennyei lajtorját látta. Szinét illetőleg, kövünk haragos vörös és sötétben nem igen különbözik saját tégláinktól; napvilágnál azonban ^y kevés geológiai és geográfiai ismerettel azonnal megállapíthatjuk, hogy körünk a kóvágoörai kő család ivadéka: miből ismét könoytt következtetni, hogy leg-alább is Eörs viléz koráig felvihető érdekes története van. Legsajátságosabb azonban azon helyzet, melyben ezen követ felfedeztük, melynél fogva as pootoü méréseink szerint nemcsak a város nak, hanem a városi járdáuak is kellő közepéa foglal helyet. Nem alaptalan ezért azon gyan-tásunk, miszerint még a boldogult rómaiak állították igy oda ezen követ bölcs előrelátással mint központot s mértföldmutatot és próbakövét a polgárok előrelátásának. Mej? egy kimagyaráchfttlan tüneményes sajátsága eaea nevezetes kőnek, hogy idegen gondtalan járókelők, kik figyelemre nem mél-ta'.ják, megbotlanak ben De és elesnek: követ-keztetni lehetne ebből, hogy valamikor a sót«t középkorban a kő mint botránykő is szerepelt, mi csak ezért nem valószínű, meri kegj elete* városi közönségünk, mely e nevezetes kő kiváló helyzetét méltányolni képes, nem botra ókorik meg benne, hanem illő türelemmel kerülgeti. Tekintve már most, hogy nem lehetetlen, miszerint ezen egyetlen drágakövünk nagy műszere miatt akár a Brítisch muz«am, vagy a magy. orsz. régészeti bizottmány álul elrabolta-tik.v-agv jeleo elhagyott állapotában a fölötte It-bo tor kálók valamelyikétől méltatlanságot szen-ved : sürgősen ajánljuk egy városi múzeum aU-kitását, mint egyeden módját ezen műemlék megmentésének. Addig is ajánljuk mindenki-nek, aki még nem látta e követ, hogy nézte meg.de vigyáuon, begy rajta át ne essék meg-botlani lehet benne este-nappJ a K. K.. tor-véoysséki épület sarkán. KIADÁSOK : 16 Adós Pénztár számi. Betét^Btreg illeték Adomiíuyoaási Értékpapír Értékpapír ttdrioj UaatOndlj Saáulék „időn a nemet cuíl olímosditására MgMkeKt „yujwtuk, »rendMS»é)f mily kűufiaetet mond. jUrtoo Vilmos. - Kobány Mihály a .Nípnevdéei Snkköslöuy j«lss uarkentóje ■ Mvékotiy kis- dedovó — » nagy-kanizsai kisdednevelí egye- .uletaek. mait szombaton tartott választmányi illatén gj»korUli előadást urtott, mely szivei készségéért fogadja elismerésünket. — Jegyzőkönyvi kivonat a toproni Itresdelmi • ipar kamrának utóbbi ul«seról: ^fy. Olvastatott a közös biiottaág jegyzőköny- „, zalaoegyei Zalavár köuegnek őt országos ,i,»r engedélyezését kéró folyamodványa iránt. _ A bizottság et érdemben következőleg nyi- latkozik : „Zslavár községnek hasonló kérvénye a kamata aJtal már a múlt év folyamában tár- graltato"tt, midűn is 1874. sug. 27 én 024. sz. alatt kelt jelentésében a folyamodó kosség el- „indíttatását bozta javaslatba" — „A viszo- pTok azóta nem váltostak, sőt az alispáni hiva-. tálnak 1. évi juniua 18-áo 4337. siám alatt kelt -igenlése is az 1874. évi junios 6-án 396Ö. sz. íiall kelt jelentésével ellentétben most ugy ulalja, bogy ezen kérvény nem pártolható.u \ bizottság tehát indítványozza, miszerint a kamara ezúttal is Zalavár községnek kérelmé-től) elmozdittatását hozza a nagyméltoságu mi-oisteri'imnál javaslatba." Egyhangnlag hatá-rozati erőre emeltetett. H06. Ugyanazon bizott-Tjigjegyzőkönyve, zalamegyei Légrád község-nek: meg két országos vásár engedély esését kérő folyamodványa iránt. — A bizottság követkelő véleményt nyilvánít: „Légrád községe már az 1865. évben és ismét az 1874. év folyamában országos vásárjainak szaporításáért tolyamu-dott." .Ezen folyamodvány sem 1874 ben nem pártultathatott, mivel az országos vásároknak aránytalan szaporítása a forgalomra csak káro-san hathat." .A bizottság jelenben sem képes pártoló véleményt nyilvánítani, de a tekintetes kunarái az 1874. június 25-én 667. sz. alatt kelt jelentésére véli figyelmeztetni, melyből kiderül, hogy Légrádoo tartatni szokott négy vásár egyike másiks kedvezőtlen időre esik, minél fogva ezen jelentés a kedvezőtlen vasa-foknak alkalmasabb időpontokrai áthelyezését javalja, — éhez azon indítvány kapcsolván, muuerint a t. kamara a jelen kérvény iránt ugvanoly értelemben szíveskedjék a nagymél-lóeágu ministeriomhoz jelentést tenni." Egy-hangúlag határozati erőre emeltetett. — Rablás. Ringhofer Károly szőlősi vendéglős kocaisát, ki bor-hazahozás vég.ltZa- lumegyébe utazott, mint a .V. Figyelő" írja - Esztergál és Zala Apáti kózt a dombon csa-vargók megtámadták és útiköltség fejében ka-put 3 fi. készpénzét, kenyerét, csutoráját, ugy • szekerén volt félakó borát hordóstól erösza túsan elvették. A tettesek hatan voltak Oltoze-tuk ingből és gályából állott. — Balaton-Füredre % lö-ik számú türdi értesilvény szerintaug. 22-ig 1310folyó- (lamban 1975 türdóvendég érkezett — A balaUm-edericsi kir. postahiva- tal aug. 31-én beszuntatteletl és a forgalmi kö- rét képező községek a tapolczai kir. postahi« talhuz csatoltattak. — „A magyar könyvesház" első folyamának 7. 8. 9 és 10 az, megjelent- .Frauczia életképek,- ,A fatalisU" s .Szerelmi népdalok" czimmel. Egy-egy füzet ara 20 kr. KmJja Aigner Lajoe. Pártolásra méltó vállalat! — Góton Imre néptanító és a ma- gv.rországi műemlékek bizottságának kültagja Buksán és Szécsi Szent-Lászlón eszközlendő ásatásokra 100 frt kapott- Örülünk rajta : _ x>r. Kovács Sebestyén Endre fóorvos megyénkben Ventén időzik; kettós szempontból örvendünk e körülménynek, elő-ször mert Deák Ferencz betegsége óla ez az első eset, hogy a fővárosból távol van, köveikezes kép nsgy hazánkfia valóban jibban van, má-sodszor "mert épen megyénkben mulat! — Jacobini nuncins Balaton-Füredről, hol nagy ünnepélyességgel fogadták, Budapestre utazott. — InJteg Sándor azent-Istvánrend vitéze és kamarás, minden nemes ügy hathatós pártfogója, báróeágra emeltetett — Zalamegye leendő főispánjául ismét sokakat hallunk emlegetni, nevezetesen Csillagh László, Kozma Ferencz miniaterí tanácsosokat, Barcza Sándur volt megyei alispánt, Szabó Imre volt csáktornya-keruleti országgyűlési képvisj- lot tat. Annyi May, hogy Zala-Egeriiee és vi-déke küldöttségileg járt Budapesten s a megyé-ben aláírást köiúzieiett Csillagh László minis-terí tanácsos ur kineveztetése ügyében. — Sxepetneken a képviselőválasztás utosajlása komoly szint öltött, múlt vasárnap este a bíró és jegyző elles tüntetések történtek : egy kasai tőség mégis gyujutott, katonaság vo- nult ki s a kir. torvényszék a helyszínére viza- gálóbirótküldöttAzeredméaytmég nem tudjuk — Mészáros Sándor volt helyettes azolgabiró, Letenyén szept. 1-én ügyvédi irodát nyitott, tekintve, bogy Zalaniegyében mint köz- igazgatási tisstviaelő 18 évig múköaött, es ujabb pályáján is bizalom kiséri. — kacsán múlt vasárnap számosan ül- tük meg közoecsülesben álló fcuszíelendó Uj- laky József plébános ur nevenapjat, ki mind egyházi, mind polgári kötelességét oly magasz tosan betölti: örömmel hallottuk, hogy az üre- sedésbe jött veszprémi kanonok, állomásra ki- szeaselve van, otelló dísze is lesz a 5otisstelendő káptalannak; ugy másrészről sajnáljuk, ha vi- dékünkről távozik. Rövidhírek. A .Vasárnapi Újság" készt helyi Hévíz- leírását kózii. — A történelmi tár sulat Nyitra-megyéoen unja vándor gyűléseit szeptember 4—15-éo. — Aa aradi vérunuk emlékszobrára eddig 45 ezer frl. gyűlt be. — Amerikában 115 éves szivarokét ulálUk. — Barcellonánál egy gőzös légbe repült, 50 utas meghalt. — Eugénia excsáazárné Salzburgban van. — Aradon egy nő férje kedvesének szeme közé paprikát szórt. — Az ezüst árkeletpóllek szept. hóra 2/r — 4 kerekü velocipedet is ké-szítenek, 3 ember raj la ülhet. — Vargyas Endre tanfelügyelő szept. 4 én vezeti oltárhoz Fett Vilma nevelőintézeti igazgatónőt. — Debre csenben Sennyey-párti lap indul meg. — Bpes-ten az idén már 21 miliő frt beUblasotl tóke veszett el. — Temesváron sserbszintársulat mű-ködik. — Pécsett a kutyaadó 2500 Irtot jőve delmes. — Beudet léghajos nyakát törve, ször-nyet halt. — Pius pápa a csalhaUtlansági dogma elfogadásának emlékére nagyszerű szob-rot állitutott. —Bécskörnyékén pusztít a phyl-ioxera. — „Haza" czimu társadalmi hetilap in-dult meg Bpeaten — Pestmegye területén 466 vsdászjegy kelt el. — tii. Erdődy László Vó-rösvárott meghalt. — Kalocsán nagy tüs volt 30-án, a fél város leégett. — Az alsó házban Boer Anul, a felső házban gr. Károlyi György letl korelnök. — A székesfehérvár-győri vasút-vonalon mozgópjsu lépett életbe. — Garibaldi beteg. — Vegyes hírek. — Együgyüiig. A napokban egy temes- vári kereskedésbe, ahol opticai készülékeket is árulnak, egy környékbeli paraszt lépett be, lég mérőt akarván uasárului. Miután hosszas huza- vonával 8 forintban megalkudott egyet kérdé, miként kell azt forgatni jó időre és miként eső- re, midőn pedig ballá, hogy a légmérő nem arra való, nagyon megharagudott, pénzét visszakö- vetelte és mélutlankodolt, hogy miért nem ad nakneki olyan „masinát" minő szomszédjának, a kovácsnak van, melylyel lehet jó és rósz időt cainálni. Végre pedig oly lármát csapott, hogy pénzét visszaadván neki, erővel kellett kitenni a azúrét. —Miként imák a kirgittk a tktdt. Ke-let egyik legérdekesebb néptörzse a kara — vagy fekete kirgisek, — kiket most szintén fe-nyeget a muszka civitisatio, — nemcsak ku-miszt, ez ismeretes tevetejból készült italt sze-retik, hanem a thttanak is nagy barátjai, ha as jó adag só és juhfagygyu által ízletessé van té-ve. A becses fúnek es elkészítése módja talán nem kevésbé csodálatos, mint s hálulsó indiában szokásban levő: iu ugyanis a thea leveleit zsírban vagy vajban sütve szokúk elkölteni. — A milliomotok katájiból. Emiitettük volt, hogy a világ minden orssága közt Angliá- nak van a legtöbb milliomosa. Est tudva s es ország roppant gazdaságát szem előtt tartva az ember, hogy oda a szegénység be sem férkőzhet, vagy ha van is szegény ember, csak elenyésző csekély számban Tehet. Pedig nem ugy van. SsemkáprázUtó gazdagság mellett itt honol a l^gnyomasstóbb szegénység, ulán a fold egy országának sincs annyi szegénye, mint épen a milliósok basájának, s a parlamentben tett egy jelentés szerint, mig as összes népesség a lefolyt tiz év alatt 7/,-l szaporodott, azon ssegények •sima, a kik lakáasikon kapnak segélyt (nem •kámitva a szegények-hasaiban elhelyezette-ket) 9/,-al tsaporodott Angliának szegényei egéss hadsereget képesnek, mely 130000 ren des és 100000 rendkívüli tagból áll. Egéss ben evőnkén-, több mint egy millió egyén szorul az állam segélyére s e csélra az hat millió font sterlinget (60 millió frt) fizet évenként, a sze-gények gondozása közel 50000 tisztviselőnek ad foglalkozást — Az angolok ismert hajlama j a jótékonyságra, as ott léteső segélyzó intézetek \ roppant száma korántsem képes kielégíteni, mindazokat, akik emberUrsaik segélyére szo-rulnak. Ez különösen Londonra nézve áll, a hol ' egéss serege lézeng naponta as olyanoknak, I kiknek a szó szoros értelmében sem szállásuk, ' sem Uplálatuk nincsen. Kiszámították, hogy a a legközelebb lefolyt 10 évben Londonban 4300 ember halt meg éhen. Dr. Lancester pedig az oly anyák számát, a kik ujansz&lött gyer-mekeiket, mert nem bírják Uplálni, rendsze-resen meggyilkolják 12.000 re teszi. — A nagj-kaulzsal takarékpénztár 1875. évi aug. havi forgalma. BEVÉTELEK. y 1Ö75. iaí 3l-4c , Pénztár uámla H HitelraSntk. 64,631168 \| I I B«út Váltó KBlciön Elölegezi Bl 79.62Ü42 45,471 7! 14 546- 16,6Ui- tík . KOITÍÜJ i, ráltí kamat n Beiratási díj Késedelmi kamat . KslUeg Súialék HáijIWrdeiem . KintlsrS kamat T 55.-. 95,4204 106 — 1SSM M\|«0 83; 11 87 50 1J68I93 Tnre« Betét kamat bUvaf Adomán; Értókp.pir Efttkptpir it«l«£DT , Betét arao; . 4^7 IIIMa tí'14 1U0 — 9 70 S66 MO Betel Váltó KoluOo „ Bitót kamat „ KOllaeg . Katven; ea ráltó kamat •* t8,454 46 68 614 18 Sl^OO — 8.93 42 •39 75 437 79 2 10 112 98 Tieiti Bxetéa 356- 1130 — 10 26 107 50 15,600 — 209 08 ÍO — 87 66 158,674 15 Piaak<szl«t 1875 anj 31 éo öaues torzalom. 74,570107 M 712 454,488\|44 Papinzeletek. — Jó gaada. Egy asenvedélyes ferblisS 18 fo-riutot tett déUlott s takarékpénztárba azon komoly elliatárosáaaal, hogy alapját veti meg takarékossá-gának ; délntán becsipett a jámbor, éa este kártyások kosé lépvén, takarékpénztári 18 frtoi könyvé! még az Dap este rUdta 14 frtért a est la mind elveaatette a ferblm. Hja, de me, mentette magái a gondtól, bogy betétkönyvét Sriznie kelL — Egy borgoaraand eselédjéaek azt paraaeaolá, bogy egy iuse asztali s egy meszely peeeenyebort bosson az ebedhez. Pecsenyére kerülvén a sor. kére aa extrabort. Kims, I6n a felelet A cseléd kérdőre voo.tvái, sopán-kodva monda : hisa a teins ar már eaegitta — MegHtu aa Öreg apád, nem én ! — De ig«a a taina or itta meg, mert én a kétféle bort egy flvegb e töltöttem, bogy ne kellessek két (veget ezipeiiiesc. Üzleti szemle. K a r y-K a n i i a a, 1876. sog. SO-áo, délstáai 3 órakor. IdSjárái: borsa, aa«l«s. Gibailil(l:Ui hd 34-ikaD Besb<a meftartott DemzetkOai gaena- éa maf-vásár Iátog;stott-aága tömegsa Tolt; d« oaupan eladók rteséről, — holott T«v5k aaáma iejénytelsa t&acakaáfra rniott — A forgalom igj oas^ mérvet nem oltbatstt — sa-caira annak, hogy áraink mindinkább aSl^diiek- _ Hoa/7 • kivitel leheuégeaaé 'ilj'k, lij irá»j továtti fejiödssst teaai feltétté a külorssági eonjsaetsnm ; mi aaoDban — tekintettel idei aratásunk úkomleiisaféra — a még további árorootáat alig tndnok képselni. £ perexbt-n ilyetén viaxonyok kost aa idötáj-ban ssokatlan csend mtltatkosik a kereskedelmi éM-b«o és arra latsaik mautni, bogy a j»len ivad S«SA nyojtaad kiválóbb sitoatiókat a külfölddel való «riat-keatare — a tavalyinál; holott atatiaücsi kimnutá-sok szerint most aa exportra maradt mennyiaogsk altf érik el fele rísiét a mólt évieknek. Aa emiitett vasáron egyedQl árpábao matae-koaott egy kia élénkség JÉ ha as idei minSségak jobban felelnének saeg a kívánalomnak — nagy for-galomnak orvendt'etett volna. Kiviulre körülbelül 150 IO mássá adatott st, anélkül asonban nem, bogy eladók tetemesb coness-siók adásába uem bocsátkostak volna. A le-irt tendentiál lép-en nyomoxgatja a hely-belink és dacsára a kevéssé gyengfllt behoiataloak, — Arik mindinkább alábbasállnaa. Ma. i-gysaaeink piacai usane* — aseriat: ^ kovetkpsSk: -• Bnaa 82-83 fts 4—4.20 kr 84—85 Rs 4.30-50 kr. 86 87 fts 4.80-ó ilO KOM 2.80.—3.30 kr Árpa 2.70-S 10-30 kr. K.kSricaa 250-2 60 kr. Zab 1 80 kr. ; SrNOEK BaJIO. Lodahatást. Brunn, aug. 25 én: 63, 19, 33, 49, 79. bzerkettztől üzenet. 1770. %J baka. Referensünk általiban szólt. Hagyjuk bekéb n ! 1771. H. Csáktomjs. Nem kStSIhetlk. 1772 O. Zalamegrére vonatkozó kivonatét ifen koisOojOk 1773. S Saombatbelv. Nem kSzolbebS. 1774. Döntő B. Jobbakat kerítik 1775. A .Kanizsai Dalárda" válasitmanyának nvilatkozatit e lap 7c)-ik ar.roib»n kozlKtt uTÍlttéri közleménjre voDatkozólag, térazake miatt lapuak jfivri azámára valánk keovlelsnek haiaastani Értik és viltéfalyM augusztus 31. ÖV, metaliques 69.95 ; 5/, néma. 73.05; 1860-ki álladalrm kóloson 11 .80; bank-reasv. 921— ; hiteliutézeti részvények 206.90; Londou 111.65; magyar íöldtehermenteei köt-vény 81 50; temesvári fóldtehermentési köt-vény 81 50; erdélyi Tóid tehermentes! kfitvény 79.75 ; horvát-slavon földtehermontési kötvény 84.—; ezüst 102 10; cs. kir. arany 5.28'/, Napoleond'orU.93-. Vasúti menetrend Érvényes november 15-töl 1874. A kanizsai idótmuUtó óra szerint, indul Kauisnáról Kanizaai vaspályán az órák pontosan a hely: id6t untatják.) Vonat Kova: asám óra Perc ldS 305 Essék, Mohlr»,Domhovár a Fioméba & 2 reggel 215 Bloaaes, Zágráb és Dombóvárra 2 32 aelat. 212 Hndara 6 1? reggel 202 1 5J délit. S04 . 10 37 eatve 313 Saombathelvre (ionét delatan b ira 26 pereskor Bécsbe) . . 5 37 reggel 901 Bécsbe (Szombathely, Bécsajk felé) ! 7 délu. 311 „ ., „ „ 10 47 estve 203 Pragerbof felé Triesztbe . 4 4S reggel J1 „ „ „ Urica éa Bécsbe > K délit. 213 . — „ „ „ 11 37 eatve BrLesik siaiaissára hannét: 216 Mohács és Zágrábból 4 8 reggel 206 Eszék, Mohács, Fiamé s Dombóvárról 1 23 delnl 218 Fiume éa Dombóvárról .... 9 46 estva 203 Budáról 4 17 reggel 201 „ 1 61 delit. 211 „ S 23 eam 314 8aomb.thelyrSl 10 26 regfe* 302 BecsbSI (Bécaajh. 9sombath. f«15l) 4 29 reggel 312 „ ., „ ,. 10 10 astf* 114 „ QrlesbSI, (Pragerbof felSl) 4 44 regjei 201 Trieaat- Beea Oiaczbil „ „ . 1 13 delnt-l 204 „ — — „ _ . 10 18 estve. Felelős szerkesztő s kiadó : BátSrfl ÜtjSS. 834. Hirdetmény. A szabómester araknak Günsberg János A f. éri október lén túli napokra kitűzött »agy ese-, poKtönemflek (jyári raktára 6ráczban, SUjerország, ..janija mindennemű dÍTktos dékes pertári határnapok által érdekelt feleket, illetőleg' ', ^ "' ügyvédeiket van szerencsém értesíteni, hogy a bírósági szer-1 kfthát" valamim fekeie Peruvien, doszkin, duffel, poszté, darocz, Vadaszposztó, ntolldo.n flanel, sat. nagy készletét olcsó vezetben létrejött változás folytán, — e határnapok az ille-tékessé vilt törvényszéknél tartandók meg. Csáktornyán, 1875. évi aog. 23-án Megkeresésre mintalapok is küldetnek. Dr. Hérics János, Az iszákosság, nem és csa.llaatia.tla.ii szerem által kigyógyittatik. A gyógymód a axen-vedó tudtával, vagy tudta nélkül is történhetik. Miután számos utánzások merültek fel, de ezen szerek sikertelenek, kérem az illetőket, hogy nevemet pontosan megjegyezzék s bizalomteljesen közvetlenül hozzám fordul- janak. (1766—2) A. Kraehmer, in Guben (Preussen.) Pssaraoí Lilllo m. kir. lioni ez- i redei Szegeden. Llest UHI nyomdász Béciben. ; Kitt Bslaizaár lelkész Vácion. Daal Fertecz Szeged és Holdm.-Vá-sirhe.y fSiipsnja. Sarakerlts Kálajál Ogrvéíl N.Szt. Miklóson. Dr. Tett MM kir. tanácsos Sté-geden. talyát JáMt alkapitánj Csongrádon Suszl lémf földbirtokot A.-Lend-van. OlMvszky Bertalu Ssolyvin. T)i. Kraalaaer Aatal prépost Sze-geden. Straabtrt laidor m. kir. honr. bad-nsE7 Budapest. Nagyi Aatal lelkész Keokeméten Téta Istváa Márk kir. pénsbiztos Fstyé Pál 6yala lelkész. 6 Becsén I Fehér )OOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÓ Hirdetmény, Iwját találmánya óraival számos kiállitiaoknál valamennyi h«-I aonló szerkezetű órák felett a győzelmi verwroy t megnyert* e mel-lett í felaegétíl arany érem, a iondoni és béoai világ- ugv » iíecs keméti orra. kiállításnál pedig diszokmánv ée esü.t íremiuíl leti i kitüntetve. L r i 9 f J * é k: Férfi Arák. 10—12 íu IS-U , 15-17 . 14—17 dón alóhrottak a nagj közönség érdekében bát-rak vagyunk az alulunk kitti o 5 ét Merénynek is-mert Auer Jtof cs- kir. szab. ehronometter é& maoris, annak országszerte jó hir- b«n il],j órattilete't Szegeden • legőazintébbeo ajánlani; nem mu la"thatjak el ec alkalommal azon őszinte nyilatkozatunkat adni, miateri ntjdaolcsóárakkal legbiztosabban nála meg rendelhetek. Tata Káraly orvos Crminven. i Nány Ká'rá fslclbírtokos Föl- Arany borg.remo.ntoir ra- lódi knlez nélküli 60-90 „ „ írjuu d. tok. 100-160 „ Nói órák. Ezüst beng óra 4 kSre 18—16 ,. Ar»ny beng óra « k6re Sí—33 „ dop tokkal 38-48 ,. „ borg. óra l"> kire 1—00 „ dupls tokkal 50—60 „ „ valódi remont kulcs nrlkali óra 64-60 „ ,. dupla tokkal 75—90 „ ,. uirjsoaz zouiáiicz- czal és gyémánttal 12O-I&0,, Serkentő óra 7—10 ., Közhírré tétetik, bog; t nagy-kanizs» kir. börtönök munkatermében a legjobb kőrisfából készült finom kerti- és folyosó-székek, nemkülönben egyéb kemény fából készült jó minőségű szoba-székek a legjntányosabb áron kaphatók, — egyszersmind elfogad az intézet mindennemű asztalos muu-kikat, a melyeket a legolcsóbb áron fog teljesittetni a fogház felügyelőség. 16-18 . 18—21 , Eanst heag. óra 4 kőre , arany fed. agr , dupla tokkal w kristály' Oveg , 15 koré . dupla tokkal , aogol horg.kr. Q 18—24 , dnpla tokkal 22—28 , horg. rem. SO-34 , d. Navák l»sef kereskedj Bvesbra Kertész Jézstf Qcyved Széfeden. SehSabaier Gyala n. kir. pósutiszt; Szegeden. fierzsil iát unttó Msjsin. Szaki Clirill kir. fGrtAlunir »ze- geden. I)r. Abeles József orros Csongrádon. Witks Sáadorci kir. ssázsdosHze- geden ■sriskltl Hikály m kir. iSr.éoy- szeki elnök Szegeden Égeti Lajos épitész H -U.-Vásár- íi.-ljen. Vaaitl fiáspár ügvvéd Msjsin. Bója Gerfély unfelQgfelö B.-pesten. Vale Mihály lögrmn. tanár Szegeden. Bach Mihály m. kir. pénzügyi tiszt. szegeden. Csapi Istvái földbirtokos Feleg;- h Á dupla tokkal 35—IV . ' Arany borjj. ór« 15 kőre 36—50 ,, ' „ dopla tokkal 5S—70 . ., kristály üreg. ti—6? . „ dupla tokkal lii—»0 . Inga-órák uj Ulálmányu készülékkel, melyeket kulcs nrl kül lehet gyorsan ielhuzni, az ingát megindítani éa a mutatókat igazítani, jutányos árakon kaphatók. A zsebórák függi és fekvS helyzetben reguláitatnak ngy, hogy azok rázkódutaxik vagy utazás alatt is pontosan járnál.. 5 évi írásos jótállást kap minden óra vevője, 3 évit pedig minden javítáara adott óra tniajdonoaa. Arany éa ezüst órák, Uaczok am. kir. fámjelso hiratal iltal meg-vizsgálva, jnláuTos árakon kaphatok Eslim óralánczok H—10 frtic, bosz-szuk pedig 6—15 frtig. Arany láncaok (3-nas aranyból) 18—70 frtig. hos.su iiy»kUncsok pedig 35 frttúl 100 frtig kaphatók. A legnagyobb YASBUTORGYÁ& Reichárd és Társa-é, r < sma V/vsa iDajt:*, V-ÍI^«QU. ■ 11 i«4U. CiafoJatár. axon azátDoi reklámnak, mely többnyire Ozérkedó bé- \| esi órakeretkedSk által siláuy werkeietü. iokabb jitcksterfl1 szolgáló \| órák beküldéíéfel, a ralfidi művészet rovására és a t. közőnsen károti-1 tiaára Üxetik, — hitelt csak az érdeme! ki mint ' AUER JOZSE.F kitfloó uaktekiatélysek megösaiert szegedi órainfi órák becseréltetnek vagy javításra elfogadtatnak. Vidéki megren-delések a péososszeg előleget bckaldése, vagy postai ntáavét mellett pontosan teljesittetoek. Regulázásért külön dijak számittatnak. Toronyórák, valamiül kastély, vagy i.remórák jutáayos árak mel-( lett a legújabb r?adzer fizerint késvittetoek. III. M'.rxer utcza 17. sz alatt van, honnan képek-kel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen be'r mentve küldetnek mindenkinek. <"34—' Árverési hirdetés visszavonása. Ezennel közhirré tétetik, hogy a = H folyó évi september 30-áu megtartatni Í Segédek és Unonczok u ór«múvészetbpnl kdképiés vé- I pett kedvezd feltételek mellett felvétetnek. (1715—3. elsőrendű ezüst érem, a cs. k. szab. Hungária Drillért; brouz-érem, eke és gazdasági gépekért; oklevél gyiiriis hengerekért. Kühne E. gazdasági gépgyárai Mosonyban ajánlják 2(HX) példáojbao már használatban lerö motonyi gabna rostáikat két nagyságban, H szitával ellátva 60, 70 frtért., cs. kir. sza-bad. Hungária Drill legtökéletesbitett sorretógép, meritő kerekekkel. OA.HE3TT-rél© vetögép kanálmeritível, elismert legjobb szervezetit kivitelben. Mindínnemli Slántó- és egyéb gaidászati szerek, azecska- és gjöktakarmánj vágó-gépak, cséplú- gepek, sto. e. f. Ábrái árjegvsékek ingjen és bénnentve aiolgáltatnak. (1706 — 10 hirdetett ár verés akis-komáromi uradal- s: mi malmok és korcsmákat illetőleg nem fog megtartatni. Kelt Kis-Komárom, aug. 29. 1875. $ u 775-D CHARLES BURRELL M. KtehslM Work., Thelford. Xerfoik, Pirnitzer Alajos gazdasági gépek rakiAra ée javitósi mühelye Ó. U , / S Tüköry-féle palota mellett. Gözmozdonyoktúl nemhaladl működéssel. Göz-cséplögépek. Járgány- és kézi csfplö-gépek. Velő-gépek, könnyük, egészen vasból. Arató-gépek. TUztitó-rosták. Sack Rudolf Uoflierr M. egyedüli képviselője ..- • , tiMUlettlje»« »jinlj» & n. é. ftudftkGiOiisé«i.ek a l«ije(«wbb ereéetl SAGft M-féle Mrviti fépekct 2 lór», égésien vuból. szabadalmuott háuó korminynyal; me-lyek könnytuégüluiél fog\i minden jól mftvelt k6nsrebb talajra a lefalkalmaiabbak ; (a 13 soro»ak csupán 7';, nn. nyomnak.) PR1E8T 4. W00LN0UGH féle eredeti angol kitanő íormörépet (iaTitott Oarrett) lenijabb sier- keseta, liocikormiBroT] ^ * EKR M HOFHEtR ■. sorvetSgépeit Oarreu után, kovácsolt vas-kerekekkel, nagyon könnyű sterkezetn valamint NOFHOtR H. asórva vetögépeit Smyth után keresst-teogelylyel és anélkül ; továbbá a nagyon kedvelt amerikai eredeti BUCKEYE-féle torvetogépet elSkormány nélkül vonó mddal it ugyan (177S—1) tUCX£YE-féle atorra vetogépet. mely gépekbűi nagy válaasték van raktáron. X rr o CL a. és r ta, K: t ö, r BÉCSBEX: BUDAPESTEN: la Pngarttraase 13. sz .Hotel Hungária- IX. UlSi tt li. as. „Közlelek." Trieurs (konkoly ás bükköny-vdkiszlók-) ' Faműveleti-gépek. Hajtószijak. ÁrjegyzBcA bVínatra ftMafordulllítal kOldttntk 3OOO00OO0OQO0OCXXXXX Wajditt Jóaef lap- éi ojoadatsUjdonosi gjor»s»jto n;ocuu, Az uradalmi tisztség. !U0! 14. weptenber 6-én T73-13E ÉBÉ.SL Tlsennegyedli évfolyam. A la tmUani.it ZALAI KÖZLÖNY reclasutiék aat a szer keuto-kiaaóaos Mr- g tatából petrtnorbe* ' Takarékpermtiri éa»Ua«, j. földsais.1. > Bérmeauüoa levelek N euk untrt mtuikacar< fl aaktól fogadtatnak el w.« kini«t-.rt ktU J jűkr. fisatoadS. ;ALA-BOMOOTI KÖZLONT.1 ÍaUiiratok TÍWM em i aCtUQÉ^avflitt* \| zsa váres tvalytatetágáinlt. MMkaiönbefl az „alté zalai ügyvéd-egylet", a ..nagy kanizsaii kereskedem > ipái-bank-", a .nagykanizsai takarékpénztár a .zala-wgyei általam* tanité-testfitef, a ,Zala-Ser»»oy- jozfujozasi rstzvéaytársulat s több megyei és városi egyesaiat Hivatalos értesítője. Heten kint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. előbb: Paly&zat. A nmélt. vallás- s közoktatási m. kir. ninisterium folyó éri augusztus hó 24-én 19563. szám alatt kelt magú intézménye folytán a zsla-egerszegi 6 osztályú polgári üiskolinái megürült rajztanitói állomásra, melylyel 80U frt. fizetés, 200 frt. lakbér, összesen 1000 frt. éri illetményélvezete Tan összekötve, ezennel pályázat hirdettetik. A képesítési és egyéb okmányokkal {elszerelt s a nmélt. vallás-s közoktatási mágvar királyi minister árhoz intézett folya-modványok alnlirt tanfelügyelőhez folyó évi ■zeptember hó 25-éig annál bizonyosabban beküldendők, mert a későbben érkezettek nem fognak tekintetbe vétetni. Nagy-Kanizsán, 1875. aug. 3.1-én. NUCSECZ JÓZSEF, W5 1 nagy-kanlraal önk. tfleolté-egylet közgyűléséből. (Vége.) A működést illetőleg valóban szépen tüntette ki magát a testület a lefolyt évben. Mindössze ugyan csak 7-azer harsogott el városunkban a vészt jelző kürt — és neve-zetesebb tüzesetünk csak 3 volt, ezekből -azonban 2 oly jelentékeny vaia, minő az egylet fennállása óta még nem fordult elő. Mind három eset f. é. april havában történt. Mindjárt az elsőnél — a Király-utczai Scheiber-féle sutódében 3-ik april éjjelén - valóságos remekmivcletet tettek derék mászóink, élükön lelkes vezetőjük Altmann Mihály. Nemcsak, hogy az épületet, _ mely i tűzoltóság megjelenésekor már egészen lángokban uizott — megmentek, hanem még a fedélzetnek legnagyobb részét is haszna-vehető állapotban i adták fenntartani. — Ejten remek működést — mely felett a pesti biztosító társasig kiküldött kárbecslő főügynöke bámulatát is fejezé ki, — a biz-tosító intézmény 40 frtal jutalmazá meg, (ami az efféle társalatok szükkezüségét te-kintve, nagyon fényes jutalmazásnak mond-ható.) — De még sokkal nagyszerűbb volt azon működés, mery a honvédutczai s Bá-kóczy-ntczai tüzeseteknél april 13 és april 22 én vitetett véghez. Ugyanis mindkét alkalommal oly roppant vihar dühöngött, hogy az ökölnagyságu égő fadarabok pár száz lépésnyire bordattak a levegőben. Saját személyeik veszélyeztetésével küzdöttek meg áldozatkész tűzoltóink a hullámzó lángokkal, mig végre odaadó működésüknek sikerült is azokat legyőzni — és pedig akként, hogy nemcsak a tüz további kiterjedését aka-dályozák meg, hanem a megjelenésükkor már teljes láogban álló épületekből 1 — 2 még meg is mentének. Az ily működésnek közméltánylása nem is maradhatott ki. A városi tanács el-ismerését és köszönetét nyilvánít* átiratilag, néhány a közügy iránt lelkesüli polgár pcnzajándékot küldött elismerő átiratok ki-seretébeo, — a közönség dicsérettel halmozá el tagjainkat egyenként, — bőt azok is, kik akár közömbbói, akár költségkímélésből, vagy akármely más okból idáig ellenségei valinak az egyletnek, most észre térvék, beismerni kezdek az intézménynek jótékony és szükséges voltát. Tűzoltóink ügyszeretetéről és bnzgó-ságiról szépen tanúskodik azon gyorsaság, mely a mindenkori kivonuláskor törtéuik. A tüzjel vétele után közönségesen uap- pal 8-10, éjjel 10- 12 perez alatt jelen--f-aek meg kellő személyzettel a szerek a vész , helyére, — és ennél nagyobb' gyorsaságot még ott sem lehet követelni., hol a tüz ren- ! des toronyór által táviratilag jeleztetik, és \| tűzoltási czélokra állandó lókészlet tartatik. \| De még sokkal fényesebben, mint ama 1 működés és gyors készenlét bizonyítja tag-jaink agyszeretetét és buzgóságát azon ön-szigor, melyet maguk iránt fejtenek ki, midőn a fegyelem fenntartása érdekében önként szolgáltatják át a parancsnokság ke-zeihez azon fegyvert, mely netáni lankado-zásnk s szolgálati kötelességük megfeledkez- \| tével, ellenük szegeztessék. Ugyanis a mű-ködők f. é. jun. 3 án tartott nagygyűlése a következő határozatot hozta: Az első igazolhatlan elmaradás — akár gyakorlat-nál, akár inspectioná), akir tűznél — intő megóvást von maga után. Másodízben a kötelességéről megfeledkezett tag neve ki-iratik az örtanyán levő fekete táblára, bol is egy hétig közszemlére kitéve leend. Ezen kétizbeni büntetések hasztalan alkalmazása ntán a 3-ik mulasztást nyomon követi az egyletbőli kizárást, és az ily kizárottak nevei tekintet nélkül a nyilvános lapokbán fognak : közzététetni. ! Es midőn itt megjegyzeném még azt ; is, hogy ezen legtőbbnyire az iparos osztály-i hoz tartozó működők ép oly érzékenyek ne-; vük pelengérre való állításától, mint akárki \| mis, — akkor valóban bizton állíthatom, hogy ennyi önmegtagadást hiába keresnénk ama osztály embereinél, kik állásuk vagy vagyonuknál fogva, magukat magasabb és némileg kiváltságos helyen képzelve, nem igen hajlandók a szerény tűzoltói szerep el-vállalására. De a legjobb hírnévnek is örvendünk, és legnagyobb tiszteletben állunk kifelé a többi egyleteit előtt. Nemcsak Zalából, ha-nem a szomszéd megyékből is hozzánk for-dulnak, ha valahol tűzoltóságot szervezni akarnak, — sót már meglevő egyletekből is felkeresnek bennünket, hogy gyakorlata-inknál jelen lehessenek, hogy miveleteinket, órtanyánk berendezését és szóval intézmé-nyünk ősszszerkezetét tanulmányozhassák. — Mi természetesen a legnagyobb készség-gel szolgálunk nékik jó tanácscsal és meg-teszünk mindent, a mi tehetségünkben áll, a hazai tűzoltósági ügy előmozdítása és le-hetőleg terjesztésére. Mindezek t. araim ha nemis dicsősé-gére, de mindenesetre csak örömére szolgál-hatnak Kanizsavárosa s közönségének, — és önök ugy hiszem némü megelégedéssel tekinthetnek tüzoltóegyietükre, mely nem csak városunknak, hanem a messze vidéknek is hasznára működik. Mielőtt előadásomat befejezném, még 2 tárgyról akarok jelentést tenni. Az első az: hogy az egylet Kis-Ka-nizsán is szándékozik fióktelepet létesíteni. Ez nekünk ép ugy kötelességünkben fekszik, mint érdekünkben. Kötelességünkben azért, mert a 2 város közös pénztárából hozva snbventiónkat, nekünk K.-Kanizsa bizton-ságáról is kell gondoskodnunk. Érdekünk-ben pedig azért, mivel a szükséges fedezetet és kellő időben segélyt a legnagyobb akarat-ul sem volnánk képesek ily távolságra nyújtani. Érintkezésbe is tettük magunkat már K.-Kanizsa város elöljáróságával, és ha ez — miben nem is kételkedünk — helyes szempontból fogja fel áz ügyet, és bennfin- TÁRCZA. Egy fejfa tiJrténet. •) ti i uegénj fejfo be tokát rendűről, Hir rfgoo oineaen ott legelSeeor a hol A f&Mbe lessorták !. . Kfhetobetfli fekete fe j f á n a k, Szembe, uj, napnak ujelvea a halálnak, MiQtbft meg-megetoxnák II.. Évek története vas jegyéére rajta, DieaSeéget eeinált i ki NI faragta Fekete fejfáaakl . Halandó réest Eri> tompa uáauaága, Aroríkávnl jatasik egj libegC ága ftgomoro foiTának ! i v é ■ « t takart ko«e árira, lt legaeneeebb ragra LegeUlsor Sínek a ezinpad Ea kom.'diítotl! aUiok jM kaczagtak .. . • nevetaégea i» «, MidSn bolondosnak, aaiTOnkben meg nyilas, * euartDk kourtfl áiolt] ktajd aztán nobor jett a tejfa keljére, Uloriat kirdetrea ukbttre aa <fre Koatoma ttjinti 1 ■ - » fejfa n«j iMat a, •»•« mtf UtitUk, ceondeten uj »»»•! •( J »»■ k el j r . t«t t í k. Írva ri aat neea«Ml t O t«tt« •) £• aam kirení 1«B aaoaioni fejla, nelr MrSaeidakelri K á I > á n aírjáo illoB. idoa aU kedree neje, as Ouep. l> F r i e 11 a rnélia kMjeletMl diuea emlekneborral <ke<i' ISI, _ esen fejfít Tairári Korícl Jí- f jelee nt<«eaank <• refi barátnők Bernát l, boldofiüt hsaMHÍMáak elfcafjatott alrjira midőn pedic ea ia ewlekkel leu meffüaatelr, tt baiásnnk eien fejfái íiioit Gjili, toera költőnk tirjáto« bo«U, • alt i«íp«> kieai- wim áUrkrtta ffi Mikor kap mlékkoret T e» a imMtSl fia- ■ - Besappedt baloaanál oly aUites állott, Aat hitte as ember, hogy kuértet jár ott. A bol aenki nem air ... Kinek álmát 8rté, ai éltet tréfálta, Élese jnt eazOnkbe, ba aeemO.nk meglátja. Kit fod némán e eir t : . . Jó lelkű emberek, barátok a roezban, Hindeut tenni kéaaen a nyomorait torában, - Kiknek érdem, e a kálal Aa élnek meeterdt nem feledték végkép, Becatllelea nevét márványkibe véaték, Ho 1 a fejfa állal. . Ssagéay fejfa ! asegsny I . . nem kelleea temkiaok, Egy aaagadat árván galy kosé rejtenek, Hol nlncten jövendő ! . . De rointba mcgtiapnáfc a hajlongó bna fák, Seomorn levéllel asépea betakarják, S airalja a feihS I .. Amott egy air pnastás, elhagyottan porlik. Nem ápolja aenki, nem toka beomlik, Caak a név van rajta! Egykor Üsba bottá dalával a kanál. Arany Trombitáján hallék meréta aiavát, atort feledve hantja!!.■ De lelékeay ée gyvre, a hol kegyeiéi vsa, Oaiát nem épithet, de f e j f a lest ottan, Hol elSbb otak gyáaa alt I : . KlíkerOlt njra, harmadaaorafejfa. Három diesSféget seng most már aa ajka. 8 a air ta ktBoldB.lt ! Vidámabb, hogy mégia ulálkoiik lélek, Kisea vitxksnfjs él elhalt éaekéaek, I Egy boldogabb évnekl. . Afeketebetokafeketsfejfán Bár most kegyelelbfl arany aainllt jáleeván, . . . . Meg Is tyásst beaaélneklll SIKKADT OTTAN. Hat hét Olaszországban. Irta : Dr. (Folytatás.) ' P o m p e j 1. ! Május 15. Igas ogyan, begy vasúton rö- vid idí alatt Mápolyból Pompejibe lehet érni, de a ki tapasztalatokat nhajt teosi, asinkább fo- gadjon kényelmes bérkocsit e ne sajnálja a 31/} ' óráig tartó atacást; mert alkalma nyílik a tün- déröból egyik oldalát, a Vesuv kSrnyékét, a temérdek város és falukba nyilvánuló sajátsá- gos jelleget, egész közelről megismerni. : Reggel jó korán kocsin megindultunk, is- ! mét a legsiebb, ieihútlen nap kedvezett kirán- \| dolásanknak, ugyanasoo kikötök mellett ba- t ladtunk, melyeket megérkezéaaokkor leírtam ; kiérve a városból t. i. Nápoly ból, már ismét városba jutottunk, melyek órákig tartottak ssakadatianul, csak a nevek különböztek, Gio- ! vanni, Porciói, Tőrre del Greco, Tőrre deli' J Anauntiata aat. egymást váltották fel. Nápolycn kivlil a koldusok, csavargók \| és nyomorékok, kocsi után futó félmeztelen gyermekes: légiója üldözött bennünk, egy-egy osomó centasimit dobáltunk közéj a k s éktelen •ivalkodással marakodtak érte. As utcsán tSbb-■orosan léccek és póznák vannak mindenütt ki-teve, melyeken az épen akkor készült maccaro-■it slárogatták, por, légy és mindenféle érte bőven, — talán jósigához hozzátartozik ez is. Nagyon tul van népesedve es egész tar-tomány a a lakósok legnagyobb réasben mac-oaroni gyártásból élnek. A nyilvánosság oly astgy, hogy as emberek egész nap mind as ut-Cmim laknak, a mesteremberek ott dolgosnak, a nok ott varrnak, a gyermekek ott játssanak. Idegenre, ki ilyet még nem látott, mindez igen érdekes. Sajnálom, hogy a ,Zalai Közlöny" nem képes újság, mert kösölném esen eredeti nép-életből vett, a nagy mennyiségben velem bosott genra képeket. Sajátságos as esen kösaégeket Kápolylyal össsekotd omnibus, mely roppant nagy kétkerekű, egy össvér által vont, magas saraglyákkal ellátott kordé ; — aki nem látta, alig hinné el, hogy e jármüveken 18—25 ataso van pokoli ssorougással össseasufolva, egymás hátán, a rúdon, a nyújtón ülnek, állnak, fe-kOaiaek, ki hová fér s kaoagva, dalolva ir-tóttato gyorsasággal vágtatnak as utcsako* kereaatül, — as óesvér tele csengőkkel, virá* gokkal s tollbokréUk-kal, nenkivfü egy ssel-maloroaseru furgással ellátott fényes pergető van hátára aiitalmasva, — — nálunk komé-diásoknak nézoék valamennyit! Megérkesve Pompejibe, fárasstó vándor Lásank előtt, villás reggelit vettünk magunkból s eratán a belépti dijjak megfisetése után, tár-saságunk szakértő vesetovei láttatván el, meg-indult as eltemetett város kiásott részei felé. Mintha sírboltba, vagy temetőbejártnnk volna, oly nyomaestóan bus éraés ssállta meg keblün-ket s as irtóstató szerencsétlenségre viassaemleS-kesve, komoly merengéssel képzeltük, magun-kat viaszaakóul 2000 évveleaelőttiidóbe. Nem less talán érdektelen, ba Baedecker után, Pom-peji gyászos eltemetésének történetét röviden érintem. Pompeji egyike volt a legvirágsóbb 30000 lakossal biró romai varotoknak, hova a világuak parancsoló romai pratriciosok is, fel-séges fekvésénél fogva, Sromest építettek aj»" Vet törekvésünkben támogatni fog, akkor a telep még ez év folytában létre is jöhet. A második tárgy, mely reánk nézve nem kevésbé fontos: az önkt. tOzrendórség felállítása. Ez iránt szinte megtettem már a kellő lépéseket. Előkelőbb osztályaink irtózni látszanak agyán még egyelőre a tűzoltó ka-bát felvételétől, azonban mégis sikerült már néhány lelkesebb urat a czélnak megnyernem és ha ezen urak — amint megígérek — az ügyet csakugyan felkarolni, s társadalmi ál-lásuk biztositolta befolyásukat annak érdeké-ben felhasználni fogják, akkor van reménysé-gem . hogy a tüzrendörség is még ez év végéig létre jövend. Én szivemből óhajtom, miszerint ezen reménységem csakugyan valósuljon, nem csak azért, mivel egy, a polgárság legjobb elemeiből őszeállitott tüzrendőrségtől várok a tűzoltóság intézményére nézve nagy hasz-not, hanem azért is, mivel az ily hatalmas morális testületnek csak létrejöttével a tár-sadalom rég^hajtott reformja városunkban már némileg foganatba is vétetett. Rendszeres gyermekölés. — (Két KOSIMUOJ.) — Szaporodik nálunk a sok bába, mint a ' gomba, ha belép hozzájuk valaki lakáíaik telve^ gyermekágyas cselédekkel — es ha niakelleue, a bábák jegyiekét kérni, jaj deniegv>>lna akad- \| va egészségügyi hatóságunk — biz u l annyira tudják a babákat, nintépen sok nist mi c»ak ; az Istennel vao beirva — meg'rhut, hogy sze-mélyesen nem ismerik Őket — minek isV egy-pár hitvány emberélettel több vagy keveseb ; — úgyis csak naplopó — tolvaj — es, egyéb lehet a szegény cseléd törvényteieu gyermeké- ből, kár annak egészségére vigyázni. j Aztán meg mikor volt szokás az egészségi viszonyokra felügyelni — „kisebb gondunk is \| nagyobb annál — teljék a has, az egészség ma- \| gátoljon.- \| De a felhozott adatok azt mondják, hogy ennek véget kell vetni, Nagy Kauirsa hatósági j lag járást képez én minden járásnak babája van i — nálunk nincs — mert hisz van egészségügy i bizottságunk — yaj de nagy gúny e név) mely mellett akár mindnyájunkat el vihet az ördög, j Az as bocsánat: az fgéstségügji bízott-sg két hatalmas ellenből &il: a kapitányi hi-vatalból és az orvosi karból — kiknek külömb dolgok van, bog\actn a szegények ügyével es a közegészséggel foglalkozzanak, majd basába halunk e* az ö bőrűket is UP ok mitől félteni, tu-dom, hogy tartanak ülést és adnak jó tanácsot ; arra, ami nincs, mcg ami már a m*glialtnak feles-leges — ugy szokutt az lenni: az orvosi consilium századok óta es&k halúokluk ágyánál uriatik — élőkért nincsenek at orvosok— ki várjon tóiuk szakmájukban társadalmi működéit "f nagy baj az uraim, hogy 13 orvosból álló teitületból a ; kozegészsegi viszonyok javítására keveB vagy \ semmi sem történik — a sült verebet várjuk a központból, mintha ások a mi nelji ríssonyaia- . kat ismernék, rajtunk segíteni tudnának. Fordulok tehát a hatósághoí, figyelmébe ajálva a kimutatott halálozást és elmondom ; mint Telem egyszerű eszemma-l ét az egesmégi bizottság nélkül javithaTni s dolgot. : 1. Bábánk van elég és van közte egy-két megbízható is — alkalmazzuk egyiket 100 írt. ! évi tiszieletdij mellett városi bábául. \| Tétessek a városi babának és a városi or- vosnak szigorú és felelős kötelességére a sznJé- ; sekre, szülhizakra és a többi bábákra raló fel-ügyelet, de ez a kötelesség irassék körűi ugy, hojjy ne legyen írott malaszt, mint sok egyéb kötelesség, melynek végrehajtása nincs. 2- Vezettessék nyilvántartás azon bábák-ról és aulában mindenkiről, ki szülházat tart, illetőleg atülésre menyhelyet ád ; szülésre a ható-ság és városi bába eióleges tudta és irott enge-délye nélkül senki befogadható ne legyen. Át-hágó! kíméletlenül bűntettemének. — 3. Béreljen a város egyszerű két-három Uká»t csecsemők nevelésére, alkalmazzon ezekre az elaggó félben l«vó becsületes nőket, kiket a t-zegéuy alapból talán eddig is segélyez, alkal-mazza ükét, mint a város gyermekápolóit, a lakásban adj?n elég fát, biztosítsa as ápoló megélését és adjon neki minden egyes gyermek után élelmezési napi átalányt, például 10 kr. naponkint, vegyen az ápoló — lakáét — és a járulékok, fejében miután 10 kr. — számítson tehát egy egy ápolási napra 2 éves korig 20 krt. — azontúl 30 krt. ez öestegból a költségek fe- dezve lesznek — és a gyermekek szándékos eUatynvulása elhárítva van. 4. A városi bába naponkint megnézi az ápoló házukat, megvizsgálja a gyermekek élelmezését, tisztán tartatul és gondozását és akkor baj nem történhetik, annyival kevésbbé, mert a bete-geket a városi orvos gyógykezelendő á. Ha a 3 ik punt alatti javaslatom elfő-gndtatik, — önként nyilván való a ezélzat — mely a szül házakba befogadottakra vonatkozik — ez esetben a városi bába és a hatóság — — minden szüléit tud — tehát gondoskodik az újszülött elhelyezéséről — a városi menhá- zakban. Á bába ugyanis a gyermeket vala- melyik városi menhelyrejeleli ki ápolás végett, és gondoskodik, hogy rendelkezése pontosan végrehajtassák. t>. Egy egy ápolóra legfeljebb 4—5 gyer-mek gondozása bizassek. Aki nem olvassa végig czikkemet — el-íj d a költségektől, — melyek javaslatommal járnak — es balvaazülőttnek fogja azt tekin-teni. Bár emberélet — és sok emberélet meg-mentésénél a község megterhfltetését senki se kerülne — de miután varoiunk jövódelmi vi-szonyai nem fényesek és sok a kiadásunk, oly intézkedést, mely nsgy terhet róna reánk, nem tudnék javasolni, ké; okból — elószür, ha le bérrel jar — a hatóaája csak félve emiilené és akkor a buzgóság lelohad, másodszor, ha terhel t.tésel jar — napról napra fogyatkoznék az ügy s hamar megszűnnék, miért pénzünk kissé beietöruék. (A jótékony«agot sem akarum igénybe venni, mert akkor a polgári áldozat-készség egymásra várna — és az ügy két szék között a padalá esik.) Mulhatlanul szükséges in tézkt-dévek — sem egyesekre, sem társulatokra, sem senkire másra nem bízhatók sikerrel, mint a helyhatóság, vagy kormány sátra — át kflU-légei törvényes utón fedesendok. Ha hatóságunk ily elhagyott törrénytelen gyermekeket leleocskép tartja, ápoltatja, kesé- bea van a mód a költségek behajtására és ki- 1 adásai fedezve leauak — a k&saeg semmi ter- ' bel sem vi»«l — csak előlegen a kiadásokat és i gondoskodik a behajtásról — persze, hogy es I ad egj kis dolgot — de emberéletért dolgozni \| kedv, öröm és kötelesség és tudni is, hogy ssi- 1 vesén teszik. ! A behajtás pedig történhetnék akként, 1 hogj miután a cselédnyilvántartás rendben é« ! szigorral fog vezettetni, a fixetóképes cselédek j bére as ápolási összegek erejéig a gazdák- \|_tól bajutik be — fizetőképteleneknél pedig a \| fenálló szabályok és törvények alapján az ille- tőségű községek utján, i-letőleg eiektÓl hajtatik \| be közigazgatási utOD — aki azt gondolja, \| bogy es nem megy — tegyen kérdést a városi U- j nácsnál, aemfiset-e ily gyermekelhelyezésekért ] idegen hatóságoknak évenkint 2- 300 frtot? I Én legalább ugy tudom, hog\ fisét ily törrénytelen gyermekek tartásáért. Fontoljuk meg a kérdési •>& i.nnak aocia Its horderejét jól és emberileg — 30—40 éven- kint a báláinak szánt kisded uuveuett s helyett ■zölalok fel oltalom és védelemért — ki még ezután is összedugott kézzel hallgat és mulaszt — Isten és világ előtt odakiáltom, hogy gyer- mekgyilkos! ab. Zala Szt.-Gróth, szept 3.1875. Ssu-Gróth városának s környékének la-kossága tegnap mulatá be önzetlen, meleg ra-gaszkodását, midőn részvételéoek legőtzintébb nyilvánításával kiseré as utolsó nyugalomra egy köztisztelet- • szeietetben részesült elhunyt teleméit Kddig már nemcsak Zalamegye min-den részében, ^nemusak" Magyarország mégtá volabb eső vidékein, de bizonyára meg a kül-földön is elterjedt a szomorú hír LakeubacherF. — a„ Lakénbacbor s fia' cség főnöke halálának hire." Kern mondtam sokat, — mert mig nemes-lelküsége s bámalandó jóazivü»ége az egéss me-gye lakossága elismerésének tárgya volt, addig azon igazságszeretete, tiszta becdületeaiége, me-lyet mint üslet emberét, tőjeilemző vonásait képezek, a külföldön is megérdemletttissteletet, szeretetet vivának as elhuny Lnak s így jogosan mondhatom, hogy e nemeakeblü eiuuer halála nemcsak Zalamegy ének mindeo részében, nem-csak hazánk még távolabb eaő vidékein, de még messze a külföldön ÍB a legmélyebb sajaálko zast, a legmelegebb részvétet idézte elő. Olya-nok, kik nem századunk szülöttjei, mondották könyek^közt, fájdalomtól rebegő baugon, hogy r^g» igen r^g nem halt meg e környé-ken ember, ki á közszeretet és kösUastelet ily meleg nyilvánulatai mellett tétételt volna örök nyugalomra. Gazdag és szegény, előkelő és alattvaló, öregek s ltjak távolról és közelről mind mind vallás különbség nélkül sietett részt-venni e temetésen s nem, hogy a netaláni te-metési pompát bámulhassák, hanem, hogy meg-mutathassák meleg részvétüket, fajdalmukat, hogy bebizonyítsa* ÓBsinla, önzetlen ragaszko-dásukat s hogy igy enyhítsék a hátramaradt rokonok keserveit! És valóban, hogyha esek képesek volnának mélyen sebzett sziveknek Irt nyújtani, a Lakenbacher család egy tagjának ajkairól sem MMDI waé% a legtaeke^ebb pt. naasló hangnak texn elbangsania. De meg U ér-demelte as elhunyt, hogy ne, hiss ő példány^ volt a leggyengédebb férjnek, a iegkitaoőbb apásak, a legfáradkatlanabb polgárnak ; Ő ^. gitatt a szegénvofcen, vigasxt nyújtott a sze&. védőknek s bizonyára mondhatom, hogy tán egéss életében sem fordalt elő osak egyszer » ason eset, hogy szűkölködő valaha elegedé'.^ nül távozott volna házából. Nyitva volt at mindetikinek. gasdagnak ugy, mind stegécr. nek, ■ a gazdag szintúgy, miot a Btegéoy szívesen járt ki és be. — Igazságszeretete é* erényessége ismeretes volt mindenütt, aki csak egyszer volt együtt vele — és e környéken ki nem lett volna — tisztelte • szerette, mind tisz-telni s sseretni csak legkedvesebb rokonainkat szoktuk.— Különösén tűnt még ki vallásossága által: inkább az orthologus párthoz nzitva, kö-vette ugyanannak törvényeit, de csak a menyi-ben, kit&nöen képessU ésatehetségének ellenére nem voltak, s igy nem is fogadta el e kaszt nevet-séges szélsőségeit, sem a neológok vívmányait egész terjedelmükben s igy aztán saját meggy. ■ódéseit követve, izraelita volt ő, a szó legszebb, legnemesebb értelmében. — Különösen kedvelt egyén volt társaságokban, mint 68 éves Öreg ur oly egészftéges humorral bírt, mint nagyon, na-gyon kevésember. — Kiválóan szeretett élcieloi s élezei mindég eredetiek valának. Bárminemű eset, légyen ax akárminő csekély ■ érdektelen, egy odavetett szó sokszor meggondolatlanul, ató gondolatok nélkül kiejtva már atkáimul ssolgál-tak neki rögtönzött humoriaticus meg jegyzéseire, melyek astán mulattatott hallgatói alul tova TI tettek messze.. . messze.. . Még igen sokat le-hetne Írni, ha előnyeinek leírásával tüzeteséé foglat kos hatnék, azonban attól félek, hogy már is igea mélyen bocsátkoztam be, s igy bezárom soraimat azon Őssinta óhajommal,bár képes vol-na ason, oly igen sok oldalról tanúsított rokon-szenv csak némileg ii enyhíteni axon mély fáj-dalmakat, melyeket halála csaladja tagjainak torában okozott. UNGÁK SÁNDOR, Jegyzék a n.-kanütai kir. törvényszék áMal 1876. sept. 9 ét 10-én tartandó hünfenyüö ta- nácsüléseken, a felek közvetlen megidéz- tetéte mellett előadandó bűnügyekről. September 9-én 1875. Só3./b, ss. Pribaas Szabó János gebei is- , kos ellen, bírói sártörés büntette miatti ugybea a kir. ÍL tábla ítéletének kihirdetése. Gósony. : : 834./b. f. sz. Andri v. Körcz János n.-kaoi tsai lakos ellen pincsereié és bortolvajlási bűntény miatt végtágyalás. — Góiooy. ' ■< 915./Q- f- « Ösv. FajtsAntalnész. Fakocsa . Bosi és Császár István kanizsai lakosok ellen tolvajsági bűntett miatt végtárg-yaláa. Gabelics. September 10 e n 1875. 833./b. f. ss. Boros Kibály és társai bakóaa-ki illetőségaek ellen csalás és hamis esküvés büntette miatt végtárgyalás. — Gabeiics. $44./b. >. ss. Horváth Ferenc* s társai béou lakósok ellen tolvajság büntette miaU végtár-gralás. — Gabelics. 8 l8./b. f. az. Hatvani István és társa köves- ^ kuti lakosok ellen súlyos és könnyű testisértéi ralókat t kéjlakokat már Krisztus előtt 300 evvel; — Urunk születése után 60-ik évueo földrengés pusztiU el; de azután még nagyobb féoynyel épült fel s oiaórangu kttr«skedt)lnii vá-rossá J6o. 79 ik évben Kr. után. au£ii«tti« 24-én t.»r-téot a borzasztó katastrof>hn t. i. a Vezúv uh a tén kitörése, mety bz óriási vánt évt-rr- tifkig eltüntető a fóldtsinéról, ugy, hogy ano»k ic:--icéséról is csak halváuy sejtelem maradott fenn. Csak 174H-ik évben, & mikor egy paraszt szob-rokat és ereztárgyakat talált, irányalt &z egész világ figyelme Pompejire. Azonban a mostani Detnzeti kormány volt az elsA (mikéot a nápo lyi mnteumnál említettem), mely tudományos szakértők vezetést mellett, roppunt áldozatok-kal a kietneléehes komolyan hozzáfogott, ugy, hogy ma '/, része láva sírjából napvilágra jutott! Megbecsül hetién történelmi ée műkincsek-nek bírásába jutott a világ s a régészeti tudo-mányban ezen leletek, korszakot alkotnak. A mivelt világ tudósai (különösen angolok és né-metek) seregeinek itt össze s marii temérdek könyveket írtak eme felfedezésekről. A láva megfttfmmiaitű kitörése előtt, eróe földrengés, hamuetővei párosulva jelentkezett ugyan, tehát a lakosáig legnagyobb része meg-menekülhetett; azonban mégis 2000-re teszik azon boldogtalanokat, kiket elevenen eltemetett a láva tüzes áradás. A bemenetel egy uéles mély úttal kezdődik, a hol a* oldalfalak a leg ■wbb cactus, valamint folyondár virágokkal vannak ékesítve, — olyan ez, mint mikor a ko-porsóra irágkoezornt tesznek ! Mielőtt a felfedett házak és utcsák közé léptünk volna, egy nemrég alapított muzeumot néztünk me. Körös-körül üveg szekrényekben •* itt kiáaott hásiesiközök, gyümölcsök, gab nanemek, bútorok ruhanemftek i épület részek őriztetnek. \zonban legérdekesebbek szón szerencsétlen emberek n e k gypii Öntetü teljesen hú alakjai, kik ama rettenetes napon itt elvetitek s most fel-találtatván, as ásatások al-kalmával; Fiorellínak 1863. é v-ben tett.geniilis találmánya segélyévei agy, amint utolsó rémlotei h a 1 á 1 c s a t á j a kat küz-döttek, megörökittetnek. Nem-csak emberek, hanem akkor elvessett háziálla-tok is. ily m<>don átadatnak a szemléletnek Ezenkívül emberek én állatok csontvázai, edé-nyek, érez és márványszobrok vannak itt elhe-lyezve. Innen a tulajdonképeni Pompejibe men-tánk, a város hatalmas falakkal volt körülvéve s ásón belül szomorú, halálos csendben terült el előttünk a meghalt város! . . . Ai első be-nyomás olyan, mint mikor leégett város kor mos elpusztult romjai kost jár as ember. Csak-hogy ott minden tárgy, a fennmaradt házré-szek, épitésseti modor, sat. teljeses ismerős, — máig itt lassan kint felocsódva as első benyo-más varássa alól, valami leirhaiatlanal idegen, hogy ugy fejessem ki magamat, minden tárgy kisértetszeru alakot vess fel. At utcaák ki kö-ve* vék B a kétkerekű római ssekerek csapái s vágánjai mind meglátszanak. Különös gon-dolat, es« csapás 2000 esztendős !! . . . Las-sankint magunkhoz térve, hozzákezdettünk a higgadt szemlélődéibe. A városrészek, atcsák, és hasak csinos márvány táblákba vésett nevekkel ét tsámok-kai látvák el. Amint valamely hás kiemeltetik, részint valamely külsején vagy belsején talált kép, vagy eszköz, vagy irat után indulva, jel leintő elnevezést kap, például .a borbély háza — ,a veadéglő" — „a sütő hasa* — de sok-szor a valódi óstulajdonoai sikerült felircdesni, akkor természetes, bogy régi gazdájának neve vétetik homlokxatára, min; „Fans* hasa" — „öallutt háza* — saL sat. — Az utciák axer-feUti s^fikek, mint említem rendesen köves-vék, s magasabban lévén a járda, mint a sse-kérut, szegleteken és tereken nagy kiálló kövek vaunak, hogy esek ró í egyik niczától a másikig történhessék (a siekérat ériatése nélkül) as at-lépös. Olyanforma ez, mint valamikor (5—6 év előtt) a kanisaai aártengerben kí vol- tak rakva a gerendák s a közönnég szép ügyen- seggel ugrált egyikről a másikra, megszomo* rodrán csak akkor, ha gerenda helyett a fene- ketlen sár Ösvényébe hallott ! A hasak építési modora, vagyis beosztása kétféle volt, asseriűt, amint csakis lakásra, avagy üzleti es kereskedelmi csélra használtatott. Kgéaz utexákra boltok nyülotiak némely vá-rosrészben ; sok ilyenben óriási kemencséibol, vagy a kereskedő asztalul hasánált márvány pa-doxatból^iagj tömlő forma edényekből világosan, kilehetett venni, minő üzleti csélja voltét, vagy amas boltnak. A ütstán lakásai használt hasak olyan formán vannak építve, mint a mostani keleti török tartomány béliek, annyiban, hogy as utceára ablakok egyátaiján nem szolgáltak. .Leglényegesebb réssé volt a hasnak as udvar, mely a világítási s a többi lakrészekkeli összeköttetést kosvetiti, es átriumnak, as utca- j ról enes vesetŐ előcsarnok vestibuJumnak ne- ' vestetett. As udvar k&sepén volt egy visfelfogó kómede&OM, köröaköxül asép osslopsor által di- ssitett folyosó, as átrium-mögött volt egy nagy nyitott csarnok, hol a vendégek elfogadása ■ a külvilággali érintkezés történt. Ezután k6vetk«settatoiajdottképenibelso lakobztály, melynek ismét egy nyitott odrára voll, körül oaslopos folyosóval, es periBtyliam-nak neveztetett, e mögött volt a kicsike, de mű-vészi fényűzéssel kiállított kert, telve vízmű-vekkel és saobrokkal, — a kétsser említett oss lopos tolyosókrol nyíltak a magány és családi, agy a rabszolgák szobái.w Meglepő kioainvek as arányok; — aff?* Uljában ugylatszik as volt a tőtörukvés, mennél kisebb helyen megférni. Legssebbek és leger dekesebbek s majdnem minden háznál feltalál-hatók a gyönyörű falfestmények, freskók,—e ké-p-k-a 2OU0 év előtti népszokásokat, vallás-poli-tikai ünnepélyeket, vireletat, épitésseti modort, oly élénken tüntetik aló, rúgj ami a t&ses Iára pusztítása folytán megsemmisült, képseletbea e festményekből majdnem teljesen pótolhatók. tiok a mythologiai tárgy ; de ezen képek as igasat megvallva, legnagyobb restben ledér, •sereimet, sőt buja jeleneteket ábrátóloak s a* akkori idők feslsttségérŐl igen eleven bizonyss-got tettnek. Sok a gunyoros és ctafoikodó tár gyu kép isr pompásan nevettető torzalakokkal . Kiterjedésére nézve, a napvilágra jutott Pompeji mintegy akkora helyes fekszik, mist Nagy-Kanizsa. Igen jó, hogy szakértő vesetőok volt ; mert könnyen ellehetett volna enél-kül ezen egymáahos hasonló u te iákban téved-nünk. As egye* réssek kost legjobban tetsset-tek nekünk a B a i i I i k a: valamikor tör-vény kesési épület, alatta a börtönökkel,— itt leg-több ssareacséUennek caoaivását találták »«í» kiket a kitörés alkalmával itt felejtett* k, a kiknek b&aptf* * «"»"> l.p :»+•». B. kit. ruri», legfőbb itélGasék Ítéletének kihirej«ése. Helyi hírek. _ Vágner Károly Tárai tanácsos, „int • nagykanizsai önkéntes tűzoltó egylet „elnöke teljesiti jelenleg mindazon teendőket, me\|,et az egylet elook szokott teljesíteni, mi-je] Valbech Mór egészeégi szempontból hosz-uabb időre a gleicbenbergi fUrdöbe utazott. — A Petkö-í&t magyar pengi napról- B,p„ jobban hódit, a megrendelések nagyban fn\|yoak, ami a magyar iparnak általában nagy tlösyére válik, a mennyiben laasankint kieső ntia a drága idegent s tetemeiéit elősegíti a ma- rv pecagObor termeléét; körülbelül 2 millió íúnflt szivárog ki e czimen a küllőidre, holott bgrM gyártás mellett ugyanannyi aairároghatna lu u országba. Nsgy-Kanizaaél vidékére egye-jiiü rsktar e kitüno pezsgöborból Bitorfinil le-vfu.a megrendelések gyorsan eszközöltetnek. Irak: Gladiateur 2 írt, Carte Bianche 1 írt 50, Semie-i 1 írt nagy uvrgenkint. Vasúton, vagy postán a megrendelő költségén acáilittatik otánvét- vagy az ériek előlege* beküldése mel-^tt r-.i>magolási dij nem ezámiltatik. • ' —- 1864-ki államaonjegyek siept. 1 én túrlset bozásaoál következő sorosatok nyertek : 62 o.'h 'tó2, 804.970, 1013, 1437, 1688,1885, Í4SÍ, 3013, 3317, 3402, es 3499. — AdomAnyOMá. Alulírott megyei tan- felügyelő a bsialon-türedi szeretelházra gyűjtést nyitván, af adományozások sorát megkezdet- lek- NVgos.Űlavina Lajos 10 fuMélsgos Kovák Ferenez 1 tt.T. BexerédT Klek 1 ft. Nzgos. ilod- roriti Gergely 5. frt. FSt Dr. Horváth Károly Hf plsb. or 1 frt. T. Dr. Graasr Mih»ly ur 1 jrl T. Liasiák Fanra ar 1 írt Fót. Bokányi tíjórgT e»p. pleb. ur 1 irt. Saateaen 21 Irt. Mi dón ezen nagyielkü szíves adományokért szeren- i-sés vagyok koszonetemet nyilvánítani,egyssen- nusd tisztelettel kérem tel Zalamegye összes ér- lelmisegét mint a nevelés nagylelkű pártfogóit, miilerint a szép megyénk legszebb pontján lévő es számos idegen tanügy barát által is gyakran meglátogatott egyetlen i.ynemu hazai intéze- tünkre a „Btlaton-Füradi Szeretetház" ra szíves adományaikat hoztam bekfildeni szitesked ieaek. Nagy-Kanizsa, aug. hó, 1875. Kucaecz Jonet, tanfelügyelő. — Táncsvigalom. A nagykanizsai sataUág több tagja által a .Korona" vendéglő ürmében reudezett tánczvigalom igen jól si- került, a kedélyes mulataág reggeli 4 oraíg tartott. A belépu dij s felultizetesekbol a kis dedneveiő egyesület részére 59 frt. 50 kr. jutott. A zársiámadást nem kapváa még meg, a íeiül- tizetók névsorát is lapunk jövő számában kö- IOIJUS. Addig u elismerésünknek adunk ki- fejezést! Köszönet azoknak, kik az eszme meg penaitésekor egyesületünkre gondoltak. Az egyesületet Plihal Ferenoiné alelnök, Györffy Jánosné, Ojzeazly Antalné választmányi tagok ismert tevékenységűkkel képviselték. — Kőpetteaö gycushtrt veszazuk : Fsjdslomtell szívvel j-jientjuk forrón sze-letelt és felejthetetlen jó férjünk, illetőleg atyánk, ipánk, nagyatyánk Lakenbaeher F 4 1 ö p, a Lakenbaeher és fia-féle ezég 16-n6ke, jámbor élete b'8. évében, 8 napi szén ve- valójában legmagasabb, t. i. a menyei bíróság előtt lett eldöntve. Ezután romjaiban ia nagyszerűek : a V e-Qiia temploma, a Foram civi-le, Chalciduum, Mimiim-plom, Jupiter és Augasatus t s m p 1 o m a 1. A pogány papok földalatti sikátorokon ál bújuk az oltárok és bálványok beUí üregeibe s innen hallaták kétértelmű jós-lataikat ; ily sikátort mi is láttuak. Igazi bá-mulásunkat ideate föl: a meleg für-dik háza. Négy utciára szolgait roppant épület, talán valamennyi között legjobban si-került'est kiásni és fenntartani, ennek még bol-tozatjai ia sok helyin megvannak. Csupa anár-viny, mozaik, gyönyörű oazlopoaarnokok, a leg-merészebb ívesetek, szóval az elpubult fényu-fés és kényelem netovábbja látamanak minde-nütt. Szép őltoai, izzadó, bulozA, váró tb. ter-mek, a legpisáneabb slegpajkosabb szobrocskák-kal, minden szeglet és nyílásnál egy egy Ámor ; » ialak és padlóaat kettő* volt, s esek köz- Te-tették be a gőzöket. Mutogatott titokban a vtsjetí nekünk fér-fiaknak olyan házakat is. a melyekről, kul6oo-seo azok kttiső czimeréről, berendezéséről és falfestményeiról bővebben nem értekezhetem, mert .zsindely van a ház te-tején!'.... Innen a sírok ntezájába mentánk, hol sok nevezete* csaladok és fariak sirem lékeit láttok. Msgsmlitendok még • "ÍJ * • k ' • színházak, s az Amphithea-t r n m, melyben 20.000 néző elfért. Jó négy óra folyásig jártunk már ez égbe meredi, tetozetnélküli falak, oszlopok és cear-nokok között; —50—60 házat, templomokat, nyilvános épületeket jól megnéstuk, — debeosa-Utesea el is fáradtnak. dés atin, f. bó 31éa Budapesten tSrtént gyá-szos elhunytát. A drs\|ra elhunytnak bűit tete-mei Szt.lrrothra átvitettek és ugyanott szerdán sept. 1-éu délntán 5 órakor as izr. temetőbe űrök nyugalomra áthelyeztettek. Budapest, 1875. augnsz:us hóbao. Aidái és béke lebegjen porai felett! Lakenbacher Adele szül. Wiener mint neje: — Lakenbacher Pinkas, Lakenbacher Samu mint fiai; — Knblin Katalin szül. Laken-bacher. Wiener Róza szül. Lakenbacher, Gut-man Ilka szül. Lakenbacher, Singer Fani szül. Lakeobacher mint leánya:; — Küblin Dávid, Wiener Fülüp, Gutman Dávid, Singer Ignács, mint vejei; — Lakenbacher Malvin szül. Sin-ger mint menye. Küblin Zsigmond, János, Lajoa, ErnA és Arthur; Wiener Sidonia, Gizella, Miksa és Iiidor: Gufman Hermina, Izidor, Irma. Si-donia és Oscar mint unokái. — £zek mellett számtalanon- siratják a nagy veszteséget, mert azolhunytial kiváló emberbiráteág, szivjóság — a szegénység iránti igazi könyörület szállt sírba. — A cfthÍBdoak nagynéivü vigaiztalásául szol-gálhst a meleg részvét, melylyel minden uldal-ról találkozik — A múlt szerdán végbement temetkezés alkalmiból nemcsak Z Sil.-Gróth öregje-apraja, hanem a környék is számosan volt képviselve. — Rüeid htrek. Csernatony a „Füg-getlen po'gár* acerkesztoje ellen sajtópert indi toll. — A museumparkbun Kisfaludy Károly szobra felállittatott. — A népszínház karmes-tere Erkel Elek lesz. — Békás községet í Vem-prémm.) a tűzvész majd egészen elhsmvssztot-ta. — Szerdahelyi Kálmán emiéluzobrára ed-dig 6 eser forint gyűlt be. — Blaháné menyeg-zAje.rzept. 29 én less. — A margitszigeti bid jövő évi július hóra készül rl. — Unger Pál kr. aranymisés áldosár meghalt. — A kalocssi tüzvéaz Vi millió frt. kárt 'tett. — Az újpesti sódagyár leégett. — Garibaldi neje meghall. — Szibériába tavai 16,602 egyén vitetett számki-vetésbe. — Az osztrák államvasut Bpeaten lf)0 ese** mázsa gabna befogadására entrepőlkat állított fel. — A barcztérrol osztrák magyar földre eddig 18203 egyén menekült. — Ó felsé-ge a kalocsai tüzTészkárosulteknak 2000 frtot, Haynald érs-k 5000 frlot adott. — A fővárosi közvágóbidon toz volt. a kár 25 exer frt. — Er-délybe tnbb asgol érkezett vadászatra. — 9 és fél mázsás diaaaót mutogatnak a fővárosban. — A törökök felgyújtották a DuzezárdáL — Pan-csován pbyiloxera fedeztetett fel. — Milanobao a hullaegeté* rendtzeresitéae határoztatott. — Siberiában egyetem léteiül. — Vegyes hírek. — Itímyt tütvia pusutitott Kalocsán múlt hó 30-án délntán 3 órától, 14 órán át, inas nap reggelig, a tOz a fokaptalan gabnatárában ütött ki és 114 lakóhazat es 50 mellékepületet hamv ásított el. Az átélt éj iszunyai leirhatatla ■ok.Öaszeomld házak, beláthatatlan lánglengc-r, füstölgő romok, százak jajveazéklése, a félrevert harang szakadatlan kongása képezik a részlete, ket. A dühöngő szélvész a legerélyeaebb oltási kusérletel is sikertelenné tette.A tűzoltóság a leg-nagyobb önfeláldozással felelt meg hivatásinak, a paksi tüzoltóaág is táviratilag értesiltetvén, sietett a vész színhelyére. Gojári szolgabiró sza kaaailanul jelen volt a tűznél, s erélyes kózbe- Tekintélyes s tudós leírások, valamint uta-zó könyvek biztattak bennünk, hogy még leg-alább 2 napot tölteunk itt, azonban elhatároz-tuk, hogy inkább a gyönyörű Procída, Ischia, Copri szigeteknek azeatelendjük ez időt. Elég az eltemetetteknea; egy nap, a többi legyen a bájos, kedves, üde természeté I Késő. de igeu rósz ebéd utánaiettűnk Ná-poly ha Viaszafelé, — Ueaina alatt fekszik Her-ealasum, ezt azonban szak értik tanácsa foly-tán meg nem néztük, mert Pompejihez képest az saatáauk úgyis csak kezdetlegesek. Annál nagyobb figyelemmel vetluk szemügyre a Ve-»uv hegyet, mely alatt jártunk hoaezu ideig. Dtxzára annak, hogy annyíszori kitörése a kö-zel helységeket eltemette; ugyanazok fölé megint népes városok é p ti 1 n e k. Oly tultöműtt a népesség, hogy kénytelen a halál torkától sem riadva viasza ide letelepedni. A hegy közepe tájáig csmpa nö yényzet, de azon felül a fri* láva, lila, veres, kk, zöld sainu szikláknak látszik. Angol, talán lemondana inkább minden jussáról esen és a másvilágon, mintsem a Crá-lerbe bele no nézzen. Mi megértvén, hogy a fel menetel oly iazonyu nehéz: miszerint derékra kötött szijná! fogva egy ember e)ól hozza, a má-sik hátulról tolja szegéay toaristát, lemondot-tunk ezen élvezetről ^). Mulattatott bennünk, keresztül menve a már leírt köavégeken az, hogy minden ablak virágokkal, lámpásokkal, szőnyegekkel, színes kendókkel, szalagokkal volt feldíszítve, ez nem eiég, az átellenes házakat sodronyokkal kölöt-tek áene, melyen saaste keadők, faágak és eser czifrazág lobogott, majdnem elrepült a város. .. Megtudtuk, hogy buosu — tehát .festa' less, ez azon varázs sió, mel; az olaaz népet lá-ss Örömbe hossa, nmos eiótte kedvesebb, mist lépésének sem egy család és ház köszöni meg-mentései. A nyomor lélekrásó. A kár mintegy 200,000 ttra rug, kSrülbelól csak f>0ház volt biz-tosítva 30,000 frtig. Tessényi nevű asztalos se géd a lángokban lelte halálát s a szó szoros értelmébe* porrá <gett; más emberáldosstról eddig még nem hallani. Haynald érsek a vész-ről táviratilag értesülvén, Kalocsára sietett, s a nyomor gyön enyhítésére 5000 frtot ajándé-kozott — VaríttitaL Temesvárit a napokban agy asszonyság bogy csapodár férjét örökre ma-gához lánczolja valami javasasszony féléhez fordult, és kapott is tile olyan port, a melytol, ha reggelijébe keveri, férje újra halálosan sze-relmes leendett belé. Egy vasárnap reggel a férjnek kávéja sehogy sem akarván izleni, azt az épen belépő kocsisnak adta. Az asszonyság ijjedve látá, hogy varázsitala kinek gyomrába jutott, és rémülettel gondolt a következmé-nyekre, ba most már s kocsis lesz halálosan szerelmes belé, rémülete kétségbeeséssé fokozó-dott midőn ebéd után a kocaíst, aki a vesze-delmes italt megitta, óvatosan körültekintgetve az ebédlőbe lépni látá, csöndesen föiemelkedék tehát a pamlagról. férje dolgozó szobájába sietett, s annak ajtaját szorfroaan elrekeszelte. A varázs-ital asonban a kocsiara nem a várt hatást gya-korolta, mert később kitűnt, bogy az ebédlőben az ezüstöt, nagymennyiségű, asztalneműt és ru-hát összeszedvén, odább állott. ab aláírással. Egy uj Csw.emelte szavát ezen lapok munkatársai ellen, Kik ason hibába estek, hogy neveiket ritkított betűkkel kinyomatták, mi-dőn egy pár józan gnndolatjukat közölték es azon gyanúsításokat illeti, miszerint azért te-szik. hogy ismerje város, vármegye sa'. Ezen megjegyzés azokra nézve, kik ezen állítólagos hibába estek,sértő és viszonzás nélkül nem ma-radhat. A névaláírás az ujsági czikkekben olyan mindennapi, hogy arról azóllani felesleges; hogy valaki mint a b ur vagy aaszony szerény ibo-lyaként titokban akar virágozni: az ízlés dolga, hogy másnak más Ízlése vao, azt ő ne tekintse bűnnek — quot capita tot sensus — nem tá-madja senki névtelenségét és öndicaérőszeréoy-ségét, ámbár sokszor a szerénység, gyöngeség és önbizalom hiányából ered, a mint Goethe mondja ,Nur Lumpé aínd beacheiden." Ha oly nagy hiba volna nevét ujságezikk alá írni, miért látjuk mindennap, hogy olyan arak teszik, kikaek európai hirnevök van és bizonyosan nem szorulnak rá, hogy ismerje okét város és vármegye. Tegye ugy mindenki, amint neki tetazík és ne vessen gáncsot arra, a ki másképen teás. Est izeni a b nrn'ak. egy x. y. Loltohuzáa Buda, aug. 28 án: 64, 18, 6, 37, 7' Lincz, . „ 11, 50, 9, 24, 51. Triest, . , 88, 57, 65, 72, 46. Grátz, aug. 21 én: 60, 76, 58, 30, 78. egy czifra ünnepély, látványos körmenetes pom-pás ssertarláso* vonulás. Ki íz gondolnak min-den alkalmat, hogy kedvüket tölthessék! . . . Alkonyat tájba Nápolyba érvén, egyik téren roppant tömeget láttunk összeseregelve, száz- és azaz ember egymás hátán, — a sokada-lom közepén magas emelvény s esen egy öszvér és lobogókkal díszített czifra kocsi, melynek egyik osztálya ifjitó és szépítő szerekkel volt tele, a kocsin tiszta piros színekbe öltözött, há-rom azeglelü kalapos férfiú, kesében fogóval ha doaázott s kijelenté, hogy „m i n d e n fáj-dalom nélkül" Viss pwc* •" • r°g' kihúzza. Ezt már megnézzük Alig telt bele néhány perez, felkapaskodott egy vitéz bersaglieri katona a nagy doctorhoz, leült, s a közönség, lélekzetét visszafojtó csendességben várta az operátiót. Hah, egy irtóztatós bömbö-lés s a tudós büszkén mutálj körbe s fogat, folyvást kérdezvén a vitézt: .ugy-e semmit se fájl ?■ De mi válaazát be nem várva, jókedvű moaolylyai távostunk szállodánkba s onnan »é-tára. (Folytatása köv.) Sír-yers eOitmyt Tárnok Antal ifjú barátom /öíött. atini s uep liliom ■ a ajriio rózsa tavaaskor Elbírni • amtin fold™ koavilv* lekall, tJ(T An is, meg ifjn koromba rcménje alfámnak, £ rráasos temstfi födribe foorayádok el. Oft ! U vidám ifjB, ki ulán tÍTom folstt állaac, Vtfj rólam pildit ■ iamoi erMba i. kisa, Szánd nomorn eieum I hiotTIn oefelejUke firáfot, Sirfiantomra njroíodj ■ mondd, hof7 orokr* nrnrodj j KÖTÁBT FBRnCZ. Swrkeutól Usenet 177« B. Umaga. azonnal Irtási as Illeif ■. veloaonek, hogy koavatlea iotiak^djik. 1777. ,A kaaaáraló- kseaHaiai fog. 1778. Br Budapest. InttakodUnk 1779. .Paaaasos kenyir- — JefTSti nVS(«s] Zalában. jev! Kasunkban megkeadjak a «ok jóaka- rat- s tapiotattaj irt csikkeket. 1780. tAs OagTilkoesigrol" sorrend sssnat SaoljSk. 1781. V. Keszthely. Ha tertak eaiavdi, vessOak •IS belolok. 1781. ,A bibik- Igyiba. vett koaUmeayt lapnak JOTS szama boaaa. 1783. W Bellsünca^aonnal válaesoltsak örvsa- dnnk, ba kiegyenlítve less. 1784. K. Pika. Bejöveteledkor lebet i nflnk. 1786. N. Za. Már el{bb vett ag; köslemioy kiasedve volt. > táróra Placzl árak. aaiasti, sne 30. Bazs iSO—tO kr. — Boi. 2.SO—60 kr. — Árpa 3.10 -5U kr. — Zab 1J0 -60 kr. — Kukorica 8.20 kr. — Bargoava W kr — Marh«bn. fontj> 22 kr. — Buriní 84 kr — Sort- ' •te 36 kr — Birkáé 16 kr. — Óbor 10— U frt -Ujbor 6—8 frt — Keoinrfa 5\|. 8—10 «. Érték- M vilttfWyaa Mptaatar 2. 5\'. tnetaJiques 69 80: 5'/. nemz. kSlosns 73.30: 1860 ki álladalmi knlcaön 112— ; bank-réssv. 918 —; hitelintézeti részvények 26.60; Londou 111.75 : magyar földtehermeslesi köt-vény 81.25, temesvári földtehermentazi köt-vény 81 —; erdélyi fóldtehermentési kötvény 79.75 ; horvát slavon foldtehermentési kötvény 84.—; ezüst 10175; cs. kir. arany 5.28 — Napoleond'or8.91 —. Heti uaptáx. l«7». ■eptembsr í-tll septsmssr l Hó- U b«i- Etlbolikm up- nap lir 3« XT1. Y. pOnk. nt. — Kat. «T. Kikor b.m.ut Js-«m .gj f.n.eo. biUbL Lnk. XIV. 1—11 _ Frot Ep Oal. V. S»— VI. 10. Er. Matt VI »t— 34. -O5r. .r. Mite XIX H-S6 6 Vssáraas C 16 V,clonn ClöErta g \| Tolet, U.klii ümo Protn«, Ji 6 Hetlí Zacharii. Tida 7 Kedd Keiina Bifii Regina 8 @aarda KKlsssUsay zss Kiaasaaony nap 9 CsatOrtok I Qorgon vért. > Adumár \|!10' Péntek ~ " Felelős sierkesztó s kiadó : Báttrfl Nyilatkozat A .Kaniu&i Dalárda' TÜuitminja, SB •!!««• e lapok 70 Kamiban Singer Samu is Singer Sia- dor nrak ilul koxtetou, pautin ■'^p'ilsn koboimi- nyok — c rifogiiokból álló rigalomiralot a • m miltitJK Tiliiiri éa n(T«i«tt a r a \|E- k>l un •inul. in birmikoi kin4 intesindff ajabbi kiniviira •g/italá- bansiibsiemill szoa sgjasart okból, ajvsl durva bftem«lT«skedÍBre aiig rit«rm«tt«k Bgvaa, ée tirgjiUgol vitira teljéjén képtelenek. ' Állítása igaaoiaaira egyebek mollSeiaivol oaak asou, as ntcaár^t feluedeu gorombaaigokkai, püs-kolódiaokkal elnodokitott iratot bocaitja a t. os k&iSoaeg itílete ali, melyet 8infer arak, a Uaonaa« lnk alkalmából boxott jegyzőkönyvi batározatia^ melyiKerint as egylet alapsiabalyai 17. \| értelmibe, ertiaokre adatott, bogy helytelen ia iüeUea magnk-viaelele kalouben U maga ntin TooandotU as egv* letbSI raló kiaáratast — boaai iaOzal aierieaslH. A hivatott irat, mely eredetibea aa agylet irattáfáaMB-miodenkioek megtekintbetiaire rendelkeaiairo aD, koietkeaóleg nól: ,á Kaniuai Dalárda t ez etnokaigiaek. Helybee. A tegnapról kelteseti, boaaink inteaett itifa-tá b a legjubbao igazolja a dalárdából kilepirtakst, meit ai abban foglalt aert6 eaavakat egyeaerfian os-toba baklövésnek tulajdonítják egyreearf I; máarissrSl pedig pieakoi, legaliralc «V gyermekjátéknak a fogalmaao rineril ia ott, kai ily alylyasaág dua termikeoy földre skaa, os-tan piruli.ri eeolgil a tagiig. — Továbbá, ka „helytelen ia illetlen magnnkviaeletaaket 3— 4 nap alatt a .Kaniaaai Dalárda" kellSleg be oae> biaonyitja el ama paaauat a jegysokonyrben bely-ru ne>n igaaitja — a .Kaniaaai Dalirda* tortin«tibea es ideig nem ismert peldit fognnk nyilriaoa teva* ■tatnllni es legorditeoi a fityoll, mely a mnTettsal oly síp fogalmait takarja- ~ Hogy nily joggji merieaeltek eddigi, mindenki elStt iamert beeettleks-•égdoket megtámadni, arról miaau ia fogaak feleaaL Kelt Nagy-Kaniaaáa, 1875 sspans 4-ia. . snnjER slHDOK imX SINQEB SAMU • t A vilaatlmiDy meg van gySsfidvi, bog7 a tojsz* t.lt olvasó mhaden további InUrpretitió nilktl e wÁ- bany aor ntin iteWe ia. tisstiban van oa arak ssáaáV mas mfivaltségi állapota, alantas lelkttlete iriat ja toljeaon indokolva latja aa ellenOk alkalsuaott ssl- gorn eljiriat, melyet egyariat eatlkaigeeai tett aa st- talnk elSidesett kozmegbotrinkosis leoaülapitisá, basonló eleteknek jOToben raló aegakadilyosáaa, va- lamint a megmaradt tagok morális irsojetinek, }6 hírnevének megőrzése .N A t. ca. koaOnBig megnyugtatására eaak i tan aankségeanek kijelenteni, hogy a 1gsnins: ürda" ssellemi is anyagi virágaiaa, j o bb a n, m t\| bármikor, továbbra ia bistoaitva vaa : mi bizton remeijak, hO\|T viroeujik mtkedvelo egylet&nkeL mely mir et\nyi ivem it a dal mtvi melleU a tiraae élet elSmoaditásaaak egyik fStiaja-adjekint azerepelt, Mentái is jóindulata pirtotismk. ban resseaitaadik. Kagy-Kaniasin, 1876 ivi s^taimber l-eej«a. A .Kaniisai Dalárda* váUtutsmaya. ) B tevat vá&al a slatt ktalettirt Msl6asitt Minden betegnek erő és egészség gyógTMer és költség nélkül, gyógy- tipUlék által. Revalesciére du Barry Londonból. Exeu kellemei «fféau«iffi-étckii«k 28 ér Mm é^wmí bttegilf em ellenszegüli A jdnak bisoujult u f«üi5ttek- 4* gyermekeknél, gvógyner és kO.uég B^lkUl, minden (fjomor-, id-jr-, mell-. tfidS-, •»)-, ■irigy-, njákhárty-, lé"gz«ri-, h&lrag- és ▼ei«bjok-baii. fntt6«odA, Mik ár, meltnoralia, köhögé. taéw-hrtl«neg, doyiiái, baameoés, ilmÜ»Q«á(t, gjen<6-tég, sratiyír, TÍikonig, 1A«, izédflles, vértor! d di», ftlsugis. émelygia él hinyiu. még terhessé; alatt is crokorriseMs, bmskooiorság, Bo»ányodí», r.úa, kB«-viay, lípkór &■ egjéb betegségekben; nemkülönben mist táplálék stopisgyennekeknek é« a dsjkatejníl ú •lBnyöwbb. — Kivonit 30,000 bwonyitváiiyból oly bjok m«ggyógyuli»itól, melyek miaden grógysienif k •UvstiUotUk éa körtük Dr. Wurur Uair, B«neke P. W. rendé* tanár a naarbnrgi orvoai Angelateia orvo.4 taiiá«.oa, Dr. Baonlaad, Dr. Camp-b«il. Dr. Dédé tanár, Dr. Ur«, CasUsatuart grófnő, maiqnUe üe Br.ban «a tSbb ■agaaállá.o égvén.* bi-aonyitvánvai kiván»igra barnantaMn megküld «tn»k. RSridrcvout ktveaal 80,000 bizonyít VHByból: 81,416 na. Bének. F W. rendű Unár a s»ar-I bnrji otvo.i egyetemen a .Berliner Klinifeh. Woebensebrift 1871. april 6 saámábaa ezt mondja : .Soha D.m fogom feledni, hogy gyermekaim egjikén.k életben maradását a> ot.vnfrt.ie .Beva l.nta Arabica" (B«val.«cire) .sernek kouonom. A greraiak « hnnapos korában t«l).i .Uovánrodá.ba» • folrtono. !>á»yá.bu aaenvedMt, m.ly bajok miad.u gy,tgv.Mrr«l dacoltak ; a R«val..eiére-asonban bat bei alatt rg«.ué\|;.t tOk.l.l.Mn helyreállította IÍÍ.21U. ». Br.han narquia 7 évi mljb.teg.eg, re'xketagség, el.oványodá. s bTpocbondriáról. 79.810. •. ÖIT. Kl.nai asaaonjaág, Drftiad.of, evekig tarfcS íöíájá. e. bányáaról. 75,877. ii. Kolier Flórián, c. k. katonai goad-n„k Nagjrárad. todü- é. legoü bont, nedole. e. roellKsonilá.ról. 75,970. M. Te^>oB«r Gábor 6r, a maga nrUráatM kerMkvdcJan lanintéaet Bsllgatój»B««be«, a nallbaj • idapililtaif k-éuégbeejto fokiról. 65,715. n. MonUonis kUaasaony, emea»Üi»Ü«a-tir ílmátíariráf e alaováiiyodácrol. 72,618. s«- La Boeae sor Ton, jol 30. 1308 Ön B«valMciér* e»okokaiba rí:»ití gyomor-éi idagb^jomfil, «»l7 »« •»« - S7«»rt» lökl«M-sen s«g«MbaditoU. (láadaai) A r sm » a 4 Frivolt- Táplálóbb l9é% a kutnái, ŐO-Msrtwm «?- í ó árát, flStfkil %gy, mint PlabauUnaikbell '/, foat 1 fn. SO kr., 1 fon' J írt 50 kr. J font 4 frt 50 kr., 5 font 10 fit., lí fo,' SO frt-, 34 font 36 frt. BeraleMÍar. pi.koták sa.leo-cikben 2 frt 50 í. 4 frt 50 krral. K.Tale.ciíre Cbo-colad. táblákban 12 ea<nár. 1 frt 50 kr., 2-re 9 frt 50 kr . i8-ra 4 frt 50 kr.. aoralakbaa 130 eaánir. 10 frt — 288-ra 30 frt — 576-ra 36 frt. — MegrandelhatS B«JTJ du Burj & Comp ütai, WÍ«D, Wallflschfeuse Nr. a, Talaaiint minden város gTÓgraaertáraibaa ás fOaa«r- kark4i«ifc»» ; tao»kÍTtl a bícii hát aiadaa ri. dákr BtfkaUi postai ■Ulvmny vagy ntáoTát mell««. }i -Kctnittdn Lovak Károly gyógyitertárában: Patt«o Török JÓ«MÍnel; Aradon Tonot F. «■ Urtinil; Debreciecben Mibiloi ;ti IstTin gyógjuertáriban a kigTÓhos • Eacékeo Divíd Qj ala gyógy'uerfttsiifll; Kjuiáa Wandrascbek Karoly gyügj •»-. liaroaváaárhelytt Fogar»i Dömötörnél; Pouonyban Piastori Felixoei és Sölu RaMÖ gyógyasM SsekeawFehe>Tárott Dm ballá Györgynél, Sopron Vog» A. gyógysz., TemesTarott Pap Jötsef viroai gyógyss«reauiét-UJTÍdék GrroMiagur C. B. és Ernát Jánoa g^ógj-uerésxoél: Varaadon dr. H<er A. gyóg)u.r Versecaen FUcher Höricsnil, Zágrábon Irgal-matok gyógyasertarában. TiataUjlak: Koyko Victor gyógyaaerUrában. Hölgyek szániára igen haaano* a legújabb a legnagyobb hatást előidézett szépitö-szer oastr. cii«iri ét magyar kir. asabadalmazott Erzsébet-Crcme Dr. Rotenberg S.-töl az orvosi kar - de külöuöseo dr.Zeisal M. tuár őr által megvixsgilt s tökéletesen czélszerü é áriatlanoak talilutott. l£sen szer a bör megérzése s a legkésőbb korig tartó ifjú frÍMeaégbem tartására asolgál. Eltávolít napsrurást. bórkífttege-k«t, foltokat, vörbenyt, sőt a rincrofc ÍB a gyakori használat által eltűnnek. Snnéscnők s művésznőknek kiváló jó szolgálatot tess. Ara 1 t é g e I y 1 y e 1 1 frt. 60 kr. Kapható a fellaláid Fr. Rosenberg özvegyénél Bécsben VI. Rablgasse 6. Thür 7. (1748-6) l; Nagy-Kanizsán. Rosenfeld Adolf nrnál. joooooooooooooooaoooooooooooooooc ki nós, gyermektelen, a ronkertészetben Ogyes [gyakorlott, és szorgalmas, kiiünó bizonyít vinyokkal bir, ajánlkozik nrasagi kertésznek, állomását azonnal elfoglalhatja. Tudakozód- hatni e lap kiadó hivatalában. (1779—1) Árverési hirdetés visszavonása. Ezennel közhírré tétetik, hogy a folyó évi september 30-án megtartatni hirdetettárverésa kis-komáromi uradal-mi malmok és korcsmákat illetőleg nem fog megtartatni. Kelt Kis-Komárom, ang. 29. 1875. angol, franczia. amerikai és német gépgyárak vezérügynöke, JOHK BAKER vlláasári egyazerO és kettís r.stált. gabnaüsztitá. és piacai árn készítésére ; a „„ -_JI'"í',rogu "fari azeleló, Qsa6gválas.rto és mint lOrekkMz.leH baaználbató BENJ KITTMER kettSi raatált alsó rizo rostával szintén e csélra. R HMNSBY k Sa» :H.kei hengerrel ellátott rutáit, kal6no.es a n. é. gaadakozonaágnek, kik csopáu egyszerű járgány-ciéplokltel dolgoznak, bogy a gabnát torek stb.til tisz-titba.sák ; továbbá : ». TEPPA7 v.Ulítitepeít, melyek szabadtlmazott javitázaikDál, két áüitó készülék, isnétlo munkáló es befolyó szabályzójuknál fogva a legjrleMb'^kiiek bmertettnk el, két faj-ban készülnek, egyszeri mókSdésael konkoly, vadborsó és bOkkony királaiztázára ' kettős milodeaiel kenkoly, vadborsó, bükköny, zab és árpa kiválauláaára minden nagyságban. ÍV KartUméiye. leiráaok rosták és válaaztágépekrol kívánalomra dijmnttam aegkUaetaek. Iroda BÉCSBEN : 111 Pragerstraaa* 13. .Hóul Hungária.' BIDAPE8TEN: IX allOi ut 12 sa. .Köztelek- .Orsz. gazd. egjasOlet • OOOOOOCMOOOOOOOOOOOOOOOÖ A. legmegbithatóbb és legtarti sabb (1759 — VUlámhárilóka IUat«Mi>Uk»t ké.íiü a lr\|rolc»< bu éiek óta Tagleicht Károly ca. k. udvari Ulntos. leopoldstidt, Izernln^ass Nr. 6. BP8b?B. ■ IIIIIMIII TJpilepsíát ffyfty KiMsch í»z 4 (etelött Berliul.en) oMaziZlIl ^pi'.u most jelent meg aMfytf fardttása a hírneves, igeo tamil- SágOB kÖDVVDelC : Az öiunegóvás, tanic8»d6 micileti körbe li ! é r f i » k c t k. Utweiltlutil Montékba legesé: cl re Slia-taUntxor h«?biso- OjWittepély ét orrot! i- • a (26 éies tipisittlii f ol j tio !) a (16,4—18 Gyöngeségi állapotoknak i fiufni/ tagokban ideges bajok-ban ut aiat t r-Mfátt tafir tízei és ftji kloap«agá»«k kivet keiaéiyétck — M;i. .^u k.my»' ingnál. j--]esQl KÓkfty r.aionoil. Káról} uU-iiUn Ara 2 frt 30 kr A közönség 6 * a t i k Inzonyoi ntáutisoktá! ét majmulÁs-k:ól « köDjfvt?nre n«ve, mc\v< It a k& tí.n.-K plámitáta tfkint'ttét.;,! mé\|t birdetmtruTem •ló-ieriuti 1 e-Írásáig ii terjeiln.-k A«ért fi gjeljeu mindenki arra. bőgj- köoy veia eredeti 35-ik kiadási! LurMttattM kaphassa, mt-ly eRy á ad rél 208 ' n* kötetet képcx ajialia 60 fcMcztui ábrával arzélb* m-'tsjtvc és a SUTKÍ t bélvegével Tan p.-caétel?. Laurentius tani, BRITANNIA EZÜST ax egyet! eo fém, amely mindig fehér marad, mint az ezüst. ADgolorwMbaii cu>koem miaJea előbbkeló Ü«MI ulálbai<S, mert oly jó, mint ax eiQst. ára p^dig a valódi exöit árának huszadré- •xe. A Tfclótii britaiinia exűst u alább kimutatott árakhan kapaató csakis M Bressler angol femaruktaraban, Bécs, belsÓTárm Sckottengasse 9. n: Kávéskanál darabja 10, 16, -■<>. H«il lyertyaUrtí 60, 30 kr, 1, 25, 30, 40, 45 kr. — ' tn- 1.IMJ kr czat «0, 80 kr. i, 1.20, 1.50, SyartyaUrtek unom, nap párja 2. 2.10, S frt. 3. 3.50, i, i 50, 5 frt. Evttaaáj darabja SO, 35.40, 46, l Caatwa. (deawrt) e»5eazk». «l, 50, 60 kr. - 'I, luciat 2, 2.5u, [ tnczat 3 frt 50 kr. Gytmkkuál '/, Must 1.60, 2, ül kr. TajMri darabja 60, 80 kr. 1, 1 20. 1 50 kr. Liinalrl darabja 1.90, 1.50, 1.80, í, 2 60, 9 frt. FMiiMsk Talódi araDyoaiaaal e« eztuuel kirakra darabja U, 15, 18. 20 frt. talapzatul. Tálou darabja 8- 90 kr, 10* I.SO, U- 150 14-2, 16" 2.50, 18- 3 20* 8.50 kr (ker»k, to- jáadatl, ragy négjazögleta. Tkeatarltak J uemélyre lb, 4 személyre 18, f személyre 21, 8 amelyre 26 frt. 3, 3 50, 4, 4 50, ő frt. Ma és villa párja cak 80 kr. , (ezOitnyelfl). — '/i taczat be- i lile c ■ a k 4 frt. ' Tkauziri darabja 30,40, 50, 60. HO kr. 1 frt nvéllel vag; ovál Délkíl Táaiaukák evőeszköz aJá czat c s a k 2 frt 50 kr. Tijiatarti Mkárkik 'I, tuti. 2 ft AaztalkM«4 tarték ' , t<ieut i frt 50 In-Br»iéré daiabja 60, 80 kr 1. lüO kr. Cnkartatédl>ja80, 90kr 1 ín. ; ValaBMmayl mlkk báanlatM •»•.* ^^^£^ lések a videkrul cximseaduk : (1699—13) 2VT Bresaler, angol fémárak tira, Béc«, Stadt Schottengasse Nr. 9. ■•amaietéMk a ¥i«ékr«l aMU<trtiltá>al •tánétUl aukltiltttMk. Ha valaki ugv kivauja. .KTKS darabukat is küldbetuok, bogy áruink kitanóaágéröi miu leaki elSre is meggyötörhessék ■ssT 100 frt értéka áru vételénél l(>\|0 árleeogedéa. ~zjaa T0TH SÁNDOR EAKTÁR s»jit készitményü RAKTÁR •s.talo. ésb\|\|tor árirakUr ruganyos *"? SZOMBATHKLVHÖL. « í • 1 j • - , bátorokban, ,,«84_4 ___ matráczok, hajtott, nád- és A1STT7S A NT ' Ü k T 4 k ** szalma- W AGY-KANIZS AN függÖDy. (1775-2) székekben, vasút utcza. & városházban, tartókban. é* papír kereskedésen) be gyakornokul egy jo káxból való, legalább 3—4 gyiaaas. vagy 2 reál- (ke-reskedelmi) otitilyt végzett ■ agy a magyar, mint a német nyelvet teljéién bíró fiat] embert keretek. Kraasz Ármin, (1776 -1) Veszprémben. A legnagyobb Reichárd és Társa-é, III.Marxer utcza 17. az alatt van, honnan képek-kel ellátott árjegysek kívánatra ingyen bér-mentve küldetnek mindenkinek. KANITZ C. papirkereskedése aaeslen, Doruttya ■teu, 12. u. «. bimnktos olcsó árak mellett köTetkezőket ajánl n. m I 100 drb (nom le»lpapir dérrel - trt 60 kr. 100 . , . satnea mouogramaul 1— 1 . 60 . 100 drb. legío. leiclp szines monogram. 1.20— '2 Irt — kr. 100 . 4noni boritek . . 1— I . 50 J . — 50 80 100 . legfinomabb 100 . látogató jegy esinoaaa kiállitra I 100 » ICTélpapir fekete nyomattal .... — llOOO . lenboriték . . umtén 3 . — 11000 „ pMaétbéiveg J.50, S— 3 ,. 50 1 teljes iróiazuli berendezés .... 5, 10, 16 „ — Úgymint oigy Tálaaztéka legfinomabb irodai <• le- ▼élpaptr B Uirítékokoak, agyuiot^D miodeo e azakba rigó crikketnek. Irömappak, jegytAkönyvek, rajzíze rak, »iltótirczik,di«e« pémtarciák, albumok, >tb. stb. llbb gyári áron. (1610-24) Levél béli megrendelések utáavét mellett pontouo közöltetnek. Az uradalmi tisztség. Egy kertész Wajditi Jómf Up- éf aTOflwUtaUjdoaoe gyonujtó afomAu, SAGÍ-KANIHBA, 1878. ueptember »■.. r Wlrstssl i I HTÍk>bi ■orárt fi ki. 3YIL7TERBKN rsu-nst 10 krxrt »«►- ' KiDMtán allaUk mindMi I M h>rdtit4rt kflJfl ' 30 ki. fic«t«n<iC. ZALAI KÖZLŐIT előbb: ,ZALA-BOMOaYI KÖZLÖNY.' L A lp aselleausi jsgi résset illető k»s „ iuaenrsk, elonzetések. reclamatiók azt- a uer-keirtC-kisdóboi oer- XAOY-iLiínZSA Takarézpéa.tári épliel, nidtsiDt Bément0tl«o l»r«iek c«ak imnsrt aniakitár- KtarUek róna várt« haiybatMágának. nemkOlantMnaz „títé zalai Ogyvéii-egyief'.a.^agy-kaiilztai karsskadalai s tparbank", a .nagy-kanizaai takarékpénztár' a ■.zalamogyei áltaiánot tanlté-tMtflJef. a ,ZaJa-S«Mgy- gözttajazMi rMzvwytarwUt s több mgyei M városi egyesület hivatalos értesitije. Metenkliu kétszer, vasárnap- s csúiortökön, megjelepó vegyes tartalma lap, >éhány szó a községi bábák rend-szeresítése tárgyában. Azon szomorn tapasztalás folytán, hogy a falusi bábák tudatlansága és vakme-rősége álul megyénkben—de azt hiszem, az egész országban sincsen jobban — évenkint iuk szülőasszony szülés közben magzatjaik-kal együtt vesztik el életöket vagy pedig gyogyithatlan bajba esnek, tekintve azon kö-rülményt, hogy tanult bábákat nem lehetne elegendő számban a községekben alkal-mazni : Zalamegye bizottsága f. év május hó 3-dikán tartott közgyűlésében azon ha-tározatot hozta, miszerint a községi szülész-nőknek megválasztandó nók a járásorvos urak által oktassanak és ezek által vizsgál-tassanak meg. Ezen határozaton a nm ma-gyar kir. belügyministerium aion módosi-tátt tette, hogy a bábászatu' foglalkozni s a járásorvos urak rendszeres oktatásában részesült nók, a megyei fóorvos nr elótt ten-nének vizsgálatot, és az ettől nyert, jártas-ságuk elégséges voltát tanusitó okmány alapján jogosittatnának fel a bábászati gya-korlatra. Ezen rendszabályok minden esetre jó akaraua mutatnak a régen érzett bajon se-gileni, de gyakorlati kivitelek legyőzhetlen akadályokba ütközvén, alig remélhető, hogy a kivánt eredményhez vezethetnének. Hogy pedig itt gyors intézkedés szük-béges, kiderül azon szomorú tapasztalásból, hogy ilyen szülésznők hibája által okozott szerencsétlen esetek nálunk majdnem napi renden vannak; még nincsen négy hete, hogy Felsó-Eajkon egy falusi bába tudat-lanságának ismét két emberélet esett áldo-zatul. Hogy a járásorvosok a bábákat a szü-lészetben oktassák, már magában véve hely-telen intézkedés és ugy hiszem, maguk a járásorvos arak — legalább többen ugy nyilatkoztak — a legnagyobb ügybuzgóság mellett sem a kellő idővel, sem pedig, a mi a legfőbb az oktatáshoz szükséges tan-eszközökkel n. m. szülóasszonyokkal, kik megengednék magukat, mint a szülészeti koródákban történik, tanitási czélokra al-kalmaztatni, vagy boneztani mintákkal nem rendelkezhetnek. Azon kivül hogyan lehetne kívánni, hogy minden járásorvos már eo ipso szülé-szeti tanár is legyén? hogy csekély fizeté-seért egyéb teendőin kivül, hetekig utazzék községről községre vándorok utasokat tar-tani az irni és olvasni nem tudó, többnyire a nép legalsóbb rétegeiből származó falusi bábák sztmara? Midőn tehát a jirásorvos araktól a lehetetlent kivácni nem lehet és oktatásuk taneszközök hiányában sikert nem hozhat: a bábák vizsgálatával megbízott főorvos ur nem igen lesz elégedve a vizsgálandó szülész-nők feleleteivel. Tegyük fel, hogy legtöbb ilyen falusi bába, kinek legkisebb fogalma sincsen a szü-lészetről, az examenben megbukik ; törődik is sokat olyan nő ilyen csekélységekkel ? ó minden tilalom ellenére folytatni fogja előb-beni mesterségét és a nép, más bába hiá-nyában, kénytelenség és régi szokásból szü-lészi esetekben ugy, mint előbb hozzá fog folyamodni; tehát c«k ott leszünk, a hol voltunk. De ki állhat jót arról, hogy azon bába, ki a fóorvos ur által tarott vizsgálatnál képesítettnek mutatkozik, rendes szülésekkel talán elbánni tudván, rendetlen szüléseknél, elbizakodván kapott képességi okmánya miatt nem esik-e vissza a szokott hibába, hogy nem enged orvosért akkor elküldeni, mikor még segíteni lehetne, hanem vagy maga próbálja az anya és magzatja vesztére a gyermeket napvilágra hozni, vagy pedig csak akkor, midőn segítség már lehetetlen, küld el az orvosért, kit utoljára többnyire avval szoktak vádolni, hogy o ölte meg az agy is haldokló asszonyt. A felelőség ilyen esetekben, melyek most elég sajnosán, nem ritkák majd azo-kat fogja terheini, kik ilyen tudatlan nőknek, szülészetre képességi okmányt kiadák. Egészen más azon vizsga, melyet a szülésznők a bábaképezdékben letenni kö-telesek, ott elméletileg és gyakorlatilag ta-nulják hat hónap alatt a rendes szülésnéli bánásmódot, a rendetlen szülések megisme-rését és esküvel lekötelezik magukat rend-ellenes szüléseknél orvosi segélyt igénybe venni. Lehetetlen, hogy az irni és olvasni nem tudó falasi bába néhány nap vagy hét alatt a járásorvos oktatása mellett a legjobb akaratul is szülészeti képességet nyerhes-sen. Az egész rendszabály elhibázott; a járásorvosok fáradozása és a kiadandó költ-ség hasztalan lesz, legfolebb még roszabbul lesz, a menyiben néhány bába korozslásra hivatalos okmányt fog nyerni. Sokkal czélszerübb volna, minden kör-jegyzőségben egy tanult okleveles bábát csekély fizetés mellett, mint kerületi bábát, alkalmazni; egy nagyobb vagy több egy-máshoz közel fekvő község ezen csekély fizetést megadhatná; 8 mellett a nem ok- leveles bábák mftködéee mag volna <««rte-tendö olyan helyen, hol okleveles bába mű-dik, a mireaz elöjáróság a lel készszel együtt tudná legjobban a népet rábirni, részint oktatás által, részint pedig azáltal, hogy minden olyan esetet, hol a nem tanult bába , ügyetlensége által baj történt, a hatoságnak ! följelentenék. I . Okleveles bábákban nincsen nálunk I hiány, de inkább városban maradnak dolog nélkül, mintsem biztos állás nélkül vidékre I mennének. I Találkoznának azonkívül sok községben , szegény asszonyok, kik némi pénzbeli segítség mellett meglátogatnák a pozsonyi, vagy pesti ' szülészeti tanfolyamot és ily módón lehetne idővel minden községet tanult szülésznővel i. ellátni. ! Csak ugy és nem máskép lehetne i ! szüléseknél előforduló műhibákat megaia-; dályozni, vagy legalább az ilyen büuöe szü-\| lésznóket felelősségre vonni,mig jelenleg éten ' szerencsétlen, tudatlan bábákat, mivel a i szülés természetéről fogalmuk sincsen, az elkövetett mulasztások vagy hibákért bün-tetni nem lehet. Ilyen körülmények közt nem kell cso-dálkozni a7nn nagy halandóságon, mely nálnnk uralkodik, midőn a szülőasszonyok nagy része szüléseknél vagy elvesz vagy megromlik. Ugy hiszem, nogy azok, kik a viszo-nyokat ismerik, és a közegészségügy iránt érdekkel viseltetnek, szerény nézeteimet helyeselni fogják és reméljük, hogy megyei hatóságunk, kinek jó akaratjában nem kétel-kedünk, belátván az emiitett rendeletek ki-vihetlenségét és az általuk okozandó fára- TÁRCZA. Egy levél. — BirrasB Áfuaton. — Egy Uvil hsUt 1« a fa áfirál ; Cradálkoava Détdeiini astgeuyt, Olvao ic4p Tolt, oljan játosi aQld aaia, Jelkép«ite a hia raményt! Majd figyelve néidetas i a férget Meglelem, mai; «lraga Úrit, Olyan nép >oll, oljan jáuai ssld Kin ti leUrte Uja Metél ! KŐVABT BEL4. Hat hét Olaszországban. Irta: Dr. iMkn Krimlf. (Folytatás.) Proeida, Isekia .ligetek. Május 16. Előttevsló napokban egy fiatal bécsi tonnát házaspárral ismerkedtünk mag, eiekkel összebeszéltünk, hogy egy nagyobb vi-torlás birkát fogadunk s azon 7 Ugból álló tár-saságunk Proeida é« Ischia szigetekre teend ki-rándulást. Most, hónapok múlva borsódtik há-t»m, ha elgondolom, minő vakmerőség volt to-lunk, ezen gyenge alkotmányon oly n»gy tá-volságra, sik tengerre szállni ! Négy majdnem fekete, marezona matróz eve-zi tt gyorssn. Innen a tengerről nézni Nápolyi s környékét, ismét egészen uj varáut tárt fel e!6t-tínk annál is inkább, mert tegjap Pompeji felé az óriási öböl bal, ma jobb része melleit túladtunk el. Amint jó korán, 6 órakor megindultunk a kikötóbol, leirbaUu élénkség volt a temérdek vízi jármüvek közt, a tengerbe nyúló régi várt, Castel deli Ovot megkerültük s a eiktengerre jutottuük.Mintegy karmesteri vezényletre, meg-zendfilt matrózaink kardala és igen szép bari-ton hangon énekelték el Szent Luciának a tengeri tttrm segélyül DÍVÓ ájutoa énekét. Tovább haladva, mindég festoibb, min-dég szebb lett a visszatekintés. A Nápolyt kör nyezó heeyen a leggazdagabbaknak pompás villái, kőztUk a lentézielt Bourban család több tagjáé — látszottak. Kiértük Posilipot, Virgil sírját, majd a kedvos fekvést Nisida szigetet a ez elofok eltakarta a nápolyi öblöt, hugj a má-sik felén egy tündéri szigetcsoportozatot tár-jon fel. A pozzuoli teogeróböloe érve, annak le- írhatatlan szépsége annyira elragadott bennünk, hogy felográlluuk és tapsoltunk, kis hajónk majdnem a felfordulás veszélyének lévén ki- tóve A o«p egéss sogárösonnel ragyogott s esen felséges megvilágításnál Pozsuoli város, Baja, Miaeno grönyorüen játszottak. Elfeledem mondani, bogy a korábban látott szigetek egji-kén a várazerü állambórtönök, a másikon a veszteg sártniécet vaunak elhelyezve. Képzeljen a kedves olvasó egy tágas len garoblöt átlátszó vizével, rsjta a gyönyörű, li-getes, zöld szigetcsoportosatot, mely szigeteken szép fekvésű falvak, várak és villák mosolyog-nak a meleg égöv vegeliliójálúl körülvé-ve, .... ilyen volt a Pozzuoli öböl. Elhagyva a Miseni hegyfokot, sajnos, hogv a kedvező szél i> elhagyott bennünket, hiába próbálták bajosaink a vitorlák forgatását, mert ellenkezó áramlat meghiusitá fáradozásai-kat. At eddig nyugodt tangar elkezdett arósan hullámzaui, kis hajónkat > legszilajabb bánj-kolódáaoknak téve ki. Alig telt bele rövid idő, hölgyeink a bárka fenekére menekültek, mert különben nem bír-ták, volna as eroe hinlálódzáat kiállani. Nemso kára Proeida szigetén kikötöttünk. Kedves és barátságos, de magas hegyoldalba fekvó vá-rosba értünk, az építési modor, a házak lapos íedele, a nép viselete; már itt kirívóan mulatták a délolaszországi jelleget. Felkapaszkodtunk a sziklás hegyre, ott volt a templom, megütközve tapasztaltam azon-ban, hogy nem az olasz mútzlés, hanem aszláv-népnél sajátságos tarka-barka cziíraság volt itt tulnvomó. Még feljebb is hztoltunk egész a hegy ormán lévő várig, (mely állambörtön lé-vén, a bemenetel tilos), honnan ismét egjikét a leggyönyörűbb kilátásoknak tengerre és inge tekre élveztük. Lejővén a tengerhez, azonnsi folytattuk utunkat, most kezdett először kedvező szél ka-paakodni vitorláinkba, a marezona hajósok vi-dáman ,U u r r a h :* kiáltottak, gőzössel í vetekedő gyorsasággal sikamlottnnk tova, habár minden evező nyugodott is. Szép dolog a vi-torla, mikor kedvező szél van, de végtelenül unalmas, ha ez hiányzik, azért éljen a gőzgép ! Ennek éltető eleme a gőz, mindig megszerez-hető! Kgészjn közel bárkánkhoz roppant nagy haJaJt borjú torma fejekkel úszkáltak utánunk, a kormányos monda : hogy ezek a híres: ,D e 1-p h i n e k, — melyek minden tengeri uta sasi könyvben, regében, a régi daasicus leírá-sokban előfordulnak. A delphinek végtelenül kivánosi álatok, napokig elkísérnek egy-egy hajót — lebuknak t iámét fel-felUunek ■ te- kintetükben valami ostoba kérdezoskodés forma van kifejezve. Délutáni egy óra lebe'tett, amikor Ischip szigetén, hasonnevű városba kikötöttünk s a félnapi hintálódzástól kifáradva és megahulve, vendéglőt kerestünk, ^jánlutott a .Giuseppe Buonu", melyet megtalálva, minden zárva volt sz egész háznál. Csakú pogásy dörombölé-sűnkre jött a délutáni siestijából kizavart bsVzi-nép elő s azon kérdésre mi lesz as ebéd, kedé-lyesen válaszolá; tojás, ha tetszik bármi for-mátumban . Pünkösd napján ilyen ebéd, .... aton-ban néhány gonoszul elkészített fürrél is szol-gáltak, hanem azt megkell engedni, hogy fizet-tünk annyit, mint Kápolyba a legeUó raugu szálloda társas ebédénél fizettünk volna. . . 1 . . Kárpótolva lettünk, délután a szép ker-tek és kilátása pontok által, melyek min-dig más-más tündér vidéket tártak fel elótttiink. Ke tessék csudálkozni tehát, hogy Nápoly vidé-kén oly sok kilátó helyet kerestünk fel, mert ieirnatlan élvezetet nyújt ez örökös Táltosatos-ság ■ különböző festői alakulás az utasénak. Irigyelni lehet azokat, kik hónapokig élvezhe-tik a természet ezen remekléseinek látását. E szigettől mintegy r>0 ölnjire külön áll egy » csobánezhoz hssonló szikla óriás, melyet régi, de tűrhetően fenntartott vár koronáz.A hegynek egyik élesen kiálló szirtfoka veres színű; kor-mányosunk regével indokolta; sserinte vaiahs, a gonosz vár ura jámbor szerzetest vettssett le s annak vére örökre megfasté azt. Most pénteken éjjel az ördögök elhozzák a néhai várorat %' ugyanazon sziklához csapkodják, hogy reng bele a vidék. Négy óra felé visszsjoduhunk, iea leg- doxii ét kSltségek sikertelenségét, jobb módot fog ttlálni az égeti btjon segíteni. Dr. SCHKEYEK LAJOS. VIII. Hibás szók és siólások javítása. 28. Önkívület. Felület. Ai — a t — e t képzi • nyelvünkMi /jelenségek egybehsngzó tanúsága szerint func-tiójára nézve ikerpárja a> — á s — é s-nek miadakettő kizárólag igetóból csi'l.-kvésneve-ket alkot; egyéb Kdlthoi pedig nem ftU'cd. Aa önkívület és felület te-hát a felsorolt hibát alkotások 6. osztályába «• nek: .Mind a tó, mind a képző helyes, de a képző alkalmatlan ama működés végzfWr ■. a melyre alkalmasva van :" az ö n k » v ü 1 f e 1 fl I nem igetők, hanem határozik ; 8 valamin: >rm mondbatni önkivül-éi, leiül-é i (felső része valaminek'l épen oly képtelen aég aa önkívület és felül ct is; s iljenek volnának ez a 1 u 1-a I, o e 1 ü 1 e t, h á t a 1-a t. k ö i e l-e t stb. Ái o n k i v ü 1 e t helyett »s«fc >i t\|..bb is barnáit helyes asokat kell áltaisu.-« f-g.-Ionba vinnünk s eaek : essraéletleutcg, öntudatlanság, msgánkivül-1 é t, (ő n k i v tt 1 I é t) s szükség szerint ájultság, benemszámithslóság; a f • I ü I e t helyett pedig ajánljuk a f e I a ■ i a szbt, a mely a latin superficieat alakilag is, jelulásileg is teljesen Tódon; a továbbkép-, zás laaa: telsaines felületes he-ly »tt sfelszinesség felületes-ség helyett 29. A relatirum idegenszerü hassnálsta. A már felsorolt, a latiuuyelv révén át nyékünkbe származott idegeneierü szerkeze-tekhez sorakozik, bár égessen mii természetű, a voaaikosó névmásnak (relatív um) latinos hass-nálata. A latinnyelvnek egyik kiváló s a többi nyelvekéit! elüli sajátsága, hogy a coojunctiok-kal álló mutáló helyett mind fó, mind mellék-moaulatokban vonatkozó névmást alkalmaz. Hogy e sajátság nyelvünkben idegen, ar-ról a romlatlan népnyelv egyhangúlag tanús-kodik. Minthogy azonban e latinosság különö-sen az iskolai irodalomban a a törvénykezés ■jtlvében asertelenül el van terjedve, részlete-..•• felfogjuk sorolni az eseteket, a melyekben -* nlativum fonákul áll a magyarban a matató W 1) A latin relatív um anr>yi. mint é s e s pl. fipaminondas collegia permisit, ut sua opera factum contenderent, ut légi non obedirent. Q u a defensíone illi periculo liherati sünt. .A mely védelem fulytán átok fölmentettek." (Kepos magyar fordítása) helyesen : S e véde- lem következtében sat. 2) A relativumnak a magyarban matató ■évmás s egy ellentétes conjuoctió (de azon- b a n pedig) felel meg, pl. Datis in aciem pedjtum centum, equi'.um deceiu milia produ- xit, proelinmque oommisit. In q u o tsnto plas virtale vaJuerunt Athenienses. ui; — ,A mely harezban az athenebeliek vitézség állal annyira kitűnőnek, hogy —« helyesen: de e harci- ban sat. 3) A lalia relaiivam mutató névmás és egy magyarázó conjunctió (tudniillik, ugyani a, mart) helyett áll, pl Feett hoc idem in aliis libris. Quibui libris ni. hil pot<-st ease dalcios iis q a i. — .m e 1 r könyveknél mi sem lehet kedvesebb" —helye-sen: ss i 1 y könyveknél t a d n i i 11 i k sst. 4) Helytelenül áll a magyarban latin módra a ri:lativom ezélzatos mondatokban, b o g y ^ z, ez) helyett, pl. Lacedemooii L-gaititi Athenaa miaerunt, q u i Themistoclem accusarent: .kik bevádoiják" — helyesen: hogy vádolják be. 5) A latin relativumban következtetés, okadsa (tehát, ennélfogva, ezok b ó 1 a z é r l) rejlik, pl, Laccdemonü intelle- gebant de principatu aibi cnm Atbeniensibus cerlamen főre. yuare eoaquam infirmissi- mos e&se volebsnl: „A miért azou vollak, hogy azok lehetőleg gyöngék legyenek," helye- id D : :i ion vollak tehát, hogy sat. Arisii- des tanta panpertste dec-ssit, ut qui efferretur vix rcliqueríL Q u o factum eat, ut filise ejus publice alerentur: .Amiért leányai közkólt •égeti lápláltsttak* - helyesen : ez okból le ánvui sftt. 0. Legfonák^bb azonban a latin relaiivum-u:ik »£<jlgsi forditása s használata oly esetekben, mid<'n Kzemélyes vagy birtokoa uévmás rejlik benne, vugy pedig a mondatban tárgyként áll. Nvelvünk ogvanis sem az alanyul állá sze-mélyes névmást, sem a tárgyként sterepló mu-tstót, kivéve az ellentét saetét, ntm szokta ki-fejezni. Ily esetekben a relstivum alkalma-zása tehát kétszeres idegenszerűség : a névmás kitélele német, a vonatkozó hassnálata latin. pl. Paer ab janua prospicíens Hsijnibsli dixit, ttr matos apparere. Q u i imperavít ei ut — : ,K i i s megparancsolá neki" — helyesen: meghagyja tehát neki.- Hannibál tabellariam in scapba (ad Eumenem) mittit. Q a i abi ad naves p r-venit, .ki a hajók hot érkezvén" — helyesen: a a I e v é ] v i v 6 eljutván sat. Pausauias ani-mam efflavit. Cnjnsmortnt corpus quum eodemnonnulli dicerent inferri opportere quo — : .A kinek halála atan mi-dón némelyek mondák* — jól : raidóo néhá-nyan azt indítványozzák, hogy holttestét stb. Lysandri mitu omnu gerebantur. C u j u s de crudelitate aatis est unam rem exempli gratia proferre :,A kinek kegye t-lenségéról elég lesz egy tényt fölhozni' — helyesen: kegyetlenségéről elég lesz sat. Nanc confugi ad te, taam petens azni-citiam. Q n a m i i ero sdeptus : ,M it bs elnyerek" — helyesen : s ha megnyerem. — Legjáratosabb ez idegenszerűség a követ-kező kitételekben: miért is, minél-fogva, minek következtében határozzuk e helyett: tehát, azért, ez okból, ennélfogva, ennek kö vetkestében határozzuk. To-vábbá : k i t mikor látott; kik e gy é b-iránt maradtunk, e helyett: mikor (ót,) meglátta; egyébiránt maradiunk. (Magyar Nyelvőr.) Panaszos kenyér. Jegyzői nyugdíj Zalában. iZW, koilraiar.' Zalamegye közönsége 1875. augustusi ki közgyűléséből szabályrendeletet bocsátott ki a községi jegyzői nyugdij és segélyalapról. Mindenesetre helyes dolog, hogy egyszer valahára közeledüuk azon ponthoz, mely álui biztosithatjak,hogy összes körigizjatáaunk slsp-lamaaza a községi jegyző állása biztositta«sék és innakaképtelen sápjaira a* aggodalommal gon-doljon — talán e bir.tositáWok álul kevesebb alkslom fog nyílni s jegyzői visszaélésekre — mit ellenkezőleg a megyei közgyűlések nem egyszer ifratúltak — jobb, pontosabb és meg-bizhatóiib a jegyző, ha állás, és jövője teljesen bitosilv» van es ezért a szabályrendelet hala-dást jeluz — »d.-jlc» közigatfa"ásunkban,hogy a biztositás é. szilárdság közvetítése által egyen-lítse ki bukdncsoló közigazgatásunkat. Van azonban sok olyan a szabályrende-letben, melyhez hozzászólnunk kell — el nem hallgathsljuk — a törvényes 30 napi határidő » felszólamlásra nem Uvén még lefolyva, a sza bályrendelet érvényre még nem emelkedhetett — felszólalás folytán segitni rajta még lehet. Azt látom, hogy a szabályrendelet azer-kosztüi éajuvaslói keveset foglalkoztak átalábac a nyugdíjazás kéidésével, keveset foglalkoztak magának a jegyzői állásnak viszonyaival és ébRnségescn feleslegesnek találták megkérdezni magát a jegyzói kart a felette hozaodó határo-zatok rendszerére nétve „sine me de m e." nem csudálom tehát, ha igazaágtalanok éa drá-gák lettek. A léteaitend'j alaphoz a vagyont minden-esetre a jelenleg alkalmazáaban levő jegyzők adandják — ezen alap fogja biztosítani a ké-si ubi jegyzők jövőjét is — és mégis mily igaz-ságtalanul sujtatnak ;izok, kik megvetik az utó-dok jólétéhez az ágvat, melyben azok kényel-mesen nyújtózkodjanak — a fáradó alapítók pedig a viselt nagy teherért kapnak — fügét. Mi szegény mostohs gyermekei Zalame^ye jegyzői karának, kik kenyerünk javát ternea és aulyos időkön keresztül — keservvel eltük meg Zalamegye jólétéért, ehetünk panaszos ke-nyeret ezután is Zaiamegyében, szolgáltunk ki 20 — ki 30 — ki több évig is — ütött hajtott bennünket önkény — alkotmányosság, hányt-vetett — parancsolt, hogy ugy mondjam török-tatár ; ma voltunk a zaandár, holnap ss uj vá laaztott ssolgabiro szidalmainak ok nélkül kité-ve — most megtaláljuk a becsületes szolgálat jutalmát — fizethetünk eleget, aztán kapunk keveset — épen elég arra, hogy Taotalusként szánkig érjen a víz, melylyel szomjsnkst oltani nem lehet. Vsn még kilátásunk arra, hogy 10 évig szolgálni tudunk és szolgáltunk msr 25évig — Az elsóér épen ugy lékeli tennünk slapul fize-tésünk 10°/v-kát, mint van szerencsénk eiveszi-teni eddigi szolgálataink éveit — hej de mégis okos a szabályzat 19. §. — hogy eddigi szolgá-lataink nem számítanak semmit, hiss senkiseut szoku kérdezni a koldustól, ha vslamitsd neki, hát styafi fáradt-e már idáig aokat? Ha a jegyző állomás minden tisztajitáskor választás alá easit volna, nem pedig élet-fogytig tartó hivatal — tán nem volna az intéz kedés oly sújtó, bár ekkor is igazságtalan az, bogy az, ki fáradott és szeuvedett s nehéz nspokan — egyenlőn viselje a terhet az ujonan jövőkkel semmi kilátással — hisz az ujaknak legalább azon reményük van, hogy 30— 40évig szolgálhatnak még, de a hivatal ban megöezül tek elmehetnek 55 — 45 évi fáradalom gyümöl-caeul egy kondás fizetésével nyugdíjba, hisz ha a jelenleg huzamosb idő óta szolgálstban levő- ket magukra hagyják ét nem kotelszik terhes fizetésre, legalább ez összegeket nem dobstjuk reájuk nézve s sárba és nem keltenek a aél-tatúniággal keserűséget. Miért ne lehetne s megyében szolgálatban levó jegyz4stolg»lsti é-cit — hs péJúáa! 5 vagy 10 éves át rendes fizetője lesz a nyugdij — és segélyalspnak, számításba venni? Lehet, hogy s kicsinyes sggodsiom v.lt oka e kislelküfé^oek. hogy igy taliu az »Up idő eióit kimeritetuék — látj ik. bogy s munka-latok alapja sem nyogdijisnur^t, >a statislíka nem volt. Statistikailag bissonyos. hoey s közhivs-tslcokok — általában tollai irodákban foglal-kozók, átlagos kösép életkora 50 év — a km-ségi jegyző 20 éves kora előtt rendes hivstsli képességgel síig bír, hogy megválaaztassék, — az atiügos szolgálati lehetőség tehát csskii 25—28 év — ekkor áll be a nyugdijatálat özvegyek és árvákra, hol az a statistikai átlag szerint 10 évet tesz — mert a községi jegyző viszonyainál fogva és igényei miatt 25 — 28éve« korában nősül, hs 30 évet szolgálhat, gyermekei szárnyra bocsátvák — özvegye elaggott és 10 évig élvez nyugdíjazást. Az is bizonyos, hogy ép és munkaképes jegyző, nyugdijat nem kér, mert hivatala mégis csak jobban biztositja létét — valószínű számi tás tz özvegyi és gyermeki nyugdíjnál 100 rs 2/„ munkaképteWknél 100-ra 1'/.— a töb binek dijai, befizetéaei az alap javára esnek és senki szt igényelni nem fogja. — Oly nyugdíj alap pedig, hol, ba valamennyi tag kivétel oél- kul igényelne is bizonyos évszám ntán nyug- dijat — a nyugdij legmagaasbb összege UÍAD 12/, állandó évi befizetés történik — kimerít hetién, kimerilhetien mondom még az esetbeo is, ha minden tag nyugdijat kapna. ab. (Folyt, ZOT.) Helyi hírek. — Törvényeién hitelesített méter-mér tékek, mérlegek és sulyok Weiser János ur vas- kereskedésében a körlevél szerint szabott ara- kon különféle minőségben hsphstók. — Felülflxetők névtora a múlt csütör- tökön tartott s a nagy-kanizsai fiatalság néhány tagja álul rendezett jótékonyczélu tánezviga- lom alkalmával: Berger Klára 1 frl. Oszetzly Antalné 1 frl. Vargay Kxlmán 00. kr. Rosen- berg Ödön 1 frt. ifj. Pesselbofer József 1 frl.N N. 60 kr. N. N. 50 kr. Stern Sándor 50 kr. Pichler L»jos 50kr. Wlassics Gyula 1 frt. Segércz 50 kr. Belogradics 50 kr. Seidel Árost 50 kr. Pick Ede ÖV kr. Koc is Ferencz 80 kr. Koten- berg Rezső I frt. Magasi Elek 50 kr. Gyórffy János 2 frt. Dsras Zsigmond (90 kr. Rónavölgyi Antal 20 kr. Martinkovics Károly 50 kr. Fes- selhofer Józsefné 80 kr. Dr. Freund Zsigmond 1 frt. Takács Jenő 50 kr. Gsns N. 50 kr. Fo gsdjsk sz illetők szíves felulfizetéseikert sz egyesület őszinte hálás köszönetét. — Hangverseny Biba Kugenia kissss szony, a becsi legkitűnőbb zene-erők növendé- ke többek közreműködésével a „Zöldfa" ven degló nagy termében f. hó 14-én hangversenyt ad. Előre >■ felhívjuk s mű éWet kedvelő t. kö zőnség figyelmét a sxéptehetségű fistat növen- dékre. — FlgyelmeMtetjiUe azon tisztelt szülő- ket, kik gyermekeiket Budapesten kívánják iskoláztatni, a növendékek számára igen eld- jobb szelünk leven, csak laaaan evettutik, késő este (10 órs) Isit, mire Nápolyban kikötöttünk. Ah, de aem bánom es elkéaéat soha, a ragyog* telehold ezüst sugárözönnel bon la el ez édeni vidéket, glória fályolt borítva reája ; megcseu-deaedett egészen s tenger s a suttogó habok ezüat fénytől mintegy megdicsóttlve tükruzék viasza a felséges Nápolyt és há'terét, — a bajóerdó lámpáival, a. vüágitó tornyok, a measziról ér-kező gőzösök és vitorlások, messze s füstölgő Vezúv — mindezekhez a setét kék ég fénye* csillagainak milliárdjával andaliló éa feledhet-len hatást tettek ránk ! Ha azép az eat Velenczében, bizonyára Nápolyban is sz! Aki s szép iránt némi érzék, kai bír, költővé lesz itten (hogy milyenné, ar-ról jót nem állhatok.) Nekem is (Uram bocsa' «ng büaömel) ujjaim önkéoyteleoül vers mé-iasre tántorodtak, ugyanéiért ezen veszélyes CMlskmeny elkerflléae végett Haaslerhoz men-tnek, hol csakhamar kiábrándulva, vidáman beszélgettünk lserima Ohristi mellett, a nap él-zaásyeiról. £géaz éjjel irtózatos tengeri viharok, osápák, hajótörés. Robinson-féle sziget, vadem-berek s hasonlókról álmod lünk .... C s p r 1. Májas 17. A vitorl.s bárkát procida-iachiai kirándulásunknál nagyon megontuk, jó aa a közéleten agy órányi Uvolban, de mesése •tra, áttekintve a netáni vihar által támadható vaatélytől szert sem ajánlanám, mert kedvezót-lsa szél esetében nagy idoveeztegetéa. . . Azért "B<l 9 óra ntás közép nagysága (mint a du-naiak), gőzhajóra szállottunk; — minden ptazási «"«sk kost, mindhiába, csak ez a legkényel-■~»b! ... Ha tetazik a fedélzeteken séta, a •»ls)s»kba beverás, Bajd étkezés között lehet vikfatai. A kinek ismerkedő kedve vsn, annak itt tág tere nyílik, mert a világ minden nemzetsé- géből egybejövó touristákbol tetszés szerint szemelhet ki. A babyloni torony épitéaeuél lehetett ilyen nyelvchaosz; — amerre fordul- tunk, mindenütt máa-máa nyelv, legtöbben va- lánnk azonban az angolok, alig hiszem, bogy u nemzetnek két harmadrésze mindig ntoo ne leone. . . tehetik, elég gazdagok Azonban ezekkel ismerkedni vajmi nehéz, de nem is kivánatoe; mert csak a maguk nyel-vét beszélik a követelik, hogy ezt mindenki jól tudja, mert a legkisebb hibáért szemébe nevet-nek az idegennek. Megütnek egy helyen fél nap egyetlen hang kiejtése nélkül s kék szemű, hosz FIU képű, szőke fürtü hölgyeik mintául szolgál. hatnának az .unalom isten asszonyához !' . . . Utamban néhány azásat láttam, mind ilye-nek ! . . . Legkedvesebb, legmiveltebb, legudvaria-sabb mindig és mindenütt a franczia, öröm ve-lak találkozni, — ók nagyrabecaülik, ha idegen, bár hibáaan beszéli nyelvűnket s barátságosan kiigszitják a hibát Sohasem tolakodók, méltó •águkat fenntartják, de s közeledő irányába előzékenyek, — különösen nők iránvába finom, siguk határtalan. Az olaszokat eléggé jellemestem imitt-amott. A németek : különösön az osztrákok s ba-jorok nagyon kedélyesek ; azonban a poroszok s a hozzájuk közel eső tartományheliek a két győzelemteljes hadjárat óta, legnagyobb rész ben nem férnek bőrükbe; — ezt tapasztalni, ezen hajón nagy alksimnnk nyillott. Alig távozott hajónk a partoktól, 8—10 fiatal német (kiejtésük porosz) a kösép fedélze-ten letelepedett, egy asztalhoz temérdek bort hozatván torknk szakadtából a legkihivóbb modorral „Wacht am Rhein" — ,wo ist des deutschen" sat. dalokat harsoglaták, nagy tün-tetéssel mutogatván, mennyire semmit sem tö-ródnrk a többi utazókkal s hölgyekkel. Utóbb, mint ki mulhstlanul beleszeretne kötni vslakibe, Nspoleon s a francziák ellen égetó gunydalokat énekeltek, atána mindig nagyokat hahotázva, — mindenki megbotránkozott . . . Otthagyva őket, a 2-ik fedélzetre mentem, a korlátnál alt egy öreg franczia nr (gomb- lyukában a becsületrend szalagja) nejével és leányával, csendesen, szomorúan beszélgettek, I az alulról felhangzó gunydalokra mintha villa ! nyozták roloa őket, ökieik öassehuaodtak, vég- \| teleu keserűség honolt arcsaikon s könyeik nagy \| caeppekben hallottak alá .... Elfordultam, mert nem voltam képes e szent fájdalmat to- vább nézni . . . Legeredetibb a dologban, hogy délután egyikével e vitézeknek alkalmam volt megismerkedni s beszélgetni, a miből kitűnt: hogy az ejész oompáaiából csak ketten voltak a hadjáratba az élelmezési osztálynál, a löb- j biek az ágjuzáet csak akkor hallották, amikor \| az öreg Vilmos győzedelmes diadalvonulását tartá Berlinben . . . Mindjárt gondoltam, hogy olyan német, ki küzdött a francziával, nem ké- . pea ily gunydslokst énekelni. . . I Mintegy másfélóra múlva kikölöttflnk ' \| Sorrentoba, mely 7000 lakossal biró, virágzó , iparú város, meredek sziklákon fekszik, hely-i sete s legregényeaebb. Körűi magányos szirt da-' rabok mint szobrok emelkednek ki a tengerből \| a legszeszélyeaebb alakzatokkal. Ezek seme-lyike alatt barlangok nyalnak be, melyeket a , népköltészet a manók ét törpék sokaságával népesített be. Itt született 1544. évben Tor- gaato Tatso, a nagy kSltő, kinek kifejezéstel-jes szobra a piaczon látható. Itt kis társaságunk élénk vitatkozásba keveredett, valljon ne maradjunk-e 3— 4napon át Sorrentoba és vidékén, azonban a többség oda szavazván, hogy tovább, tovább, — fájó-szivvel mentünk s hajóra. Sohasem éreztem annyira, mint most, hogy Olaszország beuta-zására hat hét vajmi kevés, hiszen 8 napot Sorrent és Capri vidékén a legnagyobb élve-zettel tölthettünk volnál . . . Negyed óra múlva elénk mosolygott Capri. E sziget Nápolytol fogva araija szegesi tengeri vidéket, majdnem körös-körül magas sziklafalak védik s ezen sziklaialakba itt is ki sebb-nsgyobb oyilásu barlangok és zordon hs-sadékok mélyednek be. Hajónk a világhírű „g r o t t azzurra" előtt mintegy 300 ölnyire horgonyt vetett. Néhány perez múlva 25—30 kis csónsk evezett a kiszálló lépcsőzethez, hogy a tündér-barlangba szállítsa ss utasokat, de távolról sem volt elegendő azek száma, figyelmeztetve let-tünk tehát a hajóskapitány által, hogy legyünk türelemmel, míg egy része megfordul s astáo mindenkire rá jón a sor. Mi nyugodtan vártunk. Meglepetve vettem észre 15 perez múlva s bar-langból visszatérőkön, hogy mindenki exaltál's acsmeit forgatja s mintegy megdícsőülve Ist szik lenni. Ezek szépet láthattak ! . . (Folytatás ksv.) Korbácshoz. Hl találta vttss korbiea I Wsfnaát. Hsfj aároa. láboa baktatva Irtai Ik ,yt, feltetsJek mellett nyerhetnek ji e!laUst Kobiny Mihály ur * „Nevelésseti Szakközlöny" jerek zserkesztíjénel Budapest, Miria-utcsa 916/1. n Ajaetljuk az illetői: figyelmeibe. _ E lapok szerkesztójéaok szeptember .^1855 jelent mag a .Budapesti Közlöny-ben ajaj hírlapi közleménye, mely 20 dik ér l„rdal<5 mull vaairnap » .Zalai Közlöny sser kesstoségi irodájában kedélyesen Urutott meg. _ A* aUóhd* elntke: Gbyciy Kálmán, .leioökel: Bánó József, Vársdy Gábor, jegyzői: Beöthy Algernon, Huszár Imre, Molnár Aladár, Tombőr Iván, Orbán Balázs é> W&chter Fri •««; háznagy Kovách László. — Tapolemán ssept. 19-en adatik át ünnepéiJ«Mjn a> _uj iskolaépület rendelteteaé- lek. — Bymen. Szerényi Endre győri do- baoyberáltási ellsuór, lapunk regi munkatársa, jegyet váltott Lehóczky Gyula kecskeméti ke reikedJ bájos leánya, Matild kisaaszonynyal. Tisztelt munkatársunk l'rigyéhes u ég áldását kívánjuk. — A* ,.Apolló" csimfi zenemüfulyóirat tsgvedik kötete legújabban megjelent kilen- ciedik számának tartalma: 1) Eredeti magyar Bakod* Lajostól 'íj Ua-há-ba! gyorspolka fc'sgy Bélától. 3) Réveri™ hegedi és zongorára Beiia J L.iol. 4) Magyar népdalok a ,Falu- roatzá'bol a. m. I. Emeld reám oefelejts kék ' nemedet. II. Cjak egy szép lány Tan e világon. IIIti a kif lány megy, a kútra. IV. Nincsen olvsn fényea alkony. Átírta Ábrányi Kornél akként, hjgy a népdalok vagy ének mellett, vagy kulon is mint ónálló zongoradarabok jataz-baók. A borítékos ; Thern Károly. Vilmoa é> Lajos. ^Életrajzi vázlat.) Vegyes. — Előfizetési Ír egész évre 6 frt. félévre 3 frt. A jelen szám 1 írtért külön is megszerezhető. Az előfizetés vidéken Tiegczélszerüebben a postahivataloknál pouuialványozás utján eszközölhető, Budán, u „Apolló" kiadóhivatalában iskola utcu 681. íz. t. Minden eddig megjelent azám és kötet foittun kapható. — A .Franklin TártuleU" magyar irodaimi intézet Budapesten, ismét kiadáaában ujabüau megjelent könyveket küldött be szer kssztSségiinknek, melyeket olvasóink becses fi- gyelmébe ajánlunk. Mégpedig: A. természet koDyv e. Közérdekűolvaamányok aterméazet- tudományok koréból. Bernstein A. nemét múve után. A XI. és Xll-ik füzet. Egy-egy tüzet ara fűzve 50 kr. A XI. Tüzet tartalma : Az álla :uk és növénysk életér!]. II. Az elet köteléke. — A három idegrendaser öeszefUg■ gese. — Tekintsük meg egy kiaaé az agyvelót. — A nagy agyveló tevékenysége. — Mi dolga ran a kÍ8 agy velőnek ? — Az alvás. — Elalvás es fóléoieúéd. — Az álmok. — Az ember beszé a°. — Természet és a népek jelleme. — A szel- lem e> a bölcsészek. — Az erély. stb. A XII. Uiet tartalma: Az állatok és növé- nyek életéről. III. .CLZ emberek hajla- mai. — Hajlam és ssellem, — Az ember íele- lísége hajlamaiért. — Szellemi hajlamok. — Ai erkölcs. — A művészet — A vallás. — Test és szellem. — A halál rejtélye. Mily régi egy uj találmány. — A tudó a mellkasban. — Hu Megzunk be stb. Módszeres Utmu- Ait mondjak, hogr Bajk vidékia ajugranal egv gOdrot £ ngráa kosbeo a lovadnak Egjik ULba kitörött De ee mindegy, bar feleség Teneked egy sem jutott; Egret akartai megcsípni, Tőled »a U eltntott. . . Önhibádba ugrlátssik, aogj alasc szeretné: keretei — De jól tadják, hogj teneked Biincs immár mit elverni. Annyi igfts, hogy korbácsod Jó gorombán <■■ attanik, De tndom, mindenkor eaak öntaátadoD patt Vigrazt korbács, moet egr kiesít FaragaUaa a nyeled, Majd egy kifeé neggyalolom, — így könnyebben viteled. Jó len a tilen fltteai. Mi lejön róla forgáca, Mert aa lesik nem ád több tat 8 meg jaegtagjnál te korbács ! A graln bet nsOvafája Nem volt ulumo pagát; Meg barom olv korbaea mint te, Kivágná vele magit Magad beismered, bőgj áa Klkoatam a pagim, — De a tiedet elfogták ! Ex axtán baj, — ao latod Assig neked volt aaUvatU, Saáz oldalról koatráatak ; 8 nem i> aigjtak beket, alig a BSrodbSl ki nem ráatak. Jobban tudja a pbiatkát Miol u korbács a graln, Ha kall, be U bisoavi^a Akár ai egias fala. Aa algebra aaaUesu aa Olkal ajoiaaat —'-"-: atis a tliedes tSrtak tsnitá-IÍIDII méter tnértékek alapján, és u esők-kel való számolási mód. Irta Kordos Quutár. Tanítók, asnJók és nevelók Mamán. Ara fűzre 60 kr. A kis nemzeti múzeum 35. é s 36-i k k 6 I e t e. Tartalma :Érintkezés ai ember e k k e 1. Irta Báró Knigge Adolf. A tizenötödik javit. kiadás ntán Nagy István. Ára a kél kötetnek fűzve 1 frt. E müvecske megjelenését örömmel üdvösöljük, miután a német kiadásból évenkint több ssáz példány kel el hazánkban s egy elóbbi förditás már huss év óta nem kapható. ScfawiedlandFri-g y « «. Franczia nyelvtan iskolák és magánta-nulók asáaiára. Kegy folysmban Hl. folyam. Ara fűzve 80 kr. — Rövid hirek. Strauas senessenót 250 ezer franocaT azerxődtettek New-Yorkba karmeaternek. — Bpesten 4 ezer munkás van foglalkozás nélkfü. — Alexis oroas nhercseg elvált nejétói. — József főherczeg körutat tesz. — Szegeden is alakult gyalogló-u'rsulat. — Syriáben .a cholera dühöng. — A ÍÖIL1 kerek- ségén 6 miliő isr. van. — Töröknyelvtan jelent meg. — Zichy Mihály festesz a fővárosban idóz. — Az Atbenaeum nagynaptárt Beöthy Zsolt azerkeszté. — Az előpataki vándor gyűlésen öOŰ-ao vettek résst. — Jacobini nuncius Bécf be viassautazutt. — Romer Flóris nyitrai kano- nokká neveztetik ki. — Oebreczenban Petőfi egykori lakószobája falára emléktábla tétetik. — Kis-Lődőn 40 ház égett el. — Fridricu György volt helytartoaági tanácsot Sopronban meghalt. — Nagy-Szokoly táján már ssQre- telaek. — Szarvas Gábor, aÓ-raagyar szótárt" ír. — A katonai orvosok lovat kapnak. — A dulakodás, vérengzés és gyujtogatás keleten még mindig tart. — Királyné ő felsége f. hó 7- én Parisba érkezett és lö-éo Angliába megy. — A váczi nagy hadgyakorlaton király ó fel- ségen kivül Rudolf khg, több fhg s az összes külföldi hatalmak katonai képviselői is részt veendnek. — Tornallyán egy 118 éves asszony husyt el, unokái 20 önálló családban 100 on felel vannak. — Vegyes hlr. — Rendkívüli ttrvUuétijtltntig. Augua-tus 21-én reggeli 3 urakor Troppauban és vidé-kén nehéz zivatar dühöngött, villám villámot ért, s a menydörgés 25 — 30 peresig, eöl kél ízben öt egész pereiig tartott megazakadás nélkül. A zápor özounel esett és a szélvész szakadatlanul tombolt. — 4 óra 45 pereskor a villám és meny-dörgés hirtelen megszűnt, as eső annál sűrűb-ben kezdett esni. Pontban 5 órakor az égbolt, a mely eddig koromfekete vol'., mintegy varázs-ütésre hirtelen vérvörössé vált, mindenki azt hitte, hogy egész Troppau lángba borult. 7 perczczel később az ég színe hirtelen kénaárgára változott, házak, fák stb. sárgás színben ra-gyogtak, délnyugoton pedig pompás kettős szi-várvány tűnt fel, a mellékasivárváoy sokkal kirívóbb azinekben tündökölvén, mint a fő. £ tünemény, ámbár folyton esett, ltí pereznyi ideig tartott, mire ss ég ismét elsötétedett. STe« miDt nálad bárinennribfi! Magadat ki nulliani. Sokat mondasz ollyat, mire Ken érdemes felelni, Mert ng7 eem hies neked senki, Mivel jól tudás tetetni. Hogy mennjire biaa meg a Qep, Azt az emberek látják. Pedig ssájokAt boremra Ug/an hiába tlljik. De aa igas, hogr orokoe £aapeask, korbács — a asobád A mi nap U ott mártod el A Boes-&seb Jóaka borit. Ast Mondod, hogr vánaágemre Fegtaai ea egr dorombot ; De ki aieai el tenáked bolondot. Verseid már eeirbaa voltak, A oukor taüleliem ea, — Ve lataliud magadat Aanjira te váa legiaj l Hias fal vaa irva arcsodea As ItSdik i. nyoma Uf7 atsei ki ket frakkbaa, miat Egv Ue fagroi lasponra. Verseidet n«m gjaüaom, De dieserui aen tadoia. Mert aaok agy elaairadtak. Mint a lóbSr a rvdon. Miikor Ubát tndod korbica Ne irkái j eoavi dtret, Mert elebb-nlóbb a radra T«riUd — gebéd borát, — Jó less, ha szegény parinak Aáaa kiásó t»bb abrakot. Ha vaa — ha einc, akkor jo less Csak kegyeai tevibb aabot- OTALO. Paplnceletek. X. nr, ki koxtndomái aaerínt asm gyftiolte a borokat, meglátogatta Kefuli nevQ barátját él as ejet is aála tSrU; — reggel a házi taads volt as elsí a ki kitekintett aa ablakon sa azt a upaaatalást tette, kogy a der tönkre totte a taglókét. — Brvder l — asólt a meg ssaayadose X. arho. aliagytak a «a615k ! — Mit iasnnk már most ? Ahaj! Ahaj 1 — Óbort. — felelt ayujedt lilékkel X. nr, e. tavibb alsdt — Egy beszelni igen aaerato aaafonyaágnak da-gaaat támadt a nyelven, egy általa jól ismert orvoi-ho> folyasodvaa, ea ast moodá neki : pihentetni kell syelvat. — Egy hölgy odrarlójival kocsin ataaott ■ elil-moaodvin, nagyokat áaitott. — Nagyságod bisoayoaan saeretne mar MorpheDl karjai kost ríng-atoani—mon-da virigoaan zx advsrió. — Kérem— moadáaholgy sértett aaeniremmel — ast as arat neaa is isme- Egy nr szolgáját Agárdi barátjához küldi, bi-zonyos levéllel. A szolga ktloaesnek találván e ne-vet aa agárról jegyezte meg magának, de dacaára as ismertető névnek elfelejtés t bemenvén Agárdi h»-záhOK, aa ndvsron portyázó szolgától kérdi : itt la-kik aa aa ur, a ki eem asm kopódi, sem nem viasládi sem nem eselindeki ? Cs. . . . d városban a forradalom alatt ősapán magyar embernek volt szabad leuni, egy tót áronban valahogy beszokvén, a helyőrség által elfogatott. — Éresvén baatetéeét, felkiáltou örvendve: Zatysfak cseesu migyár vágyom. — A . . dofl van egy fiatal fogorvoa, ki niodig Igen szórakozott, egy nri háznál lévén, a aázi kia-asaoay aagy fófájaaról paaaeskudott, a doctor or Unióit kérvén. - Ea elméliavs feleié : kilógjak hazai kieasseony. — A ^Balaton éa Vidéke- czimn lap, mellesleg mondva a .Zalai K9alony-"bo! ogyanctak neki látott ollórni, 18-ik aaimiban a ,Hirek" kost oly tnresa-aágot ir le, melyet carioaamkép meg kell emlitesflnk ; vgjaaii 8zintódnal a Balatonban férj és nS elme-rűlvea, oda veestek ■ csikké végén felkiált: béke kamvaikra! Ugyan hogy lehet ast eaak gondolni is, B0<y s fogasok sat. hazájában, a Balaton hullámaiban Véke(T) lagyeo a hamvakon.('T) TOrténetl naptár. Sept Sept 4. 1676. II. Rákóczy Ferencs születés- napja. — 1848. Kossuth nevezetes szó- noklata a horvát ügyben — 1850. Hay- nau Londonban a nép által tettlegesen bán talmastsui k. 5. 1784. Ányos Pál halálozása Veszprém- ben. — 1848. Széchenyi István a döb- lingi tébolydába megy. — 1858. Sa- phir, a humorista halálozása. 6. 1846. A 100 tagú magyar küldöttsé- get Bécsben fáklya zenével fogsdjs s nép. — 1860. II. Ferencz, nápolyi ki- rály futása. 7. Zrínyi Miklós hősi halála Szigetvárnál. — 1849. Pét«rvárad megadja magát. — 1859. Samyl orosz fogságbs esik. — 1860. Garibaldi bevonulása nápoly- ba. 8. 1831. Varsó eleste. - 1853. A ma gyár korona megtalálása. 9 1319. Csák Máté halálozása. — 1848. V. Ferdinánd király a a magyar nem-zet 100 tagú küldöttsége által utolsó találkozása. 10. 1469. Corvin Mátyás cseh királynak koronáitatik- — 1848. Jellasics hadat üzen a magyar kormánynak. 11.1382. Nagy Lajos király halálozása. 1552. Eger ostroma a hős Dobó alatt. — 1697. A zentai gyóselem. — 1723. Prsy György születésnapja. — 1741. Mária Terézia a pozsonyi országgyűlé-sen. — 1848. A magyar testőrség Bécsben leköszön. 12. 1683. Sobiesky Bécsnél a törököket megveri. — 1848. Kiss Ernő győzelme Elemérnél a rácsokon. 13. 81. Titus VeepásUnus halálosáss. — 1595. Visegrádot Pálffy visszafoglalta. 1705. Tököly Imre Kikodemiábsn meghalt - 1813. Báró Eötvös József ssületéspspja. 14. 1321. Dante halálozása. — 1526. A törökök budát régiségeivel elbamvaazt- ják. — 1848. JsUacncs bán Nagy- Kanixnára betonú' 15. 1526 A törökök a magyarok maró ti táborát megrohanják, 25 ezer embert felkoncsolnak. Dobozy Mihály ekkor szúrta át nejét — 1555. Szél, Kapos- vár parancsnoka, a várost Tuighun budai basának átadja. 16. 1662. Zrínyi Miklós Nsgy-Ksnizsánál megveri a törököket, ■ a külvárosokat felperzseli. — 1802. Kossuth Lajos tzuletésnspja. 17. 1382- Máris, Nagy Lajos leánya meg- koronázunk. — 1814. Pulszky Fe- rencs születésnzpjs. Ls>ttsku«s. . . sag. l-«n: 64, 77, 3, 87, 36. Lroberg, „ , 63, 83, 28, 61, 6. I Érték- é* vittéWyu Mptsmbtr 6. 5/, metaJiquoe 70.15 : 5/, nems. kölosoa 73.75; 1860-kiiU»daiiaiz.»iusuB Hl.OU, baek-réssv. 924.— ; hitelintézet; rísrvrhi.vflk 70JK0 ; London 111.85; magyar fóldtebermeolesiitbt-vény 81.75; te-nesvári foldtehermentési<tBt-vény 81.—; erdélyi fóldtehermentési k5t»ny 79.75 ; horvát slavon rdldtekermentéai kötvény 84.—; ezüst 101.80; cs. kir. arany 5-2C— Napoleond'or8.92-. Szerkesztői üzenet. ny 1786. Bt. HOmegh. Az illeti mar zliiliasssst 1787. Hallgató, á nyilttérb.a koxslhecjek, szén pedig soroakiot 10 kr. jar._ Aliév alatt Számlál kéa- beaiteni nem tadunk. 1788. Ss. A távitslot oromawl rattafa ■ SJen koszosom ' • 1789. B Fogadja Oasiote kosaoceUB#t sátras megesdékesesért. , , r 1790 H. Bndapert. Vem kaptaaC 17S1 8s 8. Ssent-LátaH-Egyháss. Vartok ■ virjnkl Vasúti menetrend Érvényes november 15-tol 1874. A kanizsai ídótmuUtó óra szerint, Indal Kaiiiixsiről Ksaissai vaspályán as órák pontosan a helyi időt molm^ik.) Vonat * hava: szám ÓraPercldo 206 Easék, Hobict,Domkovár ■ Fintnsba t 2 Ssgtel 215 Moazéa, Zágráb és Domsovárra I 32 d(sst. 212 Budára 6 17 reggel 202 . 1 52 iéfaY 204 . 10 37 estre 813 Szombathelyre (ionét délután 6 óra 26 porcakor Bécsbe) . . 5 87 nanel 301 Bécabe (Szombathely, Bécsnjh falé) ! 7 d<5»t 811 „ „ „ „ III «7 estve 103 Pragerbof falé Triasatbe . . 4 42 SOI „ „ „ Oráca ét Béabe 2 zs 213 „ „—,.»» » 3' ■rkeiik Kuivin -■. honntt: - " 216 Moháét és Zágrábhói 4 8 ssxgel 206 Essék. Mohaca, Fiume s Dombóvárról 1 "23 dsVzt. 218 Fiamé és Dombóvárról . ... 9 46 esMe 203 Budáról 4 17 faxgel SOI „ . .151 dálat. 211 „ S 23 essve 314 SiombathelrVSI 10 25 i 302 Uécaből (Bicajt- gaombatk. faltl) 4 ; 312 „ „ ,', „ 10 10 i 314 „ GAezbSi, (Pragerhof felfilj 4 44 asggel SOt Triesst- Bécs OiScshil „ „ . 1 13 dézt.l 204 „ — — „ , . 18 18 sasre. íelelós sierkeaitó s kúdó: RátaTfl UJlt- Mindenkinek különös figyelőiébe ajánltstik Dr. Forty-féle általános 8 E iB-T APABZ, mely rendkívüli gyóerereje, elválasztó, érlelS ét fáj. dalmst csillspitó hatáta ilul leggyorsabb, lagbiato- j — Uy bajok fcf0Adi b 6 r k é s-bavraág, birtjásgyik (Crtyap- miaduieintt ntegaáitévek, ii»rapM, IIUÍI, vifi. TA$J égfk iltsvl ÚíndQ»lá ■•bek, megÁirri-siaok, ákráAM- v«^y méhaiarájok, koDok-fe^ilyek, SQMatok (COOtofllik) CD8gl8p(S fj OTI fijdtÜOOl CeÚliát- pttáMtvl —rögmött d»g»-ftáU>k, jttmők, tilyofok, ^tokoi- TIT i,e«rbaDcnlu pn»tat» üj ki^ik tjörTélj-«» fekéJy«k, fg, jjg, radbtu, taffssiTSvca, conU»é, kific*mítij f duliíoiL helyi «n-; torábbá a •■Ql4é fgl/tisú Ub- felfaka<liok «• Mbek, fájó. fekélj-«f.tt ra«7 nir fflsyet. n&i mell. — Sok n5 mái uúábaa rolt emiS- ráklól, _ 4 ktÜSabea elkerflJieÜen «J«tTMiel7u ■ebicsi mfitétnek m«UStSa«STel — eg/e4tU ««n j«lss MbUpui htuxoilaU által menekült mer. Té a Wtrtbe teljwea bmtiy«lt dá i f f j y raQ trpaaxna k h nilka, rag7 daráxa- ia móhfalinkj caapin ss . pak rövid idei h«jtnáJ«U folytán annyira tiS- tCoík, hogj ásatás a Untból kl bé fii U Cájd gj g kossal, »ftbé»i nfitit U Cájdalom s&kül kibaabató, mire a ieb gyógynlii* semjokári retkesik. Eceo iBf bee«HUh«tl«o g/ófywer, molynak jeieu-»<(f efhiteleaebb elvének iiimoi ■ küJanö* kivi-natra bármikor í«lainutoaió btiaayitrívaym Hai mir rejen a lejjfényMebben tUsmertetett — renSkiTflB, $ le^ktllOiuiemabb e«et«kben megpróbált natájánái fa teitünS aikardú ttámioj^iaél lofnv, gimfyek hinál-lau áJtal m4r «lamlt bajoklWB U «1é>etoek, jól éa aUerjedett hixit káblll £(7 eomJ«ára M ke, fftfé Nfatt^t, husaáJati ataiitisuai egyött, pottán kftlíttj "Itj kiral több. — Eg7 frtnyi CJOmagnál kisebb •■állitmány oem teljB5itt«tik. . KC.pootí kttldeoénrwfi raktér- Pst«C Tt«k iéXiit grégyntrésx árnál kirily-atce 7-ik Mán alatt Torábbá kapbatók : Nuy-UalzOa . WAJLNTS J6ZSEF oraál. NUN: MiUöaiwkj 8, - Pé<mm; SipSc. J. - SlMfM: Stamborisky. - Sl.-TKÉrVÉ- rttt: Braun J. — SzMhatfMlyM : PÜUcii F ~ F K. — ZAfTtUtMl: HiUbci> Z. Boek J. Á t. cs. (ryóg7»erésx ei katre«kadfi arak, kik raktárt elriltalni hajlxnddit lennének, felólit taiMcriut • rtWsbABJ ajánlataikat Mw \| " t6j<n«s FOHTY LÁSZLÓHOZ csicrétr ■ rixot, fSstcaa, bVO. tsám; beküldeni ki n«cr«^«lesflket U pontocn lJ g^ Vidéki bérmente* lerelek ájtali á«li«k u árnak káaspettsbeai bekftlde, TW& lá uÚJjvét mellett ttUtéat ás lefpoato- t •) £ rovat alatt kttaldttárt flelÖ»4fe< n«« rálUl a El l X í X X X X 8 X X Keller I^nácz KmpSehlt aein reicb aMorür.e» Láger aller Qattungen Herreii-, Dameo- nnd Kio-der-Stifletten von beater Qualitat und zu mnglicbat biliigen Freisen. Ferner mache ich daa k. k. Militar und verehrung»wurdige« Publikum anfmerkíam. daaa ích allé Beetellungen vom be>ten In- uad Aiulander-Ledér verferúge und pwiapt uná billigat berechne. Auch wird von mir gelraufti Waare BU reparieren angenommen. Árverési hirdetés visszavonása. Ezennel közhírré tétetik, hogy a folyó évi september 30-áu megtartatni hirdetett ár verés a kis-komáromi uradal-mi malmok és korcsmákat illetőleg nem fog megtartatni. Kelt Kis-Komárom, aug. 29. 1875. (1T75-3) Az uradalmi tisztség. Fehér Miklós Sark Rudolf flofherr M. czégek egyedüli képviselője " — tiHUletteljeien ajánlja a Q. é gazdikiixOnségnek a leajtJtaeth artdetf SACX M-féle MrvaM lépthrt 2 lúra, ecéuen Tasból, szibadalmaaott biuó konoanTsyal; me- ly.k könnjüaéfüknél fofra minden jól művelt könnyebb talajra a lefalkalmaaabbak ; (a 13 torotak csupán 7'/t Tm. nyomnak.) PtlEST k W00LNOUSH fél. eredeti angol kitínü lormöfépet (j«itott Garrett) lífujabb lm- adCt&^ laQdkor^Q&nyO Yalr HOFHERR M. torret6gépeit tíarrett útin, kovácsolt vaa-ker«Jcekkel, nagyon kóaayn aserkeseta HtFHERfl I. siorra ret5gépeit Smjtb után keresit-tenjrlyljel es továbbá a nagyon kedvelt amerikai eredeti (1T7S-Í) WMEYE-fel. aorTetijípet eJíkormány nelkal rono ruddil i, ugyan IUCaEYE-féle aiórra retifépet. mely gépekből nagy válaaatek van raktáron. X r o ö. st és x* BL is. t A BÉCSBEN : BUDAPESTEN: ÜL PraimraaM 13. ai. .Hotel Hungária." IX. I1116Í át li. aa. ,K6it f CHARLES BTTRRELL W.rka, Pirnitzer Alajos gazdasági gépek rakt&ra és jevitaei műhelye Tüköry-féle palota mellett. Gözmozdonyoktúlnemhaladlm&ködéssel. Gőz-cséplőgépek. Járgány- és kézi eséplő-gépek. Vető-gépek, könnyük, egészen vasból. Arató-gépek. Tisztító-rosták. Szecskavágó-gépek. Trieurs (konkoly és bükköny^vdlatztóh ) Faműveleti-gépek. Hajtószijak. (1548-18) Arjtg^ikdc lavináira pettafordultáwdktldtlntk. Ajánlja gazdagon felsserelt arak-, böl. gvek, ei gvennekek siámára való topáorak. tárát a legjobb min&HgUeket a leható jutioyoi áron. Ugyazinte 6gvelmébe ajánlani bátor va-gvok a c>. k. katonaaág • t. kötünaegnek, hogv megrendelteket a legjobb bel ea külföldi bor-Mi elfogadok e. kéaiitek, ai árt legjutánjo-aabban asámitom. Ai én raktáromban váaároltakat kijavi-táara elfogadom. I I ont. nab. li!l{lUu S Ttítift, álul ki>iltaáf-kitlnLlMt, u arrMl kartél ■nihnill . ■ .ik«r«in«k ulilt •urftl«kip.D kipróbált titko. H.r . attkálvafc, aúl • BUal •* na, TIluaMt il MM U!j<» k„ná.ir.. m.lr.i ,„kf«l. m,t-probáHak banUrns otaaoini ■ árulni,) huialtlu minő.íjb.o Nagy-Kanizsán RO8ENFELD ADOLF ur Pécsett Zsolnay Imre és Vilmos arak, 1 Kaponárott: POLITZER R. úr %«fMl»4lfib«i, PIIIID BCHNEIDEB Q. Lipót Ami kar.iktdi •b.n kapbato. I.1M4—16) XC7 o>t7 «a0\| I frt ki. bádo, 80 kr. ■fTM bádof ■•fr.&dlM i. tttanvitel Btll.tt fyoruo uljuitutik. í XX X X X XX X X X ÉL szabómester araknak Günsberg János gyári raktára Gráczban. Stájerország, jilj mindetineiDÚ divatot kabát- és nadrágkelme, . feket« Peruvien, dotzkin, duffel, posztó, darécz, Mlldtn flaiwll, ut. nagy készletét olcsó árak mellett. (1760-4) Megkeresésre mintalapok is küldetnek. i X X I X I X X.X X.-_* ._. A legnagyobb YASBCTORGYÁB Reiehard és Társa-é, lH.Marxer atcu 17. se alatt van, honnan képek kel ellátott ár jegy «ék kívánatra ingy en bér mentve küldetnek mindenkinek. (1)M— n Könyv- ét papirkeraskedéaembe gyakornokul eg? jó haaból nló. legtlibb 3—4 jjmnu Tagj i reál- (ke-reskedelmi) otxtályt réjtaett I ugy a magyar, mint a német nyelvet teljten bíró fiatal embert keretek. Kraosz Ármin, (1776-2) V«iprémben. Üres fogak kitöltésére a\nem batilyoibb «a jobb uer, mint dr Ptf^ J fi. ndv. fofor-TOÍ ír (Bée#ráro», Bopner{t.»»e Nr. 2.) foganja, melyet min-denki könnyío és fWjd&lotn »élkQl behdyexhet odra fojiiba., melj &xtáo a fogr«s«kkei é» fogbawal telj«eo efjeíft], i » fogakat a további •lroniásu&l óvja s a fájdalmat caillapitja. Anatherin-szájviz Dr. POPP J- G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, St&dt Bognergasse, Nr. 2. IvtfftkkM I frt 4t kr., * UgkitQaSbb nera c»dxo« tofttjdaliBak- ban. g/nladáoknál, a fogbus dagaoatai- «a »«b<inél-, foloWajrtja a lAteió fogk6r«t éa meg»k»dilyot«Ji anoak aj kép5dé»ét; &S ingd fogakat a fogbui erősítése által ■kilárditja; s midőn a fogakat éé fogbast minden ártalinaa anyagoktól tnegtiastitja, a uájnak keJ- Itau friaauegat kölcaönö* é« tnár rövid haMnilat után eltárolitja a ke.lMaetlen nagot. (1640-20) AnatUerln roffpasta Dr. POPP J.G.cs.k. udv. fogorvostól Bécsben. Es«n kéasitiníiij a lehelet friaaesegét «■ tiaataiigát fentartj, aaoitkiTtll a fogaknak háfehjrtégat kölcöoö* ások ronláaét mf-akadályosia e« fogbiut •ró»biti. Dr. Pöpp J. G. növény-fogpora. A fogakat 0I7 asépH tintitja, bogy annak napomkenti ha.-oálata által niMiirrnh a ksaoaeigftt togkS •itáTohttatik, hmnen a fogak somancsa é* finoisaága ia miodinkibb tAkál«t«abfll. Kaphatok: Nagy-Kaoiasáa - Belna J6wef gyógjwe., RoMobcrg BouDMd, W«lÍMk, J. ia Feawjhoffer J- k«rMkdAabm. — Pápás TaebcpM J., Ke>ta«lren : PHiít^rer grogyaxerút, Binger M. W«íaa A. ^ala-Egsraacgen : laoö F:, gvógraceréas. Kaproccaán : Werlt gjógj-nere»«- Varaadon : Halt«r gjógf%»TÍ%. 8nm«g«ii; Domar Kajet. tHom bathelyen: Pillicb Ferenci éa Kadulf gyógjater. Határ5rTÍdki An.-Qj6t-pön. Fibie £. C. Veszprémbe* : Ueyr Taaskaa, agj OaÜiard Ti vadai »a fiainál. — 84k«feberTárott,; Uegmann A. Hravn J. gyögyai. J^OVM-B«r«o;bM: H«ial«r gjógvas. Kalocaáa : Horrátk K. gjógTsaaren. K«ea-kemeUa : Uilaofer ea Machieid gjogja. Pakaon : FleHáa J. gvágyas K&ra«oda; Horrátb J.Somcenrend fyógjn. Kapoarárott: Kobn J Bgi, B4QI 4« 0efarCd«r g/ogjai. Ssegasard: Braiuar gvógvat. — Boo7hádoB : KrsaoliD J. 8«igelvárott ;Hajwarth, Salamon f jógja.— Bajáa : Miekitacfa Bt. «a Hersfeld fiai, agy Hersog Igaáemál. — Picatt: Saoloav W.íiE. Zách, 8ip5c« gvótyam. Kárádoa: Zadvbáaask; ZJÓfjm. HarcaaUban: Kiaa gjógjaa. — Tolaibaa : OraaT gyigyam. — DnnafQU-rárott LaJcau gjógjw. — 6«ent-GyÖrf jön : Nötiig. — Aiao-Leodvan Hmm gyágyaa- - aohongttnu Rimán rrótTastreai uraknál. Az iszákosság, íz eKéazeégneK nem éi.rta-1-mas és csalHatatlan szerem álul ÖlZtOaan kigyógjittatik. A RógTtnód a szeD-Tedó tndtával. vagy tudu nélkül is történhetik. Mintán számos ntinzasok merültek fel, de ezen szerek sikertelenek, kérem az illetőket, hogy nevemet pontosan meftieKyezzék s bizalomteljesen közvetlenül hoziim fordal- janak. (1766-3) A. Kraehmer, in Guben (Preussen.) Egy kertész ki nos, gyermektelen, a mükertészetben flgyee gyakorlott, és szorgalmas, kitűnő bizonyítványokkal bir, ajánlkozik nrasigi kertésznek, áilomisit azoniuü elfoglalhatja. Tudakozódhatni e lap kiadó hivatalában. (1779-2) (i78o-i) Hordók, kördlbelOl 2000 »kóra, j6 411»potb»n Bécs mellett Nussdorfon fekve, 24 tói 145 «kósig d»rab)», jnti-nvosan eladók. Érdekeltek forduljanak Sftíztr B. D»K? borkcreskedóhei Dablingbe, üri ntca, 33. n. alatt^ Jéaef tap- é* ayunrfifnlíjdoaoe gyoruajto nyoma*, Á, W7. sieptember 12-én. ikbi lorírtB kr JTILTTÉMtltK 7B-UC sasétxxx. ZALAI KÖZLÖNY elíbb .ZALA-SOMOGYI KÖZLONT.' >7tfi rfeitt illett ttsJ [reelratttk nt. IK : kenta-kiadóbtu Wr- r SAOÍ-KANIZiU »T»k»rék]>íii«tári épllM, ^Mktó] fogaduluk «]. IKteirttok Nagy-Kanízn varos helyhatóságának. neak9i«ni>«n az „első zalai ügyvéd-egylet", a „nagykanizsai kereskaáelw t iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztár a .zalamegyei általános tanítótestület, a .Zala-Semgy góznrj^zási riszvényűrsuUt s több negyei és vártsi egyesület hivatalos értesitije. Up. Hetenkínt kétszer, vasárnap- 8 csütörtökön, aiegjeleuo vegyes tartalmú P&ly&zat . A nmélt vallás- s közoktatási m. kir. 'ninisterium fciyó évi augusztus hó 24-én 1 y JÍTS. szám alatt kelt magú intézménye folytán a zala-egerszegi 6 osztálya polgári fiiskolánái megnrtüt rajztanitói állomásra, ineivlyel 800 frt. fizetés, 200 frt. lakbér, összesen 1000 frt. é?i illetményeivezete van feszekótYe, ezennel pályázat hirdettetik. A képesítési és egyéb okmányokkal felszerelt s a mnélt. Tallás-8 közoktatási magyar királyi minister nrhozintézett folja-modrányok alulirt tanfelflgyelóhez folyó éri szeptember hó 25-éig annál bizonyosabban beküldendők, mert a későbben érkezettek-nem fognak tekintetbe Tétetni. ■Nagy-Kanizsán, 1875. Mg. 31-én. NUCSBCZ JÓZSEF, tanfelügyelő. Pályázat. A dráskoveczi tanítói állomás üre-sedésbe jővén, melylyel 415 frt éri kész-f»-nz fizetés, szép és kényelmes lakás, ',', uild kert, 6 öl tűzifa, ezen kívül nagyobb temetésektől 50 kr, kisebbektől pedig 25 kr, privát éneklő misékért 50 kr tizette-i;k, ezen üresedésbe jött tanítói állomásra zennel pályázat hirdettetik. Pályázóktól megkivántatik, hogy ké-pesítési és egyéb okmányokkal felszerelt kérvényeit, úgyszintén arróli bizonyítvá-nyait, — hogy a magyar és hónát nyel vetet, ugy szóban, mint iratban kellően bírjak, kimutassák, — kérvényeiket folyó évi szeptember hó végéigaz alnlirott iskola-szék elnökéhez annál bizonyosabban beküld- jék, mert a későbben érkezettek nem fog-nak tekintetbe vétetni. Kelt Dráskoveczen, szeptember hó 7-én l«7i). MESTEIT8 GÁBOR, Ulk<«, mint Ukolaniki oltók. Zalamegye alispánjának óvintézkedése a keleti mar-havész terjedéte ellen. — Kósoljdk a hirdetményt, m«rt a vén Hor-vátoruágbji ismét tarjed. — Miután a pusztító hatásáról bóven is-mert keleti marharész elleni intézkedések-ről szóió 1874-ik évi XX-ik tőrvényezikk végrehajtásának sikeres volta nemcsak a törvényhatósági tisztviselők és községi eiól-járók lankadhatlan erélyétul, hanem az egyes marha-tulajdonosok sikeres közremű-ködésétől is nagy mértékben feltételeztetek, ez okból a földmivelés, ipar és kereskede-lemagyi m. kir. ministerium által az idézett tőrvényezikk végrehajtása tárgyában kibo-csájtott utasításnak az állandó, vagyis ke-leti marhavész nemlétében is foganatosí-tandó intézkedésekre vonatkozó részét, tudomás, szoros miheztartás és foganatszer-zés végett a községi elöljáróságok, illetőleg >i agy-Kanizsaváros tanácsának a marha-tulajdonosoknak, marhakereskedőknek és mészárosoknak következőkben hozom tudo-másra u. m. A kérődzők, különösen pedig a szarvasmarhák forgalmára nézve a törvény által rendeltetik, hogy a tulajdonos a marha eladása vagy szállítása alkalmával egyfelől tulajdonjogát, másfelől pedig a marhaegészség állapotát igazolja. Ennek következtében két okmány szükségeltetnék talajdonképen ; névszerínt; a) a marhalevél és b) az egészségi igazol- vány; mindazonáltal a gyakorlatban elégséges ezen okmányok egyike t. i. a marhalevél; csakhogy ennek a tu- lajdonos nevénés lakhelyénki- v tt 1, a kérdéses állat tüze- tes leírását, az állatnak egészséges vidékr61 való származását és az állat egészségi álapotának iga- zolását is magában kell foglalnia. A tulajdonjog igazolása a k i á 1 1 i-tás napjától egy évig ér-vényes, miért is a marhalevél minden évben csak egyszer újítandó meg, holott a marhalevélnek az állategészségi állapotát igazoló része csak hét (7) napig birhatály-lyal, minthogy az egészségi állapotnak iga-zolása csak akkor igényeltetik, ha a tulajdo-nos marháját eladni, vagy azt oly vidékre vagy területre szállítani kívánja, hova csak egészséges vidékről származó és egészsé-gesnek talált marha bocsátutik. Az állat-egészségi állapotának igazolásával azon hely és iránv is összefüggésben állván, hova a körülírt Állat hajtandó, a marhalevélben e ezélra egy külön, t. i. az utolsó rovat szolgál. A marhalevél nemcsak egyes darabok, de egész falkák és hajtások számára is ki-állítható, csakhogy egész falkák vagy hajtá-sok részére csak azon esetben állítható ki egy közös marhalevél, ha azok vala-mely gazdaság vagy ura-dalom közös jegyét vise-li k. Ha a marhák ilyen közös jegygyei nem I bírnának, ilyennel azonnal ellátandók és pe-dig néhány napi tartamra elégséges a mar-háknak olajfestékkel való megbélyegzése, hoszszabbtartamra igényelt megbélyegzésre azonban az égetó vas alkalmazandó. A falkához tartozó daraboknak egyenlő színe nem elégséges arra, hogy azok részére egy marhalevél állittassék ki, mert az el-hullás vagy a beteg él gyanús állatoknak eltávolítása által beállott apadás hasonló színű állatokkal a szállítás alatt könnyen lenne pótolható. Magyarország egész területén k i z á-rólagcsaka ministerium által kiadott és a tözvényható-ságok által e helyről beszerzett marha-levél nyomtatványok érvé-nyesek. Érvényes marhalevelet csak a h e-1 y i elöljáróság állitbat k i, a marháknak megszemlélése után. Ha az országban marhavész uralko-dik, a marháknak egészségi állapota állat-orvosilag, vagy legalább is orvosilag igazo-landó. Ha a marha a marhale-vélben megjelölt helyen el nem adatván, a tulajdonos azt más vásárra vinni szándékozik és az egész-ségi állapotot igazoló 7 nap már lejárt, a marhának egészségi állapota a községi elöl-járóság vagy vásárbizottság által, marhavész nralgásakor azonban állatorvos közbejöttével újból megvizsgá-landó és további 7 napra igazolandó; ha azonban a marhalevélre eredetileg feljegy-zett időtartam a másik vásár tartamára is TÁRCZA. Népdalok i Kerek erd5, kerek puszta kütepén, Nagy a világ, mígii Árván vagyok in \ Volt neretöm, volt tsSke é* baraa is. Egyik álom, másik retniny : mind hamia. Vlrigtalan, hervadó lomb kebelem, Hattyodalt ver beno« a bus érzelem ; lnaeo-onnan tehnil minden 1«T«1«, 8 e boldogság romjairal l«w t«le. IL Tekinteted bajnatnigár; Mi, a róaaid, titkolod bár, Hasnak ™fjog lelktd fénye, Kekem árnyék jat beloie. Ám derűre, — ue feledd el — UefjAn a bs köanyeircl ; Leo«t i<W, m«g iga aok : Hogy te airta majd, • ín kacsafok. Ú SÁNDOR Hat hét OlassorBEágban. Irta: Dr. íjak KHstéf. (Folytatás.) C »pr L A kts csóa&kok egyikébe, mely Tvqaftto TauoQak neveltetett, egy élénk tmacsi* bölgy, D^m 6 én helyet fogUlvin, megindultunk. Va-lúágc» lélekvetö, akkora, mintegy jókor tek-nő, oégj egyén is csak nagymhexen fért benne aieg> A barUigho* érre, a bemeneti nyílás igen iük • csak egy méter magas»aga rolt, mindnyá junkoakiekellett fokuduunk a ostSoak fenekére; a telje* uélcftendoek, attól kellett Ur- hogy gjen^e aJkoUMieyajik » atikUk kösött Bséttörik, — a legkisebb hullámsis már ■ehetlenné tessi a barlangba hatolást. Acooban szereDcséseB leküxdve Öcyliát és Charibdist, bejutottunk. Intett a evezólegéoy, hogy fel-emelkedhetünk. A bámulás, as elragadtatás s nem földi kéj, ,a n" felkiáltást csalt ki önkéoytelenul belölíink! Hol vagyunk tehát V Miként Illés tü ses ssekéreo a menyorsságba ragadtattunk-e ? $sent János titkos jelenéseinek birodalmába ju-tottunk e ? Vagy Scherexade keleti tündérme-séjének hőseivé lettünk-e V Mi ez, hisxen as nem lehetséges, hogy élő ember, testi ssemeivel ilyet láthasson! Ki mondja meg, álmodom-e vagy ébren vagyok-e ?!.... Hisz tudtomra sem má-konyt, sem hatchist nem vettnm magamhos ... Néhány percsnyi valóságot extasis után voltam csak képes annyira magamhos jönni, hogy a környe»eü benyomásokat lelkem jósán itéloaséke elé bocaássam. A terméstet egyik leg-gyöayörübb alkotása s a vüág egyik legssebb helyén voltunk. A barlang 54 m. hosam, 34 m. sséiw, 13 m. magas s a vú 14. 5 m. mély, boltosatjs majd-nem saabáJvos. AJ egéss barlang belenyomul-ván a tenger, földalatti tavat képes, melynek as elképielhető legvilágosabb, legsse bb kék ssine van, a boltosatról fényes setétkék asox és ameihiutlilá ssinü, millio-bisarr alakokat felvevő, caepego-kövek csüngnek alá! A ssuk nyilason behatoló napsugár ösöne valami leírhatatlan opticai fénytengert rarássol •Id, ugy, bogy a barlang vise égessen átlátssó, sünt s kryslall üveg s ai annak fenekén lévó konllok, csigák, kagylók sesernyi tengeri álla-tok üMtin ft l«$kÍMbh réwUtokif látsssaak. A barlang falasat a vússüién piros virág alakú kövektol mintegy kirakva, — diszlik. A fényes boltosa ti csepegő kövek mintha mnvéssileg köasőrült üveg prismák volnának, olyan sugártörést ssugárvisssaütést eszkosolnek. — Derült napokon 10— 1 óráig e barlangba majdnem oly nemfl világítás van, mint a villanyé. Maga a kösbeeso légkör olyan, mintha scás, meg ssás fátyol csüngne alá, a melyek mindenikén a szivárvány egéss ssiopompájába játssik. E barlang vicében min den tárgy a legssebb vakító fehér eiüit ssint vess fel, — a látogatok mulattatására egy asigetbeli a visben usikálni kesdett, mintha esnst Mobor vett volna fardtU! . . . A besséd viashsngja 7alaml sajátságos sengxetszerü e boltosat alatt. Mintegy 8— 9 per-esig csonakástunk e tündér helyen sastás nagy sóhajtással vettünk tőle baosut, hogy gAsha-jónkra ssálljonk. Boosássansk meg nekem kedves olvasóim, hogy vakmerd voltam, csak mégis kísérlem s „grotta aasorra" leírását, mert hivon ieirni tel-jes lehetetlenlégi Próbáljon valaki irótoliával favolyáani, — kisértse mag vakem-ber előtt a saivárvány sainét megfoghatóvá ten-aii — ugje Dem lehet! Én ts csak távoli, el-mosódott képét akartam nyújtani annak, mit ajk el nem bestéi bet, toll le nem irhát s amint Nápolyban bőven meggyosódtem, a m&tárla-takban, fustó le oem festhet . . . Camaidoli, — • e barlaae, — örökre feledhetetlenek less-kl JCgy barátesn as iránt tett nekem hányást, hogy utazási leírásomban oly sok do- j log felöl mondám: gyönyörű, tündén, leirhat- lan, páratlan stb. de én nem tehetek róla, hisseo as egéss Olassonság egéesben ugj, mint réssle- I teiben valóban felséges és p á- Íratlan! Itt es, amott ai felülmulhatlan a maga nemében, — 5 épen esért magasstalásai' J mat sehol visssu nem vonom, mert ssentül meg- I vagyok gy ősöd ve, hogy minden olvasóm, ki a I bájos Itáliát utánam mogtekintendi, elragad- j tatásomat s dicséreteimet nemcsak osstani, — I hanem asért fog megróni, hogy nem voltam ké- . pes e dicsá dolgoknak méltó jelsőket nyújtani. A csonokok mégegysser fordultak s mikor mindenki látta már as asnr barlangot, 'hajónk felssedte horgonyait s a fö kikötőnél állapodott meg. A parton nagy sokasága a ssigetbelíek-nek várt a megérkezAkra. Minden axáiloda fak-kínói csalogatták as utasokat, még teljebb ha-tolva a meredek hegyre, temérdek ió, öszvér és ssamár volt felnyergelten kiállítva s gasdáik torkakssmkadtáigdJosértékálUtjaikat, ktsilváa egyúttal, hogy a legssebb helyekre fognak ben-nünket kalausolni. Mivel asonban éhesek va-lank, reájuk nem nézve, a Gran Hotel Brettag-nebe, melynek ablakaiból igen ssép kilátás nyíl-lőtt a tengerre, ari módon megebédeltünk. Etután a társaaa^ többsége a kösel lévő kilátási pontokra és kertekbe mentek, míg L. Gyula és én a fárasstóbb és távolabb eso síire fokokra indultunk, magunkhos véve egy sser-felett élénk gysrkócsét vesetonek, ki roppant bobestédüséggel mutogatott és magyarásott meg olyan dolgokat, s miket agyis láttunk I Mintegy három különboso iránya magas-latra haladtunk W, honsaa a «(«t b«ÍMJér««"- elégséges lenne, ez esetben csak az aj nt iránya írandó fel a helyi elöljáróság, ille-tőleg a vásárbizottság által a marhalevélre. A kérődző állatoknak legeltetés, usz-tatás vagy a gazdasági munkák folytatása czéljából való áthelyezése v é s z m e n-t c b időben > ugyanazon megye területén az előirt iga-zolványok nélkül, Térképem átköltözések azonban az illető szolgabiráknál tett egy-szerű jelentés mellett eszközölhetók. A kérődző állatoknak más megye te-rületén fekvő legelőkre való hajtása, na-gyobb távolsága fuvarozásra, nemkülönben annak egyik megye területén levü gazda-ságból, a,jnásik megye területén levő gaz-daságba való átköltöztet ése v é s 7 ra e n-tes időben is csak ugy engedhető meg, ha az e czélra használt marha a hely-ség elöljárósága álul kellő marhalevéllel és olynemü igazolványnyal van ellátva, bogy az illető község marha-létszámnak egészségi állapota teljesen kielégítő. A marha egészségi állapotának további 7 napra való igazolása, a marhalevél túlsó lapján, láttamozás utján eszközlehdó. Hogy az ily hely változásokat mindkét megyénél előre be kell jelenteni, magtól értetik. Marhavész idejében a kérődző állatoknak ilynemű forgalma, a vé-szes és ezekkel határos vagy közclfekvő megyékben állatorvosi közbenjárás nélkül semmi szin alatt sem engedhető meg ; az állatoknak messze eső vidékekre való szál-lítása marhavész idején, csak a ministenum-tó> kieszközölt engedély alapján történhetik meg. Az ilyen szállítások azon helységek elöljáróságainál!, melyeken keresztül és a hová szállíttatnak, előre bejelentendók. A községek elöljáróságai által kiszol-gáltatandó marha-igazolványok világlatban tartása és mikénti kezelése, valamint a ki-állítási díj szedése, a ministerium álul kü-lön kiadott utasítás szerint alapittatik meg. iFolytatása köv.) Panaszos kenyér. Jegy 1 üi nyugdíj Zalában. (slaaodik kO.leméo, í. vije.) \| Legegyszerűbb azámitáa azerint is évi 12/, befizetés álul a segély és nyugdíj alap oly kiterjedté leend, hogy a 40 évi cyklus letelte-vei a rendelkezési tőke tökéletesen fedezné a ' segély és nyugdíj fizetéseket, sót elkölteni sem ' bírnák; ugyanis: A jegyzői fizetések csak ia városokban múlják felül pénzben a 40U frtosmioimumot — e kevés pedig számításon kívül maradhat. Egy és ugyanason községben 40 évig be- Érct a jegyz.1 400 frt. útin éri 2%-ksi azaz nyolca forintot ez, 6/,kos kamatozásul 40 ér alatt tesz 1168 frt 50 krt a község ugyanaz idúÍK évi 10/, kot, az as 40 frtot fizetvén, ha-sonlag 4U év múlva les* 5842 Irt 50 kr. mind- j ö»ze: 7011 frt tikét, minek évi 6/. ja kitol 421-1 frt C6 krt. az.z 20 frt. 66 krral többet, mim » jugyzi, v»B,v családja nyugdíjul éven-kim Upni és ez akkor i> áll, baminden jegyzi nyugdíjra szoral, a tni abfturdum. iíegy ven ér mutra tebát miodeu község kifizette azos to-kéi, raely jegyzője, az özvegy vagy árvái ré-szére szükai-ges nyugdijat és segélyt kamatok-ban bőven meghozza — mi értelme van tehát annak, hogy fizetése 2/,-káTzi hozzájáruló jegyzi még 10/,-ját fizetésének egyarer' min deukorra betizeueV midin a község amúgy is éa évenkint 10/, kot fizet? Érteném, ba e 10% lefizetésével a jelen légi jegyzők adóztatnának meg, mert mait szol-galataik — nyugdíjazásnál beazámittatni fog, de jövőre nem értem, mert felesleges lőkegyüj tés, ba abból csak adósaág cainálás és kik-ól-í-i>i>z» I-n — nevetséges irányzat czél és ba-azm. i.éikül. 1 )e míg ezen rendelkezés is minden szá-niitá« nélkül hozatott be — a 10/, egyszerre Bzeteudo le hat hó lejárta alatt — ez mindig nehéz dolog bzvonkint a részleteket félretétetni vagy egyszerre fizetni, mikor a havi fizetés ki-sebb a lefizetendő összegnél és igazságtalan ia egyezerre évi 10/, jövödelmét valakinek el ^enni. ecen felfii is 2/, ra kötelezvén, 400 frt-ból egy évben 48 fnot elvenni nem gyermek-játék és kabátnak, csizmánk lesz bele rongyos! Méltánytalan az is, hogy a nyugdíj quin-quemálisokba osztatott, lehetett volna azt évi százalékokra osztani, mert hisz fájdalmas ám, ha 39 évi szolgálat után 35 évre eső nyugdijat nyer és 4 évet hiába szolgált, ugy es alatt hiába fizetett be 32 frt. tőkét Nunc venio ad fortissitnum! Az állam minden munkása törvényileg igényelheti, bogy negyven évi hu és buzgó szolgalat után megér* denjlett nyngalmába vonulhasson — osak Za-Taroegyft jegyzői, ti — ti legyetek örökké bol-gók, nektek 40 év után megállnotok nem sza-bad — nem lehet — fejeteket gondtalan nyu -galomra hajtani 40 évi emberölő fáradalom után! Mily arezulcrapása a közszolgálati méltá-nyosság és jutalomnak — caak akkor vonul hatni nyugalomba és lerázni a napi aggasztó gondokat, ha gyengeségből mozogni, betegség bűi beszélni és emberi elaggottságod miatt gon dulkodn' nem tudsz, mert 40 évi szolgálat Za-lamegye nemea közönségének nem elég — ta Ián ill'is még 22/, kellene V! A jegyző álul történő fizetésekről eléggé súlyosan gondoskoduk, érezzUk, mi jogot ad-nak hozzá a fizetett összegek kezelésében: A kezelő bizottzág 12 tagjából 9 — a megye é, 3 a jegyzőké ; hArom szolgabirói ke-rület jegyzői kara választ egy-egy választmá-nyi Ugot — arány ez V nem kell-e a jegyzői karnak teljes értékében képviselve lennie — 9 nem szakférfiú döntsön azok fölött, kiknek ke-resményéből és munkájából jön létre a keze-lendő összeg — még ezen felül a megyés pénz-ttrook, számvevő, ügyész és aljegyző isotl lesz-nek — laikusok fogják megítélni a szükséget — segély t a munkások réasére — lesz nepotis- ma, és proUctio — mert amit tehet a Bemazak-értí ha o szavaz, mint szavaz arra, kinek ro-kona vagy szépen kérni tud ? Vagy oly hitvány-nak tekintik a jegyzői iart, hogy nem menk a krzelést a bizalom küldötteire bízni' atVknr kár a nyugdíj intézmény, nem érdemlik uv^g ' Nem lett volna-e jó bennünket ia kihall-gatni a javaslat elfogadása előtt, mi z vélemé-nyünk — nem csapták Tolna talán ugy meg a mélláayouágot - vagy legalább enyhítette volna azok keserűségét. Mintha a ienálló jegy-zi i körök véleménye sem lenne oly szakértő, mist a laikusoké, higyjék mag — a jegyzői kar megkérdenéd legkevesebbet sem ártott volaa sem az ügynek, sem a késaiUSk tudományossá-gának, de legalább egy pár egészséges eszmét teremtett volna. A ja vaalatsérelmes és igazságtalan, mert évi 2 ■/, mellen 11 >/. tóke befizetésre kötelezi a jegy-zőt, ki helyett a 10/, tet a község i* végtelenül b- fizetni köteles, mert ennek dacaára ia a már eltöltött szolgálati év beszámítást megsemmisíti, mert 40 évi szolgálat után ura ád nyugdij igényt: mert az alap kezelésében az azt létre-hozó jegyzői karból szégyenletes kiseVoséget enged 13 ellen 3-at A szabályrendelet érvényére 30 napi hb-táridil tuz a törvény, éz aeptember 28-ig Urt Saját jövőjük iránti tekintetből hivom fel Za-lamegye jegyzői karát, hogy a mennyiben fel-hozott indokaimat igaznak hiazik, valják — a szabályrendeletnek általam kifejtett módosí-tását a megyétől kérjék és kívánják, mielőtt az érvénybe lép — én hiszem, hogy ez megtör-ténni fog, mert fel nem tehetem, hogy a megye közönsége a méltánytalanságot belátván, ahot tovább is ragaszkodjék — éa a javításra kész-ségesen ne nyújtson kezet Nem nagy munka az indokolást leírni éa több jegyző által aláírva benyujuni. A jövőt hibázzák el, ha nem teszik és ha tenni elmulaazUnák, akkor „u g y kell" nekik. a b. Jegyzék a n.-kaniuui kir. törvényszéknek 1876. évi september /6- ét TI-én tartandó nyil-vános bün/enyitö iiiétein, a Jelek közvet-len megidéztetése mliett előadandó bűn-ügyekről. .September 16-án 1876. 841/B sz. Simon József pacaai körjegyző és Belkényi Adolf zala-szt.-láazlói lakón ellen okmányhamisíUs és bivauli sikkasztás bUutet-tei miatt végtárgyalás. Qabelics. — September 17 én 1875. 839/B. sz. Kis László ez Nyitni János gelse szigeti lakósok ellen súlyos testisértési bűnügyben hozott II-od bírósági ítélet kihirde tése. Qabelics. 809/B. sz. Tóth István, Tóth Mihály és Tóth Imréné laazlonyai lakósok ellen nyilvános erőszakoakodás és kozhsUlom elleni ellensze-gülés büntette miatt indított bűnügyben a m. kir. curia, mint legfőbb iléloazék ítéletének ki -hirdetése. Qabelioa. — 884/B. sz. Sobr Lipót n.kanizaai lakos ellen gyújtással elkövetett csalás büntette miau Tégtárgyaláa. Oabeüca. Helyi hírek. — SyitatkoMtU. Alólirott kötelességé- nek véli a t ez. közönségnek tudtára sáii, hogy a nagy-kanwssi fogházban készült aszú. losi munka oly raaasiv s jól keszitett s a mellett igen jutányos, hogy mindenkinek legjobbat, ajánlhatja. Kelt N. Kanizsa, 1879. september hó SMo. Bukonrányi Zsonya János. — AJánlhoaás. Ügyvédi, avagy köz- jegyzői, esetleg szolgabirói nivaUlban, illetőleg irodában fogalmazói minőségben kíván egy jo- gáM alkalmazutni. Bővebb értesítést e lapok azerkesztőségéoél nyerhetni. Hon^verMMt/, mely a „Zöldfa1 ven dégli nagy lennébsn szept. 14. Biba Eugénia k. a. a bécsi Conservatoríum növendéke álul rendez-tetik. Rózsavölgyi Szidónia kiaaaazony, Ollup, Mihály és Biscbitzky urak szíves közremuködé-stkk mellett. A műsorosat a következő: 1) Nyi tány a .sxvillai borbély* operából (négy kézre) előadják Rózsavölgy i úrhölgy és Biachitzky ur. 2) Dallam a .zsidóno* operából,előadja ahang-verzenyző. 3) Szavalás : .a fülemüle* szavalja Mihály J. Endre ur. 4) Humoristicus ének-egy veleg, előadja Ollop ur. 5) 2 dal: a) a bizalom Easertől; b) idegen földön Taubertól, előadja a hangversenyzd. 6) L'ínquíetude (töprenkedés) hangveraenydarab, zongorán előadja Rózsavöl-gyi úrhölgy. 7) Magyar dalok, előadja a bang. versenyző. 8) 2 dal alsó-austriai szójáráabsn: a) a jó tanács Hölczeltil; b) a ssiveazég Suppé-tol, előadja Ollop ur. 9) Dallam .Faust" operá-ból, előadja a hangversenyző. Beléptí dijak: Kőrazék 1 frt 50 kr. - Záruuék 1 frt. - Fold szint és karzat 50 kr. — Kezdete 8 órakor — Jegyek előre válthatók Wajdiu József ur könyv-kereskedésében és esle a pénztárnál. — Marhavin a Dráva mentén. A .Pesti Napló* a következő sorokat kötői: .Alig múlt két éve, hogy nyájainkal itt a Dráva mellett a Kuttyevon át érkezett bosnyák marha szállítmányok nagyon megtizedelték, most is-mét kíméletlenül veszélynek vannak kitéve, mert kétségtelen, hogy az okvetlen be-hurczolt marhabetegség álul marhaállomá-nyunk maradványa el fog puaztitutni, ha a Bosnyákországból érkező csordákat az ország ban befelé engedik vonulni. A humanitás azt parancsolja nekünk, hogy a menekülőknek men helyet adjunk, de az ónfeDUrtás még sürgőseb-ben igényli, bogy saját megélhetésünket ne veszélyeztessük. Több drávamenti marhate-nyésztő nevében." Ennek folytán illetékes hely-ről a következő sorokat teszik közzé: Mihelyt a kormány hiteles értesítést nyert arról, hogy Bosnyákországoól jelentékeny számú marhaCMt-patok érkeznek a katonai végvidék területére a határőrvidék területéről származó kérődzők Ma gyaroraság területére való bebooaátáaa a dráva-menti magyar határszél hosszában táviratilag rög-tön és teljesen betilutolt. Felbivatott egyúttal a horvát szlavón országos kormány, hogy a katonai határőrvidék határán amarhaforgalinat teljesen szüntesse meg, mert ellenkező esetben a magyar határszélen Horvát- és Szlavonországok ellené-ben ia,a szoros határzár fog életbe léptettetni. A ha-tárőrvidéki lakossá; ezen szoros beviteli tilaliifn-rúl egyidejülegmihezUrtáa végett hirdetmények utján értesittetetL A osempéazet meggátiása czéljából Zala-, Somogy- és Baranyamegyék a végtelen tengerre, szigetekre s távoli Nápoly ra ! gyönyörű kilátásokat élveztünk. Sajnos, hogy időnk sokkal rövidebb volt, hogyaeui Villa Ti-berio, Arco Naturale, Solanio, Auacapril meg-látogathattuk volna. Mi türé« Ugadaa, ez az '. egéaz kirándulásunk csak olyan volt mint mi kor: latok betekintett üebnezenbe !" Csakis kioltballan szomjuaágot ok ózott az itt-! maradás iránt 1 ... A szirtfokról visszatérőben vigan dalolva és kaczagvajötteléuk mintegy 10- löazigetbeli szép leány, pajkosán munka1, állottak és elég vakmerőén szalagra való pénzt kérlek tőlünk, — lehetetlen volt megtagadói kivánaágukal. . ■ Meg kell jegyeznem, hogy Olaszországban a legszebb népfaj aszigeteken lakik, a ezek között is ily csiuoaakat sehol sem latiam, mint Caprin, hasoaló találkozásoknál mindeu szolid házas ember nagyon okosan teszi, ha elmondja magá-ban :.es ne vigy minketa kí-sér t e t b e, mert különben beteljradhetik , rajta aa írásnak ama mondása, hogy : az igas is hétszer esik el napjában.* De felre a tréfával, e pillaoatban nagyot si- , vitott hajúnk gőzgépe, mely a aziget nagy részén meghallatazott, ez volt a figyelmeztetés az uU-zokoak, hogy siessenek vissza a hajóra, mert fél óra múlva indulni fog. Elhagyva tehátOlaszor szag e tandér azigetét, a festők uuulmány he-lyét, a terméatet'egyik büazkeségét, hajónkra szálltunk. Mintegy 6 óra lehetett, a mikor Nápolyba kikötöttünk* iparkodniuk a királyi palou előtti \| dísztérre, bogy a szomszéd városokba ünnepelt ; „F « a t á r ó 1" visszatérő népségbe gyönyör- i ködjünk. HuavélhétfS az egész keresztény vi-lágban, Urunknak £mmauaba menetelének em-léke!, vala«Mly kirándulás álul szokott meg ünnepaaiauii, _ ^ d. míi ^^ ^ yyadlei aaayira, mint az olasz ! Legalább 1200—1500 fogat vonult át az emiitett dísztéren, 5 — 6 lovas fogatok, valamint négyesek igen sok a többi között. A lovak és kocáik a legszebb tollbokrétákkal, virágesok- rokkal s roppant füzérekkel u koszorúkkal éke- sítve,a kocáik zsúfolásig tömve leirhstailan czifra bucsus néppel, minden férfi zászlót, minden nő ezer azalaggal díszített botot emelt magaara. Legnevetségesebb volt, hogy a vénasszo-nyuk IK ÍÍ legtarkabarkább kiáltó szinü ruhák-ban, virágos kalapokban páváskodUk, majd kivétel nélkül többé, kevesbbé bavalának csip- ve, az élvezett vmoaostranocól a, kicaapoogó paj- koesággal kacsingattak mindenfelé. Nápoly Uj poo volt s a néptömeg sorfalat képezett. A fel tttuó és azép fogatokat zajosan megéljenezték, n}é£ a szamaras kordékat és aánU lovsa, vagy kopott csezákat haholával kinevették s irgal-matlanul kifutyölték . . . Innen fagylaltozás utáa színházba men- tünk, hol szinte nagyon jól mulattunk. Este ké-sőn dolgainkat teljesen rendeztük, hogy holnap eltávozva e kedves városból, ismét as ős Rómá- nak szentelhessük időnket. Május 18. E nspon sajnos, hogy ugyan- azon hosszú uut kellett megtennünk, melyet már volt szerencsém Nápolyba jövet leirni, — testileg, lelkileg kimerülve, eate későn érkez-tünk meg Kómába,hol ismét a Minervába szállva, most jó szobákat kaptunk. Csak ezek az egész napos vasúti uuk ne volnának, még egyszer annyit érne a tooriaU élet ! . . . Róma. Majna 19. Reggeli utáa kis társaságunk, kiterítve a térképeket, segéd köoy veket és jegy-zeteket; a római tartózkodásunk alatti pro-grammot készité el, komolyan s behatóan. Dr. L. ur ki a,megelőző télen át tanulmányozta Ró-mát, a legjelesebb szakkönyvekből, rítta aa irányadó elnökséget, amíg hölgyeink, mint ren-desen, most ia, az elleDzéket képezték. Felosz-tottuk a napokat s elhatároztuk, miszerint a lehetőleg sokat megfogunk nézni, főczélul tüzelvén ki: Rómáról és temérdek műkin-cseiről általános és tiszta fo-ga Imákat szerezni anélkül, hogy a részletekbe mélyen belebo-csátkoznánk. Szinte látom, igénytelen római leírásom után, miként fogják azt aa egyes aaakemberek elitélni, a művész, régéaz, építész, pap, jogász, történelembuvár, hiába fognak abban szakmá-juknak megfelelő, csak legtávolabbról ú kielé-gítő vázlatot találni. Megvallom, ezen mélyen tisztelt szakférfiakra nem is lehetek figyelem-mel annál kevésbé, mert mindenik Kómára vonatkozólag, zaját szakmája tekintetében egész tudományos könyvtárt ulálhzt, — h a v a-lahol itt időszerűnek tartom ismételve kijelenteni, hogy nem akarok, nem akarhatok mást, mint könynyed tárcza-czikkben élményeimet leirni, s mint egyszerfl tourista, fe-lületesen átsikamlani a leg-nagyobb nevezetességeken. A tengttr vizcseppjeit ki zzámlálu meg ? Vagy a rengeteg őserdőkben ki mondja meg összesen hány faléra! Tan ? Ugy Róma mfl-kincsei oly kábító sokaságban halmorvák fel, hogy Baedecker alapos mondáaa szerint, a n nak felületes áttekintésére legalább egy holnapi idő szük-ségeltetik, ha az Illeti itnj fáradhatatlan. Az frigy sors nakfiak csak egy betét ajándékozott Romára, aatis csak ugy, hogy imitt-amott a többi varoaok idejéből zaár siozipegettünk. Aki oly szerencsés, hogy megleheti, szen-teljen az örök vároaoak három holnapot, — bi-zonyára e negyedévet fogja élte legkedvesebb idejéül számitani, (feltéve, hogy esze, azive, előtanulmánya, müérzéke megfelel e dicső vá rea igényeinek!) Mivel a tegnapi utazás az előbbi kirán dulások nagyon elfárasztának bennünket, feltet-tük magunkban, hogy a mai napot a lehelő kényelemben töltendjük, a gyűjteményekből egyet sem nézve meg, a régi emlékekhez koosi-kázunk. Szállodánkhoz igen közel volt a világhírű „FiDtoBOD, melyet at össses ókorbeli épületek közül legjobb karba sikerült fenntar-tani. Egészen gömbölyű, tetőseié a legmerészebb alkatú boltozat, melynek oanosa nyitva hagya-tott mintegy 3 m. átmérőjű körben, innen nyeri a világosságot, mert az egész épületen egyetlen ablak BÍocsen. E világítás valami sa-játságos s mondják, bogy holdvilágnál mythosz szerű. Homlokzatánál 16 korinthi gránitosz lop 36 láb magasságban tartja a csarnokot. At lett alakítva keresztény templommá a VIII. Or-bán pápa Kit silány tornyoakát építtetett mel léje, mely az agg építményt egészéé eltorzí-totta, ezért annak idejében meg is rótták e pá-pát, ki a Barberíni családból származott, így szólván a gúny vers: ,quod non fecerunt bar-bari, fdczront Barbaenni." Annál nagyobb ér-demei vannak IX. Pinának, e mfiramek fenn-tartása körül. Sok nevezetes férfin lett itt elte-metve, köztük a feztők dicső fejedelme Raphael- Innen a régi Róma legnevezetesebb ré-szein áthaladva; mint a Forum, Trajanum, Capitolium, Fomm Romanum, Colosseum,a Pa-latini hagy mellett Oonauntin diadalivén keresz-tül a Via Appiára értünk,oldalt maradt Carscalla flirdőházas az ős városi faUkatismögötiüak hagy-1 va: a Scip iok airboltoaatjaiaál —— Óra Pere. Id6 106. Esnék, Monáca,Doni»oTár»FinaWl>a • 3 reggel J\|6 M«baca, Zágráb és Dombóvárra - ~"' ' H2 Budára Béem, hitá életbe léptetett iUaott marbafiatze Irú pootM nyilvántartása, valamint m hatarte-rtlei SriMtere kirendelt katonai erí mgora fcl-tovíletó régett, nemcsak ai illető megyék re-Be'r4l külön közegek bízattak meg, hanem a „joUterium által é óéiból egj állami allat-„rros küldetett ki a helvsainére. _ BalMotás. Qrünvsld János sala. egerszegi lakót kereskedő, mait hóban ízleli ügtoiben utalván, útközben találkozott egy „»márral,meljBek láttáralovai mogbokrosodva, félreugroltsk, a szekeret feldöntotték, ée Orttn-rtld János b\y szerencsétlenül eaett, hogy nya-L^f szegve rögtön meghalt. — Mef/Mrá A zalamegyei Honvéd- egveiület részéről foljó évi szeptember bó 26- m'déleiötti 10 órakor Krszthelven az .Amazon" uilloda teremében közgyűlés fog tartatni, „tljre a megyebeli 1848/9-ki honvéd bajtár- iskst mennél azámoaabbao leendő megjelenésre OMtelettel meghívom. A gyűlés tárgyai: 1 szőr. A[ eiíbbeai Honvéd-egylet vagyonának tisz- ai* hozatala. 2-szor. A aegélyre awrujt honvé- deknek mikénti összeírása. 3-stor. A munka- képteleneknek ai országos menházba leendő felvételt, vagy a fejedelmi alapból leendő ae- gélvtttése iránu intézkedés. 4-sser. Egyéb iodit- vunvok s eUterjeszlémk. Kelt Kessthelyen, .;;> stt-ptember 5 én. Kerkápoly Mór, elnök. — Tüxrwz (joricsán községben 1. hó 4 ik?n éji li óra körül boasnból eredéit száot- imndékos gyújtás követkeltében több gazdá- éi épület eaett a romboló elem áldozatának. A gyaDuval terhelt egyén már kéznél van ; a kir tetemes. — KeJixthelyen a napokban tartotta mig a talamegjei gazdasági egyesület szűkebb koni bizottsags ülését Arvay István ügjvezetó sleloók ur elnöklete alatt, mely alkalommal hílirozatba ment, bogy a közgyűlésnek javas- éba huxatik, miszerint az egyes'jlet m&ködéai .„ipootjs Koa»thely legyen, mivel itt a gasda- ugi UD-T<jk nagyobb lendületet adhatnak, to- vtbbá. h»gy al egyesület kiállításukat rendeszen j^skorla. így legközelebb Kanizsán adásvevéei ,,-s szarvasmarha kiállítás rendectessék, melyre -riictjurj neveitessék ki, végül Balás Árpád '.- s. gazd. tanintézeti igazgató urnák azon nemes ■ :'.íjob.M keletkezett indítványa tárgyalutott, bugy >« egyesületnek legyen hivatalos lapja s t)ulo\|ta a 14 év óta fennálló „Zlai Közlöny -t, erre nem értjük mi indokból Arvay ni ellene tízéit és pedig nem igen dicséretes heveske-nejsel. Erinek erejével nem octroyájjuk lapun k»taxefrvesületre,azaz tulajdonkép Arvay úrra, j- az ellen komolyan tiltakoiunk, hogy a kö-lonség előtt egy lapot elzárnia lehessen. Külön-ten állunk elebel Botorfi — Arvay ur guny-«.va - birhat azon botorsággal, hugy az 'iytttíeli gyűlésekbe botorkálhat, lévén Bá-'..,tn az egyesület tiszteletbeli tagja. . . . — Állaton- tilreden ssept. 8-áa tar- t- u papvaluitas alkalmával, kalv. rendes lel .xiszé egyhangúlag Segesdy Miklós vá aszutuit meg, ki eddig mohai rendes lelkész volt. — Rövid hírek A gibraltári szoros a.tli alagút hossza 44,139 lábnyi leend. — B&Vsua egy menyegzőn a menysaszony előbbi .-dv«e bosszúból 6 embert megölt. - Pécsett kridelttrctk tüzetesebb szemlénkhöz. (Leiráso-mal a legvégsőbb pontún fogom megkezdeni s 'Lry jövök majd befelé, a mikor a fentebb csak átnevezett épületeknél megállapodni fogunk.) Mindenikünk kezébe vékony viaszgyer-:;iokaki.t adott a folügyelő, tátongó mély-x-gbe mentüDk alá meredek lépcsőkön a leérve ■; alagba, koromsetét, nyirkos, slacson és szűk •ikitorokon haladtunk a told gyomrába jó ne-<^ed óráig, végre egymásután több mohos kö-rmietekhez értünk, melyre a Scipiok nevei s '■"(! itt aluszszák 8r6k álmaikat, volt felvésve. Igaz, bogy ezek az urak valaha az egész •ilignak parancsoltak, hugy dicsőségük a tör-delem legfényesebb lapjait tölti be; hogy az onberiaégnek mintegy sarkkövét képezték; — <iu> igaz, hogy dideregve fáztunk e nyirkos mélységben, ogyanszért siettünk az áldott napra. Elmerengtem hosszan, mélyen, mi asem-^ri dicsósség? Hiu ábránd és hulló osillag. Ezek léptei alatt megrendült a világ, milliók '"'ék pillantásaikat, — most tekervényes •i'íba kiváncaí touristák nézegetik egyszerű '"köveiket ^ n8í Scipio fricuoi épen olyss porlett, 01" s t silány rabszolgája!!... Nem messze vannak ide C a 1 i x t u s katakombái, melyek valamennyi kö-'"" s legnevezetesebbek. Katakombák vaUnsk f" földalatti helyiségek, melyekbe a kereaz-•^jaég legelső századaiba a véreagzo pogáay-"laloinból üldözött keresztények titkos isteai íteleteiket tartották s hová vértaanikat el-^m«ték. £ árok fölé emeltettek az oltárok s ■»«■ terjedett azét az egész világra, az üdvft-iii taai'áaa. ksv.) két kisasszony SfyTédi Irodát nyitott — Ai iskolai takarékpénztárakat még Deák Ferenci is helyesli. — Veszprémben fogsdásbó! egy kereskedő 20 perez alatt 1600 kardvágást tett. — Kalocsán 122 ház égett el. — Szolnok és Ungrár nem kapják viasza torrényszéksiket. — Nagy-Bányán lap indul meg. — Bokor Jó- zsef gyermekszintársulstáTal felsővidékre uta- zott. — A tolnai pénzügyi biztos csirkecsonttól megfuladt. — Mihályi Gábor legf. itélőszéki biró meghalt. — A honvédmenház javára aug. hóban 854 frt. folyt be. — Lembergben 49 ezer irt. értékű pénztári jegyet talált egy szolgáló, mely a meggyilkolt Eroy hagyatékából való. — Qróí Kreith Vilmos a Rókus kórhátban balt mag. — Mltan fejedelem esküvője octoberben lesi. — Kónsy Gyula etnlékszobrát N.-Váradon múlt vasárnap leplezték le. — Irlandnál két hajó összeütközött, 4Ü0 ember elveszett s hatod- fél miliő frt. kár lett. — Hadik Bari-óczy gróf- ■ó koitaegén expeditio megy a görög szigetekre — Kolosrárott csigányiskolát állítanak fel. — B. Sinának simontornyai birtokán 150 holdnyi erdeje 4 nap leégett — Hazánkban 584 pénzintésat Tan 453 müio foriot vagyonnal. — A porosz kormány utóbbi 4 hó alstt elítélt 241 papot, 136 szerkesztőt. — Londonban egy püs- pök halt meg, ki 32 milió vagyonát magyar rokonainak hagyta. — Bpesten egy pinezér hslt meg, kinek hagyatéka 4 trL s 9 ezer frt. értékű érvénytelen lutriconto 'volt. — A ssebeni ta- nácsnál 3 nap alatt vadászati jegyből 1U ezer frt. gyűlt be — Szelestey László, a „kemenesi czimbalom koszorús szerzője meghajt. — Az általános magyar bíztooitó társulat a kalocsai bistositáaokért 29500 friot kifizetett. — Uruy esete óta s fővárosban az agglegények feltüoő számban DŐsülnek. — Vilmos császár Milánóba utazik. — Bismark beteg. — Körmenden a hunved-zászló szentalés nagy fénynyel ment végbe; zsszlósnya gr. Batthyány Ludovica vult. — A dalegaúó ssapt. 21-re vso összehiva. — Brassóban Traller János 60 szar frul hagy egy árvshás alapitásra. — Olasz Sándor bunvéd 20 perez slatt 1711 kardvágást telt. — Bpes- ten — „Cziterát játszó-kör* alakult. — A ge- nusi viÚgitó toronyból leugrott s meghalt ma- gyar : Majlbényi Nándor volt. — A vámoa- györki indóház leégett — £gy budapesti ká dár 5 évig dolgozott egy hordói, Phílsdelphiábs küldi. — Hajda-Szuboazlón adóbehajtáskor a nép fellázadt. — Boros Jeuő folyamodott a imnisteriurahoz, hogy törvényszékre nincs szüksége. — Vegyes hír — 1600 kardetapá 20 peres alatt. Kindl Béla veszprémi kereskedő, a ki 10 évig szolgált mint huszár, togadott, bogy 12ü0kard-csapást véges egymásután félbeszakítás nélkül. M. hó 26-án a bon véd tisztek és több másuk je-lenlétében meg is nyerte fogadását, mert 14 perez alatt az 1200 csapással készen volt, njabb fogadás következtében 1400 lg; és ismét 1600-ig ment, ss utolsó csapást 20 perczczel az első után ép oly erővel mervén, mint aa elsőt. Hogy megmutassa, miszerint keze s fáradtságtól nem reszket, újból fogadolt, hogy pisztolylyal öt lövés közül 12 lépésről keuzer kort fog találni; e fogadást is megnyerte. A boldog házasságról. Ez sposloli mondatból: .Szeressétek egy-mást" kiindulvs, önkényt megértjük, hogy s szeretel szón egyedüli közbenjáró, mely egy térd és nőnek viszonylagos vonzódásával boldog há-zasságot teremt. Es azon egyedüli tényező, mely rendet szül s ez által caaládot képezve, első sor-bsn ezt, és azután magát az országot aagygyá, gazdaggá és boldoggá teszi. A szerelet tehát egy fölény, a házasság pedig as isteni kegyelem-nek intézménye a földen, bol a steretet, as em-beri nem boldogitáaánsk legpompássbb virá-gait termi meg. De szeretni minduntalan hogy lehelne ? Igen ugy, ha egy magasstosabb áldás köti egyúttal s sziveket s es a vallásossá.;. E kettő nélkül, vagy aa egyiknek hiaaysval a há zasaág egy nehéz kereszt és a tapasztalás maga bizonyítja, hogy ha a nemi szivekből, as isteni vallás magasztos áldása aialudt és ha a sseratei-tel kspesolatos boldog básasaág kötelékében a Tslláatalanaág ütötte fal sátorát, es kélszerte ér-zékenyebb fájdalzaakst szül a házasságban. Míg tehát a földön a szeretet köti s szi-veket, addig az erkölcsiség oltára romba nem dttl, ám hogy a szeretet bounét jó'/ ez az isteni természet megfoghatatlan titka, de hogy szsenge gyermeki terméssetaek a nevelés által erős ru-góul szolgál maga a szeretet fogékonyságára, két-séget nem szenved s így nem hibázunk, ha a szeretetet egyasenmint s légy nagyobb nevelő mesternek nevezzftk el, mivel ez szelídít, lesújt, egyenget és életrevalóságot Mtsait Ezzel mégis nem kell azt ért«ni, hogy a házsaságbsn szün-tesaa csak a szeretet gyakorlandó, igen, es le-legyen a fóparancsok, mivel as ész ~fkhsrrr-novetkezik és nagyon szívesen megbarátkozik nU, a hol padig szántét, én és vallásosság szövetségre lépnek, ott önmagától jön a minden jó és ez s boldog házasság. LISZIÁK FERENCZ. — La Jínadkt csatorna ítiuáta. Wsbb Mátyás 27 érés hajós kapitány m. hó 24-én, 5 perczczel délután egj óra előtt, a Manche csa-tornát átúszandó, Doverben a tengerbe ugrott, egy kis lugger hajó és két csónak kísérte; teáiét beolsjoata, különben semminemö készüléket nem vett segélyül. Elejétől végig egyforma lassú mozgással igyekezett előre, perczenként busz tesapót tevén, 5 óra 38 pereskor egy kis hús-levest és pár csepp siet (szeszt) vett msgáhos, fél nyolczkor vidáman felszólította a4iajón le-vőket, ülnének a csolnakba biaonyitandók,h<Hry semmi mag nem engedett elónynyel nem fog élni az éjen át; 8 óra után ismét egy kis hús-levest és fekete kávét ivott, 2 óra tájt nagyon kimerültnek látszott, azonban nem hagyta ma-gát, 4-kor nagyon elálmosodott; 5 óra után a szárszfóldet már látni lehetett. 7 óráig s tenger csöndes volt, de ekkor erősen huilámzsni kez-dett, s a bátor DSZŐ czak iszonyú küsdés ntán, minden 20 peresben rummal erősítvén magát, és csak oly módon^ogy s két esolnskksl s hnl-lámcsspásokat némileg felfogták és 10 óra 40 pereskor a szárasra. Utjá 21 óra 45 perczig tartott Papli-szeletek. — Adoma a vadásajegyekrSI két vadátzó emberre találván egy finánc, aa egyik felé irányáé lépteit, megtstdaadó a törvény érteltnébefi ; fa* e vidáezjegye ? A sora agy akarta, hogy a két vadá»z kfeBl < bupán egynek legyen vadászjegye, s ez az egyik KIT volt as. kifelé a finánca haladt, A vadásx-r»e7HJ»' bírónak erre ama jó oüet* támadt, hogy amiat a fináacxot tana felé koseledni látta, elkesdett futni. A zöMdbajtokáa boasár erre termé»teeea aat gondolt, hogy annak nin<-een jegye, ki fut, s ott hagyva a tehetetlensége öntudatában csendeeen állót, a futó ntán kerekedett, aki egy jó negyedórái bajka-rászás után, a legnagyobb lelki nyugalommal mutatá elÓ vadánjagyét, mig társa eaaiaU menekült. — A nyirádi ember kopondt caináltatott a HomaBed m várót aazuüociitál, midőn •Utiasllt érto ■ítot, hogy btuasailldaa. £1 i» jött tzeroactiaen a leftówlebbi falaif, ualyoa kereuttll baUdva, a fln véKét> lakú koraci igy HÓIitá meg a amomorodott atyafit: Kinek riasi a koporsót tógur 7 •■ Meh, a nagyobbik flw halt «•#;, hát aanak. tírr« aaon n»0f jogysúat te4te a koráca, bogy roanaal vákustott, mert mondi iatnertem fiát, as beit nem megy «MD kopor- sóba. KMg(« «roait««te . nyirádi at/afi, bogy 8 jó n«rt«k«t vett « koporsónak, tehát jóuak kell lenm. De mtetáo a kovács utysé-rel ii elmondotta, BOgy a halott bele aan megy, goodoikosoba esett aa atyafi, é# ason véleményben állapudott meg, ha taián rost- Cznl vette rolna a mértéket, jobb leat a aaomaxéd fx- lubói via»sa aaeSDi, mint maiit Nyirádrol. Amit gou- dőlt, aat megi tette. Beállít Ubát aa aasUloaho* ÚM aaomoruan adja todtára, bogy a kopornó i«n já, aii- atás mind aa ü.-i koráca áilitutu, a boldogalt b«le nem fog menni. 5em ám, nuu<Já ax aaktaloa, »«t biíooj bele kell MnnL Ekkor jSU éasre A megsaomo- rodult caaiádapa é* noBornu még a kaTacg felé ■em nexre hajtott Kyirádra. — Koloaavároa egyik }A hámora flgy- éd .Humor egyletet- akar alapítani. Tagja lehet mtodsM jó humora egyén, a ki 1-ör lemmiDema váltó üalet vagy kölcaöaaaersödéa által árdekeiTeninca; i-or. atinden n5tlen ember ; a n5a emberek caak nagyon kiéu-le>en, t. i a kiket jó humoruk még aantán ■«» hagyott el 3-or. Ki nem gyáaxol aenkit, kiTéve gaa- ámf apoaát vagy nagybátyját, A tagok kétfélék : rt-ndeaek és póttagok. A póttagok iámét kétreaare Matatnak. Olyanokra, a kik csak aevetnek ; ét olya- nokra, a kikoo nevetnfk. K« utóbbiak kivétel nélkoj mind ntíi emberekbSI állanak. £ táraaaáa; alnksló gyOléaét k&aeUbb tartandja meg. Boldog kolosará- ruta, hogy még ilyesmi ia easökbe jatl — Bisongyit ván N. N. Köeaég ellgáróg; Bí-toagyit goK hogyaa test Nagyon rom landó Kérném fötjitelfodö páter várgyáo nrat lengy oUanxflvei hogy minévloU elWonttií mert a* tea nagy rom laudó mara-doK tiatOlctteU N N Btro ágtutoj hó 24 íS7b. utl menetrend CrvtSnvea november 15-tAl 1874. A. kanizsai idóüauUtó óra szerint, indml Kaulxnairól niaaai vaapáljáa aa Órák pontoaan a helyi islSt mKtmtjik.) V a 32 délnt • 6 17 reggel 1 62 délit. ■ 10 37 eatve 204 313 Saombathelyre (innét délután 6 óra '26 pereaker B4ee»e) . . 5 37 reggel SOI B4e>be(8aombatfaely,Béeaujh felé, t 7 délnt 311 „ „ „ lü 47 eatve tOS Pmgerkof relé Trieetb« ... 4 43 reggel 301 H „ Oráea éa Bécahe 3 tí délat 21S n „ - „ „ „ II 37 eetve Kaiiiasára t éggel ailat eatve reggel déJnt. 216 Heháca éa Eágrábból 4 8 306 Swék, Uobáea, Fiamé < Do«bovárról 1 23 218 Phim. és Dombóvárról .... 9 4$ 303 Bed ár ól 4 17 » 1 51 211 „ 9 23 314 fiaombfttbelyrffl 10 36 reggel atrtve 8US BAeebSI (Bécsnjt.. ftwmbath. fdot) 4 29 3W » -, » 10 10 1U „ Orneab81,<Prafferiiot felíl) 4 44 30* Tria»t- Bca Oiaoaból - n . 1 IS 66, 62, 86, 23, 50. Érték is vittéfWyim típtertw 10. b'l, metaliques 70.45; 57, nem, kölosoz; , 73.70; 1860-ki álladalmi kölcsön 112.30; k-sak-ráarr. 931.— ; hitelintézeti részvények 21.240,-Londou 111.80; magyar földtehermentési k«t% vény 81.50; te-nesvári foldtehermentéai köt-vény 81.—; erdélyi fóldtehennentési kölvésis" 79.76 ; horvát-slavon fsidtehermentési kötvény 84.—; ezüst 10180; es. kir. arany . 5.30— 1 Nspoleood'or8.92-. Heti stptsnaar 12-Hl ssptanssr !8H\| M7S. HÓ- ht heti- KatÁotikai oap. tár ' S7. XVII v plnk. nt — Kar ev - , «~ a. f3parancolat a iorrét>ybeii? Máté XXll. 34-— Prot. Ep Efee. III. 13—Jl Ev. Luk. 11 — 17. Oor ev Mat* XXI 38—43. C 17 Mária aa. ,C 14 Tóbiás : Mohos pu.pök \| ] i t I" ' 13 H«t: U KetJd t 1 í««(U 16 \| CaOtörtok 17 I Péouk 16 Biombat d Caipriú Laaabert. Rúhárd t f'lmatUat NicomedkitHb. LaHmilU Uildegard Irene vértanu Petelós szerkesztő 3 kiadó ; Báttrt LaJ9>. . Nyilatkozat. u Azon irányaatoi hire,«t-lések ellenében, ■eljih"'1* , as alólirt tártaságnak a budapesti .Mercntila" s»a> gyar-angol biatoaito-társaaághox való viasoayárol »é-''■" , hány magyar lapban megjelentek, alolirottak — oaist . a .North British and Mercautile Iitsorauce Cottpaar"-. \| nak aa ogatrák-magyar birodalomra aéaveUljhalnlami'' főképviselői — a közönség felvilágosítása végett tw»,' axer-mindenkorra kostndotnásra hoaitik, hovy a Nortí British- aa 1875. március 24 én kötístt, anegyméltó-tágti magyar kir. kor.nanyn«k bejelentett jogérvényee alapazerzÖdéi szerint, a MercAutile- magyar-angol birtosHó-táreaaág valamennyi birtoaitáai koczkáutit teljes oaaaegben viMsfedesetbe veai és est aaáltal aoknmentálja, hogy a oevesett liriitiusjh ^^taiaajafi egyet bixtoaitó kötvényét magyaromági főmeghatal- 2 aaaot^ai által a badapetti kareake«ielnu tScrápyasék- ' nél bejegysett aaját MégnéaéVel é« aláiráaaW] eUát- 1 tatja, ennélfogva a „Nortb-British1* & „Merkantilt" ■«. g gyár-angol biatotitó-társaaágot kötvénv aiermt urhet£ ? minden kárért és eaen kirok pontos kitiseté»eért aa- f . ját 5sasea tőkéivel ,ép ugy keaeskedik, mint akánnely ' nagyar-ontrák vagy bármily nevet viselő társaság ~ »^gre, hogy aa emliteu kötvények a magyar pob? prr«dtartáa nteantatáaa ttwiat Htg\| lirttuili porol h« tök. A .North Britith and Mercsntile Inaumnce Comp»nv« méltáiiy«w eljáiáai módja és fiietóképes- , aége iránt a kíVxvélem éuy .tétele egyhangú éa elegeudS, ha egyréflzről annak 66 évi be%stíletet fennállására \| »á vészrtl legutóbbi vagyoakimaUtátára hirukosaaik' i melyaserint eien társasig bÍEtositéki alapja a tftieW' totitáai osatályra néxve. lŐbb mint Í9 millió o. é.^ ; f.trintot ie«astb>nl, at áletbiatositáai otxtátyra néave pedig t6bb, mint ^6 millió forintot leaDttben) teái. Hogy a belföldi biztosító.táraaaágok j, esek köaött as ,Ela^ magyar általánoa bintasito-táraaaág Budapesten, a „L'eati bistotitO-iatéiet", a „Vietoria" 1 Koloaavárott, aa „Aaaicueajiioni Generáli" és „Aaienda Aaticuratrice" Tneatben aat., mily nagy mértékben ismerték el a , North Britiah and Mercaatile-* meg-biahatótágát, bionyitja aaon tény, kogy esen bel-földi társaságok a „Ntrth Hnti#h"-t visaontbiatoaliás ; utján taás milliókra men5 ÖWKegekíg réssetitettik ■ üxleteik ntjryobb koeská«U..ból. ! Egyébiránt ason oasUÜaa btaniom, melyb«n a „North Britiah' mind ason világrészekben, hova ■!-kodénét kiterjnaati, a legaegtiasUlöbb mó4o» remt% sül, eléggé nytlvanv! a kö«véleményben, to^jrári, „North öritúti »nd Mereantile-4 mindetikor elégtHN-lel kivatkoahatik. Kelt Bécsben, 1875. taept 7-és. N«rth British and Hercanüks Insnttktte Compaoy. Burger és Scharf. *) A«t hivénk,hogy a PKanittai Dalárda-válaast- '- máoyának mégis leend annyira arcaa, bogy túlkapását, ha már viataavonni nem, de legalább igazolni fogja; ,-" midSn aaonbaD védelmére piszkos, aljasságban foko- v> zódott fegyverhez ujai, — ujabb aértegetetekkel j- merésali vadainkat kobolminyokaak o " alapot- ét vaiódiságárril onönmaga ia i _n WJ. zodve — akkor s«ahtégeanek tartjuk, — további tar- f[ tózkodást ílletfi Uny.latkMtataao.uk eflínére is, még 4 egyner felnólalni. ^ Ha az emiitett válaaztmáay (itt különben caak 1 egy s«emélyről lehet azó, a mvnsyib^n az égés* da- / lárJa kettőtgom mutat fel, ki baaai oyeUHnket axó- i\-iráabelileg birjat orrát jobban dugta volua csikkünkbe,., agy tán ki betilt bette abból, miaaerint soraink gém/ hoaá voltak inlésv, mert a tapasztaltak ntiu kett is méltattuk arra; — haaem csupán a kflejüteget j voltunk figyelm ztet£k, bogy viroaontbaa .egylet" kopenvébt barkolOdaott oly coosorlinu mtimli.'.t'' nyáját képvitc'f!, mely — jogot és igasaágot lábbal^ tiporva — törvénytelen Cgvénven halad át, melj • áhalában mflveletleo jellemfi. — At utóbbiból kifolyólag oly maUdreaaákat kft- \| v*t el, melyek a .Ktniiiii Dalárda ela«veaéeti pttzkolják ét ez elneveté*el tehát Kmiiil várót" himevénik is ártanak. — De, mi "rtbb — a közbis- f toc tagot is vetxélTFzftik, a mennyibea magy«retber' Ingdrágább kincse — a becsfllet izeutélyébe valí "b- " hatáaára esélozvák. ' £ i]7 .egyHetaek1 van még •aemteleoiéfe a\| ayirvánoaaág elé lépni éa más folStt pálezát törni T IJ — Ob' a» ember kétségbe eabetne 41 "Ijtjf'f ^ corrumpáltaág ily lehető legmélyebb foka folotfí ! I — \| De miadamellett hnmoruticas oldal a „Kanissai Dalárda" ojHatkosatának, a midSn tud-' niillik saját bizonyitványáol a n. k. kOsonaég asenivif •U hoaza .levéltárában negtekiathetéere it kont«a j tartott iratunkat — De hiánysik ott a felvilagosftáa, -nogy aoi van tnlajdoakep le>étoaM en „\|7«M ) A 4 ik old) l-t6 haaábjáa sJalról aí-ik »or-bu „beaaflnk" helyett oWaad . „b a a fi n k." ft. •) fi rovmt alatt köalottert feielSaeégel aeei .^n.i - ■—- JjU «f7-.J I«kS«»«n5 ir«t kípeúfc ast T Kár a n. 4. kS»5o.4fi>ftk ily WredéfcM Bl.iitáJWÜ ;iolfihti ; ja Un itt ai ilywmi sem csoda, l£f a itt1 «I&utai, bor? n)i> 41«trml4 «ff7.«tks k-- eit — raodez«tt riasonjro kkJ 41. — T.óit un> lavéilal nmiojli kftsta»4r«t Ur-akra TttMlhetai £« a>is alapo* ok hianyiban — a beáss tartsta uottakn tárnánk odra — csílt érhetni T _ BM ai a dairasafot ■ aU«ló hai Illeti — aaoktöl b«a.x«f saját nyilatkowia %gjm cifMl Hindui aóból kiTÍliglik as «lfo(uhaác, a •eOtUOlUif éJ jellemtelen elem bo«u-vá^a! _-tfindsat tálalónk, c«ak a tinyálláa v«jádiág-a &• as tgjlmt uUkapáu méltácjoi indokolásiról hiába ke-rasfink valamit abban; n«rt arra otn U bií kelló aoj-«al, oilkfllficí a hosi nflkse^fa, csak as ífaa-■áfosaak ssjátaágoi bátonáfoL. — Ahol panaaa aioea, ott panaaaló ten lehet; — rágalmazó igen, és a ki ronWklUégbol as ; a ki ok nÉlkfll kikelni meriasel a bcrtlet0Még ellen; — aki regre nektlnk ast Mooájft, hogy D>agnnkvi«let .illetlen e • b e 1 j- t • 1 • DS ax b«catelen inbjectun marad elfitttnk niodaddig, míg al}iriaa vagy állitáaa igas-aágát be nem bisoDyitja. A váUwtnácy továbbá hallatlan, enCrMittt vakatarfttegfrel mint .kdsmeg-bou-áiiykomáat •líidé-iSkaek' bátorkodik odaáJlitbi olyanokai, kiket a vá-roe peigánaga ifjú gyermek koruk óta ismer mist békmrető — a rendea polgári iletmódot Í»ád4 két egyesit kiknek továbbá családi s»nt hotelnek ia ei Hif<Hn teuik nlkfllÖsbellf.Bne, niudeonapi keoye-re»el Hogy -i a* ecylataek 6 éri mákftdS tagsá-guk alaa agyaráat Tagy bár egysser ii alkalmat no lgájtattnok volna •»iforo eljária al-kalaiasiaara — ast annak mindegyik lelküameretea tagja maga U hang ráfogásoak fogja bélyegeini. — £tt aaoo tény ia esáfolja meg, hogy egyikUnk — ki-UpeaOBk pereséig — 5 íven át válustmáayi tag é* máeikuk tiasteletbeli titkár tiastevel volt felroháava, ■ely«t moit — a gyalásatoa gasdálkodáat easlelve ■— aiakhawax liettflni nyakunkról lerásDi. v4gre naltkori kO]etoénjnnkb«o elírt* vilá-guaan kimutattak, hogy a dtiárdibóli kilepértnk «• as alja* ininltákra e beea«a lapokban törtíot felssó-lalaannkiiál egyéb bennflnk nincsen; ami tehát raj-taak megtortéat, u ax egylet minden tagján ethetik meg — U in! MwkVrriaer sroa ■••« — attól a dalárda-«itérj«k«t látogató t. ca. kfiaoaaag továbbra ia tarthat-, oi«rt a kBcmagbotráajkosás tolajdonke-peai «lfiides6ji>ok, asaa meftámad«BDak vannak m4g •a egrlrtbeo — a történtekben ia batbatoeu reast vett aagAAw, etrtáiaai, — meiyeket asonbaa kik&safi-Mim Ub«tetl»n uilkfil, hogy a dalárda .« • matjától" meg n« fosstaMk. — Uy aoapictsnok alatt tán nem leend fi-1 •»!•(;« a kBsbixtODaági kö«-geko«k valamiTel fokoxódottabb figyelmet ee a láto-gató kBz&neéffDek netaiáo ismetlfidS eveatnalitátokra való kéasUlUeget ajánlaai. így astáa a .Kaniuai Dalárda" vilanbttáaya a megmaradt tagok morális éntDIete, j/> birnevínek m«g0rse«e körttl kifejtett basgalmáírt méltán (ráta-lálható — ■ így .virigmik- a .Kajúaaai Dalárda* .a > e 11 e m i 1 e g" ét anyagilag !!! De csak egyet tanácsolnánk n«ki, t í. bogy mentnli mottójávl tfisie ki a .MfiTeltseg, jöj-jön a te oniifod !-at, Tbeeas János árnak, mint anaa egylet másoi-elaSkenek pdíg ast ■mgiak, bogy jövSre fontolja meg jobban • oe iparkodjék ■«itegeté»eket aláirá-aával hiteleaiteni, mielőtt a fennforgó dolog nivoba körfll meggrSs6déasel nem bir. mert fct ily eljária által esetleg oly dolgokat tapawtalkataa, melyek k«-lnnb«m táraadalmi állására sem maradhatnának be-folyás nélkül. Kelt K.-Kaoiasa, 1875. evept 5-eo BINOER SAMU é &ÁMDOK. Minden betegnek erő és egészség gyógyszer és költség nélkül, gyógy- taplálék által. Revalesciére dii ltom Londonból. Eien kellemes egérueffi-etaknek 38 év ota ■erotni betegség Mm ellenaaegfllt éa jónak bmODyolt am felnőttek, él gyermekeknél, gy>ígyeier éa kOlUvg nélkül, minden gyomor-, ideg-, mell-, t&do-, máj., mirigy-, urákkártya-, Iftgtéfi-, hólyag. ée veeebajok-ban, gnmoaodáa, aaakrfr, mellnonláa, kllnftgéa, e«e»«t- g, dogili, stsMoli ■hnnlioaif, gyff ^g aranyér, riakórság, 1A% i»«<lflléa, vértorlódás, fBUogás, émelygél ■ hiiiyis, még terhesség alatt U esmkorviseláa. bukömorság, továoTodás, MDJI, köss-▼ear, sáp kór ét egyéb betegségekben ; oemk-fllSnben aint táplálék oopoigy raekeknek éa a dajkatejaél ia eiSnyöMbb. — Kivonat 80,000 biso^tványból oly bajok Bjeggyógynlásáiól, tselyek mindi-n f" ogy«^m«k ellentállottak ét köstflk Dr. Worser taiX, Bitieké F-W. r«ndea tanár a marbnrgi orvosi egyttemen, Dr. Acgslsteia orvsai tinitwi, Dr. Shoreiaod, Dr. Canp-beJI, Dr. Dédé taaár, Dr. Ure, Ca^tletfnart grófe, Marqoise de Brehan éa tSbb magaaáUásB egyének bi-i kivamsagra binnentuen megkflldetaek. mt kivonat 80,000 fciio«yit váaybél: Dr. Wnrter orvuai ta&ácaoa bisoByitványa. Bonn, jaKa 10. 1852. KITI] eiciér«DoBarry mimoteee*»«o ■i«den gvó\|rysxereket pótol. A legnagyobb sikerrel bannáJutík haameséseknél éa vérhaanál, vitelési be-b^gsegekben, vneebajokl>«n sat. kfibetegségekben, a hugy<-»£ loboa éi kóros izguhaágaínál, darálásoknál, , «t.aék betegce Oes«ehiiaudásánál, hogybólyag bajok-bas, aranyérbaa stb. A legkitűnőbb ereduénynjrel bascoálliatni esen valijábao mefbecsnlhetetlen sstirt nemcaak nyak- és mell-betegségekben, hanem tüd5-éa légeid-»rradásban is. (P. H.) Wsriet Radolf, orroai tanácsos és tftbb tudós társaság tagja. Winchester (Angolórámig) dec 3. 184'i ö* kitflaS Bevalesciére gy^K7ssere al-b»A> bajok, dngnlások. ide«t>ajok ée viakóraág koe»-isan tartó ée komolj jeleoségeit eltávolitá. Mint ön gyóityssere legjobb hatásának txemtannja, ast tel-jét txivembdl ajáalbatom Jamea Shoreland, 96 nr. sebisa. Dr. Angtlittin titkos orvosi tanácsot ta-pasztalata : Berlin, májas 6. 1855. A Dn Barry Revaleectére kedvecS eredményét és kitűnő1 haláeát minden tekintethet btaonyitkiatom. Dr. A n g « 1 a t • i D, titkoa orvoai tamiosos. ! Obergimpero (Balm), apr 9S 1879. ' BeUgM, U 8 hét éka Mtttt májgTvlUiaban rémit£ fijdalttakat azeavedett a legeaekélyAbfa etlt •em vehetett magihoz, ön Eevalaaciére-je haaxnáUu íolrtas t6kéleteMo megtyégynlL I BarkhartVilmoi, wborvos. Tá?lálóbb UWn a kuknál, SO-tsarMen g-kiwUU a gyágy9T árát, félm8u«knál $yt nint PlbsMlenesékb«o '/, font 1 fr-. 60 kr„ 1 font 2fft 50 kr., 9 font i frt 50 kr., 5 font 10 frt, 12 foD= 90 frt., 34 font 36 frt. Reraleseiére piskóták ««eVn-oaakben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Revaleaciére Cbo-cowdé Uk4ákban 12 esettére 1 frt 50 kr., 24re 2 fn 50 kr., 4»-ra 4 frt 50 kr., poralakban 12V eaéetére in írt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 írt. — Megrendel hetó Barry du Barry 4 Comp üui, Wie0rwaltiscboaaM Nr. a, i Vklamint miadea rirot ffró^askrtánüban i fOuer-kerMkedjaeibco ; axonkÍTill K bécsi hú mioden vi-dékre mcgkalSi p««ui staÍTiny vAgy atisTét m«ll«tt. N.-Kaniitdn Lovak Károly gylgyiitríártSian; Pesten Török Jónefaél; Aridon Toaea F. ét tánináh D«brecionben Hihilorita Istrip gjógytit>nirib%n > kígyóhoz ; Enéken Dirid GjuU gyógyMeréMníl; Kanán Wondrwchek Kiroly gyogym., MartxTiíárhclytt Fogaraai 0om6tornélj Pouonjbm Piratori Feliinéi és Sölu Rouó gy6gy>i., Stékra-Fehérvirott T)ie. kalU Györgynél, Sopron Voga A. gjógyax., TemetTirott Pap Jotaef rároai gyógyreerésmél; Újvidék GroningerC. B. és Ern»t Jino« gyógy-nerAnmíl: Variadon dr. Halter A. gyógyn., Veraecsen Fischer Hóriciniil, Zágribon Irgal-maaok gyógyBsertáribaQ. Tisza-Ujlak: Koyko Victor gyógyuertiriban. Malom-hérbeadás. Melyszeriot a baltavári uradalmi tisztség által k9z- hirré tétetik, hogy folyó évi október 3-in délelőtti órikban a fennevezett uradalmi irodában nyikános árverés utján a biluviri határban leró úgynevezett hegyalyai felalcsapó egy kerekü 3 két köre alkalmazott malom, hozzi tartozandó föld és réttel együtt, folyó évi novemb. 24-tól 3 érre haszonbérbe fog adatni. (1782 — 1) (1780-2) Hordók, körülbelül 2000 akóra, jó állapotban Bécs mellett Nussdorfon fekve, 24 tói 145 akósig darabja, jutá-nyosán eladók. Érdekeltek furdaljanak Salzer B. nagy borkereskedöhez Döblingbe, Urí utcza, 33. sz. alatt A legnagyobb YASBCTORGYÁR Reichárd és Társa-é, IIJ.Mnrxer utcza 17. sz alatt van, honnan képek-kel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bér-mentve küldetnek mindenkinek. <"«-»»> ooQOOoooooooooooiooooooooooooooog 111111 aRgol, franczia, amerikai ét német gépgyárak vezérügynöke, I BAIER vfliatli) egynerO él kettői raltait gabnatiutitái ét piacsi ára kiaaitiaére; a _—, kettői roita magiári taeleló, Qgaogválautó éi mint törekkiiaelelS battnálbato BBU KlTTMER kett5« rutáit alsó ráló rostával uintín e caélra. R. HORMSBY 4 Sau mikál hengerre! ellátott r.italt, különösen a n. é gaadaközSnaének, kik cinpán egyswrll járgány-ctéplokkel dolgoinak, bogy a gaboát torek itb.ttl Üaa-utoassu ; toraboa: . TIPf AZ YilallHltaaH. melyek aubadalmaaott jaritaiaiknál, két álütó kéaalMk, iamétlS munkáló él befolyó aiabilyaójnknál fogva a legjeleMbbeknek ismerteitek et, két faj-ban kéuoltiek, •gyiaert mákodiaael konkoly, vadbonó él mUkSny kiTálaaitiaara; kettői mnksdéatel konkoly, Tadbonó, bükköny, aab el árpa kiváUaatáaára minden nagyiágban. ■V KortUményei leiraaok roiták éi válautogépekrSI kívánalomra dijmeote»en megkoldetnek. Iroaa és raktá,r BÉCSBEK : BUDAPESTEN: 13. .Botel Hungária.' IX. U15i Bt liaa. ,K6iuUk .Ona.gaad.afyattlet- I I j pp gyakornokul tf; Jí haibó] T«16, lef«libb 3—4 (rmnat rtfj 2 reál- (ke. rakadelni) Oötiljt Tigira I UJJ a matjar, mint a német ■yelvet teljMeo bíró fiatal embert keretek. Krausz Ármin, (1776—3) V.Mpreipbd, Egy borbély-segéd azonnal felvétetik. Bívebb tndósitist levélileg ad Kraft Frieyes, (1781-1) fodrász, Keszthelyen. fTJpilepsiát • **»■. Killioch ipecsu. - li«[a Dreida. Wilhelma- ptett 4 (etelSu BerUnban ,. SH azaz akara arxlaéay 1 o Cl KppeD most jelent g g rartfltáaa a biroeTea, igen tanai tágoa könyraek: AZ Í»»\|ÍV», tanácikdó siDdenkorbfr li férfiaknak, Uvntfcwtél Borítékba lepet^ételre. Síin tilioitor bebiso- D y u 11 tegély él orvoili- • a (S6 éret tapatttalii foljtán!) a (1664—19 Gyöngeségi állapotoknak M I m( mt tagokban, idegei bajok-ban • a t. atot a raajalé »at»r taj.i éa fa)lkJlM..aia)»t kint kanéajtMk. — MindM k(toj»-anuoál, jeleiül Kékay Lajoanál, Karoly atexában. Ar« 2 frt 30 kr A koaonaeg ó T a 11 k búonyoi ntaaaaaoktsl ia majawláaoktál e könyvemre aeare, melyek a k»-<on«eg elámitaaa tekintetéből aéf hirdetményen) móiierÍDti le-ír á i 4 i g ii terjednek. Álért 11-gyeljes mindenki arra, aogy köny' no e r e d e ti 35-ik k i a d i • i l kapbaaaa, mely egy 8-ad rét 208 loa kutatat Upáa- «* mniMi aoaélba metane ia a aierai nev-büyegivei van peciütel ve. L.it.ili.iu.i,. Illllllllll kWITZ C. papirkereskedéSe Baduprolrn, Dorottya ■tcsa, 1%. KB. a. bímalatoe olcsó arak mel-lett következőket ajánl a. m 100 drb finom levélpapír Déwel — 100 , „ asínn monograumal l— 1 l. levelp. ■ ham boríték legfinomabb látogató jegy cain levélpapír fekete nyomattal leoborilék , . pecaétbélyeg 100 drb legfin levelp. innei monogram. 1 20— 2 1: 100 100 60 80 100 100 1000 1000 sainten 3 . — „ pygS.60. S— 3 „ 50 „ 1 teljéi iroanttli bemdeiél . . . . 5, 10. 15 „ — „ Úgymint ngy rilaaitéka legfinomabb irodai ea le- vélpapír ■ borítékoknak, QgyasintéD mindea e szakba vigó erikkeknek. Irömappák, jegyaíkönyvek, rajaie- rck, váltótirciák. diiie» péoiUrciík, albumok, itb. stb. legolcaóbb gjiri iron. (1610—25) L«vélbeli megreodeléaek utánvét mellett pootáían ••kSjöltelnek. BRITANNIA EZÜST az egyetlen fém, amely mintlig febér marad, mint az ezflst, Angoloruágban csaknem minden elSbbkeló bálnál található, mert oly jó, mint ai eiost, ára pedig a valódi erOit árinak hunajré-ixe. A valódi britannia esőit ax alább kimutatott árakban kapható M. Bresaler angol fémaraktar&ban, 1.50 kr. Cyartyatartik finom, nagy párja 3, 3.50, 4, 450, 5 frt-Cllanil (deaurt) ev3eaikö< '!, mcaat 8 frt 50 kr. •ymrwkkutl '/, ucaatl.60,2, 2M kr. TareMri darabja 60, 80 kr. 1, 1.20, 1.50 kr. Ltvtamar darabja 1.90, 1.50, 1.80, 2, 310, S frt. FauWfte* valódi aranyoiá«al éa einjttel kirakva darabja 12, 16, 18, 30 frt. ulap«altal. Taku. darabja 8- 90 kr, 10" l.»0, U- 1.50 14-2,16-2.50, 18" 3, 20 3.50 kr. (kerek, to- jáadad, vagy néfjuogleta. Tktatarltik 2 aKmélyra 1°, < auotiyre ls\ < unaélye 81. 8 laeméljre 26 frt. Bécs, belgÓTÍros Sthottengasse 9. sz: Uvéakaaál darabja 10, lí, 20, Réll aysrtyatarté 60, 80 kr, 1, S5, 30, 40, tó kr. — ■/, •"- ■ — ' ciat 60, 80 kr. 1, 1.S0, 1.(0, i, 2.s0, S frt. Evkaaál darabja M,35,40,46, 60, 60 kr. — 1, ucaat 2,2.90, 3, 3 50, 4, 4-40, 5 frt. Kte éa <Wa párja eaak 80 fa. (eafiatnyela). — '/■ tocaat a«- lole c ■ a k 4 frt. TaaaazlH darabja K, 40,60, 60, 80 kr. 1 frt nyéllel ragy nyü oelknl. Taaaatkak evóeukSiaii 'l, tn" caat cuk i Irt 50 b. Tajaatarté pakarkaa >L tuca. i tt. AaztaNuaai tartik. ', tneaat S frt 60 kr. ■arauér darabja 60, 80 fa. 1, 1J0 te. a 80,9u fa. 1 frt S V»!■■■■)» nk Mefreodeléaek a vidékről cximaend&k: (1699—14) AX. Bressler, angol fémárak tára, Bécs. Stadt Schottenga»$e Nr. 9. i«k. a vlaikrtl aaatafaralttáTal itáavéttti MtkMH<tatt Ha valaki ugy kívánja, egyet darabokat ii kllldnctnak, áraink kitonovegéröl mindenki előre ii megjtyőaűdbeuik. m~ 100 frt értéin áru vételénél I0»\|„ árleeogedéi. -« Wtjtiit. Jteef lap- fa «jo«dital>jdaB«t Dorwajtó aromata, N>t7-Kaniaáa. TO-JJC 1876. Meptemfeer lft-in TlMimegyedlk {rfolyaa. ? i lap aMttaaü ita í ZALAI KÖZLÖNY Janyafi raaMt ülnt Ma-l - lesaarai , aláírniuk, reclaaatiik ul a aui- keoti-kiadttos Mr- i' Takartkpéittti 4ptlai i Ktüratok viMta ksld«s.k. Bérauutiu l«ral.k elóhb: „Z ALA-8OMOOYI KÖZLÖNY.' Jagy-Kanizsa város helyhatóságának. neakOiöaban az „olso zalai űgyves egylet', a „nagykanizsai karaaksdeln! s iparttank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár" a .zalamegyei általános tanitó-testOlat', a .2ala-SsMgy gútiaiézasi részvénytársuUt s tíbb nragyai és városi •gyosfllst bivataMs értosiMj. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csöiöriökoii, megjelenő vegyes tartalma lap. Pályázat A nmélt. vallás- s közoktatási m. kir. niüisterium folyó éri augusztus hó 24-én { 19563. száni alatt kelt magas intézménye ' folytán a zala-egerszegi 6 osztályú polgári Éitkolánii megürült rajztanitói állomásra, _ melylyel 8UÖ frt. fizetés, 200 frt. lakbér, usszesen 1000 frt. évi illetményélvezete van összekötve, ezennel pályázat birdettetik. A kepesitéú és egyéb okmányokkal felszerelt 6 a nmélt. vailas-s közoktatási magyar királyi minister urnoz intézett folya-moavánrok alulirt tanfelügyelóhez folyó évi szeptember bó 25-éig annál bizonyosabban beküldendők, mert a későbben érkezettek cím fogüak tekintetbe vétetni. Nagy-Kanusan, 1875. »ug. 31-én-HUCSECZ JÓZSEF, Pályázat. A draskoveczi tanítói állomás üre-sedésbe jővén, melylyel 415 frt éri kész-pénz fizetés, szép és kényelmes lakás. '/, :J.Ü kert, 6 öl tűzifa, ezen kivttl nagyobb innetcieitöl 50 kr, ku>ebbekiól pedig 25 >:. privát éneklő misékért 50 kr tizelie-:.IÍ, ezen üreseaésbe jött tanítói állomásra tzeaael pályázat birdctteiik. Pályázóktól megkivantatik, hogj ké-pesítési es egyéb okmányukkal felszerelt »ervéuyeit, úgyszintén arroli bizonyítvá-nyait, — bugy a magyar és horvát uycl-veket. agy szuban, niiut iramban kellően bírjak, kimutassák, — kérvényeiket folyó évi szeptember hó végéigaz alulírott iskula-szés elnökéhez annál bizonyosabban bekuid- jék, mert a késóbben érkezettek nem fog-nak tekintetbe vétetni. Keit Dráakoveczen, szeptember bó 7-én 1875. ' MESTBITS GÁBOR, itlkta, nist Ukolauik! •InOk. 7Í61 n. >. i. 874. Zalamegye allspánl hivatalától. Zalamegye összes szóllóhegységei szá-mára 1874. éri november 2-án skővetkező sápján folytatva tartott bizottsági közgyű-lés .«025,232 jk. szám alatt kelt végzésé-vel éleibe léptetett hegy rendőrségi szabá-lyok i) pontja szerint a szüreti határidő megállapítana végett, minden september hó közepén, a szöllobegyi bizottmány rendes ülést tartani köteles. Kern kétlem, hogy az illető szóllóbe-gyi bizottmányok, a szüreti batáridő meg-állapítása végett, a hegyrendórségi szabá-lyokban kivaut közgyűlés megtarthatására szükséges intézkedéseket mar eleve megtet-ték, ez alkalommai csak is arra kivauom figyeljnezLeüü asuigabiró urat, hogy ha né-mely szóllobegyi bizottmányok a szüreti határidő kitűzése iránt még ez ideig nem mtezkedtek volna, azokat a főutebb euilitett közgyűlés megtartására utasítsa, továbbá a bizottmányok által kitűzendő szüreti határ-idók pontos megtartása feleit szigorúan őr-ködjék s azok aibagoi ellen az idézett sza-bályok 12-ik pontja értelmében járjon el. Z.-Egenzegen, 1875. september 10. CSÜXOH 1MEE. Zalamegre aütpánjártok óvintézkedéte a keleti havéa terjedése elien. h j o hirdeuuénrt, mert a vaai Hor-vitoraiigban iámét terjed. — (Folytatáa.) Oly községek, melyek marhavásárok tartására jogosítva vannak, egyszersmínt gondoskodni tartoznak: 1-or, a marhavásárhoz szükségei tárról; 2-or, a vásár tartamára szükséges ál-lategészség-rendóri intézkedésről is. a) A vásárterének a nagyobb forgalmú ntaktól lehetőleg távol eső helyen kell lennie. b) Az állategészség-rendórí tekinte- teknek megfelelóleg gondoskodni kell, hogy a vásártér kiterjedéséhez képest elegendő számú állatorvosi és közbiztonsági közeg álljon rendelkezésre. c) A vásár megkezdése elótt a vásári bizottságnak kell megalakulnia ; ennek el- nöke városokban a városi kapitány, mezó- városokban, az illető járási szolgabiró tagjai az állatorvos vagy orvos és végre a szüksé- ges írnokok. d) Ezen bizottság annyi albizottságot alakit és küld ki, a bány bejárás van a vá- sártérhez ; az albizottságok egy rendórbiz- toibol és a megfelelő számú óriegénységból állanak. e) Minden albizottság a részére kije- lölt bejáráshoz áll és az őrség kötelessége arról gondoskodni, hogy mindennemú tolon- gás elkeiültetvén, az albizottság rendesen működhessék. i) Marhalevél és egészségi bizonyít-vány néUül marha a vásártérre nem bocsá-tandó. g) Marhalevéllel el nem látott rtfj hiányos marhalevéllel ellátott marha a vá-sártértől félreeső helyre biztos órizet alá helyeztetik és a vásár befejeztével az illető közigazgatási hatóságnak adatik át a to-vábbi elbánás védett. i) Ha az ily marhának tulajdonosa tulajdonát kellőképen igazolni nem képes, marbája a törvenyezikk 59-ik §. értelmé-ben elkobzandó és 10 napi vesztrglét után nyilvánosan elárverezendő. A befolyt vételár a marha őrizetével és tartásával járó költ-ségeknek levonása után, a kincstár részére a legközelebbi adóhivatalba szállittatik. i) A kifogásolt, de tulajdonjogi szem-pontból kellőleg igazolt marha, kiáltott veszteglés után, a költségeknek megtérítése mellett, tulajdonosának visszaadatik. kj Ha a vásár tartama alatt valamely állat elhull vagy megbetegszik, az első eset-ben az elhullott állat felbonczolandb, az utóbbi esetben pedig az állat minden feltl-nés nélkül kelló megbecsülés után, a tör-véoyczikk 52-ik §-a alapján való kárpótlás mellett — a kórisme megállapítása végett, lehnnkózandó. 1) Az i) és k) pontok eseteiben a kár-vallott tulajdonos többi marbája, nemkülön-ben az elhullott vagy megbetegedett marha tőszomszédságában állott marhák, a vásár-térről azonnal valamely félreeső helyre haj-tandók és a bonczolás után kiderítendő ered-meny bekövetkeztéig, szigorú felügyelet alatt tartandók. m) Ua a bonczolás eredménye kétség-telenül kiderítette, hogy a kérdéses esetek-ben nem forog fenn marhavész, akkor a felügyelet alatt tartott marha a vásárra is-mét visszaterelhető. Ha azonban a marba- TÁRCZA. Kortes-dalok. — II. Ko mircoi, 1ÖÜ- — Hajdaniban &»apünk ixabadoB Yaia*tyttk kiraíjukat Kákoaoo, Améri tat i» Tilaaasak, mmt apáink, ut Hoki* •■•rint gubádon bírunk. üs>oj mayjar u, aki magát áralj, Stabad vokait tilAnyirirt eladja. Mail a kinek magj&r vér folj «rib«, Saabadaáfát nem bocsátja cir«u«. A mafjamak nem ctU((»dei kb»U Ha vesin Üt, ki igauáf tmbtre; i f6iájt T«arM; Aa«rt megjeJii f6iipáujkt «; Tartja a ég, Biat igaa»if •mbar' » l«t7«B "bit alupáa, kit •C7ÍT b Jtöti»alotn éi i&ar«ut arra »» Étj«o«k tAt QhjcMj Kálmáo ■ /aamándjr, 6»ÍT»»r«iett bitalinunknak báVanyi. IgTunk már moat, mint apái, itdoatáji, Tarunk divatba az Saijó •#ká»t, Hadd kernJjÖo kesrSl-kear* a poaár, Éjtn sokiug a dvrík houí pár. Igju&k mit af7flt ** ¥* bacáárt, Ijjik miudeo magjar o«" » karáJyirt, lgjank ■ Ecttgjao mind' "onfi ajakoo : er5i, efj • «**a a Mafjarttin! K«ali: GÓZOK IUE£. Hat hét Irt. ür. 1+9 R/mi- Áldozatokkal m buzgó mügooddal euközölt«-tik, ttmkértó ladoauk — burirUlok alapján \| vuliak képflaek nag^ bittudóaok, papák, pü»- > pókok é vartaouk airjait as oiiorülexett em-lékkövek köaou fsitaiáini. bTgjt bo&y jelenleg a ateot kegyelet aJtal megujitou ■iremlékek ét lablákf UbetÖvé teacik a vándornak, a dicaó ▼ailáai ő»ok DjQgbeljeiaél ábitato* elméikedé-•ekbe merülni. Sxereacaé«k voltunk egj anémetujeiret bíró veséidre találni; viasig^ertjákat gjujtot-tunk ismét é« uük,de jólepotóxeten alaasallot-tunk a mél^tégbe. Klöcaarook íéieWlogj °HJ boltosától beljwégbe léptuak, melj a Tértanu-pápák ftirjait íoglalj magába, igen uép már-v áiij emlékekkel é* diaiüétekkel. Innen ullk foljoaók nyillának, melyekbe mindenliu több toroaui látható táblák jelelik ai ott eltemetettek sírjait. Ismét eg/ nagjobb téneg, meljbe Ssent Cecilianjughttl^e, további Táadorláa után, £uaebitu éa Corneliui pápák külön ftirboJtjai Tálának Láthatók. Koabe-kötbe kápolnák vannak teljeaeu felatcrelve, hol as il-lető vértanuk ea asenlek évfordalóit axoitták megünnepelni. Kilehetne a airok esen basájába járkálni Órákig a asük folyosókba; — mégem jumaas ember végére. Tanácsos nagjon rigjásni ■ a ▼esetó után járni, mert konn^ ti as éltéTeiedés. Valami kimondbatlanal emelkedett^ de e mellett fajdalma érsés aaálija meg a látogató kebelét, a vértanuk airjiinái. elgondolva, meny-nyire nyomorult és elkorcsoaodott a mostani neoutedék, as itt porladoaókkal Össsehasoniitva I Most, a silány önhssron, élvbajhássat, ke-véJy ragyogás, utáiatos sorrasstó örömök, a j«i-aiój — esőkért legtöbben íeláldoiaak mindent. Akiket p«dig e táblák jelelnek, a saeretet és iinmegtagadás vallá-sáért ko!dutókká lettek, ssembessállottsk as iszonyú hatalommal s a legborcasstóbb ki-nok kost haldokolva, megdiüoülien örvende-nek, hogy e nagy elvekbeni hű-ségüket, pataksó vérükkel pe-csételhették meg!.... DicsÖ meghalni a hasáért karddal a késbe a csatamesön; — de elvekért feláldosni magát s hfl maradni a hóhérok kinsá sai kösütt, végtelenül maga is t os! . . Csak egy ásót kellendett kiejteniük s a boldog élet mosolygott volna rájuk, — de in-kább eser gyötrelmek kost meghaltak, mintsem olyan saót mondottak volna ki, mely tó] leltük idegen volt 1 .... Feljővén a katakomákbol, még mindég a halottak országába maradiunk, — mert ugyan-csak a régi Via Appián feltalálható, agyneve-sett .Calan báriumokat" tekintet-lük meg. Ismét jókora mélységbe Hallottunk s egy nagy négyasegü pincxeforo» helyre jutot-tunk, melynek közepén egy ku.őn kis épület emelkedett fel; a főépület valamint a középaí is, tómve voit apró féikörü fülkékkel, hason-lóan a galaznbhasakhos (innen as élne vésés), esekbe voltak elhelyezve ax ós rómaiak hmmv-Tedrei. Igazán örültünk, hogy Yégre állandóan napvilágra jöttünk t kocsin a világhírű ,C o-1 o s s e a m' vagy Amphitheatrum Flavium-hos hajtattank. Kedves olvasóim bizonyosan hallották már német emberektől mondáim, ami-kor valami nagyszerű felett osadálkostak tM ist Colossal- ! £st a kifejezést önkénytelsoftl azon építészeti óriástói vették, a mely előtt moet állottunk. Ez volt a világ legnagyobb sün-háza, de talán épüleije is. Külső körmérete 16S3', hosssu átmérője 591', rövid átmérője 50H', magaaaága 183. Négy roppant arányú emeletben, tel re minden-féle páholyokkal, Ülő és állóhelyekkel, beaae valaha 90 esor néső fért el, 5000 vadállat vias-kodott és nem ritkán tengeri Ütközetek is adat* tak elő. Ilyen ivezetekrŐi, ilyen falakról fogal-mam sem volt I Felmentünk a tetejére s onnan gyö^Örít kilátás Rómára jutalmazta fáradosásonkat. Je-lenleg csak egj harmadrésze áll teán es epilé-aseü csodának, es ii elég arra, hogy követkas-tetést vonjunk belőle, es épület s Tele Róma egykori nagyságára és hatalmára. . . . . falasatokból a legkedvesebb virágok nyílnak, oébol egéss bokrok, — olyan es, m'B4w öregember bokrétával ékesíti fel magát Feltettük magunkba, hogy ittlétünk alatt hold-világnál is megtekintendjük a Colosseumot, mert utasóköoy veink sserint ilyenkor különösen re-gényes és andalító benyomást tesz, azonban • tervünk kivitel nélkül maradt. A Via Sacrán áthaladva, Veim tem-plomának, és Conitantin B a-silicájának tekintélyes romjai látssottak. A régi Rómának három legsagyobbeaarft diasét képesték a három átjárása 8 e p ti m ai Sererus, Titus és CoDitutii diadalivei, melyek as idők viharától annyit* megkiméWék, hogy a feliratok kányalm««ea ol-vashatók rólak. Közel vannak idea Foram. Bem** nem ét Forum Trijunm, kl Tesznek csak legcsekélyebb gyanúja is fo-rog fenn, akkor nemcsak a félreeső helyre hajtott, hanem minden, ugyanazon helyről származó és a vásáron megjelent szarvas-marha a vásári bizottság által kijelölt, fél-reeső, lehetőleg zárt helyen (kert, ndvar sat.) 10 napi szigora veszteglés alá vo-nandó. Magától értetik, hogy azon hely, hol az elhallott vagy beteg marba el volt helyeire és hol az bonczoltatott, kellőleg megtisztítandó és fertőtlenítendő. Ugyanez áll a veszteglés helyéről is. n) Ha az olyan helyről származó marha már eladatott volna, de még a vá-sáron találtatnék elő, ez az előbb körülirt marhává! együtt visszatartandó és veszte-geltatendö. Ha azonban az ilyen marha el-adatván, már el is hajtatott, erről az illető községek a vásári bizottság álul azonnal és lehetőleg táviratilag értesitendók és a marhának vesztcglése mindenütt elrende-lendő. A vásári bizottság köteles ezen esetet az illető törvényhatóságnak azonnal felje-lenteni, ez ntóbbi pedig köteles azon közsé-get, melyből a gyanús, elhullott vagy meg-betegedett marba származik, gyanúsnak nyilvánítani, és a 32-ik § ban elősorolt in-tézkedéseket azonnal elrendelni. A vásárbizottságnak a marhalevélben megjelölt helyen el nem adott kérődző álla-tokról szóló igazolványok láttamozása kö-rüli eljárása fentebb foglaltatik. Végre tar-tozik a vásárbizottság a vásáron vett vagy eladott állatokról pontos jegyzéket vezetni. A marhavásároknál nem kevésbé ve-szélyes a marhavész terjesztésére a m é s z á-rosok és marhakereskedők üzle-te: miért is ezek szigorúan ellenőrizendő-. 1-őr Mészárosok és marhakereskeduk vészmentes idöbeu is kötelesek min-den, a községbe hajtott marhát, a község elöljáróságának I2óraleforgása alatt bejelenteni és annak marhalevelét átadui. A marhalevelek a helyi elöljáróságnál viwzaurtandók. A bejelentés elmulasztása 10 — 100 frtig terjedhető pénzbirsággal vagy megfelelő fogsággal fenyitteuk. Ha azonban a marha a törvénycikk 59 és 60-ik §§. szerint csempészettnek te-kintendő, ez esetben elkoboztatik, és a fent hivatkozott szakaszok értelmében a további eljárás foganatosítandó. Az ilyen mulasztásnak felfedezői a be-folyt áTbóJ minden darab után 10 frtnyi ju-talomdijat nyernek. 2-or. A mészárosok már üzletüknél (a levágást stb.) fogva is azon községet, mely-hez tartoznak; nemkülönben mindazokat, nősen az előbb nevezett tér, mely 630' bosszú, volt a római közélet, gyülekezések, tórvény-keé. üzletek, sót nyilvánosjátékok színhelye u. Lspossnk át az egjete-m • • riUgtSriéuUi i nem fo-gunk még egy oly helyet t s-láint, mely a hatalom, d icsós-• ég — blnki diadalok, kor-l i -a kalkotó események, ily k 6 > pontja lett volna, mint a Forum Romanum! Ob ha e meg-csonkított vagy ledoutött oszlopok beazélni tud-nának ! . . . Szent ihlet uállta meg lelkemet, elfeled-vén a jelent, mintegy átszellemülve szárnyal' ai ezolékesés visssa m nsgy múltba . . . Kiültem vonultak el a> első királyok, — a szigora Bru-tus amint Bnvérél elitéli, a nsgy és dicső Con-sotok ■ hadvezérek, latiam a kis allamot sí egész földkerekségét elnyelő világhatalommá növekedni, s gyöítilemitlaa legiok bevonulását fetezaeit saaokksl, s délezeg Antoninsi, a hódító Csesárt amint hatalma tetőpontján leszúrják gyilkosai, bellani véltem Cicero megrendítő sznnoklsiát sfealetl Catilina ellen,utóbb Atigusz-tos és a többi imperator najry tetteit. Ah, de lassankint elhomályosult a nap, vérengző kéjenczek s gyávszssruokokat terem- lenek világ urává a lázadó katonák, mindenütt ver ss fertőzet, Caracalla, Heliogabal, Caligula, Kero, az emberiségnek e megtestesült gyalazat- jsi ülnek k trónon — a világ minden részéről kö- zelednek a barbárok csordái, felégetve s elpust- i titva leis a város, mely az emberiség kincseit ' sok századokon át falai közé gyüjté. \| De nincs oly hosszú éj, s melyre virrsdat i ne következnék, ugy Róms borult egén tény- \| ono&Del jelenik meg a sxent kereszt, ragyogva i badetvén: „i n koc signo vincesl'i kik a mészárszékbe bősért járnak, nagy ve-szélylyel fenyegetik. Eztn veszélynél fogra és azon okból, mert a legtöbb helységben a marha és hus-szemle még eddig nem gyakoroltatott, és vágóhidak is hiányoznak, -- vágóhidak felállítása, és a hus-s zenile esz-közlése elrendeltetik. A vágóhidak a helységeken kívül a forgalmi ntaktól távolesú helyen állapitan-dók fel olyképen, hogy a kérődzők, különö-sen pedig a szarvasmarhák veszélyes hely közelébe ne férhessenek. Ha a helység folyóvíz mellett fekszik, a vágóhíd a helységen alul a folyó mellett állítandó fel; megjegyeztetvén, hogy a folyónak a vágóhídon aluli ré-sze marhaitató helyül semmi esetre nem használható. Oly helységekben, hol a mészáros és korcsmáros többnyire egy személy, a közsé-gek legelső érdeke követeii, hogy a politicai hatóságok lehetőleg gondoskodjanak arról, miként a mészáros és korcsma jog csík oly feltétel alatt adassék bérbe, ha ezen két üzlet egymástól elkülönítve fog űzetni. (Vege köv.) üagy- Kanizsa Táros rendörszoigálati tUaátáta.) A. Altalános meghatározások. 1. §. A városi — és rendőrhatóság végre- hajtó közege Nagy-Kanizsa rendezett tanácnu váron terjlelén „rendőrök" nevet visel, egyen- ruhával, önvédelemre sitolgáió oldal fegyverrel. éjeli őrjárataiban pedig lőfegyverrel van ellátvs. 2. § A fegyelmi hatóságot a rendőrök fölött közvetlenül a kspitányi bivaul gyako tolja, ugyanez adja a szolgálati oktatást és ha- tározza meg a személyzet áltslános teendőit, színtagy a kapitányi hivatal fogadja fel ideig- lenes minőségben sz egyes rendőr szolgákat. valamint ez bocsátja el őket felmerült alapos indokoknál fogva. 3 §. A kapitányi hivatal által eszközölt félfogadás ideiglenes jellege csak is hat hétig tart, ezen idő leteltével a felfogadott rendőri vixsgát tartozik letenni. 4. §. A rendőrvizega tárgyai: a.) magyar olvasás és iras ; b.) a városi hatóság szervezetének és beoaztásánsk általános ismerete, kölünőaen pe-dit' a rendőrhatóság és a jelen utasítás gyakor-lati ismerete. 5. §. A vizsga — erre rendelt bizottság előtt tétetik le, mely bizottság tagjai: a polgár- mester, mint elnök, a főjegyző, a kapiláuyi hi- vat] egy ta^ja és s tanács egy kiküldötte. 6. §. A bizottság minden tagja köteles a vizsgálaudohoz legalább hárum külonoemü kér- dést intézni, tetszés azonban bár hány kérdés is intézhető. ) E jaTaalathoi lapunk axamara nakirtSi ej kk érkeztén a b-tól, nyombau köaölai fogjuk. fiaerk. Ami ezután történt, elmondja majd aVa-ticán, Péter temploma s a kereszténység nsgy emlékei. Merengésemből útitársaim ráztak fei, eltűnt a káprizat, körülöttem pusztulás és ro-mok. Minek számláljam el aszomoru kövek ne-veit a múltból, elég az, hogy volt — nincs . . . Velséges lehetett a Forum Trajá-num, melynek óriási, körül jeles dombormfivekkel dissi t .• t t oszlopa, az emberi mű-vészet büszkesége leend örökké. £z oszlop 149- magas, átmérője 11' s rajta 2500 alak van kifaragva Traján daciai hadjáratából. Mindkét emiitett Forum körül templomok, pa-loták, államépuletek, börtönök romjai, melyeken a barbárok dulásai igen meglátszanak. Nagyon elfáradva, egy közeli szállodában megebédeltünk. Kzulán ismét kocsin Caracalla fürdőihez mentünk. Nem sokst hagyott belőle a századok leviharzott érczkeze, de ami maradt, sz is valóságos monstrum kiterjedésre nézve, — annak-idejében 1600 ember vehetett benne egyszerre fürdőt. Leirhatlan fényűzéssel volt kiáililva, csupa márvány, mozaik és drága szobrok vslánsk mindenütt, a Kápolyba emiitett Fan.esi bika és Hercnles, ngy Flóra itt talál taltak fel. Volt itt sétáló, hüloző, izsadó, mulstó termeknek egész sorozata ! Tudták a régiek, mi a fz<-p és a jó. Voltunk ugyanekkor a Capitoliumon is, azonban czélszerübbnek tartom kutso terét ak kor leírni, ha a capitoliumi gyűjteményekről szóiandok. (Foljt. k»».) 7. §. A megejtett vizsgálat után a bizott- aag titkos ülésben a képesítés fölött szavazat többséggel határos. 8. § A mennyiben a megvizsgált képe- sítettnek nyilvánilUtik, véglegesen slkalmazott renddr izolgává válik, és ez állásától c»ak fe- gyelmi eljárás folytán fositható meg; a fegyelmi vizsgálatot a kapitányi hivatal teljesiti, a fel- meo.ő vagy marasztaló határozatot pedig a Tizagáleti iratok alapján a város tanácsa hozza. A város tanács marasztaló véglése ellen feleb tűzésnek belve nincs. 9. §. Ha s vizsgáló bizottság a megTÍZZ- gáltat képesileítnek nem találná, azt a további vizoga tételtől végieg elzárhatja, vagy a vizsga njsbbi letételére kétheti határidőt tűz ki, első e«eiben a megvizsgált a rendőr szolgálatból szonnal e!bocsájL.tik. utóbbi esetben szolgálata az uj vizsgáig tart; mert a ki a második vizsgát sem állja sikeresen ki, ujabb vizsgára nem bocsájiható. 10. §. A szolgálati és magaviseleii ki- hágások fölött a mennyiben azok nem oly ter- mészetűek, meljek elbocsájtást vonhatnának magok után, a kapitányi hivatal saját hatás- kórében ilél és büntet, ezen ítéletek éa bünte- tésekről, valamint azok végrehajtásáról jegyzék vezettetik, melynek évnegyedéé kivonatai a kö- vetkező negyed 1-ső hetében s tanácsnak be- muiatandók. az etetröl-esetre kiszabott bünte- tésekről snnak végrehajtása előtt a polgárm»ater szóval értesítendő. A mennyiben a polgármester vagy a tanács a kihágást oly természetűnek vélné, hogy az elbocsájtást vouhat maga után — a fegyelmi eljárást azonnal megindíthatja. í 1. §. A szolgálatbóli elbocasjtás nem zárja ki a kihágás minémüségéhez a rendőrfog-sági büntetést. 12. §. A rendőrök büntetése: a.) kisebb szolgálati mulasztás vagy ha-nyagságért 24 órától 3 egész napig terjedő ma-gán fogság; b.) szükségtelen durva s sértő bánásmód-ért 48 órától b napig terjedő togaág. c.) illetlen magaviselet, részegségért 6 órától 24 órsig terjedő fogssg; d.) nsgyobb uulasztáa, hanyagság, er-kölcstelen- vagy közbotrányt okozó tények, ilyennek tekintetik, ha a rendőrzzolgálati ideje alatt őrallomáson sziuházi, lancz-ésegyéb köz-mulatüágok alkalmával a hová a hivatalból ki rendelve van,lerészegszik, fegyelmi eljárás tár-gyát képezik, hol a büntetések 3egész b napig terjedő fogság vsgy elbocasjlás. A ki fegyelmi utón már egyszer elítélve lett, minden ezután következő legkisebb kibágás vagy vétségért fegyelmi vizsgálat alá esik ■* elmarasztaláséit; téo elbecsáttauk. 13. §. A napi szolgálatot vezető rendőr altiszt szintén jogosítva van a mennyiben a szol- gálatban lévő reudőr valamely kisebb azolgalati cngedellenségel; hnnysgságot tanúsítana e« ezt csak rendre utasítás fulytsn pótolná — 1 egész í óráig terjedő sötét logsággal büntetni, mit a reggeli jelentésbe fölvenni tartozik; ily bünte- tés azonban nem zárja ki, hogy a kiáltott bün- tetés beszámításával a kihágás és mulasztás nagyságához képest msgásabb büntetéssel pót- lólag illettessék. B. Szolgálati beosztás. 14. §. A városi reedőrcsspat áll: 1 őrmester, 1 őrvezető, 1 tizedes és 20 rendőrből. A létszám későbbi emelés esetén csak a rendőrök, de nem az altiaztek száma szaporit-aalö; a létszám leszálliusa esetén azonban egye* altiszti állomások is besxüatethetók. 15. §. Az őrmester a rendőr szolgák első altisztje é* vezetője az ez által kiadott páran csőlátókat a legénység és egyéb sltisslek követ- ni tartozóak. A mennyiben a kapitányi hivatal a tzolgáiati teendői és a legénység beosztását részletesen meg nem állapítaná, a szolgálati és őrbeositástaz őrmester teazi. Az őrmester egyen- ruházata a megyei cseDdbiztosokéval egyenlő, ctsk is fovegén viseli a város czimerét- 16. § Az őrmester évi fizetése 300 trt. lakbére 60 irt. ruhaátalánya 80 frt. kiküldeté- sek esetén s fnvsrbéreken kivül napidíja 2 frt. e napidijak azonban csak az esetben számítha- tók lel, ha a kiküldetés Nagy-és Kis-Kanizsa— Sáncz ét Láznak: határain tul terjed és fél nap- nál hosszabb ideig tart. Vasutoni utazásoknál Ill-ad osztályú menetjegyet számithat fel; ha azonban vaa-utoei ntazáaa oly vonalokra terjed, melyekre nézve számára ingyen jegy fogna adatni, vasúti menetjegy egyáulán fel nem számitható. 17. § A hivatalos órák zárlat* előtt az őr- mester az egyes hivatalokban a szolgálati teen- dők, berendelések és egyéb utasítása átvétele vé- gett megjelenni tartozik, a vett utasítások folytán aszolgslatban álló legénységet összehívja, a teen- dőket kiou'ja, értelmesen megmagyarázza, és az eljárásra nézve útbaigazításokat ad. 18. §■ Az őrmester ügyel fel a nappali és éjjeli, valamint vasúti szolgálatra, bejárja nap- pal ugy, mint éjjel magánosán, esetleg őrjárat- tal a várost, minden nyilvános helyet, felügyel hogy az őrjáratoknál a szolgálat pontosan telje- aiiMiaék, e végből azokat többször meg is lepi, kikérdezi •* P> 19. §. A fontosabb, kényesebb rendőri tsdgálatokst, nyomozásokat személyesen tarto- zik teljesíteni. 20. §. Tűzvész és egyéb kőzveszedelvek idején rögtön intézkedik, hogy el ig szama le- génysége legyen a helyszínén — elrendeli az első védő és óvó intézkedéseket; amint szonbsn fellebbvslnja megérkezik, kit közveszélyről kü- lön rendőr által haladéktalanul értesít, ennek jslentesl tesz és további utasításokat ké-. 21. §. Miután a legénység a város altaia- noa ismerete mellett utcza részek szerint külön csoportokra van beosztvs, az őrmesternek köte- lessége időnként meggyőződést szerezni arról, hogy a rendőrök jegyzék köoyvei teljesen t rendben legyenek és pontosan vezettessenek, e végből azokal u.jzáikban eseiről-esetre felkeresi, velők próbákat tesr.; egyes házakra nézve oly formán, hogy a lakosok, és családtagok csele. dek és lakrészek számáról s rendőrt kikérdezi, sz adott feleletet a rendór jegyzékevei ősszeKs- aonlitja, a bemondott vagy beirt adatok valódi- ságáról a háziaknál tett kérdésekkel meggj őzó- dik, ha hiányosnak találja, melynek a rendőr hanyagsága lenne oks, a kapitányi hivatalosk azonnal jelentest tesz, külön ben a rendőrt s hiá- nyok pótiásAra szorítja és erről több ízben tett próbák áltsl győződik meg. 22. §. Az őrmester szoigálstát helyettesé- nek mindaddig át nem adhatjs, míg ennek s további teendőket kellőleg meg nem magya- rázta. 23. §. AZ őrmester minden reggel a meg- előző éjjel történtekről írott jelentést tesz a ka- pilányi hivatalhoz, melyben egyéb tapasztala- tai és észrevételei is felveendők, e jelentéseket még az esetben is az őrmester loszí, ha assolgá- I latot nem vezette volna is, mert a helyettes tzol-gálstvezető jelentéseit ő neki teszi. 24. §. Hogy sz őrmester mennyi ideig ve- zesse a szolgalatot egy huzamban és meddig helyettese: a kspitányi hivatal fogja meghatá- rozni. Helyettesétől a szolgalatot azoooan a történtek vagy a befejezetlen teendők részletes jelentése után vigye ac 25. §. Az őrmester helyettese a szolgálat ban az őrvesető. Ennek ruházata a lobbi reod- őrökével egyező, rangját a kabát nyakán két arany izalag jelzi, karúja ugyanolyan, miut ss őrmesteré, az Őrmester távollétében, miut ennek szolgálati helyettese ugyanazokat teljeziti, miket az, de annak mégis alatta all a reggeli jelentésbe folveendóket a azolgálatátvé ele \agy átadása- kor, az utasításokat, a torién leket az őrmesternek j elentt; ónslló jeieutést a kapitanysngn il csak az esetben tehet, ha azt az íig_v fontossága vagy sürgős volta kívánja. 26. §. A tizedesek az őrjáratok vezetőt, ruházatuk a legénységével egyező, kiiúnteteaok egy arany szalag, a nyakon egy egyszerű kard- bojt. Bangjoknai fogva külón alláal netn foglal- nak el, állasuk csak buzgóaágaik ésképestegök fi-lytan adott jutalom ; caak ia a fegyelem te- kinleiében álluak a rendőrök fo.ött. A szolgá- latban egymátit váltják fel. 27. § A legényceg minden jelvény nél- küli egyenruhát visel, melyet valamint az órve- zetó és tizedesekét évről évre, es szükséghez képest a város ad, a fegyver és ruházat tehát a város és nem a rendór tulajdona. Tartozik en- nél fogva arra kiváló gondot fordítani, azt min- dig tisztán éa jó karban tartani, hanyag vagy szándékos rongálások a rendőr költségére igazi- utnak ki. Ha a ruházat javítást, kicserélést igényel, erről az őrmester tesz jelentést, vsla- mint ez ügyel fel a ruházat éa viselet tisztasá- gára. 28. §. Hanyag, piszkos, rongyos viseletért, ha megiuies dczár is javítás nem mutatkosik, s rendőrt elbocsátani lehet. 29. §. Az órvezető fizetése 250 frt. és 50 frí. lakpéuz, a tuedsaek fizetése 200 frt. éa 50 frL lakpéns, valamint mindnyájuk részére ter- mészetbeli ruházat. 30. § A legénység 4 csoportra 5—5 fő- vel osztatta, be, e 4 csoportra a város valameny - nyi utczája lehetőleg arányosan oezlatik fol, ss ugysnuon csoportban levő legénység válta kuzva, ie legalább is ngv, hogy minden kel év lefolyásáig egy más csoportba jusson, hogy igy hely és ember ismerete lassanként sz egéaz varosra kierjedjen ; tizedes oly rendór, ki mind a négy csoportba beosztva nem volt, nem lehet 31. §Egy és ugyanazon csoportba tar- tozó valamennyi rendór ismerni tartozik a ke rüietébe outut uicza részeket és pedig s háza- kat, azok tulajdonosait, lakóit a lakrészeket nem csak átala]>zn, de szám és lebotőleg oév szerint is, névsajnnt pedig köteles ismerni kü- lönösen minden akósnal a családfőt, albérlőt, segédeket, cselédjét és családhoz tartozó min- den nagykorút, Orv az inasokat. Köteles ezeu- ki?!i' tudni, mélytálaknál vannak kutak, vii- fogó gödrök, raklályk s pioezék és vsjjon ízek bennem tartatnak-^ robbanó vagy gyúanys- gok ; tudnia kell mindkn háznál a ssarvssmsrhs, ló és sertés állományú 32. §. KerüleleríUinden rendőr jegyzé- ket visz a házak sneriny sorrend ben, minden ház legalább egy külön\sppal bír, nagyobb házak több lappal is birjayk, minden hál lap- jára pontosan beírandó a r\idSr által: a hasasam es tulajdonos neve kék ♦lakréMek; b.) miudeD lakó csaiádonkint és pedig gyikaél a családfő neve, ioglalkozá-a, i t «ám ét nem szerint, ugy az egyéb k árama is. XSévszehnt beirandó va- cseléd, iparos vagy más segéd * ina- c.) minden waládfonél megjegjzendÓ a megközelítő vagyoni helyiét; d.) a rendűt egyéb saját észrevételei. 33. §■ Ha vaUmely háznál változás Ül be, « azoiinsl kiigazítandó, a kerül etetni d- kiiiöwttek törlendők azoa megjegyzéssel, hová fcO.u»iek; Ukváltozásokcál, h* a lakó* iámét „oo kerületbe, de mii házba költözőit, exen tniboz iraudó be idajet réazletesen, előbbi ná- posi pe"'g törlendő, — megjegyeztél vén ax uj tl^m, a tiL-1 ioiuiaiutik ; ugyku ez történik a JJUJÍ kerületbe burczolkudótttal. Ép ugy pon- tosan veietendők be a cseléd, Béged ét tanoocz Taitoeások. 34. §. Ha akár lakosok, akár cselédek ét Kgedek Dint kerületbe mennek át, egyik cao- poii legénysége a masikat értesiii, ami oly mó- Qvti tóneuik, hogy a>íáuo a legénység a szol- galatban egymaai iolváuja, reudOrtauyán mind uÉizejooüek. a szolgalat vezető Őrmester vagy heiy>iLcae a parancsokat és teendőket kiosztja H ujt-giuitg^ 4raza, azután pedig ókét foihivj, fcogT a kerületi változásokat eg^ muul kózoi- jet ei azt maguknak megjegyezvén; arról tény- leg meggyőződjenek és a haz lapot ecutan ki- úiuk. 'ób. §. Ezen rendőr jegyzékbe a 3l. 32. 33. ét 04. ij. kívül más be uem írható; ezt a rtudűr unuaig magával hordani, kivaualra ai firiűwer é belyetieaének elómutaini tartozik, KJI annak előniutataaat a polgárin ster és ka-piLAűTi hivatal tagjai bartuikur ki ranhalják. 3u. tj Minden reodőr ezen télül egy kü "a j<fi} zuKüoy v vei bír, melyoek elején bwje-gjczvt] vaunak az egész vaiosban levő azsliv tit, naveházak, korcsmák es nyilvános muUtú Le.vek, az ezekben levó valameunyi cselédség, kuwuuteo piuczerek, szobaleanyok, szolgák, c»c.edek és ibocsiauk. MiDdea cselédszerző és lakása, hely és uáliáeűok és lakásaik, minden gyanús é* üün-ktcu egyéu, valamiül tuiuden rendőrileg bé-ijegieit eb rendűn felügyelet alatt allo egyéu. ól. tj. A napi parancsokat, berendelése-ké; é* touuüukei a rtjudür ezen kóuyveue írja M ő* a hivntalufl órák megkezdése etott a veg-i;titkbui éi as akadályodról az őruiesienaoK »gv hoivtttieseuek jeieutest iez. ót. §. A rcűdór miudaet jegyzőkönyve ti CrmeaLcr aiial íuónkint megvizagaUnaó es iUt^)Qu»cu uas£vh«suuhuui{ló a kerülőu jegyzék u a — ö kerületi roudúr közön, hugy azok egtezúk legyeuek. i'J. §. A s^ulgálatbao álló rendörök ak-leo: o.i».u»k lei, bu^y : a.; a hivftiaiu ur»K.ban minden ker&leiból egv egy a varuhazan Ugyeo a Dppli ea aur-gu alulgaUiok végzésére, a tubbl peUlg illető üauj-iieota járjon a parancsok, kezbeviteaek, maauitpi bcTi-naeleaek es atlab»u t'uiüjjvelet tolj^snesére; b.) » biraulos órákoa kívül különösen p^dig ai ejeli ssuigalatut, őrjáratokat hetentmt 'Kiuit, meg is ugy, hogy a városházánál, ha-^r cgyiiiiut í'ülvaitva JB, két reudúr legyen. 4U. §. Ai ejeli szolgalat telvaliv 3d—2 rtLűür aiL^i teJjtaiueük nmiüa négy keruletbea ii'-IgaUl-vexetó utaltásat, vagy íiyeonek nem ieiebeu tajii belátásuk szerint; cjeleukini azun-LJ»D elüre meghatáruzott időben es poutou egyik ktruiei OrjaraLa a szomszéd kerülői úrjaraiaval UiaiKozik, upaszulataikat kicserélik — utasi-'-wokat vtMzuek, azükség esetén egyutteaen ma-kodvek. Hogy az éjeii szolgálatot tevók — meddig Iftgjeoek exuran szatMuiuk — a kapitányság Liupuja meg. ' 41. § Miután ezen felül minden kerület- ben 1 h»juu — igy összesen négy all rendel- kezés alatt — ezek: ketteje felváltva a város- Uzoal tesz éj eh szolgálatot- 42. . A vasúti tzolgálatot % tizedesek fel 'tltva teijwitik. 43. §. A azinbázi éa nyilvános elóadiaok, táDczvigftimakhoi mindig azou rendűrök alkal Uaztatoak, kik — az nap ejeli szolgálatot nem ^jetiiének. U. %. A rendőr szolgálat feloaztásáról a "olgáiat vezető jegyzéket vezet és ezt a szol-galat megkezdés előtt a kapitányi hivaulnak BawlatbKii beoiutaija. (Vége köv.) Krtesités. A Upolcxavároai államilag segélyvett gaz- d««gi (illetőleg buráaíaú) a»akos»talyly»l egy-^kapcwlt felsőbb népiskolában a tanév az idén itmcnetiieg f. évi aeptember hó 19 én kezdődik. — A beiratások f. évi septemb«r hó lő tői — 19 ig eszközölhetek. Fölvételnek az I. osztályba oly tanulók, kik az elemi népiskola VI. oeatalyát bevégezték, rH7 kik u értelmei olvasás, hel/eurá* ■ * rr^rjjoÜí 4 alapműveleteiből a felvételi virágát sikeresen kiállják s e mellett legalább 11 évesek. At idei tanévben nyílik meg a szakosz-tály, mely pincze metter-s vinczeUér-lcftpezdenl szolgál s melybe oly tanalók vétetnek fel, kik TfD' ) * f'-lsőbb népiskola 3 osztályát sike-resen végezték be, vagy pedig b) kik 4 polgári reáltanodái- vagy gymnaaiumi osztályt vé-gestek, koteleztetvén ez utóbbiak a vegytan, terményrajz s könyvvitelből felvételi vizsgát tenni, melynek sikerétől tügg az ülető fel- vagy nem vétele. Az alsó 3 osztály már a törvény értel-mében is ugy vau a tantárgyakkal berendezve, hogy 3 reáltanodái s 4 polgári vagy gymnasia-mi osztályt taJj?aen po.olni lehessen ; köteles-ségük lévén a később középtanodakba átlepő tanulóknak e szándékukat már bej rátáikor ki-jelenteni s a viazonyok szerint a fraaczia- vagy iatinnyelvtant rendkivülileg tanulni. Az eddig átlépett felaobb népiskolai ta-nulóink a magasabb reáltanodái s gymnasHirai osztályokba kéazséggel átvétettek s miután Ta-pulczán az oktatás kevesebb tanulókkal inten sivebb s a tanulók fenntartása sokkal oicóbb; ez okból a vidékei szülőknek Ügyeimébe inté-zetünket eléggé nem ajánlhatjuk. Az ily átlépőkön kívül számos tanuló van, ki a 3 osztályt elvégezvén, a gyakorlati életbe, kereskedésbe, iparra, vagy gazdálkodásra megy; ezek intézettekben müveit polgárokhoz illő aluliooa s leendő életpáiyajakhua szakkep-settséget nyernek. A szakosztályban, okszerű pinczemes-terek, borkereskedúk s vioczelierek. lehat oly egyének kepeztetnek, kikre bortermelő hazánk — s főleg vidékünknek égető szüitsége van. Az intézeti oktatást szakképzett s több-nyire aÜMm-vizsgált tanerők eszkozuk. — Tá-mogatják az oktatást az uj mintaszerű épület, a kuuuően teiszerelt vegyuai borászati tabo-raWnum-, a musasum-, püysiknm-, rajzterem-, kisérleli pincze-, üvegbaz , m eb haz , a 12 bul-das kert, melyben 4 hűld új fajszÓIlő, fa s szól-lóiskola ápulutik, stb. Tantárgyak a 3 osztályban: hittan, ma-gyar- és ueiueinyelvűn, iralyian, irodalom is-merete, földrajz, történelem, alkotmány tau, iiámuo, mértan, könyvvitel, terméuyraj, ter-mészettan, vrgy tan, mértani- építeszén- es szabadkézi rajz, szépírás, műének es teigya korlat. A szakosztály tárgyai : borászati vegytan és pinczetezeié, bontleiiizeti gyukurialok, »ZŐ1 lófiiüvcié, la s gyuuioic«len^e»zieaT kouyba-keneszet, növénylerinoie aliatteoveaciéa, gaz dkMgi úzleiuj, könyvvitel- s bereudezé»l»n, oiezoip«ri törvényisme, altaigyógyaazat, guda fcigtrajz, télen faragás, skadaruiunkakbau való g_> akoriatok. A taudij 4 forint; mely szegény s jó maga-viselet u tauuluknak elengml letilt. — A tauari testület több unügybaratial egyetértve arról is guudoskodotr, bogy egy, esetleg két tapulc^a-videki azegeu}"iHjr»ú uigat vinczellerré képezut kívánó tauuio a varusUan ingyen eieiuexest is nyerhessen. — Küiöubea a tanulók saáilaa es éleliuezéaről magnk gondoskodnak, mely egy hóra 1U— 15 fura mehet. Öepteniber 19 én tug átadatni üaoepélye-sen az új iakoiaépület roodeltctése-oek, tuoiy uunepéljre is ezeunei minden vidéki tanügy-barátot s szülőt tiszteletiéi meghív Tapolczán, 187.). évi auguatos31 én Helyi hírek. — A veszprémi egyházmegye fű-pásztora, nagymelióttágu s fóújztclendű Hauulárr János megyés püspök nr, ó felsége a Királyné caoceilárja sat. szept. 12-éo délelőtt \i órakor, hossaa szenvedés után Csopakon meghalt. A magyar tőpapi karnak tudománj- szív jóság- hazatUag-és áldozatkészségben egyik dtsze voit. Szüle te it IÜQJ. rasjus lb án Pécsett, hol 1845. kanonok, 1849 ben pedig veszprémi pü»pck let;. Áldás emlékesetén! — Teváncmky Jfosef megyei orvos urlól ujabban egy igen haazaue kis kőny v je-lent meg, a,Gasdásiat alapelve iJ czim alatt, útmutatás ez amerei gaxdástat veze-téséhez, mely egyszersmind a unuló ifjuaág szá-mára tao és olvaaó könyvül szolgai, ábrákkal van ellátva s kemény táblába kötve s mégis caak 30 kr. Óhajtjuk, hogy a lelkészek, népta-nitók és ískolauekek mioél szélesebb körben terjessszék e dagybecsü művet, melynek tartal-mat tájékozás végett közöljük. Vezérszó. Első rész, A gazdasági növények termesztéséről. Első szakass. A szorosabb értelemben vett íöldmive-lésrÓl. I. A földnek ismerettanárdl- térképi-, boncz-, TogJ és növéoy-élletuni szempontból. II. A trágya ismeret tanáról. IÍL A szántóföld-nek jó megmunkálása módjáról. IV. A növé-nyek és vetéseknek teoyéasés közbeni gondvi-selése, azok helyes betakarási módjáról. V. A mesógazdaaági növények termesztéséről Máso-dik szakasz. A kertészetről. L A konyhakerté- •setrói. II. A diszkertészetről III. A grümoicaé-szetrŐl Harmadik Ptakaas. A szőlészetről. I. A szorosabb értelerabeu vett szŐlőmiveléaről. II. A borkészitésrol. Ili A pinczegardálkodásrol. Ne-gyedik szakasz. Az erdészeiről. Második ré>s. A hasznos háziállatok teDyésziéeérál. ElaŐ sza-kán. A szorosabb értelemben vett baszoos házi-állatok tenyéactéaéről. I. K fitenv érstéarol. II A szarvasmarha tenyésztésről. 111. A juh- és kecske tenyésztésről. IV. A serteszetről. Máso-dik szakasz. I. A selymészéiről. Harmadik sza-kasz. L A méhészetről. Hazmadik réiz. A gazda: ság berendezése áé a házurtás szabályairól. Első szakasz, A gazdaság berendezésének szabályai-ról. Második szakasz. A házurtás szabályairól. Negyedik rész. A növények és állatok kór-pyogvtaoároi. Első szakasz. A növények kór-gyógytanáról. Második szakass. A háziállatok kór-gyógy tanáról. — Véletlenül, puskatiutitás alkalmá- val Leinbather János m. kir. pénzügyőri fóvi- gyázó szept. 15 én d. e. 11 órakor magát agyon- lőtte. A lövés kezén át, fejét teljesen azéttuzu. — JHjt»IőcéX€t A helyűéit czeliövész társulat mull szombaton, í. hó ti dikén tartá Lazsnakon ez é^ben utolsó dijlovéizeiét. — A lórészetnél az első dijat Veszter Imre, a miao dikat Koch Adolf, a harmadika^ Amtmann Gottlieb cs. kir. főhadnagy, és a negyediket is-mét Koch Adolf urak nyerek. A tekepályán Starcevic hadaagy ur az elsó dijai, Wildon cs. kir. főorvos ur a máaotiikat, Vesster Imre ur pedig a harmadikat érdemlék ki. A versenyt kedélyes Unczkoszoru követé a lazsn%ki kert fényesen kivilágított tánezhelyén, a topliczai fürdő bői nem rég visszaérkezett Grünbaom Jó-:f fehüDóieg javult zenekarával. A táncz a szép Sszi esten feszielen jó kedvvel, bár csak éj-fél utánig folyt, azonoan emléke bizonyoyal hosszat^ ideig í'ogja a résztvevők kedélyéi ked-vesen loglalkozialui. — Gylikottéág és 6ngytlkoág. nagybakóuaki Gifiuger Antal arztal^ mester nejét augusztus 19.» 2U-ika körül meggyiikona. ait laksaan a hátulsó szobában elásta, st-piem ber 11-én, midőn a községi elüljttrók kutatást teljesítették az asztalos-mester as első szobában nyakát borutvával elmetazvéo, meghait. — a szabályos vizsgalat megiodittatott. — Kéretem. Alulirutt tiszteieltel fel- kérem mindazokat, kik a „Távirdai naptár -ra előfizetési gyűjtöttek, hngy azt mielőbb hozzám küldeni aziveau.e<ijeaek, m»rt már a n«ptár aajió aloi már a. npjtütn kikerülvén, szétküldésé ben hiányt n« nierüljöa fel.Nagy Kauizsa,szept. 15-én 1)576. Mihály J. Endre m. kir. távjrriatiszt. — A Csáktornyái p«tlgári-tauodánal 800 ÍTL évi úi<-Aé é* 2UO f'rt. Inkbérrel dij>«tuM r»js- és szépírás tanári áUoiuáara pályázat nyiiULOiL A kérvények a nmliaagu koKokt. m. k. roiuiateriuiuboi czimezve, a csáktornyai közs. ukolaszék eluókébez I. ne p- tem ber 2öaig küldendők be. — Hyineii. Aurr József müórás, ki az újvidéki iprKiállításon is arany érdemérmet nvert, t. hó 8 án tartotta esküTi'jtt Szrg^-den a női küllemekben gazdag Kunszt Maihúd kis aasoDvnval. A magyar ipar e lelkes és azorgal- mas elum-izditójanaK. áldaa kisérje frigyéi! — HaUttoni vidékünk szóllóbirtokosai nagyban kéaiulnek a közeli szüretre, mely j. h. kezdetével fug megtörténni; Keszthelyen s héten 3—4-irttai olcaubban adatott bor, mint eddigi ára volt, minthogy bószüretet várnak. — Megjelent a beküldetett hozzánk : .Andrássy gróf keleti politikája és Ausztria- Magyarország jövője" czimu oépirat. Ára 40 kr. Kapható Budapesten Fekete Bernát könyv- kereskedésében. Visszatérünk rá. — Biba Eugénia kisasszony hangver senye kitünőleg jol sikerüli; teli haz, taps vihar, ismétléd, hangulaiteljes jókedv ritka jeLók jelentésünk eiCposiái; téruüke miatt a hang versenyről jövő számunkban szólunk. — Balaton-Füredre a 20 ik számú fürdői névsor szériái szept. 10 ig 1376 fulyó- izámban 207? fürdő vendég érkezeit. — RŐvid hirek. A magyar orvosok s természet vizsgalók jövő évi vándorgyűlése Marmaros-Szigeten lesz. — .Balaton és Vidéke" szept. 9 ki szamában ,Banditák frackban és játékbarlang" czim4 vezérexikket hoz. — B.- Füredre angol utazók érkeztek. — József fó- b-rezeg a pécai honvédveteránok egyletének védnökségét elfogadta. — Budapest és kör- Dyéke számára magántávirda engedélyeztetett. — Tornalyán 118 éves asszooy hunyt el. — Az idei deticzitet 27 millió frtra teszik. — Konstantinápolyban épiiík as operaházat. — Sebaatopolnak a krimi háború előtt 45 ezer, jelenleg 13 ezer lakosa van. — Hazánkban évenkiut átlag 30 ezer akó bor termeltetik. — Sokhelyütt a mezei egerek ismét elszaporodnak. — Az erdélyi tüzoltószövetség Nagy-Szeben- ben 1877-ben tart gyűlést. — London varos a budai árvizkárosuluknak & ezer furiniot kül dött- — Sopronban véletlenségból egy család mérgezett ételt evett, egy 84 éves emoer meg- halt — A történelmi táraulat jövő évre Gönaör- megyébe tesz kirándulást. — Mosooymegye 5 ösztöndíjat alapított 100 — 100 forintul tanítók számára. — Tamásiban 60 hál égett el. — Borsán táncsvigalom közt ÖsszedtUt a csárda i 23 fcgyD meghalt, 19 metebtüJt — B«rsen-ezén Dudás Márton cevu 78 éves nőül vett egr 19 éves leányt — Drás Miska zenetársulau Zürichben van. — Szabadka a gymn. tanárok tizeteaét 1500 frtrs emelte. — Liszt Ferenci Rómába megy. — Wenin^er Vincre franczia-országi u'jabol hazaérkezett. — Németország-nak 60 otw Ukolaja van 6 miliő laoitványnyal. — A zoldazina viaszgvertják égése n»érgez«si tüneteket idéz elÓ. — E^y brüoní postatiszt 7 ezer forintul megszökött. — A délszláv moz- galom szűnik. — Királynénk ő felsége séulo- vaglás közben lovastul elbukott, a balesetnek n^m lett komolj következménye. — Gr. Beost Bécsben van. — BUmark loánya férjhez ment. — Budán borkiállítás leaz szrpt. 19 én a lövöl- dében. — Felrgybazác Endre Miklós birtokos Mihály fivérét agyonlőtte, szivarozva ment a börtönbe. — Gödöllőn ipartanoda létesittetik. — Karagyorgyevics Péter légiót szerves Uilan íejedeiero ellen. — Vegyes hir. — A mtgttokát hatalma. Egy párisi lap irja m. h. 27-érül: Tegoap esie M. . . . Mar- quisnénél váratlan gvüj:és történt az srviz ál- ul károsultak nán.áriá. Nem régiben a Mar- quisoé fgy á!Utkereskedőhöz menvén, papa- gájt vásarUndó, a szögletben kedves majmoci- kát látott szomorúan üldögélni, ea állat ma- gára vonta figyelmét, megtetszett, tehát meg is vette. — Tegnap barátságos astéiyre díszes társaság gyűlt a Marqaiané termeibe, egy fiaul hölgy zongorához üWéo, gyönyörű dalt éoekslt a társaság nagy megelégedésére. A majom a mely eddig egy szögletben guggolt, a dal bevsV geziével fgj közelében IPVŐ kalapot felkapott sa társaságot körüljárta pcozt gyűjtendő, miat előbbi gazdájánál azokta volt tenni. A gyűjtés szép összeget eredményezett az árvis által káro- sultak javara, a Marquisnénak azonban vagy meg kell válni msjtná'ól, vagy nem tarthat többé zene estéiyt jelenlétében. — Varuti jvbil'ieum* Az első vasat, s mely gőzkocsi közlekedettel s közforgalomnak átadatott, tudvalevőleg 1825 ben oyilt meg Angliában Stocktcn és Darliogton kost. Dar- lingtonban most ogyazerü előkészületeket tesz- nek a megnyitás évnapjának, mely a folyó hó- ban lesz ünnepélyes inegülésére. Több, mint ezer vendég mrgjelené^ére azámitnak, kik közt számos külföldi mérnök is lesz. — Cziyök kigyóbörböl. Az Amerikai egvetült áilmDukbaa a kigyóbArbfll készült czip3k küöoösen elóbbkelő női körökben na- gyuu divatosakká váluk. £ divat élénk kigvó- vadáazatot von migi után, minek következte ben e hüllők rövid idő alatt ep oly ritkákká válnak, mint az alligátorokkal történt, melyek- iek borétazintén nagy mennyiségben d>lgozsák fái lábbelivé. Paplrszeletek. Efj ifjo Merercu volna m»fkirní •fT níídl; de uem voU «lég bálor«ág ki»»n«Afit kinyil-Tátii-ani i* pana»kud'»tt c felöl apjiukk, .oaCoba, — m..H'U kg apa — bit mit ttu«m <t, mikor m»f-nfttaiMm" ' — .Mxjah, köniij-5 <rolt ••ámnak; mtrt ide* atirámat k«m n«e ; de éu egj «r&sz«a id«f«n kérj«n kí!" A hirea angol faanoriasU: 8Uro« ttf7 nyüit-k&zon «fj nrsAiáfbk i, hogf mindva ii, ki kéUr-telmőleg tejesi ki mázát, mefíriemli, hoff ■ a j á t-biia ajUjn «i&t- p«l.-agrro álliu#9<k A flUtgv a»-ois«: Oarrik aioaant kardé t ■!«: „N«isd« MaaftlM-Dém, IS Úrban lakol ?' g7 UkinUlja földbirtokol •iraralékéo kOvst- ok ol?«»b»uik : ,I« ovagastk T«kiaU«a N. urtomiiiya&k Orökfti ura Bika porairat" Üzlet — A ,Hmt»- élelb^^o.llí U hiulbuk 1«75. joliat ~ aagnatu* bari BiietkimuUtiu. B«OfQJUto» 211 Jrb be.illi. S3O.388 frt _ kr. Kiill.KUU Hl drb. kol'ín.T 2Ü4.-4Í frt — kr E« é»b«> befolyt di-j.kSn>r(« 310 5t9 frt 6! kt. El irb.. kií—t.U ká-Fok ouieje 126,124 frt 21 kr. Ei »MIU trriajÍM UTÓ bistn-itájolt ISs«>«r« 13,706 799 frt BT kr A ,Hui' ÜitMitMitt ti WtMtiik )\|U\|ttéláfa . Szerkesztői Üzenet 1709 S. Bp«t A 70 krt. poitli ttuirimfm kirlek bekald.Di. 1793. H Bpcat AIOHD«1 «lkOMattOk 1794. V Lippáo BOnüé.rtnk b.l^l.. 179) O xiu. Ujoli; irafkBld.Ktt. 1796. R rmprfn. As ijírtel rárjsk Érték- és válttftiyu september i4. »•/, m«uliqu«i "0 J5 ; &•/, oemm. 73.80.1860-ki illMl>lmi kólcwíD 112.40; b.ok- rinr. 932 - i kiuliutéuiá iéina;«k 21.170; London 111 60; m%yr töldtahermeul4u kfit- T«OJ 8140, te-seivári foldtehermeotái kSt- rinj 81 50; erdílji fóldteherm«Dt««i ímréaj 19.10 ; horvát «l»»on loWtohormouUJ.1 kötrénj 84.—; e«U»t 10180; M. kir. »niiy 5.29 — Napol«QDd'or8.90-. iós txerkesxtó 8 tudó : Béttrl L»)»». * * . .tt ».».«.. Hölgyeknek nélkülözhetlen !' RAVISSANTE 1>. Leioate-ióI Parisban. : >OCXXX A legnagyobb YÍ.SBCTORGYÍR kBaaegi uniti éri j l-.allr. Tandij aer mlM 2 -aaor. Karcz-caboDa péT »l»it 25 p. » , M« bo«« fele roxt. mértjét 3 írtba Mámilva . . . 3 ugor. 11ar«usocáert minden rteuio atáa4keve •silmú faboaa, fele buu, fel. rou, nem-ben 10 p. a>. tsinltTS mercjit S frtb> . 4 MW. Koled* bor nér jüfttt 2U i^o Biut, kksjmt 3 fnb> nimitrt 5-nxSr StoU jOTedelrai 6i.or Lílrkpém 7-«ser 8 91 tllsifi, i 5 frt. 8-uor. luiéUő Ukoliaoktúl (j...k.nl 50 kr. >w 9-n.r. 1',, bold lúntofsld 10-uer. 1>\|, hold k.iúló ll^ter. T,4 Bzeutó QtAai legelS la^tér. A TODÜS erőt a koxaef te!jrfili .... III.Marxer utczalT. az.alatt van, honnan kel ellátott árj egy zé k kívánatra inaryen bér-mentve küldetnek mindenkinek'. (l'*— u, Pályázat tanítói állásra. Reichárd éS TáTSa-é, rétire dőrzsiilteák. már t<V : rOlkfteés ntio tí"ab7tlh«tó • j majdnen ésodilatoa iiatii. A j ■urcsoa támadt rinczok éa j ShoIjfk eKinitutoik. A .RavlMtatt" Üj" irca-sxict idt* eiö. al>őrt fehéríti, fristitj és finomítja: eltávolít > legrövidebb iáó alatt txrplfit, i máj foltokat, ornörötiéfet a L bör minden tisttátalantá- Cwk a bÍTataio*nmeg-Tixigéít, mért-Kmnte. tttsM éa teJJMCH ártalnattao RAVI83ANTE A szabómester araknak Günsberg János posztóneműek gyári raktára Griczban, Stajerorszáo ^" i ajioiJA mindennemű divitos " kabát- és nadrájíkelme, bír ason trÍTel, ax emberi búrt mioáéh terfll4stől megmente-ni, atóbajoktól ILCRÚTOÍ éi ti^ptéget s ifjiuigot bixtoai-UÜÍ- Ha a .RavUsutt" ca-pookint egTMer ax ujj hegy-gyei ax arcxra yagy ma« trt- Már ai ellő kilériet t,tin #■ hniái-oiwik a t. h^ljjek, jör&re. caapan ctak Dr. LKJO^SE riiáeiiirü Rivitaaste* -Ját basiualni. , FixetM kéaip«nEbe TÁVC ■ 4i A« as : Nt&fjrauu tizenhét forint o. í , mely tatutúi itláara páljásat njit- ; tátik okt. H>;g, mely ideig a folyatnodvjinyok a köi* g elOijáróaigáhos , :ximeat«Meoek. a fára miae v^lök ludattatui fog, melyre astán ueméive , . , , n . » , . , tm (i787-i :Tai»mini fekete Peruvien, doukin, duffsl, posztó, daróci, vadászposztó, molldon flanell. sat. nagy készletét olcsó Egy üvegtok ára 1 ín 5(J és Ü írt. óO. kr. pQgtai kqidésr.él »0 kiral töhü. Kapható nagyban é» kicaiuvhen Bad.pfiun : Dr. LKJOSSK fóraktaríban, SCHWAKZ HENRIK-nék-» >£££! „ p Nw.,„,„. „pL N.K»nli»»n: PRÁüEKurgjügvKeriáriban. ; Az elöljáróság. árak mellett. (1760-51 • Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartismel- J w 1 > • A , , . , . , , Orsz. szabadalm. gazdasági eszköz- és gépgyár l* Győrött, városház-uteza, 398. szám. Ajánlom a naejérdemfi fSKdtkQaBnségn.k legcselMerflbb, fl«ját keaa^méora GARRETT-féle sorvető-gépeimet, diiaaott amrica é> agl ku i eszközöltetnek. „788-n JOOeOÖOOeOOOOOOOOOOOOOC 1 Megkeresésre mintalapok is küldetnek. S Z © O a3 láL Cti "V ÉL BT Ó 1 Tn t=a, t> kíai- ea Icerőr. ; lo.ibbi him daráló-malmaimat hergei-kS r.ndaaerre. m.lj.k ca.atl; erör.l ij«o aukat képOMk megHarálni. rijj pedig kótSnaefU 18—98- ála feiTÍ k«- vekkel. Nemkülfiobeo répaiágólmat, kukoritia-mornolóimat itb. Káaa izolgsltuai a logjotánjoab árai melleit, ep »t. iitallálaal. aiafjaráió képei á/jejr.ík.k kiránalra iog/.s a bem.at».. O76r5tt. 1875 areptember bóban. at&dlel Ké,roly, (1785—1) P e h é r M i k 1 ó s 11 Keller Ignácz ÍV aary-Kanlzaá,n. Emptiehlt teia reich auortir.ia Lager aller Oattungeo Herreb-, Daraeo- and Kio-der-Stifletten von bester Quaü tát and zű moglichit billigea Freisen. Ferner m&cht; ich du k. k. Mililar und wehruDgawurdiges Publikum aufmerluam, daat ich aüe Beatelluogen vom bestén In- and Aualánder Ledér verfertige und prompt und biüigst berecboe. Auch wírd ron mir gekaufti Waart sn reparier«n anfeoomraen. CHARLES BURRELL M. Kleholau Worka,, Tkelfvrd. Krflk, iJtfllm Pirnitzer Alajos gazdasági gépek i-alct.'ira <S« javítani műhelye / /' Tüköry-féTe palota mellett. Gözmoidunyokíúl neinhaladt működéssel. Gőz-cséplőgépek. Jdrgony- és kézi cséplö-gépek. Vetö-gf.pck, könnyűk, egészan vasból. Arató-gépek. Tisztitó-rostdk. Szecskacárú-gépek. Trieurs (konkoly és büklőny-váUuztóle) Famüvcleti-gépek. Hajtószyak. Arjegyliktk fo« h/utíro fwata/oniWMc' Sark l.mloll Hoflierr M. Ajánlj gazdagon íelaierelt arak-, hői. gyek, éa gyermekek azámára, való topánrak. tárát alegjubbminóaégiieketa lehetőjalánvoa áron. t'g>aiinte hgrelraébe ajánlani bátor va gjot a ca. k. katoniuág e l. köiöneógnek, hogy megrendeléaeket a legjobb bel éa külföldi bor-ból elfogadok éa kéaa.tók, ai árt legjutánjo-•abban azáicitom. Ai én raktáromban váaároltakat kiiavi. táar« elfoeadnm. egyedüli képviselője a ajánlja a o. é. K^z(ÍAkoEon«c<n>;k a iefielaaebb eredeti SACX H-f«li atrvetí gépeket 2 lira, pgésicn rasl.ól. szabidalpmaot; üáaí korio»nynj»l ; me-lj.k konuya.egü^nel (,.„va mioden jól müveit könnyebb talajra a le\|4lkaúaaal/bak : (a 13 Boros< cuipán 7',, rm. OJOOBaak.) PRIEfiJ eV W00LN0U8H-féle er^Jeti angol ki;anő aorretógépet (jaritott Oarrett) legojabb sxer. keretű, láuczkurmányiiyal. HOFHESR M. aorretfigépeit Garret* atan. kovácsolt vas-kerekekkel, nagyon konnjo aaerkeaets valamint HOfHEJtR ■. atórra Tetögépeit SmTth után k«r^sit-teQge'virel es anélkül ; ' -- továbbá a nagjon kedvelt amerikai eredeti BUCKEYE.féle sorTet6j;épet elökormáuy nélkdl ronó raddal a osran (177S 8) • UeKEYE-féle aaorTa r^tógépe:, melj gépekbíl nagy vilaaitík van raitáron. Iroda és r et is: t ö, r BÉCSBEN : BUDAPESTEX : Szőlő-eladás Badacsonyban. Egj hét holdból álló szóllő Lábdi-Badacsonyban szabadkézből eladó. Bővebb tndó- sitást nyerhetni oct. 15-én tul ugyanott Gaál nrhölgy szóllejénél. Még e hóban szinte ezen úrhölgytől Nagy-Faluban, Szabolcsmegye, u. p. Rakamaz. (1786 — 1) UI. Pragaratraaae 13. az. pHou:l Huugarra IX. Ollói nt 12. az. A ház építése végett Bosenfeld Adolf kereskedése ideiglenesen a szomszéd ház Ud-varába, a Korona szállodának átellenébe tétetett. Porczellin edény, firegoemüek. tükrök, lámpák, evduerek, cbioa exAst és paktoog kanalak, tálexák, mocaarak, kávépörkölők, kivódarálók, káréfóz^pek, Czukor, kávé, thea, ruoi, mili gyertya, petróleum, táblaolaj, bntHIa borok ét likőrök( valódi francsia peug6 és minden fűszerek, kuftteini ét valódi Portland cement, fagylaitkészitő,szodavizkészit6,varré paraffin, kocsikenócs, gépfaolaj. gabna- gépek, vasbutorok, zsákok, gyapjnzs&kok. Qtazó bőröodök gyári áron. Az építési idényen át a visszahurczolkodás könynyeb. bitese végett folytonos végeladás tartatik lényegesen leszállított árak mellett. (1665—18) WagdiU Jóaef Up- ét oyomdttnlijdonot poraiajto ayo 1875. swptember 19-én. elóhb: •77-lk az&xn. Tizennegyedik éTfolyui A ip elófixetétek. kemi-kuuióhoi tw- NAGY KÁMZSA Tftkmrékpéoitári épület, BirmaotMlvn l«T«l«k csak iatnart mnakatár- Kesiratok TÚMI kUdstaok. .ZALA-BOMOGTI KÖZLÖNY.1 KÖZLŐN Heienklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Nagy-KaittzM virts helyhatóságának, nsnkfliöiiban az „első zalai a .zaJamegyei általános tanító-testfflef, a . ügyvéd-egylet".a.^ugy-kaaiztai koresksdeM t ipartank", a ,Mgy-kanizsai takarékpénztár' (ézhajézasi részvénytársulat s tSbb aegyei és városi egyesület hivitalíi értesitíje. Pályásat. A dráskoveczi tanítói állomás üre-sedésbe jővén, melylyel 415 frt évi kész-pénz fizetés, szép és kényelmes lakás, '/, hold kert, 6 öl tdzifa, ezen kivfll nagyobb \| temetésektói 50 kr, kisebbektói pedig 25 kr, privát éneklő misékért 50 kr fizette-tik, ezen üresedésbe jítt Unitéi állomásra ezennel pályázat birdettetik. Pályázóktól megkivántatik, hogy ké-pesítési és egyéb okmányokkal felszerelt kérvényeit, ngyszintén arróli bizonyítvá-nyait, — hogy a magyar és horvát nyel-Tekét, agy szóban, mint írásban kellően bírják, kimutassák, — kérvényeiket folyó évi szeptember hó végéig az alnlirott iskola-szék elnökéhez annál bizonyosabban beknid-jék, mert a későbben érkezettek nem fog-nak tekintetbe Tétetni. Kelt Dráskoveczen, szeptember hó T-én 1875. MESTRITS GÁBOR, leikéss, mini iskolassáki elaSk. Zalamegye alupínjának óvintézkedése a keleti mar-havész terjedése ellen. — Közöljük e hirdetményt, mert a véss Hor-vátországban ismét terjed. — (Vége.) Habár a marha és has-szemle állat-orvos nélkül kevés biztonságot nyojt, mind-azáítal ott, hol csak emberorvos áll rendel-kezésre, a szemle ezen orvos és a község egy tagja álul, vagy a hol orvos épenség-gel nincs, a község álul kijelölt bizalmi férfiú álul láUndó el. A marhának némi ismerete, tántorit-haüan becsületesség és kellő gyakorlat meg-ovandják a szemlélőt a nagyobb tévedésektől. A levágandó marha a koaég elöljáró-jának mindenkor bejelentendő. A szemlél eszközlő a községi elöljáróságtól a marha-levelet — melyet a mészáros a marha behozatalának bejelentésekor átadott, -■ a levágás bejelentett napján átveszi és a le-vágandó marha azonosságáról meggyőződik. A levágás napja, a marha leírása és a marha igazolványa a levágásról szóló jegy ló-könyvbe (az agynevezett vágó lajstromba) be-vezettetvén, a marha igazolvány megsemmi-sittetik.Ezen jzőkönyvnek a legkisebb község-ben sem szabad hiányuznía, és ezért, valamint a hnsazemle s vágóhidakra nézve fenilló rend ■ szabályok pontos megtartásáért aközség elöl-járója a mészárossal együtt felelős; az e részben előforduló hiányok szorgos s gya-kori vizsgálatok álul a politikai hatóságok részéről kikutatván, megszüntetendők és a kihágást elkövetők a törvény értelmében legszigorúbban büntetendők. Ua megtörténnék, hogy mészárosok nyers vagy valamikép elkészített húst nem aiabályszerüleg megszemlélt marhából ad-nának el, eUenfik a torvény 60. §-sa alkal-mazandó. A mészárosokra, valamint a vágóhi-dakra és hasszemlére vonatkozó fennebbi szabály kivonaU, minden marhavágó helyi-ségben a községi elöljáró aláírásával ellátva kifüggesztendő. Ha a marhavész a közös legeltetés ide-jében hurczolutik be hozzáok, 1OU eset kö-zül 99-ben bizonyára a legelő marha közt flt ki. Azon könyüség, melylyel nálunk nemcsak a község saját marhája, de egészen idegen tulajdonosok marhája is a legelőre a község honi marhája közé juthat és tény-leg jut is, — oly körülmény, mely minden csempészett, marhalevél Dél kuli vagy vész-lepte helyekről menekült marhának a lege-lőkön biztos menhelyet nyújt, és a ragály behurczolisát felette megkönyiti. Ennek következtében szükséges, hogy a legelök és az azokon legelő marha szigorú felügyelet alá vonassák, mindenek előtt azonban a pásztor mindennemű rendellenes-ségért felelőssé tétessék és megbttntettessék. Az ilyen szabályellenességek felfede-zése s megszüntetése végett rendeltetik: 1-ször. Minden egyes község elöjiró-sága Urtozik a csordát számbavenni és a pásztornak szabályszerűen darabról-darabra átadni, agy nemkülönben az ezen rendelet-ben megszabott kötelességek iránt kiuni-Uni, valamint azok megszegéseért reá há-ramló súlyos büntetésekre figyelmeztetni, — végre hivatásából eredő kötelességének meg-tartása végett felesketni. 2-sior. A községi pásztor szolgálatá-ban álló bojtárjaiért is felelőssé teendő. 3-szor. A község álul számba nem vett és meg nem vizsgáit marhát, a pásztor-nak a csordába felvenoi tilos. 4-«aer. Ha a pásztor bárkinek marháját, bármily ürügy alatt mint honi marhát a község legelőjére felfogad, vagy ha valamely, tudta nélkül a csordába került marhát azonnal be nem jelent, és az őrize-tére bízott többi marhától el nem különít, a törvényezikk 60-ik §-a szerint büntetendő meg, és a becsempészett marha elkobzandó. 5-5r. Ha a pásztor észreveszi, hogy az egyik, vagy másik marha vagy épen nem, vagy nem kellően legel, vagy ha bármikép Upaszulja valamely állat megbetegedését, köteles ezen marhat a többitől azonnal el-különíteni, az esetet a község eíőjáróságának és a marha tulajdonosinak azonnal fel jelenteni; a helyhatóság pedig Urtozik a beteg marbál hazavitetni, ott kellőleg el-helyezni, valamint a körülmények és rend-szabályok szerint tovább intézkedni. Ha a pásztor ilyen megbetegedésekről azonnal jelentést nem tesz, a 60-ik §. sze-rint büntetendő. 6-or. Hogy a pásztor oly kifogással ac élhessen, hogy beteg marha hajtatott a le-gelőre, de leginkább azért, hogy u ország marhaállományának egészségi állapotáról az év folyamában általános vizsgálat utján tudomás szereztethessék. - az összes marha-létszámot minden év ta-vaszán a téli állásokból a lege-lőre való hajtás előtt — lehetőleg állatorvosilag meg kell vizsgálni, és minden beteg, különösen pedig ragadós betegséggel lepett marhát a legelőből ki kell zárni és szabályszerű állatorvosi kezelés a'á vonni. — Mindezek pontos megtartását és foga-natosítását a községi elöjáróságok, illetőleg Nagy-Kanizsa város Unácsától, továbbá a marhatuiajdonosoktól s kereskedőktől, végre a mészárosoktól figyelmeztetéssel a fenti intézkedések meg nem tartóira háruló súlyos büntetésekre annál inkább elvárom, mert az emiitettek képezvén a marhaállomá-nyunkat a keleti marhavésztől megóvni; és a külföld álul kérődző állataink iránt foly-ton tábláit bizalmatlanságot megszüntetni, s így marhiinkkali külkereskedelmünk fel-virágzását előmozdítani igyekvő 1874-1 k évi XX-ik törvényezikk alapját, melynek sikere ;sak ugy leend, ha a felsorolt intéz-kedések mindenki álul lelkiismeretes poa-tossággal teljesittetnek. — TÁRCZA. R&nolder János veszprémi püspök halálára, sepi. 12. Jelige : .Hamar meghalUI, élss Brokrs I „A tora asép leltedre kgtstte „A betegei világ agyét.' Egy ssó nyilai Veespréas, Somogy, Zaláa Kereesttll miot villámsagár ; r'élmillié gyermek esemébe m» HaxmatkiQt resg biaat könyár. Pár napja osak, bogy eleenretl a dal, Hit ünnepére irt kasét? .... Ms Róla — ejtvén forrt könnyeket — Hint meghakról «llk«». Megbalt atyánk ! páestor nélkU • ayáj Van-a aflrU setét lepel f Éa tollvonás, mely ssivlnk bánatát Elég biveo besiélje al r Vagy tán miként nyugvó »ap bíborát Lefesteni oioca aoMt, psaréM ( £ bánatból fjarló aÍTáramás7 Éa pnaata asó mind, aüod karáa! Ott srácától már aalottat ágyadon, Áa áldó kas a«r«r, bidag 8 az arcaon, mely ■egT1"1 anfároiott. Nem moldul többe egy ideg. Nem ád angárt a nem, berradt ajak Nem ásol beasUee haafokoa ; Belrednek bo rereee reget ári. Magából már aenkit ee roe- Magmuitrin • ráeliSl kia oóoakat, Órt.kőnjt boüat a baláas ; Krngodni bajtje. -aa. ntáa fejet, Nem dslja faiil fi!Mi Ua. Srugodii mentái aok munkád ati«, á airba MLJÍ> baka rit, A nrarli teet nem birta aiellemed, Ualy maokál, hat, mist napengár. A airba aiáll, mi rajtad földi volt, Nevedre nem jí eal-bomálj ; ■ikeot a titkoa ken iráea aa Órok betOkkel Írva ili. Ma birneved tol meuae tengerea Stárnytl, airodra boa babért; HogT árnyat adjon hfiit porodra majd, Mely egy kieae pibenni tért Nem rigy balott ! Ta roUd tett boaaM I Jútekonyaág rolt jalaaevad .... Hoe^r rfUeáriud aa árva konnreit, Peláldoaád nyugalmadat. A kinoa elStted eeaköa volt eaneán, Hogy nent, magaaitoa csalódat ÉrvenyeriUd, ápitrán oly lakot, Mely eaa erényt ved a bifogad Nem vagy balott I Te eltedbe már Navad balhatlanná tevéd ; Ha lenae cor, maly elfelejtene, Mived eoveaaettol megvéd. Badacaoanak hegyén koreait ragyog, Megváltáannk dicaS jele ; Eól.d b«.i.I, bogy a Min éjjelit Miként oaalattad Hát vele I Qylatea esaták ntán bakért ba nyer A hadveaér kony ára al ; Rablort kincabol emelt emlék aket Átok kornyékei ét paoaas fKrod fölett örök eralékj«lal Nem áll ereiből emiek-webor Sierány virág legfoUabb, melyre taa öniéatelen kony árja fuly. Mig eired év alkotta mflveket blétbord pehelyként véai, vinar g muk eeiláke, kiket jelianek. Pár év álltával már kihal. Reved rasm fog ragyogni óebaaánk, gaeat-Kfykisank borna egán I Járván kinm, mint Iaretl felett: TIUfM fatto ■ ég, Umj I Te il, miként al Qrnak Moseae, Úgy végeiid ba életed ; Hogy elktidett fáradaágoa mlrnd Cink meaasirol liemlélneud. Alt angyaloktol áaott air fedi Mabó begyén felbők kosolt ; Lelked aóbaj a kBonyflDknek asárnyain TSIQnk w égbe koltosott. Ott állas már as OrOk biró előtt! Ki majd méltó jutalmat ád ; Hogy aiőllejébe helyzeti Srgyaoáot Nyngalmad hln feláldorád. Hogy a reád bisott kincs Qaaseget Gyarapítván bS asolgaként.... Itt áldva él kSsottUak emléked, Ott fenn nyer lelked égi fényt [ OYÚBOM ANTAL. Hat hét Olaszoreságban. Irta: Dr. IXMJC* KrUUf. (FolyUUa.) B 6 m a. Dr. L. ur hajlandó lett volna velem egjütt, még egj Mreg régi templomot és romot meg-nézni ; de a hölgyek njilt láit-dás«al fenvegettek bennünk, ■só ami ncó, elég ű volt as archeológiából enj-nyi, egyenlőre bucsut véve • régi Romáuji, « vidám é> modern Conora mentünk, bogy uon végig sétáljunk, terménetet, hogy ettére a Pinciot látogat&ndjuk meg. Ssép és széles 8 gyalog /k órsig tartó, egyenes utcza. T&ndérileg vao kivilágítva este • amit & modern ipar teremt, mind féoyet ki-rakauúba disseleg. Ai arany-esüat művek, könyv, de különösen a képkinkatok nletesen resdeivék s temérdek bámulót gyűjtenek 6u-■e. A Florenciban ét Nápolyban lairt téuko- osiaát itt éa a Pincion divatosik, ette 6—8 óráig. Sétálátunk közbe egyik ntgytaert könyv és képkereskedés kirakatába, a történet és je-lenkor legjelesebb fóröainak arcsképeit láttuk kitéve. Szivem erősebben dobogott aaon gondo-latnál, talalunk-é az örökváruaban, e jeletek arczképei között magyart? Ismernek-e ben-nünk a külföldön, méltányolják-e azokat, kiket mi otthon mint szeretetünk a tiszteletünk tár-gyait bálványosunk ? Félve és aggódva nésegsl tem e qussi Pantheont! Ott voltak, amennyire emlékesem, Ws-schington, O'Conell, Wellington, Nelson, Mi rabeau, Monteeqmeu, Hugó Victor, GambolU. Thiers, Cavour, Galilei, Garibaldi, Gröthe, Schil-ler, Beethoven, tat. tat. magyart csak nem ta-láltam, — amint azonban mégegyszer figyel-mesen átnéztem sz arozképeket, b&sske öröm-mel és ditdallal pillantám meg, imádott hasam nagy bölcsét, az Snzéttelen hazafit, sz ujabb kor láng szellemű vezéríérfiat, a mindnyájunk álul atyaként tisztelt ,6 reg arat' — nem is kellene az előzmények után megnevez-nem, ügyit ráismertek: .Deák F e r a ■-ciel'l Nem vagjok képes leírni, s kedvet benyo mait, mit e szeretett srci látása ébresztett. Íme ismernek bennünket, sz igas érdem méltányol-tatik mindenütt. Uh ne mondják, hogy ez orom gyermeket, hisz nem az itthoni tapsolok ; hanem a külföld,visionyainkról a részrehajhatlan bira. Csak ai a különös, hogy ei arczkép láúaa utáa, — valami fájó s legyózhetien bonvágy szállta meg keblünket, pedig hiába, nseg ulaaátomk-aak csak felén vagyunk. Estatelé nagy élénkség vsa a Con-tv talás az eg«ja várót ide jön.A Carneval iitfét) Nagy-Kanizsa város rendörtzolgálah utasítása. (Foljrtstsa.) a A rendőrök oklltáll. 45. §. A rendőr oktatás első snrbsn a ka nitányi hivaul egyik tagja teljesitendi, ki a » rendőröket jelen szabályzat életbe léptetea. UIÍD nsponkint legalább fél óráig — ennek intézkedéseire okutja. ail példákkal, meliek- körülméoyekkelfelvilágositja,meguiagyarázza, ai elósdottakra kuUtó kérdéseket megfejtendő példákat intéz. ■ 46. §. Ha az első oktatáa befejezve van, minden további oktatás az őrmestert — esetleg a hatóiig más kiküldöttét il — illeti, ki a hét MV bizonyos napján a legénységnek oktstási órát ad, melyen előadja at ujabban életbe lépett tflr vényeket, rendeleteket ó« kifejti, mi teen- dőit van ezekre né«ve a rendőrnek. A magyarázathoz példákat alkalmai — kérdéseket tesz. 47. §. At előfordult neveselesebb rendór- esetekets legénységnek előmundja - at eljá- rást leirjs ét indokolja — e«etl<-g egyeseket st eljárásra nézve megkérdez, és ha al adott fele let helytelen — rendőr-ellenes vagy rósz volna „, kifejti éa a követendő eljárást indokolja. íS. §. Ugyancsak ai oktatási órákban tartoiik az őrmester az egyes rendőr által teljesített czélszerütlen nyomozáai és rendóri tényt kijaviuni - és e kijavítást indokolüi. 49. §. AI őrmester teljesíti ai ujonan felfogadott rendőrök betanítását, kii teljes be tanításig mindig mis rendőr mellé ád műkő déare és míg némi ismereteket nem szerzett — őnnálló mfiködésre nem haaznslbatjn, kivéve a kisebb és nem rendőri természetű leendőket. — 50. §. A rendoktstásnak mÍLden héten megtörténnie kell, habár aj rendeletek, törvé- nyek és utasításuk oein leonéuek is — mert ez esetben a régibb rendeletek, törvények gyakor- isul alkaimazsBa képezi az uklataa tárgyat. D. T u d n i T a 1 ó k. ' Sl.§. A rendőr illásbeli feladata é» kíite- letségéoél fogva figyelmét mindenre kiterjesz-teni tartozik, a mi körülötte a városban törté-sík éa van, mindezeket a közrend tekintetéből ítéli meg és ha valamiben ez ellen valót lát, vagy maga elhárítja, vagv erről további intéz-kedés végett jelentési tesz. A tárgyak vagy vi-szonyok pedig, a melyekre a rendőr miodig fi-gyelni tartozik, főkép az alább elósorolandók, hol egyúttal teendői is általánosságban körül iratnak — mindenesetre jöhetnek elő oly körül-mények is, midőn a rendőr a jelen tudnivalókat nem alkalmazhatja, a mikor is saját belátása szerint jár el, szem előtt unván a törvényeket, rendeleteket szolgálati utasításait, és azt, hogy lehetőleg erélylyel, de illemmel és kímélettel is tartozik eljárni. 52. §. Miután a rendőr kerületét legjob-ban ismeri — ezen felül pedig a bélyegzett — gyanús és felügyelet alatti személyeket is is-merni tartozik, mindig figyel azon személyekre, kiket ilyeaekül ismer. > Vigyáz reájok, kikkel, mely helye-ken és mely időben szokott összejönni V a társasága nem gyanús, vagy veszélyese? mik foglalkozásai kenyérkeresete, természetes, hogy eljarása^^-által a figyelmet maga atemélye iránt nem kSlti fel, mert es állal e személyek figyelmessé tétetvén kijátazhatnik, ugy intézi tehát a rendőr dolgát, hogy az, a kire figyel, ezt észre ne vegye. Ily felügyelet alá tartoznak : a.) a helynélküli, vagy kics.pongó termé-szetű cseléd-k, szolgák, mesterlegények, nap-számosok ; b.) bünléayek miatt alitélt agyének, tol. vtjuk, kár ynjálékosok — pincíérok — c.) nirbedt keritőnAk és hasonlók, koldu-sok és vándorlole^ények. 53. § Helynélküli cselédeket a randőr megállít, tartózkodási engodélyöket elókivinja, ha ilyen nincs, yígy'lejart, vasy a cseléd nem szón helyen tartózkodik, hová az engedély szól — ezeket kíméletlenül és azonuul letartóztatván bckis.Ti és erről a szolgálatvezetőnek jelentést tesz. 54. §■ Ha látja, bogy kóbor egyének, bely- nélküli cselédek, vagy helyben levő,de bélyeg- zett cselédek, szolgák napszámosok oly tárgya- kat visznek, melyek vagy értékesek vagv ren der foglalkozásukhoz nem tartozik, vagy oly irányba viszik, merre iiy tárgyakat álulukkül- do.ü'u.-ro izoká> éa így az eltclvajles irántgya- uul keltenek, megállítja, tárgyakat megszem- léli, kikérdi ki és — honnél valók, hová viszi? ha a vallomásból ijedtséget, zavart, ellenmondást s habozást lát — a mondottak valódiságáról meg- győződést szerez, ellen esetbea letartóztatiasal és bekiséréssel él; ha ily faggatáa nem tartaná szük- ségesnek a mondottakról az érdekelt személyek né., de mindig a megállítottál történő szembesí- tés által meggyőződni —. de még a némileg gyanuskodik, úgy azt lehetőleg észrevétlenül, látszólag közönyösen követeli, figyeli és ha va- lami gyanúját megerősítené, agy arról azonnal meggvótódést szerezni tartozik. Midőn a rendőr gyanúból valakit megállít és a vallomás való diságáról, ha ennek okát látja, meggyőződni akar — a megállítottál is magával veseii. 55. §. Ha koldusokat lát, vagy helynél- kuli vándorlegényeket kérege'.ni, ezeket azon- nal letartóztatja és bekíséri 56. §. KicaapoDgó ajkéi, keritőnokei folyton szemmel tartja, az észrevett osábitss- nál — mindkettőt a következményekre, bezá ralisra eleve figyelmezteti, főkép pedig azon nőket, kikre hálójukat vetik — meginti, elijeszti a keritónőt éa rtélzatait előtte elfedi és a kicaa- puugó életBzomoru következményeire, milyenek a becatelenség, bezárás, betegségek, nyomor éa rcnüóri üldözés, figyelmezteti áilalábsn a nö- csábilásokat teljea erejével meggátolja, sőt ül- dözi, ha ilyeneket esti időben vesz észre, letar- túz latja. 57. §. Különösen pedig arra néz, bogy a kapitányi hivatal által megállapított azon idő után, melyen tul, cselédnőknek, kicsspoogók- nak az utczákon, kertekben és korcsmákban lenniók tiltvs van, ilyenek ne is legyenek, ha- nem általa azonnal bekisértessenek. Legnagyobb szigorral jár pedig ismert kiesspongok elle- nében. ;>S. §. Utczai körútja alkalmával a tár-gyakra ia figyel a rendőr és a mi a renddel, közbiztonsággal ellenkezik, ha azonnal lehet, el távolítja — erre a tulajdonosokat azonnal fel-szólítja, maga is segédkezet lyujt, vagy a dolog-ról jelentést tjsz. 69. 8 Ha az utcain, utoni nyitott árkok- , ban tiszUtalanságot lát, milyenek : döglött álla- tok, kihordott, vágy felhalmozott szemét és ' egyéb piszok, kiöntések, a háztulajdonost az eltávolításra felhívj, ésmeggyósődik, hogy az teljesitelett-e, vagy sem ? Döglött állatok eltá- ! volitáaáról azonmsJ gondoskodik. ! 60. §. Ha as utón gödröt — könnye* bajt okozó akadályokat lát, ha maga a itomszédok ' segélyével könnyen legithet — a bajt megszün- teti, vagy az utkoprókat odaisndeiteti és egyéb szükséges jelentést tesa. 61. §. Hidak, csatorna, gödrök, átjárók, köskutsk, faültetvények legkisebb hiányát stonnal feljelenti, miért is ezeket járásában ' többször, különösen minden eső után megnézi, hiányokról jelentést tesz. 62. §- Ha házakban, udvarokban tisztát linságot, egészségellenes vagy tűzveszélyes tár- gyakat lát — a háziakat az eltávolításra felszó- lítani tarloaik, miről egyúttal meggyőződést 63. §. Felügyel mindsrrs, mi a Táros tu- ; Isjdonáhos tartozik, hogy az senki által ne cson- kittaasék, rongáltaasék, ezekről vagy romláaok- - rol és hiányokról jegyzékei vesz és bejelenti. 64. §. Hs valahol építkezés megkezdését látja, legyen as toldás, uj építés — az építőtől az építési engedély felmutatáaát kivácja, ba ilyen nioca,a tovább építést meggátolja, a feleket a haióaághoz utaaitja, maga pedig az esetről azonnal jelentést ad. \| 65. §. Meggátolja, nehogy az építkezések- ' nél a közlekedés elzárasték vagy gátoltaaaék, ' hogy a kellő felügyelet az állványoknál és ép'- ' tésnél szerencsétlenségek ellen legysn, ba gon- dolná, bőgj a* állványok éa egyéb intézkedések nem elég biztosak, mind as épi tőt meginti, mind maga jelentést tesa. 66. §. Cserepeaek, bádogosok és ácsok munkáinál s figyelmeztető jelek fenntartásán, a munkások vesáély elleni biztonságára felügyel. 67. §. A. rendőr mindent megtesz, mi a rem- . des és veszélytelen közlekedésre szükséges; s sebes hajtást meggátolja, as ellenszegülőket le- tartóstalja, megakadályozza a kocáik torlódását, vezeték nélküli marhabajtásokst, a kocsiknak az utczán felügyelet nélküli állásál. Targooczá- kat, taligákat a gyalogutakon. húzni — vonni nem enged. A boltoknál a szemét kihányást, alacaou czimek alkalmazását, közlekedést gát- lólag ládák és egyéb tárgyak kirakását meg- nem engedi. 68. §. Kóbor, gazdátlan és maró kutyák — gyanús eb«k ^Ifogsaa, megsemmi&iiése, a ve- szett ebeknek agyonlövéae, agyonütése — ki- váló feladata. Elhullott állatokról, főkép gazdasági álla tokról, haladéktalanul jelentést tesz, hogy AZ állategéssségi intézkedések kellő időben meg-történhessenek. 69 §. Ha a házakban, épületekben éa kerítésekben oly hiányokat tapasztal, bogy azok, ' T»fW egyesrészek ledóléesel fenyegetnek — ' jelentést tesz. ; 70. §. Korosmák, kávéházak és nyilvános mulatóhelyeken felügyei a rendőr : ( a) hogy Terekedétek ne történjenek, b) bogy aki-bejáró vendégek utczai lár mát, kurjongatást ne tegyenek, c) hogy tiltott játék ne történjek, pontosai nasgUrtsa. e) hogy a korcsmák kóborlóknak, csavar g<>l">k, gyanús egyéneknek búv-ée mentiéivel ne adjanak, ' i) BOgJ a korcsmákbsn cselédek, kicja-pongó ník és hasonlók ne tartózkodjanak éa ar ily kicaapongáaokra alkalom ne Agyén, g)bogy a korcsmák bunféazkekké, ki csapongási tanyákká ne legyenek, — h) hogT mindenki, ki valamely korcarai ban szállást vesn. a vendégkönyvben ponto4,„ bsirsssék. (Vége köv.) Mas) ar-Szerdahelyen,8ept. 15.1875 Tisztelt szerkeiztö barátom. Ssjoálatlal UpaszUlom, hogy a Zalsi Közlöny- kisebb falvakból ritkán közölt.' ügyi tudóaitást, pedig falusi népnevelésünk -kolonösxn Zalában — már nem oly medd.; hogy olykor olykor ne telnék belőle egy egy be' mutatáat érdemlő raozzanal. Igaz ugyan hoev némely helyen a tanügyi események gyakrsa megrovást érdemlők ; de ilyeaeket is" üdvós oku-lásul közleni lehetne. Kedves megyénk kisebb — hs saabad mondanom, talán nagyobb — f»\| vaikban is asonban csak ott v:rágozhatik a tan-ügy teljes .valóságában, hol a mostoha korul-menyek dsezára a valódi buzgalmat nyugodni nem engedik, hol a nevelés szent ügye mellett fellépni, érte tenni, hatni látunk oly férfiaka: kik majd s nép legalsóbb rétegeihez ereszked-vén le, msjd pedig felemelkedve s magasba hogy legyenek valódi világítók a népnevelés' a népoktatás terén, kik a unitok ügyét méltá-nyolva, magas jóakaratukkal s intézkedésökkel a falusi iskolaügyet minden kitelhető módon elősegítik. Jelen alkalommal — szíves engedelmed-bői — egy s községem iskolaügyére áldásihoz intézkedést kisérlek röviden leírni, teszem p~ dig est szón okból, hogy hálás köszönetem zá-logiul kedves megyém szine elfltt sz elismerés leeszebb sdóját tegyem le községem nevében éa tekintetes Glavins Lajos pallini uradalmi fi-igazgató-, megyei iskola-tanácsos- és szeretva tisztelt iskolaszéki elnökünk iránt, ki számi érdemeinek koazorujába ez Hén is fűzött egy hervadbatlan virÁgot,midf.n népiskola ügyünkre ismét jótékonyságát kiáraszla. MagyarSzerds hely 6. Bocaka, a tanügy terén egyesült közsé gok polgárai hazafias buzgalma belátta, hogy erkölcsi és szellemi jólétök c«»k az iakolibó'l folyhzt ki és tekintetes Qlavioa Lajos ur a köz aég ezen buzgalmát felkarolta a áldáathozó jó-akaratával kieszközölte, hngy a t. pllini urada-lom és a m. kormány segélyezése folytán 1870. évben uj iskolahásunk épült s ezen némileg hi-ányosan épült íakolánk ez évben ő általa a m. kormánynál kieszközölt 1702 forintért korsze rüvé átalakíttatott és kijavíttatott. Hogy mennyire fekszik szivén iskolaszéki elnökünknek a népnevelés ügye, fényesen iga-zolják s legközelebbi bárom évben Magtár Scerdshelyen, Újudvaron , Gelse Szigeten éa 6sent-Balázson közreműködése mellett épült di sze« iskolák. Magas figyelmét évenként kiter-jeszti a tanulók korszerű oktatására is, midőn az évenkénti vizsgálstokst scimos szülő és veo dég jelsnlététMn a legnagyobb buzgósággal tartja e helyen szoktak tolongni a bohóczok és álar-czosok, a oevetoégeá torz alakok, itt tartják ak-kor vonulásaikat. Innen a Piazza del Popolora értünk. Egyike a leggyönyörűbb tereknek, a melyet valaha láttam ! Közepén két márvány orosz-lány között, melyek nyitott torkából tiatu for-risriz szakad elő, emelkedik magasra Augusz-tus Obeliszkje. körül szép azoborcsoporluzat — és kutdiszitésekkel. A tér egy része félkörü; egyik felén nagy-szerű ivezet. mely alatt Keptun és Tritonok, a másik felén Athene és vizi vtenaastonyok. Kó-mának három legszebb utczái, mint a Hipette, - Corso, fiabuiao e térről nyulának. Ha jól em-lékszem, 4 vagy 5 templom is disziti e tért. Innen van a föfeljárás a Pinciora, alépcad-zet valóban kényelmes, valamint a kocsik pá-lyája is. Alantszép szobrok és oszlopok, ezutób-biakon keresztbe hajók vannak kifsrsgvs, .(a történelmileg ismert columnae rostratae). Ai ügyesen alkalmazott kanyarulatok szelídítik a béres meredekségét, a hegyoldal szép exoticus virágokkal, pálmákkal van beültetve. Felérve a begyre, előttünk terültei Róma nagy réssé, kár, hogy már este lévén, ekkor sok tárgyat tüzetesen nem lehetett kivenni. A közeli begyek a legszebb villa.- kai éa kertekkel kivilágítva látszottak, ugyanis min den ily villa előtt több száz lámpa égett s ezen-kívül minden 5 perczbeu léggömböket eresztet-tek fel, melyek mint meteor világítottak egy ideig s sstán lehullottak. Jó katonai zenekar mu-laltatá a közönséget, mely itt erősen hullámzott. Az egész hegy roppant költséggel lett par- kirosTa, — feltűnő szép, egy óriási márvány medencxe szökókuttal, a közepén Pharao leánya, aasiat a vizbs egy kosárban a kis Mózest mee- feUlj ^ 6 Van itt egy nagyszerű óramű, a melyet viz hajt, ingája vizi liliomokat ábrázol, amelybe be és ki k icsurdogáló viz képezi a mozgató erőt. Néhány fasor alatt 10—15 lépésnyire azobrok vannak felállítva, Róma ujabb történetének je-leaebb férfiai, különösen, kik a város azépitése körül érdemeket szereztek. Rómába tartózkodásunk alatt, mikor már kifúrudluok a sok műremek látáaábun, ez volt a kedve oáz, hova minden este pihenni jöttünk 1 Május 20. Vett értesülések szerint Péter templomának kupolyájába csak csütörtökön re£Se'' órákba szabad a bemenetel; mivel tud-tuk, bogy az egész világról osszesereglő temér-dek tourists mind felkivánkozik s hogy egy-szerre csak bizonvos számú ember bocsáttatik be, ngyanezért reggel 8 óra előtt már megkrz- dettttk vándorlásainkat. Szállodánktól nagyon távol esett a Vati-cán, sok utczán és téren áthaladva, végre a Tiberis folyó .angyal hidjáhot" értünk, e hid maga is nevezetes a rajta elhe- Ijezett 10 Bernioi után készített óriáai angyal azobrokról. Valami festői e hídról tekinteni Kómát s esért a leghatásosabb fényképek e bel v - ről vannak felvéve. Atmenve a hidon, a háttérbe feltűnik az egészen gömbölyű s hengerslakba épített, a te- tején colossális angyal szoborral ékesített, ugv- nevezett .angyalvár.* Jelenleg olaaz kir. kaazárnya és erősség, melybe nebés a be-juthatáa, de nem is érdemes. Itt halt meg a világhírt! Vll-ik Uergely pápa, utolsó peresei-ben imu emlékezetes mondáassl. .D i I «z i justittam, odi iniqnitatem, propterea morior in exilio!" A Piszza Pián s a S. Spiríto utczán át-haladva, feltárult előttünk felséges nagyszerű-ségében és dicső magaaztoaságában az apostolok fejedelmének szent Péternek temploma, az azt környező oszlopcsarnokokkal a esek közt lévő térrel. A mit ér<t s Izrael fis, mikor vallása leg- szentebb helyére Jeruzsálembe vándorol s a szent történet leikébe felelevenedik ; — a mit érez a muzulmán, megpillantván keserves pusztai sarándoklás után Mekkába, Mohamed kopor- sóját ; — azt éreztem én is e helyen Gyönyörű e tér! Jobbról balról 1034' hosszúságban, négysorosán 284 óriáai oszloptól tsrtott csarnok fedett folyosót képes, — s nsgy ) tér szépen kikövezve, közepén roppsntObeliszk a két szárnyán 43' magasságba augarait gazda. gOD lövellő szökőkutak, melyek messze kitér \| jedésben s levegőt megbdaitik, tehát e meleg éghajlatú országban, a legnagyobb áldást ké- pezik I { Az oszlopcsarnokok a tér két old Ját zárják, — a harmadik szabad; — mig a negyedik ol- dslt a földkerekségéasklegns- gyobb temploma foglalja el. Ugyanis térfogata 199.926TJ, középső bosssa 613', azé lessége 208', s kupolya magassága 448', — ugyancaak a kupolya belső átmérője 1391. Vsn e templomban 290 ablak, 390 szobor, 46 oltár és 748 oszlop. ^Baedecker adatai nyomán.) A külső homlokzat Laéltóaágteljes, 18' magas szob- , raival az üdvözítőnek sas apostoloknak. Az elő- csarnok maga oly roppant nagy, hogy aa is- ; mert templomokkal vetekedik kiterjedésben, ; két oldalán Nagy Károly és Constantin jeles i szobraival. ( Ezen előcsarnokból 5 ajtó vsset a temp- ' lomba, melyek közül az egyik kereszttel jelölve, I szentnek neveztetik s csak jubileumi években nyitutik fel. Belépve s templomba, nsgy meg-lepetéssel vettem észre, hogy roppsnt nsgysága távolról asm tesz oly imposans hatást, mint kí- vül rí], ugyanis a fShajót több részekre osztó oszlopzatok és oldalépitmenyek, lehetlenna teszik ss áttekintést. Mindjárt a bemenetnél van közepéo ezy nagy porphyrlap, a melyen a római császárok koronáztatlak meg. Következik jobbról-balról szédítő sokasága az oszlopok és árkádok álul elkülönített külön hajóknak, oltároknak, ká-polnáknak aat, melyeket hetekig kellene lanul mányozni. Mi felületes megtekintés után, előre haiadtuuk a kupolyáhos. Már itt láCható az óriási nagyság, kiterje-dés és magasság. Feltekintve a magasba, min-denütt az egész kupolyába leirhatatlao szép mozaikképek (általában megjegyzendő, hogv e templom legnagyobb része mozaikkal di szitve) ss apostolok, evangélisták s vértanú szentek,— a kupolys legtetején, s lámpásnál u atya Isten, — közepén 6' magas betűk arany mozaikból, ass üdvözítő éten mondstával „Tu es Petrus st super hanc pet ram acdificabo ecclesiam meam, ettibidabo clavea regni ce-1 o r u m.* Dacsara annak, hogy 6' magasak e betűk, cssk jó szemmel oNsahatók el alulról, innen lehet következtetést venni e kupolya iszo-nyú nagyaágáról és magasságáról. £ kupolys alatt van szent Péter apostol nirja, mely fölé nemes styl ben s főoltár 95' magas érci-menynyezettal borul, melynek négy oszlopa csa-varforma (sodort alakú), azon eresből készült, mely valamikor a Pantheon tetőzetét fedte Ezen oltárnál legnagyobb flnnepek alkalmával egyedül s pápa szokott misézni! Az oltár hátalsó részén nyitott mélyedéi van, melyhez gyönyörű márváoylépcsőzet ve-zet, felül művészi karzatul körülvéve, itt foly tonossn 89 lámpás ég, — alant látásik sí arán; rácsosam szárnyas ajtó, mely az apostol fej- n,8, m«ly alkalommal számlálás jeles tanulót kitüntetésben részesít. Jutalmazva meg u ég nagy jótevőnk t • „Íjon minden községnek ilj ntnaalalkü párt-fneót, iskoiaazéki elnököt, a hasának pedig iok ,iv férfim! SÁKINQKR KÁROLY Helyi hirck. — Banotder János veszprémi püs- pök temetése szept. 15-én ment végbe rendkí- vüli nagy részvét mellett. A szertartás reggel 9 ómkor kezdődött, a gyáazlobogókkal ellátott poipoki palotában a holttest beszentelésével. innen a pü»pöki jelvényekkel dinitett, pumpái koporsót a székesegyházba vitték, ahol Kovád Zsigmond pécsi és Szabú Imre szombathelyi püspökök celebrálták > gyásimiaét. Félliienkét or»kor a requienmek vege volt, a koporsót C luvs» gyászkocsira emeltek és a sirbohhoz szál- btották. A gyás menetet roppant közönség kö Tette. — EmlttettQJc előbbi számunkban, bogy Biba Eugénia kiaaaszony hangversenyé- ről bővebben szolunk. A hangverseny tikere . nálunk majdnem páratlan, elkelt minden ülő-nely, a terem tsutoláaig megtelt. Az 1 só >z. Nyitány „A sevillai borbéjy" operából Rózaa-völgyi Szidónia k. a. éa Bischitsky ur adlak M szép öaszhangzatul, a 6 ik pontnál „L'in-quictude" (töpreokedés) hangverseny-darabot Kóisavölgyi kisaszony meglepi könnyüdséggel, művésziéi olhooosságjal jaisiotu le, jelelte s tipsvih&r s háromszoros kihiváa, hogy az egész közönség osztatlan elismerésiéi van aazéptehet-ségü művésznő iránt; igsn óhajtanáé volna, bogy a tiaatelt kisasszony a zeneakadémiát igénybe vegye s ekkor igea szép jövőt jósol-hatunk neki 2-ik sz. Dallam ,A uidóoó" ope-rából, 5. sí. 2 dal .Bizalom- Esaerfól és .Ide-gen földön Taubsrtól, 7. sí. .Magyar dalok' i végül 9. íz. Dallam „Faust* operából volt eiúsdva a hangversenyző által, a változatos előadás, a hangtanulmány • ások feletti rend-■zeres uralkodás félreismerhetlenul tanusiti, bogy BiLa Eugénia k. a. szenvedélylyel s szor-galommal tanul, hangja kellemes, vonzó éa űsita, nohx ésaleltük, hogy ez estén egy kiasé Istyoltwoit volt, melyet meghűlés okolhatott. általában gratulálunk s sok szerencsét kívá-nunk jövójéhez. — 3. sz. Mihály J. Endre ur BZ4vaimáoya .A fülemüle" Arany Jánostól ki-túDoleg jól sikerült, caak ugy psltoguk a jó rímek, a zajos kihívásra Mihály ur, ki minden ily neme* működésirántfáradhatlsn részvevéaael viseltetik. Petőfinek a .Vándor legény" czimfi költeményét szavalta el, — 4-ik és 8-ik sz. a. oliop Imre ismert genialia humoristánk ugyan-csak megnevettette s upsra ingerel te a közönsé-get el annyira, hogy programmon kívül is be-Ivi érdeket érintó saját szerzeményét zajos he-lyeslés közt adta elő. Általában elismeréssel adózunk mindegyik működőnek az élvezetes weért. — NyilvánoK köszönet. A nagy-kani- zsai kisdednevelő egyesület részére tett szíves ÍDtézkedé»ökért azon t. urak, kik a szeptember 2-&Q a .Korona" vendéglő helyiségében tartott tánczkoBzorut rendezték, mely is az egyesület- nek 59 trtot jövödelmezett, togadják az egye- sfllet nevében őszinte hálás koszönetomat. Nagy Kanizsa, sept. 16. 1S75. Msrtinkovics Károlyné egyesületi elnök. — Botránykotamig feltűnően ferdme- tik el Kanizmaváros neve a külföldi nyomtatvá- nyokon, illő volna,bogy az illetők erre több gon- dot fordítanának, olvastuk közelebb : Garan- tirt N. N. Kanizca, majd Canisa, Csn.sche sat. — Wajdit* József JA^J,képes magyar- népnaptára 1876-évre kikertllt aajtó alól. tö- mött tartalma, szép kiállítása a rendküvüli ol csóaága miatt nagy kelendőségnek néz elébe, ára 40 kr. — Keszthely vidékéről sz a hír szár- nyal, hogy rablók sservexkednének félelmos tömeggé. Intéskedéaek tétetek ellenükbe. — A keszthelyi felső leányiskola 1875. — 1876 iki taneve foljó évi october 1-éu uyit- Ütik meg. A beiratáaok pedig september 29-én é> 30-án délelőtti órákban — éi pedig 9 tói 12 ■g — tartatnak meg s Mső leányiskola tantér- mében, tek. Keischt Venczel városbiró urnsk a posu átellenében levü házában. — Oyulay Béla budapesti polg. isk. Unártól a felsó nep és polgári iskolák számára igen czéUserneu s gyakorlati útmutatásokkal szerki-szlett .Magyar Nyelvtan" jelent meg, Pfeifer Ferdin.nd kiadásában. Lddigi nyelvtanaink — irja szerző — a hangtant és irásUnt alig tárgyalták, holott az első a mind- inkább elharapózó bibás (affectáló) ejtés, s má- sodik a hibis írás egyedüli orvosazere. A jelen mű eszerint mondat-, szó , hang- és írástant fog- lalja magában, különöaen kiemeljük az irásUnt, mely két részből áll, u. m. kétértelmű- hibás szók, és szólások gyűjteményéből. Ajánljuk a felső nép és polgári iskolák tanárai méltó fi- gyelmébe. — Mir tzerint, Veazprémmegye fóor- voaa, dr. Billita Benő ur, a veszprémi gyufa- gyárból mindazon egyéneket, kik 16 évea ko- rukat el nem érték, egészségügy szempontjából kitiltja. — Ügyvédi iroda megnyitás. Hoff- msDn Soma ur kos- és váltóügyvéd e napokban nyitá meg ügyvédi irodaját Keszthelyen. Ajánl- juk e tehetséges fiatal ügyvédet az illető peres felek figyelme és pártfogasába. — Balaton-PAredre a fürdői idény vége, szept. 15-ig 1330 folyó számban 2088 fürdővendég érkezett A kórházra az idén 102 frt 50 kreyi adomány folyt be. — lXiihegyi Márton nyilvános reál- gymnásiuoiaban Budapeaten, ajövő tanévben a következő kitűnő tanárok fognak közremü- kódui: BaticUlvy István ev. fógvm. r. tanár aa intését tanügyi igazgatója és Unitja a történel- met, a prot. hallgatók számára pedig előadja hittant; Berecs Antal ev. fgym.,r. tanár és as országos középtanodai tanáregylet elnöke, a ter- mészettant; Bogisich Mibálv belvárosi segédlel- késs a k alb. hallgatók számara előadja a hitunt; Elischer József evaag. tgym. r. Unár a claasica philoiogiát; Dr. Fiacber Lsjos egyetemi m. ta- nár a bölcsészeiét; Uahóty Sándor r. tanár a természetrajzot; Dr.Haula Péter egyetemi unár a történetet; Komáromy Lajos reform, gym. tanár a claasica pbilologiát; Landu Alajos ál- lamreálunodai r. és műegyetemi m. Unár sza- badkézi rajzot és mintázást; Mendlik Ferenci államreálunodaí r. Unár menyiaégUnt és a tarméasetunt; Névy László keresk. akadémiai r. tanár a magyar nyelvet éi irodalmat dr. Schop-per Gyula r. Unár a v egy Unt, és ezen kivül még számos más jeleaség mozdítja elő az intézet szellemi czélját. Az intézetben lakó négy vég- . aett unárjelölt a nevs\|se teendőivel v«n elfog-lalva, mig a modern nyelvek és máa rendkívüli tantárgyakra jeles azakerók vannak alkalmazás-ban, a miből világosan kitűnik, hogy az öt év óu fennálló és kitűnően felszerelt intézet mél- \ tán megérdemli azon bizalmat,melyben részesül. — Táncmpróba Qoldberger Ignács Keszthelyen tartózkodó tánezmester szombaton, f. hó 11 én az .Amazon szálloda nagy-termé- ben tartá a vizsgálati ünnepélyt unitványaival igen azép számú közönség jelenlétében. Megüt- köztünk a tánezrend kiállításán, miután abban csak egyetlen csárdás (a megnyitás alkalmával) volt latható. Különben az estélj igen szépen telt el s nagyon la sikerültnek mondható. — Rövid htrek. Dornay István kr. joazágkormányzó szept. 12-én Ur'ti aranymisé- jét. — Vajda János .Alfréd regénye" ezimű nagy költői beazélyt irt — Zubovica spanyol szolgálatba lépett — Dobinay Gyula .Lányok lapja" czimű képes lapot indít meg. — Zemplén- megyében 200 betyár csavarog. — A járványos száj- és lábfájás a marhák között az ország több vidékén kiiitúlt. — Hubay szinUrsulaU feloss- lott. — Rudolf koronaherczeg as aradi had- gyakorlatokon jelen lesz. — Balázs Kálmán debreczeni zenetársulaU Amerikába megy. — A jelesen szerkesztett .Jelenkor" megszűnt — Bukovina okt. 4-én üli Austria jogara aUtti szá- zados ünnepélyét — Gr. Pejácaevich Péterné meghalt — „Meter-zsebnaptár* jelent meg. — Gr. Andrássy Gyula kalfigyér betegeskedik. — Debreczenváros 1 milióa kölcsönt vett fel Bécs- ben, 32 évi törlesztés és évi 7/, kamatért. — Sopronmegyei Tamásiban as idén 7-sser volt t&s. — Rudolf trónörökös Bruckban magyar felkösaöntőt mondott — A delegatio elnökéül Scbmerling lovagot emlegetik. — Pécsett ke- reskedelmi akadémia nyílik. — Poprádon nagy hóesés volt — Székesfejérvárott néhány hu- asár közvitéz ólomlemezekből 10 kroaokat csi- nált — Bríet, a „siphon" feltalálója meghalt. — Vegyes hírek. — Nagy tterenciiíitnUg történt f. h. 10 -én Bukowna mellett Galicsiában. Ötvenhárom, az Uacie aielonei vásárról ökrökkel, szekerekkel hasatérő egyén a Dniesteren át akart szállni, a komp azonban túl lévén terhelve, a folyó kö- zepén felbillent, s egyetlen kivételevei, a kinek sikerült megmenekülnie, valamennyien a vízbe vesztek. Néhány zsiúó zenész csak azon vélet- len körülménynek köszönheti életét, bogy pár perczczel a komp elindulása után érkeztek a Duieater partjára. — A vihar ¥ rancziaországban Herault- megyében a legközelebbi napokban iszo- nyú pusztításokat tett ; egyedül Saint-Chi- nian városában 120 házat döntött romba,; s ezek öaszedüléaénél 88 egyén vesztette életét — Japani fürdők. A világ egy országá- ban sem fürödnek annyit és oly módon, mint Japánban, — írja egy angol utazó, — minden magán lakáson, minden vendéglőben találhatni fürdőkádakat E kádak befedvék és a fedő kö zepén lyuk van, a melyen a fürdőt használó caak fejét dughatja ki; a kádak fenekéhez pedig kis kílyaa van alkalmaira, melyet fsssjenael ffitnek. Jly módos a vizet oly magsa fokára emelhetni a bőségnek, hogy európai ember előtt megfotyhautlan, miként áll hatja azt ki élő em ber; ajapánisk azonban órákig elülnek a forró vízben és magukat ugy szólván kilőzetik. Mi-dőn a fürdőből kiazálnak, testűk oly vörös, mint a főtt rák. — Kiwgtit tüihaláilal. Bagdadban leg-közelebbről a nép egy istenkáromlással vádolt zsidót eleveneo megégetett. A peraa kormány megígérte, hogy ez ügyben a szükséges lépése-ket haladéktalanul megteszi. Papirszeletek. Egy ellüukodott, d» egyátsiábaa n«ss j£ tai-BftKOSk ast monda egy tréfás nr : Bép«o most ta-lálkotum tfj öreg orral, ki onrftl b«n«lt is ast monda: 1000 frtot adna, ba egrn«r láthatná oot Hamletben játmni !■ .Hogyan. — Mtl« a ssineat — as mogtdrUnhetik, n Hsmleut joúloiDjátékomBl fugotn j'"^ni ; de szaván fogom as illetőt, ki as ?" — A trafás nr erre ast tálsssolá . .Igas, •IftJsdtm &nnsk mondani, bogy as illető orsg ar vak '.' Egy fotWnyltgerol alulánoaan ism«rt uracsot barátai r«r ttek, hogy a bálba slmenj'n, de csak üfy. bogy beltptidijt a barátok fisettek mag. Pali ur (notandum igy bírták a lelkes adako so busfit) hátit a t.r.n falll.os támasstotu, as ugy náste a rt-pülS angyal népsisfi párokat. .Jö volna mormogi, táncsolni, d« hátba slvá-sik a crpons talpa es igy miben járok.* — alig igy hosszasan tvnödoek magában, egyik óra a másik Qtáa repül« mait eL — P«li ar retteneteién ssom-jasott, a eegeje annyira kias^raat, bogy alig todntt oyeloi. Nen is volt csoda, hitsen reggeltSl fogva egy csepp viset sem írott, annál kevésbe bort. Elkezdett toprenktdni, hogy mennyibe kerülhet egy pohár vis, mig végre befordult as ivó ssobába, és oda megy a p.ncaerbsz es ast mondia neki: — — .Hej pioraeY. hogy 9fj pohár vis 7 — — Piccsér. .Kát krajcaár. — Pali araca. .Hó, akkur adjon egy f á I f) o- bárral.- Uram! — asóllitá meg Z. ar egyik lauer&ait, kinek a kalapjs nem a legfinomabb fajtájo volt; — Snnek igen komiss a kalapja ! — Serem — felalt BertSdve mu : — Beaasal esetre asm oly komias, mmt a gaadája!. " Ügyvédi vi .-.agán. Tanár: Mit tcttn* ön leffeiSuBr i», h* a tói bi.onyo- ttyyben Onfaex forállí Öf/Tédjelölt: L«g«15»i«r U elSIeyvt kér- Lottobozas. Buda, szept. 11-én: 89, 1, 18, 60, 10. Lincz, . „ 66, 38, 74, 27, 31. Triest, . . 53, 33, 64, 45, 11. Prága, . 15-én: 73, 16, 59, 87, 11. Lemberg, „ . 30, 89, 48, 6, 29. K.Szeben,. . 45, 25, 32, 46, 10. Érték- ét váitéftlyui taptenbar 16. á'/a metaliquee 70.35; ó"/, nems. kölcsön 74.—; 1860-ki álladalmi kölcsön 112.80; bsak-részv. 930 — ; hiteliutéaeti részvények 21.5Í0; London 111.75; magyar földtehermenlesi kot vény 81.25; temesvári földtehermentéai köt vény 81 25; erdélyi földtehermentéai kötvény 79.50 ; horvát-slavon földtehermentési kötvény 84.—; ezüst 101.80; ca. kir. arany Ő.291/, Napoleond'orS.911/, delem koporsóját rejti; a mélyedés közepén Vl-ik Pius papa térdepelve imádkozó szobra Canovától, oly remek, oly természet*, hogy a aiemlélő azinte megdöbben, valljon nem za-varja e megjelenésével aa áhítatába elmerült Bpapot ! ?.. A kupolya mögött folytatódik a templom hajója, mely rész a nagy latin kereastnek ielafi leiét képezi. Sok nevezeteaség között ott leg-nagyobb, Péter apostol püspöki széke, mely bronz burkolatba foglalva, itt helyeztetett el. A műremekek sokaságából csak néhá-nyat emelhetek ki, mint aa 1-ső kápolnába Mi-ebei Angelo, Máriája a meghalt Jézussal, Ger-ely kápolnája ugyan M. Angelotól, XIII. belemen emlékszobra Canovától, VII ik Piua •mlékszobra Tborwaldsentől, as utolsó Stuart «• Krisztina királyné emlékeit sat. sat. . . Most gyönyörű sióles és kényelmes lép-csőkön felmentünk a templom tetejére, az ol-ialfalakon aranyos betűkkel vésett márvány-'áblák jelelik, mily fejedelmi személyek láto-gatták meg a kupolya tetőzetét? A templom fe-dele egészen lapos, óriási négyszög kövekkel kirakva, tok apró báz és lakás vso itt a felfl-f.velSí és őrök számára, — innen a kupolyára "■emunk, melynek ketlós falazata között hatol-'luk még 300' magasan felfelé. Belépvén, körös kórul szép karzat, mely-ül alátekintve, legelőször ijedten és szédülve ''•nyatlik a szemlélő vissza, a legvakmerőbb 'épteletet túlhaladja a mélység, magasáig, "gyaág, melyet itt tapaastal. Megsemmisülni érsém magamat szembe ez óriási épitrnénynyel • arányokkal, alig birja az ember felfogni, hogy « emberi mfl. Pedig aa, Micbel Angeio ■'ngeazének diadal amiékei Alant aa emberek miniatűr alakjai, minő ki-•"Jskl Ezután kiléptünk a külső karaatra, — dicső kilátáa! Távolról az egéas Campagna a tengerig, közelebb as örökváros száz és száz templomaival, palotáival 4s hegyeivel, — leg-közelebb a Vaticán paloU, mely maga egy városnak látszik, (lévén ez a világ legna-gyobb palotája 11000 szobával) s a pápa kert-jei terűitek el előttünk. . . Ismét caak azt mon-dom, mindeat látni kell! Lejővén a roagsaaágból, oaak akkor érez-tük térdeink fájásából, ho^y könnyebb feljutni, mint lejönni. Mivel a pápánál lévó kovetaégünk utján, a kellő engedélyekkel elvoltunk már látva, siettünk e vauoani paloU mikinoseit megtekinteni A Pétertemplomtól számítva bal felől, az oamlopcearnok végén, van a főbejárat a v'alicáni palota rengetegbe, a portálén tul schweitzi teatőrség fogadja a látogatót, világos sárga — piros — barna csíkos, középkorból maradt aubásu egyenruhában, as engedély megtekintése után tovább haladtunk föl az úgynevezett „királyi iépcsőaeten■, bol több for-dulatok és óriási folyosók oldalt hagyása után, a pipa tnlajdonképeni házi templomába, a ,C a p e 1 1 a Sistinába' léptünk. Igen sok jeles kép van itt különböző mes terektől felhalmozva, de ezekről egészen hall-gatok, hogy Micbel Angelo lángeszu műre-mekeiről szóUhasaak. A tetőzet ezen művész fejedelemtől, kit&nó szakértők illetékes nyilat-kozata szériát: .a legnagyobbsze-rflbb és legjelesebb mű, a m e lyet valaba emberi művészet létrehozott Az ószövetségi szén uras legfőbb jelenetei — kiválóan azok, melyekből a Messiás eljövetelére lehet köveikestetni; — a próféták éa Sibyllák, még e remekeknek is koronáját képezik. As oltirlelólifalaaat egyetlen óriási képe Micbel Angelonak „az utolsó Ítélet! Maga a gondolat oly geniális — s annak ki-vitsJe oly tökéletes, bogy az egész világ festői e képet, mint Unulmányaik eszményét tekintik. Száz és száz alak, az odvözültek, elkárbozotuk, angyalok, ördögök, az itéló Jézus mindenek fö-lótt a lángész jellegét hordják magukon. (FolyUtasa köv.) SéUbotorkftlások. Mikor az ember dolgát végeste, elmegy sétálni; mivel pedig sétálni legjobban lehet a aéutéren : azért as olyan emberek, kik dolgu-kat végesni szokták, egyszersmind sétatért ia azokuk magnknak készíteni. Azon kivitelez kö-rülmény tehát, melynél fogva N.-Kanizsán ninca sétatér: egyenesen és világosan bizonyítja, hogy itt dolgukat soha el nem végező emberek lak-nak. Már aztán hogy én, ki a sétát és sétaCért emlegetni bátorkodom, idegen vagyok e a vá-rosban, vagy azon elenyésző kisebbséghez tar-tozom,mely kivételképen dolgát végezte : az nem tartozik a dologhoz a azt bölcs hallgatással aka-rom mellőzni; mert jól tudom, hogy sokan, a kiknek sok jövedelmező dolguk van, saánakoz-nak azon, kinek nincs okosabb dolga, mint ilyen elmefututást írni; sokan ellenben megirigyel-nének, hogy sétálni is jut időm és még sem ha-lok éh«n: bogy mindkét bajtól meneküljek te-hát, kijeldentem, hogy a sétáláat orvosom ren-delte — bizonyosan nem jutott easébe, hogy séu-tért N.-Kanizsán még a patikában sasn árainak. Séta, sétatér nslktkl: vaskarika, vaa nélkül, vagyai iából Tsaksiika, u u annyira nem r dea dolog, hogy az ember alig tudja.hogyan kezd je;szerencaérb hallo'Um valahol, hogy Kanizsán legdivatosabb dolog, ha aaját háza előtt fal alá sétál as ember: azért is ezen kezdtem én is ; ds ctakhamar reá jöttem azon tapasztalatra, hogy aa ily séu csak azon esetben kellemes és divs-tos, ha az ember hasa előtt egyenes és tágas gyalogút van, és ha az as ember, a ki sétálni akar, oly ismeretes törzspolgára a városnak, ki-ről általánosan tudatik, hogy azon kivétsiaa helysetben van, hogy sétálni szokott; más ked-vezőtlenebb körülmények közt azonban asna felfü, hogy tyúkszeme megfájdul, nem győs ss ember felelgetni a szomszédok és ismerősök ki-vánosi kérdéseire, sőt ha csak némileg arra való ember még gyanúba is jön. hogy valaki kedvé-ért kopUtja mindig egy B ugyanazon rósz járdát. Hogy tehát megsnnuassm, miszerint csupán caak magam kedvéért sétálok és hogy a saját rozs járdámat, miatjó gazdához illik, megfej-méijem : távolabbi kirándulásrs kellett elszán-nom magamat és miután igy módomban van váltogatni és válogatni uUmat, elhatároztstn, hogy végig járom s város minden járható jár-dáit Mikor pedeg az ember igazán caak a naa-ga kedvéért vagy Bzabatoaabban mondva a séta kedvéért teszi sétáit: nagyon jó alkalma van elmélkedni egyről-másról, kiváltképen a járdák jó és roaz tulajdon-ágairól, UpaasUlatoknt is szerezhet és avval is mulathatja magát, hogy uti naplót vagy tárczaczikket ir ; igy a séu ia ér-dekesebb lesz, az elszakgatandó csizmatalp ára is esetleg megkerülhet és végre még a vara* is nyer — az elkoputott járda árában — ingysn jó tanácsot és figyelmeztetést. Yaiuti menetrend Érvénye, november 15-tol 1874. A kanizsai időtmutató óra szerint, indal K»ula»«ról ,■,„;—■ rupitjim aa írák p«»K>aa» a haljri iatt untatják.; Toaat hmn: ó„ perc. ioS _ 38 delit. 6 17 raggal 1 52 dálat. 10 37 ama 206 Kasek, M©fcáea,Doiiibo»ár ■ Fiaméba & 2 8\|6 lloaaea, Zágráb áa Doaaborárra 812 Badara 202 ■ 204 p 813 Síombatbalyra lintfít dihstán 6 ora SOI B««b«(8ombath«l71Bé««.ja. (•■) * < ™'Qt- 10 47 aatre „. ... 4 42 raggal Orác. aa Beab« I «S dAlot „ íl 37 aatr« 311 25 percakor Becabe J03 Prágarbof feli Triaaat'be Érkezik Kanizsára Ml 113 ... 4 8 itggal borárril 1 33 d.iat. ... 9 46 aatra . . 4 17 r«J.l ■ 51 di-ut S16 Mohit' e Zágrábból .fttf Etiík, Mohára, Fiomea ^ 18 Fiam* e* DomboTárróJ 203 Bedarál .... 201 „ .... 314 MuinDu>eij-roi ■ 3u2 Báeaből {Bacaajb. 8BOinuatli. felöli " » * 1B 2i reggel 114 y Grlrib<~l, (Pr«i«rbof W«lj * ** '•€«•' SOS TrkMEt- B«ea Uiacbúl „ „ . 1 13 dÜoLl OQ^ i( w . 10 18 •rtre. Heti uaptáx •tataatMr ISMI ••pteaakw 25 li 1875. Bő- • h»i- Kaüiotik** M>- up i tár i 38. XVIII. » ptak. ot — K»t •» Baamnan J4- •a. a «.íoik»b» Mála IX. 1-8. — Proi. Ep Efaa. IV. 1 16. ET. Luk IV. 1—11. — Ott. «T. Kata XXII 2-14. 19 Vaaaraap C 18 Ja». r.rt I C 17 Ssilárd ! «* 20 rUtiS I Euataca I Kantáta « 21 Kaid Mát aTangel. Mauí 22 Sserdi ; Mórica rertanu 11 ár ■23 CaQtertak Tekla. Linua ; TekU, Lina CaQterta . ; Pei.uk Gellért pdi.ík Gellért CáFk Felelős szerkesztő s kiadó: Batári Laje. il Iliden betegnek erő és egészség gyógyszer én költoégnélkül, gyógy- tápl&lék álul. Revalesciére du Barry Londonból Londonból Eieu kellemea efréauegi-étekBek 28 W óta «•«>. bvUgsóf; sem dUnwegűlt éa jóoa-k biionyult j a felnütuk- és gyermekckuél, gyógyszer'** kölltig \ ) E roTal alatt kö»iottírt f«i«lő»»i(«t ns „UUJ « aa«rk. niriCT, oTiky, fri-, bályaj- • bao Vumóíodaa, a»kír, a»«II«on»li., kr li dálú, h«tmeci», itmatlaaaác, K7nf«- Tiakórváf, Ui. MtMfll4s, él^AÁ * * biá h »oáii/odáa, íkb mint táplálék ssopiagjermekéknek es a dajkaujnel ia •Ifioyösitbb — KiToaajt 80,000 biaOQjitráBybál oly bajok mfSJÓ£jn\íít<A, Balyek mind«a cj6gjnmk «].«Dtillotia.k ea kOsttlk Dr. Worwr tsuár, B«aek« T. •W. reodet tanár a marborfi orrosi af^etemajn, Dr. A.af«lateÍD orroai tanácsos, Dr. Sfanrelaod, Dr. Camp-bell, Dr. Diái toár, t^jjtfjre, Ca«tl»ttDjLrt frofoS, tnarqaise de Brahan ^^H> ma«;aálIxsa •gyének hí- HSTldrevout U^^ah 8U,0UU biio.ylt 80,416. aa. Baneka F. W. raodea Unár a mar-borgi orroai agyetamen a.BerlÍD«rKlÍDÍacb. Wochemcblilt' 1872. april 8. laámábao aat moodja: .8oha oem fogom feladni, hogy gyermekeim agaikénak álatban maradaaát aa ogTnateaett .BeTa-leota Arabtea" (Raraleaeipre) aaemak kCaaCofim. A grermak 4 hdoapoa korábao t«ljal alaOTanyodáabaD ■ foljtoaoi hányaiban axeDTrdett, mtl; bajok miodao jrjrógyaaarrel daeaoltak -, a Reraioariera azonban bat liát alatt cgeaaaéget tokálataaea belfreállitoUa. 64,210. as. Brebao marqaia 7 ^TÍ májbategaág, renxketega«g, elaoványodáa éa hypi.cbondriáról. 79,410. n. OZT. Rlemin aKNEonyaftK, Drnaadeof, ÍTek.g tartd fSfájáa ia bányianSl. 75.S77. n. Koll«r Flórián, ea k. katonai gond-nok Nagyrárad, tüdő- éa Iágca6 hurut, aaádllea áa mellaaornláról. 75,970. tt. Taacbnar Oábor nr, a magaab nyiWánoa kereakadalmi Unintéaet hallgatója Bácaban, a oallbaj ia idagaiiáluág káuágbeejtS fokáról. 66,715. as. Montlooia kiaaaaiony, amisstfiatlen-■«g, álmatlanaag ea alaoványodáaról. 7a,«ia aa. La loeaa x> Tom, Jri. \|o liti Öa BaTalaaciira eaokoládaj* ráait£ rroai aa idagbajomtdl, maly tia iran át gyötört, tökálata ián magaaabaditott. (lladaaia) armandPr«T TápUtUbi lm(n a kutndl, 5O-iMtru»n K! : * mi„„..— irat, ftín&tttlnUl agyt wji, '/, font 1 fn. 60 kr 1 f„o, Sírt 50 kr., j font 4 frt 50 kr , 5 font 10 frt. 12 í 30 frt, 34 foat 36 frt Baraleaciira pukoták i. I caikbas 9 frt 50 áa 4 frt 50 krral. H«Talaaoi.„ K°' coladi táblákban 12 eaáaaira 1 frt 50 kr 24-,, 7?' 50 kr.. 48-ra 4 fn 50 kr.. poralakban 120 caiatára Hl , - 288-ra S0 fn - 576-ra 56 frt. — " I - Megrendelheti Barry du Barry ot Com által, Wien, WalHItCltfaiM Nr. 8. Valamint mindea Tárol gyó^axartáraiban aa ftlitar-karaakadiaaiban ; axonaiTül a bácsi háa aiadaa dákra megküldi poaui ntalráoy vagy atanvit mail u N.-Kanimtdn Frágtr Bita, {eztlStt Lovak Ki. Toiy) gyigytttrtdrdban; Pesten Török Jóiaetnél; Aradon Tonet F. «■ tanánál; Debreczenbeo líihájoviu Iatvia gyógyaiertárában a kigjróhoi; Eaiéken Dávid Gyula gjogjaieréMnél j Kaaain Wondraaohok Karolj gyégjai., Maroaváaarhelytt Foearaai Dömötörnél; Poaaonjban Piaatori Feliiuéi é< Sölu Kezai gvógyn., Si«kes-Fehérvárott Die ballá Györgynél, Sopron Voga A. gyögyu., Temeavirott Pap Jotaef vároai gjógyaaeréemel' Ljvidék GroaaingerC.B. éa Ernit Jánotgjógv-•zeréaznéi: Vara«ion dr. Halter A. gyógjai., Ver»eoiín Fiacher Móricinál, Zágrábon Irgal-matok gyógjMertárában. Ti.xa-Újlak: Royko Victor gyógyuertárában. >OOOOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOOOOOO I I I I I I I O O o o o o o o o o o o o o o o o o u o u o o o angol, franczia, amerikai és német gépgyárak vezérügynöke, ajánlia : iOHN BAKER vi.ajh.ii egyterű t-a kollós rtttáit, ga>mhsi:iti» é* piirni áru ké*ité«íre ; « kettúi rosta msLfr'árí steielí, Qsao(Tála»zió ei mint törekktuelelo haainálkató BENJ KITTBEr. kettóa r««tiK »lso rix& rostárai sxintén e cieira. R HORMSBY 4. S«M iünkeo h^ogerrel ellátott raatált, kül&nftefn s □- é. gusdaköxőnsésneiv, kik ciQpáo e^j-sxerü járgány-ctéplökkel dolgoznak, hogy a gaboát törek »tb. tol tíax-tithaasik ; tnváhhá - Jh. TEPPAZ válaiztógépaít, w el vek szabadalmazott javiúsaikaíl, két állító készfilék, iimétlö muckajó es befolyó szabályxójoknál fogva a legjeti:a«bbekBek ismerteitek el, két faj-ban késiülnek, egytzerü működéssel konkoly, vad borsó és bflkköoy kiválasctisára; kettós tnúködésaei'kcDkoly, vadborgó, bükköny, xab ét árpa kivál&axtáaára minden nagyságban. \|0- Körülménye leiratok rosták él rálwttógépekről kívánalomra díjmentesen paegk&ldetaek. Iroda BÉCSBEN : BLDAPESTKÍÍ: III. Pragentr»ne 13. .Hotel Hungária* IX lillÖi ut 12. s«. „Köxtflek" #Or»c. gftxd.egyetalet.' OQOOOOOOOOOOOOQO IIIIIIII Wajdiu Jóaef ktf- ét íygtWitmlajdonoa porauvjto uyoouM, A legnagyobb YASBGTOBGYÁB I Reichárd és Társa-é, Bécsben III. Marxer utcza 17. sz. alaft van, honnan képek-kel ellátott árjegy zé k kiváuatra iugyen bér-mentve küldetnek mindenkinek. O'3— "i Ií A ft 1 T papirkereskedéSe Itadapmtm, Uarnttra atrm. 12. ni. «. bámulatos olcsó árak mel-lett kivetkezőket ajánl n. ír 100 drt> finom levélpapír oénel — frt 60 kr. 100 , . . trinet mooogramin&l I— 1 . 60 . 100 drti. leffin. lexelp tiuioi monogran. l.!0— í Irt — kr. ICO , Sn« bohták . . 1— I . 60 . 100 , legfinomabb , . . . S . — . 100 . látogató jegj oiooua kiéilim. . . - , 60 . 100 . levélpapír f«ka« ■yoamUal ....—. 90 . 1000 , lenbor.wk . . UJKI 3 , — .. 1000 „ paeaétbélreg S.60. s— 3 „ 50 ., 1 teljéi irÓMsuli berendeséa .... 5, 10, 1& „ — ., Úgymint nagy váltasték* legfioomabb irodai 4* le- vélpapír B borítékoknak, ogruintén miadao e asakba vigó csikkeknek. Irómappák, jegjmfiköDyyek, rajme- rek, Tiltótiroiik, dilim péaztarcxmk, albumok, «tb. >tb. legolcsóbb gyiri iron. (1610—26) Levélbeli megreodeléaek otánvét mellett poatosao saiköíóltetnek. pp most jelent meg fy fordítása a hírneves, igen tanul-tagos kÖDTvuek : Az önmegóvás, taiáctadó minden körbe li fér fiáknak, LurntiastU. Borítékba lepecéieive. Sxáittalansior bebiso- n jnlt segély és orrotlá- sa (.ft éves tapasztalai foljtin!) a (16IA— SO) Gyöngeségi k fi otoknak i finemtá lla m tagokban, ideges bajok-ban ni wimt t rvifálé HUr tézes nfaJlklo»aB«>ffáa«kklvtt kUaMiyélvk. — Mindeu kouyv. ariuoai, jele»ill Ktluy Lajuauál, Károly utcaábao. Ara 2 frt 30 ki A kőionség ÓT a t i k btxonyo atáoaáaokiól éa maj múlások tói t könyvemre euve, melyek a kft xötueg elámitása tektatewLrol nég hirdetményem axóaxeriatí le-Írásáig is terjednek. Asért fi-gyeljen mindenki arra, hogy köny veci eredeti 3á-ik k i a ti a ■ á i UnTWtiMtél kaphassa, mely egy Ö ad rét 2W lapos kötetet képes 60 BMeztati acselba metsxva es a ta«raó név-bélyegével van pecsételt«. Laurentiut tanár. KyKy KUUmeh 1^.11. " Iiau Drexda, Wilhflai. ptats 4 lexHőtl BerimKen). Uk tzáz «lker«t erateéay I Dushegyi Márton nyilvános reál és gymnasiumi tan- és nevelőintézetében és az előkészítő tan-folyamban a beiratások september 28-tól, oetober 5-ig eszközöltetnek. Az intézet fel van jogosítva államérvénjes bizonyítványokat kiállítani és növendékei, ha az intézet utolsó évfolyamát sikerrel befejezték ; az itt njert érett-ségi bizonyítványok alapján akadálytalanul felvétetnek a tudomány- és műegyetemre. Felvétetnek: bennlakó, félkosztos és bejáró növendékek. Az intézet múzeum körút, 24. szám alatti nj helyi- ségben van, hol egészen njonan berendeztetvén, minden szük- séges tanszerekkel el van látva és helyiségei mind egész- ségi, mind kényelmi szempontból, minden kívánalomnak megfelelnek (1789-1) Az intézeti iroda (II. em.J mindennap d. e. 9 —12, d. a. 3—6 óráig szívesen szolgál felvilágosítással minden tekintetben s kívánatra programmal. Az igazgatósás. Malom-bérbeadás. Melj szerint a balUT&ri aradaJmi tisztség álul köz- hirré tétetik, hogy folyó éti október 3-ia délelőtti órákban a fennevezett uradalmi irodában nyilvános árverés utján a baltavári határban levó úgynevezett hegyalyai felttlcsapó egj- kerekQ s két köre alkalmazott malom, hozzá tirwzandó föld és réttel együtt, folyó évi novemb. 24-tól 3 évre haszonbérbe fog adatni. (1782—2) Pályázat tanítói állásra. 8 o r m i t kOaaégi taatto évi járulékai: l-aa6r. Tandíj ait alatt 114 frt St-saor. Karei-gabona »ÁT alau 25 p. m , fela buu íele rosa, mérejét 3 írtba asáoiitra ... 75 . 3 iior, Uarangosáaért miodea sseawö otáa 4 ké>« aaalmáa gabona, fele buaa, fl« rosa, nem- ben 10 y. m. atiaaitva mérejét 3 írtba . 30 , 4 aa«r. Koleda bor aér alatt 20 akó niMt, akaját 3 fiiba asámitTa . «ü , 5.aaflr 8tola joveJelea 14 „ S-amor Lélekpens .3 , 7-tser. 8 öl tüiif, i 5 frt. 40 H-aaor. Ismétlő iakoláaoktól f«j«akáot &U kr. &sax. Íl ' 9-aaer. 1',. hold uántofOld J 10-Mw. l'\|, hold kaaaáló 20 \ ll^aer. /4 Bxeaaij utáni legelő lu , laJ-aaer. A fonoa erőt a koxaég teljesiti .... 10 . Fixetea kéaspéni.be Tire: 4i." fit u. <t Aa aa : Hégyaaás tneöhít forint o. é., n«ly tanítói állásra pályásat nyit taült okt. IU-iaj, mely ideig a folyamodványok a koaa^g elöljáróságából ctimiilNf«nek, a fÁra mise vdök ttfdattttni fog, meljre aatán ssemélyt- aen kell magjeLnuiok. (1767—i Kelt Sormáson, n. p. Nagy^Kanisaa, sept. 1 1875. Az elöljáróság. BRITANNIA EZÜST as egyetleo fém. amely mindig fehér marad, mint az ezüst, Angoloraságbaa ctakuem tniadea előbbkeló hixa&l található, meri oly jó, mist az «tllBt. ara pedig a Talödi et&tt árának hnszadré •se. A ralódi britauoia exüat ai alább kimutatott arakbao kapható eaakia M. Bressler angol fóm&rnktárában, Bécs, belsÓTároa Sehottengasse 9. sí: UvMtalál darabja 10, 16, 20, Üo, 50, tO, 45 kr. — '/, to-ciat «O, 80 kr. l, 1.S0, 1.50, 2, 2.S0, 3 frt. Evtu4l darabja 30,35,40,46, 60, 60 kr. - \ locaat 2,2.50, S, 3 50, 4, 4 50, 6 Crt. «• él rína párja eaak 80 kr. (esastarela). — '/■ taeaat b«-ldl» c a a k 4 frt. Tkttarirt darabja 30, 40,60,60. 80 kr. 1 frt njéUel if] arai »elk«l. Taaaazták e»ó«ik»i alá >l, to" csat c ■ a k 2 frt 50 kr. Tajaitart. pobarkak ■), ns. 2 (t. AutalkMM tarték 'I, taeaat > frt 50 kr. lermztr* darabja 00, 80 kr. 1, 1J0 kr. CaakarkMdbja80.90kr. 1 frt. ^S^SS VlHnaliyl UU KM lycrtyiUrti 60, 80 kr, 1, .1.6U kr ■rirtyatirték ínom. Dafj párja 3. 3.50, 4, 4.50, 6 frt. Clflll (deaaert) eT&eaakta ',, tncsat 3 frt 50 kr. Sytraekkuél 7, tueiat ].»,!, i&J kr. Tj«r4 darabja «0, 80 kr. 1, 1.20. 1.50 kr. Lmml darabja ISO, 1.50, 1.80. í, S60, 3 fn. FNliKtak Tatódl araDroiá«al - éa esaattcl kirakra darabja U, 16, 18, 20 frt. taiapvattal. tUtzt darabja 8" 90 kr, 10- l.tO, U- 1.50. 14- 2,16-8.50, 18- 8, 30" 3.50 kr. (kerek, to- jaadad, rajj néf7M5\|letQ. TkMtarltá* 2 ueméljre lb, 4 •aeméljre 18, « uemélrre !l, 8 aaenélyre Í6 frt. tá— lit« iKié. ^^S^S Mífrendeléaek a ridékrSl caiairadik : (1699—U) 3VI. Bressler, angol fémáruk tára. Bee, Stadt Scboítengasse Mr. 9. ai a riaakr* •eiUfvrliltával itanattai MikalittltMa. Ha valaki ufy kiránja, agyea darabokat ii kaldJKtank, imiak kitanö««gér51 Biodeaki el&re is meggyóaSdaeaiak. ^ 100 frt ertekn áru reteleaél 1'-^, arleccged" -VI 1876. ueptember 88-áii. 78-ik Tiaennegyedik érfolyvm. ZALAI ROZLONT előbb .ZALA-BOMOGTTIKÖZLOIV "SV A ián tseOtamlis tnyafi rsszét Olstf ktz- lletavek, elonSéttsek, redanariok azt s sser-ketsto-kladókot Mr- BMnrve latéaaavlek: \|\| XAST-KASIZSA I! TakarekTénatárl ez4M, Birmemetlea levelek sekuU fogadtatnak el. II vieaaa I ktldelatek. Natjy-Kaaizta várat tislyhatátágáivak. neiakOlinbanaz „slsé zalai (igyv^-agytaf'.a.^iaoy-lculmi KanskasJeM < ipartauik'', a .nagy-kaaiz«ű takarákyéRztir' a .zalamegyei áltaianot tanitó-tejtlMaf, a .Zala-SoaMay- góztiajézasi rasnénytárauiat t tibb -egy»i as vára egyesaiat DivaUlo* érteütíje. Meteuk.i.1 hétszer, vasaruap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Városi közgyűlés •r 18-án. (rf.) A szombaton délután tartott vá-rosi közgyűlés nem igen érdekes kalszíut mutatott, képviselők szokatlan kis számmal voltak jelen, a tárgyalások folyama alatt mégis nagy érdekeltség támadt, csak azt sajnáljuk, hogy a tanácskozási rend sem sza-bályzattal, sem szokás által megállapítva nincs, mert rósz benyomást tesz, hogy egy és ugyanazon tárgyhoz bárkinek is akárhány-szor lehessen hozzászólnia; ugy tartanok helyesen, ha itt némi korlátok vonatnának, nehogy mint most is történt a képviselő urak egymásután 5— 6-szór is felszólalja-nak : ez unalmas és még helytelen is. Két tárgy körül fejlődött ki hevesebb vita: a fogyasztási adó kezelése és a katasteri ügyvezető felfogadása körül. Az elsőnél azon pont körül forgott, vaj-)OD a fogyasztási adó jelenlegi ideiglenes hivatalnokok továbbra is meghagyassanak, Tagy tétessenek mások kinevezésére ? A vita szenvedélyes volt, de volt ne-vetséges mozzanata is. Hirschl Ede képviselő (ő — 6-szór is fel-szi'laitj minden áron uj embert akart, (ta-lasi volt már egy kéznél ?) szónoki hevében már oly állítást is koczkáztatott, hogy a mily eljárást az egyesnek józanul követnie kell, azt az egyesek összetételének nem szabad teunie, mert az egyes ember és az egyes em-berek össze tétele, a község közt ellentét van. No megadta neki! Mit gondol a képviselő ur, miben el-lentétesek a község és az egyes? — én meg-súgom neki: a községnek nem szabad sem- mit szónoki Tiazketegból kflnyelmflen fer-cirozni ! Egyebekben az egyes és a község ve-zérelvei egyenlők, ha pedig oly község, vagy nemzet az ideálja, hol a nagynak az egyessel ellenkezőt kell tennie - akkor mondunk neki helyet, a hol ezt megtalálja: Afrikát meg a tengert, hol a nagy megeszi a kicsint azért, mert a kicsi nem tndja megenni a nagyot. A közgyűlés különben az eddigi sze-mélyeket továbbra is megtartotta, mert meg van velők elégedve. A katasteri ügyvezető szerződtetésével a közgyűlés a tanácsot és a kebeléből kikül-dött 5 tagot bizta meg. Legjobb benyomást tett a tanács elő-terjesztése, melylyel a már megállapított 45% pótlékot 40°/,-r» javasolta leszállí-tani — természetesen egyhangoiag4szavaz-tatott meg. Nagy-Kanizsa, város rendörszolgálati utaütdía. (Vígé.) 71. §. Minden cseléd * rendőr felügyelete alatt áll, miért íi ügyel, hogy azok caalédkönyv-vei bírjanak — a hivatalnál rendesea bejelen-letseneK., helyeiken megmaradjanak, bogy esle Ukáaaikat el ne hagyják — ne legyenek ki-caapongók, miért ii a tilalmi időn tul minden nő caeiéd letartóztatandó és bekísérendő. 12. Éj. Felügyel a reodőr a caeiéd szer-zőkre, nebogy ezek a cselédekel a gaxdaktól elcaabiuák,engedely nélkül cselédexerzoket meg nem tör, minden viuazaélésüket feljelenti. 'i'á. §. Szigorúan ínlugyel azokra, kik helyDélküii egyén knek, cselédeknek tartózko-dási helyet aduak, a lartozkodaai engedélyeket megvizsgálja, a tartózkodaat caak uu e« annyi ideig engedi meg, a hová éa meddig &z engedély asól, más helyeken, vagy engedély nélkül, vagy lejárt eugedélylye) tartózkodókat bekieér - és a szállásadót teljelenti. 74. §. A házalok, kintornánok, drótosok és haaonióK járaa kelélét figyelemmel kiaéri, tartózkodási eagedélyókről meggyőződik, fel- ügyel reájuk, nehogy házalásaik alkalmival tolvajláat, viaaxaélézt vagy mái kihágás ét vét- ségei kövessenek el. Meggátolja, hogy hasalok — úgynevezett gottache—rek-sorsolást és játékot űzzenek. 75. §. Kóbor Cligányok a határban caak 24 óráig tartózkodhatnak — külön kijelelt he- lyen — a rendőr tehát tovább maradásukat megtiltja, kiutasítja, ki kisen és általában kóbor czigányokat csak is nappal tur meg a Tárosban, este vagy éjjel megjelenő czigányofcat letartóz- tatja — bekiaéh. — 76. §. Mészárosok, hentesek élelem áronok csikkéinek egészséget állapotara felügyel, ha ások előtte gyanúsak — vagy romlottaknak látszanak, a további eladást az orvosi vizsgálatig betiltja, as éretlen gyümölcsöt elkobozza. 77. §. Tilos vadászati és halászati idó- szikbao, a vad-hal árulókat czikkeikkel együtt bekiaéh. Hegfogott erdei és mezei éneklő ma- darakat szabadon bocsátja — a madárfogókat megfenyegeti. 7s. §. Ha látja, hogy boltokban mérges fastékü csukorkák vagy méreg aoyagok lenné-nek — az orvosnak és kapitányi hivatalnak jelentést tess, az eladást pedig ezek intézkedé-séig betiltja. 79. §. Nappal semminomü marhahajtások a városon Keresztül nem történhetvén, vidékről érkező csordákat feltartóitat és a keresztül vonulást caak éjjel engedi meg. 80. §. Piacsi rend tekintetében as oda rendelt rendőrök gondoskodnak, bogy a kocsik sorba álljanak, hogy a köslekedes kellőleg szabadon hagyassék, ép ugy kell felügyelnie arra is, hugy a aáiorbau, vagy kési árusok is kellő sorban legyenek és a sorok közt szabadon mozogni lehessen. A marhavásárokun a sorok szintén megtartandök és pedig külön külön áll- nak as igavonó szarvasmarhák, a tehenek, lo- vak és sertések. 81. g. A marhajáriatok, marhaigazolvá- nyokra és a váaárokrs való rendszabályok a fenálló rendeletek alapján többször magyarás-tatni fognak. 82. §. A mely parancsol vagy utasítást kap a rendőr — azt haladéktalanul foganatosítja és a végrehajtásról, ugy a fenforgó körülmé- nyekről az utasi'.aet adónak jelentést tess. A mit a parancs vétele napjain végrehajtani nem bir, erről is jelentést tesz. Miért is minden ren- delet, idézés, kézbesítés, megrendelés — ugyan azon nap vagy legfejlebb következő nap dál- előttjeig halasztás nélkül teljesítendő. — 83. §. Ha a rendőrök nyomozási parancsot nyernek, abban kitartást! és fáradbatlauul járnak el—egymást — sót magánosokat is meg- kérdezik. Ügyelni tartozik azonban, nehogy a nyo-mozás oly sajjal történjék,hogy a nyomosottnak alkalma legyen menekülnie. 84. §. Elfogatási parancsok végrehajtásá- nál tekintettel van as elfogandó műveltségi, társadalmi állására, a sajos feltűnést okosó el járást lehetőleg kerüli. 85. §. Rendzavaré eseményeknél hivatal- ból avatkozik bele, de ott sem durván, hasúm intőleg ée rendrentasitáasal, ha esek eredményre nem vezetnek, letartóztatással, bekiséréaeel 41 vagy büntetés végett jelentést teaz. Éjjeli lár- mákat beszüntet, ha megszólításának: eredmé- nye épen nincs, tekintet nélkül a rendsavaró állására as őrsxobába való megjelenésre ssólitja fel — esetleg arra kényszeríti is. Itt a bekisérés oka felvétetik — ismert egyének — ssükséges lezárásit asouban csak a szolgálat vezető mond- hatja ki, az őnzobában teljesített vizsgálat alapján. 86. §. As éjjeli őrjáratok utjokban meg- vizsgálnak minden bolt és utczai ajtót, kapukat — meggyőződnek, vájjon azok kellőleg zárra vannak-e? ha nem, a tulajdonost a kellő besá- rásra a helyszínén felhívják. 87. §. A házmotozasok kellő vigyázatul, óvatossággal és előrelátással történjenek — a motozás alkalmával minden szorosan átkuta- tandó — melynél a fél jelenlenni — ha pedig ez távol van, a háziakból vagy ssomssédokbot valaki tanukép lenni tartozik. A gyanús tár- TÁRCZA. Göcseji népdalok. Kdváry Béla gyűjteményiből.'), 1. Bátyám aram ! blr6 ursat ! Urt alak én ktlodibas ? Hoiv <i«r«5m.íl találtak. Abban d. nj7 bibit iátaak. Bfljh biróoe komáBSMSoor ! Btioakouik binstomoo ; — Cuk innen kijubaditlon fcUgit U msg látogatom 1 Ktlftpomoo gyopár viráf 8sivem«n » babáaat rág, ?-»m tbatom, Bem •&•<«■, Souiaat oa f«ldbMtt. M.cu irtui a> araknak, Hogr eiigao b«eiakaa<u«k, H«n ba sóst be »• fol £rr< alá dOrSg a> t, Mondd meg rouám uertM-e m«g t Bőgj ba uentsi klldj levelet, Ne 911 as »n baj uivaawt. •) Fried^w talán megj«gv~i>e«, bogy as itt k°il6tUk nam u sgraaTeutt itdolgosottak fajából nlok. — Meg Tunak bs{7" ««k illxatliiial ng7, "■">t i Bp dalolja; cMpi" s D7«l<.«.tb.». (a hol tolt) tetetuk gyíjtí ital ai»i j.la.likJel.11 ánk. — FflasoUlatván • ridik atpdalait > t«l««» társaaág gvijUBenje laáaiirs 0«»segT«jU- - — aaabadjos • lapok t. olvasóinak asokbtl egr »"«TÍnT.T»l-etgátal. ■- B. Fehér rd«ta, piroa róua, J«r ki róuám u ajtóba, Apid auwik, mist a baadm, Ne félj Maki mag om tudja. A anyád jó öreg unoiiy Nem bánja «■ ; — 1M«B bisoor ! Keker róua, piroi roua, Jer ki rostám «* ajtóba. A siomuidtol t. fílj kioeMai, Mert ai ide basa niacMe^ reber ró**, piros róua, Jer ki rostám ai ajtóba. 6 Ki virigsoa már a kokenr, Hizaeodik barna legény, Ekaarad a fa levele, Barna kii lány asánd vele. «. Oasda vagyok, hat skroat vaa, Öromom ú telaék abbaa ; Hej de aiacsen ki nereesen, Est nratom keeerveeea. Oasda vagyok, földem 1» vaa, Keraaat ■ kéve terem abbaa. Volt Keretóm, de elhagyott. Terén atola binatot. 7. MegOsentem a menárof araknak, Hogy ne rágják le a borja libákat, Mert a borja nem tad menni s libia, Seegeay bak. bordoagatja » hátin. S. Elégett a cainiceiri csárda, Benne igett bárom hirea darna, Benne égett nipeje, kanesiia, SBimadómak aarkanlyas ftiamajs. sincsen aoatmi kára, Mert elmehet gynlai Tatárra, De a etegicy barna jukau leginy, Betűn égett misdeaestSl sttfénv. A Vilicsks mellett vagyon egy fttfa, Egy asep legény volt ágira akaastva, Tiaata gyolea volt aa inge ia gatyija, Haahagyókor varrta néki babája. Tinót lopott a aaivigyi majorbftl TiaenkettSt oraaigi gnlyábal, Kergettek a pandúrok ea bajira FelkoUHte magit oda aa igra. J«rJ«k lányok ae engedjük ott lógai, SieeaeUk neki azemfedSt verni, Elumeaallk kia ririgoa kerUnkbe, Rozmaringot meg niteasank foleba. 10. Mart oea a tnlsó rendre, De meg jobban a asivemre, Mért bnsott a SBerelemre. 11. Dunapartoo air a hauU, aUrdam tőle : mit siratnál T Hogy ne airnek, airiokoanám : Meghalt apám, mefbalt aayaai I Eiai hagyták a nagy sok goa4ot, Rám hagyták a gsadaiigot, Hat BkOnok a kötelet, Kileacs boglya aaeas helyit. 12. Aaért ettem in ma malit, Járd ki lábom a paridét I Aain voltam in katona, Non vagyok lányok bolondja. A kinek ninee pioUikija, Hajit kóea madaagba fonja. Kinek Binceen aaeretSje, Voroa hajma aa ebédje. 18. Kányavároa a koreanároa Balasioa, Öreg ember, — biny eaatendSa nem tudom, áat saos tndom, de biaony ast gyaoittosa, Hegy in sekj teás forinttal urtozeea. H. Kilóesfal kerek etdo. Éjfélre jár mir aa idS, Itt beverek kfinn a ritea Sseret6met varom rifea. A naromet lataritem, Magam il ri heveredem, Hogy ha eljön a tseretSm, Kettea leesflnk et egy asfrea. KÖTABI BÍLA. Hat hét Olassorsíágban. Irta; Dr. Lak* KritUf- (Folyutás.) Ital A kárhosottak k&at vaa III ik Pál pápa UsséTtartás mestere, amint az ördögök viszik s a pokoli kigyók testének azon részét marják, a melylyel legtöbbet vetkezett: — állilólaga csu<á tett asertartásmester leboruíva kérte s pápát, hogy töröltesse le ótet a képről; mire a pápa kedélyesen kérdé: „mily helyre lettél lefestve ?• A boldogtalan ast válaazolá : , Szentségei atyám, a elkárhosottak közé. a pokolba !" Mire BOSO-lyogva ast ítélte a pápa: ,Fiam nyugodjál még, ezen én sem változtathatok ; volnál a purgato-riumban, onnan kiszabadíthatnálak ; de a po-kolból többé én sem vehetlek ki !■ Igen megszomorodva kell asonbanv min-den mibarátnak tepasztaini, hogy részint aa idő vasfoga, részint a sok tömjén füst rendkí-vül sokat ártott e jeles m4-veknek, ugy, hogy mindég jobban urté- tednek s koselednek a láthatatlaaság Mi E kápolna osurdultig volt most, snkor mi ott veltuk festókkel, kik iparkodtak egyss kée». gyak, ások elrejtse módja megjegyezésével lefoglal tatnak,' mikor a fél magaviselete — nem-e ijedt, habozó — tavart? figyelemmel tartandó. Egyúttal felügyel a rendűr, hogy a motozás alkalmakor aetnmi tárgy boa » érdeköl-tek ne nyúlhassanak, semmit élne rejthessenek — vagy a szobából, házból akár ők, akár má ■ok élne távolitbassanak. minden ilj oemtt szándék ét tett meggátolandó és roepj tyzeodŐ. 88- §. Ha a mólosai eredményre vesét — a talált tárgyak, bünjolek elviendÓK ; ha a mo-tozás bűnre bizonyít, a fél letariÚEtxUndó, ha-caak a tél állása, vagyoni és társadalmi viszonya sem nyújt elég biztosítékot, miként megszökni nem fog. Sulyoaabb bűntényeknél azonban le-tartóztatással kell élnie, ily súlyosabb bűnté-nyek pedig : a gyilkosság, emberölés, veszélye vagy igen sutyoi testisértés, betőréa,tolvajlá* stb. 89. §. Ha a rendőr járta-keltében buniény nyomaira akad, ai okptdt és körülményeket azonnal nyomott* és pedig a tett helyét — a tettet magát és egyéb eshetőségeket figye-lembe véte — egyúttal azonban a bűntényről jelentett tsse Addig is, mig a in ..nu'7ínt a ka-pitinyi hivatal veszi át, msgabsMinlitja iwwz* az eshetőségeket és nyomoz, A bűntény nyomait épségben tartja é* erre mindenkit figyelmeztet — mert a bűDnyomok eltávolítását caak a hi- YaUsJ rendelheti meg. '* ' 90. §. Színházi és mfleloadásokhoz, vigal- " inakhoz rendelve — a rendfen tartására ügyel — netáni zavart okozókat első izben kímélettel inti — utóbb távozásra szóllitja. és ha et nem hass nál, eltávolítja vagy letartóztatja a körülmé- nyekhez képest. 9l.§.1Cteléd- és hasonló bálokban egy-egy rendőr folyton jelen van — a rend és illem tar-táara ügyel, ellene vétőket azonnal kiutaaitja, vagy letartóttatja. 11} bálokban és helyeken a rendőr sen kitől semmit el nem fogadhat — mert egy ily esetben el bocsa tátik — mintán ily szolgálatért dij pótlék jár. A színházi és báli mulatságok báni rendőr szolgálatot díjputlék mellett azon rendűrök tel-jesuik, kik azon éjjeli őrjárati szolgálaton kívül vannak. 92. §. A letartóztatott és börtönbe kisért egyének szorgosan megmotoiandók, és minden ettköz fegyver és tárgy-érték és pénc elveendő ér jegyzékbe teendő. — A letartóztatottak ki- hallgatásuk előtt senkivel sem érintkezhetnek. — Éjjeli csendzavará* miatt letartóztatottak, ha társadalmi állásuk több kíméletet igényel — netáni fegyverek, késektől (osztatnak meg és csak az Őrszobában tartózfttatnak le. 93. §. Minden letariótiatás a szolgálat ve- tető áJtal az erre rendelt jegviőkönyvbe írandó be — melyhez külön betüaoro. szolgál — ezen jegyzőkönyvbe az elbocsátás — ée indoka is bevezettetik. Jelen szabályzat életbeléptetésétől számí-tott hat bét alatt a jelenlegi rendórazolgák eb-ből a 4— egész 9-§§.-ok értelmében vizsgát tenni tartozóak és csak annak letétele utáo vál-nak állandó városi rendőrökké, ellenedet ben a •so Igalatból el foguak bocsáttatni. Készítette : TANDOK FERENCZ, föjegjfiő. , Tekintetes szerkesztő art I Ón becses lapja 72. és 73 ik számaiban ezen cxim alatt .Rendszeres gyermek gyilkos sap. két czikk jelent meg, keUég^t aeroí szen-ved, hogy oly férfiú tolla utáa, ki a városi ftgyek elintézése körül ha nem is erdekeit, de minden esetben b --folyami bíró, mert csikkjében elsorolt aó&u>k tanúskodnak arról, hogy a vá-ros ü^vin~>l tudomással bir, azok végrehajtása aál felmerülő nehességeket is mintha csak érde-melt tél volns, ugy sorolja elő. Én exen jő és ne-mesre törekvő és a hézagokra ujjal mutató sok jó akaratul magában foglaló csikkre nem is szóltam volna, baceak a gyermekgyilkossá^ végrehajtásában Kis-Kanizsa bün lakul felál-lítva nem volna. — Hogy mennyire alaposak ál-lításai, azt majd a jövő megmutatja, én csak annyit mondhattok a% igen tisztelt csikkiró ur-nák, ha már csikkje érlelnie szerint a városi bel-ügyek kormányzata felül tudomása van, kell arról is tudomással bivnía^ hogy a két város egy l'lfbioia alatt vau, JSÍÍv Horvátb-Sz.-Miklós — Surd ea Pallin kösaégeiTis tartoznak, igy tehát valamint a születések, ép ugy a halálosa- hok Kzinie megoszolnak. Ezzel nem azt aka- rom elérni, hogy állítása valótlan, mert az ugj- iátuzik biztos aiapoo uyugsxik, csak azt akaróu; elérni, hogy a nagy asam némileg elosslik, a do- loghoz csak annyiban szilok, a mennyiben Kis Kanizsa részben Kanizsához, részben pedig önrupában képez egy községet, tehát ha idút vett a nyilvánosság előtt ezen boriadat mai cxim alatt „rendszeres gyermckgyilkosaág" a nyil- vánosság elé lépni, miért nem vett időt külön kimutatni, mennyi a halálozás és születés Kis- Kanizaán és menyi Nagy-Kanizsán ? hogy igy az illető hatóság figyelve a felvilágosításra, a kellő óvintézkedéseket megtehesse. Hanem hisz szűk, hogy s ccikk pusatában nem hangzott el, hogy majd jövőben az óvintézkedések meg tétetni tognak. Általában véve a czikk teljes jó- akaratot tárgyas, mint ilyenhez én csak azt — mondom: ha a megtelepedés! és népmozgalmi nyilvántartás községről-községre varotról- vá- rosra vezettetni fog, ugy cxikkiró áltvl ajánlott üdvös intézkedés csak aszal lent betetőzve, ek- kor azián nyilván tartatván a születés a halá- lozása mioden embei holléte minden 24 óra slatt tudva lenne, kivéve az erdőn járó betyárokét, kik nyilvántartási főkönyv vezetése alól magu- kat feloldották — ha nyilvántartás lesz, ugy a gyermekét elhagyott anya holléte ki púba tol- ható és tettéért számul kérendő less. Nagy-Kanizsa, sept. 18-án 1875. K. Az Is7?»lk évi október 14-én Buda pesten tartandó kertijHir'termény országos kiállításának programmja. Az ország több vidékén mutatkozó gaz-dagabb gyümölcstermés jó alkalmat nyuji arra, hogy az ország egyes vidékének saját viszo-nyai között legalkalmasabb, legjövedelmezőbb és kivit-lképes, nagytermelésü gyümölcsfajait és kerti terményeit telismerni, megbírálni ét azoknak termelési vidékét meghatározni lloka lizálni) lehessen , annalfogva az országos magvar Gazdasági Egyesület támaszkodva a hazai vi-déki rokon egyesületek és a magán munkáassg részvétére, a hazai kertipar fejlesztése érdeké-ben: kertipar termény-kiálllitást határozván tartani, a következő prograxnmot bocsátja közre. 1 A kertipar Budapesten az országos magyar Gazdasági Egyesület köztelken 1875. október hó 14-ik napján nyílta tik meg ce ugyanazon hó 18-ik napján záratik be. Czélja esan kiállításnak. Felismerni as ország egyes eltérő ríssonyu vidékének azon gyümölcs és egyéb kertipar terményeit, melyek mint jelesebb caemegegyü- j Diülcsfajok, főleg a bel fogy ssstás keresett czik-kei lehelném k és azokat, a melyek bizonyos vidéken már is nagyban termeltetnek s nyer-sen vagy házilag feldolgozva kivitelre alkalma-tak ; az ekém nyert tájékozásnál fogra aztán előkészíteni az utat minden ana'og vidéknek nagytermetekre lgalkalmasb gyütnolcs válfajai és kertipnr terményei maghatározására. Tárgya a kiállításnak. A hassikertipar bármely csikké, legyen az akár a kertben, akár a külgazdaságban ter-melve, akár pedig a h-lyi viszonyokból kifo-lyólag a vadon tenyészetben felfed'-zv>, hu al-kalmasnak mutatkozik arra, bogy nagy terme-lésével nyersen vagy házilag frldo!gov.., bizo-nyos vidék kedvező viszonyai közölt a nép élelmezésére, kivitelre és jöveiirlujez<itégrf* azá mithat, annáUugva. a) minden gyümölcs nyersen és feldol- gozva $ b) konyha- és fösser növények — agom bát is ideértve — nyersen és feldolgozva; c) gyógy-, tetó-, kereskedelmi és ipar- növények; d) kerti magvak ; e) kertészeti eszközök és gépek. A kiállítás módja. A kiállításnak kettő czélja lévén, t. i. a) megismerni és megbírálni az ujabb vagy kevésbé ismert gyümölcs válfajait és egyéb kertipar terme keket, mire a gyűjtemé- nyek vesethetnek; b) felismerni és megbírálni az egy** vi défc viszonyainak leginkáb megfelelő fajok tö meges termelését; erre nézve pedig az egyes vidéken legbővebben termő legjelesebb termé- kek felmutatása szükséges; ennélfogva. I. a gyümölcs gyűjtemények lehetőleg pomolog valódi nevezeteikkel állnandók ki s minden válfajból legkevesebb 3 darab ; II. bizonyos vidéken már ÍB nagy terme- lésben lévő, illetőleg nsgy termelésre hivatott gyümölcs és kertipar termények azuo módon allitandók ki, a mint azok a piaczra, a bel- vagy k ül kiviteli kereskedésbe vezettetnek és csakis azon válfajok, melyek a kiállító vidé- kén nagyban termeltetnek, e szerint kosarak- ban, kasokban, csomagokban, kötegekben, fü- zérekben sst., igy a BZÓHŐ ís tzáilnáara a kid1 litó helyén használni szokott csomagolással és oly mennyiségben, különösen s gyümölcsök, hogy azokból ismertetésül, izlelésül és csemege- zésül határozott áron mutatványok legyenek kiszolgáltathatok. MejegyezvéD azonban, hogy ezek között a kiállító vidékén legjelesebb, legkeresettebb és évenként leggazdagabban termő, legfel jebb 10 válfaja alma és 5 vál-faja körte állítható ki, egyéb gyümölcs-ből pedig mint a gesztenye, dió sat. azon vidék legjülesb faja tetszés szerinti példányokban. Statistikai adatok. Felkéretnek a kiállítók, hogy amennyire körülményeik engedik, a következő statistikai adsioksi, ragy lagsiább szoknsk egy részét beküldeni ssivuskfdjenek: a) a kiállított gyümölcs vMgy más keru terménynek a kiáiiitó vidékén, illetőleg s ke- reskedésben ismeretes megnevezése-, b) as id<n és kedvező időjárás mellett az éri átlagos termés mennyisége ; c) közlekedési eszközök megnevezése • « a pisez, gőzhajó vagy vasúti állomás távolsága d) a kiállított kertterméuy termelési faj. tételei, ulajminoség, égalj, fekvés és belw^u Tiszonyok : e) a kertészeti eszkösök és gépeknél h késsitü Dtive, lakhelye, az eszköz és gép ár* éa as eddigi éves eladás. Bejelentés és beküldés. A kiállítóra szánt tárgyak ulra indiiá* f-iült három nuppal pósu utjáo bejeleDteodútc az urai. magyar Qazd. Egyesuletnéi, Budüpea ten (Kostelek), küldendők bérmentesen é« 187ü. okt. 12 napjáig Budapesten kell teaoiuk Cnumegézés és" vásár. A nagyobb mennyiségben kiállított gyu mölcsökből a meghatározott árun Ízletesül ki-szolgáltatnak a gyümölcsök azon czélbdl, bogr ennek folytán iuegrendélések essközölbetők IÁ-gyeoek ; as ismertetésül kiállított nagyobb gva-mölcs gyűjtemények pedig a kiállítás bezár'i&a napján a biralo bizíítuág által izleléa alá fognak bocsáttatni. Különben a kiállítás tartama alatt cse-megéző helyiség lesz berendezve, hol a kiállító termelők maguk is felszolgálhatják az ismerte-tésre é* terjesztésre méltó gyümölcsöket es egyéb kerti terményeket. A kiált.ítás értékesítése. A kiállítást az ország, magyar Gazdasági Egyesület kertészeti szakosztálya tanulma nyozza és abból kertipar uok emelésére és ér tékesitésére kivonja a kihirdeti az eredmé-nyeket. Jutalomdijak. A bíráló bizottság rendelkezni fog arany, ezüst és bronz érmek, dicsérő oklevelek, araor és ezüst pénzbeli jutalmak felett, melyeket a kö-vetkező kiállítási csoport szerint fog kiosztaDÍ: 1) exportképeseknek elismert, bizonyo* vidék lokalizált nagy termelésű gyümölcsei, vagy bármely más kertipar termények ; 2) a legszebb fejlődwii, a tenyésztés sike rült művészi eljárását tauutitó gyümölcs ea kerti termények; 3) valódi nevekkel ellátott leggazdagabb gyümölcs, illetőleg kertipar termény gyűjte- mények; 4) kertészeti eszközök, anyagok, gépek és magvak. A kiállítás becártával fennmaradó gyümölcs éa kertipari termékek, valamitK az eladásra szánt küldemények is — a mennyiben a kiállítók azok felől máskép nem rendelkeznek — a bezárást követő napon elár veret tétnek és a befolyó Összeg a kiállítási költ-ségek fedezésére fog fordittami. A látogató közönség részére köinapokua 10 kr, vasárnapon 20 kr belépű dij határoz tatott. Különben a kiállítás részieteirül aooak idejében falragaszok utján fog a közönség érte-SÍUetní. Budapesten, 1875. september 11-én. Al orMtágo* uiaicyar («aidji«ági Egyet»Qlet blnÖkaége. ket vagy alakokat lemásulni, — de még töb-ben valának-a* aQgliusok, kik közül némelyik egy hetet is eltölt e helyen ! Inneo felmentünk a Ilik emeletbe, bol Raphael „S t a n z á i" és „Loggiái" van-nak. Istenem, minő dáriusi gazdagság a l^gje-leaebb műremekekből ! . . . . Másutt szerencsés azon ország vagy főváros, mely egyetlen példány Rapbselféle müvei b i r, itt egész terem sorozat, nagy bosszú fo-lyosók, mind csupa. Kaphael halhatatlan és di-caŐ müveiből állanak. Mint sajnáltam, hogy a festészetbe laicus vagyok, — mert az igazat megvallva, engem e Stanzák lelkesíteni oem bírtak, — amíg a je-teavolt festők gyönyör-árjában úsztak! Egy-* italján freacokép élTezésébez sokkal több va-lódi aaakértelem szükséges, mint as olajfestmé-nyekhes és aquarellekhez. A vozetők és utazó-kön^ vek alig találnak szavakat e művek dicséi-téaé'oet,deén elég vakmerő vagyok azon egyéni behatást vázolni, a melyet e művek csekélysé-gemre tettek. Igen restelleném, ha után-■ajn valaki ez utat megtevőn, azt mondaná felőlem, hogy vakoo hódoltam, egyéni nézeteim ^nyomásával, idegen tekintélyek n«tt, vagy ami ennél is rosszabb, hogy aifectá'ttam ! . . Legjobban tetsseitek »A t t i 1 I á n a k 1. Leó pápa általi eltávolí-tása"— .Péter megszabad itá-í» a> m angyal által* — „C o n-itlti tio megpillantja az ég* n ;« k e r e i ■ t j e I é t" -.Borgo égé-• e" — tárgya képek. Ksts M üveggel védett folyosókra .Ka Biasl Loggiáihoz" értünk, ott a te tAwt apri réaalelu aiesókre vao felovstva aa épi- tesz által, ezek mindenikében az ó- é* uj szövet-ségi azentirás egy-egy jelenete, Raphel s tanít-ványai által festve. Ez már sokkai jobban tet-szett, a szinek — kifejezések éléukebbek, fris-sebbek ralának. A legnagyobb lelkesedéssel és műélvezettel ellehetne ezeket nézni napúkig, Diiudfoik uj — 1£tíD keüves benyomást tesz, hitnem egy nagy baj van; bugy az ember-nek a nyaka nem sokáig bírja ki e rettenete-sen telfclé ferdített helyzetet. Kvett bennünk a méreg, de egy-egy ne-gyed óránál tovább nyakh'czamodás nélkül oincs ember, k> a dicsősséget kiállja Némely képet sohasem felejtem el, mint: „Éva terem-t e t é s e,tt — .A v i z ö s ö n," — „J á-kob és Rachel a k u t u á 1," — J ó 11 e f és l'utiphár neje, — .Ü ávid győzelme," — „Salamon ítélete,* — .A pásztorok Bet-lehemben,— .Krisztus keres z-telése,- „Az utolsó vacsora" fresco müveket. Mikor mii a kulcsokat sürgették az őrök, akkor tudtuk csak elhagyni a remekek e szen-télyeit — s iparkodtunk ebédre (olaszok mód-jára jó későn) Faikonéboi, hol igen-igen jól mu-lattunk, mert as étierem legnagyobb réssét fia-tal, bevés, geniális olasz parlamenti képviselők foglaltak el, kik az országos es napi, ugy politi-cai kérdésekről a legel eveu eb ben vitatkoztak s oly szépen bessélték a nyelvet, hogy legnagyobb réssét megértettem beszedjükaek. Kgy fekete tüzas szemű ur vitte kűlönü sco aszót, élesen kikelt a kötigazgatási hiányok, különösen a protectiók, — a sógor-komaféle gazdálkodást róUa meg, példákat hozott fel, hogy erdemetlen — kevés tudománya egyének jutnak hivatalokra 8 végre kijelenté, miszerint nem hiszi, hogy civilizált államban máshol ily e-stk történhessenek, mint kiváJólag Alsó-Olasz-országban !! Öajuálkirtva néztem végig ezen tapaszta-latlan fern'ut, — elgondolván, es sem ismeri a gyönyörű Hunniát, mert különben bizonyosan huzzá tette volna, miszerint ezt az országot ki-veszi : — mert ez százszorosán tultess Italian, ami "lyik halyen a jó adminutratio hiányát, a proiectiokat s hivatali értetlenséget illeti! (Jaak egynémely vármegyei gazdálkodást (v»gy job-bao mondva, garázdálkodást) mutathattam vol-na meg ennek a 11 ián követnek, hogy mngvi-gaastalódott volna, — áhitatosan könyörögvén esek ben a sok szép templomokban, hogy ami vármegyei állapotainktól, ,m entse meg Őket az Isten ! Kgy másik erősen hetvenkedett s bittó-sítá társait, miszerint megfogja mutatni, hogy a min isler unokaocsét, ki magas hivatalt visel, rendetlenségéért megfogják fenyiteni! Er-en meg én csudái kottám el rettenetesen, — pruuálja csak meg valaki, a hármas béresek hazájában, fenn érintett egynémely helyeken a vicispán só-gora, komájának a jó barátját bármekkora visz-szaélésért (nem is kell mondanom, hogy hiva-talt visel, as előbb körülírt jeles qualificationál fogva) szóra venai, hogy fogná a rövidebbet húzni s mint az ósi intézmények megromója, magát s közbotránkozásnak kitenni! ? Erre aoég csak gondolni U iszonyatos! .... Eh, de hagyjuk ezeket a vezérczikkeknek, (megjegyez-vén : bogy igénytelen elmélkedésem olyan, mint a vásári nadrág, huaaa fel as, kire reá illik !) (Folytatása kör.) feéUbotorkál&sok. II. Sétám kezdőpontja gyanánt mathematt-kai alapelvek alapján a fútért tí>gad:am el, mi-vel ugy tudum, ott van a város közepe ; a i^r közepét azonban nem tudUiu megtalálni, meg-lehet, hogy nincs is annak közepe, meri ig<-u Bzabályialannak láuzik; eleje, hátulja, fű e» mellékuldala szinte nincs ezen főtérnek, igy tehát a kezdet ezen téren sem kónyuyű. A leg-nagyobb közlekedés, ugy látom a fő utczábói jövet jobbra irányul, megyek tehát arra és ot> mindjárt mint említésre méltó nevezetességei találom a Vuukits háza előtti meredekséget. De kár, bogy ezen mestermureegy nébai varos-szépítő bizottmánynak már annyira mograauit. hogy újkori B.ma ferdesege marmár a hajdao-kon lépcsőzetes alakra váí'ozik vissza ! híjába, a termeszét ellen nehéz tenui; — hová a térnie sset lépcsőket ssánt, ott esünk;, botlunk, akár meghagyjuk, akár elvesszük a lépesüket. 1** láliam itt mellesleg egy megbomlott csatoraaio-delet is, mely állítólag a budai árvíz emlékére szándékoltaük bomlott állapotában öri'k idófci£ meghagyatni. Tovább menve, jó azéles uui t-lálum egész a kávénásig, ott asonban aoiiy1 akadály mutatkusott, bogy jónak láttam '* térni a túlsó sorra s ott a „Zöldfa- vendégé télé egészen járhatatlan leven as ut, visszaér daltam a tért szegélyező kettős fasor alatt. A* ám fasor és kosban régi tégla töredék búi műér tő«n készített járda 1 igaz, bugy a fákat nK(í most paszta szammel nem kónynyü lelfedezoit hanem látni elég karót és tuskét és esen mellék-let nyomán biztosan lehet állítani, hogy vafi °u fa is, mely idővel tnég nagyra nőht hgj Helyi hírek. _ Gyi'utzhlrek. Özvegy Tandor F. „észül. Tólb Anu«, maga a gyermekei: Ferencz, városi fójeívző. Ottri. műegyetemi hallgató, l.ujza. Anna, itoza nevében mély fájdalommal j,.„=nli szerelelt ferjéuek,illetőiegatyjokn»k,öreg l'iindor Ferencznek, élte 56 ik, házaságuk 3t'-ik ,.vebeti hosszas szsnvedís útin 1875. évi szept. ' (,,,21 én, reggeli 9 órakor történt gyáios ki-nullát- A boldngullnak hűlt tetemei 1875. évi „piembT 22 éu, délután bórakor tétettek iuőknyugaloinba; az engesztelő áldozat pedig ma délelőtti H) ..rakor a helybeli plébánia templom-ban niulatlalik be. — Dömötör Lajos leti-uy«i urvos. m»K» • kiskorú gyermekei Marcsa, Lajos, KalnMu. Béla, és Ilon, nemkülönben a boldogult tSvére BisztricsÁnyi Alojria férj. Maár Nindorné részéről ezennel szomorodott azivvel jelenti fe-lejibellen nejcoek, anyjuknak, illetőleg nővér-nek, született Bisztriccányi( oroeliának életének 30-ik, házasságának pedig 16-ik évében, f. «ep-li-nbrr hó 17 én éji 12 órakor, kél heti súlyos betegség uUn történt gyászos elhunytát. A bol dogultnak búit tetemei f. évi september hó l'J én á. u. 4 órakor tétettek a letenyéi sírkertbe hrók n; ugalomra. Az engesztelő sz. mise áldozat pedig t é. september hó 27-én d. e. 10 órakor f.g Letenyén a Mindé ihatónak bemuuitaloi. Áldás emlékeiken! B örök béke hamvaikon! — Sxerenctétlenxég. Gruto Károly kanizsai lakos levélhordónak Miklós nevű kis tiacskája f. hó 17 én, pénteken délután a kert- ben gyufához jutván, meggyujtotu azt és oly tzerencsellenül, hogy a tuz ruhájába kapott. Meg volt annyi ideje, hogy kifutott a kertből s segítségért kiáltott, mi azonban későre érkezett már. Délután 6 órától éjfélutáni 3-ig a legbor- zasztóbb kínokat szenvedve, meghalt. Temetése vasárnap nagy részvét mellet történt. Bése po- rai-a! — Szinénzet. Völgyi György és na Völ- [ gyi Gyula színigazgatók dráma , vígjáték-, nép- színmű és operetté társulau folyó bó 28-án fog vsrosuokba megérkezni s előadásait valószínű le« már october 2-án megkezdendi. A társulat, melyről — Kaposváron való működése slatt — H .Somogy* nem egyszer nyilatkozott elisme-rőleg: 26 ugbol áll. Reményijük, hogy yáro-gtiok t közönsége a magyar Bzíoészettői párto-lását nem fogja megtagadni, reméljük továbbá «zl is, hogy a társulat elfog mindent követni arra nézve, hogy közönségünknek élvezetes es tekét szerezzen * a részvétet szabatos, korrekt t-inadaBokkal Baját részére biztosítsa. — Ipar , munkás-, beteg- én önkép xö egyesület alakult városunkban, mely Cas-sinóját j. hó 19-én tánczkoszorucskával nyitotta meg. beiépti dij mellett Knortser Károly ujo-naa épített Kölcsey-utczai házában n üszU jö-vurlmet az említett egyesület javára fordította, l'dvózöljük az eszmétsha agyakorlatban mind az. tri a zászlóra van írva, keresztül lesz vive : nem<-sak az egyesületetnek, de városunknak is gratulálhatunk, hogy kebelében ismét egy szép törekvésre hivatott egyesület jött létre. — Hymen. Jobabázi Dőry Lajos tiszte lettel tudatja fiának, jobaházi Dőry Jenőnek, jubabázi Dőry Gyula cs. kir. kamarás és neje, gonezruazkai gróf Kornis Anna csillag-keresz- tes hölgynek leányával, jobaházi Dőry Ma- thiida kisasszony nyal folyó 1875. évi september '21 én Kocsolán leendő egybekelését. Dombó- vár, september 5. 1875. — Hogy a .Magyar tisztviselők orsz. egyesületének" közp. választmánya, mily ér- ei nem szárad. Hát még a tér másik oldalán, ott van igasán nagyszerű ültetvény, egész erdő, melynek hűvös lombsátora alatt pompás jú he-lyük leaz az érdemes városi kofáknak — majd na az a 98 gesztenyefakivirit, — hogy egyelőre mind a 98 fa el akar asáradni, az bizony szo-morú és annál inkább nevezetes dolog, mint-hogy nem lehet okát találni, a fák ezen meg lepü életuntságának, hisz a fold elég kövér, azt, mar szaga messzire hirdeti ; a fák szép rendben tnüértöleg vannak ültetve, karók és ízletes tüs-kesövények gazdagon vannak alkalmazva, km is van kettő a piaczon, sőt az öntöző kocsik állomáss ia épen ott van, és végre ami a leg-több, külön várcai kertessé is van aton drága csemetéknek! Szomorodott szívvel ballagtam tovább az árnyékta!an fasorok a!att, végig-néztem a puszta tér szemétdombjain, az ott lurkálúdó sertéseken és lézengő kutyákon, 'égig a .Zöldfa- kert kopasz kerités falán s mindez éa n.ég ezenfelül a börtön, kórház és a piaczra szögellő rozzant uradalmi épületek nem >£eo vigasztaló látványt nyújtottak: csupán a kertben magason lengő nemzeti zászló képesett <%J fénypontot, a nagyon sötét képen. Bete-kintve 'a .Zöldfa-kertbe, ott ugyancsak ta-láltam is néhány zöldfát, de sétálásra alkalmas belyet nem találtam, hanem annál több padot s síéket, melyek ismét csak a« hirdetik, hogy mnca sétatér. Énembe jutott itt egy török, 'g»zi török elmés mondás, mely magyarra for Oltva igy hanglik : jobb menni, mint futni, jobb állni, miut menni, jobb ülni, mint állni: 'egesiegjobb pedig heverni. dekkel viseltetik minden — a tisztviselőket ér-deklő - vállalat iráni: közöljük a t. hó 11 én tartott ütésről a .Magyar Tisztviselő" ben meg-jelent érlisaitéa utolsó pontját, mely igy hang 7-ik : Tárgyal.atott meg ezen ülésen Mihály J. Endre na?y-kanizaai távirdaliszt s tag-társunk megkeresése, miszerint a választmány az álula kéaztlett s e hó végén megjelenendő .Magyar távirda-naptár" terjesztéséhez lehető-leg járulni szíveskedjék annyival inkább, mert a tiszta jövedelmet a tisztviselői árvák javára az egyesület kezébe fogja szolgáltatni. Ezen megkeresés szívesen logadutoll s hogy Mihály J. Endre ur nemes törekvése snnal bizlossbban sikerüljön, az egyesület 300 példányt kivan msganak beküldetni eláruailáa végeit. Eleve ajánljuk ezen napiárt tisztviselítárssinknak, mely. mint lapunkban már ismertettük, bőtar-talmánál éa czéltzerú szerkesztésénél fogva is a pártolást megérdemli. — Sxiiret. Felsőbb rendelet folytán, a szent györgyvári szőlőhegyben sz általános szüret folyó évi o k t o be r hó lére haUrozlatott. A hegyelöljáróaág. — B. íehérváry Géua honvédelmi mi- nistenumi államtitkár s honvéd-ezredes ur f. bó 18-án látogatásával szerenoéltete s helybeli balaton-zalai 77 dik honvéd zászlóaljat. A legénység gyakorló öltönyében már korán reggel kivonult a Kis-Kanizta s Sormás kost fekvő gyakorló térre, a hová is 9 órakor meg- érkezett az ezredes nr zászlóaljunk közszeretet- ben álló parancsnokával. Varga Imre al- ezredes, úrral. A gyakorlat nyomban megkez dődótt s pedig először zászlóaljban, később szá- zadokban, mely is oly sik«rrel végződött, hogy az ezredes államtitkár ur gyakorlat végeztével azonnal a gyakorló téren az uralgó katonai rend a csend, valamint a mozdulatok praecis volt lolött, tökéletes megelégedését fejezte ki, mi is a honvédség kebelében örvendetes hangula- tot szült, annyira, hogy emléke sokáig élni fog a honvédség közepeit. Végül megtekinié a ka- tonai fekhelyeket is. hol a mindenütt észlelhető rend s tisztaság fölött csak is örömét fejez- beté ki. Eli-meréeael kell megemlékeznünk Varga Imre alezredes úrról, ki ébir kiUrtáasal igyekszik a honvédség katonai becsületét fenn- tartani és előmozdítani F. L. — Antalhegyi szőllőpásztor 5 fegyver- nélküli csavargót jelzett, a vizsgálat azonban kideritett", hogy csavargókról szó BÍncs, hanem igen szfillő é« gv ümölcs izlelőkről. azt mondják, hogy ennek hallatára a bakónaki jegyző oly réműléabe jötl, hogy rabkik megjelenését ma- gyarázván ki a bezárt kutya és macska mor- mogásabú! : fegyverével az ablakon kilőtt. — Zala BerxenCMe községben s már 24 év óta fentfo.gott tagositási per végbefejez- téhez közeleg, mert Hsnty Lajos upintattel- jes, páratlan szorgalmú mérnök ur a kibasoga- táasal is par nap alatt végezni fog. 21 én volt a Szent-Baiázs községgel megütkörő határvonal megvizsgálva, a mérnök ur álul felrakott ha- tárhompok teljesen rendben talsluttak. Adjon jBten minden határ tagosításához ily buzgó szakképzett mérnököt, minő Hanty ur szemé- lyében fellelhető. — Ajánlkozóé. Teljes ellátásra, egy- két Unulót az M75/6 tanév kezdetével mér ■ékelt dij mellett felvállalunk. Keszthelyen, Új- laki Mátyás és neje, fő utczs községi népisko- laházban. _ — kihelyezettek Hérics János caák- tornyai kir. törvényszéki elnöknek a « o p- r o n i törvényszékhez — és Kriszt János ka- posvári törvényszéki elnöknek a győri törvény- székhez leendő áthelyezését ő felsége jóvá- hagyta. — A b.-füredi .Sseretetházat- e hó 18- án Ecsy alelnök és Jalsovics Alfréd helybeli kath. plébános arak kíséretében L o n k a i Antal ő nagysága látogatu meg. Türelem- mel hallgatu végig a kalh. növendékeknek a nevezett plébános ur által való hitokUlácát s mintegy két órai idő alatt behatóan és érdek- kel vizsgálu as intézetnek belső és külső beren- dezését. — Sümeghröl Írják ; Szentessy Ákos Sümegben f. évi sept hó 18 án 16 kis műked- velővel gyermek-előadást tartott.~A darab czime: .A kis árva és ajőszivü aszulos." Eredeti szín mű 3. felvonásban, dalokkal irta Stentessy. Czélsserübb lett volus .iru" helyett s .tékoz- ló-ból összeszed'^. — Néző közönség szép számmal. Egy kissé különös ugyan — e hóban a szóló művészek fölváltva jelennek nálunk ; nem rég egy begedfi virluos — ki Reményi u- nitváoyának iru magát, a helybeli óvoda ja- vára hegedült; jövedelem: deficit — most nagy betűkkel hirdeti, a szinlap: „Jótékonyczélu gyermekelőadás.- — Reá mutat a fekete kéz : .A tiszta jövedelem egy része jótékony csélra fordittatik" de bovaV hányadresseV barmad- ragy negyvened - arról szinursulst nélkül járkáló magán asinénűnk bölcsen hallgat, — és s közönség még k nagyobb figyelembe ré- BSjesite, mint helybeli intézetre áldozni óhajtót! kulöabeo ennek is volt oka; helybeli játazó- gyermekek szülei, rokonok stb. már magá- ban szép közönség. Asonbsn mennyire üd- vös gyermekeket színpadra vezetni, a leány- kákban a mag- •• nem erdsoistt taps — kiluvá- sok álul az elbizakodottság csiráit folébressteni, fejleszteni: ezt engedjük át paadagogiai bírálat nak. Felvonás, illetőleg változás közben, (mert függüny nem volt,) valamint a darab végen Lev-vin Hermán ur, helybeli izr. kántor, dalolt ,S:andchent Schubertul. — A nagy áriát — Czár és lskatos czimü operából; ót a közönség élvesettel hallgatU; tiszU és iskolázott hangja val elismerést aratott. — A súgó nélkül folyéko-nyán elmondott játék folyama alatt örvendez-tetően lepett meg bennünk a 15 izraeliU növun-déknek ssép tisztán kiejtett m..gyarága. Elő-adás után a közönség egy része e caasinű helyi, ségben vig táncsczal íejezle be az estét. Nobody. — RörUl hirvk. Az .Egyetértés" táv-evezői Komáromba Budapestről 40 óra alatt érkeztek meg. (150 sng. mfd.) — A n-váradt m. k. orsz. bábaképezdébe a felvétel okt. 1 — lü-ig tart. — Victor Hugó a nemzetközi békekoogres-•ua rendezőinek levélben felelt a meghívásra, B azt mondja: .Várjuk be a jövőt, addig ne le-gyen béke!11. — A budai vixkárosuluk javára feszesen 220,787 frt 37 kr. gyűlt be, (a kár 30U ezerre rag.) — Tbaisz Elek budapesti főkapitány a .Hon-. .Kelet Népe és .Pester Lloyd- ellen sajtópert indított. — .Honvéd 6-ik zászlóalj 5 ik szászadja pecsétje 1848* felirattal pecsét nyomót talállak K.-Szt. Miklóson. — Povel Mirko nevű eztgány Temesváron fából órsmú vet állított össze, melyet fel sem kell húzni. — Vizsalon Dnlák Márton a sekrestyést sz oltár előtt ölte meg. — Bukovina október 4 én fogja megünnepelni 100-ik évfordulóját annak, hogy AuszLria jogara alá jött — Orosz Béla huszár hadnagy fogadott, bogy Vingáról Debreczeo be lovagol 24 óra alatt. (Csak 36 mfd ) - Z'iru-borban méhészeti- és szőllőkiállitást rendeznek. — Columbus Kristófot a jeasuiták szaotté akar- ják avatni. — Hazánkban 584 pénzintézet van 433 millió vagyonnal. — Londonban egy püs- pök halt meg, ki 32 milliónyi örökséget hagyott magyar rokonainak. — Parisban 754 hírlap van, esek közüj 18 divat lap. — Nagy-Mihály vidékén hemzseg a sok betyár. — Lap község e bó 5-én egészen leégett, alig maradt meg4—5 ház. — A 83 éves Mezey János kajásnó-szent péteri Unitó 66 évi működésének jubilaeumát f. hó 9 én ülték meg. - Illaván a ringlót szil- vaíák teljes virágzásban vannak. — Mohács éa Szegzárd környékén a must 1 frt. 80—2 frt 20 kron árullatik. — Szilágy Somlyon egy mor- vaországi 8 láb magas embert mutogatnak. — Az egyházas Bzecsődi erdőben egészen ki- fejlett kék ibolyákat találtak. — Nagy Ki- kindán közg. hetilapot adnak ki, okt 1 tői. — Blaháné esküvőjén f. bó 20-án, a plébánia tero - plom zsúfolva voltésaz utczán mindenfelé meg- éljenezték a népszerű dalos művésznőt. —O felsége a király és királyné, valaraint Rudolf khg. ax őszi napokat Gödöllőn fogják tölteni. — Genuában Eördftgh Károly meghalt. — Rei- chenbergben múlt bélen Watznauerposztónyiró gyémánt menyegzót ült, nejévei lttOObakelt össze. — León Gambetu Becsben vsn. — Vő- neki Lsjos fából papirkészitési módot talált ki. — Az uj Uchatius-féle ágyukból 10 db. elké- azült s azokkal folytonosan kísérleteket tesznek. — Mosonmegye 5 oly szegénysorsu megyebei' itjunak, kik tanítói pályára lépnek, évi 100 frt. segélydijst ad. (Éljen Mosonmegye derék kö- zönsége!) — Irodalom. — A* „ Uj idők' czimű igen kedveltté vált hetilap ^divat-tárczával) 38 ik száma a kö- vetkező válogatott s érdekes tartalommal jelent meg: .Levelek egy leányhoz" II. Reviczky Gyulától; „Hiába volt," (eredeti költemény,) Naszluhács Ödöntől; w^y gyanús fürdői idény,* (eredeti elbeszélés,) Lauka Gusztávtól; ,A völgy," (Uhland költeménye) Kenedi Géza fordításában; „Pillanatnyi igazságok* (Vacanó Emil igen szép B érdekfeszitő elbeszélése ; .Já- nos kapitány ur elbeszélései," (Laboulaye .Con- tes bleus* czimü munkájából;) .Távol az em- berektől ' (őssi tárcza) G. Bűttner Júliától; ,(^ueen Mary.* .Irodalmi, művészeti és társa- dalmi hírek.* — A borítékon ; „T. olvasóink h», Hymen, számrejtvény, betü-ulány, (mind- kettő hármas jutalommal a megfejtő előfizetők számára,) a kiadóhivatal postája, a szerkesztő nyílt válaszai, vegyesek." — Szerkeszti: Be- nedek Aladár. E csinos, Urtslmas a a női igé- nyeknek is megfelelő hetilap előfizetési dija egy negyedévre 2 trt 5U kr. félévre 5 frt. Fél éves előfizetőknek képjulslom, Btb.Előfizethetni minden vidéki posuhivsUlnál és hiteles könyv- árusnál. Kiadói és szerkesztői hivatala : Buda pest, Zöldfa-utcza 10. az. II. emelet 15. ajtó — Ajánljuk e lapot a müveit közönség figyelmébe. — A .Vasárnapi Ufiág" szeptember 19-iki száma köveikeső tartalommal jelent meg: Szelesley László (arczképpel) — Szelestey László költeményeiből. — Moór és Marsaia hőse. — ABrocken-hegyi kisértet (képpel) Sámi Lajostól. — Glatz Tivadar és rajzai (képpel.) — Budapest földje. — Webb kapitány. — Ja- pán hajdan és most .Az aj ház.* Fővároai tár- cza Borostyánt Nándortól. — Magyar fürdők: V. Titrafüred. — A hétről. — Irodalomésmű- vésiet atb. rendes rovstok. Ugyancsak a .FrankUn-Társuiaf kiadó-hivatalában (Buda- pest, egyeten-nfeta 4 ik sz.) megrendelhető: a .Képes Néplap" legolcsóbb hetilap a magyar nép számára, mulatutó és Unulságos tartaiom-mai s a hazai és külföldi politikfct tárgyaló ren dea rovatul. Előfizetési ára féle Fre csak 1 £rt A .Budapesti Bazár" 18-dik száma követkelő unalommal jelent meg :Siépirodalmi rész: .Hűs árnyéktartó fák alatt" (költe-mény) Darmsy Viktortól; — .Szerelem és szenvedély (beszély, folyUtás) MunkAcai Jení-től; — „A vörös Jula- (novella folyUtís) Kok-stein Ernőtől. Tárcsa: „A holttestek elégetése" (képpel). .Isteniül — kenderből." — .Fővá-rosi levél" Komóusy Józseftől; sakktaláay Kaizler Ignácznétól; megfojtok névsora. A dí-szes borítékon : Előfizelési feloivás a „Buda-pesti Bazárra." — .Olvasó-asztal,* — .Zene," — .Képzőművészet," — .Színészet,* — „Hir-szekrény," — .Hymen hiiek," — .Kérdések és válaszok," - .A divatrész fólyutása,* és hirdetések. Divatrész: Hatvanegy illustratio a divat és kézimunka köréből. Divat-tudósitásokkal és magvarázatokkal ellátu : Ki raly János. Kfil ón mellékletek: 1. Duze.en szinerett divatkép 2. Divatos félöltő szabásmintája természetes nagyságban kivágva. A .Budapesti Bazár" legdíszesebb illusztrált szépirodalmi divatlap. Szépirodalmi léazü érde-kes Urtalmu; divalrész* di?zesés gyakorlat! irá nyu. Előfizetési ára évnegyedre 2 frt. 50 kr. Az eíőtiz. lések a „Franklin-társulathoz, (Egye-tem ütem, 4. sz.) Budapestre küldendők. — , Egáuuégi é életmentérttanáe* (Ulé magyar családok számára" uj vállalat in-dul meg f. é. okt. 1-től Dr. Kelen József fővárosi kerületi orvos szerkesztése alatt. Czélja az egészség fenntartásának s a rögtöni életve-szélyek elhárításának eazkoxeül népszerű mo-dorban terjeazleni s s kuruzslás és babonás hie-delmek ellen felvilágosító, a tudomány és józan lapiszulás scülte Unácsokkal harczolni. A hoz-zánk beküldött mutatványszám váltoaatos ur-Ulma következő: Mi a czélunk'? A betegségek megelőzéséről. Nedves lakások. As u. n. házi szerek. Ujszölóltek tetszhalála. Elstasabá-Ivtik. Egy öreg orvos naplójából. Vegyes köz-lemények Mozaik. — A Tanácsadó előfizetési ára egész évre csak 2 forint; az előfizetési pén-zek a kiadóhivatalba Bpest Gyöngytyukutczs, 7 >z. küldendők, A .Tanácsadó" munkatársai a legkiválóbb gyakorlati szskemberak lévén, s közönség pártolásától függ, hogy a józan, naa-gyar népszerű orvostan alapkövét a Tanácsadó képezze. Hogy ily irányú közleményekre mily szükség van, telesleges mondanunk. Ajánljuk olvasóinknak. Történeti naptár. Szept 19. 1773- Lengyelország első feloszlass. — 184S. Muraköz képviselői a 3i- munics cs. tábornok álul összehívott Csáktornyái gyűlésen kinyilatkos- talják, hogy a magyar királynak és ministeriumoak engedlek, Hor- vátországhoz pedig tartozni nem akarnak. 20. 451. Attila és Aetius óriási csatája. — 1788. II. József császár lugosi rém éje. „ 21. 1490. II. Ulászló koronásUUsa. 1791.Gr.Széchenyi István Bzületés-napja. — 1848 István nádor és Jells-csics s Balaton uván találkoznak Szemes közelében. . 22. 19. Kr. sz. e. Virgilius haláloráaa. — 1848.1stváo nálor elhagyja Magyar-országot — 1853. Ferenciy Tsréz, költőnó, agyonlövi magát. „ 23. 622. Mahomed futása Mekkából Medinába. - 1801. Pray György halálozása. — 1867. Garibaldi sj-fogatik . 24. 1848. Kossuth Budapestről alföldre megy szóookolni. — 1868. Horvát országgyűlés elfogadja a kiegyexesi munkálatot Magyarországgal. 25. 1657. Thököly Imreszflletéanapja. — 1848 Gr. Lamberg, cs. tábornok teljhatalmú főhadi parancsnoknsk neveztetik ki Magyarországra. Faplrszelet bisoDTHró. esőn Vaodoló KKBÍ ala Irik, fa»r uatraa j»«( Mind keti! Qrarta lifiU uálon Kudet monkaf.l Jenő Tarius i* kanl 1871 «gi< ajika Janiai 25 k« jól is Jimbnrul Vi..Ut. m^ca. — Bi«ouito« la. - i.kaaiaa 871 jan. 26. S. N m. k Ketaljarta majstrass. Érték «i váltéfaiyaia teptembar 21. ÓV, metaliquea 70.05; Ö'/, nems. koHca4)n 73.90. 1860-ki állsdalnsi kólosS* 112.25; baok ressv. 927 — ; hitelintéseli ressvények 21.430; LCMÍOII 111.85; magyar töldtehermentési köt- vény 81 25: te-nesvári föidtebermentési köt- vény 81 25; erdélyi foldtebermenlési kötvény 79.25 ; horvát slavon foldteoennontési kötvény 84.—; ezüst 10190; cs. kir. arany 5.29'/, NapoleOBd'or 8.92'/r ^ Felelős szerkesitó s kádó: SáttHI Uj»«. y) lGiidenkinek kOlönöe figyelmébe ajáaltaük Dr. Fortj-féleáltalános S ES B-T A P A S Z, ■ely rtsdkivdli C<4fTr«je, elváluxti, érleli £ fij- etilitpitó tutáji által Ufgyornbb lofbiito- id 6ki jyófynli* ■fcbb ■ «tf»«rmind gy6k«rei jyófyn kfllBuwnfi bajokban. — Ily bajok a torongjnllatÜJ lífejfftamt, b 5 r k Aj-bariíg. hártyiíyik (Croop-utfiuü »mdeneiBfl mej4rti#ek, h&rapá, narái, ráfi 'HT gi« Utal táaiadbt4 labek. tnefforrá-iok, dariw- rafj ttébiiurtuok, koook-f«kííy«k. ) S rorw alatt kÖ«l<Jttrt fel«l6..«Cei OMB rasatok (eontosíjk) — maflspj (yort fájjaloa eaflU- pitáMal — rögvOCt daganatok, fttmők, tiljofok, pokol- var (crbnncalo pmtaU m«.lifii«j, m«fkemínyd^ genjeá^ek , T«rkslto«k, mnindec mirígb f GrviMjret fskélyek, fagydaguiftt, ojjfArej, g, ridlnu, tafssivaca, e»ont»i, kificsmmiú 4a megrán-dnl*ok, helyi cwi; toTibbá a nf>.«« folytam lab-fdfakadáaok éa MUk, fijoa fekéljMtt vagy már peuyM bői mell. — Bok n5 már csirában volt «inl8-raktól, _ a kflISabsn elkvrOIhatlw «l«trMs<ly«< •eb4si m&títnek meUüft<*T«l — efffvdU «sen j»lM «bta.pa» hamoálaU álul m«o«kllt na ej. VégT* a tavtbe Uljoaea bwnélyedt bárminafi saálka, vagy daráss- 4s méhfulí.nkja csapán ser trpaazDak r"'íd idei használata folytin annyira elő-tfloik, hofy aantáa a t««tbSl kBioiuégeaD isabad kftasal, teMaai nfitit «• ttjdalom aelkOl kanuyu kílmskatá, c t7f7) y j >•(« efbitelaMbb a^yéoek laámot ■ kfllODÖa kirá-natra bármikor felmutatható* biionyitrányai által nár réf«n a legfényesebben alumArtotea — reodkivtlli, ■ lefkülönnemübb wetekben megpróbált hatásánál e* teltflnS atkerdia erednienyetnel fofra, nelyftk hasvnál-isU által mif tlavalt bajokban is eieretoek, jól mefalapitott ea elterjedett birét keu«(cbevonhatlaanl i^asolja. Egy ceomac ára 56 kr., nafyobb eeoaaf \| frt, hassnálati ataaitássai ejyfltt, portán kflidre H) krrat tAbb. — Egy frtnyi ooma^nil kisebb siállitmány a«m tlje»itt«tik. Kosponti kaldemeByes5 raktár: PMfM Tre* lézsvf tjófj*Tém urnái király-nteaa 7-ik uám alatt. Toribbi kihatok : Htty^CuizUi: WAJDfTS ÖF orcái. PakMi: Malatinsiky 8. — Pécaaft %kp&m J. - SlMfK : Stambora.ky. - Sr-FtÉervá' rttt: Braon J. — SztahatfcelyM : Pülicta F ■ Ferencay K. - ZaarafrUl: Miübaeh 2 Boek J A t. ea. ^yifysaeren én kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlaud<5k lensénck, felsxóliuataak missehot e reexbem ajánlauikat eieo gyóryaxtr kta»i t£jéheE FORTY LÁSZLÓHOZ mmcive : Badár«, ,iu«t táros, fSutcaa, 5»U. «ámj beküldeni síivei»k«djeMrk ki megrendeléseket is pontosan trljesit- py Vidéki bérmeotea levelek á'.tali •eí,wi. delesek aa árukk kesspioabeoi b«k(lldése, rajr puu atalvány vagy utánvét mellett tuateat «• l«(p«ato •abban Uljeaittetnek. Hölgyeknek nélkülözhetlen!! RAVISSANTE Dushegyi Márton Dr. Lejcmelól Páriib»D. rtszre d^r/stjltí'íilí. fflir a tó-rUlkmes uitv UpautalbAtO a majdnem csodálatos hatás. Ax arcson támadt nincsok é himlűhelyek eltimitutaaJc A .(FUvilsuM* ifjú arci-ui&t ide* rio. a bort febénti, íriniti ei finomítja; tlUvoln legrövidebb idó atatt ■jcepISt, majfoliokat, oiTvurüaség«t s. a búr minden tUxtáuUanaá-! Ciak a hiTataloaao mcg-Tixagált, meregmentes, úsua éa teljéién ártalmatlan RAVISSANTE bír axG^rővei. al emberi bőrt minden sérülesuil megmente-ni, ntóbajoktól megóvni és asépséget ■ ifjúságot biito«í-tani- Ha • .RariaaMte" na-ponkint egjsaer ai ujjbegy-gyel ax arcara, Tagj ma* wst- liár ai els5 ki.érlet kk Dr. LEJOSsE világbirü nyilvános reál és gymnasiumi tan- és I nevelőintézetében és az előkészítő tan-folyamban a beiratások september 28-tói, october 5-ig eszközöltetnek. Az intézet fel van jogosítva ílUménéüjes bizonyítványokat kiállítani és növendékei, ha az intézet utolsó évfolyamát sikerrel befejezlek , az itt nyert érett-ségi bizonyítványok alapjin akadálytalanul felvétetnek a tudomány- éa műegyetemre. > i. hdigj Felvétetnek: bennlakó, félkosztos és bejáró növendékek. •Eg/ üvegtok ara 1 Irt 50 ée i ín. M. kr. • Postai küldésnél n> krral uibb Eapnatá nafyuau «j kicsinyben Budapesten : Dr. LEJOSSE fóraktárában, SCHWARZ HENRIK-nél, Knstof<ér l.sl , ,\Ji»oli»»u: FKÁüEK ur Az intézet múzeum körút, 24. szám alatti uj helyi- ségben van, hol egéizen ujonan bereodezietvén, minden szük- séges tanszerekkel el van látva és helyiségei mind egész- ségi, mind kényelmi szempontból, minden kívánalomnak megfelelnek. (1789—2) Az intézeti iroda (II. em.J mindennap d. e. 9 —12, d. a. 3—6 óráig szívesen szolgál felvilágosítással minden \|f> Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartásaiéi- ] tekintetben s kívánatra programmal. ^ lett, utánvéttel eszközöltetnek. (i7«s-aj i Az Igazgatóság. (1791-1) Eladatik Szoboticzin, — Muraközben — egy 13 so. ros ujabb szerkezetű vétó-, egy kézicsépi ö- és egy kukoriczaz8urmoló gép öntött vas-ból. Közelebbi tudomást szerezhetni Horváth Ist-ván h. lelkész urnái Szoboticzáa. Utolsó posta Csáktornya. A szabómester uraknak Günsberg János posztsneműek gyári raktára Gráczban, Stájerország, ajánlja mindennemű diratoi kabát- és nadrágkelme, valamint \e«e.u Peruvien, doszkin, duffel, posztó, darócz, VadátzpOSztO, DWlldOl) flanelt, sat. nagy keszletét olcsó árak mellett. (1760 —B) Megkeresésre mintalapok is küldetnek Orsz. szabadalm. gazdasági eszköz- és gépgyár Győrött, városház-uteza, 398. szám. Ajánlom a nag7erdemn gazdskOKSnségnek legcaélaserfibb, iáját keaKÍtménjfi GARRETT fele sorvető-gépeimet, dijatott userieai it anfol txvrkctetS azeoBkavtlKúl t^i ta. t, ken- és U«r«re ; továbbá híre. darilá-aalMiaat h.T,e.r-k6 rodaurn, m.lj»k mikilj mtrtl ifa sokai kép—ek a»fianUjii, rágj p^ia; k0a9i»if« 18—»' áta. f«kr! ke. rekkel. NssskOIOnben répaíágólmat, kikorlcia-aiorxsolólmat itb. a legjitánjosb- árak m«li«tt, égj éri jótátlátaal Uafjarásó kipu árjapsskek kiráutra Ugjea s bírmentre. Kán MOlcálatttl Stábéi Kéiroiy, A legnagyobb Reichárd és Társa-é, III.Marxer utczal?. sz. alatt van, honnan képek-kel ellátott árjegyzék kiváuatra ingyen bér-mentve küldetnek mindenkinek. O'3— 15J Fehér Miklós Sack Rudolf Hofherr )l czég«k egyedüli képviselője .,. , i■ •;• H^tJilt..£...i-.','n-ií a legjelesebb eredeü l ; iae- bbkk ; SACK Rd féle isrvető gépeket Elvira, egében rastiól, b^t.idla:i4sy:: UA-^J Korvin lysk künnfUtígtUneÍ fagva. mimlíra júl ujúvelt kouuybb tilajra a le^JÜkal -^a 13 sorosak c-iupio 71;, rm. ayonAmk.) PR1EST & WO0LM0U8H íeic arádét, augol kicünC sorvet,G;dpdt (jaritott Garrett) legújabb sser- kexeta, iADcikorminyQyal. HOFHERR ■- aorvetEgépeii Girret' utáa. kovácsalt v«-kerekekkel, nafjoa könnyB »terkexet& viinnint HOFHERR M- axórra retÓgépeit Smy.a titin kerebít-teogelylyel ég anéikül ; toribbá » nagyon kearelt amerikai eredeti BUCKEYE-félö sorretőjépet elÖkortnáay ue<kai vooo rúddal ét agyaa (1772—4) mely gépekből nagj válusték ran rktáron. X T o CL GL Ö s r .a. lt t ó, r BÉCSBEN : BUDAJPESTE>: 1876. nepUmbu kóbaa. III PragsntraMe 13. « „Hotel Hungária." IX. Üliőj út 12. w. „üostelek." \ X X X X X X * X X X * X X fi í í X X X X X X (1788-2) I CHARLES BURRELL , Xlehslu Wrk. Tbelford, .\orfolk, Aaclla Pirnitzer Alajos gazdasági gépek raktára és jnvitAsi mühelye / 0 r TüK&ry-füe palota meOeU. Gözmozdonyoktvl nemhaladlműködéssel. Gőz- cséplőgépek. Járgony- és kézi csépló-gépek. Vetö-gépek, könnyük, egészen vasból. Arató-gépek. Tisztiió-rostdt Szecskavá^/í-gépek. Trieurs (konkoly és bükköny-választók-) Famüvcleti-gépek. Hajtószijak. Arjtgyzíktk kh inaira pvHa/oniultdoal küldetnek X X A A X A X A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A Jóoef Up- 4i cyonwjtó VASA-KÁMZSA, 1875. ueptember 2fi-áu. 78-lK ■sBa. Tizennegyedik évfolyam. EMtMUM ftí (mtiUorbu aáaodxor < • ■•»«•• „tifeb, IOTÍB 5 ki 'f mertiji illetik minden \| , hird«t«.rt I ' ■ SO kt. fi..M»dl ZALAI KÖZLÖNY előbb: ,ZALA-SO ÍMC OGYI K Ö Z T_, O 3ST "XV i rsssat illeti zAs-lemearec , elótUetósek, , redamatiók s»t a uer kesstfi-kiadóaoz MT- SAÜY-lLá.NlZaA Taicarékpéastári épfiUc, foldsaiBL Bira«nttla lavelak eaak i»B«rt ■unkatár-aaktól íofadtetnak ml Kaairatok váro« halylutéúqának. nemkülönben az „alté zalai ügyvéd egylet '.• „najy kanizsai kereskedelwíi iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztár' a ,zala«egyei általaim tanító-tetttUef, a .Zaia-S«Mgy gözhaiézati retzvMytárwUt > több nugyai és vároti egyesület bivatalot értesitéje. Beienkhu kelszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! a „SALAI kÜSLUNY" f. évi október 1-én 14-dik évfolyamának negyedik negyedébe lépvén, mindazokat tisz-telettel felkérjük, kiknek előfizetésük e hó (égével lejár s e lapot tovább is pártolni kivan jik, hogy- azt mielőbb megújítani szi-reskedjenek. Előfizetési ár: Október -deczemberre 2 frt 6819. » . D i 1ST5T A n»gyméltóságú magy. kir. belügy-mimsteriumnak f. évi augustns hó 1-én 3SO76. sz. a. kelt rendelete szeriut, az lb~6. évi megyei szükségletekről készített költségvetés, nevezett tninisteriumhoz f. é. október 15-ig felterjesztendő lévén ; e vég-ból a jövő évi megyei szükségletekről, TS-ltmint a mérték-bitdesitó hivatalok 1875. és 1876. évi szükségleteiről készített költ-ség előirányzat megállapítás végett 1875. évi október hó 4-én délelőtti lu órakor, a nagy megyeház termében rendkívüli közgyűlés fog tartatni, melyre a t. bizottsági tag urakat van szerencsém tisztelettel meghívni. Kelt Zala-Egerszegen, 1875. évi sep-lember 16 án. CSUTOR IMBE m. k. •liapio. A Budapesten 1875. nov. ?-30-lg tartandó borkiállítás és borrásár pro-grammja. 1. A borkiállítás és borvásár helye és ideje. A borkiállítás és borvásár helye az orsz. magyar Gazdasági Egyesület köztelke. Budapest, Dí-ik ker:, Ferenczváros, Üllői ut 12. sz. Kezdetét veszi november hó 7 én, és tart november 20-ig. 2. A borkiállítás és borvásár czélja: a) Az ország földrajzi és helyzeti vi- Tiszonyai szerint rendezni, lokalisáini a bor- termő szőlófajokat s azokból szűrt borokat, melyek már nagyban is termeltetnek; vagy kereskedelmi forgalom utján világkereske- delmi czikket képezni hivatottak, vagy a vi- déki szükséglet fedezésére alkalmasak. b) Módot nyújtani arra, hogy nemcsak a külföldi vevők Magyarország összpontosí- tott borkészleteivel a lehető legrövidebb idő alatt megismerkedhessenek, hanem hogy a termelő közönség a külföldi vevőkkel ét kereskedőkkel személyes érinkezésbe jöhes- sen s ez által boraink maguknak ujabb pia- ezot hóditrán, nagyobb exportra szert te- hessenek ; s mindezekkel kapcsolatban c) a minél jelesebb borok előállítására czélzó törekvéseket előmozdítani és gyamo- litani. 3. Tárgya a borkiállítással egy- bekö tött borvásárnak: A magyar bortermelés és boriparnak összes terménye, tehát nemcsak a fehér és vörös borok, koruk és fejlődésük minden stádiumában, hanem az aszú, pezsgő, ürmós stb. borok minden fajtában. 4. A beküldendő borok felszerelési módja. A kiállítandó vörös és fehér borokat lehet ugyan bármi sötétebb színű, tetszetős alakú hosszú nyakn palaczkokban (bouteil-Iákban kiállítani: de kívánatos mégis, hogy a vórői borokat az úgynevezett bordeaux i, a fehérek pedig a Rajna mellékén divatos világosabb szintt palaczkokban küldessenek be; az aszuborok legtetszetősebb világosabb azinü palaczkokban (bouteillákban). A dugaszokat dugaszoló vagy nyomó gép segélyével kell az üvegek nyakába szo-rítani, a bedugaszolt üveg száját ezen felül czinlemezkékből készült kupakokkal elzárni. A czimlapoknál kívánatos, hogy azok ízlésesek, a bor színéhez illők, és ne rikító színűek legyenek. A felírás mutassa a tulajdonos nevét, a termés helyét és évét. Minden fajból legalább 6 palaczk kül-dendő, ezenkívül eladásra tetszés szerinti menyiségben, ugy kóstolónak is lehet kül-deni kisebb üvegekben. Hozzájuk csatolván a következő statistikai adatokat: a) Hány akó terem az illető kiállítónál, s általában azon a vidéken a mustra borból? b) Neveztessék meg a piacz, hol eddig a bor eladatott ? c) Eddigi rendes ár? d) Neveztessenek meg a borvidék köz- lekedési eszközei, 8 tétessék ki, hogy a ter- melési hely hány órányira esik a vasúti vagy gőzhajó-állomástól ? e) Tétessék ki, hogy a vidék boreladása miként történt eddig ; alkuszok, közbenjárók vagy egyenes egyezkedés utján ? f) Mily bormérték divatozik a vidéken, p. o. mag} ar vagy osztrák akó, veder avagy gönczi bordó? g) Sopron urlatik e a bor, vagy lefej- tetik, és hányszor. l h) Nagyobb-e a termés a fehér- vagy a vörös borból ? ; i) Foglalkozik-e a üdék fajborok, aszú vagy ürmös stb készítésével'; j 5. Bejelentés és beküldés. 1 A kiállítandó borok statistikai adatok- ; kai fölszerelve legkésőbb october 10-kéig ' beje'entendök a \| , Borkiállítás i bizottmánynak ■ a Kéztelken1 Budapest. (IX. ker. Ferenczváros, üllői ut, 12. szám.) ; A kiállítás költsége a beküldőt terheli. ! A boroknak okt. 25-kén már Buda- ' pesten kell lenniők ; hogy a kiállítási bizott-1 ságnak elég ideje legyen azok elhelyezésé-ről gondoskodni. ti. A borvásár eredményes megtartása végett kívánatos, hogy a termelő szemé-lyesen legyen jelen a bor vásárban ; hogy bo-raieladását a legnagyobb haszonnal eszközöl-hesse ; ha pedig az eladó jelen nem lehetne, , meghatalmazottja által is képviseltetheti ma-gát, sajatkezüleg kiállított felhatalmazvány által ezen jogát az illetőre ruházván. 7. A borvásár bezártával visszamaradt mustra borok (ha azokra máa intézkedés nem történt) elárvereztetnek, s a borvásár rendezésével járó költségek fe-dezésére fordittatnak. 8. A belépti dij 10 krajcárban állapíttatott meg a látogató közönség számára. TÁRCZA. Őszi nap. O«i nap van ; putx'a mélán járok, KI tű D te k a tarka ixép virágok ; Nibol ejT-egy bai»ány róua-file, Megliunk rajt u idS uetzilrt Félig nyílé, fiiig hervadt képek. Mintha Tiffkip halni kéeiülnínek, Pedig nem rég — ugy illett hoxsája ! — Ük rolUk a UTUI bokrétája. Mint menyaitzODj, tSld, híméi ruhában, .iBtt kösiWnk, QrOm kelt nyomában ; HsásMl* dal áradott «léj«: Vig nJj-nya»ok bálado seatjtt. Ciendtri a lég, ni ma a ftld gyantái: Öreg left KI ifjn báj tavaszból ; Volt ruhája elkopott aMfioyiMk K újat jöv6 nájaai Pántlikái : a paUk y Mgfakultak, lomha kod ölt rajok ; LUIB habjak koaaorút Ölelne 8 o&rt levelea, dudva fürdik beaoe. Mely merengc a kerek batirop, Ccinke caerag caak a aárgvlt fákon ; Egv kii élat Uog még as eg««t«n, Mig a tél majd elaltatja m«p«D. HAJGAT6 HÁNDOE. Hat hét s Irta: Dr. La* KriMéf (FolyUtii.) E ó ■ a. H4f «C7 pohir ó-fal«rouDÍt kibajtv, k a Pfclatm heg/re, hogy a réfi ró«MÍ csiszárok p&lotünak fenn maradott romjait meg-szemléljük. A tegnap látott Forum Rom&nmn-hóz vándorolta ok ismét, inoen egy nagy fallal kerített heljhez értünk, hol a zisxlókkal dissi-j tett portálon belül, mindenekelőtt egy csinoé ■ költftjü s ízletesen bereodezett kis museum tá-\| ralt fel előttünk; — ebbe helyestetnek el s cae-j sarok palotáinál tett ásatások alkalmával talált ' becsesebb műemlékek. ' Eddig még nagyon kevés ezek száma, a ! szobrok töröttek, valami különöset biz itt nem i láttunk, — majd talán as utóbbi kutatás fogja \| e gyűjteményt gaxdagitani. j Kilépve e musenmból egy művészileg és rendszerben parkiroxott kertbe jutottunk, mely j roppant kiterjedésében egj nagy részét a pala-I tini begynek ■ a caesarok palota romjait ma \| gáb foglalU. A. betörd barbárok egén féktelen \| haragjukat e paloták ellen fordították, ugy lát-ásik a caesarok uralmának éten hatalmas em-lékeit nem tűrhetvén, teljesen elakarták asokat ponti tani. Azonban a gránit tömegek, sxiklaalapok és vas erődítmények dacvoltak a vandal — dulásokkal s ennek köszönhetjük a máig íennrraradott romokat, melyek még így is tekintélyesek. Bámultam a tudománynyal összekötött nemseti kegyeletet, mely lyel most e romok fenn tartatnak, gyönyörű feliratokkal láttatnak el, sőt a költők és törtéaéssek egyes, e helyekre vonatkozó idézetei e táblákon foglaltatnak. Legjelesebbek .Tiberius palotája, és magányhaza Líviának" — ,A Fliriniok palotája,' — .Jupiter Bui 1 icáji," — „C o m-modas és 8ep timai Severui p a 1 o t á i", sat, sat Ugyuolyan forma b«- osztások, falfeatmenyek és stobrok találtatnak itt, mint a melyeket Pompejíben volt szeren-wém körülményesebben leírni, csakhogy sok-kal nagyobb, tágasabb arányukkal bírt itt min-den, miot Pompejiben, épen ezen hasonlatosBág-nát fogva bocsásson meg nekem a kedves olvasó, ha türelmüket ezen romok leírásával tovább nem fárasztóm. Igen kellemes mulatság rolt itt időznünk, mert a történeti romok szemlélődését, gyönyörű szép kertbe sétáláasal éa elegáns közönség látásával köthettük össse. Ezután a Fontana d i Trevi-fa e z hajtattunk, mely a Piazza Poht d isii ti. Alig van utcza, vagy tér Kómában, mely gyö-nyörű nyilvános szökőkutat, szooormfivel ne foglalna magába s esek között a most nevezett Trevi a legjelesebbek közé tartozik. Képzeljen az olvasó egy, 4—5 házemelet magassága, a legszebb szobrokkal, arabeszkekkel és egyéb faragványokkal teljes csarnok homlokzatot, melynek közepén óriási Neptun szobor, — e homlokzat előtt roppant nagy faragóit kövek-ből épült medencze, telve visi istenek és álla-tok szobraival, melyek mindenikéből száz — és ssáz sugárban lövell, csattogva, súgva, csör-gedezve a legtisztább forrás ris. KgyátsJján a vizimfivek és ssökőkutak-nak nagy barátja lévén, e helyen hosszas időt töltöttünk ; — esan fon tánérő 1 ason néphit van elterjedve, hogy idegen, ki abba egy kis pénzt vet s abból iszik, ismét vissravágyódik s nem nyughatik, még as Örök várost újra na égnem látogatja, felesleges mondanom, hogy esen kis babonát mi is megtettük. Május 21. A mai nap legyen égessen le-mét a Taticiooak sseatelve, kaJönötoD a mú- zeumnak, vagyis a szobor; s a Pinacutekának vagyis a képgyűjteménynek szánva. Vándorold be éveken át as égés* világot* s a mii Olaszországon kíviii találsz a többi or szagokban szobrot és képet, gyújtsd egy ha-lomba \ legtávolabbról sem fog esek műér teke mégcsak össtehasonlithatóis lenni a Vaticáai gyűjteményekkel! Ami classicai, — ó-\|röröe, vagy ujabb világremek szobor és kép létesik, legnagyobb részben e helyen található fél, — 3000, azaz : háromezer darab ssobor van e múzeumban, legtöbboyíre mind oly jeles mu-vek, melyeknek pá-jat hiába keresnénk bár hol! Valóságos rengeteg műkincsekből! A pá-; pák nem sajnáltak fáradságot, költséget, hogy . a világnak e múkincseketösssegyüjtsék és meg 1 tartsák. Hódolattal éa legmélyebb tisztelettel kell megemlékez nem róluk; mert bár egy kicsike orszá-gocskának fejedelmei voltak is, mégis a legna-gyobb önfeláldozássá! lehetett csak e műreme-keket összeszedniük. Fejedelmek, királyok és hatalmas császárok, kik majdnem világrésze-ken uralkodtak, kik országok kínosait halmo-sak egybe,, nem képesek exred részét a mftpár-tolásnak távolról is felmutatni. Pedig azt nem önzésből, haoem az emberi közművelődés nagy és dicső czéijánsk előmozdítása végett tették. Templomokat emeltek Ők, nemcsak as Istennek, — hanem a mávéuetnek is. Raphaet, Hichel Angelo sat csakis a pipák bőkezűsége folytán ajánóékozák meg a világot láogesitüt müveivel. Lám az égést világot porba alásö Nagy Napóleon, ugy szeretett volna nemsetének műremekeket ajáudékosni, hogy Iiáliát, külö-nösen Kómát raboUa. m«f, — a»nban utóbb 9. A borvásár minél terjedtebb körökben való ismeretese czéljAból a kormány is felLérctett. h<>gy az osztrák-magyar consulátusok ntjáb e bor-\asárró! értesittetné a külföldi közönséget; inig a rendező bizottmány a hazai sajtóban e programm, s rövid felvilágosító és erdeket gerjesztő ciikkek közlése által fogja az ügyet ismertetni; nemkülönben a kereskedelmi és iparkamarákat megkeresni, hogy a hazai borkereskedésre oly fontos bor vásárügyét kö-rükben köztudomásra hozni szíveskedjenek. Budapesten, 1875. sept. 9. Ai or-aágo* mK}nr Gnzdaávi A városi rendőrség szervezése kér-déséhez. A napokban került keséim kíiré a városi főjegyző által összeállított „Rendóntr.ol^Aliiti utasitás" Igazat megvallva, örülök e szabályzat megjelenésén, mert reudetlenségünk egy ik orvosszerét látom benne: nem tudom azon-bao, vájjon végleges szabályzattal, vagy csak tervezettel van-e dolgom. Első esel ben té-teleimmel post festa jővén, cuk roeddú vitát idéznek elő, mi soha. sem lehet faladatunk, utóbbi esetben azonban volna néhány észrevé-telem. Miután nyomozódásom eddig meggyőzött, hogy a szabályzat még életbe léptetve nincsen, azon feltevésből kell kiinduluom, hogy az egész munkálat papírra nyomott tervezet, mely he még szó férhet — tie különben is belső szabály-tatot képezvén módosítása formákhoz, nem-csak jóakarathoz lévén kötve, hiszem, haasza-bályzat némely pontjait módusiundónak talál-ják, a tanács minden nehézség nélkül fogja est meglenni. Hogy azonban észrevételeim kellő világi-tatba helyeztessenek és megadassák a mód az ellenvélemények kifejtésére, szükséges a sza-bályzatnak jelen soraimmal egyidejűleg való közzététele; mert csak az összesnek ismerete és áttekintése teszi lehetővé az indokok motivá-lását. A szabályzat tulajdonkép két dologból áll: szervezeti és ismereti részből; az első áta-lakítja a jelenlegi hajdurendszert — rendőrivé, K mennyiben a teendők beosztásában uem pusz-tán az irudai és pillanatadta parancsok végrehaj-tására szorítkozik, ha sem teasi a rendőrt azzá, mi hivatása: a kozrgftd és jólét állandó Ói évé, a mennyiben elózŐ parancs nélkül is e tekintet-ben szakadatlan működés és vigyázat alá van vetve; a második rész pedig csak oktató jellegű lévén, a dolog javítására csak oktatólag hat és ez A munkálat legfőbb érdeme, mely szerint tuilniülik nié^í a röoiiőrség előtt eddig Bem 1«_ t**itt módon : észszerű imtnsliitáibin sorolja elő miiidkioka-i, uielyek a rendőr életben előfordul-nak t-s az eljárásra és útmutatóul szolgál. Ez utóbbi eilen kifogásom nincs, nem is leht-t. de van az elüreag ellen. A cscicdügvro'l köttetett nézeteimben hku^sulyutUm már, hogy en a városi őrmes-teri áll«L piciiiH tuasculusnak, egy nagy com-motiónak és ünnepnapi kiabálónak tartom, ki önálló működésre cak szolga, szolgálatra pedig ur — együttvéve pedig sem ur, sem szolga, s^ra hi.ataluok. t A rendőr szolgálat ily jeilegü fő mellett : eredményre nem vaxetbet és e nézetem folytán szólok a tárgyhoz. ; A javaslat a szolgálat vezetést a nem iin- álló őrmesterre bízván, ninca kilátásom, hogy ez állomásra képzett és érteime-a egyén nyerés sék. mert rendőrvezetőre alkalmas egyénnek \| társadalmi állása különb igényekkel bír, sem-hogy félszolgai szerepet vállaljon eh de inluiréiizt 1 a nitMirtyihen a közönséggelí küiuő érintkezés oakis ói íii«itne, feltétlenül megkívántaiig, hogy iiní^U udassék részére azuu hivatali luéitús&g \| é* tekintély, mely a független eljárás «l»ő co- rollaríuma. /'~~~~ j Éu tehát az őrmesteri-intézményt teljesen niellözendőnek a rendőr intézményre károtwak, ; a Bzolgálatra és vezetésére pedig elégtelennek . találom és.au>u nézetben vagyok, hogy & rend-őrség élére kiterjedtebb hatáskörű rendórbíiios állitiassék, ki a legénység közt tiszti rangot vi-selvén, több t>kiniélylyel és önérzettel bánik cl velők és rangja soructaasék a kinevezés alatt álió ti»ztviaelókkel «gy rangb, hogy kint és bent egyaránt a rendórvezetést megillető függet-lenséggel bírhasson. gy a n.-kanizsai kir. törvényszék által 187?}. szept. 30. és október 1-én tartandó bünj. tanács iUéseken a Jelek megidéztetek mellett előadandó bűnügyekről. S«zeptember30án 1875. H77/B. sz. Schwagel Nándor «* társai el len csalás bűnténye miatt végtárgyaiáa. b!2/H. sz. Czíráki Uyörgy és Joha József béczi lakósok ellen betör, tolvajáig büntette niiatt a m. k. curia. mint legfőbb iiélőízék ál-tal hozott ítélet kihirdetése. Október lén 1875. 9G2/B. sz. l'ap Gyurgy hahoú lakos elkn E'ilyns teati sérted büuEette miatt végtárgyaláa. 'Jüti/B. sz. Galambos Sandur n. kanizsai illetőségű eJlen tolvajság büntettn miatt végtár- gj»i^ Helyi birek. g ALsó-lelóczi és jezernici Tarnowaki Taraóczy Ida születelt geisei üut- maon és Alsó lelócii s jesernicai Tarnowski Tarnócsy Gusztáv országgyűlési képvisel* tíss- j teletteljesen jelentik 187f>-ki september 19-én Bécsben történt házasságra lépésüket. Kísérje boldogság frigy őket! — Múlt hétfőn Nagy- és Kis Kanizsa városok részére kinevezett s felkért határjárási bizottság elvégezte működését Inkey László, Glavina Lajos sat. urak jelenlétében, akik ki ie jelentették, hogy részükről semmi panasz, iera viszály előidézésére fenforgó körülmény nem létezik, mindamellett a határvonalon le?ő dombokat megtekintették s itt-ott kijavíttatását rendelték «L — Jiire jár, bogy a nagy kanizsai pol- gári iskola jelen igazgalótanára Teesz János ur Budapestre költözik, ahol egyik polgári isko- lába ianarn»k választatott meg; a szorgalmas és kitűnő képzettségű tanár távozását sajnáljuk. — Inkolai értesített. — A nagy kani- zsai főgyniuasiumbanji rendes tanulók beirá&a nzeptember 29 és 30. s október hó három első napján történik, mindenkor dé: előtt, ugyan- ezen napok délutáni óráiban a javító, pót- és magánvizsgálatok fognak meg tartat ni; miről az érdekletteket ezennel értesíti Nagy-Kanizsán, 187f>. szept. 23 án az igaz£&tóág. — &9V átalljuk, hogy a nagy-kanizsai kir. törvényszék uél Molnár Alajos és Gabelícs Imre kir. törvényszéki bíró urak nyugdijaz- tattak. — Deák Ferencz nagy hazánkfia Buda- pest b'-lvárosban ujolag — és p-^díg G-odízor egyhangúlag képviselővé választatott. Havas Ignácz választási elnök a vál. jkönyvet e sza- vakkal nyujtá át Deáknak : Mélyen tisztelt, őszintén szeretett hazáukti ! A belvárosi válasz- tókerület választói a mai napon ismételten és hatodszorra egyhangúlag országgyűlési kép7ise lőve választottak. Vau szerencsém az ez iránti jegyzőkönyvet a legnagyobb tisztelettel átnyúj- tani. (Élénk éljenzés.) Egyedüli kívánsága e kerületnek és minden egyet választó és polgár- társnak, hogy egészségedet az urialen ugy őriz- ze és napról napra jóvá tegye, amiat azt minden egyes polgár torróo óhajtja! Deák Kerencz erre következőleg válaszolt: Kedves barátim! Én most sem szólhatok mást, minthogy ismételten mélyen érzett hálás kösEöjétemet fejezem ki, hogy a belváros választói újból ennyi bizalmat tanúsítottak irántam, r-lgészségein javult ugyan, ámbár még nem tudok járni, de ha Isten meg- engedi, akkor ismét reszt fogok venni a köz- ügyekben. Köszönöm a belváros választóinak, hogy annyi türelemmel voltak irányomban és tn indáméi lett megválasztottak. (Jrukké nem tarthat a bajén akkor megteszem kötelességemet. Köszönöm a választók bizalmát «* ajánlom ma- gamat szíves barátsMgukba! (Éléiik, szívélyes éljeuzcs ) Deák beszéde után Királyi Pál így szólt hozzá: Mélyen tisztelt hazafi! engedje meg, hogy azon szeretetteljes ápoláseri, melylyel ket rokonnője szenvedéseit enyhíteni törekszik, mi a belvárosi választók nevében elismerésünk és köezönetünks kifejezéséül, e szép nap emlékéül e két rinágbakretát nyújthassuk át. £ szavak után a Nedeczky kisasszonyoknak két gyönyörű rúzsabokrétát nyújtottak át. — Effésmen uj autograph-^ép teljes fel szereléssel jutányosán el ad a ük, meglátható <• lap szerkesztőségi irodájában. — A kütdedovoda Nagy-Kanixsáa f évi október hóban megnyittatik. áiKerült a tüu egyesüietnefc jeles kisdodovót nyerni, ki mar ^ napokban megérkezik. — Silmegh város államilag segélyig IV. OMtaJyu reál- ralamint a Ltelomi tanodában is az 187ó/tí tanévre a beiratások 1. évi okt 4 tAl 10. tártainak i a tanév ünnepélyes kezUcte padig 11-én leend. Üsallas es élelmezés he\|yb«0 jutányos árun et-zttözölhető. — Mészáros Sándor ügyvéd ur nem Leteuyére tette ál lakását mint ez iapuakuau jelentve volt, hanum Beilatinczra. — Kovács Gábor zenetárstiUu naev szerű vívmányokat aratott a túvároBban,mindla ütt a l.goagyobb elismerésiéi dicserik, tartóz tatják is őket kiváló ígéretekkel, de ők megn oktooer elején viwajönnck Kaijizsára. Koi^ietb Kovács Gábor ő fensége Klotild föherczega,^ szunynak ajálta ujabb darabját, melyért ó iCD* sége a szerzőnek in) írt. honoráriumot küidgit — A ttzent'LóHxló egyházi sorsjaiek tárgyában örömmel regmtrá.juic, hogy uemelv nagylelkű főpapjaink s világiak a hozzájuk küldött sorajegyeket teljesen, minden levonás nélkül tartják meg s értőkjket beküldik- iK.ü érdekes lesz azon összeállítás, mely kitünteini fogja az eredményt. Kiiameressel adózunk Ta rauyi Fereucz veszprémi éaeklókanonok ur ő nagyságának azon nemeskeblü ténykedéseért hogy t>0 db sorsjegyért járó teljas értéket 3U frtban megküldeni szíves volt. Éljen! — Uymen. Vl«iu U.pú puUi upia közelebb Jegyet váltott tek. Kovátt Kezsőgu- laoi töldbirwkos bájos leányával, Mariska kis aazonynyal, - ugysrinte Tódor Jáooe vasuü tuzt ped.gaszeJleiudu,, Janka kiaasazonynyal Áldás kiserjö Irigy okét! — Kovács Z-rigmond pécsi püspök or ó exellenuajat emlegetik e lapok, hogy vesz- prémi püspökké lesz átholyezve • helyébe Pol- lak János kauouok ur neveztetnék ki. — Zala-Egerszegen a .Zöldfa" ven- déglő nagyobbitaaa hatarouaum el a még ez év folytán kedvező időjárás mellett eszközöltetni is fog. — Rövid hirek. Bazaine tbnok veszé- lyesen beteg. - Kmzt EroŐ gyógyszerész ma gat megmérgezte. - lazkender bey szept. lö-an az aluóhazűfesen jelrii volt. — Budapesi4UU mi IIÜ frt. értékű vagyonnal bír, Bécs AóK) miliő ér- tékűvel.— Királynénk őfelsége állapotáról meg- nyugtató táviratok érkeznek. — Gregersou ia- gyara leégett. — Krny gyilkosai KydeHgnácz és Gothard galicziai születésűek nyomoztatnak. — Szerbia megtartása harczias. — A magyardele- gaüo elnöke Szógyényi Marich László, alelnök e műkincseket vigszakellett szállítani óshe-lyttkre. Ez nagyon jól történt, mert könnyen meg-eshetett volna, hogy vásárra, a onnan unzólordok eltárt gyűjteményébe kerülhet-tek volna ; még most tárva állanak mindenki-nek, a kezdőmÜvész oda vándorolhat tanulni, a mö barát élvezni. . . . Többet tettek a pápák a művészetért, mint a világ minden lobbi le-jedelmei. Iiue az utazás eloszlatja az előítélete-ket s a valódi igazság megismertjére vezet! Oly végtelenül gazdag e gy üjtemény, hogy csakis néhány kítünú remekszobrot említhetek meg- Megvagyok győződve egyébiránt, hugy e remekművek legnagyobb r-ísxeről olvastak,vagy hallottak már kedves olvasóim. Kezdjük nzrin-lénket a Bricciu o u u vo n, ut feliün tek „A o-g u 6 t u i,a — „P u >t i c i t J ;t," — mD i a n a," — „A p o x í o ni e n u s," — „Az A t h I e t a,* — .Merkür,' — „Antonius." Kzen osztályukból a M u s e o ChitrauioDlibt léptünk, melyünk 30 (w/tálya é* 7UU szobra van, szédületes mennyi- ség! Nagy segítség ilyenkur Ilaedevker, iiielj a legnagyobb remekeket két *galjelöli, aaj- DOS, hogy utóbb még ezeken is csak át kell idő rövidsége miatt sikamlani, e gyűjteményben ,N io be leánya" — »egy malom," — Venus fő,"— Tánczoló nók," — „Penelepe ralinak igen szépek. Azonban sit^tünk, hogy a remekek reme-keit, a művészet valódi axentelyét mielőbb Ját-hasink! Ugyanezért égő türelmetlenséggel a , Mua«o Pio — Clttmenünoba" mentünk. Ez fuglaJja magába a „Cortile di Bel-vjedere" csarnokokat. Itt vau mindenek-•tfltt a világhírű .Hercules," „ScipioÜar-baios Sarcupbagja." Következett megszámlál hatlan sokasaga a aarcophagoknak, melyeken egész myihologiai jelenelek valának ki vésve, — jött a tulajdonképeni Be] vederé, itt lebilin- cselik a figyelmet, Canova : „Ököl vi vó i," oly természetes, oly plaaticai a legkisebb izom* ig, hogy hallani réij az ember a küzdők p.he- geaéL Megjegyzem, hogy az ökölvívóknak s a most leírandó műveknek külön, kis gömbölyű Aisswaarnokai vannak kupolyikkal. Aztáo beléptünk a rM e r c u r* szobrá-hoz ; — a kereskedeimi számítás, ravasz haszon- losés, élelmeftség, felségesen valánák arezvona sain kifejezve. Néhány lépéssel odabb ,L»o-CUD két fi á* va 1 atszoritva a kí-gyók által." E ctfoportozaloi Michel Áügelo a művészei csudájának nevezte el. O görög remek. Azt alliijáK szakér-tők, hogy szobormű, ennél jelesebb a világon több nem létezik. Az iszonyat, élre mülea, kétségbeesett küzdelem, végső erőlkö-dés mindhárom alak minden izmán, ds kivált-képpen az atya arczvonáaain uly híven, geniá-h»-n,uly bamuUto« technikával vannak kifcjrz ve, hogy a sokáig nézegető mintegy maga is érzi a ki^j ukazontáaát, megsajnálja Laokonts óhaj tana kiszabadítani átkozott helyzetükből. Telve művészi elragad Utassal beléptünk a „B elvederi Apolló csarnokába. Van-e, ki erről nem hallott volna?! ... Az it juaig üdesége, szépség, hódító kellem, kohói fenség — mind miod ezen szoborba vannak eaz ményitve! Örült, bolond mese nemde, bogy j'jgiualeun az álula késziu-tt azuborba haiálo a aan beledzerussen ! .. . Ki íme; én nem csudaI-nám, ha erőa képzelődóasül és gyengéd idegek-kel ellátott hölgy, a BeJveden Apollóba be-leszeretne ! ! . . Ah, es vakmerőség, itt ha-landó ember merte megkísérteni a teremtést! De az alkotó megbünteté, — mert lelket nem tudott belelehelleni a művész, a többi meg van ., más úgysem hiányzik . . . K néhány felsége* művet )á egy óráig bá-multuk, otthagytuk s ismét kényszerítve vol-tunk visszamenni. Lelkem be vésődtek őrökké, most is előttem állanak. De sajnosán vettem észre, hogy ezek után igen kevés szobrot tud-tam még Kómában is élvezettel meg-nézni, hiába ellettünk kényeztetve. Jóakolom-pér, — de ananász után nem ízlik. Beláthatlan sorai a folyosóknak és ter-meknek következtek telve szobrokkal mint: a „S a I a d e g J i Animál Íu kutyák, szar vasuk, őzek, vaddisznók aat márványból reme-kül kivésve. Majd a .Gallérja delle niiue; jeles „T r i t o a,* — ,K r o r Praxitelestoi, — ,J a . o n és Modoa,* — „részeg Sátyr." Azután „a mell képek csarnuka* temérdek szép fő-vel, — e teremben gyönyörű „a. t a J v o Ariadnu" ésa liar barim-féle óriási kan-deláberek. A cabinetto delle tnaschera és Sala delle Museon csak felületesen haladtunk át, azonban a Sala rotundában feltűnt Z e u s mellszobra és Hercules aranyo-zott bronz alakja; — Sala a Croce g r « c a, Sala della B i g a, G a 1-leria d e i Candclabrí termekben néháuy mozaik kép a padlózaton, egyéb semmi sem lüat különösen lel. A Museo G re-goriauo é» aegyptiamo terem auraiu t-gyszeruon végig luentünk ; aki a nápo-lyi muzeumot látta, az ilyesféléket többé meg nem néz, kivált ha laicus. KiinondhaUtlauul elfáradtunk és kime-rültünk, — hiszen egyszerűen végig menüi is e termek sokaságán elég sétának ; — hat még mindenüit nézegetni, iparkodtunk vidám ebéd meilett kinyugodni és szórakozni. Többekkel megismerkedtünk, köiüuösea néiuet tourütsk-kai, kik komolyan megruttak bennünket, hogy miért nem szentelünk legalább egy hetet a fenn átnyargalt múzeumnak ! .. Délután isméta Vaucimba mentünk, hogy ezen óriás paloia legnagyobb ej íőkincseit, a l'inacotlicai uiegtekiuutüK. Euéduel, amikor én rajongva dicsérum Laokont és a Bolvederi Apul-lot^azt monda i-gy berlini tanár: „a legszebb ezután jön a képtárban !" Azt hittem, leiakart ültetni, pedig csakhamar tapasztaltam szavai nak igazaágat. Kevés, nagyon kevés a terem s az azokba kitett kép, dd esek miudenike v i 1 á g r e-ai e k a a festess ;t történetébe korszakot al-kotó mű! . . AILÍ e helyre lép, oldja ideg bocs-korának szijját, — vetkőzze le a hétkozDapi embert, mert valóban szent a hely, hova sze-rencséje vitte ! . . . Amíg élek, áhítattal és ke-gyelettel fogok e termekre viszagondolai! . . A gyűjtemény annyi remeke között saj-nos, hogy umet csak néhánynak megemlítésére szorítkoznatom, mint Leonardo ds Vinci „J e-romosa, — Rapbaei ,a három ki-rályok hódolatjs," — Domeaiohiao „Sz. Jeromos utolsó áldozá-sa," — Tinán .Mária és a szén tek/ — Munllo ,a pásztorok imá-d á s a," — Kapbael „Al á r i a m e g k o-ronáztataua," — Guido Keni .Péter ID e g t e « 1 1 t é s e," — (Jorroggio „ K r 1 » z tus megdicsőülése," — Verouese Pál „^z. lioná álma," — Michel Angelo ,s i r b a t é t e 1 e.« Mennyire szerel-nék e kepék niiudemkűrol ttokat beszelni, — át mellőzöm azt, caakis e gyűjtemény koronáiról, Kapbael ket kitüuö müvéről, szolok bővebben. Az egyik: .Aladonua di Fu ligno.- JUiuó ítíirhatlau angyali és királynői szépség, — a ttzüz szendeaége, — az Isten anyá-nak teisége s a legnagyobb jóíág vannak ez ar-ezon kifejezve. Azon agozatok, melyeket a val-lás Máriáról Unit, e képen megtestesülve lat szanak, ugy, lu,gy a látogató önkénytelenül rebegi ,A v e Marta!" A másik mű ugyan Kaphael utolsó, do a nagy mester legreinekebb alkotása »L a T r a n s f i g u r a s i o n e," Ur színe vál tozása. Maga az eszme végtelenül vakmerő, vá-szonra Jeheiini olyau jelenetet, mel) et a leg éléukebb képzelet, párosulva a legbuzgobb val-lási ahiuttal, sem képes felérőt! Csak Kaphaei-nak jöhetett ily gondolatja, csak neki sikerült azt kereaztüiviuni, a mikor már betegeu, mint-egy haldokolva ; jobban mint nem, levetkőzte a silány földi létet 0 óriási Jáng szelleme a meoy-országba, — látón trónja elölt lebegett! . Ah, e Kriöztua arcz, amint feltekint az égbe s hallja a meny béli atya szavait, amint fel veszi isteni jellegét s dicsfény sugározza körül, a véghetetlen felség miyden vonajan ; mellette Mózes és Illés 6B patriarchai alakjai szent örö-mük kifejezésével, álam a megrémült apostolok, legalant az ördöngöst meggyógyító tanítványok, valóban bámulatra méltók! Minden arcz, min den alak, öuáJió nagy remeit s az egész összhang-zata, a színezés, a távlat, a kifejezés, a müve szét netovábbjai. . . . Mert tasiileg non tehettem, szellemileg leborulva és megsemmisülve; majd utóbb fel-magasztalva, ds easméioinek szavakat nem ta-lálva, gyönyörködtem soká, igen soká e fei- jjljrT Jóaef lett.— Rómer Ftórii Grácxhan „t írrowk gyűlésén ovatióya] fogadtatott.— Aior-v„i jsebnaptir megjelent — M.KásionTban lfí beteg 17 rablaj volt. - BÍM báro . !W-„rdon felállítandó Garaj aioborrs 50 frtot .dotu - Nagy Kiroljoil egj „a^gon menet-k<)ztn meggyulsdt — A távirdákoil meg-„ünl mioden dijmentu aürgönyaés. _ Gr Wsrteusleben Ágoston 1M6 ki honTédezredes „cgfaall. - Lipovniczky István nagy viradi püspök asgaaitólag beteg. — B. Wenckheim a ó,leg»tiók után mini»terelDöki állásáról lemond. lijórölt uj „Táreu kör »l»kul. Vegyes hírek. — A dohányzónak egy eUauije. Dr. L>rj»d»le kitünú augol orvos köielebbrol kis „ltot lett kone a túlságos dohinyélTaxet ellan, imsly > legtöbb loodooi lapban beható targya- laira erdemesuielell. A sterzo kimutatja, hogy AugliíbíD, szivarért, dohányért é> pipiért ^a porduhányt és dohányszeleuczéket nem sxá- „uitgl evenkint 14 millió (ont sterlinget (J40 mtliiu 0- é. forint) adnak ki. Dr. Drysdale igen „fütíD iMti a veszélyeket, melyek Angliát » imsagos dobányelveiet következtében le- im^clili. es nagy Kilátás vau arra, hogy a többi mérsékleti egyesületek mellett, nemsokára ,An- ti-tuüacco Suciety it lép életbe. A l>r. caak- ug) aQ uem jar messze az igazaáglól, ba azt Uu íja, i,ugv a nyomasztó inaéget egészen kilehelne kü- tioüuiui a világból, ha az elíUslöU roppant úsz- Hegetet humanitárius ciélokra tbrdunák. Az egész taldón évenként felhasznált dohány értéke » AK.HJ millió frtot juval meghaladja. — Erdeket udovíát hoz király uokról az ,EreDemenl." Az az őrmester, aki Ferenci Józaet lóberczegnek a fegy verforgaaokból ai elsó ok- utait adu, velf ncnei születésű volt: a.toherczeg megkedvelte és seemélye körül adott neki al- kalmazást. 18GG-ban az őrmester a czászár elé irpelt. „Valami kéreted van?" kérüé ó lelsege; rlgeo is, telségee uram. Nagyon nehezen esik ugyan, de tel kell mondanom a szolgálatot fel- beidnél,' lelelt az öreg katona és kony gördült ie arczao. ,De hát miért V" „Olasz vagyok, nem iigAiihaiom meg hazámat". „Igaxad van, és én csak helyeselhetem érzelmeidet. De segilhe- ÍUUK a doíguu. Mai naptól urm vagy többé az "szirak hadsereg tagja, de nálam maradsz mint k-g_\ vcruitsler ^maitre d'armeaj; beleegye- lele'í1- .Hugy ne egyezném felséges uram" válaszolt afc öreg katona. Nem taajuk, jegyzi meg az idézett lap mit bámuljunk inkább, az őrmester bazanságat-e, vagy a csássár nagylel- kűségét. — 111. Napóleon kardja. Azon históriai -luiékezetcüségü kardrol,a melyet Napóleon csá- szár bedáunál Vilmos császárnak átadott v. llobenhausen azt közli, hogy Biamark berczeg raég l$71-beo titkos tanácskozás után Castelnau !&t»jruuKnak visszaadta. Caatelnau az említett idubejiCourtler név alattBerliaben tartózkodott. Papirazeletek. f j több iriesaktr stks- "" F-r;iVSjSk ft? altit Irak xrUlaraboliaival bir-sótotl » utidSn axt aem buta siclitelai, kérilé a k«ll-nerttn : ,nincsen «fy psakaporssarnja ?" Niacssn, — Mele a kdlnsr. — Mi csatra k«lUn« Ibnti tva-kot I.fk6nnj.bb lesne psskaparral natrobbaatan; ! UGuei U>ílc«i., T. C%. adsson Tirnoki Varga Jánosnak a. ca k. tisankstűsik TBair Eunliil a néry fon:ua gjslof Patnban tio 4 ntoU6 posu Laj-ba>b ason oaatrák Srtékfi foríatokal «CTQt keserv adaa-aék Tárnoki Yarfa Jánosoak Varya OjSrgj n. p. Lai bak 4 frt. Eg7 Z. megjei J«J«5t járás sxolgabiro biratalbani haarafaág miatt megdorgált lerílben, mire a asomorotlott síirtt jegra6 igj írt a nolgabiróoak : „Tekintett* siolgab.ro nr ! Scmorain irt lereUt l>ú- >>naiul Tettem, uanbio I. alatt ide mellékelve .Hidak egy tarisxoya rákot 1 A Agara legjen tekic- eteuégsddel: N N korjeg^ö. — BÍIPBJOI tánaságból távosai ke-ilt annak egr tagja, a jeles Irv5k egyike igj aiólt a tá-rni akaróhoa : .barátot* ne menj, mert aj eszed ia el- .azt J» [ni akaroboa : tbarátom ne menj, mert as eszed ia el-gy. ba i't bagyaz bennfink," errs a tároao ig7 aaóit: rt akarom, mert ba táToxásomkor. s-Eem Telem nem ■ne. akkor ész oelkül kelleoe mennem. Kg; kia aaidóUkoliba ezoanUpatio elütt be-meuvsu a pap, a tanító produkálni akarta lanilTiinrnit a egy k&nvret kexébs V^T- : Kbiaim mhi eaz 7 Asz «-t hiisiif — moadi a gyerek. — A tanító magyaro-sítani akarván, monda, nem kkaof, bsnam „kblluf-. -A xaidd pap egéas felhevSlve a roas javításon ki-álti ,de nem kbanf, absueo kblnr, hanem ksnf.- Vasúti menetrend Érvényes november 15-tói 1874. A kanizsai idétmutató óra szerint, Indul Kaniuáról Kaniuai vaspál/in as órák pontoaan s bel/i id<">t mntstják.) Vonat r kova: •sám ()r« Perc. ÍJ." 20b Easek, Holis>s,Dombo<ir ■ Finméhs i 2 reggpl Ili Mobaca, Zágráb és Dombóvárra t S'l delol. 212 Hudára 6 17 reggel UH 1 52 délnu 204 . 1U 37 e»lve 313 K..,n.batbelvrs (innit delaUn 6 dra 2b perckor Becsbe) . . 5 37 reggel 301 H^nbeiHzomtialbelv.rJecsnjb felé) z 7 délm. 311 , ., „ „ 10 47 eatve 203 Pr»ferbof fela Trie.«be .4 4^ reggel ,. „ „ Uráes ea Bicabe 1 12 delit 213 , „ — „ „ ,. 11 37 eatve Brknik Kamiuára hon,M: 216 Muli«<-i «a Zágrábból 4 « teggel 206 Eszek. Mobáes.Frame a Dombóvárról I U délat. 218 Fiume sa DomlxvárroJ .... 9 46 eatve 2(13 Uudáról 4 17 reggel 201 „ 1 51 di.ul. 211 „ 9 23 estve 314 Siombatbelyrd 10 25 reggel Jui liérsböl (Becsnjk. Swmbatk. tdtl) 4 29 reggel 312 „ „ „ „ 10 10 estve 214 „ Uracsból, (Pragerbof fsISlj 4 44 reggel 2Oz Triesat- Béaa Oiicaból „ „ . 1 13 délnLI Í04 „ — — „ » . 10 18 sstve- Ltt«hs»ii. Prígm, wpt. 15-en: 30, 89, 48, 6, 29. Bécs, , 18-án: 23, 89, 78, 86, 65. Brttnn, , 22-én 16, 42, 33, 66, 38. Innsbruck, , Ué«:83, 90, 60, 79, 38. Értik és vilttfWyui MptMBber 24 b'l, metaliques 70.15: 5"/. isni. koleaós 73.70. 1860-ki ál ladaimi kölosön 112. ;— bank-reazT. 910 —; hitólintéaeti réazrények 21.260 ; LosdoB 111.75; magyar földtehermentési köt-vény 81.25; teiesvan földtehermentéai köt-vén v 81 25; erdélyi fóldtebennentési kötvény 78.75 ; borvát-alavon földtehermentési kötvény 84.—; ezüst 10190: cs. kir. arany ó.SO-Napoleond'or8.92.— Heti Mfitssisir 26-tél sotsksr ] ej IS75 j Bé- sa h.i,- Kttbolikaa nap - Proteatin aap tár aaptár jatj ' SS. XIX T pOnk ot —lat.er Ssola Jsaoa a ptpi feicdeloiskiirk í. faj-iten.okmk ptldabeatédskben. Mití XXII.l -14. — Prot. Ep 1 Kot. I. 4-í E». Lok. VII. 11 — 17. — Gör. SY. M.tí XXII 36-(6. 1 l?c Vasáraas C 19 Ctip Jóst. C 18 Nilu« í2~i Hiúi Kotmt, Demi. Kiestar ■2H K.dd Vencisl királj Veoci^ át 29 Sserda Mi' ály főansv. Hih.lj 30 CaOtSrtok Hisroajmaa Jeremoa i, e.ud 1 BemieiDa pűap. Aladár 2 Saombst Tbeophil pOsp. Tbeopbil * Felelés szerkesztő s kiadó: Bátort LajOt. Minden betegnek erő'és egészség gyógyszer és költség nélktll, győgy- táplálék álul. Kevalesciére cJn Barry Londonból. Kieu k«llemes egénségi-etekuek 26 iv óu. Mmmi bt>t»pa«g Mm ellenaiegült ia jónak bisunyi.lt u ftiDÖttek- és gyermekekoil, gjágynvr é* kslttéff Délkül, mtuden gjomot-, ideg-, mail-, tfido-, mÁj-, mirigy-, nyákhirty-, Hftéri-, hólj»g- «g veae bajok- b»n. ftnnoiodía, axskór, mell»oraláj, kSbAgéa, emeatt- hié dtÍ illi tíg. i.rmnyér, r is kórság, \n%, acédütés, vinorló dú, fttlsufia, émeljfé* is hányás, tnéf terbeaaég l«tt ia cxnkorTiKeléa, bnaknntorság, torio/odáa, raús, kftn-Ttány, aipkór éa egyéb b«tega<>gekbeii; nemkülönbeu Bmt táplálék SKopótvgyermakekuek éa a dajkatejuél ia el»uyöiíbb. — KiTonmt 80,OX) bixonyitványbál oly bajok meggj-ógyoláíától, melyak minden gyógyasernek • llentaUlottak éa kGttfik Dr. Warxer uoár, Beneke F. W. rond«a tmár a marbargi orroai egyetemen, L>r. Angéláiéin orvuai tsnácaoa, l>r. Shorelaud, Dr. Caoap bell, Dr. Dédi unir, Dr. Ura Caatlestaart grófnő, marqaíse d* Brehan éa több magas állása •gyének bi-souyitv-áuyai kivánaágra bérmflutesen megküldotoek. ) £ rovat alatt köaldttírt fel15«scg«t nem álll Ük R5vf4revont kivonat 80,000 fcliooyU-vsnyból: Dr. Wnner orroai tanácjoi bíioojit^ánya B o B a. jalias 10. Itt. ReTtleici íreDnBirrj asioioa esetboa minden gyógynereket pútól. A legnagyobb fikecr! bassnálutik batmeaésekBÜ ii Tirhanál, Tiavléai be-tegsegekbeii, vesebajokbao tat. k&betgiegkba, a bogycsS loboa is kóros izgnluágainál, dagnliaokuil, a T«aék beteges öatueliuxódáíánái, hngybolyag bajok-ban, aranyérben stb. A legtit&oSbb eredmeayayst baaanálbaUii oaea valójibac a egbecstllheteüen uort neincaak nyak- és aell-betegsegekben, haaem tűdS-és legcsS-serY^dáibaa U. (P. R.) Wnner Badolf, orvosi tanácaoa es több tudót társsáig Ugja. Winchester (Angolóráiig doe. 3. 184^ ön kitQaS E«TilticÍér< gyógyasore al-teati bajok. dngnJáaok, ideghajok és v.xkórság hosi-tsan Urtó ía komoly jelenségeit eltávolitá. Mint ön gyógyszere legjobb hatásának ssomt inja, ast tel-jes nivembol ajánlhatom James Sborelaod, 96. esr. aeb«si. ' Dr. A n g « 1 ■ t « i n titkot orvosi tanácsot ta-pasztalata : Berlin, májat 6. 1856. A On Barry Rrvleciére kedvesS eredmeayél ea kitflnS hatását minden tekintetben bisonyitbktoaa. Dr. A ngel a tei n, titkot orvosi taoaeao 76,921. ■* biionyitTány. Obcrginpern (Baden), apr. 2S. 1872. Betegem, ki $ hét óra idillt májgyula«áaban rémitŰ fájdalmakat Kenvedett t legcsekélyebb ételt aem vehetett magábos, ön Beraleaelftre-je hassnálata folytán tökéletesen meggyógyult Bnrkhart Vilmos, , seborroa. Táplálóbb Uvén a hu$náL, ÖO-wMtrttm meg-kíméli a gyógy*«T árát, felnőtttknil uyy, mini gyermekeknél. PlébsxelencEékben '/, font 1 frt. 60 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr , 5 font 10 frt., 12 font 20 frt , 24 font 8ti frt. Revaleaciére piskóták sselen csékben S frt 50 ée 4 frt 50 krral. ReTaleadére Cfao-eoladé táblákban 12 ctéaaér* 1 frt 50 kr , 24-re 2 frt 50 kr.. 4«-ra 4 fn 00 kr.. poralakban 120 caéixére 10 frt — 2«3-ra 20 frt — M6-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry du Barry & Comp alul, Wien, Wallfischgasse Nr. 8., Valamint mindt-a riroi gyó^yusertáraiban éa fBsser-kereskedéaeiben ; atonkivill a bécsi háa oaínden vi-dékre megküldi poaUi ntalvány vagy utánvét mellett. N,Kantfán Práger Béla, {ezelőtt Lovak Ká-ty) óááb ty) gygy; Pesten Török Józsefnél; Aradon Tones F. és társánál; Debreczenben Síiháloviu István gyógyszertárában a kígyóhoz ; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraschek Károly gyógjse, Marosvásárhelytt Fogarasi Dömötöroél; Pozsonyban Pisztori Felixnéi és Söhz Rezsó gjógyaz., Székes-Fehérvárott Die-ballá Györgynél, Sopron Voga A. gyógyss., Temesvárott Pap József városi gyógy&xerésznél; Újvidék GrossiogerC.B. és £mst János gyógy-szerésznél; Varasdon dr. Haltér A. gjúgyss., Verseczen Ftscher Móricznál, Zágrábon Irgal-masok gyógyszertárában. Tisza-Ujlak: Royko Victor gyógyszertárában. Kges műben ! Kgész olaszországi utazásomnak művészeti tekintetben ezen kép volt ragyogó és világító napja ! Ha tuliani akarnék, ast mon-(lanaui, K kep látása, maga megérdemli, bogy uúszerelú, gyalog Kómába faradjon. Kihagyva a Valicánl, mindenfelé fürdőt kerraiuiik, e tekiotethti vajmi kevés dicaéreie- - : nmndhaluk liómáról, valami ótót hagytunk :'.. mire a hatodik turhetó tiaztának luukatko- - u. Az igazat megvallva, Budapest e tekintet- ;:<-u messze-messze túlszárnyalja ax Olasz tüvá- : ■ti. — Kacztürdó, I'<asrártürd6, de kivált a Margitsziget fürdó, uem is hasonulhatok, a ró- -^.akh^z, annyira felülmúlják elegantta, isléa, szlaság, kényelem tekintelébeo. J'urdó után több nagy könyvkcreake- ■abe menvéD, temérdek képekel vaaárollunk, ;' ■■(,)■ K.,ma műkincsei ezek állal emlekeze-uQkbe felujuljanak oithou is. l'gy járum én is, mint a szenvedélyes "zó. ki belevetvén magát a tenger ^vágyba "gr Iruzik, Ualalon) hullámai közé, mennél jobban eltávozik a partiól, anttálinkább vonzza • »it ereje belebb; a leheli legrövidebbre ■zacdékuzlam útleírásomat kiszabni, de Itália "■Ddérszépségei és műkincsei annyira elragad-1»k, bogy mar u viaszaéltem kegyes olvUsoim •őreimével. Vigasztalásul igérbeuun, hogy Kóma ut«n. parlamenti kifejezessél élve: ,r ö v i d '••ze k"! . . . . ' Ma ünnepélyes kedély hangulatba, elme-re°gve a nagy lórlénelmi eseméuyekeu, kezdet lu» vándorlásainkat, még hölgyeink is figyel ""=° kivül hagyák a divat és pipere kirakalo-k«t, mindnyájan a Capitolium dicső múltjáról ""•Jogiunk. OdaérkeiTén, mimleBekelott kttisó for- ■j»t veítük szemügyre. Es már n«m düledék roa»uk tanyája, mint a Forum és Caesarok pa.- lotii, hauem Iái' magasságú halmon, a legne- »»ebt) ízléssel épült palotákból s ezek közt '»' szabályos térből áll. A hegyre ielrezeti méltóságteljesen széles, gyönyörű szobrokkal ■'"ütött léposőzet — márvány karzatával, kö ru' virágokkal, pálmákkal és díszcserjékkel IBB>» stonyegkertészetlel stgélyezve, igen ked- T« b lesi aa idegenre. Felérve a lépcaőzeten, hsUlmas négy-szögű térség terült el előliünk, melynek egyik oldala a moat leirt leijárás, 3 oldsla pedig pa lola, amig a tér közepén Marc Aurél ónaai ereiből készült lovag szobra, Kómának egyik legszebb oyilvános emléke. A középső épület mögött vaunak a híres Tarpejl sziklák, honnan valaha a halaira ítélteket levetették a mélységbe. Innen ,a Furuni Románam, Palatini hegység, Colos-Beurn, Jupiter temploma, a diadalívekre felsé-geit es megható áttekintés nyílik. Őszintén meg-vallom, hugy e kilátás egyike a legszebbeknek: 8 aki az ó claSsicsi és történelmi emlékek iránt kegyelettel viseltelik, talán legbecsesebb egész Kcmában! A capitolium tér két azárnyépülete világ-hirü művészeti gyűjteményeket foglal magába. A conservátorok palotája alul sarcophagok és durvább szobormúvek, — az emeletbe van egy nagyon taélea és igen hosszú csarnok, mely az ujabbkorí azobráazat legjelesebb müveit, kü-lönösen az egész világ kitűnő államférfiai — költői — művészei — mellszobraítfoglalta ma-gába. £ gyü)teméoy az egyesült olasz neinset és királyának áldozataiból jött létre. Szép az ó-görög azobráazat, de ezen oj hófehér, kimond-hatatlanul gyeogéd és finom szobrok sem álla-nak hátrább. Különösen a csarnok végén van egy Hauaoleumsserü remekműve a nsgy Ca-novának, mintegy 5 leirhatlanul azép alakkal, minő tökéletesség a kivitelben, a ruházat festői redőzele, a mélabús arczkifejezés természetes-sége valóban elragadok ! . . . . Innen a capitoliumi képiárba mentünk, hol a sokszor eloszámlált nagy olaaz mesterek legtöbbjeinek m4 vei vei találkoztunk. Soha sem taledemel Verooese Pál .Európa elrab-lását s Tizián .Magdulnaját, va laminl egy Sll SíblllJ.lI, melynek festője nem jut eszembe. Az álelleni palota földszintje kitűnő bronczmúvek és sok terme csupa sarcophago-kat foglal magába, ezeken egész disijelenelek, csaták, vallási áldozatok vannak, legszebbek a trójai babomból vett tárgy Bak, mint ,H e c- tor éa A c b i 1 I o i," „Priamui kéri Hector tetté L* A lépcstee-ten igeo-igan érdekes Komi terrrajsa márváo j bin, Septimns Sere* riiB koriból! Kelérre az emeletbe mindjárt az 1 BŐ te-rem köftfpéo van axoo ó-górög szobormű, mely classicus szépsége, tökélje, kifejezésének csa-dálatus biége folytán méltán Laokoo és Bel-véderf— Apolló mellé sorozandó, — ez „a haldokló viador." Szirén találui-Tán a gallus vitéz, lerogyik, — kezére támasz-kodra küzdi a halaJc&atát, látszik arctan nem annyira a fájdalom, mint a rég telén keserűség aföló't, bogy a római sasok diadalmaskodtak o basája veit; együtt elbukott . . . (.Folytatása kör.) Hl. Megpihenve egy pohár sor mellett, tovább folytattam Bétámat, de moel oly rósz atak estek utamba, bogy tán tor gú egyenetlen lépéseim után ítélve, idegen néaó ast hihette volna, megirtott as ital. A törvénysték sarkáoál heverő követ sserencsésen kikerültem, azután le- és felkapasz-kodtam as ortságos klinkerui meredek partjain ét tÜDÓdni kesdtem, valjoo az ut küiepe Biilyedt e mélyebbre, agy két sséle emelkedett-e magaaabbra valami földrengés álul, vagy talán ax utat tervező mérnök, Pompeji és Hercula-nnm utcsait rotte mintaképül. Annyi bizonyos, hogy ujabbkorí mérnökeink nem így sxokták as utcivat ssábályozni, hanem inkább töltenek a hol csak lehet és előnyösnek tartják, ha a ha-zakba nem tel- hanem le kell menni, mint pél-dául a városház táján. Mivel azonban as ember a Kokáa rabja, hagyjuk as ily apró bajokat as utókorra: mi már hossá szoktunk a fel- es lejá-riához, és estünkbe aem jut, hogy egyenes is lehetne tán az ut Azon nevezetes kerékvelők-rAl sem szabad itt megfeledkeznem, melyek a mély utat kél oldalt védik, el nem képsalhető veszélyek ellen ; vagy talán nem is kerékvatók esők, hanem inkább dissitmények vagy emlék-csőlopők, melyek mesterük erényeit él érde-meit hirdstik. Áthatolván azután a Török kávéház tsék-torlaszain, jutottam a lagssélesebb ó« leggörön-gyösebb járdára; nbböl egy darabot jó l«ws el-küldeni as amerikai világ kiállításra, hogy lássa a világ, milyeu utakon kell nekünk szegény magyaroknak járnunk és bámulja, hogy mégis haladunk. Hisz igaz, a lábam nekem sem fiexa modott ki, haladtam tovább, de a kíállott stra-patiót megemlepetstn. Jut eszembe egy jó ta-nács is ezen járdára nézve, mely oly igen azé les, hogy újra rakása drága dolog: talán lehetae azt hengerezés által mint a göröngyös szántó-földet egyenesre lapi'-ani, vagy fogas henger által a kiálló téflatüskéktól megtisztítani. Exzel a fótérrÖl a főuterába jutottam, nem volt ugyan vásár, de jól kellett vigyáznom, hogy as utat szegélyező akadályok kost ép kézláb éa szakadatlan ruházatul bujkálhassak tovább: üres kisztlik, lépten-nyomon, kiálló szegekkel és szálkákkal, alacsony bolternyÖk, egy vagy több kóccmadsag által a földhöz lekötve ; ex után szemet szúró czimtáblák, merész távolságra kiakasstott rubanemuek, az ut közepén egy-egy taliga, egy bolti létra, egy beszakadott csatorna nyilasa, ezer darab papir- és feneketlen ssemét.. tovább a sok ervméttel daczolva, egy egész ki-véhástelep. Ily kórülmeojek kost sétálgatni veszélyes dolog, azért csakhamar fel mást tam M országút közepére, mely itt ellentétben az előbb leirt mély úttal, épeu egy emelettel magasabb kelleténél ; innét ssép kilátás van, egyrészt as alacsony bottok sötét belsejébe, másrént a büszke magasságban díszelgő caimtáblák sza-kadatlan sorára; meglátni innét a városház tor-nyát is, meg a Rőten féld-ház legújabb isléaft kéményeit is. Dal EUewett a kedrem, Elvitte a gólya, Nem is tudok semmi Hírt Mosdani róla. Elhagyott x babám, El en\|r»m a caalfe, As Isteu két kesét Fetvjteué rajt. ÖXlÖBTJT ALADÁR. ET. Mehszerint a baltavári oradalmi tisztség álul köz-hirré tétetik, hogy folyú éri október 3-án délelőtti .irikban a fennevezett uradalmi irodában nyiháno? árverés utján a balUvári határban levó úgynevezett hegyalyai felülcsapó í utolsó évfolyamát sikerrel befejezték ; az itt nyert érett-' egv kerekü s két köre alkalmazott malom, hnzzá tartozandó Is égi bizonyítványok alapjin akadálytalanul! löld és réttel együtt, folyó évi novemb. 24-tól 3 évre' felvétetnek a tudomány- és műegyetemre.; haszonbérbe tog adatni. (1782 — 3)1 ■ Felvétetnek: bennlakó, félkosztos és j .^^.^„„„^„.^ÍJJJJJJJ^ÍJJJJJJJÍJÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJÍ^^^MB bejáró növendékek. Az intézet múzeum kürut, 24. szám alatti uj helyi- ségben van, hol egészen ujonan berendezietvén, minden szük- séges tanszerekkel el van látva és helyiségei mind egész- ségi, mind kényelmi szempontból, minden kívánalomnak megfelelnek. ) Tehenek. A csapi uradalomban különféle fajtu jó fejós tehenek, melyeknek nagyobb része a pallini uradalomból származó tiszta osztfriezek, szabad kézből eladandók. Bővebb értesítéssel szolgálhat Schlesinger Gynla, n.-kanizsai lakos, (179Í—1) Csapi uradalom bérlője. BÉCS. I. lift.. Knon-Nru. BMRJ.but0Skífiríl kész butor-szerelvényeit különféle formában t mindéi UnouiiU-k-bSr. ét- Mlészetifc, U'MMK, uallftéak, ■raság. Wi»k,fÍri4talMrtekl. -i •■<..-wé re, i(t'-n ketlTrzfí felit«lfk stzüárd mim kának éitfcr-n-rj«-ii<"> júrállá-a mellett Hnlormihurajztkaí tnrtxlniazó ár-jegyzekék kiráitaira brrmfttlvf fz->lgál-tatnak- Övit A n. é. helybeli és T-déki á-aárló kóioDségPt fittre tmra te t<>ia, hogy tartózkodjék olyan bútor-liirdfh'i.oktAl, melyek uraíiío'k'ó!,. szállodákból szár-maxrák. állítólag: -".marás, haláleset, épitkesós es t. <\ f- fncá'oj QrflxyókÖQ alapszanak. JisiJ-ánm-k r-'-szérf.l. l'zle-tem és készítménTriiD siti lárdí áfáról bi-zonyítványokkal sz«»lgjiihat<>k. 94-1) T«ti-iM Baar J. BRITANNIA EZÜST yr az egyetlen fém, amely mindig fehér marad, mint az ezüst; J d ülbkló ll tlálaú Malom-bérbeadás. t g mindwu elülblteló liainal találiiaiú. mert ólyj6. miit is aiQat, ára pedig a valódi esöjt árauak buszadré as«. A valódi britaunia extui as alább kimutatott árakban kapaató csakis M Bressler angol fémarnktarában, Bécs, belsóráros Sehotteugasne 9. sz : Uvéakaaml darabja 10, 16, -jO. Kézi ayertyatarté fiu. 80 kr, 1, 1.5U kr Gyartyatarték üa^ra. nagy párja 3. S.5O, 4, 4 50, ."> fn. Ctewafi (deasert) fvSessköx '!t tucsat i irt 50 kr. Qytrmkkaaál ', tucsat 1.M.2, 2SO kr. T«ja.«r» darabja eil 80 kr. 1. 1 MU. 1 5(1 kr. Lnnairi darahja 1.30, 1.50, 1.80. a, 2 50. 3 frt. Fsuültek ralódi aranjosáml ea n4Usttel kirakva darabja li. 15. 18. 20 frt. talapzattal. Tálea dar.bja 8- 9u kr. 10- l.SO. 18- 1.50 14- 2. 16-S.5O, 16- 3. JU" 3.50 kr (kirrk.tu- jásdad. vagy négrs5\|rl<<tU. Tkeatarlték i személyre \\ 4 siemélyre 1H. « sxeinélyr^ ál, 8 saeméiyre M frt aaswiatatalcé X5, 30, 40. 45 kr. — ' , W- caat 60. 80 kr. '., 1.20, 1.50, S, 2.60, 3 frt. Evttaaal darabja 30, 36.40, 45, 50 60 Kr. - '\|, tucsat 2, 2.5), 8. 3 50. 4. 4 50, 5 frt. Us és villa párja caak 80 kr. tezOtii)rlHj. — V* tuciat be- lsl« c ■ a k 4 frt. Ttoasiirdarabja SO, 40, 60. 60 80 kr. 1 irt ojtllel vájj DT«I nélkol. Ttausztas. ev.'.«k6s ali 'I, tu" csal c s» k t frt 50 kr. Tajástirtó pahartak 'I, tscs. 2 ft. Asztilkuo tarték '\|, tuciat í ín .VI kr \ garaslérá daiabja 6U. 80 kr. 1, ' I..ÍU kr. , CiaksratatéJLjaSO, 90 kr. 1 fit- ' —^— Valaawnyi Cllkk Xegreodelésck a vidékről cximxpndi' ra. (I6sa —1b! IVE. Bresaler, angol fémárak tá Bécs. Stadt Schottengasse Nr. 9 ■earsadiléssk a vidékről postafordultával alaivettn mzkiziltetaek Hm valaki ugy kivtLUJa. "^.v-s 'isratnAit: is kU.dlftütik, kug? áruink kitttuóségérül ninneoki e^üre is mpg()őz~idli<-SK<'k lu4[ g ín értékil áru A legnagyobb YASBÜTORGYÁB Reichárd és Társa-é, Bécsben, III. M-.rxi-r ntcaa 17. az. alatt van, honnan képek-kel fllátott ár-jegy né k kívánatra ingyen bér-mentve küldetnek mindenkinek. (»«-'•) E pilcpslát <tr. Riúucli sw«sia-iiaia ltnuda. W:llnims plati 4 ("■■ISlt l<i>riitil.«n>. Sok uaz jlkeres ered»é»y .' Dushegyi Márton nyilvános reál és gymnasiumi tan- és nevelőintézetében és az előkés/ito tan-folyamban a beiratások septeraber 28-tól, oétober 5-ig eszközöltetnek. Az intézet fel van jogosit?a illamérrényes bizonyítványokat kiállítani és növendékei, ha az intézet I (1789-3) Az intézeti irod» (II. emj mindennap d. e. 9 — 12, d. u. 3 — 6 óráig szívesen szolgál felvilágosítással minden tekintetben s kívánatra programmal. Az igazgatóság. (1795—1) Uj ügynökségek kerestetnek egy tiszteséges, mindenből forgalomban levő üzlethez. Az említetthez különös kereskedelmi is-meret nem szükséges, melléküzletként is könnyen ve-zethető és igen jó jutalékot hoz. Ajánlatok e lapuk kia-dóhivatalában K. K. betűk alatt sürgősen beadandót;. Zsinegeket nat^ban H kicsinyben ango! <-6 bajor, valamint saját kéuitmtay nnt '-a fehéret a legolcsóbb átak mellett sz&llit Kainz Ignácz (1797-1) Bécsben, I. Wildpretmarkt Nro 8. Vidékre utánvétellel. ■VI Üres fogak kitöltésére ninc hatÁljr-mabb ét jobb aaer, mint dr P«Bp J. fl. uilv. íugur. vui úr ilíácjvirrn, BopnergiM»© Nr. 2.) f w K ,. uja, melyet mi,,, denki kftnnyeo i» fájdalom nílkttl bchíljeihct odva.* fogaiba, UICÍT astán a foi(réBBekk«l in foghttii! teljoaeo e^yenal, ■ a fogakat torábbi pírom liktól <Wja ■ a fájdalmat cs.lUpitja. Anutlierín-szájviz Ur. POPP J. (x. cs. kir. udv. fügorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. Ivetekbe! I frt 40 kr., a legkitűnőbb «#r a eaúzoi tofffiijdaJmak. ban. gj-oladá-okoil. a fogbiu daganatai- éa ssbeiníl; ffllolTaa«tj» a líuaó fogkörot «a m«gakadál/oau annak uj képKŐdéiét, ai iag6 fogakat a foghut Arőiitése által ssilárditja ; ■ midőn a fogakat éa fogKugt mind«n ártalmaB anyagoktól megtii«titja, a atijoak ket- l«mi fíiMMégct kMrnSnot i* már rÖTÍd baamálat atán eltávolítja a kellemetlen nagot. (1&40-21; AnatUerlnroffpaata Dr. POPP J. Ü. cs. k. U(K-. fogorvostól Bécsben. Kién kéaiitoiíny a lehelet friiBMégft é* tisitaiágit fentartj. asoDkivfll a fogaknak hófehérveg«t kolcxoiini aaok romlását ieg-akadaMjoita éi fogbuit eróibiü. Dr. Popp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly nép* tiixtitja, hogr annak naponkénti hm nálaU által nemcsak a kosonaéges togkő eitávoluuUk, hanem a fogak sománcsa éi finomúga ii mindinkább tSkéleteibfll. Kaphatok: Xagj-Kaniiián : Belui .lonef g^ógjiie., Koaenberg lo«eof«ld, Weliach, J ea Feaselhoffer J. ker«tkedé»íbeo. — Pápáu Tvcbepen J., Kamthelyet. ; Pfistlerer gyó(ry»«ré«, Hinger U. Weiai A. Zala-Egemeg^n : laóó K:. gyógjtteréaa. Kaprocctán : Werli gyógj Kerete. Varandon : Halier gyógj-aBercai Sünnsgeo : Uorner Kajet. 8»om ji-.n. Kibír K. C. Ve«xpréitibn ; M-MT Tumkaii, ugr Oothar^ Tiráda, a fiaináJ. — SsekMfcherrároU : Legmann A. Hraon J. fjéfjn.. LorM [•rénjuer: i.eialer gyógy»«- Kalocsán : HorráLh K. gyogynerára. Kec«-emét«n : Milboft-r é Hacaietd gyóg/as. Fakion : Flórián J gyógyta K6rmeod«n: !Í.,,TÍtti J.Somxearend gyóg/n Kaposvárott: K.ohn J Ungl, B«I ni én ScitrSder {/ógysi. ác)Tard: frabaay gyógysx. -Bonybádou : Uramul in J. Á«igeiTarott:Barwanb, Salamon gyógyiz. — Baján : HichiMcfa Hl í» Heitfeld fiai, agy Uenog igaáesnáJ. — PécseU • slnay W. és K. Zách, SipSca gyügjn. Kárádon: Zadnbáaaaky gyógrit Martítmliban: Kíaa g/ógysi- — Tolnában : Qraff gyógyss. — Danaföld virott l.nkács gyógysx. — Síent-Uyönrvftn : NOtbig — Also-Leadván OOOOOOOCNOOOOOOOOOOOOOOOO o o o o - O X „^ Wajditi Jóöef lap- te aToadstalajdoiKM gyoraujiü ojoiawa angol, franczia. amerikai és német gépgyárak vezérügynöke, ajánlja - iOHN BAKER vtltttlri piryreerfl ég kt>ttús rettiit gabuatiutitáa ég piaexi im ké«itétére ; a kft tói rosta mag ári izrMó. (ISIÖR választó és mint tí.rekki;íelel5 haazoálható. 1ENJ MTTMER k-ttűi roeUlt alsó rixó rostival szintén c ccélra. R HORNSBY 4 S«u iQskét hengerrel ellátott reetátt, kfiltoAt^n a n. ». ghxdaközctntégnek, kik csupán egjuerQ járgány-caépl&kkpl dolKurnak, hogy a gabnát tortk stb. tői tiax-tithaxsák : tnvihhá : M. TEPPAZ vilaaztÁféseit. mciyrk süahadAimazott javításaiknál, két állító késiűlék. itmétlű munkáló és befolyó BKahályxójuknál f'>gva a legjelesebbeknek itmértettek el. két faj-ban kétzfliiwk, egyazerU múkö<lé?se) konkoly, »adborso é> bükköny kirÜaiitisára; kettős mŰkodéa«l krnkoly, radbornj, Lakköny, sab éi árpa kiválasztására minden oagyságban. pay- Körniményea l«íriaok rosták ét Táiaaztógépekrol kiranalomra dijmeotnen n<gkHldeta«k. Iroda é BLDAPESTEX : iitl2 s«. „Közwlek" ,Or»i iraad. BECSBEN : Hl PragerotrasM 13 .Hotel Hangán a ' K POOOOOOOOOOOOOOiOOOOOOOOOOOOOOOO 3OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC/) Tanulók számára. A köcelgú wkola-idéojre ajáolom bámnlatos legolcsóbb árakon éa a legoagjobb választékban a következő Ukolai szereket, u. m.: Rajzeszközök. író- és rajz-t&rczak, rajzpapirok, rajz-táblák, rajzvonalzók, rajz- és színes irónok, toll- és vakaró-kések, könyvtaskák.tóntatartók- festékládák. számolótablak stb. stb. s egyéb szükséges iskolai eszkfizöket. Ajánlom további dú«ao berendezett iskolaielszerelési eszközeimet, u. m. íróeszközök, levélpapír óe levélboritékaimat, cséggel nyomva vagy azines mono-grammal, irodai ét boríték-papírjaimat, üzleti köDyTeimeC itb. stb. ssiat^n bámu-latos legjalánj-oaabb árakon. (1796—1) K A N 1 T Z C. Buda-Pest, Dorettya-utcza, 12. szia. ooc 1875. Meptenün* mn. 8O-1X Tliennegyedlk érfolywB, r» ÍAp IMÜHU éa U I«BOBTU , eláficfltfeek, i reeluAtiók tat. « ner-Ij kemS-kiiiókoi »«■- ji SA<íY-KAXIZSA ii T»kmrtkpéa«tiri épillsc, 1: BiraaMatUii ler.Uk J^ jü WrtttMt 6 huáboi p«tiuorba ' t«'ibbi torin 6 kr. "^ a.« f.l liicOn ill.tík »ni. ZALAI KÖZLÖNY J 'üü!!8-^! (Ukk ,ZAL A-BOMOGTI KOZLONT.1 í Kanizsai kereskedelmi t iparbank", a ,nagy-kanizs gózbajézasi reszvénytársulat t tébb negyei e< varwi egyesület hivatalsa értesitéje. csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lapt inizta várét halyhatétáfámk. eetakQlinbanaz „elti zalai ügyvéd-egylet".* a .zalamegyei általános tanitó-tettülef i .Zala-Somogy Heieiikliu keiszer, usarnap- Pálj&zat. A sümeghi államilag segélyiett IV. osztálvu reál tanodánál üresedésbe jött ta-nári állomásokra pályázat hirdetteük: 1. Tfrmészetttan, szimtan ésfranczia-nyelv. i. Magyar nyelv, irodalom és német-nyelv tanszékre. A rendes tanár évi fizetése 800 frt. s 80 frt lakbér és nyagdij élvezet; helyettesé 700 frt. A fizetéseknek leendő felemelése még e tanévben kilátásba helyez-teti s. Folyamodványok f. évi okt. hó 9-ig Sümegh város iskola bizottsági elnökség-hez czimezve, Samcgh (Zala m.) küldendők. Sümegh, 1875. sept. 24. CSEH LÁSZLÓ. Ukolm bUotuigi «ln5k. Részes kiírás. Zalamegye állandó választmányának 1875-ü. évi teptember hó 16-én tartott üléte jegy-zökönyvéből. 6!19, 7361. 7371. 0. i. 1875 Felvétettek a nagyméltóságn m. kir. belügyministerium leirata, az 1876. évi megyei költségvetés elkészítése érdemében, ugy Cznkelter József megyei számvevő nr jelenté1 e, mely mellett a jövó évi megyei szükségletekről elkészített költségvetési ira-tokat bemutatja, valamint a megyei írnokok és dijnokok eddigi fizetésüknek 100 frttal leendő megjavítása tárgyában benyújtott folyamodványa: A bematatott költségvetési iratok tü-zetes vizsgálat alá vétetvén, annak a tiszt-viselők fizetéséről szőlő I tétele 16 ik pont-jánál a 7 központi irnok és 3 dijnok fizeté-sinek 100 Utal leendő felemelését, habár folyamodványukban felhozott okok folytán az állandó választmány méltányosnak tártja is, mivel azonban a mostani körülmények között ait teljesíthetőnek nem látja, ez "ok-ból annak felemelését sem véleményezheti. A közbiztonsági személyzet és tiszti legénység fizetéséről szóló IIL-ik tétel 2-ik pontjánál az állandó választmány azon tisz-teletteljes véleményét terjeszti eló, hogy -miután a megyebeli 5 alcsendbiztos a köz-biztonság érdekében kevésnek bizonyult, s azok szaporítása a mostani körülmények között nem eszközölhető; tekintve, hogy az alcsendbiztosok által végezni szokott te-endőket .őrmesterek is éppen ngy teljesíthetik, az állandó választmány még némi megtaka-rítást is vél eszközölhetni, ha az 5 alcseud-biztosi állomás megszfintettetvén, kevesebb fizetéssel, de nagyobb mennyiségben őrmes-terek állitatnak fel; mivel azonban ezen állo-mások bizonyos elöintézkedések nélkül azon-nal meg nem szüntethetők, azok fizetései még a jövő évi költségvetésben meghagyan-dók, de egyúttal egy bizottság is kikaldendő volna, hogy ez érdembeni szükséges javasla-tát a közgyűlésnek matassa be. A IV-ik tétel egészben elfogadandó volna. Az Y-ik tétel tárgyalásánál felmerült, hogy tapasztalás szerint Zalavár és vidéke fekvésénél fogva, a közbiztonságot veszé-lyeztető csavargóknak Somogyinegyébe ren-des átkelő pontját képezvén, ez okból vala-mint az ottani lakósok erkölcstelenségénél fogva Zalavárott egy foglyárlaktanyának fel-állítása mulhatlanul szükséges volna, miután azonban a ferglyarság mostani létszáma mellett, a közbiztonság veszélyeztetése nél-kül egy állomás sem szüntethető meg, hogy Zalaván a áthelyeztessék, a mint ez a szán-tói laktanyával alispáni nton meg is kísér-tetett, azonban kivihetlennek és a közbiz-tonságra nézve veszélyesnek mutatkozott, — a mostani foglyár létszám még hattal és pedig 1 tizedes és 5 közfoglyárrali szapo-rítása a magas belügyministeríamnál kiesz-közlendó volna, hogy azon vidék érdekében annyira szükséges foglyár-laktanya Zalavá-rolt felállítható legyen. Az irodai szükségletekről szóló Vl-ik tétel 3-ik sorszámánál, hivatalos helyiségek világítására felvett gyertya mennyiségből, miután tudomás szerint az árvaszéki elnök, fllnök, valamint a megyei tiszti ügyész, me-gyei két mérnök és főorvos urak hivatalos teendőiket leginkább lakásukon végzik, a gyertya pedig kizárólag hivatalos helyiségek világítására adatik, e végből a számukra ki-szolgáltatni szokott 114 font milly gyertya törlendő, s e helyett az árvaszéki tanácste-rem világítására, valamint a mérnöki hiva-taléra, átéli hónapokban, havankint 1 font milly gyertya volna megállapítandó ; h ison-lókép főispán nr részére kiszolgáltatni szo-kott 12 font milly gyertya is tőilendó volna, ezekhez képest ezen tételnél előirányzott 342 ft. 72 kr. helyett 270 ft. 90 kr. meg-állapítása véleményeztetik. Az ntiköltségek és napidijakról szóló Vll-ik tételnél felhozatott, hogy — miután a magas belSgyministeriumnak f. é. május 20-án 1776./eln. szám alatt kelt rendelete szerint; a hazai látogatottabb fürdő helyek, a rend fentartása, a személy és vagyon biz-tonság megőrzése szempontjából fürdő- biz-tosokkal látandó el; az állandó választmány tisztcletteljes véleménye szerint a keszthelyi balatoni- és hévízi gyógy-fürdókre is, a für- dő idény tartamára, egy hatósági fürdő-biz-tos 200 frt. fizetéssel felállítandó volna. A 'VIII. és IX-ik tétel elfogadandó, a X-ik tétel 4-ik sorszámánál azonban me-gyei fócsendbiztos, 5 alcsendbiztos és járási őrmester részére, 60 ftos minta mértékekre előirányzott 420 frt, miután a csendbizto-sok a szolgabirói székhelyeken lévén, a szol-gabiróságoknál meglevő mintamértékekkel az ellenőrzést teljesíthetik, — törlendő, s ehhez képest ezen minta-mértékek beszer-zésére előirányzott 1140 ft. helyett 720 frt volna megállapítandó. Ezen módosításokkal, a számvevóileg szerkesztett 1876. évi megyei költségvetés minden tételeiben elfogadandó, s megerősí-tés végett a magas belügyministeríumhoi felterjesztendő volna. Kiadta: EEDÓS GÉZA m. k. I-aS aljpgriS. A várni rendőrség szerveiése kér-déséhez. - Két kö.ldtnÍDT — II. A rendőrbittot ily jellege tehát sokkal inkább biztosíthatja a jó rend őrszolgálatot, mintha az ismét tekintély nélküli, alantot ite* mélyre bizatik. Ha a readőrbiztos a jeleltem illáiba ha lyeztetik, önálló ügy körül a cselédügy osztató be houá, kt vesetheti a nyilvántartást —ilir tótko4ási és toloocx ügyet — és mindezekben a megállapított szabályok és törvények értel-mében egy n>aga jár el, még se éten ügyeknél felmerülő panaszügyekben is ; e téren . tehát csak felügyelet éa elleoörsés gyakorlandó reá — de az ügykör csorbítatlanul fentartandó; így remélek, jórendőrbiztost nyerhetni, ha ac együtt,] ügykörrel is birand és agy látom bie-toaítra a cseléd ügy és szolgálat reformját — ©• TÁRCZA. láttam NfliB láttán Au tohi Oly "ép dertlt •<•. Mint Tirulú orciid, Hs rám tnosoljf ■ n«Tt. Nra láttán RafTOfébb if Utad B%ip tie»<i Hog7 b» f«l N«ai UtUm UntiMd 8«bb ró** binbékst. Hint mely cp«r ftjktd Bíbor OTÍO fakid. Hmta látUa oly fob4r Lil.oaot sóba, Miot lás; k«bcleda«k á fAn^tk b»r«. M«a lixtmm táj tinta. Oly 4>á «4 Minth» JKtm litta Olj ti»tóa o Mint i»r«lna«d, ád t, temkl M érmm Oly ig» M«r«tB«i. KMITM róuán, to K«nt3«k U XABLÁL QTUUá. Hat hét Olaszországban. Iru: I>r Lak* Kriittf. (Folytatás.) Róma. Exatán 7 roppant termen és folyósokon mentOnk keresztül, melyek csordultig valáutk jelesebbnél j-lesebb szobrokkal. Már tegnap a Tsticáni szobor rengeteg s ma május 22-én a capitoliumi paloták szédületes sokuágu m6-kincMÍ egészen elfáruztának és szellemileg el-tompi^ának olyannyira, hogy eddigi ped&ns szorgalommal vitt jegyezhetett ís elhanyagol-tam.Ha kedves olvasóim Róroábt fognak utazni, Assisién tanácsolom, ne méltóztastanak egy-másután megnézni e két óriási gyűjteményt, — a szellemet semmi irányba sem szabad tol ter-helni, mert bizony nem bírja ki !!. . . Kifelé jövet még egy kis terem volt meg- aésend'V eUkartuk hagyni, de feltűnt, hogy e kis fülkének külOn őre s csak egy szobra lát- szott lenni. A kíváncsiság bevitt ben- nünk s most az egyszer magasztalom exen n 6 i tulajdonság ot, mert egészen fel lettünk TiUnyova,! E nelyeo őriztetik a világhírű. ,c a p i t o 1 in m i Veom." Eddigi atunk- b»n UtUm legalább százat ex Istenné mobrá- ból, —ah, de mindaxok eltörpültek exen Venus \| mOgötf Ugyanis valamennyinél az idomok tnl- < ságos meutalenségérel s a fedni valók kirívó i feltárásával kívánt hatni a m A véts, migitt afftr- ; dŐbŐl kilépi t félve körültekints, szemérmes, szende alkotás, gyakorolj a legmegveszteg'Öbb j caábot s M ellenállhatlaD elragadtatást. I X D6Í termet piaiticai szépsége, talán a fiúd kerekaégén e ssoborbao van legtökélete-sebbes qsssnéoyitve, n is Apolló mellé való mÚ ! Az arcz igen-igen kedves, az epedő szere- \| lem titkos sóvárgása olvasható róla ... Az ido- i mek arányaiban, a tagok leirhatlan fínomságá- \| baOj a gyengéd Összhangzatban együttvéve nin- csen a hibának árnya sem. K szobor Venos trmplomában, a szerelem oltárán volt felállítva. Nem hiszem, hogy bármi ostoba fsjankó ne ; érezte légyen a szerelem hatalmát, ha e tem- plomba betévelyedtt .... > Csakis hölgyeink legkomolyabb rendre- 1 utasítása és erélyes hivóparancsa után bírtak 'mi férfiak, e szép remeket elhagyni. Minthogy egyik berlini ismerősünk na-gyon dicsérte Titas fürdőit, oda ís elhajtottunk. , Ez volteloezör Néró bűneinek tanyája, az ugy-J nevezett „aranynál," melybe förtelmes kicsapongásait űzte, — efölé építtetteTitus gyö-\| nyörü türddit. Sokkal épebbek a falak, mint 1 Cartcalla fürdőinél, némely termekben és fo-lyosókban fennmaradtak a boltozativek, de rop-I pánt magasságban, a vexetfi hosszn póznákra \| égő gyertyákat kötözStt s így rilágitá meg a ; plafont, melyen meglepő élénk ssineze'.ü ös fres-i kók Utaroltak. Minden rom és emlék arról ta-i nuskodik, de killÖDÖsen ex : hogy a rómaiak : fényüaése és pazarlása határtalan volt, kivált ' nyilvános épületeknél. I Ebéd ntán a restség erűt rett rajtunk, s jót pihentünk, éretvén a stestánál, hogy min6 »d o I c e a farniűnte." Felfrissülve kocsi- 1 kástnnk a kötellevő Villa Borghesebe, ! ti evéről azt hittem, hogy a villa ssép kerttel van ; körülvéve, de nagyba csalatkoztunk, mert a : kert erfoeo elhanyagolt s abban semmi látni vaki nincsen más, mint a kertben egy a volt házacska; melyben a nagv Kaphae) lakott. Ha néma Villa, as a legiiletasebb ttylbu épült I nyári palota, mely ismét szobor- és képgyüjte-meny gazdag tárhass, sajnos, hogy I. Napóleon ' a legjelesebb müveket a Louvrebe vitette. Kitünó ó mozaik képek ékesítik a padló tatot, össze hasonlítva az előbbi gyűjtemények kel, sok a középsierü mű itten, hanem az eme-1 létben van Borghese herczegnó, I. Napóleon ! testvérjéoek fekvő szobra (mini Venus) es iga , ián remek ! A modorn ízlés nemcsak a fdalak gyönyörű ábrázolására, hanem a melléket rész-letek végtelen finom kidolgozására is töreke-dett. — így a Dyugágy párnázatja oly mesteri-leg van a márványba utánozva, hogy csalódásba ejt mindenkit. Többszöi megtapintottuk a ma-trácsot, ha csakugyan márvány-e?! Látszott, mikép Canova lángesze és md veszető mindent elkövetett, hogy a szép bsr-_ czegasszonyt inéltuaD örökítse meg, — s sem \ legeredetibb a dologban, hogy maga Canovt lett halhatatlnn; — nem a czimer, nem a pént, nem a hatalom, hanem a mflvéazet tündóklik az évsaáaadokon át fényes csillagként, a bíbor ! elkopik, a bájos herexegattsony porrá lett, d e. Canova, vésője által, örökké él!!! Este a Politeama Romano nyári opera ssinháaba mentünk, dacsára annak, hogy sser felett nagy kiterjedésű, ssufolátig tömve volt kösönséggel Beosztása igen kényelme, a DMM-gás — étkesés — fagylaltosás — saivarxás m«f-engedve. ,Semiramide csimú nagy ssabásu régi operát adták. A dissítések, változások, ru-hák meglepő tsépek s történetileg hírek valá-nak, — a baritonista kitett magáért, de a pri-madonna s a többi szereplők hang-terjedelme nem e darabhoz volt mérve. Órült tapavihar• fütty, pitsssegét, kedélyes bsUénklés a kMta as egyOntetflaeget, de meg caak igy tadom kép iftloi, miként a felelősség eNe valósiteasék. A feUoruíUk nem oly jellegűek, hogy k«U6 kényelemmel, de lelkiismeretességg«l U keretit ül vihetők ne leooéoek — igen terme iiei«i asonban, bogy a dijasá* u illó, hogy a munka i* feladatból mért legyen. A mennyiben a rendörbistosi állomás fel-állitatik — így a* éjoappali szolgálatot folyton nem végezheti — ennek nyugidejére a axolgá-latvezetéerfll goodoeko.ini szintén kell —annyi bízonvot, hogy nappal a rendórbiztos nTVgidöt nem végexaet, nyugid^je tehát vgy délután 6 órától éjfélig, vagy éjiéitől reggeli ? óráig ter-jedhet — mindkét idö elég arra, hogy a sxük-téges nyugalom CDegBzerezteaaék. Hogy a helyettesítés ismét lem történhe-tik szolga által — magától érthető — az őrmes-teri és örrexeloi álk>miauk helyett tehát első és 2 od bittosi állomások rendsseresitendok, ei utóbbi azonban a cselédugybe csakis aa olczai rendőrségsmempootjából avatkozhatnék— nap-pali szolgálata tehát a külrendúraég, sorr«-ndb»-n a szolgálatvezető, a lakósok nyilvántartásának T«zeiéae a rendőri könyvek es jelentések alap-ján és ax etek ben i eljáráa, mert roa már igazol-nunk nem is szükség, miszerint rendőri hivatal a lakótok törzskönyve nélkül— test, fej nélkül. A rendőrségnek tudnia keli, kik vannak s városban saját törzskönyveiből, mely nélkül sem az illetőség honosságról tudomása nem le hei, sem gyorsan eljárni nem kepea, Kteket tartanám szükségesnek a rendőr-szolgálati utasitÁs módosítására ; e módosítás axonVan már magának a kapitányi hivatalunk helyes organisatíóját képeri; ha a rendőrség két alkalmas bittussal rendelkezik — a szerve-sei a felhozott alapon megállapiitatíkés maga a kapitányi hivatal nem eaík újjászervezés alá — less csinosan öltözött alakunk ócska, hasz- navebetlen kalappal, parádé lovag — kit az . stczai gyerkócxók megbámnlása helyett kioe * Tetői fognának. Ha a rendőrségnél csak a végtagok és nem egyidejűleg a fej is szerveztetik, eredmény nincs, nem is lehet — kell, hogy a kapitányi hivatal ügyköre is praccizi rostásáé k kellő rész-letességgel és ha kél rendőrbiztoa leeod, elég egy rendőr kapitány és hoszá osztott irodatiszt, vagy segéd kapitány, vagy bárminek nevez-zük; az első eljárás a rendőri és kihsgási pa-naszokban, ezek jegyzőkönyveit vezeti, az utóbbi az iktató, betüaoros vezetője és a beíró — valamint a helyettea is — állása szép és e kettő a szolgálati szabályzat általam javasolt életbeléptetésével, teljesen és jól rezethetik köz- rendörségünket és sofc üdvöset tehetnek — ajánlum tehát ez ügyet megfontolásra és ba le- het, amint szándékom, a kapitányi hivatal szer- vezetére vonatkozó nézeteimet más alkalommal i éi bővebben fogom kifejteni. ab. Nagy-Kanizsa, szept. 27. 1M5. A .Zalai Közlöny" 78-ik számában egy ' (r. i.) a szombaton tartott városi közgyűlésről i jelentéét tesz, mely jelentésé ben a többek közt J csak annyi igaz, hogy a városi közgyűlés csak- ( ugyso szombati nap tartatott és hogy a kép-vuelük kis számmal voltak jelen, — ezt pedig ' annak tulajdoníthatjuk, hogy a meghívók nem a kellő é* a községi törvényben meghatározott időben leltek kiküidve, valószínűleg azért, mi- Tel a városi tisst visel Ők elég karán a Ütbo-grafirozott megbivókat kitölteni, a,városi saolga személyzet pedig azokat kézbesíteni nett, voluk képesek és ebből eVzsz^rüleg kftvctk'zik, ho^y ! a városi imxiv inelőket és a ssolg.* ssomélyaelet szaporítani kellene.— ? A czikkiróaaon abeurd álli'ásával. hogy nálunk bárki a tárgyhoz botra szóihat, szegény-ségi bizonyítványt állított ki önmagáról és így tehát nem melió a feleletre, — Azun állításának pedí^, hogy bárki egy es ugyanason tárgyhoz 5 — 6-szor felszólalt, mindeu igaz básisa hiányzik és ez jellemzi a ciikkirot. — Kern lehet tehát szembetűnő, nem csudálkozhatik se én, ae más aton, ba szavai-mat elferdíteni és a tény valóságát tagadni igyekszik, mert nem állítottam én, mit a csikk' írónak hirdetni méhdztatik, hogy a mily eljá-rást az egyesnek józanul követnie kell, azt as egyesek összetételénél nem szabad tennie — ha-nem, „a tárgy énienét mellőzvén," ssórol ásóra mondám, hogy egyes ember pénzével, vagyo-nával tehet, ámít akar, szórhatja, pazarolhatja és habár senki sem helyesli tettét, de ó egéss felelősséggel nem tartozik ; ellenkezőleg; a városi kúzöDsegsjek bizalmával felruházott képviselők, a közönségnek igeim felelősséggel tartoznak és eteknek kötelességük, ott,m hol lehet a, kiadá-sokat mérsékelni és a jövedelmet fokozni. — Ezen ál utasom talán mégsem oly nevet-séges, mint a czikkiró constatálni igyekszik, hacsak az nem nevetséges előtte, hogy a fizetett tisztviselők említett kötelességüket, .melyről mint látszik fogalma sincsen" teljesítsék. Továbbá szíveskedett a csík kiró engem két helyre utalni — a> első Afrika, ebben va-lószínűleg tévedés rejlik, mert csak Ázsiát gon-dolhatta, — mire ac a szerény megjegyzésem, hogy a tevékeny munkás ember akárhol, Atrí-kiban, Ázsiában, míndeotltt megélhet: Magyar-országot természetesen maginak és cinjükének tartotta fenn, mert a magyarnak nincs párja, es sok. gyámoltalan embernek ad kenyeret, aki érte nem farad és aki azt nem is érdemli míg; azután a tengerbe utal, valószínűleg azért, mivel a vizet nem szereti és így megint a szóllőbegve ket magának tartja fenn, nem annyira a azőllő, mint a bor kedvéért. — Végén csattanik as ostor, a midőn a czikk-iró a tanácsot dicsőíteni akarván, ast mondj. hogy legjobb benyomást tett a tanács asun '-in terjesztése, melylyel a már megállapított 4;>/B pótlékot 4U/s-ra jsvasolu leszállítani. Nem kétkedem, hogy ezen leszállítás az emelt adóval arányban áll, de es nézetem sz« rint a pénzügyi bizottság hatásköréhez tai LUX ván, azáltal lett volna meghatározandó; de min-denesetre a pótlék exen leszállítása csak lát-szóiago. mert nem mondaná meg a czikkiró, miért nem javasolta a tanács a pótlékot ö"/.-ra leszállítani, vagy azt, hogy hagyjunk fel egyal-taljában a pótlék fizetéssel ? Ha pedig czikk-iróoak az a meggyőződése, hogy caakis a városi taoácsoak köszönhetjük N pótlék leszállitisát, akkor ast hirdeti, hogy dácsára annak, hogy az utolsó években városunk valamennyi lako-sait közvetlenül, közvetve, kisebb vagy na-gyobb mérvben veszteség érte, mégis annyi kegyelettel volt irányunkban a városi tanács, hogy adónk emelésében közremfiködott,est nem akarjuk hinni, nem hihetjük. És így én réasemról kijelentem, ha a czikkírónak. kedve unja, ám, támadjon meg, d« egykor mindenkorra kikérem msgaaaaafc, hogy pártoljon. HIBSCHEL EDE. Tervezete: Zalamegye 1876-tk évi l.Tétd. A tiiztviselők rendes fife-t és e. 1 Alispán szabad lakáawl 1875. évre meg-állapítva volt 2400 írttal, 1876. évre pedig in-ditvinvoztatik ugyanannyi I FöjegysA 1600 frttal. 1 I-ső aljegyző 1100 frtUl, 1 II od al-je^yső 9Ö0 frtul. 1 Ill-ad aljegjsŐ 800 frttal. 1 Tiszti ögyéas 1200 írttal. 1 számvevő 1000 frttal. 1 Számvevő írnok 500 frttai. 1 Fő pénz-Urnok 1000 frtUl. 1 Alpénztárnok 800 frttal. 1 Levél tárnok 1000 frtUl. 9 Szolga bíró egyen-kint 140c frt, 13600 frttal. 2 Ssolgabiróegyen-kint 1200 frt, és hív. helyiség 2400 frtul. 1 Szolga bíró a központban 1500 frttai. 13 Járási irook,egyenkmt 800 frt, 10400 frttal. 7 Kös-ponti írnok egyenkint 500 frt, 3500 frt'al. 3 KüTponti dijnok egyenkint 4Ó0 frt, 1200 frt-ul. 1 Főorvos 800 irtul. 12 Járási orvot egyen-kint 350 frt, 4200 frtul. 6 Baroroorvos egyen-kíot 200 frt, 1200 frUal. 1 Főmérnök l200frt ul. 1 Másod mérnök 900 frtul. 12 Járási szü-lésznő egyenkint 300 frt, 1200 frtul. 1 Kot igazgatási igtato 700 frtul. 1 Közigazgatási ki-adó 700 fntal 1 Kösigasfratáti lajsuomoaó 700 frtul. 1 Kőnyomdáas 400 frttal. 6, Iroda szolga egyenkint 200 frt, 1200 frttal. 1 Árvaszékí el-nök 1600 frtul. 5 Árvaaséki ülnök egyenkint 1200 frt, 6000 frtul. 1 Arraszéki jegyző KXK) frttal. 1 Arraaséki szimvevA 1000 frttal. \ ki vazéki közgyám ati áuláoyayat, 1400 frtul. 1 Árvaaséki iktató 700 írttal. 1 Árvasséki ki-adó 700 frtul. 1 Árv-széki iratUrnok 700 frt-Ul. 1 Horvátnyelv fordítónak tisztelet dijai 100 frtul. Öststwn: 1876. évre megállapítva volt 70350 frt, 1876. évn pedig tnditványos ütik ugyanannyi. II. tétéi. A tisztviselők m e 1 1 é k j á r u 1 é- k a i. Ily féle kiadatok nincsenek. 1U. tétéi. A köibiitOBiigi mniljiit ei timi Iagéoji4g fiietíie. 1 í'SoendbiilM lóurtáaul 1875. érre ni-^ílUpitví roll 1400 frtul, 1876. évre padig iuú.lványoBtfttik ugyanannyi. 5 AlCKDdbiztot egyenkint 600 frt, 3000 frtul. 1 Foglyár 4r-me«er 3O) fntal. 20 Poglyár tiudei egyen kint 220 frt, 4180 frttal, 1876 évre pedig in ditványultatili 4400 frt. 145Küifuglyiregyen-kint 200 frt, 28000 trt, 1876. érre pedig in-ditvinyoxuiik 29000 frt Tiiiti legény><g. 1 0rmt«ter 187Ó érre negállapitTa Tolt 300 frtul. 15 Tiatti katona egyen unt 150 frt, 22JOfrttal. 2 Lova* katona egyenkint 330 frt, 660 frtul. öuKMn 1875. évre megállipitia volt 40090 frt, 1876. évre pedig inditvanyoi Ütik 41310 forint. A 4 é. 6-ik loraámokra : A fiietéai lobb-ietet Zilavárott felállítandó foglyir állomaira beouundó egy tiiadea it 5 kölfogljir naeté«e idexi elí. 19. ttL A kBsbtiteaság i mmelym e\| titsti legénység m«l lék j áru I éksi. Ssolgák fegyverzete beszerzésére i, feJ. tartására, valamint a töltények bnst^rséaére 1875. évre megállapítva volt 500 frt, 1876-•Vre pediginditványosUtik ugysnnyi. 1 toe\|Tlr őrmester, 20 tizedes, 145 kisfuglyár. 1 ti/ni. katonai órmsster, 15 tisjti, 2 lövts k«tom, 6 inda szolga, es a füredi fürdC bistos biid, ;, rehisatára 10106 frt. 50 kr. 1876. é're p.-dí inditváayosutik 17154 frt. 57 kr. ÖSSKT«Ü 1875. évre megállapítva volt 10606 frt. cxj t[\| 1876. évn padig inditváoyozuúk 17654 fn 57 kr. A 2-ik sorszámra: A felvett tobbleti ön-szeget azon körülmény okossá : mert az összes szoigasxemélvzet as 1876. évben köpeny elteli békésekkel liuado el. V.téuL A csirkáló foglyár csapatszál lásbérére, agy a ssakaéges t ü-sifa, petróleum, égett olaj éi ssalma költségeire. A foglyárok laktanyái ntán járó éri bér 1875. évre megállapítva volt 2'iió frttal, 1876. évre pedig ioditváoyosutik ugyananyi. A foglyárok lakunyáihos szükséges ágyoemA, bo- torosat, tttsifa, petróleum sat. 1000 rrttal, 1876. évre pedig inditványosutik It32 frt, 45 kr Öseseeen: 1875. évre megállapítva volt 334!) irt, 1876. évre pedig indiiványosutik 4177 fn 45 kr. A 2-.ik sorszámra: A felvett tobbleti 5si-steget az okkossa: hogy mint a csendbirtosi ki muutá. is igazolja — a foglyir állomásokon, több elavult lepedők, szalmazsákok, pokróexok és egyéb felszerelési eszközök helyett ujaknak malhatlan beszerzése fog ssukaégeltetni. VI. tétel. Irodai szükségletekre. Hivatalos helyiségek batorsata. Ennek fsntartásira és njonnani beszerzé-sére 1875. évre megállspitva volt 200 frt, 1876. évre pedig inditványozutik 375 frt HivaUlos helyiségek fttttéaére. As /. alatti mérnöki VöbUrtalmo kimu-utas szerint 89 61 tüsifs, ölét 14 frtul, felvágs. tását pedig 2 frtul számítva, összesen 16 f-t 1424 frt. Hivatalos irodákban szükséges 430 font milly gyertya szenedén szerint fontja 63 kr, 302 frt, 1876. évre pedig indítványoz-ütik 270 frt, 90 kr. 2 atezsi lámpa kivilsgitáss dbja bav. 5 frt, 70 kr, 136 frt, 80 kr. Fo lyosók kivilágítására 6 lámpához 254 fost pet-róleum, fontja 16 kr, 40 frt 16 kr. Nyomdásznak 1400 frt. Papír s egyéb irodaszerekre2000 frt, 1876. évre pedig inditványozutik 2400 frt. Könyvkötő munkákra 240 frt. KS-nyomda kezelése és fen tartásira 100 frt. Össze aen : 1875. évre megállapítva volt 5843 frt, 44 kr, 1976. évre pedig inditványosutik 6387 frt 34 kr. Az 1-4 sorszámra: A többlet a megye nagy gy&lés termében szükséges székekre véte-tett eloirinyitatban. A 7 ik sorszámra: A felvett tobbleti íw szeget a naponkint mindinkább szaporodó nagy mennyiségű nyomutványok és iroda szerek okozzak. ■ég részéről, egymást váltották fel. Igsn vii tetacetv-a szereplók hatásvadássata, kölönösen a finálék alkalmával, daczára annak, hogy ele-gáns közönség is szép stámnial volt, mégis a karzatokkal kaczérkoduk. üzinház után a Colon na téren Éagylaltoz-tunk; a legmagasabb aristocratia, lő tisztek, a ssép hölgyvilág, mind itt élvezték a lündérí, kellemes ejtét. Lefekvés előtt a régi romok közé men-tünk sétálni, — leirhaUtlanul ábrándos, my-tboszscerű volt e környezet, a szép holdvilág bágyadt fényt sugársott e csonka oazltpokra, melyek a csalóka éjbomályban roégegysser ak-koráknak látszottak. A düledék romokon meg-nőtt bokrok és folyondárok között suttogva resz-ketett át a asellő, soká-soká elmélyátva, szomo-rúan hallgattam , . . közbe-közbe egy-egy de-nevér vagy halálmadár bivitott. Eazembe jutott Berzsenyi halhatatlan költőnk ama verse: „Fel- forgat a nagy ssátadok ércskese mindent.* . . , .Végre boassas ábrándozás után ny ugalomr* tértünk. Május 23. .S i f u e r i s Romié, Romanorum vivitio more" — Tsgyi* gyűjtemények és templomok kost oaza meg idődet, ha idegen vagy, Kómában es a szo-kás. Megvagyok ugyan győződve, hogy kedves olrtsóim ünnepeken elszoktak menni templom-ba, ma azonban legyenek oly kegyesek, aselle-míleg velünk 12 templomba jönni. — ile ijed-jetek meg nagyon, mert esek közül csak aleg-ktválóbbakba fogom Önöket elveietni. Először isa.Pietro in vtnca-1 i ■" templomba mentünk, itt őriztetnek azon oilinaaek, melyekkel Péter spoatol fejrdelesn megvasalva -oli, innen van ez elnevezés. Do fSaeveseteaaége es egyháznak Michel Angelo ,M oieie,' mftly colossal is szobor, a nagy mester egyik legdicsőbb alkotása! Arczán pa-triarchális nyugalom, prófétai ihlet, fejedelmi hatalomérset, törvény hozói bölcseaég vannak kifejezve. Ilyen lehetett a férfiú, ki Izrael vá-lasztott népét a pusztából sz ígéret földére ve-zérelt* ; — ismét eszembe jutott Mózesünk : „D eák Ferenc z." Ob bár népével együtt megpillanthatná aa ígéret földét, az az : a nem-zet kibontakozását bajaiból, aanak. hatalmát, fényét és jólétét! . .. Közel van ide a „S. C 1 e m e n t e" cximÜ templom. Arról nevezetes, hogy bárom templom van egymás fölé építve, melyre utóbb jöttek reá, — ugyanis ujabb időben már fel épült es egyház, a mikor véletlenül feltedesték, bogy alatta teljesen ép kösépkorbeli keresztény templom létezik. Itt igen szftp oszlopok és mo zaik képek találtatván, a tudósok kriptát ke-restek, s íme mélyen a középeő alatt egy ős korbeli Mythra pogány fanomra akadtak. Le mentü ík ide is, azonban ennek nagy része vis alatt áll. E templom egyesíti as ó , kosép és újkort 1 (Folytatáaa kőv.) béUbotorkál&sok. ív. Hogy meddig terjed a mi föutcsáak, azt as ember voltaképen nem tudhatja, mert a ta-karékpénztár házán már as uj hástzámlálás óta „Deák Ferencz tér* a felirat, a többi állítólag éé valószínűleg fő utczai hasakon pedig ternni uj bázasároot nem lehet találni; eaen meglepő számitáai hiba okát fürkészve, ast hallottam em-legetni, hogy as utcaakereastel6 arak a fóutcsa elnevezést mint nagyon mindennapit és a többi utciákra néive aerelmeaet meg akarják Kün-. tetni, de még eddig megfeleld aj nevet nem ta-láltak, axén egyelőre 1601 a régit, >em ax ujat fel nem írták. így tehát a Ddiák Fereacs tér határai lincaenek hivauloaan megállapítva éa baaonlit e tér a fó terhes a mennyiben tem eleje, sem hátalja aem koaepe nincten, caak anyibán liulönböiik attól, hogy jelentékenyen lejlje, a mi nem sép, de. haasno ujátaága egy térnek mivel a lejtőn nem áll meg a vis, adt nagyobb sáporok alkalmával még a txemetet is lehordja ; mibűl i«mét követkeS'k, hogy a caatornák be-dugulnak é« a Kurcnft kávéltúai oluuű as ár-viz. NevfM'etcsMge a De»k Ftsruncs térnek, bőgj rajta n^hiay zuiJ f> ii találhutö, igas, bogy caak vad akáczfa él nem vad gesztenye; ne* veietaB lovábbá a lakarékpénstár előtti járda és nyitott csatorna, mini ezen pénstár ukaré-koaaéginak kétségtelen bizonyítéka; oevesetes ason felül két malomkő, mely egy koraktar eldtt ember emlék<^eti idők óta nyugodtan be-ver. Séutérnek esen vidéket nem Ulálum al-kalmasnak, dácsára a zöld akáct:knak és né-hány jó karban levű járdának, mivel mindig vagy hegynek, vagy vSlgynek kell menni, ami pedig végre is nem malataág. A. ukarékpénilár épületnél kezdődik a Takarékpénstári aioia, eaen Takarékpéutár atcsa arról neveaetea, bogy a neve hoss-azabb, mint maga as atcsa, mert aa egéas utcaiban osutaen caak 3 kas vas; aé'álni ily rövid atcsában soká nem lehet, mert felttt-nové leaa as ember és megkérdesík, mit keres, de kalönben is aki párssor fel alá séUl, egyik auron a Rosenberg ssemkáprásUtó deszkákén lése álul lesz idegessé, másik soron a Weias háa előtti mondvacsinált emelkedésben botrinkosik meg, mert ily kapa előtti dombok régi Jaabály- ulan utcsákban gyakran jönnek agyán elő és olt nem boszantjik annyira az embert, hanem egy egésven egyenes és legeslegújabb atcaiban igen feltűnik és kellemetlen hatásúak. Tovább indulok a Csengery utczába, d« épe akkor néhány koosi oly nagy port indított — assorgalmasatosaötttoaés dacsára — hogy » gyalogitjiras kösepén alattomoskodó kerékre-tőt nem látum s igy sikerült snnak csúfosan leejteni lábaimról. Szerencsére — köszönöm »• ilyen szerencsét is — épkézláb kelteni fe- a> áldva a gondviselést és megemlegetvén szt is, ki azon kerékvetot oda tette, de még azt is, ki s kerék»etoket felulálu: tovább aántikelum. As utcza egyik oldala megfelelt várako-zásomnak, csak ast sajnálum, hogy nem hosz-abb; a másik oldalon asonban egy darabon oly keskeny a járda, hogy raju kerülni nem lehet, más darabon nj utczát és házat épitnek, ott már bajos a közlekedés. Feltűnő ezen utcainak azon sajitaaga, bog; egyik vége keskenyebb, mint a másik és pedig teriszerüleg keskenyebb: tudakozódtam, hogy elhibásUk-e a mérésnél, vagy nem lebetett-o másként? de felvilágositotuk, hogy semmi akadály és semmi hiba nem jött közbe, hsnem a tervező mérnök vagy ssépitési bizottmány helyesebbnek ulálu igy, mert erősebb a per-spectiva, ha az ut egyre szélesedik. E ferdeaéget megszüntetendő, egy ujsbb kori saépitési bizottminy erős fekete és febér vo-nallal megrajzolta, meddig kellene az ixr. bit-község emeletes házát és iskoláját lebonlam vagy kelyéool almoadiuni a végre, hogy egyen-lő széles legyen aa ut; hanem valószínű, bogT mire erre kerül a sor, addig még njra divatbs jön a penpeotiva és maradónk a régi mellett. vn. tad. Útiköltségek és napidíjakra. A központi megyei tiaitviaelók utiköltaí--i i sapidijaira kikftidetések alkalmával 1875 ,,rs megállapítva volt 600 frt, 1876. évre p* dig inditványozutik ugyanannyi. Füredi ha .éógi biztoanek a fürdó idény alatti ill.tmé-„ve 400 frt. Füredi hatósági biztoa azolgáiá»»k jó frt. Keszthelyi halósági biztoanak 18 í6.eTM ioditványosutik 200 frt. Összesen: 1875. évre „sgállspitva volt 1050 frt, 1876. évre rwdi* udiiványosUtik 1250 frt. A 4-ik sorszámra : A nm. magy. kir. bel-jgyoúnbteriumnak 1875. évi május hó 20-áB. Ii76/eln. az. leiraU alapján vétetett fel. vni. üt. A megyei épületek fenntartási költségeire. A megyei közp. úgynevezett siállásházki-jsviiáaára 1875. évre megállapítva volt 1200 trt, 1876. évre pedig inditványozutik 2538 frt, 36 kr. Nagy megyeház kijavitáaára 1876-ra pedig 184 frt 0üb/,, kr. Zalaegerszegi fiskert tslsinak kijaviláaa 1876-ra pedig 356 frt87! ]okr. Lövói úgynevezett vámház kijavi-táss 1876-ik évre pedig 200 frt Tapolcsai megyeház körfii teeodó javítás 1876-ik évre ped.(!95 frt. Sümegi böriönház tetőzetére 1876 tk évre 1200 frt. Szántói katonai lakla-jtaol szolgáló épület erődítés 1876-ik évre pedig 648 frt, 13 kr. Ugyanannak tetőzete ja-titása, kapu, ablakok, ajtók javitáaa, a lakha-tón csorbaszat tetí párkány, ablakok, kámin és folvosó burkolat helyreállítására 1876-ik évre pedig 546 frt, 40 kr. Kanizsai megye-bai lartozáaára 1876-ik évre pedig 200 frt. Perlaki megyei épületek tartozására Isi6ik évre pedig 300 frt. Kéményseprő évi ü-kunénve 150 frt 1876 rm ugyanannyi. Gyep-mester: tisztogatásokra 300 trt. Tűzi fecsken-dik jókarban tartáaára 50 frt. Tusi fenkendi átalakítására éa csövek beszerz. 160 frt. A me-gyei épületek tűzkár elleni biztosítására 325 frt. Összesen : 1875. évre megállapítva volt 2185 trt, 1876. évre pedig inditványoztautik 7(J93 frt, 77 kr. Az 1 — 10. sorszámokra: Mérnöki költség-vetés szerint vétettek fel. kiadá- IX. t ( J t k rendszeresített sukra. A megyei ingatlan vagyon után fizeteodó «dóra 1875. évre megállapítva volt 769 frt 84 kr, 1876. évre pedig inditványoztatik 407 frt i'$\t kr. Megyei szolgák gyógyítási költségeire 200 trt. A megyui szállásház tisztogatására 150 f-l. Ol«zi-sen: 1»75. évre megállapitva volt 1119 frt 84 kr, 1876. évre padig inditványoz-uűk 757 frt 431/, kr. X. tétel. E I S r o nem látott költségekre. Klóré nem látott költségekre 1875. érre megállapitva volt 1000 frt, 1876-ik évre pedig indítványozunk 1500 frt. Ujooczozasi kultae-" gekre 1000 frt Elővizsgálat alatti fegyenczek élelmezéaére 300 frt. Rendőri éa ellenőrzési ezé-lókból minta mértékek megszerzésére a 12 ázol-g«biró ur restére a 6fl frt, 1876-ik évre pedig loditványoziatik 720 frt. Összesen: 1875. évre megállapítva volt 2300 frt, 1876. érre pedig inditványozutik 3520 frt.. Az I só sorsiamra : A felvett többleti öu-•zegot a naponkint mindinkább szaporodó ki •dasok, ilyenek a tisztviselők halálozási évse-gyed czimén kifizetni rendelt költségek éa a ló avató bisottság részére megszavacott napidijak és költaégek. A 4 ik sorszámra : A um. foldmivelésipar ét kereskedelemügyi m. kir. miniaterinrooak 1875. évi julina 17-én kelt 13,933. az. leir.u •lapján. XI. tétel. F e k v í jarakbóli jövedelem, A nagy -kaniaaai megyei épfiletftkért a ka- tonaaág álul fizettetik 1875. évre350—8O0 frt, 1876. évre ugyanannyi. UfryanotUoi kertért 1876. évre inditványoztatik 5 frt 20 kr. Tapol- cai épületekért 350 frt. Zala egerszegi fsskert- rt 50 frl. Perlaki megyei épületekért 381 frt Zalalövíi kertért 20 frt Sum gi épületekért 120 frt. Sümegi épületekért 60 frt .Szántói épü- letekért 100 frt összesen: 1875. évre megálla- pítva volt 2231 írt, 1876. évre pedig indítva »J«Utik 2236 trt 20 kr. 'Ösu,,sk 8 i t é s e. A tintviaelók rendes fisetése 1875. évre megállapítva volt 70350 írttal, 1876. évre pe-dig inditványoaiatik ugyanannyi. Esek mellék Járulékai. A köibistonsági személyzet és tiasti 'ftényseg tizetése 40090 frt, 1876 ra pedig 41310 frt. Ezek roellékjárulékai 10606 frt 50 kr, 1876-ra pdig 17654 frt 57 kr. A ciirká lyö fogljár csapat szállásbérére, agy a síükaé-V ia, világítás és szalmára 3345 frt, Ib76-ra Pedig 4177 frt 45 kr. Irodai esükaégleuíkre fW3 frt 44 kr, 1876 ra pedig 6387 frt 34 kr. Útiköltségek és napidijakra 1050 frt. 1876-ra l»dig 1250 frt. A megyei épületek fentartáai k«ltaég«ir. 8186 frt, 1876 ra pedig 7088 frt 77 kr. F.jTéb rendszeriitett kiadásokra 1119 frt 84 kr, 1876-ra pedig 757 frt43'/, kr.Elóre nem Utott kdltaígekr. 8800 fii, 1876 ra pedig 3520 fn ÖmMM: 1875. évre megáliapiiva volt 136889 frt 78 kr, 1876. évre pedig inditvá-nyoautik 152500 frt 66'/, kr. Fedezés f. Fekv« javakbóh jövedelem 1875. évre megállapítva volt 2231 frt, 1876. évre pedig inditTányoztatik 2236 frt 20 kr. A szükségletre levonva ajovedelmelkivánutikfodswtül 1876. •vre 150264 frt 361/, kr. Kelt Zalamegye állandó válaaitmányának Zala Egerategen, 1875. évi sieptember hó'15 én Unott ülésében. Jegyezte éa kiadU: ERDÓS GÉZA m. k. I-sí Terreate: CZUK1XTES JÓZSEF m. k. áS Jegyzéke azon bünpereknek melyek a z.-egerazegi kir. töroéryuék bünfenyitö osztályában 187ő. évi október havi nyilvánot uUaeibm elöadatndk. Október lén 1875. 1056/B. 1875. Sa. I. Szíjártó Ferenca ba-mis eskü tétel miatt vádlott elleni Önben szó-beli végtárgyiláa. Október 6-áu 1875. 997-1119. Sa. 1. Ssinger Jóaaef és Pan-kaaa Juli caaláaaal vádlottak elleni ügyben, kir. táblai ítélet birdetéa. Október 7én 1875. 1095/a 1875. Sm. 1. Barabás Jóaaef mér-gesééi kísérlettől vádlott elleni ügyben azotreli végUrgyaláa Október 8-án 1875. 1111/B. 1875. Sa. 1. Tóth Jóaaef és Mé-száros Horváth favilU tolvajlaaaal vádlottak el-lesi ügyben azóbeli Tégtárgyaláa. Október 20 á n 1875. 1183/B. 1875. L. t Farkas Andor enber-Sléaael vádlott elleni ügyben saóboli végtár-gyaláa. 1137/B. 1875. L. l. Kies István pénztol-vajiásaal vádlott elleni ügyben szóbeli végtir-gyaláa. O k l ó b er 21 é n 1875. 1 51/B. 875. Sa. I. Ssolloai Sándor sik-kaaltaaaal vádlott elleni ügyben azóbeli végtár-gyaláa. 1157/B. 1875. Sz. 1. Varga Mihály béta reaael párosult tolvajlaaaal vádlott elleni ügyben azóbeli végtárgyalás. Október 22 é n 1875. 1164/B. 1875. Sa. I. Török Bálint és Tö-rök Imre tolvajláaaal vádlotuk elleni ügyben aaóbeli végtárgyaláa. 1173/B. 1875. L. t Bakó János súlyos testisértéaael vádlott elleni ügyben szóbeli vég-tárgyaláa. Október 27 én 1875. 1204/B. 1875. L. t. Sabján István ember-öléaael, az. 1. Takác József bünrészeseéggel váí-lotuk elleni ügyben kir. táblai Ítélethirdetés. 1205/B. 1875. S«.l. Petó Erssébet gyér-mekólésael vádlott elleni ügyben királyi táblai Ítélet birdetéa. 1206/a 1875. Sa. 1. Halál János végre-hajtás eltem ellenszegülésééi vádlott elleni ügy ben kir. UDlai birdetéa. Helyi hírek. Felhivá9 előfizetésre! „SALAI &Ö2LÖNY" f. éri október 1-én 14-dik évfolyamának negyedik negyedébe lépvén, mindazokat tisx-telettel felkérjük, kiknek előfizetését e hó végivel lejtr B e lapot tovább is pártolni kivan )ik hogy azt mielőbb megújítani szí-veskedjenek. Előfizetési ár: Ofcttbw-<8czewtorr» a frt ■ — Hirdetmény. A nagy-kanizaai (el-ső- és alsó községi népiskolákban as 1875/6. Unévre a beiraUsok október 1 tol 5 ig a városi iakola-épülelben mindenkor reggel 8 órától 11 ig, délután 2 tói 4-ig tartatnuk meg, erről at. asülok hivaUloaan érteaittetnek. Az igaagalóaág. — A tuabadhegyi hegybirtokoaság mi- után folyó ho 26. és 27. közti éjjel beállott fagy követi.e»léb«n a saólló további erese a nadv- veaetó szervek szeavedéae miau okaaerüleg nem reményeiheto, a szüretelést egyhangúlag íolyó hó 29-re megengedettnek nyilvánilotu. — Iskola-könyvek. Wajdits József köoy vkereakedeaében N.-Kanizzán mindenemú iakola könyvek a tógymnaaiuini , polgári- éa fő elemi ifaagato uralt m-gbtzasábol szabott árért kaphatók. — Biráetmtny. k nagy kaniaaai nyO- váaoa polgári 6u iakolában a beiratáaok f. hó 28-án ketdódnek és október 5 ig eazkózöltet- «ek reggeli 9—12, délután 3—5 óráig a pol- gári iakola helyiségében. A fölvételi, valamint a javító és póivlaagilatok ia október no St elsó napján déluUn 3—5 óráig fognak megtartatni. As igaagatóaág. — A ,no{ry-kan<s»a<tiaatiönsegélyao egyeaülei' aiabsubályai f. hó 27-«n terjesatet- tek fel a miuieteriumKja' megerrisitéa végett. A „nagt/kan.ítjtti isdednevelS-egye-•ület igatgatóaága f. hó 25-én tartott üleaé-bSl a következő határozatok tétetnék \|kózxé. melyekre aa olvasó közönség és kUlÖDOseo a t. srülok figyelmét felhívjuk : 1) As óvoda helyi-aég legkésőbb október bó 15 én meg fog nyit-tatni (/ó-uteza, Ujváry féle házban;) 2) A be-iratáaok október hó 4-tól 10-ig bezárólag min-den nap délelolt 10—12 óráig eazkózölhetók a fentnevetett óvoda helyiségben az ovo és két vá-lasztmányi Ug jelenlétében ; 3) Beiratásidij egy o. é. forint, havi-díj egy o. é. forint, as elafi a beiratáakor, aa utóbbi minden bó 1-én fizetendő le ai ovóoak nyugU mel-lett Swsénr snrsu szülik gyermekeit as igazgatóság — ha a városi tanács által kiállí-tott szegénységi bizonyítványt muutnak eló, — dijUlaoul veszi fel. — 8almay J6n»eft\\* egerszegi ügy- véd ur lakáaál Körmendre tette át. — Bóder Adolf szombathelyi fóelemi Uoilonalc .levélaaerinti oktatása a németnyelv önuouláaára' ciimu jnles kiadványának 5-ik fuaete megjelent Ara 20 kr.. — Zala-Eqenmegen az uj Unoda helyiségei október 7 én nyitutnak meg. A pol- gári iakola 6 évea tanfolyammal a ezentúl 2 éves kereskedelmi Unfolyammal sxervectetett — TanodáiérUsitét. A zalaegerszegi polgári iskolánál as 1875/6. Unévre a beiratá- sok f. évi október hó elsó nspjaiban történnek. Aa intézet uj épületének ünnepélyéé megnyitáaa október 7-é» leax, melyre a nagyérdemű kö- zönséget tisztelettel meghívja Zaja Egersseg, sept. 27. 1875. Az igazgatoaág. — .Iitkolaihirdet*. A keatthelyi polg. fiunodában a jövó 1875/6 tanévben a IV. osz- tály is meg fog nyitUtni. A beiratáaok mind a négy oastályba a polg. iak. helyiaégében f. évi esept. hó 29-én kezdődnek és okt. hó 3 ig foly- nak délelőtti 9 — 12 ig; a javító , pót ésmagán- viugálatok okt. 2 án d. e. 9—12 ig fognak megUrtatni. A tanév szabályszerű megnyi- táaa. a szt. lélek segítségül hivátával, — f. évi okt. hó 4 én történik, AZ igszgaióaág." — Rövid Mrek. Az uróghi kerület egyik képviselőjelöltje Förater Béla a bg Batthyány jóaiágigaagalója. — Dráva-szenl-Hártonban 26 ház égett el- — V. Ferdinánd rézkoporsója 10 máraanyi nehéz. — A királyi család aa óazt Gödöllőn tölti. — A zeneakadémia nov. 4-én nyitutik meg. — Toponáron Festetica Sarolu grófnő kisdedovodának két szobával csinos há- zat sjándékozott. — A szüreti kilátások az egesa oraaágban köxépsxerfi termést ígérnek. — 72 mértékhitelesítő hivatal van hazánkban. — Ara- don 1876. apr. hóban dohánykiállitás leav — A .Vasárnapi Újság" Donizetti aroképét hozta. — Csehországban árveréaen egy 18 ezer forintra becsült gőzmalmot 101 foriotert aduk el. — Egy szebeni uzaoráara. ki eddig 200 frt. jöve- delmi adót fizetett, most 30 eser trt adót rót- Uk rá. — Az Orleans-caalád vagyona 80 miliő frank. — Schimatoff herczegnó a bécai Unitö- képezdébe lépett. — A honvédek uj egyenruhát kapnak, kék aapka, saürke nadrág vörös tsinor- ral. — Virághalmi Feroncs boovédazázados ea iró Kis C^elLen meghalt. — Eugénia excaá- asárné Parisba akart uusni, de nem enge.lle- tett meg. — A pápa beteg. — Vóneki Lajos amerikai ezredes fából papirost kéasit — Tal- lián Pálné Veszprémben 96 éves korában meg- halt. — Fuilíoua asiotáraulau Győrbe uUsott — RéUigon egy f&ldmivee 9-edsier nősült. — A temesvári magyar asinház megnyitutott — Kecskeméten a must akója 1 frt 70 - bO kr. — Az 1864-ki sorsjáték főnyereményét, 200,000 frtot páduai lelkéas nyerte meg. — A marién bsdi tflavéal fél miliő frt kárt tett — Florencz- ben egy köakatonát lóttrk főbe, mert gyakorlat alkalmával gorombáskodó hadoagját leazuru. — Bécsben egy előkelő ügyvéd ür. Lenz fel- akasztotta magát — Lókut községben a vizet oly árért adják, mint a bort. — A .K. K." sze- rint a veaspremi püspöki aaéket nem fogják egyhamar betölteni. — Indiában az árvizek niigy pusztítást tettek. — Orosházán 25 fontos nsgyaágu sárgarépák termettek. — A halápi erdőben 16 darabból álló vaddiaznó csorda van. — Kttrpodfalva teljesen leégett,— A caár Odea- eábaa időzik. Parisban a szivarcau.uk gyüjtéee évenként 250 eser frankot eredményez. — Vegyes hírek. — OTi iUlmtuig. A Bunaelwitznél kö-zelebbről urott katonai szemlénél, miként Reichenbatból Ssileaiában írják, következő ér-dekes jelenet fordult elő. Egy parasstnó köze-ledik a ceáaaárhos, írásbeli kérelemmel kesé-ben. A «o melle, mint valami öreg rités kato-;áé, különféle kitünte'éaekkel és emlékpémek- kel Tan felékeaitvs. A caáaíár kegyasrn ltvessi a folyamodványt és kérdi a „vitéz nót, hol sae-rezte kitüntetéseit „Csáazár ur-, válaszol a nő zavir nélkül ,s kitúntrtéaek nem enyémek, hanem férjeméi. De minthogy ó betegen fek-szik és nem jöhetett maga a azemléhes, éa jöt-tem el helyette". - As érrslmes BtrlinbSU Egyik berlini községi iskolában a Unitó egyik tanítványát megakarta büntetni azért, me-t abéozés köny-vét már több ízben otthon feledte. A fia avval mentegetődzék, hogy atyja kivette táskájából éa elfeledte viaaxa tenni. „De hát mi csinál atyád a könyvvel ?■ kérdé a unitó. „Hát olvaani ta-nul1 voltra a zokogva adott felelet. , De hát \| havaiamit nem tud, akkor mit teás?" kérdé ! megengesztelődve a Uniló. .Hát tőlem kérdi meg" — felelt a kis diák. Paplrszeletek. Egv kfllfftldi Koav«rnint« nevelésére bitott kis laáoTkajáTal s Taroson kiral a«tái;stott, i kit leásv-ka metpülant eK7 a»gTobj> Icniitplifoldet, a melrnek •grik fele maiaoregyeneseo lett Qltettetve, a malik f»U elleabeo rendeüenal, a kis leáorka aioo kerdert in-tézte Uadeaioiielle-h«E, n^rkn mert TS^JOO es a krumpli rendeaen. intu pedig rendrUenül Oltetve, a atadenouellr tarsrba jfitt, e«ak art V£UKOÜ, bog? a rendesen Hitetett kntmpli f6ini i másik pedif ittii való. Kirdea: Ki haaoniit legjobban azon doctotkos, U sajit volt paciense temetésével mtgji Tálass: A stabi, midin betejasett makájlt basa vissi. EfCJ srnsk sok grflrfi volt ojjain. BgY bodnár — kádár — meater látva est, koretkeeó i&citT; aeat Utte ; .vi sindig g75nge sserkeaetAn«k tartják ason hordót atelrre sok abroncsot kell tennünk! * Ec7 bSsiea bátorságáról ismert teBgeres»-ka» pitánj egj bombáiáa alkalmával látja, bog; a hje folfitt elrepQIS goljók elől lebajták feiefket a msz. roaok, oda kiállt a kormánroaaos : aa«egrenlitak fajs^-tokét a aaagaaban!?' — A kormányos nevetve TSIS-aiol ; ,8sivosea taitanik a magasban, de siaeaen ott kslvl" (ifj.) X. faln egretjea csarepaaurdarrsa kásán ez olvasható: .Itt lakik a falu város-birája." Történeti naptár. Okt 2. 1505. Tinódi Sebeatyén születésnapja. — 1849. Komáromvár capitulátiója. , 3. 1B48. Ferdinánd király Magyaroraaá- got ostromállapotba helyezi. , 4. 1570. Pázmány Péter születésnapja. — 1848. Kossuth Siegedre bevonaj. . 5. 1825. Xantm Jánoa született Csoko- nyán, Somogymegyében. , 6. 1849. Gróf Batthyány Lajos Pesten s Aradon 13 vértanú halálos ítélete hajutik végre. . 7. 1848. A szegedi népfelkelés. — 1864. Beöthy Ödön haláloaáaa. . 8. 1848. Jellasics Bruckuál seregével as osztrák földre lép. — 1866. Charlotte, mexieói caásaárnő elmeháborodáaba eaik. Lettobaiás. Buda, ezept. 25 én: 53, 12, 64, 56, 84. Placzi árak. oesr« nept 24. Busa 4 fn. — 6.S0 Boss WO —80. Árpa 2 frt 70 kr. 3.90 kr. Zab 1 trt 80 kr. —2 frt 10 kr. Knkoriesa 2 fn 90 kr. 8 frt. 20 b. Sseaa 1 f.t 10. Ssalna 1 frt 20 kr. — Sysr, ia.pt tó-én. Tiaata buaa 4.80— 5 frt. 30. Kímoiígea bnta 4 frt-4 20 kr . Basa 2 fn 70 — 3 frt 30. Árpa S frt. 80-3 frt 20 kr. Zab 1.90—2.10 kr. — Knkoriesa 2.60— S fit. — Elba S frt — Bab < frt oO kr. — Páam, aaept. 24-en. Basa 4 frt 90—6 frt — kr. — Eoaa 2 frl «O—3 frt. 10 kr. ~- Árpa 2 frt W. —3 frt — kr _ Zsb 1 frt 80—S frt - Knkorieas. í frt. 90—3 frt 10 kr. — Veaisriaa, eseptemb. »6-áa: Buas 5 frt — i ín 20. Kosa 0 n. 40— SO kr. Árpa 1 frt. 80 ST. —3 frt. — kr Knkoricaa 2 frt. 70 kr — 3 frt — Zab t frt 8.10 kr Bnrgonva 66 kr Egr 01 cser km. sábja 9 frt. M) kr. — SMfsk, ssept 25. Ba» 4 (rt»0--6 SO kr — R»u 3 írt 10 kr. — Zab í trt 10 kr>- Árpa i frt 60- -8 frt 20 kr. — Knkorieaa S frt 80 kr. — Bab 4 frt 50 kr. — Lencae 2 frt 50 kr. üzenet. 1797. U. Kehida. TáresakOalemsaTekkal aa Avre el vas látra lapunk. 1798. B A. Budapest. Hsa lábat. 179Í. P. Kasnkel; ? 1800. B. Bpe.t A borUsuitána voaatkoaé ks tároaatod kosloaet varjuk. 1801. 8a. Be. Bo(7 áll Ugród T Érték- ét váltéftiyui Mptsmbar 28. b'l, meuliques 69.90: 5/s cemt kslosna 93.75: 1860-ki áliadalmi koloaön 111.75: baak- réamv. 913 — ; hiteliutéwti részvények 2.0Í— ; London 111.75; nagyar földtshermentesi köt- vény 81.20; teTneavári frildtehermentési k«t- vény 80 50: erdélyi fóldtehermentési kötvsSey 79.— ; borvát-slavon fbldtehermentési kotrénj 84.—; esőst 101.95; cs. kir. arany 5.311/, Napoleond'or 8.92 '/, . . v Feleik uerkeutö s kituló: Bátarfl La)»«. í í Orsz. szabadalm. gazdasági eszköz- és gépgyár Győrött, városház-utcza, 398. szám. Meai Tilágtirlat 1873. AJi»loa> a •agTirdaai gaa4akSi5nKgnek Ugcailaaerflbb, aeját kanitmiii;! GARRETT-féle sorvető-gépeimet, diiMo't mencii él angol »erk«z«td m~SB eoakavÉigói na ta, t. kíii- .■■ M.rár- , loiábbá biraa daráló malmaimat langar-kS r>DÍ««err«,»eljrek eaekiljr ef5r»l ig«o iok.1 kfpe..k m-id»rálni, rágj padl( ti\|>n».i 18-28 ala f«k.8 kíi vekkel. Nemkülüubeo répaiágólmat, kakorieia-morisolólmat stb. KÍ1I § , t GySrOtt, 1875. aieptembar bóbaa. Karoly .jdonoi * irak aellatt, efjr ári jitillátaal. llafya.áaó kip«a árjagjaekak ktHmMtn iagjem • bernaotTa. (178S—3) A legnagyobb YAS8CT0RGYÍR Reichárd és Társa-é, (17 Uj ügynökségek kerestetnek egy tiszteséges, mindenből forgalomban levő üzletbez. Az említetthez különös kereskedelmi is-meret nem szükséges, mellék&zletként is könnyen ve-zethető és igen jó jutalékot hoz. Ajánlatuk e lapok kia-dóhivatalában K. K betűk alatt sürgősen beadandók. (1795—a Birtok-eladás vagy haszonbérlet. aé, III. Mnrxer nfcaa 17. az. alatt ran, honnan képük-kel ellátott árjegyzék kivánafra ingyen bér mentve küldetnek mindenkinek. ("•— " Hölgyeknek nélkülözhetlen! RAVISSANTE Tehenek. A csapi uradalomban különféle fajtn jó fejős tehenek, melyeknek nagyobb része a pallini uradalomból származó tiszta osztfrie2ek. szabad kézból eladandók. Bivebb értesítéssel szolgálhat Schlesinger Gyula, n.-kanizsai lakos, (1792—2) Ca«pi uradalom WUje. Dr. CtaJt a hiTataloaao meg-Tizagiit, máregmetites^ tiaaCA ia teljeaeo árlftimattfo RAVISSANTE bir azon «r5rct az emberi bSrt részre dörxiÖltBÚk, már a t&-rülkoié atáa j »i CXOB támadt ráocxok é> himiöhelj-t-k fUimitUtnak. A lUviMUta' ifjú íru-txint idéx aló. a bfirt fehéríti, friioti é* fiaoBitja . eltárolil leBrö»idebb id<5 alatt ■z^plftt, májfoliokar, orrr«r9»éfet ■ a bár mindeB tuxtáulanaá-i Nemftt Vid somogymegyei mezóváros határában, mely a buda-kanizsai vasútvonal komárvárosi állomásához 1 mértfóldnyi távolságra 500 hold tagositott birtok, nagyobb részint elsó osztályú szántóföldekből álló, mégis abban 120 hold erejéig jó minőségű kaszalórét is foglaltatik ; minden- nemű gazdasági téglából készült, cseréppel fedett épiletek- kel, urilakkal, s több zsellér- házzal is ellátva van, szabad- kézből örök áron el, vagy 1876. év január hó 1-sótól kezdve haszonbérbe kifogna adatai. A tisztelt vállalkozni kívánók V. B. Pest, Sándor-utcza 26. ajtó 6 sz. vagy Nagy-Kanizsán H. B. ügyvédnél (Széchényi tér 455. sz.) nemkülönben Andráshidán, utolsó vasút állomás. Zala-szent-Iván N. K. családi közős megbízott uraknál, a föltételek iránt bőveb- ben értekezhetnek. (1799 — 1) A pK * ifju»«ot bnioi-tai- lia a .fUrltMBtt" aa-pookiot ejy»»er M njjl.egy- l valódi Már axalaS kiaérlet uUn elbatirozaik a L bfilfyak, J0v8r oapáa caak l>r. LKJOiSK riligbirO RlllttUtr J»l baaaniliii. ' orn nab. leglJlMtl S Fcliej. által kiTiltaág. gal kitaatelett, aa arftal fctrtél attfvizafált, ■ sikereinek talált •serfelekepen kipróbált titkol «er i satMaytk. kút I aMZti tfl rak, vtkapéefc. éa avfchek telJM kiirtására,, melyet aokfele mag-próbáluk bamitaa utiuosni ■ árulni,) kunalttu minőiegbeB Eladatik üvegtok ára 1 tn 50 M 2 frt. 50. kr. Postai kaidéin! 0 krral több. Nagy Kanizsán ROSENFELD ADOLF ur Szoboticzán, — Muraközben - egy 13 so-ros ujabb szerkezetű r e t ó-, egy kézicsépi ó- és egy knkoriczazsurmoló gép öntött vas-ból. Közelebbi tudomást szerezhetni Horváth Ist-ván h. lelkész urnái Szoboticzán. Utolsó posta Csáktornya. p tyn kic«ii.jbo Radtp«itio : Dr. LKJOSSfi főraktárában, SCHWARZ HENRIK-nél. Kriatófiér 1. u., N.Kanfsftáii: PRÁUER ar gj6gyu«rUrib«ii. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titűkUrtásmel- lett, utánvéttel eszközöltetnek. (1786—8) Pécsett Zsolnay Imre és Vilmos urak, Kaposvárott: POLITZER R. úr kareakadaaabaa, P SCHN'EIDER 0. Lipót ot<-»«i kereakeda ■ebei kapbaló. (1M4—17) Zsinegeket nafb«B éa kieaiorbea angol éa bajor, raiaaiint aaját k'éatioaénj, ne» éi feberet a lefoleaóbb árak mellett aaálitt Kainz Ignácz Bécsben, I. Wildprettnarkt Nro 8. ■Vidékre utánvétellel. ~mt CHARLES BURRELL , (1797-2) Pirnitzer Alajos di k gazdasági gépek raktóra ee jfivit.-'i^i műhelye Fehér Miklósü Tököry-féle palota mellett. Gózmozdonyok túl nemhaladt működésiéi. Göz-cséplögépek. Járgony- és ké:i rséplő-tjf/ieL Vető-gépek, köinigük, eyéaziii vasból. Arató-gépek. Tisztitá-rostáL S:ecskaváj;fi-gépek. Trieur-i (konkoly és'bükl.öny-választók-) Fa m űvddigépek. Hajtóstijak. ÁrjrqitZ'ktk lív ..'i'rn pnrt'tfordntHÍO'il küldetnek Sítek Rudolf Hofherr M. ciagek egyedüli képv«e<ője tfy o«cr °adog I frt kia bádog 80 kr. £f7aa bádog megreodeleae ia atánreul m«llett g/orean teljeaitutik. 8ACK R4.féle""^"-'""" '"^' "' ' ■ pxrtu. lanexKorasailTnyal. HOFHEMI ■ •orretSfépeu Garroti után, koriaolt ra»-ker«kekkel HOFHERR ». aaórra Telígepeil Soytb otax kerean-tenjeljljel ia anllktl; továbbá a na^joo kedvelt amerikai eredeti BUCXEYE-fela torTetifépM elSkonaánj Délkai rono roddíl ia nc<u •UC£YE-íele aa4r»a reUifépot, mely gspekbil magr rti—ttik. rao rmktároe. " — - CL EL é a rakta 7^^S!^!SSt2l^T "go1 k"°D! i0""ÍHpe' üriw"<Wt) "^bb — ron k&snrl aaerkeietfi o CL _ BÉCSBEN: III Pragantraaae 13. u. ,Ho«l Hungiria.- BIDAPK8TEN : DL allti U IS. aa. .Körtelsk.' 9OOOC/1 V^^AWWAWAWVAV