* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 4 MB | |
| 2006-06-21 11:47:24 | |
 | |||||||
Nyilvános  920 | 7684 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1875. december 98-106. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 1 frt, Urtdaak 1.20, 1.00, 1.60, 3.50. e(ész 5 frtig. Legnjabb képeakdnyTek, szoreg-gel ragy anélkdl 6, 10, 20. 30, 40, 50, 60, 77 kr., sokkal nagyobbak •ría cartonon 80 kr., 1, 1.30, 1.60, 3 írt 60 krig. Frobl gyermekkertjébil.oni'ogUl-kosási jetékok 4—10 etea gyerme- GyonyOrQ sssrksaet-játekok minden korú gyermekeknek, 6 ostze-rakbató képpel, elorajzzsl 50, 80 kr., 1 frt, 1 50, legnagyobbak 2 frt 50 kr. Angol aiinnyomatn képekkel S ftt, 2.60, 3.60, 6 frt. SzOkokntak. egy ssiklarárt képező aqajriamioa], del«j, halak, kft-csák stb uekrénykérel 2 frt 50 kr. MoKfratbatd Orangntang, igen jdl aikerUlt alak, drbja 30 kr. Az f j Frobl.féle olrase kéestlUk caak 1.20, nagyobb 1.80, 2 frt 50 kr. TárkéHtUjáték*. | 10. 30, 30 kr. 1 frt 50-kríg. 6 térképpel 1 frt 50 kr, 2.60 kr. ( Szerssámláda, 50, 75, 1.20, bang- jegygyei 1 frt, 1.20,1.80, 240, 3, 4, 5, 6 frt. Billentyna trombita 5, 15, 90 kr. BSTO. lámpa nj mddazerO 1 frt, 1.50, 2, i 60, 3, 3.50, 5 50. Domindjátékok 6, 10, 20 kr. Eno- mafcb 50, T6, 1, 1.20, 1 »0, 2, 2.50. Die Waeht am Bawin ostáUáTal egyltt csak 1.20 kr. Harang ea kalapács játékok 10, 15, », 80, 60, 80, 1 frt, 1 frt 50 kr. Egy földgömb 30.76, 1.50, 2.50 kr. " RsjseazkOzok 90 krtdl 5 frtig. Takaros bábazoba tárgyek 10, 20, 80, 40, 50 kr. Fnó plé alakok 30, 30, 40 krtól 1 ftig.még nnon>*bbak i fttól 2J0- ig. Pukák éa kardok 20, 30, 60 kr UOropaka fegyYerek 1 Irt, 1.30, 1.60, 2.50 kr. Jitekdobozok, básiszer, botor, kato-nák, Tarosok Tsdászatekkal stb. ! CaaK Wlttenélt WISM, veri UntMrttratM SS, vli-á vis na Htktrioltiktr. Bnrgosyeiim : Witte, Béc: — KUdemények ulánrétul. Videka me<rreadeléMk nuelóbb kérettek. (1869- ÜAG1-K4MZSA, 1875. deczember 5-éa. ©Ö-Ufc évfolyam. i OZLON t Oétnttsi u: 1 I 9f«W «m . . S (K. I fél «m. . . . * , negyed évre . 3 , £py mám 10 kr. Hlrsstsitk 6 hasábos petiUorbaa 7, náaodasor 6 ■ mindan további sorin 6 kr. SnrtLTTÉRBICK •oronJnnt 10 aTért *é- ■jttnrt fel. Kiocatári illaUk nindaa i«g7M birdttéftért hfl! *0 kr. fiaeteodS. ZALAI HQZL elíhb: .ZALA-SOMOS iTo» reelamatiók tat • M keaztíktadolioi Mr- .1AUY-4CXWIZ8A Takarékpénztári épíl«, MUoútt. BoruMotloa loTsUk eaik iaviort mnnkatár-ttllol fofadtatBak ol. } JCooiratok *MWI BOB kalaeuiok. Nagy-Kanizu várt* helyhatóságinak. rwnikOISnban az „alti zalai Dgyvád agyitf'.a „nagy-kanizui karaxkadelnil i loartank", a .naay-kanizsai takarékpéaztar' a .zalamegyei általámt tanitó-te»tülef, a .Zaia-S«aogy gözhajózási raszvénytársulat t több megy* at városi agyesülat hivatalát artesitoja. lap. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalom Jelentés. E lap 1S76. január 1-én tizenötödik évfulvárnába lép. Szép idö egy vidéki lap életében ! A t. közönség fokozatos részvéte csak edzette erőmet, mikor e lapnak szép és nagy jövőt jósolta, alapítottam ; midón ezért hálás köszönetemet jelentem ki, ujo-lag kérem a t. közönség szíves partfogását, mert a lap virágozása által csakis a t kö-zönség öröme, elégedettsége mozdittatik elö. Sikerült e lap eddigi szerkesztőjét la-pum vezetésére továbbra is megnyernem, ki független állásában, mint tapasztaltak, oakis a lapnak, a megyének áldozza fel min-den muukaerejét, minden idejét, nem for-gácsolja szét azt semmi hasonlesésböl sem. Midőn ezt szerencsés vagyok kijeleu-teni, bizalommal kérem e lap L. pártolóit, hogy mind az előfizetési, mind a hirdetési dijakat a jövő évre, ugy a kiadás körüli re-cl&matiókat egyenesen hozzám, a borítékon nevem kiírásával, — a lap szellemi részét illető közleményeket |>edig a szerkesztóhez, Bátorti Lajos ur neve kitételével ■ küldeni szíveskedjenek. A lap eddigi alak- és árban szinte be-tenkint 2-szer jelenik meg. Nagy-Kanizsa, decz. 2. 1875. Mély tisztelettel WAJDITS JÓZSEF, kiadú-tulajdonoa. A fentebbi sorokhoz kevés mondani vaJóro van. Hogy e lap szellemi .értéke ál-talános elismerést arat, nem az én, hanem tisztelve becsült munkatársaim érdeme, kik-nek eddigi önzetlen raöködésökért benső há-lámat nyilvánítom s kérem, hogy továbbra is tartsanak meg előttem oly drága szerete- ■ töjlbcn. Múk lal, észszel, egy és ugyanaz.' tol-érzelemmel szolgáljuk az imi* i dott hazát, védpajzsa vagyunk nemzetisé-günknek s tántoríthatatlan bajnokai a vidék I irodalmának s képviselői a megyei érdekek-nek. Tapasztaltuk, hogy a lap szellemi te-endőiben a kiadói munkálatok hátrinynyal vannak, a lap pedig előfizetések és hirdeté-sek szaporodása által emelkedik, kénytele-nek vagyunk a szerkesztői és kiadói hivatalt egészen elkülöníteni, ennek folytán a szer-kesztőségi iroda marad az eddigi (Takarék- . pénztári épület, földszint,) a kiadói pedig i Wajdite József ur könyvkereskedésében (Wlaxsics-haz, földszint) helyeztetik át, mire nézve ismételve kérjük a netáni zavarok ! kikerülése végett az illető névnek a levél borítékján lrendö kiírását. i Még egyet. Legyen szabad bizalom- mal kérnem mindazokat, kik e lap anyagi , állapotában 1875-évról akár előfizetési , ! akar hirdetési díjhátralékkal vannak, szí-veskedjenek azt még ez év folytán egyene-sen hozzám küldeni. Hazafias tisztelettel Nagy Kanizsa, decz. 2. 1875. BÁTORFI LAJOS, Felhívás. Az 1876-ik évben a Magyar Törté-nelmi Társulat fennállásának X-ik évébe lép. Ezen idő aiatt életrevalóságának, hasznos-ságinak, sőt szükségességének annyi jelét adta, hogy bátran hivatkozhatik múltjára. | H azánknak hét vidékén tartott nagyobb mérvű levéltári kutatásokat erre szánt ki- : rándulásai alkalmával, 8 történetünk rejtett kincseit oly nagy mérvben hozta napfényre, hogy ai a legTérmesebb várakozást is fölöl-multa. TörléDettudásnnk nem egy pontját módosította, nem egy hibás véleményét ja-vította ki, de históriánk mindenik korának ismeretét terjedelmesen bővítette. Kz által vált lehetővé oly kiadványokat tenni közzé, melyek történetünknek eléuilhetlen forrásait képezik. Az oly jó névnek öiveudő CodiX Patriusboz épen ezen kirándulások szolgál-tattak igen sok anyagot, a Zichy Cndex há-rom, a család seniorának pártfogása alatt, megjelent kötete pedig történetünknek ne-vezetesb forrásai közé tartozik. De a kuta-tások alkalmával eszközölt tanulmányok mégis leginkább a társulat folyóiratát, a ,Századok'-at gazdagították. Ezen folyóirat tan hivaiva a társulat és közönség közt az összeköiö kapcsot ké-pezni. Évenkint tiz, öt-ives füzetekben je lenvén meg, módjában van történetünk fej-lődése fölölt folytonos tájékozásban tartani a közönséget: a mennyiben annak minden vívmányát, fölfedezéseit bemutathatja, is-me; tetbeti,ellenőrizheti. Terjedelménél fog-ra több ives értekezéseket is fölvehet, me-lyek az ujabb kutatások eredményeit akkép adhatják elő, hogy azok a szaktudósoknak tanulságosak, a nagy közönségnek élvezhe-tők legyenek. Szóval ezen folyóiratnak fel-adata a magyar történettudásnak az ismeret minden ágára kiterjedő kincseit akkép össze-gyűjteni, bog}- annak azonkori állása abban mintegy tükörben látható legyen. Egy ember ereje és buzgalma ezen eredmény előidézésére elégtelen. Két tényező kívántatik ahoz: az irók és közönség szö-vetkezése. Az irók szövetkezése azért szük-séges, mert a tndás rengeteg birodalmából egy ember csak egy részletet Síelhetvén fel u egéatnek arányos mivelésehei a helyes és Ezélszerfl munka felosztás oélktiizhetlen. De a módot és eszközt éhez az irók esak a közönség szövetkezéséből meríthetik. Hogy a társulat mir eddig is sokat tett, ait csakugyan e szövetkezés hozta létre: s ha az elért eredmény annak izmosodását mutatja is, ebből kell ösztönt merítnie fejlő-désére, tökéletesedésére. Szükség tehát, el-odázhatlan szükség, hogy e szövetkezés fej-lődjék — még pedig a közönség részvétele által, mely hivatva van a szellemi és anyagi gyarapodás eszközeit szolgáltatni. Hány család órzi leveles ládájában mattjának, s magának a hazai történetnek is egy-egy fémes lapját? Az ilyeneknek át-átbuvárlására, ismertetésére, feldolgozására a társnlat mindig késznek nyilatkozik. És melyik magyar volna az, kit hazájának tör-ténete ne érdekelne s annak emelésére ne volna hajlandó a búvárnak átszolgáltatni az arra szolgáló anyagot. Épen azért legyen szabad e kettős ké-réssel fordulni l)a netalán saját gyüjtemé nyében vagy levéltártban levő hazai törté-Dcti forrásokról, régi levelekről, irományok-ról, pecsétekről méltóztassek a titkirí hiva-talt (Budapest, vár, unntcia 22.) érteaitni, ki erről a társulat-üléseiben s ennek alapján a társulat folyóiratában teend jelentést, meg-jegyezvén, hogy ezen beküldött anyagok használat ntán. mindenesetre rövid idő alatt, a veit jegyzékkel együtt, hibátlan s köszö-nettel vissza fognak adatni. 2) MéltőzUssék ismerősei körében a társulat számira ujabb tagokat gyűjteni, s az ajánlkozók nevét és lakhelyét (az utolsó postával) ezen ivre följegyetni s azt a tir- TÁKCZA. Sárotty Gyula a sírból. Toldy Ferencinek ajánlva. Nyugalmat esdleni ru, nyugalmai ab ! caupán, Hátimnak áldnsott suk ivi lít ot-in ; Cierül aiáinfizetlst adott * vak ji-'eu. Vagy bőn« harag;* oh ! Urü>U t.ilinf* k ti ' , tű izirovedék . . . tfirt«ui: , . \nat tÍI..L.' .-, ...r- |.>, Majd annak v^ge les*, — hÍTt-m : a »ubx I,.... Önkén jr Latalma ott dMöíini •xflnni fug; Kajinii)fn»k pedig gflröugyben ríit i fog, Mely érdemet>*uEU rsibtlta «ct a bírt, Mit Q«mx.eteai nyújtott b 0 hontt«r»laen4rt! A népnek rgykor, hogjr vaUk : l*ten iiuri : E g y el h »gy u tt halom elég tana maga; A pnaata túrban én nyugodnám c*0nd«»ea, A nép h A in a r felejt, uatn otQXR *gy i«t«can . . . Uílakt kt híM u u t Kiét. ha Mótrakérjt írván ansktigit, Válságai átadám njon njl ttélf t . . . I ■ i e i. tián .k i • o m I « k • A k«r«iit! A k i b u %^ á bivő, alatta keterag! )>e a tudó. etopOian beburkolt II ili i j (( botrin; az oly történelem, Uelyljfta uev«BBt in hiiba kereMia I . . .A nép fal.aia mt< .A r a • J t r o m b it i j á t," 8 ball(attii rifjik majd .llbjloi i a áj át* .ViUgtalao dalsok- a .b » 1 g J • k lol(;e* hol 7 Hová neffény ,kl)iiir' dnHO|ra vándorol 1 Át aaaji váfy, romeay ■ iMrdni d.aj otiii : Afjoi, tibillfitii: » koltS dtjja. tán? Nem, iaUfietiire nem!.. hasngaáK nyélre a«, S BPfráltosik «s öw, IHU oyár m tavas* ; Mikat m«féii*k»lt ku«mb«B bfin a latit, 8 feledtetcauket >iratjtk itt alant : Sle, i.abadláil BitiaoliiT.. borulj ko- ■ »ál7U ti HabonriiaiTnektánmegéaekelnikelI. Kom is <«|?ol6diii»i, no m i*bara|rndnáni; Ha a hilá>b j 6» őt á m i t r a n e IK II d u á <n , A Bál világon ia pirítja kéaeoiot, 8AHKADV ISTVÁN. ÍJI. IS75- nov. 2S-ÚI1. ÍJ f.*-ri l;ipj:i liiisábjain, inol_\ ek nr. „I. n.ifív WHIIÍT»»Í krr«*k. ifjúság öukrpzó kiire" ügyet tmzielctr.-méltó módon — n-elt*g jó»k»rú tzavakksl már több izben képviselték — illeté-kes belyen fogom látni az azon egylet álul a tegnapi napon leélt, számára nagy horderejű, ünnepély tüzetesebb körülirátát, kivált akkui-, midón az említett egyletben hangoztatott azon óhaj, — hogy a „Zalai Közlöny" óvatosabb és kedveltebb szerkesztésén él fogva, vajba válass-Utnék szak közlönyének — ténynyé váland. A „nagy-kanszsai kereskedelmi ifjúság ön képző köre belső társadalmi élete előmozdí-tása és-iaegszilárditésa czéljából a téli ivadra szaporított társadalmi Összejövetelek és etekkel egybekötötten hurooristicus és egyéb bastnos jellegű előadásokat rendezend tsgjai » zára ára, mely ívad tegnap kezdetett meg ünnepélyesen egy társas vacsorával. Ai ünnepélyt fgyik fiatal, szép reményre jogosító erőnk, Neumann Vilmos or hatásos és ssellemdua megnyitó beszéddel nyitá me;, mely-ben annak értelmét, lényegét tapintatosan és körülményesen mutatá be ésa jelenlevők mind egyikénél a ssándékolt hatást bieujsitotta. Követte ezt azépesároa, talpraesett felkö ssÖntések megelőzésévé! Gstattner Sándor nagy-hatású és nemkevésbésseUemdui beszéde, mely-beo Neamaiu ur tlAadáiáit vODatkozáasai élve, azt og> szólván folytatva, egyetértésre, ügybuzgoságra és munkásságra u'.al és így véli a sikert biztosan elérhetőnek. — Kiemeli as egylet elnöke számos érdemeit annak Ügyei körül és szavait — hatalma* éljenzést >Tcdmé- nyesó, as egylet és elnökére mondott toászttal - fejeié b■-. . Klaük ur tti< ghatottan válaszol erre, leg- kcdvps*_bb jiiu-iliiiniil tekinti a tagok, habár is kiw* lul/mi riifitniMÓsét — kiemeli az egylet s7:iin<>H i^-h'-u-^'-s it) tagok nyerése általi o*gy- . mérvű ienduUiei «M ezép reményeket táplál ily körülmények közt a jiivűre néive. I Hogy es agyiét teodentiája és jellemével egyáltalában tisztelt urasátfodat tnúgismertes-setn, bővebben Singtír Samu ur líarüi irm-iyar ( nyelvben tartott és általánoi lelkesültscget szült beszédét a lehetőségig itt viszontadom : Tisztelt arsim, kedves ügy barátok, tag-tár«k! £n ngyan ások sorába Urtozom, azon j sserencsétlenekaek sorába, kiknél a tet-fnésznt a szolssi tehetség adományával nagyon is fus-▼énykedett — de ma, e helyütt, hol as egyet értés, a bensőbb testvéri ragaszkodás oly szép ( színekben nyilvánul — itt uraim a tehetetlen* sé^ is kell, hogy tehetséggé váljék; ittaszuny-nyadó elemek felkorbácsol tálnak, tevékeny-ségre serkentetnek ; — itt a néma, lebtliac»tU nyelv is kell, hogy szavakat nverjen hfl érzel-mek, tiwu Öröm és lángoló lelkesültség kifeje-sésére. És igy araim, nekem is legyen szabad, érzeteimet izavakba Ölteni és reményiem, hogy türelemmel végig fognak halljratni. Volt alkalmam a helybeli ngyUtnkben i és bebó -ser kow tok kel Ureb ben megismerkedhetni; de fájdalom, axoti sto* moru tapasztalással, hogy majdnem mindegyik* kitűzött zászlaján az egyoldalúság, as ftlssige-tQltw^g, a felekezetieég és előítéletek átkát birja feliratul. — Tapasztalam, hogy hazai érdek benoök csak mellékes, nélkülözhető dolog, — hogy hazafiságul, magyar szokást, magyar nyelvet ignoráloak ; háromssioü lobogóval ugyan, de magyar népszerűséggel nem bírnak; színlelnek valamit, a mivel nem rendelkeznek, a mit nem éretnek és ez, uraim, szánandó álla-pot; « szerintem azon rovar, mely •*m«t egyle-tek gyökerén, alapján folyton rágódik és utó-végre fel is emészteodi. — Ez szülője as egyol-dalú részvétnek, a minden becsületes magyar polgár résftérúli lenézésnek — é» lényeges akadá-lya azon furrón óhajtott fejlődésnek, mely alatt csak legnrdü'hetoe az itkos fátyol, melyen át a „SBÍdó* még mai napon is csak mint tfj-•terű, .valamikori zsidónak" tekintetik; — ▼égre csak eltuohetnék a végtelteljes v ál fal, mely hon6 és honfi között még mai napon is gyakorolja kárhoz^los befolyását, mutatkocrán egyaránt a társadalmi életben leginkább — és ebből kihatva a polgáriba is. A magyar zsidó magyar honfiaágra, állam-polgárságra tart és tarthat is igény L Hossza évek után elérte végre a kor ha-ladásának legfényesebb, legmagasstosabb diada-lát — as smancipatiot. — Beája ruhastattak ezzel számos drága jogok — de esekkel — vi-lágos — bizonyos kötelezettségek is, — A ma-gyar zsidó emancipatío első sorban a zsidó magyarosodását tételezi fel; ha azonban egy egylet, mely véletlen csupa saidokbŐl áll —■ nyilván txt&ködési jogát a germánisatio előmos-diiisárá ha*anáJj» fal — — ti. araim, '' ' sulftti Ülésen leendő bejelentés végett a tit-kári hivatalba beküldeni. Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy a társulatnak kétféle Ug-jti vannak: niapitók, kik egyszer minden-korra 100 triót fizetnek és rendes tagok, fcik évenkint 5 frt. évdijt fizetnek. A Társaim folfÁiraU, & .Századok" mindkét rendbéli Ufoko&k megküldetik. Kelt Peeten, a MagvarTörténelmi Tár-sulat 1875. évi nov. 4-én tartót Tálaszt-máoyi üléséből. HORVÁTH M1MÁLY, •Uök. SZILÁGYI SÁNDOR, ^ A tanító további önképscéae*) ^ Oly tanításnak mely miodig c»ak a regi ByomdokflkW* halad, okvelieaül a tanítóra néz ve lélefc< gépíeaséggékeileilánysjDia. Itt is ét ÍOkép itt a tnegatlspodás hátrányos. Az első otí-tálybeli taoitó azonban talán azt véli, bugy a. b. c.-és vitézei nem igénylik tóié a készülést? — Igen, hogyha aluliban a tudomány bixo- nyo* rwirf tessi a deréjt, ssakavatott tanítót, akkor nem ke** készülnie; de ez esetben a leg- tudóssbb egyszersmind a legjobb tanító. A ta- pasEUlat Kun bizoayságs, hogy a legtudóssbb arak ** iskolában épen a leg ügyetlenebbek L«s gyakran a legsi/áayabb eredményt képeaek bemutatói, a dolgon mit sem váitoítat, hanem csak arra mutat, hogy tudományukat kellőkép meg nem emésztették és a paedagogia lelek la bi {elfogását el nem sajáütották. A kicsinyekhez leereszkedni, a legmegfelelőbb kifejezést meg-taiilai, egy psedagogiai érzelemnek, ha Bxabad így kifojesnünk keltéié : mindé* oly mesterség, melyet tanulmányozva kell tanulói ét mind et nem kik mértékben igényli a kutató átgondolást es ai alapos készülést. Hamar * készülés minden tanító elenged-aetiss kötelessége ,ak kor mindenesetre as i r k s-belisUnyfisebb, mint a szóbeli. Ecsel ast ért-jük, hogy a tani tó, különösen a íiatalabb — elő-ször olvassa át a tanítandó anyagot, gondolja jól át a legalkalmaab tanmódot és wutáp írja te as egész leczkét agy, mint abban a gyermekek- *) Mutatvány i Rí mi Ferenci tier-keutette .NtptiDitík Évkönyve Ilik év. folyása ,A tanító tevékeuvaAgt íakolijia kívül" c*. nagyobb c»ikkéfGl. A* ,Evkönyv"-iiek egyáb tártaim* : Naptár Iíi76-r«, kath. [>rut gör. n. t. ét uraeli-tik a*á*ára, (A k. impúr rövid t&rtinete ; tört. éa kortan! adatok lÖ76-r* ; a kántor által telje-KitcadC ííhb tg yhiti ii«l(álitok táaláxata; Teltot.it ünnepek tiblij* lSÖU-ig; sat.) — A krr. t£jhiti év axakai x Mwa. és Hit rom. tá- j«koiUlA kivonatával. II «l olln ok, u J»74r5-ik 6vb«n elfauiivt L Urunk oévaora, Biigeti W a r g a J. arriképévai. — »Hogy aiukú mintánk," ered. beeurr, Jáaki-tól. — Apbariauák, axikrák, emmetö- redilutk. — Adouaik as élet éa iaJjuUból. — Népda- lok gyűjteménye ll ; GjermekjittWkk. — Párbené- ««k kett. kfitt (A Uaitói teát én iek. ügyeket aép«z«rU«ii tárfVkló beeiélgetéaek. Felkér 1>. Intv.-tol. —A lefolyt k untak ált. jelletnzéa«. — itájíkoíUttf esikk.) A kiábrándulás kúra ét UoQgYfl&k. Honfi J. L.-tol. _ í^oügyi köxigasgaláannk. A tfelfljryeltt reformja, á koiokt. taoáci aj »*abáÍyt»U 1876. eün. ffjib nitt. rendiUltk. —A iigoidijlv. teljes HOvege. — A b«ui kiadedaev. t5rt Subó £.-tfil A lujínyníTelíi kelgtkecéM, fejlődbe «• J#leo álláM baNSk&u. A b-tarMÜMereUtbásiamer- t^«»«l. — A nankaiikolak éa Uk. Ukarékp«Dztá- iak 0t7*- — * felnőttek okutáuluak Uut«rve éa Uctkereodje. - Mód i'ier tini é ■ irodalmi érte*it2. I A neveiéi tudomány pkuti** Ur. fcmari- ui J -tói. II. Ssvmléitetéa.lII. HaugusUtáa, üyürfi Ivántól. IV. Hon- ea világiamé. V. Terttéstetisme 8 e fc m i é t Boldinártol. VI. S,*áaH*u. (A méter é» Qj a>ártákiiek árkiamátzuUaára való utKMtáaaai. VU. H&vtnti tárgyak. Toroa, raj*. VIII H i i o k t a t á t] irUÖnbAdnillii,. IX. Siakfolyóiratok. — Dinciirnck Jótékony adakozáaok é* kitflnteté- Mfc ktaotatáta. TiDűiyi ttimtir. — jí i», K ffas4*f UrtaiOB aieüett *x .Évkönvr éa utpúr* ára 1 írt 1ÍU kr maradt és tDetfreodeUietS a kiadubi- vautbaa : Bndapejt, Síécbenv-i-titcEa ibaláaiTáros) 80. am. 1L-C*erei J kiadóoál. irány és még több ez alegmegbocaál- hatlana^b, legrutabb háladatlanaág! ! ! — — — Kxen igaxságoktól áthatolva, ezeket átérezve — hazafi T agy ok teatealÖl-ielkeetöl — és éten minőségben, uraim, léptem elÖazor óaök köré* be; esen minőségben kedvesen hatott scivemre, midfin itt rajongásra, lelkesüluégre akadtam a magyarosodás, a magyar nyelv iránt. Akkoron bár osak az egjlet t. elnöke és tixkara resséról voltam képes ez oldalról meg-gvőaúdést •serethetni; de amiot az emberi test-nek tényekje lelke, ugy hiseem és reménylem, hogy ez egjlet lelke — elnöke bírt már és bi-rand tovább u kei!6 befolyással as egész testü-letre, ason elv megbonotitáaában, mely ha-jaáokbmo minden oyilvino% iatecmény és íökép y egy „önkepsö-egylei" kétségkivüli alapköve. Késiemről úsxta erőmmel, lángoiú lelko-•ultaéggel—nentelem jljt egyletnek csekély igénytelen erőmet, tehetségemet és buzdít en-gem hathatósan esen akaratban a mai estély, mely ez egjíet tagjait ily uép kossoruban fűzé öasse, mely a testvériség, as ai egyleti élet mintaképét ábráról ja és ni vem óhaja, bugy a JÖTŐ ne bírhassa majdan szettépai a msat kö-MUket, mely ma oly ssorosan hasódott oesse kel siemben eljárni fog; as id&abb, tapaasjBal- tabb tanítónak elég, ha legalább a fúkiinduláai tételeket feljegyzi. A lananjagoak írásbeli fel-do!^ozá«a nemcsak, hogv a legalaposabb etóké-sxöiéa, haoeiTi egyszerimíad legbiztosabb mód arra> bőgj a fiatal tanító haludásaít felismerje és belássa. Oly tttk6r es reá nézve, melybe be-pillantva, Dyugodt kedftlvlyel, mi a tanítás és aevelésnek i^n fontom téayesoje, fogjassent kü-teles*eget teij^itvai; mert boldogító ason tódat, hogj reáak várandóf-Udatot tökéleteseo ismer-jük és ast k^llóea me^tiTdjuk fejteai. l%j teljesedik be rajt* valóban a „Dooeado ducicuus"; .taútra timuluBk* élre, mi már magában véve elé*,h*'(jjr ajíésalilest sUtaiában, az írásbelit pedig külöirfwcD haszoosoak és ép asért etcDK«<lbrtlen küi«lcaftégnr>Ic tekintsük. A leírt, U(f\ nevezett .miiiultczk^k* ismétlés al-kalmával sok idút fognak a tauitú részére meg-takaritaoi én ■*.% ismétlést sok^zurosan fogják megkönoyitesji Mi odeDD t p készülj tanító! fiataí vagy öreg légy! Hajt okos a taomúd, bár tudod as anyagot. Hogy azonban eme az ügy érdekében jogosult követelménynek eleget leoeaseo tenni, időre van szükség éa ha eceo napontai készulésbes a feladatok, fogalmazványuk stb. hetenként egy-néhányuzor ismétlödó kijavítást — mi oly kel-lemes (?) munka, melyet seoki sem fog tóiünk irigy leni — is számítjuk ; mindenki be fogjs ismerni, hogy s taniló munkálédása nem fejes-hetö be napontai 6 óra alatt sem. Bárba igaz is, hogy tanítva tanulunk, de ép oly tagadhs^lan az i«, hogy tanítónak többet kell tudnia, mint s mennyit tanítványainál ér-tékesíthet és valóban nyomorúságos emberke volna ason tanító, ki megelégaaik as egyes Un-szakmákból annyival, mennyit felsőbb osstály-beli tanítványaitól jogosan követelni lehet. — Semmi körülmény közt sem engedhető el a ta-nítók önképzése; részint mert szükségessé teszi act a képeidéit ben nyert, a követelményeknek még mindig meg nem felelő kiképectetés, mely sok tekintetben a letető körülmények kocl nem adhatta meg azt, mit várhatnánk; másrészt pe-dig szükségessé válik a további önképzés azon sokssorosan fokosodott igények kovetkestében, melyeket mai nspság a néptanító iránt támass-tanak. Míg a felsőbb iutÓKetbeli tanítóknak ren-desen csak egynéhány tárgyat kell tanítania, a népiskola tanítója köteles ennek valamennyi tan-tárgyait — a bittant, a történetet, számtant, ter-mészetrajzot, természettant, éneket stb. oly jól érteni, hogy azokat síkeresrn taníthassa. A ki ezen követelményekkel szemben nem akar gyá-va kontár lenni, annak dolgozó asztala ielett már az iskola érdekében is kell tündökölnie e jeligének: »k*J <3 r e, mert a maradás egyéni 6/ a hátrálással*. De n cím csak az iskola, hanem saját maga érdekében ftetn szabad a tani tanuk önképzését elhanyagolnia, mert sarkalatos fOtényezO ai, mely által kivívhatja aton küzbecsülést, meiy öt jogosan illeti, de melyben eddig nem mindé nüttrészeeittetik. Seramikép sem lehet tagadni, hogy a mostani,kiválóíag anyagi irányú korban, melynek jelezava mindig éa miodenha pénz é* ismét csak péoz, az örvend a legnagyobb tekin-télynek, ki a legteltebb enzénynyel rendelke-zik; valamely ezégnek fénye és gazdagsága na-gyon is gyakran elpalástolja a szellemi ssegény-seget. A tsnitók pedig, kik többnyire szegé-nyebb osztályból kerülnek ki, általában — bár-ha ritkán, miot a fehér holló, imitt-amott kivé-telek vannak — nem tartornak azok közé, kik-nek kincseit a penész lepi és rozsda marja ; ja-vaink többnyire a holdban terülnek el és jöve-delmünk, bárha napjainkban már tetemesen ja vult, legtöbb esetben még nagyon,de fölötte na-gyon csekély. Mily semmisnek, jelentéktelennek tűnik fel a ^*rdag, a drága javakkal telt caü-reiben és istállóiban gyönyörködő földmivtlő és a jómódú, egynéhány tanító fi re test sokszorosan — és ne legyen képes homályt vetni ssép fri-gyünkre t És most, uraim, becses türelmöket meg-köszönve, még poharat emelek legelőször is és mindenekelóit a magyar hasára! Dicsőséges királyunk — s királynénkra! — A magyar nyelvre! — K* egylet nemes lelkű és ügy buzgó elnökére! — Annak ma^yurérzelmfi szellem dus titkárára! — £s emelem végre ez egylet minden egyes tagjára! — Éljen !!! K beszéd számtalan harsogó éljeozés által szakittalott félbe, mi a befejexéaül történt fel-köszöntésekre a végtelenségig fokozódott. Következett erre még számos magyar és németül kevert előadás, melyek közül Bichler Alajos, Heimler József uraké birt kiváló füsse-resettséggej. Az estély egyáltalában Singer űr szavait nagyban igazolta; az egvit-t maga életrevaló; kezelési ereje kitűnő és miyagi helyseié megle-hetős jó. — Kívánjuk mi is nuki mindenekelőtt azon részvétet, melyre nagyban érdemes As to vábbá, hogy sikerüljön azon f<*jlf>döttségre ver-gődnie, üdvös czéljat valósítania, melyet magá-nak kitűzött. SINGER SÁNDOR. I jövedslmeso" üzlet tulajdonosinak a uegeay ta-niiócska, ki ugyan nagyban kelt irigységet — állítólag sok szabad ideje miatt, de tényleg nem igen kerekedik valakinek kedve vele cserélni. Hol pedig még ily viszonyok vsának — és ojrTan ki akarná tagadni, hogy ilyenek mind ekkoráig léteinek? — morális kötelesség ezen mammongőggél szellemi műveltséget üzembe ál-lítani, mely rgrréazt a műveltek köreit nyitja meg számunkra, másreset pedig a műveletlen tömegnek annyira Ímponál,hogy ss szellemi fel-soségünk által mintegy kényuerittetik nekünk a kellő tiszteletet megadni. Ha már most nson kérdést tfmasctaaák, hogy mit k**ll * tanítónak őoképn-se erdekében tanulmányozói,ele*" »<>rban azoo xzakmák&tem litenők fel, m.l\éknek részére, mint tanító és nevelő részére legtöbb fontossággal kell bírnia. Mindenek előtt a neveléstannal kell kiválólag foglalkoznia, mert a kí az embert ne-velni akarja, annak azt mind két tekintetben, testben és lélekben tökéletesen kell ismernie. Anthropologia éslélektafi,oktatás és módszertan, — Pestalozzi, Diesterweg, Curtmann, Schtuidt, Kehr és más ily jeles paedago^usuk nyomán ki-adott müvek legyenek eisú sorban a tanító kod ven ez tanulmányai. De eme paedagogiai búvár-kodás mellett nem szabad elmulasztania a ter-ni észé ttudományok különféle ágait tárgyaló iratok olvadását sem; figyelemmel kell például kisérnie a jelenkor felfedezéseit és talál-mányait, hogy e tekintetben is kora magaslatán álljon e felvilágosítás, busditáa által környeze-tének használjon. Valódi sikerrel azonban csak ugy fog ta-nulmányozásakosxoruztatni, ha mindenek előtt: egyidejűleg nem fog sokféle Bzakmába. Aphorismikból: Szerencsés, kinek sok pénse vau, de sze-rencsésebb, kinek nincs, és mégis boldog. Miért az élet, habogy halni születtünk, s miért a halál, ha élői V Hogy felfogjak rendel-tetésünket!— Meghalni köonvü, de élni nehéz. Életünk egyik legnagyobb áldása a halai. Míg az ember a kenyeret csak fogyasztja s nem sserzi, az életet nem ismeri. A ki külsőségeiben megtámadja vallását, földhöz sújtja a ködmenyt, melyben édes anyja is benn volt. Lelkiismeret a legjobb biró, kit sem péoz meg nem veszteget, sem áiuitáa el nem altat. A barátiig nemes lörzs, melybe különféle ágak ojtvák. Ha például az alany csőn tár, a ha-son nemű tesivüreetilés virulni fog, ellenkezőleg elcsenevészve kihull. A legnemesebb boldogság mások boldo-gitása. Nincs oly szegénység, melyben as ember boldog, s oly gasdagság, melyben boldogtalan nem lehetne. — Vannak emberek, kik boldogságukat is feláldozzák, hogy nagyságot affec tál hassanak. Távoli találkozás as ellenséget kibékití, az ismerőst baráttá, s a barátot testvérré teszi. Hajgató Sándor. Sport és iskola: Most a kutyákról már anyakönyvet sorba ve-séinek S országos kongressorvoslandj' a bajok ; Oh, boldog kutyafaj, ha bajod származnék be-lém is Nem bánnám! kutyabaj volna a sorom. B. J. Helyi hírek. — Ő felsége a királyné, Deák Ferencz köseli rokona és ápolónője Nedecsky Ferike kis- asszonynak menyasszonyi ajándékul egy mű- vészi kiállítású melllüt adatott át, udvarmestere báró Nopcsa által. — Ú feUége a király Muraköznek egy- házi tekiotetbea ts a zágrábi Érsekségtől az anyaországba vissza ke belezte téeét elvileg hely- benhagyta, s a vallás- és közoktatási mimstert megbízta, hogy az átkebelesés kiviteli módoza- tai fölött, as illető egyházi főhatóságokkal egyet- értőleg, s a külügyrnijiisterium utján a római szentszéknél is a szükséges lépéseket tegye meg. — Január 7-diJci báL Ép Upunk zár- takor vessszük a birt és örömmel tudatjuk la- punk táncz- és bálkedvelő olvasóival, hogy a .január 7-diki" bál a jövő farsangon is régi is- mert jó hírnevének, megfelelóleg megtartaiik. Rendezi a nemrég megalakult nagykanizsai fia- talsági társaskör. Az értekesietek már folynak. — AyUvános köamőnet. Singer Leo- pold ur helybeli papír kereskedő, szíves volt 7 irt 18 krt, — melyekkel a lüjoltó egylet néki vásárolt irodaszerekért tartozott — ajándékké- pen as egyletnek átengedni. Evén nemes tetté vei Singer nr — ki meg os*k rövid idő óta te- lepedett le városunkban — axép tanojelét adja annak: miszerint esen, a kösazolgálatában mfl- kttdő intesméayünk jelentőségét Ó jobban mél- tányolja éa s ssarut — a vá«a kteérsltkétjob- bao bordozsa szivén, mint sok — de igen sok bennszülött polgárunk. Midőn tehát Singer ár-nak ezennel legmelegebb köszónetumet nyilvá-nítanám az egylet nevében, egyszersmind azon óhajomnak is adrk kifejeaést: vajba ezen ne-mes példa még sokak álul utáooztatuék" ! Val-bach Mór, tűzoltó ejryleti eiDük. — Jfarencxnapjának előestéjét kedé. * lyeseu ültük meg Hofer Ferencz kis-k&oizsai jegyiú ur vendégszerető körében, hol a szebb- nél szebb pohárkcMSöritések közt meglepő volt Kovára János szolga biró ur tapintatoa tOasztU midőn Zalamegye legfiatalabb tudoráéit, Dr. Wlassics Gyula tisztelt barátunkért emelte po- harát, a legszívesebb Inlk'ttiilia*^*;! éltettük.ki ép előtte való nap tette le a tudori harmadik szigorlatot és pedig dicséretes kitüntetéssel. — GyáMxIlfr. Özregy Kerkapoly tján • dorné szül. Kerkapoiy Amália rinutédea anyja, özvegy Hegedűs Józsetnész. Kerkapoiy Mathild és Kerkapoiy Eleonóra mint testvérek, szomorú dott szívvel jelentik, fia, illetőleg testvérjük Ker kapoly Sándor végzett jogáscaak, f. évi decz.hó 3-án élte 24-ik évében történt gyászos elhunytát. Huh tetemei december hú b-éu délután S1/, órakor fognak a nagy-kanízsai sírkertbe a ret. egyhás szertartásai szerint Örök nyugalomra tétetni. Nagy-t£ani*'a, 1875. évi deczem. 5-án. Béke lengjen poraio ! — A öalatim-füredi kir. járásbiró- sághozGombás Albert aljegyzővé neveztetett ki. — Keszthely váron vagyoni álla- pota: Reíschl Vencsel ur városuoknak volt közsseretetü bírája múlt ázom baton folyó évinu- vember hó 27-én adottat minden a város tulaj- donát képező tárgyat Kugler Nándor ur, jelen- legi városbirónak. Ama nagy megtakarítás- és oksxerü gazdálkodásáért, — melyet Reischt Ven- ccel ur a város irányában a lefolyt 13 év alatt tett — lehetetlen, hogy Keszthelynek egyetlen oly polgára volna, ki neki iegbensobb köszön*; töt ne szavazna. A leltárilag átadottakból jónak látjuk a köve tkotok napfényre hozatalát, ugy a DIB : £rdó alap 1,409 frt 50 kr, Szent-Miklos temető alap 30 frt, ráros csinositási slap 807 frt Fehér-féle alapítvány 27,736 frt. 88 kr, korház alap 4,203 frt 84 kr, városház építési alap 259 frL 58 kr, ssegény alap.4,14^ frt. 79 kr, iakola alap 1,530 frt. Vajda-féle kamat 62ti Irt 64 kr. U*szeseo 40,752 frt. 03 kr. az az negyveneser hétszáz ötvenkét frt. és 3 kr. Ez tehát ason tő ke, melylyel Keszthely városa jelenleg mint készpénzzel rendelkezik. Ha most azon időt, mi- dőn 13 évvel ecelŐtt Keischl ur a bíróságot át- vette, s városunk csakis a 27736 frt, 68 krnyi Fehér György féle alapítványával rendelkezett, a most történt átadassa! összehasonlítjuk, látni fugjuk, miszerint a már többesór említett Keischi Venczel ur 13 évi terhes hivataloekodása alatt Keszthely városának lá,O\i> frt, 30 krnyi Ös- szeget gazdálkodott meg ké*zpeüzben. A midőn tehát Keischí Vencsel urnák e nagyszerű gaz- dálkodása- és megtakarításért a nyilvánosság terén köszönetet szavaznánk, egyúttal óhajtjuk, bár a közpályáról történt vuszaiépését s legkö- zelebbi alkalommal megváltoztatná, B szeretoűk őt ismét városi tanácsosárak sorában láthatui. Végül pedig, midőn sok ily gazdát kívánnánk édes hazánknak, s ennek minden egyes városa és k ősségeinek egy úttal azon óhajunknak aduuk kifejesést, hogy Beischl Venczel urat as ég hatalmas ura a haza, it emberiség és Keszthely v a- . roaa javára még soká, igen soká éltes* el !! P. — KötHd hírek. Orlay Soma .Petőfi arczképére* nyitott előfizetést 1 A-t. 50 krjával. —r „Athletika" czimű muaka jelent meg Mol- nár Lajostól- — A philadelphiai világtárlat he lyisége 3 eaer hotdra terjed. — A szent-gott- * hárdi ifjiwg deci. 12-én műkedvelői előadást tart. — A honvédsegélyző egylet czéljaira u kormány 40 ezer frtot ajánl a bulgetbe. — A tót rMaticia" feloszláttatott. — Liszt Fen-Dc/. decz. közepén Bpestreérkezik. — Nagy-Vára-don újból megalakulta tüzoltóegylet. — A nu>-dosí adóhivatalnál 30 eser frt. hiányt fedest-k . fel. — Bukódon as apa öt éves leányát ujv megverte, hogy másnap belehalt. — Rlelrer Fen Kanizsa helyett Debrecxeabe ment. — Thesss- . Ha, Kpirus és Kandiában is kiütött a lázadás. — Dulánssky Nándor szék estéj ér vári püspök ün-nepélyes felszentelése Esztergomban decz. 8-án lesz. — Kolozsvárott egy férj nejére az utcxáo rálótt — Franciaországban egy nőt halálra ítéltek, ki hat gyermekét tűvel Ölte meg. — NyilYános köszönet. Alulirot* kedves kötelességet teljesít, mi-dőn Fürst Lajos nagy-kanizsavárosi állatorvos urnák, két szép s drága lovának veszélyes be-tegsége, s közeli elhullásuk alkalmával tanuaitolt szakértői működése, s különösen fáradhatlan szorgalma, dicséretes busgalmaért méltó köszó netél nyilvánítja. Kifejetbetetlen örömet szer-zett, midőn oly szép, s értékes lovaim felgyó-gyulásához nevesettállatorvos ur reményt adott, rövid idő alatt lovaim épségét, egészségét riss asaáilitva, mint előbb, ugy használhatóra. Fo-gadja ismételt köszönetem szíves kifejezését Nagy-Kaniaaán, decs. 2-án 1875. SCHMIDT GYÖRGY, dátfi p jgyet juUnyt. ára s teljes biztossága f/ilro olriolT-f.'rfoaeíit ™°rt " M-000 %O,0«O, lOfiOO. 2OOO, nagyon ajánlja, hogy azokba ** LÜKe emelj eZXeSSeK., WOO frt nyeremény mellett, :r=Z valószínű, txoary P-"walr börzei ttríolyama emellteani fog. =z= Vidéki megrendelések készpénz vagy felpénznek készpénzbeni előzetes beküldése mellett utánTélelM teljesittetnek. A készpénz .küldemény franco és 19 krayi béivegáij mellék- lésévé) kéretik . (1854-3) WaciiMfetube íer k. k. priv. Wiener Handelsbank vorm Joh. C Sothen 6rahen 13. Eredeti sorsjegyek csak a napi árfolyam szerint. Részlet fizetésre ' "*">10 taíl *-lrtb- ""*- k"i^!Jt*k"ik'uloli4 í"t4'°é' " "** '"ti Ezen sorsjegyeket U lj b M000 % iUesíi-sérvben szenvedők a lejíohb hatásának Inionyoll ■•rTIdicl álul •!ltille||il 0. t«liln,ia>« álul Uiriuabca 8ebwai»ból, aef>°l>< f}"* aeeelyt nyírhatnék. így té(t-ry *ra 3 írt S0 kr. 0. é. Minden utanaasrs, mely a kOiOosíl félreTíMteaire rseloa, Itratoiaái; kéretik. 8«üiféle aaialjaia til- kokal fel neat (•iWakati. MaonyiRinyok ia hilairatofc a Ulj«*en fel- t7»f7u>uklol in a helrBH aem kósoltetaek, mert a baainilati aU.itii- ban több benn foflaiutik. Kapható ma4rana! Stnraenejfer Q.-oil, vala- mint a knretkeaS raktirakbajl; Peatea: Kormizyií". íjt*}""- tir a .8x-Miriiaos.* lárrlkon- Hlttlbarb Za i f m oa 4 (Togy- aaertáraban. Taaaitáiall: Pasait J B. .HirU aejiu- iyógy tarában. (1814-6) Az adventi idényre. A n t. ]sl<*faánea éa káplán nrak kiailánomltui wegjelent *\Uc*aJom-twjü munkára: Dr Sel4ei Pál •"•-rá tik alkalMra irt tztit itti-dek Byljteawyerc : mcv minrifn áiiveuti nívpr* kölön ejty-fpy ■■-került uent betzédet Urulmw. Ars e tnunk-oak 60 kr. K-pbmtó min.Ien h*x»i Jtíkkdb KUtitek s li.ua lir.tda, WüheUna nlau 4 <«KISU BetUnaes »** stfa aftarai arUnsai Bor-eladás. A Balaton mellett, a keszthelyi vasati állomástól fcl-órinyira fckvó, ugyneverett: .Bari hegjen' (So-mBgymegye) nagymcnnyiségil é« igen jő minóségfl — küfcn rembargi vászon raktára Bodapesten, —^f£*;£ :^;r:."S dijnélkOli levelekben azonnal Tilaszolni fog. Kesitbelyeo, (Zalám.) 1875. évi Borember hóban. A nagykaniMal takarékpénztár 1875. évi november havi forgalma. iskolai Ukarékpéniiátairol Szózat a U«itók-hoa és tantonokhöz.' lltWdik flggelékkel *tai- \ tott kiadás. — Ara fűzve 40 kr. Kis nemzeti : mixeom 37. kötete. — E?í*ry UJr^eoeW. At ' osjdottol koruntg. Kíván 1^, Stilágyi S., Hor-váth M., ttb. után egybeálliU KulifFai Ede. — Ara tfiive 50 kr. Olcaó könyvtár 12 — 14 fü-zete. XII. füzet. aula. Irta Cbateaubriaad. Fraacaiábol fordította Caiky Kálmán. — Fűzve 20 kr. X1IL fluet. Király klyllek. I. Helén.II. Oinévra. Irta Tennyaon Alfréd. Ford. Szász Károly. — Fuzv* 20 kr. XIV. fütet. Lord Ba-con. Irta Macaulay T. B. Ang furditotta B. P. — Fűzve 40 kr. A Talmndzsidó. Mindenrangn zsidó és s-eressténjnek nwgszivleléaill bemu-tatja dr. KobJing Ágost. Az eredetinek harma-dik kiadana után míc.vírua Qemini. Másod, kiad. — Ára fuívcíl) kr. TYirUneimi könyv-tár 13—17 fuz«te. — Ára egy egy fizetnek 40 kr. XIU. ftiavt. József császár vagy egy ember-barát a trónon. Irta Aldor Imre. XIV. füzet Hunyady János és kora. Irta Áldor Imre. XV. fuzxt. Attila hnn király története. Irta Áldor Imre. XVI. füzet Két Rákóczysé. Irta Áldor Imre. XVII. füzet. Korona és vérpad vagy Stuart Mária történet*. Irta Áldor Imre. - -Irodalom. BEVÉTELEK. ft. kt Pe'aatar maradvány 1875. oet. 31-te Pénztár ssámla 31. Hit«lés6n*lL. 175 437 18,711 99 M.78O36 188,18870 5S,S4»L 10,775'- «J71 KUlegeaiei BilyafUletik Iltreny éa váltó kasaat SS Beintási dij 41*0 48746 1763 31,26 6SS1O7 1669 Jt 176 36 104 42 4492 <0 1 110 Kolueg giaaalek IJaajSvedelejs gintlevS kanat Háaoer bitralik Belét kunit illetik araay iá franc LajtgTie.i díj Vetyee Belet arany Kofceóa arany kamat Frank bvtit „ Kintiévá araoy kolesoa kamat 26 -I] -I- 83pl 5871 S25,«68!lS4 KIADÁSOK: 16 Adós Pénztár számi. Mit stamla Tibi KBteleaTicy Betét kamat Kuliéig KGtriny ea váltó kamat a* II I Tetryes birek. — Ki tájjá a „s*6s" dokdnyl 'F.gvik péaz Ufyi igazgatónak megsúgták, hogy a szegedi péntügyi tisztviselők hivatalos érákban hami-sitatlan magy«r dohányt szoktak színi; oly időben lepte meg tehát ókét, a midőn legke-vésbé számítottak látogatásira s íme s „sz&i* dohány kérlelhetetlen elkobzoi mindenikénél, a hivatalos helyiség legtitkoaabbzugaibaa elrejtve kivétel nélkül talált 2— 3fontigati fiaánczolat lan magyar dohányt t — Lmil Jézutkihm. A b«c*i fopostáhot következő levél érkezett, mely nehezen leaz kéz* boz juttatható : , Kedves, aleot, kis Jézuskai Én, a Qyarika, meg a kis Marika azépen kérünk, ne feledkezz meg rólunk az idén, minthogy ta-va] sem ajándékoztál meg semmivel is, ámbár oly atorgalroasao imádkoztunk. A pap* beteg, a mama pedig semmit sem kereshet és vásárol-hat nekünk, segits hát te rajiunk édes Jézusks. Nyitva tartjuk majd a konyha ajtaját, hugy le-jöhess és hozunk *gy fenyőágat, függessz rá 71.496 *K 180,467 93 11,543!— S,116Í9« 358 18 50 365^ 680 — 79 64. aaájala Timii fiietíi Háabirtok B«iít kamat illetik Franc kamut Arniiy betel Arany éa fiaoo 1Í956 1645) fc88j 2?8,479|33 Piukiszlet 1876 nov. SO -in Oeesea forralom. 1016 586 65.7U] 30 — VJ ktmtnitk A Fnakfis-Tintüat Budapesten iámét trabáuv kiadásában ujabba* megjelent • igen csinosan kiállított könyvet kUldStt b« szerkesztőséginknek, még pedig: Berastein. A termeszét körívvé. 13—16 főzet. Egy-egy f&Mt ara 50 kr. É négy füzet tartai-ma: XIII. füzet. Ai állatok éa növények életéről IV. — a. fér n«((7 és ki* keriagaae. — Némi mellékkörülmények a száv működésénél. — A budapaeti vizvezetések éa vermetek a tatben. — Mily erós a **iv. — A nem éa as úgynevezett .aMétkamra- (Camera obzeura). — A aaem előnyei, — A azemhéjjak. — Képesek Tolnánk-e litni nemek nélkül'! — Néhány kísérlet itb. XIV. ttat Gyakorlati futak. I. — Tudomány éa gyakorlat. — Elégéi ée melegi-tés. — A tttl éa légvooat. — Kályha éa kandalló. — A caerépkályaák. — KUrSnbSzfl tfl-zelfazerek. — A gyeptSzeg. — A gyeptAzeg fa-értéke. — A koaka. — A koaks melegítő ké peasége. — A koaka tudományos éa gazdasági tekiotetben. — A kíazén. — A barnaszén. — Fűtés éa egészség. — Egyszeri fBtéa. _ A Ul-gyursan berfllo kályha. — A vaskályhák. — A vaakályhák ártalmassága atb. XV. füzet. Gyakorlati Httés. II. — Miként kell gyakorlatibbá tenni a gyeptóteget. — A légmaatesea elmart kilyhaajtók. — Fízés a kályhában. — A ftttea nagyban. — Világító gát, mint futoszer •tb. — Caak egy totó lámpa. — Az egyw részek. — Ai ulaj szabályozása. — A levegő nyo-mása. — Légvonat éa elégé*. — A lámpa henger. — A légronat Mabályoiáaa atb. — A természet vándorlásai éa átalakuláaai. — Miként vándorol éa alakul 11 egy homokszem. — A vándorló homokuem hatása. — Miként váodo j rol egy szikla. — Egy aaikla nevezetes ntazá-aai. — A« egyensúly helyreállítása. — A vii | vándorlása és átalakulásai. — A vándorló vif ; különféle képességei. — A befagyó viaek mozdulatai. — A vizek forradalmai a jégboriték alatt. — A vizek vándorlásának jelentősége atb. XVI. fütet. Hozgái a naprendszerben slb. — Képzelni utaiás a mindenaégbe. I. stb. Családi könyvtár. XI., XII. fütet. A mindennapi életből. A nokoek. Russ. K., HoleKhott, Doebe-reiner s máaok utáa irta K. Benictky Irma. Kél fant. - Ára 80 kr. Uuz Adolf. Vallás és tudomány. — Ára fűzve 60 kr. Laurent F. A> JPt JE3 JEat . Innsbrucki és Salzburgi 20 írtos sorsjegyek. 6. Dr. zembf-r fonyeréz 20,000 frt 3. Január . 30,000 trt &.J>n-nr . 10.000 frt Hozások Jch babé die Éhre einem F. T. PaUiknn die hOfliche Anzeige zn m«chon, dass ichin G r. - Kanizsa, Kazinczy-sse, (ehemals BrinhansgaSBe) Nro 7 ein Bier-Dcpol mit Eiskeller errícbtete. Am Láger wt Bier, sowohl in Zwei, Kin nnd in Halbeimer Gebinde, wie anch in ílascben stett vor- ráthig. (1857—2) Achtungsvoll Autón l>rebf.r. ^" Briefe nnd Telegramme wolle man gefalligst an .Drehers Bierdepot Gr .-Kanizsa richten. ~ £ legalább 30 frtot karácsoni és újévi ajándékok. Egy külföldi gyermekjitékgyár leboDyoliUsa kőret-keztében nagy választékú gyermekjitékárnk vételárnál 50 százalékkal olcsóbban jutottam birtokába, ezen gyermekjátékok karaCSÜl..- S HJéViajindéknl különösen ajánlhatók. Gyermekek, örüljetek! A ki KVernekeinek kariwonkor nagy Brömi-t akar were<i.i, at ye meg, a neddig a keaa'et Urt, iltalánoaan kedvvit karácsoni bazárunkat 0UK 9 O. C ITl i,,^ ^ minden kom 6ak ia leányok a>io>úa, 1 ladik, ula nsraaámmal 1 cartoo, aaely az agéea állatrilá- got tartalmassá. 1 oared ang. katonaaáe ha.lifelaae- r'léaben. 1 meehánilrna viláfpaaoráma. 1 replle ftllnalle. 1 •fi" °j taJilaiinyn nevetS-k<- artlek. 1 varisiajp anfTali bangókkal. 19 Irt pompáé karieeettfa-diasit- Tisztelettel bátorkodom tehát a n. é. közönséget ezeD olcsóságra figyelmeztetni és szíves látogatásit, valamint becses megrendelését kérni Nagy-Kanizsán, 1875. aoronber 15-én. méiy tiszteletiét Bachrach J. H. (1853-4) Tárvaháa-ateza, az uj váronház épalatébe*. Hirdetmény. 1 >afV énekl! bibn. I alalirt jo k lottoigaaratóaas: m^inditja aa V-i 11 a m a o r a j át •> o t, wslynek tiana joved >•> I í elbatároaáaa foljuui a aa k. illaadiS kiauUri m ■■iiú, exerandi m.r,fcaa.k fetillitiaára fo( fordittatai. K«en sorajitík S33« ny»rSeain.ot tartaloia. ; a nyeremények fó- """ 200 000 forint o. é., köitűk : (1809 -5) Al I s4 fooyeremé.y . . . 100000 frttal. la rilji 1 mt^hanieoa aergS etiga. la» ő FWae nkaaok ÍTTÜ 1 bajaaao caiotinyirral mint légy- 1 indiinoa, mint koteltáneaoa nem- a<>ti j«lmesbM. 1 teljes poraaallaa anviea. 6 ss<- müyre. 1 (Vaaf-Utang, mely 15 mesterei- 80000 . nyeremény . . . 6000 . 1 1000 . 600 . 100 . 60 . 10 . B7» M aaszaassr kó 20-áa Baaa get tad. aU-lk 2 10 20 100 200 3000 i baaaa 1 kétoMllls eeattof* piastoly. 1 oagy domioi-iitik. Aa itt alSaore4t27 darab tyonyorl ie eajiauai aj jilikssert ecrlltb viv. «sk 5. a. 4. Mért adja (18*6-$ PETEB BLáU. Wien, I., Wollzeile 25. Mössner József - HUH- ••■ onhatlanul p«an u alnlirt lottoi.aafatíaif «>al f»l eaakOaoltatm. E»y •nntjcsy ám: í frt. •. é. aa alnlirt sa. k. lírttoicaí^atoaáfaál, * •«*»; Koronaherczeg (Uri-utcua) ii»'í-i> ZtiUrua-titcza tarkán a ,M«nyasnzonynoz' ajánlja aWau fUncreH vásioi fehírnemi és kén ing rmktaV rát, aemkülöabeo tpem Páriából bozott legújabb feb^rnemi és eadpke «JdoB8á«alt; legoloaoöb szabott árakon. " ' BlPták kiyiaatr* beknldeüi«k. svi október bo 1-ia. Bndapuua, Motusz Alajos, aaáoo* is •. k. ,. t, aiiaist (Utánnyomat nao dijutaük.) r A asitk&Mi* ctinviul awllett gyoraan ia lalküsaMrettsoa Urtiailer TaUmit Iftftn áldjon meg 4de» JésutVa, ne fa-.•dlott aegnJlqin ét • gjenaafcelcról.* PoAsel Adolf, negyedik osztálybeli Unnló Neub»u. Paplrszelet A, fífj.) Egy TaJaki igy határost* meg a k6r f»- fxlmit: — A kör 0)7 (<>mbal7« TtUaai, « ■■■■.■*■ *y a»etft«t« arinc*. 'A Bi-tOByitríoj ! Tenyi Tett*» OjyTégmS UrM* : — Én a mi köi*íj eUljiróiiiff'. hit t>i 10 nyitjuk, laff a, Karaj Anna é* a Karja Mi klót még Petri«*«*k-a h. jefjaS QT, tulkot ott kid vot V'Íinr»jiéft» rabi fT i s am r « p « r t a m) siár akkor kingjaitük, dtnÍTel Karit Miklós a a K 7 0 B II>-j é n j ember, filn btktariíf 11 fi B*I t o r 1 4 g, bit fizotni nem tudta, de : mijia mistÜK ■Mretoek pöifini ; igj a maf a t e B y é m Uradtaáf meg aiell ; mna*íny Tenni, mert mir mink is M>J-•«er ki«g7*xtSk 0k*t: Kelt H«lioet<Sbe október 86-io f Horriü, biró MecaáríU m. k. nériró é« eak«tt mint •JÖljaxí : Érték- és viltéfMyu. daczember 2. ] 5*/, metaliques 69.40 ; 5'/. °ema. k4lo*»n 73.55; 186O-kiilladal»iikölca«n 111.90; banit- réazv. 9.24- ; bitelintéMti részvények 200.90; London 113.45; nugyar földtahermealéai kOt- vény 80.75: temesvári földtehermentnai k#t- vény S0.—; erdsilyi fóldtehermeotési kötvéajy 79.25; borvát-slavoD frildtehanneotési kötvéay 84.50; ezüst 106 — ; ca. kir. arany 5.341/, Napthúoad'or9.08. ~~*•# Heti naptíir. Dsembsr 5 töl deczeaiber llsj 1875. tm>.l>lu I tar 4S. UrjfiTet U- v. — Rat. eT. Mikor Baghailocta Jinoa a (ogaigban. Mité XI. 2—10. — Prat Ep. Boa. XV. 4— lí. ET. \Mk. XV. 2>—M — Oor. •» Lokáca X. S5-3D. .') Vasiraal C 2 Sabbáa a. C 2 PeliD 6 Hetff ' Mlkloi P0«pCk | MikKa 7 Eadd ! Ambrtta pipa : ÁgoU S Sa.rda ' BsM. A. tsfaat. \ gzofron 9 ' Caütnrtok > Lrokidia nfiai ' Caaaar 10 | Penuk I Jndith { Judith ll'ftimnibat j Dmumi pápa i Dunái Kelelóe szerkeszti, s kiadó : Batári Lajtt. nyer mut batlanui. Kohn Gyula »orinber|ri eadiasml tarából 6gy< embe ajánlja nagyRxerU kiájlitiai karácsoni és újévi tár íjaknak, (1861-í 1 űül lí J te legnagyobb Legjo ilk it Nem színlelt vegeiadás! Miotbogj ai Ötlet rom* nanrt« mi*tt chinai ezüst-áru gyárunkkal efiezen felhagyunk, kénytelenek vagyunk poiapáa ebioaezlat ryaet-aálivatak roppant kéaaletít mélyen aa előállitáai arakon alól gyor-aan eladni. Biaonyiteknl ..olgáljon a kov«ke.£ kivonat nagy ár-jagyaáklüikbíl, melyet kiváaaágra bér mentve bárkinek mag- """""■■ -U-állitottirak: (1824-í) alSbb ] noet c*ak 6drb.káréakanil S.íOkr. 140 kr . 7 50 , 2 70 . 7.60 . 2.70 . előbb [ moet caak 1 drb. vajtartó 5—kr.J — kr. 1 pár gyertyatané S — . 3 — ., « „ kíatámaaauí 5.- „ tH „ erSkaaál .. -■■ .. »-•. theaacürS 1.50 ,.— 80 ., 6 caenege^S káe C. — „ 2 50 „ % „ „ vOla 6- „ 2 30 „ kávia- áa tkeaa kanaák, aealaL. 1 drh. cakorfogo 8.50 1 flS 150 6 . . kea . 7.60 , 2.70 . 6 , . villa . 7.60 . 2 70 . 1 * l..w>«E . 6.- . 2.30 . 1 , uimtC ■ • 8 60 . 150. 1 . tárbato cio. kortarto . 14-- . ••—« ToTibbi pompáé ,tálcaák, ága. b«rty.tar.ok, = SűwkT.»«- é. olajo. edény atb. atb. épen ily binral.to. oleao áron. gy ^j^ a j4 darab egyött di«ze» tokban 24 ft helyett cuk 950 kr- kfllftuöxen meRJrgyirndo 6 d.r.b .ríkuui ( " s«..... ■..».. . *' «— «•■••■"•■ eteaen ttUaaiilalaak. Ciin: E. Prela. Bécsben, ItotaeHthurmistrasse, Kr. 16. ivaíácsonyi és ujevi ajandekoK legolcaóbb árak mollett nagy válaaztíkban kapáatik KAMTZ C. * dtazmü raktárában it, V. ke-r., Uorattya-■texa, 12. »x. «. 50 krtól 2 frtig 1 frt- . 5 80 . 10 30 20 S 30 ao 100 látogató jegy finom briatolpapíron . . 100 levélpapír éa boríték monogrammal Írómappák berendeieaael vágj anélkül . — . <~ Teljél iroaaxtaii bareniiazea ..... 8 , — Feitódobozok elegáns kiállitáaban . . . — . J0 Legfinomabb ivajcii él franczia rajzeazkoiök 1 . — Tolldobozok, iroaierdtkel berendezve . . — . 60 AJbnaok . riiite éa cabinet képoknek . . — . 70 Zenealbumok , . . ■ • ■ 8 ■ — Prprm dobolok efegaman berendezve . . 5 „ — „ ao bz.varUrciák él dobanjlartok 1 „— „ 5 Péoatárciák a legnagyobb választékban . — . 50 ., 5 „ KOlőnöaen ajánlom a t- ez. közönséí figyi-lniébe nagy mk-táramat va!6di aaaal M fraaorja aaalrklltil«|ei«é«<kkel |yarl áraa valamint itt meg nem einliU'tl caiuoa tárgyakat Éraact, Mr, ■yiafyaU M alafáatcaMtaeí a legnagyobb <álaanékban i|uu ;u-uuijol árak mellett. Levelbeli mogrondeieawk gyoraac é> pontoaao utin-rtlal mallett oalközoltelnek. Kanitz C, papír- «■ ditzmA-imk Taktára Badapeateo. (1862-2) Scherz Lujza Varrógépek gyári raktára. Nagy-Kanizsán, ajánlja a t. kinonsegnek nagj raktam Singer-, Wheeler e» Wilstw Howe , Anger,- Henger-, valamint kézi-lit, a melyeket gyári áron több évi jótállás meilett ad el. bb t ft, ciérai, olaj, agjmtnt ?^P~ réissk nindeo virrógéphei mii* dig előlegen tartatik. A varrógépek havonkénti reszletfitetécekre is inisit- Utaak. — OktatáM ingyen. (1845 — 4) Legújabb nagy tőke-sorsolás, melynek elaS bazáaa deci IS. ét 16-án történik A. állam ál-tal biatoaitott ezen lonjátékban keni. hónap alatt 7,663,680 birod.Umi mark tav^y * iorivhnKá* réffxtv«*Si kOct osststik fol 41.790 pfnunpi remény kost a Iegnag7obb ajertmény 375,000 btr.-márk természetben. Eifn külriLÖsec Bulid *or»o!iaban mindenki ercíi'li lorsje-ZJ*t (s«tn if*rfécYt) kaphat, ára agy egéu sortjegynek 6 mrk. vagy 3 ft. 30 <u-. o é. .fél , 3 , . I . 65 . , • moysd , I'A > . —, 85 . , Uagbiaáaok aa oaazag bekttldéie, vagy utánvétre a legtávo-labb vidékre in pontoaao a bajlgatag t«Jjeaittetii«k ; Bivataloa aor- Minden hambargi haz nynjt felvilágo-sítást ami czégünkről. Azárt kéretnek bizalonteljeeeii alolirt világiMncrt Crégbea fordalai, maly eaan elSnyOl aoraoláaiat mftgbi.va van. * Lilién féld Testvérek, (1860 — 4) állampapírüzlete Hamburgban. Béca XVltte MaaMtegeMégi tárháza karicsoni czikkekból ■ •I y •"«■« r-»««- Bj.o«aagoka tajaoleaérreia. Hada. nagyban áa k I e a 1 a J • a a. KlUdaaiénye* aa ár elolegae kekOMlw vatr-Uanvitellel |>oatoaaa toljeaittataak. KaricMnfik ez évi tog-jat* ditzitMnyt Igán ean,.aaa olkéeavtve, B o « b a n » . . r e gjaoáol i. alaali»aaaato. 1. aa. karácaonfa dieailaáiry, 12 drb a rajihue baeouló 2 fn. 2. aa. karácaonfa diaaitnieu/, *12 drb. a mellékelt rajzzá! egyezS legnaoorebb alkeazitéa 8 frt. «. az 12 4ra «<fcnk ajakban, kiválogatva 00 kr. K araceo nía-l á m. pácaká k viligitáera, 12 drb gjertyával 1. frt 2tf kr Tréfa* "bon bonok, trífá. papirtartaloTrinral. IS drb ti-válaa.ua 1 frt 40 kr, agyanazok , legnaomabban coarntforva 2 fn 50. VirágfiaMrkéot a bfalaó áftirm* Sokkal nagyobbak ogéaz b«a 12 drb 6, a éa Is bt. Ujdonságnl ajáoli csök. J6 ntánúaa a aaaraiyl u>- ker- A lefrkiacbb Tirágkoizornhos 100 drh. 50 krért elaeendS, 9)0 drb Sf l y drb. 1 frt 80 kr. 1 LifusraM liéMnÉi képtrldi »vüiu4lc««k, kfllon&t«B ragjrogó »*inttak világi-tásnál IV drb caak 1 frt. Takaró* tfzoat éa araojroa éroacaneaonyok, aa áiak aadéa, 11 drb 60 kr, na-gjobb li drb tt> kr. I RepOlS lapkék, baj tgotaaign ni- Ol folan-atiara .iok Ugjraaaaok az itteni raja-bea baaonlók 12 drb í frt Hl kr. norral. 1 drb 13, 23 kr., igen nagy fio kr. Fenyudoboaoketuleaérek atb araDy-papirbdl 11 drb 1 frt 10 kr. Kioaii.j aranyg«aibok, 1 •«Ur*oyk«, lídrb- bal oaak 1 frt. Atlátazd nvogdUók, makkok ngj fuldieprek, 1 ikatnlya IS drbbal 75 kr., ea 1 frt 50 kr. U)arlaaatijá«ok beeao- T>rmeezeUi< almák, körték, naraneaok, ezit-romok, 1 aaakrányka 12 drbbal L, iSt), í ín. magoWa 6 drb eaak 1 ft. & aaráeaoni anb«r, aai-norun 10, 20 kr. Vizfényflveggoljók aokssuroi sugarakkal 1 .katnly. 10, 20, rágj *» árb ía kr. Mozgatható, röpködi karácsonfa- aDgyalok, 1 drb SO, 75 kr, nigjobbak 1 frt 5U, mag nagyobbak í frt 50 kr. A karíeaoid eaibar, «r». kfcail alak, 30. 50 kr.. 1 ftt, 1. 5U aa 1 frt PetroleiM. paraffin-nrortyák, M, fi>uttf« caomag ÍIU kr. Karácson-tombola-nyercménjek, 50 éa 100 darái eaak 10 frt. baa vaasak, da mla4 Ülik bármely gyér-'!• -aaugaágáhoa. Viszfény-karicsonía gyertya, egyazeramiud a fának diase, 1 a.ekréoyke 10 dibbal bO kr. Ragyogó karácaonfa-gjíerty»tartók. A. végén alkalmazott ragyogd caiüagok, <-aokrok, lepkék atb a világot eaUtagtbr-mában veuk vutaa, a. awa alkalmazott akad.!vo.za, tok, a fak Kariesonfa-gyertyatartók. gvogű-lámpával :>. «. Rajva*. k«rt.w.fliié_aik. ■aa a)kéuit«t pagályok, koiárkik. lepkék, co A ragyogó riaiek : pávák, fácánok, pa-toro kett6a aagarvetSk tiaenkétaterea an- gárfáanial, kolibrik, atb. Wluom.bb válaaaték cartouokból 10 drb 3. nánaa.l caak 1 frt 60 kr. Gyínyörü karicaonfa-kéiigi-gyartyUartók, f&lfBggeaatéare, l^gfipomabb lagárrctókkel, mindkét oldalon Iév8 eaodáa hátim fénrdarabokkal 10 drb 2 frt 60. kekMk, M, eo, 75, 1 (n, 1.50, 2, 150, >, < rai«. .Nagy valamik eiraaaJálAokból, 3— 1U aaom«r/ra. logfioonabb &ü, 7& kr., 1, 1.50, 1Ü0 kr. Roulettjáték játéktervvel, egéaa tanaaigekal anlatUtA, 1 drb 1 frt, 1.50, 2.50, 3 50, 6 frt. Aa Qj Parqaet-játék, M ■'•ta-vai caak 60 kr., nagjobb 1 frt A .páriaai a 5* egy dobaa bábrobákkal, kalapokkal, atb a aoa-aá tartoao alakokkal aa ölttaik tar-talnaboa kepeat »0 kr., 1 .-0, 2 frt, 2^0, o früg. F.fv kCillWt Mb-lilUor fánvttctt •ndrr.w(o«atkol,aaaaT«rjTtwa ogj att 50, Tü. 90 kr Plékatonák, kílOnf.'-l. nagyaáa; éa kiallitáa .zerint, 10, 20, 30. 60 kr., I frl, Urtoaak l.aO, 130, 1.60, S M), agia. 5 frUg. Legnjabb képeakönyvek, aaOveg-cel vagy anélkül 6. 10, 20, 50, 40, 50, 60, 77 kr.. lókkal nagyobbak -r5. eartonoa 80 kr., 1, 1.90, 1 60, t frt 60 krig. Frsl.l gyrrmekkertjibíl, Oofoglal-koaáal jétfkok 4—10 évea gyerme- GyOayOrtf merkMaet-jáiékok minden korú gyeraaea«ka«k, 6 oaBao-r.kh.t/. kvpp.l, el(raja<al SO, W) kr., 1 írt, 1 50, lagaagyobaak i ín 60 kr. A>«o! mianyomau kípakkd 1 fu, 2bO, 3.60. 5 frt. Sr^.k'kntAk, agy aaiklavárt képaaS M{aarioma>al, aotvj, halak, ka-eaák atb »> Krenykável '2 ín 60 kr. kloigataat., Uraagaucg. igán jol aikeMU alak, drbja 30 kr. A. nj Kríil),-,',..- olvaao-kéaaalék caak 1.20, nagyobb 1.86. 2 fit iQ kr. Ttrkéa-Wbjítrta*. | 10, M, J» kr, 1 frl U-kríg. < térképpel 1 frt 60 kr, 2.60 kr. Saaraaáatláda, W, 76, 1.90, áaag- ]«gTgy«l 1 irt, l.*K ÍJ*), 2 40, 3, 4, 5, -f) fH. BUlaatyOa aroaratta 6, 15, laTar. BfivOK lámpa nj módazerO 1 frt, l.eO, 2, í 60, 3, 3.iO,-».50. DoasMJátaaok A 10, 30 kr. fiao- mább&U, 18, t, 1 2«, 160, 3, 2.50. Die Waebt a» Rbein oatáblával agytatt oaak IM V-Harang éa kalasáo {átaVok 10, 16, iáa, 30, 40, »0, 1 frt, 1 fn 60 kr. Egy földgömb 3U.7S, 1.50, 2.60 kr. " Bajzr.zkS.ok 90 krtól 5 fnig. Tak.ro. bibnoba tárgyak 10, 10, 3fl, 40, ÍKi kr. r'aw pl< Blakok 20, 30, <0 krtól 1 fúg.méí(fnavaabbalct »t612.f«)-ig fu.kák 4 kirJ-.k 30, 30,10 kr. 1.6*1, Ül kr. .látíVdot.ii.ík, hlziaaer, botor, kato- aak, v.af.avk radáauukkal aab. 2 GaaDs: «lam. fart. UittantitiH »». via4-«ta Mai HlH latlklf WUU, Btem. — UMaa«a7«a Blán>aatal. iiam! lap- to Nyufttink kézat a izerMctiMh'l R. márka vagy l'tS'i 218,750 forint fonv'errmejrr eln/erbetéaét teaai labatové kedvező esetben a IM alaM uor aiukltirwlaa, molj a magái kormán; által biito-■fnav vaa. Ag UJ tervpaftt alfiDTös berendelése olvnr-njú, fcogy Béhiav kő leülte alatt 41,700 ■yanaiay kfrül 7 husátban okvetlen k<-•snolil alt, melyek kíioct eanleg 175,000 R. ■. ragyii J18758 e. é. forint, egyenként r-edig 1-axer 250,000 eV, j ts-aaor 19,000 1 , ns.aoe „ ! • . 11000 1 . 80000 . ; 1'2-aier 10 000 1 . (0000 . »6 . eooo 1 . SO.000 . i 40 . 4 000 1 . 40 000 , 3O4azor 2 400 1 . 36 000 . 41J-azer 1200 t^tor 30 MO . 5ií . 600 l-a*tr 24,000 . í 697 . 3-00 s , 20,000 . : 18.*>i-azor 1.31 1 . 16 000 . ' márkán vi sth. y y,^,,,. : vannak Kin, ai állam által biuositott leglctzelehbi rlaA ua;v |»T^. kiaonolál hiratAlOEaQ megállapítva van és a buzáe már f évi decz. 15. és 16-án tSrténik, atelyekboi 1 egéaa- eredeti sorajegr ára caak 6 Kárka van 3V. frt 1 ^ . . • . \ . . lí' ," 1 tuigyed , . . , t»/4 , . twkr, Mmiien mCKreodrlét, nfly ai osueg b-kaJdéjp, jio»u m-jiei fiietél, Tafy uUnTét tnellctt törtéoík, monoal «U *l«^jl,nto-akbtea «»kö*í)it*tnelt, mindenki u illám cximtrerel t-lláLott cr^-áflti tonjef y«t kapván tó Ittak kAshes uolgfclutva i. BKgrendeit^ekb«* a boui urtoió bivaulot terveket iu-f7«D mellékeljük, miadeo busis nttn p«dig minden ft-lszóhUs ■élkOt hivauloi kinuutist kaidUak érdekeltj^inkn^lc. u joiok ki tetéiüuk A DyereméH;*k kifizetéte mindig at ÜIIM jitálláu mt\W:x pontOMO e»xköiOit«LÍk, mtsly nyfréménjek érdek•Itjoiok kivinatí Aoutritv minden Digyobü piaexaio Iev6 ötuekuLteté n(7aDOU felvelMiők ftdytán ViHalataakat mindig 0I7 B*eren£a« ki»értp, hogy abban uk atyéba takJatélyet ay*r«a«iyeii ktzitt gyakraa az elsé f*. ■yereaieiytfc. ayartttek., melyek as UU16 nyerökoek köiveüen kt- t-i^D, a l«t»ii.artlaab aJajra fektt-tett ráilaiaLnal elOr«U:-hmtölag ifCD élénk resivetxi- stAmitíuit?aa, kérjük már a kOieli hu*** bekövetkezte miatt min len megreod«lélt miiiil elötib ét egye-oeaM>Q bmaásk jaLtatui. kaufiiianii és Simon. bnitk- é« vftllóüxlrt, lUinhur^ Miadeiiaeuiú áilamkötTényeit, vasuü röiiveuy.-k és kii.csüu- rek adii-vétele. (18S7— S) Köttöuflt m eddig beonfiak helyzeti bizalomért a minthogy isi a lcgltöielebbi nj kUonotisi rétxtrétclre felhívjuk, to* ribbra ii törekedni fogunk az acoonali és isilárd axolga-l»nal érdekeltjeink telje* megél egedétől et kiérd eme lui 300 kötetből álló magyar-német köl csőnkönvvtárái ajánlja (1871-1) Wajdits Jóisef könyvkereskedése Xtgy-Eanizsán. Olvasási dij havonként csak 50 kr. Firaktár: Müller Albin vegyésznél Brünnben. Dr. Juhu Yatp Florlllne-ája. A lagjobb fogti«atltí ia ed.5 ..er, novínv ríaiekbCI, eltá- volítja a eaá; rósz '.agát éa Beavatta a«ll*B)eR illatot g«rjf*.t, a fogverzéat ea a fogboa daganatot elbántja a megóvja a fug.kat rotaadáttol. Egy palacak 60 kr i Dr. * tiacti^a a fagakat a baaanálata atin naasesak a fogott larakodó kSveaedéaeket távolítja el, hanem a fog feuvet, fsaéniégvt kitfioó-eo alSaegití. Egv doboz 40 kr. »r. J»bn Vate P rompto-AllT ...elleU adarik. Á lrsgmegTÍ1gxntl«l»b fogfajini g.mCntwti. Kg7 dobott hoxtí kéaiitm (Mtnut- (fogra«f<pek) JÓI.I ia k«ví» IU alau tal 40 kr Török szaj-paütlllok, golyoeakák, maraak > aaájban f»vgat»» elilanak nh.des k «■-„„■: l«n aaagot a lajiból, fSk{p c^Ta.erQ Ac %rinliázakbzn, bálnkb.n a ag7«b tiraaa korokba* «a jtb. £gv dobul 40 kr. Dr. Barbavrr általános BÖvfay-gyomorercjglté. Eaen jó illatn ■ aroaitő koaauUk igen ió b.táual bir. gyönge etnea.téa ál abból aaármaaá étvágyhiány, izélbáutalmak, iddge* íej-fájáa. gyomorég«a, gjomorkatarb, araa/ar, aárgaiág ét sxókkukar. bántalnaknál. Egy palack 50 kr. Dr. Mflllrr - NŐTény-mell-paatlUja batbatoa aaybitSsaer kebüléa, meUbajok, Ulegzéi, asamárburot . rakadtaégekaal. Egy dobba 30 kr. Phl loco'to e (nOv«nv naplaa&ea) nagyreaaiot idegen egbajl.ti olajokból ké«.Qlt, megtartja a b' a j a t, a aakál t erod'ati izapaégeben U erejében, altávolltia a bajkorpát aa nj baját ad'a kopásának, gyogvitja mir.-J«m kajrreteg»4get a ntrkOl, bogy'le;keve<bbé i> kelleue orvon aagélybea folvamodni. Kgy a.^p fivagtégely ára 1 frt. A teleti M«»Hó-tejnek aokan kotzOonetik izép, febér ■ ffjn arczbKrflket, naiv minden ac aroaon támadó* bajokat m. p. ezeplö, májfolt, aebbaly. kntag, iriiiriiilf at*. > lafrtMdobb id-> alatt ehávolr! « belvab* tmai ifjo aresMrt Tarinot. A aatáa blaonyoa. Sf} °T"« ára 1 frt 50 kr. M.i.daaeo itt f'laorolt azarok eredoti minSaágben kaphatok ■■ . , , .^ -:fjogyai.raaa oraál (1861—» 1OO-13É: sustiu évfolyam. *r» -^j° **• KrMéMt S kMiboi p«tt>aorbaa , Báaodaaor < • ■•»*•■ loiibbi iorirt t kr. STILTTÍBBirK ■XODkint 10 b« rt- i£t£s/ -.raxt fal I.ocnári ill.Uk •0 kr. &«at«i ZALAI KÖZLŐIT előob: ,ZALA-8OMOGYI KÖZLÖNY.1 ketni-kiviólioi tor- T»karékp4ul4ri épllet, Nagy-Kanizsa varas haiykatssáaáiiak. aankülőnoan az „atei zaW Igyvéd-egylet", a „nagy-kanizsai karMkadsM t iptrtank", a .■any-tanlzsti takarékpénztár' a .zalamgyai általános tanité-testfflaf, a .ZaJa-SasMor sázkajézásl rékzvénytarratat s tiké «agy»í M városi agyesflat hivatalt* értasittje. Heieukint kétszer, usaroap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Pályázat A nmélt. vallás- s közoktatási m. kir. minister ur f. é. HOT. 12-én 27189. sz. a. kelt magas intézvénye folytán a bagladi ál-lami elemi iskolánál rendszeresített elemi tanítói állomásra 3UU frtnyi fizetés, 1UU írt helyi pótlék, tehát összesen 400 £rt kész-pénz és szabad lakás él rezeié mellett pályá-zat hirdettetik. A kik ez állomást elnyerni óhajtják, (elhivatnak, hogy a nmélt. vallás- s köz-ukutási ni. kir. ministeriumhoz czimzett folyamodványaikat tanképesitési- s egyéb okmányokkal felszerelve, f. é. deczember no 30 ig aluhrt tanfelügyelöhez beküldeni szí-veskedjenek. Nagy-Kanizsán, 1875. nov. 24-én. NUCSECZ JÓZSEF, Az Snalló magyar, vámterület hívei-hez I — 187Ú. dKiaalw I-J0B. — T.ct. Az Ausztria és Magyarország között íennállo vám- és kereskedelmi szerződés lsiii. végével felbontható lévén, a törvény által elóazabou alkudozások aaMk awgigi-t&sa végett kezdetüket vették. Hazánkban a közfigyelem e nagyérdekQ vimkérdésre van fordítva, mert mindenki meg van róla győződve, hogy a léiezó szö-vetség Magyarországra nézve telette káros o hogy a kérdés megoldásának módja nem-zeti jövőnk gazdasági és pénzügyi alakulá-sm döntő befolyással lesz. Ausztriában e vámkérdés hónapok óta trós izgalomban tartja a kedélyeket s nyi-latkozatokra indítja a kormányt, a törvény-hozást, a testületeket és a népet. Illő, hogy Magjaiország közönsége is tájékozást sze-rezzen magának az iránt, mit kivannak ér-dekei 8 kifejezést adjon követeléseinek. E szempontból kiindulva, nézeteinket e tárgyról a következőkben foglaljak öi*ze * ajánljuk ^czimedj becses figyelmébe. 18ti7-bea a kiegyezés megkötése al-kalmával Magyarország a vauikérdes tekin-tetében azon kényszerhelyzetben \olt, hogy' u absolutistikus kormány épen a uiegeituo években, többnyire tíz évi időszakra keres-kedelmi szerződéseket kötött volt a legte-kintélyesebb kuláilasjaVkal, Németország-gal, Angliával, Kraffiaországgal, Olaszor-szággal , melyek »z egész monarchiára kó-telezó modorban köttetvén, a külön vámte-rület felállítását ép ugy, juni » tariíákuaJt -síink érdekeinek megfelelő revisióját n»-m megnehezítették, mindaddig, mig ama -erzódések lejáruk. £ szerződések felmon->usanak ideje elérkezett. Akkor — elte-kintve a politikai okoktól s az azóta meg-változott gazdasági helyzettM — » magyar iliaraférfiak beérték azatl, hogy áz 1867. ÜL és XVI. uaikkbén teljesen fentartot-Uk a magyar állam önálló intézkedési jo-gát a vám- és kereskedelmi ügyekbea és *«gy az Ausztriával kötflU vámsiívetség-*•» »z elótalált status qno fentartását csak * érre ígérték meg, azontúl szabadságában iUrán Magyarországnak e vámuerxódést íelaondan, g a vájaközöaaéfet felboatasi. X tapasztalás bebizonyította, hogy eme vánuxSvetség Magyarországra nézve : felette hátrányos. Igazságtalan a közös vámjö-vedelmek quutaarány szerinti i megosztása, mert a fogyasztás nem az I adomennyiség, hanem inkább a népszám sze-rint becsülendő. Igen tetemes, évenként milliókra menő kárt uenved a magyar kincstár továbbá a fogyasztási adóknál ésállammo-nopoliumoknál, melyek nem képeznek | közös jövedelmet, de a vámközösség foly-' tán, osztrák sör és cinkor, de sót szivar és só is tömegesen hozatik be Magyarországba, melyek ntán a fogyasztási adót a magyar polgár az osztrák kincstárnak fizeti. Azon-felül az osztrák fogyasztási adó visszatérí-tésénél a magyar kincstár megrovatik a 32 % kvótával s tehát készpénzzel segítő elő az osztrák gyártmány kivitelét. Még nevezetesebb hátrányt szenve-dett a magyar állam pénzügye és közgazda-saga az alul, hogy a hazai törvény-hozásnak kezei kötve voltak a közretett adók rendszerében.Kn-nek következménye lón, hogy a különböző termelési viaaooyuk BUU a magyar ezukur-gyarak egynéhány kivételével üzletüket be-szüntették s a kincstár és a mezőgazdaság is egyik nevezetes jövedelmi forrásától foszu-tott meg, mely külön vámterület s alkalmas adórendszer mellett szép virágzásnak nézett elébe. A szeszgyártás mezőgazdasági iparát is az alacsony gabnaárak daczára nem vol-tunk képesek törvényhozási helyes intézke-dések által ápolni, mert a vámközösség foly-tán a szeszadó szabályai az osztrák szesz-gyárak termelésének kedveznek a magyar ipar rovására. A szeszadónak évről-évre csökkenése budgetünkben fényes tanúbizony-ságot tesz állításunk igazsága mellett. Egyéb indirekt adónemeknél sem folytathatván ér-dekeinknek megfelelő adópolitikát, kormá-nyaink kénytelenek voltak a nagyobb állam-kiadások fedezésére mindig csak a direkt adókat emelni s njra és újra az adókkai xuiu;;) is súlyosan terhelt löldbirtokra és házUrtokra, mint legkézzelfoghatóbb és fű jövedelmi forrásra rakni a deficitek fedezé-sére követelt aj adónemeket. üem kevésbé mint az államkincstárra, károsnak bizonyalt a vámközösség a magyar nemzetgazdaságra nézve. Minden belföldön termelhető czikkre vetett váia védvám természetével bir, a mennyiben a külföldi árut a vámtétel össze-gével megdrágítja, s a belföldi termelőnek a piaczot a váaunta határáig biztosítja. Az átörökölt s közössé tett osztrák vámtarifa Magyarország meghallgatása aélkttl a kizá-rólag az osztrák nagy-iparosok igényei-nek tekintetbevételével keletkezvén az osztrák a iparczikkeknél nemcsak financz-tiatokat, de határozottan védvámlétele-ket foglal magában, üzen védvám gyakor-lati hasznát kizárólag az osztrák gyári ipar vette, mely két évtized alatt, s az utolsó pénz-váltságig rendkívüli lendületet nyert, miglen Magyarországon semmiféle ipar nem keletkelhetett, mert a pisa védtelen, át volt engedve az oftstrák termékek behozatalának. Ausztriá-nak a nagyobb tőkemennyiség, az o. n. bank bő hitelforrása, az olcsóbb kamatláb, a kép-zettebb munkaerő monopóliumot biztosítot-tak a magyar piaczon minden iparterményé-re vonatkozólag s a magyar vállalkozó pénz-hiány és hiteldrágaság folytán mindannyi-szor kénytelen volt üzletével felhagyni, vala-hányszor az egyenlőtlen harezot megkisérté. De nemcsak, hogy Magyarországon gyárak nem keletkezhettek, s ha keletkeztek, megbuktak: a hazai kis-iparosok ,az u. n, mesteremberek is elveszték ke-resetük nagy részét. A vasutak kié-pülvén, az osztrák gyári terményeket olcsón elszállítják mindenhova az országban, hová azelőtt el nem hatoltak, s a varosokban a kis iparosok tömegesen elveszték kenyérke-resetüket a nélkül, hogy módjakban volna munkaerejűket a nagy ipar terén érvényesí-tem. A nagy hódítás tehát, melyet az osz-trák gyáripar a múlt évtizedekben a magyar piaczon tett, a magyar városok rovására, s a fejlődő polgári elem megrontásával járt; a haszon pedig, melyet a kis-iparosoktól el-vett, az országból kivándorolt. De nagy kárával volt a vámközösség ét az onatrák iparotokiuk adett védvám as összes magyar közönségnek is, mely mint fogyasztó leginkább az osztrák árak véte-lére volt szorítva. Mert minden forintot, melylyel a védvám folytán az osztrák gyá-ros drágábban adta nekünk czikkét, a ma-gyar fogyasztó fizette meg a nélkül, hogy a gyárosok nyeresége az országban megmaradt s adoképességünket növelte volna. A f o-gyasztó érdekében tehát a közös védvám nincs, mert az sok iparczik-ket olcsóbban vásárolhatna, ha önálló vám-terület mellett a külföldi vagy osztrák áru olcsóbb finasczvámtétellel rovatnék meg a magyar határon, mint minővel most a kö-zös véd vámtétel szerint megróva van. A hazai iparnak tönkretétele, s a ma-gyar píacznak osztrák árukkal tökéletes el-árasztása végre eredményezték, hogy M a-gyarország kereskedelmi for-galma a legnagyobb mértékben passivva Ion, azaz, hogy a hivatalos adatok szeiiut Magyarország osztrák és kül-föidi arukban évenként sok millióval többet fogyaszt, mint mennyi értéket maga kivisz. Az utolsó kimutatás szerint 1873. évben Magyarország kereskedése 156 millió fo-rinttal többet hozott be, mint mennyi nyers-terményt és egyéb árut, mi Ausztriának vagy a külföldnek eladni voltunk képesek, s tehát ezen differencziális összeget kész-pénzben vagy adóssággal voltunk kénytele-nek kiegyenlíteni. Ha éhez hozzáadjuk az állam kvóta és kamatfizetéseit s a magáno-sok és intezetek által a külföldi tókék után az országból kiküldött összegeket, mindenki előtt világosan meg van fejtve az oka, hogy miért évről évre kevesebb a készpénztóke Magyarországon s miért oly kétségbeejtők á hitelviszonyok s oly rémitó és átalános az uzsora. Mindnyájan szenvedünk tehát a vám és kereskedelmi szerződés következményei alatt: állam, mezőgazdák, kis iparosok, nagyiparosok, termelik és fogyasztók egy- aránt, sőt még a kereskedők is, mert u áta-linos nyomorban minden üzlet pang, vevőik elmaradnak, s a pénz drágasága lehetlenné teszi nekik az üzletben koczkázUtni vagyo-nukat. A mi a kereskedést illeti, a k ö z ö • vámterület okozza, hogy nálunk a kereskedelem nagyobb mérvű fejlődése lehetetlen, mert kereske-dőink nagyrészt a Bécsben központosaié nagykereskedésnek puszta ügynökei. Buda-pest, mint az ország természetes emporiuma a közös vámterület folytán elesik azon előny-től, hogy z külföldi ezégek bizományi lera-katokat telepítsenek ide s ennek folytán Bécs-csel, mint világ piaczczal nem versenyezhet. Vidéki kereskedőink is ezen Bécsbe köz-pontosított előnyök folytán arra indíttatnak, hogy Bécsből s nem Budapestről szerezzék be áruikat. S a mit az egyesek és osztályok veszí-tenek, maga a nemzet összesége szenved alatta. Magyarország mint tisztin földmivelő ország meg nem áll-hat, mert nem bírja el egy modern cultur-állam költségeit. Ezt a tapasztalás bizo-nyítja. De mint földmiveió állam sem áll-hat meg; ha oly kapcsolatban marad, mely-nek következtében nemzetgazdasága évről-évre inkább és inkább eladósodik s maga az öröklött föld is külföldi hitelezők kezeibe kerül. — Mint földmiveió ország sem ma-radhat meg Magyarország, ha a vámszövet-ség folytán képtelen mezőgazdasági ipart teremteni s ennek segélyével átmenni az intenzivebb gazdálkodási módokra. Hogy akar megállni Magyarország felszaporodott terheivel vállán s hogy akarja megfizetni adósságait az ipar tőketeremtŐ ereje nélkül, mikor nyersterményeit nem értékesítheti ide-haza s nem adhatja el a külföldön, mert a távol országok olcsóbb produkeziója leszorí-totta a piaczokról s a fölemelt földadó egy-szerre megdrágítja termelését és csökkenti a birtok értékét. Csak ha egyúttal áttérünk az iparra, fogunk gazdaságilag is, államilag is, culturaílag is megállhatni mint nemzet Európában; ha ezt most tenni elmulasztják, vagy bukásnak megyünk elébe, vagy vissza kell térnünk egykori primitív és patriar-chális viszonyainkhoz. Minthogy pedig ez ma, a vasutak és távirdák korában Európa közepén nem lehetséges, nincs más válasz-tás, mint komoly elszántaággal véget vetni egy tarthatatlan állapotnak s hozzálátni egy uj helyzet teremtéséhez. Ez okokból azt tartjuk, hogy az osz-trák-magyar vám és kereskedel-mi szerződést fel keli mondani, sa monarchia túlsó felével ax önálló magyar vámterület alapján kell egy uj kereskedelmi szerződéit kötni. Magyarország és Ausztria között, me-lyek gazdasági viszonyai oly teljesen kü-lönbözők, vámközösség helyesen nem is kép-zelhető. Más vámpolitikát követel az egyik mint a másik, s az erősebb fél érdekei lé-vén tulnyomóak, a szövetség mindenkor a gyöngébbnek gyarmati kiaknázására és gaz-dasági függésére fog vezetni. A helyes ti- siony két ily állam kfat.fea politikai unió-ban élnek, más nem lehet, minthogy min-denik a maga területén saját igényeik szerint megfelelő vám és kereskedelmi, ipar és gaz-dasági, adóügyi és hitelforgalmi politikát kö-vethessen, s a két ország egymással barát-ságos szerződésre lépjen, mely a nemzetkö-zi forgalomban a kölcsönös érdekeket sza-bályozza. A két államnak ílynemn gazdasági őoállás* nem zárja ki azt, hogy egymásnak a külfölddel szemben méltányos előnyöket ne biztosítsanak. A közös vámterületnek ilyetén ketté-választása ájul nem czélunk megin-gatni azon állanijogi'viszony t, melyet Magyarország és Ausztria közt az lsK7. XII. tcz. megállapított. Sót az önálló magyar vámterületet egyenesen az 18t>7-ki Kiegyezés természete* következményének te--—Imrtjük. mert általa a dualisoius elve a gaz-dasági téren is megvalósittatik. Az önálló vámterületnek felállításából még nem kö.v étkezik sem az, hogy Magyarországa védvámrendszert fogadja el, s magas vámtételek segítsé-gével maga kurül chinai falat emel, sem az, hogy feltétlen szabad-kereskedési elveket ai-kalma/va megnyitja határait az összes kül-földi áruk özönének, s kiszorítja innét az osztrák gyártmányt. A vámpolitika, a mennyiben a vámta-rifák megállapításában fekszik, a külön vám-vonal felállítása után függetlenül határoz-Utnék meg az ország iparképessége, fogyasz-tási igényei, az aruk természete, a kincstár erdekei s az Ausztriával kötendő kereskedel-mi szerződés compensationalis és politikai tekintetei szerint. Tiltakozunk tehát a felfo-gás ellen, hogy kik az önálló magyar vámterületet óhajtjuk, védvámosok volnánk s czélunk csak az lenne: a közősnek nevezett, de volta-képen osztrák védvám helyébe ni&gyar védvá-mot állítani. Igenis, ellenezzük az osztrák védvámok kiterjesztését Magyarországra és még inkább azok szándékolt felemelését, mert ez egy Magyarország összes lakóira kivetett uj osztrák indirekt adóval felér. De a magyar fogyasztóknak ujabb, szokatlan és nehezen elviselhető terheltetését sem akar-jnk. Mem akarunk magasabb védvámot ön-magunknak fizetni, mint a milyeneket ma az osztrákoknak fizetünk, sőt mindazon czik-keknél, . melyeket idehaza czélszerüen ter merni nem lehet, az osztrák védvámok he-lyébe a szabadkereskedelmi rendszer értei-re Síében egyszerű finanezvámokat tartunk indokolva, mi által a magyar fo-gyasztó közönség csak nyerne az árban, ol-csóbban juthatván jobb portékához. Való, hogy a magyar vámsorompók felállításával elérni akarjuk"~a létező magyar ipar, a hazai nyerstermények alapján életképes fejlődésre al-kalmas iparágak és nevezetesen a mezőgazdasági ipar felvirá goztatasát mérsékelt védvámok által: de ezt nem egyik vagy másik néposz -tály, sem egy vagy más vidék, nem pusztán a városi lakosság érdekében, hanem miuden osztály s főleg a mezőgazdasággal foglalko-zók érdekében, a haza érdekében, a nemzet jövője érdekében kívánjuk. Mondják, kik az önálló vámterület el-fogult ellenzői, hogy a vámsorompók fel-állítását „az iparterményekben drágaság fogná kö.etni, mert az osztrák gyáros most ingyen hozza ide áruit, s ezentúl fizetne tó-lök a vámon. Kévszerint, hogy a földbirto-' kos, ki buzijáért ma ezer forintot vesz be, s Ét összegen bizonyos menyiségu portékát pisiről, ezentúl kevesebbet szerezhetne be. Áll-e ez ellenvetés? Minden gazda tudja, hogy Shnitlewort vagy Hornsby gépei nem drágábbak, mint az osztrák vagy magyar gyárak gépei, pedig amazok fizetnek vámot, ezek nem. Honnan van ez ? Mert az osztrák j vagy belföldi gyáros terméke árát az ango-léhoz szabja, melybe már bele vas tudva a i| ■ Tim U. Ha pl. az önálló magyar vámtarifa tekintettel mezőgazdáink érdekeire lejebb szabná á gépek vámtételét mint jelenleg, az J otztrik iparoa is kénytelen volna gyártmá- nyit olcsóbban adni, s a földbirtokos min hogy drágábban, de mindenesetre olcsóbban , vehetné gépeit. £ példa illik mindenre, ipari és fogyasztási czikkekre egyaránt. Az ön- , álló rá msorompó felállítása te-hát nemokozhat magában Téve drágaságot; az árakban beállfcató Tál-tozás attól függ. mely czikkekre minő vám-tételt szabna a magyar vámtarifa. De föl-téve, hogy némely áruezikk a magyar tarifa által mcgdrágitiatnék,ez csak a magyar kincs-tár, 8 közvetve az adózók hasznára szolgálna. Az önálló vámterületiek egyik föeló-nve ennélfogva abban áll, hogy a magyar piacz árviszonyait a sajáL igényeinkhez mérve magunk szabalyozhatnók. Ou kereskedelmi politikát kezdhetnénk, a minőre-nekünk van szükségünk, legyen az szabadkereske-delmi vagy védvámos. S oly kereskedelmi politikát folytathatnáak, melynek alapján lassanként megjavulna kedvezőtlen keres-kedelmi mérlegünk s a készpénz rengeteg kifolyása hazánkból megakadályoztatnék. Ezen rendkívüli közgazdasági előnyök mellett nem szabad felednünk, hogy finan-cziáink állapota is sürgősen meg-követeli az önálló vámterületet, nemcsak azéi t, hogy a törvényhozás szabad kezet kapjon az indirekt adózás körül, ha-nem azon közvetlen haszon miatt is, mely a kincstarra háramolnék, ha az összes Ausz-triából és a külföldről behozott árnfegyasz-tást, melyet az 1H73 ki statisztikai hivata-los számítás 457 millióra becsül, megvá-molni lehetne. Oly tárgyak vettetnének ez nton adó alá, melyek a világ minden népé-nél a legjobban képesített adóalapnak tartat-nak, mert nagyobbrészt a módosabb osztá-lyok álul fogyasztatnak s mindenki által csak akkor vásároltatnak, mikor az illetőnek pénze van. Még csak azon ellenvetésre kell felel-nünk, hogy Ausztria repressaliák-hoz nyúlna nyersterményeinknél, ha mi iparczikkeit megvámoljuk. Nem tártunk tőle. Ily hadviselésben Ausztriának sokkal több veszteni valója volna, mint nekünk. Ausztria élelmi czikkekben és iparanyagok-ban ma is csak azt vásárolja tőlünk, a mit mástól olcsóbban nem kaphat, ellenben mi oly gyártmányokat veszünk Ausztriátúl, me-lyeket másunnét jutányosabbun szerezhet-nénk be. A magyar nyerstermények könnyeb-ben találnának külföldön vásárt, mint az osztrák gyártmányok, ha azok a magyar piaczut elvesztenék. S miféle repressaliákat gyakorolhat okszerűen Ausztria anélkül, hogy önmagának ártana vele ? Ipari nyers-anyagok vámmentesek, saját gyárainak ér-dekében ; a gabona is saját fogyasztói érde-keben az keli, hogy legyen; állatokat és bort ép ugy akarnak ok tőlünk olcsón venni, mint nekünk érdekünkben áll ez árukat ne-kik eladni. S végre ne feledjük, hogy az ál-lamjogi kapcsolat, melyben élünk s az érde-keknek a szomszédság folytán kifejlődött szövevénye nem engedik, hogy a két nem-zet önzését odáig vigye, hogy oktalan bo-bzubol a saját kárán is a másiK kárára törjön. Mindezen előadott okok alapján, mi az önálló magyar vámterületet nemcsak károsnak és veszélyes-nek nemtarthatjuk,hanem egye-nesen szükségesnek, jónak, kivi-hetőnek és hazán kfel virágzásá-ra nél külözhetlennek ítéljük. Ha t. iczimed) eme meggyőződésűnk-ben osztozik, az eszme terjesztésére és a ki-vitel elősegítésére nagybecsii támogatását bátorkodunk kérni. Alulírottak egy, a fővárosban tartott értekezlettől megbízást vettünk, hogy az ön-álló vámterület híveit az országbán nyilat-kozásra szólítsuk fel, hogy igy közvélemény képződvén, a kormány és az országgyűlés a lemzet véleményéről e fontos tárgyban tu-domást vehessen. Igen sok függ attól: a nemzet mit akar s komolyan akarja-e, mit helyesnek itél? Ezt megtudni, á körvéle-ményt kitapasztalni csak ngy lehet, ha azok, kik valamely eszme mellett küzdenek, sora-koznak. Szabad országban lakunk, szabad nemzet fiai vagyunk, szabadon nyilváníthat-juk véleményünket, senki a szabad szólást \ ntkflnV tíTiíém ríhatja. Ke legyünk «M*-nek, midőn a cselekvés ideje elérkezett, vesse ki-ki a latba akaratát. T. (czimed) legjobban fogja tudni meg-ítélni saját körébea, mi utón működhetnék leginkább az önálló vámterület érdekében, mi képen hozhatna létre oly nyi-latkozatot, melynek súlyát okvetlen nagyra becsülné ugy a vidék, mint a főváros, mint az ország. T. czimedre kell bíznánk e tárgyban legjbbb belátása szerint intéz-k e d n i, s mi csak arra kérjük, hogy jelen körlevelünkre felelve, tudatni .szíveskedjék, baszámitfcatunk-e nagjbecsü közreműködésére? Kik különben kiváló tisztelettel va-gyunk t- czimednek alázatos szolgái „az önálló magyar vámteriilet érde-kében működő biiotttág.' Ez ügyben levelek intézendók Budapestre a .Pesti Napié' vagy a .Nemzeti Hírlap' szerkesztőségéhez. Városi rendőrségünk szervezése. (OtOdik kOsleniny.) Al eleő rendór biztos ügyköre. a) a máaod biztosul íeiváltva a rendór- szolgálat vezetése, a váJtakuzási idő és órarend felsőbb hatósági (kapitány, vagy tanács) meg- állapítással, 1) a rendőrök »ursaerinti kirendelése a nyilvánul Mini, dal, lene és egyéb előadásokra, itt személyes felülviztgálat és ellenőrzés, -i 2) éjjeli és nappali szemle a venóéglók. kávéházak, korcsmák, étkeidét, mulató ker-tekben ; 3) zattkebbkóru fegyelmi jog a rendór- azolgák felett; 4) miDden nyilvános gyülekezés, válasz- tás, csoportosulás és mozgalomnál a rendőrle- génység vezetése; b) 1) hizmotecasok és üldözések vezetése, 2) gyanús egyének felügyelete, buntársu- latok, bandák nyomozása — azétugraaztáea, 3) bttntényi, helyszíni vizsgálódások, eló- oyomosások, ezekre való szolgálati teendők ki- oMtása; c) 1) fontosabb elfogatási parancsok vég* rehajtáaa, 2) éjjeli caend es rduüzavarók letartózta- táaa esetén a irtariózta ás felfüggesztése, vagy fentartása, 3) a na. s ápolóbásak, vendéglők, korcs- mák éa hasonlók sseraélyzetének felügyelete; alkalmi vizsgalata; 4) elhelyezett örültek, kábák, árvát és ápoláara adott gyermekek fentartáaainak, ápo- lásának és elhelyezésének folytonos felügyelete; c) 1) a^ bordélyütletek és szemétjeinek Dyilvántartáaa; lényeinek, panaszainak eló- vizagálssa, öeaeeálüUM éa itéiet alá terjesztése; 2) ezekre nézve ideiglenes zárlat, tilalom és bezárás foganatosítása; 3) utczai botránjok, házzavarók beszüu- tetéséri előintézkedések; d) 1) a büntetési, 2) megbélyegzési, rendőri és bünteti törvényszéki ítéletek-nek, a város lakóira vonatkozólag, lajstromo-zása és nyilvántartása; e) 1) házalán, kéregetést engedélyek fi 1) munka- éa kereaatnélkuli egyének ki- utasítása, elrendelése foganatosításáról gondos- kodáa, 2) koldusok letartoztatási és kiutasitáai ügyi; 3) a t.em illetőségű egyének tartózkodási engedélyei, a mennyiben nem önálló háztartás sal bírnak, az ipari és kereskedelmi aegédmun kasok kivételével; g) a család nyilvántartás és a vele kap-csolatos ügyek bíráskodási joggal; h) a marhaváaári bizottság vezetése és te-endői, i) mezei readori szemlék, kilátások tel-jesítése; k) a rendőrkapitányt iktatói éa kiadói teendői a máaolatok kivételével, 1) saját szakmájában a rendőrök oktatása, A másod rendőrbistos teendői: a) a rendőrswigákt ielváltott vezetése, az óra, és szolgálati rend előzetes meghatározá- sával b) az iparos- kereskedelmi segédek és ta- nonezok nyilvántartása: e) a vendéglők, korcsmák, kávéházak, étkezdék, znulstokertek nyilvántartás*, d) az idegenek nyilTánk&nyvi vezetése, e) enemü kihágások és mulasztások el- ítélése; f) a lakosság nyilvántartass; g) saját szakmájában a rendőrik oktatása. h) a, leírási munkák. Hogy a re&dórbistosok a hazzátttalt ügyek elintézésére értelmes és bivaUlértó, de egyúttal független állásban |_a hivatali felelősség és a fel- gy jog íssfcrtiazVsl) Jegyen.*, e vagy nem — a siker tekintetébea ÍAkérdéa : Ka ok csak szolgai, függő nézetre kényszrritvék, n>4-ködésok sikerre nem ."esethet; áNáank tehát kell, hogy raagbeH, hivatali jelleggel bírjon, OÚBW kttll természetesen viszonyulnia a ase-■télyi képestig, de egyúttal a fizetésnek ia. Vegyük tehát szemügyre a díjazási kérdést Az 1873t aWi magán kOltaég .•loiráaynt ü U-17-18-1Í-2O-21 i, 58. tételei széria l a rendonég nuat 7U40 frlba kerül. Tervecetem és nézeteim szerint alapul ▼éve * rondómolgákra a vároai főjegyző1 ur ál-tal készített javaslatot és a költségek következők lennének: a) rendes fizetések :: 1) kkpitiuvi fizaes . . . 600 frt, 2) 1 »6 lendoYbiztusi fizetés . 500 frt, 8)-iod . . . ÖOütrt, 4) 20 rendőrszolga, á 250 frt 5000 ín. Ö Ö b) lakilleimények: 1) kapitányé 100 frt, 2) -1 biztosé, á 100 frt . . 2^'Ufrt, 3) 20 hajdú, á 50 Irt . . . 1000 frt, Összesen: 130ŰfrtT~ e) mellék járulékok; 20 hsjdu ruhailletniénye 60 frtjával 1800 frt. Ösatesen: 9020 frt. Tehát 1080 frtul több az eddiginél. Ha már az eddigi viszonyok elégtelenek, sőt határozottan rosszak voltak, 1000 frtnyi költségemelkedés nem íz tekinthető nagy áldo-zatnak a rendőrügyek javiiáaa czéljabvl; de másrészt a megállapított — és meg is méné-keltnek mondható díjazások mellett lebet csak kilátás alkalmas és képzett, valamint megbíz haté egyének nyerésére. Ha a város jó hivatali qnalificatiókat kí-ván és a hivatali állásokat olcsó licitatió 'ár-gyáva tenni nem akarja — °?y~"Sy hivatalnok-nak szegényesen és legalább 6 — 700 írt. közti fizetést köteles adni, mert csak tgy van az egy-azerü megélhetés, d* a megbízhatóság és tiszta kévéié* is biztosítva, valamint a rendőrfízeté«-nék is ki kell tennie 300—320 forintot, ab. A nag) -kanizsai fiatalság társas köre f. év és hó 4 dikén érdekea közgyűlést tartott, melyre a kó> tagjai osajd teljeB számban meg -jelentek. A köagyulés egyes mozaaunuiról ír-hatjuk a következőket: Mindeneké úit az okt. hó 26 ik napján tartott kü^yuieVueo a kür he-ly ieégéuek kibérlésére és frlazerelésére kikül-dött Bothó Imre, Lerak Kde éa Varga Lajua urakból álló harmaa bizottaag terjeazte jalenté-sét a közgyűlés elé. A bizotwag eljárása helye-seltetvén, fáradozásaiért jegyzőkönyvileg elia-merés szavaztatott. Következett ezután a kór ' alapszabályainak átvizsgálása és némely pont-jainak a megváltozott viszonyokhos alkalma-aott átváltoztatása, lényegesebb módosítások azokban osakis a tisztviselők és igazgalú választ-mány tagjai számának leszállításával tétetett. — Krre az ekkép megállapított tisztviselők éa igazgató választmánynak, az alapszabályok kor-mányi jóváhagyásáig ideiglenea megválasztása azonnal sorrendre tűzetvén, Takács Jeaó, Háry István ée.hja£aiudy Láaaló urakból szavazatasedú bizottság alakíttatván, a azavarás megejletett. Készben egyhangúlag,részben azótcboséggel meg válaaztattak a Ursas kör elnökévé: Bothó Im-re ; jegyzővé: Varga Lajos; ugyószszé : Len-gyel Lajos; konyvtárnok és pénstárnokká: Lu vak Ede; háanagygyá: Bogyay Ödön urak. Igazgató választmányi tagokká: dr. Lak}' Knaiof, Hencz Antal, Takács Jenő, Koch Adolf, VTlasaics Gyula éí Háry btván urak Póttagokká: Gatmann Vilmos és Grachre Gyula arak, kiket a kör lelkesült éljenekk'.-i üdvözölt. — A napirend tárgyai kimerítve le vén, a kör elnöke következő elóterjeestéal teszi: Miután a nagy-kanizsai fiatalság legna-gyobb része, kik évenkint rendesen a január 7 diki bál rendezői voltak, e fiatalság) társaa-kOrbaa egyesültek, iiditványozxa, hogy a jóvó jatauár ídiki bált ne a nagy kanizsai fiatalság több tagja, hanem saját neve alatt rendezze a társaskör. — Ez indítvány általános helyes leesel fogadtatván, nyomban megválasztatou Koch Adolf, Bogyay Öd5n. Bothó Imre, Gózonj Láaalú, Gracneg Gyula,Guunann Vilmos, Háry látván, Karczag István, Kisfaludy Láazló, LoraH Ede, 8chmídl Emil, Takács Jenő, Töttösi Béla, Varga Lajos, Wlanies Gyula urakból álló bál-rendezíi bizottmány, főteladalul tttietvén ki, bogy a bnottmány miuden lehetőt kövessen el arra nézve, szikép a jóra január 7-<tíki bü az eddigiekmek féay- és kedélyeeségben nwgte-leljen. Erre elnök a közgyüléat feloszlatván, a tagok is az .Oroszlán* vendéglő elismert jó kon) hava! biró éttermében tartott kedélyes rövid vacsora atán azétoeslettak. Helyi kink. ■■■■tan aiif.. — Lapunk boldog emMkewta tered- .icrkesstoje, feledbetlen barátmk, Mihály J. Endre síremlékért > eniek költségei fedsssae uiin fennmaradó összeg kii árvája rétsért fsr- diundó gyűjtemény a mai nehéz napokban • mindennemű fizetéssel annyira igénybe rett t. kösoaség nemes réasvétet i hálára kSteloat fisai- mét tanusito-.t ai iránt, ki rövid életét a kiríjanak szentelte » ösietlea munkásságával a táraada- lomnak jó ssirvel ssolgált. A .Zalai KöilSnj" sserkesstosége legmélyebb köszönetének, ad • lorokban kifejesést as emberbarát! semes réss Tétért » áldozatkészségért. A. «xerkesst4séguok- ben nyitva levő íven eddig aláirtak: Bátorfi Lsjos 25 frt, Hajtató Sándor 3 írt, Osseszly Antal 5 frt, Gyorffy Jínos 5 irt, Korács János 10 frt, Lendvay Jótaef ö frt, Ssotttaaa Ferenci f) frt, Belu. József 10 frt, B»rto« János 2 frt, .Tubász György 3 frt, Zanschner Henrik 2 frt, Maniüger Juzset 3 frt, D»rái Ágoston 1 frt, Kaan Vilmos 2 frt. Torma Imre 5 frt, Berssy Klek 1 frt, Fucha Jánoa 1 frl, Farkai Lsasló 1 irt, Wlassics AnUl 10 frt, Dr. Laky Kristóf 5 frt, üróf Hugonay Kálmán 2 írt, Dr. Freund Zsigmond 1 frt, Lovak Kde 2 Irt, Kántor 2 frt, Mi d Károly 1 irt. Lakosy József 1 frt, Horváth Boldizsár l" frt, Freiler Adolf 1 frt, Góiony László 1 frt, Dávid Jáooa 1 frt, Zok Nándor 1 frt, ÍUiolek Andrél 1 trt, Suta Gynla 1 frt, , Slricker István 1 trt, Rogyák litván 1 frt, Picb- j ler 50 kr, Wlaaaica Gynla 2 frt, Chinoráoyi Géza 1 frt, Zadubánszky Lajoi 1 frt, Manhardt 1 frt, Knausz Boldizsár 2 fn ; összesen 129 frt 50 kr, mélytál már 106 frt le ia fizettetvén, ta-karékpénxUrba helyeztetett. — S'Gffl/ sajtóhiba vao Upank előbbi pumának hirdetési rovatában, ahol az olvasható, hogy Wajdit* Józaef dr kölosönköny vtára SOO kóte'bSI áll. hulot: 3000-nél is több kötettel bír. Kérjük e kiigazíts* ssivee figyelembe vételét. — A 48-ik exred ö-ik zászlóalja ré- szére Budán'1 ruhák és fegyverek érkeztek meg, t igy minden peresben hadi lábra állíthatók. — Rófuvatagok miatt vasárnsp, bét fiSo és kedden & vonatok fennakadást szenvedtek. — Lapunk jelen száma a szerdai fiunep miatt roár ketiden délután kioyoamtva lett. — Érdekes verseny fejlődött ki Nagy-Ka-nizsán aszoduviz-gyáTLáabaü.Régi ido óta Vucs-kic« János ur b k rsjezárj Aval adta siphooou-kint. 6ÍÍv idegen vall alkuié letelepedvén nálunk, erre VucskiC* barátunk azon ajanlatot lettedet lünk, b<>gy ü egy krajczárjával mindig oicsob-ijan adja. A vállalkozó e hírre lehetőleg levette >z árt s siphoujnkint 3 krajcárért árnlu, mire Vucskics ur csakugyan egy krajcsárral olcsób-ban a így egy siphonnsl 2 krajcsárért adja. Most arra vagyunk kíváncsiak, váljon u uj vállalkozó stinte leaaállitja-e egy krsjezárra, mert akkor Vucskica barátunknak ingyen kt-tl adnia a szódavizet. — Mulatságos jelenetet láttunk egyik eete az iskula-ulccában, a midőn agy szalóoa bolt- in nenHévén senki, az ott venni szándékozó, de inkább pénzmagra szert tenni akaró kibuzta • pudli pénzea fiókját, de a mellékszobában é»i rcvették, s az illetőnek uem lett már ideje, s al- kalma, mint a njkka] együtt futni, azonban et tói ts szabadulni kívánván, belemarkolt a pénz- be, egy csomót zsebébe rejtett, a fiókot pedig tartalmával együtt az árokba dobta, s a károso- { dim gyertyával szedte ki a hóból felkapart [ tiéuzét. A merész tolvajnak kipubatolaaa — le- hetetlen. — Január 7-dtki bál. Hint a n. ka- nizsai £»talsági kör kótgyuléaéről kötőit mai tudosiusuukban említettük, a január 7-diki bál rendezú bizottsága megválaaztalott és a uegbivúk neuMokara szét is fognak küldetni. Megkéreltünk annak köiléeéro, hogy közbejött akadályok késleltetik a meghívók «zéiküdl»''l. Időnként egyes részleteket kozleni f. inuk aa elókéazülMekból. — Oneudy Antal rároai ellenór ur szerkesztőségünkben 5 frtot tett le, a kisdedne- valo«gya»llH jsvifa ajteiván fel mint oly ffniiget, melyet neza todja, hogy ki • miért küldte hozzá. Fogadja tmtelt barátnak eeaivol figyelméért háláa köszönetünket. A jelzett oss-■laj^'ut ai egyesület péastárnokának asonnal átadlak. — Krtma* Ármin veszprémi kSnyv- kereskedő urnái igen haaanoa él cselaseru ka- mataámitáai könyvecske jeleatl meg Ljbiczky Manó ktr. ayog. tisztviselj által oasieállitTa. Ara kemény kötésben 60 kr. — Veaaprémi megyés püspökké — mint értesoiOak Mária Valéria fóhercségnó ne- velője Rónai Jácxint potmonyi nagyprépost ne- veztetik ki s igen valóazinü, hogy a cancellan méltóságot ia einyereadi. — ZaUt-Szent-Gróthról elkeaeredet- tan Írják nekttnk. bogy ott a közlekedési utak számodé állapotban vannak, különösen feltunó aZaUbérésSzent Qrólh közötti utón felhordutt kavicsok halombani hagyása, mely miatt a víz folyása gátolva lévén, as ut sarát feneketlenné Mai. — Sport. Folyj hó 1 én a bellatinczi aradalmi tisztség részéről rasiczai pass tál vadaaut tartatván, daczára az egész nap tartó havazásnak, s a csekély hajlók létszáma- h it képest, mégis 64 db. nyal esett el; valóban dicséretet érdemel K r t i c s k a fóvadása ur, és őt lövész társa, e szép eredmény felett. -! R6tHd hírek. Egy Lloydbajó Várna és Konstantinápoly közt teljesen el veszett. — Berlinben 5 exr gépépitéaz kereset nélkül van. — A csákányi vadászaton 245 nyúl, 2OÚ fá-caán, 1 ós, 4 róka s S szalonka esett. — Érsem-lyén egy veaaett eb több embert s állatot meg-mart, as állatok lebnnkóstattak, egy ember meghalt. — Magy-asent Miklós környékén a földbirtokosok öoerejókból caatornázsák föld-jeiket. — Magyarországon a süketnémák ssáma fellüoői-o fzaporodik.— Forster £roó ny. kapi tány Pakson meghalt. — A „Népnevelő Lapja" Neumann Salamon tanító arcsképét bosta. — Székeaiejérvárott három ni kékkővel akarta magát megmérgesni, de maghioaull. — Debre-ozatiben egy 16 éves tiu anyja sírján agyoulótte magát. — A bécsi világkiállítás vesztesége 15 millió frt. — Don Csrlos hsdserege 26 eser em-ber, s 40 ágyúból áll. — Baranyai Mecsekbe-gyen as ibolyák másoduor u virágoztak. — Gr. Zichy Kde 2 kötetben kiadja Gr. Thursó György Ittvelmt. — Duna Földvárottizr. nóegy-iet alakult. — Galicsis halytartójává Fatoczky neveztetett ki. — Pécsett népkonyhát állítottak Irodalom. Előfizetési felhívta! Táborazky és Paracb zenamükereskisdók kiadásában Badspesten ^IV. kerglet, Korona-ateza, 1. as. magjelent egy Dal-tibom, 89 dalt foglalva szagában a legnépszerűbb asersők-tol; köanyo s mégis briliáns modorban zon-gorára két késre átírta: Erney Jóuef. Elófltetési iraifrt Tehát egy-egy dalra körülbelül ö kr. esik. ti album esaerint olcsóbb, mint ez Edition Pe-ters és Collectioo Utolff-féle vállalatokban meg-jelent mftvek. Ezen album 187tí-ik évi január Íjéig as előfiseté«i árért, asontal csak a magasabb bolti árért szereshető meg. A letétel tölötte hatásos, agy, hogy minden egyes átirat már magában dallamos, könnyen kivihető és hálás salondara-bot képes. A saép papír, tissta nyomás és ellegáns kiállítás es albumot joggal a dissmávek kosé engedik sorolni, a miért is igen alkalmas k a-rácsoni és újévi sjándék. A t. cs. tuüértó kosonaégnek miuét tőniegesebb réaz vételét kérik: Táboruky és Pamch. Yegym — A V**uv. Pftlmari profMior, kia«k fi- keJ7« « Vesar ercére k9uMb«o vu W- m. hó 24*41 >Uoti, hogj e tüsokidó nya^*lmit megunTja, iuoéC kitörni ké-•■ül. A D*gj erftter délkeleti réme feket« fűit-gomoljt bootitrio ki, beomlott. AB observato-ritun káutüékaia ú köanj-ti váltosiwk voltak é»ilelhet*5k, tnenoji ÍHATAI «^«ik meg eaok a kitörést, igen nehés megbaUf'cni i854 decs. haviban ú mataAostak e j«.en>eg«k, a kitfiré* asoaban ctak körvtkezó ér imája* haribao kö-tktt b — Ö*«r*nc*4tl*n*ég a árauban. Mait hó atoUo v&aarnftpján » páriái drcui nésű kötón-»ége hajmerosUtö jelenetnek volt tanoja.MayoI bohócx maaodMcr kwerlette meg itxonyger-jeavtó mutatványát vas ember, mint ágrogo-i/ó" (L. homme obus)mi abból áll, bogy magát megfeleld átmérőjű ágyúból kilóresse i egy, a fedelsetról lefüggd trapézben megfugódxrán, néhány gymnMticai caodát Tigyep végh«i. £lao iibeo a gymnaaticai mautvánjok e non piai ultrája féoyoaen aikerült; nsm igy * rákdvet-kexó vasárnap a oirkai xsafolá«ig telve volt • a közöDség iéleksetét vHuafojtva rárU a o*oda aikeriíltét. M^yol az ágyából egéuen ttabály tserüeo repttli a fedélset felé, a trapézt azonban eltévesztette éa a széditÓ magasból a nézópadok közé zuhant, hol élet nélkül fekve maradt. Kép-■elhalni a köaönaég fol.Ddoiáaát; több nőt ájul-Un vittek ki. A folindoláa naak akkor asünt meg, a midőn Mayol lekötött fftrel a köcöoaég elűtt ajra megjelent, iszonyú esését alig vevéa txámba,gyalog ment hasa lakására- Mayol előbb betUasedÓ volt és több páriái nyomdában dol-go«ott: Paplrsseletek. Milyfü U'jrD t •..rk.iitlt J6 niniti, tocrt sagyon nabés M«repet k«ll jáUsuii>; ■ok füle lefTsn, aiert majd ett, majd »a*»t kall meg-hallgatni* ; jókora titb*, bogr t««br* rakh**t* a go-rombaaáfokát, b8 toika i» «g6uiéf«t gyoara, kogr x kok keserű labdacsot leDyelbes»e. UtmnUtóuak k«U Unnie, h<nrj tu iáé irányit m«gmatttha»* ; jí gya-logló, bofr u idSvel lépiBt baiadba«aoo; j4 TÍT<>-nect«r. hojy A iok megtámadájit olbáritbusa ét ▼■»-■xav«rttMbe, ■sarenoai* -radút;, hogy a> ttjdoutágokat kiknUtbaM*, jó laabi, hog/ a gondolatokat caioos bárokba <MtCst*tfaMsM ; T»ndíg-i5f, hágj islalec ••«!■ Ictfti tiplálékot találhasaep. kert***, hogj költői vi-ligokmt plántáljon ; föl dm Írét 5, hogj minden jú i» n%ép tnsigvát elveMe, de •gyattal éjjeli 6r U. bogjr roefinondbajtA, hányat fltOtt ai idff órsjá. 8*óval: n«-k«ntSnek mindennek kell l«onisj, folsg pedig birka-tOj-clnúnek, mórt a világ ec7»üen b*jt»álát MBI kí-né li m««, haa»m a hol Ubsti, kritikai bone*ké*« — á riitTit oly nörény, m«ly nca var (yflk«ret a virigbixakbaa, hol a mmtwUgm msleg ált*! inik«ojk9ái*U fajai, ■ ép oly kvréni a m babban, faol gy«ki-aa ki lesne Urr a hSfa«4r»*k gyön vilto.iMinik, mert nem altja ki a lcgkiiebb «!«■ Kg-vooatot Mm. Egyed01 cj,vk ogrenletM meUgban, a ver ■nclagébea Jöa ai elS ■ e*«rt a tsivb* ketl plautál-tatoia. — A. stttsvtU«aiény tObbnvír* Mvaro* vix, raelj-ben jól leket haiáu , Leltohazas. Bécs, BOT. 27-«B: 10, 30, 79, 11, 47" Qrita, . . 89, 71, 2, 80, 48' TemesTár,. , 12, 27, 61, 31, 76' Érték- M váltiftlyM ttaczenbar 3. b'l, melaliques 69.40: 5*/, nemz. kSlcsfin 73 6Öt 1860-kiálladalmikdlcaOD 111 90; baok-réasT. 9 28 - ; bitalin lése ti réssrénjek 208 25 ; Loadea 112.95; nugjar toldtebermealéai köt-rénj 80 60: lenesvári (Sldtehermentési köt-rén; 80—: ^rd.Mvi (BldtehermeDtési kötvénj 79.75; borTát-ntavon ftfldtebermeDtésí kötvéoy 84.50; ezüst 104 75; cs. kir. arany 5.31 — Napuleoad'or 9 04. V».utl Menetrend. Erréajw dacmabw 1-tfll 1875. A -ranigR*.. idótmuutó óit szerint, indái mabisaárél (KanisMŰ vaapályán u órák pontom ■ h«lyí id5t matatják.) Vonat hova: asim Or«Pere.ldff 306 Inék, Mok4ea,Do<abovár ■ Fiúsába * 80 reggel 816 , . , , .» tálut. 918 Buda-Pettr* 4K raggal 30í l 60 delnt, 80. , 11 tí eatve 8lSB«cit>«(Saombathaly, B*et-UjWy f.»«)5 — ngg*l •01 . 11 40 aatr. 315 Sopronyba „ 5 90 délat. »0S TriMKtbe éa Pragerbofon kere*ntll Gráca éa Bécabe 4 42 r*gg«l SOI Tnentbe é* Prágerbofon keretatfll Gráea éa FMcabe 5 38 delot. irkeifk Kanlnára *<m»*; : 216 ^ék. Moháét, Dombóvár ifuuatbó. 1 S3 delat, j 306 , , . ,113 **tv I S(X1 ButU-Pa«U-Sl 4 12 r«W«í 1 201 „ 1 67 délot. 211 „ 9 S6 MIT* 3l4Bic*bSHft»o«ibaUa-Bi<»-Ujk«l7)íol8l 10 19 wtr« 302 „ n , , 3 61 r«(r«t 1 316 Sopronból 11 45 dilel. I tli B«csbSl Orácm, lUrbarg, Frag^rhoí 1 f«181 4 4 T.jf.l ' ' 201 ThMst- •- B«c«b61 Marborj, Pr*g«r- bof fclSl 1 13 dilat. 204 Trie«t-Ai VilUchb<Sl Prá^erbof felSl lu 62 •atr*. M»rb«fjb» csaüikotáa VitUch é* Fraaccsfaatb*. t , , . FiaaceiftMtb6\- Felelős szerkesztő s kkdó : Báttrfl Laji*. Ilindvnkinek különb figyelmébe ajiolutik Dr. Fort)-féle álwUnoe S £2 B-T AFABZ, ■•ly rendkirtli f7Ógy«ej», ajTái&Mtö, *rl»lS 4* fáj-dalmat ccillapito baUaa által iogcjoraabb, lafbikto.. ■abb » egj'SsVtsrmintl gjAkarea gjógjulÍMt snkQKOl kfilSB&«mB bajokban. — Ily bajok a torosa^julladásV l«fc*6t.arat, b Ö r k é a-baraág, bártyáag/ik (Croop-ingirw) Hsisadaaemfi tus^sirtsiatk, liarapá-, tsarác, ▼áfi* *a<7 «fM által támadbai.} ■ • b • k, m*ffoiTÍ-■áswk, daráaa- »*fy m«aaaarás>ok, konok-fakilyak, auaatok (contoiiók) — meglepő" (/ora fájd "Jóm cívHa-pitÁMal — rög»Ött d&guiKtok, fűmfik, tiiyogok, pokol-Tar (carbanciiliu ptutula sxaiigtia), mftgkvmáojedásxk, jtjnyi>d**«k, rérkelósiak, auucd«n mirifjbet«f aigak, gOrréljM fekélyak, fag^-dagaoat, njjféreg, k5r0mmar«(, Tadhma, tayaÚTaea, eaoatsiá, kidoa-amitáj it m«gráB* datálok, helyi eaas; továbbá a aafllaa folytam Láb-f«Jiak«dA*ok ia a«b«k, fájót fakéJyMtt raf7 már gasyoa nöi m«IL — Öok no már csti-ában Tolt •salS' ráktól, — a kölönbsn •lkerSlbeUeo el«ra*«*ly»a •abáaai mtbéttiek m*USaáa*ÍTe. — •fj*dMi MM jtiM MbtapaM baaanálaU áltaJ meaekfiJl m«f. Vifre a teatbe totjMen b«mély«dt bármia#ml 'agy daráaa- «• mábimiáiakja caupán MU roTid idei hatanálaia folytán annyira aiíí-tttnik, hogy aaatáii a ttMtbSl kOaonságoaan aaaba4 k«u«l, aabtiaai műtét éa fájdalom nélkül koauyaaj künuáatö. mixa a teb gyógyviáaa ocmaokára bak»-Tstkaaik. Ea«o mt9g1>9e«ftUi«d«B gyógyncr, »n«Íyi.«k j«l«*> tág« afBitetatMbb egyénak taásiot • ktÜÖnöa ÍCÍT4-aatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a íegfényeaebb«n eliamert«tett — rendkirfiÜ, f leg-ktliömiaintlbb etetekbea magpróbált batáaáoál W leltüoS ükardúj aredmanyeiaai fogva, melyek ha*inál-lata által meg elavult bajokban u eléretnek, jól megalapított éa eltérjedett hírét kéUégbevoakatlantU igasolja. Egy csomag ára 59 kr., nagyobb eaomag | frt, haitroálati atautátual együtt, pottáa kaidra 10 kmi több. — Egy írtoyi uoiiugná. kíaebb ■aáilitmáay nem teljenttetlk. KOiponö kUdaményMS raktári Pt*tM Tét* lézs«f gyógyaMriaa nrnil király-Dleaa 7-ik aaám alatt Továbbá kaphatók : Magy-tUMZUi . WAJO.TS MZSEF ontáL Pak»M: HaJatmaaky 8. — PéCMtt ( tiipoci J. — SiaetM : Htamboraaky. — Sx.-FtiMrVá-rttt: Braun J. — Sz»{MtMyM: PUUcA F. — Veuaréajfraa : Fereocsy K. - ZáfTtfetal: Mitibaco fa. Uf rNku : Bock J. A t ex. t;y<5gyat8rflc» ia kére* k ed 5 arak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, falnólittataak. miaserint e réazbeni ajánlataikat esen gyógyaavr keni-tSjéfaex FORTY LÁSZLÓHOZ címe.re : Budára, (Ráes. vároa, íSntcM, 5iHJ. asámj bekftldeni niveakedjeneks ki megrendel éteket i» pontoaan tclje«it- 19* Vidéki b«rmenUa levelek általi megrea-dele««k aa árnai. kéaapénabeiu bektüdát*, vagy pottay. ntalváoy vagy utánvét maiiéit ttUtiot áa legponta-aabbw Uljeaittetnek. •) £ rorat alatt ktalMtirt f«l«15aaig«t aaat vállai a Sscrfc. Keller Ig'nácz (16*8-2») k t 875. Hirdetmény. I.etenye kSsaég képviseli testfijete álul kSshirré tétetik, miszerint a letenjei közbirtokosságot illető 743 darab míesaki lu'gvf»k., ajánlatok beküldése melletti eladalaaa elrendeitetréa, * becsár 10,469 frt 25 kr: o. é, ennek eladatasi határ-úlejéUl 1876 ik éri január hava 20 ik napjának dalelótti llJ órája Letenyére, a körjegyzőségi irodába ezennel kitliietik, a*h időre as említett tölgyfák a bakttldeodo ajánlat levélbe.!' többet igérA részére toeaak átadatni. Megjegyestetik, misserint a fent, becaárnak 10*/. bánatpénz aa ajánlati levélbe* malláklsaoll •észen. A felttMak a lstanysi körjegysísaigi inslaka. Uraikor a ■■vatalos érákban megtekhithetoV, sít a venni kívánóknak mef. ker^aé. folytán a fartételek nteaj is fognak kdldeöij. Kelt Lotaayén, deosember 3. 1876. a képviaelo-testdlet megbisásábol: Békessy Rezső, (1M»-1) l«~y- k»rjsfya«. Kohn Gyula I aorinbargi is diaami tárából íjje lamtx ajáalja nagyiiarl kiállitáaát| M újévi tár falúak, (1861-5)1 laaryaúnU lajaagjobb válaaatéked Ajánlja gaadagen felszerelt urak-, böl. gyek, és gyermekek asáinara ralú topánrak, tárát a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áros. Ugytviata figyelmébe ajánlani bátor va-gyok a cs. k. katonaság s t kososMégnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel it külföldi bor-ból elfogadok és kéaaitsk, as árt legjutányo-aabban saámitom. As éa raktáromban váaárojtakat kijavi-tásra elfogaaom. J Empfiehlt sein reich aasortirJa, Lagsr allar Gattungen Herren-, Damen- and Knv der-Sti&etten ron bester Qaalitit and sa möglichst billigen Prasea. Ferner macbe icb das k. k- Kilitlr amn ▼erehnugsirdrdiges Publikum aufmerksaz9.| daas ich allé Bestetlungen rom bestén In- uad Aaslalkder'Leder 7erfertige und prompt uaé billigst berechne. Auch wird vou mir gekanira WaaXf> «a rapanaran anganonuaen. Minden áflat-betegséget »S *•* tmpmrmtal** ******* «•/••*», •*—** tm »limi>*—»- aa* ■—* Bécsbei, Btttft €isailas;mn 1 1 14ó 10-1* •• t 4 Mr»kia«tt: i.'i-l ia«7 t*T!r»t! afw U, •« *jt>«-a*«f«fcf«l te «M»la>Íi>«tts bMc. Epe-keverék, xvJt*1; Erós kenőcs, ^^ ——;_ _„. 7l«J urwoUM 1 irt « to. ^ r f *• a*s<tattaflésiai MBa^a?* áUttOatat* N fllTMJIŰaJBtaJIIft hirÜÜl ir**^l*. |tA DaV l^at^a^a^ — - ■ _ . <^™_^,_ „. fiiéin. «. Walfcwtort, |i. OoUtaUU. fr PodJMUk;. IOTV Annám. o>. L l*b gSHatlMl sMuuaok m.M«>.h» 1 Miit — Wajditi Jóoeí Up- «■ Mössner József roiiiiiurgi vászon raktára Badapesten, Koronaherczeg (Uri utcza) y\*-,i-i) Zsibánn ntcza sarkán a , Itenyaszszonyhoz' »j»»lja«KsaB felszerelt vasion fehér&emú és kész ing raktá-rát, nemKü.jnbco épen Parisból hozott legujabb fehérnemű éi csipke újdonságait; legolcsóbb szabott arakon. Árjegyzékek és nintak lúván&tn bekaidetnek-. Üres fogak kitöltésére BÍDCI Ii^tiijoiabb H jobb mer, mmt ér Pt^p J 6- udv fofor-TO> Úr ilÍHcacirofl, BoffnerpMse Nr. í.j fo^Anji, melyet min-denki könnyen í« Üjdxlom nélköt b«fae)y«shM oáru fof*ib», mely ftvtás * fogréixokfcel éa fo^ttQMii telJMen •gjesfil, ■ * fog*k*t a toTÍbbi «irom[*«t-il t^\% i a fájdalinxt cmtlkpiti*. Anatneriu-szájvíK Dr. POPP J. G. cs. kir. adv. fogorvostól Bécsben, Sudt Bognergasse, Nr. 2. Ivif^tkM I frt 40 kr., * l*fkiCtLs»bb H€r4<»iuo«toCfAJda.mak- ban, gj-al»d**aka»i, a fufhttJ dmgaoatai- ♦» aofoeiattl-, iftloUantja a Utt.*ó fogtöret éa mogakadál/oLaa ««nak uj k*-pi;«d»tát; W ingd ío^akat • foghiu eroaitéae álul iiilirditj*; % uiidün a Cogakat «a foffbust iiftiiidet. ártaimaj anyagoktól negtiMtitja, a sKájnakkal- l«iaes friua*iget kölcsönöz én mar rövid batmálai utáa eltávulitja a kellamaUen »**goL (MÁK)- zH) f Anatiierln. üi. POPP J.(j.co.k. udv. fogorvostól Bécsben. Ezan keaaltaaény a lanalrt friaaeaégát éa tiaataaágát fentartJA, azonkivttl a fogaknak nófaháraéget kolcaöuoa aaok romláaát m«g-akaaályozaa éa'fogbnat eróaajti. DT. Popp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly azépea tisztítja, bogy annak naponként; liaaa-aálata által namcaak a közonaégea togkS eitávohtutik, halnom a fogak' zomáocaa és 6nomaága ia mindinkább tokéletesbul. Kaphatok: Kagy-Kaaizaáo : belua Jóaaef gyógyaae., Koa«ub«rg Koaeafald, Waliaott, J. áa t'eaaaiboffar J. keraakadéseben. - fápán Taabapan J^ Keeztbelyan : PTiaztarer gyógyazaráaz, Singer H. Weiaa |A. Zmla-Egerazegro : laóó >':, gvógyazaráaa. Kaprocczáu : Werli gyógy a. Varaadon : Haltar gyogyazwreaz. 8ttmag«u : Uorner Kajet. tixom lyan: Pillieb s'erencx aa Rudull gyógraaar. üatarorvMtaki riz.-Uyör |gy.Qat FibM £. C. Vaaaprómban : Heyr Tuaakau, agy Uataard Tivada. Es fiainál. — 8aák«aí«liarvarou i X^gBaaun á. Braun J. gyögyaa. l^ovaa-|Bsráaybsa: Ueiaiar g/ogyaz. aUloosáa : Horvitb í. gyógyaz.réaz. Keca-far aa liaoalaid gjógyaz. fakaou : Kiorian J. g^ogyat alanoavaroit: aiou J Bögl, B«lna «■ Öcbrüdwr gyógy»- Sa«g«uu< iid Kjaauliu J. Öa.igelTÍrott;llaxw»rth, tíalamuu gyógy a*. cacb dl. «• Ü«rat«ld tiai, agj H«r»og Iguácxaál. — PacMt olnay . «■ t. Zaca, íiipöca gyógysx. KÁTMHUU: i*rtobahii*ky gyügya Marea&liban: KIM gyógya*. ~- T&IDÍÖ** : UraJÍ gyógj*t. — UnuafM wárott i.nkáea gyógyu. — bsoui-ttvörgyöu : NúUug. — Alsó-L«a<ivé |Kiu gyógyaa. — Kofaoneson: Simcu gyógyaa*r«»a nrakuAl. Karácsonyi és újévi ajándékok legolcsóbb á»k mellett igen u§y TÜaattíkbaj. kaphatók KA^ITZ C. papír- és diszmü raktáráb&D Bndapmt, V. krr., Uorottfa- Dteta, 12. ni. ». 100 lálOKatú jegy fíoom brislolpapiraa . . &0 krtól 2 Trtig. KM Iffrtii/apu él boríték noDoérammal . 1 M- , 6 . lromipTTilr Wrtcfeiéutl T^J >a41k« . — , eü . Jo X^ieo iróassuH ber.T.deií. S ,— . SO clafáDE Wállitámbu ... — .KJ . 6 , svajczi és franczia rajseaakös5k 1 . — . 20 „ obozúk, iroaxerekkel berendezve . . — * 60 a 2 ok riiite él cabinat képeknek . . — . 70 . 2S . Boinlbnmok . . . . . . 8- , — , 30 í Piper* botosok elvgintui berendesve . . 5 „ — „ 30 „ Siirartárnik és dooanvtartók 1 „— „ 5 n V«Qatircaák a legMsrobb Tiiaastékbu^ . — . 50 . 6 w KfilóQöseQ MJáaloir. a t. ez. kdxiío«é|{ agyimébe uagy rak-tár*B» tmlMi Uf<< *• fraMzil fl>»rtllW»I«%««J«kH |y»ri ÍTM, talaüiiat itt meg Bea enliwtt aittn táriyakai fertM*, Mr. |Jfta|]rká2 ét ellfMtSMattél a l«p>n>obb Tálúztekban igen jn-tanyoi árak maüett. Levélb«li negrentlfiléSek gjorwi ét pontosan atáa-vítal meüett eukSuiltatlwk. Kanitz C, papír- i* dissmá-aruk raktára Budape«t.D. £ará6son ktlüBtegeMégi tárháza karicstwi czikkekböl 'B«a;yn.e.liyl«é«a«j4o»»agoka t ajáal ea évre iá. Claláa nagyban is kicainjbaa Caldemáayak aa »• al«af~ beMMaaa vagy ntáavéteUel sostoasa uUaaiuaUak. Kariesonftk ez évi topjai* diszitawnye rácBonfa dmümiaj, 12 drb a rajebos baBoolií S Trt- 2. H. karic«oaCa diaMtmiuj, 13 drb. a m«ll<k«lt rajnai i 8 frt. 3. a. 12 drb e5»b alakbaa, iváloptra 80 kjt aitillMll-láa- picikik vilifitiira. 12 drb D.rtTiral 1. frt. 20 kr Triféa-bonbonok, arnoaan arkéazrtTe, Bonbonniére gyanánt >a a 1. az. karácaonfi trefáa pa>lrtartalonm<l. 13 drb ki-válaaatva 1 frt 60 kr, ngyaaaaok lagfiaomabban eaomairolva 1 Irt 66. a Ir'elaó áfairam ká 8okkftl nagyobbak epén bog 18 drb (., i H 1; frt A leckiaebb virágkoaaomboa 100 drb. 50 krért eJegeodo, 500 drb i frt; nagyobb virájfaaér-golyok 100 drb 1. K, 3 írt. Agy aaiiuo kapoca.aéUa- lOzbetlen a fa gyursrolarga lázaira 100 drb eaak *J kr. 500 drb 90 kr. Ugyanaaok az itteni raja. boa kaaonlok lí drb » frt U> kr. aigea asizuuzal. 1 drb ÍJ, 23 ks. igen nagy 60 kr. képirletl papirfcol 11 drt 1 frtlO kr. KioaluT arauTfoabek, 1 inkriiivk*, 12drk- bal eaak I frt. AtláUzo avefdiiik, makkok vagy fSldioprok, 1 ikatulya ÍJ drbbal 75 kr., 4. 1 frt S0 kr. kiilön5i«« ra(7oc< «aiiiü«k viligi-tájaál 12 drb csak 1 frt. Tikaroi •bt áa arUTOi «r^ac««c«>iijok. a> ifak níléu, li d'b 60 kr, •• g?obb \% drb H0 kr. Repüli lepkík, haj Suonaifil «1-HM Bv«eböl. a f9lag(<tiara link- beeső. aaak 1 fi bar, aai-. -M kr Termáizatbl almák, körték, naranoaok, cait-rooiok, 1 aaekr«IITk« U drbbal 1, 1 50, » frt. Sflkazorot angarakkal I akatnlya 10, 20, vagy 25 drb T5 kr. | Mozgatható, röpködő karács unfa- angyaJolt, 1 drb S0 75 kr., n'gro >bak 1 frt 50, »•( nagyobbak 2 frt 50 kr. A karac.oni ember, ub kiaait aiak, 30, 60 kr. 1 frt, 1. 50 é> 2 frt Petrdeuai-paraffiit-gyert rák, *ff fuutoz eaomaf IM kr. Karácson-tombola-nyeromí oyek, 50 éa 100 darab caak 10 fi(. Karácsonfa-gyertyatartijk. ^ | Eaak kalso/ale ..inekbeo ntfr faj- ba« vannak, d. mind illik bároaljfTer- I tya vaatagaágáboa. Viszfény-karacsonfa gyertja, egauramind a fának diaze, 1 ankreajra* ] 10 «rbbal M) kr Wgjogó karácaont»-)rj-eTl»»»art<ik. A végén alkalmazott rao/offo ciUa^ok. c.Jkrok, lepkék >tb a nHgot caillagror-m#ian vpuk riazaa, aa aaon alkalmazott tol(, a fák mefgvnladáaál akadályoaaa. 1 ar.krii.rk. w i,b f«h,r 4, „,„«» „. gjogó-limpival 2. az. 1 frt. a^ytfo karto.Mf, (iája laftuaut. kaa alkéazitva A ragyogó réizek : pávák, Ueaánok, pa-pagályok, kotárkák. Irfpkík. bomora kettöa angárvetok tiaenkátaaena an-rárfénvnvaL kolibrik atb. Leg6nom»bb válaaaték carloookból 10 drb 3 aaáaamal <-aak 1 frt 50 kr. GyBoyörii karacooofa-kéUgn-gyertyatartók, fBlfngreaatéara, lParflnomabb fatrárratókkel, aindkM oldalon Uvo caodáa batáas Uaydarabokkal 10 drb 1 In 60. I Egy kéazdlet báb-bator fényezett t aodronyfonatból.asekrényével agyuu 50, 76. 90 kr. P.ékatooák. kQIOnlV-le nagyUg éa ki.lliti, asrrínt, 10, 2u, 30. 50 kr., j.1 frt. tartoaak 1.20, 1J0, 150, " S 60, egész 6 frtig. I Legnjabb kepeskSavvek, szöveg-gel vagy anélkül 6, 10, 20, 30, 40, 50, 60. 77 kr.. sokkal nagyobbak »rSs cartonon 80 kr., 1, 1.30, 1.60, 2 frt 60 krig. kéknek, 60, 60, 75, ! frt, 1 50, 2, S.5O, 3. 4 frtig. Nagy válaaték táraasjátékokbiil, S — 10 asemélyre, legfinomabb 50, 76 kr., 1, 1 50. 2 W kr. Roalettjitek jit-ktarvvel, egeaa társaaágukat mulattató, 1 drb 1 frt, 1.5(1, a.6U, 3.60, a frt. Aa nj Parqnet-jáUk, 24 m'atá-val caak 60 kr., nagyobb 1 frt. A .parisai nS* agy doboa babmbákkal, kalapokkal, atb a boz- zá UrtozA alaaiakkal aa oltSaék tar. _ Ulmához kípeat 80 kr., 1.50, Sfrt, kozáai Játékok 4—10 érea gyarme- I 2.50, 6 frtig. Gyonyorfl. aaerkezet^atákok minden kora gyermekeknek, 6 osiss)-rakbató kíppal, elSrajz.al 60, 80 kr., 1 M, 1 60, repiasjobbak i frt S0 kr. Angol síinnyomalu kápakkel 2 Itt, 2.60, >.60, t frt. Szí k.'vntBk. ei.v aziklavárt íifmi aqn inammal, áaia], Lalák. ka> eaifc atb >iajkntjykevel 2 frt 60 kr. afosfatlaati' Oranfrataoc. igen i°' aikerült alsk, drbja 30 kr. jtssfFrttl-r.lrolva.ae-kiaao.lek csak 1.*), aagy»bt> ÍJSO.i frtJC ka. TérkéMs»,aték»k. 1 10. 20, 30 kr, 1 frt 50-krig 6 térképpel 1 írt áu kr, i*0 kr Btf fnldgomb 30.75, 1.50, S.tOkr. ÍUj.r..kö.0k 90 krtoi i bUf Takaroa fcábneka »njak 10, 2U, 30, 40, 50 kr. >'»U plé alakok *>. 80, 40 krtól 1 ftig,mégni>a..abUak2fuól2.&U-if. Pu.kil í, kar<l,k 20, 30, 60 kr. Lfikanakn feirrrerek 1 frt, 1.30, 6 Saeraaáaaláaa, 60, Ti, 1.H0, jagygy*1 1 írt> IJM, l.í«>, 240,1, 4, 5, 6 írt. Billaatyla traablta 5, 15, 09 kzt B(v6a láava aj módazera 1 frt, XMt, 2, 8 50, 3, 3.50, 6 50. Dominajátikok 6, 10, 20 kr. Satv mabb 50, T6, 1, 1.20, 1 <0, 2, 2.5* Die Waeat aaa Ra*á» ataáblávü egyatt eaak 1J0 kr. Harang a. kalapac. játékok tO, lk aa, su, 601 eo, i in, 1 *t M na Játékdabozwa, laiaiaaM, bátor, kato-nák, vár.,<ok vadáaaatokkai alb. ! Osatt Wlttenól! Wsaa. tail nn<a>ratraiu 50, rla4Y«i ma Stlrgoiryeiim: Wittr, Béct — ItaMeaacoytk otánvtttal Vidéiki megreDdeléaek mialSbb kér«taek. ayotmaaM, 'í-gj lek kabe die Éhre einem F. Tk PQMÍUM die hsflicbe Aneige xa nschen, dus ich in G r. - K »n izs», Kazicczy-Gasse, (ebemili Briuhau«g»ne) Nro 7 ein Bier-Depot mit Etskeller erricütete. Am Láger ist Bier, sowohl in Zwei, Ein uod in Halbeimer-Gebiade, vie aocb in í lanchen Meu yor- áthig. (1«57—6) AchtoegSToll Aütoa DreEier. |y Briefe and Tetegrtmme wolte roan gefilligst tn .Drehcrs Bierdepot Gr.-K »niisa richten. Legújabb nagy tóke-sorsolás. melynek eU6 tuksiaa der* 15. A* lfc-éu* tÓHénik Ai ilUta al-Ul biEloírtott «a*en aora>iUkbau kerii bóaap alaU 7,663,080 birodalmi mark ■xiv a aar-huiú i4stU-v8i k&tt oastatik íö! 41.70O pén-xnye-remény kört & legnagyobb nTtremfniT 375,000 bír.-mark teruiészetben. Kun külftnt-eo aulíd aonoliarban mindenki arndeti «or«j«. gyet (n«m Ígé'v»Dyt) kaphat, ára egy egész sortjegynek 6 mrk. vaoy 3 ft 30 kr. • e. .fél . 3 . , I , 65 , , . negyed „ \xu . . — . 85 , , bá g g ^j agiivn Ubb ndikre ia pootoaaa ■ b»Kg*U« MJjeattUtonk ; bivatalot ior-reod ■ nT«r-B.ínjöaw g a hiuia tAlJMQ.tÁve] azonnal megküldetik Minden hamburgi h&z nyüjt felvilágo-sítást ami czógünkröl. Asirt kéretnek biwlontfliexfn alul irt Tíligismtrt Ci ígbci fordulói, a.»ly •x«o tlümjtit aoraoliaaai im«fbii?a vaa. Lilienfeld Testvérek, (1860-5) állampapír tilete Hamburgban. Caak SO ltr. <r«dtti Mrataav ára, meljlyel 1000 db. Caen, Béea vároa hat/aiga által a szegény alap ja-vára raadaaatt lottn kflv«tkeso nyenmt'n/eket Ur- 1000,' 200, ) drb. 100, 100, ) forintot 200, 100 100 ) aranyat, 100 ) ezllatben 3 Mtal táraaa-wr»)«|y. melyek 'XT 200.000 irtot „^ nyerketo. 3000 nyeremény. •£& 60.000 frtot un~' A kaiáz k.t««afJ fztlfy«H»t a'att 1876 »vl fa*rair • . 29 ea Hrtiaflt. Vidéki megbisáeoknál aa Saazag be>uient«a bukfll :éaa éa a ber- megkoldMido aorajagyek- áa bnaáai ivérz járó 40 kr aBollékléaa Mratik. A bécai cs. k. azab. keretksdaiari bank váltoüzlete, l S h C J O b* aok egyéb mfivéaai- ÍM értákea tárgyakat aranj-ia aaagtb-D, Sa»«««n : S o t h e D C. J á n o «. Oral.oa, li. Eaen aorajeffyak még kapbatok : a n-h.iniaaai kaieak. ea ipar- banknál, valamint Eerkovita Za. éa táraa, ée D«l>rin ijeuö uraknál Nagy- Kanizaán (1858 -3) Nyújtsunk kezet a szerencsének 1 375,000 Hmárka vagy 218,7.50 forint fCByeremény eíny-rhetéiét tetsi leb«tfivé kedteiS eietbeu % \9% qjaU «My péukl«»rMlát, mely & maga* kormány iltal bixto-litra van. As nj tervétet elÖBy^i bwendezéaa olynemú, hogy aéhi«y hó l»t*ite aUtt 41700 lytTtaéiy kerül 7 busásban okTetkn ki-•onoli. &14, melyek köxoti «ieüeg 375,000 R. ■■ ragjia 218,750 e é. forint egyeokéot di l-zzar 2M.000 «., tt-aaor 15.000 ■.. ; r IM.M0 . » . Q.0O0 . 1 m 80000 . 12-azer W.000 . 1 fc 60.000 . «S . (.000 . 1 m M.ooe . to . 4,000 . ] B 40.00* . Mi-aaor 2400 . 1 38 MO . 413^iar 1200 . B-azor 30.000 . &11 . «M . 1-uer 24,000 . Í9t . 300 . » . 20,000 v 18,800-azor 1,31 . 1 . W.0M . márkányi atb. oyereméDyel Kzfnt ac ..[■•■n alul biitoaitott I«gk6selebbi e\U nagy péot. küortolái hivaulo .in megá]lapítva TU éa a búzás mar f. évi aacz. 15. és 16-áa történik, mrlyekbez 1 egész eredeti sorsjegy ára caak C márka vagy 3'/, frt. 1 fii . . . . » a . >Í. . 1 aéped , . ..''/,. . 90 kr Btrádeü mégTeodeléz, mely aa összeg beküldése, poéta at-jáni fizetés, vagy atánvét mellett történik, azonnal és s legponto-sabban eszközöltetnek, mindenki az állam cximerével ellátott ere-deti sorsjegyet kapván tolónk kézbes szolgáltatva. A m*rrendelesekbes a nozzá tartozó bivataloa terveket in* gy«n mellékeljOk. miadea aosáa után pedig minden Mzsolitás uélkol kivaulos kimutatást MMnnk érdekeltjeinknek. A nyereménvak kifisetése mindig az állam Jótállása mellett pontosan eszközöltetik, mely nyereménvek érdek.'kj. ink kivánatára Aasstria msadea nagyobb piaeaala levő oeatekottctétaak folytán oayaaaa felvebetAk. Vállalatunkat mindig oly tzerrucM kisérte, bogy abban •alt afyakl Uklatilyes sysrsaaésys* kíiltt nakrti ai alti (t-■ysrsmsslyslt Ijnrattak. melvek as UletS nyerőknek közvetlen ki-laatteltek. Eaw, a IslMÜÉlttaW al^ra fektetett vállalatnál elórelát-hatolag igen élénk részvétre izsmitastráa, kérjük már a k'seli hozás bekövetkeste miatt minién megrendelést minél előbb és egje-wav-o bnvsáak jattami. és Simon, hsuk- ea. valt*0alM,llamil>art(. aündeanc-mü állaamkacveayak, vaaati réaavéayaat éa kólezoo- ortjegyek adái-vetele. (1637—í) JfB. KOasOoet aa eddig beandnk nalyseu bizalomért a mintbogy ami a leajkoaelebbi nj kiacrzoláai réa.t.ételre felhívjak, to itUn It tonkaéW f»f»k aa azonnali éa zzilárd asolfá-lattal acdakalóauk talj*> stefelégedéaoket aaéraemoloi. 5A61-KASIKA, 187*. 12-én. | Kisotári iü.t4k aisdn M oirdeteftert kal JO kr. laelandC. lOl-lk szám. Tlaennegyedli évfolyam. LA lap ue4i«ai éi yagi retftit Uletó tös-iemenysi , előfixetétek, i redammtiók «*^ * »»- f T&kvékpéiutih épalet, ,i földnint ci*k iámért amnkatár-.. saKtúl fogadtatnak •). ZALAI KÖZLŐIT Kéúrmtok TÍWM mm kOJd.tn.k- elóbb: KÖZLOlMY/ várftt tolyhatétáfának. neakaiönbwi az zalamgyei általaim tanité»tMtiUet«, .etf Bgyvéd-tgytef.a.^agykaniztai Icarsskadelmi s iparbanic", a .nagy-ktntzsai takarékpénztár" gizatafézáw retzvwiytarwiat t több megyei é* városi egyesület hivatalos értesítője. Metcnklnt kétszer, vasárnap- s csűtörtőköiu oiegjeleuii vegyes tartalmú - * A bagatelfigyek. Miathogy ép a bagatelflgy nem tisz-tán belyi ügy, de általánosan kiránt oly va-lami, a minek megoldása után epedre 9Ó-várog az ország minden zugában lakó hon-polgár, ki az állam iránti polgári kötelessé-get teljesít, Tárra Tárja, kogy elvégre a gyors igazságszolgáltatás napja jöjjön el. Midón Gábelics Imre nr a .Zalai Közlöny* 96-ik számában megjelent s fi-gyelmet gerjesztő javaslatát közzétette, vi-lágos abból, hogy ó is csak a gyors végre-hajtást szorgolja, de a midőn a felek köte-lezettségének gyors megoldását javalja, hall-gat arról, ha a késedelmezés a bíróságok kebelében létezik, tehát, midón ezen várra várt gyors intézkedést körvoDalozó törvény meghozatik, nem elég. hogy csak a felek irányában állapítsa meg az intézkedést, ha-nem kell, mikép az a bíróságok mulasztá-sáért a felek nct&ni képviselői visszaélései-nek is gátot vessen; mert ott lehet a leg-üdrösebb törvény, ha a végrehajtásnál zá-tonyra akad, ha a felek és azok képviselői haszontalan perlekedéssel a bírósagok tett-ereit zsibbasztják, így tehit akkor, midón az eljárás a felek irányábanjnegállapittauk, egyúttal megállapítandó az is, hogy azon bíróság, mely mulasztással vádolható, minő fenyíték alá esik és a fél azon képviselője, mely a feleket alaptalan és tisztán azoknak tudatlanságát kizsákmányozólag oly követe-lést kivan behajtatni, mely már a kereset megindítása előtt kielégítve volt, hogy az is minü fenyíték alá jön, igy tehát a törvény, mely a felek iránt gyors eljárást biztosit, kell. hogy az a végrehajtó hatalomnál is a Detáni mulasztásokat, illetőleg a várakozás-nak megfelelő alapot teremtsen. Hogy Gábelics ur a 48 órai elintézést mint értelmezi, azt nem tudom, mert mint gyakorlott egyén nem védelmezheti, hogy a bírósági megintés, illetőleg a kiküldött fize-tési meghagyás 48 óra alatt a panasz be-adásától már kézbesítettnek kell lenni ugy, hogy a kézbesítési iv is már beérkezett, mert ezt a távolság és számos esetben a nem várt akadályok lehetlenné teszik, ha-nem igen ugy, hogy a beadott panasz, a pa-naszt felvevő bíró által 48 ora alatt már elintézett legyen, t. i. az intés készen elkül-désre álljon, mert az általa hivatkozott nyolcz napi határidő is csak az igazolt kéz-besítés napjától számítandó, arról sem szül, hogy a nyolcz napi határidő lejártával a végrehajtás hivatalból rendeltetik-e el, vagy pedig a félnek e tárgyban teendő jelentése alapján, ez ismét oly lényeges, hogy ennek az alkotandó törvénybe leendő bevezetése szükséges. Váljon ezen eljárásnál a semmiségi panasznak ran-e helye, arról szerző nem emlékszik, holott ezzel minden peres ügy-ben, ha arra a kellő alap létezik, az elma-rasztalt fél jogosan élhet, így tehát az volna kimondandó, hogy a semmisééi panasz a régrehajtást nem függeszti ugyan fel, de ekkor a behajtott összeg a semmiségi pa-nasz visszaérkeztéig birói letétbe hclyhe-zendó és a visszaérkezett határozattal lesz elintézendő. Mi történjék akkor, hahogy a meg-intett fél, ki egjfigyüségénél fogva Gábe-lics ur által helyesen javasolt 8 napi ha-táridő alatt felhívási keresettel nem élt, és semmiségi panaszt sem nyújtott be a törvényes idő tartam alatt, csak akkor ve-szi magát észre, midőn már a végrehajtás ellene folyamatba tétetett, mert már ekkor sem felhívással, sem pedig az ügy érdemle-gére nézve semuiiségggel sem élhet, igy neki okvetlen fizetni kell, még pedig oly összeget, melyet már akár maga, akár el-dode panaszttevónek, vagy annak jog-utódja r. engedményesének már lefizetett és ezt igazolni is tudja, igaz, hogy Gábelics ur nézete szerint ekkor a sommás kereset részére fent áll, de ha a behajtott pénzösz-szeg panaszttevónek kiadatik és ha eset-legesen ragyoDtalan a behajtott pénzössze- j get más szükségei fedezésére fordítja, sommás utón sem rehetó meg rajta, igy a fizető fúl uj veszteségnek van kitéve, hogy ez elkerfiltessék, a törvénynek arról is gon-doskodnia kellene, hogy ily esetekben a végrehajtást szenvedett igazolással élhet és amint igazolását beadta, a behajtott pénz-összeg birói letétbe helyheztetvén, a bíró-ság sommás utón annak kiadását biróilag kimondván, a tulajdonos azt megnyerné, mig a konok perlekedő a behajtatott összeg-nek, ugy a felmerült költségeknek kétszere-sében lemarasztalandó, fizetésképtelenség esetére fogsággal sújtandó volna. Hogy mely ügyek sorozandók a baga-telügyekhez, azt Gábelics ur megmondotta, én csak a kereseti tökét nem 50, de igen 100 frtig terjeszteném ki, mely esetben a sommás bírósagok ügy kerekséből 70/100 elesnék és a gyors intézkedések folytán a felek követeléseikhez hozzá jönnének min-den hosszadalmas eljárás nélkül. Nem osztom végül Gábelics ur azon nézetét, hogy a bélyeget nélkülözni lehessen, mert ez által az állam rövidittetnék meg, egyedül az igazolt szegényeket menteném fel a bélyeg előlegezéstől, de minden esetre az adós felet végrehajtáskor már annak megtérítésére kötelezném. KOVÁTS JÁNOS. A teleltetés. A gazdássati pályán sgámos éveket tölt- vén, többször volt alkalmam tapasztalni azon közmondást ,a jó pap is holtig tanul* — to- vábbá azt, hogy a gszdászat csakugyan mindig javítható, de soha ki nem tanulható mesterség, a melyet tökéletesen megszerezni az Isten sza- bad ege alatt osakia a gyakorlati téren lehet, mert a vén gazda szerint ,j*j annak a gazdá- nak, a ki könyvből gazdálkodik és patikából esiik • Mint véű gasda, aki csakugyan aj Isten szabad ege alatt a gyakorlati téren vénültem xnegj oem látom feleslegesnek ifjabb gazdatár-saimat némi, a gyakorlati téren szerzett gazdá-szati teendőkre figyelmeztetni annyival is in-kább, mert azt is többször tapasztaltam, hogy „boldog, ki a más kárán tanul." Novem.Síb — tehát 6sz — ósxszel lettem ismét oly szerencsés hogy az ezelőtt 10 érvel is szeretett kedves megye, közkedvességü lap-jához, fájdalom, bogy oem a megye munkása, igénytelen dolgozatommal újra járulhatok,asért mint öszszel, a téli leendők egyikét a „telelte-tést* kisértem még előadni. Teleltetni, — de könnyű teleltetni, h* van mire!, — hogy tkkarmánya van a gazdának télre, az kétséget nem szenved, de, hogy elég takar-mánya van e? az a kérdés, — ezt kedves ifjú barátom ugy tudhatja meg, ha egy teleitetési tabellát készít, de hogy kisül az a teleitetési tábla? — mintán ezzel gyakornok koromba tol akadtam és igen jól esett volna az utasítás, rö-viden elmondom. Egyszerű és igénytelen soraimmal nem akarok kiterjeszkedni a nagyérdemu gazdakö-zenaégre, de mint mondám, hogy vele fel akad-tam, az olyan magam formájú deákból a gaz-daságba lépó ifjaknak szólok csak. A teleltetési rend, vagy tábla, a jó gazdá-nál oly múlhatatlan szükséges, bogy mig ez nem kész, igazán nyugott nem lehet, ámbár bízik a TÁRCZA. Népdalok. Lebauott a eaipkebokor Uv«le ; ürea a MIT, mikor btaéf ninca vslo. Olyan a láur, nini a tarait virága : Minden lepke caokot kinil ajkára Hejb. de nagyon bánt aogem a billen***' Ha fOlOtte Ítéletet mondbatoék, Ugy siólaa, hogy minden «»ép Unj Méretre, Jó atagaotat csókolna és B!eln«. — IV. Mért nem vagyok méhecske éa, ít te virít: Nekünk illoa boldoftáfbaa Ei • rilái. — Hi.ek lennénk, mint a piros garlicék, — Mindig piroi ajkaidon ertngenék Vagy ha Tolsál barmat-oeí, En meg >ngar, Felclokoltám könnyeidet; — Ugy lenne bar i — EgrestlnéBk, mint a. orok nmlis. t'el sí eglx ol«l«si«k, ksdvawa 1 T. ffir a madár, etvanett bí párja: Élni vigaa kstuatvat járja, Ifjo, leány, boldog taván kíp«, Eoisa n.lkU {aktívát s«a sme ' Volt aekem it r*«aá«i, Mm oly rigón. Volt, - de .. baj, «jra In«.p lea» i aüt UblMire tttask, ninos.« »»•*. 8aa> kell ho«.i - csak a pap áldása. HiJOATÓ BÁHDOB. i londoni parlament palotája. 1834. oct. 16-án csütörtökön esti hét óra felé a főváros délnyugati részében azon ébresztő kiáltás terjedt el, mindenfelé tftz, — tüz — — s ez ismételve, mioden oldalról erősebb lón, a nép követvén a tüxfecskedökel, tömegbe rohant egy pont felé, hol oszlopoagrságu sürtt lángok emelkedéoek, melyekből viszaa fény tűk-röiodék ez óriás város fölött vénzioü világos-ságban. A lordok kamarája égett. A lárma félhétkor kezdadótt és hét óra-kor a rémití elem már az egész épületen elha-talmasodott, ugy, hogy minden remény a meg-mentésre elveazett. A tdz kitörése előbb a palotának azon ré-szében történt, mely 111. Henrik kápolnájának ellenében volt, s innét a lángok ij'azto erővel hrrom kttloobö*5 irányban terjedtek. Először a lordok gyűlési terme lön a mar-talék, mely hamar romhalommá lón. A romboló veszély közepéből semmit sem lehetett kiragadni, nem a nagyszerű szónyegeket, melyek Erzsébet királyné korából hsjó utküzeteket ábrázoláoak, nem a v6r5s bársony trónt, hol a tejedelmek parlamenti gyűléseiket megnyiták, nem a gyap-jn kéaritményi széket, melyen a Lord kanciel-lár elnök ült, nem aselyem Umláskarszékeit az érsekek, herczegek, és püspököknek, nem a könyvtárat, — miután a tetőzet sietve szörnyű roppanásul Ssszeroskadt. Szerencséé véletlen nek köszönhetni, hogy a könyvtár némely drá-g» gyűjteményei és a köoyvek javítások végett oly terembe vitettek, mely a tűzelemtől men-ten maradt Ez idó alatt, egy más menete a lán-goknak a k6«0s kamarák gyűlési termét tá- madta meg, melynek kertjei a Temze hullámai ban fűrdenek. Néhány pillanat alatt ezen terem 8 melyek közvetve hozzácsatolva valának, a könyvtár, — kivéve néhány könyveit, melye-ket aikerült kivinni, — mind hamuvá égtek. — A tüi csak a aient-ístván kápolna tömött falai elAttálltmeg,mely oly erősen maradt,minl szikla, az egéaz épület közepét átölelve, ez ellen a háta-lán vesztett laugok hasztalan csapkodának mint a hullámok a renditlen töltésre. A harmadik irányban a tüz az elnök hi-vatali lakhelyére vetődött. Temze folyó oldalról. A vestminsteri apátság részéről fenyegetve lőnek az igazságügyi épület termei, honnan az abla kokról székeket és a levéltár tarulmát hányták ki, s már is vestminster nagy teremét ostrom-Iá, mely oly szép, és gazdag történeti emlékek-ben.— Boltozata 80 lábnyi magasságú faragott tölgyfából, Európa csodái egyike. l)v itt a lüz oltók tevékenysége megakadalyuxá a veszélyt, s hátravonulni kényszeritéa káros élűmet. Exen kitorjedt tűzhely óriási oszlopláugJKival a lég-kört rémitó távolságba átkarolva ruudkivüli lá,t vány t nyújtott a szemlélőnek, — s érzékenyen mt-gioditó jelenetet szült, mondani lehetett egy dühös vulkán a város közepéből kiemelkedett, bogy megsemmisítse átkot űréből iéuyeit és di-cső emlékeit harmicz nemzedéknek. Hosszas fáradalmas kutatás után a tűz-vész okai tölött a kormány elhatározá, egy nj palotát építeni, mely nagyság- és nagyszerűség-ben fölülmúlja azt, mit egy éj tökéletesen meg-semmisített. Egy terv Barray C által indítványozva elfogadtatott, s az uj épület alapköve 1839 ben letétetett. Az egésznek szerkezete és építése még mai napig nincs véglegesen befojezve s már eddig több, mint 37 miliő frankba került,noha a kiadás csak 18 miliő frankba számíttatott, mely magá-ban igen suk összeget tesz. A homlokzat a Temze hosszában terj'.-désre 300 métert foglal el, az egész üpület területe több holdat tesz ki, s bensejében tizenegy udvar elszórva. A lordok teremé igen széles hasonszerüsegben 901ábhosz-szu, 45 láb magasságú és 45 lábuyi szélességű. Ennek alapjában van felállítva a trón, három lépcsőzetre emelve, s a góth mennyezet királyi czimerekkel. — A trónazék faragott tölgyfából aranyozva és drága zománczokkal gazdagított. A trón átellenében van az újságírók karzata, ez alatt közvetlen a közönségé. A boltozat kü-lönböző királyi águk Orszász, Normand, Planta-genet, Tudor, Stuart és Brunsvickok czimerői-vel ékitetuAnglia története itt meg van egészen, folytatva van az a — festmények, üvegek éa szobrokban. A várakozó, másként költők tere -me, diszitve a legjelesebb költők müvei szöve-géből kölcsönözve, Chsucer, Spenzer, Schikes-peare, Milton, Popé, Valter Scott, Byrontól. Ezen múlt nagyságok mellett az1 építészet ha-gyott helyet a jövő nagyságainak is, egy egéss karzata az alapzatoknak várakozik a státus ki-tünóbb embereiDek szobraira, kiknek a parla-ment fogja meghatározni ezen szobrászati ér-demet. Anagy teremben frescoképek ábrázolják Ethelbert keresztelési ünnepélyét, 111-ik Edu-árdot, amint a teraszaiig (lordre de jarretieres) rendjelét a fekete herczegnek átnyújtja, — Henrik gallifi herczeg elfogatass, a fogságbai ve-zetését a gaaoognei iSrvénybiró megsértéséért. Három nagy allegóriái képlet (tablean) " jelzi: mig egyik a vallást, másik a lovagiassá-got, — harmadik a törvényt. A boltozat (pla-! fond) rémkra elosztva faragott erkélyaeUk ál- T>kar Takar- Szal- A A 1 msny egj darabra mány telelendő barom teleltetési idő Vhát m * 4 m c 's Észrevétel E E-i • _ ! » "|_ | a 1 ő i ill sf 1 neme E kor * font m á i • a 1 Járatosak 120 Nov. 1—febr. 28.120 20 Pótlékul adatik tök. m • , F.ibr.28—máj. l.L 6ti 20 2 Igás lovak 20 0ct. 15—máj. 1.197 18 A zab kimé- 3 Gulya marha 2i)0Dscz. 1 — apr.24.ltój 18 lese tekinte 4 A kos falka 50 . 1- „ 8 129 27 téból alyjas 6 Anyák 450 . 1— , 8. 129 2 tengeri ada 6 ToRJuhok 300 . 1- . 8.129 17 tik m. tart. 7 Uruk 200 . 1- . 8.129Í 2'/, 8 Báránv 150, „ 1— , 8.129 1 *■ '/« *»b Adatik tehát a teleltetéshez Van pedig a gazdaságban Eszerint latható, hogy 200,150 további ren delkezéere marsdt, ellenbei i szükségelvék 200 s az, a mely korpa, oly pagacaa, dara stb. pótolandó. Ha ezt előre így látja fiatal barátom, még segitbet, mert a 350 mázsa szalmának nem kell megmaradni, hanem azt valamivel pazalni és a 200 mázaa széna helyett felhasználni. . KOVÁCS ANTAL. toknak látszó széns, sarja, bükköny, 1<JW, muhar, burgonya, répa. poly va, törek, őszi éa u-vaszi szalmáiba, de ul nem tudj» bizonj san, bogy melyik mennyi ? és a keze alatti tóbbfrle állatf.joa'k menoyi szüknégel? a majd fél évig ttrtó hosszú 'élre. Ha azért megniratott ifjú barátom a te-leltetési Ubla elkészítésével unt én, regjén egy papirost, vegye elő a mulhatttlao szüksé-ges, (azt nem is te«em fel, hogT nincs") zseb-könyTet, a hol irva kell lenni a gazdaaágban megtörténteinek, bzámitss össze, hogy bány szekér T. kocái széna ment az 1-aő, háDva2 ik aat. kazalba, v. baglyába, vegyen egy nyári aze keret 15—16 mázsának, ba aa polgárok álul bordatott volna be, egy kocsira számítson 5 — 6 mázsát, számiua öaaze, tudni fogja, hány má->aa ukarmánya van a szalmára nézve, hogy magát megne csalja, de meg a könnyebb szá-mitáa tekintetéből i«, vegyen egy csomót egy mázsának, egy csomó után töreket azámithat 20 fontol, répa, burgonyából 70 fontot, tudni fogja a takarmány mennyiségét. Ha ez megvan, hasonlítsa, illetőleg szá-mítsa ki, hogy széna értékbe mennyi takarmá-nya van, azután tegyen számítást, mennyi kí-vántatik naponta egy ökörnek, lónak, borjú-nak, csikónak, gulya marhának, birkának es báránynak ? — |, Véleményem szerint elegendő a náluk levő magyarfaj ökörnek 20 font, igás lónak 18 nzéou, 10 ilcze zab, borjúnak, csikó-nak 12 tűnt széna l itcze mab, gulya marhának IS főm. öreg kus s tirünek 2*/> font, anyáknak 2 font, lokjuhokn.k l1/, f»«'i bárányuknak 1 font sténn, '/i zab)— ha ez is mrgvan, az illető font szamát szoruiza a jószagszammal, tudni fogja a naponkénti szükségletei. Ezen tabella összeállításához 1-só és fó i Jelentési tábla N. kellék az, hogy tudja az illeti aztbogy melyik j állatnak mikor kezdődik éa végződik, legalább itt, a mi vidékünkön a tele, egy pár nap már nem határoz, ba pár nappal kéaóbb áll be a jó-azág, akkor kedvezhetek noki, ellenben, ba ko-rábban kesdem az etetést, mindenesetre spórol-nom keil — ugyanis: 1 Aa ökörnek nov. 1-tól, a midón a azámba nem vett teiig«ri azár elfogyott, május l'ig, a midón a jó földbe vetett takarmány ro-zsot kaszálni lehet, 180 nap tartatele. 2. A lovat, mely tengeri szárra nem otal- tathatik, az utolsó laczerna elfogyott okt. Iá- tól ssinle máj. l-ig, midón a jó lucaernáson már kaszálói lehet 197 nap kell tartaniuk. 3. A gulya marhát, ménest, mely a réte- ken , tengeri földeken is elélősködik deci. 1- tói april 24-ig, midón már szinte a mondott he- lyeken talál vajamit 145 nap kell etetnünk. 4. A birkát decz. 1-tól april 8 ig, mintán ez hamarabb talál valamit 129 nap kell, hogy teleltessük. Második kelléke a teleltetéai rendnek az, hogy a jószágot, mikor és hogy tartsák? — véleményem az, hogy mikor be azorul éa mi-dón ki akar menni, kell jobban tartani, 1 szőr, hogy a legelót meg ne sinlje, 2-or, bogy a legelő re jo erőbe menjen ki, mert caakia így lehet be-lóle várni jó ei egészséges állatot, — mind a mellett a teleltéa keadetén éa végén, bogy a jó-szágot nem egyszerre kell a legelóról a leli lar-Usr» és viazout az íatállóból a legelóre bocsá-taoi, muri ez az állatra igen rósz haisssal lenne, hanem miod elején, miod végén, a követkesó élelemhez vprodonként kell hozzá szoktatni. Miut inam, hogy s« itj»k kedvéért — lássák a telelletéai tabellát. N gazdaságban : azon bünpenkröi, mth/ek a lala-egersxegi kir. törvényszék büntető otztályának folyó 1876. évideczemher hó 16-ik napjától 31ig tartandó nyilvánoi üléseiben előadottak. Deczember 16-án. 1276/B. 87ó. L. t. Balázsi Elek és társsi rablógyilkouágsral vádlottak elleni ügyben foly tatólagoa végtárgyaláa. Deczember 17-én: 1600/B. 875. Sa. 1. Németh Jóraet zártö rés által elkövetett sikkasztással vádlott elleni ügyben kir. táblai Ítélet hirdetfe. 1509/B. 875. S*. í Ihász Sándor közha-tóságok rágalmazáaával vádlott elleni ügyben kir. táblai 'télét hirdetés. 1Ó20./B. 875. L. t. Lukács Károly súlyos testisértéssel vádion elleni ügyben ujebbi ítélet hozatal. Deczember 22-én: 1133/B. 875. L. t. Farkas Andor ember-öléssel vádlott elleni ügyben folytatólagos vég-tárgyalás. 1463/B. 875. Sí. 1. Willingthofer Lipót és Magaaháii János erőszakos nemi közösülés-sel vádlott elleni ügyben szóbeli végtárgysláa. 1517/B. 875. L. t. Zóka Károly emberölés-sel vádlo.t elleni ügyben sióbeli végtárgyalás. Decsem ber 23 - á n : 1453/B. 875. Sz. I. Báli Lajos hamu eskü tetei miatti ügyében szóbeli végurgyalás. Deezember 29-én: 1394/B. 875. Plichta János osalasaal vád-lott elleni ügyben végtárgyaláa. 1441/B. 875. Ss. 1. Peterka Mihály, Ba-litracs Iván, Pintarics József, Kollárioa István, Düh Mánon és Komor Iván tolvsjlással vád-lottak elleni ügyben ssóbeli régtárgyalás. Deczember30án: 142Ö/B. 875. Ss. 1. Weiafeld Jakab és társai oalassal vádlottak elleni ügyben azóbeli végtárgyaláa. 1493/B. 875. Sz. 1. Pilhofer Imre és tár-sai hamis okmány készítéssel vádlottak elleni ügyben azóbeli vegtárgyalás. Helyi hírek. — Meghívás. A nagy-kanitsai mfiked veló-lársaaag n. L tagjaihoz ! Jobblétre szende- rült Mihály J. Endre kedves tagtársunk iránti tartozó kegyelet illő lerovása cxéljából a .Zalai Közlöny* szerkesztőségi irodájában (takarék- pénztári épület, földszint) tartandó műkedvelői értekezletre, folyó hó 18. napjának délutáni 5 órájára van szerencsénk a társaság n. t. tagjait teljes tisztelettel meghívni. Hisszük : hogy ugy a hölgy , mint a férfi tagok is a kitűzött nemes eszme megoldbatáea cseljából teljes számban fognak megjelenni. N. Kanizsán, decz. 6-án 1875. Zalay Lajos, Munkácsi Dezső, műked- velők. — Meteorológiai észleletek a nagy- kanizsai fógymnaaiumnál 1875. év november havában. Koaép légnyomáa: 743-76 millimé- ter; legnagyobb légnyomás: 756 6 mm. 16 án reggel 7 órakor: legkisebb légnyomáa: 730-7 mm. 20-áa délután } inkor. — EoVp kimér-séklet: -f- 3-89* C; legmagasabb hóméraéklet: -)- 16-8* C; 11-én délután 2 órakor; legalacso-nyabb hőmérséklet: — 3'8* C 30-án este9óra. kor. Kozep páranforaás: 5-24 mm — A 1«- Tegő közép nndvessége százalékokban : 85 4'/,; legcsekélyebb nedvesség : 48"/o 13 án délután 2 arakor. — Közép telhőzet (Oul 10 ig siá mitTe): 7. Kgéazen borult ég (10-sel jelölt) ész- leltetett 39 szer, teljesen derült (0-val jelölt) 5- ször. — Közép ssélerósség (O-tól 10 ig azá- mitva): 17. — 90 észlelet közti jegyeztetett összesen 80 szil és pedig : északi 21, északke- leti 6, keleü 10, délkeleti 12, déli 12, délnyu- gati 9, njogati 8, északnyugati 2; szélcsend volt 10 szer. — A csapadék (eső, hó, kM) havi összege: 101-65 mm. Ksó esett 7 napon, hava- zott 5 napon, kod volt 3 napon, égi habom volt 11-én este 10 órakor, dér volt 3 napon. Először fagyott 3 án, első havazás volt 21. és 22. kö aotti éjjel. F. — Nagy Cxenknél egyik vonat meg induláss alkalmával nagy- kanizsai illetőségű Heckenberger Gusztáv vonatvezető a kerekek közé esett és rögtön meghalt. — TUxa Kálmán miuis'erelnöc arct képe igen sikerült kiállításban s térdkép nagy sagban Vereby Somáoál megjelent Ára 2 frt; eMj">gyté»ek e lsp szerkesztőségi irodájában el- fogadtatnak. — Meghívás.jk „n.-kanizsai kerenked. ifjúság önképzőköre" n«lyisegében ma vaiárnap esti fél 9 órakor érdekes tudományos felolvasás tartatik t. Szilvágyi Gyula helybeli ref. lelkész és tanár ur által, me>yre sz egyleli tagokon ki- vül a n. é. közönaég is egész tisztelettel meghi- vatik. Nagy-Kanizsa, 1875. decz. 12. A választ- mány. — Sport. A nagy kanizsai vadásztársa- ság decz. 9 ki hsjtóvsdaszatáo 52 nyúl esett. — Tapolata mezóváros ipartestülete decz. 8-án közmegegyezéssel abban állapodott meg, hogy felszólítja Kerkapoly Károly képvi- selőt az országgyűlésen sz önálló vámterület pártolására.hazánk többi iparosait pedig hasonló eljárásra felhívja. — Balaton Füreden — mint a , Voss- prem* írja, — Mészáros Kálmán kir. já- ráabirósági végrehajtó életuntságból fejbe lőtte magát. — A stigligeti birtokot — hír szerint — Teasdale lovag vette meg. — Alnó-Lendván f. hó 5-én csak ideig- lenesen uriÓJtodó s munkahiány miatt Ínség- gel küzdő 56 éves Bojstsek Antal nevű fény. képész kétségbeesett helyzetében mérgezés ál- ul véget akart vetni életének. Moser Samu köztiszteletben álló s évtizedek óta e vidéken működő orvos ur gyors s feláldozó intézkedése folytán a szerencsétlen öoáldozat az életnek fenlartatott, — orvos ur nemes tettét azzal is koronázta, hogy a szerencsétlen felsegélyezésere azonnal gyűjtést reodezett, jó eredmenynyel. — A* or»*ago» magyar képzőmüre. szeti társulat által a társulat tagjai közt rende- zett s 1875. deczember 1-én megejtett sorsolása alkalmával 5810 frt értékű kisorsolt müvekből nyertesek lettek a következő számok és pedig : tal, • ezek mindegyikén rajzolat aranysárga szí-nezet beo a jelvény szerű felírással „Iaten és jo-gom" (Dien, et mondroit). A faragványon, mely a karzatokat koronázza, angol nyelven olvas-hatni, féld az Istent, tiszteld a királyáét). A közös kamara nagy terme egyszerűbb, mint a lordoké. A falazat üigvfaból gazdagon faragva, s boltozata különösen figyelemre méltd. Ai ablaküvegek festvék, 6 édeíro féoyíő napol mgáreaoak be. Fó belrendezete ugy amac, mint a lordok kamarájáé. Több hozsá tartozó épület van a tÖrvénjpalotáhozcaatolva, ac elnök és tit-kárának vao Buját hivauli bel; ük és lakásaik legjobb islesü gazdagsággal díszítve. Vendéglők, kávéházak, kizárólag minden kamarai tag haas-DálatAranyitvák itt, idegenek caak türetnek, a a belépés tilos, ba csak egy kamarai tag engedé-lyét valaki magával nem hordozxa. Végül felem Ütem még avun fai szokást, mely eceo palotában jelenleg is uralkodik, s ere-detét a nevezetes 1505 iki híres lópor Öasreeakü-vésból magyarázhatni. Minden évben, midőn 6 felsége as uralkodó Víktoru kiráiyné a gyüléa megnyitásán elnököl, a lurd kamarás ajtónálló, a vódőrök osztálya kíséretében két órával a ki-rályné megérkezte elÓtt a lordok kamarájának (Chumbre det> Lord*) alsó részébe leszáll, magát biitotsá tenni arról, váljon elrejtett lőpor nincs-e annak üregei bes. Francsia a tán: LOVÁSZY SÁNDOR. Kinai levelek.*) i. Az igasat megvallva, a mily reményekkel törekedtem Kínába jutni, mielőtt azt elnyer- •) A knlOjjmiDi.tsriom álul a »i«- fm kens- k*d«lmt fig7«k k»selis«re kikllldstt IQak egTikc a b iava«r6tflDk \érta, még alouaáM elSu fBlk^rtflk u- passtaUtai k&il«,4r0. a „J^J távoliig miatt etak aioit kosölh«tjttk asokat asark. j hettem volna, ép oly félve ea ellenszenvvel kö- zeledtem rendel ütésem helyére. I B<>mbay ban kikötéaünk alkalmával fog- . lalkoztam a tervvel, bogy lemondva szépre ies-| tett kiuai dicsőségemről, megelégeljem a tengeri j utazás kellemességeit és mielúit a Kmoanoba | jutnék, visszatérjek szeretett hasim földjére. Van azonban as emberben valami, amely erősebb az akarat és meggyőződésnél; a gúny-tól való félelem ; ba tudom, hogy ismeróae.m bekét hagynának otthon és Kina látása nélkül nem tcazuek gúny, oevetaég tárgyává, éleseik cxéltáblajáva — bizony mondom.visszatérek— de ismerve kedves felebarátaink terméssetet és jó baráiaiok gyöngéit, egyaránt belenyugodtam rtat, bogy amit a nagy világ a lát, .vDuak indító okai Iftgtobboyire kicsinyes, de igen is indukolt félelem, mert as isteni kép-más, as ember cak egytől fél és csak egjtol lesz bátor — a blamirocástól. Mentem én, nem akarok tisztelt szer-kesztő barátomnak útleírást adni. (e* igen unal-mas dolog ; az ulleiró mindent csak szépnek, nkgjszerüoek, felséges és isteninek lát és igaza van, mert különben uiletráüát az ördög sem ol-vasná ; a piszkosat, rondát és egvh*Dgut otthon is megláthatja, útleírásból tanulnia meg ezeket felesleges.) Mellesleg megjegyezve, én bizony egeas utamban két nagyszerű dolgot tapasztaltam: az unalmat és egyhangúságot; a fát mindenütt fának, as erdőt erdőnek, a hegyet hegynek, a tengert tengernek, a ssikiát sziklának, a viskót viskónak és a láthatárt mindenttttt kéknek ta-lál Um. As egyik táj hasonlroit a drávai mocsá-ros lapályhoz, másik a somogyi futóhomokhos, a harmadik a fehérmegyei rouahoi, a negyedik a Balaton hegylánczához, az ötödik a Bakony erdősegéhez, a hatodik a siklósi sziklákhoz, a hetedik pedig a smalmagunyhós falukhoz; éa csak mindezeket látva jutott eszembe, bogy hát miért nem bámultam én meg ezeket jobban otthon, legalább szerető bsráti szivekkel osztoz-tam voiMOttbon. Honi tájékomat legalább megnézhettem volna emberestül — erre meg az ember csak oly s inben jelenik gondolstunk elótt, mint akár a tehén, meg a ló — tárgyként; belebá-muljak a látképbe és még emberelismerésü! azt sem mondhatjuk neki: ,jó napot atyafi; most értem caak, miért cosmopolita ax utazó? mert csak szt nézi, hol túltbeti meg jó a hasát, azt feljegyzi, bogjr az utána jövők rátaláljanak a többi emberiség csak „Wurst,* jelentőség nélküli tárgy. Én e szokástól némileg eltéroleg a hely szokáaait, kia és nagy előnyeit, hibáit, a nép társadalmi jellemét akarom szerkesztő barátom-mal megismertetni, mindezt ugy, a mint van, sem túlozva, aem kellemes mezbe öltöztetve. Lehet, hogy tanulságosat ia irhatok, hisz a kinai néptól igen sok jót tanult már a művelt világ. A hoaazu utazás végén már azt gondol-tam, hogy a nagy tengeri unalom mellett gon-dolkodni is elfelejtettem; snnyi törvénytelen időt loptunk el hajónkon a semmit tevés, meg autózással.. Végre hát beleértünk a sárga tengerbe, ez is csak olyan kékes zöld, mint a többi, de hát sárgs tenger a neve; törjék fejőket azokon azok, kiknek egyéb dolguk nincsen, én nem láttam raju érdekeset, hát elhallgatok róla. Végre azonban bejutottunk az Yzaan fo-lyó torkolatába, lehet akkora, mint a mi Da-nánk, a tengeri hajók azonban mintegy 5 an-gol mértföldnyire járják, mert idáig élig mély. A tengeri hajók kikötőjén felül Nag-Ykan város mintngy 4 angol mértfSldnyire fek-szik, már halmos vidéken, s város egyik olda-lát a folyó mocsarai kepeiek, melyek a rajtuk átvont kit, vagy bárom csatorna által lsassn kint leesapoluttai és most már a r*t- és fold- művelés kezd ezen elSbb járhatlan mocsáron lábrskapni. A folyamtól a városig a Peking — csing csangi vasútvonal vezet; mintegy félórsi lsssu menet után megérkeztünk s bambusz törzsek-kel támogatott indóházhoz; maga az indóház elég térés és szemre van építve, természetesen kinai izlés szerint, ugy tudom, sz egész vasút angoltársaság kezében van és az államgaran-tiájában részesül, építkezései rettenetes költség fel lettek felszámítva — és most már az épüle-teket bambusz törzsekkel támogatják. Eleinte megütköztem ezen, de később eszembe jutott, hogy hazánkban is igy van, hogyan legyen tehát es máskép a valóságos ki-nézereknél ? A déli időszakban lehetett a mint megér-keztünk ; a nép sürgótt-forgott a perronon, lökte, tastigálta egymást, s mint illik, legjob-ban pedig a pálya és vonatazolgák, később ér-tesültem, hogy ezek egyrésze idegen, a benszü-löttek pedig az idegenektől tanulják be a va-auti szolgálatot. Az étierem elég tágas, jól is van búto-rozva, hajónkon eddig angolos konyhánk lévén, kíváncsisággal vártam a kinai ételeket: fránya nagy tálakon hordozzák körül, (mert az étla-pot itt nem ismerik) az étkeket — mindenki siet valamiulekapni róla, mert máskép nem jut, e kapkodás folytán aztán igen sokszor le öntik valami zsíros, mgadós étel folyadékkal. (Magam is részesültem valamiféle zöldes sárga leöntisben, mondhatom, soha sem jön ki a ru-hából.) | Az itt kapott ételek felette rosszak, izetle- , ctk. a minek melegnek kellene lennie, hideg és viasODt, — inni próbáltam, as meg éppen el- viselbetlen, vslsmi sörféiét aduk, de keserű és savanyú volt, pedig az egyik pisze orm pinezér- féle égre, földre eskudözött, hogy az jófajta külföldi sör,— no hál idd meg, ha olyan jól . (Folytatás kfiv.) a fjbb nyereményekét nyeitík : 1. Kertén Jó-zsef Pattén 16S4-ik Minimál .Judith ée Holo-|»mes" ciima müvet 1.80C Irt ériekben. 2. Báró achey Fülöp Becs 243U-ik számmal „Anyai I írMom- czimü möret 700 Irt értékben. 3. Báró J Sina Simon 3089 ik iiámmal .Konyha caeud- ' élaí" czjmí művet 500 h-t értékben, í. Strolenz AUjos Pesten 1930-ik számmal ,L*go dl Bren-ima* cjimű müvet 300 frt értékben. 5. Szent- andráaty Lajos 422 ik számmal ,Béu- )et a trencaeni mexóaégbd* czimü müvet 200 trt értékben. 6. Píeffer Ignác. Pert 1749-ik isimmtl .Ramzaoi patak- czimfi művét 200 frt értékben. 7. ürót Csekouics János 2047-ik számmal , Tanulmány fő* Kern Ármintól 150 frt értékbon. 8. Poldini Ede Pett 19ol-ik aaam-mal „Alföldi tanya- ciimú müvet 150 frt ér-tekben. 9. Lloyd tánuJat 1760 ik •iámmal] .Tsnulmanyfó- Kovácalól 100 frt ertekben. 10. Kamcher Lajos 1985 ik azáanmal .Erzsébet an-gol királyné- fényképét 50 frt értékben. A ki-sebb nyeremények a következő számokra e>-■ei: 2124, 1376, 2061, 2294, 620, 1144,] 2224, 2451, 1350, 714, 243, 359, 1133, 53, I7o4, 697, 1755, 1605, 2174, 686, 910, 153, 1547, 2628, 36, 16U7, 2l»9, 237O.2B39, 2114, 1062, 990, 1837, 1459, 391, 2600,1666, 2058, 1423, 2011, 757, 6B0, 1194, 2544, 242, 2395, 9194,1311,1413, 1677, 2467, 1045, 1406, 207, 917. 1701, 1974, 1356, 222, 2009, 237, 913, o02, 1813, 1878, 539, 4t>2, 2055, 496, 1306, 2*38, 5»0, 863, 2007, 372, 1387, 2123, 493, 1565, 768, 2389, 689, 2204, 1884, 2107, 2289, U>44, 1052, 452, 1097, 756, 19, 150, 523,536,2319, 20, 1594, 1119, 2599, 1960, 832,2535, 2349, 777. Toiepy Károly •. k. titkár. — tíormásvtl a toroklob nagymérvben kitört, egyszerre 14 gyermeken észlelteiéit. — Sagy-Réaténél ai uuóltéenél egy •tio pénlekau teldült t egy rajta ült aaezony karja eltorolt. — Hövid. Mrek. Kauscher bibornok halála alkalmával 640 ternot csinállak Bécsben. — Londonban laval 7764 uj hazat építettek. — Szeuíi Gusziav zeneszerző meghalt. — Viseg- rád romjai kiépíttetnek. — A rablókat dicaótló ^nyomtatványok árulása belügyminialeriieg el-tiltattak. — tioldusnét a béoai komikai opera* hál evi 18 eier forÍDtért szeraodtette. — A szé-kelyföldi bányákban esüst erekre utáltak. — A. niodeuai berczeg legidóab £a 80 millió frtot örökölt.— 11 adóhivatal leloazlaltatolt. ■ — Angolországban 900,000 vénlány van. — A katonák meoage pénze Bpeeten 13'/i« kraj-czár naponkint. — Juazt József képviseld meg-hall. — KeestheJyeu „Jótékony vigalmi kör" vuina alakulóbaü. — A rentekölcsönnél a Rothichild ház ajánlata eddig legelőnyösebb. — Király 6 felsége a honvédmenházra tajál pénztárából 5U00 Irtot adott. — Endrodi San- dórtól .Tücnokdalok" czimü költemény füzér jelent meg. — Nyitrán magyar lap fog megje- lenni Demjén Lajos szerkesztése alatt. — A történelmi lanulat 1877 ki vándorgyűlését Po- aonybun tartandja. — Olaszország Budapesten ezer lovat vásároltat magának. — A soproni fóreálunoda állami lelt. — Baján is alakul „Fialalsági társaskör". — Jáazfaluban 868 régi ezüst pénzt találtak. — Rauscher bibornok utód- jául Hayüald érseket emlegetik. — KautzUyula kereskedelmi minister lesz. — Győrött közúti vaspálya Litiesilletik. — A Margitsziget hídja jaouir elején megnyittatik. — A pompeji ása- tásoknál lobb mihoírt. értékű arany, ezüst ék- szereket találtak. — Acs György vasúti kslsai oly szerkezetet talált fel, melylyel a vonatot egy perez alatt megállítani lehet. — Újvidéken magyar lap indul meg. — Történeti naptár. Deos. ö. Zaigmond kirsly találkozása XX11I. János pápával. — 1192. Mesírt, ze nekölto halálozása. — 1848. Kiás = Ernó támadása Tomaasovac ellen. — j 1868. József főherczeg a magyar hon-Tedaég főparancsnokául kineveztetik. , 6. 1721. Bamilton sxfilotéanapja. — 1885. Az erdélyi tartományi gjttlós u uniót kimondja. „ 7. 43. Kr. e. Cicero megOletése. — 1848. A magyar országgyűlés Ferenci Jó-zsef csáoár mint magyar király trón raiéptét nem iameri el. , 8. 1207. II. András magyar király Tha bor hejyét ostromolja. — 1756. Ányos Pál •aületésnapja. — 1848. Pnltzky Sándor caalavrestéae Kas-sánál. „ 9. 1347. Zsigmond király halálozása. 1848. Windiáchgratz átlépi Magyar-ország hatarát Bruoknál. — 1868. Balaa hll halslotsn. 10. 1520. Laiher a pápai áiokbpllát meg-" égeti. — 1794. Verseghy elfógataaa. — 1804. Sne Jenő születésnapja. — 1850. Bem halálozáaa. — 1868. Ki- rálynők monda: boldog fejedelme csak boldog nemsetoek lehet. . 11. Báró Amadé, költő születésnapja. — 1848. Schlick gyóselme Pulszkyn. , 12. 1848. Damjanics az aliounan rácz-aánciokat rohammal beveazi. . 13. 115. Antiochia romba dől. — 1732. Katona István, történész izületéanap ja.— 18Ö8. Szentpéter.Zsigmond ha-lálozása. . 14. 1794. Kazinczy elfogatass. - 1847. Czakó Zsigmond, drámaíró meglőtte magát. — 1865 Ferenci József S fel-sége megnyitotta Budán az ország-gyűlést. , 15. 1811. Porozol Mór axtileiésnápja. — 1848. A jankováczi csata. „ 16. 1848. A nagy-szombatin caatn. „ 17. 1551. Martiouzzí meggyilkoltatása. — 1770. Beethoven születésnapja. — 1848. Görgey elhagyja a poaonyi aánezokat — 1860. Gr. Teleky László Drezdában elfogatik. „ 18. 1616. Gr. Zrínyi György, horvátbán megmérgeztetéee. — 1848. Görgey Mosonynai Jellaosicsot megveri. Czletl szemle. N.-Kanissa, 1875. dtcs. 10. délut. S órakor. Időjárás: $ uap 6t* derült, hideg-. Forralom. — A mait sápokban vég-kép járhatatlaa oraságvlak mellett ai flslet teljes ttun-akftdaioak volt alávetve, mi a Dvombsn reí kSvel-kesS a vaa&ti koslekedsat mefgitlo «r3s havaa vi-harok által lokosúdvs — nem maisdou egészen be-foljú nélkOl. - A itilüiaiok legkisebb mioinDmra eioritkoztak él i(T a forgalom végkép SKÍO — én iriiivtalan. Külföld, piaesokon basára kedveatbb ban-gulat 1'ogUlt helyst — ia igéorteleo aremelked^it ii jeiexnek ; nálaok ovomai ilv lendületuek még ed-dig nem éulelbetdk. A m>i kíoilat a véulkedwel komlbelal 1 ípéit tart — éc igv Ben kiDalkoiik alkalmonk — i*g7* lékünkben lényege* vaittisáaukat botbstni. Bonbaa ■• >dáe-vfvéf caokkentebb tért foglal még, must uelfitt; jatanvos árak mellett vs-tamelve* asauoraság axáiaára volna elbefvi^hető. Árpa is élettelen; ínonabb minö'aégek rit-kán kerülnek aaiure ; — árak ésirevétlenül veaztett v^laaelyeat — KOnnjebb minőségek ma kereset-tebbek. Zab vakolatlan. Knkoricsa kis élénkségnek ilrrrnd él sgv a bel-, miat a külföld ssamára — kérdésen csikk. Hal iraíak piacai uaaoet isarlat: Basa ai»3e«febei kepsst 4J0—6J0 krir. B»M , , 3.-3 36 Árpa . . J.TO. 3 80—40. ki íab , , Mkr. Knkoriesa , . tM—86-40 kri. Hajdina . . 8.—S.40 I51e. „ . UO.-tO Bak f.bér . , Z.tO-OO . tarka . . 8.40—60 L.o«a«; . , 4.60—«O L.nd.ko, . . B.80-60 DU . . 6.8U-7. frt. Ssil'S , ,4.80-5. Borbaa gyeiig* a forgalom. BaKallcsa 18—18',,—19 forint akója TörkSI/ piliDka 15—16 . . . SINGEK Lpltobajua. Triejt, decz. 8-in : 52, 57, 9, 42, 78. Prága, . . öt', 88, 60, 6, 43. Lemberg, „ , 56, 78, 71, 57, 29. Szerkesztői Dzenet. 1952. .Magvar tisstviaelő* t. •serkesilo'ségének Bndapeaten. A .Tavirda-Naptár- Qgve lapunk saer-kesalStégébcn ifttéstotik el, kérjftk s pénsiiessegek ide küldését esEknxOlni, s nvomriássnak még 200 frton fe-1Q1 TSU Ssctni való. 1863 0. .Boldogság* tsime eairoi kr.ltoménvt megkaptam. 18V(. B. A. L.'ndvás. Mii ilvesféle jött ; ia-Blétléabe eanénk kQs!ésével. DMItaaker 12 t* Weissiser 18 aj H7S ~Hi- éa h.ti- Katholikua nap- ProMetáui i J asp lar_ j_ tiaptár jat M) Urjovst Ul. v. — Kat. ev. A saidók Jeraaaá- lembol papokat és levitákat klldotek Jánoshos. Jánoa 1. 19 - 28. — Prot. Ep. I Kor. IV. 1—5 Ev. Mali XI. ■!—1U Cor. ev. Lok. XII. 16—SÍ C 3 Bulcsú Lvcsa tgnellns Taleriaa Anaoiaa Kegjes _ Felelős scerkesztó s kiadó: Baterf) A v i 1 á g h i r ft chiuai, angol AB ame-rikai mflvesztársaság Nagy-Kanizsán, a .Zöldfa* vendéglő nagytermében decz. 18 és 19 én tart nagy-elöadástaz eredeti chinai Clievaller Arr-Hee igazgatása alatt. Ezen társaság legjobb egész Európában, minden egyes személy eddig még nem látott mutatványokat visz véghez a testgyakorlati és equilibristicai téren. K két előadásra jegyek előre válthatók Wajdits József nr könyvkereskedésében. Valamennyi betét; erőt és get ujer KIóg)szer és költség nél-kül a Rcvalcsciérc du Ham gyógytáapszertől Londonból. 28 év óta acmininemü betei*£y «em volt képr* e ketltiHta egésxaégi tápszernek tUent-álíni ■ Odvüiuck, ..monyul a.z leJnottcknél a-fjaiiDt grermekeknél orTouig «■ kí>It»*g nélkül minden fjo-n>s>r>, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, Dyikbirtj-*-, *) E rorst tUatt kOsIfitUrt f*lel5tw*5(«t D«n álll S li ili mil-iíír-, io*ÍD7odi<, c*á«t kftazTtaj, aápkór ellen, *fyniot*ÍD UÉtMfsaSLaíl eledtl&J dajlutej bsljttt . •lSajt •ird«ai«l. Kivonat 80,000 bUonjitriDYbél gjófjiti»ok-ról.« melyek naiiiden gj6gjtttr elles dtwMoluik, ttsek kO«t bi-onyitTinyűk Dr. Wan« Uoinól, Benoki, Dr. .ijifvlstain, Pr. ChoreUnd, Dr C»ucpb«JJ, Dr. IMd« U Bir, Dr. 0r«, CutlMtiurt frófafl, Br*bu mirkia>i, luenaMin harcief Mennidorf-Poulli muiiater«íi>0k «W . több tufaj álUmizeailytííl, Utuétrt bírmmtr* b«-kftld««i«k. H-SrUrevont kivmmt 80,000 bixo«rU-vsinyból: Hit bán vo«t már, vidSi TifmMUlk*tiaa tí-ao Toltam. Mell-éj idegbajban »t«oT«dt«iii «fy, jy papröl-napr* ■xemlitoaájt fogyatkoitars, mn«k kÖT«tke«t«íben ttaniátomtAl huumoib id*i( hibor-gátra rohan. Ekkor eaodálatoi R*Tala«dir«-jéri54 hallottam, aat fSlkanailUin ÍB bistoailbatom, faofj tápláló 6t k*ll«mM HmraitécÜtt-JM. *«y hari <Uvea4M atán, tökéiet«»en egé«ué;««D«k «4 erSabflitoek ir-*ein magamat ngyannyira, hogy • tollat a le^cse-kíl7«bb reMketéi ailkZi bírom r*Mtni. Udit-tatra Arsem magam «<n aránylaf ifaa olecó ialet** •Udelt, minden MeoTodSnek mint ••fjobb isert ajio' lant i* Tagyok alásato* iiolg-íj*. , TKéCHNEÜ GÁBOR, a Bagaaabb ktreakttdetmi-UniDtizet hajlgatíja, Áa igen otDN de Bréh«n mark iné lercU. Nápoly, 1872. april 17-is. Ünm! Májb«t«g.4f kST«Ue*t4beo hit «r óta fcí forradásti állapotban Toltam. Nen birtaa olraaoi vagjr imi; re«>k«t>éi fogta al idegeimet Ai »gin teatemet, ro»» emesitéa, taitöa álmatlanság i« a mindaotalani idegráskódáa ideatort hajtott a pil-laoatrm ien rolt nritgtom, a melUtt a legaagyobb n*Srrb«D néitUórai raJek. Sok orroa báat «1 vele* •nelkal, bőgj könny eb böiéJt t.ereahetuk roló*. TS-kéletw kétaogbee«eaekbeQ ax Sn ReT&leiciere-jet aa*«-náltam a most, míatin három bolaipig éltem vele k6a.SDt.m a jó ItUDQ«k. A Beraleaciere a legfUbb ti-lam.rirt érdemli, erenaefeBet tfikiletMea heljreál-UtotU a oly állapotba tett, bogy alláaoisat a tárta-■ágban iámét elfoglalhatom. Fogadj- titstelt ar leg-forróbb kfinSactem i» te íj ej tiit tel etem ayilváaitátát. DE ÜR£HAK M.ARK1NÉ- 75,877. ti. Rsllív Ftórí&o, ca. k. katonai fel-tlgyelS Nagyváradoo tüd?- ét legeafl-borot, fejaaédttléa ea roell.iornlA.ból. 65,715. De Uontlouia kiaaaaxoDy, emeasthetlw •ég, álmatlasaág ea Borradáaból. TápUUább Uv4n a hu$nált 6O~n*rum még-kimili a gyógyutr áráu f*inött*knái «yy. miraí PlihaseletxtK&kbea ' , font 1 frt. 60 kr., 1 fost 8 írt 60 kr., 2 font 4 frt 50 kr„ 5 font 10 frt., 12 foot 30 frt, 34 font 86 fit. Beraleeciére piikoük neletv exekben S fit 50 éa i frt 50 krral. KeraleaciAre Cho-col-dé táblákbaa 12 ca*aaér« 1 frt 50 kr., 2-t-re 3 frt 60 kr, 48-n 4 frt 90 kr.. pót-alakban 120 ct.fe-.irf 10 frt — 288-ra ÍO frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelheti Barrj du Baxry & Comp álul, Wi.n,walltUcbgasse Nr. 8., Talamiat rniaden város ffvógvssertáraibajl «• fftaser* kereskedéseibea ; asonkivttl a bíoi his ja.odee vi-dékre megkeldi posUi ntalvánr vagy atiavet mallatt. S.-Kanifdn Prdpr Béla, (éulött Lovak Ká-roly) gyógytMtrtáriban; Páston Torok Józaoiné!; Aradon Tonss F. as táraánai; Debroczenben Mihálovite István gyógyszertárában a kigvóboz ; Eszéken Dávid Gyula gyógyszertanéi; Kassán Wondraschek Károly gyógjaz., Marosvasirholytt Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnéi (Ss Sollz Hezaó gyógyss.f Szeicea-Fehérrárotc Die-baiía Györgynél, Sopron Voga A. gjogyss-; Temeevárott Pap József városi gyógyszerésznél. Újvidék Groasinger C. B. és Ernst János gyógy-szerésznél; Varaadon dr. Halter A. gyógyaa.^ Verseczen Fischer Móricznál, Zágrábon Irgal-matok gyógyszertárában. Tiaza-Ujiak: Boyko Victor gyógyazortárábiui. Karácsoni és újévi ajándékul ajánl MUTiofer Ödön . ékszerész Nagy-Kanizsán, Fó-utcza, 3. szám alatt: Arany keresztek 1 frt 50 krtól fogva egész 10 Írtig. . medaillonok 4, 6, 10, 12, trt és , 60 , ; , gyüriik 3 írttól „ 50 , r „ függök 2 , . 50 . „ inggombok párja 2 . , 10 , , oralánezok 20 „ „ 120 , ezüst , 3 , . 15 , Bor-eladás. A Balaton mellett, a keszthelyi vasúti állomástól fél-órányira fekvő, úgynevezett: ,B a r i hegyen' (So-mogymegye) nagymennyiségű és igen jóminosúga -- külön szedett— fehér és veres bor van eladásra készletben. Ez ügyben! szíves megkeresések alulirthoz intézendők, ki is dijnélküli levelekben azonnal válaszolni fog. Keszthelyen, (Zalám.) 1875. évi november hóban. Előnyös alkalom karácsoni és újévi ajándékok bevásárlására. Legrövidebb idő múlva uj bolti helyiségembe átmenendő, a könnyebb visszahurczolkodás vé-gett minden disznemű és játékáruk, ebédlő, thea és kávé készletek , asztali és függő lámpák Börtzy József, a nerMett ke^rseg meg-biiottja. Továbbá arany garnitúrák, karkfitók, ezüst evoeexkozok, tálezak, gyertyatartók és még sok e szakmába vágó csikk, mind légjatányoaabb áron. —Megrendelések azonnal posta utánvét I (18S3—3) mellett is eszközöltetnek. (1876—1) j ^^^m végeladási áron adatnak el. Innsbrucki és Salzburgi 20 frtos sorsjegyek. 6. Denrattr f«.yerés 20,000 frt - ° 3. JnnasT . 30,000 irt 6. Janoar . 10,006 frt Eredeti sorsjegyek csak a napi árfolyam szerint. Részlet fizetésre *fryiT*110 Uri 1*mitO-m' -i"4-'] Ezen aorsje^yeket jutányos ára s teljes biztossága tí\ha " ' " —"* nagyon ajánlja, hogy azokba a tuJitJ ~ —' «»■•»-« Trtza.izr (1875—1) Tisztelettel Ml°d< Húzások nyer mul-hatlanui. legalább 30 frtot jitsaik s utoUi SsMaaail aa ar«ÍMi áudalik. mert a 30,000, 20,000, 10,000, 9OOO, 1OOO frt nyeremény mellett, «__._ „-T-. _ oxxxoUzCotn.nl Vidéki megrendelések készpénz yagy felpénniek készpénzbeni e 1 6 t e t e 8 bekftldése mellett atánYétellel teljesittetnek. A készpém küldemény franco és 19 krnyi bélyegdij mellék- lésével kéretik. (1864-4) WednetttulM der 11 priv. WSBMT Hudeltbank vra. Mi. C Stttwn 6nüwa 13. 3000 kötetből álló magyar-német kőlcsőnkőnyvtárát (1871-2 ajánlja pJózsef kSnyvkereskedése Nagy-Kanizsán. Olvasási díj havonként csak 50 kr. Mőssner József romburgi vászon raktára Budapesten, Koronaberezeg (Uri utcza) (ia«-s) Zsibárus utcza sarkán, a .Menyauszonyhoz* •janija dúsan felszerelt vászon fehéruemú és kész Ing raktá-rát, nemkülönben épen Parisból hozott legújabb fehérnemn és csipke újdonságait; legolcsóbb szabóit árakoa. Árjegyzékek és Minták kívánatra beküldetnek. k. t. S75. ""■ Hirdetmény. Letenve község képviselj testülete alul közhírré tétetik, Misterint a letenyei közbirtokosságot illető 743 darab műszaki tölgyfák ajaniai»k beküldése melletti eladataaa elrendeltetvén, * becsár 10.459 frt 25 kr: o. é, ennek eladatási batár-idejéül 1876 ik évi január hava 20 ik napjának délelóiti 10 órája Leienyére, a kör jegy zóségi irodába ezeonel kitütetik, aiely időre az említett tölgyfák a beküldendő ajánlat kvélbem többet ígérő részére fonák átadatni. Megjegyeztt-tik, miszerint a fenti becaárnak 10'/, bánatpénz az ajánlati levélhez melléklendő1 lészen. A feltételek a letenyei körjegyzőségi irodában bármikor a hÍTatalos órákban megtekinthetők, sót a venni kívánóknak meg-kereaé* folytán a feltételek meg is fognak küldetni. Kelt Letenyén, deczrmbtr 3. 1875. a képvisuió-tefltület megbiiásából: Békessy Rezső, U*7t - 2) letenyei kórjegyaó. Van szerencsém értesíteni a t. közönséget, hogy Nagy Kanizsán Kazinczy utcza (előbb Sö/ház-n'cza) 7. sz alatt sörraklárt jcspinczcvel nyitottam. Sör a raktárban 2, 1 és fel akós hordókkal, agy palaczkokkal lolylon van készletben. Tiszteletteljesen Dréher Antal, B^* Levelek és táviratok .Dréher sörraktár N agy-Kanizsa' intézendók. (1857 -4) Karácsonyi és újévi ajándékok legolcsóbb árak mellett igeo Dagy vála&stékban kaphatók KAMTZ C. papír- es diatmíl raktáriban Budnpt-*!, V. t<r, Dorottv*- atcia, 12. »*. n. 100 láLogató jegy átiom bnatolpapíron . . 50 krtól 2 .'rtif 100 levélpapír és boríték monorframiaal . 1 frt— . 6 . Iromappák bereadeae&iel vagy anélkül . — . 80 . 10 . Teljes iróasaulí barentlt-sé* 3 . — „ 30 „ Fvitodobosok elegáns kiálütáibaa . . . — . íO - 6 . Legfinomabb ivajcxi és fraocíia rajzesxltöxök 1 , — . 20 . Tulldobozok, irouertkkel beruodeive . . — , 60 , 2 „ Albumok risite és cabjnet képeknek . . — „ 70 „ 9& , Zenealbumok .,, . . . . g , — B 30 . Pipere dobosok elegánsan barpodexre . . 5 ., — „ 20 ., S*tvártaicxák és douáuytartok 1 „ — „ 6 ,, PénitárczáK a lego&gyobb válasxWkban . — .50,, 5 ,. KülönÖ»en ajáulom a t, ex. közönség fig>e!nith'- iiagv rak- táramat Taiódi uf*. M frtMzia p*airkil»«l«Be«»eflíkliei gyári Ár**, Talamiot itt uie^ anm említett csinos circyAk... sraace. fetr. lyfoiynáZ é* «.efált0UltbéÍ a legnagyobb viU.itékUa.1 ig-n ju-.411700 árak mellett Levél béli megrendelések gyorsan és pontosan ulio ▼étel mellett ealköxolteinek. Kanitz C, * papír- és disxmú-áruk raktára (1862—4) BudapeMea, karácsom és újévi ajándékok.- Egy külföldi gyermekjátékgyár lebonyolítása követ-keztében nagy választékú gyermekjátékáruk vételárnál 50 százalékkal olcsóbban ju-tottam birtokába, ezen gyermekjitékok KÜráCSODI- S UjéVi ajándékul kalóuösen ajánlhatók. Tisztelettel bátorkodom tehát a n. é. közönséget ezen olcsóságra figyelmeztetni éa szives látogatását, valamint be-3*ea megrendelését kérni Nagy-Kanizsán, 1S75. november 15-én. mély tisztelettel Bachrach J. H. (1863-0) Htroaháx-utcsa, aj aj Tároshál épületében. Kohn Gyula aorinbergi *• difxrofi tárából agyé-lembe ajánlja nagyimért! kiállítását ■!■ I '.íeskórll gyógyi! l í íidr. KiUitch I[»«II- - lista lireada, Wilbelas- plata 4 («s«15u Berliak«a). Ss* uát akarás tntméf I karácsoni é* újévi tár-gyaknak. (1861-6) vgyt iote legoaejobb ál Nem színlelt v^eiadás! Minthogj- »t ffatlst T.,*t menete mi*tt chinai ezüst-áru gyárunkkal «fsas*n íslbarjroDk, k«n7tel«uek varrnak pompa* esioa-asflst cyirt-nányaink roppant ké*Kl«tet nilrea a« eloállitáai úakon alól gyor-■an eladni. BitoDfit/ktü i£ol|áljon u koT«tkesú krvooat a*fy iz-ól, n>ely«t kiTáD*agra bítsentu bár^tDsk mef- (1824- slűbb i aoit c &.-kr.2 — kOldSnk. 8) Lenállitott árak : elűbb | uon ciak1 «drb. kárefkaaál ».6O kr. WO kr ll drb. . 7 50 " 270* !! pár gvertyatartö ».—~ 3.— , H I60 • ???• ' * "" . .... , .. 5 - „ Í.50 , 7 60 . 2 70 . 'l arB>. esskorfogs J 60 „ 1 — . 5- . 2.30 , 1 .. thaaasllrö 1^0 „— M „ . 3 50 . 1 50 . • „ esemefésS kis 6.- „ 2 SO . „ TÜla 6.— „ 2.50 . .Tokánál 6 , . kés 6 , , villa 1 B levesmsro' 1 . tejmerG . 1 . rárhstó esa kortartó . 14.— . 8.— , , Torábbá pompás talcaák, Uras- és tbsáa kannák, „ 4ifK>tők, á^as gjsrtjatartók, esakorbiatok, tojáaiartók, fogp. kálótartók, ccset«s éa olajű* sdéayek és még ssáiaoi más cai stb. stb. ép«D ily bámalatoa olcsó áron. 6 darab svok^, j ^^ í :. "'...k.ná.1 tokban 24 ft helyett wak 9 50 kr. Uffjanas brittania-eiüatból diasai tokban, oiiud a 21 darab saak 6 frt SO kr. llegrandeleaek a vid4kr31 otánréul mftllstt gror.an és lelkiismeretesen taljeútsctnek. Csiru: E!. Prela, Bemben, Rothentkonnstrasse, Nr. 16. Gyermekek, örüljetek! A ki i meg, a meddig s kar&csoni bazárunkat igy öröm inoBUi k»dT«lt csak a « é frt """' """■ * "l4rt 27 dmr*b I<T'J*1><> J*1*1- tBOaV a V. C. Ifi „,„ ka(| mÍBÍm kom S«k és laányok ssáaárs. 1 nagy íneklő biba. 1 oitcb*nicui «erg5 csiga. 1 bajasKO oKÍatinyírrai oaint \lfj- 1 indiaoaa, miat kdUltinczoi ■«m- scti jeliDcsban. 1 telje* porculiáo ••rrice 6 ue- •ati/r*. 1 Or*ng Ut*nj, mely 15 aftiené- g*t tűd. 1 hátultöltó CMttu^ó piMtolj. 1 dióik 1 lid.ki t«4e inmiaBll. 1 carioD, mely ax egéu állatvili- jot tártaim ásta. 1 .*red ang. katoua.it hadUalftM- r lésben. 1 mechanikát viláfpaBoriaaa. 1 repülő ftilemile. 1 «f«u aj találaasj-a nevetS-ke- 1 Tarásisip angyali hangokkal. 12 drb pompáa karácsonfa-dissit- , »«ny. A* itt el5s .rolt27 darab grfiuyora éa ag-asen aj j/tékssart ecr&tt- ▼ére csak 5. •. i. frtárt sdja ~~'n ' 18S6-S) PÉTER BLAÜ Wit-n, I., Wollzeile 2ő. ' A •sétkilluea atánvetel melIeU gyorsan ás lelkiUnsreUsen tOrt Főraktár: Miiller Albin vegyésznél Brünnben. Dr. J .ha V»l» ^ Florlllne-tja. A legjobb fogÜMtitű és edsŐ i«er, Döveny ré*a«kb51, eliá-rolitja m esáj ro« (tagat i* belyeUa kollenu illatot gerjeHL, a fog»■ ériéit úi a fogba* dagatiktot elhárítja ■ Begóvja a fogakat rothadi.to.. Egy palaesk 6v kr. Dr. John Yate Se rali-fogpora ticatitja a fogakat • tiaaaaalata otáa neatcaak a fogon larakodo köto*edé»eket távolítja el, hanem a fog feuyet, fehéx»égét khaa5-en előaegiti. tgy dobot 4<J kr. Dr. John Yale Prompto-A HTI o-ji (fogci«ppek) jótilli* mellcU adatik. A legn>egrfigxött«bb fogfájáat ia kéri idd alatt m.-gMaiitetÍ. £gy dobos houá kéaattett pamat-Ul 4U kr Tőrök golyócskák, melyek a ttájban forgatva elűznek minden k llemet-len ai^got a .xajbui, fokép caélH«rü aa ■sinháxakbait, bálokban • egy*b társai körökben i* -*tb. K^y dobom 40 kr. Dr. Borbaver általános nÖvény-gy o more romi tó. Esea jó illata • erSeitS kéatülék ig^n jo hxtáwal btr. gyönge émétüijí* 4a abból aaármasó átTagyliiány, txélboUilalmak, idege* í«j-fájáa, gyomorígíi, gyumorkatarh. aranyár, aárgaaág &i ■sekknkaex báutalmaknál. Egy palactk 50 kr. ür. Mflller NÖTény-mell-pastllljm hathatos ftoybn,;. ir-r keholé*, sttllbajok, létegxvs. aKanárhorat ■ rekedtaágeksel Kgy dol.oa 30 kr. Phllocome hajksaSea) Dagyráaslnt idagen ágbajUti olajokból »egt*rtj* a hajat, inkái t eredeti »x«p*eg«ben «• •r.jebeo, eltávolít,* a h»ikoipit «• nj baját ad a kopaatn-tk, gyógyítja BÍO-don ha))•• UgB^get a oÜkal, hofy ift^k-rtibb* i» kWUo* orrom •egilyhe* folyamodni. Egy *típ ■Ovpgtegely ára 1 frt. A keleti népi tó-tejnek k(Wi Rabé tik asép, fehir ■ ifjn arcabőrüket, mely minden aa arcton láix&dó bajokat m. p. • a • p 1 5, májfolt, sebhely, kttir. orrT«riui( stb. a l«frovittehb iió aiati •ltaro.il i helyéu tin-itri ifjQ arcab^rt Tarátaol. Á hatás bisonjot. Egy «Teg ára 1 hí :>u kr. láiuJ«x«a Itt felsorolt saerok er«d«ti minStAgben kaphatók : Kagj Kaniaaáu, I*ráfer S. gjógyaseráaa omál (1051—5) ajn«1»tnlijfl«ao« Varrógépek gyári raktára, Scherz Lujza Nagy-Kanizsán, ajánlja a t. küxünségnek oaiy raktára eredeti Singer-, Wheeler és Wilson-.Howe-. fi—- Aager,- Henger-, valamin: kézi-varrógépeit. a melyeket gyári áron több évi jótállás mellett ad el. Legjobb Ifi, ca*Srna, ol»j, ugymint gép-alkatrésiok minden virrógépbd min- d i g eltlegen tartatik. A varrógépek havonkénti részletfizeteaekre ii irmit- tatnak. — Oktatna innym. (1845-5) Mindennemű gj'ógyszerek óvezimeremet viselik. Gyógyszerek! Biztos eredmény, bizonyítványok eirdifl igazolva. XeusteiD Fülöp, »zfré«a a nSit.-Lipótl<-h<>z Bécnbc-n, Delvároa, a Planken- éa Spiegelgaase szegletén, kosli alább kuTelkezoTeg ama valódi iTügjuertk aoro-ss tát, melyek ugy orvosok, mmt laiknauk áltsl bsaiDá]va. még mindig éa miadaa aastben kiionóknsk biaonynltak : ások aagymérvü fogyaa stásánsk é« a biionyitrSDyok nrtii«k igaxolssárs, melyek a felgyógyultak által küldettek be. Esért mi asokse a lelkiismeretesebben ajánlhatják A sat--Lrsséb»t-féle esnkroa vér-Injection Cadeilf, bistoa éa leg-tisasitó labaacaok kAaayfl sséke-j gyorsabb sser kauko és febér-lrst idésuek el5, vértasstitók és! folyás ellen, 1 frt 60 kr. A hosxá emellett teljesen ártalmatlanok,! Urtosaudó fütet á 5U kr^ mia-kalonosen se albaa -aserTek, Tál-! den további tanácsot fo)9alegea-tólax, a meliaservek betegségei-' »é ta«. nél, bórbetegaégekDél, ssemfsjá- (Oardien, legjobb 6vsser ragályoa soknál, velő n s ssáj bete(ségei | betagségek sUea. 1 frt 60 kr. Narancs én caitrom eaaenezia, na gje.oiekek- «« női bwtegae- nél, rancs é* ciitrom hiányában ké j>e*it bármikor jó lemonidét ké •■itbetoi. Minden paLacsk 75 po-hárral tartalmai,és ára cuüt 1 ft. gekaét, a dug alá* tói, minden be tt-gaigek biztos forrásától megré deuek. Kérjük rendeléseknél hitároaot nak is ajánlja, 1 tekercs 8 dobo sal, I2u labdacsot tartalmaioJa^ Antispyloma, jeles a sz<-pl5k s orr- caak 1 frt. vörösség ellen 1 frt 60 k Marbnxgi lázcw-ppek, r#alh*utlan ■zer mi. d n fajú látftk rllen, 1 fit 60. i k kr. Melloedr, nyomban minden ko- bGgést és melluijdalmat enyhít. 7U kr. Sárgaré|ja bonbou,jeles epybitó és| nedve-itő sser jü éa 20 kr. Fenyőtn-togiabdacsok, ssoonal el-1 távolítanak minden fogfájást í5 kr. Oétome-balssam, egyedali sssr fs< gyss sllen (0 kr. Fenyő axivsrkák, mellssomlás ét mellbaj elleu tö drb. l frt. Meotbin. as egéixségaes is s pi-| perébes Legjobb axer kedvet' len érsés, rosszollétsél, gyoBaar-bssmenés, Antisnilin, elismeit aser láb> és vshizu<liisuál éa a bos eltávo-iitásais. Rharnió, s lezeslegjobb scer nátba J ellen. 70 kr iPnlcberin, a leíjobb ssépitösssr, a bőrt nuomitji, á 80 kr és 1 frt SO kr. s legolcsóbb áppan, á 26 kr. :,. a fogak önbetőnésé-... iü kr. Kárpáti gyökérolaj, veres és fe- bér. 6U kr. inwroot, gyermek tápmer. 1 sse- lencie 4 frt. iGrófTraua-féle vérsiabályoió por, hsasuálsti dusitásaal 1 frt «0 kr. j g ■tb ellen, óvwer ragályos be-tegsegek ellen Kl<reudü e(y fél pobár TÍsbeu nébémj csrpp uau-ailijübbnláB e!5idéi«áére.5O kr. HasoDssenTi kivé, jel«s ital betegjsachets d'iri«, 75 kr. Hargaríte, köbflgés elleaí boDbon gyermekek aaa.mara,fontjs 40 kr Golyva esasBcsia, kitünö hatása! _. ster golyvák ellen. 70 kr. | As ismert különlegességek, ngy-Kossvanysees, rsodátatos hatáau:mint: Bomerabausen ssem-essen esds «■ koesvény ellen. 70 kr. cis á 1 frt 60 kr.. tímSritett Párissi ispsss. tyúkesem és min- „ájcsi tej á 60 kr., dr OSUa el- dennemu eebek ellen. 3j kr. pora, á 84 kr., Analherin asájvn Serhofer bslsasm. Ars 30 kr. !popptól, á l frt 40 kr.. és PofP valódi angol, ilitu á 40 kr.. Liebig-féle bnski-ivonat '/a '"'" M kr- dr F*''" I kr. gj-ermekek nebts fogsáas elles tan *tt. JCrx*'Jb«t-!őlc esnkro* iab jOreUlun, egyedüli »**T fiaJlASoe-dacaokat kérni, n-ivel csak ezeo béuégék és fülfájásokcal TU kr. labdacsok bírnak fenti haiánai.jDr. Krt-mon Oasegélje, egyedali Ki már egyszer a sat -fcrwébet-j ralotli cielsierO szer a férfiuem féle labdacsukat hajMnálU, többéi gytogeség ellen 2 frt. o«m fog más ilyuemd azért basz .fitorax Crénm. biatos aaer minden-■átoi és a »zt -Ernéüet ezen Lb- nemfi bÖrkiQtésekitél. mint bor-dacaainál marad, ezt a stert más-! foltok, sebek és sérvek etlen stb. iPariusá' ■ 1 frt., dr. Pfeiffermano igpípje á 1 frt tb kr, Polt re _jda göndör hsjkrnőoe, a 1 frt 50 kr., dr. Browc bajépentart<i ke- | é fkté i •2 frt. Tanid kooios. a hajak kihuUásslf, ellen 1 frt So kr. Cborsl perié álmstlanság és émely- . . géa ellen stb. i frt. jooe... ssőke, baroa éa feketén. - Orientalia nSipor, legínoaiabb fe-ll frt., dr. Beider fogpora, a io hér is róasaasinben. 1 doboslkr., mindig friea adagokban vsu- 60 kr. Inak raktáron El Bsnito, a fejkorpa oltávol.táaal Továbbá ralódi angol éa frsn- végett 1 fi-t 80 kr. caia Ulauierek, miudenoemí vi- Hajirto-sser, 2 frt 60 kr. Irágban, latja 2S kr. Tan saerenciéo a t. cs. kosónaégnek najy rsktárű Ulstsie- raket ssappsookat, kenőcsöket alb. ajánlani, jeles»n as elao pari- ssi éa londoni hasaktól, kik a bécsi » ilág k i ál 1 i táa o n több- oyire érdem-éremmel tüntettek ki, és mégia olcsóbb, mini a vidéken, különösen Dr. Cal 1 m > nn k aj f e s I i'i • • • r • """- d«n asioben, egy évrs elsgeadö, * frt, aranyásókéért 10 frt, mel; el'"bbsai ssioét a Iagr6v,del.b id6 alau visssa aseni. Ajánljuk m«g aaonfrancsia c h o c o 1 á d é k a t, melyek ax 1873. évi becs. rilágtártaton haladási érmeket nyertak. Fontja 60 krtól 3 írtig. aa oroastbeát, fontják á 4 frt, '|, fontos, disses dobosokban á 1 frt. Eseukivül mindennemű gyógy-mnsserek n. m. Onklyaliroxú. faeskendSk. kötelékek ii a legjntányosabb srou ksphstók. Lg}- ssinWSe »ít»tl!dünk illauserdoboskákst 1 frttöl 10 frtig Bonbo- nienrdket ebocoládé "vagy franciii bonbonnal í 1 frttól IO ■•«'«• 'Fogkefék és Bnáa piperesx.rek nagy raktára. Kérjük a n. i. ■•■ sonség bisalI»á^ Mundeo kérde«ísk»désre a-oonal válss.olnok « orvoai tanácaokst aaink ingyen. Valasseaayi k.rrsett <^kl"k Pi- ris és Londonból rsktáron v.nnak, megrendeléseket Pan.ból, »a- lamint megbiaásokst helytói dijmeatesen eredeti asamU aallau isrjasMhik. , A ssaÚitásokal vagy kéaspínskllldéa vsgr P«d>í postantao- vít .tján teljssitjOk, s ssállitás rögtOa a rendelés beérkeste után történik ; a esotasfoláai dij u árakbs már bs van értve. A leg- khakit nagraadaUs aaukaa caak /frt lakat. - " ■• "* 1878. deewmber l«-án tfsennegy*fö árfolyam. A lap naUea; te r mm«űTBc , előfizetések. J| reclamatiók tat a Mer-kessto-kiadóbos &er-■wutvn i ghuáboi »Mii nuoöasor 6 ■ aindaa ' lo'ábbi portot 6 ki. XY1LTTÉRBKK oronKint 10 krfjrt *4- tetafla; fsi Kincstári illetik i es hirdetésért k&loi SÚ kr. naetendE. ZALAI KÖZLÖNY elíbb: OMOGYI KŰZLOIVY.* Hagy-Kanizu VÍTM balylutásátiiuk. naakaiönbwi u „ttei zalai BgyvM-egylet". a .,«agy-kaniz«ai karsskadelw * iparbank", a ,nagy-kaniz»ai takarékpénztár* a .zalamegyei általános tanitö-testOlet', a .Zaia-Swpy fézlujézasi raazvénytársulat t tSbb mgyei és váresi egyesület hivatalos értesitíje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú Jelentés. E lap 1876. január 1-én tizenötödik évfolyamába lép. Szép idő egy vidéki lap életében ! A t. közönség fokozatos részvéte csak edzette erőmet, mikor e lapnak szép és nagy jövót jósolva, alapítottam ; midón ezért hális köszönetemet jelentem ki, njo-lag kéreE a t. közönség szires pártfogását, mert a lap virágozása által csakis a t. kö-zönség öröiie, elégedettsége mozdittatik elö. Sikeralt e lap eddigi szerkesztőjét la-pom vezetésére továbbra is megnyernem, ki független állásában, mint tapasztaltak, csakis a lapnak, a megyének áldozza fel min-den munkaerejét, minden idejét, nem for-gácsolja szét azt semmi hasoolesésból sem. Midőn ezt szerencsés vagyok kijelen- i teni, bizalommal kérem e lap t. pártolóit, | hogy mind az előfizetési, mind a hirdetési dijakat a jövő évre, agy a kiadás körüli re- i clamatiókat egyenesen hozzám, a borítékon ' nevem kiírásával, — a lap szellemi részét illető közleményeket pedig a szerkesztóhez, i Bátorfi Lajos ur neve kitételével küldeni szíveskedjenek. A lap eddigi alak- és árban szinte he-tenkint 2-szer jelenik meg. Nagy-Kanizsa, decz. 2. 1875. Mély tisztelettel WAJDITS JÓZSEF, A fentebbi sorokhoz kevés mondani valóm van. Hogy e lap szellemi értéke ál-talános elismerést arat, nem az én, hanem tisztelve becsült munkatársaim érdeme, kik-nek eddigi önzetlen működésekért benső há-lámat nyilvánítom s kérem, bogy továbbra is tartsanak meg előttem oly drága szét 'te-tőkben. Működésünk egy és ugyanaz; tol-lal, észszel, érzelemmel szolgáljuk az imá-dott hazát, védpajzsa vagyunk nemzetisé-günknek s tántoríthatatlan bajnokai a vidék irodalmának s képviselői a megyei érdekek-nek. Tapasztaltuk, hogy a lap szellemi te-endőiben a kiadói munkálatok hátránynyal vannak, a lap pedig előfizetések és hirdeté-sek szaporodása által emelkedik, kénytele-nek vagyunk a szerkesztői és kiadói hivatalt egészen ^elkülöníteni, ennek folytán a szer-kesztőségi iroda marad az eddigi (Takarék-pénztári épület, földszint,) a kiadói pedig Wajdits József ur könyvkereskedésében (Wlassics-ház, földszint) helyeztetik át, mire nézve ismételve kérjük a netáni zavarok kikerülése végett az illető névnek a ievél borítékján leendő kiírását. Még egyet. Legyen szabad bizalom-mal kérnem mindazokat, kik e lap anyagi állapotában 1875-évról akár előfizetési akár hirdetési díjhátralékkal vannak, szí-veskedjenek azt még ez év folytán egyene-sen hozzám küíkni. Haxaflas tiszteletűd Nagy-Kanizsa, decz. 2. 1875. BÁTOBFI LAJOS, feleida M«rk«axtS. Nag) -Kanizsa, decz. 9.1875. Az önálló vámterület tárgyában az or-szágos központi bizottság felhívását midón lapunk 100-ik számában teljes szövegében hoztuk, tettük azért, hogy lapunk olvasó közönségének a mennyire a központból kü-lön értesítést nem kapott volna, a helyzet felöl teljes tudomással bírhasson, hogy meg-győződést szerezhessen arról, mikcp hazánk érdeke nemcsak a parlamentben, de azon kívül is a legnagyobb érdekkel van képvi-selve, midón tehát az önálló magyar vám-terület híveihez csatlakozásunkat kijelent-jük, lapunk hasábján szívesen tért nyitunk e tárgyban fcjlendó eszmecserére, ezt an-nál szivesebben teszszük, mert tudjuk, hogy olvasóközönségünknek ezen, a haza minden egyes polgárára üdvösen visszaható intézke-dést csak szívesen, mint önérdekében hasz-nosat kedvesen fogadand. Aki hazánk alkotmányos fejlődésével rohamosan visszaeső ipar- és kereskedelmi ügyünk állását tekinti, annak önkény tele-nül be kell ismerni, mikép az napról napra veszélyesebb kezd lenni és ha közelről az okokat is vizsgálja, melyek ezen aggasztó állapotot előidézték, lehetetlen, hogy fel ne ismerje, mikép itt az idő, hogy a végenyé-szetnek gátot vetve, a haza polgárait meg-mentse és mentő angyalként üdvözölhetjük az önálló magyar vámterület tárgyában ala-kult országos bizottságot, mely hivatva van tetterejének mérlegbevételével a hazát fe-ajeftti Tesz elhárítására a biztos ntat ki-jelelni és a jobblét felvirágoztatását lehe-tővé tenni. Igaz, hogy Magyarország termelő or-szág, mely nyers termékeivel lép a világ piaczra, neki mint termelőnek terménye értékesítéséért külpiaczot kell keresni, de valamint a múltban, jelenben azt fellelte, ugy neki a jövőre is biztosítva van, akár van önálló magyar vámterülete, akár nincs, de a vámterület felállítással megnyeri azt, mit a fogyasztási adónál vesztenie ezúttal kell, — vegyük csak helyzetünket ugy, a hogy ! ran ; — mi mint termelók feleslegbe ter-mett borainkat a szomszéd országok szük-ségletei fedezésére adjuk, ettől esedékes fo-I gyasztási adót a nagyobb fogyasztással ren-j delkezó szomszédaink fizetik saját pénztá-rokba, mig viszont azok szesz- és sörgyá-! raikban készített és hazánk fogyasztására | behozott ital után a fokozatos illetéket ott { fizetvén meg, itt nálunk minden adó nélkül fogyasztatik el, pedig ha tekintjük a beho-zatali statisticai adatokat, látni fogjuk, hogy oly nevezetes mennyiség jön ki, mely a mi borkivitelünket ha nem felezi is, de minden esetre vele egyensúlyban áll, miből világos, ; hogy az önálló vámterület létesítésével ha-zánk pénzügyi viszonya előnybe részesülvén, az ismét nyerendő többletet az államnak nem kellene uj és uj adók kivetésével pó-tolni, de a már teljes hanyatlásnak indult iparunk is előnybe részesülvén, e téren is nevezetes haladásnak nézünk eléje, igy ál-lunk gyárainkkal, melyek ezúttal szinte az enyészet szélére sodortattak, mert hazánk-ban a magas pénzláb zsibbasztólag hatván, mintáz ipar, ugy a kereskedelemre ; helyesen jelezte a központi bizottság, midón azt mondja, hogy kereskedőink most már a kül-földi kereskedőkhöz csak alkuszi állást fog-lalhatnak el, sajnos, midőn itt e szép és dus termelő országban ily nagy mérvben alá süliedén!!. Bárha az ország minden vidéke a hely-zet veszélyes voltát megértené és tetterejé-vel mind a kormánynál, mind pedig a parla-mentnél oda hatna, hogy az önálló magyar vámterület létesittetnék. TÁRCZA. 1S48 & nép között. (Közőletlen Dépdalok aszabadságbarczidejéb6l.) III. közi. Kftráry Béla gjBjttmioféh81. 1. Szép világ* • magyarnak, lioetiü npgyveiioyolrzst írnak ; Magam »■ elfogok menni Nyalka bonTÍd fogok Unni Puskát részek a T illámra, Ksrdvt kötök o l dalom re,; Megtud tatom a maszkának : Magyarok hogyan caatáinak. Megálljuk mi a helyünket; N«in hagyjak el rezérCnket; Ott láttuk a TIK* partján : Fotaroodott a szemin. £ A s*«nt Tárnia ero« helység, Kfirül fogta a» elleniig. Ke félj«t«'t niagyar lányok : NeiP jönnek a izerriánok. Percsel Móric* katonája A falakat mind megmasita, Mafikát, rácsot es németet Mindent pokolba kergetett. Percael Móriéi araojcsillag. Ott «ent Tárnia alatt ballag ; 8ir»tgatja halottjait, Eof-uth Lajoi katonait. Koaautb Lajos katonája, Nincsen náaaa, caak hasija, Kossuth, ád ruhát, kenyerei, Kiméinek aaabonk feneket. S. Kossuth Lajo^irlerelet A hajnali ostliag mellett, Az estrixaák tüze mellett Pecsételi a levelet. 4. Három' czinfi ■elyen ziitlok lobognak, Azok alatt t*ép leányok «okognak, Ne airjatok azép a*er»tö leányok. Drágább legyen basátok, mint babátok. 5. KifKanisaán a TÍZ mellett A szervián vitézkedett: Sok ott hagyta koponyáját, flok el hord la ai Irháját, Éljen a magyar ! Kottorinál magái árok, Ott Tannak a szerriinok, É1M kea van a késükbe, V6rO« sipka a fejűkbe, Éjjen a magyar. Ne fWj, oe félj magyar leány, Kern hajt rab ni a nerriaa, Perczel Mónci katonája A nadrágjából kirázza, Éljen a magyar ! 6. Trombitáinak, trombitáinak, A hoasirok aorba állnak A Nagy Bitdor katonája Az ellewáget berirja A Nagy Sándor legelSl áll, Jobb felerfil meg egy pap áll, KerMtt »agyon a. kesébe, Szeat eatya meg az ölébe. Édea fiaim haszárok ! Falnak e cnir a kozákok ? Hej Nagy Sándor gyeayeraJii Oda van a hoasiro* is. ±d~ fiaim honvedek! Pótnak e már a nemetek ? Hej Nagy Sándor gyeaT«ralii 04a TM a aourWed te. Le hajtja a fejet 8 is, A Nagy Sándor gyanyeralis; Hullik a kiny kél ■zeniéből, A magy.tr ég eUötétul. Kínai levelek. (Folytatás.) 1L '*■ Hostak pilmabort is, de anoalc se SEÍne, MÍM;tsAga? as volt ax edénytől, melyben tartják, vagy mástól oem tudom, elég, b>gy telette rósz volt; láttam ai asztalon ólomleme-aett palactkokban többféle italt, hiroeves kínai éa japán i báaak cxitneivnl jóságukról ro und ba-lom, hogy középszerűek voltak, de darabjáért 1 fontot (10 írt) kellett fizetnem, bej az itteni állomás >« csak olyan drága, mini nálunk, pe-dig semmivel sem jobb. Hintán as állomás kftzel esik a várothos, bogy valamit láthassak, gyalog iodultam meg 4-ed magammal. Az ut meglehetős jó volt, de felette poros, ugy néztünk ki, mint valami moicár legények* mire a meglehetősen élénk váméba értünk, mely ugyan uem tömött építkezés bői, hanem néhány hosszára nyúló ét itt ott szakadozottan beépült utcxából áll. A város maga halmon fekszik, egyik ré-•sével a folyamvidéki mocsárok felé húzódva* Csinosabb részét a központ képezi, mely két Wjedelmes térből kinyúló és legalább 35—40 méter széles fúutczából áll, melyen né-hány csinosabb épület és as emelkedés felóli téren egyszerű, de szép kilátást nyajtó templom áll, mely fölött több és külófibösö alak a épület csoport nyalik el, mint később megtudtam — m a nagyon látogatott fó tan oda, mi már abból is kilünik, mert egyik roskadozó épület részén kis kinai torony van. (Tudvalevőleg KínábaD csak a középületeken ran megengedve & to-rony.) Miután Nag-YksQ nevezetes forgalmi pont, honnét az európai hajók nagy mennyiség-ben nyerik és viszik a kínai nyers termény eket, a városban igen sok a kereskedő és tárház. Van több nuropai módra berendezett vendég-lője, mely csak u?y hemzseg az idegen keres-kedelmi ügynököktől és bizományosoktól. A vendéglők átalában jók és kényelmesek, étel és ital türhetók, kevésbé drága, mit bizonyára aeoo körülmény emel, hogy átalában látoga-tottak. Sajátságos, hogy mig nálunk a vendég-lőket állatok czimeivel: Szarvas, Sas, ökör, Bárány stb. szokták ellátni, Kínában ax állatok némi vallási kegyeletben részesülvén, ezek cziinoevekül nem hasinál tatnak, hanem e he-lyett van: Tolvajhoz, Kardhoz, Legyezőhöz stb. czimek használata, mi jobban is haagnk. mintha mondaoók, mint otthonos, ma elmegyek a .Vörös ok űrbe" nekem bizony Dinea kedvem, ezen különben igen tisztelt állatba! Megérkeztünk más napján, miután aj hi-vatásom szerint több évig kellett tartózkodnom, intézkedéseket tettem a letelepülésre ; ez majd-nem három hóig tartó tengeri a tamásunk alatt, a mellénk rendelt kinai ayelvtaaitóval a folyto-nos egyhangúság miatt is annyira haladtank, hogy meglehetősen értettük a nyelvet, sőt ha lassabban besaélui akartunk, ez is meglehetősen ment. Vendéglősünk meglehetősen törte as ide-gen nyelvet, mi a nála megfordult sok idegen-től ragadt reá — ettől kertünk ataaitáeokat ■»•« » helyiseket, és azoknak , AJÓ helyiségeken és azoknak tisitánUr- | tásán nem csupán a tetót, és a fehérre mew t falakat ér-em, bazwm azoknak jó fedél, ajlok és ablakokkal is ellátva kell lenni, bogy így az időhöz alkalmazkodva, melegebben, bűvösebben és szellőztetve tarthassuk, - hidjük el, bogy a jó meleg helyen a hitványabb takarmányt is jobb izüen eszi az állat mint a jó takarmányt a szél és hidegtől álfázva, — hit r~.■■g az ivas? hogy igyek a* a njomorult állat, tn> alig ké p« megállnia resaketéetől? - agm,<io,ás vagy gondviselés alatt szinte nem csak az ete-tést és iutást értem, hanem akuknak nap. u-kéuli megvakarását éa kefélését, almaik Itirá-záaát és ujabbi kicserélését, egj szóval i>\\ tisz tániartását. mint mikor a somogyi kupecz v* lárra készül. Mi a uka'mányt illeti, jó Ukarmáúy té. len a jószágnak mind" az. a mely kellő időben vágatott, gonddal takarlaloltés jól összerakatolt. — Xe hidjttk azt soha, hogy a túléri, későn vá-gott,a gyakori esőzés álul félig elpusztult s z é o a felérjen a kellőkép kezelt tsvasii szalmával v. sarjuval, szert, baa teleltetés kellékei-nek megakarunk felelni, nem elég sok és jó trágyát készíteni, s azt kellőkép kezelni, nem elég a jó helyiség, s a jószág gondozása, megki-vántaúk a harmadik kellek is, a jó takarmány készítése, mert csak ezen gazdasági szent-háromság: Sok és jó trágya, .Kiégendő" jó takarmány, jó he-lyiség és gondviselés eg) ultiét* után mondhatjuk : hogy gazdaságunk jó alapon fekszik. KOVÁCS ANTAL. Zala-Egerawgen, 1875. aeptember hí 29. Ora-tor Imre, alispán. E rendek-t kötelező, következőleg annak hódolni, kitételeinek eleget tenni mindönki tarto-zik, mert a czel, mely általa elérelni akar, élet, és halál felett határoz. Hogy minő nagy fontos sággal jár ezen intézmény, elfogom mondani folytatva. TEKSÁUCZKY. A teleltette. A teleltetésen kezdve igénytelen soraimat, folytassuk azt a valóságos „T e t e 1 t e t é s" kellékei megismertetésével, és szoknak a gaz-daságra fordítandó hasznaival. A teleltetos valóságos kelléke, igéoytel-n nézetem szerént 1-sőa jii takarmány és százzal takarékos bánásmód. - 2 »zor a jó helyiséé, >n nak tisztán tartása, s beni.e a jónzág gondozáaa. - 3-szor a trágyaszerzés, annak elkészítése, s okszerű elhasználása. Mindennek a föld kerekségén kell, hogy alapja legyen, alap nélkül nem áll semmi, s mi Dél oiztosább és jobb alapot veazÜDk valamihez, annál biztosabban áll, s anosl jobban bizhatunk annak tartósságához. A gazdaszairól lévén szó, mint az egéiz mindenség fentanójarol — meri hiszen nincs semmi, nem lekinthi-tünk valamire, a mely a gszdaszat valamaly ágából n* vette volna kez-detét, vagv valamely ágából ne származott vol-Da. e ne "erdemein.-fóüíVíloietV eunek ne vet-nénk meg alapját ugy, "hogy ez rendületlenül aljon V hogy erre bátran epilve, nyugodtan var-juna bízonulan jOvőt, azon jó reméoy ben : bogy gazdászatuok jó alspon fekszik. Minthogy pedig a gaszdaszat tagadbjatat lan al»pja, taipköve és ióiényezije a trágya, szóljunk először is a tragyaszerzesről, mert a trágya után azarmazitaiik csak a sok éa jó ta-karmány, — a jo takarmány után lesr a szép jószág a szép jószág ulan uhetünk szert pénzre, a mrly.iu végre kenyrlmes helyiségek épitelvén, a )ószág gond'tzae sikeresen eredményezik. A tragyaszerzésnek igen sok mndja le-vén, a melynek elosorolásaról sem az olvasót terhelni, sem a lap hasábjait elfoglalni nem akarván, egyedül az istálló iragyára szorítkozva, lógtam meg igénytelen tollamat, a melylyel a tapasztalat után szeneiteket van szándékom előadni. Sok trágyára ugy tehetünk szert, ha nem felejtkezünk barmaink alá kellőkép almolni, kellőkép pedig ugy almoltuok, ha a nagyobb al-latok, ókor, lo, tehén alá naponta 4 — a kiseb-bek tinó, űszó, csikó alá 3, a birka alá '/, - */» font almot hordatuok: — a trágya jóságai meg ugy érhetjük el, ha azt a megköteti állalokalól naponta, a szabadosok hetenként egyszer, az arra rendelt trsgyagödörbe vitetjük, s olt egyenlően eltérítvén, télen hóval bebányva, nyáron az eső hiányában tó, ennek nem létében kutvízzel meglocsoljuk. Trágyagftdörnél a gazdaság nagyságához többnek kell lenni, s miudegyik elég tágas le-gyen, hogy a hetenkeni kihordott birka, gulya, csikó, borjú, (éligmeddig erjedésben jóit tragya-ja egymásra" ne halmoztaasék, mert így az al-jassal megveresedik, de vollaképeo trágyává nem lesz, hanem ha 3 —4 hétbe kerül ugyan-azon helyre az ernyedésnek indult trágya, hoz-zá még hóval behányatik, vagy megiocsollalik, 3—4 hét alatt biztos az elrodhalás. Sikeres elhaszn^lalán a trágyának azt ér-tem, hogy az a téli k'hordás után azonnal elte-nltetvén, kora tavaszszal míg a szél ésnsp állal ki nem szárad, valamint a nyári hordás és terí-tés után azonnal leszáiitaasék, mert a kúpokba hagyott trágya az eső álul kilúgozva, a nap által megszáradva '/, trágyának alig mondható. Helyi hírek. A magvar irodalom úttörője, megalapítója és páratlan siorgalmii buvara Toldy Ferencz nincs többé, f. hó 9 én éjjel rövid szenvedés után meghalt. Utolsó eate is Révay Miklós élet rajzán dolgozott. Temetése a nagy férfiúhoz mél-tóig decz. 12 én történt. A veszteség fájdalma az .-gesz nemzetet érte. Közöljük a nagy-kani-zsai fiatalsági társaskörnek részvétiratát a gyá-szoló özvegyhez: Melyentisztelt nagyságos aaz-szony ! Megdöbbenve, lesújtva állunk az óriási veszteség csspása alatt, mely a magyar iroda-lom lánglelkü apostola, a Ifibb, mint télszázsdos szellemi munkásság koszorús bajnoka, a nem-zeti műveltség buzgó elóharczoss, a magyar hal-hatatlanok egyik legdicsőbbje — Toldy Ferencz — földi pályájának bevégeztével a hazára s en-nek minden szent ügyére nehezedett. Mélyen átérezzük azon fájdalom keservét, mely nagy-ságodnak nemcsak hunluftnyi keblét a hazát éri súlyos csapás miatt, hanem mint az elhunyt lelke felének, a höo Bzeretó nőnek, a gyászoló özvegy-nek bensőjét emészti! Engedje meg nagyságod, hogy mi ez igénytelen kor tagjai, kik hazafias lelkesedést, kitartást, ügybuzgalmat merítünk az elhunyt törhetlen munkáaságu életéből, ki előtt, mint eszmény ragyog a megdicaöült szel-leme, kifejezést adhassunk keblünk sajgó érze tének,s bensőnk_tgész melegével, lelkünk teljes odaadásával csatlakozhatunk a magyar nemzet minden bu fia mélyen érzett részvétéhez, mely az elhunyt nagy szellemét, a halhatatlanok Fanlheonába kíséri. S ha nagyságod, s tisztelt családja a pólolhatlan veszteség miatt nem is lel vigaszt, leljen legalább enyhülést a haza gyá-szában, a nemzet osztatlan mély részvétében ! Kiváló tisztelettel, legbensőbb részvétnyilatko-zatunk megújításával msradlunk nagyságod-nak a nagy kanizsai fiatalsági társaskör nevé-ben alázatos szolgája. Kelt Nagy-Kanizsán, 1875. decz. 12. Következnek az aláírások. — 8*ép jelét adu a collegialis érze- lemnek a budapesti m. kir. távirdatiszti kar, midőn Mihály J. Endre halálának hírét vette, s a kis árva részére gyűjtést rendezett, eddig 52 frt M krt eredményezett, melyből 20 frt az öz vegyhet czimzetten, 32 frt 50 kr pedig Gaál Fe- rencz kir. távirda tiszt ur álul hozzánk külde- tett, melyet ezennel nyugtázunk. — Elismerés se! emiitjük fel,hogy ür. ijchreyer Lajos a bol dogul inak házi orvosa, nemkülönben Tersánczky s Práger orvoe urak, ugyszinte Dr. Müller ez- red-orvos és Dr. Wiidau főorvos urak minden honoráriumról lemondoUak.Fogadják mindany- nyian hálás köszönetünkéi! — Egétnségügyi tudótUás. A leg közelebbi számban lelemlitftett s aormási gyermekek közt uralgó betegség .torokgyula- dás* czime alatt. Ennek, következtében, hogy a t. olvasó közönségünknek azon állapotául tiszu tudomása legyen, a következő tudósítást hozom. A sormási Unitó ur észrevette, hogy is- kolás gyermekei holmi torokbetegség miatt el- maradozni kezdenek, tartván a t e n é s t o- r o k g y i k mint rsgályos betegségtől, az ügynek, megfelelő vizsgálatot kért teljesittetni. Szolgabiró ur megbízásából a helyszínén megje- lenvén, agy találtam, hogy az iakoláa gyermekek I közt a mitomirigv gyuladás lépett fal. Talál- szűk, sötét, délután csak derengő világossági van, a lépcsólárból az emeletbe tágas terem-alaku előcsarnok szolgál, honnét a hivatalhe-lyiségekbe juthatni, ezek egy a lépcsőháztól nyeri világoaságu folyoaóra nyílnak — e folyo-sónak kúlón világítása nem lévén, sötétebb a lépcsőháznál és az ajtót tapogatva kell keresni, fókép ha kissé borult, vagy délutáni az idő, pe-dig a város mandarinja biztosított, hogy azépi test a város legtekintélyesebb szakférfiai vezet ték, a tervek padig a legkitűnőbb építőtől va-lók, ki e tervevet el»ó rsogu dijat is nyert. Különben is mit értek én a kínai építé-szethez és a kínai szakértőkhöz, talán az ő sza-bályaik és izlésök szerint így van csak iga-zán jól. Egy feltűnőt találtam e hivatal házban aa% hogy a felek mindenrendu és rangú, egy aránt az előcsarnokban vár. mig a hivatali sor-rend reá jón, a leggazdsgabb polgár a csavargó-val a feleziezomázott úrnő a thea bázi szolgálók kai, ur a koldussal együtt vár — még pad vagy szék sincs — legszebb keresztülvitele a törvény előtti egyenlősegm-k I ajánlom a föl-diek figyelmébe, talán akkor vége ^leaz a sok rangbei] súrlódásnak. (.Folytatása köv.) Közegészségre vonattok ministeri rendelet. ^Gyógyszerészek, fűszer- és vegyes kereske-dőknek, a gyógyszerészek, az anyag- és mé-reg áruczikkek tartusa, adás és vevése tár-gyában. A rendeletet nagy fontosságánál fogva mindenkinek tudnia kell, azért ii jónak látum e lapban azt felemlíteni, annak jótékonyaágát , tapasztalásból merilett ismeret kifolyásából ne-mileg közérdekű észrevétellel kísérni. ,, Elsőben felemlilendem a szabályrendelet tartalmit, másodszor wjit németemet fogom el-mondani ezen rendelet nagy fontosságai ól. A rendelet S § -búi és 10 táblázatból AH. Mint rendelet irányadó és határozó abban, | hogy kinek miből, mit é« •bb-M mennyit szab:<d áruban tartani. Mint tábláztok, e következők-ben adnak szabályokat: 2. § I. tábla azon szereket tüoteti fel, melyek szorosan véve c»»k is gyógyczélokra haszoáltathatnak, annáltogva egyedül gtóey- srertari jogélvezetben és eyakorlalban leió gyógyszerészek által tartha'ók és árusíthatók el. 3. §. II. lábla azon ipar — gazdaazati és házi c-élokra i» húznák gjóiryanya,.>ok tün- tertetnek fel, melyek a kereskedésben is tart- hatók, azonban ezek » mi-gállapitottsily meny- nyiaégen alul a kereskedők álul kiszolgáltatá- suk tiltatik. 4 § III. táb'a szón erősebb hatású gyógyszer anyagok foglaltatnak, mslyek a lü- szer-es vegyes kereski-d.'ik alul caaK a láblá- zatban meKalLp.tott sulymeonyiségben és azon felül adhatók el : egyéb aruczikkoktól el«ü i lönitelt helyen tartandók, ai elad« alkalmával ] biztosan csomagolandok e» rainóségnk könnyen j olvasható rz»b»tos teluMS'l m-gjeleleudök. [ 5. §. IV. wbla az ipar czélokra fordi- | tandó azou mérgek vannak jeleivé, melyek a ; kereskedők altul eg;él. .-iruklól .■'«iil..iiiiett I helven tár ala't tartandok és őrizrodök é» csak j hatósági engedély a vevőnek alvéi«ii elismer-vény* mellett adhatok el. Miud-n eladásnál en I nek kelte, a Tevőnek neve, a foglalkozása, va lamint az eladott mireny (arsenicum) minf.se-gének b mennyiségének megnevezése, végül a hsiósagi eogedély száma és kelte szabályszerű kereskedelmi könyvbe bejegyzendő. 6 § Minden kereskedő, ki az elősorolt I. II.—IV. táblázatban foglalt áruczikkek tarta-sival foglalkozik, tartozik erről az általa tar-tott és árult czikkek pontos megjelölése mellett a törvényhatóságot értesíteni. 7. §. Titkos összetételű ÓT és gyógy czé- lokra szolgáló szereket tartani és áruba böcsáj- tani tiltva van. 8. §. Az ezen szabályreodeletben megha- tározott valamelyik rendelkezésnek megsértése kihágást képez. &z 5 forinttól lüO forintig ter- jedő pénzbirsággal büntetendő. A penzbüutelés behajthatlansága eseté-ben fogságra'vállozlatandó. mely átvállozla'-áa-nál minden 5 frt helyett 1 napi fogság állapi-tandó meg. Üt forintnál csekélyebb pénzbüntetés és egy napnál röTidebb időig tartó fogság nem rendelhető el. Erről a törvényhatóság megfelelő további intézkedés és a szabály foganatosítása iránt szükséges felügyelet gyakorlása végett értesit-tetik. Buda Pesten, 1875- évi június bő 2-án Tisza Kálmán m. k. 4460 Ezen óm. magyar kir. belügymi* nisteriumnak f. é. 26033. szám alatt kelt ren. delet másolatban megfelelő további intézkedés és az abban foglalt szabályok foganatosítása iránt szükséges felügyelet gyakorlása végett (rzolgabiiói járás orvos urnák) ezennel kiadatik. Tőle tudtuk meg, bogy a kinai feltétlen egyeduralom daczára a népesebb községek igazgatása némileg az öncormányzat elvén nyugszik. Első dolgom volt tehát a város fejéhez a város mandarinjához menni. Közép korban levő férfiú éltesülve volt kormánya utján küldetésemről; szívélyesen fo-gadott és kedvvel beszélt városa elóhaladásáról, a nép jelleméről, kiválóan örült, hogy a város az én állomásom székhelye lett, mert ez bizo-nyára emelni fogja, mert Nag-Ykan nevezetes város és a kormány előtt nagy tekintély ben áll. Szíves volt megmutatni a városi hivatal-házat, mely sok külBŐ czimmel van építve és a hivatalhelyiségek is meglehetős tágaaak ; mint leözépület kinai ízlésű tornyocskával bír, mely azonban az épületen egészen elvéss. A hivaialbáz ujabban épült és az európai izlés némi vegyüléke a kínaival, földszintje tul magas, emelete pedig nyomott, tetőzete azon-ban már egészen kinai styl — ezikkezákk min-den kiszögellét után más-más tetoalak, majd 1 caucaos, majd egyenes, majd görbe tető öasze-Tíaszahordják, hogy e miatl az épület tömér-dek drágába került — belseje azonban ezélsze-_ rtitlen ; előcsarnokai több tért foglalnak el, mint a lakrészek és mégis a feljárás félre Tan dugva, a ki nem tudja, alig találhat reá, maga a feljarás tán az iskolában két fea»járá, a faluban egy lekvó beteget. A fenés -iorokgyiknak nyoma nem mutatkozván, indítványoztam, hogy a be-teg gyermekek különbség nélkül az iskolából nagyobb aaúlói gondviselhetés tekinte éból k>-zárasaanak, a szülik utasítva, lettek betegeiknek rendszeres orvosoltatására. Arról győződtem meg, hogy esen betegségnek oka a jelenlegi tartós kemény hideg, a gyermekeknek vékony-tzerü öltözködése, a mezitlábbeli járás, tehát az erősebb meghűlésben rejtik. Meg kell jegyez nem. bogy ezea betegségnek más községekben is észrevehető nyomai vannak s ha- helyen!.int messzebb terjedő haUst fog gyakopolni, ba ki-vételesen agyvelőhártyagyuladáa, geoyvérfej-lő.léa álul hali] fog következtetni, inkább U-UjozUtUtni könnyeimfiségnek, elhanyagolás nak. mint e betegség legbensőbb természetének. Milmz alkalmazkodás végett felemlítem, hogy ily ^aetben a dagadt mirigyeket száraz meleg-ruhával burogatni legunácsoeabb s amint az agyvulőnok támadása muutkozik, pióczák, fecskendők, hashajtok alkalmazandók s min-den felett orvosi tanács kérendő. Orvosok na-gyön jó sikerrel alkalmazzák a jod festvényt. Beecsetelik ezzel a dagadt mirigyeket, száraz meleget borítanak hegyibe, őrzik, a bet'-ge*. a ! megbüiéstól otb. Mulasztás, vagy helytelen or-voslás mellett a megdagsdt mirigyek vagy ke-ménvek maradnak, vagy grnyedésbe mennek át és ha hideggel orvosoltatik. nagyon sok eset ben a beteges lerakódások a test más t eszeire vándorolnak s ha a másodrendű lerakódás sz agyvelőre, torokra, tüdőre történnék, kétséges helyzetbe bajihatják az életet is. Tersánczky. — A. nagy-kanixnai főgymnasiumi tanuló ifjúság sajái segély egylete javára 1876- ik év január hó 15-én urtaodó zártkörű táncz- vigalma érdekében f. hó 10- én lariá választó gyűlését, következő eredményűvel: elnök: Hein- rich Adolí VIII., pénztárnok: BeDdekovica Ist- ván VIII., segédpénztárnok Zánkay Aladár VIII., ellenőr: Viziendvay Imre VU., lánczren- dezők: Horváth Károly és Pais Elek VIII., bi- zotlmáoyi ugok ' Baán Zoltán. Marton Gyula, Scbönield Frigyes VIII., Göncz Árpád, Herte- leody Endre. Vojoits Imre VII., Szigethy Ala- dár, Vlasits Andor VI. és Veber Pál V. osztályú unulók. Pais Elek. titkár. — GyásxMr. Ebenspanger Manó Nagy- Kanizsaváros egyik tekintélyes polgára s nagy- kereskedő decz. 11-én reggel életének 6S-ik évében meghalt. Temetése decz. 13 án délelőtt történt. Béke hamvaira! — Oa*iett.]£sj csoport suhanta fel hr, z- nálta az úgynevezett gummi pusk-ikat és estén- ként a kereskedések drága kiraka'Uüvegtábláit belövöldözik ; számtalan üv g töretett i.'y a na- pokban össze ; felhívjuk a r. miőrséi: H-yelmét! az üzletek úgyis pangnak, h-zzá ily károkát kell szenvedniók. — Gyásxhir Komori Bedekovich Kál- mán ő. cs. kir. apóst. fel»ége való belső t. taná- csosa,az osztr. csasz. vsskorona rend I. oszt. lo vágja és báró Kussevich Mária szül. Bedeko vich, táborszernagy és titkos tanácsol neje. szo- morú szívvel jelentik forrón szeretett anyjuk méltóságos özvegy Komori Beúekovicb Frigyee- né szül. Pallini Inkey Júlia foldbirtokosnönek. nov. 20 án 11 órakor éjjel 87. évében történt jobblétre szenderülését. A drága halottnak be- szentelt tetemei mull hó 23-án, kedden délután 3 órakor a halottas házban Glacis-utczs 69-ík sz. ünnepélyesen beszenteltettek, a déli vaspá- lyán Sz.-Erzsébetre Várasd megyébe, Horvát- országba szállitutuk éa a családi sírboltbaörók- nyugalomra tétettek. A nemeskeblú hölgy Zs- lamegye előkelő családjai közül való s rit- ka jószivüsége folytán is köztisztelet tárgya volt. Grácz, 1875. november 21. Béke hamvain 1 Murakfonek a szombathelyi egy- házmegyébe való bekebeleztetésél ő felsége el- rendelte. Simor herczegprimás, mint ez ügy- ben kiküldött királyi biztos, — Zágrábba tog utazni, hol elnöklete alatt enquete urutik, melyhez a zágrábi érsek, a szombathelyi püs- pök és a horvátminisler van meghiva. - JHurakfobÖl írják a „P. N. "nak. Kagyrabecsült lapjának majd minden 4—5-ik száma hozta híréi a diphteritis, vagyis roncsoló toroklob pusztításainak. E rémhírek rám nézve kíválólag meghatók, mert a múlt Uvasz óta szüretig környékemben harmadfél ezernyi let-számu hiveim közt 39 virító életet Urolt le eme borzasztó nyavala ; különösen kerülgette a 7-8 éves fiukat, de megélt néhány 16-1» évest is. Többek koporsójánál együtt sirum a levert szülőkkel könnyes szemmel kérve választ a magasból attól, ki a naimi özvegynek egyet-len gyermekét a koporsóból viasza adá; _n»t tegyek, hogyan segítsek ? Múlt október 2» en eey 12 éves leánykához, november 1-én egy » „w bánykához és egy 18 éves beteg hubo» levék meghiva, hogy látnám el őket a haldok lók szentségeivel. A hárem közül kivárt az ntóbbi már erős legénynek kínlódása volt bor-zasztó. Száját be n«m lehelé, torka mind a k« fülig teszült, dagadt nyelvének töve már rot-hadt genyedésbe ment s nyelve közepén agyú-lsdás, mint egy piros zsineg, majdnem a "•« hegyéig ért. A jó szilek egyike nyakant sika lábamhoz borulva, jajgatva »«*«*■>' Mgitaak 1 A mit már valami három alóooi tegemnti jó tikerrel »lk*lmaiUia .», raeí«B fao- Mtum KÓUótflrkftlyt. Mintegy két íontnyit aronD»l Uboiban jól meghevi lettem ét-nagy melegeo felét a torkára kötíittemj ex törtéot *-9 óra kőit reggel % délután öt óra felé Meghagyáwm Kenőt eljött a hírmondó, jelent-vén, hogj a már-már végkép eláilott lélegzés ,oeg a nmeiéi már IB felszabadult, a fejfájái egéueo megunüt, tőx ai étTágj m már jelent-kezik ; az iíju mentve lón ■ utána már másik IcettÓ, kik egjike már negyvene* ember. Om- ' aia probate, quod est optimum tenete! ezt I raoűdá »z. Pál — én pedig már tok egyebet próbáltam, de est felebarátimnak mint légii- ' kereshet ajánlhatom. A itent mánuni lelkese ! — MŐvid hirek. Az uj 80 milios ma- gyar kölcsoB a Rothschild báasaJ köttetett meg - Paris lakossága 1.801,000. — KIM József tehetsége* fiatal ird „Kölieményeire* nyitott clOtizötest 2 írtjával. — A tzékesft-jérvári árva- ház jan. 1-éa njittalik m«g. — Kolozsvárott Vörösmarty Mihály exilieletnapi évfordulóját kegyoleteMn ünnepelték meg. — Abaujbao be nepj kerített kútba 3 ember esett, s miod meg- halt. — Fogaras városa gjermekkertet létesít. —- Gr. Ztcby ujfalusi pusztáján régi ezüst péo- í"ket találtak — Szeged képviselő testülete ax "-poalló vámterület mellett felszólalt. — Pálöcson \t|i kálvha széDgősétól egész család meghalt. ÍSismark leányának jegyese meghalt. — A ko-luzsvari sziohaznál uep«uomúi pályázatra luOO frank lüzeteit ki. — Ve&zprémbea jan. 15-én a tüzultóeg}let javára sorsjátékkal egybekötött táoczvigulom urtatik. — Tisza Kálmán minis-terelnök nemsokára a Lipótrend nagy kereszt-jével di&zíUetik fel, mely Ível a grófi czíiu is jir. — Azegyesüitpmerikai államokban 32706 gya- korió ügy ved van. — Nagy-Károly varosában egy adó-végrehaju> halva fekvő gyermek (eje alól veite el * párnát. — Bécsben decz. 1-én 1013 végrehajtás iránti kérvény adatott be a biróság- ÍJOZ. — Újpesten „Újpesti futár' oimu lap in- dul meg. — Kaliufalvan a gör. katb. lelkészt a uep elkergette. — Ivánka Imre egy o6t a Du nauól kimentett. —* Á s. a. újhelyi tornaegy- letnek a közoktatási ramister 1200 frtot enge- délyezett. — A lugosi püspököt egy szerb mep- akarta oini, de előbb sikerült elfogni. — Irodalom. — 8*ép kiállítású kooyv jelent meg Wajdits József kiadásában „U n g a r n i m 8 p i egei deutscher D i c b t u n g" ez iraméi, dr. Falk Miksa,* „Pes^er Lloyd" uer- k esz tője, s Keszthely : kerületi országgyűlési képviselő, koszorús publicistánknak dedicálva. Tekiütve, hogy ily jeles mfi a müveit külföld elült Magyarumág diaiét emeli, elismerést szá- razhatunk nemcsak irodaimi, de nemzetiségi szempontból is a vállalkozónak, óhajtjuk a ki- advány terjedését. Ára igeü disce* kötésben csak 2 frt 80 kr. szép, s értékes sjándékul szolgálhat a karácsonyi, s újévi alkalomra. — .Gyakorlati poittásx' második ki- adása megjelent; a tömőit tartalmú szakmunka ára 2 frt. Szerkesztette BaUs Sándor m. kir. postamester Pakson. — A „PrijaUl* 2-dik száma megjelent, f h mapyarminiat r arciképet hozza. Szerkeszti Áuguszucb Imre. — Az . Uj idők? kedvelt heUlap (di- vat-tárczával) 49-ik száma ismét a következő válogatott unalommal jelent meg : „Hogyan uiazDak Dél-Afrikában," Sámi Lajostól ; Kern ezt akartam én" .. . (eredeti költemény) Bene- dek Aladártól; „Aielaóbóünnepére* (Képpol), * tói ; „Ad acu' (eredeti elbeszéld), Varga Já-nostól ; PÓB*Í érzés" (Lenau költeménye), Au-eoo-tAl; , Víg nuk" (Félix Lilla elbeszélem), B. BQttnerLinától; ,Egy ismeretlen párbeszéd" (Alfréd de Vigoy után) ; .Vonások lurd Byron éleiéből-, — k — f-tfll; „Irodalmi, társadalmi ésmúvészeti hírek.* A borítékon: vidéki élet, bymen, sakktaláay, betű-rejtvény (hármas ju talmakkal), szikrák, * ■serkentő nyílt válaszai, vegyesek. — Szerkeszti e csinos lapot Benedek Aladár. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt s negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztői s kiadói hivatala: Budapest, óss-utcza 14. sz. földsaint 1. ajtó. — Beér vonalozó intézetében Budapes- ten igen ezélazerfi naptár jelent meg, melyen minden napnak külön rovata van s használható miodeo üzletben, hol a bevétel- s kiadási rova- tot igénybe veszik,azonferUl a szükséges naptári részekkel is ellátva van. Ara 70 kr. Kettős táb- lával 90 kr. Méltán ajánlhatjuk mindenkinek. — A „Vasárnapi Uj*ág' deczember 12-kiszáms következő tartalommal jeleni meg: Dr. Fiscbbof Adolf (arczképpel) - Mesék : 1. A satrapa. 11. A Paruauszus. Oroszból Komaneas Mihály. — Nagymama karácsonyja. (Elbeszé- lés,) Baksay Öáodoctól. — Egy spanyol kisváros. (Képpel.) —Honvéd ujoncz»k 1048-baD. (Kép- pel.) — A HQonoaz-fuld* É^zak-Amenkaüan. (^Képpel.) Sámi Lajostól. — A gorilla és rokonai. — A rejtelmes aziget. (Verne regénye, képek- kel.) — Mathuzsalem utódai (Képpel.) — A bu- dai várszínházról Szász Károlytol. — A hétről. Irodalom es művészet, közi ütésetek, egyház ét iskuia, ipar és gazdaság, sakkrovat, stb. reodet rova:ok. — Vettük a Friebeisz Ferencz szerkesz- tése mellett Kertész József ismert {Óvárosi óvom- datulajdonos kiadásában minden vasárnap meg- jelenő .Divat-Nefeleju" egyesüli szépirodalmi és divatköslöny előfizetési felhívását az 1»76. évt folyamra, ^telegen ajánljuk e jeles lapoi ol- vasóink, t különösen hölgyeink figyelmébe és pártfogásába. — A „Divat és Nefelejit egyesü- lése következtében egy oly lapot nyert a ma- gyar olvasóközönség, melyről minden nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy nincs párja es ve- télytárs nélkül áli nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is, mert az ily drága mellékletekkel kiadott lapok rendesen csak havonként kétszer jelennek meg,éa <-pen azért, mert mellékleteik te- temes költseggo járnak, a lap béltartalmára, a szépirodaimi re*/; e csak kevés gondot fordítanak. A ,Divat-Nef<.:icj!a* egy tökéletes hetiiap,meJy 12 frtért egy t-v.ii át mindaat nyújtja előfize- tőinek, mit eddi); egy szépirodalmi hetilap és egy .Bazár'-íelt: kéthetes divatlap együtt 22 frtért adtak. — A .Divat KeíeJejta" egy éven át 24 „Bazár" féle képes számot é» 52 szépiro- dalmi számot ad, e mellett 24 pompa* sziorzetf aczélnyomatn div*tképet, 12 umgy mellékletet szabásokkal s egyéb míntarajzokkal. A .Divat- Nefelejts" divat részében mindazt nyújtja, mi a divat terén mint újdonság tói merül és a leg- keresettebb elegantia mellett a czélszerűséget és takarékosságot is szemmel tartja s aavonkint két nagy képes íven bemutatja a legújabb öltö- zeteket nők, leányok és gyermekek számara, szabásmiotáikkal együtt, valamint a legszebb kézimunkákat, a készítési mód legréazj-jiesebb leírásával. A lap béltartalma a legnagyobb gonddal van összeállítva. Találunk benne is- meret terjesztő, jó irányú első czikkeket,eredeti novellákat és költeményeket ismert íróinktól, | fordított elbesxeleseket » kfilfSld jelaubb ler- vakeiMl; a tárcsában rálogttott czikkeket, I reuinl mulattató, részint komolyabb ismeret- urjessto ssinesettel; ssini asemléket; napi uj- dooaágokat a társadalom, mfirinet, »•< es irodalom koréból; egyleti ét iítáieti híreket; a bölgjeiok iltaJ mindig kedwlt aakk-, sao- ét ssámrejtvénjeket, a megfejtek kötött jnta- lomkiliiseesel; a borítékon külföldi, Tidéki hí- reket, Tag/eaeket, biscinánjtárl, hirdetéseket, A „Divat-Nefelejts' alofiietéai ára egr évre 12. félévre 6, évnegyedre 3 frt. — A .Divat Ne- felejts" előfizetni a .Szépirodalmi Csarnok" I kedvelt regén_v folyóirat 1876. 24 füzetei folya I mát égess évre 4, félévre 2, negyedévre 1 frtert, a külön folyam 16 fületét 3 frt., a rendkívüli < folyam 20 fiicetét 3 frt 50 kr, rendkívüli ked- 1 vesményárért rendelhetik meg. — Előfizetések í elfogadtatnak Budapesten a kiadóhivatalban, ; Kertét* Joueí könyvnyomdai irodájában, Li- ' pól-utcia 2. szám. Vidéken minden postahiva- talnál. — Nevetett kiadóhivatal részletes elő- fizetési iv-eket, sót mutatványszámokat is mind 1 a lapból, mind a regényfolyóiratból bárhová azonnal és bérmentve küld, ba ez iránt egy 2 : kros levelezési lapon megkerestetik. I KöszÖDetnyilvánltát*. Egy pár hónap előtt, mint ai állam ré-szére JúszÁllitó, állítandó 17 lovaim istállójában tüi Utven ki, részben a tüzbeoi sérülés, részben a rögtöni kivezetés tol j tani meghűlésben 12 lo-vam a legnagyobb mérvben t&dAlobba esett, — ugj egy pár bét előtt egy síin te állítandó lo-vam SQ.yown megbetegedetts csak helyben lakó Maár Nándor megyei állatorvos ur gyor« — szakavatott — tapintatos orvosi segélynyújtá-sinak köszönhetem, hogy nagyobb számú s ér-tékű lovaimat megmentette a egy nagyobb ize rendetlenséget tőlem elhárított. Azt szokták mondani, jó bornak nem kell ccégér, mert a tények mindig ko»tudomásra jutnak s azok a körül menyekről hűn tanúskod-nak, mégis el nem mulaszthatom, miszerint Maár Nándor állatorvos urnák ezennel nyilvá-nosan köszönetet oe szavazzak : fogadja állat-orvos ur gyors — szorgulomteljea szakavatott segélynyújtásáért hálás köszönetemet, szívből kivánom, hogy Önt a Mindenható sokáig éltesse, hogy gyakran betegségektől megtámado't ál-latjainknak gyógy segélyt nyújthasson, Isten önnal, Aszinte tisztelője N.-Kanizsán, novb. 5 én 1875. SZKREZLAI JÁNOS. lókertsskedő *>s ssállitó. Paplrszeletek. ! — Uncer itmert ngj férfit, ki tat bittó aagá- ; TM , ho{7 ő h*lott • eiért i«m nem motdnlt, nem •eittBiit OPDI «-vett é« ivott. Ugy fogtak ki rajta, hofty efry }6 baritját rptideltík bozxá, ki midőn acgláio- ' gxiá, ifTT uMf- Pajtás, moat már én is hxlntt vagjrok, ; »rven<ijflnk. hogy itmét c$j&U Tigyank.Krreeli.aeh, ■Uiokat adatott magának ■ iótifleo lakatái-ozni kei- ; dett, min a képtelt t.etfjr nagyon m«gOtSdni laUi^k. Soha a* c.adsjk^nál ex«n, rigajitalta a i< Ajtik • aay- nyjra nivfrs b«»ílt, bogy m«ggrŐite, miaacrint a hnluk epugr í'-Knak i* ennek, mint ai t-i-k Knnek folvtÁn 5 U r*le a^Qtt evett ■ cuikbamar — kigro- . g/ult. I — 8>jp lílfk széppé tent a 1'prut.hb tertrt j i», de a «ép tPtt lohiMm t«aai néppi a lekela telket. i — 6nioagáoak élei annyi, mint nem ii é1m% j mondja OOthe. — Sokas, nifyoo ukai hasisa il«t#( &*jtatk j esak utrt, faofy Beattl tovább thtmoik ** íaas- ( ásnak, de naponkint agy ■ annyit MBDSIÍ, iaaaak, aiai-, fa* mif eaak oikíaj órLg uÁndékoniaak tlai.. — Ki ftomafit a«a beerfii, a> ata ii milti beestüé*™. Grátz, decx. 11 én: 12, 85, 32, 16, 29. [ Temeivir,. 9 79. 7, 80, 67, 13. i . Plaezl árak. I — SiSMfh, dec> 13. B*>» 4.10—30 kr. — I Roa» 2.90—3 In. — Árp« 2.70— 81) kr. — Zab 1.70 ; 90 kr. Knkoríria2.40-6ukr — BarfODva 60—70 kr. — M.rb.bo. 56 dgr. & kr. — Buriaí 34 kr. — 8»rt- ví.í 24 kr. — Birkái — kr. — óbor frv — I Ujbor frt — K«n.4oj-f» íle 12—11 frt. — Bab | í-3 frt 10 kr. Érték- ét váltéfeJyaa deczQmber 14. 9*/» metaiiques 69.35, ó*/« nemi. kölosoo 73.65; 1860-kiáUadalmikóloaon 111.80; baak-rewv. 9 25 - ; bitalútéBati réasrény ek 210.50; Londou 113.55; magyar íüldtoberjneaiési köt-vény 8.25; temesvári fo'ldtebermentési k6t-veDv 80—; erdélyi fold tehermentes! kötréoj 7960; horTát-siavoD földtebermentéai kotrény 85.— ; ezüst 106 — ; cs. kir. arany 5.38— Kapoleond'or 9 12. felelős Bzerkesztó s kUdó: BáttHI Lljit- A világhírű chlnal, a n g o I és a m e- rikai mfivésztársaság Nagy-Kanizsán, a .Zöldfa" vendéglő nagytermében decz. 18 és 19 én tart nagy- elóadástaz eredeti cbinái Cherailer Arr- Uee igazgatása alatt. Ezen társaság legjobb egész Európában, minden egyes személy eddig még nem Látott mutatványokat visz végbez a testgyakorlati és equilibrtsticai téren. E két előadásra jegyek előre válthatók Wajdits József ur könyvkereskedésében. Válaszfezomí Kálmán körjegyzőnek. ÉD e lap 9J-ik azámában 5n azemélre is hí-Tbtaloa heljiíígének minden me^nev«»é»« nílkűl ejy oly köziemén;! tettem közzé, melyet egykét tekio-téi/ea barátom által hagyván magamnak alb>a«Alnf> csnpao azok kérelmire a* papinzel«tb«n mint viex-cset kivánum az olvasó közönséggel megismertetni. — Azonbau ön figyelmét kikerülte az, bogy abban ■xemélyeKn megnevezve nem volt, Égyelmia kivfU hagyván a vics léayegét ét as egeazet agy vette, mint u valóban ön üti! elkövettetett — £a igy eaodálom, hofj rágalomnak meréaz'i nevezni a vicscaea kis kOc-leméDyt akkor, midőn abban leírt e'Sadottak reá U-mer magi-magára é* tnLctegr mentegetődive akarja helyr. Otni bélyegzett barátságának gonoastettét. — A hozzám intéseit és minden ossgefuggéa nélküli darabot irmodorral kiállított felhívását komolyan elfogadtam volna, ha az nyilvioo* lap atján nem történik ; mely a lehetőséget akadályosta, akadáiyoxxa pedig önuck azoa malijára vonatkozó »tlat, melynek birtokába jutottam és mely a paoai bíróság actái közt 21U2/72. ttím alatt minden idSbea olvasható, aintán azért ne keresse On fejében az ősz axálakat, mert meglehet gySzSdre ar-ról, hogy személyét nem tartom a jövőben érdemes-nek mim vieztárgyst sem felemlíteni. EMBER JÁNOS. •) £ rovat alatt kozl&Uért felelSsséget aen villái i Öserk. •— A legnagyobb fontosságú mindenki szemeire nézve a valódi Dr. Wheite fele szemviz Erhardt Traugottnál. Urossbreitenbach-ban Thüringiában, 1822. óta világhírű. A megrendeléseket, üvegcséje 1 o. é. forintjával esskóali : Prajer B- gjógj-síerész ur Nagy-Kanizsán. (l)tfcEem6ffr.) Bhrbardt Traugott árnak GroasbretuabacabaD, ThQ- riagiibsn Különösen DifgjSiűdéibSl merítettbisaloo aa 6n Ta- lódi lí r. W his te -f éle siemTÍxéhes indít arra, hojy ismét (következik a mefrrr-ndelés) kérjek. Sebwarsbach i. S. 1874. B<M rmber 4-éo. l>emmler Uottlieb, föidbirtokos. Továbbá. Legreu u.y ssi- Tes és küldjőo ikovetkesik a megrendelés) ax ön valódi Dr. Whiete-féle s z em v ii é b 51. Kg;ik barátomtól kaptam egy Üveggel és batzoálráa ast, azonnal jobbulás állgu be. Lobndorf, 187*. májusban, HofTmann Ber^ (isis—D Karácsoni és újévi ajándékul •jani ___ Mlinofer O<a.e>n ékszerész Nagy-Kanizsán, Fó-ntcza, 3. szám alatt: Arany keresitek 1 frt 50 krUíl fogra egá-. 10 Írtig. 60 60 60 10 120 15 medullonok gyürük 4, 6, 10, 12, frt í. 3 írttól mgg inggombokpirj»2 ór.iiDMok 20 MtUt tUt , , Toribbá «r»oy g»mitnrák, k»rk6tí«, e*ü»» eritmtínö, Ulc«ik, gyertT»urt<ik M mig «ok e lukmáb* rágá ciikk, miod lagjutáojoMbi) áron. — M«greudel4»ok uoirntl po«u utánvét tooUott ú «»kőiőlteu^k. (1878-2) Van szerencsém értesíteni a t. közönséget, hogy Nagy-] Kanizsán Kazinczy utcza (előbb Sörház-utcza) 7. sz. alatt sOrrakíár. jégpinczével nyitottam. Sör a raktárban 2, 1 és fél akós hordókkal, ogy palaczkokkal folyton Tan készletben. Tiszteletteljesen Dréher Antal, y Levelek és táviratok .Dréher sörraktár Nagy-Kanizsa" intézendók. (1857—5) A valódi ' nnx. nab. l«nja»»aa '• F«U«ga által ki (al kitortai.tt, •> arnll kartél BSt>lia|Éll, • fikerunek talált ei.ríil.kfprn kiprobiJt titkol i»r a aalkáiyak. SáK • SUS SfS rak, nkwAak «■ STS»»k t«lje. kiirtáaár». ímelret iokf.1. mtf próbáltak kiamii»n utáu«Eni ■ iralni,) iajsla}tl«a Biia6s«f[b»n Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ar Pécsett Zsolna y Imre ésVilmos arak. Kaposvárott: P0HTZER R. úr ik«dá>«ban, PIIKD 8CHSEIDEB O. Lipót -itcui k«r..k.d« •íb»n kapbato. (1M4—24) { KtJ nagj bádog I frt, ki. bádog M kr. tfjm báiog asgiradalás« is Míavlul SMUSH gjonao Előnyös alkalom karácsoni és újévi ajándékok bevásárlására. Legrövidebb ido múlva uj bolti helyiségembe átinenendó', akönnyebb visszahurczolkodás vé-gett minden disznemű és játékáruk, ebédlő, thea és kávé készletek , asztali és függő lámpák végeladási árou adatnak el. (1875 — 2) Tisztelettel nnxuttxttttnttuxxnum Kohn Gyula aorinbngi i« dinmS táriMI figj-,. lembaajánljt n.gy.ierO kiillili»4l karácsoni és újévi tár-gyaknak, (1861-7) limmmmmmfflfflfflt WkjdiU Joaeí Up- éi njoadataUjdonoi Házeladás. Nagy-Kanizsán, a Király-utczában 555.sz. alatti biz 5000 frt értékben, kert- és 4 lakással bir, szabadkézből eladó. Értekezhetni a tulajdonossal ugyanott. (1879 — 1) Hirdetmény. Az alolirt na. k. lettoigaa^atótác megindítja az V-ik niurjir királyi ilUmionjáttikot, melynek tiszta jövedelme Ö FeM-■ mak L t elhatározása folytan a m. k. állandó kinoatári munkások árvái tlámára emelendő menházak felállítására fog forditUU... * Éten soMj^tik 3334 njarSssámot tartalmaz; a nyeremenjek fó- 200.000 forint o. é., köztük: (1809 -6) • :. I Al I aí fónyeremény . . . 100000 írtul. »II-ik . ... 20000 , 2 DyereméDy . . . 5000 » 10 , ... 1000 . 20 . ... 500 , 100 . ... 100 . 200 „ ... 50 . 3000 . ... 10 . Á hnzás Tisszsvonbatlsnnl 1875. évi ifjeztsaier hó 20-ÉI Buds-Psftaa az aluürt lottoigasgatóság által fog eeskösölletai. Egy sorsjegy ára: 2 írt. o. é. a lottó- sagvobb Sorsjegyek kiphstok - as slolirt m. k. lottoigszga gyűjtőknél, a "lottó-, ado , só- és postahivataloknál, és városbaji létező sorsjegvároló közegeknél. A m. k. loltoigazgatóság államaorsjáteki osztálya 1875. évi október hó lén. Motusz Alajos, !■• k. p. fl. minist osztalvtaoácaos ét )ottoiga.Efatá. (Utájnnyomat nem dijaztatik.) >d3n alólirottak a nagj kőzöntég érdekében bát-'ak vagyunk az általunk Kitűnő el aserénynek is-mert Auer József cs. kir. tzab. chrosometter múórát, annak országszerte jó hir-ben álló órafixletét Szegeden a legiszintébbeu ajánlani; nem mu-laszthatjuk el ex alkalommal axon őszinte nyilatkozatunkat adni, misterint jó soloó árakkal leguiztoaabbin nála meg-rendelhetik. Dr Tots Kirsly orrot Crményen. , Návty Ká'stáa y t Cnnéyen. Poaeráoi Láulá m. kir. honr. ez- re.li tzegedea. Licit MMI nyomdász Bécsben. Kist BoMlltár lelkest Vácion. Diai FITMOI Szeged ét Uoldm.-Vá- sarbei) löispánja. Btrtkovlts Ultzás ügyvéd H Szt.- Mikló.oo. Dr. Tét! JáMI kir. tanácsos Ste- gedeii. tolyas JáMl sJkapitány Csongrádon Sla«rt JézHf földbirtokos A.-Lend- Oluvtrkjr Birtalaa szol j tán Ur Krmiaaar Által prépott Ste- jy... u. Strubert laidar m. kir. honi. nad- földbirtokos Föl-deákon. Ntvák Mzter keretkedö Bécsben. Kertész József Q^j-véd 'Szegeden. Schöabaaer Gyala m. kir. postatiszt Geritáa Ede tanitó Stajsán. Szaké Czjrlll kir. förealtanár Sze- Dr Abetes József orvot Csongrádon. Wttka Sáadsr ca. kir. azázados flse- kUilaklts Wbily m kir. torvény-Éíets Lajos epiusz 11 -at -Tatár Vasjátl Sáspár dgivéd Msjsáa. Lufeiügyelő li -pesten. Vamátl Sitpár Bója G«r|*ly uuftüOgvel Való Mihály lügymn. tanár nze^ailen. Back Mikaiy u. kir. pénzügyi Ú>ZL íz ( Hegyi Aatal l-lke,z Kecskeméten. Tem Istvás Urk kir". pensbiztus .. . Csapé latvú midbirtokos Felegy- v ■ «■- «^>aia>tB> st,isav^«. V ■ aj "-V»C U. íj Z«VQ. Cz^loiatara azon számot reklámnak, mely többnyire üzérkedő bé-csi orakereskeüSk áiul silány szerkezetű, inkább játektzerü szolgáló 6rák beküldé.ével, a valóm múvé^et ro.ssára un közönség károsí-tására üseúk, — hitelt caak az erdemei, lu mint AUER JOZ8EF kitűnő szaktekintélynek megósmert szegedi óramfivész. •ajit Ulálmányn óraival szamoe kiállitásoknál valamennyi ha-•onló taerkezetu órik felett a győzelmi vereenyt megnyerte e mel-lett 6 felségétől arany érem, a londoni éa bécsi világ- ugy a keca kemétl ona. kiállításnál pedig diszokmány és ezüst éremmel lett kitüntetve. Árjegyzék: 1 Arany horgjenooteir va- lóoikalcsnéUtUli 66-90 „ » •> ugyanaz d. tok. 100-160 „ Nói órák. Ezflst beng. óra 4 koré 13—16 „ Arany beng. ora 4 kőre 25—33 „ „ dup tokkal 38—48 „ „ horg. óra 15 kire 42-50 „ „ dupla tokkal 50—60 „ n valódi remoDt kulcs nelkaü óra 64—60 .. „ dapla tokkal 76—90 „ „ agyaoaa sornáiicz- caal ét gyémánttal 120-150,. Serkentő óra 7—10 Ferii órák. Estet heng. óra 4 kire 13-14 15—17 11—17 16 -18 18—2j , a arany fed. ugr. . a dupla tokkal , , kristály Oveg , ,16 koré . , dupls tokkal , , angol borg.kr.ü. 18—24 . , , dupla tokkal 22—28 , t horg. rem. 30—36 , . dupla tokkal 35—40 n Arany horg óra 16 koré 36—50 „ „ „ dupla tokkal 65—70 „ „ , kristály üveg. ii—65 „ „ „ dupla tokkal 62—80 „ Inga-órák uj Ulálmányu kéaxülékkel, melyeket kulcs nél-kül lehet gyorsan felhozni, ax ingát megindítani éa a mulatókat igaaűUni, jutányos árakon kaphatók. A xaebórik lüggí és fekvi helyzetben reguláztatnak agy, hogy uok rázkóduUsok vagy utaxás alatt is pontosan járnak.. 5 évi Írásos jótállást kap minden óra vevője, 3 évit pedig minden javitáars adott óra tulajdonosa. Arany és ezüst órák, lánczok a m kir. fémjeW hivatal által meg-vizagália, jnátiyos árakon kaphatok. Kzüst óralánczok 3—10 früg, bosz-ssuk pedig 6—16 frtig. Arany liuczok (3-mas aranyból) 18—70 frtig, hosssu nyskláncsok pedig 35 frttol 100 frtig kaphatók. Órák becseréltetnek vsgy jsvitásra elfogadtautak. Vidéki megren-•Xetak a pezuoaszef elUesres beküldése, vagy postai uásvel melleu pOBtosan uljeaiuetnek. Begtüiiáaort külön dijak siámittatnak. Toronyórák, valamint kastély, vagy teremórák jutányos árak mel-lett a legújabb rendszer szerint kéuittetnek. Segédek és tanonczok az óramúvészetbenl kiképzés lé- -^»Jtt tojrezö feltételek meüett felvétetnek. (.1715—6; Jelentés. Karácson Alulírott tisztelettel jelentem a n. é. közönségnek, miszerint Alexics Demeter ur czukrászdáját f. évi deczember 2-án átvettem, ahol is a közelgő karácsoni ünnep alkalmára szokásos karácsonyi dÍ8ltté»ére igen szép s jntányos tárgyak válogatott minőségben kaphatók. Tisztelettel éos Wltte Kde "- Béoa különlegességi tárháza karácsoni czíkkekből ll|}'iueinyiségü iljdonr*á|r,okat ajánl ez évr; is. feladás nagyban és kicsiaybea. Küldemények az ár elűlegea beküldés., vagy ntánvéteilel pontoaau teljesitletnek. Karácsonfák ez évi legújabb diszitménye igen esiuosan elkészítve, B o s b o * ' gya 1. H. karicsonfa diai kaln,«zbat4. 12 drb a rajzboz hasonló 2 frt. 2. sz. karácsonfs disaitmétiy 12 drb. a mellékelt rajzzal egyező legfinomabb elkészítés 3 frt. 3. sz. 12 drb gomb zlakbsn kiválogstva oO kr. ' Karácsosfs-lám. pinkák világításra, 12 drb gyertyával 1. frl. iU kr. Virágfüzérként a te felaó ágaira a tükörüveggolyók használhatók. A legkiaebb virágkossornhoz 100 drb. 60 krért elegetidő, 600 drb M frt ; nagyobb virágfüzér-golyók 100 drb 1, í, 3 frt. kapoo.nélkü-lözhellen s fa tyor.'ölujgs tásairs UIO drb <-*ak 20 kr. !«0 drb 90 kr. Ug)an:.zuk sz itteni raj'-bot hasonlók 12 drb í frt 60 kr. linotral. 1 drb 13, 23 kr., igen nagy 60 kr. Fenyüdobozok a tölcsérek atb zrsny. papírból 11 drb 1 frt 10 kr. Kicsiny aranygombok, 1 szekrényke, ridrb- bal csak 1 frt. Átlátszó üregdiók, makkok vagy fóldieprek, 1 skatnlya 12 drbbal 75 kr., éa 1 frt 60 kr. Vucskics János. (1810-1) "ny. Karácsonyi és újévi ajándékok legolcsóbb árak mellett igen nagy választékban kapUatók Tréfás bonbuuok, tréfis papirtartaloninal. 12 drb ki-ralasstva 1 frt 60 kr, ngyauasok legfisomabban csomagolva 2 frt 50. Sokkal nagyobbak égési oitöaék-b.a 12 drb 6, 9 és 1-- frt. Ujdonúgctl •jánlandó : jeges RAMITZ C. papir- és distmü raktárában prKt, V. ker., Doruttya-■tcia, 12. *x a. 100 látogattS jegy finom briitolpapiron . . lOo l«rélp»pir ét boríték B>ooogra«mai Irúmappák b reodciésiel vagy anélktll Tejjeb ir^*»*tftli lierfodfxt* ll- 1 — - . 7U csök Jó utánzása a Mirtayl sn- kar-lylssölotiek, ilyeo 12 drb. 1 frt 80 kr. LtfsagyoM ijdossag képzelni nyüinalc-ök, kUlonOieu rsgyogo azinüek világi-I tásnál 12 drb csak 1 frt. Takaros I esüst és aranyos érczcsncsooyok, as ágak szélén, 12 drb 60 kr, na gyobb 12 drb iH> kr. Repülő lepkék, haj nuomságu iti-aes üvegből, a folaggatásra ssük- Vizlenyttveggolyók : u) "•"• '•!**»*, b.o.. ! sokszoros ..gilkkal I I m*«»'" * d'b ">k » » Kpstődoboxok elccáns ktillit*f.ban . . . Lcgfi:iom»bt> ivüjcxi és franczia rajsenk&zök Ti>Ildol>ozokT iro>rort-kz£ei berendelve . . Albumok TÜiie és cabii>et képeknek Zenealbumok ... , . . 8 Pipere dobmok **) ejtiniaa bercndcire . . 5 Szivartarczák >>s tiouánytartók 1 Peustirciáií a leguagyobb választékban . — KUIÖQÜIVB ajioiotD a t. cs. közönség figyelmébe nagy rai-táramat valódi ia««l ét frittzla MP'rkilí»l<|e»»©f»kkel gyári árta, valamint itt ine* nem eoaliiett CHÍDOS tárgyakat krMOt, Mf, lySagybáz és elefáatotottbél a legnagyobb Til*«tékb*n ígön JQ-uuyos írak melit-ti. Levél béli megrendelések gjroraan éa pontosa D utánvétel mellett escköxóltétnek. Kanitz C, Árverési hirdetmény^ TernéazethS almák, kdrték, naraocsok. A k.rácíoni ember, ssi- I romok. 1 szekrényke 12 noroo lu, 20 kr. ; drbbsl 1, 1 50, 2 frt. Köztudomásul tétetik, hogy a főkáptalan zenyéri ura- !lk*"£*drIb0'jí°kr.'r dalmihoz tartozó zenyéri 2 kerekü vízimalom, 4 hold föld, 3 hold rét haszonvételéTcl, nemkülönben ti drb szarvas-marha utáni nyári legelőiéi az l«76-ik év január 9-iknap- b Íék áé já 3 Mozgatható, röpködő karácsonfa- 1 drb 50, 75 kr., nagyobbak 1 frt > nagyobbak 2 frt 5o kr. A karácson! pap<r- és diszmű-ártik raktára (1862—ő) BudapeateD. 50 kr.. í ín. alak, 30, és 2 frt p %g gy ján a legtöbbet Ígérőnek árverés utján 3 egymást követő. e»ber, erSa Petroleum paraffin gyertyák, '|t íuntus caomag M kr. Karácson-tombola-nyeremények, 50 it 100 darab caak 10 frt. Karácsonfa-gyertyatartók. b»° vanna«, d ,T , '*' "tas^giboz. Viszfény-kartcsonfa gyertya, rgjazersinind a fának di.ie, 1 azekreoyke 10 drbbal oO kr. Rigjogó karácsonfa-gyertjalartnk-A végén alkalmazott r»Evogó r«illirok ■ csokrok, lepkék »tb » világot oillnífor-mában vetik viatsa, «. >«oaalk»lm»iott tok, a fák meggyoladáast aksdájyozr.a, 1 srekrérryke 10 drb febér és stinej ra-gj-oió-lárnpival 2 az. 1 frt. Ragyát" karaosoafa lá.pik. leglaoaak kas ilkész t»f A ragyogó réss«k : pávák, fárzáook, pa-pairáljok kosárkák lepkék, bomoro kettős sagárretSk tiienkétszeres so-gárfénynyel kolibrik, stb. Legfinomabb választók oartonokból 10 drb 3. „immal csak 1 frt 50 kr. Gjöoyörü karátaoofa-kétieu-gyertyatartók, •re Ifrínomarib sagárvet/ikkel, roti.dkét oldalon lévS csodás évre, ugyanis 1876-iki szt.-György naptól egészen 1879-ik szt.-György napig bérbe adatni fog. Az árverelók az ajánlandó bérlet 10%-jét az árverés napján bánatpénzül leteeudik vagy pedig fen nebbi összeggel ellátott zárt ajánlataikat az alábbi tisztséghez czimezzék. A bérlet közelebbi feltételei az alábbi hivatalnál be tekinthetek. (1877 — 1) Kelt Tapsony, íu. p. Nemes-Vid) decz. 8. 1875. Az urad. tiszttartóság. RAVISSANTE Kölgyeknek uélkülözhetlen! Csak a b.Tattiosanmeg- rtzsgált, UKÍrfgBKMit-'s. tuita t* tftjeseo ái Ui.na.UiL. valúdi RAVISSANTE bir azon erővt-i. az emberi uört mÍDileii sérUiéstöl rüeifiiente* ui. utóbajoktól megóvni és SBép»é|{et B itjuakKOt tiistosi* tani. Ha a .RavisaMte' na-ponkiot egyater az ujjaegy-gyei az arexra. vagy tnüs test rét>zre dörzsőlteük, már a tö-rtűkozés atán tapa&xulbató a. jd csodáiktól batáa. A"E Dr. Lejoase-túi Páriában felfaggesstesre, hatáan fénvd»rabokk»l 10 drb 2 frt 50. Egy kéazfllel báb-balor fényezett j kfknek, 50, t>0, 75, 1 frt, 150, Zt aodrooyfonatbíl.szekrényével együtt 2.50, S. 4 frtie. 60 75 90 kr "agy választék társasjátékokból, 3— ' ' ' 10 •zemélvre. lerlnotoabb 50, 75 kr., 1, 1.50. 2.50 kr. Koülettiátek ját kterwel, egész társaságokat mulattató, 1 drb l frt, 1.50, 2.50, 3.50, t frt Az aj Parqaet-.játek, 24 nrntá-val csak 60 kr., nagyobb 1 frt A .párizsi n8- egy dóhoz támadt rjuic«6lt y eUimitUtnak. . Ravi»aaatt* ifjú arci- idttelc. * bört fehér itt, éb finomítja; ellitolit gdebb idó alatt tir-plöí, majfoitokat, orrvöröiséjret ■ a búr BÍDden tiastátaiao&á-g»it. Plékatonák. különféle nagyság <• kiállítás szerint, 10. 20, 30. 50 kr., 1 frt, tartósak 130, 1.50, 150, 3.50, Sfits 5 frtig. Már az eltő kisurlet otan •■Ihatározsák a L hölgyek, jövőre csupán caak a Dr. !,KJOáSh-fele Tiligbirfl ,.Ravit»tute" azcpit5azart haaanilni. HttmisiiatUtnui kapható n-Lgytiau és kicsinyben valódi minGíénben : Dr LejtM^fti .Ravtaaajtte-fo-é« «zetki ééal raktiriaa, AiaJtriaJU Legújabb képaskönyvek. szöveg-gel vagy anélkül 6. 10, 20, 3J, 40, 50, 60, 77 kr. sokkal nagyobbak 80 k 1 10 160 iy«rarszi| tziaárm , 6, . gy • rós cartonon 80 kr.. 1, 1.30, 1.60, 2 frt oO krlg. FroM t7erniekk«rtj«ból,5nfo|H»|. kosán jetékok 4—10 eres grenne- (1788—12) Schwarz Henriknél, bábntbákkal, kalapokkal, atb a bos-sá tartozó alakokkal as oltOxék tar-talmához képest 60 kr., 1.20, 2 frt, 2.50, S frtig. lturiapi Mm, Krialóflér 1 n. Egy uveguk ár* 1 frt 00 ét ü frt. 50. kr. l'ostai kaldétoel 30 krral több. Gyönyört szerkeset-játékok minden korú gyermekeknek. 6 össze-rakható képpel, előrajzzal 50, 80 kr., 1 frt, 1 50, legnsgyobbak 2 frt JO kr. Angol s.innyomatn képekkel 2 ftt, 2.60, 3.60, 6 frt. SzokSknUk, egy sziklavárt képező aqu*rinmmal, delej, halak, ka-csák ztb szekrénykével 2 frt 50 kr. Moauathztó OrangaUrg, igen jól sikerült alak. drbja 30 kr. Az uj Fröbl.file olvasó készülék csak 1.20, nagyobb 1.80, 2 frt SO kr. Térkéi-kilrjattat*. | 10, 20, 30 kr, 1 frt 50-krig. 6 térképpel t frt 60 kr, 2.50 ar. | Szertsialáda, 60, 76. 1.20. hsog-Egy földgömb 30.76, 1.50, 2.60 kr Bajzeizkozok 90 krtól 5 frtig:. Takaros bábstoka tárgyak.10, 30, 30, 40, 40 kr. Fotó plé alakok 20. 30, 40 krtól 1 Óvás baa.sitás ellen! Óra intem mind a t. raktartarlú urakat, mind a kicsinyben ráaár-lókat az neyoeTezeu : „La Rarias&nte Perfectiooné* Tétolétlíl, molf & valódi <'■: Í iti Dr. Lejön e-tdie BR A VISSA N T f-nik tíat-acbek Mik»* m utal roaazul utaozott bámuitváoja. . 1. g jeJg7 , 1.80, 240, i, 4, 5, 6 frt. Biliuitjrüs troBbiu 5, 15, 20 kr. Blvos lámpa nj módsserü 1 frt, 1.50, 2, ! 50. 3, 3.50, 5 50. Domioójálékok 6, 10, 2n kr, »no- mabb 50,16, 1,1.20, 160, 2,2.50. Dia Wacht am Bkein ostáblávsl együtt csak 1.20 kr. Harang és kalapács játékok 10, 15, 20, 30, 50, 80, 1 frt, 1 frt 50 kr. A dr. Uw,.-.:-f(-l« ,R A V ISá A N TE* e téren a leKt0k«l«teiebb éi egjat^láo nem ki.an többé javítást, mint ext a nálam található ná-moa ehbmerÁ irat hiclegitáj módon bizonyitj*. Dr. Lej(Ms*-fele parin ,K A V I SS A N T E" nagyban és kioioj-ben e g j e d a 1 é i ciak valódi miDÖaégbeo csapás nálam kapható B annak argkupakjáo a hasznátati utasításon kirOl francai* nyelven még a követk«zó saavak is -H^puk : .KXCITATION 11 K LA BEAUTÉ E A V 1 S 8 A N T E I" D r. LEJOSSE A PAB1S. ftig.míí finom.bbak2 retól2.5O-lg. Puskák és ksrdok 20, 30, 60 kr. Loknpakn fegyverek 1 frt, l.SO, 1.60, 2.60 kr. Játékdobozok, hásiszer, botor, ksto- A t raktárUrtú urak a vidéken tehát a valódi haaiisitat-1 a a „R A V 1 -S s \ N r ü" megrendeltté cxé4^ából szíveakedjének agy mint eval.i : ez min is mindig csak egyenesen hozzám fordulat SCHWABZ HKNBIK, a Dr. Lejos.4<'-fé!e .Ravttsaate11 fó- és széüíQJditi raktámoka Anaitria- nák. városok Tadásaatokkal ttb. ! CsaK Wlttenél! Wltja. >irl. UritaWratrasM 59, vit-a-»lt «*■ Heitdokaktf. Sürgonycaiizi : WUtt, B*ct. — Küldemények ntánvélt.1. Vidéki megrendeleaek mielibb kéretnek. (1859—5 Hagyarortaág számára, Budapesten, Krislófter 1-t^ •sám. Sb-laanlsr.aii kapható: PRÁGER ar g;6gjnertiribu. fjy Vidéki rendelmények a legszigorúbb titoktartás biztosítása mellett, utánvéttel eszközöltetnek, j njroMH, S1G1-KANIZSA, 1875. deezember 19-én. 1O3-1IS MSRÚÍTXX. Tizennegyedik árfolyam. ÜStistsM ár: I ■: uoÁKor (S ■ viniu ' o»ábbi torért 6 kr. 3JY1LTTERBKN' i sDKini 10 aror. ••- I vsáét fai- , Kincstári ilUUk mindeoj ea hirdetéwrt kUl&nf 30.kr. fiietendKt ■— — — * ""Mi ZALAI ROZLONY előbb: „25 ALA- BOMOOT I KOZLO INT "XV { A lap uelieai 4 janyafi ressot illeti kte- .emeoy^f, elóíic-iétok, redamatiók tat. a ssa keutö-kiadóhoi Mr- Takarékpén.tári epatet, földwint. esak isman maakui saktól fofidtaitiak i JUaiimtok IIMU a« kUdatnak. fíagy-Kanizsa várts helyhatóságának, nemkülönben az „alsó" zalai Ogyvéit-egylet".a., nagy-kanizsai kerasksdelmi s iDarbank", a .nagykanizsai takarékpénztár a , zalamegy ej általános tani to-te«tület". a ,Zala-Sonogy* gózhajózasi raszvénytársulat s több megyei es városi egyesület hivatalos értesítője lap. Heienki... kétszer, vasárnap--s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú Jútékouy intézeteink s a kasztszel- N lem. "•(fiiikép lialhatnnk az associácio — jóté-kony intézetek s társiil/ttvk — által a ko-runkban uralkodó kasztszellem megszünte-tésére, vagy gyengítésére.) vE»mék ttlxik migvbecsüvé I A ?yáva életet I Léidben kell krruni a TT Wu!l,«ll»n kmcaeket.* ! A sociálú-élet kezdetétói fogra két ezme: az emberi méltóságnak megfelelő sabadságsa népek többségét lealacso- nito. minden magasabb szellemi baladás- ni útját álló r«nd eszméje küzd egv- mssal. , Az ókor elfogultsága, a munka, ipar, kreskedelem megretettsége, a sajátszerü kigazdasági viszonyok, a háborúk külünüs Kmészete, majd minden nemzetnél meg-tamté a kasztrendszert, mely egyrészt a rsadalom osztályainak születésök által rangjukat, foglalkozásukat, sót nem ritkán még művelődési eszközeiket is kijelelve az egységes nemzetet egymás iránt gőggel s megvetéssel viseltető osztályokra szakgatva s a közös :zélra való törekvést lehetetlenné telte; de másrészt a közgazdaságra nézve nélkülözhet len s az emberi méltóságnak megfelelő egyenlőség kifejlődését is gátolta. Az ókor kezdetén a rend — később a szabadság utáni törekvés küzdötte fel ma-gát, mely mozgalmak azután a sociális élet ódon szervezetének felbomlását eredmé-nyezve, a szélsőségeket kiegyenlíteni törekvő középkorra vezettek. A középkort az elfo-gultság c>ak a vadság s a barmarismus kor-szakának szokta tekinteni; de elég helyte-lenül, mert habár be is kell vallani, hogy a középkor népei szellemi fejlettség tekinte-tében hátrább maradtak tz ó- vagy U|kor nemzeteinél, ha be is kell ismerni, hogy a félszeg politica országokat országok után sülyesztett a despotismus szolgaságába, hogy a hibás alkotmányok az ököljog gya-korlata, a munkabecsület hiánya, — mely ismét csak a papi-, nemesi-, paraszt- és polgári rend kifejlődését eredményezte — a tudományok hanyatlása, az elhibázott polgári szervezet, mindmegannyi árnyolda-lai a középkori viszonyoknak; de a lova-gias szellem, mely vallási-érzület oly jellemvonások, melyek még mai művelt ko-runknak is díszére válnának. Középkor az emberiség ifjúkora, vele kezdődik a világ újjáalakulása. A régi fény, nagyság, erények, bűnök sirba szilluk, romba dóit minden, mit az ember évezredek óta épített s a régi — dicsőség hamvaiból feltámadt a középkor uj népek-, vallások-, erkölcsök- és szokásokkal, melyek a népván-dorlás következtében uj államokká alakult nemzeteket az újkor czivilisatiója felé édes-gették s a középkori feudalisniusnak lassan-lassan véget vetve, uj politicai s társadalmi rendszer kifejlődésnek eredményezői lőnek. A szellemi haladás alapját a népván-dorlás s a keresztény vallás felvétele ve-tette meg. Az emberi méltóság s egyenlő-ség elismerése, a tulvilági élet — a hal-hatatlanság eszméi az antik gondolkodást megváltoztatva, az emberiség újjászületésére nagy befolyással voltak. A keresztény val-lás a sociális életet az emberiség összélet-rendjeként tekintve, a bázasságot szent-séggé emelve, a családi életet az állami léttől elválasztva, magasabb erkölcsi jelen-tőségre jultata, a felebaráti szeretet, a jó- tékonyság eszméinek terjeszíését, az ember személyiségének méltóságát hangoztatva, oly erélyesen lépett fel a középkori fWszeg institutiók ellen, hogy az állam a társa-dalmi élet rendezését és igazgatását, illető-leg hatalmát kénytelen volt a clerussal megosztani s vele azon dualismusba lépni, mely később oly sok polémiának es sur-lódásnak lön bő kutforrásává. A keresztény írók a munkát az em-ber földi rendeltetésének hirdetve, a feleba-ráti szeretet elvének alapján az ügyefogyot-tak segélyezését hangoztatva, jótékony inté-zetek alakulását mozdították elő. Zárdák épültek, melyeknek jámbor szerzetesei er-dőket varázsoltak termékeny földekké, me-derbe szoritak a féktelen folyamokat, váro-sokat építettek, emberré nevelték a durva barbárokat s nagyon soká egyedüli ápolói voltak e culturának s a tudományoknak. A keresztény világuézet által feléb-resztett szellemi mozgalmak ezután lassan-lassan kivonták a társadalom egyes osztá-lyait elszigetelt helyzetökböl s véget vetve az exclusiv felfogásnak lehetővé lelték a so-ciális élet átalakulását, az európai nemzetek újjászületését,') megteremték a renais-sance korszakot. Az újkor nagyszerű felfedezései, tu-dományai, a heves vallási mozgalmak a társadalmi életet gyökeresen átváltoztatták. A protestantismos az embert jelentőségének tudatára emelve, felszabadította az egyházi omnipotentia alul, a szabadság utáni törek-vés hullámai átcsaptak a sociális lét terére, a magasbatüró korszellem síkra szállt a rend-eszméjével, a liberalizmus a teljes egyenlő-ség elveit tűzve lobogójára, megkezdé a har- ') Afarou I. r. 9. 10. §. ezot a conservatismus s a fennáló rend el-len. A munka általános tiszteletet vívott ki magának, a polgárság az encyclopaedis-tik segélyével kiemelkedett alárendelt hely-zetéből s a hitel emelkedtével Európa a XVIII-ik század vége felé a terményga*. daságbol a pénzgazdaság terére lépett, a 1 midőn a nemesi előnyöket, a középkori hü-j bérrendszert az iparrendszer keidé helyete-siteni. (l'olvutis* ko>.) Nyilt levél Kováts János tzolgabiró úrhoz a .Zalai Közlöny' 92-ik számában mégjelent .erdö- pnszütás' cámü ezikkn. — Putréte, HOT. JO. 1875. — Igentisztelt barátom I Bcuea felszólalásod fülj-tán vidékünkön szintén a közbeszéd legérdekesb tárgya jelenleg az erdöpusztilán, mert érési a nép az által oko* zoltaroár a jelenben) szükségét, ugj a jövőben még nagyobb utóhatását,— és amint ki lesznek pusztítva az ország több réazeibeg az erdőségek, ugv iégy meggvúzúdve, hugj- avval rohamosan fog puazlulai nemzetünk, jobblétüok, polgári életünk, — é» fajdalom, termesztő szép basánk ssámtalan iparágából es ideig létronoaott r»-ménycaiUagunk is! A legavatatlanabb ember az érdekesnél érdekesebblárgj-halmas közt nem csak gjonyürrf], de sokaxur ámulattal időzik, — és aki á természet alkotta rengetegnek &diló legében gyönyörködve élvet talált, alig hiszem, hogy nem vonsóduék azük további fent&rtása mttfgazdalkodásara, — s meggyőtodhetik a ha-landó, bogy az erdúk okszerű és czóliráuyos mű-velésében, mint as ipar és szorgalom e nen]e fejlesztésében, virágostaláaábau rejlik egysser-smind anyagi jóléte basánknak. Igeo levagyok köteleave azon nemes fi-gyelmedért, melyet a honi erdópuaztitás meg-akadályozásatekintetében, nemkülönben as er-dótenyésztés kérdésének érdemében a minden TÁRCZA. Csendes est buegó homiljrin ' ^ Átreiizlcet'" ima baraiig A szülőket ftstzetiívja, Miut egy hűvös tUnderi liang. 8 ott a cy«j*a in«lid-tütnt-l, — Hol a »xikla felérxülue — Ott imádják együtt Intent. Leikeikre üdv drreng le. — 8 « derfin át mint mellem dal Éde*«ti spng a dadogü. Mely egj kin angyal ajkától SzivQkig Tirág-utat ú — — — • S míg az égi atenlhároroság Léte titok, í«jtbtn<rtleii, Esi oljr nyílt: boldogság, a Hit, remény í i ■seretetben. OUOTH GYULA. * Kínai levelek. (Folyutái.) III. A kínai helyhatósági küiigargatái mé-Mbe még nem jutott alkalmam behatni, az idegeneket ettől felette távol tartják és előttük .cárk-irottak. egyes tapaartalataimat m%)A a tár-sadalmi viswnyok felsorolásánál hozom fel. Annyi azonban biionyos, hogy a hivata-lokat legtöbbnyire dilettánsok vezetik és folyto-nos íarlódásbab, irigységben vannak egymá-irányában •, egymás gyöngéit dobra ütik, kigu-nvolják, csak ba kösös védelemről van MO, ta, -unak öwre; mondják, bogy e visaravonás oka rémben a lakosáig váiiási különbségében rejíik. A lakosság ugyaaú két fő vaUisfeleke- setre oselik : egyik réss as állam vallását kö- | veti, a másik púdig baddhaista. Az elsőhöz a lakosáig romé, a 1 öld mi vei-nép tartozik, vállaltuk által szorosabban vannak as államhoz kapcsolva és e miatt Ok tekintik magukat uralkixiókoak, azonban ezen tudatul roegelég<>dv3, keveset tesznek és bevárják adol-' gok folj ását, tuoyák * közügyek iránt és ba-: bar legnagyobb atámmai vaunak is, a tényle-ges befolyás nem az övék, hanem a buddbaÍB-také; az állam vallását követő nép magiban elég szorgalmat fcjtenu ki, de a gazdálkodást nem érti, legkevésbé takarékos, keresete volna; de att elprédUja és épen e miatt felteketiy min-denki iránt, ki nem földműves és azúrt as egyéb oss^ályokat csak ellenségül tekintvén ez is, amas is elszigetelten és a közügy ékben be-folyás ué'.kül Áll. Az ezen valláshoz tartozó iparosok léhák, könnyelműek, pedig tudjuk, bogy a kínai álta-lában sokat ad. iparira, melynek sok ágában megelőzte szomszédait; itt azonban az iparos nem kitartó és mellette mégis kÜnnyeluiÜeD pa-zarló; mutattak oekem több iparost, kinek nagy üslete, keresete vult, e mell«u tekintélyes va- gyónnál rendel késett, lett volna értelme üzlet- köréhez, de mint általában, mind némi vagyon mei'ett esek is hamar az úrhatnámra adjak magokat és tönkre in-jnuek. A melyik ütik némi vagyona van, dolgozni szegyei, sorba járja a tbeishazakat, erején tul költekezik, adja az urat és inyenczet és tönkre jut haroar, mert e nemzeti hibájuk, a családba is átmept, az uri majuiolás, eziezumizsa ott is túlzottan kap libra, ugy annyira, hogy most már itt Nag-Vkanban az iparos oextaly csak lézeog és nyomorog, ügyes munkáit a terhes •lóiliitáai kbltaégek miatt rrastegoli, nem tö- rekszik asonban helyzetét javítani, hanem sir, sóhajtosis: és bajának okát másra tolja; nem lehet velők megértetni, hogy oly tekiutéiye* outályt mint ŐK, t lojomni nem lt:het, csak tart-sanak O89t<;, nyújtsanak töket, anyagot egy-másnak társulás által — e mellett aztán jut és marad is. Uri osstálya ezen vallásfelek ecetnek ide-gen, zárkózott, It-gtöbboyire mas vidékekről költös'ek be egy-egy iróuvaliuza* alkalmival, mert evvel Kínában hivataj valioítta is vao ust-ssekötve, ily tróuvaUozasok ^máskép kormány-változásnak is nevezik, mert mint emlilém, a hivataluk is változnaitj alkal mával hivatalba jutottak, a másik valluxiénál meg azt ehess-lették, vissza azuuban mar nem mentek, hanem Összegyűjtött vagyouuk mellett masfoglalkozás után láttak. Es osztály azunban sarkózo11, modora visssataszitú, bánásmódjuk hamar sértő, mert el bizakodásból ered. Azt gondolná as ember, hogy mint a mi haute vole-enk az államvallást követő fél ária-tokratía itt is modoruk, csak kifelé, más osztá-lyuk irányában ily viszi*, önmaguk, köát azon solidaritásban állanak, tapasstaiataim szerint Nag V kin ban ez egészen máskép van ; a lakos-ság többségéhez tartozó előkelők, vagy a mi el-nevezésünk sserinti intelligentia önmagában még inkább meghasonlott; nem a nagy birtok vagy nagy tőke képezvén fójövedelmöket, mind-nyaja bisonyos foglalkozássá] bir, ugynevesett békéltetők, tanácsadók ; mert itt vagyoni Ügyeit teoki sem rendezi, vagy végzi önmaga, hanem a békéltetőkre bízza, kik a közéletben előfor-duló iratokat késsiük, feleiket mindenben kép-viselik éj a nép nagyon hossá van ssokva, ám- bár ez eijárási mód igen drága és sok vissályra ad okot. £z intelligeatia tehát kenyérkeresetből gyűlölője, irigye egyik a másikának; családjaik egymástól elvannak zárkózva, mert jobbadán máa yArouokból származtak, egymást jött-ment-nek, tolakodónak tartják és ec még küiső érint-kezésükben is észrevehető; aszerapvivésért har-czol mindegyik és e mellett gyalassa egymást; több cliqtiere oszlik, kik minden közkérdésben egymás mogbuktatására munkálkodnak, • hol az egyik, hol a másik osstilylyai iraternisái-nak, ezé íjaik elérésére pedig nem tudni: egy-mást gyülölik-e jobban, vagy a segélyül hívott más osztályokat V Társas élet es osztályban nincsen, ridsg házi életet visznek, hová sem egymás kost, sem mis osztályokkal vegyitre nem juthat senki. Igas, hogy ennek oka nagy réasbea a más osztályok tel hetién fényűzés és fitogtatási vágya, de ez csak kisebb mérvben szerepel, oka inkább az, hogy mindegyik önmagában a többi feleit szeretne ülni és a többitől csakis hisel-gést fogadni, mert e tekintetben Kína valóságos eldorádó, hol aczim éa hiselgés a tökély neto-vábbját érte el, főleg ha kis anyagi elónynyel ís jár. K terdeségek a város ügyeire is ne vere-tes befolyással van, a nép ssját vezetőitói Ösz-tönszeruieg fel, és kösíilók nem igen szereti kor-minyzóit,ezeket rendszerint magából váiaastja, kik KZÚU Állásukkal igen nagyra vannak, va-lóban üzonbao egyik.vagy mástk osztály játék-szerei, mert kevesebb értelem levés bennök, mint a vesetőkben, esektől félnek és ma igy, holnap amngy hajlandók tenni a sserint, melyik, fél őket előbb éri. (Kot/tatái kftt.J egy-e?' Elíadó: Alszeghy. - Erteké m«g-határoiván a nevelés lényeget, aza»: nevelés alatt értjük az ember összes tehetaégeinek öasz- Piacziárak. HiratalosaD jegyzett piaexíárak Nagy-Kanizsa város piaczbiztosi könyvéből: 1875 éri deczember ho 15-én. tíabonanemdek: egy ala. toiit. m. a*erint Buxa b7-yO fontom 5 frt. Z5 kr. 85—86 font-.s 5 frt — kr. 83-87 fonto« 4 frt. 80 kr. ROM 74—78 fontol 3 frt 60 kr. Árpa aerf5xéar« 68—70 fontol a frt 5ü kr. etetésre **ló 3 frt. 25 kr Zab 2 frt. 1U kr KöxépBieríl — In — kr. L i a % t n e m Ü e k : egy bécái jaixsa uennt Liaxt legfinomabb 15 frt. — kr. Z«emletiait 12 frt — kr. Febér kenrérliMt » frt- — kr. Kekete keorérUaxt 6 frt. — kr. Búzadara 13 frt 5u kr. Árpakása 14 irt. — kr. Rixa Ifi frt — kr. — H ü - * e 1 j e a e k : egy aUó atuzt mérS aseriut. Borsn 9 Irt. — kr. Bab 4 frt. 50 kr X,encae 9 irt. — kr. K- le* 5 frt. 50 kr Hajdina ^pohánka) 2 frt. 70 kr. K«- koriexa 2 frt 50 ki. burgonya 1 frt. 2'J kr. H a ■ : egy l*«c»i font werínt. Marhahna 24 kr. Dissnóhu* 3O kr. Jabhua — kr. Borjubo* 30 kr. Z f t r f é I e k : DitSBÓsair 5U kraUrhaaair 60 kr.Ssalonn. 42 kr Szap- pan 24 kr. Petroleom pintje 70 kr. Stearin-gyertya ób kr Faggyú-gyertya 34 kr. Bor: egy alaó ausxt ako 40 pint ateriot ó-bor 8 frt — kr. Uj-bor 7 frt — kr. Sör: eg7 alno austr. sorako 4 2 pint werint, Ko*ép»era frt. — kr. Legalacsnnyabb 9 tru _ kr. Tflti f»: 1 bécii oi 36 bQvelrk ttoaizn Bflkkfa 12 frt. 50 kr. Tölgyfa S frt. — kr. KSazéu egjr bécai máaaa 70 kr. Faazén egy mer€ 75 kr Stébi egy be««Í másaa azerint 1 frt. 6U kr. S z a 1 m a 1 frt. — kr. N ap a z á m : Élelmezéssel egy férfi 7o kr. Élelmezés nélkai 1 frt. - kr ÉMmexésael egy nfi 50 kr. Élelmeié* n«?lköl 70 kr. tlelme»é*$el egy grermek 30 kr. Élelaesfe DMMI 50 kr. Kiadta : (P. h.) Maninger József, T. aljegyző. érdeket egyformán kepvíselA »2aUi feot jeltett számában közzé tenni szíves vol'Ál, — nagyobbrészt azon nézőiben vágjunk, h(>jy egyes erdÓiestek letárolása, nemkülönben *gs«s állomáoyok vak rágás általi felbontás, ejpr- szersmiod a gyér né* eme név alatt miuden t-it- szerii erdőzardálkodást oly nagy mérvben ■£> kiilóző erdéazetüuk léte, vagy nemlétének k«r- dése hatank körgazdasaati erdekében, valamüstf strategikus szempoutUol véve napy burd«rfj», — sőt követelhető: hogy «uuk fen tana** mef- lett dönti álláspontot foglaljon a közvéUmé**. Igaz, hojíy voh idö, midún a magyar er-dészeti egyesület ez érdemben az országgy&léav bei nyújtott jelentedében határozottan haogss-lyozta. 'hogy erdészetüuk életképes hivatása a Kivábbi feutanáeának nagy horderejű kérdése ason perasbeo megszűnik, a mely pillanatban a kormány elíleges támogatása folytán a nép re-ze tve lesz, hogy az kellő" felfogással éa tájéko* zottsággal bírjon saját ez irányi érdeke hely** érvényesítésére ; e tekintetben, ha jól emlék-szem, küldött ki kebeléből egy bizottmányt, mely 1866 ik évben az erdőtotvényjavaalaim tanácskozásának alapjául elfogadta és ennyi szép idő lefolyása óta iájdjptom. hasai erdésze-tünk érdekében misem tortént! Mindetek bez egész szerénységgel csak aoy-nyit bátorkodom megjegyezni, hogy méltassuk figyelmünkre axállamerdÖk hasznalatát, tekint-sük a magánbirtukoaok, püspöki, apátsági, vá-rosok és községek üzemterveit, a forda sazujr* erdósitéfi körüli intézkedéseket, ugy megborzad as ember ! és cctn lehet csodáim, ha manap «z ortság nevezetesebb részeiben Pesten, Pécsett, Fehérvár, Gyűrött stb. 20-24 frtoa fával tü-zelnek, hissen már Potrétén a Göcsej keleti ré-Bzén, mely vidéket egy generáliéval ezelótt ren-geteg erdő borított, maaö — 7' át méretű bükk-fánaköle 12 frtT tehát mit várhatunk a jövöVn V Hogy felsiólajáaomnak fejében minő vi-szonzást nyerek, tudja mindenki. Nem a nem-ietet magát értem : annak kétségkívül melegen kell érezni ügyei iránt; azért is nem vagyok ma már barátja, hogy erdővédelmi eszméimet tovább indokoijam, mert annak árát keserűen fizetem az idó óta, hogy az erdófogyasztae theu-riájával felruházottak ellen a temesvári kincs-tán erd6k eladásához a ,Hon', „Magyar Vj aág" hasábjaiD felszólaltam. Kívánatos kiválólag, hogy az erdApusiti tás a magánosok és községekre nézve megssün-tesfcék, — és a kormány közvetítése folytán a megyék oda ntasittassanak, miszerint a ni egye kiterjedése és annak erdr>állt>mánjához ménen szakértő erdöt'elügyelók állíttassanak, kikork teendőjük lenne a rájuk bizott kt-rülötb-sn az er-dőket részletekben felrpérni, beosztani, a leg-czélezerübb fordát a fekvés és talaj minőségénél megállapítani, — melyről évnegyedenként a megyei gyűlésben relátiót adna. Különben az all, hogy megérjük azt az időt, midőn sírva megyünk az elpusztult erd."»k terei előtt, — szükséges^ehát, hogy az erdők talvágatása m^ggátoltassék, az erdei károk oong-fenyhése s asoknaK ae illető telek általi kárpót-lása eliotézteasék - az illető kozkormany «*ü közegeket, a megyei törvényszékeket uusít**), hogy éten tul az erd<"i pusztításokat tt erdei ta-rokat tárgyaró panaszokat gyorsan eliniéxaák. Közeitbb a xalaruegyei nagyobb erilübi tokotok erdókexeléserŐl, a erdő h<ió, ugy taaierí munkálatokról bővebben szolok. Jegyzőkönyv a muraközt tanítókor 1876. nov. I&-ún tartott közgyűléséről. Jslenvoltak: Jeuey elnök, Wajhea ff"e-rencs alelnök, Alazegby jegyzó, Pulyák pénzuár-nok, Schmidt könyvtárijuk és Pálya, V«iló, Hencsey, Khédey, Majhen, Várallyai, Özúdko-vics Csáktornyái, — Kuior goncaáni, KoosstíFe-rencz és Dobrányi^tobotics*), Novakovics tfattlj-Cxai, Gregorenc&icslopatineczi, Tiszai dekamove-cci, öioko, issffranica es OdhkoTícs perlaki, 3rslá-mekiit-Mánai,Horváth kursáneczi, JMarsics«ITi-n*j domborul,Címek macineczi, ixiacsek vraaie-■ineczi, Gerencsér éa BerUlanics nedelíezi, t&uz-mios prodtureni, HaJirja czirkovlyani, Koúuaz vi-dovecsi, Am'.jianD lég rád i tamuj urak, Peeozek Péter Csáktornyái hittanár ur, mint rendtágek podig: Luperszbek Jócsef iskolaszéki elnóifejir, D. Klein Sándor iskolaszéki tag ur,ZieglerrlLa-jo* tissttartó ur, Marciim József városbiró nrr és Fiók álUtorros ar. Klnök udvötő'vén a Ugckat, a gyűlést mttgnyitottnak nyüvánitá. — FelulvuBtatvxaii a tárgyak sorozata, az előadásokat 1) Pálya Mihály kezdette meg% Tátrgy: „Mintán az okss*rü nevelés egyik- alapfoUttusle a beható emberismeret, vétessék as ember-testi aservesetére öéave tekintetbe s fejte&aék kai as anyagcsere, ennek legfőbb <*zköziOje, vér, -vér-forgas, vérállomány". — Krtekezó az eauil»eri caontvásss^mléitetósevel kezdvén meg előaddasát, exütáa áttért a vérkeringésre, emésztráre, ele-delre itb. — Behatóan Urgyalt értekezése^ köz-tetsseasel fogadtatott. S) „Mit kell nevelés és mit oktatás aiatt értenünk? Váljon neveié*ésokiatás ienyogeoen mint egyik tőtényezó működik, teíiát követ kezik : bogy az eszköz i oktatás) a eilltól (neve lés) lényegében különbözik. 3) .Méter mérték- Előadó: Polyák Má- tyás. Megismertetvén a méter-mériékei, össte- hasonlitvaa még aH*al'.>azáeban levu^bécsi mér- tékekkel és azok hi» imiUisat. 4) „Miután MuiürfÖz népiskoláinak leg- többjében csak egy tanít,, ran alkal:uszva. kik egy teremben hat évfolyamot .tanítanak, intes- sék tehát ki, tekintettel a hordát cs magyar un- nyelvre, miként járjon el a taoiió, hogy a tor- vényszabta ismereteket a tanuiu*kal elsajátít- hassa ? Keszitiessék erről egy részletes tan- és iróterv.* — Kzcn tétel elüadá*ávai tnegbizutt Krampatics János stridói Unitot betegsége aka- dályocá a gyűlésen megjelenhetni, tehát a jövő gyűlésre halastuiott. 5) ,A pécsi unitó egylet ré-iéról a nmlt- ságtt kózoktatÁsi m. k. miníster úrhoz, a Un- ftíliigyelüaégek ujjásiervezése tárgyában inté- nett emlékirat". Eiőadó: Mencsey Károly. — Értekező az emlékiratot megismertetvén. »ZÍ a gyűlés minden pontjában helyesnek taláiván és mindamellett, hogy a .közigazgatási bizottsá- gokról szóló törveryjíivaslíitban" a tanfelügye- 1 ősegekre vonatkotó pontok ezen emlékirat egyes pnntjainaK sokban megfelelnek, azt elfo- gadta cs a magas ministeriumhoz ezen kör ré- széről is fólterjeszteni határozta. 6) .Az iskolai takarékpénztárak". Elő- adó : Rbédey Fért-Dez. — Értekező eióadá, ki volt hazánkban ezen intézmény megpendiLŐje. — Történeti áttekintését nyújt* azon okuknak, melyeknek következtében hazánka nyugoti mü- veit államoktól bátramarsdt; ebből kifejté an- nak okát: tníért utánozzuk oly szolgailag a mÜ- velt külföldet. — így szivárgott át hazánkba az iskolai takarékpénztárak eszméje is. — Az es alta) megindult mozgalom két irányban folyik; vanQnk, kik azt minden módon életbeléptetni óhajtják, s vannak, kik azt tán elvileg pártol- nák, de nem hisznek «noak csodatevő hatá- sában. — Hogy a gyermeket takarékosaágra bzoktattsuK, kell, bogy a szülei baz az iskolával karöltve járjon eiö jó példával. — Jla a gyer- mek otthon a házi korben folyton takarékotsá- got lát, reá szokik arra, a megszereti a tanító rá- hatása nélkül; ellenkezőleg pedig hiába dicséri azt a tauitó. Mrrt ama nebany forint, mely mint betét szerepel a könyvecskében, csak küUó lát- szataazeredmény nek, puszta szám,melynek pae dagugiai értéke ez e»«tuen nincs. Bj A nevelés és Unitasnak t-gyik ezéfja önáJló&ágr- képesí- teni a gyermeket Öuniunkasság attal. Kbból io lyuUg a takarékosságnak előfollétele a munkás- ság. — Ct A.7ok, kik tzea eszmének általános meghonosításai) tarad< zuak, elfeledik, bogy ku lönuseu úlu»i népmuudainkban a többség oly szegény emberek gyermekeiből áJi, kik legtöbb esetben még a iaosi.ereJt.t-t sem képesek besze- rezni. — Példákkal világosítja, hogy minő rusz tulajdonuk kitej.üdé»e fog ép ezen intézményből tápot mentem. D) Sokkal üdvösebb duh% tett voliia e helyeit *t iskolaUlogalástazor^almazni. A kezelésre vouMiki>zó<ag a Utmur* lemet nj terhet lóuMnak, pt-dig manap egy tanítónak ugyia tzeruie*tt-ruck k<il ieoni, bt gy hivatalát joi be.ollht***:; WHI <:lü»dast>kra v»(o elókéezu-lés is anuyira igeuybe veszi üres idejét, hogy alig marad Dehanj perez, utelyet caaládjáuak stenieibesaen. — í-zuiutt még a zárszámadások-nál előfordulható különi>öee:ek következményei-ről utb. — Előadónak általános tetszéssel foga-dott értekezése után a gyűlés egyhangúlag ha-tározta : Az iskolai takarékpénztárak megbonositá-sátnem pártolja s társadalmi utón is eliensnlyoKni fogja annak behozatalát, telUlvilágositná az il-lető köröket ezen intézmény káros következnie Dyeiről. 7) ,Eötvüs-alapu. El.'adó: Színkovics Fe- rencz. — Előadá ezen iniezmény keletkezését, czélját és eszközeit s induványozá: Mondja ki a gyülée, hogy az Eötvö» alap intézményét pár- toiJH s annak minden egyet* tauiu> lapja óhajt lenni. — Az indítvány elfogadutott azon ruo dositással, miszerint a gyüi>-b óhajtaná, hogv az alapszabályokban már az egyen twifp^ndü me- gyékre a betizetett tagsági díjhoz aránylag, kellő biz'ositék íoglaltassék. 8) AZ országos nagygyűlések helyének kijelölése körül két párt keletkezeit: Hutlapest és Szeged. Einók szavazásra hiván fel a gt ölest, szavazattöbbséggel Budapest kijei ölese indítvá- nyoz tatott. 9) Elnök a köveiké indítványt olvasá fel: .Kerestessék meg a m.g*s niii,i«terium oly czélból: miszerint kegyeckeduék kieszközölni a gőzhajó és vauuti táraasM^okiiál azt, hogy as össses magyarországi tanárok, tanítók, Unitó- nik, tanulók — július és au^uaziun hónapok- ban — a bin»dalom gőzhajóin és vaspályáin féláron utazhassanak." Az indítvány egyhan- gúlag elfogadtatott. 10) A jövő kösgyfllés helyéül Perlak je- löltetvén ti, arr* egyelőre » köve gy lüwitek ki: 1) A kerti ipar. 2) A* I. osstáiy- , ban a gyermekek fogadtatása és különösen a I beszéd és értelerograkurlatok alapján történő < előkészítő gyakorlatoknak módja, menete, szűk- > Bép-Asé^e. Alkalmazása s elhanyagolásának kö- , vetktzinénye. 3) A közönséges törtek. Elnök a megjelent vendegeknek a gyűlés , nevéoen köín-netét nyilvánítván, a gyűlés be- ; fejezteié t. [ K. m. l | JEKEY GUSZTÁV, ; elnük | ALSZEGHV ALAJOS, j eselőtt 12 é>™l 1400 éréi bort —limK Morphy, a hires sakkjitókos meghalL - '^ zsicska Temesvárott távirdaállomási finök p^ pirollóval balálosao megsebzetté magát. _ Óbudán rómsj sirt találuk. — GreovádoBe^ házi gazdát mulatozás közben kívülről as ablakon át lelőttek. — Be«3ihy György volt honvéi. bcredea Nagyváradon meghalt. — Szigligeti „Ferényi" czimü tragoediát irt. — A Bzepcj püspökség alapításának százados évfordulója 1876. aug. hób*n tartatik meg. — Stékesfejer-várott dalegylet alakul. — Á 16 éves „fiolupd Miska' élezlap, BBolood Istókra" változott.*— Arany Jánost emlegetik Toldy Ferencz helyére. — Ss«geden fogadásból egy napszámos 20 itcie vizet ivott meg, belehalt. — Kassán két hon véd tiszt párbajt vívott, egyik súlyosan mégse- besült. — . Helyi hirek. Papirszeletek. Egy bajadot), ki ax Ötvenes ív vége fele járt, hallá, hogy egy ifjú barátatja ferjbea meot, Krxelgü hangon felaóaajtou : .Sija 1 «s •gj»%»r a aoraoak (itj.) A m •DS|t«ria tulajdonosa tudományos dit-•ertatiot tartott egy óriási «aj talajdonaáyairdl, ax elő-ad *• fináléja igy h»nj»otí : ,e ams a Hamarat meg-eaxi, dé ax ökröt nem bántja." — Akkor kecd bixton, bátran lakhatnék « fajú saabaiájában — monda ejyik paraast * múikhox. — Kendnek pedig nem lenne Usácicx oU Uko — válaszolt a megaxdlitotu — EgJ kőíiivü ember sírirata: E airkörol olrubitud, ki BTQfssik itt ; e airkSTSn éret- heted érveiméit. —- AJanuúr 7-iJci ián ez v igalomra ki bocsa tattá k a meghívók. A rendező bizottmány névsorát lapunk már közölte. Személyjegy 3 frt. Családjegy 6 frt. A tiszta jövedelem a társas* krtr alapvagy ona gyarapítására fordittatik. í>hajtjuk, hogy elegantia és kedélyességben as eddigiekbe* hasonló legyen, a a nyolccadik évben is társaséletüokben egyik legszebb emléket, a kellemes vis&zaemlékezést idézzen elő. — Egy orökSten adóitifot csináld, de a»t aoba meg nem fiietö atrirata pedig ez volt: I^fis«t$e adoiaágit — csoda ! « tenaeaMtneic Putjafi, — To-dom báqja, hogj ea e g r e t ia kénytelen volt le* drukkolni. — A télnek is megvan a maga mulatsága. A király uexa végén levő jégen naponta délu- tán számosan megjelennek korcsolyázni, smulat- sá'.£(>* jelenet t-k fordulnak elő. Mint halljuk, „korcsolyázó e<ylet" van alakulóban. — A itzepetneki ügynek végtárgyalása nem folyhatott le a nagy-kanizsai kir. törvény- szék elót:. F. hó9 én és 16-án tartott végtárgya latt befejezése bizonytalan időre ujabb tanúki- hallgatások miatt elnapoltatott. | Történeti naptár. Deci. 19. 1848. Kossuth Erdélybe BeÚtbv Ödönt biztoeoak nevezi ki. ! „ 20. H8ö. Mátyás m. király ténye* be- vonulását unja Bécsbe. — 1820. ■ Ör.SzéchenyiFerenczam. museum alapítója meghalt. — 184^. A szur- doki gyÓEelem. ! . 21.1396. Zsigmond király anikápo>i I csatavesztés után Rsguzába érkezik. — 1801. Gradányi halálozása. — | 1848. As olasz kormány elismeré Magyarország függetlenségét. !" . 2"2. 1314. Nagy Lajos király seregével j Aquílában megérkezik. -— 1848. ; Windiscbgr&tz M. óvárra érkezik. 1854. Fancsy Lajos halálozása. : . 23. 1848. Bem deési győzelme. m 24. 1448. Hunyady János a szegedi or- ! szággyüléwe érkezik. — 1855. Jer- ney János történetbaTar h&lálocása. L.»ttohaxa». 1 Brünn, decz. In-én: 67, 60, 43, 65, 24 — Dolinay Gyula, az ifjúság e lánglelkü barátjának előfizetési felhívása van lapunk mai számahoz mellékelvo, felhívjuk, a ezülók, gyámok, B egyátaláo az ifjúság barátait e közhasznú vállalatok pártolására, ennél hass- nosabb ajándékkal nem kedveskedhetnek a fo- gékonyszellemű ifjúságnak, mintha e hasznos és válogatótL tartalmú kiadványokat megrende- lik. Bővebb tudomást szerezhetni ax előfizetési felhívásból. — A* óvodában most már a síül ők és érdekeltek látogatásai szívesen fogadtatnak, mi- után e czélra 3 ssoba van berendezve, s a kö- rülmények szerint lehető kényelemmel ellátva. — A éhinai hírneves társaság tegnap tartotta elsó, s ma vasárnap, decz. 19 én tartja második, s illt-töi-^ utolsó előadását a „Zöldfa" nagytermében. — A Jintláról induló regfreli posta vonat 17 én harmuiit<*l órát kt*»cit, egyik kocsisak a tengelye itirútt "I ; nzer. nesetlenség nem történt. — Sojt^fhtbil. Sormáson, a múlt szám- ban foglak y **\ orvos umak becses közlemé nyében k é t beteg helyett hét beteg értendő. — A miiagy-kani**ai keresk. itj. ön- képző-köre" helyisegében ma este fél kileocz órakur tek. Somogyi Henrik ur tudományos felolvasást tart, melyre ezúttal az egylet t. tag jain kivül a n. é. közönséget is meghívni van szerencsénk. Kelt K.-K.anissáD, Ib7ö. decc 19. A választmány. — Zalka Jáno* győri mrgyés püspök ur ő méltósága ritka jószívűségének adá ujabb jelét, midőn magas figyelmét főpapi megyéjén kjvül eső szent Lasilo-egy házi templom romjai felé fordítván, annak telepítem költségéhez ujabban ismét óO frt készpénzzel járult. Haza- tiui örömmel nyilvánítjuk elumereaüuket, adja IÍIÖD, hogy nemes aldozatkészaége minél több Örömet SEC rezzen ju szivének ! — HÖrtlöczén a napokban temettek két megfagyott tóiembert, kik cséplők voluk 00- metóldén, s hazumenet bepálinkáztak erősen, minek következtében a szánról többizben je is fordullak. — Meghívás. A keszthelyi m. k. ga»- dssági unimezet hallgatói állal az 1876-ik ér január hó 15 en — a segélyező-egy let javára, az .Amazon' szálloda nagy termében sorsjátékkal egybekötött zártkörű tánczestély rendé* te tik. Egy családjegy ára 5 frt, személyjegy 2 frt, egy sorsjegy 10 kr. — Belépü és sorsjegyek kap hátuk az intézeti olvabuteremben naponta 11 — 12 óra közt, valamint Wüusch Ferenci és Lá zár l^nácz uraknál — Kisorsolandó tárgyak és iolültitetések köszönettel fogadtatnak és hírla pi lag nyugtáztatnak. Érték ét vittéfaiyaa daezenber 17. 5"/4 m«t&liquM 69.Sö; 5*/v Dini. kölese 73.75: lS«O-ki áll»dalmi kólcaön 111 SU ; bui nuv. 9 22- ; hitsüutáieli ráuvenjsk 204 3' Londou 113.66; magjtr föl^^lienneu ié«i ki riaj 79.; tetimrári földteherme&táei k iMy 79—; erdélyi fbldtebennsntéú kuUe 79.25; horv»t.«l»vun foldtehermentéii kötvt 83^0; aaUit 106 15; n. kir. wu; ÓM N»pol«ond'or9.11. — A keszthelyi közs. népiskola kehe lében szegény gyermekeket segélyző krajezáros egylet alakult. — ltÖvid hirek. A mer kei pusztán egy ki" fiút a farka* megevett. — Vodjaner Béla sepsi-szent-györgji képviselő lett. — Vadnay Ká roly jeles írónk édes anyja meghalt. — Orosházán Győri Vilmos buti lapot indít meg.— Axentye a szabadságharc! ismert vérontója képviselővé választatott. — Benedek Sándor, a pDebreczeni Ellenőr" belmunkatársa .MUmás" cximú hu- muristikus füzeteket ad ki. — GrófLönyaj be teg. — .Poatmegyeí Közlöny' czimfí. hetilapot indítanak meg Szentkirályi éa Koriiís kiadók. — Báró Vay kitűnő szobrászunk műtermét Bécsből Bpestr* teszi át. — Franki Leo magyar illetőségű, de a volt franczia commone közleke désügyi ministere Bécsben elfogatott, a magyar kormány visszaköveteli. — Eszék környékén Heti naptAr Decítaber 19 tH <«««■>«• VMárasa Héttf Kedd £*«rda C 4 Nemesim ' C 4 Ken , TheotU j Ainon Tamái apostol Tamás Zeoo ! Ftiriia ET« CsQtQrtfk í Victoria ■*«■ I Gyósöke Pínwk ; i»á» *■. Kía | Ádám «• Rtombat j fJS|yksrSCSOS ; Na«7karác»on | Jg Felelős sierkesitó s kiadó: Báterfi Lajos. Viilameniij i beleg erőt és egészsé-get nyer gjógyszer és költség nél-kül a Revalesciére du Barrj gyógytápszertól Londonból. 2S év óta semminemű betegsí-ff «em volt f « ktUmmea tyfmmélt tájmemek ni ■ UdTStotk biM^Kl at feluött«kaél «tymii>t gyermekeknél orrowi^ r» kéltség rélkill m.n;l«n|rjo-mor-, iéVg-, m«£- tttdS-, mé}-, mirigv-, B;ákbártf«', Ülepíti-, bál) aj- és vesebaj-, gQjnö-, aaiknr-, oehéi lele^a-, köhögd-, ecné4*üi*tt«»»«g-, áatrolií-^ijwm*-I ne*-, álroatlansáf-, Rj*nieiig-. ar*pjér-, v;zi-l,etpe»éí-, ■ .MXHrdaiés-, TÍr-ir,cg*i;oniti»-, fÜlt»iboD(fA*-, émely-! get it hánjáa, »5l t«rlie.wég folyamatában, liártyalob-, , mélakór-. so»ányodá*, ngi, kftniTrnv, mipkór elírt, I og7««int^n cSaKaemöknél «áed«.fil dajkataj helyett j «16nyt *rdemel. JfteoiM* 80,<)00 biionjitvai.yb.fi prás-p ti.olí• i ról, a melyek minden py&tt™** ellen dacEoltak. emk I kőit buonyitváayok ]ir. Woner tanártól, Beneki, Dr. I Angéláiéin, Dr. Cbrireland. Dr. Campbell, Dr. I>éde t»- ! nár, Pr. Ur«, Cjutlestaart grófn*., Brehao márkin*, I Iueaftein berraeg Mennídorf-Pnulli tn.mftter*!n4k e* [ több tDkgu állaBissemélyto*], tetnzéare bérmeDiT* be- 1 küldetnek. RAvidrev««t klvoant 80,000 biionyit-v*ayból: Dr. Wntiei orro*. lauácftoa bixoo.itviny*. , B o n o, julins 10. 1853. K r r 11 iicitrf DaBarry utámoi eaetbea minden gy 4 gyn ereket pótol. A legnagyobb ■ikerrel h»»tuilutik bajKenéaeknél és Hi min gy gyn e póo A ggy h»»tuilutik bajKenéaeknél és v«rhaanál, TÍZ Hsai be* %, gatjgekben, Twebajokban ui. kőbetegségekben, a bimjrfcő lobos «t kérő* UgTiIuiynioái. dDaliásoknál, a vewti-beU'g^i a.«sxebazóilá*ánil, bugj-L ''Ivag lj*jok- r>Kn, *r*cj-érben itb. A legkitűnőbb ercüjnénynfel banználbatni eien Talójában mugbecíülhctAtlt-Ji ssert urak- U meU-Utíöigekber, tnncm tfidS- idiib.lA i.. (P. fi.) W.rnrRodoII, orroai tknácábc -*« tlibb tado* láitasáf Ugja. Wiaeheiter (Angolomig) dec. 3. 1843. ön kitHno' K«TtU»eiére g7<>gy>)xer« aU Uati bajok, dagaliaok. idtgbajok «• Tiikánág ho»i-laan tartu éa komoly joleDfégeit eltárolíti. Mint Ön g^&gymaere legjobb laatásáDak Hemtanaja, ait tel-JM sziTembűI ajánlhatom James Sborelaod, %. ezr. sebeci. BarlLo, májai 6. 1856. A Do Barry R«valeaeiér« ikedresS eredményét «■ kitOaS haláaát nindea UktstStbeD b.sonyithatom. ' ' Dr. A.j» g • 1 ■ t e i n, titkos orroai taaác«oi. 7C.921. M. bixoajüviny. Obtrjim p.(,r □ (Baden), «pr. ií2. 1872. BetegeiEt ki « 'bét óta idült májgyaladáaban rimitfi fijdalaakat asenvedeU a legcsekélyebb ételt •em vt-lietett m«g*no«, 5a Kevale«ciái«'j« bj»«*uál»t* | folytán tök&eteMtn aeggytSgyalt. j Borkbart Vilmoi, I aeborvoM. I Táplálóbb lévén a kutnál, 50-*z*r**** meg-kíméli a gyógy*%er árát, felnőtteknél ugy, mint gyermekéknáL Pléha>elet.(»ékbea ' , font 1 frt. 60 kr.. 1 font 2 írt 50 kr., i font 4 frt 50 kr, 5 font lu frt., IS font ] 20 frt., 24 íoit 36 frt. EUvaleifiiért piskctik uelec-! »ekbea 2 frt 50 é« 4 ín 50 kmü. R«Tal««ei6r* Cho-cola4« UhUkbao 12 e.é-xír. 1 frt 50 k*., U-r* IM 50 kr . 48-r* 4 frt 50 kr.. poralakbaa 120 caés««n 10 frt — 283-ra 20 frt - 57$-ra 36 frt. — g ^ do Baxry & Conp üui, WieDtWallfl8cbgaMe Hr. 8., Valanint aüíjdeo rároa fyó^ynvrtáraibaD •» fias«r-kereakedésetbCD . axoakiTÜi a bácsi háx aiad«a Ti-dékr« magküldi postai Dtalráaj vagy utáorat mfllUtt. Prágtr Bfla, {eztUStt Lovík iá-roly) gyógynvrtárdlan; Petten Törók Jóiufoél; Aridon Tone> F. *• tárciDál; DebreczenbeD Mihálovíu Ittria gjograiertixiban * kígyóhoz ; Eaukan Dávid Gyula gyógyszerésznél; KAMÍQ WoDdraacfaok ^r0^7 gJÖgJ'*z-» MaroeTáBárbelytt Fogarmá Dömötörnél; Pozaonybaa Pústori Felimél él Sclu Rez>« gyógyiz., Síékeo-Fehérvirott Di«. ballá Gy6r(tynél. Sopron Voga A. grrtgyM.; Temeerarott Pap Jówef viroai gvógyszeréaznél, Újvidék Groningí-.r U. B. és Ern«t János gyógy, azerészné): Varasdon dr. Halter A. gyógyász, Versecsen Fiacher MórioznÁl, Zágrábon Irgat* mások gyógysiertixában. Tisza-Újlak: Uoyk« Victor gyógTazertirában. •) E rovat alatt koilouert MtlSaaatM Scherz Lujza Altesti-sérvben szenvedők Innsbrucki és Salzburgi 20 frtos sorsjegyek. - 6. Dfirniber fóover^* 20,000 frt MÍ^^ a J.Boir . 30«)Ülrt . 10.000 frt Húzások *í= -. ítSKK s5^ ^legalább 30 Eredeti sorsjegyek csak a napi árfolyam szerint. Részlet fizetésre ! frtji"'10 tart r<wl"'k"' °indm holi: KZLU sorsjeeyeket jutányos ára s telje, bixtoaaága f/.U» í,lrinlx.0r,+ooa/Tr «•»» » 30,000, ÜOtOOO, 10,000, SOOO, nagyon ajánlja, bofry aaokba a ">Ke CinClyeZieSSeK, 2OOO frt nyeremény molleli. Vidéki megrendelések készpénz vagy felpénzDek kíszpénzbeni előzetes bekfUdése mellett utánvétellel teljesittetnek. A ké^zpénz kuidemény franco és 19 krnyi bélyegdij mellék- lésével kéretik. (iS54_-5) Wectwetotube der k. k. priv. Wiener Handelshank varai. Jab. C. Sotfaen Sraben 13. Lapunk mai szamához van mellékelve a .Leányok Lapja* s „Hasznos mulattató" előfizetési felMvaaa. "fm k. t. 875. Hirdetmény. Latenre könéf; képviselőtestülete álul közhírré tétetik, miszerint a irtenyei közbirtokosságot illető 743 darab műszaki tölgyfák, njstilatnk beküldése melletti eladatása elrendeltetvén, a becsár 10,459 frt 25 kr. o. é, ennek eladat.-si határ-idf-jeül 1876 ik évi január hava 20 ik napjának délelőtti KI órája Letenyére, a kürjejjiosepi irodába eieonel kitttzetik, mely időre »z eroíitett toleyíák a br-kü!d»ndij ajánlat levélbeni tobbetueéró restére tónak átadatni HüRJegyeztetik, misierint a fenti becaáraak 10°/, bánatpénz »z ajánlati levélhez melléklendő lészen. A feltételalt a letenyei körj ígyzfaégi irodában bármikor a hivatalos órákban megtekinthetők, sít a venni kiváoóknak meg kerwé" folytán a feltételek meg i< fognak küldetni. Kelt Lotenyón, decacmber A. 1875. a képviselő- testület megbízásából: Békessy Rezső, Kolin GjTila B ■ P,,.-i,íi-Pcv.,tú! levélbea . JJrfr. KlUUrh .|.~n:» l,..a lir.í.l». WilhHms »UR 4 iMi-lKtt ll>rlinl'<>nl. Sok szil sikeres -rulpe.y ! iiorhilirrci.'xlisiml! tirák.'.l ficy«-lomlicMU&nit nagy*T.rril kiállti.i<Kt karácsoni és újévi tár- gyaknak. (le6i—«) lb1 állékt 3000 kötetből álló magyar-német köles ön könyvtárát .jiolja (1871-3), Wiijdits József könyvkercskedese >agy-Kanizsán. Olvasási dij havonként esak 50 kr. -Gyermekek, örüljetek! A ki (•r^niiflceinfk karir»onkor nafry r>rőm<-t akar ntercim, az , vepye ni-g, a'roe.ldig a k^i-xV't Urt. á1talán<>.*an ke.lvrit I karácson! bazárunkat . . -■ ' -_* mraÜH áron, a mit-rt 'Zl i.\rah .^-.tjalil. Üt^k- \ csak a o. e. irt „crt kxp nHnijeil korilfiukti-lejlliy<,ktxaB, úgymint: 1 nagy éneklő bábo. 1 látlikn tel* "i«n i állatrilá- ' 1 mpcbanioa* í«rf«í csiga. 1 bajazxo csintíoyérral mint lifry 1 indiánná, mint k&téltánczos nem e 6 sxe ' parton, mely as got tanalmaisa. f-sred anp, katoaaaig kaili felcse-rélés beu. 1 repülő fUlen..le 1 egt-sz uj talál nánra n«TetÜ-k«- mechanikai Tilágpaaoráwa. 1 teljéi porrx«llán service 6 mélyre. 1 Oranf; Uting, mely 15 mert 12 drb pompa* IT*t tnd. 1 liátultBltd csatt'í^ pisztoly. °j jl'tikfUrt eryttt- lMI4> A« itt elősorolt 57 darab gyönyörű vére csak 5. •• *. fiiért adja V1ÖWÍ-»> PÉTER BLAU, Wien, I., Wollzeile 2ö. 'mg^ A «x^tküld(l» után Tétel mellett gyorsan ás lelkiiameretMM történik. Zeuélő jiitékok, rfnh, dob uer/ek 4- 200 darabot játszana* ; disaműrck barain* ii harang játékkal; namifti hanfok manduliti Zenélő ezelenczók melyek 2—lf. darabot játjának : necjiissere, sairaiálKány, griy fit hi/apdkík. fínykt'-p al!umf>k. iró e*ikí!iök. ker»yfltTr*ÍV, le-rélnjovbk. saivariéíxlfUk, dohány <• JTaf*»«rt*k, d'^^óauta-lok, palacxkok. tárnak, sxékfk Mb. mindenik seutWel tíllatra. A Icguiabb c tekiot, tbeni gyártmányokat ajánlja . W~~* f*S | I | I »T*ai Bh-C «J . Xl.f JaT_3*í_?X. * * - Képes árjegjzékek bérmentve küldetnek. Hellerféle valddi gyártmányok csak egyenes meg- rendelésre kaphatók. (1856 — 3) Varrógépek gyári raktára. Nagy-Kanizsán. ajánlja a t. kúruDacgnek n&£y raktam j Singer-, Wheeler és Wilson Howe , _ Anger- Henger-, valamint kézi- varrógépeit a melyeket pvári áron tübb évi jótállás mellett 'ad el. Legjobb tü, cxéroH, olaj^ agymint gép- alkatrészek minden varrógéphez min- dig elólegen tartatik. A varrógépiík havonkénti réailetfizetéaekre is árusít- tatnak. — Oktatiix innyeu tlttó-6l Nem színlelt vcu M l chinai ezüst-áru gyárunkkal fRpíten f*\li*gynnk, k*nyt*lei.ek vipjunk pnmpis chína-ezfist i-yárt-má»yaink rofpaiu kr-s*lett>i melyen a* előállítani *rak.ín »1»1 gynr-aan tladni. Üixonyitikul ssolgáljoa a követkexS kiTonat na<y ár-jefrytrküakbúl, mrlyet kiváuságra bét nerl TÍ bárkinek meg-küldünk. Lctttállitott árai : (ltilí-t - 9) elübb | niostenakf előbb , mont cjtak r.drh.káv.'xkanál :í&i>kr. 140 kr ,1 drb. vtjtirtó .5.- Vr 2 — kr. b 4 •vwkauál . 7 TKI „ 2 70 • jl pár gyertyatartá 8.— . 3.— ., « . . ki-. . 7.4*1 „ 2.70 , • ,. ke«ámasít«i ó.— „ 2.50 „ ilU . -7 :.Q , 2.70 . 1 drb. csnkorfogó L' S*> ., 1 — , f l«vesTn«rS . 5— , 236 , tb 1 „ « ,, e -lrű 1.50 ,.— gérf k&* C - „ 2 50 ,. villa tí.— M 2 50., tej , 1 „ rirhát., rxn- tí kortartó . 14.— . 8-— Továbbá pompás talriák, kár**- 6m tbeia kannik, aotal-dUsitök, ipa* pyerfyatanók, rsnkorbintfik, tojáatarl.ik, fngpiitx-kál(itart>'>k, •-c«**te* v* ulajoH t'di'iiyt'k rt még saátana má« caikk •tb. ntb. épen ily bámulató* o\c*6 áron. KŰ JdÖ G darab evőkanál ( . .... j- * 6 „ vilia c mind a 24 darab együtt dísze" e " ÜLk.náií tokban24/t helyett c»ak 9.50 kr. t'*f;Tanas brittaaia-e*ü»tbál diasea tokban, miud a 21 darab Siat 6 IH 50 kr. aC«(rreadeU**k a vidvkről otáDT«ul nellatt (*gr»iD «• l'iia: ES. Prela, Bécsben, Bothenthormstrasse, Kr. 16. karácsoni és újévi ajándékok. Egy külföldi gyermekjitékgyár lebonyolítása kő?et-kezicbon nagy választéka gyermekjátékárnk vételárnál 50 százalékkal olcsóbban ju-tottam birtokába, ezen gyermekjátéliok UCSOni S UjéVI ajándékul Wldnösen ajánlhatók. Tisztelettel báiorkodom tehát a n. é. közönséget ezaa olcsósásra figyelmeztetni és szives látogatását, valamint be-esés megrendelését kérni Nagy-Kanizsán, 1875. november 15-én. mély tisztelettel Baclirach J. H. 0853-6) váro»hát-utcza, az uj városház épületében. »LiÍ4niiak bizoayult i a le<iohb y ^«n5es álul &tarz«oeeg«r HiriiiölK, Scb»«il»biíl, aefiepfi erorj B^lrt jerl,. i.,»k. tiy I4«IIT áia 8 f-t *) kr. o. e. UJadn tiiánáara, mely a .U..n»íe filriToietíiíro <-»»loi, ,ivalo«»á|; kírflik. Semifrl. m|„{, aj. kokat fel n«<ai fodeilMti. Bi7.4ny,tványok ia faálaíriuok a i«lie«aa fe*- ijtdi.viili.kt.il itt . belyiitl ma kaiöli«i>»k, mert a haisnálali ntáaitáa- bao Uibb benn íoglalt^lik. Kapható majránál 6tnrz^D«g^«r O.-Dfll, rala- mint a k3r«Üt«iő raktárakban: rcilf a Formáeri F ffróffwer. tára .Sí-Mátiáho..- Zágrábon: Miulbach Eiifai!.^,,. .««rtár»ban. Tiamitilt: ttctir J E. .Mária aegita- Í74J7- •árábaa. (1814—7) OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Néiiai Talliáu József ur ágához tartotó csst- ládtairok fcihivatnak, hogy a családi választ- ni.ínvba egy képviselőt választani 8 ebbéli válasz- tást :iz alulirtnak 187Ü. evi jauuár 16-ig tudo- mására hozni szíveskedjenek, a választott egyo- tcinben ugyan az napon Veszprémben tartandó választmányi ülésbeni részvétre ezennel felké- ri'tik. (1881 — 1) Vöiöczk, decz. ő-én 1375. Marton Pál, cealádi viloaztmácji elaök. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Jelentés. Alulírott tisztelettel jelenteni a n. é. közönségnek, miszerint Alexics Demeter ur czukrászdáját f. évi deczember 2-án átvettem, ahol is a közelgő karácsom ünnep alkalmára szokásus karácsonfa díszítésére ig«n szép s jutányos tárgyak válogatott minőségben kaphatók. Tisztelettel aMal jáuzik a atolaó fisst^aoél az «redeti aonjsfjp Vueskics János. Tréfa* bonbonok, tréfás pa^irtarUlommal. 12 drb ki-| Tálaaxtva 1 frt 50 kr, egj*,.***!. | lej finomabban cíomagolva^ .'>[ 6*t. ' SolcW»l nacjrobhak t-gátz altöték-beo 12 drb 6, S és 1; frt Mozgatható, röpködő karicsonfa- Van szerencsém értesíteni a t. közönséget, hogy N a g y- angyfJok, 1 drb w, 75 kr., nlgJubb.k lrn Kanizsán Kazinczj-ntcza (elóbb Sörházutcza) 7. sz. ao, még uagrobbak 2 f« 50 k alatt sörraktárt jégpinczével nyitottam. Sör a raktárban 2, 1 és fél akós hordókkal, agy p&Iaczkokkal folyton van készletben. Tiszteletteljesen Dréher Antal, QaV* Levelek és táviratok .Dréher sörraktár Nagy-Kanizsa" intézendök. (18."»7 —6) A „„én alk«l^,IO„ r»^oE6'r.Ulairt)k. •■sokrok. lepkék .tb a ,*«„« rsiilas^or-n.aban jtfk risssa, az un alkalmazót! '"sF.kr^1 "''fyo1*"^' akad.lyoraa, g}'«<"-límpáv»l 2 «z. 1 frt. "•SÍM" k>rá«9Mfl lásipák. IdflaOSak i n.t,a inpen küidetník.* a Án'tehbick hrljassefét fényesen igazolják b«B tíkitz tvt j Ennek igazolásira a koretkezS eliameró iratokat knzAljQk : A ragyogó rúirk : párák, fáezanok, pa- —... . ^ . - —i ■— v- %.-- — >-■—i ' , p«(rál.vnk. kmárkák. lej-kik, bomom kettfis sneárretők tizenketszores sn- gárfénjrnTíl, kolibrik, stb. Líjínowabb ráUsztek earlonokból 10 drb S. ..i 1 r»,k 1 frt 51) kr. | nák. Vidéki megpeade^ek mielőbb k^fefek. Wajdiu Jóaef Up- és ayomiUtaUjdoDcw gyonukjto ay C 13O Ciak Essn, Bscs »áros hst..saf« alul a szenny al«p ja-vára r.ndezeM lottó kov«tk«*ó nTeremen/.ket Ur talma'sa: •rnieti ára, m.ljiy.l 1000 db. arany nyerhet!. 1000, 200. ) drh 1U0, 100. ) forintot 200, 100 100 ) aranrat. 100 ) ezoslb.il, 3 Mwi tirau-ursjefjr, melyek "3Z 200.000 irtot >.„.,„„ éa aok egyéb mfiVésxi- és értékes tárgyakat ar*ny éa ezüstben, összesen : 3000 nyeremény. ■£.:. 60.000 frtot u„l. A huil betfUti fXa|y>lat 1 art 1876 ni fetraár b - 29n liftes* Vidéki megbízásoknál az nsSíes; bértiunl-a Lehüiie*. <-•* * ^ttr-Beot«sen megküldendő s.irsjegyek- ós husási Ívért jAro 40 kr melléklése kéretik. A bécsi cs k. szab. kereskedelmi bank váltóOzlete, eieiŐtt: Sotheo C. János. Gratwn, 13. Ezen sorajeeyek m*t kaphatók : a n.kanixaai keiesk. us ipar- fcanknáJ, valamint Zerkoviti Zt. és társa, és Dubrin lieuí! uraknál Nagy- Kanizsán (18*»8 -4j Karácsonyi és újévi ajándékok legolcsóbb árak mellett igen nagy választékban kaphatók KAMTZ C. papir- éadiazmű raktárában rMt, V. krr., l»or.-tt)M-atria, 12. *.». n. 100 litOK-itó jegy finom bríatolpaptroi] . . M) krtól '2 írtig. 100 |fvfl|.^..it é* borítók BJODÜgrammal . 1 frt— . 5 „ *lrom«pi>ák bi-rcndoxósjel vagy auelkol . — ,30 „ 10 „ Teljt'u íróasztali berendezés 3 . — , 30 „ Frst3dubosok elegáns kiállításban . . . — . SO . 6 , Legfiünaiatib ivajcxi és frauczia rxjzeazköxók 1 . — „ 20 . Tolldobozok, irouerekkel berendelve . . — . 60 , 2 ., Albumok vitite és cabinet képeknek . . — .70 . 25 „ Zenealbumok „ „ . „ . . 8 > — .30, Pipere doboxok elegánsan berendezve . . 5 ., — „ 2C) n aiivartárcxák éa dobánytanók 1 ., — „ 5 „ Pécitárcxák a legnagyobb választékba... . — , 50 „ 5 „ Küt&DÖíen ajánlom a t. ez. kozöoség ngyflméhe nagy rak- táramat valódi tajtl és fraaozía Bapirkilö«.ége»»é|«kke. |yárl ártt, valamint itt meg nem említett csinos tárgyakat fcrttoe, bír, gyfifttykáz Bt alafáitcsoathil a legnagyobb váUuteKban ig,-,. ju-tanyos árak mellett. Levélből, megrendelések gvorsao és pootoean után-vétel mellett eaz közöl tétnek. Kanitz C, papír- és diszmű-áruk raktára (1862-6) Budupxtes. Müller Albin vegyésznél Brünaben. Kr J hu V«t.- - Florllln e -ája. A legjobb fu|itiaz[:ió és e<:zi; 9yer, tinvrny résT.ekbú'1, eltjt-voUtjti a .lij roix Msacát és hely*u« k«iiem«i illatot gerieazi. a ffg'erzest Át a íogbn* dagatudot e]b«ritja s megoTJa a fogakat rolb. dm.tói. Egy pilacik b<» kr. l»r John Y>itr Se rali- fogpora '■unitja a fogakat ■ -m.Jiu otán n.i>r,.k a fogon larakódo k 6»e»e.ié.rk« távolitja el, kan.m a fog fé.yét, fekénégét kitílnö-«n elöi.-giti. Kgy doboz 4" kr. l» J.hn Y«lr Promptu-AliTlo-jg (fogcseppek) jótállás melMt ad.tik. A Irgmrgrügjoltehh f,.cf»já.t )s kevés idő aluli m gszünUti. Kgv dob.iz hu/zá IcrioMt p^ t- Ul ti) kr Török s táj - p»g 111 I o k. golyócskák, melyek a .íájtan lurj.lv, , lu/.uek i.Imlii k 11-i.iM-len Sz4«ot a »Ksjbi.l, fükép czéimtnü íz sziaházakbsn. bálukb»tt s egyéb társas ksrokben >a nib. Kicy dobol 4O kr. ür. Uorhiívfr általános nönény-gyomorerósltó. Ezen jó illatú s erősítő készülék igpn ;d h^tábsal hír. gyöngp 'emésztés is abból származó étvágybiiny. ..léh'HulAlniak, idfgen fej-ájás, fyomorégéi. gyomorksurh. aranyér, sárgaság éi székkokacs bántalmaznál. Egy palauk 50 kr. XÖTény-mfll-paatlllja hathatós eoyhit^izer kehBlcs, mellbajok, lélt-gzén, xiutuÁ rekedtségeknél. Kgy dobói 30 kr. Phllocome (növény bajkenSes) nagyrészint idegen éghiil-ti olajokhói mrgUrtja a hajat, nskilt eredeti azépségében éx erejében, eltávolítja a hajkorpát é« nj hajat k<t a kopa.zn ik, a7Ogyitj« min-den lajbetegséget a nájkfll, hogy lr^keve«bt>i< is k«lreu# orvuii segélyhez folyamodni. Efnr szép üi>gi;KPlv ára I fn. A keleti gilpltó-tej'nek ■ okán köszönhetik szép. febér a if^u ambúrilktt, mely min4s)n aa arezon támadó bajokat m. p s z # ,. 1 5, »< á i Col t," s e b b • ly. kHteg, orrveresaég stb. a legrövidebb "1 < alatt fhávolit s belyébr. fioom ifjn arezbőrt varássol. A halss bisoayos. ^t^fiy llvag ára 1 frt 60 kr. Mindezen itt f-Uorolt szert-k ered. ti minőségben kaphiuók - anizsán, JPrá0er B. gyoityas«réss nruál < ltól— fi\ Beoa "Wltte Ed© Béoa különlegességi tarháza karácsoni czikkekbol aagv mennyiségű ujdoUüáxoU I ajánl ez évre ie. bUdia oagjbiD M k i c i i n j b t D. Küldemények u ár előlegei beküldés* *agy utánvétellel ponlo«an leljeaitMtnek. Karáesonfák ez évi legújabb diszitmenye igen csuiutan elkészítve, Buobopnicre (rvauáni is alkalmazható 1. n. •.trácnonfa díazünriény, 12 d,b ar.j.bozha.o.lrí'rt. 1^ drb. a mellékelt rajzzal egTezS legfinomabb elkészite* 3 frt. 3. sz. 12 drb ^nmb alakban, kiválogatva tio kr. K»TátiDirs>lin. pácskik ▼iláfitásra. 1'2 drb fytnyírti 1. frL 20 kr. Virigfiiérként a fa felaó ágaira a WkOriiTefguljík használbatók. A legkisebb Tirá^koszornhoz 100 drh. 50 krart ele(«ndS, EKX) drb 2 frt ; n.fyobb ^rkflHtrr-f.,lj.,k 1U0 lirb 1. 2, 3 frt. IGzbetleD a fa tásaira IUJ ürb caak ^0 kr. 5(10 drb 90 kr. Ug>aoszok az itteoi rajs-hoz basonlúk 12 drb 3 frt (0 kr. ««ge» képidvti kül«nö«rn ratye tálnál V2 drb caak 1 frt. T.k vsOst KM aranyos erezctucaoayok, II íjik nileo. ÍJ drb 60 kr, DI-gyobb 12 drb 90 kr. RepQI'; lepkék, híj Conxija ni-Dfl4 flregbSt, a fOlaggatáara asük* Vizfényttíeggolyók inorral. 1 drb 13, 23 kr., . igen nmgj 60 kr. világi- k , Fenjedobozoks tölcsérek stb araoy- ; papírból 11 drb 1 frt lü kr. Kicsiny ' araavggmbsk, 1 ss.kréajke, I2drb- i bal csak 1 frt. | Átlátszó ŰY^d.ók, ■ makkok v«gy foldieprek, ! 1 skatulya 12 drbbal 75 kr., és 1 | frt 50 kr. A karáe skatvltt 10, 2U, vagy '2ö drb 75 kr. A karácsom kéxxit .ilak, :jlj. .-Hí kr.. i frt, 1. ŐU és 2 írt Petroleum paraffin-gyertyák, Karácson- tombola-nyeremények, :>0 4a 100 darab csak lu irt. Karácsonfa-gyertyatartók. négy faj-y vasugságáho,. \ mféoy-karácsonfa gvertya, yszersmind , finjk t. j ,;.kr4 k, 10 drhbj 60 kr. k b.o ^íaírts:^^:^" Terme.zothf. almák, kSrték, narancsok, czit-i ember, zai- romok, 1 szekréurke 12 10, -M kr. drbbal 1, i aü, 2 frt. HZIt, Gjönyörü karéc»oDfii-kétá(ru-grertTaUrtók. Fxsatésre, l-gfinomahb iae>irtetőkkel, mtxdkét oldalon lérŐ e*odáj hutána f^nylarabokkal 10 drb 2 frt 60. I frt, 1.50, 2» Epy k—zillet báb-butor fénvi-z.it 8odr-oyfi>iiatból,«ekrényéTelegyfiti 5*>. 7i 90 kr P úk*io:,ák. kfilnnf^li* nagy**]? ."■* jkillitás nz-rini, 10. 20, 3»..V> kr, 1 f.t. t.rm.A 1 20, 1.50, S.50, | S ÓU, tté*x f> Míg. I.ezuisbli kHp«akönvrek. svAve;-RCI vagy »nélk>ll 6. 1*0. 20, 3J. 4<>, &", tX). 77 kr. sokkal nagyobbak #r."« rjirtonon »0 kr.. I, 1.30, l.«0, 2 Irt ftO krig. j KrílKl gy-rmekkertjéSól, 5nf»gl*l -! koxási j«t.-k.ik 4—10 érés gyerme- kfknt-k, 50, 60, •J.50, A 4 írtig. Nagy választék társasjátékokból, 3— 10 wemrlyre. leeÜnomabb 50, 75 kr., 1. 1.50. 2.ÜU kr. KoulrUiáte.k jit -ktervrel, egét* társaságokat rautatut). 1 drb 1 frt, 1.5". 2.bO, 3ái, b frt As nj Pxrqnet-jiték, 24 nvntá-ral csak 60 kr., nagyobb 1 frt A .)• á r í s a i nő- egy dobó* bábrabákkal, kalapokkal, stb a hoz-xá Urtoxó alakokkal ax Öltözék tar-talmához kü'peat 60 kr., l.íO, Hírt, 2.50. 6 frtig. Oyftnyrtro nzerkrxrt-játékok műiden kuru gyermekeknek. 6 ftat,**-raki.at.i képpel. ^Inmjzr.al fiO. S'l kr., 1 frt, 1 50, legnagyobbak 2 frt 50 kr. Angol •>«inriyoina.ta k.-p«kkel 2 üí, 2.&U, 3.60. 5 frt. SzM>':^»uk ecy Miki*várt képező aqusáriammal, deUj, halait, ka* utak »tt. »/.-KI. nykévcl 2 frt fm kr. Morgatlmi 1 frt 5() kr, 2..10 kr Kfj f..ldg.imb ;tt).7s, 1.50, awtkr üajs»nkfl>o.t 90 tartól '» frtig. Taknro* bxb*zoba t.rgyak 10. Sü, 30, 40, 5(i kr. Fut* pl* alakok ?> y\ w - - - - } fltAt jol aikerf.lt alak, drbja 3i) kr. ic <-sak l.üy. nagyobb 1.80. 2 frt 60 kr. ] 10. 2*>, 30 kr, 1 frt 50-kng. : 8xemri.mla.la, 50, 75, 1 20, hang-jegygy*). 1 frt, 1.20. 1.80. 2.40, 3, 4, 5, 6 frt. RilUntyöi trombita 5, 15, 20 kr. lámpa «j m-idixert 1 frt, 1.60, p j 2, 3&o. 3, 3 50 5 50. g Psakák i-l > I irt, r, bútor, Doninoját^k'>k ti, 10. 2t) kr. fino-mabb jjO, T5. I, 1 20, 1 60. 2, J.áU. 1-30, J *', U.rU kr. Di« W«cht am kneiu ostábl^ral együtt caak 1.20 kr. Harang é* kalapáe* játékok 10. 15. 20, 30, 61', 80, l f^ 1 frt&Okr. : CsaU: Wiem, vei Kintm«rttra*«e 59. vn-a-vt» VM HiUc% Bécn — Kűldemit.yek utinTéttel. (18ő»-*6) Üres fogak Jutöltésére niacs batilyofabb ét jobb izer, mmt dr Ptp| J fi. nár. fogor. roj úr (Bjesrároi, Bogn«fg**»e Nr. 2.) f o g ó a j a, melyet min-denki könnyen é» fájdalom ot&lkdl behelyeahet OIT»« fogaiba, mely astán a fojrésiekkel ét foghat»«I teljeaeo ebesül, > a fugákat » további elromlániuil ót ja t a fajdalmát cmlUjjitj*. -szájvíz Aiiíitlieriii-u Dr. POPP J. G. C3. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Sudt Bognergasse, Nr. 2. Ivtfekbea ! frt 40 kr., a logkitUDÖbb azeracaúzoa toyfájdaJmak- ban. gyaUdá-ok.iál. a fog-haj daganatai- éa •«beinél; f^lolvaaztja a .ítc»ó fojköret él megakadályozz* anuak uj kepiodéeét; ai ingó fogakat a fogbus eröaitéae által szilárdítja; a midőn a fogakat éa fogbuBt minden ártalmas anyagoktól megtiutitja, a szájnak kel- lemes frisieséget kolciönö* éa már rövid haazaálat után eltávolítja a kellemetlen aiagot- (1540—^0) Dr. POPP J.G.cs.k. udv. fogorvostól Bécsben. Éten kéxxitménj a lehslrt friaaes^gét «a tiaztuágát fentartj*, asonkivül a fogaknak báf«htrséget kölciönöi ások romlását meg-akadályoxaa és fogboat erfisbiti. Dr. Popp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly as4p*H tisztítja, hogy annak naponkénti hass* nálata által nemcsak % kö«Uns«*ges togkő eltáTOhttaúk, hanem a fogak tornánci* és finomsága is mindinkább t6kéletesbuL Kaphatók : >agj-KanUsán : Bvlua Jousf gyögyasB., Roaeuberg Koaeufeld, W«U«ch, J. «s F«M«lborT«r J. ker«ak«dáa«b«Q. — Pápán rach»p«n J., Kestvtliel^en : Pfttctarer gyás;y»i«r黫, SÍog«r H. Weiu A. Zala-Eg«r»Keg*-D: íná/t ¥"., gy ágy steril*. Kaproncsán : W«rli gjógj- issrtas. Varaadon : Mxlur gyógjatoréa*. 8ümegun : üomer Kajst. Hton atheljen: Fillícb Koreurx és Kaowlf gj6%JU<eT. H*U.r6nridíki 8*.-0jor jjbn. Kíbio fc. C. Vfa*préa.ben : Moyr Tosxkau, agy Qntbard Tivadxi cw fiainál. — SzékeifoisérTárotl; LefmaDii A. Braun J. gyógjaz. LOTM Berenyben: Heislv gyógy**. Kalocsán : Borráth K. gySgyaseréas. Keca Leméten : Milhoier <■■ Uaealeid gjófj*x. Pakson : Klonáo J. gyógyi Körmenden. Horvátfa J.8oin*esu-end tyof;y»» Kaposvárott: Kobn Bögl, B«lna ás Hciirőder gyógy*. Sxegszárd: Braasay gjógjai. Bouyhidon : Kramulm J. 8*.getTarott:Barwarth, Salamon gyógya*. — Baján : MicbiUcti 8t. éa Uarxfeld fiai, ugj iderxog ignáckoál. — Pecaett bolnay W. éa t- Zách, tiipöcs gyógjsx. Kárádoo: ZAdnbáosskj gyógyat jíaj-eaaliban: Kiss gjógysa. — Tolnában : Üraff gjógyss. — Uatiatöld ár ott Lnkáca gyógysx. — 8xent-Gy6rgyon ; Nöthig. — Alaó-L«nd Ki^ gyógva*. Kotinncton: Simon gyógyaxerésx nraknál. eredeti Wilhelm-féle köszvény és csúz elleni mint téli-gyógymód • I egyedüli biitON hatá«ll vértÍNilitó A es. kir. udvari irodának Héc a 1SÍ8 de.cz. 7-é.n kelt határozata által megerSs tett. A c§. k. fensége lÁli mel^ biztoaiiott. Bét*. 1871. márc^iu- 28. .Európa* első orvosi tekintéiyei által a legjobb sikerrel alkaltn&zUtott és hplyeseltetelt. £xcc th*3a tisztítja az egész ffK^rvese^eX* tninC lenmi maa eatki5x. Átjárja ax egéax test részeit is, belső használat által eltirolitja vala-mennyi tisztátalan beter'égi anyagot, hatása bixios és bámniandó. Alapsjg lyógyuer k&ssvény, c*n«, ndflli megrngsdu bajok, fé-nyedéibe i.ifuő i«;bek, valamint miodeo nemi- é* bórkiötósí-beti-gaígek, a'test éa arrxoui bŰrpfíraenéaek. aomSr *• aypbiliatikus bajok ellen. Kitlaé batAM van e tbeánmk a máj és lép vittódulásánál, v*U-mint aranyén b^téjtnéceknél. forjroság, eröa ideg-, ix- és tagbajoknál, gyomorszorulás, sxélbajok, alteaUxornlások, magömlések, féi-fics5gyeng«. seg, itőkiiéli ^nolyásoknál ríb. B«t«g«éf«k, mint akrophis, mirigydaganat gyorsan éa alapnatn mejr^ógyittituak e tbea b««snálata által, mintán az egy igen alkalmas oldószer. Számtalan bizonyítvány, elísnerS- és dicsérő irat, melyek kivá- g Wílbelm Terencz gyógyszerész ornak Neankjrrfaenben. Botttuaoi. ín áer Moldva, 1873. márez. 25. Két»«r rendeltem meg harmadik késből Önnek híres Wilhelm-féle köszvéuy- és caúzellenes vértiastitó-theáját ét az legnagyobo Örö-mömre kitfln6 hatást ssfilt, jelenleg egyenesen önhQx fordulok, küldjön számosára 19 doboazal. a saclyért járó 10 frtot ide melléklem. Tisztelettel Htfzyfc! L«JM, oastr. magy. helyettea-Consal. Wílhelm Feianez gyógyszerész árnak Neni.kircl-ei.ben. Hollenstein, 18T.'í márcc. 31. Fogadja ftn a legbensÁbb és nirélye* kO>znn>:temet az Ön Wil-b«lm-féle kfi.sTény- és rbúsellenes rértiszMd theájáaak gyom kilMéíeért. Legnagyobb résnél magam használtam W.-réstbeo szétogxtám ba-rátaim és ia no erőseim kOzt. keresztlll tett gyógykezelésnek a* ö vér zal használva, űijeaen megss.Qnt«k. Hitá é Ö k&é ú Mindazoktól, akik as Ön áá zal használva, űijeaen megss.Qnt«k. Hintán én az Ön k&szvéDy- «s csúzelleoi theáját jónak és gyógy- erejBnek találom, tisctelettel felkérem, saiveskeiijék az Ön kfiszvény' é« csúaeilenes Tértiattitó theájából 12 doboztál küldeni, melyért az Ösazf- yet soraimhoz mellék«l«m. Tinzt«leiUl UltsrfmtMT iÍM« U birtokos. W i 1 h e 1 BB Fcrencx gyógyszeré** unuk K.-nokirchenbeu. M 8oh6ul>«rg, k873 máj. b. Kir*m, saiveskodjék Un at Oo kitiloö Wilbeln-fél« kBs«v<-ny- é< caúzeUtnes vértiaztitó Urnájából 2 tnczattal postai n tán Téttel küldeni. Kiváló tisztelettel Frihllok J., nyogalmazott ezredes. Óvás a hamisítás és felcserélés ellen. A Talodi Wllbela-féie anttarthritis, anurhpuma.tikiií TOrtisxcitó-thea c«ak ax «.tfi ueaz«ii WflielM féle T(>rtiaitiW-thí-agyiirbaii »»okir\benl'tn B«ct mellett, vagr iltalam a j apókban kijeiét r'a.klirairoban kap ÍJ a tok E«y *•»« a ld«| * fll*wtvt, orvon bascDsist- és otaiitáwal •?llátTa 1 frL, a bélyeg e« pakolás-dij 10 kr. A t. ex. k.>xn»v>g kénTfimérc a valódi WIKwlai'félt ■■Uarthrltil é« urttrtMMatfkaa vértitztltó thea kapható : Itefly-ICaaizMa. R*«et>«ra Fvwcz ét fVéftr B«ta nraknál; Zágrib- ban ; MittiDach Zsigmond (rvúi^&i.; Eönzegeo CsacsiQo^iu Iatv. syógtsz. ; Kadarkaton: Beck Beia gyógyu.; Keixtatiyeo. Ket«thelyi Kmanuei; Ka v roncsán : Werii Miksa gyógytx.; Sopronban: Wrcbovaxky Bnd»lf ; SaombaÜMlyen : PUtica Fere&ca gyógysx., éa Sutaártt: Boasio J. cyoxT- •sw>r4ai irainal. (1830—1,' / tiUoltó-egytet réuén 10 forintot adomán yosatt K^idzüoet a iig jelemért, Tsjhs. többen huonlólig CacekedDeonit. * — Kérelem. Egy fekete, félvadiss 064- tjéoy kutj%tnalt bélen & Csengery utczih*n el- veszvén, kéretik a megtaláló, uivetkedjék e lap kitdú hiv»taJáb«n jeIeoteni.iJlö honorárium fog adatai. — Hymen Ziegler Kálmán ctáktornjai kir. kotjegjuj nr mait hóban a tsep ét fen költ lelkű Tódor Hermiu kiaaauoa^nyal; decsember hó 16-kán pedig Forster Béla c*. k. husiirfÓ- htda&gy ur &zj Kornélia kíaaBasonjnjal, Siy Sándor kir. járásbini or bájos lányával hasas- »igra léptek.. — Gyásxhir. Z&kmegye egyik ünne- pelt Bzüiottje, t-gvkor megyei fÓDök, ■ a nagy- hírű azaléez méiiossgos Bogyaj Lajos meghalt, a gyászjelentés igj txol: Várbogyai Bogjay La- joiiué aziiieUftt: Bogyaj Eleonóra maga — ugy lleroiine, látván, lrene és Pongrác* gyermekei, ci-k férjei —illetőleg nejei, 1 esektól, valamint elhalt láoya Leontina után axármasott gyer- mekek, illetőleg unokák éa dédunokák nevében is mélyeü sxomorodoit szívvel jelenti felcjihet- len térje, illetőleg atyja, ipja, nagyapja ea tfc- apjának mél'óaágua várbogyai Bugyay Lajoé ur ( ntik.valóságos amnykulceoe királyi kamarásnak, a Fer^ncr-József és v a* koron a rendek vitézének Ih76-ik évi deczember hó 19-én eati M órakoff élte 73-ik, boldog házasaaguk 49 ik évében hosszas betegaeg uián lörieDtgyaaiuaeibuDjút. A boldogult halt tetemei deciember 23 áa reg-geli lu órakor fognak Ke*tthelyen a közair-kertben örök nyugalomra tétetni. As engest-teiú azeot miae-aliluiatok pedig a kesztelyi, ha iapi, badacsony tornaji ea sármelléki anyaegy- I hazakban íuiyó hó ÖO-án reggeli 1U órakor íug-nak az Urnák bemotattaUii. Keszthely, deczem-ber 20-án, 187Ö- Béke lengjen hamvai felett. — Kövid hirek. ssegstárd ao.tíakk- ki>r" alakult. — (ivónkon egy ember örömében megőrült, mert a lutrin 6UU forintot nyert, — Keller Ármin bankigazgató elfogatott. — Szlábj Ferenci nagyprépost duimi ez. püspökké ne- veztetett ki. — A képviselőház azuaideje decz* 24-tól jao. 8 ig tart. — Sárvárott egy kereake- dőhez éjjel betörtek, a nejével együtt meggyil- koltatott. — „áavaria" naptár Íb7t^-ra megje- lent. — Londonban 27 ss.nház van. — Ac adó felügyelőségeket mielőbb felakarják állítani.— Túth Marta Kecskeméten azioiel^adás közt meghalt. — Gr. Zichy Vilmos az abisaÍDÍaiak elleni harciban elesett. —Bécs mellett Mődling- ben a himlő kitört. — A „Vasárnapi Újság" Toidy Ferenci arczképét hozta. — Thaly Kál- íuaunak az olasz király a Szent Móricz éa Lá- zárrend liivagkeresstjét adományozta. — Győ- rött egy lö éves leány azéogőzben meghalt — A föld kerekaégéu egy pereire 80 ember — ha- ial esik. — O leUége a jpeati siükölködokaek 2-XHJ irtot adott. — A hírneves rabló Dobos Gábort éá BUga Juont a debrecieni kir. tör- vényszék kötél általi halálra ítélte. — Szarvas ujekáo múlt vHBárnap délben menydörgött, s viiláaalott. — r?oro«7.or»zágban 1874- $075 em- ber lett öngyilkossá. — Irodalom. — Lajnink mai azámáhoi van mellé- k< -Ive a .F r * n k l i n - Tár su la f kóoyv árjegyzéke, melyet a t. olvasó közooség 6gyel- mébe ajánljuk. — .Község Lapja', melyet Mészáros Kioly peatmt-gyei főjegyző szerkeszt, s Dr. D*rday Sándor, Dr. UTO*S Lajos, György Ala- dár, Girókuty Ferenci, Báláz.* Sándor es Tora Kalmia ismert irék a főmunkatársak, kiválólag ajánlhatók a községi elöljárók, s körjegyzőknek. Ara félévre 4 trt. — - Vj idők' czinau szépirodalmi )Up Il-ik érfoivama, szerkeszti Beuedek AUd«r, ki- adja K. Szarvaíy Sándor. Ara félévre 5 frt. Ajánljuk a hö'-gyközönaég pártfogásába. — A nXlgj/elö* azerkesztéaét P. S*a h- miry Károly és Ábrányi Emil vették át. lapok' j k „gg p g* Ügyi ét Aletmeuiési ismeretterjesztő közlöny III ik évfolyama, szerkeszti Széli Lajos. Ára eg«at évre 5 írt, félévre 2 frt 50 kr. — ÁM „Apolló' caimfi senemáfolyóirat negyedik kötete legújabban megjelent 12. amá-mának Urtaima: 1. Magyar ballada, Fejes Gá-bortól. 2. Két albumlap, Nagy Lajostól 3. Brand ,As oroszlán ébredése" operetté jébőP egyveleg Hölil Lőrincitől. 4. Cimb»lom-gyakorlat Állaga Géxától. 5. A pacsirta magándal sopran hangja férfikar kíséreltél Moaooyi Mihály tói. 6. „Ugyan mondja mi a baja." Népdal a Falurosasából, át-írta id. Ábrányi Kornél. A borítékon: —A zene történelme. Kapi Gyulától, stb. As Apolló 1875. évi folyamában megjelent: 17. sálon da-rab (esek között 7 magyar stílben ;) 8 régi ma gyár xenemú (Bihari, Lavotta Martinovich és Pap Szásztői:) 13. magyar népdal a „Falu roas-szau „Háromszékt leányok" es más népszínmű-vekből oly songora kísérettel ellátva, mely ön-állóan ia játszható; 5. magyar m&dal zongora kixéretiel; 4. magyar, 1 német, 1 lengyel éa 2 fved népdal átirat songorára^ének nélkül;) 13. táncs senemű (esek kösött 11 eredeti senemft, továbbá Giroflé-Girofla és Fericbole operettek dallamaiból készitett tranczia négyesek;) 3 opera egyveleg és ábránd ; 2 zongorára négy késre irt zenemű; 3 férfi négyes; 3 hegedű és zongorára,végre 1 cimbalomra Írt zenemű; ösz-sseaen 192 oldalon 74 kisebb, nagyobb zenemű 28 zeneszerzőtől. A kiadott zeneművek kösül 40 a apecialia magyar seneirodaiom körébe v^ig. A seaeezere^k kosai Wachtel Aurél 11, íd. Áb-rányi Kornél 7, Na^y Béla 6, FeigJer Géta, Hölzl Lőríocz, Kapi Gyulaö-Ö, Ügyek-i. Bella J. L. 3, Aliaga Géaa, Beliczay Gyula, Bognár lgnácz, Büky György, Juhász Aladár, Nagy Lajuh, Sípos Antai.Sónderssoo ti.(Ögyek) 2—2 s- végre fiakody Lajos, fiauer Lajos, Doppler FereocZ, Fujea Gábor, HotTer Károly, Itlagurá-nyi Jónet, Michaiovich Ödön, Moeonyi Mihály, Scbmidt Péter, Tbern Károly éa Tisza Aladár (Ögyek) 1 — 1 darabbal vannak képviselve. — A lap előfizetési ára egész évre 6 frt, s ennél fogva egy mű b krajezárba esik. — Az Apolló czimbontékan közzétett közlemények közül em-lített erdemei Kapi Gyula tene iöriéoelme,mely es évbea Bach és Hándel korát kimerítően ecse-telte ; továbbá: Tbern Károly és fiai Lajos és Vilmos, Scemaon József egyházi zeneszerző (arcsképpel,) Mitray Gábor, Beliczay GyuJa életrajzi vázlata. As egész évfolyamot Fellegi Viktor a lap tserkesstdje KrellwiuRóbertnéS«e-mann Júsetíne urbölgynek ajánl La. Mint a lap borítékának hat 1 apán o?v*asuk, igen alkalmas karácsonyi és ujevt ajándékul az .Apolló" se-n e m Ű t oly óira t eddig megjelent u«gy évi folyama is leszállított áron megrendelhető. Tartalma: 350 senemű 76 oldal terjedelemmel. Opera-át-iratok; saloo-, uncz zeneművek, régi magyar zenemüvek Bihari tol stb., dalok stb. Egy kötet leazállitott ára 5 fri., bármely két kötet ára 9 frt. három kötet ára 12 frt, mind a négy kötet ára 15 frt. Dúzes kötésben minden köletegy fo-rintul drágább. A kötetek as .Apolló" kiadó-hi-vatala által utánvétellel is küldetnek. Az Apolló ngy mint eddig, ezután is minden hó 1 én díszes borítékban 16 oldal terjedelmű füzetekben fog megjelenni. Az előfizetési ár ia megmarad: egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Az elCfizeiéai pénz legczéUzerüebben po»tán utalványozható as Apolló kiadóhivatalának, mely Budapesten Is-kalo-utcza,681. as. a. létezik. Könyvárasok- és senemákereskedőknél is lehet előfizetni. Vegyes hírek. — Hntnjiaa utt. A .GasetU di Veoezia' jelenti, hogy Galleria hercze^ hass millió frank- nyi roppant összeget ajándékozott a genuai kikötő kiépítésére. Ezért múlt hó 26 án imuc- kasok szövetsége és a „Cristoforo Colombo" egyesület nagyszerű tüntetés által adták tud- tára a haza háláját. A herczeg számára emlé- kül albumot kéazitnek, melybe minden genuai befogja írni nevét — Zssonyu $xtr$ne*itUn*ég történt Brem • nurWe&bea f. hó 12 An. .Motel' Uoyd gosös épen in dúld fél ben volt, .Simson" vontatógoző* már elibe volt fogva, hogy a kikötőből kivon-taaaa, még csak as utasok podgyássát 4s egy waggon gyoraszállitmányt, mik épen akkor ér-keztek a Lloydcaarnokba, — kellett a hajóra felrakni, hogy es elindulhasson. £ podgyászt kocsikon szállították a hajóhoz, as utolsó kocsi terhének, mely négy ládából és egy hordócská-ból állt, — lerakása közben hirtelen iszonyú robbanás hallatszott a a rakodón tolongó, több-nyire a hajó legényt égé bői, utasokból a esek ismerőseiből álló neptömeg, szemtanuk állítása aserint eltűnt s nem lehetett belőle egyebet látni, mint 40—50 lábnyí magasságban nagyszáma fekete idomtalan, a légben szétszórt tömegeket. A hajó fedélzetét a a part felöli oldalát a robba-nás tökéletesen tönkre tette, a Lloyd épületben és nemcsak a közel fekvő, de a távoli épületek-ben is a roppant légnyomás minden ablakot és tfikröt Összetört, a szt^uocíétlenség helyéből több, mint 2(J001ábayi távolságban horgooyzó B0 Thyen" hajót megingatta s legénységét a fedélzeten magasra felemelte; ott, hol a ládát leraktak, 6—7 láb mélységű gödör látható, mintha a földet e helyen benyomták volna. Hajmeresztő a pusztítás, mit a robbanás a nép-csoportban tolt; a parton, a kikotikíeo, a bajok födelseteu nem lehetett egyebet látni, iszonyúan megcsonkított holttesteknél, véres emberi ta-goknál, ruhadaraboknál; mely látvány a hal-doklók hörgésével, a sebesültek jajgatásával, megrendítő jelenetet képzett. A halottak száma meghaladja & hatvanat, a sebesülteké igen nagy s ezek kösül a legtöbb életveszélyben to-rog. Az életben maradottak mind megMifetffül-tek. Az utasok egyike Thomas, ki a robbanás-kor épen a Cajutban volt, rewolverrel főbe akarta lőni magaL azonban a golyó nem hatolt • oly mélyen fejébe, hogy meghalt volna. Beval-; lotta, hogy egy dynamitial telt ládát, mely a lerakásnál felrobbant, ő akar la a bajóra csem-pészni. Azt ia vallotta, hogy a felrobbanton kívül még egy láda dynaiuitot szállított a ha-hajóra, melynek óramű segélyével csak 14 nap múlva kellett volna felrobbanhatnia. Valószínű azonban, hogy e baj meresztő gaztettst csak-•ebe és a roppant szerencaétlenaég által előidé-zett őrültségében vallotta magára, mert a kér | déses ládát eddig még nem sikerült a hajón megtalálni. Paplrszeletek. .Kinek «n jobban dolga a Kerenc»-Jó»»ef va-■otnil: ki ataioknak-e, rag; a kerekeknek ?" E kér-dés jár most Béc»ben, a felelet r.a pedig : ,Mmd«n-M«tra a kerskvknok, mart azok elinduláj előtt leg-alább még réaieaülaek ax atoUó kenetben — Hírei lumorroiok éter m*f eier vaknak adták éa adják viaasa ■seneTilácát ; de Plnto, Ámor, Tbemia ÍM Fortooa meg mindig rak. Lottohuiá*. iincs, decs. 19^n: 37, 87, 34, 52, 58. Szerkesztői Qzenet. 1855. Beltatincxra. Nérteleo köxleménjt nem fogadauk el. 1856. T. CaiktoroYft BensŐUg oattoion Ar6- saeb*a ia, bánatában ú Sok a dolog, nem lehet! 18Ö7. B AUó-Leod*a. Ko«ioa«arl Tettük. A naptárt a aortjegjekkel egjütt megkflldottdk. ]«68 Br SQnegb. Mielőbb kOiöljök. 1469 L. 84«k«afejérvár M»gi,,lBvB|et iruuk 1$*). K. Bpe.t. 8*jDÍlom, hogy nem Ul&Ikot kattan »*ied. Bogy ül a borflgj- 1 Érték- és valtofHyim deczember 20. 5*/a tneuJiqutis 69.35; a' a ufinr. kóíu»oo 73.80. U6U-ki illul&lmi kui<xun 111.80 ; b»uk-tini. 9 21 - ; kiteliutéseü réa«Teuj-ok. 202.80 ; Loadou 113.75; m»gjar töldtohermeaiédi k.üt-Téoj 79.; lea>e«viri fóldlehermeDtéai kát-TÍDJ 79—; erdélji földtehermeotési külvénj 79.25^ borváttUvoo fuldtebermtmtcWÍ kötvény 83.50 i Mttit 106 25; c«. kir. »r«oy 5 37— Napoloood'or 9 13. Tasati menetrend. ErrfajM deciember 1-tíl 1876. A kanizsai ídótmuutó ónt szerint, Indul K>ala»áról (Kaaiaaai rupiljio ., örik ponloau • helji időt mutálják.) To««t Avmi : •aa= Ur. P«re. ldJ 306 Eaatk, Mohic.,DomboTÍr a Fia»«ba 4 90 ncnl S15 . . . , S íi ditat. 212 Buda-Fútra 4 50 rm«J JOJ , lil dllst. 304 li »2 „tra 31SB*eab. (Saottbalb.lj, B4ea-Ujhaljf.lé;5 - raff.l *>1 . 11 40 aatT. 816 Soprooyb. 3 JO Mut. J03 Trieaalbe éa Pr««;.rbofoa kuuttU Grici ia Bécabe 4 12 r«ff«l 301 Tneaitbe éi Prigerhofon karcaitól Qr&ea 4a B4eab« ...... 1 Sft ülst. / Xrk«iik Kamluara ^ htmn*: 816 Eagék,Mobáea,Dofl>b<uTÍf a Fiamébál 1 83 dMot 206 . , . ,113 Mtn •Mi Buda-PaauSl 4 12 ,—,,1 201 l 67 d«« 311 ,. ' 9 36 mi 814B»<-ib51(Siomba«i. Bé«a-Ujkel7)(el5l 18 1» aatre 302 „ „ , . S 67 r>nel 816 Popronyból 11 45 dilel tU Bée.b«l Orio, lUrbor, Pra<wlu>f felit 4 4 ■•((•! 301 Triuit- .1 Boc.böl llarburg, Pr«g«r- b'of f«13l 1 13 déluu BHiiml- éa VilUcbbíI Práj.rhoí f.lSl lo (3 ..tve. MArbaryba csailakosáa VUUcb. Aa Frajie«af.a(ba , . , Fiucaalaatból Felelős szerkesztő s kiadó: Bátarl MindeDkinek külöDöe figyelmébe ajánlutik l)r. Forty-féle általános S Jal B-T -A. í» J± S Z, mely rer.dkÍTflli gyógyereje, eiválasttó, e>UI6 •> fáj-dalmat caillapitó hAtx»» által leggyorsabb, legiisto-a*bb a egyaiermiod gyökerea gyúgjolaat ea»köiol kUloooend bajokban. — Ily bajuk a toroKgyulladáa-UgcaShnnit, b 6 r k e i-baraág, oártyáagyik (Croap-angina) miadeiiemil megsértaaek, harapás, Muráa, Tágáa vagy egea álul támadható a e b e k, megfőrri* sások, daráa*- T*gy mibwariaok, koook-fekílyek, ■naatok ^coutoaiók) — meglepő gyora íájdalom cailla-pitáaaal — rogxött daganatok, gümők, tályogok, pokol-var (carbuncalua paatala maligna), magkeaiesjedeaek, genyedéeek, Terk«léaek, maiadén mirig^betegaégek, görvély w fekélyek, fagydaganat, ujjf-irtjg, kórömmereg, radliua, tagasiraca, csonuid, kifickamitia 4a megran-duláaok, liely: csds; továbbá a astilas folytáui láb-felfakadáaok éa aebek, fájóa fekélyaett vagy már' geayea aői melL —- 3ok nő már cairibab rolt emlS-ráktól, _ a kOloaben elkertUaetles életveuelyeéi aebéaci pfitétnek mellősea^Tel — egyedQl exen jelec aebtapan bajzoálata által menekült meg. Végre a tettbe taljeaen bemelyedt bármi nem ti axálka, vagy daráu- éa mébfalinkja caupán éten tj-pannak rövid idei hasxnálata folytán annyira el5-tünik, hogy azután a teatbSl kOsonaef eaeu asabad kénél, ■ebeeEi mtttét ee fájdalom nélkfll köauyen kihnaható. mire a aeb gyógyulása nemaokára bekö-retkesük. Kaen megbeesülhetlen grögyaxer. melynek jelet- •ige eghituleaebb egyének iiámoi a kftlonöa kiTá- natra bármikor íelmutatható bisouyitTanyai által már I regen a legfényeaebben eliamertetett — rcudkirali. a | legkOionnemUbb ««etekbea megpróbált hatásánál is I teltflaS sikerdúa eredményeméi fogra, melyek használ- | lata által még ílaYalt bajokban is étereinek, jól megalapított ea eltéigedett túrit kitsigbeTooáallaaal igaeolja. Egy caomag ira 50 kr., nagyobb eeomag I frt, haavnálati ataaitáaaal egytlu, poetan küld re K) krral több. — Egy frtuyt cio magnál kiaebb szállítmány nem teljenttetik. Koipontá kQldeminyeiS raktár- Psstss TérW JélSSf gj-uj^iierééi aruál király-utcsa 7-ik asam aiatL További kaphatók : Nafy-Kaa.ZSU . WAJOITS JÓZSEF urnát. PaksSB: UalattnMky S- - PécMtt [ Stpőcv J. — SiMSflM ; Stamboraiky. — SZ.-FsfeSrvá* rstt; Braun J. — SzSBBSthSlySS : Pilüch F. — VCSZBrésiiaa : Faresczy K. - ZtdraUaa: Hitlbacli U. Ssp<MbSB: Bock J. A t. ez. •ryógyaxerész éa kereskedő arak, kik raktárt elváltaim hajlandúk lennének, feUnólittainak, miszerint « részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer kSsai-tojihez FORTY LÁSZLÓHOZ czimeave : Budára, Jiác»-váro», főotet*, f>yO- mám) beküldeni aziveskedjeaek, ki megrendeleaeket is pontosan tcljwit- JBf Vidéki burmeotes levelek általi megfen' deléaek n árúak kéazpénzbeai bekuldéae, vagy posta-utalvány vagy utánvét mellett tüstént ia legponto-sabban teljeaittetnek. *) £ rovat alatt kOalOttert felelSsséget B*PB vállal a Szerk. mmmttiftmmmsm Eiso-ü^védi-ügjüöki-iroda. Melléklet: Franklin-TAraulat köayvftrj egy zeke. Benedek Gábor Budapesten, sMagjar-uteia sarkán (az ijvIlíg-cUiaTal siemben) ajánlja dúsan felszerelt ékszer-raktárát, melyben bel- és külföldi gyártmánya arany- és ezüst czikkek, drága kö- vek, nemkülönben nagy választékban valódi svájczi Órák — két évi jótállással, — elvégre a bekövetkező ünnepekre alkalmas ajándékok a legjutányosabb árak mellett kap- hatók. (1883-1) jJSjr Árjegyzékek kívánatra bérmentve. ~^Q Nem tetsző árukat készséggel kicserélek. mmttmmitmtmmtttt Vidéki agyvédtársaimtól, egyletek-, társulatok-, köz-ségek- és magánzóktól stb. elfogadok minden megbízásokat, melyek törvénykezési vagy közigazgatási ügyekben a Buda-pesten sxékelö kir. ministerinmok, kir. curia, váltó-és egyéb törvényszékek, társalatok- és egyleteknél közbenjárást, köl-csönügyleteket, szorgalmazást, értesítéseket stb. igényelnek, Eszközlök czégbejegyzéseket, készítek vád- és vádiratokat. Czélja ügyvédi irodámnak: a vidéki ügyes-bajosokat a jövésmenési, utánjárási költségektói megmenteni, gyors, kimenti, alapos tudósításokkal szolgálni, hoi akadályozva lennének, képviseltetni stb. A dijak előre küldendők be. Egy fél napi időnél töb-bet nem igényli eljárásért — 3 trt. Iradán helye: Pest lovész-utcza 5. szám l-sj emelet. FLésö-BruBor Stiu3.ca.ox-, (1864- 1) k»«- éarálló Ofj»éd. -ly . oooooooooooooooooooooo Vali szerencsém a t. közöuségaek tudomá-sára adui, hogy a közeledő farsangi idényre nagy választékban mindennemű beszerezheti; minélfogva azt becses figyelmükbe ajánlom. Különösen pedig kikérem becses figyelmüket valódi franczia virágaim- és legyezőimre, mi csakis egyedül nálam kapható. Halphen Lázár, (1885-1) a .Korona" vendéglő mellett. -KAMIBA, 1875. deesember Ü4i. 1O4-13E aieétzxr. Tizennegyedik évfolyam. 3 üstxstss. ar: A iap tulleni fa Jleafl&y**, elófi^eiéask ': reelamatidk tat a laer- ksutS-kiadólioi Mr- 6 hasábos petittorba.o 7, másodnor 8 ■ mi»den további sorirt £> fcr SYILTTÉRBKlí Takarékpénztári épHltt, ÍSiditint Mrmeouütii l.r.l.k 1, eaaa wasrt maakaair- |: taktál fogadtatnak ti ZALAI KÖZLŐN. IEisiralok Tiuaa kOldalaak. elíbb: Kincstári illetik a Mgyes hirdetésért JÜ kr. asvtetidő. Nagy-Kanizsa város balyhatiaaoáaaic. iMakűiöekw az „dső zalai Bgyvéd-agylat", a „nagykanizsai karatkadelmi . loarbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár' a .zalamgyai általam* tanité-testület-, a ,Zala-S*a»gy sézaajczasi részvaeytárnlat s több wagyei as városi agyesűlet hivatalos artesit6ja. üetenklnt kétszer, vasárnap- s csfitftrtokóü, megjelenő vegyes tartalma lap. Felhívás előüzeté&re. A „& A JU A. 1 &.\J&ul£ni 1876-ik évi 15-dik évfolyama. Jan. — decz. egész évre . . . 8 frt. Jan.—jun. fél , . . . 4 . Jan—mart. negyed . . . . 2 , Az előfizetések mielőbbi megtételét kérjük, hogy a lap rendes küldésében fenn-akadás ne történjék. Kiadó hivatal. Jótékony Intézeteink g a kasztszel-lem. (Foljtata..) A fendalrendszer megdölése az ókor sajátságos elszigeteltségében éló nemzeteket mind kül- miud belriszonyaiban teljesben átidomitotta. A tudományok nagj'szerü vív-mányai, találmányai, a refonnaüó által előidézett szellemi súrlódások, a ke eskede-lem-, ipar- s forgalom élénkülése, a fejede-lemség eszméjének megszilárdulása, egyen-lőbb uézeteket, szokásokat, törekvéseket eredményeztek 6 többszöri érintkezésre kényszerítenek Európ* nemzeteit. A tudo-mányok, művészetek ujraébredése folytán sok tekintetben nemzetek egész osztályai-nak érdekei lőnek közösekké s az általános műveltség, mely az emberiség^sorsának javí-tását, tekintve haladása czéljánl mintegy észrevétlenül szüntette meg a társadalmi-élet terén amaz osztályokat, melyeket a kö-zépkor sötét elfogultsága lerontani képes nem volt. A haladás vívmányai azonban korán-sem eredményezték a kívánt sikert. A né-pek jobbléte még mindig csak hiu ábránd tolt. Európa sortában csak annyiban tór-tént változás, hogy a fónemesség sokfejü i uralma alól a fejedelmi absolutismus jár-jjnába került. Amint tehát az előbbi száza-Tdokban a hyerarchia önkénye egyház-politi-| cai reformokra szolgáltatott alkalmat, ügy most a fejedelmi tyrannísmus véres alkot-mány-reformokat idézett elő, minek ok* másrészt abban ii kieshető, hogy az újkor kezdetén az összes európai államok rend-szere még mindig azon oszlopokra volt ba-sirozva, melyek a középkor riszás institu-tlóiból mintegy hagyománykép maradtak a későbbi századokra, melyeknek tehát a né-pek magasabb műveltsége s fejlettsége mel-lett szükségkép romba kellett dőlni. A haladó korszellem a kasztoknak esz-ményileg véget vetett ugyan, de azok való-ban még mindig léteztek. A nemesség ki-zárólagos tulajdonosa minden egyházi és vi-lági méltóságnak, még mindig birtokában volt előjogainak, az állami terhek egész sú-lya pedig elég jogtalanul a polgári — és parasztosztályra nehezedett s míg a föld-népe az igazságtalan adók súlya alatt kol-dusbotra jutott, addig a könnyelmű aristo-eratiaaaép vére* verejtékéiből elidegenített pénzen ezer nivg ezerféle kéjek s gyönyörök közölt tobzódott. A riszás állapotok azonban nem tart-hattak soká. A nagy többség lassan-lassan ébredezni kezdett, a megsértett és ajból fel-támadt önérzet zajosan követelte a szabad-ság 8 egyenlőség eszméinek diadalát. S az önkény, melyet a kormányok a zajosan nyil-vánuló kőzériet ellenében tanúsítottak, tá-mogatva a XVIIL század encydopaedistái-nak materialismusa által élénk reactiót kel-tett a nemzetek között, csak egy szikra kel- lett még, mely a forongó kedélyeket lángra lobbantsa, csak egy nemzet, mely Európa népeinek élére álljon s — kész a forradalom! De a körülmények lass«n lassan min-dent megérleltek. Francziaországban X. Károly alatt ujabban felütötte íejét az ab-solutismus s * szerencsétlen ország, mely Európa politikai rendszerében majd mindig a főszerepet játszotta, roppant államadós-ságok terhe alatt nyomorodra ismét forra-dalmi eszméket táplált keblében, melyet az-után az udvarnál lappangó reactió nemso-kára lángra i> lobbantott. A forradalom hire felvillanyozta egész Európát. Az elnyomott népek boszuja meg-torlásért lihegett s a vad fanatismus felfor-gatva az államok szervezetét, végi omlással fenyegette a fejedelmek trónusát. De czélt még sem érhetett. A túlnyomó eró, aljas in-trigua kiütötte kezéből a fegyvert s a fana-tikus tömeg megtörve hajtotta fejét ismét az absolutismus jármába. Csak az ujabb kor haladó szelleme s józanabb políticája törte szét a rabság bilincseit s oldta fel a haladás szárnyait. Azonban az államok szerencsétlen fi-náncz-politicája, a roppantul elszaporodott status adósságok, czélszerütlen adózási tőr-vények, az anyagi s szellemi munka közötti élénk megkülönböztetés, korunk igényeinek sok helyen meg nem felelő örökösödési tör-vények s ennek következtében a javak túl-ságos összehalmozódása, az absolnt tulaj-doni viszonyok, a gyári- és nagy ipar kifej-lődése, a tőke kedvezményezett helyzete csakhamar oly kedvezőtlen hatással voltak ismét az államok szervezetére, hogy a kaszt-rendszer eszméje, melynek megszüntetéséért egykor Európa küzdött, modem alakban újra felütötte fejét s az alsóbb osztályok gyűlö-letes idegenkedése, mely] yel a vagyonosság, tehát közvetve a társadalom jelen szerve-zete ellen viseltetnek, megteremte a mai korrémét: a társadalmi kérdést, mely hogy nem a fanatikus kedélyek lázas szüleménye, eléggé bizonyítják azon diploma-tiai intézkedések, melyek a sociálts bajok elejét venni czélozzik,') bizonyítják a tudo-mány embereinek aggodalmat keltő nyilat-kozatai, ') elvitázhatianná teszik a sociálit és communistikus mozgalmak, melyettói mindent várhat a társadalom, csak jót nem ; mert ha egyszer kitör a Tesz, borzasztóbb lesz az ókor irtó háborúinál, iszonyúbb a középkor vallási fanatismusa által ösztönzött öldökléseknél, az újkornak nemzeti gyűlöl-ségből, hatalomvágyból viselt ördögi csatái-nál ; mert ekkor a nyomor fog küzdeni a tul bőséggel! Napjainkban, midőn a külfény a belső közönynyel egyesülve minden magasabb esz-ményi törekvés útját állja, midőn a vastag önzés kiaknázva a nép szellemi érdekeit, az erkölcsi — szellemi művelődés útját nehe-zíti ; midőn az előítélet egyes foglalkozáso-kat ragyogó nimbusban tüntet fel, másokat pedig porig aláz, az emberi szükségletek szaporodása, a sajátszerü viszonyok mnlhat-lanul előidézték a társadalmi egyenlőtlensé-geket s az egyes osztályok egymás iránti gyűlöletét, ellenszenvét. Korunk természetellenes műveltsége kiírta a kebelből a vallásos érzületet, a lel-kesülés tüzet, megmérgezU a családi élet tisztaságát, az erkölcsöket, csak az önzés ■) Ujabban Aaitria-XiCTaronaif ■ (Kantor. HÍJ kOiOtt. - *) Stein. 8toart Mill. Kautz Qj. TÁRCZA. Sándor Öcsém halálára. Bimbó voltál még at élet fajin, C«ak két ütni TÍralt életed felnit ; Mikor letört a sord halál kese — És örökre elberradood kellett. Oh. melyen hat aios-ree harvadás, Fájó érsés futja, metszi ájul; . . . . Nem bihetem, hofj a kedrei gyermek Egyenlő lett immár * halállal. Kein lebet ax, bogy éllé hajnalán ElheiradjoB, — ee*k tinnik talán : Oly kedveosu még »o« Kiieritve pic*i ravalá De Inába, nem mozdul, utm ébred A bui anya etdeklS startra; Nem hatnak mórt e hangok exivere, Elaludt, — (te örököl M ála.* Eltemették ; oly ctendei moat a bá Nem ától többé beszédet kit ajka. Heiylyel soktsor a gond térbe* ariUS Bá* arctaii moaolj-gMra eaajta. Hóit tgj fubáw, egj-egj liró löhaj Vefyöl be caak a búi némaaágba: Ha Baemaokbe akad •gT*«C7 •■»'**, A mtlj tfile maradott »eg hátra. Siegény HQlSk, — drága jo ufilcin Ti nektek is kijutott a rou*a : öröm-napra aoha nem riradtok, k caafá* a váaikat faoaaa. Oh, de acéit enjhftljűa a bánat; Toroljak le inlle kSn/ftlmkit. . . Menybe niUoti a ki* gyérnek lelke — ts Örökreae* sag/oU el minket. Kit Mellemé Sraagyalként lebeg KökAtiBnk majd esntán u hiveo : 8 áldást bos le ránk a magaa égbSI, A földi let aaiei kflsdelméb«n. KKLEFY OT. Kinai levelek. (Folj tatái.) IV. Afakówágnak körülbelül egy harmadré' ■se » Buddha TaliMt követi, melj tudvalevőleg •ok ideig, mint oem az áJlamralláaa Kiaábaa ellMMseovreJ ulálkosott, terjedé*e kelet Indiá-tól éa TibettÓl terjed u oniág belseje fele, a fő-forgalmi pontokon axonban ma már eröaen van képviaeire, 4pe& asért KagY kánban u igen nag^ befolyáaeal bírnak- Előbbi le relém ben érintettem már. hogy • felelteiét a legutóbbi tronváltosáa óta »ok eionyt TÍTOU magának ki ét felette luvóa ter-méüeltel birráa e Ttrmányokat éxtékeaiteni, •öt aok tekintetben kittákmánjoloi, és tadják leginkább két okból: Mert TalláabelilegőnkoTtniajEatéa sem a« állam gjámaága alatt állnak éa mert a Tárotokat oltoltvéo, a kösep vágjon keséik kosé jutott. E k&t&lménjek miatt es OKtály Welt* nagy előnyök felett rendelkezik, de telette »ok hibái ia rannak. Eleiote felette nehesemre esett asokáaaik ea törekréMik tanulmáDyosáaa, mert ebben a jó a hibácaal felette öassekererre ran, de felette k&slékenyek, hiak leren sikerftlt kö«jök jat-Boa. hol ii l«giséí«Mbb tanalminy nyílik. Nem ismertem még fajt, melynél a ras- , uorgalom, bámulatos iz^ékonyság, itélo tebet-aég oty megrögzött kasstssellemmel lett voloa pároBuira, hol a jó a ralTmált roszszat, a fi lógta-táa oly kislelküséggel; a pompa, vágy annyi ' piszkosaágból — a lelkesii.éa aouyi önérdekkel lett volna párosulva, mindezeknél és mégii ezek-nek lehet köszönni, hogy Kina ezredére* zár-kosottaágát kezdi levetni és ma már a népek előtt is jelentkezik, habár ez a kínai jelleg sok tekintetbeni fel áldozásával jár. Egyéb osztályoknak irány ük báni el len-izen vét levetkőztetni és eleoyésztetoi oem tud-ják, de mert á szomszédos japini reformtörek-vései Kínába is áthatnak és azok méltánylását, mint culturáramlatot hangoztatni kell annyival inkább, mert a külföldi kereskedelem ís kizáró-lagosan esek kezeiben van, ezek ügynökségei velők es általuk érintkeznek, egyenjogosultsá guk a többiekkel elfogadtatott és annak valósi táaárfe, kitüntetésére felette el bigott Önérzettel törekesuek. A helyiélet uraivá lettek, a mi csekély adminislrationalis joga a városnak van, a döntő szó ott Övék és meg kell adnom az elismerést, hogy e befolyásukat sok kösshasznu dologra' lehet felhasználni; minden iránt, mire péidát Japán reformtörekvései ben találnak, vagy mit a külföldiek felbosnak, azonnal behozni szeret-nek és ily nemű törekvésekre, mely luxusvágyai-kat és osiliogási kedvöket érinti, lelkesülni tud-nak. Innét vaa, hogy minden közmű és reform behozatalánál reájok támaszkodik elöljárójuk és ok, habár erőn tul is, de mindig késsea áll-mak, nart befolyásukról tudattal bírnak, sőt szeretik, ha oly dolgot vihetnek keresztül, a mi-hec a többséget oaak űk tudják adni. Általában azonban majmoló természetűek ■ elidegeoesednek, kivetkőznek a fajszokásból és népjellegbol — már-már kozmopoliták és a ha-zaszeretet kevés jelentőségű előttük, h» meg' szedték magukat — Japánba, Amerikába men-nek és mindenütt jól érzik magukat és nem sérti a többi lakosság vádja, hogy törekesznek nem kínaiak lennt. Házi életük fényűző, piperkőci ói mind-amellett piszkos otthonnal, természetszerűleg ott-honn tunyák és léhák — de túlságos üzérszellem-mel, mit levetkőzniök lehetetlen. (Vége kÖT.) Késő estig. .. Ke*5 estig borai as én oappalcr Hogy ia tadtál egy mefCfainí angyalom! .. Éjjel nappal lirra xengi éaekem : „Be iionoru es as élet énaeke*1a Bus gerlicse tírdopál ai erd5ben, Árra iKiTem bútól sajog isOntelen ; 8etét bú taoyás az6u «ivemen, .Mióta elhagytál eogem Icedreiem.' Uist virág a csillogd hfia harmatot, Hint a nomJD váodor a kU patakot, Ép oly hÓTTel verettelek valaha, (Hift te voltál boldogiágom ciillagal* Axt bii*rd, tán lejm méf ffjógy-ir isir«mreT — — — Eliiiilt aunak oyrtgta Teled örökre; Bui engemnek te Talál ftey csillaga, .CsiHag nélkttl oly letét as •jiiikt!1, POZSOOAB GTTTL1. fanatizmusa mozgatja m#g t gondolkodni nem tudó tömeget, mely rgvébhez sem ért; mint egymást gyfliölni, majmolni! Századunkban az annyira felvilágoso dottnak hírhedt XlX-ik századnak még mai napig sincsenek tiszta fogalmai a teljes jog-egyenlőségről ; az emberi méltóságról. Nem ismerjük az emberi tevékenység természetét, nem akarjuk belátni, hogy a munka, mint az ember testi értelmi s akarati erejének szüleménye, oly társadalmi szükségesség, mely haladásnnkat, közös jólétünk emelését czélozza. Különösen mi európaiak, kik folyton civilisatiÓDkkal kérkedünk, viszonyítva az újvilág müveit állama— Északamerikához, bizony még nem igen dicsekedhetünk a munka általános tiszteletével. Még mindig vannak osztályok, melye-ket kisebb-nagyobb megvettetés félelme nél-kül nem lehet átlépni.') A,z aristocratia lenézóleg tekint a népre, a szellemi munká-sok az ug) nevezett középosztály kicsmyli az iparost, ez a földmiveló osztályt és igy to-vább. S ezen modern kaszt* iszony megbé-Diija az emberiség ügyekezetét, valamely sikert a soeiáiis élet telén — egymást köl-csönösen tani<>gatva, közös erővel elérhetni. a lehető iegUio>abban hat a közérzületre, sociális existentiaukra. A társadalmi élet ezen beteges állapotá-nak orvoslása az egyes osztályok ellenséges viszonyainak megszünteté>e képezi a társo-dalmi kérdést, korunk legfontosabb kérdését. A tudományok komoly férfiai.országok törvén)húzásai foglalkoznak e komoly kér-déssel, mehet azonban ép oly kevéssé lesz képes megoldani egyes nagy elme buzgalma, mint a sociálisták, vagy cornmunistak min- ■ den szellemi, s anyagi jólétet sárbataposó fanatismusa. Mert mivé lenne a társadalom, ha a bo&zuért lihegő tömeg könnyelműen szakítva az emberiség évezredes emlékeivel, ha vad negatiójában, rombolásában véget vetne nemünk legnemesebb intézményeinek, a család, társadalmi előnyök, tulajdon s örökjogi institutióknak ? Egy elállatiasodott embercsorda lenne a társadalom, mely a jó-lét, műveltség, s erkölcsiség utáni törekvést még névleg sem ismerné. A társadalom jelen kóros állapotának orvoslása, valamint tehát egyesektől nem vár- ható, ép oly veszélyes volna azt egy oly többségtói remélni, mely a jog útjáról a dur- va erőszak teréie lépve öklével akarja szét- zúzni a sociális-lét szervezetének ódon ma- radván; ait. A munka általános elismeré- sétől, a műveltség terjedésétói, a közszel- ! lem hatályos felléptétől, szóval a társadalom ' reorganisatinjától varható csak e bctegesál- : lapotok javulása, megszűnése. j ; Hagyjunk fel az egoismus veszélyes ta-'Dával, tekintsünk minden jóravaló erdeket "közérdeknek, hassunk minden erünkkel a közérzület, a közszellem felébresztésére s már nag_\ oo soUt tettünk: Mert mitat egyik elismert nemzetgazdánk Karvassy inonuja: a köiérzülit szüli a liuupolgarokbau az"n megÍMneré>t. hogy az egyeseknek joleie az egésznek j. lététől saz egésznek joleie egye-sétói íeltételezietik. Kozér/ület szüli a társa-dalomi an számos kőzczcl előmozdítására irányuló egye-ületeket Süilardi'ja és ápolja az as>ocialió szellemét fejleszti az erőket és válik forrasáiá igen suk jótékonysági, em-beriségi intézetnek. — Sót mi tóbb, a kíz-érzüiet még vallási és erkölcsi műveltséggel is viszonylatban van, a mrnnjiben ott, a hol az utóbbi nem hiányzik, az ön?és félszeg hasonlesés korlátokra talál, az emberi'méltó- i s*g,s egyenlőség nagy elve könnyebben jut el- ' ismerésre, s egyik embernek a másik által va-lócsalárd kizsákmányolása is ritkább leszen, t A modern társadalmi szervezettel járó bajok, s ezekkel karöltve uralomra jutott ' kasztszellem leghatékonyabb óvszere az a s-s o c i a t i o, a társulás. Ha azonban czélt akarunk érni, jótékony intézeteink nagyobb ' részét ígészen más hasisokra kell fektetnünk, mint a minőkön most nyugosznak ; mert egv-leteink jótékony intézeteink szükkörben mo-zogYt, csakis egyes osztályok érdekeit kép- ') aUtUkoTies. viselve, nem hogy el nem nyomják; de erfo-bitik a kasztszellemet, a társadalmi osztá-lyok közötti ellenszenvet. Minden egyletnek,mint az egyéni col-lectio érdekeket összeegyeztető institutiónak — mivel tudvalevőleg a sociilis-élet-ben legtöbb súrlódásnak s azon ellenszenvnek, melylyel a munkások 8 a tő-kések egymás irányában viseltetnek, oka a töke s munka fogalmainak ferde felfogásában keresendő — elsó s legfőbb teendője \olna a munka s töke kö-zötti látszólagos különbség összeegyeztetése. Kz azonban csak az állam s az associatiók közrehatásával támogatott önképzés, vapy más szóval a felvilágosodás s műveltség ál-talános elterjedésével remélhető. Mindad-dig, mig az flnző tőkés osztály a szellemi s anyagi munkásokat — az embert csakis va-gyoni viszonyai után mérlegelve — nem mint a társadalom egy ik nélkülözhetlen or-gánumát, hanem csak mint saját czéljaínak alárendelt közegét lek.i.ti, mindaddig, mig a munkás a tókihatal'nibun csak zsarnokát, elnyomóját latja, mindaddig a so:iális bajok javulását még csak )emelni sem lehet, mert a különböző érdek s fvüogás az élet utain minduntalan összeűiközésbe jő egymással s a gyengébb folyton hátrálni kényszerül az erősebb előtt. (Foljutáu köv.) Az okos nem az olcsót, — hanem a c/.élszerüt és Jót keresi. As életbe annyiszor tapasztaltak e mon-dat igazságát, hogy ritka egyén az, ki saját ká-rán Dem tanulta meg eme közmondásokat: „Ol-csó húsnak híg a leve" a „fösvény kétszer költ és a rest kétszer furád' De sebol nr-m lehet ezeket észrevehetőbb saját káraokkal megta-nul ni. mioi az építkezésekoél, különösen iskolák, Ihkhazitk éa baromólak építésénél, mert épeo az épiikezések-nel szeretünk takarékoskodni és fosvenykedni,pedig épen itt nem volna szabad. üitját kárunkon taualni igeo drága iskola, sokkal jobb a más kárabói okulni. Jelen érte-kezésemnek is ez volna a czé'ija. Hazudtoljuk meg már ezt a ránk költött rágalmat: „kárán tanul a magvar". Legt-lúször is at építkezések legnagyobb hibájára mutatok. Fű biba mÍDd lakháxaiuk, — mind bázi Állataink clainál, bogy nem ele gendó téreeek, világosak és nem könnyeo szel-lőitelhetők. Pedig legtöbb betegségeinknek és báxi állataink betegségeinek is szülő oka a twzta levegő hiáDja. A ki ebben kételkednék, gondol-jon rea.hogy oly termekben, hol a Dép zsufulva van. a gyt-Dgéob idegzetfi nók, s gyermekek mily hamar elájulnak. Vagy kinértsUk meg ily beh re egy kisebb madarat, például pintyokét vigyüDk, ez ott csakhamar eltog dógleni, mert á lélegzés áhai éleüyélól megfosztott lég lojióvá vált. Melyben ha meg volt is eleDy, me^is a gyengébb idegekre, kü^nímen a kis madár ide-g«ir« öldökiüleK hatóit. Erre azt kerdimi«jd né-mely olv»só: hová lett, vagy mire fuidiltalott a Iev»-gfíneL ez«n elteli reVze, az elen\ ? A lég élenye tudónk állal vérünk széonoyével vegw-leg e^yi-Biili, vsgyiá verünk egy léatéuek elé-gését eszközölte. S ez ahal egy uj légnem ki*p xi'dott, tnt-)y S'éueav név alatt szelep*-! a l*-rtiie-»z-1 DM^ry h»ziartasabtáD.£z a tuj>ó Ifg, melyből ha íífl/n nj»-Mi ii\ ise>; van a köznusfg'-s Ievt-gó6*-n, már vt-s/ely'!s. szédülést, kxbulast, gondolkodás-baui ri-siüéget, nx^yobb mének t>eo pedig balált iu>vbel rlú — 6 rész éíeny vi-gj-i (wszelélele. Mi-dön ez*-n vet;yi vaitozas eszkozlódik, mely egy Dt-me a las»u e^^aoek, miudig bizooyos fuku me-leg f-jlódik. Azért u mndarak nokkal melegebb votfi allatok, miut azemlőst-k, mert gyorsabban forgó vérök több éleDyt eméfzl töl, de epsn ez okna) fu^va gvnrsabban el ÍH döghk a szénsav-val telt levegőben, mint más hlUt. A szénsav soktélekép fejlődik légsés, égés, erji-dés és roih»dR6 közben. Hogy meg is igen m"£ nem gyűl a bzabad levegt'ben, unnau van, mert egyfelől a közönség ^ légnél jóval nehe-zebb, s földre leszálló azeusawi a nedves fold nyeli el, másfelől a növényvilág levélzete állal vételik fel ésszivatik el, melyei a nupfén} bontó ereje a QövéDy belső szerveit.tébeD elemein*, szé nenyre és élenyre bont fel. Et utóbbit kigözöl-gés u<ján visszaadja azután a közlégnek. Azért oly egészségesek a szabadban tit emberek,mert az ?rd6beo,s mezőben levő levegő sokkal keve-sebb szénsavat tartalmaz, mint az épületekben levő levegő, hol állatok és emberek tartózkod-nak. Jligellenben nagyobb városok siegényebb sorsa lakói, különösen gyármunkások, kézműve sek és akik aszúk szobák báni huzamos tartózko-dásra vannak kárhoztatva, mily beteges, sápadt kineiésüek.Ha a meghallak s szüióUek saámaiá-nyát városokban és falukban is ügyelembe vasi-Mük, akkor fogjuk belátni, mennyivel nagyobb a halandóug vsroaokban, mint talaa. Keil e meg több Usooyitek a szén savval telt l»v«g< mit' g^s nataaáról ? Ha kell, elég van. Nézzünk csak be egy iu 1 lomott falusi iskolába, hol az egéhué-ges földmivesssülők gyermekei ülnek as iskola padain, azok sápadt aresárói ia lelehet olvasói a sxéos .v ártalmas, mérg«»ha'.i*4t. D« nemcsak ax emberek egésiségére, hanem ac allatokéra ia veasélyes a szénsavval tolt tUztáialso Uvegö. Ha mindeseket kellő ti^y»lemrn méltatja a ctaládatvii, okot gazda vagy bölcs kö«egeldl-jaró, nem f"gja sxeine elól téveszteni ac elvet, akár iskolát, akár lak házat, akár pedig barmai-nak ólat epitc-ssen.hügy a szoha a benne lakók-nak elegendő íriw léget njujihasson — ele-gendő tágas, — világos — és könnyen siellőx-tet'hetőoek építtet. Most már tehát csak az a kérdés, mekko-rák legyenek a szobák, melyeket építtetni aka-runk, hogy B«m túlságos nagyok, sem kicsinyek ne U>gyeDek.EtT£ csak agy feMhetünk meg,ha egy keves«t KúmiikbM. Például egy *WO!F ierem építendő, mely 60 tanulónak adand falai közt helyet. Miután több tudós egybehangzó számittsaik után tudjuk, hogy egy-egy gyermek minden egy órm alatt 12 kóbláb levegőt lélegzik be és igy 6 órai in kólában léte alatt 72 köbláb levegőre van szük- sége. S ba az iskola terem magassága 8 láb, ak- kor minden gyermek számára lü^jláb terület ■zámiiandv, mert csak igy tartalmazhat miodeo tanulószámára 12 köoláb levegőt (12 X B*=% köbláb ür jutna igy ugyan minden gyermek ré- szére, de leszámitandók ebból az iskolai bútorok, s magának a gyermeknek térfogata, i igy nem lehet igen több, mint 80—$4 kobláb levegő tar- talmat a 12, szög területből felvenni számi- táeba, de ennyi elég is.) Ezen számítás szerint a 60 tanulószámára a négyszög tér 720 LJ láb-ra veendő. Tehát egy isttola, melynek belső vi-lága 27 láb bosszú, ugyan ily széles is — ele* geodő. Az Ib6ö. évi iskolatórvéoy is <*gy 60 ta nulú saámáraaz iskolát agyao ily nagyságúnak határozta el. Egy 10 tagból álló család számára pedig a lakszoba, mely egyszersmind háló szoba is feltéve, hogy naponként egyszer ajtót, s ab-lakot kinyitva megszellőztetik, elég, ha 16 láb hosszú ugyan ily azéles belsővilággal bír. A fut tő kályhák építésére is nagy gond fordítandó. Kettőre kell pedig ügyelői, hogy a czélnak megfeleljen: . lóször, hogy jól me- legitMD, máaodssor, hogy a kályha nyila- sain a kályhában fejlődő veszélyes azénéleg- gőz a ssob* levegőjébe el ne terjedjen, öatótt vaskályhák, melyek belülről tüthetők, légvona- tot eazközló rácaozattal alulról ellátvak, s me- lyeknek füstöt kivezető csöveik magas kürtök- be nyílnak, — a csélnak legjobban megfelelnek, mert először a levegő belülről és alulról hatol- ván be, folytonos légáramlat van, szénéieg nem fejlődik, s a füstöt prdig éa a szénsavat a lég- áramlat a vas csövön keresztül a kéménybe ve- zeti, másodszor a asobát is jobban bemelegíti, mert a jó melegvezető tégla — v*£v kőfal Dem scivha'ja el a kályhától a meleget, mivel nincs a kál\ ha a fallal közvetlenül érintkezésbe. Ki- vált ha még ugy van a vaskályha alkalmazva, hogy közte é* a fal között egy pár láb távolság vaa. PATAKI G. Helyi hírek. — A „Zalai Közlöny 98-ik számá-ban azon interpellatió in ez teteit hozzám, hogy van e tudomásom a Csáktornya ráczkaoiz»*i megyei ut állapotáról a szándékozom e az ott elötordut botrányos esetet vizsgáUt alá venni. Nem volt száudekom a névtelen laterpeila-lonaü válaszolni, de miatan a muraközi hidakra tett közlést, a v»lo»ágot teljesen nélkülözi, uem az iniérpellaloüítk, de a közönségnek van sze-reccseoí a következő felvilagUrtitast adni A cs*kiorflya-ráczkaaixsMÍ megyei útvonalon as *rciz aha! el»odurt hidak me^épiiése végett C»a4ioruyáo, f. évi juoms 4 éo, mint előre köz-hírré teu butarido'Uia, — melyről az ismertebb valUtkozok küiÖu érlesiltettek, azonkívül pedig a hirdetmény eddigi szokás szerint &zolgabiró urak alul a megyébe körözve a Zala-Kgersze-gdo a .Scálláshax" kapujára kilügguaztve volt — Deurbanyi Eek, birachia Frrooez bíaott-sági iag, Vrantsits Karoly szolgabirú éc íleté-nyi Ferenci megyei méruök urak jelenlétében nyilvános ariejtés tartatott, a hol is éten hidak Pollák József es Nándor Lctipold bellatiocxi la-kos társvállalkozóknak 7lJÖ» in 74 kr kikiál tási ár helyett 1\XJO frtert, — miután jutányo-sabb igéret nem teletett — ki is adattak ; nem való tehát ioterpellálónak azon állítása, hogy a ni urakon hidak minden árlejtés nélkül adat-tak ki. — Azon állítására, hogy a hidakhoz szükséges fák augusztusban vágattak le éa hogy a kőtalapz&t most rakatik le, megjegyeztetik:, miszerint Uetényi Ferenc* megyei mérnök ur által esévissep^mber hóban a bidakhoz szüksé-ges fák megvizsgáltatván, szárazaknak találtat-tak ; nem lehetséges tehát, hogy azok augusz-tusban vágatuk; — az egyik hiáfó k 5 tála pia-tának lerakása azért történt későbben, mert még szeptember hóban elkészített hidfŐ falak egyike ket Ízben öaszeUülvén, a másodízben történt összedulés alkalmával mérnöki felül-vizsgálat folytán tapasztal la Lőtt, hogy a híd egyik felen az oMsedttlt tai alatt eróc források ranaak. melyekre kőfalat épiitni nom ihá a hid azon falét piiottokra kellett állítani, igr történt, hogy az építkezés a kitűzött határidőn tul húzódott. Végül még tudatom, hogy a csák-tornyai járás szolgabirojának jelentése szerint ezen hidak egyréaie már teljesen elkészült s a közlekedésnek át is adatott, a többiek megépí-tése pedig valószínűleg e hó végére befejeztetni fog. Zal*-Egerszegen, decz. 17-én 1875. Csutor Imre, alispán. — Nyilvános köszönet. Nem mulaszt- hatjuk eHgen tisztelt Szilvágyi Gyula evang. 1*1 késs urf. h. 12-én a .Kereskedelmi ifjúság Önképző-köre" termében tartott érdekes és éi- resetdus előadását ezronel néhány szóval jelle- mezni. Felolvailatott ihala pedig „a szaporo- dás társadalmi tényezői* czimü igen sikerült muokftja. Az előadás magában véve szigorú tudományos vala, melynek népszerű szavak kai való megmagyarázása azt hathatósan emelé. Igen t 8eilvágyi ur kifeju Darwin elméletet az ember származáaa, — szaporodása — ét, ne- me»bi:éaére vonatkozólag; az emberfaj fenn- tartásáról) eszméket különösen ismerettel fejte geté és érdekes felolvasását érthető példákkal toldá meg. A nagyszámú hallgatóság a legna gyobb leszül tséggcl kiséré a t. felolvasó kitűnő szavait és mindegyik azon óhajtásnak adá ki- fejezést : vsjha gyakran részesülnének ily élve- zetben. A felolvasást, mely lelkes tetszésnyilvá- nítás maliéit fejeztetett be, egy kedélyes «s- tély követte* Stnger Samu ur az egylet névé' ben rövid, de hathatós szavakkal monda áz igen becses vendégnek bálanyiiváuitását az érdekes felolvasásért és miután Szilvágyi ur erre válástól va, egyszersmint azon óhajtásnak adva kifejezést, miszerint a tagok sorába felvétessék, az éljenzésnek vége nem akart lenni. Még röviden említem, hogy külön féle szellemdus felköszöntések álul is lett az estéiy fűszerezve, melyek főleg az egyletre és ennek jóakaratu tagjaira hozattak. —■ Kíván- juk;, hogy az ifjúság egylete erőteljes virágzatra emelkedjék és hogy czéljai előmozdítására igen t. Szilvágyi Ur példáját uokan kövessék. Nagy Kanizaán, 1875. évi deczember havában. Gstettner Sándor. — Vagy kanizsai korcsolyázó-egvlet. A. rég megpendített kérdés — vaiabára tény- nyé vált és ily ctim alatt az egylet mull csü- törtökön eeli 6 órakor a keresk. casino helyi •égében meg is alakult. — £s ügyhez idő rö- vidsége miatt később ismét szólandunk. S. S. — A városi tanács elő terjesztésére a koxöa képviselőség a főtér kiklinkerezését el fo- gad U i arra egyelőre a helypénzjövedelmekböl 17,000 irtot engedélyezett. A munkálat a jövő tavasznál kezdetik meg. — A méterrendSMerröl a városi rend- őrök e napokban kitűnő ttikerrel tellek a ható- ság több tagja jelenlétében gyakorlati vizsgát. — UjoncMOUáS 187b"-ik évre. A véd- eroról szóló lttb'8. évi 40-ik törvény alapja Za- lamegyo területén a következőleg fogaoatoeit- utik: I-ső rajon 1876. január 15-tól 22-ig a kanizsai járásban, polgári elnök Marlinkovits Károly, orvos Maogio Károly. Jan. 23án uuzáa Kessthelyre, ott 24 tői 29 15, elnök Tersánczky l>ajo*, orvos dtor Uangin Károly. — 31 iken utazás Tapolczára, Tapolczán teb- ruár 1-tól 8-ig, polgári elnök Citigó I'AI, orvos dtor Unugin Karoly. Február 29 ikén uta- zás Bakaára — állítás márt. 1-tól 5-ig, elnök Thssy Miklós, orvos dtor Maogio. 6 án utazás Leudvára, Leodván márt. 7-iül 12 íg, elnök Horrátb László, orvos dior. Maogin. 15 én uta zaa haza — ezen rajonban katona elnök, ne- vezve mint avató tiszt, Halva József főhadnagy. — 11. mjun. J-muar 15 én utacas Csáktornyára, 16 tói 22 ig alliUs — elnök Horvaih Péter, orvos Urit«i Jauos megyei főorvos. Január 25 én utazás Perlakra, 24-iől 30 ig állítás, polg. eluokLisuak Ferenci, orvos útor Qríesz Jaoos. 3l-en utazás Lelencére — febr. 1-tOl 6-ig álli- us — polg.eluók Álariinkuvica Károly, orvos ünesi János. — Febr. 7 én utazás Pacsára, 8 lói 13-ig állítás, elnök Rajky Lajos, orvos Gnesz János. 14 én utazás Zala-Egerszegre, 15- lól 22 ig allilás. ~ elnök Ctuior Imre, orvos dtor Gness János* 23-án utazás Szt-Gróthra, 24-től márt. 2-ig állítás, elnök Beseenyey brnő, orvos Griesz János. Marcziua 3-án uuzás Sü- megre, 4-tŐl 11-ig állítás, elnök Bessenyey Ernő, orvos dtor Griesz János. Katonai elack az egész r»jónban Pisikor Tamás százados — és Lovag Dea Loges Ferencz főhadnagy. — Figyelmextetjilk a gourrnandia és li- nóm konyha kedveióit, hogy Gschaider A. wOroszlán"-hoz czimzett helybeli vendéglője ét- termében kitűnő osztrigák és többféle tengeri hal különfélekép elkészítve kapható. — Wtytfí**J$»««/nyomdájában nagy élénkség van, miután csinosan kiállított nép- naptárának elsó kiadása tiiezer példány ban vég- kép elfogyott, a második kiadás már néhány nap alatt meg íog jelenni. — BoUfeltörés A Petőfi utczában levő Günsberger János boltját decz. '22 ere virradóra feltörték s mintegy lOOfrt értékű csukor, kávé s lisztet vittek el. — 8»erkes9tÓ9éffÍ irodánkban takaró- papirok kaphatók, fontja 10 krért. — Semetke Lajos kis-komarom ura- dal mi tiszttartó or a nagy-ksnizsai önkén te* Jónef Up- ói oyoiwUtiiUjdoaos gjorut^to ayooUM, Htfj-ffn.iwt.ii • Ich habé die Éhre einem P. T. Pobliknm die höfliche Anieige zn macben, dass ich in G r. - K a n i z s a. Kazinczy-Qlste, (ehemals Bráuhausgasse) Nro 7 ein Bier-Depot mit EMeller errichtete. Am Láger ist Bier, Eowohl in Zwei, Ein nnd in Halbeimer-GebiDde, wie auch in Flaschen stets vor- rUbig. (J857 —7) Achtnngsvoll Aatoa Briefe und Telegramme wolle man gefálligst an .Drehers Bierdepot Gr.-K anizsa richten. Kohn Gyula iobcrgi é« diMmfi tarából figye-: ugy* inte legnagyobb rálwtíkot l..b.aja.lja.a(r«er<l kialliliaal ffVpTIin0^)6tPV~f1 írtlfí] karácsom es ujevi tar- gJöllUulJdluLULllUl gyaknak, (i»6i — 9) iexj><i'>||y|>i">bb áron. GYÓGYSZEREK ! Védjegyemmel ellátva. Neustein Fülöp, gyógyszertár a „^zenL-Lipóf-hoz Bécsben, a Planken* és Spiegel g»sse szegletén, ajaolja a i. ez. kozooségoek. ama v»- | lódi gvogjszerek Boroxaut, melyek minden esetben kitdounek [ biioDvuluk és biztos gyógyulást idéztek eló. Biion}Iivánjok eirri megtek.nibeiök. Xenthia, jelei gymoortzer, a , Nffbéikór ellen. Vi*]e Cap- görctot lecsillapítja, mist fogke- f sulce 1 frt 4 > kr. BOCS és szájvix is huznos. j Fagyás ellen, Beaame Girome ) kr. Bőrfoltok s bőrbetegség ellen Storaz Créroe 80 kr. Daganat éi seb-k ellen, párisi Íi tapasz, 3'; k »t, ■ Ertiébet- féle czakrot Tértiutitó labdacsok-kőnnyen szé- kelteti, vértizztitó ét telj éten ár- talBwtlzn; az alhssi aservek be-tegségeinél, váltóláxnzl, » mell- •sérv betegség eknel, bőr- é« s.em- Csíís és koszvény ellen, fájásoknál, tyeriDekt>et*-g»egek él női betegségeknél igen hatá-lyos ■ a legtöbb betegség kutfor-rása : a dugulástól megtéü. E lab-dacsok Titaruencyi ilynemr" ize-r*k közt legolcsóbbak ei legki- illa'os köszvéoyazeV 70 kr. Aranyér e. iiorer trjs, 1.60 K 6 a o g é ■ ellen, Margamten köaögésbonbon 3»> kr T y u ka-i •■ m ell<u, tyukisem- gyűrű 30 kr. 1 n-kerci » ikatulya- i Teliet«il«még ellen, (f-r- v«l. ISO labdacs 1 frt. j gei-er»tio-likorje 2 frt erö*uÖ és i Odiió szer. t Émelygés ellen, Perles J'Eth-r, ! 1 frt 50 kr j Hi»terikus női görcsök ellen, L»- chelles Nevroaiue 1 irt i*U I F 0 1 b a j o k ellen, Oreiilun 7i> kr J Magömlés t-k ellen Dr. Kré- { munt aranyozott UbJacsti 2 fi-t, Áimatlan»*g elleu, Cu oral- giöug>ök 2 ín. Oavaa fogakellen, ScfaHer fokI*tHtacs«i .5 kr. Sifbes f»Kitj ellen, gyerme-ki-knéi, a tilIaLyos nyakkeflaö 1 frt ÖU kr Vall—iax e.. clúnai golyúk 60 kr. óvszer ragályok ellen, Dr. Falmoat üardieiijs" 1 frt 50 kr., ehoiera illat-essencíi* 40 nr. Uflltiorulii elleu, fentőfa uivarka* 25 drb. 1 frt. Siem fáj álét txemgytiladás el-len. K. ICfaol UttBbaiMffll t frt 60 kr. és Romeratuuscn szem- tw-uexiája i frt. Hólyaghurut ellen (kankó vagy fthérfoijáij Ur. Caa«lJ«Iojccriuja 1 frt 60 kr Golyva ellen, golyvassttss 70 kr. Sápkór allén, TaHL*trau>»»óT(j Á ft Mellbeteiségeic ellen mű- vétzn*dv 7u kr. Hirigybetegségek görré.y rlleu is aj Sé^Rtflt kllll .keg{-k't ea kör ellen, norvégiai orvosi ual- xnr 40 kr., ezukro* n>inőséiben 1 frt 60 kr Cl ku*Ő kUIÓDlet(r bármely hy.ián ukfcöoetre. Latinadat ellm, Salicüanti- »*.■ raitio fru kr. Pipere* 6s iilatszer-czikkeliból igen nagy raktárt tartok a külöuösen ajánlom. A k^jak elTeutéae ú a korpa el Un, £1 beuito 1 írt 8U kr. p lodi A búr MiBwágv^tiQ .mcága «a po- huágáia ajaulom Cura Pearl páutát 2 fit. f.hér és rózuaiÍD por 1 frt es 6<J kr. tok és sze;>ló ellen, Anti* ma, 1.50 kr •, Dr. Bayer va-PulcuUTÚjJe 80 kr, 1.50 kr Ba>f>nS ueml, Dr. Callmano haj-feitéke 8 frt Cruq R par»tenr 3 ft FekMe él airga fogak •Uen. ai Odontio fogpor 70 kr Ismert franczia kdlöDlegességek ; Capsoles Katico 1 frt 60 kr. Iajection Matico 1 frt 40 kr. Capiules Tial 1 frt 40 kr. Ssivarkák, CansJis indicábót, 1 frt. Pau Peciorale George 60 kr. Fayard és Blayn papír 60 kr. Jaustárkovász lapok, Boggiotól 50 kr, egyes lapok 5 kr. Qatna Larocbe 2 frt. Páté Zed 1 f.L Zed «őrp 1 frt 50 kr. ünaranapur 1 frt 50 kr blaacard labdacsok 1 frt 20 kr. Puspnat de f.r Leras 1 f.t iu kr. Sirop bypophosptiite de Cbaux 1 frt 60 kr. Sírop de Quinquina roug 1.70 kr. Vin de Rueenud 2 frt. Valamennyi ismert franciia különlegeBsegek a legolcsóbb áron. Nagjbaru váíárlók elönj-ben résztisüloek ; miodig ínm raktárt Lietyg buakivoaaU '/t font 84 kr. Dr. Pfeffennann fogpora 1 25 kr. Polt reieilauajkeiiöc*e 1 frt 60 kr. Dr. Brovo hajépestartó I tartok a követkesókből: Tömöri WU STájczitej 50 kr Mettle gyermeklitatje 90 kr. Dr. Gölu étpora &4 kr. Anatberin asájvíx Popplol 1.40 kr. Dr Heider fogpora 35 kr Ajánlom nagy raktáramat: illatszerek, szappanok, kenőcsök-ből itb. az eJaí párái ciégektf!. 8zaUczll-8zappu, » legjobb ét legolcsóbb szappaa a világODj a 2ö kr. A Compagoie trancaiac csokoládéja fontja 60 krui! 3 frtig. Va-lódi orosz thea, '/>funt' lrt-Raktár mindeauemú gjókíjmÜAZerek, u. m : ŐnklyStirOXÓ fe«S- kendók, kötelékekből a legjutíoyosabb árakon. HagyrakUr fogkefék, arrzfesték e« máa plpere^xikkrkból Felbirom mindenki figyelmét a kulfoldról behototl leg£ Bomabb borokra, a. m.: laW^e, naf7 övc^gel 1 frt. l Ctampagner oagj palacsk 3 frL *t--j9lHn U(; palaok 1 frt 5a | Madnra, uagf palánk 2 frt 75 kr. Caablia, OHJ palacak 1 frt 60 Ír I Halira. n»fj palacik H frt 75 kr. KitQo6 Rham 1 frt 10 kr. BV M»ti*n&rU»rkct heÍTliól, IIÍÍDIU B*rlm ii ?áriib</l pro ««1MU enÍMi aaaala m.il.a wljtaitek. A koldaniojek kénpeu nq ntác»é'ell«l «iako«lilMtiiak. (IS44—S) Árverési hirdetménye Köztudomásúi tétetik, hogy a fökáptalan zenyéri ara dalmához tartozó zenyéri 2 kerekü vízimalom, 4 hold fold, | 3 hn!d rét hisionvételéTcl,- nemkülönben 6 drb szarvas-marha ntáni nyári legelővel az 1876-ik évjannár 9-ik nap-ján a legtöbbet ígérőnek árverés utján 3 egymást követő évre, ugyanis 1876-iki szt.-György naptól egészen 1879-ik i szt.-Györgj- napig bérbe adatni fog. Az árverelík az ajánlandó bérlet lO'/.-jét « irverés napján bánatpénzül leteendik vagy pedig fennebbi összeggel ' ellátott zárt ajánlataikat az alábbi tisztséghez czimezzék. I A bérlet közelebbi feltételei az alábbi hivatalnál be- tekinthetek. '1877-2) Kelt Tapsony, (a. p. Nemes-Vid) decz. S. 1875. Az urad. tiszttartóság. Karácsonyi és újévi ajándékok legolcsóbb árak mellett n nagy vilaiztekban kapbatik KAMTZ C. papír- és diszmd raktárában dapi-Mt, V. ker, Uorott)«-ntcsa, 12. Vx. A. 60 krtól 2 frtic 1 írt- , S . . 90 10 . s » , ." JO 6 1 10 ,' 60 2 — . 70 2S 8 80 6 20 1 5 5 IIIO látoeató jegy 6nom briitolpapiron . 100 lrrélpa|>ir éi boríték monocrammal Irrtmippák b«Tendexéwel vagy anélkül Teíjei íróasztali béren<ifiei .... F^atidoboiok elegáns kiállitáaban . . Legfl mmabb tvajexi él franczia rajzenkfizök 1 . — T-'lldo'ozok, iróvzerrkkel berendezve Albánok ritite él cabínet képeknek Zbk Pipcrt* dobnzok etegánaan bereodesre Ssiv&rtárczák ég doliánrUrtók .... Peuztá-czák a legna^robb választékban kalónöiei) »jánloTn a t. ex. kozftnié* fiirr**'Tnébp ntgv rnk-táran*t valódi MftI é« tra»czla pa»lrkilSal«fe»ieflt«kel fytri árta, T.l*mím ittti.ee nem emlueu c.iuoi tárnyvkat bTMOt, bér, fohá ét tleráltOtHtléf a legnagyobb választékban igea ja- ir»k QK-il- U Levéibeli meprendílé*«k gyorsan ét pontosan atáa- mellett eazközólretDek. Kanitz C, (1862-7) papír- i* rfii-mú-áruk raktára Bud*p-»l«D. Karácsoni és ujévi ajándékul ajtul MllUoIer Oűön ékszerész Nagy-Kanizsán. Fo ntcza, 3. szám alatt: 1 fit 50 krtól fogra egén 10 frtig. 4. 6. 10, 12, h-t ét , 60 Aran^- keresztek w merluillnook . ejttrSk 60 50 10 120 15 3 íntól 2 „ ÍDejrombok párja2 s óralánczuk 20 itttst , 3 Tovibbá arany garniiu-ak, karkötők, etütt ev tálczAk, fTTfrtvmtarlók és m^g sok Q szakmába vágó ciikk, miod legjatányosabb iroo. — M^greodelések acoDnal potta atiovét mHllett is osxköiöltetnek. (1876—3) OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Néhai Tallián József ur ágához tartozó csa- ládtagok felhivatnak-, hogy a családi választ- mányba egy képviselőt választani s ebbéli válasz- tást az alulirmak 1876. evi január 16-ig tudo- mására hozni szíveskedjenek, a választott egye- temben ugyan az napon Veszprémben tartandó választmányi ülésbeui részvétre ezennel felké- rctik. (1881-2) Vönóczk, decz. 5-én 1875. Marton Pál, családi választmányi elnök. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Előnyös alkalom karácson, és ujévi ajándékok bevásárlására. Legrövidebb idő múlva uj bolti helyiségembe átmenendó', a könnyebb visszahurczolkodás vé-gett minden disznemü és játékárak, ebédlő, thea és kávé készletek , asztali és függő lámpák végeladási áron adatnak el. (1875 — 3) Tisztelettel fioseafeld Adolf. üres fogak kitöltésére oinc* bmtálToubb ét jobb ner, mint dr. P*M [ 8- adv. foeor. voi úr (Bocíviro*, B>>gnerguse Nr. 2.) fojonjt, melyet min. denki könnyeo és fájdalom oclkftl bebelyeshet odrai fogaib*. mely astáa a fogrémekkel éa foghn»&l telje«en egyeafll, ■ a fugákat a további elromlástól o*ja • a fájdalmat oa<ll*pitj&. Aoatíierin-szájviz Dr. POPP J- G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, St&dt Bognergasíe, Nr. 2. Ivetekkel I frt 40 kr., a IegkitQa5bb nencsibo* logflajdalmak- bun, gyuladá--oknál, a fogbu daganatai- ét iebeinél; fölolvuxtja a l«Uso fogkSvet ÍM mcgak^dál/oua annak uj keptodéiét; « ingd fogakat a foghui erÚaitiae álul izílárditja; • midőn a fogakat e* foghast minden ártalmai aayagoktól megtisxtitja, a isájaak kel- lemet frineséget kÖlc»Cnöi éa már rövid bannálat után eitivolitj* a kellemetlen Magot (1540-30,/ i^natlierln Tovpasta Or. POPP J. ti. cs. k. udv. fogor-ostól Bécsben. Eien kí*«itmény a lehelet friíseitg-ét éi tiaitanágát fentartji, aionkival a fogaknak hófebéraéget kölcsön5• ások romlását meg' akadályoxaa é» foghut eróabiti. Dr. Popp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly **ip»* tintitja, hogy annak naponkénti aaax-nálaU által nemcsak a kBiBnság-ea iogko eltávohttatik, hanem a fogak iomancsa éa finomsága ii mindinkább tSkéletegbul. Kaphatók : )iagT-K*nis*án : Belua Jőuef gyógysse., Ko»«nb,erg ltot«afeld, Weliaeíi, J. es FesielbolTer J. kereakedétíben. — fápáu r»ch«p#n J., Kesstbetycn : Pftssterer gyégyssereas, Singer M. W'eia A. Z.a.la-Eg«meg*n : laóó t".t gyógyuereix. Kaprunesán : Werli fjÁgj- seres*. Varasdoo : HaiUr gyogyasM-ést. Sümegen ; üorner K*jot. 8>om iatbely«n: PiUírh Ferenca «s ttuilolf gyógyaxer. H*iár5rvidéki ái.-öyör ^fir.. Fibie S. C. Veaxprémben : Meyr Tuaskau, ugy Quthard Tiv*d*i í» 6■inai. — Saekesfehervárott i Legmann A. Hrauu J. gyógyít. Lova* Beténybea: Beul«r g/ógyu. Katocaáa : Uorrátb K. gydgyixeréM. Ke< kemiUn: MiLfaofw ea Macbleid gyógyas. Pakaun : Hónán J ^ógy Körmenden; Horváth J.Somcenrend gyógysa. KaposvároU: Kobn BlSgl, Belua «f 8chr5d«r g/<Sgyas. Ssegasard: Brahaxy gyógysi. - Bonyhádon: Kramotin J. Öaigelvárott:Barwarth, daiamon gyógyn. - Baján : Miebitkch 8t. *a Hersfeld fiai, ugj Uenog Ignácsnál. — Féciett Asoloay W. é* K. Zách, 8ip6c» gydfyia. Kárádon: Zadabánnky gyógyss Maxcaaliban-- Kiaa gyógyu. — Tolnában : Öratf gyógvax. — Dnaaíöld ár ott Lnkácsgyogyai. - Sieot-Györgyhn: NOtkig. — Alaó-Leadvái, Kia> rvArja*. Hohnnrjon; Simon t^Ary■*•'•*» uraknál. Árverési hirdetmény. 22. , =r— whoB. A zals-egerszegi kir. törvényszéknek, mint telekkönyvi hatóság-oak 6623. sz. a. kelt végzése folytan köznirré tetetik : mi*seriat as usi-trák központi földhitelbank igazgatósága felperesnek ifjú gf. Batthyány Zsigmond szent-grutbi lakos elieni végrehajtási ügyében a uent-grótlú uradalom és pedig a sseut-grót hm városi 8. SL. tjkben 1. 1—7. sorszáutu. ugy ezen tjkóoyvtten a dáfordi az. tjkben 1—óó. BOT számig a szt-grúth p-tarosi 194. sz. tjkben l 1 ét t 1. 2. sorszámig, az udtarncki 167. sz. gkbeu 1. 1. %OT%X. alatt, — a báty ki 194. sz. tjkben 1. sorss. alatt, «z aranjodi ÍJ tjkben 2—i. sorszámig, a csáfordi Stt. MM. tjkb«a 2—11. 13, 14. sorsz. a. szeut-peteri 113. sz, tjkben 2. sors*, a. egeszén alperes tulajdonát képező ingatlanoknak, — to>ábbá a szest-peteii i7 tjkben 1. 2. sor, a steut-peieri 19. tjküen t *■ törsz, a., a^ srauyodi 10. sz. tjkben 1 sorsz. a. — a izent-péieri 77. tjkuen 1. sorsz- a. — végre az aran>odi 24 sz tjkben 1. sorka. a. twyegysen ingatiaoukból ifjit ijf. Batt-hyány Zsi^moudot illeiÖ részére, mégis ezen f hősegek u. i.»*ékai és • zekuez kotöit kitebü kir. haázonvételek illetve, regaÍjuvédelmeknek 933,006 frt o. é. becktLt iog«tl«ji birtokuak ei&rvéreztetése 2137. sz. a. tegxé&afll etiendeitetven, ennek foganatosítására hauriuőQl 18Vtí. évi márcxias hó &-ik, ssftKség e»ete6en 1876 evi april ho 6*ik napjának mindenkor d. e lü óiaja a helytz.nere kitíttfcuk oly bozxáadással. hogy ezen birtok ac alábbi feltételek ueiint az első arteiésen csak becsáron felül, a második árverésen bccaároa alul is el fog adatni. Árverési feltételek: 1-ör. As uradalom együtt adatik el. 2-or. A kikiáltási ár a becsár. Sor. 6%-toli bánatpéuz leieei,dó 4-er. A vevófelek a Teteiárt knretke-cókep icnzetni kötelesek u. i* az 1-ső részletet az árverési naptól *zá-mitva 2 hó alatt. — jl-ik részletet az árverési nap;ól szássitva 6 hó alatt. JH'ik resxietet as árvtresi napiol ssámiiva egy ev alán < B j-cdig mia- den egyes resaleitől a bírtuk bal épes napjától számítandó 0 ^ kamatok-kal a zala-egerfczegaiD.kir. auóhivatal, tuiot a s.-egersxcgi kir. tOvkzék letéthivatalába előre kieszközleodő utasitás folytán befizetni, a meny-nyiben azonban as uradalmat végrehajtó osztrák központi földhitelbe ok tenné meg, e» esetbeo álula csakii annyi összeg nzeteodS le — as ár-verés jogerőre emelkedésétől számítandó 14 nap alatt, — a mely as elő-nyös lételek é* e.őite btkebiezttt követelések kiegyeníiié*ére &zUkséges, — a hátraJékos vételár pedig követelése ei éjéig bi számítandó —az ezen I fölüli netaláni vételár azonban a feltételek szerinti idóben szinte lefize-tendő leend, — megjegyeztetvén, miként vevőnek szabadságában álland a vételárt egyszerre •■ a fentebbi hataridók elótt befizetni; a bánatpén> utoUó részletben tuiiatik be, — a bánatpénz és Tételári részk-tt-k vagy készpénzben, vagy peati 1-»Ő hazai takarékpénztári könyvekbea leteen-dők, azonban tevő es utóbbiak nt-taláni értékcsökkenéseéTt talajdonjoga bekeblezeseig szavatossággal tartoeiK. 5-Ör. A megvett es haszonbér tár-gyát nem képeiö javak mindjárt az árverezéa befejezésekor a vevő hasz-nálatába adatnak alul, a mely időtől fogva egyszersmind miodenfele terhek a vevőt fogják illetni. A huzoabérben adott javakban és különö-sen haszonbérlő által használt épületekben azonban tekintettel az árve-rés foganatofcüásara kitűzött határidókra — kötelez vevS a bérlöt az elárverezendő uradalomra bekeblezett baszonbéxi szerződés 28 p. értel-mében 1876. october hó l-ig háboritlanul meghagyni, — viszont köteles berló tűrni, illetve megengedni, hogy az uj vevő őszi vetések megté-tele végett mezőn a szükséges lépéseket is intézkedéseket megtehessen, mely czélbol köteles bérlő egyúttal az uj birtokos marhái «a cselédsége számával ssdkaéglendő, habár bérleti épüle:ek is az istállók használatát az uj vevővel megosztani, — 1876. évi october hó 1-én azonban bérlő kuteles as elárverezett egész birtokból minden ingóságaival kimenni. As | uradalom birtokbavewle napjától fogva mindennemű terhek a vevót íog-; jak illetni. t>-or. A vevő köteles a megvett birtokon lévő épületeket as árverést követő napon a vételár erejéig saját kara és veszélyére tfizkar ellen biztosítani. 7-er. Mihelyt a Tev8 as árverési feltételeknek elegei tett, résxére a megvett jósság tulajdonjog átíratása hivatalból fog eszkö-zöltetni ; elleakezu esetben ha a vevő a feltételeket pontosan meg nem ; taruná, a* eladott birtok a bánatpénz elvesztésén fel dl ujabban a vevő köluege éa veaaélyere fog elárverestetni. Egyattal akik az elárverezett javak iránt tulajdoni vagy más igényt énén/etiihetni vélnek, felhivatnai, hogy igény kereseteiket a hirdetmény közzétételének utolsó napjától >"* miiudó ló nap alatt nyújtsak be, kttioabou egyedül a vételár lol8>'e~ gére fognak utasittatni. Végre felni Tatnak azon jelzálogos hitelezők, akik nem a telekkn hatóság székhelyen vagy auotk kőzelebeu laknak, miBzerÍDt a vételár felosztása alkalmával k-endó képvisclteiésök végett a hatóság saékhelyea megbixottat lendeljenek éa aaaak nevét az eladásig jelentsék be, el-leosező esetben a hivatalból kinevezett goodnok álul fognak képvisel-tetni. A vevő köteles a megvett birtok épületeit 10,000 frt o. é. erejéig tuzkáx ellen biztosítani. Távollevő jelzálogos hitetezSk részére képviselőnek Hajik UtTia-•rszegen székelő agyvéd nevestetett kL £*!• Zala-Eger szegen, 1Ö75. évi deczember fcó 11-én tartott «ir. torvényuáknek mint telekkönyvi hatóságnak Illéséből (1882—1) kir. törvényszék tsldkkBnyvi hatétiga. _ , 1876. deciember 26-4n. 1O6-1K szftm. Tisennegyedlk árfolyam. MrtWMa* Skaaáboi p«tittorta« 7, áuuodnor « • a»»J»ii további •orart 6 kt. SYILTTÉKBKK (orooa-ict 10 krárt »•- j ■jirnoc f«l , Eiocttári ÍHatik miadaa [| ">•(;•< birdetíaírt kU 1 50 kr. fiaat.ndS \ n recl»m»ü6k uU- i iM keutf-kiuidbos Mr- Takirékpéutári epdlet, fogadtatnak «1 Ketiratpk Timi aaai ZALAI KÖZLÖNY i előbb: KÖZLŐN "XV tagy-Kaniz«a várw halyhatóíágának. ne»külinb»n.z „első zalai ügyvéd-egylet", a „nagykanizsai ksrsskmtelni . íqarbank", a .nagykanizsai takarékpénztár" a .zalamegyei általános tanitó-testOlet', a .Zala-Ssaiogy' gózhajézasi rétzvénytáriulat t több negyei ét váresi egyesfllet hivatalos értesitéja. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csúKirtökön, aiegjeleud vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. A 1876 ik évi 15-dik évfolyama. Jao. — decz. egész éíre . . . 8 frt. Jan. — jun. fél , . . . 4 , Jan.—mart. negyed , . . . 2 . Az előfizetések mielőbbi megtételét kérjük, bogy a lap rendes küldésében fenn-akadás ne történjek. Kiadó hivatal- Jótékony intéieteluk s a lem. (Foljtatáa.) Az associatiuk vannak tehát különösen hivatva e viszáss&goknak véget vetni. A lökések s anyagi munkasok közötti ellensé-ges érzület csakhamar megszűnnék, ha jú-lekooy intézeteink lehetővé tennék a gyen-gébbeknek, az erősebbekkel való versenyez-betest, ha a tüke-hitel és munka-erőket ügyesen cuncentrálni tudnak, ha az önér-zettel birő, de önállóan gyenge s tehetetlen munkásokat s kis iparosukat nem alamizs-uakép állami segélyre, hanem mint az An-gliaban, Belgiumban, Vranczi&urszágbaD, .Németországban történik, önerejök, anyagi s szellemi tehetségeikre utalva, az egyetem-leges jótállás s önsegély alapján egy közös érdek ü jogi személyiséggé colligálnák; mert ez által nemcsak azt lehetségesitenék, hogy az alsóbb iparos-osztály versenyre kdnetne a lókehatalommal, hanem egy-szersmind a szédelgő versenygés, a tulbsj-iu:t iparszabadság felszeg hatásai ellenében is sikeresen működhetnének, a tőkét, mun-kát s értelmiséget szorosabb érdek-soüáarí- tasba füzve^ a takarékosságot előmozdítva a vagyon s jövedelem aranyosabb megoai-lisát eredményezhetnék, a proletariátusnak véget vetve, a munkásosztály anyagi hely-zetének javulását előmozdíthatnák s igy az osztályok közötti elszigeteltséget s fugge-tegséget kevesbítve, a kölcsönös ellenszen-vet vagy egészen megszüntetnék, vagy ész-revehetoleg kisebbítenék. Különösen a takarékosságot kellene intézeteinknek mindinkább előmozdítani, Tagadhatlan, hogy a nép természete, mű-veltségi foka, gyors igazságszolgáltatás mind oly tényezők, melyek mint a takaré-kosság tényezői szerepelnek ; de különösen az álladalmi s társadalmi intézetek kötele-sek oda hatni, hogy a munkásosztálynak al-kalma nyíljék megtakarított filléreinek el-helyezésére s további hasznosítására. Mert gondoljuk csak el, milyen lehet ott akár a szellemi, akár az anyagi munkás helyzete, hol nincs egy takarékosságot előmozdító intézet sem? Utolsó fillérig kiadja mindenét s mint áz állat, csak napról-napra él. Milyen lehet az ilyen eu ber kedélyállapota, ki a takarékosságra nem is gondolhatna, a jobb-lét s egy biztosabb jövő reménye nélkül él, tengődik? Cudalkozhatuuk-e azután, ha az ily egyén minden pillanatban kész a társadalmi rend fel forgatására. Mert nem mindig az anyagi körülmények ; de nagyon gyakran a kétségbeesett lelki állapot ragadja az ily szerencsétleneket a társadalom elleni merényletre. Emeljük az associatió áltál a munkás-osztály takarékossági hajlamát s kiemeltük őket szerencsétlen helyzetökből, a proleta-riátus iszonyaiból, lecsillapítjuk a forrongó kedélyeket, oly helyzetet biztosítunk az el- nyomottak számára, melylyel megelégedve nem sővárognak másokéi után, kibékitjük őket sorsukkal s nem lesznek a társadalom többi osztályainak ellenségei. Segélyezzük az associatió utján az alsóbb néposztályt. Mert ne higyje senki, hogy a pénzsegély er-kölestelenségöket, kicsapongásukat mozdítja elő. Hány kétségbeesett embert lehetne Sokszor még a jó útra téríteni, hány nyo-mortói üldözött dobná el a zsarnokára emelt gyilkot, ha anyagi helyzetén gyorsan, csak némileg is segitnének. Bármely associatió, legyen az azután egylet vagy intézet, azonban csak ugy fogja a kívánt sikert eredményezhetni, ha tagjai között erős a közérzület s a kitűzött czél eléréséhez van elég erő, éberség és szakér-telem : mert ellenesetben csak meghason-lás s még betegesebb állapotok előidézője lesz. Az államnak e tekintetben más teen-dője nincs, mint a jogos czélu egyletek s in-tézetek alapítását nem gátolni, nehezíteni, vagy azok ide-oda költözését, gyülésezéseit nem akadályozni. "a pedig azt akarjuk, hogy a töke-hatalom, az anyagi és szellemi munkás-osz-tály közötti kasztszellem kiscbbüljőn, vagy egészen megszűnjék, alapítsuk társulati rendszereinket a belső érték és képesség, a munka, a szorgalom, az öntevékenység és takarékosság eszméire, mert ez alapon emel-kedhetik az ember sociális rendeltetésének legmegfelelőbb polczára. Legyen a tár-sulás valódi őnmüvelődési és gya-korló iskola, melyeken az egyéni, a csa-ládi, a polgárzati rend, jólét és emelkedés alapszik s melyek érvényesítése egyfelől a munkásban és iparosban ön becsérzettel s az emberi és politicai hivatásosság öntudal- mat ébtesztí, másfelöl óvó- és ellenszer-ként hat mindazon utópiák és ábránd-tervek tekintetében, melyekkel számos újkori nép-boldogitók — illetőlek ámítok — a fénálió ipari és gazdásági rendet ép m.gin.if a munkásosztálynak legnagyobb veszedelmére és kárával átidomitani, vagy ép felforgatni törekszenek,') Több felvilágosultságot és műveltséget I s a nagy többség befogja látni, hogy a tár-sadalomnak ép oly szüksége van nagybirto-kosokra, vagyis a társadalom azon osztá-lyára, mely az állam közviszonyainak veze-tésében függetlenül és önállóan ténykedhe-tik, sünt anyagi érdekeinket — humanitá-rius czéljainkat előmozdító anyagi, s szellemi — munkásokra, vagy mint nemzeti életünk képviselőjére, conservatismust, anyanyelvün-ket, szokásainkat, hagyományainkat híven őrző mezőgazdára. Mert vájjon nem azon tiszteletnek hiá-nya, melylyel egyik osztálynak a másik irányában viseltetnie kellene, nem a szelle-mi éretlenség-e oka. különösen a kasztszel-lem mai uralmának ? Írják a szellemi hala-dás igéit művelődési intézeteink zászlóikra, legyenek a civilisatió terjesztői, apostolai, s felébredő közérzület bizonyosan porba ti-porja a rideg egoi&must, s diadalra juttatja az emberi méltóság, s jogegyenlőség ma-gasztos elveit, a méltánylat szelleme fogja áthatni az emberiség cselekedeteit, s az er-kölcsi érzület hajlandóbbá teszi az emberi séget egymás kölcsönös támogatására, s a társadalom egyik osztálya nem megvetni, de tisztelni fogja a másikat. De mérgezzük meg az erkölcsiséget, hatványozzunk a tudomány hamis tanainak, s megteremtettük korunk ') KaaU Gy. NemzctgazdaságUu rendszere. TÁRCZA. Deczember 25. Kincsen virág, nincsen madár, M.vu a f«l«Í, knd ax igen; Mégi* annyi öröm ragyog Szerte a vidéken. Hint a piros nyári sugár. Felgyűl a stiv láni-hevével ; S hol előbb tán barcm tanyásott. Most a béke székel. Egyesül a fájdalom, kéj, 8 vigass, remény leas belSla ; Áldja a dúj, míg a attginj MegÜdvbzül tőle. Testté lőu' a titkoi ige, Hogy szeretve itt lakosaik; Képmásait felölelni hzáUt le as XaUnaég. Vak stolgajig Ősi láncait Széttöré a jog eaunéje, fi ©pyeiiiSsé'g tQzt« feli ír Záulaját föléje. Kivirult a bitnak fája, Ünnepe lett a világnak, R Ment gyönyörín, gyermekei Híven outo*ána.k. Jelképe ott dUteleg már, <'«opa mosoly minden ága .... CdTtixfilt légy Bxép Karácson boldogsága ! HAJÖATÓ SÁNDOR. Kínai levelek. (Vég..) V. A BOCI ál ie viszonyok eme vázlata mellett körültekinthetnénk * város külalakjára is. , Hint emliiétn, kedvesó főkvéaéDél fogva a j város aagv keretkedóet pootoeit Össze, forgalma i tehát éléuk, utczáí hemzsegnek a tarka néptö-: megtol; lakossága ugvan nagv, de a kin&í epit-j kezesi hagyományok miatt roppant szétterülő, ! mindenütt hásikertekkel, beépítetlen területek-kel meg a város belsejében is, ujabban azonban ai épitkes& némi haladást matat, de szakadó-sottan és as&bályUlanal. (ieologiai vissonyánál fogva nagy a sár és piasok, e város legnagyobb t*re és forgalmi ütere valu^ágos trigyatenger, kiállhatlan büz-■el, oroko* ganéjuvakkal, pocsétákkal. A fővonalakon a kereskedés és ipar elég népes, élénk, meglepett azonban a kereskedők ÁSOD szokása, bogy minta áracsikkeik legna-gyobb részét a sséles utcsákra rakják ki agy, hogy alig lehet járni, különösen a faáruk állít-tatnak nagy számban ki, melyek habár nem is mÚvésti alkotásnak, hanem többnyire durva lá-da és hordó alak a primitív ipara tárgyak, de igen nagy ssámban állíttatnak ki. Miután a folyó közelsége miatt gyakoriak • sselek, a ssemét csak az utczákra hányatik, mit a legkóselebbi szél ssépen eitjsztit. Itt találtam a legjellemzőbb legeltetéai módot. A gyümölcstermelés és fogyasztás fe-lette nagy, a gyümölcsfogyasxtás azonban mindjárt as ára beiyeken történtén, a több-nyire osontár gyümölcsök magra és hulladéka aa áruterftken marad, a mi fölélte oagy pitikot okosna, más mód hiányában tehát a píacxi le-geltetéssel segítenek ugyanis: ha a gyumöics-árusok eltávoztak, a páutorok egj-egy falka sertést hajtanak a píácsokra, melyek a magra-kat és egyéb növényi hulladékokat felemésztik, praktikus mód, fókép ha meggondoljuk, hogy esen sertések a piacsi trágyagödrökben fetren-gés által kedvelt commotiojukat végezhetik, sAt ezt elvégezve, még vakarüzásukról is gondoskod-va van, a piacxok ugyanis fiatal fákkal vannak bekerítve, ac állatok elleni megvédésükre erfle tuskÓTal ellátva, miben a sertések kényelme-sen meg vakarhatják piszok és sárral bevont bundáikat Sajnálom szerkesztő1 barátom, hogy hiva-talos teendőim miatt Nag-Ykant egyelőre el kell hagynom, de remélem, hogy nem sokáig tart; vagy pedig hasautazásom íog bekövetkezni, bizton nem Ígérhetem ugyan, de lehet, hogy visszatértemmel népéleti tanulmányaim .tt foly-tathatom és jegyzeteim alapjain egyről-másról szerkesztő barátomat is tudósittatum. Isten önnel. a b. Balatonnál. — Smidt Lajos barátomnak. — Balatonnál elmerengje állok, Le-le hajuk rám a fixnek lombja, Kalapomnak árralánr hajával BllS játuik, ■ ■zálasként kilopja. A vii tükre oly ékes világos, Benne ragyog a nap fényes képe, Belenézni híven lehetetlen. AB embernek elvé«* isemefénye. B köanyet ejt a vándor le a partra Kskam Qf7 is osorg a kono/tsi árja } Hej ! kiváltkép, hogyha rá gondolok A nagy napnál féoyesb, azebb leányra. Most ü épen arról goodolkosva, MegkOanyesea barna szeretőmet, 8 üdvözletem, forró UdvOzletem Átadom a rohanó felhőknek. — — — RUFFY f>ih Röppentyűk. L Élet és erSnek Ési a fZrugója, Szerelem s hftaégnek Csalódás a dija. 1L Édes az élet, Édesebb a szerelem. .Subadság' nélkai MiodkettS gyötrelem. m Zsimnegyenek a siéléo, Nagy-Kanizsán születtem én, Nagy-Kaniita meKŰváros Abban vagyok pstikáros. Kis patikám mindig nyitva Kjjel, nappal világítva. Kis patika: as én szivem Lángol, ég benn a szerelem, IV. Ki rostáját folyton A kebelín tartja, Hamar hervadni keid £■ elvési illatja. FAftlUB T. beteges viszonyát, csak növeljük azon tar-balens elemet, mely a társadalmi rendben el-einyomóját látva, mioden pillanatban kész a sociaKs forradalomra. Mert ba az ily ferde széliem iránylatok alapját keressük, igen sokszor a sziv romlottságában fogjuk azt megtalálni. Nem Lassalle idézte elő tebat a sociális élet kísérletét, banem a viszonyok, az általános erkölcsi sülyedés ; „mert ily szellemi járványokat ép oly kevéssé tod egyes ember előteremteni, a mily kevéssé volt ké-pes Mirabeau vagy Danton létrehozni Fran-cziaország első forradalmát.* Igyekezzenek intézeteink a munkásosz-tály közönbösségét megtörni, ön becsérzet ö-ket emelni, munkakedvüket felsőbb társa-dalmi czélok elérhetésére fotózni, gondos-kodjanak a vagyontalanokról, csepegtessék a különböző osztályok keblébe az egymás iránti tisztelet, s bessülés érzeteit, szélesbit-sék a civilisatiólátkörét^igyekezzenek enyhí-teni a szegénységet, a nép nyomorát, egye-'sek terheit, nyissanak tért a nyilvános mun-kásságnak, nyújtsák kezöket az elnyomottak, s gyengék felemelésére anélkül azonban, hogy a gazdagaá&ot korlátok közé szoríta-nák, egyenlítsék ki a követelést a tartozás-sal, igyekezzenek a munkabért emelni, a fá-radságot alább szállítani, a birtokosok meg* támadása, vagy existenciajuk veszélyezte-tése nélkül a tokét democratizálni, a mun-kások és birtokosok közötti ürt betölteni, az alsóbb néposztály poliücai érleiödését elő-mozdítani, a munkaosztás jelentőségét meg-értetni. S e két utóbbi különösen a művelt osztály kötelessége; inertmajduem bizonyos, hogy korunk legbonyodalmasabb kérdése könnyű megoldást nyerne, ha a felsőbb ko-rők tevékeny elemei lennének az associáci-óknak. A boszu, s irigység helyében csak-hamar a hála, s tisztelet érzete támadna fel a nép keblében, mely még csak előbb min-den pillanatban kész volt a tőkehatalommal véres tusába keveredni. (Vége köv.) Az okos nem az olcsót, — hanem a ezélszerüt és jót keresi. (.Vége.) Második hibája, sok épületnek, iskolák-nak, lakszobáknak, hogy nem elég világosak. Pedig a sötét szobák, istállók stinte egészség-telenek. Nem tapasztaltuk- e,hogy az olyan BZO-bák, melyekbe a napfény nem hathat, penyhedt nedves levegót tartalmazó a k, a mi okozta oly sokszor a beoiakók szembetegségeit. A tüdögü-mőkór is könnyen fejlődhet az ily szobiban Ja-koknál.Hisz az KI lati uzervetetDen lüriéuü anyag-cserét ép ugy segíti elő a napteny, valamint a aövéoyoek segíti a szénsavat szénre ésélenyre bojuaoi. Azért nem csak a lakszobák látandók el elegendő nagyságú ablakokkal, nanem még az ÍBialiúk, a baromoiafc is. A lakszobák abla-kai, melyek legjobb, ha keletre és délre eshetnek, télre kettős, vagy teli ablakukkal lataudó* el, a szoba tulaja pedig deszkavai padoziasuek bt. Az ■■gy elkészített szobák melegek és ssárazak le-endnek. Harmadszor tekintettel kell lenni a tisz-taságra. Nem lehet jóváhagyói a festett szobá-kat, noha azokat a szepoegert és azon czelból, hogy a sokszori meszel te tésiöl mentve van a tu-lajdonos — igen ^divatba) szukáéba kezdik hozni. Nem, mert a sok ideig nem meszelt la-lakra a kilélegzés gőzölgésból származó oly tisz-tátalan anyagok rakodnak le, mely sok idő múlva, kivált ha még nedves lég ii hozzá járul, penészféle gombák és férgek fognak teremni, melyek megszáradva, a szoba levegőjében elter-jednek, s különböző ragály o* betegvégek mag-vai lehetnek. Sokkal egészségesebb, ba BZODa tá-lai évuegyedenkint rendesen meszekéinek már csak asérfess, mert a frissen meszelt stobák fa-lai a szobában fejlődő szénsavat magokhoz von-ják, így ártalmas raiazmák a szoba tisztán tar-tott faláUj menyeseién, l^tukator) nem fejlőd-hetnek. Még az istállók bemeszelése, jászlak gya-kori kimosása sem felesleges fáradság és költ-ség, mert sokszorosan visszapótoltatok az nekünk, ba barmaink, vonós marháink egészségese k.Pe~ dig a szarvasmarha és ló különösen szereti a tisztaságot. A tisztaság, friss levegő, tápláló ta-karmány, okos bánásmód által óvhatják meg házi allatainkat is a betegségtől. Ne mondja tehát az építésnél is fösvény-kedni szerelő: Ki győzne a czéUzerü építkezés minden kellékeinek megfelelni. Hisz ugy is az építésbe fektetett pénz holt tőke, mely nem ka-matos — ne, mert exen állítását megcsáfolja és kineveti az „kos, a fc; belátja, hogy azon tőkét, melylyel többet adou ki, vagy fektetett az épi-lésbe, a csélsserü épitkeaéséoél — sokszorosan nyeré* meg as által, ha csaladjs egésuéges, ba nem kell a gyógyszertárba azt elfizetni, mit fos-vénykedve sz építésnél megtakaríthatott volna, AzonbsD lehet *x építésnél is némi meggasdál-kodást alkalmazni, de nem az egészség rovására, a czélszerüség mellőzésével, ezen meggazdálko-dás csak az épület anyagára vonatkozhat. Pél-dául, bul helyben jó erős agyag van, ott, ha a {undameni'tuon felül két lábnyi magasan lég Iából rakatik is, a többit lehet azután tömni; ra^y sárból ftcskenkáskép rakni a falat! Ha fecsterakasniód rakatik a fa), akkor már kora tavaszszal kell a rakásba belekezdeni, s három-szori rakásra az egésr. falat fel lehet rakni. A gazda, ki avult huta vagy istállója he-lyébe ujat akar építeni, okosan testi, ha már éveksel előbb készül az építéshez s beszerzi az épülelanyagokat, téglát,fát, sindelt, léczet a desz-kát, hogy az épitésne essék nagy megerőltetésébe. Hogy az építtetni szándékoló gazda ai épületanyagok beszerzésénél tájékozhassa ma-gát, ugy hozzávetőleg — nem tartom felesleges-nek egy középnagyságú falusi földszinti polgár lakbázhoz szükséges tégla, roesz, siadel és léc* mennyiségél meghatározni. Például egy egészen téglából három derékra építendő ti öl hosszú, 3 öl széles, egy láb vastag faisatnlakhizat vettem, melynél az előszoba, mely egyszersmind háló-szoba i», 16 láb hosssu és ugyan ily széles, a konyha hossza két öl, szélessége, miután egy (el lab széles fal által a 4 láb széles pitvartól van elválasztva, csak 2 Öl, a hátsó tsoba szinte fél láb vastag fallá), két lakrészre, egy öl széles kamarára és U láb széles szobára vanelrekesstve, ezen scoba alatt van egy két ól hosszú, 9 láb szé-les, boltra épült pinoe és melybe a lejárás a pitvarban van. A taták magassága a földben levő tundamen tora mai együtt 10 láb. A falakba a két közt ah egy-egy láb vastagnak véve, belemegy 13700 db tégla. A két tüstalba, melyek csak tél láb vastagok, 642 db. KouybaDoltra,mejy 9 láb Bzélfs, L2 láb hosszú, a keménynyei együtt szá-mithatni 1500 db. téglát, a pincsébe pedig 2300 dbot, így Összesen kerekszámmal 18 ezerét. A falrakásnál szükséges maiterhes való mész 3u köbláb falhoz egy mérőt tsámitva, ai 180Ü kóbiáb falhoz kell 60 mérő, a betisstoga tásnak pedig 250 □ lábra */x hüv. vastag va-kolatnak egy mérő meszet szamitva,kell a 3290 £2 láb faliatra 15 mérő a így Összesen 75 mérő. Azonban hol jó erős agyag van, ott a fal-rakásnál felszámított Gu mérőt bátran lehet fe-lére, 30 mérő levonni, mert a jó sár is megteszi a tálba, csak a fal al&ó részébe és a boltokba kerüljön mészszel vegyi tett kötőanyag. Hogy a cserépsiudtly mennyisegét kiszi mithassuk, vegyük a IS iab széles épületnél 13 láb hosszú szaluiakon, melyek ép szögül köt-tetnek össze, a leczek egy más tű íi távolságát 6 hüveJknyire, akkur az egész tetőzetre kell 224 szál 2 öles lécz, melynek minden szálára 24 sindelt számítva, kel) összesen f>40ü darab cserépsindely. Haas első szubát stukatorra építjük, akkor meszet még 3 vagy 4 merővel többet Mzannlha tünk. A ^stukáiul-j mennyezet-mellett pedig loub okok szóinak, mim tülieub mondottuk, a tiszta-ság és a csiuosaág is. Még sok mondani valóm volna, de így is bosszúra nyúlt értekesésem. P. ÜÉZA. ~" ■> Jegyzőkönyv. A zalamegyei tanítói testület Nagy-Kanizsa járás körének W7Ó. évi november hó Jti-án Nagy-Mécsén, a tanoda helyiségében tartott értekezletéről. Jelen voltak: Sáringer Károly, magyar-szerdahelyi ta nitó mint elnök; Szigethy János, nagy-récsei mint jegyző, Sabján József, kaczorlaki, Anda-lics János, szu balazsi, Andersz Károly, pölös-kefőí, Horényi Pal és Horváth Vendel, kis-ka-nizsai, Gresz Antal, pallini, Magyar György, bakonski, SchmidL József, h.-komaromi, Amu-rus Lajos, geise- sziget hí, ltumssauer Simon, sormási taniu>k mint tagok ; Vetsz Béla, n.ré-csei segédtanító, továbbá Kozenblüh LAJOS, n. kanizsai polgári iskola tanító ur mint vendég és Budai János ur, kís-récseí lakos, mint tan-ügy barát. Tirgj: 1 HÖr. Elnök as értekezletet megnyitván, a múlt ülésről a jegyzőkönyv módosítás nélkül hitelesíttetett. Étkor ugyan elnök egy velős be szédben üd^ozlc a jelenlévő tagokat, de bajná-latát is fejesé ki az elmaradottak felett; meg köszöaé a körnek ason bizalmát, melynélfogva őt már két éven át mint elnököt mt-gtibzteié ; számot adván eddigi működéséről és az elnök-ségről lemondott- Meg^ljencztetetl. — Miután a kör zajos felkiáltásokkal ea éljjnzésekkel ne vezettet az elnökségnek uivabbi megtartására sikertelenül kére : elismerésül egyebet nem te betett, minthogy elnöki tinzie korul kttejtett lan-kadatlan buzgalma- és kitartásáért jegyző-könyvileg köszönetet szavaz. 2-szór. Következvén a tisetujitás. Elnöknek: Szigethy János, volt jegyző — jegyzőnek pedig alulirt közfelkiáltással válasz tatiak meg. Schmidt Jóasei péostáraoki minő segében megmaradt, kire egy*ssrsmi»d as sl- elnöki tisst is ruháztatott. 3-sxor. A bemutatott óratervekre nésre batárostatott: Ha már oly réssleies óraterv, melyet a körnek minden tagja változtatás nél-kül használhatna, nem késsitbetÚ : szolgáljanak legalább a benyújtottak ssinormértékül azon tag'ftrsainkiiak, kik meg talán olysnoal uem rendelkexoÁoek. 4 szer Schmidt Jóuef pénxtárnök ur ál tal s pénztári állomány bemutattatván. részle-tes számadásából kitűnt, miszerint többen még a tagsági díjjal hátralékban vannak. Erre nézve a kör oda nyilatkozott, hogy a hátralékosok tűinél elObbi be.fisetésre megintessenek, mert ellenkező ecetben kén^-té^niUetik a kör a hát-ralékot az alsptzabáiyuL. értelme sserint behaj-tatni. 5-szőr Andalic* János tagtársunknak az eddigi (2 évi) tagsági díjnak befizetése, mivel lüzvész által anyagilag tetemesen Bujtatott, a kör álul elengedtetett, mely körülményről azonban a központi választmány és annak péns-tArnoka is értesítendő. 6 szór. Elnök által Hajgstó Sándor urnák .Nemzetünk múltja* czimű kivonata a körnek bemutatutván, több példány a kör tagjai kost ki is osztatott. Ezen népiskoláinkban nélkülö'z-hellen könyvecskének kivonatáért H. S. urnák köszönetet szavas a kór. 7-iier. A központi választmánynak f. é. július hó 2fc én tartott ülésének jegyzőkönyvé-ben felvett és annak elnöke ilttl a kor he* kül-dött tételek megvitatására a kör elnöke, —jegy-zője, — pénztárnoka, — Sáringer Károly, — Ambrus Lajos, és Anderu Károly bízattak meg. Mely Összejövetelnek helyéül b.-komáromi isko lahelyiség tüxetett ki. 8-szór .A hazafiui érzelmet miként neme-sitheti a tanító tanítványaiban" tétel, Sáringer Károly, — Sxigethy János — é* Humszauer tii-mon által íráailag kidolgoiutván, fel olvastatott Exen három dolgosat Ambrus Lajos urnák áta-datott ason megbízással, mitaerint azokból egy kivonatot kéasitsen és azt a „Zalai Közlöny-ben közöl tesee* 9 sser. Kosenblüh Lsjos polg. isk. tanító ur a méterrendssernek megismertetéséről, s an-nak sz ó- és viszonylagos átsxámitásáról volt szíves gyakorlati előadást tartani; kinek is ér-dekes és vonzó előadásáért a kor jegyzőkönyvi-leg köszönetet szavai. — Akik pedig jelen erte-kezletén előadásra előjegyezve voltak, as idű rö-vidsége miatt jövőre halaattattak. így : iO-szer A jövő értekezleten gyakorlati előadást tártand: Hajgató Sándor ur a termé-szettan-, Rumssauer Simon a földrajz- és Andalics János az irvaolvasasból. 11-Bzer. Sáringer Károly ur bemutatja Sstojanovits István bpesü igazgató tanár nyelv-tanát, ajánlja a kör figyelmébe; továbbá Ho-zenblüh Lajos ur ajánlja Mauritz Kesső — a méterrendszer alapján kidolgosott számtanát. Tudomásul véteteti. 12-szer. Peer Antal volt sormási ,s Monda Fereucz volt gelse-szigeti-, ugy Vajda Alajos volt pallini tanító uraknak mas állomásrai tá-vozásukat, — s így körünkbői történt kiléptö-ket, tudomásul vessszuk. i:-í-«or. A jövő értekezlet Bakónakra 1S76. april hó 24-ére határozutott, melyre a '.azoknak a jelenleginél számosabb megjelené-sét remény li a kör. Több tárgy nem lévén, az értekesiet bezá-ratott. K. m. f. SZIGETHY JÁNOS, a kör •íoöke. RUMSZAUEK SIMON, a kör jegy«Sj«. Helyi — A január 7 diki bál előkésxülé- keiről ítélve, as addigiak kösal egyike ieend a legfényesebbnek. — A reodesóség amellett, hogy a kUlső fény emelésére mindent elkövet, kiváló gondot fog arra is fordítani, hogy as uralkodó »sellemet a bálban kedéJjesség és fess- teleuség képessé, A dissitésj munkálatok mar néhány nap óta folynak a „Zoidia" vendéglő balt«.méb«n, mely e cxélra újból át fog alakít- tatni. A dissités egyes réssieteirŐI a meglepetés megőrzése végett előre nem szólunk, csak &ny- nyit említünk, hogy a terem falai Upetlal vt>- natnak be. — Nem kerülte ki a rendesőség fi- gyelmét a január 7-diki bálok eddigi Achilles sarkának orvoslása sem, a mennyiben konyha, pincse, teríték és szolgalatra nésve is retfdolke- sett, így a multakból meriteit e réssbeni aggo- dalmak ís megssünnek. A vidéki közönség u, mint hailjuk, nagy számmal késsül. Nem less as idén ok aggodalomra lakáshiány miatt sem, miután három nagy, egy íÓváros igényeinek is megfelelő vt-ndéglönk elégséges és kény elmés szo- bákkal rendelkezik a vendegek eissáilásolására. — Kéreietn. Miodasok, kik .Adatuk Zalamegye tönéoeiébes' cximu havi íüsetet pártolni kívánják, Kéretnek e lapok «serkesztő- ségében a megrendelést esskösölni. Ára feiévr^ 3 tr:, egéss évre 6 frL Egyes füsetekre nem fo- gadtaük erAelAtiseté*. As elöfisetAk névsora a tűsetekben kösoltetni fog, murt már maga ason körülmény is .adat," kik pártolják i ,t ö r- t • n e 11 Adatok* megjelenését. 1852-től 1875- ig mily feltűnő siárookat mutat. Közöljük Ossessly Antal vároei ellenőr ur adatai nyomán: 1852 ik évben N. és K. Kaoiz#a fiz. 10.29a frt 24 kr. p. p. Ib53ik évben 12351 frt 40 kr p p 1854 ik évbftp 12012 frt V2 kr p. p. I85y.ik évben 15762 frt 5S kr. p. p. 1 »ÖG ik évb n 2.'2í?9 frt 45 Kr. p. p. 1H57 ik évben ó24'j$fn 46 kr. p.p. 185H-ik évben30171 frt 10 kr. oszt. érL 1659 ik évben o30öl fn8á kr. oszt. ért, Í8ÜO- ik érben 36830 frt 27 kr. oszt. ürt. UQl fc évben 36729 frt 67 kr. oszt ért. 1862 ik évben 412*7 frt 42 kr. oszt. ért. 1«63 ik évben 34929 frt 47 kr. o»zt. ért. 18ti4-ik évben 39747 frt 31 kr. »«t. ért. 18úü-ik évben 55354 frt 5 kr. oszt. ért. l#6(i ik év- ben 54418 frt Üű kr. oszt. ért. lí>07-ik év- ben 52527 frt 83 kr. oszt. ert. 18Ü8 ik évbeo 50217 frt 20 kr. oszt ért. 18Ü9 ik évben 56K2G frt 77 kr. oszt. ért. 1870-ik évben 55953 trt 4u kr. oszt. ért. 1871-ik évben 57til2 frt 42 kr. oszt. ért. 1872-ik évben 70533 frt 85 kr. oszt ért. 1873-ik évben 82601 frt 06 kr. oszt ért 1874 ik évben 81532 frt 94 kr. oazt. ért. l»7ő- ík évben 97626 frt 61 kr. oszt. ért. ,--^ — A kisdednerelö-egye&ütet decz. S&>- J án délután 4órakor a városház tanácstermében rendes évnegyedei választmányi ülést tart. — Gyá«zhir. Bogyay LajosZulamegj-é- nek as50-es években volt főnöke folyó hó l'J-én, esti 9 órakor élte 73-ik évében hosszas b-negea- kedés után megszűnt élni. Temetésén, mely fo- lyó hó 23-án reggeli 10 órakor történt, nagy- szimu közönség vett részt; nemcsak afaelybelí, hanem a vidék intelligentiáját ÍA i^en szép szám- ban láttuk itt képviselve, kik közül Glavina Lajos pallini jószágkormányzó , Slodrovica Ger- gely sala-apáti apát-, Varga Imre magyar kir. honvéd alearedes urakat említjük fel. A temet- kezési szertartástSvasticsKároly he'ybeii apát- plébános ur végzé fényes segédlettel. Készt vet- tek továbbá a temetésen az öaa es hivatalnokok, s közs. iskolák taaitókara és tanulói, a helyben állomásozó 4 ik huszár-ezred t<eztikara, s szá- mos más egyéniség. — Sport. A nagy-kanizsai vadásztársa- ságnak decx. 23-án tartott nagymező s felsóer- dői hajtóvadászatan 45 nyui, 2 róka esett. — A galamboki iskolánál a növendé- kek sokasága miatt máíodik tanterem épitesu s egy segédtanítói állás rensz^resitéde halározta- tot t. Az iskolaszéket Semetke Laj m tiszttartó ur az esztergomi fő káptalan nevében azun ör- vendetes nyilatkozat tal lepte meg, hogy a tan terem építéséhez szükséges minden anyagot in- gyen ajánl ta fel. — Tialér Jézttef virí-szent györgyi lel- kész urat nemrég veszélyes fenyegeti" l>-<; sujtá. Ugyanis sertése szabadon az udvanu ijvén, a mitsem sej tó derék papra rohant, őt tel taszít- ván, agyaraival lábszárát írlliat-iu, két mélyebb sebet is ejtvén rajta. A gyorsan igénybe veit orvosi segély azonban a ttuiyosabb következ- ményeket eiháritá, ugy,hogy a kedélyes, valódi magyar lelkész ur már kucinra ülni étt teendőn végezni képes. OdZintén örvendünk a szeren- csés felgyógyulásnak, mi által Tislér ur vissza van adva Muraköznek, melyre a jobblét haj- nala is most kezd felderülci. — Trojké György ur szék.-fehérvári kir. járásbíróságnál viselt albírói hivataláról lemondván, Tatán kös- és váltóügyvéd) irodát nyitott. — V) zenemű. Táborsasky é* Parsch urak nemzeti zenemű kereskedésében me^je lent: „A Balaton t,a v á n". Keringő, irU ifj. Fahrbach Fülöp. Ára 1.20 kr. — Veszprémből írjak nekünk : Váro- sunk lakosai igen örvendeztek volt az augusz- tus havi hírnek, hogy egy dandár honvédség fog állandóan itt tanyázni, de annál kevésbe kellemes volt azon ujabb hír, mivel váro- sunk anyagi tehetsége oly állapotban van, hogy a szerződésben kötött pontúk szerint laktauyat nem építhet, a honvédeket más városba kell elhelyezni. Pápa a BzersCdés miudeu pont- ját elfogadta. Mi a kereskedelmet illeti, oly ross nálunk as üzleti forgalom, bogy számos ipstua, és kereskedő álmát nehéz gond lényegen, gabna \ és bor még a jelenlegi rósz árak mellett sem adható el; búza 4 frt 80 kr, rozs 3 frt 40 kr, árpa 2 frt 70 kr, sab 2 írt pozs. mereje és bor 4—6 frtig akaja. — Rövid hirek. Kálnoky Hugó gróf a cs. kir. kamarási méltőságot nyerte. — Hat- van eser távirda oszlop szükségeltetvén, pályá- zat hirdettetett. — Pázmány l'eier egyházi be- szédeinek II ik kötetére n^it előfizetést Jíurger Ignács. — Lenbossék József egyetemi bonezta- nár ,Ai emberi koponyaisme" czimü művét kiadja. — A segesvári törvényszék területén 400 ölnyi rét árverésen 1 krajezárért keltel. — | Uj éjszaki sarkexpeditió renduztetik. — A Louisiana hajó decz. 20-án a lengéibe merült. — Arrecivo város földrengés következtében megsemmisült. — Nov. 22 én vezette "Itárb^z Nedeczky Ferike kisasszonyt, Deák Ferencz egyik ápolóját Bölönyí Jói*. L — Budapesten egy fényképész 3 ilcse bort ivott, a második-ban mérget öntött. — Jászberény egyhangúlag bimalmat szavazott Tissa Kálmánnak. — Lip-csében hangversenyen egy karmester megŐr*ilt. Felelis szerkesztő s kiadó: Báttrfi UJM. Valamennyi beteg erőt és egészsé-get nyer gyógyszer és költség nél-kai a Revalesciére dn Barry gyógy tápszertől Londonból. 28 év óta temminemü betegség mem voU képen e k-eUem**egé*x**i ftof*rnf* *0*nt- | PUh.zeUaczékb^ •;, font 1 frt. *0 ^ 1 iont áUni s 0<ivfi.i.ek b,zonytil as fcluSuekné! ogynunt | 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 tH., IS foüt gyarmeksknel orvossá; ea kdltsey aélkQl mtnd*n gyo- i •> *— «< *--■ «- - - - . --■or-, idaf-, mell-, tflttŐ-, máj., mirigy-, nyákbártya-, leiegsWi-, bAlvag- es vesebaj-, gümfi-, asakór-, oehes lélegzés-, köaaögé*-, eméatsthvtieDség-, dugnlás*, basme-Des-, álmatlaiiaác, gyengeség-, aranyér-, vizi-bett>g>lg-. Ifíasssidülés-, v«r-megssonilú-. ffilzaibongás-, émely-gés •• hányás, lot tcrhfc«*ég folyamatábau, bartyaiob-, oiiíiakor-, soványodisi, CSDS, kötsreny, nápkór ellen, mgyssiateo cseceemőltDel eledelfiJ dajkatej helyen •ISnyt érdemel. tegyee hir. — Eugénia odttámé ültötöknek titkai' ró' Mim Anna Fraocit Keabt emtékinUi né- hsuy drasticúa példát botnak. .Őltöxő uobai- o*k egyikében nagyszáma életnagysága babái voltak, melyeken gyakran órák hoaasáig tanul- mányozta a különböző uj divatok hatását. Bra- zitci kastélya öltoxfi szobijában valami kupola í'-le volt, honnaD az egyes rnhadarabok, melye- ket fel akart ölteni, egyeneson testére estek, ugy, bogy nem voltak legkisebb gyűrődésnek is kitéve, még a legügyesebb szolgálattevő nő részéről sem. A császárné még fiatalabb korá- ban, sót üsszek*lésekor Napóleonnal már arcsát K bérre ét pirosra szokta testeui, bogy agy né- zett ki, mint valami ál a r ez ; szemöldeit feketére festette ég a kék!' ereket fehér halándékán a mű fest és még hatásosabbakká tette. lSőö-ben, midőn a caászar Olaszországban volt, egyik Angliában lakú barátDujéoek irt levelében kö- vetkezőleg ecsetelte aggodalmait férje sorsa fe- löl : Oh minő élet! „folytonosan remegek és rn- hákat próbálok!« Papirszeletek. —" A zaUtirooki kir. poatáo kCv«tkemS ctinfi Kvől AÓ.-xt.-Uíe; -. AÍ átrezat té leveledet kflidjSk hit igy írjjk Gróf mdecxki 5 ik huuúr exred & ik század 4 ik eank--bon Peren Gyttr rrn gy» utol*ó j-o»ta BŐny Török-Li»r "*(5hu; i'azoor Ádámok otSoi bűzórnak. i János gazdának nem a legigazságosabb pőre vti't szomszédjával a bngy mégis megnyerhesse, ügy-védhez ment a vár'tsba ; minthogy asoaban otkozben elfeledte *z iígyvéd neví-t i csak lakására emlékezett, 1... etki-i^leg szólította meg az ügyvéd urat: .Tekiu-tt-[e4 ur ** az or, aki pímert szokott hszndni ?* „Te vagy. Vilm>f6om ?• kérdé a ravaas D5 - .tAlynkon át véletlenül korán este bazatérö férjét; féri azóta mindig igen korán siet baaa és félig Byi-:.>tt memmel aluazik. A férj arát t. i. nem Vilmos-nak, hunéin Jánoauak hívják. fcpy te-ti lapnak a vigaastalbautlan Ssvegy k-ivetkezö levél kíséretében küldte meg a szomorú jelentést : „Tiszteit szerkesztő BT ! Saoiaorodottsziv-rel küldöm szíves krtzléa végett a mellékelt hsjálje-l-ntés!. Mtp'.oldc.gult férjem helybeli éa vidéki szá-• barátjs bizori.voaan örvendeni fog, ba a szomorú bírt lapjában olvasni fogja." — Mt a legdrágább s világait? As egészség, ndja miudenki. fa a tapasztalat laaitja, begy sem- roái>»al nem bánnak uly kiiucyeltnfteii, mint atcal é gyöflge az ipolgáa Tisztelt taniti nr 3.T. ifjú uOvsTeayre igen kertész po betifsk. Eariiot lM*«ttk, ki «fr1tor a holta faait taaara dajnbaa, bogy ast Telte fejébe, miszerint teste üveg-ből éa aaaJmáWI T»». E»irt rVtlafttSes aggódott és Vifyiaott, nehogy valaki UV* vagy tűzzel feléje kSselédjék, komolyan biv«s, bogy s törékeny ftTCg eitfirik ss a gymlekoDy walsta Uagra kap. Prága, deo. 22 én: 34, 74, 6, 17, 8. Lctnberg, „ , 4, 32, 70, 66, 86. Érték- ét viltÉfét yaa tfaezaMber 22. 9"/# metaliqaes 69.40: ö*/v nems. kölcsön 73.65; 1960-ki illadalmi kóloaAn 111.70 ; bank- rsHT. 9 21— ; biteliutéfteti réuvények 20420; London 113.50; magyar foldtehermentési köt- vény —; temesvári fiiídtehermeotést köt- vény ; erdélyi foldteherm«ntési kötvény — —; horvát aUvon fr>ldteh*írni»uté8Í kötvény . esüst 106 25; c«. kir. arany 5.37 V, Alnd'or 9 12. Vasúti menetrend. /^~ Érrényea deciember 1-tól 1875. A kanizsai idótmuUtó óra szeriDt, inani Kasiiu.ár<il (Kanisssi vaspályán az oiik pontosan a helyi ieőt mutatják i Vonat hova: ssám Ora Perc ldo 206 Eszék, Mobáíe.Dombovár a Fiaméba 4 30 reggel 2J5 . . , 1D délut. 218 Boes-Pestrs 4 60 reggel 202 l 5í délit. 204 . US eslv. SU Bécsbe (Szombathely, BécsUjhely tsle)5 - regg.1 SOI . 11 40 eatvs 315 p.ioronyba S SO délül. 103 Triesztbe éa Pracerhofao keresztül Gráca is Uéesbe 4 42 reggel 2U1 Triesztbe éa Prágerhofon keressttU Gracz es Hécsbe 1 39 aelaí. Krknik Kanluárn kondit: íbíl 1 33 diloL 11 8 •«». 4 IS r.rj.1 1 67 dílnt 9 36 ••». wtr. 3 67 regg.1 11 45 d.1.1. 4 4 t.gj.l 1 13 dilnt. 816 Essék. Mobies.DomboviK K so« . , 209 Buda-PestrSI '801 „ 211 „ 3l4BeeabSl(gzom>sth SU2 „ 316 Popronyból .... 114 Bécaból Orátx, Marborg, fel31 809 Trieszt- él Keesbil atarbnrg, bof felöl 204 Trie.zt- é> VillacUbol Prágerbof felöl lu f/ estve. Harburgba eaailakozás VUlsch és Frsncesfestbe , , . Fiaaoesfestb&l DtezttAsr 26 tsi éstrssifcer 3I-1| 1876. , H, - «■ b.ti- XAth»Ukvi DAp Protutáiu | ^ i >i' ■ D*ptir jtttj 62 II. kuiea Ot- T. — ÍMU •T In,, in koldOk boniMk priUUkt. tUU XTUI 84— Sí. — ProL Kvíeto D mi«od nftpján: Ep. Titai 111. 4- -8. £T Lokúa n. 16— 20. — Oir «r. XIV. 1 16-24. ■->« Vuáruf C Mvii virt. C Imin rért. M 27 HíifS ! János ev. Jáno. jft •J« Kedd ! Apró »«otek Aprü nantek n« l29 Sl.rd. Tmmáa püipOk Jomtáo A i3» Cflfltnrtok Dirid király Dirid ' A. 31 F<uwk ftlilrMster p. SsUresxter £ Kivonat 80,000 bisooritváajból g7Óg7Ítátok- ról, a aaelyek tnindeo g7<S|T7»*er sllen dacioltak, eaek k«it bUoayitráoyok Dr. Warser tanártól, Beneki, Dr. A.oge!*tein, Dr. Chorelaud, Or. Campbell, Dr. Déde u- ' sár, Dr. Ure, Castlestaart gróíní, Br*hao nárkiaé, J Iaaeiuteiii hercseg Menudorf-Poslli miDÍ*tet»lnök im I több magaa áUamssem«l/tGl, Utsaésre bérmeotT* be- kldk { Rdri4rev«i«t kivonat 80,000 biiooylt váoyból: Hét hars mait mir, mid5n TÍgaJxta!haUan ál-lapotban Toltam. Mell- e« idegbajban ixenvedtem ngy, hogy oapról-oapra ■semlátomist fogjatkoilim, ennek küvelkeabjben Uunláaomtól busamosb idetg hábor-gatra TolUm. Ekkor csodalatos R«valeJwiére-jérf>l hallottam, ut fOlbaasaáltam íi bistoaithatom, hogy tápláló éa kellenea Reralesciéie-ja egj havi elveteie atáa, t«kéltjtewo «físx*egetnek éa i-rSabUtnek ér- *) E rovat alatt kSslOUirt fe>eJftsaéget n*n» Tállal a ttaerk. MU magaajat, o/TmnoTÍra, bogy l tollat a legest kályebb ressketes n.iiBl birom TeMtni. U4it* ts\tva srsem magam eseo aránylag i(eo olcsó' isletes eledelt, minden szeavedőnsk mist legjobb artrtaján-Uuú és vagyok alázatoa nolgája. TUSCHJÍEK GABOK, a magasabb kereskedelmi-Uointiset hallgatója. ÁM ifeo neaes d« Bréttae markiné levél*. Nápoly, 1672 aprü 17-éo. üram ! Májbetegség következtében hét «T 6U bOrmassttj sorradásti ailapotban voltam. Nem bírtam olrasnJ Tagy inai; r«iake(e« fogta el idegtűmet éa fin. testemet, ro'z emésztés, Uxtos álmatianság: éa a mindcotala.ni idegrátkódás idestova hajtott s pil-lanatra sem volt nyugtom, a meilett a legnagyobb mérrben mélakóros vaiék. Sok orvos bánt el Telem anélkU, bogy koDDyebbalést Uereztiettek volna. To-kéletea kéuégbeeséeeklteD as 9n Bevalellciére-jét h»z-ni-I*sm s moit, mintán három holnapig éltein rel« kCszonom a jó Istennek. A Revalesciére a legíffbb el-ismsrést érdemli, egészségevet Utkeleteaen helyreál-lított* s oly állapotba t*tt, bogy állásomat a társa-ságban ismét elfoglalhatom. Fogadj-* tisztelt nr leg-forróbb koesoaUtem és teljes tiszteletem nyilvánítását, DE BRÉHÍ.M MiKKlKÉ. 75,877. ez. Ksller Flórián, cs. k. katonai fel-OgyelÖ Nagyváradon tfldS- é* légesS-aornt, fejssédfliés ésmellszorojásból. 65,715. De Montlonis kisaasxony, emésataetlea-seg, álmatlaoság és sorvadásból. Táplálóbb lévén a hutndl, SO-Utraen meg-kíméli a gyógy$M*r árát, féinÖtteksUl ujry, mint gyermekeknél. rt 50 kr., 2 font 4 frt 60 kr., b font 10 frt., IS font p frt, 34 font 36 frt. Reralesciére piskóták sseleo* etekben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. ReTalseciére Cho-eoladé táblákban 12 esetiére 1 frt 50 kr., 34-re 3 frt S0 kr., 48-ra 4 frt 50 kr.. poraiakbaa 130 osissére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 írt. — Megreodelbfltd Barrj du Barry &. Comp áitaj, Wien, Waltiscligaste Nr. 8., V.Unint raipden riroa yróf7M.rtirubaa i» fflji.r-kflrMkedfaflíb.D; uookiTlll . b&esi hii miad.o ri-díkre n^ktüdi pMUi aulrioj Ttfj atáarit m.ll«tt ^ N.-Kaniuán Prága- Bila, (tttlött LmAk KA- roly) gyógy$*9rtárában; . ?m(as TSrök Jóiuinél; Andoo Tonm F. t* | tárainil; Dobrecienbon Mihiloriu Ittrin gjógyszertárábui a kigyóhoi; Easéku Dávid Gyola gyóg78f«róiEDél; Kaasán Wondra«cbek KÍroly gyógj-it., M»ro«vi»irhelytt Fog&rui Dömötörnél; PouonybaD Fiutori Felixnéi ó« Bölts Keni gyógjtt., Síékea-Febérrirott Díe-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógyn.; Temesváron Pap Jóisef vároai gyógyneréHnél, Újvidék QrowingerC.B. it Erőst Jánot gyógy-■seresnél; Vanadon dr. Halter A. gyógyn., Versecien Fifrcher Hórícsnál, Zágrábon Irgal-mások gyógyssertáraban. Tiixa-Ujlak: Royko Victor gyógyssertiriban. Mai 'szám mellékléteT „Franklin-Tanulat" lapjainak előttjetóal felhivAaa ; ajánljak a t köiönsóg flgyelmóbe. Árverési hirdetménye Köztudomásul tétetik, hogy a fokiptalan zenyéri ura-dalmához tartozó zenyéri 2 kerekü Tizimalom, 4 hold fold, :i h«!d rét haszonvételével, nemkülönben 6 drb szarvas-marha utáni nyári legelővel az 1876-ik évjannár 9-iknap-i jiin a leetiihbet igérónek árverés utján 3 egymást követő évre, ugyanis 1876-iki szt.-György naptól egészen 1879-ik szt.-György napig bérbe adatni fog. Az árverelúk az ajánlandó bérlet 10%-jét az árverés napján bánatpénzül leteendik vagy pedig fennebbi összeggel 'ellátott zárt ajánlataikat az alábbi tisztséghez czimezzék. A bérlet közelebbi feltételei az alábbi hivatalnál be- tekinthetők. (1877-3) Kelt Tapsony, íu. p. Nemes-Vid) decz. 8. 1875. Az urad. tiszttartóság. a 8 Xem színlelt achinai ezüst-áru gyárunkkalg : üzlet ron m«Ofle ik pompái cbio.-exQjt prárt-lSilti ik ^úl 6..8..™„,e...„f),u.,.^ - Y mánvah:V roi.paut készletet mélvc: S .s» Vl.dni. Bi.onyitíkul szolgáljon a ksvetkesö kivonat nagy ar- g H j.fjaíkiiikbúl, melyet kivs»ságra liiallltl birkinek meg- dÜ"k LeMillitottárak: (1824-101 cISnh I mostetak' ■ «16bb | nőst ra..k 6 drb. kávéskanál 3.SU kr. 140 kr 1 drb. vajtartó . 5— kr. 2 — ír. 6 , ev.-kuál .75". 270 . I P*r gyertyatarto 6.— . 3.— ., •i . . kés . 7.50 . 2.70 , l« „ késtámaazto 5.— „ 2.S0 ■: - , vili. . 7 60 . 2 70. jldrb.rzokorfoso 2 50 „ 1- 1 , Uv..mern . 5.- . 2 30 . ll ., tbeaszüró ÍJA ,,-»0 1 . tíjmerG . . ü.ül) . 1M „ |< „ csemegéz." kos 6.- „ 2 S0 1 . riVuti „a- 6 .. .. vili. 6.- „ 2.50. ■ii csikk Tovabhi pompás" tái«ak, kávés- és tbels-kannák, saztal-'■■•"k, ágat „yertyatartilk, caokoraiatök, tojastartek, fogpu I káliiurtúk, .c»ete. é« olajos edények és még sa atb. atb. rteB ilv bámuíatoa olcaó áron. mind a 24 úarab együtt disze* C tokban 24 ft helyett csak 950 kr- jj ]•« ü«tbíl Jiiie.tokb.il, m 1 ryaiiar b r i t I a n i a - c a 21 o,„h CMk 6 frt 50 kr. , ■ Mts„ndelé.ek a vidékről utánvétel mellett gyorsan és ielitiiam eretesen teljesittetnek. Ciim: E. Prela, Bécsben, Rothenthnnnstrmsse, Nr. 16. 5O Éten, Bee. rárog b.tóú^a által . .zegénv-alap ja-Tár. rmdesett lolto korelkexS nyereiaéayeket tar-talmao.. flrnlfltí ifly in, melvlrcl 1000 db. arany i y • r fa e t Ű. 1(100. 200. ) drb. 100, 1UO, ) forintot 200, 100. 1U<> )aruy.t, 100 ) eiQ.lbon, 3 kéoal táraas-Hrajafy, melyek XT 200.000 frtot urtt,„„ ét iok Qgyéb mfivűci- *• értékei tárgyakat a/anj 60.000 frtot t£ 3000 melyek érteke A kuas ksHatfl féHfyMtt alatt 1876 MMraár »ö 2»-tm ttrtWk. Vidcki iuegt>izaauku&i sz óaaieiF beriuonttta bosfllueae éa a bér-meatea^n megküldaudj aur.jegy»k- éa hutssi ívúrt járó 40 kr melléklése kéretik. A bécsi cs. k. szab. kereskedaimi bank vált-üzlete, exelútt: Sothen C. Jázioi, üraben, 13. Ksea sorajegyek még kapbatok : a n.^anisssi ksteek. és ipar-banknál, valamint Zerkoviu Za. és társa, és Dohrin Benő nraknal Nagj- Kanizsán (lo>8-<j Néhai Tallián József ur ágához tartozó csa- ládtagok felhivatnak, hogy a családi választ- mányba egy képviselőt választani 8 ebbéli válasz- tást az alulirtnak 1876. evi január lC-ig tudo- mására hozni szíveskedjenek, a választott egye- temben ugyan az napon Veszprémben tartandó választmányi üiésbeui részvétre ezennel felké- retik. (1881-3) Vöuöczk, decz. 5-én 1875. Marton Pál, családi TáJaaatminyi einök. Benedek Gábor Budapesten, UstTmni-8lUgyar-stezm sarkán (u UJTÜáf-atexiTmJ szembea) ajánlja dúsan felszerelt éluzer-raktárát. melyben bel- és külföldi gyártmánya arany- éi ezüst czikkek, drága kö- vek nemkülönben nagy választékban valódi SVájCZÍ Órák — két évi jótállással. — elvégre a bekövetkező ünnepekre alkalmat ajándékok a legjutányMaUi árak mellett kap- hatok. (1883-2) 0^~ Árjegyzékek kívánatra bérmentve. *"^| j Nem tetsző árukat készséggel kicserélek. | Varrógépek gyári raktára. Scherz Lujza Nagy-Kanizsán, ajáalia a t. kösöoségnek nagy raktára eredeti Singer- Wheeler és Wilswi ,Howe Anger,- Henger-, valamint kézi-varrógépeit, a melyeket gyári áron több évijotillas mellett ad el. Legjobb tfl, cxérna, olaj, úgymint gép* alkatréaaok minden varrógéphei mif dij iHleg-o tartatik. A Tarrögépek havonkénti réailetfiietéiekra is áruit- tatnak. — Oktatáa ingyen. (1845-T) Karácsonyi és újévi ajándékok legolcsóbb árak mellett Dag; rálautékbaa kaphatók KAMTZ C. papír- ÓB diumfl raktáraban FBadapest, V. ker., Dorottya- 100 látogató jejrj finom brirtolpipiron , 100 levélpapir él boríték monogrammai 1 frt- ateia, 12. »s. a. ' aoélkttl . — 8 .— — . ÍO Iroraappák b«readesésiel Teljes irÓMiul: berendezel . . . . . Kest&doboxok elegáns kiillítiiban . . . LegáDomahb irajcxi éa fracctia rajtecskbxdk Tolldobozok, írönerekkel bereodexT« . . Albánok rifite él cabiuet képeknek . . Zenealbumok . , , » . . 8 , — Pipere dobotok elejántan bereadeire . . ő „ — Szivartárcxik ét dohánytartók 1 „ — Péattárczik a legnajyobb Tiluxtékbmo . — , 5o ,. - „ Különösen ajánlom a t. ex. közönség fi|[Teltnébe nagy rak-táramat valódi aaf«l ét fruozii payirfcilMtietiefiekkel |yiH irta, TsUmint iu meg npm emiitett cnooa tárgyak*i brtHa, Kr, lyteíyház ét tleftltcMltfeél a legnagyobb rilatítékbac igeo ju-tányos arak mellett. Levél béli megrendelések gjors&n « pontot&n utin-rétel mellett enköxoltetaek. Eanitz C, (1862-10) papír- ét diumö-áruk r&ktára Budapesten. Innsbrucki és Salzburgj_20 frtos sorsjegyek. 5. Deciember fónyeré. 20,000 frt m^f uinám Ui.i>l.hk OA fmitié ny« mul 6. JiiD»ár . 10,000 frt BBF >°™>°l;7 ^ ' lu kuiwal jíuaik • ualai iiadatík. , 90,000, 10,000, 3OOO, 1OOO frt nyeremény mellett, Vidéki megrendelések készpénz vagy felpénznek kószpénzbeni előzetes beküldése lésével kéreük. ' (1854-6) í Húzások Eredeti sorsjegyek csak a napi árfolyam szerint. Részlet fizetésre 'frtJÍT*'' taY1' EIenMr.j«gj»ke.jüUvo.^ir..^|je.biIioMig» & fáfe einelyeztessék, """"^S'^f, intimét u tr«dati Kohn Gyula norinberji <• dinné tirit>41 6gje-leiiib«ajuiiljft nagy»»erfl kiállitáaát minOBnnemű újévi tár-gyaknak. (1861-10) üjjys inte iegnagrobti rái*S*tékt>t Wijdiü Jéaef Up- *• ByoadMil«idonat Ich hab« die Éhre einem P. T. Publikum die höflicbe Anzeige zo machen, dass ich in G r. - K a n i z s a, Kazinczy -Gasse, (ehemals Bráuhausgasse) Nro 7 ein Bier-Depoi mit Eiskeller errichtete. Am I^ger ist Bier, sowohl in Zvrei. Ein und in Halbeimer-Gebinde, wie aoch in Flaschen stets vor- ritbig. (1857 — 8) Achtungsvoll Aatea örefeer. g^T* Briefe und Telegramme wnlle raan gefalligst an .Drehers Bierdepot Gr.-K ani zsa richten. 3000 kötetből álló magyar-német kölcsönkőnyvtárát ajánlj. (1871—1) Wajdits József könyvkereskedése Nagy-Kanizsán. Olvasási dij havonként csak 50 kr. Árverési hirdetmény. tshos. 6622. 875. A zala-egersxegi kii. torvénvszéknek, mint telekkönyvi hatóság- nak 5622. ix. a. kelt végzése folytán közhírré tétetik : miszerint az osz- trák központi földhitelbank igazgatósága felperesnek ifjú gf. Batthyány Zsigmond ase&t-grothi lakog elleni végrehajtási ügyében a szent-grúüu uradalom és pedig a sseut-grúthmvárosi Ö. sz. tjkbeu 1. 1-7. sorszámú, agy ezen ykönyvben a csáfordi ss. tjkben t—35. sorszámig m szL-grúth pvárosi 194. BZ. tjkben I. 1. és t 1- 2. sorúimig, az ud*arnoki 167. íz. gkben 1, 2. sorsi, alatt. — a b*tyki 194. ss. tjkben 1. sorú. alatt, az aranyod! 9. ykbon 2—i. sorszámig, a csifordi 39. *z. tjkbea 2—11. 1Ü, 14. törsz, a. szent-péteri 113. BZ. tjkben 2. sonx. a. egeszén alperes tulajdonát képező ingatlanoknak, — továbbá a sxent-péteri i7. tjkben 1. 2. sor, a szent-péteri 19. tjkben f 1. törsz. a., az zranyodi 10. BZ. tjkben 1. sorsa, a. — a azeot-péteri 77. tjkben 1. sorgz- a. — régre *i aranyodi 24. sz tjkben 1. sori*, a. bejegyzett ingatlanukból ifjú gf. Batt- hyány Ziigmondot illető részére, mégis ezen fekvöségek urtozékai ét ezekbe* kötött kisebb kir. haszonvételek illetve, regálj övedet meknek 923,806 frt o. é. becsült ingatlan birtokuak elárvereztetise 21JÍ7. sz. a. végzéssel elrendeltetvén, ennek foganatosítására határidőül 1876. évi ' marcziaz hó 6-ik, ssttfc&ég esetében 1876. éri april bo o-iM napjának : mindenkor d. e. lú úraja a helyszínére ki tűzetik oly hozzáadással, bogy ezen birtok az alábbi feltételek szerint as elaü árverésen csak becsáron fclul, a második árverésen beckároo alul is el fog adatni. I Árverési feltételek: ' 1-ör. Az uradalom egy üti adatik el. 2-or. A kikiáltási ár abecsir. S-or. 6°/4-tóli binatpéoz leteendő. 4-er. A Terófelek a vetulárt kBvetke-aokép leozetni kötelesek u. ia az 1-sü részletet as árreresi naplói ui mitta 2 hú alatt. — 11-;k részletet az árverési uapiúl ixámitva. t> u6 alatt. Bitandó 15 nap alatt nyújtsák be, különben egyedül a vételár iölftele-fe>e fognak u-£asitutni. Végre felhivatnak azon jelzálogos hitelesók, akik nem a telekkvi katósag székhelyén vagy annak kötelében laknak, miszerint a vételár Mosstása alkalmával leendő képviaeltetésök végett a hatóság saékhetyéa ■egbizottst rendeljenek és annak nvvét az eladásig jelentsék be, el-lemkeso esetben a hivatalból kinevezeu gondnok áitál fognak képvisel-tetni. A vevő köteles a megvett birtok épületeit 10,000 frt o. é. erejéig tttzkáx ellen bittositani. Távollevő jelzálogos hitelezők résxére képvtselÖBek Hajik István, Zaia-Egerssegeo székelő Ügyvéd nevettetett ki. Kelt Zals-E^gerszegeo, 1875. éri deexember bó II-én tartoU kir. tBrvényuékoek mint telekkönyvi hatósignak Oiésebol. (1882—2) Zala-egerszsgi kir. törvényszék teMcktayvi hatósága. — lll'ik részletet aa ár»er«rsi naptol szamit\a egy e» alatt fi pedig miu- deo egyet részlettől a birtukbalepeb napjátul mámiiandi) 6^ kamatok- kal a cala-egerszegim.kir. adóhivauü, u.iut, a z.-egerszegi ktr. tovkz^k letethivatal&ba előre kie&ckotieudü uiaütás folytan b«nzetui, a meny- nyiben a«mban az oradalaal végrehajtó* ositrák központi földhitelbank venné meg, ex etetben altaia caakia annyi ótu»zbg nreieadő^^ — »x ár- verés jogerőre emelkedésétől számítandó U nap alatt, — a m$Ly as elő- nyös tételek és elülte bek ebiért tt követelesek kiegyenlité-ért- uükséges. — a hátralékot vétel sir ptúig kureteleat- eiejéíg b.súmitandú — u exen fölali nctalani vételár azonban a íelteteiek nzenati idubeii winte le tize- tendfi leeod, — mt'gjegyeztetvén, miként vevőnek ■x*bad«*gabaa álland a vételárt egy&zerre t* a fentebbi halandók elűtt benzetni, a banatpém utolsó részletben tudaúk be, — a bánatpénz es vetalari resxletvk vagy készpénxben, vagy pesti 1-to hazai takarékpénztári könyvekben leteen- dók, amonban vevő es utóbbiak uetaJam ertekcsökkeoeftoért talajdonjtwa b«kebleiesflig szavatossággal tartozik. &-or. A megvett es h&szoabér tár- gyát oetn képező javak mindjárt az árierezé* betejezeackur avevütiass- sálatába adatnak alul, a mely idúiül togva egyszersmiud mindenfele tert*k a vevőt fogják üleöu. A baasobbérben adoU javakban és kBJöaO- •en baitonbérló állal ha&iaált épületekben azouban tekintettel az árve- rés foganat-jutására kitűzött határidőkre — köteles ve*4 a bérlöt ai elárverezendő uradalomra bekeblezett h&i>zoQbéri szerződés 2tí p. értei- Bében 1876. october hó l-ig háboritlanul meghagyni, — viszont köteles bérió tOrni, illetve megengedni, hogy az uj vétó oszt vetések megté- tele végett mezÓD a sxUkséges lépéseket és intézkedéseket mefiebrssen, mely czélból kötelei bérlő tfyuttal az uj birtoko« marhái et cielédsége •Bámival sxOkségUndG, habár bérleti «puletek i» az istállók használatát az aj vevővel megouta&i; — 1876. évi october hú l-én azonban bérli köteles at elárreretett egész birtokból minden ingóságaival kimenni. As vadalom birtokbavétele napjától fogva eundennemA terhek a vevói fog- ják illetni. 6-or. A vevő kötelet a megvett botokon Uvó epületeket as árverétt követő napon a vételár erejéig saját, kára eb veszélyére tűzkár *lleo biztosítani. 7-er. Mihelyt a vevő as árverési feltételeknek eleget tett, részére a megvett jósság tulajdonjog átíratása hivatalból íog enk6- BÖltetni ; ellenkező esetben ha a vevő a feltételeket pontosan meg nem tartaná, as eladott birtok a bánatpénz elvesztésén fetül ujabban a vev6 Eliilcpsiát dr. KiUiach iprau. ~ liita I>re2iia, Wilhelmt-l'Utt 4 (exWött bi>rliali*o). Sok nii alkera trttaéajr I leicjutányonabb áron. Küraktár: Müller Albin vegyésznél Brünnben. Dr. John Vat« Flortlipe-ája- A legjobb fogtísstitó é« edsű szer, növény r&asekbSl, eltá-volítja a suj ro» szafát és helyette kel lemet illatot gerjesn, a fogvérxéat és a foghaj daganatot elhárítja ■ megóvja a fogakat rothadásiul. Efy palaesk 60 kr. Dr. John Yate 8er»il-fogpora tiszti^a a fogakat ■ ^■Mi'á'i" ctáa neacsak a fogoa Urakódó k&reaedéieket távolítja el, hanem a fog fényét, fehérséget kitanS-en előiegiü, £gr dobos 40 kr. Dr. John Taté Prompto-AllTlo-ja (fogcieppek) jótállás mellett adaiik. A legtBegrogsottebb fogfájást is kevés ido alatt megssflnteti. Egy dobot hux&á kéasitett pamut-tal 4U kr Török 8»áj-p»8tillok, golyócskák, melyek a txájban forgatva elűznek minden k 11 •mel-len »Mfot a isájbol, fSkép c*él*serü a* aÚDbázakbaB, bálokban ■ egy«b társat korokben >■ »tb. Kgr dobom 40 kr. Dr. Borhaver általános növény-gTomorerótdtó. E»eo jó itlato ■ erötitő készUl^k ígvo jó hatásMl bír. gyönge tiD>rnxi«s is abból a&ároiazó étvágyhiáDy, izélbáutalmak, idege* fej-fájxa. gyomorégé*, fyouorkaUrh, aranyér, sárgaság é, »ékknk«es báDiklnaknál. t^r palacsk 5u kr. Dr Mailt-r SŐTénj-mell-pisttllja hathatós enyhitoster k«hlllés, mellbaj^k, léíogirs, szmuirhurut a reke.lt<égeknél. £g7 dobos 3U kr. Phllofome {oövény aajkenSes) uagyréaiim ide«eD 6gh*>l«ti nlajokból kesslUt, megtartja i hijit, aiakált eredeti azepsegrbvD éi erejében, eltirolitjft a h*jkorpát és nj baját ad m kopaasn tk, gyógyítja min-deu b&joetegaéget a nőikül, hogy le^kevesbbé ia k*Ueae orvosi itg-élyhe* fylyamodDi. Egy sn'-p ürírgiegely ára. 1 frt. A keleti szépítő-tejnek aokn köszönhetik *zép, febér ■ ifjU arcxbíir&ket, mely'miodeD az srczuD támadó bajokat m. p. 11 e p I ö, m á j f o i t, sebhely, küteg, urrxrenig stb. a legrövidebb ido alatt eltávolít ■ betyébe finom ifjn ar ex bort varázsul. A hattá bieooyog. Egj oveg ara 1 frt 50 kr. a/onUu, Miadezeo itt fliorolt ixerck ered-ti minőségben kaphatók : Nagy taoiutac, PráffGr R. ^yotyszeréf* aroál i,lö5l—7) A csab-rendeki takarékpénztár 1876-dik éri január hó 20-an délelőtt 10 órakor saját he-lyiségében fogja éves rendes közgyűlését megtartani, melyre a részvényes urak ezennel tisztelettel meghiTatnak és a melynek tárgyai a következők lesznek; 1) Elnöki jelentés az 1875-ik évi üzlet eredményéről, 2) a számadások és könyvek felülvizsgálása, 3) nagy választmányi véleményes jelentés, a tiszta jö-/ vedelem felhasználása iránt, 4) a választmány intézkedéseinek megvizsgálása, 5) a május hóról újévre már az előbbi közgyűlések ál- ul áttett Oileti év harmadika a legközelebbi újévkor le fog- ván telni, egy elnöknek és a 21 tagból álló igazgatóváliszt- mánynak megválasztása, 6) a számvizsgáló bizottság megválasztása, 7) szükség esetében az alapszabályok módosítása, 8) a netalán teendő indítványok. Kelt Csab-Rendeken, 1875. deczember hó 19-én. Barcza Sándor, (1886-1) elnök. - A-i eredeti ' Wilhelm-féle köszvény és ttia elleni mint téli-gyógymód ai egyedAII btitos hntása vérllHiiitú rukAi A C-R. k fensége által a ham iaitáa ellen bizto aitott. Béca, 1871. márcsío* 28. A ea. kir. odvarí irodának B«ca. 18&8. dec* T-én kelt határosa u által megerSaitaU. mely , Eurépa* elsí orvosi tekintélyei általa legjobb aík érrel *1 kai mutatott éa Etcn thea tisztítja az égési ax«>rvezeiet. mint *vtnmi mis eszkoi átjárja az egeaz test reazeit is, betaS hkSzoAi.it ált*! eltávolítja vala-mennyi tisztátalan betegaéfi anyagot, hatása bii'oi és bámulandó. AlapSB lyéfySZtr kös.renv, eaáz, idüli megrögzött bajok, ge nyedéabe meoS lebek, valamint minden nemi- éi bíirkiötísí-bett-gtégek, a test ée arctoni bőrporseoéaek, aomör is •yphilmtdimi bajok ellen. Utiaé hatása van • theának a máj éc lep vittóduláaánii. »>ls-miot aranyén b«tégi«égeka«l, forgóaág, erős ideg-, Íz- e> Ugbajokoál, gromorsíorolái. ixélbajok, zlteatazoralások, magömlések, férfirsogveDse-■éj, bÖkoeli virfolysaoknál -tb. Btt»|Sefltk, mint skrophis, mirigydaganat groraan éa sJapoaan meg^yógvittatoak e thea használata által, mintán as egy fgen alkalmas oldószer. Számtalan bizonyítvány, •HamerS- és iictirS irat, m cl vek kívá-natra ingyen küldetnek, a fentebbiek helysaaé^ét fényesen igazolják. Ennek igazolására a kovetkesS elismerő iratokat kftsoljQk : Wilhelm Ferenc* gyú|ryszer4« nrnak Neankircfaenben. Bottasuti, in der Moldna, 1873. márcs. 25. KiUser rendelten meg harmadik kecbffl önnek hires Wilhelm-féle kSszvénj- és caúzellenes vertiaztito-tbeájat es az legnagyobb örö-mömre ki tön 5 határt Kfl.lt, jelenleg egyenesen önböi fordulok, kflldjöa ssámomra 10 dobosaal, a aeiyért járó 10 frtot ide melléklem. TU*telettel Mzykt Ls}es, osktr. mag/, helyettes-Conanl. Wilhelm Ferenci fyogy»eréss nrnak Neonkircaenben. Hotlenstein, 1H73. varcs. 31. Fogadja ön a leg-bsnsSbb és ■sivelyes kotzönetemet az ön Wil-b*lm>féle köasvésy- es osozellesM vértiaztito theájinak gyön kSldés*ert. Legnagyobb részét msfam használtam fel, részben saétoutám ba-rátaim és ieoaeroeeim közt. Mindazoktól, akik az Ön Wilhelm-féle kSszvéoy- éa csOzellsoes vertiastito theáját használjak, felkerestettea ea UUsóltttattam, hogy kö-soljem önnel köazönetfiket- — FJkep niiaa tfaeájának használata ö»»__ vendetes határt moUt Az «a köszvéoyet fajdaln.aim daezára 38 évest keresztül tett grocykezelesnek as ön vertiaztito thsájábőt nyolos doboz-aal hascoálva, teljesen mefszllntek. Mintán én az ön köszvéoy- és CSQz«Ueni theáját jónak es gy6gy- •rejflnsk tatálom, tísstelettel felkérem, isívsakedjek az Ön koasvéoy éa esnsBllenes vértUztitó thsájibőt 12 dohossal k&ldeni, mslyert ss osaze- g«t soraistlMs mellékelem. TiaztW ettél iNTtartMtMT láMt, birtokos. Wilhelm Fereoet fyofysMrest aroik Nenakirehenben. M A«aoul.erg k873. máj. b. Kérem, sziveskedjek Ön az Ön kiUlaö Wilhelm-ftle koasvény *• esuzellenea vértiaztito theájából 2 taozastal postai Q tán réttel kQUeni. Kiváló tiMt.1 ettél FrtHtoh J , nvufsimaiott seredes. A TiHdi WIMa-féle antiarthritii. aDtirheamfttikai ▼értiutitó-the* «k u ell« D«meti WIHnlB-féle Térüuúíó-Üieigyirbin Neunkirchfnbeo B4ci meltett, T&KT ilulun a lapokhaa kijelelt raktÁr&iiabic kaphatók. E|y étku 8 Ufn hlMItri, orros haunilat- ei uuiitiaul •Uitra 1 frt., a bélyeg ét pakola.-dij 10 kr. A t. ci ktaöntég kénrelmén a »alóíi WUMaftlt utUrttrlU* tt uilHMaatlkll vVtluttH tkw kapható : Nanr-Kubaái: runrtni ftrmtx ia PÍÉ|II B«U uraknál; Zifrab- bu : Miuibadi Zaifmoad JJ^SJU.; ESawgm CucainoriU Istt. yif í«»- I Kadarknton: Btek Béla f ;ó(ju. ; KeuthelTen: Kes-the]ji WW, Kaproncaán : Werlí Miltaa jjógyn.; Sopronban : Wrchowízkr &sd*lf. Ssombatheljeo : Pillicb Fereacx gTÓgras-; 4a Ssatmant: Bowio J. tJ^€J- i.eré.1 araknál. (1830—» óvás a hamltitát és felcserélés ellen. 5AG1 >KAX1I8A, 1876. decxembei- 30-an. sz&m. Tizennegyedik évfolyam. 1 lap iseUni 4s 9 njagi r«u»t ítlftó k6s-i 'en^arei, elófiietések, (j r«.;iaijiaüók iát » **er-ketíti-kiadóboi tw 10 kr. Hlraelaaet 6 huáhoi petitaorbaa I, máaodaaor 8 • minién további aorért a kr. , STO.TTÉBBKJi j „,„..t,i 10 krtn ■»• utmac fal a Eineetari ill.ték aindas || egyee hirdetésért kftlöof tü kr. ntetendS. 1 T-Kií*kpén«tiri épllM, ftldatint. Bérm.atMl.B. levelek ' ceak iemert ajankatár- eaktftl fofidlatnak .1 — = — Kaairaiok úau n«_ klld.ua>. ZALAI IOZLOHY i előbb „25 ÍOMOGYI TCÖZL © TV ■sa taBy-Kamzsa várét helyhatosajánalc. ne«kü!önhen az „el«á zalai Bnyved eoylet". a „nafly kanizsai karasksdelmi s loaröank'-. a . nagy-kanizsai takarékpénztár" ,a .zalamegyei általános tanitó-testülef. a .Zala-Sw»oay józhajMasi reszvénytársuiat s több megyei es városi egyesület hivatalos értesítője Hetenklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. ( Felhívás előfizetésre. A t,& .4 L A. i 1876 ik évi 15-dik évfolyama. Jan.—decz. egész évre . . . 8 frt. Jan.—jan. fél » . . . 4 . Jan—mart. negyed , . . . 2 , Az előfizetések mielőbbi megtételét férjük, hogy a lap rendes küldésében fenn-akadás ne történjék. Kiadó hivatal. Jótékony Intézeteink 8 a kagítez*l-lem. A szellemi, s anyagi munka közötti élénk megkülönböztetés a társadalmi életben szintén igen sok súrlódásnak, egyes osz-tályok ellenszenvének pedig mondhatni egyedüli oka szokott .lenni, fi miért? mert a nagy többség a munkaosztás fontosságát félreismeri, vagy épen nem is ismeri. Pedig vastag elfognlt-sag, vagy tudatlanság kell be nem látni, hogy a természeti, culturai viszonyok, so-ciális, politicai jnstitutiók, különböző egyéni erők, hajlamok, képességek, szóval társa-dalmi existentiánk postnlatuma az erők eme megoszlása, mely igaz ugyan, hogy a ren-dek s osztályok elkülönzését is eredményezi — ámbár egyszersmind kapcsot is képez közöttünk — de korántsem vezet a sociális életben oly élénk megkülönböztetésre, mint azt a sociálisták és communisták elhitetni szeretiu'k.MJtmint a nagynevű Smith Ádám műveiben kétségtelenül kitüntette, erkölcsi, politikai, s társadalmi szükségesség, mely kimgndhatlan nemzetgazdászati előnyökkel jár, hatásai, szabályai a piaductió minden ágiban és mindenütt tapasztalhatók. Vagy nem a helyes munkaosztásnak köszönhetjük-e culturai vívmányainkat, nem ettől függ-e a nemzeti élet fejlődése, ereje, boldogsága, a nemzeti jövedelem, s vagyon megoszlása ? A művelődés s anyagi gyarapodás leg-hatalmasabb tényezője a munkaosztás s az ezzel karöltve járó vagyon megoszlása; mert valamint a munkaosztás nemlétében a sociálisták által óhajtott egyenlőség a tár-sadalmi élet felbomlását eredményezné, ép oly veszélyes lenne a vagyonnak egyenlő megoszlása, vagy azon megoszlási mód, a midőn mindent a pénz-olvgarcha tart kezé-ben. Az associatió- feladata teliát e tekin-tetben is a szélsőségeket kiegyenlíteni oly képen, hogy mindig és mindenütt a küzép-vagyon legyen a túlnyomó. Csak a munka-megosztás mellett le-hetséges a társadalom existentiáji, a meny-nyiben az alsóbbrendű erők a mechanicus anyagi munkára szorittatva, a felsőbbek a szellem erkölcs, politicai s társadalmi ér-tékek prodnet ióját czélozó szellemi foglal-kozásoknak ailhatják magukat. Mert hová jutott volna az emberiség, ha egy Hum-boldt és Lielií;, egy Thaer és St. Mill. egy Canning és Pecl, egy Széchenyi és Deák anyagi munkára és foglalkozásra kényszc-rittetett volna !?') Tagadhatlan nagy és jelentékeny kü-lönbség van az anyagi s szellemi foglalko-zások között mar csak azért is, miután az elsőnél az anyagi haszon, az ntóbbinál az „eszmei si k er* a czéls ép azért - mi-vel ezen szellemi siker nagyon sokszor nem ') Kaati Gy. Neroietf atdaaigtan rendűére. léphet megtestesülve az életbe — nagy azok szá.u,.i, kik a szellemi munkásokról még most i« csak mint henyélő tömegről beszélnek. De csudálkozhatunk-e ezen, ha meggondoljuk, hogy egy Stuart Mill, egy Smiih Ádám is képes volt tagadásba vonni a szellemi munka productivitását, mit vár-hatunk akkor az anyagi munkával foglal-kozó, többnyire kevésbé művelt tömegtől ? Az associatiónak — társulatok, intézetek-nek — kell tehát odahatni, hogy a többség felvilágosodva a személyes szolgálatokat, ne csak materiális szempontból mérlegelje, ha-nem annak erkölcsi s szellemi hatásait is tudja fürkészni s megérteni; mert ha egy-szer belátja, hogy a szellemi haladás ép oly nyereség a társadalomra, mint az anyagi öregbülés, ha betudja látni, hogy a tudo-mányok és művészetek ápolása — ha csak vissza nem akarunk ismét esni a barbaris-nius setét korszakába — társadalmi exis-tentiánk legfőbb postulatuma, bizonyára nem fogja tagadni azt sem, hogy az, ki eszével keresi kenyerét, nem dolgozik. S mint Hoscher találóan megjegyzi: igen sok meg van nyerve e tekintetben — az által, lia a jobbaknak, értelmesebbeknek alkalmat nynjtunk az alsóbb osztályból szorgalom s erömegfeszités által felsőbb osztályokba jut-hatni. Nagyon csalódnék azonban, ki azt hinné, hogy a társulás által már minden sociális baj elejét vettük s hogy az associatió már magában véve elégséges a kóros álla-potok megszüntetésére; mert amint bizo-nyos, hogy vannak alsó osztályok, melyek nyomorult helyzetük miatt folyton idegen támaszra szorulnak s képtelenek lévén az önsegélyre, az assoíiatió áldásos hatását soha, vagy igen ritkán élvezhetik, ugy két-ségtelen az is, hogy csakis azon társulat, vagy egylet képes a társadalom betegségeire gyógyszert nyújtani, melynek szervezete helyes alapokon nyugszik, a melyben egész-séges elem a túlnyomó, a melynek értel-mes, munkaszerető, solid egyének tagjai. Rögtöni eredményeket azonban sem-miféle associatió sem lesz képes felmutatni; mert a társadalom beteges szervezetének orvoslása, a kasztszellem gyökeres kiir-tása nem pillanat müve. Az állam, egyesek s az associatió összeható tevékenységének, a körülmények s viszonyok követelte eszkö-zök észszerű és czéiszerü alkalmazása által sikerülhet csak e baj gyökeres gyógyítása. A tanügy helyes szervezete, a gazdasági szabadság akadálytalan fejlődése, «zemberi méltóság s egyenlőség elismerése, helyes pénzügyi politica azon fóczélok, melyeket szem elól téveszteni nem lehet, nem sza-bad. A társadalom pedig intézetek, társula-tok által igyekezzék oda hatni, hogy a so-ciális-élet egészséget s épséget biztosító ekmek .tiszta erkölcsi alapokra fektetve összhangban, szabadon teljes lutilylyal mu ködhessenek. Igyekezzék a szellem-erkölcsi mnnkát az anyagi munkával helyes arányba a ér-dekközösségbe hozni, hogy mielőbb meg-szűnjenek a sociális existentiánkat veszé-lyeztető bajok, hogy mielőbb lecsillapíthas-suk a forrongó kedélyeket, ne várjuk be összetett kezekkel azt az időt, a midőn az elnyomott osztályok boszutól lihegő lana-tismusa rohanja meg a társadalom jelen szervezetét; mert akkor a durva erőszak fog diadalmaskodni a jogos érdekeken I TÁRCZA. I Toldy Ferencz halalárn. diónak IKII mert takarva (jáaaliao el?... Halottja »>, kiért nem bir keeervivel! 1.. A víai', metj-lyel ir, keiében ugy remeg, Midőn a Pantheontnevednek nyitja mep Vff ».«. miként ba c.ak Orokké Urtana, Hioden betlí egj-egy niiarlhól illana ; É. mindenik k 0 1 0 u megint- kor«»akot: Nagyot, dio.'.t. milyent halottja alkof.lt.... Halott?!.. n*m bal meg a»; de él al Ki honnak ildolotl egy hoeiaii életen!... Cliónak vendjén i« ily megiatonlll. Emléke iaolgálran oriaagoi ünnepül! Halála mily v«n«, mily vM,te«íf reánk ? Xinca ..rra, iiinrn nyclrünk. ah! nfma leU a •tank! Megdobb<-i.é» fog el, — lelkünk, .lirti.k remeg, Kavaulod folott mindenki keaereg; Kiaee taem, meljr nedveaeo ne hullatná konvét. Te Írtad meg nagyiág, i d i r e5 •*»«»* ki'iTvát! Neveire egy nemiét nirében folhevOl, Hogy Pantheonja van: tiéd a.írdemül! Haelleaivilága lett: a földre lehozván, Miért «iUl-napol miértünk aldoaván, Uolioatal munkáltál, n a p • a á m oni lattal: Miadt-n't a haaáért nekSok taramtettáll őrlikra áldott légy!., ki annyit alkotál, Slámoira n e m a e te d aaivéb-o templom Id£k roJiannak al enyéatat S a fa i I a ou rirraait eirodnál Umpakint, Mely egyre fényeaen n»gy Ifttaidre ÍDt ' . Napy sixme. éjp|r írt. — a mit KlKtíl i'Kd Éfl riipki bokorként néped veiéreléd . . . 1 Wili.r. krl.-.l fecnit : Kiliuilad dícíGn, i M íi > e d r f, • Kád > níp rgyítpeu bOnike lön ! ] <>|y dr>(i kiiri, pilv.l folíkitéd a nont, I H ory méltán érd emeli i n> a g > d n »k l'n- | tlie on t! I I RAKKAHY ISTVÁN'. FerenezJózsefkirály és De&k Fe-rencz.* Ferenc* József király lemondva egj sza-badelvű alkotmány BE^D teái térével azoa abeo lutistikuB hagyomáovökről, melyek a Habs-burg-ház uralkodását uly tok tekintetben jel-lemzik, féoyes példává vált esáltal az aJkotmá-nyuiwá^ örtéoetében. KUIŰ lehet e mű feladata as osztrák-ma-gyar birodalom két államának egymástól el terű Hlkuimányait keletkezésüktől fogva a mai j napíg lüriénelmileg ismertetni. E íejezet egye-dali czélja ectetetni azon viesonyt, mely Fe renex József király és a magyar nemzet kózótt a legutóbbi ús év alatt kifejlődött. KB legyei) sxabad a szerzőnek honseere \ tele sugallata után indulva a nemsel képvise-! lAjeül annak twz vezérét, ax egysserü muduru 1 és polgári éleitt Deák Ferenczet tekinteni, kit ! politikai pályáján egéas Kurúpa eliameréaaül kúért. I I. Ferencz Jóxsef caásiár trónra léptének története kéuégtelenne tette azt, hogy ország * Mutatvány Stnrm Albert wheU^fei pesti fiatal iréhak Lipea«b«a .Knltarbildar 111 Bo-diput* csínt. aeha*y aap «lStt s»fj«l«ut köny-T*böL láaa első tis évében kevés rokonszenvet táplál-hatott a magyar nemzet a annak jogosan köve-te Jt alkutmáuya iránt. MVg nem h«g«dtek be azon sebek, melyeket a monarchia sxerencsét-len sorsában a boexuló eszköznek felhasznált lajtáotuli birodalom okozutt, a jogvesztés elmé-lete már megszületett és teljes virágában volt, ragály os mérget terjesztve mindenfelé. A* „egységes császárság"-n*k a cuncordatum igája alá hajtása igen alkalmáénak láuzott arra, hogy végkép megsemmisítse Ausztria népeinek vérmes reménveit önrendelkezési joguk vissza-szerzésére, az abaoluiisinus tdjeiteü elvesztette a nagy Frigyes és II. Jóssef által hirdetett .hu-mánus" jellegéi : telj •» anaebrunismussá vált, mert nem illett abba a korba és — ha e kifeje-zéssel élnünk szabad — teljesanachihoninmussá is vált, mert nem illett azon országokra, a me-lyekre mintegy elvuelbetlen szikla, mint egy gonosz ábm sulyusodott. A saellemi tehetetlenséghn?, melyben a különbucű ajkú nemzetek lalálkuzuk, nemso-kára anyagi tehetetk-nnég, fizikai kimerültség is járult és Ferencz Józset csássár volt az els/l. ki az 1851' ki eseményekből azon gyakorlati é« világtörténelmi uot vunLa te, hogy as „octroi* nem egyeztethető össze a XIX. század második telének eszméivel. A központi parlament egy-behivatott: Magyarország továbbra is megma-radt semleges ellenállásában egy oly hatalom actiója ellenében, melynek turvéuyeuégét semmikép sem tudta elieuierui. I>e ezzel bekö-atontott az alkotmány vita, a parlament léte al-kalmat adott legalább a parlamenürozásra. Két ér múlva pedig a hozzá a ceniralismus köze-pette, összegyűlt AZ önálló magyar parlament. Ekkor Ulnt tel ismét eiüwör üzen két ér óta Deák Ferencinek a reacüó sötét fellegeivel eltakart csillaga az 6 meteori fényében. A nagy államférfiu ekkor lépett eloasör közvetlen érintkezésbe a koronával, történel-mileg emlékezetes felirati javaslatával, mely-ben férfias nyíltsággal kimondá azon elvet, hogy „c»ak az oly jog megy tényleg veszen-dőbe, a melyről maga a nemzet lemond', mely felirati javaslat azonban, az adott viszonyokat s megváltozott helyzetet számitásba véve, a fe-jedelem s az újjá ébredő nemzet között fenforgÓ vissály békés kiegyenlítésére bő &£. agot nyújtott. A fejedelem környezete azonban mitsem tanult s elfelejté mindazt, amit az olasz had-járatból tanulhatott volna. A császár kezdemé-nyezésének még mindig útjában állott a majd titokban izgató, majd nyíltan működd udvari camarilla és Deák szózata nem hatolt a bécsi Burg faluin át. És négy egész évnek kellett is-mét lefolynia, míg az teljesen és érthetően a fejedelem fűiéig eljuthatott és be kel lelt előbb következnie a Bachok, Schmeriingek és Thu-nok Canná-i verességének a cseh nareztéreken. mielőtt a fejedelem túladhatott rolna a még Kremsierben átvett testőraégén és uj elismert nevű férfiakkal körül vehette volna magát. Ez uj emberek közül sokan már lejárták magukat, sukan hosszabb-rövidebb dicsteljes működés után leleptek a politikai térről, sokan a korona kegyét és a nemzet bizalmát egyszerre elvesz-tenek : csak Deák Ferencz tekintélye, agy fel. mint lefelé rendületlenül áll fenn a kiegyezési műnek elv béli elfogadásától a mai napig. Csak képletileg sorozhatjuk Deik Feren-czet Ferescz József környezetéhez, mert bolos vesére a hatalmas többségnek, meiybez — A színekről. Miért a zöld síin a remény izine, a kék a hűség, s az állandóságé, a fefaér az ártatlanságé, • miért a piros a szerelemé ? A virágnyelv hallgat róla, a természet Üónyvét kell felütnünk. A remény színe a zöld* Még a sírokat is, hol oly sok reméoylö nyugoszik, zöld pázsittal fedi a tavasz. Hiszen, minden fűszál — minden falevél és minden bimbóból a remény beszt i. A tavasz a remény, s a remény egy örök tavasz. Kce galambja zcld olajágat, s vele reményt hu- : zott Minden tavasz egy-egy Noe galambja. Ks én hiszem, hogy ezt még a sir haluujai is igen jól tudják, mert ha éltetőén száll alá a nap ■ / f sugara, ba enyhe szeilók lengnek a told teleti, ! v szivük megdobban, vérük p-zsgésbe jő, érzik, | hogy felettük melegül a iég.-ho^-y a pacsirta énekel, i ekkor füvet, virágot növesztenek keb- ' lükből, mintegy mutatni akarván, hugy a ba- : Iáiban is van élet — van reméuy. A hü«ég, az állandóság színe a kék, mert • hiszen at ég, mely még senkit meg nem csalt, s mely szilárdan, változatlanul a)i? a míg mi in- ! gádorunk, maga is kék. K.ék a kis nefelejm is, I mely hervadasoan tölti napjait, ha ciszakasz-tod a pataktól, melynek egy csöndes hulavjlá-gos éjen örök hűséget esküvek. —' A fehér az ártatlanság színe, mert a fe-hér semmi szia sem. Az ártatlannak nincs tu-dumása arról, hogy artailan. Csat az elkövetett * vétekkel éDrcd lel a bűnösség tudata. Kgy por-sxern megtertózteii a liliom tiaztaaágát — s a liliom akkor már nem liliom többe. . Í5-miért a piros a Bzerelem sziue ? ileri a asiv vére is piros, piros a láng \n; csak a hiven lánguló sztv képes igazan szerelni. Kkkor a ver- nek mi üdén ik hulláma a szerelemnek egy lük- tetése, B miiid^o szivdobbanás a halhatatlanság sejtelme. — Ha a nap leaiiiozik, rózsás ajakkal hint buc&úc&ókot a jó anya tőidre, meiyet sze- ret, 8 ha telkei, újra biborraí vonja be a vidék ébredő halmait. Mi ezt az est a regg pirjáuak nevezzük, de tévedünk, mert az nem egyéb mint szerelem, a veghetetleu, mindenható sze- relem, mely az alkotó müvei kuzott egymás iránt nyilatkozik. — h—a. Jegyzéke ax/on bünpereknek, melyek a zala-egerszegi kir, törvényszék büntető osztálya nyilvános üléseiben H$7Ü. évi január /tavában élő-adatnak. Január 5-én 187Ü. 1560/B. 875. Sz. 1. Bobics Ferencz feltét-len halálos sértésnél emberölést elkövető elleni ügyben szóbeli végtárgyalás. 1561/B. 875. Sz. 1. Sári Mihály ember-ölé*sel vádlott elleniügyben ujabbi végtárgyalás. Január 7-én 1876. 1415/B. 875. Sz. i. Vucaák Jáuns hamis eskütétel miatti Ü£vében nóbeli végtárgyalás. ^ 1657/B. 875" L. t PauHes Károly gyoj tással vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. 16K0/B. 875. L. t. Árkus János es Hor-váth Ferenrz tolvajlnsnal vádlottak elleni ügy-ben kir. übUi itél-t hirdetés. Január 12-és 1876. I418/B. 875. Sz. 1. Kajtár István és Haj-tár Iván súlyon itjstisérlessel vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. Január li in 1876- 1335/B.875. Sz. 1. Caekő Gábor és tanai súlyos te* tisztessel vádlottak elleni ügy be u szóbeli végtár^yalás. 1D94/B. $75. Rigó Ferencz és társai ok mányhamisitással vádlottak elleni Ügyben ujab-bi végtárgyalás. Január 14 -én 1876. 142**/B. 875. Sz. 1. Tolnai János zártörés-Bel e* birósa>Í végrehajtó sértegetésével vádiolt eüeni ügyben kir. táblai Ítélet hirdetés. lólő/B. Íí7ö. Sz. 1. Németh József sik-kasztással vádlott elleni ügyben curiai ítélet hirdetés. 1662/B. 875. Sz. 1. (irünvald József Leo pold és neje Zolistein Mária sikkasztással vád-lottak elleni ügyben curiai i'élet hirdetés. 1ÜS2/B. 87.r). Sz. 1. Pirovics Károly sik-kasztással vádlott elleni ügyben kir. táblai ité-lét hirdetés. Január lít - é n 187G. lf)71/B. 875. L. t. Mészáros üyörgy em-beröléssel vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 10Ö2/B. S75. 1- t. Dani József testvér-gyilkoiássai vádlutt elleni ügyben folytatólagos végtárgyalás. Január 20 - á n 1876. 1034/B. 875. Sz. 1. Balogh létrán tolvaj-lássul vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 1G41/B. 875. Sz. 1. Soós Vendel és társai tolvajlássat vádlottak elleni ügyben Tégtár-gyalas. ltjól/B. 875. M. 1. Gereiz János és tár-sai ludtohajláasal vádlolUk elleni ügyben vég-tárgyalás. Január líl - é n l*7ü. HÍ.VJ/B. 87.'>. Sz. 1. Gárdonyi Péter és Kótsa Kati, Cárdonyi Antalné tolvajlással vád-lottak elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. lGtíU/li. 875. Sz. I. Bédeg József súlyos tesLisértéasel vádlott ellőni ügyben kir. táblai Ítélet hirdetés. 115G1/B. x75. Sz. 1. Simon József és társai tolvajlással vádlottak elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. 1664/B. 875. Sz. 1. Köllís Jánot könnyö testUértéssel vádlott elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés. 1671/B. 875. Sz. I. Rechb^rger Simon nyilvános erössakoskodáasal vádlott elleni ügy-ben kir. táblai hirdetés. Január 26-áo 1876. 14G3. 1683/B. 875. Sz. 1. Villiagöhofer Leopold ért Magnaházi Ján<'S erűssakon nemi közösülésü'-l vádlottak elleni ügyben végtár-gyalás. 147H/B.875. S». 1. Orbáo József, Vízvári Józs«t. Kocsis Imre és Kítfietb István életve-lycs testisértés miatti ügyökben ssóbeli vég-tárgvaláB. Január 27 én 1876. loGH./B. 875. Sz. 1. Markó A-ostoo széna-tolvüjláasal vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 167G./B. 875. Sz. I. Keizmüller György és társai bamis okirat készíttessél vádlottak el-leni ügyben végtárgyalás. 1677./B. 875. Sz. 1. Tornyos Ferencz fa-tolvajtással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. Január 28 - á n 1876. 1485./B. 875. Sz. I. Kovács János tolvaj-lással vádlott elleni ügyben vég tárgyalás. 1G5C./B. 875. Sz. 1. Lutter Józíef tolvaj-lással vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. 1658./B. 875. Sz. 1. Zsiborác* János és társai súlyos testisértéssel vádlottak eJleni ügy-ben kir. táblai ítélet hirdetés. 1665./B. 575. Sz. 1. Leránt László vég-rehajtásilag lefoglalt tárgyak elsikkasztásával vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélethirdetés. lütiü./B, 875. Sz. 1. Tolnai Anna súlyos testisértéaael vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdutés. 1681./B. 875, Sz. 1. Lendvai László tol-vujlási buurészességgel vádlott elleni ügybsn kir. táblai itélet hirdetés. Helyi fairek. Báró kemény Zsigmond, a magyar ceuLr^wLak iskolájának egyik hérosa decz. 22-éu Erdélyben, l'uazu-Kamaxáaon élte 59-ik evében meghalt. Húsz évig volt a „Pesti Napló'-nak szerkesztője, Deák Ferencz oldalán ott tündökölt ő is a magyar nemzet sorsát inté-zők tauaettaban. A „Kajuogók" & „Zord Idők" koszorús írója nyugudjek békében! — A kiftdedovoddöa jiróí karácsoura k eszi lett munkálatait, melyek gyóugymunka-, papirlüzéfl- es tüxésból áll, megtekintettük, va-lóban meglepeti azok csín-és szabatos elkészí-tése. Általában a kisdedek jo kedve, dalolása, játéka, a testmozgást gyakorlatok változatos- sága stb. gyengéd örömet nyújt a látogatónak A tisztaság, rend és jó ízlés Ranefay óvó ur kitü-nő szakképzettsége és buzgalmáról tanúskodik. — Táncxkotzoru. A nagy-kanizsai ke- reskedelmi ifjúság önképző egylete" szombaton, azj^z 1876. január 1 én saj; t helyiségében jóté- kony esélra tréfás fcorsjá-ékkal egybekötött zártkörű láitczkoszorucskát rendezead, melyre a t. hivatalosakat egész tisztelettel meghívja a rendezőség. A tánczkoszomcska, mint a sorv játék tiszta jövedelme fele részbun bold. Hom Jfcde hazánkfia hátrahagyott családjának, Me részben pedig egyleti czéloknak szenteltetik. — Ennélfogva szíves felül tizetek K köszönettel fo- gadtatnak és hirlapilag fognak k^zzé tétetni. A névre s««Mó meghívó a belépéskor előmutatni kéretik és ez másra át nem ruházható. Beléptí díj nem tagok számára 1 írt., tagoknak 50 kr. családje^y 3 személyre 2 frt. Jegyek elüre vált- hatók: Halphen Lázár, Sommer József, Bachrach I. H. uraknálsSchwarzésTauber urakdohány- sagy-iőcsdéjében ; este pediga péoztárnál. Kez- dete 9 órakor. — Mai számunkban befejezett vezér- czikk egyik pályamű azon 3 darab arany pá- lyázatra, melyet lapunk egyik zala-egérszegi jóakarója kitűzött. Kórelebb hozni lopjuk a be- érkezett második czíkket is, jelezvén, misze- rint 1876. évi pünkösdi számunkban jelentjük ki a pályázat eredményűt. — Berecx Antal tanár által szerkesz- tett, s kiadott „Természet" czimfi ter- mészettudományi és földrajzi ismereveket ter- jesztő népszerű lap 8-ik évfolyamába lep. A kitűnő szakértelem-, s figyelemmel szerkesztett, s díszes kiállítású lap ára egész évre csak 4 frt, félévre 2 frt — Al>reherféie Börraktárban, mely- ről hirdetési rovatunk is szól, ujabb szállitmá- nyu kitűnő sör kapható. Mint értesülünk, miud a hordókban, mind a palaczkokban levőket erő- sen fogyasztják. — Áthelyezés. A cs. kir katonai élel- mezési hivatal, mely eddig Nagy-Kanizsán volt, Sopronba tétetett át. — Meghívás. A „nagy kanizsai keres- kedtilmi ifjúság önképző köre* helyiségében vasárnap, azaz 1ST6. január másodikán esti tél kilencz órakor tek. Somogyi Henrik ur folyta- tandja a „Magyarok Történtílme-"féle ezelőtt két héttel megkezdett igen érdekes, tudományos felolvasását, melyre a n. é. közönség tisztelettel naeghivatik. Kelt N.-Kanizsan, 1875. decz. 28. A választmány. — Lapunk utolsó számát veszik ez év- ben tisztelt olvasóink ; eddigi pártolásukért ío- gadják legmélyebb köszönetünket, s ast jövőre is kérve, boldog újévet kívánunk ! — Lapunk kiadótulajdonosa, Wajdits József ur, s családjának iguu szomorú kara- egyesek kivételével — a nemzet öuzes tekin-télyei es tehetségei tartoztak, semmi alláttt sem foglalt el az udvaraál. Midőn létrehozta a nagy kiegyezést mü-vet, kilti azt hitte, hogy Deák fog aa eísö ma gyár felelős mwisieriuni elére állni. X>e Deák Ferencz, bölcs előrelátásában mar előre lemon-dott minden törvéuyes hatalomról. O szerencsé-sen befejezte müvet, a néniéinek visszavezeté-sét at alkotmány országába es mim közönsé-ges képviselő aliutt a kozmuukasok köze, kik a nemzetet Európa müveit nemzeteivel egy színvonalra emeiui tűzték ki teiadamkul.Deait Ferencz nem volt tehát hivauios személy ; 1848 ban viselt minisztersége a történeté, visz-scalepésekor nem iievezteietiki „valóságos belső titkos tanácsossá" ti egy érdem jellel mindig kellemetlenül érintették, volua e npariai jeliemu magyart. Mint képviselő udvarképcs volt ugyan, de nem tartozott a korona tanácsához. S ha a király az Ó tanácsa nélkül meg sem szentesített Mmmi nevezetesebb ügyet a ha grut Anara&sy Gy. minidWreluokről ép uey, mint annak mód-jaitól, Louvaytol, öziavytoi, íiittótól miudig. meg mindig csak azt kédezie : „Mit inoud- az öreg ux hozzál' vagy „mit csinál »z én uralkodó társam í1*1, ha a szak minis terek a király, ^agy a partertekezlet elé terjesztett javaslatukat az zai indokoltak: .Beszeltem az öreg úrral és ú helyeselte ezt*, eunek magyarázata csak is az „öreg ur" kristálytiszta jellemében, gondvise-léuscrü.politikai tehetségében, mindenkor he-lyesnek bizonyult előrelátásában és azon forró lelkesedésben keresendő, melylyei a nemzet ueme Aristidesén függött. Az r»reg arí" A „nemzet bölcse". Ai első elnevezés a királytól ered, a má-sodik a nép tol, a királyné adott neki még egy harmadikat, miután születés uapi köszöntőjében .kedves Deák bácsidnak, nevezte. Ha egyréazt igaz, hogy egy valóban nagy férfin az önzetlenség erényét soha sem gyako-rolta oly nagy mérvben, mint Deák Ferenc* egén életén ál, ugy másrészt nem kevéabé két •egtelen, hogy a népszerűség, mehet élvez, a maga Bemébe* teljesen kizárólagos is. Egyszerű' testes alakja, kerokded és halványpiros ^rcia, a melveQ aurü szemöldjeibol aczéikék és fényes ■**m« kisugároznak, város és orazágaserte is-B«r«Ut. Arciképe meg m minden hasban és a király á^ya fölött ép ugy megtalálható, mím a legszerényebb kunyhóban. Egyszerű köpenye, uötéLszinü teíuliűje, széles karimáju kalapja di-vatban maradt egy évtizedig és az angol király-nőhöz ezimzett szálloda, a melyben Deák Fe-rencz legutóbbi betegségéig egy-két szobából álló garchoulakasnal birt, a mely beu ót azon ban fejedelme, a ióherccegek és az átutaló uralko-dók* meglátogatni szoktak, általa, bar iegszeré nyelib vendége is volt, nagy hírre éa népszerű ségre tett szert, liaraiai nem egyszer szetiták f*;l, hogy hagyna el ezen kényelmetlen szállodai lakását; d«; 0 voltig csak azt válaszolta, hogy uem eugedi uitg szerény jóvedeímc. Ugy is volt! Szerény életjáradéka és ötforintos képvi-selői dijai mellett uem ugorhatott nagyot és uem kényelmes keifogaiu bérkocsiban seiakocbitha-tutt a városligetbe, hanem csak szerény egylo-gatuu, sút a inikur a tarsaskocdi társulat meg-kezdte működését, csakhamar igénybe vette ex uj közlekedési eszkuzt, hogy tizkr»jczárért me het-iten ki a zöldbe. „Deák iánuukoc»in jár* — mondták mindenfele — ée a tarvaskocaik, me* lyek iraut a közönség kezdetben ellenszeuvvel viselt<rteti, nemsokára oly kitüuŐ üzletel caiuál-tak, hogy Duák kéuytelcu volt régi ,Comfor-tablijahozu visszatérni. Éi ezen járművet hasz nálta ú akkor U, a midóu a tróobeszédekre, vagy a király külunös meghívására a budai ki-rályi palotába ment. „U»ak nem akarjatok, hogy adósságokat csináljak,*1 — monda egy iz-b^n barátjának, az öreg Szeniczeynek, ki ily al-kalmakra ketfogalu bér^... -sit ajánlott föl neki. A fejedelem éd a üem*ef. t'-göagyobb bi-zalmát élvezve, végtelen óvatosnak kellett len-nie, valahányszor akár nyilvánosan, akar ma-gánkörben bárkiről vagy bármiről nyilatko-zott, mert dicsérete emel és roeszalása— no, de 6 nem rosszal semmit; hallgatásával fejezi ó ki rosszalását; ezt bizonyára gyakran es keserűen kellett éreznie a gyorsan meggazdagodott Ló-nymy grófnak. — A mi Deák Ferencz kete-ügyébe jó, arannyá válik. — Deák bisaimá-nak tulajdonítandó, hogy a kezdetben csak elegáns külseje; után ismert Andrássy minisz-terelnökké leit és hasonlóan a nagy hazán*, s egy még cs*k nagykorúvá vált tiatal ember közti roko&ságoak köszönhető, hogy ez utóbbi képviselővé és uéhauj év múlva pénzügy mi niazterré lett. £z ítju jelenleg még csak 33 éves, j követkeséskép a legfiatalabb miuHtar K pában. — ó nűQl vette Vörösmarty Mihály-nak, az uttórű magyar költőnek <-gyik leányát és Deák Ferenct volt ennek, valamint az el-hunyt nagy költő többi gyermekeinek gyamja. — At öreg ur ,vejei* is befogadta szivébe és a midőn híre ment annak, hogy Deáknak van egy kedvencze, a tit ki lehetne tüntetni, már be-értek e puszta hírrel éa megválasztottak az is-meretlen fiatal embert a legérieiinesebb válasz tokejületek egyikében orstaggy uiési képvi-selővé. Beköszön tolt ugy szerre egy oly idő, a mi dón a magyar állam hajója egy veszélyes zátonyra jutott, a kormanjosok kétségbeestek és eJaúlyedesról, megsemmisítésről beszellek. Az 1873. ev őszén történi, a midőn pénz-ügyi válság vésze* következményei egy kö-zépszerű termés melleit oly teliüuúen jelentkez-tek, hogy az intéző koruk e* az összes partok egyealókép csüggedni es kétségbeesni kezdtek. Csak ketten őriztek meg reményüket egy jobb jövő iránt,az egyik Deák Ferencz, a uiattik pe-dig Ferencz Józaeí kiraiy volu Ka a tejedeiem-uek 1 ö 7 -i. evi decxemüer 2 an, mint trón lepte nek negyedszázados evtordulójáu, a budai vár-beu ax üdvozló küldöttségekhez intézett szép és vigasztaló szavaiuak lehet köszönni, hogy uj munkakedv kezdett ébredezni és uj reméuy a szivekben gyökeret verni. Magyarországban 1867 ót* már oly sok és ftzornyü dulgok lurteuiek a közigazgatás, a jog szolgaiutas es a közbiztonság koreuul már any-nyi panasz támadt és maradt gyúgyiiailanul, a parlament mar annyit vetkezett, s oly nagyon is szembetunólug árulta el a közönségnek az al-kotmányos renaazer árnyoldalait, hogy uem egy hang, majd egyes egyedül, majd többek kíséretében kimonaa: „Bach alatt sem ment rosszabbul." — Az uralkodó rendarer néha néha oly k^véa bizalmat tudott a lakosságnál maga iraut ébresztem, hogy már jobb Bzeretiék volna provisorium es a tekete reakció visszatérését. És tálaik óztak olyanok is, kik e szózatot, u*r mestetesen nagyítva meg vitték a tej edelem nek, kik a központosított kormányhivatalok csen-des ée alapos működését összehasonlították a azázakia menő parlamenti uralkodók felületes modorával; — de Ferencz József király Deák Ferencshoi hasonlóan nem tért le azon magas sJlásponiról,ainelyrólaseireket,atokn*k ügyet-len vagy hátion tépviieldilol, hiányos megtes- tesitésüktől elválasztani, t megkülönböztetni lehet. A saját akaratából alkotmányos fejede-lem a leghívebben megőrizte az egyedül idvö-zitő alkotmányba vetett hité: és mindenkor a leghívebben és leglelkiismere'.esebben ragasz-kodott az alkotmányhoz és az állami törvé-nyekhez, s leghívebb barátja maradt a nemzet-nek, a melynek alapjogaira felesküdött. Pedig ép e tcjedelemnek volt elég alkal-ma a szabadelvű, alkotmányos rendszer czél-Bzerüscgérűl nem a legjobb meggyőződést sze-rezni. A korona tanácsában működő miniszte-rek, kik számra nyolez év- óta már oly sokan vultak, nem egyszer tették próbára a király tü-relmét és elnézését Kgy oly tejedeleni, ki már reggeli négy órakor dolgozó asztalánál ül és még az alpeseken is zerge-vadászat közben sem ment kormány gondok tói, egy oly fejedelem, kl egJ nagykövetnek az arany szarvnál hadiha-jón tett kirándulásáról szóló hivatalos jelentés-nél nem felejti el megjegyezni: „Ki fizeti meg a Biént?* egy oly fejedelemnek van mindenkor ideje és kedve, hogy az államügyekkel beim-" tóbban foglalkozzék, mint „egy ideiglenes par-lamenti kormányzó" más szóval minister, ki-nek vagy nincs annyi szakismerete, mint ál-lamtitkárjának, vagy — s ez tapasztalható a leggyakrabban, — nincs kedve állandóan és kizárólag hivatalának élni. Hányszor tortént meg, hogy a fajedelem fontosabb ügyekben valamelyik ministerétől tanácsot kért, s arra a meggyőződésre jutott, hogy az a korona tanácsában mi Uem tudna ta-nácsolni, miután a funforgó ügyről még sej-telme sincs. De azért mégis fényes példaként őrzi meg Ferenci József rendithetlen tiszteletet a népképviseleti rendszer iránt és a történelein meg fogja örökíteni a Ferencz József király és Deák Ferencz, a népember közt fsaaálló vi-szonyt, mint egyikét a legtivalóbbaknak. m« iyek valaha egy fejedelem, e annak valamelyik alattvalója között tennállot ak. Ha a magyar nemzetnek ezentúl ei mio-dig ily királya es egy ily hazafia lesz, ugy fii-nak és barátaiuak soha sem szabad csüggedniök annak jövője fölött. e»nja volt, egyik WTM letinykija A r t ■ k a, Böja Gergelj tanfelügyelő ur keresitleáoya ppeo karácson oapján délben meghalt. Viga*i-talja a Mülóket a részvét, mely e gyáazcsetra ojilvánulí. Előtte való nap, karácson estéjén a boldogaUnak kii tesívérei szép jelét adik a test-véri wtre tétnek, midőn a haldokló kis leány mellett lEOinorkodó szülők előtt minden figyel-meztetés nélkül arra kerék a k.s Jézust, bopv ne houon nekik más karácsonyi ajándékot, csak gyógyítsa meg testvérüket. — Értékes és művészileg készfilt esüst iróeseköszei lepte meg a kiadedoevelő egyesület hölgvkoszoruja e lapok szerkesztőjét a tnult va- sárnap tartott választmányi üiésen, ixiniar egye- sület egyik titkárát, ki e ssép emléket méltó becsben tartandja, jeléül, bogy a honpolgár, kötelesség cselekedetét a magyar hölgyek hon- Irányi figyelemmel kisörik « nemes érzelmüknek ily gyengéd meglfpvté&beii i>> tauuj-let adják. — K.&xgyÍUé*. A nagy-kar-izna. polgári egyl-1 választmánya tolyú htt l'ü-an az vgy le ti helyiségekben tartott közgyűléseié azon indít- ványt tette, hogy az ügyleti helyiségek Ízléssel s c*élsxerü.ea itU»lakiitau»&&Dak »z utczai fúvona- lig CSÍDUSÜB az egylethez méltóun kiépitpssenek, hugy ez &Ua: a pulg^r^á^ csoportosuljon és sz egyesület további fejlődése és felvirágzása biz- tosítva legyen, kérve a kóitgyülést, hogy az egylet tulajdonát képező kurt is ezentúl csupán csak a tagok es csaladaik ^yul- és szórakozási "~*\ helyévé legyen fen tartva; — az épitketés elv-ben elfogadtatván, de annak kivitelére, iiltTtíTieg 1 aonak mikénti eszközlésére 4 havi határidő lett "" ■ határozva, míg t. j. a városi képviselő testület ax egyleti épület mentében czélba vett uj utcza megnyitását eJhatáruzni tV>g j* ; — a kertre nézve pedig azon hatáiozut hozatott, bugy az ezentúl csak az egyleti tagúk és etek családaik, illetőleg a választmány által felveendő kerti tagok «*s csa-ládaik által használtathatnak. — Az ezen alka-lommal megejt ott szavazásttal megválasttatt&k : Elnöknek : Üabocbay János 2i szavazattal, titkárnak : Oszeszly Antal 31 szavazattal, péoz-tárnokoak: Botfy Karoly 2b szavazattal, vá lasztmányi tagoknak: Sanweber József 24, Oa-rá-w Zfigniond 23, Gelaei Guttmann H«nrik23, BUu Pál 23, Kollarita János 21, Yellerroaon \ János 20, Fischer József 19, T<>msits József 19, Kemvrich Gyula lü, G-Ödörházi István 15, JGper-jesai Sándor 14, és Jack Frigyes senior 14 sza-" vaz&ttal. — Táncxrtgatmat rendez pénztára ja- vára a ki&dednevelü-egyesülei és p^dig február á-éo lartaudja meg: az utóbbi váiasstmáuyi üléttcu egy tóbb mgu balrenduzü bizottság ala- kult, melv- működését már január 2 in megkez- di, tanácskozásait a városháza tanácstermében tartandja. Időnként visszatérünk a működés folyamára. — CftilUigh Mutxló ígazaágügyminis- teri tanácsos a cuna legf. itelőszéki osztályához bíróvá neveztetett ki. — A mitrakőzi kérdés megoldására nézve jelzett conferentia Of-m Zágrábban, ha- nem »ztergomban urtatik meg a UvaftzazaJ a herczegpriniás elnüklete alali. — KaráfHonyi ajándék. A jótevő U:'H>as*tter pár ismét kiierjt&zté tigyelméi Su- ro^gb >ivi:rnyB(»rFu tanulóira, késcittetvéD 24 pár csizmát és 12 ültöz.:t ruhát, mely az ünne- pek előtt rmztatott ki, nemkülönben a belvbfli házi szükölködükuek iA) irt készpénzt. Nim kf]\ hogy Tnagasztalá&sal említsük, mert nem is birnók »*7.t — a suk érdi-mhez kellőleg szól- nak a tettek, fennen hirdetik a kegyáldozatok álul halhatatlanná váll nevet; — csak óhaj- nak aduok kifejezést: miszerint hallgassa meg az Ur, gyengélkedő egészsége helyreállítására — •i ártatlanok w szegényeknek ajkinSl, érette , buzgón rebegő imáikat! B. | — Kádon Rudolf kir. tanácsos és GyÓr Unkerülcti ivigaz^aió ur Sümegh reáltanodáját látogatta meg, lbTÓ. decz. 21-tol egész 23 ig idöavén korunk bt u, ai előmenetel felett meg elégedéae't nyilvánitva, bölcs, tapín tat teljes ta- nácsa árasztása után tolunk Veszprémbe távo- zott. — 1. — — A Ma lat'ári apátság a magyar tiszt- viselők országos egyesületének 100 írttal ala- pító tagja lett. — Uj nenernű. Táboruk? & Paracb urak zenemű kereskedésé ben megjelent: „Die erate Tour." Polkamazur ifj. Fahrbacb Fülöp- ül. Ára 50 kr. — Hivatalos jelentés ZalaraegyéWI. Bar* és rozs jó, r»*pcte kőrépszerü. egersze^t és lendvaijárHSukbanazúiizi vetések középszerűek, a v..'-í>eket iVgek rongáljak, melyek, ha « tél fol vt..n el nem puszimnak, tavaszra nagvnbb révitn MZ fazi vetés«kn<*k ki kell szántani; a Keszthelyi járásban esó< időjárás és bekövetke- zett fagyok miatt nem fejelhették be a vetést. — Megjelent: Levélszerinti oktatása lenemet nyelv öntauulására. írja és kiadja Koder 1 Aaiilt. b ik tüzet. Az egész mü-iO levele, fogjál L- magában és két tnniulyamra van beosztva. Egy- egj levél ára 20 kr., egy egész Uü folyamé pe-dig csak 3 frt. o e. Mtfgrendeíbetö mindet) ha-zai könyvárusnál vagy a széninél Szombat-h e ly e n. K díszesen a.iáll.tott folyóirat az eléggé ismert Toussami-LangtriBcbeidt tanmodszert vette alapul és a német nyelv alapos meg-tanulását a legrövidebb idő alatt biztositj*. — A geszthelyi dalegylet' 1>76 ik január hó 1-en uj ev napján az „Amazon" szál- loda, nagytermében tánczcza. o&bZukotöLt reud- kívüli dalestéiyt retidex. Mfisorozat: I. „Nein- ; zeii zászló" Iíub':ri61, előadja a kar. 2. „Zizim" költemény, szavalja Fish Károly. 3. „Vígan élünk" bordal, előadja a kar. 4. .Üecita'ivoa duettc" aus der üper Belizár előadják Ló-winger J. s íizeitz K. 5. Egyveleg: „Magyar népdalokból" előadj* a kar. 6. „Joka ördöge" költemény Aranytól, szavalja Harsány J. 7. „Maraaitieise" előadja a kar. lieléptidij 1 Irt. A t pártol6 tagok aaabad családjegyekkel láttat-nak el. Kezdete H órakor. A tiszta jövedelem egy része jótékonyc-sélra forditiatik. — Az , L'j Idők' czimú igen kedveltté váh hetilap 52-üikszáma ..következő Urtalum- mal jelen: mej;: „Az utánzás, mint a fajl-:ütartás ösztöne", Szál;*; Józseftől; „Karácsonkor* (ere- deti költemény, Keviczky Gyulától; aAz >tíha- gyott malmok- ^'•ed. elbetfte.es>, Lauka Ousz- tkvtól; „A mii u kaudklló tiudoi" ^Bret Hnrt Költeménye), BckcsArthur fordításában ; „Éji látományok* ^Turgeoieff elbeszélése,) M. B. Molly forditáftftoan; „Patkós gondolatok", Al- mán din tói ; „Irodalmi, társadalmi e« művészeti hirek." A borítékon : Felbiva*, bymen, Mkkta- lány, betia rejtvény, szikrák,vegyesek. —Szer- keszti e csinos lapot Benedek Aladár. — Klú- tizetési ára évnegyedre 2 írt 50 kr., félévre b frt., egész évre 10 irt. Kisebb rangú tisz1 vise- lőknek, tanítóknak s egyes tanulóknak 2(^/9 engedmény. Kiadói ésaserkeszlöi hivauhi: liu- ! dapeuten, ősz utcza 14- az. j — Kövid hirek. 11»rvát-Szlavoü urszá- ( giik az uj közigargatási szervezet sterint 2<) %\- \ ispánvágra úsztattak, — Egy angol szénbánya- | ban rxplosia volt. s 200 munkás balt meg. — j A kormánynak 38.000 csomó dohánya Kis- Marján elégeti. — Kgy kuujfultuii paraszt a»- szony bajuszo* és sínk il«§ gvermeket szült. — Alackey Juhn San-Frandnkóban 2 évvel eze- lőtt egy bányában 4 dollár napidíjért dolgozott, most 10 mítio dollár éri jövedelme van — Maachesterbeo egy orvos halálra ítéltetett, mert betege meghalt. — Rauscher bibornok utódjául most meg Kauchker püspököt emlegetik. — A győr soproni vasút rendőri bejárása megtörtént. — As első udvari bál január 6-án les* Buda- pesten. — Csik Endre kir. táblai biró meghalt — Lakócsán egy nap 20 eljegyzés történt. — Róma egy részét árris Öntötte el. — A prágai fógymnasiumban egy nő ér ttségi vizsgát tett. — 5000 frt áru fát ajándékozott királynénk a bécsi szegényeknek. — Ú felsége a király se- neakademiánknak 3000 frtot adott. — Dél- Frapcziaorszftg egyik faiujában egy roogyszedö halt meg, kinek hagyatéka 500,ÍKKJ frank volt. — A .Népnevelők Lapja" szerkesztője Gyulai Béla helyett La ki te Vendel lett. — Marmaros- ban báró Pichljr család tagjai téien kályhafŰ- tök, nyáron sertés pásztorok. — Berlinben két macika gazdájok arczaról leélte a husL — Schwarz Gyulát Székes fej ér várott faklyászené- vel tisztelték meg. — Alsó-Váihon kéiiejű borjú látott napvilágot. — Szombathelyen egy 90 éves férj és 7ti eves neje egy napoa haliak meg. — Sopronnal egy asztalos legény vándorlásá- ban leült pihenni, s meghalt. — A székely- egyesületnek 207 rendes és 6Ú alapító tagja v*n. — Szabadkán oly kutyákat mutogatnak, melyek tarüiznak. — A Kisfaludy Társaság Toldy Ferem-z sírjára nagy emiéfcköveiállit. — Szolnoknál 4 és fél mázsás harcsát fogtak a Ti- szában. — Villánynál 50 ezer éles töltény csem- pészeset fedezték fel a vasúton. — Madrasban a walesiherczeg tiszteletére 14 ozer tagból álio-j dalárda énekelt. — A hasi urak tejedelme As* tor ur New-Yorkban maghalt, 720 háza volt 4 — 5 emeletesek. — A kaposvári törvéuyszék- nél oly csőd per van, mely 40 év óta várja elin- tézését. — Rimaszombatban egy hiotót lovak- kal együtt 7 írtért árvereztek el. — Dubreczen mellett 1Ö0 ember hajtóvadászatot tartott, s egy nyúl sem esett. — Szegeden «;gy virilistát ki- zártak a képviselőtestületbe!, mert nem tudott Történeti naptár. Deci. 25. 1276. Habsburgi KudolfBécset bir-tukába veszi. — 170Ö- Sopron -bom-báztatáaa Berzsenyi és Batthyáoj tábornokok által. — 1848. Bem K.0 lonvárra bevonul. 26. 1817. Oünczy Pál, nevelésügyi író ■zultléulapja. — 1H49. Az uktroi-rozntt osztrák alkotmány l'esten kihirdettftrtt. „ 27. 1S4». Windi»ch|rriiti Győrt meg-szállta. — 1S67. Magyaronság ai ostlrák államadósságának egybar-madát elvállalja. , 28. 1H4S. A magyar orízággyulés ki-moodja a asidók emaocipAtióJát. — 1 íiöy. Macaulay halálozása. „ 2i). 100G. Bocsk»y István fejedelem mé-reg által hal meg Kauán. — IMS. B--m gvózelme Urbanon a Szamos m-ilet! . 30. 1>*>2. To-pler Th^ofil srületésnapja Sopronban. —■ 1K4ÍÍ. Moóri csata. — lHól. Kossuth WaithingtOLba bemenetelét urtá. — , 31. 1H48. A magyar parlamr-nt utolsö ttlé«e Festec. — 1866. A kulonakö telezettség bebozaUla. .tlusán. B«es, decz. 24-en: 45, 54, 44, 33, 72. lirátz, . , í>6. 61, 78, 3«, 66. Temeaíár,. . 52, 45, 35, 29, 17. Üzlet — ,!• takar* 1876-ik éri noiímb hsri !•• letkimiiutú* — £ hóbao a tánoUtoál baorvju-tott »HI«MO b^5, b«vaUa« 1,739.344 frt. bixtotiujidó 5»n«te<] <• pedis SU bertllia 1,159,106 frtul aalál-•ntra «• lxiberallal 570 219 mul (leteaetra. Kiillitn IÖQ Sül kdi.Miy 922,349 frtul ba-Ulaactre 0> ]76 kötvéD; 4tfO,J^fi frttal élotiia.tra ; 6MM*«D teKát 477 kötTénj 1.410.747 frtul. A bari btrstal Tolt 131,131 frt balálmü díj 6é 156.049 frt beUtelekben, Ssiieun : >6S.ltlO frt. Haiál«Mtekért kifixeuetett 4V,3xö frt. Ei írben benrnjtatoit ^24.) berallái, 13.2O9.SOÓ frtul, *• kiillittalott 4S81 koivíoy- 11,4*1344 frttal; ogjan ei«n időb«a berétet«tt 2,6<l5.j45 frt; — ha-lálesetekért pedig ktfisettetett : 479,919 frt. A társaság múk&déBe keadetétöl fo^-ra aalal-eaetekert ki&setett 6,438,176 fit. r, a> 1871—5-ik tal-ili»i tánaláa (Aasociatio) eredméafe ü.22l,3öü frt rolL Szerkesztői üzenet. 18el H'ldog uj éret kirinank k«4ref BDB-katirMink- ■ l:*itttu olvasóinknak ! 186Ü. K. A. P. Kengyel. A reclaaiáh ssaaiat ■uegkUídottfik, fogadja üdr^cletaaket 1 1863. „Birni litulak* megkaptak, ■ auelSbb k'ts.lljak. 1864. P. Keestbelr. A birdstsi iránti kirdéu átadtak s Up kiadójának. 18U6. II. D. Bodapiut. ElkOlÖetett. ISdfi. U Debogy ki..11 el. KOsoljOk alkalou-•ÍDt nég január bdnaii. iytí7. A tarirdaaaptár ilgjebes felkérjak mind-azokat, ktkocl bUomáuyban rauoak, bogy elaroaitaoi ■zireskedjenek, exerkeaztűeégi irodánkban folyton kaphatók. Érték- ás wltifrtyaa dKzember 28. 5*/c mdUiiques 69.40; 0*/, oemt, köluaon 73.75: lstkj-kj alUdaJmi kólcaön 111.90; bank-resiv. 9 2U— ; hitelintéleti rssfvények 200.— ; Londou 112.90; magyar íöldtehermentési köt-rény 80; umetvári foldtebermentéai köt-vény 79.50; erdélyi foldtehermenteai kótvéuy 79.20; horvát-sUvon földtehermeatéai kötvény 83.50; ezüat 134.45; c kir. arany 5.31'/, Napoleond'or 9 05. Vasúti menetrend. Érvényes deczember l-t«51 1875. A kauizsai idötmotató óra szerint, indul kay.ssarul (Kauistuű vajpái^io u órák pontotaa a hel/í időt matatják.) Vonat hava! •sám Ors Parc Id6 2U6 ü^sck,lloBÍcStDon.l>oTár«FiaB<ba 4 30 ragcsl 215 „ „ a *i d41at. 2.2 Bud»-Pestro 4 50 r«gg*l M2 l 58 diloL XH . J122 «atv» 3UB^cab«(8*otBbathel/, B4ca-Ujti*.Tfc.6p — r«(|«l 3<>I . 11 40 Mtv« 315 Sopronyb. 3 30 délnt. tUÜ Tne«ktb« <* Pragerhofoa k«r*utQl Gric> i» Hécflbe 4 42 tffi 301 Tnentbe éi PrigsrhofoD ksrM*t61 Uráé* «a ttveabe t 39 tülat. Brkesik Kaoissára honmM: •216 En^k.Moháes.UouiboTári Fiomíból 1 33 délnt. 206 , , , „113 Mtr. 303 Buda-PMtrSl 4 12 r«Cf«i 201 4 1 57 d«lat. 211 y 36 Mtv* 3Mb«cab5l(SBombatb, Béc^Ujhelysei51 10 19 Mtr« ■ÓOJ, „ n # , 3 Ú7 r»cff«l 316 ftopron7ból 11 45 d*Í«l. 214 Bécsből Urácx, Miwbnrj, Pragwbof (elől 4 4 r«B(«l 20t Tri«ast- é* B4c<ból M»rburf, Prs£«r- -hoí felől 1 13 dilut. *>4 Tn.mt ét Viilacliböi Prá^erhof felSI 1» t>t «>tv«. Uarborgba esatlakosaa VilUcb é» FraocMfeatbe. , , , FiSJieMfertból. Felelős szerkesztő s kiadó: Battrl Laj*S. (1862-9) ♦♦♦♦♦♦♦ttttt♦ t ♦♦ ♦♦♦■» >♦♦•♦♦♦ ♦?t ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ oooooooooooüoooaoooocx) Vau szereiicsi'in a t. /kőzönségm-k tiuluiná-sára adni, hoírva UözAei'yi farsaugi idónyiv nagyi válasziékban mii.denneuiű báli c/Jkkek és készleteket beszerezheti, íuinúlfogva azTt becses figj eimiikbe ajánlom. Különösen pediar kikérem becses figyelmüket valódi franczia virágaim- és legyezőimre. mi csakis egyedül nálam kapható. Halphen Lázár, (1885—2) a .Korona' Tendéglő mellett. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO txtxttiixxixtittxtxxxxnitiix Karácsonyi és újévi ajándékok legolcsóbb árak mellett igen nagy vilasttokban kaphatok RAMTZ C. papír- úti diszmü raktárában pnt, V. ter., Dorottya-utrxn, 12. MI. a. 2 21Í 30 20 5 5 !2gy 100 látogató jeg7 finom bristolpapiron 100 ifé!papír és boríték monogrammal Irómippák b^rendesésiei vagv aaélkol Telj<»« iróasxtmli berpndexés . . . FesLödobosok elegáns kiállitáaban . . . — . *v Legflaomabb STtjcxi és fnvacna rajseoköisok 1 . — Tolldolioxok, iró»»ertkkel bereodeare . . — ,50 Albumok riiite és eabtp«t képeknek . . — ,70 Zt-nealburaok . „ . „ . . 8 , — Pipere dobnsok elegánsan berendesve . . S „ SsiTartárczák éa doliáavtartúk 1 „ — Pi;n»tircták a legnagyobb választékban . — , 50 Kö)anÖ3en ajánlom t L ci, küzöosés; 6g>" tneb [iramat valódi aiftl és fraMtzia aaa.rkÍltel«a«a«jM áros, Tftl&mint itt mej; aem említeti csinos tár*)'.- _. ■yftvfyaáZ ét etefálteSMtbéJ a laguagjobb YáUastekbaa ^u ju-tauyoK árak mvIK-ti LevélbeÜ megrendeléaek gyorsan és pontosan atán-vétel mellett aszközólfétnek. Eanitz C, papir- «■* diszmú-iruk rakta a Budapesten. I Kohn Gyula ierjíi #•* disxroÖ tarábiSl Cgye- ügyi ín te legnagyul)b jlj ril killiái>liáÍl mindennemű újévi tár- gyaknak, (l«6l —11) I * tií,rinlierjíi #•* disxroÖ tarábiSl Cgye- ügyi ín te legnagy Aki állást keres, vagy adhat, frkvö birtokot akar eladni, vagy ilyet váfiároloi ^hajt, }i~ Hlágot, Kaidiiaáicot stb. akar bérbr venni, Btletajánlatot ttiaáikoúí kibocsátni, egyutJabao a kiiiek hirdotóai ttgyekbeo lanácnra van szüksége, forduljoo bizalommal G. L. Daube és társa hirdetett irodijábot (1825 -2) Béoaoen, I. ■axiniliantttratte 3. H E L L F. P. Budapest. II. kerület, fü oteza, a kereskedelmi bank épületében, i na^j választékú raktárát térti, Dűi s gyermek kém IVhérneniiíeklX'ii miadoo Nglívfftt áru rsikkfkben legolcsóbb szabott árakon, [iod.ra meprendeiést alábbi árukból s megbízásokat bármelj más czikkekre utánvétellel azonnal teljesítek. plaid-.tij tkl kr. KuUeiMk-kÖpMytg .li OereklSlÓk .M,ed,;r darabja I, 1.25 1.50, Kclztyík kitüno glacé párja 1.15, azarvas- Díszített UtMyak Ch.ffonból fehér 1 frt, bői l.'At. i 90, posztó 75, 85 kr, 1.2(1. 1.40, azinea 1.40 fekete moirból 1 .r.O kr. lüftk angol CbifT.inból . drbja 1.411. 1 Ki, 2, 2.40. 3. 3 Ml, 4. o drb s, !i:ni, ll^ül, 13, 17, 2", 221«). Törülközik bca«eevc kr.tegje 5-15 frtig. 1 6.1, 2.20 kr. Színes perkalhól : I Uugu.iy'.i aadráBtaiiék 7.1, ifO kr, 1.2t>, 2t«hkeall«>k egéaz fehé drbja l.fHI, 2, 2 », 2..Í0. ~N í uadrágsíij 2á kr. r. drb. H.:"m, ll.üu, I2.ÜU. U.j" Eaerayik i—ÍJ frtig Angol oxfardból gallérral, dr)*^.-.1."!. li drb Mellkézelő s galléringgombnk csont- vagy i :S.-O. | bronczfból nagy választékban a azép mell- tflk, nyakkei.dő-gyardk, féaflk, fogkefe, szappan éa 6uom illatazerek. Fiák réazére kesztyűk, nyakk5t^k , sseb-keodök. Hölgyek részére: sejek angol Chiffonból a»ép mellvarrásaal darabja 2, 2 2S, 2.5(1, 3, 3.50, 4. li drb. 11 üli, 12.8(1, 14 20, 17. 2", 22, KO Ceraettdt angol Cbiffou vsg? Barchvtból darabja 1.40. 1,50, l.«0 ISO, 2, 2. .11. 3, 3.511, 4-5 frt. 6 drb. S, 8.60, 9, 10, 10.25, 11.50. 13, 17, M. -2.WI. 88 Laknvalok Cb.fTor vágj Rarcbetból : drbja 135, 1.50. 1.75, a, 2.50, 3, 3.50. ti drb T 70, 8 50. 10, ll.'.ll, 14.20, 17, 20. 2 411, 3.60, 4.20, !,, 6.90—6 frtig. | Alaiutkiyik Cbiffonból iizép azrgéljek fodrokkal : darabja 2.40, 2.80. 3, 3 50, 4, 4 50, 5,6. 6 drb 1.1.75. 16, 17, 20, 22.90, 25.50, 29, 33.50. Usztrszokayík f..dr«kkal drbja 3.50, 4, , 2 .. 5, :. 50, 6. Léazortaraartk darabja 1.30, 1.40, 1.60, 2, 2.50. itb. | bel Wajditi Jóxsef lap- át afoadMnUjilaaas gyaraiajto uvoauia, Mtgj H"«niMs.Bi A valódi - ' oraz. szab. legajtjlbaa » Felsége által kiváltaág. gal kilUuteiett. az •mai kartól sMfvIiSfalt, s sikeresnek talált t-serfélekrpen kipróbált titkos s»r a patkáayak. bázl s MZeJ ege rík, V«k<Kl0lc és SVabak leijei kvri-i.-;-«. melyet s,.kf«lé meg-próbáltak hamisan után..xni s árulni.) haSBIiitla. m.uoíégben Nagy-Kanizsán -ROSENFJELD ADOLF ur Pécsett Zsolna y Imre és V i 1 ui o s urak. Kaposvárott: POLTTZEK R. úr ka-re.Aede.eben, Pesten SCHXEIDEK G. Li,..■■. utnai ker..ke« seben kapható. (1544—24) Egy nagy bádog I frt. kis bádog 80 kr. Egyoa bádog megr».idelése_ i« mlmétei mellett gyorran teljeaittetik- _-7 _- Minden.lenni gyíigyszerek H^tBki óvc-zimereniet viselik. Gyógyszerek! Itiztos errtlmrii)", liiy.i>iiyitv;íiiyol> czrenel igazolva. Nciislciii Fülöp. belvárfj*. a Planken- és Spiegelgasse Bzegletón, küxli lilább k-iV'-tkotolej; an<r\ v .1 I n i\ i g y •'• g y * 1. i- r e k » o r o- idézuek elö, vértitstitök ón emellett te ij t-sen ti rUl inatlanok. ■k. vál- win faja soknál, vei.'. .-.« A jtj-áj bel * * T JÍ T, niflwk i-.gy ui mindig ó» minden üjrpymörvü fogj, mt lnil.UK.k által imM.nálv*, mi% i) hit.itf'ki.ek bizonyultak : s>*"k inak ií- a liiinnj'itvinjfok be Klórt mi ax<ik*l a UlknsmtriUcsibbm ajánlhatjuk. AsEt.-Erzsóbvt-fóUrmkr«í. vór liijiM-tioii V&A He, biz...* Z% \>z-tiBWitó labcjacfok k^nnvfl s^kv- gyornabb nr.fr kank-> ón íehór-f.'lyís ■■'...-TI, ! ír: (10 kr. A boiica tartozaudü ■'Ultit á 50 kr., nnn- j ktllíinüiten az aHia«'-ji rllc.i. 1 fn fri) kr g • rrásátúl megvé yvmt barmik-ir j-i lcm«m.idót k«*-■ith,-tn;. Hmd«n palarzk 7f. po-Kórjijk reudeUV-knói li»tj.r..x»t- ii.-i'ral tnrtalmax,ó9 ára rj-fik 1 ft. ián sitt. ErxB-.-heT-iól^ iv.nkr.>t lat. 'Ur«ttli.n. .-gyt-íia.. >/.cr h*H«n---dacnokat k^rni, mivel csak fy.cn her^ó^k e- fítlfáJH^ktiál 70 kr. labdacsok bírnak íVuti batúcal, t»r. Frrmon «iísetn;j.f. i-|fvt>«iflli Ki már egy^er a «it -Kr«ól>et-i valorli .-xéUzerít iu r .i f. i'öt.eai fólc labdacsokat liJUKiiálla, liíl.ljó! pyeiigenóg ellen 2 írt. nem fog más ily ne mű nztrt lia!-7,-^Stnra\ lírórae. lii»t>iA «»;er minden-aálni ón a nzt -KrKoóbft ezen lab-| n«*mf. b.irkiüu'upkníl. mint bt.r-tUrsaiiiá. marad. »tn non ma* l foltok, m-bt* ó»-órvek ellen *tb. HA kr. -r«".9Jió.g ellen I írt -"•"! kr M.i:burgt láxtMtvppc k 1 n.illi.il.- nak in ajánlja, 1 tekeri'* fc doboz- [ ju l«»ik t-Uvn. 1 c-a'k 1 fn? irt 60. én <X> kr Anti*nitín, Hirnnei. Mellncdv, nvmhan min bilx 7U kr. nedv.'-itü 1 p SÍI kr. Ihuinic, a leppilfgjtibb jwcr náiha távolíuuak miudtij fogfájást ellcu. 70 kr. 2íi kr. •.•Hun 60 kr. Pulcbcrin, a It-^jobl* sxó,piti"*7.cr. a bürt 6aomttja. á 4>t kr ón 1 frt Ml kr. Keovű gKÍvarkák, ia«ll*xurnláit ón Saliryl m^llliaj DIIPD 20 drb. l fn. peróiiez. L««jubb «Zt-r kv<tv«|..j , »,,p . á 7:, kr. . a fue»k r,nl.cl".iir.,- 4(1 kr. . 4 . len érxin, roüuolléliül, ejriimoi- Kátpáli (TJökrrolai, v.Te« .'■• 1-fájdalmak, lia<nieiié<, IORUJ.., hér. 611 kr. •tb. ellen, óvszer ragáljrua^br-! leront, g\.rm-k tápa/.'r. 1 >/•• !g..-eL.k elleu. Kl.geudS ,-w- féli !,„,.„ 4 ,>, .ohar viibel iiébán}- e«.pp •xm..|0r«fTr«»ii-f.'-l« v,-r»,»l,alTl)i" |.nr, llbl l..td;-«ésére..VI kr.! )iaait.ála>wlta>itiiual l'frl <» kr r ------- . ■ IWI a.|'i»|i*ai .a^»«4. < V>*^J*f.riKba 1 l(t ^^» .»i llasonaz^tiri kávé, jeles iul bctep'sacliets d'.ri-T^J kr. g^ermekrk si«mara,f,.i.tj. 411 kr lM«rg»r.te, k^inigí. elleni tnnln.ii Uolyva eaaenczia, kitül.ü hatáanl :>l kr. mer golyvák ellen. 7u kr. ! Az i.m.-.t kiil..nirecs«-gek, i,s> Ki.szTeny.,c,«,_,-,odáiatu» haláau mim: Kon.eM.aoaen n,.-« csuz ,-s küsCT-úi.y ellen. 70 kr. rzia. á 1 m Ml kr. t..»i.rileli ranzai tapasz, tjukazem éa min- svájcii t.-j á Ml kr , dr U61ia t-i dennemű sebek ellen. 35 kr. p„ra, á SÍ kr . Ai.a.lu-no azájv;/ S«h.„er balzsam. Ar. *l kr. !P„,,vt.-.l, á 1 Irt 411 kr.. is P..,.,. r og-gyíngvsli, Tal.'.di ang„l. a ntaii á III kr., l.irl.ig-f.'L- l.n.k.- prrmekek nebéatugzáaa .-llen mnal ',, f..ul M kr„ dr Kv.r Z '" l'uritaw .i I Irt., dr. i-itiir.-rir.auu ienid kr-nórs, a hajak kilinlláaa í..íiH'nJc á 1 Irt 2:. kr rVh r.- ellen 1 frt :Í.'J kr. „,lx íJilld.-,r i.,Jk, „.;,.„, , , ,„ Choral|ierlé,áln.aUana4Ígé> ;iQrlj-|Ml kr., dr. llr.n..: l,ai,-|„-..i-irt.i ke gés ellen atb. i írt. li.Cme, -aiiki-, ban.a és f.-k.-tín, á Onentalis nőipor, legfinumabb U- 1 frt , dr. Heider íospora. á :lö hér é» rózsnazinben. 1 doboz kr., mindig triaa adAgukbun van- , l>0 kr. „»k raktátoD. hl Benito, a fejkorpa eltávolitáaa Továbbá vaU.di angol is fran- végett 1 frt HU kr. frzia illauzerek. mindennemű vi- Hajirtó azer, 2 Irt Ml kr. |ragbari, lalia 26 kr. Van Bíerfnesém a t. ez. k.'.RÍ.rséguek nagy rakt rú illalsze-reket, szappanokat, kenőcsöket alb. ajáulaai, jvlea^n a» ela." pári-aai éa londoni hasaktól, kik a bécsi v il ág k i ál 1 i tás o ti több. nyíre é r d .' m - é i e ro m e I Hint*-Uc-k ki, és tn.'-gis ol. a.p>i>b. mini a vidéken, külo nősen Dr. Cal 1 m a nn btjfntiii'ri min-den azinben, p[r.v ''-vre .-l-^r-ndi;, 3 frl, aranj-hr..':kéért 1O írt, m.-ly el5bbeni azinét a legrövidebb ido alatt vinza .r.err.i. A iíulljuk még ■■•ifiiDc.ii cbocoládékat. melyek ar IST.'S éri bé<-.i riláglárlat..u hajauáai érmeket nyertek. Fontja f>0 krtól .'t frtig. az orosz theát, fuutják á 4 írt, H, lout..». di**.-> d..i..>*ukban á 1 frt. Ezeukivlll n.ii.deunenifi -> .'.pj inüiarrek li. m öi.Klv.tiror..., ferakendők. k."'lt:lckek ia a le^jotányosabb áron kaphauik. Úgy-szintén szétkUldlli.k illatsz.'rd..l.o>kákat / frt'ól lU'lrtic Itoub..-nipnrfiket rhocolirté vagy frai.rjU bönkminal a / iitl/.l 1O frtif. fogkefék éa más ]>ij.ereaz^rek nag>' raktára. Kérjfik a I) e. ko-zonai'-g bizalmát, mindet, kérdev.őaköd.'irr azonnal rálaaz-iunk •*.< orvosi tanácsokat a.lnok ingyen Valamennyi k.-r.-sett er.ikkek Pa-ris éa L'indnnh.iJ raktál...! vannak, megrendeléseket Fámból, va-lamint Zieghisáaoknt l>«lyl.ól díjmentesen eredntt számla inellett teljeaitiink. A szálliláaokat vagy készrM'Tnzkilldé.' vaj;y pedig |>...*UBtáu ■ vét utján teljesítjük, a szállítás r.**.gtAn a re.,d..|óa beérk.'xte ntán tíirténik ; a csomagolási díj ar. álakba, már be van értve. A leg- kisebb megrradeté* azonban csak J frt k-het. _ Nagyb.inrev."k kulous. ar«dM«oyb«« ramMaainek ,^I:Í_:;. Árverési hirdetmény. gg kir. túrvénya*éliivk, miut te1ekl*iiT>i bmtótag-cak 66«i. u. a. kelt Tégiesf folytan K«»«hirré utctik : BÍu«-riot a* o«s-trák kuxponti f«ldbite)b»Dk iffaígatóaáiía felprresnfk ifjú ftf. Batthyaoy ZRigmoiid Meot-«rüüii lakos elleni Ténr-jhajt^i dítyében a_uteni-gruthi ura.i„lom és pedig a sicot-ftrútiimTarosi 8. sx. t\jki»en I. 1 —i. lorMamu, ngy exca tjkönyvbfa a csiforoi a, tikban t— 8Í>. gorarimis a txt-gröth pvirosí 1W. sx! tjkbeo I. 1. é» t 1. ^ -orsiámit:, " ad*amoki 157. ». ykUo 1. 3. «or«. alatt, - a batyki 194. sz tjkbeo 1. -orax. alatu M aramodi «. tjkb^o A—4. sorsiamig, a csáfordi 39. íi tjkbeo 2—11 íö, 14. íorsz. a. sx€ut-péieri IIJ sx. ykbew 2. sönt. a. egésxen alperes tuíajdooit képeiá ÍDffAtlanokn*k. — tuiihbi a srent-pét**." li »jkben 1. 2. »or, a ixent-péuri 13. tjkben t 1- sofsz. a., az «-j»n#odi *•» »x. ijklieii 1. gorsK. a. — » latüit-pcterí 77. ykbea 1. sorsx. a. — vénre ax *ranyodi 24. &x tjkben 1- w™* * b-j*-^yxett in™atiio')kl.ól iijü&t- Batt-lnány Zsigmondot ilie»G rciai-re, mvgi> •■!«> fi-kvűségck tartozékai t> ••xi'khpi kötött ki^pbh kir. hattontí'totfrk illetvr, rcgáíjóTed<'lmoknfk ■'•j::,Vtti frt o. ti- lMT>ölt ins^tl*o birtokuak plárrere»tet«80 Ü137. sx. a véRKcssel elrfiid-ltí-tvén, ennrk fiwan*ti»*il**ára batári.iGQi l»Vii. évi márrzius hú <i-Ík. XFÍJIIS^B Cii-t^ben 1HÍ6. évi april hó fi-ik napjának miinlinkor d. e. H» i'.rjja a h«lys>ínérp kitüzctilt oly lioxKiadissal, hogy ■ íiii hirtok az alábbi MtétH-'k wrtrmt Mtdió árverésen c«ak becairon 1*101, a második irvinvn IH-C-KOB alti! ÍJ* el fo* adatni. Árverési feltételek: l-5r. Ax orailnlom ogyütt adatik «1. 2-or. A kikiáltást ár a becsár. 3 or. fi"/„-tóli liánali'.-;.z l.'H-t'u.l.i. 4-«r. A vcTÓf.;l*-k a v^tflárt kötptke-LÓkcp N-Sctni köt' icsflt ii. i> ax 1-sű i^sxlrti't ax árverési naptól bZá-miiva 'J ttü alatt.— H-iic resil'-t.-t az árverési utptúl »zá»nt*a t> hú aUtt. — 111-ik réuleiet ax árvi-r»t«i nsptál nzámitva egy év alatt é» pedig min- den egyes resxleuü! a birtok bal epés n*fga.tól számitar.do G"^ kamatuk- kai a zala-fger»xegiiii.kir. iuóhivtitaL n<itit a z.-t>gfrsxegi kir. torszék l'-ji-tiiiTatalába ción- ki''F*k<i*!.*ndő utasítás f»l)tan befizetni, a meny- nyiben axonban az uiadaltnat K'Erebajtó osxtrnk kóxponü roltlbitelbank Tentu* mi-g. ez ea*tln-n álula csakik ti-uyi összeg fizetendő le —az ir- v-fri'h ji-geröre em^lkcdfHétül fczimítandó 14 nap alatt, — a mely axeló- uvö.- tet* It-k <-a eiÚttt' bi-kebU'E»-tt követ.-Kinrk kiegyenli;é.«re sxQkiégeí, — a hátralékoi vételár pedig kúrvteléai- "M-jéiR b. mámitaniiú -Urten iíKUi netalán, vételár azonban a feltw<-lek szenoti időben nziate letixe-! leudö leend, — mcgjegyezn-tTén. miként vevOnek «zatixi:sági.baii áliand Benedek Gábor Budapesten, HatVHni-sMiis.Yar-iil«'Zasarkán (az rjviliig-utrzával szentben) ajinlja diwui feNztrcIt ékszer-raktárát, nn-lj bca bel- és kűifúidi g}ártmiinyu arany- és ezüst czikkek. drága kö-vek, iicuikülönbeii nap választékban valúdi svajezi Órák — kút évi jutallassal, — elvégre a bekövetkező ünnepekre alkalmas ajándékok a Iegjutanyosabb árak mellett kap hatok. (1833-:s) yy Árjegyzékek kívánatra bérmentve. ^BJ| Nem tetsző arukat készséggel kicserélek. ''• drb 21 .(ló. / (Tallérral darabja^SU kr kr li darab Ában da- —5) ( f.ir :l.2.'. k Labravalék váaxonliól mindt r»bja, l.fiO, 1.7f>, 2, 2 J5, 2.5I>, :í. Ti darAli «:Ví, 1O. ll.íüí, 12,ö", 14 LHI. 17. [V Ir- -I.-.V..I1 cv•>!•;" IIM BtUéayek « ala* nadrágok, ^'-kuny vagy va.l»g d.-uxbja. 1. I .u. 1 :'H>. ^, 2ú(l ."> Írtig. FélbarlSIiyák i<a.mntli('>I feliér TA'jy cikoa, k..i.-cjr :Í."HI. 4. 4.M1. r». 5.rx» m frtijí, télre gfapjtiaztiYt't. vt'kuny T1*K7 Taatax aíüvetfl k<.t<>|rje a, r...Mi, i". «(r«wi 12 frtig. fiallér ét kezetek legújabb divitu tniiitá- d dobozban gallér 2 zúllel, | haii, igj- kiitt.-g 2 l*K k^»«lü 4, 4 vafrj aei Znebkenriük egiiiu fehé fehér srly«m ill) k Luirnjal.b aytkkiUk nclwrnből keskeny. 14 knól 1 Írtig, aaélea 20 krtól 3 frtig, Itiaa nyakl.'itők mmdeii fornában 4u krtól 5 írtig. Nyaksálok darabja 8(1 kr. aalkiodűk l.^D- t.ll 5 írtig. Augol alaMek darabja 7 30. 8, 10, 12, frt. ull a rrr- Fehér árak. llati.i. Hair v.'ge ■_• ín 75 krl peliase J irt 75 krtjl, tárlatain. tnlla.n;,'lai», illanion, crep, gazai Mindem.. i,r« bcléiszSveitt, OuitéMk a rivid árik, oriean., acli.rtmg, cuirToi,, d.in.is. n.oosl.u, org.tnüu vége 82 kr.tól, bél-IOsvá«»nak amiden Olipkék a raipiebeliul.k, himiett ntk«k a betételek, inginellek 2U krtól rutoilagr, r.cne, apfeta, atlyen: éa pamut, rojtofc, aelyem éa biraoi.yazalagok. vaazon éa paaiittasa-lagok, minden zainór. aujtia é« fűzök, varró selyem, varró éa kul.-icaírna, m.ndcn kr.to, biina.': ™ l,org,.l,lp»n,ul, valódi pott*»-d„rl. ■ 4-™alaa kotSpamat gyíri áron, azintugy t«k, gombok. .«al..k, gyüszn, kapoca, Benümíter, láwpabél atb. Továbbá nziaes kanaváazok veg« 8 frt, 8 frt ÓU kr. 9 frt, 1." frtig, 30 rofr.s fonalvászon végt 8 frt 50 kr 9 frt, 9 írt 50 kr. ksvés abroaz 2 trt 20 krtól, kávótkendő kütegje 2 frt 10 krlúl, .■.i|.k.filsg»oy .gy pár egr ablakra 3 frl 60 krtil 15 írtia;, fOg-KOi.yrojK.k párja 60 krtól, ágywritSk 5 frt 75 krtól, aaatalteri-tők 4 frl 50 kitol a vételárt e^ytixerre is a fentebbi batáridők előtt befizetői, a bánatpénz utolsó ré&xletben tudatik b*, — a bánatpénz ét Tételári részletek vagr készpénzben, ragy pettí I-»ő haxai takarékpénztári könytekben letften d&k, azoobao vevó em utóbbiak set&láni értékcs6kkeo«s«ért talajdoDjoea bekeblesésiig MaratOhúggtl tartozik. 5-Ör. A megvett e» auaoobér tár- |ját nem képezü javak mindjárt ax árvereaéj befejezeaekur ave.TÓha»s- nálatába adatnak álul. a mely időtől fogva egyszersmind miodenféle terhek a vevfit fogják illetni. A hatzoDbérben adott JMakbaa éa kOJönö- aen hasxonbérld által használt épflletekb«o azonban Wk4nt«ttel az árre- réi foganatositáaára kilumtt liatáríáőkre — kötelei vevó a l-erlőt az elárverezeodő uradalomra bekeblérett ha»onbéri uerxodés 28 p. érte]- mében 1876 october bó l-ig háboritlanul meghafraí, — viatoat köteles bérló tQrni, illetve megengedni, hogy ax uj verő őaxi vetések megté- tele végett mexőo a szükséges lépéseket As intéskedéMket Begteaessen, mely czélbó) köteles bérlő egjattal az uj birtokoa siarháí ét fnelédiégf számával azQkaéglendü, habár bérleti épületek i ax utállók oauiiaUtát az uj vevCvi 1 niogoszumi; - 1876. é»i october bó 1-én axonban bérlő köteles ai el.irvprezett egész birtokbói minden ingóságaival kimenni. Az uradalom birtokbavétele napjától fogva mindean*n>il térbek a verőt fog- ják ille.ni. 6-or. A revü köteles a m«gveu birtokon Mv6 épületeket az árverést köretó uxpon a vételár erejéig saját kara és veszc-ijére tozkár flleo biztosítani. 7-er. Mihelyt a vevG az árverési feltételeknek eleget tett. részére a megvett jówág tulajdonjog átíratása hivatalból fog patk«- xoltetni ; «llenkezo esetben ba a revö a feltételeket pontosan m<-g nem tartani, as eladott hirtok a bánatpénz elvesztettén felül ujabban a vevu köluége és vesxélyére fog elárvereztetai. Egynttal akik az elárverezeiiűi javak iránt tulajdoni vagy má« igényt érvényesíthetni vélnek, felhivatnak, hogy iEenykerewteiket a hirdetmény kíizzé tétel ének utolsó napjától uj- mitaudö lí> nap alatt nyujuák be, különben egyedül a vételár lútoxle- gén> ffignak uta*ittauii. ■' •• Végre felhivatnak azon jelzálogos hitelezők, akik nem a tejekjevi hatóhág Mekiieljeu vagy *nuak közelében laknak, misxeriut a vételár felosztá«a alkalmával leendő képvimMietésök végett a hatóság stiékhelvén megbixottat tendeljenek és annak nevét az eladásig jeleutsék be, e!-lenkesű esciin-n a bivatálból kiuevexttt gondnok aJial fognak képvi»ef. tctDi. A vevA koii-lfi a megvett birtok épületeit 10,000 frt o. é. erejéig tűzkár ellen biztosítani. Távollevő jelzálogos hitelezők retkére képuiPlSnek Hijik István, Zala-Effersxe^en sxéke'ó ügyvéd neveztetett ki. Kelt Zala-Kgerszegen, Itt7ö. évi deczember hó 11-én tartott kir törvényszéknek mint telekkönyvi hatóságnak dicséből. (1882-3) Zalaegerszegi kir. törvényszék telekkönyvi hatósága. I Ich habé die Éhre einem F. T. Publikum die höfiiche Anzeige zu macben, dassichin Gr.-Kanizsa, Kazinczy-'Gasse, (chcmals Bráuhausgasse) Nro 7 ein Bier-Depot mit Eiskeller erricbtete. Am Láger ist Bier, sowobl in Zwei, Ein nod in Ualbeimer-Gebinde, wie aach in Flaschen stets vor- ráthig. ()857—12) Achtungsvoll Aatea Dra&@r. uri divat Briefe and Telegramme wolle man gefalligst an .ürehers Bierdepot Gr.-Kanizsa richten. Zt«kkMll*k ogéaz fehér vagy síini-s azéllel darabja 20 krtol, himsett 30 krtól.. S.OTSK pamut bariuyák kstegje 2.40, 3,60, 4,20, 5, egéaz 12 frtig. télre szövött párja 8. krtól 2 frtig, s.í.voti kUMall 1 25, 2 frtig, gombos aéi kMZIyik kitOnS glace párja 1.15, szarvaabor 1.20, 1.80, posztó 65, 75. ], 1.30. Mollgallérok a ujiak la«-njabb gallér a kézelők rirbfodrok s ka laptátyolok, aelyemreese fokotok (Nets-haoboi 17 krtól. í i X X i Pttajyata Akitik febér 7'J krtól. szalaggal 85 krtol. posztó himzvtt baSOllllkak S frt-tál 3 frtig. Berlini axí.v.-.tt k«i.(i.'.k feire 13S, 1 7:". nyakra 1.75, 3. 3.25, s.lyean nyakkendők 20 krtól 3 frtig. Nói derék-5rek 25 krtól 2.50-if. MÍDd.iifUe fogkela, axappao éa illatazer. Lltaiyak ris.ire febér éa Minős Cbiíon a fekete moirkötények, gallér is kezelik poaztó buchlikok, berlini azövott-keudok, nyakkistok, keazlyOk es kerek fejfésiik. IliJM azllitt |y«raUkCk részére inieokék, ■aovott, horgolt a kötittt rokolyák a fS-kotők, azakálkák, váaaon U horgolt pilra-azalag, hosazuváukog, i»i.[ué s levarott paplankák, vászon- éa gomipelenkák, borgolt eaipőcake, harisnyák, téli ber-lini zubonyok a azoknyácskák s fejkőtők a legolcsóbb áron. Chifr.u u.t,- 22, 25, 2tf. 30, 34, 4n, 4i, 48 kr. csikós bar-rőfe 34 kitol, piqné parhet rófe Ii4 krtól. szinat rohabarbet 35 krt I. fut.lsxT.nyek rőfe 40 krtól, légmentes ajtó éa ablak-tekercji r5f.- 5 es 6 kr. patnot ea aelyembáraony febér Sanel. Readeléiek mindennemű febéroemfiekre, febérnemfiek var-rataara, nuvt.imzésa ■ aninden himséaek a legajabb tornákban, szintagy gallér és kézelSk tisttitaa végett a legolcsóbb árért el-vÁlialtatnak a pootozan és gyorsan eszközöltetnek. Minden levél általi rendeléa, mintán küldeményekre ia kü-lönr.a tgyrlinet fordítok, csak az^mélyea ösazeállitaaooi után esz-közöltetik éa biztosítom a nagyérderafi vidéki közonaéget, midSn ezennel hecae* rrndeléaeivel azerencséit«liú kérem, bngy mindeD legeaekélyebb megrendelést ia saigornaa kivánaág azerint rögtön a'lebeló legjobban teljeeitik Mégbixaaokat is bármely tnascaikk-re igen tastelt vevSimt:! szívesen elfogadok i minden di, nélkül eszkozlok. 1 I |
