* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 19.99 MB | |
| 2022-11-24 10:07:06 | |
 | |||||||
Nyilvános  410 | 581 | Zalai Közlöny 1875. 018-025. szám március | Zalai Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai ügyvéd-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanító-testület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 14. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Egyien kus^utcsí sarc: A ,nagy- kanizsai kereskedelmi 8 iparbank" márczius 7-én <L e. 9 órakor. A ,q & g y - k a n i 7, sai bank-egyesület* márezius 14-én délután 3 órakor. Az ,a 1 s ó - 1 e d d r & i takarékpénztár* márczius - 18-áo a polgári olvasó egylet helyiségében d. e. 9 órakor. A .csáktornyai takarékpénztár* márczius 8-án d. e. 1 ü órakor Csáktornyán. A,szombathelyi leszá rnitoló társulat* márcz. 7-én d. u.2 órakora Táros ház tanácstermében Szombathelyen. A .pécsi egyesült külvárosi takarékpénztár* márczius 7-én d. e. 10 órakor Pécsett, Király-utcza 41. m. alatti házban. A szegedi országos ipar- aa termény kiál Utáni bizottmánytól. , Zalai Közlöny« tekintetes szerkesztőségének Nagy-Kanizsán Hazánk mostoha iparviszonyain és gazdászati rendszerünkön javítani, kereskedelmünket emelni, nyersterményeink, gyári és kézmüáruinknak piaczokat teremteni .szóval czikkeinknek tökéletesbbé tétele által ezek versenyképességét fokozni volt a vég-czél, midőn a szegedi ipartársulat Bartal György földmivelés, ipar és kereskedelmi minister ur ó őméltóságának f. évi 438. eln. sz. engedélye alapján a hazai összes iparos- és gazdaközönség részvéte mellett öZegeden lorO-nt erí'' aOgUHZtdS ÍIuutTT megnyitandó orsz. ipar- és termény kiállítás réndezését határozatba hozta. Ezen kiállításra óhajtjuk a tekintetes szerkesztőség figyelmét már is felhívni, i remélve, hogy kiindnlási vezérelveink általános méltatással találkozandnak ; bizton számitva az iparos- és gazdaközönség részéről már is tapasztalt nagymérvű érdeklő- , désnél fogva azon eredményre, melyet az országos kiállítás czéljául kitüztünk. Szeged város földrajzi fekvése, a keleti tartományok közelsége, a mindenfelé elágazó közlekedési vonalok előnyei mindmegannyi biztosítékok részÜDkre, hogy a . kiállítás uemcsak erkölcsi hasznokat helyez kilátásba a kiállítókra nézve,liánéin egyúttal anyagilag is hálásan fogja jutalmazni ugy az ipar és gyár készítményeit, mint a nyerstermelók kiállitmányait. Hazánkban eddig rendezett vidéki kiállítások mindmegannyi emeltyű volt hazánk fejlődő iparának emelésére, annyival inkább számíthatunk a hatásra, melyet az általunk rendezendő országos kiállítás kimaradhat lanul teremteni fog. E kiállítás tervezetét óhajtjuk itt bár általánosabb körvonalakban bemutatni, 8 az érdekelteket jó eleve is a következőkről tájékoztatni. A kiállítás a szegedi foreálianodai kétemeletes polotábau 1876 ik évi augusztus hó 20-án fog megnyittatni, s ugyanazon évi szeptember 8-án befejeztetni s a kiállítással egy rendkívüli országos vásár fog egyidejűleg megtartatni, mely a kiálli-tás egész tartamára kiterjedend. A kiállítási palotában ugy ennek mellékhelyiségeiben a kiállítási tárgyak el- heiyezéíére« a szabad terek fentartásában 10,000 négyszög méter terület fog rendelkezésre állni, s a kiállítás .a földmivelés, ipar és kereskedelmi minister Bartal Görgy ur ó őméltósága fővédnöksége s ezen fölül sz. kir. Szeged város fópáitfogása alá helyeztetett. A kiállítási tárgyak térdijai a legmér-sékeltebbekre irányoztattak elő, s ezek meiiett a kiállítási tárgyak szállításainál a szokásos árraérsékletek agy a teherszállítmány mint s síemélyjegyek kibocsájtásánál elmaradni nem fognak. A kiáHitá*i ügy egy helyi nagyobb választmány vezérlete alá helyeztetett, mely feladatául ismerendi még a következő év elején a hazai iparos és gazdaközönséget egy országos értekezletre egybehívni, ezen értekezlet nyomán mindazt foganatba venni, mi a kiállítás és a kiállítók jöl felfogott érdekeinek betöltésére kívánatosnak mutatkozik. A kiállításon leendő megjelenésre és részvételre kQlön felhívásainkat később lesz szerencsénk kibocsájtani, ugy a jelentkezések alapján a bejelentési iveket kívánatra megküldeni, mindazáltal már ezúttal van szerencsénk támogatása s részvétele biztos kijelentését kikérni. Óhajtanók mindenekfelett, ha az érdekelt közönség vidéki bizottságokat alkotna, s ezen bizottságok legfőbb feladataiknak ismernék a kiállitásbani minél nagyobb részvétet és megjelenést biztosítani. A kiállítási tárgyak bírálati rendszabályai, s a bíráló bizottság megalkotása a kiállítók vagy megbízott ügy viselőik értekezletén fog megállapíttatni. A főbb vonalaiban »na itt közlött tervezet^ rendezés és kivitelre megnyert szakértők buzgalma és ügyessége, feltennünk engedi, hogy azon remények, melyeket az 1876-ik évi szegedi országos kiállításhoz, mind magunk, mind a földmivelés, ipar =ét. kereskedelmi minister ur ó nméitóaága s a hazai iparos- és gazdaközöuség kötöttek, — megvalósulnak, hazánk jelen közgazdászai viszonyainak javításán ezzel is lendítettünk, s az országos jólét előmozdítását sikerrel munkáltuk. Nem késünk részletes tervezetünketa a rendezési szabályzatokat is mielőbb közzétenni, addig is fentartjuk a szerencsé^ minden tudakozódásra a kívánt felvilágosításokat megadni. Szegeden, 1874. deczember hóban. DÁNI FEREN0Z, xz ori». kiáUitá*i bizottmány ftiüÖk». BAKAY NÁNDOR, a régT. bil. elnöke. REIZNER JÁNOS, bit. jpgjtS. A .Zalai Közlöny * szerkesztőjéhez A .Zalai KSelöay* folyó éri 13-tk «simában, hol a febr. hó elején tartott ralamegy« bizottmányi gyűlés mozzanatairól tétetik említés, oly passust is olvashatni, mely s valódi tényeket elhallgatva, minden okadatoláa nélkttl elitéli a tárgyalt közmunka felosztást, art felületességgel és annak késritőjél könnyelműséggel vádolván és felelőségre vonásnak nevezi att, midőn egyik, vagy másik tagja a bizottmánynak interpellálja a tisztviselőt, nehogy tehát a jóhiszemű olvasó közönség a rosr értesülés foly-tán elhamarkodott ítélet következtében félre vezettessék és magának a dolog állásáról téves fogalmat alkosson-, azaksé^esoek látom felszólalni. Midőn valamely eseményt megítélni akarunk, igazságosan ast csak következményeiben tárcza. A végzet áldozatai. — Bwtílj. -Irt* • ifi. Tersáuczk-y Jozaef. (Vége.) Áz öreg papirosba göngyölgetett valamit, s e szavakkal nyujtá az utas felé, ki hátra tevé kezeit s magát meghajtva, visszalépett: — Emlékezzék meg az üreg Jánosra, ki ezt önnek adja; ki önnek tiszta szivéből jót kíván ; ki, ha majd hallja, hogy ön boldog, szinte az lesz. Ne személyem csekélységét juttassa ez eszébe, hanem azt, hogy egy éjnek itt töltésével megtisztelt. — Jó öreg — válaszolt az utas — emléked lelkembe kiirthatlanul gyökéredzett. Szívességed ugyhiszem elegendé ajándék voh, midőn a begyek közül kivezettél, hogy azt ne feledjem aoha. S kezeit zsebeibe rejté az ajándék elől. — Fogadja el--fogadja — kérte, s erőszakosan zsebébe akará tenni. — Scoritsd meg jobbomat, ez lesz emléked. Kezet szorítottak. — Ez less pecsétje, — szólt az utas kitörő örömmel — annak, hogy elfogadtad ajándékomat. Élted szükségleteit megtermi ama jószág, s boldog ts tehetsz bírásával. Távozást jelentő mozdulatot tett az utas — Uram — letérdelt s kezeit öeszetéve — ne hagyjon el! Tartsa meg jószágát, én müvelem azt, szolgája leszek önnek. Havi bérem legyen azon tudat, hogy ön boldog. Felkelt. — Mi csak akkor lehetek, ha ajándékomat elfogadod. — Boldogtalan voltam egész éltemben, s most aggkoromban szétoszlik a sötét éjszaka, jeléül annak,hogy a nap is feljő !--De együtt leszünk mindig, együtt örökké, ugy-euram? — Ha veled tehetek jót, akkor szivesen nélkülözök. Mert amit neked adok, ugy érzem, mintha én kapnám. Csöndes ébrenlét után elaludtak ketten »gj ágyban. Barátom könyezett. Másnap — folytatá — egy utas jött hozzám az öreg Jánossal, Megvendégeltem. Mulat J ságáért képeket is tettein eléje, melyeket érdekkel nézegetett. Midőn az utolsót nézé, arczán a kifejezések feltűnően változtak. Bátortalanul szólt hozzám: — Uram, kit ábrázol e kép! Megnéztem. Atyámnak arczképe volt. — Atyámé — válaszoltam hidegen. — Atyját--e kép — — én e képet is — — hebegé az utas. — Mit — kérdém meglepetve — ismeri? Hosszasan nézte a képet. — Igen én e képet---mégsem az. — válaszolt. — Szóljon érthetőebben — kérém — s megfogtam kezét — Igen, bocsánat---én e képet — --ismerem, e kép az én testvéremhez hasonlít. Ilyen volt minden vonása. Miután még kevés ideig nézé a képet, könyezett. Leverően hatott rám ez annyival inkább, mert ez utas iránt nem voltam közönyös. — Mért sir ? — kérdeztem. — E kép az én testvéremet ábrázolja, hol van ő, hol van ? — válaszolt oly őszinte fájdalommal, hogy lehetetlen voh meg nem szánnom i ez embert, s szavai oly szívből fakadtak voltak, ! hogy kénytelen valék hinni, miszerint igaza van. Irántai előzékeny magaviseletemnek okát most már megtudtam fejteni. .Mért hazudná magát atyám testvérének* véltem én. Atyám élet-történetét bebizonyítására annak, hogy atyámmal közeli viszonyban volt, elkezdé. — F. városnak egy félreeső házában laktunk. Szerettük egymást, — kezdé az utas ne-] héz sóhajjal. — Atyánk felügyelő volt egy gaz-1 dag bérlőnél, ki nemsokára, hogy hozzá kerültünk, meghalt. Kénytelenek voltunk innen elmenni. Néhány hétig napszámmal keresett kenyeret atyánk, mignem báró P. —--nél mint vadász működött. A báró szeszélye nem akadályozta atyánk jó természetének nyilvánu-lását, mert ugyszélván tanulmányozta annak természetét, s aszerint intézé tetteit. E miatt kinyerte a bárónak tiszteletét, ki épen nem mu-tatá felsóbbségét iránta- Hol lehetett, kiméi te. Itt voh atyánk, az emiitett hatáskörben 2 évig. Itt halt meg jó anyánk és apánk. Ketten voltunk testvérek. A báró nem fogadott magához oennünket, hihetőleg a sok költségtől félt. A rokonok sem vállaltak el. Kicsinyek voltunk. Egy óráshoz kerültünk, ki nagyon roszul bánt velünk. Minden készítményeinkre nem tetszését nvilvánitá. Ütött bennünket ok nélktil.Ez alatt 3 év mult. Egyik este dühösen berohan hozzánk, s azó nélkül kezdé ütni atyádat. Ő ennek okát Kérdezte, de az óráé műtétét folytatta. Atyád 17 éves volt ekkor, én 8. Atyád indulatos levén, s még hozzá a minden ok nélküli gorombaság tetterejét feiizgatá és az órás kezeiből kicsavarta a korbácsot, melylyel elvette kedvét az ily munkától : megverte kegyetlenül. Az órás litván atyád erejét, könyörgött, de hasztalan ! I Egyik kezével összetizoritá az órás két kezét, másikkal lábaira, fejére húzott, szóval alig á»-radt az órás testének részecskéje, hová az ostor nem nyúlt. Az órás végre kiszabadult kezeiből s felhasználván a szabadságot, atyádra rohant. Azonban ezt már nem nézhettem tétlenül, mig az órás atyádat ütötte, addig én az utóbbinak hátán ismétlém azt. Néhány napig ezután nem fzólt hozzánk. Egyik nap belép ebéd alatt két hajdú, hozzám jön, megfogja kezemet, azután atyádét s elvezet bennünket a börtönbe. 2 hétig voltunk ott, 2 hét múlva szabadon bocsájtot-tak. Minden segély nélkül utazni indultunk. Könyörögtünk segélyért. Némely házban dobtak egy-egy fillért, de legtöbbtől elűztek. Útközben több helyen szolgáltunk, mint azt az égető szükség követelte. Nem tudtuk, ma hol fekszünk le, hol ébredünk holnapután. Megesküdtünk,^hogy sem veszélyben, sem jólétben nem hagyjuk el egymást. Sok ideig utaztunk Olaszországban, melynek lakója oly jó, oly vendégszerető! Nem istállókban adtak éjjeli szállást, hanem saját ágyaikkal kínáltak meg. Némely helyen engem, máshol pedig csak atyádat akarták felfogadni. De eskünk kötelezett egymást el nem hagynunk.Gunynyal illeteti bennünket a nép; a kutyákat utánunk uszították; nem viszonoztuk e méltatlanságot, türtünk. Éheztünk, nem könyörült rajtunk senki! Bár a csontdarabokat nyújtottak volza, de azokrt is megtagadták tőlünk, hisz számkivetettek falánk ! s többre becsülék a kutyákat, mint min-ket.Ha vizet''kértünk, nem adtak, s a kut mellé álluk, nehogy abból ihassunk; mert megátkozottnak vélék azou kutat, melyből néhány csepp vízzel enyhitők szomjunkat.Csak mocsárokban tehettük ast.Megvetett bennünket mindenki. Sokat szenvedtünk, sokat, méHatJauuJ \ ZALAI KÖZLÖNY Nagy-Kanizsa várit helyhatóságának. nemkülönben az „első zalai ügyvéd-egylet". a „nagy-kanUttí kereskedelmis iparban*", a .nagy-kanizsai takarékpénztár'' a „zalamegy el általános tani tó-testület'', a „ Zala-Somogy * gőztajézási reszvenytársaiat s több megyei és városi egyesület hivatalss ertesitője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtököd, aiegjeleoő vegyes tartalmú lapc Ítélhetjük meg, - bs ti«telt szerkwztő ur lapja s szerinte felületes közmunks felosztás •onát is megírj», - azaz •rról értesiti a közőn-.éget, bogy s lapja ¿Ital elitólt közmunka fel-oaztás as első bat járaara nézve modositás nélkül a másik bat járáara nézve módosítással, a t. bítottmssy részéről elfogadatott és helyben hagyatott; Vádja magból elesik, — nehogy pedig valaki azon gondolatra jöjjön ; hogy a 2-ik bat járásrs nézve tett rnódobitások, az állítólagos feíületesség kifolyásai : ki kell jelentenem. miszerint e módosjtás/.k két községi útnak a megyei utak sorába felvételét kérelmező folyamodásra kiküldött bizottság véleményétől * tétettek függővé. — Felemlíti a lap és erre különös salyt látszik fektetni, hogy tisztelt alispán ur is ,a felületes mérnöki beadvány ellen azólt* — Azt senki sem hallotta, hogy igen tisztelt aliapán ar felületességgel vádolta volna a közmunka feloaztáat, — felszólalt igen, de fel-azclaláaa leginkább a közmunka mult évi hát ralékára és a múltévekről még befizetetlen vált-sági dijakra vonatkozott. különösen hsngsu-1 józván a közmunka leszolgáláaánál, illetőleg a computusnál nagyobb ellenőrzés szükségességét éa ez igen természetes, mert bü.z körtudomása dolog, hogy a közmunka nehezen ellenőrizhető és ezért váljon könnyelműséggel vádol-ható-e a mérnök, — kinek a közmunka leszol-gálásánál csakannyira terjed hatáaköre, amenyi-ben a köz-munka technicai értékesítésére befolyása vaa. A mérnöki kar megtámadásul illetőleg ¡gaz, hogy egy bizottmán; i tag reazéről, nem a közmunka felosstásnál, hanem a költségvetés előiránysatának tárgyalását megelőzőleg történt támadás, ha annak lehet mondani ?! a menyiben » felszólaló a maga szempontjából kiindulva; már előre pálczát tört feiette de •sava elhangzott és a tisztelt bizottmány a napirendre térve, a költségtervet tárgyalás alá vette, az általánosságban a mérnöki javaslat azerint elfogadván. — áttérve a részletes és postor. kinti tárgyalásra ; az általános tárgya-1 árnál kitüntetett fedezetlen mennyiség, igen terméssetes, hogy megtakarításokat vont maga után, — igy a javaslatba hozott perlaki utbiz-tosi állomás betöltése elodártatott, — az alsó-raj ki bányában termelendő kő aprozási költsége kihagyatott Skublics László ur indítványára: az egerazeg szt-íváni útnak, valamint az egerszeg-baki utsak kavicsozási költsége kitöröltetett, a többire nézve a költségv-tés elfogsdtatott éa a magas ministeriumhoz helybenhagyás végett feltrrjesztetni rendéi ti-tett, e/e k után Ítélve igazságosan váljon lehel-e a tisztviselőt, ki a izabályrendeletekhez, szorosan ragaszkodik és a szükségletet, fedezetlenséget constatálj*, azért hogy beadványa élénk érdeklődést vagy ha ugy tetszik vitát idéz elő, de a consequenti elfogadtatott,* közönség előtt felületesség-, könnyelműséggel, mely más következményeket vonna maga után, vádolni, vagy tán a törült positiók szolgáltattak lapjának alkalmat a sértő ítéletre, ezek sem tőrültettek azért; mi atka feleslegesek lettek volna; hanem igen a fedezetlenség kiegyenlítése végett, lássuk egyenkint: a perlaki utbiztoeí állomás már megy eileg megalapittatoct, amidőn a megyében 11 utbiztosi állomás felállítása megszavaztatott. — Az alsó-raj ki bányá-bsn termelendő kő aprózási költséget, illetőleg sem felesleget, m^rt közmunkával szabályszerü-leg követ töretni — lehetetlen. Vagy talán a zaía-egerezeg-szt.-iváni útnak jó kaidban helyezése szükségtelen ? vagy talán a több ezerckbe került egerszeg-baki kopásának hely reál litáaa felesleges, — erre mind szakértő csak azt válaszolom, hogy a legjobb ut is, ha a forgalom nagyságához mérten nem tataroztatik, tulajdonképén, ha kopása szükségszerüleg nem pótolta-tik, rövid idő alatt oly annyira megromolhatik, hogy a belefektetett tőke is elvész. A tárgyalás alkalmából a kyavitott hidak után fennmaradt fák hová lett fordításáról is tétetett említés, különösen a kustányi híd fennmaradt fa anyagairól, melyek tudvalevőleg részben más hidakra felhasználtattak, — az elkorhadt és haaználhailan iából pedig a számadás szerint, mely majd a jövő gyűlésen a számadás reviaiéjakor fog kitűnni 34 frt. 40 kr. folyt be, ugy hiszem ebből sem lehet a vádat kimagyarázni. Még sok mindenféléről tudnék felvilágosítással szolgálni, de most es alkalommal nem teszem, mert polémiába bocsájtkozni nem akarok. Czélom ez úttal csak az, hogy lapjában felvett sértő vádat, felelőségére hivatkozva, barátságos uton visszavonassam. Fogadja őszinte tiszteletemet. Z.-Egerszeg, 1875. febr. 19-én. PRECSINSZKY PÁL, Zalamegye főmérnök*. Hányszor elfogtak bennünket, ha szerencsétlenség történt, pedig a szerencsétlenségről mit sem tudtunk. így üldözött a sors 1 Én szótlanul könyezve néztem rá,olykor-olykor felzokogtam. Az utas is könyexett, megfogta kezemet s lehorgssztott fővel íolytatá : — Hy életünk volt! Rosszabb, mint az állatnak, mert ha az éhséget csilspitani akarja, kártevéssel is kielégíti éhségéts azt senki nem tulajdonítja neki véteknek, mert ösztönből tévé. De áz ember szabadakarattal bir s azámol minden vétkeért. Minden került, csak a szenvedés szegődön útitársnak! Sehol a biztató szivárvány, hogy a felhők szétoszolnak. A remény is elhagyott bennünket Talán jobb, hogy igy történt, mert a remény nem teljesülése után mily kin marja a lelket, érezheti ki reményében, kivált ha ahoz nagy boldogság van kötve, csalatkozik, nem hittük annak segélyét. — Egy faluban, egy ispán, nevét elfeledém, — -fiiadhoz fogadott'' bennünket s a munkásokra felügyeltünk, melyért aránylag nagy összeget kaptunk. Atyád magismerkedék az iapán leányával, ki őtsnnte kedvelte, közelebbi viszonyba jöttek. Atyja, as ispán észrövevé est, megsértettnek érzé magát. Először a leányt intette meg, eszébe juttatván atyád kilétét,de ő szép férfi volt és a viszony nem szakadt el. Atyja ezt nem türheté tovább, atyádat behivts, s vagy a viszonyról lemondani, vagy a háznak azonnali elhagyására kötelezé. A helylyel megvoltunk elégedve s azért elhatározá atyád inkább a leányt feledni. De egyiknek szerelme sem bült Az ispán elüzé atyádat Esküm kényszerité őt követnem. Erdőn mentünk keresztül, melyben alig láttunk néhány lépésre. Zörejt hallánk a bozótban, melyeknek hozzánk mindinkább közelebb leV galyai váltak szét egymástól, magok közt hosszú nyílást hagyva s abból következtetők, hogy magát elrejtve, közeledik valaki felénk. Megálltunk. Bot volt egyedüli fegyverünk. A zörgés mégszünt; de midőn elindulok, ismét kezdődött. Egy ember ugrott ki tőlünk távol-a bozótból,s az uton átszaladt s észrevehetetlenül előttünk termett Arczának vad kitejezést kölcsönzött zilált haja s szakálla, mely arczát, nunt korom eítödé. Atyád nyakát megszorította^ Uti freskók Göcsejből. PftrétS február 23. 1875. Ki Bánok-Szent-Györgyöt — ezt az any-nyira festőileg érdekes tájt még nem látta, távol sincs fogalma róla, milyen lehet egy szép regényes fekvésű helység. Bánok-Szent-Györgyöt magasra emelkedett begyláncz köríti, melynek begyei különféle nevezetességekről ismeretesek; hazánk dunántuli kerületében ezatton vidék,hol a természet alkotta erdők a pusztító emberi kezek által még egészen tönkre nem tétettek. A hegyek teSejét felhők közelében mosdó fenyves és lomberdők nőtték be, melyok nagyobb része öntenyészeti képesség által jöttek létre és azok tetejében a szabad tollasok republikánus királya — a büszke sas fészkel s uralg rendetlen alattvalói fölött, — ezen tájt keresi fel ma már a kereskedelmi vi-lág egy része favétel végett. Á zordon téli idő, mely nálunk még mindig az ő egyhangúságában ainlőaik annak tűzzel enyhitő szerét akarván megszerezni, útra keltem J. baráiommal B.-Sz.-Györgyre, hogy deén azalatt levertem őtMily nagy vala meglepetésünk és félelmünk, midőn fegyveres embereket láttunk közeledni, measiről fenyegetődz-vén : „megáijatok." A bokrokon keresztül-kasul szaladtak, ugy látszik e műtétet igénybe vevő mesterséggel keresték kenyeröket Hozzánk érkeztek. Mindnyájuknak elég vad arcza volt, hogy félelmet ébresszen az emberben. Először-engem ragadtak meg s majd halálra kínoztak, íme sgy sebhely s üngét szétnyitá,,mellén mély vágás helye volt Zsebeinket kifürk«.*xékamert azokban néhány forintnál nuiu taULtak többet, kegyetlenebbek levének irányunkban. Ejhur-czoltak bennünket; s ütéssel akaráo&krablásra kényszeríteni. De ki tette volna közülünk ezt meg ? Kinek lelke volt oly romlott? Egyikünké 8-m ! Klet-halál közt voltunk minden perczben. És nem tetszésünket el nem árulhattuk, mert egy golyó azonnal megállítja lélekzetünket. Azonban már tovább nem tudtam tűrni, szemökre vetem gazságunkat Ekkor volt s kin! Atyádat is ütötték, ha intem őket vétkükre s.azért felhagytam sikertelen jóakaratommal: Segédtársukat vélék bennünk fellelni, de mi n«m nyul-tunk a gyilkoló eszközhöz, bármint kínoztak. Elszabadultunk. Azután jóezy-ü úrhoz kerültünk, de hasztalan ! a sors nem akarta szeren csénket. Ugyanis, egy utas jött az emiitett úrhoz, munkát keresve, de mi elvégeztük a dolgot rendesen b igy fölöslegessé tettük e harmadiknak munkáját Atyád könyörült e szegényen: helyét elhagyta. Én elégedett voltam, de a jó létet eltaszította tőlem az eskü! Követtem atyádat, követtem a szenvedésbe. Pénzét atyád a szegényeknek adá. Pedig legszegényebbek mi voltunk !--Az eskü felbomlott, mert nem tudtunk együtt megélni, sajátomnak mindig csAk felét bírám, másik részét atyádL tyád- Hagyja—szóltam s kezeimmel hallgatást intettem. — Bocsáss meg - - mondá az utas, hogyan jutott atyád e várnak birtokába. — Házasság által. Atyám mondta, ő mint utas jött e várba. A vár ura oly azeretettel viseltetett iránta, hogyha atyám szegény n volt, nem azorooritá szon tudat, hogy Jeányát neki nőül adta. Egyetlen leánya volt & xeki s,*tyám- Ott<* gazdaság vezetésére legszükségesebb f*. nemieket megszerezhessük. — Azt állítják, hogy az angol elutazását legkedvesebb barátjával sem tudatja, családjától elbúcsúzik egy Fravell-el és megy addig, mig a szélvész egy evező lapát tetején vaUmely szigetre nem veti L. Kgéss más véralkattal bírunk mi magyarok e tekintetben Adriától a Kárpátokig ezen Kanaán-nak gúnyolt hazában, hol maholnap a paradi-csomiéiethez hasonló körülmények közt vigasztaljuk egymást, mert a lehető legrosszabb helyzetben levő utaink valóban figyelmeztetnek minket arra, hogy ha négy órai távol fekvő faluba szándékozunk menni, ugy családunktól búcsút vegyüuk, mert ki tudja; váljon épségben ( vissza-e térhetünk ? Fájdalom, de ugy van; és -hogy közlekedési utainkra oly kevés figyelem fordittatik, nem tudjuk okát elgondolni; halljuk ugyan a sok ajkon hordott ígéretet, a sok jóakaratot, mely mostoha állapotunkra oly magas szeműiddel tekint le a semmit tevés meséjén, mely rajtunk ahelyett, — hogy ez ideig javított volna — a lehetőségig rontott; óhajtanánk tudni, hogy bonyodalmas ügyeinknek mi lesz a vége, mert egy oly vidék, mint Göcsej, melynek oly sok kínos van erdeiben elrejtve, megérdemelné azt, hogy utai a lehetőségig kiépíttetnének : furcsa állapot biz ez a miénk t Ne értsen balul senki; mert bizony nem rosz indalat szól belőlem, de némely körülményeket helyzetünk incidenséből el keli inonüanom, a 60-as évekre, emlékszem azon időkre, midőn még minden község nevét jelző és uunutató táblák kalauzolták as utast, most ezek már mind elhagyott állapotban; — abban az időben valamint a fő, ugy mellék közlekedési utak le he tőségig kiépítve voltak, mig ma azok a lehető negligált állapotban várják a legkomolyabb intéskedéseket és mi lehet itt az ok V váljon nem -fisetjük-e az adót, mintegy 6*/# el magasabban, mint a múltban ? váljon s megyei közmunka megváltása készpénzben, részint kézimunka teljesítése ált 1 nem less e oly pontosan lessolgálva, mint a múltban V es aiiért, hogy a hiányokat oly nagy mérvben kell tapasztalnunk. Azonban reményijük, hogy ezen lényeges bajok orvoslásst maga a nemzet fogja rövid idő múlva máskép eaztcözölni. Ugy látszik, hogy a véleüenségnél töké-letesb hatalom eszközle Bacauts községén ke resztül utankban eltévedésünket, egyszerre a bucsutai temető közelében voltunk, hol a szellemek egyik kitűnő tehetsége ssunnysdoz, kinek hervadó arczát oly sokszor idéztem elő lelkemben, ki oly sokszor átvillant gondolatimon,mint Ossián álma a légkor fölött. Közei voltain ahoz, hogy nevéről szólítsam „Szentkirályi Aurélt" a dermesztő hideg daczára leszállottam kocsimról és felkerestem a sírt, hol reá utolau emléke vjár, megállottam a sir előtt és gondolám, — tehát itt alszik ama csillag, melyet az élet rögös utain láttam átvonulni; itt ért a mélység partján az ő teste a sirhoz, s a megtört ifjúság, az elhervadt szépség, mint iro és volt bonvédtisst ■ a nak hagyá mindenét, melyek köst értéket, illetőleg első helyet e vár foglal el. Megdicséré az utas, mind fekvésének szépségét, mind erősségét. Én kértem ne tárossék el, mert iitmaradása öröm leend rám nézve. De ő köszönettel visssautssitá ajánlatomat — Laíd, nemsokára öreg lessek, s neked ez sok kellemetlenséget okozna. Elmegyek. Utazásra, örökös utazásra vagyok kárhoztatva. Kinyitotta az ajtót ViaazatartósUtám s az ajtót bec-uiktaiü. De miután látám, hogy feltett szándéka tovább menni, dühösen kinyitám az aj lét e szavakkal: — Kívánsága ! .Mert terhére nem akarok lenni, kiűz," — szólt könyezve. — De búcsúzás nélkül nem hagyott eL Zokogva kiejtett „Isten veled" szavakat halloitam a folyosóról. Haragomban elfordultam. S mintegy álomból felébredve, gondolkodni kezdtem a történtek felett, a várka púig futottam, hogy az utastól -bocsánatot kérjek. Mindig jobban sajnálám. Gyorsan felnyergeltettem [ovamst • utána vágtattam. Elértem. — Ön után jöttem, jöjjön viaasa. Feledje indulatomat — szóltam hozzá s leasáltam a lóról, hogy átadjam az utssnsk, de viss«sutaaitá. — Ön elüsött, Isten vele I — válaszolt lankad tan. Megfordult s elment Visszasiettem váramba. Nem volt nyugtom a szegény utas iránti magaviseletemnek fájó érzete miatt. Szerettem volna ismét utána sietni, szerettem volna visszahinni, de késő volt Félév mult. November elsején sűrű köd hullott Csi-pűa szél fujt. A vár alatti uion né^y lovas kocsi robogott 5 óra tájban. Hárman ültek a kocsiban. s az 8—i temetőbe hajtottak. Kettő leszállt s pompásan díszített mécsekkel tele rakott sir elé térdeltek. Sok bámulója volt a szép •iraak, mint a két idegennek, kik téli öltönyükbőd alig látssának ki. Sokáig imádkoztak mindketten. Az egyik felkelt s a körül fekvő sírokat vette szemügyre. Különösen magára vonta figyelmét egy sir, elhagyatottsága miatt, közvetlen mellette ama simák, melyen imádko* zott Nem volt rajt egy mécs sem. Nemimádko- magtort fáritt záratott s út fátyol a alá, mely oly titkosan záródik a holttetem fölött, nem hagyván a világ más jelét, mint egy egyszerű fakeresztet : írva .Szentkirályi Aurél* legyen szabad reménylenem, hogy e nemeslelkü férfiú sirját rövid idó múlva egy kiérdemelt emlék kőkereszt fogja disziteni, melynek felépüléséhez gyűjteni magam is kötelességemmé teszem.*) NEUSZtDLER. Helyi hírek. — Ax uj kormány. Ministerelnök : fí. Wenckheim Béla,vallás és közoktatási: Trefort Ágoston, honvédelmi: Szende Béla, horvátországi: Pejacsevics Péter gróf, igazságügyi: Per-czel Béla, belügyi: Tisza Kálmán, pénzügyi: Széli Kálmán, kereskedelmi: Báró Simonyi Lajos, közlekedésügyi; Pécsy Tamás. — Kanizsai járásban az 1875. évi njoncz állítás márt 2. befejeztetvén, 104 ujoncz a cs. kir. hadsereghez, 42 hátrálék tartalékos 10 újra számított, eszerint 52 tartalékos, azuo felül íb honvéd Boroztatott be, az elmaradtak az összes létszámnak csak 4% összegét teszik, azok is nagyobb részt teljeaen ismeretlenek példás rend és az ifjaknak szabatos és tiszta megjelenése a jó rend és páratlan fegyelemről kezeskednek. — Sagyszeril irgalom változást mutat as utóobi hat év a nagy-kanizsai kir. postain vauinál, melyet érdekességénél fogva táblázatosan közlünk. 1869 és 1874 közötti bankjegy forgalom különbözet egy miiió nyolezszázezer forintot tesz, a postabélyegnél pedig tízezer forint árut Nagy-kanizsai kir. postahivatalieliru.itottpo.ta _ készpénz forgalma. bélyegek érték. Év Bankjegy frt. Ezüst kr. [ frt.i kr. frt. I kr. 1869 1870 1871 1872 1873 1874 100,733 462.018 946.138 1,627.197 1,833.737 1,923.782 50 26 23 59 34 09 116 188 181 328 29 J 338 01 08 18 74 45 23 13.498 13.851 17.11b 20.11b 22.548 23.464 ¿0 50 70 — A magyar tudományos akad*.> mia könyvkiadó bisotuaganak felhivéaa lapunk 16-dik számában mellékelve volt, azóta több oldalról tudakozóda* tortént nálunk, hogy ''az aláírások a bárom osztályra történjenek-e, avagy külön is lehet; ezennel kijelentjük, hogy az aláirás bármelyik sorozwtra külön és valamennyire epyüteaen is eszközölhető, s „történelemire évenkint 4 frt, az .irodalom--ra éven kint 3 frt, a „jog s államtudomány''-ra évenkint 3 frttal, mindannyiszor 3 évre kötelező az aláirás. Egyébként szerkesztőségi irodánkban is •) E célra • lap •z«rk..*tőagsó«D 25 frt. gjttlt b«. * zott mellette senki sem s hidegen néztek rá.Tán s háládatlanság feledkesett meg róla ! De a jószívű idegen a szép sírról elvett egy mécset s az elhagyatottra tette. Elismerő szavak hangoztak. A másik idegen is ods ment, letérdelt s fs-gyos hantokra, imát rebegett A sírkert-őrt, ki az illem fenntartása miatt a sírokat rendrenézte, megszóütá s két idegen : — Ki nyugszik e sirban ? • A sírkert-őr mogorván válaszolt: — Egy utas. A hegyek közt találták, megfagyott a szegény. A két idegen gépiesen nézett egymásra. Ha szemeikbe tekintett volna valaki, kö nyeket látand azokban, melyeket a legőszintébb fájdalom szült — Menjünk — szólt az idegenek egyike, s ingatag léptekkel közeledék arájuk várakozó kocsihoz. — Még imádkozni óhajtok, — válaaeolt a másik a sírnál maradván — e szerencsétlenért. A két idegen — kik nem voltak mások, minién s szeretett öregein, ki a temetőben várakozók ránk —távozott Egy rokonom iránti kegyeletnek adózni jövénk a temetőbe, s ott lelém az utasnak a közel rokonom sirját, kit a sors üldözött e ki áldozata lón a sors szeszélyének. E férfi sírjánál imádkozva, talált ma «in engem. Nyugodjék békében! Visszamentünk a temetőbe s elbucauzánk ; ♦ Néhány hónap múlva isruétaz s — i temetőben sétáltam. Megnéztem as utas sirját s most én időztem huzamsb ideig a kedves sírnál. Hisz mióta nem voltam itt, egy keresztet áli tottak---egy keresztet barátom emléké nek, ugyanazon sirban, melynél megismerkedtem vele. A jó öreg — mint haliám — megkapta as utas által neki adott jószágot s mióta azon lakik, örökzölddel van beültetve a sir s nem is dűl össse as, mig él. keswéggei elfogadjuk sz aláírást és eléibetést a ekkor a példányok kézhezjutisáról mi gönci ''»kódunk. Az ily neme« ügy asolgálstáboz járulni hazafias kötelestégünknek ismerjük. — Megjelent Wajdits Józset ur kölcsön-k >ny vtára német részének czimjegyzéke 1000— 2ü 13-ig. Ara 25 kr. a németnyelvű kiadvá n . uk közt több magyar iró átfordított müvének czimeivel is örömmel találkoztunk. — A* alsó-lendvai takarékpénztár másodévi üzletének kimutatása és mérlege szerint 1874-évról üzletforgaími kimutatása 100,238 frt. 68 krt. mérleg saámlája pedig Gó,082 frt. 33 krt. tesz. " — Fra&ilkel B. miskolczi kiadó-könyv-árusnál megjelent, és szerkesztőségünkhöz is beküldetett: Magyar prot. egyházi szónoklatok, irta Gyöngyösy öamuel nagy kallói ref. lelkész. li> közönséges, és 15 halotti beszédet tartalmazván, bolti ára: 1 frt, 80 kr. II. füzet, 250 lap. Ajánljuk ezen nzépen kiállított művet az illt-tf.k ügyeimébe. — Hymeil. Belus Irén kisasszonyt a t aranyi (Somogy m.) kormányzó-szám tartó oá-jos leányát múlt vasárnap jegyezte el Hegedűs liéla szentkereszti ispán ur. — üj xenemii. Táborszky és Parscb nemzeti zenemükereskedésében Budapesten megjelent: Tudod-e te barna kis lány . . . Mit ér a pántlikás kalap ... Ez a kis lány megy a kútra, — nem talál a gyalogutra. Hajnalban, Hajnal elótt, Nyilik a rózsafa háza előtt.. .zongorára szerkeszté Tisza Aladár. Ara 60 kr. — Bedenek Aladár 9Uj Idők• czimü szépirodalmi, társadalmi s divatlapjának y-ik száma a következő gazdag s érdekes tartalommal jeleut meg: „Laboulaye Eduárd", ^arczképe és jellemrajza); „Ideál és szerelem'' ^redeti nagyobb költemény-töredék) Benedek Aladártól; „Késó korban" (eredeti elbeszélés) ti. Büttner Júliától; BNabukodonozor„ ^Be-ranger költeménye) Szabó Eodre fordításában ; rSzerelmes szerkesztőség- (Sacher-Mazoch elli ¿szélé*«); .Mikor emigráns vol.ara" (Amerikai naplójegyzetek) Kompolthy Tivadartól. rEgy kis szemle a térjek fölött." (Böjti tárcza) Almandintól; Irodalmi, társadalmi és művészeti hirek. A borítékon „vidéki élet*, ,divat-tár-cza", „hymeu", ,képta.lány "^sakkfeladvány pvegvesek", „a szert, nyílt válaszai", s. a. t. — E lap magamagát ia eléggé ajánlja, és előfizetési ára évnegyedre cMak 2 írt. 50 kr. Yefcjeb hirek. — Jókai, hazánk koszorú* irója m. h. iy én ünnepelte ó0-ik születése napja eJóestejét számtalan küldöttség, ezek közt az akadémia olvasókör, a íovaros Vll. kerülete küldöttségei, a „Hon* szerkesztőségének személyzete tisztelgett nála e napon. Özönnel érkeztek az üdvözlő táviratok is, kőztök egy újvidéki szerb tisztelőitől. Este s nemzett színházban .Könyves Kálmánt" adtát. Az első felvonás után a közönség zajosan és hosszas ideig hívta a szerzőt • midőn végre megjeleni,szünni nem akaró tapsviharban és éljenzésben tort ki. Szigligeti a nemzeti színház nevében babérkoszorút nyújtott át az ünnepelt írónak, ki annyira meg volt hatva, hogy szólni se tudott s csak kezét tette némán szivére. A színház összes zenekara a darab kezdete előtt Liazt „Szózatán és Hymnu-szát húzta. —Az üdvözlő küldöttségek és távira tok 20 án is egymást érték ss ország minden ié-széból, törvényhatóságok, testületek, színházak, tudományos társulatok, egyesületek, magánosak, tanulók, kézművesek, szóval a társadalom minden rétege siettek az ünnepeltnek szerencse kivánataikat meghozni vagy megküldeni. A fő- város tanácsa is küldött hőssé üdvözlő iratot. Este a .Hungária* nagy termében nagyszerű disz lakomát rendeztek tiszteletére, melyen minden Budapesten levő iró, képviselők, tudósok, művészek stb. jelentek meg. Jóksi neje ée leánya kiséretében jelent meg e lakomán és kedélyes felköszöntést mondott. — Jótékony végrendelet. M. h. 17-én balt meg Sopionyban ösv. Rosenfeldné szül. Edlitz Karolina, kinek férje ezelőtt három évvel Aschaffinburg közelében egy kéjutazás alkalmával vasúti szerencsétlenség áldozatává lett. Minthogy Rosenfeldné asszonynak természetes örököse nincs, egéss vagyonát jótékony czélokrs hagyta. 50,000frtot hagyott egy izraelita templom építésére; ugyanannyit egy gymna-sium és egy realiskola fel állítására. A város szegényeinek pedig temetése alkalmára fejenként 3—5 irtot. — Értike* képek. E exim alatt egy londoni lap következő való esetet beszél el egy gazdag lordról, ki rendkívül fosvény és nagy barátja a bankjegyeknek. Midőn a napokban bankarját meglátogatta a tárcsájából egy 10,000 iont sterlinges bankjegyet vett ki. Mylord — szóit bámulva a bankár, — tudja-e, hogy ezen kivül még csak két darab iiy bankjegy van forgalomban? — Csak kell tudnom — volt a felelet, minthogy mind a kettőt otthon keretben és üveg alatt tartom. — — Farkas az irgalmai barátoknál. Nagyváradon a napokban egy farkas az irgalmasok zárdájába lopódzott, s azok közt nem csekély ijedtséget es lármát idézett elű. A farkas a sajtó) megijedve, a halottas kamrába menekült, a hol Lebényi orvos meglőtte. Mintegj 10—1 1 hónapos tíatal farkas volt. Papírszeletek. Furcsa fariangi tréfát be«sél el m prisi „Tagei-poat." Andriubu ngyami ac a hír terjedi el, hogy hnéhagyó kedden egy álarcxo* enekea társaság * mnlt ér minden komikon ea«:6( képletben é« ¿nPk-ben élS fogja adni, * némxlyek mkr xrt ii akarták tndui, bogy kik leaanek azok, kik a* előudáira tárgyat fognak »zolgáltatni. Has hagy''" kedden délben rgj álarrzob dobo« é« tgj álarexoxott nő jelent meg a beijaégbec i• tudata a kAEflnaéggel, liogy déluláa 4 órakor nagr el 5 ad áj leaz a főtéren a n» gj korona ejott. Nagyon tokán sereglettek e helyre • már 3 órakor í>(K>iiáJ U<bl>ea voltak 6i«/egyillve éa a nagy hideggel nem törSdre. rártak a téren, a hol álrányoo, lepellei borítva egy nagy kép áliott Végre négyet üttttt ■ a félig megtagyoct közönség számolt kitartása jutalmára, a lepel hirtelao leeaett s a rárt kép helyett a kíváncsiak ilyenforma veraet olvashattak: —A kíváncsiság nagy hiba,--Loth neje ia bizonyítja, — a ha ti ia még egyébre Tártok, -- könnyen sóbálványokká váltok. — A tömeg níasint szitkozódva, részint nevetve, de derskaaan átfázva oaelutt *sét. — K y n g t a. tisztölöm Tekintetei Üogyai ó< fel öly tát megboSBta Szabó István Ueládje ósi mi-hály árnak alj flsmérem. czigány nagy kOtáleu volt A negyraaes évekből — ¿Így vétket követatt el ■ az itéiet szeríat végcesdS at R életének pálya fotását — Hát folyamodjunk»« kegyelemért dade 7 — kérdé a védG agyréd. — Perse, hogy folyamodtunk tékiotetesz zsígy-véd ár! És agy lőu, amint aivégexék — Meg ia árkoséit a kegyelem, mely megengedte, hogy a csigásy a bzéjiyenletea köftál helyett: a hóbér pallosa által végeztessék ki. Tudtál a i« adták a kegyelmet, mire aa igen komolyan megjegyzi: Felfajhátják axs olyan ki-gyelme* ! Egy arí embert a fiacker hajaaálos mull, hogy el nem gázolt s midőn látná, hogy az illető gyors falással igyekezik menekülni ; — igy vigasztalta : Ne tessék félni, köuuyfl a kocsim ! A Bagy-kanizsai takarékpénztár 1875. évi február havi forgalma. BEVITELEK. Pénztár maradvány 1875. jan. a 1-én ...... Pénztár számla 15. HitolozSnek. Betét számlának Váltó Kötelezvény , Előlegezési . Bélyegilleték . KOtvény és váltó kamat •«. Beiratáai dij Késedelmi kamat , Költség Százalék Házjövedelem K Házbér hátralók Kamat hátralék „ Arany kölcsön kamat„ Értékpapír „ Értékpapír szelvény. Betét arany „ Betét frank íh 1 1686 69 | — — i 10 40,7.14 !87 67,655,09 i 29,187 68 1 7,232 -1,060 3 8,669 68 83 58 65 40 72 10 75 21 88 75,-360 96 1,506 07 1,15,822 »1 209 169; 20 1,56,537 Ol KIADÁSOK : 14 Adós Pénztár számi. számla Betét Válté Kötelezvény Botét kaaaat Költség Kötvény és váltó kamat •«. Bélyeg HázjÖTodelem »zárnia Tiszti fizotés Előlegoséai Százalék Adományozási Osztalék 970 szelvényre Betét arany ii • > i» p »i n r e .1'' i II M _ !I TT" Pénz kéxlst J87S febr. ''28 an 2<>3 j! 20,456 79 26.551 — «2,510,— 194 06 134958 97 61 398 89 60 390 -120 _ 2188 1120 — 20,250 . _j 9 ,0.isÍ50 Össze« forgalom 4''. 8 ltí9.i ■t39< >, 6 ¡^>03167 | 31^,074t|4 Szerkesztői (taenet. 1636. Sz. .A légyott." Nom rosz, csakhogy régi ismert és általános dolog. Aztán nagyobb figye* lem kell egy veri íráshoz. Mit gondolna ön : ha olvasná nyomtatva három egymásutánt sorban .Rá m ár régóta vár Kijöttél már, igy asólatt mt], Már rég óbajiáca aat. 1637 Sz „A szerenr«étl<>n éjjeli zene" figyel-m-e^bb kidolgozást igényel. Legszebb rés« benne, ni, «nikor a crinolin ráeset: a bSsre s abban ssaladt el a e passna halványan van előadva. 1638 B. .Gyermekkori emlékeimből" techni-oai kivitele nem jó. 1639. K. Budapest ln''ézkedtünk azonnaL 1640. P. Keszthely Az ének darabokról gondoskodunk. 1641. T. Csáktornya Nem .ajtóbiba az, hanem vörös irón működésének barásdája. Loltobviái. Temesvár, íeh. 20-án 50, 20, 56, 81, 38. Brünn, „ 71, 62, ó5, 4», 85. i Vasúti menetrend Érvénye® november 15-töl 1874. A kanizsai idótmutató óra szerint, indnl Kanisaáröl (Kanizsai^^raspályán az órák pontosan a holyi időt mutatják.) Vonat fcwú. szám Óra Per«. Iái 205 Eszék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 6 2 röggel 215 Mohae«, Zágráb és DomboTárra 2 82 déhit. 212 Budára..........6 17 reggel 202 , ..........I 52 iUuL 204 ........... 10 87 ostvo'' 813 Szombathelyre (innét délután 6 óra 26 pereskor Bécsbe) . . 5 37 röggel 301 Bécsbe (Szombathely, Bécsajh. felé) t 7 délut. 311 „ „ „ 10 47 ostve 203 Pragerhof felé Triesztbe .... 4 42 roggol 201 M „ Orácz és Bécsbe 8 2? délut. 213 „ . „ - „ „ „ 11 37 estve Brkexik KaKitsára komiét: 216 Mohács é> Zágrábból . ! . . . 4 8 ieggel 206 Essék, Mohács, Fiume s Dombovárról 1 23 délut. 218 Fiume és Domborárr»l .... 9 46 eitfve 1 203 Budáról . . . . 4 Í7 röggel. 201 „ '' ......... 314 Szombathelyről..... 302 Bécsből (Bécsujh. Ssombath. Wfilj 312 214 Qraczböl, (Pragerhof íélol; 202 Trieszt Bécs Oiácsból „ 204 M '' n • 1 51 délut. 9 23 estve 10 25 reggel 4 29 röggel 10 10 ««▼• 4 44 röggel 1 13 iüax. 10 18 estve. Érték- és váltéfolyu marczius 2. 59/o metaliqueo 71.30; 5% nem*. kölcaOn 75.85; 1860-ki álladalmi kólcaön 111.70; bank-t4aav. 9 64; hitelintéaeti réatrények 217.— ; London 1)1.30; magyar földtehennentéai kötvény 78.75; temesvári földtebermentési kötvény 77.25; erdélyi földtehomentéei kötvény 76.80; horvát-slavon földtehermentéai kötvén v 80.—; esüat 105.75; ca. kirrarany 5.231/, Napoleond''or8.88—; 100 mark D.B. n. 54.60. Felelős szerkesztő s kiadó: ftátwf Ljjf« Nyílttéri) Lichlens(eroB.és társa első bécsi 27 krajezáros kézmű- és divat-bazárjának ujonan nyitott fiókja Budapesten, kerepesi nt 15, a ftó~ kus-kórházzal szemben, aján íja gazdagon telire re lt raktárit a jelen idény re a legújabb Giroflé-Girofla-sLuco a-ru-hatiövetekből; továbbá Barege, G at é, Moxambiqne, Plaid és Diagon&l-««» vetek, Luitre, Ripséaéisaktarkiasö-vetekből; ugyaxinte flanell, ziinóroa ba r k e t; */4 éa •/« rumburgi és tailé s iai váaaon, valódi ée muiható c t é r n a-ágykanaváaz, A/s róasassinH n a n-k i n g, Va d a m a a t- és c • i a v a t-törülközők; Vs %ík c b i f f » » ; moabatö és valódi frsociit éa coa-manoBÍcreton éa percail, ba tistt és jaconet, piqué, brillantin; báraony-éatelyemaaa-1 a g o k ; legújabb biromiiSréift szőnyegek, "/t acalmassikvá-• c o n éa több máa czik t? kruyi egység«* áron. Gazdag mintagyüjtemények kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Vidéki rtn-delmények az Összeg előre való btkQldés«, vagy utánvét mellet pontosan és itlkütaa-retesen eszközöltetnek. S t e i n S. arany mi vei, Király-ut?za, 48. az. AkáoaU-atoca tarkán Budapesten, ajánlja arany é> ezUst Óraraktárát Mindenféle órajavitáit a legolcsóbban eszközöl. vállal s *) £ rovat alatt kOaldttért folel&sségot a Malom eladás. \ Zalamegje Hegyesd községében egy kétpár kóré dolgozó szitás viai malom eladó 6*/,, láb esettel, 3 szobából álló molnár lakással, éz cser^pzindellel fedett és porfogóval, padlással, ellátott malomépttlettel, melynek belsó világosaága a kőpadnál 4 öl széles, a hossza pedig á öl, fagy és elszáradástól ment elegendó vízzel. Az eladandó malom még azon elónynyel is bir, hogy a malom alatt levő eset felvitele és fekvése folytán kevés költséggel oagysz^rQ jörödelmet igéró 4 pár kőerejO műszerkecetQ malomra átalakítható. Ezen malom 1875. éri január 1-tól kezdódó 12 érre vau haszonbérbe kiadva, évenkint 1090 frt. készpénz, 6 mérő bnza, 20 méró rozs haszonbérért továbbá mindenféle uj és avét csinál tatások, tűzkár elleni biztosítás, végre 110 frt. jövedelmi és egyéb tulajdonosi adók megfizetési kötelezettsége a bérlőt illeti. A venni szándékozók, alkuszok kizárásával személyesen vagy le-vélileg a tulajdonos Lakosi Józsefnél Nagy-Kanizsán a Kinizsi utczában 22. szám slstt jelentkezhetnek. (1605—2) TÓTH SÁNDOR RAKTÁR saját készitményü RAKTÁR asztalos és 5||tor gyárj raktár ruganyos kárpitos 8ZOSÍB ATH KLYRŐL. bútorokban, ,15tó_3) __matráczok, ^nagy-kanizsAn 4 69 székekben, vasút utcza, a városházban, tartókban. KANITZ C papirkereskedése Budapesten, Dorottya utrta, 12. sx. a. bámulatos olcsó urak mellett következőket ajánl u. m. 100 drb. finom levélpapír névvel......— frt 50 kr. 100 , . , színes monogrammal 1— 1 . 60 , 100 , legfinom . „ B 2 , — > 100 „ finom boríték „ " , 1— 1 . 60 , 100 , legfinomabb , . . . 2 , — , 100 , látogató jegy .......,.—, 50 . 100 . levélpapír fekete nyomattal ....—. 80 , 1000 „ lenboriték , . .... 3 . 50 „ |1000 „ pecsétbélyeg......2.60, S— S „ 50 „ 1 teljes íróasztali herendié« . • . . 5, 10, 15 „ — „ Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír s boriiékoknak, úgyszintén minden e szakba vágó csikkeknek. írómappák, jegyzőkönyvek, rajsste-rek. váltótárczák, diws pénttárcsák, albumok, stb. stb. legolcsóbb gyári áron. (1610—1) (1671—10) A legnagyobb iasbötöböyAb Bécsben, III. Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingjen bérmentve küldetnek mindenkinek. Hirdetmény, Alulirt ajánlja a n. é. közönség becses figyelme ét pártfogásába ujonan nyitott s a lehető legújabb minőségű konyhakerti- és virágmagvak raktárát. Kaphatók továbbá nála különféle gyümölcsfák, u. m. alma-, körte-, őszibaraczk- és szilvafák, ojtott rózsák és gyökeres asztali szőlőfajok a legolcsóbb árakon. Gyümölcsfák darabja 40—50 kr. Gyökeres szőlővesszők darabja 5—10 kr. Megrendelések alulirthoz kéretnek küldetni, ki megkeresésre az árjegyzékeket bérmentve megküldendi. Keszthelyen, 1875. febi^iár hóban. Rosenbach Ignácz, í1611—1) Jelen szamunkhoz mellékelve van POPPOVIOS Q. zágrábi kereskedő urnák magárjegyzéke Árlejtési hirdetmény. A Upolczavárosi gazdasági felsőbb népiskola építésére ezeDnel árlejtés hirdettetik. Az árlejtési kikiiiltási összeg 12,000 forint, melyen felfü árlejtési ajánlati el nem fogadtatnak. Az árlejtési határidő 1875. évi márüus 14-ike, mely napon reggeli 9 órakor fog ugyanaz a városház tanácstermében megtartatni . A terv s költségvetés, valamint a feltételek ugyanott naponkint megtekinthetők. A vállalkozók a fenntebbi napra 10% bánatpénzzel ellátva szíveskedjenek megjelenni. Zárt levélben tett ajánlatok csak ugy vétetnek figyelembe, ha a bánatpénz mellékeltetik. (1591—3) Keh Tapolczán, 1875. évi február 15-én. Az épitő bizottság. Üres fogak kitöltésére ninc. hatályosabb ¿» |obb szer, mmt dr. Popp J 6- odt. fogor-vo. ár (Béceráro., Bognerga.se Nr. 2.) fo g 6 n j a, melyet mindenki könnjen ¿a fájdalom nélkül bebelveabet odva« fogaiba, mely astin a fográstekkel fogbu«»*l teljesen egyesül, * a fogakat a t..vábbi «jlromláatűi óvja a a fájdalmat caillapitja. Hölgyeknek nélkülözhetlen! AVISSANT FHre «Wesféle iríal«aa sroifestékkel! Félre a rizsporral! Ez* eiárslják »agakat! Csak a ■eresmestea, hlvataiesas ■egvizsflált, tiszta es teljeses artahaatfaa (»5i9-Uj * RAYISSANTE, Dr. Lejoaseiól Párisbao, bit azon erórel a« e»beri bór* minden sérüléstől megmenteni, ntóbajaktót megúrui és s^p»égét s örök iQan^g^t ipixtositani. Már az első kiierletmeg fog kirkugjCxoí arról, bőgj mmdeu dicséret fölösleges. iEapbatA aagjbae és kicsimben Bodspe»t«u ftrLejOiterarák tárában. Kiráíy dtezi 15 sr 1 19 Egy üvegtok ára 1 Irt 50 kr. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mellett" uíáavéttei eszközöltetnek. Anatherio-szÁjviz Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. Üvegekben 1 frt^o kr., * legkitün3l»b »xer a csúzos tog fáj dal mákban. gyaladáxoknál, a fogbua daganatai- éa sebein*!; f5lolvaa«tja a létezó fogkövet ¿a megakadályoz annak uj képsSdését; az ingó fogakat-a fogbna erősítése által szilárdítja; a midőn a fogakat éa foghust minden ártalma« anyagoktól megtisztítja, a »zajnak k*l-leme* friaaea^get kölcsönöz é« már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. (1540-7) Anatnerin fogpasta Dr. POPP J. G. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen kéazitmény a lehelet frisseséét és tisztaságát fentartja, amonkivül a fogaknak hófehórséget kölcsönöz azok romláaát megakadályozza ¿a foghuat erósbiti. Dr. Pöpp J. G. növény-fogpora. ▲ fogakat oly szépta tisztítja, bogy annak naponkénti használata álUl nemcsak a közönséges togkS eltávohtUtik, hanem a fogak zomáacaa éa finomsága is mindinkább tökéletesbal. Kaphatók: Nagy-Kanizsán: Belos József gyógysze., ttoaenberg ¡Roaenfeld, Weliach, J. ós Feaaelhoffer J. kereskedésében. — Pápán j''scbepen J., Keszthelyen : Pfiasterer gyógyszerész, Singer M. Weias |A. Zala-Egerszegen : Isóó KI, gyógyszeré»». Kapronczán : Werli gyógy-, teréaz. Varaadon : Malter gyógyszerész. Sümegen : Dorner Kajet. Szoir J >athelyen: Pillicb Ferencz és Rudolf gyógyszer. HatárSrridéki Sz.-Györ-rön. Fíbic E. C. Veszprémben : Meyr Tnazkan, ugy Gnthard Tivadar fiainál. — Székesfehérvárott ; Lsrmann A. Braan J. gyógy« Lovas ¡Serényben: Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth IL gyógyszerész. Kecs-ceméteu : Milhofer éa Machleid gyógyaz. Pakson : Flórián J. gyógyi Körmenden: Horváth J.Somzenrend gyógysz. Kaposvárott: Kohn J. iBögl, Balus és Scbroder gyógysz. 8»egs*árd: Brahsay gyógysz. —I ¡Bonyhádon : Kramolín J. 8«getvárott:Barwarth, Salamon gyógyss. — | IBaján : Miebitscb St. és Honsfeld fiai, ugy Herxog Ignáesnál. — Pécsett :| isolnay W. és E. Zách, Sipőca gyóg^ba. Kárádon: Zadnbámsaky gyógyaaj Marcxalibau: Kias gyógyaz. — Tolnában : Graff gyógyaz. — Dunaföld-rárott Lukács gyógyss. — Ssent-Gy«rgyön : Nöthig. — Alaó-Lendvání |Kiaa gyógysz. — Rohoncson: Simon gyógyszerész uraktiál. Wieoer OittBodruck-Fal)-riksniederlage. Wir erlauben uns naebsteheud billigst''gestellten Fabrika-Preli''Cesraat für die Saison 1876. ergebenst vorzulegen ; wir verzeichnen sammtliche Erzeugnisse iü zwei Qualitäten und bürgen für vollkommene Güte derselben, mit der Versicherung, das« jeder Auftrag auf Reellste so ausgeführt *wird, als w*nn er persönlich gewählt würde. Auf geehrtes Verlangten senden wir Muster und ausführlichen Preis-Courant. Inden wir unser Unternehmen aufs Beste empfehlen, zeichnen wir Hochachtungsvoll Die GeschifMeitung. Prein-Courint: Dar eine Probe I um «ich von der Güte meiner Waare xu lern staunend billige Preise von kr. xu überzeugen. Leinwänden. fl. 1 fli''. 6<)ellige V4 breite Webe 13.60. l „ ¿0'' , Vr • Leinenwebe 810. > . 90* »" , '' r GAnüeinw. 1 > »O- , 4 Creaskinw. 8.10. »Wiener Elle.27 kr. Seiden- and Sammtb&oder. Fail oder <Voblenr-Seide in alles glatten modernsten Farben", auch mit ffctb/ H*«ktJ* üeh. FflafFinge r - Breite pr Wiener Elle 27 kr. Zwei Finger-Bref^.rwei" Wiener Ellen 27 kr. ..»:. ... Ein Paar wetaaa oder geitreift« .Frauen- oder Kind.-Kniestrümpf. best. Qual. 27 kr. Ei» Paar Manner-Socken 27 r Ein Paar Strumpfbänder m. breiter Seidenband-Mascbe geputvt27 r Ferner weisse. JJatD&st-Handlücher, Leinen-Bettzeuge, schwere Laufteppiche, Mö-belgr^dl, N''etx und Zitt-Vorbinge, echtfirVt {Vrcailin. türkische Schlaf-rockfioffe, Barchente, pr. Elle 27 kr. Scbafwoll-Kieiderstofie. *;4 breite schwere Ripse. Lüstre-Dia-goaak. Thibf tjAiasiere,Barere.glatt und gettr^ift. in allen Farben, pr. Wiener Elle Ein Stück Fächer in allen Farben . . 27 kr. Eine Garn. -Äopf-n. Br»«tn»-sche mit ¿atcmfb&nder und Rosen gepuut . * . . . 27 , 1 P. Mansch, kämmt Kragen 27 . 1 Kogf- o. Tasdbent. echt flrb. 27 „ 1 Leinen-S*cktucii . . . ."27 „ 1 Lelneii-8er\iette . . . . 27 „ 1 Schiidkrott- H a a r kam m neuester Façon.....27 , 1 Friiir- und Stiuhkarnm . 27 „ Eine Lein*.-u. Schlingscheere 27 . 1 Angot-Diadem ganz m. jchw. Perlen bestickt, d. Al|er»e»e. V! - . Eine lederne Geldtasche". . 27 . 1 Ca£fe<«to£M aas Chiuasilber 27 , Atfträg« werden gegen Siaseudaog des Betrages oder^Sacbenähme prompt effectuirt, . : Muster franco zugesendet.----- En gros*-Käufer erhalten Rabatt. Die Waüre utiter Garantie der Qualität n. Echtheit verkauft Sichteonveni-reodes ausu.nd»lo6 retour genommen. Beck''s Grand-Bazar Wien,IM Adlergüssc 4. Birtok-eladás. Somogy megye v&suti állomással biró Jákó helységében egy 400 holdnyi kiterjedésű birtok, kényelmes u ri-1 a k- és gazdasági épületeivel jutányos áron, előnyös feltételek mellett április 15-ig szabadkézből eladandó. Bővebb értesítést ád Lengyel Lajos ügyvéd Nagy-Kanizsán. (1609—1) ROBE Y ÓC Comp. Limited gazdasági gépgyámokok, Lincolnból, Angliában, Budapesten, Üllői ut 1-szám. i i Legnagyobb gazdasági gép ra klar tí bittel die Adrette »sfzabewah-ree sad uo* selb* |taM zu »erken udapesten. állandó gépkiállítás, készletben található. Sorvetó t,épek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 kőző nséges 1 o altal húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 soros vető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátul-| ról konuányozh8tó. Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépgk. < ?„ Logereblyek és szénagyüjtók rettikivüli olcsó áron. Világhirü Robey-fóle fekvő és bordozható gőz gépek. í 6őz csépiő gepek Patent vasrácsával és vasgerendával a legt6kéleuaeVb c?é|lő- | gép a világon, mely minden más hasonló ezélra készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl. ; ^ Kézi cséplőgépek, lójároányok és lovas cséplő-malmok, szecskavágók, sze lelő- és konkoly-választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. X. B. Községek számára, kik gózcsé pl ó-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. NX- BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk R o b e y Limitedhez Budapestre c/.imezni, mivel sem Z a I ;sem Vasmegyében tőlünk gépek eladasára megbízva senki ninran és közvetlen erintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajáuljuk és más gyárbeli hasz- ¡nalt gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk. i: A Comp, amegyében, Íi58y - ROBEY & Comp, Limited Budapest Elle«, Wure Eigenes Erzeug niss in Percftline u. Eemdstoffen p. Elle fl. Cosmsjjoser Er-lengnis» in Per csline, Cretons und Uemdstof-fen pr. Elle fl Xeuukircheuer Erzengnisse in'' H&ttiste u Jaco-oet p. Eile fi Französisch ®sEr-zeugniss in J&-conets u. Moas-seliae p. Elle d. fiirofle-ßlreia, d-NM»«t» ia Bali md SoMtriüel-derttofn p.E.fi. Tdrktscbeächlar-rock-Cretons in d. neuest. Mustern p Elle ä Mübelpercsil» iu allen Farben u. Dessins p. E. fl. Gemusterte französische Brill autine pr. Elle fl Wense und glatt fiürbigs Brill autine pr. Elle fl Weiaa« u. gemusterte Kleider-Köper p. E. fl. Cosmauoser Leder fOr Frauen-und Kinderklei-der per Elle d. Eoflitob« Lelaea-Kleioerstoffe für HaMkleider per küv fl. . . ., Weisaer Chiffon, Schilling und Üausleinwand p Elle fl. . Hemden - Chiffi od.. Hemden-Pr r-cail pr. Elle fi.: Weisser Damast-gradl u. weisser od. gelber Nanking pr. Elle fl. Handtücher inJa-quardo. Damssr per EUe fl. Schwarz« Orleans per EUe fl. . . Schwarze Llluter per Elle fl. Schwarze 8eideu-lOstrin p. Elle ä engl, ach war se Kleiderripse s Kleiderod. Dol-ma par Elle fl Kleiderstoffe in glatten od. gemusterten Far ben pr. Elle Eiuein« StQck- waare ßumburger Leintücher ohn.Natt> 2 «/4 Ellen breit. 3 Ellen Lang, pr. Stück fl. . Firbige Caffeetü-cher inalln.Far-ben pr. Stückfl 1 Stück Kinder-piquetdecke, w oder farbig pr. Stück ä. . Eine Garnitur Bettdecken in Piqnet, fürbig, p. 2 Stück fl. . . Tischtücher in Leinen • Damast L Qual —.25 — 30 -.HO -.40 -.20 — .25 — 2* -.35 —.45 —.40 L Qual II. Qual 8 — 7.— 8.— 7 — 10.— 9 — 12. 11.— 14.— 12.- 16.- 25.— 20.- fie*tklf U-An**loeI Die Leinen- u. ModewaAren-Ffcbriksniederlage in Wien, Josefstadt, Kochgssse Nr. 86, Eingang durch die Aiserstraa*«, bat sich entschlossen. ihreErz^U)/ nisse »ut! wie bixin-r nur an dii-27 kr. scheite zugeben,bo wohl deu En grobs-als den l)e- uil-Yer-kauf selbst su besorgen und für alle Artikel den Einheitspreis per 8tück mit 30 Ellen um fl- 7.50. per Dutzend m. l2Stück um fl. 3.— festzusetzen, u. zwar folgende Artikel in 30 Ellige ech: firbigr''p^r-ciiline, Bai-ti«t«, Jäco-neu uud Mouieliue, moderne Kleiderstoffe, sowohl schottisch als auch glatt-farbig,iiaro Hollander-. Belfaster und Haus-1 ein »and. weiss« Schilling und Heoj-den-Chiffun SchnQrl u färb. Klei-derbarchen te,englische Leinenstof-f» für Hauskleider, weisse Zwiloh u. Damast-gradl, flrb. Bett - Caua-vasse, weis, und gelbe Nanking. bunte Mö-bel-Zitx u Möbel-Gradl, weu Spitxsn vorhänge, Damast uud Zwilch Handtücher Fern« per Du. mit 12 St. weisse Rumburger Leinen-tüchel, !eui Battistu-schentQcb^l mit farbig Kant., 8er- i vietten in. Zwilch und Damast* w. und firbige Reinleinen -üeisert türk. Pi-quet^Hand-tücher, Bat-t.st- u. Cot-tou-lCopttü-chel.fiirb. u blsue Her-rentaschen-tücher und alle in di» ses Fach eioschLageo de Artikel. Aufträge aui derPro-vinx werdeu ebenso g«f-wis&«ahal t, alb reell sasgefilhrt, so als wenu persönlich gewahl *ür de u.Nicbt-conveniren-des anstandslos retourge-nommen. Adresse J —.70,—.60 1.20 f I 60l 11. | Qual. Stuok-Waare mit 30 50, sd. 54 El. \ 30 elüg Garnleinwand p.St.fl. 30 eilig, gewa-scbeneCreaalein-wand pr St. fl. «/« 30 eil ige gewaschene Stuhl-waare pr. 8t. fl. V« 30ellige gewaschene Stuhl» waare pr. St. fl. *|4 50 ellige Holländer Leinwand pr. St. fl. . . \ 50 ellige Bel-fsJter Leinwand pr. St. fl. . . 1 60 eilige Irlinder Leinwand p. 8t fl. ... V, Rumburger (nur May u.Holfeld) in 6 8or-j ten fl. 25 bis 30 40 -60—60 —70i '' per Stück, 54! EiUn. . . Dstzsad waare ■it 12 St tviuder-Ta&chen-tüchel m. Bilder oder firbiger Kante per Dutzend fl. . . Mädchen -Taschentücher mit firbiger Kaute und gesäumt pr Dtx. d . Damen - Batti*:-od. Jaconet-Ta-: »chenttlcher mit farbiger Kanten per Dtz. fl. Herren-Taschen-! tüchel mit ia Kante und ges.{ per Du. fl . . Rumburger Lei-'' nentüchel per Da. i. . . .1 lrlauder Leinen-, tüchel in fünf; Sorten fl. 4, b, 6, 7, 8 p. Du. Eigenes Erzeugnis C a 11 u n-Kopftüchel per Dtz. fl. . . . Cosmanoser Er-; teugni8s,Cattun-1 od.Battist-Kopf-tüchel p. Du. fl. Foulard- Kopftü-chel pr. Dtt. fl. Cosmanoser Fou-1 lard-Ta«chentü-che! f. Herren! per Du. fl. — .3i) 1 -.35 -.35 1— 30 j -,35j— 30 1 -.30 i -.25 —.45 -.40'' -.30 —.— -.25 i -.20! —.36 ■ 1 — .30: 1 — .30''—.25 1 - 50 - 5<»!—.40 i----85 1.05 —-95 1.60 1.30 3.- i 2.50 a.— 2 — 1 30 !k m; »t I« fl.3,3.50,4 50,6.50 -.80 1.30 6.— 3.— fl —.40 — .30 Eigenes Erxeug-1 niss Taschento-chel f. Herren pr. Du. fl. . .| Leinen - Serriet-ten in Jaquard pr. Du. fl. . J Leinen - Sei flgt-tec in Damast pr Du. fl . —. — i Leinen - Handtücher in Jaquard pr. Du. fl . j i Leinen - Handtücher in Damast pr. Du. fl. . Dessert - Senriet-ten. weiss oder 6.—1 firbig, in Damast pr Du. fl. Tlrklscbe Hags bsfi • Handtioker pr. Du. fl. . J 2.50 2.- 3.ÔO, 3.20 3.50! 3 — 4. - , 3 — i.l 3 — •2 50 4.- 3 - 6- 6.- 5 — 4 — 7.— 6 — 3.60 2.50 4.-! 3.— Garnituren, w. od. GPers. 12 Pers. 18 Pe-s. 24 Pers. [firb. in Jaquard, fl. 5 fl. 10 fl. 15 fl. 20 (. Garnituren, w. od. 6 Pera. 12 Pers. 18 Pers. 24 Per«-( ^ färbig, ia Damast, fi. 6 fl. 12 fl. i§ ¿IT)'' Versendung mit Nachnahme, Packuug mm Selbstkostenpreis und bitten wir auf Firma und Adresse g»-. nau zu achten, um nicht von migsgünstigen Concurren-ten getäuscht zu werden. Wiener Cattun-Druck-Fairik«-Miedtrlage. Stadt, Ruprechtsplatz Nr. 6, nur Nr. 3. rückwärts der RuprechUkirche, tís-4-tís dem Eingange zur Sacriziei. NB. Als Probeaufträ 15 Ellen and halbe Dntzen ^ijditfi Jőasef lip- 06 nyom<UtökjdÄoo6 gyorsító ny^xnist, Ntgy-Kwiússái. e versenden wir e mit 6 Stück. auch halbe Ad die Fabriks-Nieder-la^e, Kochgasse 36 in Wien. Stücke mit »588-3 !MeY4U9inA, 1876. miratfus 7-én Í6 haaáboa petitaorbaa 7, máaodacor 6 » »md«n '' további (orttt 6 kx. STSLTTttLBKK 16 krtrt * TUennegyedlk évfolyam« '' ¡¡reda«stWlr%.ii ketzt 5-kiadókor bár-I Mim iatáevuiók -VAGT-KAinZhA '' Takarékpénztári épület, • földzaiat. Bérmeat«tl«n ieraiek eaak Lemart BoakStár-aaktó! foc*dtataak" «1 előbb: flagy-Kanizga váras hívhatóságának. nenfcűlönbsn az „M zalai flgyvéd-eQylrt44, i t^agy-kaniz»ai karesksdetiai s iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár* a »zalamegyei áttalánes tanítótestületa ,2aühSe«w gózkajézási r*K*«ytársuiat s több negyei ót városi egyesület hivatalos értetitije. Hetenkint ketszer, vasárnap- s csfttOrlOkon, megjeienó vegyes tartalma lap. Vidéki hangok. , Halva született mindazon törvény, , melynek nincs végrehajtója, akár erély hiánya, akár pedig kivihetetlensége miatt. | — Midőn a mostani törvényeket és azok | végrehajtásit figyeljük, gyakran akadnnk olyakra. mikhez szó férne ; most azonban csupán egy, a dohány jövedéki törvényczikk-re vonatkozólag teszünk néhány észrevételt. A dohány mindenesetre oly szép ösz-szeget jövödelmez hazánkban, — hogy azt, kivált zilált viszonyok közt, ignorálni lehetetlen. Nem is kerülte ki honatyáink figyelmét sem, kik; mint mondani szokás, az ominosus német intézményt, módosításokkal ngyan, de megtartották alkotom ányos napjainkban is, korlátot szabván a dohány termelés és ámlhatásnak, nem törődve, vagy legalább acrnpulust nem csinálva, hogy e törvény a magyar, különösen a köznép előtt mindenkor ^füloletes marad. Hogy pedig gyűlöletes, könnyen megmagyarázható oka van, ugyanis : a dohány termelés és árulás akadályozása által a polgár a természet adta szabadalmában és jogaiban érzi magát megsértve, — mivel nem rendelkezhetik szabadon azzal, minek ura, nem fordíthatja önjavára, mi sajátja a fold és dohányban, fe mert gyűlöletes, igen természetes, lu-.gy mihamarább áthágókra is talál e törvény. ^ Nem nagyitunk semmit, a mindennapi tapasztalás eléggé bizonyít mellettünk. Ott ▼annak a naponta jelentkező csempészek, ott, — hogy igy fejezzük ki magunkat — az orrgazdaszerü vásárlások intelligens és nem intelligens részérói, ugy, hogy ritka az a dohányos- pipás-ember, ki minden habozás nélkül merné titkos szekrényét a finán- czok előtt kitárni, mert cnfrhmar taláN tatnék ott oly dohány vagy szivar, melyről az engedélyt elómntatni aligha tudná. Nincs is fölötte mit csodálkoznánk, mivel a föntebb mondottakon kívül még az is oknl szolgál az ilynemű törvényszegéshez, hogy az eladó többet kap igy dngámskodva, mint a kormánytól kapna, a vevó pedig mégis sokkal jntányosabban veheti, mint a kormány által engedélyezett trafikokban. Azért, ha vannak mégis, kik a dohány jövedéki törvény szabta kötelmekhez alkalmazkodtak, azt csak nemesebb érzületüknek, és kiképzett értelmüknek, vagy nagy módjuknak tnlajdonithatjnk, melyszermt köny-nyen nélkülözhetvén a legdrágább dohány árát is, megveszik ott, hol szabad, vagy az előbbiek belátva a szükség parancsolta törvénynek az országra való hasznos voltát, minden kifokadás nélkül, teljes ödmegadással tűrnek. De mit várhatunk a haszonleső sokaságtól, mit a szegény néptől ? ! Lehet-e csudálni, ha a műveletlen nép nem elégszik meg azzal, hogy — ó titkos áthágója levén a törvénynek, — büntetlenül élvezhet, hanem a törvény ellen nyíltan is ki kel, vagy a nyíltan vétőknek vakmerően segédkezet nyújt, gyakran életveszélyt okozván a törvény közegeinek? Többszörösen megtörtént dolog ugyanis, hogy a finánczok rajtkapván a csempész dugárusokat, lefoglalták a dohányt kocsis-tól-lovastól, de midőn törvényes joguk és kötelmüket teljesitendők, a lefogla lukat felsőbb hatóságuk elé szállítani akarták, az elibök került dugárusok szerzett czimbórákkal megálliták őket s ha nem engednek, vagy látva a veszélyt, odább is nem állanak jó eleve a lefoglalt tárgyaktól, ugy mind hetükkel lakolnak törvény parancsolta kötelmük teljesitéseért, mert 2 — 3 ember, habár fegyveres is, 10 —12 embernek ellenállani képtelen, kik szintén fegyveresek és hozzá még felbőszültek is. Nincs szándékunkban most arról dis-serálni: helyes-e, vagy nem ezen törvény, csak annyit akarunk mondani, hogy, ha érdekében van az országnak eme törvény fön-maradása, ugy legyen kötelesség annak megtartása is; mert így, mint most életben van, csak kiganyolása a törvénynek és buktatása a pénzügyi számításoknak. Nem is a törvény végrehajtó közegek erélytelenségében találjuk a hibát, mert ók megteszik kötelességüket, gyakran életük koczkáztatásával is, hogy a törvény kívánalmának elég tétessék: — még azt sem mondjuk, hogy kivihetetlen eme törvény, csak a kellő módot kell eltalálni. Erre nézve kívánjuk saját véleményünket nyilvánítani azon meggyőződéssel, hogy igy a törvény nem lenne írott malaszt, a törvény közegek pedig megszabadulnának a siralomháztól, melybe most minden körntjuk alkalmával jutnak. Jövőre, ha dugárusok elfogatván, kéznél kapható vagyonuk lefoglaltatik, ne legyen kötelességük az illető finánczoknak az elkopzott tárgyakat azonnal csekély erejükkel hatóságuk elé szállítani; hanem, ha helységben történik a lefoglalás, ugy azon helység, — ha pedig útközben, ugy a legközelebbi helység elöljárójához, kinek mint úgyis törvény őrének, szigorú felelősség terhe alatt adassék át őrizetül, mig vagy a pénzügyőri hivatal nagyobb erőt adhat, vagy a rendőri közegek segedelmével teljesíthetik a továbbszállítást. Meglepetés pillanatában a dugárusok részint a megijed és, részint a czimborák hiányábani készületlenség következtében engednek még útközben is 2 — 3 fináncznak, mit semmi esetre sem lehet várni, ha megrettenésükből kiábrándultak és hozzá még segítségeket is nyertek. Igy? gondoljuk, sokaknak elvétetnék kedvök a csempészettől és dugáruskodástói, mi nagy előnyére lenne országunknak ; a pénzügyőri közegek pedig sem a gúnynak, sem életveszélynek kitéve nem lennének. Hogy pedig ily esetben a pénzügyőrség rendőröket igénybe vehet, hisszük annál is inkább, mert ha jól emlékszünk, mi* nisteri rendelet is adatott ki, miszerint a dohány csempészet érdemében ezek is közreműködni kötelesek. Mi mindenesetre meg* tartandó is volna, különösen napjainkban, midőn nemcsak milliók- és ezrek-, de egyes forintokra is rászorulunk. Fizetünk luxus adót, hát fizessünk ebbeli élvezetünkért is, hogy igy, habár pipaszó mellet, de ne gond nélkül nézzük édes hazánk aggasztó sorsát ős áldozzunk oltárára, ha kell, önerftltoté-sünkkel is. Nem az hő fitaz édesanyának, ki csak javaiban úszkálni, dédelgető karjain pihenni szeret, hanem, ki kész, csakhogy annak békóit széttörje, önmagára venni a bilincseket. RÓKU8. II. Hibás szók és szólások Javítása. (Folyta táa.) A megjavítáara kitüaött ásók sorában következnek : 5. izivély, a i i v é 1 y e s. Első hibája, hogy szükségtelen szó ; a második, hogy az elsorolt kifogások 6. pont)» alá esik. A sziv névszó helyeasége felül áll ugyan MS tárcza Sok ezred éve.... Sok axrvd ér* már, Hogy vándorol raMlak a fttld, S ninca rajta oljas baj, mi d&ut, N''iuc» btnae lamiai kár. Axarencse aa, hogy utja kör, 8 innét torább hiába tttr ; Igj fenmaradhat a Hátán tilS amboriaág, KOlSnbea t ah, — Pokolba ritU tolna rág ! fUJQATÓ SÁNDOR A nők s férfiak Összehasonlító psy-ehologlájón&k rövid vázlata. — Irta: Jenvay Géza, — az ember as őt környező többi lényektói főleg az által különbözik, hogy nem csak érzéki természettel bir, hanem éazazel s akaratazabad-sággal is fel van ruházva, mely szellemi erők magas hivatásának, földi rendeltetéseczéljának megismerésére s valósítására képesitik. Az emberiség hivatása s többi lények rendeltetésével első tekintetre majd azonosnak tűnik fel; de behatóbb vizsgálódás bárkit is meg. győz arról, hogy e kettő között lényeges különbség van. Ás ember, mint érzéki észlény személyisége ősjogánál fogvs jogoaitva van önmagát a külvilágban érvényesíteni, érzéki természete által mintegy utaltatik arra, hogy hajlamait szellemi erőivel összhangba hozva, mint minden más lény, önjóléte előmozdítására törekedjék ; de másrészt szellemi képessége kötelezi a társadalom érdekeinek előmozdítására, s tár- sasági czél megvalósításának közremunkálására. Ezt kivánja az emberiség ösasérdeke, erre serkent bennünket egy benső kimagy aráshatlan ösztön, melynek soha nem azabad kihalni as emberi szívből; mert ha ez kivéss onnan, megdől a társadalom, társadalom nélkül pedig megszűnt az ember, ember lenni. Az ember tehát nemcsak szellemi képessége, de magaaabb hivataaánál fogva ia, —mely őt a társadalmi érdekek előmozditáaára kötelezi — különbözik a többi érzéki lényektől, melyeket a természet ösztönszerű cselekvéseik által csak önjólétük emelésére utal. Azonban nagyon tévedne, ki azt hinné, hogy as élőlények külműküdésének különbsége egyedül csak az ösztön s az akarat szabadságból kiinduló elhatározáson alapul. Tagadhatlan ugyan, hogy as emberi — s állati élet eltérő nyilvánulásának oka az öaztön, az öntudatos elhatározás s szabadakarat közötti különbségben keresendő; de egy és ugyanazon nemhez tartozó egyedek különbsége, vsgyis az úgynevezett i n di vid uali a különbség aa ösztönök, illetve as emberi elhatározás rugóinak aokféleségen alapul. A terméeset minden teremtménye egyedileg kisebb nagyobb mérvben különbözik ugyan egymástól; da as individoalia különbség ember éa ember között észlelhető legszembetűnőbben ; mert ahány ember, majd annyi érzelem, vágy., gondolkodás, akarat, tehetség, melyek mint a vérmérsék, életkor, nevelés, égalj, társadalmi viasonyok váltósé hatáaainak kifolyásai eser és ezer féle alakot nyernek. Az ember individuális különbségének okozói között az első helyet a nemi külftnbsáf foglalja el. A férfi s nő lényegöket tekintve hasonlók ugyan, de mind as organismust, mind szellemi képességöket illetőleg egymástól elütő aajátoaság jellemzi őket. A nő organiamusa sokkal ösazeiet-tebb, művésziebb, test alkata kisebb, izomrend-asere gyengébb, mozgása élénkebb, kifejezőbb, vérkeringése gyorssbn,idegei ingerlékenyebbek, mints férfié. Fej e aránylag nagyobb,nehesebb, de a h o m 1 o k keskenyebb s^nem oly domború, mint s férfiaknál, azért s phrenologok, kik az agy különböaő fejlődését a koponya alakjával összeköttetésbe hozva, ennek szabályossága, vagy kevéebbé szabályos alakjából a lelki működésekre biztos következtetést vélnek vonhatni, a nőket a tudomány terén keveabbé szerencséseknek tartják, mint a férfiakat s noha es állítás igsaságát többen, igy a híresAhrens is kétségbe vonják, mindazáltal daczára egyesek el lentmondó nézetének, a többség véleménye ígs-zolva a mindennapi tapaaztalás adatai által, arról győz meg, hogy a nő szellemének az ér telmiség ama magaslatára, hova a férfi ész már eljutott, magát felküzdeni még nem sikerült s talán soha nem is fog aikerülni ? es ellen szól már msga a természet is, mely ,a nőt nem esze, de szive által akarja boldogítani.'' Gall a homlok domboruaága után * szellemi képességekre vont következtetései folytán azon tapasztalatra jutott, hogy a nők, kiknek homloka kevésbé domború, s művészet s tudomány iránt kevesebb hsjlsmrnsl viseltetnek, mint a férfiak. Ugyancsak Gall állítja, hogy a nő homlokán azon kisebb-nagyobb emelkedések s mélyedések, melyek a phrenologia szerint az erély s bátorság jelzői, ritkán találhatók fel, ahol pedig ezek hiáayzaóak úgymond a ko- ponyatan — ott az erély s bátorság is hiányzik. De nem igazolja e, a mindennapi tspaazta-láa is ast, hogy s gyenge nők, — kik gyakran még a képzelt veszély pillanstában is megrettenve as öoaikotta rémek setét árnyaitól s beismerve gyengeségöket, lépten nyomon as erőeébb férfi védksrjái veszik igénybe — igazán akarni nem tudnak ? De nem épen e gyengeségben fekasik a nő bája ? - A férfias erély legasebb fegyverétől, a bájtól fosztaná meg s nőt, mért valamint a férfinak csak annyiban szabad elsajátítani a női tulajdonokat, amennyibea es által férfias jelleme nem veszélyeztetik, ugy a nő, csak bájai veszélyeztetésének határán belől teheti magáévá s férfias erélyt. A női szemek kiaaé közelebb fekaae nek egymáshoz, mintaférfiaké, azemöldftk gazdagabb, asempillái hoesaabbak, tekin tetők gyengébb, szemérmesebb s ritkán oly állandó, mint a férfié, kinek bátor s szilárd tekintetébea a lemerősség, az önbecsülés tükrődaik vissza, mig s nyílt bizalmat gerjesztő női szemek az érzelmek szeplőtelenségének tanúi. A nő legnagyobb varázshatalma szemeiben van. Mihez hasonlítsam azon ártatlan-tekintetű szemeket, melyekből kiaugárzó azeá-deeég bilincsekbe veri a vakmerő kezeket, meg* hiusítja s gonosz szándékot? — Ég van az ily szemekben, melyeknek derült mosolya elűzi a bősz fellegeket, lecsendesíti a vihar pusztító dühét. — Mit mondjak azon csillogó azempárról, melynek tüzsugáralángragyujtjaaz érzés szuny-nyadó «ikráját s egy pillantása elégséges arra, hogy feldúlja a sziv nyugalmát, a lélek békéjét ? Nem hasonló az ily szem is sz éghez,me!ynek villámai gyújtanak és semmisítenek? Vagy hall gathatók-e azon nyilttekintető szemekről, aur minden ké«ég«w; a* á ly, ólJ keptut is némileg érezhetővé teszik a kifogástalan u * z t- á 1 y, i 8 i • á I J'' j vesz-ély, szabit J, »zég-élj» akad-ály: fonál, k ö t - é 1, h a l - a 1. de ammt e példák félreérthetetlenül»tanuakulinak, az á . y, élj, tál él) deverbuli* képrő azaz, az Mézelt ne vek'' mind i g e t ő b ő I vannak alkotva ; a , z i v ellenben főnév. H-''gV a legt-.bb képző c*ak bizon voa meghatározott kórban gyakorolja fogalőtooiódositó «Tejét, annak elég lesz következő bizonyítékát foiemlitniink : At á e, ¿6 egyik«''. legazsporaijb képzőinknek, úiscs egyetlen egv ige sem. » melyből vele főnevet ne képezhetnénk a megi* »«*es *zó-kincsiinkben nincs oly n é v 8 z ó. a meh bez az á e, és, vagy a t, e t hozzáfiigi''edne. Hasonló természetű a mán y, v a n \ képző ib. a'' n é V t ő k b ő 1 kép7^it .i 1 y, el y vegu szók tehát nem fogadhatók el helyes alkotások- Dftk- • i >i . A ni vél v, szívélyes szokat a német „ü e m ü t''h. g e m tt t h 1 i c h* alkottatta meg neologusainkkai, e jelenteset később a k e d é 1 v elragadta tőle » ma már in kább a „H erz''li chkei ttí „ü e í a l I i g-k e i t* értelmet tulajdoniiják neki. Nincs ra azükségünk. Nyelvünk, mint más nyelvek is a német „G e ni ü t li" et más-más szókkal fejezi ki. »Mint az elhagyott sir lelkem oly kietlen." i e t 1 e n 1 fi 1 e kK a német ezt agv mondaná, hogy : / in 1 e e r e s, w ü s-t e b ö e m ü t h." így: ruhiges G e-in u t h : nyugodt 1 é 1 e k ; u n s c h u 1-diges Gemüth: ártatlan 8 7. i v ; trauriges G e m ü l h : banatos kebel. wEr hat eínen seharfen Verstand, í.ber kein Gemüth : éle» esze van.de niuo szív e.* ,Einem etwa* zu Gemüthe führen : az i v ére, lelkére kölni valakinek vslamit" s igy tovább. Ami pedig a ph e r z 1 i c li, g e f a 1 1 i g" jelentést illeii, még kevesebb szükség rau a szívélyes szóra. Olt van s 7. i-ves, kedves, kedvelete 8. kellé-tes. nyájas, válogathatnánk bennük, de ma-holnap oda jutunk, hog/ e szép, helyes szókat kipusztítja az irodalomból a korcs s z i-v é''f jeí szó. Szívből fakadt hang. nyájas szavRk , szíves kézszorítás, kedves magaviselet, kedveletes előzékenység, ujabb Íróink egy részénél valódi ritkaságuk, uálunk minden „» * i v é l y e s :" szívélyes a szó, a hang, a mosoly, a tekintet, s z i v é 1 v e s a magaviselet, előzékenység. kézszorítás, szívélyes a fogadás, a búcsúzás stb. Az ilyen általánosítás min dig szegénységnek a jele s rendesen elszegényedéssel jár. Példák rá h régi jó rs 7 i v e s h é g, nyájasság" a/ók, melyeket ujabb .sziveivé» íróink gondtalxnsaga már már i pusv.tuht* révére juttat. 6. Gyermek ni e n h e 1 v. II o n v é d ni e n h ¡i 7.. Kétszeres hibában szén ved uek, neni<-sak. hogy igető van bennük főnévvel ö-szetéw. hanem az igető (m e n l) m«:g képz.''.jétől is meg van fosztva. HasonJoképen szükségtelen srük. A korcs menhely, menház heh ett lyékből az önbizalom s a jellemtisztaság suga-juí törnek elő? Nem nap-e az ily szem, melynek világánál élünk ; de melynek fényét kerüli á rósz lelkiismeret? Általánosan bevett szo- W kás a szemről a leikiéletre következtetést vonni. Nyílt, nyugodt tekintetből a nőknél ugy, mint a férfiaknál Önbecsülés, — jó lelkiismeret — s tissU erkölcsökre következtetünk, a zavart tekintetű, földre sütött szemek ellenben a belelet ,ziUut állapotát árulják el. Csakhogy e tekintetben is különbség van a nő és férfi között. A .nőnek, — minélinkább eltér az erény ösvényéből,, minél több bűnnek enged szivében helyet, tekintete annál vakmerőbb leaz, a gonoszlelkü férfi pedig mintegy rettegve attól, hogy zavart tekintene vétke iszonyainak árulójává lesz, iöldresűii szemei L A szem a női szenvelgés leghatalmasabb fegyvere. Vannak nők, kik azon téves meggyőződésbe? élnek, hogy. egyedül csak a szemnek ártott ama balaloiq, mely a férfiakat meghódítani képes. Különösen a kaczér nőkről mondhatni ezt, kik mindenkit elbájolni óhajtván, affecUl^ pillantásaikkal igyekeznek Ámor bilincsei be verni azokat, kiket bájaik varázsa eddig még meg nem hódított. Az ily nőkről azonban , bátran feltehetjük, miszerinr nem tudják azt, hogy a nő legfőbb hóditó hatalma s bája nyájas kifejezésü, állandó tekintetben rejlik; mert csakis a nyugodt tekintet ébreszthet állandó érzelmeket, mig a változékunyVffeclált pillantások megfosztva a nőt bájától, érdekességétől csak átfutó érzelmeket kelthetnek. A n ői szá j kisebb, szebb alkotású, a SsJsfi ajak tömöttebb, mint a férfié. Nem különös szeszély-e ez a sorsnak, bogy a nőket, kiket ¿Halában bőbeszédűeknek tartanak, kisebb szájjal ajándékozta meg, mint a férfiakat, kiket a aő«£él szemben a keveaebb — beszédüség jellemez ^J Altalános «tokás ugyan a nőket bőbesaé-dfiséggel''vádolni s talán nem is minden ok nél- állitsuk vissza az ősrégi k" legyen az ,a s y 1 u m" menedék, vagy menedékhely s monójnk helyesen : „(} y ér m e k m e n e d é k h e 1 v. Honvéd menedékhá «.v.f, 7. S z e 1 i e m d u s, k e n e t t e 1 j e s, v i z b ő. A tárgy és birtokviszony kivételével, hul nemeiv kapcsolatban a visaou\ jelölés minden alaki kifejező (rag) nélkül állha: , p.szíjgyártó, .aküszegés, háztüznézni, kezemkéri, Isten szabad ege alatt stb.;) nyelvünk tennéssete a többi viszonynál az alaki kifejezett, a rag kitételét szigorúan megköveteli. A czímbeli szók tehát uvelvünk természete ellen vannak szerkesztve. Helyesen igy kellene állniok ■ szellem beu dus, kenettel teljes, vízben vagy v izzel bő. Itt is nyelvünk törvényeinek számba nrm vétele s a németnek szolgai utánzása mutatkozik. A szóban levő idegenszerűségek a: „geist-r e i c h, salbungsvoll. w a s s e r-reic h- képére születtek. Pedig neolagusaink itthon is megtanulhattak V(»lna azt n. jót, amit künn roszul tanuluk ; s a Jiuchtreiches Jah i *-t nem mondták volna „g a b n a d u s évnek," hanem „bő. gazdag termé ken y, áldott évnek. A magyarnak nincs ''.bortel jes pohara." hanriu „teli pohár bora;" neki a „s o r g e n v o 1 1" nem „g ö n d t e I j e s. hanem „teli gonddal, csupa gond, aggódó, aggóskodó, aggodalmas;- s a rh a n d v o 1 1* nem kézteli, hauem ,m a r o k u y í" stb. A németbeli „r e i c h, v uN* szókkal való összetéteknek a magyar ban leK-löbbszörte „s* képzős melléknevek felelnek meg, p. volkreích: népes: kum-mervoll: bánatos; freudenvoll: örvendetes stb. általán«« utasítást adni azonban a szótár dolga. Eszerint & czimbeli s/.ók igy javítandók ki : a f e 1 1 e m d u t helyett szellemes, kenetteljes helyett kenetes, v i z-b ő forrás helyett bővizű, vagy gazdag furrás. 8. Miután. Alakilag és jelentésíleg is helyes szó, de amint nvelvünk történetének minden egves adata tanúskodik, kizárólag csakis ¡dúcon-j u n c t i o, nem pedig, mint az ujabb in>da lom használja ok kő t^ő. E jelentésben nem alkalmazható. Nyelvünkben a legrégibb időktől kezdve a harminczas évekig csak egy szerepet töltött be, az i d ő j e 1 ö 1 é s t; az ok-ndáKt ellenben amivel, mert, mivel-h o ¿ ."V, minthogy kölőszók végezték. A miután kizárólagosan időt, még pedig előidejüséget jelelő k >• t ő • 8 z ó s egyértékese a 1 a-t i n postquam, a német nachdem c o n-j u n c ti u k nak; tnás szóval: oly t e m-purális függő mondatukban áll. a melyek e : ő i d e j ü s é g v i-s ii ii y á b » ü a I I n a k vonzó m o n-(1 a l u k h o z. 0 k j e 1 ö 1 é 8 t végeztetn i n mintán - nal latinosság. A miután miatt a pusztulás határán kül ? de kizárólag még sem foghatjuk e hibát a nőkre; mert közös vérke ez az emb-rÍAégnek, mely feltalálható nőknéi ugy, miül férfiaknál, a különbség csak az, hogy a nőknél többnyire azok a hallgatagok, kik k«-v< sebb szellemi ké pességgel bírnak, mig térti sz.''llemi silányságát nem ritkán Bzavak sokaságával akarja palástolni. A női orr kis^br» mint a férfié. Mióta Canyrer Péter — a mult B7..-ir.:id vége felé — kifejrett* azon tudományt, mely az orr, homlok és áll viszonylagos állasából a lelki állapotokra következtet, azóta e tan követői már nagyon gyakran megkísérték az orr alakja — hosszu-sága — rövidsége, vagy hajlottsóga utan r nők lelki áIl:ipotára, vérmérséke — különösen szerelmi érzeményeikre következtetni De e tudomány, — mely mélyebb alap hiányában jelentékenyebb eredményeket felmutatni nem képe« — manap már kevés elismerésre talál B ugyanezt mondhatni D''Arpentigni chirognomiájáról s.Bur meister lábisnu-jéről is, melyek az emberi kéz és láb alakja «után akarják a benső életet felismerhetni. Á phÍ8Íoguomia tanítja, ho,-y az értelmi, akarati s kedflyi működésnek az izomrendszerre gyakorolt befolyása következtében az arczról, mely »z izomrendszernek fokusa, a lelki életre biztos következtetést vonhatuuk. Azt is kétségtelennek állítják, hogy a lelki állapot<>k az izomrendszerrel meghatározott viszonyban vannak í hogy a lelkiéiet nyÜ-vázuláaának többszörös hatása az izomrendszernek, tehát igy közvetve az areznak állandó külsőt kölcsönöz ; de ha ez igy van, akkor keíí, hogy a nő és férfi, kik leik íéletök kül nyilván u lásai által különbözőek egymástól, arezra nézve is különbözzék s hogy ez caakugyan igy van, azt hiszen mondani is felesleges. (Folytatása köv.) ''¿jbiak már a valódi okkötők, a m i.y.e n m''e r t, minthogy, m i v e 1 h o g y. Ú. Ural. „Uralni valakit" a legrégibb időktől fogva egész napjainkig annyit jelentett éa jelent, mint „v a 1 a k i t u r á n a k elismerni,* riiégifc u hirlspirodalom a német ^boherrerhen" kitételt szolgailag utánozva épen ellenkező jelentésben alkalnuutza és rtrt: ,L)ieAnhőhebeher«rht die Felt u ngswerke* igy fordítja: magifiat ura u v á r e r ő- ditmé nyéket; hol»>tt hel \ es magyar-aággal igy. kellene állnia : A magaslat uralkodik a vár erősségein." A német „beherrschen etwas, t-iiát nein -u r a l.n i valamit, hanem ti r a l k ó d n ! valamin. 10. Osztja a nézetet. A német „ertheili die Ansicht" kitételnek rosz fordítása. A m. jyar oszt az egésznek részekre cálasztását jelent'', annak a ki «»azt nem juttat részt az osz''úaból, más bzó-val a részekre választott egésznek hová jutását meghatározatlanul hagyja, p. jutalmat osztok. Tehát nem fejezi ki azt, amit ki akarna fejezni, t. i. a résznyerést, részesülést valamiben. Ezt az „osz tozik, osztakoxik. valamiben" kitétel teljesíti. Az idegenszerű, ^osztom az előt tem szólónak nézetéi" magyarosan igy hangzik : „osztoaom vagy o s 7-takozotn azelőttem szóló nézetében. Helyesen használhatók még „egy n é-zeten vagyok azelőttem szólóval, — magamévá teszem indítványát, — csatlakozom nézetéhez, — elfogadom javasla-t á t stb. A következő tauácskozás tárgyai lesznek: Horderő; bölcsőde; kisdedovo-d a; képez de; tömkeleg; talány; egylet; dalár; dalárda; léte zík; beszüntet, beállít valamit; magaskor, magas papság. („MAGYAR NYELVÓR.") Válasz Tuboly Ylctor urnák. A rZalai Közlöny" 17-ik számában „Faraangi utóhauguk böjti predikátió helyett" czim alatt közzélett czikkre magam, ugy a többek nevében válaszolnom kell. Mert ugyan a hivatkozott czikk személvt nem érint, de altalános-ságban azakról van a szó, s igy mindaz, aki a letenyei f. é. február hó 6-án tartott bálban részt nem vett s aki annak tartja magát, a kérdéses czikket hallgatással nem mellőzheti. A czikk többi részét nem érintem, — mertaki azt elolvassa, ugy is érti magában habár kinem mondja is a bírálatot s legyen minden olvasó maga a criticus. Hanem arai czikkiró urnák azon állítását illeti, melyek — „és venio nunc*-nál kezdve akként hangzanak : — „Bizonyos urak ugyanis nem tartották értéimi hivatottsá-gukon alóli dolognak ellenségeivé lenni egy jó-tékonyczélu bálnak! és nem jelentek meg, de sőt a megnemjelenésre másokat is izgattak" stb. Már bocsásson meg a szerző ur, miután mi, kik a kérdéses bálban meg nem jelentünk, meg nem jelenésünk okát a szerző ur előtt indokolni nem tartósunk, de ellenben kijelentjük, hogy Bzerxő urnák bírálatán felül állván, kérjük, hogy más alkalommal ne érintse illetéktelenül Letenye mezőváros és vidéke értelmiségét oly kifejezésekkel, melyekre értelmi hivatottsága fel nem jogosítja; mert határozottan kijelentjük, hogy sem Letenyéből, sem vidékéből egy uri égvén sem volt jelen azon bálokban, ahol a „cairmadiánékat és lakatosnékal" lehetett fog dosni ; — s igy nagyon természetes, hogy czikk-jével szerző ur fogott czízmadiát — olyast állítván, ami nem \ ató. Valamint nem való az sem, hogy Letenyén és vidékén levő s a február hó l) iki ietenyei bálon meg nem jelent urak kŐ-• zii! bárki is izgatott volna a bál ellen. Más oka van annak, hogy az nem volt látogatott, hogy " most Összesen csak 37 látogatója volt s nem 100 — 150, mint az előbbi Ietenyei bálokon szokott lenni. Legkevésbé sem akarunk belőli titkot Csinálni s megmondjuk, hogy igen sokat az tartott vissza a bálban megjelenéstől, hogy a Ietenyei uri fiatalság által czélba vett s hihetőleg a február 6-ikinál jobban sikerülendett bál bizonyos és ide nem tartozó okok miatt elejtve lett — a ezen visszahatást még az is fokozta, hogy epén itt Letenyén nem tudhatni, mi érdekből egy ori egyén, .aki értelmi hívatottságánál fogva* kihagyható nem lett volna, meg sem hívatott; végül ehez járult egy kis kihívó fellépés is. Ne állítsa tehát t. szerző ur rólunk, hogy mi a tűz által koldusbotra jutott t-szerdahe lyiekről megfeledkeztünk, Vagy talán meg nem jelenésünk által részvétlenséget tanusitottunk irányukban, sőt ennek ellenében mi állítjuk azt, hogy „minden Demostbenesnél szebben be szél a tett," mert mi ha nem mehettünk is a kérdéses bálba, de addig, mig szerző ur rteljesen megelégedve ez idénre a bál vívmányaival s édesen pihenve itt sserseU b a b é r a i n, ki- : nevette azokat, kik* trtöstani hiCMft böjtben valahol kinn a szabadban fázva szenvednek s a kandalló pattogó tüze mellett balreferedát m-addig mi nem neveltük ki a fedél nélkül kinn fázva Bzenvédőkét, hanem mi is. kiknejk ajó Isten adott egy kis kandallót és egy kevés fát is hoz t£j tehetségűnkhöz képeat igyekeztünk a szenvedők arcsáról letörölni a könyekets a ***rea. csétleo tóth-szerdahelyi tüzkárosultak javára következőkép raktuk osaze filléreinket : Sz»-Iscsv F:nkas 50 frt.. letenveí uradalom 8 frt., Zakál Gyula 6 frt.. Filipics János » frU.Filipa bics Károly 3 frt p>0 kr.. tílaskovies József 3 frt., Hajdn Denes 3 frt., Lovagh^ Ferencz ''ó frt., Thornka Endre 3 frt., Nóvák Meny bárd 3 frt. Cziffray Antal 3 frt., Pirovies Béla 2 frt., Wünehs József 2 frt., Dömötör Lajos 2 frt., Keserű Ferencz 2 frt;, Sinkó Ferencz 2 frt., Kohn Sámuel 1 frt., Mayer Uyula 1 frt., H;ij-gató i^ajos 1 frt., Réesei Sándor 1 frt., Puskássy Sándor l frt., Kálmán György 1 frt., Gönezöl István 1 frt., Radich Ferencz 1 frt., Nóvák József 1 frt., Tialér látván 1 frt., Sánta lBiváu 2U kr., Gyergyák György 20 kr., összesen 110 frt oszt. ért. Mely összeget n. t. Nóvák József tótb szent-mártoni plébános urnák a t.-szerdahelyi tüzkárosultak közti kiosztás végett kézbesítettük. . , Hiszem, megfog győződni szerző ur, hugv ezen, bár kisszerű részvétünk eiéggé tanúskodik arról, hogy a bál jótékonyczéljának nem vo! tunk ellenségei — s szerintünk ezen csekély felebaráti segély jobban esik s károsultaknak mintha azt a bálban elmulattuk volnál Még cssk egy rövid megjegyzést: Mi ugyan a bálban részt nem vettünk, de sz ott voltaktól értesültünk, hogy a többször már em litett február 6-ikí Ietenyei bálon a szerző ur által elsorolt igen tisztelt hat nrhölgyön kívül még négyen, ugyanis : Smerd orvoené, Maróm ispánné. Márkusa Jánosné és Kohn Sámuelne úrhölgyek is jelen voltak s mint akik a bál jó tékonyczélja eredményének előmozditásárs szi-vesek voltak szinte közreműködni, részünkről ók is fogadják a köszönetet Többek nevében ¡». ZAKlL GYULA. • Helyi hírek. — A földmivelés- ipar- éa kereskedelemügyi miniHterium a szőlőket károsító phylloxera rovarnak a szomszéd Aust triában, Klosterneuburgban történt fellépésa folytán, a gazdaközönséget m. évi 17472. 18331. és 22119. sz. a. kelt körlevelei, és utób bi szám alait kiadott szőlővesszőbehozatali ti lalom által a közel veszélyre figyelmeztetvén, további intézkedés gyanánt kiíratta a klosterneu burgi intézet könyveiből azok névjegyzékét.kik a phylloxera fellépésének éve óta Klosterneu burgból szőlő vesszőket hozattak, s miután félő, hogy a phylioxerának terjedése első sorban azon helyekről fogna történhetni, hova az utóbbi évek alatt Klosterneuburgból vesszők hozat tak, a fencevezett ministerium kötelességének ismeri, hogy az emiitett vesszők behozóinsk névjegyzékét nyilvánosságra hozza, intvén legelső sorban ezeket, hogy egyelőre a szőióvesszrt eladástól tartózkodjanak, másodaurban pedig figyelmezteti a gazda-közönséget, hogy a jegy zékben foglalt helyekről szőlővesszőt vásárolni óvakodjék legalább addig, mig a ministerium által ez év tavaszán a gyanús helyeken eszkó zölt vizsgálatok eredménye közzétéve nem le end. Az emiitett névjegyzék Zala- és Somogy-megyékből itt következik ; Zala vm.l86y—7*0. Alsó Lendva- Feisztl József. 1870 — 71. Sricse. Hőhn Frigyes. Balaton-Füred. Molnár. Szőló-szeti iakola. Keszthely. Belke Tódor. Alsó-Lend va. Feisztl József. Feisztl István. Ksliwoda Antal. Csáktornya. Bogdány Miklós, Kvaso vetz Anna. Ságod: Hegedűs Károly. Zala Lövő: Bichovszky József. 1871 — 72. Ságod : He gedüs Károly. Balaton-Füred: Gábor József. Arács: Mayer Antal. Sricse: Hőhn Frigyes. 1872-73 Tófej: Nagy Gyula. Arács : Mayer Antal. Tapolcza: Molnár litván. Zala-Lövő: Piechovazky József: 1873 — 74. Tapolcza : Molnár István, Bede János. Zala Szl. Mihály : Horváth Móricz. — Somogy vm. 1870—71. Báté. Gaál Dénes. Kaposvár. Kőnig József: I>r. Gulyás János. Boglár. Kőnig József. 187 L—72 Baié. G*ál Dénes. Kaposvár. Kőnig Józsel. Stenczel Kde. 1872— 73. Marczali. gr. Forgách. Kaposvár. Dr. Gulyás Jáuos. 1873 — 74. Mar czalí. gr. Forgach. Kaposvár. Gulyás Jáno*. Szend. Komáromy Keresztély. — Tekinteten szerkesztő ur! Őu be csea lapjának 18-ik számában Precsinszky Pál Zalamegye főmérnöke elkeseredetten pauaszko dik a „Zalai Közlöny" 13-dik számábau a feb ruári gyűlésben történtekről hozott értesittésre.. Aki a gyűlésen volt és az ottani események lefolyását hallotta, az csak meggyőződhetett ar rul, hogy mikép a megyei bizottság, figyelve « megyében tört^utekri, oly alaposan járt el. ahogy csak eljárnia kellett ¿a hogy a köztiszteletben álló alispán ur a mérnöki kar állal be mutatott közmunka előiráuyzat iránt pártolc lag nem lépett fel: azt is a jelenvoltak tudják. Hogy mind ezt Precsinszky ur tuini nem akarja, as megmagyarázhatlan valami. No de ez így szokott lenni az életben ! Ha valakinek eleve- nére tapintanak, akkor feljajdul éa aok zorezen i«ljajdulása folytán a», ügy érdemlegét még in-.f kább feleleveníti. Ugylátasik, hogy a 13-dik f •¿amban megjelent tudósítás azon kitétele ellen t*-sz kifogást, melyben érintetik, hogy felületes munkálatot terjeaetett elő. Ugyan mi indíthatta aaon bizottsági tagot ezen kiíejezésre? a.-.t könnyen megtalálja mérnök ur, hahogy a ^•ílíei tíz átereszre gondol, hol már az alispáni rendelet 292S./74. száma alatti utasítás szerint | h keszthelyi vállalkozóval a szerződés megkötésére utasítva Ión a járáai szolgabiró a mérnökkel egyetemben, hol a mérnöki kar által előirányzott 453 frt. 27,/U( kroe vizére* az utbiz-u>s által a megyei utkopró vezetése alatt már belyre is állitatván, a megye tulajdonát képezett híd anyai fákból, mely fakészletet a felhasznált munkaerővel együtt igen sokba — 30 frtla — lehet számítani, habár nem oly czífra is a viz rrr-sz, miut U3 azt a vállaíkosú K^zthelyről szállítandó fából építette volna, de ép ugy megtelel a kívánalomnak, mint a 453 frt. 27*/i0^-előirányzott bid eresz. Est már csak nem mondhatja, hogy nem tartozik a könnyelműség közé, hí íz tudta, hogy fakészletűnk volt, hogy azon helyre, hol a vizeresz csak nagyobb esőzések vizének tovaeresztésére szükséges, azt nemcsak a keazthely» váiinikozó, hanem a közelebb levő emberek is képesek a szükségnek megfelel őleg a késr. fából felállilui,kérdem,uem tartozik a felületességek közé a drága pénzen vállalkozóval i * légrádi határbau felállított hídnak átvétele? es aitg, hogy a hid, mint jó átvétetett, néhány hétre s Dráva kiáradáea már azt u czövekek-kel egy ütt elseperte, p^fdig ezen hid a száraz legelőre alhttatott, tehát ott a munkások néma vízben, hanem igen a száraz földon dolgoztak, ; ott Csak felállíthatták volna ugy, hogy a Dráva j kiaradásanak megfelelhetett volna. Ugy hiszem beismeri, hogy a mérnöki kar felilletesaégéuek az oka, vagy midőn a tervet készítették, köny-nyelmüek voltak és számitásba nem vették, tuikép a kérdéses helyen minő vizátjaráa történhet? vagy pedig a munkálat vezetését nem ellenőrizték, mert a tények azt mutatják, hogy a drága hid r inca meg, hogy a vizbec kihalászott hid anyagiak még reáiizetéasei hordattak vissza, mi ismét uj költséget hozott a megyére ée hid moet sincs, a somogyi szomszédaink, kik a légrádi átjárásnál jönnek hozzánk, most a legnagyobb veszély közt közlekednek. Kérdem, ha a Dráva csak. egy ¡ab magas vizet önt ki a medréből, hol lesz a közlekedés V Mert még csak ideiglenes hid sincs felállítva. — Valamint Precsinszky ur hivatkozott az alispán úrra, hogy munkáját felületesnek nem modta, ugy j én bárkit a világon felhívok, ha állitásom felől ! meggyőződni akar,szíveskedjék mindkét helyen a helyszínén szemlét tartani. Ami a rajki kő- | telepet illeti, arra csak annyit mondok, hogy '' már huzamosb idő óta van azon telep a megye kezébe, honnét a követ az utakra kihordják ; ei> olt részben az uttaiarozók, réasben pedig közmunka erővel töretik a kö Össze és a merre a követ így hordtuk,és igy törettük, hála az égnek, jó utaink vannak és minden kubik ölnél 8 frtot takarítottunk meg. Ez sem megvetendő. Meglehet, ha pénzért töretné mérnök ur a követ, jobb lenne, de alig hiszem, mert akár géppel, akár amerikai emberekkel töret.ié; akkor is csak idevaló napszÁmost használna fel. Én tehát uem untatom tovább sem az olvasót, sem a szerkesztő urst, csak arra kérem, szíveskedjék ezt a 13 dik számban megjelent és bárki által hozott nyilatkozat kiegészítéséül becses lapjába felvenni. Kovács. — Hivatalon. A földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister 1875. febr. 23-áu 3928. sz. alatt Somogymegyében kebelezett Kaposvár mezővárosnak megengedte, hogy az ott f. évi inárczius hó 26 án tartandó országos vásár f. é.márczius 18-i n ur-lathassék meg. — OlUyp Imre ura kanizsaiak részére ujabb müélvről gondoskodott. A hírneves „t^o-renczi négyes'' egyik tagját Popper urat (^gordonka-művész) és a nagyhirű kamaramövész Men • ter Zsófia kisasszonyt nyerte meg, kik Nagy-Kanizsán f. évi april 8-án adnak hangversenyt. — Zalay Lajos munkatársunk a 48 ik Ernő gyalogezredben hadnagygyá neveztetett ki. — Törvényszéki csarnok. A n.-ka nizsai kr. törvényszéknek 1875. mártius havában tartandó bünfenyitő ülésein előadandó bünfenyitő ügyek sorrendje: Márt. 4-én Joha József és Cziráky György beczi lakósok ellen betöréses tolvajlási bünügyben végtárgyalás. Fischel Ferencz szepetneki lak ós ellen súlyos leetisértés bűntényében végtárgyalás.Márt.5 én Hoha Ferencz cnőrnyeföldi lakós ellen birói zártörés bűntettében folyt, végtárgyalás. Horváth ^ Pá vei) József kis-kanjzsai lakós ellen súlyos testi sértés bűntettében végtirgyalás. Márt. 11-éu íJreyer Bernát bánok-szt.-györgy i lakós elleni sulyoB testi sértés bűntettében a kir. it. tábla ítéletének kihirdetése. Szabó György papbegyi lakós ellen tolvajlási bünügyben a kir. it. tábla ítéletének kihirdetése. Tóth látván és társai iasztonyai iakósok elien veszélyes fenyegetés és közhatóaági közeg bántsd-mazáaa iránii végtárgyalás. Mart. 12 én Hor-váth^vándoii, háj fejű) Jóssif panai lakós ellen gyújtogatás bűntettében végtárgyalás. Rudits Jorecf és Mihity kaczoriaki lakésok ellen súlyos testisértesi bünügyben rég tárgyalás. MArt. 18-án Kathi Ferencz és társai galamboki lakósok elleni vétkes mulasztás által elkövetett életbiztonság elleni vétség bűnügyében végtárgyalás. August Márton letenyei lakós elleni hamis eskü bűntényében vég tárgyalás. Kocb Ferencz n.-kanizsai lakós ellen izgatási bűntényben a kir. it. tábla Ítéletének kihirdetése. Torma Ferencz és társai ronyerezi lakósok elleni betöréses tolvajlás bűnügyében a kir. Cu-ria, mint legfőbb ítélőszék Ítéletének kihirde tése. Márt 19 én Grosz Miksa kis-kanizsai la kós elleni csalás és erőszakoskodás bűnügyében végtárgyalás. Balog Floris és társai hahoti lakósok ellen tolvajlási bűnügyben a kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék ítéletének kihirdetése. Lőw Miksa es társa nemesvidi lakós ellen tolvajlás és orgazdaság bűnügyében végtárgyalás. S.-Kanizsán, 1876. márt. 4 én. —.— — PA nagy-kanizsai tiszti önsegélyző-egylet ° ma. vasárnap este 8 órakor tartja alakuló közgyűlését a városi lelsőbb népiskola épületében. A meghívó igy hangzik: Van szerencsénk a tek. kartársakat a »n a g J-kanizsai tiszti önsegély ző-egy-1 e t" 1875. évi mártius 7-én esti 8 órakor a városi felső népiskola ü. leányosztályában (1. emelet) megtartandó közgy ülésre teljes tisztelettel meghívni. Kapirend: 1. az öt tagu bizottság által kidolgozott alapszabály ok megvitatása és végleges megállapítása; — 2. ne tani javaslatok elintézeae. Nagy-Kanizsán, 1875. mirtios 4 én. A bizottság. — Királyi Pál óaksai kerületi ország gyűlési képviselőnkét s az „országos dalár-egy-let* elnökét a »Kolozsvári dalkör" f. évi február hó 21-én tartott közgyűlésén tiszteletbeli tagjául váiaaztá meg. — Am állami hivatalnokok soraiban eszközölt saemely leszállítás ^reductió) köveikestében a nagy-kauizaa: táv. főállomás Hukkstedl Gotthárdban egy igen jó érzelmű, szorgalmas, munkás, békeszerető és használható magyar hí vatalnokát vesztette el, ki f. hó 4 én tiszltarsa-itol érzékeny bucsut véve, varosunkból eltávozott. Kitartást és több szerencsét az uj pályán szivünkből óhajtunk ! — A ,kesztlielyi női dalkör» válaazt-mánya folyó hó 2-án ülést tartván, a legközelebbi dal estély ugyan e hó 13-ra határoztatott. A műsorosat következőkép állapitatott meg: I-ső szakasz: 1. .Dalolj" Abttól. 2. „Meiu schönster Kirchengang'' Hammatol. 3. „Lőre ley" Silchertől. Il-ik szakasz: 4. „Az erdőben* Mendelsohntól. 5. .Irma" Nabuccoból, Wérditől. 6. nVadászdal* Webertől. A két szakasz között nagy „íSy mphonia" Hombergtől fog tob bek által előadatni. Belépti dij l frt. A pártoló tagok szabad családjegyet kapnak. — SxinéAxet. Kétaseri színtársulata, mely társulat jelenleg Marczaliban és Kéthelyen működik, Keszthelyre szándékozik menni a ott az „Amazon" vendéglő nagy termében tartandja előadásait. Ha a társulat jó tagokkal rendelkezik, igen hisszük, hogy Keszthely város közönsége — mely a legutóbbi nyári idény slatt Hu-bay Gusztáv és Sztupa Andor társulatát oly meleg elismerésben részesítette — őket is pártolni fogja. — A „Magyarország és a Nagyvi lágu 10-ik számanak tartalma: Képek: Az uj ministerium. — Wagner Richárd éa a bayreuthi Wagner-szinház. Szöveg : Az uj ministerium. — A szép leány. (Költ. Márki Sándor.) — Zsuzsanna. (Regény a magyar színész életből. Odry Lehel.) — a magyar megszóli-tásró1. ^Polygén.) — A fővárosbol. (Porzó.) -A sphynx. Feuillet Octave beszélye. (^Hajnal Aladár.) - Ajánlás. (Költ.) - Wagner Richárd és a bayreuthi Wagner-szinház. — Különfélék. — Sakk-feladvány. —- Szótalány. — Szerkeaa-tői üzenetek. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt. 50 kr. Evenkint 2 díszes jutalomkép. — Rövid hirek. Budapesten. „Nemzetgazdasági egylet* alakításán fáradoznak. — Dorozama környékén a farkasok egy embert szétmarczangottak. — Váczon népkonyhát állítanak fel. — A sároppataki ref. főiskolában tífusz dühöng. — A vaiiohamisitó Reviczkyl o évre ítélték.— A német lapok Bismarck vissas-lépéséről irnak. — A moszkvai vasúti indóház leégett. — Berzenczey Lászlót a Rokus-kórhás-ból a lipótmesei tébolydába szállították. — A párisi msgyar egylet vagyona jelenleg 4610 frank, elnöke Apponyi Sándor gróf. — Szabó József, a debreczeni színház titkára és művezetője f. hó 3-án 60-ik évében meghalt. — A jánosházai rabbi túladott az ottani kántor sak-teron, mert egy izraelita lskodalomban magyar tánezot járt. —A párisi utczákon évenkint Ösz Bzesopört szeme tért egy bérlő 000,000 frankot fizet. — A veszprémi takarékpénztár jótékony crélokra 1500 ftot adott. — Srét*r Lajos csurgói (Somogy) kerület képviselője s redes elhunyt £, hó 3 án. — A honvédmenház vsgyona 40480 ft. 61 kr. — A német birodalom területén a nagykorúság 1876-ik év jan. 1-vel a 21-ik év befejezésével kezdődik.— Cse-rneghi Kárcly igazságügyi államtitkár megmaradt állomásán. — Vasmegye főispáni állására Takács Lajos körmendi kerületi képviselőt emlegetik. — A múlt héten a fővárosban 275 ssü- lefésés 275 halálozás fordult elő. — Mártiur 15-ét hazánkban több helyen szándékoznak I megülni. — Özv. Perényi Zsígmondné meghait. — Szász városon „Frőbel-kertet* állítanak fel. j —Fsrkss Miska fjyőri zenekarával New-Yorkba szándékosik. — A felmentett Offenheimot egy győri polgár komának hívta meg, mit készséggel el is fogadott. — Bécsben minis ter válságról beszélnek. — Lucca Paulina asszonyt a bécsi udv. dalszínházhoz évi 14.000 frt. és 6 hónspi szünidővel szerződtették. — Charles Lyell, a világ legnagyobb geologusa 78 éves korában elhunyt. — Agglegények társulata keletkezett Pécsett azon czéllsl, hogy mindig ó bort igyanak. (Nem rósz !)— A párizaí „Figaró''-nak évi tiszta jövödelme 1.052,000 frank volt. — Kö-rös-Ladány környékén iija a „Nemz. Hirl.* a farkasok 16 kis fiút megettek. — A , Zalai Közlöny 13-ik arámiban másodsror íelss<SLalt t Pflrst L állatorvos urnák n>«-gnyujr''*ta-sira kijelentem, hopy nem fí axon orvos, akit mészárosaink felhoztak mint oljrant, aki «g7-«g7 rífó marha megríssgá''ásáért 2-3 frtot k&vetelt. És most, midSn a t. olvasó közönség előtt e részben tisztán áll, leend olyan azives engem egrre-másra megtanítani. !-rtr. Nem tndom. bog-T Fürst állatorvos urnák mint ege»zen máa cxélból s re. kormány által ide _ kOldCU állatorvosnak *<abad l«u volnn 2 frton árulni egy kis folyadékot azon jó tál lá* a mellett, hogy azon marba, melynek hetenkint 1—2 »xer beadnak belHle : a marhavészt soha meg nem kapja. Midőn ezen — mint mondá — felfedezett, talajdon szerének hasznosságáról) eiumarS bizonyítékokká! é* ezek alapián a in. kormáuyt^li szabadalommal nem birt, hogy árulhassa ? 2-or. Nem tudom, miképen lehet az igazságfal, a becsületességgel — melyért pedig fel nem hiva a nyilvánosság küzdő homokára lépett — megegyeztetni azt, hogy midőn a mult ér atoltó holnapainak egyikében Dr. Zlamál ministeri tanácsos ur ő nagysága álul kérdőre vonatott a híres folyadék árulga-táaa miatt Fürat ur: akkor égre, földre tagadta az árolgatást és maaap ugyanazou Kűrit ur a folyadék árulását beismert nemcsak, sőt dicsekszik is vele ? Hogy pedig kérdőre vétetett és hogy akkor — eltagadu a folyadék általa lett elámlását a t. Fdrst ur, — ast már tagadni annal kevésbé lehet, mert 5 maga panaszkodott efölött a kanizsai és pacsai járások megyei állatorvosának Maár Nándor nrnak, kit van szerencsém ezennel lelhivni : igaz-e vagy nem ? 3-or. Nem tudom, ki vétkes, de valaki az. Ha FOrst urnák 2 frton és azon jótállása mellett elámít folyadéka, hogy ezzel élő marha a vészt soha se kapja meg, valóban biztos óvszer; akkor a többi kormá-nyilag kiküldött orvo« arak,jelesen Gracsányi orrot, ki azt illitá, hogy mai napig nincs e rész ellen prae-serratirnm, nincs onronság- sőt maga Dr. Zlamál tanácsos ur is ki e folyadék árulását eltiltá : vétkeztek az igazság ellen, háttérbe szorítván Fürst urnák tudományit, felfedezését ; de rétkexlek g%xdászati Szempontból a« egéaz ország ellen, krtzretlen pedig ellenünk ; midőn fclzárra bennünket e praeserrativum haszuálhatásától, a baj további terjedésének kitettek bennünket éa azon szerencsétlenségnek, hogy marháink továbbra is hu''.janak el. — Kllenben, ha e folyadék nem bizto* óvazer és mégis Fürst nr, mint oljaut auttonban árult akkor a nép zsebjébe hamisan markolva, oklevelére és becaületére nem kis árnyat dobva, a asó szoros értelmében kuruzsolt, tehát a kérielhetlen következtetés szerint vétkes. Azonban ez cftak személyes véleményem, azért is roiutáu szükkeretü tudásom segélyét aondirozni már amúgy i* méltóztatott: ismételve kérem, legyen szíves engem e 3 pontra nézve íelfilágoiitv* tudatlanságomból. legalább e réazben kiemelni. U. Vegyes hirek. — Octdan bölct. Közelebbről halt meg Triestben báró Reyer ConstAntin bankár, két és fél milliónyi vagyonát rokonai,hivatalnokai, segédei és szolgái közt osztotta el és még a legutolsó béresről vagy mosónőről sem feledkezett meg. Végrendeletében hozzátartozóit iuti, hogy a borsén soha se játazodjsnak; s nőket, hogy inkább maradjanak hajadonak essélye-sen, minthogy férjhez menjenek bolondul; szolgái, hogy legyenek mindig- istenfélők és kevéssel megelégedők. A szegények házának pedig 100,000 frtot oly kikötéssel hagyott, hogy ha neki bármikor is szobrot emelnének, a hagyományozott összeget rögtön elveszítsék; mivel, úgymond, hslála után se akar csillogni. — Kül&nö» betegtég. A párisi „Hotel-Dieux" kórházban rövid idő óta oly eset foglalkoztatja az orvosokat, a minő az orvosi tudomány évkönyveiben aligha előfordult. Valami Denissard Péter nevű 47 ''/z éves férfi ezelőtt mintegy 14 nsppal éles fájdalmakat kezdett érezni orra porezogójában. Három nap múlva irtózattal tapasztalá. hogy szagló szerve nyúlni kezd, és 14 nsp alatt mintegy 3 centimeterrel hosszabb lett. A növés és a fájdalmak időszakonként megszűnnek, de azután annál nagyobb mértékben állnak be ismét. Szerencsétlenségére Denissard avval kereste eddig kenyerét.hogy a festőknek ssent képekre és öregekre mintául szolgált. Annál nagyobb baj számára, ha hosszú orral kellene elhagynia a Hotel-Dieux t. — Baxaine közelebbről Santanderben járt anyósával találkozandó. Azt ott tartózkodó francziák, s a spanyolok nagyrésze lobogóval, a melyen tábornoki páleza seprővel keresztbe téve és a gályarabok lánczával összekötve volt látható, vonultak ablaka alá, és midőo Bazaine az ablakban megjelent, a tömeg: ,Cayme be Numeába az árulóval" kiáltásokkal fogadu. Bazaine dühében a vendéglő szobájába minden bútort összetört. A veszekedésnek a rendőrség vetett véget. Paplrszelet. I jm* a <^c?ticcs yhafkirMI. 1. Iriás. Mosdják Austria-Magyarország jövője két roppant ék közé szorítva, több, mint kétséges. Lássuk. Königgritz után a porosz miért oem hannors-rázU be legalább is üialajtániát T JUfc*atjás moh-« ? — A vas, és rér emberének ia respeetasa , Tan «g7 szörny alótt = Coalitio. — Mondá ugyan Jökajnak, hogy neki, ha tányéron hoznák elébe Auftriát, asm kellene, - azonban csak tamáskodjenk, ha mondatát mindgyárat Jókai nagy hazánkfia erősítené is Az éjazaki óriásnak étvágyát 1-ső Mencsikűfl történelméből ismerjek. — Most nem villogUtja ragadozó fogait, készül, dolgait egyeugati, körül-körfll néz s ha a jó alkalmat látja, elküldi a II-ik Mencai-koffot is. — Midőn a beteg embernek hagystéks után epedezik, mellesleg már mireánk is fáj a foga. E helyzetben Anstria .">*szednghatji-e kezeit? Csak az erős Anstria leeud bizto*. De mi ád neki erőt? itt a punctum salione. a) ba Magyarország éa Cislajtánia közötti nsm-zetgazdászati, pénzügyi viszonyok az igazság, m áltá-nvoiaág alapján rendeztetnek. Bohjsinkbsu az áruezikkek rétze Cislaj- táaiából, külföldről való. Fekrőségeinkre csak 30—100 kamatra kapunk kölcsönt. Cislajtániávali forgalmunknál évente 200 milliót veszítünk. Domine sógor ! ez igy tovább nem msbst. Ls-ben und lebeu laaaen. Viszont. b) a .Mokány bercziséget" gSanyi estánságot/ garázds juratasságot. az üres szájbősködést, — a hazafiságból privilégiumot, arrogáló betyár felekesete*-séget, — a gyára vad káromkodást, — abból, — minek mindenkor kegyeletben kellene maradni, — csúfot üző kórságot, az ambulans szolgabíró, — pandúr rendszer csalhautlanságábani dőre hitet, a hasnak a napsugároknáli melengeténét, s marakodni s egymást felemészteni akarást — ¡riogatnunk kell, mert ezek Ölik meg azon nemesb növéayt, melyet ,bizalomnak* hívnak Itt a legfőbb idő, hogy a szabadságról! fogalmaink tiaztuljanak, — a rend fegyelem, hangyaszert munkásság, szelíd erkölcsök foglalják el nálunk ss őket megillető terrenumot. Ne ny<-r* tftmeghez, hanem nemzethez illő modort uousiuunk. Igy Austria-Magyarország államitága biztos leend. Nec portae ínferi. Lottohuxás. Lincz, febr. 27 én: 67, 60, 36, 39, 78. Triest, . „ 1, 23, 51, 83, A8. Buda, „ 50, 6í), 43, 30, 49. Érték- ét váttéftty*» márczius 5. ő*/» metaliques 71.50; 5*/# nemz. kölcsön 75.90; 1860-ki álladalmi kölosön 111.25; bank-réasv. 9.61 ; hitelintézeti réaavények 218.25 ; London 111.40; magyar földtehermentési kötvény 79.— ; tenesvári földtehermentési kötvény 77 25; erdélyi földtehermentési kötvény 77. — ; horvát slavon földtehermentési kötvéay 80. — ; ezüst 105.20; cs. kir. arany 5.24V» Napoleond''or 8.90—; 100 mark D. R. n.—. —. Heti naptáx, Márczius 7-tól súreziss (3-if 1875. Hó- éa heti- Katholikus nap Proteatáns € oap txr naptár utj. 10. IV. raa. böjtb. — Kat. ev. Jézus f>00ü embert , csodálatosan megrendégei. János VI. 1—16 — Prot. Kp. Gal. IV 21—31. Ev. Jánoi VI. 1- IS. — Gör. er. Máté VI. 14—21. 7 Vasárssp C. 4. Aqu. Tam. C. 4. Laetare 3S 8 Hétfő Istrán, János Zoltán 3S 9 < Kedd Czirill, M.Fran Franeaiaka h io Szerda 40 rér tanú Etelka U Csütörtök Herakl Szilárdka *# (12 Péntek Gergelf N. Gergely mt l3, Szombst Rozina Kozíoa JL ii i iBtri Felelós szerkesztő s kiadó : Bátorfl Lajot. JSTjnitt&xr.*) LicbtensternB. és társa első bécsi 27 IMI krajezáros kézmű- és divat-bazárjának ujonan nyitott fiókja Budapesten, kerepesi ut 15, a Eó-kns-kórházzal szemben, ajánlja gazdagon felszerelt raktárát a jelen idény re a legújabb G i ro f 1 é-G i r o fl a-s L ucca ru-haszö vetekből; továbbá Bar eg e, G até, Mozam biq u e, P1 ai d és D iag-on a 1-ssö-vetek, Lustre, Ripsés ésiaksarki s sö-vetekből; ugyszinte flanel 1, zsinóros barket; Vs^- % rumburgi éaszi i é z iai vászon, valódi és mosható c z é r n a-ágykanavász, rózsaszínű n a n- k i n g, Va d a m a s t- és c s i n v a tT törülközők; 5/s és •/» c L : f f o n j mosható és valódi franczia és cos manosjereton és percail, bs tiszt és jsconet, p i q u é, brillantin; bársony-ésselyemsza-1 a g o k ; legújabb háromszövéstt szőnyegek, 8/» »í&lmazsákvá-s z o n ós több más czik 27 kruyi egységra áron. Gazdag mintagyQjtemények kiváoatra ingyen és bérmentve küldetnek. Vidéki ren-delméryek az Összeg elóre való beküldése, vagy utánvét mellet pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek. •) E rovat alatt közldttárt felelősséget aea I vállal a Baerk. (1601-J) A v a I é d i WILHEL M-féle köszvény és csúz elleni vértisztitó thea mint téU gyógykezelés. az egyedüli biz tus haiá»u vértiszti tósser minthogy as elaő orvos tekintélyei tői a legjobb eredmény nyel használtatik s ajánl tátik. Ezen tbea tisztitja u összes »xerTexetet; mint semmi mái szer átkutatja az efész te»t részeit s beisó hasxnálat áJtal eltávolítja ai ott találtató tisztátlan lerakodott kóranvacokat; a batása biztosan tartós. AlttS* |Véfyftáss a Mttvésyaek. csúzc»k, gyermeklábaknak és adOJt makacs bajoknak, folyton geny«dó sebeknfk. valamint minden-a.ml és Mrbajoknak, persegéseknek a testen VAgy arczon. «omöróknek • bajaszeovi gyalerényekn. k. y|Hiliti keSvszí ered«ényt Matatott esen tbia m*j es lé du-rul ¿»oknál valamint aranyér bajoknál, sárgaság, b«ves ideg, ixom » íor gócsont- fáj dal mak. gyomornyomás, b* elbán Ulmak, dugulknok, vitelét^ bántalmak, ondóömléa, nemi gyengeségeknél stb. ■ «Ilit** ainó a górtélykor, mirjgjdaganat. ezen thea íraaa által gyorsan és alaposan gyógyíthatók, minthogy gy.-ngén oldó és ugy ^^ ^Tömeges bixonyitrányok, elismerő és dicsérő iratok, melyek kívánatra mgy®a megküldetnek, igazolják a fennt^bbi jflaéseket. A mondottak igasolásaal kflilank néhány elismerő iratot: WiU)SÍB FereaCZ gyógyszerész uruak Neunkircbeabeii. KI ad no, Práea mellett, szept. 4-én 1874. Miután már egy idó óta az ön álul k«sxitett c*uzellenes rér-Usztitó theát sikeresen haaxnálom, nem mulaszthatom el v mt-r kitünó hatásáért ónnek köszóuetet izavaani. M Gerber Béla. borkereskedő. Wllksia Fersacz gyógyszerész urnák Nouukirchonben. Grubisnapolje (Bellovár megyében) fcxepL 8-án 1874. Szíveskedjék számomra az ön Wilhelm-féle cauzelleues vértisatitó theájából ujölag egv rakai*sxal a lehető leggyorsabban küldeni. Hatása més a »roliilitikus bőrbetegségek ellen is kitűnőnek bixonyult. Malich Jós sef, járási orros. 50 forint jutalom adatik annak, ki alulírottnak szászországi P e r t h e 1 Károly életbenléte-, vagy elhalálozásáról határozott fölvilágosítást ad; 48 éves, zömök, vörösazókés haju. Mint-leg}'' 7 év óta Snhopoljeben, Slavoniában tartózkodott, elhagyta ezen helyet anélkül, hogy megmondta volna : hová meg}-. Ernst Berthel, <1613—11 Wipplin;erstraa* >n Wien. (i67i-io) _ £ legnagyobb YASBV-TOfiGYÁfi Relchétra Sz Társa-é, Bécsben, III. Marxer ateza 17. sz alatt vau, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek. gonais. ThibeU.Gasiere,Bar,>4e,glatt und gestreift, in allen Karben, pr. Wiener Elle (1597—5) JK»«ilt nur eine Probe! um sich ron der Güte meiner Waare za dem »tarnend billige Preise von 27 kr. xu Uberxeugt-u. Wílbtl« Fsresoz gyógyszerész urnák Neunkircbenben. Nürnberg, sxeptrmb. 22-én 1874. Mintán egy bécsi barátom által ax ön kitűnő theájáról értesülöm kertem ax illetőt, egy csomagot n-sxemre besxerexni, — melyet is ai otolso adagig felhaaSMálváa, hatás» tökéletesen megfelelt »árakoxá-somnak . minthogy azonban idült gyomorbajban sxeuredek. a gyógymódot folnatní szándékozom. — miért is kérek számomra «ég négy csomaggal kaldeni. Királó tisztelettel Deinzer András, kaputollnok a „futár- kapnnál Norinbergben. Övét a bwúiftá« ét felcttrélét ellen. A valódi WJIbela-fóle antiartiiritis, antirbeumatikus rértisztitó-thea csak ax e!sS nemxeta WNMiü-féle rértisxtitó-theagyárban Nennkirchenben Bócs vagy általam a lapokban kijelelt raktáramban kaphatók. Egy áftfcsz 8 adafra fslosztva, orvosi használat- és utasítással ellátva 1 írL, a bélyeg e* pakolás-dij 10 kr. A t. cx. közönség kényelmére a valódi Wilbela féle antlarthritis éi utlrbeaautlkas vértisztitó tfasa kapnató : Nagy-Kaaizeas: Roseaberf Fereacz urnái. Zágrábban : Mittlbach Zaigmoud ; Kősaegen: Caacsinovits N\ Kesxtbeiyen: Kosenberg Ema-aaelné! . Kaproncaan : WVrli gyógyszeré»*; Sopronban : Wrrhovszky ; Szombathelyen : PilWch Ker»-ucx gyógyaxeréax, Sxatmurtt: J. Bo«ún gyógyszerész Sxigetvirott: Grüubut Miksa uraknál. ROBEY éC Comp. Limited gazdasági gépgyárnokok. Lincolnbél, Angliában, Hudapesten, Üllői ut 1-száni. Leinwänden. ti. 1 St. ÖOellige \A breite Webe 13.50. I „ 30 , */t • Leinenwebe 810. t . 30 , , , Garnleinw. 8.10 1 . 30 , . . Creagleinw. 8.10 oder pr. Wiener Elle 27 kr. Seiden- und Sammtbänder. Fail oder Noblenr-üeide in allen glatten modernsten Farben, auch mit fltrb. Röcktheilen.FünfFinger-Breite pr. Wiener Elle 27 kr. Zwei Finger-Breite zwei Wiener Kllen 27 kr. Ein Paar weisse oder gestreifte Frauen- oder Kind.-Knietitrümpf. best. Qual. 27 kr Ein Paar Männer-Socken 27 „ Ein Paar Strumpfbänder m. breiter Seidenband-Masebe geputvt 27 r Ferner weisse Damast-Handtücher, Leinen-Bettaeuge, schwere Laufteppiche,Mö-belgradl, Netz- und Ziu-Vorhange, echtfarb. Percailin, türkische Schlafrockstoffe, Barchente, pr. Elle 27 kr. Schafwoll-Kleiderstoffe. Mas bittet die Adresse asfzabewab-*/4 breite schwere Ripse, Lüstre-Dia-Ir« aad sieb selb« geaaM za Merkes Ein StUck Fächer in all.-n Farben . . 27 kr. Eine Garn. Knpf-n. Hrustma-sebe mit Sammtbänder und Rosen gepuut.....27 , 1 F. Mansch, sammt Kragen 27 . I Kopf- o. Taschent. echt färb. 27 „ 1 Leinen-S*c.ktncb . . . . £7 . 1 Leinen-Serviette . . . . 27 . 1 Schildkrott - liaarkamm neuester Facon.....27 . 1 Frisir- und Staubkamm . 27 , Eine Leinw.- n. Schlingscheere 27 . 1 Angot-Diadem ganz m. schw. Perlen bestickt, d. Allernene. 27 . ßine lederne Geldtasche . . 27 . 1 CaffeelöiM aus Chinasilber 27 . Aufträge werden gegen Einir^ndung des Betra gesoder Nachnahme prompt effectüirt, Master fraaco zugesendet. En gros-Käufer erhalten Rabatt Die Waare unter Garantie der Qualität u. Echtheit verkauft Nicbh-^nveni-reudes anstandslos retoar genommen. Beck''s Grend-Bazar Wien, I., Adlergasse 4. Hölgyeknek nélkülözhetlen! A VISSANT Félre nűndeaféte ártalmas arezfeatékkal! Félre a rizaperral l Ezek Váralják aa«akatl Csak a ■éifwitss, bivataieaaa aegYlzafált, tiszta és teljesei ártataatlas (1539—12) RAYI8SANTE, Dr. Lejoasetól Párisban, ir azon erővel, az emberi bőrt minden sérüléstől megmenteni, utóbajoktól megóvni és szépségét • örök ifjúságot biztositanL Már az első kísérlet meg fog I bárkit győzni arról, hogy minden dicséret fölösleges. [ Kapható nagyban éa kicsinyben Budapesten: Dr. Lejoase főraktárában, Király utcza 15 sz. I. 19 Egj üvegtok ára 1 frt 50 kr. Vidéki rendelvények a legszigornbb titoktartás mel lett, utánvéttel eszközöltetnek. Moll a. seidlitz-pora. E porok rendkirtlli s a legeltérőbb esetekben bebizonyult gyórr-hatáank által minden, eddig elismert házi aaerek köxött, tagadhaUti« nnl as elaő helyet foglalják el mit az sok eaer, a császári birodal..» minden résaéből kexeinkhes küldött hála-iratok a legréesletesebhen t»uu sitják, hogy e porok rögaöu sisrstéssksál, eaésztbetstissssMkaél ovo ■ertovaéi, továbbá gérssüu vess é* idsg-bajskbsa, srivdebeéasaal Vö. sessés okoata fifk^ás, órtalslés, végül bystsriára, bákérT b^,, bsayásrs hajamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak, a a legtArt/.... eyigyhatáat eredményeatek. (1517 Ara t eredeti doboznak használati utasítással | frt CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. A legmegbizoatóbb orroaaaer a szenvedő emberiség sered«! ■ mére minden belső és külső gynladás, legtöbb betegség, mindenn-mfi seb-, fej-, Hl- és fogfájás, régi sérrek és nyitott set.k, rák fe..e •»«mgyuBadás, bén alá* ée mindennemfi sérülée ellen, atb stb i palaezk ára használati utasítással 80 kr. nORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. íj A legtisztább és leghathatósabb orrosi sser Norrégia hegye.b«,, ■Pnem cserélendő fel a mesterségesen tis*titott halmájailr-olajjal A valódi Dsrsob-balmé}zslr-alaj acll- és ttdé-baiskaál, ssresko las- és raaWtis-betegeégekben legjobb gyógyhatáaeal van; megKTÓoiti* a legiduitebbkiszvéay- ésosázbsjskat, valamint as időssaki bérkfltSMket _ Ara I üvegnek használati utasítással 1 frt tíaktáraJc &agy-Kani*»án: Beloa J. ^yógyss Lovák K gjógjss. Fesaelkoffer J. éa Rosenfeld F. araknál. Lstaayés Kaiivoda J. gyógyes Harszallbas Uatí Nándor Bsask-Szt.-fyirgyia Fibio. J tr. Szsabstbelyea Pilich Fereue* gy. Soprosybas Ifetey András gyóg7»t Zágrábba« Mittelbaeb Za. gyógy./ • C''eyleck J. J. gyógy«r , l''rweUa Fr. , gyógy«». Sséssárstt Lakovios G Cséktsrayás Kárán H. Cssrgéa KreUler Dávid Kspssvérstt Kohn Jakab iprsaozáa Werli Sánd. gyógy««. Kssztbslyss Wünsch F. -ksrssztsa Brey er Jakab fiai Kőszsgsa Caacsisovita íatv. gyógy«* Araay Első s le rs il k . u i il a II Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó g é p k i á 1 1 i-t á s, készletben található. Sorvetó-Qépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 góró«.vető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható. Amikai rögtön), meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáié- és arató-gépek. LogerebJyék és szénagyfljtok rendkivüli olcsó áron. VllágWrfi Robey félt fekvő és hordozható gőz gépek. G6z-csépiő-gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő gép t világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, nar''i ntfség és tartóság tekintetében felülmúl. Ké^i cséplőgépek, lójárgányok és lovas csépti-malaok, szecska vágók, sze WÓ- és konkoly-választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. N. B. Községek számára, kik gózcséplő-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. NX. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robey & Couip. Limitedhez Budapestre czimézni, mivel sem Zalamegyében, sem YasiB€8yébe.n tőlünk gépek eladisára megbizva senki nincsen és közvetlen érintkezés . folytán olcsóbb árakat :s szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljak és más gyárbeli használt gőzgépeket is jntiayos áron becserélhetünk. ,(1589 — 6) h» » gtöbb jutalmat nyert órák legbiztosabb megrendelési helye AUER JÓZSEF m kir. szabadalmazott chronometqr és múórásnál SZEGEDEN. Midón et alkalommal laszállitott árakkal ellátott árjegjzékemet a t. közönségnek bemutatom, reményiem, hogy a nagj köaönaég elismerése mellett elegendő ajánlatai szolgálnak kitüntetéseim egész sorozata, meljeket egy magyarhoni hason üzletit nem birt ily rövid idő alatt felmutatni. (Jzáfolatára ama szám«>s szédelgő rec.lamnak, mely a valódi műrészét rovására és a t. közönség károaitáaára a valódi szorgalmat és bizalmat megingatni törekszik, keuyteleo vagyok kijelenteni, miaaerint hitelt caak as érdemel, ki állításait igazolni és képességét szakértő bírálatoknál is érvényesíteni is képes volt. A legközelebb megtartott bécsi világtárlaton kiállított uj találmányú óráim mint fejlődött korunk művészeti szin vonalára emelkedett verseny képessége által valamennyi hasonnemű kiállítva volt órák felett győzelmet aratván, a birálő bizottságtól haladási érem, mint elaő kitilntetéasel — az 1871. évi londoni világtárlatnál angol diploma a m. oraz. kiállításnál ezüst diszérem, ő felségétől arany érem s. a. t. által ettek jutalmasva. Ár j egyzék: Oráfet arak réasére: Finom hengeróra ... 8— frt Ezüst hengeróra 4 rubinnal. 10—12 . krist. üv.. . 16 — 18 „ d. tokkal . 14-16 , „ horgonyéra 15 rubinnal 15 —18 „ r . dup. tokkal 21-37 fc „ valódi kulcsnélküli remontoir horgony óra . 28 — 34 „ , ugyanaz dupla tokkal 34—38 „ Arany horgonyóra 15 rab. 35 —58 „ ugyanaz dup. tokkal. 54 —100 „ valódi kuicsnélküli remontoir horgony óra 55—80 Órák hölgyek restére: Ezüst hengeróra 4 rubinnal . 12—17 frt Arany hengeróra , . . 24— 29 . . sománcaozva 30—86 » . dupla tokkal 44—47 . „ horgony óra 15 rabinnal 43—48 F d. tokkal 48—55 „ , valódi kuicsnélküli remontoir horgony óra . 54 — 60 „ ugyanaz dup. tokkal 75—180 „ Inga órák : Inga óra 8 napi felhuaásaal . 21—31 , . . óra s félóra ütéssel 37—42 „ T— ■ j RQBËY & Comp. Limited Budapest. , - , „ . - . n^yed s óra ütéssel 59 — 69 , . ugyanaz dup. tokkal 82-150 , | Havi regulátor.....35-38 Uj órák eladásánál 5 év, jsvitásra adott óráknál 3 évig keseskedeo*. - ... '' , . « : - kaphatók senélő-, serkentő-, bronz és mindennemű órák, nemkülönben arany- és ezüst-talmi-ós aczél lánczok alegjutányosabb árak mellett. — Órák becseréltetnek és javításra elfogadtatnak. — Vidéki megrendelések a pénzösszeg előleges beküldése, vagy postai utánvét mellett pontoaan teljesíttetnek. Regulázásért külön dij számíttatik. — Egy inga óra csomagolása 1 frt.őOkr. Toronyórák - valamint kastély és teremórák jntányos árak mellett a legújabb rendszer szerint készíttetnek. Segédek és tanoncsok aa óraművéssetbeni kiképsés végett kedveső feltételek mellett ... felvétetnek. ■ s • c , . (1643—3) uH''^MkSikaiT------ J Wajdíts Jóssef lap- ét nyomdatulajdonos gyorssajtó nj Na^r-I NAG1-KANIZSA. 1875. márczius li-én. •V i Tizennegyedik évfolyam. ^ QMzetssi sr í STTt ói «rre .... + . itigyeG f-TTt 1 . KQV **am jo tcr. f ( fn. I Htrűetesefc S haaábo» petitaorna« 7, ins«od**or 6 a miati«ii további sorért 6 kr SYILTTÉRKKN soronmnt 10 krert t*- •.flrnet fai. Kinn ti. rí illeték minden egye* hirdetésért kfllfti 31) kr fizetendő. előbb: -BOMOG O S L. O rc leawpy«* el reclamatiók wU. * szerkesztő-kiadóhoz o«r-i| mám»«» iut<^dd(Sk: NAÜY-KAXJZÜA Takarékpénztári épület, földszint. BórmentetJeu levelek csak i»mert munkatársaktól fogadtatnak el. 1 Kéziratok rútít nem J küldetnek. Nagy-Kanizsa város helyhatoságának. nemküiönh«i az v,eiső zalai ügyvéd egylet",a ..nagy kanizsai kereskedelmi s iparban*''-, a .nagy kanizsai takarékpénztár* a „zaJamegyei általános tanitó-testület'', a .Zaia-Somogyi gózhajozasi reszvénytársuiat s több negyei és városi egyesület hivatalos értesitéje. Hemikiiit keisz«r, \asarnaj>- x csHtőrtökon, megjelenő v«$yes tartalmú lap6 Egyleti k5zgyuléHt tart: A „nagy- kani 7. sai bank-egyesület" márczius 14 én délután 3 órakor. Az „alsó-lendvai takarékpénztár" márczius 18-áu a polgári olvasó egylet helyiségében d. e. y órakor. körrendelet. Amint jegyző urak a hozzájuk menesztett körlevelekből értesültek, a keleti marhavész édes megyénk területéről szerencsésen kiküszöboltetvén , de egyúttal arról is értesültek, hogy a nemzetgazdászatot oly nagy mérvben sújtó vész a szomszédos Hor-váthország és Slavoniában még kisebb és nagyobb mértékben mai napig is dühöng, nehogy azonban & vész, — daczára annak, mikép a katonai cordon mai napig is a határ lezárolása szempontjából fent áll, mindamellett tartani lehet, hogy a vész ujolog becsempésztetni fog, ennek elejét veendő a magas m. k. foldmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium elrendelte, mikép Hor-vátbország határától 5 mértfoldre a szoros ellenőrködés foganatosittassék és az ez ügy-beni felügyeletre Klima Miklós állatorvos küldetvén ki. Hogy tehát a kívánt ezé! elérettessék, ennélfogva jegyző urakat a következőknek azonnali életbeléptetésére bivom fel: 1-ör. A kezeik közt levő és mult 1874. évben összeállított marhs összeírást gazdánkint azonnal által vizsgálják, a netán létezett eladást a kiállitott marhás járlat folyó dámával mint fogyatkozást megjegyzik, a nevelés végett megkötött borjúi. vag\ a \á bánói hajtott és ott vett marhát pedig hozzá írják és ezen összeírást készen tartva a hozzájuk érkező rainisteri kiküldött umak felmutatják. 2-or. Minthogy az 1874. évi XX. törvény 17. § a határozottan kijelenti, hogy a marha egészségi állapotát igazoló marhás járlat csak 7 napig érvényes és azon járlat csak egy bizonyos és kijelelt a járlaton megjegyzett helyre érvényes, hogy azért a marha egéssség folytán nyilván tartathatsékr okvetlen szükséges,hogy egy egészségügyi bizottságminden községbe szervezi essék, mely bizottság hivatva van a vásárra hajtandó marhát előbb, semhogy a marhás járlat róla kiál-litatik és az ekként felmutatandó okmány alapján lesz a járlat kibocsátva, hogy pedig e téren miuél inkább a kellő czél elérettessék, a szervezendő bizottság névjegyzéke, hogy azok felesketése iránt intézkedni lehessen, e körrendeletem vételétől számítandó 8 nap alatt hozzám beküldendő. 3-or. Minthogy a hivatkozott törvény 28. § a szerint a legelőre hajtandó marha még a téli állásán felülvizsgálandó, ennélfogva az egészségügyi bizottság köréhez tartozik: a legelőre hajtás előtt a kérődző állatokat felülvizsgálni.* a betegnek mutat-kozót rögtön bejelenteni, hogy az állatorvo-silag felülvizsgálandó legyen,ennek megtörténte előtt kihajtását betiltani. 4-er. A pásztorok, kik a hivatkozott törvény 26. §-a alapján tiltvák minden oly marha őrzésétől, melyre községiengedélvlyel nem bimak, ennélfogva azok t. i. a kérődző állatok őrzői szinte összeirandók és felesketés, ugy a nekik adandó utasítás szempontjából a bizottsági tagok névjegyzékével szinte bejelentendók lesznek, kiknek kötelességévé tétetik, hogy minden legkisebb betegedést , vagy rögtöni elhullást azonnal feljelenteni tartoznak. 5-ör. A mészárosok, kik eddigelé a legnagyobb rendetlenségben vannak a vágó marhák iránti eljárás körül; rögtön figyel-mezt.etendök. hogy minden vágö marhát a meghajlás után 12 óra alatt az egészségügyi bizottságnál bejelenteni tartoznak, ebbeli kötelességüket a törvény 22. §-a körvona-lozza, miból folyólag a vágó marha egészen elkülönített heh en tartandó és levágás előtt megvizsgálandó, a levágott marhákról külön napló vezetendő és ezen naplóhoz marha tulajdont igazoló járlat csatolandó és az hó-naponkint a jegyzóség levéltárában ez által tűzendő külön csomag alatt készen tartandó. Ü-or. Minden szabályos igazolvány nélkül hajtott vagy vett marha azonnal elkob-zandó és e tárgyban a jelentés hozzám beterjesztendő. 7-er. A vásárok tárgyában a törvény 19. §-a akként intézkedik, hogy a vásár tulajdonosok kötelesek a vásári bizottságot felállítani, ezen bizottságba egy állatorvosi kiküldeni, ki a vásárra híjtott marha egészségi állapotát észlelni tartozik. így tehát azon helyen, hol a helypénz szedetik, a vásárra kiállítandó kérődző állat egészségét és a tulajdont igazoló vásár czédnla felmutatandó, ha az a megjelenést előző hét napnál előbb keltezett igazol ványnyal tanusítta-tik, ezen marha rögtön letartóztatandó és semmi esetre a vásárba nem állitható, mert a marhás járlatok miatt felmerülő eljárás a törvény 59. §-a alapján az állam részére fizetendő 100 frtig terjedhető pénzbírsággal sújtandó lészen, miből folyólag jelen körrendeletem a vásártartókkal azonnal közlendő, kiktől a történt közlés írásban ki- - ■ . táhcza. M .... F ... . kisasszonyhoz. — Márc. 9-én. — E dipou Qdvdalom&t emlékül lái.yka fogadd el. Mcly-n □¿▼napodat Ünnepied víg örömek kört. Lenn a patak partján még nem Tirol ujm a rűz««, E« a airig igazán eceretS utivöek nefelejtse. Künn aivatar dühe dúl éa ninca tavaszunk még, ünnepeden így hát a tarasznak szeiido virágit Lányka ne várd tőlem szép bokrétába kGtftzv«. Folyjon azért kebclembeo tldvöslő dalom árja A bokréta helyett, legtisatább óhajaimmal. Nemde te ezt mondád gyakran, szemlélve rirágid : „Nincs e virágok közt szebb s kedveab, mint ez a rózaa Illatjával a mely lagaannk betölti.- A mriybexi Néha enyelgettünk s rig «rom köxt multak az órák. Akként, mint ama rózsa, legyen szép s kellemes élted Kin teli pálya helyett, boldogaág karja örezzen. KÉMÉN KPY ELEMÉR. A nők s férfiak összehasonlító pay-ehologiájánaJk rövid vázlata. — Irta : Jcnvay Géza.— (Folytatás.) A n ¿i arci kisebb, gömbölyüebb, mint a férfié, kinek hosszúkás arcra,magas homloka, a srellem rnagasultaágát árulja «1, mig szendébb uői arczról az érzelmek mélységét, gyengeségét olvashatjuk le. Az arcz a lélek tükre, az emberi méltóság kifejezője, melyen a lélek állapotain az érzelmek, indulatok és szenvedélyek szemlélh»*-tővé lesznek. A mindennapi életben az areznak első pillanatban ránk gyakorolt hatásából szoktunk a benső életre következtetni s pedig többnyire igen találóan j mert lehetetlen, hogy az arcz, ha a kebelben az erélyesség, erkölcsösség a szellemi műveltség világító t&ze iobjg — ajánló külsőt ne nyerjen s hogy az elveteraült-ség szülte gonoszság a bün fellegével be ne takarja azt. Az arcz azonban mégsem mindig csalhatatlan tükre a beléletnek s azért ép oly téves volna minden kevesbbé szabályos arcz — komorabb tekintetből a szít romlottságára biztosan következtetni, mint azt gondolni, hogy a szép arcz szükségkép szép lelket takar: betegség, a sors csapásai szomorú emlékek gyakran a legszebb arezot is megfosztják azon vonzó külsőtől, melyet a műveltség, bamÍ6 jellem nem ritkán a gonoszság arczának kölcsönöz. De továbbá a szellemi-képzettség, a kedély nemes-■ége a kevesbbé szép női are zot bájlóbb fényben tünteti fel; de másrészt a lélek zilált állapota, a gonosz szenvedélyektől felkorbácsolt kebel izgalmán a meggyalázott erény legszebb nő ar-csát oly visszataszítóvá teheti, minő a férfi arcza a leggonoszabb megátalkodottságban sem lesz. Amit azonban a lélek állandó belápolatá-ról elmondhatunk, — hogy t. i. az areznak határozott külsőt kölcsönöz —nem lehet az átfutó, a múlékony érzésekről is állítani, melyek valónkon mintegy átröppenve, többnyire nyoro-nélkül maradnak. Az öröm. a lelkesedés, a szerelem tűzpiros szinben tör ki, a bosszúvágy, h%-rag rózsáitól fosztja meg az arezot, a kinzó fájdalom, a lihegő irigység halvány árnyékot von arra; de ha lecsendesül az érzelmek vihara,lassan-lassan ismét visszanyeri az előbbi jellegét. Mint komor felhő tátyoláva! borítja el az ég kékjét, ugy takarja be a bánat fellegével a mo-solygó arezot ; de amint a nap sugarai eloszlatják az ég boruját s felszárítják a virágek harmatát, ugy törli az öröm a megelégedés a bána- tos arczról a kinzó fájdalom könyüjét, hacsak nem olyan volt ez érzelem, mely örökre vérző sebet ül a szívre, melyet ha begyógyít is a ké sőbbi jólét balzsama ; de az areznak fájdalomszántotta redőit még az idő sem képes lesimítani. A szellemi életet i 11 e t ő 1 e g a nőket a felületesség, s férfiakat inkább az alaposság jellemzi. A nő a tények bonczolgatását, az okok komolyabb fürkézését mellőzve, csakis a külső jelekhez, az egyéniséghez ragaszkodik, a férfi ellenben felkarolva mindenségét a legrejtettebb végokokat fürkészve, uj dolgokat teremt, létezőket megsemmisít, értelme hatalmával a világot uralja. Még manap is eldöntetlen kérdés ugyan : váljon birnak-e a nők oly szellemi képességgel, mint a férfiak; de a midőn a többség már-már igent mond, addig a tapasztalás ellenkezőt tanúsít, mert a nő, — bár fel fogó tehetsége gyorsan működik, képzelme heves, élénk, de többnyire csak a pillanatnyi benyomások rabja, — értelme s akarata sokkal gyéngébb, hogysem hosszabb tudományos, fürkészésekre alkalmas lenne. De nem is ugy alkotá a természet a nőt, hogy a tudomány mezején arassa az elismerés babérait, olyan szivet adott neki a teremtő, mely csak az érzelmek birodalmában lehet othonos. rIsten a nőt szive, a férfit esze által akarta boldogítani.* A női élet kalauza a szív, mely hiu reményekkel kecsegtetve, boldogítani Ígérkezik az ábrándos természetű nőt; de ha azután a valóság durva érintése romba dönti a phsn-tasia légvárait, a szív az ismét, melynek fájó érzelmei boldogtalanná, elégedetlenné teszik, s talán s kétségbeesés setét örvényébe sodortatnék a csalódott, ha fel nem ébredne megtört keblében a hit a a biztató remény, melynek veendő és e helyre 8 nap alatt beküldendő lészen, — mely nyilatkozatban a vásári bizottság és az állatorvos, hogy azok e helyről utasítással láttathassanak el, — elsoro-landók lesznek. 8-or. Hogy a nyilvántartás minél szabályosabban és jegyző urak működése minél inkább megkönyitessék, jónak látom javaslatba hozni, hogy az egyöntetűség elnjerhe-tése végett a marhatartók részére egy a czélnak megfelelő főkönyv nyomattassék, melyben az állomány és a netán fogyatkozás keresztülviendó lészen, valamint az igazolványok szinte nyomandók volnának, mely minden darab marháról külön kiállítatván, azt igazolná, hogy a marba a nyilvántartási főkönyvben felvéve van, e tárgyban a szükséglethez képest jegyző urak jelentését 8 nap alatt várom el, hogy a nyomdánál intézkedést tehessek, mely költségeket a marha tartó tulajdonosok tartoznak megtéríteni. Megvagyok győződ ve, hogy j egyzó urak, kik már annyi számos esetben ügy buzgalmukról tanúságot tettek, ezen a legfontosabb ügyben szinte elfognak követni mindent, miként a törvénynek érvény szereztessék, elkövetnek mindent, hogy a hivatkozott 1874. évi XX. törvény 62. §-át alkalmazásba venni ne kellessék. Nagy-Kanizsa, 1875. mártius 5-éa. K O V Á T S, szolgabíró. Miben állt Mihály bácsi boszor káuysága? X. faluban Kendi Mihály a legjobb módú gazdák egyike volt. Fél telket birt. íj lakháza csinos külseje, czélazerüen berendezett gazdasági épületei még az ismeretlen utazóval is sejdítették, hogy a ház tulajdonosa nemcsak világító sugarai lassau-lassau áttörnek a reménytelenség setét fellegein. Mert nem ismeri a női szivet as, ki hiszi, hogy annak csalódás ütötte sebeire nincs balzsam. A bit biztató szava a szeretet melege feledtetik az élet átélt szenvedéseit s ha már már veszve gondolja mindenét, a remény az, mely ismét vágyakat ébreszt a lemondani akaró szivben. A férfit ellenbea az élet megpróbáltatásai közepett csak a ssel-lem munkássága a kitűzött czél utáni határozott törekvés mentheti meg a kétségbeeséstől. Tekintve az érzelmeket, a férfi soha nem emelkedhetik azon magaslatra, melyen a nő áll, mert bár alkotó szelleme sebes szárny csapással repülhet a tudomány tág terén, értelme világító szövétneke fényénél a tudás tökélyére juthat; de érzelmei a női érzés mélységét, "bensőségét soha meg nem közelithetik /nem engedi ezt a természet, mely a férfit épen akkor fosztá mag e képességtől, midőn tágas hatáskörét kijelelte. A férfit a nagy világba, a nőt családja körébe utalta a végzet. A nő érzelme majd mindig a családi s nemi viszonyokba irányul, veszt a papnő az asszony — úgymond egy német tudós — ki a családi élet tűzhelyén a vallásos s erkölcsös élet s gyengéd érzelmek szent tüzét éleszti s védi. A férfi magasabb czélok felé tör s míg a nő előtt a legmagasztosabb eszme is, ha első pillanatban k ivihetlenoek tűnik fel, vagy távol •van, érdekét vesztve eltörpül, addig a férfi szellem, magának mindinkább szélesebb tevékenységi kört teremtve, többnyire a távoli s nehezebben kivihető essmékért küzd • mig a nőt hivatása arra inti, hogy Övéinek éljen, sd-dig a férfi kell, hogy családját boldogítva aa hogy vagyonú*, hanem okos és ügy«« gazda is egyszersmind. De ismerősei előtt, kik tudták Mihály bácsi gasdsságának kisszerű kezdetét — nagy tekintélyben it> *!Jott. Tobb ízben megválasztották őt birónuk is, de őmindannyi-■zor lemondott. S tem fogadott el ily »ok felelőséggel járó elöljárói tisztet. Kendi Mihály teelőtt mintegy 22 évvel került X. faluba. 26 évo lehetem én a rajta levő ruháinál s katonai életből és szolba bérei bői meg takarított kevés pénzecskéjénél egyebe nem volt midőn Tóthókhoz szolgának bos*e?ó-dött. Innen házasodott be — egy csinos fiatal özvegy nő házához, ki egy negyed telkéből első férjéről maradt két kiskorú íiával csak alig tudott megélni. A házassági szerződésben a szerzemény fole Mihálynak lett ajánlva, ha pedig gyermek származik, az örökölje a szerzemény két harmadrészét. De a mint Mihály az özvegygye 1 összekelt, egészen más rend állott be az Özvegy házába. A munkás Mihálylyal mintha a szerencse is oda szegődött volna. Az Isten ugy megáldotta Kondi Mihály szorgalmas munkáját, hogy midőn most egy éve nagykorúvá vált mostoha fiaival megosztozott, ezek mindegyikének egy egy negyed telek esett, mégis Mihálynak maradott még fél telke, az őszi azóJlőbirtokot p^díg, miután azt Mihály szorgalma és ereje emelte oly jó karba, három részre osztották, valamint az ujabban vásárolt ízőllőbirfokot is, melyek egy harmadát Mihálynak adták át a mostoha fiak. Kendi Mihálv még most is jó erőben gazdálkodik, mint egy fiatal, ugy dolgozik s jó példát mutat gyermekeinek, kikkel az Isten megáldotta. Egyik fia most 18 éves, leánya 15, kisebb fia pedig 12 érés. De mint minden szerencsés embernek — igy Kendi Mihálynak is vannak irigyei, kik irigyelve ennek szerencséjét, nem szűntek meg Mihályt még boszorkánysággal is rágalmazni. Ezen rágalmazói közül egyik volt Mihály bácsinak harmadik szomszédja. Pál gazda is, kinek nagyon fájt, hogy a lelkész is Mihály bácsit kitüntette, megválasztatván őt iskolagondnoknak, mely hivatalt Mihály bácsi a többség nagy kértére el is fogadta. Pál gazda pedig mérgében, ki szinte J várta, hogy őt választják meg gondnoknak — '' átment tisztelendő urékhoz egy pár szóra, szándéka pedig az volt, hogy Mihály bácsi becsületét rágalmazás által kisebbíthesse. Azért amint a szokásos üdvözlését a lelkésznél megtette, igy kezdé beszédét Pál gazda — már bocsásson meg tdő uram, ha gondnok választás ellen némi észrevételt teszek. Én nem nézem jónak, hogy iskolagondnoknak oly egyéut választottak, kiről az egéaz falu népe ízt bt»zéli, hogy ért a boszorkánysághoz. De van is oka, mjért beszélik, én magam is hajlandó vagyok azt hinni róla. Emlékezzék csak vissza tdő uram, miből kezdette Kendi Mihály a gazdaságot midőn megházasodott, mily me.iés módon gyarapodott gazdasága. Korábbi életét nem ismerjük ugyan, de ha gyors meggazdagulását r-esszük szemügyre elkeli hinnünk, hogy Kendi Mihály az ördöggel czimborál. Különben iskü-Jöncz ember, keveset beszél, nem keresi senki barátságát b fösvény, mert nem láttam korcsmába, hogy barátjaival valaha egy pohár bort elköltött volna, hideg, zárkódolt ét magának való ember biz ő. Mondja csak tdő uram nem boszorkányság e, hogy Kendi Mihály marhái legjobbak, földjei legjobb gabnat«rmők. borai mindég a legjobb áron kelnek el. Egy jó tulajdont ismertem csak fel benne. S ez az egy, hogy kitűnő szorgalmas ós ügyes munkás. (Folytatása köv.) Helyi hírek. emberiség érdekeinek előmozdításán fáradozzék. A nő az érzelmek tekintetében érzelgő, szelíd, gyengéd és résztvevő, mások érzelmi nyiivánulásai könnyebben ébreztik fel szivében a rokon érzelmeket, mint a férfi kebelben. Nem tapasztaljuk e majd minden nap, hogy míg gyakran még a legjobb férfi is, látva mások szerencsétlen helyzetét, hideg marad, addig a nő, ki talán önmaga százszor zavarta fel mások boldogságát, embertársai fájó érzelmeit magáévá téve, a szánalom könnyűit hullatja. Miután a nő többnyíre csak az egyéniség felé bajlik s keble majd mindig a pillanat* ayi benyomások iránt fogékony,az indulatokra, melyek hevesen törnek ki; de gyorsan ellebbennek, inkább hajlandó, mint a szenvedélyekre, melyek mintegy észrevétlenül lopódznak a szívbe; de ha egyszer befészkelték magukat, nehezen írthatók ki. (Vége köv.) Csalódás. Ah jöjj krtt«llbb éltein nappala, EUdd csókoljam biborajkadat, Engedd uéruem »xép arezodat, melyen Bájló rór»abimbAc»ka fakad. 8 jRtt a kedve», epedő »remére! Sterelmemért e»dve ujonao. .Ah, en »keretiek, ah én imádlak." Rebegte 5 girra boldogan. Keiét reoritánk gyöngéd melegen, S ajk ti ajkról caókokat »rivott. Hol ily igaz a csók, kéurorilÁa, Nem volna tulboldog a »tiv ott ? Hurrám vontam, hévvel átöleltem. ¿» a leány ajk kéjjel lehel. — r * im a forrd Ölelés alatt Kettérepedt a gu mmikebsJ. SITKEI. — Megdöbben*** vettük a követ- „ k«ző gyászjelentést, mert egy alaposan képzett tudományos férfiút, egy nemes barátot s gyengéd, jó apát és kitűnő haza fit vesztettüuk: Engelbrecht Károlyné &7ül. Paar Crescentit ugy maga, mint K-<ToIy, Emma és Ede gyermekei nevében, szomorodott szívvel jelenti szeretett férje, illetőleg édes atyjok Engelbrecht Károlynak, m. k. orsz. gazd. intézeti tanárnak, 1875. évi márczius 8 án esti 8 órakor, boldog házassága l() ig, élte 39 ík évében, az utolró szentségek fölvétele után, tüdőgyuladásban történt gyászos kimúltál. Á boldogultnak hült ietemei e hó 10-én délutáni 4 órakor a Szent-Miklós temetőben tétettek örök nyugalomra. Az en-ge*ztelőszentmise áldozatok pedig ugyan e hó 11 én reggeli 10 órakor a keszthelyi szentegyházban lettek azúrnak bemutat-vü. Áldás és béke hamvaira! ■ I — Meteorologiai észleletek a nagykanizsai főgyronaaiumnál 1875. év február havában. Közép légnyomás: 747 09 millimeter ; legnagyobb légnyomás: 758*5 mm. 1-én 7 órakor reggel; legkisebb légnyomás: 7395 mm. 4-én reggel 7 őrskor. — Közép hőmérséklet: —411°C ; legmagasabb hőmérséklet: -L4''9*C 4 én délután 2 órakor; legalacsonyabb hőmérséklet : — V2''2*C 24-én reggel 7 órakor. — Közép páranyomás : 2*88 mm. — A levegő közép nedvessége százalékokban : 85-4°/»; legeseké Ivebb nedvesség: 46*/« 7-én délután 2 órakor. — Közép felhőzet (0-tól 10-ig számitva): 6. Egészen derült ég észleltetett 18-szor, teljesen borult 30-szor. — Közép szélerősség (^0-tói 10 ig számitva): 2 ''2. — 84 észlelet közül jegyeztetett összesen 78 szél és pedig északi 34, északkeleti 9, keleti 11, délkeleti 5, déli 12, nyugati 2. északnyugati 5; szélcsend pedig 6-szor. — A légkörbeli csapadék (eső, hó) havi összege: 10*75 millimeter. Eső eaett 1 napon, havazott 9 napon, köd volt 3 napon. E hónap egész lefolyása szokatlanul hideg volt; a hévmérő higanya 8 napon emelkedett kevésssl 0 fölé. A hónap elejétől 25 íkéig uralkodó száraz s többnyire szeles időjárást 2;> ikén este beálló havazás váltotta fel, mely rövid szünetekkel három napig tartott; minek következtében a január vége felé felszabadult talajt ismét hó borította be. F. — A ,nagy kanizsai tiszti önsegélyző-egylet" — mint lapunk előbbi szarná ban jelezve volt — vasárnap f. hó 7-én tartá alakuló közgyűlését a városi felsőbb népiskola helyiségében. A szépszámmal megjelent kartársakat Dávid János korelnök melegen üdvözölve, azon kérdést teszi fel, hogy az öttagú bizottság által kidolgozott és benyújtott alapszabályok szervezetét általános vagy részletes tárgyalás alapjául fogadja-e el a t. közgyűlés? Egyhangúlag a részletes vita mondatott ki. Opris Péter as öttagú bizottság előadója — mielőtt a vita megkezdetnék — jeientit hogy a bizottság elnöke : Cimponeriu Dénes és egyik tagja: Chinorany Géza családi körülméuyek akadályozása miatt ueui jelenhettek meg a köz-g\ ülésen ; továbbá előadva röviden az eszmét, mely a bizottságot a tervezet kidolgozásában vezcrlé : felkéri a t. kar társakat, hogy megjegyzéseiket, észrevételeiket, a hol szükséges-uek látják, tegyék meg, mert több fej többet gondol. A jegyzőkönyv vezetésére Szommer Náthán, a tervezett felolvasására Mihály J. Endre kéretett fel. Az alapszabályok ponton-kint megvitattak, módositattak; az öttagú bizottság,melynek tevékeny,odaadó munkásságá-ért jegyzőköny vileg köszönet szavaztatott,— felkéretett, hogy a módosított alapszabályokat többszörösittetvén, egy pélpányt megerősítés végett a belügyi m. kir. ministeriumhoz terjesszen fel, gyűjtsön aláírásokat s tegyen előleges intézkedéseket az iránt, hogy az egylet mihamarább megkezdhesse működését. Egyik lag ajánlatára, hogy Nagy Kanizsa város iskolaszéki elnökének t. Vágner Károly urnák és a népiskola igazgatójának t. Horváth Pál urnák azon szívességért; melyszeriutegyik tantermet a közgyűlés megtartása czeljából átengedni készek voltak, jeg) z ő k ö n y-v ileg hálás és elismerő köszönet nyilvánitassék: lelkesült él-jenzéssel fogadtatott. Végre a jegyzőkönyv lezáratott n agyülés (éjjel ''/a 12órakor) véget ért. — Nagy-Kaniz*a város tanácsa által a hirdetett városi baromorvosi állásra Fürst Lajos állatorvos ur választatott meg, ki hivatalos működését mártius 10 én kezdé meg. — A nagy-kanizsai „kisdednevelő-egyeaület" alapszabályai a nmgu m. kir. bel- ftgjministeri u mhoz megerősítés végett felterjesztettek, eddig e nemesczélu egyesület 218 női s 88 férfi, összesen 306 aláirt taggal bir s takarékpénztári kezelés alatt 32:*> frt készpénze van. — GyászMr. Lapunk egyik tisztelt pártoiójás:ik haláláról értesítenek bennünket. Főtisztelendő Szkalka Kandid aranymisés ál-dozár, bakony béli apátsági perjei, házi lelki-atya s gondn ók febr. 27-én, életének 82-ik, szerzetesi fogadalmának 60 ik, áloozárságának 52 ik évében hunyt el. A jeles pap b kitűnő emberbarát porai nyugodjanak békében !. — 1864-ki államsorsjáték utóbbi húzásában következő sorozatok nvertek: 318, 374, 451, 541, 833, 852, 1145, 14S0, 1999. 2002, 2093, 2490, 2674, 344b és 3644. — Krach-legények. Az „Ellenőr-''ben olvassuk : A nagy-kanizsai kereskedők, mint a .Zala" írja, Ofenheim felmeutetése alkalmából indíttatva érezték magukat a bécsi esküdt szék elnökéhez üdvözlő táviratot intézni, mely ben gratulál az esküdtszéknek.az igazságos Ítélethez. — Hallottuk mi is, azonban a mi nézetünk szerint, ilyesmit nyilvánosságra hozni — furcsa, mert »furcsa* dolog .igazságos ítéletért* táviratilag fejezni ki egy testületnek örömét, mert igy nagyon sok táviratot kellene ide s tova küldeni, hja de igaz: Ofenheim „ke vés* van. Furcsa dolog biz ez! — Hymen Felloer Ignács székesfehérvári kereskedő e napokban jegyet váltott Beck Sándor ur keszthelyi előkelő kereskedő és földbirtokos szende és kellemdús leánya, Herminával. — Uj zenemű. Táborszky és Parsch urak zenemükereskedésében megjelent: Köb-ier Lajosnak nagyhírű, 4 kézre alkalmazott 100 db gyakorlásra való munkálata a zongora tanításhoz. Ara 1 frt s a most megjelent már a 8-ik füzetet képezi. — Néhai Lőwi Sámuel csurgói kerületi rabbi fölött \ csurgói zsinagógában 1875. febr. 25-én Morgenslern Mihály marczali ker. rabbi oly jeles emlékbeszédet tartott, mely a nagyszámú jelen voltak élénk emlékezetében fog hosszú időig maradni. Mint értesülünk, a jeles emlékbeszéd nyomtatásban is megjelenend. — Kaposvárról veszszük a hirt, hogy Foliy Bella, Hermann kir. járásbiró ur neje véletlen lövés következtében f. 4-én este meghall; a boldogult gyengéd nő s családanya halála nagy részvétet keltett. — Halálozás. Báró Ü c h t r í t z n é — Amadé Dominika grófné f. hó 6-án hoaz-szabb szenvedés után, élte 66. évében Budán, hol hárem év óta lakott, elhunyt. A fiágon régebben kihalt Amadé család utolsóelőtti nősajra volt b ma már csak egy Amadé leány él (gr. Wurmbrandtué Bécsben,) ama családból. mely a magyar irodalomnak is adott egy nevezetes költőt. Az elhunyt grófnő is nagy barátja volt a hazai irodalomnak. Férje báró Uchtritz Emil a szabadságharezban mint hu-szárezredes tevékeny részt vett, ezért fogságba került, később pedig kivándorolt Poroszo -szágba s most is Gebhardsdorfban él. A grófnő Marczaltőben (Veszprémben) lakott s a szabad-ságharcz után szintén fogságot szenvedett Pozsonyban. Nagy pártfogója volt a menekülteknek és bujdosóknak. Általában a legnemesbb szívvel birt. Jótékonysága kimerithetlen volt. Két fia maradt: Emil és Zsigmond. A vár országház-utczájából tegnap szálliták el holttestét Marczaltőbe. Áldás emlékére. — Polgár János harmónia ■ dalmű-vész Pápáról felsőbbeégi engedélylyel Zalamegye kisebb községeiben hangversenyez, f. hó 7-én a bucsu-szeut-lászlói .Vaskapu* vendéglőben működött 20 kr belépti dij mellett. — A csáktornyai takarékpénztár 1874. évről szóló pénztári kimutatása 449,538 frt 62 krt, mérlegszámlája 154,481 frt 58 krt tesz. f. hó 9 tői kezdve az 1874-iki szelvény 8 frtjával váltatik be. — Felhívás. A .magyar tisztviselők országos egyesülete" működését — alapszabá lyai értelmében — tisztán emberbaráti, társadalmi és szellemi alapra fektetvén ; erkölcs-szellemi eszközök és közhasznú intézkedések által kíván hatni : a tisztviselő önércetének ébresztése, az összes hazai tisztviselői kar becsületének fenntartása, állami érdekű és közhasznú hivatásának méltó betöltése, valamint az együvé -tartás érzületének ápolás* és a szellemi mivelő dés és önképzés minél tágasabb és kiterjedet-tebb körben leendő emelésére és elősegítésére. E czélból a választmány határozata folytán a kebeléből alakult közmivelődéi osztály — mely kiválóan a tisztviselők szellemi érdé keinek előmozdításával foglalkozik, — elhatá rozta: miként egyesületünk alapszabályai értelmében, egy könyvtár felállítására a szükséges lépéseket meg fogja tenni. Sajnosan be kell azonban vallanunk, hogy egyesületünk, — jelenlegi zsenge anyagi ereje miatt, — e nemes szándéka keresztülvitelét vagy megvalósítását csak a távol jövőben várhatná: ha nemes emberbarátok s a tisztviselői kar szellemi érdekeiért mindenkor áldozni kész hasa-fiak,ez Önzéstelen szándékában nem támogatnák. A .Magyar tisztviselők országos egyesülete" ! bizalommal fordul ez okból mindazokhoz, kik í a tisztviselői kar, szellemi s ezzel kzpaoUtbae a haza szellemi és anyagi emelkedését szivükön viselik; kiknek tehetségükben áll, a tisztán mivélódési szempontból létesítendő egyesületi könyvtár Ügyét előmozdítani: méitóztasaauak könyv- vagy készpénzbeli kegyes adományaikkal egyesületünket e törekvésében gyámoli-tani s igy mintegy lehetségessé tenni azt, hogy a hazai tisztviselők is bírjanak mielőbb oly szellemi csarnokot: melyben önmivelődésükre — a haza éa közjó javára — a szellemi táplálékot megszerezhessék. Ez adományok vagy az egyesület örök tulaj d o n á b aátmenó kouy-v ele bői, folyóiratokból, hírlapokból stb.-ből — vagy egy szer-minden korra nyújtandó s ugyan e czélra fordítandó pénzsegélyből állhatnak. — Az egyesületi könyvtárnak bizonyos időre k ölesönkép átengedett könyvek épségben lurtásáért az egyesület kezeskedik. A kegyes adományozások a .Magyar tisztviselők országos egyesülete" helyiségébe (Budapest, V. kerület, Wurm-utcza 2. szám II. emelet) küldendők. Budapest, 1875. márczius hóban. Hoflfmann Sándor egyesületi I. alelnök, Wührl Jákó, egyesületi könyvtárnok. — FOldessy Lajos jóhirü budapesti magkereskedéséből a következő figyelemre méltó kibocsátvány érkezett hozzánk, melyet a t. gazda- s kertészkedő közönség pártfogásába ajánljuk: Fris csiraképes és valódi tiszta faj ban kapható amerikai magvak, Amerika különféle államaiból érkeztek hozzám, és szállítóim, akik legnagyobbrészt sajátkezüleg termeszték azokat, azon biztosítással küldöttek, hogy azok bár mely éghajlat alatt jól tenyésznek és mind olj növények, amelyek az amerikai piaezokon igen keresettek. — Bátorkodom a tisztelt gazda és kertészkedő közönséget felkérni, hogy ezen újdonságokból való megrendelések által alkalmat szolgáltatni szíveskedjék, a legjelesb amerikai növények meghonositáaára, szolgálatomat továbbra is a gazda ós kertészkedő közönség ré szére felajánlhatni és bebizonyíthatni. Ez alkalommal egyszersmind el nem mulaszthatom a t. gazda és kertészkedő közönségei értesítem arról is, miszerint Amerikával való összekötte téseimnél fogva, bármiféle más amerikai nü véuymagvak és újdonságok beszerzésére is szívesen ajánlkozom. — Ramazetter Vincze uruak nyujott jegyzőkönyvi kivonat. A sümeghi iskolabizottmánynak 1875. évi febr. 27. tartott üléséből. Szám 58. Sümegh város iskola bizottmánya áthatva nagyságodnak f. é. febr. 27. tartott iskola bizottmányi gyülésben lett örvendetes nyilat kozatától, élénk emlékben őrizve az alapító ke gyeesége jótéteményeinek el nem sorolható özönét; kiél, hogy éltessen, ültet, hogy a gyümölcsöt, mint a jelen, ugy az utó nemzedék is szedhesse ; általa közvetlenül Sümegh városa, dus adományozásai áltsl pedig közvetve a haza szelleme emeltessék; virágozzék a szülőföld, melyet bölcsen tudván, a tudomány fája képes fönntartani, nagygyá fejleszteni. Nem sorolható el minden, mit tevéi dicső férfiú, csak tetteid paránya legyen felhozva, mit az iparos lanon-ezoknak uyujtál! Ezelőtt 30 évvel letett 420 pengő frt. tőke, az iparos tanonezok tanítására, nemkülönben jelen évi 50 frt. kamatnak megfelelő alapítvány a rajz tanítás czéljára is mély hálára kötelezik a fejledező iparosakat, és ezek tanügyét is képviselő bizottmányt. — Miért figyelme jeléül legyen szabad e csekély jegyzőkönyvi örökitményben a becses kedvezmény megköszönésénél azon óhajnak kifejezést adni: miszerint nagyságos Ramazetter Vince lovag, a sümeghi iskolabizottmánynak disz elnöke, angyali szivjósággal bővelkedő neje, született Kompanik Zsófia úrnővel együtt, a már font — hervadhallan koszorú babérjai ápolására, még számos éven át boldogitva városunkat, — éltelvén az utókort, igen soká éljenek ! stb. itb. Brucker Alajos iskola bizottmányi jegyző. — Sümegben f. é. márczius 4. tartatott meg a városi tisztviselők választása ; bírónak ismét már több éven erélylyel működő t. Szakmáry József ur lett megválasztva. — SUmegtien a főelemi tanoda osztályaiban a fél évi vizagák f. évi márcz. hó 15 — 20-ig fognak megtartatni. — Zala-Egerszegen megalakult az ».ügyvédi kamara.* Elnök Arvay István, slel-nök Szigethy Antal uralt lettek. Az alakulásról 3 rendbeli tudósítást vettünk, de mind a károm eltérő, igy egyet sem közlünk. Igyekszünk tárgyilagos lenni. — R&rid hirek. A képviselőház elnökének Ghyczy Kálmánt választották, meg. — Párizs helyhatósága a franezía főváros mürc-mezeinek képét magában foglaló díszkiadásu munkával ajándékozta * meg Londont. — A .Gyógyászat" szerint Budapesten himlő uralkodik. — A .King Pao" czimü chinai újságnak 20,000 munkatársa van s 375-ik évfolyamát járja. — A Tisza mentében kornolyan tartanak az árvíztől. — Wittgenstein Ármin her-czeg egy iskolamester leányát vette el nőül. — Arlet Sándor, a bécsi zene- és dalvilág egyik legavatottabb mestere f. hó 1-én elhunyt. — Príelle Kornélia Kaposvárott a műkedvelőkkel fel fog lépni. — A fóthi Garay ház emléktáb tájára Szász Károly készített verset. — Kauf-mann orosz tbk. a khivai hadjáratból 150 ezer o r b. nagy értékű éksiert vitt Oroeaorszigba. — Atschinban & holland csapatok kötött kitört a • ¡••¿vész. — Moliere éa Lafontaine sirjira a fran • /ír kormány nagyarerü emlékoszlopokat állit. Mult hétfőn a bécsi István templomban egy < iuoean öltözött, 30 éves nű megmérgezte nia-•{. — Az egyetemi ifjúság fényes fáklyás* menetet rendezett a szabadelvű párt és kormánya tiszteletére f. hó 5-én. — Gr. Haller Ferenci lovaasági tábornok meghalt Bécsben. — Debreczenbeu a színészetre válságos napok nehezednek : Sz.-Fejérvárott pedig még csak must kezdik ápolni. A „Zalai Közlöny 19-dik száma M. betft alatt megjelent ctikkére vonatkozólag egyszer és mindenkorra kijelentem, hogy én a aiarhavétz ellen óvtzert soha lenkinek nem adum, azon folyadék, melyet tisztelt rzikkiró ur emleget, csupán „Lépfene" ellen Adtam, melyet ia egy budapesti gyógyiaertárból rendeltem, a sxállitó levelek nálam léteznek é* hogy It-plene ellen biztoi iier, aat bizonyüja több, mint 2» Ki eiet. készséggel nzulgálok mindenkinek ily R e-c « p 11 e I. Többire nézve miudeuféle rágalmat visszautasítok. Kelt N.-Kanizsán, 1875 márcz. 10. FÜKST. Nagy-kanizsai kereskedelmi- és iparbank zárszámadása hetedik üzletév 1 874. Mérleg számla Hűtor irodaszerek «02.35 Alapítási kiiiuéfck ..... 1300.65 Értékpapírok é* sorsjegyek . 1703«.— Adótok köteletvényekre t folyó »tárni 31712.87 ¿a arany péncnemUtrk . . S''-Hcli''tivekre eladott torajeg^''ek 2937.ÍK) Váltók a tárcsában . . 68047.-^ Szelvények..... ... 118.62 Woll.eim-féle hát...... 1451.» Péntkéir.let....... . 15x39 92 ♦ Irt 14(»-j67.37 Teher Rófttvénytoke ....... HKXMXI. — Tartalékalap........ 4»% 26 ki uem ntetelt réaarény tzelvónyok 44 — Betétek ét folyó iiámlára hiteletők 32830 28 At meneti mérleg kamat .... 35o.2t Átmeneti kölltég atámla .... Vetztetégi tartalék . . . 892 63 Nyereaég éu vetr.teuégi acámU f»0í)o frt. 14i>467.37 Veszt- és nyereségi számla Tartozik Ktiívéi,vtfiko lesrállitájinál . . . 331.09 Butor- és irodai ar.erek törlesaté-e l(>4t) 89.15 Alapitáti kttltseg...... 144.51 Szcméljzet dij süámla..... 2461. Költség srámla ) mír * ''Gi7 *'') R ) még fizetendő 890. -• ) 25 3 7 90 Veszteiégi tartalék...... 892 62 Hészletivekre eladott sorsjegyeknél 1781.52 £g.v adóénál elveszett .... # 72.98 Taitalékxlapta 59.52 Mérleg számla, tiszta nveremány 50U).— irt. 13270.29 Követel (iutliel) A......'' . 540. - Értékpapírok és aori.jeg.vek számla 3194.59 Ígérvény jegyek ....... 21)85 Kzllst ét ar*ny pénznemllok . 133.25 8zelvényekuél 57.97 Külföldi péntuemliek ..... 95.41 Kamat és iutalék váltók után, leteámit ra az átmeneti mérleg kamatot 92t fl.89 Házbér...... • 27.33 írt 1.TO70.SÍ» Nagy-Kanizsán, 1874-ik évi deczembar hó 31. t»elsei Gutmsnn Heur.k b. k. elnök. Ollop s k. pénr-táruok Eicbbeig s k titkár. — Kzen mérleg, ugy-«note a veszt- és nyereségi számla megvizsgáltatott <s a t''ö és mellekk&uyvekkel me^egyetonrk találtatott. A számvizsgáló bizottmány : Lengyel Ignácz «. k Herényi Jóssef s. k. Deuttch Mór ». k. Vegyes hirek. — ]''állomás a halálos ágyon. Egy szaty xnázi polgár halálos ágyán feküdt. Midőn halálát közeledni érzé, nejét magához hivatá elbu csazandó tőle. E megindító ''elenet közben a férj megkérdé nejét: rNemde kedvesem, hü maradsz emlékemhez, és ntm mész másodszor íérjhez. A nő gondolkodóba esett, aztán kinyilatkozta tá, hogy i^eu is férjhez megy, ba kedvére való férjet talál. A frrj erre oly dühbe jött, hogy ágyából kiszökvén, botot ragadott; a nő ijedtében az ablakon át menekült, a férj utána, sokáig azonban nem üldözhet*», mivel már a harmadik ház előtt halva rogyott ösz-sze. — 10,000 frt. egy vacsoráért. Közelebbről két temesvári kereskedő egy vendéglőben a rosx időkről, rosz üzletekről stb. beszélgetvén, szóba jöttek a rosszul tizetó adósok is. A kereskedők egyike besxédközben egy 10,000 frtról szóló váltót vett ki tárczájáböl és késznek nyilatkozott azt vacsorája áraban a másiknak átengedni. Ez eleinte tréfára vette a dolgot, később azonban késznek nyilatkozott az alkura és a különös vásár megtörtént. Ráadásul at eladó még azon jó tanácscsal szolgált, hogy szükség esetén forduljon egy b*zonyos orvoshoz, aki őt is szerencsésen kigyógyította az epe-kórból, melybe a behajtás okozta boszuságai következtében esett volt. — A budapesti bakó atrikól- Kornberger bpesti bakó, a ki i. évi január havában Szolnokon Izsó és Makay rablógyilkosokat kivégezte, e kiküldetéséről tőbb,mint300frt. utikölt ségről ssóló számadást terjesztett be, a melyből asonban az állami ügyészség csak 120 irtot ismert el. A bakó fellebbezett.Eközben Szabadkán néhány postarablót ismét halálra Ítéltek. Kornberger ur azonban határozottau megtagadta a vérehajtás végett mindaddig Szabadkára urazni, amig szolnoki számadását egészen ki nem fizetik, s csak miatán ezt megígérték, indult el, hogy „munkáját" elvégezze. — Ki n Léginy a csárdában. Domahidou Szathmár megyében Czifra Ferkó volt a leghíresebb verekedő öklétől, melyly el nem egy markos legényt döngetett el amúgy igazában, a faluban mindenki rettegett. Darab idő óta azonban hirtelfen nagyon elcsöndesedett és minden zajos társaságból visszavonult. A faluban nagyon csodálkoztak e változás fölött, oks azonban nemsokára kiderUlt. Ferkó ugyanis nem volt Fe rkó, hanem Fán n i és darab idő óta áldott állapotnak örvendett. — Kérdés is feUlnt. A „Wupperthaler Volksblfttter* közelebbről Bismarck herczeg megsértéseért 50 tallér birságra Ítéltetvén, azon kérdést hozta, hogy váljon mire Ítélnék el, ha a herczeget „Lump"-nak nevezné? A feleletet meg is kapta, mert a szerkesztőt két havi börtönre Ítélték. — A gazdák tízparancsolat ját Cantoni fiumei tanár következőleg állította ösasze: 1) Idegen pénzzel jószágot ne vásárolj-, 2) A csekély árnak felettébb ne örülj; 3) Ha kevés pénzed van, légy inkább bérlő, mint földesúr; 4) Ha teheted, földeidet inagad müveid; 5) Csak akkor épits, a mikor szükséges; G) Szeresd az embereket, de dolgoztass gépekkel; 7) Válasz, ha lehet csatornázható földeket (nálunk ez nem igen tartható meg) 8) Csak oly barmot tenyészsz a, melynek takarmányát magad termeled, rosz barmot asonban soha se tarts; 9) Ha jószágodat és földjeidet «szélyesen és lelkiismeretesen műveled, nagyobb termést remélhetsz, mint a minőt eladhatnál; 10) t«rmeszt-ményeidet soha meg ne hamisítsd, sőt igyekezz mindenből a legjobb minőségűt termelni. — Oly igazságok ezek, a melyeket minden gazda szivére vehet. Márrzius 12. 1849. Bem m. tábornok Nagy-Csűr felől jővén, megtámadja az oroszokat, és szuronyrohnmmal visszanyomja őket(Nagy-Szcüen.) 13. 183b. nagy árvizPesten. — 1703. Nagy-Enyeden a császáriak br. Tige ezredes alatt nagy vérengzést követnek el. — 1848. Bécsben forradalom, mely elől Metternich hg. menekül. 1848. Bécsi mozgalmak. Pozsonyi mozgalmak, — 1849. a Bán Kecskemétre jön. — „ 14. 1571. halt meg János Zsigmond s benne kibait a Zápolya nemzetség. 1849. halt meg Mezzofanti József bibornok nyelvtudós, kí 32 nyelvet beszélt. ^Roma.) „ 15. 1715. halt meg Hevenesy Gábor vallástudományi iró és szorgalmas történetbuvár. — 1848. Bécsben a magvar-"^küldöttség diadalsze-rüen fogadtatik. — » p"»ti 12. pont. — 1848. i''^bc u^gy népforrongás. — 1849. Perczel az alvidékre küldetik. 33. Kri.sz tus Jeruzsálembe királyi bemene tét tartja. — Szerkesztői (izenet. 1642. Oy. .A cbignou," jó. kösóljllk. 1643. P. Keszthely. Soprao és alt hangra alkalmazott magyar darabok végeit szíveskedjék Be-rec* Imre jeles zenetanárhoz (.Nagy-Kanizsára) fordulni s jelezni tflzetesen : moly darabok szükségeltetnek leginkább. 1644. R. Budapest. Köszönettel vettem. Kitilnó pogányváril kflldendek n napokban. 1645. Sz. Kaposvár. Átutazásod alkalmával ufm ralék honn. Leveledet r*ak hétfSn bontottam fel. Többire nézve minden lehetőt készaéggel megtettem. fiókja Budipesten, kerepesi ut 15, a Rókus- kórházzal szemben, ajánlja gazdagon felszerelt raktárát a jelen idény re a legajabb G i r o í 1 é-Gir ofl a-sLucca-ru-haszövetekből; továbbá Barege, Gazé, Mozambique, Píaid és Dia go na lövetek, Lus-tre, Kipsés északsarki «savét ékből; ugyszinte flanel 1, zsinőroa barket; •/* rumburgi és s z i 1 é z i a i vászon, valódi és mosható c z é r n a-ágykanaváaz, */\ rózsaszínű n a n-king, V, damaat* és csinvat-törülközők; 3/k és*/k chiffon; mosható és valódi franczia és cos manosicreton és percail, ba tiszt és jaconet, piqué, brillantin; bár sony-ésselyemsza-1 a g o k ; legújabb háromszövéstt szőnyegek, H/k szalmazsákvászon és több más czik • 27 kriiyi egynégrs árun. Gazdag mintagyüjtemények kivánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Vidéki ren-delmények az összeg előre való beküldést, vagy utánvét mellet pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek. Történeti naptár. Már^zius 11. 1ÍH9. Bem Szebent beveszi. Az oroasok kimennek. — Érték- ét váltófoiyam marczius 8. ö*/» metaliques 71.70; 5*/t nemz. kölcsön 76.—: l»60-kí álladalmi kölosön 112.75; bank-réMv. 9.61; hitelintézeti réaarények 229.75 ; London 111.30; magyar földtehermentési kötvény 78.75; temesvári földtehermentési kötvény 77.—; erdélyi földtehermentési kötvény 76.80; horvát-slavon földtehermentési kötvény ÖO.—; ezüst 105.— ; cs. kir. arany 5.24 — Napoleond''or 8.881/,; 100 mark. D. R. n. 54.55. Kelelós szerkesztős kiadó : Bátor fi Lajos. Nyilvános k5sz5net. Alulirt mély Itfitelességemnek Urtom Schleiffer Rktnuel ur pacsa: bérlőnek, — ki a mult ér oktober havába a. midőn egy szerencsétlen tüiTÓsx által nemcsak lakUázam. de összes gazdasági épületeim, gabonám s a gazdasági épületek közt üsszehalmoxntt takarmányaim is felemésztettek s ez által majd miu-den T*g) ouomt«Sl megfusztra, a legnagyobb tengés közölt lehetett volna csak evezgetnem, ha a jó emberbarátok átlatva a nagy. szerencsétlenséget, melybe sodortattam, rajtam nem segítenek, — legbensőbb köszönetet mondani ama sziveaségelrt, melyet velem, — marháimat magához hajtván, ott több napon at «ígyen táplálta, — tett TarUa meg ót ax ég soká s engedje, hogy több oly egyáaen is segithe«»en, kit a véletlen ia súlyos csapással sujt. Picsán, 1875. évi mjírczius hó 1-án. HDR8CHLEE MÓZES pacsai lakós. LiátensternB. és társa elsó bécsi 27 krajezáros kézmű- és divat-bazárjának ujonan nyitott *) E rovat alatt kSzldttárt felelő»«éget nem vállal a Saerk. Mindenkinek különös ügyeimébe ajánitatik i)r. Fort) -féle általános mely rendkivQli gyógyereje, elválasztó. érlelC ée fái-dalmat csillapító hatáea által leggyorsabb, legbi^<T* sabb s egyazermind gyükere* gvógynlást eszközöl különnemű bajokban. — Ily bajok a torokgyulladás-légcsőhurut, b ő r k r s-barság. hártyásgyik (Croup-anginal mindenem<i megsértések, harapá*, szúrás, vágás vagy égé» által támadható sebek, megiVtrrá-•¿¿sok, darázs- vagy méhszurások, kuuok-fckélyek, zúzatok (contoiíók) — meglepó gyors fájdalom csillapítással — rOgxött daganatok, güm&k, tályogok, pokolvar ^carbunenliu pustula maligna), megkemányedásek, genyedések, vérkelések, mniuden mirigybetegségek, görvéiyea fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, kflrömméreg, vadhas, tagaxivacs, rsontxzú, kítíczamítás és megráa-dulások, helyi csúz; továbbá a azdlés folytáni láb-felfakadáxok és sebek, fájóa fekélyzett vagy már genyes n5i mell. — Kok nő már csirában volt emlőráktól, — a kUlttnben elkeriilhetlen életveszélye« sebészi m fi tétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg. Végre a testbe toljesen bemélyedt bármíoemfl szálka, vagy darázs- és méhfnlánkja csupán ezen tapasznak rö>id idei használata folytán anuyira előtűnik, hogy azntáu a testből közőuségeseu szabad készei, sebészi mfitét és fájdalom nélkül küauyoa kihúzható, mire x seb gyógyulása ucmsokára bekövetkezik. felzen megbecsülhetlen gyógyszer, melynek jeles-sége eghitelesubb egyének izámos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényenebbrn elismertetett — rendkívüli, s legkUlőunemUbb esetekben megpróbált hatásánál «« teltünő sikerdóa eredményeinél fogva, melysk használ-lata által még »lavult bajokban U eléretnek, jól megalapított ¿s elterjedett hírét kétaégüevouhatla''iul igazolja. Kgy csomag ára 50 kr., nagyobb i-juiaif I frt, használati ut-asitá*sat egyíflt, postán küldve 10 krral több. — Egy frtuyi r^rtmaguál kisebb s/.állitmáoy nem telje.vttntik. K«jr.ponti kiiUieméuyezö raktár: Pssteo Térik iÓZief gyóg)-szerész urnái király-ntcza 7-ik szám alaU. Továbbá kaphatók : Maiy-Kanizsan : WAJDITS JÓZSEF nrnál. Paksos : Malatínszky S. - PécMtt ; Sípőcz J. — Süvegen : stamborszkv. - Sz.-Fthsrva-rttt: Braun J. — Szombathelyen: PUüch F -Veszpráafeefl : Ferenczy K. - Zagrtbban MiUbach L*. Sopraabas : Bock J. A t. cx. gyógyszerész és kerenkedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszólittatnak, miszerint e részbeui aiánlataíkat er.m gyógyszer készítőjéhez F0RTY LÁSZLOHOZ czimezve Budára, (Rácz. város, íouter.*, f>H<). szám; beküldeni sriveikedjenek, ki megrendeléseket is {»ontosan teljesit- Qfp* Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy posta-utalváuy vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek. KANITZ C. papirkereskedése Budapesten, Dorottya utcza 12. nt. m. bámulatos olcsó árak mellett kővetkezőket ajánl a. m. 10í> drh tinóm levélpapír névvel 100 t legfiuom. » lu<» „ finom boríték 100 B legfinomabb 100 . látogató jegy......... 10() , levélpapír fekete nyomattal .... — 1000 , lenhoriték , . . . . . 3 I10O0 pecsétbélyeg......2 50. S— 3 1 teljes íróasztali berendelés .... f>, >0, 15 — „ Úgymint nagy választéka legtinomabb irodai éa levélpapír s borítékoknak, úgyszintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzökönyvek, rajzszerek. váltótárczák, diizes pénztárczák, albumok, stb. stb. legolcsóbb gyári áron. (1610 — 2) (1571—11) A legnagyobb YAS0ÜTOSGYÁR Bécshfii. III. Marxer nrcza 17. sz alaft van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra in« yyen bérmentve küldetnek mindenkinek. Hirdetmény. Birtok-eladás. Somogy megye vasúti állomással biró Jákó helységében egy 400 holdnyi kiterjedésű birtok, kényelmes u r i-''! a k- "és gazdasági épületeivel jutányos áron, előnyös feltételek mellett április 15-ig szabadkézből eladandó. Bővebb érresitést ád Lengyel Lajos* ügyvéd Nagy-Kanizsán. í 1609 —2) színes monogrammal 1— 1 * 1— 1 . . 2 frt 50 kr. , 50 . 9 » , 9« . . 50 „ .. 50 .. A zala-somogyi gőzhajózási társulat t. cz. részvényesei f. évi márczius 23-án, reggel 9 órakor Bogláron, a nagy vendéglő termében tartandó közgyűlésre tisztelettel meghivatnak : Tárgyak: 1. Jelentés a műit évi üzletről. 2. A mérleg előterjesztése. 3. Határozat hozatal a folyó ügyek felett. 4. Netáni inditványok s ezek elintézése. Miről a t. cz. részvényesek azon figyelmeztetéssel értesíttetnek, hogy a gyűlésbe belépni és szavazni, csak részvényük felmutatásával engedi meg az alapszabály. Szőlős-Győrök, 1875. márczius 1-én. J&nkovich L&gxló m k. (1615-J) elnök. Schon am 1. April Ziehung d«r Wiener Con:munal-Anli-hrns-Primi<''nlow : Wiener Lose. Diese Loke haben jährlich 4 Ziehungen mit Haupttreffern 200,000 fl tOO.OOO fl. etc. von «00.000 fl 200,000 fl. etc. Original Lo»e(ren»u na< U Tagwur», und auf lü Mouatsrat^u i 10 Promessen ^ 1. April, "„X 200.OOU ü. jetrt noch a 2 ü. 50 kr. uad Stempel. Wecbaelstube der k. k. priv. Wiener Haodelubank, vorm. Joh. C. Sothen, Graben 13. (1618—1) Promessen auf Wiener Lote, von obiger Wecb»el»tube ausgefertigt. bind auch zu beziehen dnreh: 6r.-KaaizMer Haidel»-«id Gewerbe bank. Soli war* 4 T««ber fr 6r.-IUriz»i GARRETT It és FIAI f™gyDöke Kotzó Pál gtfpfemtfrntfk Bud.peeten: VL váczi körűt 39. » helyben lajra ajánlható, mt-gf«-lri<>n olcsóbb. Kéuletb*n tart íoiyráat ersdeti Garr«tt R, é« fiai hirea «ortetóU. gt>xmo*conyait ** é» i«éa roorxsolóit, torihbú jirránj-caéplŐköt, malmok»; «a arató-gep^ket sat. T&lamiut Strohl ói Haru eredeti aorretö-gépei megfelelnek tftkéleteien * iuósrKe, sem tartósnag iránt nem ver»euYe*iietu«-k eu árfolyamnál: helybe« Budapesten 3S0 o e frt, 7ábbá cfcak & láb «eirsaégbeti él igen konjvu U (1G17— 11 eladás. Zalamerre Hegyesd községében egy kétpár kóré dolgozó szitu Ti*i malom .ladd 6«/,, láb esetted «obiból illó molnár lakással, e« ( caerépiiadellel fedeu és porfofAral, padlással, ellátott malom-pülette , | melynek belaó világoasága a kőpadnál 4 öl sxéles, a hossza 8 61, fMr ét elszáradástól ment el. gendó vixz.-l. . A* eladandó malom még azon elónynyel is bír, bogy a malom alatt letfi etet felTÍtele és fekrése folytán kevés kftltségpH uagyu-ra iövAdelmet igéró 4 pár kőerejfl mÚMerkeretü malomra atalak .t ható. Ezen malom 1875. évi jannár 1-tól kezdójó 12 évre van haszonbérbe kiadra, évenkint 109« frt. készpénz, G mérő búza. 20 mer* roas haszonbérért, továbbá mindenféle uj és arét cs.nalutáank, tikkar ellen, biztosítás, régre 110 frt. jövedelmi és egyéb tulajdonos, adok megfi-kötelezettsége a bérlőt illeti. A venni szándékozók, alkuszok kizárásával személyesen vagy le-vélüeg a tulajdono. Lakosi Józsefnél Najry-Kanizsán a Kinizsi ;itrzaban 22 wám alatt jelentkezetnek. (l«;o.,—3) (1597—6) K* ni It nor eine Probe ! um sieb »oo der ÜQte meiu. r Waare xu rfem »tannend billig- Frejse von 27 ki zn überzeugen. gonals, TbibeU.<»asi»-re,Bxreire,glatt und gestreift, in allen Ksrben, pr. Wiener Klle • • Üres fogak kitöltésére niur» hatályosabb «•■ jobb «rr, mint dr. Popp I. 6- ndv. f«.gor-vo« úr (Bécavároa, Bognergiüuie Nr. 2.) foganja, melyet miu-deuki könnyen é« fájdalom nőikül behelyexbM odva* fogaiba, mely aztán a fogréazekkel én foghtivsal teljesen egyesül, s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Anatherln-szájvlz Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergásse, Nr. 2. iveyekbe« I frt 40 kr.t a legkitűnőbb axer a rsitzos Í0gf4jdalmak-bau. gynladá«oknál, a foghus daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létesó fogkövet és megakadályoz» annak uj képződését; az ingrS fogakat a foghus erősítése által szilárdítja ; * midőn a fogakat és fogliust ininden ártalmas anyagoktól megtisztítja. .1 szájnak kellemes frisseséget külrsilnftz és már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. (I ''»4U -8) valódi Ein Stück Fächer in alleu Karben . . 27 kr. Kine (iaru. Kopf-u. Hriuüna-sebe mit Kammtbauder und Rosen geputzt.....27 , 1 p. Mansch, sammt Kragen 27 , 1 Kopf- o. Taarhent. erbt färb. 27 , 1 Leinen-Sacktuch . . . . -7 , 1 Leinen-Serviette . . . . 27 , 1 Scbildkrott- Haarkam tu neuester Karon.....27 , 1 Krisir- und Staubkamm . 27 , Kine Leinw.- u. Srhlingscheere 21 , 1 Angnt-Diad^m ganz in. srhw Perlen bestickt, d. Allerueue. 27 , Eine lederne (»eldtascho . . 27 , C''affeelöffel am Chinasilber 27 , Aufträge werden gegen Kinseudung dei Betrages oder Nachnahme prompt effectual, Muster franco zugesendet. Kn gros-Kaufer erhalten Rabatt. Die Wjuire unter (¿ar;antie der (Qualität u. Kr h t bei t verkauft. iSici.t onveni-rendes anstandslos retour genommen. Beck''s Grand-Bazar Wien, I., Adlergasse 4. Leinwänden. fl. 1 8t ÖOelliR® V4 breite Webe 13 üo l , 80 , V, . Leinenwel»e 8 10 » * 30 , , r (iarnleinw 8.10 1 " 30 , . - Creasleinw. 8.10 '' oder pr. Wiener Elle J7 kr. Seiden- und Sammtbäuder. Fail oder Noblenr-Seid.'' in alJeu glat t«n modernsten Farben, auch mit íarb. Rűcklbeilen-FüníFiuger-Breit«-pr Wiener Klle 27 kr. Zwei Finger-Breite zwei Wiener Ellen 27 kr. Ein Paar weisse oder gestreifte Krauen- oder Kind.-Kniestrumpf, beat. (¿ual 27 kr Ein Paar Mánner-Socken 27 , Ein Paar Strumpfbänder m. breiter Seidenband-Mascbe geputzt 27 , Ferner weisse Damast-Handtücher. Leinen-Bettceuge. schwereLaufteppiche.Mö-btlgradl, Netz- und Zitz-Vorhänge, echtfärb Pereailiu. türkische Schlaf-rockatoffe, Barchente, pr. Elle S7 kr. Scbafwoll-Kleiderstoffe. Man bittet die Adresse aufzubewtli-l *;4 breite schwere Ripse, Liutr.-Di« en und sich selbe genau zu »erket. ROBEY & Comp. Limited gazdasági gépgyámokok, Lincolnból, Angliában Budapesten, Üllői ut 1-száin, fog-pasta Dr. POPP J. G. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Erei, kénxituién/ a lehelet friaaeaégát ¿a tinrtaaágát fen tartja, azoukivül a fegaJcnak hófehéra^get kfilranuAa aaok romlását megakadályozza r* r^ghuat eróabitt. Dr. Popp J. G. növény-fogpora. -- A fogakat oljr axép-M tiaztitja, hogy annak naponkénti baaa-naiata által nemcsak a kóz''jiiaég.-* logko eltávohttattk, hanem a fogak aománrsa es űuouiaága u mindinkább tftkAlrteábül. <.ra*. ««ab. legnjabbai C Kelaig« által ki»élt«áif Jal kitüntetett, az orvosi kartél aefvizsgált , • Sikeresnek talált eserféleképen kipróbált titkos azer a patkáoysk, búi s at2«i ejt rek, vaka#dok éi svábak teljes kiirtására, (melyet sokfelé meg próbáltak hamiaan ntánorni a árnlni,) hanisitla« inínöségbau Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ur Pécsett Zsolna y Imre és Vilmos urak Kaposvárott: POLITZER R. úr kereskedésében, P eaten SCHNEIDER O. Lipót ntezai keresk«d* aében kapható. (1544_i hádog I frt kia bádog 80 kr. Egyes bádog megrendelése is utánvétel mellett gyorsan teljeaittetik Hölgyeknek nélkülözhetlen ! RAVISSANTE Dr. Lejoaae-tól Párisbao. Kaphatók'' N''agy-KanizsÁu : lielus Jóxnef g.vógyaxe., Knsauberg lliosenfeld, Welisrh, J és Kesselhoffer .1. kereskedésében. Pápán Tsrhepeu J., Kr*zthelye«i : Pfiszterer gyógyszerész, Singer M. Weiss| IÁ. 7.ala-Egers<eg-n : Isóó El, gyógyazeréaz. Kapror.rzán : Werli gyógy-iserész. Varaadon : Malter gyógyszerész. Sümegen : Dorner Kaiét. Szom-I latbelyen: Píllirh Ferenrz és Rudolf gyógyszer. Határórvidéki .Sz.-ürór-l r«n. Kibic E. C. Veazprémbeii : Meyr Tuazkau, ugy Onthard Tivadar fiainál. — Székesfehérvárott ; Legro&nn ▲. Braun J. gyógyee. Lovas Jerényben: Heislar gyogysz. Kalocsán : Horváth IC gyógyszeres«. Kecs-teméteu : Milhofer éa Macbleid gyógysz. Pakson : Elortán J. gyógyaa. kOrmendeu: Horváth J.Somzenrend gyógysz Kaposvárott: Kohn J. lögl, Belus éa Schrőder gyógysz. Saegszárd : Braiisay gyógysz. konyhádon: Kramolin J. Sziget rárótt : Barwarrb, Salamon gyógysz. laján : Michitach St. és Herzfeld fiai, ngy Herzog Ignáczilál. — Pécsett :| Lsoluay W. és E. Zách, Sipőcz gyógysz. Kárádon: Zadaháuazky gyógyszJ Marczatiban: Kiaa gyógysz. — Tolnában : Graff gjogys*.. - Dunaf6ld-| Ivárott Lukács gyógysz. — Szeut-Oy(>rgy6u : Nnthig — Álsó-Leadván [Kiss gyógysz. — Rohonrzon: Simon gyógyszerész uraknál. Csak a hivatalosan megvizsgál*, méregmentes tiszta éa teljesen ártalmatlan ravissante bir azon erov««l, az emberi bőrt mii^ieu sétti-léstól megmenteui, utóbajoktól megóvni e« szépxéget s örök iQusigot biztosítani. Ha a Ravissante naponkint egyszer az ujjbegygyei az arrzra. vagy mai testrészre dörzsöltctik már a törülközés után tapasztalható a maj.1-i.em csodálatos hatás Az arezon támadt rán-cz.»k és himlőbelyek elsimittatnak — a Ra-vIssaRte ifjn arexszint idéz elő. a bőrt fehé riti. Irishiti és tinomitja; eltávolít legrövidebb idó alatt sxepiöi, májfoltokat, orrvörösséget s a bőr minüen tisztátalanságait Már az első kísérlet utan elbatárorzák a t hólgyek. jövőn- csupán csak Dr. LEJOááE v)-lághirü ..Ravissutr -ját haszuálni. Egy üvegtok ára 1 trt 50 kr. Kapható nagyban és kicsinyben Budapesten : Dr. LKJOSSE fóraktárában, király utcza 15. I. 19. Legnagyobb gazdasági gépraktúr Budapesten, állandó g é p k i á I I i-t á s, készletben található. SorvetŐ-QÓpek különösen magyar viszonyoknak megfelelő k ö n n y Q 2 közönséges 16: által húzható, rendkiviili tartós és egyszerű 13 soros vető-gépnek ára Budapesten 320 o. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható. Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépek. Lógereblyék és szénagyfijtók rendkívüli olcsó áron. Világliirfi Robey féle fekvő és hordozható gőz gépele Gőz-ctépiő-gépek Patent vasrácsával ^ vasgerendával a legtökéletesebb cséplő ^ép a világon, mely minden más hasonló czélra kés/.ült gépet, - munkaképesség, minőség és^ t a r t ó s á g tekintetében falaimul. Kézi csépMniépek, lójárjányok és lovas cséplő-malmok, szecskavágók, sze lelő és konkoly-választó rosták és minden más a gazdasági gépsz&kmába vágó eszközök. N. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. NN. BB. Megrendelésekot kérünk közvetlenül hozzánk Robey & Comp. Limitedhez Budapestre cziuiezni, inivel sem Zalamegyében, ttm Vasmegyében tőlünk gépek eladására mogbizva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szál iit hatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli használt gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek. (1569—13, 50 forint jutalom adatik annak, ki aalirottnak szászországi Berthel Károly életbenléte-, vagy elhalálozásáról határozott fölvilágosítást ad; 48 éves, zömök, vörösszókés baju. Mintegy 7 év óta Suhopoljeben, Slavoniában tartózkodott, elhagyta ezen helyet anélkül, hogy megmondta volna : hová megy. Ernst- Berthel, (1013 2) Wipplin •erurasse in Wii-a OOOOO» mm m. ¿¿;azdasá<íi gvp^yáros "j- az 1873. bécsi világkiállításon a iegnagyobb úgymint: haladási ésérdem-éremrael kitüntetve, Bécs, Favoritén. Erlachgasse 22. ajánlja kitűnő szerkezetű 6arett féle sorvetö-gépeit. melyek a legojabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják. Továbbá készleten tartatnak : Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel, járgány nyal, vagy anélkül. Járgányok és járgány-cséplőgépek. Hornsby-féle gabonarosták UNiillier-féie legczélszeriibb konkolyt! sz ti tó gépek és ilyenek PernoiiaHéle szerkezettel. Richmond <ft Ctiandler-^éle. ugyszinte eredeti angol Bentall féle szecskavágó-gépek, kukoricza-morzsolók, kézi-, ló- és gőzerőre. Répavágó és répazuzó gépek. uriő és daráló malmok gőzzel, járgány nyal vagy kézzel hajthatók, ZUZÓ malmok sat. sat. Kitünó anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a Szombathelyen, főtér l. sz. a. (1575-6) lévő gépraktárban. " (1589-7) IiOBKY & Comp, Limited Budapest Wtjdits József lap- ós nyomdAtalajdonoe gyorasajto ayom^sa, Nagy-Kanizsán. AG1 -KANIZSA, iH/6. márcítns 14-é Tizennegyedik árfolyam. 1. EMtotnl ir á frt. -ten írre :el erre .... 4 , lojj-yon evre «wtwi i« icr. Hlrdetese* 6 hasábos petitsorban 7, muudicor 6 > mtaáta további »őrért 6 kr. íYLLTTÉRRRN lornnaiot 10 krert vé- :ctne* fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 50 kr. fizetendő. f I Jegye i ainden j külftnf iQ előbb: -SOMOGYI KÖZLÖN | lemenv elt , előfizetések, jj j! reclamatiók tat a sxer-j j kesztő-kiadófcos bérmentve íntésenaók: NAGY-KANIZSA '' Takarékpénztári épület, | földszint ji Bérmentetlen levelek l| csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. I. ¿siratok vissza nem k Oldatnék. 1 L Jzii Nagy-Kanizsa várt« helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai ügyvéd egylet'', a ..nagy kanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagy kanizsai takarékpénztár'' a „zalamegyei általános tani tó-testület % a , Zala-Somogy gőzhajózási reszvónytársulat s több megyei ós városi egyesület hivatalos órtosttije. Heieíikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes íartaliuu lap* Felhívás a szentgróthi kerületi eddigi Deákpárt választó közönségéhez ! Tisztelt elvbarátim! Az országgyűlési képviselők választásának ideje közeledik. Ha valaha, ugy most varja el tőlQnk a baza, hogy zilált pénzügyi helyzetünk rendezése, szellemi és anyagi jobblétünk előmozdítása s végre a takarékossággal párosult reformok keresztülvitele tekintetéből egyesüljünk. Mi, kik eddig mint egy ember tömörültünk azon zászló alá, mely az 18G7-iki kozjogi kiegyezést eszközölte, az ujabb országos pártalakulás közepette is elfogjuk találni azon irányt: mely után haladva csakis oly kormányt támogassunk, mely szeretett hazánk jobblétét haladéktalanul előmozdítani képes. Nehogy azonban akár a változott viszonyok, akár egyes személyek miatt, apróbb csoportokra oszolva, biztos többségünket, a közjogi ellenzék kezeibe jutassuk, szükségesnek látom, hogy egy értekezletet tartsunk, melyen a jövóbeu követendő magunk miheztartását megállapítsuk. Ugyanazért felkérem az eddigi Deák-párt tagjait, hogy folyó évi márczius hó 23-án Szent-Gróthon a nagy vendéglő termében tartandó értekezletre reggeli y órakor megjelenni szíveskedjenek. Kelt Mihályfán, márczius 7-én 1875. BESSENYEY ERNÓ m. k. a »reiiigrótbi keiUlet eddigi Deákpári elt.bko Hogyan lehet az országos költségtervben mutatkozó 19 millió Jorint hiányt fedezni anélkül, hogy adófelemelés létesíttessék. Ha körültekintünk egyes járások adóhátralékára, igy ezeket összegezzük az egész országra nézve, ugy kétségtelenül belátjuk, hahogy ezen kintlevő hátralékok beszedetnek, ugy nincs reá szükség, mikép akár adó felemelésre, akár ujabb adók rögtönzött behozatalához a kormánynak nyúlnia nem kellene, mert az adók ós illetékek hátraléka majdnem egy évi összes adó alapot képez, tehát ha ezen összeg bevételeztetik, meg lesz a fedezet, de még azon felül is marad oly tekintélyes összeg, mely a catasteruek még ez év folyama alatti megkezdését lehetővé teszi, minek életbeléptével nem adóemelés, de igen adókevesbedésre van kilátás egyes tulcsigázott adónemeknél. Igaz ugyan, hogy az adóhátralékra nézve azt lehet mondani, hogy az nagy részben bevehetetlen, én azonban ezen véleményt nem osztom, sót azt mondom, hogy egy fillér sincs bevehetetlen, mert minden község első sorban a községre kirótt adó összegért felelős, igy tehát, lia a hátralékos adójának megfizetésére képtelenné vált, fizesse azon község, melynek kebelében ezen állapot beállt, miért nem iparkodott évne-gyedenkint az adót a fizető féltől ha másként nem, végrehajtás utjáu megfizettetni és bevenni, hisz ha ezt teszi, most csak ''/4 »évi adótartozás megtérítésére kötelezheti, azt pedig oly egyén után, kinek birtoka nincs, nem nagyba kell megtéritni, mert hisz ezen adó amúgy is csekély, - de ha ezen hátralék többeknél pláne a községből elköltözőitek utáu létezik, ugy ez már súlyosabb, de tárcza. _ e Fölkeresnek olykor ... Fölkeresnek olykor-olykor Azok a szép régi álmák, Míutha most is karjaimban Átölelve tartanálak Visszajőuek mait ¡dónak Boldogsága, szenvédési Szerelmemnek els&télUlt Napvilágáról beszélni ! Mintha most is csókjaidnak Édes balzsamára ráruék, — Suttogását ajkaidnak Míutha most is hallanám még ! Kéz a kézben, ajk az ajkon ! — — KI mosódott régi álmák, fi mégis —'' — mégis, iniutha újra Karjaimba tartanálak ! Újra érzem láng hevét a Mindenható szerelemnek. — Lelki-m minden gondolatja Újra kebleden pihen meg! Van-e pereae életednek Mely nyugalmas álmát hoz rád t ! 8 álmaidban eljut-e még Emlékemnek árnya hozzád ? '' Vasry ha olykor. elmerengve Félig alva, félig ébren. Kimerülsz az ábrándképek Vadhullámos tengerében ! Látod-e a szellem árajrat Ott bolyongni elhagyottan; Hallod mint sir, mint sóhajtó* Tompa, néma fajdalomban ? ! ! Vagy ha lelked fáradoitan Csendes pihenésre készül, Nem rettenaz-e fftl olykor, a Multak fájó • oilékétől ?! ! És ha néha kttrUlftttrd Titkos szellfik játszadoznak. S lecsókolják arrzaidról Kőnyüjet a fájdalomnak Jut-a vájjon még eszedbe Emléke a mult időnek, Ha elődbe képzelmnid Fényes tündér álmot szőnek ? 11 Ha, — miként én — te sem bírod Felejteni a multakat, Ugy legjobb les* mindkettőnknek Lenn, a hfivös tmntok alatt l várhalmi kálmán. ezt is a község tartozzék megtéríteni, visz-keresete fenn hagyatván azon elöljáróság ellen, mely könnyelműségének köszönhető, hogy a község a megtérítésre kötelezett, mert ha a község figyelemmel kiséri a megtelepedést, ugy a megtelepitendótől adónyugtáját bekéri, ha ezt mutatni nem tud — azon hatóságot, honnét elbocsájtátott, az adóügy érdekében értesítvén, a különb ség elintézve lesz. Mig ezen intézkedés folytán a hátralék adó, mint biztos jövödelem az állam kiadásait fedezendő alap lenne, addig az innét felmerülő felesleg a catasteri előmunkálatok fedezésére fordítható, mert a catasteri felmérés 1864. évben foganatosíttatván, azon kész munkálat most a történendő változás keresztülvezetésével egyetemben felülvizsgálandó és az adó alapjául elfogadhat) volna, azon vidékek pedig, melyek még helyszínelve nem voltak, azok helyszinelendók lehetnének, igy ezzel eléretnék azon ezél, hogy a földadó alapja megteremtetvén, jövőben a szabályos nyilvántartással örököd és biztos támpontul szolgálván, lehetséges vol-. a kormányzat ujabb teher kirovása nélkül. Ha valaha most van az idő az alapos átalakulásra, hisz most a két egymással a közjog tárgyában ellentétben álló párt a kormány mellé mint szabadelvű párt sorakozván, valamint bent az ország szivében erre, mint biztos támaszra számithat a kormány ; ép ugy, mint a vidéken támogatása biztos levén, bátran haladhat a reform terén. Hogy állunk a szóllódézma váltsággal, azt ezúttal megmondani nem tudjuk, de sejteni lehet, hogy e téren is a kormánynak a hiányos bevételek folytán az évi szükségletet fedeznie kell, itt hasonlókép a hátralék- nak szigora behajtása kell, hogj fogaaato sittassék, mert még vágynák olyanok, kik 1868. év óta egy fillért sem fizettek, tehát az ezen osztályba nyert reáfizetés a közös pénztár javára lesz megtérítendő és a fedezetlen összeg törlesztésébe fordit&ndó. KOVÁTS. Fehér Sándor szabad, sorvetést kapáló gépe. Hogy sok és tiszta gabonát termelhessünk, fófeltétel az, hogy a jó erőben levő bevetendő föld alapos előmivelet által jól elkészíttessék és hogy a soros vetemény, fejlődése közben egy vagy többszörös olcsó megkapálása által a gaztól tisztán tartassék. Ily mtklon a termék legtöbbje a legjobb és legtisztább minőségben éretik el, mi által megkímélhetni a választó gépek beszerzése és használata költségeit, mert a gabona ily -képeni ápolás folytán a gaztól tisztán marad. Ami termő erőben gazdag földünkkel sor vetés által véghetlen sok vihető ki és tapasztalat által bebizonyult, hogy 3 éven át egymást követóieg búzát buza után a legjobb eredménynyel vethetni anélkül, hogy a föld termő ereje jobban kihasználtatnék, mint mikor tengeri után vettetik a buza ; inert a tengeri ugyanazon -- igazabban azonban még több — ásványrészt von el a földtől, mint a buza és közelítőleg vehető, hogy ha a föld és a vetemény, buzat buza utáni vetésre, nem gazasodik el, sok gazda sok éven át csakis az értékteljes búzát termelné, a mit tényleg cselekszenek is mindaddig, mig az eredmény sikerdús. Habár azon öntudatban vagyok, hogy ily egymást ért vetés a theoretikai fogalom- A nők s férfiak összehasonlító psy-chologl&jának rövid vázlata. — Irta : Jenxxiy Géza. — (Folytatás.) A női szenvedély erőaebb, de nyugodtabb, a férfi szenvedélye ellenben hatályosabb eredményeiben rombolóbb. De bár látszólag a férfi s női szenvedély különbözik is egymástól, alapjában mégis mindkettő ugyanegy, csakis a külr s£ nyivánulás tekintetében térnek el egymás-tói. A férfi szenvedély egész rut meztelenségében tör elő, durva erőszakkal támadja meg a lelket, a női lelkek gyengédebbek, csábítóbbak : de annál veszélyesebbek. A természet a szenvedélyek leküzdésére két erőt adott az emberiségnek, a férfinak as észt, a nőnek as erényt A szenvedélyek csábító ördögétől tévútra vezetett, as édes kéjben me- rengő, vagy a szenvedélyek örök sötétségében tapogatódzó férfit az ész világító csillaga kalauzolja ismét az élet czélboc vesetőt ösvényéhez. A nő erényével diadalmaskodik szenvedélyem, az erény védszelleme, mely a lét csalékony játékai között megóvja a bukástól, az erény azon szikra, mely szivében a szeplőtelen érzelmek szent tüzét kialudni nem hagyja. Asakaratotilletőleg a nő és férfi különösen eltérnek egy mástól, mert a nőt e tekintetben a gyengeség, a férfit a megfontolás, küzdés s a szilárdság jellemzi. A férfi értelme világító fényénél haladva, mitől sem riad visz-sza, sőt a veszély píllsnatában akarata egész hatalmát kif jtve, ereje tudatában küzd, hogy czélhoz juthasson, a nő ellenben kétes pillanatokban gyengesége érzetében a kétségbeesés könnyeihez folyamodik. Sokan annak egyik fűokát,bogy a nők a tudomány terén kitűnni nem képesek, női akarat gyengeségében keresik s nem minden alap nélkül, mert — talán felesleges is mondani, hogy — annak, ki a tudomány terén a győzelem zászlóját akarja lobogtatni, határozott szilárd akarattal kell birnia, hogy leküzdhesse ar elébe gördülő akadályokat, már pedig s nők csak szeretnének akarni; de valóban akarni nem tudnak s a czélt, melyet hosszú küzdelem után lehet elérni, fáradozásaikra nem tartják méltónak, pedig épen a tudomány azon talaj, mely csak hosszú fáradozás s kitartó szorgalom után termi meg édes gyümölcseit. A női s férfi akarat már kiindulási pontjára nézve is elüt egymástól. A férfi akarata az ész törvényeinek hódolva érzelmes, tevékeny és kiható, a női akarat as értelmek pillanatnyi benyomása alatt állva, inkább passiv, mint activ. As akaratgyengeség testvére az álhs- t a 11 a n s á g. A férfi, ki terveinek irányát előre kijelelve, meggondolva lép a cselekvés terére s ritkán engedi magát a hiu ábrándok által elcsábíttatni, hanem czéljáhos vezérlő uton ssi-lárd léptekkel halad; s fáradalmak s veszélyekkel daczolni tudva, ritkábban esik az ingatagság hibájában,mint a nő, ki tevékenységét ezer aprólékos tárgyra pazarolva s j legkisebb akadályok, vagy fáradságokról visszariadva komolyan megfontolt elveknek ritkán hódol, hauem többnyire a vak véletlenre épit, miért is az élet pályáján többször elbukni kényszerül, mint a férfi, ki akaratának szilárdságával diadalmaskodik a nehézségek- s a veszélyek felett, vagy ha érzi, hogy ereje ennek legyőzésére elégtelen, kerüli azdkat, mig a nő mondhatni inkább keresi, mint kerüli a veszélyt, mint mindenütt ugy a váltságos pillanatokban is érzelmei vesérelik, nála az érzelem nem az eszme támogatója; dd annak elnyomója, ez az oka, hogy gyakran a nő Ingszebb eszméinek kicsi sajkája az érzelmek hánykódó tengerén a megsemmisülés sziklájához sodortatnak; a férfiaknál ellenben nem ritkán as érzelem hiánya teszi a legszebb eszmét kivihetetlenné. Mert az ész világítja be ugyan a tudás útját; de az érzés az akarat össtönsője, a cselekvények valósításának fő rugója. Ha valamely nagyszerű terv vagy vállalat lélesüléaének végoksit fürkés»*sük,ason meggyőződésre jutunk, hugy azokat az ész, az aka-ratszilárdság, a kitartás s az érzetnek össse-hatása eredmény este. A történelem birodalmak alapitóiban, magasztos eszmék valósitóibso csak mai ellenkezik és a gyakorlatban folytonosan nem is követhető de tekintetbe véve jelen nyomasztó \ iszonyainkat, azt gondolom, nem nagy hibát követtem el, ha a t. mezőgazda közönséggel egy módot. - mely nem uj - ismételve közlök- • melvszerint bizonyos körülmények között könnyen segíthet magán az ember. S e mod . alkalmazása a szabadalmazott kapáló gépnek.melynek előnyei a követközökben állanak. Íj Egyszerűségénél frfj?-va a legigénytelenebb napszámos is minden akadály nélkül pontosan vezetheti. 2) Olcsóbb, mint minden angol kapáló gép. 3) Az én kapáló gépem ép oly szigorú pontossággal vezethető kettős, mint egyes vonó állat használatával, mi másnemű kapáló gépeknél csak jól begyakorolt és lelkiismeretes munkások által vihető ki. 4) Az én kapáló gépem irány adása közvetlen a kapakések előtt történik és az irányadó egyén folyton figyelemmel kisérheti a kapakések működését, mi által nélkülözhető egy második, mas kapáló gépeknél hatul menó egyén. Budapest. 187ö. február hó. FEHÉR SÁNDOR. J e g y z. Ezen kapáló gép kapható Fehér Miklós gazd. gépüzletében, Budapesten,'' üllói ut 12. sz. Köztelek, az orsz. urazd. Egyesület épületében és Bécsben. 111. Pragerstrasse 13. Hotel Hungaria. Ara 4 buzakapáló késsel és 2 tengeri ! kap. késsel összesen 100 frt o. é. ha már boszorkánysággal nem vádoljuk is. És miért oly magába zárkozódott, hallgatag. Most már mégis szelídebben fejezte ki magát Pál gazda. És hiszem, hogy még jobb véleményre is fog ön jutni K. Mihály irányában. Hogy ö hallgatag ember, az igaz, meglehet, hogy a sors mostohán bánt ő vele is fiatal éveiben. Hogy talizmánya van, azt megengedem, de nem olyasféle, minek a tudatlanok ter-méazet feletti erőt vagy hatast tulajdonítanak. De menjünk át Kendi Mihály ékhoz — úgyis megígértem neki, hogy meglátogatom b tőle majd megtudhatjuk miféle talizmánya- vagy miféle bűvmestersége van. Tartsou velem Pál gazda is. Nem vagyok járós házához — mondá Pál, nem állhatom ki azt a hideg arczot, de ha tdö uram el nem árul, hogy nyilatkoztam felölt: előbb — talán mégis átmegyek, talan megoldódik annak a hallgatag embernek a nyelve s valamit kitudunk tőle vagy előbbi életéről, vagy bűvös szereiről. - Hát csak kíváncsi Pál uram — monda h lelkész, hogy mit hallhat Mihály tői, — jele, hogy meg is érdekli ez az ember kegyelmedet. .Mi tagadás benue, nem bánnám, ha megtudhatnám tőle magától bűvös mestersége miből áll. — Gazdálkodási mesterfogásait érdemes is «''Isujátitani — mondá a lelkész, mert ki nem szeretné, ha gazdaságát jövödelmezőbbé teheti. Tehát menjünk át Kendi Mihályékhoz. A beszédet tett követé. A lelkész és P.tl gazda átmentek Kendi Miháiyékhoz. A gazda épen az istálló körül foglalkozott fija és szol- 31 iben allt Mihály bácsi boszor k áii > sása? (Folytatás.) Engedjen meg Pál gazd i, hn K-udi Mi hálv mellett kevés szót emelek. Iv-mli Mihály oly''ember, kinek becsületéhez a tzó n*m fér. En nemcsak egy jó tulajdoni ismert, m lel benne, hanem munkásságán kivül takarékos, igazságos fi minden dic-svágy nélkül a jó ügy mellett buzgolkodó egyéu. Hogy tudja őt los-vénynek öu mondani ? ki áldozott legtöbbet az ujonan épült iskola építésekor is V A kiBded-ovoda felállításánál is ¿neki köszönhetünk legtöbbet. Az egész különczködése abból áll, hogy gazdálkodási mód szerében nem ragaszkodik a régi elavult szokásokhoz, hanem saját elveit és fogásait követi a legnagyobb pontossággal es szigorú következetességgel. Boszorkánysággal pedig hogy meri vádolni, uem átalja-e Pál gazda ez egvügyü és babouás beszédet én előttem elmondani, ön mint iskolázott ember tud hatná, hogy nekünk raagvarokuak az előtt 7 száz évvel volt egy bölcs királyunk, Könyves Kálmán, ki már akkor nem hitt boszorkányokat, el is törölte a boszorkányokról szóló törvényeket. Azt tanultam és hittem is előbb idő uram. hogy nincs boszorkányság, de Kendi Mi-bálv gazdálkodása körül tett tapasztalataim az ellenkezőről győznek meg. Lehetetlen, hogy Kendi Mihálynak valami bűvös mestersége *agy valami csodahatásu talizmánya ne legyen, férfiakat tisztel, mig a nőkről, — jeleül annak, hogy az értelem magasultsága s az akaratszi-lárdság tekintetében tőlük messze állanak — alig van valahol említés téve. A férfi activ tevékenysége tervet készít s ezélul a messze jövőt választja, a nő ellenben érzelmei szentélyébe visszavonultan, nem gondolva a mult emlékei s a jövő reményeivel, a jelen boldogságának él. De nem Í6 hivatása a nőnek, hogy a tudomány küzdelemteljes pályáján tündököljön, arra utalta öt végzete, hogy felgyújtva a tiszta érzelmek szent tüzét szivében méltósága leghatalmasabb támaszát: az erényt ápolja, a férő ellenben a tudomány tá-t;as terére utaltatott. .A férfi geniusa az ész, a nőé a tiszta gyengéd érzelem." Az érzelmeket a psychologok érzetek s érzelmekre osztják, az előbbi alatt az önérzeten alapuló 8 az érzéki életre vonatkozó érzetek, az utóbbi alatt pedig a szellemi érzetek, melyek a lélek öqcselekvősége folvtán ébrednek értendők. Az érzéki érzetek születésünk első pillanatától, létünk utolsó perczeig tartanak, minél ingerlékenyebbek az idegek, minél feszültebb a rájok irányzott figyelem, annál hatályosabban jelentkeznek, innen van, hogy az ingerlékenyebb s gyengébb idegzetű nők, kik majd minden figyelmüket szivükben táplált érzelmeiknek szentelik, sokkal érzékenyebbek, mint a férfiak. A nő feszült figyelme minden pillanatot ki tud zsákmányolni érzései kifejezésére, érzelmei sokkal hatályosabban nyilvánulnak, mint a férfiaké, gyakran egy mozdulatuk,egy pillantásuk több érzést árul el, mint a férfi érzelmeit nyilvánítani akart) tetteinek, vagy szavainak hoaszu sora, sőt nem ritkán még szivük hazug érzéseinek is oly külsőt képesek adni, minőt gyakran a férfi legigazabb érzelmei sem nyerhetnek. Az önérzeten, vagyis a szellemi létezés érzetén alapuló szellemi érzelmek, melyek lelki erőink hatalmának felismerésével veszik kez-detöket, aestheticai értelmi s erkölcsi érzrl-mekre oszlanak. Az erkölcsi érzelmek legfenségesebbike a szeretet. Az emberiséget léte első pillanatától a szeretet kimagyarázhatlan érzelmei vezérlik. A gyermek, nem keresve szeretetének okát v»gv társrvát, szereti azt, kitől viszont szerettetik. <"■ gondnélkül, a férfi lelkéből, a nő szivéből szere;. A női érzelmek között legédesebb az anyai szeretet. Ki tudná elősorolni mindazon kicsinyes gondokat, amaz önfeláldozást, inelylyel az anya élte kincsét a legcsekélyebb bajtól is megóvni igyekszik s mindezen fáradozásai közepett mégis oly kimondhatlan boldognak érzi magát? Keble puha vánkosain ringatja a csecsemőt, vezetője a szenvedélyektől csábított ifjúnak, tanácsadója a higgadt férfinak. Születésünk első pillanatában az anya öröm könnyei fogadnak s ezerszer boldog az, kit léte utolsó perczeig az anya gondos szeme k isér! A gyermek boldogsága az anya öröme ; de leirhatlan az anya fájdalma, ha fáradozásai nyomán az öröm s megelégedés virágai helyett a bánat s a gyermekr hálátlanság éles tövisei teremnek. Mert ne higyjétek, hogy ez érzelem mindig boldogít, .rózsaág az anyai szeretet, — úgymond B. Eötvös J. — melynek néha nincsen virága ; de tövisei soha eí nem maradnak, melyeket még akkor is megtart, ha 7«''»ld lombja s virága az utolsó levéog rég lehullott V (Vége köv.) \ gája szinte marhák etet«*5™1 2'' de amint meglátta Mihály mm érMktl, azonnal sietett elébök és egész illedelemmel fogadta vendéereit házába. . ,__ Ne nehezteljen reánk Mihály gazda hogy dolgaiban feltartóztatjuk - kezdé beszedét a lel kész,de önt bármikor látogatom is meg,m»n: dég foglala tosságban érem. Ugy hiszem, követi ön ia a közmondást : „gazda szeme hizlalja a marhát." Igaz - felele illendőséggel Mihály, hogy fiam és a szolgám pontosan járnak el utasításom szerint a marhák etetése körül; de mar annyira természetemmé vált szemmel kisérni marháim etetését, hogy mikor csak szerét tehetem,el nem mulasztom,hogy magam is utána ne nézzek. Eközben megkínálta vendégeit, mint a magyar vendégszeretet hozza magával leüléssel é» jó magyar dohánynyal, ámbár ő maga nem nagy dohányos volt, de vendégeivel együtt ő is reá gyújtott. Megígértem önnek gondnok ur — szólt a lelkész, hogy faiskolánk czélszerü berendezése ügyében önnel szót érlek és meglátogatom önt. íme be is váltottam szavamat, de az ügy-fontossága meg is kívánja, hogy az ember komolyan foglalkozzék veje. Látja gondnok ur, a jól kezelt faiskola községünknek ezerszeresen fogja vissza fizetni haszonnal azt a gondot és fáradságot, mit reá fordítottunk. Határunkban mennyi a vízmosás horhos haszontalan földek, melyeken még marháink sem legelhetnek, ezeket mind bekellene fásitani oly fákkal, melyek hasznosak és hamar nőnek, milyen a kőrös-, hárs és nyárfa. Utódainkról is gondolkodjunk, mert mi még csak eltüzelgetünk valahogy, még kaphatni urodalmi erdőkbeu, noha már itt is jó magas áron, de majd utódaink, gyermekeink, hogy jutnak majd a fához. Ók fognak ám lakolni az apák hanyagságáért, ha nem gondolunk reájok és a befátitást elhanyagoljuk. De a szelid gyümölcsfák nemesb fajait is minél nagyobb mennyiségben kellene plántálnunk. Közel a város, hol minden jobbféle gyümölcsöt könnyen lehet elárusítani, ebből is mily szép jövödelmi forrást képezhetnénk. Hiszen Ön ezt saját tapasztalásból is tudja. Ki vesz be több pénzt a gyümölcséért, mint ön Kendi Mihály, pedig gyümölcsöse még igen fiatal, de ugyebár midőn ön gyümölcsösét plántálta, nem restelt elmenni még a hatodik község ellen is, hogy nemesb fajú oltógalyakra szert tehessen. Tanítónk is buzgólkodik a faiskola körül, ő is szivén hordja az utódok jobb jövőjének gondját. De ő csak egy ember, még ha tanonczait is segédül használja, mégis sokra nem mehet, kell Uhát, hogy gyámoliteuk. Faiskolánk tervét ő már ki is dolgozta, mely-szerint az első szakaszba a nemesítéshez szükséges alanyok és vadonezok magvetés és dugványozás által szaporitatnának, második szakaszba sűrűbb sorokba a nemesitett cseme ték kiültettetnek, harmadikba a haszontalan földek befásitásához való kőrös-, hárs , nyár , eper-, és más gazdasági Iák, vetés és dugványozás által neveltetnének, negyedikbe pedig mint állandó helyre azon nemesbfaju gyümölcsfák (illettetnének, mely mint anyagfák a nemesítéshez oltógalyakat szolgáltatnának, melyeken az iskolás gyermekek a czélszerü fanyesés módját is gyakorlatilag tanulhatnák meg. Szép a terv ; de még szebb lesz, ha valósul. (Foljrt. köv.) Helyi hírek. — Keszthely, márczius hó 11. 1875. Engelbrecht Károly ur, a keszthelyi magy. kir. gazdasági ♦anintézet jeles és szakképzett tanára nincs többé. A gyász s temetés, — melyen az elhunytnak tanártársai s összes tanítványain kivül a városi tanács, a kir. járásbíróság, a járási szolgabiróság, a helyben állomásozó cs. kir. 4-ik huszár ezred Keszthelyen levő tisztikara (teljes díszruhában) a gymnasiumi tanárkar, a polgári, felső nép- és elemi iskolák tanitókara és tanuló ifjúsága, a helybeli polgári olvasó egylet tagjai, a dalegylet s az uradalmi tisztség is részt vettek, — tegnap, folyó hó 10-én délután 4 órakor kisértetett örök nyugalomra. Élte delén, 39 éves korában törlé ót ki a halál az élők sorából s szakitá meg munkássága további folytathatását. Hogy mennyit fáradozott megboldogult a tanügy terén — melynek lankadatlan buzgalmu és tevékeny munkása levén — tanúskodnak róla többféle könyvei, bizonyságot tesznek erről tanítványai is. Hűlt tetemeit a gazdasági intézet hallgatói, kik benne egy hőn szeretett tanárt vesztének, vitték a temetőbe az örök nyugalom és béke színhelyére, hol Mezner Jenő ur, 2-od évet hallgató — tártai nevében — következő megható beszédet mondá : A legmagasabb emberi észszel sem kikutatható isteni bölcsesség változhatlan határozata szerint minden született lénynek meg kell halnia. Ezen kikutathatlan legfelsőbb határozat folytán tehát a születés oka a halálnak, ez pedig következménye amannak. Fussuk keresztül a történelmet, váljon tanúbizonyságot tesz-e ez állitásom valódiságáról ? Az ős idők jámbor ősze, az istenség kiválasztott férfia, kinek lakában ur angyalai megjelentek, az ájtatos Ábrahám a halál martaléka lett. — Romulus ét Remua, kik a római nagy birodal- mat megállapították, kik hős cselekvényeikkel egy nemzetet slkottak, mely nemzet a todománv és müvéssetben még nősig is ragyog eiőttünk elvesztek. — A világot megboditsni igyekezett b''iszke elsó Napoleou a kérlelbetlen halál áldó zatául esett. — Árpád, e szegény, sokat zakla-tott magyar haza megalapítója, minden vitéz-sége daczára a halál martaléka lett, sőt Kri«z tus Jézus, az Isteuség választott fia, ki erkölcstanával a világ erkölcsiségének uj, még most * fnnállo magasztos irányt adott, mint ember a keserű halál áldozatavá lett. — Kedves hal''., -tunk is tehát, kinek gyászos ravatalánál tiszteletből megjelentünk, az isteuség változhatlan törvényének esett áldozatául. — Ne várják tő lem tiszteltjeim azt, hogy e jeles férfiúnak * haza, az irodalom és oktatás terén szerzeu szak tudományi magasztos érdemeit itt elsoroljam-erre fiatalságom és kevesebb tudományom nem adhat erőt, - mondják ezt el azon érdemes fér fiak kik vele a nyilvános téren vitatkoztak számlálják el azon szakavatott egyének kik mint ítélő bizottmány! tagoka nyilvános''kiai-litasoknál határozó, döntő szaktudományi *za vazatát hallották ; csak azt engedjék meK tisz-teltjeim, hogy.magam és körültem álló társami nevében itt ünnepélyesen a hálás kegyelet zálogául kimondhassam, hogy mi e jeles féi fiúban oly unart vesztettünk, kinek tapintatos és megragadó előadása a szaktudomány elsajátitá sat igen megkönyitette nekünk, kiben agjLztó körülményeinkben tanácsadót, egyébkint pe dig odaado, leereszkedő barátot, elkeseredett szivünkről erővel eszakasztottat vesztettünk. - Hatalmas Isten ! ki egy angyali jóságú nőt, paratUn auyat támaszától megfosztottál! vedd "í* i kfVe8 *eremtményt, rendelj neki kipótolhatlan fájdalma közt felmerülő a* galyos körülményeiben tanácsadót, vedd ápo lasod ala ártatlan árváit s rendelj nekik oTv kegyeletes férfiakat, kik elvesztett, éretett atyjuk helyet lehetőleg pótolhassák. Véere te kedves halott, hozzád, még mielőtt a nehéz ío d tolunk, - k.k rajongó szeretettel és tisztelettel ragaszkodtunk hozzád, - véglegesen eg7^ár8zót akar°k - abból áll, hogy holt tetemeid felett a nyuga-lom es béke angyalai őrködjenek, a tudományos munkában kifáradt tested háborithatlan nyugalomban nyugodhassék és az Isten ki-apadhatlan jósága őrködjék hamvad legkisebb pora fo ött is mind örökké - és mosl Isten veled !!! — Gyászhír. Pitterman Károly köztisz teletben álló keszthely városi polgár, olvasó-egv-leti 2-od elnök folyó hó 11-én élte 68-ik évében agyvelő-gyuladásban elhunyt. Hült tetemei folyó hó 12 én délután 4 órakor tétettek a helybeli Sz.-Miklós-féle temetőbon örök nyu galomra. Áldás és béke lebegjen hamvai felett! ! — A zala-egerszegi ügyvédi kamarának a már közlötteken kivüli tiszti kara: Titkár : dr. Czinder. István, ügyész : Horváth József, pénztárnok : Pamer Antal, választmányi rendes tagok: Nagy Károly, Hidegh József, Isoo Alajos, Háry Sándor, Takáts Alajos, Isoo Ferencz, Tóth Lajos, Hegedűs József. — Áthelyezés. Lovaghy Ferencz kir. adóhivatali pénztárnok Letenyéről Kézs-markra helyeztetett át. — A .Franklin-Társulat* könyvkiadói tevékenységét újból egy .Olcsó könyvtár" czimü füzetekkel tanúsítja; a vállalat első füzetét .Dorottya" vagyis a dámák diadalma a farsangon" czimü furcsa vitézi versezettel nyitámeg. Irta Csokonay Vitéz Mihály. Ara 20 kr., a második kettős füzet Bret Parte kaliforniai beszélyeit tartalmazza Beíényesv Gábor jeles fordításából. Ára 40 kr. Különösen a népkönyvtárak számára olcsóságánál fogva is igen alkalmas vállalat. — Felhívás. Folyó hó 4 én Boor Lajos z.-szt.-gróthi ev. tevékeny néptanító 10 évi sikeres működése után légcsősorvadás következtében jobblétre átszenderült. Hátrahagyott leg nagyobb nyomorban az özvegyen kivül 5 gyá moltalan árvát, kik közül egyik siketnéma, a másik gutaütött. Felkéretik minden kartárs és emberbarát a szegények sanyarú helyzetén némi kegyadomány álul enyhíteni. Szíves adakozásokat, ha még oly csekélyek is, legmély > b hálával elfogadja a hátrahagyottak részére és nyilvánosan nyugtatandja Geszner Bertalan Z.-Szt.-Gróthon. — Hymen. Folyó hó 8-án jegyet vál tott Lakenbacher Pinkász szt.-gróthi kereskedő ur, a szellemdus Singer Málvin kisasszony nyal Szombathelyről. — A veszprémi növendék papság tevékeny pPázmánykör-"ének ez évi tagjai foly -tatják dicséretes irodalmi működésüket, kibo-csátván a következő megrendelési felhívást,mely Dr. Robitsch Mátyás egyháztörténelmének má-'' sodik kötetére szól. Midőn tavaly megrendelési fölhívásunkst ki bocsátottuk, oly egyháztörténelmet ígértünk a mélyentiszteft közönségnek, .melyben a szeplőtelen vallásos érzelem az ok-mányozó historikus lelkiismeretességével, a tények fölsorolásánál tanúsított szoros logikai rend az események egyszerű s így könnyen érthető elbeszélésével as egész mfi folyamán karöltve járnak." Azóta egy év tűnt el, sa mű első íele megjelent, a mélyentisztelt közönség kézé- ben van, megítélheti tehát, vájjon túlo«tunk-e tavalyi fölhívásunkban ? Mi aat hisaxük, hogy nem! Azonban nem kell munkánkat dicsérni, • l^ggé ajánlja az magát, eléggé ajánljs szon körülmény, hogy nemcsak előfizetőink voltsk , meglehetős számban, hanem daczára annak, hogy árát 2 írtra emeltük, még mindig jönnek megrendülések. Tavalyi fölhívásunkban to-vaobá csak egy értékes s az átültetésre méltó külföldi mú első felét ígértük, de időközben meggondoltuk, hogy mily szükséges egy magyar kathoiikusra nézve tudui, mily változásokon, mily fejlődésen és viszontagságokon ment keresztül nemzetének egyháza s midőn ezt meggondolva, azt tapasztaltuk, hogy szerzőnk na gjon keveset foglalkozik nemzetünkkel, sőt csak ugy futólag említi, mig a többi nemzetek egyházának történetét elég bőven tárgyalja: azért adtuk külön adatékül, mint eredeti* müvet: „A magyar egyház történeté-L^Többet ad tank tehát, mint ígértünk s nemcsak a fönn-tebbí okokból, hanem azért is, hogy szives eló-üzetöink várakozását teljesen kielégítsük. Jelen evi kiadványunk tehát a tavalyinak folyta-taaa, illetőleg befejezése lesz, a miért is tisztelettel fölhívjuk a mólyentiszteit közönséget, hogy eme 11. kötetet is az elsőhöz hasonló pár-t ilaabau részesíteni kegyeskedjék. A mú, — melynek árat 1 frt. 50 krra szabtuk -- junius hó végén minden bizonynyal meg fog jelleni. Aki az 1. és U. kötetet egyszerre megrendeli, auuak 6 írtért szolgálunk vele. 10 példány után egy tiszteletpéldanynyal szolgálunk. Kell Veszprémben, jau. 31-én 1875. A veszprémi nóven-dékpapság „Pázmányköru-ének ez évi tagjai. — Hahóiról írják nekünk, hogy ott f. hó 9-ere virradóra Kohn Sáudor izr. korcsmáros hirtelen meghalt, előtte való uap este még vígkedvű volt. — Tóth-Szerdahelyen ismét tuz volt csütörtökön, elégett 5 ház; a azomszéd helysé- gekből tnbb gazdatiszt átsietett segítségre, azon ban a n p lelketlen gunyjaival illette őket. — wUj Idők'' czim alatt ez óv eiején indította tneg jeles tehetségű ifjú költőnk Benedek Aladár uj lapját, melyet K. Szarvasy Sándor ad ki. Az előfizetési felhívás lapunk mai számához van mellékelve, ajánljuk t. közönségünk szíves pártfogásába, mint oly lapot, mely kiváló figyelemmel van szerkesztve és méltán megérdemli a közfigyelmet Óhajtjuk, hogy lelkes hölgyeink asztaláról ne hiányozzék. — RöiHd hirek. Miksa, mexikói császár szobrát a jövő héten állítják fel Triestben. — Aisó-Austriában a himlő nagyon pusztít. — Algírban a bő havazás a pálmákat megkárosította. — Festetics grófnő Bécsben az alsergrundi népkonyhának 100 frtot ajándékozott (Itthon is elkelne.) — Ronovban( Csehország) egy szegény nő három fiút szült. — Bécsben egy 3 tagból álló napszámos családot lakásukon megmérgezve találtak. — A szultán lakomája naponkint 94 tál ételből áll. - Fejérvári Géza honvédelmi-, Csemegi Károly igazságügyi ministeriumok ál-lamtitkaraivá ujolag kineveztettek. — Klapka tábornok Nizzából a fővárosba érkezett. — Odry Lehel öt tagból álló dal társulattal szándékozik nagyobb városainkat meglátogatni s a népszínház javara hangversenyeket rendez. — „Az aristokraták 8zámára küiön gymnasiumot állitani" azt kívánja a „Közérdek"(Hát még...?) — A fővárosban múlt héten 292 születés és 286 halálozas fordult elő. — Tisza Kálmánt Beittler budapesti izraelita komának kerté fel, mit a mi-nister elfogadott. — Azt írja az „E.J hogy Ghyczy ministeraége alatt trafik dohányt füstölt. (£s most . . . — ''1 emesmegyében So-kuts község 38 évig működött tauitóját teljes fizetéssel nyugdíjazta. — New-Yorkba lH74-beu 140,337 kivándorló érkezett. Meghívó: Ma ette bál lészen, ba eső nem lészen, ba lészen nem lészen, ba nem létzen lészen ; csak legyetek készen ! - Ma cuk elmulatunk éjfélig 7 kiált s könyv-kereekedő. — Mi ugyan nem tesszük meg, — mondják reá a relé mulatók, wn aíbatik holnap akár délig a forgalom miatt, de mi ránk dolog vár. B a a g y i : Mit szóim pajtás ebes s mai el-németeaedéshez ? / 8» n jri: Csak aat, hogy most magyarok rágjunk, kik németül is tudunk s ma-holnap németek : lestünk, kik magyarul is fognak tudni. a nagy-kanizsai biztosító társasági ügynökségeknél 1874. évben teljesített biztosításokról. A biztosítási társaság c z i m e székhelye A biztosítási ágak >. OQ c o m Xí 1 l»nnz........... 2 Aobicuratioai Ueuerali..... 3. Kiunioue adriatica, di Sirurta . . 4. EIsü magyar általános luztositó társ. 5. Victoria.......... 6 Anker.......... 7 Pesti biztosító intézet..... S. Centrale.......... Bécs l''rieüt Triest Bupapest Kolozsvár Bée» Budapest Budapest tűzkár tüz-jég tüz tüz-élet-jég tüz élet tüz-jég tüz Osaz''-sea 8U 301 91 170 8 1 453 218 A biztosított összeg frt. kr. 395 840 1204.550 yi2.M8 — 4 »J6 (KM i — 37.463 17 4.000 232.165 79.666 Vegyes hirek. — Deák Ferencxet Schwarz Jakab 1848-iki honvéd felkérte, lenne a napokban született kis fianak keresztatyja. Az öreg ur következő levéllel válaszolt: Pest mártius 4-én 1875. Ked ves komám ! Súlyos betegség miatt a házat el nem hagyhatom, de a keresztatyaságot elfogadom, ha más helyettesit engem a keresztségnél. Isten áldja! Őszinte komája Deák Ferencz." A levél reszkető kézzel van ugyan írva, de mivel még csak kevéssel ezelőtt Deák Fereucz iriíi sem bírt, világos tanúsága az öreg ur egészsége jubbrafordultának.* — Bölcs Salamonhoz méltó ítélet. Egy párisi békebiró előtt egy házaspár jeleut meg, hogy 10 évi házasság után elváljon egymástól. — Van-e gyermekük V — kérdé a bíró. — Van két fiunk és egy lányunk és éppen ez az oka, hogy önhöz jöttünk, mert nőm is kettőt akar megtartani és én is. — Jól van — mondá a bíró, — megigérik-e, hogy ítéletembe belé-nyugoduak V — ígérjük. — Tehát várjanak addig, amig négy gyerekük lesz, akkor majd megmondom, hogy míkép osztozzanak. — A házaspár belenyugodt; azóta több, mint két év telt el; a napokban a békebiró találkozván a férjjel kérdé, hogy miként áll az elválás ügye. — Ah uram — felelt ez, — ismét nem lehet semmi se belőle, mert most már öt gyerekünk van. — Kütönöt executio. Temesvárott e hó elsején egy öregembernek ingóságait 40 forintnyi adósság fejében lefoglalták. A lefoglalt tárgyak közt egy koporsó és az eltemetéshez szükséges mindennemű öltözék, szemfedő stb. is volt, amint az öreg halála esetére előre be->/erzett volt. — Tövieges mérgezés fordult elő a napokban Rima-Szécsen, Miskolcz mellett, rendkívüli indulást és átalános szomorúságot idézvén elő. A gründolás egy ni neme. Több fiatal ember találkozik egymással, szeretnének szivarozni, de egyiknek sincs elég pénze. Mit tegyenek ? Összeteszik a mennyi ük vau s egy szivarra éppen kifutja. A azonnal a boltba megy, reaz egyet a rágyújt. Darab idó múlva B. megszólítja : — Elég volt már, hadd menjen sorba. — Ugyan mit gondolsz ? — felel A. — hisz grUndoltnnk. Ka vagyok a vállalat rgazgutúja. t> a részvényesek ; én szivom, ti pökhettek hozzá. Bíró. — Hány éves kend? — T a n u. — Ugy negyven körül. — B i r ó. Miféle bitfelekezethez tartozik ? Semmi felelet B. ró. Miféle vallású ? Semmi felelet. B i r ó. No hát, melyik templomban jár? Tana. Hát kérem szépen a soroksáriba Pandúr (egy hírhedt tolvajt nyakoncaipve) Rajtakaptalak ugv e ? Majd megtanitnak a máséhoz nyujm ! Tolvaj. Aj! váj! Hisz én »em vagyok a magáé, miért nyúl hát hozzám? liottohuzáe. Prága, márcz. 3-án: 7H, 67, 90, 58, ól. Lemberg, m „ 34, 25, 15, 40, 73. gazdag fi ital pár ülte ugyanis menyegző jét, a melyen a meghívott vendégek száma 1 10-ra rúgott. A lakoma után valamennyien megbetegedtek, maga az ifjú házas pár is, minden jelével a mérgezésnek. A megmérgezés felől kerengő sokféle hir közül legvalóbbsziuü, hogy a húsételeket elhullott állatokból készítették. — Kétfrjü gyerek. Dobronicban (Csehországban) egy paraszt asszony orvos segélyével f. hó 4 én oly gyerekel szült, a melyiknek egy t«>stén két tökéletesen kifejlett teje van. A gyermek a szülés után azonnal meghalt, testét Prá gába küldotték. — Uj-Seelandi kölcsönt akar a Roth-schildház közelebbről kibocsátni. E kölcsön 94-én fogna állani ós 4,/J°/o mellett bocsáttatnék ki. Magyar államkötvények 65-ön, és uj-seelan-di kölcsön 94-en! Ehhez sem kell commentar. Érték- es váltofolyam márczius 12. ó*/® metalique» 71.50; 5*/# nemz. kölcaou 75.90; 1 StíU-ki ál ladaimi kölcsön 112.25; bauk-réezv. 9 60; hitelintéseti részvények 236.75 ; London 111.30; magyar földtehermentési kötvény 78.75; temesvári földtehermentési kötvény 76 75; erdélyi földtehermentési kötvény 76.50; horvát slavon földtehermentési kötvény 80.—; ezüst 104 60; cs. kir. arany 5.241/, Napoleond''or 8.88 —; 100 mark D. R. n. 54.50. Papírszeletek. Beperelte a korcsmáros bizonyos adósát, ki azonban a tárgyalásra sem jeleut ni«;. Mid<">» exe-íjualni mentek, egész phlegmával kérdi: Kit keresnek önök ? — X Bélát. — Ka József vagyok, hitelesen kimutathatom s igy méltóztassauak máshol alkalmatlankodni. A korcsmárosnak kellett még ráadásul a perköltséget is fizetni. Vasat! menetrend Érvényes november 15-től 1874. A kanizsai időtmutató óra szerint, indul Kaiiistiáról (Kanizsai vaspályán az órák pontosan a helyi időt matatják.) Vonat hova: »zám Óra Perc. lilC 205 Eszék, MnhácA,Domhovár s Fiaméba 5 2 reggel 215 Mohács, Zágráb és Dombóvárra 2 32 délut. 21*2 Budára ..........6 17 reggel 202 . ..........I 52 délut. 204 ........... 10 37 estve Ml3 Szombathelyre (innét délatán 6 Ara 25 perczkor Bécsbe) . . 5 37 reggel 301 Béc*be (Szombathely, Bécaujb felé) 2 7 délut 311 „ „ „ „ 10 47 estve 203 Pragerhof felé Triesztbe .... 4 42 reggel 201 „ „ „ Grácz és Bécsbe 2 22 délut 213 „ . - „ „ 11 37 estve Érkezik Kauizsara honnét : 216 Uohács és Zágrábból.....4 8 reggel 206 Eszék, Mohács, Fiamé s Dombovárról 1 23 délat. 218 Fiume és Dombovárrol .... 9 46 estve 203 Budáról ..........4 17 reggel 201 „ .........1 51 délut 211 „ .........9 2S estve 314 SzomSathelyrSl..............10 26 reggel 302 Bécsből (Bécsujh. Bzombath. felSl) 4 29 reggel 312 „ . „ „ M 10 10 estve 214 „ GHLcxbSl, (Pragerhof felSl) 4 44 reggel 202 Trieszt- Bécs Oilczból ^ „ . 1 13 délut. 204 _ — „ „ . 10 18 estve. Két drloG csendesen sétált a „Korona" kávéház kOselébeu, egy fin lelkendezve utánok szaladt : Néni, néni! már megjött a kártyavetőno ... a két delnS megfordul és sebesPn szaladtak vissza, megtodni a jtWő titkát. Márezlas K-t« ■árcziai 20-lfl 1875. - Kérem, hol lakik azáidafőnAk? kérdé egy főpap a zárdagouduokot. Ez haragos kedvében levén, oda se nézve, rákiált: ott, a hol tavai, s tovább ment. — Ugyanezen gondnoknak dolga levén a püspöknél, röviden végzett Tessék helyet foglalni, moad a fnpap, beszélgessünk egy kicsit. Kfígzftnöm, már nincs semmi mondani valóm s eltávozott. Hó- és heti- Katholikns napnap tár Protestáns naptár 4 ntj. 11. V. vas. böjtb. — Kat. ev. Ki fedd meg engem közületek a bűnről V János Y11L 46—59. — Prot. Ep. Zaidókh. IX. 11—15. Ev. János VIII. 46—5». Qör. ev. János L 43-51. Vasáraaa 1 C. 5. >''ek. vas. C. 5. Jndica 15 Hétffí Krisztina Krisztina 16 Kedd Helibert püsp. Ábrahám % 17 Szerda Gertrúd Földike 18 Csütörtök Sándor, Ede Sándor, Ede w 19 Péntek Fájd. sz. Jóasef József m 20 Szombat Joakim patr. Hnbert át Felelős szerkesztő s kiadó : Báttrfl Lajos. 3vryuttér.g) Zsidó föltolakodás. A .Zalai Közlöny* folyó évi 17. asámában a „ Nyilttér* rovatában Gflnsberger Lőrincz aláírással személyemet illeti cxikk jelent meg. Hallgatással akartam eleinte mellőzni: mert, a ki szánnal bánik, elpizzknl; meg a nyomda is pénzbe kerül. De mégis röviden hallja Gönsberger or. Nálnnk katholikns oknál csak az lehet keresztanya, aki hisz Jézus KrUztnsban és hiszi mindazt, amit a kath. anyaszentegyház Unit, vagyis a ki katholikns ; mert a keresztszülőknek többek közt az is kötelmük: fölügyelni, hogy keresztgyermökök vallásosán neveltessék. Én, mint felelős lelkipásztor és vallásom szabályai iránt iem közönyös, sohasem fogadtam el keresztanyásl mást, mint kátholikost, de nom is próbált senki. Hallottam, hogy önnek neje kétszer, tehát az az ,már többször41? a mostani Cseh József, tehát ez az .keresztények közszeretetében"? gyermekeinek keresztelésénél, mint lóggós keresztanya szerepelt. De önnek nejét értesitették, hogy én még illyennek sem fogadom el, és épen hamvisó szerdán a szeat ténykedés előtt is. De halljuk magát az eseményt. Én önnek nejével harmadfél éve találkoztam pillanatra, máskor nem és igy nem ismerhettem. Hamvazó szerdán tehát kellett kérdeznem .kicsoda ön"? és miután nyilatkozott, felelém aön itt kereaat-anya nem lehet, menjen el." És ő korcsmai hangon feleié : .micsoda én menjek ki"? egy lépést hátráltam, nehogy szemeimet kikaparja és ő dacsos helyzetében feleselését a sekrestyében, hol az egész esemény történt, lévő híveimnek botrányára folytatta, én mondám .micsoda botrányt csinál ön itt, ismételve mondom : Gn keresztanya nem lehet, meit a keresztanyai kötelességnek nem tnd megfelelni, menjen ki." MidŐa én a törvényes téren állok, ne feleseljen velem, ily hangon egy katholikns, vele igy caelekszem ; mert a templomban a rendőr én vagyok. De mivel ezen zaidó korcsmárosnét igy kimertem utasítani, azt kívánja a korcsmáros : Uzz el engem katholikns népem, meit hyenákká változtatlak, az inquisitió rémuralma honosul meg, és csakis nélkülem lehettek jó erkölcsitek. Hallja végre Günsbergor ur ! jó, nem bánom, szólítsak fel a népet, melyikünket hord ki a határból, engem-e? vagy önt, ha tetszik, egész fajával KftlsziSlitom állításainak bebizonyítására: 1-ör, hogy én h.twvaző szerdán .kivételesen" voltam templomban : az az hogy kötelességemet esak ritkán teljesítem. 2-or a szere te tleus éget és gyűlöletet önOk irá»t mikor és hol hirdettem? 3-or a helybeli zsidókkal élek-e éu viszálkodásba^ gyülölségbe ? mig Su ezeket be nem bizonyítja : hazug és rágalmazó. Kelt Zalabérben, márezíns 10-én 1875. SZÉLL JÁNOS, zalabéri plébános. Szemtanuk z keresztelésnél: Koltai .János s k. Németh Albert t. k. Madarász György s. k. A legnagyobb megütközéssel olvastak a .Zalai ''. Közlöny* 17. számában t. Széli János plébános ornuk elleni czikket. Valóban sajnos - azou helyzet, midőn egy zsidó korcsmáros a 22 éveo át áldásos működése folytán szeretett és tisztelt lelkipásztorunkat S világ előtt igy meghnrczolhstja! I ! Mi e honnak minden vallásfelekezet« polgárával békében kivánnnk élni, mi v:illá*os ügyeikbe nem avatkozzunk ; de viszont megköveteljük, hogy ők se zvatkozanak a mi-einkbe. Kelt mint ffillebb. Tóth László bíró s. k. Kol-ler Mihály h. bir/i s. k. Németh Lajos eskün s. k. Makovfcz József eskütt s. k. LichlensternBés társa első bécsi 27 k rajczáros kézmű- és divat-bazárjának njonan nyitott fiókja Budapesten, kerepesi ut 15, a Rókus-kórházzal szemben, ajáDlja gazdagun felszerelt raktárát & jelen idónj re a legajabb G i r o i 1 é-G ir o f 1 a- s L u cc s-ru-hasz öv etekből; továbbá Barege, Gszá, M oza m b i q u e, P 1 a i d és D i ago n a l-s zö-vetek, Lustre, Ri p 8 és északsarki szövetek búi; ugysziote flanel 1, zsinóros barket; V»®8 9/s rumburgi ésszilóziai v á a z o valódi és mosható c z é r n a-ágykanavász, rózsaszínű n a n- k i n g, d a m a s t- és c s i n v a t- törülközők; s/» ó"8/» chiffoa; mosható és valódi franczia és cos manosicreton és percail, ba tiszt és jaconet, piqué, brillantin; bársony-ésselyemsza-1 a g o k ; legújabb háromssövéstl szőnyegek, ®/s szalmazsákrá-s z o n és több más czik ti krnyi eftyBrgrs áron. Gazdag mintagyüjtemények kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Vidéki rendel mécyek az összeg előre való beküldése, vagy utánvét mellet pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek. #) E rovat alatt közlöttárt felelősséget nesz vállal a " Hirdetmény. nak, melyek azonban a szóbeli árverés ntán bontatnak fel; mind a szóbeli árverésnél, mind a zárt ajánlatoknál a búzára 540 frt, a zabra pedig 360 frt bánatpénzül leteendő, illetőleg melléklendő, — a gabonanemek czak mérőnként adatnak el, tartozván vevő azokat S bét alatt át- l.akócsaí — Somogymegvében fekvő — kir. közalap, uradalom renni; — a feltételektől eltéri! s ntó ajánlatok elnem fogadtatnak ; — e rendezménvéből 13UO mérő majorsági buxa ós 2100 mérő. zab f. é. , feltételek, ugy a gabonanemek az uradalmi hetők. (i67i~i2) a legnagyobb IÁSB0T0E0YÍ® márczius hó 24 -én Lakócsán. az urad. tisztUrtóság irodájában reggeli 10 árakor nyilvános árverésen távirat útját. escközleudA-fel-sóbbi jóváhagyás lentartáaával el fog adatni. — Kellőleg 50 kros bé-lveggel «Halva szerkesztett s az árverési feltételek elfogadását kjjelentó zárt^^ánlato^^^ffer^^s az árverés szóbeli megkezdéséig elfogadhat ugy a Kelt Lakócsán, l87.r>. márezíns 11-én. tiszttartóságuál megtekint- , . (i62o—í) Bécsben, III. Marxer uteza sz alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra in-atoz főnért) ,s a, arveres sz,.Ue„ ,n,-gaez0e^,g _A kir. TLT*d tiflzttartós&g. 1 gyen biTmeiirve küldetnek mindenkinek. Mai sg&maaklioz van meüékelve BENEDEK. ALADÁR előagetési felblv^sa az nÜJIDQ&u eztmaszépirodalom iapra^J^^ v a lórii "Ù1 w I L H E L M-félo köszvény és cstfz elleni vértisztito thea"w"«'' téli gyógykezeld a7. egyedüli biztua haiáí-u vértisztitószer minthogy az tisztitó theit sikeresen használom, nem mulaszthatom el e szer kitűnő hátiakért önnek köszönetet szavazni. . ... Gerber Béla, bórkereskedó. ♦ Wllhelss Ferencz gyógyszerész urnák Neunkirchenben. («rubisaapolje Bcllovár megyében) saept 8-in 187-4. Sr.iv. skiMÍj.-k számomra a/, ön Wilhelm-féle cauzelleuei v^rtisztitó theájibói ujola^ egy rakas,zsz*l & lebetó leggyorsabban küldeni. Hatása nitp a ayphilitikus bárbetegségek ellen is Iritünímek nizonyult. Malich Jóescf, járási orvos. W''lbela Ferencz Itatik. trtnm: más szer 11távolítja az ott tart< és valamint minden* arczoa. *<>ni öröknek el»őnrv<s Tekintélyei tői a legjobb eredményűvel használtatik & aján Ezen thea tisztítja ''az oasz.s «orvez.it/-t; ¡av.il átkutatja ax egész teat részeit s belső hasznüa: alu tálaltató tisztátlan. Rakodott kóra,) a*Jcat: a hat*** bmosan tartm. Ali. gyógyítása « kösz véaysek. csúznak. gyeuneklauakiiak üdült makacs bajoknak, folyton u-nyedo sebeknek „emu ¿s bórbajoknak. pe«®geaekuek a testen vagy • -utatstt eaen thea má; * lé du- rulásoknái valamint aranyér bajoknál, sárgaság heves>..!<% izom » ?<»rgucsont-f*jdalmak. gromornyomás, szélbántaUak, dugulok md*-bántalmak ondöömlé» nemi gyrngeaeg''knel stb. Betetséfek, ».*. a görvéljkor, ,nirigydaganat, ezen tn-a .vasa al-Ul gjnrxanésalaposan gyógy» Ihatok, minthogy gyenge* „,.!« es ugy Tömeges bizonyítványok, elismeri és dicsérő iratok, vánatra ¡»gvcn megküld-tnek, igazolják a fenntebb» jelzete doitak igazölásanl közlünk néhány eioino WilhelM Ferescz gyógyszerész K 1 a d u o Mintán m^r egy »dó uta az m»lyek ki-•t. A mon- Tu iratot : uruak Neiinkirchriih<-n. i''ráea m-lb''tt s/rt»t. 4 »i 1S74. m allai k-''szil-''i rniy.i- i»nes vér- gyógygzerész árnak Neunkirchenben. Nürnberg, sxeptetnh. 22-én 1874. Mintán egy bécsi barátom álul az ön kitÜnS theájáról értesül-i tem. kértem az illetót, egy csomagot részemre beszerezni, — melyet is az utolsó adagig felhasználván, hatása tökéletesen megfelelt várakozásomnak : minthogy azonban idült gyomorbajban szenvedek, a gyógymódot fal) tatni szándékosom. — miért is kérek számomra még négy csomaggal''küldeni. Kiváló tisztelettel Deinzer András, kaputollnok a „futár* kapunál Norinhergben. Ovás a hamisítás és felcserélés ellen. A valódi Wilhelm-féle antiarthritis, antirheumatikus vértisztitó-thea csak az első nemzeti Wilbelm féle vértisztitó-theagyárban Neunkirchenben Bécs mellett, vagy általam a lapokban kijelelt raktáramban kaphatók. Egy éobez 8 adagra felosztva orvosi haaanálat- és utasítással ellátva 1 frt, a bélyeg és pakolás-dij 10 kr. A t. cz. közönség kényelmére a valódi Wllhelm féle intlsrtfcrltis ós astirheomab''kus vértisztttó thes kapható : Nagy-Kanizsai. Roseoberg Ferencz urnái. Zágrábban : Mittlhach Zsigmond: Kőszegen: « -a-sinovits N, Keszthelyen: Rosenberg Ema-uuelnél: Kapronczán : Werli gyógyszerész; Sopronban : Wrchovszky ; Szombathelyen : Pillich Kerencz gyógyszerész. Szatmárit: J. Bossin gyógyszerész és Szigetvárolt: Grüuhut Miksa uraknál. ">() frt iutalom A helyi ós vidéki olvasó közönségnek adatik annak , ki alulirottnak száxzországi Bcrthel Károly életbenléte-, vagy elhalálozásáról határozott fölvilágosítást ad ; 48 éves. zömök, vörösszókés haju. Mintegy 7 év óta Snbopoljeben, 81a vo-niában tartózkodott, elhagyta ezen helyet anélkül, hogy megmondta volna : hová megy. atis 3i Ernst Berthel, Wipplinierstrasse in Wien. 3<>00 kötetből álló magyar-uémet kÖlCSÖntÖnyVtárat ; (1 ;,<»;_:>) ajánlja WAJDITN JÓZSEF könyvkereskedése Nagy-feLnizsán. Olvasási dij havonként könyvek kicserélésével együtt csak 50 kr. Keller Igrnácz flMH 5) 7) K* Kilt nur eine Probe ! um sich von der Gül> meiner Waare ïu dem staunend billige Preise von Ç rvTa,gry-KanlzBán. 6J 27 kr ru überzeugen. 1 «t « P • „ 1 . Leinwänden. H. Mrllige* 4 breite Webe 1 f»0. , 4. , l^einen^rbe Klo. 30 , , f Garnlein« 8.10 So , „ (Jreasleimv. b.10. <ider j»r. Wiener Elle li7 kr Se.iden- undSammtbünder. i- *ii oiii-r Noblenr-Seide in allen glatten uio«iern»tf>n Farben, such mit tarb KUrktheilen.i wufFmger-Breite yt Wi.-n* Elle 27 kr. Zwei Fin»rer-4lreite zwei Wiener Ellen kr Ein Paar weibve oder gestreifte Fraueu- ««der Kind Kniestrümpf. best. Qual. 27 kr Km l''aar Manner-Sodcen r Kin l''n«r strumpfbauder m. breiter Sei(i< tif.snd-Masche geputzt 27 , Ferner weisse I»nmast-Haudt0rber, Leinen-Huttz«mg**, schwere Laufteppich». Mo-lielgradl. Ne^. und Zitz-Vorhänge, echt färb IVrcailin. türkische Schlaf-»rork*tofte, Barchente, pr. Elb* S7 kr. Srbafvroll-Kleiderstotfe. *u breite »cbwere Ripse, Lüstre-I>ia gonais. Thibets,Gaaiere,Barege.glatt und gestreift, in allen Farben, pr. Wiener Elle Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, höl-ek, és gyermekek számára való tepánrak-tárát a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron. Ug^szinte tigyelmébtt ajáulani bátor vagyok a es. k. katonaság s t. közönségnek, hogy megrendelésekéi « legjobb bel és külföldi bőr bői elfog:id<>k és ki''-s/it.-k. az árt legjntányo subban számítóin. Az én rakt:ir<inih:iu vásároltakat kijavi- iftnrx eltogadom. Empfiehlt sein reich assortir.j* Lager aller Gattungen Herren-, Damen- und Kin-der-Stitietten von bester Qualität und zu möglichst billigen Preisen. Ferner mache ich das k. k. Militär und verehrungawurdiges Publikum aufmerksam, daas ich alle Bestellungen vom b«aten In- und Ausländer-Leder vorfertige und prompt und billigst berechne. Auch wird von mir gekauft*? Wanre zu reparieren angenommen. K0 DK Y ÓC Comp. Limited gazdasági gépgyárnokok. Lincolnbol. Angliaban, iiudaposteu, Üllői ut 1-száni. •X t á s. Ein Stück Fächer in alleu Farbeu 27 kr Eine Garn. Kopf-u. Brustma-»chcr mit Sammtbänder und Rosen geputzt.....27 , LJ? Mansch, sammt Kragen 27 . 1 Kopf- o. Taschmit erb! färb. 27 , 1 Leinen-S^ckiucb . . . . U7 „ 1 Leinen-Serviette . . . . 27 „ 1 Schildkrott - H aarkam m ueueater Façon.....27 w 1 Frisir- und Staubkamm . 27 . Eine Leinw.- u. Scliliugscheere 27 r 1 Augot-Diaden ganz m. schw. Ferien bestickt, d. Allerneue. 27 „ Eine.lederne Geldtasche . . 27 . 1 CaffeelöfM aus Chinasilber 27 , Aufträge werden gegen Kinsendung de* Betragesoder Nachnahme prompt eitectuirt, Muster fraueo zugeseudeL *En gros-Kàufer erhalten Rabatt. Die Waare unter Garantie der Qualität u. Echtheit verkauft Nicht ouveni-rendeii anstandslos retour geiKinim<-n. Beck''s Grand-Bazar Wien,I.,Adlergasse 4. Legnagyobb gazdasági géprakrár Budapesten, állandó g é p k i á 1 l i- kés/.let.ben taIái ható. Sorvetö ^epsk különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 k ö-z ö n s é g e < ló a Ital húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 soros vetó-gépnek ara Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról korinán vozható. • 4 * Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló-és arató-gépek. Lógereblyek és szénagyűjtók rendkivuli olcsó áron. Világhírű Robey féle fekvő és hordozható gőz gépek. Gőz-csépiő-gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő gép a vtlágon. mely minden más hasonló czélra kés/.ült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl. Kézi cséplő gépek, lójárgányok és lovas cséplő-malmok, szecskavágók, szelelő- és konkoly választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. N. B. Községek számára, kik gózcséplő-gépet, vagy gózmaliaot akarnak beszerezni, különös kedvezó fizetési feltételek szabatnak. NN BH. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robey & Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zalamegyében, sem V a s m o g y é ben tőlünk gépek eladására megbizva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy B u d a p e s t r ő 1 szállíthatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli hasznait gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk. bittet m Adresse sufrsbewah-reesad sich selb« genau zu aerkea. (1589 -8) ROBEY & Comp. Limited Budapest Wiener ''Cattimdnick-Fabriksniederlage. Wir erlanben nas nachstehend bilügst ''gestellten Fsbriks-Prels-Coeraat für die Saison 1675. ergebeust vorzulegen ; wir verzeichnen sämmtliche Erzeugnisse in zwei Qualitäten und bürgen fttr vollkommene Güte derselben, mit der Versicherung, dass jeder Auftrag auf dass Reellste so ausgeführt wird, als wenn er persönlich gewählt würde. Auf geehrtes Verlangen senden wir Muster und ausführlichen Preis-Courant. Indem wir unser Unternehmen aufs Beste empfehlen, zeichnen wir Hochachtungsvoll Die GeBrh&fMeituog. Preis-Courant: Eile«, Waare. Eigenes Erzeug-niss in Percaline u. Hemdstoffen p. Elle fi. . Cosmanoser Er-zeugniss in Percaline, Cretons und Hemdstof-t''en pr. Elle ä Neunkirchener Erzeugnisae in Batliste u Jaco-net p. Elle 11 FranzösischesEr-xeuguiss in Ja-coneia u. Mousseline p. Elle ti Giroflé-filrofla, d. Neueste ie Ball ■ad Sowaerklel-derstoffen p.E.â. TUrktacneSchlav-roek-Cretous in d. neuest. Mus terii p. Elle d Mûbi-lpercaila in allen Farben u Dessins p. E. fl Gemusterte fran sosiüche Brillait tine pr. Elle ti Weisse und glatt farbige Brillan-tiue pr. Elle ti Weis»« u. gemusterte Kleider-Köper p. E. fl. Cosmanoser Leder fdr Fraueu-uud Kiuderklei der per Elle fl. Englische Leines Kleiderstoffe für Hauskleider per EUe d. . . . Weisser Chiffon, Scbirting und Hausleinwand p Elle ti. . . Hemden- Chiffon od.Hemden-Per-caii pr. Elle ä. Weisser Damast-gradl u. weisser od. gelber Nanking pr. Elle d. Handtücher inJa-4uard o. Damast per Elle fl Schwarze Orleans per Elle ti. . . Schwarze Lüater per Eile fi . . Schwarze Seiden-lüstrin p Elle fl. engl, schwarze tvleiderripse s Kleider od. Dol-iiin per Elle ti KleidTst«>ffe in glatten od. ge musterten Far beu pr. Elle ti Eiazelee S ick- waare Rumburger Leintücher ohn.Nath 2Ellen breit 3 Ellen Lang, pr. Stück fl. . Farbige Caffeetü-cher in alln. Farben pr. Stück fl 1 Stück Kinder-piquetdecke, *»• oder färbig pr Stück fl. . Eine Garnitur Bettdecken in Piquet, ftrbig, p 2 Stück fl. . . Tischtücher in Leinea - Damaat 1 "U "U eschlfts-An zeige! Die Leinen-n. Modewaaren-Fabriksniederlage in Wien, Josefstadt, Kochgasse Nr. 36f Eingang durch die Aiserstrasse, hat sich entschlossen. ihreErzous nisse statt wie bisher nur an die 27 kr. Ue-schäfte abzugeben.so wohl deD En grosn-als den De- tail-Verkauf seib»t su besor|(en und für alle Artikel den Einheitspreis per Stück mit 30 Ellen um fl- 7.50. per Dutsend m. l2Stück um fl. 3.— festzusetzen, u. zwar folgende Artikel in 30 Ellige ecCt-färbige''Per-caline, Battiste, Jaco-nets und Mouseliue, moderne Kleiderstoffe, sowohl schottisch als auch glau-färbig,Garn Holländer-, Bei fasterund Hausleinwand, weiss« Scbirting und Hemden -Chiffon Schnürl u. färb. Kleiderbarchen te,englische Leinenstoffe fllr Hauskleider, weisse Zwilch u. Damastgrad 1, färb. Bett - Caua-vasae, weis nnd gelbe Nanking, bunte Möbel -Zitx u. Möbel-(iradl, weis Spitzenvorhänge, Da-nuur uud Zwilch Handtücher Ferner per Du. mit L2 St. weisse Rumburger Leinen-tüchel. lein Bettiitta-schentQchel mit färbig. Kaut., Ser vietten iu Zwilch und Damast, w. und farbige Reinleinen -Dessert, türk. Pi-quett Handtücher, Bst-tist- u. Cot-ton-Kopftü-chel.färb. u. blaue Herren taschen-tücher uud alle in dieses Fach einschlagen de Artikel. Aufträge aus derPro-vina werdeu ebenso gewissenhaft . als reell ausgeführt, so als wenu persönlich gewitki würde u. Nicht couveuiren-des an standslos retourge-nommen. Adresse fl.3,3.50,4 50, G.50 I. 11. I. H. gufti gual. Stöck-Waare mit 30 50, ed. 54 El. Qual Qual 4|« 30 ellig Garn- —.25 -.20 leinwand p.SLfl. 8.— 7.— X 30 ellig. gewa-scheueCreaalein- wand pr St fl. 8.— 7 — 7« 30 eil ige ge- —.30 waschene Stuhl- —.2'') waare pr. 8t. fl. 7, 30ellige gewaschene Stuhl- 10.- 9.— -.30 waare pr. St, fl. 12. - 11.— —.25 SJ4 50 ellige Hol-1 ander Leinwand pr. St. fl. . 14.— 12.— -.40 -.35 \ 50 eilige Bel- faster Leinwand pr. St fl- . . 16.— 16.— T 60 ellige Irlän-der Leinwand p. -.45 —.40 8t fl. . . . */, Rumburger (nur May u.Hol- 25 — 20.— —.3(1 —.— feld) in B Sorten d. 25 bis 30 40 -50—60 -70 —.35 —.30 per Stück, 54 Ellen. . . Oatzeadwsare —.35 — 30 1 alt 12 St. Kinder-Taschen-tüchel tu. Bilder : .3;» .—.3(1 oder färbiger Kaute per Dut- Í j 1 send fl. . . . 1 - — 05 -.30 —.25 Mädchen -Ta-achentücher mit farbiger Kante -.45 —.40 und gesäumt pr Dtz. ti . . . Damen • Battist-od. Jacouet-l''a- 1.05 V -.95 -.30 schentücher mit färbiger Kanten per Du. ti. 1.6<> 1.30 Herren- Taschen- —.25 —.20 tüchel mit färb. Kante und ges. per Du. fl. . . 3.- 2.50 —.36 — 30 Rumburger Lei- uentüchel per DU. fl. . . . 8 _ 2 — Iriäuder Leinen- — 30 —.''.''5 tüchel in füuf Sorteu fl. 4, 5, Ü, 7, ö p. Du. -- 30 25 Eigeues Erzeug- niss C a 11 u n- — . f>< 1 —.4M Kopftüchel per Du. fl. . . . 2 50 2.- —.70 — Ml Losmauoser Er-zeugniss.Cattuu- 1.20 1 - od.Batti»t-Kopf- türhel p. Du fl. 3.80* 3.20 Foulard- Kopjtü- cbel pr. Du. fl. 3 50 3 — 1 «0 1 40 Cosmanoser Foulard -Taschentü-chel f. Herren per Du. fl. . . ■i. — 3 - — 40 — .30 Eigenes Erzeug-niss Taschen tüchel f. Herren pr. Du. fl. . . 3.— 2.50 Leinen - Serviet- ten in Jaquard pr. Du. fl . . 4.- 3 — 4 — 3.— Leines - Servietten in Damast « pr Dtz. fl . . 6 — 5.— -.80 —. — Leinen - Handtücher in Jaquard pr. Du fl . . 5 — 4 — Leinen - Handtü- 1.30 1.10 cher in Damast pr. Dtz. fl. . . m /.— 6 — Dessert - Serviet- ten. weist oder 6— 6 — färbig, in Da- mast pr. Du. fl. 3.50 2.60 Türkische Ha«a- bsg - Handlicher pr. Du. fl. . . 4.- 3.- g Garnituren, w. od. 6Pers. 12 Pers. lSPers. 24 Pers.]£. färb. in Jaqnard, fl. 5 ~fl.lx) fl. 15 fl. 20 (. Garnituren, w. od. 6 Pers. 12 Pers, 18 Pars. 24 Pers / ^ ''färbig, fl- 12 fl. 18 fl. 24 in Damast, fi. 6 Versendung mit Nachnahme, Packung zum Selbstkostenpreis und bitten wir auf Firma und Adresse ge nau su achten, um nicht von missgünstigen Concurren ten getäuscht zu werden. Wiener CaltuihOrack-Fabriks-ffiederiage Stadt, Ruprechtsplatz Nr. 3, nur Nr. 3. rückwärts der Ruprechtskirche, vis-4-vis dem Eingange sur Sacriatei. NB. Als Probeaufträge versenden wir auch halbe 16 Ellen und halbe Dutaende mit 6 Stück. Wajdits József lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó u y omasa, Nrgy-Kininán. An die Fabriks-Nieder- lage, voohgasse 36 in Wien. Stücke mit «¿■sans .VAGI -KANIZSA, I87&. márcjstus lg-4n. 28-Uc uájax fw EJéftsstssi ir: flp « fin l erre :ei «wr« .... * , eTT* - i ü^y wtM 10 kr. HtrOtssal 6 haaábo» petitaorbao 7, másodszor 6 ■ minden :) további sorért 6 kr üiTILTTÉRBKK ijtoronfcint 10 krén «é»i| •etnek ísl. < Kincstári illetik mindán legyei hirdetésért kfil J 30 kr. fizetsndS. Tizennegyedik évfolyam. § A lap sa«ll«ari~és f Izayarí réaxM <llwó réx-l lap BM>llemt yagi rénxto íllwó í lemfo^f* , előfizetések, reclamatiók tat a szerkesztő-kiadóhoz oér- uimuiv* iutéamidAk: .>JAÜY-KANIZSA Takarékpénztári épület, földszint, i Bérmentetlen levelek Icsak ismert munkatársaktól fogadtatnak el 1 Kéziratok viasza nem | küldetnek. elébb: rZ AL A-SOMŰGYI KÖZLÖNY.* 4 ; ^ ft&OT-JUiúm várit helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai flgyyéd egylet", a ..nagy-kanimi kereskedelmi * ioarbank'' a .zaUunegyei általános tanitö-tes tület*, a .Zala-Somogy* gőzhajózási reszvónytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hiienklm ketszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lapc a .nagy-kanizsai takarékpénztár'' A borgyártás kérdése alkalmából. A bor ha ránk egyes vidékeinek legfőbb terméke, az országnak pedig nemcs&k nevezetes belfogyasztási, de egyik fó kiviteli czikke levén, nem csoda, hn k-özg&zdasági tekintetben a földmivelési ministerium és az orsz. gazdasági egylet figyelmét felköltötte a bőrgyártás ügye. Mert ha hazánkban nem teremne bor s azt itt gyártanák és ugy vinnék ki, egészen más tekintet alá jönne s volna értelme ilyen szempontból a »szabadiparnak.* De borunk nemcsak elég, hanem sok és jó terem, ha tehát bort mesterségesen gyártunk, vagy gyártani engedünk, eltekintve az egészségi ügy tói s az ipar és kereskedelem becsületességétől, valamint az államnak a fogyasztási adó nem fizetése általi károsodástól: vissza hat ez magukra a termesztőkre, mert mesterséges versenyzővel állanak szemközt, aki rosz portékával nyomja a valódi jót; vissza hat végre a kivitelre nézve, a mennyiben rontja a valódi jónak hiteiét. ¿1 két szempontból indulva ki, óhajtom nézeteimet elmondani s ha lehet, általuk a termesztők hathatós tevékenységének felébresztéséhez hozzá járulni. A fentebb elmondott tekinteteknél fogva megindittattak Budapesten a tanácskozások, a melyeknek eredményéhez képest fog azután a földmivelési ministerium ha jónak látja, törvény alkotása által is intézkedni, hogy a borgyártás által elkövető visszaélések korlátoltassanak, vagy hogy a „szabad ipar" terméke legalább csak mint „ipari termék" mehessen a forgalomba — szabadjára levén aztán bizva a vevőnek, hogy .bort" akar-e venni, vagy pedig gyártott „italt* (Különben a mely 01 szagban monopolium van, a hol szeszt és ezukrot gyártani nem szabad — bizonyos korlát nélkül, ott a „szabad ipart* nem igen lehet erősen hangsúlyozni.) A borgyártáshoz vagy hamis bor készítéséhez nem értem a bor iskolázását, kivitelre képessé tételét, sem az úgynevezett petiotisálást, midőn a szólótör-kőly még sok boranyagtartalma miatt köny-nyü és olcsóbb bor előállítására használtatik fel; hanem értem a minden névre elkeresztelt és finomabb borok utáuzását, valódi bor-anyag nélküli gyári készítését. Hiszem ugyan, hogy kellő rendszabályok lesznek életbe léptetve a kormány részéről a borgyártással való, már a külföldön is feltűnt visszaélések ellenében; (e tekintetben már a külföldön is részint megindittattak az intézkedések, részint foganatba vétettek.) azt azonban nem hiszem, mint a tapasztalás is igazolja, hogy valaha lehessen olyan törvényt vagy bármi intézkedést létre hozni — mely a visszaélés: végkép megszüntethesse ; mert az emberek találnak mindenkor módot, miszerint a törvényt többé kevésbé, kisebb-nagyobb sikerrel kijátszhassál S ezen kibúvó ajtókat egyenként, apródonként, melyeket a törvénye? intézkedés nem bírhat becsapni — társadalmi uton zárhatjuk el, kiegészítvén így magunk, a mi hiány mutatkozik valamely törvénynek szabály vagy rendeletnek az életben való alkalmazásakor. Különben is azon nézetben vagyok, hogy a mennyire lehet, ne támaszkodjunk mindenkor s mindenben a legapróbb részletekig a kormány intézkedésére, oltalmára; mert a kormányi intézkedés a dolgok természeténél fogva lassú menetű, s mielőtt egy-egy országra szóló rendelkezés megál- lapittatnék és végrehajtatnék, a kormánynak sok érdekkel és nézettel szemben kell kipuhatolnia a valódi országos érdeket, hogy határozhasson s határozatát érvényre emelhesse; sőt tudjuk, hogy némely kormány bevárja, mig bizonyos iránybani tevékenységre maga a közvélemény is sarkalja. Már ezen okból is szükséges magunknak szintúgy, a társadalmi uton tennünk a létező bajok megszüntetése végett, még pe dig nemcsak egyeseknek csupán saját egyéni javak, hanem közös erővel — a közös érdek ügyében. Magunknak kell a gyártott, illetőleg hamis bor ellen lehető jóval állanunk elő a versenytérre. E tekintetben ugya» sok méltatlan panaszt hallanak a termesztők, de az bizonyos, hogy nem minden termesztő iparkodik borát olyan állapotban adni forgalomba, hogy az messze szállítható és eltartható legyen. Sokan saját ízlésüket tekintik irányadóul, holott aki elád, az vegye fig}''elembe a vevő kívánságát s ahoz képest állítsa ki az eladandó czikket, amit aztán a termesztő saját fogyasztására szán — az lehet az ó egyéni ízlése szerinti. Magunknak kell borunkat vinni vagy vitetni a fogyasztó piaezra és nem közvetítő kereskedés által. Ha magunk adjuk el, pi-aezot szerzünk, ha pedig közvetítő kereskedőnek adjuk, akkor csak mint nyers anyagot vesztegetjük el -- természetesen potom áron. Az a közvetítő pedig a vett 100 akó borból készít 1000-et, vagy azután mitsem vásárol, de gyárt — s a mi szólóhegyeink és pinczéink hitelével adja el. Magunknak kell törekeduünk arra,hogy kivált a nagyobb városok részére kisebb mennyiségben s közép minőségben minél több bort adhassunk el, p. o. 1 — 2 — 5 akós hordó számra. Magunknak kell arra fáradságot és költséget szánnunk, hogy termékeinket megismertessük, hogy egyenes összeköttetéseket szerezzünk. Magunknak kell végre minden alkalommal, mindenfelé figyelnünk, ugy az eladási vagy vásárlási mozgalmakra, mint pedig az uralkodó árakra nézve, hogy tájékozva legyünk és hogy tájékozzuk egymást. Ez a kölcsönös segély, viszonyos támogatás. Mindezeknek pedig keresztülvitelére az egyes termesztők ereje gyenge s annyira korlátolt, mint tapasztaljuk, hogy magára hagyva, vagy magában indulva, még saját legkisebb körű s igényű érdekét sem képes kellő nyomatékkal, sikerrel megóvni, vagy érvényre emelni. Ellenben szövetkezve közös anyagi és szellemi erővel eredményre jutunk. RÁKOSI LÁSZLÓ. (Vége köv.) A „Zalai Közlöny" szerkesztőjéhez. Oo becses lapja 19 ik számában Kováts urnák, reám irányzott czikkét olvasva: mosolyognom kellett törekvésén; midőn arról akar capacitálai, kagy e lap 13-üt náiWbaa, a februáriusi gyűlésről irt czikkb«n, a közmunka felosztásra elmondott vádját elismerjem — és oly argumentumokkal hisz engem meggyőzhetni, melyek akár a közgyűlés tárgyaira, akár a 18. szám alatt hozott, szerény és csak a tényeket szárazan elősoroló czik-kemre alkalmazva; a logica ergo-jába be nem illenek — és ezért, — noha oly dolgot is rám fog, mely a mint Kováts ur is tudhatja, kerületemen kivül esvén, szememre nem vethető, — és hiszem más szemére sem lobbantható, minthogy köztudomású dolog: hogy a rákon -czátlan Dráva folyam szeszélyes árjának, még - -t ~ J-IÍ t arc z a. Gyászhangok tíoór íAijos barátom halálára. — 1875T"márczius — ▲ fájdalom tenger árjában megtörflttea Lesújtó bánat és kin gyötör, Ha elgoudolom a setét valót : hogy rád vár Drága barát! — « mély sirg«dör. * Zokogó családod köréből, élted nyarán Nyugovóra térzz munkás férfi Emléked fenn marad! - itt szivembe öltetve Ereklyeként fogom flrzeni. Igen. fenn marad emléked ! — hogy elecyéstszeu Feledésbe? - nem, ai nem lehet! Uálás tanitványid ezrei áldandják majd Poraid'' takaró nyughelyed Nemes volt lelked, melylyel oly sokat s »sorosan Tudtál te magadhoz vonzani; Elszállt bár az egy szebb hazába, — oh ds mégis Oly fáió tSled megváltani. Nyugodj, nyugodj !—keskeny lakod mély éjjelében áludd háboritlau álmodat ! — A baráti kegyelet sírodra virágot TüzendS, majd meg-mag látogat. Isten veled ! — A pályádou tövist termett föld Legyen kOonyfl neked hű barát! Báaatimmal hagyj 1 oh hagyj furádhoz omlani, 8 hadd rebegjek érted h5 imát'' POZSOOAK QYÜ A nők s férfiak összehasonlító ps chologlájának rövid vázlata- — Irta : Jenray Géza. — (Vége.) A nőktől, kiket a természet gyengédebb »«ivvel ajándékozott meg. az érzések tekinteté- ben a férfiak messze elmaradnak. Csak egy érzés van, mely a férfi keblet inkább képes lelkesíteni, mint a női sziveket s ez érzés: a hazaszeretet. Egy eszme lángol minden nemes férfi kebelben : a hazát boldogitani. £ magasztos czélért küzd minden szív, melyben a hazaszeretetnek csak egy szikrája pislog is, erre buzdít a térti kebel minden dobbanása, dic&őült ősapáink szelleme, kik vérök árán szerezték meg e földet, hol mostörók álmaikat aluszazák, mely vérrel szerzett hazát ac utódok,honfiúi kö telmüket híven i önzetlenül teljesítve, boldoggá s virágzóvá tenni hivatvák. Hazát boldogitani a férfi hivatáaa s kötelessége ! Hazáért igazán lelkesülni csak a férfi tud ! Nem akarom ugyan tagadni, hogy a nő nem volna képes hazáját ugy szeretni, mint a férfiak; de hogy oly áldozatokat soha nem hozott a haza oltárára mint egy fér6, arról a történelem tanúskodik ; mert bár egy orleánsi azüt, egy Cordei Sarolta hős tetteiben a női önfeláldozás eszményképeit bámulhatjuk is; de oly önieláldozó szellemet,oly rettenthetlen hőst, mint egy Zrínyi, Leonidás vagy Hunyadi, a nők sorából a história nem említ; de nem is említhet, mert nem hivatása a nőnek, hogy karddal ke zéuen szálljon sikra a Laza védelmére, hanem arra van utalva, mintegy kötelezve, hogy vallásosság s erkölcsösség eszméinek hódolva, oly honpolgárokat neveljen a hazának, kiknek sziveiben az égő honszerelem tüze lobog, kik a dicső ősök emlékeit hiven megőrizve s a kor esz méivel haladni tudva és akarva, erős nemzetet, hatalmas államot alkotni hivatvák. Az ily nőről, ki e téren megfelelt hivatásának, bátran elmondhatjuk, hogy hazáját igazán szereti; de ki azt tenni elmulasztja, annak nem fekszik szivéé, hogy a hon, melynek pora* az ősök ham | vait takarják, boldogulva felviruljon, annak , nincs lelke, meghalt hazájára — meghalt nem j zetére — meghalt mindenkire nézve! Az érzelmek intensitás tekintetében amint erősebbek vagy gyengébbek, majd hevesebb kedély mozgalommal járnak, majd csekélyebb erővel lépnek fel. A változatosság, az elmének más és más tárgyakkal foglalkozása, változó életmód as érzelmek élénksége s hatályosságára nagy befo-lyáasal vannak. Innen van, hogy a változékony nők érzelmei sokkal élénkebbek s hevesebbek mint a férfiaké. Nincs hatalmasabb ellensége az érzelmeknek, mint a guny saz ellenérettek felkeltése. A nők, kiket kizárólag majd mindig egy bizonyos érzés foglalkoztat, érzelmeik tárgyának érték-telenitő tulajdonait ritkán merik maguk elé állítani s szivükben az ellenérzelmeknek nagyon kevésszer adnak helyet, mig a férfi kebelben, meggyőződve érzelme tárgyának értéktelenségéről, hamarább kigyullad az ellenérzet tüze. De a lelki életnek a nőt s férfit oly elütően jellemző s fenntebb elősorolt sajátos jelenetei, korántsem oly kizárólagos talajdona egyik vagy másik nemnek, hogy e tekintetben semmi eltérésnek helye nem lenne, sőt allénkozóleg elmondhatjuk, hogy nagyon is sok módosulásnak vannak alávetve. Vérmérsék, erkölcsi -turuiéaxeti befolyások, nevelés, égalj s egyéb különböző viszonyok változtatólag hatnak a beléletre. Különösen az életkorról mondhatjuk ezL Nem tapasztalja e bárki is, hogy az élet majd minden szakában más és más érzelmek fészkelik be magukat a szívbe, lassan-lassan kihalnak a régi érzések, hogy az ujabbaknak adjanak helyet. A gyermekkorbiftn, as érzéki élet fejlő- dése korában a szív titkos érzelmei vezérelnek bennünket, később a lelki élet további fejlődésével, a tehetségek homályos burkából az ösztön bontakozik ki s tetteink vezérévé szégődik, midőn pedig az ébredező szenvedélyek, a lélek ir gerlékenysége s fogékonysága az ifjúkor tün-cíérhonába varázsolnak, midőn a lélek s phan-tasia világába merülve kiszínezi a valóságsivár képeit s az élet mindennapi alakjainak homloka körül a regényeiség koszorúját fonja, az 4b ránd a phantasia, lesz az élet éltető eleme,mely elnémítva az ész, a megfontolás komoly szózatát, csak az ábrándképek meg valósi tásárs ösztönös. E kor az ébredő szenvedélyek s a phantasia által kalauzolt ifjúkor az élet legboldogabb szaka, az élet Uvasza, melyben a fejlődő szellem napjának sugara, az érzelmek melege kicsaljs a kebel első ibolyáját: a szerelmet. E kor az, melyben az ember az egyéni fejlettség azon fokára jut, a midőn szive benső ösztöneinek hódolva, érezni kezdi keblében a legédesebb érzelem hiányát. A sympathicus élet veszi kezdetét, az átszellemült lélek, a vágyódó szív egy alakot keres, hogy boldogságát, mely oly sok s mégis oly kevés egy kebelnek, vele megfelezze. S ha végre feltalálta ábrándjainak valóképét, leborulva bálványa előtt, mindent, mi életünkben fenséges, egy pillanatban érez, feltárja azive rejtett érzelmeit, mert az érzet, mery keblét be tölti, „több, hogvsera kimondani tudná,nagyobb, hogysem magában rejthetné." A női kebel előbb nyílik meg s szerelem érzésének, mint a férfi szív. A nő 16-ik évében lép azon öröm, boldogság, a remény s as édea vágyak e korába. Midőn felébredő önérzete magasztos hivatását eléje látja, egy benső titkos szózat, kimagyar ázhatlan vágy támad ifja szí vében, érzelmei a boldogság mennyébe vésető nagyobb objectumok is lettek áldozatává ; — nem akartam Kováts urnák válaszolni, — de miután a gelsei átereszről szólt, az iránt pedig általam is mélyen tisztelt férfiak érdeklődnek és valóban nem szeretném, ha Kováts ur véleményéhez csatlakoznának; megkérem igen tisztelt Bzerkeoztó urat. engedje meg: miszerint ez áteresz rövid történetét becses lapjában leírjam. Emlékezhetik Kováts ur, hogy a kanizsai járásbeli szolgabíró úrral szóbelileg abban állapodtunk meg, — miszerint ez áteresz a rendelkezésére álló fa anyagokból épitessék meg, — de miután, ennek megépít tetésát nagyon eltetszett odázni, — felsőbb helyről meglettem szorgolva, hogy a költségvetési terv iratokai terjeszszem fel, — minek kötelességszerű következménye az lett: hogy a költségvetést, a kanizsai Bzolgabirói hivatal által járására nézve hitelesen kiadott árjegyzékben foglalt, árak szerint elkészítve, belerjesztettem, mindenesetre oly átereszt tervezvén, mely a műszaki kellékeknek megfelelt volna és a mint abban semmi sem hiányzott; ugy abban semmi sem volt felesleges, miről a nálam meglevő tervbetekintés után mindenki meggyőződhetik, a kinek bár legkisebb fogalma van a hídépítéséről, mikor már odáig érlelődölt a dolog, hogy keszthelyi lakós vállalkozó Pintér József ácsmesterrel, 36Ö frt 28 krban, az egyezség megkötése, a Kováts ur által emiitett 2928-/74. számú utasitással elrendeltetett, csak ekkor, — rögtönözve és mind egy földből kibujtatva, tudtomon kivfil, készíttetett el ez áteresz, a mostani minőségben — ebből áll az egész — és valóban nagy köszönetei keli szavaznom Kováts urnák, hogy bár nem alkalomszerűig e tárgyat felhozni sziveskedett. Egyéb nem lévén, mire felelnem kellene, magamat tisztelt szerkesztő urnnk Brives barátságába továbbra is ajánlom. Zala-Egerszeg, 1875. márczíus 9-én. PRETSINSZKY. A nőcseléd figye naponként rosz-s/abím feji ődi k annálfogva nagyon szükséges volna n ó-cseléd képző intézetet felállítani, jónak véljük ezen intézkedést már csuk azért is, hogy a cselédek és cselédtartók közt az annyira fokozott viszályos állapot elvégre kiegyenlítethetnék. Azáltal, hogy a cselédek nem képeztetnek, a cselédtartók soha, vagy csak véletlen jutottak oly cselédek birtokába, kik azon minőségben, miuőben beszegődnek, eleget tudnának tenni ; beszegődik az egyik szolgálónak és alig tanulja meg az edények mosogatását, alig képes a levesnek való zöldséget megtisztogatni és rántást szét keverni, már is szakácsnénak szegődik, s midőn állását elfoglalja, rendkívüli zavar és hátramaradás következik, mennyiben azonkívül, hogy a főzés, betálalás épen* nem történik annak rendes módja szerint, izgalomba hozatik a háznépe, mert éhezik és vesztegel. Evek során át ilyek százan lépnek szolgálatba és fél élet időbe kerül, még a háziasszony helyét megállható főzőnőt kap. E helyzethez já- utat nyitják meg előtte, melyet a hit s remény fáklyái világítanak be. S ha végre megérti keble választottja érzelmének hivó szózatát, ha az ifjú, kiben eszményképét feltalálta, szerelméért sze relmel ád, mint az álmadozó hosszú kinos álom után mosolyogva ébred az édes-bb valóra, ugy a leányka is bizva tekint az örök boldogságot ígérő jövőbe. A nő első szerelme mindig aetheri a ideális, melyet azonban az érzelmek heve, a tüzes képzelem hatalma könnyen az érzékiség karjaiba sodorhat, hacsak a szerelemtől feltüzelt nŐ keblében a szigorú erényességnek oltárt nem emelt. Tizenhat éves koráig minden nő angyal — mondja Saphir — a körülmények s viszonyoktól függ, hogy ezek után is a világosság, az erény nemtője, vagy a gonoszság daemona legyen. Tizenhatodik év a nő örömben gazdag, vágyakban a boldogságban páratlan kora, a midőn titkos vágyakkal telik meg a sziv ; de a kebel érzelmeinek tárgyát nem ismeri. Tulá-radozó hitében bizalmasan veti magát a barátság a szerelem ölébe, mindenütt őszinte s nyílt kebleket sejt Bámulhatunk-e, ha az ily sziv csalódik, ha csalódnia kell, ha az ifjú, kiben hitt, remélt, kit szeretett, az élet mindennapi alakjává törpül? De nem csalódás-e majd minden első szerelemnek vége? Szeretünk, hogy megízleljük az első szerelem édességét! szeretünk, hogy kiüritsük a esalódás keserű poharát, szeretünk ; de e szerelmünk igen ritkán boldogít.„Hiu reményektől csábítva, öröm helyett csak vágyat, csak szerelmet táplál a nő e korban szivében, a jelen boldogsága, a jövő biztató reménye, minden gondolata képzelmé- 1 nek tárgyában pontosul össze, mint virág a reggeli harmatnak, ugy nyílik meg a női sziv { tizenhatodik évében a szerelemnek. ! rul még a magas bér is, mely a boszuságot csak sokszorozza. Ily szakácsnék özönében léteznek városunkban, de van is ám gondja majdnem minden gazdasszony és rendőr hatóságnak. A szobalányok semmivel sem különbek, ilyek alig számítanak másra, mint a kényelmes dologtalan életre, a jó eszem, iszomra és a piperére, sorrendjében lehet őket újhegyre húzni és százan tul olvashatjuk azok névsorát, azért is szerencsének tartható, ha oly sok közt jó varró no, jó téglázó, szabásznő, kielégítő szoba és személyi szolgálatr a képes egy is kijeleltethetuék. Ily ékből csak ugy válik jó szobalány, ha asz-szonya türelmes oktatásával és ez azon osztály, melyből leginkább képződnek azon szoptatós dajkák, kiket a német méltán mi tfr ess ereknek nevez. Amphybinnok is ezek, mert egy év alatt háromféle szolgálaton is átúsznak, lesz szobalány, szobalányból szoptató, szoptalóból szakácsné ; és mivel többen két életet kénytelenek táplálni, a sokfelé ágazó szükség fedezése is a gazdasszonyt terheli — ! Ezen egyenetlenséget tetézik az illetéktelen csel ód i bizonyítványok is, mert igen soknál megtörténik, hogy a cselédtartó főzőné bizonyítványt ád oly cseléd nőnek, ki alig érdemes a szolgáló czimre, szobalányi minőségről kap igazolványt olyan is, a kinek főbb érdeme a labviz elkészítése, a lábmosás tudományára szorítható. Ily viszonyok közt valóban épen nem volna felesleges nőcselédképzó intézetet felállítani. A vasárnapi iskola legalkalmatosabb volna e czélra, viselhetné pedig a ,nó cseléd i s k o 1 aa czimet. Ugyhiszem, hogy szívélyes intézkedés által nagyon i» könnyen kivihető volna a terv és hogy nagy hordereje lenne, az kézséget nem szenved. Ily intézkedés által a nőcselédségképzettségéről alapos bizonyítványt tudván felmutatni, ugyanazon intézetből nemcsak cselédet, de hasznavehető s megbízható gazdusszonyokat is lehetne nyerni. Az intézet fenntartására elegendő volna a cselédség befizetése és ha ez létrejönne, csakugyan sok félrelépés, sok téves társalgás Bzüntettetnék be a cselédség erkölcsös élete megvédésére. Az indítvány hozatalára a cselédség korcs szelleme bírt. Miben állt .Mihály bácsi boszor kánysága? (Folytatás.) Valósulni kell neki tdő uram, csak akarni kell — szólt Mihály. Ha valamihez az ember testtel, lélekkel hozzá fog,sikerülni szokott. Én, mint tőlem telik rajta leszek, hogy a szép terv testé váljék. S reményiem, hogy a többi polgártársaim is támogatni fognak a szépterv va lósitásában. Tudtam azt előre, szólt a lelkész; hogy ön is Kendi Mihály pártolni és mennyire lehet felkarolni is fogja a faiskola ügyét. Azért a legszebb reményekkel nézek ama jobb jövőre, midőn községünkben a nemesbfaju gyümölcsfák meghono8ulva és elszaporodva cg) ik fő jövö-del mi forrását képezik majd gazdáinknak.Nem- Huszadik évében azonban lassan-lassan elhagyja ábrándjainak hónát s az élet mindennapi oldalával kezd ismeretséget kötni. A férfinál ellenben a 20-ik év az, mi a nőnél a 16 ik, ekkor nyilik meg előtte az élet tavasza, az ifjú kebel kibontakozva a gyermekes örömekből, ábrándossá 8 vágyódóvá lesz, szivének előbbi hidegét rokonszenves alakok tüzes pillantásai melegítik fel, egy ismeretlen érzés lopódzik keblébe, egy isteni ihlet a lélekb-». a sziv lángol, a lélek minden goudolata egy ideál körül lebeg. Az élet tavaszában hin ábrándok között igy álmodozik az ifju. inig édes álmaiból a keserű csalódás, a rideg válóra nem ébreszti. Mint egy álomkép, ugy tűnik most el a phan-tasia kedves alakja s a még előbb lángoló «zivbe a merev közönyösség flté fel tanyáját s a megsértett hiúság széttép minden köteléket, mejly eddig ábrándjának alakjához fűződött, szive csak feledni vágy, csak feledni akar. De nem igy van ez a nőnél. A nő bámulatos szí lárdsággal ragaszkodik a remény utolsó mentő horgonyához, a boldog szerelem emlékeinek romjaira boldogtalan szerelme reményének várait épiti, murt nem hiszi, hogy a kihűlt szívben újra fel ne lobbanna a kialudt szerelem szikrája. S tia azután végre a remény utolsó sugara is «lhomályosul, fájdalmas nyugalom áll be ktMéi melynek sebeire a múlt édes emlékei esep.egietik gyógyító balzsamukat. A nő, kik az érzelem dolgában nagyon is gyengédek, a szerelemben sokkal szenvedélye se.hbek. mint a férfiak. A nőnél első a szerelem, második nz éJetr a férfinál első az élet, második a szerelem. A nő azért él, hogy szerecsen, a férfi a szerelmet csak az élet boldogító részének tekinti. — A nő, ki szenvedélyeit vakon követi, kinél minden gondolat érsés, minden érzés szenvedély, majd, mindig oly hatályos szerelmet óhajt, minővel ő mást boldogilani akar, azért a férfi szerelme ritkán elégíti ki, mert egy férfi soha nem tud oly szenvedélyesen szeretui, mint a nő. A7. ifju, kí ábrándjainak tündér honában szendereg, kit egy mosoly, egy gyengéd kézszorítás, egy édes csók önkény leien ül ragad a boldogság mennyébe, szenvedélyesen szeret ugyan ; mert most még keble érzelmei kalauzolják, de amint lassanként kibontakozva ábrándjai- s szeszélyeinek tarka világából komolyabb, élet-czélt tűz maga elé, midőn féktelen phantasiá-jának szárnyalása a higgadt értelem korlátai közé szorul, az ábrándok helyét a komoly meg fontolás foglalja el s az idealismus eltűntével a reális élet veszi kezdetét, midőn az ifju a higgadt férfi korba lép, az érzelmek hatályának hanyatiáaával a rajongó szerelem is véget ér. Az akarat, az ész diadalmaskodik most már a sziv érzelmei felett s a komoiy férfiúvá lett ifju az élet hasznos tevékenységének szenteli idejét s értelmét. De a nő még e korban sem tud végkép megválni hiu ábrándjaitól s talán a lét sikamlós pályáján soha czélhoz nem juthatna, ha a sziv az élet különböző utain haladó férfit s nőt egymás karjaiba nem vezetné. Sfiinegh, 1875. márczius 12. Hogy Sümegh vidékén, hol halhatatlan költőnk Kisfsludy Sándoréit, mily nsgy mérvben el van még a nép alsó rétegeiben is a költészet iránti hajlam terjedve, szolgáljon bizonyítvány ul az ide zárt költemény. Ezen hó 9 én egy szegény sorsú férj neje halálán való elkeseredettségében Hany községben öngyilkos lett, halála előtti óráiban az ide zárt bucsu verseket irta, melynek eredetije a gyilkossági jelentésbe* csatolva, aa alispáni hí-vstalhos küldetett: a« Pál gazda ön is pártolni fogja a faiskola ügyet. , Igen tdő ur én is rajta leszek tőlem telhetőleg, hogy a terv valósuljon. — Igy van jól — vevé fel a Bzót a lel-késs, hanem Kendi Mihály önhöz van még néhány szóm. Mióta önt megismertem, mindig megvoltam önnek magaviseletével elégedve, azt is tudom, hogy becsülete tiszta ésszenynél-küli. — Mégis engedje megjegyeznem: hogv ha önnek a gazdaságbani gyors előmenetelét figyelembe veszem, azt kell hinnem, hogy ön mergis valami titoknak van birtokában, melynek segélyével többi gazdatársait felülmúlja a gazdálkodásban. Ezen titkát legyen szives nekünk is felfedezni, hogy más gazdatársai is követhessék gazdálkodási mesterfogásait. Aaután tőlem, mint lelkiatyjától ne vonja meg bizalmát, — iamertesen meg élete előbbi történeteivel s mondja meg okát, miért oly magába zirkódott. — Ami gazdálkodási titkaimat illeti, azt szivesen teszem közzé. Ha valakinek azzal használhatok miért nem tenném közzé. De előbbi életem történetét, miután auuak fájós emlékeinek felemlitésével ugy sem használhatnék senkinek, csak elhallgatom. — Ne tegye azt Kendi Mihály ! mert a kitől én tanulni akarok, anuak élethistoriáját is akaróin tudni. Már hogy tanulna tőlem tdő uram, hiszen önnek kisujjában több tudomány van, mint bennem az egéaz emberben. — Hát nem tudja-e a közmondást: „a jó pap holtig tanul'', pedig én is pap vagyok és most öntől akarok tanulni, azért csak minden vonakodás nélkül beszéljen el mindent, inert önnek titkolódzó magatartása még kíváncsivá tesz bennünket. Tiszteleudő uram leereszkedő jóságos beszéde megtörné még a legmélyebb titoktartást is. Különben mucs okom a titoktartásra 8 hogy élettörténetemmel nem beszélem tele senki fülét is onuan van, mert nincs benne semmi dicsekedni való, de nem akarok ellentmondani tdő uram felszóliitásának s mennyire lehet, rövid leszek az elbeszélésben. — Nem oly messze van ide II—i falu — kezdé elbeszélését Kendi Mihály, ott születtem, hol atyám Sz—y földbirtokos urnái szekeresbéreskép szolgált. Szüleimet csak keveset ismertem, mert korai árvaságra jutottam. Szüleim elhaltával a jó földesúr pártul fogott és egy takarmányo8 béres mellé segédül rendelt 8 ugyanezen béresnek fizetését meg is javította, azon feltét alatt, hogy az engemet, mint családtagot, családja közé fogadjon be, kosztoljon és ruházzon. A jó földesúr ezenkívül még külön nékem is adott egy kis fizetést, mivel én szabadon rendelkezhettem, de a mit én gondosan megtakarítottam. Téli estéken, mikor az idő engedte, elővettem iskolai tankönyveimet, melyeket ínég boldogult jó atyám szerzett számomra. ezekből olvasgattam és tanulgattam, ezekben talaltam csak némi vigaszt szomorú árvaságomban. Iskolába nem sokat jártam ugyau, de azért meglehetősen irtain és a számveié-ben is siert-.ztem magamnak egy kis jártasságot. Nevelő atyámul rendelt béres ezt nem ellenezte tőlem, sőt biztatott és (isztönözött a tanulásra. Isten áldja meg! ezerszer érette. Nagyra sem vágytam, csakhogy éa iá, mint aty ám, szekeres béres lehessek.Ez ohajom | edig már tizenhat éves koromban teljesült éa miután az uraság előtt ezen óhajomat nyilatkoztattam, ki gyengéit ugyan engem, de mivel én kelésemmel nem tágítottam, megadta kérésemet Két évet töltöttem el, mint szekerr-sbéres h az uraság igen megvolt velem elégedve. Egy alkalommal, midőn déli etetéskor pihentettünk. Én 18 éves ifju voltam, már nagyon elvoltam fogulvs, sem szüleim, sem testvérem vagy rokonom, ki hozzám szeretettel szólt volna, leg obb barátom a munka és a könyv volt s igy esen egyik jó barátomat, a könyvet vetted elé a azzal kezdettem társalogni, az az belőle olvasgatni, midőn maga az uraság észrevétlenül közelembe lépett 8 a könyvet kivette kezemből és megtekintette, mit olvastam éa ismét vissza adta s tovább ment. Jól emlékezem reá magyar gazdasági egyesület által kiadott „gazdasági kis tükör volt." Ez eset után nem igen sokára behivatott az uraság magához és kegyesen szólva hozzám tudtomra adá, hogyha van kedvem tanulni, befogad inasának s később pedig kitesz majd hajdúnak a pusztára. Én igen örültem ennek, de mégis oly nehezen tudtam megválni a négy ökörtől, melyek mind ugy értették még szavaimát is, midőn tő lük bucsut vettem,de az uraság eme szava „na Miska! ne gondolkodjál oly soká, nálam majd többet olvashatsz,mint az ökrök mellett", mint varázs szó megbűvölt és felöltöztem inasnak. Inas voltam tehát és teljesiteltem az inasi szolgálatot ami nem igen ment, hanem annál jobban a tanulás,s minek az ursság csak örülni tudott, ő maga válogatta ki gazdag könyvtárából a tanulságos könyveket s a hol fenn akadtam, maga segített ki magyarázattal, a gazdasági kettős könyvvitelt, számadások készítését is megismertette velem, szerencsémre volt egy másik inas is, ki az inasi teendőket végezte, engemet az uraság többnyire a gazdaság körüli teendőkre használt fel, hová Ő maga nem mehetett, engemet küldött. Így telt el két év az inasi szolgálatban, midőn besoroztak a huszárokhoz, de egy évi katonai szolgálatom után, miután az uraság, ki az én ezeredesemnek egykori tanulólársa volt — irt az ezeredosnek s igy haza bocsátattam. Amint haza értem, megint inasi szolgálatba helyezett, de már a gazdaság vezetése körül sokkal több teendőkkel voltam megbízva. Eközbe megint ie telt egy év. Az uraság házas ember volt, de magtalan. Egy máaik árvát is fogadott a házhoz, egy árva leányt, kit ügyességeért az uraság neje, mint jobb kezét tekintette. A gazdasz-szonyi teendőket egészen reá merte bízni. A leány nem volt rut, e mellett szorgalmas és okos, jó siívü. E leány, hogy, éu nem tudom, belopta magát szivembe. (Folytatása köv.) Helyi hirek. — Ritka eset. Nagy-Kanizsáu, márczius lö-án Tóth Anna nevü földmivesné 103 éves korában halt meg; harmadik férje, ki 60 éves, jelenleg is él, feleségeül 80 éves korában vette el. Két héttel halála előtt kezdett beteg lenni s végelgyengülésben halt el, első férjétől Csudálatna a sors, az embert széthányja, Art sem tudja utóbb, ki fija. ki lánya. Lám én magam vagyok egy eleven példa, Miként Ii-ttem halál markában egy préda. A nagy bánat miatt keveset szólhatok Siralmas a somom, mindnyájan tudjátok, Res/.ketnek lábaim, csak alig állhatok, Ob '' jó latén, tAled vigasztalást várok, Kn kibékült azivvel a nagy útra terek, A nagy Úristenhez elkészülve megyek, Vidám életemnek piruló hajnala, A kinek ékesen nem régen uyilt vala, Búba» merült szivem féligre meghalva, Keménység a hitet mily hamar megcsalta, Késmárky Flórián, helységünknek papja, Kiváltképeu kinek moat vagyok halottja, Egy kevés ideig kérek engedelmet, Kgy vagy két óráig tartandó kegyelmet, Hogy szegény holtt*at"ra mielőbb temesse, Az én jó istenem majd megfizet érte, Rémítő a halál, akit ez igy talál, Hol dog tehát, akit ily halál nem talál, Kegyetlenaégemuck meg van adva bére, Kllenem mindenki botránkozáat véle, Ne ütközzenek meg, hogy én moat megértem, Utánnam majd megint következik illeti, Bocsánatot kérek, kiknek én vétettem, Aki nekem vétett, bocsássa meg Isten, Köazönöm azoknak nagy sxivea*égük*t, Aki>t elkísérnek, minden lépésüket, Fizesse az Isten minden tetteiket, Kérem én is mindig az Istent érettek, Nyugodva lehet caak disaerni a napot, Nem tudja az ember, hogy a jövő mit hoz, Jót-e? avagy rosszat, mi rajtam megtörtént, Kinek *zive vagyon, tudhatja az nagyon, Hogy a szomorúság mindig sértett nagyon, Hogy a feleségem elesett mellűlem, Nyugalmat nem talált az én hervadt szivem, Azért adtam magam a tivornyáxáanak A minek a vége csak tehát halált boa, Kedves gyermekeim, szivem majd megbsKad. Ha rátok gondolok, hogy kicsinyek vagytok,'' Sándor, Jóaka, kedves szeretett gyermekim, Az én jó Iatenem segéljen bennetek, latén veletek Mari, Jóai éa Albert! WBCSEY PÁL in. k. voltak gyermekei, de mind elhaltak. Utóbbi időben igen fukar volt, reggelenkint egy-egy ! cupirza pálinkát ivott shetenkint csak egyszer evett meleg ételt. — A nagy-kanizsai önkt. ^Czolté-egylet tek. Belus József urat az egylet iránt mindenkor tanúsított nemes pártfogása és hat-li itud támogatása elismeréseül a f. é. márcz. 7-én tartott rendkívüli közgyűlésen egyhangúlag dÍBZtagjául választotta meg. — Hangverseny. A nagy-kanizsai fó-gymnasium ifjúsága a húsvéti szünnapok után ének és szavalattal összekötött hangverseny t ád a kebelében levő zeneegylet javára. E nemes és dicséretes törekvésre előre is felhívjuk a t. közönség figyelmét. — Német színészet. Nagy-Kanizsán márcz. 28-án kezdi meg Fritzsche Gyula német színtársulata előadásait a .Zöldfa" vendéglő nagy termében. Eszékről érkezik ide a nagy hétben 32 taggal. Első előadás: „Derlíebe On-kel" vígjáték, második nap: „Josefiue Gallma-ver" életkép, harmadik nap : die Grossherzugin von Gerolsteiu" bohózatos opera adatik elő. — Ajánlkozás. Egy képzett fiatal ember, ki hivatalos foglalkozása melletti üres ide-jet irodai működéssel szeretné eltölteni, előnyös feltételek mellett ajánlkozik. Bővebb értesülést e lapok szerkesztőségi irodájában nyerhetni. | — Zala-Istvándon virágvasárnapján '' lesz az ujunan megválasztott ág. ev. lelkész un- | nepélyes beigtatása. Nt. Dubovay Béla nemes-dömólki segédlelkész lón megválasztva. — Uj zenemű. Táborszky es Parscb zeuemükereskedéseben megjelent .PipiHendi" pulkaírancaise öchindler József tői. Ara ÓO kr. — Névmagyarosítás. Stradl János csáktornyai kir.törvényszéki jegyző vezeték nevének „Sárdi" ra kórt átváltoztatását a m. kir. belügyministerium megengedte. — Meghalt az a fiatal ember a helybeli kozkórházban, kinek egyik lábát nem rég készt-hely-szent györgyi állomáson a gőzkocsi összetörte. — Nyilvános köszönet. G ózon Imre szeut györgy-völgyi ret. tanító nyilvános hálaköszönet nyilváníttat lapunk utján nt. Csonka Ferencz ref. lelkész és esperes urnák, a mt. sz.-gali ret. egy háznak, Pados János orvos s Molnár Albert Unitó uraknak, kik beteg fiát annyi emberszeretet s nemes figyelemmel ápolták. — Rövid hirek. Horkay György veterán kisdedneveló 75 éves korában meghalt. — ü felségét Veienczébe gf. Andrássy és Hoff-mann báró fogják kísérni. — A tudomány és műegyetemi ifjúság márczius 15-én nagy pompával zarándokolt a kerepesi temetőbe, hogy a „nemzeti síroknál" leróvja kegyelet-adóját.— A m. testőrség fő-kapitányaul Festetics György grófot emlegetik. — V''áczott ma Eotvös-ünuepélyt rendeznek.— Aradmegye főjegyzője, Szerb Tamás, főbelótte magát- — Az „Alheneum" a „Pesti Napló" 25 éves fennállása emlékére az irói segélyző egyletnek 1000 frtol ajándékozott, Urváry Lajos pedig 500 frt tal az alapítók sorába lépett. — Szabadkán egy diagonyos hadnagy az utczán kardot rántva, el ukarta erőszakolni egyik polgár csinos feleségét. — Bécs híres szépsége, Demel Emilia, csőd alá került. — Maria Valéria fhgnő szá- már» Budapesten magyar tankönyvek vannak megrendelve. — Ausztriában a nyári aztinna- '' pokat egy ministeri rendelet julius és augusztus hónapokra tette. — Szentpéteren, mint a „R H.* írja, egy csavargó kereket lopott s a felbőszült nép e miatt agyonütötte. — Több bánáti szerb és német község folyamodott a főispánhoz, hogy aálok magyar iskolákat nyissanak. — | Dr. Pauler, volt igazságűgyér, az ész ós bűn- \ tető jogból megkezdi előadásait a nyári félév-ben. — József fhg. H s 1 1 e r gr. koporsójára } nemzeti szinü szalaggal díszített babérkoszorút küldött Bécsbe. — Czuczor Gergely szülőházát emléktáblával fogja megjelölni az érsek-ujvári gymn. önképző köre. — Grf. Széchenyi Béla jövő évre tudományos expeditiót rendez Közép-Ázsiába. Vegy es hirek. — Tisza Kálmán mint koma. Beitter Mór kereskedelmi ügynöknek a napokban fia születvén, az uj belügymiuistert hívta meg komának. Ez el is fogadta a komaságot és f hó 10-én megjelent a szertartásnál. A jelenlevők lelkesült .éljen" ne! fogadták és Tisza Kálmán hotozas ideig n) ájasan társalgott uj komájával és a ven dégekkel és elismerőleg nyilatkozott az opera-teur ügyességéről. — Kolozsvárott Kaposi Molnár Frigyes adótiszt, mert egy bírót az utczan megütlegelt 2 havi fogságra s hivatalvesztésre ítéltetett. Papírszeletek. Tanította a pap * crigáuyt a „Hiaiek egy-re, dr r*ak nem tudta a czigányba beszélni. Mit csiuáljak már veled V hunul* a pap. Huba ve védjék ti at-''ieudé urxm, tityílj* el a nótáját annak r. „Hisek ejjyn"k egy*erre elhrpe-dilem. Találkoxik a somogyi paraszt salai ¡»me-rő* komájával a piaeaon. — Mi lelte kotnám xx arc-utt ? — A kérdettnek sógora, ki mellette állt, rfigtftn igy felelt .felcsuzta a faj." Dapla hatás A győfy« Kérészeknek ajánl-ják orvosságon Öregek takaróján! a „Lala. njaágot ; kapható sokbelytitt; a ,Hoffmanniache Tropfen" nak bizonyosan dupla hatása Ims. Történeti naptár. Márcz. 16. 1731. Békeszerződés Anglia és Ausztria közt a pragmatica sanctio iránt. „ 17. 1848. Batthyány körirata a rendtartás ügyében. , 18. 1848. Országgyűlési fiatalság Bécsben. Magyar ministerium.^ , 19. 1750. A magyar menekültek megérkezése Aleppoba (Sy riában) 1848. — A nádor helyettes királylyá neveztetik. — 1849. A parlament tárgyalja Madarász indítványát a Zichy féle holmik eladása iránt. 1637. halt meg Pázmán Péter esz tergomi érsek. , 20. 1720. Newton Izsák, elsőrendű mathametikus és csillagász, halála Londonban. — ^ 21. 1778. sz. Csapó Dániel, volt or-szággyülési követ s a legnemesebb hazafiak egyike. , 22. 1421. az orleansi szűz által vezérelt francziák s a Tal bot vezérlete angolok közt ütközet. — A lylrl plsozsi márt. lS-ikáo. Bau p. m 88 — 90 fa». 4.10— 50. Roxj 76-80 fnj. 8.-3 40. Árpa 70—72 fns. 2.20—50. kr. Zab 48—50 faa 1.70.— 2írt. 10. Kukoricza 86- 88 fua. 2.30-70. Kölsa 85 ina. 2.40-3.—. Bab 90 fns. 5 — kr. Lottoboiói. Béos, márt. 6-án • 87, 9, 56, 78, 4. Temesvár, , „ 86, á3, 65, 12, 47. Brünn, „ 10-én 15, 2, G8, 42, 86. Szerkesztői ttzenet. 1646. B. „A csalogány« nem közölheti. 1647. 8. .A «ép zsidóleány* berállt. 1648. V. Caak a „női büszke''ségef közölhetjük. 1649. .Ne felejti" — .Árra lettem'' — rHa fölkél a bolduak.Nem lehat kiadni. „Kör ír'' ellenben — igen. 1650. K- „Midőn egyUtt jászodoztunk" — „A hfitlenhec* nem kSsölhjQk. Érték- és váltófolyan márczius 16. 5*/# metalique« 71.40; 5*/. nemz. kölcsön 76. — : 1860-ki ál ladaimi kölcsön 111.75; bank-részv. 9 63; hitelintézeti résavények — ; London 111.30; magyar földteherineniési kötvény 78.75; temesvári foldtehermentéai kötvény 76.75; erdélyi földtehermentési kötvény 76.50; horvát-slavon foldtehermentéai kötvény 80.—; ezüst 104.50; cs. kir. arany 5.25-Napoleond''or 8.87 -; 100 mark D.R. n. 54.45. Mért iázik a hire* Hanr»*ikó miudni reggel bárom pohárka pálinkát, ? Mert minden reggelire egyet szokott inni, azonban «''gyet reggeli előtt, egyet pedig az után fwit fel, tohit három A szQks/ge* tudomány. — A tanfelügyelő ily kérdést intés egy faluai oakola látogatásokért egy tanulóhoz, hallod-e t« Pogá>-aa Marral, tudsz e tizig számlálni, oh igen, volt a válasz. 1, 2. S. 4, f>, 5 igen helyes, vág közben a tanfelfigyelő, csak tovább, tovább, 7, 8, 9, 1«, al«ó, felaő, király és disznó. Ez is korszerű. Egyik grmuazista a másikhoz, te Miska barátom, n ond csak az egész két havi scinidS alatt mit mfi\éltél? Tudod pajtáa az uj szivar pipámat füstöltem ki. E g y j ó 1 a k o 11: ín caak azt mondom, hogy semmi sem jobb a finom sonkánál. A z é h e ■ : én pedig azt uioudom, a sonka jobb a seminiiiél. Két nK folyton a tflirfil beszélt, egy leleményes férfi rájok szólt: Nagysádtok közül egyik bizonyosan a vaskályha, másik cserépkemearze, hogy mindig tüzrSI bestéinek S a beszéd valóban véget ért. Pl&czl árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsaváros piaezbiztosi könyvéből: 1875 évi márczius hó lU-én. Gabona neműek: egy als. auszt. m. szerint, j huza 87 — HU fontos 4 frt. 70 kr , 65 — 86 fonta« 4 » frt 50 kr. 83 — 87 fontos 4 frt. 20 kr. Roza 74—78 l fontoa 3 frt 50 kr. Árpa serfőzésre 68—70 fontos 3 frt 2ó kr. etetésre való 2 frt. 80 kr. Zab 2 frt. — kr. Hepcze - frt — kr. Lintn em Bek: egy bécai mázsa azerint. Liszt legfinomabb 14 frt. — kr. Zaemletiaat 12 frt. — kr. Fehér kenyérliszt 7 frt. — kr. Fekete kenyérliszt 6 frt. — kr. Busadara 14 frt. — kr. Árpakáaa 16 frt. — kr. Riza 18 frt. — H ü -v e 1 y e a e k : egy alaó auszt. tuérS szerint. Borsó 8 frt. — kr. Bab 6 frt. 50 kr Leoc»« 8 frt. — kr. Köles 7 frt. — kr. Hajdina (pohánka) 2 frt. 70 kr. Ku-koricza 2 frt 60 ki. Burgonya 1 frt. 20 kr. Hui: egy bécai font azerint. Marhahús 28 kr. Diaznóhua 30 kr. Juhbua — kr. Borjuhns 30 kr. Zairfélék: Disznózsír 50 kr. Marhazair 60 kr. ívaalonua 40 kr. Szappan 24 kr. Lámpaolaj 3& kr. ftuarín-gyertya 54 kr. Kaggyn-gyertya 32 kr. Bor: egy alaó auszt. akó 40 pint azerint Ó-bor 10 frt. — kr Uj-bor 6 frt. — kr. 8ör: egy alaó austr. aörakó 4 2 pint szerint Legmagasabb 9 frt — kr. Legalacsonyabb — frt. — kr. Tfl ai f a: 1 bécai öl 36 hüvelyk hoaszu. Bükkfa 14 frt. — kr. Tölgyfa 10 frt. — kr. Kőazén egy bécai másaa 70 kr. Faazéu egy mérő 70 kr. Széna egy bécsi máaaa azerint 1 frt. 50 kr. S z a l m a 1 frt.— kr. Napasám: Élelmezéssel egy férfi 70 kr. Élelmezéa nélkül 1 frt. — kr. ¿lelmezéaael egy nő 50 kr. Élelmezéa nélkül 70 kr. £.lelmszésael egy gyermek 30 kr. Élelmezéa nélkül 50 kr. Kiadta : (P. h.) Maninger József, v. aljegyző. — SzSMkatkely, márt. 10. Buza 3.80—4.25 kr. Roza 2.90—3.30 kr. Árpa 2.10—30 kr. Zab 1.80 2 frt Knkorícaa idei 2.— — — kr. Marhahua fontja 30 kr. Borjúhús fontja 40 kr. Sertvéshus fontja 52 kr. óbor akaja 12 frtig. Ujbor 6—7 frtig. Keményfa öle 10 — 12 frtig. — SoproB már. 12. Buza 3 frt 80—4.80 Roza 2 90 — 3.50. Árpa 2 frt. — kr. 2.«0 kr. Zab 1 frt. 85 kr. — 2 frt. 16 kr. Kukoricza 2 frt. 85 kr. 3 frt. — kr. Sz^na mázaája 1 frt. 80 kr.— Szalma — frt. 70 kr. Kelelós szerkesztő s kiadó: Bátort) Lajlft. 3XTylItt6r.$) LichlenslernBés társa első bócsi 27 krajezáros kézmű- és divat-bazárjának ujonan nyitott fiókja Budapesten, kerepesi ut 15, a Ró-kus-kórházzal szemben, ajánlja gazdagon felszerelt raktárát a jelen idény re a legújabb G íroí 1 é-G ír of 1 a sL ucca-ru-haszövetekböl; továbbá Barege, G a x é, Mozam b iq u e, Pl ai d és D ia go n a l-szö-vetek, LuBtre, Kipséa északaarki szövetekből; ugyazinte fianell, zainóroa barket; Vb rumburgi ésaziléziai v á a z o u, valódi és mosható c i é r n a-ágykanavásE, rózsaszínű n a n- k i n g, */a d a m a 8 t- és c a i n v a t-törülközők; 4/» és 6/% chiffon; mosható és valódi franczia éa cos manosicreton és percail, b a tiszt és jaconet, piqué, brillantin; bársony-ésselyemssa-1 a g o k ; legújabb háromszövésii szőnyegek, 6/» szalmazeákvá-s z o n és több más czik 27 kruyi egységm árou. Gazdag mintagjfljtemények kivánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Vidéki ren-delmécyek az összeg elóre való beküldése, vagy utánvét mellet pontosaik és lelkiismeretesen eszközöltetnek. *) E rovat alatt kOzlrfttárt felelősséget oerp vállal a Szert Haz-eladas, (1623 -1) Nagy-Kanizsán, a Bátori ntezában, a „Zöldfa* vendéglő közelében 5 lakosztályból, pincze, nagy gyümölcsös kertből álló ház szabad kézből eladó. Bővebb értesítést Merkly Antal ügyvéd ur, vagy e lap szerkesztősége ad. Birtok-eladás. Somogymegye vasúti állomással biró Jákó helységében egy 400 holdnyi kiterjedésű birtok, kényelmes a rílak- és gazdasági épületeivel jutányos áron, előnyös feltételek mellett április 15-ig szabadkézből eladandó. Bővebb értesítést ád Lengyel Lajos ügyvéd Nagy-Kanizsán. (1609—3) S£ÜU 1. April Ziehung der Wiener Coaimunal-Anlfhens-Präiiitcnlose : Wiener Lose. I>i<»se Lose hab<>n jährlich 4 Ziehungen mit Haupttreffern 200,000 fl. 200,000 0. etr. von 200,000 11. 200,000 fl. ric. Original Lose genau nach Tage»cui<i, und auf 12 Monatsraten i 10 fi. Promessen ^ 1- April, «¿X 200.000 fl. jetzt noch 4 2 fl. 50 kr. nnd Stempel. Wechselstube der k. k. priv. Wiener Handelsbank, vorm. Joh. C. Sotheu, Graben 13. (1618—2) Promessen auf Wiener Lote, von obiger Wechselutube auagefertigt, »ind aneb zu bexieben durcJ>: fir.-KaaizMSr Hssdels-yod Gewerbe-baak( Sokwarz k Tasber Ii 6r.-Kaaizss. Hirdetmény. Lakúcxai — Somogy meg) ében fekvő — kir. kBaalap. uradalom ! rendezményébői 1800 mérő majoraAgi baaa ím 2100 mérő sab f. é. márexiua b6x4-énLakdeaán, as urad. tiaxttartósig irodájában reggeli 10 ¿rakor nyilvánon árverésen távirat utján esskBxlendő fel-sóbbi j<Srábagyán lentartásával el fog adatni. — KelISleg 50 kro> bé-lyeggel ellátva M-rkesxtett s aa árverési feltételek «lfugadását kijelenti aárt ajánlatok (offert) is aa árverés szóbeli megkezdéséig elfogadtatnak, melyek asonban a asóbeli árverés után bontatnak fel; mind a szó -beli árverésnél, mind a zárt ajánlatoknál a búzára 540 frt, a zabra pedig 360 frt bánatpénzül leteendS, illetőleg melléklendő, — a gabonanemek rsak mérőnként adatnak el, tartozván vevó azokat 3 bét alatt átvenni ; — a feltételektől eltérő s utó ajánlatok elnem fogadtatnak ; — e feltételek, ngy a gabonanemek az uradalmi tiszttartóságnál megtekinthetők. ? (1620—2) Kelt Lakócaán, 1875. márczius 11-én. j A kir. alap. urad. tiszttartóság. 11 kr. Csarnok 21 kr. * x\.-Kanizsán. Eisinger Henrik fióküzlete nagy válaazték szép és jó női rshs keteékbil. kitűnő sima éi mintázott jó sziai Creton. Perfalis, Jsooss és bstisztsk-, simáén mintázott brillantin és piketsk, kitűnő és jó színes kssavászok. fehér flrádll. szines bútor grádli, valódi, szolid gyslossk. szalvéták, ti-rfilközék, szésyefek, ozéraa. pasat és vitorlavitzssk öltönyflk-nek; női és uri »yakkendők kézeiék és gallérsk; nagy választék nehéz és jó sstysaszsls0skbél és sok más pipereczikkekből sat- ez mind csak 27 kr. rőf vagy darabonként. Minták kivánatra kQldetnck. — Szíves megrendelések postai utánvét mellett pontosan és azonnal eszkCzÖltetnek. Eladás: helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Koh* __Gy.-féle üzlet. fl^* Szíves megrendeléseket a „27. kr. Csarnok 27 kr.* N.-Kanizsán tessék csitnezni. (1622—1) Alsérvben szenvedőknek felette jó gyógyszer a StsrztMggsr 6ottll«b Hsrisaibsi (Helvecsia) készített keaöcs. bsámtalan bizonyítvány és bálairat a kassnálati utasításhoz van mellékelve. Egy tégely ára 3 frt 20 kr. o. é., mely akár egyenesen Stnrzenegger G.-tóL, akár Foraácyi I. gyógyszerésztói Budapesttől, Mltlbseh Zslgaosd-tói Zágrábban és PMktr I. eyógyszerésztól Temesvároti kapható. * (1483 - 6) GARRETT Rfés FIAI fóügynöke Kotzó Pál gépéazmérnök Budapesten : VI. váczi körűt 39. sz . .1 ajánlja a t. cz. mezGg''azdasági közönség rnOvÍ\OWJt\n<inírÍ D-AnalrKnl Készletben tart folyvást eredeti GarrettR. és fiai bires sorvetőit, gőzmozgonyait fa és S?én-figyelmét* dúsan felszerelt raktárát UIWUJJlMUttöa^l gCpCKUUI. neH fűtésre, szalmafátésre is, gózcséplöit, morzsolóít, továbbá járgány-csépl8ke^ malmokat kéz- ég gőzerűre szecska- és répavágókat, gabnarostákat és mafválasstókat (triears), szénagyfljtóket, legjobb szerkezetű kaszáló- és arató-gépeket sat. valamint Stróbl és Baris pesti gyárában kcszüh kitűnő ekéket. — = Árjegyzék kívánatra KStaferteftávsl = üt6j egyset- Garrett R. és fiai eredeü sorvető-gépei megfelelnek tökéletesen a magyar viszonyoknak és valamennyi a legcsábítóbb nevek alatt és reclaiae mellett ajánlott utánzások ezen géppel sem a vetés minősége, sem tartósság iránt nem versenyezhetnek. — Egy ily eredeti sorvetőnek ára 13 sorral, 6 láb szélességben, beleértve helyes elökormányt ét valamennyi tartalékrészeket, jelen árfolyamnál: bstybsa Bsdtpeetss 380 §. é. frt, iMiybM Béosbes 370 s. é. frt — ügvan e sorvetó ára, elókoraány helyett csak rudda] és egy elókormánykerékkel ellátva, továbbá csak 6 láb szélességben és igen könnyű talajra ajánlható, megfelelően olcsóbb. (1617—3) <1571-14) a legnagyobb Bécsben, III.Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek. MT)llaTséidlitz-pok a . E porok rendkívftli t a legeltérőbb e*etekb«n bebizonyult gyógy-baU*uk által minden, eddig elismert báni axerek köxStt, tagadhatatlanul as «1*6 helyet foglalják el; mit ax »ok exer, a csáaaári birodalom minden réxxíbSl kexeinkhex küldött hála-iratok x legréxxletesebben tann-■itják, hogy e porok togxöu azorulasokaal. eaesztbetet.''easégefcaét, gye ■erfcévsél, toTábbá gőrosők, vese é. ideg-baj ekbaa, szivdobofásaál, ide fMM| okoxta «fájás, vértolalás, végül bysteriara. bakér é« bizun fcányaira hajlamnál a legjobb «ikerrel alkalma* tatnak, a a legtartóab ejógjhatájt eredményeitek. (1547^9) Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt. Hölgyeknek nélkülözhetlen ! RAVISSANTE RANCZIA BORSZESZ SÓVAL. FA legmegbixhatóbb orvomuter a sxenvedS emberiség fegedel mére minden bel»5 és külaS gyaladá», legtöbb betegság, tnindenne-mfi seb-, fej-, fül- és fogfájá», régi sérvek és nyitott sel-k, rák, fene. sxemgyoíladáa, bénnlás és mindennemfi sérülés ellen, stb stb. I palaczk ára használati utasitással 80 kr. DORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ A legtisxtább és leghathatósabb orvoai sxer Norvégia hegyeiben nem cserélendő fel a mesterségesen tisxtitott balmájxsir-olajjal. A valódi D»rscb-bal«áj2sir-elaj mell- é* tüdő-bajokBál, soropho 4« raoUtlt-betegségekben legjobb gyógyhatáasal van ; meggyógyitj* a legídoltebbkitzvéay- éncsűzbajokat, valamint az időszaki bórkütefeket Ara I üvegnek használati utasitással I frt Raktárak Nctgy-Kaniz#án : Belus J. gyógysz Lovák K. Í. Feaaelhnffer J és Rosonfeld F. uraknál. Leteayén Kalivoda J. gyógy«* Dr. Lejoaso-tól PárUbap. Caak a hivatalosan megvizsgált, méregmentes: tiszta és tíljcaen ártalmatlan RAVISSANTE bir a*t>n rrovfll, ax emberi bórt luindau aôtfi-léstôl n>eKOi«Miteni » utóbajoktól megóvni é» s**pfeeeet s örök ifjúságot bixtositani. Ha a Ravissante naponkint egysaer az ujjhegygyel az arrzra, vagy aáx testrésrre dörzsöltetik, már a túrOlkötés után tapasztalható a majdnem csodálatos hatás. Az avexon támadt rán-rzok «''* hiralöhelyek elsimittatnak — A Ravissante ifjú arexsaint idéz eló. a bőrt fehéríti. frianiti ésfinomitja; eltávolít legrövidebb idő alatt sxrplőt, májfoltokat, orrtörftaséget s a bőr minden tisztátai&nságait. Már az első kísérlet után elhatározzák a t hölgyek, jövőre csupán csak Dr. LEJOSSE ri lághira ..Ravissante'' -ját használni. Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr. K A NITZ C. papirkereskedése K u d a p e m 1 <* ti , Dorotty a Utf''ZA, 12. ht A. bámulatos olcsó árak mellett''kővetkezőket ajánl u. 111- sxÍQes monogrammal 1- » V . i- rsz. fJ<*J Batavámt Lakó vies Q. Csáktarayáa Káráss H. Cavrgén Kreisler Dávid Upatvárstt Kohn Jakab Kaprtaczái Werli Sánd. gyógy«« Reszthelye« wan.ch P. Kereszten Breyer Jakab fiai Kőszegen Caacaínoviu Istv. gyAgysz Marozalibaa Isxtl Nándor Báaek-Szt-fyirgyia Fibicx J. gy. Szombathelye« Pilich Ferencx gy. Sepronyban Mexey András gyógy" Zágrábbá« Mittelbach Z*. gyógysx. Ceyleck J. J. gyógysx., l;rw«iit Fr. , gyógy«». Kapható nagyban és kicsinyben Budapesten: Dr. LEJOSSE fóraktárában, király utcza 15. I. 19. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek. (i5t>9-H) 100 drb finom 1-vélpapir névvel 100 r 100 . legfinom. . 100 „ finom boriték 100 „ legfinomabb 100 „ '' látogató jegy..... 100 „ levélpapír fekete nyomattal llOOO „ lenboriték , IlOOo „ pecsétbélyeg..... 1 teljes íróasztali berendezés . . . . 5, lO, 16 ti »» Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai éa levélpapír s borítékoknak,* úgyszintén minden északba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzökönyvek, rajzsze-rek, váltótárczák, díszes pénztárczák, albumok, stb. stb. legolcsóbb gyári áron. (1610—3) .— frt 50 kr. ■ 1 2 » » - 1 , 60 . 2 ■ » _ — » óü , S . 50 „ - 3 „ öo » 50 forint jutalom (1597—8) K*sllt um adatik annak, ki alulírottnak szászországi Berlhel K4ro 1 y életbedéte-, vagy elha- xu dem staunend biliige Preue von lálozásáról határozott fölvilágosítást ad; 48 éves, zomok, vorosszokés haju. Mintegy 7 Irt» év óta Suhopoljeben, Slavoniában tartózkodott, elhagyta ezen helyet anélkül,''hogy meg- Ki • mondta volna : hová megy. _ m *u überzeugen. ! (1613-4) EmSt Börtíiel, Wippi i a ¿erstraue ín Wien. w m Üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mint dr. Popp J G- udv. fogorvos úr (Bécsváros, Bogoergatse Nr. 2.) fogó nj a, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely aztán a fogriaxekkel és foghassál teljesen egyesül, s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Anatherln-szájvlz Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. üvegekben I frt 40 kr., a legkitünGbb sxer a csúzos Jogf«jdalinak-ban, gjmladá-»oknál, a foghus daganatai- és sebeinél; föl olvasatja a létexó fogköret és megakadályoxza annak uj képződését; ax ingd fogakat a foghns erősítése által szilárdítja; s midőn a fogakat és foghust minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rövid haaxnálat után eltávolítja a kellemetlen szagot. (lf>40—9) Anatnerlufoffpasta Dr. POPP J.G.cs.k. udv. fogorvostól Bécsben. ( Exen késxitmény a lehelet frisseségét és tisztaságát fentartja, axonkivül a fogaknak hófehéraéget kölcsönöx azok romlását ir.eg-akadályozxa és foghnst erósbiti. Dr. Popp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly szóp-a tisztítja, hogy annak naponkénti használata álul nemcsak a k.-Jxönsóges logkŐ eltávolittatik, hanem a fogak xománexa és finomsága is mindinkább tükéletesbül. Kaphatók: Vagy-Kanizsán : Belus Jóxsef gyógysxe., Rosenberg. tvosenfeld, W«!i^b, J. és FesselhofTer J. kereskedésében. - Pápán: Tschep«i J^ Keszthelyen : Pfiaxterer gy ógysxerésx, Singer M. Weias A. Zala-Egerszegen : Isóó Fi. gyógysxerésx. Kapronczán : Werli gyógy-•xerész. Varasdon : Halter g) ógyszoréax. 8ümegen : Dorner Kajet. Szombathelyen: Pillich Ferencx és Rudolf gyógysxer. Határőrvidéki Sz.-Győri gyön. Fibie -E. C. Veaapa-émben : Meyr Tnxxkau, ogj- Guthard Tivadar A« fiainál. — 8xéko«fehérvárott ; l^egmann A. Brann J. gyógysx. L*>v»a Berényben: Heialar «yógyax. Kalocaán : Horváth K. gyógysr.^ésx. Kees-keméton : Milhofer és Machleid gyógysx. Pakaon : Flórián J. gyógyax. Körmenden: Horváth J.8omxenrend gyógysx. Kaposvárott: Üt,bn J, Bögl, Belus és 8chrőder gyógyaa. 8aegaxárd: Braluay gyó^ysz. — Bonyhádon: Kramolin J. 8xigetvárott:Barwarth, Salamon gyógys*. — Baján : Michitsch 8t. éa Herxfeld fiai, ugy Heraog Ignácxnál. — PécseU Zsolnay W. és E. Zách, Sipőcx gyógy«». Kárádou: Zadabánszky gyógyax - Marcxaliban: Kiss gyógyíz. — Tolnában : Graff gyógysz. - Duuaföld-rárott Lakács gyógy««. _ Szent-Györgyön : Nöthig. - Alsó-Lendván: gyógy««. — Rohonczon: Simon -gyógyszerész nrakuál. Febér Miklós _ vexér ügynöke Rd. Hornsby & Sons, J. & F. Houward, H. Laehapelle, Rd. Sack Stb. f. gyárosoknak. Iroda-raktár s javitó műhely : Budapesten, Üllői ut 12. sz. , Köztelek." Iroda é« raktár : Bécsben Landstrasse Pragerstrasse 13. (Hotel Hungaria.) tiazteletteljeeen ajánija a t cz. gazdaközöDségoek R. jelei sorba vetőgépeit, melyek kfioayteégttkaál fog v* homokob talajhoz legalkalma-(» 13 aoroa 7*/t vámmizsát nyom,) továbbá Leinwanden. tl. 1 St. ôOellige fc/4 breite Webe 1 i-50. 80 , 7t . Leinenwebe 810. I , 30 , , , Garnleinvr. 8.10 1 , 30 , » r Creasleinw. 8.10. oderpr. Wiener Elle 27 kr. Seiden- undSammtbänder. Fail oder Noblenr-Seide in allen glatten modernsten Farben, auch mit färb. Rücktheilen-FünfFinger-Breite pr. Wiener Elle 27 kr. Zwei Finger-Breite zwei Wiener Ellen 27 kr. Ein Paar weisse oder gestreifte Frauen- oder Kind.-Kniestrümpf. b?sL Qual. 27 kr. Ein Paar Männer-Socken 27 „ Ein Paar Strumpfbänder m. breiter Seidenband-Masche gepuut27 , Ferner weisse Damast-Handtücher, Leinen-Bettxeuge, schwere Laufteppicbe.Mö-belgradl, Setz- und Zitz-Vorhänge, echtfarb. Percailin, türkische Schlafrockstoffe, Barchente, pr. Elle X7 kr. Sqhafwo''l-Kleiderstoffe. */« breite schwere Ripse, Lüstre-I>ia-gonaU. Thibfts Gasiere,Barege,gUtt und gestreift, in allen Farben, pr. Wiener Elle Eir. Stück Fächer in allen Farben . . 2," kr. , Eine Garn. Kopf- u. Brustma-sche mit Sammtbunder uud Rosen geputzt.....27 r I P. Mansch, samml Kragen 27 . ¡1 Kopf-o. Taschent. echt färb. 27 „ il Leinen-Sacktuch . . . . -7 w Ii Leinen-Serriette . . . . 27 . II Schildkrott - Haarkamm neuester Facon.....27 . 1 Frisir- und Staubkamm . 27 „ ¡Eine Leinw.- u. Schlingacheere 27 . ¡1 Angot-Diadem ganz m. schw. Perlen bestickt, d. Allerneue. 27 „ Eine lederne Geldtasche . . 27 , 1 Caffeelöffril aus Gbinasilber 27 , Aufträge werden gegen Einsendung des Betragesoder Nachnahme prompt effeetuirt, Muster franco zugesendet. En gros-Käufer erhallen Rabatt. Die Waare unter Garautie der Qualität ''u. Echtheit verkauft Nicht>-onveni-rendes anstandslos retour genommen. Beck''s Grand-Bazar Wien, I., Adlergasse 4. Mae bittet die Adresse aufzubewahren und sie»» selbe gsaan 2a Berken. ROBEY ŐC Oomp. Limited gazdasági gépgyárnokok, Lincolnból, Angliában, Budapesten, Üllői ut 1-szám. Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó g é p k i á 1 1 i t á s, készletben található. Sorvető-Qépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 k ö-zönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 soros vetó-gépnek ára Budapesten 32U o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hitui-ról kormányozható. Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló-és arató-gépek. Lógereblyék és szénagyüjtók rendkívüli olcsó áron. Világhírű Robey-féle fekvő és hordozható gőz gépek. Gőz-csépiő-gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb csépi gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség; minőség és tartóság tekintetében felülmúl. Kézi cséplő gépek, lójárgányok és lovas £séplő malmok, szecskavágok sze telő- és konkoly-választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközöm íí. B. Községek számára, kik gőzcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robeyá Cornp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem .Zalamegyében, sem V a s m e g v é b e n tőlünk gépek eladására megbízva senki nincsen és közretleu érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeii h isznak gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk. (1589-9) ROBEY & Comp. Limited Budapest. Wajdits József lap-ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyoousa, Nagy-£aui»4n. ugyan ennek 8 —14" mélyre járó öntött aczó! Ra-jól ekéjét, Priest & Woolnough sorba v « tőit (javított Garett), J. k F. Howard m e g b ladhatian ekéi, góa íöldmivelési estközei ^ széna forgó gyűjtőit, L. Huillier konkoly, vadborsó, bukkö3y s zab kiszedő K. H-Bentell, Riehmond & Chandler b z e c s k u v £ ó i t Hornsby répametsző és zú''ófrépeii. jei.s tm-rrkai tengeri morzaolóit szelelővel, a világhírű = sz&u talan első dijat nyert, ugy legközelebb az 1Ü 74.-ik ev ben Varsóban tartott gazd. kiállítás alkalmából érden: oklevéllel ellátott H o r q b b i g ő z m u % g o ;i éa gfitcsépUit, járgány és cnep i : ; valamiDt mindennemű gazdaságba vágó £ é p- ^ eszközeit. Egyúttal kérem tisztelt vevőimet, hogy a netán st"''-scglendó pótrégzekre megrendeléseit mielőbb megtenn veskedjenek, hogy ideje korán kiszolgálhassam. Árjegyzékek kívánatra dijaélkül s bér-mentve küldetnek. (1625- 1 9AGY-KA9IKA, 1875. márcilw 21-én Tiiennefyedik évfolyam, lUriitiiH " 6 h»*ábo« petítsorhen |f 7, Btwinor 6 • minden !j további sorért 6 kr. TfTLTTÉRRKK •oronciut 10 kréft vé- -.ttnez fel. Kincstári illetik minden hirdetésért kOlO: 30 kr. fisetendC inden [ kfllönf előbb: -SOMOG ÖZLON $ á^iMHnáTI Janyagi rész* üleuS köx-l iiemenyek , elófiieté-kj keszxő-kiadóhoz bér-mentre intáasaádk: NAfiY-KAHIZSA Takarékpénztári épUst, földszint. Bérmestetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Késiraftok Zj Nafy-Kanizsa vártt tietyhatésagának. nemkülönben 12 „eial zalai ügyvéd-egylet1, a „nagy-kanizsai kereskedelmis iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpésztér'' a .zalamegyei általános tanto-testfilet*, a .Zala-Seaegy- gózhajézasi részvénytársaUt s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitéje. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csűcorlökőn, megjelenő vegyes tartalmú lap. Hirdetmény» Az 1875. évi márczius 15-én tartott városi közgyűlésen eszközölt kisorsolás folytán 46 rendes és 28 póttag lészen a képviselőség kiegészítésére választandó, mely választás határidejéül 1875. é v i a p r i-1i s h ó 1 - só napja tüzetett k i, mikor is a választás a városház közgyűlési termében fog a 4 választó kerCLletre nézve megejtetni oly módon, hogy minden egyes kerület és pedig az L kerület 11 rendes, 7 póttagot, II. kerület 12 rendes, 7 póttagot, III. kerület 11 rendes, 7 póttagot, IV. kerület 12 rendes, 7 póttagot fog szavazatlapok beadása mellett választani, mely választási jog gyakorlatára a t. választó polgárokat tisztelettel felhívom. Nagy-Kanizsa, 1875. márczins 16-án. BBLUS JÓZSEF, polgármester. Á bőrgyártás kérdése alkalmából. (Vége.) '' Nem akarom itt is ezekkel azt mondani, hogy alakítsunk rendszeres társulatokat ; bár az minden esetre czélszerű volna; de legalább, egys* vidékre kánL, egyes, alkalommal az érdekeltek cseréljenek eszmét; egyiknek egy, másiknak más irányban van tudomása, észlelete, tapasztalása, tájékozása; ezeket szükséges egyes vidék termelőinek ismerni s ezeknek folytán működésüket egy bizonyos, összeható irányban folytatni. Ide tartozónak vélem az ezirányba vágó szaklapok és az egyes vidékek érdekeit képviselő s elómozditni hivatott vidéki lapok olvasását, azok tudósításainak figyelemmel való kisérését: de sőt azokhoz csatlakozva, tényleges közreműködést fejteni ki, a mennyi- ben szükséges lapokat megbízható tudósításokkal a keletről, az árakról saL «Hátáig frigy e közegek utján egymást értesítve, ügyöket, érdeküket mintegy világlatban tartani. Sőt ha kell, a visszaélések ellen nyilvánosan fellépni, ostorozni, megtámadni, a nagy sajtó, az egyesületek s a kormány-közegek figyelmét ez uton is felkölteni. A bor megismertetése hasonlókép a sajtó utján történhetik, valamint a hirdetések és árjegyzékek szétteijesztése által. S ha ez költséges volna egyeseknek, könnyebben elbiiják többen, tehetik társaságba állva akár az egész vidék termesztói. Mert amit el akarunk adni, azt meg kell ismertetnünk, máskép a vevő nem tudván, merre forduljon az eredeti beszerzési forráshoz, fordul az uton-utfélen kínálkozó második, harmadik kézhez, s egyúttal a mesterséges borgyártókhoz. Az összeköttetések szerzését illetőleg szintén azon nézetben vagyok, hogy az eladásokat és árakat lehető nyilvánosságra szükséges hozni, hogy a másik eladó is tájékozva lehessen kínálatot tenni, nem pedig kényszerüljön a vetődő vásárlót csak bevárni — annak irányában pedig viszont az árnak megszabása tekintetében tájékozatlan maradjon. Még néhány nagyobb városi, sót utazó ügynök közreműködésének alkalmazása is kifizeti magát egyes vidékek számára, akik ismervén és szerezvén vevőket,csekély díj mellett egyszersmind állandó piaczot is szereznek az eladók számára. Végre tekintetbe kell vennünk még egy tényezőt, s ez a hitel, vagy az áru lekötése, részenkénti fizetés, és átvétel végett. Ha valaki termését egyszerre, rögtöni, összes fizetés mellett akarja eladni, természe- tes, hogy a vevő olcsóbb árakat szab. Ellenben ha egy bizonyos mennyiséget lekötünk, hogy azt részletekben veheti át — ugyanazon minőségben — jobb árakat nyerünk. Sommásan ekkor nem kapunk pénzt egyszerre, de hiszen arra való a számítás és beosztás, a mi nélkül ugy sem képzelhető jó gazda. Hogy pedig minden követ megmozdíthassunk 8 minden erőfeszítéssel sikert érhessünk el, nem kár-örömből mondom, de tény, hogy e tekintetben a külföldön s leg-fókép Franciaországban, e nagy bortermesztő országban egy szőllómívelési csapás is olyan körülményt szolgáltat kezünkre, a minőt minden élelmes ember fel >szokott használni. Francziaország bortermelése a szóllópusztitó rovar kártételei folytán nagyban korlátozva van, a mennyiben ez okból kevesebb bort szállíthat a piaczra, nekünk feladatunk tehát az európai nagyobb piaczo-kat el- és lefoglalni, mert ha egyszer ezt elértük, folytonosan hasznát veendjük. Megemlítem még, hogy az orsz. m. gazdasági egyesület kebelében most tanácskozások tartat ak a Budapesten tartandó évenkénti nemzetközi borvásár ügyében ; a mi ha létesül, minden esetre lendületet fog adni borkereskedésünknek nemcsak a bei-forgalomra, hanem a kivitelre nézve is. Azonban még most e tárgyat csak jelezhetem, de reményiem, hogy annak idejében a megállapodásokat lesz alkalmam megismertetni. RÁKOSI LÁSZLÓ. A „Zalai Közlöny4 szerkesztőjéhez. ün becses lapjának 22. számában Pre-csinszky ur által közlötteknek helyre igazításához a következő észrevételeim közlését kérem : .-aj-i. «Ja* tárcza. Engeibrecht Károly barátom emlékére. — Keszthely, 1S7ÍÍ. márrzius 10-én — Nem örökös ez az élet, A természet agy kivánjs, É$ ba aggok el is halnak. Nem sok aa, a ki ezt szánja. ▲ természet ba bevégez Emberéletet rendesen, A halál már nem Táratlan, ámbár nem látják kedvesen. De ha halál vakon gyilkol, Természet elleni sorban, Kérlelhetien kaszájával, ''— Családfőt a legszebb korban Pályáiénak szép terérSl, Működése közepébSl, A családja és baráti Forrón szerető köréből. Ilyenkor mély sötét koasály A szemeket elborítja, És bns végtelen fájdalom A ssiveket elszorítja. C/tak felfelé, as égfelé, Tekinthetünk, bit- reménynyel, Vagy mélyen le, a sírba le, Viszontlátható eszménynyel. Vigaszt csak az az egy nyújthat: Általános a fájdalom, Azon kedvee férfinért, Akit föd most már a balom. Társaságnak kedves tagja Nyugodj 1 te jé barát valál, fiiragadott körflnkbSl, de Nem »aléfcMb« a halál ti. 8. A saintpolnti kőfaragó.*) Falusi történet. A. Ds Lsstartlss után Gyula* Béla. I. Ha Mkcont (olvasd: Mákont) s csinos városkát elbagyjnk és nyugatra a hegyek felé fordulunk, először is egy — szőllőktől környezett s néhány óráig tárté országútra érünk, mely a talaj bullámalakjaival fel és lemegy, mint hánykódó tengeren a hajónyom. Minden halom oldalán elszórtan füstölgő kéményU talvak terülnek el s a veres té^Utetós házak fehér falait buja szóllővesssők fonyják körül. Alattok rétek söldelnek és patakok kígyóznak, mig partjaikat füzek szegélyezik, melyeknek ágaiért görbe ké sével minden harmsdik évben eljő a falusi ember. £ vékony könnyeu hajló, ezüstfehér levelű ágak épen elég hossznak és sürüek arra, hogy a pásztorfiuknak némi árnyékot adjanak s a csalogányok és jégmadarak fészkeit védjék. A fial vak közül négyszögkövekból épitett erős, de mára századok szürke mohával födött templomtornyok, mint hosszúkás gúlák emelkednek ki. •) .Nem nj ugyan, — habár még tudtunkkal magyarbxn sebol meg nem jelent — l.amartincnek c kedve» reg.enykéje; de megvagyunk gySződve, hogy égy oly írónak mőtei. fSleg ily jeles tollú író figyelmes fordítása ntán mindenkor érdekeiek, VtrSl tudva van. hogy — mint Rogeard mondja — egy (kíh nemzedéket bájolt el, könnyed, kedves költészete női és mytthikus. Hugóról azi szokták mondani, bogy a művészek költője, Musset-ről, bogy a fiatal embereké, Lamamneról, hogy a n ó k é. Azért kftlönösen a t. női kózóuség figyelmébe ajánljuk. Sxerk. Az utas szeme folyton e tornyok egyikéről a másikra téved, mintha jobbra-balra egy romai ut határköveit jelelnék. Ez áttört gúlák árnyékában, honnét minden lak ós születését vagy halálát a harangok kihirdetik, temetői mályvákat látunk virágozni. Csak ott pihennek ki a szór galmas szőUőmunkások, miután Lat van vagy nyolezvan évig borrá változtatták izzadalmai-kat, hogy feleségüket és gyermekeiket fenntarthassák. A napsugarak, a mezőségen ezüst szalagokként átvonuló* patakok, a szőUőmunkások dalai és a harangok hangjai bizonyos szelid vidámságot árasztanak el az egész vidéken. Az ég derült, a föld mosolyog, a vándor arra gondol : .Itt szeretnék élni !" és midőn e kellemes tájékot elhagyja, keble elszorul, anélkül hogy tudná, miért. Amint a hegy tőréhez közeledünk, a szől-lők elmaradnak, a falvak ritkábbak lesznek, végre kis pusztákban vagy két-három kunyhó csoportjaiban vesznek el, melyek a sziklás lejtőkön vannak elszórva. Ha a pompás tölgy erdőn át a hegytetőre értünk, önkénytelenül megfordulunk és még egv pillantást vetünk a meg-mérhetlen színhelyre., mely most azonnal a hegység sötét függönye mögé fog eltűnni. Ott a gazdag szól lű termésé vei pompázó Maconnais (Mákoné) vidék, a S aőn e, (Szóm) mely óriási ezÜ8tkigyóként tek-.rgózik át a zöld réteken, a mezőkkel és fűzfákkal körülvett Bresse (Bresz) folyam, a sötét J úr a, az arany napfényben ragyogó havasok; és a mélységben a régi zárdaváros C 1 u n y, (Klüni) mely az apátság aranj o zott toronycsúcsai alá látszik rejtőzni. De a begy alján és a tölgy erdő szélén ketté vál az ut. Egyik zöld réteken át Cl uny-be visz ; másik aCharolais (Sárolé) hegyekbe vezet, mely Precsiuszky ur elmélkedésében arra törekszik, hogy a gelsei viterasznak állapotát as arra kiszámított 452 trt 27 */, kira sifcráaysoU összeget a kanizsai ssolgabtróság által sveúkint beadott munkaárhoz arányosítva számította ki és hogy a vizeresz elkészítése halogattatott^igy ő kénytelen volt a drága tervvel eJóállsai ás annak 365 frt 28 krban leendő elkásaitását a keszthelyi vállalkozóval kilátásba helykeani, állítván, hogy a szóbeli megbeszélés as orsss lé-tesitéhes megtörtént volna, még pedig a magye tulajdonát képező fa anyagból, no ez állítás még is több, mint sok, mert mérnök ur a megbeszélést akkor teljesítette, midőn még asoa híd anyagfák az erdőn élő állapotban voltak, midőn még azokon a madarak fütyörésztek, ek -kor csak elhiszi, hogy belőlük híderesst készíteni nem lehetett, midőn a ¿ónban azok feldolgoztattak és Gelsére elszállításunk, volt leket-séges sz ereszt megkészíteni, illetőleg szavaival élve, egysserre .rögtönözve és mintegy a földből ki bujtatva" lett meg a vizeresz tudta aéi-kül, tehát ön ellenmondásba jött, mert elébb azt állította, hogy a híderesst meg beszél tük, ds azt. hogy s czélnak meg nem fölélné, nem állítja, így tehát az meg van és nem került a megyének ujabb 365 frt 28 krjába, ítéljen tehát a tisztelt olvasó eljáirásmrf feiett, meghajlok előtte, de ezen hideresi'' szttálrá ás kemény tölgyfából van, hiszem, hogy boasabb ideig fog a czélnak megfelelni, mint aaala-apáthi 3900frtos hídhoz gerendának hordott novai fenyőfából készülendő kid, bofcy máért van aératfk araái ulőaybs a puha fenyő, a kemény tölgy felett, azt én, mint nem szakmérnök, nem tndom, annyit azonban tudok, hogy a puha fenyő csak vízmentes helyen tartja meg erőképességét addig, mig a szu meg nem emésstí, minek hosszú idői jövendölni még ott sem lehet. Ami s másik kérdést a Dráva áramlatától elpusztított hidat illeti, arra nézve izmét csak azt mondom, hogy a hídból még egy csövek sem maradt és bárnem ön rajonjához esik, mint főmérnök, érte a felelősséget mégsem háríthatja el, mert a tervet nem kétlem, hogy látta és szeretem hinni, hogy a főmérnöknek körültekintését nem kerülheti ki, a több ezerekbe kerülő egészen erdőkkel és kies legelőkkel vaa födve, s hol csak nyájak bőgése hallatszik. Egy ideig e már meglehetősen magányos uton haladunk. Itt csak rongyos ruháju gyermekeket láthatni, kik a kecskéket és ökröket Őrzik. Azután a meredek sziklák rögtön szép lej tőre változnak; egy völgyzugból hegyipatak tör elő,a Vall a u z e(Yálúz). Ecsillámló patak locscsanásai hívogatni látszanak a vándort, hogy a hegynyilásba nyomuljon s a titokteljes völgyet meglátogassa, melynek bemenetét as képezte. Szeretnők most kérdezni: honnét jő ez erdei folyam, mely a szük torkolslon át alig tud magának medret ásni ? váljon nem szélss-bül e? vsljon nincs-e forrása az erdő rengetegében ? Ki tudja 1 Talán kanyarulataiban egy tág völgyet is rejt kertekkel és rétekkel, hol a szirteken kápolna, falu vagy várrom áll> Lássuk. Lovunkat balra tereljük a homokos ösvényre, mely a V a 11 o uz e partján a saint-pointi (szent poéni) völgybe vezet Az alaki szépben úgy, mint a jellemek erkölcsi szépségében, valamint a teremtés anyagi ékeiben mindig legvonzóbb a félig rejtett, a ti-tokszerü. A test, szív és természet rejtelmei a lélek, kedély vagy szemek elbájolóL ügy látszik, mintha Isten legdicsőbb, legszebb teremt ményeit mintegy árnyékkal vette volna körül, hogy a titokszerü által vágyódásunkat fölkeltse s a kápráztató lényt mérsékelje, amint szemeinket is pillákkal látta el a világosság hatáaának szeliditése végett, és mint a csillagokat éjbe burkolta, bennünket arra serkentendő, hogy a kég-oczeánjukbsn tekintetünkkel azokat köveedlk, s ez égifényekben hatalmát 8 nagyságát ismerjük meg. kid épitése, babár nincs is rajonjába, vagy hs ennek ellenkezője ¿11, ugy állni kell annak is, bogy a két mérnök egyenlő joggal bir, ae akkor kell, hogy egyenlő fizetést húzzon. Én tehát tovább ez ügygyei nem bíbelődöm és a tisztelt olvasót nem untatom, részemről a választ befejezem. . KOVÁTS. Hl ben állt Mihály bácsi boszor kánysága? (Folytatás.) A jó uraság mihelyt észrevette,hogy egymást kedveljük megígérte, hogyha majd elé rem a 24. évet, összeházasít bennünket.Ez még növaiu kedvemet a tanulásba és gazdálkodásba,,* leányét pedig a gazdasszony kodásba. De fájdalom ! nem igy volt elvégezve az égben. Az uraság neje meghalt, az uraság is ntána nemsokára. Béke hamvaiknak, emlékük keblemben siríg élni fognak! Az uraságnak unokaöcsé, egy ravasz, élvvágyo s könnyelmű ifjú ült a gazdaságba, ki az én szivem kedveltjének is eszét elvette, házasságot ajánlván neki, szivét magához hódította. Engemet kitett a pusztába gazdának s igy a leánynyal csak ritkán utálkozhattam. Egy alkalommal azonban a leányt komolyan figyelmeztettem a veszélyre, mely ártatlanságát és boldogságát veszélyezteti. Azonban késő volt a figyelmeztetés, a leány megpaaaszkodott az uraságnak, ki engemet magához hivatván, egy évi fizetéssel kifizetve : kiadott rajtam. Nem tudtam messze menni, ugy vonzott valami vissza a hútelenné lett leányhoz. Ugyan abban a faluban levő egy jobbmódu polgár gazdához beszegődtem szolgának. Egy fél év sem multel,a ledér iíju ura aág, miután jegyesemet elcsábította, a háztól elkergetni akarta. A leány nem tudván elviselni a szégyent, egy a kastély udvarán levő mély kútba ugrott, honnan csak halva húzták ki. Ez esemény hire megrendítette keblemet. Mily szívesen megbocsátottam volna ueki botlását, csak életre hozhattam volna. Hogy keblem fájdalmát csak valamennyire is enyhíthessem, felmentem a kastélyba az urasághoz, először is komolyan szemére vetettem durva bá nását a leány irányában. Fellázadt üeunem a harag és boszu az embertelen bánásmódért, de a boldogult jó uram iránti hálaérzet nem engedte, hogy illetlen szavakat használjak öcse ellen, azért minden szóváltásom az illem határai közölt történt, kikértem a leány holttetemét, hogy snnsk tisztességes eltakarítását én vihessem végbe, mit ő meg is engedett. Azután, hogy s hűtlen leányt, kit oly bensőleg szerettem, eltemettük, nem sokáig maradtam abban s faluban, mert az ezercdhez behívtak, hol npegint 2 évet egyhuzamban eltöltöttem. A kato nai élet egy kissé feledteté velem a multakat. Amint pedig megszabadultam a katonaságtól, nem volt nekem senkim a világon, a kit felkeresni siettem volna, szomorú multam és bizonytalan jövömrőli gondolatokkal tűnődve érkeztem e faluba. Tudakozódva kinek volna szüksége szolgára. Csakugyan találtam is helyet, beszegődtem Tóth János polgárhoz, a rá következő télen pedig megnősültem. Hogy ezt A völgyek a tájak rejtelmei. Annál jobban vágyódunk azokat megismerni, mennél tekervényesebbek, mennél inkább akarnak szemeink elől elrejtőzni. E hatást idézi elő a sa i n t-po i n t i völgy minden lépéssel, melyet a vándor annak kifürkésr-ésére tesz. A sai n tpo i n ti völgy tág nyílás, s ez csak vizözön vagy a föld belső forradalma következtében jöhetett létre s két hegy között, melyeknek egykor érintkezniök kelle. Századok folytán s délről keletre teredő hegyek átellenes lejtőin fövénykéreg képződött; a kevés kövér-föld, mely a növényzet és az évenkint lehulló levelek álul megujul, majd saját sulys, az olvadó hó vagy esőzések álul a hegytorok mélységébe sodorutik alá. Most e két egyközü hegy hulladékai erdőkkel és finom pázsittal födvék. A kiálló hegy részekről, melyek a másik oldal hézagainak mérunilag megfelelni látszanak, mintegy felismerhetni hisszük, mi a másik lejtőn hiányzik és mint valamely erővel szétszakított tárgynak két darabja pontosan összeülik. E mindkét hegy, hasonlítva két hosazu bástyás várfalhoz, egy keresztbe vonuló völgy álul sincs áttörve. Sót délen a völgyet majdnem egészen elzárja egy igeu magas hegygerincz, mely fölött csak a távolból látszanak Fo re z bérczei.Eleintén az egér- és diófákkal árnyékolt patak partján keskeny réten haladunk felfelé. Lélegzésünk által a szük völgytorok nedveshideg legét szívjuk be ; a úgabb völgy nyílások szabadabb napos leveg.''j.: nem hatolhat oda. Balfelől gránit kődarabok hevernek, melyek részben már vörhenyes fövénynyé porladtak ; jobbról dúslombozatu fák állnak, honnét a ló dobogás rigókat riaszt fel; elől a mindig szűkebbre szoruló gyalogút kanyarulatai, s ez többé nem látszik tudni, hova vezeti az utast. Mint Itifyó, mely * fűben csúszva naposabb helyet keres, a talaj minden kanyarulatát és hullámzását követi. tettem n*m is bántam meg, de ugy bűzein nőm sem bánta meg. As ez után történt eseményeimet minek beszéljem, hisz az ismeretes tdő uram előtt is. Amint elbeszéléséből értettem — szólt a lelkész, önt is nehéz próbára tette ki az isteni gondviselés. De nyugodjék meg sorsán. As isteni gondviselés sokszor különös eszközök kel működik az emberek boldogságán. De hát Mihály bátyám — vágott közbe Pál gazda is, nem mondotU el, hogy hol tett szert úrra a bűvös erejű talizmánra, melynek hatása eazközli, hogy önnek munkái és dolgai oly szerencsésen ütnek ki. (Értem a gazdaságában végzett dolgait.) Igaz, arról egyenesen nem szóllam, de beszédemből kissé mégis sejdítheti. Ej ne beszéljen ulányökban, hanem vi lágosan, ulán csak nem az az uraság adu, kinél inaskodott ? - kérdé félig kötődve Pál gazda. '' De igen. Voltak annak az uroak könyvei között oly tudományos könyvek, melyek engem megismertettek azzal a bűvös szerrel. Ha megakarja ulizmánomat ismerni, figyeljen, majd elmondom. Ez a talizmán a gazdák három parancsolatja: 1-ső. Ugy intézd kiadásai dat, hogy bevételed mindig több legyen, mint kiadásod, azért minden bevételedről és kiadásodról pontos számadást vezess. 2-ik. Minden munkanapot a munkás szorgalom által értékesíts, mert a hasznos munkában töltött idő aranyokat ér, azért pontos és rendes légy, minden munkát a maga idejében végezz s jól oszd be minden teendőidet. 3-ik. Földjeidét ugy műveljed, hogy ez a lehető legtöbb jövödelmet adja, de vigyázz, hogy földed termő érejét ki ne merítsd, azért minél több trágyát gyűjts és add vissza földednek a trágyában azt, mit a termelés által tőle elvontál. E három parancsolat pontos megtartása volt az én varázs szerem. És merem állítani, hogy a ki e három parancsot pontosan megtartja: nem fog az Isten áldása attól elmaradni. Én bizon azt gondolUm, hogy ez a varázsszer más vsiamiből fog állani. Teljesen azonbtfu nem hiszem, hogy csupán e három parancsnak megtartása segítette volna Kendi Mihály bátyámat annyira, hogy mostan áll. — Igaz, hogy e háromhoz könnyen lehetne még más 7-tet adni és akkor kikerülne a gazdák tizparancsa, de én azért vettem e hármat, mivel ezek a legfontosabbak, mert e hármat könnyebb mindig szem előtt tartani, és megUrtani. Nem elég ám valamit csak könyv-nélkül tudni, hanem annak pontos és szigorú megtartásában áll a fődolog. A fönnebbi há rom parsncsot nagyon is körülirUm a köny-nyebb megértés kedvéért, noha e három parancsnak e kevés szó s magja : ukarékosság, kitartó szorgalom és többet észszel, mint erffvel. Tökéletes igazsága van önnek Kendi Mihály — szólt a lelkész és helyesen vonU három parancsba, hisz Mózes álul kiadott tizpa-rancsban is a három legfontosabb külön van az elsó táblán. Hanem legyen most már szíves, beszérje el sorrul sorra, mikép járt el a három parancsa értelmében, mert a példa mindig jobban Unit, mint a szabály. Hogy megnősültem, írtam egy adósom- De nemsokára szabadabban lélegzünk^sze-meinkben tisztább világosság hatását érezzük, az égből nagyobb darabot látunk a két begy-láncz közt; a rétek nagyobb kiterjedést nyernek, a lejtők kevésbbé meredékekké válnak, a völgy tágul b oldalai egy ókori díszedényhez hasonló gömbölyűséget képeznek. Most a fák alá rejtett kis Unyához érünk, mely hajdani ; szolgsságának idejéből B o u r g-V i 1 a í n (Búr-! Vilen) nevet visel. Eredetileg cssk egy csoport • marbaólból állt, hova a környék pásztorai marháikat és kecskéiket behajtották, ha a legelőt hó boritá. Az ólakból lassanként kunyhók, a kunyhókból házikók lettek. A házak közül később kis templom is emelkedett ki gránit kövekből durván összeillesztett négyszegű tornyával. » « Most e hegyi falucska házait barátságos kertek veszik körül, a falak szép fehérre me-szclvék, és a feketés ablaktáblák vagy papir-keret-k helyét üvegablakok foglalják el. A kis ablakok azonkívül szegfüvei és sárga violával vannak díszítve. Jobbra * falutól kissé távolabb a rét közepéből, egy vörhenyes fövénydomb magaslik ki, mely mellett a hegyi patak suhog el. A molnár e természeti akadályt felhasználva, zsilipet alkalmazott reá. E malomnak oly festői, vadrcgenyes fekvése van, mintha egy S sl v a-tor R o 8 a ecsete adu volna neki azt- (FolyUtása köv.) Menagerl&ban.*) As emberek, miként aa állatok, Kendekre oszlanak ; Van köztük négy kezd____ majom, *) Mutatvány egy „magán mulatságul" megjelent „Csipkebokor* cmimQ autographiro-zott lapból. 8serk. nak H— faluba, kinek midőn a katonaaigha* behivattam ceekély pénzemet, mit ssolgabé-remból takaritotUm össze, 180 forintot — kamatra adtsm. Adósom a pénzt kamauival együtt becsületesen megküidötte. A pénzen asonnal egyik vásáron két darab jó egészséges kinézésű 3 éves tinót vettem, bogy legyon mi ganajt caináljon, ezek gondviselését felügyeletem alatt a nagyobbik mostoha fiamra bizuin, ki már az iskolából büs^rttH ugyan, de még igen gyenge volt, kisebbik pedig még iskolába járt Magam az első télben a közellevő uro-dalmi erdőbe jártam ölfát vágni s tavaasig 40 frtra dolgozUm, ebez még keveset, tettem a tinók vásárlásától maradott pénzemből és egy riaka fejőstehenei vettem, megmsrsdott még 20 forintom, ezt pedig készletben tartottam előre nem látható, de mulhatlan kiadások fedezésére. Minden földmives gazda nagyon okosan cselekszik, ha urtalékban tart kéznél 20— 30 forintot, de ehez csak mulhatlan kiadásoknál —abad nyülni. Igy egy könnyen nem kerül a gssda uzsorás kézbe. Tavaszszal a tr ágy át, mit marháim a télen csináltak — a tagnak azon részére, mit kapás növénynyel elültetni szándékoztam, kihordottuk és elteregetve alászántottam, az őszi vetésre pedig lóhermaget szórtain. Eközbe megjött a szőllőmunkának is as ideje, nagy szomorúságomra tapaszul tam, bogy két holdnál nagyobb területű ssóllónk-ben a tőkék csak ugy kiáltozzák egymást, azok is vének s erőtlenek, hát meg midőn megértettem, hogy e jókora nagyságú ssőllővel beültetett térről alig lehet 10—15 akó bort várni. Föl is tettem magamban, hogy a reánk-jövó ősszel és télen esen haszon ulau elvén ült sző Hőnek egy részét kivágom és ujjal ültetem be. A gondolatot tett követte, mert amint as őszi vetési s ukarulási munkákat bevégeztem, hozzáfogum a szőllőföld forgatásához, a nyáron összevágott gyepföldet is belehordUm, as útba eső tőkéket pedig kidobáltam s ösaze hordtam rakásra, hogy msjd adandó alkalommal annak is hasznát vegyem. Szerencsémre gyenge tél volt, én kevés biján egy féhold-nyit felforgatUm mástél láb mélyen. E munkák közbe gondom volt a szántó földem trágyázására is. Tagban volt ugyan l/k telkünk, de a földek oly soványak voluk, hogy as ugs-rolással még nem mertem felhagyni. Amint a tavaszi szőllőmunks ideje megjött, útra keltem és elmentem azon urodslomba, hol nevelkedtem, tudván, hogy az uraság szőllejébe mind nemes fsju jó termő tőkék voltak, felkerestem a vincsellért, ki régi jó barátom volt, hogy amit csak a jó termő tőkékről vesazőt összeszedhettünk, szedjük ösze. A szőllővesz-szők eladásából befolyó pénz a vincsellér fizetését képezte, azért ki is fisettem s szóllővesz-szők árát, melyet vinczellér barátom igen jutá-nosan szabott ki. Egykori urammal is talált kozum, ki a vinczellértől már elébb megértette ottlétem okát, megszóllitott s kért, hogy felejtve s mulukst, fogadjam el szt s szívességet, hogy sz összegyűjtött szőllővesszőket házamhoz száliiutja. Miért ne fogadUm volns el a kiengesztelódésre nyújtott jobbot és ajánlatot ? megköszöntem és elfogadtam. Haza érve a szőllő vesszők kel, a szőllő-vesszőket egyenelkerítve és 500-zankint ké- Hogy mennyi ? tán nem la kall mondanom. Kik od vakban-Lappanganak, Rendjük a lelki fény elól kitér S homályt keres, miként a denevér. Utánok jS s ez legnépesebb : Amint mutatja több ezernyi seb — A ragadozók nemtelen faja Érzéae ninea, abogy nem volt soba De vágya van ¿a az ? irtóztató ! Kincset, vért, mindent szomjazó : Hyena, tigris, róka, eb..... Következekről annyit szólhatok : — Őrlők, (darálók) éa foghíjasok — Ki nyul, ki lajhár, mindegyik hiba, Az gyáva és ez naplopó, Utóbbi könnyedén hizó, Mert néki ia Meg vas — köztünk — a teljes fogsora. Erszényesek. Zaeb jnt bóségeseo, A töltelék azonba'' caak szűken. Kinek-kinek panasza nem lehet 8 leginkább aa Fázik, Lamentál, sóhajt szörnyeket. — Lovak sorába szintén számosan Tartoznak, hisz akár hány példa van. Lóvá egész ország lett tartva már ; Hiába — még igen sok a szamár Kér8da5k rend''e, mint igátvouó Vagy birka, haaanoa, ▲ mig nem bokros..... 8 e másik jámbor, mig csak nyírható .... Most jönnek a rút vastagbSrüek ; Egész világon élnek, De mégis élhetetlenek Jellemző szenny-jelük, Hogy nincsen jellemük. Nem fogja őket becsület szava, Éa — boldogulnak, Többaafir, mint máz, ez még a legjavs '' . . Fókák, esetek, vagy általán Úszók : a krpch nagy ocseán Fel- és lehányt hullám sátán. — Van aztán sok, igen sok jó madár I Csőszó, mászó s egyéb férej,... . bogár.. Van minden oh 1 s hoasá adáa, vevés-- Csak a valódi ember oly kevés! HAJ( TO)G ATÓ. cairásóbá tettem, fa* sas vége felé pedig, stnor mellett a fölforgatott főidbe elül tettem, a sorokst egymástól 21/, lábuyi távol-•ágra — a vesszők között pedig 2 láb téri hagyva. A fennmaradt vesszőkből iskolát esi Buium, bogy az időközben kiszáradott vagv m egriem fogamodott vesszők helyét kész gyökeres vesssőkkel ültethessem he. A sok munka ugyan megviselt, de azért hála ax égnek, jő egészségem és er''>m nem hagyott el, noha a* ültetésemet is több izbeu megpc-háltam, azért a mezei munkában sem maradtam el, meri minden munkát a maga ídijében tettem. Ugj el mult a nyár és ar őss a munka között, hogy észre sem vettem. (Folytatás köv.) A pacsai nj választás. A pacsai második megye bizottsági tag-választás megejtetvén, az valóban tekintve a felzaklatott kedélyekét a lehető rend és nyugalomba folyt le. — A választó közönség mind smellett eltekintvén a törvény azon világos sza vaitól, hogy mindenki aki választó, egyszersmind választható, — miszerint az ujabb követ választási névjegyzék es ideig már elkészülvén., a törvény esen yilágos kedvezményétől semmi önkény a jogositotut meg nem foszthatná, — mégis jelöltjét felkéri, miszerint 1875-ik évre is adóját fizesse le, hogy igy legjobban kimutatni lehessen, hogy s jelölt a törvény ecen rendelvényének eleget tett, vagyis két évig Zalamegyében adót fizetett — jelölt s választó közönség ezen kívánalmának teljes készséggel megfelelt, — és adóját a jelen évre is előre be fizette ! — azonban eszerint legyen szabad kérdeznem, hogy miféle alapon nyugszik ss alkot ntáayos haza választó polgárainak joga ? — A fent sorolt előzmények után s választó közönség egész lelkesültséggel sorakozván jelöltje körül, őt fényes eredménynyei,azaz 102 szavazattöbbséggel újra megválasztotta, mit igazol a válasz tási jegyzőkönyv és igy Ujlsky József pacsai plébános ellenjelöltje ellen háromszoros többséggel lett megválasztva és újra a második válasz tásnál a választó bizottság által megye bizottsági tagnak kikiáltva ! . . . Korunkban szükséges, hogy valamint a kormány, ugy a megyék érdekei, törekvései ne váljanak sikertelenné, — szükséges, hogy azon hazaszeretet, mely oly sokszor ajkon hordva hangozUtik, ne csupán szalma tüz, hanem tet tekben nyilvánuló intézkedés legyen, — mert csak azon polgár van hazájának hasznára, ki megtudja érteni azt, hogy mi a haza érdeke és aszerint cselekszik. Igaz, hogy jelenlegi állapo tunk nem nagyon fényes ! de mit várhatunk jobbat a jövőben,hs annak orvoslására oly egyénekbe helyeznénk bizalmunkat, kik ssegény magukkal is eléggé tehetetlenek — józan felvilágosodás és okos szeretettel kell nekünk gondoskodnunk arról, hogy első sorban a megyék és eszerint édes hazánk jövendője veszélyeztetve ne legyen. NEUSZIDLER. Helyi hírek. — bagy-Kaiiiz&aváros képviselő testületéből a márcz. 15-én tartott közgyülé sen a törvény értelmében kisorsoltattak: I. kerületben: 1. Kaan Vilmos, 2. Wsjdits József, 3. Schercz Jakab, 4. Schercz Zsigmond, 5. Ebenspanger Lipót, 6. Koch Adolf, 7. Czápáry József, 8. Pollák Fülöp szabó, 9. Weiss Samu, 10. Halvax József, 11. Babochay György, meghaluk: Hegedűs József, Zerkoviu Zsigmond. II. kerületben: 1. Daneberg Jakab, 2. Tánczoe Gergely, 3. dr. Freund Zsigmond, 4. Nucsecz József, 5. Wlassícs Ede, 6. Wellisch Samu, 7. Sommer Miksa, 8. Topolits József, 9. Fischer József, 10. Mataaics János, 11. Alt-mann Mihály, 12. Wellermann János. III. ke rületben: 1. Francsics József, 2. Leber Ignácz, 3. Ritter János, 4. Nucsecz János, 5. Strém Vilmos, 6. Ungár Mihály, 7. Barts György, 8. Knsuss Bódi, 9. Pál Sándor, 10. Szeitl János, 11. Bettlheim Márk, elköltöztek : Lövry D. M. Pais Farkas. IV. kerületben: 1. Míkó János, 2. Sásváry János, meghslt: 3. Rathmann Bódi, 4. Horváth István, .5. Ábrahám Károly, 6. Pintér István, 7. Németh Mihály, 8. Kne-zovíu Jakab, 9. dr. Schreyer Lsjos, 10. Ssretz József, 11. Benczik József, 12. Stern Károly. — Kővetkező sorokat vettünk : A helybeli izr. „szegényeket segélyső-egylet* króni kájában lényeges, jelentőségteljes nspot képez e hó 17-ike, melyen hathatós bizonyitéks szol gáltatott annak, hogy a kanizsai izraeliták nem maradnak hátra akkor sem, ha jótékonyság, a szegénység iránti könyőrület dolga forog fenn. Régtől fogva dívó szokás, hogy sz izraeliták egyletei, melyek álulában csak jótékonyczélra szorítkoznak, időnként banquette-ket (sude-ket) rendesnek s s bor, jókedv mellett nemcsak szi-vöket, de erszényüket is megnyitják minden nemes és üdvös dolog érdekében. Ily alkalom volt es is, melyen nem kevesebb, mint körülbelül o. é. 1100 frt gyűlt egybe szegényeink számára. Meglepő és örvendetes ujabb tapassu-lat, hogy ezen mulatság, melynek neme eddig csak elszigetelt, csupán felekeseti jelleget viselt, ma már ssabadelvüebbé vált s már hála as égnek polgári jobb helyzetünk, testvériségünk - zeileme itt is áttörte a korlátokat, tért engedve .1 más vallisuaknsk is. Miért is ne volna fenn- lartva, együttesen,ember emberrel kezetszoritva kiütni a sebekre balzsamot vinni, az éhesének táplálékot, a betegnek enyhitéat nyújtani 11így un aj tjük ; igy álmodtuk régóta megtestesülését .c .Izrael hazának'' valódi értelmében és az előttünk szent ténykedésben müködó csoport rz álmot valósítani látszik. A más vallásuakat ugyancsak Háry István ur képviselte; de annál uagyobb érdeme és annál nemesebb ama buzgósága, melylyel ez egylet zászlaja alá sietett. 0 nemcsak hogy ez alkalommal az általános adakozásokhoz 10 írttal járult, hanem ez egyletnek állandó tagja is lett, méltán megérdemli elismerésünket. A mulatság, melyben szegény, gazdag egyformán osztozkodott, egyike volt azoknak, melyek a valódi testvériséget bemutatják. Ezenkívül nem maradtak el talpraesett, lőszeres fel köszöntések, melyekben ő felsége, a haza, s város elöljárósága stb.^.lettek éltetve. Vége csak reggel felé vettetett, midőn is a íia talság az est hősei mindegyikének serenádévsl tisztelgett. Singer. — Nagy-Kanizsán Sl kádármester 4U forintot elkártyázván, emiatti bubáuatában magát felakasztotta. — Idősb Skublics László urnák lapunk részére rég pihenő szép tollából az „ügyvédi kamara" megalakulásáról irt csikkét köszönettel vettük és sajnálatunkra megkésett-aége miatt nem közölhetjük. Az eddig közlöt-tekhez kiegészítésül idézzük belőle: Póttagokul választattak Braunstein Pál, Gtózony László, Baka Boldizsár és Stettner Máté. — Kővetkező czáfolatot vettük: A PZalai Közlöny" f, hó 2l-ik szám alatt közlött tudósításra, miszerint: .Tóth Szerdahelyen ismét tüz volt* csütörtökön — elégett 5 ház — a szomszéd helységekből több gazdatiszt átsietett segítségre, azonban a nép lelketlen gúnyaival illette őket", bátor vagyok az illető tudósítót és érdemes olvasó közönséget értesíteni: 1-ör. hogy nem Tóth Szerdahelyen, hanem Tóth-Szt.-Mártonban volt tüz. 2-or. hogy nem 5, hanem 4 ház égett el. 3 or. ami a lelketlen gúnyt illeti, szerény észrevételem az : hogy nagy oknak kellett előfordulni, ami a szerencsétlen kétségbeesett nép részéről a gúnyt előidézte. — De erről szerénységből hallgatok. — Tóth-Szt.-Már-tou, márczius 16-án 1875. Nóvák József, plébános. — Köszönetnyilvánítás. A csáktor. j nyai közs. ipar-ismétlő tanodába járó tanulók, nak taneszközökkel való el láttat hatása czelji. ból igen tisztelt Vrancsics Károly szolgaoiró ur felhívása folytán a következő pénzbeli adományok gyűltek be hozzánk: 1) Dr. Hérics Janoa 10 frt. 2) Horváth György 2 frt. 3) Deurbanyi Elek t frt. 4) Molnár Elek 2 frt. 5) Dr. Krasovecz Ignácz 2 frt. 6) Konyáry Mihály 10 frt. 7) Zakál Henrik 2 frt. 8) Ste-fáo Ferencz 1 frt. 9) Szy Sándor 1 frt. 10) Göncz Lajos 2 frt 11) Vucsák Miksa 1 frt. 12) Csesznyák Sándor 1 frt. 13) Dr. Klein Sándor 2 frt. 14) Csáktornyái takarékpénztár 10 frt. 15) Pecaornik János 2 frt. 16) 44. ház szám: 1 frt. 17) Vrancsicf Károly 2 frt. Öaz-szeeeo: ötvenhárom forint. — A midőn ezt nyilvánosan nyugtáznék, el nem mu- laszthatjuk a tanügy nevében fovró köszönetünket nyilvánítani mind as igen tisztelt adakozó uraknak, ugy és pedig különösen az igen tiszteit szolgabíró urnák, kinek erélyes föllépése, a nevelés magasztos eszméjétől áthatott buzgósága eredményezte azt; hogy nemcsak valamennyi tanköteles ipar-tanoncz látogatja szorgalmasan as előadásokat, hanem lehetővé tette s szegény sorsú tanulók számára a szükséges tanszerek beszerzését is. Kelt Csáktornyán, 1875. márczius 16. A közs. iskolaszék. — Rövidhírek. Triesztben a tartomány kormányzó királyunk ünnepélyes fogsdtstásárs 10,000 frtot rendelt el. — Azolssz király nyolcz ezredet és az összes testőrséget Velenczébe rendelte. — Márczius 15''öt több helyen fényesen ünnepelték meg. — Galacz környékén két bojárt s farkasok lovsakkal együtt megettek. — Szapáry Gyula és Zichy József grófok f. hó 18-ikán tették le az esküt, mint v. bel. tit. tanácsosok. — „Garabonczás Diák''- czim alatt jövő hó 1 étől uj humorisztikus íap fog megjelenni, Darmay Victor szerkesztése mellett. — Deb-reczeuben s sorozás alkalmával 120 ifjú közül c a ak 15 v o 1 t alkalmas. — Az angol-magyar bank részvényeinek ára 18 frt., a válság előtt 116 frton keltek. (Halad minden!) — Sennrey br. s fels. leányiskolák részére kért 6000 frtot nem szavazta meg. — Halléban madárvédő társaság alakult, mely az erdei és mezei madarakat télen át naponkint 3-szor élelmezi. — Amerikában bőrből készített zablá-kst adnak s lovak szájába, mert a vas és aczéi zabiákat károsoknak tapasztalták. - Miákol-cson egy pályaőr tévedésből nejének nyakát metszette, mely tette után megőrült. — Szeged helyhatósága Ghyczy Kálmánt díszpolgárrá választotta. — Horn Ede a kereskedelmi ée b. Kemény Gábor a belügyministerimhoz államtitkárokká neveztettek ki. Weydt barátjait .csípő kocsonyával" vendégelte meg és .ing kávét« is talált fel nekik ét e lakomát a vendégek egyhangúlag kitűnőnek nyilvánították. A doctor a csípőt előbb megtakarítván, két légkörnyi nyomás alatt »ódával megfőzte, a bőrben levő csersav a'' sodával egyesülve, a felszínre emelkedett és kocsonyás fölysdékká vált, a melyből könvnyü volt megfelelő fűszerek segélyével élveshető kocsonyát készitni. A kávé és * czukor ócska gyolcsból hasonló módon késsült. A gyolcs salétromsavval kezeltetett, mely a benne levő lignittel szóllő-czokrot képzett, ennek egy része megpőrköl-tetvén a kávét, pörköletlenül pedig a czukrot helyettesité. — Fejedélmi orvot. Ó kir. fensége Dr. Károly Tivadar bajor herczeg felséges királynénk fivére, ki az orvosi tudománynak szentelte magát és az utóbbi években a müncheni plini-cákon gyakorolta magát, Dr. Rothmund Ágoston szemgyógyító intézetében ezelőtt néhány nappal igen nehéz műtétet hajtott végre egy ember szemén és pedig a legjobb sikerrel. — Hustvb növény. Dionial nevü volt közelebbről a britt tudományos haladás társulata -nál kiállítva. Egy megfogott legyet a növény egyik levelére helyeztek, amely rögtön bezárult és midőn ismét kinyílt, a légy egészen fel volt eméaztve. Egy darabka marhahúst a dionial ép ily módon emésztett meg. Végre darabka sajtot helyeztek a levélre, amitől azonban ez el-pusztult. — öuténött ikrek. Temesvárott s napokban egy román nőnek ikrei asülettek, kiknek mindkét kese üssse van nőve ; testük különben jól és ásabályosan van kifejlődve. A szülők határozottan ellenzik az orvosi műtétet, ámbár csak a bőrös részek levén össsenőve, az semmi vessélylyel sem járna. a aeJBM vadak e fajinak aiaporodáu voM phjraíkai utón ¿«lelhető ! Hogy aaonban ax idén is Uy alkar* less-« a letenveí lesvadásxatokaak ? ast roltaképen nem tudhatni. T. Lottohnzás. Lines, márcz. 13 án: 30, 6, 67, 27, 84. Triest, . . 77, 5, 52, 12, 48. Buda, . „ 43, 22, 72, 86, 13. I Vegyes hírek — Igazi ördög história. Batonyán egy szegény özvegy nem régiben eladta házacskáját 800 frton, felét ezen összegnek a helység pénztárába tette, másik felét magával hazavitte. Éjfélk or ajtaján kopogtatnak, a.z öreg 1 asszony felkél, felöltözik s az ajtóhoz siet. Alighogy felnyitja, hangos sikoltással térdre esik, mert előtte az ördög állott, szarvastól farkastól, lábastól és rekedt hangon kérte pénzét, ha lelke üdvössége kedve* előtte. A szegény aaazony az örök üdvösséget többre becsülvén minden földi jónál, sietett a nála levő 400 frtot átadni és megígérte, hogy jövő éjjel a többit is átadja. Midőn másnap a letelt összeget viaszakérné, csodálkozva kérdezték, hogy mi czélra ? Szegény asszony remegve beszélé el mi történt. A bíró is kíváncsi yolt az ördögöt látni és éjjel négy markos legénytől kisérve az özvegy házához ment s midőn ördög uram megjelent, nyakon caipette. Kisült, hogy az ördög ugyanazon egyén volt, ki az özvegy házát megvette. .Hisz ez még rosszabb az ördögnél isu — mondá az özvegy; a bíró is e véleményen volt és talán ő kegyelmét a hűvösre kísérteié. — Kocsonya czipökböl! Nem régiben — j irja » .Scientific American" — dr. Vander '' Papírszeletek. (N.) N i d e a mit aprítani bele. Egy in-tétetnél, hol a ti«rtví«elők leh»>t&l«g silány fisetésben részesültek, beállít hetivásár alkalmával egy háxaló póruő, kosárral a fej t-n és kínálja, vennének tejet. — Nem veasttnk, feleié lehangoltan ax «ffTÍk mogorva kinéxéxű tisxtviaelő. nem veaxUnk jő uuodj, mert ... nlnrn mit aprítani bele ! (N.) Csudálatos dolog. — Csodálatos dolog bic ax. mond K p—i borbély, kOzvetlenfll halai* előtt betegágyánál flaaze-gylllt rokonai s ¡«merfiaeibeit, telje« életemben nem ittam rixet soha a furfangos orvoaom noo«t mégis itt állítja, hogy rixibetegaég vi»x a f>>ld alá A közelebbi- napokban történt, hogy ugy bizonyos egyén beállított egy kisebb városi eUSrendfl vendéglőbe a igy szól: „Kellner! adjon egy fekete kávét és hoaxá egy üveg aavaujnviset a ehhez, mintán a kávé hamarabb elfogyott, mint a aavanvuríz. még egy feketét rendelt a jó kedvit mulatozás kttz-ben elkőlté a rendelteket Letenyén a sport" kedveifik szalonka vadá atatí örömei ax enyhe időjáráaaal beállottak éa nr. ,e*ti les" már nagyban fleetik. Er actán nagyobb .rorioaam* a hírhedt „rókázásnál" — melynek láthatatlan volta ugr ia nagyobb volt, mint maga a — róka! Hogy a letenyei ilynemű axalonkáxáara mily nagy a cnrioaitáa, ax kítCnik abból, hogy ép tarai ilyenkor Z. Oy. Ggyvéd nr egy axalonkát (anepf), midőn magejtett, még faltU reá as álul Érték- ét váltéfolyaa márczius 19. 5metaliques 71.45; 5% nems. kölcsön 75.90-, 1360-ki ál ladaimi kölcsön 112.25; bank-réssv. 9.64; hiteUntéseti részvények 235.25 ; London 111.35; magyar földtehermenlési kötvény —.—; temesvári földtehermentési étöt-vény —•; erdélyi földtehermentési kötvény —. — ; horvát-slavon földtehermentési kötvény —. —; ezüst 104.35; cs. kir. arany 5.23 — Napoleond''or 8.88 —; 100 mark D.R. n. —.— Vasúti menetrend Érvényes november 15-től 1874. A kanizsai időtmatató óra szerint, indul Kanizsáról (Kaníxaai vaspályán ax órák pontosan a helyi időt mutatják.j Vonat hova : ■xám Óra Perc. Id5 205 Eaxók, Mohica,Dombovár a Fiúméba & 2 reggel 215 Mohács, Zágráb éa Dombóvárra 2 32 délat. 212 Budára..........6 17 raggal 202 . ..........I 52 délat 204 . .......... 10 37 eatvs 813 8xombatbelyre (innét délntáu 6 óra 26 perexkor Bécsbe) . . 5 37 r«gg«l S01 Récébe (Szombathely, Bécanjh felé) t 7 délut 311 „ „ „ „ 10 47 astre 203 Pragerbof felé Triesztbe .... 4 42 reggel 201 „ „ „ öráca éa Bécsbe i ti délut. 213 „ „ - „ „ „ 11 37 eetv. Érkezik kauissára homiH : 216 Mohács és Zágrábból.....4 8 teggal 4 206 Razék, Mohára, Fínme a Dombovárról 1 23 délat ''218 Fiome és DombovárrOl . . . .- b 46 ectve 203 tíudáról .........4 17 reggel 201 „ .........1 51 délut 211 „ ......... 9 23 estre 314 Szombathelyről...... 10 26 reggel 802 Iléraből (Bécsujh. Szomhath. f-161) 4 29 reggel 312 '' „ „ „ „ 10 10 eatre 214 „ GtácsbŐl, (Pragerhuf «elöl; 4 44 refg*! 2<« Tríeazt- Bécs Oikczbí! „ „ . 1 13 dálnt. 2<H „ _ „ n . 10 18 eatre. Mározlus 21-tól aáreziss 27-1«. 1875. Hó- éa heti- Katholikoa nap-nap I tár Proteatána j tg naptár I ntj, 12. VI. vaa bőjtb. — Kat ev. MídSn Jéxus Jem xaálemhex közeledett. Máté XXI. 1—9. — Prot. Ep. Philipp. II. 6—11. Ev. Máté XXI. 1—9. — Nagypénteken : Ep. Eaai. Lili. 5-11. Ev. Ján XIX. 16—36. - Gör. er. Márk. II 1 —12. 211 Vassrasp 22 Hétio 23 Kedd 24 Szerda 25 ; Csütörtök 26 Péntek 27 ; Szombat C 6. VirágTaa. Oktavián Victoria Gábor főangy. 6yia. t-k. asz Nagypéntek Nagyapóm bat C. 6. Palmarum & ^ ■ irt Victoria rt Gábor N agy ca iltörtök N''agypéutek Nagyszombat Felelős szerkesztő s kiadó : Bátorfl Lajt 8. A. I 27 tr. Csarnok iftr K.-Kanízsnu. Eisinger Henrik fióküzlete nagy választék szép éa j » női mba kelmékből kitünű aima és mintázott jé szIsB Cretos, PargaJln, Jseoss és bstisztsk ; sima éa mintázott brillsstis éa plketsk, kitűnő ea jo ^xiues kaasvászsk. Mér grádli. azines butsr grádli, valódi, szolid gyslessk. szslvéták, törülközők, szóoyefek, ezérsa. pasiat és vitoHavászzsk öltönyöknek ; női éa art syakkssdők. kézelők és sallérsk; nagy válawctfk nehéz és jó selyssiszslagokbél é< sok más piperecaikkükból sat ez mind csak 27 kr. rőf vagy darabonként. Minták kívánatra küldetnek. — Szíves megrendelések postai utánvét mellett pontosan éa azonnal eszközöltetnek. Eladási helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Kohn Gy.-féle üzlet. Szíves megrendeléseket a „27. kr. Csarnok 27 kr.B N.-Kanizsán tessék czimezni. (1622—2) A valódi orsx. seab. legsJaMsa ő Felsége által kíváluág gal .kitűntetett, ax »rvssl ksrtél SM|VÍZSfá!t , a sikeresnek talált earrfélek^pen kipróbált titkoa axer a pstkásysk, házi a SMZd efS rek, vakasdsk éa SVábek teljes klirtáaira, (melyet sokfelé megpróbáltak hamisan ntánosni s árulni,) kssrislttss minőségben Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ur Pécsett Zsolnay Imre ésVilmos urak Kaposvárott: POUTZER R. úr kereskedésében. Pesten SCHNEIDEB G. Lipót-ntraai kereakedé (1640—5) esten SCHNEIDES G. sében kapható. ''>x«r bádog I frt. kis bádog 80 kr. Egrei bádog inegr*>ndolésr is atánvéte] mellett gyurt-an teljesíttetik. 1. April ''Hl« Ziehung Schon am der Wiener Communal-Anlfhens-Pikmi^nlose : Wiener Lose F>iesr Lose haben jährlich 4 Ziehungen mit Haupttreffern 200,000 fl. 200,000 fi. etc. von 200,000 fl 200,000 1!. etr. Original Lose genau nach Tageacurs, und anf 12 Monatsraten i 10 I Promessen APril> "X 200.000 fl. ,, jetzt noch ä 2 fl. 50 kr. und Stempel. Wechaelstube der k. k. priv. Wiener Handelsbank, vorm. • Joh. C. Sothen, Graben 13. (1618—3) Promenaen auf Wiener Lose, von obiger Wecbseletube angefertigt, sin.l auch zu beziehen durch.- Gr.-Kasizsssr Handela-asd Gewtrbs bask, Schwarz 4 Tasbsr 1s 8r.-Kaslzss HOFHERE I. £azdasá<ri gépgyáros 4ii 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint: haladási és érdem-éremmel kitüntetve, Bécs, Favoritén, Erlachgasse 22. ajánlja ki tűnő szerkezetü Eredeti angol gőzmozdonyok és gézcsépttgépoket a legújabb szerkezet szerint 6areit-fÓle sorvető-gópeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fol&lmulják. Továbbá készleten tartatnak: KÓZÍ cséplőgépek legjobb szerkezettel, járgány nyal, vagy anélkül. Járgányok ét járgány-cséplőgépek. Hornsby-féle gabonarosták, fű kaszáló gépek, széna gerebiők. Lhuilller-féle legczélszerübb konkolytiszti tó gépek és ilyenek Pemollet-féle szerkezettel. Richroond & Chandier féle. ugyszinte eredeti angol Bentall féle szecskavágó-gépek, kukoricza-morzsolók, kézi-, ló- és gőzerőre. Répavágó és répazuzó gépek. I>í4c és daráld malmok gözzeljárgánynyal vagy kézzel hajthatók, zuzó-malmok sat. sat. Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátottjegyzékésárjegvzék kiváuatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a (1626—1) Szombathelyen, foter L sz. n lévó gépraktárban. (U71-161 A legnagyobb YASBÖfOESIÍS Relchard. & Táraa-é, Bécsben. IIJ.Marxer utcza 17. sz. alatt van, lion-naji képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek. Árlejtési hirdetmény. A vallás és közokUtasugyj m. kir. ministerium 1H74 rri deczero-ber hó 11-én 32.207. mm alatt kelt rendelete folytán a magyal-szerda-helyi községi iskolánál szükséges pútépitkczésck fogauatositása államsegély mellett engedélyeztetett. Kttn építkezés vállalkozás utjáni biztosítása végett 1 875. évi bé 5-éo délelőtt 10 érakor Magyar-Szerdabelyen szóbeli ét írásbeli zárt Ajánlatok elfogadása mellett nyilvános árlejtés fog tartatni. Az építési költséget következő Összegek jeleik : 1. kSmives mnnka ..... 268 írt. 60 kr. 2. komives munka anyag . . . 460 „ — „ 3. ács munka....... 30J „ — „ 4. faanyag........ 207 . 60 „ 5. asztalos munka ..... 49 „ — , «. lakatos , ..... 171 „ - „ 7. gerencsér „ ..... 60 „ — , 8. bádogos » ..... 165 . — . 9. üveges ,, l . . . . 8 . — 10 mázoló „ ..... 15 ,, — .. ____ Összesen ^170^rt7 20 *r. Ezen készpénzbeli költségen kívül a község résaérfll természetben kiállítandó munkaerő 229 kézi s 58 igás napszámmal van előszámitva. A terv költségvetés, az árlejtési » epítesí feltételek 1875. évi már-czíus bó 18-ától fogva a zala-egerszegi m. kir. mérnöki hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők és ugyanott átvehetők az írásbeli zárt ajánlati minták is. (1627—1) Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint a íVnnkitett napon és órában, az előirányzott építési költség után számítandó 5°/0-tóli bánatpénzzel ellátva, a kitűzött helyen vagy személyesen jelenjenek meg, vagy pedig jogérvényes írásbeli zárt ajánlatukat az 5° 0-tóli bánatpénz-nrk melléklése mellett, az árlejtési bizottmányhoz a/ árlejtési építési feltételekben kikötött határidőig küldjék be. Zala-Eger*zegen, ''87.">. márczius hó 16-án. A m. kir. mérnöki hivatal. fiSQQQQÉ"~2HttJércmmel jutalmaztatott. )( A 23 év óin fennálló mérleg- és súly-gyára Scheinber C. és fiainak Budapesten, ország-út, Károly kaszárnya. Csikó legelőre a pdtóskei uradalomban elfogadtatik minden egészséges heréit vagy kancza csikó 10 f r t. legelóbér előleges befizetése mellett. A legeltetés tart a p r i 1 24-tól o c t o b e r végéig. * (1628—1) PÖtffeke. u. p. Z a 1 a - S z t. - M i h á I y. BECKER II Zt (1601-5) W A valódi I L H E L M-féle köszvénv és csúz elleni m vértisztitó thea mint téli gyógykezelés. az egyedüli biztos hatású vértisztitószer minthogy az O es. kir felsege által szab. hamisítás ellen. Bécs 1871.márc 28. első orvos tekintélyeitől a legjobb eredmény nyel használtatik s ajánltatik. Kxen thea tisztítja ai összes szervezetet; mint semmi más saer átkutatja az egész test rétzeit s belső használat által eltávolítja az ott találtató tisztátlan, lerakodott kóranyagokat; a hatása biztosan tartós. Alapot gyógyítása a kösz vénynek. csúznak, gyermeklábaknak és üdült makacs bajoknak, folyton genyedó sebeknek, valamint mindennemű és bórbajoknak, perseg黫*knek a testpn ragy arezon. «ömöröknek c bujaszenvi gvülevéuyeknek. Különösen kedvező eredmeiiyt matatott ezen thea máj és lé dugulásoknál, valamint aranyér bajoknál, sárgaság, heves ideg. izom • forgocsont-fájdalmak, gyomornyomás, sz elbántál .na dugulások, rizelet-bántalmak, ondóőmléa, nemi gyengeségeknél stb. Betegségek, minó a görvélykor, mingydagauat, ezen thea írása által gyorsan és alaposan gyógyíthatok, minthogy gyengén oldó ét ugy hajtó szer. Tömeges bizonyítványok, elismerő és dicsérő iratok, melyek kívánatra ingyen megküldetnek, igazolják a fenntebbi jelzéseket. A mondottak igázolásául közlünk néhány elismerő iratot: Wilheim FereiOZ gyógyszerész urnák Neunkirchenben. Kiad no, Prága mellett, ssept. 4-én 1874. Miután már egy idő óta az ön által készített csuzelleoes vér-tisztító theát sikeresen használom, nem mulaszthatom el e szer kitünó hatásáért önnek köszönetet szavazni. tíerber Béla, bórkereskedó. ajánlja minden részról legkitűnőbb gyártmányul . lisuiert mindennemű saját készítményeit, n. m. inga-, serpenyő-, tized-, oestimalbidjalt. marha- és gabona-mérlegeit, meter salyokat. száraz-, folyadék íi hoszmertékelt. csigáit é* autograflal _ sokszorozó-sajtóit 9V* Arak legolcsóbbak. Régi sulyok a legmagasb áron készpénz gyanánt el-fogadtatnak és a mérlegek átalakításai a méterrendszer »ze-rint, valamint általában a fentebb elSsorolt czikkek javításai a leggyorsabban és legjobban eszközöltetnek Képes árjegyzékek kívánságra ingyen és bérmentve megküldetnek. Szállítok az összes »agy. kir dohánygyárak, beválté -hivatalok, áradaraktárak Budapest Összes városi Istezetel számára, továbbá a r*. kir in*e var országi elelmezesi igaz gatóság, m. kir. tivlrda-igazgatóság >■* tobi» vaspálya és gőzbajétársalatok réazere Magyarországon »tl> (1624-1)__ 21 di eremmel jBtalmazűtTtt" Wllbelm Fereaez gyógyszerész urnák Neuakircbanben. Grubisnapoije (Bellovár megyében) szept. 8-án 1874. Szíveskedjék számomra az ön Wilhelm-féle cauzellenes vértisztitó theájából ujolag egy rakaszszal a lehető leggyorsabban küldeni. Hatása még a syphilitikus bőrbetegségek ellen is kitűnőnek bizonyalt. Malieh József, járási orvos. Wllhelm Fereooz gyógyszerész urnák Neunkirchenben. Nüruberg, szeptemb. 22-én 1874. Mintán egy bécsi barátom álul az ön kitűnő theájáról értesültem, kértem az illetőt, egy csomagot részemre beszerezni, — melyet is az utolsó adagig felhasználván, hatása tökéletesen megfelelt várakozá- i somnak ; minthogy azonban idült gyomorbajban szenvedek a gyógymódot folytatni szándékozom. — miért íb kérek számomra még négy cso-| maggal küldeni. Kiváló tisztelettel Deinzer András, kapntollnok a „tatár* kapunál Norinbergben. Óvás a hamisítás és felcserélés ellen. A valódi Wllfcelm-féle antiarthritis, antirheumatikus vértisztitó-thea csak az első nemzeti Wllhelm-féle vértiszti0-theagyárban Neunkirchenben ; Bécs mellett, vagy általam a lapokban kijeleli" raktáramban kaphatók. Egy doboz 8 adagra feloaztva, orvosi használat- és utasítással ellátva 1 fru, a bélyeg es pakolás-dij 10 kr. A t. cz. közönség kénveimére a valódi Wilbolm féle aattartfcrltis ós aatirbeamatikfls vértisztitó thea kapható : Nagy-Kanizsan: Bosenbertj Fereaez urnái. Zágrábban : Mittlbach Zsigmoud; Kőszegen. CsacsinoViu N. Keszthelyen: Rosenberg Ema-nueinél; Kapronczán : Werli gyógyszerész; Sopronban : Wrchovsaky; Szombathelyen: Píllich Ferencz gyogyaseréaz. Szatmartt: J. Bossin I gyógyszerész éa Szigetváron : Grünhut Miksa uraknál. Die Leinen-u. HodewÄ*ren-FabriksniederUge in Wien, Josefstadt, Kocligasse Nr. 36> Eingang durch die Àloerstrasee Wiener CiittBodruck-Fab-",",ck rlksniederta^e. Wir «rlaaben uns nachsteheud billigst''gestellten Fabrik* Preis-Cooraot für die Saison 1875. ergebenst vorzulegen ; wir verzeichnen sämmtliche Erzeugnisse iu xwei Qualitäten und bürgen für vollkommene Güte derselben. mit der Versicberong. dass jeder Auftrag auf dass Reellste so auageführt wird, als wenn er persönlich gewählt würde. Auf geehrtes Verlangen senden wir Muster und ausführlichen Preis-Coorant. Indem wir unser Unternehmen aufs Beste empfehlen, zeichnen wir Hochachtungsvoll Die GeftchlfMeituBg. Preis • C o a r i n t:_. IL Qnal Elleo, Waare. Eigenes Erzeugnis« in Percaline u. Hemdstoffen p. Elle fl. . . Cosmanoser Er-xeugniss in Per caline, Cretons und Hemdstoffen pr. Eile fl Nennkirchener Erzeugnisse in Battiste u. Jaco-net p. Elle fl Französisch esEr seugniss in Ja-| coaets u. Mousseline p. Elle iL | Giroflé-GIrofa, d Neaeste la Ball ■ad Sommorkiel doratoffoap.E.fl. TürluscbeSchlav-rock-Cretons in d. neuest Musters p. Ella fi Möbelpercails in allen Farben u. Dessins p. E. fl. I Gemusterte französische Brillantine pr. Elle fl. Weisse und glattfarbige Brillantine pr. Ell« fl Weisse u. gemusterte Kleider Köper p. K fl. I Cosmanoser Leder für Frauen-and Kinderldei der per Eile fl -.20 -.25 —.25 -.36 8 — 8.— StBok-Woiro mit Qual 30 50, od. 54 El 4U 30 ellig Garn-leinwaad p.St.fl. *{, 30 ellig. gewa-»cheueCreaslein-wand pr St. fl. *{t 30 ellige gewaschene Stuhl-waare pr. 8t. fl. 10.— v4 30eUige gewaschene Stahl-waare pr. St. fl. >l4 50 eilige Hol-lande r Le in wand pr. St. fl. . . \ 50 eilige Bei-n 12. — U.— —.40 -.30 —— -.35,-30 —.35 —30 7.— 9.—I 11 — 12.— Kleiderstoffe fBr Haaskleider per Elle fl. . Weisser Chiffon, Schirting and Hausleiuwand p Elle fl. '' . . . Hemden • Chiffon od Hemden-Per-cail pr. Elle fl. Weisser Damast gradl n. weisser od. gelber Nanking pr. Elle fl. Handtücher inJa-quardo. Damast per Elle fl Schwarze Orleans per Elle fl. . Schwarze Lüster per Elle fl. . Schwarze Seiden-lüstrin p. Ellefl. engl, schwarze Kleiderripse s. Kleider od. Dol-ma per £lle fl. Kleiderstoffe in glatten od. gemusterten Farben pr. Eile fl. Ekzelae Stick- waare Rumburger Leintücher ohn.Nath 27« Ellen breit, 3 Ellen Lang, pr. Stück fl. Färbige Caffeetü-cher in alln.Farben pr. Stück fl. 1 Stück Kinder-piquetdecke, oder färbig pr. Stück fl. . . Eine Garnitur Bettdecken in Piquet, färbig, p 2 Stück d . Tischtücher io Leinen Wamast *u fl.d.3.50,4 50,6.50 —.25 —.36 —.30 —.50 —.70 1.20 —.20 — 30 —.25 —.40 —.60 1.— aster Leinwand pr. St. fl. . . 16 — ^45Ü ellige lriän-der Leinwand p. 8t. fl. ... 25 — V, Rumburger inor May u.Hol-feld) in 6 Sorten fl. 26 bis 30 40 -50—60 --70 per 8tück, 54 ElUn. . . Datzead waare mit 12 St Kinder-Taschen-tüchel m. Bilder _.35 — .30 oder färbiger Kante per Dutzend fl. . . . 1.— —.30 -.25 Mädchen -Taschentücher mit; färbiger Kante und gesäumt pr. —.45— .40 Dtz. fl . . . 1.05 Damen - Battist-'' od. Jaconet-Ta-schentücher mitj färbiger Kanten: per DU. fl. . 1.60 llerren-Taschen-tüchel mit färb.; Kante und ges. per Du. fl. . .! 3.—,i Rumburger Lei-| nentüchel per Dtz. fl. . . .1 3.— lrläuder Leinen-tüchel in fünf Sorten fl. 4, 5, 6, 7, 8 p. Dtz. — 30 25 Ei8enei Erzeug-niss Cattun-Kopftücbel per: Dta. fl. . . 2.5<J Cosmanoser Er-zeugniss.Oattuu-od.Battist-Kopf-tücbel p. Du. fl. 3.8O Foulard- Kopftü-chel pr. Dtz. fl. s.50 1.60 i.aOjCoaiaaooserFou-lard-Tasefientfl- chel f. Herren per Du. fl. . .4.-—. 40| — .30 Eigenes Erzeug-niss Taschen tüchel f. .üerren pr. Du. fl. . . 3.— Leinen - Servietten in Jaquard pr. Du. fl . . 4.— 4 — 3.— Leinen • Servietten in Danast pr. Du. fl. . . 6.— —.80 —. - Leinen - Handtücher in Jaqusrd pr. Du fl . . 6 — Leimen - Handtü-1.30 1.10 eher in Damast pr. Du. fl . . 7.-Deosert - Servietten, weiss oder 6.— 6.— färbig, in Damast pr. Du. fl. 3.60 15.- ¿0.— -85 —.95 1.3( 2.50 2 — § /Garnit /färb, i LS foarnit kai 4.- •2.— 3.20 3.— 3- 2.50 3 - 5.— 4 — 2.60 8.— pr, Dta. fl. Garnituren, w. od. 6Pera. 12 Pera. 18Pers. 24 Per». B in Jaqoard, fl- Û fl. 10 fl. 15 fl irniturea, w. od. 6 Pen. 12 Pera. 18 Pers. 24 « färbig. in Damast, fl. 6 fl. 12 fl. 18 Versendung mit Nachnahme, Packung zum Selbst kostenpreis und bitten wir auf Firma und Adresse genau zn achten, um nicht von missfftnstigen Concurren ten getäuscht su werden. Wiener Cattun-Druck-Fabriks-Niederlage Stadt, Ruprechtapiatz Nr. 3, nur Nr. 3. rückwärts der Rnprecht»kirche, vis-ä-vis dem Eingange zur Sacristei. NB. AU Probeau 16 EUen und halbe schlössen, ihre Erzeug nisse statt wie bisher nur an die -''I kr 1». schalt»* a!. zugfhpu so wohl d»-u En gros*-als den De- uii-Ver-kauf selb«t sn besorgen und f&r alle Artikel den Einheits preis per Stück mit 30 Ellen um fl. 7.50, per Dutzend m. l2Stück am fl. 3 — fest-xuseua.:, u. zwar folgende Artikel in 30 Ellige echt färbige''Per-caline, Battiste, Jaco-nets und Monseline, moderne. Kleiderstoffe, sowohl schottisch als auch glatt-färbig, Garn Holländer-, Belfastsr-nnd Hans lein wand, weiss« Schirting und Hemden-Chiffon Schnürl u färb. Kleider barchen te,englische Leinenstoffe für Hauskleider, weiss« Zwilch u. Damast-gradl, färb. Bett - Cana-vasse, weis und gelbe Nanking, bunte Mö-bei-Ziu u Möbel-Gradl, weis Spiuenvor hänge, Da-maar und Zwilch Handtücher Ferner per Du. mit 12 St. weisse Rumburger Leineu-tüchel, fein BattistU-schentüchel mit färbig Kaut., Ser vieuen in Zwilch und Damast, w. and färbige Reinleinen -* Dessert, türk. Pi-quett, Handtücher, Bat tist- u. C''ot-ton-Kopftü-chel,färb. n. blaue Herrentasch en-tücher uod alle in dieses Fach einschlagen de Artikel. Aufträge aus derPro-vins werden ebenso ge wissenhau, als reell ausgeführt. so als wenn persönlich gewähl würde u.Sicht couveniren-des an standsios retourge-nommen. Adresse An die Fabriks-Nied erläge, Kochgasse 30 in Wien. eaufträge Dutzende versenden wir auch halbe Stücke mit mit 6 Stück.__(1586—5), Wjydita József Up- és nyouMUfcui^jdonoe gyorsító nyomása, Nigy-Kaniasin. Legnagyobb gazdasági gépraktál Budape s t e n. .1 ándó g é p k i á 1 1 i-t á s, készletben taiaiható. SorvetŐ-yepek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 18 soros vetó-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten ós hátulról kormányozható. Amerikai rögtörő, megiepó könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépek. (.¿gereblyék és szénagyüjtök rendkívüli olcsó áron. Világhírű Robey-féle fekvő és hordozható gőz gépek. 6őz cséplő gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő ; gép a világon, mely minden más hasonló czéira készült gépet, munkaképesség, m i n ő s é g és tartóság tekintetében felülmúl. Kézi cséplő gépek, lójárqányok és lovas cséplő-malmok, szecska vágok, sze lelő- és konkoly-választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. N. B. Községek számára, kik gőzcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk RobeyA Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem ZalamegyéY)en, sem Vumegyében tőlünk gépek eladására megbieva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli használt gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk, (1609-10) * ROBEY & Comp. Limited Budapest. ROBEY ÓC Comp. Limited gazdasági gépgyárnokok. Lincolnból. Angliában, Hudapesten, Üllői ut 1-szám. 5AGI -KANIZSA, 1875. mirsaius 25-én. 24-lk ■«^ m Tizennegyedik évfolyam. gaw-■— j Elátzstásl ár J »tesz erre . . 6 fr*. :''él erre .... 4 , ,egyea erre . 2 , JScry »ím 70 Jfcr ,r Hlrdetsssk 6 hasábos petitaorbaa 7, múodntor 6 s minden további sorért 6 kr. XYILTTÉRBKN loronkint 10 krért véginek íeL Kincstári illeték minden jegyes hirdetésért kill J 30 kr fizetendő. küsf elóbb: - SOMOG X KÖZLÖN ^ A lap sselleai éa janyagi réaaét illetó ¡1 lemeayek , előfizetések, reclamatiók sat a szer-kesztS-kiadóhoz bérmentve intésendók: XAtíY-KANIZhA Takarékpénztári épOlet, földszint Bérmeotetlea levelek cszk ismert munkstár-saktól fogadtatnak el. \ Kéziratok vissza nem & | küldetnek. 1 —--- Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „első zafai ügyvéd egylet", a „nagykanizsai kereskedelmis iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár* a „zalamegyei általános tanító-testület", a .Zala-Somogy gózbajózási részvénytársulat s több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője. Heteiikint kétszer, vasarnaj»- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap« Az országgyűlési Deák-párt feloszlása és a két nagy országos pártnak szabadéi r& párttá lett átalakulása tekintetéből, a zala-inegyei Deák-pártnak is szükséges jövő pártállása iránt határozni. Jüiiuek eszközlésére folyó évi april hó 7-ére Zala-Egerszegre reggeli tiz órára a párt helyiségébe deákpárti közgyűlést rendelek és a párttagokat tisztelettel kérem. hogy ezen fontos tárgyban a közgyűlésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Keit Palin, márczius hó 20-án 1875. GLAYIKA LAJOS, zalamegyei beákpárt elnöke. Nai;y-Kanizsaváros hatóságához nyiijtandó kérelem egy közérdekű tárgyban. Felismertük helyhatóságunk tevékenységét s azon jó hajlamot, melylyel folytatva viseltetik a. városi ügyek iránt és épen azért, inert e nemes hajlamáról tények után vagyunk meggyőződve, bátorságot veszünk a következő városi közérdekű tárgy elintézése iránt hozzá kérést intézni, teszszük ezt szerfelett soknak óhajtása kifolyásából, de azért is, mert ez ügy iránt mi is érdekkel viseltetünk. s Tudja azt a tekintetes helyhatóság, hogy a város népe a Szent-Ferenczrendüek templomát tartja magáénak, azért is, midón eg} házi szertartásban kiván részesülni, abba megy, ott mondja el imáját, oda viszi családja apiajáu öregét, a mikor csak lehet. A templomba menó ájtatos nép rendesen az által jellemzi isten tiszteletére irányzott el-készültségét, hogy kivetkőzik napi öltözéki hol s tététől talpig csinos, tiszta ruhába öltözködik. Városunk uépe még nem sülyedt vallás szeretetében, azért is látható, hogy legkivált ünnepeken zsúfolásig tömve van a tem- plom tolakodva lépi át a templom udvar be- 8 kivezető két kapaszárát. És midőn ezeket meghaladta, imáját zugolódással, neheztelés és nem ritkán megrovó kifejezésekkel előzi meg és az ezen körülmény, mely figyelmet gerjesztő és helyes intézkedés által elhárítandó. Ennek kifolyása azon kérelmünk is, melyet ezúttal nyilvánosan teszünk hatóságunk gondjai elé. Méltóztatik azt tudni, hogy ama templomba 2 ut vezet, egyike éjszakon, másika pedig a keleti oldalon van. Jól tudja pedig a közönség azt, hogy azokon a templomba menni esó, hó, fagy olvadás után részben lehetetlen, részben nagyon nehéz. Mi az éjszaki bemenetelt illeti, azon tér minden esó után rendesen átgázolbat-lan, kitelő viz, sár, sártenger lepi el, a sáros viz a két sor épületet mossa, igy, ha valaki azon utat választja á templomba menetelre, átgázolhat ugyan, de kénytelen ugrálva lépdelni s igy lábait, ruháját érzékenyen elszennyezni. Nőket sujt e kellemetlenség legkivált, kik felett az utczai lakósok igen sok esetben nevetséges mulatságot is szereznek maguknak. Amint átgázolták a sártengert, következik a templom udvar és ebben azon rendetlen, fagyos eső után nagyon is sikamlós partmászás, mely tart a templom ajtajáig. Jgy e bejárás felett már hány ezer lélek botránkozott meg, azt felszámítani képesek nem vagyunk, elég azt tudni, hogy az megtörtént és hogy a zúgolódások, a nehez-telések folytatva napi renden vannak Aki éppenséggel e sártengert meggá-zolni nem akarja, az megfordul és a keleti kapaszarnál keres utat. Itt már jobb, bizto- sabb a bemenet, mégis, minthogy ennek is keresztben álló medenczéje van, eső után tó-állás képződik, mely a kevésbé óvatos egyént szinte sárba, vizbe vezeti, hogy ruháját elszennyezze. E kapuszártól a továbbozás kényelmesebb ugyan, mint az ellenkező helyen, mégis ellehet mondani, hogy esó után, ha nem sáros is, de minden esetre nedves, mert kivételével 1--2 csapásnak az egész tem-plomudvar kaszáló rét, igy ha a föld nem is, de a vizes fü minden esetre elegendő arra. hogy a nép ruháját kiméivé, nem kímélve elpiszkolja, abban kárt okozzon. Midőn az orvoslandó ügynek ily értelmet kellett adnunk és feltétlen szükségesnek, jónak láttuk az által hatóságunk figyelmét oda vouni, mintegy önkénytelenül kell következnie ezen szívélyes kérelemnek is, melynek czélja a sikeres orvoslás. Mi abb na véleményben vagyunk, leg-tanácsosabb a helyszínére egy építészeti bizottságot kiküldeni a városi mérnöki szakosztály vezénylete alatt, de csak esó után, midőn az akadály minden oldalról felismerhető és könnyű a javaslat megállapithatása, vegyen fel az egy építészeti tervet, állapítsa meg a költséget, hogy egész biztonsággal lehessen hozzá fogni a gyökeres orvosláshoz. Igen, a gyökeres orvoslás és nem az ideiglenes javításhoz. Az éjszaki utcza igen rövid, nem is széles, fekhelyzete olyan, hogy azon kevés költséggel is gyorsan lehet segíteni. Az éjszaki bevezető utat medenc/e alakban ki keli rakni téglával, a víznek az ottani árok felé lejtőséget adni. Ilyenfép a viz az ut közepefelé lódulván, azon magával viend minden utpiszkot az árokba. Igy soha sem fog ott sár, vízállás képződni, söprés nélkül tiszta fog az maradni évek során át, az épületek soha nem fognak alapból ned • vesek, penészesek, egészségtelenek lenni s igy több oldali javítás fog beállni. A két kapuszártól a templom ajtó felé nagyon jó szolgálatot tenne egy öles járda. Legyen szabad reménylenünk, hogy e kérésünk eredmény nélkül maradni nem fog, mert a költség, mely szükségeltetik, senkit sérteni nem fog és nem azért, mert az közös érdeket fedezend. Jegyzőkönyv 1 felvétetett a n.-kanizsai járás jegyző-egy ■ í let ének Nagy-Kanizsán, 1875. évi márczivs U 2-án tartott üléséről. Jelen voltak : Kovács János járási közig, szolgabíró ur, Fülöp Mór egyleti elnök, Keőmives Izidor Antal egyleti jegyző, Hoffer Ferencz k.-kanizsai, Ferenczy János kis-komáromi, Körmendy Sándor galamboki, Stingly Károly gelsei, Dénes Ferencz szepetneki, Svercaies Domokos észt* regnyei, Gazsy János bakónaki jegyző, Zsid János szt.-balázsi segédjegy só, mint egyleti tagok. Elnök mintán a megjelent egyleti tagoknak köszönetét nyilvánitá és viszont üdvö-töltetik, az ülést megnyitja. Az ülés tárgyai: 1 ör. A „Magyar jegyző" czimü szaklap 2 dik számában az ország összes jegyzőihez intézett j felhivás, melyben nyilatkozat tételreszóiitatnak fel az országos jegyzői congressusoni részvételre, illetve megjelenésre, a felhivás a megjelent tagok előtt nyilvánosan felolvastatván, határozta tott: Atérezvén az egylet az orsz. jegyzői gyü lés fontos és üdvös voltát kinyilatkoztatja, miszerint az egylet kebeléből választandó kiküldött állal fogja magát képviseltetni, miből to. lyólag Fülöp Mór és Ferenczy János szótöbb. TÁRCZA í» Harcz után. Kajta fiuk fel! poliárra I t''nMik ös.ize serlegünk ! Mámor sr.ülte kedv rsapongín Felderíti életünk Vig ftrCui kfizt zengje ajkunk Sziv vidító énekét ; Oszlatva a komor gondnsk Ránst ssote fellegét. Btegzárd vérszin nedve foljjon, Mint harezban a honfi vér ! Áldomás ez szép basánktól, 8 hsret ntán most harczi bér. Rajta fel vidám fiuk hát! Zeng e ezt el énekünk ! .Éljen a kon felvirulva § égtől áldva nemzetünk." ZAKÁL GYULA. A saintpoinli kőfaragó. Falusi történet. A. Ds Laaiartiaa ntán Gyulay Béla. (Folytatáa.) A természet nagy művész, midőn háborit-ianul munkálkodhatik. Azt bizonyítja e malom. £n soha sem jövök a fiiuba anélkül, hogy e kiszámítás nélküli összeállítást meg ne bámulnám, mely legszebb tárgy lebet s táj kép festőnek. Télen a patak kiárad és elönti a réteket; * malmot azért oly magasra kelie építeni, hogy *z árviz fel ne érhesse : a szükség egy saiklát jeh-lt ki szamára, honnét ő Hzétlckin''hel és mások is látják. A zsilip''ól jövő patak n malom kerékre esik: a házat tehát egyik oldalról a viz felé kelle fordítani, hogy annak haaznátvegyék. A lejtő közepén van a zsilip; az abból kiömlő viz tajtékozva siet a zöldes fal irányában. Azonkívül : a nyárfák és piatanok, melyek szorosan a patak mellett állnak és ágaik a malom veres téglatetój« felett csüngve mintegy második tetőt képeznek ; a ház kiszögellő oldala, mely a malomkereket a csatorna elé tartja és siirü köddel környezett homályos barlanghoz hasonlít; a galambbáz, mely a malom mellé építtetett, mivel a galamb azelsrórt gabnaszemek után megy; a négyszögű torony, melyet a malomtetőnél egy emelettel magasabbra kelle venni, hogy a vadgalambok már messziről meglássák menhe-lyöket; a kígyózó ösvény, mely a sárga homokon vezet át, hogy s szomszédos tanyák terhelt szamarai és kórdéi könnyebben juthassanak a malomhoz; az ablakból kitóduló lisztpor, a nyárfák közt felemelkedő kékes füst, a legelő kecskék, a galambok, melyek az udvarban le szállnak és a tyúkoktól el akarják perelni a gabnaseemeket; a sziklaösvényen kapaszkodó szamár; az ablaknál varrogató molnárné, a rep-kényinuára enyelegve felkúszó gyermekek — : e csodálatos szép és összhangzássai csoportosított kép, melyen világosság és árnyék ugy van el osstva, mint a legtökéletesebb műremeken, — ez bájoaabb, regényesebb, mint azt a költő vagy a festő képzelme előállítani tudná. Ez T heo k-rit egyik gondolata, Virgil egyik verse, Claude Lorrain (Klód Loren) festménye. Egy élet és vidám békével teljes kép ; bámulandó műremeke aa építésznek, ki a művészetet a azép utáni törekvést nem ismeri — : ez a s a i n tpointi malom. 1 unct is látom a felkelő nap fényét a tn^latotőn ; innét »''s hallom uz üteuy-szerü kelepelést, a malom szívveréseit. A völgy tovább egész medenczét képez, mely közel negyedórányi széles. Középen alacsony domb emelkedik, melyen egy régi vár falai és tornyai fénylenek a napsugaraktól. A domb alján rétek é* faültetvéoyek terülnek el. A cseresnye és diófák közt egy durván összeácsolt hidat éa a vár árnyékában épített falu tetőit veszszük észre; ez husz vagy huszonöt házikó és majorból áll. A félig elporladt vén tornyok, melyek hegyes födeleiket rég elveszték, egy esetlen tömör épület szegleteit képezik, s ebben egy csigalépcsőset néhány boltíves ssobába vezet. Ez az én lakásom. Zöld pázsitos helyeket alakítottam és a diófaültetvéoyeken keresztül fiasorokat vontam; a halom lejtőjén néhány kertet és rétet fallal körítettem ; a bérlő fejszéjétől is nem egy nagy fát menték meg 66 hálául lombos ágaik árnyékát kaptam. A régi kastély öt láb széles falába több ajtót és ablakot vágattam s a főhomlokzatot azo x f o r d i ódon gót faragványok mintájára erós karzattal láttam el. E karzaton sétálnak a háziakéi napkeltekor, vagy ülnek este a tornyok arnyékában. A falakon madárkalitkák függnek, lábainknál a hűs kőlapokon ebek pihennek ss kőkorláton, mint ház őrei, éjjel-nap pjd pávák ülnek. E karzatról láthatni aaaintpointi völgy legszebb réaaét. Tekintetünk először is lejtős rétekre esik, melyeken keresztül a Valló u a e toly. Mindkét partján fehér nyárfák, csiph^uak, nyír- éa egerfák állnak s különféle aainü lombjaik valódi mozaikot képesnek. A legcsekélyebb szél ts megingatja az ágakat a a levelek és virágok üde illatát a karzatra hozz». A folyón és réteken tul fokozatosan emelkedik a magas hegyláncz, illetőleg halomsor, mely a [saintpointi völgyet a Mkcon-nais, Hresse, Jura és havasok láthstárától «1 választja. Alján a kövér, vörhenyes termőföldben bab virágzik, fehér czéklát ás takarmánynövényekettermesztenek ; valaiLuvel felfelé zöld cserjés gyümölcskertek és legelők vannak, honnét a fehér és feketén tarkított marhák bőgését a viszhang halomról halomra viszi. A fák közül két vagy három tanya füstje száll a magasba, tekintetünk e füstön tul mély hegyzugokra akad. Itt-ott kis szekereket látni, melyeken a fóldmives ssemetet hord meseire; más szekerek faágakkal terhelten az erdőről jönnek. E mély utak a bükkfa- és gesztenyeerdók homályában vesznek el, s irányukat csak a pásztorok távoli hangjáról ismerhetjük fel, kik nyájaikat még teljebb hajtják a begyekbe. E hangok az óriási gesztenyefák vischangja által erősbülvén s a réteken legelő csikók nyeritése, a jubok bégetése, a kecskék mekegése, a tyúkok kodácsoiása, a madarak ssevegése, a ma • lompatak c-törgése, a harangszó, — mindez sa játságos eleven életről tess tanúságot e regényes völgy ben. A legköselebbi hegyek magaslatai viola-szinü hegyi füvei és sárgavirágn bokrokkal van födve. Itt-ott néhány fscsoportosatáll vagy csupasz ssikiák merednek a derült égre. A köd, mely a béreseket leginkább kora reggel takarja, sejteti velünk a végtelen magasságokat, hova a gondolat oly szívesen emelkedik. A köd a hwgyeknek az, mi a léleknek a csalódás: mindkettőt nagyítja. Hasonló a titok hos, mely •éggel megváLtsz »attak. kiknek Mtn-fiilondő költségeit az egylet tagjai fogj*k egyeníó ar«» v-ban viselni. Mivel pedig az idézett felhívás szerint a résztvenni óhajtók jelentkezései 1875. január hó 2.">-re, mint zároe határidőre tűzetett s ez már elmúlt, kérdést intéz az egylet Mohaupt Mihály bizotts. elnök úrhoz, valljon a jelentkezé* ez időre még nem-e késő ? és a kilátásb* !><-ly»-zett országos jegyzői congressus mely időben veendi kezdetét V a körülményről egyletünk elnökét értesiteni kérnők. 2-or. A „Magyar j''ígyző" szaklap pártolás és támogatása. A „Magyar j<''-gy»"».." mint érdekünket képviselő szaklap anyagi s szerény tehetségünkhöz mérten, annak szelleuitekintetbeui fenntartása czélul tűzetvén ki, ezen erkölcsi kötelem teljesítését anyagilag az egylet tagjai közül nyol-czan.a „Magyar j egy ző"-rei egyelőreévi elő-fizetéas-ií kezdik, a Inp megrendelésével egyleti jegyzi* bízatván meg. v 3-or. Jegyzői egyletbe alakulásr&i serkentés. Egyletünk a közelmúltban alakulván ínég, csekély számú tagokból 8 csakis pályatársaink, illetve járás jegy zőiből áll, társulás a kouuyiié* tekintetéből tisztelettel hívja fel a/. eg* let szóm széd járásunk össze« jegyzőit az iráut nyilatkozat tételre, miszerint ők is — kik még ttuiomá sunk szerint egyletté nem alakultak — mielőbb létesítve azt, s netán szövetkezési óhajukat egy-leiüuk elnökénél beadni szíveskedjenek — nyilatkozatukat ellen esetben is kérvén. — Sajnálkozás -> nehezléléoét fejeri ki végezetül az egylet, hogy az egyleti (aguk közül két tag — nem tudván, mi okból — az ülésről el maradt, igazoláauk elnök által elvára Iván. Kovács Jrtnos köz. szolgabíró útnak egyletünk iránt tanusitott jó indulata «■> pntl.-g.i-sáért hálás köszouetet mondunk, kérve« • gy-szersmind egyletünk , ügyünk« t pa> Uogstabuu továbbra ia megtartani. Az ülés elnök által befejezettnek nyilva-nitatván, a jegyzőkönyv bezáratott, elnök es jegyző alairásával hitelesíttetett. Kmf. FÜLÖP MÓR m. k. egyleti elnök KEÖ MÍVES IZIDOR ANTAL m. k. egyleti jegyrü. Miben alít Mihály bácsi boszor-káu>8áí;a? (Folyta tas.) A szüretre persze, hogy most még nem nagyot számítottam. Szüret után pedig szőllő-ültetéseraet jól feltakartam, hogy a téli fa^y ne árthasson neki.* A reá következő telen tat vásároltam és a telet szőllőkaró csinálással töltöttem el, mostoha fiam pedig mik< r al»talmns ut és idő volt, trágyát hordott a tagra, tavaszi szóllómunka után az ültetest szőllót karróval láttam el. Ez bizony sanyarú évem volt, miután pénzbeli jövödelmem nem volt, hogy az adót s más egyéb azükaégeseket beszerezhessem,a mult őszszel termett boromat kellett eladnom, mi bizony c-ak a vizes korsót vittük a hegyre, munkást sem tarthattam, mert a munkás megvárja a bort, így minden muukát magunk végeztünk. A negyedik té.en megint kénytelen voltam az ölfavágásboz folyamodni, hogy a háznál a mulhatlan kiadások fedezéséhez szükséges pénzt beszerezhessem. Most már nagyobbik gyámfiam is tudott segíteni, azért az ölfavágás mellett még egy jó darab szőlló minden földi dolgot fed és ünneplés szint ad nekik. Ily kilátás van a sáintpoíntí kastély karzatáról keletre. Nyugati oldalán a halmok nem oly meredekek, a falucskak közelebb vaunak egymás hoz, az erdők nem oly váJtozatoaak és sötétebbek. E rész a bava^völgy ek jellegével bír. Ha lenn a nagyszerűen vad természetet akarjuk csodálni, akkor * keleti hegyek felé fordulunk; ba a csendes faluni életben óhajtunk gyönyörködni, ugy a nyugt)ti látkört határoló magaslatokat tekintjük meg. Egyik a földi udv képe, mánk magasabb érzelmekre indit; minkettő a a legszebb díHzitinények egyikét képezi, mely. lyel a teremtő az élet drámáját felékeaité. Itt lakom ón gyermekségem óta, ahányszor csak éltem folyása, mely előttem majd elenyész — majd megujul, ide hoz az én tevékeny, sokat hányatott éltem ez első partjára, ürömmel emlekeaem vissza a/sok tavaszra, nyárra, őszre, sőt még a kevés télre is, melyeket husz év óta itt tölték el. Ah! néhány év óta az események c*ak ritkán engedték meg, hogy legaiabb pár óráig itt lehessek, a fáknak, melyeket ón ültettem, csak egy fu;ó pillantást is szenteljek és két sirnál imádkozzam... . 1846 ban hosszú utazásból jöttem viasza. Kögtön 6 a i n t p o i D-re siettem, hogy lássam, nem pusztitott-e el valamit e családi fészken az idő és hogy Démi javításokról gondoskodjam. Reggeli után az öreg bérlő kíséretében lementem a kertbe. Az öreg ember már bölcsőm- ben ismert és most a major egyik szegletében a nyugalmat élvezi, mint egy ősbirtokosa a jószágnak. Én a körfalat több helyen megrongál va találtam s rajt oly nagy rések voltak, hogy kiá fiuk is átbújhattak s kertemben a madárfeszkeket kiszedhették volna. Pedig a fák épusíy a madaraké, mint az enyimek. A madarak a mezők költészete, a természet dics-éneke. Ha megöljük őket, ki énekeljen a szép mindenségben ? Nem dinerek szomorúbbat, mint a templomtorony alatt, ház előtt vagy kertben egy fecske, pinty vagy csalogány szétdúlt fészkét a kicsiny hamvas tojáshéjakkal földre szórva látni! L i ta u d (Litó) atya, az öreg bérlő, tisztes aggastyán ezüstfehér fürtökkel. Én csak Litaud atyának neveztem őt mindig, mert oly majd gyermeki hajlammal viseltetem irányában, mely lyel Öreg, hü szolgák irányában, kik a házban minden családtagnál hosszabb ideig vannak, méltán szoktunk viseltetni. „Litaud atya, — mondám neki, — a falat ki kell javítani s a réteket betömni; vékony téglák által nincs eléggé védve a szél és vihar ellen, négy szegkövek kel kell kirakni. Akkor nem fognak többé ártani neki a széltől ingatott faágak. De ennek azonnal meg kell történni, mert az éjuapegyeni zivatarok, melyek szeptember hóban jőnek, a még fennmaradt többi téglát is mind összezúznák. Hivassa el a kőfaragót, kit nem rég láttam ott fenn a kőbányában dolgozni. Én megmérem, kialkuszom az árát ee kőbányámban dolgoatatok ültetél» alá való földet ia folforgsatUakj csalz-i akkorát, mennyit — jól megomlott trágyával megjavítani tudtunk. A felforgatott földet pe-dijr tavaszszal beültettük.A reá következő nvA rou igen gazdag aratásom volt, asnufeittl ku-konczám éa burgonyám is bőven termett. A buzival pedig,mit eladásra szántam, vártam addig, mig mz ára meg nem jött. A téli időt nőm is j"l használta fei, mert i»i\ an négy hízót hizlalt, melyekbői kettőt jó áron eladhattam, igy köz^l kétszáz forintig pénzeltünk. Takarmányom bőven volt, azért megint két tinót vettem az Öregebb ökrök mellé, hogy minél több trágyát csináltathasson. A még forgatatlan vén szőiióföldjét ebben a télben mind felforgattuk és a tavaszszal pedig a szőllőülletésl tökéletesen befejeztük. Ekkor már kezdett emelkedni gazdaságom, mert aratásaim mindég igen jól ütöttek ki, a sertés hizlalásból is jól pénzeltünk, az első Bzőllőültetésem ia már bele jött a bortermésbe, 30—40 akót, későbbi években 50— 60 akót is szüreteltünk, melyet azután jó áron eladtam. E közben egy szerencsé* vételem is töiiént. Do rogi fél telke volt áruba ''bocsátva 1000 frtért, inasok sokai iák ezt az árt érte, mert a földje vizenyős a nem termett rajta más, mint sas óa káka és egy részén kukoricza, de én miután meg vizsgáltam, hogy lehet a vizet csatornázás által elvezetni róla, nem sokaltam az árt és az alkut megkötöttem, telét a-ounal kifizettem, a fennmaradt felét pedig 3 év alatt szinte kifizettem. Hu marháimtól megváltam volna,egy szerre is kifizethettem volna. De hogy adtam voloa el marháimat, inkább szaporítottam, kél tinót ismét vásároltam, a vén ökrök helyébe is fiatalabbakat vettem. I)e nem untatom tovább tdő uramat és Pál öcsémet gazdálkodásom minden fordulatával. Kedves Mihály bátyám uiegbocsássou, h:» némi észrevételt teszek elbeszélésére — ao kat éi« pedig a legjavát kihagyta, nem mondotta el, hogyan tette szántóföldjeit oly dusau termővé, hiszeu en is trágyázom földeimet, de éu két holdról sem arattam annyit, miut ön egy holdról, ott kell valami mesterségnek lenni Azt sem mondotta el, mit csinált azzal a sok csonttal, mit az utczai gyermekekkel összeszedetett, nem sajn.ilt a gyermekeknek még pénzt is adni, ha sok csoutot hoztak. Jól tette az észrevételt Pal gazda — szólt a lelkész — én is teszek egy kérdést, majd mit csinált borainak, hogy oly jo áron tudta akkor is eladni, mikor különben a bornak rósz ara volt. Ezt el kell önnek mondani, ne csináljon titkot borkezelési módjából. A két kérdést megoldani sok lesz mára, — szólt Kendi Mihály, hanem mivel boromról volt ;zó, hozz csak anyjukom abból a borból, melyet hazahoztam 8 kinalj meg vele bennünket. Mihály gazda neje hamar ott termeit a borral és megkinalta vendégeit. Vendégei pedig amim a bort ízlelték, nem akarák elhinni, hogy azt a bort Mihály bácai szőiieje termetie volna. Csakugyan igaza van idő uramnak — szólt Pál gazda, — el kell önnek beszélnie borkezelési módjit, mert azzal egészen titokazerüen bánik. Senkit nem ereszt be pinczéjébe midőn borai forrnák. w Hogy nem igen szeretem, ha valaki pin czémben boraim forrása ideje alatt labatlan ko dik, az igas, de hogy oly titokszerien bánnék boraimmal, azt már nein hagyom helyb". Kész vagyok én bor és must kezelési mester fogasaimat másokkal is közölni. Igaz, hogy most már nem telek attól, hogy szomszédaim borai kite- gyenek &z én boraimon. Szokott borvevőör*k •« sem féltem, hogy tőlem elpártoljon. De hat moat a két kérdés közül melyikre feleljek előbb — kérdé Krfudi Mihály As elsőre á gabefea m mólátie vonatkozva — szólt s ielkész. Egy akaraton volt velem tdő uram. Beszélje el ciak Mihály bátyám, mikép vezette a mezei gazdaságot t> mikép járt el e mezei mun kában, hogy önnek mindig még itzük esztendő ben is bő aratása volt, szemes gabonáját mindig jobb áron adta el, miut mások. Euuek titkát szeretném először is tudni. Legyen kivánaága aseríntPál öcsóm. Emlékezik rá, hogy mig földeimet nem győztem elég trágyával, az ugaroláat éu is követtem. De mihelyt győztem elegendő trágyával, földemet a váltó-ve lés forgás alá veendő telkemet felosztottam 6 egyenlő részre. Ugy intéztem a vetés sorát, hogy mind a 6 szakaszba más, más termény volt vetve s hogy mindenik szakaszba következő sorrendbe jöttek a vetemények, azon szakaszba, melyben első évben erős szél lében i iragy azásba kapás növény kukoricza és krumpli termeti, a rákövetkező őszszel búzával lei* elvetve, és a reájövő tavaszazai pol vas lóherniag-gal veteitem be, ezt a lóher főidet pedig a kö-vétkező harmadik év őszén rozszsal vetettem el, ezen földet aratás után tarló répával és takarmány kukoriczával vetettem az ötödik évre, hol leu-dekkel, bol csillagfürt tol vetettem el, reákövetkező tavaszszal^ ez már a 6-ik év) fél trágyázásba tavaszi árpát vetettem. Hogy az összeszedett csontokat mire használtam, azt is elmondom. Szabályul tartottam,hogy a gazda házánál semmi elveszett tárgy ne legyen, a csont pedig, ha az elporlaaztatik, igen hatalmas trágyaszer, mivel a csont ''/3 reaz kocsonyanemü anyagot 2/i részben pedig vilsavas uiesset ea keaei ü földei tartalmaz, a vegykémlelés utan pedig azt is tudjuk, hogy lOUO font buzalisztbeu 12 Iónt vil-sav, 5 font mesz és 3 fout keserióid van. Ezeu számarányukból ia látható, hogy a csonttragya egyike a leghatalmaaabb trágy«szernek. Aki tehát a csontot haszontalan tárgyuak tekintve elveszni hagyja, sz nem lehe*. jó gazda. Ha a kenyeret eldobni véteknek tartjuk, a mint igaz is, meri az Isten áldását meg kell becsülnünk, de nem hasonló vétekbe* ha azt, mi földünk termő erejét nevelné; elveszni hagyjuk. Falusi gazda-israaim nem nagy figyelmet fordítottak ezen halaim*« trágyasxerre uikem épen ez volt a nyereségem, mert uton-utfélen a csontokat apró gyermekekkel összeszedettem, ezek pedig azt egy-két krajcsárnyi jutalomért igen szívesen megtették s így évenkint meglehetős mennyiségű trágyaszerre tettem szert. A mészárossal, pedig szerződtem, hogy a vágohidról lefolyó vér: csatorna álul gödörbe gyűjtse, az itt nyert vért én a tragyhalmom melleit levő iragyalegödör tartalmaval ószszevegyitve, a trágya halmazomra öntöztem. Hogy gazda-tarsaim a csontot iragyaszerül nem használtak, annak hiszem hogy egyik oka az is volt, mert a csontnak ^orraomiasztása módját neui erietiék. Pedig ez nem valami nagy mesterség. Én az összeg üjioit csonthalmazomhoz képest ástam egy uegyszog alakú s lab hoaazu ugyan ily széles es négy lab mély godröi a gödör fenekébe pedig szanaszét leszurdaltam karókat. A csontot fejszefokkal apróbb darabokra összezúztam, ezutsu oluilau meszet és hamut, melyet már elóie megszereztem, még pedig oly mennyiségben, hogy annyi volt. mennyi a csont készletem — a godor fenekére egy pár vékával teritettem, erre azután egy pár véka össze- vele. Jövő évben a madaiak zavartalanul köphetnek a bokrok közt.* „Igen, uram," — felelt habozva Litaud atya, — azonban észrevettem arczárói, hogy az igennel nem nagyon volt tisztábao. „Talán nincs itt közel kőfaragó?" kér-dém, hogy bizonyosságra jussak. ,De igen, van itt egy, — válaszolt az öreg, — éa ő jó, ügyes munkás; hanem nem tudoaa, lejön-e és fog-e a háznak dolgozni.* „Miért uem?" kérdém csodálkozva. „Tehát nem olyan jó az én pénz''.ro, mint más enrc-berek-é? Nem fizetek-e én egy kifaragott kőlapért ugyanannyit, sót szükség esetén még többet is. mint h falusiak V Mért ne jönne el, ha hozzám hivják ?" „Ez a kőfaragó nem pénzért dolgozik.. „Akkor tehát adok neki gabnát, burgonyát, dióolajat, almát vagy szilvát, amit aka*''.* „O élelemért sem dolgozik, mint mi.'' ,Ugyan miért dolgozik tehát?" „Ó Isten nevében dolgozik és a szegény embereknek. Az ur gazdag éa a kastélyt rétekkel, erdőkkel együtt birja; azért félek, hogy a kőfaragó, ki azelid, mint a gyermek, de haj-lithatlan is, mint az ő kövei, azt fogja mondani: „Az ur elég gazdag, hogy a munkát jói megfizesse. Ha ón ó neki dolgozom, akkor a szegény i J embereket cserben hagyom, kiknek egy kifa- ! rágni való ajtó vagy ablakjuk van, b azután as ! ur nekem többet akar majd fizetni, mintameny-! uyi életfenntartására szükséges ; én nem tudom i miként utasítsam vissza pénzét, és ha elfogadom, Ut6H/ésMílol "terítettem, etre megint ''i&eszet annyit, mint elébb és hamut, erro pedig ismét két véka csontot. S ezen Tételezést addig folytattam, mig csak tartott a mét :ből és osoatból, a legutolsó réteget mész és hamuval zártam be. Ekkor a karókat kftiuziam a gödörből s az ez által támadt lukakba vizet öuiö.tem. mind addig, mig a lyukak feluem tellettek vízzel. Ekkor gyengén befödtem földdel és így hagytam vagy három hétig, mire kihűlt a mesz és az elkevert csont elmállott. Ezután kimertem a gödörből egy halomoa és a halomban több más tölde» trágya keverékkel Összekevertem, és a félszer alatt halomban állni hagytam, mig jól ki nem száradott. Ezen munkát mindig tavaszszal eszközöltem, hogy mire a tengerit és burgonyát, másodszor kellett kapálni, már ezen csonttrágyái ki ia hordattam a földre és a tengerinek másodszori kapálása állal a földbe elkeveredett s mire az őszi vetés ideje megérkezett; arra már ezen csontrágyából is oldódott fel annyi, xnenayi az őszi velesim táplálékához megkívántatott. Kinek tehetsége engedi, midőn a csont már elmállott, még gypszet ia keverhet hozája, mert a gypsz ib jó ásvány trágya. Az ily csontrágyá-ból egy-egy holdra 4—5 mázsa elegendő, me lyet porrázuzva kell a földre szétszórni. Az ily csonttrágyával ellátott földben azután egészen más termés van am, mint anélkül és súlyosabb az ily földben termett bu^a, mint a más est nél külözó földben termett. £ (KolyUiá* küv.)^ Helyi hírek. E hó végével az évnegyedes előfizetés lejár, tisztelettel felhívjuk lapunk t. pártolóit előfizetéseik mielőbbi szives megújítására, hogy a lap szétküldésében hiány ne forduljon elő. — Lopás. F. hó 22 ére viradóra H rki Üdou korcsmaros éléskamrája ablakát beiór-ték, houuau 3 sonkái, 2 oldalast elloptak. Szűcs Boldizsár városi hajdúnak erélyes utautudako-zódna folytan sikerűit még delelőlt, épen midón a sonkát xuar etlék, elcsípni a két jomadarat, mindkettőt a váron borion be kísérte. — Iskolabezáró*. Auerbach Paulina zugiskolájai a ininisteriuin azonnal bezáratni rendelte eJ — ugy tudjuk a kapitanyi híva lai a bezáratást kellő eréljlyel teljesítette. — Bükkfa darab hozatott-bzerkesztóségi irodánkba, mely bükkfa darabon számos fűszál nőtt ki, P. F. takereakedo mar 20 év óin folytalja a fa üzletei, de ilyesmit alluasa sze riui még nem tapasztalt. — A nagy-kanixnai fürdő-részvény-társaság marcz. Xd-eu delelőlt 10 órakor tartja közgyűlését a kereskedelmi s iparbank helyiségében. — A „Divat" és „3efelejts" egyesülése köveikezieben egy oly lap uyujtaiik a magyar olvasoközönsegnek, melyről minden nagyitáá nélkül elmondhatjuk, hogy nincs parja éa vetélytárs nélkül all, nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is, mert az ily drága mellekletekkel kiadóit lapok rendesen csak havoukiut kétszer jelennek meg és épen azért, mert mellekleteik tetemes költseggel jarnak, á lap béltartalmára, a szépirodalmi restre csak kevés gondol fordítanak. A „Divst-Nefelejts" egy lókeletes hetilap, mely 12 frtért egy even at miudazt uyujtja előfizetőinek, mit eddig egy wzép rodaliui neiiiap és egy „ iiazár"-féle kéihe te» divatlap egy üti 22 fiiért adlak. A „Divat Nefelejts- egy eveu át ''¿4 „Baz;ira-fele képes szamot es ŐZ szépirodalmi szamot ad, e mellett maaokon követek el méltatlan&ágot.* Szóval félek, hogy nem fog eljönni." „Nem, nem, — mondám, — ő nem tagadhatja meg azt. Az árst maga azabhatja ki; és ha az éa pénzem nyomja a lelkiismeretét, odaadhatja a szegényeknek. Küldjön egy juhászbojtárt érte. Holnap délkor itt fogom várni. Ha nem is tudok veié megegyezni, mégis kíváncsi vagyok egy embert látni, aki itt e hegyek közt. hol az emberek oly nyere^égvá-gyók, valami jó Jcereaményt visszautasít." „Jól van, én ide rendelem, — felelt Litaud atya. De magam fogok elmennii csak jobban eszére térítem én, mint egy juhászbojtár. * Az öreg ember még biztos léptekkel ment lakására, hogy faczipőit levesse és szárhari«-nyáit felöltvén, megvasalt botját kezébe vegye. Én a házba tértem, fogtam a lövő fegy -veremet és ebeimtől kísértetve — az erdőre mentem. (Folytatása köv.) A chlgnon! A fürt, mi fSd díaziti lányka Nem a termé**et adománya ; Titokba hosta a fodrászt o* Egy holt ftavegjnak sápadt lánya. Te kétkedSleg híven hordozod ÖrflUz, mulat«* pedig talán..... Nem in «.-jted, hogy fflrtí''d árán, Koporsót rón a ki« leáuy ? GYCROM. 04 pompás színezett sczélnyomata divatképel, "yl nagv mellékletet szabásokkal s egyéb min— :,r,jxokkal és 4 rendkívüli mellékletet gyö-v urúen színezett női kézimunkák rajzaival. A "plvat-Nefelejts* divatrészében mindaztnyujt-iui a divat terén mint újdonság tölmerül és , ¡..^keresettebb elegantia mellett a czélszerü-. ret es takarékosságot is szemmel tartja 8 ha-,Ónkínt két nagy képes íven bemutatja a légii ,abb öltözeteket nők, leányok és gyermekek »/¿mára, szabásmintáikkal együtt, valamint a ¡.•gszebb kézimunkákat, a készítési mód legrész-; lesebb leírásával. A szépirodalmi rész nemesi tó és egyszersmind mulattató olvasmányt n y ujt. Közöl vesérczikkeket^kölieményeket,eredeti s fordított beszély eket jelesebb íróinktól, hetenkínt egy t&rcsát Balyovszky Gyula elmés t .llából és más tárczaczíkkeket a társadalom, művészet és irodalom köréből, ismeretterjesztő , egjcbb érdekes csikkeket, minden héten fris „jdunságokat a fővárosból, vidékről és nagy világból, hasznos jegyzeteket a háztartás fölött, ; aianiitu tudósításokat a különféle bazai egy-i tokról, különösen pedig azokról, melyeknek ,.|én nők állanak. Mindennemű talányokat stb. ), lőtir. etési föltételek: Egész évre \-> írt, l^lóvre tí frt, évnegyedre 3 frt. Az elö-li/.eiési pénzek a „DivatNufelejta" kiadóhiva-iulának, Budapest, Sebestyén tér 1. szám czim-z«ad»k. Mutatványszámok megkeresésre azonnal bérment e-.,en küldetnek. — Az mApvUo" cziiuü zenem ¿folyóirat uegvt''dík kötete legújabban megjelent hartna d,k számának tartalma: 1) Abránd-keríngó, SfJ Bélától 2) Sehrrzo, F^igler Gézától. 3) Knveljíéaek, tipeg«*>polka Hölál Lőrincztől. 4) Héruui uépdal. — Előfi-At^sí ár egész évre i iniotegy |t>U válogatott z«n«iuüre) 0 Irt., tél-t-vre 3 frt. A j«''l«n szám 1 frtért külön is meg szerezhető. Az előtizotés vidéken legczélazerüe.b ben a postahivataluknál poslautalványozáa ut-ian eu/-közölhető. Bud:iu az .Apolló* kiadólii vatalsuan iskola utcza 681. sz. a. Minden ed- Ui»-gjeleul szám és kötet folyton kapható. — Rövid hirek. Ferdinaud császár és Király a közelebbi napokbau megint veszélye-són b»?teg volt. de mar jobban van. — Liszt a Duguuics szobor javára Szegeden zongorázni log. - A budapesti elaó takarékpénzuu* tiszta jovudehue b30,000 frt. volt, melyből jóiékony i zéiokia 24,763 frt. forditutott. — Gyulán Weiickbeim grófné árvahazat állított. — Anglia legnagyobb zeneköltője Sir Viliiám Strendal meghalt. — K.*ckevénel ú Duna kiöntött, Ma-kard község h.ttarát egészen elárasztotta. — >i.oiu<>kon leveso&ztó intézetet állitottak fel, hol naponkint 2»X)szegénr ksp levest és kenyeret. — Lobkovitz József bg. lovassági tábornok elhunyt. — A troppaui czukorgyár leégett, ti<XHj mazaa emukor, mely mar készen volt, dus txp.aiékul »zolgalt a tűznek s c*ak ezen ezukor-kes^letet tnagat 175 ezer frtra becsülik. — Pasinuban egy iszákos ember levágta alvó felesegetlek gyönyörű hajat s arát még azon éjjel beitta. — Purt-au Pnnce, Hayti sziget fővárosban ezer hazat hamvasztott el a tüz. — A Dcrnz. banknál s több pesti pénzintézeteknel hümi* öt frtos bankjegyek talaltattak. — Deák Ferencz beiratta magát a „szabadelvű párt" Kluoköny vébe, hol addig 205 tag van felje gvezve. — A kir. közjegyzők névsorát való-»ziuüleg a husvetvasárnapi hivatalos lap fogja közzétenni. — Győrmegye főispánjává Badó Kálmán fog kineveztetni. — Deák Ferencz, mint tanuló a győri színpadon háromszor lépett fej kitünö sikerrel jótékonyczélu színielőadások alkalmával. — Blaháné asszonyt Bécsben nagy kitüntetésekkel Halmozták el. — Észak-Ame- rikában a Colorado burgonya rovar igen szaporodik, a keresk. ministarinm'' a hatóságokat figyelmezteti. — A debreczeni és nagyváradi só-hivatalok beszüntet tettek. — A fővárosi gyalog lánczhidvám 1874-ben 195,008 frtot jövö-delmezett. — Pozsonyban lóvonatu vaspályát terveznek. — Vasúti ssaktanfolysm nyittatik meg a kereskedelmi tanodában apriltől kezdve 8 tart félévig. — A fővárosi közúti vaspálya-társaság hivatalnokai nyugdíj alapjára 3000 irtot adományozott. — Haicáczor szült ikreket Gerber G. színész neje. Jó lelkiismeret. Hölgy : kö»sGn8®, de férfitől emléket nem szakad elfogs4nom. Férfi: agy bát egy csókot adok: Hölgy: ezt ngyan elfogadom, de kftsxfiii« ttel kétszeresen viasza is adom, mert ezt megtartani tiltja ] lelkiismeretem. Fin . édes anyám sietek az iskolába, a tanitó ur megmutatja a napfogyatkozást. Anyu : jó van édes fisai, csak ai«-«», hanem közel ne állj bozzá, hát ha baj történik. Vegy es hirek. — Rótta. Sándor — mint »zabé! A „ma gyár polgár" szerint Rózsa Sándor napjait egykedvűen és sorsába belépjugodva tölti a szamosujvári bortönben. ítéleted hirdetése előtt magános fogságban volt és elvonta magát míu-den munkától, amit neki szórakozásul ajánlottak és „Ha meg unom a semmittevést, újra hozzá fogok", szokta mondani. Az ítélet kihirdetése után, a többi rab közé helyezték és dolgoznia is kellett. Azon kérdésre, hogy minő munkát választ? f«lelé: „A szabóságot, inert értek hozzá egy keveset" s azóta a félelmes rabló vezér jámbor szabólegénynyé vált ésáta-lábau igen illedelin»wen viseli magát; templomba is jár, mert — muszáj. Arisztokratikus rábló természeté'', még nem vetkőzte le, még mindig utálja az apró tolvajokat s a börtön igazgatójától csak azon kedvezményt kérte^ hogy ne zárják egy szobába - zsebmetszőkkel. — EyJf ki» reyény. Ezelőtt mintegy 10 évvel egy osaji (Erdély) zsidó, ki hazájában nem tudott zöld ágra vergődni, nejét és t»»l»o gyerekét kfatraliagj va, Amerikába vándorolt Li, megígérvén nejének, hogy onnan majd gondos kodik róla. Ez meg íg tette éa nemsokára oly jól meut dolga, hogy meggazdagodott. Midőn már 60,(XX) irtot szerzett, hazaiodult, Ham burgb;ui azonban nehéz betegség verte le, a mely korházba menni kényszenté, itt végrendeletet készített, összes vagyonát uejére hagyván. Nemsokára azonban betegsége jobbra fordulván, fölgyógyult, s csak ekkor vette észre, hogy szekrenyét, melyben pénze és végrendelete volt, ellopták. Néhány irgalmas hamburgi mintegy 100 frtot gyűjtött számár«, amivel ismét visszatért Amerikaba. A betegápoló, ki pénzét ellopta volt, szintén Amerikába ment, meg érkezte után azonban hirtelen meghalt. A nála levő iádat a hatóság lefoglalta és a végrende-1- tre ráakadván, a 60,(»00 frtot a jogszerű tulajdonos nejének Európába küldötte, értesítvén őt egyúttal férje haláláról. A tulajdonképpeni férj, miután isinet szerzett 5000 frtot, közelebbről hazatért; neje időközben 2-szor férjhez meut volt és megérkezése napján ieáuya menyegzőjét ülte második férjével. Midőn a kivandorlott belépett, épen arról volt szó, ki. mit ád aján dékul a menyasszonynak. .A mostoha apa száz fotót** szelt ez az asztal mellől; „akkor az edes apa ezeret adhat," szólt a hazatért s egy ezerest tett az asztalra. A rabbik most azon u.iakod nak. hogy a két ferj közül melyiknek ítéljék oda az asszonyt. Papírszeletek. — Indítványozni akarják e*yik képviselő ülésben, hogy valami jótékonyságét kellene tenni. Halljak I Csend I figyelem ! A CzigUoiczét akarják vele betömni. Az indítván; nem fogadható el, mert akkoroa ettan hegy lészen, • az „Uj világ* ..utcza beteme-tődik , Megtörtént. Egy valaki egész ¿jeli József köszöntéaéri''il hazajőve, véletlenül a tükörben nézett, de ha a champagner ugy kipirositá arczát. hogy ma-! gára nem izmért, a képmását udvariasan kérdezé, aram, kihez legyen szerencsém ? „Legyen szerencsém ebédre," mondá egy nrnő '' a szőrei alkalmával mustot kéregető barátnak, mire az egész egykedvflleg váiaszolá: „Lessek olyan szives." Történeti naptár. Márcz. 23. 1667. halt meg VesselényiFerencz, nádor. — 1600. Pálffy Miklós, életének 50-dik évében, meghalt. — 1848. B. Jellachich Binná lesz. - 1849. Perczel Mór Nagy-Kik indán a szerb csapatokat szétveri. „ 24. 1527. Ferdinánd és Károly német császár felszólították a magyarokat, hogy hagyják ei Zápolya partját s térjenek vissza a törvényes király iránti hűségre. „ 2f>. 1843. A themsei alagút megnyittatik. „ 26. 1827. halt meg Beethoven Laj»«, korunk legnagyobb zeneköltőinek egyike. -— 1552. Országgyűlés Po zsonyban. „ 27 1849. A pesti izraeliták 40000 frt.-sarezot fizetnek. — 1443. sz. Ilu nyady Mátyás, magy. király, Kolozsvárott. 28. 1766. sz. v.reigl József, híres zeneszerző, Kis-Martonban. — 1851. halt meg Döbröntei Gábor, jeles in. iró, Pesten. „ 1605v Bocskay István és pártja Sze- rencsnél országgyűlést tart. — 179?, III. Gasztáv svéd király, Stockholmban meggyilkoltatik. — 1598. Győr Schwarzenberg Adolf tábornagy és Pálffy Miklés által csellel a törököktől visszafoglaltatok. „ 30. 1848. Horváth pctiiio. - Pesti mozgalom. — 1851, balt meg Bsla viában (Jáva sziget) Schwaner C. M., utazó természetbúvár, Borneo első ismertetője. „ 31. 1387. Zsigmond korooáztatáss Sz.-Feiiérvárott. — 1848. Népgyűlés a muzeum terén, Pesten. — Ktsz eges 1^75. már. 19-én a bnit 4 frt. 20 kr. 4 frt. 50 kr. Rozs A frt 30 kr. 3 frt 40 kr. irpa 2 frt. 30 kr. *i frt 50 kr. — Zab 1 frt. — to. 2 Itt. 20 kr. K akoricza 2 írt. ÍK) kr. 3 frt., 10 kr. — Liszt legf. 13 frt., mundlier.t 12 frt., rozsliszt 9, bsűrma liszt 8 frt. —, d»r* mérője 15 frt — Lenes« 10 Irt. Bab 4 írt. 50 kr. Ká*a 12 frt. — kr, Bttrgonya t frt. 20 kr. Fa kemény 13—15, puha 9 frt. Markahns 28 kr., tehéntsir 60 kr disznóhús 32 kr., diszaózsif 52 kr. kor-júhns 40 kr. birkahas 20 kr. - Széna m. 1 frt. »0 kr. Szalma m. 1 frt. 10 kr. — Pécsett már. 20. Bnza 3 &5 kr.—4frl-kr kétszeres 3 frt. 10 — 3 frt. 3ü Roza 2 írt 70-- HO kr. Árpa 2 ír''. 15, 2 frt. 20 — Zab 1 írt. 70 — »0 kr. Kukoricza 2-20 -26. Széna mázsája 1 frt. 90 kr. Szalma mázsája. 90 kr. Hajdina 2 frt 10 kr. — Áltatában : Bortó, lenese mértje 9 10 írt. Köles 7 frt. Bab A frt., 50 kr. Hajdina 2 frt, 50 kr Szerkesztői ttzenet. 1651. „Iáiért u kelle...« — „Egy kis bokrétára . Lelkem-nekem. Mindent-igent. Virágom lángolón . . . rost riinok. 1652. „Aki nem dolgozik, ne egyék* régi közmondás. A dolgozat nsgjou is hiányos, megsemmisítettük. 1653. J. ,A szereleinvallás három módja" ctimfi humoreszket, bog)'' nem kiülhetjük, ftiulálu ön igen szépen foiditotta le némdb^l, hol.ft a „Zala- mint , eredetit" kSzltlte; ily irodalmi botráuy, {.U-miB *>llen Caak »záualtuas uiusul/ az egyt''dtlli Jinír«et«-s fi«gyver. Tisr.telt Runek mfi:.OJéxf., -•> nemhogy tejhtlnkre volna, s5t hazafini örömmel ttd-vöxüljiik. ltí*»4. <». H tíy. Axnimal elmeut. l6.»5. S-e. Szombathely, á kitűzött batáridóig a kzerkfszto bet«ge»kedése miatt nem iotex-bető el. Érték- ét váltófoiyam m rtzius 23. ni«tali^ues 71.40; uoinz. kölwou 75.85 1860 ki álladaliui kohóin 112.40; bauk-részv. 9 63; hitelintézeti réazvéuyek 237 25 , Ix>nd<>n 111 40; magyar föidtehwaeatéM kötvény 70.25; te neavári földtehermentési köt-▼én}'' —.77; erdélyi föhlteheraentési kötvény 76.25; horvát sluvon foldtehermentéai kötvény -.80; ezüst 104 50; cs. kir. arany 5.23-Napoleond''or 8.88 -; 100 mark D K. n. —. — I Lottnhuzá*. Vas''utl menetrend Érvényes november 15-től 1874-A kanizsai idótmutató óra szerint, indul kauisniiról I (Kanicsai vaspályán az órák pontosan a helyi idot mutatják.) Vonat hova : szám óra Perc. 1J3 205 Eszék, Mohács,Dombovár s Fiaméba 6 2 reggel 2i5 Mohars, Zágráb és Dombovárra 2 32 délnt. 212 Budára..........6 17 reggd 202 ......................1 62 Aálat 204 . .......... 10 37 estve 313 Szombathelyre (innét délután 6 óra 26 perczkor Bécsbe) . . 5 87 reggel 301 Béc*be (Szombathely, Bécsujh felé) 2 7 délut 811 „ „ . „• „ lo 47 estvfl 203 Pragerhof fe>é Triesztbe .... 4 42 reggel 201 „ Grácz és Bécsbe t «2 délet 213 „ — „ „ „ 11 ST ''jtre Brkezik K«uiz*nra honnét: 59. Prága, roárcz. 17 én: 43, 36, 31, 5, ! Lemberg, „ „ 14, 23, 27, 74. 64. Piaeziárak. — Soprsfl már 19. Bnza 3 frt 80 Rozs 2 90 — 3 60. Árpa 2 frt — kr. 2.60 kr. Zab 1 frt. 90 kr — 2 frt. 15 kr. Kukoricza 2 frv. »0 kr 3 írt.— kr. Széna mázsája 1 frt. 80 kr.— Szalma — frt. 70 kr. — Szombathely, márt 19. Buza 3.80—4 26 kr. Rozs 2.90—3.30 kr. Árp* 2.10—30 kr. Zab 1.80 2 frt Kukoricza id«i 2.- — — kr. Marhahús foi.tja 30 kr Borjúhús fontja 40 kr. Sertvéshus fontja 52 kr. Óbor akaja 12 frtig. Ujbor 6 — 7 frtig. Keményfa öle 10 — 12 frtig. 216 Mohács ée Zágrábból..... 206 Eszék, Mohács,Fiume s Dombóvárról 218 Fiume és Domborárról .... 203 Budáról ......... 201 „ ......... 211 ......... 314 Szombathelyről....... 302 Bécsből (Bécsujh. Szombath. felől) „ ., x,, „ 214 „ OritczbŐI, (Pragerhof felől; 20« Trieszt Bécs OiEczból 204 - -v — 8 23 46 17 51 28 r « »» 10 25 4 29 10 10 4 44 1 13 lu 18 legfel délut. estve rsffèl délut estr« reggel reggel estre reggel délut. eetve. ne Felelős szerkesztő s kiadó : Báttri Lljtt. Hölgyeknek nélkíilözhetlen ! RAVISSANTE Dr. Lejobse-tól Párísban^_ Caak a hivatalosan megvizsgált, mt-r<-gment»»8, tiszta és teljesen ártaim.itltn RAVISSANTE bir ajon erővi-1, . r. emberi bőrt iuiude;i ««¿ö-l»-stől nii''ya.entpni, utőbajokiól mcjjúvni é> szépségei s örök ifjúságot biztositaui. Fia a Ravissaste naponkiut egysxer aï njjh.''gygyel az arrzra, ragy más testrészre dörzsöltetik, már a törülközés után tapasztalható a n.ajd-i t-m csodálatos hatás. Áz arexon támadt rán-< zok és himlöhelyek eUimitUtnak — A Ra-vlssante ifjú arezszint idéz eló. a bőrt fehéríti, friss*.ti és finomítja; eltávolít legrövidebb ¡<ló alatt szeplőt, májfoltokat, orr\örös»éget s u búr ujinden tisztátalanságuk Már az el»ő kísérlet után elhatái oxzák a L lírtlgyck, jövőre csupán csak Dr. LEJOSSK világhírű Ravissaste* -ját használni. Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr. Kapható nagyién é» kicsinyben Budapesten;'' Dr. LEJOSSE főraktárában, király utcza 15. I. 19. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mel-ctt, utánvéttel eszközöltetnek. ^iö''ís—15) KANITZ papirkereskedése 11 u d a p v l c n , Dorullys utozA, 12. hz- n. bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl a. m- 100 drb. finom levélpapír névvel...... 100 , , , szines monogrammal 1— 1 100 , legfinom. . , B 2 „ — . 100 w finom boríték „ . 1— 1 . 60 . 100 „ legfinomabb . , . . 2 . — „ 100 . látogató jegy .>,..... . . „ r>0 , 100 „ levélpapír f.-kete nyomatul ... . — , 80 . 11000 , Jenboriték , , ...... 3 , 50 „ llOOO „ pecsétbéiyeg...... 2 50, 3— 3 „ 50 „ 1 teljes íróasztali berendezés . . . . 5, 30, 15 „ — „ Úgymint ragy választéka legfinomabb irodai és levélpapír s borítékoknak, úgyszintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzőkönyvek, rajzszerek, váltótárczák, diws pénztárezák, albumok, stb. stb. legolcsóbb gyári áro». (1610—2) Árlejtési hirdetmény. A vallás és k&zoktstásagyi m. kir. ministerium 1874. éri decxeut-hó 11-én 32.207. szám alatt kelt rendelete folytán a ssagyar-szerds-belyi községi iskolánál szükséges pótepitkezések foganatosítása államsegély mellett engedélyeztetett. Ezen «''pitkezés vállalkozás ntjáni biztosítása végett 1875. évi április hó 5 en délelőtt 10 éraktr Msiysr Szsrdahslyss szóbeli és írásbeli zárt ajanlatok elfogadása mellett nyilvános áriejtés fog tartatni Az építési költséget következő összegek jelzik : - frt 50 kr. 50 . 1. k«''-niives munka ..... 268 Irt. 60 kr. 2. kűmives munka anyag . . . 460 » — n 303 w — » 207 • 60 r 5. nsztalos munka ..... 49 • — ■ 171 a — * 7. gerencsér „ ..... 60 • ■ 165 * — • 9. flveges , ..... 8 ■ — 1» 10 mázoló „ ..... 15 — n összesen . 1707 frt. 20 kr. Ezen készpénzbeli költségen kivül a község részéről természetben kiállítandó munkaerő 229 kézi s 58 igás napszámmal van előssámitva. , A terv költségvetés, az árlejtés» s építési feltételek 1875. évi márczius bó 18-ától fogva a zalaegerszegi m. kir. mérnöki hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők és ugyanott átvehetők az írásbeli zárt ajánlat: minták is. (1697—2) Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint a fenakiteu napon és órában, az előirányzott építési költség után számítandó 60/o-tóli bánatpénzzel ellátva, a kitűzőit belyeB vagy személyesen jeleljenek meg, ▼agy pedig jogérvényes írásbeli zárt ajánlatakát az 5%-tóli bánatpénznek melléklése mellett, az árlcjtézi bizottmányhoz az árlejtési építési feltételekben kikötött határidőig küldjék be. Zala-Egersze^eu, ST.''j. máiczíus bó lC-án. A m. kir. mérnöki hivatal. SÄ GARRETT R« éS HtfW»«!" KötzÓ Pál gépé^rnök Budapesten : VI. Váczi körüt 39. ___.-» x. sz * TV'' arató-flréoeket sat. va amint btrohl é» Baris üjtökflt, legjobb »zerkezötü kazzalo- araio gepe_*e«. »»___ ajánlja a t. rr. mezőrazHasági kösönsée rnf>»/n<yft rHa^íí cri p-pnpkbŐl K^*''®tbcat figyelmébe Hú*an f,l«erelt raktárát lllCZOgaZaaSdgl gept?KDUl. neh futesrf ___ ______________ kér- és gőzerőre. sxerska- répavág.SkaL_c*bnarostákat magválaiztőkat (tr,e^,r8) nzenagv üjtoket, legjobb ^rke««tQ « «,rvető-gépei megfelelnek tökéletesen * pesti gyárában kertit kitűnő ekéket - = Arjs«yzék kivanatr. postafardsttávar === Lt ö J. g y « e t. Garrett R. fc fiai ertgetx -orvét.^ ^ magyar riszonvoknak és valamennyi a legcsábítóbb nevek alatt es reclame mellett zjánk* ntanz4.ok e~n géppé eem a jele. m»aöW; * B.dajieste« 380 0 e frt. _ Kgv ilyenáeti sorv,-tőnek ára IX sr.rral. G láb szélességben. beleértve helyes előkormányt é,«üamennyi i^Ttu^t ^ i«®» helyben Bécsbei 370 o. é. frt. - Ugyan e »orvetö ára. elókormány helyett csak rúddal e. egy előkormanykerékkel elUtra, további csak ö (1617-3) lajra ajánlható, megfelelően olcsóbb. Csikó legelőre a pőlöskei uradalomban elfogadtatik minden egészséges herélt vagy kancza csikó 10 f r í. legclóbér előleges befizetése mellett. A legeltetés tart april 24- tői october végéig. (1028—2) PŐfÖSke, u. p. Z a 1 a - S z t. - M i h á 1 y. BECKER. Nagy-Kanizsán, a Bátori utczában, a „Zöldfa* vendéglő közelében 5 lakosztályból, pincze, nagy gyümölcsös kertből álló ház szabad kézből eladó. Bővebb értesítést M e r k 1 y Antal ügyvéd ur, vagy e lap szerkesztősége ad. Van sxerencsúnk a t. közönséggel tisztelettel tudatni, hogy a ^tavaszi idényre44 a legfinomabb s legelegánsabb divAtkclmék. usy a l<''C°lcsóbb, mint a legfinomabb nemQekhöl RAKTÁRUNKBA már megérkeztek, ennélfogva bátorkodunk maeunkzt mindeufóle férti-ruha készítésére ajánlani. Kérjük a t. cz. közönséget, saives-kedjék hozzánk fordulni megbízásaival, melyeket legnagyobb megelégedésökre fogunk elintézni. Legmélyebb tisztelettel Hirschler & Hlatko. (1629—1) férfi-ruha üzlete. Helyiség a m. kir. távírda hivatal átell énében van. Ház-eladás. (1623 -2) Oak egy kísérletbe kerül, hogy áruim kitűnőségéről a bámulatos olcsó ár mell< tt : Malom eladás. Zalamegye Hegy esd községé c:i c«y kétpár kön; dnlgo/.ő szitás vizi malom eladó 6®/,, láb esettel. 3 szobából álló molnár lakással, és cserépsindellel fedett és porfogóval, padlással, ellátott malomépülettel, melynek belsó világossága a kőpadnál 4 öl széles, a hossza pedig 8 öl, fagy és elszáradástól ment elegendó viszel. Az eladandó malom még azon előnynyel is bír, hogy a malom alatt levő eset felvitele és fekvése folytán kevés költséggel nagyszerű jóvödelmet igéró 4 pár kőerejü mű«zerkezetü malomra átalakítható. Kzen malom 1875. évi január 1 -tői kezdődő 12 évre van haszonbérbe kiadva, é^enkint 1090 frt. készpénz, G mérő Imza, 20 méró rozs haszonbérért, továbbá mindenféle uj és avét csinál tatások, tilzkár elleni biztosítás, végre 110 frt. jövedelmi és egyéb tulajdonosi átlók megfizetési kötelezettsége a bérlőt illeti. A venni szándékozók, alkuszok kizárásával személyesen vagy le-vélileg a tulajdono* Lakosi Józsefnél Nagy-Kanizsán a Kinizsi utczában 22. szám alatt jelentkezhetnek. (IfiOS—4) mindenki meggyőződjék. Vásznak. 1 r»0-rőfÖ!, vég, 7« széles, frt 13.50 1 80- „ „ •/, czérna vászon „ 8 10 1 30- „ „ „ csinvat- vászon „ 8.10 30- „ „ „ kreásr- vásxon „ 8.10 vagy bécsi rofőnkont 27 kr. Selyem- és bársony-szalagok. Fail- vagy noble&se-selyem. minden sima. legdivatosabb színekben, színes fonákkal Öt ujjnyi szélesség, bécsi rófe 27 kr., két ujjnyi Bzé-lesek két bécsi röf 27 kr. Egy pár fehér vagy csíkos hölgy- vagy gyermek-térdJjarianya, a legjobb fajtából.....27 kr. Kgy pár férfi félharisnya . . 27 kr. Kgy pár harisnya-k«"itő, széles selycrapántiika-csokorral díszítve ........ 27 „ Továbbá fehér damaszt-tr.rfllközőK, vászon ágynetnflek, nehéz lábszőnyegek, bn-tor-csíuvat. háló- és cziczftlggönyök, valódi szinü percalinok, török háló-köntös-kelmék, barchentek, rófön-ként 27 kT. (1597—1) Gyapju-ruhakelmék. */4 széles nehéz ripszek, Lusztredi ginalsk, tibet>-k. ga$tcrek, sima és csíkos, mindenféle színben bécsi rófe Egy legyező akármilyen szinü . 27 kr. Egy készlet fej- és mella»okor bársony-pántlikákkal és rózsákkal dírtitve .... 27 kr. Egy pár kézelő gallérral együtt 27 kr. Egy pár fejre való vagy zsebkendő, tartós szinü ... 27 kr. Egy vásxonzsebkendő ... 27 kr. Egy vászon-asztalkendő . . 27 kr. Egy tekenősbékahéj-fésü legújabb fajú......27 kr. Ejry kétféle fésű.....27 kr. Egy vászon- és slingelő olló . 27 kr Egy angol fej-diadém, egészen fekete gyöngyökkel hímezve, a legújabb......27 kr. Egy bőr-pénztáska . . . . 27 kr. Egy kávéskanál china-ezüstből 27 kr. Megbizások az összeg beküldése után vagy postai utánvét mellett pontosan hajtatnak végre. Ámde. melyek nem tetszenek, minden habozás nélkül visszavételnek. Beck Grand bazárja Bécs, Adlergasse 4. kéretik a czég czimét eltenni, és azt lehetőleg jól emlékezetben tartsni. 27 kr. Csarnok 27 kr. ft.-KauízHnn. Eisinger Henrik fióküzlete nagy választék szép é* j<''» női ruha keüüékből. kitűnő sima és mintázott jó szInS Creton, Perflalla, Jscosa és bstfsztsk ; sima és mintázott brillastla és piketek, kitűnő es jó bzíh»»« kanavásrok febér grádll. azines bstsr frádlt. val.Vdi, szolid gyolcsok, szalvéták, tö-rilkizők, szőnyegek, czérna. pasiot és vltorlavászssk öltönyöknek ; női és uri nyakkendők, kézelők és gallérok; nagy választék nehéz éa jó selyemszalagokból és sok más pipereexikkekböl sat. ez mind csak 32*7 kr. rőf vagy darabonként. Minták kívánatra küldetnek. — Szíves megrendelések postai trán-vét mellett pontosan és azonnal eszközöltetnek. Eladási helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Kohn G-y.-féle üzlet. Szíves megrendeléseket a „27. kr. Csarnok 27 kr." N.-Kanizsán tessék czimezni. (1622—3) 1. April Ziehung Schon am der Wiener Communal-Anlebens-Prämienlose : Wiener Lose. Diese Lose haben jährlich 4 Ziehungen mit llaupttrcffVrii «00,000 fl. 200,000 fl. eie. von 200,000 fl. 200,000 fl. elo. Original Lose genau nach Tagescura, und auf 12 Monatsraten ä 10 fl Promessen April, ''¿X 200.000 fl. jetzt noch i 2 fl. 50 kr. und Stempel. Wechselstube der k. k. priv. Wiener Handelsbank, vorm. Joh. C. Sothen, Graben 13. (1018-4) Promessen auf Wiener Lose, von obiirer Wechselstube ausgefertigt, nind auch zu beziehen durch: Gr -Kanlzsser Handels-nad ßewerbs bank, Schwarz & Tauber in Gr -Kanizsa (1571— IG) A leg-nagyobb YAS8ÜTI861TÁR Relcliarü & Táraa-é, Bécsben, IIJ.Marxo.r utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek. FEHER MIKLÓS • zér iigynökr/ Rd. Hornsby & Sons, J. & F Howard H. Lachapelle, Rd. Sack slb f. gyárosuknak. Iroda raktár s javitó műhely: Budapesten, Üllői ut 12. sz. „Köztél«*.'' Iroda és raktár: Bécsben Landstrasse Pragerstrasse 13. (Hotel Huugaria.) ROBEY ÓC Comp. Limited gazdasági gépgyámokok, Lincolnból, Angliában, Budapesten, Üllói ut 1-szám. i ^crcMg. tiszteletteljesen ajánlja a t. cz. gazdaközdnségnek R. Saek jeles sorba vetígépeit, melyek könnvüségüknél fogva homokos talajhoz legalkalmasabbak (a 13 soros 71/, vámmázsát nyom,) továbbá ugynn ennek 8-14" mélyre iáró öntött acsél R a j ó 1 ekéjét. " J Prlest & Woolnongh sorba veUit (javitott Garett.) J. k F. Howard meghaladhatían ekéi, góz íöldmiveléei estközei és s z é n a forgó gyűjtőit. L. Hulllier konkoly, vadborsö, bükköny s zab kiszedő gépe. 1 E. H. Bentall, Richmond & Chandler azecskavágóit. \ Hornsby répametsz(5 és zúzógép-it, jeles amerikai tengeri morzsolóit szeleiével, a világhifü s számtalan els<5 dijat nyert, ugy legközelebb az 1874 ik évben Varsóban tartott gazd. kiállítás alkalmából érdem oklevéllel ellátott Hornsbi gőzmozgonyés gfizcséplőit, járgány és csépi d i t, valamint mindennemű gazdaságba vágó g é p- és eszközeit. Kgvúttal kérem tisztelt Tevőimet hogy a netán szükséglendó pótrészekre megrendeléseit mi-lóbb mee-tenn; szíveskedjenek, hogy ideje korán kiszolgálhassam. Árjegyzékek kívánatra dijnélkül s bérmentve küldetnek. V1G25 —2) Legnagyobb gazdasági gépraktár Budape sten, állandó g é p k i á 1 1 i-t a s, készletben található. Sorvető-Qépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkivüli tartós és egyszerű 13 soros vetó-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható. Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépek. Lógereblyék és «zénagyüjtók rendkívüli olcsó áron. Világhírű Robey-féle fekvő és hordozható gőz gépek. 6őz-cséptirfépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőség;és tartós tekintetében felülmúl. Kézi ctéptíMppek, lójárgányok és lovas cséplő-malmok, szecskavágók, sze lelő- és konkoly-vátasztó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. N. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. _ NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk R o b e y & Comp-Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zala m"e gyében, sem Vasmegyében tőlünk gépek eladására megbízva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli használt gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk, (1589 — 11) ROBEY & Comp. Limited Budapest. Wajdits JóxEef Up- és nyoia(latuia.jdoaos gyorssajtó nyomosa, Nagy-fcLaaixsán. 5 AGY-KA1VI«A, 1875. mirctíiw S8-áti. űélntlH ár # tfeir «»w á f*"- ttl ff ¿«fy*o &9V 10 kr. ! Mlrlitiiit 6 haaibos petiUorbaa 7, mModiior 6 a minden , I joTábbi «őrért & kr , XYILTTÉRHKN toroDKiot 10 krén ré- fel. Kincstári illeték minden legyes hirdetésért kAlnn/" iT^0 kr. 6zetend6. J| előbb -somOg I KÖZLŐN Tfeeiinegy-.ecftlM évfalyam. | A lap tsauKuv 4a .¿anyagi rt>««[ illntó *öa-'' lemí-oy»»* , efdfiw.t^aek, rec iamatiók ut. a Rer-keaztó kiadtfkos. aar-t&aniTat mUmtmdák: NAIÍY-1ÍAN128A Takarékpénztári épülat, f6lds«int. '' Hérmeutetlea csat ismeri muukstAr-«astól fofalatnak «1. ] Kéziratok vicaaa n«m J küldetnek. 1 Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai ügyvéd egylet",a „nagy kanizsai kereskedelmi t iparbanlc", a .nagy-kanizsai takaréfoer^tár* a »zalaaegyei általános tanitó-testület«, a .Zala-Somogy gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos ertesitője. " Hetenkiiit keiszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lapt A nagy-kanizsai kerület követttáiasztó polgáraihoz. Tiiztelt választők, szeretett polgártársaiuk4 Az országgyűlési két-nagy, t. i. az úgynevezett .Deák" és a „BaMrözéppárt" Összeolvadása folytán megváltozott politikai viszonyok, mint a mo6t uralkodó s szeretett hazánk boldogitására t áll vetve működő szabadelvű pártnak a vidéken is megalakítása kívánatosnak és szükségesnek mutatkozván, e czélból Nagy-Kanizsán, a városház nagy termében 1875. márcz. 31-én délelőtt 11. órakor az ezen kerülethez tartozó választó polgárok nagy értekezlete fog megtartatni, melyre a választó kerületnek az eddig fennállott bármely politikai párthoz tartozott választó polgára legőszintébb tisztelet s testvéries bizalommal meghivatik s felkéretnek a tisztelt választó polgárok, hogy a fentkitüzött értekezleten minél számosabban megjelenve, az újonnan megalakult s a nemzet bizalma által támogatott szabadelvű párt zászlóját tömörülés s a jóra iráayzott egyetértés által diadalra segiteni szíveskedjenek. Kelt Nagy-Kanizsán, 1875. már-czius 16-án. s 1NKEY LÁBZLÓ s. k. MART1NKOVIT8 KÁROLY s. k. Korunk és hazánk. Sok küzdés, verejtékhullatás, sok keserű erómegfeszités után végre édes nemzetünk is kivivta Európa hatalmas államai között a létjog koronáját, felhatott ama magaslatra, honnan nemes önérzettel hivatkozhatott emésztő küzdelmeire, melyek több százados folyamán keresztül, legyűrve bajt i kemény csapásokat, szívós ellenállással fogadta nehéz időinek mostetrf»áramlatátJCe-vés nép vall oly viharos multat magáénak, kevés nép volt annyi zaklatás, annyi szenvedés szánandó martaléka, mint épen oii, kik alig bog)- forró vérünk árán földetszer-zófik, melynek puha pástján a pihenés enyhét keresték lankadt tagjaink, máris Tekete fellegek raját láttok fejűnk felett sötéten tornyosulni. Majd irigy féltékenység zuluit fel ellepünk, majd vak belvillongás tépte meg hazánk csillogó köntösét; még be sem hegedtek az ország bekötözetlen sebei s a tatárok rohantak buján termő téreinkre, van-dal pusztításaikkal avatkozva be a „lenni vagy nem lenni* kérdések kérdésébe ; majd & törökök ütöttek reánk, évek hosszú során át marczangolva nemzeti önállóságunkat; vészes viszályok fergetege dühöngött erre honunkban szerteszét, mig az idegen nyomás súlyos békók vasát nem verte megtört testűnkre. S e folytonos izgalom, mely szünet nélkül ébren tartá daczos elszántságunkat, sajátságos viszonyaink természetes kifolyása volt Már mint bevándorló nép, honfoglalásunk által tőlünk majd minden tekintetben elütő törzseknek jutottunk közvetlen szomszédságába ; a miénktől teljesen különböző, más alkatú nyel vök, más vallásuk, más szellemi életök, más művelődési irányuk tátongó Ürt alkotának s ez ür vá-lasztá el tőlünk ama föld lakóit, mely letelepedésünktől fogva határunkat képezé. Tétova habozásnak nem volt helye: e mély válaszárkot rajtunk állt szinig tölteni, ha mindjárt ősi vallásunkat s erkölcseink tán tetemes részét kellett is bélétemetuünk; de kérlelhetetlen körülményeink, melyekkel oly nehéz volt az alku, a véget nem érő harczok TÁRCZA. Egy régi barátomhoz. Emlékacel-e, emléksrel-e, Midöo egyfltt magajutalók : A azép aaidóleáayt?.. Azóta évek mentek «1, Felváltak álmaink'' valók ; Mit gyermekéveinkkel álmodánk. Feledtük tán, — kiért aóhajtozánk : A b a é p zaidólaányt? Mily dus !—- magM«1»**«1 hajít, fi íremében és a aeunyt lelém . . . Ob, éd-s álmodás ! .. Ha ablakinál láttok őt, Hoiry rád tekint-o ? vrgy telére ? Airól hazáig lett bestélni tárgy ; Otthon meg újra látni volt a vágy : A srép zal dóleá ny t! Ártatlan volt ai érzelem. Mit lángra gyujta képaetilnk, 8 mily kéjes volt *- lány 1 Mint életünket KrlzKk. Hivén, b«gy tán netn élhetünk, Ha lápgoláwunk agysxer végpt ér Ra Hveazitjük, — teatüok porba tár : A azép asidáleányt! Te measxr, messze távocál, AxAta végkép eiveazél, N*m jfltt a hir nyomán Felftled semmi, aemmi aam t Benned kihalt a sienvedély f.. . De én maradtam.. . égve érU bRii, Éi birni : lelkemnek «zent vágya löu A izép líidíleányt! Huss évpn át kerestem At, -Eérdém : tavaaxt. nyárt, 0 A » ar «élt: Ha tódnak réla tán ? Választ pen adtak 5k nakem, Éa ah ! fel51e nem beszélt : A ffi, fa éa virág, ha kérdezém ... Fellelni elhagyott minden remény : A azép zsidóleányt! A bú, a bánat lett enyim, A fájdalom sajátomul, — Éa annyi kin ntán. A szenvedéanek gyógyszerét, A bort kerestem vigaszul . . . Elvégre föltaláltam átkomul: A korcsmában megvetatt asszonyul: A azép aaidóleánytl Arczán ezernyi lett a ráccz, Nem vén ... de öly öreg banya ! Nem látni dús haját, Szeméból elveszett a menny, — Karján gyermek . .. hab ! Fi anya!!.. Sors átka! mért találtain így fel 5t, Had ünnepelném mindig a dicsSt, a szép zsidóleányt! SARKADY ISTVÁN. A sainlpoinli kőfaragó. Falusi történet. A. Dl Lsasrtiac után * Gyula* Béla. (Folytatás.) n. Következő nap déltájban, épen midőn a vadáaxatról visszatértem, a* udvarban ebugatást hallottam. Lemenvén, Li tau d atya éa a kőfaragó volt. .Itt. van Kolos," mondá az agg bérlő a megelégedés bixonyos hangján, mely tegnapi rábeszélésének sikere fölötti benső örömét nyil-tan kifejezte. ,0 akar a báxnak dolgomi, mert úrnője a szegényekkel sok jót teas." „Tehát menjünk a falat megnézni és által összes tevékenységünket teljesen más mederbe szoritoUák s még később is miiión a culturai haladás emelkedő ösvéuyéu annyi remény nyel s már nem is minden siker nélkül meginduIánk, a törők járom állt utunkba, mely porba vert bennünket, a föld porába, hol csík súlyos bilincseink lélektépő '' csörgését hallók. Le valánk alázva mélyen, egész a kétségbeesésig, vigasz nélkül vonaglott un k a nyers öukény durva hahotái között s késsék csak még a szabadulás nagy órája néhány évig, néhány napig, leroskadunk élettelenül, oda veszünk örökre, hogy soha többé föl ne támadjunk. Hosszan tartott a rémes álom, mihez kinos rabságunkat hasonlítani lehet, de végre felébredénk s az első, mire gyötrő emlékeink könyeitól fátyolos tekintetünk esett, hátramaradásunk volt. Sokszoros erőmegfeszitéssel kellett, hogy dologhoz lássunk, mert a kor színvonaláról alábukni annyi lett volna, mint hanyatthomlok rohanni az enyészet falánk örvényébe; az eg\ -másra lépő időszakok folyvást uj és uj munkát róttak reánk, de meg nem görbedni alattuk, megállni sziláidtn, rendíthetetlenül, ▼olt elég önérzetünk; részt vevénk az eiu berisóg fenkölt küzdelmeiben, korról korra, emberöltőről emberöltőre, lázas erélylyel teremtók meg legdicsóbb emlékeinket, kitisztult nyelvünket, irodalmunkat, államiságunkat s igy alkottuk meg fényes multunkat, melyre a gyáva kétkedők s hitszegény pessimisták ellenében bármikor utalhatunk, mely jelenünk vágyainak s jövőnk szent reményeinek egyedül jogosult alapja. A XIX. század a világtörténelem leggazdagabb korszakainak egyike s óriási vívmányai, melyek nagyszerű szellemi mozgal mainak árjából bérezek gyanánt emelkedtek fel, a fönség büszke bélyegét nyomák reá, mely fennen hirdeti az ember fejtódóoének i magasan álló fokát, ki — mintCastelar szépen irja*) az iránytű által kiterjeszkedik a tengeren, a könyvnyomdászat ákal a* idd-beB, Amerika felfödözése által a földtekén, a bölcsészet ¿Ital szellemben, a eiasaicui művészetek felkarolása által a történelemben, a távcső által az egekig s mindezek által összevéve istenig hatott fel. 8 ama nagyszerű alapokra, melyeket a korábbi idők lánczolatos tevékenysége lerakott, előre törő korunk oly csodás falakat eaeit, melyeket évezredek fognak megbámulni; haladásunk oly határozott, átgondolt, oly férfias volt, egész menetében annyi higgadtság szegődött az elszántsághoz, annyi megfontolás a merészséghez, hogy lehetetlen sajátságos jellemét az első tekintetre fel nem ismerni. Mintha az összes emberiség az ifjúkor rajongásaiból az érett férfikor delébe lépett volna; miutha kibontakozott volna szétfoszlo ábrándjainak kábító mámorából; mintha 839étverte volna maga körül csalódásban ringató álomképeinek vastag kődét, hogy csupán egy magas eszme vezérelje innentul minden küzdelmében s minden pillanatában : az igaz tisztasága, salaktalansága, * reális valóság. Munkára, nagy munkárs fel; hisz vannak hosszú éjszakáitok, viraszszatok! volt magasan lengő zászlajának hivő szózata s ez ünnepélyes hangokat megérték a^agész föld kerekségén, keleten, nyugaton, délen, éjszakon. Hogy az általános forrongásban hazánk sem maradt tétlenül, hogy felfogta egész teljében a kor magasztos szavát, hogy tudott küzdeni, hol küzdenie kell vala:nem *) .A mfirászet, vallás éa természet Olaszor- szágban " C. K I - í megmérni, mennyi és mily széles kőlapokra leráz szükségünk," szóltam hozzájuk. ök velem a czédrusok felé jöttek. Én időnkint lopva egy egy pillan!á*t v« tettem a kőfaragóra, ki már az első tekintetnél bizonyos tiszteletet gerjesztett bennem. Habár ő egéaz lényében szerény és alázatos volt, mégis meglátszott, hogy nem szolgailag meghuoyáaz kodó azon ember irányában, kinek háza na gyobb, mint a többi ház a faluban, hanem, hogy egy fensőbb biróuak minden gondolatairól és érzelmeiről számot ad. A háztól a falrésig vezető fasor hosszú, volt tehát időm arozát emlékezetembe vésni. Kolos harminezhat vagy negyvenéves, közép nagyaágu férfiú volt, kissé előrehajtott alakkal, mint azt munkásoknál látjuk, kik a nehéz tárgyak sulva alatt meg szoktak görbülni. Járása nem volt oly könnyű, ruganyos, min*, havasi vadászainké; térdei előre hajlottak, mint egy munkásé, ki sokat hajol. Jobb válla sokkal erösebbnek és magasabbnak látszott, mint a bal. Karjai soványak éa izmosak, keztö hosszuk és csontosak voltak; meglátszott rajtuk, hogy oly jól tud velők fogni, mint a harapófogóval. a nagy kövek munk&lása, emelge-tése által az ember első mŐszere — a kéz nála szokatlanul kifejlődött és megerösült. Mint két lóggony csüngtek alá kezei, nem tudta iga zán,mit tegyen velők, ha nem volt semmi nálu. Mezítelen lábai, főleg erősen kiálló lábujjai a nedves homokon mély nyomokat hagytak hátra. Veres gyapjú sapkáját kezében tartá. Sürü fekete, kissé poros haja nyakába csüngött és gömbölyűén le volt vágva. Ruházata egy-nerü ét kevésből állt. Vászoninge nyakán nyitva volt éa mellén egy sárgaréz-tű tartotta össze. Felsőöltönye bal vállán függött; est csak tiszteletből vette fel s hogy előttem jobb kiaé-zése legyen. E felsőöltöny, valamint nadrágja is fehér gyapjúszövet volt. Utóbbit egy széles barna bőröv erösité testéhez. Mindkét ssebéból körző, mérték és kaiapácsnyél állott ki. Hosacu kecskebőr köténye minden lépten csaholt, zörgött. Lassú, kimért léptekkel haladt, mint kinek esze szüntelen működik és belső szerkezete a test mozgását, mint egy óramőret szabályozza. E durva, mitsem mondó külső daczára azonban arczán mégis valami nemes, méltóságteljes volt, mi önkénytelen tiszteletre geijess tett. Az ember bizonyos tisztelettel közelíthetett csak hozzá. Homloka oly nemes, gondolkodó külsővel birt, mint Piátóé az ódon mell képeken. Finom, de komoly arezvonásain oly nyugottaág éa egyszermind báj ömlött el, mint egy fiatal leányka arczán, ki valamely hosszú betegségből vagy titkos bánatból még nem üdü^t fel teljesen. Világos kék szemei közönségesen mindig k»ssé fölfelé irányultak, mintha fensőbb tárgyak szemléletéhez lettek volas szokva. Hosszú pillái titokszerü árnyékot vetettek szemeire. Orra egyenes éa középen kissé hajlott volt. Ajka redői a mélabú és akaratszi-lárdaág némi vegy ülékét mutatták. Arcssaioe halvány, de egészséges volt és a fekete azt még jobban kiemelte. A férfiú egész személyisége sajátságos benyomást tett reám. E vonásokban minden csak gondolat éa érzés volt Alig \merteuE meg-szólítnn is midőn mellette montem, nem tudtam eleget ránézni e szellemdus aícxélre. ja azonban kétségtelenül bizonyítja, hogy a kérdéses alak, nemcsak megvolt és megvan, hanem hogy különösen a latin fordításokban, majdnem ép oly gyakoy használatú, mint a cselekvőé. Jogosultságához tehát semmi kifogás nem fér. De nem szabad figyelmen kivQl hagynunk azt sem, hogy a nép s vele a müveit osztály is a mindennapi használatban a t e t i k-féle alakkal mondhatni csak elvétve él. A cselekvő alaknak általános vagy legalább túlnyomóan eresebb használata közös minden nyelvvel, ugy, hogy a szenvedő mondat szerkezetet mindenütt nagyobbára csak az irodalom ápolta és ápolja. £ jelenségnek oka, hogy a cselekvő alak az eredetibb, természetesebb; a szenvedő későbbi szármozáau, továbbá, hogy a cselekvés szók egy nagy osztálya az intransiti-vum alkalmatlanok a passiv jelentés kifejezé sere; és végre, hogy a cselekvő szerkezet min den esetben lehetséges, mig a szenvedőről ezt nem mondhatni. Hogy irodalmunkban, különösen a régiebben, a szenvedő alak oly annyira elterjed, annak igen természetes oka az, hogy irodalmunk a latin és a német nyelv befolyása alatt fejlődött, (mely két nyelv mindenike kiváló szeretettol alkalmazza a szenvedő alakút) ez erős nvomásnak engedve, valamint másutt, u^-y e téren is szolgálatába szegődött idegennek s amit nála látott, azt ide haza is buzgón terjesztette. Vannak népek, melyeknél az alsóbb osztályoknál sem ritkaság a szenvedő használata: mig a magyarban minden jel arra mutat, hogy népünk a t*e ti k féle alaktól némileg irtózik. Ennek egyik főoka magában az alak czétsze-rütlenségében vagy a szépség, a jó hangzat hiányában rejlik. Ez az oka, hogy népünknél az irodalom s a predicakorok minden buzgolko-dása ellenére sem tud lábra kapni a szenvedő forma. Minthogy tehát egyrészről a szenvedő alak jogosultsága kétségbe nem vonható, másrészről vannak eeetek, a melyekben a rövidség, a mondatszerkezet azonossága alkalmazását eléggé ajánljuk, különösen eme két kellék esetében a hivatalos s részben a tudományos nyelv a maga helyén, módjával élhet vele. Méltó kifogás alá esik ellenben ama használat, mely különösen forditásokban, csupán szolgai utánzása a latinnak vagy a németnek s egészen szükségtelenül a czélszerüség rovására nyelvünknek egyik főgyöngeségét, a szavak hosszúságában rejlő nehézkességét, darabosságot szaporítja, másrészről pedig nyelvünknek egyik legszebb, legirigylendóbb sajátságát, a reflexív kifejezést gyériti, pusz-titja ; ez esetben tehát a szenvedő alkalmazása annyival inkább megrovandó, mert visszaható jeleutésü igéinket szorítja ki lassanként a forgalomból. A latin és német nyelveknek az a sajátsága, hogy külön alak hiányában a reflexív jelentést többnyire szenvedővel fejezik ki és fordítóink oly esetekben is, a melyekben nyelvünk visszaható igével rendelkezik, eszenvedőket a magyarban is szenvedővel fordítják és eredeti dolgozataikban is e használathoz ragaszkodnak. „C^uum turris exstructa esse t: midőn a torony fölépíttetett." Das Schiíf w urde an die Felsen geschlau-dert: a hajó a sziklához vettetett. Idővel > a fajdalom enyhitteti k." — Ezek és ha- sonlók semmi mások, mint egy hiányon,fogyatékon alapuló idegen használatnak, szolga-szerű utánzatai. Nyelvünk az ily szenvedők helyett mindenütt visszaható igét alkalmaz, mint: A torony fölépül t. A hajó saikláho* csap ódott (vetődött,) Idővel a fájdalom is n y b ? 1. *_ A tanácskozmfw/ e néhány vonáasal csak tájékoztatót kivánt t-ynni a közönségnek s figyelmeztetni Íróinkat, hogy óvakodjanak a paasivumnak szertelen és sok esetben idegen nyelvek hibás utánzásán alapuló használatától, a Nyelvőr szerkesztőségének pedig figyelmébe ajáulja, hogy kísérje éber szemmel a szenvedő alakkal űzött viaszaélést s mennél nagyobb számú példákon iparkodjék kimutatni e tulvitt használatnak szükségtelenségét, igazolatlansá-gát és sokszorta fonákságát. 12, Bölcsőde. Kisdedóvoda Képe z d e. Mind a bárom korcs szó, .V Nyelvünknek a helynevek jelölésre többféle eszköz áll rendelkezésére, nem ritkán a helyiségek jelölésére jelzős főnevet használ, melynek második tagja, valamely köz-, helyűével, elseje pedig ennek egyik kiváló sajátságát, tulajdonságát jelöli, pl. székváros, országház: iv ó-s zoba; mosó kamra; szérűskert snt. Ez az eszköz alkalmazható mind a bárom czimbeli szónak meg-jav it<4>»ában is. A bölcsőde ugyanazt akarja kifejezni, amit a frauezia créche : (játtól, a gyermek Jézus tiszteletére); créche-nek pedig oly intézeteket neveznek, a melyek talált gyermekeknek és szegény sorsú kisdedeknek szolgálnak menedékül A helyesen választott bölcső szó tehát megtartandó, sa bölcsőde helyett bölcsőház használandó. K é p e z d e helyett képző intézet; kisdedóvoda helVett pedig kisdedóvó. 13. Talány. E szóban mind a tő, akár tal; akár t s I a-, mind a képző — á n y vagy — n y kifogás alá esik; egyikről sem tndni mi. Á ta-nácskozmány ajánlja helyébe a szintén njabb, de mind jelentésiieg, mind képzéeileg helyesen alkotott rej''tvény szót. E szóval kifejezhetők az aenigma egyéb fajai is: mint: anagramm: betür ejt vény, charade : szó tagrejt vény, logogryph ; szórejtvény, r e b u s : képrejtvény. A népnél divatos szórejtvényekre megmaradhat a találós mese. 14. Magas kor. Nyelvünk a magas szót, a német befolyás idejéig csakis a tér viszony jelölésére használta. A magasnak németes használata különösen a kapcsolatokban szokásos : magas idő (hohe Zeit), helyesen: nagy idő, késő idő; magas kor,jól:nagy, előrehaladt, vén vagy aggkor, hosszúkor; a magas aristokratzia, magas uraságok, magyarosan: fő arisztokraczia, fő vagy fő-fő uraságok; m agasa b b tudomáuyok, magyarosan: felsőbb tudományok, magas papság, helyesen : fő papság sat. 15. Egylet. Azon szók közé tartozik, a melyeknek megalkotása teljesen szükségtelen volt; ebez járul, hogy a tő jelentését semmiféle analógiával igazolni nem íehet. Nem mondhatni p. hogy „a fővárosi nők legközelebb jótékony czélra szükség mondanom ; beszélnek helyettem a tények, s ezeket meghazudtolni nem lehet. Midőn századunk hatalmas szelleme rámutatott az emberi működés terének végtelenségére, nemzetünket sem hagyja pihenni ép erejének érzete, elnémíthatatlan öntudata ; oda állt a küzdők soriba bátran, elszántan, ott harczolt nemes erélyével a legfensége-sebb eszmék érdekében lankadás, ingadozás nélkül s jóllehet, nem nyomulhatott a köz-mivelódés ama pontjáig előre, hova más népeket kedvezőbb viszonyaik toltak, annyi minden kétségen kivül helyezhető, hogy oly jelentékeny eredményeket vivott ki, melyek-léteiét, nemzeti existentiáját jó időre bizto-sitják. Nézetei megtisztultak s a határozottság mezébe öltözének : elismeré a tudomány szertelen hatalmát, mely hódítani képes, ki-mondá az egyéni érték függetlenségét a puszta rang s üres tekintély ragyogó szappanbuborékától s a látszat semmiségét mélyen alárendelé a való s igaz olyannyira jogos becsének. E nemes elvek szigorú keresztülvitele tűnik előnkbe mindenünnen ; nézzük csak utósó évtizedünk ösztövér költészetét, mely a nagy közönség szemében a lehető legnyomorultabb, nézzük csak az előítélet s elfogultság keskeny küszöbéről a józan kritika tágas termébe lépve s nem lehet figyelmen kivül hagynunk az ifjabb költői nemzedék többé kevésbé massiv törekvéseit, melyek kétségtelenül oda czéloznak, hogy a költészetben a pillanatnyi érdekek képviselete helyett a helyes és magasabb izlés kifejezését tegyék le. Az ötvenes évek rikitó léhaságokban buja költészete hatását manapság teljesen el veszté s ama silány áltehetségek-nek, kik hazafias hűhóik által meghurczol-taták neveiket a félrevezetett közvéleménynyel csakhamar nyakát szegte az idő, mely „igaz s ledönti, mi nem az." A jelen kornak nincs naturalistákra szüksége; ma nem elég fényes tehetséggel birni, azt minden izében érvényesíteni is kell. ma nem az a kérdés, ki mennyit tehet, hanem mennyit tett, mihez képest komoly áldozatok árán szerzett tanulmány a nyilvános küzd tér egyedüli fegyvere, ez segit kizárólag valódi s állandó sikerre, mely századunk elfogadott mérrvesszője, becsado mértéke. (Vége köv.) III. Hibás szók és szólások javítása. 11. A szenvedő alak használata. *x Némelyek a te tik-féle igealaK használatának még jogosultságát is kétségbe vonták, azt állítván, hogy a magyar nyelvben nincs szenvedő forma. Irodalmunk bármely korszaka, akárme •lyík termékének mondhatni, minden egyes lap- Hangja, midőn az öreg bérlőnek felelt, csengő, mély és komoly volt, mint egy vékony márvány lap hangja a kőfaragó kalapácsiite •eikor. E hangban igazi dallamosság rejlett. Litaud atya időnkint lopva rámpilian-tott, mintha mondani akarta volna: Látja, n»-m olyan-e a kőfaragó, mint mondtam? Azutáu fejét rázta,mintha kételkednék abban, hogy meg tudok vele egyezni. A megrongált falhoz értünk. A kőfaragó elő vette mértékét, hogy a szükséges lapok számát és szélességét megmérje. „Ennyi és ennyi öí,c szóit felém fordulva. * '' . . • »Jól* van,.csak végezze el a munkát lehető gyorsan, — válaszoltam én. — Ott a kő bányám, onnét vehet, ami csak kell. De először mondja meg nekem, mit kér egy négyszeg- « lábért." „En nem tudom," — felelt zavartan. „Ki tudja tehát? — mondám. Talán ón tudjam V" „Nem, uram," szólt kissé elpirulva s anélkül, hogy rám tekintett volna. „Sem ön, sem en ; csak Isten tudja." „Hogyan ! az Isten ?« kiáiték. »Igenis, csak Isten tudja, mennyi időre van szükségem a kőfejtéshez és ki faragásához. Ha elvégeztem a dolgot, akkor fogom kiszámi-tani, mennyire van szükségem életfentartá-somra, de nem a fáradságért; mert a fáradó zást Isten fizeti meg és nem az emberek. Önnek, uram, a szobájában, könyveinél, Sván vagy e fák alatt talán több fáradsága lesz, mint nekem.u E minden segély nélkül, a részvét termé- hangján mondott szavak még kiváncsi-sbbá tettek, a különös embert közelebbről meg- ism. rní. Azért nem moudtam neki ellent, hogy ei iíe ij<->zszem vagy bizalmatlanságot ne kelt- ( sek U:iiue. Nem mutattam sem csodálkozást, s -iii nem tetszést. „Most vezesse tehát a kőbányába, — mondám Litaud atyának — és adjon neki niunk át." . Azután bementem a házba. Félórával ké- i s.''U, t -«káuykapavágásokat és a legördülő kő-d:.i ai uk tompa zuhanását hallottam az *b-lakuai. Este elhagytam Saintpoint-t. Három hét múlva családommal együtt jöttem vissza, hogy a nyár utolját birtokomon töltsük. Midőn megérkeztem utáni reggel fel ébredtem, a kőbányában nem hallottam kalapácsütéseket. Oda mentem, a kőbánya üres volt. Csak egy kis rakás terméskövet és néhány félig kész kőlapot találtam. Majd Li-t a u Ö atyához siettem, hogy e félbehagyott sürgős munka miatt kérdőre vonjam. „En nem tudom, mi az oka, — mondá ő. Kolos pár napig dolgozott és azután töböé nem láttam. Bizonyára mást gondolt. De hisz megmondtam, uram, hogy ne bízzunk benne. K o 1 o s talán azt találta, hogy itt igen aokat keres; talán azt gondolta: „Ha az uraknak dolgozom, akkor a szegényeknek nincs senki-jök, ki nekik dolgoznék. A tél ajtónk előtt van, a házak és pajták nincsenek kijavítva, az eső az éléstárakba és ólakba is be fog hatni, a gyermekeknek dideregniök kell a kunyhókban és ez mind az én hibám miatt történik. Ezért Isten előtt felelnem kell. A kastély min- ( dig talál pénzért munkásokat, a kert fal nem is oly sürgős.* — Bizonyosan ilyen valamit gondolt és elment kalapácsostól együtt. Ha ön, uram, parancsolja, mégegvszer felmegyek hozzá és leküldöm." „Nem, magam megyek, — mondám ; — csak mondja meg, bol lakik." Az öreg a keleti hegycsúcsra mutatott. „Látja ön, ott ama szürke szikla mellett a három fehér pontot ? Azok az ó kecskéi. A ház nem messze van oda, de innét nem látszik. A házat a fák eltakarják, melyek a szirt eíőtt állnak. Csak a füstöt láthatni, ha gidáinak felmelegítésére tüzet rak." „Jól van, — végzém. Ismerem a hegyet, nem kell vezető. Hisz azokat a kecskéket is őriztem, mikor kicsiny voltam." (Folytatása köv.) Hóvirághoz. Zord télnek szemfedője, Tavasa első szülöttje, Nyilsx már kedves hóvirág, Fehér tőled a hegyhét Mint karácson estéjét, Megváltónk születését, P¿ictorünk éneklik, 8 a falat heesengetik. Harangos virágoddal, A szél lágy tnvalmával A telet agy temeted fcs a tavasat hirdeted. Ártatlan kis hóvirág, Kelyhedet bármiként tárd, Nékem még nincs kikelet, Tél'' -— s fagy nyomja szivemet. Ha majd ver a csalogány És zOldeHk a virány, Aa leaa nékem kikelet, Mart látom kedvesemet. BALATONI. egyeljek»* hanem epiy.es tlto k ; már p«. dig az e g y 1 - e t - beli-e képző egyel vagy egy lik igét föltételez. Lehet azonban, hogy mint sok más esetben történt, ugy e szónál u csonkítással vau dolgunk. Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy az egylet szót jogtalanul hozták divatba, állítsuk tehit vissza helyébe & régi jó egyesület szót. (Magyar Nyelvőr.) Jegyzék a zala-egertzegi kir. tÖn:ényxék lörUetö osztályának JS76. évi apvil haui iiydváuot üléseiben eiöailandó bűnügyekről <>. m. Április 1-éu 187:"). 17Ő./B. 875. L. t. Néme:h-doz*aga-AuUt pinczetörésael vádlott elleni üg) bou szóbeli \ ég-tárgyalás. 139./B. 875. L. t. Kováca Imre, ét £o vács János tolvajlással vádlott elleni szóbél« végtárgyalás. Április 2-án 1875. 195./B. 875. L. t. Molnár Fereucz zarnyi-tással párosult tolvajlással vádlott elleni Ugy beu szóbeli végtárgyaláa. 211./B. 875. L. t. Sabján István gyilkos sággal, — sz. 1. Takács József bűnrészességgel vádlottak elleni ügyben szóbeli végiárgralás. A pr i 1 i s 7-én 1875. 47—150—212./B. 875. Sz. 1. Sovorics Sándor sikkasztással vádlott elleni ügyben stó-beli végtárgyalás. ad 1544./B. 874. Sz. 1. Biró György f&-tolvajlással vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. Április 8 án 1875. 200./B. 875. L. t. Lukács József gyujto-gatással vádlott elleni ügyben szóbeli végtár gyalás. Április 9-én 1875. 166./B. 875. Sz. 1. Schvarczer József sík kasztáö- és csalással vádlott elleni ügyben szóbeli végtárgyalás. Április 14-én 1875. 1636./B. 874. Sz. I. Kobn Simon és Sil berman Fülöp hamis bukás, illetőleg abhani bűnrészességgel vádlottak elleni ügyben kir. törvényszéki ítélet hirdetés. 354 — 364./B. 875. L. t. Balog József s sz. 1. Tolnai Anua súlyos testieértésfeel vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. ad 123./B. 875. Sz. 1. Haláas Vendel súlyos lestisértéssel vádlott elleni ügyben folytatólagos végtárgyalás. 262./B. 875. Sz. 1. Kovács Vendel sikkasztással vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. * - - '' J Április 15-én 1875. 181./B. 875. Sz. l.Tuboly János, Kustáu Ferenc« ée Németh Ferencz gazdasági eszközök tolvajlásával vádlottak elleni ügyben szóbeli végtárgyalás. 197./B. 875. L. t. Simon Ferencz minősített tolvajlással vádlott elleni ügyben szóbeli vég tárgyal ás. 253./B. 875. Sz. 1. Ferber József bírósági végrehajtó tettleges bántalmazásával vádlott elleni ügyben szóbeli vég<árgyalás. A p r i 1 i • 16-án 1875. % 219./B. 876. Sz. I. Szűcs József súlyos testisértéssel vádlott elleni ügyben ozóbeli végtárgyalás. 248./R 875, Sz. 1. Szijártó Ference ha mis esküvéssel vádlott elleni ügyben szóbeli vég tárgyalás. 250./B. 875. Sz. 1. Bédei József súlyos testisértéssel vádlott elleni ügyben vád alá helyezés, esetleg szóbeli végtárgyalás. Április 21-én 1875. 297./B. 875. L. t. Paulics Károly gyújtással vádlott elleni ügyben vád alá helyezés, esetleg szóbeli végtárgyalás. 335./B. 875. Sz. 1. Steiner József és Pollák Bernárd nyilvános erőszakoskodással vádlotuk elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. Április 22-én 1875. 251./B. 875. Sz. 1. Halál János bírói vég rehsjtónak ellenszegűléssel-és a-bipóilag lefue; lalt tárgyak elsikkasstásával vádlott elleni ügyben szóbeli végtárgyslás. 252./B. 875. Sz. 1. Kovács János pént-sik kaszt ássál vádlott elleni ügyben vád alá helyezés, esetleg szóbeli végtárgyalás. Április 23-án 1875. 229./B. 875. Sz. 1. Stern Jakab (jánosházi) hamis esküvéssel vádlott elleni ügyben szóbeli végtárgyalás. 265./B. 875. Sz. 1. Zob Jánoe veszélyes fenyegetéssel vádlctt elleni ügyben szóbeli végtárgyalás. 282./B. 875. Sz. 1. ifj. Meszáios Sándor súlyos és könnyű testisértéosel vádlott elleni ügyben szóbeli végtárgyalás. A p r i 1 i s 29 én 1875. 298./B. 875. Sz. L Pető Erzsébet vétkes vigyázatlanságból saját magzatjának halála okozásával vádlott elleni ügyben szóbeli vég tárgyalás. 300./B. 875. Sz. 1. Szívós János hamis okirat készítéssel vádlott elleni ügyben vad alá helyezés, esetleg szóbeli végtárgyalás. Helyi hírek. Jelen számmal az évnegyedes előfizetés lejár, tiszteletté felhívjuk lapunk t pártolóit előfizetéseik mielőbbi szíves meg-újítására, hogy a lap szétküldésében hiány ue forduljon elő. - Jegyzőkönyv, mely Nagy-Kanizsán 1875. évi márczius hó 16-án Belus József és Mártinkovich Károly urak meghívása folytán a „Szabadelvű párt" megalakítása érdemében tartott elóértekezletről telvétetett. Jelenvoltak : Glavina Lajos, In-key Iiászló,Séllyey László,Wlassics Antal, Svasties Károly, Koch Mihály, Koch Adolf, Kperjessy Sándor, Ilirschl Ede, Simon Gábor, Albanich József, Mártinkovich Károly, Belus József, Babóchay János, Darás Zsigmond, Ebenspanger Lipót, Laky Kristóf, Weiss Manó, Guttmann S. a nagy-kanizsai választó kerületből. — Konyáry Mihály, Deurbányi Klek, a csáktornyai választó kerületből, Zakál Gyula, Dömötör Lajos. Sánta István, Kollay Rókus, Folly Bernád, a letenyei választó kerületből — Kelcz Gyula az alsó-lendvai választó kerületből.— Belus József Nagy-Kanizsa város polgármestere előadta, miszerint Nagy-Kanizsa és vidéke értelmisége itt, mint a megye egyik jelentékenyebb központján nem tar* lottak korainak addig is, még az egész hazában megindult általános pártalakulás a megye székhelyén is nyilvánulni fog. Nagy-Kanizsa és vidéke a két.nagy párt egyesülésére az előleges lépéseket megtegye, értekezletet hívjanak össze azon czélból, hogy a két nagy párt itt és a vidékén is, mielőbb a szabadelvű párt zászlaja alá sorakozzék ; — s kéri a megjelent urakat, hogy ezen érdemben értekeznének és tennék meg a szükséges intézkedéseket. Ezekután az értekezlet egyhangúlag Babóchay János urat elnökül, Zakál Gyula urat jegyzőül választván meg; elnök ur által az értekezlet meg-nyitottnak jelentetett ki s a megnyitott értekezlet egyhangúlag örömmel üdvözlé az ország-* két nagy part egyesülését s az ezen egyesülés alapján kinevezett uj kormányt, valamint a pártok egyesüléséből keletkezett szabadelvű pártot; elhatározza, miszerint ezen pártegyesülésnek, s az ebből kifolyó kormánynak, ugy a jelen kormányt támogató szabadelvű pártnak követésére, elősegítésére, támogatására, annál nagyobb örömmel fogja felhasználni közreműködését, mert az eddigi két nagy országos párt közti merev válasz fal leomlása után a tettre kész és képes erőket egyesülve látja a küzdtéren, mely a haza boldogságát előmozdítani hivatva van. A kanizsai választó kerületre nézve elhatározta az értekezlet, hogy ez érdemben saját kerületében folyó hó 31-ik napján egy nagyobb körű értekezletet is fog tartani, amelyre leendő meghívást az értekezlet ln-key László, és Mártinkovich Károly urakra bizza. A többi választó kerületből jelenvolt értekezleti tagokat pedig szóval kéri fel, hogy ugyanezen irányban saját kerületükben legyenek szívesek a szabadelvű párt érdekében hazafias és erélyes buzgósággal megtenni azon lépéseket, a melyek hazánk jelenlegi követelményeinek megfelelnek. Ezzel a jegyzőkönyv azon általános kijelentéssel záratott be, hogy ezen előleges értekezlet a jelenlegi magas kormány iránt legmélyebb bizalommal viseltetik. K. m. f. Babóchay János 8. k. korelnök. Zakál Gyula s. k. ért. jegyzó. — A honvédelmi minis ter ur e bétán Nagy-Kanizsán keresztül fog utazni, az indóházban a városi tanács^Sital hivatalosan fogadtatik. — Hivatalos. A vallás- és közoktatási iu in isler a. zala egerszegi polgári iskolához ideiglenes minőségben igazgató-tanitóul kinevezett Udvardy Ignáczot és a torna tanítással segédtanító minőségben szintén ideiglenesen megbízott Pankovich Györgyöt állásaikban végleg megerősi Lette. — A német-szinészek megérkeztek Ksnizsárs s húsvét el*ő ünnep-napján kezdik meg előadásaikat; ez első előadás jövedelme a „Kisdednevelő-egyesület" alaptőkéjének javára fog fordíttatni. — A rdélzalai takarékpénztár* márcz. 2ö-én évi rendes kózgyülését tartotta, mely alkalommal Horn Ede jelenlegi államtitkár ur ő méltóságának, miut az intézet volt első el mi kének, üdvözlő feliratot intézett. — Pótlék a választási törvényhez. A jelenlegi kelügyminíster a választási törvényhez egy pótlékjavaslatot nyújtott be, melynek értelmében mindazok gyakorolhatják választójogukat, kik apr. 15 ig igazolják, hogy meg-elöső évi egyenes adójukat és illetőleg adóhát-rálékukat lefizették. — A husvétheti kanizsai országoB vásár minden tekintetben igen gyarló volt. Kevés hozatal, még kevesebb vevő s legkevesebb pénzforgalom. Az időjárás téliesaége igeu ag-gasztólag hat minden üzletre. — Háshágy, 1875. márczius 24-éo. Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának hasáb-jain igen gyakran találkozunk tűzveszélyek jelentésével i mig országszerte a felsőbb közigazgatási hatóságok nem szűnnek sürgölni a községeket, az óvó eszközök beszerzése s rend szabályok megtartására, kény tetve érzem magamat felszólalni: misserínt a zalaegerszegi kéményseprő mester hivatalosan a szolgabírói hivatalnak feljelentve lett, hogy községünkben 1874 ik évi október 1-tól fogva kéményseprő nem volt s a legnagyobb aggály s rettegés közt éljük napjainkat s lüzvesztóli félelemben. A hivatalos feljelentésnek máig sem látjuk semmi eredményét, mert a fenebb érintett időszaktól máig a kéményseprő nem jelentkezik. A lakó-sag a folytonosan uralgó szeles és viharos idő miatt a legnagyobb nyugtalansagban van. A zalaegerszegi kéményseprő mestert hivatalmulasztás és hanyagságról vádolni kénytelen vagyok s bátorkodom a tekintetes zalamegyei alispáui hivatal figyelmét e viszás helyzet megvizsgálására felhívni. Ugy tudom, hogy a kéményseprés: üzlet s gyakorláaa kerülethez van kötve, s a közigazgatási hatóságok felügyelete alá helyezve; azért ha az illető füstfsragó mester üzletét teljesíteni i kellő számú egyéneket végrehajtására állítani képteleo ; hirdettessék : nyilvános pályázat,lesz elég vállalkozó, ki kötelmét teljesíti s ily hallatlan hanyagság miatt a községek lakói nyugtalanságban élni nem lesznek kénytelenek. Nagy feltűnést okozott vidékünkön Simon Gyula urnák Egyhá- Bükön folyó éri márczius 19-én történt rög- töni halálesete, ugyanis a neveaett''nap reggelén a bodásai erdőre tüsiíát ▼enni ment a az erdőben elesvén, isiként a nép nevesni asokta, a nyavalya felütötte s mhztán kísérőjének sikerült életre hosni s házához vezetni, hon rögtön lefeküdt s a folytonosan ismétlődő rohamok alatt as önkívületben levőt gazdaasszonya orvosi utasítás szerint folytonosan hideg vizzel öntözte • ezen drasticus műtétnek a Körmendről megérkezett orvos jelenlétében esti 8 órakor, a nevezett na^pon áldozatul esett. Vidékünkön a folytonosan uralgó hideg fagyok miatt a vetések satnyulni kezdenek i a birtokos osztály aggódva tekint a silány termét elé. Fogadjs t. szerkesztő ur mély tiszteletem kifejezését. Farkas Sándor plébános. — Letenyéröl írják nekünk : a letenyei kerületben a megyei bizottsági tagválasztás f. hó 18-án,mintán a mult évi megsemmisíttetett, újból megtörtént s a múltkor megválasztott bizottsági tagok ez alkalommal iámét megválasztanak, még pedig Zakál Gyula letenyei ügyvéd 137. Nóvák József tóth szt. mártoni plébános. 137. Major József egyeautaí község bíró 123 szavazattal. — Tuboly Viktor ügyvéd ur, aki as első választásnál, amely ellen folyamodott — 10 szavazatot kapott, most felvitte 11-re. Behozta neki. — —'' A letenyei követválaaztó kerület Deákpárti és balközéppárti polgárai márcz. 25-én tartották „szabadelvűkor" alakulási gyülésöket, melyen mintegy 250 választó jelent meg. Beszédet tartottak Zakál Gyula, Tuboly Viktor és Remete Géza ügyvéd urak, utóbbi képviselői jelentését is felolvasta. — Uj zenemű. Táborszky és Parsch urak senemükereskedésében megjelent: „Szerencse föl!" bányász induló ifj. Fahrbach Fülöptől. Ara 60 kr. — Hasznos kis füzet jelent meg Dr. Eben Mihály tói Pozsonyban „Uj mérték és számítás mód törtek nélkül" czimeu. Néptanítók, kereskedők ós iparosok számárs. Ára 10 kr. Megrendelhető szerzőnél. — Bánok-Szent-Györgyön márcz. 24-én délben egy pálinkás kunyhó kigyuladt, a tüzesetet Hartmann Nándor tanító ur vette leghamarabb észre % a harangot azonnal félre is verte; h gőzm^omban levő emberek kiró hantak, de tüzet nem látván egy, Halász József nevű bucsutai, 30 éves izmos termetű ember felugrott az ott levő Szent-János szoborra, b<>gy arról nézhesse a tűs hollétét, mikor leugrott róla,elesett s a szobor reádült; a szegény ember oldala 8 feje több helyütt oly sérülé.t azenve dett, hogy életéhez nincs remény. — Rövid hírek. Tíaza Kálmán belügy-miuister Debreczenben márcz. 24 én egvhau-gulag újból képviselővé válaaztatott. — Azaradi gyásznap 25-ik évfordulója emlékére diszérmek készíttetnek. — Rubinstein hangversenye Budapesten nagy csütörtökön volt. — Két olasz munkás Triesztig szóló ingyen jegyért könyörgött a bpesti főkapitányságnál, megmotoztat-ván: egyiknél 140 arany, másiknál 80 napo-leond''or volt. — Temesvárra a hajnali órákban egy foldmivea nővérével gabnát szállított, 3 rabló megtámadta, a nő halálosan, a férfi életveszélyesen lövetett meg. — A magyar gazda asszonyok egyletének árvaháza nagyobbittatík. — April hóra vasutakon s gőzhsjókon az ezüst árkelet pótlék 5*/.. — A „Mercantile" an^ol-magyar biztosító társaság megalakult, ügynökei a tűzoltó-egyletek lessnek. — Böszörményi < László halálának évforduló napja márcz. 24-én volt — Berlinben Ármin pöre juliusban tárgyaltatik. — Velenczében márcz. 22-én leplez-tetett le Manin Dániel 1848-iki dictator emlékszobra. — A philadelphiai kiállítás megnyitása 1876. május 10-én less. — Reményi Ede Párizs- ban hangversenyei. — Metiaou aradi gir. kai püspök márcz. 24 én tette le az esküt Bécsben ő felsége kezébe. — Bostonban gyilkosság miatt egy gyermeket halálra ítéltek. — A néptanítók nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatot az üu-nepek után a kópviselőhás tárgyalni fogja. — A horvát főispánok kinevezése .megtört— Páriiban egy közkatonának fejét vetié^rietV káplárját arczulcaapta. — A Teleki T0Ö *rány pályadijat Csiky Gergely áldozár njsrt* ei „Jóslat" czimö színdarabjával. — Síaaáihkbae jelenleg 23 reáltanoda van 7486 tanulóval — Radó Kálmán nem fogadu el Q» őr megye főispáni állását. — Hollán Ernő képviselő a feiső-eörsí kerületből újból képviselőjelölt. — Spií-zer AnUl szombathelyi fakereaksdő márcz. 23 án pisztolylysl vetett véget életének. Szerkesztői ílzenet. 1GS6. D. Szebb. Sajnáljak, hogy nem ulál. kozhattunk l6f>7 K—m Bfifint A 18-ki »tinót aaoaaal elküldöttek. 1658 „A pártok aji¿alakulása" caimft kor-axerü csikket a rnárrz. 3l-ki nagygyfllée »16« saj-nálatonkra neui köeölLetjak. Már 26-án páotekau r«gff*l a nyomdában szedőre «1 non fogadtatván, nehogy a lap r.ndes tnegjeleaóUre hátrányai »toltál on, mellozuünk kellett. 1659 B. ő Én séta mehettsm. 1660. U. Zals-Egeraseg ? Pi&ezi árak. HivaUlosan jegyzett piacsiárak Nagy-Kanizaaváros piaezbiztosi könyvéből: 1875 évi márczius hó 24-én. Oabonanemüak: egy ala. ausrt. m. aseriat. Bu** S7-90 fontom 4 frt. 50 kr , 85 — 86 fontos i frt 25 kr. 83 — 87 fontos — frt. — kr. Soza 74—7« l fontos 3 frt 46 kr. Árpa aerfŐzéara 68—70 fontos 3 frt — kr. etetésre való 2 frt. 80 kr. Zab 1 frt. 90 kr. Repes« - fn — kr. L i a z t n • ta Bek*. sjy bér»i mácsa szeriut. Liazt legfinomabb 14 írt. _ kr. Zsrmleliszt 12 frt 60 kr. Fehér kenyérliaat T frt. — kr. Fekete kenyérliaat 6 frt. — kr. Bozadara 14 frt. — kr. Árpakáaa 16 frt. — kr. Rica 18 frt. — H fl -v e I y e • e k : egy alsó anast mér5 szerint. Borsó 8 frt. _ kr. Bab ti frt. 50 kr Leneae 7 frt. — kr. Köles 7 frt. 60 kr Hajdina (.pohánka) 2 frt. 60 kr. Kn-koriexa 2 frt 70 kr. Burgonya 1 frt. 25 kr Ha«: egy bécsi font szerint Marhahas 28 kr. Disznóhas 30 kr. Juhhua — kr. Borjahoa 30 kr. Z a i r f i i é k : DisEuócjtir 50 kr. Marbaaair 60 kr. áaalonoa 40 kr. Szappan 24 kr. Lámpaolaj 36 kr. 8teari»-gy«rtya 55 ►''»iSyu-g.Yertya 34 kr. Bor: egy alsó aaast. akó 40 pint sterint Ó bor 10 frt — kr. Ui-bor f frt - kr. Sör: egy alsó auatr sörakó 4Z pint szerint. Legmagasabb 9 frt. — kr. Legalacsonyabb — frt. — kr. T ü x i f a : 1 bécsi 81 36 bűvel jk hossza Bükkfa 14 frt. _ kr. Tölgyfa 10 frt. — kr. K6szán egy bécsi máaaa 70 kr. Fasséu egy mérő 70 kr 8 i é u a egy bécsi mássá aserint 1 frt. 60 kr. 8 s a 1 m a 1 frt. — kr Napssám: Élelmezéssel agy Hrfi 70 kr Élelmezés nélkül 1 frt. — kr. Élelmezéssel eg/ uS 50 kr. Élelmesé« nélkül 70 kr. £.lelm«ésMl egy gyermek 30 kr. Élelmesé« nélkül 60 kr. Iád!« -(P- b.) Maninger József, v. alj agy tő. Márczlsi 28-tél április 3-1«. 1875. | Hó- éa heti-nap Katholikna nap-Ur -. Proteatáns naptár € | 13. Kat ev. Jézus föltámadásáról. Márk. XVI. 1 7. — Prot. Has vét első napján : Ep. i Kor. V. i 6—8. Ev. Márk. XVI. 1 -8. Hasvét másod napján : Ep. Apóst. csel. X. 33—41. Er. Lak XXIT. 13 -H5. - Gör. ev. Márk. VIII. 84—1. X. 1. 28 Vssárasf 29 Hétfő 30 Kedd 31 Szerda 1 Csütörtök 2 Péutek 3 | Sxombst c. Hasvétvas. | HasvetbstfS Angéla szfiz Kornélia Hugó püspök Paulai Ferenc« Richárd C Huavétvaa. HaavéthétfS Angyalka Kornélia Hugó Paalai Fereacs Dárius I Ü Felelóg szerkesztő s kiadó: Bátort Lajt s. A szenvedő emberiség javára közlünk több alább következő elismerő iratokat, mely a legtöbb bisonylatok az előnyös hatású 0602 —1) valódi W I L H E L M-féle köszvény és csúz elleni vértisztitó theáróL Wilhsisi Feresez nó«y"*réM nraak Nennkircbanben. Hainburg, nov. 21-és 1874. Tekintetei ur! Kötelességein önnek köszönettel tudtul adni, hogy »i öntől való YVilbelm-féic köszvény és caúz elleni rértiastit; tbea énemet oly betegségből gyógyított ki, melynél már semmi más orvosság nem bassnált. # , „. _ Az igazság bebizonyítására nevem s pecsétemmel ellátottan aflom jelen iratomat, hogy 8 hónapon át napontai egy adag hassnálatával 7 t\ 6ia gyötrött nehéz nyavalyámtól megkzabaditott s már 14 hónap óta semmi viaazaesést nem érzek. Mások jóvoltjáért aziveakedjék ezen nyilatkozatomat közsé tenni. (P. H.) B e r g e r I g n 4 c z. Q- Z. 4218. Bizonyltom, bogy esen iratot előttem. s*emélye»en iá iámért Ber-ger Ignács ca. kir. Uvirda-oaztályTezetö Hainbargban, aajátkeaüleg irta aiá. Hainburg, nov. 30. 1874. (P. H.) P a r a v i c i n i A n t. m. k. cs. k. jegyaö. WHMai Ferencz gyógyszer黫 urnák Neunkircbenben^ Altenfeld. felt« Auaatria, nov. 80. 18 <4. As öb Wilhelm-íéie köszvény és csúzelleni vértisstitö theája, me- lyet Hofat&tter August ur lincai gyógyszertárából vessek, nálunk igen aok jót tess, maga Niekl bámulja e thea hatását, én egy év óta használom és köazvényemtől megmentett s ideggyengeségemet meggyógyitá. 3 paket használata egészségemet vissza adu, valóban fogadja esért hálámat. Kraml Julit, háztulajdonos. WilhelB Feresez gyógyszerész urnák tfeunkirchenben. Komárom, nov. 30. 1874. Tekintetes ur ! Legmélyebb köszönetemet fejezem ki, hogy oly szerencsé« valék az An Wilbelm-féle köszvény és caúz elleni vértisztitó theáját megismerni A mindenható Isten segített e szerrel. 12 év óu szenvedtem, 3 évig fürdőket használtam, minden kenőcsöt használtam, de a aok pénz éa sok ssenvedés nem segített semmit. ■égsfvszsr szsrszsrss kiuhet a jé tksáért, aelysek efy kázbil ssai szabad Máayzaal, nert sx sap az ervss- Sokan kérdezték: mitől gyógyultam meg oly hamar, tekintetes ur czlmét soknak oda kelle adnom. Kérem még, sziveskedjék 4 pakétot ezen Wilhelm-féie köszvény és csúz elleni vértisztitő theából küldeni, melyet a városi kapitány ur haaxuáland Kérem posta utánvéttel küldeni. Tisztelettel Schartner Józaef, építőmester, Vix-ntrza 1196. sz. Óvás a hamisítás és felcserélés ellen. A valódi Wilhelsi-féle antiarthritis. sntirbeumatikus vértisztitő-thea csak az első aemieu Wilbelsi-féle vértiaztitő-tbeagyárban Xeunkirchenben Bécs mellett, vagy általam a lapokban kijelelt raktáramban kaphatók. Egy doboz 8 sdagra felosztva orvosi használat- és utasítással ellátva 1 frt., a bélyeg es pakolás-díj lo kr. A t. cx. közönség kényelmére a valódi WHMa-flIe aaöartbHtís és aatIrbMMtikat vértlazttté tbea kapható : Nafy-Kaaizsás: Rsssatoi fswcz unJu. Zágrábban : Mittlbach Zsigmond: Kőszegen: C&acsinovitt N, Keszthelyen: Rosenberg £ma-nuelnél; Kaproncsán : Werli gyógyszerész; Sopronban : Wrchorszky ; Szombathelyen : PUlicb Perencz gyógyszerész, Szatmártt: J. Boasin gyógyízeresz és Sziget rárótt: Grünhm Miksa uraknál. Az uralkodók velenezei összejövetele alkalmára april 1-én délután 2 óra 22 perczkor van az indulás. Az I-sé osztályra is kiterjesztett rendkivQli árleszállítással. Nagy Kanizsáról Triesztbe ós Velenciébe menetér oda és vissxa. T: lesztbe : 1 THssztssát VsisaeziSf: Kanizsáról I osztály . 24 frt. 1 1. eastály.....86 frt. 11. . 14 . 1, II. .......28 B 111. , 10 , | III .......16 . A kiadott utijegyek 10 napig érrényeaek, a kaphatók a kanizsai állomás asenélyjegy pénstáránál; valamint ott, agy a ,Zalai Közlöny* kiadó hivatalában pro gramm ingyen adatik. (1*31-1) a Schroekl, L bécsi ntasási irodája társasági ■ kéj vonalak réasére (Fennáll 18«6 ÓU.) Bécs ráró«, 8oan«ofela-(jaa*e Nr. K OLL A. SE LDLITZ-PÖRA; E porok r«odkÍTfiii ■ a legeltérőbb «iwtekbfB b»l»i»oi»jreU«jtfg7«. aatijuk által miudeo. oxidip elismert liixi »«erek kötött, taga<ih«tafla-uq] at eUo helyet foglalják el; mit ax tok ezer, a csisxiri birodalom mindet) rés*¿b51 kezeinkbe« kflldKtt háJa-irxtnk a legrénleteaebhen tann-1«» •iiják, hogj e porok ifigxfitt titrilaMkBál, —éwtlwtttlwwéftaiM, gy* ■erfcsvMt, továbbá firoeék, vim í« i4*|-*ajtfcbaa. szJvéebofásaél, iá« CM«f okozta fifaját, vertslsiás, végül Sytteriara, kákér és bizuui ■yáSTS bajiamnál * legjobh «ikerrel alkalmaztatnak, » > legtartnsb ry^gyhatást eredményeztek. (1547-10) Ara I eredeti doboznak használati utasítással t frt. -KALMAJ-ZStftOLAJ. k „ A. legtieezábh és iegbathatósabb orvosi szer Norvégia hegyeiben, uem cserélendő fel x m.xte«.ég«»en tisztitMt balmájztir-olajjal. A válídi Dtpscfa-halaajtairr«!^ tid* bsjsksál, és riúMtlt-betecségekben legjobb ¿yógyliZtisaal vau ; loeggyöfyítj» a Uviduiiebbkiuvéay- **S»É7bajokat. valawint-e* Mrklteftkel Ara I üvegnek használati trtasftáis&H frt linkt Arak Nagy-Kaniz*än: B«lua J. gyógy az LovÁk gyógjBZ- hVenelhoffHr J. <w Koa«nf»ilt] F. uraknál. K BOASZESZ SÓVAL A legmegbízhatóbb »rvi>n«**r a *zenvc<l" nmbcíixég segedelmére mididen belső é* külső cynlatlxi, legtAbb b^teg''sSg, r»iud«tin«»-mfi seb-, fej-, ílll- és fogfájás, régi sérvek és nyitott Sfl.-k, rák, fene szemgyulladás, bénulás és mindenuemfi sérülés ellen, stb stb. I paJaczk ára használati utasítással 80 kr. Belovárett I«ak.« vir« G. Csáktsrayáa Kárász n. CtarfOl Kreialer Dávid Kapssváratt Kolm Jakab Kaprsaezáa Werlí Sánd. gyAfrj«« Keszthelyei Wü.i«oh F. Kereszt«« tírcyor >*Jc:«b fin Kőszeg«* Caacsinovits l«tv. zy<>gjn. I steayes Kalivoda .F. gyógya* Mararallbsa 1»*Ü Nándor Baaak-Szt-iyiriyia Fibicr. J gy-Sasabatfcelyea Pili«-!» F«»rm.r* gy. Ssprssyhas Mexey Andris gyógy Zagrábkaa MitMharh Za. gyógyv CVyletk J. J. «ryógysv... I :r wíiíst. Fr. . ey<»K>''S7. Csak egy jvaliiü sziiiíi pprcaiiuok, tűrök háló- Ui-A-1-iV» IköDt''is-kfhnék. liarcheiitek, rófón- KisérletDe kerül, kém 27 kr (1597-2) hogy áruim kitűnőségéről a bámula-j Gyapju-ruhakelmék. to» olcsó ár melli-tt: ¡«^ széles nehéz ripszek. Lnsztredi ■ _ ■•giuuisk, tibet- k, gasterek, sima 127 ............ kr.i mind •óÓ-rőtö» tX«- . nki tnegg)örődjék. Váscoak. vég. 7< széle« frt. 13.5< 1 it 1 30. y<>- cicrtu- \ ászon ,, « 10 csiurat- v»sz<>:i ,, Ö 10 kreas>r.- vauou „ « 10) vagy bécsi rofónként ''¿1 kr. Seljem- és bársooy szalagok. Fai]- vagy noblesse-^lyrm, raind«nj »LgöT fej diadém, egészen Egy leeynxü akármilyen sxiuil . 27 kr Egy készlet fej tuellookor bársony-pántlikákkal ró- zz.nkkal «linzitve ... 27 kr. Kgy pár kézelő gallérral >-gM"Ut 27 kr. Kgy pár lejre való vagv /- kendő, tartód szinti ... . 27 kr. Kgy vászonzs« bkemlő ... 27 kr. Kgy vábzon-asztalkendő . 27 kr. Kgy tekenöabékshéj-fésU leg- ii j abb fajia.......27 kr. Kgy kétféle fésil.....27 kr. Kgy vászon- és slingelő olió . ü7 kr. 21 fliJéreiiH t«t«l»sztatstt A 23 i;\ óth fennálló mérleg- és súly-^yára Schwober 11. és fiainak T?n«l:ipest<Mi. ország-át. KYtrolyk''aszárnya. legdivatosabb színekben, szi-Üt ujjnyi szélesség,; izé-'' SlUI nes fonákkal lécbi rófe 27 kr^ két ujjnyi lesek két bécai rőf 27 kr. Egy pár fehér vagy caikos hölgy- vagy gyermek-térdbarisnya, a legjobb fajtából.....27 kr tgjr par férfi félharitnya . .*27kr. Egy pár hansnya-khiő. széles selyenupántlika-csokorrsl díszíti e......27 „ < fekete gyöngyökkel hímezve, a legújabb......27 kr. Egy bőr-péuztáaka . . . . 27 kr. Egy kávé*kanál cbiua-ezüstből 27 kr. Megbízások az Összeg beküldése után vagy postai utánvét mellett pontosan bajtatnak végre. Ámde, melyek nem tetszenek, minden habozás nélkül vissza vétetnek. Beck Grand bazárja Továbbá faner damaszt-törülközők, vászon Bécs, Adlergasse 4. a^ynemü^k, nehéz lábszőnyegek, bu-lkéretik a czég rzimét eltenni, és azt tor-csinvat. háló- és cziczfüggönyök,ilehetőleg jól emlékezeten tartsni. aiánljtt minden ré</.r.''il lefkltunobb yyjrtaiun,, ul . » mi>»-deme-tuü s.ju k."*it nemeit ii in inga-, serpenyő , tized , oeatiMalWdjait. aarha- gaboos-mer téged, meter saiyokat száraz-, folyadék és hosznértékeit, csigáit e* sutograflai sokszorozó sajtóit _ (y Arak legolcsóbbak. Régi biti)<>k a legei ig.isb ármi kószpész ^vanánt elfogadtatnak és n Mérlegek átalakításai a méterrendszer «e-riut, valamiut allalab&n a feutebti elősorolt cukkek javilátai a leggyorsabban es i'' gjobban eszközöltem k Képes árjegyzékek kivánságra legyes és hérmeatve megknldeüiek. Szá.lit»k a7. összes nagy. klr.dohasygyárak bevalló hivatalok aradaraktárak Budapest dsszes városi latezetel számára, további a •■< kir i«ia;:y«r».r»z igi élelrnezesl igaz gatóság. m. kir. távirda-igazgatóság <m több vaspálya é^ gózhajótarsulatok r^s/.««re Magysri»rszá;nn stb. (1624—-2) 21 di éremmel jataliaztatott Keller I«*nácz (1548-6) Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, höl-és gyermekek számára való topánraktárát a legjobb mínóségaeketa lehet«''jutányos áron. Ugjsziute figyelmébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság s t. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi borból elfogadok és készítek, az Art legjutányo-sabban számítom. Az én raktáromban vásároltak.it kijavításra elfogadom. Empfiehlt sein reich assortir. >i i,ager aller Gattungen Herren-, Damen- and Kin-der-Stifletten von bester Qualität und zu möglichst billigen Preisen. Ferner mache ich das k. k. Militär und verehrungswdrdiges Publikum aufmerksam, dass ich alle Bestellungen vom besten In- und Ausläuder*Leder verfertige und prompt und billigst berechne. Auch wird von mir gekauft« Waare zu reparieren angenommen. <ru ztlasá^i gt |>;ry:''«r< »s :i/. 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint: haladási és érdém-cremmel kitüntetve, Bécs, Favoritén, Krlacligasse 22. ajánlja ki tünő szerkezetű Eredeti angol gőzmozdonyok és gőzcsépiőgépeket a legújabb szerkezet szerint. 6arett-féie sorvető-gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják. Továbbá készleten tartatnak: Kézi CtepÉŐgépek legjobb szerkezettel, járgánynyal, vagy anélkül 1 Járgányok és járgáAy-cséplőgépek. Hornsby féle gabonarosták, fű kaszáló gépek, «zóna gerebiők. Lhuiiiier-féle legczélszerübb konkolytiszti tó gépek és ilyenek Pernollet féle szerkezettel. ftichmonti & Chandler-féle. ug}-szinte eredeti angol Bentall-féle szecská-váfló gépek: kukoricza morzsolok, kézi-, ló- és gózeróre. Répavágó és répazuzó gépek. urlő és daráló malmok gőzzel, járgány nyal vagy kézzel hajthatók, ZUÖ-malmok sat. sat. Kitünó anyagért és hibanélküli szerkezeiért kezesség vállalutik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a Szombathelyen, főtér 1. sz. a. (1626—2") lévő gépraktárban. (1571 — IT | Valódi eredeti Serail Pasta, czepIS, prr^-k. inzrSr&uét, íoU ¿tTeíUn; miwloa évw*kb.B bl«u»i MC^fi; ejnjJ«. ét jnmU« kárci követk.xtníoy ntíkBl, kttlvDÖMto « bír tiixtáu3*o*».f^t elUvo. V aíódi eredeü Serall-bőr-ifluitó-tej, kíletf moiií-Enixlr. in»u<li«B hMxnilr«, ntytí » bírt, • 0r3k tfj0. .¿r: trhf*« kvlc^lr *ao*k. taittlBOÜUíUn -«r kaÍM« k»«i>ál1»tík fQrűí it aindn motxkodii után 4« h* u» tt^p töiryÍMk r*eT hid^k kll4ve ru. Eít Qv^e«e in 90 kt. Valódi Serail-h^JnöTesztösier. 1 Ifi«. ta''.*)dOBM5*Í! »ion kötiönl, melybíl k4«l!Utík ; íren baluAJa — mlu! icmml tnii — ta»4v«»*lrb<M k*M01, «sséi-forr*, tton rwJkivOl erírel blr. bogy ey*« kopfctx btl^ktM U i lcplu»»i>b fc.jit nvT«»itl. Zgj cicg*nj utfy porc»«lUc Uf^y \ YaTődTkeletí liajkenöes, ÍS ciUt ctáo > b»)«k kibun»*4t mot«k»<lih-otii» H Íolrtonoí fc*«. t-¿lat JüCllrtt » fíjb«r''. eWWtl, r»laniin< *■ fTSkfrnek uj ilXft eröt crulL Exco h»Jk<in6ci kOlünöien Ute*«. fek é» fj*. »«■kijty ntin tn-rtociaibetUr /-rrtkfl. Ar» 1 frt W kr «. 4 Valódi Seraii-feíjkorpa-MeHZ. ^ Híri hi»miUt atAn n annylr» alkalmatlan fej korpát m«f»«n>ojí, »itl, raUmlm > »»o>8rkip»«<J*«t a fejbórfo cfjwrmlo*«*kofT» | tíhárUix. Fo- Ovrgc» ir* M kr O. a Valódi keleti gzakállnÖTesztö-kenőcs, mVit fiatal etnberekoil 1« a I^r5vld*Sb IM aUtt a lefdiaabb ara. k-ilt Diventl. Több rxer fért rxeo caalliaUtl^c azaraak kGatSal I i.bb dlaxtL Ár» 1 frt M k» é. [Valódi keleti haj- és szakáll festő- „„fl_ m^tiait, barna fekeu balnak elíbbl tanaíaieua itl-n£iVr9 rinrmadja, T6röa,v*«7 «tólte hajat tetaxi« »«eri»t pára va*T »»Ut teketér« feat. Ára 3 trt 20 kr mlndan boaaá »xOk-»<<.£*• k^atlelekkeL (Őtxxe nata Uraatleudí as enrópal hajfeatí-• irrokke! 1 0 ; T),,ctQ Mframlfl 1«1U1 »»v*«JT»ir.<Mkból ké.xClt íaUr, 1 U3la*Jn.iriltlIlll) ártalmatlao b«lx-am. H« mm ba''»»am-ból a bír Urmelr ré««4re, p41dáal as art/ra. ^kakra »tb. raakilj mennyidet dBrxiölack, ax eMtbtn miit lorro*»**«« vafy be>«a« »¿nadt«á«n41, ««t AleoadeU koruaknll la »0 i<*rcx »1*«« awa uUioe-taf.mn mtntofy odalabaül. vlr4«x<> « it i iti Unltzlol (Inca-natJ MAx .lí, müyeb''. lyakorU caak felWní ** ttxtl e»l^reko41 «odAlank, í melr aem. !«s»<U4«, aetn i»bbax&röi *r01»«t<« ¿Ital a ctm távuIitlMií. Éten kitfinfi o«: aaiaden (tUuanM UMtnh* txülendí. Ára 1 frt •• k*. . , . A tettebb elíaorolt k4a«im4Byek, a Wfe«ke»«W»«k pl»^-| awtalainál nílkülöxbetlenek a ax eo ¿f.al .*4pltí^Mk*t f»:i.U inalják, mc.-l ees 8ik4ayflW ráiaxatott eayayokbAt k^xittB''^k., köxvetleaB! a KoUl nCrinycIbK vitetnek ^redíveken át a 8 rali kixirólacoa Utkát k4rpest4k; fj ** h»«rt I BjflhelyWl erednek. JZnsUpie «ffendl. rU*L U.rAk udvari I ta-j (xaráax KooaUnUnápoiykat. — Valódi é- r<-e<l«ti olaí^bu t»rv|.»t>*A ctak ax alábbsevez«« fSraktArWs. kaph tik. lltEISS B. ornál Budapesten, klrá-ly-ntcxa 4S. mxAm, 1. emelet, Ih''vá minden mec-endeliek IntíaeodSk, »elrek ponto^n é> lelkll«aj-I rétege ax &«<«** elílep« beküldi« va*y tttanv t melle« u!)nlt:v*i>rk. | MÍEdon exikk mcllr a ixQka4fW baasnáUÜ ut*».táa botxicaatoUa raa lét pcdiK uímet in matyar nyrfve*. A po«4n knldáxaái c»m»|olM- 4a I b''lv.-f-''t 20 kral txámttatlk._________ A legnagyobb íiSICTÖieiÍE BécsbíMi, IIÍ.Marxor utcza 17. sz alatt van, honnan képekkel ellátóit árjegyzék kívánatra in-trvi''ii Ix''inientve küldetnek mindenkinek. ROBEY ÓC Comp. Limited gazdasági gépgyárnokok, Lincolnból, Angliában, ttudapesteu, Üllői ut 1-szám. t á s. xm Iiegnagyobb gazdasági gépraktár Budape sten, állandó g é p k i á 1 1 i-készletben található. Sorvető-gépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli t a r t ó s és egyszerű 13 soros vető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható viskereUn és hátúiról kormányozható. Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépek. Lógereblyék és szénagyüjtók rendkívüli olcsó áron. VilághtrO Robey-féle fekvő és hordozható gőz gépek. Gőz-cséplő gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülraul. Kézi cséplő gépek, iójárgányok és lovas cséplő-maUnok, szecskavágók, sze lelő- és konkoly-választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. N. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. XX. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk R o b e v & o ói P'' Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Z a I a m e g v é b e n, sem Vasmegyében tőlünk gépek eladására megbízva senki nincsen és''közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy B a d a p e s t r ő 1 szállíthatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más.gyárbeli basí-náit gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk. (1589-12) Wajdits József Ujh ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nigy.gani*^ ROBEY & Comp. Limited Budapest. |
