* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 3.33 MB | |
| 2006-08-15 09:36:37 | |
 | |||||||
Nyilvános  993 | 8596 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1877. március 17-25.szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. VAGT-KAMZ8A, 1877. márcrius 4-én. 18 1K Tizenhatodik évfolyam. OHntnlir fjgy stám 10 kr Hlrtetetek - nuiiiiHUstor fi s minden MváMii iiorert & kr NYILTTKRBEN ,,.r.,»fcint lDkrért fi tétnek fel. tiiof «t*n illeték mirtdea I ,eyC5 hirdetí-aertknlö: a :í(l kr. fiiet«n»J5 ZALAI KÖZLŐIT elíbb: ,ZALA-SOMOGTI KOZLONT.' A lap lullaai illet! klj Taka- ríkpíniúri ép«let Old. Mint, — asyagi rtaét Illeti katica énrik pedig i kLdólioi bér-mentre ibtÁftendSk : NAGYKANIZSA BínnoDleU.D levelek csak iámért mnnkataT' saktit fogadtattak el Kexiratok ria»a nen kttM.to«k. V-Kanizsavai-o* helyhatóságának, nemkülönben a -u.-kanlzsal kereskedelmi s Ipai-bank", a „íL-kanizgai takarékpénztár", a jalaniegyet általános tanítótestület", a „n.-kaalzgai klsdecV neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi 8 Iparkamara n.-kanlxsai UlTálasitmánya" 8 több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiní kéíszei% vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A községi orvosok rendezése. ^Folytatás.) IV. A közegészségügyi intézmény foganatosításában első és minden feletti lé pésa helyes szervezkedés, helytelen szervezkedés melleit helytelen marad az egész ügy vezetése és erre első helyen a törvényhatóságoknak kell erélyes befolyást gyakorolni. Hogy mi módjával biztositható a he-lyes szervezkedés, eló van az irva a közegészségügyi törvényben. Az annyiszorszóba hozott közegészségügyi törvény 142 — 146-ik SS kitételei szerint minden U -10.0')0 lélekszámlxil álló kúzség egy orvost; minden lőOU leiekre egy szülésznőt tartani köteles. Ebból kifolyólag oly község, mely saját körében ennyi lélekszámmal bir, maga kötele* egy hivatal-orvost és tartozik egy hivatai-bábát felfogadni ; és ha esetleg a közigazgatási terflle-tra ily népes község nem volna, akkor annyi ■•gyes községnek kell csatlakoznia, csoporto -nlnia, hogy az által legkevésbé (i, legfel-iebb 10,000 lélekszámmal birjon. A községeket, egészségi köröket a törvényhatóságok .il lapítják meg, ezek szabják meg a községi • s körorvosok évi fizetését, a bábák jaran-.lúságát pedig jóváhagyják mindenkor a legközelebb érdeklett felek meghallgatásával. (1/.4. 15i). e, $.) Pályázatot hirdetnek, a pályázók szakképzettségét megbírálják, ezután a választást a községekre bizzák. Elég téve lévén azon intézkedésnek, kö-itkezik a belsú szervezkedés és pedig a közegészségügyi községi szolgalat 139. 1 to. 11. esctltga 145-ikSg-kitételei értelmében, mely községi, bizottsági, orvosi és szülésznői. /' A közséti Mszervezkeéés csak azon esetben foganatosítható, ha a községek és körök/ megválasztott orvossal és bábával bírna*;. Megtörténtével a választásnak, a községek képviselő értekezletet tartanak, tudomásul veszik a közegészségagyi törvényeket, megalakítják a közegészségi bizottságot, halottkémet választanak, egyhangúlag elfogadják az intézményt és fogadást tesznek, hogy ezt a maga érvében foganatosítani, fejleszteni és megőrizni fogják, a foganatosításban, fejlesztésben akadályt el nem tűrnek, ezek után folyamba teszik az ügy kezelését. Tehát: 1. a község végrehajtja jelen törvény nek, a kormánynak és a törvényhatóságnak a közegészségre vonatkozó, a törvények ér telmében kiadott rendeleteit. 2. Gondoskodik a községében, köré ben létező vagyontalan és tébolydai ápo lásra nem minősített, tehát a közönségre nem veszélyes elmebetegek, továbbá: a va gyontalan hülyék, siketnémák, vakok, nyo morékok, lelenczek és dajkaságba adottak gyógyításáról és ellátásáról. 3. Intézkedik a temetők és lehetőség szerint a halotti kamarák felállítása és fel ügyelete iránt. 4 Őrködik a köztisztaság, a bnsszemle, az árnba bocsátott tápszerek és italok, a közhasználatra szánt ivó riz tisztán, ennek ártalmatlan minőségben leendő tartására: a kutak, medenezék, víztartók, vízvezeték kellő fenntartása és elrongálásának megakadálj o-zasa, ngyszinte a halottkémlet és általában a helyi közegészségi teendők felett. 5. Ezen teendők szem|>ontjából előforduló hiányokat, kihágásokat, a közegészségi ügyekben illetékes első fokú hatóságának orvoslás, illetőleg megbüntetés végett teljesiti. 6. Ily esetekben egyúttal lefoglaláso kat tehet ott, bol a törvény, vagy az en nek alapján kiadott kormányrendeletek sze rint elkobzásnak van helye, ezt, ha az eset körülményei közegészségi szempontból igény lik, végre is hajtja. 7. A község vagy közegészségi kör te rületén tartózkodó élet vagy testi biztonsá got és egészséget veszélyeztető eseteknél, különösen hirtelen életveszélyeknél rögtön eljár. Ezen most elősorolt teendőket nagy és kis községekben a biró és községi vagy körjegyző, rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány, törvényhatósági közegek, Budapesten pedig a fővárosi rendőrség végzi. A most elősorolt teendők képezik a közegészségügyi községi szolgálatot, melyet rendezni hogy nem kisszerű feladat leend, felérthetó annak természetéből. Midőn ezen szolgálat értékét és me&z-szeterjedé hatását fontolgatom, nagy értéket, messzeható eredményt látok benne visz-szatükrözni, mert csakugyan érték és nagy -horderejű a közönség körében. Ha reá pillantok azon közegészségügyi szolgálatok töredékeire, melyeknek maradváayai a ■altból még mindig láb alatt ekteadezaek, méltán féltékeny vagyok a korrostalaxott szolgálatok hú és pontos végrehajtása iránt, mert jól tudom, hogy núpéak aaayi parla-golás után nagyoa Ktrm (aga *tjj nméé svezetéséhez, a tirli icnrikcdfr ■> —*if-f hoz hozzá fogni s így a kai oak Mktt, tagi tand kötelezettségei eliateaMbcm. Egyedül t törvényhatóságok szigora iatétkadéae, tüzetes felügyelete nyijt lékem reasényt az ügy megvédhetésére ; a belszervezkcdés hozzá segélyezése teheti folyóra a jelzett közszolgálatot. És, hogy ez tényleg megtörténhessék, feltétlen szükségessé vilik: a) a községeket helyesen fogalmazott .szolgálati utasítással" ellátni, bog}- szük ségből minél könnyebben lehessen tanulmá nyozni a közszolgalatot. Hatni kell arra, hogy minden község kivétel nélkül utasitas- sék az ügy kezelésének nyilvántartására, mert csakis ez fogja a községeket utalni szolgálataik pontos teljesítésére, ily módon lehet az ügykezelés miképenjét egy pilla natra áttekinteni a törvényhatóságok fel ügyelő küldöttjeinek sat. És, hogy az ^ne csak elméletileg, hanem gyakorlatban' is érvre emeltethessék; kell, hogy a törvény hatóságok az ügy vezetését irattárílag is el rendeljék. Mondják ki eszerint a törvényha tóságok: b) hogy minden község lássa el magát egy .közegészségügyi napiéval" a napi kőzegészségi mozzanatok feljegyezhetésére; c) egy .bettsarM és egy közegész- sági Jegyzik8nywel" a fontosabb egészségi események, rendeletek, intézkedések beik-tathatására; d) egy .bjüottkémi jegyzőkönyvvel* a halottak bejegyezhetésére: e) egy egy .rovatos táblás kimuta- táSSal' a vagyontalan tébolyodottak; — hülyék; — siketnémák ; — vakok ; — nyomorékok ; — lelenczek; — szegények; — dajkaságba adottak nyilvántarthatására; f) hol szükségeltéül-, .egy állat- és báltfjttSl y g re, mészárszékre rendelt állatok fel jegyezhe-tésére; g) egy .kérsáf-Uayvvel* a kihágások TÁRCZA Zöld a remény A re emény «i*p s*ine 6« lehled, jruójr **£? **inéve] diat«l«g, E roménjnek n£j, virágát ked*eB«a> Híven Gri«d a vi-M e.l.-n kebleden 1 Mrrt lift * TÍ« Itítt-pi <■ virigot, EU/itétflt gondtalan «ép világod. Kei. lem ben .> élt a rirult * «aép virág. 1>c kitépte a eltapottm * **'*if. k azAu kslilem ürw, pnicta Utt, Nem jó reá az a kedves kikelet. Egy óhajom ai lenne még e lóten. Hogy nj ninb«o virnloa ffll reményem, H'-gv a végiét östxe ho»na bennonkft, S oltár előtt egybe tenné késünket ! 8 boldog lennék, minő nem volt, Maki meg ' Ho kebleden, »KÍve>l felett pihennék C«. L. A nagyravágyás átka. (Tfirténeti regény.) Iru: Jen vaj Uéim. ( Egj méy sóhaj repült el most u álmo-Uosó ifjú kebléből, halvány »rc«át gyengéd pir tuti be, síire h*ngo*»bbau kezdett dobogni B egy édes moeoly lebegett ajaka körül és ai álmodott jövő tandér-képei tora Hetek a mait Bttét árnyait, feltűnt a kis erdei tündér bájos alakja, újra látta a kedves gyermeket, amint oda simulva keblére, piem púba kezecskéjével végig simogatta gondoktól nehéz bomlokát, érette forró csókját, hallotta csengő siavait, . azokat a sokat ismételt asavakat: ..Ugyebár j Kornél mi boldogok, nagyon boldogok le- | szünk?" — Igen boldogok .... nagyon boldogok! suttogott as ifjú — a mámoros pillanatban feledve mindeot, egyedül caak a jövőre gondolva, mely annyi örömei s boldogságot ígért számára. — De hát miért ii ne lehetnék én még boldog, nem sceretem-e Camillát s nem sseret e ű is eogem ? . . . . Szegény Mariska meghalt s most már eektim senkihez sem köt e világon, mint csak kedves kis erdei szépséghez .... Igen, de ha ő mégis élne, ba nem halt volna meg Zuhogó molnár leánya!? — dadogott av ifjú végig húzva kesét homlokán, mintha setét gondolatait akarni elüsni — oh, akkor .... akkor Camilla mi soha, de soha nem lestünk boldogok !!.... Eh; de léire tAlem ti setét gondolatok ! Hogyis tudom örökösen e rémes sejtelmekkel kínozni magamat? .... A koczka már el van vatve, a dolgon változtatni nem lehet s én megfogom tartani szavamat, mint az egy Irónyihez illik. Haladok tovább as ösvényen, melyet kijeleltem magam számára, bárhova jussak is! .... I)e vetethet-e ez ut máshova, mint a boldogság hónába? .... Nem, . . . . nem ! hisz minden lépésünkre t^y angyal ügjti), egy földi angyal, kit én oly rajongva imádok! .... Sokáig áímodosott még az ifjú Irényi, szobája nyitott ablakánál ssótlao bámulva az elótte elterülő setétsegbe, mig nem felébredre ábrándjaiból, álomra hajtá tejéi, hogy újra és •okát álmodjék a kis erdei tündérről s jüv6 boldogságáról ! „Egy roppant nagy üstökös csillag jelenik meg az égen, mely miután három éjjel tündökölne, sem többet, sem kevesebbet nem fog végbe vinni, minthogy neki ront a világnak s vso porrá töri a földgolyót' £ rém hir rolt el- terjedve elbessélesOnk idején, a nép kösött, mely különbféJe variátiókkatssájról-Májra terjedve, csakhamar befutotta az egész országot. Képselhelni, mily félve, rettegve várta a köznép a rettenete* planétát; de még a műveltebb osztályban is voltak elegen, kik hitelt adva e jóslatnak, aggódva néztek azon nap elé, melyen mint mondák, el kell sülyedni a világnak. Nem lehet tehát csudálni, ha az egykori szenvedélyes csillagász: az ifjú Irényí kivan-csiságát is felingerelte e rendkívülinek hirdetett égitest Esti tit óra lehetett, midőn Kornél, hogy megfigyelhesse a seprüfarku bolygó megjelenését, iimét falkereste a rég nem látott csillagász-tornyot. De minthogy az üstökös feltűnése csak tisenegy órára volt jelezve. Irényi az ablak elé állítva a távcsöveket s egyéb szükséges esskö-zöket, a kényelmes pamlagon foglalt helyet e itengődte magát gondolatainak. Elhallgatta a kanyargó Vaág folyó hullámainak titkos suttogását, amint a lehajló füsek ágaival játsaa-dozva,esüst szalagként kígyóztak a zöld mssók-, lombos erdók a kies ligeteken át s ott, hol as ég és föld öaneölelkesn«k, ahol a láthatárt mintegy beaáródni látjuk, eltűntek % semmi- Mély cMod rolt mindenütt, mig oaak as wti aiellS asm ingerksdetl a fák leroleivel. A fellegteien égeo csernyi osíllag ragyogott, köt-tttk a meltoságteljee vén hold, hal van j fénjnjel Tonva be a mindenaeget. S oly caendet, oiy gyönyörű Tolt a terméatet, hogy önkéoytelenül elandalodott a sserelmes ifja asivenek lingolo enemenyei mellett as Ünnepélyes nemaaagban. Herangesebol as ón ütése ébmiii fel. A kastély Arája tisenegyet kongott. ' Koméi egy mély aóhajjal emelkedott fel a pamlagról a hogy megtekintse, Tajjon az üstökös már caakagyan at égen van-e, a nyitott erkély felé köseledett. A bolygó hosssu Beprü farkával már ra-lóban ott pompázott a menyeseten s as egykor oly ssenvedélyes csillagasz, meglepetve bámulta egy ideig a hatalmas égi testet. A mtan egy nagy távcsövet állított a nyitott ablak elé m üi-tbkösre irányosvs sokáig vizsgálta a különös tüneményt, esslelodéseinek eredményét ss előtte levő könyvekbe jegyesve. Egy jó félóra múlt már igy el s Kornél még mindig a csillag viasgalásában volt elmerülve. Hely csend volt as et^ész szobában, midőn egyszerre csak egy fájdalmas sóhaj tört magának utat a légben. Kornél meglepetve tekintett hátra u egész testében öasseborsadt, midón a pamiagoo, hol még csak el6bb oly sokat ábrándoson j6v« bol-" dogságáról, egy rongyokba burkolt aoi alakot pillantott meg, borsa* fejét kiaszott sovány keséire támasztva. Irényi a félelem s a tartózkodás bizonyos nemere! közeledett különös vendége felé, aki a leptek sajira felenelve fejét, vadul villogó szemekkel mérte végig sz ifjút, azután ismét elfedte kezeivel arciát s fájdalmasan felsóhaj tott — kit kereasz itt siegény ssuony? szolitá meg hslk hangon Kornél a rongyos alakot — Kit keresek!? - válsszolt keserű gnnynyal a kérdezett, mikösben beesett szemei azikrit szórtak — Irényi Koméit, szt s gaz- y beérkeiett Wrság pénzek njilY.n Lezelhetésére; és h) egyéb netín kelló könyvekkel, hogy a folyamban levó szolgálat vexetéaének mi-képenjét, az indskoló iratok aegélyczeséTel aunál köBnyebbcn meglehessen tudni. Abban > reményben vagyok, ha a törvényhatóságot ai általam véleményeiéit, vagy éhez hasonló módon rendelik el akfii-ségek közegészségügyi közszolgálat vezetését és nyilvántartását, egrfornutág tekintetéből magok látják el a községeket egyöntetű irattári példányokkal, nem leend okunk féltékenyeknek lenni a közszolgálatot pontos, hü és sikerteljes eredménye iránt, ellenkező esetben egész bizonyossággal számithatunk a göröngyös, közönyös, eredménytelen végrehajtásokra melyek után maradandónk a régi: .italT qu» ptteranf schlendrián rendszerben. TERSÁNCZKY. Megyei tissti orrot. (Folytatása ka».) A Vanottl-féle mérgezési bflnper. Mult 1K7Ü. «vi novemberben Nsgy Ksni-tsán lofulyt mérgciAsi eset Tégtárgyslása a nagykanizsai kir. törvényuékoél 1877. évi márczius 1 én tartatot^ meg. A törvéoynék- stftk helyiségei csakhamar olyannyira metéltek, hogy nemcsak a szobák, de a folyosók is zsúfolásig tömve voltak, pedig • jegysk korlatolt mennyiségben adatuk ki. A törvényszéki végtárgysls* pont 9 órakor vette kezdetét. Elnök: Wlauics Antal. Birik: Oózony Ferenc, Gulyái Jenő. Jegysű: Bartha Ignácz. Vádló ügyész: Dr. Lsky KriaUif. Védú ügyvéd : Vesster Imre. Jeleo volt: Egy cs. kir. soretrodbeli bad-oagy, Dr. Schreyer Lajos kir. törvényszéki orvot tat. Elnök kijelentvén a végtárgyalat kesde- tót, figyelmezteti a hallgatóságot, hogy tekintve a helyiét méltótágát, semmiféle megjegyzést tem subád tenni, mert különben ai illetőt kivezet tetni t etetleg a termet kiüríttetni fogja. ; Több tana behivatik ; figyelmezteti elnök okét, bogy lelkiismeretük sugallata szerint a tiaita iganágot vallják,mert vallomátukra meg eakettetnek. Tanuk távozván, Vanotti Pilné, született Kit Júlia bebivaték. Vádlott no* halványan, izgatag léptekkel, egyszerű, de ízletes fekete ruhában jelent meg, I azemei kisirlnak láUzotUk. A vádlottak padjára leultettetett. Mély oend kötött felhívja az elnök a kir. ügyétzt, hogy terjeszsie elí a vádat,ki it elíadá, , hogy mult évi novemberben a n.-kanizsai városi I kapilánytágnál Rácz Antal városi orvos jelentést tett, hogy Vanotti Pál házrulajdonot meg-halt.legnagyobb ralószinuséggel mérgezel által. Erre a kapiiánuág ai elonyomozást megtéve, ' a kir. törvénj szikhez beterjeszté, a hulla fel boncsolása t több tanú kihallgatása után a mér-gnéti etet valónak tűnvén fel. a hulla egy része Budapestre küldetett t Dr. Felletor Emil vegy- i dag, szívtelen ural, aki a szegény Zuhogó mol nár leányát, Mariskát megcsalta, elcsábította, azután oda dobta a világ gúnyának a kétség beesésnek ! 8 — Ne zavarjuk a halottak iirSk álmát! sóhajtott al ifjú. — Halottakat!? — vigyorgott az asz- szony. -. Tehát te csakugyan azt hiszed, hoej Maritka meghalt!? — Természetes. Hisz a Vaág folyóba ölte magát a szerencsétlen, — A Vaág folyóba!? — Hahahs! — ka- czagott rekedt hangon a rémes alak. — S ha azaizegény leány, akit egykor szerettél az után elég szivtelenül megcsaltál, még is élne s eljönne hozzád, hogy botzut aljon hűtlensé gedért, akkor .... akkor mond csak te büszke Irényi, hogyan mentenéd magadat, hogyan ten néd jóvá iszonyú bűnödet! ? — Szegény asszony, hisz Mariska már rég meghalt! _ akadozott Kornél, egy iazonvu sejtelemtől gyötörtetve. — De mond ctsk ro konod, vagy ismerősöd volt a szerencsétlen le ány, hogy annyira érdeklődői sorsa iránt, vagy talán pénst, segélyt kívánsz tőlem? — Hahahs.! Segélyt, alamizsnát! ? Oh nem, bouut állni jöttem hozzád — kaczagott a rongyos alak szenvedélyesen tépve le fejéról . piszkos kendőt t dm fekete haja. összekusaá- lódvs omlott arczara. - Igen, bosrot állni jött el hozzád Maritks .... keserű boszut! — Mariska .... Mariska 1 - dadogott az ifjú! a rongyos alakban felismerve Zuhogó molnár egjkor s»ép leányát, amtán ingadozó léptekkel támolygott oaií közeli fauteilhez - «h! tehát 6 él.... 6 nem halt mag! 1 _, ~ **""' Mari«ka az egykori tzép molnár leány, most e rongyos váz, e MdlinfuuS koldus Uaár véleméoye szerint is a halált mireny okozta, a tárgyi téoyálladék eszerint kiderülvén, tudomásul esett, hogy Vsnottiné másokkal titkos szerelmi viszonybaji vnlt, ki azonban mindent Ug»dolt, raig f. évi juaár 3á» Mire-delmes vallomást fcrtt, hogy férjet miranynyel (arzenicura) mérgezte meg, theában adván azt neki. (A kir. ügyész e szavainál vidlottno sírása zokogásban tört ki.)lgy a gyilk»ssági eset tárgyi és alaayi tényáJlsdéka magállapitUtván, a végtárgyaláat kéri. Elnök vádlottsíhez a szokásos kérdésaket tette, melyre feleletül adá, hogy vasmegyei to-mórdi születésű, 31 eres, 4 gyermek anyja, férjéve] közösen szeneit ház tulajdonosa; mikor Kanizsára jött, kis Irány volt s özvegy anyja val élt, 11 éve ismerkedett meg férjével, kivel a legszebb boldogságban élt egész nyolct érig, as utóbbi három év alatt azonban roszul, mert férje Gslicsiábsn e^y nóvel viszonyba lépett, kitol ragadós betegséget kapott, e miatt térjét meggyülölte, annyival is inkább, mert rajta, (vádlottnón) e betegség szinte kiütött. Elhide-grdése iolylán térje féltékeny lett; november 10 én haza jőve, vele perlekedett, sót, miután a nő kijelenté, hogy válni szándékozik a tör vény rendet utján, a férj pisztolyt ragadott s azt monda: előbb gyermekeinket t azután téged it (t. i. a nót) agyon lőlek. Erre a nó kézé bíl kiragadta s revolvert s eldugta. Férje theát parancsolt, ekkor 6 annyi mérget tett bele, mennyi két ujja közé fért. (vidlottnő tAbb Ízben ez elbeszélés alatt erős sírásra fakadt.) Elnök több kérdése után folytatá. Férjének roszul létére megbánts tettét, tojót adott neki s rendes házi orvosukat, Augenfeld Fülöpöt hivatá. ki a bajt nem veszélyesnek jelenté ki, mindamellett cseppeket irt restére, de nem használt semmit és férje mindinkább roszul lett s ekkor Hácz Antal városi orvos hivsték, ki a bajt azonnsl veszélyesnek látta s kijelenté, hogy rajts segíteni nem lehet a ez harmadnap lévén, a férj valóban meghalt. Elnök kérdi: szokott-e katonákat tartani ? M. N. őrmester ott lakott-e? Ezzel bisonyos viszonya volt e? Vádlottní e kérdésekre h.llga-tag maradt. (Folytatása köv.1 Helyi hírek. — A .TáraaxJc&r- életrevalósága s hatalmas társsdslmi működéséről mindinkább meggyőzödhetik s közönség ; íme mint alább olvasható a meghívás, dr. Schreyer Lajos ki váló fontossága felolvasást tart — és ez már a VI dik — márexius 1 1-én. Ugysn e hó 17-én pedig ssinte a „Társaskör" hangversenyt ren dez. Híre van, hogy tevékeny s minden szép-, jó- és hasznosért lámjbozgalomma! viseltető polgármesterünk a zalamegyei honvéd egylet javára a vántahása nsgy-termében tombolával hangverseny t reodestet; a főgymn. ifjúság ének es seneegylete hasonlsg seneestélyre készül, melynek jövedelme ssját egyletük javára for- diltatik. Mind helyes, de azért a magyar szí nészet pártolásáról sem szahsd megfeledkez nünk. — E lap kiadója a Vanotti bünper köz lése folytán több példányt nyomatván, nála e lapszámok 10 krért kaphatók. — A tt»*ti önsegélyző szövetkezet köz gyűlése ma, vasárnap ette 6 órakor tartatik a városháza nagytermében. még él s eljött hozzád és ez életben többé Dem ia akar elhagyni! Kornél arczát kesébe rejtve, megsemmi-sülten állt a rémes asszony előtt. Iszonyú gondolatok kínozták. Feltámadt lelkiismeretének vádja, érezte bűnének iszouyutágá', melylyel egy árUtlan lelket tiport a föld sarába só.... mégis elég vakmerő volt jövő boldogságát egy összedult szív-világ romjaira építeni; de a sors botzuja nem maradt el! .... Tehát most, mi-dőn már csak néhány óra választja el azon ünnepélyes pillanattól, melyben isten oltára előtt kell örök hűséget fogadni tzive ujabbi halványának, most. midón már sz uj menyorazág küszöbén áll, most zúzza szét egy ártatlan In-ányka szivét, most mondjon le róla, most fedezzen fel Camüla előtt mindent, most csalja meg azt, kit oly forrón szeret — s kitől oly forrón szerettetik!? — Nem Oh nem! történjék bármi, bármily iszonyú; — suttogott az ifjú — de es kümhöz hűtlen nem leszek, .... nem lehetek. — Mariska, — szólt azután alig hallhatólag a rongyosaazonyhoz — a mult emlékeire kérlek, hagyj most msgamra. nagyon izgatott vagyok. Jöjj holnap s kívánj bármit,én teljesíteni fogom. — Bármit? — gúnyolódott a aaerencsét- len. — S ha azt kívánnám, hogy váltsd be adott szavadat, taisd meg esküdet, hogy sze resd sz egykor szép Mariskát, mond oh, mond te szívtelen, ezt a kérésemet is tudnád teljesíteni! ? — Hogy szeressem Mariskát Oh, nem .... nem, szt ne kivánd tőlem, azt nem tehetem ; mert .... nekem már nem szabad mást szeretnem, mint.... — Mint Cseberky gróf szép leányát ugye. bár ? — kaczagott a szegény msttooy — a szép — Hó e***t márczius 3 ára rirradórM" a napsugarak csakhamar felulvasitotlik. — Az ufonrxoxA* Nsgy-Kanizaáo fo ganatba vétetett. — Az 1H64-IH államsorsjegyek márcz. 1-éa tartott huzá'ában követkeró sorozatok nyertek: 35í>. 4H0, 74(1, 969, 1DÍ0. 1065, 1194, 1214, 2044, 2I9X, 2U97, 2727. 3634 és 392a — Lapunk tárczarOTatában, amint a foryo refánytbctejenlik, sztmnal megkezdjük szón nagyérdekü felolvasás közlését, melyet fit. Fsrkas László fógymn. igasgató ur a vá rosháza termében febr. 1 K-án tartott. — 8ara*ate é» fíoor hangversenyök mult csütörtökön, díszes és nagy közönség előtt kitünó sikerrel tartatott meg, mindkettő müve szí könnvüdséggel játwik ; mesteri tisztasággal kezeli Sarasste ur a hegedűt; ittléte élénk em lékezetben marad mindazoknál, kik a magasb zene iránt kiválóbb vonzalommal viseltetnek. — A VanoM-fMe mérgezési pernek végtargyalása mult csütörtökön a nagy-kanizsai kir. törvényszék előtt megtartatván, Vanotti Pálné, született Kis Júlia bűnösnek mondatott ki s 20 évi börtönre ítéltetett, hetenkint egy napi böjttel súlyosítva. Védd ügyvéd vódenezé- nek akarata ellenére is, ugyszinte a kir. ügyess is bejelentette s felebbezést. A sensationália bün- pert egyébként lehető tüzetesen közölvéo, fen tebb már mégis kezdettük. — Váia**. Tekintetes Szerkesilő ur! Becses Ispjának 16-ik számában megjelent a ,Közönség köréből" ciimű felhívására van szerencsém a tisztelt közönség tudomására jut tatni, miszerint minden városi szabályrendelet, de leginkább olyan, mely a közönség érdekelt részére nézve egyszersmind indirect adónemet képez, felsőbb hatósági jóváhagyást igéoyel. A városi kspitányság részérói javaslatba bozott és a Nagy-Kanizsavárus tanácsa által a város képviselőségnek előterjesztett ebtartási rendsza bály közgyűlési jóváhagyás után Zalamegye tekintetes alispáni hivatalának felterjesztett, a megye törvényhatósági bizottsága elótt újból tárgyaiutcán elfogadtatott, s pártoló vélemény mellett legfelső jóváhagyás végett a nagymél- toságn m. kir. belügvmiuisteriumnak felter jesztve lón. Midőn ezen rendszabály onnét jó váhagyást nyerend, városunkban azonnal a kutyaadó életbéléptetni fog. Nagy-Kanizsán, 1877. évi február 28 in. Szakonyi vkapitány. — A „Puritn", az izraeliták farsangja, méltó utóhangját képezé as idei farsang zajos vidámságának. Számos vendégszerető háznál nsgy társsság gyűlt öseze s egésteu reggelig tartott a fesztelen jókedv. Nem hiányzottak s ,Parim" álcsás bohóságai, sőt az utczákon is élénk mozgalmakat B mulatságos jeleneteket idéztek elő. A különböző tréfás és fantasztikus jelmezekbe bujt .maszkok" sűrűn látogattak be a házakhoz, melyekben vidám társaságok lakomáitak. — Göxfürdönk nemzeti lobogók (köz tük olasz is) lengedesése mellett tegnap raeg- nytttatott Kend és tiattaaágra nagy gond fordít Ütik. Árak az eddigiek. — Athenaeum kiadásában megjelent s bekiildetett hozzánk Concha Győiü kolozsvári egyetemi tanár álul irt következő ciimú munka: A közigazgatási bíráskodás az alkot mányosság és sz egyéni joghoz való viszonyá ban. Ara 1 frt. Bővebben hozeá szólunk. CamiUát, kivel holnap esküvődet akarod ün nepelnü? Kornél bámulva tekintett a különös asszonyra. — Csudálkozol ugyebár? — gúnyoló dott Msritka — ohó! Irényi, előttem minden tit kod tudva van ! Vagy azt hiszed, hogy nem tudom, hogy addig, míg én éheseu, rongyossn faluról városra koldulum, hogy magam a sze gény gyermekem hitvány életét fenUrthasssm, addig te búségben, gssdagsághan úszva, má sodnak hazudtál szerelmet? Oh te ssivtelen nsgy ur, es büntetlenül nem maradhat, a meg csalt szerelem, a meggy alázott árutlanság, gyer meked — kit születése után néhány hónapra megolt a nyomoraság — bossuért.... véres bossuért kiállt az égre 6 én most eljöttem, hogy bosszút álljak rajtad, hogy boldogtalanná te gyem egész életedet s a nőt, ki téged szeretni merészelt!! — Mariska .... Mariska .... dado gott az ifjú — ne büntess iszonyú szavaddal, kívánj tőlem bármit, öasses vagyonomat, min denemet s én «em kérek tőled kárpótlásul mást, minthogy hagyd el örökre e vidékei, hol úgyis minden csak a mult keserű emlékeit idézi fel lelkedben. Távozz kérlek Irény várától s én es küszöm: holtodig gondoskodni fogok jovódrol. caak azt ne kivánd tőlem, hogy ismét szeres selek. — Hahahs! tehát pénzt és vagyont ki vánjak? — kaczagott a roncsot alak. — Ugye bár pénzen, vagyonoddal akarnád megvásá rolni lelked nyugalmát, boldogságodst ? oh, sem . . . nem Irényi, neked nem szabad hol dognak lenni ez életben, neked nem szabad mást szeretned, mint Mariskát, a szegény mol nár leányt. — Nézd • — nézd csak 1 — Egy róka, mint bűntény feljelenti. B4c« mellett egy gazda, amim szőlejébe nőt, ai ároknál egy rókát többször látott ólálkodsi, felé vette útját s egy =-»rhabort pillantott me^, ennek nyomás) kidért i « k.".*.-!lakók közt alo- prttt marha feldarsbnláxs. — R6ri)l Mrek. Egy rimaszombati lakatos repülőgépet Ulált fel. — Soldosné mára. 15-én Győrött kezdi meg vendégszerepléseit. — Kolombun emlékét Philadelphiában u .,!,. aaok emeltették. — A porU egy miliő dollár áru puskát es töltést rendelt meg. — Patti vá lópert indított férje ellen. — a lüleki sjjbirót a kir. tábla hivatalvesztésre Ítélte, mivel neje 'széptevojét az utczán felpofozU. — Az Ernj örökség 1 M5,000 frt. — A skuptaina békekötést határozott.— Miskolczfiu orosz ügynököket foR tak el. — Zilahon .Szilágy" ctimft lap jelem ineg. Meehivás. A nagy-kaniuiú tárMak&r vacirutp, 1«77. én márrt. hó 11 ÍD, délután Odrakor a társaskör termében 6-ik nyilvános Felolvasását UrU[ittj», melyre « u. í. k;;*v>n«>'c' t líijttHettel megbivjt Tárgy: Az einberitest idegrendszere. Élettani értekezés. Előadja: Schrejer Lajoe orvos tudor r. t. ur. Kesdete pontban 5 órakor, vége 6 órakor. A t. közönség kéretik pontosan megjelenni, mert a felolvasás tartama alatt az ajtó zárva leend. A n. kanizsai tarsaskör elnöksége. Vegyes hirek — A testvér pár regénye. Él St. Baroabé bnu, Marseille mellett, egy üreg házaspár. Öz vegyen keltek egybe miodaketteo. A f^leee? nek fia, a férjnek leánya volt, as eiuu bazu- Bágból, a fiúi ée a leány mostoha testvérek vol tak ugygD, de a testvéri Kereteiét gyöngéd szerelem kezdte pótolni, midón az átélt tava- «zuk szálasa ast súgta a leány fülébe: 16 éves vagy, — at ifjúéba: 19 évet éltél. A két test vér icerette egymást, szerette hiven rajongás sal. Mindketten boldognak érezték magukat. Közölték szüleikkel a tervet, hogy Ü6sse akar nak kelni egymással a törvény előtt. De a«ü- lűk ast mondták: Nem szabad! — £ napok baDaszulűk nem voltak otthon. As ifjú. ki buskumorságban szenvedett, elszornyülve gon dolt tette következményeire s rárohant nővé rére. A nővér kiszabadult keséi közöl, de a lármára elíaietó parasztok már csak bulláját találták ahiveo szerető ifjú nak. meglőtte magái. — Egy az hUnks* czimzett Uoél ulál tatott Steyer városának egyik levélasekrényé- ben ily fölirattal: .A mindenható ég és foltl istenéhez, királyok királyához, lakik az égben/ Nem találkozott ievftlhordó, ki azt a czimsett- nek kézbesítette volna* — MitUad pata vi$*nakivá*dra aláírási iveket körösnek Konstantinápolyban, mely — suttogott a szerencse'tlen, kiassott kezeit Kornél felé emelve. — Látod ezt a gyűrűt, emlékszel még euküdre .... Jer .... jer csak' — ssóltazután szenvedélyesen ugorva tel helyé- búi, a nyitott ablak felé von&zolva Irényit — jer, megmatatom még azt a helyet is, azt a kit fapadot az agg tölgy alatt, hul oly sokszor 'fo gadtad, hogy kívülem aoha senkit nem ssereUi, hol oiy sokszor esküdtéi, hazudtál örök, sírig- Urtó szerelmet! .... Vagy talán már nem ie emlékszel reá ugyebár!? .... Távolról halk dörrenések hallatasottak Setét fellegek vonultak a csillagos égre, a tik kaszto lég ón teherrel nehezült a földre • a közeli vihar előhírnöke: a kavargó szélvész meg* megrázta a fák koronáit, majd egyszerre el&eté tült minden s az esA süni caeppekbeo hűlt alá s a tüzes villámok iszonyú dördüléaek között csík áztak végig as égboltozaton. — Látod .... ott .... ott a túlgy alatt azt as átkozott helyet! — suttogott a rongya* alak, amint az átcsikásó villám as ogéss tájat megvilágitá. — Látod? — folytatá, ki aszott kezével a malom felé mutatva — ott bakiidtól örök szerelmet, ott raboltad el szívtelen csábító boldogságomat i mindennél drágább ártatlan ságomat 1 Kornél asánakozva tekintett a mellett* álló kaszált haja, rongyokba borkőit alakra; de a következő pillanatban már undorodva fordult el tőle H egy iszonyú gondolat villant meg agyában. — Szegény leány — tsólalt meg rövid s ünet után, — as itju — mennyit kellett miat tam ssenvedoed! — Oh, igen, én sokat, nagyon sokat szen vedtem! de örömmel feledtem a mait minden keserveit, csak a te szerelmedet birhaasam, újra már ia 80.000 nevet urUlmu. A dnagasdag poriig bankár, Zarifi, ki jó barátja a "ruhán nük. aít nvmdta neki. hojy három perez alatt rontotta att «*1, amit MiUbad három hulnapig al knt*>tt. — A mozgalom i^en élénk. — Alftgyar Itnjor k/ítatfíg. Hír sserint li.llbíitiy. Klemér jjróf, király nínk íl feWcé- „,.k rokonát, Walleraee binÍDÚt, ki Gi>dnll«n. hasasabb idei^ tartriKSkodott és minden udvari radáuat"kon részt vett, legközelebb oltárhoz vezetendi. — Egymillió faíiéVtakfiiséfrekbeni eloaz tgsr* 8 így a munkahiáuy envhiiéaére índttvá nvozott a dáuiai uraziggy ülés p^Deügví bízott* ..igának .lleuzékpartja. c — MegUpS ctnlAdi titok. A minap I m-berg min. tanácnos lakásán Bécsben megjelent »gy ifjú, elúki-l'• hölgy s azt kérdezte: otthon v:in-tí a háziasszony és a leánya. Azt kérte, hogy telessék ót rógtfin hnzzájok. A hölgy Bugvon izgatott volt. Kéréséi mindamellett teljeáiték. Mid/in a laDicaonnéhoz jutott, úrra kérte, lu»gy oly szobába vezenae, hol tanuk nélkül lehessenek, mivol egy „meglepO ojav lidi titkot" kell előtte lelepleznie. A tanácsosáé nagyon megdöbbent s leányával és az ism'-ret-len hölgygyel külön terembe vonult. Itt az ismeretlen hölgy nagy jelentőséggel mutatott a leányra s igy síéit: „Ez asszonyom nem az ón leánya!" — Még n.gyobb izgatottságban ln-szélte <•] azután, hogy 6, az ismeretlen hölgy eey kiszenredett dajkától j6n, ki halila elölt azt mondta neki, hogy Iraberg tanicaoenénál dajkálkodolt, amikor saját gyermekét a tana i-sosné csecsemőjével kicserélte. .Az oo leánya aaszonjom, a dajka leánya; ellenben az ön leánya— én vagyok — a tanácsosoé felsi-koltottBstanácaosné leánya rlájult. mig az ismeretlen no büszkén tekintett korul a teremben. — Ekkor toppant a terembe maga Imberg tanácsos, ki azonnal felismerte az ismeretlen hölgy állapotát t. i., hogy örült. Az összncsodult cselédség kivezette a szerencsétlent a teremből, künn azután megkérdezték lakását, mire ő átadta névjegyét. Ebből kiderült, hogy e bölgy egy becsi előkeli család leánya; a szerencsétlent nzonnal rendeltetési helyére vitték. — Hogyan hM burgonyát /Stni. Ha azt akarjuk, hogy a burgonya jó izü és porhanyó legyen, nem szabad act, csak közvetlen a fö zés elölt megmosni, igy megmosva hideg s egy kevéssé sós vízbe tesszük s főzni kezdjük; mi- uűn a viz egy párszor felforrt és igy a burgo nya félig meg van főzve, a vizet a burgonyáról leszűrjük és más e czélra készen tartott szintén kévéssé sós forró vizet töltünk reá és ebben (őszük addig, m'g megfőtt, akkor a tuztol el vesszük és azonnal egy fél pohárnyi hideg vizet töltünk reá. ei által a burgonya meghasadozik. A viz azután leszüretik e a burgonya azonnal as »Bztalra, de takaratlanul tálaltaük. Ha a bur gonyát nem azonnal, amint a vizet leszűrtük róla, adjuk at asztalra, ha az a konyhában le azürcllenúl tovább állt. jó izét elveszti. A ta karás által pedig, miután a viaszavert gőz a burgonyát szapanyoasá teszi, néha a legjobb burgonyát is elrontjuk. Paplrsieletek. — Kedves Bettim '. Mi4rt nem hataro-.il el magát? Menjen férjhez . . . Oh, hisz én már régóta férjhez mebetu-m volna; eiry izbeo jegyesem Í8 volt, még pedijj egy izép, n»t» és iáidat férfin, csak fj nsjy hibsbsa axeuvedet', a miért aztán riaaonyuknsk is félbe kellett szakadni* — ö másba lett szerelmen. i'Z.l A p...i kir. iszékaál efy aj joggrikor- ookot bivstott az elnflk be az Sléebe, hofy as éles ben! UendSket idosb tanától tsjátiu* el Mindjárt kezdetben feltOat neki, hogy idöíli coUefája az ae- lára est ina: „Jal. './„. r-f. N. N.- (is il. eollefs neve.) (t. i. jaliss Sva 875. rpferá Itatott- — N. h. lanársjesjYzn.) As ojoswa tOf-g-yskornok kiváaeaisa kérdezte oolleiráját, bo|ty mit jelrauen as actin, tait odairt? .Ai előadás napjai I" monda a kérdezett. — .ízen, de a rc-f * 7 - Kerdé az ujoncz. .As ast jelenti", — feleié a islmanJM lasácajefyto. bory én raforasátat vzryok, siert est a Unaeijec.r- züuek neve elítt meg kell jejyezai !■ Másnapon az aj jogeyakornok kertit taaicajefjafiUl a* ülésbe a mindevi előadott agydarabra est irá ; .Jul. * ]T, izr- N. N. tzajil D.»ét I Az elallk véfif Ggyrlatezsé lón a UaaczjfZTSS jelzésére • kérdezé tőle boty mit akar aszal kifejezni, hogy aa actikra feljacyzi : Bizr.' - .Azt, hogy izraelita vagyok,-1 f»UI» laeoaice a jk - lftenem - aobsjtott a Qsta] nracs, véletlenül templonbs tévedvén. add. hogy leryeo 5°0° frt adósságom ! - Hogy kivtuhauz ilj enulenaéget 1 krrdé mellett** álló barátja. — Mit ezstaleDiég t — válaexwlt amaz — hizs 100%, tiazta baaspom volna, ba az latén aefbailgatoa, »en jele<ile| 1UU0U frttal tartozom. Hat évig járt as ifjú kedveséhez a ez idS alatt minden estéjét nála tolté. Végre megnSeutt, elvette imidottját. — Ötöd napra z oieuycgzülűl szomorúan aúhajtott feL — Isteaem ! hul tuiUem ezeotn! estéi-nett Kant bires német bolraésztöl batvaa éves vőlegény úh 17 éves menyasszony Ukodalmán kérdé valaki, íemélbelni-e. bogy e bázasságbol gyermekek Bzárma/zanak ? Kcuélbetni nem, — válaszolt s bwloa, - ár Igenis félhetni. A korán 22-it aurája Mahomed elleneinek é> irigyeinek, kik bossankodnak azon, bog; Aliz a prófétát pártfogolja, azt a jd tanaeaot adja ■ kosaék fői magnkst hasak elsv gerandijáia a tapasztalni '"í-j»k. hogy bosznaáguk rsakhamar clmnlik. — Pro-baiidam est. névsora Nagy-Kanizsán, ifíH. februáriul 22 Ilii -/S77. februáritu 28ig. — .Arany Koronához" rzimzett szállodába: Molnár sf Csáktornya. Sebrsisr A. Oj8r. Tamáay V. Li-tenye. Dervahea N Kiliman. Schvarts. M. Bécs. Koch M. Hém Trottler J Bécs. Margl J- Caurgo. Wolner J. Kor Weisa M Badapeat. Stettner A. Prága. Hsnaner F. Tríeat. Vadász F. Bndspeat. Sdiaíer E. Zágráb. Keizer H. Prága Schrffer J. Berha. Kiafz- ludy K. Budspeat Lowy i. Budapest. Beamt K Béea. Htein H. Károlyvároa. Roaenatork J. Béca. Roaenberg Zs. Bécs Honit-, J Bndspeat. Borger J Szegsd. Klein K Záeráb. Hoffmua A. Budapest, gehvartz N Bndapezt Weiaa E. Bír.. Kncha P Bndapett Ho- doay ÖJ Bndapeat. Sch^n J. Budapeat. T5rr,ky N. Budapest. Qoldhsmmer U Bécs. Weiamaiir J Prága. BanmgzrtDer. 1. Béca 5eh4ab«rger J. Budapest. Hof- min. K. Béca. Kohn M. Prága. Kobn I. Badspest. Hartmsn J Zágráb. Scherlz F. Székesfehérvár. Ada- mich Qy. Prága Kanfer. H. Bnja. Brann J. Baja. Frigjeay A. Sopron. Hollosy I. Badapezt. Lieb Gy. Gyűr Schreiber J. Badapezt. Herger H. Caargó. Jahn M. Tri.-.t Lázár J. Bécs Wellsr A. HKVuirk.lv Btern H Briinn Koiln A Brrlin. Deszith 0. Szobb. Krlmarti H. Baja. Reiner Oy. Bécs. Zelen I. Orib>. Balassa II. Sopron. SebOn J Baja. Lusatig J. Béca. Gnlamann 8. Hamburg. Skubüts J. Z -Égerszög. Blaa .S. Béca. Bottka H. Hahót Abslea Zi Bécs. Szende J Bndapeat Hoch II. Berlin. Silbert Za. Béca. Hor váth Gy. Kecskemét. Nagy J Bndspest. Nsgy F. Czegléd. Qabányi U. Czegléd. Krinitz N Szombat hely — .Szarvashoz' czimzett szállodába: Wslstanb 8. Bariio. Leabner F. Bécs. Béleay M. SeUs Kliklick L. Badspest Erdody H. Sserdsbely. Hartman N. Pécs. NearoUi Béca. Straass N. Bécs. Kalbt A. Bécs Goldstain. N. Baboeaa Hofman N Bécs. Lénk N. Bécz. Reiter N. Orátz. Drackar S BopronJnrakovita N. gzombalhely. Fnchs N. Prá. gerhof. Kohn D. Bécs. Vftrts F. Sagesd. Botos A. Kara-Sawdalielr. Kaller K. Beoapeat. Uarer N Hara-Saerdaanly. Hoske K Badapest. Krsasz 8. Rigricz. 8pits«r N. Perlak. Löwy M. BsW. M.oU II. Ns*y-Atád. Kardoa N. Hsobb. Bsosne/ N. Otros. Zakzl K. Csáktornya. Pobrár T. Kaposvár, flaigethy N. Berog-ssáaz Bh.m K ItMaehely. Lengyel N. Siófok. L5 wenstain M Bécs. Szsplsr N. Béca Hirseksaaa N. Csáktorays Uoaioakoa H Kis-Czf>> Freisits. N Lend-va Wam N Ssékesf. hérvir. Deatsek N. Bécs Krsp N. Őrit. Berkj i Caargo. Király 8. Bajapest. Kohn N Hír. Sárosy K Czáktoraya Baráa N Bécs Hirachler N Dombon Baráth N Pécs. Crsjus N. Szigetvár. U.b'lta N. Zágvib BelSfer N. N -Bányz. Kobn N. Bécs. Bomly N Bndapest Qlas S. Trisst. Saegbérf F Somogy. Sxegady A. Inke. Boke Oy. Ssékeef ebéi vár. Pota M. Csargo Oagler S Ceeugo. Cnrtáu II. Apáik. FUipy N. KSroahegy Horráta M Budapest P5H B. Caorgo. Lábos N M.-Alád. Al*-ríu K Zákány Rolh 1. Zágráb. Caessaák N. 1-Egerszeg. Sora P. OOr&acz. Kzabó N. Bodapest. An-toaic D Triaet. Pilfy D Somogy Urbéuy J Csák-tornys. Bsyfr N. Csáktoroys, Kneb N. Sissak. Bistte N Trisst. Kecsavac Y. Féea. — .0 roszl inaoz- eaimzett azállodibs: Samp J. Sopron. Weifiager J. Sopron Depáaz L. Bákus-PslaU. OoUtein J. Bsbitcsa Kaufmaa J. BT ase Ooldberger K Hl.br. T.aber V Tratmaas-f. Strittoh H Zágráb. Paaiini E Cormuns Deatsch N Ozáktorsys Spitzer J. Psrlak. Vadas 1 Rába-Uidvég. Neufsld 8. Eaproneza Beehritzsr D Sst.-Hihály Tsaasky S Balapsat Plaeel ár»k. Hivatalosan jegyzett píacmiirak Na^j-Kanizaaváros piaczbiztosi könyvéből: 1877.évi februariua hó 28>án. Hoza legjobb saly 39, '., hektoliterkint, 100 kilogramm zseriat: 12 frt ») kr , kozépssert saly 38, XI frt 50 kr. — Kétsserss legjobb saly —, - frt — kr. kosépzzera saly —, — frt — kr. Bozs legjobb saly S6, 9 frtaO kr, középszert saly S*, 9 frt — kr. — Árpa legjobb aaly 3i, 8 frt — kr, középszert ealy 30, 7 frt 60 kr. — Zab lesjobb saly 30, 1 frt, 66 kr középszert! aaly 18, 1 frt 40 kr. — Kakoricsa (t*a-geri) 7 frt — kr. — Borgooya S frt — kr. — Saia-isat 84 frt — kr, sseszlyelisst S2 frt — kr., kenyér-liazt fahér 18 frt — kr., fekete II frt — kr. — Bias 24 frt - kr. — Baza-dara 26 frt -. Arpa-káza 36 ít _ kr. — Borsi 30 frt — kr — Lencse 82 frt — kr. — Bah 10 frt — kr. — Köles-kait 11 frt — Savanyn-kápossta 12 frt — kr. - Rsvsaya-repa 10 frt — kr. Szína kotftt legjobb 3 frt 60 kr., közép szerű — frt — kr.; széna kotetkta legiobb 3 frt — kr., középszerű 2 frt 40 kr. — Kotott- vagy igy szalma legjobb 3 frt — kr., — kozépssarO — frt — kr szalszs takarmánynak való legjobb 2 frt 50 kr. kozapazert — frt — kr., ssslms alomnak vslo leg jobb 2 frt — kr., kosépsaart 1 frt 60 kr. — Uj- bor hectolitarkiat 8 frt — kr. Ó-bor 11 frt — kr. — 1 üter páUnka 40 kr. — 1 liter sozat 6 kr. — Bükkfa, egy kobmétarkint, egy méter boazm haaá- bokbaa, kei esstrakással — frt — kr, keresstrskás nélkSl 3 frt 40 ki. — Cserfa karasztrakásaal — frt — kr., ksrssatrskás aélkll S frt 30 kr. — Ttlzyis ksresstrskással — frt — kr., kereaztrzkls nélkol 2 frt H0 kr. — Koszén a bányából 100 kilograssmkinl 70 kr. — Lámpaolaj, repcaébol, egy kilograssmkíat 5s kr. ~ Stsariagysrtya 1 frt — kr. Fsgyngysrfys Ontott 7*. kr, mártott 67 kr. — Szappan 44 kr. — Nyers fagygya 32 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. -~ Marbahoa egy kilogramm szerint 48—50 kr. — Borjnhns 60 kr. Scrtésbos .r>8 kr. — Szalonna 76 kr.— IHsznozsir M kr. - Mzrbazsir 1 frt 90 kr. — Köménymag 70 kr. — Voro„h*gyms 18 kr, — Fog- kagyva 40 kr. — FStt só 16 kr, ko-.o 13 kr. — Bon 1 frt — kr. - Psprika 72 kr. — Csakor 70 kr (P. h.) H a n i n g s r, v. aljegyző*. Lottohanáa. Prim, febr. 28-in: 32, 28, 83, 67, 6. Lemberg,„ . 20, 90, 8, 18, 65. N.Sieben,. , 49, 55, 15, 89, 68. SíerkesitJI Qsenet. 2269. F Szent-Gróth Megkésett. *" SÍ70. .Szeged, Híradó/ .Baja,* .OySri Kos- IOIIT," .Szike, Febérrir és Vidéke ■ .Kerakemjtí Lapok." .Pspsi Lapok" ez „Jász-Kan-Szolnok" t. ar«r-kesztoségei felkéretnek s zzivss nyilstkozatra, vallon Hsjgstó Sándor .Daloa Hezü- cziaa költeményfnze tét BBagkapták-e ? mert megemlítés végett postailag hozzájuk elkbldettek, de mind ez ideig megemlítve aesi voltai. 2271. P. Alexandria. Becsea aj-csképeit Öröm mel vettflk Mielőbb válsssolnnk 2272. B Mara-8saraatarjr. Kiadó hlvata*os tartosik 2273. B. Badap«st. Hsgáolevelemre légy szi vez valaeaoisu. kogy as iUetSt BefrnyagtaasaSB. 2t74 U Somegi. Megkaptuk, kéa6bb felalllaa. 1-275. K Szombstbely. Kózzönet 2176. K. A. Bnest Felhasználjuk. 2277. B. K SOmaga. A lev.ltjési la»at átad tak az érdakeltaek. - , • ' Érték M vittifalyMi Bárcziut2 A |ea 62.75; 5a/a nems. kölűaois 67.65: Iii6n-kiálladalmikölcsxiii 108.75; bank-réazv. 829 — : hitelintézeti réssvények 150.30 ; London 123.60; magyar földtehermentési köt vény 74.75: ; temesvári földtahertneutéei kötvény 72. — ; sxiproni fóldLehermeatétii kötvény 71 30; horvát-slavon földuhermeatasi kötvé»» —.—; ezüst 113.40; cs. kir araay 5.91* ; Napo.«os>sl'ar9.881/I; araay ja>. 74.20; marka 60.70. V i i a t I menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A budi-pesti idótmuUtó óra szerint, laslBl Kanriasirál Voaal Ktm: ssám Ora Pere. Idd 906 Csaak, Mokáas,Dosshovár áriaméba 4 48 reggel *16 . . . 2 80 dílot. 912 Bnda-Pastra . 4 68 reggel 902 J 6 délat. 904 , li 30 ertvs 91S Béeabs (flsombathsly, Béez Ujbely falé)5 8 rergsl »01 . 11 48 .stvs S15 Sopronybs 3 sö délat. tOS Triesztbe éz Przgerhoíon kereeztBI +■ Srác. és Héeebe 4 50 reggel 901 Triesztbe és Prágerhofon keresztel Grácz éa Bécabe 1 47 dém. ■rkfnjk Kauiianra ftaniidf 216 Essék, Kobáes, Dombóvár < Kioméból 1 41 dalai. *06 , . , . 11 11 eetve 208 Buda-Pestrfl 4 20 rsggel 901 2 5 delit. 211 9 44 sstve S14 BécsbSI (Szombaté. Bécs-Ujhely)felSI 10 27 estve S02 - „ „ , . 4 6 reggel 816 Sopronyból 11 5S délei 114 Becsből Sráca, Marborg, Pragsrhof falSl 4 12 raggal. 201 Trieszt, és Bécsból Mzrburg, Prager- bof felíl 1 21 délot. 204 Trieezt- és Villachbol Prágerhof felSI 11 — öltve. Marbargba csatlakozás Villack és Franceslestbe. . , . Fiaacesfesthal Heti ■truiu 4-tü aározlaa 10 kj 1877. Hó- ás heti- Katfa. és prot. Q 0 r o g Jj, •ap 1 saptár 1 aaptár ! [ntj 9. Jians erdcggt íz ki Lukács XI. 4 Vasárata G. 3. Ocnli £o B. ü. Leo <■_ X b Hétre Ensebioa 11 Timoth. (E 6 Kedd Frigyes ■2-2 Kugeo. 1 jA 7, Baarda Aq. Tam. a,i Polyk. 3t r! csotor»k Ist. Jáaos ■u 9 Péntek Franciska & Ján. fej. <« 10 Szombat 40 vért. 26 Ján. Ev. , « Felelte sxerkesztó : Báiarfl Ujis. H ugye Kornél, te ecután sem fogod feledDÍ a siegény Mariskát, te exután is fogai engem nzeretni 't Örökre! .... a sírig! — suttogott az ilju, ördögi mo«olylyal alelve magához a rongyos alakot. Egy tüzes langhollám ssaJadt végig e pillanatban a setét fellegeken, egy iszonyú si koltisuS! hangzott viasza a vidék, azután egy tutnpa tuhauás, egy rémeB segély kiáltás, egy két fuldokló sóhaj, néhány elhaló panaaios hang hallatszott még s minden elnémult ismét a dü böngo vihar vad lármájában s a felkorbácsolt f"lyi> tutnpii morajában. (Folytatás köv.) „Dalos Mező" Költemények. irta: HljgltÓ Nándor. Budapest, Aigner Lajoa biaománya, N.-Kanizaán, nyomatott Wajdits József gyoraaajlóján 1M7. (Vége) Ismertetésünk elején kijeleltük a módot, melylyal Hajgató Sándor költeményeinek bírálatában eljárandunk. Kimondtuk tehát, amennyire körülményeink engedek, költeményeinek jó tulajdonit, lássuk már most azon oldalát, melyen leginkább megsebezheti, — gyöngéjét. .A várnai vész* czimü költemény balladának van keresztelve, mit azonban legjobb akarat mellett aem nézhetünk ki beiíle. Szerzi ugyan iparkodik a ballada utján megtartani as esemény s Hangulat menetét, a mit Ulászló s Hunyady János drámai színben történt szerepeltetése bisonyit, azonban csakhamar uralkodik fölötte az esemény epikai menete, mi a drámát teljesen elhallgatutjz s miből a ballada czéljának tévesztése önkényt következik. A ballada tehát nem felel meg aehogysem a tíle kívánt kellékeknek a inkább száraz köl tői betúlylyé korososul. Van továbbá a költeményfuzérben több oly kitétel, mely sehogysem relel meg as ae»-thelika magaaabb igényeinek ss mely költó fó-nebb dicsért emberszeretetének fellege gyanánt tekinthető. Ezek többnyire azon kisebb költeményekbea vannak lerakva, melyek ,Röppen tyük" czimet vitelnek homlokzatukon. Ilyen inaMthetikus kifejezés „A múlt és jelen* czimü költemény végső négy sora: AkaazUfák most nincsenek; De kérdem is : ma már minek, Mikor nagy részben ugy ia oly Akaaztófák az emberek? ! Azonkívül, mint előbb említem, költi fon sen dicsért emberszereUfcáre sötét felleget von e kitétel, borús világWésetbeli tulajdunánál fogva. E helyen több oly kifejezés van még, melyre elég figyelmeztetnem s megjegyeznem, hogy még sem oly rósz as az emberiség, mini némely borús hangulatban elfogulva hinnők. Ha Tannak ia hibái, amint fajdalommal tapaas fájhatjuk, hogy nagyobb mértékben vannak mintaem kelleae, nagyrészt gyarlóságának ro ▼andók föl, mely bélyegét a világ végéig meg. hagyj* as emberiségen lamertetó jelül. A társadalomnak kisebb nagyobb, a köz müvel^dmt terjeeitá folyóiratok álul toljtooo- UQ oatoroiott hibái pedig vagy uidflvissonyok kifoljáskí, v»gy umét emberi fcyÖQgetAgek., melyek iránt kíméleteseknek kell leootUk ih* lehet, vigyá»va kitópoüak. nehogy velők együtt a jó iodaUt virágát ÍB kiránUak helyéből. { Ksek TolaáiuJc ások, miket mo»t már kel- J letténél uláo sokkal UhoMsabbra Dyvjtrtt, Haj- , gató Sáodor jelen költenióoyeire nézre almoo- j daoi jóoak láttam, hogy köitewete ériekét meg- i állapiUoi • mankálkodáaát helyes otr* irányi- UBÍ sikerüJjOs. j AK elmondottakból eléggé kitűnik, mily I véleménynyel vgyok múködéae iránt. A köl- ' tót érdem méltáaylata Htnmi esetre sem vonható meg Hajgató Sándortól, habár nem is jár meg költeasete a mÖtökéJy legmagaubb fokán. Ereshette uersó Mt maga is, midőn a „Dalos Me*o", eléggé jellemsöciimet tűié költeméayf*-séréiiek fejevetére. Saépea virulnak e mesében ktHő wnrér-selmének virágai, aémelyek bimbósnak, a szerint, amint ss éraeiem napjától hevített gondolat kinyílt, vagy még csak nyilasnak indáit. ÁttsrasOk a .DalosMezben" mindast. mit osak a terméssel dalos meséjének kösvetitett képe nynjthat. Éressük a virágoknak iiditileg ható illatát; gyönyűrködfink a dalban, mit a családi fenéknek feje -«ivérrelmeinkkei ^sss-haagaoJag orom vagy ba érMtében dalol sat. Hajgató Sándor költői működése nem tartosik asoké kosé, kik a viUg egyetemes, vagy nenuet víssonyos essméibol kiható s es«kre visssaható bélyeggel vonják magokra egy orsság vagy egéas világrész bámulatát. Kiknek költészete közvetlenül a tengerbe, as ÖBsces emberiség érzelmének tengerébe ömlik folyamkint ■ ebben fódÖEni a drága gyöngyöt, vagy moss* as aranyat, mit magával viaa^da. Inkább szerény fulyó még az 6 működése, mely asonb*n csak alkotása folytán lón azzá, de még sincs a terméseettAJ megfosztva attól, hogy oda ne jusson, a hova a folyam juthat, — a nép& BBÍ verselnének tengerébe. ' ? A tsrmésset kese nem működik máskép sebol HB. Kivételt senki kedvéért sem képes. Attól asonbsm nem foszt mag, hogy helyét mindenki diosóséggeJ megállja, buva öt végsete helyesé. HissM&k, hogy Hajgató Sáodor iegyfev* az egy- vagy másrészről fölmerült észrevételek akadályát ■ esakösúivc a dicsd költői pálvs sikeres megfathatáw foíoltételeí, a EiűkAdése . irányával legmegegyeaAbb Unulmányozást, jö . vi>ben még sikerültebb művel lép as olvasó közönség elé, mely a valódi érdemnek most, vsia mint a jövftben sem less hálátlan elismertje. A költeményfutér a szentő „kedves ts- nitványainak: Belus Emilis, Anna és Paslia kisasszonyoknak" van ajánlvm. '' Kiállítását illetőleg igen csinos ; dicsőségére válik Wajdits József ur nyomdájának. Hielótt végbacaut vennék t olvasóimtól s Hajgató Sándor úrtól, bocsánatot kérek h-oss-asas és igy tán unalmas elmaradásomért, költőnek pedig a JÖ7Ó sikeres énekléséhez magast- " tns ihletet, ennek forrásául pedig állandó boL- ! dogságot és hosasn életet kívánok. SZŰCS LAJOS. fii ■§■■ ■■■■■■■■ } A legközelebbi Uvaszi veiéire « lesjobb tili városi és ,,,11,11 fekvtsekbíl alolirott! komló-gyOkeretf ; bujlvánv, ültetvény) ajánl. - Bánásmód éa elv.téarSI ' való utasítások a legnagyobb ké»z seggel adatnak, is mielSbbi meg rendelés ajánltatik. - A tSlem eddig hosatott bnjtváojok sí- kerérSI legjobb bisonyitvanyok tanúskodnak. (896 4—5> ■elzár Henrik, E 1 ő f a eladás. !! Óvás!! N4hiny idS ÓU bíoi ik U OÍ Gróf Zichy N. János nr vrászlói uradalmi erdészetei részérói közhírré tétetik, miszerint 300,000 darab egy éves; f*yt<pÍMt* tilvestm) van elaíó; 1000 darab Ara 3 frt o.é.| Levélbeni megkeresések intéiendők: KopitlánszkyJá- •""k hirdett.tuek i. esálul ttuy. itve látom magamat a t. es. kb- ámitástol oltatmatva, köz- unia.fi- nos erdész úrhoz, Pali Hidra, n. p. N.-Vid, u. vaanti állo más Komárváros (309 1—3 hogj Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Oearina háziasszonyokat í fil iry akaritmínyra figyel-i. mely abból áll. hopy é jú Íkáé gy •lŐoy jár. még p«dig: 1 u isit**! nemeait«ai lehet J-A 2. a jntÁnyoB be*aaárlra lényegea U-karitmáayt box napával. K r*i- kérjük haniaítatlan "gyea c#ooi«ntiániik tartalmáért a valfSdiaáffát illet.>l»K, 100 frt taljótállunk, Mhát laj-atromosott védj#fyünkr61 kü-3ün5.em tndnmiit rennf kérünk. iill Győzi s Fia. cs kir. g*xA Kyároitok Becsben. Eiryeduli raktár Nagy-Kaniuán : Strem és Klein uraknál. ,179 37—•; Börtön és pénzbírság vár azokra, a kik az 1872. február 19-diki mértékhitelesítő rendeletet nem tekintve, a legszigorúbb törvényes tilalom daczára, még mindig olyan tizeduérlegeket használnak a közlekedésben, a melyek sem kilogrammokra átváltoztatva, sem pedig mértékhitelesitve nincsenek. Hogy lehetővé tegyük, miszerint a legközelebb megtörténendő szigorú hatósági vizsgálatoknál, — a melyeknek következményei t ö-mérdek lefoglalások és megszámithatlan börtön- és pénzbírságok leendnek, — a büntetést kilehessen kerülni, elhatároztuk a teljesen correct, törvényes rendeletek szerint elkészült, hatóságilag megvizsgált és elóirott négy-i SíOgletü szabadalmazott tizedmérlegeink árait következőleg leszállítani, úgymint: A mérlegek hordereje: 20. 50. 100. 150. 250. 500 kilogr. . Árai 14. 18. 21. 25. 35. 48 frt. A mérlegek hordereje: 750.1000.1250. 1500.2000 kilogr. Árai .1^ 7Ö 8Ö7 90^ 105 frt. Az ezekhez szükséges kilo sulymértékeket a legolcsóbban számítjuk. Megrendeléseket pénzkülde-méiiy beküldése mellett azonnal folyton kitűnően kivitt minőségben eszközlünk. Bugányi Frigyes és társa, (2621. 4-15) Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. Egy tőlünk megrendelt törvényes t i z e d m é r-légről szóló levél másolatinak előmutatisa elegendő biztosítást nyújt a vizsgáló biztosok, illetőleg a többi kima-radhatlan büntetések elől Wajdits Jóaef kiadó-, Up- é. nTomdatulajdono, gyorauytó krtlétbtn kapható : Dr KnogliT Mór. ,6—Mt|- vénymintákkal mindkét nembeli betegek s?ámára. ám 90 kr. Or. Kriogler Már .Al •Kuntt Hl|irint vh)aM«»tt*»»" vénymintákkal nrvosnk rs iK'tegek számára, ára W) kr. Mindkét ftaet egy kiit.-ll.ru disies kiailitásnaii 1 frl 60 kr. 8nféiyMI Itsá fudaa. y< számvetéssel, gyors és biztos se-gitö mioden adás- és vpvrsnel. Ára kutve e díszfán kiállított zseb-könyvnek 90 kr. Uafara la Saltfe.1 dntitktr Mektiaf. Mi|uior«n( a oémet költészet tükrében, diazes kiállításban fűzve 1 írt 60 kr., elegáns diszkMégben aranyozva 2 frt. 80 kr. WtkWs Jáissf .Képet ■!>■«»tar.- 1877-ik évrv. megjelent 80,000 példányban kóne 60. fűzre 40, kis kiadás 25 kr. ■V1 Postai rendelések a levél vétele után azonnal teljenttetnek. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán eny*«zett . . . 3,10, 1 » fél minister 4 , 20 , 1 , egész minister .... 8 — 9 , — , 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500-példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomássa) együtt csak 3 frt 50 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristdl, szioes és gyászkeretü 100 példány díszes tokban 1 írttól kezdve 2 írtig. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok feoritélkfc&í. 20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. -fc) levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal di-szes tokban 1 frt 60 kr. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. 3000 kötetből álló magyar-német kólcsőnkőnyvtárát. Olvasási dij havanként csak 50 kr. 1875. ezüst Szegeden, 1876 érdemérem. ■ g . t ca. k,„0IUe(n.k rcmde. ntfjUfu ■••""•"•ott b.ng utáni elke*L7tiU.. Novotny Antal harangöntő Temesvárott ajánlja BAfit « t c». kfic0tuám*k >.Í.J„ -.,__.£_ L L _.. í.nmfok .14™ a-.i. iontoi hmn üi harufok pl egyenlj „irTbe« ül „i„d„k (tM 8-«) L A t«akosol<«tjak Umányom. K tnsljen PárUb&o je leml«f kitOik4aikarr«l lun«Tr tetik, fSnvktára c ■ » k Vitte Ed. mail Bécsben litmik, «f deb nátMitt f5láic*írt gjártmányok csak Tintm hanfoiott mfiatere d«fTÍke x következő firyári iái : Uar D«utl lNVEirr^EFABRK BUDRIO I ITÁIÚ nsst*]«ttvl filvteppe Dtwiti Njromtttott e» könojen ódoa asariot mfik mii pv" 30 perez, ~W lükuaok p«dig kévéi «ra nnlva ■ lP(ft«eb t játathatják. Aa eredati gyári árak oyomU tott uk^árd agyltt: L IL in. IV. V. YL YII. S». 1 50. 2. S.60. 3. 4. 5. ZongttrakiaAretoek legjobban u V. isim huanilhaU. Egy fflxet hangjegy nem meknek ia aJkaimaehatí I. ét II. szim 12—12 dalUoimal i 40 kr fy i«ztni-Ma«ywtrtzi| it H*«eth»i rétitrt Witte Ed. Bé€S, Stedt, T«rl K tUDtneratruse 5í* SstHkfildés kéiTpéuE vagy QUB ét mellett pontoaao eatköcnltatik. — -Nagybani viíiHok aúzalékot kapnak Ai ajánlou valódi olaax mfinae- rem loliditáainak tuaiiáKm jetiül kfl telesem magvoiat * minden máanti fSldicairt ngroeresett Ocarinákat da rabomkeat 50 krtót 1 frt^ I—Víl-.g ■sámif axállitaui, — utasanként + tóbb (2»fi 4 —len Ilálamondás i Berlinken, Wil- OrllM RuMf tani' ornak, a l Kn alulírott ezennel axiveseii éa IrómnJ elismer™, hogy feutemlitelt nr tudománya álul U < JátékaaMja ét rMrtisa szerint as utolsó ugy-ssebeni busásban egy Ufy.II TeTrn-Sam-t nyertem. Ezen <yHvá».s sjltsierét wksldalslai ct5sMt»<- ,'. tarjeu IM aaon íolléüen biaalmiil, a melyet ezen ur esen a terén megérdemel éa ei álul legyei, a hálának egy rétse megadva, a mely-Ivei ín néki tléwáiysMk aaSS vafy.k , nyilvános kíssSnetem scgits.' lifegyverezni tior mutatható" megtámadásokat, melyek gvakrau SHHyéZ<dé< nélkdl. löt annak ellenében magánosok •" 'i UrUptktél ezen ur ellen megkisértetnek. (SU7 I. 11 laad Biatritz mellett Krdélyben. Ofiier KáTtly. rortor. | Hollandi kanári y Zalmn«gyc sflmepí járásban a gógáofai ki'trjegyaSí állomá* mfteürflivén, 400 frt éri 6setén, 80 frt laklx^r mellett P*eu illomáj betöltésire pályásat nyittatik. A i>á]yácni kívánók képesi<é-gHket kellőleg igazoló okirstok-kaj felaaer^lt folyamodrányaikat f é. márcKias 15-én nevexettazal-^abirói bivatalho* nyojuák be. A TálaisUU O.lgánfa kösség-b«ii mirciios £4 in tíiKetTén ki határnapul. SBm«.K, 1877. fet.már 26. Bogyay Antal, 0 1 3 ' Hirdetmény. jáá madarakat, Francziaországbu] behozotta-kat, valamint helybeli tenyésztést a legnemesebb fajtából, ogyszinte harchegyit és közönségeseket nagy választék ban raktáron tart(29K 4— 4i Lorenz E., madár árus Bécsben, Neubao, lánden- Gasse 2. (Válasz levélbélyeg bekQldésp mellett.) Zongora-eladás. Egy palissander fából kí'szült Beregszászi-féle zongora eladandó, Mvebb felvilágosítást ad Lengyel Lajos ügyvéd Nagy-Kanizsán. (30tí 2—3) A Csengery-utczában cfy 7 szobából (apróbb lakásokra osztva) s nagy kerttel biró H A Z V ■ szabadkézből jutányos ár s kedvező feltételek mellett eladó. Értesülhetni e lap szerkesztőségében. (295 3-3) Balaton-magyaródi bérleti uradalom részéről közhírré tétetik, hogy folyó évi april hú 24 tói október hó 15-is lovakat, csikókat, ugy szarvasmarhákat legeltetésre elvál lal, - legelöbér, beleértve a pásztorbért is — minden da rab ló vagy csikótól 10 frt 25 kr., szarvasmarhától 5 frt 25 kr. " (297 4-9) Haitny Testvérek, jószágbérUk. oooooooooooooooocooooo rJemazlnleltvésreladáa MIUUI: A ross flziet mcLil vígell ctiina-ezÜ8táru-gyárunkat te!j«8»-n benxüntetjilk. ikÍDyweritve vadunk pompán ohiua «-xfl«t-gyártmáojKink tSmAril«k ké>xl«tét a leggyorsabban a* rlóáltitasi áron ■okkal alább elárusítani Kiaé^ÉtOl sxolgáljon kíiretkező ki-Tonat a nagy árjogyaékbGI, mely utóbbi kívánatra bénnentaa«a kOldUk (277 5—6) Mérsékelt ára: aselStt . caapan 1 db. ezukortartu sárral . . frt 14.- 8- 1 p. gyertyaUrto ,. 8.-- 3 — 6 d. kés-nyugtató „ 5.— 2.70 6 „ csemege-villa .. 6.— 2.5« 6 „ esemege-ké* „ G— 2 5e "•'^cTp'á. 6 db. káviakanál frt 3 50 ISO 6 „ evikanál . „ 7 50 2.80 6 „ asztali kis „ 7.50 2.80 6 „ assuli villa „ 7.50 2.80 1 „ leves i.edó ,. S. - 2 30 1 „ tej^aedS „3 50 1.50 1 „ vaj.sKeleucse ,, 5.— 2 — Legújabb k é z e Iti g o m b-g ar n i I nr a, g é p e a e tt el á 1 frt. Parafa-dugók állat fejekkel á 4* k r. Továbbá pompás nndasák, kávé- 6a tbea ibrikak, bjjánkéss-letek, fngpisakálo-urtók, ecset- ii olaj-keszletek és uáa egyéb ssáaos caikkak, stb. stb. ssintoly meglepE olcsó árakon. ■■T* Különösen figyelemre méltó: "VjzS • db. evőkanál, 6 db. villa ) mind a 24 drb együttvéve elegáns 6 „ kávéskanál. 8 „ kis ) tokban 24 frt helyett csak 10 frt Ugyanaz britannia-taustbSl, minda84 darab elegáns tokban cnk 7 frt Vidéki naegrendelisek utánvét mellett pontosan és lel kiismeretesen esskosoltetnek. Ciim : 3., Bécs, Rothenthurmstrasse 16. ocxxxxx»oooooooooooooo ., 1877. NAGY-KANIZSA máreziiu 8-án. 191K Tizenhatodik -évfolyam. sgfe^-.——-—^**»4 lAUp aaeUemi Timit j J illeti kOilwfai;** • £ sterkeattSbCa, Ta*a- I r«kp4oalári spUM föld acint, — anyag-i réaaét ill«8 kOalesOarik us- dic • kiadólioa bér maatre intísa&dSk : NAGYKANIZSA , eg^w: i-vro . 8 frt. i fii frrf . . 4 . „,g,«d évre . 2 , Egy *zám 1O kr. Hlrastések (i bwíliui petitaorban turibbi aorírt & kr. NVI1.TTKRBEN ..■rookint 10 kri'Tt * temek fel. KinraUri illclA minden ! T í(ry«« hirdeti"értkflHln f W kr. sJetend:. | BinsentMlaii l.iol.k raak lanart nniikatir-.«m<l rofadtatnak al Kí.iratok nsaaa Ma | ktldaUiek. ZALAI KÖZLÖNY előbb: ,Z AL, A-8OMOGTI iK O N.-KanizHavarea helyhatóságának, nemkülönben a _n.-karnisai kere*z*delml s Iparbank-, a „n.-kanrzsal UiaríkBénztár", a „zabuategyel általános tanítótestület", a „m.-kaaltsai kisded nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizaai kllTálautmánja" H több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. JegyzőkCnyvl kivonat a v. kiizegt'szsfyiigyi bizottmánynak Natpj-Kanizaán, 1877. (vi /eliníár lüí 24-én tartott Mésélri. Jelen voltak: a közegészségügyi bizottság tagjai közül: Szakonyi József, Gre-gorics Gergely, Uácz Antal, Fürst Lajos, Augenfeld Fülöp, Dr. Pressburger Jakab, Dr. Engel Ármin, Morgenbesser János, Horváth Pál, Szilvágyi Gynla, BeJus József. Dr. Dietrichstein Dávid, Eichbcrg Adolf, Dr. Schreyer Lajos, Dr. Szukits Nándor. Práger Béla gyógyszerész és Má-nioger József v. aljegyző mint bizottmányt jegyző. (Távol voltak: Farkas Ijászló fögyni-nasiumi igazgató, Tersánczky József és Frá-gcr Henrik orvos urak.) Szakonyi József v. kapitány ur üdvözölvén a megjelent urakat, az ülést határozatképesnek jelenti ki, kapcsolatban előterjeszti abbéli jelentését, miszerint a közegészségügyi bizottmánynak működése előtt szükséges, bogy a bizottság saját kebeléből elnököt válaszszon. (Ezen indítvány folytán titkos szavazás utján szótöbbséggel bizottmányi elnöknek Szakonyi József városi kapitány ur választatott meg. Jegyzőül a városi tanács részéről Má-ninger József városi aljegyző nr kircndel-tetvén, a jegyzőválasztásnak szükségessége fenn nem forgott.) Olvastatott Szakonyi József v. kapitány s bizottmányi elnök ur javaslata, mely-szerint a számos tagból álló közegészségügyi bizottmánynak a törvényben gyökerező sok-oldali teendői miatt albizottságokra leendő leiosztását javalja. (Ezen javaslat teljes értelemben elfogadtatván, a közegészségügyi bizottmány a kővetkező albizottságokra osztatott fel: L Az iskolák egészségügyére felügyeli albizottság tagjai: Hirsch B. Fassel, Gregorics Gergely, Szilvágyi Gyula, Metodi Pavlekovics, Horváth Pál, Eichberg Adolf, Morgenbesser János, Dr. Schreyer Lajos, Farkas Ijászló, Tersánczky József urak. II. A város területén létező kórházak és épületek közegészségügyi felügyelő albizottsága következő tagokból alakult: Kovács Antal, Dr. Schercz Simon. Dr. Szukics Nándor, Dr. Pressburger Jakab, Dr. Schreyer Lajos, Práger Béla gyógyszerész urak. in. A piaczra hozott élelmi szerek tisztaságára s a husvizsgalatra felügyelő albizottság tagjai: Dr. Engel Ármin, Dr. Dietrichstein Dávid, Dr. Augenfeld Fülöp, Dr. Fürst I>ajos urak. IV. A vágóhíd tisztántartására s a husvi-gásnak az egészség keretében történendő eszközlésére felügyelő albizottság: F&rst Lajos, AugeDÍeld Ffllop, Práger Henrik, és Rácz Antal urakból alakult.) Miután havonkénti ülések megtartása szükségesnek mutatkozik, (a haviülések határideje minden hó legutolsószombati napjának délutáni 5 órájára kitüzetik.) SZAKONYI, bixottm. elnök. Jegyzetté: MÁNLNGEB JÓZSEF, bisottn. jegrx&. Nagy-Kanizsa, 1*77. mircz. 2. Vannak esetek, hogy as ember azivtal-jesen a pillanaté, meg iámét olyanok, hogy ama pillanat örökíti magát — attól függve, hogy a ssirünkön erűt vett befolyás mily fokét jele*. Don Pablo de Saraaate tegnapi hangversenye mindent foglal magában, ami bennünket értelembeD lebilincselni képes. Ez igénytelen kicsi emberke a hegedűjéből kicsalt hangokkal olj nagy, oly hatalmas, hogy extasé-ba, édes kábultaágba ejtett, melynek nyomat nem egy könnyen mulandók. A résztvevők tömege csak agy haliam-sott a hangverseny e sainterére. Busske öntn-dattal észlelénk itt is, hogy városunk múértó, a valódi müvésset irányában érdeklődő közönségnek mily nagy contingensét állítja. A hangversenyzó hegedűművész már poasta felléptével is aagyrésst igaiolta a lapok állításának alaposságát. — Finom elegantiája alragadó ; — jelesi a fraaczia modort, a Parisban iskoláson növendéket. — De ha modora elragadtató — agy játéka, minden hegedű-vonása saivhes azolló, a savét varasánál eltöltő; az egyes hangok oly mély érmést árulnak el és egy-sseramind oly tökélyeaséget s hegedi! keselésében egyáltalában, bogy nagyobb művészt el-képaelnÜDk alig lehetséges. AJ embernek fs, bor és lósaőr euébe sem jut — itt csak a f«J, a aziv van tevékenységben és mennél több tápanyagot nyer e kettő — annál többet kivan is. Egén játéka alatt rendkívüli csend uralgott; — a jelenlévők mindegyike csak ugy sisárgott minden hang után, mintha csak egyike elejtését is pótolhatlan veszteségnek tekintette volna. Ai általános rajongás, a lelkesültség tetőpontját érte el s majorosat V. szakaszánál előadott Wienawsky Oirs russes-jénél. — Bal karja ügyessége és jobb karja kiüradhat-lansága — mély érzése és játéka lüse mellett — percsnyire a lehetetlenségben engedett hinnünk. — Végre méltányolván s közönség hála datosságát — a ssiinni nem akaró tapsviharra még egy spanyol népdallal is lepett meg mü-sorosaton kívül, mely nem maradott hátra gyönyörűségben sa ezt megelétő játéknak. AJ est második hőse, Door Antal bécsi conservatoriami tanár, egyaránt igyekssik Ss-rasate mellett is tündökölhetni, művészi praedí-catumát kivágni és épentartani. Nem mondhat juk, hogy siker nélkíil. — Ó is msgss fokon áll, és bebizonyította, hogy Saraaate méltó ki serije művesei kőrútjában. — Harsogó éljen-zéz és Upsvihar hívták ki é. Rubeneatein báli jelenete 9. sz. ismétlésére késytették. Végül említésre méltó as est egy harmadik hőse is. — OUop Imre ur randeaéséból kikerülve, ez most már a harmadik hangverseny, melyekben művészi nsgy celebritásokat von a városunkba és élveket szeres, melyeknek közbenjárása nélkol nehezen lehetnénk részese. Indíttatva érezzük azért magunkat, neki ezúttal is elismerésünk mellett nagy köszöne tet suvszni. Singer. A Yanotti-féle mérgezési bfinper. — L. .Zalsi EJSmlSnj- 1«. n. — Vádlottno a végtárgyaláson emlité először a revolvert, melylyel férje ót állítólag ténye gette volna, a kérdésekre, hogy mért nem monda elóbb, vidlotmó feleié, hogy s sok sírásban el-teledte, azonban tanú e revolverre nem lévén, mell öntetett TÁRCZA A nagjravagyás átka. ITr.rt^neti refíoy.) _ Irta: Jenvaj Gén. (FolyUUu.) XII. Kövid boldogság. Kornél és Camilla s féDyes menyegtó után s mézeahetekre Parisba utaztak i a szép kisassEOny „UD succés eclatant* magára vonva & htuté-voleé bámulatát, csakhamar a salonok liöenf.je iün s as előtte ismeretlen ©Ivek a gyö-uyörökkimondhatlanul boldoggá tevék az elóbb • világtól egészen elvonult leánykát. Kornélra azonban a nagyvilág zaja. a fényes életmód teljesen elveszte vonjerejé. s ac utóbbi időben oly é^etvidor ifjúból iámét egy mogorvs, magábasárkósott fértiu lón, ki csak azért kereste a salonok zsibongó élveit, hogy iszonyú büntette! vádoló lelkiismeretét némileg elnémíthassa. De hasztalan! A zajos örömök, egy bájoló ifjú nó puha karjainak ölelése, édes csókjai sem voltak képesek a lelkében támadt gyötrfi vádat elhallgattatni! Örökösen fülében csengettek szók s kétségbeesett, pana-■tos, fuldokló segély kiáltások, folyton előtte lebegett s rémes slak, mely ébren álmaiban üldözte. És ó küzdött önmagával, jókedvet asinielt, mosolyt erőltetett halvány srczára, < tt vslt az elókeló-világ minden estélyén, kirándulásain, elleste, szó nélkül teljesité imádott nejének minden óhaját, vignak láuzott, hogy csak megórisbeese iszonyú titkát, bűnét, melyet kivüle még más hslandó nem ismert. De az örökös belsó harci, a testi lelki megerőltetések Tégre is kimeritek erejét agy, hogy u orvosok komolyabb bajtól tartva, ny ugalmas életet s levegóváltoztatást ajáltak a lelkibetegnek. Az ifjú pár tebát bucsut vett Pariitól s több nspi atazás után ismét otthon volt az Irinyi várban. Kornél egész testében összeborzsdt, amint megpillantá a kastélyt s a végzetes csiílsgáss-tornyot s egy fájdslmas sóhaj reppent el ajakán, ahogy kiszállt s kényelmes hintóból, ai-ntán neje karjaira támaszkodva, ingatag léptekkel haladt szobájába, Az ifjú Irényí egészségi állapota azonban másnsp legkedvezőtlenebb fordulatot vett. Folytonosan rélrebeasélt, nem ismert meg senkit, álmaiban setét képek, rémes gondolatok üldözék, majd értbetlen szavakat mormogott a görcsösen ökölbe szorított kezeivel ijesztAen fenyegetódsötl. — Nyomorult koldus f — dsdogott a be teg — azt akarod, hogy szeresselek ! Nem I .... Nekünk vállnnnk kell! Hallottá tok !?.. . . hallottátok azt a tompa zuhanást .... ast a rémes segély kiáltást!?.... Hah, megöltem! .... Gyilkos! .... segítség! — kiabált a beteg s minden errjét összeszedve, vsdul villogó szemekkel ugrott fel ágyából. — Kornél, kedves Kornél - szolalt meg gyenge hsngon Camilla megfogva s beteg ke zét, jobjával pedig férje verítéktől gyöngyöző homlokát torülé le — légy nyugodt, hisz nem bánt senki, én vagyok itt, Camilla virraazt ágyad mellett — Te vagy itt .... te itt vagy'! — sut togott s beteg elaszott kezeit homlokához emelve. — Tehát nem láttad ast a rémes asszonyt, nem láttál senkit!? De nem .... nem, hiss csak álom volt az egész, igen álom, iszonya, borzasztó álom ! — s e szavakkal kezét szivére szoritvs, kimerültén hanyatlott vissza a párnák közé. — Camillám ! suttogott rövid szünet után Kornél, — borzasztó álmaim voltak, agy ron gyos nó alak üldözött folytonosan. Hah! mintha még most is látnám, amintavizból felemelkedve boámtól rillogó szemekkel felém terjessté kar ját, hogy engem is lerántson oda .... oda a hideg sirba! — Álom volt az egész, s most már elmúlt minden ! — mosolygott a szép asszony picii fe hér kezével végig simitva a beteg homlokát — Tehát te nem láttad ót, te nem félsz e rémes ssszonytól? — Hagyjuk ast kedves Koméi, asd ki fe- jedból ezt a setét gondolatot, — légy nyugodt, hisz én órizem ágyadat, én Camilla, a te ked ves nód, ki téged oly forrón szeret. Látod, ha nem gyötrőd örökösen bnbókás álmaiddal magadat, nemsokára felgyógyulsz és ismét, boldogok, nagyon boldogok leszünk, mint mi kor még csak titokban volt szabad szeretnünk egymást — Boldogok V — .óhajtott s beteg — oh Camilla, én nem lehetek ez életben többé bol dog .... Átok Ql családunkon .... Egy Iré- ayi sem voK még eddig boldog s nem is lesi sohs ; de soha! — Kornél! — szólt meglepetveasif|u nó s egy iszonyú sejtelem villant meg lelkében — te bizalmatlan vagy irányomban, te valamit tit- kolss előttem! A beteg egy kinos sóhajjal felelt, antán bágyadtán zárta le ismét szemeit s ujrs néma csend lón a szobában. — Igen igen kedves Camillám, egy iszonyú titkom, egy borzasztó bűnöm van — suttogott Kornél rövid szünet után, — borzasztó bűnöm, melyet még eddig kívülem senki sem ismer s melyet most törodelmeaen be akarok vallani előtted .... De mond csak, igérd meg — akadozott a beteg.esdóleg emelve szemeit nejére — hogy nem fogsz megátkozni, nem fogod átkozni Kornélt, ki oly sokat .... nagyon sokat szenvedett életében ! Camilla tagadólag intett fejével, azután oda borult férjére s hangos zokogásba fojtá fájdalmait. — Emlékszel-e meg — suttogott a beteg, lásssan ragadva meg neje kezét — emlék szel-e még arra a szép nyári estére, midőn először ígértem örök sirigtartó szerelmet, ami dón megeskudtem, hogy kívüled sí életben még soha senkit nem sserettem !?.... Oh Cs-müla akkor .... akkor én ssivtelenül megcsaltalak téged -, mert én már régen, nagyon régen sserettem egy szegény lányt! Camilla bámulva tekintett férjére s két könyüt törölt le szemeiből. Igen, — folytatá Kornél — én akkor már szerettem Hariskát, a szegény molnár le ányt .... szerettem és gógos apám parancsára még is elég gyáván, a szivtelenüj oda dobtam szegényt az iszonyú kétségbeesésnek, a hajál nak, akkor midón már megtört szive alatt hordása szerelmünk zálogát .... Igen, Mariska, megölte a szégyen, sírba vitte a bánat I Meghalt, ugy beszélte as egész falu s azt bit-tesn én is. S vádoló lelkikmeretem rurdalása, nagy egy ártatlan lény gyilkosa lettem, kétségbeesetté tón ! keserűséggel tölté be lelkemet, világgyülöló lettem, kerültem az embereket s egyedül csak multam emlékeinek s kedvencs tanulmányaimnak éltem. — I»j multak sao- Egy fiatal leánynál lélektanilag a szerelmet mint ellenillhatlan szenvedély forrásit le hetne talán, ha nem is mentő, de némileg eny^ hito körülménykép felhotni; különöwn ss első .terelem fellobbanisanál. Ámde vádlottnő 31 éves és 4 gyermek anyja lévén, ki az élet ezernyi vissontagságait átélt*, ki folytonosan váltakozó fesletl életével a szerelmet nemesebb értelmében nem ismerhette, — undok és aljssvá er.inak létesítése czéljiból ölhette meg férjét, _ mely c z é 1, mely bűnös törekvés s baszámitást elleneben súlyosabbá testi Súlyosító körülmény : hogy orgyUkoasiga által 4 kis gyermekét ss spitól és kenyérkeresőjüktói irgslom nélkül megfosztotta. Most elképzelhető, minő sorsrs jutandottak ezen gyermekek ba ezen bűntett felfedezetlen maradott volna is, ily anys és bűnös sseretójének keséi közötti... Súlyosító körülmény vádlottnóre nézve, hogy este beadván férjének a mérget: daczira annak, hogy ez röglön a legiszonyúbb jajveszék-iésbe tört ki, keservesen psnaszkodvin, hogy belseje elég, - mégis s bünbinst vagy javulás, vsgy ossk emberi érzés szikrája sem jelentkezett vádlottnőnél, mert egész éjjel hagyta férjét a pokol minden kinjai között fetrengem anélkül, hogy orvosért küldött volna. Nyilván arra törekedvén, hogy a méreg egéss biztosan elvégezze élet-|oltó feladatát, — s csakis misnap | (hogy a vilig előtt ^ látszat megmentessék,) küldött Augenfeld orvosért Ez a szerencsétlen I orvot pedig, dactirs az iszonyú kórtüneteknek, (melyeket Kollsrita Mari oly élénken elbeszélt,) semmi komolysbb bsjt nem észlelt s ropp.nt udallansigiban egészen más bajról rend-lt or-voasr.ert. Havádlotlnö jókor stóll, tslán akellő ellenszer még megmentheti Vanotti t, ámde éma maradt s esen hsllgatáss ördögi gonoszságának legerősebb bizonyítéka! Megvallom, hogy előttem megfoghatatlan, mikép Augenfeld a mireoymérgezéet fel nem ismerte, holott ez majdnem mivelt laicusok által is felismerhetó; de meg érthetetlenebb elót tem, hogy esen jámbor orvos még csak nem is gyanakodott, vagy kérdezősködött netáni mérgezés felíl, holott a mérget as ö rendelvényére szolgáltattak ki a gyógyszertárból rövid id.",vel ezelőtt ... Harmadnapra hivatott csak Kic< Antal virosi orvos, ki cssk is a haldoklást, majd a halalt constatilhatta. Ó egy tekinte'-re felismerte s mérgesén kórtüneteket s erre indult meg s vizigilat iu- kórtüneteket s erre g g genfeldnek esen tudománybelí gyarlósigs foly-tin, - vsllomaaának azon részeit, hol mintegy sz»kértó(?) nyilatkozik, bírói figyelmen kivül hagyatni kérem. Knnyí súlyosító között egyes egyedüli eny- hitő körülmény az, hogy f. é. január 3-an ma kacs tagadását abba hagyva, töredelmes beis meri vallomást tett a vizsgalóbiróság előtt s a fllkji btdt meri vallomást tet gg lelkiismeret msrdosó fullsnkjsi s a buntud.it súlya alatt megtörve elbeszélte gonosztettét. Ámde ennek érdeméből igen sokat levon, hogy bűntettének merőben hazug indokait adta elő, a mai végtárgyalás folyamán. Értem ez slatt vsdlottnönek koholmá-nysit néhai férje durvaságs, betegsége s s bünteti napján történt állítólagos revolver támadás tekintetében, melyek a tanuk, különösen Kollár in Mari által azonnal és egész nyomatékkal megezifolva lettek. Vanotti beteges állapota egyátalán nem menti vádlottno feslettaégétsorgyilkossági bűntettét, mert hiszen az Isten oltára elílt arra es kfldött, hogy férjét szereti esel nem hagyjn: semminemű nyomoruságában vagy betegségében, sőt a jó nő hasegének épen ily körülmények közötti rendithetlen szeretet és ápolás képezi tüzpróbáját I Mindezek alapján a fenntebb előadottakat a tekintetes kir. törvényszék figyelmébe ajánlva, vádolom ismételve Vanotti Pálné született Kiss Juliit a gonosz szándékkal elóre megfontolt rokon és orvgyilkoasag bűntettével és tisztelettel kérem, méllóztassék it esen bün tettben bűnösnek kimondsni s hazai törvényeink : nevezetesen sz I. 14. § 5., továbbá : az 1723. évi XI. t. ez. 1-si §-aa, valamint a szakadatlanul fennálló bűnvádi gyakorUt érteimé ben, (minthogy a régibb törvényekben előirt pallos általi kivégzést s curiai gyakorlat és felsőbb rendeletek átváltoztatták), magának meg-érdemlett büntetéséül, másoknak rettedtó példájára kötél általi halálra ítélni s a halálos Ítélet végrehajtásának, mégis a fölmerült bűnvádi eljárási és rabtartisi költségek megfizetésében elmarsastani. Mivel pedig Bogári András 48-ik cs. kir. gyalogezred béli tettleges állomány béli órmester ellenében sz orgyilkossigi bünrészeségre nézve terhet jelenségek merültek fel, agy s vizsgálat, Következtek a ssembesitessk. Az őrmesterrel vsló vissonys kitűnt, mely viszony l»7tí. évi mijus 15. vsgy 25-én vette ketdelét,a köztük viltotl szerelmes levekknek csak azon tételei olvastattak fel, melyek, minths stt gysnitottik volna, hogy s mérgezés eszközlésébe sz őrmester is b* lett volna avatva, de ezt vádlottnó tagadu s az őrmester a levelekből felolvasott kiléteket oda magyariztaU-i kére hogy a nő elakart válni férjétói s ó erre sürgette ót, egyébként vadlóttgyésa kértere sz iratok másolatban a katonai hatósághoz itle-tetni rendelteitek. Misik tanú egy 24 éves tordemiczi születésű, ki ast vslli, hogy az őrmester elótt egy maiikkal volt vidlottnonek viszoays s annyit észlelt, hogy Vsnotti Pil nejét szerette, soha semmikép sem bántalmazta, panaszkodott ugyan, hogy faj neki, miszerint az őrmestert neje stobájiban találta. Egy msrburgi születésű 21 éves német beszédü leiny volt Vsnottiéknsl az utolsó hónap alatt ssolgálstban, mint tanú vallja, hogy vádlottnő egyátalában nem szerette férjét, de as őrmestert igen; Vanottil egészségesnek, jókedvűnek látta hasajövetelekor, elbeszélé ezután, hogy estes pipára gyújtott férj thest kérvén, azl neje megkészité s vele (a szolgálóval) megkóttoltatta, jó-e? es ízletesnek találván, az ssszony lassú mormorgás közt monda: teszek bele valamit, vigye ördög. (A hallgsoság kost megdöbbenés, szörnyüködés hsllatszott, vádlottnő erősen zokugotti a leiny tolytati tovább: Vanotti félóra múlva vörös lett és tájdslomról psnsszkodot. Másnsp reggel ismét theát sdott a ni férjének, újra kinzó görcs fogta el és est mondi nejének : Juliska, Juliaks, misttad halok meg, nem sajnálod gyermekeinket; erre meg ijedt s ni és tejet sdott, de másodszor már nem bírta bevenni s s konyhábsn monda vádlottnó neki (s szolgálónak) Istenem, Istenem, mit leltem, megöltem kenyérkeresőmet. Többi vsllo miss cssk idétés lenne, mellőzzük. Kihallgattatott A. F. orvos, ki Vsnottiék-nal mint biti orvos sterepelt, nov. 12-én Vs-nottiné felkérte, hogy patkány irtasrs srsenicu mot rendeljen a gyógyszertárból, ki csak azon megjegyzéssel adott vényt, hogy asszony nevére nem, de férje nevére igen s igy 60 grammot rendelt, melyet Vanotti öcscse hozott meg s érette 90 krtfizetstts gyógytirban, ezen összeget Vanottiné sógorának azonnal megadta, A. orvos mir előbb is irt nekik ily mennyiségű arsenicumot patkányirtásra, mely két évig elég ia volt, i mit-sem gyanított ss asszony stándékáról, sót azt tapasztalta, hogy férj és feleség szeretik egymást, mert Btemlitomást gyarapodtak. Ö Vanottiné betegléte alkalmával gyomorhurutot észlelt B erre orvosságot rendelt is, de mikor hsrmadit-ben odament, találta Kitt Antal orvost s vissza vonult előre, de Vanottiné snyjitól hallott olyasféle nyilatkozatot ez időben, mintha a nő férjét megmérgezte volna s szaladt idestova tanicssdisért, míg végre a városkspitinysig-hoz ment, feljelenteni a dolgot, de már ekkor megeliztetett P. S. né kanizsai stuietétü nő, ki Vsnot-tinénak barátnéja volt, ast vallja, hogy félévvel ezelőtt kérdezte tőle, mint lehetne férjét valami babonáskodis folytin elveszteni. Olvsstttott Dr. Schreyer Lsjos és Rita Antal virosi orvos boncsolasi látleletük, esután s bpesti orstágos vegyésseti bivstal véleménye a felküldött hullaréts vegyelemtéséről. Elnök felhivjs Dr. Schreyer törv. széki orvost, hogy s Dr. Felletár Emil által sdott véleményre terjesssse elő nézetét arra nézve, valljon a májon másnemű bajt észlelt-e. Dr. Schreyer szóbelileg előadja, hogy, miután vádlottnót syph. tertiiból gyógyítja, igen valószínű, hogy a maján is syph. teriiinak nyo mai létestek, mert abhoz teljesen hssonló tüneteket észlelt, minő idült syph. bajban sinló-dóknél előfordul. Következett s tanuk meges ketése. Ezzel s bizonyítási eljársz befejeztetvén moru napjaim; amidőn végre téged éltem angyala megismertelek s szeretni tanultalak, s te forró sserelmed ssután feledtet velem mindent, régi szerelmemet, eskümet, mindent.... mindent!.... Oh és oly könnyen tudtam feledni a múlt emlékeit; mert kimondhatlanul szerettelek ; mert szt hittem, hogy Msrisks — kit egykor oly forrón sserettem, mint most té-g«d — már nem él, hogy már meghalt! .... Ét i .... mégis életben volt e felkeresett, hogy megboszuljs hűtlenségemet élt és én elég szívtelen voltam őt másodszor is eltsszitani magamtól, örökre örökre Megölni! — Oh, Kornél iszonyú dolgokról beszelsz 1 — fuldokolt s nő kétségbeesetten rejtve árosát kezei kosé. — Ne sírj .... kérlek ne zokogj 1 — kö- nyörgött s szerencsétlen, — hisz kétszeresen érzem iszonyú bűnöm súlyát, hs könyeidet látom! - — Beszélj, folytasd — suttogott Csmilla, erőt véve magán. — Szakadjon meg bár ssi-TMB fájdalmában, de tudni akarok mindent! (Folytatás köv.) elnök felhivjs s kir. ügyészt a vád- s védőügyvédet a védbeszed megtartisirs. Dr. Lsky Kristóf kir. ügyész ur szokott ékesszólisival s követkeső vad bestédet tartotta: Tekintete, kir. pünfenyito torvényszik ! A befejtett bitosyitisi eljárás során Vanotti Pálné született Kis Júlia ellenében, a go-noss ssindékkal előre megfontolt, mérgezés álul elkövetett, orv és rokongyilkusság bűntettének tárgyi és alanyi tenyalladéka teljesen .,»— - .égOrgyali. keleten kdrtlmé-nyesen elősdim ezen borzssttó bűntett előzményeit annak elkövetése alkalmival vádlott cse-lekményeit nyomról nyomra s a gonosz tett elkövetése útin st elinyomozst ésrészleges vizs-gilst minő irányban mozgott • fejeztetett be, — sióval esen ügy úgynevezett történeti réstét; - ittérhetek mir most s bűntett minősítése, sz enyhítő s súlyosító körülmények kiemelése, s a büntetés mérvének inditványozisirs- Hazai törvényeink és büntetó gyakorla tuak értelmiben Kzis Júlia cselekménye s két-.seresen minősített gyilkosság tényálladékát foglalja magában. Ugyanis isteni és emberi törvények, sőt a természet ssent szava bizonyos rokoni kötelékeket különös oltalmuk alá vesznek, bisz a társadalom ezeknek sértetlen fennállásán alapul; ilyen rokoni kötelék a hazassigi viszony, melyre s vallás különös szentesítését is nyújtja. Esen köteléket stskita vadloltni undok cselekményével szét, libbsl tapodva a val-lati ét társadalmi törvények legszentebbjét, a mikor esküdött hizastarsit, gyermekeinek sty ját megmérgesé. Vsgyitsgyilkossig legminósitettebbfsjit, s rokon, illetőleg férjgyilkossigot k o-vetteel. A második minősítés slapja az alnok ravaszsággal orv módon történt mérgezésben rejlik. Nemcsak hasai, de a világ minden oemte-tének büntető törvényei szerint az orv, de kiválók* . mérge^«el egybekötöm » legomön-tettebb gyilkosságnak tekintetik, -és méltán! Olt, hol barmi erőszakot az élet elleni megtámadás, de nyílt; vsn s védelemnek lehetősége, erő küzdhet az erővel e mindig lehet remény a szabadulásra; - d • k • ' alattomban ima kígyónként csúszik s m é-egkeveró gyanútlan é z T é eleien ildosstihoz, ott elkeli esz ni sz ildozstnak mentbe t-enttl — védtelenül és nyomó- Kiviít hs ss, kinek enyhülést, hűseget és sseretetet kellene tanúsítania, a hitvestirs nyújt ja a méregpobarat a jóhiszemű férjének Bitonyirajelen esetben tehát mérgetéei orvgyi1kotság ezen minŐBitett fsja is létesüli. Áttérve az enyhitő és súlyosító körülményekre, — sajnos, hogy s vizsgalat mozzanatai legnsgyobb részben csakis tulnyomulag súlyosító és igen kevés enyhítő adatokat szolgáltat tak! . . Szundra Ferencz, Kollarito Mari és Pé csíné tanuk egybehangzó vallomásaiból kidé rül, hogy KissJuliaborzasztó büntette nem hirtelen fellobbanó indulat — hanem hosszas, érett megfontolás eredménye. Kégen készült ő a rémtettre, erre mutat Pécsiné vallomása, kitől többször és sürgetőleg kért olysn szert, mely Vanotti életét kioltani, a mikor egész srczátlsnul hozaátevé, miszerint ez által egyesülhetne szeretőjével az őrmesterrel. A bünperhea mellékelt levelezések vád-lottnó és Bogári őrmester között szinte világo san igazolják, bogy Vanottinak gyilkosság ál tal leendő eltávolítása cséloslatott már rég idS óta. Ezen levelek az elvetemült bűnös izerelem őrjöngS isgstottaigit, a vészteljes szövetség undok reményeit s s közős akadály közeli eltávolítását nagyon is világosan tüntetik elő! Végtelenül súlyosító és terheli körülmény tehát vádlottnóre nézve ezen hosszss, éretlen megfontolt szándék, de még sulyoaitóbb, hogy: iszonyú lettének alapja, indító oka és mozgató ereje maga is s legfeketébb bün a házasságtörés és vétkes sze relém vala. S ez nem is lehet máskép, mert ily aljas szövetkezés vészterhes méhében rejti s gonosz tettek légióját s mint a közmondás tart-ja, „aki sárkány fogakat vet, as nem várhat abból tiszta búzatermést" ! ■ ■. Nincs sz s sivár pusstaság, melyben üdítő oáxok ne lennének, de vádlottnő egész előélete s bűnök fertőjén s ss átkoz ssenvedélyek Sa-hsráján vezet keresstttl, est igssolja az összes tanuk, ismerősei, és közvetlen környezetének bemondáaai, melyek szerint: .esküdött férjét sohs sem szerette, meg nem becsülte, misokkal, különösen őrmesterekkel folyt o nosan és felváltva vétkes szerelmi viszonyokba keveredett.* Pedig az összes tanuk Ünnepélyes eskü alatt ast is vallották, bogy Vanotti érdemetlen nejét gyengéden szerette, vele szépen és tisztes-ségesen bánt, soha irányában durva vagy sértő magaviseletet nem tanúsított, sót gyarlóságai és bűneiért fenyítés helyett sseretetteljes inté sekaél egyebet vele mm éreztetett. Különösen pedig a hallgatóság részéről önként kitört h«- lyeslé. és éljeozéasel kisért következő védbesM. det mondotta: Tettes kir. bünfenyili törvényszék! A bűntény, mely előttünk fellirult, en. gem is ulilsttal töltött el; de ha mindjárt nu-gitol a beismert s igy vita tárgyává sem teh.ii büntéoylől utilsttal fordulok is el, nem azabtd elfordulnom s bon örvényébe sodort embetárs-tói is, — sőt ellenkezőleg, mentül nagyobb u irtótat és utilst, melyet mi bennünk mags ai elkövetett bűntett ébreszt, — annál figyelmesebb, óvatosabb és behatóbb vizsgálódást é> megfontolást igényelnek mind azon körűimé nyék és vistonyok, s melyek az e m b e r netini védelmére ssóllanak; mert ha tekintet nélkül az ember gyengeségeire és természetszerű gyarlóságara egyedül és csupán csak azon utálatéi iszony hatása alatt ítélünk, melyet az elkövetett bűntény reink gyakorol, akkor könnyen megtörténhetik, hogy a tulstigor.sót s kegyetlenség hibájába esünk. Miután a jelen per tárgyit képező bűntény ugy tárgyilag,mint alanyilag be van bizonyítva, én csupán csak sz enyhíti körülmények kutatisirs ssoritke-zhatom s itt mindenek elitt megjegyzem, hogy védenczem sülyedésé-nek és bűnösségének első okit abban látom. hogy oly nevelésben, mely sz emberben erkölcsi slspot teremt, mely a szív és a kedélyt képeii s — a hol kell — az emberből mintegy kiűzi a vadállat természetét és ösztöneit — sóba nem részesült, sőt, hogy neveléte teljesen is elbánja golutott oly annyira, miszerint egészen szem betüni és kétségbevonhatatlan, hogy véden-czemnek som a niuek, tem az anyának, sem a hitvesnek tulajdonképi magasítóé hivatásáról még csak fogalma sem volt. — Ebből természetesen mis. mint ssereocsétlen házassie nein i« következhetett, azonban tettes kir. törvényszék ! síig van emberi viazony, mely terméke nyebb mezejét képezné a rostnak, mint épen a szerencsétlen házasság; és 100 ni közül a ki elbukik s a vádlottak padjára kerül, W azért bukik el, mivel arra, bogy sajít otthonában boldogságot idézzen eli s bazi körében mags is szerencsés legyen és maradjon : azon lielérték-kel és erkölcsi kincsekkel, melyek leginkább csak a jó nevelés által elérhetik, nem rendelkezik Mir pedig a hol nincsen erkölcsi érték, de van házi viszály és van boldogtalan bazaa-sig, ott könnyű jiteka van a csábítónak. A csibitó itt is megjelent — a hogy jó helyen koezogatott, tanúsítja síon szenvedély, melyet az asatonyban felébresztett s mely s perben fekvő levelek tanúsága szerint egészen az őrjöngéssel hstiros izgatottságig terjedett. Ezen szenvedély a hivatkozott levelek szerint - oly mérveket öltött, hogy végre egé szén elvette, avagy legalább teljesen elhomályosította a szerencsétlen asszony eszének utolsó maradványát is; különben lehetetlennek tartanim, hogy a feleség — az anya még a természet legegyszerűbb törvényeiről is ily rútul, ■'; gyalázatosán megfeledkezhetett volna. Hogy pedig ezen szenvedély sz eszét csakugyan annyira elhomályosította, miszerint a méregkeverés perezében égésien beszimithato lelki íllapotbsn nem lehetett, ezt s mir elmondottakon kivül tanúsítja még azon körülmény is, hogy sz ssszony l—ü perczczel s méregkeveréaelíittszolgilójit avatta atitokba! Eneedelmet kérek, — de én nem tartom, ^ _ . .- l/_A_II „■«mm kft. én nem tarthatom liazta eszünek és teljesen beszámítható lelki állapotban lev.'.nek azon nit, a ki férjét mejmérgezendö, erről a méregkeverés perezében egy szolgálóval értekezik s ann»k a kezébe nyomja a legszigorúbb titok kulcsát Hogy védenczemnek Bogiri által ébrew tett s ez által szakadatlanul szított ezen BZenv-délye st asstony eszét teljesen körülhálózla. azt tanuzitja az, hogy a szenvedély a vidloit nő eszét még jelenleg is fogva tartjs, es pedií kitűnik abból, hogy Vaoottiné az i vallomás"-hao sajit érdekei ellenére Bogirit — ki pedig ezt épen nem vistunozsa meg most is kíméli • folyton mentegeti, holott pedig a perben lekvo levelek, valamint an.n körülmény, hogy Vs-nottiné, a megmaradóit mérget megseinisites végett a Bogiri szekrényéből vette ki, — »s-gyon is nagy valószinuséggel srrs mutatnsk, hogy Vanottiné t ul a jd o n képen csak a Bogiri ejzkóze volt, avagy legalább, hogy az asszony egyenesen s Bogári által ébresztett B általa házassági Ígéretekkel folyton táplál', szenvedélyének esett áldozatiul. Én tehát, miután mir az asszony elba nyagolt nevelésére mint enyhitő körülményre allagiltam, mint misodik enyhitő körülményre allegalok még s vádlott nőnek Bogari iráo" szenvedélyére is, mert kétségtelen, hagy s tiltott szerelem szenvedélye s nő egész lényét rabigibs ejtheti s igy ;.télő tehetségének s aka-raMlhatiroza«inak hassoálhatisit is teljese* elsaibbatztja. Érzem ugysn szén védvemuek gyenge u Idalát is, mert Lissen a férjetett oAnek ezen flieovedélyes szerelme mag* is biin. Nem is akarom ezt menteni, avagy helyesek vagy jogosnak álliUni, de ki kell emelnem, hogy as órjöngésig terjedő é zerel m i nen vedély ■ mérgeséi kö rüli lelki beszámítás mérlegelés é-nél nem maradhat tekintet nélkül f> meg akarom jegyesni, hogy az ausonynak .'zen vétkes szenvedélye kevéebbé visszataszító színben tűnik fel, ha figyelembe vessük, hogy Vanotli Hál undorító rsgáJyos betegséggel el látott öreg ember volt, hogy a két házas fél között korbeli arány lem forgott fennt, hogy a térj i» nyerten, sót gyakran kegyetlenül bánt nejével, végre pedig és leginkább,hogy nejének kicsapongásaira Ő maga adott alkalmat a midún holnapokig távol volt, tiatal nejét vesse-üelroe* környezetben magára hagyta 8 hazatérve tudva eltűrte, hogy Bogári továbbra is a háznál lakjék s így az asszonyban még inkább Mzithassu és táplálhassa a gonoaz szenvedélyt. A meghalt férjnek személyes minőségé bői egyébiránt még egy második enyhítő kö-rüJméoyt U következtetek, t i. asl, hogy aíérj a bonczolási jegyzőkönyv tanúsítása szerint oly idült lép- é* májbajban szenvedett, a melynél fogva a legnagyobb valószínűséggel már különben sem élt volna soká. Tudom ugyan, hogy es nagyon keserves mentség — azonban tekintve, hogy büntető törvénykezési elv gzerint a büntetés mindig a büntevő álul okozott kisebb, vagy nagyobb kár, vagy UfctráDyhos is arányosítandó, engedje meg a tette? kir. trvszék, hogy e körülményt in mint en/hitÓt megemlítsem, mert elvégre bi zonyos, hogy Vanotti Pál a megmérgeztetés által kevesebbet vesztett, ha különben is már csak rövid ideig élhetett volna, mintha például uég 10—12 évre lehetett volna kilátása, miről azonban az orvosok véleménye szerint szú sem lehet. Egy további enyhítő körülményt abban látok, hogy Van ül ti né oly könnjen jutott a méreghez 8 hogy a bűntényt el sem követhette vulua, ha^a méreghez oly feltűnően könnyen n^m jutott volna hozzá. Megvallom ugyan, hogy az e tárgybeli rendőri szabályokat égessen alaposan nem is merem, de nem hiszem — nem hi hetem, hogy az illető orvos BzabáJyBserüleg járt volna el, a midőn a házigazda távollétében az asszonynak egyszerű felhívására ily nagy dózis mérget ren deli s a receptet megírta, azt azonban nem Va-notti Antalnak, a kinek nevére irta — hanem magának az asszonynak adta át. Nézetem szerint itt vagy az orvot hibás, vagy pedig — a mit kevésbbé hiszek — rendőri szabályaink nem elégségesek. Mindkét esetben azonban elegendő alapot látok arra, hogy Hzon könyÜBégból, melylye! Vanotti Pálné a méregbea jutott, javára enyhítő körülményt következtessük, az e tárgybeli felelőség súlyának uagyobb részéi pedig az illető orroshozad-nyaljam: oda adressalom pedig annyival is inkább, mert miután a mirenynek van ellenmérge*, Vanotti Pál valószínűen még meg is mentethetett volna, ha az orvos, ki a mérget rendelte volt s a méreg hatásának nyilvánulása folytán csakhamar a beteg segítségére hivatott, A betegséget a később ezintén odahitt városi orvos módjára azonnal felismerte volna. Én tehát a tel. loségnek egy nagy részét az iránt, hogy & gyilkosság egyátaljában lehetővé vált, még inkább pedig, hogy teljesedésbe ment, azaz, hogy Vanotti Pál daczára a bevett méregnek, meg nem mentetett, a mérget rendelte orvosra hárítom s védenczem érdekében esedezem, hogy as illető orvosnak upintatlansága szintén a vád-fcilt javára szolgáló enyhítő körülmények közé aoroztassék. Végre nem hagyhatom emlitetlenül a vádlott nő úgzinte bünbánatát. — A kir. ügyész ur^étségbe vonja ugyan a bünbánat őszinteségét, áliitólag,mivet az asszony azonnal orvosért nem küldött — ennek el len pro báj a ason-bao a kir. ügyész ur állítólagos bizonyítékánál *okkal erősebb s ez abban áll, hogy avádlottnű türedelm** vallomást tett s mindent beismert, ezt pedig más indokból, mint Igazi — ósziote LüubáD&tból nem tette ée nem tehette, mert b>-nzeu ő épen olyan jól tudja, mint tudom én és tudja a kir. ügyész, hogy a vádlottnő töredel-roes vallomása nélkül — mely pedig szintén igen nyomatékos enyhítő körülmény — a mérgezés alanyi tényálladéka nem is lett volna m egál lap i t h)a tó ; vádlott-nőt tehát más, mint a legőszíntébb bűnbánat az önvallomásra nem vezethette B én a beísroe rés által tanúsított bünbánatnil őszintébbet nem ís ismerek. Tettes kir. trvszék! A büntető törvénykezés zord mezejének egyetlen nyájas oása azon tér, a melyen as elbukott ember javára enyhítő körülmények gyüjletnek s jóakaró bírói alkalmazásba vétethetnek. — Az enyhítő körülmények megengedik a bírónak, hogy a törvény holt betűjén felülemelkedve, bírói székéről letek in tbeuen a tisztán emberi álláspontra is s éhes képest kiszabhass* a büntetés maximumát, vagy minimumát. A kir. ügyész ur a jelen esetben a bünte tesntk maximumát kérte ugyan, én aaonban ro*g nagyok arról gyóxődve, hogy a tettes kir. trvazék — ha figyelembe vessi az általam felsorolt enyhítő körülményeket s ha figyelembe veszi a vádlottnőnek bünbánatából követkéz toth»-tŐ javulási képességét: a kir. ügyész ur indítványánál kegyesebb leend s nem engedend hehrt annak, hogy Vanotti Pál ártat lan gyermekei — miután atyjukat már el vetítették, most még as any-joktólis megfosztást anak s így kettős ár v aságra j a tván, anyai örökségül mégabítófa gyalási tos emléké vet is snjtassanak. Miadesekoél fogvaescdi^zem, hogy védeo-czemaz indítványozott halálbüntetés mellŐséaé-vet csak börtönbüntetéssel, mégpedig a börtönbüntetésnek a törvényileg engedett legenyhébb mértékével fenvittessék. Mindkét beszédet még rövid válást ét vissonválabz követvén, a kir. törvényszék 12 óra 20 perczkor visszavonult s a hallgatóság feszülten várta az ítélet kihirdetését, mely 12 óra 45 pereskor meg is történt. (FoljUtáaa köv.) Helyi hírek. — A tifixtí ünsegélyső szo*vetkeset mait vasárnap este G órától fél ütig megtartotta kösgyulését. Az osztalék 23*/n. Utána as „Oross- Ián* vendégfogadóban társas vacsora volt. — A ,nagy-kaní*sa4 dalárda" va sárnap, azaz t. hó 11-én délutáni 5 órakor a városi tanoda nagy-termében (a városi koróda átellenében) rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egylet t. ez. tagjai esuttal is egész tiastelet- tel hivatnak megason megjegyzés mellett, hogy a napi rend nagytontosságu kérdésekből van összeállítva és jószámu réssvétet igényel, ké retnek azért minél számosabb megjelenésért. Kelt N.-Kanizsán, 1877. márcz. 5. Elnöki meg bízás folytán Singer Samu egy!, titkár. — Következő sorokat vettünk: „Z. K." tekintetes szerkesztőségének. A f-é. 17-ik számú lapban köziött törökBebesültek részére adomá nyozók névsorában tévesen Kár nek helyett T áro o k jelentetett, mit is kiigazítva bátor vagyok helyre hozni. Zok Lenke. — Faültetés. Hencs Antal építész ur minden tavaszazai szokott lapunkban felhívást intézni a városi közönséghez a város puszta ut- cxáiban annyira kivánatoB faültetés tárgyában ; hanem as idén ugylátszik megfeledkezett ró lunk vagy megelégszik assal, hogy most már legalább a Kistaludi-utcsa végig van ültetve. Nem mulaszthatjuk el sok ssóvali serkentés helyett ezen utcza példáját ajánlani a közönség tigy elmébe. — Az Aj>ollo xenemüfolyóirat leg újabb száma következő tartalommal jelent meg: 1) Török-magyar induló, Mid hat basának ajánlva, Szabadi Frank Ignácztól. 2) Kt as élet, gyorspolka Nagy Bélától. 3) I jaj az éj jel beh rossatálmodtara. II. Bohóaz, aki búsul.. Népdalok zongorára átírta Kapí Gyula. A lon- gorázók és énekesek számára igen ajánlható, havonkínt kétszer megjelenő folyóirat előfize tési ára egész évre Ü. frt, mely a kiadó hiva talhoz (Budapest, vár országházuteza 94. BZ. a.) küldendő be. Kívánatra a lap utáuvétellel is küldetik. Még folyton előfizethetni az egész év folyamra. — A trÜmeghi népbank múlt évi for galma 779,004 frt39 krttett, mig vagyonstám- lája 128,049 írt 38 krt mutat. A nyeremény 4733 frt 90 kr. osztalékul négy ixás drb rész vény után 9—9 frt esik. — Caabrentleken, febr. hó 2tí-án tar tott látnpa-bál kitűnően sikerült A terem di szitásé a belépőnek mindjárt mutatta, hogy a rendezőség tőle telhetőleg, mindent megtett, mi a táncrestély emelésére szolgálhat Kitűnő szép hölgykoszoru volt,kik köxt különösen mint a bál fóekét, ki keli emelnem Bobm Marcsa kis asszonyt, ki nyájas modora által a mulatság lelke volt. Ki kell tovább emelnem Böhm Her- min kisasszonyt, Kohn Ignácsné, Kohn Lász- lóné úrnőket sat A társaság kiváló gonddal volt összeállítva s ennek köszönhető, hogy semminemű feaaültség nem árulkodott, hanem igen is volt kitűnő jó kedv. Folyt a tán ez, mig a hajnal ránk hasadt s ekkor in csak nagy ne- heten bírtak elválni azon helytől, mely annyi élvet s gyönyört nyújtott. r. 1. — Ij zenemű. Táborsxky és Parscb zenemű kereskedésében Budapesten megjelent: Népszínházt dalok. 32 kedvelt magyar nép dal. Koekhangra zongorakisérettel (.vagy son- gorára külön.) Ára 3 frt 1. Ablakodig sétál tam. 2. As a kis lány jaj be csifra. (Here tyu, tyu, tyu.) 3. Zavaros * Tisza vise. 4. Hej Mis kolctbo ki kő mennyi. 5. Kásást vagyok hej- haj. 6. Bort ide. 7. Olyan nagyon. 8. Sindölö- ■ik. 9. Szilvás falngyáasban van. 10. Hejh! Budavár. 11. Káka tó vén. VI. Repülj fecs kém ablakára. 13. Csegléd körül van egy [ malom. 14. At én szemem. 15. A szécsenyi I halastó. 16. Heged úszó furulyaszó. 17. Teg napelőtt csütörtökön. 18. Ki volt itt V 19. Es a kis lány megy a kotra. (Hajnalban, hajnal előtt). 20. Hegedüszo lak ad alom. 21. Édes anyám. 22. Faragó Ferkó. 23. Ennek a kia lánynak. ?4. Rongyos csárda két oldala. 25. Túlsó sorban. 26. Elmentem és a templomba, 27. Zsidó, zsidó, rongyos ssidó. 28. Régi módi a lányoknál. 29. Hallod-e te kis hamis. 30. Lám megmondtam ssombat este. 31. Elitkosom. 32. Te vagy, te vagy, barna kis lány. — Rövid hirvk. A soproni tsinhásat MansbergT magyar ssintársulata nyerte el a köselgo idényre. — A asofták májusban igér- kpstek Bpestre jönni. - Trebinjében hagymás Ütött ki. — Pozsonyban egy rabbi elmehábo- rodás folytán a harmadik emeletről leugrott, semmi baja sem lett. — Felséges királynénk itthon, Gtkiöllón van. — Elaggott papok gvá mol ítására s prímás 20 ezer frtot adott. — Jó zsef fohercseg meggyógyult — Eszmék a scepticus vil&gboi. Szokás mondás: .* pénz oly hatalom, mely előtt minden meghajol. Be kell vallanunk, hogy pénz dolgában a hálósapkás sógornak messse mögötte állunk, — esen felül bővebben vannak szakemberei is, — mi pedig összes törvényhozói, kormáoysói bglüSBségflaket a vármegy ehásban aquiráltak s persse most már es nem futja ki. Éhes képest csodálnunk épen nem lehet, hogy a bankUrgyalásoknál a hálóaapkáaoak fölöttünki fölénye bizonyult be, — sót as lett volna csak igazán bámulatra méltó, — h* sikerült volna a helyzetet Tiszának dominálni. Nem Tiszának a vétke, hogy Ő Becsból számunkra nem hozhatott többet hasa, as eredmény, a helyset kényszerűségének SE eredménye. Hja! a hálósapkásnak jó támasakodója akadt, — különben is ugy kitanulmányosott már bennünket, hogy daczoskodásunk^ól, sal-langós fenyegetéseinktől most már nem fél, — sót ellenkezőleg még Ő fenyeget. Tudja ő azt, hogy mi meddig mehetünk, — tudja azt is, hogy a rubicont mi ön romlá sunk nélkül át nem léphetjük. A hálósapkástól nincs mit remény lenünk. Keressük a gyógyszert sebünkre ott, hot att biston feltaláljuk. 1-ör. Iparkodjunk as .időt" becsülni tanulni. — E lapokban egyszer már javaslatba hosatott, — hogy szaporítsuk meg a munkanapokat — s minden ünnepeket vasárnapra ve zessíink át, — rá lett mutatva azon roppant értékre ís, melylyel es által nemzetgazdaságunk évente gyarapodnék. 2 or. fel kell dörögni a nemzetet lethar-giájából. — Szorult, pénztelen helyset&nkben sient kötelessége mindenkinek a hasai jdirt áldozattal ia pártolni. — Sir a lélek asemMrben, midőn boltjainkba belépve látja, hogy as ottani árucsikkeknek M/10U réssé osztrák vagy külföldi származású. Hajdan vitézséggel védtük meg magunkat, most csak as éas, munka és takarékosság tarthat fenn bennünket — A bo-ssu áldozatra is képes. — Pártoljuk tehát a hasai ipart s ekként bossuljuk meg magunkat a hálósapkáson. — Ennél nemesebb, ssebb bouu soha sem létesett. — Simonyi Lajost phüippi-cájával e téren szerencsénk üdvösölni, — jobban gratulálnánk neki, mint most 3-or. Ne mysti&cáljuk még továbbra is magunkat s ne dédelgessük — divatosabb öltönyben ast a ssáras, hurutos, aggastyán vármegyét — Előbbre menetelünknek Conditio úne qua non ja, — a jó köiigasgatás. — Hogy a mostani vármegye önkormányzat volna, as csak képmutatás. — A közigazgatási tisstvise-lők nem válasstandók, hanem kioevesendők. 4 er. sat sat. Oh! a tsinyss idő hirtelen elrepül! Vegyes hirek — Azon hazánkfiaira nézve, kik ne tán szolgálatot akartak vállalni a török had seregben, igen fontos az a levél, melyet a török hadügyer Klapkához intézett s melynek smo- vege kdvetkesö: .Konstantinápoly, 1877. febr- 20. Tábornok ur? Nagy örömmel • mély elég tétellel volt sserencsém venni excellentiádnak e hó 15-én kelt levelét, mely tudatja velem, hogy nagyszáma volt magyar tisst és katona kívánja fölajánlani ssolgálatát a csácssári ottomán had seregnek. — Eltelve as öröm s elégtétel érse- tével a nemes magyar nemsét uympathiájá- nak es ajabbnyÜatkosása fölött, kérem exosiá- dat, adja át es uraknak a legbensőbb kössönet kifejezését ugy a magam, mint a caássári otto- mán hadsereg nevében, mely ennek emlékét örökké megfogja őrirai. — Sajosiaual jelen tem asonban exeiádnak, hogy as én osztályom jelenleg nem veheti igénybe e tisst arak ssol- gilatkéssségét s nem osathatja be a caássári hadsereg ezredeibe és sáaslóaljaiba, miután ke reteink teljesen ki vannak egészítve s a török nyelvben való járatlanság ugy mi reánk, mint es urakra nézve akadályul szolgálhatna. — Fölösleges bistositnom exeiádat, hogy asonnal, mihelyest a császári kormány idegen légió ala kítására határolta el magát, a magyar tisztek első sorban fognak tekintetbe jönni. Fogadja tábornok ur legmélyebb tiszteletem itmételt ki- fejesesét. Kedif.- — Egy újsora törtínéU. Egy horvát mág- nás, kinek réssínt Magynrorsságoo, részint a katonai határőrvidéken voltak birtokai, 1875. nyarán a csak néhány hóval aselött örökség utján reássállott birtok okraB*fcsben kölcsönt keresett. A birtokok akkor 300,000 forintra vol • tak becsülve s több beosi intését hajlandó volt, első helyen való betiblisásra 50—60,000 irtot adni, de a mágnás 100,000 frtot kért, minek folytan a tárgyalások megasakitUttak. A mágnás erre magyarországi birtokait eladta 110,000 frton. Mait évi júniusban a mágnásnak isme4, pénzre volt szüksége s össses varható termését eladta egy pesti uzsorásnak 15,000 írtért. A termés kösépsserü volt, az adósság csak 8,000 frttai törlesztetett, a többiről váltók írattak alá 8 azokat inUbulálták. A váltók lejárati idejekor fisetes nem turtent; a váltókat as uzsorás bepörölte. A k&matok és késedelmi kamatok »sept 15-étől deci. 20 ig tisenháromezer írtra növekedtek. A birtokot, mely 40 hold ssoló, 70 hold szántó és 250 hold erdöbÓl áll s birosá-gílag 170,000 frtra becsülve árverésre került, harmadik árvesésen as említett pesti uzsorás vette meg hussonhéteser írtért, aki tehát e po tom áron jutntt egy nagy birtokhos s esenCölűl as első helyen való betáblásásra kölcsönsött Össseg után hétszásnegyvenöt Bsástólit kapott; — Ilyen világot elünk ms. De hát ha a lelke-- len uzsorást átkozzak,vájjon lehet-e sajnálni az esztelen pasariót ? — A NUrobenxol (Ifirbsnolaj) mint mé reg 1859-ben lett ismeretes. Lelkiismeretlen gazok evvel pálinkát ssoktak h.wwUit^ mert átható keserű msndola azaga van s as ola jos spirituszai készült pálinkának undorító bű zét ellehet vele palástolni. Népünk előtt ismere tes ezen ital mint baracskmagos pálinka, ám bár nálunk silvoríum helyett less eladva. Ezen pálinka elvesét álul több mérgezési eset fordult már elo B asért nem less felesleges népünket in teni, hogy ilyen pálinka élvesetétől óvakodjék. A megye vaáli járásában történtek is a boltok ból ilyen hamisított italok elkobzása. — Lonkay a poéták között Lonkay a -Magyar Állam'-ban egy verssel végzi czik- két, melyet .szabadon Schiller után* irt A vers igy hangzik: Sir a ki-exequált nép B jobb kor után epedesve, Kérdezi mit hoz a két bécsi uUs : Tisza, Széli ? Nincs dics, nincs diadal, még szép hír sem jőve Tetteik érdemeit hirdeti a felirat: Vándor, ha mégy Budapestre, jelentsd ott, hogy mi feladtak A haza jobb-létét: Széli s Tisza tudja, miért? — A jó tanácsok T*WU$ tikáre. Egy szép, vagyontalan leány — igy irja egy frsnezia lap — rokonai erossakolására nőül ment egy rop- pánt gasdag, de kiállhatlan aggastyánhoz. A házasság nem volt boldog. As öreg férj, a minő gasdag, ép oly Bzeszélyess mód nélkül féltékeny volt, ok nélküi gyötörte nejét, mig ezt végre a meggondolatlan lépese sírba vitte. Végrendele tében Össses megtakarított tüpénsétegy ifjúkori barátnőjének hagyta: .Ne járjon ugy, mint én jártam, de választhasson férjet szive szerint" Es választott is és nőül ment — elhunyt barát nője férj éhes. — Üj adó-alap. Miután a mai „fiatalság* oly satnya, hogy átlag csak minden Ötödik ke rül sássió alá a a többi még osnan különbféle .okok" miatt megszabadul: a körülmény arr» indította a közös pénsügymínistert: Hoffman urat, hogy a .menekültek" et es alapon adó alá fogja. Ez aton ,osak* 10 millió forint folyna be számítása szerint az ország pénztáriba, mi mellékjövedelemnek nagyon is megjárja es so kat törlesztene a — deficaUbol. Paplrueletek* — Socialtstikai tanulmány. Hi a Ciima? Meg> vert habi - Ma » hab ? - Semmi. Kit tehát jé! mffrortek ét mtgasn TÍU Talamive, as a társadalom „erimjéhes" tartozik. Sok leány hasonló a fagyujjNtyiho*, — oaak akkor Tilágol, ha tintofstják — ^IT Jár •« embwt — tegnap az en egias- ■«««we ittak, ■ s«a oek*a faj tőle a fejem. — Uosóláaj a tirirda lodroajr elAtt: Jaj, be »«p rnhaaKárogató k0telet boatak ide, caakJiogj maf as, igen maga* ! — Nésd caak, Palkó, arilj fasdac rit m I — — AB 4«, de j6 T»lsa ÖkSmek lenni! Megbotolták a bakit é* intettek oaU, hary fölkelhet Ekkor a tiiedeabec fordoit é* ait nondá: .•CTfT-' ■•« Urtosik, mert ecjet stelUrn ttMM, éa pedig nem asereum a haoyag nonkát!" A eaaUásolási bicto* ) ■okat Efj uri háxhot értek, bol asonbaa «aak s •«obaléiny volt hono. — Kst kérdek tehit h kiküldöttek, ,h«t7 áll a doloj a katona elsxálláeoLieaal ?• A Mubaleiny ejjü^yütéfében igy felelt: .ae-kem van cfy trombitaaom x halaoerektSl ; de a h«t faási kinaHtoaynyal n«m tudom, bog; ™. asrt atokao* jaroak a fjalogaifftól, anasiroktAt, sssésá-aoktól e* tfla«rekt51 tieatek la — No esifáaj, kérda m ■MkánaS, tnrot guil-i, tOpOrtít-., T«IT enwlt? _ Nem bánom en, isakárane aagEonjoai, ha ngy aaja in, amit * Hi«««oknak «ok*» - mind n bár-ul oewekeTerfr-. ^Vagria tani* liíplirtON.cnaixat ) — EjJ fraaeaia atatiaatikaa kiesáe»itata, bog? • riláf lerealéaetSl keadTe 26,S28.843,:<*C,0<XI,000 ' ' halt nog. HanJ óra 1 — kérdi egykor L Napóleon — A BMinyit FOlaegfd paraaceol I — felelt aa adTaroaea. — Ha on tovább U folytatja oa eletnodot •a gyoaarat egyre túlterheli, ofj airjit eajal fogai* Tai áaaa mag ! — monda egj orvai tokát taliáló kettgekea. — Édea Jaacai, Tigyiaa Bugádra, aár tgé- •aan TorOa orrod leta 1 — Dehogy, kedYeaen,, aa caak róaaaa arcaud viaaíanje! — Ej, kadrM aaoanaadaaaaonr, mi baja, bogy faiaaik? — Nem aubad ai ágyot elhagynom. | — Tan betag? — Nem. Hanem ha itt hagyma, férjen elvi- aai a lálofháib. — Zavari nagybátyámat a mnltkor ebedre hl.lik Jaraban folyt aa ebed, midin felkelt ■ a veodegekhea a koretkelőket monda : Bocaáaeanak meg, ha aa étkek ma nem oly jók, miot saáakor — alm, aaeginy, agyban fekvő beteg. Érték- ét viltéfélyM MTCZÍIK 6. 3*/, mstaliquea 62 95: b'i, néma kSlwAn 67.95; U60-kiálladalB>i kölcsön 109.50; bank- rtVnr.825.— . bitali.tsa.ti rémrimjtk 150.; — Loadea 123.60; magyar íöldtehermentéai km »é»J 76.— ; ; teBeariri földtehermenteai két vé«y 722.5 ; aopruni fóldteheraientéai kötvény 71 60; borral alaron foldtehormeiitéai kolTéoj —.— ; aaiiat 113.40; ca. kir. arany 5.90— ; NapoleoadW 9.87— ; vut jár. 74 ?.") ; márki 60.70. Felelés nerkeaxtó : Utarfl Újét. Valamennyi beteg erűt és egészséget nyer gyógyszer £" költség nél- (202 20—30) kfll a Revalesciére (In Barry gyögytáptzertÖl LMdonból. 28 év óta ttrmminemű bHegség wem volt e ktilcme* egészségi tápmemek Himt- s üdvÖanek bitonyol ai f«ia3tt«ki>é. úgymint gyennekekDÍ. orvosság ét költség nélkül minden gyo- mur, idrg-, mell-, tűdS-, máj-, mirigy-, njrákhártya,-, lélegmé-i-, hály*jj- js t«i«b.j-, gümS-, aaskd'r-, oeh«i léleg*4a., kfttiöfé*-, eaétsthetleoaég-, ángulia-, kas mé né*-. »Jm*tl*n»áí , gynfif-, «J-*nyir-, viu-betef«é|F-, lídlé li füUibi íl {, f, y gé» ea hinj-á*, »5t t«rli«M«g folyanatibui, hirtyalob , mélakár-, sováujrodáa, «i«, kSMréoj, iipkór ellw, ag7>KÍat«n r.»c«mÖkníl dedoHH dajlutej helyett elSojt érdem.L Kivonat 8Cl,U()0 bi.onj.trinjb-il *) E rov*t alatt kRiISttért l ré^m ttal^k «ÍB4«B gjógjnm elUo Aauoltak, *-*k kB-t biBoaritványok Dr. Wanw tanártól, fi«neki, Dr. Amrel-Te.il, Dr. CboreUnd, Ur. CampbeJl, Dr. LW.de U-Dár, Dr. Urr Cutl«|taart frfifnfi, Brehan mArkiaí, laaenatMa b«re««f Mennedorf-Poulli oninifteralnök é. több BMfsa álUmtsenéi/tSl, tetMÍar« bírmnttf be> RAvUrevent kívoMt 8O,(M»O Hél bava nőit mir, midSn Tiew.t*lh»üan Ü- p ltam. Mell-es idegbajban a>«nTedt*n. Bf7, bofy napról-napra •xennlátomAjt fog/atkoxtan, maek kt>Tetk«st«beii taooUaumt&l buumoib ideig bábor-fatra voltam. Ekkor c-joááUtoa Hf r«JMcier«-j«c.1l haUotUm. ast fQlkaa.naltatii •• bístoaitliatoni, bo^j tápliló éa k ellem ea Beval«scié«e-ja egj havi tÜTe.ine otin, tOkéleteaen egreuaegeanek éa f-röabaltuek «r-Mm mafainaL, ajy*nnTÍra.. bőgj a tollat a l«rcse-k*l7ebb rcowketés nélkül bírom resetni. Indit tatrm énem magam esen arányUg igen oemó ialftea •lcdelt, minden amenTedŐnek mint logjobb ax^rt ajánlani éa ragjok «,Lá»ato« a.olgajfc. TE9CHNEE GÁBOR, a maga-abb kere*kedelmi-taniutés«t hallgatója A» igen nemea de Bréhan markiaí levele. Nápoly, 1872. ftpr.l 17-iu. Uram ! Majb«t«g*eg krtretkeiében hét év ÓU bormantó aorradán ilUpotbao Toltam. Nem bírtam otraani vagy imi; re»sketé» fogta el idegeimet ét eg4az testemet, rg« emésxtéi, tartón álmatlanság éa a mindantal&ni idefraskódaa idestova hajtó ti a pillanatra aem volt nyagtoin, a mellett a legnagyobb mérvben mél&kúros ralék. Sok orvos báat el velem anélkdl, hogy künnyabbtlléct Kereshettek volna,. Tü-kéletea kétségbeeaésekbeo ax ön Revaleaciére*jét haai-náltam s oott, mintán bárom holnapig éltem vele kCnooSm a jó Ittennek. A Bevalateiére a legfőbb el-iamerést érdemli, egé«uéffemet tfikéleteaen helyreállította i oly állapotba tett, hogy állásomat a tanúságban ismét elfoglalhatom Fogadj - tiaztelt ar legforróbb kSaxSBttem éa teljes tiszteletem nyíl fán i tatát. DE BRÉHÁH MÁRKINfc. V.877 sa. Kftll-r Flórián, ci k .atoaai f«i OgyelS Nagyváradon tödB- t» le^caS hurut, fe>«edliaa éa molli.oniti.bol 66,716. De Monttoois kisasstony, eméHtboi|M. •eg, álmatlaaaág éi sorvadásból. Táplálóbb i«Wn a kumál, 60-ttirwn ms kiméU a gyóay*r árát. felnőtteknél Fléhsveleaesékbea '/, fool 1 IX. fiU kr., 1 füot 2 írt 50 kr., 2 fout 4 frt 60 kr., 5 font lo frt., U ;aal SU frt, 24 font 36 frt. Revalesciere pukoták ntn. etekben 2 frt 90 ea 4 frt 50 krraJ. K«vale«ciére Cko roladé Ublákban 12 esénéra 1 frt 50 kr , 24-r. 2fr, 50 kr., 4S-ra 4 frt 50 kr., poralakban VX> oaésaére 10 ír; — a8S-ra ÍÍ0 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry du Barrj & UOOD álul, w,«n, WalHbchoasse Nr. 8., Valamint minden város gyógysaertáraiban ás fasser. kereskedéseiben; axoakivUl a bécsi has aaiadea vidékre megküldi postai ntalTáuy ragy atánTél mallett N Kamton Prágtr Béla, (wtlikt Lovak Rá roly) gyógyitertáráitan; Perten Török Jóueíoél; Aradon Tooet F. «a tanánál; Debrecseoben Miháioviu latrán gyögyssertárábaa a kigjóhoz ; £«s^keD Dávid Gyula gyógysEeréuDei; Kaaaáa Wondrascbek Károly gyógyw., Haroe vásár hely tt Fogarau DömÖtörDéJ; Possüoybaa Piaxtori Felixní. és Söltx Hazafi gyógysi-, áxékea-Feharvárott Die ballá Györgynél, Sopron Voga A. gyógyt^ TemeaTárott Pap Jówef városi gyógytzerészoél, Újvidék GroMÍnger C. B. és Ernát Jáoot gyógy. •serestnél; Varatdon dr. Halter A. gyógysx., Vereecien Fischer Móricsnál, Zágrábon Irgal-mások gyógyBsertárában. Tissa-LJjlak : Koyko Victor gyógyszertárában. t o, n , M«) Oínc. L. . gyógy. K a , a d Bemattky Á. ~„°~gy" ~K a1 o .- LÍr,.(Ö^ Kokn J. (x) Schroder Sándor gyógy. K a p *•?•>• — ... r.oicu {*t*) - «- --■!•( (i j CiacaiDorica lat. gyógy. (x*l KSttal lat gótJ. a-ei.thel, (x) Sehleife, A. (x) WQnaeb F. K 0 r . . » d („ti Bal. Jin. S.o.bath.l, (,) PUHel, (.,,.,*, 6 8o.ro. (i "«y And. „ógy. <„) Molnár L. «y4r Ver! e..ü(>, Bto J ?' F^i , V,k ■ '-M'IjWKbit gyógy. Z á g r á b (x Slitlbach " a74gy. (x) Irgalmaahox gyógy. ,x) Hegedű. Qy. g^ogy. („) P.rkl.l Já». gyógy. 8aalo nak (x) Sch.ara Ou.Vú, néti '^ reraiel Elő fa eladás. Szegeden. 1876 érdemérem. Újvidék, 1875. eztttt. Gróf Zichy N. János ar vrászlói uradalmi erdészete részérói közhirré tétetik, miszerint 300,000 darab egy éves fenyő (pínin SitvettriS) van eladó; 1OOO darab ára 3 frt o. é. Levélben! megkeresések intézendúk: Kopitlánszky Já nos erdész úrhoz, Páti Hidra, u. p. N.-Vid, u. vasúti állo más Komirváros. (309 2—3) Novotny Antal harangöntő Temesvárott Hl ajánlja magát a t ex. kiÍESnségnek minden nagraagu harangok elóre maghatároaott hang utaai elkfetaitéaéra ÜLL SEIDLITZ-PORA K<UGnmen ajínlja aa általa feltalált átlrukaaitott liarangnkat.me-lyak által sagrobb mérrbeni baag «ret*k el ; egr ilynemú UN) fontoa harang 0*7 raáa 170 fontoa haranggal agyanlo maTTb^n &U. (SU4 4—1>) 100 fonton alóli harangok mindenkor kéaaletbaa találtatnak. A aaagedi oru. kiál. érdem- éa emlt-kérnei ércalemesbS! Öntve a di»eien alkiaaitTe 9- nagriágn párja 3 irtírl kapható. — rWaei rn.gT.ndile.ek ltoian aaakoaltlteuiek. Ad. 4U8 p. 877. Hirdetmény. Zahunegre •ümegi járásban ■■■■■■■■II A iegkuKolebbi Uvaszi rátétre a legjobb 8aam rároii és kerületi fekvésekből alnlirott KÜrülTéD, 400 frt évi fixetés, 80 frt lakhér melletl exan állomás betöltésire pályásat nyittatik A pályáin, kiviuók képessé (fűket kHlőleg i^axoló okiratokkal felmére!t folyamodványaikat f é. márcains 1.V4Q neve«ett aaol-frabirÓi hiraUlhot nrujtsák be. A válaiatás Odjánfa koxség-ben n&rcKina Í4 én UzetWn ki batámapal. Sümeg, 1877. február *>. Bogyay Antal, 308 2 -3) aibirA. koniló-g>ökeret BOoldC biró»igi itálatak r»fjaai aagliaDiaitUtiait; aaért ainénjok Tiairláaa dl. romtaUltak c«í»em éa TÍd a kr,«on.i,fl a« il,M haoii- c.k jm.ia.r.i rannak .aa- thoj, u>k Egy laaacaételt eredeti áobti ara I frt e. é. Valódi micős-Égben ax x-iiel jelölt ciégeknél. (bujlvány, ültetvény) ajánl. - Bánáamód éa eli.lí.rGl való uuaitáaok a lefnafjobb kéaa- ■ággel adatnak, í» miel6bbi mag- rendeléa ajánlutik. — A telein eddig hoaatott bnjtTáafok ai- kerérfil legjobb biaoDTtrrinyok Unnak ódnak. (tH 5—6) ■eizsr Henrik, Bg;nok 8>acai komló ít bnjtTá-nyokra. Saubu, (Ch rákfekeljek, Ossók, stemcralsáás atb eU, ■ II I III IM mindennemfi bénoJú es Üvagekten tatznáttti utasitáml együtt 80 kr. o é Zongora-eladás. Egy ptlissander fából készült Beregszászi-féle zongora eladandó, bóvebb felvilágosítást ad ügyvéd Nagy-Kanizsán. Lengyel Lajos (306 3—3) *ri I Pvegnek hatznáUti utatitátsal együtt I frt e. é. Yalédi mingaégben a *-jral jelölt cxágekoél. Uj mozgó- vagy gyorsmérlegek Kaktárak: N. - K a i s ■ a (x) Prigrr Bíla () ^fld B Warli M. gyógy. K 5 [J. I,„, i Jia Rio hivatalosan megvizsgálva, hitelesítve és minden nyilt üzletnek elóirva, különösen azonban vas- és vegyes kereskedőknek, mészáros és henteseknek, vendéglősök, serfőzdék, szeszége-tók, mezőgazdaságok háztartások, gyárak, üzletek s mindennemű iparágak számára. A mérleg hordképessége: CIROP PAGLIANO, egyeneaen Ploreocabol houi. tott rértimtitó hatáaa miatt üreggal 10 mellett, bérmentye kUd.Uk aaat A. cs. k. ndvari szállitó, Bécs, Tuchlaubeu 9. (261 U-52) 350,300,250,200,150,125,100,75,50,20 kgr.rüd Ira740, 35, 30, 25, 20, 16, 12, 9, 7, 5, forint. Sárgaréz serpenyőkkel ellátva ezen merlegek 50'/, -kai, pléh-serpenyók, ragy Tasrostélyokkal fölszerelve azonban csak 307,-kal drágábbak. Lapos rúddal vagy tolóval szintén a fínnebbi alap árnál 507,-kal drágábbak. Megrendelések, mig a készlet tart, lolyton jeles minőségben az ösz-szeg beküldése vagy utánvét mellett eszközöltetnek. Bugányi Frigyes és társa, gtadt B.amergaaae 11 aa .. Bécalxa. 1268 VL 1—16) oormajto aj Wajdits Jóaef kiadó-, Un- M LegeltetéB Balaton magyarúdi bérleti uradalom részéről közhírré tétetik, hogy folyó évi april hó 24 tói október hó 15-ig lovakat, csikókat, ogy szarvasmarhákat legeltetésre elvál lal, - legelóbér, beleértve a pásztorbért is — minden da rab ló Tagy csikótól 10 frt 25 kr., szarvasmarhától 5 frt 25 kr. " (297 5-9) Haiwy Testvérek, jószágbérlök. ********** 3000 kötetből álló fpilepsia nyavalyatörés') rásiiag gyógyitUUk Dr. Kil liseh specsialista AJ Ul Dresdában Neu-stadt (SKásKorsxas;). Már több, minltJUOo sikerrel gyógjittatott. (222 17-60) E magyar-német rát ajánlja Wajdite József könyvkereskedése N-Kanizsin Olvasási dij havonként csak 50 kr. ********** Az 1876-ik évi szegedi országos ipar, termény és állatkiallitáson érmet nyert kehpor, mint vérjavitó, hizlaló étekpor, kehes bántál inak, vérbajok, puffadás., kólika s hasonló bajok ellen igen liathatós szer, lovak, szarvasmarhák, juhok, sertc«ek sbar.imn'ak számára. Valódi minőségben egyedül kapható 8» kr. oszt ér tékben Beszédes Gyula gyógyszerésznél D.-Vccsén (Pest megye), Thallmayer B. és Társa uraknál Budapesten, Die- balla György gyógysz. urnái Sz.-Fehér várót t, RosnyayMi tyás gyógysz. úrnál Arad, és Wajdits József urnái Nagy- Kanizsán. * (260 3-*) Tekintetes Beszédes Gy. urnák. H i d j a n, jul. 2 ín 1876. Tiactelettel megkérem t. ez. uraaágodat, aaiveakedjék a hidjai gaadaaig réuére 25 csomag „kehport" küldeni, affélét, me lyet a tolnai uradalom réesére a birkák vérnyara-1 y á j a ellen küldött. A kaldéet baladékulannl teaaék megtenni, stb. Kétt asolgája SZALAY ISTVÁN, kaauár. Tek. Beszédes Gy. árnak. E r c • i, ssepb-mber 4-én 1876. Legyen aaivea a juhoknak asonbiaonyoe vér baj elleni porból a kevnrmeai uradalom — Caanádmogj-e — ssámára U 50 adagot a peat aradi vaaut Lök&ahasa illomáaára Prokop Antal tÍMttarUi ur ciimén utánvéttel mihamarabb küldeni. KR1EGEK PÁ1, fők ormán j>6-T. Beszédes Gy. urnák. Igen kérem, legyen auvaa Devem alatt posU fordllltival utánvét mellett egy caomagol uoo porból küldeni, a mely ba romfi beteg»ég ellen oly jónak biaonyult. Agg Sít. Péter, 1876 november bó 10-én. GÖTTMANN TÓTH BEKTA. > AGT-KANIZ8A, 187?. máreslm il-éu. TUenhatodlk évfolyam. fi OMatMir: P A lzp IMUZBÍ rzttet illett ktaltBU/t* • •**rk«sc6a6K, Taks-r<kp«a«ári «ptl«t fűid-niat, — mnjmgi ritx*t U1MŐ kMl«e><s?>k JHX dj» > kteéínoz két-atatre iatástt4Sc: „gj 6 baiiboi petrttorkao 'Wbbi .őrért 5 kr j HYILTTÉBBEN , nroDkiot 10 krért ve tet&tk fel. ,, Kincstári ülttik minden , t(,n kirdeteairt kolon f I '30 kr. isaundt. | cMk iratrt araakatir-nktol fofadtztoak al. ZALAI IOZLOIY elíbb: ,Z AL A-SOMOGTI S. O Z L O PH Tr.' V-Kantaiavaroii helyhatóságának, nemkülönben a .n.-kanlzsal kereskedelmi s Iparbank'', a „svkulxsai takarékpénztár', a ^alamegyel általános tanítótestület4, a „n.-kaaiua] ktoded-neveló egyesolef, a „soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanlmal kUválaMtmánya" » több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A községi orvosok rendelése. (Folytatás.) V. A küztégi egészwsilgyi bizottsáfok belSZervezfcsdéM fótényezó az iutézménj Inganatosirásában, az előirt szolgálat érv-síerü végrehajtásában. A közegészségügyi törvény elrendeli, bogy oly községek, melyek saját orvossal bir-uak,kózegészségügyi bizottságot alakítsanak; más községekben azon bizottság feladatát a községi elöljáróság teljesítse. A községi közegészségügyi bizottság tagjai : a község urvosa, állatorvosa, a gyógyszerész, továbbá a lelkészek, jegyzők és tanítók, azonkívül a községben lakó legalább 3 értelmes és szak-kedveló egyén,kiket a községi képviselő testület választ; elnökét a bizottság saját kebléből váUsztja. — E bizottság véleményező és indítványozó testület, mely rendszerint csak illető községének tanácsával, illetőleg elöljáróságával és annak utján, az első fokú batóssággal érintkezik. (149. 159 SS-J Ezek szerint a községi egészségügyi bizottságokra az egészségi körük községei elöljáróira a törvény igen erkölcsszerü teendőket ruházott, azért nincs is egyéb kívánni valónk, minthogy azok érvényre emeltessenek, vagyis könyelmflen el ne parlagoltas-sanak. A községi közegészségügyi bizottság, — esetleg községi elöljáróság hatásköréhez a következők tartoznak, a. m : 1. Véleményt ad a községtanács, ille tőleg községi elöljáróság által hozzá inté zett egészségügyi tárgyakban ; 2. Előterjesztést tesz a helyi közegész séget, a köztisztaságot, a himtóojtáet, halott- kémlést, has-vizsgálatot, tápszerek és italok vizsgálatit illeti rWKtaSbSyok foganatosítása, - nemkülönben a rakok, tébolydai ápolásra nem minősített elmebetegek, hülyék, siketnémák, nyomorékok, lelenczek, dajkaságba adottak nyilvántartása, felügyelete és esetleg orrosoltatása korai észlelt hiányok iránt; 3. Véleményez a községi kórházi orvos — és szülésznői állomások betöltésénél. Ha visszatekintünk a legközelebb lefolyt közegészségügyi intézmény hiányosságára, ugy be kell ismernünk, hogy a jelen törvénybe foglalt intézkedésnek csak árnyéka tflnetkezett és éppen azért nem is lehetett a szolgálatot másnak, mint haszontalan és czélnélküli, mégis eléggé fájdalmas vajúdásnak jelezni. Igaz, hogy özönében gyártattak a kormányi rendeletek, de elhagyva a kanczeilária falait, cserepek és tövisei: közt mint végrehajthatatlanok nyugodtak az úrban s maradtak az irott tárban az utókor számára. Megtörtént sok a miknek megtörténnie nem kellett volna; kezelve lett az ügy elméletileg, de nem gyakorlatilag ! És ez mind azért történt, mert kevés, gyönge, gyámoltalan volt a végrehajtó erő. Nem ugy fog ez lenni ennek utána, vagy legalább nem kellend igy történnie, mert mint imént olvasni lehetett, gondolt a törvény a végrehajtó erö gyűjtésére, tömörítésére és összpontosítása által arra, hogy ennek utána a szolgálat ne csak képzeletben, hanem tényleg is megtörténhessék. Tömörült erővel végnélkül sokat, elfor-gácsolásával igen keveset,sok esetben semmit sem végezhetni. A 2. pont alatt rendszabályok foga-natesitásárél és az ügyvezetésnek nyttván- lévén szó, utalva vannak a kfe-tégek a helyes bebzervezkedésre, tehát arra, hogy a belszervezkedésnél az irányadó, igazoló és más egyéb könyvek rovatos, táblás kimutatások beszereztessenek és minden egyes község szetpüati utasítással ■tat Szabályrendelettel láttassék el. Ezek beszerzésére, helyes elintézésére kell, hogy befolyást gyakoroljanak elsó rendben a törvényhatóságok, másod rendben az egészségügyi bizottságok. TER8ÁNC2KY. m«t7« lixtl «TM. (Folytatáas köv.) A Tanottl-féle mérgezési bttnper. — L. „Za]»i KBIICDT- IS. tt 19. as. - Wlanici Antal kir. törvénynéki elnök ur ó Feltege nevében a kir. törvénynek kovtt-kert Íteletét hirdette ki: 0 Feliege a Király nevében 1 A nagy-kanizsai kir. törvénynek, mint bttnfenyitó bíróság — a kir. ügyemét; álul mérgetéii orv ét férj-gyilkoiaág bűntettei-ól vádlott Orr. Vanotti Pál né nfil: Kis Jalta elleni bunogybon aa 1877. é>i marcsini hó 1 sí nap jáa tartott nyilvános Olésen követkesőleg ítélt: Letartóitatvs levő Brv. Vuotti PáM nül. Ku Juli. 31 éves, rom. kath. vallásu, ti-mördi nületésU, nagy -kanisssi lakó., 4 gyer-mek anyja, ÍDgó és ingatlan vagyonnal bir, irni, olvssni tud, fogva, büntetve nem volt, vádlott a mérgesei álul elkövetett férj-g;ilkoa»ág bűntettének elkövetésében bilnöanek kimondatik ét azért letarióitatáss, vsgyii 1876. éri nov.21 tol laámitott 20 (huta) évihetankint egy napi böjt éa kománkéval aaigorított bSrtSnre itíl'etík; exenfeltl Vowter Imre védi ügjréd renere 60 frt. (hatvan) védSi díjnak, u államkincatár reuére pedig a felmerült 13 frt. 50 kr. Saraei risagálati éa eljáriai, valamint a fölmerülendő oaaaca raburtiai kolMgnek megfisetMben ii végrehajtat térbe aiatt elmanuialutik. Indokok: Vuotti Pál n.-kanitmi itkót, a hivatilo. orrai jelentet aaerint, 1876. éri aOTember 30-in hirtelen t oly tünemények éa j«lenaegek kost haivin meg, melyek elhonyt berenj mérgeiét folytán beállt halálán felettébb tarhekS gruu okokat ttolgálutuk, minek követkeMében d hunyt hollájáatk lorvény««eki bonotriagilaU elrendeltetett t egyúttal a bunrátgákt it folyamatba tétetett. A teljesített tórrényaiéki bonetviatgilat éi ennek aiapján kiadott orvot — uikertSi vélemény álul megállapított ét be it gyAietett, hogy elbunyt egyén hálál* heveny gyomor ét béllobb karetkeitében állt be t igy ast maró méregoldat bevétele okoihstu, — minek folytán a mérgeiét tényáiladékának muvegyéueti vegyvit^álat áiul leendí illetéket kiderítéte ét megállapitáta cséljából elhunytnak belretui t fenálló törvényei gyakorlat ét rendeletekhei képeit, ai onzágoe mfivegyétihei küldettek fel, ki it a teljetitett mfivegyéui ruagálatról föl vett TÍMgálati lelet aJjápján aion batároiott •takértoi véleményt nyilvánította, hogy Vanotti Pál halálát mireny mérgeiét okolta. E*en bünöt ctelekmény elkövetétértl vádolt tn. Vaaotti Pálné Hflletett Kit Julit, a bűntény alanyának, vagyit a bűntettei kiderítéte vége'.t megindított búcritagáltt torán h»-tárotott Ugadátba vette ugyan, hogy férjén a mérgeiéi általi gyilkottágot o kSvetU volna el; midőn uonbű at oraságoi muvegyétt álul adott tukértoi vélemény tudomáaára houtott, magába nállva, még t bünriatgálat folyamán ét a Tégtárgyaláikor it fenUrtott i Umételt ■m körülményéé ea teljét önbeitmercat tette, hogy férjét, néhai Vanotti Fáit a patkányok kiirtátának ürügye alatt, orvoti rendelvény mellett meguertett mirenynyel maga mérgestn meg éi pedig ugy, hogy 1876. november 17-éu ette férje tőle theát kérvén, ejt meg ii fJite ■ mivel férje vele folyton ■ még aion elte ii ke-gyetlenkedett, idt ugyanaxon ette u^y 5t, mint 4 gyermekét ii agyonlövéttel fenyegette ■ éten felül ot bujaaenyvei betegtéggel it eltöltotta, — oly erőt ét legyothetlen gyűlölet támadt benne férje iránt t annyira el volt keteredve elek TÁRCZA Sceress! fyelj, ktt títlon remkst, «Örf a lunb, A ssórt^ nit t«oék«d mpi nond, fi e»öngjöa füledben folyton, mini A Luag. Mit CMÜodf estve t'lof * kii b»r«uig : Síerert! Ú leid, mit nó » parti kia virig, A uSke tíiB*k, togyh* csököt id t Midőn a rengi tOkrSsS TÍKCO Hótiazta, •**níe keble megpihen 7 Hogy oWad öaas« asldbar kiQ, gJönyMr, Hely boldogít, mely éget, bánt, gjíitör ■ Hallgud a berkek bangói dalnokit, M,D.' a Tálais, Bit dalában ád 7 8cer»u ! SZIKLAI JÁNOS A nsityravágyás tTnrteneti rvfiny.) Iru: Jenvay Séta. (Folytatta. > — Igen kedvei Caailláa — folyUtá a l>eteg aiig ballbato hangoo — én tit hittem, kogy M.r»k» meghalt, hogy etkam többé tea-kihet tem köt, csak hotiíd, örökre tehonád, • 6 még élt él midőn már caak néhány óra válatztott el beanüaket attól a pillanattol, melyben Itten t emberek előtt hutéget etkutiunk cgymáintk, menyegionket megelóio elte fel-keretett, hogy botmt álljon hfitlentégemért Eljött • többé >em it akart elhagyni Meg lemmiiulve álham ax ittonyu aaaiony elótt, ki folytoDoaan eikümre emlékestetve, makaóul adott auvam i Ígéretem teljeiitétét köve telte. S én könyörögtem, elmondtam neki mindent, bogy mott már cftak téged Mérethetlek, hogy holnap ünneplem eaküvomet, kértem, hogy hagyja el a vidéket, Ígértem neki pémt, gisdiaá?ot; de ő nemem kőié kacsagott B kijelenté, hogy nem fog elhagyni toha, történjék bármi .... Oh ! mert ö nem akart egye bet, mint boldogtalanná tenni egéti életemet ! .... i elérte ctélját! . . . . Hoaiád akarum menekülni, hogy térdre borulva előtted, bevallják mindent, de arém-alak megragadu ke-■emet ■ nem engedett távoini. .Néid, néid ctak — luttogott dühtől uikrátó nemekkel, mikötben as erkély felé vonnolt, — látod ait a helyet, hol örök uerelmel elkudtél, hol örökre kétiégbeetetté. boldogtalanná tettél ?• Meglemmiiülve állum az őrjöngó' mellett i ugy éreitem, mintha minden Havánál tort dóítek volna nivembe t ttemeim önkénytele-nul ai alattunk ellutó folyam hullámain tévedettek .... Majd egy őrült gondolat villant meg agyamban, aiután villám gyonan magamhot öleltem a. rongyoi aatiottyt ■ leUnitotUm a hideg hullámoka* .... Igen .... megöltem .... meggyilkolum .... hogy ctak boUo-gitbaataiak téged ! — luttogott t beteg i egy kinoi eéhajjai etnnéletlen&) hanyatlott TMU ránkotti klité. Kornél ittonyu bűnének bevállalt után majd két egét* napún át motdulttlanul feküdt ágyában. Rémei gondolatok kioosták, folyton félrebetiélt, ötttefüggéi nélküli ntvikat dadogott, majd kéteégbeetetl kiáltátokkal ugrott ni helyéből, atután iámét kimerültén htnyat-lott vitftta ágyába. Ai orvotok a Ugrotubbra kenitek elő Camillát. Harmadik nap asonbu t beteg egenen megkoayebhulve éné magát, haivány areaát élénk pir fntá be i bágyadt nemei élénkebben ctülogUk. — Ctmilla — luttogott gyengéden meg fogva neje ketét — oly jól, oly könnyen ér iem magamat, mióta felfedeztem előtted ino- nyu titkomat. ... de mond ctak, ígérd meg, hogy nem fogn engem megátkomi, hogy oly boldogtalanná tettelek ugyebár, te neretni fogú engem etután it, mint án it neretiek t tiron tul it i nem fogw elfeledni! ? — Soha; de tóba 1 — aokogott ti ifjú nő férjére borulva. — Igen, mi nem feledhetjük el egymáit, nekünk még boldogoknak kell lenni .... ott .... ott lenn . . . . at — égben! nólt torede- fett hangon a beteg, görctöten magáhoi ölelve nejét, aiután égy nehéi eóhaj}al vimtdólve ti ágyba, kilehelte toktt nenvedett lelkét. Ai öreg Iréayhiek egyetlen fit kineavedett! XUI. A bun büntet. GySnyortl nyári ett volt. Ai epedő ar-cwi hold a ciillagok éneivel ábrándot képekkel togáná körUl t hallgatag terménetet. A lég ayagodt i mintht ctak megtiünt volna e tájon minden élnt, oly néma ctend urtig mindenütt, ctak egy egy éji rovar laaiu dongéee vagy ai ágáról leuaktdt kicti levélke réteg át néht néha a légen. Hott etendeten megiörgott a köveci i tétét titkok bukkannak elő tt erdő homály ibíl. A poiaonyi orttáguton vidor lovat-cttpat figet t Vaág völgye felé. Ai elti nellő kacieran ját nadoiik a lövegek daliát tat tollaival t fénylőén törik meg t holdtugár rét attakjain t dél- cteg leventéknek, kik kifáradt lovaikon uoV ', lan ügetnek egymát mellett a porot omá^utoa. Mott egy mellékel erdei ötvényre tér le t kit karaván, óvatoitn köielgetve a biret ctejthei vár telé.Mtjd neutelenül, uótlan taill-nak le a lovagok a nyeregből pilledt lovaikat ttolgaikra biiva, ujulanul a vár felé huiod-ntk, vigyáiva leemelik a várba vetető titkot nyilaitól t követ, tiután egymátután tűnnek el a barlangba. Gróf Thurio Gyírgy Mtgyaromág nádora, hogy ttemélyeten meggy őtődhenék Bi-thory Entébet inonyu tetteiről, Irényi Mi klót.. Homonnty, Drugeth, Megyery, Dtrnóy ■ mái ] főrangúik kitérelébeu Ctejthére lietett ■ titkot utakon t nép aanony fürdC atobáiába jutva a niklt-faitkat fedő függönyök mSgé rojtíive várta a történendőket, míg tiieAöt—hun fel-fegyvereseit poronli a barltngbt veseti folyó-aoa lón feláHitvt. A atikla üregben, melyet a búltosttUil* ' lefnggő értékei lámpa ctak gyéren viüeitott be, airi ctend uralgott, mintha ai örükbéke • l ' borstasto helyet válantotta volna hajlikkal.'"" — Hott alig hallható sörej támadt ■ t kővet-kesó püluatban felpattan a titkot tjtd ■ két'" < vén atnony lépett t barlajigba él miután IU '' goi füvekkel, foiro viuel kiöbliték a néha kS- " ■epén álló kit játpit kádat, lattta, etendeten. mint jöttek, iimét távolának. M»jd t törpe Dj-váry jelent meg t fürdő-nobában ■ fürkénő nemekkel viugálta meg anntk minden ingát, asután oda ment a rettenetei ember-616 géphez ■ háta mögé kerülve, egy izékre állva, megnyomtaaiutuinyakárteroiitett gyé-" ^ mint nyakék gombját ét a no bor rettegve'5*1 tárta nét vaikarját ■ t török kitek caÜlogva, miatt fórja ellen, hogy a megs**i-rz'1tt mirenyből térje thoájába kevert • ezt férjével tnegiuttz. Vádlottnönek ezen, megjött töredeimes-sége folytán "ti beismerését • igy tette iránt eldre megfontolt gonosz szándékát is nemcsak A fen forgó körülmények, bum a hit alatt • bit nélkül kihallgatott tanuk vallotassai i« teljesen megerősítették. Nevezetesen Augenfeld Fülöp orvos alt vallotta, bogy vádlottad Jx7t). évi november 12-én, tehát a gyilkosság elkővdését á nappal megelőzőleg, patkányok kiirtásának ürügye alatt ti le orvoai rendelvényt eezkoz6lt ki mireny méregre t ennél fogra vádlottat tíü gramm mirany birtokába jutott; — Síuadra Ferenci tanúnak éa Bogin András vádlott •seretőjének vallomáaai, mit maga vádlott általában isintén beismert, bűnös megvilágításba helyezik vádlottnőnek férje és a családi élet hátrányára megzsegett házassági hőséget ■ különösen as elóbbi Unuságot lett arról, hogy vádlottnő 5 levelére távollévő férjének válas«-> kimaradván, ürömének adott kifejezést afelett, ha netán férje elhalt volna. Pécsi Sándorné tanú pedig hit alatt «ton határozott vallomást tette, hogj iránU ason időben feltétlen bizalom-«nal viseltetett vádlottno fölkérte vult arra, hogy javasolna neki olyan »<ert, melylyel férjét alvesatkelné, vagyis megmérgezhetaé s midőn tanú öt e hűn nagyságára figyelmeztette, még akkor is aat falelte vádlottnó, hogy nem rettenne visasaas iszonyú büntettél s butonnyal tanú sem, ha tudaá, milyen ember as ő térje. Kollsrics Mari vádlottno as időbeni caeiédje padig arról tAtt határozott és hitaUtti vallomást, hogy 1876. novembar 17-én este néhai Vanotti Pal nejét theafőzésre kérte föl, mit a* asssony maga teljesítvén is, midőn azzal elkészült, kiiotatte oi vádlottno a konyhába s a thea megizlésóre hívta föl, kérdezvén, jó-e a thea, — mire Unu a theát megkóstolván, nagyon jónak nyilvánította; vádlottno padig ast mondotta: még jobb lenne, ha valamit bele keverhetnék, csak a bűntől ne félnék ; s midőn tanú ast kérdezte, hogy mit keverne bele, vid-lottnő ast felelte: a mitől hamarább megdóg-lenék, t. i. íérje. Ugyan e tanú vallotta továbbá ast is vádlottnővel ssemben, hogy néhai Vanotti Pál a thea elköltése után fél óra alatt rosszul lett s belső részeinek égéséről panaszkodott és sokat jajgatott; vádlottno padig gyorsan hidegtejet hozott, (mit a nép az országos mflvegyész nyilatkozata szerint is, habár tévesen, a méreg ellenszerének tart,) s ast fér- iével megitatni akarta, de miután az nem ivott, vádluttnő sírni kezdett e jsjgatva mondotta: .Istenem, Istenem! mit tettem, elvettem kenyeremet ;" s másnap, vagyis szombaton a thea maradványát vádlottno általa az utcsára ontotta ki. Mindesen körülmények és tanúvallomások, mégis a bekövetkezett halált megelőzőleg befolyt betegségi tünetek stbbi mozzanatokról tett hivatalos, orvosi jelentés egybe vettetve vádlottno vallomásával, ennek valósága nem-csak magerősiltetett, sőt kétségen felül helyeztetett, minek folytán egyúttal begyózetett az is, hogy ózv. Vanotti Pálné, uul Kis Júlia férjének a mérget azon higgadtan megfontolt é> előre elhatározott gonosz szándékkal adu be, hogy alt meggyilkolja; — s miután vádlott-nőnek ezen gonosi szándéka ténykedése folytán Vanotti Pálnak mérgezés által bekövetkezett halálában tárgyilagosuk is: kétségen felül áll, hogy vádlotlii.-. férjenek mérgesés általi gyilkosa, vagyis - hogy özvegy Vanotti Pálné zzül. Kis Júlia vádlott a mérgezés aluli férj gyilkosság bűntettét elkövette — őt tehát abban bűnösnek kellett kimondani. Vádlottnót eset) büstatt elkövetéseért s bontett minősített faja, aagytagz és azos snlyos-bitó körülmésy mellett is, hogy azt férjén s házas társak kost bármily viszonyok közepette bizunyos mérvben meglevő bizalomnak legdur-vább és gonoszabb — kijátszásával követte el, — az Ítéletben kitett, meghatározott tartamú büntetés elszenvedésére szert kellett itélm, mert s fentebbi körülményeknek komoly, bírói mérle-gazésen télül, a bűntett nagysága és vádlott alanyi gonoszságával szembea, ennek beszámításánál enyhítő körülményekül kellett venni, nevezetezen annak, — kétségkívül igen fontos rugóját, t. i. — vádlottnő {alacsony műveltsége miatt a családi élet nemesítő befolyála álul sem korlátozott Bzenvedélyekbeni elfajulását, melyet — tanuk vallomásaiból kitetssóieg, — hathatósan előmozdított a férj gyakori Uvolléte folytán nem hiányzó alkalom a hogy neménél fogva is a csábításoknak nemcsak inkább ki volt téve, sőt tiltott viszonyainak férje általi egy kedvűén vétele következtében azok mesébe mind méjyebb és mélyebbre sülyedhetett; fokozU vídlottnónek ezen szenvedélybeli elfe-julását, sót azt az engeeztelhetlen gyülölségig növelhette álula védelmül felhozott s orvosi vélemény által is, elhunyt májának asemcsése-déze alapján megerósitett azon körülmény, miszerint a meggyilkolt idült, harmadlagoa buja-at-uyvben szenvedett s igy annak lehetősége ki nem'záratott, bogy — orvosok bemondásai szerint — a szintén ezen betegségben még vizsga- I lati fogsága alatt is sinlett vádlottnőt azzal férje töltötte el; nem záratott ki továbbá szin- | tén vádlottuó álul védelmére (elhozott azon ténykörülmény valósága sem, bogy vádlottnő l férje álul a tett elkövetésének estéjén is gyet- j mekeirel együtt életveszélyesen fenyegettelett, ' sőt tekintettel fennforgón viszás családi életükre < figyelve arra is, bogy vádlottnő férjétől elváláei szándékot táplált s Bogári András vallomásából kiuuzőleg is férje álul az elválás esetére gyermekeivel együtt leendő agyonlövés-Bei még levélben i« fenyegettet»tt:« tény körülmény megtörténte, mely álul vádlottaó feltett szándékának végrehajtására ujabb támpontot és isgato okot tálal, igen is valószínűnek tekinthető, mihez járult még az is, hogy szeretőjének s tett elkövetése napján, sőt pereseiben hozzá sürüen küldött leveleiben •zenvedelyes-ségének ujabb upok és rugók nyujutuk. — MisVlezek befolyása által tehát mintegy elva-kitutva, iszonyú tettének elkövetése ellen har-czoló erkölcsi s más okok súlya ezekkel szemben lelkére kellő nyomatékot nem gyakorolhatott. Ide járul még azon körülmény is, mely-szerint vádlott tettének elkövetéséi nyomban megbánta, Kollarits Mari tanúságaként sírva igy kiáltván föl: Istenem, Istenem, mii tettem I elvettem kenyéradómat, — mely bánatnak ugy a bünvizagslat, valsmiut a végtárgyalás során is megjavulása iránti reményre jogosító jeleit UnusitotU s továbbá, hogy ezek folytán tettét körülményesen és tóredelmeaen megvallotu. — Figyelembe volt veendő végül ason körülmény is, hogy a különben törvényes életfogytiglani börtön- vagy halálbüntetés álul as amúgy is árvaságra jutott árUÚ*o gyermekek az anyától is űrflkre magtoezUtnának s igy a büntetés káros következményei álul ók is felettébb érsekenyen Bujtatnának. Ezen lényeges enyhítő körülményeknél fogva volt tehát vádletlnó s határozott tartamú börtönbüntetésre elítélendő. As ítéletben kitett és felhivott roarasau lási összegek megfizetésében pedig bűnössége jogszerű következménye gyanánt a bűntettnek elkövetéséből folyó köUlmi elv alapján (obliga-tió ex delictol volt elmaraszUlando. Ezen ítéletben a kihirdetéskor, miután az ellene használható jogorvoslatok iránt kellően kiunitutott, vádlott megnyugodott, ellenben védő ügyvédje annak javára, a kir. kosridló pedig vádlottno terhére az ellen felebbezést jelentettek be, minek folytán jelen ítélet az összes iratokkal együtt a törvényes 8 napi fe-lebbesési határidő leteltével a kir. it. táblához, az ügynek főben járó természeténél fogva hiva-ulból is, jelentés mellett folterjesztetni rendel-t»tett. Kmf. Wlassics s. k. Qulyás Jenő s. k. előadó, Bartba s, k. t. jegyző. Helyi hírek. — Deák Ferenc* dicsóttlt nagy ha- sánkfia, mintjelentettük, még éltében megbízta e lapok szerkesstőjét, hogy részére Bzent-Láazló- egyhási sorsjegyeket vásároljon s nevében a netán esendő nyereményt a caélra adja át, e iwrsjegyek kórul egy nyert s az öt forint a zárda- fónük fut Szkóky Isükosd uroak átadatván, ki is ezen összegei viszont kegyelete jeléül a nagy hazmti emlékszobra javára ajánlla fel a nekünk kézbesítette. Fogadia nemes tetteért elismeré sünket. — Erőn havazás állt he márcz. 8. és !l-én, mely miatt vonatkézéaek fordultak elő. — Magyar KHnénet. Polgár Gyula szintársulsu középszerű pártolásban részesülve, lehető változatos és uj színmüveket ad elő, uj tagokat szerződtet s vendégszerepeltet. Közelebb aduk ,Iakarioth"-ot, ,A betyár kendőjé"-t aat. — KU-Kani*aán közelebb pósuhiva- Ul nyitUük; posumesterrf Hoffer Ferencz vá rosi jegyző neveztetik ki. -^ A* ujonCMOMát csak megköveteli áldozatai. Múlt kedden kis-kanizaaiak a kis komáromiakkal összevesztek egyik népesebb korcsmában s az lett az eredmény, hogy egynek arcza, másiknak keze jelentékenyen be-metazetett egy késsel. A tettesek fogra vannak. — A. .nagy kanimtai dalárda' e becses lapok mull számában említett vasár nap, azaz f. hó 11-én tartani szándékolt rend kívüli közgyűlése elnspolutott és helyibe csak választmányi ülés Urtatik ugyan délután 5 órakor a városi Unoda nagy termében (a vá rosi kóroda átellenében), melyre a választ mány t cs. tagjait teljes ssámbani megjelenésre elnöki megbízás foiytáo tiszteletteljesen telhi vom. Kelt Nagy-Kanizsán, 1S77. márcz. 9. Kinger Soma, egylet* titkár. — Meteorológiai éezleletek a nagy kanizsai fógymnaziumnál 1877. február havá ban. Közép légnyomás: 74501 milliméter; legnagyobb légnyomás: 755-7 mm. 6 áo reg gel 7 órakor; legkisebb légnyomás: 731*5 mm. 21-én reggel 7 órakor és 26-án délután 9 óra kor. - Közép homéi-séklet: -+- 3-19"C; leg- magaaabbhőmérséklet:-J- 12 &Ci-ii reggel 7 órakor. — Közép páranyomás : 477 mm. — Alerego közép nesveasíge sí-ázalekokban: 8Ü-27,; legcsekélyebb nedvesség: 39»/„ 24-én déluUn 2 órakor. — Közép felhőzet (0 tói 1U-ÍK Bzámitvz): 66; égessen derült ég (0-Ta! jelöli) éesleltetett 9-aaer, teljesen borult 10-zel (Jelölt) 22-zzer. — Közép széleróeaég (O-tól 10 ig szá mitva):2'4; 5 nél erősebb szél ézslellelett 6 nzpoo. 84 észlelet közül jegyestetett összesen 77 szel, és pedig: északi 18, északkeletié, ke lati 6, délkeleti 6, déli 29, délnyugati 4, nyu gati 3, északnyugati 5; xzélcsend pedig 7-szer. — A légköri csapadék (eső, bó) havi összege: 17-tí mm. Eső esett 8 napon, havazott 3 na pon; legtöbbcaapadsk (6-6 mm. eső) volt 18-án. Dér volt 4 napon. Az egész hónapban szokat lanul enyhe időjárás uralkodott, szép derült napokkal Túlnyomó voll a déli légáramlat. 1-tól 6-ig minden reggel a fagjpont alá esett ugyan a hőmérő híganya, de ezen tal csak 15. 16. 24. 25. éa 28 án. A 27 iki holdfogyatku sás kezdete a borult ég miatt nem volt latbató; de 9 óra felé már jól leheteti látni a fold árnyé kába merült hold sötét vörös tányérát; as ár nyékból (a kanizsai óra szerént) i) óra 30 peres kor lépett ki a hold keleti széle, s 10 óra 2G pereskor lett vege a fogyatkozásnak. F. — Meghívás. Az alaó-lendvai Ukarék pénztár rendes évi közgyűlését folyó 1877-ik évi márczius hó 19- napján délelőtti órákban Alsó-Leadván.a polgári olvasó egjesfilet kelyi ségében tartandja, melyre a l. ez. részvényes tagok az alapszabályok 59. § a értelmében ezennel tisztelettel meghivstnsk. A közgyüléa napirendjét képező Urgyzk a kővetkezők: 1 Az 1876-ik év üzlet e-edményéról szóló igaz gatósági jelentés. 2. Az as évi számadás s te kintoleg mérleg felülvisagálaU s aa e eeerint elért jövedelem felosztása a felügyelő bizottság jelentése alapján. 3 Az igazgatóságnak s a tel ügyelő bizottaágnak 1876-ik évről adandó fel mentés. 4. 3 felügyelő bizottsági Ugnak — 3 évre az alapszabályok 83. §-a értelmében le endő megválasztása. 5. Az igazgatósági s a felügyelő bizottsági tagoknak 1877-ik évre az alapszabályok 60 § ah. pontja értelmében meg határozandó rendes dijazutása. 6. Esetleges indítványok megtétele. Kelt Al»o-L»ndván, az igaagatóaágnak 1877 ik évi február hó 10-én tartott üléséből. Zárjocsky Viooze s. k. vezér igazgató. Wendl Ede a. k. könyvvezető és jegyző. — Xyilváno* elismerés. A könyvek könyvét, a minden bőlcseség kutforrását lapoz gatva, a többi ssent igazság közt erre iz aka dunk: .El van végesve, hogy as ember egy szer meghaljon." Ezen — a föld minden ejó lényét kötelező — általános törvény kérlelhet- len horderejét s napvilágánál is világosb igaz voltát czáiolhatlanul bisonyitjs s mindennapi Upasatalat. Ugy van, hódolnak e mostoha tör vénynek elaggott öregek, as élet derekán levők, s reményteljes ifjak egyaránt; nem állhatván ennek ellent sem a hosszú elévült kor, sem s — százados tölgyként — mindennek daczolni látszó idő s munksedzett férfi erő, sem as éltető kikeletként viruló ifjúkor. Egy ily reménytel jes élte Uvaszán — dérlepte gyenge virágként — elhervadt ifjút kísértünk baráti részvéttói folyó hó 4-én a fáraduk nyughelyére, a kís-ka- nicsai sírkertbe Petrekovits Ferencz 2-od éves egyetemi hallgató barátunk személyében; ki nek, midőn hosasas betegsége utáni gyássos el- villogva törtek elő a rettenetes alkotmány tes téből ' — Hahaha! — kaczagott a törpe — Uj- »ary még is csak okos ember! — Egy il) en gépet kigondolni! Thurzó s a többi mágnások, kik mit sem akartak hinni, még mindenről személyesen meg nem győzödnek.visssatirtott lélekzettel, dobogó szívvel, (élelem s kíváncsiság között várták a történeudóket. Viktor pedig a törpe távozta után né hány szól váltva a nádorral, maga mellé vette egyik fegyveres lovagot s Ujváry után lopod sott. Darnóy s kísérője egy hosszú keskeny földalatti folyosóba jutva, nesztelenül követték egy ideig a törpét, ki néhány lépésnyi távolságra, egy kis kézi-lámpát lartott kezében, ha-ladt előttök; de egysserra csak mintha a föld nyalta volna el, eltűnt a torzalak, setétben hagyva üldözőit, kik hosszas tévelygés után végre a YÍT udvarira jutotuk. — Miklós — szolt Viktor barátjához - rejtőzz ide a bokrok közé s maradj addig itt, mig én hirt hozok e nyomorult gazemberről. Miklós szótlan engedelmeskedett barátja parsncsának. Vidor pedig a fal mellé sompo-lyogva, egy vasajtóhoz lopódsott, mely a várba vezető folyosóról nyílon az udvarra. Alig haladt azonban néhány lépésre a setét utakon,midőn egyszer csak ismét feltűnt előtte a törpe alakja. Bossmtól lihegve, mint a kígyó csuzcott most as ifjú Ujváry után s mielőtt az észre vette volna, torkon ragadia. — Hah nyomorult kutya, most kezeim közé jutottál! — kiáltott Darnóy, dühtől szik ráaó nemekkel a törpe mellére szegezve tőrét. — Kegyelem!.... kegyelem nemes lo- Tag! — dadogott Ujváry — ah! vagy tevagy vi- téz hadnagy, parancsolj velem s örömmel engedelmeskedem, hisz én téged mindig annyira szerettelek! — Szerettél! ? Hahaha! oh, tudom, jól tudom, csupa szeretetből még az nut is elké szítetted számomra a másvilágra; de látod, lel kemnek nem volt nyugu a hideg nirban s el jöttem érted gazember, hogy elvigyelek a pokol tüzébe! — Kegyelmezz nemes lélek! — vaczo- gott a törpe. — Nyomorult, még kegyelemért rimán- kodol; azért, hogy holnap ismét az ártatlanok vérébe márthasd piszkos kezedet!? — Kern .... nem .... esküszöm nemes lovag, hogy többé még kis ujjommal sem érin tek senkit, csak most hagyd meg életemet! — S még azt is megátkozod ugyebár, hogy úrnőd ártatlan leányok vérébe fürodjék ? Ujváry egészen meglepetve e szavak álul, dühtől villogó szemekkel nézett Victorra azuUn villámgyorsan rántotu elő tőrét s Darnóy mellére szegezé. — Hab ! te nyomorult, még életem ellen torsa! ? kiáltott Viktor magán kivül, azután oly erővel rázta meg a törpét, hogy as egy isso- nyu orditással a földre suhant. Daraóy pedig öaszekotözé foglyának kezét, lábát, kendőjével betörné száját, azután egész könnyüséggel, mint valami gyerkőezot vállaira dobu s a setét fo lyosókon át ss udvar felé sietett. Ez alatt Miklós, Victor utasítása szerint a vár udvarán őrködött, különbféle érzelmek között várva a történendőket. Néma csend volt mindenütt, midőn egyszerre csak siránkozó hangok ttték meg a lovag füleit. Miklós önkényte-lenül tőre után nyúlt s óvatosan előlépett rejtekéből. Egy setét nő alak zuhant e pillanatban végig a vár udvarán s egyenesen Miklós karjaiba rohant. Megállj I ki vagy ! ?— kiáltott az ifjú, tő rét a kísérteties alak mellére szegezve. — Itt vagyok ! öljetek, gyilkoljatok meg csak ! — zokogott a kétségbeesett ismeretlen. Miklós egészen meg volt iepetve vélt ellenfele e nem várt viselete által ; de még inkább elcsudálkosott. midőn a felhők közül előbukkanó hold halvány fényénél egy gyönyörű női alakot pillantott meg karjaiban. — Ki vagy te szép gyermek — saólt azután a remegő leánykahoz — s mond, hogy jutottál ez izsonyu helyre ? — Ki vagyok ? — Uh minek is kérded ! .... Egy szerencsétlen, kinek még ma meg kell halnia s nincs elég bálorzága a halál karjaiba rohanni! Oh! mert én még nagyoa ... nagyon szeretnék élni! — Meg kell halnod r azután kimondu azt neked? — Kimondta ! ? Oh a grófnő rámhalno zott kegyei eléggé elárulják, hogy a zoei vér fürdőben én lessek az áldozat I — Hah! tehát csakugyan fiatal leáayok vérében fürdik ez emberi szörny rV — szólt dühtől villogó szemekkel az ifjú. — De mond csak szép gyermekem — folyutá asutáa meg fogva a remegő leányka kesét — hogy hívnak, mi neved ? — Irényi Isabella — suttogott a no. — Iréoyi Izabella, a szívtelen Irényi nao- kája, kit ma megmenteni akartunk a vérszom jas tigris karmai közül ? — Mit! megmenteni engem ! ? — dadogott a szegény leány, lázasan ragadva meg as ifjú kesét — megmenteni tehát nem feledé el Darnóy adott szavát, esküjét!? Oh. szólj, beszélj kérlek nemes lovag, engem jöttetek megmenteni! ? — Légy nyugodt esep leányka, mi as or szág nádorával azért jöttünk Csejthére, hogy megszabadiuunk téged s társnőidet a bizonyos haláltól s napfényre hozzuk <■ kegyetlen asz szony rémtetteit! — Köezöoöm .... köszönöm kedves lo vag — dadogott Izabella — én számi tok reátok ! — Csak bátorság, bizalom — biztati Miklós — a teher rózsa, melyet az iszonyú szobor UlapzaUn fogas látni,lesz a jel, hogy mi a grófnő fürdőszobájában vagyunk elrejtőzve. De mi az ! ? lépteket hallok. Siess, távozz kér lek zzép gyermek, nehogy valaki ésirevegyeo bennünket; mert akkor elvesztünk miodayájan ! Még el sem hangzott Izabella lépteinek saja, midőn valami élettelen terhet czipelve hátán, ismét egy alak közeledett Miklós felé. — Ujváry barátiakkal tehát végeztünk volna már — mosolygott Darnóy, kösel lépve Miklóshoz, ssuUn leemelte váltairól foglyát s könnyedén, mint valami játékszert egy ik bokor mellé dobta a törpét, hogy osak ugy ropogtak a nyomorultnak csontjai. — Még csak néhlny pillanatig őrködjél itt — ssóltasuUn Miklóshoz — nekem még csekély végezni valóm van a várban. Egy negyed óra malva azonban isméi itt lessek, akkor azután együtt mehetünk a grófnő fürdőszobájába — tolyuu Darnáy s agyanazon nton, melyen jött, ismét eltűnt, ugyf hogy Miklósnak még annyi ideje sem o.áradt, hogy Izabellával való találkozását elmond- hatu volna. (Folrtztás kov.) t«D-8Kifi-t. 8dl*t>D37 M. Caorgti. Hirachf N'. Dombom Gl N Leadva H.id.n H Higraas. Búgó W. B T Bé hunytát c sorokban kőstudomásra hozom, egyszersmind kedvea ét mulhatlan kötelmemül i ártom :forro elismerésünket nyíl viDÍtani tton B.O H0i kal>lü, én. tetleo emberbarát) * E e r e I e 11 ú ! lángoló o a g y - k a a i s » a i gymna inni ifjaknak, kik aem k is épu-IÍIÜD kre» buldugult iráatigyen-géá kn/ijflet s vég t iai te 1 e t ból nőik hűlt tetemét Táilailon ■ iái I i ti k JJ ng hely ére. S midin as elhunytnak órok békét esdek ; ugyanakkor de-r^k, követésre méltó VÍT6 ■ kiaéro ifju bajtársainak azt kívánom : hogy szép reményekre jogosító éllöket AZ élet éa halai ura Nestor ko-korára nyújtsa, miszerint igy zs igaa emberbe-riti szeretet oltárára haladó kerakksj Bliodig több és több bármily néven Bevésendő semee és érdemdús áldozatot hosha*aan*k ! Éljeajek ! N. N. — Baltomáü szerint Horváth Sándor veséi ev. leikéss Kőreskállára, Bokor BenA ga lamboki ref. leikéss pedig Nagy Bajomba hiva- tuti saeg, hogy elfogadják e uj állásaikat, aem ludjuk. — Szombaton, f. hó3-áD az isrl. ifjúság Bzinielóadást rendezett. — A közönség jól mu latott. — Bizonyltja ast a sok Ups és kihívás. A terem -égessen megtellett nézőkkel. — Hal- lumás sseríot 3U0 forinton (elül volt s bevé tel. — Elismerést érdetDel a rendesóeég, pro- logul egy magyar költemény szavaiutott el. — Vasárnap, 4-én Kedelicsen ttts volt. - Több gazdasági épület égett el. — Xagy-Ka*v>iyvárw<ban Dongó (j. Gteg)'Om. k. r. tanár .Lapok a tudomá nyok könyvéből" csjmő. mflvére nyitott előfi zetést 1 frtjával. Amint s felhívásban olvassak, pártolásra s kiváló figyelemre méltó munka. — A* alső-íetldvai takarékpénztár múltén usletforgaltna 260.155 frt 6G krt, mér- etc pedie 111.439 frt 74 krt test. — Henr*érűt Beserédy Elekné ss. Fá- bián Kmiüs úrhölgy a töröksebesOltek részére nagy csomag lépést kttldStL — Berlinben a .Nordd. Alig. Zeitungéból külön lenyomatkép megjelent s bekülde-lett hottánk „Franca Deák" eai lék beszid, mely K berlini magyar egyletben tartatott jan. 28 án. Emelkedett hangulatú német beaséd, Dr. Na-scher S.-tol. — Rövid hirek. Ignatieff Berlinbe, in nen Parisba, majd Londonba utaaik. — Kenea- ■«y Kálmán min. ősit. tsnacsos nóül fette Justh Ilons kisasszonyt. — A törot-sserb béke kihirdeUetett. — Uj ssórlöreget talált fel egy temesi tisztviselő. — A fővárosi .sugárút", ,AQdrássy-ut*-nak fog neveatetni. Helyes! — As arsdi vérUnuk emlékaaobrára pályásat hír dettetik. — A tSriiktest országszerte viselik * magyar ifjak. — Aradon apríl közepén bor- vásár tartalik. — Szentpéterváron a békepárt egyre nó. — Belgrádi hivatalos adat Bzeriat 8 ezer szerb halt meg s 20 ezer sebesült meg a habomban. — Pattinak 2 milió frl értékű va gyona van. — A Bem esoborra 13 eaer frt gyűlt be. — As esztergomi papnöveldét kira bolták. — Egy berlini asépség folyamodutt a <-«áasárhoz, hogy .női ezredet" alakítson. — A bécsi .komieche Oper* színházat ellicaitálják. — Hév Kumárombaa .Haladó gazda" czimfi •taklap indul meg Molnár Lajos tanár szer kewtéaaben. Irodalom. — Előfizetésre való felhívás ily czimö more: .Kritikai Munkálatok- a Qabelaberger- Markoviu és a Mtolze Fény veesy magyar gyors- Írási rendszerek felett. Irta Kelé Antal a .Ga- beisberger-egyeaUlet* elnöke a Öab.-Har. na a Sl.-F. m. gyorsírásnak oki. tan. Tartalma 1. fejezet: Bevezetés (olóismeretek) II. fejeset: Általános tanok (vagyis: milyennek kell lenni ' gyorsirásnak ?) III. fejeaet: A tiabelsbsrger- M»rkuvii8 magyar gyorsirási rendszer rósz ol- üals. Eiaúczikk: Hiányai és hátrányai. Má sodik czikk : Incorrecteégei. IV. fejeset: A StoJze-Fenyveasy gyoraíráai rendaeer fosa oJ- dnls. — Első caikk: Hiányai és hátrányai. — ílásudik csikk: Incorrectaégei. — V. fejezet: A üabeleberger-Markovita magyar gyoraíráai fodaser jó oldala. — VL fejeset: A Stolse- Fenyveasy gyorairáai rendszer jó oldala. — VII. fejezet: A Gabelabergír-Markovite és a Ktolze Fenyveaay m. gyorsíráai rettdaserek öasaehaaoniitáaa. (vagyis: melyik jobb, s tö kéletesebb?) Ások kedveért, kik a utwlt Kyursirási randsaerek vmisas^ ikst, vafy efyi- két sem ismerik, hogy munkámst megérthessék : • műhöz gyorsiráai (magyarázó) láMák Tannak csatolva. — Előfizetési ára: 1 frt (Bolti ára: 1 frt. 20 kr lesz). — Előfizetéseket csak apr. bó elejéig fogadok el. — 10 elófieetó után egy tissteletpéldánynyal szolgálok. — As előfize tési pénzek szerzóhös: Budapest, Nagymeso- utcza 50 ss. földszint 15. — küldendők. — (.Közelebbmutatványt közlünk. Addig ia ajánl juk az illet/.k figyelmébe. Sserk.) — Uj könyvek. Kaphatók: Wajdite József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán Kállay Béni. A szerbek torüinete, 17SU—181Ó 1 kols* ára S frt 60 kr. Csfatfary Aatai, Deák Ferenes emlékezete 1 frt. Kubinyi i^jos, iparunk. Áta 1 frt. Ör. Koch Antal. i"*ioai tra ebit csoport, ára 2 frt. Harsányi. Felforditott állami lét, ára ffllll t t>l MlfJU l»az»ll.|jl lesi emlékek. Szerkesztő Fraknoi Sándor 4. kötet ára 3 frt. EnMyi országgyűlési emMkek aaerkeuti hailágyi Sándor 2. kötet ára 3 frt. lfj. Neumann Sáüdtr. A kereslcadeimr tSrrÍDV 174.§-a. Ara 40 kr. Gyermek humorfrsjsok és jel lemzo vonások a gyermekvilágb61. Ajm 1 frt. Jókai M. Szép Hibái. Regény 3 köut ára a frt. Kúlap. Képaa gyermek ajaág 11 kötet ára 2 80. Németh K A váltóeljárás, ára 90 kr. Petőfi S. költeményei 2-ik kiadás fuave ára 8 frt., aranymetasés, körte 12 frt, egy kötetben képes disskiadás, kötVe 16 frt., 10 füzetben, füzetként 1.50. Piros arfatt* rfre* * kWet ára LMrt70kt Porzó tárcsa levelei 2 kötet, ára 4 frt. Wehard Mario, Barbassu nsgybÉttásn. 1 trt 30 kr. Bartalus. Zenetörténet I. 2 frt 20 kr. MarkoviU I. Oyornriazat, Gabelsberger elve szerint. Példákkal bővített 8-ik kiadás 1. rész 80 kr. MayerM. Vezérköayv az altot mánytanoktatáaában 1 frt 20 kr. Találmányok könyve, ismeretek a kézmu-ipar és mújparmezejéről: eddig 10 füset jeleot meg, ára egy füzetnek 40 kr. Schwars Julim. Die Demokratie 1.3 frt. 84 kr. Illyés Bálint, költemények 1 frt 60 kr. Mutschaékaóher V. jegtanár. a a>a-gyar váltójog 1.2S Verne Gyula. Rejtelmes sziget 2 frlCox Gy. A mythologiskézikönyve. 1 frt 50 kr. Kveaaay Ede. Egy vilirf albnma 2 frt. A nagj-luuilxMi takarékpénztár réusr én y társasán 1877. éri február h&vi forgalsMs--_^ BEVÉTELEK. I ' | j fL kr ítaiuír maradva.) 1877. jan|"/,wí || | 31-én J 1SI| 87S 44,l4l|35 Pénztár számla ( ' ; 19. Hitelezőnek. 1 Betét aaámlának 4(1,983*0 Vilto . . . 30,6271— KOIISOD 3347 _ Elflegezéai . 1 599ÖI — Bélyeg-illeték . 3(86 Kötvény éa váltó kamat ss. 8,X72|74 Beiratási dlj . «'T6 Kéaedslmi karszt . l 48181 Kíluég 174112 Saáaalék , 16 32 Hásjovedalom f ' 167184 Kintlevo kamat 1 imíi i' -2097 15 Kladedóvi alap . 1 '"': M — Betét kamat 3"/. Illetik ' ~~. w OS Adományozási . 990 78 Kraok betét . Értékpapír _ Bétát arany . ÍJ - Arany költsön . Krtékpapir szelvény 1 ~ — Areuy kolcaltn kama< bátralék 26! I — Ü 'ti 8o| n.u* Bt KIADÁ8OK: i 18 Adós Pénztir számi. Betét eaimla 31,113 88 Váltó „ 99,501 75 Költsön „ 1,190 Bstét kamat eat 53 Keluég 1.40 01 Eöcvéay éa váltó kamat ar 748 43 HatjSvsaelem aaáaíla 74 11 Tisati fizetés „ 386 KlSlegeaési „ 4,160 _ Százalék . »; 88 Betét kamat 31|. éllsték . 6 3e Bélyeg illeték _ . Se ii Éitékpapir 1 . 380 44 Adomány ' „ 1OB4 15 Értékpapír Stslvfav , 193 »T> UaaUlék i ' "V '• ■ • Frank betét , . ' 4e Veszteség és Byereaaéay . 178; 180 I2S.S51 Sí 431, U7ű U.9.9IW Péaskészlet 1876 fekr. 28 in . 12,59»J52 . Aasaoa faradom. Ta 97:^0X184 hírét — Ef9 *9 ló-UUg*Ágröl értetiti i ken* kedelmi mioiiitcr % törvényb*t*i--4^ük*t. K be-iegtég EgjptombMI Ütött ki, hol nagj piusli-tá«okftt itass ét míaMÍiokibb terjed, A tó, mely e betegséget megk^ja, eg7M«n*« lehurgwstj* fftjét, a«^0iei megafteredaek, Djelve timyin nwgdi>g«4. ^ug.v betflú » tatáját, tea nem maik, »ftn aem istik, kÍD/BjlóskodvA fekustk ét eg4>> XtttéX rángáMk vsik oJA. A bow^é^ elurt pár napig, miaUtt mtó «>lpuanal. Egyplomban, hol ai abiMjniai hiboru óta dühöng e baj, na* ponkiot 3—-4 nám darab lovat ragad el; a b«-legtvég ragiif oa, • elpoe oem tuéjAJi m«gv>Met»t ai áJ]»tot, Kint hogy a beiegstág mint mH-Mofafa körre terjed, tiigom intéskedeare van ufikaég, Debogy a kór M»tgyarort»igra ia beharcsoltat-aék , a mioisBteríum tehát fölhívja a túrvény-faatóaágükal, bagy a ieggoDdoeabk felügyelet alá vegyenek mioáen bebosott iovtt, és ha a bet^ség Uiuatci akár a beboeottakon, akár pe-digmár Midé b«* rMt loriloá ' -- - nek, asoonal hat^Jybft víteaseoek mind a*ok at intó«kodé*ek, melyeit » ra^Üjoi Ixsiegpé gekkel iMmbeo rendelv vannak. — &ék m mmtiUmttartfban. A parim Stt. Salpice egyhái wenieltvtttartójáb* ra- lami elmgaaskodott fieakó három rákot dobott. Egy ifjú hölgy amint ujjait a Menteit viib* mártotta, kegyetlenül megcsipetett a rákok egyikétfii. A hölgy fíhikoKott. ■ ijedtében fenahangoa kérte at htent bocsánatért, aki megbtBtette dt. mert férjét mogflaaita. — SagyéBtrü tatdlmémy. Bell QraAun amerikai tanár .Telephon' t t«lák M. £■ oly kéastUék, mely lyel akuazticai Tesetes állal as embert haayoi nagy távolaágra i» értbetőví le het teaoi. A tudó* tanár köcelcbb tett próbát Ulilwfayiul. Bmtoubtil WitttonsaJ Szembe (143 angol mért föld' beiaélgetett, a beaaéig* Mme eg«&>en ftrtbetö volt. — IX. Piu$ pápa aaámára magyar eiö- keiű hölgyek értékes templomi kopeoyoatot akaraak váaárelüi püspökségének félsxáaados jabilacuma sHuümábóL Mér megindultak a gyfljta»ek s egy nap aUu 1030 frt gyűlt owse. Paplrsreletek. — Hali nanUa ket eatgiaT kST<tkesol<( liUlasill atrUt as ««•*•: u Cncaa! hillotud-e asir, hogj jönnek a muatkik él elvassik Hafvar- oruácaiikat ?■ .ab t« bolood! Hit lut qaiuálsa a magvarok Isten* ávvál a u>k piaakoa asnatkársl ? Neao elfedi axal ssa lateo '" <L«vslcsim ewiosam.) .T. Cs. as »UK s«as tárasaáfbaa Iév6 Czimbalaros iaki anjak t»l«jdo» keziaa. Salaaa«<vée«a 8«SM(ZWI.- i X rotsaál is rosaabb, aa as ««bar a rossat sfcűrai aaat udja. Bírva fakaát a «er} aejaoek rajdalaaaia, ki a haaliak aj pelfirt vala adaadii — Ne airj ktdnaiai,-vifaaatAli a asenvedff, — hiss te ugv aeai tabstss ssmoüt isjdsiisaiairol. — E(7 polfár asszzu ivsk óta adóbátralék- baa vaa. Klráoeai volt Kegtodttí, bofv bát S rolta- Up« SMasivivel il aaas r Midin es iránt kérdMSo k>dáa<r»a píotlírDok s«ki 100 frtsál na^jobb lu aaefst aioadaU, jámbor polfámok Srömtaasan fal- küJtott: ,E szériát *• virilista •a<Tok!- — N* biuoljoii latrán bácsi, ss4! a tiaztslandS aj • fsteaéfél aJUoatatt Utváa (asáaBDa. la liUu« van mit a kalioed fslvaéfa. — Hisa as a baj, hosj OU van, akkor a»k«SB as Brdöfboa kell aujd.kolioiaodaost, msrt ba ecrStt lesz&ak, ott siaea rsssaaraSfaai a bskeuéfbas. Utazók néTsora Nagy-Kanittán, 1877. máredut 1-től-1817. m4remu é-ig. — .ArSBJ Keronáh oa" esiBstctaaállodába : Feldbeaar J. Bica. Hsdaaak 1. Basa. Dr. Qoldliamn Kim Babocbs; F. Eapoavái. B Maíbnrj Qract Qr. Forficb UarcsalL Gr. Torokv Uográr. fribbaaw Uj. Kia-Márton Sch.rti A. Budapest QreiUr A. Beea. Preand K. Essék, tiiafar J. Magyar-Brod. Weiaa ». Béca Erdoa 1 Saeged. O>torcy Oj. B« raava. Bajk; N Sajk. Kooi.ejer N BerUn Weiler K Bniiapeat. Staüier 8 Brflan Roaeafeld I Béea. Bo|araar 1- R-P°tomá°. Valoer K. Béca. Stsis 8. BD<Up«at. Sehle»iiif»r N. QvSr. Uésaárol N. Bubb. KI>I>ID I. Prágm 8eküll7 1. Ssombatbelj. Kohó U. Bées. Horváti 1. Badapeet. Sokjll.r A. Bertru. Hai- dea«gf K. Béca. Werbsatstts H. Ba«Upl^■t. Ortlabat J. Balassii Oloek J. Br«u. Knbo A Béea. Aa dietto S. Lmibana. Bcbhata>(« 1. Pária BrtU A. Ba- dspest. SinaTU M Béca. Bolc. .' gauaibataslv. Oagí 1 Béoa. Bofiaan M Béea. Boeeaberf 1. Budapest. FíseheJ Uj. Badapeet. £ielu>er J. Pri(S Eialsr J. Berlia Kabs I. Héos. Kunnb.rr O. Béca. Meabauaer Zs. Bodafxat. 8rta H. Koloarár. 8QM Zs Bérs. KurtararT I. H.ombaSkelT. Zar jetsai t. A..I«sdTa. Uasiák i Perlak. Jukovita S. MnrakSa. afeitj 1. Sasék ScLmisU I. LJbelj. Ki- ráJj N Keaztbelj Almás; F. Büdapsst. Aaanjoi T. Tljhelv ■»>■ A Trfead. Wefaa K Záftáb. Taatar K Párli. Walmllrer J Bécs. Kanfmaa J Pri<a. ttaanrarta A. Triaat. «saáfau;s> J Bsrlia. Licitet F Prigs. Sootmer Za. Béüa. Analioder K. Bsabajka. Waiaa Za. Budafest. Dr. Qolibafmer Baiaaeat. S>i- U(TÍ fi. Debraossn PbilipponU H. Oncár. Kogir (1;. Budáéval. Etl N. Kereaslur. tUimer 0j. Béee Caáaair Gy. Kapuvár, latvánica K. Ziarráa. Leichasc- ker K Subadks Bsoer 8. O7O. P»pilovite N Ma- rakSa. Tsranri f Zala Reiaa A Práfa Keiaer A Brfnw. BalS( Za. Bnáapeet. — ,»iini,i.,' n.meSI saéUoJáka; OraaleaaUdt H. Bécs. Ai.ro.,U N. Zt*r*». Tors B. CearfiS. Pék Zs. Oaraboaca Kobi N. Jtées. Bol.rbek N. Qráre. Wodák H. Beea Páaks N. Haj ti Sun N. eWvttZ. Soalée M. Béea Habn S. B.lfagTanta. Bsmlxrf Za Zslabér Wsisa J Vldovecs. Hermaa N. B*es. Pélaelj U IBé>éf. Dr llu|d Z -Kferaaat. UerváliH M Z.-LJW4. PeMvol A Bécs. Zakál N U+ tears. Caaeaúk N. PHujuid BrooovU N Zé- gi*b. ga^arl S Catisia Blneifeld N. Ssoasbatlietr. hlnel K. Badapest Wetos N Csnrfó SaaSrná^ hi. Béca. HebKcbteobach M. Tarasd Fsch* M. Béca. Hor- rrt. M. Berlhi Weisa K. Péea. Petrobsfskv V. Bajs f 87 M. Coi Hihf N' D Geles N g g Bvovhád. Arnold U. Rtej8i,5ck. Betger sT. Bécs. Limeseiéin N. Baoubatbelv. Si-hiredlh A. Órása. Gottlleb M. timiakiti, Ssulinaa N. BécSw Meumsa M. Bécs. úrétsks A. Zs«a«k. Keder K. Bfm. Feit. W N. Uncs. LX.no O. Rraljevers. KaraM L A -Uodva. Birsckaan K. Badaprst. Iucaal S. Kaposvár. Boaeoberg N. Kapsavár. Kees V Becs. Zeüu N. BM. Bt. g.ef«dT 1. luké Cardoas N. SuU. HoU-etaúi M. Caáktorsrs. Wacaak N. BöbOav. sfarkbrsi-Ui ü. Arai. Kraoaz H Balgatvár, — .0 r ó 1 ■ ! i a bo«" esimaett aattodiba : MllragJ. «éas. aakoabaa. P. Bráza. FWartat 1. ÖSsaTlaiaa vTCsab-Beadek DaaseS U. A.-Lea*ra. I.ukic B K<ttnri Kozák n Bécs Fisarr S F.oték Uealríerer A. Soproo. Wipef K Bécs. Schoa M Béca. PBtacb R Pécs. TUDOIT J Nrék. Leibold >'. HltUldorf. Piaeri irat. fíiTataanaan jegysetf psacsürstt Nagy^ Kaaisaavároa píaoabiztosi kftnvyeWI: 1877. é»t( v nárczius hú 7-en. liu Issjobb saly 3a, V, tektohlerkún, 108 kilurva^m ssariat: IS frt U krn kasépeaerti ssiv 38, 11 frt — kr. — Kétaseraa ls<jobt saly - , - frt — kr. kasspaser* saly —, — M — kr. Xazs taajjobb sava/ 36. 9 frt — kr, koaépsseril saly 84, 8 frt — kr — Árpa legjobb aaly Í2, 8M - kr, kaeepaa.r< stűy SO. 7 frt 50 ki. — Zab Iscjobb snly 20, 1 frt, 55 kr > . kosépssartl saly M, 1 frt 40 kr. — Knkoríezs (taa-' '• ■eri) 7 frt — kr. — Burgonya 8 frt — kr. — fteto- ú lisst 24 frt — kr., zsemlyelint 22 frt — kr., kenyir- , Basz fabéV 20 frt _ kr., fekete 16 frt — kr. _ Baís '' 24 frt — kr. — Saaa-aara 18 ftt —. in>s-kia4 M.' •>( frt — kr. — Boraó 80 frt — kr. — Lsacse 32 fff, • — kr. — Bak 10 írt — kr. — Knes-kiza 11 frt —"" Savaoyn-kiposaU IS frt — kr. — Saraaya-rés* IfaV'i frt — kr. Bséu kotta leajobb 3 frt 90 kr., k>s*p- aa«rt — fn — kr. ■ szén kötetlen lefjobb 3 frt — kr., ktsepaaert S frt 40 kr. — KotStt- vzf; áfy-: ■ szalma legjobb 8 frt — kr., — középszert — frt —kr , . eaalma takasmáeynak való lafjnbb — frt — kr.' : klsépeaert 1 frt 96 kr., asalms aWaiaak való le«- ; Jobb 2 frt — kr., koaipeasro 1 frt 60 kr. — UJ- , bor beetolitsrkínt 8 frt — kr. Ó-bor II ÍH — kr. — 1 liter péliaka 60 kr. — 1 liter ecset S kr. — Bükkfa, egy kobméterkiat, egy méter boaaae baaá-bokbss, kei esstrakiasal — frt — kr, kereastrasis aélkU 3 frt 40 kr. — Cserfa kereestrakiasal — KS <i — k,„ keraeatrakia nélkOl S frt 20 kr. — Tolgyb kereezBakaaaal — frt — kr., kereeztrzkas nélkOlTfrt 80 kr. — Mae In a biavábel 100 kilograssaikiiit 75 kr. — LámpaoUj, repcééből, agy küograauakiat B8 kr. — Steariiurjertya 1 frt — kr. Fagyagvarrya SBUtt 71 kr , asfatott 68 kr. — Szaapan 40 kr. — Nyers fagyivá 32 kr. — Lámpa-bél, Sfy méter, » . kr. —Marbahas egy kilogramm eseriat 48—50 kr. — Borjakas 56 k, gertésku M kr. — Saslsema 80 kr.— Diazaóaair 84 kr. — Marbazair 1 frt 20 ki. — , Köménymag 70 kr. — Vöröshagyma 18 kr, — Fog-' kauma Un.- fin aó IS kr., kt*i IS kr. — Bora 1 frt — kr. - Paprika 73 kr. — Cenkor 70kr Kiadta: (P-M Ms.irií.r. , . Lottokaná*. BrfiM, maros. 7-éa: 42, 14, 21, 64, 24. Bécs, „ 3-in: 34, 60, 23, 13, 64. Grata, , . 73, 18, 66, 7, 83. Temesrir,. . 47, 68, 1, «... _„4., Értik ét vittéfWytM «árfatatá '"' VI, MStaJiqBsa 62.85; &'/. n.mz. koleaoa 67.80; 1860 ki álladaimi küloaoa 108.76; í»nk-réaar. 826 — ; aitelintéaeti réssvények 1485Ü-Í Loatin 123.86; magyar fSldteharmenléei köt «vany 74^0; ; temesvári toldtehermenteai kSt-▼éay 72.25 ; soproni fbldtehermentesi kötvény 71 50, horvát-aiavos fojdtebormentéai kötvédy —.— ; eattat 113.15 ; os. kir. arany 9.90'/,; Napoleond'or 6.80— ; arany jár. 74.75; márka 60.70. Sierkesstöl ttrenet. tn». Ci bf. Nem kosolbetjdk. 2S79. E. KeaeS-Tásárbarrt Azonnal •HHHdBttfttt XO0. K Stllkb Smafli.aleikattak.si 2S81. eV. Ctorgc. KBuonetMl veullk. A>«n-sal iatéakeeztek. 2282 .Arra vsgvok.- Nem ktjaSlaetS. .Isrr !. : ereklye miadso kioeaem." Mi az ? ,Eff dal vífses-tal caak engem* Melrik ss? Nem értkatSk. I r^ msk la roatak : .Kérelaiem csak egvsdill a z, Hogj Jifd lánaasalak aat. Saoval tibbet leketaa mondani, lefyeo sssreueaénk. Í-JH3 Sa. Posoay. Maiáslatalet Inuk < 2284. U Caáktomra. El volt küldve, sajaál-jak, bogy a«m kapta mes;. 2386. Több kéziratra akkor válaazolaak, ba elolvastok 2286 Saáa bársfáiisk,- GS<yoa r«vi« voK , , •afres idvMIet! A levelet átadlak. Heti rter,E»tet»ar. ■Értian Il-Hl a>ii-ozls< 17-% 1877 oi 10 Jézos megvendégel 5000 snabsrl Jáa VasSraas G 4. IJUre 27 E 3 Propir 11 Hétlt ' Gergely 28 BuUius IS, teád : Beaiaa ! 1 Ó Márt. '14 8«erda Maiiuld I » Tasod. CsStSrtSk Kristóf ' 3 Eutrop 16 ' PioUk . Ueuríka 4 Seras n.Ssombat Qertmd i Iia« ixerkemtci: Uttrl U)«t. F. Ari márcsius 3 án a nsgj" kan:mai Friedeathal-féle gosmalomba hárommásaagabonát vitettem őrlés alá éa vuazavéve 56 font hí ánysott belőle, ezért kérdőre vontára Friedeo thai urat, ki egéas lelkeUenaéggel ast£alel«: el-evaródott. E példátlan erőszakosságot midóa polgártársaim tudomására hosmm, feihirom a vá-roai hatóság figyelmét. N. Kanizsa, márcz. 8-án 1877. GÁSPÁR FEKENCZ. •) E rovat alatt kSsKMlért fehtessáret un ■Vállal a Saark. A nyomozó erómfitudomány legoagyeHi csadunfivek egyik* az Anglia, Francziaország, Belgia és Olasz-hon majdnem minden konyháiban legjobb alkalmazásban lévó OrUré jtmtijf, . meaayiaiartaa tanára éa Iroja által Berlinben (Wilbelsatruaa 127 bermeUee tada-] koaodásokra ■Eétkjildeük ..legújabb Terno nyersmny-jégyzek, tutfcnáiiyiiaf «hanien A» M«reiics^«D babixooyait lottójáték utasításainak I ferrtláfoettaaairal pgrntt. , Sok nálunk 1ÍT8 ,TIII a-nyMieaainyBkrH* MÓlí eredeti levelek a 1 ef b ia toa ab b_ tanniagot liyk arra, bofj eaakia Orliai B Ó-, d o 1 f, a ateÜztyMftan tanara irintítaj, Serllabeii (Wilnalaaalrmaae ÍÍ7) kall MaaJotMtal r«»a, j,l807 IJ, l-l) * t«d»titi. Mztaríási E 1 ö f a eladás. Gróf Zichy N. János ur vrászlói uradalmi erdészete részéről közhírré tétetik, miszerint 300,000 darab egy éves fényt (pimis silvestris) van eladó; 1000 darab ára 3 frt o. é. Levélbení megkeresések intézendő!: KoplÜánszky János erdész úrhoz, Pati-Hidra, u. p. N.-Vid, n. Vasúti állo- (309 3-3) más Komárváros. ! Óvás!! Bitorkodvnk a háziasszonyokat l fil Néhiay id£ ÓU bécsi d' OUM .Ociriíi" izwek hirdett«tnek «i esi kin/ k Mintán a rost ttí]«t m«iiet réf«tt dnitt-eiBttáni-oyárttnktt beazlintetjdk, Ikaujaaeritve Tagjosk pompáa emoa eB&at-fj&yaink (Smerdek kenlatét a legfyoraabban ai eluallitáai ITOD aokkal alibb elarmiUni KiaerletQl laolgiijoD követkeaS ki-Tonat a nagj- arjaQraákbSl, malj at£bbi kiviDatra MvaaemuaeK mafküjáMlk. (277 6-6) M«r»ik,liár.: 6 db. kát«a*a«l I frt a 60 150 , , . | „ ..4ka.il. „ IMIM I ' iÍ^°n^6M 14 . 6 „ Mtali kit. „ 7.50 2.M , , "Sí • '. írt '*■- J— keiallgoaib-fariiitara,|ép«aaltall/rrti Par.fa-llogok illat fejekkel i 4t kr To.it.bi po apátandaaik, ká.í- iá thu Ibrikek, tojiakeaa («rt, rofpiaakalö-l ártok, ecaat- ei oUj-kiaaletak ia nia arreb •Siaaot catkkjk, a« b. «b aaistol; li l k fp , ei oUjkiaaletak ia catkkjk, a« b. «b aaistol; m^lepi olcao arakon. SV* K Ulöiíla»n figvali>mra aéiti: W erikaai], lí db. Tilla ) B»d , 2, drb a kiÍk^l ) B»d , 2, drb af/anen elajánl ki, ) ukk„ J4 (,, k^M «»J[ IQ M. 1 a - a a I ■ t b íl, mind a 94 darab elagaoa Ugjrl t • . 11 a a a I ■ tokban caak 7 trt Vidék, taegnn aelieek nti,.* tiiiairtliiia atakoashetuek. E B (313 1 -•) I ".El., Bécs, Kothtothnnutraan 16. CM gyorsuito nyoatáaa. Nagy-Kanixaán a melyeken bármely tetszés szerinti tirgy t mérlegcsészére téve, maga magit méri meg, minél fogra tulymértékefc nem i is szükségesek hozzá. — Csinos kiállításuknál, elérhetlen! magit mű- és erőtani tökéletességüknél, nagy horderínél, feletti pontosságuknál, czélszero alkalmazási módoknál és fölttlmulhatlan tartósságoknál fogra egyik háztartásban se hiáayozzanak. Ezek beszerzési árának csekélysége már' kérés hét maira az által ismét többszörösen behozatik, minthogy minden bevásárlókat éj a konyhákban alkalmazandókat pontosan ntánmémi lehet és azzal jelentékeny megtakarítás éretik el. Daczára e rendkívüli előnyösségeinél, a melyeket e mérlegek nynjtanak, áraikat mégis, — hogy azokat mindenki beszerezhesse, — következőkép szállítottak le, úgymint : Egy 15 kilogrammos mérleg, grammok szerint beosztva csak 15 frt. Kgy 10 kilogrammos mérleg, grammok szerint beosztva csak 12 frt. Egy 5 kilogrammos mérleg, grammok szerint beosztva csak 10 frt. Hogy bebizonyítsuk, miszerint ezen mérlegek a t. ez. hölgyeknél mini ttdvezmétyben részesülnek, a hely azüke miatt a megszámithatlan hálalevelekból, a melyek erről birtokunkban vannak, csak néhányat említőnk fel: Gróf Pongrátz Adrienne urnó 6 méltósága e fötótt 1874. september hó 28-an1 Pozsonyban kelt leveliben a következőket irja: A megkapott, önné* raktáriból származó mérleg eftetWsn a ttága módj«ban, az minden snlyt oly sza-i*u*AL ^.POöWsaaí jelei és oly czélizerten kezelhető, hogy nem' mulaszthatom el azt minden tekintetben dicséretesen kiemelni. Valahányszor látom és használom, soha nem tudom küBtfW^nfiSerésemet fölítte eléggé elrejteni. «» atámvevői tanácsbsné, Grtbner Louiza úrnő 1875. máj* 17-érát Welsben keltezett tereiében bennünket ily formán tudósít: A nékem beküldött mérleg valódi oltalom azakácsnéim és konyhai szállítóim ellen. - Nagy pontosságánál fogva a bevásárlásnál havonként ievezetesebb összegeket takarítok meg, miután azon mindent utánmérek és ellenőrzőt. Klein Tdréz úrnő, szabómester neje 1876. február 9-rfl Breslauban keltezett levelében a következőket irjau A megkapott háztartási mérlegért önnek sok köszönetet mondok. - Nagyon megvagyok vele elégedve és mint ellenőrzési műszer előttem már is nélkülözheüenné vált, konyhai sxfikségieteajben hetenklnt sokat megtakarítok vele. Ilyen mérlegeket kitttnó minőségben folyton készretben tartják és azokat pénzbekflldés mellett a világ minden irányai felé szétküldik. Bugányi Frigyes és táísa, (262114-15)Sudt Btemergöíll. «z. a. Bécsben. iVatüríiehes WASSER MATT0M1 & WILLE ^ „ j., k a. oatorr. HoSiaí«»»iit«i. •MMtztr «W 6 vtnliigtaa Ofaor BrrttmlzapeOM KjaaMevjeaaaa* L. — , '""feH'eoa. ssswaa ,»—- ■■ , ■ ■>■■■ ^ apaaaaja^BéTai m> j^^ f lUad* Duse.1- ÍockOm «P»» "Marim: *!•«. Kuhantaitnw 5 ». TuUnte 14. Wajátt, Joad OFENEBBITTER {7 f maatiUii, a Ura T T g al; abbal áll, hojj idi 6 fí|.ki-4 kiaaittaaaik. Xaaal j jár. méc pedtK: } u ialéat oemaaiteiii lehat ai 2. a }«táB70« beriaárlii leoyffai ta-karítaaaoTt boi Barival. E ? ból karjtk baniatUtlaa •V— caoaiacjaaalt tvtaiaáart a nloaMcát fflatfflac, 100 £rt-taljítílIaDi, tabit Uj ■troaoaott TSJj.jjij.kr61 kO- tadomiat >anij ktrtnk. s Fia. gaad. fjároaok Bicében. tkiár. Nagy-Kaniaaán : Strata és Klein uraknál. (179 SS—»; »d. 408 Hirdetmény. Zalaaaafja attBCg-i járiaaan (aginíai k6r)a(rsSi álloatáa l 4O0 frt tri fiaatat, l ff, , 30 frt lakbér mall«U eaao alloaáa batolteaara paiyaaat ojittatik A páJji.oi kirinók kapwae. ftket kallglaf i(a(Olo okiratok-kaj faUaaralt tolyimodríujtikmt í. i. martiaiaa 15-aQ Davsaatt a»*-ffabiroi biTatellioB ayVjUik be. Á Tálantú Q6tái><aao«aéc-b«o mmxoaiiii S4 és MsetTln ki hatinapal. Sümeg, 1877. február 26. Bogyay Antal, I db. (306 S-3J nbiri. Oearina :alalmai|*<u», a maljren Piriftbao j«-leolef kitanó «ikerral hanffTaraenjaa-iFtik. fStlktára tuk Witta Ed. IfsU Bicibín litesik, aaailfo|Ta Aiadao niautt fQldieaírt batoanaTfl taasyok caak er«JatúnBt*nsáaai Tiasta. baagoBott oifinareint min-Lacika a kSTatkaií fjtzi balja(« iaali : I . Hu. Dmtl ~* U..l.l.tt«l eiaaaaat DaMlL Nyomatott éa kSnn7« iddoB tlerínt mfikadvalSk •ii |aV- 30 Kral, -^ laikuaok ; keret óra Bolva a leftaabb dallamokat jaUihtijik. ÍM aradati gjári Árai nyomtatott iakoláTal agjfltt: i. n. m. ív. v. YI vu. Sa. felfofbatö lSk 1. 1 50 3. 2.SO. 3. 4. 5. frt. Zonforakiaaratsak l^cbbao u V >aam buanilhato. Eg; fHa«t baocj««7 nem teai-aieknak ii alaalmlabato I. es II. »aia 12—12 dallammal i iU kr FMtyaA Auitrii-aanrmruii él NéaltkM rauért Witte Ed. Bécs, Stadt, rarl. K arntnerto-aaie 59 .ellett . Scatknldea kiaspecs Tag7 aEan- Tíl mellett pontoau eaaköioltetik. — Sa|7bani Táaárlók laiaalikot kaptak Ai alialott ralódi oUas mfijse- rem lolidítaaijiak ta&Baafajeléül kO teleaatn mayámat a minden maaatt foldicaart agTneveiett Ocarinftkat da- rabonkint '*J krtól 1 frt'f I—VII ig Kaa>i( aaalliUULi, — laiaaBként meg lób $6 5 10) Balaton-magyaródi bérleti uradalom részéről közhírré tétetik, hogy folyó évi april hó 24 tói október hé 15-ig tóvatat, csikókat, ugy szarvasmarhákat legeltetésre elvál- laí, - Ieg*l5bér, beleértve a pásztorbért is — minden da rab tó v»gy csikóuM 10 frt 25 kr., szar»asmarhától 5 frt 26 kr. (297 6-9) Muwy Testvérek, joszágbérlok. H375 620*t. Píovotny Antal harangöntő Temesvárott ajinljt magát a t ca koBonaéfltk minden najyiijii baran(ok előre .ecaetaro.ott hanj atini «lkieaUiaara KtlooSian ajánlja aa általa feltalált átljokaaaioB karaafokat.ma-lyak által Dagyobb oserrbeni haof iretik el ; egr ilfnaaeú 100 fontoa baraag egy máf 170 fontOB barasgral egyenlu mérvb^Q álL (304 5—6) 100 fonton alóli harangok mindenkor kiaaletbeo találtatnak. A ■■egedi oral. kiál. érdes- il emlekirBtai ireatajneBbSI Sutra 1 diasasan elkeaaitre 9' ugraifn pilja 8 frtirt kaahatö. — Baeaaa aaegreodileeek pootoian eaakúaoltataek , m«íy eajei n amftganeaail r It Djittatik meg a ki- J [adó konTTkereekedéetít C Iag7 nj elSnxetia 95 vai-P | koa ÍUaelre, á 3 mark ia ) i I. fuaat épac moet ér- I keaeU be Wajditi Jó>eef/ f konjTkrrt.V.iti.eh^. S Kanrinán (üli 1 1 l >ooooo< Hirdetmény. Iván-Egerszegen, Vastsegyében, hol 4 orsxágos vásár tartatik s hol a Qyőr, Kis-Czel, Szombathely, illetdreg--foí'-róni országút átvonul, az itatmfrési jog, épület és szántóföld sxabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. »árczi«s 7. (312 1-12) Mustos János. szerek egyike sem ártalmas. Figyelemre netté Hfllen.eaewee.ek 1 C»oda éa mag sem caoda, caak MrmeBaettadominyi élailitis, nem bosaorkin7al|. .Ninca lObb* o.i taj T Van kaj(t.t«-"e,'• El nem belrae, mart üaak tinU iHl»J iltr adhatja l Bajnak riataa teroiiaaetee aainil. £ aaer ötaaorí baasoálatk. atia ax &U baj t«rmiaaat«a aaiot kap, a fejbSr arSaoáik ■ a haj nem ball — E nSrínJi.er a bajnak Wrmiasetaa fiatal fenrl^ aatnt ad. OBbl & ö * • 0 J-■ a e r e 1 S«egfel eaak 1 frt 50 kr. 1 frt — kr. 1 , 60 . 1 , 60 . •0 . _ 60 . 35 . 50 . - • *0 , Eroiitf-aseaa 1 «*af 1 frt Kro-norinT-bajkanóca HaakáinoreaitS aaar, 1 üreg Holfjpor febír, 1 lobot RUtTpot piroe, 1 . Kagjáe ellesi balaaaa 1 doboa fafjáa . kenoci t , TTokasitt Upaaa 1 dobos Foggrógysaer 1 dobos Fogpor 1 dobol Fofaaaat* 1 doboa — . 20 . Fogcaapixk Figyelemre meiti lfjKÓ Sxér : Esen itjltó aaer taábmiajoa eaakaatn«rekaol aaegriBa- aálutott; hatátoi: arcaToröaaig, barna foltok. bSr-alka (Mit. e*M»r), partanalok, májfoltok éa'egjéb arcBbőrl kintélek ellen. — Efy 41va( In I, vágV S frt. Vidéki megrendeléiek atinvittel teljeaittetaak. — CaftniagoUa 8© kr. — Talúdi minSaifbon caak t|pdll nálam kapható. (310 i—i) tsm L. Bica, X 8ob!esk>(aaia 3f. o^eui oooooooooooooooooooooo Épen most jelent meg az 1876, éri torvénfel M agy teljes kítetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai utánvét mellett készséggel megktldta. Mígyar nytolcadretü nagy»etus kiadás; fftire 2 trt 50 kr, dfszesen kötve S frt 40 kr. Magyar díszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Wajdits József, könyvkereskedő Atgy-Kmnizsin. NAGY-KANIZSA, 1877. márcilus 12-én. 21-llc szám. Tlxenb&todlk éyfoljun. Bttzstsai ár: efia évr« . . 8 (H évre • • * „jved í»re . 2 Hlrastraek S kuiboa peUuorbaa 7 B>sod>ior6aaiaaaa további sorírt 6 kr- . ■ HVII.TTKRBES I Boroakint 10 krért *« ütnek fel. Kinrrtiri ill«t*k minden ', ra<* KirJ.t*<írtklll8n[ i 30 kr. iMMt-" * ZALAI HOZLOIÍ előbb: ,ZALA-8OMOGYI K.ÖZLONY.' lap n«U«ad illető k ■s«rk«ntghSz. Tara-rékp4aatiri épBJat fóld ág a kiadóhoi bér-■HtTt intes«adfia : NAQTIAKIZSA Bínr.enteüea ,»*el«k ca&k iimsrt maokatir-uktál fogadtatnak .ti. kfUd.taek. helyhatóságinak, nemkülönben a „avkanlztti kermkedelml n Iparbank", a ..n.-kanlrsai Ukarékpéuttr", a ^lalaraegyel általános tanltót*8ttlet", a „n.-ku neveli egje»ület". a „soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanizsai kultálasitDiánya" s több megyei éa városi egyesfllet hivatalos értesítője. megjelenő vegyes tartalma lap. Uetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön maradna felosztandó, . . 25084 frl 15 kr. melyből minden egyes részvény szelvény 80. frttal legyen beváltandó, mely kiteas .... 24000 . - . maradna még.... 1084 frt 15 kr. mely öasseg a követkeső adományokra ajáltatik feloszlatni. 1) As orsságos Deák emlékre 50 frt —kr. 2) Gymnaaiumi mú- zeum javára 20 . — . 3) A polgári iskola azegénysorsu növendékei- nek iskolakönyvek és egyéb szükségesekkeli ellá tására -r. 4) A községi iskolá- 4J „ — * nak haszon csélból . . . 140 „ — , 5) Az izraelita fele- kezeti iskolának . . . 140 , - . 6) Az evaageliktu fe- lekezeti iskolának . . . 40 „ - . 7) A görög felekeseti iakolánsk 30 . — . 8) A keresztény kór háznak 70 . — . 9) Izraelita kórház- nak 7U „ — . 10) Keresztény házi szegényeknek .... 130 , — „ 11) Izraelita házi sze- gényeknek 130 . — . 12)' Tűzoltó egylet se- gélyezésére 50 . - . 13)Betagsegélyzóegy- let javára » ,-. 14) Kisdedvédó egye- sület alaptőkéjére . . . 30 . - . 15) Intézeti szolgának jutalom 108 . 15 . Öszvesen: : 1084 frt 15 kr. ezen össveg ekkénti felosztásának hely- ben hagyáaa esetén fentmsradns még as 1874. üzlet évből 27O0~frt — kr. és aa 1875. ualetévből 2000 „ — , mégis két érről arany és francban &U . — . ugy a lefolyt 1876. űzletérbol 2286 . - , 2286 . - Öszvesen: 7500 frt — kr. felosztatlsn maradt nyeremény, mely a közgyűlés további intézkedésére fent hagyandó. Hegjegyzé továbbá, hogy as intézet nyugdíj alapja mely erelőtt . 10195 frt 03 kr. öszveget tett ki,a múlt évi nyereményből . . . 1622 , 50 kr-ral szaporitatott a ekként jelenleg ~ 11817 frt 53 kr öasveget tea ki. Ezekután kéri a felügyelő bizottaág jelentése alapján a mérleget helyesen felállitott-nak kimondva, megállapítani s az igaagatoaág nevében ajánlott nyeremény felosztást helybenhagyni, aa igazgatóság és felügyelő bizottságnak pedig a felmentéét megadni. Határftztatot!: A közgyűlés, a részvénye aak kezéhea a mérlaggel együtt kellő időben kiosztott felügyelő bizottsági jelentésnek felolvasása után a mérleget az igazgatóság által felállított tételekben változatlanul megállapítja s a nyereménynek az igaagatóság által ajánlott felosztását elfogadja, illetőleg helyben hagyja, egyszersmind aa igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak buzgó eljáráaáért köszönetet szavazva, ezeket a további felelősségtől feloldja. III. A közgyűlés most áttérve a tárgysorozat 4 pontjábsüa felvett, a részvénytőke ssa-poritáat tárgyaaó indítvány s as igazgatóságnak ez iránti javaslata tárgyalására, felolvastatott elsőben Gelaei Gutmann U. 2 od igazgató urnák a részvény lőke felemelése írást a rnolt közgyűlésben tett indítványa a e felett a köz- 6b XXX. Jegyzőkönyv jdcéve Nagy-Kanizsán, 7877. évi február tó 6 án a nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság közgyűlésében. Jelenlevők: Tóth Lajos első igazgató elnöklete alatt, Ilarás Zsigmond titkár, mint jegyzőkönyvve-zet5, Axenly György, Bslus József, Beréayi Jótaef, Blsu Pál, Blau Nándor, Bogyay Ödön, Chynorányi Géza, Ebentpanger Lipót, Eben-suanger León, Knglaoder Lajos, Eperjesy Sándor, Faszl H. B., Fesaelhofer Jóssef, ifjú Fes-Vlbofer Jóssef, Fischer József, Gutmana S. H-, (iuimsno Simon, Grünhut Fülöp, Hsuser Já-■«, Jáck Frigyes, Juháaz György, Kjiorczer Frigyes, Dr. Laky Kristóf, Löwisger Iarael, Máschántzker Mór, Nueeels József, ÜUop Samu, Plosszer Ignátz, Práger Henrik, Presburger Ja. cab, Kitter Jánoa, Kosenfeld Sándor, Kosenfeld Adull, Kosenberg Israel, Háta Antal, Dr. Senreyer Lajo*, Scherts Albert, Strem és Klein zég.Slern I.M., Sommer Sándor, Sommer Mik-a, Sanveber József, Dr. Szakíts Nándor, Dr. Scbertz Simon, Tárnok Alajoa, Vágner Károly, ValbachHór, WeissHanó, WeissSsmu, Welisch Samu, Vellerman Jánoa, Weliaoh József, összve-sen 54 részvényes tag, kik mindossve 205 réss-vényt képviselnek. I. Elaöklő 1-so igazgató ur, a közgyűlést üdvözlő és megnyitó bestédét következőkben terjeszti elő: Ürömmel üdvözlöm önöket, kik intése tűnk virágsását szivükön hordva, a mai napon itt megjelentek, hogy üsleti évünk fordulója alkalmával gyakoroljuk azon fontos jogokst és kötelességeket, melyeket a törvény önöknek bittosit s önöktől követel. Azon szerencsés helyzetben vagynnk én éa tiaztitáraaim, bogy kezelésünk kedvező ered-niénvével állhatunk önök elé, mert ámbár a kereskedelem és ipar teréről amexei gazdaságra ie átragadt azon kinos válság, mely fájdalom, annyi áldozatot követelt magának és ámbár e Táláig intézetünknek ugy személye, vslamint jelzálogi hitelre vonatkozó működését is fenyegette, mi mégis 80 frt osztalékot nyújtó üzleti eredményt mulathatunk fel s felül reá képesek ragjunz: a részvény alap számlára több ezer Winlot tul haladó öazveget fordítani. Világos jeléül szolgál es annak, hogy az ■ítézet tisztsége, igazgatósága és felügyelő bi-uttaága hiren és lelkiismeretesen töltötték be »ÍT a részvényesek és a betevők, mint hitelre utalt közönség, sőt bajánk irányában köteles-•egüket. A jövőt, illetőleg azt hiszem, ugyanezen eljáráat kell követnünk, mert régi és igazmon-<"• az, hogy ason módon lehet a jólétet featar-, lani, a melyen a jólét megszereltetett. I Én nem aggódom azon törvényjavaslatnak netaláni törvényerőre emelkedése felett •«n>, a mely annyi port kavart és a melytől •növi vidéki pénzintézet s maga léteiét félti. Klhissem, sőt meg » vsgyok arról győződve, k°gy ezen uj uzsora törvény nem fogja megbüntetni az uzaorát s nem fogja maga után »°nni azon busás hasznokat, a melyeket tőle pártolói reménylenek, mert utóvégre igaz ma-fad, hogy a pénz is caak árncsikk és ast oly i adják, a mekkora hitelre érdemes a hitelt 5 és érdemesek as igazság szolgáltatási álla-Polok. A hitelt emelni, megszilárdítani, a kamatlábat leszállítani nem uzsora torvény által, ha oem gyora igazságszolgáltatással lehet elérni. Nincs hatalom a földSn, mely a tőkepén-•"•t Itényszerithetné, bogy annak és ott, 8, de 18 peresemre adjon kölcsönt, a kinél tarthat &1, hogy akár a maga könyelmüsége, gyarló "Utéai képessége vsgy kedve, akár a törvéay-*«ses Isssnisgaés költségessége miatt caak nagy -"""ezen, sőt veszteség mellett juthat ismét péa-Mhei. fsloszlatlan hagyandó, levő- nalván De hát e tekintetben akármi legyen a ja-vaalat, illetőleg a jövendőbeli törvény eretlmé nyet itt minálank caak az a kérdés, minő ha tásaal leas aa a mi intezetünkre ? Ast mondják némelyek, hogy a betevők nagy mérvben felfogják mondani tőkéjüket; no már ezen aggodalmat nem osztom, mert miért mondaná fel a betevő, ki eddig is éppen azért fordult a takarékpénztárakhoz, mert kevesebb kamattal elégedett meg annak a fejében, hogv tudta, miazerint pénze biztosan el van helyezve, arra ét annak jövedelme.** biztosan számithat, nem kénytelen az egyes koi.'sou-vevővel bajmolódni, sőt a mi igen nagy rovás, perelni. A mi intésetunk alapját azon időben vetették meg, mikor a tervezetnél szigorúbb uzsora törvények voltak, mikor a kamaliáb hatra volt meghatározva s a váltóforgalom ia ahoz volt kénytelen aikalmaakodni, s a mi intézetünk mindannak daczára gyarapodott, sőt virágzásának s az intézet iránti bizodalom emelkedésé nek egyik fő szakasza, az előbbi uzsora törvény időre esik. Akkor ia ide adta a betevő pénzét, pedig nékie caak 5 ös kamatot fizettünk, ez után is ide fogja adni, ha Deki,amit én előre nem tudhatok, 6-os kamatot fogunk fizetni, mert jól tudja, hogy ingyen, pénzével nem vesződhetünk s ingyen a súlyos felelősséget magunkra nem vállalhatjuk. Ide fogja pedig adni s nem viszd el pénzét mindaddig, mig intézetünk szilárdságában, lelkiismeretes kezelésében megbízik s meg leaz győződve, hogy tőkéjét és kamatjait pontosan ki s illetőleg visszafizetjük, mert az uzsora tör vény alól Magyarországban el nem vonhatja tőkéjét, ha annak biztosságára súlyt helyez, a tisztességre pedig ád valamit Aggódhatnak talán azoc takarékpénztárak — ez már az után áll, — melyeknek üzlete nem a részvény tőkére és a betevők pénzére, hanem más anya intézetektől költsön vett pénzekre van alapítva; ezeknél előállhat, hogy ha sz anya méhkas megszűnik r. jt ereszteni, hogy akkor a többi kasokban sem gyűjtenek a méhek mézet. De nem igy áll a mi intézetünk, mi nem szorultunk más intézet hiteladására s támogatására, hogy usletünket folytathassuk, elejétől fogva máig részvénytőkénk és betevőink tőkéi képezték miködssünk bázisát. Kgyébkéot ki ismeri biztosan a jövő fejlődését ? olyan halandó ember még nem született, bár aggodalom nélkül nézhetünk a jövfibe éa bár nem félünk betevőink bizalmatlanságától, mert arra okot nem adtunk és nem fogunk adni, minekünk van mintegy 200,000 lorint-nyi azőllőráltaági kötvényünk, ezt megközelítő összegű, váltókon alapuló biztos követelésünk, mely bennünket még a tömeges felmondások ellen ia biztosítani ígérkezik, biztosítani legalább azon időre, míg a szeszély indokolatlan mámorából kijozanodnának azok, a kik egy százaléknyi külömbözet miatt pénzeiket nálunk felmondanák. Befejezem hosszas előadásomat, kérve az igen tisztelt közgyűlést, bogy a napi rendhez képest eljárni méltóataaaanak. Kazal megnyitottaak nyilvánítván a kSz-gyflleat, a Jegyaőkönvv hitelesítésére Nueaeta József és BÓgyai Ödön részvényes tagokat kérte fel; mi is helyeslő tudomásul vétetett. II. Ezután Gelaei Gtatmana S. H. másod igazgató ur a lefolyt évi üzlet nyeremény felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot következőleg adta. elő: Az 1876. évi üzleti nyeremény, a kiosztott mérleg kimutatása szerint kitea*: a) fizleti tiszta haszonban . 13706 frt G8 kr. éhez arany és francban . 476 , 78 , b) saőllóváltsági kötvények kamataiban 7093 . 57 „ c) házjövedelem be» . ■ ■ 6093 , 12 „ Öszveaen : 27Í70 frt 15 kr. eaen nyereményből mint l=l © n CL l£ 1 vü gyűlésnek akkor hozott határozata, mégis aa igasgalóságnak es iránti követkeső javaslata. Az indítvány elfogadáara olykép ajslta-tik, hogy as ez ideig felosztatlan hagyott tiasta nyeremények, a jövőbeli nyeremény egy bizonyos, esetről esetre meghatárosaudó réesének további felosztatlan hagyáaával, mindaddig ssa-porittaasék, mig a felosztatlan hagyott nyeremény öszvegek 30000 frlrs felszaporodtak, mely össvegek a részvény alaptőke felemelésére leven fordittandók, a réasvényalaptőke számlára legyenek elkönyvelve, minélfogva a felosstatlanul hagyott nyeremények réasvényen-kint 25 frt öszvegben legyenek most mar as alaptőke számlára írandók, mely kitesz 75OC frtot s az ösivegnek 15000 Inra történt felssa-porodáaakor minden egyes réssvény után egy uj 50 frlról kiállított ideiglenes részvény kiadandó. Elnöklő igazgztó ur ajánlja ezen javaslatnak elfogadását. Határozutott: A közgyűlés, s részvénytőke felemelése iránt Gelsei Gutmann H. 2 od igaxgató által a múlt évi közgyűlésben telt s as esen évi közgyűlés tanacakosási tárgysorozatában felveit indítványt ss igas-gatóaág javulata alapján érdemlegesen elfogadja s as igazgatóság javaslata értelmében a részvénytőke felemelést elhatározta, fogznatozi-táaával as igazgatóságot bízván meg. IV. Következett a sorrendaserint kilépett 10 igazgatósági, ugy a felügyeli bisoitaági, ra-lsmint s póttagok megválsaztáaa, — elnöklő igazgató ur a közgyűlés ióváhagyáaával a ssa-vazatazedő bizottiágba Vágner Károly, Ma-schsnsker Mór, Weíss Samu, Englander Lajoa, Sorümer Sándor, Ebenspanger León és Blau Nándor részvényes tagokat kijelelvén, a kös-gyülést a aaavazatok beadásárs felhívja. Megtörténvén a szavasatok öszvessami-táaa , a azavasatssedő bizottság követkeső jelentést tesz. As igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokra együttesen történvén ssavaaás, beadatott 205 szavasat, melyből kapott: 1. Kbenspanger Lipót 198 sxavaaatott. 2. Rjtenteia Sándor . 195 3. Fesselhofer Jóssef . 186 4. Eoglander Lsjos . 179 5. Dr. Pressburger J. 177 6. Hsuaer János . . 150 7. Blau Nándor . . 140 8. Bosenfeld Adolf . 132 9. Saaveber Jóssef . 125 10. Tárnok Alajos . .117 kik ia igazgatósági rendes tagoknak megválasztottaknak nyilváníttatnak. 1. Dr. Szakit. Nándor 117 azavaaattal. 2. Wellermaa János 114 3. Juháss György 69 kik ia igaagatóaági póttagoknak nyilráaittat-aak. A felfigyelő bizottságban: 1. Ollop Samu 189 asavazat. 2. Vágner Károly ISO 3. Berényi Jóssef 169 . kik rendes és — 1. Juaáas György 27 , 2. ifjú Fesselhofer Jóssef 26 kik póttagoknak nyilváníttatnak. : A választás ekként megejtetvén, elnöki* i igssgató nr lelhivja a közgyűlést netaláai indít. !i ványaioak megtételére, melyre miután senki i sem jelentkezett s a közgyűlés tanácskozási.-■ tárgysorozata kimerítve lett, a közgyűlést befe- ' jezettnek jelentette ki. Miről jelen jegyzőkönyv felvétetett és aláíratott. Kmf. TÓTH, DARAS ZSIGMOND, joitnácso* *< tHaár, atiat jscjaffkaiS Hitelesítjük: BOGYAY ÖDÖN. NÜCSECZ JÓZSEF. A n.-kanlzsal tiszti önsegélyző szövetkezet igazgatóságának évi jelentése a lefolyt 1876. évi üzleti évről, az ÍSH. márczitu 4én tartott kikggi'dém* előadva. Tisztelt közgyűlés! Egy éve ínnak, hogy a nagy kanizzai tisztviaelők-nagy része ötszegyülekeselt, hogy s „n. kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezetet' megalakítsa. A n.-kanizsai tisztviselők eme része növekedett számban ma mar, miot a n.-kanizsai ti»sti önsegélyző azövetkezet tsgjai és vezénylő hatósága gy ültet 5eue éi pedig wi óéiból, hogy a moat egy éve megalakított szö vetkezet működéséről számot kérjenek és na mot adjanak s a stövetkezet további léte iránt is intézkedjenek, Az első összejövetel tehát még csak a keidet elkesdése, — a jelenlegi pedig a Következet életébúi már is hátrahagyott 11 hó eredményének megbiráláu végett történt E két összegyütekesésctéljs közötti nagy különbséget tehát bővebb fejtegetés nélkül is érzi és tudja mindenki. Hid£n tehát önöket, mint a n.-kanizaai tiszti önsegélyző ssfivetkezetnek, az utóbb jelzett czélból Baazegyttlekezett tagjait Üdvözölném, egyúttal becses türelmükért terjesztem elő kérésemet, hogy azönök bizalmából mai napig H szövetkezet élén állott és működött igazgatóság nevében évi Üzleti jelentésünket, a szövet kezet vagyonmérlegének előterjesztésével kapcsolatosan megtegyem, Bzóval, hogy beszámolhassak önöknek. Ai igazgatóság, a mennyiben az első év nehézségei ezt megengedték, a lefolyt, csonkának nevethető üzleti évben is mindent megtenni iparkodott, hogy hosszas fejtegetés helyett az eredmény beszeljen: iparkodni fogok én is, hogy az elért eredményt minél rövidebb szavakban adjam el6 ; egyúttal elórebocsátván azt is, hogyha előterjesztésemben itt-ott egyes reflexiót is tessék, ezekbeu semmi személyes tekintet, vagy magán érdek, hanem egyedül a jól felfogott közös érdek és közös ciél _ vezére-lend. Engedelmükkel tehát legelsőbben is vessünk egy fatd pillantást arra, hogy hány tagot számlált önsegélyző szövetkezetünk a lefoly t Hz-lati évvégén és mind részvéttel járultak azok a kitűzött ezé! elérhetéséhez. Ai 1876. évi február 3 án megtsrto't alakuló közgyűlésig beléptek 77-en 417, — 10 frtos üzletrésznek, vagyis — 4170 írtnak, alá-jegyzése és 1267 frtnak készpénzben történt befizetése mellett. 1876. évi február 3-tól kezdve pedig 1876. deciember 31-ig 57-eo léptek be 244 — 10 frtos Üzletrésznek, vagyis 2440 frtnak alájegyzése mellett ugy, hogy 187G. évideczem-ber hó 31-én, mint az első, 11 hóból álló Üzleti év végén mindössze — 134 tagot számlált a szövetkezet, kik összesen 661 — 10 frtos Üzletrészt, vagyis 6610 frtot jegyeztek alá és 210 frt leütésével, mely összeg a hivatalukból s ennek folytán a szövetkezetből is kilépett tagoknak az alapszabályok értelmében, időközben visszafizettetett, — részint azonnali, részint havi részletekben 187Ü.deczember31-ig mindössze 4801 frtot fizettek be, Üzletrészek czimén. Ezen ösz-ezeg a bemutatott mérleg .passivák vagy tartozik" hasábján az 1 80 tétel alatt tzerepel. Kzei lassankuit növekedett összeg képezte a szövetkezet Üzleti tőkéjét. Az elősorolt adatokból már most akar a tagoknak az év.végén volt számát, akár pedig az általuk befizetett összeg nagyságát tekintjük, ki Hm veheti tagadásba, hogy a szövetkezet által kitiltott ezéinak megvalósítására as első év alatt ia, midőn a bizalom az uj intézmény iránt nem eiéggé szilárd szokott lenni, eléggé örven-detw törekvések és lépések történtek. Mindez azonban igen messze maradt attól, hogy még igen sok kívánni valót ne hagyjon maga után. Mórt ha a tagok sxámát akár a csak alá jegyzett, akár pedig a már befizetett üzletrészek összegével hasonlítjuk össze, nyomban feltűnik, hogy a tagok legnagyobb rétié az alapszabályokban megkívánt üzletrészek minimál számánál csak egy-kettővel írtak többet alá. Sokan vannak pedig olyanok is, kik eleget véltek tenni egyetlen-egy ttzletréatnek aláírása és befize-téaévei azon jogosítvány megszerzésére, melynélfogva a szövetkezet álul nyújtott előnyökbe, résstvehettek. Pedig igen könnyű meggondolni, hogy egy olyan hordó, mely be a bor sokkal kevesebb és vékonyabb ereken foly be, mint kiensstetik ; sokkal hamarább is kiürül, mint megtelik, ngy, hogy a eaak kissé későbben jövőknek néha soká kell várakozni, mig edényeikbe valamit is ktphstsak. Szövetkezetünk pénztárából pedig, mint az alábbiakból ia kitünend, kifelé sokkal több és vastagabb ereken folyt ki annak tartalma, mint a milyeneken oda beszivárgott. Mert emez összegből, melyet a szövetkezet tulajdonképeni üzleti tőkéjének mondhatni, az alapszabályok értelmében a szövetkezet főczéljához képest a tagoknak előlegek nyujtattak és ugyanazok részére anyagok Táaároltatuk, vagyis kit ütleti ág tartatott fenn. Különösen pedig az első üsleti ág, t. i. az előlegezés az egén év folyainán oly sürüen vé-'.etett igénybe.nogy az igazgatóaágnak.caakhogy a nem egysz-r teljesen kiürült pénztárba vara ■ mit szerezhessen s igy a hitelt keresők saüzség-letét kielégilliesse, mellék erek és források nyilasáról ia kellett gondoskodnia, LI.II alapszabályok nagyon is providanuális 18.§-bsaa)ynj-tott jogosítvány alapja* * 8*/,-os köiooa fölvételéhes is nem egyszer kellett nyúlnia. £zen utón 1006 frtnyi összeg vonatott a szövetkezet üzletkörébe kisegítőül s a fennebbi összeggel együtt összesen 5806 frt tőkéből a sürfl hitelkereslet folytán a tetemesebb rész előlegül ada lőtt ki, úgyszólván kéirol-kézre, misek folytán az előlegezési üzlet csak rövid 11 hó alatt is 46236 frt 44 kr forgalmat idézett elő. Ily csekély üzleti tőkével csinált eme tekintélyes forgalom aztán az évi 12*/e, sőt legnagyobb részben 10%-es kamatláb mellett is a nyereséget 534 frt 21 krral növelte, mely kétség kivül igen siép eredmény elérésére azonban nevezetes befolyást gyakorolt azon körülmény is, hogy a szövetkezet pénztárábangyümölcsözetlen pénz soha sem hevert, hanem az a hó 1-töt végéig rendesen teljesen kiürittetett. Ezt tanúsítja a mérleg legelső tétele is, melyszerint múlt év de-czember 31-éo is csak 10 frt volt a pénztárban. Csalhatlan és hatalmas érvek a szövetkezet szükségessége és életképességére nézve. Vajha tehát a szövetkezetnek minden tagja, de különösen azok, kiktől inkább telik s a kiket bizonyára csakis a kellő bizalom hiánya tartott vissza, ezentúl többet gondolnának arra, bogy az ily sürüea igénybe vett pénztárnak meglétesére jövőben gazdagabb erek szolgáljanak ; vajha e tagadhatlanul szép eredményen még azok is kedvet és bátorságot kapnának a szövetkezet tagjai közé lépni, kik attól oly anká távol maradlak, — a mi iránt ast hiszem, — most már a szövetkezet is több eredménynyel lehet. Oly csillámló eredményt azonbao, minő a r&viden vázolt, a második, vagyis a fogyasztási anyag ütleti ág, a forgalmat illetőleg, nem pro-ducálhatott. Mert anyagok a lefolyt üzleti évben a csekély kereslet miatt, mindössze is csak 34 10 frt 7:2 krért vásároltattak, melynek következményéül csak 6821 frt 44 kr forgalom mutatkozott, mig az előlegezést üzlet, mint már fennebb is említve volt — 46,236 frt 44 krt, tehát épen 7 szer akkorát, mint as anyagüzlet forgalma, az osztalékok összegét mindazonáltal mégis 217 frt 27 krral öregbítette; — tehát csakis 2 és félszer kevesebbel, mint a nagy forgalmúnak mondható előlegezési üzlet. Kzt kép-íetileg legszembetűnőbben következőleg lehetne feltüntetni A« előlegezési üzlet forgalma agy viszonyuk as snyagüslet forgalmához, mint 7 az l-hez; mig hozadékuk összegei ugy viszony-lanak egymáshoz, 2'5 az 1 - hez, vagy is az anyag üzlet aránylag csaknem 4 szer akkora jövedel met hozott, mint az elülegesési üzlet. Ezt szonban korántsem az okozta, mintha a szövetkezet anyagai talán drágán adatlak volna el. Koránt sem! Sőt maguk a vevők is bizonyíthatnák, hogy a szövetkezet anyagai általában s legkevesebb is 5 — C*/,-el mindig ol-cscíbb árakon adattak, mint azok a kereskedé sekben kaphatók voltak. De volt a különbözet és pedig nem ritkán 10—16B/» is. Nem nás okozta tehát e jövedelmet, mint az, hogy a befektetett összeg gyorsan és sokszor forgattatott meg. -— Képzelhetni tehát, hogy a azövetkezet anyagüzlete sürü pártolás mellett minó jüvedel met volna képes hozni 1 De igen könnyüepár adatból is megítélni, hogy az anyagok, melyek épen oly szüksége sek, sőt talán nétkülözhetlenebbek, minlapéns, nem kerestettek oly sürüen, mint a készpénz. Pedig, ha nem tekintenók is azt, hogy mig ezen üzletág a stövetkezet üzleti tőkéjének betekte tésére könnyű és biztos módot nyújt s ennek megfeíelőleg állandó, biztos és olcsó jövedelmet képe* biztosítani: okvetlenül tekintetbe kellene Tenni minden egyes tagnak főleg azt, hogy mig a szövetkezet igen snk oknál fogva, másoknál sokkal olcaóbb anyagokkal bír szolgálni, ezek minőség és épen gyakran mérték tekintetében ia a kereskedésekből beszerezhetőknek mindig fölébe helyezhetők voltak. S e mellett a hitelezést, illetőleg is a azövetkezet bizonyára nyújtott annyit az anyagok árának megfizetésénél is, minél bármely szolid kereskedő sem többel. Hogy pedig mindezen előnyök daczára az anyagüzleti forgalom mégis oly törpén maradt, nem lehet másoknak tulajdonítani, mint annak, hogy ezen üzletág nemcsak a szövetkezet által nyújtott hitelt igénybe nem vett tagok által hagyatott teljosen figyelmen kívül, hanem még azok némelyei által sem pártolutott, kik a szövetkezettől előlegekben részesültek. Pedig kiválóan ez utóbbiak mily helyezen teszik vala, ha fogyasztási czik keiket is állandóan a szövetkezettol veszik, mivel a jobb és olcsóbb minőség s teljes mérték mellett a szuvetkezetnél szerzett forgalommal saját osztalékukat ia növelték volna, s igy igénybe vett kölcsön kamatai abban , mit a jobb minőség, olcsóbbaág a pontos mérték, mégis osztalékukban nyernek, csaknem teljesen megtértnek vala, s az űnse-gélyzés eszméje is teljesebb vslósnlssba ment volna. Azonban itt is igazolni kellett magát ama régi közmondásnak, hogy — saját kárán tanul a magyar. A tiszti önsegélyző szövetkjxt: igazgató- ságz tehát z reflexiót is a szemrehányás legfrV- { sebb árnyalata nélkül azon erős reményben ; toszi, hogy a szövetkezet minden tagja, s még ] azok is, kik talán merlfogyásatási anyagaink és a kereskedésekben kaphatók ára közötti különbséget figyalemre méltónak sem tartik, a fenntsM előadottak igazságán kivül még azt is meggon-dulandják, hogr a sok kicsi mégis sokra megy; s a már megkezdett üzleti évbea miséi sürübban fogják a szövetkezet anyagkészletét ia igénybe venni és igy legelső sorban saját érdeküket clömozditani. K remény teljesülte, vagyis a szövetkezet auyagüzlatének tömegesebb pártolása mellett st eddigieknél még olesóbbárakonsselgálliBlna a szövefketet s a kényesebb igényeket is ki elégíthetné. Éhez zzonban minél tömegesebb pártolás szükségeltetik. Kmlitve volt fenntebb, hogy a szövetkezetből időküiben Ü tag ki is lépett, kiknek kilépése üzletrészeiknek kifizetését vonta maga után. Ezeken kivttl még 4 tag távozóit el » szövetkezetből, mintán azonban esek Utlelre steiket másokra átruházták, s szövetkezet körében oly változást elő nem idéztek, hogy annak bővebb taglalása szükségesnek látszanék. Mindetek után, hogy még azon egy körülményt felemlitsem , I. i. hogy s szövetkezet igazgatósága, — nem épen az országos mozgat mak hatása következtében, hanem legelső sorban a stövetkezet czélja. intentioi és tagjai restéről jött Általános óhajjal megegyezőleg, mégis a t. közgyűlés jóváhagyási reményében az évi kamatlábat 10*/,-ról o*/,-rs már 1877. február I-tói életbe lépőleg leszállította: zz igaigalóság előterjesztendőit kimeritendem. íme tehát t. közgyűlés! a nagy kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet első évi üzletének képe, nagyos vonások éa főbb mozauataibau előtünletve! üsszefogltlva már most mindezeket, kitetszik , hogy a szövetkezetnek első, 11. hóból álló, s igy csonkának nevezhető Utleli éve annál is inkább megérdemli a velefogielkosást, mivel ez, as első évben minden TáHalatoál sso-kottan tömegesebben előforduló nehézségek daczára is, általában nem ignorálható nredménye-ket tüntetett erő. Eredményeket mondom, a melyek a sz»> vctkezetnuk ssükségességét, életrevalóságát síé pen igazolják, s igy annak a közel jövőbeni (elvirágzását s legbiztosabb kilátásba helyezik. Erre nézve, a már jelzetteken kivül s szövetkezőinek , nemcsak a törvény szabványainak, hanem még a csélazerüségnek is olysnnyirs megfelelő szervezete s ennek slapjául elfogadott elvek ia annái nagyobb és balhalóab ga-ranliát nyújtanak, mivel az ezeket magákban fuglaló és körülire slspszabályokon, egy évi tapasztalat után sem javasoltatik semmi elvi éa nevetetesebb, hanem csupán egyes gya-korlatibb módosilás. Mindezekkel, ugy vélem, hogy épen a a mai összejövetel egyik tárgyát képező mérlegel ia sikerült kellő világlstba helyeznem. SÍ időn tehát a azövetkezet vagyonmérlegét a t. közgyűlésnek ezennel bemutatnám és azt aa előadóitok alapján, valamint a szövetkezet fel-ügyelóbizottsága, mint ellenőrködő halóság által elóterjesstendők alapján elfogadásra, s az ennek alapjául szolgáló szAmdások helyeslését ajánlanám, egyúttal azon kéréssel járulok a t. közgyűlés elé: méltóstasséks mérleg eiíogsdáaa és a ttámadánok helyeslésével sz igazgatóság és felügyelóbizottaágnak múlt évre szóló let-menténél határozalilsg megadni. Nagy Kanizsán, 1877. évi márczius 4 én. A nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet igazgatósága nevében: B A B T H A, Helyi hírek. jelen száma, mint rendki-vüli szám jelenik meg t- közönségünk iránti előzékenységünk lanujeleképen, miután a ho-fuvatagok miatt a közlekedés fenn akadván, hírlap sehonnan sem érkezett. Helybeli előfizetőink hétfőn délután kapják, vidéki előfizetőink részére a csütörtöki rendes számhuz mellékelve küldetik meg. — A nagy-ka»ÍM*ai Tármt-Ktr 1877. márczius 17-éo saját helyiségében zártkörű s tánczczal egybekötött zeoe-eslélyt rendez. A meghívó másra át nem ruházható és annak előmutatáaa mellett névre szóló beléptije-gyek válthatók a társaskör helyiségében már czina 17-éa délután-3 — 7 óráig és este a péna-táraáJ. Belépti dij: Tagoknak ssemélyenkint 1 frt. — Nemtsgoknsk szeroélyenkint 1 frt 00 kr. A tissta jövedelem a társaskör alapvsgyoua gyarapítására fordiuatik. Műsorosat: 1) Kyi-tány a „granadai éj táboriból, Kreulzer K. !ol Zongorán négy kézre, előadják Róxiavölgyi Szidi k. a. és Veszter Imre ttr. 2) .Serenala" Mozart-tói. Vonósnégyes, előadják Berecz Imre, Qrosznana Ignácz, Maytvald József és Vennél Uezső urak. 3) Szavalat. Elősdja ifjú Benczik Ferenci ur. 4) Kettős az .afrikai nő"-bői, Ketlerer és Durand-tói. Zongorán éa har-moniumoa előadják Bereaz Imre és HaTwala adja Psis Géza nr. Kezdete 8 órakor. — — Hymen. Osterreicher Bernát eskoVí voj« B»uer .ajina kisaaszónjnyal nares. 13 én déŰUtt volt •Mfjy-kanizsai izr. imaházban. '' — A ttot* ínnitMi tiszti önsegélyző siftratkezei tiazítiselőit a f. hó 4-én Urlolt évi resldes k.,iR> ftlésén a következőkben válasttá mag: Iga'gatósigi tsgokul a már múlt évben nükfidAltek kütul: UarthaIgaáez,Orzndpierre Károly. Wella«sit» János, Mannhardt Mihály, Ssita Qyuli, ujtagejkul: Krenauer Lajns, Lend-vay József, Ilsjgati Sándor, Jónás Fereset; póttagokká ; Caynortbyi Géza, Kassai A*lal és Hajak Juzzsf. A felügyelő bizottságba ;Njuli György, Dunáin Lajoa, Kántor Pál uraka' ; — továbbá pénstárnokká Székely Lajoa, alpéazlár nokká RÓÜiman Béla urakat s egy kfinyvvivót. Vegyes hírek. — A UjujaM divat. Harisban a férfiak bálakun és társaságukban óra nélkül jelennek meg, átért, sível illeti** dolognak tartjak, hogy az ewber az időre emlékezték. Az utolsó operabálon az elegáns férri közönség ezen di vatnak hódolva,csakugyan otthon hagyva őrá. ;át és lantsát a zsebmetszők legnagyobb bo- szuságárs. — Égil vaipályaudvar. E naptikban lüz ütött ki a nyugati vaspálya salzburgi vaapá- lyaudvarán. A fellobogó Ungnk a raktár fa lait ke?dlék nyajui s csakhamar at égést rak tár, mely 80 méter hoesstt s H méter széles a tüzlenger átdezata lett. A roppant raktár egé szen A fedélzetig zsúfolva volt árukkal. Nyolcz vasúti koesi, meryeket nem lehetett hirtelen kirántani, ezsporilja as iszonyú károsodást, mely keiel egy millióig rug f^l. Szomorú lát ványt nyújtott a dühöngő vész után, a megol vasztott flveg és sodrony féle mily vegyülékben állott a narancs, kelme — éa selyemporral s mig s gsbns üatkeio ott kelletlenkedlek az el olvadt sajtok, addig a meggorbedett siavasa- ket tojásrántotla diaztelenitette. — A jnp-íni stift**. A japáai lapokról ér dekes tudósítást ad egy külföldi lap. n. japáni lapok száma korolbslől &O-ro rag, magában Tokióban mintegy 20 Ajság jelenik meg; van nak köztük komoly, ismeretterjesztő, képes és élczlspok ; vannak olyanok is, melyeket csak nők olvassak ; s ez az egész irodalmi élénkség mindössze 4 — 5 év óts keletkezett; előbb uem volt Jspánbzn hirlsp, legföljebb ssró röpiratok jelentek meg, s>ébáay oldalon, Í4óhos nem kötve. Most minden megváltozott; most vsának heti és nspilapok. A jelenlékenye-bbejfc: a „Ni- hinihi Simbam", ,Hohi Simbum", .Kojt Sin- bum", „Akebom Simbuoiu és s .Nisi Stns bimbóm.- Az előfizetők 9000 és 4000 között variálnak, as előfiaetési ösueg pedig 6— Ő-rios (30-40 frank) Az odavaló .Fúvároai Lapok-- nak, a .Tomeuri Simbum'-nak 12,000 előfi zetője van s egy évre 10 frankba kerül. E la pok tehát a japáni viszonyokhoz képest elég ol csók és olvasottak, ámbár jorésstat európai psv->(. pirost használnak. Paplmeletek. " Egy TliJrVi unonyiág lofénykAp^ttetá majrit ■ caak «idftn fltelni k«ll*U, k«ra«ite nes; ft fék/k*. P4ut, hogy mi egj- piUUnr ára? Iáira a fiarképtn. as as>tony nem kit liámolatára, att moudja, hogy aa e!nü példány 1 forint at axntániak egyarkint f>J) kr ~~ No bix, nekem mmdegy, akár e)a6, akAr a máaodik paldáby, oea) varrók babraáj ÍM nain CMtná, lok ditalot «a igy caak a Btátodikat ét aa atániakat kiramt EBV hitea ervoa aterint ]*£jobb axar ax áh- mí'g «Hen, ba opium-labdacaot TBSKQck be 8xeriitlftuk Dtm; — mi a disinó aflltet ii taUDtl kápo«alát bat- hatőaabbnak tartják. l Egy 6tU! BJ»y«eak« nsn'ot r«a*stt a a tltbbt katött irta: K hó 10 éa férjem ciak U-ín rafial S órakor tirt baaj. — Te Piatat mi klllíaWf rsa a saakrrke- rík *• ery Ogyrid kSafttt ? — Hm, hm, biaooy nem tudom. — Vizyávt Ida : a asekérfc«r«ket ar.ért kauik, bo|7 ballfassn; az agrvtld aaef aiírt, hfy lar- aiáaaok. — Aayik I ha aat akarjáuk, t.ft lásyailnk férjeiket bKldoriuák, a koretknöket adjatok ralok : a !aamérmat«Méc .Tvíl, a Kofocatiái inlflrt-t5j«, a ballratni ládái fatyoKt, a ryai<i<di«e ken-tjajil, a káaiaaaái SkSUjél, a rJiaHaíá. kntínrél, a rtl*d aajoakarikájál, a MSükásaif aarianyiját, a kOuyflrnleteaaéf grCnajeit és a n«rctet kOpanyét 1 R tulajdonokkal miodeo nu boldogítja férjét. Egy é*ir fogra Dlt a knperc. síikor haaa ata-, kadnlt, ftlo.égrTcl at udrarfn ulálkoiott, ki»<-k a ' karján efy kit gyemak volt. Mi, SaálUakflt, kbáé M a kkia fy«e*k í Bát as aayéa ~ íal«U a saeny*raka — s^y-a aaép ? Lásd, ka orm leltei rulaa elciakra, a tiej ia Tolna. Aa ntolao iUlatrSI .ridikih a pap — lUt mikor leas aa^ mikor nutlssor italik al ai embert? lordé tSle pridikáeai.i után a eaiginy. — Mért kérded 7 kérdi a pap. — Hál caak aa«rt, fcogy majd italli étm búaaak többit daresra egy ki" UsspMnnyWrt UJtS. «erk«ntó NAGT-KA3B8A, 1877. mircriu Iá-én. Tizenhatodik évfolyam. ^""'wtistéslár: & I t(cK TTe . . S frt. l I érr« .4.1 q,.d tm . * . J sm •»*"10 **■■ A l.p nellu iHetí r , Taka- rékpén«Uri épfllet föU- i i4 iif a kiidiboi ber- 6 buábofl petiuorban 7, máiodnor G • mioden ujvibtn aer«rt 6 kr. KY1LTTÉRBEH soronkint 10 kiért ví- t.u«k fel. „ Kiscjtiri Ul«tAk minden . v« k.ri.U^rt kBlBo f 80 kr. ÍMUadS J -^3 NAOI-KANIZSA : BinacateUtii laraUk eiak Hm.rt amikstár- krtl fotadtataak «L Kssirstok Tisxa MUMnak. ZALAI IOZLOIT elóbb: ,Z AL A-BOMOOTI N.-KanJzsavkro* helyhatóságinak, nemkülönben » „B-kaaliaal kereskedelmi a ipariunk", • „m-kaainal takarékpénztár*, i „zalamegyei általános tamltttMtUef, m „n.-kaalxsuü kisded, neveli egyesület*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanlnw) HlTflanxtmanya" s több megyei és Taros! egyesftlet hivatalos értesítője. * Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalom A köíségl orvosok rendezése. (Folyta tá».) VI. A községi- és körorvMOk belszer-. vezkedése egyike a legfontosabb intézkedéseknek, mart nélküle az ügykezelést sem megindítani, sem pedig helyesen vezetni nem lehet. Messzeterjedő természeténél fogra nagyon nehéz megállapodást találni, mert bárba a törvények szolgálnak is útbaigazításul, mégis megnehezítik % megállapodás alapja megtalálását a tö/vények határán kívülre esö nagyon is sokoldalú teendők, és ebben rejlik annak oka, hogy az orvosok belszervezkedése miképenjére nagyon nehéz döntő véleményei javaslatot hozni. Vajba a belszervezkedések tényleg megelőzték volna az intézménynek életbeléptetését, így nem volnánk utalva az egész figyhöz utólagosan véleményes javaslatokkal járulni, annak forgácsolásával foglalkozni. Ily előzetes intézkedés minden esetre csak jó szolgálatot tett volna a kijelölt állomások betöltésére, melyért az égető szükségletek naponta zak-latóbban fokozódnak. Tekintve a községi törvényben foglalt közszolgálati teendőket; tekintve a jelzett szolgálaton kívül idónkint fölmerülni szokott eseményeket, a czélba vett belszervez-kedésre vonatkozólag megelőzőleg szükségesnek látom a községi és körorvosi teendőknek fölemlitését. Ugyanis: a községi és körorvos községének, illetőleg községi körének helyi, közegészségi, orvosrendészeti s orvostörvényszéki ügyeit végzi és pedig: 1. a község, illetőleg a szövetkezet vagy csoportosított községek szegényeit ingyen , a vagyonosokat a díjazás iránt a köz- séggel elólegesen kötött egyezség szerint orvosolja ; 2. közegészségi és orvosrendőri szem pontból felügyel a lelenczekre és a dajka ságba adottakra, nemkülönben a községi ápolás alatt levő elmekórosokra, hülyékre, siketnemikra és nyomorékokra; 3. a bimlóojtást az országosan kisza bott dij mellett végzi; 4. a halottkémlést, a mennyiben külön halottkém fölállítva nem volna, szegények nél ingyen, vagyonosoknál megszabott dij mellett teljesiti; ~>. a község, illetőleg a községek egészségügyi mozzanatait és változásait figyelemmel kisérvén, a felmerülő káros hatályok elhárítása iránt javaslatot tesz: 6. az orvosrendóri vizsgálatokat és egyéb teendőket ingyen, az orvostörvény széki munkálatokat pedig az illető bíróság felhívása folytán meghatározott dij mellett teljesiti; 7. az életmentési eljárásnál közremű ködik; 8. eljár mindazon ügyekben, a melye ket egyik vagy másik törvény, illetőleg sza bályrendelet rí biz; 9. évnegyedenként egészségügyi jelen tést tesz és minden előforduló közegészségi ügyet, valamint az orvosrendészeti és orvos törvényszéki vizsgálatot azonnal és körül ményesen illetékes elöljáróságának tudomá sára hozza. Tisztán szakügyekben a járási orvossal közvetlen érintkezik. A most elősorolt teendőkön kívül a községi orvosok rendezett tanácsn városokban még a járási orvosok teendőit is végzik, igy: 10. mÍBden ktaagfozségi tárgy fölött őrködik, közreműködik ; 11. ügyel a lakhelyek és épületek köz- egészr-égi föltételeire, az egészséget és életet veszélyezteti üzletek, gyárak berendezése, elhelyezése és terményeinek eladása körül szükséges óv-rendszabályokat hoz javaslatba; 12. ügyel a hatóságok területén létező egészségügyi jótékony, — köz- és magán intézetekre ; 13. ügyel a nyilvános élelmezés egész ségügyi feltételeire, névleg a tápszerek és italok minőségére; 14. a járványos és ragályos betegsé geket az elsőfokú hatóságnak bejelenti és ennek kiküldetése folytán sürgős esetekben pedig anélkül a helyszínén megjelen és a fennálló szabályok értelmében intézkedik; 15. vizsgálja közegészségi szempont ból a népiskolákat; 16. oktatja a nem orvos halottkémeket; 17. a járás területén létező gyógyszer tárak vizsgálatánál, kiküldetése esetén az ujenciozási bizottmányokban közreműködik; 18. figyel a méreg és gyógyanyagok- kal való kereskedésre és kezelésre; 19. a letelepedj orvosokat a tínti or vosnak bejelenti; 20. eljár mindazon rábízott s oly ügyek ben, melyekre a tiszti főorvos akadályozta tása esetén kirendeltetik. (145. 156. §§J Ezen, törvényszabta közszolgálat után indulva, a községi és körorvosok belszer-vezkedését a következőkben véljük megállapíthatónak : Az imént elősorolt közszolgálat 1. pontja alatti kitétel szerint a községi és körorvosok községeik szegényeit ingyen tartoznak orvosolni, dijat a vagyonosoktól csak a községeikkel előlegesen kötött egyezség szerint követelhetnek ; ebből kifolyólag a netán "könnyen bekövetkezhető visszaélések kikerülése czéljából két intézkedés válik szükségessé. Intézkedni kell az iránt, hogy a községek valódi szegényei nyilván tartassanak és igazoló jelvénynyel láttassanak el; intézkedni kell továbbá az iránt is, hogy a községi és körorvosok agy, mint az egyes községek táblás dijszabálylyal bírjanak. A községi szegények nyilvántartása azon oknál fogva is szükséges, nehogy szükségből magát mindenki szegénynek nyilváníthassa és a megkivántató igazolvány hiányában az orvost jogtalanul iogyenleges szolgálatra kényszerítse, ilyenkép községének, vagy az államnak költséget szerezzen. Az orvosok jutalmaztatására vonatkozólag javaslatba hozott táblás díjazást a visz-szaélések minél biztosabb kikerülhetése végett fali naptár alakban lenne legczélsze-rübb összeállítani és, hogy erről a fuvar, az uti és napi dijakat könnyen le lehessen olvasni, 4 rovat lenne megállapítandó; az első rovat jelezné a községeket; a második a községeknek egymástólí távolát njértfől-dekben; a harmadik az uti-, a negyedik pedig a dijakat. Ilykép intézni a belszervezkedést az 1. pont alatt hozott közszolgálat kifolyásából már csak azért is szükséges, mert a községi és körorvosok biztosabban számithatnak dijaik megnyerésében a peres, mint a peraél-kdti keresetre, mely esetben jól fog esni a feleknek ily szabályrendeletet feltalálhatni minden községben, minden községi elöljáró és körjegyzőnél. A szegények összeírásáról, nyilvántartásiról és ingyen gyógyításáról lévén szó, TÁRCZA A nagyravágyó atka. (TSrleneti ragia;.) Irta: Jenvar Géia. (Folyt, és vég«.) A esejthei Tárban es slstt sí élvek má-raoriban ussvs mulatott a asép grófnő fényes eslélyére összegyűlt vendégsereg. S a büuke MOSÓDJ — ki ma tmián ssebb, bijolóbb volt, mint valaha — egéesen meg volt elegedre a hangulattal, mely pompád aalunjaiban uralgott « kéjes örömmel hallgatta urdvarlóinak epede-íéaeit, melylyel caókjlért könyörögtek- — Oh, inert aiok a hollófekete fürtök, melyek ragyogó gyémánt disdémmal öeaietartva, irigyen simultak a picii pihegí keblek havira, ai a csalfa mosoly, mely örökösen itt ingerkedett a picii piros ajkak körül, ások a lüstól villogó nemek lehetetlen, hogy fel ne gyújtották volna még a. legelfáaultabb férfi ssivben is a sierelem ••ikráját ! Már éjfél fele járt as idó, midőn a mulatok saja elöl egyik halványan világított mel-lek-terembe vonult vissss a ssép aaesosy a a kényelmes paoUgon helyet foglalva, picii ke (ebe haj ti fejét, gondolatainak engedéát magit. — Igen, siebb, még asebb akarok lenni! — suttogott a grófnő, mikösben tüitól égő sse- mai vadai villogtak. — D» hát miért mi ért ne áldoshatnim fel hiúságomnak e nyomo rult teremtményeket,.... miért ne V hias hatal mamban vannak, életök, halaluk felett ren- delkesem ! Élet! ? llah»na ! De mi ai éle tök'/ Semmi, egy mérbetlen pariny, mely esi revi>llenul tűnik el a nagy semmiségbe! Hoasu asunet állt moet be s a stop in-stony fekete türteivel játaasdorva, égésien el-owrült gondolataiban — Hah ! még a gondolattól is rettegek — folytatá asutáa — hogy most mindenkitol bá mult asepsagem majdan elvirul, miit a virág, ha eljó a csipós óssi ssel De nem, törtéDJék bármi, véressenek el ftsixan, és éteren ; de bájaimnak a sírig el Kell kísérni .... hódítani akarok alivem utolsó dobbanásáig I — Ssép grófoí ! — saólalt meg e pilla natban Erssébet háta mögött egy ifjú. — Hogyan!? Darnóy ön ittV — csudái kosott s grófaő, amint merengéséből felriadva; Victort megpillantá. , — Ugyebár meglepi ssép orsó, hogy hi- vatlsnul estélyére tolakodom; de — Ürülök, asivembtl örülök kedves Vic- tor, — mosolygott a ssép asssony — hogy is mét körünkben üdvösölhetem önt, kivel oly sok édes pereseket éltem át. — A h'. a boldog peresek előttem is örökre feledhetlenek ! — sóhajtott ss ifjú. — De mondja csak kedvesem, misek kö- ssönhetem e nem reméltsserencsét ? — mosoly gott a grófnó egy gyengéd késmosdulsttal hely- lyel kínálva meg Victort. — Egyreest bájai vonsottak viasss ssép grófnő, másresst egy ismerősöm mogbuisának óhajtanék eleget tenni, ha ugyan kérésem meg hallgatvs lenne. — Besséljen hadnagy ur s örömmel ál lok ssolgálatára. — Ismerősön bisonyos családi ügyekben egy köseli rokonával, aki, ha nem osslódom, kegyed komornsi kosott uolgál, óhajtana ér- tekeim. Nagyon lekötelezne tehát ssép grófní, ha s leánykát néhány nspra a várból elbo-csátni kegyeskednék.— Ssabad tehát remélnem, hagy kérésemmel nem lessek elutasítva ? — Oh, semmi eaetre sem, csak tessék s komorait megnevfesni. — A komornátlrasyilssbelláaak hívják. — Irényi IssbeJls ! ? ssolt síig elpali.- tolható lavsrrsl Erssébet. — Nsgyoa saj nálom kedves Victor — folytatá asntán eről tetett koiönynyel — hogy riasa kell vonnom adott sssvamst; de kérését nem teljesíthetem legjobb akarat mellett sem ; mert Issbella mar néhány nap óta súlyos beteg, most tahátaemmi esetre sem hsgyhstja el avarát; de legyen ssép hadnagy addig vendégem, míg Isabella ismét felüdül s akkor örömmel helyt adok kérelmé nek. Nos? remélem, meg van elégedve vála- — Oh! minden esetre asép grófod, — válassolt Victor, égessen megkönnyebbfllve, hogy znegtudá, misserint Issbella még nem esett s kegyetlen assiony hiúságinak ildoiatiul. — De j&jjon kedvesein, — mosolygott a ssép grófot, felkelve helyéből — most keres sük fel vendégeimet Victor udvariasan nyujtá karját Erisé-bvtnek, ssután ods hagy vs s ssohát, a mulsték ssjiba vegyültek. A teremben vígan saélt a sens l a párok ssilaj kedvvel lejtettak s sinis psdosmton. Victor, miután egysser körültijicsolta s termet ssép ssssonyával, egyik abiskmélyedésben fog-lelt helyet s össsefonl karokkal ktlSnbféle gondolatok s éreelmek kösötl néste egy ideig a vigadókat, asután egyik mrllékajtóa éssrevétle-nul kiosont s teremből. A mámoros jókedvben egyik óra a másik után nralt. A t»li bold mindig felébb ée felébb vonult a kék égen s a grófnő nyugtalanul kes-dett fel s alá járni a fényes termekben, majd ismét s melléktermek egyikébe vonult vísssa, njolag gondolstsissk engedve át msgát — Már tisenegy óra I — dutsogott s ssép assiony — s Ujváry még most súcs itt! Aiután elmúlt egy negyed, két Begyed tisenkettóre is; de a törpe csak nem jött s nem rolt látható sehoL A grófnó dühösen toppogstott picsi lábsi-vsl s épen sson gondolkosott, hogy miként adhatná vendégeinek értésére, misserínt ó neki már elég a mulatság sajiból, mídta Daroóy egysser csak ismét mellette termett. — Ah, kegyed s Vintor? — ssólt erölte- tett mosolylyml a ssép sasxony — ast hittem, már el is hagyott bennünkst De mondja csak, hol járt ec ideig, már több, mint két órája, hogy nem látom a termekben. U|ryebár unja magit ? — Oh, épen nem legssebb grófaő; de a hennái utazás égésien kimerített, hirtelen ro- ssul érestem magamat • Ujváryt kértem meg, hogy jeleljen ki ssámomra egy mobit, hogy egy kissé kipihenhessem magamat! Apropos! Ujvary általam kéreti a síép grófnőt, miaserint ma it~ méltóstasséit reá vánikötni; mert né hány emberrel egy megoakStt komorns «le!«- lésére indult. — Nagy ég! Mit hallok V - kiáltott* grófnő, helyéből felssekve. Mondja csak Victor. n«n Isabella volt, nem ő esSkott meg! V Oh ! tudom biso- nyosan, hogy ő volt; mert e roes leány már nem egysser kisérte meg s Bldkést! — Most egy komornyik lépett s terembe, abban kell keresni a megállapodást, hogy minő qualificstióval kell bírnia annak, ki magát szegénynek vallja. Azért kell pedig ebben keresni a megállapodást, nehogy szükségből mindenki magát szegénynek ralija. Szükség Tan ezen intézkedésre, mert a szegény betegek gondozásában nem elegendő csak az orvosnak segélyezése, ahoz kell já-rnlnia a községnek, bizonyos esetekben a lelkészeknek is. Ezek teszik szükségessé, hogy a szegény betegek gondozása orrosi, községi és lelkészi legyen. Midőn részrebajlatlanul akarunk nyilatkozni és intézkedni, szegénynek egyedül oly egyént jelezhetni, ki vagyontalan, mnnka- és keresetképtelen, szóval, ki községe álul adómentesnek nyilvánítható. Uyeket a község összeír, nyilvántart és gondoz, ellátja a szükséges szegénységi igazolványnyal, hogy esetleg községétói, orvosától és lelkészétől a kellő gondozást elnyerhesse. Föltéve, hogy az illetőnek orvosi segélyre van szüksége, szegénységi igazolványával fölkeresi az orvost és attól segélyt kér. Az orvos neki a kellő segélyt ingyen-legesen megadja, orvosszereit megrendeli, a receptet kellően felszerelve átadja és a beteg tele a gyógyszertárba megy.hol szükséges szereit az állam szegény-pénzalap terhére megkapja. És, hogy a recept a gyógyszerész al-tal hitelesnek tekintethessék, következőkép kell annak felszerelve lennie: homlokirata-nak ilykép kell kiállítva lennie, p. o. — Tóth József nagy-kanizsai illetőségű 3. számú szegén), 40 éves, lakik a Magyar-ut czában 165. sz. a., szenved tüdógyuladás-ban 1877. márczins bő 1-tól az állam szegény-pénzalap terhére. Ezután következik a tuljadonképeni recept irása, melyet az orvos aláír, valamely községi elöljáró, aeve aláírásával és községe pecsétjével megerősíti. A szegényeknek ilyképeni nyihántar-tása a községi körorvosokat is megilleti, kik hivatva vannak saját hivatalos körükben teljes figyelemmel kísérni. A községi és körorvoeok dijaztatása miképenjéről a következő megjegyzést teszem ; ngyanis : minden községi és koror-vosnai szolgákta szorosan téve hivatalos és magánügyi, Hivatalos szolgálatáért évi fizetésére van ntalva, magánorvosiái eseteiben megengedtetik, hogy magát dijaztassa és pedig a közegészségügyi törvény 48. és 145. kitételei értelmében kölcsönös megegyezéssel és a községgel elólegesen kötött egyezség szerint. Hogy e tárgyra vonatkozólag megjegyzést tehessek, fölemlítem a magánorvoslás díjazása módját, mely így szól: .a mag&norvoslás díjazása kölcsönös megegyezéstől függ, hol ilyen létre nem jött, peres esetekben szakértők meghallgatásával a bíróság határozza meg a dijat, melynek legkisebb mértéke az egész országra kiható-lag, áronban tekintettel a városok és községek különböző viszonyain, fokozatosan a bel-ügyministrriltalállapitutik meg.'(48. §.) Midőn a törTény az orvosok díjazását ily törvényhez kStötte, mégtágasb térnyilt az orvosok silány vagy nemisdijaztatására: tér nyílt a perei esetek gyakoribb megindítására, mert világosan roeg van inra, hogy peres esetekben a megidézett felek az orrosi járandóságnak legkisebb mértékét fizetendik. így a különben is sok ingjen szolgálat mellett fognak találkozni olyak, kik ezélzatosan is per utján fogják díjazni orvosaikat, tudva azt, hogy peres esetekben a bíróság által a legkisebb mértékben fognak elmarasztal -tatni. Igaz, hogy az ebből eredó viszályok a kölcsönös megegjezés a községgel elólegesen kötött egyezség folytán elhárítható, de kérdés; ki fog szemtelenül a beteg ágy mellett a bánatos környezettel egyezségkötést megkísérteni ? — Kérdés: illő volna-e ilyesmit csak gondolatban is megkísérteni, midőn az orvos egy életveszélyben levő beteg gyors megmentésére van ntalva? és ha nem, mi történik a nem dijaztatás esetére, midőn a megmentett beteg és orvos egymással szemközt a bíróság elé kerülnek. — Egyéni nézetem szerint a kölcsönös megegyezés a községekkel kötött elóleges egyezj ség csak írásbeli szerződéssel jöhet létre, melyből kifolyólag a belszervezkedés tárgyát képezi, hogy a községi és kőrorvosok a vagyonosak magánorvoslása díjazása mi-képenjét írásba foglalt szerződéssel kössék meg. Annyi bizonyos, hogy a községek népe orvoshoz szokva nem igen lévén, nem igen ismerik az orvosok díjazása miképenjét, következve nem képesek az orvossal a díjazásban elóleges egyezséget megkötni, annál fogva föltétlen szükség van arra, hogy a magas kormány e czélra a kor igényeinek megfelelő orvosi díjszabályt bocsásson közzé. Ilyenre, mint irányadóra, szüksége van orvosnak, községeknek ugy. mint bíróságnak. Addig is, még a magas kormány által a fönn idézett czélra orvosi díjszabály érkeznék, mihez alkalmazkodás végett igénybe lehetne venni magán orvoeláai ügyekben az 1827. és az 1836. évben kiadott orvosi díj-szabályt, — orvostörvényszéki esetekben pedig az 1855. és az 1872. évben kiadott díjazási szabályrendeletet. TEB8ÁN0ZKY. BiegTM tiasti orvot. (Folytatása köv.) Esimék a scepticus világból. Parlamentünk alkotásaiban hiányzik sson biztoaaág, mely a jó törvényhozásnak elengedhetetlen kelléke. — A jó törvényhozás nem ha markodja el a dolgot, követi a böica egymásutánt a alem előtt tartja, hogy a természetben BÍnoa ngrás. Még aa erossakoakodó, úgynevezett köt-véleméDy aem ejti ót zavarba, mert ennek ia lsemébe bátran megmondja: .hátrább aa agarakkal ■ Elmaradásunk éneiében, nyakra-fArei sietségünk kösepette elfelejtkeztünk: aso» arany kötmondáara: .laaaan járj, torább éraa.' Csakhogy a világ előtt minél felvilágo-au.ltabb.knak, szabadelvuebbeknek tttnto.dk fel magunkat, a caélaaerüaégre komolyan DPID ia gondolkodtunk. Itt a gógöt theoriának méressen nyomdokaiba léptünk, amott ellenben aa ókornak már ellátott ültetvényeiken tziklaazertt merevséggel ragaaskodunk. Itt a meddő közjogi vitákkal a drága idflt éveken át fecséreljük, — amott iámét, — nem gondolva, mit bimak el váltaink, — kellő asámitáa nélkül as ugynevesett caaládi és keleti valutákra oly befektetéseket teásunk, melyek nem caak hogy hasznot nem hajtanak, hanem melyeknek folytán a kamatakért a aze-gény népnek utolsó filléreit ia elexequáljuk. A mi jó törvényt már hoztunk, azt utóbb roaara módoeitjuk, ma építünk, hogy ugyanazt holnap lerontsuk. Fóvároeunk megmentésére a Dunát azabá lyoaUk • most kiaül, hogy szabályozásunkkal caak a veiaélyt növeltük • aa építményekre* költséget aárba dobtuk. Büszkeségünk nem engedte, hogy annak idejében aa auat. polgári törvényt megtartsuk, asonbsn est évek hosazu torán át pótolni képe aek nem vagyunk. A tálkák miliárdjai nem tettek voloa oly pusztítást, miot lett 8 év alatt ai uzsora törvénynek, a „kereset- éa „kínálat- tbeoriájá-nak ferde felfogáaából eredett eltörlése. Boldogtalan gazdáikodáz, mely nemze-tünket már-már a tönk asélére juttatja a mind-ea as éveken át tartó bosazu béke idejében, mely alatt a nemzet jóllétére nézve csodákat lehetett voloa teremteni. Fájdalom I hogy ennek, parlamentünk irányábani bizalom éa tisztelet megetökkenése less elAbb-utóbb aa eredménye. Váljon miként foguok mindeaekért a történelem itélőazéke előtt megfelelni? — Clio nem fog cortea aaemüvegen nézni, hanem kérlelhetetlenül, ércsbeiükben fogja az uto* kornak azok neveit átadni, kik eaen kétségbeejtő alla-putnak tulajdonképpeni okozói. Helyi hírek. ■V Lapunk mai H/ámáhoiMdékl t. elófizetóini számára fél ÍT melléklet van csatolva, mig a helybeliek részére márcz. lWn klhordatott — Ma van máreztua 15-ke, a aajtóaza- badság hajnalának feltünéae Msgyarorazág ha tárain belül : nagy emlék l»48-bol, illik a azép napra viaazaemlékeave kegyelettel felemlitani l megünnepelni. — Dr. 8chreyer Lafat ur felolvasáia múlt vasárnap a „Tánae-Kör'-ben szépazámu kSaönség jeleslétében tartatott meg; a felolvasott >árgy sssllemllusaii t vonió, ktaBTen értheti tanulságot modorban dolgoztatván fel, a azerzó élénk éljeniét- ea Upeaal udvözölletett — A tÜXOÜÓi órUnyánál fák ül tettet lek, igea belysa! Hint halljuk, számosan azeret- ■ének még a tavaaz folytán 3 évea akáctfákat ^ tltetni, dejuUnyot áron hogy hol kaphatók, nem tudják; felhívjuk tehát a vidék kertéunit, hogy e telól jelentett tenni tzivetkedjenek, vá rosunk tzépitése érdekében kéasséggel kozveti- tűul ajánlkosamk. — A .TétmuKOV kösgyttlése, mélyít ü 'Mg hívott egybe. mára. II-éa nem tarU-MU mog, mert a vidéki tagok meghiva nem lettek, igy tehát uj meghívók kibocsátásával hivalik a közgyüléa egybe, ez pedig most már nem türgős, mert a tulajdonképeni ok megszűnt ok lenni t caak elvi kérdéa körfii forog. —llrtttftét. A n.-kaniasai tiszti önsegélyző asövetkeiet mindazon t. tagjai, kik a azövetkezet pénztárából rövid időre a z ó 1 <i előleget élveznek, értesiltetnek, hogy f. évi spril hó 1-énrövid eI ólegeiknek lO'/.j. okvetlenül a minden meghoazabbitáa nélkül lefizetendő leend. — Ugyancsak ezen Következet t. tagjai egyúttal arról ii értesittetnek, hofy as 1876. évi üzleti év utáo, minden 10 frtoe üzletrészre, hsvonkint 22-2 krral eső osztalékaikat í. évi april 1 tői kezdve egy év leforgása alatt a izövetkezet pénztáránál, (n.-kanizaai kir. dohányaruda raktár helyiségében) — hely béli tagok személyesen, vidékiek pedig törvény-azerü megbízottjaik áltál Kivehetik; az 1878. évi zpril l-ig fól nem veendett osztalékok pedif az alapeaabályok 13. §-a értelmében a tartalék alaphoz fognak caatoltatni. Az igazgatóság. — Bakodi Lajo* hírnevei movéti ha ilnkfia körünkbe kéazül haágversenyt adni. Jelenleg Bánátban van. — Tárgyalóterem. A nagy-kanizaai kir. bünf. törvényeseken f. évi márcziui hó 15-én ét lti án a következő bünperek tár^ya1- tstnak: Márcz. 15-en 1.— Varga János és taraa bírói zártörés iránti ügyében végtirgyaláe. — 2. Németh Katiim és tárna tolrajlási ügyében II od bírósági Ítélet kihirdetése. 3. Weitt Fülöp ujoneztzökevény elleni ügyben végtárgyftláa. Marcsiul 16-án — 4. Varga Horváth Gjrtrgy elleni rokongyilkotsági ügyben végtárgyaláa. — 2. — Varga Jánoa éa társa betöréaea tolva jok ügyében Ingf. itélótzéki ítélet kihirdetése. 3. — Weiaz Ödön elleni tolvajláai ügyben vég tárgyaláa. Kiadta: Zalay LajOt. — A nafykanUuai türdő-rétzvény■ táradat «t évi rendel közgyűlését 1877. évi márcaiua 18 án reggeli 10 órakor Nagy-Ka nizsán, a kereskedelmi a ipar-bank helyiségé ben tsrtandja meg. A közgyüléa tárgyai leen- denek:a) Az igazgatóság jelenteié a vállalat állapotáról, a a lefolyt év üzlet eredményéről, b) Aa előterjesztett évi tzámadáaok felölviza gálsta, a asoknsk jóváhagyása, valamint az igazgatóaág éa felugyeló-bizottaág e részbeni fel mentese, c) A azavazal-szedő bizoltmán) éa azon réazvényesek választása, kik a közgyűlés jegyzőkönyvét bileleaitik. d) A felügyeló-bi zottaág tagjai, a társulati pénitárnok, valamim az igazgatóságból, azolgálatiaorrend azennt ki lépett 4 igazgatósági tag, névazerint: Tersánccky József, Kotenfeld Adolf, Eugl&nder Lajoa, Betti heim S. W. urak helyett ujak válantáss, vagy iaméti megválasztása. Egyúttal van tzeren- titkolódza, auttogva adva értésére valamit úrnőjének, mire Erasébet azonnal vendégei közé sietett, kik épen elhagyni készültek a azép asszony fényei talonjait. j Rövid idó múlva aaután elazéledlek a viga dók, elnémult a zene a elcsendesültek a termek. Victor is elbúcsúzott a grófnőtől, hogy — mint monda — kipihenje a hosszú utasát uradalmait. — Ssép álmokat kedvesem — mosoly gott Erzsébet, amint Victor karíain bondoir- jáhozért. J Darnóy édet mosolylyal emelte ajkaihoz s picai kezeket, aaután udvariasan meghajtva magát, távozott. Báthory Eriaébet pedig titkol boudoirjába érve, hanyagul a kényelmet pamlagra veté magát • egy ideig eatélyének eseményei foglalták el, azután felemelkedve helyéből, zzobaleányai-nak csengetett. A komornak aggódva siettek urnőjökhez, mert tudták, hogy a grófnő aa ealélyek után rendesen kimerült s többnyire rost hangulatban szokott lenni. A grófnő azonban ma oly kedves, oly azeretetreméltó volt, minő csak egy ssép asz-azony lehet. — így kedvet leányom, igy szeretlek Ütni — hizelgett Erzsébet, gyengéden megti- mogatva Izabella rózaáaarctiját, kimoaolyogva rendeageté ursóje fürtéit — nem aaokkal az örökösen kisírt szemekkel. De mond csak te kis barna szépség, miféle szerencse ért, hogy ma oly jókedvű vagy, ily vidáman még loha nem láttalak. — Oh kedves grófnő — válaszolt a le- áayka szemérmesen lesütve szép szemeit — nem nagy szerencse-e, ha urnóm kegyeit ki- érdemelni képei valék ? Ah! mióta a kedvei grófnőben második anyámat feltaláltam, acóta nagyon boldog vagyuk ! — Asutáa kia bohó még csak moit vet ted éasre, hogy minden komornáim között té ged Keretiek legjobban ? De hogy be ia biao- nyitaam eat, megengedem, hogy ma a fürdőbe kísérhet*, hiaa alt ugy ii tudod kedvelem, hogy e kitüntetésben caak legrégibb komomái- mat asoktam réeaeeiteni ? — Oh! kedvea grófnő, mi által érdemel tem ki e nem remélt zserencaét ? — aBO*lt alig hallhatóan a leányka, ajkaihoz emelve urn/Sje hófehér kezét. — Jer, jer ide keblemre te kil ártatlan, hogy megcaókolhaszam aaokat a piexi pina ajkakat! — hizelgett a aaép aaasooy, azámta- lanaaor ozeze-viaass caökolva Iaabella arcsaját, s oly lázasan hullimiott hab-keble, oly szenve délyesen villogtak égi asemei, ahogy arra gon dolt, misserint néhány peres múlva e gyönyörű leányka vérében fog fürödni. Aa onság nádora a a többi mágnások eközbea feaafilt figyelemmel várták rejtekök ben a tőrténendóket Moet laaaan megnyílott a titkos ajtc a Báthory Erzsébet, Issbella karjais, két vén asszony által kiaérve a fürdőbe lépett. — Egy angyal, ki caak Mért asállt le ai égből, hogv megiamerteaae a női népség ideálját, nem lehetett bájolóbb, mint a gróínó volt e pillanatba*. Majd méltóeágteljesen vetette magát egy kényelmei fauteilba a azép aaaaony, Iaabella pedig oda térdelt eléje, hogy a czipóket lefttsse úrnője picai lábairól, aggódó tekintete áronban folyton a teher rósaat kereste, mely — mint Miklós monda — a vasszobor talpazatán lesz, jelezve, hogy ők ia a fürdőben vannak. A rózsa azonban nem volt látható aehol. — Oh, tehát nem jöttek el, tehát mégia el kel! vesznem !— sóhajtott a kétségbeesett leány. — Vagy talán fel lón fedezve tervök a moet ók ia valamelyik földalatti öregben azenvednek a nekem most meg kell halnom 1 Oh! meghalni! ily fiatalon I — Mi bajod, mi lelt kedvet gyermekem — szólalt meg édeakéa hangon a grófnő, amint észrevette, hogy Izabella lázas izgatottsággal siet leoldsni csipője szalagját a a helyett, hogy aat felbontaná, mindinkább üeazekuazálja. — Izabella mi lelt, mi bajod, arcsod halvány, mint a fal, szemeidben ismét kényeket látok ! ? Izabella égielé emeié könyben úszó aze< meit, majd elfbdé kezeivel arczát a tzavai han -goe zokogásba faltak. Az életkedv felébredt az ifjú leányka szi vénen, félt, rettegett a haláltól. Oh! pedig hányszor kérte az Ia!ent, hogy szabaditaa meg az éíetUI, mely reá néive agy sem volt egyéb, mint örökös kin él szenvedet éa moet, midőn már-már kinyujtá a halál hideg karjait, nem volt bátoraága odadobni magát fagyot öleié ■ének. — Izabella — hiselgett a grófnő, amint észrevette komornája haláloi aggodalmait — már ismét könyeket kell látnom azép szemeid ben. Te rots leány, hát csak nem akarod hinni, hogy ugy szeretlek, mint zaját gyermekemet? K pillanatban egy fehér rózsa hullott a szobor talpazatára. — Oh, igen . . . igen I — mosolygott a leányka, kinek egy óriási teher esett le szivéről, amint megpuhulta nabsdnlásánsk aymbolu mát: a fehér rózsát. — így '■ >K7 'zeretom látni az én kedvea leányomat,— szólt a grófnő.— Dehogy bebizo- nyitasm, mennyire szeretlek, f?y értéket aján dékkal óhajUnálak meglepni Látod ! ? — sut togott as emberi azórny, szenvedélyesen meg ragadva Izabella kesét. — Látod ott a aiobor nyakán azt az értékea nyakkötőt, ezt neked ajándékozom, menj csak, old le szépen b fogadd tőlem emlékbe. Izabella engedelmeikedve úrnője parancsának, félve, remegve közelgett a ezobor felé, már fellépett az első, azután a második lépcsőre ■ már kinyujtá kia kezeit, hogy leoldja a nyak-éket. — Egy lépést ae további — kiáltottepil lanatban egy erőteljes férfi hang a Izabella ér zekéinek hinni nem akarva, megkövültén állt a szobor előtt, lássaan dobogó azivvel várva a történendoket. A. grófnő dühtől szi*rásó szemekkel emelkedett fel s fürdőből, amint a nádor a a tubki főurak a barlangba léptek. — Hah I te emberi szörny — kiáltott iz gatottan a nádor, a grófnő elé lépve — nem akartam hinni rémtetteidben, melyek egy idfi óta as egéaz orstágot rémületben tartják amott mégia saját szemeimmel kell meggyőződnöm a legbonssztóbbskrél? Vitézek — szólt azután a folyosókról elórohant katonákhoz — fogjátok körbe ez iszonyú sassonyt, asts ké1 boszorkányt pedig kötözzétek meg I Most Victor ii elhagyta rejtekét ét tietett karjaiba zárni Izabelláját, ki még mindig — nem tudva ébren van-e, vagy álmodik — asót-lannl, mintegy megkövülve állt az iszonyú SJO-bor előtt — Victor I ... Victor — tuttogott az- csénk figyelmeztetni, hogy társulati alapnza bályaink 16. §. szerint a közgyűlésen megje !-nni kivánó minden részvényes, vagy mégha talmacott ezen miiiőtégét, a közgyűlés megtartass elftt kellően kimutatni tartónk. Jelent-jiik további, hogy a felügyelő bizottaig által mar megyvizsgált és helyesnek talált üzleti kimutatás és mérleg bármikori betekintésre a ne vésett kereskedelmi-1 iparbank, ugy a dél-salai takarékpénitár helyiségeiben nyilvánosan letetetett^ kinyomatása asonban költség kimé-Iá tekintetéből elmellfotetett. Végre felkérjük : hogy a mennyiben netalán uj részvényét még át nem vette, illetőleg a regivel fel nem cserélte volna, ezt mielőbb a dél-salai takarékpénztár helyiségében eszközölni szíves legyen. — Kelt Nagy Kanizsán, 1877. évi február 10 én. Ai igazgatóság. - A MtMtekedé* mára. 13 án este Bu dapest leié is megnyilt, mig a többi Kanizsával közlekedő útvonal márcz. 11-én délután lett megnyitva, márcz. 9-tól a fővárosi magyar la pokat csak márcz. 14-én kaptuk meg. — Felnő-Rajkról következő levelet vettük: Csakis az igazságnak hódolunk, mi din, t szerkerato ur engedelméból egy oly köt ,-rdekü dolgot akarunk e lap hasábjain szellAs- letni, mely a 6gyelmet annál ia inkább meg érdemli, mert a nevelés s a hitélet fontos kér dései állanak avval kapcsolatban! — Elore- bocsájtjuk, hogy boldog azon nép, melynek oly Iclkészej vannak, minol jelenlegi plébánosunk ban fót. Ujlaky József úrban tisztelhetünk ! — Bizonnyal sokan érseaültek már arról, hogy jelenlegi lelkészünk jeles tehetségeit csakis azon irányban értékesíti, mely irányban a ne velés s a vallásosság nyernek ápolást! Alig jött ú plébániánkba, már a* S éber lelke, tevékeny Mellemé felismerte aáon égeti hiányokat, me- Irok nálunk rég és n/ulhatlanul orvoslásra vár uk! — De valamink a beteg sincs bizalommal mioden orvos iránt, ugy a nép sem rokonszen vez bizalommal minden pap iránt! .... Azon ban minta népnek küldöttje megérkezett ő. a a bizalom minden osztályában iránta naponként mind nagyobb s nagyobb mérvben fokozódott! — Ú tud a népen uralkodni a szószékről épon ugy, mint a társadalmi életben! Ajkain öröm mel csüngünk, mert mindig velős érvekkel adja tudtunkra az igazságot, — s csakis ennek köszönheti, hogy midőn Pacsa a szép uj tem plomot és paplakot már feltudta épittetni, — újból megindult a cselekvés eszméje Felsó Raj kón ÍB és határozatba ment múlt hó 28 áo, hogy a templomépitéshes itt is hozzáfognak!! Az í elnöklete alatt örömmel gyűlt össze a fóbirto- kos értelmiség, s azonnal töbl) százra menő alá írással kezdte meg működését! De éppen így vagyunk a népnevelés, mondhatni szívós teréo is, — ufi rokonszenves felhívására az értelmiség s s birtokos ybsztály összes kitűnőségei teljes készséggel ragadták kezükbe a nép-uerelés zászlóját! Ó oly iskolaszéket állított '•sexe községünkben, mely e hó 28-án már is oly életrevaló határozatokat hozott, melyek Hzerintelbanyagoltiskolánk és nevelésünk mindenesetre óhajtott lendületet fog nyerni! — nem akarjuk kedves plébánosunk szerénységét sérteni, de mégÍB kimondjuk, hogy a mél-lóságoi veszprémi pöspöki hivatal az itteni általános közvélemény szerint nagyon bölcsen járt el, midőn a tanügy vezetését reá mint es-perrai helyettesre biats! — mert minden kellék meg van az ű lelkében, a mi feljogosít azon reményre, hogy idővel esen legmagasabb szép tulajdona jelenlegi közreműködésével kilejlő-dik kedves utódainkban, mely az ó nevét egy fényes emlékkel örökíti meg. — TSbb jelenvolt nevében: Kilbinger Béla. után amint Darnóyt megpillantá s a következő pillanatbsn élettelenül dőlt az ifjú karjaiba. Bilhori Erzsébetet, Ujváryt s a két vén a&szonyl még az éjjel erős fedezet alatt Pozsonyba Hzájlitották a az osztó igazság nemsokára ki is mlrte számukra a megérdemlett büntetést.*) A szép grófnő elfogatásának híre villámgyorsan terjedt e) az egész oraságban. Mindenki borzalommal suttogott az iszonyúbbnál iszo nyubb tettekről, melyeket a foglyok később bünbánólag önmaguk is beismertek s nem egy előkelő család neve lőn a bűntársak között említve. Különösen as öreg Iréayit lepték meg kellemetlenül a Tárban történlek s s hir, hogy fiá- *) A nádor az Qgy oliotAaéaere uját elnöklete alatt SiSrinji Tivadar, OrdWj Qáipác, Ltliiciky ÜJOI«7Í Zátaaracakj János, HrabuvaakT atikloa, Bor-ejtcakr Jinos, Hliuicskr Gábor, Pnuiooky Mihály, Manotuk; Unin é> Miklói, Zaleok? OjOrrr, K°-zárr Benedek, Akáca Iitvao «■ Draskdcay Janó. itela birikból [eadkivW UrrenToéket alkotott, mely a keljninín esikSiSlt nromotálok alapján ü j v í r j t f'JTeesteere, Dorottja é ■ Ilona »4n aalfio-•rokat márlvára, L i n d t a j Báthori Et..(-Wtel pedig életfogytiglani börtönre Ítélte. á< itél.1 1612. jaonár 7-ín Bitteéo Ka Végrehajtva, Eraaebet pedig saját ráraaak bSrtOnébe Tettetett, hol 16U. asgna<ail 21-en borzalmai lelki-ttiraalások kOaott aolt ki. — A topront kereskedelmi é. Iparka mára Deák Ferenci emlékszobrám 10U frtot utalványozott aaját pénztárából, a földmive- lési, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium e pénzt visszekuldölteazon megjegyzéssel, kogy a kamara költségvetésében ily kiadásról gon doskodva nem lévén, a gyűjtés csak magán körben eszkosfilteeaék. — Galambok község 4 országos vásár engedélyezéséért folyamodott. — Rövid hirek. A balfi erdő meggy u- ladt a mozdonyból kiröppeoó szikráktól, elégett 2 hold erdő. — Sopronban ¥. pénzügyi híva talnokot a káposztás földeknél halva találták. — As egyesült amerikai államok elnöke Hayes lett. — Márcz. 20 án távirdaépitészeti tanfo lyam nyittatik Bpesten. — Braakovics György Bécsben magyar napi lapot indít megapr. 1-én. — Nagy-Váradon musskakémeket fogtak el. — Ur. Vojkffy párbajban sebet kapott keséi és mellén. — Napóleon hg. szabadkőműves lett. Vegyes hírek — A hattioro* gyUkot. Szombathelyről márcz. 4TŐ! beazélik a .Vasmegyei Lapok" : Rozner János egy házas-füzesi születésű és lakos, U3 éves legény, földmives, az 1875-ik éri október hó 28. és 29 ike közti éjjel édesanyját, két nővérét: Terest és Júliát » ezeknek 3 kisded gyermekét egy fejszével kegyetlenül meggyilkolta azért, hogy a vagyont elfoglalhassa s egy lánynyal, kivel már régibb idő óta bensőbb viszonya volt, öaszekelheatbu. A borzasztó tett gyanúja csakhamar Kosner Jánosra esett s őt a fennállott szent-gotthárdi törvényszék, a rendes törvényes eljárás utján, kötél által való halálra ítélte. Ezen Ítéletet ugy s királyi tábla, mint s legfelsőbb itéloszék is helyben hagyta. As iratok kegyelmi utón a király elé terjesztetvén, ő Felsége megengedte, bogy az ügyben a törvény rendes lefolyása bekövetkezzék. Időközben a szentgotthárdi törvényszék feloszolván, vádlott Szombathelyre kisértetett, s így a szombathelyi kir. törvényszéknek lón hivatalos kötelessége, hogy a legfelsőbb ítéletet kihirdesse. Ez már-CZÍUB 2-án, reggel 10 órakor történt meg a törvényszék tárgyalási termében. A terem csak kisebb számú hallgatóságot fogadhatott magába. Mielőtt a törvényszék tagjai megjelentek volna, egy mellékszobában tanácskoztak. Tárgya az volt: lehet-e a halálra itéltnek nősülni, miutáa et iránt a törvényszékhez kérdée intéztetett. A törvényszék azon véleményét nyilvánitá, hogy nem, mert a halálra ítélt önjogu nem lévén, ön-jogú cselekvényre sem képes. A kir. ügyész asonban ez iránt távirati utón kérdést intézett mind az igazságügyi minissterhez, mind as állami főügyészhez. A törvényszék, mely a tárgyalási teremben pontban 10 órakor megjelent, a következő tagokból állott: elnök: Bárdossy László; bírák: Tegyey Mihály, Keresztury Alajos; jegyző: Simon Miklós; királyi ügyész: Pekker József slügyész. Bárdossy László elnük az ülést megnyitván, felszólitá a királyi ügyészt, hogy a vádlott elővezettetése iránt intézkedjék. Vádlott fegyveres őrök közt megjelenik. A rab-ruhával fedett, közép termetű, bajusz és asa-kálltalan egyén még éveinél is fiatalabbnak tűnik fel. Haja simára van fésűive, arcza hala-vány, tekintete Bzelid, kezeit elől oszszekul-csolja: egy kissé megsoványodott. így látva, alig hihetne valaki, hogy ó az, aki képes volt oly borzasztó tettet elkövetni. Az elitélt szemben áll az elnökkel Simon Miklós jegyző ol vassá magyarul, aztán németül a legfelsőbb itó-lőssék ítéletét, majd s király elhatározásáról szóló leiratot, AZ elitélt a felolvasás alatt többször sóhajt; különben nyugodt. As ítélet falói- nak leánya még él, kétségbeesetté tette as eladósodott főurat. Bossntdl, dübtól azikrisó szemekkel járt fel s alá szobájában s smint Petru — kitől a csejthei esemény eket megtudá — távozott, kimerültén dőlt a pamlagra s kesébe hajtva ősz f*jét, gondolstokba merült el. Merengéséből egy belépő inas riaastá fel. — Egy tatár e sürgős levelet hosta nagy ságodnak s válaszra vár — büledezett a szolga. — Mehetsz.! — dadogott a büszke főúr, amint az átadott levélen a hivatalos pecsétet megpillsntá. — Hs azükségem less reád, csen getni fogok. — A levelet a szolgabiró írja — mormo gott Irényi, amint iámét egyedül volt, azután remegő kézzel feltörte a pecsétet s olvasni keidé az iratot. A aajátaágos irályu levél ilyformán hangzott: „Szomorú kötelességet vagyok teljasi-tandó. A caejthsi várban történt eseményekbe, egy bizODyos Petru nevű ember által nagyságod becses BEeméJyiaégeis belekevertetvén,gyors vizsgálstot tévén, a gyanuokok kifürkéaséaére esküdt társammal a tiszti nyomozást elrendelni kötelességem légyen. De minekutána hazai törvényeink egy nemesi curiába való tolakodást tilalmazzák, csendórbistosomat vagyok küldendő nagyságodhoz s én a bemenetelre való engedélyt legéayeimmol itt a határon várván és kérvén; de tagadó választ kapván, kénvtele- vaaása után az elnök felhivá a bűnöst, hogy tátWSk s készüljön a halálra, mivégre 24 óra vaa neki adva. E szavak hallatára Kosner ki-nosaa felsóhsjtott s azután német nyelven egy kérést intéseit as elnökhöz. Elitélt: (ki nem tud magyarul, németül szol.) Kérem, valamit szeretnék kérni! Elnök : Mit f Elitéit: A templomnak szeretnék valamit hagyni! Elnök: önnek nincs joga végreodelfttet tenni. A vádlott szomorúan lecsüggeasté fajét s a teremből kiki-aértetett. Amint s termet elhagytak, a folyosó Tégén egy halvány aresu, a megye német kös> ségeiben divatos ruhába és módra öltözött fiatal nő tűnt szemünkbe. Egy éltes nővel beszélgetett; ssemei könytAI ragyogtak. Mind vonásaira, mind alkatára nézve elég csinosnak mondható. Ez s gyilkos szeretője. Es azon szerencsétlen nő, ki két gyermeke atyjául a gyilkost nevezi. Eljött szegény, hogy még egyezer lássa azt, kit soka sem látnia jobb lett Tolna; eljött azon óhajjal, hogy gyermekeit a törvénytelenség előítéletétől megóvja. A délután folyamában a kir. főűgyésstől távirati értesítés jött, hogy arra nézve, miamiiul vádlott kedvesével egybe keljen, semmi akadály som forog fenn. A kif. ügyész az egyházi hatóságtól a bázaseági engedélyt kiesskösölvén, esti 6 órakor a helybeli plébános az elitéltet arájával összeadta.Eat meg-alősöleg Kozner gyónt s miután már két nap 4ta mit sem evett — meg is áldozott. As esküvő után as elitélt egészen megnyugodott. Leült asztalához. A börtönórök némi bort, vaj résyét és sajtot hoztak. A húst, péntek lévén, elutasította. Kezdetben nem érinté as ételeket, de neje biztatására keveset evett és ivott. Mintegy 9 óráig nyugodtan beszélgetett nejével. Tudokozódott szülése körülményei s gyermekei felől. V órakor a börtönfelügyeló a nőt távozásra inté. A bucauzás s legérzékenyebb volt. Ismételve megcsókolták egymást. .Most már szívesen balok meg, monda as elítélt, te érted halok meg!" As asztalon volt maradék sajtot nejének átadván, .vidd el — monda — gyermekeimnek: egyebem nincs, est küldöm nekik ntolaó vacsorámból; mondd el ezt nekik, hs majd felnőttek is!" A nő távozván, Kozner a lelkész felhívására leveté ruháját, lefeküdt s egész reggeli ü óráig zavartalanul aludt. Reggel 6 órakor felkelvén, felöltözött s a lelkésznél 9V, óráig imádkozott. Kevéssel «'/, óra után felszólítására as udvarra ment, környezetével kezet szorított s felült as ott váró esek erre, a kocsisnak háttal. Mellette két börtönór foglalt helyet, mig előtte a lelkész s s börtönök felügyelője ült. A szekér kijárt a megyeház kapuján. Itt erős katona-fedezet vette körül s megindult a menet a városon kívül deszkából rögtönzött zárt kelvén felállított httofa felé, a hol az ítélet végrehajtatott A gyilkos utolsó szava es volt: „No hát Isten nevében!" — Ejy 90 iva aggastyán, minlfllUg-rtrtó ítéltetett el e napokban Münchenben 21 havi börtönre. A müncheni jogászkSrokben ez-ttttal azon kérdés merült fel, nem kellene-e a felségárulásra nézve bizonyos kort szabni, melyen tn) a följelentés ne vétetnék figyelembe, mivel a vádlott ily korban már nem is emlékezhetik semmire s így s följelentés slspos-sága iránt a bíró úgysem kaphat tájékozást. Szerkesztői üzenet 2387. N. Péca. ValotainOler, alvasselt, sem emlékesem reá. Kérem. ■titit. V. Bpest. Megkaptuk, a i(TSkaaaa>, togv te u siefkapd. 3389. 8a. Poeoa;. KüaUakor megkOldjak a azáaokat. Odt(tale<! SÍ90 T. Lateare. Beeaes leveled •sttasz, sajnálom, de tiutelem albatáreaáiodat. Ecrebiráat •a — Tiavaaléptem. nittetem az alispáni felhatalmasránynyalélni, a törvény szavaival intvén bárkit a megazökós-tói, szigora bttBtetés térbe alatt rendelve engem embereimmel bevárni.* Irényi arcza háromszor váltott szint, mig e végsetes sorokat végig olvasta, azután halál-sápadtan a pamlagra hanyatlott. — Hah, végem Tan I megvagyok semmisülve 1 — dadogott a büszke fíur. — Tehát e bűnténynek is napfényre kellett jutni! De nem .... abban nem fogtok gyönyörködni, hogy az Irényi vár urát, mist utolsó gonosztevőt a megyeházhoz csipeljék .... még eddig egy Irényi sem ült a vádlottak padján! Nem .... ast nem fogom bevárni! — akadozott a büszke tóar, azután ingadozó léptekkel Íróasztalához támolgott, homlokára ssegeste pisztolyát — egj durran ál s a következő pillanatban élettelenül zuhant eaagyravágyóemberadrágaazőnyegekre. Azután ismét megkondnltak a harangok s az utolsó Iréayit is alkísértA az öröknyugalom hónába. Egy rövid ér múlva szegény Camilla is a szebb hasába költözött. Ravatalánál három bol- ' dog pár könyesett, | Margithay • Nelli, Tihamér s Irén, Victor és Izabella. ] Egy sírral tfibb tón as Irényvári sírkert- ben s egy aokatasenvedett lélekkel kevesebb u ! életben! 2391. I. A F.mKVh-.iM Amint tártuk ugsdl, kosoljQk. 1293. B. IsUskedlIlak. 2293. M. KSvágo-Eor>. Magánlevelet irtunk Érték é«»iJtMWyuiaircziwl3. 3*/. nutaliques 62.90; 5*/, nems. kölcsön 67.75; 1860-kiálladalnukölosöe 1CW —; bank- részv.826.—; hitelintézeti részvények 118.8O; London 123.75; magyar földtehermen lesi köt vény 74.25 ; temesvári földtehermentéai köt vény 72.25 ; soproni földtehermentési kötvény 70 80; horvát-slavoD földtehermentési kőtTénr —.—; estist 112.35; cs. kir. arany 585.— ; Napoleond'OT 9.89— ; arany jár. 74.45; márka 60.75. '/J '«jel«« szerkesztő : Bittrt I Valamennyi beteg erőt és egészsé-j get nyer gyógyszer és költség nél-(202 20-30) kfll a Revalesciére du Barry ByógytapszerttH Londonból. 28 év óta semminemű belegaég «em vott képes e kellemes egészségi tápszernek eUent- áUM a Idvttniek biBonjul u falnitt*knél úgymint C7ennekekD&l (.rvoaság «a k&lu*5f nélkül minden gyo mor-, id»tf-, m*ll-, tüd5-, máj-, mirigy-, nfikbirtyi-, 14lt.ft4.-i-, bólyag- ét TM«baj-, gflmS-, ankór-, nehés Uli kÖbé éhü f, f, g, ^ -, álm«ti>n»ig-, gyengeség-, aranyér-, vgg, la»»iédölé«-, rer-meg»oruÜJ-, fdluibuugáa-, émely-g<« él bioyit, «3t terheaaigíolyaaaatibau, hártyalob-, mélakor-, ■oványodáa, csús, koaiveuy, aápkór eUen, ■gytainteit rtecsemSknél eledelül í»jk*tei helrett •lSojt -Jrdem.l. Kivonat 80,000 b>%oajitw%njb6] fy^gyítáaok rÓI, i melyek mindet) gjó^jwter ellen daexolták, e«k köal bi»onyitTÍo-Ak Dr.Wnner tanártól, Beneki, Dr Angelstein, Dr. CboreUnd, Dr. Campbell, Dr. D4d« U-Bir, Dr. Ure, Ca*tleftuart grófnő, Brehaa mirkine, íMeuUio here««g M»on*dorf-PoaUí misisterelDok «• több mafaa államBsemálytőI, tstuáare bermontra be-küldetne*. RAridrfvout kivonat 80,000 biiooylt váaybél: Hit faftTft most már, »idCo rigUKUlhatUn állapotban volUm. Mell-6< idegbajbaD st«nredt«nV ngy, h»(y naprol-tupra ascalátomást fogyatkettaAk, ennek k6retkestében tanaliaomtól busanoib ideig háborgatva voltom. Ekkor caodálatoa BevaleKieTe-jerSl hallotum, a>t folhaaaitálUm et biitoaithatom, hogj tápláló éa kellemea SeTaleiríére-ja egy bati élresiae •táa, tokéleteaen egetuégeanek ém rröibültoftkr ér E«aa magamat, ngyannyira., bogy a tollat a legca«-k«lyebb reacketéa nélkül birom reaetnt. Indit-tat** ercein magam ezen aránylag igen oleat iaietesj •ledéit, minden taeDTe46aek mint lejjebb u«rt ajio-lani ea vagyok alázatos aaolgája. TESCHNEB GÁBOR, ' " a nagaaabb kareakedelmi-tmnintéaet h*)lgatój» Az igen nemtu de Bréhan tnarkina*,levele. Nápoly, 1872. «prü l7-«n- Unun! Májb*tega«g kOvetkeitebeD bét "ér óta boraaacto lorradáit állapotban Toltam. Neaa hirtUa olvasni vagy írni; re#iketéa fogta el idegeimet is egéam teatemet, ro«i emés*t.j#, tarto< £ImaUan é M, DtsdontaUai idagTáikódáa ideetiw* bajtott ,^ tanain aem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben méUkóroa valék. Sok orvos bánt el Telem anélkül, bogy köaoyebbttléat Mérethettek volna. Tn-kél«Ut kéuégbeeeeeekben M fto Eovaieiciére-jét b»z-náltam a moit, mintán három holnapig éltem Tele kGesonom a jó UUnnek. A Bevaleaciére a légfSba) «*-icmerift érdaali, agéauégeaet tokélatesen helyreállította • oly állapotba tett, hogy állatomat A tár*a-■áffban iimét elfoglalbatoiB, Fogadj >. Ueítelt xu ieg-forr4bb kftwiSmetem ia Ulj«* tiacteletem nyilváoitáaát. DE BEÉHÁM M^KKlNÉ. fel- 75,877. M. Köllar Höriáo, ci. k kMt flfyelC Nagyriradon tüd5- éa léfcaS-harnt, fejs éa melaasomlirtiól. 66,716. De Hontlonú kiuuaxony, eméaitbetlen-*ég, álmatianaág éa sorradáabdl. Táplálóbb lévén a humál, 50-«írM*n még-himdU a gyógy*or árát, felnőtteknél ugy, mint PMlUMleaeaJkbeQ '/, ftwt 1 fct 80 ktn X. ta« 2 frt 50 kr,, 2 font 4 frt 50 fcr, 5 font 10 fri, 12 font 30 frt^ 24 font 36 frt. ReTaleaciére piakoták »«»len-exékben 3 frt 50 éa i frt 50 krral. Revaleacúére Cho-eoladé táblákban 12 caéaiére 1 frt 50 kr„ 24-re 2 frt &O kr, 48-ra 4 frt 60 kx., poraiakkaa 120 etéi«ér* 10 frt — 28&ra 90 frt - 576-ra 36 frt. — ^ j du BATTT & Comp által, w^.watfftsdigam Nr. a, - Yalaaiot miiideB vixot tyá^Kertáraiban ai mster-kareakedeeeibeD ; asookirflt a bécaí háa miadeo vi-iikrt merkűldi posUi otalvaiiT TafJ Itán»et mellett. a PrágK- BiU, (ttollkC Lovak Kt- rely) ayóyytttrtárában; Pssten Tortk Jössefnel: Aradon Tones *. és társánál; Debrecsenben líináloviu látván gyógyssertárábaB a kígyóhoz ; Esséken Dávid Gynla gyogysseréssnél; Kassán Wondraschek Károly gyógysz., Harosváaárkelytt Fogaraai Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnéi es 8ölu Renzi gyógysz., 8zékes-Fehérvárott Die-ballá Györgynél, Sopron Voga A. gyígysz., Temesváron Pap Józsefvárosi gyógyszerésznél, Újvidék Grossingor C. B. és Ernst János gyógyszerésznél; Varasdon dr. Haller A- gyógysz., Versecsen Fischer Móricánál, Zágrábon. Irgalmasok gyógyszertárában. Tisza-Újlak: BSnvko Victor gyógyszertárában. ') K ravat alatt kSalOttert felelSa^fet aea vállal a Saerk. ■m *x**x*x**x nxttnnttn 3000 kötetből álló magyar-német Wajdks József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8 -*) kaphatók: * _ . pilepsia MfffJeUnt ét minden hazai MnyvkcrftkeAHbc* kapható: Dr. Kritgler Mór. „ÖMMM~ vénymintákkal miaukét nembeli betegek asámára. ira 9o kr. Dr. Kriegler Mór ,*i tfysmtt Hl»)irlul[ vlisiapstiáaa* véDrmiatákksI orvosok i-s brtrpeh számára, in 9u kr. Mindkét fuzrt t-gy kuüitbta dúxea kiállitásl'an 1 frt. 60 kr. SzeféayMt lesz |arta| jó w.4mv)>t.-sgel, gyors és biztos se-gitő minden ailas- ta írvtsut-l. Ára kötve e díszesen kiállított zaeb-Unftsek 90 kr. Us*ari !■ Széféi <M<utor DtafctMf. .Magyarország a oémet kultuszét tükrében, diases klállitásban fOxve 1 frt. 80 kr., elegáns diszkot>st»ea aranyozva 2 frt. 80 kr. Wajílts Jézuf .»•»•• eéfitjtár*" 1877-ik érre, megjelent 30,000 példányban kolve 5u, fűzve. 40, kis kiadás 26 kr. QJ^- Postai rendelések a levél vétele után azonnal trlj«stttetn«k. Épen most jelent meg az 1876. évi országgyűlési törvények feszes kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető: vidékre is, postai utánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolezadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 írt 50 kr, díszesen kdtve 3 frt 40 kr. Magyar díszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 60 kr, díszesen kítve 3 frt 40 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-1 cm felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25~levélpapiré8 boríték I izines kerettel 60 kr. Gyászkeretfl levélpapír borítékkal 60 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rízsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3,10, 1 , fél minister 4 , 20 » 1 » egész minister .... 3 — 9 , — , 100 nagy negyedrétu lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron luOO példáay névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Látogató-jegyek angol, fruezia, bristol, színes és gyászkeretü 100 példány díszes tokban 1 fiitól kezdve 2 frtig. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok boritékfcal. 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., színes monogrammal csak 50 kr. - 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyört arany monogrammal di-szes tokban 1 frt 50 kr. Gyönyörűen kiáüitot rom. kath. ÍBiakönyvek irta: Baké Krl.l.f plébánon. Ifessden hazai kOnyr*tr**kcdé*ben kapható i tknjiiauMakwt, e-réra, íozve i fit. í él bőrben, tokban l frt. 2u kr. £fett bőrben, tokbán finom arauymeuséssel 1 frt. 80 kr. E»é«x bír, aranymetszés, csat éa kereszttel 4 frt. 80 kr. /«7reborben, csat és díszítéssel 4 frt RnWbban kéaritve 6 frt. o^r™-'■ bársonykotéa artBijmetszéaiel diMJtre 8—10 frt. 5Js»y»l aUleááksrt, 1 flnom papírra nyomra, lí-rétt, lat kitano IMMttif ~lvtm ( aczílmetazetí képpel. Szianjamatn rmm-Btetti lelki vuir, t lappal. Negyedik kiadás. Ára, fazfe 1 frt. hél bőrben, tokbán 1 frt. 30 kr. ípxz bor, finom árányuetáiéa éa lókban 1 frt. 80 kr. Aczél kereazt és csattá! 2 írt. 80 kr Zergebor disziteasej S frt. 40 kr. Kaomsí* küiUtással 5—6 frt. Btinm- ngj bársonrkotes diszitaéajnytl «—8 frt. ■Mami ■asaitkart, 32-reul, temérdek krppd damtre, papirkötta, Aráarmetaessel, tokban 60 kr. AcEél kereszt, cSHttál 1 frt. ZerfeMr, disaestn 1 frt. 60 kr Selyem-bánoiiT dasitaáiyiiyei 2 frt 60 b. E«rkáZl éMkk>ay>, iwn 60 kr <ll«l>»IBtrlail Miliiy. kötve 40 kr .Upsa liMMUrsi- 18T7-ik évrv. mcsjeleot 30,000 padtejbaii kom 60, foive 40. ka kíMan S kr. Cosui resrfeleak a letel .étele «á. laonaal telie.itleti.rk rát ajánlja Wajdits József kőnjff kereskedése N-Kanizsán Olvasási dij havonként KXIOOOCXXXX csak 50 kr. Újvidék, •875. ezüst. Szegeden. 1876. érdemérem. Novotny Antal harangöntö Temesvarott m*git » t köEöotéjntk minden nagjtágu barangok elAre tt banr utáni *lk4»»itíiére ajánlja aa általa főit*Iáit átljukkaatott harangokat, me-tai nagyobb márrbvni bADg ervük ti -, «gj ilyn«Bi6 100 fontos efj máj 170 foctoi haranggal egyenlfi mérTben áll. (3<X G— 6} 100 foatoii alóli harangok mindeakor k4ralptb«u taülutnak. A i oru kiál. éráén- ét emlékíróm árcslemecből Öntfe a diaxegen tv« 9" Da^aágai párja 3 írtén kapható. — Be^Ma m poatoiu t*«köiöltétnek Minden rangú személyek, kfU&a&MB ny&ffclnasottak, s»indenneaifi ti«*tvU*15k. hístosit^ in tésetek két>TÍ**lói. ig»ijatúk, kónjfviT-'k it álláíiiélkülí *t*mé- Íjak tartái ét jaUlmasó mellékjovedeliBst találnak, amely némi képtetuíg mellett fWenkinti 1000—1600 forintnyi fókerMetté T*1- hat F«ltet«lek : ó biaooyitvánrok. vagy ktKbb batít K C-2494 alatti irau>k Oatbe fi. L M Tirtáaak birdetáai flsi«u áiiai Béca- kM, Sbferttruai 8. «»Hittatnak torább. (317 1 — 6) Scherz S. L. és Társa rőfös és divatkereskedése a .Manyauzony" h«z írtdi jak a D. é. kpröoiífret, hogy ax Ki«n»*r ttl« 2 ér^n át a Ukaríkpénrtár éyflifttben feDoáilt 27 krot caainokot átrertSk ét tatodén, a r3foi k«r«akedésbe vá^ó csikkel atgy mennjrifégbMi felisereltfik. Misától értetendő, hogy ezen ráltoxáual egyszersmind AZ «47<i-teml«gei 27 kros áruk m«g*iünnek, deasoo kellemeahelyietbsa vagyunk, hogy tiaxtelt vet-Cmknek n>Índeu tiiciérete* ftlÜlmulA előnyöket nyújtunk. Tájékosáinl némi árak árjeg7S«k«v«l Molpilttnk : IUh«kaÍBÓk : Loatre minden Minben 26, 30, 40, 60 kr. a legfinomabb. Rip. . » 28, 40, — — , T«rno, CachméT mioden áron. Pwcaljti, Batiil. Jacooa 30, 24, 26, 80 „ Tánonoamfiek : 1 véf 54 rStO* Rambar|í gyolci U. frt 1 , 80 , , , foliéntctbn 8 Art 2S kr. 1 a 80 , fobérített bor vászon . . 10 . 50 . 1 , 30 i Sohluiiiger gyolc* . . 6 . 50 . Scbiffos 16, 18, SO, 24, 30 kr a legfinomabb, Agybehuaat itinst, TBfj f«bé> Oraáli 80 rif 7 frt, kÍTé#abro»i nagy, tínU váaioD 70 kr. Salréták, törülkö«ökeiid3k. uebkendfik, butorM0T«t«k, csipke és moll fögfönyök, ■«ly«BUdT«t«k. napernyők, o5i és férfi íogek, D5Í é* f^rfi ■aoeháták At fsiUrük, nyakkendSk. barianyák, ■éljem ét bártonj «a- lagok, ke*tyO«, »Sny«f«k «• még tíbb má> tárgyak bámolatoi olcsó árért Minták küldetnek ^ pó«Ui Begreodeléaek ■tonnái eatköiöltetrek. BsotM Uto^atáat kérre, uljes (318 1—1) Scherz & L és Tina. Barátim egyikének ajánlatára megkiiftrtettem ax Anatherin-száj vizet hamilni aaén caorbotot, ituoi ■zijbajoni eü«n, atJjtiM mit tóbb Ore. f,.gtól raiA kinoautas is járall; • a m«-ljok elleii ai.lfill ubbféle inrt a-ediainj oélkol bauoilUn. Ilii ■ táJTit teljeB«o <B"(|;díriutti injemat én jeleott-kanjU «Qjhit«tte aa Bres fogaiaitól sairmasó fájdalmakat is ; tehát axoB keltemff beijaetbeo T9Cr0k, hogy dr. P o p p cs. kir. adTari fogonroa Mroak ax én ulj«a eiianaréMnet im ksacjjaetemet Djilváaoaaa tlmdDdBUttB. B*"- (i9< III. 1-6) Báré Brandtteia Fern. X.pkauSk: K«tJ-K«i.aá« : Pra».r Béi. gjtfjMrém .r-sál, Bgmtit|. ta FusallioSoi JÓM.Í (Qaa«rk«[«^xiáMkl>«D. — Pipái : Ticbep.o J., él B.rmlUlet J.-nél. — K«nti«ly.n : Pfiax-Urar fjifynnin. — Zala-Kf.r...í,o : l.óí r., a6VM^ttt%. — Eaproanán: W.rü rT*í.'n.r<«. — Varaadon : BalUi fJ^O"-— Stiaaf.:,; Dnai, Kaj.t. _ S«ombath»l7»: PiUii-b Fer.üci U SLuioil gjógjmt. — HatárSrridaki 8a.-Oyors76a; Fibic K. C — Tanprimbao : Tuiikan *. Társa, Oatliard Tiradar fa fisisáj, u«j Pereocai Ijifjnmtn. — 8a«k««(eb«rrároU : Braun J., Brossaiul, ié Diebsila {7ÓK7M. — LoTaa-Bartayban: Haialar gjigjn. — Kjűoosáa i HorrátkK. f}iij—eiin. — F«ka» ■- Floriáa J CT<t7-•aaréa^ — K»rau>4as; Hwrátb l.Htmm—mi SJötJiKrt... — Kaporrárott: Kobn J. SdrSd.r ea Darál cjCfji. — 8a«(aaárd : Brábaaj gj&gjn. — Bonyhádon : Kramoliu J. — Bajáa: Mi-ohitaeb 8t, Henf.M <ai, »- Boaaak fjiv — P<ea«u : Zsolna; W. «■ E , Z.-b, Kaos, Koyáci, éa 8ip<ca fT^tJ" — Kárádon: Zadabáaaakj (jógjn. - láarculibu: atiaa fjógjt*. — Tolaa: Ficbtol S. fjifjii. — DQDafoldvárott: l^ikáoa fjórjn. — ftavnt-Ojorf7«n: Notbig. - AUÍ-Lm>dri» ; Siu fyó»jaa. - Eohaa-exon : Kínon KyOKjriserlHa araknál Balaton-magyaródi bérleti uradalom réaéról közhíré tétetik, hogv fulyó évi spril hó 24 tói október hó 15-ig | lovakat, csikókat, ogy szarvasmarhákat legeltetésre elvál lal, - legelóbér, beleértve a pásitorbért is — minden ia- rab ló vagy csikótól 10 frt 25 kr., szarvasmarhától 5 frt 25 kr. (297 7-9) Hanay Teatvérek, joszagbérlík. Megvizsgált és megjobbitott barommérlegek kilogramm-felosztással baromrasarok, baromkereskedók, gazdik, czakor- és szeszgyárak, sörházak, községek, házaló intézetek és baromteoTésztók szímára. Hordereje 750,1000.1250,1500, 2000,2500,3000 klgr. Ara 170. 200. 230,260, 300, 350, 425 frt. vis-koriáttal és teljes Mlyekkal eHátva. Fa-korlíttal 15'/.-kal, korlat nélkül pedig 25*/0-kal olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállitásDál kitQntetrék. Az utóbbi bécsi Tiligkiillitásoál szak férfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magvarország-, -, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rési-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Burányi Frigyes és társa, (262 III. 4—15) Stádt Kiemergasse 11. sz. a. Bécsben. M OLL SEIDLITZ-PORA. Büntető biróiifi íteletek .■nételteD eo0st»tilták cígeco é» rAá i a»«gtiamijitt*tátát; ±*Att Óva isteav a ttOaOiuiset a« ilyen b*sri-k Táairlá«a ellen, miottiogy uok caak ámításra vuntk aaá- Egy lepectótalt eredeti dóhoz ára I frt •. é. aa x-nel jelolt caágaknil. CRANCZIÁ BORSZESZ SÓVAL. | A iegmerbixhstobb omegél^K" >xere a saan #dü embsriaegnek | minden bsial ia kOiaS (juladásnál, A i.globb b«l«(ai( allon. m*n-denaaaS lebüléaek, fej-, fOI. ói fos-fájáa, régi lárrak »• nrjlt ■•I-k, rikfekéljek, Ossok, ■aemg7aladáa, miodcuiiemfi bannláa s« airfllaa ftb. •tb allan. Üvtaakben használati utasitátsal együtt 80 kr. o é- Valódi Duaégb«n a t-tel j«lolt ősegeknél. ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Kh M é aától Bb (Néi DORSCHHALMAJZSIRO Krohn M. é» tanától B«rg«nb«B (g) KtM haliKij-iiiroiai valamennyi, a kereskedelemben elCfor-dnlo Taj k<Jxött ax egyedüli, mely orvosi ctt'-luk™ ha«xiiálható. Ara I üvegnek hasznüati utasitassal együtt I frt a. é. Valódi mioC.egben a *gal (elolt esigeknél. CIROP PAGLIAMO, agy«na«en Floreneabol hozatott. Tertisxtrtó hatása miatt általábu imert, 1 Sveg 1 frt." - ■ 1 ládáoka 12 Bvegg.1 10 frtnak postautalványnyal yaló bekOldáse mallett, batmentre kaldetik saet ■OLL A. cs. k. adrari siillitó, Bécs, Tuchlmnbeu 9. (261 12-52 Raktárak: N.-Kaaiaaa (i) Práger Béla. (jóg;. (xfl Hoa.nb.rg Jiaa. (i) Priulhsfer Joaa. (i) Koieof.ld. Ilim (x) Doraar S. Csák. t or ■ 7 a (x) Ooncx L. v. g;6g7. K a r á d Bernatskr A. gyógy. Kaposvár (rt*) K«hn J. (x) 3chr6der Sándor gyógy. Kapronexa (xf*) Warli M. gjber- KGntf (s*> Caaaaiaovics lal. gyógy. (i») Btttal lat. tyóg;. K e ■ x t h e I y (x) SecleKsr A. (x) WQjiaeh F. líraiad (ti) BiU Jia Sioobitnclv (i) Pillicb Ferenci gyógy 8 0 p r o a (x) Mexej »nd. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r ö e xe (x') Béca J. I-irógy. Bánok-Sí. -György (x) Kibic gyógy. Zágráb (x! MiUbaeh S- gyógy (x) IrgBlmaXBos gyógy, ^x) Hegedni Oy. gyógy, (x) Porklet JáigTÓg^Saalonak (») Sclnrars Quastár gyógyasertárábai. Jáaeí kiidó-, lap- át nronUtalajdonot gyors»»jto ayoiHkU, N*gy-«C»ni«sán. NAGT-KANKSA, 187?: márczlns 18-án. Tizenhatodik évfolyam. OHnlW ár: B egeaz évre . 6 írt. V fél érre . . 4 . ! negyed évre . 2 , | £py ndn /O *r. HlrOUHk 6 huiboe petitMrbas 7, nix>dacor G ■ minden további aorért 5 kr NT1LTTÉKBEN eoronkint 10 krfrt te- | k fl ; n tetaek fel. K etik minden e(?ea hirdeteaertkallSn 30 kr. EutendS. ZALAI HOZLOHT előbb: ,Z AL A-BOMŰG TI KÖZLONT.' A U|f)»enemt rés Urtö tthltmearek rekpenitfri tp'alel föld •siói, — •»?•«;. reenel , iUetö kúilemínjík pe- • d!c > kiadóból bír : mentre intétend£k : NAÜV KANLZSi WlaultaMi. Bénnentetleo Urelek ruk iamert mnnk.Ur-a«któl fo(a.dtunnk el. I Kéairatok TÍUM nem | I küldetnek. N-KaalisavirOB helyhatóságának, nemklilönbeitk „n.-kanbwal kereskedelmi s Iparbank", a „n.-kaiiksaJ takarékpéutár', a ^alajnegyei általános tanítótestület", a „u-kaniiaal Unded-neveló egyesület1-, a „Kopriml kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal kUvtla«(tmáayaa « több megyei éf vár«8l egyesnlet hivatalos értesítője. Hetenkiut kétszer, vasárnap- s csütörtököo megjelenő vegyes tartalmú lap. A kfizségl orvosok rendezése. VII. (Folj-Utfn.) ' ' 2 A községi és körorvosok belszer-vezkedésénél tekintettel kell lenni továbbá a közszolgálat 2. pontja kifolyásából arra is, hogy miként az egyes községek elöljárói, azonkép ók is uralva vannak a területeik hatarán belül nyilvántartani a lelenczeket, a dajkaságba adottakat, a szelídebb természetű elmebetegeket, a hülyéket, siketnémákat és nyomorékokat, hogy azokat annál kedvezőbb eredménynyel gondozhassák közegészségi szempontból ugy, mint orvosrendészeti tekintetben, fts, hogy szellemi szempontból a jelzett szolgálatnak elég legyen téve, utalva van minden községi és körorvos, hogy teljes szorgalmat fordítson a lelencz, a dajkaság, a téboly, hülye, siketnéma és nyomorék ügy helyes tanulmányozására ; ismerkedjék meg azon intézetek természetével, szabályrendeleteivel, hogy szükségből minden oldalról eleget tehessen közszolgálatának. Hogy a jelzett ügyben az orvosok eleget tehessenek, utalva vannak a törvényhatóságok ókét ellátni a megillető táblás kimutatásokkal. Szükséges az a helyes bel-szervezkedésre. Erre vonatkozólag a m. k. helytartóság 1867. évi márczius hó 31-én 93G2. sz. a. egy rendeletet bocsájtott ki, melynek tzélja a jelzett nyilvántartás. E rendelet értelmében utalva vannak a tiszti orvosok nagy szorgalmat fektetni az indokok felderítésére, az égalj sajátsága és életmód felismerésére, hogy az ekként gyűjtött tapasztalatokat táblás kimutatással bemutassák : utaltatnakegyuttalatörvényhatóságok, hogy a tárgy fontosságánál és közérdekénél fo«va az illető orvosoknak ebbéli tudományos kutatásaik körfii minden kitelhető segélyt megadjanak. Ily törvények, ily hatósági rendeletek mellett egy hajszálnyi mulasztást sem lehet eltűrni a jelzett ügy belszervezkedés miké-penjében, ha czélunk az intézménynek becsét és érvét megtartani. A mondottak következtében mondanom kell, hogy a jelzett ügyre vonatkozó rendeletet a szükséges táblás kimutatásokkal együtt minden törvényhatóság megtalálja a maga irattárában, melyszerint köny-nyü ily példányokkal ellátni a községeket és körorvosokat. Abból, hogy a községi és körorvosok az imént körvonalazott Qgy vezetésében az égalj sajátsága, a népek életmódjának tanulmányozásáravannak utalva, nagyon köny-nyü megérteni azt, miszerint minden községi és körorvos utalva van arra is, hogy egészségi területére vonatkozó szakszerű OTVOti helyl«irá«t készítsen. És méltán; mert ilyennek bírása irányadó minden közegészségügyi intézkedésekben. 3. A közszolgálat 3. pontja szerint a véd-himlőojtást a községi és körorvosok végzik az országosan kiszabott díj mellett. Tekintettel a sikeres véd-himlóojtás nagy hord-erejére; — tudva az akörül fölmerülni szokott töménytelen óriási akadályok természetét; — tekintvén az ojtás sikerét veszélyeztető mulasztásokat, föltétel nélkül szükségessé válik e tekintetben is a helyes belszervezkedés, melynek czélja a sikeres ojtást biztosítani, az akörüli foglalkozást őrszemekkel kísérni s ezáltal megvédeni annak érvét és teljes becsét. Hosszú évi tapasztalás után a következő belszervezkcdési módot vagyok bátor ajánlani: tartassék nyilván az ojtás a községi és körorvosok, a községi elöljárók és lelkészek által és pedig ilyformán : a) a lelkészek adják ki évről-évre az ojtásra képes szülötteket megillető rovatok alatt; b) a községek elöljárói ezt átveszik ; c) az ojtó orvos ezek szerint végzi oj- tását; d) adassék minden községnek egy véd- himló ojtisi táblás kimutatás, töltsék be ezt ojtás alkalmával ugy, hogy az orvos ál tal vezetett jegyzőkönyvvel összhangzásban legyen. Bevégezve lévén az ojtás, irja alá az orvos és egy, az ojtáson jelenvolt elöl járó, utóbbi a községi pecséttel hitelesítse, tartsa vissza, hogy a maga idejében a felfll- őrködő megyei tiszti főorvos, mindenkor pe dig a járási orvos abba beletekinthessen és tudomásul vehesse az ojtás körüli foglalko zás miképenjét; e) bevégezve lévén azon községben az ojtás, az orvos kitölti a lelkész által kiadott azon névsor rovatát, melyben jelezni kell, hogy minden gyermeken minő sikere lett az ojtásnak. Ennek kitöltése után hitelt érdem- lőleg aláírja az orvos, a jelenvolt községi elöljáró, mint tanú, megpecsételi és vissza áthelyezteti ugyanazon lelkészi hivatalnak; f) a lelkész tudomásul veszi a megtör tént ojtást, a neki küldött névsorból a szü löttek könyvébe a beojtottak nevei után az e czélra ott létezendő rovatba följegyzi, hogy ugyanaz mikor és mily eredménnyel lett be- ojtva. E jegyzék neki nemcsak az ojtás el lenőrzésére ad jó szolgálatot, hanem arra is, hogy midőn az illetők által a keresztlevél kikéretik, azon alkalommal a megtörtént oj-tásról is bizonyítékot tehessen; g) utasittassélt az orvos, hogy irodája-ban évekröl-évekre általános védhimlöoj-tási táblás kimutatást tartson, hogy szükségből minden perezben feltűntethesse, hány gyermeket ojtott egyik évről a másikra. Ily szigorú rendszabály által utalva Tannak a községi és közegészségügyi közegek az ojtás pontos és eredményteljes végzésére; e gyakorlatszerü belszervezkedés mellett bizonyára nem fognak a jegyzőkönyvbe vezetett és sikerrel beojtottnak jelzett egyének utólagosan himlőzni, bizonyára a legritkább esetek közé fog tartozni az, hogy a természetes himlő mint járvány népeket pusztítson. 4. A közszolgálat 4. pontja szerint a halottkémlést vagy magának a községi kör-orvosnak, vagy egy erre betanított más egyénnek szegényeknél ingyen, vagyonosaknál dij mellett kell teljesíteni. Czélja a-tetszhalottakat el nem temetni, a járvány, ragály természetű betegségeket eleve korán felismerni, felfödözni a természetelleni, eróaza-koa halál-eseteket. Szén ügy szinte megkívánja a helyes belszervezkedé8t, rendszerint a fönnálló szabályrendeletek kifolyásából. Kell tehát, hogy minden halottkém halottvizsgáló szabályrendelettel; - halottvizsgálati jegyzőkenyv-vel és halotti czédulákkal legyen ellátva. A községi és körorvosoknak föltétel nélkül szükségük van a halottak nyilvántarthatása tekintetéből oly táblás kimutatásra, melyből a népek szaporodását és apadását napról-napra figyelemmel kísérhetik, hogy szükségből ne csak hivatalos jelentést, hanem intézkedést is tehessenek. TÁRCZA Az alvás és jelenetei. (FeloNaata: Farkas László főgymn. igssgató.) 1. A c Elvit. Emberi természetünkhöz Urtorik, hogy a közönséges, minden napi, megszokott dolgok átalábao keveset érdekelnek bennünket; nem igen alkalmasok arra, bőgj figyelmünket magukhoz ranadják, vagy épen hosszabb időre te* kössék, BŰI ellenkezőleg: fárasztók és untatők. E tekintetben az alvás tüneményének, melyet mai felolvasásom tárgyául választottam, megvan az a szerencsétlen tulajdonsága, hogy a sió szoroe értelmében minden napi dolog, mert rendes körülmények között minden 24 órában megesik mindnyájunkon. Kitettem tehát maga mat azon veszélynek, hogy e teremben sikerülni fog tisztelt hallgatóimat szépen elaltat nom; mert az elálmosodás nyomában jár as unatkozásnak. Minő szép csendélet! jelenet is lenne az, ha föltekintve e sorok közül, egyszer csak azon venném észre magamat, hogy közönségem a viszontlátásig jó éjszakát mondott a világnak s én az érzéketlenül pislogó gyertyalángoknak vagy legfeljebb a bámészkodó egereknek beszelek ! Ez esetben, mi tói óvjon meg a könyörületes ég! természetesen magam sem tehetnek okosabbat, mint hogy két tenyerembe illeszteném fejemet s aludnánk társaságban, mig a város valamelyik emberséges hajdúja szíves volna bennünket fblébreszteni. Aionbau nehogy valaki efféle ravasz politikával gyanúsítson, szükségesnek tartom előre kijelenteni, hogy korináén, as ejaltatás szándé- kával ültem a felolvasó asztalhoz, hanem határozottan azon czélból.hogy — amennyire gyarló tehetségemtől telik — tisztelt hallgatóimbaji választott tárgyam iránt érdeklődést keltsek s becses figyelmükkel egy órára magamat meg* ajándékozzam. E* elég merész vagyok meg vallani, hogy e czélom elérése iránt némi reménynyel is kecsegtetem magamat; nem mintha megáldottnak hinném egyéniségemet avval a képességgel, hogy valakinek csak egy pereznyi unalmát is el tudnám oszlatni saját jó voltomból, mert hiszen szerencsére tul vagyok már az ön ámításon : hanem mivel megvagyok győződve, hogy az alvásban, habár mint jelenség köznapi, ha nem vetjük magunkat minden szó nélkül az első felhívásra karjaiba, hanem szembe állunk vele és faggatásainkkal kicsaljuk titkait, olyan varázserőt ismerhetünk tői, mely a mákéval ellenkező hatást gyakorol reánK. Igaz, hogy az alvás, épen azért, mivel egészen közönséges és mindennapi tünemény, valamint az evés és ivás, látszólag semmi meglepőt nem foglalván magában, nem tartozik azon jelenetek közé, melyek kíváncsiságunkat s tudvágy aakat fölébresstik. Ki csodálkozik azon, hogy egyátalában aludnia kell ? Anélkül, hogy értenők, a megszokottságnál fogva egé-U6D természetesnek találjuk s egyszerűen elfogadjuk, mist meg nem másítható természeti törvényt. Pedig ha jól fontolóra vesszük a dolgot, nem lehet tagadnunk, hogy az emberi életnek azon nyilatkozása ez, mely valamennyi között ez ideig talán a legrejtélyesebb. Mert az élet egyéb jeleneteit, melyek az ébrenlét alkalmával mennek végbe, mindenekelőtt magunkon, meg aztán másokon is aránylag könnyű icerrel észlelhetjük; mert megvan tiszta eszme létünk, öntudatunk, mi as észlelésnek alapja ■ legelső kelléke. Mások leikébe ugyan, mint mondani szokás, nem látunk be; de as kétségtelen, hogy a belső állapotok bizonyos jelek álul, minők: a beszéd, a taglej tea, as arcskife-jezés a testtartás és egyebek, több vagy kevesebb határozottsággal külsőképen is nyilatkoznak, mi által módot találunk mások megfigye lésere. Ellenben as alvásnál épen as a legjellemzőbb sajátság, hogy as Öntudat elenyészik, s a szellemi élet a külvilágtól teljesen visszavonulva, mintegy önmagába zárkózik; ezen állapotnak magunkon való közvetlen megfigyelése tehát lehetetlen, másokon pedig legalább is igen nehéz és a helyzet különös voltánál fogva sok helytelen magyarázatnak s télreértésnek lehet okozója. Vagy nem a tájékozatlanságot s nem e tünemény rejtélyességét bizonyítja-e az a sok babona és boszorkányság, melyeknek oly gazdag forrása as alvás nemcsak a műveletlen köznép, hanem meg az értelmesebb osztályon között is? Gondoljak csak meg, minő ellanmosKlás látszik lenni abban a különös dologban, hogj a BselltmiségKel és öntudattal fölruházott lénynek időnkint olyan állapotba kell jutnia, mely b-n épen a széliéin, lényegéből folyó tevékenységek, as Öntudat, a izem lelet, as érzések és as akarat szünetel oek, mintha a lélek ki röpült volna belőle! És mégis es as állapot nemcsak KfUueges, hanem épen oly tarssésaetes és •*» bályszerü, mint bármely más jelensége életünknek. Sőt többet mondok: nincs az ember életének egyetlen mosss>nata,mely oly ellenállhatat lan követeléssel erőszakolná ki tőlünk a maga osstályrésaét, mint az alvás. As éhesség kínjaira] képes u emberi akaraterő megküzdeni egén ss éhhsiálig; de az alvás elleni küzdelmében nincs ennyi -hatalma, mert nemcsak az alvás ssüksége jelentkezik pillanatról pillanatra hatalmasabban, hanem fokozatosan gyöngül a dacsoló akarat ereje is, míg végre kimerültén omlik a hős — nem a halál karjaiba, hanem Morpheua keblére, hol néhány óra alatt uj életerőt szeres a további küzdelmekre. Jutott-e már valaha valakinek eszébe, hogy as alvástól elszoktasu magát? Ekkora szeszélyt senkibea sem tennénk föl; pedig mindennek sjtad embere ezen a különczködő világon.. A múlt században uralkodott egy Jiöícs király, ki azt állította, hogy az alvás nem egyéb, míat az embereknek lomhuágból eredő rósz szokass; föl is tette magában erősen, hogy ő leszokik erről a haszontalanságról. Módjában volt embereket rendelni magához,hogy mellette fölváltva virasssanak s csakugyan ki is állottá a próbát több napon és éjen keresztül; már örülni kezdett a diadalnak, midőn egyszerre székébe hanyatlott s oly jóisÜ álomba merült, bogy talán összes ármádiáinak minden ágyuja sem lett volna képes föl ébreszteni, mig a ter-mésset ast nem mondotta, hogy már elég; és másnap lemondott hóbortos tervéről. Minket,kik sem bölcsek, sem királyok nem vagyunk, a mindennapi tapasztalás régen meggyőzött as alvás szükséges voltáról; de másrésst török barát létünkre törökök sem vagyunk, hogy a fátumban minden további után-goadolás nélkül megnyugodjunk. A gondolkodó i ember kielégíthetetlen és őrökké kételkedő; nem elégszik meg avval, hogy ez, vagy ama dolog így, vagy ugy van, hanem ast is tudni akarja, miért van így és miért nem máskép? A kérdésekben kifogyhatatlan, mert ha egyre A halottkémek részére a magas kor mányhatóság 185B. évben 7324. sz. a. uta-vitást adott e czim alatt: .utasitás a ha-lOttkémek számira" Knnek nyomán nagyon könnyű eleget tenni a halottTizsgilati szolgálatban, jelzi ez magát a szolgálati teendőket és feltüntet kétrendbeli roratos táblát, melynek I. számmal jelzett táblája a halottvizsgálatra vonatkozik, II. szám alatti táblája pedig a nép szaporodása- és apadásának kimutató táblája. Ezen szabályrendelet a halottkémeknek minden egy halott külső szemléléséért 12 p. kr.dijat állapit meg. Mintán a halottkémlet egyik kiegészitö ""része a közszolgálatnak, szükségessé válik, hogy a halottkémek ezen halottvizsgálati szabály utasitással ellátva legyenek, mely arra is szolgál, hogy szükségből a nem orvosok a halottkémletre taniuthassanak. 5 A közszolgálat ">. pontja szerint az orvosok kötelesek illető körükben az egészségügyi mozzanatokat és változásokat figyelemmel kísérni, a feimesülókáros halányok elhárítása iránt javaslatot tenni; — a 6. pont alatti közszolgálat szerint az orvosrend-őri vizsgálatokat és egyéb teendőket díjtalanul, azorvostörvényszéki munkálatokat pedig megbízás folytán díj mellett teljesitendi. A most fölemlített kitételek utalják az illető orvosokat, bogy midőn a belszer-vezkedéshez fognak, a szükséges tárgyak közül maguknak rendes naplót, betflSOTOS, igtato és jegyzőkönyvet, hév- és légsuly- mérőt beszerezni meg ne feledkezzenek, mert szükség van mindegyikére; részben a közszolgálat nyilvántartásában, részben azért, hogy az időváltozás befolyásaiból előidézni szokott növényi és állati egészségi háborgatások okai minél könnyebben fölismertethessenek. Az orvosrendőri szolgálat messzeterjedő lévén, ezzel szemben az orvostörvényszéki szolgálat is nagy fontosságú, mindegyike éles elméleti és gyakorlati ismeretet kivan. Feltétlen szükséges pedig e kettőnek folytatva tartó tanulmányozása, mert ezek alapos ismerete nélkül teljes lehetetlenség a községi és körorvosoknak hivatalukban kielégítő szolgálatot tenni. Ily nagyfontosságu lévén az orvosrendőri és orvostörvényszéki szolgálat, feltétlenül szükségessé válik az orvosok belszervezkedésénél gondolni arra, hogy a jelzett két ügyre vonatkozó szakkönyvek is beszereztessenek. Orvosrendóri szakkönyv (politia me-dica) a német irodalomban nagyon tok.tt magyarban annál kevesebb jelent meg. Egyelőre szükségesnek tartom beszerezni Dr. G r ó s z .Orvosrendörség' czimű könyvét, mely megjelent Pesten 1863-ban. A német irodalom terén megjelentek közül leg- melegebben ajánlom a következő czimfi szakkönyvet : „Handbuch der Medizinischen Polizei. Dr. I. H. Schürmayer. Erlangen 1856.- Az orvostörvényszéki szakkönyvek közül megszerezni ajánlom ifj. B e n e P e-r e n c z .Törvényszéki orvosi tudomány' czimú könyvét, mely megjelent Pesten 1843-ban. Továbbá Dr. 8ikor József .Törvényszéki orvostudomány• czimú müvét, mely megjelent Pesten 1871 -ben. Végre Dr. Bernt József következő czimú s öt kötetből álló kiadását: .Systemathi-sches Handbuch der gerichtlkhen arzneu-knnde* és .Wisareperu," melyek megje lentek Bécsben 1834-ben. Midőn a jelzett, vagy az azokhoz hasonló czimú szakkönyvek beszerzését javaslatba hoztam, gondoltam arra, hogy a megyék főorvosai ilyképeni intézkedéssel nem engedendik a községi és körorvosok szellemi művelődésük hanyatlását létrejönni, inkább eszközt és módot keresendenek azok szellemi fejlődésére, művelődésük biztositá sara. Dr. Síkor szakkönyvére vonatkozólag még egy igen érdekes megjegyzést ki-vánok hozni és ez a kővetkező: annak 46. és 47. hasábjain egy táblás kimutatás létezik, mindegyike a mérgezési eseteknél szükségelt ellenszereket és azok alkalmazását tünteti fel. Az elsó rovat a mérgeket, — a második a fő, — a harmadik pedig a házi ellenszereket jelezi. Azért említem ezt föl, mert ilyenre ugy mondhatni, minden egyes községházának, községorvosnak, jegyzőnek, lelkésznek, sőt minden egyes családnak is mulhatlan szüksége van ; bizonyíték erre az oly gyakran előforduló véletlen és ezélzatos mérgezési eset. Ilyeket fali naptár alakban volna legczélszerübb belszervezkedésre beszerezni. Az orvostörvényszéki munkálatok díjazása miképenjét tudomásul vehetik az illető orvosok .a m. sir. igazságügyi minis-ter által 1872-ben hivatalosan kiadott .szabályrendelet" 8, 17. §§.Kitételeiben, ennélfogva e jelzett hivatalos könyvnek helyet kel! foglalnia a többi beszerzendő könyvek közt. G. A közszolgálat 9. pontja szerint a községi és kőrorvosok évnegyedenként egészségügyi jelentést tartoznak tenni illetékes elöljáróságaiknak, mely jelentésnek a közszolgálat egyes pontjaiból kell kifolynia. Jelentéseiknek nyilvántarthatása végett egyes jelentéseiket jegyzőkönyvbe iktatandják. 7. A községi orvosok, mint a járási orvosok teendőivel is megbízottak, közszolgálataikban tartoznak (156. §. b) ügyelni a lakhelyek s épületek közegészségi feltételeire sat. Annyit tesz ez, hogy midőn az orvosok belszervezkedéséról van szó, láttassék el minden község, községi és körorvos egy e czél-nak megfelelő .építészeti szabályrendelettel.' Építészeti szabályrendelet nélkül vajmi nehéz e tekintetben lóid ágra ver-gódni, és épen azért, mert a községek hiányával vannak a szükséges és kellő kényszerrel felszerelt szabályrendeletetek és azok megtartására sem fordittatik kellő szigor, melyek léteznek. Ez oka annak, hogy némely községek posványos, ingoványos.nedves, tfl-ledt helyen állnak; - a lakházak nedvesek, szűkek, s nem bírnak elég nagy ablakokkal, téménynyel, azért is sötétek, füstösek, udvaraik rondák; hiányával vannak a beteg szobáknak sat. És pedig nem kell feledni, hogy a helyes építkezés egyik fő kelléke az élet és egészség biztonságának. Az építkezés körüli mulasztásokat, az ezekből keletkező élet és egésztég biztonsága elleni hatányokat csak az ismeri, ki a nép közt forgolódik, foglalkozik, mint fog foglalkozni a községi, kör-orvos. Nem egyszer jövünk a legnagyobb zavarba ragályos, járvány betegségek uralma alatt, midón rendeletek érkeznek, hogy a betegek, halottak és egészségesek elkülönítve gondoztassanak és nincs a házban egy közös szobánál több, nincs községháza, nincs halotti kamara, hogy az elkülönítést csak gondolatban is végre lehetne hajtani. Egészséges, beteg és halott egy szobában vannak, mely azt okozza, ha Istennek ugy tetszik, halni, pusztulni nem fognak a népek, de észszerű segítséggel nem lendíthetni a dolgon semmit. Ezekben vélem végrehajthatónak a községi és körorvosoknak helyes anyagi és szellemi belszervezkédését. Utolsóra vonatkozólag még a következő megjegyzést vagyok bátor felemlíteni: az orvosok szellemi műveltségére a közönségnek rendkívül nagy szüksége van, üdvöt csak a mély tudomány képes megadni, ennél fogva fő figyelem fordítandó arra, hogy a községi és körorvosok nagy súlyt fektessenek tudományaik fejlesztésére, gyűlöljék a szellemi fejlődés elpar-lagolását; de hassanak magas hatóságok és törvényhatóságok, községek és egyesek orvosaik anyagi jobblétének biztosítására,hogy az anyagi jólét képességet adjon a szellemi, illetőleg a tudományos művelődés fokozha-tására. Tegyen áldozatot a magas kormány, tehát rendelje el, hogy a községi orvosoknak díjmentesen, hivatalból szolgáltassák ki az oly annyira nélkülözhetlen. a korszerű gondozást jelző .Heti orvosi lap" ; törekedjenek a törvényhatóságok illetékes évi orvosi dij megállapítására; iparkodjanak az egyfcs községek a közegészségi törvény ?, §. kitétele értelmében a birság pénzeket 1 közegészségügyi czélokra olyképen fordi tani, hogy az orvosok részére a egszükségc sebb szülészi, sebészi, boncz és egyéb eszköi készletek.irószerek, szakkönyvek, azok meg-terheltetése nélkül szereztethessenek be. TERSÁNCZTY. megyei tissti orvos (Folytatás, köv.) A tiszti nősedéi yző f)«8vrtke*et kikgyidétén a feliyyelü bizoUsiltj következő jelente tett. T. közgyűlési Most egy éve tartotta a tiszti szövetkezet utolsó tisztujitáaát. Az akkor választott felügyelő bizottság megbízatási ideje a jelen órá ban lejár. De mielőtt a bizalomkészitatte polczról, melyre a t. szövetkezet bennünket helyezett, — lelépnénk, még egy utolsó kötelességet kell teljesítenünk. Jelentést kell tennünk sz évi számadások és mérlegről, sat közgyűlés feladata leend megítélni, vájjon »x elért eredmény megfelelt-e a várakozásnak. Sajnosán kell felemlítenünk, hogy a felügyelő bizottság együites működésére az időszerű körülmények gyakran hátráltatóan folytak be, de ezen körülmények befolyásának említésre méltó következményei épen nem voltak. A szövetkezet igentisztelt igazgatósága-nak páratlan elismerésre méltó működése minden aggodalmat kizár, s buszkén mondhatjuk el, hogy csak egy ilyen igazgatóság képes a t. közgyűlés előtt már ismert eredményt felma látni; s csakis egy ily igazgatóság leend képes szövetkezetünket a kívánatnak legvirág zóbb fokára emelni. A felügyeli bizottság a számadások megvizsgálásánál a lehető legszigorúbb figyelések közt czak egy tételre sem akadott, mely annak jogosultságát magán ne hordozta volna. Téves tehát némelyek azon nézete, bogy a szövutke-zet igazgatósága az uzsora által magát elragadtatni engedte volna. Működésében — a számadások alapján — nem vehetett egyebet észre a legszigorúbb vizsgáló sem, mint észszerű gazdálkodást, ssemelőtt tartva a törvény, as alapszabályok, a körülmények s néha még a méltányosság alkalmazását is. Uzsora helyett in kább lényeges megtakarításokat észlelünk ak kor, midőn a felszerelési tárgyak elágazó sokféleségeire oly csekély öszazeget látunk igénybe véve. A számadásokat illetőleg tehát nem nyújthatjuk hosszura jelentésünket, mert feleslegessé teszi azt a tény, mely szövetkezetünk igazgs-lóságának tiszta, s az eredményekben oly ör vendetes működéséről beszél. Szóval: ugy at anyag, mint a pénztári számadások körül s lehető legnagyobb pontossá?; észleltetett. E helyen hálátlansággal volnánk vádolhatok, ha a szövetkezet igazgatósága s könyve lőjenek időt, fáradságot nem kímélő önzetlen működése fölött elismerésünket ne nyilvánítanánk. S hogy a t. közgyűlés eooek ne csak szó-vsl, de tettel is kifejezést adjon : bátrak vagyunk ezen jelentésünkhöz egy szerény indítványt megnyeíte a választ, ebből előállt a miiik; ■ ez igy megy tovább mindaddig, míg kételyeinek Csornáját ketté nem metui u örök álom. így vigyünk az előttünk álló feladattal, az alva* kérdésivel ia. £ kérdésre: „Miért szükséges sz alvás ?■ igen könnyen feleifink meg avval, hogy • kifáradt testi és Mellemi erőknek szükségük van a kipihent* él felüdülésre, ezt pedig caak al alvás adhalja meg. Ev-vei azonban még nem sokat mondottunk s mess-ue vagyunk a feladat megoldásától, mert ime egy feleletből nyomban e két aj kérdés üli fel fejét : .Miben rejlik hát azalvás felüditő ereje? ■ miért lankadnak el a testi és szellemi erők ?" Egy gőzgép, caak elessék elegendő tüzelő anyaggal ■ itaaaák elegendő vízzel, dolgozik szakadatlanul é> nem fárad el; ellenben a> állat a legbőségesebb táplálkozás mellett is kifogy munkaerejéből az alvái hiányában rövid idő alatt. Mily namar kimerül az az ,esus állat* is, mely oly fennen hirdeti magát as Isten képmásának ! pedig sokszor csak ngy basonlit ai Istenhez, mint a kanizsai st.-háromság szobor a sz.-háromaághos. Gondolkodó eszünk, akarati erőnk, idegeink és izmaink eüankádasának s az alvás által eszközölt felüdülésüknek okát kimagyarázni : es az a nagy feladat, melynek megoldana már sok tudósnak került sok fejtörésbe, az ókor Aristotelesétől kezdve napjainkig. Annyi bizonyos, hogy az ébrenlét és at alvás közötti különbség főkép az a g y o n, szellemi tevékenységünk e kiváló szervén jelenkezik; mert ai alvás legszembetűnőbb jelensége: öntudatunknak, összes szellemi életünk eme gjupontjának, eltűnése. Eszerint az agyon végbemenó változás megismerésére! a titok jó része ki lenne derítve; mi talán nem is járna igen sok nehéz-seggel, ha a tudomány emberei az alvó egész- aéges ember koponyáját felnyitnák és agyvele-jét szétbonczolnák; de efféle operatiót ez ideig caak gyilkosok ssokták végbe vinni, ezeknek meg nincs idejök » tudományos kutatásra. Azonban a boncztannal és élettannal fog-lalkozó tudósok sem riadnak viasza bizonyos fokú kegyetlenségtől a tudomány érdekében, és neki eresztik bonczkésöket — nem agyán az élő embernek, hanem mesterségesen elaltatott állatoknak, melyeknek szervezetök, lényeges alkotó részeiben és működéseiben, megegyezik ac emberével. Fenmaradt ugyan itt is az a nehézség, hogy a mestenéges alvás nem egészen az, mi a természetes alvás; ámde a kettó között mégis oly nagy a hasonlóság, bogy egyikről a másikra lehet következtetést vonni, ba nem is ssígora biztossággal, de legalább nagy valószínűséggel. Ilynemü kísérleteken alapszik Preyer W. jénai tanár legújabb alvási elmélete, melyet a múlt év szept. 18-án Hsmburgbana német orvosok és terméezetviss-válók 49 ik egyetemes gyűlésén adott elo. Ezen eddig legtöbb valószínűséggel biró elmélet lényege a következőkben áll: Tapasztalati tény, hogy az alváat kivétel nélkül mindig as érseki szervek, sz izmok és as ideges középponti szervek ellankadáaa előzi meg. A külső érzékek nem egyebek, mint as érző idegeknek, az izmok pedig a mozgás idegeinek végső szervei; magák as idegek me^ részben az agyból, részben pedig as előbbinek folytatását képező gerincsagybol indulnak ki és ágaznak szét a test különböző részeibe; ezért tartjuk az agyat az érzéki és szellemi élet központi szervének. Már az agy munkásságához — tehát az összes érzéki és szellemi életnyilatkozatokhos, melyek kétségtelenül aa agyból veszik kiindulásukat — föltétlenül szükséges az, hogy folyvást kellő mennyiségű éleny foxygen)jusson hozzá, mi a lélekzés alkalmával a levegőből jut a vérbe s evvel együtt a szervezet minden részébe, nevezetesen aa agyba ia. Eszerint ha az éleny valamely módon elvonstik az agytól, beáll a munkára való tehetetlenség, vagyis az elfáradás s ennek nyomában az elaJváa. Ámde a tett kísérletek után nem alaptalan as a föltevés, hogy az agy és az izmok tevékenysége közben különbféle sajátságos anyagréssecskék képződnek, mint pl. a szén elégése alkalmával a hátramaradt hulladék. Ezen anyagok nagy hajlandósággal bírnak az élenyülésre, azaz vegyülésre az élenynyel, minek természetes következménye az, hogy ac agytól a szükséges élenymennyisé-get elvonják s ily módon megfosztják munkásságának főtényezőjétől; ennek következtében lassankint elenyészik az öntudat, a gondolkodás, az érzésésaz önkéntes mozgás, vagyis az ébrenlét átmegy az alvás állapotába. Ebben állana tehát az agy s vele együtt érzékeink és szellemünk kitáradáaa, mi egyúttal természetes kóvetkezményképen vonja maga után a szünetelés, azaz nyugvást. Ez utón az alvásnak nemcsak mibenléte, hanem szükséges volta is meg volna fejtve. Esen elmélet helyessége mellett bizonyít az a körülmény is, hogy alvás alatt az ugyne Tezett tenyészéleti működések, minők: az emésztés, a lélekzés, a sziv mozgáaa és a vérkeringés, nem szünetelnek, legfeljebb annyi változás esik rajtok, hogy valamivel lassabban mennek végbe, mint az éber állapotban ; igy a lélekzetvéteüek száma 20-ról 15 re csökken perczenkint; az emésztés gyengülése kiviláglik ouoan, hogy ha teli gyomorral tértink nyugs lomra, 7—8 órai alvás után sem érzünk éhes-séget, mert az emésztés még nincs befejezve, mire különben 4 óra is elég volna ébrenlétkor. A lélekees és vérkeringés látják el a testet a szükséges meleggel; minthogy pedig eme mü-ködések az alvás ideje alatt lassúbbak, a meleg fejlődés is csekélyebb s esi okból van szükség s takaróra. Az említett életműködésekben tehát nem áll be szünet az alvás alatt; már pedig ezek arra szolgálnak, bogy pótolják s helyrehozzák a testi szervezet részeit, melyeket a | munka — legyen ez érzéki vagy szellemi — koptat, elhasznál; e szerint az alvás jelentősége abban áll, bogy a többé kevesbbé megviselt szervezetet mintegy rendbe szedi, helyre állítja. Legelső sorban illeti ez as agyat, melytol, mint említettük, az érzéki és szellemi működések folytán kifejlődő anyagok az élenyt elvon ván, a további éber munkásságra képtelenué teszik ; de épen az alvás alatti munkaszunetnél fogva az az éleny, melyet ekkor nyer a foly-vast keringő vértől, nem vonatik el tőle, mivel az elvonó anyagok további fejlődése is meg- < szűnt, hanem újjáalakítására fordittatik. Méltán mondhatjuk tehát, hogy az egészségéé jó alvás után úgyszólván újra születik az ember. A mondottak szerént az alvás egyrészt ugy tűnik ftl, mint gyöngeség, mivel fá-radtság eredménye; de másrészt erő ameny nyiben az alakítás munkája a feladata. Es at oka, hogy a gyermekek aránylag sokat, az öregek keveset alszanak. Amazoknál ugyanis a még gyönge idegzetet és izmokat hamar kifá r. sztja a szemlélés, érzés és önkéntes muzgás (es a gyöngédig); mig gyors fejlődésü szervezetükben túlnyomó a képző erő:— ellenben «t öregeknél épen ezen képző erő, mely az életl" lyamat tulajdonképeni magva, hanyatlóban van. (Folytatása köv.) CMtnini: miíwrint — tekintve ttövntkfWfttttnk-oek bár kedvező viszonyok, de as általános tiszteletdíjak reodaBereaitéséhejs mégis csekély 'vagyonnal dicsek ed be tó jelenlegi állapotát, — as igazgatóéig fáradhatlan mrtködé&eért jegy lAkőny vileg el ismerést & küeíoaetet. — a könyvvezető urnák eroyedetleo szorgalommal teljesíteti ténykedéséért pedig emellett a tinta oye-Mtégböl DteteodA 20—25 frtnyi tiscteletdijat ssavaszoo meg. Kzen, a számadások iránti jelentésüDk-ben moudoitak teljes mértékben alkalmathn tók lévén a mérleg felállitásánáJ követett el járásra is, kétséget sem szenved, hogy ha már rt számadásuk átvizsgálásánál luAyea eljárás ellehetett, ebből kifolyólag a mérleg, — mely a számadások tömkelegén nehezen eligaxodó á'.tekiotós megkönnyítésére, s az eredmény fel-tüDtetésére szolgál — scintén csak korrekt alapon, felállításáról tehet kézzelfogható tanubi-zunysá^ot. Ennyit említhetvén a mérlegrói áta Iában, helyén látjuk áttérni annak egyes tételeire. Vegyük viiagáUt alá az egyes részeket. hugy a test teljes épségéről meggyőződve, annak életképességére nézve, a létezhetett minden kellékeit stigoruan megbírálva, a t. közgyűlés véleményét kímundhaaaa. Kétségkívül itt is a ssÁmok beszélnuk. A azüvetkezet igazgatósága álul tett jelentés bút e számokat már ismeri a t. közgyűlés, mi itt lehat abból caak a következtetéseket vonjuk le. Mint látszik, a pénztári maradvány s a kinlevű előlegek iisszege fényes jelét tárja elénk azon elvitazhatlan ténynek, mely szuvetkezetünk szükségességét s egyszersmiot életképességét világítja meg, — azon ténynek t. i. mely mutatja, hogy szövetkezetünk forrását elegen látogatták, s meglchetósmeDDyíségben élvezték szükség esetén j igáikat a szövetkezet tagjai, a hogy e jogok élvezetére míg egyrészről segély-zűleg, másrészről gyümölcsözőleg minden lehető ülkúvettetett. Észlelünk ugyan pangást ia e sajnosán kell felemlítenünk e téren, hogy az anyagok fogyasztása, mely pedig vagyonunk emeléséhez a legnagyobb contingenat van hivatva szolgáltatni, — nem szülte a várt eredményt. Nincs • ik, okozat nélkül. Igaz, hogy a tagok részvét-lensége tekinthető e hanyatlás első okozója nak, de viszont jól tudja azt a t. közgyűlés, hogy a múlt évi anyag — áremelkedés is lo-hasztólag hatott általában a fogyasztási czik-/.flkre, magára a fogyasztásra és a vételkedvre s így a mostoha viszonyok lettek forrásává a részvétleoségnek. De ezen árhullámzás, ha hát-ráliatólag is, de nem kárthozólag gyakorolt határt a szövetkezet életére; a mennyiben nem ugyan az általános jövedelmet, de a szövetkezet tagjainak igényeit mindenkor jutányos Arak mellett eiégitheté ki. Ki keil emelnünk egyszersmint a tagok részéről mutatkozó azon örvendetes jelenséget, hogy kötelmeikről -- számba nem vehető kivételek mellőzésével — soha sem felejtkezének meg, s így míg saját részükre kivívták a bizalmat, másfészt közreműködtek a szövetkezet udvits felvirágL-ztatására. A raeooyibcQ elégedetten tekinthet min-neüki megtakarított filléreire, e a mily méltá-tányos teltételek mellett élvezhelé a szövetkezet segélyét; háromszorosan felülmúlja ezt az év végével felmutatott eredmény, a tiezta nyereség, mely megmaradva a tőkének emberséges kamatuk melletti gyümölcsoztetésében, a betétek után meglepő hasznút nyit a szövetkezet tagjainak. Mielőtt a nyereség mikénti felosztásának módozatára térnénk, szükségesnek látjuk a tartalékalapról is megemlékezni, mely a tiszta jövedelem 5%-*ból, a késedelemi kamatok, a törvény és alapszabályok értelmében a szövetkezet javára viszszamáradt, illetőleg elévült üzletrészekből nyeri képződését. Egy pénzintézet tartós létezhetésének biztosítása tartalékalap, illetőleg a szövetkezet által szükség esetén a veszteségek pótlására íur-ditandó pénzalap nélkül nem is képzelhet"). Jól tudjuk, hogy amily megelégedett üu-tudatul Böpri erszényébe a részvényes részvényére eső nyereségét, ép olyan indágnatióval fogná megnyitni azt a veszteségek kütöe arányban leendő viselésére. A tartalékalap tehát, mely — mintegy szövetkezetünk saját vagyonából képesett fióksegélyegylet nyújt előleget ven tőségeinknek, s türelmesen bevárja a körülmények jobbra fordultát, hogy ismét segélyünkre lehessen: ukvetlen komoly támogatást, vagyis tökesta-porítást szükségei különösen akkor, midőn azt, mint a jelen esetben is — önérdekünk koci-káztatása nélküJ tehetjük. Miat a mérlegből is kivehető 730 irt 41 W. tiszta nyereséget tüntet fel a fttövetkezet 11 havi működése. £zen nyereség a betétek után oHUlékul volna felosztandó, melyre nézve a lel ügyelő bizottság javaslatát a következőkben véli elfogadhatóvá, illetőleg a nyereséget fel "•zthatóvá tenni: A betétek mindenekelőtt kétfélék lévén, *■ »■ teljes, és restben befizetettek, eszerint teljes és nem teljes üzletrészekként fognak wok a nyereség felosztásinál is szerepelni. Egy £lj«en - «*« a hó 5-éig, illetőleg 10-éig be-Bzetett üzletrész, vagyis 10 frt a befizetési hónaptól 23 kr. osztalékban részesül havonkint, mely üfletré«ek összege szorozva a hónapok számával, adandja a befektetett tiké után megjáró osztalékösszeget. Magától értetődik, hogy » teljes üzletréttszé ki nem egéwitett betétek osztalékra ssámot nem tarthatnak. E»n felosztáson, mely jogos alapokon nyugsíik, változtatni nem lehetvén, elfogadhatóságit a t. közgyűlés rövid gondolkosás után átfogja látni. Megjegyez te ivén, hogy az emiitett számnak megtelelő 5#/„, aaaz 40 frt as alap-ssabájyok értelmében a tartajékalaphoz csatol-tatott már, s így a tartalékalap kivette osztalékát a tiszta nyereségből: de hivatkozva fentebb tett érveléseinkre, mely a tartalékalap növelését testi elodázhat!anal szükségessé; javaslatunkat a nyereség felosztására nézve azon jól felfogott indítvány nyal zárjuk btr, miszerint a tiszta nyereségnek üzletrészenként osztalékul eső 23 krból — 3 krt. — vagy legalább 2 krt. a tartalékalap növelésére szövetkezetünk jövőjének nagyobb biztosítására megszavazni szíveskedjék. Az osztalék kifizetésének művelete az évi rendes közgyűlés határozata után egy hó alatt volna ugyan végrehajtandó, de mert a közgyűlés megtartása úgyis messze elhúzódott, lesznek olyanuk, kik aunak kifizetését már csak ezen szempontból is sürgetni fogják ; tekintve azonban, hogy ezen tiszta nyereség aa 1875. évi 25. t. ez 18. §.-sa folytán netán követelendő 3% bélyegilleték alá esik, s ezen illeték, elengedése iránt az igazgatóság által benyújtott kérvény mindeddig elintézetlenül maradt s hogy azon eshetőségnek eleje vétessék, mely az illeték el nem engedése esetén a tagoktól nyert osztalékaikra eső illetékbeszedésének nehézségeivel fog járni — véleményeztetik, miszerint az osztalék az esetleg reá rovandó illeték levonása után csak april hó el Bején, vajjyis azon napon fizettessék ki, mely a netán később érkezendő megtagadó rainisterí határozatot üzen ügy érvényességére elévültté teszi, ilietőleg hatályon kivül helyezi. Ezzel befejezvén működésünket, midőn egyúttal a reánk ruházott megtisztelő bizalomért köszönetet mondanánk: a lefolyt idő tartamára rfiánk ruházott tisztséget van szerencsénk a t. közgyűlés rendelkezésére bocsátani. NYULI OYÜKGY s. k. BOSSÁNYI KÁROLY., k. » ZALJUBÁNSZKY LAJOS s. k. Helyi hírek. — Crményi Jőxttef főispán ur Ő mél tósága a kiküldött megyei bizottsági tagokkal márcz. 13-án délben a nagy-kanizsai állami fegyházat vizsgálta meg, minden tekintetben legnagyobb megelégedése és elismerésének adott kifejezést. — Fez-etttétyek rendezésén fáradozik a u. kanizsai fiatalság több tagja, mely estélyen a résztvevők fezzel jelennek meg. — Márczhut 1~> két városunkban több hi'lyun társas estélyivel ünnepelték meg. Helyes! — KíiroíyÍM-éí jutíilomjátéka alkalmá val gyönyörű koszorúval'* virágcsokrokkal üd vözölték tisztelói. — Hymeu. Blau Hermina kisasszonyt, a kanizsai hölgy koszorú egyik szépét Weiss Bertalan ur Budapestről márcz. l*án délután 3 órakor vezeti oltárhoz a n.-kanizsai izr. tem plomban. — Tárgyalóterem. A nagy-kanizsai kir. büut'enyitő törvényszéken f. évi márczius hó 22-éu é* 23-án a következő bunperek tár gyaltatnak: Márczius 22 én 1. Sülé József ét társai elleni rablási bünkísérlet, és gyilkosság iránti büoperben végtárgyalás. Márczius 23-án 1. Kovacsics Ferencz elleni súlyos testisértéai ügybeo 11-od birósági ítélet kihirdetése. — 2. Fülöp György és társa elleni okmány hamisí tási bünperben végtárgyalás. — 3. Dvorscsak Albert és neje elleni bírói zártöréssel párosult sikkasztási ügyben végtárgalás. 4. Lukács Jó zsef és társai elleni tolvajláei ügyben végtár- gyaláa. 5. Bor György és társai elleni tolvaj- lás és orgazdaság iránti bünperben végtárgya lás. — Kiadta: Zalay Lajos. — Országos vámár les« Nagy-Kani zsán márczius 26-án, hétfőn. — KéfUtamás rendeztetik Olaszor szágba; apr 15 én történik as indulás Buda pestről. Kilátásba helyeztetik, hogy Rómában a pápánál audientia is nyerhető. — JuUllomjátéka lesz a körünkben mfiködő színtársulat egyik törekvő B tehetséges tagja Vihar urnák jövő csütörtökön, márcz. 22-én ; felhívjuk a t közönség figyelmét a ju iperett bohózat és még egy jeles kis vígjáték. — A legfőbb itélöwék Fackh Gedő ellen tárgyi tényálladék hiányában, raegszünteté a .nemzetközi" és .országos" biztosító társulatok ügyében teendő vád alá helyeztetést. — £ lapok szerkesztőjétől megjelent az annyira keresett ,KŰ nstantinápolyig és viisza" ctimű munka második, igen esi- DOB kiállításban. Az első kiadá* teljesen elfő fíyott. Szerző saját utiélméoyeit, tapasztalat- j ból merített s történeti feljegyzésekkel élénkített kelet rajzát nyújtja az olvasónak a mai állapotok ismeretéhez határozott ■ tisita anya got ad • azért melegen ajánljak a t. közönségnek. Ara 1 frt. — A tment-Lásnió egyhámi »or»ji.^ résitvevői figyelmeztetnek, hogy nyeremény- tárgyaikért f. évi márcaius végéig jelent kés senek, mert ellenkező esetben nyereménye iktől elesnek, mintán azok » csel javára elár- verestetnek. JeUntkesések Ssent Láailó-Egy- házára a zárda főnökéhez intésendŐk. — Csáktornyáról írja tudóutónk, hogy » gyűjtés a toröksebeaültek javára 70 frt. 50 krt eredményezett; — mely összeg a bpesti gyüjtobisottaágnak már el is küldetett. — Ez eredményhez — Majhen Irma úrhölgy ivén a következő t urak és úrhölgyek járultak: M.jhen Irma 3 frt., Szíj Laura 2 Irt., Ffjér Ágnes 2 frt., Fejér Jónwí 2 frt., Ledermayer Ferencz 1 frt., Megyeresi Géza 1 frt., Saroasy Lássló 1 frt., Verbancaics István 50 kr., Stern Frigye. 50 kr., Pokomandi Elek 1 frt., Kolla-rics Mihály 2 frt, Zakál Henrik 2 frt., Gutt-mann József 1 frt., Majhen I. 1 frt., Szántó Károly 2 frt., Traviczky Károly 1 frt, Kiköti László 1 frt., Deurbáoyi Elek 4 frt., Laubhei-mer Jó«ef 2 frt., Velzer Antal 1 írt, Freitag Géza 1 frt, Mórocza Ferencz 20 kr., Csury Mihály 1 frt., Pintarics Tamás 1 frt, Huszár Nándor 2 frt, Vrabecz József 2 frt, Ssij Sándor 1 frt, Terbocz Emil 1 frt, Prey Verona 1 frt., Kullancs M*ri 2 frt, Meső Gyula 2 frt., Terbóci Etelka 1 frt, Terboc. Gizella 50 kr., Ctesznák Sándor 2 frt., Huszár Jozefa 2 frt., Tóth Károly 50 kr., Lisziák Ferencz 1 frt., Konyáry Mihály 3 frt., Stefán Ferencz 1 frt, C^ury JánoB 1 frt., Zdelár Miklós 1 írt, Tkil-csics Sándor 20 kr., Daoitz Antal 20 kr., Kra-marics Imre 20 kr, Kollarils Flórian 20 kr., Dobsa Ferencz 20 kr., Vrancsics Károly 5 frt, Stetaics Joz«fa 1 frt., Beyer Fereocz 1 frt, Hcraer Paula 50 kr., Ziegler Hermin % frt., Molnár József 3 frt. Owteeen 70 frt 50 kr. — RŐvid hírek. A pápa május hóban ülí meg püspökségének Ötven éves jubileumát. — Mance persa táviró naptávíró készüléket talált fel. — Aradon utazó lengyel zsidó uzso rásokat tojtak el. — A persa sah Nhsw-Eddin közelebb ülte meg uralkodásának 30 éves jubi leumát — Oroszországban 9 uj hadtest állitU- tik fel. — Bosniábao újra mozognak a felkelők. — Sziráky zempléni földbirtokos uj aratógépet talált fel. — Szerbia területéről már egészen kivonultak a török csapatok.—^Schakespeare székét Londonban 45 fonton árverezték el. — Szegeden Demetrovica E. Szvetozár szerkeszté sében .Kereskedelmi szaklap" indul meg. — Tolnamegy a alispánjává Perczel De**6, az igazságügy miniszter 23 éves fia választatott meg. — Nápolyban* török konzulátus fényes estélyt adott Midhád pasa tiszteletére. — 50 trtos állam jegy-hamisítvány ok vannak forga lomban. — Újvidéken egy kereskedősegéd a harang kötelére akasztá föl magát. — Báró Hauer István meghalt. — A Széchenyi-szobor két év alatt kész lesz. — Egy éves önkéntes ed dig 24.500 volt. — Krivácsy lemondott a hon véd men házi parancsnokságról. — Nógrádon Madách Imrének szobrot emalnek. — Vesz prémben egy tengerészüszt agyon lőtte magát. — Vojkffi gróf karját lekelle vágni párbajban nyert sebe következtében. — Joachim hazánk fia a cambridgei egyetemen a zenészét tudorává avattatott. — A török parlament márcs. 19-én nyitt*»tik meg. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. márczius 7-töl J877. márczius 14-ig. — .Arany Koronábo BBcsimcett isállodábs : Mod«*7 Mibilr Badapeat. Vimnar M. Baks». Wol-□f-r Oy. Üti*. Ütv&ar •*■ Télh Fiacher J. Sc*b*dka Weiimann K. BÁct. L*giaj J. Kápolna. Semctke N. H.-Komarom. 8*cc*di 1 lok«. Huffmas 8. Arad. Kafflar Oy Bé>«. Preaaboreer N Béca. Neumark N*. KcBithely Straaaler K. Bnlc*r«*L Kridy N. B«<». Horváth N. Sat-Mihálv Cesmayák N. Z.-Ü^enxeg. Bartók N. FitTeháta. Kohn N Béca. iQ. Ciorba S. Kapoavár. Kolle II. Stejr. Wijoas S. Boarbád. Smidefc S. Tiloa. Fraile N. Badapeat ErdSdr M. Ssírdaiely. Goldateio N. Prágerbof. Spitaer N Kot-tori Drvkaler N. Qrix. Haib«o E Órás. Waltor N. Béca. Elia R. Bukarest. Borgoiy J. B -Caaba. Fiaclier D. Pri(. Molnár E. Caiktorcya. SkabUes N. Z,-Ef«r-neg KomáromT J. Badap«it_ £i«bberg IC. Kaniaaa. Tasaa«ain N. Leódra. Kobn A, Badap«at. I^eopold J. Oraova. Büchmaiatw A. Badapest. H«te«r B- B*ca. Eidi L. Easik. H«c«d«l Gy Baoa. Kohó I. Bada-pest Álba H Péca Tach J BAca. Bkubl.c. Zi. Z.-Kg«nieg. VSrOsTáry N. Siombathely. SomO»y J. Bpaat Gráf Demm Tríeat. KaliMh K Trieat. SebSn J. Tríeit. Franiaer J. Zágráb. Hoffer L Zi^rab. Sioger K. BQdapMt. Pflrit M Zágráb Ifeiu J. Ba-dapwt. Sebért. A. Zágrib. UagiraÁ Qyétéuye*. Ki raJy A. Ke«thely Takáei D Budapest. Méaaáros N. Siobb-Atad. HabB N. Nafrrrárad. Baner I. Budapest 8tern I Zigrib. Woll J. B*o. Wolf A. Grás. Lobarmeyer 8. Siombatholy. Kreater I. Bpeit. Woln«r S. Grii Kohó S. Bodapett Beck N. Ka*at< hely. — .Siimifaat1 esiaiK«tt ssállodibs: Hiliu N. Zíki«T. Vinoüjti N. Eéth.lj. Sckmidt N. K.roi. Bofol N Ifa Eiptj; H. K»po..ár. EbeoipÁngsr F. Sopron. Gr. Zsbrián N. Budaput. Lmcsko N Badapeat. Zaber N. BicJ. Zeialer N. Bs-d»p«.t. Kaim U. Bclgrid. MeUn«t 8 Bdfrid. Neu- mu N. KftpoHrÁr. L«ifner N. Zágráb fTnffmMi K. rUct. Bitoa N. Pudnbiu Udr«rd? M«r Hiie»t. Vidor B. Ke.ithdj Z.ijmoiidy N. Síékei-F.bérrár. Bognár N Bíc. HaU K. Oráti. Eiuel. N 8i.««k Batueb K. Siuek. Oltl N Siaok Iltiniclj N. Bict Uajcr S. A.-Leadva. Spitier N. Kottori. HirBCbicr N. Dombom. S«t^aoaen D. Romi Ziny N. Verona. Dr. KoTacc H. Bodapeat. Elaoer 8. Béca. Kobn A. V&ZÍ. Br&ek r BndapHL — .0 r o a a I á n hoz" cümzett axállodába : EngeUWd L. Zágráb. Eik.tta I. Kaiar. Pollik Oy. Pftca. Jnhin N. Laibaeh. Br. Haynao N. Laibacu. Wohtfahrtatadter N. Oora. Páter A Gört. Hnuerott N. lvanvc*. Koh] J. Varaid. Stamberger V. Várasd. Bohond F. Bfrca. Ssml T. Kfioigawart. ApoatoloTiu I. Siawk. Bi»t J St-Vfil Pr. Artnor N. Bnila-peat. Pnlay Z«. CaáktoniTa. SkiUar J. Perlak. Strasa-u> J. Baraen. Fabiáa L. Bici. Nagy F Uudape.t Nenr«r J. Cili. Bauak J. Trifail. Seliluing«r N Bpeat. Papirszeletek. £f7 gasdag ur axegíuy rokonának, ki töl« némi B0git«é|{rt kért. r&viden így ^álassoll: ,N«kllnk tudótoknak aok koluigttnk, aok bajnnk van, boldog kpgjttd, bogy oatoba." Egy orról b«t«gjéntk canpp«ket rendelt a íyögyaBertárból. Épen eaőa idő lévén, boaxankodra mondja a beteg: haszontalan pémreaztegrtvs, minek caeppekért a patikába menni, elég bnll a ház er«-azérol. Plaezl árak. HivaUloeao jegyiéit piaciunk Nagy K&DÍa«aTáTO« piacabistofli kőDjvébAl: 1877. évi mircsioa hó 14-4D. Bnaa legjobb auly 39, 'tl bektoliterkint, 100 kilogranm aserint: 11 frt 50 kr., középesért! anly 38, 10írt60 kr. — KiUserea legjobb tnly ~, — frt — kr. kozépezerfl anly —, — frt — kr. Boaa legjobb toly 36, 9 frt 60 kr, korípii.rü anly 34, 8 frt 60 kr. - Árpa legjobb anly 32, 7 frt 50 kr.. kozépacerU anly 30, 6 frt 80 kr. — Zab legjobb aaly M, 1 frt, 55 kr kozépaeerll anly IS, I frt 40 kr. — Knkoricza (ten geri) 7 frt — kr. - Bnrgonya 3 írt — kr. — 8»in- ■ I,izl24 frt — kr.. uemlT.li.it 22 frt— kr. kenyér- liait fehér 18 frt — kr., fekete lo frt — kr. — Kisa 24 frt — kr. — B«a-d»r» 26 frt - Xrpa-káia 3C fit — kr. — Boraó 30 frt — kr. — Lenrae 3^ ftt -. kr. — Bab 10 frt — kr. — Koln-káaa 11 frt — 8avanyu-kápoezta IS frt — kr. Ravanyu-répa 10 frt — kr. Széna kötött legjobb 3 frt 60 kr, k.'.zip- •«er0 — frt — kr.; ména köteUen legjobb 3 frt — kr, kazépazern ^ frt 40 kr. — Kotort- vagy ágy- ■zalma legjobb 3 frt — kr, — kozépazerü — frt — kr azalma ukarmánynak T»lo Ugjobb _ frt — kr. kOaépasern 1 frt 50 kr., azalma alomnak való leg jobb 2 frt — kr., kozépnerl! 1 frt 60 kr. — Uj- bor beetoliterkint 7 frt 50 kr Ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. 1 liter eczet >i kr. — BQkkfa, egy kobméterkiut, egy méter boaazn haaá-bokban, keieaztrakáaaal — frt — kr, kereaztraká. nélkül 3 frt 40 kr. — Caerfa kerex.trakáaaal — frt — kr, kereaztrakáa nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa kereaztrakáaaal — frt — kr., kereactrakái nélkül 2 frt HO kr. - Kőazén a bányából 100 kilogrammkint 75 kr. — Lámpaolaj, repezebdl, egy kilogrammkint 58 kr. — Stearrogyertya 1 frt — kr. Fafryngyertya öntett G8 kr , mártou Ti kr. — Szappan 42 kr. — Nyer. fagygyo 32 kr. — Lámpa-bél, ügy méter, 8 kr. — Harbaboa egy kilogramm azerint 48-50 kr. — Borjnhua 56 kr. Sertéahm M kr. — Szalonna 7B kr— Dizmozair 84 kr. — Marbatair 1 írt 2(1 kr — Ki'iménymag 68 kr. - Vörozbagym* 18 kr. -~ Kog-bagyma 40 kr. -- Főtt ao íi kr^ kü-ao 13 kr. — Bora 1 frt — kr - Paprika 72 kr — Cznkor 711 ki Kiadta: (P. h.) M ■ n i D g e r, Lottohainn. Prága, mára. 14-én: 14, 32, 78, 59, 47. Lemberg,„ . 73, 87, 4'J, 35, 1. N.SMben,, . 24, 72, 49, 42, 25. Sierkesztól üzenet. 2294 Q. Oyor. Hn.vét, aaámnnk hozza. 2295. F. Bndapeat. Szivea Ígéretedet vároai. 2296. W. Myoaotia. Jí. 2297. E F. 1. Bndapeat. Ha m,.sl nem, ta lán később aikerOl. 2198. D Debrttien Magánlevelet imnk. II. ia megígérte. KM. B. L Bpeat Besarettel olTMtam le-Teledet. Érték M váltéftlyu márczius 18. i'l, meUlique* 63.60; b'j, noui.. k«loaö« 68.10; 1860-ki áJUdalm, ktílcxai 109.&); btuik-. rézMT. 822— ; hitelinWieti réaivenyek 150.80; London 123.2U; mtgjax föUtebermentéei k8t- Tény 74.25 ; temesvári fBldtehermenténi kot- Teny 72.25 ; aoproni fóldtebermentési kötvény 71.25 , horvát alavon foldtebermentéai kölvéov —.—; esflat 112.— ; M. kir. arany 580.— ; Napoloond'or 9.83— ; aranviár. 75.45 ; mírka 60.50. ^ Heu HtrailU W-tM zlirDZiM 24-% IS77. He. éa keli- Kath. éa prot. Görög 9 aap i naptái naptár !»<j 11. A aai46k meg akarik Jéznat kováin i. Jinoa VIII Ili" Vutraay 0 b. Jndica 6 B 4 41 v 119 aitft Jozaef t Buili ** SO Kedd Nieetaa 8 Tbeofil n UK 21 Szerda Benedek 9 40 vért ;2! CeotfirtSk OctaviaD 10 Kodrat (23 Péntek 7 fájd. az 11 Sopbr. 24 Saombat Oábor 12 Tbenph. 5- Felelis sxerkesztó : BátM-fl Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: | Ostobaság ! Wajdiu Jóaef kiadó-, Uy- <a Megjelent éítyiinden hazai könyvkerettkcdénlm* kapható : * Egy tarltziya ostobáiig. Humorút .(-us t-sziuck ötletek, el- czek, i'KJ'velege, gjHjt"tU-: Ni-vetö Vilmos tubl> MO-tUzctlen ludi>-tnioy profewora. Ara di»zrscti k"tvc I frt. 4t) kr. KefcMhoftfc- I'jévi t-s uivnajii ki.szfintések. Irta: Hoffnuuin Mór, díszes nyomatú kíwnykrtti-s.n-ti ára 1 frt. Veid tzlvmtet szivedért! Szm>lnri levelező könyv, sienhms párok mamára, Szi>. h<-*it..l. Csinos lH>ritt'-kl»a kr.tve. ára J frt. 2»» kr. LworMWt A Íu7if> rzijnuvnü igazmondó kártyája, 32 színe zett kártyával iuapar i.áirás>w.. és szowpjfl. ára fio kr. ■ AbMtMiyv. naéy lcpuj*l»b o^^tcmii. AKI lapra terjedő. *"**> képpel, ára 50 kr. / Wajdlti ttzt«f-Kép«* BéMMtára- lf*T7-ik évre, mvKJe.em 3t),iR«i példányban kötve M), íuzvt- 44), kis kiadás 25 kr. |V l'ostai rt'odcli'si-k a let él vételr után azonnal teljreiUrtnek. Epén most jelent meg »z 1876. évi országgyűlési törvények 08*268 kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető: vidékre is, postai utánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolczadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar díszes zgebki-adáa, fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Továbbá: Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokbaD fran- czia feliratul 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték uines kerettel 60 kr. Gyászkeretü leisélpapir borítékkal 60 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 , 10 , 1 , fél minister r> 4 , 20 , 1 , egész minister .... 8—9 , — , 100 nagy negyedrétű lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 4U kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok 20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., sziaes monogram mal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tok ban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal dí szes tokban 1 frt 50 kr. * Továbbá ajánlja 3000 kötetből álló magyar-német kólesönköny vtárát. Olvasási dij havanként csak 50 kr. Tenyész marha eladás. Bogiári vaspálya állomástól félórányira Lelte Mu alulírottnál szabad kézből eladó: Eredeti Mezőhegyesi faj bika 5 éves 2 db. » » • ■ 1 A i 1 » • » »» /«»!» , flMÍ IV, , 1 , Gr. Zichy Nepomuk János gulya fajábó' Tehén . . . . 5 éves 7 db. Üsző ....1.9, Csira tehén . 3—7 . 3 , (3»oi-3) Bosnyák Gusztáv. Minden rangú személyek, ktUöniJirn nyupalmatottak, m n.denoeinfi tJMtviteir.k, biztosító in-tésetrk W|>«iae)ói, iga^gntók, kimvrviTok ?■ áUást.ílkUii memélyek tartói é» j'iUlttiaxó mellék jAvi-tluline' LxláMnak. amely né mi krptotüi^g mrllett írenkinii 100U—ÍMKI forintnyi fókert-aoUé v4L hat. FHtrteUk : ii bitonyittÁnyok. vajry kit*>b.> betét. K. C.2494 alatti iratok Da«fee fi. L ét TársáWk hird«t*ai Uxlal« ál 1*1 Bt«|. •ea, Siaftritrattc 8. Kiliitutnak torább, .:m a—6) LereltetéB Balaton-magvaródi bérleti uradalom részérd közhírré tétetik, hogy folyó évi spril hó 24 tői október hó 15-ig lovakat, csikókat, ugy szarvasmarhákat legeltetésre elvállal, - legelóbér, beleértve a pásztorbért is — minden da-1 rab ló vagy csikótól 10 frt 2.'i kr., szarvasmarhától 5 frt 25 kr. (297 8-9) Hanny Testvérek, jószágbérlők. ■ Kátnrkodnnk » t. ex. háziasszonyokat egy ü**y UkaritmAnyra fifyel-mMteUii, mely *bbil áll, hogy a ki*í valódi j<S fOgekÍTé Tíg)-ülé»óvol kéHitteMftk E»el X *l'nT jár. még pedig: 1 u :.lé*t oemeiiteni leh^t és 2. a jn-inyot levájárl/i lónyeRe* t»-karítmioyt hot magivaJ IC <-«^l bM kérjik bamÍBÍtatlan Valódi olasz, 11 5 frdemmol ki tüototett IV Breűeti Ooarina ~MI dirert AJlt D*l«tl fekalalOt/.l Hadriobau, nianr.ornr.ágban Erféaz hurópn ic»>cre egyfdüli ÍOraktár knarólag Witte Ed. fóbizományosnál Becsben, veri. Kárntner-strasse 59. van. (286 6-10) *? I Jetcul«g CirrS lovardájábaD Badaputen appeniaarj lakó-■oktiil (uo;yn«Tesett Ocarínuaok) eteu a baDfsaer«a hangvera«Drck adatnak, a melyek fe)tanu>4get okoziuak, mintán múrésziebb mfi. v«lct«la«t nem ■■ lábat képaelni. £ hangaaer iogjen liuc/ántelUkelt iikolam nfrím mág lai-kotoktól it núbány óra oiulra aikaTTel ro«^tanuUialó «• olesA ira mind«ukinek IvhetSvé teaai, l'ogy igeu kelleaien mulatajgut ne- DQMTI BUDHIÓ I >^ Kreilcti gyári árak ujom- I I 11. 111. IV V. VI VII. Ss. Utott inkoláral •gyütt: l 1. 1.50. "íTaTNI." S.^í 5. frt. Urtalmiít'rt »f, 1ÜÜ frt-t .. l I í ! á I 1 u n k, tehát laj-■troaozott Tédje>íjünkr5[ kfl-lönaMD tadomiat Tenni kérOok. Scliitt Gyözö s Fia. A* V-dik sxám aongnrakiaéretr* van bftngosva I 11 111. rzámu bangjrgTfüzetek (xan« nemtndóknak » al-kalmaihat«j 12 íailammal i 40 kr. — B5r tokok 1.—IV ••áuig 90 kr. V—VII iiimlg 1 frt. EgJ6a.ab»nf»la|rhan([o.<,llT«ri«tt 7 frt. ) „..., k Stltrtt ) "'»«••» s> Strwn és Klein uraknál. óriási milj liantgal ItíkéleUi. aenikar) *i . ) •""'"■aian. 8i«tkuldAa kasepéna ragy ntánrét mellott. Nagybani be- váaárMk rabattot kapnak. A 19-ik^ századnak Eladások kétségkivDl legnagyszerűbb csodája gróf SOMOGYI JÁNOS ur lovászpatonai uradalmában. I) Gyökeret szétóvewzék. Olasz riesling . . . 1 éves 34,000 db. ) R»joai , . . . i , 27,000 . ) Fehér burgundi . . 1 . 27,000 , ) Piros tramin . . . 1 . 3,0(>0 . ) ezeré Fekete és szürke clavner 1 , 5.000 , ) 20 forint. 2) Nme* ffc-dugványefc. Salii aentifolia ) , viminalis cannabina ) . purpnrea ) . uralensis ) , vitellina aurea ) 3) Akácz- és szederfa. allee- vagy eleven sövény hez tetszés szerinti mennyiségben. Árak a nagyság sze rint változók. 4) Borok: somlyói, tramin, olasz és rajnai riesling, agy közönséges fajokból 400 akó. 5) TenyétZ-kOMk 1 évestói 3 évesig, 125 darab. Az árak helyben értendók. A gyomoréi vasútállomásra szállítás — illetőleg csomagolás — lehető jutányosán történik. Megrendeléseket elfogad (319 1—2) az uradalmi intézoMg Lovászpatonán. a lángeszü gépgyárnok Pfanzeder György álul föltalált felső csészékkel ellátott táblamérlegek, ezeré 4 forint. melyek rendkívüli pontosságuk, szabatos és csinos kiállításuk, nemkülönben rendkívüli gyakorlati alkalmazhatásnk által világhírű elterjedést és nem remélt kelendőséget nyertek. A világ legkitűnőbb múavatűtt tekintélyei, ogyszinte a császári kécjpponti mértékszervezó bizottság Berlinben, a bires technikai egyetem Zürichben s a bécsi erőmúvészeti és gépészeti tanszék (utóbbi az 1873. évi február 15-kei véleményezésében) egyetértőleg magasztalik kitűnő elónyeit a Pfanzeder által készített táblamérlegeknek, mint az erő-művészetnek feltűnő fokozatos haladisit. Folytonos javítások s a legczélszerübb alkotásnak minden jelei megfigyelésével, leghasznosabb a kezelési móddal sikerült végre Pfanzeder Györgynek több évi fáradhatlan igyekezete által táblamérlegeinek 12 élü, többszörösen megpróbált szerkezetével az erómútan legfelsőbb tökélyét elérni. Natürliehes OFENER WITER Költséget nem kímélvén, éjjel-nappal gondolkodván, a nagyszerű mű létrehozatott, a 12 élü táblamérlegek mint felülmulhatlan tökéletes test áll előttünk, részrehajlatlan csodálkozását Európa minden szaktekintélyeinek s a nagy közönség bámulatát előidézvén. A t. ez. kereshedelmi s üzleti világtól függ most ezen szellemdús találmánynak lehető legnagyobb terjesztésére és minden nyilvános uzletbeni alkalmazására közreműködni és közhasznúvá tenni. WASSER Hogy ezen mérlegeknek nagy előnyeiről, ritka szabatosságáról és nagy hordképesség melletti könnyű kezeléséről saját gyakorlata által mindenki meggyőződhessék, az arákat következőleg szabtuk meg. Hivatalosan meghagyatott, törvényesen mértékszervezett táblamérlegek. DHJ> l>e*le mid MÍrher*lr Ml (tel inr Re- kebunje bmbliueller Ninlil-VrrtitopniiiK, nlfht •chavdend dem Iniiern OrfCMuiMniBa dnrrta mndaut'rnd forige*etr.tvu UcUrjiark MATTONI !L WILLÉ k. k. iiiterr HtíSieffraüUn BMiüer dor 6 vereinigten Ofner Bittersalzquellen ■Mapnt, DmtkexuM «. MATTONI & C° k. k. llof-TJeferanten f c Wirkaaf. = KairorschriftcH uiui Brochüren graiía. = I : Wlm. Kujmaluitrisu 5 ». I«cikill«i 14. 11 iHa frrsifffi llitnliiatriíiilnjci ia U- Pfanzeder javított rendszer szerint készített 12 éllel ellátott legfinomabb minőségnek. (262IV. 4—15) Honiereje: 3, 5, 10, 15, 20. 25, 30, 40, 50 klgranm.. Ara: 14,17, 21, 27, 34. 40, 45, 50, 55 forint. Levehető csészéjükkel szolgáltatjuk azokat minden i használatra, minden czélra alkalmazhatókat, tehát minden megrendeléshez szabva. — Folytonos tartósságukért ezen | Ffanzeder-féle 12 élü táblamérlegeknek 5 évig kezeskedünk. I Megrendeléseket lehetőleg pontosan teljesítőnk legjobb minőségben. Bugányi Frigyes és társa, tvjtó aynaáu, Stadt Biemergasse 11. sz. a. Bécsben. NAGY-KANIZSA, 1877. m&rczlm 231K flz&tn. Tizenhatodik évfolyam. EMtlftéslár egént évre. . I Hl évre . . 4 . negyed évre . 2 n Egy aém 10 kr 6 hasábos petitsorban ' 7, másodator 6 ■ minden f további torért 5 kr I NYILTTKRBEK I toronkint 10 krért ?é f tétnek fel. f Kincstári illetek minden egye* k irdetésárt kfllfio f 30 kr. fir.et.od5 k ZALAI KÖZLÖNY előbb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLŐN Y,* A lap sseUsmi ressM I illrlo közlemények a I scerkesztShox, Talcs-rékpi°ttári épület fold ssint, — anyagi réaxet illető koalemények pedig a kiadöbos bérmentve intésendSk : NAGYKANIZSA Wlasslotazz. cwtk ismert monktttir- Kataritok TÍMU nem küldetnek. latosáéinak, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi 8 iparbankS a ^.-kanizsai takarékpénztár", a „xalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanlzsai kisded nevelő fcryeiülef, a .soproni kereskedelmi 8 iparkamara n.-luuünai kUvalasztnáav*" H több megyei és városi egyesnlvt hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A folyó márczius hó végével az 1877-ik év első negyede letelik, tisztelettel felkéretnek luiudazok. kiknek év négy édes elú-fizetésök lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április -junins évnegyedre 2 frt. » , — szeptemb. félévre 4 , . » — deczember végéig (i , .Zalai Közlöny- kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. Valamennyi vidéki Íróhoz. Korunk miDden tekintetben a forrongás kora; forr a politika, a társadalom és irodalom. A szorosan vett írókat természetesen leginkább az irodalmi forrongás érdekli s kell is, hogy érdekelje. Azt hiszem, nem nagyitok, ha azt állítom, hogy irodalmunknak alig volt még több ilyen pezsgő, élénk időszaka, mint a mostani; e forrongás, pezsgés és élénkség a fővárosi és vidéki sajtóban egyiránt hatalmasan jelentkezik. — Kétségtelen, hogy ez magára az irodalomra nézve üdvös befolyása lehet s lesz is mindaddig, míg a mozgalom intézői nem értik félre szent-hivatásukat s mig senkitől sem akarják megtagadni a jogot, mely minden egyes mozgatónak mindenütt és minden időben egy és ugyanaz. Fájdalom, azonban e jog a mozgalom intézőinek egy része által a t ö b b-s é g t ó 1 megtagadlatik ; értem ez alatt az úgynevezett f ó v á r o s i és vidéki írókat s ezek között létező viszonyt. Mai nap tudvalevőleg afővárosi iröa vidéki írót nem tekinti collegának, bi zonyos kicsinyléssel beszél róla, munkálkodását figyelemre se méltatja vagy ha méltatja is, oly odavetett, lenéző és felületes modorral, melyben nincs köszönet. Tisztelet a kivételeknek ! S vájjon minő alapon formálja a jogot amaz emennek lenézése és kicsiny-lésére. A legtöbbször semmiféle alapon s nem másból, mint rósz akaratból vagy féltett dicsőségből; szükségtelen hosszasan fej -tegetnem, hogy e magatartás a legtöbb esetben rósz kihatással van az irodalomra. A méltatlanul bántott és önérzetes iró kénytelen visszavonulni arról a térről, melyen becsületes, szent czélu munkássága a méltó elismeréssel nem találkozik s melyen különben az irodalomnak — sok és számbavehetó szolgálatot tehetett volna. Másrészről sokszor oka is van a í ó-városi írónak e magatartásra a v i-d é k i íróval szemben: mert sajnos és mindnyájunk előtt ismeretes tény az, hogy a vidéki irók közt sok olyan egyén van, ki az Írói nevet megszentségteleniti és bitorolja s ki e lenéző, megvető és ostorozó magatartást megérdemli, ki piszkos lábakkal tapodja az irói hivatás szentélyének ama csarnokát, melyben nem csak hogy hivatalos vendégnek nem, de a sarakötelékek megoldójának sem érdemes. Méltányos és igazságos tehát ezeknek ostoro-zása és nyilvános pirongatása. De épen az a baj. hogy az ostorozok a legtöbb esetben összetévesztik a hivatottakat a hivatlanokkal s epés kritikájuk nyilait minden megkülönböztetés és válogatás nélkül szúrják boldog-boldogtalanra. Ez uraim, fáj az önérzetes és lelkiismeretes íróknak s ez oldalra való kihatása a fővárosi irók emli tett magatartásának végre is csak az irodalomra káros. Ez állapot már régebben így áll; ezen segíteni kell; ezt kivásja a vidéki irók és irodalom alásülyedt tekintélye, kívánja nemzeti irodalmunk, kívánja a korszellem. Szerintem pedig csak ugy segíthetünk, ha egy általános vidéki íréi egyletet ala- kitnnk, melynek tagja legyen minden, az ország bármelyik vidékén működő iró, ki érzi magában, hogy ama magasztos czélnak, mely czélja minden írónak, hú önérzetes, áldozatkész, fáradhatlan és kitartó apostola tud lenni, egyszóval, hogy az irói névnek becsületére válik. Az egyletnek fő czélja természetesen ez volna, hogy a tehetségeket és hivatottakat pártolja, segítse, a hivatlan kontarkodókat pedig leszorítsa a meggyalázott térről; más szóval: az alásülyedt vidéki irodalom tekintélyét fölemelje, megtartsa, sót növelje és megmatassa, hogy a vidéken lakó és működő iró is iró. E ezéljának kivételére egy lapot adna ki, mely hű tükre legyen ez egylet működésének, mely irodalmi színvonalán álljon s az irodalomnak becsületére váljék. Tartana ídö-közőnkint ez ország különböző helyein i r o-dalmi felolvasásokat, pá-lyajutalmakat tűzne ki stb. Később, ha megerősödik, s e g é 1 y e g y 1 e-t e t alakitana, mely megmutatná a közönségnek, hogy nemcsak n é v 1 e g, de tettlegesen is él és működik. Ezt óhajtám önöknek tisztelt irótár-sak egyelőre figyelmükbe ajánlani, megle-vén róla győződve, hogy eszmémet helyesnek, időszerűnek és szükségesnek tartják 8 hogy senki sem marad ki közülök, ki ne sies- sen ennek keresztülvitelére. Tudom, hogy első pillanatra, egy régebbi ilyetén lépésre visszagondolva, kivihetetlennek fog önök előtt látszani s kevés reményt kötnek léte-süléséhez, minthogy talán nagyobb áldozatba fog kerülni kivitele, mint az a fővárosi Íróknak kerülne, kik egy helyen vannak. Igaz ; de végre is, ha keresztül akarunk valamit vinni, tenni és áldozni kell s nem szabad visszariadnunk ez akadályoktól. Szent meggyőződésein, hogy, ha mindnyájan rajta lesznek, sikerülni fog. A fővárosiak ignorálásától ne tartsanak; legyenek meggyőződve, hogy elfogulatlanul ók i» belátják czélnnk tisztaságát és szentségét s tőlük kitelhetóleg támogatni fognak. Hiszen e lépéssel mi nem ellenségei, hanem barátai akarunk lenni s abban a harezban, melyet ók irodalmunk fejlesztése érdekében harczol-nak, velők egy téren harezoló katonák. E tervemet én már magánlevelekben sok tekintélyes Íróval megbeszéltem s őrömmel hozhatom tudomásra, hogy egytől egyig magukévá tették s megígérték hathatós támogatásukat. — A sor tehát most önökön van, kiknek mindegyikét körülményeim lehetetlenné tették az egytnkínti, külön-külön való főikeresésre. Pártolják, terjeszszék tehát az eszmét mindnyájan a rendelkezésükre álló eszközökkel s ne terheltessenek engem ez eszme magukévá tevése után bármi módon is értesíteni, hogy kilátás esetében a szükségesekről, — módozatokról és továbbiakról tudósítsam. Bizalom, kitartássazeszmegyőzn;fog! üebreczen, febr. 22. 1877. DENGI JÁNOS, TÁRCZA Mar megint csak ■ Már megint csak a«t beszeled. Hogy rád ssállt a sors hatalma. Hogy ninu többe kedved, elved 8 jó szivednek nymgodalma. Említed, bogy elsetétQlt, Komorra vált minden perexed ; Ugy aajuállak, kedvel líoy, te, ■tért hogy aveoved oenci lelked. Nem ugy v.ih ai egykor, régen, Am as íriet ébred, fejlik. Asl hivem. hogy mosolyodban. Szemeidben egem rejlik. MidSn m(f ugy nálad ültem, Keséim kist piciin keséd, Mecnyit mondtak ssiwerfóm, Mennyit mondtak ások neked S hí kertelek, bogy enyim légy, Kereste) sadt, feleletet, * babosva bár, végre mégis Kiejted, hogy — mir nem lehet. És csakugyan megjött a nap, DerSll napja s nép nyárnak, 8 Sromek kost kslcsonoaen BeTálUk a legssebb ragyái . .. Boldoggi ISI, bittem rolsd, Hita' férjed moll léted eke, £• férjednek mi volnál le » Boldogsága, dicsősége. R megii mondod, bogy komorrá Vált rád neive es u elet. Hogy boldogabb volnál — Telem. Már megint csak ast besseled. NŐTTEK ANTAL. Az alvát* és jelenetei. (Felolvasta: Farkas László fógymn. igugató.) (PoíyUUi.) Nem tudora, meoiiyire sikerült megértetnem tisztolt hallgatóimmtl u.üváa ma^yaris*-tát; de amit ide vonatkoió.ag mondottam, vagy } legalább moodani akartam, acoo gxmdolatr.% I vesét, hogy helyteleoül ítélik meg e tünemény • természetét ások, kik — hogy ugy szóljak — j csak negatív oldaláról fogják föl, kik egy-1 sserüdn ugy telcÍDtik, mint h.íuyt, miot puszta nyugalmat. Igenis nyugalom az sgyra, as ide gekre a az ezekkel összefüggő külsA érzéki szer vek- és izmokra nézve, amennyiben mindezek közvetlen szorrei a ktiivilági tünemények fel fogatának, as Öntudatos gondolkodásnak, as érzésnek, as akaratnak s as önkéntes mos gásaak: ámde más oldalról p o s i t i v erű és tevékenység, mely i testi szervezet ala-k itásában, repít rali ójában nyilatkozik. Midón tehát elalssuok, egy időre megválunk a külvilágtól, *M ön magnók tó) i«, mint saját fel foganunk s esiméletttnk tárgyától; de as élet ama beosáségétő], mely az őneszméletnek s a kifelé irányuló munkásságnak is alapja — nem. Ext a philosophia a maga felltJDgös műnyelvén agy fejezi ki. hogy a tárgyi világtól visszavonuló lé.«k saját alanyiságába sülyed. tiekbít megérthető as is. miért vannak kiaebb-nagyobb mértékben megfosztva as ÜditÓ és erősítő alvás élvezetétói ason emberek, kiknél a szervesé életerő fogyatkozoban van. A nyugodt jó aivás mindig az egéssaég jele. AS ébreDlétből a méjy alvásba való átmenet rendesen nem pillanatnyi, hanem ez utóbbit bizonyOÍ közép állapotok: ni/Isik meg, minők as álmosság és a félilom vagy s z e n d e r-gés. Hogy i^y van, saját tapasztalásunkra hivatkoshatonlc. Az álmoaaág az által jelentke-sik, hogy as öntudatos ssellemi élet vessti határozottságát; a gondolkodás még tart, de már nem irányul egy bizonyos pontra; a lelkünk előtt lebegő képek s gondolatok elmosódnak és öassexavarodoak; érséseink tompulnak s tevékenységre nem ösztönöznek ; érdeklődésünk e figyelmünk lankad; mások beszédét még bálijuk, de as már ránk nézve csak értelem nélküli hangzavar; még látunk, de a villágosság bántja ssemünket; sót képesek vagyunk olvasni, de amit oWasunk, abból vagy keveset vagy épen semmit sem értünk; innen van, bogy az ilyenkor hallottak- vagy olvasottakra később nem tudunk visssaemlekésni. Nekem legalább, ki eddig nem tudtam lemondani ason rósz sso-kásról, bogy lefekvés után olvasok, ssámtalan bossuaágot okos, hogy újra kell kesdenem, mit a mezelósó este olvastam, mert egy árva gondolat sem maradt emlékesetemben.As álmosnak beszéde hebegővé less, mintha becsipett volna, mert a nyelv felmondja a szolgálatot; valamint a test egyéb tagjai is, melyek mozgatása elóbb épen nem került megerőltetésbe, lomhákká s nehezekké válnak; a fej lecsuklik, a szempillák lezáródnak, mintha as elálmosodó lélek lebo csataná ablaka függönyeit. Ekkor már özston-szcrOleg illeszkedünk olyan helyzetbe, melyben testünk a lnheto legtöbb támaastékot találja, mert a lankadó izmoknak a tartás nehesökre esik. Es már a stendergés állapota, mely kedvező körülmények kösőtt cssk hamar átmegy a mély alvásba. Az alvás értelmezéséből kitűnik, hogy el/ímocditjs minden, mi az idegeket s as izmo iat lankasztja, tehát mindenekelőtt a testi és szellemi munka, a túlságos meleg és hideg. Es utóbbi körülményből magyarásható a meleg fürdők altató hatása, másrésst pedig ason meg-fagyási esetek, melyek nagy hidegben utasoknál fordulnak elő ; ezeken ugyanis a nem ritkán legyőshetetlen álmosság vesz eril, melynek áldozatai esnek. Továbbá kedvezők as alvásra nézve: a külvilág iránti érdeklődés hiánya, tehát a henyélés, az unalom, valamint a kedély nyugalma is. A dajka ringatáasal és énekkel altatja el a kis gyermeket. Mind a kettőnek van annyi batása, hogy a gyermek figyelmét egyéb dolgoktól elvonja; de egyúttal tartós egyformaságuk s egyhangúságuk által érdektelenséget s így elálmosodast idésnek elő. Ugyan ily okból hasonló hatása van a hosssu unalmas beszédnek, mint tisztelt hallgatóim épen e pillanatban tapasztalják. Mily jól esik as alvás a meleg szobában, mikor kivül a hideg zivatar tombol s nagy esőcsöppekkel kopogtat ablakuokon! igen, mert lefekvéskora megnyugvás és kéjelem érzetével tölti el kedélyünket anntk tudna, hogy biztosságban vagyunk; de támadjon ilyenkor az a gondolatunk, hogy a dühöngő ssélvéssben tűzveszély is ütbel ki, as eb-bői eredő aggodalom már megzavarja kedélyünk nyugalmát i nem tudunk elaludni. A mély alvásnak egyik foltétele as is, hogy érzéki szerveink lehetőleg el legyenek vonva a külső ingerek hatása alól, pl. a szem a világosságtól, a fül a hangtól, mert különben az idegek s az agy nyugalma nem állhat be. Ez magyarázza meg, hogy as alvásrs legalkalmasabb idő az éj csöndje. Ebből még nem következik az, hogy csak az éjeli alvás válik as embernek hasznára. Hint mindenben, ugy ebben is nagy szerepet játszik a 1848. 1848. márczius 15. az alkotmányos küzdelem békéi kezdete, mijM reményekre jog" aitó vívmányok örök emlékezetű n«pj». A nyelv kiszabadult bilincaatböl az emberi nem legmagaaztosabb rendeltetése : az istenség felé közeledés megnyerte leghathatóssbb eszköwit, aJkotmánvos álladalmunk teste ünnepélyesei ujrs egyesült s lélekkel ; czélzásssl Chatesu üriand IWD azellemdus megjegyzésre, hogy u állam asjtószsbsdság nélkül holttest, lelketlen gép, melynek mozgató rugója hiányzik é> előre ISrt sirhalmaiból: • sajtószabadság megvalósíttatott. A censura nem tartá többi hivatalnoki önkény jogosulatlan, szűkkeblű, elfogosultságábsn vskbuzgó gyámsága alatt a szabadságra teremtett uellemet. A gondolst ugy,miként u a lélek világa s « sziv hevületénél az emberi agyban megszületett, bejártatá a nyomda szárnyain széliében e barnát • a hazán tul a világot. Tegnap volt 29 éve annak, hogy e nap a nemlétre fólviradt s alóla nem múlott el • hitem szerint nem mulik_el év, mig e hazának földén magyar él, hogy e nap az országban kegyelettel meg ne ünnepeltetnék. ,A nagy kanizsai tár-Kaskör" 11 tagja is tervsaerüleg összejött egy barátságos eetélyre leróni a kegyelet adóját azon férfiak iránt, kik évtizedek távolából mutatják nekünk az utat, melyeu haUdounk kell s kifejezni lelkesüluégét azon miméi iránt, melyek ez utunk felett világosságot árasztani hivatva vannak. A« est hangulata komoly volt és méltóságteljes. Többször ssakitotta meg hosszú ünnepélyes csend a társalgás fonalát, mintha mind egyik félt volna háborítani a másik némsságái, melyről tudta, hogy a multak emlékének szén telt némaság az. Bizonyos fájdalommal vegyes büszkeség érzete honolt az arczokon ; a fájdalomé, melyet a multak felidézett képei támasztottak s az önérzeté, hogy oly nehés idók után rendületlenül áli még a hit hazánk jövőjében. Szemeink előtt elvonultak az alkotmányos küz- apjai, delem diadala el a vezérek közti széthúzás s az orosz interventió szülte vesztett csaták, a nemzet meghódoltatása s a mi ezután következett, as irtás és puastitás bitón, börtönök fenekén s a száműzetés gyötrelmeinek kiopa-dán. Közben közben megálloltunk a fegyver és szellem e jelzett tusainak egy egy nagy alakja mellett s bánatos kegyelettel adóztunk emléke ikoek. Éltettük a hazát s az alkotmányos magyar királyt: megemlékeztünk Kossuthról, Va selényirői, meg a honvédségről. Elzengtük Petőfinek : .Talpra magyar" ját s éreztük a költővel, hogy .az összeroskadó kebel végső imája áldás a honra* lesz. Ily szellem lengte át a 1 l-es kis társaságot, erősítve mindegyikben a hitet, hogy nem veszett ki még a nemzetből az életeró, as ősi erény s van még hivatása a nemzetek sorában. Lei-kem benső örömmel telt el eszellem nyilvánula-tán s önkénytelenül felébredt bennem a vágy elárasztaoi azzal az egész világot, de erőm csekélységének fájó tudatában nem tehetek többet, mint átadni azt e lap t. olvasó közönségének, hol reménylem rokonkeblskre talál. Ifj. BENCZIK FERENCZ. Helyi hírek. — A* .Oroszlán' vendéglő éttermében helyesléssel említjük fel azon a polgirerényt megtisztelő intézkedést, hogy ő felségeik a ki rály és királyné arczképeik közé Deák Ferenciét helyezek. — B. Polgár Oyuláné asszony juta lom játéka szombaton, mircs. 2r>é» lesz. Válasz tott darab „ü áljára b , T a gy a njomo- rultak* hatásos színink A jutalmazandó igazgstope bár kevésszer lépett fel, mégis meg gjőste a közönséget, hogy átgondoltan játszása szerepeit s ezért elismerést rivott ki s biszszük, hogy s l. koaSwér számos megjelenésével tisa- teli meg. — Nagy Kaniasán is öngyilkossági szándékbői mell ;.<■ lőtte msgát mull vasárnap délelőtt S. J. korcsmáros, gyors segély meg menté s valószínűleg meggyógyul. — A Sxent-FerenatrtndUek nsgy- kanizsai templomát ismét kirabolták, a tettes (egy kocsis) mint halljuk, elfogatott. — TalÓKtinüleg rögtönbiróság elé kerül ismét két egyén, egy rigyáczi s egy esstregnyei lakos, kik Schm. J. obornaki la kost megverték és tarisznyáját tartalmával együtt elrabolták. Gr. Hugonay vizsgáló bíró a helyszínére orvossal együtt ki i> küldetett. A lettesek fogva vannak. — Meghívás. 15 tagkivánatára .a tár- naskor helyiségének magán czélraj át vagy nem adása kérdésének bővebb megvitatás* cséljából" a társaskör helyiségébe f. hő 2ö-én délután 3 órára rendkívüli közgyűlési hívok egybe, melyre a nagy kanizssi társaskört, tag jainak megjelenését tisztelettel kérem. Tárgy sorozat: 1. .A társaskör helyiségének magán czélrai át vsgy nem adass kérdésétiek" eldön tése, 2. A lemondás miatt megürült 2-ik póttagsag betöltése. 3. Indítványok. N.-Kaui-zsán, 1877. márczius 15-én. Botbó Imre s. k. elnök. — A nagy-kailixsai kir. dohányrsk- tárban 1873. év óla 15 ezer darab küllöldi szi var van letéteményezve, mint elkobzottak; nem értjük, hogy ily hosszú idő alatt sem került el árverezés alá. — Hatigverteny. A n.-kanizsai tár- s»8 körnek f. hó 17-én tartott hangversenye fényesen s mondhatni aligha várt eredménynyel sikerült. A műkedvelői hangverseny sorozatát Rózsavölgyi Sz. k. s. és Veazter Imre ügyvéd ur remek zongorajétéka nyitotta meg. Hogv m ily eredménynyel, — ennek jellemzéséül elég le- ! gyen annyit mondani csak, miszerint a játék végestével a müértő hallgató közönség zajos, szűnni nem akaró tapsviharban tört ki. Háromszor kellé a művésznőnek a közönség előtt megjelenni 8 mindannyiszor elismerő taps- és szívből jövő .éljen'-ekkel üdvözöltetett. Berecz Imre urnák s a vele múködőknek művészi játékuk, Benczik urnsk mély érzéssel s kitűnő hanghordozással előadott s különben is ügyes tapintatlal megválasztott ssavallats; végre Pais ■ urnák tilÍDkójából kicsalt hangjai mindmeg-| annyi gyönyör s valódi érzéssel töltötték be a szép számmal egybegyültműértóközönségszivét. A haogverseny végeztével a táncz kezdődött. Ezt is a jékedv s fesztelenség jellemzé. Három óra utánig maradt együtt a tánezoló fiatalság. A jókedv létrehozatalában legtöbb érdeme van Bothó Imre egyleti elnök urnák, kinek midőn fársdhátlan buzgalmáért s tevékenysége** há lás köszönetet szavasnánk, kérjük egyszers- mind, legyen szón. hogy a közönségnek több ily kitűnően sikerült hsngversenynyel egybe- kötStt élvezetes estét szerezzen. A holgyko- szoru Ugjai: Danscha OtlónP, Fridsesky őr- nagjné, Gózony Marcss, Hencz AnUlné, l>r. Horváth Ferneoiné. Kacsovits Malvin. Knausz BoMixaárné, Lsokenbacher Bebeka. 1>. Lakyné Q»briella, Ur. Müller Jakabüé, Nendlwich AiM, Oprisiu PeHerné, Hihal Ferencsjié, Por- tier Julcsa. Rossavölgyi Szidónia és Borcsa, Dr. Schreyer i*io»né, Stemmrr Kalmánné, Varga nővérek, Wachtel s«á**dosné, Zanschner Mari. (v- K-) — Balálomá*. Kaán Vilmos ügyvéd márcz. 2l-4n reggel meghalt. — Perlakon jövő hó 2 án műkedvelői színi előadást rendez L. F. ur. — A színmüvet (vígjáték) L. F. ur szerkesztette muraközi hor vát nyelven. — K« az első eset, hogy Mars közben s nép nyelvén, muraközi tájkiejtéssel tartatik skini előadás. — CáiMornyan a vsraadi némot szín társulat hiirom előadást rendez. — Kactwrlakon Karó Anna hajadon mára. 13— U-ke közti éjjel egy 12 öles kut- ba ugrott s csak halva húzták ki belőle. Mint értesülünk, vérfertőzés vitte az öngyilkosságm. élvén mostohs spjával. — Mura-Szerdahelyról írják ne künk, hogy a pozsony varasdi országúton az idén már 1100 nyárfa ültettetett el Hosszufalu- tól egész Strukoveczig; az elismerés Tsochohei József utmester urat illeti, kinek tevékenységé ről nemrég lapunkban meg is emlékeztünk. — A Mura hídja ugyanott márcs. 16-án elkészült s a forgalomnak átadatott. — BOvUl hirek. Barth Vilmos tábor aok uasors-adósságok miatt agyonlőtte magát. — Liszt Ferencz a bécsiek által a nagy arany Salvator-éremmel dissittotik fel. — Párisbsn a legnjabb kísérlet az, hogy lehet a kopasz főket hajjal beültetni. — Oroszországban uj vallás felekeset támadt. — Milanóban engedélyt ka pott a haJottégető egylet a tetemek elégetésére. — Bádonfán, Vasmegyében egy asszony 24 ujjsl bíró gyermeket szült. — Bain Sándor angol tudós indítványt tett, hogy az elítéltek villanynyal végeztessenek ki.— Pécsett .Petőfi kör* alakult. — Szilágymegye adóhátraléka 700,000 frt. — Budapesti francai, konzullá báró Bourgoing neveztetett ki. — A közös had seregben összesen 23 ez**r tiszt van. — Jeruzsá lem és Palesztinának megvételére ujabban 200 millió frankot kínált egy ízr. társaság a sultán- Dak. — A losoncsi csata emléltssobrának lelép lezése márczius 24 én lesz Losonczon. — Fe kete Antsl szolnoki születésű gépész uj szerke zetű lámpát talált fel. — A budapesti athleti- kai club egy tagját Angolonaá^bs küldötte, hogy a boxirozást eltanulván, itthon leczkéket adhasson. — Szombathelyen egy asszonyt fog tak el, ki czifra kendókért a falusi lányuk hajait vásárolta össze. — A szolnoki zsinagógát kirabolták. — Somssich Pál a húsvéti ünnepe ket Sörnyén tültendi. — Konstantinápolyban egyre növekszik s forradalom kitörése. — Dóczy .Csók-ját Prágában is előadják. — A magyar orvosok és természetvizsgalók idei nagygyűlése jövő évre halaastatott. Irodalom. - Ax apollo Menemüfolyóirat leg újabb száma következő tartalommal jelent meg: 1) Isten hosvtt! Kománcs zongorára szerzé Hölzl Lőrincz. 2) Változatok .Ég > Kunyhó* czimü népdal felett, Kapi Qyulától. 3) Népdal a mull századból, egyházi (dorisi) hangnemben énekre harmonium kisérettel; át. irta Zimay László. A songoráxók és énekesek asámára igeu ajánlható, havonkint kétszer megjelenő folyóirat előfizetési árs egész évre 6 frt, mely s kiadó hivatalhoz (Budapest, vár országbásuteza 94. sz. a.) küldendő be. Kivá natra s lap utánvétellel is küldetik. Meg foly ton elótizÁhetni as egész évfolyamra. — Uj könyvek és zenemüvek kapfaa tók : Wajdits József könyvkereskedésében N Kanizsán. Dickens Coperfield Dániel személye. élettorteneti kalandjai tapasztalatai és eszrevé t telei, regény, 5 kötet ő frt. György A. Piros, mint a rózsa 2 kötet 2 frt 50 kr. Ágai A. Porzó tárczalevelei 4 frt. Forgó Bácsi Gyermek-humor 1 frt. Sághy (Jy. Kötelmi jog 2 frt 40 kr. Ku-binyi L. Iparunk 1 trt. Ponson Kosambole bor tönben 8 kötet 8 frt.GonsalesKichelieués Anna királyné 2 kötet 2 frt. Torkos L. költéazellan 1 frt. Dr. Conchs Győző a közigazgatási birán kodás 1 frt. Bweczik A. a harcztérről. Eredeii bohóiat 40 kr. Földy Fer. a költészet kéziköny v 5 kötet 10 frt. Tompa M. Virágkerék 5 kiadá. 2 frt 50 kr. dlsakiadáaban !> trt. Hill Stuard Logika rendszere 1. 3 frt. Mátlekovíca S. az osztrák magyar monarchia vámpolitikája 4 frt. Dellariska V. Magyar pénzügyi törvények 3 frt, 60 kr. Ortrava M. az osztrák-msgy. biro dalom hadseregének tervezete 2 kötet 4 frt. Kévy L. a magy. nemzet irodalomtörténetének vázlata 2 frt. D. Apáthy és István a kereske delmi jog 7 frl. Gáspár Imre Babérok magyar költésiét! gyűjtemény 1 frt 80 kr. Zlinszkv Imre a magyar örökösödési jog és as európai jogfejlődés 3 frt 50 kr. Boncz Fer. a magyar I közigazgatási törrénytudomány kézikóny>e ,J kötet 7 frt. György E. a külöraböieti árszabá | lyok jogosultsága és hatása 1 frt 80 kr. Beottiv I a bankügy elmélete 4 -frt. Kassay A. az uj ké 1 reskedelmi törvény ministeri rendeletekkel 1 1 frt. Hercenberger I. az illemtársalgás és táncz főbb szabályai 1 frt 20 kr. Mathé ü. a fogak és s száj ápolásáról 30 kr.CsengeriFrsniDeák 2 frt 56 kr. Schvricker die ung. Schulgesetze samt den ministeri ellen Instrucrionen 80 kr. Lucám W. Die österreichische Nationalbank 3 frt. Compáss finanzielles Jahrbuch für Oester- reich Ungarn 5. frt. Smiets GeschichtederOei- i tereich-ungariecben Monarchie 1.2. Heft3Okr I lollstandig in 16 Lieferungen Umlauft Geu graüe der Osterreichisoh-ungarischen monarchie 6 frt. Schwicker Statistik des ungaiischen K>> nigreiches 10 frt 40 kr. Dr. Schmerer J. Kom mentár sum ung. Handelageeetzbuch 3 frt. Dr Alexsnd. Matlekovics die Zollpolitik der Oe»- terreicb ung. Monarchie 4 frt. Hunfalvy Paul Ethnographie Ungarns 4 frt 50 kr. Herzog K. Darstellung des Meteroystems 2 frt. — Uj zenemű Táborszky és Psrsch urak zeneműkereskedésében Budape-ten meg jelent „Aue freier Hand" polka-trancaise ifj Fahrbach Fülöptől, ára 50 kr. — Tóth Kálmán prózai munkái Koszorús költőnket, a magyar nők kedvencs szokás. A nagy városok lakói kötött kivált a felsőbb körök délben reggelirn-k, este ebédel oek, éjiéikor vacsoráinak, hajnalban fekszenek le, délfelé kelnek föl « nem látszik, hogy magában ezen életrend egészségüknek ártalmára volna. Csak pár hétig gyakoroljuk magunkat a délutáDÍ alvásban, annyya bele törődünk, hogy axoD tol a szokott órában akaratunk ellen is el álmosod unk. AB előadottak utia könnyen kitalálhatok azon okok in, melyek az alvást akadályozzák és zavarják. Ide tartozik minden, arai kiváló érdeklődést kelt bennünk s figyelmünket magára vonja; tehát az uj, rendkívüli es érdekes dolgok szemlélése, hallása vagy olvasása. Ha pl. a vasúti vonaton unalmas társaságban jól ismert e nem érdekes vidéken utazunk keresi tül, hamar elnyom bennünket az álom; ami nem történik akkor, ha a társalgás élénk, vagy a vidék ismeretlen és változatot. Ugyan ily ha* tása van az agy feszültségének, mit pl. erős gondolkodás okot, valamint az idegek s a külső érseki szervek ingere hetesének é» a vér Jga bttságának. Ez oknál fogva ellenségei a hevítő italok a nyugott alvásnak, meg a lázas állapot is. Azonban alvás közben a különböző ér zéki szervek nem egyenlő1 mértékben fogékonyak a kalsÖ behatások iránt Aránylag legkönnyebben fölzavarható nyugalmából a tapintás vagy érzés szerve, mivel ez van leg-kevésbbé el tárva a külvilágtól. Tudjuk, hogy hamar felébreszt vagy legalább nyugtalanítja alvásunkat a láb megfázása vagy a kényelmetlen fekvés, midőn teszem a test valamely része erősebb nyomást szenved. A tapintó szerv után legéberebb a hallás tserve,mivel a fül is nyitva marad. Zajos helyen inkább c*ak izendergünk, mint mélyen alszunk. Átalános tapasztalat, hogy ha falusi ember nagyvárosba költözik, az első néhány éjen képtelen aludni a szakadatlan kocsizörej miatt; azonban ha egyszer bele-szokott e körülményekbe, akár ágyukat vagy tarszekereket vontassanak el ablakai alatt, nem ébred föl. Tehát itt is uralkodik a szokás hatalma ; vagy nem hallottuk-e akárhányszor, hogy a molnár épen akkor ébred föl álmából, ha malma megszűnt zakatolni ? Igen, mert ez az általa megszokott s érdektelen egyhsnguság megszakítása. A látás szerve, a szem, zárva van ugyan, mikor alszunk, de azért még sincs teljesen elvonva a külső benyomások alól. Hiszen ébrenlétkor is behunyhatjuk szemünket; de fordítsuk csak a világosság felé, B nem lesz előttünk teljes sötétség, hanem különbféle változó alakokat látunk bizonyos derengő homályban, mert a fénysugár, k a vékony szemhéjon keresztül még izgatják a látó ideget. Ez sz oka, hogy a hold által megvilágított szobábsn van oly nyugodt az alvás, mint a mély sötétségben. Kiválóan alkalmasak as alvás akadályo zass- vagy félbeszakítására szón érzéki behatások, melyek egyéni érdnkeiukkel szorosabb viszooyban vannak, ami termésaetes, minthogy ilyenkor két zavaró körülmény működik össze, u. m. as érzéki sserv, illetőleg sa idegek ingereltetése — és a nagyobb fokú érdekeltség, mint szellemi inger. Ebből magyarázható, mért Iegk6nn/ebb valakit fölébreszteni, ha ne-' vén szólítják, továbbá, hogy miért ébred föl éjjel s betegápoló betegének, vagy as anya gyermekének legcsekélyebb mozdulatára és hangjára. Bizonyára többen vannak tisztelt hallgatóim között olyanok, kik valamely oknál fogva egysser-másszor töltették magukban lefekvéskor, hogy korín reggel egy bizonyos órában felébrednek, és ez talán többnyire sikerült is, de nagyon valószínűleg csak akkor, ha a föltevés vslami fontos érdekkel volt össze kötve, minélfogva oly magasra fokozta a lelki izgatottságot, hogy ez csak amolyan nyulazerű és nyugtalan alvást engedett meg; ellenben, ha a szándék ellenére mégis mélyen találtak elaludni, a kitűzött órát szépen átaludtak, vagy ha nem, az csak egyes ritka esetekben történt, mi inkább a véletlennek rovandó föl. Ha talán valaki ellenkező véleményben volna, szíves kedjék megezáfolni; egyikünk bizonyosan téved, s a tévedés elhárítása kész nyereség a gondolkodó embernek. Valamint minden izgatottság, ugy különösen a kedély nagyobb fokú megindulásai és felháborodásai is ellenségei a nyugodt alvásnak ; sem a szerelmes, sem a ha-ragvó ember, sem akit a roaz lelkiismeret furdal, nem bir jól aludni. Én ha máskor nem, de este szívesen megbocsátok ellenségemnek, ha van — megvallom, nem valami sentimentalis felebaráti szeretetből, hanem hogy jól aludjam. Az alvásra nézve határozottan legzavaróbb hatása van a testi fájdalomnak. A fájdalom ugyanis szervezetünk belső küzdelme, mely as érző idegeket élénk izgatottságban tartja és figyelmünket magára vonja. Több példa van ugyan arra is, hogy s nagy testi kínokat szenvedi elaludt épen a zaörnyü gyötrelem következtében; ez azonban nem normális alvás, ha nem inkább egy neme a mélv kábultságnak. Kem hagyhatom itt megjegyzés nélkül némelyeknek azon szokását, hogy ha nem tudnak elaludni, mindjárt altató szerekhez folyamodnak ; holott ilyeneket csak a legvégső esetben s akkor is értelmes orvos útmutatása mellett kellene alkalmazni, mivel efféle szerek az fgéjzBégre mindig ártalmasak. Hány kénye lemszerető anya vagy dajka mérgezi meg ilv módon az alkalmatlankodó kis gyermek életét! Igaz, hogy alig képzelhető lélekólóbb kin, mint a gyakori és tartós álmatlanság, mikor aludnunk kellene, s nem lehet csodálni, bs ilyenkor az ember elkeseredésében az ártal mas szertől sem irtósik, csak aludni tudjon: azonban ilyen esetekben jól teszazük, ha az el-álmoeodásnak mindenek előtt azon egyszerűbb eszközeit veszszük igénybe, melyek — ha nem is használnak mindig, de legalább nem ártanak. Sokszor ugyanis sikerrel alkalmazható az a mód, mely szerént figyelmünket iparko dunk közönyös dolgokra irányozni s gondol kodásunkat valamely gépies munka által lan kasztani, ami megtörténhetik pl. egyszerű számlálás: egy, kettő, három stb. vagy vsla mely régibb történeti esemény és mese fülidé zése és végig gondoláss által. Akinek szükség' van rá, kisértse meg. Én ugyan megvallom. nem sok sikerét tapasztaltam magamon ; mert ugy taUltam, hogy épen a kedély nyugalmának megszerzése és a mesterséges unalom előidézése legnehezebb ilyenkor ; azonban erre a dologra nézve is igaz az, hogy az ember ahány, annyiféle. Mielőtt tisztelt hallgatóimat egészen elaltatnám, sietek fölvetni még ezt az egy kérdést: mennyit kell u embernek aludni V Egy régi latin vers az mondja, hogy öl órai alvás elég sz öregnek is, a fiatalnak is ; a kereskedőnek — nem tudom, miféle kedve-zésből — hat órát enged, a nagy uraknak hetet, és nyolezat a henyéknek, kiknek semmi tenni valójuk sincs. Ugy látszik, nem sok szabály van, mely annyi kivétellel járna, mint ez; de nem is iehet az alvás tartamát egy áta lÁnos mértek alá venni; mert ebben is nagyon költőjét,Tóth Kálmánt •ik.-rult rábirmun hogy lapokban elszórva mecjelent, nagy tetas&ben r^jt»««iilt. sít foltunkat okozott apróbb prótai iT}tlveiti*«t"ffyüjtve, en^dje át nekem kiadás véjfctt. S eiennt-1 van»zerenc»tMi>. a kúlti* nagy-aiámu barátait és tinitelóit értesíteni, hogy prózai mílvei „Irka Firkák. Elbewéléevk emlék jegyietek, oovellák, jelli*mvasiatok B több etftlék Tóth Kálmántól" ctim alatt még e hó folytán .-Ihagyjak a sajtót. A kütit a kovet-k*i& roftveket tartalmaira: A tizenharmadik seb. — A kinek oínca mája. — AE év 1861-ki karác»ODyom. _ Mikor engem Szeged váró sábúl p«*r»chub kitértek ki. — A kis spanyol viawkorru. — A kis kék Btemüveg — 14 615 forint. — Szerdahelyiről. — A .szegény BeAtby ]*aci*-rV>l. — Kemény Zsigmondról. Kzeo, egytől egyig érdekes tárgyuk képezik Urtalmit <-kötetnek, mr-l v kétféle kiadásban f»£ m^je* lenni, én a márcsius hó végéig megrendelők* • nek elún'zAtési áron mcgküldeini. A diszkiadás (tinóm velin papiruo) eli'tixfltt'wi ára fűzve 1 frt 20 kr. diukötéftiico 2 frt 20 kr; a népflznrü kiadás ára fűzve 00 kr. Tíz rlfifizeiűi gyújtók tíüctt-littpéldnoybaD részesülnek. Aigner l^ajoa kiJó hl Vegyen hírek — Var tabun Kotzclnn> tirusx tábornok Srib*riába való száműzd büntetése alatt ren ileletileg megtiltotta a papoknak a Jézus szivé hez sKtló imát terjeszteni tíe a Utániakban szűz Máriát lengyelek királynéjának nevezni. (Jó j.'l, midűn a znarunkság már ezek túl is félj — Hármas gyervtek nyolczatUtor. A .Lyon médícal" egy párisi tórjes no boldog ságát kosli, a kipek épen most született 22— 23—24 gyermeke. A P<* kilem-z év óta van (Vrjénól, mindig hárroaa terhessége volt a ö*z Btp»t-n 24 gyermeket aziilt. kik mindig teljes és érett korban éa teljes egészségben születtek. Szerencsétlenségére a férj nevét nem hagyhatja utódaira, miután e családi* raupa leányokból áll. — A tzombathtlyi tt-lekkó.iyvi hatóttág »*gyík irnuka — irja a Vasm. L. — küzelcbb más hatósághoz helyeztet vén át, midún uj ál lomása helyére elutazott, neje helyett, CBUpa tévedésből, egy lánykát talált magával vinni- Az ftp* azonban fogta az elhagyott oőt, utána vitte a szórakozott fiatal embernek, s kicae- réhe vele a lányát. Hogy et nem turtént min den drámai jelenet nélkül, azt talán monda nunk lem kell. — OyermekgyÜkonágok Chindi a v. Fields Adél asszony, chiuai hittéritonó, egy amerikai lapnak a következüket irja a Cbinában szertele* Dül elharapódzott B napirenden levő gyermek- gyilkolásról : .A chinai nő l.-sti életét mif 8züÜtésekor a legnagyobb veszéJy fenyegeti. Az anya, h» még ném volt fia, elpusztítja min den azulftő leánygyermekét, azon reméoybao, hogy ez tesz a legbiztosabb eszköz arra, hogy tiu urokonre tegyen szert. Ha leánygyermekei ia vannak, kettőt vagy hármat még csak élet- suk. függ az egy éri termőueltúl, az életkortól a tuglalkotáatól, a testied szellemi állapotoktól, etb. Kgész áulánoeeágban mondhatunk annyit, hogy a kózép korú, egész»eges embernek hathét óra :i rendes járandósága, mit azonban önuralommal a szokás által ötre, sot háromra is le l*hei ol kor szállit&oi az egéawég veaxélyezte-tése nélkül. Humboldt Sándor, a nagy német természettudós, rendesen csak három órát fordított alváwa a 24-tál és 90 éves korában halt meg. Ai alvás lényegéből következik egyébiránt, hogy többet alszanak azok, kikben a tenyésző életerő túlnyomó, fciváit ha ez a szellemi élet gyarlóságával találkozik. Ezen o«z tályba sorolhatók tehát ai elhiiouak, a gyér-in<;krk, a vademberek, a műveletlenek s a J"inhák. Ellenben a csekélyebb tenyésző erővel bíró, ideges alkutásu, sovány és szellemus emberek rendesen keveset aluzaoak; csakhogy Bzurencsére eaek a tulajdonságok nem mindig járnak együtt A túlságosan sok alvás a helyett, hopy életvidursagot és erőt adna, inkába testileg s lelkileg tunyává teszi az embert; de másrészt a tulkevés alvás is kártékonyán hat, s eredmé Dyei: ac idegek beteges izgatottsága, a szervetet satnyuiás*, a kedély elsőtétedése s több e ti éle. Hágámat húzhatom fel például, cí több évvel ezelőtt homabb ideig ssenvedvén makacs gyumorbajbao, egoac éjeket töltöttem alvás nélkül; hogy kedélyem — mely különben is iukább hajlik a metancholiára, mint a vidámságra — minő hangulatban volt akkor, azt saját öntudatom- • önérzetemen bivül eléggé jellemezték barátaim, kik csak Goethe Wertherjé-nek' neveztek. Alvás dolgában sem találhatunk bistosabb irányadót Apolló templomának ama hires fal-iratánál : .Ismerd meg tenm&gadat" és valamint egész életed rendjét, ugy különösen alvásodat Is alk.ilraaad saját természeted kivánal ü (Folytatása köv.) ben hagy, de tübWt nem. Ac én biblia! osctá- . lyomban van tis chinai no, kik küsül öt«n ll leánygyermeket veszítettek el; a többi öt ilyet egyszerűen azért nem követett el, mert nem volt tóbb egyuek nem három leáuygjfnnckéaél." S ee ott történik, shol a szülék iránti kegyelet oly B*fivf hogy ajtón várost, amelyben apa- (vagy aoya ) gyilkosnág történt, tóidig lerontják, föl nem építik s végképen elhagyják a lakósok. — A chinaiak kösrl*bb megint tüzesebben üldözik a kttressténynyé lett benszülötteket. Ütik, sőt bebörtönzik ókét a javaikat elkobossák. Kgy mandarÍD azt a parancsot adtm az ily keresc-tényekm-k, niég pedig nyilvános hirdetésben, kogy imádják a bálváoynkat és adózsanak acok tisxteletére. Azokat, hik vonakodtak, ki-krrgették házaikból s megfowtották kereMt-forrásaíktól. — Utntok bisloaiffita. A« osxtrák magyar v*Biuak igazgatói közelebb Bécsben tartott ér tekezésUk alkalmával t-lhaláiriták, b<>gy ezen tul, tekintet nélkül az ut távolságára, minden kiadott 1-sü 2 ik osztályú j**gy után 2 krt, 3-ik éa 4 ik osztályú jegy után 1 krt fognitk szedni- A szerencsétlenségük folytán 1—2 osztályú ko csiban utazókért, ha meghaltak, hátra hagjott családjuk számára NOOtt irtot, 3-4 osztályban utazókért 6000 frtot fog fizetni a társulat. Ha pedig az utasok oly mérvű sérülést kapWk, hügy aonak jelei egész életben megmaradnak, ez esetben szintén megbatározott összeg fog azoknak kifizettető!, nemkülönben gyógyításuk tartama alatt naponkint H — 4 forint napi dij. tts "-seUeges költaégt-kft a beszedett 2 és 1 kr. járulék teljesen fedezni fogja. Ac utazók pedig szívesen fizetnek 1—2 kr. felesleget. Legalább ha egy catastropha bekövetkezik, mitől óvjon Isten — biztosan számíthatnak arra, hogy csa ládjuk nem jut azonnal nyomorba, fclz intézke dés különösen fog jótékonyan hatni a ssegé- nyebb utasok családjaira, kiket még talán a vasúti szerencsétlenség ia hamarább szokott érni. — Kofpnni *zerene*étl*n*4g at Octednon. „Emília" a nyílt Oczeánon hajótörést szenve dett és ar (>czeán fenekére azáJlott. K tengeri haso a philadelphiai kösk iái Utasról Brazília felé tartott. A kiállított tárgyak, azonkívül a brazí liai bizottság tagjai a több utazó volt rajta. Mind belcfultak, kivéve két hajós legényt Ezek megmenekültek. Az egyik hajóslegény épen marsdt.de * másik, mihelyt azoo hihetet len tudatra ébredt, hugy már megmenekült, azonnal eszét vesztette. — A iofták, kik Ujaink konstanü nápolyi látogatását viszonozni Budapestre jönnek, a tö rök lapok szerint május hó elején kelnek útra, A küldöttség megalakult, tagjai a cs. lyezeum és a katonai iskola növendékeiből valók. — A váro$-kapitányhoz nem nálunk, ha nem Ki ma Szombatban, írják onnét, egy polgár ment be s igy kezdé panaszát: „Tekintetes ka pitány ur! igen uügy bajom van, kérem *egitaen rajta.' .Hát mi baja van?' kérdé ő. „Hát bi zony kérem alássan, tek. kapitány ur, egy gaz ember a feleségemhez kapott.u — „Na kedves barátom," felele a kapitány, .azon a bajon én nem segíthetek." „Kern is kívánok éa egyebet" — monda panaszló — acsak hogy hivassa maga elé azt a gazembert s kérdesxe meg tőle, ha el tudja e mondania tízparancsolatot '{* „Kedves barátom, felel az élezés tisztviselő, azt én nem teexem, mert én magam sem tudván a tízparan csolatot, nem tudnám megítélni, ha 6 azt jól mondj-e, hanem menjen el a papjához ezen ké résével, act az ember nem csalhatja meg, mert az tudja a tízparancsolatot." — Kedélye* kit történetkit közöl a .Ma gyar Hírlap",mely minisztériumaink egyikében adta elő magát. Egy ott csak néhány nap óta alkalmazásban álló díjook ugyanis néhány szi vart akart magának hoaatni a hivatalszolga által, de az épületben még ismerős nem lévén, tévedésből egy miniszteri tanácsos szobájába nyitott. A nélkül azonban, hogy tudná, ki *son az íróasztal előtt ülő ur, tévedését csakhamar belátván, e szavakkal „Bocsánat, én szolgát keresek1*, vissza akart vonulni, mire a kedélyes niéltósagos ur mosolyogva feleié: .Hisz én is szolga vagyok." „Igen?! — tréfálódsik a dij- nok, ugy tehát hoz haton nekem 3 db. kétkraj- c áros szivart* ső méltóságának azon derült vá laszára .Szívesen", a 6 krajczárl annak aszta lára letéve távozott. Nemsokára reá igen kel lemesen lón a dijnok agy hivatalszolga áltat meglepve, ki neki 6 krajéiért s a miniszteri tanácsos jóféle külföldi szivarjaiból néhány da rabot a méltóságos urnák ason izenete kíséreté ben kézbesített, hogy már jövőre mégis csak keressen más „szolgát" magának. — Salamon király rirkövit, ha való a hir, megtalálták Pols közelében, hol a ssám- üsött magyar király végnapjait vezeklésben töl tötte. A kő jelenleg Pólában a Diana templom udvarán őriztetik, rajta ezen latin felirat olvas ható : .Salamon Rex Hungáriáé." Valódisága felfii mindenesetre csak a régéssettel foglalko zók szakértő nyilatkozat* szólhatna. — Orliee berlini lutri-pitüfessoroak ujabb áldozata lett a piaczehelyi poslameat^r fia, ki a* ottani postát kecelte és kezelése alatti péntekből 1500 frtot rakott a lutriba, azonban mégs*ta ' uyert H csalhatlan számok dácsára, most ac em- ber jövője tönkre van teve, az állam pedig megnyerte a lutrin, a mit a postán elvesztett. — Az wróptiMxtrie uralkodó hidegrSl. A világrész majd minden tájáról hasonló tudósi-tások jönnek. Spanvolonaágból, OlaasországbOl, DalmátiábÓl, a Balkín félszígetroi nagy h^-n geket jelentenek s az Appeninek éa Balkán t^-gyci mindenült hóval boritvák. Kösép-Európában és Éscak Németországban derül hideg idő. OroBsorazáfban, GaJicxiában 20 fok, Salz burgban If>, Klagenfurtban 18, Triesztben 3, Magyarországon S— 12, Bajorországban 10- 15, Svájcában 10-12 fokot mutat a Celsius hŐ- alatt. EfT fiatal kŐikedvosiípa ki'artionf halt meg N.-4n. Tvmvtéaén » t&bhrk kü»t jelm volt «<ry jó b»-rituéja ifrtvérívtl. Midőn naen jó b*ritne lítu. hogy tMtvérét kivéve, majdnem mináayaju airn&k, így ■zúl boti* ogy*u hogji.ii üIhatod meg, hogj te nem sir*K ? Siro^k bii éa , felelt *% niretea, ha u«bkeo-dőmet hon nem bagjrtaja volaa. Mépi* c«»k **ép, liojy a cniUajviMgiló egy «M«t«udüvel elSbb meyirjiv. muif> idű le«x, Így n%6l a kii biró xx flrcf biróboi B •aBÓ*í$ ! felel az öreg, lebát axt vrh kond. bo,{v as a uillagukbbl oélt ki az időt ? eiiében siort, .~k ia mint más emberek, csak a kaleDdaríumb>SI írják ki. ok kalat, kérdi a ftldat ar a híd alatt halastó cftigiryt Dehofj fogtam oagyiifron nr. még e(ET«t MA. Nem ia fojtu a hid alatt, bár metidif utt léfy i#, mond* ai ur. U*AogT n«m nagy nágo* aram. ÍÜNI l*tj*i Bogy eaik ax «afiT a haUk, hagy meg t>« á«sjwak, majd mind a liid ata jönnek. BiaooytM Bt nejével BsezeaúrdaH. Majd c«ak bolton útin fogod éressu nenlétemet tadom Or-pbeoskéut érteni jünn*I a másvilágra ia, esak lehetne. — Igen felel a férj, camk azon különbséggel, hogy Orpben* as ElyeeBslba sneat felesége atán, nekem — Isten tudja, hol . kelleac keresni téged. Fiam, igy siúl aa apa gyérnek*1 he*, hagyd el a reratiést, mert a költők réneges emberek szoktak lenni, mintán a Y«TB a borral együtt jár. Nem liinem én ait apám, mond a fia, a mi kocsisunk in sokszor ré«pg. még sem hallottam még soha verselni. gy írt. Ejry BKÍjjárt^i uj évkor ily íiámadift nynjtott be «gy földe* urawtgnak : ,N. nraaágnak a maga ló-bürébol, egy nagy párna zaákot kémtitetteia 16 frt, •bei míg egy kis pámassskot magán böríbSl 26 frt, ovseg U írt ovseg £ hiz ajtaján egy roax embernek lem stabad bejönni, • túrákat irta egy korcamároa ajtajára. EgT a korc»«nároit jól ismert ember pedig est irta ntánna: ,ogy a korcamáro* araak bisűayára *» ab lakon kell ki- és bejárnia A Egy kalmár eikfUdi Kolgiját egy adósához, a ki vak volt, aaon megkérései, hogy adÓMáfát fiaeu« le. Kt azt isente : .tiiEtelean ur&dal, amint meglátom, axonnaJ meg8»etek neki. Ilit vtHBtettéi, kírdi *gj jó barát ré«TÍtt«!-jea hangon a tQi által kárOnult barátját, kinek még fel«sége if a tüi marulékja lett? aemmít hála Itten nck, felel e* nyttgodtan. Kit vároai polgár a Bi«sőo járkálTán, előho* lakodnak deákkon elem«nre>kr51. BessédCkbe latin nzavakst ii vegyitettek. .Memento móri" mond ai egyik *x akaratófára mnutva. A májiík im akart tudatlanná* látsmaai, aattrt rögtön így felelt: .Hodie mihi. cras tibi* LoKobazás. Bécs, márcz. 17-én: 80, 82, 60, 5, 7. Grátx, . , 12, 65, 55, 76, 18. Temesvár,, , 36, 26, 11, 34f 17. Érték étváltÉftivuiiiárcziu8 20. 5*/« metaliques 65 15: ö*/t nemi kölosöa 60.— ; 1860-kÍáiUaalmtkölasűn 111.—;bank-reasv. 825 — ; hitelintéuti réasvénjek 157.50 ; London 120.85; magjax föidtahermepiasi kőt-véuy 74.75; temosvári foldtehermeDtéai kötvény 72.50 ; soproni rdldtehermentési kötvény 71.75; horvát-slavoD földtehermantési kötvény —.—; esüst 107.75 ; cs. kir. arany 570.— ; Napoieond'or 9.64— ; arany jár. 7825 ; márka 5y.4O. Felelóe szerkesztő : Báttrl Ujtt. . *) Tekintetes szerkesztő ur! JogtaUn panajzra »oba i«m emeltem fol tol-lamat. Hogy jelen — a iap olvasó köxönaégének bírálata elé bocnátandó psnaasom, melyre egytxertmind a déli vaaottárralat Béeaben tnékéíó igaagatocágá-nak figyelmét U feihivom — •■'ntes a jog, aélti-iiyonág- ét becafllet megvédésének érdekében törté-Dike, aat a lehetS IeguDkebb keretbe foglalva, »o-csátoffl a t Qlrtuó kö*6n»ég Ítéletére. F. hó 13-áa történt, hogy a déli vasútnak egyik — helyben állomátosó — hivatalnoka nyilvános helyen, minden megelftto ok nélkül, durva 6skéaymyel egy koitiKteletbcn • becsOMsben álló aH*ffiÍ rUxtvi ■elSt megértett. Sokan voltonk jelen ■ hallottak mindannyian ai önkénye* ■ jogtalan megtámadást a aa eat nyomban követő sérteat. Nem akarom e, — bVDcsegései és mindenkit megvető modoráról sokaktól ismert embernek akkui* magaviseletét azsal takarni, avagy tatán mentegetni, bogy — miat igen seknor — akkor U beiiámit-batían" ánapotban volt, — mondom, lehetetlen tes •> K rovat alatt kOslOttért ffU>16«aéget nem válUI a Smerk. nem ut, mert bítony-bicnar nem P1«" m<r n?. Me midSn e mindenkinek becsületében gázolni tadó, xx elégtél* 1 adáaát aionban gyáván gg urí ember ily hÜSie* tettet k'rcF el. Hogy P* alka lomnál, a sírtéí^rt azonnal a li^lyszin^n nra rété tett rajla elégtétel, axl annak krfsxfinhptí rnak, aogy K jelrnvnltak nem az embert, h*n-ro t rajra lévő s'olgálati jelvínynyfl ellátutt ruhát tiszteltek iakábl> s Kiiar«azt u<*m akarták a nfirplrt'ens^gbGl eredő ■aándékiia sértéiit hasonló modorban v iaxnnozni. Nehogy azouban a vasúti tiitztri«el'"k tnbbt érdem. % taitjai s * nagy k'ítöniég kétkedésben legyenek e« ori ember kiléte iránt; k<Me)esi«1geinnf>k tir-tom egyazerfien megneveSni St n ogyszernmind föl hivni a helybeli felögyelüfég — ugy miut a bécni igasgatoaág b*"e»e« dgyelm.-t arra, misjertnt intt-sked-jék «x ember botrányos viseletének beaiQotitése — éa gonyo* ■ érteget6 modorának megzaboláxÁsáról- Neve Heu Tivadar. Sokan ismerik üt, kfllú nCsen a ker^skedSi világból, <te ngy hiaiem ralft menynyiüknek kíván a tát rpjexetn ki, midőn azon >>hajommal károm be noraimat rajba mielőbb meg-■cabadittstaiok ezen árnak butrányus mag-aviaeleté hÖ] t-T^V, kihágásaitól N.-Kanixsa. 1877. roares, J9«'n. Többek nevében, egy jelen volt ValameuDyl belee erőt ét* egészséget nyer gyógyszer és kOIfséff nél- (202 22-30) kul a Revalesciére du Barry gyógytápszertŐI Londonból. 28 év ölti Hewmínrmü htt*v*éy sem rótt kénes c kelletne* egészségi tápuzemek ettetU- áUni ■ itdvf-.iu.jk h'iT.oajul nt ftauSitckm'! ufjraiut gyermekeknél orvoasig ín költség núlktil mind«u gyo mór , ideg-, mell-, UldÖ-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegséfi-, bólyag- él vese baj-, gÜmS, a*lk(Sr , nehéz lélegzés-, köhögés-, eméscth*tIeiM«K-, dugnlás-, bastn* DÍs-, álmatlanaág-, gyengeség-, xrxnyér-, viM-b«tegs«g-, liUszédaléa-, rér-megazorulií«-, rdknilioiipá*-, éroi'ly-ges éa hánya*, lőt leriiesxég folyaraatábau, hartyalob-, mélakór*, soványodás, citút, kfíszvény, sápkor olien, ogysiiatóa riefseműknél eledelül dajkatej helyett elCnyt érdemel. Kivonat 00,000 bizouyitványbói gyógyítások ról, a melyek minden gyógysssr ellen dadoltak, e>ek klSzt bizonyitván^k I>r. Wurzer tanártól, Bem-ki, Ur. Angelstein, l>r. Cboreland, Dr. Campbell, L>r. l>,'d^ u-nár, Dr. L're, Castlestuart grüfuű, Breliaa márkiné, bwennteíu bemeg Mennsdorf-Poalli ministerelnök és több BUgu államscetnélytűl, tetszésre bérmentve be-kflldetnek. HAvidrevont kivonat 80,000 biionvit ványból: Hit hava most már, midűn vigasztatliatlan állapotban voltam. Mell- én idegbajban izenvedtem agy, hogy napról-napra nzemlátomáat fogyatkoztam, ennek kovetkextében Unoláaomtöl huzamosb ultig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Kovalesciére-jéröl hallottam, azt fSlfaasználtam és biztosithatom, hogy tápláló ét kellemes Revalesciére-ja egy havi álve*é«e után, tökéletesen egészségr-snek ti prusbQlUiek ér z«m magamat, agyán nyír* hogy A tollal a legcsekélyebb rcszketés nélkül birom vezetni Indíttatva érzem magam ezen aránylag igen olcaó ialetes eledelt, minden **enved3nek mint legjobb nzert ajánlani ás vagyok alázatos »«oIgája. TKSCUNEK ÜÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanistczet hallgatója A» igen nemes de Bréhaa markiné levele. Nápoly, 1872. april 17 éu. Uram ! Májbotegaég k9vetkest«t>en bét év ot-i bonasztó survadáái állapotbau vollam. Nem birtim olvasni vagy irni; reítkotéí fogt« el idegeimot é* egész tesUmet, ro»i emésetés, tartón áJmatlaiiMg ^* a mindnnUlani idegráikudá* idestova Imjloit s J'Ü lxaalra sem volt nyngtom, a melleit x tpgnagy>l>!> mérvben mólakóroa valék. Sok orvos bápt «1 vek-m anélkQl, hogy kOnnyebbUlést szerezhettek volus. Tv kélrtes kétségbee»6aekbeii az So Kevalesciére-jét hs-«-oáltam s moit, miután három holnapig éltt-m vei* k&ssOnom a jó Istennek. A Revaleíciúre a legfőbb el-íanereX érdemli, egéscségeaet tökéletesen betyruál-litotta s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban iámét elfoglaJbatom Fogadj - u SÍ telt ar leg forróbb kSsKOaetem és teljéi tiszteletem nyilvánítását. VE. BtítüÁM UASnUNÉ- 75,677. ss. Kfiller Flórián, cs. k. lutouai fel-flgrelS Nagyváradon lüáB- és lígcsS-hurut, fejazédülés ee mellszomláeból. 65.715. De MooUoais kisasszony, etntethetlen-■ég, álmatlanság £s sorvadásból. Táplálóbb lévén a hutnál, 50-««r*f#n még kíméli a gyógytter árát, ftlnSttéiaUl ugy, mint kkl gy Plébsseleiicsékbeti V, font 1 fri. ú() hr., 1 font í frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt.. 12 font 20 frt-, 24 font 36 frt. Revalaaciére piskóták siejeu-csékbec 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Kevalesciére Cbo-rolftdé táblákban 12 cnészér- 1 frt 50 kr., 24-r? 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., portiakban 120 csúnére l«» frt — 288-ra 20 frt — S16-ra 36 frt. — Me^rendelbetí Ba-rry du Barry & Comp által, Wien, Waltischgasse Nr. 8.. VaUnínt miodeD rároi fyó$y*%*rlMrAÍb*u ón fOxior-kerstks^iaeiben ; asoakirUl * bécsi hú aiadea vidékre megkflidi pOlUi nUivia; Ttgy aUnvút mellett N.-KaoUtá'i Prága- Biln, (ezelőtt Lovak K* roly) gyótfynvrtárába* Yetum Török Jósainál; Aradon ToDoe F. ét tánáiilj Debrecienbeo Mihilorit* hnria gyógjBaertiríbaD » kilóhoz ; Essékeo Dávid Gjala gyógyueréssaél; ^ ■«■" Wuadraacbek Kiroly gyógyít-, Marosviaárhelytt Kugarsusi Dömötörnél; Fgawaybali Púrtori Feüxnéi ét tnilu Rauó gyógvii., Swkae-Fi-hérvárotl Ihe ballá Györgynél, Sopron Voga A. gyógyít., TemeaTárott Pap JÚHcf várixi gyiigyszerósraél, Újvidék Gromincer C. B. én Emut JániM gyógy nerésiDéh Vanwdun dr. Halter A. gjógyu.. Vrersecs«n Fbcher Múrii^nát, Zágrábon Irgal-guMk gyógyBiortárábao. Ti.ia Újlak : Royko VicWr gyógysEcrtáraban. BUulctő biróaigi Ítéletek iftiaélelUn rolut.tiltjUi taegem éa TM jegyem megb.im.itUtZat; .sírt ÓT. i.ua . koao.aeget .a .lyeu bírni aitrinyok Táiarlia* ell.u. mimtiugr fcaok cuk ámitá»r» rsno.k aaá " " Ejy lepecsételt eredeti doboz ára I frt o. é. Nem színlelt véarelaaas: ch'N-eziistáru-gyáninkat leljea-n beeiantetjflk. |kiny«.eritvf vagyunk pompia rbin.eao.l-gyirtmi.y.ink IBmírdek ke.aleu.-i > leggyura»l.l>a. "elóilllt.., Eo. .okkal .libb elin..iU»i XiaírletOl „„Igiljoo követke.5 ki-»o».t . ..„ i,jegy.ékb6I, »ely utóbbi kivM.tr. Wm'"«« megküldtük (Í77 1—3) Mértékeit ár»: •nlott ,,.. ■"« .Mlt'tt cwlpán 6 db. MTMMIIIU frt 3 50 190 ., 7 80 LM „ 7.50 2.80 ., 7.50 2.8* ,. 5. - 130 . 3 50 LM ,, 5.— •■— 1 db. erakorurt. „ík.cál .aauli kit .aauli rilU Ina eudo tej-«ed8 aárnl . . frt 14— S.— 5- 2.7Í G.— 2.5« frt. kr. 6 d. kie-oyogtato 6 „ caamege-vill. 6 „ ctemegejíé. tur ..gépe .«**•! i í'l.t fejekkel á 4. - Tovibbi pol»p4.Snd^^. kiié- é. tbe> ibnkel letek fogpiMkild-tu-tók, ec*et-. é. ol.j-keaaletek é" m*. egjeö ■liau oikkek, atb. etb ..i.toly meglepő olc.4 tr^ko.. ■^^ KQlöaöi.D figyelemre méltó: ^PB 6 db evokuil, 6 db. vili. ) mind . 21 drb együttvéve ele««. 6 kiv.'sk.aiJ 6 ké» ) tok.u S* frt helyett cuk 10 IM " UEy«ubrit.'...i.-»."«"b51, mi.d a 24 d«.«b elegua tokb.D ea.k 7 frt. , i , Vidíki mejrer.dei;-«!k ntinvét mellett poyitoa.n él lel- kii«mer.>te(ipn t>aaköaölteUiek. /C«im : 16. Bécs, Rothentíurmstrasse A föld le^uagyobb kereskedői, gyárosai es iparüzői, valamint nem kevésbé pedig a YÜág minden kisebb iparosai és kalmárai kiemelő módon egyhangúlag elismerték, hogy a világforgalomnak általunk átadott, a föld leghíresebb erómütudósai és múUni corypoieái által ezerszeresen próbált, javított szabadalmazott táblamérlegek (12 metszésrendszer) az elóhaladó mútan, a méreg^enes szervezet, a nagy szabatosság és az elérhetlen. felette izlésszerü kivitel terén a 19. század legnagyobb csodamüvei. Évszázadok fognak elmúlni, mielőtt a nyomozó eró-mútadósnak ismét egy ilyen műszer fog feltárva és a forgalomnak átadva lenni. - Egész légió gyárosok, iparosok, kereskedők, kereskedelem- ós iparüzök ezen egyetlen tárgy által. — minthogy azt minden nyilvános és magánüzletekbe ki- és megmérés használatára behozták, — gazdagokká lettek. — A tömeges közönség pedig bevásárlás végett olyan kereskedésekbe siet, a hol a mi táblamérlegeink használtatnak, mert azt hiszi a közönség, ha más mérlegeken szolgálnak neki, hogy akkor talán megcsalatik. — Mindenki tehát, a ki tőlünk egy ilyen mérleget még nem hozatott, azonnal rendeljen egyet. — Az ezáltal elérendő üzleti eredmények soha sem gyanított óriási dimensiókat fognak ölteni, a mérlegek csekély ára a vevók által legrövidebb idő alatt százszorosán behozatik. — Mindezen szerfölötti előnyök daczára, a melyekhez ezen rövid előadás folytán ilyen tárgyak vevői maga-magától jutnak, ezea kitűnő, törvényileg elóírott és megvizsgált táblamérlegek árait mégis, hogy azok beszerzését mindenki előtt lehetővé tegyük, — következőkép ssállitottnk le, még pedig: 1 mérleg 3, 5, 10, 15, 20, 25, 30, 40 kilogrammos áim 14, 18, 21, 27, 34, 40, 45750 forint. Ezeknek elvehető csészéit minden Üzletre, czélra és használatra megfelelőleg szállítják, tehát tetszés szerinti kívánatra. Megrendelések pénzbeküldés vagy utánvét mellett mindig kitűnő minőségben azonnal eszközöltetnek. Bugányi Frigyes és társa, (262 V. 4—15) Stadt Biemergasse 11. sz. a. Bécsben. mérleg-, mérték- és snlymérték gyárosok. Ezen felettón kelendőségnek örvendő mérlegekből Ausztria, illetőleg Európa, Németország minden városai, mezóvárosai és nagyobb helységeiben raktárak fognak felállit-tatni és igénylók, akik 1200 forintnyi betétet beadhatnak, kéretnek egyenesen a fentebbi ezéghez fordulni. Minden rangú személyek, kfilonSM. oyugaUmtaott^, Baisdpnarmfi tiastnaelok. biatoaitd in- leutek kennaelói, igug.tók, koDyeviTCk ea állianélkfili ax.asé- ly.k Urtda él juUlmuo BallékjöTedelaet Ulilixk. ajaely néni kepsetaeg nellet! ereskisli 1000—1600 forintnyi fdkereaMté TÜ- h.t. Feltetelek: io biaooTitráxiTOk. rtfy kiaebh betét K. C.24M aiatt! iratok Duke S. L.'tl Tiriánt. b,tdn,'.., QaleU iltml |t« «tra>>! 8. iiaUitutn.^ u>-ább. (81? 3—«) Eladások eróf SOMOGYI .TÁNOS ur lovászpatonai nradalmábtn. I) Gyökerei szölővesszök OIÍSI riesling ... 1 éves 34,000 db. ) Rajnai , . . . 1 . 27,000 . ) Fehér bnrgundi 1 . 27,000 . ) Piros tramin . ... 1 . '-8,000 , ) Fekete és szürke clavm-r 1 . 5.000 , ) 2> Nemes fUz-dugványok. Salix aentifolia ) . Timinalis cannabina ) s , purpurea ) i, uralensis ) ;. vitellina aorea ) 3) AkáCZ- és SZederfa allre- rairy eleven sövény hez tetszés szerinti mennyiségben. Árak a nagyság sze rint változók. 4) Berek: som Ivói, traruin, olasz és rajnai riesling, ngy közönséges fajokból 400 akó. 5) Tenyészkosok. 1 óvestól 3 évesig. 1 -J r> darab. Az árak helyben értendők. A gyomoréi vasútállomásra szállítás — illetőleg csomagolás — lehető jnlá Dyosan történik. Megrendeléseket elfogad (319 2—2) az uradalmi intézóség Lovászpatonán. leftnbb betefa^g ellen, mio- rigi aprrek ie nyih »ct.-k, nemS btMiulK- ^* ■erttléa tlh. ******H*K* D Ara I Ovegnek használati utasitássai együtt I frt o. é. Valódi minoaegbeo a '-gil jtlolt niegckuél. rUktirak: S Ki.uii (j) Pr.ger Bel. %jigj Utl Roaeober( Jósa. lx] Ff aaelbofer Jóia. (x) Rotenfeld. Blrci (x) Dorner S. C a i k-t or D y . (X) Oftoet L. v gj&gj. K . ri d Bern.ttky A. gjigf. Kipoi várlxt*) Kohó J. (x) Schrisder Siudor gyógy. Kapronra. (xf*) Wcrli M. gyógj. KS *t*f (x*', CaMsi.orics lat. gyógy, (x*) KQttel laL. gyogjr. X P a a t k e 1 y (<) Scbleifer A. (x) WOoacbF Ilr.iij (xf; RjlU J.n Riómb.thely(x) PUl.eb Feraoo gyttgy. 8 o p r .) . (x) Iteiey »nd. gyigy. (x) Molnár L. gyógy. V • r 5 c ae («•) Béca J. K. gyógy. Bá.ok-Sa.-GyOrgy (x) Fibir lyigy. Zigrib li MiUbafb 8 gyify (x) Irgalauhoa gyógy. ,x) HegcdQa Oy. gyógy, (x) Perklel Jin. KJ&gJ. Kuüoa.k (X) 3chw.rx Oaaativ gjrógyaxertirib.n. CIROP PAGLIANO, o frtn kQldeÚk , , , Qszó 1'/, , 1 . Gr. Zichj Nepomnk János gulya fajából Tehén . . . . 5 éves 7 db. Üsző ....1.9. Csira tehén . 3—7 . 3 . t32O*-3) Bosnyák Gusztáv. 11111111111111 Pr«inumcrations-Einladung nf Ama billijst* politiecbe TagebUtt íi i Mit 1. April 1877 anf daa •iocig ■n«i.iiángi)f. d«B>ofcraU»ch« Tagoblatt Uogama, tPeiltr Joorn mriiil,' deM«n •iaa«lne Robrikec dttrch bed«nt«Dii« PabJia.sUo ond UJM, politi.Ch« Tagwfra,^ «of da. Beat* bedi.nL lrrenbctMn und VorflÜe, »o beaonden die O e r i e h t • • 11 • ond The lm FeuUleto. werdeo oebat Wiaaenawertben. ... .11.,, Welttheile., die pik.nte.teo Orijin.l.rbeit.o gebot.. und Originalbriefe aus Paris und Wien. •w Rumaoei, (kaímag* Apríll) beginnt dia ao npaon h. .. ...I. 8. . ,., groa.o.BUttem.og den klKMiacbem Ramaoa«arittit«ll<>r Ivan TnrKenjew, deaaeo Abdrock Wtr tllein fdr Uogar worbso h i b « n. Vm majjnigficiiec WttucfaM noaorer L*e«r sotfcfrenaakOBimei praktlichen BcdUrfaúse befri*<4.ff*a<i?D Wei-e ausgeaUR*t I>a> .Pest«r Journal' bal M dorcb a«iiie maunoaite HaJtaoc ü d™ reirbm Itball de. .P.aterJ n NI OLL SEIDLITZ-PORA. ezeré 16 forint. ezeré 20 forint. ezeré 4 forint. Csak akkor valódi, í^^ílSi, itott cségeoi lc=yo CRANCZIÁ BOASZESZ SÓVAL r A lblrbl P^lő ie ■.n*d" | minden boUi': r« kft)M> [}aliili«nal, den.ei.fi •«t>ül^9< k, fej-, lill én fopfájú. ikfkl k ll id (Tvegekben használati utasitássai sgyitt 80 kr. s> é. m pilepsia nyuvtilyii toréi irÁi! la; ttyógyitUük Dr Ki li«ch íper*ialiiit» *i L«I Drotdában Neo d Balaton uiagyaródi bérleti uradalom részéről közhírré tétetik, hogy folyó évi spril hó 124 tói október hó 15-ig lovakat, csíkókat, ugy szarvasmarhákat legeltetésre elvállal, -legelóbér, beleértve a pásztorbért is — minden darab ló vagy csikótól 10 frt 25 kr., szarvasmarhától 5 frt 25 kr. Hanny Testvérek, (297 9 — 9) jószágbérlők. náaécben > f'M j-l~><> E ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ KrofaD M. éti társától Bei^eobeD (Norvé^iabu KxcD hxlmij-xsirnlit: TA.anieaByi, a ktreskede.tiii.bei faj kötött » egyedüli, mely urroai rmtSlokra baa*T>álhatd. Már több. i "ikerrel gyogyittalott. (Ü22 19-60) Tenyész marha eladás. Bogiári vaspálya állomástól félórányira Lelle kÖZ8égben alalirottnál szabad kézből eladó: Eredeti Mezóhegyesi faj bika 5 éves 2 db. ogjtneaeii KloreaczbCl húsa-tott várti»üt(S hatás* miatt I frt' - 1 lidiuka 12 Sv»Kg«l 10 való beklild>W mellett, bérmentv* MOH A. cs. k. udvari szállító, Bécs, Tblb (261 13-52) Tucblaubeu 9. PESTER JOURNAL. DM ,P«iter J int* ***** aud. wird in Di* lokat«D ABK atw Ror^falt b*haiíd»U. U F g , „ .,„.„„„ Bü c h . kOodigteBom.n Joorií.1- ) g r k í . / K . deu loh.lt Qberrei Aus der Pariser Coramune" TOD G. Gnersoni, dwten ansBchlieulichaa Uebsrs«Uari^«i-«ciit d*t kP ei 1 - ual" erworfcon hat. «r- ler habén wir die Oetch&fta ubri k i. einer aJlf urch die Gediegnbeit n.d Keich t, ... ai. bUh« Doeí, k.i. S« Für i- a.cb in iltbtti Qi.rule .11™ H "„ o r . , ú r e„ k r . a "i ^ «»• (i- •"<• L~~irk.l., „., .„^. ,1.. li„. I l Umfuge und m tl.lrb« Eeickbtítigkeit. ' •"••'• noonMUpni. de* Pe.ter Jtnntl* betrict narh -if »or lokonit Znrtí-llon, moBatiieh 90 kr., rw*lmomAtHrh fl. 1.75 kr., TlertelÜhrür a. 2.50 kr >nnirl nn(t ÍKaanrT in Amr T* -o •«•■« mit Der *boo«^,„upreia de. Pe Mau. .bonuirl a.d in der Administration des „Pester Journal," (Die Adresse ist genau zn merken.) (321 1 — 21 Gfittergasse 6, parterre. U Wajdiu Jóaef kiadó-, lap- és nyomdatslajdono. tjomajto ayouaa IÍAÖT-KANKSA, 187?. március llc Tizenhatodik évfolyam. &mw S EKtostéslár ■ egíaz évre . mim 10 *r 6 huáboi petiteorb&n 7, máBodaxor 6 t nio<j*0 ti>TÍbbi sorért 6 kr. NYILTTÉRBEN •uroakiot 10 krért -* t«t>«k fel. Kiocitári illeték rniudeo J ag^M kirdetéatírtkaldB ZALAI IOZLOI. előbb: ,ZA.LA.-SOM001TT KOZLON TT.M A Up aialUmi r*M*t illető k5*l«m*nj-elt a Sb Tt rikpénmtiri ipMel ted-■■int, — «ny«fi ré*x6t illttS kStlenÍDyek pe-dif a kiidtSiioB bér-mentre intéiendSk : NAGY-KANIZSA Wituluttz. B4naaDt«tl«o ]*T«Uk cuk iimertmank,»tir-nkttU foga4tata«Jc el 1 Keúratok riu** A ktllttnek. -kuüzsal kluled- S-Kanlisaikros helj hatósartnak, npmkOlönben a .n.-kanlxsal kpresVedelmi s iparliant-, a ,n.-kanlzsal takarékpénztár', a ^alamegyel általános tanítótestület", a „nv i egyesület", a -soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanlzsal kulTáUsztminya- s több megyei és Tánwl egyesület hlvaUlos értesítője. Hctenklní kétszer, vasárnap- s csütörtököo megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A folyó márczíus hó végével az 1877-ik é? elsó negyede letelik, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes elö-fizetésök lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. sprilis -junins évnegyedre 2 frt. . , — szeptemb. félévre 4 , . , — deczember végéig (j » „Zalai KSzlöny kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. A községi orvosok rendezése. VIII. (Folytatta.) A községi bábák beiszervezkedése épen olyan fontos az intézmény foganatosi-sában, mint az orvosok belszcrvezkedése, mert a bábák hivatása szüléskor a kettős életet védeni, az újszülötteket életük elsó bontakozásában helyesen gondozni, a további fejlődésre helyes irányt kijelelni, a szegény szülőnőket Isten nevében védelem alá venni, ellenőrizni a titkos szüléseket, szemmel tartani a községben létező törvénytelen csecsemők gondozását saL Azok, kiket legközelebb érdekel a bábaügy, leginkább fogják bizonyíthatni azok helyes belszervezkedése szükségességét, fo phez én is szólhatok, mert mint tiszti orvos, • sjégszer meggyőződtem azon sokoldalú sze-refcsétlen szülési esetekről és vétkes cse-lekvényekröl, melyek homlokegyenest ütköztek tudomány és törvényekkel. Régi azon közóhajtás, vajba valahára a községi bábák rendezése is életbe léptettetnék, általános volt éten kívánalom, mert közös volt a veszteség, melyet annak hiánya évekról-érekre fokozott. És, megjött ennek az ideje is, mert hozatott törvény, mely kényszer arra, hogy minden község rendes bábával lássa el magát. Az által, hogy az ország területén el- türettek a tanulatlan paraszt bábák, az egye temekben képesítetteknek elzáratott a foglal kozási tér, a nép megfosztva a hulyes se gélytől, veszteglett a tanulatlanok kezei közt. A tanult, okleveles bábák kényszerítve lévén városokba vonulni, ezeket zsúfolásig annyira elárasztották, hogy a tétlenség, ke resethiány miatt legszebb, legüdvösebb tu dományaikat elpazarolni és magákat holmi bizonytalan keresetre utalni lettek kénytele nek, így a falu népe megszokván az avatat lan, hasonszerü nőkből lett bábákat, ma el lenszenvvel viseltetnek a tudományosan ki képzett bábák iránt s még mindig sziveseb ben hajúinak amazok tanácsára. És ők tud ják miért — és mi is nagyon jól felfogjuk ennek okát, — ! Ideje, hogy erre is reá került a sor, adja Isten, hogy írott malaszt ne legyen. Azt mondja az 1876-ik évi közegészségügyi törvény 146-ik kitételében, hogy .minden község, mely legalább 1500 lakost számlál, tartozik szőlésznél alkalmazni. Oly községek, melyek az emiitett lélekszámmal nem bírnak, községi szülésznőt közösen alkalmazhatnak* — A községi szülésznőt a községi egészségügyi bizottmány kijelölése alapján a község választja, hivatala állandó. Évi járandóságát a község állapítja meg. A választás és évi járandóság a törvényhatóság jóváhagyásával lép érvényre. (147. 159. c. §§.) Hogy « beteerreikwM* unfcépenjét annál jobban jelezhessük, fel kell említenünk ugyanazon törvény 50. 51. §§. kitételeit is, mert ezek iránynl szolgálnak a tényleges intézkedésben. Ugyanis: Az 50. 51. §§. kitételeket ugy lehet értelmezni, hogy a mely község valamely egyetem vagy bábaképezdétől mintegy 9'/, ménfőid távolságon belül van, az, okleveles bábát tartozik felfogadni, mert e területen nem okleveles bábáknak bábáskodni nem szabad. A jelzett távolságon kívül eső községekben oly bábákat is szabad egyelőre alkalmazni, kik a megkivántató jogosaltságot a tiszti főorvos által képesítő okmány által nyerték, mégis oly megjegyzéssel, hogy ezek csak addig foglalkozhatnak a bábasággal, mig az országban elegendő számú bá-baképezdék fel nem állíttatnak, oly községben pedig, melyben okleveles bába áll&ndóaj letelepedett, ily képzettségű bába 2 év lefolyása alatt egyetemi, képezdei oklevelet tartozik megszerezni, e nélkül a bábaságot két éven tul nem folytathatja. Mégis az okleveles szülésznőnek a kérelmezésben előnyt kell adni, azaz, midőn valamely községi bába állomásért okleveles szülésznő is folyamodik, akkor ennek van elsőbbsége a főorvosi mi-nősitvénynyel képezett felett. Ezen előzmények után könnyű a bei-szervezkedés, melyhez azon véleményes javaslattal járulok.hogy miután előbb-utóbb okleveles szülésznők felfogadására lesznek szorítkozva a községek, jobb előbb, mint utóbb ilyeket alkalmazni. Fó gond fordit-tassék arra, hogy a nem okleveles bábák a körorvosok által szemmel tartassanak, éven át időközönként oktattassanak és gondot fordítsanak arra, hogy minden bába a szflló és gyermekágyas nők segélyezésére szükséges készülékkel, névszerint: klystirrel, méhfecs-kendővel, köldökzsinór ollóval, fűzővel; a szokásos vériili tó cseppekkel, pipitér virággal és egy képes bábakönyrvel ellátva legyenek. Ezúttal az egészségi községek, körök, orvosok és bábák közegészségügyi szervezkedése miképenjéról véleményes nézetemet körvonaloztam és bárba azon meggyőződésben vagyok, hogy felesleges, elvetni valót javaslatba nem hoztam, jól tudom, hogy a mondottakhoz még igen sok mondani valót lehet ragasztani, mert az intézménynek messzeterjedó természete még mindig igen sok hozzászólni, hozzásegélyezni valót kíván. A sokból nekem ennyit mondani egyenlőre elég lévén, kedves meglepetésemre fog válni, ha mások is szólni fognak hozzá, szóljanak is mielőbb, mert szokás mondani: ,nehéz dolgokban czélhoz jutni csakis egyesült erővel lehet.' A mondottak kifolyásából megkívánja az ügy, intézkedjenek törvényhatóságaink ezen intézménynek mielőbbi foganatosításában, iparkodjanak megtartani annak integritását ; nyújtsanak segélyt az intézmény sikeres foganatosithatásában anyagi agy, mint szellemi tekintetben. Van a központban elég szellemi erő és hatalom, hassanak a tűzhelyről tüzetesen, adjanak a közszolgálat pontos vezetésében irányadó „kŐZUOl-gálatiutatitást," állapittassék megáltaluk, minó irodakészlet, kezelésmód rendeztessék be ; eszközöltessék a magyar kormánytól orvosi díjazási szabály, sat. s midőn mindezeket megtették, harangoztassanak be, hogy az ügy vezetése egy időben, egyöntetüeu indulhasson meg. TÁRCZA Barna felhők ... flinii Mhük tornyosulnak, Nem ragyogtuk eailUgok, Lombon, igon búi sóhaj k«l, H mint « uell5 — búj ragyok. Éj borítja, íj foga el HSu >oTairo keblemet, Ka at éjbe fényi, nligat Kgy caillagaogir ae' vet K mig konyekb™ aradomak BánkodÓD a roHaijek, Nseineimbfa ia boa trnet Kájó caSppje rítt;, ríoiog — Elvonniuk már a felbók, Éa ax apró csillagok Herge anost a tiaxta egén Péoyoaebben ég. Ab de ! keblem nem derfll ki, Arcaomoo kön? liagja ég, Mert a cailUg oem ragjo, rim, Mit aauaedben fellelek. SZIKLAI JÁHOS Az alvás és jelenetel. (FalolvMta: Farkas László figyma. ig»igat<5.) iFolyUtij ) II. A i á I o m. Elíadijom eddigi folyamiban ai aliáat proiai inaébra T ingáit a k ; a követk«Ak-b«n költói*oldalirúl fogjuk megiuDerni. Mert u a jaleniíf;, melyről neotul nölai akarok : ni ilom, méltán oevezbetfl u alvaa k<ejuet4-°ek. Álmodta kőiben ai alvó éck. mely • küW világtól eliárkóiott, u élet napi foglalkozásaitól viassavonult,mely elól minden eltüat, ami valőeág — olyan, mint az a szárnyait kibontott madár, mely könnyű ropUlénel hagyja el & fbld színének nyomott légkörét a a kenyér titán futkosó világ fülaiaggató zsivaját; vil-lárasebeaaeggel kalandozza be a tér és az ido végtelenségeit, a határtalan magasságokat és mélységeket a ott, ahol már semmi sincs körű lőtte, mi a reális lét jellegével birna, tündor-rilágot alkot maga körül ■ ezt benépesíti jó és gonosz tflndérekkel (mert a képzelet világának is az m törvénye, ami a való világé: hogy a jónak jósága csak ott tűnik elS, sho! gonoszság is van.) Hogy határozottabban fejezzem ki magamat : az álom nem egyéb, mint a képzelődés szeszélyes játéka aa alvás ideje aktt. Fentebb sz alvás mibenlétét fejtegetvén, kimutattok, hogy az asélrt azon állapota, melyben sz agy és az idegek tevékenységétől füg%6 ossses ugy nevezett Ie 1 ki működések meg szüqtoek ; ámde a képzelődés szinten z lelki élet egyik nyilatkozása, ennélfogva~s* álom min denkor az igazi mély alvás hiányát, a valódi nyugalom megzavartaágát jelenti. Nem fogad-h.uS tehát el azok véleménye, kik azt állítják, hogy az ember alvás közben mindig álmodik s ezen nézetüket avval indokolják, hogy a lélek, mely maga a tiszta ero, egy pillanatra sem szüntetheti mag működését, mert ez által megszűnnék létesui; már pedig ama működés, mikor alszunk, csakis sz álomban nyilatkozik. Ezen okoskodás helyességét nem erósiti meg az a tény sem, melyre pedig védelmezői szeretnek hivatkozni, mely szerént valahányszor hirtelen fbiverik az embert alvásból, a fölébredés pilla- natában mindig valamely álomkép lebeg elótte, ha még oly mélyen aludt is; nem erősíti meg azért, mivel az az álomkép épen az alvásból az ébredésbe való átmenet alkalmával is támadhatott. Igaz, hogy est s nézetet tapasstalali utón megccáfolni sem lehet; mert abból, hogy s fölébredés után sokszor épen nem emlékszünk, hogy valamit álmodtunk volns, nem következik az, hogy csakugyan nem is álmodtunk; lehet, hogy álmodtunk, de álmunkat tökéletesen elfelejtettük. Azonban, ha azt a lényegünket megalapító erót, mit léleknek nevezünk, agy fogjuk föl, mist összes — szellemi, érzéki és tenyésző — éietjelenségeink egységes íóelvét: ily felfogás mellett csak azért, hogy ezen erónek folytonosságát megmentsük, nincs szükségünk arra a föltevésre, hogy az alvónak okvetetlenttl mindig kell álmodni; mert hiasen már kimutattuk,hogy ez az ero az aivás ideje alatt is tevékeny, nem ugyan mint képzelődd, hanem mint a testnek az éber munka által bizonyoa értelemben megkoptatott szerveit újjáalakító, más szóval, miot szervező eró. Sót egy lépéssel tovább mehetünk. A folytonos álmodásnak nemcsak szükségét, hanem lehetőségét ii tagadnunk kell ; mti-t sz alvás lényege és csélja a szellemi és érzéki élet nyugalma lévén, lehetetlen, hogy a szoros értelemben vett mély alvással oly jelen ség járjon együtt, mely épen sz alvás lényegének és cséljának tagadása. Olyan gondolkodási képtelenség volns ez, mint a fából készült vaskarika. Ki alapon teljes jognnk van azt állítani, hogy az álmodással összekötött alvás nem tökéletes alvás, hanem inkább csak afféle középállapot a vslódi alvás és ébrenlét között, mint a hajnali szurkaiét sz éj és a nappal között Sieretetre méltó ezukros beszédnek megjárja az, ha valaki- nek— és csskis valakinek! —esti elváláskor .ssépálmokat" kívánunk; de ennél még talán jobbat is kívánhatnánk ; mert hát a szép álmok igaz, hogy kellemesebbek, mint a nem szépek, de mégis csak legjobb az álomtalan alvás. Az álom legjellemzőbb mozzanata a csalódás, melynélfogra a phatjtasis álul megalkotott álomképeket valóságos tárgyaknak tartjuk. Mikor ébren vagyunk, szintén képzelődhetünk, előidézhetjük a legkülönbfélébb ké-jxket, t/St néha öntudatunk és akaratunk ne! kttl is fbimerülnek ilyenek lelkünk előtt; — képzelhetem pl. hogy egy barátom belép hos-zám, a nagy fölindulástól egészen kikelve alakjából s elbeszéli a megrásó szerencsétlenséget, mely vele történt; de bármily élénk legyen ez a kép B bármennyire önkéntelenül támadott legyen, ébren van tiszta öntudatom s ezen alapuló értelmes belátásom, mely azonos] felvilágosít ss iránt, bogy ez csak phtntasiám szülemenye. A létező dolgokat is as álui íimerjflk meg, hogy róluk képzeleteket szerzünk; de ezekről tudjuk, hogy nem pusztán képzeli te hetségünk slkatásai, hanem tőlünk kOl6nbo.6, önálló tárgyak által tíma.it«tt»k ; szóval öntudatos éber állapotunkbon különbséget tudunk tenni reália értékkel biró és nem biró képzeleteink között Ezen megkülönböztetésre at ál-modás alkalmával nem vagyunk képesek, mivel az alvás alatt soha nem vagyunk világos öntudatunknál, bár mily élénkek legyenek álmaink; és épen ezen körülményen alapszik a csalódás, vagyis álomképeink összelévsaztése a valósággal. A második sajátság, smi álmainkat jellemzi, as, bogy igen gyakran jonek elo bennök a legcsodálatossbb dnlgok, a nélkül, Különösen tivárjok még sréini Ztit-megye Kanizsa járásinak és az ebbe kebelezett Nagy Kanizsa, mint rendes tanácsú községnek közegészségügyi belszervezkedíSé miképenjéról és legkívilt árért, mert e ji-rasbau mAr 34 éve teszek közsiolgalatot, így tehát elég alkalmam volt felismerni a helyi viszonyokat és szükségleteket, köny-nyfl leend bözzászólhatásom. TEKSÁNOZKY. •>II« túsü orroi (Tolyutáaa ko>.) JegytvőkSnyv Siimeghjárás tanítókor választmányának /877. febr. 21-én tartott üléséről. JelenvoUak: Könnye József elnök. Bruc ker Alsjo. alelnök, Károlyi János I. jegyző, Metll Henrik II. jegyző, V»rg» József pénz-lárnok, Einer Alajos könyvtárnok, Dr.Stirling Sándor, Shvarenina József. Harsanyi Ferenci, Gross Lipót, Németh Bél* és Berkovics Elek v. tagok. 1. A múltúiéi jegyzökönyve olvastatván, hitelesíttetett. • - 2. OlvasUtván *»/«•»• sz. Csáktornyán kelt murskózi unitó kiír elnökségéiül érkezett levél, ezzel kapcsolatban agyán éten kör vá lasztmányának 1876. nov. 29-én Urtatt jegy zőkönyve, melyben körünk ,válasstmánya is felhivalik benn előforduló pontosatok, neve- iete>en u éri tagdíjaknak Kanizsára központi választmányhoz beküldése, valamint minden körben könyvtár (elállítása tárgyában elóler- jesitett indítvány pártolására. A választmány midin szívélyesen üdvözli a tevékeny mura köli unitó-kör működéit, a könyvtár felálli- táara megemlíti, hogy Sümeghjária unitó-kör ben a válasitmány kezdeményezése folytán, mir 1872. nov. 14-én tartott üléee, mint in ditványozás napja ÓU könyvtárt állított, mel.v- ben jelenleg 176 drb könyv letelik, é« Ugjai rendelkezésére áll: a tagdijaknak központba küldésére pedig még 1875. május hó l'.< én fel vett jköny v 6. pontját, mely a> időben a .Zalai Közlöny"-ben is köiöltetett,kívánja érvényben tartani, mely ujabb ismertetés végett ismételve ezen jegyzőkönyvbe igtatni batározUtott. 6. p. .Elnök jelenti: hogy a központ által a választ mány as évi tagság dijaknak felerészbeni be küldésére asólitutott fel; miért felkéri a tago kat az évi járulék befizetésére. Erre felemlitte- tett a már 1874. nov. hó 25-én tartott gyűlés jkönyv 6. pontjában körülirt okoknál fogva azon nézet, hogy a járáskör tagjai csakis egy o.é. forintot óhajtanak évenkmt fizetni,melyet in dokolva a jöví évi nagygyűlés elé kíván ter jeszteni. A befizetett tag diját pedig egészben a járásköri pénztárban akarja kezeltetni; te kintve azonban, hogy a megyei központnak oly kiadásai is vannak, mely a járáskőrök ér dekében történnek, mint legutóbban p. o. a nyugdíj kérdésben az országgyűlés elé terjesz tett memorandum nyomatványa, egy szóval olyanok, melyek a megyei tanítóság közös ér dekei végett tétetnek az ily kiadások fedezé sére, késs a kör reá esendó részben hozzá já rulni; miért kívánatosnak tartja, miezerint az ily közös kiadványokat mutassa ki a központi pentánok, mely összegnek fedezete fennálló járáskörökre egyenlő arányban legyen kötelező. Könyvtárt állítson minden kör külön, miért a könyvtárra fordítandó pénzkészlet a járáakorire, nem pedig a kíapontira Ügyen fordítandó. A tünnebb beiratkozott 'agok kijelentek, hogy csak ezen foltételek mellett k«-telesik magokat a tagdíj fizetésre." 3. Olvastatott: N.-Kaalasán kelt •/.„. ,Az általános zalamegyei tanító testület" el nökségétsl érkezett irat, melyben járáskörttnk tagdíj hátralék, valamint a hátralékosok névsora beküldésére szólittatik fel, kérdés intéz-tetik továbbá aa .Eötvös al*p« érdekében tett eredmény felől. A tagdíjhátralékosokról elég ssjnosan kell bevallani a választmánynak, hogy Sümegh vidékének tanító tagjai eddig nem csak tag-díjt nem fizettek, de gyűlésekre is csak alig néhány jelent meg; különben a beküldésre bár as alapssabálylyal szemben a kör fönnebb idézett jkönyvi pontját kéri figyelembe venni és azt a megye tanítósága érdekében érvényre emelni, illetőleg az alapszabályokat ily értelemben módosítani. Az .Eötvös alap" érdekében tudatja a válaaztmány, miszerint az eszme 1875. nov. 25, továbbá 1876. márczius hó 15, és 1876. májai hó 31-én tartott ülésekben Brucker Alajos tag tán által megismertetvén terjesztetett, szon-ban a tanítóktól még kellő pártolásban nem részesült, mindazáltal 1876-ra általa Örley János .Kötvös alap" központi péoztátnokbnz 11 frt beküldetett. ' 4. Motzl Henrik kéri a választmányt. Kionberger Jakab aumeghi izr tanító urat a járáskor tagjai közé felvétetni. Eljenzéssel fogadtatott. 5. Előadást tartottak: Dr. Stirling Sán dor a mennyiségUnból: Hetzl Henrik padié a kereskedelmi számtanból. Mindkettő megél jen ez tetett. 6. A jövő gyűlésre Dr. Stirling Sándor az alanyi tárgy és öszazerü módszerről fogj* dolgozatát felolvasni. Ezzel az ülés véget ért. K. m. t. KÖNNYE JÓZSF.F. elsült KAROLYI JÁNOS, járáikori jegj»ő. Visszaemlékezésem Keszthelyre. Nagy-Kanizsáról Keszthelyre utarni — késő őszazel, sáros, döczögőa utón, metsző hideg szél kíséretében, nyilt kocsin, — épen nem mulatságos dolog. As .Amazon"-hoz czimzett fogadóban szállva meg, azon gondolkoztam : váljon miért nevezték azt el . Amazon"-nak, harezos, katonás nőnek ? — Talán ilyen volt egykor a gasd-asasonya? Biz én nem tudom, de igen is, utóbb csakugyan itt az .Amazonéban ismerkedtem meg egy bátor, harczias terméssetü szép nővel, ki, ha rá kerül a sor, talán még párbajt is tadna vivni — hódító bájai fegyverével. Itt találkoztam legelőször P ö 1 t z Pál, igazgató tanítóval, kinek már Nagy ■ Kanizsáról ajánlva voltam. Ez egy csendes, de minden tzép- és jóért, kivált hazai irodalmunkért buz góan hevülő, tevékeny térfiu, ki felolvasásom miként leendő rendezése iránt helyes útbaigazítást adott nekem. Aa étteremben még másokkal is találkoztam. Itt volt Fiicb Károly, igen ügyes, mozgalmas fiatal ember, ki „zavuláera késsség-gel ajánlkozott s másokat is ajánlott« hit kalauzom, ciceróném lett. Asztalunkhoz jött kéeíbb Molnár János is, az egyházi éoekvezér, a polgári dalárda karmestere s kitűnő zongoraművész, ki közreműködéséi szintén megígérte. Másnap vezetőmmel több előkelő férfiúnál tisztelegtem. Gróf Festetich Tasz i 1 ó uradalmi jog- és jószágigHZgatóját, Csesznák Lálilo urat kerestük fel először, ki nem lévén honn, szíves volt délután viszonozni látogatásomat. Tájékozni akarván magamat, elpanasz-lám ezen értelmes s tekintélyes férfiúnak, hogy a vendéglős, mid^n a nagy terem iránt alkudoztam vele, azzal bíztatott, hogy ne ssámilsak itt közönségre, kiválta dalárdái előadás stáncz vigalom után való napon. Ezen baljóslat nem tetszett az igazgató urnák, ki is engem azzal nyugtatott meg, hogy a keszthelyi intelligentiapártolnifogjaügyemet. A váron bírája, Kugler Nándor, volt honvédfótiszt, Budává- 1849-ben történt ostroma és bevételének egyik hősi részese szintén jól fogadott a örömmel haliam ezen. a Keszthely város javát, dicsőségét annyira szivén viselő derék férfiutói, hogy a legelső magyarhoni gazdasági tanintézet, s keszthelyi georgikon és helikon alapitója, gróf Festeticb György emlékét már sz idén felállítandó díszes szobornál fogják megörökíteni. Tisztelegtem s keszthelyi m. kir. gaada-aigi tanintézet alapos tudományu igazgatója, Balás Árpádnál is, ki gyakorlati irányú, jeles müveivel as irodalom terén is nagy érdemeket szerze már s ki képzettsége s haza-fiai jelleménél fogva hivatással bír ezeo, mindinkább emelkedő gazdasági intézet jövőjét megalapítani B s honszerzó s alapító Árpád vezér méltó utódává tenni magát. — AZ igazgató urnák, valamint a nevezettek haaafias szellemű pártfogása nem kis befolyásssl volt az általam rendezett Petőfi ünnep sikerére. — A könyvtár gyarapítása iránt tett igéretemet még csak most lesz alkalmam beváltani. November hó !2f>-én, szombaton a polgári dalárda tartott itt hangversenyt és tánczvigal-mat, mely a keszthelyi mflveltebb közönség idejét, erszényét, lelkesült állapotát egyaránt igénybe vévé. Az én felolvasásom másnapra, vaaárnapra lévén hirdetve, azt hittem, hogy á vendéglős jóslata csakugyan teljesülni fog s nem lesz közönségem. S íme estve 7 óra felé oly szép számmal gyülekezett a mindkét nembeli közönség, hogy megbízottam alig győzte a belépti jegyek kiosztását. Most azonban egy ujabb baj merült fel. A talapzatától megfosztott zongorán nem lehetett játszani s a hirdetett zenenyitány elmaradt. Ámde szerencsére volunégy jó szavalóm, kik felolvasásomat kötbencközben Petőfinek es alkalomhoz illő, belevágó szép költeményei lelkes és szabatos elszavalásával illustráltik, derítek tol s ez álul kellemes változatosságot idéztekelő. Kuffy Pál, a gazdasági tanintézet hallgatója, — kit csinos verseiből ismer a közönség — Petőfinek Júliához csimü szép költeményét, — Mester János, polgári iakolai tanitó P. V á a d'O r l • g é ■ y czimú génre verséi. Szabó Vilmos, a gazdasági tanintézet egyik jeles tehetségű hallgatója A Vajdahunyadi várbau czimú magasztos zssUaniu költeményt, — s végre Tisch Károly az Egy gondolat bánt eagemet czimú végzetszerü ver sét villanyosé hévvel szavalták, — ■ a közönség jé hangulattal s elegükén oszlott azét. — Ciak hiába, a fiúul jó prímások es kontrázok melleit as óreg brugoz is könnyebben dudol. Keszthely értelmisége szép számmal volt itt képviselve s Keszthely müveit bőlgyei sí .Amazon' termében ugy tűntek tel előttem, mint valödi amazonok, kik hazai irodalmunk, költészetünk ssent ügyeért bátran sikrs száll nak B a férfiakkal ii vitézül megmérkőznek » kivívják az egri nevet. Előadásunkat as étteremben uugy áldó más követé. Egymást értékTa lelkes, elmés pu hárkössöntések; — Szabó Vilmos, (iyortfy Kálmán, Mester Jáoos és Sógor György a Bx laton vidéki lap szerkesztője leginkább kitüntették magukat . . . s a jeles tanáraik vezetése alatt már is oly szép virágzásnak indult s a ha zának sok haaanos és jó gyümölcsöt érlelő én érlelendő keszthelyi gazdasági tanintézet dorék hallgatói — kik közt veterán bajtársam, Szigligeti nagyreményű fiával is találkoztam — szépen bebizonyiták hogy a költészet és művészet virágos kertét is jól tudják művelni, ápolni a gazdaságival "gyütt. VAHÜT IMRK. Helyi hírek. — Emlékérmek vannak letéteményezve Wajdits József ur könyvkereskedésében .Arad, 1874. okt. 6. a nemzet 13 vértanuja 25 évi gyászemlékére." Másik olda)on : „Szabadság, egyenlőség, testvériség I848..'márcz. 15." Bronz bél készültnek ára 80 kr. Britaniából 1 trt 50 kr. és ezüstből 2 frt 50 kr. A tiszta jövedelem az aradi vértanuk azoboralapjának gyarapitá sara fordittatik. — DalAr<l&nk újjászervezése ügyében múlt szerdán este számos érdekelt jelenlétében ülés tartatott As alapszabályok átdolgozására bizottság küldetett ki, névszerint: Berecsltnre, Rózsavölgyi Antal, Zalai Lajos, Valbach Mór és Singer Samu ursk. ~* — A tawux első napja márcz. 21-én gyenge esővel, dotavasziaa hőmérsékkel köszön tőit be s gyengéd, vagy nem gyengéd kézből irodánkba jó csomó ibolya küldetvén, ez a leg frissebb — újság ! A figyelmet köszönjük 1 — Pontaügy A közönség figveimezfe tik. hogy f. évi apr. hó 1-tól kezdve a belföldi posta forgalomban oly keresztkötésü küldemé nyék, melyek nyomtstványokat árumustrákkal egyesítve, tsrtalmazuak csak 250 gramm súlyig és 5 kr. egységi díj lefizetése mellett fogadtat nak el. — Eljejn/*é*- Ujváry Ilié. ur bájos le ánya, Ujváry Irma kÍBSsszonynyalTuboly Jeaó földbirtokos ur jegyet váltott. — Kinevexéii. Simon Lajos keszthelyi ügyvédjelölt a keszthelyi jbirósághoz aljegy zővé neveztetett ki. — . Törvények és rendeletek gyűjte ménye" czimukmn'vány első füzete jeleit raee Lampel Köbért budapesti könyvkiadónál. Ken dezte P. ügyvéd. Ara 1 frt. hogy fölöttük csodálkoznánk. Ennek is ön tudatlanságunk aa oka; mert öntudatos ítélés által ki tudjuk mérni képzeleteink viszonyát a valóeághuz, s ezen viszonyítás alapján annyiban tartjuk azokat terméezetszerüeknek vagy csodálatosaknak, amennyiben a való világ ismert törvényeivel egyeznek, vagy nem egyez-oek; ámde az öntudatlanul álmodó leiekre nézve a való világ nem létetik, tehát törvényeire sem ügyel, mi által már megszűnt előtte a lehetséges és s lehetetlen, az észszerű és a csodálatos közötti különbség. Ezen csodaszerüségek kSaé tartozik az is, hogy álomban elenyésznek a tér és az idd részekre osztott kiterjedései, melyek elsejét öntudatos elménk s tárgyaknak egymánmellet-tiségével, utóbbikát pedig a jelenetek egymásutániságával méri. Álmunkban tehát a tér és as idó részei összeolvadnak, s eltűnnek azon határozott viszonyok^melyek éber tudatunkra nézve egyrészt a helyek és időszakok, másrészt a rajtok s bennölt létezhető tárgyak és végbemehetó jelenetek között fennállanak. így pl. álmomban jelen lehetek valamely tánca-vigalmon, mely templomban tartatik, vagy részt vehetek az augaburgi ütközetben, mely a laanaki síkon dűl el a törOkök javára, lamert dolog, bogy phantasiánk éberlét alkalmával is úgyszólván végtelen gyorsasággal röpüli át a tér és sz idő távolságait. Petőfi a képzele-tel sebes szárnya sasnak nevezte, de evvel keveset mondott, mert hosaá képest a villám sebessége is csak csigamássás. Képzeletben egy szempillantás alatt mtgim elé állíthatom Noé bárkáját, amint a végtelen hullámokon hlntá-lódzik; ugyanazon pillanatban meglátogatok Grönlandban egy eskimo családot, midón épen a tengeri borjú szalonnáját falatozza; innen egyszerre az „Isten ostorának" hállószobájába nyitok, ahol az orra vére foly ; ismét egyszerre föltárul előttem Afrika belseje, nem is ugy, amint most van, hanem amint talán ezer év múlva lesa, midón épen egy néger bálbizottsági tag hívja meg telegramm utján a hold la kóit tisztelt családjaikkal együtt a 7 iki bálra. A képzelet nem ismert lehetetlenséget, de ha öntudatomnál vagyok, tudom, hogy a múlt a valóságban csak volt, ajövő csak less v-gy lehet, s hogy ami távol van, as valóban nincs előttem, csak képeik vannak jelen; ellenben mivel az álmorlónak öntudatlan phantasiája a megjelenő képet valóságnak tünteti Tói: en nélfogva az álomban nincs múlt, nincs jövő, nincs messzeség, hanem csak .most* és .itt". Álmaink harmadik jellemző tulajdonsága as, hogy az egyesáíomképekközöli látszólag több nyire semmi összefüggés nincs, hanem mintha a legkülönbfélébb, sőt legellentétesebb jelenetek minden rend és kapcsolat nélkül követnék egy. mást, ugy, hogy midón fötébredés után visszaemlékezünk alvás alatti tarka élményeinkre, gyakran megfoghatlaanak tetszik, hogyan merülhetett föl ez vagy ama jelenés képzeletünkben. E surzavsr ellenmondaaban latsaik lenni gondolkodásunk azon eluuailhatlan követelményével, hogy a míndenaégben mindig és mindenütt törvényszerűségnek kell uralkodni; a puszta esetlegességnek nincs értelme. Azonban ha a dolgot alapoaabban vizsgáljuk, meg. találjuk a törvényszerű rendet az álmuk országában is. Képzelődésünk tőrvénye átalában s rokonságon alapuló társulái, mely szerént képzeleteink a közöttük levő több, vagy kevesebb összefüggés, pl. hasonlóság vagy ellentét, sserént egymást kölcsöoösen fblébresstik ; tudjuk, hogy valamely djlog könnyen eazünkue juttat más hasonlót vagy vele ellenkezőt Ez teszi lehetővé azt is, hogy beszélgetés kösben egy tárgyról át tudunk térni más tárgyra. Már most vegyük azt az esetet, hogy bizonyos társaságból, melynek beszélgetésében részt vettunk, eltávozunk s csak egy óra múlva térülik vissza; a társalgás még javában foly, de valószínűleg egészen más tárgy fölött, mint távozásunkkor. Megtudjuk-e fejteni, hogyan jutottak ideV Bizonyoaan nem, mivel nem volt alkalmunk megfigyelni az egy órai beszélgetés egész folyamát; a láncznak csak két végső szemét látjuk, s azért nem veszssük észre összefüggésüket, így vagyunk álomképeink sorozatával is: fölébredés után rendesen csak néhányra emlékezünk vinssa, a közbeesők közül többet elfeledtünk ; innen az összefüggés látszólagos hiánya, a jelenetek ziláltsága. Hogy pedig álmainkat oly konoyen és rövid idó alatt elfeledjük, azon nincs mit csodálkoznunk, hs tekintetbe veszszük emlékező tehetségünk ama természetét, mely sserént világosan és tartósan leginkább csak oly jelenetekre vagyunk képesek viszszaemjékezni, melyeket szándékosan és öntudatosan figyeltünk meg; ellenben amit felületesen s futóUg szemléltünk, annak képe rövid idí múlva elmosódik, vagy teljeaen elenyészik ; mar pedig alvás aiatt — ha még oly élénk játékot uz is a képzelő-dés — est akaratunk s öntndatunk nem kiséri. Az álmok törvényszerűségéből következik, hogy az álmodás bizonyos tekintetben mintegy fon tatásat képezi éber életünknek, ameny-nyiben t. i. álomképeink sorozata legtöbb esetben azon képzeletekből indul ki és fűződik tovább, melyek közvetlenül az elalvást megéli-sőleg, vagy legalább közel ex) időben lebegtek lelkünk előtt. Hs nappal s különösen este va- lamely ügy s foglalkozás nsgy erővel vonta magára figyelmünket « tartósan lekötötte: ugy éjjeli alvásunkban többnyire njra átéljük azt és tovább fejtjük, természetesen s képselődéa öntudatlan játékából eredó számtalan módosi-táasal. Igaz, hogy esi a következetességet ssam-talán tapasztalásunk rzáfolja ni^g látszólag; mert igen sokszor fordulnak elú álmaink, me lyeknek megelőző foglalkozásainkkal való ösz szefuggését lehetetlen kimutatni, sőt ezektől ég és föld távolságra esnek ; de ezt az elleomondást legalább részben eloszlatja azon körülmény fi gyelembe vétele, melyről előbb tettunk említést, melyszerint az álmodó lelkünk előtt elvonuló kép«k némelyikét — gyakran nagy részét — mire fölébredünk, elfeledjük, tehát aa ösz szekötő kapcsot is elvesztjük. Következtetésünk helyességét megerősíti más oldalról az a körülmény is, hogy érzéki szerveinket alvás alatt is izgatják, több vagy kevesebb erővel, részint külső benyomások ^roe lyek elől, mint már érintettük, az alvónak ér zékei nincsenek teljesen elzárva,) részint az ide gek belső ingereltetései bizonyo« szervezeti ál-Ispotok, pl. erősebb vértoiulás s több efféle álul. Ámde bizonyos, hogy a küllárgyakat ép»n az álul veszezttk észre, vagyis az általszerzüok rőlok képzeleteket, hogy érzéki szerveink idegeit isgatják; valamint viszont, ha as érzékek ingereltetése nem kültárgytól, hanem belülről ered, ennek megfelelóleg szemléletek vagy képzeletek Urnádnak ; ilyen eredetű pl. a fülcsen-«*•> v»gy homályos pontok látása ott, ahol nincsenek. Ssóval: az érzéki szervek isgstott zága folytán képzeletek Urnádnak mind az éberség, mint az alváa állapotában, mely utób- -■ biak e szerént irányozó és módosító befolyás r aal vannak az álomképek alakítására. Ez oly J — EloftxtíM felhivá* ^('«elŐtt .Debrecten-Hajdumegyei Köílöoy") czimfl fwtpiroda.mi hetilapra. Midőn e Up sser kesKtésére váU»lkotrtam, két csel lebegett el Öt-töm; egyik, hogy lényen Debredoa vároaán&k, mit eddig érezhetően nélkülösött, agy minden lekintetbeo irodalmi síinvonaloD álló Képirodalmi J*pja, mely • művelt kösöns4gDapoi)kÍDt tokoiódó igényeit kielégítse a nélkiilÖ«h«UW6 Uigye a könoyebb o.rumányt keresőknek a sokkal drágábba legtöbbwőr ki oem elégik -Dt-mü villalatokat: másikt bogy megmatat-fl*aa. miaserÍBt önzetlen jóakarmttal ■ ügybns-t^alotumal vidéken is lehet tartalma* és párto láaritméit<i szépirodalmi hetilapot Rzerkeestení. E cxélbúl igyekestem s igyekező, fogok u ö«s-8HKI vid k tekintélyeit és tehetségeit lehetőleg LtioportosiUni körülötte s így a kölcaönös egy-raáírahatáe és buzdítás által irókra és kífeön-ségre fölemelő hatást gyakorolni. Fénye* nevekkel m hangzatos Mj-v-Jtk-vl nem akarom a* e« uton már annyiisor félreveeetett közönséget ámítani, mindöesse annyit mondok, hogy e törekvésemben már eddig is oiy írók ígérték meg támogatásaikat, kiknek előnyösen ismert neve urás biztosi lékot nyújt arra nézve, hogy a közönségnek panasara oka ne legyen. A laphosni fog költeményeket, elbeszéléseket, élénk tárcza ciikkeket, irodalmi és kritikai ismertetéseket ás tanulmáayokát, forditásnfcat. egyszóval mindent, mi szép, nemes é* tanulságon, mit egy szorosan vett szépirodalmi lap hoxhat s mi bármely vidéken lakú egyént, ki a jelzettek iránt érdeklődik, kielégít. Figyelemmel fogja kísérni ac összes hazai sajtót: szemlét tart időköiönkint kuJöD<>8i'D a vidéki lapok felett • helyeslő, vagy rostáló véleményét minden befő Vastól mentem, a jóakarat vezérlete mellett mondja ki. Megje lenik a .Délibáb* minden pénteken nagy ne-^yi-div utakban H nidajun, csinos. Ízléses kiálli-táwaJ, elMe a „Debrecsen Hajdamagyei-Kte-líioy* kiadójának, Kutasi Imre oyomdatulajdo-nosnak kiadásában. Előfizetési ára hárum negyed évre (apr—dec».) 3 írt, félévre 2 frt, iiücyedévre 1 írt. A „Üebrecteo-Hajdumegyei Közlöny *-nek, mint e lap elődjének e 10 tize tűi, a legközelebbi negyedévre (apr.—jun.) a .Délibábot" a régi előfizetési ár mellett kapják ; félévtől (ju!. —decx.) kezdve azonban, ha a lapot továbbra is szándékoznak megtartani — te-kintetbevéve változtával a kiállítási költség •-m el ködénél — as uj (2 frt.) elo&zetéai árban. Uj előnzetőknek kedvecményképeo, a .Megcsalatott nő bossaja" csinaü 1 forintos érdekfescitő :>merikai regényt küldi meg a kiadó; vidékieknek 20 kr. csomagolási dij beküldése mellett, helybelieknek pedig ingyen. Az előfizetési pén zek legezélazeriibben poetautaJvánnyal Kutajav Imre kiadótulajdonoshoz (Fípiaci Sz. Nagy Károly ur hárában) küldendők. Gyűjtőknek hat előfizető után tiBzteletpéldány jár. Az első szám. f. é. április ti-án jelenik meg. Debreczen, 1877. márczius lö áo. Dengi János, felelűs szerkesztő. Tisztelt muukutársunk e lapját ajánljuk N szépirodalom barátinak pártfogásába. — RővUl hirrk. fvtbastiüai óbudai járásbirú nyomtalanul ^Künt. — II. Dom Pedro braailiai császár PS neje Bécsben időinek. — Zubovite Tűdur úszó kész üiéké vei Bécsben i* átuatt* a Dunát. — A 18 éves hleschko Jván, Milán fejedelem sógora, a szerb háborúban ka pott B**b-i következtében imjghalt Ode&sában. — A prsa sah közelebb üne^pelte'30 éves országiásának örömünnepét. — Hadú Ignáct V asm égve egyik kitűnő fia, meghalt. — József v v fontos téuveíö az álom lélektani fejtegetésében, hogy megérdemli a részletesebb tárgyaiért. Habár a nem alvás közben lárva van — mint már egy helyen tolhoztak, még sincs teljesen fölmentve a külső behatásoktól, ha nem, kivált az erősebb fény, a szemhéjon ke- reezlüi ÍB in^erii a látó ideget, miből aztán meg- Melő álomképek keletkeznek ; innen van, hogy lia világot gyújtanak a szubaban, ahol alszunk, könnyen valamely üanepélyes kivilágitásról vagy tűzveszélyről álmodunk. Azonban a láui tzerv ingereltetése s áz evvel kapcsolatban l'-vő álmok mégis többnyire belső okokból Teduek. mivel ec az érzékünk — tinón szer kezeiénél s az agyhoz való közelségénél fogva — érzékenyebb a belső idegilgultságok iránt, mint a többiek; épen ec okból nem csak alvás, lianero az ébrenlét állapotában is legtöbb al kalmat nyújt az Uras képzelődésre az álmo dozásra. A hallás szerve, mint tudjuk, nyitva marad a külső ingerek befogadására, s az ilyenekből keletkező álomképek különös elevenséggel birnak. Nem ritkák az oly jelenefc-k, hogy pl. abUkunk alatt a postakocsia belefuj trombitájába s nem ébredünk föl, hanem azt álmodjuk, hogy ut&sank ; a menydörgéa hangja üli meg fülünket, s egyszerre véres csatában termünk, hol ágyuk bómbölnek éi puskák ro pognak; valamely bútor recscsenése tolvajok imtSrésére változik át phantasiánkban : kakas knkorékol s hallani véljük a restélyben forgók •egélykiáltánát. steiT. Egy szóval: minden hang, mely félig meddig felzavarja halló szervünket nyugalmából, buoayos, töbne-kevesbbé megfelelő álomképet ébnxt Ennek siembeuSkt thg. • húsvéti ünnepekre már Alosotlir. <rk« sík. — Nagy Váradon egy nő mellét operáin, 11 font nehéz lépet vettek ki. — Szebenben nájus 20—27-én tűzoltói kiáJIrtás len. — Az oidladina erősen bujtogat Sserbiában és Alföldünkön. — Bismsrk kijelenté, hogy az oroszok lefegyverzése valószínű. — Viktor Emánuel 14 én volt 58 éves. — Ignatieff Bécsben van. — Nagi érdemu tfirtéoítburárunk Véghelyi Deaő édes anyja meghalt.— Patti Bpesten van. — Ctiky Gergely .János" ^ nyerte meg a 300 aranyos Tejekj-jotalmat. — A török parisra estben 16 nyelven beszélnek. — Columbus József királyunk egyik tanára meghalt. — Lo-vinger Henrik Qyallán 117 éves korában halt meg.— Társzekereket gőzerővel kezdenek szállítani. — Magyarországon a múlt évben 632 csődeset volt. — Ürömmel halljak, hogy Mihs-lovics József zágrábi érsek bibornok lesz. — Oroszország legnagyobb fegyvergyára leégett. — A hgprimás 1000 frtot adott a képzőművészeti társulatnak. — Charlotte caáasárné roaz-zzabbnl van. — Berlinben .háború biztosíts társaság* alakult. — Egy népzenész quaternot csinált. — liszt Ferencs meglátogatta a brazíliai császári párt. — A aépazinházat terhelő 80 ezer frtzyi hátralek fedezésére 100.000 drb 1 frtos Hursjegy bocsáttatik ki. Szlnéwet tisjÉJÍ aefiinerke^v* asinfnAÍnk er*j« t t*- bet»*eökke] — mit eddig oem — tMiuOk MotUl i h 0k lÓ54kkl a társulat tagjait, eaeknek kapeaségél, avagy bibáit. Bírálatunk ha nem ia e tndde critiroa aitgorn bírálata, de dazinte iga* a lepleaeüen leend. Kedden, f bő 20 án Kiafalndvne aaaaony ju-talomjátekáal a „Peleekei Nétáriua'" kertit more. Meg kell elngednoiik saséi, hoKy aa előadáa — bs-bár nem tckeleteaea 5asxevágo ia — de kieUgitö volt Peetj a nótáriust elég jol asemélyeeité. Egyedüli bibáia abban állott, hogy Merepe helyzetének viltoc-tárat ia megmaradt a játék elején fbivett magatartá eában ; p o. a caárdai jelenetnél, midún a betyárok álul halálra Ítéltetik, a iSlakaaslaitóli félelem avagy rettegéeuek legcsekélyebb nyomai sem voltak area-vonáaaiu fel fedezhetők Kizfaledyné kifogástalan asemélyeeitije voH Tóti Dorkának. Károlyiné, kellemea reengésfl hangjával eent-tal ia megnyerte a köeoneog osztatlan tetszését. Eá-rolrinénsk legnagyobb előnye a aainpadi ottbonoa-aág, mely minden mosdnlstán fBliamerhető a mety nem ép oly caekélvséf, mint est talán aokan gondolnák. Nagy hiba asonban nála, hogy dalaiban s as5-veg csak igen ritkán érthető meg, különösen a ms-ganabb hanghordosáa alkalmával. Aa inaagato mint peati jurátna • Vihar a „me-xicói vőlegény" jól alakítottak. Sokat leront a játék értékébSl a taerepek kelig be nem tannláaa a eb'Cl Önkényt folyoiac biányaott a azabalssfrll oaaeheagsat, mely egyik ío-kelléke a tskéleUi előadásnak Avagy kinek ne eanék roeanl hallani, midőn egy ea ugyanazon aserep előszavaiba ketten ia belekapnak ' ÉK est már lobi, iabeu hallottuk sainéaaeink-tői. Igyekesxenek lejsokn! e hibáról a fordításnak kiese több gondot a saerepek betsnnláaára. .,Aa nj peleskeíek* sierdán elég aaabatoaeág-gai adatott elS. Ecsönaég kSaép számmal Caatörtokonj f. bú %£-ia „Qriagoire a koltS éa » Zearnok király" dramolette 1 felvoneeben • Brann K. iameretee víg operetteje ,,A pajkoa diákok" adatott elü, Hiépaaámn koaönaég jelenlétében. Orin-goíret. a koltót Baláaay sok asellem a lelkeeedéaael állít* elénk. Megl.taaott rajta, hogy nerepét eattttal saor. galmasan tannlsiájiyoata a esért volt épen kepea ki. tünSen elSadott azavallatáTal a kozonaég lelkére hatni. BelSle aaorgalom éa igyekeaet jeles aatneext képezhet. „á pajkoe diákok" eloadáaáhoa, üüKinten, nem tok reményt kotottQnk. Féltünk, bogy kevés jot fegttnk ballaai. Fo-koaúdott e féletmonk, midin Vlaar a jutaloaaatt a példája ss as egyszeri eset, hogy egy zivataros éjjel bizonyos vendégfogadónak valamnonyí vendége ast álmodta, hogy folyvást kocáik állottak be a kapu alá megérkező idegenekkel. A hallás álul keltett álmok élénkségét fokozza még as a szoros összefüggés, melyben a hallás és s beszéd állanak egymással. Alig vagyunk általában képesek egyeden határozott szót gondolni a nélkül, hogy beszéld szervünkben némi ÖBitöDsserü halk mocdulat ne támadjon annak kimondására; innen van, hogy akik-nek élénk képzelniük* igen mozgékony beszélő szervük van, azok sokszor — mint mondani szoktuk — teotazóva) gondolkoznak. A képzelet, meg a nyelv és az ajkak mozgása kölcsönösen élénki tik és serkentik egymást. Ilyesmi történik az álomban is, melyben ha bmberekkel van dolgunk, kiknek beasédét hallani véljük, vagy ha agy tetszik, mintha magunk bestéJnéük hangosan: kétségtelen, hogy, ilyenkor beszéld szervünk már nincs teljes nyugalomban s nem ritkán történik meg, hogy as álomnak megfelelő1 ieg valósaggal is el kiáltjuk magunkat Némelyeknél ez a hallási álom oly élénk, hogy a hoszájok intetett kérdésekre felölnek, vagy helyesen vagy helytelenül a aserént, amint a homályosan meghallott szavakat képselAdésÜk vagy változatlanul fogta föl, vagy átalakította. Egy fiatal tiszttel társai sok tréfát űztek, mert teUtéeök szerént álmod tat tak vele akármit as által, hogy • megálmodó tárgyat fülibe súgták, mikor aludt. A tapintás és érzés szerve szintén tárva van ajvás alatt a k ül világi benyomások-mak és ewn érsekünk fogék no faágából a legváltozatosabb s leghatározottabb álomképek darab k*adet* allttt kijelaaU, mUt«riat raks.lfa.sgs gatolta 5t Msrepé'nek eljátotásában. Azonban csalit- kottánk, még pedig é-deieii caalodtnnk. B Polgár, ki Viharnak laarepet — Pleck eaia-■)attttt.t4Ít Bs«m«lr«ait« — vett* át, oly flgyeeen, londhalook ntino ■ hatlanul játaaott, hogy valdtaa <e|(lepett j^lea aUkitáaai s nevetteti coaaieamáTa.] A koroamárot ea nuoráa a«er«f)«i aajatia jd kémekben voltak. Eárolyi&é • Viharai miat •gyetami diákok i*gfeleluk a várakosáraak. AB saek negkasdetore a sraekartol a*tu aao-kott hangok néha oly aíraJoaaaQ haaiaak. miaatrint sasi eaodálnók, ha aa eoekió e fnrcaa hajigregyüUk hallatára aartvrba jőve, nea tadaá, bamarjábaii e-böl vágj i-b5) kesdje-e a dalt Sseginy EárolyiikBaak néha a legnagyobb fáradságába kerfil, mig a tenekart ••Ufcoaaa a h«)vei hanga, enatbe. Biaony, bUcoy nem ártana kiasí tegitm a dolgon. Mert b.gjje el a kar vtieldj*. nem a lagkeUe-meaebb dolog bii aa, midSo aa énekes, rágj Aoe-keaoS mol-ból kesdi rá as éneket, 8a0k m«g dor-bd| jiusák boaaá a kiaaretet. Mi legalább — s bissem, velUnk ogyUtt a nagy k&afinaég is — nass a l«gaaÍTese»ben kallgatgok. VÁSBAIJO. UtMÓk névsora -Kamuán, 1S77. márexku 13-tól— 1871. márczitís 20-ig. — .Arany Eoronibo ■*csimeetteaáUodába: Franki O. Atád.-8eobb. moilander O. 8aL Iván. 8es*k E. Péca. Deutsci A. Béca. ír 1 Ser l. Ssroa-Patak. Fewht E. Becs. Borráth N. Beleina. Wargovita L lesek. Eies M Oyór. fiomáromi J. Badapett. Schreier J. Berlin. Bográayi N. Zágráb ÖrdS, I. Saeged. Kothacbild E. Prag. Hoch K. Berlin. Welieck J Prag. Weiea A. Budapest. Desaáth O. Atád-8sobb. Hna- fuitter 8. Ceurgé Ungár. Za. Oyékényea Ersnei M. Atád. Ceeraeki N. TSoord. Eiez P Pécs Weisa T. Zágráb. Stnllser 1. Triest Saegedy N Inke Bsner 8. Beca. LSw; J. Bécs. Scherta J Prsg. Molnár E- CeákUrnya.Eoan A. Béce. WeUerZa. Prag. Megy 1 Arad. Eomáromy J. Waraad. Kursiea R. afitrOTiea. Eováto A. Körmend. Eissler E. a) -gserdsaely. HSbner I Béo. Beinhardt A. Bcdapeat. Ber alaa N. Keaitbely. Hackl A. Oráta. Uetaer E. Péca. lioroghy J. Praako.ec Dimiu 1. Beniltke. Stogan J. BenitZke Tamáai F. Le. ténye. Schwartzenfeld N. Cüli. Rnska sl. Beécbiaaiget. Eobn L Bndapeat. Horváth I Bobfinye. Lipaitz E. Arad. Omcsikna P. Debreesen. Kuni V. Eágrit,. Papp K. Bndapeat. Risky L Léván. Petrikovita S 8opron- Babochay F. Baboesa. Fiscbel N. Knpt-lt Haker M. Sopron. Weiaa M Vtavár. Eransa I. Buda pest. Fischer L Prag. ataar 1. Eaposvsr. OUosy E. Sopron. Aunásy Q. Budapeat. Olaser 0. Pécs. Targa L. Kanjain Rotbaeyer J. Pária. Kaan N. Bndapeat. — aBsarvaiboa* eaimaett saállodába : Leman N. Leipsig. Ortewald N. gsombatbely. Dentech Q. Wőtyén. Weías B. Badapert. Hnba E. Oritz. Targa H. Canrgé. Bonrviar M. slarbnrg. gvastlts N. Z.-Eger- sssg. Sleiner L. Frankfnrt. Kohó N Tapolcsa. Frail S. Bécs. Peck K. Béee Paii N. Peruk. Weiss D. Becs. Hirschel J Dombom. Esnfer N. Béca. rjkebüca N Besenyő. Neumann N Béca. Scsiter N. Becs. Brenoer N. Pitomecza. Boalik H. Bndapett. Erana N Somogy. BrdSdy N. Seerdahel;. Roeeaberj N. Kspee- vsr. lzeo N. Z.-Egeraieg. Br Treberabarg N F.-Eajk. Horváth M Sa. Hibái. Habn N Lesü. Chernél N. Mmeg. F.i<ler N Tidovecs. Hochrsiter R Kagy-Atád. Earlhurger N. Bécs. Garger. N. Kesathely Lénárd 3. Eessthely. Beck N. Eeeathely. Berber N Bndapeat. Mautner N. Budapest Jean F. Bice. Erei L. Béca. Woltan N Lemberg. Odor tv Bndapest SonLenfeU J. Bír. Klein N. Bécs. DenUch M. Budapest üteiner N. Periek. Olavina N Palin Bogyay I. Ualáp. Zeial tí. Brflnu. Schtffer N. Béca. Spitaer N. Perlak. Stoeker N. Brueenyű. Repáay N. Kepeavár. Elikik N. Prag. Berger N. Badapeat. Horváth N SaSoee. Albrecht M. Budepeet. aireokei H. Domboro. Wineae N. Tapeony. Enleld K Bécs. flehera N. Boglár Holle N. Péter várad. Príncs S Bice. SpiUer N. Zágráb. Blnv N Beca. Weiaa L. Rumeg. Schmidegg N. Taraad. £rdfidy N. Saerdahely. Sp<taer N. Perlak. Honig N. gsom- batkely. TnOmler N. Béca. Uenca K. Pacss. Kiviacb N. Bé>a. Uorgcnstern N Béca Kerudl N -Egeraseg. Eellner M. Bécs. Denteeh N. Bndapeet. Berhard B. Prág Wiea N Béca. Hack.l N Grata Uwy N. Prag Novak. 3. Boglár Saegedy N. Inka. gebwara N. Bécs. Zoetschs 8. Bécs. Maiereeak W. Caáktnniya. merülnek föl. Errn vonatkozólag Jessen psj chologiájában azámus érdekes példát taJühatjti, meljek közfli csak néhányat hozok föl. EgT valaki alvás közben erősen átiszadott • azt ál-modu, hogv folvoba esett ea a. magával ragadu; egv másik sebUpaszt Wtetett fejere s álmában egv csapat indián rohanta meg, kik feje bőrét lenvuzták (tudvalevőleg a legyőzött ellenség skalpirosása élvezetes foglalkozásuk as indián harezoaoknak); egy hermadik, bogy náthájától megszabaduljon, lefekvéskor msleg vízzel telt pálaczkot heljezett lábaihoz s el alvás ntán csakhamar azon vette magát észre, hogy az Aetna hegy csúcsán bolyong, bol a friss láva forrósága ugyancsak megtánczoltatta ; egy negyediknek as a ssöroJü álma volt, hogy utonállok megtámadták, hanyatt a földre teri-tetMk s egyik lábát hegyes karóval leszegezMk; midin a halálos küzdelemre felébredi, nagy vigasztalódátára az egészből csak annyit talál valónak, nogy libajjái kd«í egy szíűmaazái szorult. & tapintó éneknek eseu álnmkertf befő lyázára alapította Girón önmagán tett kisérle tett, melyek által saját álmainak minőségét iparkodott előre meghatározni, ami több ezet-be« sikerfiltB; igy egy alkalommal térdeiről a takarót elalvás előtt félre tolta a as lőtt aa arad-meny, hogy álmában éjjeli utazást tett postakocsin ; máskor egéazen betakaródzott s csak feje tetejét hagyu födetlenül i ekkor azt álmodta, hogy a szabadban egy egyházi procee sióban vett részt levett kalappal. (Vége k«r.) — ,O ro lm I á 0 faoa' etimMtt ftiTindáb* : LUiiák F. ParUk. Fiák K Oráts PoUj Zi Csák tontja. BOhm T. Beadok RnkaTÍoa J. 8inek. Spie-I>l L MaiesaU. Qranu M. Zal>-Lferiu(. Br.lir J Lésrád. KtlMr N. Z Efiniii Vof.l M Sopron. Deaueh N. Z -Ef«m*g. Btrb«r H. Badspeft Qrober i. Pte». Tvbotj J. Ssjtor. Latxko U. Budapest. Kratn-patits B. Tapolasa. Honig H. Pies. ZiUer J Bnd»|>«t. Placil arak- HivataW^n jegyzett píaoziárak Nagy-Kauizsaváros ^necibiztosi kíny véMl: 1877. évi márczius hó 21-én. Busa legjobb raly 39, '/, bektotiterktat, 100 kilogramm eurint: IS Art — kr, klaepeserO anly 38, 10 frt 80 kr. — Keteeeres legjobb eeJy —, — frt — kt. ktlatpaserl anly —, — frt — kr. Boaa legjobb anly M, 9 frt 30 kr, kseepsseru ealy M, 8 frt 60 kr. — Árpa legjobb anly 32, 7 frt 50 kr, koiipaaerü anly 50, 6 frt 25 kr. — Zab legjobb aaly M, 1 frt, 65 kr kSaépaaerfi anly 18, 1 frt 40 kr. — Enkoriosa iten-?eri) s frt 80 kr. — Bnrgonys 3 frt — kr — 8xm-liast 3* frt — kr., aaesslyeliaat 22 írt — kr., kenyir-Uazt feber 18 frt — kr., fekete 16 frt — kr. — Risa 14 frt — tor. — Baaa-dara 26 frt -. Árpa-káaa 3« frt — kr. — Boráé 30 frt — kr. — LencM 30 frt _ kr. — Bab 10 frt — kr. — E9lea-káu 11 frt — Bavaayo-kápoaata IS frt — kr. — Savanyn-répa 10 frt — kr. Ssena kotou legjobb 3 frt 40 kr., koaep-saerO — frt — kr.; asena kSteUsn legiobb 2 frt W) kr., kosepsaerl 2 frt 40 kr. — Kotott- >agy a<y-asalma legjobb 3 frt — kr., — koaepaaern — frt — kr esalma takarmánynak Talo legjobb 2 frt 60 kr. koaepaaertl — frt — kr., azalma alomnak valő legjobb 2 frt — kr., ktlaepasertl 1 frt 60 kr. — Uj-bor bectoliterkint 7 frt 50 kr. Ó-bor II frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter ecaet 6 kr. —, Bakkfa, egy kobméterkint, egy veter boaasu haaá~ bokban, keieeatrakáaasl — frt — kr, keresstrakis nélkül 3 frt 40 kr — Caerfa kereaetrakásaal — frt — kr., kereeatrakáa nelkol S frt 20 kr. — Tölgyfa zeresstrakáaea! _ frt — kr., kereeAakái nelkol 2 (rt 80 kr. — Uaeen a bányabei 100 küogrammkint 75 kr. — Lámpaolaj, repeaebdl, egy kilogrammkint 58 kr. — Stearingvertya l frt — kr. Fagyog/ertya ontott 68 kr., mártott 72 kr. — Ssappan 42 kr. — Nyeri fagygya 52 kr. — Lámpa-bei, egy m6ter, 8 kr. — Karbabae egy kilogramm aserínt 48-50 kr. — Borjnbna 58 kr. Serteekna 56 k*. — Sulonna 78 kr.— Diaznoaair 86 kr. — marbaisir 1 frt 10 kr — Eomenymag 68 kr. — VOro&bsgyma 18 kr. — Feg-bagyma 40 kr — FStt ad 16 kr., kS-aó 13 kr. — Bora —frt 98 kr. - Paprika 72 kr. — Cankor 70 kr (P. h.) M a n i n g e r, v. aljegysS. Lottohzuá*. 72, $5. Brtnn, mároz. 21-én: 67, 85, Érték M váltéfatyaa uámtot 23. b'l, metaliques 64 10; b'j, néma. kölosSa 68.25; 186ü-ki álladalmi kóioaön 110.25; bank-rés»v.822 —; UtsUatézeti részvények 153.40; Londsu 122.66; raetgyar fóldtehermen tési kó(-viay 74.50; temesvári fbldtehermeiitési k6t-veay 72.75 ; soproni fi>ldtehennentesi kötvény 71.50; horvát-slavoo róldtehermnotéei kötvéoy —.—; esőst 168.90; os. kir. arany 680— ; Napoleond'sr 9.76— ; arany jár. 77.20; márka 60.15. Vasúti menetrend. Érvényes május 1& tol 1876. A budi-pesti idótmuUtó óra szerint, isselzzi Kanizsáról Vonat «SM .' eaám Oia Perc. ld> 906 Eeaik, Mok4oa.Dombo.ir a Fiaméba 4 48 reggel 816 . . . , 2 30 delat. ÍIS Bada-Pestre 4 M röggel ÜOJ . 2 6 delat, S04 . 11 80 eatve SlaBecabe(8eombstkely, Beoa Ujbely fd«)5 8 regjei SOI , 11 48 eettf 315 Bopronybe 8 S8 delnt. zOü Trieeetbe ea Praceraofos kereastal Qraca ea Becsbe ...... 4 50 reggel 301 Tneaetbe ea Prágarbofon k,«reaatol Órára ei Beeabe > <7 delnt. árkeaik Kaalamára S16 Easek, afokáca, Dombóvár a Finetebol 1 41 dilnt. ** ■ ■ . . II 11 estve SOS Bude-Peetrol 4 20 reggel S01 , 2 5 dílnt. 211 „ 9 44 estre 3U Bíc.hSI (S^mbath. Beea-Ujbe!y)fe!SI 10 ÍT eane 303 „ „ . .46 reggel 31C Soproaybol 11 53 delel. 114 Becebfl Oráca, eUrbnrg, Pngerbof felSl 4 12 reggel. 201 Trieast- <• Bicabil Merbnrg.Prager- bof felSI 1 21 "lelni. 204 Trleeat- es VOlagakel Prágeraof felül 11 - estre. Merbnrgba esatlakeeáa VUlaca ea Frsneealeatbe. . , , Flaaoeafeetbol. Heti KáruzM J5 t* mirzdas st-kj 1877. ' Hd- éa heti- lati. áe proL Oirll 1 *• aap | naptár 1 naptár Ltj 12 Jésusnek bevonaláaáről Jamaaá!»be. sláte XXI. 3?" ?K Vaaáraap Hétf! Ti. o. b. T. v. kiesé tu 14 B. 5. Niee Bened 27 Eedd Bupert lb Agapia 1 * ?8 Seerda Gneatáv 16 Ssbina t9 CaQtSrUk M cím. t; 17 Elek 10 Péntek N. Pént. t 18 Cyrill rj 91 Ssombat N. Siomb + la Kriaaán. I Feleláe uerkeuti : Batári U)M. rfe Valédi s l a s z, T> írdfmntrl ki tü atateil Ooarina "% dTrert 8IU DMUtl Ullalilutól Ktutriobaa, Ulaiaonaifban Witte Ed. fóbizoroánjosnál Bécsben, veri. Kanrtner-strasse 59. van. (286 7-10) Jelenleg Cairt lora-dijiban Bndapetlen apt.oiaaai lak^ aoktol (ngynere.ett Ocariniuok) eaen a hangmíren I, angT.re.nyfk adatnak, a malyek felnnEaiget okolnak, mintia nriT**«i»»» ■•• ••leteket nem ia leb.t kén««Ini. E hanga«er ingye. ho»am.llíkelt iakolim ewnnt m»r lai- kn.oktíl ia néharíj óra múlva likwrel m.gtanulhetí e. olcao ara mindenkinek lehetoTÍ teaai, hogy igen kellemea mnlateagot a.e- reiaen. ^^— Minden » a 1 < i i O c a- | gmsEPPE DOHA TI I* BUDRIB 1 ,i,,i f.ltatild bélyget ruell I .... Eredeti gyári irak nyom- ( I. II- JH I}' _}'^}_Jill_^l_ Utott iakoiival együtt i 1.1.50. S. 2.6B. 3. 4. 5. írt. AB V-dik uam KongQrakiaeretre van hanfoara. I I[ ni. sxamu hanfüejryfllaetek (x.ne nemtndi^knak ia alkalmazható) 12 dalUmmal i 40 kr. — B5r tokok L—IV. esimif 60 kr. V—VII I.ámig 1 frt. Egy öaiíbangulag hangoaoll Tarlttt i frt. ) ! p ) aikaima*ak. íriíii mély hanggal itakéleua aenekar) 30 . ) Saelkülíé. kéaapéiu yagj ulán¥«t mellett. Nagybani be-riiirlók rabattot ka|mak. Hirdetmény. Iván-Egerszegen, Vasmegyében, hol 4 or&iágo* vásár tartatik s hol a Győr, Kis-Czel,Szombathely, illetőié); sop roni országát átvonni, az italmérési jog, épQlet és szántó föld szabad kézből eladandó. , Veszprém, 1877. oárczins 7. (312/3 -12) Mustos János. Natürliehes OFENERWASSER I>ati beHt« and Blchemle NUt«l rur B*- hebax hmbltneMer 8tnlil-V«nu*prunK, uir-it ■chadeud dem innern OrKHnlHrau» daroh indanernd forl|ce*«tiieD Uebranrli. MATTONI & WILLE k k. öeteiT Hofiieíemnt*o Beaitzw (ter 6 vertinigten Ofner Bittertalzquellei MATTONI & k. k. Hof-IAeferanten Parádi savanyuviz. Alolirt hivat»l iltel frue tBltóeu p a r i d i T i deléare bííboTi |ItTII> e. p o n t o a a n aai S ik a ""epren llttaUk kl- irak 40 darab 1 Ut"« «»eg«t 50 , 75 centilitena , 16 , 75 . . 60 I 60 . . ■ gtnkSu t.UUtjuk 4. adjuk fel, all»«ba» a m* nUlbtr át I arrab «.b«íiéf • m«grn>dalu Hrbaja. A randelmíoy oaiaírttkíoak agy U»»»dit » oafraodjáa-kor alíre mafkOlileni kirjok, katharmada pMig MiaTéttal fog E>ndeln«oyakel urtalmuo teralak a air, Ukkaly. lUlti pólU, »aaoti ragy gíihají illomia •.•gjelolíaaTal Paridra (Hw.MI.gje) alolirt biraUlbo. caimaWík. . Vigie megj^yeitMik. hogy • r8«ro» koiínaég ke»y»l-mire Jorenik Pil módainal or—ifat 11-ik alia aiatt, a paradi •»y«njoriaoek illaodú raklira ni, hol tiabott ir m.l litt friaa paridi aa»Mlyovi« mind.nkoi klphMo. BSrabb felTÍbigoailiasal ia teljea ajjagyaekka! megkér.- keue«(gd Bolgíl 1.323 1—Jl Pariion, f.bmir 24-én 1877 A pari* savanyuviz fsrrás kezelő hivatala II Ilii Ilii II 111 I II Minden rangú személyek, kttlOnBafD nyugalmaxottak, miodeniiemfi tiMtTÍEelSk. biatolit^ io- ttaetek kepTiaelói, ig»(atok, kínyrriTSk ea allilDélkllli aiemé- lyek unoi é> íntalmaió mellekjlrredelmet találnak, amely nemi kép.etta«g mell«t éíenk.oti 1ÜU0—1600 forintnyi fókereeettí TII- bat Feltételek : jó biaonyitvinvok. vagy kiaebb betét. K. C.2494 alatti iratok Dukl 8 L *• linUtk birdetéai 0.1.1. illal I«t bM, BllfWll ■■!• 8 •aallittabiak t"TÁh!>. (31 ( 4— í) Mtat*n » i»n üxlft mocet TÍgeli cbim- eztUtam gyárunkat ax el&Ulitári kovetk*-«S ki-kivátuttra Wrm-'iiteaíin teljtwen b«aafintetjtik. )kíny«serit»e Tagynnk pompás chioa exBat-fyirtmanyaink tömérdek képletét a leggjoraabb áron aokkal alább elárnaiUui KtaérletUl bíolgálj'- Tonat a uagy irj^yaekbSI, mely utóbb magkaldetill. Uénókelt ára: (277 2—3) éíli 6 db. frt 3 50 ISO „7 60 2.80 „ ?.5o íta „ TSM 2.8S ,. 5.- 1.30 .. 8 60 M 5— 2 — 1 db. cxnkortarto Úrral . . frt 14 - 8 - M*UH k«« aaataü ritla 1«TM taodd 1 P- gyertjaiartó .. 8. - 3 — 6 d. kea-aysftato „ S - 2.7Í 6 „ ca«m^«-villa ., 6 — 2£« 6 „ ciemege-kéa „ 6 — 2.5* Legújabb k é a e 1 6 g • m b-g«r n i t or a, g é p e a • 11 el i 1 frt. Parafa-dngok illat fejekkel » 4a kr Továbbá pompáa nndaaik, kivé- éa lh.. il.rikek, tojaakéai-)et.k. fogpiaakiló-Urtók, ecaet- ia oUj-kéaaleMk éa Baa .gyéb alámoa raikkek. atb. atb aaintoly m^rl.pő olea« árakon. (V KOIÖDÖMB 6gjol«mre méltí: *^g « db. evőkanál, 6 db rilla ) mind a 24 drb egyltnéve elegana 6 „ káiétkanál 6 ,. kéa ) tokban 84 frt bilyett mt W frt UgyanAa britannia-.a<bSI. mind aS4 darab elegana tokban euk 7 frt Vidéki megTf-ndeléeek otinvét mellett pontoaan ét lel- kiifm.retea.il eaKkoaftltebaek. Csim : El., Bécs, Rothenthannstrasse 16. Teoyész marba eladás. Bogiári vaspálya állomástól félórányira Lelte községben alulírottnál szabad kézből eladó: Eredeti Mezőhegyeai faj bik* 5 ére» 2 db. 1 i . üazó iy, . 1 . Gr. Zichj Nepomak János gnlya fajiból Tehén . . . . 5 éves 7 db. Üsző ....1.9, Osira tehén . 3—7 . 3 . (320 3-3) Bosnyák Gusztáv. Kéjvonatok fél menetárak mellett Bécs-, Trieszt- és Velenczébe. A hnsvéti Qnoepek alkalmából Barcsról. Zákányból és Kanizsáról kejvonatek tagnak Bécsbe, Trieszt és Velenczébe és vissza fél árak mellett irányittatni. A menetjegyek 14 napig érvényesek és ez idő alatt minden utazó a kedve szerinti időben vissza-ntazhatik. Közelebbi értesülés szerezhető a lapunk kiadóhivatalában kapható menettervekból. Uj mozgó- vagy gyorsmérlegek hivatalosan megvizsgálva, hitelesítve és minden nyílt üzletnek előírva, különösen azonban vas- és vegyes kereskedőknek mészáros és henteseknek, vendéglősök, serfőzdék, szeszége-tók, mezőgazdaságok háztartások, gyárak, üzletek s mindennemű iparágak számára. A mérleg hordképessége: 350,300,250,200,150,125, 100, 75,50, 20 kgr.rtd Ara: 40, 35, 30, 25, 20, 16, 12, 9, 7, 5 forroT Sárgaréz serpenyőkkel ellátva ezen mérlegek 50*/,-kal, pléh-serpenyök, Tagy vasrostélyokkal fölszerelve azonban csak 30*/. kai drágábbak. Lapos rúddal vagy tolóval szintén a fönnebbi alap árnál 507,-kal drágábbak. Megrendelések, míg a készlet tart, folyton jeles minőségben az ösi-szeg beküldése vagy utánvét mellett eszközöltetnek. Bugányi Frigyes és társa, 3«2 VI 2-15} Sladl Ri.m-rjv.s- 11 ST. . Ríonh-n. 1 Í^Í ~° is 1 ' -CS -l Cili as ^ ■ afi Ii- ür 0) 03 11* !^ la*ravlait»«r M HUrra t*J Um^Ui»« o»r«KlB <tnckta*> Hoor-Extrut) in Ki»UWn tn 1. t, S d 10 Kilo, EUMBeorlMff* (St—ip-. Voor-btnctt in FU-ck^a i 2 Kilo ■U portié nni ta llu«« fcrfek«i di. FrtuiB«n»>l>M4t*r ElMr-f M*orbli4«r íut •rrrtek.ade tittel far Ltwla - Anttüko u.4 d<a H*br»Bch vls in Vb~ h.r, k f» Gntot. lu Kumiliv tftmdc DutSOBt- g , l* Zmatx xw"<ke&tipr>pc.>ratt«r UlLi^rai- watHi o4*r ik matr Wmnf roa tifbir.Hr Wirk1Og. = Kurvor$ehriften und Brochüren gratis. = fifiu Htodvlac*: WUn, KutaOiuitruM 5 TL Tuhlubm 14. fttpté ii ti* grinent Kitnitis*niudÍBíffi da ii Bátorkodónk a t. cs. háziasszonyokat tgj o*gj ukuitm^Djra figyel-met>t«tsi, mtAj ab bál ill, hogy a kivé valódi jí f fl g e k á T é TtgjüléMévtl kéK»tte«ri»Sk. Emacl t olSoy jar, még pedig; 1 u i*léat Demeiit«Qi lehet éa 2. a jülíayoM bevisirUi léa;ageaU-k*ritmaijyt ho* magával £ r«él-b61 kérjük hamuitatUo Iá ! fi jgy tec tadonist vsuil kértnk. SStínitt Gyfiíö s Fia. ca kir. Kud. grároiok Becaben. Egyedüli raktár Nagy-Kioieaán : Strem és Klein araknál. (179 40—" Pranumerations-Einladung anf daa btlligvte poltbache Ta^eblatt „PESTER JOURNA L." Mit 1. April 1877 heffinat ein D«Qea Abflnrement aof t)u •ináig ansbbJLnpge demokratiacbe Tageblatt UDfartu, .Pnter J o n r i. a I " Daa ,P « 1 t • r Journal,* deaaeo «.Ba«.ne Rubrikoa dnrcb bs«l««t4to4* Pafelisiattaa u4 yfthminonr anf daa 8or«-filtipu >>al«itet abd, wird in ftllen polituchoD Tag«fragén aoí daa Haate bedisaL Die lokálén AngeleffcubeiteD und Vorfllls, ■» bcaond-Ts die Gerichtullt aad Theiter, wordec mit araehOp-faadater Sortíah behandelt. lm Faailleton werden oebat Wiaaeaawertbew ami allén Wshtbeílen, «)i« pikaotasUB OrigioaJarbniun rebotco aod OrifteaUiriefe aus Paris ind Wien. Naeb Ablaof d«i (•foawirtig in aPeater Journal" *rK-h«ín«n<len ROOUN, (Anfang* Aprill) befínnt die ao ipaan«D-den Inhalt aberreirbs nentitv Sinutiooiia ritit d«i enrapiitchfn Bllch armirlit«iu Ei Utdiea d«r in den meiaten i-tropiiicktn |ron«D B 1 a 11« r D tn 11 k fl n il i [ 1 e R 3 a a n ^ípíjlaTlíi ** I '" ^•Ina*")en Qoarta.0 beginut mucb ein iweiter UUDIAO foa d.n kl.««ehe« Ro«aLmit^iier wAus dm Pariser Coinmunett Iván Tarte^jew, TOD G. Gnersenf. deaieo Abdrack wir illiii fdr Utpru er- ámmtm aattcfaUeaalifbea UebaraaUan^recht dm fcP e • t • r worbeo hiben, Journal" erworbeo hal. Vm ttiannigfachsD WOoacbeo noapri-r Lener fatgc^nsnkommAU, babén wir die üm chaftiru bri k ia eiaer all« p r.ktiicbtu Bedflrfaiage befriedipviidm Wei*e aus^*t&"«t Daa ,Pe«t«r Journal* bal e* derch •«.DC muatulte (Uttatag in ali«ti Taee*fra^«n. durrk die Gedie,reiibeit vad Eetcb haltJt«*'t BeiBM Ittbaltoa, M wie doreh M.H» fabelhafte BUUck«it %u *>n«r Verbreituaf c«br«cht, wi« ai« bishcr ooob kein Blatt in Uofarn erroichto. Pör int r«chen Uhait dea .PaaterJoor nal* aneb im nlchstoc Quartaie bttrjt der U«at-vnd, d«ba wir di« gt-oas* i Uitarbeit«r, darcb Heraiwi«baBf barvorrmgvndor joaraaJUtiacber Krtfte, sit-ür ▼•rD«hran t-bem Umfange und in fleichw Beicbhaitivk«át. Der AbonnemenUpreU d«a .Pe.ter Journa I' batrift oach wie vor. loko mit Zaatellons od«r mooAÜich 90 kr., sweimoiuitlkh fl. 1.75 kr., rterteíjakrlg «• 2.50 kr. Man abonairt aod ineerirt iu der (Die Adresse ist genau za merken.) Wíjdits Jónef kiidó-, lap- ét njom<U«u*jdonoi uorM»itó nyomaaa, Administration des „Pester Journal," (321 2-2) Gittergassa 6, parterre. NAGY-KANIZSA, 1877. nárczlas 39-éa. 2S-1K Tizenhatodik évfolyam. OHntttlár: tfin *rr«. . S fit. fii érr« . . « . B«£7«d ívre . 2 . 1 A lap aaaUuai r*a»«t ! aietó küilamio/ak a rékpánatari épiÜM ASW-aaint, — an;a{i ráaaet íl illetS k5al«m«ii7«k p«-l< iif • kiadóho. Mr-nentTe intézeadők f ;! NAGY-KANIZSA 6 haaáboi petitaorbtn 7, Mmaodaxor 6 • míodoB további torért 6 kr. NYILTTKRBEN . 1 •oronkiDt 10 krért t* ! j Útnak («l. : K.or.ün illtUk aindm t Ítfjtm kirdatiaért kilón f 30 kr. fiaataadl. {. j. > — >'«gg Bénnentetlen lar«l«k csak iamart moDkatár-aaktál fogadtattuk «1. 1 KWntok Titna i kfild.tnak. ZALAI ROZLONY elóbb: O Z .ZALA-SOMOG Iparbank", a ,m.-kanliMÍ takarékpénzUr", a „zalamegrei általános tanttótestfilet", a ^.-kanliaal klsded-n.-kanlisal k61iálm«itm4nj»" s több megyei és városi egresQlet hivatalos értesítője. N.-KuüntTaroa keljhatóticáaak, ■emkfilöiben a „n.-kanlnű kereskedelmi g nevel* egyesület", a „soproni kereskedelmi s Iparkamara Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A folyó marrains hó végével az 1 877-ik ér első negyede letelik, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetéséi' lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április -június évnegyedre 2 frt. . , — szeptemb. féléire 4 , , , — deczember végéig G , .Zalai Közlöny kiadé hivatala Wajdits Jótsef könyvkereskedésében. A mérgek és mérgezésekről. ]. orvotrendészeti és 11. gyógyászati szempontból a V a no t t i-t éle mérgezés ki/o-lyásából. I. orvosrendészetl siempontból. Aki a , Zalai Közlöny* hasábjait visz-szafelé lapozgatja, az megfogja találni azon kitételeket, melyek némely mérgezési eseteket ecsetelnek; felkiáltó jelek közt elmondottuk mondanivalónkat Hoztunk oly meg-jogy«ta«k«t ia, ■»ljatrt, ia ai arvos és környezet a Vioott i-féle mérgezés elótt és alttt gondol, nem történik az, ami megtörtént. Isten tudja, mi okozza azon erkölcsi foszlányságot, melyet a gyakori öngyilkosságok, vétkes mérgezések jeleznek. Alig jelenik meg lap, melyben eféle merényleteket nem lehetne olvasni, félni lehet attól, hogy a mérgek és méregtartalmu anyagoknak megszokott könyelmú, szigora ellenőrzés nélküli gondozása fokozandja és napi eseményé fogja fejleszteni a mérgezéseket. V a n o 11 i neje által mérgeztetett meg a legerősebb maró méreggel, névsze-rínt: fehér arsenikummal és pedig czélzatosan, hogy meghaljon. Meg is halt, pedig mint mondják, szörnyű kínok közt, annak daczári, hogy a városban sok orvos Tan és két gyógyszertár létezik. A mérget Vanottiné házi orvosa utalványára patikából vette birtokába. Annyi sok visszaélés, mnlasztás és veszély közepette igen kívánatos volna, ha törvényhatósági közegeink erélyesebb ellenőrzést gyakorolnának a mérgek, méregtartal-mnanyagok gondozásában, kiszolgáltatásában, mert csakis az álul lehetne megszorítani mindazon szerencsétlenségeket,melyek a mérgek hanyag gondozásából keletkeznek. Ma igen is könnyű mérget birtokba venni, nem kell ebez más, mint orvostól egy recept; némely boltban egy pár jó szó, hűtlen szolga; a vándor patkánymér-gezóknéi egy két hatoe; fényképészeknél egy kis könyelmúség. Kaphatni arsenicumot, strychnint, cyankalit, phosphorust akár menyit, történhet aztán ezek álul bár mily veszély, arra nagyon kevés gondol. Jobbára csak a megtörtént veszély hoz habozó za-jongást és roszalást. Vajba már egyszer és valahára érvre tudnának emelkedni azon, töirényekböl kifolyó magas hatósági rendeletek, melyek a mérgek,méregtartalmn anyagok gondozására vonatkoznak és miodenkép oda irányulnak, hogy a mérgekkel könnyedén rendelkezni, ezek által veszélyt okozni ne lehessen. özönében vigyünk a legSdvösebb rendeleteknek, melyek védelmünkre szolgálnak, de sajnos, mindazokra figyelem nem fordit-tatik. 1770. év óta bírunk rendeleteket s azóta csak ismétlések történtek és mi kép olvasni lehet, minden egyes rendelet azon évi rendeletből, mint alapszabályból nyerte kifolyását. Ilyen jelent meg 1M5-ben febr. hó 5-én 2804. sz. a. 1841-ben máj us hó 15-én 14117 sz. a. 1849-ben márt. . 26-án 7166 . , 1850-ben decz. , 6-án 4661 , , 1851-ben , , 24-én 24718 , , 1869-benjun. , 1-én 2787 , , Az 1876-ik évi közegészségagyi törvény 17-ik §. kitétele is azon rendeletből vehette kifolyását, mert abban ugyan azon czélra irányul a törvény szava. Hosszadalmas lenni nem akarok, de engedje meg az olvasó közönség, hogy elmondhassam mindazokat, miket mondani akarok, miket azért kell mondanom, hogy részben óvatos, részben követelő lehessen. Az élet azon tulajdona mindenkinek, mely, ha egyszer elveszett, többé vissza nem varázsolható; azért kell, hogy elevekorán, ■ég jókor gondoskodjunk és törekedjünk a védőmódok keresésében a megállapodásra. A fennt jelzett rendeleteket egyenként idézni felesleges volna, a kik azokat eredetben kívánják olvasni, forduljanak illető törvényhatóságaikhoz, megtalálhatók azok sorrendjében az irattárakban. E helyen elégséges azoknak értelmét kivonatban jelezni, eléggé irányadó lehet ez is annak, a ki irányt, megállapodást akar találni. Ama rendeleteknek kivonata ez: 1. Mérgeket, méregtartalmu anyagokat csak okleves vegyészek készíthetnek és pedig a magas konnányhatóságnál e czélra nyert engedély mellett azon kötelezettséggel, hogy azok gyártása- és gondozásában a létező rendeleteket szorosan megtartják. 2. Mérgeket, méregtartalmu anyago kat csak füszerkereskedók és gyógyszerészek árulhatnak, szinte a magas kormányható ság engedélyével. Engedélyért azon fűszer- kereskedők folyamodhatnak, kik nagyobb városokban, nagyobb községekben laknak. Hogy az engedély megnyerhető legyen, a folyamodó utalva van helyhatóságához személyi megbízható bizonyítvány megszer zésére, e nélkül engedély nem adatik. 3. A mérgeket, méregtartalmn anya gokat az illető fttszerészek és gyógyszeré szek elkülönített belyen szoros zár alatt kö telesek tartani és megőrizni, hogy a tulaj donoson kivül azoMioz más hozzá ne férhes sen. A zárt ajtóra e szavak felirandók: .méreg szertár.' 4. Az illetők a mérgek, méregtartalmu anyagok vevése, adása nyilvántartására is vannak utalva, azért is azon czikkeknek ka- lön üzleti könyvet kell vezetniök, melyben fel kell tüntetni, hogy kitől, mikor, mennyi és minő mérgek vásároltattak meg; —- ki nek, mikor, mennyi, minő méreg és mely utalványra lett kiszolgáltatva, következés kép mennyi méreg van még mindig elólét- ben üzletre. A jelzett üzleti könyvnek czime: .Méregkönyv.' 5. Mérget, méregtartalmuanyagot esak közigazgatási utón lehet vásárolni, e ható ság utalványozása nélkül tiltva van olyféle anyagokat bárkinek is kezére juttatni. Ha valaki valamely boltban, vagy gyógyszertárban mérget kér, az a közigazgatási hatósághoz utasítandó. Ha a méregkereső személyére nézve gyanú aláhelyhez-tethető, akkor az ilyen tüstént kezére szolgáltatandó a közigazgatási hatóságnak, nem szabad 'egyszerűen visszautasítani, hanem TÁRCZA Myosotig- — 8pio«Ui Aotonío. — Sora»*p" hon lekötn gyem QSTAC rojtilyemoek, Cde tanyám, hol mormólra KU csermelyek caQrgedesask. Hoiyha tiuog láfj fuvallat lno( fejem koronája ; Arany cseizen tolt, hm hullat a kolibri könnj-Bt rija, pf TW «k«a kínost, Pompán' hautaiao kerutUd, Hajolj telim, halk kirdfet •ju. 8' UBCC k«l7h«m megnólt.l.k 8' távol k*drwekkei banfxík £ három asó : Oh na f.lejU ! WITT FÜLÖP. Az alvás és jelenetei. (Felolvasta: Farkas Lásiló fSgymn. igazgató.) (Folyt, és vége.) Ai isié* ét tssglás nerrai osak igsa ritkáa Tétnek reszt u álomképek alakításában ; mindasáltal ezen értékek befolyására vonttkotólag ia találhatunk példákat MJát U-puzulácuakból. Twstelt hailgfttöim egjikéo-máaikán ia megeshetett már, hogy álmában jóiiüon Ukmárosott i a feltálalt ételek Bémelji-két kiilöűÖMB isleteaoek UlálU; enaek okát Talöwiaüleg at islö laerr bisoojoc erre eldké-asitett áilapotáD«n UIMUO felfödözai, mely állapotot eldidéfthati pJ. u a körülménj, hogy Uíekrés otáa — egyéb leendője hiányába* — valamely kötelebbi veiuiégaágre gondol as ember, melybdl kaíöoösen egy kedves eledelét oly éléokes álíitja phaotaaiája elé, bogy — mint moDdaui ssokáa — Bstnte Kajában van ai iie. Hegtörtéot as is, hogy valaki, mielőtt lefeküdt, illatot füstölőt asért a raskályhára, és acon éjjel ast álmodta, bogy a templomban iiooepé-Ivei nagymiaén volt jelen, mely alatt tudvalevőleg tömjénnel füstölnek. Ai álmot miaoaégére nésve. ai ércéki aservek m&ködéMn kivül, nagyon sok függ ax ember egyéniségétől is. melynek alkotó elemei: a kor, nem, as erkölcsi e* Mellemi fejlettség külöaböto fokai, u életmód, a test U(tsasáigIM. ragy beteges á.lapoU stb. Kgy 16 éra* leáay aa első bál atán Talóaxinüleg mást fog álnodai, mint a 65 éves ulcusöpro, b* jol bepátiakásott. Uisthogy a legmeréuebb s legvadabb phantaaia sem alkothat olyan képeket, melyeknek elemeit aa egyén nem a tapaastalás éa egyéb ismereteinek tárházából mentette volna: aiért bisvást állíthatjuk, hogy at álmok ssellemi világunk tükrei. A gyermeknek igen kevés tapatstalása leven, álmai is ssük körben mosognak: aa apró gyermek örömek és fájdalmak, meg * dajkaaeaék világában. Legélénkebbek a legváltOMtoaabbak as ifjúság álmai, mart as élet e virágkorában ébrenlétkor U uralkodó a képselödés: a* énelmek, vágyak, remények s maga a gondolkodás a tűse* phantaaia kod kapóin merengenek ■ u ábrándok légvárainak ormáról vissgálják a jövő boldogság és dicsőség sserencsecsillagát; nem csoda, ha e* a csillag ae álomban még varáutejjesebb s csábítóbb fénynyel ragyogja be as ifjú és a fiatal leány lelki világát.A a»egér«tt s komolyiyá lett férfi álmába* ia többnyire as élet gondjai- ral s hivatalos ügyeivel, a nő pedig inkább a háxi ügyekkel B gyermekeivel foglalkozik. As is áll általában, bogy miné! magasabb képzettségű valaki, minél inkább igénybe veszik gondolkodó erejét a szellemi kutatások és alkotások nappal; annál kevésbbé kalandoiik a nyugalomra vágyó lélek as álmok rengetegében éjjel. A kiválólag étsssel dolgosó müveit ember rendesen keveset alsxik, de mélyen ; mig ellenben a műveletlenek és lomha Melle miiek alviaát százféle badar álom nyugtalanítja. Hogy az életmód, foglalkozás ée aa uralkodó vágyak azintén jelentékeny snerepetjátssanakai álmákban, elégge{bi*onyitja a tapasztalás. Helyik vadáss as, ki álmában ssukszjr nem hajszolt nyulat és őzet, vagy nem lesett szalonkákra?így az orvos betegeiről s a receptekről, as üzletember pénsről, bankról, nyereség- és veszteségről, a szerelmes as átélt vagy csak óhajtott boldog órákról, a fogoly a szabadságról álmodik legtöbbet Ide vonatkozólag eléggé jellemző as a jól ismert magyar közmondás, melyben a makk s egy basinos házi állat szerepelnek. Módosítólag hat álmainkra a■ egéss-ségi állapot, valamint belső saerveinknek molékony rendetlenségei is. As egészsége* ember álmai általiban derültebb jelleggel bir-nak, mi£ a betegeséi inkább nyomasztók és sötétek. Ha alvás kösben a vér forgása akadályozva ran s a mell eiasonil, ebból támadnak azok a kinos álmok, melyekből gyakran kütködve és izzadva ijedünk fel. Majd rablók támadnak meg és fojtogatnak ; majd valami felbőszült állat vess üldözőbe és nem tudnak meaeknlni steff. Hasonló nebés álmokat idea elő A túlterheltségbe! eredő gyomornyoma*. Efféle belső .avarokból s különösen a szívhez irányuló erős vértolaláaból származnak azok a kísérteties nehéz álmok is, melyek a „bosxor-kánynyomás" neve alatt ismeretesek. Tagadni nem lehet, hogy álmainkban , sokszor foglalkozunk olyan dolgokkal, melyek arra mutatnak, mintha az öntudattal együtt járó magasabb szellemi tehetségek, nevezetesen ai értelem is el volna foglalva; Így pl- : megesik, hogy álmában as ember terveket készít, szónoki beszédet tart, számtani feladatokat és tudományos kérdéseiket old meg. Azonban nem kell feledni, hogy az ilyes gondolkodási tárgyak csak annyiban képesik az álom tartalmát, amennyiben képzeletekké alakulnak; mert az emberi phantaaia a legel vontabb s legBzellemibb dolgokat ia képes érseki formába önteni, asaz képekké alakítani. Any-nyira öastönzzerü szükségessége ez a léleknek, hogy nemcsak a számoknak. — melyek magukban tiszta gondolatok — ad szemlélhető alakot a számjegyekben, hanem még az atyais-tent is egy tisztes ősz férfiú képében állítja elő. Nem maguk a gondolatok tehát azok, mikkel úgynevezett érteimi álmainkban foglalkozunk, hanem ásóknak csak képmásai, melyek az álmodónak pbantasiájában fel-fel villannak a aztán Össze-viaszaszövödnek; azért nincs ia semmi értékök. A mit álmunkban igen okos dolognak tartank, az folébredés után rendesen egyttgyonek a nevetségesnek tűnik föl, Ast is sokszor tapasztalhattuk mindnyájan, hogy némely álomban nemcsak képzelő tehetségünk, hanem kedélyünk is többé-kevésbé fel van zavarva nyugalmából: érzünk: Örömet, ssomoroaágot, félelmet, szánalmat, haragot stb. Ebben semmi különös nincs, meri módjával leUrtózUtni. Ha valaki a közigazgatási hatóságtól utalványt kér, az vagy megadja, vagy megtagadja. A kiadandó utalványra reá vezeti a méregtérú nevét, lakását, a czélt, melyre a méreg kéretett. A méreg kiszolgáltatása jól zárt és lepecsételt készletben adatik kézre e feliratul: .Méreg * Kiszolgáltatáskor az utalvány visszaUrtatik, jegyzékbe vétetik, nyilván tartatik és, ba esetleg más venné kézre a mérget, mint ki számára utalványoztatott, akkor az átvevő neve is beiktatandó. Ha a méregvásárló nem a közigazgatási hatóságtól mutatna fel utalványt, akkor ez a közigazgatási hivatalhoz utasítandó illetékes utalványért; gyógyszerészek orvosi rendelvényre csak akkor szolgáltathatják ki a mérgeket, ha azok gyógyczélotra fordittatnak, azért is csak azon receptre szolgáltathatják ki a gyógyszerészek a mérgeket, ha az orvos a receptre e szavakat irta: ,6yógy-czélra." Ily megjegyzés nélkül mérget ki nem szolgáltathatnak, legyco az orvos bár minó állású, vagy képzettségű, az különbséget nem tesz. 6. A tiszti, névszerint a fó, járási és községi orvosok varrnak utalva a mérgek gondozása felett örködDi, azért is gyakori váratlan, de feltűnés nélküli meglepetése ket tesznek és mulhatlan évnegyedenkint beletekintenek az üzletkönyvbe,a méregtárba és megbírálják, váljon szabályszerűen tör ténik-e azok gondozása, adásvevése, vagy nem, ezek után az eredményről évnegyeden kint jelentést tesznek elsőfokú hatóságaiknak. 7. A közigazgatási közegek felügyel nek, hogy magas hatósági engedély nélkül méreg árukat senki ne tartson, ne árazzon és ha ilyeknek tudomására jutnak, a mér gek elkobzandók, a méregárnlók ellen vizs gálatot tartanak, jelesen kinyomozzák, hogy mely utón és módon jutottak a mérgek bir tokába. Ilyetet képviselnek a vándor pat kány irtok, kik kezeik közt arsenicumot, cyankalit, phosphorost és stryehnint talál hatni nyersen, vagy más anyagokkal, név szerint kukoriczaliszttel, marhavelóvel el- vegyitve. Ennyit vontam ki a fent jelzett rendeletek tartalmából, mert ennyit tudni mindenkinek szükséges, hogy mérgekkel az élet egy könnyen ne veszélyeztethessék'. Ha a mérgek gondozására ennyi figyelem, fordittatnék, bizonyára sokkal kevesebb mérgezési eset merülne fel és megvagyok győződve, hogy ezen rendszabályok megtartása mellett V a n o t t i még min- dig élne, halála senkit nem rázkódtatoU volna meg testben ugy, mint lélekben. És jóformán mi is hallgatagok maradunk. Következik II. a mérgek és méregtar-talmu anyaguknak rövid gyógyászati tárgyalása. II. A mérgek és méregtartalmu aavagokrúl gyógyászati szeapontbél. Ha mindazokat, miket c cnm alatt mondani lehetne, felsorolnék, nagyon is hosszadalmasak lennénk, de más részről nem is tartjuk e lapot illetékesnek mindazok kör-vonalozására, azért is csak annyit mondnnk a sok közül, mennyit a V a n o t t i-féle mérgezésre vonatkozólag mondani jónak látjuk. A mérgek maró és szédíti természetűek. A maró mérgek bevétele után a megmérgezett égetést érez a nyelő csőben, azután erős égető, szaggató fájdalom jelentkezik a gyomorban, a lélek nagy félénksé-get kaiöl, hideg borzadás lepi meg, nagyon fczomjazik, hányingert kap, ételét kihányja, sót véreset is okadik, erőlködéssel párosult hasmenést kap, reszked, hidegen izzad, félrebeszél, ájnldozik, érverése alig érezhető és ha segély nem érkezik, végre a legirtó-zatosabb szenvedések közt meghal. A szédítő mérgek bevétele után ái-talán véve ittassági jelenetek állnak be, a megmérgezett kábult, feje nehéz, könnyen félrebeszél, nagyobb adagolásnál alsz'k, vagy dühöngő, nagy a nyugtalanság és lelki háborgatás, a szemek elmerevednek, elforgatva tűnnek fel, a láta nagy, minden tárgyat párosán látnak, görcsök, gyomorégés, néha hányás állnak be; még magasabb adagolásnál teljes tétlenség, öntudatlan állapot, folytonos alvás, hidegizzadás, hörgés, inrángá-sok állnak meg és, ha segély nem érkezik, a beteg meghal. Megjegyzendő, hogy t mérgek nem csak bevétel által, hanem külső behatással is hatnak a bőrön, sebeken, a test egyéb üregein és nyilasokon át. A megtörtént mérgezés bizonyos, ba annak végrehajtása az illető vagy környezete álul bemondatik. Enélkül feltételezni lehet a váratlan, ismeretlen okból hirtelen történt roszullét nyomán és ha ily viszonyok közt a fennt elősorolt 2 rendbeli kórtünetek egyike, másika sorrendjében fellelhető, mérgezést tételezhetni fel, mely indok arra, hogy mentószerek alkalmaztassanak. Mentőszerek mindazok, melyek a be- vett mérget eltávolítani és határtalanná tenni képesek. Orvosi segély hiányában a maró mérgeknek hatástalanná téulére legtanáesosabb a mérgezettel sok faolajat, ennek hiányában sok tejet, ennek hiányában sok tojái fehér-nyévcl habart vizet iutni. Ezek alkalmazása mellett tüstént orvosi segély után kell látni és hogy az orvos készülékkel jelenhessék meg, tanácsos arról értesíteni, hogy megmérgezési gyanú forog fenn, vagy bizonyos a mérgezés és ha tudva vaa, a méreg neméről, legkívül a fennt jelzett kórjelene-tekról is kell neki tudomást küldeni, hogy esetleg magával hozhassa a legbiztosabb ellenszereket. A széditő mérgek ellen azonnal meleg olajat kell itatni jővén, hogy a beteg hányjon, vagy e végből olajba mártott tollal csiklandozni a torkot. Hányás után azonnal cserfa,töigyfakérget, —forgácsot,— sziácsot kell megfőzni és ennek levét bőven iutni, ezután eczetes, ciitromleves vizet adhatni italul, haUlmas szer a jó erős fekete kávé és hogy a beteg ne aludjék, fejére hideg vizes ruhát kell rakni, hidegvízzel mosogatni, két erős ember álul idestova hordoz-Utni, kocsiban húzogatni. E közben orvosi segély után kell menni és annak tanácsával élni. Orvosok a mérgek természetével megegyező ellenszereket adnak. Ha Vanotti neje vagy környezete elevekorán bevallja, hogy férjének fehér arsenicunmt adott, ha ekkor orvosa a fenti kórjelek után indulva, szigorú nyomozást tesz, ugy kétségtelen annak életben tarthatása, mert hatalmában állott orvosának rögtön igénybe venni az ellenszerek bármelyikét is. A fehér arsenicumnak biztos ellenszereihez tartoznak: a ferrum oxydatnm hydratum; — a ferrum oxydatum dialysa-tun Wagnerii; — a ferrum oxydatum hyd-ricutu cum aqua; a magnesia hydrica in aqua. És ha Vanottiné megbánva bűntettét, ezt titokban tartva férje életét megmenteni akaru volna, czélját érheté oly anyag alkalmazásával is, mely minden kovács, lakatos műhelyben fellelhető. Minden kovács, lakatos műhelyben Tárosban így, mint falahelyen van egy vizUrtó kád a tüzes vas aczélozá-sára, ilyennek fenekén van holmi vöröses ülep, ha ezt ritka szövetü szitán átveri és belőle 5, később 10 perczenként egy-egy kávés kanálra való összeget ád be vizzel hi-gitva, semmi nem biztosabb annál, minthogy Vanotti életben marad. Ily adagot kell beadni tv feinti ézerikbél is vizzel hi-gitva fokozatos alabbnagyással, még csak jólét nem áll be. Terik* menni nincs okom, nem szándékom, fogadja szívesen olvasó közönségünk és tartsa meleg emlékezetében az elmondottakat, minket megnyugtat azon öntudat, bogy e lapok utján megfetelttak hivatásunknak. TEBSÁNOZKY. Balaton FOred és a Jürdölátogató össz*» magyar kBöm-ség érdek&en. Hazánk egyik kiváló gyöngye, a bála toofüredi fürdőhely nem bírt még világhírre vergődni, és pedig azon egyedüli oknál fogva, mtrt még eddig saját magunk nem iparkodtunk ritka természeti előnyeit akár kellőleg értékesíteni, akár azokat fokozni. Ennek lehetővé tételére egy tervezetet dolgoztam ki, mely-sserént a Bataton-Farea'en 41 ki, Bsentgyörgyi Horváthféle háznak megvétele folytán az egyik leghathatóeabb eszköz teremthető meg a íb-nebbt csel elérésére nésve. Tervein slapján a balatoo füredi fürdőt baasnáló vállalkozók, maguknak esen hasban csekélyebb anyagi áldosatok mellett, örök időkre biztos és állandó bútorozott lakást aze-reshetnek és családjaik egészségök föntartá-aára, vagy szórakozásra, vagy mulatság élvesetére állandóan képesíthetik, édes magyar basánk legelső fürdőjében otthon találják magokat, esen szép balatoni vidéken, a magyar tengerben, a magyarok istene kegyelméből nemcsak testi, de lelki orftmet is élvezhetnek, melynek világos következése Balaton Fürednek folviruláaa, a fürdő vendégek nagyfokú szaporodása less. As említet has s követkesó módtok sse-rínt lenne megssersendő. a) A háznak kialkudott ára, valamint a szépítések és előlege* költségek fedesésére szükséges összeg 99.600 o. é. irtot tess. Meg- jegysem, hogy a jelenlegi háztulajdonossal as alkudozást már is létesítettem, és ez a hás eladása már ugy áll. hogy as adásvevési eser- zödés bármikor megköthető. b) Az elöleges költekezésekre, ugy a hás vételárára f. éri május l&ikén 4000 o. é. fo rint fizetendő. c) A hasnak jövedelmei, melyek esab is 100 napra asámitva, a mellékelt árjegysék szerint évenkint 18890 lorintot tesznek, a ház vételárának éveskinti 'részleges törlesztésére ugy leesnek fordítandók, hogy esen összegből, levonva a hás késelésére és fentartására szük séges kisdásokat, a hasra telekkünyrileg be- kebelesett terhek törlesztése ú fódözendő. Itt iámét megjegyzem, hogy a jelzálogos hitelezők től — hazafias és emberies érzelmök folytán — már is nagyobb reszt megnyertem azon ígé retet, misserint betáblásott vagy betáblásavt- lan tőkéikjet nem mondandják fel és a terhek- érzelmek nemcsak a valódi dolgoknak ránk hatáeából és ások üotadatos megítéléséből, hanem a puszta képzelúdésből is fakadnak. Hány gyönge szivü érzékenyül el valamely megható gyászos esemény olvasásán, habár csak regényben fordul élő! Világos, hogy itt a kedély megindulását nem valóban létező dolog okozta, Dem is azon viszony értelmes megítélése, mely a lelkünk elé varázslóit kép és a valóság között létezik : hanem kizárólag maga a phanusiában megjelenő eleven kép. Azonban az álmok cso-dálatosságai közé kell számítanunk ast a vi-ssásságot, mely nem ritkán fordul elő álomképeink és egy idejű érzéseink között. Megtörténik, bogy ax álomban örvendezünk oly események fölött, melyek a valóságban mélyen el-azomorítaaának és viszont; olykor mintegy gyönyörködve vagyunk lanui a leftsörnyübb dolgoknak, máskor meg felháborítanak a legkellemesebb jelenetek. Máig aem feledtem el egy régi álmomat, mely egyéb különössége mellett esen viasás voltánál fogva is gondolkodóba ej -tett annak idejében. Bizonyos iskolai felindulás miatt (ami különben nem épen ritka a magam-féle mesterséget üső embereknél) meglehetősen levert kedélylyel feküdtem le egy este Debre-cienben s elalvás után rövid idóre bejutottam Konstantinápolyban a szultán háremébe, de es a jelenet annyira elkeserített, hogy öngyilkosságra szántam magamat és már utána nyúltam egy csillogó tűrnek, midőn szerencsémre felébredtem. Az ebes hasonló tünemények egyrészt abban lelik magyarázatokat, bogy az elóttünk lebegő álomképeknek személyi érdekeinkbei való viszonyát ax alvás öntudatlan állapotában nem ítélhetjük meg belyeeen, hiányozván a lélek bíráló képessége; másrészt pedig abban, hogy az álom közben nyilvánuló érzelmeink minősége nemcsak a közvetlenül álmodott ese-ményeklül,hanera még nagyobb mértékben függ aaon kedélyhangulattól, melyben elalvás előtt Toltunk ,s melyet as egymás után fölmerülő és sokfélekép változó álmok sem képesek teljesen elnyomni, bármily ellenkező színezetűek legyenek. Azok után, amiket az álom lényegéről éa okairól mondottunk, talán nem égessen alaptalan as a föltevés, bogy az emberek érzelmeire, vágyaira, gondolkodásuk módjára s jellemére is lehet következtetni álmaikból. Igaz. hogy as ember összes egyéni tulajdonságai és állapotai több vagy kevesebb határozottsággal belejátszanak álmaink alakulásába, amint bogy egyéniségünkből soha semmiféle körülmények között, még legátalánosabb érdekű fog lalkosásainkban sem bontakozhatunk ki teljesen : mindazáltal az afféle következtetésekkel nagyon csínján kell bánni, és nem szabad felednünk, hogy az álmodónak képzelemjátékai többnyire a legkülönbözőbb okok összemakó-déséből veszik eredetüket, mely okoknak csak egy része rejlik magában az egyénben, míg a többiek rajta kívül eső s rá nésve csak véletlen körülményekben gyökeresnek. Asokok eae sokféle ágazó sürtavarában a íegelfogulatla-nabbul bíráló okoskodás is könnyen eltévesztheti a helyes irányt Meg kell gondolnunk ast is, hogy az alvó ember pbanUsiája teljesen nélkülözi a szabadságot, amennyiben as akarat legcsekélyebb befolyással sincs rá. Azért égessen észsserütlen és nevetséges volna: valakinek álmát bessámitani akár az erények, akár a bűnök rovatába. Álmában nem lehet as ember aem )ó, sem roez, mivel r-incs öntudata és akarata. £ate pl. valamely rablási merényletről olvasok as újságban s rá k- vetkező álomban kifósöm a tervet, bogy hogyan és mikor gyilkoljam meg és fosssam ki bisonyos gazdag ismerősömet, de ezért ki vádolhat engem bűnös srándékkal és kioek jutna eszébe, bogy statárium elé állítson V Fölséges volt az egyszeri eaküdtaé torodelme ia, ki bocsánatot kért a azolgabironéiól, hogy a múlt éjjel aem álmodott felőle. Befejesésül tisztásnunk kell még egy pár kérdést, melyekkel, felvilágosult ssássdunk nagyobb dicsőségére, mai oap is többen foglalkoznak, mint as ember gondolná. Van-e az álomnak jelentésük? és leket-e belőtök jövendölni? Tisztelt hallgatóimat talán meglepi, hogy még ilyen kérdésekre is vetemülík. De csak türelem! Hála a felvilágosodás napjának, melynek sugarai a csivilisált világ minden Bugába utat törnek laaszakint, immár eljutottunk any-nyira, hogy műveltségűnk jo hírének vélnénk az által ártani, ha álmainkra is adnánk valamit — mások előtt; de hányan vannak még a jobb társaságokba tartósok kösfitt is, kik egyik-másik feltűnőbb álmakon magukban el-tipelódnek s nem tudnak asabadulni bizonyos sejtelmektől, még kevesbbé a reskonto esáb-jaitól. Ami pedig a régi időket illeti: nemcsak a pogáoy ókorban, han«m s középkor phuntas-ticns ssázadaiban is napirenden Tálának as álomfejtéatik, melyekből nemcsak egyesek, hanem orsmágok, stépek, eot aa egéss emberiség sorsát vélték kiolvasni. Mindea időben támadtak vallási rajongók, kiknek álmukban kz Isten vsgy személyesen, vagy valamely követe által jelentette ki akaratát. Ha már minden jóson ember tiastábu ran avval, hogy ások a joslatos álmok nem a jövendő események előhírnökei, hanem rendesen csak egy kösnspi ötlet, egy véletlen felindulás, egy kis lás, egy éjjeli óraütés, egy boldsogár vagy egy palaesk pessgő utóhatásai; ast is tudja minden értelmes ember, hogy as as Isten, Tagy alvilági go-noss lélek, ki álmában megjelenik, nem máa, mint o maga, as ö képzelménye: asért nem is hallgat as álomlátó uj próféták kenetéé ssa-vaira, s egyszerűen as elmesavar vagy a babona áldozatainak tartja a tolvilági álmokban vergődő faluaissentaket. Nem kell-e hát mosolyognunk, mint bárgyú vakhit tölőtt, midőn ast halljak, hogy es vaj^y amaz ember előre megálmodta betegségét vagy épen halálát ? Nem egeszén. Ennek legalább van valami alapja aaon befolyásban, melyet a testi állapotok gyakorolnak álmainkra. Lehet as embernek valamely lappangó betegsége, melyet éber állapotában észre sem véss, mivel egyéb dolgai máslelé voDJák figyelmét; szintúgy lehetnek vágyaink, aggodalmaink, melyek nspi foglalkosásaink mögött háttérbe szorulnak ; de midőn alvás által a külvilágtól s e körül forgó gondjainktól vissssavooulunk, azok a rejtett testi és lelki állapotok határozottabb alakot öltenek, s bó táplálékot nyújtanak a magára hagyott képselódésnek. Megálmodhatom tehát betegségemet s a képzelet rokonaága folytán talán halálomat is; de csak akkor, ba a betegség már megvan bennem. A nép kösött elterjedi babonás vélemények egyike az is, kogy ha valaki álmában röpül, abban as évben nem hal meg. Ez as állítás ebben a formában terméssetesea merő vakbit, melynek eredetét ason körülményben találhatják, hogy teljes egéasséggel átalában bisonyos elevenség és könnyüség érsete jár együtt; ezen érzetből astán keletkezhetnek álmok, melyek az embert ■zárnyak nélkol is a megmérhetetlen aetber napsugárral átázott hullámún ringatják, A mondottak szerént tehát ninos lehetetlenség abban, hogy egyes almaink bizonyos körülmények között némi jelentéssel bírjanak olyan jövő dolgokra nésve, melyek egyéniségünket illetik; de ss a vélemény, mintha ss álmok előre megjósolnának olyan dolgokat is, melyeknek forrása nincs meg kosvetlenü] saját egyéniségünkben — pl. világtortéDeti nsgy eseményeket — aem egyéb, mint babonás tévelygés. Sőt as értelmes ember as önmagára vonatkosó álmokra, sem alapit soha semmit, mivel tudja, hogy pl. betegségét hirdető álmok '- sem keletkesnek mindig valóban lappangó be* tegsegból, hanem legWbbayire ettől egéana. idegen okokból melyekről számot adni lehe nek e módon YalÓ törlesztését elfogadják és ai n irányban netán még uflksége* megáll apód á-aok nahéuegre semmi esetre sem fognak akadni. d) A kérdéses hát 1877. éTÍ ápril 4 én tottleg áuehető és bassnálható, mely eMtbeo azonban a jelenlegi bérlőnek, dr. Mingold Henrik urnák külön 6000 forint beváltási dij lenne nietenttf; ecan 6000 írttal már as ál tala kifizetett 3500 o. é. frtuyi hatzonbér a kiegyenlítve lenne ; ellenketŐ esetben pedig ai átadás éa korlátlan é-reset 1877 éri saeptem ber 10-dikén követ kesén d be. e) Éten háznak megvevő. » közös t u- lajdoDOiii ai összes jelentkező réssvé- nyesek a lakoactáljok meg vele] i arányában. f) Mint réssvóoyesek jelentkezhetnek mindazok, kik maguknak a megveendő ház ban bármily é vázakban használható lakait meg- Bzerezni óhajtanak. g) A jelentkező megjelölvén a mellékelt árjegyzékben foglalt lakást, tartozand a ház vételárának, illetőleg a terheknek törlesztéséig, azaz mintegy 12 év«n a kijelölt lakásért az em lített árjegyzékben foglalt lakbért, éveokíot litO napra számitva, elöleg«s óvnegyedi réss U lekben letuetni; annak fejében : h) jogot aserei magának, hogy ezen lakást az egész éven át f o 1 y t o n vagy maga, vagy helyettese, albérlője vagy jogutódja áltaj t» kizárólag használhassa,megszerzi azoo további jogot is, hogy eme lakást a ház vételárának, il letöleg a terhekuek teljes törlesztésével — ami mintegy 12 év lefolyta múlva következik be, siját maga vagy jogutódja ingyen örök időkön át használhatja és élvezheti. i) A bejelentések, ha folyó évi április 4-ig az azonnali átvétel iránt tömeges nyilatkozatot nem nyernénk, azon esetben 1877. évi ápril 25-dikeig idősebb Halassy Bélához (Pozsonyban, apáczaateza 73. sz. a) avagy Vrabély Pál köz- és váltó ügyvédhez, miot jogi tanácsoshoz (lakik Pozsonyban, mi hály ntcza 20 ik sz. a.) intézendok. Ugyanez alkalommal határozott nyilat- kozatot kérek a májoa 15>diki közgyűlésben való részvétre nézve is, hogy ott a vendégek kellő ellá"-isíril minden tekintetben gondos* kodva lenessen, Rabs és Karlsberger vendéglősöknél az élelmezésre nézve. j) Rí ez alkalommal már is valamely a mellékeit árjegyzékben foglalt lakást kijelöl, a bejelentés ideje Morént előjogot szerzend magának ezen lakásra nézve későbben jelentkezők irányában; különben a lakások kiszemelése és választása az 1877. évi májas 15 dikén Balaton-Füreden, a helyszínén, Horváthbáz termében, reggeli 9 órakor megtartandó1 alakuló közgyűlés alkalmával is megtörténhet. k) Az alakuló, föntebbi, n»pon tártapHó közgyűlés alkalmával a jelentkezők a ssuksé-ges alapszabályokat, Bstáni egyéb pontosatokat és javaslatokat tárgyalni és véglegesen megállapítani togják, mely alkalomkor a házfelügyelő,, tarsasági pénztárook, a házi szolgák if megválasztandók. Balaton-Füredre lehet utazni vagy vasúton a veszprémi állomásra, | ahonnét a veszprémi bérkocsik 1 ., óra alatt tétlen. Ki tudná u álmodó phatttasia játékának rugóit minden esetben felföddzni és szeszé lyeinek határát megmérni ? Ezek szerént illő mértékre szállítottuk volaale az álmok jelentőségét és utók telje* jóserejét, mint olyanokat, melyek csak a tudatlanságból vagy a szándékos csalásból táplálkoznak. Unkénytelenül is eazembe jutnak itt a mai nap is szép keletnek örvendő egyptomi álmoskönyvek, melyek valóban a bibliából n-mert egjptomi hét csapi*t szaporítják egygyel MÜD erkölcsi és anyagi pusztítások álul, melyeket as agyügy u 0ép között régbevisznek. Nehogy azonban az efféle irodalmi termékek kiadói és aa irántok örök hálára kötelezett lot-teria-bareauk ualetrootás miatt kártérítési port indítsanak ellenem: sietek nyilvánosan elismerni, hogy nem mind hazugság az,ami as álmoskönyvekben ki van nyomtatva; sőt azt mondom, hogy kérésre sem találhatnánk szembe-tUoőbb igazságokat, mint pl. Wajdits Jóssef ur álmoskönyvének eme bölcs •ententiii: „Ladhast enni jó. Felakasztottnak lenni: sse-rencséUeoség. Angyallal kuzködni: áldás." Adjuk meg mindenkinek a magáét éd emeljünk kai apót az igazmondás előtt. És most ezen Őszinte vallomás által meg-itőnnyebbüU lelkiismerettel fejezem be felolvasásomat, melyben az első álmos pislantástól eljutottam az álmosköayTÍg. De hogy mi mindenen mentám keresztül, azt öoök. kik ezen agy óra alatt talán ki is aludtak magukat, aligha sejtik- Nem resztettek sokat Még nsftk egy kötelességet kell lerónom: ha elaltattam önöket, most megállítom a malmot, hogy f$l-ébredjeoek. Ezt is Önzésből teszem; mert nem tagadhatom meg magamtól azt az elégtételt — amire kaliÖDben, ha a oapaak ezen órája nem w, de felolvasásom tárgya és menete felhatalmaz — hogy tiszteit hallgatóimnak — j<3 reg-ghkiá$k Balaton-Füredre szállítják a v állalkozók at, vagy ' pedig Siófokig a vasúton, onnan gósöcön a Balatonon át. Hazafiui bizodalommal fordulok a t. kö-zouségbez saját érdekében azon kérgemmel hogy átgondolt és ajánlott terrem lélesitéaé-ben részt venni szíveskedjék. Ezen réssrét lesz egyedüli jutalmam.*) Kelt Pozsonyban, 1877. február 27. U. HALASSY BÉLA. Helyi hirok. — Felhirá* A nagy-kanizsai általános ipartársulat alapszabályai a magas miníaterium által helyben hagyva, záradékkal ellátva meg érkeztek s e hó 25 én tartott választmányi ülésben elhatároztatott, hogy: mindazon tagok, kik neveiket beíratták ugyan — de bairási di jaikat eddig le nem fizették, april 8-ig annál inkább iparkodjanak lefizetni, mert a nagy gyü lés után nem két forint, hanem Öt forint dij lesz fizetendő. As elnökség. — Ssertncse a szerencsétlenségben. Taach bimon fodrász ur csinos és izlé&eeen be rendezett városházai helyiségében múlt szóm batoo este hanyag és figyelmetlen késnitéa fuiy- táu a függő lámpaszeg kiszabadulván, a petro leumos függd lámpa leesett s as egéaz helyiség lángba borult, a nagy tükrök megrepedezlek a a széles aranykeretek megbámultak, szeren csére * lámpa alatt nem volt senki, különben agyonüti; a petroleumtüzet *z utcsáról rögtön hordott sárral lehetett eloltani, ezen számos ur által eszközölt szives ténykedésért a károsult Tasch ar hálás köszönetet jelez általunk. A ka pitányságnak az eset bejelentetvén, reméljük, méltó büntetés éri a hanyag készítőt; tény, hogy a csavar félig volt alkalmazva s az is ko pott vágással. A többi helyiség hivatalos meg vizsgálását sürgősen ajáojjuk, nehogy hasonló esetek által emberáldozat forduljon elő. — K&vetkezo sorokat vettünk: N.-Ka nizsaT tnárcz. 25. 1877. Tekintetes aterkesztó- ség! Mai 24-ki. Zalai Közlöny" lapjában Tuboly Jenő és Irma leányom mint jegyesek közzé van téve. Ili szülők se atya se anya az eljegyzésről mitse tudunk, a minél inkább belegyezésünket hozzá nem adtuk. Eigo! felkérjük miotketten, (a szülők) hogy ezen eljegyzést hírt vissza vonni legszívesebben méitóztassék. Tisztelettel sat. Ujráry. — Lopunk mai számában foglalt ha zafias felhívás a balatonfüredi Hurváthbás megvételére nézve oly nagyhorderejű ügy, hogy Zajamegye birtokosainak királó ügyei mébe méltán ajánljuk. A szobák ára szerkesz tőségi irodánkban megtudható, sőt az érdekel teknek — míg a készlet tart — készséggel szolgálunk. Déraványi idösb Halaasy Béla ur neme* ösztön bő] keletkezett kezdeményezésé ért elismerést szavazunk s az ügynek sikert kívánunk. — XJj Metiemű. Táboruzky és Parsch urak nemzeti zeneműkei eskedésében megje lent: Ne menj el ... Budapesti kis barna ... dalok zongorára szerzé Szentirmay Elemér (Né meth János) ára 00 kr. A geniatis szerző ez ujabb müvét ajánljuk a zenekedvelők figyel mébe. — Aigfier Layojruúl megjelent a .Magjár Könyvesház' 36 ik füzete. Elbeszé lések Caballero után Szülik Józseftől. Ára 20 kr. — GalatUháról. Dr. Karlovssky utó dától egy füzetkét vettünk, mely a legújabban felfedezett ,Luhi Margit forrás' vizének gyógy- hatá&át tárgyalja, orvosi tekintélyek által a eelterai, gíeosbübli vizek mellé helyeztetik, mely körülmény, mint hazait ajánlatossá teszi. — RŐvid hirek. Somoskeűi Eszter gomban volt. — A képvisel6 ház apr. 10 én ül ismét öaste. — A philadelphiai uj színház leégett, a kár másfél miiíó frt. — Rimaszom baton Umelazésseti iskolát állítottak. — Ai uj bankjegy magyar és német szövegű lesz, a magyar caúner a kétiejü sas gyomrábai lesz. — Laster báró osztrák miniszter 10 éri mi- j niszterkedésének örömnspját megülte. —Nagy munkás zendülés volt Berlinben. — Miletics sajtópöre apr. 12-én lesz. — 30 mázsás bika volt látható Bpesten a Beleznay kertben. — A nemz. sziuház előcsarnokában 8 jeles szioész azobr* less felállítva. — Damjanichnét s Tóth Kálmánt Losoncion foglyarzénével tisztelték meg. — Jósika Kálm. a „Magyar Állam* szerkesztőségéből kilépett.— Kis Zombor elégett. — A bécsi börzéről m nőket kizárták. — A Vasárnapi Újság Dóré Qusztáv arczképét közié. — Shakespeare asékét ötödfél ezer forintéit árverezték el. — Bismark Pomerania örökös tartományi fő vadasam estere lett. — Hannove- rában Luther Márton ismeretlen kéziratát meg találták. — Deák Ferenc* szobrára eddig 80 ezer frt lett gyűjtve. — Dr. Haynald ének Kalocsán csillagdát létesít. — A wiedeoi szín ház igaagatója csődöt mondott. — Preiss M. akadémiai tag elhalt. — Az orosz-török háború kitörését mind erősebben jelzik a lapok. — A Maros árad. — A pápa veszélyesen beteg, a ▼égelgyengülés tünetei felléptek. •) A szobák árjegyzék, surkejsztőstfi iro- dáakban ■•gtakiatoeU s az érdefcaltekaak b8v«bb inerUtést készségről adunk. Sterk. Vegyes hirek. — Leégett oros* fegyverraktár. Oroacor- tzág legnagyobb fegyvertára igen csodálatos módon égett le, meJyen lehetetlen eléggé bá mulni. E hó 10-én este 6 órakor tűnt lel a ve res kakas a krementsugi feg/rerraktár tat«5- jéo. A várost iszonya félelem fogta el, de a Dnieper, melynek partján a raktár merészke dik, be volt fagyva, a közeledést bóhegyek zárták el, tűzoltókat pedig nem ismernek a tá jon. — AZ épület tele volt fegyverrel, bombá val, robbantó golyókkal és lőporral s íme, a raktár nagy részben leégett, de felrobbanás nem történt És ezt olyan jól tudta egy mu zsik, hogy bátran kapaszkodott fel a lángban álló épületre s azt oltogatni kezdte, mire 200 katona is neki bátorkodott, belementek az Üas- kök és a aistergő gyuanyag közé s félig-med dig megmentették a raktárt, csak mintegy 4 millió frtnyi kárt okozott a pusztító elem. — 33 évig égy taalmacaomón. Iszonyú rém tettről suttogott Udineg városa, de fenhan- gon senki sem mert róla beszélni, mert rettegett a hatalmas gonosztevő bőst ujától. A borzasa tó történet im ez: Egy udinei leány beleszeretett egy osztrák hadapródba. A störnyü »p*f midűn e gyengéd viszonyról tudomást vett, magához hivatta a 17 éves leányt s szolgái által megkö tözve egy pioezébe dobta. A tigris apa meghalt, de az ártatlan leány szenvedése nem ért véget Az embertelen szörnyeteg magához hivatta má- sodizülött leányát és vejét s a halálos ágyon arra kötelezte, hogy hóbérmunkáját folytassák, mig as áldozat ki nem adja lelkét. Monda s isten itéloazéke elé került. — Azóta hazazor kerülte meg iszonyú titkával a fold a napot, mig végre e napokban a család egy bátor ismerőse, egy nő azt követelte, hogy mutassák meg neki egy kori játszótársát. A hiéna házaspár e követelésre fogta a nőt ■ kirúgta az utczára. Ámde a bot rány zajt keltett s az igazság szeméről leesett a kendő; a vizsgálat folyamán rátaláltak a sze gény áldozatra, ki midőn világosságot látott, őrülten hürögni kezdett. A rendőrök, kik nap fényre hozták a szerencsétlent, elváltoztak az iszonyú látványtól: as alak élt, mert mozgott, fehér volt, mintha viasz báb volna, körmei és baja hosszura nyuluk s állatias kinézést aduk neki, de ez a körülmény, hogy keze-lába el bé nult s görbére nőtt, inkább egy szörnyszülött nek tüntette föl. Oldalbordáit teljesen megle hetett számiáJni s a csonton és bőrön kívül az egész tasteo egy Jat izmot sem találtak. Hang ját a folytonos sikoltásban vesztette el, szemei elszintelenültek s hoazu fekete haja selyemfe- bérré lett. — A rettenetes nővért és férjét ason- nsl vaara verték, kikre fájdalom, nem ismer az emberi törvény megfelelő büntetést. A felizga tott nép ott nyomban le akarta csépelni a bié naházsspárt. Papimieletek. tiMUletére kivilá- A ueftválanxtptt klpTiselŰ tiMUletére kivilágítás t rendezett N. város «l&ijiráságs. A kiviUffiLá* óráját a városi dobónnak k«llett kihirdetni, ki ezt ify kiiltotu ki : .Tudtára adatik mindenkinek, n>i-b«)jt látják, hogj a TÍro»hix» ég, &*onna) kiki grujtsa meg saját naftát. Perlekedett egj tanulatlan nenei t-gj kert mi-slt, de megunván már a tok fizetett, elmegy pere* társának Ügyvedéhez, kéri, bogy miután bimon)-o#»n todj*, hogy a kert 5t illeti. asOntezM be a perlekedést é« adja át * kertet. Krre az alperes ngyvédo ifT tsól : , aiajd VerbfesrtSl kérfink Unácsot, ki-é I»fT«a a kert. A porlekedŰ fel wn a*t mondja, ioha ■e tessék ait tenni, hisi V'erbSciy uram a kertben ■oha eem volt, aüt, üt nem ia ismerem. — Bolond látóktól kaptunk egy levelet, melyben írj* nekünk, hog7 mórt oly óra Stsseálli-lásáral fog fogUlkouu, mely TÍllanyerSre lévén alapítva, jelesni fogja a> iroda tiartriielok hivxUJba, biv&t«Í-ból basa menetük ídSjet. A gepbSl kifutó sodronyok a hivatal wstal sarjával hosatnak 5«tiekött«-tóabe. Ajtó kiliacsre, iró tollra U kiagacbatik a vil-lanjerő, és e iterint megtudja a f3nok, hogy hira-taliársai, meíy Órában lépnek hÍT*taIsmol>ájakba, mily peroiben fognak mnnkáboa, mikor mennek hsxe, ott vannak-e vagy aincienek. As óramotató jelezni fogja a munka megkemdése és abbasbagyása ídEjéí-Ugy mosd : „skOksége* ÜT mntaló ór» majdnem min £en hiratalban, mert bárha sok tisxtvileltnek sem fog is ínyére lenai, baazaát Teendi ennek as Qgy, » kSsfinséf, de írnok, alímok, elj6, másod éa harmad rendfi diJDok sem fog kelleni, as óra tzeresni fog idSt és erSc Uict látásik, as óra elméleüleg késs, csak gyakorlati OioeálUtáaa van még hátra. B o-lood Istók iparkodni fog elkészítésén, nehogj * mulantaui iseretS hivatalnokok elSsetes forgalmak által aiflkMgteleuaé tegyék ezen aj «(lsur«L Egy korácsmester igen ssereti modorának nfiveltslf tainessUt adni, miért u a mŰTeltóbbe •sokasait elsajátítja, hanem asokat kitvé .mádotiU* bauaálja. így p. o. ssámtslaiusor hallottam tSle kCvetkeaeteeséget; — PisU fiam -... Hói, nem halled, ÖL? ön ! tedd be att at ajtót!* Szerkesztői tlzenet 2300. —r— ,A béesi kata, congressaa'. Kern a mi lapnak keretébe vaJÓ. — A macikat kö-sOljflk. 3801. 3a. SsántÓ. Asonnal postára tettük. 2302. F. Budapest- Köszönetül vettem. Többire nesve stemélysten. 3303. P. AJexandris. Á ktajvekst 3304. as. Caurió. Fogom kérnL Ö06. B». LüwJTa. KossCiuttol vsttOk. Lottó hasas. Buda »ára. 24-«Ű: 12, 18, 53, 36, 80-LÍDCS, . , 47, 7, 5, 76, 33. Érték M viltéftJyw márczius 27. 5'/e metaiiques 63.40; ó*/e n0OT 67.60: 1860-ki álladalmi koimon 109 60; bank-részv. 814 —; hítelinteaeti részvények 160.40; London 123.75; magyar fdldtehermenLési köt-vény 74.25, tamesrári földtehermentési k($t-Tény 72.25 ; soproni föld tehermentes i kötvény 71.— ; horrát-slaToo földtehermentési kötvény —.—; must 110.25 ; cs. kir. arany 582— ; NapoleoBd'or9.86— ; arany jár. 77.30; márka 60.70. Felelős szerkesztő : Báttrl UjtS. . *) Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél- (202 22-30) kül a Revalesciére (In Barry gyógytápszertő) Londonból. 28 év óta ftemtninemű bttegnég ftem volt képe* t kcOeme* egéazaégi tápaaernek etíent-áUní a QdvSanek bizonyul ax felnőtteknél úgymint gyermekeknél orvosság és kQltaég nélkül minden gyomor-, id*g-, mell-, tfldS-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegsé'i-, hólyag- és veeebaj-, gflm5-, asikór-, nebés lélegsés-, kobOgés-, eméasth^Uenség-, dofnlás-, kasme-néa-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, viii-betegség-, liísisedQléa-, Tér-megsscnrnlú-, fSUaibongás-, éoMTy-gés és banyás, >öt terhesség folyamatábau, hártyalob-, mélakor., soványodás, uús, küntréaj, sápkor ellen, ngyiEinten csecsemőknél eledelül dajkatej helyett el5nyt érdemel. Kivonat 80,000 bitonyitrányból gyógyításokról, s melyek minden gyógjaser ellen dacsoltak, esek k5it biconyitTánrok l)r. Wnn«r taoártól, Beneki, Dr. Angelstem, Dr. Cfaoreland, Dr. Campbell, Dr. Déde U-Dár, Dr. Ure. Castiegtuart grófnő, Brehan márkisié, latenatein he remeg Menosdorf-Ponlii miníaterelnSk ée több magas államssemóIytSL, tetnésre bérmeatT* be* kOldetnek. RSvidrevoDt kivout 80,000 bizonyítványból : Hét hava most már, midőn vigasztalhatlan állapotban voltam. Mell- é* idegbajban azenvedtem agy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól huzaraoib ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Kevaleseiére-jérfil hallottam, azt föIbastruUtam és bi«toiithatom, hogy tápláló és kellemes Kevale*«iére-js egy bavi élveséae után, tökéletesen egéssségeanek éi trŐabSltoek érzem magamat, ngyaonyira. hogy a tollat a legcsekélyebb ressketés oélkfll bírom vetetni- Indit-tatva érzem magam ezen aránylag igen olcsó ízletes eledelt, minden azenvedSoek mint legjobb szert ajia-lani éa vagyok alázatoa isolgája. TESCHNER GÍ.BOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója Az igen nemes de Brénan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-éo. Uram 1 Hájbategség következtében bet év óta borzasztó' lorvadási állapotban toltam. Nem bírtam olvasni vagy imi; reszketéi fogta el idegeimet és egéaz testemet, ront emésztés, tartói álmatlanság és a minduntalan! idegriskódás idestova hajtott a pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orvos bánt el velem anélkül, hogy könnyebbdlést txerezfaettek volna. Tfl-kéletaa kétségbeesésekben az ön Bevaleiciére-jét használtam ■ most, mintán bárom hola&pig éltem vei* kGszSnSm « jó Istennek. A Revslesciére a legfSbb elismerést érdemli, egéazi^gemet tOkéleteseo helyreállította * o)y állapotba tett, hogy állásomst s tárta-tágban ismét elfoglalhatom Fogadj- tisztelt nr legforróbb kBaz&aetem éi teljes tiszteletein nyilvánitását, DE BRÉHA1Í HAEJUNÉ. 75,877. •!. Koller Flórián, u. k. katonai fel-(LgyelS Nagyváradon tüdő- és légcsS-hornt, fejlsédOlés és mellszorulásból. 65,715. De Montlouis kisasszony, emászthetlen-ség, álmatlanság éa sorvadásból. Táplálóbb Uvén a ku**ál, 5O-«*-$*#n még-i a gyógytter árát, felnőtteknél ugy, mint kkUÍ Pléhsieleueaékben '/, font 1 frt. 50 kr., 1 fost 3 frt 50 kr., a font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 fost 30 frt., 24 font 86 frt. Revaleaeiére piskóták raslm* ezekben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Revaleaoiére Cho-coladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 3 fit 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 1*20 csészére 10 frt — 388-ra 30 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelheti Barry du Barry & Comp által, Wien, W-iHUchtfa*$e Nr. a, V&limiflt minden rirou gyóffmrtírtibtu ié fQ»er. k0rfl«k«di««tban ; Asookirdl t bécsi bis aíodflD ri* iüu* megküldi potui oUiriaf r&gj atÁarit melUtt. X-Kamud'. Prágtr Blla, (eulStt Lövik Károly) gyógyszertárában i Pesten Toruk Jóueioél; Ax*don TonM F. ét Uninil; Dsbrecsenben Mihiloritt Iitria gyógjuertÁrib&n a kigjóhos ; Eésékeo Dávid Gyoift gjógj-szerénzQél ; KaMÁQ Wondruchek Károly gjóg^sz., Miroerásirbelytt Fogirui Dömötörnél; Poaonjban Parton FelixnAl ét 85lU Bmt gTÓgyM., Székn-Fehérvárott Di«-balla Györgynél, Sopron Voga A. gy<igy»«-f Temetvárott Pap Józaef városi gydgjaseréaznél, UjTÍdék Groaainger C. B. é> Erníl Jáno« gvógy-éél; Varaidon dr. Halter A. gyogyn., Fiacher Uóricmil, Zágrábon Irgalmatok gyógyaswtárában. Tiaaa-Ujlak: Royko Vietor gyogyaaartárában. •) E roval ■!•« ksalsnért telolSai<(«t aam Tállal a Surk. Börtön és pénzbírság CMHCZ|A mm%l mL H I Minden rangú személyek, kolön&aco nyvgal másoltak, Bnudennemfi tiaatviselKIt, biztoiitd in- tíaetek képTiaelói, igazgatók, köorrviTSk i* ellátfirlltoli Heiné- lyek tartól t-i jaUlmalo mellékj&Tedelmet találnak, ajnelr némi képaetuvg mellett rvenkinti 1000—1600 forintnyi fókereeett* vil- het. Feltételek: w liiaunyitvenjrok. »egj kisebb betét. K. C.24M •latti íratok Duftt S L 61 TlnáUk hirdetíai ü«lele által MM- ■M, MlferltTMM 8. reillitiatoak tovább (317 6—«) 877. AJ. 1168. Fa-eladás. Nagy- ^* KU-Kaoiesavároí ksxooaege i vároei faiekolában Ier6 ■ kia!tete>r« alkalmas iVUO drb. 4 ivet nyárfának — egjenkint 10 kr.-JÍT&I leendít — eladásit ellietároarán, fcUúTfttnftk exennel a venai Kán* dékosok, hogy a vétel easkOsülbMÍ-te rxéljiból BolfjKírolj »á-roli erdSmester urnái (Ukik Nagy-Kaoiseáo, vaeártir, 430. sz. hasban) jelentkezni isiTeskedjenok. Kelt Nagy- íi Kii-Kuizta rároiok kSsoiOgyi hiiottminyánik Hagy- Kanixsán, 1877. évi márczim hő 6-áii tartott aiéaéból- (324 2—3) A kbsBtilgyi bizottmány nevében : Belus József, elnök. Köszönet a budapesti és bécsi | uraknak! **■ A sok TÍta, mely a lolto felhsgyá&a figyébea ax orsxág> gyflléien Orlicé Rudolf tanár nere aagemlitésérel folyt, bronem ason kÍTáscsíaágot kehett, hogy éo i* egytwef j&Uxan, mert ac előhozott okok inkább arra Toltak, bogy vfgyat ger-jeamenek, mintsem YÍM*at»rtást eredményeit nek/ Berliube ittam as inuert Orlicé Rudolf tanár éa író ^irbos (Wil-helmstraMe 127.1 és csekély ICTCI eliten ért 6a 1 iorintírt egy játékatmatstást ktpUm Terno-8*c«ora — már t harmadik hu-xásbsn Béegben egy jelentékeny Ternot nyertem. Ismételte kSuo1 cetemet nyilvánítom : a budapesti uraknak! (307III. 1 - i)j B Haiuburg mellett. A. v. Jerfv, tüldbirtokofl. Határozott óvás hamisítás ellen ! 27 éven át kipróbálva 1 Dr. POPP J. G. ts. kir. udvari fogorvos (Bécsben. Bognergasse 2.) Analherin-praparatnmai, Üres fogak kitöltésére ninca hatályosabb és jobb sser, mint dr PtfJij J. 6. uár. fogor-voi úr (Bécaváros, Bi>gaer;as*e Nr. 2.) fogónja, melyet mindenki könnyen é« fájdalom nélkül behelyezhet odvas fogúba, mely aitia a fogr黫ekkel éi foghusaaj teljeaec egyesiil, s h fogaknt a torábbi elromlástól óvi* a « fájdalmat csillapítja. Anatherin-szájviz iVBfBkbM I frt 40 kr., A legkitűnőbb ai«ri CJIIZOS togfájdalmak- ban, gyuladjUokná], a foghoa daganatai- és nebeínél; falolvitastja a líte»í fogkör t-t és megaiadiljow* aouak uj képe5dé»ét; ax íngő fogxkat a foghaa erStitéae alul ssilárditja; ■ midőn A fogakat és fogbust minden irialaiu anyagoktól megtisstitja, a asajnak kel- lemei Crisaeaéget kölcsönös it mit rövid b»«uiUt oún eltávolitja a kellemetlen ssagot. (294 I 8--6) Anatherin-fogpasta. Eteo kíssitmény a lehelet frÍBsesúgét én tintájáéit fenUrtj*, a»onkiv0l a fogaknak hóf«hérs^^et kölcaöiiir. %oí romlását m«f-akadályon* éa a foghtut erősbiti. Ára 1 frt 2S kr. Dr. Pöpp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly szépe* tísstitja, hogy annak naponkénti hasa-nilata álul nemcsak a kozftnséges togkS eluvohtutik, hanem a fogak «omancsa ít mindinkább tBkéletetbUI. Egy dobos ara 63 kr. o. é. Popp aromatjkus fogpasztája. Sok év óta a legbixtoaabb óvóis^rnek fugfájái ellen és i legkitQnőbb giérnek ran eliamerre a iiájöreg ia a fogtk ápoLáaára éa fenurtására. Egy dara* ára 35 kr. ■kT* Figyelmeztetés! TW ElEfordnlú hamiiitáíök követkeltében bátor Tagyok a t. cs. kötöaiégel figyelmeztetni, hogy misdeo palaczk az ÓTÍmjegy ki* vfll még egy eximmel: (H y gea és Anatherin pripera-t n m a i) el lat fa Tas, mely egy tisztin átlátható viznyomásou aa állami sast éa a csimet mutatja. Kaphatók; Nagy-Kwiaaás : Prager Béla gyógyszerét* or-nál, Rosenberg, és Fesselboffer József fQszerkereekedéBokb«ii. — Pápáo : Ticbepen J., és Bennüller J.-nél. — Keszthelyen : Pfiss-terer gyógyszerész. — ZaJa-Egerssegen: iaód K., gyógysaeréaz. — Kapronczán : Werlí gyógy»er««K- — Várasdon : Balter gyogysz. — Sfinegan : öorntr Kajet. — Ssombatbelyen: Pillici Ferenca és BadoIfgyÓgysaer. — HaUr5r»idéki di-OyCrgyön. Kibic £. C. — Yeasprémben : Twzkan és Társa, Onthaxd Tiradax és fiainál, agy Fereaczi gyógyszeres*. — Sséke«f«hérvárott : Hrann J., Broszmano, é* Dieballa gyófyw. — Lovas-Berényber: Heisier gyé^yte. — Kaloeaán : Horráth K. fyógysscréeB.— Pakson: Flórián J gyógy-sa«réM. — storto«aden: UorráUi J.tSomzeoreod gyógyszeréas. — Kaposrárott: Kobn J. SohxSdar éa i»*rás gyogytz. — Saeguárd : Brafaaay ryogyvz. ~ Bonyhádon: Kramolin J. — Baján: Mi-ehitocliSt, HenfeJd fiai, ia Bosxek fy^cysai — Pécsett: tsoloay W. és t., Záeh, Kuni, Kováé*, és ^iyfea gyógyts. — Kárádoa: Zadabásinky tyogysa. — Uax«zalibas: KÍM gyógysz. — Tolna: Fichtel 8. gydgraa. — Daoaföld»a>ott; I^mkáe* gyógy« — Szent-Oyöi^yon ; Nötaig — 4Lió-L»od»áh ; KÍM gyigys«. — Rohon-ezon : Simon gyógyszerem arzknJÜ. ********** pilepsia flraturfairarilai Tömeges fjori gvóg>ittzlik Dr. KU-liseh aperzialiata alul Dreadaban Nen-■tailt iSzaazortziR). Mar Ubb, mint 8Ü0U nyereményeket a ku lutriból (222 S0-60) általam lebel elérni; ín ax egya.ert belelet m«gterit«l», ha • »««*»n*l (tekintet ncikal > baeiei bel7re) nem nj.retik. (38« l-«) Viaaabilyeggei ellátett IfTf-lekre aaonnai f«l«l W. W • r « d 1. Béét Wioden, gro».e S«'O»" 2S Vidats István (327 1-3) gpgy Budapest, IX. nyul-utcza 8. szám. Ajánlja * mindéi. idCljcn nagy kénleti<ea lerí- jo hirfl e r • d • t i V i-dats-ekéit fa- ragy Tas^resdelylyel, to »lbbá ugyanazon ekéit • kébé kittt sabad ekafSkkel — kopásnak kevésbé kitett szabad. agyasintűa a magyar gasd cgyeatllet i-étsér&t igen kedvexS bírálattal kitüntetett kovácsolt vas nibid. Vídau-fkeit, Talamiot a Legnjatib iterkeeelQ egy-, két- ia báron, barasdia ekéit, ▼égre RteUIS-TOltiit, <r)8- é* int í-lip ti t, b oriij-toitia tengeri - m omoliit míndc n nagyságban a legjutá-nyoiabb árak mellett ÁrjegysA-kek kWáiiatra b--nDente»eo ssolgáitatnak. Epen most jelent- meg az 1876. évi országgyűlési törvények összes kiadása egy teljes kötetben és iltilam megszerezhető; Tidékre is, postai utánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolc79drftú nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar díszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Továbbá: Wajdits József, könyvkereskedő Nagy-Kanizsán. (313 2-*) Tár azokra, a kik az 1872. február 19-diki mértékhitelesítő rendeletet nem tekintve, a legszigorabb törvényes tilalom daczára, még mindig olyan tizeduérlegeket használnak a közlekedésben, a melyek sem kilogrammokra átváltoztatva, sem pedig mértékhitelesitve nincsenek. Hogy lehetővé tegyük, miszerint a legközelebb megtörténendő szigorú hatósági vizsgálatoknál, — a melyeknek következményei t 5-mérdek lefoglalások és megszámithatlan börtön- és pénzbírságok leendnek, — i büntetést kilehessen kerülni, elhatároltuk a teljesen correct, törvényes rendeletek szerint elkészült, hatóságilag megvizsgált és előirott négyszögletű szabadalmazott tizedmérlegeink árait következőleg leszállítani, úgymint: A mérlegek hordereje: 20. 50. 100. 150. 250. 500 kilogr. Árai . 14. 18. 21. 25. 35. 48 frt. A mérlegek hordereje: 750.1000.1250.1500.2000 kilogr. Árai . ~58^ W. W. 9O 105 frt. Az ezekhez szükséges kilo Bulymértékeket a legolcsóbban számítják. Megrendeléseket pénzkülde-mény beküldése mellett azonnal folyton icitOnóen kivitt minőségben eszközlünk. Bugányi Frigyes és társa, (2621. 5-15) Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. Egy tölttnk megrendelt törvényes t i z e d m é r-1 e g r ó 1 bzóló levél másolatának elómoutisa elegendő 1 biztosítást lyujt a vizsgáló biztosok, illetőleg a többi kinu- jUUUUUt**»XJLU Httttttt Pflug és Társa Platin-mázanyag, mintlrn színben, n itUjiraai vúttonyoknak el)e«t4Hó, rixtn^nt, a ^at-, f* és falépitnényeket t-o*wd*, cowb* ét u^rmUf éden T**W, 60 kilója, 42 frt — Prába si«Uiif-sék 3 kilo taiialommaL UütdeBoval «íxoló naskák több éri jótállás mclUu, lutinjosaa e.*álUlUtuk. Tíi menta s máianya^, védsaor a tOxvéic etlen, tsimlelytetAk, tat^Ca, gabaaraktárak, áruUkb«)yek, axianáci di*titm*«jrrk ig miudcoaeal tsft-. etek siimira, 50 kilo 15 irt. Próba-kUId«méi.yek If írttal k gyárí raktár által Bécs, GetreMenartt 15. Haianálati uUiitijok »■ északi, déli «tb pilyák eI5ljár««4f*o*k a lafaebezebb maakák több *ri rikercs «ndaaeixir81í b»!ODyitváBry»k béraastre megküldetnek. ' (328 1—3) Illlllllllllllllllll Parádi sayanyuviz. Alulirt hivatal által frlaa Uhfat pirUliii deléare bárhová |;0nlB át poatoaas aaálUtUtik ko> T«tk«x5 árakun : 40 daraa 1 ljtaraa >'ec«t tartatauuó raiai. 7 fit (0 kr. 50 , TSnuUitaraa , , , 7 , 60 . . 1b . , . .*. — . «0 30 . 60 . . . 6. 30 . , 50 . . . .3. 40. A rakaaukat Kia-Ter«iM Taaati allcáara aaiát kshaá-i uállitjuk *< adjuk fal, ellnben a Taaati ritolbir if agjjb eabetGaíg a mcgrendalS t#rbéje. A reodelo)«B7 Saaxertákínek tgj harmadát a g hor elSre megküldeni kérjük, kétharmada pedig aLánT»tt«l ^ •aikOaolUtni. Ktndelményeket tartajmaxó ler^vk a aar, lakhely, atolsó p^ata, Tanti ra{7 gSakajo íllomia ■.AtgelOlaaárel Párádra (IieTeilDaffe) aiolirt hÍTatalhoa caimaandSk. VtfTt merj»«7eitet,k, bog? a fővároii K8a1nai| kíOJ,|-mirt Jnreuák Pál Qtódaicil országút 1 T-ik asáni alatt, a parádi aaTaaroTitnftk állandó raktára vao, hol aaabott ár Bal-lett ÍTÍM parádi aaTaajaria miodeakei kaphatA. B5.,bb fclTiligo^itáaaal át uljea árjefraikkel Backere-aeara ketaaéggel ndj.l. Páráján, ftbroár 24-ír. !8"7. (388 J—31 A parádi savanyuviz forrás kezeié hivatala Illlllllllllllllllll OLL SEIDLITZ-PORA. 1*070 BITK. BdnletS birdaáffi ttőletek j«fyem meghamisittatáiát; a*4rt litiinyok ▼atárláaa ell*o, inüith eouUtálták c*4g«m éi Wd- .ot«i» a kC«oiuá(et a> üjtm bami> a*«k eaak áaitítra vannak i*á- Egy lepecsételt eredeti daboz ára I frt a. é. Valódi mmő.ígbe .«l jelelt Á Wgmegbiahatjbb DolegétyxS aaere a aaenv«d2 emhemégiiok blS « klő d minden balaS «• küllő gjtmladiiaál, a lagtsbb b«i«E.4f ell f bOék fj ÍI1I (íjá i dena«a>f lebOréKk, fej-, ÍI1I- et (ofí«jáj, f g j , ákfekel7ek, Oaaök, laemgraladáa, oündeDDemfi benaláa ét terfllea atb. Üveflekbea használati atasitáttai sgyütt 80 kr. *. é. Valódi mioSaigbea a t-tel jelgH ciégakneL -HAUAJ-ZSIROLAJ. Kroha H. és tanától Bergenben ~ D (g í ml»«j#«iiyí, a k«r*tkt*lel«aib«a eljr or»ow e*ÍJokr» ha*ioált*tií. EXOD 4*16 faj k&afttt as j gri, mej orow e*ÍJokr» ha*ioált*tií. Ara I Ivegmk használati utasítással együtt I frt e. é. Valódi miiSaegben a *.gal jelelt elegeknél. Saktárak li.-Kniinlil Prágn rMU fyifj dt) Rot»ob«rg J4«« (i) Fetaelhofer Jeaa. (<) ^oiooí.lci. B a r c t (x) Daraer S. C a á k- M Ml Riu Jáo Saonbathel; (x) Pillkh ""^ *■*■ tTttJ- W M«l«ár L. gjdgj. Bánok- 8 a.. 0,5 r| » rí W Ilh 6 maca &*&. Sgprta(l) _ V.rSca. (x'( Bfea J. K. .--.,. , • « 1 (x> Fibic V>tJ Za,ráb (xiMiUbaca »■ t}*B W Irfalmaiho. fj6tJ. ,1) H.JídOa jr. jjóp. (x) P.rkl.t Jáa. „ia. 8salo».k (x) 8ch>ara Gna.Ür RÍJ, ' Floresesb5l hoia-tott, TtrtiaaUtó batáaa CIROP PAGUAHO, - » iluUUü ismert, 1 nra( 1 frt. — 1 Ii4acaka lt «"íg^ 10 frtnak poaiantalráarojal nli bakUiaae mailen, Mruvotr* (261 U-52) A. cs. Ír. udvari szállító, Bécs, Tuchlaubou 9. WajdiU Jooef kiadó-, Up- ói nroaiUtBlajiioDO* fjonaajtó ivo |
