* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.93 MB | |
| 2010-05-21 11:41:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  1604 | 4156 | Zala 1878 április | Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Kiad* Mvitti; rtehtl Pütop MeyitwieMiw. UJvimbt* «tm Sl8.v»iim. ElMntM árak. Kf«N itt* s Tri MUm S frt N*fj«t ét r» | frfc SO kr HtrOt—ayfc: I !«#<• p»tii*or nyw I W IfthnAn UiMMl I kr , B4ij«f4íj 10 kr J Nyltttér: Pétit •\'» r» 10 kr ZALA InriaOttl Néa ( Horá a lap mlUmi réntt illa 16 kfclaafcpk kíldiadílt. Dj ?árotM» ttau 611. n Boraim t*tUn taraiak mk lamart taskbAI fognftUtatk al K*ti>«l<>lr vlam nmn klldatnak HMaUtakal Mfaanak : ttwiolf Mf>»»« flud»pMt P«r»nexUk í>v Mr II. u — A a. OoMIJérg r Rud»p«* iMilaair lilcul, -» L. Mik Jtyw fcu&wUwUi ií, k. H Waki Mór Bfa* IL Tkbor« ktruM 1.1 H. I(nbilul«ln Jakab 4a tfcru Btidapaat Klrilf Qtm tf.aí 1. «rú, - HmmmuIb á VofUr |Mr» í, WáUUchfUM 10. MEGYIEÍ ÉRDEKŰI KÖZMŰ V ELÖDÉSI, TÁRSADALMI líw G \'A Z D ÁS Zí A T I. >1 E T IL A P A Zitíainegyei OctxddsáQÍ EyyesiUet, a n, kaniz»nl tlaxti IhwiQÜyxli nxürntkexet én lAbb >n&& egi/lsl UloatfUoi MMnye » • I ., \' ]"J:\' f . * , i * I j . ;.•\'•\', 4. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. április 3-án. V. évfolyam. let Előfizetési felhivás „ZALÁ" CzitDÜ megyei érdekű, közművelődési, társadalmi ée gazdásaatl hetilap a .Zalamegyei Gazdasági Egyesület* hivatalos közlönyének 1878-dik évi V evfolyamanak II. neflyedérs. A lap előfizetési, ára marad az eddigi: 4 * mA y Egész évre 5 frt. " ÍM^Íb t, 3 frt. Negyed é\\§e 1 frt. 50 kr. A . Zalamegyci Gazdasági Egyésú-■ tagjai részére: Egész évre csak 4 frt. Fél évre \',,r 2 frt>- Negyed évre",, 1 frt. A kiadóhivatal. Haszontalan elmélkedések. (H. M .)Hogy is hívják azokat az ütött kopott frázisokat, mélyek időközönként bejárják a fővárosi és vidéki lapok hasábjait, sentimentalis szójárások kíséretében ott kisértenek, perczekig talán foglalkoztatják az egyiket másikat s azután eltűnnek, elenyésznek, míg egy érdekesebb anyagot nem találó journali.stá ujabban eló nem rántja, ujabban ép oly eredményivel, mint annyiszor és annyiszor. Milyen egyszerű dolog annak a falusi könyvtárnak felállítása. Egy pár intelligens egyén és egy kis buzgóság kell hozzá, s a dolog sikerfll, mint azon meg-BZégyenitőleg kevés példa mutatja,, a melyről tudomásunk van, a hol megkísértették. Magyarország többi része hallgat, sok helyütt talán nevették, sok helyütt pedig nem törődnek vele. Pedig ha ily tanulságos olvasási esték által népünk hibái közül csak egyet lehetne megszüntetni, azt az irtózatos, minden jobb érzést jelölő káromkodási; hajla- mot, már akkor is sok volna ínyerve De hát ki kezdje?A kormány megtette a magáét, annál tovább, a mit a. dologban tettettem mehet; mert valami minszteri biztost-faluról falura küldeni, hogy ott a kormány pénzéből ren-deue be a könyvtárt, s az azután ott heverjen senki által, használva, azt követelni valóban esze veszettség volna, Vidéki, falusi viszonyainkat valóban misem jellemzi jobban, mint azon irtózatos tehetetlenség, mely bizonyos jó és nemes eszmék keresztülvitelében mutatkozik. —| Bezzeg, mikor a Mokány Ber-cziskedó hajlam kitüntetése van napirenden, a legutolsó, isten és a szolgabíró kegyelméből aktákat firkáló- írnokban is kitör a joviális urhatndmsági szellem, j foltos fekete nadrágjában és félregörbült czipujében. melynek felbőrét és talpát|csak .még az imádság tartja össze, olyan kurjantásokat tesz a jótét konyczélij bálterem közepében, mintha a világban nem is volna más, mint c? meg az a három húron\' hegedülő- három szál czigány, kinek ma ő parancsol, mert a szomszéd boltos jóvoltából egy pár rongyos forintos bankó van a bugyelláris-ban ; mikor aztán vége az úgynevezett bálnak keresztelt csárdai mulatság; melyben a művelt érzés pirulva keres menedéket valamely sötét zugban, akkor kifeszült mellel, bortól kipirult arczczal és mámoros fővel olyan káromkodásokat ereszt meg, a nemes mulató publikum hallatára, hogy valamely vendéglős kocsisa is beérné kényelmesen három esztendeig. Nem a köznép együgy Üsége és tudatlansága, /mely végre Összefér a józan észszel és becsületességgel, ez nem akadálya népünk haladásának, hanem az a félművelt, félvad proletársereg, mely urnák kevés, parasztnak pedig sok, mely folyton épségben tartja azt a forrást, melyből a legnagyobb erkölcsi fogyatkozások bugyognak elő : a káromkodás, az iBzákosság, a hatalommal való elégedet- lenség; ez rágódik ölő\'féreg gyanánt ) népünk egészséges gyökerén. Megrontja az egészséges elemeket wpdenütt, a hová befúrja \'magát; békés családőkat a zavar színhelyévé tesz; ~ liálokat reu- ■ dez és a jótékony czél rovására már hetekig előre iszik; prostituálja a becsületes személyeket, s félmüveit állapotában úgy érzi magát, mint disznó | a pocsolyában,\'ez átka népünknek, ez mindennek ellene van — a hol jnem isznak; annak életével oly elválhatatlan az Jvás^ mint az árnyék a világosságtól; a pipát és a dohány zacskót még az Isten házában Sem szeretné nélkülözui, s\' dsak azt ba-^tnnlja. hogy van égy hely. alloL reá nézve is van értelme »é szónak; „npra szabad!0 ez az irtózatos proletái sereg ! viszi nagyobbrészt faluhelyeken a főszerepet, ennek átkos befolyása nem fcngcdil meg, hogy a köznép durva hajlamaiból kivetkezzék, ez nem engedi felocsúdni alélt szunnyadozásából, ez teszi tönkre a kormány legnemesebb intonlióit, melyek a köznép művelődésére és borsának javítására irányozvák. Ez állja útját annak, hogy nép&lk ^politikailag is; érettebbé legyen; ez szít elégedetlenséget bujtogat az iskola és templom ellen, s mert éppent a nép nyelvén beszél, képes is megnyerni ezt, az egyetlen kaputos ember, kit a nép rokonszenvével kitüntet, mert neki hiss legjobban pedig ő csalja meg leginkább. Faluhelyen nálunk az iskola • befolyása is tisztelet a kivételeknek oly csekély, hogy csak be kell térnünk a faluba, és látni a házak ízetlen piszkosságát, az elfakult ablakokat, a falir kiabáló Bujiancza.it, az udvart ellepő gazt, a káromkodó öklelő gyermekeket, az elhanyagolt kerteket, az arezokon tükröző durvaságot, — hogy megtudjuk hányadán vagyunkhogy megtudjuk, hogy az.iskola és templom befolyása majdnem egyenlő a zérussal. — persze a tanító sem érti mindig a bánás sorát, pedig ha érterif, a talu első •jóltevője lehetne. Nem érti, hogy a fa lusi gyereknek [az abc mellett első sorban arra volna szüksége, hogy durva természete egy kissé, kipalléroztassék, ez pedig igen jól belefér az 1868-iki XXXVIII. tftrv. czikk keretébe, a melyből a falusi tanítónak és a gyereknek Amerikái és Asztráliát elengednék, ha testi és lelki üdvére más hasznosabbat tanulna érte; például azt, hogy a szegénység mellett megfér nagyon jól a tisztaság s bog}* az anyagi nyomorúság egyik legnagyobb forrása az ügyefogyott tehetetlenség és a tunyaság, meg azt, hogy az ur Isten nem csupán azért teremtette az ember nyelvét, hogy azon czifrán káromkodjék, vagy erkölcstelen dévaj nótákat fújjon. Azt tartom a kárbaveszésnek elegett mondottam már, pedig már nagy haszon volna, ha csak. egy helyen találtak volna igénytelen szavaim fogékony talajra. — Akkor még többet sem szánnék mondani. Nagy-Kanlzsal tenyész állat T&sár A zidumeifyn yniilanifi eyy&übf őUal Nagy-KaiiiiS\'in l67ö éti Juniúi hó Ü-iin rendé-ztnilo jutiilmatauul egybwötlMt tényén H* Inl-kin1 Uldi jkniun .V-aiK/qrf-im/ó ienyUt ■ líltat\' fi mi r rtdemrhkni A. A salamcgypi sazdaiági egjMÜlet rétiéről közbiné tétetne, m<axerínt általa iáját rend*a4re nlitt és k5tb«t>járit* melleit 1878 évi juiiiua hó 3-án Nagy-Kaniiaán as oriiágQü vásár alkalmával tény ész. illat rá-aár fog tartatui a kSvellceső határosatok •zerint. 1 . • • \' i \' Az 1878-ik évi Juuiua 3-iki uagy kamatai tenyész állat vásár azabályai: 1-Ür. Egy számos tagból álló hízott-1 ság fog az ogyesulet á!ta! választatni, mely a viaárrn állítandó tenyéaz illatok minlP; Bégét áa alkalmai voltát megviaagilja, tíu-gálata erediaényéj jegyzékbe veazi, és a tenyész állat tulajdonosával, úgy a jelentkező vevővel közli. 2-ór. Ezen vásárra csak jelei jtenyéaa állatok állütatbatqak ki; - a kor. éa a tenyésztésre azerabetünőlog nem ajánlhatók, be nem fogadtatnak. Kiállíthatok: tenyész mének és inén csikók - egy évtől kezdve. — kancza lovak kii csikóval, kanosa csikók egy évtől kezdve; — Szarvai- é Ma" tdrezdja. Geloel Gntmann Henrlkné halálára I Szőjetek gyászt sötét fájdalomból I Gazdag volt s most koldus és szegény ; Elrablá a halál tuinden kíncaet: Kebelében ninos köny, érzemény. Nem nyújt vigaszt többé jó testvértek, Gyászoljatok, elhagyott szegények I Lelkére a végső álom éje- L«borili örök fátyolát; 8 ím. ki százak őrangyala volt, most Egy hideg kő őrsi bua porát Ott hamvad el — bár annyian várnák — Gyászoljátok a jó anyát, árvák 1 , Az enyészet dermesstő karjain rlgő saive kihűlt, megfagyott. Nem mozdul a kar ho öleiéire ; Lecsókolui gondot, bánatot. Kem ébresztik tel őt a kín-jajok Szegény, bús tfavegyek. gyászoljatok I Zokőgj, múzsa, a dicsőnek ham várt 1 Meghalt é — oh tétá gondolat 1 -t 0, ki alélt nem volt oltárodra A legfényesebb tett sem áldozat 1 Eiaaálh tőlflnk a j^tág tündére, Tégy koesent dicaőOil fejért 1 Zokogjon a fájdalom sírjánál | Legyet aseol a bánat hamvain I Milán ember teotvére relt 6, ha fUte?é(-vifa«, kte/Ort várt a kin, Gyászoljátok; most a nemes nagyot, Ki más gyászán annyi könyt hullatott! Szőjjetek gyáazt sötét fájdalomból I Soknak fájó lesz ez árvaság. — Hogyha él is — áívj^n, elhagyottan, Lombtaroltan koldus már az ág. !— Gyászoljatok I — A mig ötömében Angyalsereg1 moiolyg fenn az égben. — 1 JH/fil tAnthrop. A köny természAtralzáhöz. A köny messze elterjedt termék. A világ minden réssébeu feltalálható, nagy éi kicsi, fekete éi barna, ssQrke és kék szemekben. — Mindenütt otthon van, az egész világ hasája, ha nem is mondhatja magáréi : ubi bene, ibi patria. Telluricui és cal-tar — befolyások el határozó lag hatnak ugyan létezésének gyakoriságára, alakjára él külső megjelenésére nézve azonban e^dig befolyást nem gyakorlottak. A köny még mat nap is olyám, a milyen ezer évek felŐtt volt. Sót a modern köny egr hajszálig hasonlít a történelem legngibp könvéhes. melyet Éva anyánk airt, midőn a polgári náaaiiág törvényei szerint hosaikaposólt férjével együtt a szerződés pontjkinak megsseaése miatt mennyei arától paradicsomi lakásából kiűzetett. Es mégis oly különböző mennyiség és minőéiig, kor és nem és egyéb sajátságoknál fogva. Mily efésstn más ason fid könnye, kit aa ísioláoan marasztaluak és a aaeade asús könnye, ki késédelmeső kedveséi várja ; — mennyire különbösik a hystericus nő könnye, az élet tüzében aczdlkemény-nyé szilárdult férfiú könnyétől, mely ina-ginyoian fénylik a íz ;mben a melynél a sors a kierőszakolás bűnébe eaett. j£redetére nézve a köny a fájdalomé. — 0 a fölolvasztott fájdalom; a megjegedzesedett fájdalom ; a nedves úton jelentkéző fájdalom. — 0 a megtisztult, a aestillált, s nem ritkán a homöopatice megbkitptt fájdalom. — A tájdalomnak három alakja van, voltaképen háromféle állapotban jeibntkezhe-tik: a belső fájdalomérsés, a könjr és a sóhaj. — Ezek kölcsönösen kiegészítik egymást, vagy egymisba átmennek. A sóhaj az elillanó, elpárolgó fájdítom; a köny a megfogható vagy plasticus lóhaj. A köny-nyel távozik a sóhaj. Kiszabadul és megmenti terhétől a szivet; könnyebb less, kihűl, mint rét és virány nyári sáporesŐ után. A terméssettől csak a fájdalém réisesült egy ilyféle esakös monopoliumában. Az örömnek nincs ily érzéki jele Ja tények megerősítésére: az ember nem az örömre született. Ha az öröm sokkal niigyonb, mintsem hogy a sziv kamrijiban [tért taliljón, akkor a fájdalomtól kell egjri kis kölcsönt kérnie; könyet kell kérnie, i lelynak magas állása van as érzelmek bt rzéjéd. Mindaz, a mi nagy, a ni aa értelmet hatalmába ejti, kÖnynyé ogeczesedik. A szép, magasztos;- -tökéletes, i aiuaig megindító, moiíd\'Sohiller.— A legkülönfélébb érzelmek égy pontban futnak ossse, a köny pontjában. Száz éraelem a köny nyelvében jut kifejeaéare. Első sorban a fájdalom anyanyelve, de mégia mint nyulv eoamope- litikus állásponton van. Midőn Bábel tornyának romiaibél a gymnáziumi és reáliskolai tanulóit kínjára az a sok nyelv sarjadzott .föl, világnyelvnek mégis egy nyelv maradt, a köny nyelve, melyet mindenki ismer, mindenki beazél. aa éjsaaki sarktól, a déli sarkig. Az e„mnemek és emberinek nyelve ő. 0 tulajdonképeni nyelve a szónak. Saiát grammatikája, van éf saját etimológiája Meg vin múltja és régmúltja; könyök,melyek a múltra vonatkoznak és régmúltat siratnak.Jövője s meg van a remény köny-nyei,akéréa,ájámbór és nem jámbor óhajtások könnyei; a köny felkiáltójel; kérdőjel a sorthoz ozimezve. Talleyrana szerint gordolata-ink elrejtésére.\' érzelmeink eltakarására haiználhatjuk. Oly aokat jelentők i oly semmit mondók a köny\'ek, hogy valami Lava-ter, Zumpt kellene, ki e nyelvi Labyrin-thuahoz a philologiai Ariadné fonalat volna képes megtalálni es kifess itve kezünkhöz adni a veaérfonalhoz e kifejezéit: Hint illae lacriinae. A köny tükre aa igaaiiguak éa euköae a hazugságnak. A higany aa érzelem hévinlrőjében, az irtatlansig harmatja, aa eiény gyémántja, a szerelem gyé-nisa, a uenvedély villáma. A bánatnak folt-tisztitó vize, arra rondelve, hogy a lélek némely vén foltját kitiisiogassa. EsÜstpénse a háladatossigaak, érea-pénze az e\'vilianak és váltópénz a aainlés namis pénzverdéjéből. — Nyugtatviuy valamely erkölcsös vjagy erkölcstelen adós-aágróí. Liquiditio \'á kapott verbális vagy reália injuriáért. utalvány a Nemesis és társa ozéghea. Egy chemico-moráJío vissgi -lódii tanítja, hogy a könyék nem esak léaak. A könnyek édesek li) éa bizonyos r markáb él bikák ! tényé* és bika borjak áíul moghstárs— : i|ju e bizottság másad ifkiMA, anya tehenek éslsaŐk fogja mm ooeibtn, ha a vásárra kiállító ÍZ •ár évestől kezdve; — Bírfcából: eleka* ét tokié kosok, öreg anya, hasi 4a tokié juhok 3-or. Ab illető tiiíjdosoiok tartóénak kiállítási szándékukat 1878-ík évi april bó l-ig tale-JEgeraaegea a gaadasági idmI-Itt titkári hivatalnál, azután padig legkésőbb kprif hó ló-íg Nagy-Kanizsán a vásár rondesd bizottságnál Belua Jóinf ur gyégyaeertárában u „igazsághoz" saóval, vagy kármentes levélben bejelenteni. Emo bsjsls&tésnsk magában kall foglalni. a) a bejelentőnek vagy megbizottjá-aak Mvét, lakását, utolaó postát éc vasúti tfuét b) m eladásra kíálliUndó tényén áltatok korát, a hol lobot leszármaaásukat kívánja, m eladandó tenyész állatok ba* aaárát íi meghatározni, mely becsinél imb-ban a teayéoe állatok tenyéos bscoe i««od a mérvadó fl-er. A kiállítandó állatok tartására kijelentetik, hogy a sséae éo eieauaalme a rsedeső bizottság által oMroatotik be, és a ráf árra kiállítandó tenyész állatok tartáM a bizottság /által méghatár ózandó árjegyzék szerint megfizetendő. A seb, vsgy mái szemes gabona minden kiállító által saját állatjai részére vagy maga által állítandó, vagy megfizetendő. 10-er. A váeárí kiállítók aaon szabá-lyokaak magokat alávetni tartoznak. Ugyan a zala megyei gaadaaági eg/e-aület által, Nagy-Kanizaán 1878. éri Janiu» ée ániert tulajdonaikat, nevezetesen a lo- j hó 2-án mint a nagy-kanizeai országos — vaknál valljon ezek talivér, félvér vagy kösönséges leszármazásnak ? várai kalóznál fogva kocái lovaknak, vagy nyereg alá inkább alkahnaaak ? a azarvaa markánál: valljon az anya tehén inkább a tejelésre vagy igavonó marba teaféaztésre alkalma-tooabb a vagy mindkettőre ? A jnboknál a gyapja mennyiség éo minőség a mérvadó, azért gyapjúban állitandók ki. c) az aladáara kiállított állat árát maly a kiállító kívánságára bizottaág által ia megbatároztauk. 11 d) az eladáai kiáílitáera bejelentésnél mindenki nyilatkozni tartozik, valljon ál-Utjai élelmezését a gazdasági egyeeület utján, kívánja a eszközöltetni ? az egyesület / általi élelmo^oérá meghatározott díj fizó tendő. . <r e> minthogy ez alkalommal — Nagy-Kanizsán a rfaár elótti napon gaadasági tenyész állat kiállítás is fog tartatni, ba a tenyésa állat aladáara kiállítója közül valaki a gazdasági tenyész állat fciáilitásnál is veraenyMni éo dijat vagy \'kitüntetést nyerni óhajtana, ez esetben a vásári bejelentésnél ez is megérintendő; megjegyzendő, hogy a verseny kiállításban CMk# megyebeli állatok állíthatók ki, és e réazbon a kiállítás szabályai a mérvadók. 4-or. Aa eladásra kiállítandó tenyész állatokat már a vásár elótti napon, vaaár-napon déli 12 órakor* a. kiállítási helyre \' kell beállítani. Ila a vásJH kiállító egy-szersnnnd a gaadasági ^kiállításra tenyész állatjaival versenyezni akar, azon esotra állatjai már a vásár előtti szombaton déli 12 óráig beállítandó!^ 6-ör. A kiállítási hely Nagy-Kanizsa, — m uradalmi sáncai major. 6-or. Aa eladásra kiállított állatok a bizotttság bírálata alá bocsi jutnak. Ha a kiállításra alkalmasnak nem találtatik, az biaottaág által visszautesittathatik. 7-er. Az eladásra kiállított tenyész állattól díj fizettetik és pedig a nem egyesületi\'tagok álul: agy darab lótól . . . v „ szarvasmarhától n n Í«b*l . • • t •„. sertéstől . . Aa egyesületi Ugok fizetik. Ezenkívül az eladott vételárának \'|t\'L az félaaáaaléka 8-or. Az aladáara kiállítandó állatokra nézve aaoknak tenyésztési czélra való ajánl-hatásukat, vagy caélaaertt tenyésztésre nem alkalmas voltukat, az egyesülőt bizottsága 1 fit. — kr. - 30 kr. - 30 kr. - 20 kr e dijak felét tenyész állat s ugyanakkor az egyesület által megtar | taadó tenyész állat vásárt megelőző napon, I a nagy-kanizsai uradalmi sáncai major be-lyiaégében jutalmazással egybekötött gaz-gasági tenyész állatkiállitás fog rendeztetni a következő határozatok saerint: IL A zala megyei gazdasági egyesület által 1878. évi junius bó 2-án Nagy-Keoi-asán rendezendő tenyész állat kiállítás szabályai: L A kióllüdi tárgyai: I-ső szak. iuh, — megkülönböztetve két caoportoaatoan u. m. 1-ör gyapjú finomság 4- viszonylagos bőséggel. — 2-or gyapjú mennyieég — víazonyía- 6us minőséggel, — [-ik szak. szarvMmarha megkülönböztetve négy csoportozatban u. m. 1-ör tisztán tenyészett magyar faj. 2-or „ „ külföldi faj. S-or korcs vagy kavart faj. 4-er bival. III-ik saak. ló; megkülönböztetve három csoportozatban u. m. 1-ör gazdasági caélokra való faj. 2-or közhasználatra való. és a Lerae-siutt faj. 5-ortelivérü és a fényűzési faj, IV-ik mb sertvés; megkülönböztetve három caoWtoaatban u. in. 1-ÖLjtis^Un \'tenyészett magvlr taj: — 2-ft- n külföldi faj; y 3 or korcs\' vagy kevezt faj. II. A kiállítót jutalom dijai: A juUlmak és kitüntetése^ kétfélék n. m, pénzbeli jutalom dijak és dicsérő oklevelek. A pénzboU dijak az érdem fokozau szerint túrom rendbeliek u. m. első, másod, és harmad rendűek: egy darab Htrtos arany (20 trankos) egy darab 4 forintos arany (10 frankos) és két o. é. ezüst forint díjazással, — j a dicsérő oklevelek\' az érjdomfokozaU szerint két rendbeliek u. m, kitűnő minőségűért elsd rendű és jó minőségűért másodrendű oklevél. A pénzbeli dijak Urmészqtben adat-nak ki á bírálók ítélete folytáo az illető j tulajdonosoknak elismerő oklevelek kíséretében, és a juh szarvasmarha, ló éa sertvés juUlmazárokraMorditUtnak, azok kiállítási csoportozaui szerint a következő kitűzéssel : a)jihoknál, a tenyésztő nemüekré kosra éo anyára — mindkét csoportozat szerint egyformán és pedig: keserűséget tartalmúnak, sőt mérges természetűek. „Engem a boldogUlan nő, Megmérgezett könnyeivel 1* Van szép és rút köny. A könyök folyamán ringatóznak a grácián, a könyök folyamán hajótörést szenvednek. — Heg lehetne írni a könnyek aesthetikáját. Vannak kiállhatatlan, és ellenállhautlan könnyek. Biaonyos emberek oly inaeathetice sírnak, bogy csupa részvétből nevetni kell, és oly Mop könyök vannak, hogy az ember be-léjöt éa forrásukba»szerethetne. A mily kftlönböaők az embereknél az érzelmek, oly különböző az érzelmek vízvezetéke is. Könnyen éo nehezen sírni, sokit és keveset sírni tisztán egyéni. Vannak olyan emberek, kik mindig sírni tudnak. A könyök minden pillanatban rendelkezésükre állanak, ők kénesek, mint a gazdag ember pénaét, éraelmeiket minden perezoen folyóvá Unni. Minden megindítja őket, s alighogy meginditá őket valami alig furakodott szi-ffikbe a leggyengédebb fájdalom — a inökŐknt már működik. Alig születtek meg m érzelmek, a szem már meg ia keresz-telte őket Ily boldogok éo ily köuydúsak nem minden emberen. Nem egynek szivébe mélyen kell bele vágni a fájdalomnak, mielőtt egv méapáa köny bugyog elő. De jaj annak, ki a sírást egyszer elfeledte kinek köny ■irigyei striokoluak éa a fájdalom egéas munkáját a vájáat, az ütést é* kopogást^ a szívre tolják I Aa Ilyen síriknak íegkevéibbé a nők vannak kitéve. — A nők wa bed almot nyertek a könyve, a melyet minden lehető érzelemuél éá leg-küiopbözőbb íddibM alkalmaznak. Rájuk élete nem oly gyógrsaer, molvot oooppen-kint alkalmMnák Mikor simák, mindjárt kisírják magukat I ée — még sem sírják M magukat soha. A nők könnyűek -a fel-Wkbeo, éo könnyen kicsöppsonek a lel-békből, i a felbőktől m esőig csak egy -léfée Hamar tlaot logwík, de ée oly hamar van vrnik, begy Ml oltsák levot-•égos, kogy némely nő meMyit tud énL 0 nem csak akkor sir mikor kell, még akkor is sir, mikor akar/ Nem csak ebkor sir, mikor valajnije hiánvzik, hiányzik va lamije, ha sírni nem tud. A airáa második, sőt harmadik és .negyedik természetévé, vált Fájdalom és öröm, búbánat és önfe-jüség, cyivódárés féltékenység, anyai szeretet és házassági perpatvar könnyen vjz alá kerülnek, még beteljooült reményei is — vizzé I válnak. Mitől a szív telve van, az s szemből ceordul. A szem veszedelmes concurrenso nyelvének A két versenytársnak azonban nem szükségéé, hogy ellenoé-gök legyenek, sőt egymást gyáinolitják. A köny csak magasabb ins^ánciája az ajkaknak. A mit ezek fáradsággal el nem érnek, amaz könnyedén éri el gyakran. Ha a nyelv | felmondja a szolgálatot, a tüdő elnémul, a I nőnek még mindig megmaradt a köny, Imint hű szöveUéges társa, mint biztos fegyver, mint ultima ratio A hol a nyelv lerakja fegrverét, a logika fiascot csinál ki-| Bérleteivel, melylyel egy köntös, gallér vagy himaett kendő olutainthatlaii szükségessé-• gét bebizonyítsa^ akkor a köny lép fel mint államügyész, • a szerető fél a költségek megtérítésére ítéltetik. Hja, a sírás ! gyönge oldala a gyönge nemnek, de ereje I és nagysága is. ptily sxép, mily legyőző a i női köny, moly teljes amffestiát ad, mely \' — áitalsugárosva a gyengédség napjától, mikt-p a szivárvány hirdeti, hogy a oaivó-dás özönvize loapimott s a béke nelyre van állítva házban és családban. — S van-e saebb, magasztosabb éa eaentobb a szerető szűz magános kÖnnyénél, mqlyben visszatükrözi |Jm egész lélek/ f\'falni a reggeli napsugár ecy róziabimbó hármát cseppjében. Csak felénkön mert előbukkanni a szív mélyéből, bogy a szerelem titkát magába foglalja. Igen, mi is volna a világ n nő nélkül, és ma,volna a nő, köny nélkül? And gyöngye a teremtésnek és gyöngyök könnyekéi jelentenek. Bakonyi Emú, forinloo arany, Myára agy d*5 8 forintos arany * 2-od rendű díj: kosra egy darab 4 forintos araoy, Myára agy darab 4 forintos arany, 3-ad rendű díj: kosra I o. é. ezüst Crt Myára 2 e. é. ezüst forint. bj 8earvas áaarhánihn tenyésztők és igavonókrá -4\' bika, lobén és ökörre -r a kiállítás bárom elad csoportosam SMriot egyformán! éa^podig. . - l-oŐ rsojü díj > bikára agy dpuab 8 forintos arany tehénre egv darab H .forintos arany ökörre egy d^ran 8 forintos arany,. 2-od rendű cuj: b^Ura, ogy darab "t fsiiintoo arany tebádre, egy darab 4 forintos arany; ökörre ogy^arab. 4 frtoa arany/ 3-ad rendű díj: tó kára lét o. é ezüst forint; tebéors két o. | ezüst forint e) Lovaknál: a tenyéaztőkre — ménre ée kanczáre ja kiálíUáa két első csoportozaU szerint egyfmrmáa és pedig: 1-sd rendű díj: iáénre egy darab S forintos arany: kuczátt dgy*4arab 8 fo-r ntos arany. "\'p" * 2-oí rendű díj: míénre egy darab 4 forintos arany * kanczáre egy darab 4 forintos arány. • 3-ad rendű díj. ménre két o é. ezüst forint: kanczáre két o. ié ezüst torint. d) Sertvéseknél: a tenyésztő nemüekre kanra és emsére a kiállítás bárom csoportozaU szerint egyformán éspedig: 1-ső rendű dij: kanra My darsb 8 forintos arany; emaére egy darab 8 forintos arany. 2-od rendű dij: kanra egy* darab 4 forintos arany, emsére ogy darab 4 forintos arany. 3-ad rendű dij: kánra két o. é. ezüst forint: emsére két o. é. -ezüst forint A kiállításnak minden egyébb tárgyai, melyek a pénzbeli díjazás rovatában nincsenek ilyenek a birkánál: báránv , ürü, tokié, — szarvasmarhánál borjú, bival, — lovaknál caikó, herélt és fényüaési csoportozat csupán dicsérő oklevelek áltál jutalmaztatnak., Ailaltviot tudni valók. 1-ör. A jutalomdíj voraenyre csak a Zala megyében szüleUtt és UoyészUtt gazdasági len)ész állatok ájlittathstnak ki. 2-or. 187&ik évi april hó l-ig tartozik minden kiállító az egyesületi titkári hivatalnál Zala Egeisaegen, azontúl a rendező bizottságnál Nagy- Kanizsán Belus József ur gyógyszertárában „az Igazsághoz" iráiban bejeledfeni, hogy minemű táigyak-kai fog a kiállításhoz járalui. £or a kellő igazdláai levelek, melyekbea világosan kitéve legyen a beállító nak \'neve, lakhelye, utolsó posUja és vasúti állomáűu valamint \'a beállított állat kora, faja s tenyésztési helye aa átadáskor a rendeaő bizottságnak átadandók lesznek s a fentebbi bejelentésbe is \'/ogialandók annak kinyilatkoztatásával, váljon eladók-e vagy nem ? 4-ei. A kiállítás 1878. évi Junius 2-án d. e. 10 órakor fog megnyittatni és tart Junius 3-án d. u. 4. óráig a bírálat a kiállítás első. napján d. u 4 órakot lMnd. 5-ör. A kiállításra szánt állatok 1878-ik évi junius hó l-én déli 12 óráig a kiállítás helyére, Nagy-Kanizsa uroÜatyoi sánozi major a fentebb meghatározótf kellékok szerint a törvény szerinti marba levelekkel is ellátva beálliUndók ás a rendező bizottságnak átadandók. ö-or. A kiá.lituudo állatok takarmány éa. álombeli ellátásáról la kiállítás ideje slatt a rendező bizottság gondoskodik, és a verseny kiállítóknak ingyen adatik a zab vagy más szemes gabona a kiállító által állítandó vagy mogüzetcndői 7-er. Az 1878 évi a^ril bé l6-ig beküldött bejelentések nyoteáa az egyesületi titkárság által egy >kiálli|án jegyzék fog kiadatni, **s nyomtatott béldányfokban a rendező bizottság áftal megállapítandó díjért kioszUtni — A zala megyei gaadasági egyesület Zala-Egereaegen, 1877 évi octobor bó 8-án tartott közgyűléséből. . ÁrvQy litván m. I\'. (jgyesüieti Bgyveietfi ^Inik. Ssigdhy Antal m. k. _ egyesületi jsgysí. Helyi és megyéi hírek Galtti Gutraann Henrlkié. A mitől annyira féltünk, aáainek bekövetkezésétől annyira irtóstunk, az aa iaton meg-másíthatatlan akaratából bekövetkezett, s nekünk azon szomorú fela4at jutott osatály-részül, hogy ujabban is hirtádjunk egy neme sen értő női szívről, mely gyászára a nagyszámú családnak, bánatára a sok ismerősnek, és szomorúságára aaon sok ügyefogyottnak és szegénynek, kiket ama melegen érző szív annyiszor megvigasztalt, dobogni meg* szűnt, — Gelsei üutmann Nanette urhölgyj a helybeli jótékony BŐegvjetnak, a helybeli kisdedóvó egyesületnek derék éa jevékony másodelnöke, kinok >buzgó| áldozatkész működése után mindazon intézetekben melyekkel neve egybe volt kapeoolva, áldás tenyésaett,, — Gelsei Gutmfcnn Nanette egyike volt aaon nőknek^ kik felruházva diyidaaon tulajdonokkal, mbl^fkknőt nemcsak a családi körnek, han^m meaaaebb köröknek is valódi áldáaává teSaík, hivatásu kai ugy Ultik be, bógy elhunytuk valódi &ri hagy maguk után. rMg 4 vigyztalója voli M árváknak él elhagyottaknak, éi ételébea sok keeert klnyet saásitott M; ba pedig nsMkios Ügy pártfogásáról volt söéj s 6 azt befolyásival slőmijséuhatiSL sem kissélt ő sem táradtságot sem kötoéget, bogy azt diadalra segítse. A család péu4-katlan voosteségo mellett áraik a, vesztesé fpot mindazon intézetek, melyeknek . éltető-•lka 6 vpH, melyek az ambsriségért ér$6 jó szivének kíapadbatatláo ferriaábórtáplálkoztak : érzik azon szegények, kik meruaágnsüban hozzá foruhak asgítségéh érzik mindazok. kik vele érintkezve ismu Unotlák nemes lelkének fsoa szép véoí-«lil< melvek minden nőt ez igézet eaee bi-vö» kösovel vonnak be, mel^dleáállkaUt-lan vonzerőt gyakorol aa eífásait keblekre is. A száüaos tagból álló cseléé, ba van vigasz ily íájda ómra, találjon némi vigaazt azon állatára részvétben, mely városuk lakovisak minden rétogébea az etbánn derék anya, hítv/s és nemesjelkü honleány ollysnyU fölött mutatkoz\'k. O padig a boa*-azn azoavedás utú, mely életének utolsó napjait reá és környezetére nézve oly fiy dalmaankká tette, nyugodjék béké/el és emléke legyen áldott! — A család áhal kiadott gyászjelentés így hangzik: Gebei Gutntanu Henrik a saját, valacaint gyermekei, unokái éo rokonai ..nevében mélyen szomorodott szívvé! jelenti, felejthetetlen, forrón szeretett eéje Gelsei Gutmann Uearikné sztl. íkrasaer Nanette hosszas fá.dalmaa szenvedés utáu L é. márczias 31-én reggeli 7 órakor, életének Ü9. évében történt gyásaos elnnny-tát. — A drága halott bűit telemet április 2-án, kedden délelőtt 10 órakor iognak n helybeli izr. sírkertben öröknyugalotnra ie tétetni. Ödön. Izidor, Vilmos, Lázár, Alfréd, mint fiai. — Hedvig, térj. Weiss, Berta férj. Rosenfeld, Ida férj. Alsó-le\'óczy és jezer-niczi Tarnovsky-Tarnóczy, Emma férj. Polák mint leányaf.rsWeiss Samu, Rosenfeld Adolf,Alsó-lelé«zy és jezerniczi Tarnovszky-Tarnóczy GucfcUv, Pollak Lajos mint vejéi. Gelsei Guimlbi Ödöni)é"lzül. Weú^cbi Weisenfeld\' Albestyi mint m^nye. Strasser. Kunigunda mint aáya. Strasáer Ferdinánd mint fivér, Deutscb Hermina, szül. S\'rasser Klein Lina szül\' Strasser mint nővérek. Gelsei Gutmap Artbur, Weiu Hugó és Ss- . bine, Eosenfsld "Adél, Károly, József. Em\'4\' Vilma-, Helena és /Jenő, Tarnóczy Wladl-irir, Pollák1 Áliee mint -unokák. A te meiési gyászszertartás a leenagysze£ ciibbek\'közé tartozott, melyeket eddig még Kaniísán láttunk. Miptha aa ég is megk3^ nyezte volua az elhunyUt, reggel fél ki- • lenczkor zuhogni kezdett az eaő E kedvezőtlen idő -daczára a gyászszertartásra kitűzött időbon * minden rendű éa rangú és felekezetű lakósok lepték el a halottas ház . előtti tért. Hatóságok, te\'ekezeti és polgári egyesüleUk bent az udvarban állotuk, hol pontban 10 órakor egy gyászkar eléneklé-Isévei vette kezdetét a szertartás. A gyász-kar eléneklése után Fessel Hirsch B n.-kanizaai főrabbi ar tartott emelkedett szellemű gyászbeszédet, ineginditóiag festve az elhunytnak számos és nagy érdemeit jUtánna a templomi kar iámét gyászdalt énekelt, mely után a Kaposvárról ez alkalomra meghívott Roseuberg S. Főrabbi ur tartott gyöuyörü eszmékkel -teljes magyar beszédet, melyben ékeo szavakkal jellemezte a dicsőültet, lri mint példás fövés társ. gyermekeit forron szerető anya, a szegények es árvák gyámola, háza .Valódi éke és dísze teljesítette kötelességeit szeretetének varázsával vonva be mindont s szeretetének éltető melegével terjesztve áldást j mindenfelé. Vigasatelu a mélyen lesújtott férjet, aa oly bensőleg szeretett s a ravatalt zokogva körülálló gyermekeket, a bá-n vtba merült caaládot éa Isten áldását és békéjét könyörögve le a Mindenkatótól, ki-ne)t megmásithntlan akaratában aa embernek megnyugoduia kell. Igen szépen mondá á szónok, hogy aa anya szeretete tényével tovább is be fogjá ragyogni ahá-zat, mert az anya szeretete halhatatlan, él aai vében férjének, gyermekeinek, él szivében mindazoknak, kik vigaszában részesültek. Ujabban a kar énekelt s azután a menet rendeakedett Itt mutatkozott még lakosságunk ritka részvéte. Ak elsők, ki a belátháflan sóit megnyitották már a városházutoaában a kórház mellett mentek, mikor a magyar utcaából a kocsik nem kevésbé hossau sora keadett kibontakozni. A halottas kocsi előtt egy másik tökeiével bevont koosi vitte a szebb.- 1 nél láebb kosaorukat, melyeket a hála, az ellsmorés, a tisztelet, a szeretet és baráti, érzület raktak a ravatalra. A legszebbek egyike volt a kisdeduevelő egyesület ko-szonijja, molyet aa egyesület igaagató választmánya hozott, szeretett másodelnöke r&zéije. A menet Beethoven egyik gyász indulójának szomorú hangjai mellett vonult a temetőbe. Közvetlen a gyászkocsi előtt 12 feketébe öltözött saegény leány, azok közöli kiket az izr nőegylet ruház és U-nittatiijiduU. A menetben egyeaületek ies-tülitefe teljes saámban vettek részt. A t, csaíádífő aa elhnuyt emlékére 200—200 frot osatatbti ki agyonlő réazben a keresztény\' éo zsidó Bzegényak közi. Azticsákon, mc lyeken a gyászmenet kereeatül ment, a boltok bezáratuk, a | lámpák pedig ea alkalomra meggynjtatuk. — A zuhanó eső sokat elvont az ünnepély fényéből, mely kod-veaőbb időben bizonyára páratlan leit volna, de aa i elhunyt népszerűségének ritka voltáról fényes biaonyságot tett a kedvezőtlen idő daczára is matatkoaoit általános, mély réaavét Lebegjsn hamvai fölött u ember saeretot géniusa. Nyugodjék békével. — (Két MvéU.) A hangversoíiy, üiehp. tél lapunkban már elíbb ia említést tctlUuk, melyet Svert Qyola Aa Grünleld Alfréd urak máicaius 81-áu este a városba* nagy termé ben rende^tt-k, a legkitűnőbben nkeiUU. Kö sönségünknek rég volt ily zavartalan éívoj zetü eatéje mint ez, melyben két kiváló iu * véss gytfuyörtelies játékát hallhatá Kái hogy nem\' egy köriilméuy működött kÖsre akhoa, hogy a hangverseny kevésbbé volí látogatott mint akt reméltük volna. A máj sorozat a követkeaő volt: 1, „Változatok,* aougora éa gordon kára Meudelaohutól Grllnfeld én de Sverl urak. .. a\'i „Seren*de," de S. érttől h) „Les toq ábréyá,u Sevvaiatol Svait Gyula ur. 3, a) ■ Andante," F. Dur Beethoventől. b) „Qu-votte/ Bach tói. v) -Lutzov\'a vad vakmeró vsdássaf." Kulaktól ürünfeíd ur. 4. Ket-dal. „Pauszt* csiinii dal mii első felvonásából Uouuodtól, éneklik : Bisitaky és Kckstein urak. 5. a> r Andante íeligioao Üervaisiól. b) „Ali\' Liiigarese," .Schubetttől de Svert uiv ti. a) „Gavotte,u Sílaatól. b) „Nocturu," F.1 Moll Chopintől* c) „Márga retiia a rokkán," Schubert Liszttől, d) i,Katona induló," -.Schubert TaussigtŐl GrUnfeld ur. a közönség\' a kiválóan érdekes jniúo-rozat minden egyes darabját zajos, viharos tetszéssel kísérte S bár minden egyes darab baromit művészettel adatott elő a haligversenyzők által, különösen kiemeljük „Lestoq ábrándját" .Servaistól, melyet Svert ■ Gyula úr elragadó művészettel játszott a gordonkán, melynek mesteri kezelése vató-ban bámulatra ragadó; éa Chopin F. Moll NocturnJát éa .Margaretba a rokkán," melyet (jfrünl\'ub) úr Tje végzett \' technikával mutatott be a zongorán. Grüifeld úr végül még művészi azeretetreméítósággal a műsoron kivül mirílegy ráadásul néhány kedves dalt játszott. — /nElibinerésíil említjük fel Biaitzky és Eckstéiu urakat, kik Gouud „Faúfzt" cziwü onerájából sok ügycséggel kettős dalt énekeltek , melyet a közönség tetszéssel fogadott. (A védhimlöoltás.) Lapunk 14-ik aáuiá-|»au nu ia közöltük Dr-SchalJti^ehérvárijurvos urnák a védliimlő meggátlása ügyében Közzétett lelhiváaát.r Mi telkértflk a megye egyjk igen derék gyakorló orvosát, hogy ez ügyben «pintén véleményt moudani éa lapunkban közzétenni szivéskctUék. A t,! orv.os ur ugyan ismert szerénységénél fogva magát coiMpcteiiüWír^eni állit ja, hogy nézeteivel ejtő emeijan siót egy, ,ueni szak lakban, dé magánlevele, melyet e dologban hozzánk intézni szíveskedett valóságos (-sikké* nőtte ki magát.1 Nem sérti (alán szerénységéi éa- nem veendí talán roaa néven tőlünk, ha e levélből az ügy gyei fog-lalkoaó részletet közöjük. Azt mondja t. . i. „Mindazonáltal, uoha éu ia szereztem némely tapaaztalást a himlőoltás köriül, éi ha kedveiu volna, némely ér,dekea adatot közölhetnék, uiégaem észéin, magam compe-tauaoek oly ügyben a, nyilvánosság elé lépni, melyben már a bécsi, prágai, Londoni éa több orvosi egyletek bizottságokat kiküldtek éa tudományoa véleményeket adtak, melyek többnyire abban állapodtak meg: miszerint a v é d h i m I ó o 11 á a, habár némely ősötökben nem veset ezólra,[ sőt olykor a beoltottra nézve káros isj mind amellett, mint általános haaznoa éa az emberiségre üdvös intézmény továbbra is fenntartandó. llogy a védhiinlőoitás alkalmával mint akár máa orvoai műtét mellett balesetek ia fordulunk elő, éa liógy a beoltott gyermek egészsége némelykor a beoltott anyag által kárt ia azeuveahet, az áll j de vájjon hol vau aa emberiség javára, bol-dogitáaára vagy akár kényelmére feltalált intézneény, hogy általa egyesek vagy egyes osztályok kárt nem vallanak.\' Ha egyes balesetek miatt aa egész intézményt, vagy •%j találmányt\' káihostatni kellene, akkor vasúton nem Tolna aaabad utazni, bódító, vagy altató s".eroket az prvos nem alkalmazhatna, mert egyes betegnek árthat, sőt olykor, mint a chloroformiroaáauál bele ia halhat Pláne a sajtószabadságot ia meg kellene aaflutetui, uiert a aaabad • sajtóval sokasor visszaélés történik, éa még számos dolgokat ia elősorolhatnék, melyek nagy hasznuk mellett olykor még ia ártanak. A lő dolog tehát az, hogy as embfiségnek ode kell törekednie, miszerint minden jótékony intézményt vagy találmányt aoy-nyira tökéleteabitaen, hogy aa minél kevesebb esetben veaaélyt hoió legyen egyetekre nézve; de még aat is kell hozzá tennem, hogy minden orvosi műtétet csak olyanra kell bízni, ki érti i e mellett még becsületes ember iá. Yédhimlóoítáa körüli liézeteiin némi niegvilágoaitáaául a párizsi [írvosi akadémia előadójának D e p a u l-tak jelentéséből néhány aort akaiok idézni, hely jelentéi éppen e napokban jutott ke-leimhez; I pont következőképen hangzik: De van bizonyítva, éa ténynek elismerhető Iwgy oltáe által a aypbilia átvihető, tf pont. £gy orvos, ki az oltásnál a jelenleg a tu-lomáuy által előirt elővigyázat i rendszabályokhoz ragaszkodik, szerencsétleu»ég ••téban lelkiismerete éa orvoetártai előtt •lel^eeá eem takatő, még akkor sem, ka I rotazul érleaitett bírák elitélnék. — (k loot. Az oltáe netn szűnik mag, az emW ieég egyik legnagyobb jótétemény* letéti i a lakóaaágot annak eaaköaöltetéeére bá-mtaai kell - (JMÉ.) Irtówy Qydaő oreaággyü-kei képviselő úr aJövőnk\' calm alattheti-tpai iadit saeg Budapesten. Mi Uljoe roa-mnad viseltetünk a képviseli ar nagy lUteégei iriot, « árdemlageeou a lap irá- uyáhoa természetesen oeak akkor szólhatunk, ha annál agypár aaámát láttuk; de a kiadott előfizetési iv sejtenünk engedi, bogv l)u Mesnil-Marigiiy ktyuyve egy réaaéuek fordítója még intudig azon nézeteiknek hódol, inelyok tekintetében Ő\' maga egyedül képez egy pártot aa oraaágháabao. Ha ea úgy van, akkor mindouesotro őaaiiitén óhajtjuk , hogy minél többau olvaaaált lapját , mert máakép nem volnának képesek nézetei és elvéinek tartliaiatlauságáról meggyőződni. Bevárjuk egyébiránt a lapot magát és.aautáu bővobbeu fogunk uiegaiulékezui róla Addig rcclameuak ea is .megjárja. — Tapolczaról Írják nekünk. A tapol • czai iar. elemi népiakola nagy toijinében f. é. mart 23-ján a kisdedévé intésit falaze- | relé«e elomozditáaára, tánczvigaloinmal egy- | bekötött színielőadás tartatott. A műkedvelők „a mostohk anva" iind vígjátékot xválaaatották, éa moudha-toin, miaaeríut aa előadáat hirdető aziulap olvaaáskor önkénytoleu elmosolyodott a közönség, — gondolván, uiily lába .vágták uiűkeavelőidk a fejszét. De dicséretükre legyen mondva a sze-enlő fiatal leánykák feladatukat! eikerrél olaófták meg A bátor fellépés, \'értelmes szavallás, helyea haiighordozás, kifejezéstől-es játék és tiaata magyarnyelv takiut^té-jen a fiatal műkedvelők azt tették ineg aminél többé* várni ép oly nevetaégea, miiit jogosulatlan ; volua. Kedeyué a mostoha anya (Singerué aaszony) érzésteljesen éa saakavatottaággnl\' személyesité a Fmostoha auyát; megérdemli a dicséretet, inár csak szcllemdúft modora és szinészies jTellépéso miatt is. — Dicséretet érdemel Bien Jó-zaef ur, -ki,a mostoha apát szintén jcitünően játszotta. Feleinlitésrc és, dicséretreméltó Schvarcz Ljna k. a. (Lajos, a mostoha fiu) mert a mi a többi műkedvelőknél némileg a.löljlóp<>ai biztonságból éa komolyaágból hiányzott, aat Hchvarcz *i«ina éraéa-teljen játé a és bátor fellépésével e\'feled-teté. .SalzbuVgpr Riza a \'JánOa azolgát kitűnően adá. Snlzl erger >Saroltn, Marton Jenny, Schvarcz \' Kózsa a Singer Teréz ii jól játszották szerepeiket, — mindnyájan uiegér demelték a Itápokat és kihívásokat, melyekben jelé* játékukért részesültek. — Az előadást tánjez követé, mely éjfélutáuig tartott. Auii ai est jöveaelinét/illeti ajs a créL részére T2 ttot hozol*.\' — I • . K iilöníjs elismerés nyilvánítását éVdem-íik Singemé asszonyság és Bien József ur azon farudhatlan buzgalmukért, melyet hetekon át az| előkészületek mogtételébeu kifejtettek a a sikerhez nagyban hozzájárultak. Felülfizetők: Gróf Saécheuyi úr, Wagner N. Zala-EgerezegrőL Klein Adolf ur, Neuhaua rabbi ur, N. N. Ljeszner Sámuel ur, Austerlicz Péter ur, Kóll Kálmá*. ur. Weiler Mór ur, Kopácsy Sándor ur, Duckea Manó ur, Vioas albiró ur, Glazer ur Békeffy iiadnagy ur, — E nemes azivU a jóakaró felülfizetők-nek a rendezőség részóról leghalasb köszönet nyitváuittatik. Továbbá köteleaségnek tartom Fisch Károly umak (Keszthelyről) köszönetet kimondani aaott aaiveaaégeért, miszerint a aziui előadás után általa sz«valt költeményekkel emiitett ea.ét a közönséggel rögtönzött de nagyszerű szavalmányával magasztösitotta. Végül óimjíjuk. hogy ilyfélej és ily uenics czélu eíőadáaok ná\'unk mennél több saör ismétlődnének, hisz ilyennek belátható erkölcsi fontossága vau. Fridrieh Ftfencz. — Lapunk zártakor veszzük, bogv Dan-nebergM.f.bó \'i án 101 évea korában elhunyL Kéfolem I Afcun t. olvasó-inkát/ kik a lap dijaival ipóg es évről, atft a múlt éa ittfMttl évről batrálékban vannak, tinztolfititcljoBon kérjük • hátralékok iflivep éji ball-tléktalttO beküldésére, hogy 4 lapért hozott nemf Jelentéktelen áldozatainkért ne kénytolenittCMÜnk, | klllöp levélekb^n ia kérni a liekíll-déeét. — * i i Irodalom^ Nyilvános köszönet. Mindazok, kik fortén szeretett feledhetlcn nőm április másodikán történt temetése alkalmával megjelenésük által és egyébként is irányomban és családom iránt meleg részvétét tanúsítottak s mindazok, kik rólam és családomról a távolban sem feledkeztek meg és gyászunkban leveleik éa távirataik által vigasztalni szívesek voltak; ügy az egyesületek, testületek és egyesekj is fogadják hálás köszönetünket szíves, vigasztaló részvétokért - \\ J \' (Uj vidéki lap) K o s $ t íU.I )r czim alatt Keszthelyen uj vogy^staHálmu bati lap indult meg, maly különösen a helyi érdekeltnek legyen ugyan szentelve de fősúlyt a szépirodalomra, altar fektetni, józván költeményeket , érdekfeszítő plbeszélésejcot, eredeti éa fordított beazé|yeket aat. A lap nák felelő* sz rkésztője és kladótalafdonoaa Reich Miksa úr, kit ÜdvözlM \'ezen,a téren a kivániufc, hogy a lap élén \'.kifejezett reményei teljesüljenek. A lap olplizbtési ára az Április juniusi negyedévre 1 trí, 25 ler, mely összeg a kiadóhivatalhoz. Laskáy-féle főutezaj |iáz -88 sz. a küldendő, -r\'1 (B^ülontl Istók.) A Don Fedrő (Bartos Lnjoa) szerkosztéaébon megjelenő „Bolond I Í t ó ku oziiuű élczlap 12. .száma uj igen sikerült rajzú czúaképpél! jelent meg. Szöveg éa illuatratis egyaránt számot tesznek, a a jól szerkesztett élczlap | szükséges dolog lévén az ifyen s/.omorú időkben ajánlhatjuk e lapot a \'közüi»sóg figyelmébe. A lap előfizetési ára negyedévre 2 |jfrt. A kiadóhivatal : Budapest, Hímző utca 1. em. Képelt a tengerészélelböl, Irta Kom-polthy Tivadar. - A tengert a a teug ereszé letet magyal közönségünk csak alig ísuiern. • A külföldi irodalom eazsjkbá vágó jobb munkáit hazai iorditóiuk.mincegy esáqdéko-\' sau mellőzik s ha Cooper, fieill Ourrm* után bírunk is néhány regényt, melyék tárgyoi teugerészéletből merítvék, legfóUebb ja Középkori angol* vagy amerikaj tengerészetet ismerhetjük meg belőlük, anéjkül, hogy magyar tengerészeti viszonyainkról csak fogai-milagis megközelíthető ismeretet ezerei lénk. Kveken át. volifam a tenger naui kása. Saját figyeléseim ; közvetlen ^apaastal ttaim ten* ével. N.-Kjíi nizsa, 1878 április 2-án. r Qiliii fiatmann §uuik, után ismerem e mérbetlen világot • gerészéletet, mind%i örömével, keserv Naplójegyzéselin utáiv. 20 öuuállójkép ben vázolom e tapasztalataimat. Írtam-ugy e művet, hogjy abból, akinek miveltaégi igényei a mai tengeré^élet ismeretét bizonyára szükségessé teszik, vagy akinek tán cz életpálya választásához, érdemleges kalauz kell, hű képet nyerjen a tengeri, világról, A mű egyes fejezetei követkesők : 1. A tengeren. 2. Fiúmétól THeotig. 3 Egy kép a tenaerésséletbőL 4. A ham burgi Lloyd. 5. A magyar tengerész-növendékekről 6. A legújabb Robinson (187Í-től 1876-ig) 7. A hajóiuae. 8. Temetés a tengeren. 9. Látogatás egy airikqparti nigger-ialuban. 10. Egy éj Gibráltarban; 11. Ajbu-vár-harangban. 12. Egy 8ylveazteréj a tengeren. 13. Hogy lettem a „Chicago" hadnagyává V 14. A „City of Bostoau ingyenélője, 15. A .Central Ameridaf Jiajótöréae. 16 A calaia-doweri tengerazoreaban. 17, A humbug orazága. 1$. New-Yorktól Sóutham-tonig 19. Egy veszedelmes kaland. 20. A hajók temetője. A „Képek a tengeréaaéletből" finom, tiszta nyomáau papíron, vaa(fcg 8-ad rét kötetben, díszes czitnképü elegáns borítékban május elsején fognak megjelenni. Előfizetést ára fűzve 1 ft, díszei arany metszetű kemény angolkötéaben 2 frt. ijla előfizetési pénzek s illetve «láiráai ivek léc-később ápnl hó 15-ikéig szerző nevére fBju-dapest. Lclváros, szerviatér 5 sz.) ktilato-dők. (A mű könyvárusi ára nagyobb léaa.) .Szives gyűjtők 8 előfizető | után tiszte-let példányban íészesülnek. Budapest, 1878 márezí^s hó 14-én. KOMPOLTHY TIVADAR. — Magyarország és a Nagyvilág 13-ik számáuak tartalma; Szöveg: Napier Róbert. -4- írok ejgy levelet. Költ (Pap Kálmán.) -j Fényea házassúg. Regény a utr.gyar társadalmi életből. (Vértessi Arnold.) XII. folyt Étákody Ferencz elfogatása. — Egy egrptomi királyleány. Történelmi regény. (Ma; JSb^re György, lovditotta : Quiaár Imrei) XII. foln. — San Slefano. — Weinek lásiló. M ¥1-eárnapi tároaalevél. Böjti prédikjáriúók. II. Irigység. (Poraó.) Aa ifjú buaa. KttlL (Fajth Pétét.) — Színhazak, (jk—i.) 4-Eedeklée. Költ. (Mándoki Küháljrí) j-| Ójija ée tavaBz. X) i- Zene. (S. ÍL —o—aj — Különfélék. — »Sakkloladvát|y. -j-i&W rejtv. — Sierk. ÜMnetek. Rajzok : Naffer Róbert loid, aa angol hadsereg főparancsnoka. —11. auécJw ránca elfogatása, -j- San Stefané- -4 WM* nek László, magyar ceillagáaa. — Oaa éa tavasa. lyfljtanényt árvereztek iben. Gróf Keglevicb Vegyen kíJzleméu) ek «4» Hegy huziák U a síulUa fegát Két bét előtt — írja a „Bohemta" — a* igazhivők uralkodója kegyetlen fogfájásban szenvedett, inig végra egy francaié fogorvost hívatván magához, az a beteg log eltávolítását ajánlta. A szultán aat kivánta, hogy e műtét előbb máaon az ő jelenlétében hajtaaaék végre, ml által ő felsége ese-áSélyeseo meggfőaődést aaereahet, vájjon iáj-e az./ HozUk tehát egy szeaecsent, ki azéreNeaétlaoségéra egészséges, vakítón fe-lj)ír fogsorral" dicsekedhetett. Ennek a aza. fény ördögnek-ki ia húzta a logorvos egyik ép fogát Az operatio kábítószer segélyével történt s a* szerecsennek arczizma aa rándult mag. Ez föl ia bátorította a aaul-tánt, midőn épen Mahmud Damat paaa lépett a szobába. Ekkor ő telsége azon kívánságát fejezte ki, hogy\'szaratett sógora húzassa ki egyik tógát. Szerenóaére a pa-sának volt agy hibáa foga; engedett tehát a kéréauek, a szintén bang nélkül kihúzatta logát. A\' szultán ezen még jobban fblbátoro^va le is ült a székre, de abban, a pereaben midőn a fogorvoa gyorsán munkához akart látui, iámét fölugrott a a szavakkal búcsúztatta el a fogak mesterét: „Mégis jobb lesz, ha holnapra hagyjak". Azóta nem hivatott a szultán fogorvost, jóllehet baja még egyre kiuoaaa. • — Nagybecsű g) ol e bó 26-án Bécal látván jcóp- éa ré^iaég gyüj tömény a ez, mel} nem puazta csecsebecsék halmaza, Jianem értékes caaládi tulajdon, malynak java ősi időkből azármaaík, a melynek bekövetkezendő fíiloszláaa őaaínta sajnálkozást kelthet. Az árverezezők, Hietnka éa Egger taa»vérek által kiadott katalógus 780 pontot sorol 101 — melyek többnyire n müvéazet min Jen ágából éa a régi müi-|>arból.vett tárgyak, régi éa modaru képírók művei, antik műemlékek, bronzból, ezüstből, aranyból, üvegből kéasült apró-aágok. pompás szobrok, mozaikok, famatsz-vények, régi nyomtatványok, késiratok, végre őai fegyverek, gobelinek éa bútorok. A gyűjteményt a jeleúlegi tulajdonos atyja, az érdemes , gróf Kegtavieh János alapította 1813-ban, ki azt nagybecsű könyvtárával eleiute a bécsi Keglevich palotában bírta, majd pedig Magyarországba a tapolczáni kastélyba szállíttatta. A tudományok és művészetek e kincsét István gróf tetemesen gyarapította. A régi képírók 61 fea^iuénye közt a katalógus Braud, Ca-naietto, Casanova, Hamillon, Kupecaky II. Rákóczi Fereucz arczképe) Huysaael, Wee-mir, Woutermau e máa művészek neveit említi: a 31 ujabb featmény szerzői közt előfordulnak Alt, Gauérmanu, Marko, Raf-falt, Piepenhageu, Treml, ez utóbbitól amaa ismert festmény, mely egy parasztot ábrázol, a ki száutás közben az asperni csatatéren egy trauezia sasra akad. A fegyvergyűjtemény 2000 darabot azámlál. Az antik tárgyak közt, melyek száma 137, Különösen érdekes egy boua-aíaak arany babér-koszorúval Aa egész gyüjteméuv e hók 26-áig ki leas állítva egy kohlmarkti hás-V bao. Fölhívjuk rá muzeumunk figyelmét. - Kalandorok Romaban. As egvik előkelő vendéglőben a Hotel de Rome-ban 1 hol az ülésszak alatt sok eenator éa kép-viselő fordul meg, néhány béttel eaelőtt egy előkelő háaaapár. tért be. Caakhamar megismerkedtek az egész házzal és senkinek sem lehetett máe kifogása ellenük, | mint az, bogy a férfi is, és a nő is saokat-lanul sok drágakövet hordott magán. De hiasen a férfi perui volt. az aaeaony pedig avédorazági, ezeknek tehát nem kell olyanoknak lenniök, mint máa közönséges halandóknak. A férjnek néhány nap múlva Bécabe kellett utaznia, az asasony ott maradt és alőkelő ismerőseinek éa udvarlóinak reggelenként lovagló légyottokat adott a város kapuinál , este a színházakban találkozott velük, délutánonként pe$g as egyiknek vagy a másiknak megengedte, hogy vele tehessen aétakocaisást. A jó emberek elbámultak mindesek láttám; mi történik, ha a férj megjön. De a térj nem jött meg, hanem a rendőrség. Ennek a története pedig a következő. Egy angol tábornok .Spessiában űzte unalmát, és • miatt elmulasstotta szemmel tartatni uti-bőröndjét, éa es mintegy varáasütésre eltűnt, benne a bankjegyekkel, ékeaerekkal éa a vörös kabáttal együtt. Pokoli aajt ütütt, így azután a rendőrség végre nyomába jött. Valami ismeretlen kéa aa előkelő idegenhes csimeste a bőröndöt, és bérmentve küldötte hoaaá. Mikor as angol tábornok bőröndje a hotel de Roméba er-keaett, a rendőrség várt két napig, ,vájjon as előkelő asasony nem ütődik-e meg a nem várt küldemény fölött, de bisony es nem kBvetkeaett be. Ekkor meckeadetto a báamotoaást, ée as ékaserek drágakövek egéea tárhására akadtak, körülbelül 100,000 flank értékben, lovábbá egées bőrönd zálogházi jegyre, a párisi, lécei, londoni, brüsszeli, madridi aalogbáaakból. Aa asa-ssonyaágot rögtön elasáHitották aa A1 bnon pastore börtönbe, a törvény pedig koroaif hogy honnét való ea a eok holmi. Csarnok. A .Pont des Arfe\'-l koldusnő. (No ▼ • l ti.)! .. Németiül. §üoB yilmos old* g r u d m a a a $lajo$. \' (foljteU*.) Fröben megragadta karját is nngy-neheaen kivette a korbácsot keiéből és messzire eldobta. „Kérlek* mondá a düböa-höz, „eeak itt a kertben ne lármázz, -aaját és házad tekintélyének ártasz." — „Mit* kiáltott amaz „hál nem eléggé meggy kiásott házarn e gyalázatos személy, e kolduscafcselé\'k által ?. — „Azt hiszed nem isiperem kezed írását ?" szólt nejébea fordulva j „hisz ez e regényhőshOz Tan intézve, \'rr Tehát oly rima személyt kellett elvennem, kit te eltartottál és mintán meguntad, a becsületes Faldner legyen hivatva őt rrőal venni és Hogy a szegény férjet egészen bolonddá tegyék, 6 hó múlva esetleg meglátogatjuk a barátot és itt van ni I \'f-Ezt drágán megfizeted gyalázatos fráter; de e koldusnő ismét í elmehet lámpája és tányériával a -Pont des ArUu-ra vagy bttn-dijábóí élhet. Szolgáim ^korbácsokkal fogják kikotgetni!" J 34. - . A finom miveltségQ férfiú ily. pillanatokban kiváló felsőséggel bir a-dttiva, dííűe által\' raeggondatlansága elragadott fölött. — Egy tekintet,% hfflványan, szótlanul és reszketegen $tt állott Josetára, meggyőzte bent, mi teendője van itt. — Oda nyujtá tehát karját ék a lugasból a kastélyba ve. zette. —\' Dühösen nézett a báró utánnuk; saándéka volt szolgáit tJisseeeőditeni és fenyegetést foganatoiltni, de a gyalázat miatti félelem viasaatartá. — Fttlronant tehát a terembe hol Josefa a pamlagon iekve sírt, hol Frdben gondolatokba merülve aa ablaknál állott és a távolba merengett. — 8ait-kot, átokot szórva rohant a báró Ali alá a térembetl; elátkozta életét, mert ily silány terein tér van ftizve. „Nincs igazság többé aa orsaágbao" mondá, ha e KoldusCsŐcse-léktől el nem választanak; hamisak ennek papirosai, és^avvál Vége „Igen okosat beszélsz"/.mondá Fröben csak attól függ mint jársa el e, tárgyban, hogy kttdarcaot ne vallj......!■ „Óh Uram lB kíáltá a báró vad dühhel , „yu még csúfolódni is mer, miután végtelen szemtelenségével e gyalázatot tetézte re^m ? — \'Kövessen, elválasztásunkhoz bizonyság nem kell; ez mindjárt megtörténhetik. — Kövessen I" Josefa. ki e szavakat értette felugrott; térdre borulva könyörgött a dühös előtt, hogy nem Fröben az oka; Ő | csak ma ismertette meg magát. — De a fiatal ember könyörgéseit félbeszakitá és vísszavezeté ót a pamlaghoa. „Szokásom", mondá „oly lépéseknél előbb intézkedéseket tenni és t,e iá igén jól teendsz, ba eaiutén intéakedel. Mindenek előtt nőd, kastélyodból távozik, hogy durvaságod és bántalmazásaid ellen védve akarom látni, ha jelen íjiem vagyok." - rfHisz\'úgv cselekszel, miptha tulajdonodban voluál" válaazolá a báró hjuagjá-ban j$lk*czagva ; de hisz az afszonyság, már előqb is birtokodban van j hová hozás-sék aa edes angyal ? Árvabázna kórházba, vagy a palánk mellé, hogy régebbi mesterségét űzhesse ? Fröben nem hallgatott, rá; Jozefához fordulva kérdé: „Még mp«t; is itjl közel lakik a grófné V Hiszi, hogy néhány napon át tartózkodhatnék ott? — i „Elakarok hozzá menni," suttogott ő. .JóFaldner lesz olft saivju önt oda vitetni, ott tárja be a tQbbii; bizonyosan be fogja látni, mily igaMájrtylaDságot követett el kettőink ellen, vajjy pedig az? elválás mellett f\'og maradni. I j\'1 HU 86.\' f f "h Jnsefrf a* grótnéboa hajtatott ;] barátja azt tauáosolta, hogy odaérkeztefeor csak néhány napi látogatást említsen föl, mikijí-ben ő barátja hangulatáról tudósban! fogja, és ha leijét ki is fogja\' békíteni; „Nem" kiáltá szenvedélyesen,* nüdői) a kocsiba lépett „ea ajtón többé nei(ijtérek vissza, és örökre elhagyom e falakat; egyknő sokat birt eltűrni, Azivem sokszor\' maja megrepedt fájdalmában; ámde ma sokkal mé-yebben sértett mer, mintaem infgaocsássak neki. £s ha ismét visszk|plleno térnem a „Pont des Artsu-ra és M emberek könyöi-adományaiból élűi, ezt solckal inkább tanúéra, .mintsem tovább tttejém e durva ember sértő alja* bánásmódiit. Atyáin, Franciaország egyik becsült [bőse volt, tehát leányának nem szabad Fáldner szolgálójává aljasulni.", A liatnl ember, Jose£a elutazása után néhány levelet irt és épen azok címezésével volt elfoglalva, midőn Faldnef a szo bába lépett. Fröben álmélkodva tekintett a belépőre és uj támadást várt bjarátja részéről. Amaz pedig mondái: „Midéi többször nézem át e szerencsétlen sorokat, annál inkább megvagyok győződve, hogy te az egész históriában ártatlan vágy*, ameny-nyiben e személyt nem ismerted; hogy nőmet karjaid közt találtan), \' azt megbocsá- tom , mert e sorok irásátél fogva nem & merem e{ többé annal^ — ttKégi viszoqyainknál fogva Örvendek" szóla Fröben, „ha e dolgot ily értelemben veszed; főleg azért, mert alkalmam, nyílik veled okosan beeaélhetni. Először- is becsületszavamat adom, hogy ma délig soha, de azelőtt sem történt olyasmi, mi becsületedre nézve hátrányos volna; hogy saegény volt, és egyszer az emberek segélyét volt kény- telei) igénybe venni....... > „Nem," mond inkább, hogy koldult, kiáltá Faldner hevesen „és hogy éjjel as * utcákon kószált pénzt keresni: hisz már akkor megismerkedhettem volna vele a „Pont dei Arte"*0D. Nem, ha mindent elhiszek is, mégis megvagyok gyalázva 1 \\ Faldner család és egy koldusnő." „Szülei jó\'házból valók voltak" 4 „Mese. mindez mese ! Megjártam, hogy igy megcsalfttam magamat} épugy vallon ceaplárnét is vehettem volna nőül. ha ozi-merében serespohár lett volna és hamis bizonyítvány t-mutat föl I" Ez én előttem a legcsekélyebb dolog: a fő az, -hogy mindjárt elejétől durván bántál vele ; nem szerethetett. Ti nem illetek egymáshoz. • „Ez a valódi szó" válaszolá a báró, „nem illünk össae; Faldner bfóó és egy \'. koldusnő nem illik egymáshoz. Ka most va-\' lóban örülök , hogy eszem után jártam és úgy bántara vtjle ; a jó madár nem érdemelt meg másL" Fol) UUit kÖ». Felelős szerkesztő : HOFFMANN HÓI. Az építési idény kezdetén bátorkodunk-figyelmeztetni, hogy a. magyarországi megrendelő urak kényllmérCj SÁRTORI OSCAR urat \' Sagykaniznuu p |)\' . Vízi kőrag, romao -cement, valódi Portiandi cement legjobb minőségben, Cemqntáraink u.. m. Cement kövezeti táblák feketében és vörösben, , különféle faagyságban, templomok, folyosók, udvarok, istállók és járda kövezetekhez;— Cement fedél téglák, lépcső fokok, vízvezetéki csövek/csatornák,\\(s , takarmányi kagylók stb. stb. Tűzmentes téglák és más tűzmentes anyagok eladásával biztak meg. , Ugyanő csupán eredeti gyárt árakat\' és vaggonokban, való hcrzqtásnál ere-deti vitelbért számit. Hinták-kártyák ingyen és bérmentve. Figyelemreméltó a j. férfi-szabó urak számára. &, I > u A tavam ét nyári idény közeledése alkalmából van izerenciém a tiszt férfi-izabó urak figyelmébe a jól ielaeerel t raktáramat Dinden e szakmába, vágó ciikkekből, úgymint: chiffon, ihiriing, croiié, vitorlaván-nakr, kanaváu, fialia-cloth iunin ét csíkozva minden ttinben, Ferdinánd-chthr Alapin, fél éf egész telym-bcllcscket, luttre, kabát- ét váieon-kelmé-ket a legújabb mintákban, minden tcinü pamut- ét telyem-bártonyakat, szaru-, kúdió- ét patent-gombokat a legújabb modorban, varró- h aépte-lytm, Martchall- ét ortó-ctérnál a legolcsóbb ertdétigyári árakon ajamani. I\' t I I 430 4|—6 >485 1-3 Steinbriicki <§ement-@yár. BUDAPEST! hatvani-utczn, ferenozlek-bazárla ki {gement-@yar. X XXXXXX5QOOOOC9 c n i Megrendelések utánvét mellett pontosan teljesíttetnek. f •XMMMMIM* 483 3—10 KOTZÖ RÁL %3f BUDAPÜST, ŰtLOI-ÜT 8. SZÁM, ajánlja az eddig atol.érb etjlfc eriede ti GARETT R. és FIAI sorvezető gépeit, ujabb, könnyebb és legjo;bb .szerkezetben, s/.énö^yöjtöket, angol és americai rendszerben ; fűtőanyag takarító göz-iiiozgonvókat, fa-jéi széntüzelés, valamint aaalmafűtésre, gőzesép-lőket, újonnan átalakitra sok éz tiszta csépléshez, jén^nycséplőket, általán elismert amerikai rend-Bzeiben,.B minden más egyéb gazdasági gépeket. igr Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. 1PI S478 6-12 LUHI, MARGIT-FORRÁS * legfisztább szikéleges ásványvíz. Hazánk ezen vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési, emésztéli és húgyszervek idült hnrntos Mntaimaínál, torok- gége- lég-caő- és bBrg betegségekben kiváló sikerrel baunálták és használják: Df. Eo-ráayi Frigyes, Dr. Kováts Sebsstény Endre, — Dr. OebhArdt Lajos — Dr. Navratil Imre, — Dr. Poór Imre, Dr. Kétly Károly, Dr, Barbás, József egyetemi tanár és kOzkóniázi főorvos urak. — Ezen tekintélyek nyilat-koaatai szerint a Margitforráé^ nemcsak méltó versenytársa a.\'Seltersi — Oleiobenbergl — GieshÜbU Radeini — Vioby — Emsi s hason öuze-tételü Tizeknek, hanem győgyhatásban azokat jtöbb tekintetben fel&l is maija, A Margitíorrás gyógy hatását igazoló biaonylatok kívánatra bárkinek készséggel megküldetnek. Borral haaánálva a legkellemesebb és legegéssségesebb italt nyújtja. Dr. KarlovHxky utóda forrás-igazgatósága. ^ Kizárólagos főraktár lifilitf ii[( m. k. advari ásványviz^pz&llitónál BUDAPESTEN, Erzsébét^ szám alatt Kaplmtö minden\'gyófft&r és fflszerk reskedéshen. 100000000600001 »0()0(»>000Ó0000()000000000000«»{ Egészségi mellfüzök. Legújabb talál mány Egyedüli raktkr PIJILIPSBORN Mr^l Budapest, sugáruti bazár 3L sz. Minden eddigi készítmény- ezen uj találmány által háttérbp aaoritUtik. Az egészségi t ü slők p ánc zé I f ormára vannak késaitve, aa alteetbe-i fedeteik és melegen tsjrtatik, s az előnvOsen szerkesztett siuek általi nyulékony-ságukuál fogva aa egé^zséjgre nézve sokkal olőnydsebbek mindeu másféle készítményeknél. Azonkívül a kedveső alakítás ily mérvben még soha sem éretett el, melyet ezen mejllfüzők bármily növésd hölgyeknek minden legkisebb alkalmatlanság mellőséeéirel nyújtanak. i Az ejjésziégl mellfQzök árai: V. számú mellfQző derellből. szürke vagy fehér 2 frt 60 kr. IV. „ J ! satuiból, , . „ 3 frt 60 kr. III. - J drellből, , hímzéssel 4 frt 60 kr. ÍL p J : Miéből, , 8 \\ «frt. I. n J • finoman kivarrva 8 m. Megrendelésnél ioeupán a derék bőség megjelölése szükséges. Minden megrendelés utánvét vagy aa ár előre bekflldéee mellett pontosan eekftaftltetik. lemét eladók részletengeaást nyernek. 1 Egyedlli raktár PHIUPSBORN M -nél BadaptttlS, n 486 1-8 sugáruti baaár 31 szám alatt. ^ 600C0C0000000000000000000a«XKWK Nyomatja i, M« Valop Kk7-K*»Uo íTfa u>\\1 r . )\' * Kia* Mvatal RmM HHp kMjrvk«rHk«4ÍM P)t4m*í» Mm Ili Mim CHHtotM ink Kpss SW 5ff Wm I frl N«fj«t *vv» 1 frt M t KHitaiayek: I kMikw* • jw*keor Ht—* ! kr. MkaUn Mrd*Ü.uU I kf MIjSfA^W kr NyMür PtfilH r» | r ZALA burfcttJffl Mi H tí 4 Up m)i..n,i rénrt ÍIUlA kí/J#fi *i r«t kIM\'Htk. , ttj vá\'oaMc uUsh AIJI. h \' . I-T, !\'*\'n.#iii»tUn l*wl»k rnk \'timari fogáltninul- »l Kn/irqt\'iL Vími» n*Mi t«M-.f>-k. HinlfciéwM AflvUtník: Jtuddlt Hmt BoiUpM FmmucWL t* 11 •< - A. a. t HmUimi Bíinudlí u(ml, — A. OiHMlJk tui\'« fcuUbWt.1 I u. "" ~ ludu | nnmn. — «. . ---j----- W«bi Mór Ma II. Tibor- Íj. ár.. llnWnítriii J»k»b U Un* UliJnj.Ml K»rA»; utcu 17n J ÜMMtlili I Vufl«r IMci J. WftJHttbgMM jlO. MEGYEI ÉRDEK ( K ö Z M Ö V E L Ő D É SI, T Á R S Aj D A II M I af* G A Z t Á 4 z|a T. I; J/1 E T I L A P ] \' -- - - — j 1-; ---- 1 , * » \' T—"1 \' V «j<-* * J * * \' * * J I Zala megyei Gazdasági KgyesiHeJ. ff alcaitizHui tiszti öwwfiúlffxö sxonet/cQxef, éa tobb twísZegylet HlVfUftlou faftzlöuye . .• I.,^..! \' i) I •. " -ít«: I . I \' * -II \'.. 4 IJ I . i I \'. •;■ i ( 5. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. április 10-én V. évfolyam. kisiparosaink nyomorúsága Annyira ismeretes dolog, hogy már a verebek a háztetőkön is csiripelik, hogy különösen kisebb iparosaink nem képe* sek\'zőld ágra vergődni, hogy a mesterségnek koránt sincs már arany feneke, de még pléh sem ; hogv vannak jóravaló, szorgalmas iparosok, kik takarékosságuk és ügyességük mellett sem képesek esaládjökat oly tisztességesen eltartani, a mint azt becsületes munkásságuk után mértig elvárhatnák.; hogy az ipar ennélfogva pang, s hogy még sók viz fog 6ly viszonyok közt elfolyni a Dunán, míg majüan azt mondhatják, hagy feladata j> magaslatán álló\' iparos osztályunk van. Mert mi tfirés tagadás benne, az önrendelkezési jog kocában, a községi, városi és egyéb Ügyek az önálló iparostól megkívánják az abban való részvételt, de csak Talljuk meg őszintén, hogy az anyagi nyompruság . nem igen .kedvező tényező arra nézve, hogy a közérzület gyarapodjék, af az anyagi gondokkal teljes fej, nem jó tényező arra, hogy bizonyos ügyekbe meggyőződéssel, tetterővel folyjon be. — No de mint mondám, ezt már a verebek is csiripolják, de nem elegendő,\' hogy mindenki e nyomasztó tény tndatábnn legyen, hanem az is kell az üdvösséghez, hogy hát gondolkozni kellene, ttii-kép lehetne e kisiparosaink erkölcsi és anyagi jólétén rágódó bajon segiteni ? Mert az bizonyos, hogy dolguk nagyon szomorú stádiumban vaq, s hogy közöttük az elszegényedés ijesztő mérveket öltött. Ok maguk bizonyosan érzik a bajt, de ép oly bizonyos az is, hogy erős akarat és ennek részükről való egyöntetű kereresztülvitele a bajt gyökerében orvosolni és lassanként elenyésztetni képes. Nem ujat mondunk ; mert hiszen iparosaink a nemzettest egy nélkülöz-hetlen részét képezik, melyet a teljes I elszegényedésnek átengedni érzékeny megsértése volna a nemzettéstnek. — Nézzük már most elsőben is a mi kisiparosaink helyzétét. Az bizony az első tekintetre is nagyon szomorú képet tár elénk. És miért ? Abból az egyszerű okból, mert munkája után a legjobb akarattal sémjipí annyit, mint a mennyit nyernie kellene, s a mit nyer, az voltaképen nem valóság, hanem látszat; azért él rosszul, azért Dem öltözködbetik s nem öltöztetheti gyermekeit, azért nincs áldás munkáján. jM.í A ki erre fejét csóválná, annak mindjárt felvilágosítással szolgálok. Kisiparosaink nem rendelkeznek pénzzel; a kinek pénze nincs, az a arankához való anyagot drágábban veszi, niní az, a ki készpénzzel fizethet; ez a nyeremény néhány perczentjét felemészti. — Mikor iparosunk a munkát haxaviszi, a legtöbb esetben nem kap misdjárt péost, fe a míg kap, aa ismét hónapokig tort A helyett tehát, hogy iparosuk • mindjárt kapott összegből a munkáért eao nyereményt zsebre dflg-hatná, a másikból pedig úwét anyagot vehetne; | aytreaéay nem fltí webjét, aayagot podlg ismét kölcsönbe kell vennie, « Bit megiot drágában ái«t ttftgt vagy lia pénzkölcsönt vesz fel, I kamatot1 terv. inely aierint a kisbirokotok párnára kell érte fizetnie. Sók\'ésótbeá en.Dok \\ Tl r 1 tn«ly kötponti isékhelye aw ort&4á Mivé- bon —- Jindii\'-Píísten — legy.^B-. oty hiva-iiiflflftlj hogy. a jnngyur kiipiixoIcoiiHOMiály aftáiqira1 f\'ol^iondhntlan beruháiáii< jíők^ket Hzoreáxiu), ví^Aken pedig niÁt^ér.da«ági clílegegy leteket tzervecvéu] asokni segélyeize, táiQogaciR i ollen/irÍK7.p, czálial az egész azervegetnek liaaienartó Mapcaa i vazére legyen. , K tprv ase\'rint a vidéki tmrzjdgazda-a&gi előlogiegj\'letek viazont a j központnak lennek meg annyi hitelerei,i egyébként pedig önátloÁn fognak műkpdru. a az Un-azükaóelet határain,belől tagja íc izátnipa a- rövidebb lejáratú kUlciQnok, k iseiuélyei hitel forráaaí, ugyazintén a takarékosság éa öntőkegyiljtéii gyupontjai lenni. Il, Az egyeattlei terre ugy aj hasai aajtó fa izámoi uiárii csatlakozásra liftnek nyilatkozott vidéki pénzintézeti mint\' a külföld . legjelesebb uem\'aclgazdáinak ós a kormány által e terv incgbirál^sára kiküldött azakuizottiágnak belyoa ésévol . találkozott. Maga Király ő felsége il fejedelmi védazámyai alá! vette az egyeitllet ügyét a midőn egyrészről eltogadm méltóztatott azon neki és törvényei utódainak (elajánlott jogot, melv szerint a közbonti ugye-\'SÜlet elnökét és alelnökét áiláaUkbatt min-denkqr a magyar koronázott ;kjrály erÓii- folytán még az élelmiszereket ír hitelbe kell vennfe, miket ismét drágábban fizet, —! mig tehát, megszolgált | pénzét megkapja, .\'addig a nyeremény űgy elpárolgott belőle, mintha ott sem lejtjt volna. Ily körülmények között az iparos ném igen örömteljésc.n láthat a munkához, s|a rosszul fizető vevőt meginteníló nem egyszer hagyja félbe munkáját ijá, miáltal idejét eltrécseli, sok olyan I haszontalan órát jegyezhet»tfVÍI * egy éven át; nem is említve fel azt, hogy sokszor a fizetés helyett durván elutasittatSkí vevőjétől, aki azt hiszi, hogy az iparos örül* jön, ha egyáltalán nála dolgoztat. Sem az iparnak kifejtése, annak lfcndité^e sem pedig az iparosok anyagi sorsának javítása nem lehet ennek erejlménye. Mily csekély azon kisiparosok szárny, kiknek vau néhány ezer forintjuk, amit mesterségük folytatására szánhatnak! A. legtöbb kisiparos az ily nyomaiztó. Hő- I lenlli ra«g mA»i észről pedig: a* e©rcaüle életbelépteté»éuek előutozaiitáiára magán-lénztáruól tekiutélyea ösueggel járult a rülmények folytán öríVl, ha úgy Ihogy kihúz egyik napot, a másik ntáji. S ez nagy baj! Mi iparosatokat jólét ben\'■szeretnők látni. Anyagilag és erkölcsileg oly állásponton szeretnők látni, j a melyen mi a munkáját a kellő \'jutalom tudatában ingán végző iparost;! képzeljük, ki nem sanyargatva anyagi gondoktól, í csendesen és tisztességesen él meg családi körében s ki ennek folytán a nemzettestnek egy valóbau nélkülözhet len tagját képezze. De ez csak úgy lesz lehetséges, ha az iparos és vevő közötti viszony nem olyan lesz, hogy csak az előbbinek\' tan kára melette. A magyar kisbirtokosok f51dlii-1 elegy esiil etettek Wetitó bizottsága a l\'iivetJceiö felhiidtt rá-tíztr Mdgyurpmgűg népéh*s. Magyarország közönségéhez 1 ! * A kisbirtokos éa föiduiiveiő néposztály a nemzet xőtnét, hazánk népességének ciakuem két harmadát képezi, }bld^líohiányának pedig ugyánily nagy konúgemét biija. E bépöistály hitelképessége érdekében tétetett mostanig a legkevesebb holott ez szorul a legtöbb segítségre : mert gazdasági háirainarndnttsága, rósz\' termő évek és az uzsora puszuubai miatt teljes elszegényedésnek indult, sőt ha számára miha-\' marább segély nem\' érkezik, | zilált, hitél-j viszonyainak nyomása .alatt Iminden szorgalma, erejéuek minden megfeszítése daczára végleg elpusztul. A szükségei befektetési i forgalmi tőke, olcsó hitelforrás aa önaegélyre, takarékosságra és öutőke^ gyűjtésre ösztönző támogatás hiánvábaif ma holnap menthetlenül összeroskad i a nemzeti vagyon lelketlen "uzsorások, haza- I fiai érselmekre képtelen idegenek közébe iut ~ olyanok.kezébe,:kiket lein multak nagjonoányai, sem oaaládi éiN rokoni öiz-összeköt;e|ések e hasához nem csatolnak EgySiek ée testülelek, megyék éa városok, a sajtó, sőt maga a törvényhozás ii egyre hangoztatják a veszélyt és lürgetik a gyors ségélyt. Aa állam minden polgárának saját érdekéből is közre kell működnie, hogy e (arthatlan [állapot megjavittaaiék. Le kjell t^iát tenni ason alapokat, a melyek a kisbirtokos-osztály lölsegéliéiére a nemzettest v (őalkoté részének tiegiz-mosodáiára éa\'anyagi jólétének emelésére nélkfilöshetlenűl laükiégeaek. Amint haaánk áidosatkésa fiai megteremtették a nagy- s középbirtokotok a lámára a „Magyar Földhiielintéief -et J épp ugy létre fcejpmwt hozni a „magyar kisbirtokosok orsaágo* fHldhiteliutézetét"-t. Már mint hárem éve, mióta haaánk fővároaában e czélból élénk moaga lom iádult meg, mely az egéaa országban vissahaagr* talált Vuiabangra talált ama midek becsét rendkivill emeli az, hogy ed digelé ez az első eset mouarchiánkbau, hogy péijá s hitelintézet közvet du fejedelmi lámoKatáabau részesük; a végül a kormány teljesen ii^agáévá téve ♦ervüuket a „magyar [ kiibirtokosok. orazágoi töldhitel-egyesületKéqk ■ alap tó-kéje gyarapítására az urszágoa alapból óuO.OOO frtuyi összeget ajánlott nleg. és vzeukivül az alább luvatkozoU alapszabály vázlat tüggelékébeu foglalt kiváltságok és kedvezmények megadaíát, illetőleg a törvényhozástól leqndő kiewközló ét igérte »0«gf - ; .] Most már a nemzettől] tügg caupáu, hogy líszánküau is minél elébb létrejöjjön ez anuyira szükséges, miuden nyerészkedési Izeit kizáró és következményeiben kiszámíthat lan üdvös iutéamény, mely\'másutt már virágzásnak indult s oly! áldásosán mu-I köűik. A magyar nemzet \'mindig- fel [ tudott émelkedui ama magasabb sainvonalra, mely-< ről fölismerte a haza köZszUkségleteit és mindeu időben akart és tudojti még. áldozatok árán is, azoknak kietégiléséhez já-íulni. \'Nem önző nyerészkedésről van itt szó\', hanem egy hazafias, nagy mentő-eszköz megteremtesérőí, üukéuyteseii tett alapítványok utján. Az alapítvány jegyzés és gyUjlésuek ccélja: minél nagyobb és megfelelőbb mértékben megalkotni az egyesület alaptőkéjét, melynek uagysága ugy ezen földhitel \'intézet zálogleveleinek értéké s kelendő-• ségére döntő befolyással bir, | lehetővé te szi, hogy a záloglevelek nagv kelendőségét és magas árfolyamát előidézvén, ezek a kisbirtokos osztály hiteligényeinek, kielégítésére könnyen s minél nagy óbb meny-nyiségbeu értékesíthető tőkebeszerző eszközökké válhassanak, a igy maga az egye-lület legfontosabb ,czéliánaz M > léteaő toppant szániu s ös\'szeségiikben véve óriási, biteiigéuyek kielégítésének\' — |eljeien|meg-feleljiessen. Az alapitványok.kétiélék: egéisJvagy réis-a|apitványok, a előbbiek ísiQét\' háromfélék: aj ÜOOÜ írtos kamatmeiites, b >15000 frlos kiíinatoz\'ó és c) 500 frtos kamatosé \'alapitványoiw Az alapítványok, befisetéie vagy egyizerte teljeseu történhetik, vagy legalább ia egy tizedréizök fizetendő be, a be nem fizetett részekre nézve biztosíték nyújtandó; aa alapító asenban egynéljtöbb tizedrészt is befizetheti Van ezenkívül az. alapítványok befizetésének egy másik inódjtr ii oly alapítványokra nézve, raielyáknijk be nem fizetett részei nem bíatoiittatnak; iilye-neknél a befisetés 6 év alatt W(9-on téai letekben történik. Az alapítók; a«ár kgy , akár több 100 forintos maal^pitvány\'t ii tehetnek. i \'j v Az alapítványok különböző nemet és egymástól eltérő befizetési módját főleg áaéit tartottuk saükségeanek megáíiapitani, hogy mindenkinek alkalmat nyujtnank, vagyoni ereje és fisetési képeaségéhes mérten [alapítványt tenni,, alapitókul hazánk középtyir-tokoaait is megnyerni éa eaáltai aakfli a hossájuk oly aöselálló hiteJintéjsmériy i ve- zetésére jís lejleiztéiére miként a többi leh^tŐ^b ^aztalyoktíél lorakozó alapitóknak ia — befolyást engedni. Aalapítványok .befizetésének ás biztosításának módjáról, valamint\'az alapítók jogairól a kötelezottaégeiről az ide mellékelt iníapazwály;vállat"; (tervezet) nyújt rész-íeteab tolvilágoaitáit; .;.- lttjckák azt jegyezzük mtfg, líogy.az Alapítványok nem kiváutatn..ka)ándékkép; mert az alapító alapítványi összegének készpénzben befizetett réizo után Ö°/0-os kamatot élvéé, befizetett tőkéje tehét (ha annak kamataiból önkénytesen le ijem mond), olcsó kamjatra adott kölcsönnek tekinthető r\' mely azután idővel, az ngyesül^t- tartalékalapjának növekedéséhez képest visszafizettetik i a b\'-nein 6z«tett s biztosított rész pe» dig csupl&ii biztositékkép van lekötve, meljr kötelezettaég mérve azonban a tartaléktőke növekedéséhez képest egyre csökken, s végre teljesen megszűnik, mihelyt a tartaléktőke oly összegre növekszik, mely teljesen pótolja az alapítványok be nem fizetett részét, amint az a hasonló alapon létrehozott LMagyar FÖldhiteiiirtésetu-nél már megtörtént, hol ugyanis as alapítványi bis-tosiiékok már egészen föl vannak azabas ditva lekötöttségük iilól. .. . • •\'» A Jegyzett alapítványokra való befizetések külön kibuc sátandó fizetési felhívás .folytán, éa aemmiesetce sem fólvé évi ápril hó kö&fpc előtt tfljasitendők. ■ Hizktommal fordulunk a nemzethez a kérdéses\'nagy hordeiejü nemzeti közintézmény érdekében ama tel hívással, hogy a „magyar kisbirtokosok urszágoa fdldlutele-gycsületó" nek létrejöttét iniuél több alapítvány téielével lehetővé legye. Bizalommal fordulunk: > ismert hazatiságu s jótékony lelkületű főpapjaink és káptalanjainkhoz, birtokos szerzetes! rendjeink s jobomódu lelkészeinkhez ; — a magyar klérus souasem maradt hátra, midőn a haza veszélyben volt .. . . Ma i veszélyben van a haza földje; válságé köiülméuyek közé jutott a nemzet zöme, kéidéaessé. van téve aunak fennmaradása I Főurainkhoz s hazánk minden nagybirtokosához, kik. mindenkor megértették a kor intó szavat, a nép jóllété, a haza lel-virágoz tatása érdtfjcéueu önkényt a kéizsé-geseu meghoztak áldozataikat) a megyei cs városi főispáuokhoz, kik áthatva az aíta^uuk létesíttetni kívánt országos töldhitelegj\'esület szükségességétől és leeudő nagy hasznosságától\', közönségünk legértelmesebb s.iegügybuzgóbb tagjai utján az alapitváuygyüjtest könnyen előmozdíthatják és sikeressé tehett\'k, úgy nemkülönben ajánlatukkal a mezőgazdasági elő-legegyietek alakítását területükön Inalható-aau elősegíthetik ; különösen a nemzet országgyűlési képviselőihez ama kérelemmel, hogy hivatásukhoz, tehetségük- s összeköttetéseikhez képest a nio/.galom élére állva, az ügy tec-mészetéuek éa hprderejének minél tejrjed tebb ismenetése mellett, kerületeikben alapítványokat gyűjteni s a vidéki mezőgas-; dasági ciűlegogyletek megalakításában tevé-I keny részt venni sziveakedjeuek; köztöi véuyhatóiágainkhoz, városaink, miut szintén az ország valamennyi köasé-gének képviseletéhez: hogy I segítsék alapítványaik által mielőbb létrehozni ama központot, mely pénsbeli erejét mindenekelőtt arra lógja fordítani, hogy as ő lakosaik javára hova hamarább létrejöjjenek az öutőkegyüjtéi és takarékosság gyupontjaia mezőgazdasági előlegegyletek! nagy s szilárd alapú hitelintéceteink-hez 8 .társulatainkhoz, mint a melyek nagy kasafiai cisélok támogatásánál sem hiányolni. sem utolsók lenni nem ssoktak ; a kereskedelmi világbox, gyárosainkhoz, ipiroáaiuk tehetésbjeihes : mozdítsák elő ők is <| mozgalom sikerét, hiszen való-lag töldmi^eléssel foglalkozó nemzetSnknél ugy aa ipar, mint a kereskedelem érde-ki nem csak elválassthatlanuk Aildmive-lési érdekeinktől, hanem egyenesen annak sikeréiből .táplálkoznak j végre bisalommal tordulunk a magyar hisa |ösz" saés tőkepénzeseihez, • tehétősb polgársihos s áltslábsu a uaiásst, miuden tagjához : mozdítsa slő .a sürgős, na^tfiaa kezdeményezést teheti*ége arányában miodenki 1 , A kinelj, sok ;acíatvtt, adjon sokat, i s kinek kevésttdatott, áldozzék s kevésből ia. Budspest 8TÖ. évi febróár havában. Haaafiui tisstsljttel A „magyar tiiibirtokötok Örttágot Ftíiikikl-ggymHW-i Lpuité bitoMg^ 1 Ifotrt\'A megyei hírek. - (A tliiitowil egyeeulef kisiyi-l) A kládednevelő egyesület iuT jkéu tartotta meg évi közgyűlését, melyben u u) választások u megtörténtek, fij^véi váltoeáseel u etdbbí tisztikar választatott meg njra Az elhunyt másodelnöknő helyébe Btaa Pálr.é úrhölgy választatott roeg. — A kdsgy ülés fentoeabb mozzanatai Eovttl m0g«miiL}(lk, hogy olnöknő javaslata érlel-méhen • * választmány előterjesztése f\'oly-Un Belus Jóásef uruftjc, kittek u egylet felvirágoztatása kiirül kivágó érdeméi Tűnik, érdemei jefyzőkihiyvbe iktattassanak s hozzá a közgyűlésből k öszönő írat intéztessék; mit a közönség lelke* helyesléssel és éljcn-sássel fogadott. — A másik niozzana\' pedig az roll: A kindednevelŐ egyesület el-uöknőjéhez két levél érkezett Tarnóczy Gueztávné ét Pollák Emma úrhölgyektől, kik az elhunyt más\'odelnökuő, G.Guunanu Henrikné, mint boldogult éde> anyjuk iránti kegyeletből, 20-20 irtot küldöttek a kisdednevelő egyesületnek, mondván begy boldogult édes anyjuk emlékét nem vélik jobban tisztelhetni, mintha azon intézetről nem feledkeznek meg, mely iránt a boldogult annyi érdeklődéssel viseltetett. A nagy lelkit adományozóknak a közgyűlés meleg köszönetet szavaz, — — (A vlllenyoseagrol) Farkas László főgymnAziumi igazgató ur e tárgyról tartott veeániap, apr. 7-én a társaskör hélyi- j •égében ép, oly tanulságos mint érdekes, kísérletekkél égy bekötött előadást, Intelli ?;ens közödségtlnk a kör termét a zsu{p-ásig megtölté oigy. hogy sokan a mellékszobák bau volfifck kéuytejjnek marpduí. A t. előadó ut, kinek vonzó előadását a jelen volt Mgyszáinu közönség ieszült figyelemmel hallgatta végig, ez alkalommal is mint már egyébkor tárgyát fölötte érdekessé tudta tenni, beleszőve a* előadásba a tudománynak a villagyosságról tett legújabb feifödözéseit A tudós előadó jövő vasárnap loly tatja előadását. — A helybeli Gutminn 8 H czeg mint olvasóink lapank előbbi számaitól már értesültek, az /Itala a párizsi vtligkiftlálásra késai-tetteaerbectoliter űrtartalmú bordót e hó 6-és 7-én felállíttatván, a megtekintésért bejövő ( összeget jótékony czéira ajánlotta fel. A dolog csak annyibsn szenvedett az utolfó napokban változást, a mennyiben a beiolyó ötszög felerészben a aisdedorodai egyesület. felerészben pedig az izr. nőegyeiQlétnek a ján Itatván tel, a pénzek beszedését az egyesületek hölgy tagjai vállalták4 ma- Sukra, kik amint az alábbi kimutatásból itűnik a jótékony czél iránti tekintetből a beszedés mesterségét nagyon jól értették, a mennyiben a két egyesület részére 220 trt 10 kr. o. é. és 2 ezüst frt jött be. — Az előkészületek körül elismerésre méltó buzgalmat fejtett ki filau Eugénia úrhölgy. A 10 krnyi belépti dijat a következők fizették felül: Tamóczy Gueatev 10 frt. Gel-sei Gutmann Pollak Emma 10 frt. Geleei Gutmann Albertiua 10 frt. Geleei Gatmann Vilmos 6 frt, Weiser J. C. 6 frb Ebens-panger Leo 6 frt. Roeenfeld Sáudorné 6\' frt, Blau Pálné 5 frt. Geleei Gutmann Ed-mund 2 frt Geleei Gutmann Alfréd 2 frt Weies Sabina 2 frt Blau Lajos 2 frt. Ro- é »<3flla" tdrezija. Az óriás hordó. (Bachologiai eTm e f u t ts tan.) A párizsi világkiállítás egy darab elő-cearaoka Kanizsán volt. Grácziák őrzék e bejáratot, grácziák, kik ez alkalommal nem szemeikkel toeatiájc meg a férfi halandókat eearaéletüktől, hanem kezeikkel foeztják meg pénzüktől j azzal a külömbséggel, hogy mindenkit megadóztatnak a szoptatós gyerektől kezdve egész az ősaszakálltftzarAoaok-ig, ki sóhajtozva áll meg úgy a puha ka-Cióju gráexia előtt, mint az óriás hordó előtt, mert sem annak ajkáról nem szívhatja többé a szerelem édes mézét, sem annak csapjából yámára nem foly azon drága nedv, mely épugy mámoríthat, mint amaz. Valóban bámulatoe alkotmány. I|a Dio-genes volnék, ebben a hordóban szeretnék lakni, a lakszoba mellett elegendő hely ina radna egy kis pinczére j szeietnék benne lakai nemcsak azért, mert fenékének finom ée feltűnően fáradtságos faragvány* allego-riciu képben mulatja azóíi. inánipulátiót, moly a fürttől keid ve a hordóig egyaránt érdekei, hanem azért is, mert bátka azután valami Nagy Sándor találkoznék, a kinek kedve szottyanna cserélni V Diogeneeek volnának még úgy eaük-légből, de már abban Tárná* vagyok, hogy Hegy Sándorok volnának, kik DraMnaeefí. szeretnének lótni. — Vtlami újkori Nagy ttáader talán saóba som állana egy modern Diegoneeeel, e ki tudja, hogy a szemes po» lioia egyáltalán megengedné-e, hogy valaki hordóban lakjék; mert ttiatáe a finomult laláe * hordót másképen nem i* képzelheti miat teli, életveszélyei dolog vo\'na benne lakai A bordón kívül azonban. meg van iftlfo é megfulladás mindenkinek. AaUUj a tpodern Nagy Nándoroknak aieeoaaik ArisWoleleseik, a meder? Dio* goneek f4ik ifkkaí böioeebbsk, ffiínUem, kegy ft Wiw •leibo Uönék e tanaim*. feaberg ler. 2 frt. Wolheim Bódog % frt Haueer János 2 frt, Sommer Jetta 2 firat Blau Eugénia 2 frt Knanes Boldizéáraé 1 trt Daráas Gueatiaé 1 ezttst frt GeUei Out\' manii iffidor 1 frt Getsei Gutmann Lázár 1 íri, Woiss Hamu 1 frt. Geisei Gutmann 8. H 1 Irt. Hsrtori Úscár I frt Dalári 1 frt. Smstana 1 frt\' Osaaszly A. 1 frt. 8om^ mer József 1 frt. iVager Béla 1 frt Simon Gábor 1 frt. Wapiberger 1 frt Weliseh 1 frt Weiss II 1. 1 frt. Grflnbtft Fülöp 1 f. Oiop Imre 1 fr. RosenbeigErnő | frt, Ro-sennerg Richárd 1 frt Blau Pálué (másodszor) 1 frt< LaLy K. 1 trt. Lövioger Ign. I frt. Weisinayer 1 frt, Slojkovios 1 fonot Rosanberg Ferencz 1 frt Leasner Hermin I frt Belus József 1 fit Löwinger Muki .1 Irt Löwenfeld I frt. GottUeb \\ ezüst frt Mayerbofer l frt. Beltibeitn l frt. Goldstein 1 frt. Marschal János 1 frt Unger Lőrincaé 1 frt Fesselboferné 1 frt. Porhonysad A. 1 fit. Welucb Kati 1 frt. Hértmann 1 frt Krutschai 1 frt Kohn József 1 frt Beieben-fe\'d Gyula 1 frt Scberz Gyula 1 frt. 8om-mer Miksáné 1 frt özv. Matboené 1 frt, özv Menkes 1 frt. Killik Ferencz 1 frt Eben-sp inger Lipót 80 kr. Herielendy B 00 kr. Klein Ede 70 kp/Strém 70 jer. Lövy Ad. 70 kr. Stern 70 kr. Kovács János tiO„kr. Goldsohmied 60 kr. Eiohberg Bódi 50 kr. Weliseh Adolf 50 kr. Fried Lajos 50 kr. Kürschner Ignáczné 50 kr. Wittinger An-talué 50 kr. Scbwarz. H. 50 ki. Grünhut Henrik 50 kr Tauber 50 kr. Walbach 40 kr. Bartosné 40 kr. Hofer 40 kr. Stojko-vice 40 kr Bacbrachné Gy. 30 kr. Axenti 30 kr. Ivöwingcr ignácaué- 40 kr. Sclterz Mundi 80 kr. Hirachl H. 30 kr. .Wittinger 30 kr. PJacher Nándoraé 30 kr. König 30 kr. Eogel 80 kr. Bacbrachné 20 kr. fom: sebitseh 20 kr. Kronfeld 20 kr. Fürst Lá-josné 20 kr. iCobo 20 kr. Bauer Miksa 20 kr. Grossinnttn 20 kr. Abraham 20 kr. Hit-zelberger 20 kr. Wagner K. 20 kr. Sehre-yer dr. 20 kr. N. N. 50 kr. Kováts B. 20 kr. Hzász K. 20 kr. Szilágyiné 20 kr ösz-szez bevétel 220 frt 10 kr. és 2 ezttst frt; mely félréezben a nagy-kanizsai kisdedo-vodá és aa izr. nőegylet, tehát minden egyletre 110 frt 5 kr és 1 ezüst frt. eeik. - A nagy-kaniziai íjszti önsegélyző; szövetkezet köréből — tekintettel a^ érnek lettekre — őrömmel constatá\'j||k azon huiha-nus tényt,\' hogy Belus József belyneli gyógy szeréiz úr. tekintettel ezen szövetkezet céljaira)- annak tagjait bárminemű gyógyszer megrendelésénél 25% árkedvezményben részesíteni minden feltétel nélkttl hajlandónak nyilatkozott. — Fogadja ezen a tisztviselők általános érdekét melegen felkaroló nemee tetteért tt általános^ elismeréet! ; — Egyúttal közöljük hogy a tagok által. kö< telezett fizletré szelt, melyek az esedékes hónapban be nem fizettettek, illetőleg három egymásutáni hónapon át befizetni el-mulaáztattak, a tartalékalap javára iratnak s vele együtt az illető részvényes tagsági joga Megszűntnek tekintetik, illetőleg a tagok sorából kizáratik. — A kölcsön vett előlegek részletei helybeli tagok által minden nó 5-étg, vidékiek által pedig a hó 10-éig ez aJepezabályokban -körülírt pénzbírság terhe mellett okvetlen lefizetendők. — Az anyagkeaeléei osztály a»folyó évben be-szüntettetvéu az ezen osztály számláján kinn-lévő összegek az illető tagok által még a nak, vagy laás szóval, nem ók laknak ja bordóban, hanem a hordó tartalma lakd zik minél többször bennök. — : Az Argonauták vándorlása ismétlődött vasárnap, mikor bucsujáratkép vonult ki apraja nagyja a magysr faipar egy kiváló daranjánek megtekintésére; a kézimunka és a művészet karöltve iparkodtak egy oly darab előállítására, mely a magyar névnek a világ versenyének pisezán becsülést szerez. A .Somogy* derék szerkesztője Robó\'z István hány szép toaezto\'t mondhatna abj-nak a másfél ezer akó bornak a nyomán\', mely abba a hordóba belefér, különösén ha |ó. csúszós somlyáival #volna tele, mely nem aöezörül végig az ember torkán, mint a kefe a ló sörényén. Pedig így aligha somlyaival telik az meg, s a lakóceal erdő hatalmú dongáit nehezen magyarországi pinczében fogja idővel penéez érni, hanem kint valahol Bordeaax ban,a francaiák közt kik hónuk termékeit jobban tudják megoecsfilni és értékesíteni, fog aa pompázni apró, 200-300 akós koozahordók társaságában,a melyeknek etfogja,mondani élet-törtenetét, még egy pár száz esztendő mul-va is, i i koczahordok bámulatukban sírni fognak, mert ceenjuk meg fog eredni, minden oa nélkül. Ilát még ha majd az utánnunk következő ötvenedik nemeedék valamelyik tudós társasági tagja ásatásokat fog rendeani, s negyven öl mélységben valahogyan rá fognak akadni arra a monstrumra. Képzelhető, hogy valóságos háború fog kitöijni,a tudós világban. Mert a hordó faragOtf fenekét furcea értelem titkos jelkinéoM fogják tartani, melynek kibe-tűzésére jinozgáaba fognak jönni a tudós pápaezemek mind a Tapolcaa folyótól az adriai tangerig. Nem kevésbé csodálkoaás tárgya leia aa Ji d é a yc maga, mit kópééinak maid utódaink elődeik iváki képességéről, kik §. bor eltartieAboa élv hordókat kéeaéettek, a melybe kapón lobot boaienni, e a melybe ssükség esetén még agy kin komótiót te lakot csinálni. A trójai-görög háborúban; is kéteégtalenfll ép oly )4; ezolgálátot lett volna ilve^ hatalmas bordó, Mint aa iemétaee fa lf, a melylyal lóvá tették • trójvakat Ilyen hordókban még folyó hóban törlesstendők ; le néni fizetés esetén ea ily kölcsön mint rövid előleg fog rétetai s aa azzal egybekötött kftteleaettsé gek erre is klteijssztetnek. Végül miután ezen szövetkezet jt tatokaak nvnjtott több rendbeli előnyök folytán a pártolást valóbau megérdemli, miad azok , kik annak tfcgjeí lenni óhdjtanak. ez iránti ké-relmükkél forduljanak a szövetkezet t^az-gatósáfáhéz. ,] Á [# • r Kei^tliflyról írják lanunznak e hó 7-éiől: Városunk ban az\'utóboi időben\'volt torony templom nélkül, templom torony* nélkül.\' A torony templomát tnég Festatiűr\' György gróf l#f l-ben tuiidamefiiambél el-. hányatta; gyönyörű stylft tetnpjomttnjc azonban,. csak a mult év vpgéki toronytalenityi-tott inog. De hát tulajdonkéeen miért is nyúltam éti tollhoz V /au [. Tehát azért, hogy e lapok t olvasóival tudassam miszerint Keszthely ilyen müiosumos helyzetben nem sokáig maraaand.jQvyauís temp\'omunk elé Festetits Tassiló gróf ur áldozatkészsége folytán, nagyszerű toronyiog építtetni. A torönt alapja még e hét folvtán\'nagy ünnepélyességgel letétetik. Tehát templomunk hozzáillő pompás sugár torony nyal. !)e örömmel jegyezzük ida: les^s Keszthelyen TünVámh i$ umploma! Ezt Schjllinszky Károly vendéglős építteti s már a nyáron működhetnek nenne Thklia papjai. Nem. hagyhatom említés nélkül, hogy itt f. é. piárczius havában, a minden nemesért lelkesülő iUkh Mikin .Keszthely" czimü, helyi és megyei érdekfl vegyes tartalmú hetí-lapot inaitott meg.. A viqékibir-lap-irodalom nagyfontosságú\' tényező a közművelődés terén.\' Nem egy szunuuadó tehetséget -hoz ereje öntudátára. S bizony igaza van, midőn ezeket \\ mond ja: „Édes hazánk anyagi és erkölcéi jelene koránt sincs még annyira biztosítva, hogy az erre fráuvuló kÖatOrekvéeben bár a legszerényebb erőt is nélkülözhetné s valódi felvi-rágzásál egyedül csakis minden erőnek osz-taUan és kitartó közreműködésétől várhat juk " A haladni akaró Keszthelynek, mely a természet által, szépen látogatott — hiti e g és meleg fürdőkkel is gazdagon megajándékoztatott, szüksége vau egy jól szerkesztett lapra. — De ni-ni! Sógor Györgv nyomdász meg „Balaton Tükre4, czímű ké* pes (?) szépirodalmi hetilApot akar f. é. május 1-én Keszthelyeit megindítani V Szép, szép! de alkalmzeint halva fog! születpi f ( Ha megengedi t. azerkeeztő ur, a keszthelyi mozzanatokról máskor is értesiti önt, tisztelője 1 Hogáut/vári — Z.-Egerszeoröl írják nekünk, hogy az ottani jót. nőegyesület márcz végén tartá meg tisztújító közayülését, Ez egyesület, mely ritka áldással működik e városban elnökül ismét\' az általános tisztelésben 6% becsülésben \'részeefllŐ Rotenberg Ilenrittíe úrhölgyet válaeztotu meg elnökül, ki évek bosszú során át ritka buzgalommal és áldozatkész jósággal viszi az elnöki tisztet. Az egyeeület hogy tiszteletinek némi jelét adja ezeretett elnöke irányában küldöttségileg tieztelgett nála, melynek érzelmeit uossbán Eiuil tolmácsolu szén és megható ezavakkal, kiemelve aaon érdemeket melyeket eddig is az egyeeület iránt saeraett — A kedvelt elnöknő meghatva a tiszte let ilynemű kifejeaéeétől, megköszönte az iránta tanúsított bizalmat, erejét továbbra a Dunán át is lehetne ezállitani a seregeket Már a gondolat ie, hogy ilyen edényekben tartják a begyek édes levét, (amely bizony eokszor a phantázia játéka uélkfll eczetsavanyii lőre) mondom, már aaon gondolat is különös lolkeeitő hatással lehetne a seregekre. Ámde ne foglalkozzunk annyit a rég-elmulttal vagyis inkább a késő jövendővel. Maradjunk a jelenben, .bijmon meggondolva a dolgot, aligha van kötünk ahhoz, a mit májd aa utánnunk kővetkező ötvenegyedik nemzedék fog tenni, gondoskodjék az Ötvenedik arról, hogy felőlünk majdan jó vélnménynyel legyenek. A mint ezt a faalkolmányt nézem, hálás érzelem tárnád lelkemben ősapánk No-eh iránt, a kinek a szőlőművelésre irányzott buzgó törekvései nélkül nehezen volnánk abban a helyzetben, hogy a párizei világkiállítás előcearnokát lássuk.; Hiszen oeak egy kis phantásia kell pózzá, hogy a többit oda képzeljük, hogy | lelki szemeink előtt képe lebegjen aaon nagyszerű versenytérnek^melyeu hadonászó, kiabáló, lármázó, evő, ivó és szaladeáló Emberek fölött a béke illatoe olaj ága lebeg; még azon kitanult néhány eaer zsebtolvaj fölött ie, kiknek mindegyike azt hiefci, hogy-az ember zeebje — hordó, mély számukra kordia aat a mi benne van, inig ügyes ujaikkal kihalásaezák. Nein is olyan roes mesterség lehet az a .zsebtolvajlás, mikor any-nyi ember adja reá mágáUS Jreezedelmessé csak akkor válik; mikor elfogják, épugy mint a régi Spártában. Éa pedig ka nem cseludom egykor nen volt meeeae Görögországtól. Savanyu boruk lehetett, mert vízzel I vegyh^tték j nyilván azért, mart a görögök hitregéje szerint a legelső eaőlők a viapől nőttek ki,-akkor törtéét ez, mikor a kis tBaobns (nem bakhúe) a bor istenévé lett. Anok kedvéért, kik az Offenbaok féle operettekből nem eléggé iemerik a mytkologiál elmOndem, miképeu törtint ea. — Pénjfee családtól enármaaott Bachus. Unokája volt t i. Kad-mus pbönioiai királyaik. Atyja Jupiter volt éi anyja Smneloi Nem oioda,ha ilyen ssülők- is az esyesületnek szentelni ígért Kaséi as ép oly szép, mint megható jelenetnek vége esekadt — Tspelciárél Írják eoküek. As őszioti* ÖrÖin érzetével írom e söröket — Hogy ne, * midőn a tanügy terén való haladást kivé-notn registrálm I 7- és ez öröm annál i* kább fokozódik, mivel egy minden alaptőkét nélkülöző hitközség a legnagyobb áldozatok árán is, tomplomot dpit kisdedei nek, hogy azok taoítáeáról, aeveUeérői ak-kéak gondeskodhsesék, hogy piéitán bármely n^gvvároei közönségnek példáéyképül szolgálhat. >- A tapólezai izr. hitközeég elöljárósága évek óta nelltta egy aj iskola építésének szükségét ;\'de mivel iskolája föntartésá^a évenkint 2500 frtet áldoz, ás semminemű alappal nem rendelkezik, elhatározta, hogy a npéltóságu m. kir. kösokt. miaíszteriuni-buz folyamodik, aá orsz izr. alapból\' falár 1—8000 trtnyi kMesön és segélvért. — 3 ízben folyamodott a hitközeég, de mindany-nylszor sikertelen, a fölépült orsz. izr se* mináriumra való tetemef kiadások miztt. — Azonban a közönség iskolája nem felelt meg czéljának; egészségtelen, szfik tantetmekben voltak kénytelenek ifkdxá-gább csemetéiket összezsúfolni. — Ekkor a „segíts magadotthoz" fogott a hitközség, — Először is építkezési bízottfág választatott, Névszerinti Dr. Löventrítt Lipót, Krisch Lipót, Márton Mór és Weiler Mór, bizottsági tagok. — Ua kiválóan az elnök Dr. Löven- r tritt ée Márton Gáspár erakat emelem ki, kik kö%ől, eleőbbi ifjodott erővel, lankadatlan buzgalommal működött aa építés leheteégesitésén, , utóbbi pedig a nagy munka elől csüg-gedőkef, a rajta számtalanszor, tapasztal t k ö rül te ki n tő el ha- I tározó akaratával, tettre buzdította meghiszem, nem fognák a többi, igen de-rók urak részrehajlással vádolni — , Azonban be kell vallanom, hogy az , egész hitközeég minden tagja megtett min- j dent, mi csak tőle telt, hogy az építkezést elősegitse. — A kérvényezett segély ké- I sett az éj homályában\'); Marton Gás- \' pár indítványán, 10 frtos részvények bo-csájtattak ki, melyek időközöukint, sorso-, lils utján lesznek a hitközeég jövedelméből visszafizetendők. Alig hogy ez indítvány elfogadtatott 2—3(100 frt. értékű részvény volt aláírva; ismét a lelkes elnök, a lelkes bizottsági tagok működtek közre, hogy az aláirt öeezeg pontosan befolyt —, A tapolczai izr nőegylet a szép példáját adá annak, mint bir|a a tanügy nagy hord-erejét fölfogni, és e eeélra a hitközségnek, bár knlesönképpen tetemes összeget bocsátott, rendelkezésre. „Schiller ti a a-telete" e lelkes bonleányoknak! — E* most már építettek ; a kitartó szorgalom megtenné gyümölcsét — Alig, hogy 4 hó mult el, a díszes épület fönállt, tágas, világos, egészséges jól fölszerelt tantermeivel. --Az építkezés körülbelol 1— rtOOO* frtba került — £ helyen nem mu-lasztbat uk el. a magas kormány figyelmét, a tapolczai izr. hitközség a tanügy \') (luk per héttel ezsldtt sriesstt 400 Hrt segáljr n magas kotmánytú]. melyért sssr hálát mondunk !a kisdedek nsvében- - tői származott, hogy már gyermekkorában csodákat mivelt (Csodákat mivelni egyébi-ránt a mai gyermekek ie képesek.) A kis Buebus egykor elaludt a tengerparton és abban as állapotban találták tyrrheni hajósok, a kik elrabolták; a csodákat mi-velő gyermek csak akkor ébredt fel, mikor a hajó már a nyílt tengereu úszkált. Könyörgött a szegénv, hogy vigyék vissza Mázos szigetére. Hiába! nem aaért voltak matrózok, hogy megindultak volna könyör-géséu. Csak a hajó kormányosa szerette volna megszabadítani, ki egésaen el volt ragadtatva a gyermek bajaitól; de a többiek ellenaették, mert pénzt reméltek kanni a szép fogolyért De nem hiába volt Bachus Jupiternek fia. Megparancsolta, kogy a hajó megálljon; meg ie állott horgony nélkttl a tenger közepében, mintha oda szögezték volna; 0 dalaiból pedig nőni kee-dett a szőlő, falkapeeakodott indáival a hajó evezőjébe, a kis Bachus pedie maga thyrausát-fenyegetőlegemelve jbbbjáoati, kipirult srcsczal állott a halálig ijedt kajó-sok előtt, kik kereket oldottak volna, j— ha szárazföld lett volna lábuk\'alatt, de így neiu maradt más hátra, minthogy a ten* görbe ugorjanak, a hol a szegények, ne-hogy valamikor bort is ihassanak, azontúl defphSnekké változtak. A bajé pedig visa-eaament Naxos szigetire. Ennek a hajónak fájából —• ezt már nem tanítja ugyan a mytbílogia, de ugy hiszem — készítették aa e\'ső hordót. Valami igaeság mindenesetre esz benne, már csak aaért ie, mert a közbit ezerint a borban van az igaeeág; a bor pedig a hordóban tartatván, a bordóban .is igaaságnsk kall lenni. 8 ba mindenütt igazság van, a hol bor van, abban van a legtöbb igaaeác, a ki sokat inaik. De eok igaaeágoe ember lebet széles Ma- fyarorezácon 1 A mi nagy bordónk, a mejy űsake lehet sok látogatójára, eaolgáltae-eon igazságot a párizsi vereenytáren ie a magyar faiparnak. A valódi igeaság pedig as Tsea, ka eaental borunkat is jobban fogják kihordoeni. Hadd legyén raáentt ie vn-aaiji mi igaaeágnnkbár ilifiit tanúsított áldoatkésüégére, tisztelettel ÍÖlbivoü — N«m kollend többé a kisdedeknek rtutoiáaig t*K Uremben ülni, és u egész-n-^uUui íe vegét bestlvni; a tanító pedig .-•kg alig tudj* majd* mely világba baiysz-"letet, át: A lk *de<kk nevében, kinek sengftde- • Séseii.aa t\'r. kedjreli, u hasai tanügy nevében is köszönetet mondunk a derék -hit;\' \'luiuéi; éÍ»5ljáro<iágának — Kívánjuk, liogy buiígó alnölcé, valamint iniadöu\'fegyes , ^gk m aggkorilegsaélsébU saakáijj, orom meJflTMS\' e*fiii..il>«U » hqly* tanügy jöh -i ivágaJbsüa**olbJ<ii»tt nemj* mag, oeme* tftti&Ölcsét — .Aj^ÍPii, p«e nejujpedé-• KkieÍíttaéiiy\'k i in.yudlí a t-jen;, m e g e I é g e d:| * a tissta ö I ai a t ^ rtj t « á I d á» i.f a I áldj "a m mi ók a-. i k ,k ÍLa-^ v et r e- v, k>4 «■ » « !t ke n jjc ö i c efnű-k ö «11 e k a n u a K tftréj ö.t t é iú Iií? tan velüíik! . - .. k . — (Idtalonjatek\'. i^wieit kazüiiségiKwj ket eseuuef figyelmeal«)t]]ik a,. If^lUi^ptr t: I bi II -én, csütörtökön inegtyrtgndl) iujálum játékára — A derék nzinész pár ^fereoftifií-1 ac\'Vszóp.,cigány leány1"operettet .válaasrtö.tta-\' jatalom játékául,\'a így köiyntégünkre bi-élvtzetes. eet vár. A jutalmazalidu 4-párt pofiig közönségünk pártoló figytilniobn ajánljuk, a kívánjuk, hogy az előadás-Veá-|\\ik nézve ía tdj^sv síkéit eredményezzen. .Helyreigazítás. Lapunk mait iwunabaú hibásan v«Jt Uitök*. eofT a boldogult G.-thi temetáaaaikal-\' aával 2ÍJ0—200-frt osztatott nit. Aion..lielrreijj»ii-F:i»t rL?i|ituL. liogy á k^j.«tottöMZ(>j( íöOfrt voit,\'iÉtljr-ti-íl » /tr>- Kí^jeoyelf l^O t Leii. p\'«% 80 frtpt kaptak, • Samészet. i CkBlörtökán, április 4-én. Balogh fÁr\'H . pád jutalmára : A l alfi e.Un \'Wnyc^j&ö ateay jutalma} nyert. eredeti énekes népszínmű 3. szakluzban, írta Palotás F. zenéjét szerté Langtr V (Réndfező Qerőfi[ karnagy Ma touaebek..— (Kanizsán elősiwF.) Telje /el-ismeréssel vagyunk-G%r<5fy AriÜpr szíuigaz-gatft ur azon buzgalmáért, hogy rövid itt idÓzése alatt, a legújabb, darabokat, iparkodik közönségünknek bemutatni, Itfy láttuk , lögeJ\'W\'öi Piiífrlás F 50 arauyoa bépsain-múiré.t is. Megvalljuk, iugy a darabtól már előre scin sokat variunk, s igy meg lehfetó* szeréuy - ii^énvekkelr vártjtk a| fílg göuy felgördülés^t; de még art sem ka,u. tuk, amennyit.várluiít^ r- A me^t sífv^^fchAisegeket seu.elmondanók, ba darabnak eejMOt^Uu tam vei ne meséje. Lazán nélküli jel^iieiek, méi vban "jélejid^^rtído koláa helyett valami ál lu ja •a. személyeket a \'M^ÉnS^K^ Alckélr is. Jia aagk nem trtf\' Aük^gésekJ tikttkarl Saép Jáuos (Larivaudiar«j|aloab irpád (Aage Pitou. A kiállítás diaaes volt, dalián^ kitűnő táncaáirt ismét tapsokat és kihívás\' aratott. i\'<i«tírnáp, ápril 1*én Angyal Bandi, u lpsainmá FelekytÓI. T SikerUlt eldadá« yotUS^llfben Óei-öfy jeles játéka kOatet* szésben résae#0ltr Taluia a ltUle legényt ere* detis\'é^gel éa jellema^leg saemélyeiité E fiatal tdrektÓ sainéaare kellő szorgalom és ta-nulmáüy. mellett szép jövő vár. Öorófynó kedves c«|ai)lárosué volt, as fi és Balogh da-lai gynjti\'J Itatással voltak, aiwtoUót ismé-felnikellatt. -U- \'Kfiaönség szép siámm^l. 5 H\'fjim, apríl -8:án. Kapitány kis\'asz-siíóny, .ffpidrétte. K jé hírnek Örvendő operetted GbejrtJfy társulata ina ináaodaaor adá elő zsúfolt; báa előtt. Aa efőadas kerekded Ü össaefrágó volt. A szereplők helyttket \'mind megálltak\', a Karok dícsireteseu mű-IvíemHjük különösen GerŐiyné U\' \'kát/\'aki Faj)el)eit#\' szerepébeu énekével lés üitékával egyaránt elragadta a kQsöuségot. Melléné*Tulnayiífe Uermiu (Mária királynő), i>i»í(igli.\'^y^>ád ÚLan\'iberto > S*6y \'(l)om Do--ioiiigow)(áinitak nagyobb sikert. i Jioth Mari javára, Virágúé asszoi\'j Ltáiiya ér hirös £>sta \'a futó be-tyár AOdri, Lehel u). én^ces népaainműve. "A jtffalína*antJé>azinée*uonek,-ki ügyes ala-kiiási -Iphetséggel bír, sikert kívánunk ju ^önij.átékálioz, —; Sl&rááji) Április 10-én a nagy;kaniasai ki^iedovoda alaptőkéjének javáta: Robin \'de hoi\'s, vajp\' az ördög naplója. — Remél-jWt^\'hoey ez alkalommal a jótélvny caél "iránti tékinte bői a színház zsúfolásig megtelik. AV-.i irodalom. .Eulber és HfgraiMtoléai felhivas jtsO raB; (Irta : Jftkel £. F átdolgozta;: \'Szilvágyi Qyalf ev. lelkészj ciiuü munkára. A magyar ppqt. egyházi irodalem ed-, digelé alig mutathat fij oly inunkét, mely a refoi mátió nagy apostaláuák, Lui^ernel^,! -valamiut iazQu kornakmelybeu \'6 élt és .munkálkodott lőkéletésen híi rajzát\' adná, illetőleg e na^/euiber ói e nagykor történetét L i\'njáMrJ\'l"\'" és okmányok alapján tárgyal® áí^r Azerf* ineggyőződósben vagyok, lf)gy \'" \' Ilimet szerző o kitiinő mUukája fati betölteni e hézagot, s e kürüí-bátoritott arra, hogy uem tekintve*a a terhes munkára válialköz- Kérem ennélfogva a niagy,. prqt. egyházi irodalom ^niiiden barátját, hogy ineg-jeleué\'nd^ munkámat s^nes pártfogásukkal kítünté\'tm kegyeskodjenek. dráowi érő\' helyett \'.pe^Jg drán/aí erőtetétt-L véget\' látunk. ^\'A daraöTO^íWak 9gye.tlen egy .szeméiv bir it^úii érdéket kelteni,.Cr-. "Vékné, •öz\'végy. aaszony .(Qyötffyné Erz^éu^i.\' weli/e AUrjjií, (Rott Maii). A többiek; tnnqseiitfk- .kelíőlag je1leme^ve, .A darab htJse ^Őerőfy AndfrV.Jti az egyébi-ránt kévését w(n1ó szerep bőr csinált valamit, sincs kidomborítva, Gyuri (Balogh Ár-r \'pád) szerelmét nem bitjeik "frteni. rMórális prédikációt egyébfránl .eleget Kalluók ada-i abban, s ea is egyik (őhibája, mert as erkölcsi tanulság nem a darab caelekvéojé-bái tejlik, hanem ugy tálaitatik tel a szereplőktől. A kántor elhibázott alak és túlságosan sokat mozog a ssinpadon? A darab egyáltalán ugy van. irya, hogy—habár egyetlen egy saemélye sincs kellőleg kidomborítva — majd az egyiket, s majd a másikát tartanék a darab hősének, s eat talán Ippen ea okból. A dalok régiek. K0-\' feönség csak köaép számmal jelent meg* A \' szereplők aaonban megtettek a magukét fSkopibaton, ápril 6-áu, Qerőfyni Bka javára Locoq Károly dallamos operettje (Au-got. A provincaián ritkán láttunk ily egybevágó, kerek s minden -tekintetben-kielégítő eíoaaást, miut a mai volt. Á jiágyszámu: közönség a jutalmazandó múvésauőt kilép-tekor aajos tapsokkal kitüntette, s koszorúk és pompás csokrok szép száimnal repültek a közönség kedvencaének libáihoz. A mi aa előadást illeti, meg kell vallanunk hogy minden szereplő megtette a magáét, a kar pedig össsevágó énekével dicséretesen kitttntette magát Egyáltalán as egéss darab kitűnő rendezése dicséietére vilik Qtrőfj aaiaigaagatónak. A szereplők kSsül a jolaimazotton kivfll kiemeljük még 8som batít/ Vilmost, ki Ponponnet, fodrász ue-repét sok komikai erővel személyesítette; Tulnayué Hermint (Lauge kisasszony) ki «s alkalommal is tehetséges sainésandnek ottttaU magát, s ki aikerttlt dalaival is emelte • darab hatását Elismerést érdemelnek já- Az __egesz munka 16 3-ivea füzetre ter- jed, i jnájits 1-től kezdve, minden hét-oen:egy ÉűzetJelenik meg. Minden, füzet szövegében Lutbor életének foutosabb mozzanatait ábrázoló, igen díszes illii;trftiók éognaji közöltetni. Végre külön kedvezményül, minden megrendelő-két diapes képet nyer, tt) ki\'uyi fetill fizetés mdjet/ D u-árf annsrk, hogy a munka kiállítása igen díszes tessz, egy-egy fHset árát dsak 35 krra szabtuk Minden füzet\' ára, annak Atvételéuél fizetendő le á igy csupán megrendelések teljasitendők, aaonban a megrendelő kOte-1 leaí magát áJáirisársI as egész mű megtartására. T\'% .\'10 megrendelő után a t gyűjtőknek tiszteletpéldáuynyal szolgálok. / /\' Kérem t gyűjtőimet, hogy iveiket legkésőbb április 15-éig czlmera alatt Kagy^ ivanizsára kill&eni szíveskedjenek, mert mint fentebb jeletVe volt, a inunka szétküldése május hó elején keadetét , veszi Nagy-Kaniafcán 1878 márcziu^ .hóban. SZILVÁGYI. GYULA, ev; lelkiz. = — Magyarország éi a Nagyvilág 14-ik számának tartalmai Szöveg: Madzsar vára a Bospörtuban. — Egy tudós barátomnak- Dr, L.. . nák. Költ. (Újvári Béla.) . Fényes házasság. ^ Regény a magvat társadalmi életből (Vértesei Arnold.) XÍII. folyt, j Szigllgetiué. — Planquette. — Egy egyp-\' touii királyleány Történelmi regéuy. (Irta Ebers György, fordítottá: Huszár Imre.) XIII. folyt - Kérés. Lenau. Költ (Simav János) — Világhírű kongressusok. (IC. T. K.) — Vasárnapi tárcaalevél: Böjti prédikációk. III. Erkölcs (Poraó.) — Színházak. (Bu-i.) — Vajk — Szt. István klr. — megkeresztelése. — Vadkan vadáaaata bécsi udvari vadaakertben. — Olvasó aszt. (L F.) » Különfélék, f Sakkfeladvány. Képrejtv. — Saerk. üsenetek Rajsok: Madssar vára a Bospoiiasbsn. — Vadkan vadássat a bécp udvari jvsdas ksrtban. — Saicllgstiné-Pálmsnf Ilka mint Serpolette, a „Oonia^llel iiamngok" bm — xlannuette , 1« „Coiuovillsl uarángokM szsraéje — Vajk - Sst. István király — msgkeresstsltetése. Klishkidi\'i Míjgyirpitsáij•* /Vir/í jip/t. j; As orsz. magyar ipaTegycsüle[ azon véleinénybeu, hogy a párisi kwkiállitásbau résztvevő kézmű- s gyáriparomra, nemkülönben a tudomány, művésse^ léi me^őgaz* daság köréből ssámoL l éa/.tvevore nézve érdekes, áőt szükséges ismerni azon közlekedési módokat, melyeknek igénybevétjde által kiállított tárgyaikat illetőleg a fnanozia fővárosban időzokkcl posta utján közlekedhetnek, -«- e módokat nyilváuoáaa is Ismerteti. Az Isiueitetés főbb po(ttjai lesek :! 1 A mi a közönsége*, egy rzerü Levn|ek.ct (lletii 16 gr egvsserülevélnek bélyege IJjö kr. 30 „ nehéz levél bélyege [ .\' 00 „ ffi i i 1—45 15 1-80 í—45 • 45 rl-tSO 1—45 nehéz levél bélyege | ■ , Jyega nehéa ajánl, levél bélyege ajánlott levél bélyegé 20 BŰ n s llr. # 00 40 60 I, bély, retour-recspusevei 1 A logujabb postaszabályzat szeíint hass-nálhatni Párizsba magyar vagy német „Le-velező-lápot" is, amidőn azOnban a „Leíe-lezí lápon" l«vő 2 krajezáros bélyeghez még egy 3 kVos bélyeg ragasstsuÁó. —! 2. A postai csomag (mely nem leket nehezebb uarriadfél kilogrammnál), bánlii legyen tar^ tálme, küldhető egy kemény minden oldalról jóll lepecsételt a aaineágpl körülkö-tött vastag papírban vagy fazonban. A (jzini a papírra vagy vásaonrai írandó, pon tósan uiegjegyesvéu a) az , aijit a csomagban vau, a bj annak határozott értékét. o< é. frtokban. Kiállítható a rendéit szállítóié* véh magyarul vagy németül, 4-13, A pénzt viaftzosvászonbóí készült boríték ajátt lehet küldeni. •lól megjegyaeudóJ hogy ágyán-, ezen boríték alatt,\' a pénz mellett semmiféle )irás, ínég a név aláírás sem foglaltat* hátik. Tehát a pénzt jó keidény papírba takarjuk, erre viaszosvászoubjói borítékot tegyünk, jót lepecsételjük és írjuk reá a czmiet A sürgöuyzés.. A legrövidebb sűr-göuy! 10 Rióból áll k(ide nem értve a mesterkélt szóösszetétel.) A 10 szóból álló sürgönyért Bud< pestről Párisbe fizetni kell 1 frt 60 krt. Il-tói 20 szóig belsáróJag a sürgönyért fizetni kell 2 frt <?) krt. Ha 20 sa&uáí több van a sürgönybe,\' hkkor egészén 30 saóig bezárólag a sürgönyért fizettetik 3 frt 90 kr. Általában ba több mint 20 szóból áll a sürgöny, a lennebb jelzett 2 frt 60 krhöz minden ujabj^h hozzájáruló 10.—10 szó után még lMo\'-int 30 krajezár jftáuiitandó.. (T. L.) ^T1 ismert, ki s fiatal tfbbert szintén felismer* vén, sietett urának a bírt köaleni. — „San Jego di Compoftslla 11 lU vsn 0 maga I kiáltott, éa arrs lölssaklté a hintó ablakát és hevesen bsssélgetett gazdijával, ki\'azoanal kidugá as ablakon fejét és a fiatal ember • azonnal Don Pedro de San líontáujo de Ligez arcára ismert. Pár perc múlva egymás karjaiban voltak — „llol van Lauraiu le^pya V" kérdé az öreg űr, „az. Istenért, mondja meg fiatal ember: jiöí van ?H fiaíl ember zavartan hallgatott; a liiijo\'n át>Vezeté az Öreget és azt mondá nq-kiVhogy nem Hávöl a várostól tartózkodik és nogy holnap oda fogja vezetni. — A spanyol szentében .örömkönjek csillogtak. — ,;aiiil- köszönöm, hogy Oly jé hírekkel lepett meg" mondá, — Mihelyt szabadságot kaptam, azonnal útra keltém és . W.-tol idiig naponként 6 méfttGtdel utaz*-; | tamt mert uAm tarthattam magamon további" i fcs ázerenoaésen él V — Hasonlít anyjához, | és mit bsssét iTortosi Lsuráról 7. Erőben megigéré, hogy szobájába iáin* \' dent. el 4ög beszélni, Miután a spanyol kipiheni és átöltözködött, FrÖoen Xerest hozatott, szorgalmazta töltött a kupákba, \'és Diego, mint akkor, szivarokat nynjtott -mindegyíklmk és inidon Don Pedro kénveU \'mcBüu Üli,\' a fiatal\' ember megkesdé elbeszélését..- Fokozott érdeklődéssel hallgatta .4 apahyol az elbeszélést; Diego nagy bo-\' szantására, évek óta elősssör Iiagyá szivar-já. elaludni, és mikor Fröben a Faldner és a. fiatal. szereucsétlsn nő közli jelenetről szólott .akKor az öreg ur nem bírt magán tar-taui, öreg, déli véíe forrongásba jött; mélyen homlokába húzta kalapját; köpenyét karjára tekerte és szikrázó szemekkel ki-\' áltott: „Hossz\'u kardomat ide Diego, ezt a\' durva fickót megölöm, óly igazán, minthogy , spanyol ,jieuies\': és jó keres :tény vagyok, leszúrom , habár tsssület is Jegyen a mellén. megölöm,és bűneinek fölolvasása nélkül pokolba küldöm. Gyorsan kardomat Diego 1* De Fröbeu a haragtól kimerült öreget magához vonta a pamlagra ; megmagyarázta neki, hogy ez már most nem szükségéé, mert Josefá a durva einbórtől megszabadult már - Uogy őt teljesen meg-( nyugtassa ama képet teljesen, szeméi előtt feltárta. Örömtől elbájolva tekintette azt meg a Don. „Igen 6 az" kiáltá, minden* mást elfeledve, „szegény, szerencsétlen Lsu* rám l" Ks sírva átölelé a fiatal embert, kedves fiának nevez\'e éf ■benső szavskkkl megköszönte a on jót, mit a.sserencsétlen anyán és leányán elkövetett Másnap reggel Fröbennel a grófnő jór szágárn ment. {legható jelenet volt, amint az öreg férfiú Jovefa szén fiatal alakját át* karolva tartva^ vénásait figyelemmel szemléli^ amint meghatottan szemeit és ajkát A .Pont Onaraok. des ArM\'-I (Novella.) Nénie|.l><il. kotlUMll §adf tfilmos után tgr i idaa na &l ajo1.1 .• (FnlytaCss.) , E durvaság roppant ingeirelte a fiatal embert; valami keserűséggel akart válaszolni, de Josofa kedvéért visszafpjtá azt Mégegyezett a báróval, hogy az Ügyet a polgári bíróságnak fogják átadni és az elválás o\'kául a kölcsönös ellenszenvet 4ho-zand\'ják föl. Igaz, hogy vallásuknál fogva egyik fél sem léphetett uj háaaMégri; de .)od$fla. habár reménytelen jövSbe tekintett, bármely uebés sorsnak alá veké valr magát, csakhogy a méltatlan bánásmód! alól meuekülhesseú ; * a báró pedig vigaszt és saórakoaást keresett gazdaságának rendezésében és csak az fájt neki, liogy nemes címere a koldüsnóvel való házassága miatt lett beszeuriyezve. • 36. Néhány héttel ezután, Fijöben Maius-ban, ahová költözött volt, liogy Josefli kö- zelében lehessen, a Rajna Indián fol-alá sétált Visszaemlékeaett a sors különös Ián-caolatára; gondolkoaott jelen rcíszonykinak kimeneteléről, miáltal Ö és a szeretett nő talán még szerencsések lehetnek; aipidőn egy hintó robogott el mellettr , melynek különös alkotása már távoliról magára vonta figyelmét. — A bakon ülő inasban Ditedra csókolta. — „Igen te vagy Laura leánys 1" kiáltá ő. Atyádtól csupán a szőke najat örökölted, ae ezek az ő kedves szemei, ez >z ő kedves ajka és esek a Tortosiak gyönyörű vonásai I Légy leányotn, kedves gyermek ; nincsenek rokonim és gazdag vagyok: rokonság, szivem és hasz éves bánat által közelebb állasz.-feőzzíln, mint bárki más a világon I Joseja tekintete, mely a Don vállán felül Fifflttnre vol t irányozva, ez utóbbi állítást épnjéiK uem látszott megerősíteni, de mégis meghatottan keaet csókolt as öreg, urnák és nagybátyjának, második atyjának nevezte. A vi/styjntlátás öröme azonban cssk pár napig tartól^.\' — Don Pedro határozottan kijelentá* hogy fontos ügyek Portugá-liábs visszatértét sürgetik, és egyúttal nem látszott aunak ellenkezőjétől meggyőződve lenni, mért nem kísérhetné őt oda Jotefa is ;f*iert sokkal szigorúbb vallásos elvei voltak,hintsem lehetőnek tartotta vo>ns, liogy\'Fröben a mástól elvált nőt, Josefát, még.nőül kérhetné. — Azonban a szerelmeseknek ezen pont feletti tárgyalásai ismeretlen előttünk, azonban acnyi tudva van mégis, hogy Fröben néhánysaor arra czél-sott, térne át Josefa refolmált hitre , mit azonban cz utóbbi Fröben nagy fájdalmára határozottan visszautasított — Gyakrau a fiatal ember, a közel elválás miatti kétségbeestében ajánlotta hogjv hagyná Don Ped-rot elutazni, ő pedig maradna Németországban, és ha férje\' netn lehet is, mint barátja fog közelében élni. — De {est is visszau-tasitá Josefa; nyíltan bevallotta, hogy sok-Icai gyöngébbnek érzi magát, mintsem ily vissonyt becsülettel volna Képes kihúzni, és szertyicsétlensége által bünkébbé téve, vísszaréttent oly becstelen össaeköttetéstől, oly férfiúval, kit oly bensőleg tisztéi, miut amint saereti is. —• Fsljrtatáss kov. Felelős szerkesztőt -HOFFMANN XOB HIEnDETÉSEK: m t | KOTZÖ PÁL M BUDAPEST, ŐLLOI\'VT 8> SZÁM, i ajánlja aa eddig u t olérh etleji eredeti GARETT R és FIAI HOt-vez\'etó gépeit, ujá(b, könnyebb és legjobb \' saerkezetben, ^énrtgytijtöket, angol és amerikai reodsaerbea ; AUeaárag takarító gőz-niozgoriybkajf., fa- ési széntüzelés, Valamint ssalmaffltésre, gdacs^v ]<5liret v újonnan átalakítva sok és tioata csépléshez, jAr£émV«w*épl6ket, általán ehsmsrt amerikai raed-szeiben, s minden más égyéb gazdasági gépeket. 19* Képes árjegyzék ingyen éö bérmentve. Ifi |[ioeooooeoooooooooooo(iooaooooaocx í 47*7-12 I IIIII IIA nniT rnnnío LUHI MARGIT-FORRAS legtisztább szikéleges ásványvíz, Haaánk eseti vegyi összetételénél fogva nevezete* (gyógyvizét a lélegzési, emétitéU éa hugyezorvek idült hurutos bintalmajpál, torok- gége- lég- I esd- é< hÖrg-betegségekbou kiváló sikerrel használták fis használják : Dr. Ko- T rányl Frigyes, — Dr. Korát* Sebes tény Endre, — Dr. OebhArdt Lajos — Dr. Nuvratll Imre, ~ Dr. Poórlmre,.— Dr. Kéttór Károly, Dr, Barbás JOsaet ogyetemi tanár 6a közkórházi főorvos urak.— £zon tekintélyek nyilat- I, koaatai szerint a Margitforrás uemeeak méltó versenytársa a Seltersi -r l Gleiohenbergi — Qleebübll — Radeiai — Vloby j- Emsi s haton üssze-tétolü vizeknek, hanem gyógyhatáeban azokat több tekintetben felül is Q múlja. A, Margittoi rás gyógy hatását igazoló bizonylatok kiváiiatra bárkinek I! megküldetnek. (orral használva a legkellemesebb ét legegészségesebb italt nyújtja. Dr. Karlovsxky utóda forrás-igazgat ósága. Kizárólagos főraktár - rn. k. udvari ánvftnyyíz-sssál 1 i ti6n íil BUDAPESTEN, Erzséjjettér i-b# bziuij álaft Kapható minden gyógytár és í\'Qszerk reskedéshAi. !*XJOOOOOOOOO^»9<«JO0OO<»OOO<y * £_\'__----S_• %_\'." hvK^í ■ flr■ - ioqck)aootvy*xxxjcooiooo(cjoc) !! ?1 ELLBJETEG HEH ü 80 ér óla kod volt én orvosi jóváhagyás folytán sekssorosan kipróbált Stayer.növénnedv i/ieNÍJeie^ek H/áinára lÉÍMh \' \' - - rJT ......... Mindig friss minőségben káphaté egy flveg 88. kr. i !1| liie^baj ég gyengeség ellen ü Engelhofer I.i/iom éH Íilogenfinciája aromatikuB havasi növények bői Kótaógonkivül jeles szer rlieumaúkus ftrcz- és csontfájdalmak, szédülés, ke-roaztfájdalmak, ideg- és testgyengSség ellen, kdlraősen \'pedig a n • m z •>-részek gye irg eséjge es ot/b6\'l gyakran okozott tehetetlenség ellőni \': .; \' .\'Ára egy ilve^hök l írt. l!|F ft\'g f\'ft j g i\\ l l fenl! . ; * Klómat Míon HzájVlK.-|)r. prnjj\'ii IíÍjchí fogorvostól V*\' l\'igy jelesnek bizonyult száiviz * t<ghus énehtartása éa erŐaitéséríj a *záj • rofcz szaga ellen éa kezdődő tag\'omlás ellen , Ara e*y flvefnek 88 kr { aúizsa: B«|uS Magyarország minden M. 454 12—12 XXXX XXXXXX)KXX l*X X XXX X XXXX XXXÍ főraktár magyarországi -\' Türok Jóasef gyógyszeitára. Nagy i rerenoz. Raktár Mae gyobb gyógyszertárában. lóuef gyógyszert. Rozenberg Pereooz. Ninták-ksrlyAL ingyen élfcakeriiiknt.ve. Fi« } eleuo remélté a t. férfi-szaW lif^^^^jűi A tttvaui ii .nyári idény közpleílésoítj ven bXRreuosém a tiszt férfi szabó arak figyelmébe a jól f éls$etp^ raltfárMn.^* minden e szakmába vágó czfckekWI/ugymint \'^chijfón, *f&Um/croU^pfo$fiv(&P> nak. Kanaváitj Italia-ctyih simán és, csíkozva elóth, Alapiv, fél és^egéaz *tly?m-héllé»tk*t} hmtt\' ket a legújabb "mintákban, minden »:inü pimiO--hár. Ham-, kvdió- ét patenf-ifombokit a legújabb modqf-frtnt, tMirj^v-lyem, Marickall- es orsó-ctJ&dl a legolcsóbb fjfflitti (tyrifb urakom. vrjánldm. 490 6—6 PEKL.A. BUDAPEST, liatvani-utcxa, ferenerJek-bazária. Megrendelésob ul/invét melleit pniito^mi teljeditletnek xxxxxxxxx3oooooooaxxxxxooooc?\\ Az építési idény kezdetén bátorkodunk figyelmestetni, hogy a magyarországi megrendelő urak kópyeltyére r -^ARTORI OSCAR urat Hagy- A \'a ni z*án. Vht^^ra^iMman cement, valódi Portlanül cement ; I legjobb minőségbenr . t , Bnyiim. Cement kövezeti táblák feketében és vörösben, templomok, lolyosók, udvarok, istállók éa járda köve- Cemeul fedél Itéglákj lépcső fokok, vízvezetéki csöve^^caatoroák iikírjjftaff k&ylók slb. stb. Tííziuenfes téglák és más tűzmentes anyago^kiadásával bíztuk meg.> cvUgyanő csupán credeli gyári árakat és vagonokban való hozatásnál ere- 1 A deli vitelbért számit. <M X : . « ^485 2-3 Steinbriícki @ement-@ydr. vocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx A \' VAAAA-VWWSAAAAAAAAWSAAAAA^AA/N^ ROBEY és TÁRSAI hírneves gózcséplogfepei, \\ -nAnpu—^rn^Ti-^^-7 XL,nhart Nándor 8 M , JHMíiMi> mmsm i ," DlinADCCTCII 0 Ajánlja jól berendezett raktárát, 0 .. BUL/Hrto l tn. WIHELj^JB^aM fi "8oöu t$ kmt ánMmn n<Jk.urak O J r od a; j Gyár és raktár: " Q ób gyermekek számára, legteljesebb X ; /A\' Üllói-ut 1 8Z. IX. Rák08~ntCM 7• 8Z. Jfágn ^^mwm O vállLv«tékbMift következő czikkek- * ajánlják orazágazerte legjobbnak ismert ^Sj^/j^T^ JjJ bői u. m. U -^B^ráp: tüzanyagot megtakarító -^áfeáST 8Öjí8 j, fa és szalmafútézre berendezett Q hiukák, Kendik, Fejkötfik] Stoh Q Javított gótmoedony. U OJE ÜOKDOll AllilT Siab\' NW Q ^^"r^^fJik falazni 5 felülmulhatlan és bftrmely IrfojAr^^ Tis^ntags&gainak legjobban ellentálló fl Xw^él sif mái ezeuLk. 0 Tas?erendá@ cséplő^\'étDeiet U0 O ■ • • JL W J« j y l\' Megrendelések j-onpim létnek Cl szabadalmazott magán etető szerkezettel\' ^qélkuh Kazal-épitöket, lójárgányokat, kézi óséplögét>eiket, kaszáló és arató q nue nem fews tagjak »juu- X gépeket. Malmokat, szeoeka és réaMyÉfflbatt ^Bakértéla rostákat trieuröket és minden más a gazdasági gépszák mába vágó X k»«or«itnnek. W eszközeiket. Mindennemű javítások gyoi^^^egoloaóbbaB teljesíttetnek. Bővebb tudósítással és árjegyzékkel sziveáei szolgáljak: XnAAAAAAAAAnAAA *» J ROBtY is TÁRSAI Budapest, Üllői ut l/szftm. OOOOOOOOOOOWXW ------ -i \' • \' • - _____ )OOOOOtt(v)OQOQQOOt S *" iJSSS& % g iMiomincicimiei^^ « ^ed^i^tirpí^amBrnmí4 S 8 Umrath és Társa Prágában. 9 ii Budapert, sittfámfi daxdr 31. *z. ftS [a Z M I; I Minden eddigi kénitmi^^yu]mány által háttérbe szoríttatík. Q 8 MeXOgazdOéám gép gyarOSOK XZ I As e géaa ségi Í0 sók u á.u>/ÍCf yn á r a vaunak készítve, as alteatbe- fi ajánlják, a pzilárd kivétel. könm^Q járás, na gy munkskepcs«* ti-xu c.ep ZX I»| feáeteik és melegen ferutik%# M^^mfii azerkeaztett aiuek általi nyulékony- " J lésről legelőnyösebben ismert npv rámán álló mn t kerek eke u járu 5 3 aáguksál togra as egészségre sefLkal előnyösebbek minden másféle ké- f X O f. .T r g azitméoysknél. AaonkirUl a kedvezd alakítás ily mérvben még soha sem ére- \'f X | / —"t—------- \'© fl I telt al, melyet ezen mellfOaők bármily növésű hölgyeknek minden legkisebbel- | ö J* A^ ■r-^^lT--7\'V T: X l ; i kalmatlanság mellőzésével, nyújtanak. A S • ■ ZpMTpT — ^míf^ X 111 & Az agéai^igl nellfüzök árai: K 5 t ^^SfC- %t I • V azámu mellűül derellből. szürke vagy fehér 2 frt 50 kr. S \' ft \' \' 8 \'|| . N t^: : iU-a/\'&őt li kézi ós járgány-cséplökésJlateiket 5 . Ii ^ , aatinból, , - «frt i;i & , 1-lfll 81<X vagy iacörerölg. ^ X 1,1 1 • ■ . finomao kivrtrva 8 frt \'3 X Továbbá kéaiitUnk i kttlönféU nagyaágu éa elismert ji;miiíŐíégü jé 1 ! 1 _^Tit^P^ C*UpA1 * derék i^eff mefejeldlése szQkséges Minden SüszlitÖ rostákat ktlkél íCZH fílOTZSOlÓköl ÓS SZCCSkaYág^kttl. 8 I í | megrendelés utánvét *agv as ár előre beküldése bellett pontosan eaköad telik. , , f| v . . Ixi i iJ \' . , . „ 4 J3. & Isméi dadák réealeten|»dést nyernek. 1 >\\ A? A\' M. 6\' iSSSSS^^SSm ——m ! i i i p i ii Kyomalja ói kiadja Flschel Fülöp Nagy-Kanizsán 1878 Mai rtuf mf IhiéiHsi qfináét iii. afa* UMaUM árak. Imi 6 fri WWne I frt. N*fH évr* I írt 60 kr I ptrttar nyw ! kr. lefessen bWntoil | s. Sélftfélj 10 kr NyMttér: P»illl»tk 10 kr ZALA SnrtMríf fertéa Ibvá i U» stsllsmí i*m* Metó khlmátfk kil4—4*t. UJ tároibál etess III. n lMrp)MiMl*n IffriUk Mtk fimfsrt k«t«kbÁ| fof*<iUtn*k »l KésJrstok \'issse Ma ktliMaefc. HMrilsaUt MrMMtk SafeV Ham ffintoft—t fmmmUk b* Ui II u — A a. 0*MUf| r DudApiii Stmoalr otmi. — k OfftUk M*» SMb»U<M I n - ff** M4r Béét II Tikár hmm 11 M. ÜflWwUin J»k»»> és lám liliii KliAJr Htm IT.M i WEML 1. ka - ÜMMMti A V«fhr Mn ebfssis.ia MEGYEI ÉRDEK0. K ÖZ Ml) V ELÖDÉSI, TÁRSADALMI fin G AZ D ÁSZA TI HETILAP i ZálMnegyeíQaxdasdgi Egyesület, a n.kanizsai tiszti önsegélyző szötetkezét -is több tjnds egylet hivatalom Mzlfinye 16. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. április 17-éq\' V. évfolyam. Meghívás A zalamegyei gazdasági egyesület 1878-ik évi Május 6án deluiám Sárakor Zala-Egerazegen saját isnácstermében rendes közgyűlést tart, melyre a tisztelt tagok minél nagyobb szántóin megjelenni kéretnek, A közgyűlés fontosabb tárgyai: 1. & Nagy-Kanizsán tartandó te-nyész állat vásár és kiállítás, — s az J 1878-ik évi nagy-kanizsai gabona- és borvásár iránti további intézkedések; 2. az 1878-ik évi költségvetés tár-gyilása; - 1 folyó ftgy<&. Kelt Zala-Egerszegen 1878-ik 1 évi Apríl hó\'9-én.; ír \'I - Árvay István m. k. ügyv. elnök. A selyemipar érdekében. ((hidM ét tanítók jigyd+ébe.) *. Miképen lehetne a selyem tenyésztésnek hazánkban ezélőtt már meggyökerezett volt iparát uira és pedig általánosan meghonosítani ? G kérdésre felel K-1c Ífonek) a ki-tflnden szerkesztett ,Földmi vetési ér dekeink IS és U, számában két ter jedelmes csikkben., A tárgy melyet a cfikkiré megpendített, a szaka va-tottsággal párosult tudományosság, mélyet a fontos kérdést fejtegeti, azt minden oldalról megvilágosítja, a meleg lelkesültség, melylyel előso rolja azon tényezőket, - melyek okvetlenül szükségesek arra, hogy kedves hazánk állapota, közgazdáazati, vagyonf helyzete javuljon; azon bő tapasztaláson alapult utmutatás, melyet szerző felszámlál, s melyet a selyemipar meghonosítása érdekében szükségesnek tart, csikkéit nem csak figyelemreméltókká testi, hanem megérdemlik, hogy komolyan foglalkoazunk velük, mert oly dűl got. fejteget bennük, melynek erélyes, buzgó kiviteli sok áldás kút-forráaává lehet, » egygyel kevesbíti azon roppant bajokat és hiányokat, melyeknek Magyarország — fölösleges volná kutatni mi okból — annyira bővében van. Eltekintve a nemzetgazdaságunkra háromló sokféle előnyöktől, melyekkel a selyemipar okszerű kifejtése jár, a legnagyobb mértékben megörvendeztető és igen szép kilátást nyújtó azon perspectiva, melyet a tudós szerző az említett ipar meghonosítása által néptanítóinknak nyit. Kiválóan áll ez kisebb helyekről, a hol egy kis gazdaság rendesen amúgy is mellékfoglalkozását képezi a nép* tanítónak, s a hol a selyemtenyész-téssel való foglal ko/ás, s a gyermekeknek ebbe való bele vonása, nemcsak sok élvesetet hozna a vele foglalkozóknak, hanem aránylag a fáradságban képest, sőt ezt bőven jutalmazó mellékjövedelem forrása is nyílnék meg általa. Az említett czikknek egész II. része kiváló tájékozótitsággal és kimentő bőséggel foglalkozik azon eszközökkel, melyekkel e fontos iparág meghonosítására nézve a rendszeres eljárás volna megállapítandó; kör vonal ózza az eljárás teend&t, melyekkel az ügyet sikeresen előmozdítani lehetoe; statisztikai számokkal és adatokkal világosítja meg szakavatott nézeteit, bőven foglalkozik azon módozattal,\'. mely szerint a néptanítók nagy vésze, a teájuk nézve is anyagi és erkölcsi előnyökkel járó foglalkozásnak mqg-nyerhetők volftának, s végre az általa megpendített eszmét a magas korúány figyelmébe ajánlva hozzászólásra fölhívja a szakembereket, nyilatkozatra a tanitóköröket, hogy megindulván a termékeny eszmecsere minél jobban készíttessék elő szellemileg % talaj, s annál előbb vál-hassék az ige testté. £ csikket melegen ajánljuk gazdaközönségünk és néptanítóink fi-, gyeimébe. Valóban oly eszme meg-penditése, mely a kivitel fáradságát sőt áldozatot is érdemel. Hogy azonban azon olvasóink^ kik a ,,Földmivel és i Érdekeink" czimü gazd. szaklapot nem olvassák, különösen pedig a lapunkat olvaaó néptanítóink a czikk tartalmával megismerkedhessenek, annak második részének némely pontjait e helyen közölni kö- telességünknek tartjuk; |ivő számunkban közölvén a többit, Ja mikor a tárgyhoz bővebben hozzászólni is szándékozunk. > l „Van Magyarországban* ázl $76-dik évre vonatkozó legatolso minin-tari jelentés szerint 20,125 népiskolai tanító.. Ha azok közéi csak azo-. kat vesszük, kik tanítói oklevéllel bírnak, tehát minden tekintetben minősített népnevelők, azoknak száma pedig 15,443-ra rug, hal továbbá tekintettel arra, hogy több vidéken, a aelyemteny észté* meg nem honosítható, az Összes tanítói karnak csak fele részét olyanoknak tekintjük, kiket az ügy behozásánál .szamba lehet venni, akkofr. fc több mint (0,000 egyén áll. rendelkezésre. {Minden ta-uitóra 50—60 tánitvány eaik átlagban, ha azoknak csak egjy tized részét arra . képesnek \' veszszük, hogy velők a selymészét meghonosítása megkíséreltéBBj^k, 60,0001 gyermeknél általuk 60,000 csalidban érdeklődést lehet kelleni a selyjemtenyész tés iránt. fMily tekintélyei Számú tényező- az első lépés megvetésére 1 De ez ügyben rendszeresen el kel) járni ; előbb elő kelj készíteni á. talajt, hogy azután anoál biztosában foga mzzék y eg a bevetett mag. Első. teendő a hernyók táplá- lék-szükséglete iránt gondoskodni.1 Van Magyarországban ugyanazon 1876 ki adatok szerint a népiskolák mellett 6917 faiakola, meg 4638 iskolai kert, a valóságban nyilván ennél több is lesz, mert a ministeri tudósítás maga is hiányosnak tartja a közleményeket e tekintetben Leg-j először is minden esetre constatální kellene, hogy van-e az egyik és másikban és hány szederfa, j utasítást kell adni, hogy minden népiskola mellett külön epreskert létesíttessék ; ha II. József korában a megyéket minden autonómiájuk mellett rá lehetétt bírni, hogy ilyent teremtsenek elő, annál könnyebb lesz a közoktatási miniszternek tanfelügyelők iskolalátogatók, a közigazgatási bi-zottaágok és egyéb organumai utján érvényt szerezni ebbeli intézkedéseinek. A második teendő lenne szaklapok, újságuk, jelesen a tanitók számára járó iskolai lapok utján a tanítói kart előkészíteni ezen fontos missiójukra, kelteni bennök ezen hivatásöntudatát, meggyőzni Őket azon nagy horderőfől, melylyel a reátok bízandó nagyfontosságú közügy bír. Jyézzel fbghatólag és népszerű módon ki kell futatni a roppant nem-setgazdaaági előnyt, mely a selymé-s/xjt meghpnosulásából és ennélfogva az ő készséges közreműködésük bői az országra.fog háromolni, merte^g-inkább ébresztheti bennök a szereplésük fontossága és hazafias volta iránti önérzetet, de egyúttal ki kell deríteni azon egyéni nyereséget, mely reájok vár és melylyel midőn segitik gyarapítani a nemzet közjövedelmi forrásait, egyszersmind saját anyagi helyzetüköp lendítenek. Ily felvilágosítások a tanítói kart fogékonyabbá teendik az eszme iránt és a tőlük megkívánt, kétségkívül fáradságos közreműködésnél nem csupán a reájok háruló terheket, hanem az abból származó anyagi nyereséget is latba • veendik; misem hat pedig annyira • serkentőleg, mint az önhaszon. Az előkészülés harmadik stadiu-\' ma lenne arról való gondoskodás , !,hogy a néptanítók a rekeszpetézés mesterségeivel; valamint a selyem-| bógártenyésztés minden fortélyaival gyakorlati uton megismerkedhessenek. Erre részint az egyes vidékekre kiküldendő vándortanítók, részint a megyei és gazdasági egyesületek, egyes szak férfiak, és az ügy által lelkesülő gazdák Szolgálhatnak oktatási tényezőkul, népszerű utmuta-! tások, röpiratok, és világos szerkezetű szakavatott közlemények kiegé-| szithetik a gyakorira oktatást Na-■ gyobb buzdításra a gazdasági egyesületek székhelyén külön vizsgálati r bizottságok felállithatók, és azon elemi tanítóknak különös kedvezmények helyezhetők kilátásba, kik sikeres vizsgatétel nyomán képesítési okmányt sietnek maguknak szerezni. (Feljrt kör) é "Sírta" tirczija. Ai élőhalott. (C e a r éf Jislff giniortöl f Minden embernek ven egy mieetójn, mely a többiével kStOe, in i létkttsde-lem. — Kiről est eaoktik mondani, hogy léte ^ictoeitva van. annak ép oly, de tán aagyobb ktadelmébe kerül a eaeraett lét alap esoegyéséH, mint a ki napról napra tengeti életét — Ménetek körül I Aa emberek milliói bíborban vagy koldoemeaben; -a eore által kegyelve vagy üldoafitten; eaer remény kSafttt vafy a kétaégbeeeée révé bee kSael egyaránt egyenlő öwtöntől flaet-kMenek léldkért — A halandó, mi-•éa toie aaadag reményekkel — s ép eaért a kéi»égbeeeé« Örvényéhea - váratlan •MfAeiét mltva, mindenét olvasati j s ke-MSt eealódMban magreti a világot, em-Wakat ée elvonnloi óhajti a mi ejra eló-Wvja e 4 reményt ad lelkébe, aa aa élet-vágy j a a mi őt taeét eeak a kOadéaek terére «tal|s. aa a létkftadelem Gyámolitaátok a kSattc I Ejtsetek kSanytt a MIS. a kinek Saláta már átok; -m ülasaéuk, ka attáí magrálni akar! Uisa. ka életét, létét megártjátok, annyi Mm prükol Staétek kebelébe. — ka tattébaa cálóltátak, gyógyitoátok be "Mly lelkét megmétgeal. — A két-»*glie«easi aam aa matti mag, ki ót aH- \' lágnak, hanem a ki ön magának adja viea-eaa aa által, bogy aa fildöséere, a nyomortól kíeaabaditja. —■ Szegény barátom 1 Szegény jó Gyulám I Mit nem adtam volna megmentése-éri I -r Nem lehetett — életének eeak pár hónapja elég lett\' volna egy emberélet megérdemelt eienvedéoének. —\'Oly jó, áldott, ezéplelkü ifja vol.t, e iránta a eore oly igen moetoha t Kis gyermekkorában elreáté atyját Anyjával maradtak kattan. Ketten el-hagvottan keeerü emlékekkel, sivár jelen, eötét sejialemmél a biaooytalan jövő előtt — így nőtt fel, nem ismerve aa örömöket annál több nyomort — A gyermekből ifjn lett — IQo, c}® *gg s ezenveŰésben. — A boldogeágnak, melyben earaket osani látott, neki eeak fon lánya, a remény ja-tolt. Sivár remény, melynek alapját egyet-lea boldog emlék nem képeahetné; — balga remény, mélynek alapja mások {jóléte voTt E*t kapá örököl; easel lépeti ia kftadők kösé, mini ifja. — Küzdött, hogy reménye valóvá legyen j hogy kiholU verojtékr, oeeppjeio megiiyagodbaaeék egykor anyja. — A mflvéeaet álma altölté rnsvit — Öta-aoU, tanait, feetitt; a mindenütt babér ki-sérte lépteit — I Tele reméayaytl jött vieeaa koeaorm-eal. bogy anyját boldomtaa, — A maly aa-poa baaa ért, aioeŐ czéjját letaakéa végeié: anyját aa örök álom karjain találta. — Aaykyi kiadét, aayayi hányatás után kem főtt már egyesien könyosepp eaemébe. líidín anyját eíviuik örök atíáa, mellette S\'Mf- a koporeó atáa; mio4n a eirba ereesték, én tartám ét karemaa. + Tempa fájdalommal, a kéteégbeeeée retljentŐ né-I maságával állt a sírnál, melybe éle^, jövöje \' összes reményét, jpótolhátlan üdvét zái ták. — Némán álltam mellette. — Hisz a vigasztalók szavai, a körülállók aokogáaaj az ének velőtráaó dallama egy megmérhet)eii szenvedés borzalmas zeolozstáájaként súghatott eeak agyában I — Homlokán ott [sötétlett a könytelen fájdalom átka. — Mikor a koporsót üregébe ereszték, a halálnál sápadtabban, tompa merevséggel bámult íjtánna. Ott látá irtózatos, sötét örvényként megnyitni aa enyéoet ölét, hogy egyetlenét elrabol ja sörökre. (Lázasan remegni keadett; ereiben a vért viharvert árként éraém nyargalni. — Rémítő két-ségbeeséssel veté magát a koporsó után. A villámnál oebeseooen kaptam utána; abban a pillanatban halvány feje élettele nül hanyatlott mellemre, s ott feküdt karjaimban lezárt szemekkel. A gyászszertartásnak vége lön. Ápolásunkra Gyula vieezakapta eszméletét. Mindenki, szomorú gondolatok köatl hagyá el a holtak haaáját. Gyulát nem tufltuk elvonni a sírtól; — oda térdelt mailé a nézte, uéato hoaeaaa kifejezés nélküli, merev tekintettel. — Eu ott maradtam; egyik sirkő mellől néatem szegény barátomat „Mily különös, a» életi — goíjdolám. — Nem lehet e iöldöa bo doceág I lm , es ifja, *gaadag , lelke tolva szebb umnretekr kel: eaerek imádása, hír,dicsőség,looeaorm, gaaaagság lábamái pihennek. Aa emberek milliói mLy áidoaatokra képesek eteknek eeak egyikéért! O mindenek birtokában vau. Lélekben dáe, vagyonban gaidkg, ko-tiorukVsl halmozott e sség is mily nyomo- rult koldus ő I Mindene megmaradt, eeak boldogeágát veszté el. — E nélkül pedig a bíboros gazdag — s bár milliók nódo-Iatától környezve — a hatalmas is esak földhöz tapadt ssegény." — • Valóban igy is volt! — Anyját eltették örökre; elmondták úrja fölött, hogy „\'.yugodjék békén 1" — És ő nyugszik fölébreszthetlenül. Homlokáról a koporeó nvugalma letörié a gondok teliegét; a helyette irt a fájdalom gyá-szoló fiának homlokára sötét redőkat — Itt e temetőt néma sir aárá összes boldogságát. £ sir meghidegült lakó ja volt mindene ; ennek eaentolé mindenét — S ha már azt, ki lelkünket édes éraéseel kap-Cüolliatá a iöldhöz; kitől — habár milliók átka dörgött felettünk, esak áldó szót baltánk; ki, midőn aa emberi gyftlölet saét-auata reményeinket s megvetve fordul el tőlünk a világ, keblére ölel ée eaerelmé-vel egy külön világot teremt eaámuakra; kinekt önzetlen vonzalma —- legyen safllő, testvér, kedvee vagy barát, — a múlt veszteségeit feledtetni, a jelen hiányait pótolni, e a jövő eötét eejtelmeit eloszlatni képes; ha már az egyetlen kedvee lényt elveaat-jÜk: nincs a vílágntít gyönyöre, s a földnek gazdagságé, mely pótoínatná; e nincs keblünknek Usatább és mentebb érzése, mint amaz édes — nélkülözhetetlen Medálom, melyet emlékével zirnnkig hordozunk. Nem aavarám szegény Gyulát fájdal-mae "merengésében. Már alkonyult Falaalt a jelenlétemet észre sem vevé, halvány, le-horgaeztott fővel hagyá el a temetőt Távolról követem. FolrtrtN k»Ti t Helyi és megyei hírek, ör MMIKbii, M. kir. honvéd eindorvo$> elhunyta. - — Fájdalmas érzéssel jegyzünk fel ismét egy halálesetet, mely egy dejék családra mély gyászt hozott, »zé!eaebb körflkben pedig igaz és őszinte részvétet kelteit. Dr. Schert \'Honon, kinek ezndor-voei előléptetéséről csak neityég tettünk említést hétfőn, április 15-éu reggeli fél hat órakor jobb létre szenderült, J+ A kő. telességeit buzgón teljesítő férfiú, kit bécsü-letaa.uydt jellemeért uiihdenki szeretett, még vái^rnsp reggel a kaszárnyába ment, nehezen persze, mert az utolsó hetekben már igen gyönge volt, s belső baja szemlátomást sorvasztotta, mely arra etaged következtetnünk, hogy utolsó betegsége után való jfc* vulís csat látszólagos volt, A kafezárnyá-ban elájult és összerogyott, ugy hogy ko csín kellé hazaszállítani, itt pedig, a láz annyira érőt vett rajta, hogy eszméletét viez-sza sem nyerte többé. Fájdalmas kkláltuSa, után öreg szüleinek , kiknek büszkesége volt és lestvéreinek mély gyászára, a nagyszámú rokonoknak barátjainak és ismerőseinek igaz bánatára elhúnyfc, A kiadott gyászjelentés igy hangzik: Sokan Lipót éa neje szül. Bachrach Teréz a saját, valamint gyermekeik\' és ro-* .konaik névében üfaélyen szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen, forrón\' szeretett fiuk Dr. Sehers Simon Magy. királyi■ honvéd ezredrorvos urnák löyid szenvedés .után folyó évi április 15-én reggeli 5 óra-1 kor, életének 40-ik évében történt gyászos elhunytát .. . \' *\' *■ \\ A drága ialott hült tetemei, kedden április 16-án djjfiután 4 ónkor fognak a helybeli izr. sírkertben örök, nyugalomra letétetni. xí, > í A boldogult városunkban ritka nép--\' szerűségnek örvendett, bpcsülésben állott /^"tiazdagnál, szegénynél. Ez már vasárnap / \' egy napi súlyos betegjoggal kai mánál mn-__Jatk ózott, midőn *umk hírén Számosan - a lépték 0] a ház előtti tért &s résavéttelje-\' | sen tudakozódtak hogyléte feiőí£**Maga a temetés pedig megháló volt nagyszerűiében. A gyászszertartás BezdetS\\ előtt a közönség megszámlál hat Ián twgiegeAjeple el a halottas ház előtti jért^Megjelent a honvéd és közös hadseregbeli; tisztikar teljes ssáminal a egy század katonaság, megadandó Mfc,§jhunytnak, ki kedvelt egyéni-\' ség volt a\'fyonai kőr&kben is, a végtisztességet A bonvéd tiáztikár gyönyörű koszorút irytd az elhunyt pályatárs koporsójára, ezeukivül még 15 szebbnél szebb koszorú, melyeket rokonok*.barátok, ismerősök hoztak a szeretet éi barátság jeléülj fedte a koporsót. A gyászszertartás a halottas ház udvarában egy gyászkarral vet te kezdetét, Kaitschmároff Leo főkántor úr szerzeménye; a g yászkar megindító hangjai közé vegyült az elhunyt anyjának, nővéreinek feaivrepesztő zokogása. Belát-h\'atlan bosszú vonalban indult a menet az izr. sírkertbe, hol Fassel Hirsch B. főrabbi ur szép gyászbeszédet mondott, mely könyekre fakasztotta a jelenvoltakat. Azután sirba helyeztetett a koporsó. Az élte virágában elhunyt férfiú tetemeit a rideg sir fedi. Éppen akkor adattak át az enyészetnek, mikor a tavaszi [szellő gyengéd fuvalma viruló életre ébreszti a természetet. Mikor ez ébredni kezdett, hajtotta ő örök álomra fejét, s ki soknak tudott gyógyító irt nyújtani halálos >beteg-aégbeu, maga magának nem talklt balzsamot a sorvasztó betogség enyhítésére. Eletében nem aebaett meg senkit, csak halála ütött inély, fájdalmas sebet szülei a test-véni s mindazok szívében, kik őt közelebbről isumrfék. Az ő fájdalmai inegazüu-tekj\'nyugoafék békével, őt sintó szeretteinek szív,ét pedig saállja meg a vigasz édea érzete. i- (Biba Eugénia.) Külföldi lapokban fölötte megörvendeztető híreket olvasunk. Tilsii, Gumbinuen, Thom városokbél, hol BiIhi Eugénia kisasszony, csász. k ir porosa udvari operaíénekesnő,) Ohe Adflá zongoraművésznő; MülUr Viimoi) a kir. udvari zenekar első celliatájával egyesülten, néhány hangvsraenyt rendeztek. — A lapok elragadtatással szólnak a művésznő elbűvölő énekérői. így a lilsiti hírlapban olvassak az említett Hangverseny alkalmából: Biba Eugénia kiaaasaony megnyerő jelenség, kinek éneke a finom isién éa fényes bravoura tekintetében páiját keresi. Intonatiójának rendkívüli tisztasága a legmerészebb váltósatokban , futamainak fáradtság nélküli könnyűsége, a Mezza voce fuvolyaaaerü, lágy kezelése a legélénkebb tetszést aratták mindjárt a Varázsfuvola és .Lucia" nagy áriái etán. Könnyed és folyékony a colira türábatj, éneke a kifejezés gyengédsége és beusobégo folytán felragadó, amint aat é ■aoeyer ncpda\\ és Sctminann éa Ten-bert dalai mutatták*. Nem kevesebb diósé-nttal és elragadtatással asélnak a többi lapok js. Még osak egyből akarok Ht néhány sort idézni, bebizonyításául annak, mennyire aaerea tárosnak kedves esülötte becsülést és tisstnletet a magyar névnek. .Donizetti .Lnciéjának" dallamában aa énekeenő ki-váié drámai képességéi bizonyította be. mig Doppler magyar diában: „Alkonyodik a tmÜ%* "» . • természetes lénye, a hölgy est-lelet! Magyar ní, a legspentatreméltébb ssééea érvény««<.b — Őszintén örülünk aeon haladásnak, melyet a uagynspéayü művésznő a tökáietoeedés fatálaié törek-véeeboo, amint a lentebb idéséUsk mutat- ják — fess. Kívánjuk, hegy e szén törekvés a kedves mdvésanő sSámára minél több babért és elismeiéat tewnjen. —farkas LászIS lŐgymnásiumi igaa-gató ur o hó 14>én délután 4 órakor folytatta előadását a villauyofságról a „Társas-kör" helyiségében. A terem ismét a zsuío-lásig megtelt mindkét nembeli közönséggel, mely az előadást feszült, figyelemmel hallgat te végig. Különös érdekeltséget kelteti a vii 1\' 1 a u|ydele j e J.sé g • a vele tett kísérletek, A nagyszámú közönség az előadó urat lelkesült éfjenséeekkel jutalmazta. — j. — Balaton Füredről írják, hogy .ott a tavalyi aaison beaártakor tervezett újítási munkák már majdnem egészen be vannak fejeave. A gyógyterem, melyet a fürdőközönség oly régóta nélkülözött, terjedelmes alapjaival már ott áll a régi sziuhás helyén, de esak a jövő évi idényre készülhet el teljesen disses bazárjaival, [melléktermeivel és ngrókutjaival. A íödött folyosók, melyekért a fürdő fáradhatlan és buzgó igazgatóját, Ecsy Lászlót, éppen 43 év été zaklatták , végre késsen vannak, s behálózzák a fürdő központját, ugy, hogy rosz időben is födél al,att közlekedhetnek a vendégek a középületekkel, fogadókkal s gyogytereinmel. Az nj Liget-utcza, sűrű fasorával, egyikévé lett a legkellemesebb sétahelyeknek s kivezet az uj fenyvesig, melyet valóságos minta-parknak lehet nevezni, A fürdő központját keresztülssakitó poros országút kelvén virág-ágyak fognak pompázni; az alsó sétány melletti parti nádas egészségi szemdontbél ki lett irtva, szó,vél oly pazar és üdvös javitáaok létesültek, melyek méltó elismerést ■ érdemelnek. A közszeretetnek örvendő tihanyi apát, ft Simon Zsigmond, mindent elkövet, hogy Balaton-Füred a kül-földi jeles fürdőkkel versenyre kelhessen s az igazgató Besy László, ép oly buzgalommal törekszik arra. Hisszük, hogy közönségünk pártfogása mellett es általánosan ismert kedvee és szép fürdőhely rövid idő alatt hazánk valódi büszkeségévé válik. — A Zala-Eyerszöfli ügyvédi Kanara köréből- A zala-egenzegi; ügyvédi kamara j F. bó 13-kán megtartott lisztválasztásának | eredménye: Elnök\': Arvdy István, helyet -tes elnök: St.\'oethy Antal, titkár: Aruay Lajbi, ügyész Horváth József, pénztárnok: Russits Károly. — Választmányi tagok: Dr. Ceinder István, Sckwarz Samu. Mirtinkovits károly, Molnár Eltk, tiiatay FerenezK Hubtíj Györgyi id. Csorba Ed\', Isoó Alajos, póttá gok: tkalmay József, Hajé -István, KeUs Gyula, LÁszí Qusliáu. — ■ J — Utanzasrs méltó. Zala-EgerssegrŐ! értesítenek bennünket, h\'ogy Inkey Bittó Ágnes úrhölgy ő nagysága a zala-egerszegi jótékony nőegyesület alaptőkéjének gyarapítására 50 frtot ajándékozott. A nemesen érző úrhölgy e tette nem szorul külön dir cséretre, dicséri az "maga-magát, |és utánzásra méltó például szolgálhat mindazoknak, kik eddig amaz emberbaráti, valódi jótékonyságot gyakorló egyesülettől visszavonultak; pedig mint a levélíró mondja, nagy a szegénység, s a: egyesületben való tömeges részvétel uagyon is kívánatos volna. — (Egy hasznos munka.) Losonczy László és Miklós Sámuel, nagykőrösi tanároktól a következő igen haszuos füzet jelent meg s a szerzőknél Nagy Kőrösön rendelhető meg 60 krért. A mű czime : A t a-nitó mint orvps. Kiadta Adler C. W. A kiadó engedélyével a negyedik német eredeti kiadás után magyarra fordították és kiadják — a ftntnev^zett tanárok. — A nagy nyolczadrétü 4ü iametszetü ábrával díszített szépen kiállított füzet tartalma a következő: Előszó, — Az emberi testről általában, — Az iskolás gyermekek meg-betegülésének okai, — Elovigyázati rendszabályok, — Hirtelen közbejött betegségi esetek, — A tanítványok naponkénti együttléte alatt, játszásközben előfordulható kül-sérülések, — Oly testi sérülések, melyek a gyermeken testgyakorlatok vagy kertimunkák közben előfordulhatnak, — Ismeretlen okból vagy rosz szokásból eredt testi fo-gyitfkosások, — FüggeléL — Zárszó. — A 76 lapra teijedő munka népszerű nyelven felvilágosítást ad a legkülönfélébb betegségekről b az olyanokra nézve, melyek orvost vagy nem igényelnek, vagy a hol az azonnal nem -hivhaté, uttnutatást ad azök könnyű és síkeres kezelésére ,\'nézve. — A tanítóknak igen hasznos szolgálatot tehet a munkáoeka, aaért \'melegen ajánljuk eaek figyelmébe. — — (Időjárásaik) végn mégis tava-szodui kezd, hivea márcaine volt a az április is eddig nem igen szép napokat hozott. De mintán a hosszú télnek is egyszer véget kell\'érni, reméljük, hogy a parasztregula, fehér karácaony fekete buavét ez évben is helyek less; ami különben annál kevésbé volna csuda, mert bizony elég későn eaik a húsvét ez idén ugy ia. ( — öngyilkosság. Ismét egy öngyilkoa-ságot kell városunkról regisirájnúnk, s most már valébaa elég id volna. Mintha egészen mániává inna fajulni ez istentelen cselekedet, mely valóban aaomoni jele a társa1 dalműnk minden rétegében Ikór gyanánt elharapódzott éa folyton terjédő erkölcsi fo-gyatkosásnak Egy általán I tisztességesnek és becsületesnek ismert bő Os— J.-né, aa .Utolsó garashoz" czímsett korosma tn-lajdonoenője, csütörtökön reggé) a padláson ieiakasatotta magát. Aa öncyílkoeUg oká-\'nak aat állítják, hogy Oá- né egy harmadik aaemMynek neveaetes össsegig jól állt Aa adés pedig meg nem fsáslven kö-telseettségénsk, Ce—éknál írtak lei min- dent, mit aa aaaaony annyin szivéhez vett, hogy önmaga vetett végsr életének. A férjen kívül o gyermek gyisfelja a szerencsé tlen véget ért nőt és Snyát — Lapunk JövO számaiban a zalame-gyei (gazdasági egyesületíközgy Illése jegy-zekönyvének közlése útin sorban fogjuk kösleni a soproni kereskedelmi és iparkamra felhívását a^Tortríi Pilleriáne" W nyólát illetőleg; a uagyijiéltóságé Qtlamív véli i>, ipar- és kereskedelstuüfyi "ts, kir. miuiszter urn^k/rendeleteit a vasúti ps hu-józáai állomásoknál a marilia fel-] ésUera^ kódáii ejlsnőrzésfl és a vij^gájatok teljesít tése czéljából szervesett anmlélŐ Jbizoitsá-\'\' gok némelyikénél a kereskedelmi érdekek valamint a megfelelő refdŐrí eljárás hátrányára észlelt visszaélések megszüntetését stb. illetőleg j a mesei egerek irtásán kiadott utasitást; s az erdőőrök szakvizsgájáról sSóló szabályzatot a mikre előre) ís bátorkodunk felhívni t gasdaközönaégünk figyelmét. 4- í— Országos vásárunk ^april 16 én) középszerűnek mondható. iMkrvasmai ha igen sok \'hajtatott be, de az aaásvevésben általában nem valami kiváló élé\'ukség mutatkozott, a mi főkép a nagy pénateleuségnek tudható be, mely iparuakl és kereskedel-m\'Üukre bénitólag hat. A gyönyörű tavaszi időnek kétségen kivül vanjöka abban, hogy a vidék meglehetősen képviselve volt es alkalommal. p (Áthelyezés.) Qoiubás Antal keszthelyi aliárásbiró ur, Nagy Kanizsán törvényszéki bírónak kineveztetvén, Wkását ide át fogja áttenni. ■ — (Színeszet.) ÖerőfJ Andor saíntár-sulata, mely az utolsó időkben foly\'on törek vó pártolás mellett adui a legújabb darabokat, szerdán távozik \')(Örflnkből Sopronba, hogy onnan az őszi! évadban Kassára tegye át állomását. Szombaton és vasárnap „Kisasszony Feleségein" operettc adatott zsúfolásig telt ház előtt. A kellemes zenéi ü operett összeyágólag adatott elő. Gerőtvné uiint mindig a közönség élénk tetszés nyilatkozatai között játszotta szerepét V A „magyar kisbirtokosok országos fóldhitslegyssülsts" létesítő bizottságától vettük az alább következő részletes kimutatását az eddig jegyzett alapítványoknak azon sorrendben, aiuint aa aláírások már tényleg befolytak ; a .jeleu közlemény folytatását lapunk legközelebbi számaiban te-\'eudjűk közzé. E jegyzék beküldésével egyidejűleg fölkérettiiuk annak megemlitéiére, hogy minden levalezés az egyesület ügyében csak egyszerűen „a magyar kisbirtokosok országos földhitel-egyesületét létesítő bizottságához Budspe«tenw.a:iinsendő, minthogy a bizottság a fővárosi központi pós-tahivatalnál külön fiókot tart Üevelei számára. Első részletea kimutatása ^ rmagyar kis birtokosok országos fÖldhitelegyesületeualap-tőkéje megalkotása cséljábél jegyzett ala-\'pitványoknak Nagyváradi Jtaki-rék pénztár 40.000 frtot, kamatozó; kalocsai ö,ÚÜ0 frot kamatmentes; vaz-zslamegyei takarékpénztár 6,000 frtot kamatozó. Ennek eddigi gyűjtése : Udvary Ferenc* 200 frt; Leitnner Endre 200L Donner József ÍQO frt; Lűtticb Ernő 100 frt; Aglár Benedek s tia Lázár 100 frt ; Tegyey Lajos 100irt; Haas Sándor 100 frt; Hen Sándori 100 frt; Lípp Alajos 100 frt: Vargyasy Dyula 100 frt; tVeitl Károly 100 frt; Baldaut Károly 100 irt; Alexander Jakab-100w: Jeitteles Jakab 100 Irt; Maisa ^>áudor 100 frt; Dávid Ferencá 100 frt és Simunyák Autal 100 frt ; összesen 1,900 , frt káúiátoző; komáromi I. takarékpénztár uészvj társaság 5,000 frt kamatozó; komáromi vidéki takarékpénztár\' részv. társaság 5.000 írt, kamatozó; aszódi takarékpéuz\'ár 1,000 [frt, kamatozó; if|. Festetics Pál 10,000 frt j Tisza László 6,000 frt, kamatozó; Nagy {György 5,000 frt, kamatozó 1 ifjabb B. Rudics József5,000 frt, kamatmentes; ifj: Somsslch Iván 5,000 fit, kamatment; Krausz Lajos 5,000 frt, kamatozó; Kovácsy Gyula 2,000 frt, ka matozó ; Várady Gábor 1,000/rt, kamatozó ; P. Szathmáry Károly í,Ó00\' frt, kamatozó; Végh Ignácz 1,000 frt, kamatozd; Szécsényi takarékpénztár 500 frt. kamatozó. Ennek eddigi gyűjtése. fTenztyánszky István 500 frt; Pintér Sándor Ö00 ft, kamatozó; Nyikoa Lajos 600 fiit, kamatozó; szegedi kézművesbank 600 frt, kamatosé; tornai takarék-pénztár részv. társulat 600 it, kamatozó; bicskei takarékpóustár 600 frt, kamatozó; mátészalkai takarékpénztár részvénytársaság 600 frt kamatosó; körmendi takarék-pénztár 600 frt, kamatosó; szigetvári takarék-pénztár 500 írt, kamatozó j kalocsai főkáptalan 5000 frt, kamat mentes: Vécsey Józset i Lukács Béla oraz. képviselő utján) 500 fit kamatozó: Pest-Kis-Kun megye 6000 frt. kamatosé; /rvai uradalom idősb gr. Zichy Edmund teljhatalmú főkormányzó áltál) 6000 frt kamatosó; Körmend városa 9000 frt kamatoaó ; Csongrádinegye 6000 frt, kamatoaó. — Másolat- Földm. ipar éa kereskedelemügyi Minister Budapesten 1Ö77 aug. 80-án 8637 aa. Valamennyi gaadasági egyesületnek, Aa országos gaadasági egyesület i évi 860 szám alatti féliratában közölvén velem a phyloxera Ügyében tartott Aakl-IVhÍ határozatait — felkér, hogy javaslatainak Sárpontia általam a gazdáközönség figyelmébe ajánltassék. — E pontok egyike a phyüoxera veszélynek huzamosabban ellen álló amerikai „Taylor és Long* szőlő-fajoknak magültetés ntfáni szaporítására vo-natkoaván, — íntéaláedtem, hogy aa irt fajok magja jövő tavaiaara behoaassék. Másik pont a káli ssegény talajuaa hamuvali trágyásásáról tzól, mely müvelet mig egy* résst a kérdéses rsvav ellen közvetlen óvszerül állittatlk alkalmazhatónak lenni, ugy más részt a tőke, tényész erejét emelvén ezt a rovar megtámadásai ellenében erősíti. Ajánlom a fentebbieket as egyesület figyelmébe. Miniszter meghagyásánál Kenetny m. k. — Rövid birok. Rudolf trónörökös 6 fensége Prágában tartóakodik. — Heckt nast Gustáv, a legkiválóbb magyar könyvkiadók egyike, kinek vállalatát jelenleg a „EWklin Tálaulat" bírja. Poss^nyban szívbajban ineghalt. — A nemzeti színházban, Budapesten pénteken adták elő Szigligeti 400 aranyai uyeit szomorú játékát a flTróu-keresŐ"-t ünnepiea diszszel. — A perzsa sah már éldtazott a perzsa fővárosbél, hogy körútját a nyugati államokban megtegye. Mint a lapok írják, ufi költségül csak 25 millié frankot visz magával. — Egressy Akos a drámai szakra újra szerződtetett a nemzeti színházhoz. — Londonbau jelenleg egy óriás mutatja magát, kinek testalkau rendkívüli módon van kifejlődve. As óriás 23 éves fiatal ember, magassága 6 láb 4. hüv. vállai .körűi 8 láb, dereka körül 7 láb és lábikrái körűi 3 láb; a súlya közel 20 mázsa. Mint négy hónapos gyermek 50 fontét nyomott. — Irodalom. ^ Előfizető felhívás. „Bacsányi Jánosi cimú irodalom-történelmi tanulmányra. Újra felocsúdott szellemi életűnk hajnalán kevés ügybuegó munkást számlált iro dalműnk; tokát rugdalt á pegazus, de,kévéé hivatottal társalogtak a mussák. És e< kis ssámn lelkes munkások mindegyike megérdemli hogy uióbbélők méltányosak legyünk irányukban s jobb hasába költözött szelte mök jogosait elvárja tőlünk, hogy igazak és érdemeiket eiiamerők -1 együnk. Botlásaikat ne rójuk lelketlenségűkne\'c vétkül, hanem aioK megítélésében a körülményeket í»vegyük számba, — Et előtéttel tartozunk különösen azok szellemének, kiket kortársaik akármily ok miatt, bármily személves érdekből félré ismertek s akik fáradozásaik jutalmául töviseknél egyebet sem arattak.. Ilyen korától félre ismert s as. utókortól is mindeddig jogtalanul háttérbe szorított Bacsányi János, ki h% volt is vétsége,\' elég keservesen bűnhődött érte; mert még azon meguyugtató tudattal sem hajthatta tejét örök nyugalomra, hogy porladozó bkm váit az édes szülőföld, as annyira forrón szeretett haza hantjai fogják takarni. Mily kinos érzet fogja vala körül szivét végső napjaiban s mily szorongó bánatot kell vala éreanie a halállal szemben azon honfiúuzk, aki legdrágább kincsként őrze saive mélyében as igaz houszerelmet zsenge ifjúságától késő vénségéig, a\'-ki élete mindén mozzanatát a mindenek felett drága hon falvi* rulására irányozó s kinek eninen elfájulat-lau magyar vér buzog vala élte fogytáig s kinek\' kebelét a hasa felviruláaára irányzott tiszta, minden izemélyes érdektől ment buzgóság dagasztja vala utolsó leheletéig; — ntily kiuos fájdalom marcangolta e hazánkfiának belsejét akkor, midőn élte aikonyáu visszatekintve oly hqsazu pályafutása minden fáradozásaira, nemes törekvéseire, üfc feláldozó buzgósága*ra. •— hálátlanságnál a nemtelen gyanúsításokkal terhett félreismerésnél egyebet sem látott 1 — Kemény sorscsapás ; — s oly férfiúi kebelt, mely "e te her súlya alatt nem roskad össze, csak nagy s erőteljes lélek lakhatjá. Bacsányi keble nem \'roskad össze s nagy lelke önnamvába temété kialvó. életével nonszerelipé utolsó azikráját, melynek végző felvillanásában rebegték ajkai: „Isten hozzád édes haiámi" E férfiú, ki basája boldogitására tíi-nkvéaeért bűnhődött, megérdemli, hogy tiszta lelkét a maga valóaágábau. szemléljük b emlékezetének tartozásunkat lerójuk Erdeme azeiint méltatni Bacsányi Jánost, feladata ielen irodalomtörténelmi tanulmánynak, melyet azaktársaim és mindazok szíves figyelmébe.és pártfogásába ajánlok, kik hazai irodalmunk iránt érdeklődünk. Munkám kis 8-ad rétben 10—12 ívn (160-4200 I.) terjed s még e hó végével kerül sajtó alól, - Előfizető ára L fi fűz-ve; — (gyűjtőknek hat előfizető utáu tisz-teletpéldánynysl kedveskedem, Szíves megrendeléseket a kir. állámi főreál tanodára kérek utasítani. Soprony 1878 April 7-éu, BAVEB FERENCZ. — Magyarország ss s Nagyvilág 15-ik számának tartalma: Szöveg : Bantiano János. — Féuytls hátassság. Reg. a magyar társadalmi éleiből. fVértesei Arnold.) XIV. folyt - Török oa). Költ (Krecsmárík János. — Egy •gyptomi királylyeauy. Történelmi ragény (írta: Eben György, fordította: Huaaái Imre.) XIV. folvt. - Kialudt láng. Emié keaéa Darmay Viktorra. (Mesei Ernő.) Nők a vádpadon. (K, T. K.) - Buddha templom Bankokban. — Kezdő poéta levele a „saerkesztő úrhoz." Költ (Koaina Andor.) Zene. (8. &) — Strucz-tenyésztés déli Afrikában. — Színi próba. — Különfélék. — Sakkfeladvány. - Szörejtyény. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok: Bratiano János. — Struc-te-nyéeatés déli Afrikában. Struozok inustrá-láaa. Itató. Költő-gép. Strnea csibék nap-világra hozatala, betés. Toll raktár. ~ Buddha tomplom Bangkokban. — f Darmay Viktor. — Színi próba. i A Zalamegyel Gazdasági Egyesület hivatalos értesítője. Jegyzőkönyv. A tdkwtfFy,\'1 gttfdiisági egyesület. U-hftrw yfw, lb\'8 évi febrmrj}5-én tarffltt kő20\\félésének J VI o n 1 e v ő k; Arvsy István Uryvssető elnök, Q lavina Ujos, SéUey Lássló, I«óó Alajos. Skubiies Lássló, 3»ige% Antal gazdasági teyaailali tagvk, aa utóbbi ugy i?, mint jegyző. Arvay István ügyvezető elnök ur a gyűlést meguyitváu, következő tárgyak vé-. tettek taoácakoeá* alá éa intéztettek el. A Magv-lUnizaán, 1878,\' évi Jnnius 2-áu tartauaé tenyéaz állat kiállítás, éa Junius 3-áu tartandó tenvéaa állat vásár iránti \' további in ézkedéaekrol. Arvay látván ügyvezető elnök ur előterjesztvén, bogy az 1877 évi ootober 7-iki közgyűlés 47102—1877 számú végzéze áze->int a nagy-kanizsai tényét* állat kiáltitás és vásár alkáíiiVával működő biráló biiott tág tagjainak megválaastáaa a költségek atalj^nyosáaa, a kiállítás és vásár megtartásának a iöldtu-. ipar- és kereskedem lem ügyi i,ír. minisztériumhoz bejelentése ós az egyesület e vállalatainak erkölcai és Anyagi támogatása és segélyezésére* felkérése, mégis netán egyébb intézkedések megtétele az egyesület tavaszi közgyűlésére Ualasztstváu, szükségesnek Játja, bogy ezek iránt e közgyűlés oatáioaui\' méltóztatik, kijelentvén* hofy a kiállítás éa vásár f. é. Junius 2. és 3-ik napján léfendő \'tartása a* nmgut földiniveles-, ipar- és ke eskedelem ügyp kir. minisztenémaak azon okból, bo\'gy adandó válaaza e közgyűlés előtt már tudva lehessen, Ugyve-aotő elnükileg már bejelentetett, s az egye sülotuek e vállalatában erkölcsi és a ^körülmények szeri ni auyagi támogatására. f*l-kéretott válasz azonban onnét mindadriig nem érkeaett. A kiállítás és vásár rendezésének a ningtt iö\'din.-, ipar- és kereskedelem ügyi kir. minisstéríumbos tett bejelentése, és a .vállalat \'támogatására lett felkéréafe jóváhagyóiig tudomásul tréklvén; kiállítás és vásárra állitaudó állátok wirálatára az alál/b megnevezendő urak a bíráló bizottság tagjaiul egyhangúlag niegválászUtván, következőkép állapíttatott, meg „a Zala-uiegyei gazdasági egyesület által Nagy-Ka-uízsáii rendezendő 187$-ik évi Junius 2-iki tenyész állnt, kiállításon és 1878-ik évi Junius 5-iki teifyész állat vásáron működő biráló bizottság uévfora i I. A juh oiztrilyro. Bessenyei Ernő, Szalacsy Farkas, Kol- ler Ferencz, Kollár János, Bezerédy Klek, Skubiies Sándor, Zieglor Lajos, azirmay József, Saekores József Hanuy Andor, Dann Hugo. //. A lí arcot marha osztályra, Olavina Lajos. Sélley Lássló, Tala-béi Zsigmond, \'1 arányi Forei.cá, Baáu Kálmán, .Szűcs István, Ile.telendy Imre, For-nor Antal. Folly Bernát, Semotke Lajos, Bkublics László. HL A 14 ottUilyra. B. Pütbeány Oéza, Iukev László, Gf Festetics Viktor, Zalabéri Horváth Mór, Skublics látván", Rajkay Lajos, Dervarics Imre, Karczag István, Gárger Vida, Zieg lor Lajos. IV. A serfers otdályra. ökublics István, Selley László, He eedüs Károly, Botka János, Skublics László, Marvar József, Benosiic Ignica, Háry Péter, Tamás Ferenc^ H.öhn F rigyes. Az ekkép megválasztott bíráló vá-lasaunány mindegyik osztálya megbiaatik, bogy magának elnököt választván, akár két külöii albizottságra oszolva, akár egy osatályba megmaradva, a bírálatot ugy a jutalmazással egybekötött versenyre, valamint aa eladásra kiállítandó állatokra a megállapított saabályok szerint toljeai^e. Erről Qlavina Lajos ur mint a rendeső bizottság eluöke a joleu megválasztott biráló bizottsági tag arak a jelen éa az 1877 évi october 7-iki közgyűlés 4710? 977 számú végzése inegküldotéoével értesíttetnek. A költségek fedezésére szükséges összeg utalványejtáaa a májusi közgyűlésre halasatatott 2. Nagy Kanizsán 1878. évi Augusztus bóbea gabona és borváaár megtartása el-határozásáról s rendezésére bizottaág ki-küldéséről. , Aivay látván ügyvezető elnök ur a ""gyűlésnek előterjesztvén, miszerint szük- ségssusk látja iáikóp aa, bogy as *i által a gabona te borváaár nagy-lUnitsán a folyó évben il msgUrtassék, már a közgyűlésben elhatároztassák, felkéri aaért a közgyűlést\' e tájgy iránti határosásra. Nagy-Ka.iizsáu aa 1878. évi Augusztus hóban az egyesület rendezéae alatt a i kereskedelmi tektülel köa\'eműködése mel-i lett a gabona ét bor vásárnak a Í876, évi i April 6-iki küzgyütts 4i> 4ü—1876. Juniua ji-l-iki közgyűlés számú végzéaeivel finegállanitott, llTOjtyijus 7(-iki közgyűlés \\9;57—617 számú vNÉtflbí v^r fii\'ócióiixtott sza-j bákyok szerinti megtsrtása ezennel elhat4-roataiváU, rendezéa^vel a muft lá77.i évi máju« l\'ki közcvülés\' 0,57187? s-^nu, végzésével kiküldött választmáujp megbi* zatík, Ölavina íjhfoa e^yesfijetí éSs plfottt-•Ipsági elnök ur p^cuk a jelen végfée.iés aa1 ^1877-ik évi nagy-Kanizsai gabona és bor I yásár irptaá és pecsétje jegyzék m.ellótti Úádáaával tisztelettel telkéretik, hogy a ( közügyek iránti mindenkor tanúsított hazafias buzgalmával, s bölcs vesztésével ezen J ügyet a mult évekhez haaoulósikeres ered- ; ; ményhea juttatni,\' s annak; ideiében aa ira-. tok neküldnével jelentéséi a kösgyülésnek ! beterjeszteni méltóztassék; miről a bízott- 1 ■ ság tagjai íz e végzés kiadásával értesít-I tőinek. i \' • I • r j | < A költségek fedezésévé szükséges ösz-szeg megBzavftzása a májusi közgyűlésre ! hslasztatjlc. f }|j \' \' . \' Gyümölcs, szőllő és bor kiállítás ren-i dezése élhatároatatik. István ügyvezető elnök ur elő* ( terjeszti, bogy az 1877 évi május 7-iki köz-j gyűlés 11 594-877 szám alatti végzéaével el-| határoatatoU, hogy a. Csáktornyán esetleg I Keszthelyen\' gyümölcs és szőllő kiállítás far-\' tassék, irrely azonban a mult évi kedvezőtleu I gyümölcs termés miatt megtartható néin volt; | hogy az ecetben, ha a folyó évi gyümölcs és j ssőilő termés kedvezőbb leend, az megtav-] tathassék, a közgyűlés iutézkedését kéri. Azon reményben, hogy a fo\'yó évben kedvezőbb, gvümölca és szőllő terqést várhatunk á folyó 878 évben a gyümölcs srőllő és bor kiállitásuak Csáktornyán a vagy, ha a kedvezőtleu termés viszoJyaí annak ottani sikeres uiegtarthatásá^ nem engednék, Keszthelyen hendŐ rendezése u már megállapított szabályok szeriuti megtartása ezennel elhstároztatik, s azzal\'jelen végzés és az eddigi kiállítási iratok kiadásával Arvay István kertészeti szak osztályú elnök ur: éa a kertészeti szakosztály megbiaatik, s a kiállítási tervezetnek és költség elő irányzatnak jóváhagyás végett az augusztusi közgyűlésre beterjesztése elváratik. . 4. | A hernyók s egyébb kártékony rovarok pusztítása iránti intézkedésekről. i4rvay István ügyvezető elnök ur előterjeszti hogy miután Z<lainegye minden részében általjában alapos aggodalmat gerjesztett, hogy a tavasz kmyiltéval á hernyók és egyébb ártalmaa rovarok oly nagy ra$ny-nyiségben fognak elterjedni, hogy nem csak a több meddő évek után remélhető gyü-inölos Iérmést inegseinniisithetik, de a gyümölcs fákat is- Nevezetesen megrongálhatják, az egyesület nevében f é. Február 4-éu 4.878 sz. a. felkérvén a megyei köz-igazgatáfi bizottságot, hogy a hernyók, s egyébb ártalmas rovarok, gyürütojjUok, hernyó lóazkek irtását, pusztítását e! megye által alkotott szabályrendelet értelmében fogáuatositani méltóztassék, —■ a tek. megyei alispáni hivatal 11(38.878 sz. a. értesítő,. hogy a megyei szolgabirákat \' uta-sitá, miszerint s megye áltál 1870 február 7-én megállapított „a gyümölcsöknek a hernyók - pusztításai ellen megóvására azol-gáló rendszabályok" gyors, pontos és sikeres. focnuatositását erélyesen eszközöljék, őt pedig megkeresés végett, hogy^.4 czól biztosabb sikerlése érdekében a gazdasági egyeéület tagjai sorából Vidékenként , egy két tag aa ellenőrzés hatályosabb gyakorlására felkéretnék s megbizatuék az-| zal, hogy ők a szabály rendelét pontos végrehajtáaára felügyelve netán tapasatalt mulasztás esetében a szolga bírók intéake-dézél közvetlen kikérjük, — a mennyiben pedig ezután innlasatatuék el á kívánt orvoslás, kellő intézkedés végett az esetet közvetlenül az aiiapáui hivatal tudomásává hozni szíveskedjenek : mely. alispáni hiva-1 taji megkeresés folytán Ügyvezető elnök ur a következő egyesületi tag urakat bizta meg és kérte fel a körülirt ellenŐrköd&re é* tel Ügy elitre u. m : Bögyay látván, B. Putheiny Qéaa, Chernel Olivér, Bessenyer Ernő, Bogyav Máté, Cseszuák László, Mod-rovicK Gergely apát, DervariW Ákos, Ta-labér Zsigmöud , Főlly Bernát, Skublics ( László, Rózsás Mihály, Thassy Miklós, 8zir> i niay József, Szmodlbs Elek, Zieglor Lajos, és Ssabó Imre urakat. Ügyrsaotő elnök ur eaen eljáiása be- > lyeslőleg tudomásul vétetik, a megbízott egyesül sti tag urak néysora a tfckj. megyey alispáni hivatalnak megküldstni hstá^oz|a-tik ; egysaorsmint ly megbízotti égyesületi tag urak végzést kiadásával íékóretiíjk, miszerint arfól nogy a szabályrendelet tőimében tett, alispáni intézkedésiek foganatosítása Icellőkén egész méryben tel)esitte» tette? ugy egyéo tapasztalataikról saetán caélszerünek vagy szOksége|ue£ mutntkózó ujabbi intézkedésekről jelentésükét illetve javaslatukat a májusi küsgyülésre beterjeszteni szíveskedjenek. Leu és keuder termelés akadályairól ezek elhárítf sa, s a leu és kender\'-ipar emelése iránti javaslatról. ■ ■ Zieglor Lajos egyesül,éti tagur a uagyr méltóságú fÖlduiivelés ipaií és kereskedelemügyi királyi Miniszteritek ^8900 877 számú körirat foíytáu az 1877 íéyi 60-64 877 sz. végzés azon kérdésre, Kogy a len és kender termelés- fejlődésének ml áil utjábzu és melyek aa\'akadályok ? beterjesztett véleményé-ben előadja: miszerint annak hogy megyénkben s különösen a len és kender termeléssel \'előbb kiterjedtebb mérvben fogla\'koaó Mu-| raközbeu a len és keuder termelés az uia\'bb időben annyira elhanycgoltatik főbb oka a népnél 4s napról napra inkább elteijedő divat. A muraközi nép előbbi időben ni aga által termelt, font és szőtt Ion és kende czikekkel fedette uagy részben különösen a nők — ruháaatbeli szükségleteit, most majdnem minden helységben bolt nyittatván a kis kereskedő egekig magasztalva pamut szöveteit dicséri annak szépségét, s leginkább olcsóságát, s a nép különösen a nők hajlammal bírván a czifrálkodásra, megszerzik a csinos virító színű s fogalmuk szeriut olcsó kelmét (mert rendesen kukorica, vaj, ; vagy sajtért —• habár uégysseies áron cse-rélik be), sőt a házi béke és férjeik helyes lése megnyerése kedvéért ezeknek is varnak ünnepnapi üngöket pamut szövetből s \' minthogy ezáltál a len és kender termeléssel, s házilag feldolgozásával összekapcsolt \'sokféle I. ézi munkától is menekülnek a csa-. ládtagokj,— sziveseu belenyugosznak ez állnpotba s így lerjeDvéu. haladó arányban \' a bolti pamut szövetek használata, rohamos \'arányban hanyatlik a len, és kender termelése is. A másik oka a hnnyatlásnak az, hogy ha van is eladásra, való néhány kilogramm kikészített len és kender, ziig talál vevőre így ezen mennyiséget is többuyiro csak a helybeli szatócsnak lehelés kell eladni, ki felhasználva a helyzetet azt ismét csak holmi hoszontalian csecsebecséért, s oly csekély értékben cseréli be, mely a reá fordított munka, utánjárás és fáradozással egy-általj<>ij niucs arányban } így a lakosság kivált ott, hol a talaj alkalmas, inkább dobányt termel, nem azért hogy azt az állami beváltó hivatalnál beadja, íianem aaért, hogy azt a csempészeknek, kik folyton vanuak Mura* közben, s ezen mesterségüket nyiltau űzik, s háromszoros áron fizetik meg a legroszahb árut is, — eladhassák, s termesztméuyükre bizton vevőt találnak. Azon kérdésre hogy mikép lennének \' az akadályok elháritandók és mely eszkö- j zÖkkel kellene a gaadaköaönséget a len és I keudertérmeíésre serkenteni ? véleményével i oda nyilatkualk, miszerint arra bogy Zala- \' megyének — a len és kendei torüielésre l| kiválóan alkalmas .vidéken a Muraközben ! a len és kender termelés előmoaditassék, [ leginkább s mindenek előtt aa hatna, ha ott j egy olyau gyár álliitatnék fel, mely a nyers letakaritás után csak megszárított lent, de 1 különösen; kendert dolgozná fel. Egy ilyen \' gyár felállítása Muraközben okvetlen szép jövőnek Örvendene, és anyaga is elégendő I volna,* mert nem csak Muraköz, de a közel I Bellatiucz sőt Varasd vidéke is szolgáltatna j elege;.dő anyagot. A gyár maga készítvén i el a kendert egyforma arányn lenné, nem ugy mint midőn a termelő áztatja töri és j tilalja a kendert, éj minden egyén más mi- j nőségüt állit elő. ily gyár felállítása még inkábljr nagyobb sikernek örvendhetne, ha mindjárt ott j^aövd székek is állíttatnának fel, égyedül vitorla vászon készítésre, hogy ezen áruval fis lehetne az osztrák magyar tengerészeit -é* kereskedelmi bzjókat részben ellátni. Értesülése szerint a soproni kereske-1 doimi kamara ezen ügyben Muraközben már kérdezősködött, s aaon volna, hogy ott ily gyár, moly Muraközre valóságot áldás lenne, felállíttassák, cpejy szándék, hz valósággal foganatosíttatni czélba vétetnék, a gaadasági egyesület által is tőle kitelhető j módon és eszközökkel támogatandó, és a magas kir. ininisstarium által segélyezendő s előmozdítandó, ennek eszközlésére, az egyesület által is felkérendő lenne. — Ha a magas minisztérium még jutalmakat is tűzne ki azok szkmárz a köznépből, kimegy bizonyos de nagyob|> nyers keuder*mennyisétfet adnak be évenkint. fk-kor minden\' várakozást fölülmúló lenaülo-let uyorue a keuder termelés: azonban itt is el kellene kerülni azon ugy az egyesekre, valamldt közvetített következményeiben 1 aa államra káros szokást (mint az jelenlog a dohánynál dívik) hogy a beváltandó kenderért csak fél vagy harmad résa ár adassék a termelőnek. — Hogy Muraköa égalj a és talaja alkalmas a* len és kender termelésre, azt mu-tatts a. termelés nagy kiterjedése ezelőtt 20—25 évvel, de mutatja azt a mindennapi tapasztalás, azon csekély meunyiségen it, mely mostauábau termeltetik, azért a len és keuder termelés negkedveltetése, állani dóaitása, \'•\'előiuozdittatása, ugy as egyesek érdekéből, mint nemaetgazdászatí tekintetből a magas kormány legkiválóbb gondjai és törekvését egyikét kell hogy képezze. A beterjesztett véleményt a Közgyűlés magáévá tévén, a tett javaslatokat mint melyek a siker alapol reményével czélra-vezetőkuek találtatnak helyeslőleg s aaon hozzáadással elfogadván, hogy a len és keuder termelés előmozdítása csakis a javaslatba hozott gyár felállítása és virágzó Üzletbeu tartása által lévén eszközölhető egy oly gyárnak felállítása még közvetlen állam segélylyel vagy közvetve előnyök a-engedmények engedélyezésével is létesítendő volna; ily értelembeu a m kir. fÖldm. ipar és kereskedelemügyi minisztériumnak 8900)877 sz. a. kelt körrendeletére a le jelen* tés azon biztosítással fel terjesztetni határoz-tátik, hogy a gazdasági egyesület a len éa kender termelés előmozdítására teendő in* tézkedéseiben a reudelkézése alatt és tehetségében álló minde.u kitelhető anyagi és erkölcsi erővel feladata buzgó érzetében, s hazafias készséggel mindenkor közreműködni fog. — * Hogy a jelzetteken kívül még mely tóuyesők vagy közegek közreműködése -volna kívánatos ? csak akkor nyilatkoaha-lik az egyesület, ha valamely irányban a tettleges működés p. magas kormány, társulatok, vagy egyesek által már meginditta-tött, mert euélkül a teendők tárgya és a működés köre ismerve nem lévén, azon közegek vagy tényezők som jelöltethetnek, ki, a melyek a közremunkálásra hivatottak, kötelezhetők vagy bevonhatók leend-betűének. (Vágs k«v.) i Felelős szerkesztő: HOFtMANN MÓB. HircLetésels: /00<XXXXX)XXXXX>C\\ | Építkezőknek!!! | Mindennemű uj és régi ^ ajtók és ablakok, Q nemkülönben 5 padlásricsok és kő-lépcsők, Btb. bámulatos jsicsó árakon kaphatók TEMESVÁRI S. első magyar épület asztalos-mö • helyében Budapesten. Nagyfflezó*utcza 24. sz. alatt,-a fiugárüt mellett. 400. 1-2. - :xxxxxx>: Mi-\'io ; | KOTZÖ PAL IÚT BUDAPEST, ŰLLOI-UT 8. SZÁM, [ ajánlja aa eddig utolérb otlen eredeti GARETT R. és FIAI morvptet6 gépeit, ujabb, könnyebb éa legjobb szerkezetben, auénagyiljtóket, angol és ameri\'iai rondsaerben ; fűtőanyag takarító yrőz-mozír myokat. fa-és széntüzelés, valamint szalmaftitésre, gözcsép-lö^ti újonnan átalakítva sok és tiszta csépiéihez, j&rgftnyoaóplóket, általán eliamart amerikai rend-I" • \\ izeiben, • minden más egyéb gazdasági gépekét. HT Képe?? Arjegyeék ingryen én bérmentve. poooooooooooopoeoeeec 478 »-lí OOOOOOeOt>OOQQ<>QeQQOOOUO(> LUHI MARGIT-FORRÁS legtisztább szikéleges ásványvíz. Haaánk mm vegyi összetételénél fogva nevezetei gyógyvizét a lélegzési, e» észtéi! és húgyszervek Idült burntos bAnUUmálnál, torok- gége- lég-oeő- és httrg-betegségekben kiváló aikerrel használták és használják: Dr. Korányi frigyes. — Dr. Kováta Sebes t ény Endre, - Dr. Gebhárdt Lajos — Dr. Navratil Imre. — Dr. Poór Imre, — Dr. Kétlv Károly, Dr, Barbáe Josnet egyetemi tanár és köakórháti főorvos urak. — Exen tekintélyek nyilatkosa tai szerint a Margitforrás nemcsak .méltó versenytársa a Soltéra! — olelohenbergl — Gieshüblí — Radelnl — Vioby — Emsi a hason öaase-tételü visekuek, hanem gyógy hatásban azokat több tekintetben felöl is mnlja. A Mai-gitiorrás gyógyhstáaát igazoló bizonylatok kívánatra bárkinek kénaéggel megkflldetnek. Borral használva a legkellemesebb és legegésaaégesebb italt n/ujtja. Dr. Karlovszky utóda forráé-igazgatósága. „ Kizárólagos főraktár Edeskuty L. m. k. udvari áevADyvias-HB&lliitón&l BUDAPESTEN, Erzsébettér l-sö szám alatt* Kapható minden gyógytár és füszerkrreskedéslien. Az áru és termény forgalom szintúgy i» a mezőgazdászati- ipar- he^yi é§ erdei termények kozpoutl Irodája Aruk és termesztmények vevése .,0a eladása bizományila^, minta és bi zo mányi raktár, szintúgy pénz^eltílegek bármily mennyiségben mindjárt adatnaJt; nagyobb munkálatoknál szükség esetére jelentékeny összegek u rendelkezésre állanak\'gyors ós Jgöntos sgojgáUi mellett Általános keres kedelmi ügynökaég be- ée kiviteli, fozományokért képviseletekkel a bel éa külföldön legtiszteltebb összeköttetésekkel Európának minden nagyobb kereskedelmi ipari és kikötői\' városában Hloder l/60Hál Bées, Kftrtner ring, 1. és 50 es (ezen flslet Bécsben 1854 is óta létetik.) Külön osztálya a hivatalnoki Ügy emberszerető intézetének és mindkét nem magae rangja elhelyezésének, állást keresők a kereskedelmi, technikai: erdei, gasdászati, ipari, művészeti, zenészeti, tudományi, tanítói ás nevelői szakmában. Esen utóbbiak nyelvi, ének éa zenei ismeretekkel is már"évek óta elis mert szakértelemmel a tisztelt főnökök, iparosok, intézetek, táraaaágok, magas uraaágok^s családok kivánsjíga és megelégedettsége szerint ajánltatik, tá vol minden nyereségi vágytól, távol minden pénzbeli haaíonleaéstől, csu pán emberszeretői szándékokkal feláldozó igazán atyai gondviseléssel egy 444. 9—13 tiszta embersaeretői czél küvettetik. BINDER LEO fő ügynök, ezen emberszeretői intézet tulajdonosa és alapi tóti Bécs, Kftrtnerstrasse b5 miéi Minták-kártyák ingyen ón bérmentve. I U ■ I Fis yelemreiiH\'Ké a t. férfi-szabó urak számára. , ** 0. A tavaszi és nyári idény közeledése alkalmából van aserencaém s tiszt férfi:szabó urak figyelmébe a jól telsserelt raktáramat minden e szakmába vágó csikkekből, úgymint: chijfon, fhirtimj, croisé, vitorhvász-nak. kanavásM, Itajia-cloth simán éa csíkozva minden színben, Ferdinánd-clotk, Alapin, fél és egész tehfm-béllésrktt, Imire, kabát- és vászon-kehié-, kst a legújabb mintákban, mindvn ssiníl pamut- és selyem-bársönyákat, szaru-, kodió-^ís ffatent-gombokat a legújabb modorban, varró-,és gépselyem, Mnrschaü- és orió-czérnát a legolcsóbb eredeti gyári árakon ajánlató. 430 6-6- PEEL t BUDAPEST, batvanl-utcza, ferenezlek-ba/irja. Megreni hmm Megrendelések utánvét melleit pontosan tel jenit telnek eKeieieie (OOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Az építési idény kezdetén Ibátorkodunk figyelmeztetni, hogy s magyarországi megrendelő ursk kényelmére SARTORI OSCAR urat 1 Magy-kanizsán. i) VIzl kőrag, román cement, valódi Portiandi cement I \\ legjobb minőségben, ") Cementáruiok u. m Cement kdvezeti táblák feketében és törősben,? különféle nagyságban, templomok, folyosók, udvarok, istállók és járda köve-,\' zetekhez, —. . Cement fedél téglák, lépcső fokok, vízvezetéki csövek, csatornák, ló takarmányt kagylók; stb. sttí; \' Tűzmentes téglák és más tűzmentes anyagok eladásával bíztuk meg... Ugyanő csupán eredeti gyári árakat és vaggonokban való hotatásnál ere-(1 » deti vitelbért számit. 1, 486 3-3 Steinbrűcki £ement-t§ydr, " iocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxí ROBE Y és TÁRSAIhir,,eves gozcsépiőgépn ROBEYmTlRSAl 488 2-12 LINCOLNBÓL (Angolho n ban) BUDAPESTEN* Iroda: Gyár és raktár: IX üllói-ut 1 sz. IX. Rákos-iUcza 7 sz. . ajánlják oraságsserte legjobbnak iamert \' tüzanyagot megtakarító 8Zén, fit éa fizalmafutóare berendezett Javított gösmozdony. <.0%V10%I>0\\V4IH4T felülmulhstlsn éa bármely idOj&rA* viszontagságainak legjobban ellentálló ■va,sgeren.cLáis c s é p 1 ő g é p e i le e t szabadalmazott magán etető szerkezettel vagy anélkül. Kazal-épitöket, lóJárgAnyokat, kézi cséplőgépeiket, kaszáló és arató gépeket. Malmokat, azeoska éa répavágókat, Bakérléle rostákat, triearöket éa mioden mái s gazdasági gépasskmába vágó eszközeik el. Mindennemű javítások gyorsan és legolcsóbban teljesíttetnek. Bővebb tndóeitáeaal éa árjegyzékkel szívesen szolgálnak: ROBEY i% TÁRSAI Budapest, Üllői ut L szám. Stáb. nvasgerendáiu cséplőgép. >00001000 Linhart Nándor Qisslls«tér, Hita»-|jftl.\'U BUDA-PEST Ajánlja jól berendezett raktárát, iböo$U és ktitStl árukban nők, urak és gyermekek számára, legteljesebb választékban,s következő csikkekből u. m. Harisnyák, harisnya szárak) ingek, Alsó nadrágok, Tricok, Kesztyűk, Ru-hncsbák, Kendők, Fejkötők, S*ok. nyák, Stinhdxí-báli és *Séta entrre gallérok, Labiedr-fedök fOamasehni, ffdsmelegitök,én aok máa esen assk. mához tartozó tel nem torolt áruk ts. MT Mcgreudelásík poatosaa Usnek tcTjesitve; meg nem felelő tárgrsk vims-vétetnek vhgr ]»pdlg kicseréltetnek. 487 S-S 000000000000000 »OOOOQWOOOOOOO< jE| XXX »ooodocatf»ooooooooooooíj; Egészségi mellfüzők. liegajabb talalmány Egyedüli raktár PHILIPSBORN MA Budapest, sugáruti bazár 31. sz. Minden eddigi készítmény ezen uj találmány által háttérbe asorittatik. As ogéss a égi fXlző k pánczélf ormára vannak készítve, as altestbe-fedeleik éa melegen\' farlatik, a aa előnyöaen szerkesztett sínek általi nyulékony-sáluknál fogva as egéazaégie nézve aokkal előnyoaebbek mioden másféle u-asítméuyskoél. Aaooaivfll s kedveső alakítás ily mérvben még soha aem éretett el, melyet eseu mellfüzők bármily növésfl hölgyeknek minden legkisebb alkalmatlanság mellőzésével nyújtanak. jj j Az egészségi mellfözók árai: V asámu mellftlző derellML saürke vagy fehér IV, „ , satinból, n . „ III. , t drellből, ^ hímzéssel IL „ n aatinbŐI, n D I „ Lv t t finoman kivarrva Msgrendelésnél csupán a derék bőaég megjelöl áee megrendelés utánvét vagy as ár előre beküldése mellett pontosan Ismét eladók réssletetogedéat nyernek. Kgyedüli raktár PH0JPS80IW i-nél Bsdapeites, m 8-8 aegármli bazár SÍ szám alatt to004000000000000000000000(j00tt 2 írt 50 kr. 3 frt 60 kr. 4 frt 60 kr. 6 frt 8 frt í szükséges. Minden eekftsDltetik. | Umrath és Tarsa Prágában. í Mezőgazdasági gép gyárosok !ajánlják, a szilárd kivétel, könnyű járás, nagy muokaképesség, és tiszta csép £ lésről legelőnyösebben ismert, ngv rámán álló mint kerekeken járó 1 i 1 1 04 8 kézi és járgány-cséplökéséleteiket l-töl 8 ló, vagy ököreröig. Továbbá kássitfluk különféle nagyságú éa elismert jó minőségű tisztító rostákat kukoricza morzsolókal ésszecakavágókal épes árjegyzékek ingyen és bérmentte Nyoa&ga éi kiadja Fuckel Falöp Nagy-Kaamán 1878 PImM Htot ktapkmtoUM QhinaUi mm-§1S. a*n. EtiCntiD Irak. R|Ml évre & rá Féléire 3 írt étre,3! frl fit) mreetnéaysfc • Km4»>o« f«MMr tfftm f kr MMn Mdrti—il I kr Sélyefdlj 90 kr Nyit tér: PVtU ion 10 kr / Srertesitél treás «á a lap líflUnii réuet ill«tí k&tlasainjrk kflíd -adik« UJ rároikái tfcsa 513. SS , rtnonlt»ll*»n Uiiltk «uk Umtrt ktsekMl ÍOfádUbiai «l Káztattok í»ií<» nem ktlitkiatk IlinltttMkct MtmumI Kodnlf Hmm BndcplMt fmmttUk l*-■ár ii. n — A- a. OtllUrg r biáim Bcmoáir atenl. — A. ii|4,tlík lUn HtubefWtu 2. n. — Wdw MAr. Mm II. Tibnr-ütraihi || m. Ílnltlmioíii Jnkitb fa tfaw BoáaMrt KirMy ntc* 17. •« I. «//». — UMMii«l«lfi; t VufUr Béd I. WtlliUrliga 10. ^ é KÖZMŰ V ELŐDÉ Sí, T A* AS A DALMl a* GAZDA SZATI JET I LA P, A Zalamegyéi1GazdaságiEgyesület, á n.-/caniz8cci> tis^Uimsegély^ö szövetkezet. és több mas Of/ylet rutaion Mztőaye 17. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. április 24-én* V. évfolyam. 86 1878 Meghívás A zalamegyei gazdasági egyesület 1878-ik évi Május 6-án délutáni 5 órakor Zala-Egerszegen ssját tanácstermében rendes kOzgyttléflt tart, melyre a tisztelt tagok minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. A közgyűlés fontosabb tárgyai: . 1. a Nagy-Kanizsán tartandó te •nyész állat vásár és kiállitils, — s az 1878-ik évi nagy-kanizsai gabona- és borvásár iránti további intéakedések; 2. az, 1878f-iliévű költségvetés tárgyalása ; — 3. folyó\' ügyek. Kelt ZaH-Egerszegen 1878-ik évi April hó 9-én. Árvay István m. k. ügyv. elnök. . • t 0 A selyemipar érdekében. ■ (Oa:d ik\' h tanítók figyelmébe.) (Folyt fa Tép.) A kellőle| oktatott és a tenyésztés mesterségében járatOslanitóbziigok köré gyt^jthetik azon életrevalóbb és szflléik anyagi viszonyainál fogva oly helyzetben levő tanítványaikat, kik otthon ez ágat sikeresen mivelhetik és azokat gyakorlatilag arra taníthatnák, hogy miképen keJl a tojásokkal elbánni, miképen azoknak kiköltöztetése és az egész selyemtenyésztés körül eljárni,, hdjgy biztos eredményre jussanak, Csak legyen egyszer egy-két tanítvány megnyerve, rövid idő alatt az ügy magától és pedig alig sejthető mérvarányban fog terjedni, mert sehol nem áll inkább mint a fogékony keblű fiatalságnál, hogy „verba movent, exempla t rabunt. • Az előkészülés körébe vág végre eleve gondoskodni a szükséges teoyész- i anyagról, t, 1. rekeszpeték, és ipáshon- I nan megszerzendő egészséges selymérmag oly mennyiségben készen tartandó, hogy midőn a selyemtenyésztésnek a népiskolai tanítók segélyével leendő meghonosítása komolyan kezdeményeztetík , oly készlet legyen, hogy minden arra kész tanító a megkívánt összeggel ellátható legyen. Erre nyilván szükségesnek fog mutatkozni a szegszárdi felügyelőségen kívül, még másutt is legalább egyik-má- sik helyen. a rekeszpetézésnek nagyban való üzéséról gondoskodni. Megtörténvén ta kellő előkészülés, msga az ügynek megfelelő életbeléptetésére mindenekelőtt a-munkaszervezetnek szüksége fog előállani. Erre mind azon törvényhatóságokban, melyek a selyemtenyésztésre alkalmasaknak mutatkoznak, a házipénztárból fizetendő felügyelők intézménye újra lenne felélesztendő . ugy mint az már a mnlt században fenallott A selyemtenyésztési felügyelók közvetlen érintkezésben az illető tanfelügyelővel ugy a selymérdiagok kiosztása, mint A egész tenyészeti folyamnak ellenőrzésére* és támogatására való közreműködés körül megszabott* ütasitások szerint járhatnának el; gondoskodván mind arról, a mi ez iparág felvirágoztatása szempontjából szükségesnek mutatkozik, évi tudósításokban a törvényhatóság közigazgatási bizottságát és ezek utján mind a közoktatásügyi, mind a földmivelési minisztériumot ebbeli sá-fárkodásukról, a tett tapasztalásokról és a mutatkozó kivánalmakcól értesítvén, A tanítók az általuk pár Kellőleg oktatott azon tanítványaikat \', kik aira kellő értelemmel, érzékkel és a megfi-vánt helyiségekkel bírnák, a körulmáiyek szerint szükséges tenyészanyaggal fognák ellátni és azoknak kezelését személyes befolyások álul támogatni, kellően ellen-órzeni, erre azou nagyszámú iskolái látogatók is közvetlen befolyást vehetnek r kik ujabban a népoktatás érdekében kinevezve, bizonyosan nem csekély érdeklődéssel lesznek az uj intézménynek szerencsés meggyökerezésc iránt, főleg na az iskolai látogatók kíszemlélésénél a kormány kellő figyelemmel lesz azon körülményre, hogy köztük a selymészethez értő szakemberek is legyenek elegendő számmal. A gnbóbeváltásnak teljes szervezete egyik alapfeltétele levén a selyemtenyésztés szabályos és biztos menetének, arról kizárólag kell gondoskodni. Az e téren tett tapasztalások minden kétségen kivül helyezik, hogy nem tanácsos azt a kincstár vagy állami orgánumok mfiködéskö-rébe vonni, itt a szabad versenyek és a vállalkozási szellemnek kell tért engedni. Hogy azonban főleg eleinte az ügy fenn ne akadjon, a kormány feladata lesz egyikmásik megbízható czéggel néhány évre bérszerzódést oly formán kötni, mint ez annbk idején a üoffmann kereskedő céggel történt. Ha a tanitókar fogja képezni a termelés fótényezőit, a beváltás jóval könnyebben és simábban fog történhetni; az iskolás gyermekek által iermelt guljók as illető tanitó által beazedetvén; azokat saját termeivényeivel egyenesen a megyei vagy vidéki selyemtenyésztési felü-. gyeiének\' fogják átszolgáltathatni, ugy hogy a beváltás az utóbbiaknál minden nehézség mlkül fogna történhetni. • A beváltási- ár a tanitó kezéhez •lenne kifizetendő, ki midőn saját keresményét visszatartja, az egyes; tanítványainak* járó illetményeket a számukra megnyitandó takarék könyvecskébe fogná bevezetni és az illető pénzösszeget ugy mint a.á tanítványnak egyéb letételét a legközelebbi takarékpénztárnál gyümölcsöztetni\'. Meg vsgynúk győződve,\' hogy takarékpénztáraink is saját érdeküknél fogva készek lesznek az ügyet lehetőleg gyámolítani, különösen a beváltási üzletet positir hozzájárulásokkal előmozdítani, főleg ott és akkor, a midőn vállalkozó hiányánál fogva a gubók elfrnsitása nehézségekbe fogna ütközni; !csak! kínálkozzanak a gubók teljes kezelés j folytán becses nyérsselycmaqyagul és minden beváltási nehézség magától meg fog szüimi. Az anyagi elwiyön kívül vannak még egyéb serkentő* eszközök a tanítók ebbeli buzgalmának ébresztésére, jutal* , mak, fizetési javítások, előléptetés, és egyéb kitüntetések használhatók e célra, különösen. azok irányában, kik nem any-nyira a legtöbb, hanem a legjobb selyem-gubokat termelik és termeltetik; már eleitől fogva azon kell lenni, nehogy a tanítók gazdaközöuségünk eredeti .hibájába essenek, és a minőség rovására a meny -nyiségre törekedjenek, mert ily elhibázott irány könnyen koczkára teszi az oly iparágat, melynek ,terményei leginkább a külpiaezokra vannak utalva, és ott csak ugy tarthatják fenn magukat, ha minőségileg kiállják a versenyt más országok hasontermelvényeivel. Hogy azután a gubók lemotolázására, a fonásra, a nyers selyem szárítására és további kezelésérc külön vállalatok keletkeznek, arról gondoskodni nem többé a kormánynak feladata; ha egyszer annyi nyers anyag felhalmozódik , hogy annak további kikészítése előnyösnek mutatkozik, akkor magától jönnek létre efféle vál- lalatok, legfeljebb az lenne még a kormánytól várható, hogy fiatal gazdáink közöl néhány jelesebb tehetségűt országos költségen- küldjön ki Lombardia azou vidékeire, melyek virágzó sclyemtermelé* lükről ismeretesek, kik kellőleg kiképezve, hol mint vándortanítók, hol mint felügyélők és útmutatók hájzárik oly vidékein lesz- « nek alkalmazhatók, melyek a felső olaszországi viszonyokhoz hason termelési előnyökkel kedveskednek. Magától értetvén, hogy minden gazdasági tanintézetnél különös figyelőm lesz fordítandó a selyem-tenyésztési ági specificns érdekeire, valamint a megyei és vidéki gazdasági egyesületek kebelében e czélra — ugy mint az országos gazd. egyesületnél — (külön szakosztály lesz létesítendő, azzal pedig az elmélet a gyakorlattal, a tan és iskola az élettel kerülne helyes kapcsolatba. Hogy mennyi gubó fogna az eddig körülirt apparatus segélyével mindjárta megindítás első évében termeltetőig még hozzávetőleg sem határozható meg; ha azonban sikerülne csak egy tekintélyes töredékét a nag; szániii.tamtó-személyzetnek ez. ügynek megnyerni,Hiemj megvetendő adalékkal gyarapodnék ji jelenleg . elég csekélynek mondható selyefntermc-lésünk. Hiszen ha állansys, mint a „Honismertető" lien fél vétetik,^ hogy évi gu-. bótermelésüiik körülbelül 418,OOP kilogrammra mpnne^ Aufztviában, hol leginkább csak Tyrolban lés Istriábán tömegesebben van az ág kjépviselve, 1., egész lt9 millió "kilő, tehát több mint négyszer annyi gubó termeltetik, mint náluuk holott ezeu mennyiség, tekintve azon vidéknek\' geográfiái kiterjedését, melyen hazánkban az iparág épnlv előnyösen űzhető, mint bármely osztrák tartományban, nemcsak könnyen utolérhető, hanem tetemesen felül is haladható, csak legyen meg a szilárd akarat és férfias kitartás. Minthogy 15—16 kilogramm glibó után rendesen egy kilo nyers selyem nyerhető , egész Ausztria-Magyarországban jelenleg legfeljebb 150,000 egész 160,000 kilogr. nyers selyem állíttatik elő, holott, migTjombard-YcIencze a monárchiáuak egyik-kiegészítő része volt, az évi nyers selyemtermelés 2.3-r-2.4 millió kilogr. rúgott.\'Ha mindjárt nem is képzelhető/ hogy Osztrák-Magyarország a lombard velenczei tartomány elestével szenvedett hiánylatot bármiféle erőlködés mellett\' A „Zala" tdrezdja. Calllagbulláts. Derült u ég; kft fátjolt rőn magáit, KI mélát Tn fol-ífilnétek reája; Koronáját cailUftábor alkotja, Vilrféaje m éj. t föld h&lottja. Tora repül marisról a bús alom, £sép frigTÖket 6r9ntelre caedálem : Mint deríti vSleféojét aeaolm. Ha ékébAI csillagait knérja \' Ei éj képe as éa bfis életemnek : Dt ssáamara IIj éirek nem teremnek. EffaBMk nluea áliandússih robája, Maj4 iijrtat, majd olyant vess 6 magára. fsép ceilUftt. U nénimét néibetem j Pe a»m nayiik ofj perecig aa én nekem: Más ken ssáli fényt deritai. igj tehát MeaábM mar msi örök ájasakák Htüc$ Lajoét As élő-halott (( 11 r i) |fl lif fiséért 6l JitttUj Oyalal — gondulám — Iu hagyta e üli sírban mindenét — Ua tudta talar • míIj hegyetienl) fopa ösaetlpnl re ivmi a eeni — Dt vajmi •ejti-e a ha-Ma, ttóak h^éját a inagssokott laanr aima hla>M*a vígan repül torább, tovább, Jfagy • mmskné ?Mkflr lehet fás éraaJatt S iát áriraft Két hét elmúlt, i Gyulát, uem láttam sehol. •— Nem siettem őt meglátogatni. Ilin ertem lelkületét. Neki a fájdalomban legnagyobb figasatalása a magány volt. —.Tovább mégsem áilhatám, meglátogattam Kopogásomra nem hallatszott esetlen hang. Benyitottam. Ott Ült asatalánál, valamit mély elmerültaéggel rajzolt. Halványabb volt a sírok lakéinál. Szép ébenfili tjei kuszál tan piheotek homlokán ; aroaa feltűnően meg-nvultRuhája rendetlenül födő tagjait.— Kőnyelf törtek fel szemeimbe, s megszéli-tára. — Fölijedt s ráin tekintett; de nemeiben valami oly borzalmas sötétség ta-nyáaott, mint midőn homályos iátyolon át vészes örvény éjébe bámjalnna. — Egyideig eibeszélgeBlüuk; de igen feltűnt, hogy Gyula összefüggés nélkül csapongott a tárgyakon. — I • Egyszerre csak a jlegközöuséges\'ebb tárgyat Mlbeaaakitja s ijesztő tekintettel igy •aól: „Tudod mit Béla? temess el engem 1 Aztán mindenein a tied lpss. Itt a végrendelet -- Ilyen sírt fogsa esináltatni. (Egy katároaallan slftkokkalberajzoltpapirttartá elém.) Ilyen fess a aiihalom: ilyen a síremlék. Reá fogod iratni: lÉte halott" Mert látod én élek, pedig bolt [fagyok ám 1 Na látod: milyen Sápadt arcsom; testemen a hál rohadni kezd I Nem éraed a halott saa-got ? I Vagy le sem hi—ess ? t" Densedten állék előtte s ajkaimat meg-némitá ama gondolat borialma, hogy barátom őrült — | Ah ea irtásatol I — folytatá, midőn feleltem, — EtetnekL itatnak, hogy tovább kínlódjam. Aat akarják, hogy kösöt- | tük rohadjon lo csontjailnrél a hús; a mint csontváz járjak elátkozottan ; De fölkeresem Istent; ő hatalmas; beveszi testemet a iöldbe; azután összezúzza üldözőimet.— Ab 1 ... Rejts el! Nem hallod: mint morognak ? I Naponként eljőnek; vész teljes átkokat szórnak ráiu; aat zúgják, hogy élő-halott vagyok, a hamvamat nem veszi be a föld 1 Jönnek I Ah I én futok I Sápadtan, reszketve futott a mellékszobába., -4 Borzongva hallgatám őrült be-ezédét, s midőn ehohant, szánó sóhajjal hagy ára el a szobát. — „HaUjlmas iateukégl — gondolám — midőn a hálandó embert, tereintésed remekét uralkodíó ésassel rubáaád foh nem adál-e a pokol kezébe rettenetes boszueszküzt. — Dicső alkotásodat te igy össze nem zúzhatod !\'. Ily munkát csak a pokol hatalma véges. Miért nem téped össze alkotásod megrontó ját? Vagy ennek átkával megsemmisülne tán áldásod varázsa ? 1" Sietve keresém föl egyik orvot-barátunkat, hogy tőle tanácsot aének. O mindenek előtti látni ébajtá Gyulát. Karöltve menénk lakásához. — A szobákat üresen találjuk. Felkutattak a ház környékét, sao-kott magánhelveit — Minden üret volt Aggódra tekintünk egvmásra. j- Ekkor jutottak eszembe szavat. „Elment Istenét keresni lB szóltam saomorúan aa iorvoshoa. Valóban ugy is volt Szegény Gyula I A teremtés as ésassel rányomja isténi bélyegét, aa sors átka letöröltelaat E\'ment Űzte aa Mit képzelet Könyörülő szivet keresett, ka őt eltemetné. Kébselem szegénynek kmjsit; képzelem : miként fordult élő-, élettejenhes rettentő kérelmével hiá- ba J A komor bérc némasága, a augó patak, a susogó lomb, moly alatt megpiheuni akart; a hallgatag fűszál, a madárdal, a ssánsliimzárta emberi ajkak, mind, mind ezt hangozá: „Szegény élő-halott I" Ezt hallá - turjom — őrtilt képzelete miuden ajkról. — És ő érzé öntésién a borzalmas halottszagot. Futott szakadatlanul kinzó rémétől : önmagától; s mindenüit vele rohant kétségbeesett futásában legnagyobb réme: önmaga. — így járhato\'t be ímessze földet, nem találva egy lényt, ki megmentse, ki elte-í messe. — Nap nap után mnlt Eltelt két hónap. — Ez alatt mindeufele kerestük Gyulát,, de nem találtuk sehol, i Kérdeagetésünkre! néha egy-egy ember mondta, hogy látoá rongyos, halvány koldust kétségbeesetten rohanva, mint as őrült — Hová mehetett ? Taláo aa ég könyörült rajta, s visaaaaUá porhüvelyét örök nyugalmának ? Ez alatt a tél is eljött karjaiba aárni a kitáradt természetet. jAludnj ment a föld; de hálából önteste véritől résaegülten vigadtak álmaközben as emberek. Ssegény Gyulát mindenki, elfeledte, csak én nem feledhetékn. — Fájó érzéssel gondolék soriára; nem lugyott nyugodtan ama sötét sejtelem, hbgy valahol idegen földön senki .által nem] íamerve, - valamely rengeteg s8t& zugában megdermedt teteme kóbor vadak martaléka lett. — „Talán még is ál, talán visszájő 1* — goudoláin. Naponkint el-ellátorattara anyja sirjáhos; gondolám Es volt legkedvesebb foglalkq* $ALA MEGYEI ÉRDEKŰ. egyhamar helyre tudná ütni és hogy oda jüanon, hol 1860. előtt állott, mintán esák Olaszország azon egyedüli enropai állam, pely hason mennyiséget képes termelői. Franciaország ellenben, dacára elég terjedt, qlég virágzó és elégj nagy gonddal űzetni szokott tenyésztésének nem producál többet, mint 7S1,000 kilogrammot, mégis idővel odajuthatnánk, hogy legalább annyit termelnénk, mint a mai nap Spanyolország, mely 115—120,000 kii. nyeri selymet szolgáltat évenkint; mi legalább is 2g millió forint értéket képvisel. Hasztalan munka lenne számokban kifejezni akarni, mennyi haszon volna várható már az első években; annyi bi-xonyos, hogy oly gazdasági mellékfoglalkozás, mely beruházásokat alig igényel, mely aemmiféle koczkázattal nem jár, mely a tanuló ifjúságot oly foglalkozásra szoktatná, mivel üres idejüket hasznosan kitőltheük a nélkül, hogy az által a tanulástól elvonatnak, mely a népiskolai tanítók anyagi helyzetét némileg javíthatná, mely végre kedves eszközül ajánlkozik az iakolai takarékpénztárak üdvös intézményének meggyökereztetésére, rceg-" érdemli, hogy komoly megvitatás tárgya nak tekintessék. Ajánljuk ennélfogva az általnnk megpendített etemét magas kormánynnk figyelmébe. JJtalva "azonban az e téren több, mint egy századon át tett szomorú" tapasztalásokra, jesak ugy ajánljuk a kör-vonalzott meghohositási módot, hogy magas kormányunk ne nyúljon megint fél szabályokhoz, ne állapodjék meg fél uton, ne kapjon bele, jól kiszámított, kellően elkészített terv nélkül. ^Iv esetben.nem áll ,in magnis et volaisse, sat töt," jobb semmit sem tenni, mint eredmény és siker nélküli intézkedés csak /megnehezíti a sikeres megindítanak megújítását. - * Lehet, hogy a dolog % praxisban nehezebb mint a miiíonelí látszik a zöld aktáiról nézve, lehet hogy fennebbi kőr-vonalozásnnkban nem Számítottunk kellően. a rendelkezésre levő munkaerővel, nem vettük kellően számba a nehézségeket, melyek a gyakorlati életben mutatkoznak, de az ügy megérdemli, hogy legalább beható vitatkozás és minden oldalról való megvilágítás tárgyán! szolgáljon. Szóljanak tehát hozzá szakembe reink, nyilatkozzanak tanitóköreink, indítsunk meg termékeny eszmecserét: minél jobban készíttetik elő szellemileg a talaj, annál elóbb válhatik az ige testté. K—k. Helyi és megyei hírek —- Zalanwgyc szabadelvűkD/.)fyU-lése folyó évi május kft 6-én esti 61/, órakor Zala-Egcmcgen az arany bárány vendéglő kistermében fog megtartatni, hová a párttagok tisz tejettel meghívatnak. Tárgya loend : a körelnökök és tisztviselők választása és a napi reu den lévő kérdések megvitatása. Kelt Palinban, april 20 án 1878, Az elnökiéi}. Kgy hideg reggelen, szokatlan órában, mentem a temetőbe. — Lábaim alatt csikorgott a hó; a zúzmarás fákon át |iomoru melódiával haladt a ssél j a kiálló keresztek némelyikén egy-egy gondolkozó holló; itt-ott gondozatlan lirok, kidőlt keresattel, gyönyörű síremlékek, rajtok a gazdag-hatalmas nevével, s egy-egy rég hervadt ko-■aoraval. — Elgondolkozom „Hány lehet •a óriási mauaoteumok közt, mit az elhunyt iránti őszinte kegyele1, önzéstelen sziv á1-ütott, i nem önsó dicsvágy a vagy a divat iránti tartóság ?!• — kérdém önmagamtól, a sírfeliratokat olvasva. — Kfllö-nös kérdés I Hím ott van, hogy ^aomoro* doU MÍvvel4 gyáizoyák. iSUes osak auuyit mondhatunk: „Nyugodjék I* Egy-egy száraz koszorút levetett a ■él. Lehajoltam, s ríssaatevém, •— „Belga élők ! gondolám — kik ön feledtea, rajougás.al küzd tök koezoraért; a hoeeau, bosmru \'»ém verejtékkai megfutott nályetér etán, midőn lankadó idegeitekből aa erő köiiöaik, megkaptátok ások-161, kikaak érdekeiért küldetek : goodöi* teke arra, hogy a legdrágább koszorú as, melyet árunkra egy-egy mérető kés köny-eftft teee;ii leauagvebb nyugalmat Mi-kar érflk eL midőn halt homlokunkra as •wéotolaa fájdalom saerelmünk babérát tt-leseti?|- p mérii örökké kelt Icaaiha Usdókaak, kik a hallhatatlanság konoin* |*ért ktiadeaek Oe o kasaor* örökk*tö - Mindnyájan küldésünk his- — (Húsvét.)Elhangxott as ájtatos imára hivő haraogsugáa. mily a gyülekezetet a feltámadás, a megváltás, a szabadulás magasztos fln.epéfo öíjfiegyüjté. A természet is üuneóie* szint öltött A tavasa ékss aöld je borítja a földet, a melengető napsugár a remény derűjét ébreszti a keblekben, itt is ftrámadás, ott is. Itt a rideg tél «ö té- boinlatáből, ott 4 halát rideg karjaiból. As emberek ajkairól dicsőség zengett aa úrhoz .az egekbe. A megváltás, a isaba-dulái magasztos ünnepe derengő sugárt ébreszt az elfásult kebelben. .Vajha meghal-gatná az Ur a húsvét ünnep szent iiriáját • dús kegyelmét árasztai á kedves hazánkra, Magyarországra, megváltonájokféle bajától s aa anyagi nyomor éjszakájától, támasztaná fel á jólérlderfijére, hogy boldog-tág volna palotától kunyhóig egyaránt — Meghívás A keszthelyi „15-Ös bizottság" 1878-ík évi május hó 4-éii Keszthelyen, as „Amazon^ szálloda nagy termében zártkPrü Tánczkoszorucskát rendes, melyre a kívül czimzétt urat és családját tisztelettel meghívja a rendező-bízottság, Kezdete 8 órakor. Egy családjegy ára 3 frt, személyjegy 1 trtl A tiszta jövödelein egy része, a szíves leiülfizetések pedig egészben a keszthelyi! polgári olvasó-egylet könyvtára javára toguak fordíttatni — .(Határjárás) A törökvilág ideiéből szép szokás tartotta fenn magát Zala-Égerszege u Nagyszombaton egykor a nép felfegyverkezve a határrá menvén, az ott tanyázó törökök megfutottak. Ez alkalommal\' az egerazegiek egy törők zászló birtokába is jutottak. Ez esemény emlákeül az egerszegiek ünnepélyes menetben, zsolozsuiá-Lat zengedezve vonuluak ki a határra, ott töltve az éjszakát. Ez az akkor kézfe került zászló eiővitele mellett, dobpergés közöli történik — A zalamegyel gazd. egyesület kertje ÓS háza.) Az utolsó napokban személyesen voh a ka!inunk a Zalamegyei gazd. egyesület\'háza és kertjét szemügyre venni, s es utóbbinak kitüuő berendezéséről uieg győződést szeretni. — A kert berendezése valóban mintaszerűnek nevezhető, s azon szakavatott és buzgó gondosálról tesz fényes tanúbizonyságot, inelylyei az egyesület kiváló buzgalinu, áltálán tisztelt ígyvezető elnöke Arvay Litván ur,; annak okszerű kezelésére befoly. Maga a faiskola isineg-tekintésre méltó, és méltó árra, hogy másutt is például szolgáljon a faiskola beren-, dezését illetőleg. — Volt alkalmam az egyesületi tek.f elnökség szívességéből a^-egyesület díszes ülési termét is megtekinteni, melyben ciinos szekrénykékben, a különféle alma- és körtefajok varnak művészi utánzatokban, terinészethiven felállítva. — Fölötte óhajtandó volns, hogy a Zalame.-gyei Qazd. egyesületnek n megye gazdá-szati érdekeire néive valóban üdvös\' működését miúél nagyobb mérvben lehetővé tenni, Zalatuegye gazdaközönsége erkölcsi kötelességének ismerné. A Gazdasági egyesület ügyvezető elnökének, tek. Arvay Istváu urnák lehetetlen ügy buzgó működéseért a nyilvánosság előtt is elismerésünket nem nyilvánítani , ^ — A körorvosi intézményt ijetőleg vonatkozva azon csikkre, melyet ez ügyben Dr. Széli Lajos a \'„Hon" 79. számában közélett, i a melyet hely szűke miatt nem közöljiotűiik kivonatban sem, In punk egy igen tisztelt barátja a következő észrevételeket teszi: „Mint értesülünk, éppen a köt orvosok fizetései nehézségeit előre litván, eseu\'; indok vezette Zulain».gye közönségét azöb javaslatra: miszerint a felállítandó körjirvosok helyett, inkább a jár&ii orvosok száma szaporiltassék, kik fizetésüket a megyei pénztárból vehetnék fel, ajez által kétaégenkivü\' nagyobb tekintélyben is résiesQUiének a népnél, mintha fizetésüket as egyes községektől kénytelenek beszedni. A megye közönlége fel is irt os érdemben ;a magas kormáuyljoz; de a bei • ügyiniuiszteríutu a megye felterjesztését jóvá tos jutalmául elnyerjük az Ö^Ök nyugalniu halált Éi egyedül a halál k^asoruja töv»-telan." — I \' V ■ • if Ily gondolatokkal haladtam tovább. — Merengésedből emberi bang vert föl. A sirásó sietétt felém ijedt arczczm. —{- ffEgy megfagyott koldult) találtam, uram la — szolt. Követéin. Gyula Rimának lirja felé vezetett. 4-Mellette egy ujon á>ott lir volt.;— 1 „E sírt tegnap áitam, a ima ma, hogy ide jöttem ez; embert benne hóltan találtam," —| jszóit az ott fekvő hullára mu-, ts va. — | A hogy rá tekinték, ijedten hátráltam. Eltorzult |vonásokkal, félmeztelen testtel, őszült híjförtökke) ott feküdt as örök álom karjain: Gyula. — As Iitén, kit ke? resett, megizáuta Őt; Anyja lirjánál, a hol nyugalmát, i boldogságát e!vevő, ott adá azt ueki vissúi ÖilBkre. — Letérdeltem, megcsókoltam jéohideg homlokát. —I Aztán lé-törlém könyeltaet, tetemét a sirápra bíivi, hasa lieték H Harmádnapou oltettük örök nyugalomra. Ii Sírját könyesve álltá körül al irók, ndvéisek éi tilstilői sensge. Meg-könyesék a izereooiédent és kojnornt tettek a művész sírjára; én megttrátám a barátot és megkonornsám a fiut. j- Sírjára eat iratám : .Mig élt, halott volt; i nogy meghalt, él I" — nem hacyván, inkább a kUsegészégi törvény a körorvosokra vonatkozó csikkiinik végrehajtására és a körofvosi intézmény mielőbb! életbeléptetésére utaiitotta a* megy a közönségét K* volt egyik\' oka annak, nogy Zalában ed/iig a kÖrorvo4ok nem lettek kinevezve, a második oka pedig as, hogv a köMgéisségi területek meghatároz zása eddig már harinadssor lett\'átdolgozva Remélhető azonban, hogy a. legközelebbi megyei gyűlés alkalmával ezeh terülelek véglegesen meg lejiznek állapüva és._akkor. ex*n Ud^ös intézmény éIetDeléptetéMn<*k több akadálya *neín forog fenn. j • • Azonban attól lehet tartani, ha a Tör o-voBok] éi szülésznők fizetésére nézve va-1 In-ni\'miidot nem találnak és a közegéfiiőgí közegek a jegyzik és talufeíiik kényekea-* ví\'őí lesznek függőben, (tkkor «zen intéz-In\'ény nimioaára megbökik,[mint az a Bach-koi»zak alatt U ezen okbót megszűnt élni. —[(Felhívás az iparosokhoz) Streit-mann József ur Gyöngyözöl hosszabb felhívást Uöldött szét hazai iparosainkhos, a melybeu lclviJágosilásl ad a-telől, hogy miért iionult vissza annyira- a\' hasai ipar érdekeinek küzdteréről; niost azortban az ipar érdekek emejésére irátiyzbtt tervezettel lén elő, (melyre mi még. visszatérünk)\' s első sorban megindít egy közlönyt e czim alatt: „Kézríiűiparosok Országos Értesítője* mely .navonkiut egyszer- jelenik meg és évenkint hárpin fonntba kerül. A felnivái egyes részeire visizatérünk piég, és azt ér-demlegeaen ismertetendjük. sülét pénztári forgalma 1871 1875 niárczius 31-ig. ; tí e v é t e | Pénztári élőlét 1877. ipr. 1 én Tagdíjakból befolyt . . . Tandíjakból befolyt . . ügyleti ház után befolyt bér Értékpapír szelvényéből, . Jólékonyqzéiu előadás, bál és ünnepély jövödelme . N,-Kanizsa v/ros által adptt évi segé>y 1877. II. í. év Délsalai tak. pénzt kivétetett Beváltott 2 db. ezüst frtosért Osrsesen : Kiad íi H Dél-zalai 4ak*rék-péuztárban elhelyeztetett . . . . Nevelő s nevelőnő illet-• ménye ...... Egyleti sSblga s dajka il-\' letméfiye . . . Házbérre...... Költségekre : up óbb kiadások postaköltségek . játékszerek, e\'költózkü-dési kiadások, kőinives és ácsmunkáért\'. . . Óllá fűrészeié* és felvágásért ....;. Keribéira . . ... Felszerelések, asztilok, székek, és ablakredő-#pyökért i. . . .• .. állami .és községi adóra 1877 févre\'..... Pénztár 1878 márcsius 31-én aprí w léétől, 85 ft. 75 kr. 738 „ - „ 1310 i, - n 205 , - . 5,60, 243 50 n 283 4QP .2 n p 12 It 3274 ft 94 kr 850 ft i- kr. 812 50 181 800 , 76 n H 1 353 . 74 36 20 97 . 38 Összesen 3274 frt 94 kr. A nagy-kanizsai kisdednevelő egyeiület vagyonkimutatása 1878 évi marosius 31-én. Vagyon: Pénztár szán)lában készpénz élőiét . . . . . . . 45 Irt 10 kr. Délzalai tak.|pni/.inruúl 1 löá ba. könyvfio- trlhclyczve . 3423 r 10 „ cí\'to dtto. j\'ciutck \' , — "Ij esedékes >,„. . *. . |&1 p B Délzalai tokarékpénzláiiiál * l\'jOt iz. könyvre . . dtto. dtto. ennek Vs31 La esedékes \'\'.„ . . .. . Délznlai-tak- |pénztáruáMi)34 sz könyvre, dtto. dtto önnek 1\', — esedékes °U..... Nngy-ksnizni tnl:. pénstár-itál 8542 iz. könyvre . d» o. dtto ennek — 3I|3 eiedéjtes °L . . . . . Felsiercléselqben- I0|, érték len-Á%után 37JMii41 . . 338 „ éi , Hásbirtokbnii ..... U33f n 94 M Egy darab 100 frtoi földhitel itáézeti részvényben árfo-\\ivn szerint . . .; . . 94 „ -(- „ DéhtalaT tak | pénztárnál 22Gb az. könyvre elhelyezve . dtto. dtto. ennek \'j, — s\'|, esedékes 1. . . . I. . 14 9 „ 84 • » ?3 „,• \\ 188 B Íl „ 307 73 1 Összesen 9078 frt. M kr. iCsIt Ka»-Kaniiián 1878 márczius 31-én KLmusz Boldizsár i, k. égyerijílotí pénztárnok. I Ezen pénztári, forgalmi és i vagy^uki-mu\'^\' .it a bémellékelt okmányokkal jösz-seehasonlitván, azt helyeinek találtuk. Nagy-Kanizsán, 1878 évi april! hó 5-lk napján Freylor Adolf i k. Farkai László á k Wolheim Bódog i. k. ii, vizsgálok. A nagy-Kanizsai I aíidednevelő egye-sületnek 1878 évi april |7-éu tartott köz-uy ülés rendeletéből közli Bátorfi Lajos tilkár. Tolvaj Sándor vasmegyei Ispángi illetőségű jó módú földmivei és borkerei-kedő, l hó 16-án eitve a boezfüldi asőllő-hegyen véletlen izerenaséÜenségbŐl saját kooiija által agyon nyomatván, annak holt-teste — minthogy ő reiormitui vallású lévén — családja kérelme lolytáq, alispáni engedély és a hullák elállítása felől fina. álló kösegésssáfi izabáyok megtartáia mellett, f. hó 18 án est ve légmentesen elzárt kettős koporsóban illetőségi helyére elszállíttatott. — — PetrolsoiUUalíi mozdonyoknál. A Griázi Tsaritziniloross vasúti vonalon Ur-gubart Th. gépéjzinester kísérletet tett i peroleuinttjzeiés Kihozatali tárgyában moz donyoknál. Az ilkalinasáibs .vett készülékeknél a petróleum egy esőq át ömlik a szerkocsiból a mozdonynak egy harántcsö-vébi, laely a Ubá szekrény h^faláhojj^ van erőjrftv4. Eeeii harántesőből 5 cső aíegyen i csoíábláho*. El alatt egy hi soft csőrendszer \'étezik, mely gőzzel, szükség ésetén légköri:levegővel vegyítve is, a vezetőhely-ről egy váltó segélyével tápláltadk A kiáramló\' gőz a felső csőből a petróleumot, magához szívja és a tüzelőhöz vezeti, a ho meggy ni la Uk. A hamuszekrényben egy víz-edény lé\'ezik, a netán kifolyó petróleum felvólélére. E^en berendezés már hosszabb id^ ót.* használhatónak bizonyult be, azonban még mindig drágának találtatik r- A fiumei állami elemi magyar iskolákat, mint a Hon-nak iiják, g*6f 8za-páry Géza kormányzó, dr. Valencsics miniszteri tanácsos kíséretében, meglátogatta e hó 5-én s a növendékek közt több mint két egész órát töltött; nyilatkozata szerint az iskolában felmutatott eredmény különösen a munkácsi hzöletásü Lakatos Bálint oskolájában volt a legkielégitőbb, ki a tanítás terén magának már eddig ia nem ki« érdemet szerzett. A gyakorlott és szakavatott Lakatos Bálint tanító talpra esett kérdései a gyermekek általános jó feleletei, a műénekben, de különösen a számtan és földrajzban tett előmenetel a kormányzóság teljes megelégedMt és általános elismerését vívta ki, épen így a hegedülésről felmutatott eredmény is, melyet nevezett tanító azíutén könnyűséggel kezel és ingyen tanítja az ezen intézetben tanuló növendékeket A kormányzó megelégedését ugy ez alkalommal, inint az iskolaszék elnöke által is lent nevezett tanítónak tudomására adta. Hasouló elísmeiést fejezett ki Lengyel tanító és Pöborffy Berta tanítónő ta: uitására is ^ T\'irilkoi*Ziig rth uni/muk iájiikos. A Temps konstantinápolyi levetezője a Balkán félsziget népesedéin viszonyairól igen figyelemreméltó adatokat állit össze a görög és bolgár lakosság számarányát illetőleg Kiemeli előazör, hogy vau egy nagy számot tevő lakosság, melyet „bulagnro-phonB-nak neveznek, s mely szívvel-lélekkel görög, bár bolgár nyelven beszél; ezek semmi áron sein akarnak bolgárokká lenni s gyermekeiket kizárólag görög iskolába járatják. Az adatok azután a következők : Nézzük először Tliraciát Konstantinápolyban és környékén a görögök száma : §00,000-re megy, mig a bolgárok csak mint egy 15—2ü,0l)0-en vannak. A diinápolyk-vilajetben a legnagyobb görög csoportok vanuak A.drinápoíyi kerületben a "város és a nagyobb falvas- 35,000 görög lelket számlálnak; a bolgárok száma itt nem éri el a 25,U00-et sem, ha ciak az itt lakó 1$000 bulgaropbont hozzá nem vesszük. Csutmenbeu van 15,000 görög, 5000 bolgár és 7i)00 bulgaropon^ Kírk-Kiliiieben 12000 görög, 12,000 bolgár éi 10,000 lulgarop-hon; Haizuanban 2500 görög, 2000 bolgár; Bunár-Hinzárban 10,000 görög, 4000 bolgár; Baba Esakiben 3000 görög, 2000 ^bwlgér; Musztafa-Pasáb in 500, görög, 1000 bolgár és 20U0 bulgarophon: tízun Klöpri-ben 11,000 görög. 3000 bolgár; Demotiká-ban 55,000 görög, 8000 bolgár; Ferresben 20,000 görög, 12,000 bolgár, és 9000 bulgarophon. A sslivuói azandsákban csak néhány városban vannak a görögök sokkal kevesebben a bolgáioknál: Salimniában 4 -U00 görög, ,12—15,000 bolgárral, Jam-Joliban 400 görög 10,000 bolgárral, 1000 görög Jeni-Szárában 12,000 bolgárral nemben. A fekete tenger partjain megváltozik ez az arány így Anchialébeu és Kar-nabadián a görögök 10.000 en, mig a bolgárok alig többen vannak. Burtauban csak 3000 bolgár van, ellenben 10,000görög és 6000 bulgarophon. Miisivríben éi Aiaosz-ban ii nagyobb wámmal vannak a görögök- Az utóbbi kerilletben 10,000 göröggel izemben osak 8000 bolgár van. A n-lippopolii ssandsákban a görögök 35-40,000 en, a bolgárok 2tX),000-en van. A rodostói és gaHipolii kerületekben átlag ciak eörö-gök laknak; a rodoitói ssandsákban 350,000 görög van 15-V0,000 bolgárral, a gallipoliiban pedig 70-j^Q,000 görög alig néhány bolgárral.. Még nagyobb ás aránytalanság Macedóniában. Drámában van 13.000 górög. 3000 bulgáropboméi 1500 bolgár. Kava-láb tn éa Knanüban: 10,000 görög, 8500 bulgárophion, 700 bolgár. — A szerszi sssndsáaban csak 90,000 bolgár van, görög pedig 100,000* i bulgárophon 66,00i). A isalontkii szandsákbati van 150,(KK) görög éi 611,000 bolgár A botolíai azandsákban 180,000 görög, 100,00 bulgárophon, 35,000 bolgár. j. 4 A Zalainegyel UaiuUNácI Ekyosfl-let hUHtlo* értCBltdle. Jegyzőkönyv. A rnlomegyci gazdasígi egyesület, 7a~ h Eqrrstrgen, 1878. évi február Só-én tartott közgyűlésének A kaUusttri munkálatokról. y 6)121—877. A nagyméltóságú királyi Péusügy mi-uissteriun IC, 162 871 &z a. kelt leiratával válaaskép ezen gaadaaáei ogyesü\'et 1877 május 7-iki kSagválésboT 97 az. a hozzá intézett felterjesztésre.. melylyel a Borsod megyei gazdasági egyesület által a megindított kataazten becslési előmunkálatokra nézve felmerült aggodalmai érdemében a kir. Pénzügyminisztériumhoz intézett s ezen | egyesülethez pártolás végett megküldött tel irathoz csat\'akoaását jelenté ki, — közli a ! Borsod megyei gazdasági egyeaülethea in- [ téeett válaszát, melyben annak aggodalmait eloszlatandó, azt nyilvánitja ki, hogy a Borsod megyei gazdasági egyesület kifejtett né-aetei a tények téves felfogásán alapulnak, s azokat megállbatóknak nem látja, mert szerinte nem hihető, hogy széles ez ország ban .létezik oly bizottság, melyben válasz tott elnök, és választtat 15 földbirtokos, miut bizottsági tagok mellett, caak \'egy a kormány által kinevezett bec«lő biztoe bir szavazattal, még is ésen egy becslő biztos külön véleménye emeltetett volna érvényre többi tagok egyhangú vagy többséget nyert nézeteik ellenében; az uj kataszteri becslési előmunkálatokra vonatkozólag a mult év elején a hírlapokban megjelent le-l»pVzések pedig nem volt egyéb mintegy tanulmány, mely a Cecslésnél követendő alaki eliácás( iránt teendő javaelat megtétele végett hajthatott vjjgre, de mely általa eem alaki eem anyagi Teszében helyben nent hagyatván teljesen íélretétctolt minthogy pedig a kataszter helyessége nem as összeé jövedelem magasabb \\agy. kisebb összegében mind inkább abbau pontosul össse, hogy abban a vidékek gazdasági viszonyai ós azokból folyó tiszta jövedelmi tételek:"#Jjy-más között helyes arányban álljanak ezen helyes arány mecáflaj itáaára főleg a föld adó\' Bizottságok buzgó közreműködése gyakorolhatja a legdöntőbb befolyást, felhívja az egyesületet; miszerint saját köfében oda hátúi igyekezzék, hogy valahányszor a föld adó bizottságok tÖrvéuyHzerf közreműködésre felhívatnak, lazoknak tagjai miuden-kor és teljes számmal jelenjenek meg a bizottsági gyűlésekben \'s azokban helyi ismereteiket az eredmény helyes megállapítására erélylyel és buzgalommal érvénye-sitsék. A kataszteri ügy az egész ország igen fontos \'s életbe vágó érdekei mellett ho»szu időszakra kibatólag főkép és közvetlenül a földbirtokos osztály iidekeit érintvén, s ozeu érdek inogóvása főkép abban össae- Jiontosulván, hogy az ország különböző vi-lékei gazdasági viszonyai s a földbirtok ti ráta jövedelmei minden téuyező körűimé nyek igaaságoa és méltányos számbavételével \'s alkalmazásával helyes erényben állapíttassanak uieg: e munkálat keresatülvi-teléuél felölte fontos, aa egyeseket anyagi érdekeikben lényegesen érintő JkÖrQlmény, hogy aaoa befolyás, melyet a tinta jövö-delem megállapítását előállító adatok ki-nyomótására \'s szolgáltatására a törvény a bizottságoknak éji ea érdekelt magánosoknak engedett a bizottságok részéről ; lelkiismeretesen, erélyesen, igaeságosau, tryako-roitassek, aa egyeseknek; pedig alkalom nyittassák, hogy logaik érdekeik megóvása végott felszólalásaikat, fellebbezéseiket kellő időb en .ii sikerrel megtehessék : a tekinteteknél fogva, minthogy a kataszteri ügy-beni munkálatok ikörül sem avjárási bizottságok sem a községi elöljáróságok részéről nem tapasztalható! azon élénk érdekolteég és buzgó tevékenység, mélyet ez ügy. fontossága s bosseu időkre kiható követkeaéee b a magánosak értloke igényel, a gazdasási egyesület a tek. megyei alispáni hivatalt tisztelettel megkérni elhatározta az jrfnt, hogy méltóztassék c Í-öi\'. A kősségi és kor jegyzőket utasít tani, hogy felelőség terhe, alatt a községi bizottságokat a törvény által előirt teendőik, kötelességeik, \'§ az általuk eszköz-lendő eljárás iránt b-:okt(jtváu, leunakadásaikban őket felvilágositaui, velők tanács adólag közreműködni; — továbbá a fel-Bzólamlási határidőkről a munkálatoknak evégett közszemlére kitételéről az érdekejt birtokosokat egyéni bemondás utján is értesíteni kötelességüknek tartsák, j II-or. A járási becs|ő bizottságok el uökeit felhívni, hogy as eddigi eljárásuk s működésük mikénti folyama, a felmerült nehézségek, kételyek, ezek magyaraaatai áltálján ez ügybeui észleleteik tapasztala- . taik felett, ezek iránti tauácskozáa kiilcsö-j| nös felvilágosítás a követendő elvék i és öszhangzatos eljárás és működés megáll a • pitáss végett a körülmények igényei j szerint többször is közös értekezletekre Össze jönni szíveskedjenek, III-or A járási becslő biaottaágjokat utasítani, hogy miután a megyei tönnény-hatóságnak as 1870. 42. t cz. lö j-nál fogva jogában s hatály körében áll a, kataszteri törvény mikénti végrehajtása felett felűgyelui e ellenőrködni, tegyenek a megye közgyűlésére jelentéit, hogy as 1B75. VII. t. cz. értelmében reájok ruházott fontos megbízatásukban mikép jártak el? és az uj kataszteri munlúlal ok érdemében mi-kép működtek? \' IV-er. A járási bizottságok tagjait utasítani, hogy lelett ünnepélyes fogadásukhoz bivton, polgá i és lelkiismeretes}.kötelességeiknek ismerjék valahányszor egybe- ,\' hivatnak, a bizottsági ülésekre megjelenni, • azokban tevékeny részt venni, inegbu&suk- j kai járó feledalukat a törvény érteimépen lelkiismeretesen gyakoiolván ugy a község valamint polgártársaik érdekében ii haza- \' fiúi kötelességüket teljeeiteui. 7124-1877. I nA pi/ártoft horóKu iránti törvriíyjnvfulalrSI. Nedeczky Jcnó borászati szakosztályi elnök ur aa 1877 oktober 8-ki közgyűlés 61,80 a? a. végzéoboli felkérése folytán a nmgu. m. k. földtn. ipar ós keresaedelfem-ügyi kir. minisztérium 1877 évi Junius SO-kán 13527. sz. a. kelt felhívására S*41ay Imre országgyűlési képviselő ur által a gyártolt borokról beterjeeztett törvényjavaslat iránt az a feletti napi rendre téréit iuflit- kei tekintetéből egv áltálján ée feltétlenül ssígojatn eltiltásáét. 8 114—077. A sikár fi (8lipa vulgáris) tsrmslfsrn!. A nmgu földia. ipar és kereskedelem váayozó indokolt véleményét beterjeestvéa, s ezael kapcsolatban Heves vármegye és a Jászkerület gazdasági egyesületének ea alkalomból a torvény javasUt mellőséeével a iuagyar borászat érdekében óvó rendszabályok iiiánti intézkedéseknek törvénybe. 1 ügyi kir. mlniszteriumr)0641 sz. a. körira-zási utonpeendő létesítése végeit a nmgu \' tában tudatván, hogy legújabb időben élénk földtniveles ipar és kereskedelemügyi kir. \' tudakozódás történt külföldről a sikárfű minissteriumnos intézett pártolás vége\'t \' (éles mosó Htipa vulgáris) növény gyökere megküldUtt felhata felvétotv^n. után, mely kisebb mérvbeu eddigelé is ez- Heves vármegye .és Jászkérület, gaz, dasági egyesületének saját különleges >i-szooyain jwapuló s jLalamegyjóbton %íő nem port tárgyát képezé más részt benn az or-seágbau is használtatik különböző oaélokra: liogy e tekintetben a kivitelre vállalkozó forduló köiülmépy^kre fektejett feliratú m-. j a a luesjnM, illetŐleg\'kiaknázásf rogieökre domásul vétetvén, — a nmgu. földm. ipar és kereskedelemügyi kir. minjeatemiin 1Ö77 évi juuiuií 80-án 13527 etísal kelt körira* j tában ezen egyeeűlethez lutftelt felhívásra Szalay Imre országgyűlési képviselő ur ál-tal na gyártott borokról" benyújtott törvény javaslat a Nmgu. kir. minisztérium áltat köaölt! ez ügyben gyűjtött a tárgy ismertetését tartalmazó anyag; -is borászati szakosztályi eluök ur beterjesztett véleménye tanácskozás alá vétetvén, ennek ered-Irnénye a következőkben a niugif. kir. minisztériumhoz feltei jesztetni lintároztajik u. jmint: ■ • Az e*.tárgyban összegyűjtött becses anyag kétségtelenül igazolja, Uogy Magyar* orsságban\\ mesterséges borgyártás alig lé-tezikj s tekintve hogy a szakértelemmel kezelt jó minőségű természetes bor is a bei-fogyasztás szükségét sokszóros mennyiségben felülmúló bőségben s a külföldi árakhoz aránylag folyton olcsó áron kapható, alig tartnatni attól, hosy a borgyártás e hasában jö.vödelmesf üzletté váljék, e nagy mértékben elterjedjen, igy midőn egy részről a gyártott borosról tö vényalkotásának szükségessége még nem is létezik, másrészről 0\' törvény megalkotása kárós hatású lenne, mert borászatunkat a küllőid előtt ugy tüntetné fel, mintha itt a mesterséges bőrgyártás. oly nagy mérvben elterjedve volua, s üzletszerüleg folytattatnék, hogy annak rendezésére rendszeres törvényre volt szükség, mi úgyis alig emelkedő bor-kereskedésüuket nevezetesen csökkentené, ennek hatása bortermelésünket hanyatlással fenyegetné, ezen okoknál fogva e gazdasági egyesület a törvény javaslat ellen nyilatkouk. Tekintve azonban hogy hazánkban a főteimelés a gabona után a bor, és e nagy mérvű termelésünk érdekei ennak az állam részér-Hi támogatását s mindazon intézkedések megtételé* igénylik, melyek bortermelésünk emelkedése, forgalma, jövedelmezősége. .elóuipzdjósára hathatnak miután a szóban forgó borgyártás csak az ál lein és termelők jogos és törvényes érdeke; megrövidítésével és károsításával űzetik, s csak igy tarthatja fenn magát, legkevésbé sem igényelheti magának az ipar és forgalmi szabadság előnyeit, s ezen elveknek üzletérc való merev alkalmazását, sőt a magasabb állami, s indokolt köz és a termelők magán érdekei tekintetéből annak korlátozása ső: betiltása as államnak mindenesetre jogában áll: e tekinteteknél fogva a gazdazdasógi egyesület ode nyilatkozik I eezköíUndő külföldieknek czálzalai elő moz-djjhassanak, "felhívja as egyesületet, hogy . amennyiben a kérdéses sikár fü az egylet területén nagyobb minőségben található e a lelbe\'yek rendszeres bérbeadására bajiam . mutatkozik a leihelyek hoazávetőlegee terjedelmének s geograpbiai fekvéséaek meg- < előzésével némi csekély mu\'atvány beküldése mellett, mely dtikárfű minősége iránt fogja az esetleges vállalkozót tájékoztatni, jelentést tegyen; — megj< gyezvéu még aat, hogy a Vállalkozók kötelezhetők arra, hogy a. kiszedett tövek helyére azonnal magot vessenek hogy ekként a kihasználás és jö-vedelmezés állaudósjilassék. t Ez egyesülerlerUletéú á"iitójrfu csak szórványosul, s oly igen csekély mennyiségben leyeu található, hogy annak felhasználása s kiaknázása végett csak némi (haszonnal is vállalkozást indittani nem lenne érdemes — a magas miniszteri körirat tudomásul vétetik.\'-— * 9117-1877 . A mesei \'t/erek yntzi Jdiáról t irtásáról. Nmgu földm ipar ée kereskedelemügyi kir. minisztérium 22,213 sz. a. megküldi •azon utasítás egy példányát, melyet a mezei egerek tömeges fellépése foíytán azok kiirtására a veszélyeztetett termés megóvása ért)ekében eiélyes végrehajtás végett a törvény ható lágokhoz intézett, Tudomásul vetetik s az egylet közlönyében közzététel utján as egyesületi tagok tudomására bosatik. — 10125-1877 As orsságos magyar gasdasági egyesület 1400 ss. a. értesitti as egyesületet, kitüsött caéljai között a mezőgazdasági is*, meretek terjesztése fő helyet foglalván el fennti feladat teljesítése másrészt aa egyesületi tagokkal való tolytonoe és közvetlen érintkezés végett közlönyének a „gazdasági lapok" czitnü heti folyóiratnak saerkeutáse és kiadása iiánt ugy iutézkedett, hegy e lapok a tagsági dijjat poutosan befizető egyesületi tagoknak igy ezeu egyésületuek ie mely 2j|0 frt o. é. alapitói tőkéjét teljeeen befizette, 1874 év\'től kezdve ingyen jáijanák-Tudoiuásul vételik s erről az egyesületi péuztárnok ur e végzés kiadásával értesíttetik. ,Jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Isóó Alajos és id. Skublios László egyesületi tag urak bízattak meg. £gyébb elintézendő tárgy nem lévén, | eluök ur a gyűlést befejezettnek nyilváni totta. Kinf. _ . Aroay István ui. k., S:igcthy Antal m. k., és arra kéri a niugu kir. minisztériumot . ügrr«Mtö ttok. ift. hogy a mesterséges borgyártás ugy az ál- | hóó Alajos m. k. id Skubtics Lát/ló in. k. lom mint a természetes bortermelők; érde-! -— j) ^tsirnok. A • iiI iIivm Vri \' l ko.I ti utó*. , (Novslls) i i 5ewctbftl. Hfluf \\Umos utan /r 11 dm a na Alajos. Bensőjében ugyauily gondolatok foglalkoztatták: „Nem kívánhatom, hogy elte virá- \' gát oly szerencsétlen teiemtésre mint én vagyok. pazarolja, ki ceakbarátnője lehet. —;• Miattam biaony a háaiée csáladi örömöket ne nélkülöaze I Ne ám; egyszer már elveez-tett; az idő enykiteni fogja fájdalmát, elfelej-tend oly saerenceétlen lényt, ki örökig szere*, ni és imádni fogja. .. Így tehát Joeefe jósessva: „örökre" teljesedni látsaott Don Pedro uj rokonával elhagyta a grófnő jósságát, hogy Hollandián keresztül tengerre esálíi lásson. Fröben, kit talán ceak aaon gondolat tartott fönn, hogy „osefát ipint barát követheti és Portugáliában közelében élhet a szeretett hölgyet Németországon kereeztftl Hollandiába kísérte; ée valahánvaaor őt kedveee kérte, hogy további maradáe által az elváláat ne nebeaitee, könyes szemekkel kóré: „Ceak a tengerig ée azután örökre !H 87. Ez év augusztus havában Oetendétwa agy angol ;bajó, mely Portugalliába málbát ée ataet volt esállitaudó, kötött ki. Szén regg vol>, a köd ssétusalott és a napok igen kedvezőknek mutatkoztak aa utaaáa rá — f óra volt, midőn aa angol hajó ágyú-lövés által tudtul adu aa utasoknak, hogy • parthoz sieeeenek ügyanason időben egy csoltiak ii evo-aett a partboa és desakát rakott le, hogy aa ttteeok aaoa átmehessenek. — A ssáraaíőldről sok sseuiéíy jöU máikéval, a deeskán ál a csónakba léptek, ée esatáa a hajóra vitettek. MielŐU még a fiséinak máeedseor partra evetett volua, ■ágy eaoasál/ közeledett a tenger partjá-lm, kik jáiáeuk, taitáeuk áe ruhásaiuk ál-1 tai oagybaa ktioaböstek Kcy magas, öro-gea a nbei bCeake léptekkel előre ment; •sálee karimájú kalap volt fejér, áe váMo 9Ír meetaiiégiesa öeeaegOnyölgetett köpenyt vMt, kegy i hajós, ki őt jtaai látta, ÍÖÍj-kMJtott: ,Akármi logyok, ka aem spaayol jön 1" utána egy fiatalabb úr jött, ki egy karesu nőt vesetett ksrján. A fiatal ember,\' uagy but látszott Icküsdeui, mely asonbsn 1 túlhaladva lett a nő arczán észrevett báuat- \' tói* — A nő ezemeiiiek köre kisírva, a^ ajkak szorosan összeszorítva voltak és egyén.! arezréssei halványak. — Ingatag lépett, a fiatal eiubei karjára támas :kodvs; öltözéke nehéz fekete selyem ruha, sfrucztoliae kalap értékes arenyéksser, srrs gyanított] hogy nem tllasni kíván , honóm a fiatal embert kiséri ide; keltejük mögött egy czifra ruhába öltözködött «szolga ment, nagy napernyőt vive hónalj* alatt, i— Midőn a partr<- érték, ahováadeeska volt illeestve a csónak felé, snegáHtak, és a szép fiatal pár a hajóra teicftitetft és azután hosszau egyui/s szemébe néztek; a nő a férfiú vállára hajtá szép fejj ét úgy Jiogy a strucztollak aicza körül lebegték és a kíváncsiak előtt laavan folydogáló könyeit el-takartás. — As öreg úr nem messse állott tőlük, sötéten o^Jongeire tekintve méluen köpenyébe burkolódsottj, és ssemei csillogtak, nem tudhatni köuyjtől-e vagy a csillogó hullámok visezféuyétől, Most hullám ossp-kodva közeledett a csóliak a pari hoz; a deszka a partra tétetett és egy dörgő lövés a párt öleléséből felriasztotta. Az öreg úr a párhoz lépve, a fiatal embernek ada nyujta kezét, erősen megrázta ée azután ai-etve a deszká a lépett követve esolgájától, ki eaintén kezet uyujtott a fiatal embernek. Most a fiatal ember még egyszer átölelkezett; a fiatal ember vált ki először ez Ölelésből és odavezeté a hölgyet a deszkára. „Örökre l" suttogá ea fájdalmae mosollyal ; .örökre I" válaszolt a fiatal !;eii-ber, Imiközben reeaketve, könytet szeme|i-kel nézett reá. Még egy késssoritás ée a dessita falé fordult, hogy rálépjen. — Már flnMIott a hÖlgv a deeskán, a kormányos egv eaáfee Válla angol már kji-nyujtá kesét, hogy a aaáp nőt elfogadja, és már néhány jóakaratú vigasztaló esőt ie tartott készletben tikkor ja nő a végtelen tea-térről ismét a fiatal ember felé forditá. 4-Hagaa, pompás termete bátran lengett s eaűk deszkán karcsú nyaka a ssárssföld felé volt fordítva, a kálep hullámzó tollai átköszőnteni látszottak. A fiatal ember kitér jesati kaHait^ arcé vonásaiban a ssorelem boldogsága és át elválás fájdalma volt tén gr«iw. J Ekkor » Mlgy babosai látaaott, és1 mielőtt a .kormányos kezeit összecsaphatts volqs, már a fiatal ember nyakán és ajkán iMŰggött. „Nem, nem mehetek s tengeren túl" kiáltá, „maradni akarok ; mindent megteszek, amit kivánss, eldobom tőlem aval-! lás bilincseit ami gátol joVb érzelmemet követni; te vagy hazám, családom, mindé-nem; maradok !d , „Josets, Josefám 1" kiált* a fiatal ember, miköaben szeretett hölgyét sz öröm j édes máiuorábsn azivéhes szoritá. .iínyéin vagy, euyém örökre?" Isten vezérléjszive-dett, < b, az elválás fájdalmában elvésztem \' volna 1 Még átölelve tárták egymáet, midőn j az óreg ur gyors léptekkel a csónakból a { deszkái a és hozzájuk lépett „Gyermekek" i mondá, „egyszeri búcsúzás is elég volna; i jöjj Joeefa, ugy sem használ semmit, jmind i járt harmadszor fognak lőni" „Hadd szóljon az ágyú, Don Pedro8 ( kiálta örömittassan a fiatal ember, „itt ma-\' rad, örökre nálam uisrsd!" v „Mitt hallok ?" válassolá amaz komolyan. „Nem akarom reményleni, hogy az ) úgy van amiot ázt e férfiú mondja; Jusefa, követni. fogod rokonodat 1" „Nem I" kiáltá bá\'ran, „midőn a csónak keretén álltam, ée a hullámokra néa-tem, melyek eaentul tőle elválaeatottak volna, akkor bensőmben elvolt batároava, mitévő legrek; anyám megmutatta aa útat; ő is egykoron szive válasstottját követte, szerelme miait elhagyta anyját és amát; én is tudom , mi teendőm van: itt jáf ss, kíuek anyám utolsó édee óráit, éttem és l ecsü letemet ssóval mindenemet kifazpnhe-tem és én őt elhagyjam ?* — Köszöntse nevemben élődeim eirjsit Valenciában, Doü Pedro, ée mondja meg, nekik, hogy aTor-toei család egyik ivadéka még él. kinek a szerelem sokkal diágább mint élete 1 Don Pedro elérzékenyült iUgy kövesd esivedetl talán jobbéin tanápsol, miut egy öreg ember; én legalább szerencsésnek tudlak e nemes ember kaijaibanj, áe magas gondolkoaás módja aálogul esoltál arra, hogy beceületünk ép oly dkágaelota mint saját mssráé Ámde, Don p rÖbeniot , mit mond maj^ büszke rokonainák, ke e nyomor e gyermekét bemutatja ijekik ? Istenein | Leei-á annyi bátorsága, a világ osu-tfolódáeaival dlczolni ?" „Szerencsés itat, Don Pedro" mondá a fiatal ember (uikftz-ben egyik kesét feléje nyújtá, inig a má-likkal aedvesét átkarolá; „lefjren nyugodt éi ne oatüoredieo aiftj a világnatc és hakérdestiifogják : „Kivolt ezelőtt?" Ugy örömteljes büszkeséggel felelni fogok: „A Pont det Arts-i koldusnő volt.\'" (Vége.) Kelelüt szerkesztő: HOFFMANN 1Ó1. Nyilttér.*) Nyilatkozat. Mely szerint mi alulírottak, mind a hossoa-Rtcn,. kik a folyó évi marczius hó 20-án kfcségftsk-ben iiQtött tflxvwz altat mefkarosultssk. azon nyilatkozatot adjuk inaguukról, liogy a .trieszti általános biztositó-tarsaiagnak." (ássicurazloni Generáli*) t Fleiichman Ignácz ur. siófoki fBügrnSklégénél tts elles éptleteinkst biztosítottuk, i dácsám annak, hogy as eUA évi dijat asm fizettük máf be, a fentirt napon történt tűz károk nemcsak leggvorsabbaa w méltányosan felvétettek, hanem azonnal Uisslé* gitettok, ugy hogy kötelezve éresztkk magsakat, sssa biztosító tarsnlatot, egy st. es. fölgynökét a nagy-éidomD biztosító kőxouiégin\'k legmelegebben ajánlani. Kelt Polgárdin, 1878 évi márczias hó 81-én. Disznós! János, m. kir. Berki Mihály, ss. k. Fülöp János, m. k. Ladi János, m. k. f Vörts József k. v. Kosári István, m. k. Kosári Jánoa, m k. Siuion Mihály, m. k. Szabó Mihály, ss. k. Ladi litván, is. k. varga Jásos, m. k. Varga István, m. k. Varga Mihály m. k. f Szekeres János t v. Kozárl János, sí. k. Pál István, a. k. Pál Jánoa, m. k. tildéé János, m- k. Kosári István, sl k. Kuti József, m. k. Szalai t\'erencz, m. k. Caizmadia Mifiály, m. k. Csizmadia Irtván, m. k. Varga József, ja. k. VKsiss Bernát m. 1. áz alairasok hiteléül és biioiiyssgüul: Kováes Mihály m k kózs. jegyző Szabó látván\', bíró. Berki Mihály, elbíró. Kerek István, közgyem. <P. H ) A másolat hiteléül; 491. l-l. kOTáes m., k., _jsfP*-_ Komoly házassági ajánlat Egy megnyeri kfllsejfi tatai .eabsr, kedvesé helyzetben. 89 evss, elókelí állásbaa évi 1UOO frt jövedelemmel, nyngdij képeli tett, isawHiég hiányában, esse már nem nokattan etsa óbajt sgj ftatal 18 -24 éves nórel hásasssgra lépnL MsgUvásktó kellékek : aiéuaág, báj, kellem, jó gsidsssssoateeee-daa és soliditas. Péerre mm reüsotáltatlk. Dinét ajánlatok fotorrapbis mellékelésévsl májai hé 10-ig Jt bsMsfSá| fi|ítai e seelár czia alatt, pest unté Nsgy-Santasára Uklléetai kéretnek. KBivstlték Hgrelembe ss vétetnek. A •»■ Convenláláa eletében a iotograuhlak vissuktldstsek. A títokUrtásért üríts bsestwtssé kezeikeÜk. 4 EIBDETÉSEE: \' Vasúti menetrend. IXSSSSSBSSS: a \'JABSTMHMHMMjff^ ppitkezöknek J W",""lw4r6\' I Umratn és Társa Prágában. vwDJ é, ^ \' ItL^aM.M^S s ^i^asdaMírf\'\' ( g * ajtók és ablakot <16 , 2 *>déiu. fi ajánlják, a szilárd kivétel, könnyű járás, nagy munkaképes^, fc tiszta csép-g A nemkülönben *u staU-Psstr*.......j 86 ng. M legelőnyösebben ismert, ugy rámán álló miut kerekeken járó B X f#, , g . 52 : .: íi,S g • ■ - ■__._ * xpadldsrdcsok és 1 SÍI Béc»t* (Ss0«b»tMr, Bées-Uikstv felé 5 ft rtf JK I ffl v ff X tj »r Dl , .77. U 48Mr! 8 ö4 - -T X ö tfjMtáfc " 316 Sop«*be 3 98 déiu ft flggnpr £______ f ^^ g Q " 209 Trietslbt éa Praccrfaófoa kereastfil SK x ""^S^T TI ff i X bámülatOS oJctó árakon 1 Oráez ét Sécsbe 4rsr. * ~; * •\' J } tt\' U . litf i 47 délo. fi * I ^f ] «, fi Q Ért":ilMri 5 kézi és járgány-cséplökésJleteiket . 8 ö TEMESVÁRI 215 Eáttk. Moháét, Dambovtr• Kiamébéi 1 4i déiu. 8 1-től 8 ló, vagy őkörőrfllg. ff | 0 első magyar épület wztaJos m S n^PtiAl • "i1^: 2,. T^kéuitünk kttlöaféle^a^gu éyliamertjómin^gű O w . Myében Budapesten. .« 2 5 déia. I ühszhlo roslakat kukoncza morzsolókot és szecska vágókai & O ^rmezó-ntm 24. sz alatt, , . 914 Béabfll (Siómbathelj Wet-ÜjLj) MIIMtfSt jf _ Ó P « * ^ 6 f jCgyZ ék 0 fc Ín g )\'6 tt ÓB^ b éi f IH 60 t T 6. j Q \' sugínjt Melleit. 3i6 soöroobéi " " iíVdéil iiK^XXXXKKMKKKKKKXXXyXKXXXXXXXXXX X 4<ju. 1-2 214 B*aWI Grsc:, Narberf Pragcrb >f ^ \'^^éüjMft^ ^ ROBEY^ TÁRSAI hírnevű gózcséplógfep ei. --üTüJiTv—íTncTi-^-8 Linhart Nándor I ^ffllfc 4 * JÍ UdIí í es 1A Kai I , L x Jtm^jpBfiMEL BUDAPESTEN ^ 0 Ajáulja jól berendezett raktárát, ( É^^T^Mffffffj/ ^ Iroda: Gyár és raktár: f^^S^f ^ X és gyermekek számára, legteljeaebb 3 ISfiHS ü UU&í-id 1 sz. IX. Rákos-utcnfi 7 sz. ^VtóE^I X \' rála ztékban,a kovelkező czikkek- J \' MBBj^Sajánlják országszerte legjobbnak isn^rt \' 3 bo"! u. m. I tüzanyaaot megtakarító X t^J"^ 5 Ti«WÍflaj-^lcr^J, é^ \' « ,« J 1 W I ffTlii — y /Utó nadrágok, Tricok, hetsiyllk, Ru- E \'^m^BBK r? 8Zén, fa és szalmafttéare berendezett / A kácikáL Kendők, Fejtetők, átok- j Jotiott gómozdony. tíOZM OXDO A l illá lT cséplőgép. g m^^M^h Ma^ajrée M felül.nnlbatlan és bAi mely idöjArá* viflzontagRÍffafnak legjobban ellenálló O HalZlegi^h lok mái JTnssalJ 0 vasgerendás cséplőgépeiket 12(J^tS,§ szabadalmazott magán etető szerkeaettel vagy anélkül. Kazal-épitöket, lójárg^nyokat, kézi cséplőgépeiket, kaszáló és arató IQ ; y íj\'.«,,fi ; w««*s- X Képeket. Malmokat, szecska és répavá^ókat, Bakeriéle rostákat, trieorüket és minden inAs a gazdasági gépszakmábn vágú j X rigy p^Tg /ói Á—3 8 •ssköaeiket. Mindennemű javítások gyorsan és legolosóbban teljesíttetnek. Bdvebb tudósitásssl és árjegyzékkel szívesen szolgálnak : I Xn/lAA/Irt/VinAflA/Jl ROBEY ís TÁRSAI Budapest, Üllői nt 1. szám. 000000000000000 l»OOOOOWOOOOOOOt | LUHI MAR6IT-F0RRAS 8 ZZoTZI^n, c A legtisztább szikéleges ásványvíz. a v ssiotugj tt i i •.». |i >i , » .». i; . C a mezőgazdászai!- ipar- hegyi és erdei termények M Haaánk ezen vegyi Összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési, ifi ~ r ..r lí emésztéll éa húgyszervek idült hurutos bántalmalnál, torok- gége- lég- W kozpoilfi Íroflájíl V C8Ő- és hörg-betegséffekben kiváló sikerrel használták és használják: Dr. Ko- W í\' i / . _ . # , LL 2 / f j, » \'., . , / S rányl Frigyes,-Dr. Kováts Seb.stéuy Endre, - Dr. Oebhárdt Lajos ® Aru^ é° ternieaztméuyek ve vés e és eladása bizományik*, minta és bt- Q — Dr. Navratil Imre, — Dr. Poórlmre, - Dr Kétly Károly, Dr, Barbás Q zowányi raktár, szintúgy pénz előlegek bármily mennyiségben mindjárt M Józset egyetemi tanár és közkórházi fdorvos urak. — Ezen tekintélyek nyilat- JK adatnak; nagyobb muukálatoknál szükség esetére jelentékeny összegek is X koaatai szerint a Margitforrás nemcsak méltó versenytársa a Seltersi ■ — W I °*endelkezésre állanak gyors és pontos szolgálat mellett Általános keres * X °*?femb?r*í Giesbübll - Radelní Víohy - Emsi s haaon öiée- W kedeinil* ügynakné? be- és kiviteli bizományokért képviseletekkel a bel w tételű viaeknak. hanem gyo^yhatá^bau azokat több tekintetben felülj ls ur , fllflt,, .... ,\', 1 1. « .... . / .. , f/. ^ N . , 0 múlja. A Margittorráa gyógrhatását igazoló bizonylatok kívánatra bárlSek A fB külíö don legtihteltebh Ifsszeköttetésekkel Európának minden nagyobb M készséggel mogküldetnok. A kereskedelmi ipari és kikptoi városában luIKlcr Leónál ueCH. Kffrtuer X Borral haaanálva a legkellemesebb és legegészségesebb italt nyújtja. M ring* 1. és 55 sz (ezen üzlet Bécsben 1854 éz <$ta létezik ) Q Dr. Karlovszky utóda forrás-igazgatósága. X Külön osztálya a hivatalnoki ügy emberszerető intézetének és mindkét 0 W l" I *r \\D n*m ina&a8 IAQgja elhelyezésének, állást keresők a kereskedelmi, technikai! X Rizaroiagos TOrdKtar .• ,([ X erdei, gazdászati, ipari, művészeti,zenésreti, tudományi, tanítói és nevelőissak- X 9fFf) ¥ V? tf? X mában. Ezen utébbiak nyelvi, ének és zenei ismeretekkel is már évek ÓU elis X /I rf ■Jy^í tt \\TT J C9 mert ssákártelemmel a tisztelt fífniikök, iparo-tok, intézetek társaságok, magas y|\\ Hl ^ ,BL\\ III] || V/ . M11 X urai<ágo|k és cssládok kívánsága és megelégedettsége szerint ajánl tátik, U- U ^Sb CÍl) ® JV ííííü®r X v0\' m*u[den nyereségi vágy tői, távol minden pénzbeli haszonleséstől, csu X kpán emberszeretői szándékokkal feláldozó igazán atyai gondviseléssel egy m. k. udvart áf*vftnyviB-PEál]itón&] X tiszta emberszeretői esél követtetik. JDAPESTEN, Erwébettér 1-áő Hróm alatt Í\' 444, 9-ií RTNTT^TT\'R T TT\'O utó minden gyógytár és füszérkereskedéshen. O n ,L-P J, ú . LA^m^uJwww tő ügynök, ezen embersseretoi intézet tulajdonosa és alapitdja, >0000000080^}69000Q0000000(y Bécs, Kartnerstrasse 56. a í á n I ( a edd j g utolér be 11 e ne r e d e t i GARtíTT R. FIAI y -jW jR^T - ífvozftő ujabb, könnyebb és legjobb saerkesetben, f^nrtiryüjtőkot, angol és amerfkai ^liiMh^fc^yjÉÉliRl ^^^^BmI reádtserben ; ftKdenjraff ukaríté ffőz-rnoMff^nvokat. ís- és sséniüseléi, valamint aaaliaaíVlésre, tföeo^\'p - léki\'t, njonaao álaJ*kitva tok és iíjzU csépléslies, jArit&nv«Hóf»ló\'cot, általán elismert amerikai ren d-azetben, s minden más egyéb gaedasági gépeket. jj | |0 4 C7 Képes Árjegyzék jingyeu és bérmentve. i —--- • , Nyomatja és kiadja PíscJmI Fülöp Nagy-Kanizaán 1878 * |
